jelképező, boszorkányt formáló szalmabábut

SiTkei hírek A Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület ingyenes lapja

IX. évfolyam • 1. szám • 2011. március

A farsang Eleink gondosan felosztották az év 365 napját. Meghatározott ideje volt a munkának, a szórakozásnak és az ünnepi áhítatnak is. A hosszú tél végén már mindenki vágyik egy kis napsütésre, a tavasz beköszöntésére. Az emberek ezért mindig nagy örömmel búcsúztatták a telet. A télbúcsúztató

Nekünk, magyaroknak is van egy híres farsangi felvonulásunk, mégpedig a mohácsi busójárás. Ez a fajta alakoskodás hazánkban a 15. század óta ismert. Jellegzetes dunántúli népszokás pl. a kiszejárás, a kiszebábu készítése. A sitkei óvodások is minden évben elégetik a Bölönt-ér partján a te-

Tartalom  A farsang

1­–2 l.

 Idősek napja

2. l.

 Egy választás

3. l.

utóélete  Sitkeiek lettek  Rendezvényterv  Beszélgetés

4. l. 4–5. l. 6. l.

Horváth Ferenccel Jelmezbe bújt óvodások a Művelődési ház színpadán

mulatságok és a húsvéti böjtidőt megelőző vigalom ideje a farsang, amely január 6-án, vízkereszt napján kezdődik, és egészen hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetig tart. A természet újjászületését, a tavasz közeledtét jelző ünnep a régmúltba nyúlik vissza. Már az ókori Rómában is rendeztek álarcos felvonulásokat a tél elűzésére. Ilyenkor maszkok mögé bújt emberek által húzott, kerekeken guruló, hajó formájú szekerek, a „carrus navalis”-ok járták a város utcáit. A maszkok, az álarcok a farsang, a karnevál jelképei. Az emberek ilyenkor álarc mögé bújva rövid ideig megszabadulhatnak mindennapi gondjaiktól. Mellesleg a maszkok alkalmasak a tél elrettentésére is. A karnevál szó valószínűleg a latin carne levare kifejezésből ered, jelentése „a hús elhagyása”. A világ számos országában ma is felvonulásokkal, karneválokkal telik ez az időszak. Európában leghíresebb a velencei és a kölni, Amerikában pedig a riói karnevál.

let jelképező, boszorkányt formáló szalmabábut. A farsang elnevezése középkori német polgári hatásra utal. Feltehetőleg a „faseln”: fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni kifejezésből ered. Esetleg bajor – osztrák jövevényszó, talán a „vaschang” szóból származik. Ha farsang, akkor móka, kacagás és persze bőséges eszem-iszom. A felnőttek és a gyerekek általában külön-külön mulatoznak. Gondoljunk csak az óvodások, iskolások jelmezbáljaira, vagy a felnőttek mulatságaira, a farsangi bálokra. Ilyenkor a kicsik és a nagyok egyaránt jelmezt öltenek, vagy álarc mögé bújnak. A tánctól, a bolondozástól megéhezve jólesik a sokféle finom falat, pl. az omlós, aranysárga színű, habkönnyű farsangi fánk. A farsang csúcspontja nálunk a „farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap. (Folytatás a 2. oldalon)

 Gyermekkori

8–9. l.

emlékek  Kis Falunk

10. l.

nagy színésze  Sitkey család

11–12. l.

története  Szülőfalum Sitke

13. l.

 Sporthírek röviden 14. l.  Nem bánta meg... 15–16. l.

2 _______________________________________________________________________________________

Önkormányzati hírek A Sitkei Hírek decemberi számának megjelenése óta Sitke Község önkormányzatának Képviselő – testülete három ülést és egy közmeghallgatást tartott. A hivatalos fórumokon a fő téma a szennyvízcsatornázás megvalósítása volt. A Képviselő – testület már a korábbi üléseken módosította a község szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát, amelyre a szennyvíztisztító elhelyezése és a Hunyadi utcát a Vadkert utcával összekötő járdaszakasz kiépítése miatt volt szükség. A falu vezető-testülete döntött a szennyvízkezelési projekthez kapcsolódó protokoll és nyilvánossági, a menedzseri a jogi szakértői és a könyvvizsgálói feladatok ellátására adott árajánlatokról. Jóváhagyta a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás ajánlati felhívását és dokumentációját, majd pályázatot írt ki a műszaki ellenőrzési feladatok ellátására. A Képviselő-testület a januári ülésén elfogadta az önkormányzat négy éves gazdasági programját és a község rendezvénytervét, tájékoztatót hallgatott meg a Patria szociális szolgáltató kkt 2011. évi feladatairól. Februári ülésén módosította az önkormányzat 2010. évi költségvetési rendeletét, majd elfogadta a 2011. évi költségvetést. Módosította a szociális rendeletet, illetve az első lakáshoz jutók támogatását szabályozó önkormányzati rendeletet. Megállapodást hagyott jóvá az aktív korúak szociális ellátásában részesülő személyek számára előírt együttműködési kötelezettség teljesítéséről. Újabb házhelyek kijelölésével kapcsolatban született döntés. A képviselő-testület zárt üléseken átmeneti segélyt és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapított meg szociálisan rászorultaknak, egy családot pedig első lakáshoz jutási támogatásban részesített. Jó hír, hogy jogerős építési engedélye van a járdaépítésnek és a földtulajdonosokkal való megegyezés is jó úton halad. Az önkormányzat jó gazdálkodásának köszönhetően megtakarításokkal is rendelkezik. A 2011. évi ter-

sitkei hírek

A farsang (Folytatás az 1. oldalról) A farsangvasárnapot első mennyegzős vasárnapnak vagy vőva­ sárnapnak is nevezik. Nem véletlenül, mert a farsang régebben a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában tilos volt mennyegzőt tartani. Farsanghétfőn tartották az „asszonyfarsangot”. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótázhattak, férfi módra mulatozhattak. Húshagyó kedd a farsangtemetés időpontja. Ekkor szolgálták fel a ciberelevest. A cibereleves a többféle savanyú leves, pl. az aszalt szilvából készült leves gyűjtőneve. Tálalása már a böjti időszakot jelzi. A néphit szerint ugyanis Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyó kedden párviadalt vív egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, húshagyó kedden pedig Cibere vajda kerekedik felül. Ezt követi a hamvazószerda, ami a 40 napos böjt kezdete. Ez a testi és lelki megtisztulás pedig a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra készít fel bennünket. Kondics Erika vezett bevételek meghaladják a kiadásokat, így várhatóan finanszírozhatók lesznek a működési kiadások és kisebb fejlesztések is megvalósíthatók lesznek. A Leader – program keretében benyújtott pályázatok elbírálása még nem történt meg, így a ravatalozó felújítása, a játszótér megépítése és a labdarúgó öltöző fűtéskorszerűsítése még várat magára. Várat magára a megegyezés a vegyesbolt tulajdonjogi helyzetével kapcsolatban kialakult vitában is. (A Földhivatal ingatlan nyilvántartása alapján a föld is és a felépítmény is az önkormányzat tulajdonában van.) Bérlőváltás történik a fodrászüzletben. A kiírt pályázatra beérkezett ajánlatokról lapzártánk után születik döntés. Kiss László

Idősek napja tizedszer Évtizedek óta hagyomány, hogy községünk lakosságának öregek napját rendeznek különböző szervezetek, előbb a Vöröskereszt helyi szervezete, a Hazafias Népfront, majd az Elöljáróság tagjai tartották fontosnak e nap megszervezését. 2000-től az önkormányzat szervezésében Idősek napját rendezünk. A falu 70 év feletti polgárainak a meghívót polgármester úr személyes adja át előtte, hiszen fontos, hogy érezzék az idősek, nem csak a rendezvény kipipálása a célunk, hanem valóban szeretnénk, hogy eljöjjenek. Műsorral, vendéglátással készülünk minden évben advent 2. vasárnapján, hogy emlékezetessé tegyük számukra ezeket az alkalmakat. Így történt ez 2010-ben is. A falu legifjabbjai, az óvódások szerepeltek először. Felkészítőik Pataki Márta és Hajdu Tímea óvónők voltak. Az óvodások vidám tánca után Morgós István polgármester úr mondta el köszöntőjét, hangsúlyozva az idősek megbecsülésének fontosságát, jelentőségét. Egy kis rövid jelenettel is készültünk az idősek szórakoztatására. A jelenet egy kislányról szólt, aki öreg akart lenni. Szereplők Bősze Letícia, Bősze Mónika, Gróf Annamária, Szalai Márk, és Kelemen Dániel voltak. A citerások műsorával zárult a program hivatalos része, majd felszolgálásra került a finom étel, amelyet jó étvággyal fogyasz-

Az önkormányzat az Idősek napján köszönti a falu 70 év feletti polgárait

tottak el a megjelent vendégek. Közben pedig előkerültek az unokák fényképei, a régi, közös emlékek is. Mint minden évben, egy kis csomagot is összeállítottunk a Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület és az Önkormányzat támogatásával, melyet minden jelenlévő megkapott, akik pedig egészségi állapotuk miatt nem tudtak megjelenni, azoknak polgármester úr otthonukban adta át később. Reméljük, hogy a rendezvényen jól érezte magát mindenki, aki megtisztelt bennünk jelenlétével, s jövőre is együtt köszönthetjük mindnyájukat. Gróf Lászlóné

sitkei hírek

_______________________________________________________________________________________ 3

Egy választás utóélete

Gaál József önkormányzati képviselő

Új alternatívát kínált fel számunkra, ám mi harmadjára is elutasítottuk. Gaál Józsefet kérdeztem a 2010-es önkormányzati választásokról, valamint jövőbeli terveiről. Elvesztette a polgármesteri címért folyó küzdelmet, de bekerült a képviselő-testületbe. Hogyan értékeli a 2010-es önkormányzati választásokat? Először is szeretném megköszönni a választópolgároknak a rám adott szavazatokat. Sajnos ez nem volt elég a győzelemhez, de el kell fogadnom az emberek választását, akik más jelöltet helyeztek előtérbe. Ehhez a sikerhez én gratulálok a megválasztott polgármesternek. Bízom benne, hogy mint képviselő, talán még meg tudok bizonyos dolgokat valósítani a programomból, habár úgy érzem, hogy kisebbségben vagyok. A küzdelem nyilván szimbolikus jelentésű, de azért meglehetősen feszült volt a légkör Ön és Morgós István polgármester úr között a választások idején. Melyek azok az intézkedések, amelyekkel Ön nem értett egyet, illetve mit tenne másként? A programomban egyrészt újdonságként szerepelt, hogy iskolabuszt vagy öregek szállítására is alkalmas kisbuszt szerettem volna üzemeltetni. Mindezt annak érdekében, hogy az emberek könnyebben bejuthassanak Sárvárra – mozgáskorlátozottak, gyermekek, fiatalok vagy gyermekes anyák egyaránt. Ez mindenképpen költség lett volna, de ezt egy falunak vállalnia kell. A programomat a következőkkel folytattam volna: munkahelyteremtés, a környező városok által nyújtott turisztikai

lehetőségek kihasználása – felvenni a szállodákkal a kapcsolatot, hogy bemutathassuk Sitkét, a hagyományos falusi életet, a falusi vendéglátást. Ezt szerettem volna bővíteni a szállodákba való bioélelmiszer beszállítással, amely munkalehetőséget, és nem elhanyagolható mennyiségű bevételt biztosított volna az emberek számára. Biztosan lett volna 5-10 olyan vállalkozó jellegű fiatal házaspár, aki ezt felvállalta volna. Egy másik sarkalatos pont, amivel nem értettem egyet – bár tudom, hogy szükség van rá –, az a szennyvízhálózat kiépítése. Éppen a gazdasági válság kellős közepén nem szabadott volna ennyire forszírozni ezt az ügyet. El kellett volna halasztani 2-3 évvel későbbre, így a mostaninál sokkal kedvezőbb támogatási rendszert is találhattunk volna. Nyilván magam is szükségesnek és elengedhetetlennek tartom a megvalósítását, de így most lesz néhány család, akinek a pénztárcáját ez igazán meg fogja viselni. Mindezek ellenére a Polgármester Úr gyermekkori barátom, egyáltalán nincs ellenségeskedés köztünk. Miért érzi úgy, hogy kisebbségben van? Véleményem szerint én jelenleg egy másik vonalat képviselek. Azon képviselő jelöltek közül, akik engem támogattak, senki sem került be a képviselőtestületbe. A megválasztott képviselők pedig nem jelezték, hogy a programommal egyetértenek. Úgy érzem, hogy ők a Polgármester Úr pártján vannak. A viszonyunkon ez azonban nem változtat, teljes mértékben együtt tudunk működni. Mindenki egyért és egy mindenkiért dolgozik. Miben nyilvánul meg ez a másik irányvonal? Sarkalatos ellenpólusú irányvonalra ne gondoljon senki, hiszen itt minden meg van szabva – gazdaságilag, jogilag egyaránt –, az irány globálisan egyforma. Egy csatornában kell tehát, hogy evezzünk, a kérdés csak az, hogy az ember a közepén megy, vagy a szélén? Gyorsabban menjünk, vagy pedig lassabban? A probléma szerintem az, hogy sok minden lassan kerül megoldásra. A helyzeti előnyök kihasználására jobban oda kellene figyelni. Vállalkozóként megtapasztaltam, hogy gyorsan és jól kell dönteni, a megfelelő időben cselekedve. E tekintetben én úgy gondolom, hogy bizonyítottam, hiszen nem sül�lyedtem el az idők folyamán sehol sem.

Ezenfelül, a bejövő pénzeket célszerűbben lehetne elosztani. Egy képviselő nem azért képviselő, hogy pénzt vegyen fel érte. Nem vagyok annak a híve, hogy mindenkinek első dolga legyen a lehető legmagasabb fizetés megszerzése. A faluért kell tenni, önzetlenül. Az utóbbi eltelt 20 évben a falu vezetése nem használta ki a Sitke történelmi helyzete által kínálkozó lehetőségeket. Az első és második ciklusban sokat lehetett volna segíteni a falun, azóta azonban már csak kényszerpályán vagyunk. Ön szerint jelen pillanatban melyek Sitkén a legsürgetőbb teendők? A szennyvízhálózat megoldása, valamint néhány balesetveszélyes út kiépítése, illetve kijavítása – gondolok itt elsősorban a Vadkertet az óvoda irányában összekötő út megépítésére. Immár harmadik alkalommal jelöltette magát polgármesternek, azonban mindegyik választáson másodikként végzett. Ön szerint van ennek valami különösebb oka? Arra gondoltam, a falu úgy döntött, hogy mindig vannak nálam eggyel jobbak. Mindezek ellenére mi motiválja, hogy újra és újra induljon? Az emberek felkérése. Sokszor és sokan felkérnek, hogy induljak. Annak érdekében, hogy legyen egy alternatíva, legyen valódi választás. A következő önkormányzati választáson is jelölteti magát polgármesternek? Ha időm és egészségem engedi, akkor biztos. Sitkei lakos vagyok – itt születtem, itt nevelkedtem, és itt is akarok meghalni. Sitkéért, amíg tudok tenni, addig teszek is. Mit gondol, nagyobb esélye lesz így, hogy most négy évig a képviselő-testület tagja? Lehetséges, hogy nagyobb esélyem lesz, hisz jobban szem előtt vagyok. Bár eddig is a közéletben szerepeltem, mint a Kuratórium elnöke. Ünnepségeket szerveztünk, amivel a falu hírnevét öregbítettük. Sitkén valószínűleg a lakosság 80%-a személyesen ismer. Az újonnan betelepült 20%-nak szeretném elmondani, hogy ha lehet, akkor a falu rendezvényein minél többször vegyenek részt. Próbáljanak ők is bekapcsolódni ebbe a sodrásba, hogy egymást tudjuk segíteni és húzni előbbre. Mindig jobb irányba és mindig bízva abban, hogy az utókornak jobbak lesznek falunkban az életfeltételei. Czupor Szilvia

4 _______________________________________________________________________________________

Sitkeiek lettek

A Molnár család: Gábor, Rita és a gyermekek: Gáborka és Anna

Egyszer régen - vagy nem is olyan régen? – járt a csoportomba egy kedves, mosolygós kislány: Németh Rita. Három éve az Ő mosolyát láttam újra: egy anyuka arcán, aki kislánya óvodai elhelyezését intézte. Ő Molnárné Németh Rita. Bár már Sitkén laktak, a sitkei óvoda nem jöhetett szóba, mivel a szülők munkakörének ellátása szükségessé tette a sárvári nagyszülők bevonását a kislány óvodába hordásába. Az idei tanévben kerültem az Őzike csoportba, ahol Molnár Anna most nagycsoportos. Kicsit összekeverve a munkahelyet és a magánéletet az óvodában egyeztettünk időpontot. Kopogtatásomra Rita a már említett mosollyal nyitott ajtót és tessékelt befelé a Kertészkert utca 3. szám alatti házba. Bentről ismerős hangok hallatszottak, Anna és kisöccse, Gáborka élte szüleihez hasonlóan pörgős életét. Különösen Anna volt „formában”, hiszen hozzám hasonlóan kicsit Őt is megzavarta, hogy az eddigitől eltérő környezetben találkozunk. A nappaliban autók, daru, s egyéb kellékek társaságában Gáborka buzgólkodott, aki megérkezésem után látva anyu-

sitkei hírek

Bemutatjuk Molnár Gábort és családját kája kezében a sütis tálcát, bekapcsolódott a vendéglátásba saját kis almagerezdjeit felajánlva. Bűbájos volt. Anna különböző szépítő szolgáltatásokkal ajándékozott meg (frizura, ékszerek, stb.), miközben szüleivel beszélgettem. Rita Sárváron született. A Kertvárosi Óvoda után az Entzbruder Dezső Általános Iskola tanulója lett. A Tinódi Gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten a Külkereskedelmi Főiskola Külgazdasági Szakán szerezte első diplomáját. Szintén nappali tagozaton tanult a Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karán, ahol közgazdász oklevelet szerzett. Azt, hogy mint „vörösdiplomás” végzett, nem szeretné, hogy leírjam, pedig ez sokat elárul egyéniségéről. A marketingre szakosodott, ahogy Ő mondta, „született marketinges”. (A marketing szó jelentése: termékértékesítés, a termékek értékesítésének elősegítése). 1998-2009ig a Ságában dolgozott, s hogy munkáját még jobban végezhesse, posztgraduális képzésen MBA diplomát szerzett munka mellett tanulva. Tizenegy év után az élelmiszeripar másik nagy ágába húzta a szíve, így lett a Pannontej Zrt. alkalmazottja. A francia érdekeltségű cégen belül ketten felelnek a különböző márkájú termékek értékesítésének elősegítéséért. Rita területe a Medve és a Karaván márkák. Büszke arra, hogy magyar márkájú terméket értékesíthet, népszerűsíthet, magyar és külföldi fogyasztók számára. Ingázik RépcelakVeszprém és a Budapesti központ között. Havonta egyszer Pozsonyba utazik és Párizs mellett több más külföldi városban is gyakran megfordul. Munkája összetett, mozgalmas, nekem még hallgatni is fárasztó volt, de Rita nagyon szereti. Férjével a Ságában ismerkedett meg, hiszen Gábor is ott dolgozott és dolgozik ma is. 2004 júniusában esküdtek meg. 2005 decemberéig Laktanya utcai lakásban éltek.

Ott is jól érezték magukat. A kis Anna élete első hónapjait –2005 ápr. 6 – dec. 5-ig – itt töltötte. Gáborka már született sitkei. 2008. február 20-án jött világra. Gábor Mosonmagyaróváron járta végig a felnőtté válás lépcsőfokait. Óvoda, általános iskola, Kossuth Lajos Gimnázium, Agrártudományi Egyetem. 1993-ban „fejvadász” cégen keresztül került a sárvári Baromfiipari Rt.-hez A mezőgazdasági terület tartozott hozzá. Feladata volt a 15 saját pulykafarm kiépítése, a pulykák nevelésének irányítása. 2007-ig mint a Sága állattenyésztési ágazat vezetője gondoskodott a pulykák takarmányozásáról, előállításáról, a tojástól a vágóhídig. 2007 januárjában megalakult a Sága mezőgazdasági részéből a Pannon Pulyka Kft. Aminek ma is cégvezetője, az eddigiekhez hasonló feladatokkal. Az évente nevelt kétmillió pulyka számára a szójából, kukoricából, búzából előállított nyolcvanezer tonna tápot a szelestei üzemben készítik. Ritához hasonlóan Gábor is szívesen beszél munkájáról, látszik, hogy szereti. A közös otthon teremtéséhez nyugalmas helyen kerestek nagy telket, de Sárváron nem találtak. A sitkei dimbes-dombos vidék elnyerte tetszésüket, s mellette szólt, hogy munkahelyükhöz viszonylag közel van. Jól érzik itt magukat, szívesen töltenének több időt itthon. Szeretnek kertészkedni, a fű, fák virágok gondozása örömet szerez mindkettőjüknek. Élvezik a közös kirándulásokat. A hétvégéket gyakran töltik Mosonmagyaróváron. A bölcsődés Gáborka nagyon szereti az állatokat és az autókat. Anna szívesen hallgat zenét, meséket. Készül nagyon az iskolára. Otthon, s az óvodában egyaránt érdeklődő, kreatív. A Molnár család bízik benne, hogy eljön majd az az idő, amikor lesz idejük Sitke életébe is bekapcsolódni. Reméljük, így lesz! Addig is minden jót kívánunk nekik! Bediné Kajtár Katalin

Sitke község 2011 évi Rendezvényterve Időpont Rendezvény megnevezése

A rendezvény szervezője

Január 29. ÉS?! Színház Őrsújfalu (Szlovákia) Arany János: A bajusz

Művelődési ház

Február 5. 12. 27.

Sitke Község Önkormányzata Vármelléki Óvoda Tagóvoda Sitke Sitke Község Önkormányzata

„Nosztalgia” Asztalitenisz verseny Óvodás farsang Soltis Lajos Színház Albert Camus : Az igazak

(Folytatás az 5. oldalon)

sitkei hírek

_______________________________________________________________________________________ 5

(Folytatás a 4. oldalról)

Sitke község 2011 évi Rendezvényterve

Sitke leglátogatottabb rendezvényei a labdarúgó mérkőzések és a Kápolna koncertek

Március 5. Farsangi fánk sütés 12. Nőnapi bál * Március 15-i ünnepség Április 16. Mesemondó délután 22. Tojásfestés 30. Májusfaállítás Május 29. Gyereknap 29. Májusfa kitáncolás Június 4. Óvodás évzáró 13. Pünkösdi Labdarúgó Torna 19. Búcsú Július 16. Falunap Házassági évfordulósok köszöntése * 15 éves a Labdarúgó Szakosztály, Labdarúgó torna Aug. 8. - 12 Gyermek tábor 26. - 27. XXV. Rockfesztivál Szeptember 3. Nyárbúcsúztató 17. Szüreti játszóház 17. Halhatatlanok Labdarúgó Tornája Október 8. 45. éves jubileum Sitkei Citerazenekar 23. Nemzeti ünnep * Hősök napja November 6. 50 éves a Művelődési ház 12. Önkormányzati bál 19. Operett műsor 26. Adventi koszorú kötése 27. Adventi gyertyagyújtás I. December 4. Adventi gyertyagyújtás II. 6. Mikulásváró 10. Mézeskalácssütés 11. Idősek napja 11. Adventi gyertyagyújtás III. 18. Adventi gyertyagyújtás IV. 18. Falukarácsony 28. Játékdélután 31. Óév búcsúztató Március- Megyei II. osztályú labdarúgó November mérkőzések Január- Borostyánkert Kupa tekebajnokság December * a rendezvény időpontja egyeztetés alatt

Művelődési ház Együtt Sitkéért Egyesület, Művelődési ház Sitke Község Önkormányzata Művelődési ház Művelődési ház Művelődési ház, Sitkei Citerazenekar Kulturális Egyesület Sitke Község Önkormányzata Sitkei Citerazenekar Kulturális Egyesület Vármelléki Óvoda Tagóvoda Sitke Együtt Sitkéért Egyesület Közös rendezés (Együtt Sitkéért Egyesület, Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület, Sitke Község Önkormányzata Labdarúgó Szakosztály Művelődési ház Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület Együtt Sitkéért Egyesület Művelődési ház Együtt Sitkéért Egyesület Sitke Község Önkormányzata Sitkei Citerazenekar Kulturális Egyesület Sitke Község Önkormányzata Hősök és Áldozatok Alapítvány Sitke Község Önkormányzata Sitke Község Önkormányzata Sitke Község Önkormányzata Művelődési ház Együtt Sitkéért Egyesület Együtt Sitkéért Egyesület Sitke Község Önkormányzata Művelődési ház Sitke Község Önkormányzata Együtt Sitkéért Egyesület Együtt Sitkéért Egyesület Sitke Község Önkormányzata Művelődési ház Sitkei Citerazenekar Kulturális Egyesület Labdarúgó Szakosztály Borostyánkert vendéglő Összeállította: Gróf Lászlóné

6 _______________________________________________________________________________________

sitkei hírek

Beszélgetés Horváth Ferenc evangélikus lelkésszel „A hűség a lélek hűsége…” /Polcz Alaine/

Horváth Ferenc leklész az Idősek napján

Horváth Ferenc evangélikus lelkész 19 éve szolgál a Nagy­ simonyi-Sitkei Evangélikus Gyülekezetben. 19 év hosszú idő egy gyülekezet, és egy lelkész életében is. - Mielőtt ide kerültél hozzánk, több lelkész is szolgált nálunk egy-egy évig Tekus Ottó tisztelendő úr távozása után. Nagyon vártuk már, hogy végre legyen egy olyan lelkipásztora legyen a gyülekezetnek, aki hosszabb távon velünk marad, aki kiveszi a részét a gyülekezet mindennapi életéből, mindennapjaiból. Tekus tisztelendő úr után egyáltalán nem volt ez könnyű feladat, hiszen ő kitörölhetetlen nyomokat hagyott a gyülekezet életében. Mindenki, a gyülekezet apraja-nagyja nagyon szerette őt embersége, finom empátiája, műveltsége, segítőkészsége miatt. Akkor régen, nekünk, gyerekeknek ő volt a megtestesült jóság, a bölcs óriás, aki elnéző szeretettel nézte a hittanórákon csínytevéseinket. Neked ezt az örökséget kellett átvenned. A most hittanra járó gyerekek lehet, hogy rád tekintenek majd ilyen szeretettel, ilyen emlékekkel. Te hogyan tekintesz vissza az elmúlt 19 évre? Sok lelkész panaszkodik amiatt, hogy megváltozott a világ, fogynak a gyülekezetek, alig-alig járnak az emberek Istentiszteletre. És ott vannak a temetések, ahol újra meg újra szembe kell nézni az elmúlás problémájával. Te hogyan élted meg lelkészi hivatásodnak ezeket a problémáit? - Lehet, hogy sok lelkészt valóban nagyon megviseli az, hogy nem tudja a gyülekezetet összetartani, s valóban, a temetések is nagy lelki terhet jelentenek, főleg akkor, ha egy olyan gyülekezeti tagot veszítünk el, aki aktívan részt vett a gyülekezet életében. De ha az ember együtt él a gyülekezettel, annak napi problémáival, ha jó kapcsolata van a gyülekezet tagjaival, akkor minden teher könnyebbé válik, hiszen az emberek megértése segít a terhek viselésében. - A lelkészek nagy többsége 18-19 évesen kezdi el a lelkészi pályára való felkészülést, te 33 évesen kezdted el tanulmányaidat az Evangélikus Hittudományi egyetemen. Mi volt az, ami a lelkészi hivatás felé terelt? - Sok történetet mesélhetnék ezzel kapcsolatban, de röviden az mondhatom, hogy a lelkészi hivatás választása az én esetemben az Istenre figyelésnek az eredménye. Celldömölkön, templomba járó családban nőttem fel, különösen édesanyám szorgalmazta, hogy hitben nőjek fel.

- Mi volt az előzménye annak, hogy az egyetem elvégzése után a Nagysimonyi-Sitkei Evangélikus Gyülekezetbe kerültél? - Az egyetem elvégzése után a celldömölki lelkészeket, az azóta fiatalon elhunyt Bálint Lászlót, és feleségét, Varsányi Vilmát többször is helyettesítettem Nagysimonyiban és Sitkén, s végül így választottak meg lelkésznek ebben a két gyülekezetben. Az elmúlt 19 évben, úgy érzem sikerült jó kapcsolatot kiépítenem a gyülekezet tagjaival. Leszámítva az apróbb nézeteltéréseket, komolyabb konfliktusom nem volt senkivel. Jó kapcsolatban voltam és vagyok a sitkei és nagysimonyi katolikus plébános urakkal is. Nyolc éve működik Nagysimonyiban a nőkör, gyakran hívunk előadókat egyegy aktuális témában, s ezeken az alkalmakon nem csak evangélikus, hanem katolikus testvérek is részt vesznek. - Beszélgetéseinkből tudom, hogy Intaházára is jársz Istentiszteletet tartani a betegeknek, s a szeretetotthonokban élő gyülekezeti tagokat is meglátogatjátok minden évben a nőkör tagjaival, mindemellett gyakran jársz betegeket is látogatni az otthonukban, vagy kórházban, ha éppen ott vannak. Gondolom, jólesik a törődés, odafigyelés ezeknek az embereknek kiszolgáltatott helyzetükben. - Igen, fontosnak tartom az odafigyelést ezekre az emberekre, hiszen az életük válságos pillanataiban, azt gondolom, az emberi szó mindenkinek jólesik. Főleg akkor, ha a szó a hiteles ember szájából hangzik el. - Az eddigi lelkészi szolgálatod alapján, mint a gyülekezet kántora, aki szinte minden Istentiszteleten részt vesz, az hiszem, mondhatom, hogy hiteles embernek ismertünk meg. Az ősszel, 19 év után nyugdíjba vonulsz. Nem csak a gyülekezetből távozol, hanem a lakóhelyed is megváltozik. - Igen, Budapestre költözöm Budára, a bátyámékkal egy házban fogok lakni, ahol majd bibliaórát tartok a házbelieknek, és kihasználom a főváros adta kulturális lehetőségeket. Bátyám és felesége is nyugdíjasok már, így végre együtt lesz a család. És persze orvosokhoz is járok majd az egészségügyi problémáimmal. - Reméljük, erre nem lesz majd szükség. És azt is reméljük, hogy néha visszalátogatsz majd hozzánk, hiszen 19 év nem múlik el nyomtalanul egy lelkész, s egy gyülekezet életében. Dr. Nagy Erika

Heten születtek, nyolcan haltak az elmúlt évben községünkben Születés: Pécz tibor és Figer Szilvia leánya Dorka, Bruckner Roland és Körmendi Katalin leánya Anna, Lőrincz László és Burka Anita fia Dániel, Pénzes Gusztáv és Patyi Judit fia Máté, Kutasy György és Csizmadia Éva fia Gordon, Daczó Zoltán és Maórung Mónika leánya Blanka, Pupp László és Piriti Mónika leánya Leila Halálozás: Ihász János Gyula, Kiss Jenő, Kovács Ernőné, Mecséri József, Nagy János, Németh Józsefné, Németh Zoltán, Simon Józsefné. Házasság: Hét ifjú pár kötött házasságot az elmúlt évben Sitkén. Közöttük helyi lakos nem volt.

sitkei hírek

_______________________________________________________________________________________ 7

Sitkei születésű papok, szerzetesek, szerzetesnők VI. Fülöp István – Pornó(apáti) /Pernau/ község egykori plébánosa – családjának a története egy ponton szorosan kapcsolódik mai nagysitkei barokk templomunk építéséhez. A Házasultak Anyakönyvének II. kötetében ékes latin nyelvű bejegyzés tanúskodik arról, hogy nagyszülei: Fülöp Ferenc és Szarvas Katalin 1771. január 27-én első jegyespárként kötöttek házasságot az 1767-ben elkezdett, de mai formájában csak 1774-ben elkészült templomunkban, amely viszont a fenti időpontra minden bizonnyal már annyira állhatott, hogy esketést és szentmisét is tarthattak benne. Fülöp István édesapja, Benedek 1786. október 27-én született. Feleségével Kissitkén a 13-as számú portán alapítottak családot. 1813 és 1833 között tíz gyermekük született, akik közül csupán hárman érték meg a felnőtt kort: az első- illetve másodszülött József és Katalin, valamint a pappá lett István, aki hatodikként látta meg a napvilágot 1822. július 31-én. A jómódú család ezért is tudta taníttatni őt a szombathelyi Líceumban, ahol 12 éves korától – ún. „kisszeminarista”-ként – már reverendát viselhetett és a teológusokkal teljesen egy nevelésben részesült. Tanulmányi éveinek egyik érdekes adaléka, hogy 1844-ben azon kispapok között volt, akik az egyik közös séta alkalmával elváltak a többiektől, és végülis Söptén kötöttek ki, amiért büntetésül másnap nem kaptak pecsenyét és bort az ebédnél. Balassa Gábor szombathelyi megyéspüspök szentelte pappá a Püspökvár kápolnájában kőszegi születésű kispaptársával, Virkler Antal későbbi egyházasfüzesi (ma: Kirchfidisch, A) plébánossal együtt. Fülöp István kápláni éveit a következő helyeken töltötte: 1847-49 között Nagygencsen (ma: Gencsapáti), 1849-51-ben Káldon, majd másfél évig Jánosházán, néhány hónapig Baltaváron (ma: Bérbaltavár), illetve ugyancsak rövid ideig Rábakethelyen (ma: Szentgotthárd része) és Körmenden. Végül 1855 és 1860 között Szombathelyen. A Pornói (ma: Pornóapáti/Pernau) Plébánia kegyúrnője, Habsburg-Estei Mária Terézia Henrietta Dorottya osztrák főhercegnő, magyar és cseh kirá-

Fülöp István plébános síremléke Pornóapátiban Felirata: Itt nyugszik Fülöp István plébános született 1822-ben meghalt 1885-ben Népednek, mert atja voltál, Emléked a legszebb oltár. Hű rokonok, árva lelkek, te utánnad keseregnek. Kit szerettél úgysem feled, drága jó szív Isten veled! Béke hamvaira!

lyi hercegnő nevében nagyapja, V. Ferenc modenai herceg 1860. október 4-én kelt német nyelvű, gót betűs levelében prezentálta a szombathelyi Püs-

pöki Tanácsnak Fülöp Istvánt a német nemzetiségű falu lelkipásztorának, akit Szenczy Ferenc püspök ki is nevezett, bizonyára magas szintű német nyelvtudása miatt is. Plébánosi működéséről azonban még a szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban is kevés dokumentum maradt fenn. 1861-ből egy szabadságolt katona házasságkötése, 1877-ből egy tanítói illetmény, 1883-ból pedig egy kegyes alapítvány ügye voltak mindössze a Püspöki Kancelláriával folytatott levelezésének tárgyai. Pedagógiai érdeklődését jelzi, hogy 1864-ben előfizetett a Pécsi Egyházmegye által ekkoriban elindított „Népnevelő Kalauza” című tanügyi és nevelési szakközlönyre. Plébániájához tartozott Forst-major és Ó-major – mely utóbbi a XIII. század elején alapított pornói ciszterci apátság falaira épült –, s így a községgel együtt nagyjából 650 hívőt számlált. Pornóapáti 1795-ben épült és Antióchiai Szent Margit tiszteletére felszentelt templomának tornya őrzi a máig is használatban lévő – a mai Magyarországon legrégebbi, évszámmal és felirattal ellátott – harangot, mely 1492-ben készült. Halálát Köberl Ferenc pinkavölgyi kerületi esperes, vaskeresztesi / Großdorf/ plébános 1885. április 18án az alábbi sorokkal jelentette Hidasy Kornél megyéspüspöknek: „Szomorodott szívvel van szerencsém Méltóságodnak mély tisztelettel jelenteni, hogy Fülöp István pornói plébánost az irgalmas Isten hos�szas, kínteljes betegsége után tegnap este magához szólította. Temetése holnap, vasárnap délután 4 órakor leend.” Temetési szertartását is a kerületi esperes végezte, melyen jelen volt Fülöp István unokaöccse – József nevű bátyjának a fia –, Antal is, aki ekkor veszprémi egyházmegyés papként Csurgón volt hitoktató. Az ő életpályáját később ismerhetjük meg. Sitkén, főleg a rokonság körében ös�szesen húsz gyermeket keresztelt meg. Sírja Pornóapáti temetőjében ma is látható. Inzöl Richárd plébános

8 _______________________________________________________________________________________

Gyermekkori emlékek

Munkára nevelték a gyermekeket

Nehéz fizikai munkát végeztek a "zsákulók"

Vass Jóska bácsi 1929-ben született egy négy gyermekes család második gyermekeként. Ha összetalálkoztunk, mindig szívesen gondolt vissza gyermekkorára, sokat mesélt iskoláskori élményeiről. Most újságunk olvasóival szeretnénk megosztani közülük néhányat: Az én gyermekkoromban is minden hatodik életévét betöltött gyerek köteles volt elemi népiskolába járni. Így hát beírattak engem is az első osztályba, ahol Pogány Elvira tanítónő tanított a betűvetésre. Nagyon szigorú volt, mindig fehér kesztyű volt a kezén. De a gyerekeket nagyon szerette, a természetszeretetre nevelte. Harmadiktól Werner Lajos igazgató úr vette át az osztályt két évre. Ha valaki továbbtanult, akkor neki csak ezt a négy osztályt kellett elvégeznie és folytathatta a tanulmányait polgári iskolában vagy gimnáziumban. Ilyen azonban nagyon kevés volt, a mi osztályunkból Szigeti Lacira, Morgós Pistára, Patyi Gézára, Kitler Ernőre emlékszem. Gyalog jártak be sokszor Sárvárra, mert a vonat nagyon ritkán közlekedett, még bicikli sem volt akkoriban. Mire elvégeztük az 6. osztályt a népiskola nyolcosztályos lett, így mi voltunk az első 7. osztályosok a faluban. A mostani óvoda helyén volt a felső tagozat, egy helyiségben volt mind a négy osztály, 35-40 gyerek, ott mindenkit Kovács László tanító úr tanított. Persze csak a katolikusokat, hiszen az evangélikusok 1945-ig más iskolába jártak. A kötelező reggeli mise után együtt vonultunk le az iskolába, ahol minden nap a tanítás imádsággal kezdődött. Még ma is pontosan emlékszem rá: Isten nevében kezdem el, Ő segítsen kegyelmével.

sitkei hírek

Vass Jóska bácsi a Falunapon, a fiatalok körében. Ma már lehet lazítani.

Ha Ő segít mi sem nehéz, ha Ő elhágy erőm elvész. Azért legjobb e feltétel, Isten nevében kezdem el. Ámen Aztán jött a számolás-mérés óra, mindig az volt az első. Délutánra mindig a könnyű fogalakozások maradtak, az ének, a torna. Persze tanítás végén hálát adtunk: „Hála Isten az oktatásnak vége van, legyen érte neked hála és tisztelet. Ámen” A délutáni oktatás után együtt, sorban jöttünk haza. A sorból csak akkor állhattunk ki, ha hazaértünk. A rendre egy „vigyázó” felügyelt, aki másnap jelentette, ha valaki rosszul viselkedett, akit aztán pofonnal, pogácsával, körmössel „jutalmazott” a tanító. A nagyobb csínytettek elkövetői az első padon fekve kapták meg a 4-5 suhintást a mogyoróves�szővel. Az viszont kedves emlékként maradt meg bennem, hogy mikor olyan nagy hó esett, hogy nem tudtuk meglábalni, az uradalom szánkójába befogatták a lovakat, úgy szedték össze a gyerekeket a faluban, hogy eljussanak az iskolába. Egyszer olyan sokan voltunk, hogy a húgom, a Juci már nem fért fel, a kocsis szorított helyet maga mellett neki a bakon. Voltak iskolán kívüli foglakozások is? Volt a Szívgárda, 6-14 éves katolikus fiúk és leányok szervezete, amely a gyermekeket az iskolán kívüli időben foglalkoztatta. Hetenként vagy kéthetenként rendszeres összejöveteleket tartottak, arra törekedve, hogy ezek légköre ne iskolai, hanem kedélyes, közvetlen, családias legyen. Ének, beszélgetés, játék közben került sor a rövid hitbuzgalmi oktatásra. Még belépési kártyánk is volt, rajta a belépés dátumával, kis szívvel. Nyolcadik osztályos koromban pe-

dig már a KALOTT-nak voltam a tagja, melyet a Tamás Imre plébános úr és a Hádám tisztelendő úr vezetett. A paplakásban volt egy szoba, ahova esténként, vasárnaponként feljártunk játszani, beszélgetni. Még színdarabokat is tanított a Gerse Antal bácsi. De sok színdarabot adtak elő a Levente Egylet tagjai is, akiknek a parancsnoka Ferenczi János bácsi, a Lengyel Dávid bácsi és a Vass Lajos bácsi voltak.12 éves kor után kellett „Leventébe” menni. A Petőfi u.2. sz. alatt volt a Levente-ház, ott tárolták az egyenruhákat, felszereléseket, amelyeket a kiképzéseken használtunk. Minden hétfőn délután 4 órán keresztül tartott a gyakorlatozás, a Köves-dombon, a futballpályán. A kisebbek fapuskát használtak, a nagyobbak már igazival gyakorolták a célba lövést. Az ünnepeket is megtartották az iskolában? Két olyan ünnepre emlékezem, amelyiket a Török emlékműnél szoktunk megünnepelni. Március 15-ét és október 6-át. A gyerekek az emlékmű körül csoportosultak, a szónok meg a régi temető kapujában állt. Volt vers, ének mindig. A többi ünnep az egyházhoz kapcsolódott. Azért akkoriban a szülőknek is kellett segíteni, ott volt a sok állat, a földek. Az biztos, hogy sokat dolgoztunk. A szülők igyekeztek munkára nevelni a gyerekeket. Mindenkinek meg volt az életkorának megfelelő feladata. A kicsiknek tojást szedni, tüzelőt behordani, libát őrizni. A nagyobbacskák meg tehenet etettek, őriztek. Ezek mindennapos munkák voltak. Miután édesapám 1940-ben bevonult katonának, én mentem édesanyámmal meg az ökrökkel szántani, pedig akkor még csak 11-12 éves voltam. (Folytatás a 9. oldalon)

sitkei hírek

_______________________________________________________________________________________ 9

Gyermekkori emlékek (Folytatás a 8. oldalról) De magunk végeztük az aratást is, csak akkor fogadtunk napszámosokat, mikor édesapám katona volt. A „takarulás”-hoz viszont már összeállt több család. Aratás után ugyanis a gabona keresztben a földeken maradt, „Takaruláskor” azt hordták össze a házak udvarára, ahol a cséplőgép kicsépelte. A cséplőgép a Kovács mesteré volt, akinek gabonában kellett fizetni. De részt kaptak a „masinálók” is. A nehéz munkát végzők egész részesek voltak, mint például a „zsákulók”, a nyársulók. A kevésbé nehezek meg háromnegyed, illetve félrészt kaptak. A szalmát aztán nagy kazlakba rakták ös�sze, a munkát a kazalmester irányította. A lányok a töreket hordták, meg a szal-

Munkára nevelték a gyermekeket mát verték. Nehéz idők voltak, mégis szívesen emlékszem vissza rá. Mivel töltötték a szabadidejüket? Nagyon sokat játszottunk. A sarokba dobás, a Gerci, a Gilice nagyon kedves játékaink voltak. Labdánk is volt, rongyladba, persze magunk készítettük. Jókat játszottunk együtt a szabadban. Volt hogy mezítláb csúsztunk a jégen, nehogy a cipőnk talpa elvásson. Nem mint a mostani gyerekek, akik a számítógép előtt ülnek egyedül. A közelünkben volt egy kocsma, aminek az udvarán tekézőt épített a tulajdonos, a Káldy bácsi. Volt, akit elengedtek, de engem megvertek, ha megtudták, hogy ott jártam. Pedig akik a bábukat állították, mindig kaptak egy kis pénzt

Házassági évforduló Tisztelt Önkormányzat, Tisztelt Polgármester Úr! Szeretném megosztani az örömünket mindazokkal, akik még most is emlékeznek a szüleimre, Lábas Lászlóra és feleségére, Lábas Lászlónéra (Leánykori nevén: Csákó Margitra), akik október 16-án ünnepelték az 50. házassági évfordulójukat. Hálás szívvel gondolunk vissza a falubeliekre, a kedves és aranyos szom-

szédokra, ismerősökre, jó barátokra, zenésztársakra, természetesen beleértve a citerazenekar volt és mostani tagjait is! Csatoltan küldöm a szüleim „sitkei” képeit és a mostani jubileumit is, nagy örömünkre szolgálna, ha jókívánságainkat a sitkei újságban is tolmácsolhatnánk. Mindenkinek jó egészséget kívánnak szeretettel: Sárvárról Lábasék

érte. Nagy versenyek voltak. Aki egy dobásra 9-et dobott, az egy liter bort fizetett. Fel volt írva a nevük egy táblára. Bálokat is szoktak ott rendezni? Persze, de nem csak itt, hanem a Poós bácsinál is. A búcsúi bál is két helyen volt. Az egyik helyen a Simon banda húzta (Simon Pista cimbalmos, Péntek Gyuri bácsi bőgős, Péntek Pista bácsi és a Gerse bácsi hegedű), másikon meg a gércei cigányok. Ahogy az ember öregszik, egyre többet gondol a fiatalkorára. Jóska bácsinak is egymás után jutnak eszébe történetek a háborúról, az uraságról. Talán egy kis könyv is betelne velük, de az újságunk terjedelme véges. De talán ezeket a történeteket majd valaki más elmeséli nekünk a következő számokban. Gróf Lászlóné

Patkó Sándor Balladája Patkó Sándor beüzent Kissitkére, Kilencezer forint legyen estére, Vak Illés meg ráírta egy levélre, Vacsora is legyen kilenc legényre. A betyárok fölmentek a kastélyba, Tiszttartó a gyapjú árát számolta. Hej tiszttartó az anyád jó Istenét, Ide a pénzt vagy a gazdád életét. Az uraság az ablakon kiugrott, A harangot megkongatni elfutott. Ég a kastély kiabálta Nagy Sándor, Most rabolja a pénzemet Patkó Sándor. A betyárok végig lőtték az utcát, A golyók a fák ágait szaggatták. Nagyot füttyent Patkó Sándor, indulás, Kurconban majd megesszük a vacsorát. Bojtár gyerek kivitte a vacsorát, Illés Imre egy nagy cserfa alatt állt. No te bojtár mit üzent a Nagy Sándor, Azt üzente nagy úr a Patkó Sándor.

A fiatal pár Sitkén a Zrínyi utcai házuk udvarán

Lábasék az 50. házassági évfordulón

10 �������������������������������������������������������������������������������������

sitkei hírek

Kis falunk nagy színésze „A színház nem földi színtér! A Színház menedék. Csodák világa. Lehetsz ott királynő, császár és szolga, bohóc és kurtizán. Veled ott minden megtörténhet. Meghalhatsz. Újjászülethetsz. A színház: szerelem! Örökké tartó láz.” – tartja Polgár Ernő. „A színház sokak számára jelenti a kikapcsolódás színterét. A színház különös hangulata rengeteg embert vonz hét-

Bruckner Roland, a színész

ről hétre az éppen aktuális előadásokra.” – tartjuk mi, és gondoljuk a színház szó hallatán, s meg sem fordul a fejünkben, hogy vannak emberek, akik számára a színház nem csupán a kikapcsolódás, hanem egy úttal lehetőség a bennük rejlő színészi képességek kibontakoztatására, ezen felül pedig megélhetési lehetőség is. Bruckner Roland 1997-ben kezdett el foglalkozni a színészettel a Sitkén működő If-

júsági Színkörben. Testvére, Anita, és a színkör vezetője, Nagy Gábor nagy hatást gyakoroltak rá. Hobbiként indult, ma viszont már nem csak egy szenvedély, hanem foglalkozás is. Erre lehetőséget a celldömölki Soltis Lajos Színház biztosít Roland számára. A színház tagjai között nagy harmónia uralkodik, családias hangulat jellemzi a mindennapjaikat, Rolandnak fontos, hogy csapatként is együtt működnek. Kicsikre, középiskolásokra, felnőttekre mind egyenrangú félként tekintenek. Roland elmondása szerint minden darab más meglepetést és kihívást tartogat. Az Álomevők című darab egy mozgásszínház. Ez annyit jelent, hogy a színészek csupán testjátékkal, mimikával tudják kifejezni karakterük jellemzőjét és mutatják be a darab történetét a szavak ereje nélkül. A színészek számára ez egyszerre jelent nehezebb és könnyebb feladatot, hiszen nincs szöveg, amely tanulásával bajlódni kellene, és nincs meg az a rizikó, hogy a színpadon álló színész a súgó segítségére szorul. A jó színész minden szereppel azonosulni tud, sőt elvárás, hogy azonosuljon. Roland eddig mindig a pozitív karakterek valamelyikét formálta meg egy-egy darabban, ám a színház most készülő darabjában (Albert Camus: Az igazak) egy tipikus, sötét alakot, Sztepán Fjodorovot alakítja. A sok pozitív karakter megformálása után furcsa volt egy ilyen szereplővel történő azonosulás, de a próbák előre haladtával, megszerette a „rosszfiú” szerepét. Sokan azt gondolnánk, hogy ennyi sikeres előadás után,a színrelépés előtt a színész nem érez lámpalázat. Roland esetében ez nem így van. Nyilván nem olyan szintű drukk dolgozik benne, mint első elő-

adása alkalmával, de az egészséges lámpaláz, főként premierek előtt, jelen van. A Soltis Lajos színház rengeteg szép helyezésben és elismerésben részesült, amelyeket különböző rangos fesztiválokon értek el. Ilyen például a Kazincbarcikán megrendezett fesztivál, amelyre Roland nagy örömmel tekint vissza, hiszen ez áll szívéhez a legközelebb.

Bruckner Roland, a scsaládfô, családja körében.

A színház jövőbeli tervei között szerepel, egy Norvégiában megrendezett fesztiválon való részvétel, amelyre a világ minden tájáról érkeznek társulatok. Terveik szerint, itt a már fent említett Álomevők című darabbal lépnek majd színre. Ez úton kívánunk sok sikert Rolandnak és a Soltis Lajos Színháznak minden kitűzött céljuk megvalósításához! Vörös Zsófiaw

Legyőztük a Könyvirtó Koboldot! Az elmúlt év végén Momotól, a megrémült könyvmanótól kaptunk levelet a könyvtárban. A manó ijedségének az volt az oka, hogy a gonosz Könyvirtó Kobold megfenyegette, hogy elfoglalja a könyvtárat, óriási pusztítást végezve ott. A manónak így nem volt mit tennie, a gyerekekhez fordult segítségért, hogy együtt mentsék meg a könyvek birodalmát. Legnagyobb örömünkre 9 alsós kisdiák csatlakozott mentőcsapatunkhoz. Feladatuk az elolvasott mesékből 2 feladatlap kitöltése volt, de számot adtak könyvtárhasználati ismereteikből is, síkbábot készítettek kedvenc mesefigurájukról, és le kellett rajzolniuk egy általuk elképzelt könyvtárat. A küzdelemből mindenki derekasan kivette részét, így mindenki örömére legyőztük a gonosz koboldot. A siker megünneplésére december 14.-én a sárvári könyvtárba gyűltünk össze, ahol a gyerekeket kis ajándékcsomag és kedves vendéglátás várta. Kis csoportunkból Vörös Virág munkáját különdíjjal is elismerték a sárvári könyvtár munkatársai.

Akik legyőzték a Könyvirtó Koboldot

Reméljük, a Koboldnak elment a kedve attól, hogy a könyvtárunkat bántsa, de ha mégsem, remélem a legközelebbi támadásakor még több gyerek áll majd mellénk a harcban. Gróf Lászlóné

sitkei hírek

______________________________________________________________________________________ 11

Érdekességek a Sitkey család történetéből 5. A Sitkey család gazdasági válsága a 16-17. században

Nem csak korunk polgárait sújtják gazdasági válságok és kerülhetnek adósságcsapdába, ez megtörtént már elődeinkkel is. Magyar nemesi családok tömeg jutott „csődbe” és vesztette el szinte teljes vagyonát, így eltűnve az írott forrásokból. A következőkben a Sitkey család vagyonvesztését próbálom elemezni, ami oda vezetett, hogy a 17. század közepén gyakorlatilag földönfutóvá váltak és elkerültek Sitkéről és az írott forrásokból is eltűntek. A későbbi történetírók ennek alapján kihaltként szerepeltették a családot munkáikban. A Sitkeyek a 15. században még regionális szinten, tehát Vas, Zala, Veszprém, Győr és Sopron megyékben komoly birtokokkal rendelkeztek, felépítették két kastélyukat Kis- és Nagysitkén, töltést és utat építettek Zalavégen, ahol vámot szedhettek. Ennek eredményeként komoly pénzbevételhez juthattak, mivel valószínűleg az Itáliába vezető út utasaitól szedtek vámot, ahol a külkereskedelem jó része zajlott. Az első törést a fejlődésben I. Miksa német császár hadai okozták, akik Mátyás király halála után elpusztították a Dunántúl nagy részét Székes-

ládon belüli kölcsönzés is. 1535-ben pl. Sitkey Mihály a testvérének Sitkey Jánosnak 100 aranyforintért zálogba adta vasi és zalai birtokait. Amikor türjei prépost lett, megújította záloglevelet. A kölcsönzött összegek egyre magasabbak lettek, a zálogba adott birtokok ennek megfelelően ugyancsak egyre nagyobb értékűek lettek. 1560-ban Sitkey Benedek „fölvállalván a saját maga és fiai terheit is”, 25 aranyforint kölcsönt vesz fel Sennyei Ferenctől. Cserében a visszaváltásig elzálogosítja a teljes birtokrészét Tokorcson, Bajton és a Herpenyő folyón lévő háromkerékre forgó vízimalombeli részét is. Tehát már termelő létesítményeket is zálogba vetettek. Fokozta a gondokat, hogy török fogságba esett családtagot is ki kellett váltani. 1561-ben Sitkey Gergely elzálogosítja többek közt mindkét Sitke falubeli részét 200 forintért Orosztonyi Miklósnak, mert testvére Sitkey Gotthárd töröktől való kiszabadítása miatt pénzre volt szüksége. Úgy létszik, ez a pénz nem volt elég, ezért egy Zeffer nevű török rabot is vásároltak Csányi Ákostól (aki mellesleg a kor legnagyobb pénzkölcsönzőjének számított). Sitkey Gotthárd úgy elszegényedett a szabadulásáért adott

fehérvárig. Két évtizeddel később, 1512-ben II. Ulászló király Sitkey Istvánnak és Gotthárdnak valamint Gotthárd fia Sebestyénnek új adományként adja Kissitke, Szentmiklós, Nagyköcsk, Tokorcs, Bajt, Bocsár, Gelke, Battyán, Balffalu, Ovad, Vinár, Jár, Kamond, Sawol, Véged, Gyűrűs, Sárosdfő, Tibonyaháza, Kispéc, Nagypéc, Gyömöre falukat. (Ez csak a család Kissitkei ágának a birtokairól szólt, emellett a Nagysitkeiek talán még nagyobb birtokhálózattal rendelkezett.) A török Nyugat-Dunántúli megjelenése és a gazdálkodás átalakulása teljes egészében tönkretette a Sitkeyek birtokait. Sok minden a visszájára fordult. Példaként említhetjük, hogy a közlekedés segítésére épített töltésen a török minden gond nélkül közelíthette meg a falut… Mivel tömegével égette fel a török a falvakat, ezért folyamatos újrakezdésre volt szükség főleg a Zala megyei birtokok esetében. Nagyobb kárt okozott, hogy a törökök nem csak pusztítottak, hanem a jobbágyok egy részét legyilkolták, másik részét elhurcolták rabszolgának, így csak a megmaradtak tudták újrakezdeni a termelést. Minden támadás után egyre kevesebben maradtak, csökkent a megművelt föld területe, csökkent a megtermelt termény, ennek folyományaként a felégetett birtokok haszna is visszaesett. Mivel a korábbi életmódot nem nagyon akarták feladni, ezért folyamatos pénzkölcsönzésre kényszerültek. A hadakozásban résztvevő családtagok fegyverre, a kastélyuk karbantartására, katonák fizetésére. A pénzkölcsönzés ebben az időben úgy zajlott, hogy akinek pénzre volt szüksége, zálogba adta a birtokai egy részét, amelyeket a pénzkölcsönző a pénzösszeg visszafizetéséig használhatott és az időközben kitermelt haszon volt a „kamat”. Ha a pénzt visszafizette a kölcsönvevő, a birtokokat is vissza kellett adni. A pénzt általában erre „szakosodott”, pénzügyekben járatos nemesi családoktól vették fel, de előfordult csa-

pénz miatt, hogy minden birtokát Csányi Ákosnak adta zálogba és testvére kissitkei jobbágyházában lakott. A testvér visszaváltotta a birtokokat Csányitól azonban a pénzt Sitkey Gotthárdtól visszakövetelte. A birtokok után vagyontárgyak is zálogba kerültek: A 16. század második felében összeírták Sitkey Jakab feleségének azon az értékeit, amelyeket a férje zálogba adott. A felsorolásban szerepel a szigetvári hős Zrínyi Miklós által Velencében vett lánc és az előző férj, Zrínyi Péter által ajándékba adott gyűrűt is. Az elzálogosított tárgyak összértéke 721 arany ft volt. Elzálogosított tárgyak: 2 násfa gyémánt kövekkel, az egyikben smaragddal, 6 ezüst tál, 3 öreg párta, 5 ezüst tányér, 1 ezüst kupafedél, 1 ezüst sótartó, 1 arany lánc kereszttel, 1 rubin gyűrű, 1 arany lánc, 1 korda öv, 1 arany és fekete bársony bogláros öv, 1 rubin és 1 türkiz gyűrű, 14 ezüst kanál, 1 ezüst fedeles pohár, 1 násfa, 1 ezüstös zabla, 1 ezüst öreg pohár, 1 arany fedeles pohár, 1 kupa,1 ezüst tányér,1 rubin, 1 pecsét gyűrű kő nélkül. A család Kissitkei ága tehát teljes adósságspirálba került és innen már nem tudott visszajutni. A teljes elszegényedéstől csak a család férfiágon való kihalása „mentette” meg őket. A leányági leszármazottak még sokáig pereskedtek egymással, az örökösökkel és a hitelezőkkel a vagyon felosztásán. A Nagysitkei ág bár tovább bírta a gazdasági helyzet romlását, nem tudtak kikerülni ők sem győztesen a török és habsburg okozta válságból. Nem tudtak vagy talán nem is akartak létrehozni olyan összefüggő birtokközpontot, ahol árutermeléssel és bérmunkával tudtak volna foglalkozni. Kezdetben még bírták pénzzel a kiadásokat (többek között Csányi Ákos összegyűjtött javaiból is több ezer forinthoz jutottak, mivel Sitkey Gábor annak leányát vette feleségül és komoly hozományt kapott apósától). (Folytatás a 12. oldalon)

12 �������������������������������������������������������������������������������������

sitkei hírek

Érdekességek a Sitkey család történetéből 5. A Sitkey család gazdasági válsága a 16-17. században

(Folytatás a 11. oldalról) A 17. század elején azonban ők is egyre inkább kölcsönökből éltek. Érdekes eset lehetett, amikor 1609-ben Vámoscsaládon egy zálogügyletnél áldomásként megittak a tanúkkal együtt 36 meszelynyi bort. Később már arra is rákényszerültek, hogy a pénzügyekhez jobban hozzáértő jobbágyoktól is vegyenek fel kölcsön pénzt. 1620-ban Sitkey Pál zálogba adta Tócsás Simon helyét a hozzátartozó minden résszel együtt 15 esztendeig tartó időszakra 50 tallérért Tokorcsi Györgynek és feleségének. 1622-ben Sitkey Pál elzálogosít Dömötör György jobbágynak és családjának Nagysitkén egy jobbágytelket a hozzátartozó részekkel a visszaváltásig 100 forintért. A Nagysitkei Sitkey család szerencsétlenségére az utolsó családtagnak végképp nem volt érzéke a pénzügyekhez, ennek megfelelően a maradék vagyon nagyon rövid idő leforgása alatt gazdát cserélt. Egyre szaporodtak az olyan mondatokkal kezdődő adóslevelek, hogy Sitkey György „nagy szükségében kényszeríttetve” egy-egy birtokrészt elzálogosított. Ez a helyzet addig jutott, hogy 1665. január 12-én Sopronban egyezséget kötött egymással Sitkey György egy részről, Galántai Esterházy Mihály, a felesége Nádasdi Darabos Mária valamint Nádasdi Darabos László más részről a „Sitkey javak” ügyében. Eszerint „Sitkey György tudván, látván maga fogyatkozott állapottyát, maga táplálására, pörlekedésire, jószága oltalmazására meg kezelésire és kiváltássára való elég-

telenségit”, úgy döntött, hogy életfogytig tartó járadék fejében átadja Galántai Esterházy Mihálynak, Nádasdi Darabos Máriának és Nádasdi Darabos Lászlónak minden birtokát és birtokrészét. Az életfogytig tartó tartásból nem tudni mi valósult meg, annyi azonban bizonyos, hogy a későbbiekben sem Sitkey Györgyről, sem gyermekeiről nem hallunk. Emiatt kezelték kihaltként a családot, azonban valószínűleg jobbágyként Tolna majd Békés megyébe kerültek a leszármazottak. Ezzel a mozzanattal a több évszázad alatt összegyűjtött vagyon semmivé vált, idegenek kezére került! A Sitkey család birtokai – amit innentől neveztek „Sitkey javaknak”– a rokon családok kezére került. Tőlük a Felsőbüki Nagy család rokonság címén megvásárolta az örökséget. Azonban azt, hogy nem volt teljes egészében jogszerű az ügylet, a kortársak is észrevették. 1695-ben egy tanúkihallgatás során azt vallják, hogy Darabosné Lőrinczfalvi Éva a saját pénzén vette meg Sitkey György jószágait, „adván érte hol ruhát, lovat, bort, gabonát, készpénzt és holmi egyéb féle aprólékot, ami kellett neki, mivel elszegényedvén annyira jutott, hogy mezítláb járni kényszeríttetett”. Darabosné halála után lett Esterházy Mihályé a vagyon. Egy másik tanú szerint Sitkey Miklós elesett a csíkvári harcban, jószágai Sitkey Györgyre maradtak. Sitkey György pedig „igye fogyott” (ügyefogyott) lévén, néhai Darabosné asszonynak eladta jószágait. Ruzsa Károly

Huszonöt éve ég a társadalmi aktivitás lángja 1986. szeptember 6. jelentős dátum Sitke kultúrtörténetében. Bizonyára nincs a községnek olyan felnőtt lakója, aki nem tudná, hogy ezen a napon rendeztünk először szabadtéri koncertet a Kálvária Kápolna megmentéséért, állagának megóvásáért, majd a gyönyörű egyházi épület teljes felújításáért. A sárvári Dandys zenekar, a Balázs Fecó által vezetett Korál, a Koltay Gergővel felálló Kormorán és a Vida Ferenccel fémjelzett Lord együttes állt elsőként a nemes ügy mellé. Az első próbálkozást, a családias légkörű, sikeres estet újabb és újabb koncertek, nagy hatású fesztiválok, rockoperák követték. Közben folyt a felújítás, a befejezett felújítást ismételt állagmegóvási munkák követték. A társadalmi aktivitás és a lelkesedés lángja azóta sem hunyt ki. Így érkeztünk el a negyedszázados jubileumhoz. Az augusztus végi program szépen formálódik, a legtöbb fellépővel megegyezés is született már. A tervezett program: augusztus 26-án,(pénteken) 17 órakor az Avatar kezd, majd az Ismerős Arcok, a Kormorán és a Hooligans lép a színre. 27-én, (szombaton) 14 órakor a B.A.D. csap a húrok közé, őt követi a Halor, a Pokolgép, Deák Bill Gyula és együttese, a Kárpátia és a Lord. A záró zenekar még nem ismert. A Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület elnöksége tárgyalt a Tankcsapdával, a Quimby együttessel, a Republic-kal és az Eddával. 28-án (vasárnap) – amolyan bónuszként – Balázs Fecó a Szombathelyi Szinfónikus Zenekar kíséretében szórakoztatja a nagyérdeműt. Reméljük, élményekben gazdag hétvégét tudunk nyújtani Sitkére látogató zenerajongóknak. Kiss László

Gaál József kuratóriumi elnök és Kiss Zoltán nyugállományú ezredes köszöntötte az ünnepség rés

n sztvevőit.

sitkei hírek

______________________________________________________________________________________ 13

Dr. Kiss László

Szülőfalum, Sitke Tudták ezt régesrég, Már a rómaiak. Itt alakíták ki A nyaralóikat.

Bordái közt egy tőr, Csont a markolata. Így kísérte urát Le a sírhalomba.

Már gyerekként jártam A híres útjukat, Amely Szombathelyről Győr irányba mutat.

Üvegtálban búza Az úr mellé téve, Hogy éhes ne legyen A Káronhoz érve.

Persze akkor Sitkét Szitkusznak nevezték, De e tájat hozzám Hasonlón szerették. A Hercseg lábánál Kénes forrás ered. Télen sem ismeri Ez a vastag jeget. A nagysitkei XV. sz.-i kegyeleti emlékmű a helyreállítás előtt

Pénz és nagy smaragdkő Voltak még a sírban. Talán megvannak a Celli múzeumban. Hogyha már a régi Dolgokról beszélek, Meg kell, hogy említsem A török emléket. Itt lett eltemetve Egy rangos katona, Ki a Fekete Bég Várát ostromolta.

Itt születtem én e Kemenesi tájon. Gyönyörű vidék ez, Olyan, mint az álom.

Itt alakították Ki a fürdőjüket, Mivel a kultúra Tisztaságot szeret.

Van jó búzatermő, Szép, nagy, sík mezője És lankás dombokat Ölelő erdője.

Szórakozásukra Egy cirkuszt alkottak. Földje félkörívben Övezi házunkat.

Szőlők, gyümölcsösök Övezik a falut. Rajtuk utak, szántók Nyitnak itt-ott kaput.

Temetőjük hosszan Nyúlt a cirkusz mellett. Sokan élhettek itt, Nagy temető kellett.

A szőlőknek és a Tájnak koronája, Mondhatnám Sitkének Inkább a királya:

Elől eltemetve Az előkelőség, Hogy rangjukon csorba Semmiképp ne essék.

Hercseg, a tűzhányó. Így jellemzem kurtán: Hazánkban legnagyobb „Már” típusú vulkán.

Távolabb a szabad Római polgártól Szarkofágot raktak Kőből, vagy téglából.

Mellé létesült most Egy hősi emlékmű. Amire int minket, Az bizony keserű:

Jó bortermő hely ez, A Sághoz sorolva. Bora tüzes, finom. Sava nem goromba.

Köztül legrangosabb Az lehetett talán, Aki mellett ott volt Szolgája, oldalán.

A hódítási vágy, Hatalmi őrület Nem hoz boldogságot, Legföljebb sírkövet!

Négyszögű síremlék Mutatja nyughelyét, Amelynek egy félhold Díszíté tetejét. Persze, csak hajdanán - Apám így mesélte – Négy kép is volt rajta, Süllyesztett fülkékben. Félholdat, képeket Enyészet megette. De a síremléket Szépen rendbetette Iskolás koromban Nagy György és a falu: Török hódoltságból Egy megmaradt tanú.

14 �������������������������������������������������������������������������������������

sitkei hírek

I. Nosztalgia Kupa asztalitenisz verseny A művelődési ház adott helyet február 5-én az I. Nosztalgia Kupa asztalitenisz versenynek. Községünkben sokan nosztalgiával gondolnak vissza a nagy-nagy ping-pong csatákra, amelyek a művelődési ház falai között zajlottak hosszú éveken át. A régi hagyományt felélesztve rendezte első versenyét az önkormányzat, amelyen kilenc fő (Bokor Lajos, Gróf Annamária, Gróf Gusztáv, Horváth Bence, Horváth Tibor, Kelemen Bálint, Ifj. Linka László, Mórocz Csaba és Poós Tamás) vett részt. Végeredmény: Felnőtt: 1. Gróf Gusztáv, 2. Horváth Tibor, 3. Bokor Lajos Ifjúsági: 1. Kelemen Bálint, 2. Poós Tamás, 3. Mórocz Csaba Az első helyezettek kupát vehettek át, a második és a harmadik helyezettek oklevél díjazásban, a többi résztvevő tárgyjutalomban részesült. Gróf Lászlóné

VI. Farsang Kupa petanque verseny Január 22-23-án immár 6. éve a versenyszezon első versenyének helyszíne a Sitkei Kastélyfogadó pincéjében kialakított petanque pálya. A résztvevők az idén triplett és duplett csapatjátékban mérhették össze tudásukat. A Sárvári Sakk Club Petanque szakosztályán kívül Darvastó, Sormás, Szigetszentmiklós és Veszprém csapatai tisztelték meg jelenlétükkel a versenyt. A kétnapos rendezvényen gyermek, serdülő és ifjúsági játékosok is küzdöttek a felnőttek ellen. Végeredmény: Triplett verseny: 1. Süle Miklósné, Havasi József, Karz Gyula (Sárvári Sakk Club) 2. Ligeti László, Szabó József, Vámosi Tibor (Szigetszentmiklós) 3. Berta Ádám, Janzsó Gábor, Janzsó Miklós (Sárvári Sakk Club) 4. Asbóth László, Barkovics Zoltán, Szakos Adrián (Sárvári Sakk Club) Duplett verseny: 1. Berta Ádám, Kasza Gyula (Sárvári Sakk Club)

Az asztalitenisz verseny résztvevői

Borostyánkert Kupa tekebajnokság Két forduló után a tabella állása: Öregfiúk 12 10 – 2 Aranykezek 12 10 – 2 Zöld Sasok 12 8 – 4 Celli fiúk 12 5 1 6 Barátok 12 4 1 7 Mersevát 12 3 -9 Borostyánkert 12 - - 12

20 pont 20 pont 16 pont 11 pont 9 pont 6 pont 0 pont Germán Ervin

2. Ligeti László, Vámosi Tibor (Szigetszentmiklós) 3. Süle Miklósné, Havasi József (Sárvári Sakk Club) 4. Acsai Éva, Szabó József (Szigetszentmiklós) Süle Miklósné

Megyei I. osztályú tekebajnokság állása a 17. forduló után

Viczmándi Ervin

sitkei hírek

______________________________________________________________________________________ 15

Nem bánta meg, hogy igent mondott a felkérésre

Pályaavatón

Németh Attila labdarúgó pályafutását egy szerencsétlen motorbaleset szakította ketté. A Sárvári Vasas tehetséges, gólerős játékosra a szombathelyi Haladás is felfigyelt. Éppen próbajátékra indult, amikor közúti balesetben súlyos térdsérülést szenvedett. A sérülésből felépülve kispályán próbálkozott még néhány évig, majd szegre került a góllövő cipő. A Labdarúgó Szakosztály megalakulását követően került ismét szoros kapcsolatban a focival. Azóta megszakítás nélkül szervez, irányít, és ha kell, kétkezi munkával segíti a sitkei csapatok minél jobb szereplését. Attilának a bajnoki rajt előtt tettük fel kérdéseinket. Sitke megyei II. osztályú labdarúgó bajnokságban szereplő felnőtt csapata a 16 csapatos mezőnyben a 8. helyen zárta az őszi szezont, az utánpótlás csapat is a középmezőnyben végzett. Elégedett vagy a tabellán elfoglalt helyezéssel? Megfelel a kitűzött céloknak? A bajnoki szezon kezdete előtt a vezetőség célkitűzése, a nyári játékos-mozgás és a többi csapat erőssége ismeretében az 5-10. hely valamelyike volt. Az erőviszonyok pár forduló után már tisztán látszottak a bajnokságban, és úgy gondolom, hogy nekünk is meg lett volna a lehetőségünk, hogy pár pozícióval előrébb végezzünk a tabellán, de ez a keret szűkössége és a kulcsjátékosok formaingadozása miatt nem következett be, de összességében elégedett vagyok az első és az ifjúsági csapat tabellán elfoglalt helyezésével. Kikkel voltál maradéktalanul elégedett, kik azok, akik képességük alatt teljesítettek? Teljesen elégedett csak a csapat játékosedzőjével, Ádám Endrével vagyok. A többiek közül az őszi szezon nagy részében meg voltam elégedve Viczmándi Ervinnel, Varga Zoltánnal, Mórocz Tamással, Mórocz Róberttel, Döbröntei Istvánnal és Ruzsics Tamással, bár néha ők is teljesítettek tudásuk alatt. Töb-

bet vártam viszont Rajczi Balázstól és Molnár Ádámtól, ők a vártnál gyengébben játszottak. Egy megbízható átlagot hozott Pénzes Gusztáv, Borbély László, Vincze László, Skriba Pál és az őszi szezon végére visszatérő Németh Roland. A kevesebb játéklehetőséggel jól élt az ifiből felkerült Komáromi Attila, Horváth Gábor és Tóth Kornél. Voltak-e olyan tényezők, amelyek hátráltatták a szakmai munkát? A zavartalan működés alapvető feltételei biztosítottak, előkészített pálya, öltöző, sportszerek mindig rendelkezésre álltak. Az edzéslátogatottság jónak mondható, felkészült, profi gondolkodású edző heti két alkalommal várta a felnőtt és ifjúsági csapat játékosait. Az őszi korai sötétedés miatt edzéslehetőség nincs, így a szakmai munka a mérkőzésekre korlátozódik. Új év, új tervek? Hogyan vázolnád fel 2011. június végéig a szakosztály szakmai tervét? A felkészülést a tavaszi szezonra január 30án kezdte meg a csapat, heti két edzéssel. Az első edzőmérkőzést február 12-én játsszuk. A célunk nem változott, továbbra is a középmezőnyhöz szeretnénk tartozni, viszont ha sikerül egy gólerős csatárt igazolnunk, akkor megcélozzuk az 5. helyet, továbbá szeretnénk folytatni a helyi fiatalok beépítését a csapatba, több lehetőséget adni Tóth Kornélnak és Horváth Gábornak. Nagyobb figyelmet szeretnénk fordítani az ifjúsági csapatra, akik jobb eredményre lennének képesek, ha többségük életében fontosabb szerepet játszana a futball. Minden évben nagy a játékos mozgás Sitkén. Játékosok jönnek, játékosok mennek. Mi ennek az oka? Jellemző ez más községekre is? Az átigazolási időszak minden sportegyesület életében jelentős szerepet tölt be, legyen az egy kis falusi csapat vagy egy euro-milliókból gazdálkodó angol klub. A kis falva csak helyi fiatalokból nem tudnak kiállítani egy felnőtt és egy ifjúsági csapatot, ami megfelel a versenykiírásnak és az osztály színvonalának, így

akarva akaratlanul rászorulnak, hogy szomszéd településekről csábítsák el a játékosokat. A helyi kötődés hiánya miatt, jobb körülmények és légkör reményében távoznak, illetve érkeznek játékosok. Szép a labdarúgópálya, rendezett a környéke, fűtés-korszerűsítés előtt áll a sportöltöző, három fix támogatója van a szakosztálynak, jó a játékosállomány, szakmailag felkészült edző áll a csapat élén. Ez az állapot elégedettségre adhat okot. Vagy csak külső szemlélőként tűnik kiegyensúlyozottnak a szakosztályi élet? A pálya minősége, környezete évről-évre javul, rengeteg időbe és társadalmi munkába került, míg elértük, hogy a sitkei létesítményt az osztály egyik legjobbjaként tartsák számon. Az önkormányzat pályázott az öltöző fűtésének korszerűsítésére, ennek nagyon örültünk, ha ez megvalósul, javulnak az öltözési, fürdési körülmények is. Három fix támogatónknak, a Kápolnáért Kulturális és Sportegyesületnek, Sitke község Önkormányzatának, és a Sárvári Security Service-nek köszönjük az évek óta tartó folyamatos támogatást és segítségnyújtást. Melléjük szeretnénk még kisebb szponzorokat találni, hogy az évek folyamán felépített színvonalat tartani tudjuk. A vezetőség munkáját dicséri, hogy egy, az egész megyében elismert játékos-edzőt sikerült szerződtetnünk Ádám Endre személyében. A játékoskeretünk jó, de azon dolgozunk, hogy a tavaszi szezonkezdetre még jobb legyen. A szakosztály működése kiegyensúlyozott,a vezetők próbálják felosztani egymás között a feladatokat, melyek elvégzése nem mindig sikerül egyenlő arányban. 1996-ban alakult a labdarúgó szakosztály. A 15 éves jubileum kapcsán készültök valami rendezvénnyel? Vannak elképzeléseink, szeretnénk egy nosztalgiamérkőzést rendezni, valamint egy egész délutános programot azoknak az embereknek, akik a 15 év alatt valamilyen szerepet vállaltak Sitke labdarúgóéletében. A megvalósításhoz még további egyeztetésekre van szükség. Ismételten átszervezik a magyar labdarúgást. Ez év januárjától nem választott testületek, hanem kinevezett labdarúgó igazgatók irányítják a megyék labdarúgását. Mit vársz a változásoktól? A magyar labdarúgást már nagyon sokszor átszervezték, eddig teljesen eredménytelenül, és nem gondolnám, hogy ez a mostani bármiféle javulást hozhat. A kinevezett igazgató terveit, programját nem ismerem, de ha abban szerepel, hogy az amatőr labdarúgás költségeit valamilyen módon csökkentik, akkor örömmel fogadom. (Folytatás a 16. oldalon)

16 �������������������������������������������������������������������������������������

sitkei hírek

Sport  Sport  Sport Nem bánta meg, hogy igent mondott a felkérésre szöri megkeresésre mondtam igent mert tud- jogtalan kritikák célpontjává válik. Veze(Folytatás a 15. oldalról) Amennyiben ő is folytatja a falusi labdarú- tam, hogy eredményt csak sok munkával le- tőként igyekeztem olyan döntéseket hozni, gás kizsákmányolását, akkor teljesen mindegy, het elérni. Döntésemet nem bántam meg, hi- amelyek a labdarúgás, az egyesület, a szurhogy választott elnökök vagy kinevezett igaz- szen egy sikerre éhes jó közösségbe kerültem, kolók érdekeit szolgálták. Természetesen a akikkel nagyon rövid idő alatt sikerült baj- VLSZ-től kapott kitüntetésnek örülök, főleg gatók ülnek a megyék labdarúgásának élén. Közel másfél évtizede állsz Sitke labdarúgá- nokságot nyerni. Büszke vagyok erre az idő- azért mert nem feledkeztek meg azokról, akik sának valamilyen vezetői posztján. Voltál baj- re, örülök, hogy részese lehettem sikerüknek. szabadidejükben a labdarúgást szolgálják. nokcsapat edzője, szakosztályvezetőként is A csapat magasabb osztályba lépett, ahol Amíg a megbízatás tart a feladatokat lehetőszép sikereket könyvelhetsz el. Tevékenysége- a mai napig becsülettel helyt áll. A hos�- ség szerint legjobban igyekszem teljesíteni, a negatív dolgokat kizárni (nem elfedet a Vas Megyei Labdarúgó Szölejteni), a sikerekből, rész-sikerekvetség „Vas megye labdarúgásáből erőt meríteni. Szeretnék magam ért” kitüntetéssel ismerte el. Mi momellett tudni olyan focit szertő, öntivál még, mi lelkesít, hogy húzod a zetlenül, a közösségért dolgozó filabdarúgásunk terhekkel megrakott atal csapatot, akik ezt a munkát toszekerét? vább folytatják, hogy az eddig elért Amiről fiatalon álmodtam, eredmény ne vesszen el. ami karnyújtásnyira volt, hogy Mit üzensz Sitke futball rajongói„FUTBALISTA LESZEK”, ez lesz nak, a kitartó szurkolóknak? az életem, a megélhetésem egy balSzeretném megköszönni, hogy jeesetben 17 évesen szertefoszlott. lenlétükkel, rendezői munkájukkal, Nehéz volt elfogadni, hogy a labdabelépők vásárlásával támogatták rúgó mérkőzéseknek már csak külcsapatunkat. Továbbra is látogassák ső szemlélője lehetek. Talán emiatt, ritkán jártam meccsekre, de az új- Német Attila edző taktikai utasításokat ad a mérkőzés szünetében lehetőség szerint minél többen, akár családi programként a mérkőzéseinjászerveződött sitkei csapatot mindig megnéztem. Megkerestek, hogy legyek a szú idő alatt voltak örömök, kudarcok, konf- ket. Buzdítóság a játékosokat mert ők, nekik csapat edzője, munkámmal segítsem a kitű- liktusok is. Aki ilyen feladatot elvállal, an- Sitkeieknek, Sitke hírnevéért játszanak. Kiss László zött cél – bajnoki cím – elérését. Csak több- nak számolnia kell azzal, hogy a jogos vagy

Sitke nyerte a Halhatatlanok Tornáját Szombathelyen a Linka Bt volt a házigazdája a Halhatatlanok Tornája újabb fordulójának. Január 15-én megrendezett versenyen hagyományosan négy csapat vet részt. A körmérkőzéses formában megrendezett tornán Sitke csapata veretlenül szerezte meg az első helyezést. Mérkőzések, eredmények: Sitke - Linka Bt. 8:7 Nagykapornok - Misefa 5:3 Linka Bt. - Nagykapornok 4:8 Sitke - Misefa 8:6 Linka Bt. - Misefa 2:4 Sitke - Nagykapornok 7:5 Végeredmény: Sitke 3 3 - - 23:18 9 pont Nagykapornok 3 2 – 1 18:13 6 pont Misefa 3 1 – 2 13:15 3 pont Linka Bt. 3 - - 3 13:20 0 pont A torna gólkirálya Péntek Ferenc, Sitke játékosa lett, 8 góllal. A folytatás tavasszal Zalában lesz, előbb Nagykapornokon, majd Misefán. Pénzes László

Megyei II. osztályú labdarúgó bajnokság tavaszi sorsolása Sitke mérkőzései: Március 6. 13. 20. 27. Április 3. 9. 17. 24. Május 8. 15. 22. 29. Június 5. 12.

14.30 15.00 13.00 15.00 15.30 15.30 16.00 16.00 16.30 16.30 17.00 17.00 17.00 17.00

Sitke – Bő Bozzai – Sitke Haladás VSE – Sitke Sitke – Simaság Rábasömjén – Sitke Sitke – Mersevát Kenyeri – Sitke Sitke – Csénye Sitke – Ostffyasszonyfa Gérce – Sitke Sitke – Jákfa Szeleste – Sitke Sitke – Sótony Ölbő – Sitke

Az ifjúsági csapat mérkőzései kettő órával a felnőtt mérkőzések előtt kezdődnek. Kiss László

A Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület ingyenes lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Germánné Cseszkó Blanka, Gróf Lászlóné, Kiss László, Kondics Erika, Dr. Nagy Erika, Szép Orsolya Kiadó: Kovács Ferenc (A szerkesztőség postacíme: 9671 Sitke, József A. u. 1.) Készült: Sárvár, Újsziget-rota