JELENTÉS Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

JELENTÉS Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

0346

2003. december

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1002-7/23/15/2003. Témaszám: 635 Vizsgálat-azonosító szám: V0102 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Bauer Lajosné számvevő tanácsos Marosi Gyöngyi számvevő tanácsos Molnár Gyula Mihály számvevő Schósz Attiláné számvevő

A témához kapcsolódó számvevőszéki jelentések:

–

az

elmúlt

három

évben

címe Jelentés a helyi önkormányzatok vagyonszerkezetének, vagyonhasznosítási és nyilvántartási tevékenységének vizsgálatáról

készített

–

sorszáma 0008

Jelentés a helyi önkormányzatok 2001. évi normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzéséről

0230

Jelentés a Magyar Köztársaság 2001. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

0232

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS

5

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

6

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.A költségvetés tervezésének, végrehajtásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége 1.1.A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége 1.2.A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége 1.3.A gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerűsége 1.4.A munkafolyamatba épített ellenőrzések szabályozottsága és gyakorlati működése a pénzügyi, gazdálkodási és számviteli feladatellátás területén 1.5.A bizonylati rend szabályszerűsége 1.6.A vagyon nyilvántartásának és leltározásának szabályszerűsége 1.7.A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat- és döntési hatáskörök szabályozottsága, a vagyonváltozást előidéző intézkedések szabályszerűsége, célszerűsége 1.8.Az Önkormányzat által céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott támogatásokkal történő elszámoltatás szabályszerűsége 1.9.A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelésének szabályszerűsége 1.10.A működési és felhalmozási bevételek, kiadások alakulása 1.11.A költségvetés egyensúlyának helyzete 1.12.A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége 1.13.A polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége 1.14.A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége 2.Egyes kiemelt önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja 2.1.A feladatok meghatározása és szervezeti keretei 2.2.Egyes naturálismutatókkal mérhető feladatok bevételei és kiadásai 2.3.A jelentős ráfordítást igénylő önként vállalt feladatok ellátása 3.A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése 3.1.Az Önkormányzat informatikai rendszerének szabályozottsága, működése 3.2.A helyi ellenőrzési rendszer kialakítása, működése 3.3.A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése 3.4.A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása

18 18 18 23 25

29 31 32

34 36 39 40 42 44 45 48 52 52 53 55 57 57 58 60 61

1

MELLÉKLETEK

2

1. számú

Az Önkormányzat 2002. évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal)

2. számú

Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal)

3. számú

Kimutatás a jelentősebb önként vállalt feladatok költségvetési súlyáról (1 oldal)

BEVEZETÉS

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. Áht. Ámr. Kbt. Számv. tv. Htv.

Vhr.

Ltv.

Ktv. ÁSZ TÁH OEP Önkormányzat Képviselő-testület Pénzügyi bizottság Ellenőrző bizottság Polgármesteri hivatal Pénzügyi osztály GAMESZ BLESZ SzMSz

ügyrend

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény Állami Számvevőszék Területi Államháztartási Hivatal Országos Egészségügyi Pénztár Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága, illetve 2002. november 7-étől Pénzügyi és Stratégiai Bizottsága Képviselő-testület Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Polgármesteri Hivatal Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Polgármesteri Hivatal Adó és Pénzügyi Osztálya Belváros-Lipótváros Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (önállóan gazdálkodó költségvetési szerv) Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat (önállóan gazdálkodó költségvetési szerv) A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 23/1995. (IX. 18.) számú önkormányzati rendelet Az SzMSz 9. számú melléklete a Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről

3

JELENTÉS Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

BEVEZETÉS A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (1) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/A. § (1) bekezdése alapján Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának gazdálkodását az Állami Számvevőszék Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatósága a V-1002-7/2003. számú ellenőrzési program figyelembe vételével vizsgálta. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: • az önkormányzati gazdálkodás törvényességét, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása és a zárszámadás során; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok megfelelően segítették-e a végrehajtást; • az önkormányzat által ellátandó feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló pénzforrások összhangja biztosított volt-e; • a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodása során érvényesültek-e az Áht. és a vonatkozó kormányrendeletek előírásai. Az ellenőrzött időszak:

2002. év, valamint a 2003. I. negyedév, az 1.7., 2.1., 2.2., 2.3.,3,2., 3.3. és 3.4. ellenőrzési programpontok esetében 2000 - 2002. évek

Az Önkormányzat kiemelt szerepet tölt be a kerületi önkormányzatok között a közhivatalok elhelyezkedése, az üzleti élet és az idegenforgalom szempontjából. A kerület lakosainak száma megközelíti a 31 ezer főt. Az Önkormányzat 2003. évi költségvetésének főösszege 12 milliárd Ft, számviteli mérlegének főösszege 2002. év végén 22 milliárd Ft. Az Önkormányzat intézményeinek száma 24, ebből öt intézménye gazdálkodási szempontból önállóan gazdálkodó. Az Önkormányzatnál foglalkoztatottak száma a 2002. év végén 1379 fő, ebből 204 fő a köztisztviselők száma. Az Önkormányzat tulajdonában lévő öt gazdasági társaság is tevékenyen részt vesz az önkormányzati feladatok ellátásában.

5


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat gazdálkodásában nem érvényesítették a központi jogszabályi előírásokat, az önkormányzati rendeletek és szabályzatok hiányosak, ezért a szabályszerű gazdálkodás feltételeit és körülményeit csak részben biztosították. A tervezés, az operatív gazdálkodás, a beszámolási kötelezettség teljesítése során a jogszabályokban és a belső szabályzatokban, valamint a számviteli rendben megfogalmazott előírások egy részét nem tartották be. A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok – azoknak részbeni kialakítása miatt – nem segítették a végrehajtást. Az önkormányzati feladatokat több évre kijelölő gazdasági programmal az Önkormányzat nem rendelkezett. A 2002. évre szóló költségvetés tervezése és a költségvetési rendelet alkotása során az Önkormányzatnál megsértették a vonatkozó jogszabályi előírásokat. A koncepció előterjesztéséhez nem csatolták a Pénzügyi bizottság koncepció-tervezetről alkotott véleményét. A költségvetési rendelettervezet előkészítésekor nem vették figyelembe a tervezés módszerére, azaz a költségvetési javaslat kidolgozására az Ámr-ben előírtakat. A költségvetési rendelettervezet szerkezetének kialakításakor hiányosan tettek eleget az Ámr. vonatkozó előírásainak, mert az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételeit költségvetési szervenként külön-külön, azon belül forrásonként nem mutatták be. A Polgármesteri hivatal, valamint az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények vonatkozásában elmaradt az egyensúlyban lévő költségvetések bemutatása. A Polgármesteri hivatal bevételei nem tartalmazták a lakás és nem lakás célú helyiségek bérleti díjbevételeit és a bérbeadással összefüggő kiadásokat. A működési és felhalmozási célú, együttesen egyensúlyban lévő önkormányzati szintű költségvetés bemutatásakor korrekciót alkalmaztak, amellyel a működési forráshiányt kedvezőbb állapotban, 1682,6 millió Ft-tal alacsonyabb összeggel mutatták be. A rendelettervezet nem tartalmazta kisebbségenként a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését. A költségvetési rendelettervezet intézményi egyeztetésének eredményét nem dokumentálták. A rendelettervezetben előfordult hiányosságok ismétlődtek az elfogadott költségvetési rendeletben. A költségvetési rendelet összevontan igen, de részleteiben nem tartalmazta az Áht. szerinti speciális célú támogatásokat. A költségvetési rendeletben nem határozták meg a költségvetés címrendjét. A költségvetési rendelet nem céltartalékként tartalmazta az igazgatási feladatok előirányzatában jóváhagyott, a tartalmában céltartaléknak minősülő képviselő-testületi, polgármesteri és egyéni képviselő keretek címén, valamint a rendőrség, közbiztonság támogatására elhatározott irányzatokat. Az államháztartás információs rendszere keretében a költségvetésről nyújtott adatszolgáltatás eltért, 211,7 millió Ft-tal több volt a Képviselő-testület által elfogadott költségvetéshez képest.

6


A Képviselő-testület – az Áht-ban előírtak ellenére – önkormányzati rendeletben nem határozta meg a költségvetés (és a zárszámadás) mellékleteként a Képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. A 2002. évi költségvetési rendelet tartalmazott a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, de lényeges szabályokat nem rögzített. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a 2002. évi költségvetési rendeletében jóváhagyott előirányzatokat öt alkalommal módosította. A költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatokról, azok változásairól az Áht-ban előírt követelményeknek megfelelő analitikus nyilvántartást nem vezettek, nem biztosították a változások folyamatos, naprakész követését még a polgármesteri, saját hatáskörű előirányzat-változtatások, továbbá a helyi döntést nem igénylő, a központi költségvetési kapcsolatokból származó pótelőirányzatok eseteiben sem. Önkormányzati szinten és az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek szintjén is a jóváhagyott előirányzatokon belül gazdálkodtak, de nem kísérték figyelemmel a bevételi előirányzatok teljesülését és így kötelezettséget vállaltak olyan feladatokra, kiadásokra is, melyekre a teljesült bevételek nem nyújtottak fedezetet. Az Önkormányzat zárszámadási rendeletében rögzítették, hogy az egyéb sajátos bevételek nem tartalmazzák a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rt. által kezelt lakás- és nem lakás célú helyiségek bérbeadásával kapcsolatos bevételek teljesítési adatait, így a vonatkozó előírások ellenére nem mutatták be az Önkormányzat e feladatához tartozó bevételeket és kiadásokat. A zárszámadási rendelet szerkezete azonos volt a költségvetési rendeletével, de ez okból meg is ismételte a költségvetési rendelet hibáit, hiányosságait. Nem tartalmazta a tényleges létszámadatokat a részben önállóan gazdálkodó intézményekre nézve. A zárszámadáshoz csatolták az Áht-ban előírt mérlegeket, kimutatásokat, viszont a többéves kihatással járó döntések bemutatása nem volt teljes. A Képviselő-testület zárszámadási rendeletében jóváhagyta az Önkormányzat – azon belül az önállóan gazdálkodó költségvetési szervei – 2002. évi pénzmaradványát, azonban elmaradt a részben önállóan gazdálkodó intézmények intézményenkénti pénzmaradványának a meghatározása. Az Önkormányzat költségvetési rendelete a pénzmaradvány elszámolását nem szabályozta, és a zárszámadási rendeletben sem rögzítették az elvonás jogcímét. Az Önkormányzat által felhasználható költségvetési pénzmaradványt, továbbá az intézményektől elvont pénzmaradványt, valamint a feladattal terhelt visszaosztandó és fel nem osztott (általános tartalékba helyezendő) pénzmaradványt önállóan gazdálkodó költségvetési szervek szerinti bontásban bemutatták. A GAMESZnak, mint önállóan gazdálkodó intézménynek és a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó intézményeknek a költségvetési pénzmaradványát a költségvetési rendelet szerkezeti, tartalmi hibája következtében külön-külön nem mutatták be, ezért a költségvetési szervenkénti pénzmaradvány elvonás a zárszámadási rendeletből nem állapítható meg. A zárszámadási rendelet hiányossága az is, hogy nem tartalmazta kisebbségi önkormányzatonként a helyi kisebbségi önkormányzatok pénzmaradványát.

7


Az Önkormányzat teljesítette a törvényben előírt könyvvizsgálati kötelezettségét. Ennek keretében a könyvvizsgáló auditálási eltérés és korlátozás nélkül hitelesítette az egyszerűsített tartalmú költségvetési beszámolót. A gazdálkodás szabályozottsága és szabályszerűsége érdekében szabályzatokat készítettek, a polgármester és a jegyző utasításokat, intézkedéseket, körleveleket adott ki. A szabályzatok esetenként nem terjedtek ki az ellátandó feladat teljes folyamatának szabályozására, amelynek hiánya a gyakorlati munkavégzés során is éreztette hatását. A gazdálkodási jogköröket szabályozó két polgármesteri és jegyzői együttes utasítást egymástól független utasításként készítették el. Az utasítások tartalmuk szerint egymásra épültek, de a feladatok és a jogkörök nem egyértelmű meghatározása miatt nem tekinthetők az általános (kötelezettségvállalás és annak ellenjegyzése, utalványozás és annak ellenjegyzése), illetve a különös esetre előírt (kötelezettségvállaláson belül a szerződéskötések) szabályozásnak. Az egyes jogkörök jogosultjait nem lehet egyértelműen megállapítani, ami gátolta az utasítások szabályszerű végrehajtását. A pénzkezelési szabályzatban nem határozták meg a pénztárellenőrzés gyakoriságát és módját, és nem is végezték el a pénztárellenőrzés feladatát. A számlarend nem tartalmazta a Polgármesteri hivatal gazdálkodásához megnyitott összes főkönyvi számlát, az azokhoz kapcsolódó szabályozást és analitikus nyilvántartást. A munkafolyamatba épített belső ellenőrzést keretjellegűen a belső ellenőrzési szabályzat írta elő. Az ügyrendben nem határozták meg a konkrét ellenőrzési feladatokat és az egyes osztályok közötti kapcsolódási, ellenőrzési pontokat. A Pénzügyi osztály dolgozóinak munkaköri leírásaiban a különböző egyeztetési feladatok előírása jelentette a munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettséget. Az elvégzett egyeztetések dokumentálásának módját nem határozták meg. A könyvviteli munkafolyamatokba épített ellenőrzés elvégzését a helyesbítések tanúsították. A gazdálkodási jogkörökhöz kapcsolódó ellenőrzési jogkörök – kötelezettségvállalás ellenjegyzése, utalványozás ellenjegyzése – érvényesülését a belső szabályozás hiánya, illetve hiányosságai nehezítették. Elmaradt a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és a kapcsolódó dokumentumok tartalmi követelményeinek a meghatározása1. A számviteli és a bizonylati fegyelem szabályozása nem volt teljes körű a Polgármesteri hivatalban. A számlarendben nem határozták meg a bizonylati rendet, ezen belül a számviteli bizonylatok körét. Számviteli bizonylatként olyan testületi rendeletet, határozatot is használtak, amelyek nem feleltek meg a Számv. tv-ben a számviteli bizonylatra előírt követelményeknek. A kötelezettségvállalásokról teljes körű nyilvántartást nem vezettek. Az ellenőrzött bizonylatokhoz csatolt kötelezettségvállalásokon az ellenjegyzés nem történt meg maradéktalanul. A kifizetéseket minden esetben érvényesítették a teljesítésigazolásokat követően. Az utalványozás és annak ellenjegyzése megtörtént. A számviteli politikában, valamint az eszközök és források értékelési szabályzatában az

1

8

2003. január 1-től az Ámr. 10. § (5) bekezdésének c) pontjában előírt kötelezettség.


immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenését a jogszabályi előírástól eltérően – az elhasználódási időtől függően, lineáris elszámolási móddal – határozták meg. Az önkormányzati vagyon nyilvántartását az analitikus és főkönyvi könyvelés, valamint az ingatlanvagyon kataszter vezetésével biztosították, azonban a törzsvagyon elkülönített nyilvántartása csak az ingatlanvagyon kataszterben valósult meg. Az évenkénti leltározási kötelezettséget nem teljesítették teljes körűen, mert az üzemeltetésre átadott eszközök leltározása elmaradt. A leltározási szabályzatban nem határozták meg a mérlegsorok alátámasztásához készítendő összesítő kimutatások tartalmát, formáját, kellékeit. A 2002. évi zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás, az analitikus és főkönyvi nyilvántartások és az ingatlanvagyon kataszter adatai között 2002. december 31-én az egyezőség fennállt. A 2003. január 1-i állapotra vonatkozóan készített ingatlanstatisztika bruttó érték adata 617,4 millió Ft-tal alacsonyabb volt a 2002. december 31-re vonatkozó ingatlanvagyon kataszteri részletes nyilvántartásban szereplő összes bruttó értéknél. Az eltérést az okozta, hogy az ingatlanstatisztika a BelvárosLipótváros Vagyonkezelő Rt. által párhuzamosan vezetett és a Polgármesteri hivatal számviteli nyilvántartásaival nem egyeztetett ingatlanvagyon kataszter adatai alapján készült. Az ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartás jogszabályoknak megfelelő kiegészítése – a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok vonatkozásában az értékkel való ellátás tekintetében – dokumentáltan nem történt meg, az aktiválás elmaradt. Az Önkormányzat rendeletet alkotott a vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól. Ebben szabályozták a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat és döntési hatásköröket, valamint az eszközök törzsvagyonba és egyéb vagyonba történő besorolását. A vagyongazdálkodásról szóló rendeletből hiányzott a készletekkel, követelésekkel, az üzemeltetésre átadott eszközökkel kapcsolatos gazdálkodási jogkörök kijelölése, továbbá nem szabályozták a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásának módját. Nem rendelkeztek teljes körűen a vagyonnyilvántartás szabályairól, a követelés állomány kezeléséről. Az Önkormányzat eszközeinek értéke 2000-ről 2002-re 33,5%-kal növekedett, az immateriális javak, a befektetett pénzügyi eszközök – ezen belül az egyéb tartós részesedések –, valamint az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értéke emelkedett ezt meghaladóan. A vagyoni helyzet bemutatása nem volt teljes minden eszközre nézve, mivel az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközökön önkormányzati felhalmozási célú pénzeszközökből és az Önkormányzatot megillető, de fejlesztési célra gazdasági társaságainál hagyott osztalékból megvalósított beruházások, felújítások értékét nem számolták el, és nem mutatták be. A kerületi önkormányzat a tulajdonában lévő részesedés és értékpapírállomány kezelését nem bízta befektetési vállalkozásra. Az értékesítésre és a vásárlásra vonatkozó döntéseket szabályosan hozták meg. A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelésének szabályozása nem terjedt ki a terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés elszámolási és visszaírási kötelezettségre. A 2002. évi mérleg készítéséhez nem álltak rendelkezésre ezen eszközök értékelésére vonatkozó bizonylatok, nyilvántartások. Az

9


Önkormányzatnál nem éltek az eszközök piaci értéken való értékelésének lehetőségével. A céljelleggel juttatott támogatások közül csak a társasházak pályázat útján való támogatására írt elő az Önkormányzat megállapodási kötelezettséget. Az egyházakat, társadalmi és civil szervezeteket, közalapítványokat, alapítványokat, valamint a társasházakat − a pályázat útján való támogatás esetében − elszámolási kötelezettség terhelte. A többi, céljelleggel juttatott támogatásra az eljárási szabályokat az Önkormányzat nem határozta meg. Az egyházak, a társadalmi és civil szervezetek, valamint az alapítványok pályázat útján juttatott támogatásokra benyújtott számadásainak ellenőrzése nem volt dokumentálva. Az Önkormányzat által alapított közalapítványok a gazdálkodásukról szóló éves beszámoló keretében elszámoltak a kapott támogatással. Az alapítványoknak, közalapítványoknak a pályázaton kívül juttatott támogatásáról a Képviselő-testület utólag, a kiutalást követően hozta meg döntését. Az Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotta a közbeszerzési eljárás helyi szabályairól szóló rendeletét, de a 2002-ben érvényben lévő szabályozás nem terjedt ki arra, hogy a közbeszerzési eljárásban résztvevők milyen módon igazolják összeférhetetlenségüket. Nem készítették el az Önkormányzat 2002. évi közbeszerzési tervezetét. A vizsgált közbeszerzési eljárást szabályszerűen folytatták le. Az Önkormányzat a felügyeleti és belső ellenőrzés szervezeti kereteit kialakította, ellenőrzési csoportot hozott létre. A felügyeleti és belső ellenőrzési feladatokat a Ktv. előírásait megsértve megbízásos jogviszony keretében látják el. Az ellenőrök a 2002. évben nem vizsgálták az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket. Az ellenőrzésekről készült jelentések megfelelő információt szolgáltattak, az ellenőrzött szervezeti egységeknek segítséget jelentettek a feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésében. Az Ellenőrzési bizottság áttekintette az intézmények felügyeleti ellenőrzésének tapasztalatait, ugyanakkor az arról szóló tájékoztatót nem terjesztette a Képviselő-testület elé. Az ÁSZ számvevői által folytatott korábbi ellenőrzések javaslatai részben teljesültek. Az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló pénzforrások összhangja a költségvetési év egészét tekintve biztosított volt. Az Önkormányzat költségvetése működési forráshiányos volt. Az önkormányzati költségvetési beszámolók 2000-2002. évi teljesítési adatai szerint a működési célú bevételek egyik évben sem fedezték a működési célú kiadásokat. A felhalmozási és tőke jellegű bevételekből egészítették ki a működési célú bevételeket, és ezzel biztosították a működési célú kiadásaik fedezetét. Az Önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolításához a 2002. évben hitelt nem vett fel. Az Önkormányzat által betervezett 2002. évi feladatok zavartalan ellátása, a biztonságos gazdálkodás alátámasztása érdekében a pénzállomány alakulására nézve a jegyző eleget tett likviditási terv készítési feladatának. Az Önkormányzat a 2002. évben az Ötv-ben nevesített adósságot keletkeztető kötelezettségeket nem vállalt. A Polgármesteri hivatalban nem szabályozták az 10


írásbeli és az előzetes, írásbeli kötelezettségvállaláshoz nem kötött kötelezettségvállalások nyilvántartását, nem vezettek olyan nyilvántartást, amelyből a költségvetési évet terhelő kötelezettségvállalások összege megállapítható. Az Önkormányzat számítástechnikai ellátottsága megfelelő volt. Az informatikai rendszerrel összefüggő szabályozást azonban nem alakították ki. Nem készítettek informatikai stratégiát és katasztrófa-elhárítási tervet, nem alakították ki az informatikai rendszer adatbiztonsági eljárásait. Nem szabályozták a hozzáférési jogosultsági rendszert, és nem dokumentálták az engedélyezési jogköröket. Az Önkormányzat a kötelező feladatok ellátásáról, a kommunális és a vagyongazdálkodási feladatok kivételével, saját intézményhálózata útján gondoskodott. A kommunális és vagyongazdálkodási feladatok ellátását az Önkormányzat saját tulajdonú gazdasági társaságainak közreműködésével oldotta meg. A vizsgált időszakban a Képviselő-testület döntött két intézmény összevonásáról, egy feladat átadásról, egy-egy bölcsőde, óvoda, általános iskola megszüntetéséről, két közalapítvány létrehozásáról és egy gazdasági társaság alapításáról. Döntéseit egyedi előterjesztések alapján hozta, együttesen nem értékelte a kialakított szervezeti rendszer célszerűségét. A Képviselő-testület a naturális mutatókkal mérhető feladatok területén az összes és a fajlagos kiadások csökkentése érdekében intézmény racionalizási és költségcsökkentő intézkedéseket hozott. Ennek eredményeként a bölcsődei ellátásnál az összes és a fajlagos kiadások, míg a nappali szociális ellátásnál az összes kiadás csökkent. Az önként vállalt feladatok összes költségvetési kiadáson belüli aránya 2000-ben 52,8%, 2002-ben 46,5% volt. Az önként vállalt feladatok kiadásának magas részaránya az érintett időszakban nem veszélyeztette az Önkormányzat működését és a kötelező feladatok ellátását. A helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása során részben juttatták érvényre az Áht. és a vonatkozó kormányrendeletek előírásait. Elmaradt a kisebbségi önkormányzatok és a kerületi önkormányzat közötti megállapodások megkötése. A kerületi önkormányzat a kisebbségi önkormányzatok működéséhez szükséges feltételeket biztosította. A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási feladataikat – megállapodás hiányában is – a Polgármesteri hivatal útján látták el. A Polgármesteri hivatal belső szabályzatait nem egészítették ki, ezért azok nem tartalmazták a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását érintő szabályokat. A kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozataikat (a 2002. évben egy kivétellel, és a 2003. évben kivétel nélkül) olyan határidőben hozták meg, hogy az beépíthető lett volna a költségvetési rendeletbe. A költségvetési rendeletben azonban kisebbségi önkormányzatonként nem mutatták be a költségvetések bevételi és kiadási előirányzatait, mindössze az összevont kiadási előirányzatokat szerepeltették. A kisebbségi önkormányzatok által hozott költségvetést módosító határozatokat beépítették a költségvetési rendeletbe. A pótlólagosan kapott állami támogatások miatt nem minden kisebbségi önkormányzat változtatta meg a költségvetési 11


határozatát, ennek ellenére a költségvetési rendeletben módosították a kisebbségi önkormányzatok összesített kiadási előirányzatát. A kisebbségi önkormányzatok jegyzői irat alapján a 2002. évi zárszámadási, és a pénzmaradványt elfogadó határozataikat a zárszámadási rendelet elfogadását követően hozták meg. A zárszámadási rendeletben bemutatott kisebbségi önkormányzati teljesítési adatok az államháztartás információs rendszere keretében továbbított költségvetési beszámolóban foglaltakon alapult. Az operatív gazdálkodás során a Polgármesteri hivatalban betartották a jogszabályi előírásokat, elkülönítetten vezették a kisebbségi önkormányzatok vagyoni és számviteli nyilvántartásait, a pénzforgalmat elkülönítetten banki alszámlán és külön pénztárban bonyolították. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett a törvényesség biztosítása érdekében javasoljuk: a polgármesternek: 1.

kezdeményezze a Képviselő-testületnél a költségvetési gazdálkodás jogszabályszerű helyi kereteinek kialakítása céljából, hogy az a) alkossa meg az Ötv. 91. § (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében az Önkormányzat több évre szóló gazdasági programját; b) határozza meg az Áht. 118. §-a alapján rendeletben az Áht. 116. § 6. 8. 9. 10. pontja szerinti mérlegek, kimutatások tartalmát, és az alapján terjessze elő azokat az éves költségvetési rendelettervezettel; c) írja elő az Áht. 67. §-ában foglaltak alapján költségvetési rendeletében a költségvetés címrendjét;

2.

a szabályszerű költségvetési gazdálkodás biztosítása céljából a) gondoskodjon arról, hogy az Önkormányzat által nem pályázati úton, céljelleggel juttatott támogatások közül az alapítványok, közalapítványok támogatása esetében a döntést a Képviselő-testület a pénzügyi teljesítést megelőzően hozza meg az Ötv. 10. § (1) bekezdés d) pontjában előírtak betartása érdekében; b) intézkedjen a jegyző felé a Htv. 139. § (1) bekezdés d) pontjában és a 140. § (1) bekezdés k) pontjában előírtak betartása érdekében a kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkör gyakorlását szabályozó 4/1996. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás kiegészítéséről, figyelemmel az Ámr. 138. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokra; c) gondoskodjon az Ámr. 10. § (5) bekezdése c) pontjában előírtak betartása érdekében arról, hogy a Polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában, vagy annak mellékletében szabályozzák a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát;

12


d) kezdeményezze, hogy kössék meg a kisebbségi önkormányzatokkal az Áht. 66. és 68. § (3) bekezdésében meghatározott megállapodásokat, figyelemmel az Ámr. 36. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakra is; e) kezdeményezze a Képviselő-testületnél az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló többször módosított 18/1995. (VI. 10.) számú képviselő-testületi rendelet módosítását és kiegészítését az alábbiakkal: f) a vagyoncsoportok teljes körű felsorolása; g) az üzemeltetésre átadott eszközökkel kapcsolatos jogkörök meghatározása; h) a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásának módja; i)

a vagyonnyilvántartás teljes körű szabályozása;

j)

a követelés állomány kezelésére vonatkozó előírások kialakítása;

3.

kezdeményezze a Képviselő-testületnél a közbeszerzés helyi szabályairól szóló rendelet kiegészítését a Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenség igazolás formájának meghatározásával;

4.

kezdeményezze a Képviselő-testületnél a Htv. 138. § (1) bekezdés g) pontja előírásának betartása érdekében annak meghatározását, hogy milyen gyakorisággal tekinti át az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait; a jegyzőnek:

1.

a költségvetési rendelettervezet előkészítésekor a) csatolja a koncepcióhoz az Ámr. 28. § (3) bekezdésében előírtak betartása érdekében a költségvetési koncepció tervezetéről a Pénzügyi bizottság írásos véleményét; b) intézkedjen, hogy a tervév költségvetési javaslatainak kimunkálását az Ámr. 26. §-ában előírtak szerint végezzék el; c) intézkedjen, hogy az Ámr. 29. § (4) bekezdésében előírtak betartása érdekében a költségvetési rendelettervezet önkormányzati intézményekkel történő egyeztetésének eredményét írásban rögzítsék; d) csatolja a rendelettervezethez az Ámr. 29. § (9) bekezdésében előírtak betartása érdekében a költségvetési rendelettervezetről alkotott Pénzügyi bizottsági véleményt; e) gondoskodjon a költségvetés végrehajtását meghatározó rendelkezések beépítéséről a rendelettervezetbe, kiemelt figyelemmel az Áht. 74. § (2) bekezdésében, 93. § (1) bekezdésében és a 98. § (6) bekezdésében, valamint az Ámr. 53. § (4) bekezdésében, 66. § (6) bekezdése g) pontjában előírtakra; 13


f) gondoskodjon az Áht. 69. § (1) bekezdésében, illetve az Ámr. 29. § (1) bekezdésében a rendelet tartalmára, szerkezetére előírtak teljes körű betartásáról; g) gondoskodjon az Áht. 73. § (1) bekezdésében előírtak betartásáról a céltartalék előirányzatok teljes körű elkülönítése érdekében; h) intézkedjen az Ötv. 82. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározottak alapján a lakás- és nem lakás célú helyiségek bérleti díjának önkormányzati bevételek közötti számbavételéről; 2.

a szabályszerű költségvetési és operatív gazdálkodás biztosításához a) gondoskodjon az Ámr. 43. § (3) bekezdésében foglaltak betartásáról a költségvetési adatszolgáltatás és a Képviselő-testület által jóváhagyott költségvetés számszaki egyezősége tekintetében; b) gondoskodjon az Áht. 103. § (1)-(2) bekezdéseiben előírtak betartásáról, ennek érdekében intézkedjen, hogy folyamatosan tartsák nyilván a jóváhagyott előirányzatokat és azok teljesülését, a nyilvántartási kötelezettséget terjesszék ki a kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások és a bevételi előirányzatok teljesítését előrejelző bevételi előírások nyilvántartására; c) határozza meg a számlarendben teljes körűen Számv. tv. 161. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Vhr. 49. § (2) bekezdésére figyelemmel az analitikus nyilvántartások formáját, tartalmát és azok vezetésének módját; d) gondoskodjon a bizonylati rend kialakításáról és azzal a számlarend kiegészítéséről a Számv. tv. 161. § (2) bekezdése d) pontja alapján; e) gondoskodjon arról, hogy az eszközök értékcsökkenésének elszámolása a Vhr. 37. § (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően időarányosan és az előírt kulcsok alapján történjen; f) módosítsa a számviteli politikában, valamint az eszközök és források értékelési szabályzatában az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenésére vonatkozó előírásokat annak érdekében, hogy azok feleljenek meg a Vhr. 30. § (2) és (10) bekezdéseiben, továbbá a követelések, részesedések és értékpapírok értékvesztésének elszámolása tekintetében a Vhr. 31. §-ában foglaltaknak; g) határozza meg a Vhr. 37. § (5) bekezdése alapján a leltározás elvégzését igazoló leltárt helyettesítő, a részletező nyilvántartásokon alapuló összesítő kimutatások tartalmát, formáját és kellékeit; h) szabályozza az Ámr. 134. § (6) bekezdése értelmében a kötelezettségvállalások nyilvántartását, ennek során vegye figyelembe az Ámr. 134. § (2) és (4) bekezdéseiben előírtakat is, és határozza meg a gazdasági eseményenként 50 000 Ftot el nem érő, írásbeli kötelezettségvállaláshoz nem kötött kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját;

14


3.

i)

gondoskodjon arról, hogy az Önkormányzat által céljelleggel juttatott támogatásokra megállapodásokat kössenek, betartva az Áht. 13/A. § (2) bekezdésének a számadási kötelezettségre és az ellenőrzésre vonatkozó előírásait;

j)

kezdeményezze a polgármesternek a Htv. 139. § (1) bekezdés d) pontjában és a 140. § (1) bekezdés k) pontjában előírtak betartása érdekében a kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkör gyakorlását szabályozó 4/1996. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás kiegészítését, figyelemmel az Ámr. 138. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokra;

a zárszámadási rendelettervezet előkészítésekor gondoskodjon arról, hogy a) mutassák be teljes körűen az Ámr. 29. § (1) bekezdésének f) pontjára figyelemmel az éves létszámkeret előirányzatának teljesítését; b) mutassák be hiánytalanul az Áht. 118. §-ában meghatározott mérlegeket, kimutatásokat, szöveges indokolásokat; c) mutassák be az Ámr. 66. § (4) bekezdésében és (6) bekezdése g) pontjában előírtaknak megfelelően a pénzmaradvány elszámolását;

4.

intézkedjen a hiányosságok megszüntetése, a vagyoncsoportok teljes körű felsorolása érdekében az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló többször módosított 18/1995. (VI. 10.) számú képviselő-testületi rendelet kiegészítésének, módosításának előkészítéséről: a) az üzemeltetésre átadott eszközökkel kapcsolatos jogkörök meghatározásával; b) a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásának módjával; c) a vagyonnyilvántartás teljes körű szabályozásával; d) a követelés állomány kezelésére vonatkozó előírások kialakításával;

5.

gondoskodjon a Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenség igazolása formájának meghatározása érdekében a közbeszerzés helyi szabályairól szóló rendelet kiegészítésének előkészítéséről;

6.

intézkedjen az ingatlan kataszteri nyilvántartás kiegészítéséről a 48/2001. (III. 27.) Korm. rendelettel módosított 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet előírásainak maradéktalan betartása érdekében;

7.

a számviteli elszámolások szabályszerűségének biztosításához gondoskodjon arról, hogy az Önkormányzat számviteli nyilvántartásaiban az önkormányzati lakások lakbérbevétele, valamint az önkormányzati egyéb helyiségek bérbeadásából származó bevétel az Ötv. 82. § (1) bekezdése b) pontjában és a Vhr. 49. § (1) bekezdése alapján a 9. számú melléklet 14. b) pontjában foglaltak szerint az egyéb sajátos folyó bevételek között kerüljön kimutatásra, továbbá a számviteli nyilvántartásban szerepeljenek az e feladattal összefüggő kiadások;

15


8.

gondoskodjon arról, hogy a belső és a pénzügyi (felügyeleti) ellenőrzési feladatok ellátása a Ktv. 1. § (8) bekezdésében előírtak alapján közszolgálati jogviszony keretében valósuljon meg. A munka színvonalának javítása érdekében javasoljuk a polgármesternek:

1.

kezdeményezze, hogy a számvevői jelentést a Képviselő-testület tárgyalja meg, és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készítsenek intézkedési tervet;

2.

kezdeményezze, hogy a Képviselő-testület az Önkormányzat által ellátandó feladatokat kötelező és önként vállalt feladatok szerinti bontásban határozza meg az SzMSz-ében;

3.

kezdeményezze a Képviselő-testület arra vonatkozó határozathozatalát, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál az átadott pénzeszközökből és az Önkormányzatot megillető, de fejlesztési célra a társaságoknál hagyott osztalékból finanszírozott, üzemeltetésre átadott vagyonnal kapcsolatos beruházásokat és felújításokat elszámolják annak érdekében, hogy azok szerepeljenek az Önkormányzat számviteli nyilvántartásában;

4.

kezdeményezze a Képviselő-testületnél az önkormányzati vagyon fokozottabb védelme érdekében, hogy az üzemeltetésre átadott eszközökön önkormányzati forrásból megvalósított beruházások és felújítások aktiválását végezzék el az Önkormányzatnál;

5.

kezdeményezze a Képviselő-testületnél, hogy a vagyonkezelési szerződésekben foglaltak alapján határozza meg a vagyonkezelési díjak összegét;

6.

intézkedjen a jegyző felé a szerződéskötésekről és a beruházások rendjéről szóló 2/1997. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás felülvizsgálatát az utasításban foglaltak teljes körűsége érdekében, továbbá, hogy az abban foglaltak legyenek összhangban a kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkör gyakorlását szabályozó 4/1996. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasításban foglaltakkal; a jegyzőnek:

1.

az operatív gazdálkodás területén a) indítványozza a polgármesternek a szerződéskötésekről és a beruházások rendjéről szóló 2/1997. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás felülvizsgálatát az utasítás teljes körűsége érdekében, továbbá, hogy az utasításban foglaltak legyenek összhangban a kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkör gyakorlását szabályozó 4/1996. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasításban foglaltakkal;

16


b) gondoskodjon a pénzkezelési szabályzat kiegészítéséről annak érdekében, hogy a pénztárellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezések tartalmazzák a pénztárellenőrzés gyakoriságát és módját; c) gondoskodjon a gazdálkodást érintő belső szabályozások kiegészítéséről annak érdekében, hogy azok tartalmazzák a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásához kapcsolódó feladatokat, esetleges eltéréseket; 2.

a vagyongazdálkodást és a számvitelt érintően a) gondoskodjon a Képviselő-testület számára határozati javaslat előkészítéséről annak érdekében, hogy megtörténjen az Önkormányzatnál és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál is az átadott pénzeszközökből és az Önkormányzatot megillető, de fejlesztési célra a társaságoknál hagyott osztalékból finanszírozott, üzemeltetésre átadott vagyonnal kapcsolatos beruházások és felújítások elszámolása; b) gondoskodjon az Önkormányzat éves közbeszerzési tervére vonatkozó szabályok maradéktalan betartásáról; c) intézkedjen az év végi eszközértékelési feladatoknak – a terven felüli értékcsökkenés és értékvesztések elszámolása, valamint azok visszaírása – az előírásoknak megfelelő és dokumentált elvégzéséről; d) gondoskodjon a számlarend kiegészítéséről annak érdekében, hogy az valamennyi, a Polgármesteri hivatalban alkalmazott főkönyvi számlát, valamint az azokhoz kapcsolódóan kialakított és vezetett analitikus nyilvántartást tartalmazza; e) gondoskodjon arról, hogy a leltározási szabályzatban és leltározási ütemtervben előírt leltározásokat végezzék el;

3.

a belső ellenőrzés területén a) tegyen javaslatot az ügyrend kiegészítésére annak érdekében, hogy az tükrözze a Polgármesteri hivatalon belül a pénzügyi-gazdasági munkafolyamatokhoz kapcsolódóan a szervezeti egységek közötti munkakapcsolatokat, meghatározva az ellenőrzési pontokat, valamint az osztályokon belüli munkafolyamatba épített ellenőrzési pontokat; b) gondoskodjon a pénzügyi, gazdálkodási és számviteli munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok dokumentálási rendjének kialakításáról és biztosítsa annak gyakorlati érvényesülését és dokumentálását; c) gondoskodjon a pénztár ellenőrzési feladatok dokumentált elvégzéséről;

4.

gondoskodjon az informatikai stratégia és katasztrófa-elhárítási terv elkészítéséről, alakítsa ki az informatikai rendszer adatbiztonsági eljárásait, szabályozza a hozzáférési jogosultsági rendszert és dokumentálja az engedélyezési jogköröket.

17

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A

KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS A ZÁR-

SZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE

1.1.

A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége Az Ötv. 91. § (1) bekezdése a helyi önkormányzatok részére gazdasági program készítését írja elő. A törvényi előírás ellenére a Képviselő-testület nem határozta meg az Önkormányzat több évre szóló gazdasági programját, 1999-2002. évekre gazdasági programmal nem rendelkezett. Így elmaradt az éves költségvetések megalapozása, a követendő irányok, prioritások előzetes kijelölése. A 2002. évi önkormányzati választásokat követően megalakult Képviselőtestület a 192/2003. (III. 13.) számú határozatában az Önkormányzat 20032006. évi költségvetési gazdálkodásához helyzetelemzést és intézkedési tervet fogadott el, amely intézkedési terv 1. pontja 2003. október havi határidőre előírta a 2003-2006. évekre szóló gazdasági program megalkotását. Az Önkormányzat polgármestere a 2002. évi költségvetési koncepciót határidőben – az Áht. 70. §-ában előírt november 30-ai határidőt betartva – terjesztette a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést megelőzően az Önkormányzatnál működő bizottságok, köztük a Pénzügyi bizottság is, megtárgyalták a költségvetési koncepciót, azonban a Pénzügyi bizottság írásos véleményét az Ámr. 28. § (3) bekezdésében előírtak ellenére nem csatolták az előterjesztéshez. A Képviselő-testület az 1611/2001. (XI. 27.) számú határozatával elfogadta az Önkormányzat költségvetési koncepcióját, amelyben a lakás és nem lakás célú helyiségek bérleti díja és az azokkal kapcsolatos kiadások kivételével számba vette a várható önkormányzati bevételeket és kiadásokat, az ellátandó feladatokat. A várható költségvetési bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási szempontból csoportosították, továbbá a működési és felhalmozási költségvetésen belül bemutatták a kötelező és az önként vállalt feladatok költségvetési kihatásait is. A koncepció 814,2 millió Ft forráshiányt tartalmazott. A Képviselő-testület az 1598/2001. (XI. 27.) számú határozatával elfogadta a Pénzügyi bizottság ajánlását nullszaldós költségvetési tervezet készítésére, de annak eléréséhez konkrétumokat (egyes kiadások csökkentésére, bevételek növelésére stb.) a költségvetési tervezet előkészítői számára nem határozott meg. A költségvetési rendelettervezet előkészítése során, ezen belül a Polgármesteri hivatal és az intézmények kiadási és bevételi előirányzatainak meghatározásakor, a költségvetési javaslat előirányzatainak számszerű kimunkálását nem az Ámr. 26. §-ában előírtak szerint végezték el. A rendelettervezet javasolt előirányzatait nem a hivatkozott előírásban foglaltak alapján – a tervévet megelőző év eredeti előirányzatából kiindulva, a szerkezeti változásokkal és szintrehozásokkal módosított, valamint az előirányzati többlettel nö-

18


velt összegben – készítették elő. A tervezett bevételi előirányzatok közül az egyszeri jellegű bevételek – így az ingatlan értékesítésekből származó bevételek – terhére olyan működési kiadások finanszírozását tervezték, amelyek rendszeres működési kiadások és nem egyszeri jellegűek voltak. A bevételi többlet kifogásolt módszer szerinti felhasználása nem felelt meg az Ámr. 26. § (6) bekezdésében foglaltaknak, miszerint a „… bevételi többlet költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, változatlan feladat mellett az ellátás színvonalának tartására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésekre szolgál…”. A költségvetési rendelettervezet intézményi egyeztetésének eredményét írásban nem dokumentálták, ezzel a költségvetési rendelettervezet előkészítési folyamatában nem érvényesült az Ámr. 29. § (4) bekezdésének előírása. A polgármester a 2002. évi költségvetési rendelettervezetet az Áht. 71. § (1) bekezdésében előírt – február 15-ei – határidőt betartva terjesztette a Képviselő-testület elé, azonban azt a Képviselő-testület a 117/2002. (II. 12.) számú határozatával „nem fogadta el tárgyalásra”. A rendelettervezetet a Pénzügyi bizottság a február 6-i és 27-i ülésein tárgyalta, a bizottság véleményét határozatokban rögzítették. A költségvetési rendelettervezetet a Képviselő-testület többi bizottsága is tárgyalta, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatok – a cigány kisebbségi önkormányzat kivételével – időben meghozták költségvetési határozataikat. A rendelettervezet beterjesztését megelőzően a Képviselő-testület döntött azokban a kérdésekben, amelyek a betervezett előirányzatokat megalapozták. A rendelettervezet előterjesztéséhez a könyvvizsgáló írásos jelentését igen, de a Pénzügyi bizottság véleményét tartalmazó dokumentumot nem csatolták, ezért megsértették az Ámr. 29. §-a (9) bekezdésében előírtakat. A Képviselő-testület – az Áht. 118. §-ában előírtak ellenére – önkormányzati rendeletben nem határozta meg a Képviselő-testület részére a költségvetés (és a zárszámadás) mellékleteként tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. E hiányosság ellenére a költségvetési rendelettervezet részben tartalmazta – tájékoztatási céllal – az Áht. 118. §ában előírt mérlegeket, kimutatásokat, elmaradt azonban a közvetett támogatások kimutatásának és az abban foglaltak szöveges indokolásának a bemutatása, amelyet az Áht. 116. § 10. pontja ír elő. A költségvetési rendelettervezet, illetőleg a jóváhagyott költségvetési rendelet szerkezete, tartalma részben felelt meg az Ámr. 29. § (1) bekezdésében, illetve az Áht. 69. § (l) bekezdésében előírtaknak a következő hiányosságok miatt: • Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek – a Polgármesteri hivatal és az intézmények – bevételeit költségvetési szervenként ((Áht. 69. § (1) bekezdése és az Ámr. 29. § (1) bekezdés a) pont) külön-külön, azon belül forrásonként az Ötv. 81-84. §-ában meghatározott részletezettségben nem mutatták be. Az intézmények vonatkozásában csak az intézményi bevételek összesen adatát szerepeltették jogcímenkénti részletezés nélkül, elmaradt az intézményi bevételeket a kiadások szintjére kiegészítő ön19


kormányzati támogatások, valamint a költségvetési szervenkénti, egyensúlyban lévő költségvetések bemutatása. • A Polgármesteri hivatalnak, mint költségvetési szervnek a költségvetését külön, a bevételek és kiadások egyensúlyban lévő állapotában nem mutatták be (Áht. 69. § (1) bekezdése), továbbá a saját bevételek tervezett előirányzata nem tartalmazta az Ötv. 82. § (1) bekezdése b) pontjában előírtaknak megfelelően teljes körűen a bérleti díjakból származó bevételeket. Erre utalást tartalmazott a költségvetési rendelettervezet 2/a. számú mellékletének a lábjegyzete, miszerint az egyéb sajátos bevételeket a „B-L Vagyonkezelő Rt. nélkül” szerepeltették. A Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: B-L Vagyonkezelő Rt.) az Önkormányzat többségi (100%-os) tulajdonában álló gazdasági társaság. Az Önkormányzat által ezen gazdasági társaságára rábízott, szerződésben rögzített feladatok között szerepel az önkormányzati bérlakások és a nem lakás célú helyiségek kezelése is. A bérlakások lakbérbevételét és a nem lakás célú helyiségek bérleti díj bevételét, továbbá a kapcsolódó kiadásokat2 a tervezett előirányzatokban nem szerepeltették. A bevételek között a vagyonkezelési szerződés alapján meghatározott vagyonkezelési díjat sem vették figyelembe. E hiányosságra az ÁSZ – korábbi vizsgálati jelentéseinek3 ellenőrzési megállapításaiban – rámutatott, és javasolta a törvényes állapot helyreállítását, intézkedés nem történt.

• A GAMESZ és a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó intézmények költségvetését költségvetési szervekként külön-külön nem mutatták be (Ámr. 29. § (1) bekezdés a) pont). A 19 részben önállóan gazdálkodó intézmény pénzügyi-gazdasági teendőinek ellátására kijelölt GAMESZ költségvetését bemutató táblázat nem tartalmazta külön-külön ezen intézmények egyensúlyban lévő költségvetését. E hiányosság következtében nem teljesült az Ámr. 29. § (1) bekezdése f) pontjának előírása sem, mert az éves létszámkeretet a részben önállóan gazdálkodó intézmények bontásában nem mutatták be. • A működési és felhalmozási célú megbontásnál „sajátos” korrekciót alkalmazva mutatták be mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, és együttesen egyensúlyban lévő állapotban a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat. A vagyongazdálkodással kapcsolatos, 1682,6 millió Ft összegű működési kiadást a működési kiadásokból levonták, az összeggel a felhalmozási kiadásokat megnövelték, s ezzel

2

Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rt. 2002. évi mérleg és eredmény-kimutatás beszámoló adatai szerint a bevételek között a 2002. évi terv és tény adatok lakásbérlet esetében 80, illetve 81 millió Ft, nem lakás célú helyiségek bérlete esetében 2906, illetve 2927 millió Ft volt.

3

Számvevői jelentés a Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzata vagyonszerkezetének, vagyonhasznosítási és nyilvántartási tevékenységének ellenőrzéséről (készült 1999. évben); Számvevői jelentés Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata 2001. évi zárszámadásának ellenőrzési tapasztalatairól (készült 2002. évben).

20


a működési forráshiányt kedvezőbben mutatták be, a korrekció tartalmát és indokát a rendeletben nem részletezték. • A költségvetési rendelettervezet az Ámr. 29. § (1) bekezdése i) pontjának előírása ellenére nem tartalmazta elkülönítetten és kisebbségenként a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését. Megsértették az Ámr. 32. §-ának előírását, mert a kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatát változatlan formában nem építették be a költségvetési rendelettervezetbe, holott a kisebbségi önkormányzatok, a cigány kisebbségi önkormányzat kivételével, időben meghozták költségvetési határozataikat. • Az Önkormányzat költségvetési rendelete tartalmában hiányos az Áht. 69. § (1) bekezdésében előírtakhoz képest, mert a speciális célú támogatásokat a támogatottak szerint nem részletezte. A felhalmozási célú támogatások esetében a célt igen, de a támogatott szervezeteket nem jelölték meg. A Képviselő-testület az Önkormányzat 2002. évi költségvetését a 11/2002. (III. 11.) számú rendeletével fogadta el. A költségvetési rendeletet 11 839,5 millió Ft bevételi és kiadási előirányzattal hagyták jóvá. Önkormányzati szinten hiány nélküli költségvetést fogadott el a Képviselő-testület, de azon belül a működési forráshiány összegét 342,8 millió Ft-ban határozták meg, a költségvetésen belüli hiányra a szabad rendelkezésű felhalmozási többletbevétel nyújtott fedezetet. A költségvetési rendeletben az Áht. 67. §-ában előírtak ellenére elmaradt a költségvetés címrendjének és a címrend felépítési elveinek a meghatározása, azaz az önkormányzati költségvetési szervek, illetőleg egyes bevételek és kiadások címekre bontása, címrendbe sorolása. A címrend felépítési elvei meghatározásának hiánya miatt a költségvetési rendeletből (annak 5. számú mellékletéből) nem állapítható meg teljes körűen a részben önállóan gazdálkodó intézmények intézményenkénti előirányzata, illetve egyes feladatok, vagy telephelyek intézményenkénti hovatartozása. A Képviselő-testület a Polgármesteri hivatal kiadásai között 84,6 millió Ft előirányzatot különített el céltartalék címén. Az összeg azonban nem tartalmazta a céltartalékok teljes körét, mert az előterjesztés adatai szerint az igazgatási feladatok között 40 millió Ft előirányzatot határoztak meg képviselő-testületi, polgármesteri és egyéni képviselői keretek címén, továbbá 55 millió Ft-ot rendőrség, közbiztonság támogatására. Ezen előirányzatok elkülönítése céltartalék képzésnek felelt meg, azonban azokat nem a céltartalékok között szerepeltették, ezáltal nem érvényesült az Áht. 73. § (1) bekezdésének előírása. A 2002. évi költségvetési rendelet – a költségvetés operatív végrehajtásának elősegítésére – tartalmazott a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos szabályokat, mint • az Áht. 73. § (3) bekezdése alapján a tartalékkal való rendelkezés jogát;

21


• a jóváhagyott felhalmozási és felújítási előirányzatok között, a rendeletben meghatározott feltételek mellett – polgármesteri hatáskörben – az átcsoportosítás lehetőségét. A költségvetési rendelet előírása azonban nem tartalmazta teljes körűen a végrehajtáshoz tartozó szabályokat. A Képviselő-testület költségvetési rendeletében – az Áht. 74. § (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján – előirányzat átcsoportosítási hatáskört engedett át, illetőleg egyes előirányzatokra rendelkezési jogosultságot biztosított a bizottságok és/vagy polgármester részére, azonban a végrehajtás rendjét nem írta elő. Ennek hiánya miatt az átengedett hatáskörben az arra feljogosítottak döntésével egyidejűleg a vonatkozó előirányzatokat nem módosították, ezért az operatív gazdálkodás során a kötelezettségvállalási jog gyakorlásához a megfelelő előirányzatokon nem álltak rendelkezésre az előirányzatok. • A költségvetési rendelet 6. § (1) bekezdésének A./ pontjában egyes céltartalék előirányzatok feletti rendelkezési jogot a bizottságai, illetőleg a polgármester részére engedte át, de nem szabályozta a rendelkezési jogosultsághoz kapcsolódó előirányzat módosítási hatáskört és annak rendjét. • A költségvetési rendelet 9. §-ában előírta, hogy a non-profit szervezetek részére történő pénzeszközátadás előirányzatán belül 31,4 millió Ft erejéig a rendelkezési jogot a Képviselő-testület, 8,6 millió Ft erejéig a polgármester gyakorolja, aki döntéseinél ezen összegen belül köteles figyelembe venni a képviselők javaslatait 0,2-0,2 millió Ft erejéig. A speciális – non-profit szervezetek részére elkülönített – támogatások részletezését azonban a költségvetési rendelet számszaki része nem tartalmazta, így olyan előirányzatra vonatkozott a költségvetés végrehajtási szabálya, amelyet a költségvetési rendelet részleteiben nem tartalmazott. • A költségvetési rendelet 8. §-a (1) pontjában „szükség szerinti” módosítást írt elő a költségvetési rendelet módosítására, amely a határidők meghatározásának hiánya miatt nem adott iránymutatást a végrehajtók számára az előirányzat-változások miatti rendelet-módosítások előkészítéséhez. A Képviselő-testület lényeges szabályokat nem rögzített rendeletében, így: • a polgármesteri hatáskörű előirányzat változtatás helyi rendjét; • az Ámr. 53. § (4) bekezdése alapján az intézmények saját hatáskörű előirányzat módosításainak a helyi rendjét; • az intézményi többletbevételek feletti rendelkezési jogosultság meghatározását az Áht. 93. § (1) bekezdése alapján; • az önkormányzati biztos kirendelésének feltételeit az Áht. 98. § (6) bekezdése alapján; • a pénzmaradvány elszámolására vonatkozó helyi szabályokat az Ámr. 66. § (6) bekezdés g) pontjának előírása szerint;

22


• az év során átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosításának szabályait, illetve a pénzintézetnél történő betéti lekötéssel kapcsolatos eljárás rendjét az Áht. 8/A. § (1) bekezdése alapján; • az év közben keletkező hiány finanszírozásával összefüggő hitelműveleti hatáskört az Áht. 75. §-ának előírása alapján. A 2003. évi költségvetésről szóló 7/2003. (III. 17.) számú rendeletben a 2002. évi költségvetési rendelettel kapcsolatban részletezett szerkezeti és tartalmi hibák, a hiány finanszírozásával összefüggő hitelműveleti hatáskör szabályozásának kivételével, megismétlődtek. Az Önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján a költségvetési szervek költségvetési adatszolgáltatásait a Pénzügyi osztály részéről tartalmi és formai szempontból ellenőrizték, és a költségvetéseket az Ámr. 43. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően továbbították a TÁH részére. A költségvetésről szóló adatszolgáltatás számszakilag eltért a Képviselő-testület által elfogadott költségvetéstől. A TÁH részére átadott költségvetési szervenkénti költségvetések önkormányzati szintű és nettósított (intézményfinanszírozás nélküli) költségvetési főösszege 211,7 millió Ft-tal több volt, mint a költségvetési rendeletben jóváhagyott főösszeg. Az eltérés oka, hogy a költségvetési rendeletben halmozódástól mentes adatokat szerepeltettek. Az Önkormányzat intézménye, a Közterület-hasznosítási Társulás által beszedett működési bevételből az intézményi kiadásokat meghaladó bevételt a Polgármesteri hivatalhoz átvett pénzeszközként átutalták, amely összegnek kétszeres figyelembe vételét kívánták elkerülni. Az önkormányzati szintű adatokban a halmozódás kiszűrése helyes, viszont a korrekciót – a bruttó adatokból levezetve - a rendeletben nem mutatták be.

A TÁH részére továbbított költségvetések közül a BLESZ költségvetésében az engedélyezett létszámkeret 216 fő volt a költségvetési rendeletben engedélyezett 230 fővel szemben.

1.2.

A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége Az Áht. 74. § (1) bekezdésében előírtak értelmében a Képviselő-testület öt alkalommal módosította a 2002. évi költségvetési rendeletében jóváhagyott előirányzatokat, összesen 3334,9 millió Ft-tal. A főösszeget érintő módosítások az eredeti előirányzat 28,2%-át tette ki, ezen kívül végrehajtottak 3645,1 millió Ft főösszeget nem érintő előirányzatok közötti átcsoportosítást, amely az eredeti előirányzatok összegének 30,8%-át jelentette. A költségvetési rendelet módosítására előterjesztett rendelettervezetek részletezettsége azonos volt az eredeti előirányzatokat tartalmazó költségvetési rendelet szerkezetével. A Képviselő-testület a 2002. évi költségvetésének előirányzatait utolsóként a 6/2003. (III. 20.) számú rendelettel módosította, az abban elfogadott

23


előirányzatokat szerepeltették a zárszámadásban, ezáltal az Önkormányzatnál betartották és teljesítették az Ámr. 53. § (6) bekezdésében előírtakat. Az előirányzat módosítások során az Önkormányzatnál betartották az Áht. 74. §-ában és az Ámr. 53. § (2) bekezdésében előírtakat. A költségvetési kiadások teljesítésének szabályszerű elszámolása érdekében gondoskodtak a központi költségvetésből juttatott pót-előirányzatoknak, az OEP-től és más szervektől átvett pénzeszközöknek, a saját bevételi többleteknek, az előző évi/évek pénzmaradványa igénybevételének, a Képviselő-testület rendelkezése alapján a bizottságok és a polgármester hatáskörében hozott döntéseknek, a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetést módosító határozatainak a költségvetési rendeleten történő átvezetéséről, a költségvetési előirányzatok módosításáról. Az önkormányzati intézmények – a költségvetési rendelet vonatkozó szabályozási hiányossága ellenére – jelezték saját hatáskörű előirányzat módosításaikat, így azokat a Képviselő-testület a költségvetési rendelet módosításaival utólag jóváhagyta.

Az előirányzat módosításokat dokumentumokkal alátámasztották. A költségvetést módosító rendeletek megalapozását tartalmazó iratokat rendezetten, áttekinthetően gyűjtötték. A bizottsági hatáskörben hozható döntésekre nézve a bizottsági határozatok, a kisebbségi önkormányzatok esetében a kisebbségi határozatok alapján készített feljegyzések képezték a módosítás alapját. A polgármester saját hatáskörben hozott döntéseit belső bizonylat rögzítette, vagy a kérelemre rávezetett döntése igazolta. A képviselő-testületi döntést igénylő előirányzat-változások indokát belső feljegyzések, átiratok támasztották alá, illetve a képviselő-testületi döntést nem igénylő, központi költségvetési kapcsolatokból eredő változásokat leiratok igazolták. A költségvetési rendelet módosítására benyújtott előterjesztések részletesek voltak, azok alapján a Képviselő-testület a módosításokat jóváhagyta. A költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatokról, azok változásairól az Áht. 103. § (1) és (2) bekezdéseiben előírt követelményeknek megfelelő folyamatos nyilvántartást nem vezettek. Így nem tartották nyilván a kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalásokat és a bevételi előirányzatok teljesítését előrejelző – a teljesülés várható időpontja szerint rögzített – bevételi előírásokat. Az előirányzatok nyilvántartásának módját, formáját, tartalmát a gazdálkodásra vonatkozó szabályzatok egyikében sem határozták meg. A Polgármesteri hivatal Pénzügyi osztályán – az általuk kialakított formában és tartalommal – figyelemmel kísérték az előirányzatok alakulását, de azok megbontása csak részben követte a költségvetés szerkezetét, a költségvetési rendeletben kiemelt kiadási és bevételi előirányzatok, továbbá feladatok, elkülönített előirányzatok (céltartalékok, helyi kisebbségi önkormányzatok, stb.) bontását. (Pozitívum, hogy a 2003. évi nyilvántartást kiterjesztették a felújítási és felhalmozási kiadások feladatonkénti részletes nyilvántartására.) További hiányossága a 2002. évi előirányzat nyilvántartásnak, hogy azt nem vezették folyamatosan a polgármesteri hatáskörű előirányzat-változtatások, továbbá, a helyi döntést nem igénylő, a központi költségvetési kapcsolatokból származó pótelőirányzatok vonatkozásában sem. A nyilvántartás ceruzás bejegyzéseket is tartalmazott, ez valójában a költségvetési rendelet módosításának előkészítésére kialakított munkadokumentum szerepét töltötte be. 24


Az eredeti előirányzatok változásait, módosításait önkormányzati szinten, azon belül költségvetési szervenként, illetve a Polgármesteri hivatal vonatkozásában feladatonként, a költségvetés kiemelt előirányzatai bontásában nem tartották nyilván. Az előirányzatok változását folyamatosan nyomon követő, a változtatást megalapozó dokumentum, a döntési hatáskört és azonosító adatait tartalmazó nyilvántartás hiánya nem támogatta a kötelezettségvállalásra jogosultat döntésének meghozatalában és az Áht. 12/A. § (1) bekezdésében előírt, a tárgyévre vállalható fizetési kötelezettségre (mértéke a jóváhagyott kiadási előirányzat, figyelemmel a saját bevételek teljesülési ütemére) vonatkozó rendelkezés betartásában. A 2002. évben a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig úgy vállaltak fizetési kötelezettséget, hogy azok teljesítésére, a tervezett bevételek teljesülésének elmaradása miatt, nem volt tényleges fedezet, és a hiány megoldására éven belül nem intézkedtek. A Polgármesteri hivatal költségvetését a főkönyvi nyilvántartásban rögzítették, e nyilvántartási rendszer keretében nem biztosították az előirányzatok változásának folyamatos, naprakész követését. A 2002. évi költségvetési beszámoló, illetve zárszámadási rendelet szerint a költségvetési rendelet módosított előirányzatait a teljesítési adatok nem haladták meg. A költségvetési beszámoló adatai tükrében önkormányzati szinten és önállóan gazdálkodó költségvetési szervek szintjén is betartották a kiemelt kiadási előirányzatokat, figyelemmel voltak az Áht. 93. §-a (1) bekezdésében foglaltakra, a jóváhagyott előirányzatokon belül gazdálkodtak, de kötelezettséget vállaltak olyan kiadásokra is, melyekre a költségvetési éven belül teljesült bevételek nem nyújtottak fedezetet.

1.3.

A gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerűsége A Képviselő-testület az operatív gazdálkodással összefüggően rendelkezéseket az SzMSz-ben nem fogalmazott meg, kimondta, hogy a költségvetés végrehajtásának módját külön rendeletben állapítja meg. A 2002. évi költségvetési rendelet végrehajtási rendelkezése a polgármesternek két költségvetési előirányzathoz kapcsolódóan biztosított rendelkezési jogot: dönthetett a működési céltartalékok közül az intézményi pályázati önrész (10 millió Ft), valamint pénzeszközátadás előirányzatán belül meghatározott összeg (8,6 millió Ft) felhasználásáról. A 2003. évi költségvetési rendelet szerint a polgármester 6 millió Ft erejéig rendelkezik a non-profit szervezetek részére biztosított pénzeszköz átadási előirányzat felett. A Képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert a 2003. évi költségvetési hiány finanszírozása érdekében a hitelfelvétel előkészítésére és a hitelszerződés aláírására, szükség esetén rövid lejáratú rulírozó hitelt (500 millió Ft-ig), és munkabérhitelt vehet fel. A gazdálkodás szabályszerű bonyolítása érdekében szabályzatokat és belső rendelkezéseket (jegyzői vagy polgármesteri utasítás, intézkedés, együttes utasítás, együttes intézkedés, jegyzői körlevél) adtak ki. Az operatív gazdálkodási és ellenőrzési jogköröket a polgármester és a jegyző 1996. évben együttes utasításban szabályozták, melyet több alkalommal módosítottak, ezek közül jelenleg már csak egy módosítás, a 2/2001. számú 25


együttes utasítás hatályos. A szabályozást egyedi jegyzői és polgármesteri utasítás, illetve intézkedés is kiegészítette. Az együttes utasítás kötelezettségvállalásra és annak ellenjegyzésére vonatkozó rendelkezései azonban önmagukban nem értelmezhetőek, annak megértéséhez szükség van a szerződéskötésekről és a beruházások rendjéről kiadott 2/1997. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás megismerésére is. Nem szabályozott azonban, hogy a két utasítás milyen viszonyban áll egymással, mivel egyik utasításban sincs hivatkozás a másik utasításra. A kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkör gyakorlásáról szóló 4/1996. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás (a továbbiakban: 4/1996. számú együttes utasítás) nem felel meg a Htv. 139. § (1) bekezdés d) pontjában és a 140. § (1) bekezdés k) pontjában előírtaknak. A Htv. 139. § (1) bekezdés d) pontja előírja, hogy a helyi önkormányzat nevében a polgármester vállalhat kötelezettséget, erre más személyt is felhatalmazhat. A kötelezettségvállalás ellenjegyzési joga a Htv. 140. § (1) bekezdés k) pontja értelmében a jegyzőt illeti meg, aki erre más személyt is felhatalmazhat. A 4/1996. számú együttes utasításban általános megfogalmazásként szerepel, hogy az Önkormányzat nevében a polgármester, a Polgármesteri hivatal nevében a jegyző jogosult kötelezettségvállalásra. A jegyző részére történt jogkör átadásra vonatkozóan a polgármester konkrét felhatalmazást nem adott. A kötelezettségvállalási jogkört nem lehet ketté bontani általánosságban Önkormányzat, vagy Polgármesteri hivatal nevében történő kötelezettségvállalásra. A 4/1996. számú együttes utasítás szerint a Képviselő-testület bizottságainak elnökei „az éves költségvetési alaprendeletben, illetve az alapok felhasználását szabályozó együttes polgármesteri és jegyző utasításban megfogalmazottak szerint vállalhatnak kötelezettséget”. Önkormányzati képviselőnek, mint a Képviselő-testület tagjának adott kötelezettségvállalási jog nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásnak, ugyanis az Ötv. 19. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak alapján a települési képviselőnek nincs kötelezettségvállalási jogköre. A kötelezettségvállalási jog az operatív végrehajtáshoz kapcsolódódik, gyakorlására a polgármester adhat felhatalmazást, azonban ez a felhatalmazás olyan jogviszony fennállását feltételezi, amelyben érvényesíthető, érvényesülhet a felelősségre vonás jogintézménye. Az önkormányzati képviselő az Önkormányzattal sem munkajogi, sem köztisztviselői jogviszonyban nem áll, amely alapján vele szemben munkajogi felelősségre vonást lehetne kezdeményezni. Mindezek miatt a 4/1996. számú együttes utasításban az önkormányzati képviselő számára rögzített kötelezettségvállalás nem jogszerű. A 4/1996. számú együttes utasításban foglaltakat a 2/2001. számú együttes utasítással módosították. A 2/2001. számú módosítással rögzítették, hogy egymillió Ft értékhatárig az aljegyzőt illeti meg az utalványozás joga, az utalvány ellenjegyzésére az aljegyző jogosult. A módosításban foglaltak ellentétesek az összeférhetetlenségi szabályokat rögzítő Ámr. 138. § (1) bekezdésében előírtakkal, amely szerint az utalványozó és az ellenjegyző ugyanazon gazdasági eseményre azonos személy nem lehet.

26


A szerződéskötésekről és a beruházások rendjéről kiadott 2/1997. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás is tartalmaz a kötelezettségvállalásra és ellenjegyzésre vonatkozó szabályokat, azok nincsenek összhangban a 4/1996. számú együttes utasításban foglaltakkal. A szerződések két fő csoportjaként meghatározták a Polgármesteri hivatal nevében, illetve az Önkormányzat nevében kötendő szerződéseket. Önkormányzat nevében kötendőnek minősítették a Polgármesteri hivatal költségvetési előirányzatából történő eszközbeszerzést. Kötelezettségvállalóként a jegyzőt jelölték meg, annak ellenére, hogy a 4/1996. számú együttes utasítás szerint az Önkormányzat nevében a polgármester jogosult kötelezettségvállalásra. A Htv. 140. § (1) bekezdése szabályozási kötelezettségként előírja a jegyzőnek a számviteli rend kialakítását. A Polgármesteri hivatalban elkészítették a számviteli politikát, az ahhoz kapcsolódó szabályzatokat és a számlarendet. A szabályzatokban a helyi sajátosságok meghatározása a szabályozandó területekre vonatkozóan nem teljes. A 2003. január 1-től hatályos számviteli politika részben tartalmazza a helyi szabályokat, részben a minta jelleget – gazdasági társaságra vonatkozó előírásokat is tartalmaz – tükrözi. A számviteli alapelvek között rögzíti az időbeli elhatározás elvét, amelyet költségvetési szervek nem alkalmazhatnak, szabályozták – jogszabály téves értelmezése miatt4 – a tárgyi eszköz maradványértékének meghatározását az elhasználódási idő függvényében.

A számviteli politikában meghatározták a jelentős összegű hiba értékét, továbbá azt is, hogy mit tekintenek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértékének. Új leltározási és leltárkészítési szabályzatot adtak ki 2003. január 1-től alkalmazandóan (az abban foglaltak megegyeztek a 2002. évre kiadott szabályzatban foglaltakkal). Az ingatlanok, gépek, berendezések, és járművek mennyiségi felvétellel történő leltározását meghatározott éves időszakonként (ingatlanokat 5 évenként) írták elő. A szabályzatban azonban nem határozták meg az időszakonkénti leltározásnak az új szabályozás szerinti kezdő időpontját, ezzel nem biztosították a megelőző és az új szabályzat előírásai közötti összhangot és folyamatosságot. A szabályzat rögzíti a Vhr. 37. § (4) bekezdésében adott lehetőséget, hogy amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, a leltározás elvégzését igazoló leltárt helyettesítheti a részletező nyilvántartások alapján készített összesítő kimutatás. A szabályzatban azonban nem írták elő, hogy ehhez a felügyeleti szerv – azaz a Képviselőtestület – egyetértése kell, és az összesítő kimutatás tartalmát, formáját és kellékeit nem rögzítették (mindezeket a Vhr. 37. §. (4) bekezdése írja elő).

4

Lásd a téves értelmezés kifejtését az eszközök és források értékelési szabályzata minősítésénél. 27


Az eszközök és források értékelésére 2003. január 1-től új szabályzatot készítettek, amelyben megsértették a Vhr. 30. § (2) bekezdésének előírását. A szabályzat szerint a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésénél döntenek az eszköz használatba vételi időpontjától számított elhasználódási idejéről, esetleges maradványértékéről, és ennek megfelelően számolják ki a tervezett értékcsökkenés összegét, lineáris elszámolási móddal. Az előírt módszer megegyezik a Számv. tv. 52. § (1) bekezdésében leírtakkal, de ezt a törvényi rendelkezést a Vhr. 4. §-a előírása alapján az államháztartás szervezetei nem alkalmazzák. A Vhr. 30. § (2) bekezdése szerint 2001. december 31-ig a negyedév utolsó napján állományban lévő meghatározott eszközök után, negyedévenként, az éves leírási kulcsok alapján, negyedévre számított összegben kellett az értékcsökkenést elszámolni. 2002. január 1-től a negyedévenkénti elszámolás változatlanul maradt, de – a helyes értelmezés szerint – a negyedéven belül a tényleges használatnak megfelelően időarányosan kell elszámolni az értékcsökkenést, és nem a korábbi szabályok szerinti negyedévre számított összegben.

Az önköltségszámítási szabályzatban (2001. január 1-től hatályos) kalkulációs egységnek termékként kiadványt, szolgáltatásként bérbeadást határoztak meg. A szabályzatban a mintajelleg dominál, mivel olyan költségelemeket használnak a kalkulációs sémában, amelyek a Polgármesteri hivatalban nincsenek (segédüzemi költségek, felhasznált befejezetlen termelés), ezen kívül több éve nem használatos eszközfogalmat – állóeszköz – tartalmaz a kalkulációs séma. A szabályzat szerint a közvetlen költségeket kell figyelembe venni a díjszabásnál. A gyakorlatban az autóbusz bérbeadásoknál nem a szabályzat szerinti közvetlen költségeket (kiadásokat) számlázták ki a bérbevevőnek, hanem a norma szerinti üzemanyag ellenértékét a 17/1997. számú jegyzői utasítás5 alapján. A jegyző az utasítást 2002. év június 19-től módosította, az önköltségszámítás alapján számított ár megállapítását írta elő. A pénzkezelési szabályzatot 1999. évben készítették el, az tartalmazta a bankszámla és a készpénz forgalmára vonatkozó főbb szabályokat, kiterjesztve alkalmazásukat a kisebbségi önkormányzatokra is. Külön utasításban szabályozták az ügyfélszolgálati iroda, mint pénzkezelő hely pénzkezelését. A szabályozás hiányos, mert nem írták elő a pénztárellenőrzés gyakoriságát és módját, és dokumentáltan nem látták el a pénztárellenőrzés feladatát. A 2001. évben készített számlarendet a 2002. augusztusban készített újabb számlarend váltotta fel, amely részben tartalmazta a helyi gyakorlatot, de a mintajelleget még magán hordozta. A működési célú pénzeszközátadás számláknál „a számlát tovább célszerű részletezni az elemi költségvetés, illetve beszámoló vonatkozó adatainak megfelelően” szövegezés szerepel, és a Polgármesteri hivatalban tovább is bontották a főkönyvi számlákat, azonban a számlarend ezzel összefüggő módosítása elmaradt.

5

A polgármesteri hivatal tulajdonában lévő mikrobuszok és autóbuszok nem hivatali igénybevételéről.

28


A Polgármesteri hivatal számlarendjében az 1-4. számlaosztályok főkönyvi számláihoz kapcsolódóan rögzítettek analitikus nyilvántartásokat, de nem teljes körűen. A tárgyi eszközökhöz kapcsolódó nyilvántartásokat és a kiadások és bevételek előirányzata és előirányzat teljesítése főkönyvi számlákhoz (5. és 9. számlaosztályok) vezetendő analitikus nyilvántartásokat nem tüntették fel. A gyakorlatban ezekhez a főkönyvi számlákhoz is kapcsolódhatnak, illetve kapcsolódnak is analitikus nyilvántartások (előirányzat nyilvántartás, elidegenítés bevétele, támogatások, átvett pénzeszközök).

A főkönyvi számlához kapcsolódóan a számlarendben megemlített analitikus nyilvántartások formáját, tartalmát nem határozták meg, egy esetben sem írták elő a vezetésük módját (számítógépes program, egyedileg kialakított számítógépes nyilvántartás, kézi nyilvántartás stb.), amely szabályozási kötelezettséget a Vhr. 49. § (2) bekezdése előír. A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata 2000. január 1-től van hatályban, az annak alapján lefolytatott selejtezés megfelelő volt.

1.4.

A munkafolyamatba épített ellenőrzések szabályozottsága és gyakorlati működése a pénzügyi, gazdálkodási és számviteli feladatellátás területén Az 1997. évben elkészült belső ellenőrzési szabályzat a munkafolyamatba épített ellenőrzés szabályozási keretét adja meg, meghatározva, hogy a munkafolyamatok ellenőrzési pontjait, az ellenőrzésre kijelölt műveleteket, az ellenőrzés módját és gyakoriságát az ügyrend, különféle szabályzatok, utasítások és a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások tartalmára vonatkozóan előírta a szabályzat, hogy annak valamennyi konkrét tevékenységet, egyeztetési kötelezettséget, végrehajtási határidőt, a feladat elvégzéséhez szükséges dokumentum felsorolását tartalmaznia kell. A Polgármesteri hivatal ügyrendje tartalmazza a hivatal irányításával, vezetésével kapcsolatos feladatokat. Felsorolja az osztályvezetők jogállását és feladatait, részletezi az osztályok feladatait. A munkavégzéssel kapcsolatos munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat az ügyrendben nem jelölték ki, az egyes osztályok közötti konkrét munkakapcsolatokat nem határozták meg. A helyi szabályzatok (kötelezettségvállalási, a számlarend, a pénzkezelési) tartalmaznak ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat is. Az azokban foglaltak közül a kötelezettségvállalás ellenjegyzéséhez, az utalványozás ellenjegyzéséhez kapcsolódó, és az Ámr. 134. § (7) bekezdésében meghatározott ellenőrzési szempontokat nem vették figyelembe, továbbá nem működött a pénztárellenőrzés. A számlarendben előírt általános egyeztetési feladatokat a munkaköri leírások is tartalmazták. A gazdálkodási jogkörökhöz kapcsolódó ellenőrzési jogkörök – kötelezettségvállalás ellenjegyzése, utalványozás ellenjegyzése – érvényesülését a belső szabályozás hiánya, illetve hiá-

29


nyosságai6 nehezítették. Nem szabályozták az Ámr. 10. § (5) bekezdés c) pontjában előírtak ellenére a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és a kapcsolódó dokumentumok tartalmát, ezáltal elmaradt a kötelezettségvállalást ellenjegyző személy jogszabályban előírt ellenőrzési feladatának ellátását elősegítő szabályozás. A Pénzügyi osztály köztisztviselői munkaköri leírásában részletesen meghatározták a dolgozók feladatait, az érvényesítési feladat és a különböző egyeztetési feladatok előírása jelentette a munkafolyamatba épített ellenőrzéseket. Az egyes feladatok végrehajtási határidejét és a feladat elvégzéséhez szükséges dokumentumokat – amelynek meghatározását a belső ellenőrzési szabályzat írta elő – nem tartalmazták a munkaköri leírások. A munkaköri leírásokban vagy belső szabályzatban, utasításban nem rögzítették a belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok dokumentálásának módját. A gyakorlatban a könyvviteli munkafolyamatoknál tártak fel hiányosságokat az egyeztetési feladatok során (téves főkönyvi számla, vagy szakfeladat használatát, vagy áfakulcs téves megbontását). A költségvetés végrehajtási szakaszaiban megjelenő munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok elvégzése nem dokumentált teljes körűen. A pénztárellenőr tevékenységének nincs nyoma a bizonylatokon. A kifizetéseket a teljesítés igazolását követően minden esetben érvényesítették és utalványozták. Az ellenőrzésre kiválasztott bizonylatok között volt ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalás, amelyre teljesítés történt. A jegyző ellenjegyzés nélkül vállalt kötelezettségeket, amelyek alapján a kifizetéseket folyamatosan utalványozták és ellenjegyezték. (1999. évtől határozatlan ideig havi 130 ezer Ft kifizetésére büntetőjogi szaktanácsadásért; 2002. júliusától határozatlan ideig Elidegenítési és Ingatlanfejlesztési Bizottság titkársági feladatainak ellátásáért, havi 130 ezer Ft+ÁFA; köztisztviselő dolgozó magán mobiltelefon számlájának rendszeres kifizetésére.) Az érvényesítő és az utalványozás ellenjegyzője megsértette az Ámr. 135. § (1) bekezdésében, illetve a 134. § (7) bekezdésében foglaltakat. A bevételeket nem utalványozták, és nem ellenjegyezték, ezzel nem tartották be az Ámr. 136. § (6) bekezdésében és a helyi szabályozásban7 előírtakat, amelyek szerint csak a termékértékesítésből, szolgáltatásból – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján – befolyó bevétel beszedését nem kell külön utalványozni. A 2002. évi és a 2003. I. negyedévi gazdálkodásban a bizonylatokon nem fordult elő utasításra történő ellenjegyzés, vagy érvényesítés.

6

A 4/1999., a 2/2001. és a 2/1997. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítások nem egyértelmű – az 1.3. pontban részletesen kifejtett –szabályozásai.

7

30

A 4/1996. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás.


1.5.

A bizonylati rend szabályszerűsége A bizonylatok rendjét a számlarendnek kell tartalmaznia a Számv. tv. 161. § (2) bekezdés d) pontja szerint. A Polgármesteri hivatalban nem határozták meg a bizonylati rendet. A pénzmozgáshoz kapcsolódó bizonylatok megfeleltek a Számv. tv. 167. §-ában előírt alaki és tartalmi követelményeknek, de nem feleltek meg Számv. tv. 166. §-ában meghatározott számviteli bizonylatnak. Külföldi utazások során idegen nyelven kiállított bizonylaton nem tüntették fel magyarul is a bizonylat hitelességéhez, a könyveléshez feltétlenül szükséges adatokat, megjelöléseket; valamint bizonylatokként csatoltak a kifizetés elrendeléseként testületi határozatot, költségvetési rendeletet vagy előterjesztés részletet. A Számv. tv. 166. §-a számviteli bizonylatként „jogszabályi rendelkezést, egyéb ilyennek minősülő iratot” elfogad, de az Önkormányzat 2002. évi költségvetési rendelete egy-egy feladathoz előirányzott összeget, mint kiadási lehetőséget tartalmazott, a konkrét kifizetést elrendelő előírásokat, feltételeket nem, ezért ezek számviteli bizonylatként nem fogadhatóak el. A 4/1996. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás írásbeli kötelezettségvállalást írt elő minden kötelezettségvállalásra. A kötelezettségvállalásokról az Ámr. 134. § (6) bekezdésében foglaltak ellenére teljes körű nyilvántartást nem vezettek. A pénzforgalmi bizonylatokhoz eseti jelleggel csatolták a kötelezettségvállalást igazoló dokumentumot, illetve nem hivatkoztak a kötelezettségvállalást igazoló dokumentumra. Az ellenőrzött bizonylatokhoz csatolt kötelezettségvállalásokon az ellenjegyzés nem történt meg maradéktalanul. A gyakorlatban éltek az Ámr. 134. § (4) bekezdésében az 50 000 Ft alatti kifizetésekre nézve az előzetes, írásbeliséghez nem kötött kötelezettségvállalás lehetőségével, de az előzetes, írásbeli kötelezettségvállaláshoz nem kötött kötelezettségvállalás nyilvántartásának rendjét az Ámr. 134. § (4) bekezdésében foglaltak ellenére nem szabályozták. A 2/1997. számú együttes polgármesteri és jegyzői utasítás a szerződéskötések és beruházások rendjéről előírta, hogy a központi szerződés nyilvántartást a Pénzügyi osztály vezeti, és valamennyi szerződésen a központi iktatószám feltüntetése kötelező. Az utasítás ellenére a nyilvántartás mégsem teljes körű, mert egyes szerződéseket a vállalkozási osztály tart nyilván.

A Pénzügyi osztályon használt analitikus nyilvántartási programban nem rögzítettek valamennyi szerződést (megállapodást). A programban azokat a szerződéseket vagy határozatokat rögzítették, amelyek egyszer, vagy folyamatosan kifizetendő meghatározott összeget tartalmaztak, a szerződéseket a Pénzügyi osztály nem az aláírást követően, hanem közvetlenül a kifizetést megelőzően kapta meg. A kifizetést elrendelő utalvánnyal egyidejűleg kapott szerződéseket a nyilvántartásba már nem vezették fel.. A kifizetéseket, a szükséges teljesítésigazolások után minden esetben érvényesítették. A kifizetések elrendeléséhez formanyomtatványt rendszeresítettek, amelyeken aláírásokkal jelezték minden esetben az utalványozást és annak ellenjegyzését, az időpontok feltüntetése nélkül. Az érvényesítő ezt a for-

31


manyomtatványt is aláírta, annak ellenére, hogy a csatolt dokumentumokat is – ez utóbbiakat helyes gyakorlat szerint – érvényesítette. Valamennyi gazdasági eseményt a számviteli elszámolásokban nyilvántartásba vettek, egy-két esetben előfordult, hogy nem megfelelő főkönyvi számlára könyveltek, amelyet a folyamatba épített belső ellenőrzés nem tárt fel (tanulmányi szerződés alapján kifizetett összeget dologi kiadásként számoltak el személyi juttatások helyett, részesedés jogcímen könyveltek gazdasági társaságoknak tőketartalékként átadott pénzeszközt felhalmozási célú pénzeszközátadás helyett).

1.6.

A vagyon nyilvántartásának és leltározásának szabályszerűsége Az Önkormányzat vagyonának nyilvántartási rendszerét a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások együttese biztosítja. A nyilvántartási rendszert a Vhr. rendelkezésein alapuló számviteli rendben leírtak, valamint az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló, többször módosított l8/1995. (VI. 10.) számú képviselő-testületi rendelet (a továbbiakban: helyi vagyonrendelet) előírásai szerint, de azoknak nem minden tekintetben megfelelően alakították ki. Az ingatlanvagyonról a módosított, az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet előírásai alapján a kataszteri nyilvántartást felfektették, és folyamatosan vezették. A vagyon-nyilvántartás Önkormányzat által kialakított – de e vonatkozásban nem szabályozott – számviteli rendszere keretében az analitikus nyilvántartást manuálisan és egyedi programmal vezették. Az önállóan kialakított analitikus nyilvántartásoknál lényeges szempont volt a könyvviteli mérleg megfelelő sorának alátámasztása. A befektetett pénzügyi eszközök között lévő egyéb tartós részesedésekre vonatkozó analitikus nyilvántartás mögött a vagyonvédelmet szolgáló és a piaci érték alakulását is követő egyedi nyilvántartást nem fektettek fel. Nem tettek eleget a helyi értékpapír és portfolió kezelési szabályzat erre vonatkozó előírásainak. A törzsvagyon elkülönített nyilvántartása az ingatlanvagyon kataszterben jelent meg, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásban nem. A helyi vagyonrendelet 4-8. §-ai tartalmazták a vagyonelemek felsorolását, a törzsvagyont, mely forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes tulajdonból áll, illetve az előzőekben nem említett önkormányzati vagyont, mely forgalomképes. Az egyes vagyonelemek törzsvagyonba való besorolása, valamint a forgalomképesség megállapítása a rendelet 5. és 6. §-ai alapján történt. Az ingatlanvagyon kataszter „I” lapján a vagyon jellege és forgalomképessége szerinti megjelölésnél a törzsvagyon alábontását is elvégezték. A 2002. évre vonatkozóan a Polgármesteri hivatalban vezetett ingatlanvagyon kataszter és a számviteli analitikus nyilvántartás, valamint a főkönyvi könyvelés bruttó érték adatai – kétezer Ft kerekítési különbözet ki-

32


vételével – összhangban voltak. A 2003. január 1-i – a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rt. ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartásából készített – ingatlanstatisztika értékadatai 617,4 millió Ft-tal alacsonyabbak a Polgármesteri hivatalban vezetett ingatlanvagyon kataszter 2002. december 31-i (17 415 millió Ft) értéknél. A két adatforrás közötti eltérést az Önkormányzatnál nem állapították meg, és az eltérés okát nem vizsgálták. Sem a Polgármesteri hivatalban, sem a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rtnél nem végezték el maradéktalanul a 48/2001. (III. 27.) Korm. rendelettel módosított, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendeletnek megfelelően a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok értékelését. A vizsgált 20 db ingatlan számviteli egyedi nyilvántartó lapján szereplő bruttó érték adatok 12 esetben tértek el az ingatlanvagyon kataszter „I” lapján feltüntetett bruttó érték összegétől, amit a kataszteri nyilvántartásban alkalmazott összevonások, valamint számszaki eltérések okoztak.

A Polgármesteri hivatalban 2002. évben nem tettek eleget az évenkénti leltározási kötelezettségnek, mivel az üzemeltetésre átadott eszközökről nem készült leltár. A kötelezettségek, a követelések, a függő-, átfutó- és kiegyenlítő bevételek, illetve kiadások év végi állományát egyeztették. Az egyeztetéssel végzett leltározásként összesítő kimutatásokat készítettek a mérleg sorok alátámasztására, de ennek tartalmát, formáját és kellékeit nem szabályozták a leltározási szabályzatban. Ezzel megsértették a Vhr. 37. § (4) bekezdésének előírásait. A leltárak kiértékelése és az eltérések kimunkálása nem készült el. Selejtezést a vizsgált időszakban a szabályzatnak megfelelően egy alkalommal végeztek. A helyi vagyonrendeletben nem rögzítették az üzemeltetésre átadott eszközökkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat. Üzemeltetésre átadott eszközök (lakás és nem lakás célú ingatlanok, orvosi rendelő, vásárcsarnok, szálloda, földterületek, valamint gépek és berendezések) az Önkormányzat és kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságai vonatkozásában voltak a vizsgált időszakban, ezek értéke a 2002. évi mérlegben 7730,5 millió Ft volt. Az üzemeltetésre átadott eszközök leltározásával kapcsolatos feladatokat nem szabályozták teljes körűen sem a rendeletben, sem az üzemeltetési szerződésekben, amelynek következtében az üzemeltetők az átvett eszközökről a 2002. évben leltárt nem adtak át az Önkormányzatnak. Két vagyonkezelési, illetve haszonbérleti szerződés rendelkezik erről a leltározási kötelezettségről, de ezeket az üzemeltetők nem teljesítették. A Polgármesteri hivatalban az immateriális javak és az ingatlanok kivételével a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását – negyedévenként – a Vhr. 30. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően időarányosan számolták el. Az ingatlanok esetében a negyedév utolsó napján meglévő állományra számolták el az értékcsökkenést a teljes időszakra, függetlenül a tényleges használat időtartamától, ez ellentétes a Vhr. 30. § (2) bekezdésében foglaltakkal. Az ügyvitel technikai eszközök esetében a Vhr. 30. § (2) bekezdés h) pontjában foglaltak és a 2002. évre hatályos számlarend előírásai 33


ellenére 14,5%-os leírási kulcsot alkalmaztak az előírt 33%-os amortizációs kulccsal szemben.

1.7.

A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat- és döntési hatáskörök szabályozottsága, a vagyonváltozást előidéző intézkedések szabályszerűsége, célszerűsége A helyi vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat- és döntési hatáskörök szabályozását a vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló rendelet tartalmazta. A jogkörök szabályozása a vagyonhoz fűződő jogok (tulajdonos, kezelő) és a vagyonhasznosítási formák szerint történt. A helyi vagyonrendeletben és annak mellékletében felsorolt esetekben és értékhatárok között a Képviselő-testület a bizottságoknak, illetve a polgármesternek döntési jogkört biztosított. A véleményezési jogkör gyakorlójaként egyes esetekben a szakmai bizottságokat jelölte meg a rendelet. A vagyon használói számára (Polgármesteri hivatal, intézmények, gazdasági társaságok) a használati jog gyakorlását az Önkormányzat által meghatározott feladatok ellátásához biztosították. A helyi vagyongazdálkodásról szóló rendelet előírásaiból hiányzott a vagyoncsoportok teljes körű felsorolása (készletek, követelések), az üzemeltetésre átadott eszközökkel kapcsolatos jogkörök kijelölése, továbbá nem szabályozták a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásának módját, a követelés állomány kezelését. A 2002. évi költségvetési gazdálkodás során a vagyon értékét, összetételét befolyásoló gazdasági események: beruházás, felújítás, beszerzés, értékesítés, apportálás, selejtezés és értékcsökkenés voltak. A felhalmozási feladatok és a felújítások kiadási előirányzatait feladatonként és célonként a költségvetési rendelet mellékleteiben munkálták ki és a Képviselő-testület jóváhagyása mellett valósították meg. Az év közben végbement ingatlan értékesítések és vásárlások képviselő-testületi, bizottsági és polgármesteri döntésen alapultak, ezek megfeleltek a helyi előírásoknak és az elhatározott céloknak. Az adásvételi szerződések mellett az azokat alátámasztó határozatokat is lefűzték. Az üzemeltetéssel, kezeléssel kapcsolatos szabályokat, előírásokat, feladatokat és díjazást két vagyonkezelési és két haszonbérleti szerződésben rögzítették. A 2002. évre járó vagyonkezelési és haszonbérleti díjakat, a Hercegprímás utcai ingatlan kivételével, ami 5 millió Ft/év + 25% Áfa összeg, a Képviselő-testület nem állapította meg. Az öt 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság 2002. évi mérlegbeszámolójának elfogadásakor két esetben döntöttek osztalék megállapításáról, de az alapítói határozatokban foglaltaknak megfelelően azokat fejlesztési célokra a társaságoknál hagyták. A 2000–2002. évek közötti időszak jelentősebb vagyonváltozásai az alábbiak voltak: • Az immateriális javak állománya 2002. évben 747,8%-kal növekedett a bázisidőszakhoz (2000. évhez) képest, több beszerzés is történt elsődlegesen a

34


szellemi termékek (szoftverek) vonatkozásában, ami magasabb értékű volt az elszámolt értékcsökkenés összegénél. • Az ingatlanok értéke 5335 millió Ft-ról 4976,8 millió Ft-ra, 6,7%-kal csökkent 2002. évre, amelyet elsődlegesen az Önkormányzat ingatlanvagyonának üzemeltetésre való átadása és értékesítése okozott. Emellett beszerzéseket, építési beruházásokat és felújításokat is aktiváltak. • A gépek, berendezések és felszerelések értéke 13%-kal csökkent, mert a beszerzések értéke alacsonyabb volt az elszámolt értékcsökkenéstől. • A járművek mérleg szerinti értéke 2002. évre 33,2%-kal csökkent, mivel az elszámolt értékcsökkenés összege meghaladta a beszerzések értékét. • A beruházások és felújítások év végi állományának értéke a 2000. évi 493,5 millió Ft-ról 2002. évre 286,3 millió Ft-ra, 42%-kal csökkent. Ezt a beruházások és felújítások üzembe helyezése okozta. (A Hold u. 19. szám alatti orvosi rendelő és Erzsébet téri ügyfélszolgálati iroda építése; Balatoni úti bölcsőde, óvoda, Váci út 43. szám alatti általános iskola, Eötvös gimnázium, balatonfenyvesi tábor, önkormányzati székház felújítása.) • A befektetett pénzügyi eszközök év végi értéke 222,9%-kal növekedett 2002. évre a 2000. évhez képest. Ezen eszközcsoporton belül az egyéb tartós részesedések összege a 2000. évi 914,5 millió Ft-ról a 2002. évre 4936,5 millió Ft-ra, 439,8%-kal növekedett az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok jegyzett tőkéjének felemelése és az ehhez kapcsolódóan tőketartalékként való végleges pénzeszköz átadások nyilvántartásba vétele következtében. A pénzeszközök tőketartalékként való átadásáról szóló önkormányzati határozatok az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközökön történő fejlesztési célú beruházások és felújítások fedezetéül szolgáltak. Az üzemeltető, kezelő által végzett, az átadott felhalmozási célú pénzeszközökből megvalósított beruházások értékei a társaságok 2002. évi mérlegeiben beruházásként szerepeltek, ezek üzembe-helyezése és aktiválása a társaságoknál a vizsgált időszakban nem történt meg. Az üzemeltetésre átadott eszközökön történő beruházások és felújítások fedezetére tőketartalékként való pénzeszköz átadás célszerűtlen, mivel az ilyen juttatásban részesített gazdasági társaság esetleges felszámolási eljárása során a társaságnál kimutatott tőketartalék és az ennek terhére létrehozott, idegen tulajdonú eszközön végzett beruházásként, felújításként aktivált eszközök a kötelezettségek fedezeteként bevonásra kerülnek. Az üzemeltetésre átadott önkormányzati tulajdonú eszközök bevonására azonban, az idegen tulajdon miatt, nincs lehetőség, ezért az önkormányzati tulajdon védelme fokozottabban érvényesül. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értéke 1%-kal csökkent a vizsgált időszakban. A tartósan adott kölcsönök értéke 28,4%-kal növekedett 2000-ről 2002-re. A 288,2 millió Ft-os növekedést az önkormányzati lakásértékesítéshez adott 179,1 millió Ft-os, a társasházaknak nyújtott 71 millió Ft-os és a saját tulajdonú gazdasági társaságnak adott 30 millió Ftos tartós kölcsön növekedése okozta. • Az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értéke a 2000. évi 5281,3 millió Ft-ról 2002. évre 7730,4 millió Ft-ra, 46,4%-kal emelkedett, a hárshegyi oktatási központ ingatlanai és egyéb eszközeinek kizárólagos ön35


kormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak történt átadása következtében. • A forgóeszközök értéke 22,4%-kal nőtt, amelyet befolyásolt a készletek értékének 13,9%-os csökkenése, a követelések állományának 52,6%-os növekedése, a pénzeszközök értékének 60,5%-os csökkenése és az egyéb aktív pénzügyi elszámolások állományának 36,3%-os növekedése. A követelések eszközcsoporton belül a vevőkövetelések értéke 203,3%-kal, az adósokkal szembeni követelések értéke 63,1%-kal, míg az egyéb követelések értéke 15,1%-kal növekedett a vizsgált időszakban • A saját tőke 43,5%-kal növekedett a vizsgált időszakban. • A tartalékok értéke a vizsgált időszakban 60,8%-kal csökkent a tárgyévi költségvetési tartalék összegének csökkenése miatt. • A kötelezettségek 186,0%-os növekedésének oka a rövid lejáratú kötelezettségek összegének (szállítói kötelezettségek, egyéb rövid lejáratú kötelezettségek) 627,8 millió Ft-os (687,6%-os), valamint az egyéb passzív pénzügyi elszámolások állományának 53,5 millió Ft-os (19,5%-os) növekedése. Az Önkormányzat eszközeinek és forrásainak értéke a vizsgált időszakban – az eszközcsoportoknál részletesen leírtak következtében – 16 809,2 millió Ft-ról 22 443,6 millió Ft-ra, 33,5%-kal növekedett. Az önkormányzati vagyonrendeletben nem szabályozták a pénzügyi követelésekről történő lemondás módját és eseteit, követelést az ellenőrzött időszakban nem engedtek el.

1.8.

Az Önkormányzat által céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott támogatásokkal történő elszámoltatás szabályszerűsége Az Önkormányzat 2002. évben pénzeszközátadások keretében támogatta a közalapítványokat, alapítványokat, az egyesületeket, az egyházakat, a gazdasági szervezeteket, a társasházakat. A 2002. évi költségvetési rendeletben a működési és felhalmozási célú támogatásokat teljes körűen nem részletezték, egyedül a non-profit szervezetek részére történő pénzátadás összegét – 40 millió Ft – rögzítették. A felhalmozási kiadásokon belül nevesítették a társasházak támogatását, az egyházi épületek rehabilitációját, a Torocko-Énlaka értékvédő programot. Ezen túl azonban nem mutatták be, hogy a működési és felhalmozási célú támogatások alatt tervezett összeg további részét mely szervezet és feladat támogatására tervezték. Az Önkormányzat által céljelleggel jutatott támogatásokról a Polgármesteri hivatalban nem vezettek olyan nyilvántartást, amely alkalmas az Áht. 13/A. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére. Így elmaradt a céljellegű támogatásra vonatkozó legfontosabb információk nyilvántartása (tételszáma, a döntéshozó személye, a megállapodás kötésének ténye, a támogatott elszámolási kötelezettsége és annak határideje). Így utólag, tételes kigyűjtéssel lehetett a fentiekre választ adni.

36


A 2002. évben az alábbi kiadási jogcímeken és összegben adtak támogatásokat8 Megnevezés9 Működési célú pénzeszközátadások

millió Ft 451,6

– alapítványoknak

43,1

– egyesületeknek

20,3

– egyházaknak

74,1

– non-profit egyéb szervezeteknek

8,1

– háztartásoknak

5,0

– vállalkozásoknak

301,0

Felhalmozási célú pénzeszközátadások

586,1

– non-profit szervezeteknek – háztartásoknak (társasházaknak)

20,6 513,9

– egyéb vállalkozásoknak

37,5

– egyéb külföldieknek

14,1

Az Önkormányzat az egyházak, társadalmi és civil szervezetek, valamint alapítványok támogatására elkülönített előirányzat felhasználását a Képviselőtestület a módosított 17/1997. (V. 13.) számú rendeletben (a továbbiakban: támogatásról szóló rendelet), valamint a társasházaknak nyújtandó támogatást a módosított 11/1999. (III. 17.) számú rendeletben (továbbiakban: társasházak támogatásáról szóló rendelet) szabályozta. A támogatásról szóló rendeletben előírták, hogy „Belváros-Lipótváros Képviselőtestülete az egyházak, a társadalmi és civil szervezetek, valamint alapítványok (továbbiakban szervezetek) támogatására pályázat alapján felhasználható költségvetési előirányzatot különít el”. A költségvetési rendeletben viszont ilyen bontásban nem mutatták be a támogatás összegét. A támogatásról szóló rendeletben rögzítették a támogatásban részesített szervezetek beszámolási kötelezettségét, valamint a rendeltetésszerű felhasználás ellenőrzését, melyet e célra létrehozott munkacsoport lát el. A gyakorlatban a pályáztatást követően a döntést a Képviselő-testület hozta meg. Megállapodást − helyi előírás hiányában − a támogatásban részesült szervezetekkel nem kötöttek. A döntés meghozatalát követően a polgármester levélben tájékoztatta a pályázókat az elnyert összegről és a számadási kötelezettség határidejéről. A támogatást egy összegben utalták ki. A Képviselő-testület részére a polgármester 2003. április 3-i, lejárt határidejű határozatokról szóló tájékozta-

8

A kisebbségi önkormányzatok által adott támogatások és a lakásvásárlások támogatása nélkül. 9

Az önkormányzat elnevezése szerint. 37


tójában számolt be a pályázat útján, a non-profit szervezetek részére adott támogatásokról. A tájékoztató szerint a 68 támogatott szervezet közül 17 nem tett eleget számadási kötelezettségének. A tájékoztatóban a polgármester nem számolt be arról, hogy volt-e rendeltetéstől eltérő felhasználás, illetve sor kerülte támogatás felfüggesztésére. Az ellenőrzési munkacsoportot nem hozták létre, a támogatásokról benyújtott számadásokat és a cél szerinti felhasználást nem ellenőrizték, az Önkormányzat az Áht. 13/A. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget. A felülvizsgálat eredményéről a pályázókat nem értesítették. A többi támogatási formáról nem készítettek beszámolót. Pályázaton kívül is adtak támogatást közalapítványoknak, alapítványoknak, de megállapodást a támogatottakkal nem kötöttek, elszámolási kötelezettséget az Áht. 13/A. § (2) bekezdésében foglaltak ellenére nem írtak elő. Az Önkormányzat által alapított közalapítványok a gazdálkodásukról szóló éves beszámoló keretében elszámoltak a kapott támogatással. A 2002. évi költségvetési rendeletben a non-profit szervezetek támogatásának hatáskörét a Képviselő-testület 8,6 millió Ft-ig a polgármesternek adta át, azzal a kikötéssel, hogy döntéseinél köteles figyelembe venni a képviselők javaslatait 0,2 millió Ft erejéig. A Képviselő-testület által meghatározott keretösszegen belül a polgármester döntésével alapítványoknak is adott támogatást, ezáltal megsértette az Ötv. 10. § (1) bekezdés d) pontjában előírtakat, mely szerint az alapítványok támogatása a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át. A képviselők, a költségvetési rendeletben meghatározott javaslattétel helyett, írásban rendelkeztek egyéni képviselői keretükre hivatkozással a támogatás kifizetéséről. A kiutalás bizonylatát ezek az iratok képezték. Ezzel a gyakorlattal megsértették a rendeletben előírtakat, mert a Képviselő-testület nem döntési, hanem javaslat-tételi jogot biztosított a képviselőknek. A Képviselő-testület utólag, határozatokkal elfogadta az alapítványoknak adott támogatást, de nem teljes körűen, mert a 2002. 10. 10-én kifizetett 0,1 millió Ft alapítványi támogatás kimaradt az előterjesztésből. Az Önkormányzatnál követett eljárás során ez okból is sérült az Ötv. hivatkozott §-a azáltal, hogy a Képviselő-testület az alapítványok támogatásáról nem előzetesen, hanem a kiutalást követően hozta meg döntéseit. A társasházak támogatására az arra feljogosított bizottságok pályázatot írtak ki a társasházak támogatásáról szóló rendelet előírásai alapján. A döntést bíráló bizottság hozta meg. A társasházak képviselőivel megállapodást kötöttek. A megállapodásban rögzítették a támogatás összegét, a felhasználás jogcímét, a finanszírozás ütemét, határidejét, az elszámolás módját és határidejét. A vagyongazdálkodási osztályon vezetett nyilvántartás szerint a 2002. év végén több mint 802,9 millió Ft támogatást nem vettek igénybe még a társasházak 1999. évtől kezdve, amelynek 40%-át a 2002. évet megelőzően ítéltek meg számukra. A működési célú pénzeszközátadásokon belül a vállalkozások támogatásának 42,9%-át a B-L Vagyonkezelő Rt-nek adott támogatás tette ki, amelynek a támogatási feltételeiről az Áht. 13/A. § (2) bekezdésében előírtakat megsértve megállapodást nem készítettek. Két önkormányzati tulajdonú kft-nek adott támogatásnál (Szent István tér Mélygarázs Kft., City Tv. Kft.) a ki38


fizetések bizonylataként nem megállapodás szolgált, hanem költségvetési rendelet, mely nem felelt meg a Számv. tv. 166. §-ában meghatározott számviteli bizonylatnak.

1.9.

A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelésének szabályszerűsége A részesedések, értékpapírok és követelések értékelési feladatait a Polgármesteri hivatal 2002. évre érvényben lévő számviteli politikájában, értékelési szabályzatában és számlarendjében határozták meg. A szabályzatokban, a címben jelzett eszközkörre a Számv. tv. és a Vhr. értékelésre vonatkozó általános előírásain túl más szabályokat nem határoztak meg. Az értékelési szabályokat a 2002. évtől érvényes jogszabályi előírásokhoz képest nem aktualizálták, elmaradt a terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés elszámolási és viszszaírási kötelezettség teljesítésének előírása. Ennek szükségességét a 2002. évi költségvetési beszámoló mérlegének összeállítása során nem vizsgálták. Az Önkormányzat 2002. évi könyvviteli mérlegében a részesedések értéke 4936,5 millió Ft volt. Ebből az öt 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál nyilvántartott részesedés értéke 4381,2 millió Ft-ot tett ki, míg a fennmaradó 555,3 millió Ft nyilvántartott részesedés 21 gazdasági társaságban volt, a hatezer Ft-os és 0%-os vagyon résztől a 302,5 millió Ft-os és 70%-os vagyonrészesedésig terjedően. A Számv. tv. 54. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak és az értékelésre vonatkozó szabályok ellenére a 2002. évi mérlegkészítéskor nem vizsgálták az egyes részesedések könyv szerinti és a piaci értékének viszonyát. Az Önkormányzat részesedései közül két 100%-os tulajdonú kft. esetében volt a saját tőke értéke alacsonyabb a jegyzett tőkénél a vizsgált időszakban, a jogszabályi előírások alapján vizsgálni kellett volna értékvesztés elszámolását, ezt nem dokumentálták. A többi részesedés esetében 1999. évben vizsgálták és számolták el a részesedéssel kapcsolatos értékvesztést. Cégbírósági végzés szerint a Vasudvar Hotel Kft-ben lévő 0,2 millió Ft-os jegyzett tőkét leszállították 0,1 millió Ft-ra, ennek ellenére az értékvesztést nem számolták el. A tőzsdén jegyzett ÉMÁSZ Rt részvények 10 000 Ft-os névértéken szerepeltek a könyvekben annak ellenére, hogy a 2002. január 1-i árfolyam 5900 Ft, a 2002. december 31-i érték 6000 Ft volt, azaz tartósan és jelentősen a nyilvántartott érték alatt volt a piaci érték. Ez indokolttá tette volna az értékvesztés elszámolás szükségességének a vizsgálatát a Számv. tv. hivatkozott előírásai alapján. Az Önkormányzat közel 11 millió Ft címletértékű kárpótlási jeggyel rendelkezett 2002. december 31-én, melynek értéke a mérlegben 5 millió Ft volt, ami az 1000 Ft-os címletértékű jegy esetében 459 Ft-os árfolyam értéket jelent. Az 1000 Ft-os címletértékű kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyama 2002. január 1-én 900 Ft, 2002. december 31-én 950 Ft volt. A kárpótlási jegyek árfolyamértéke tartósan meghaladta a könyvszerinti értéket, ennek ellenére a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a Számv. tv. 54. § (6) bekezdésében előírtakat megsértve nem végezték el. A követelések értékelése a főkönyvi és analitikus nyilvántartásban kimutatott könyvszerinti értéken történt. Az értékelés a vevők esetében az összesítő kimutatások, a helyi adók és a gépjárműadó esetében az adók zárási összesítőjé39


nek „fennálló tartozás” adata alapján; a rövid lejáratú kölcsönök körében a részletező nyilvántartás; az egyéb követeléseknél az év végi összesített listák adatainak megfelelően történt. A 2002. év végi értékelési feladatok keretében nem számoltak el az Önkormányzatnál értékvesztést a követelésekkel kapcsolatosan annak ellenére, hogy a Számv. tv. 55. § (1) bekezdése és a Vhr. 31. §-a alapján 2002. január 1. napjától ez kötelező, ha a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyvszerinti értéke és a várhatóan megtérülő összeg közötti veszteségjellegű különbözet tartósnak és jelentősnek mutatkozik. A követelések mérleg szerinti értékében az analitikus nyilvántartás adatai alapján egy évnél régebbi és jelentős értékű követelések is találhatók. A 2002. évre vonatkozó helyi szabályozás sem foglalkozott érdemben a követeléseknél jelentkező veszteségjellegű különbözet tartósságával, illetve a jelentősnek minősülő összeg nagyságrendjével, a vevők és adósok minősítésével valamint a követelések értékvesztésével kapcsolatos információszerzés kérdéseivel. Az értékelés fentiekben részletezett hiányosságai következtében a részesedések és a követelések 2002. évi mérlegértékének megállapítása a Számv. tv. 54-55. §-ai és a Vhr. 31. §-a előírásainak nem teljes körűen felelt meg. Az Önkormányzatnál 2002. január 1-jétől nem éltek az egyes vagyonrészek piaci értéken való értékelésének és nyilvántartásának lehetőségével.

1.10.

A működési és felhalmozási bevételek, kiadások alakulása Az Önkormányzat az éves költségvetések készítésénél figyelemmel volt az ellátandó feladatok forrásigénye és a várható bevételek közötti egyensúly biztosítására. Az önkormányzati költségvetési beszámolók következőkben bemutatott adataiból látható, hogy a működési célú bevételek egyik elemzett évben sem fedezték a működési célú kiadásokat. A felhalmozási és tőke jellegű bevételekből egészítették ki a működési célú bevételeket, és ezzel biztosították a működési célú kiadásaik fedezetét.

40


Az Önkormányzat 2000-2002. évekre szóló költségvetésein belül a működési és felhalmozási célú bevételek és kiadások alakulását mutatja be a következő táblázat: Megnevezés Működési bevételek millió Ft-ban

2000. év tény

2001. év tény

2002. év tény

2002/ 2001. %

6 782,2

5 682,7

5 799,5

102,1

10 494,3

6 538,6

7 232,9

110,6

17 276,5

12 221,3

13 032,4

106,6

Működési bevétel az összes bevétel %-ában

39,3

46,5

44,5

95,7

Felhalmozási bevétel az összes bevétel %-ában

60,7

53,5

55,5

103,7

Működési kiadások millió Ft-ban

7 008,5

6 616,8

7 315,4

110,6

Felhalmozási kiadások millió Ft-ban

8 459,1

4 278,9

4 976,3

116,3

15 467,6

10 895,7

12 291,7

112,8

Működési kiadás az összes kiadás %-ában

45,3

60,7

59,5

98,0

Felhalmozási kiadás az összes kiadás %-ban

54,7

39,7

40,5

103,1

Felhalmozási bevételek millió Ft-ban Összes költségvetési bevétel millió Ft-ban

Összes költségvetési kiadás millió Ft-ban

A 2002. évi működési célú bevételek 2001. évhez képest 2,1%-kal növekedtek, miközben a működési kiadások növekedése 10,6%-os volt, tehát 8,5 százalékponttal magasabb a működési célú kiadások növekedése a működési célú bevételek növekedési mértékénél. A működési kiadásoknak az összes költségvetési kiadáson belüli részaránya 2002. évben 2001. évhez képest 1,2 százalékponttal csökkent, ugyanakkor a működési célú bevételeknek az öszszes költségvetési bevételekhez viszonyított csökkenése magasabb, 2,0 százalékpont volt. A felhalmozási kiadások nagysága és az összes költségvetési kiadáson belüli részaránya jelentős, 2000-ben megközelítette az 55%-ot, 2001-2002. években 40% körül mozgott. Az összes költségvetési bevételen belül a saját bevételek összege 2000. évben 12 294,1 millió Ft, 2002. évben 10 661,4 millió Ft volt, az összes költségvetési bevételhez viszonyított aránya 71%-ot, illetve 82%-ot tett ki. Az egy lakosra jutó saját bevétel 2000. évben 372 491 Ft/fő, míg 2002-ben 334 098 Ft/fő volt. E mutatók alapján az egy lakosra jutó saját bevétel a 2000. évhez képest csökkent. A saját bevételeken belül az egy lakosra jutó helyi adóbevétel (2000. évben 22 362 Ft/fő, 2002. évben 30 857 Ft/fő) növekedése jelentős, a 2002. évben 38,0%-kal több mint a 2000. évben, viszont a helyi adóból származó bevétel részaránya az Önkormányzat összes költségvetési bevételéhez viszonyítva mindössze 0,04 százalékponttal emelkedett. Az Önkormányzat adósságállo41


mánya nem jelentős (2000. és 2002. év végén kétmillió Ft körül alakult), a könyvviteli mérlegek adatai szerint egyik évben sem érte el a mérleg főösszegének 0,02%-át. Az Önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolításához a 2002. évben hitelt nem vett fel. Az Önkormányzat által betervezett feladatok folyamatos, zavartalan ellátása, a biztonságos gazdálkodás alátámasztása érdekében a pénzállomány alakulásáról az Ámr. 139. §-ában előírása alapján likviditási tervet kell készíteni. E feladatát a jegyző a 2001. évben nem, viszont a 2002. és a 2003. évre teljesítette. A 2002. évi likviditási tervet év közben nem aktualizálta, a 2003. évre szóló likviditási terv aktualizálása a számvevői ellenőrzés idején folyamatban volt. Az Önkormányzat, a korábban vállalt és 2002-ben esedékes kötelezettségein túl, a 2002. évben az Ötv. 88. §-a szerinti, adósságot keletkeztető kötelezettségeket nem vállalt, hitelt nem vett fel, kötvényt nem bocsátott ki, lízingszerződést nem kötött, és nem tett garancia- és kezességvállalási nyilatkozatot. A Képviselő-testület az Önkormányzat 2003. évi költségvetéséről szóló 7/2003. (III. 17.) számú rendeletében 800 millió Ft hiánnyal számolt, amelyet hitel felvételével tervezett finanszírozni. Az előterjesztés dokumentumai szerint a Képviselő-testület vizsgálta a hitelvétel felső határát, amely a bemutatott számítások szerint 841,6 millió Ft volt. A költségvetési szerveknek az Áht. 103. § (2) bekezdése értelmében – helyi szabályozással alátámasztva – olyan nyilvántartást kell vezetniük, amelyből megállapítható a kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások összege, továbbá a bevételi előirányzatok teljesítését előrejelző – a teljesülés várható időpontja szerint rögzített – bevételi előirányzatok alakulása. Előbbieken felül a nyilvántartásnak az Ámr. 134. § (6) bekezdése szerint alkalmasnak kell lennie az évenkénti kötelezettségvállalások összegének a megállapítására is. A Polgármesteri hivatalban nem szabályozták az írásbeli és az előzetes, írásbeli kötelezettségvállaláshoz nem kötött kötelezettségvállalások nyilvántartását, és nem is vezettek olyan nyilvántartást, amelyből hiánytalanul megállapítható a költségvetési évet terhelő kötelezettségvállalások összege. Nem szabályozott a kötelezettségvállalásokat tartalmazó dokumentumok Polgármesteri hivatalon belüli útja, ezen belül szabályozatlan, hogy a költségvetési kihatással bíró kötelezettségvállalások eredeti példányát, azok aláírását követően haladéktalanul mely rend szerint adják át a Pénzügyi osztálynak.

1.11.

A költségvetés egyensúlyának helyzete Az Önkormányzat gazdálkodása 2000-2002. években a főösszegen belüli egyensúly mellett működési forráshiányos volt, a költségvetésen belüli felhalmozási bevételek finanszírozták a működési kiadásokat. Az egyre szűkülő bevételi források, illetőleg az előirányzott bevételek elmaradása a 2002. évi gazdálkodás során meghiúsította egyes kiadási előirányzatok, és az azokra vállalt elkötelezettségek pénzügyi teljesítését. Az Önkormányzat pénzmaradványa az összes, 2002. évre megkötött kötelezettségvállalásra nem nyújtott fedezetet,

42


ezért a 2003. évi költségvetési rendeletben e tételeket áthúzódó kiadások jogcímén szerepeltették, ennek összege 1719,2 millió Ft-ot tett ki. Az áthúzódó elkötelezettségek a 2003. évi költségvetésnek a 13,4%-át jelentették. Az Önkormányzat pénzügyi nehézségei a 2003. évben fokozódtak, amelynek fő oka, hogy a felhalmozási- és tőke jellegű bevételek időarányosan nem teljesültek, a tárgyi eszközök elidegenítéséből tervezett bevételeknek a 10,7%-a folyt be az első negyedév végéig. A likviditási nehézségek áthidalására az Önkormányzat számlavezető pénzintézetével 500 millió Ft folyószámla hitelkeretre kötöttek szerződést, amelyet a napi likviditási szükségletnek megfelelően vettek/vesznek igénybe. A Polgármesteri hivatalban napi likviditási helyzet-elemzést, vizsgálatot végeznek, a pénzügyi osztályvezető – kimutatásai alapján – naponta egyezteti a jegyzővel a pénzügyileg teljesíthető tételeket. Fejlesztési célokra, különböző visszafizetési határidővel, további három, összesen 800 millió Ft célhitel felvételére is kötöttek kölcsönszerződést, amely forrásokat az Önkormányzat teljesítmény arányosan, a teljesített kiadásokhoz kapcsolódóan vehet igénybe. Az Önkormányzat költségvetési kiadásain belül – a működési forráshiány mellett – növekvő részarányt képviselt a működési célú önként vállalt feladatok kiadása, amely a 2000-2002. években 10,6, 18,9 és 22,3% volt. A felhalmozási célú önként vállalt feladatok kiadásainak részaránya a 2000. évről a 2001. évre csökkent, 42,3%-ról 24,3%-ra, a következő évben változatlan, 24,2%-os volt a részaránya, ezért a 2002. évi működési forráshiány alakulására nem volt hatással. Az Önkormányzat Képviselő-testülete az elmúlt három évben – kihasználatlanság miatt – három intézménye megszüntetéséről döntött. Az Önkormányzat nevelési-oktatási intézményeinek a kihasználtságát javítja, hogy a nevelési-oktatási szolgáltatást jelentős mértékben veszik igénybe kerületen kívüli lakosok. A 2002-2003. nevelési-, illetve tanévben az óvodai ellátást 44,9%-ban, az általános iskolai ellátást 65,4%-ban és a középiskolai ellátást 93,0%-ban kerületen kívüli lakosok vették igénybe. Tekintettel arra, hogy az Önkormányzat a fővárosi átlag kiadás szint felett működteti az intézményeit, ezért az intézmények működtetése-fenntartása többlet-működési kiadást igényel. A 2002. évi beszámoló adataiból számított fővárosi átlaghoz képest (adott feladatra összesített működtetési kiadások és a feladat tényleges mutatószámának hányadosa) az Önkormányzatnál az óvodai ellátás indexe 167,9%, az általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás indexe 143,2%, a bentlakásos és átmeneti elhelyezést biztosító intézményi ellátás mutatója 194,3%10. A működési kiadások csökkentése érdekében az Önkormányzatnál 2002. évtől bevezették az ún. kiskincstári típusú finanszírozási rendszert. A rendszer bevezetésének célja az volt, hogy önkormányzati szinten tervezettebb és hatékonyabb gazdálkodás valósulhasson meg az Önkormányzat likviditásának fenntartása, illetőleg javítása érdekében. Az Önkormányzat és a számlavezető pénzintézet megállapodásban rögzítették az Önkormányzat intézményeinek kincstári típusú finanszírozási rendjét.

10

Forrás: A Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2003. évi megosztása korrekciójához készített tájékoztató anyag. 43


A pénzintézet által a Polgármesteri hivatalhoz és az önállóan gazdálkodó intézményekhez telepített ügyfélterminál rendszer lehetővé teszi, hogy a Polgármesteri hivatal figyelemmel kísérje az intézmények számlaforgalmát. A Polgármesteri hivatal havi likviditási tervet bocsát a pénzintézet részére, amelyben meghatározza intézményenként a maximális havi limitet. Az intézményenkénti gazdálkodási alszámlákra a napi fedezet biztosítása úgy történik, hogy az intézmények által a tárgynapon indított megbízások, valamint a készpénzfelvételek miatti terhelések saját bevételekkel csökkentett végösszegeit a pénzintézet a Polgármesteri hivatal költségvetési elszámolási számlájáról átvezeti a forgalmazó intézmények alszámláira.

A kiskincstári típusú finanszírozási rendszer a gyors és biztonságos ügyintézés mellett a koncentrált pénzkezelés miatt magasabb kamatbevétel elérését biztosította, bár ez a likvid pénzeszközök 2002. évi csökkenése következtében számszerűsített többletbevételt az előző évhez képest nem jelentett. Az Önkormányzat élt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben biztosított felhatalmazással, és a helyi adók közül – 1993. évtől – bevezette az építményadót, ezzel is forrást biztosított az önkormányzati feladatok ellátásához. Az építményadó mértéke évek óta a törvény szerinti maximális mértékű, 2002. évben 900 Ft/m²/év adótárgyanként. A Képviselő-testület az építményadóról szóló, többször módosított 16/1993. (X. 22.) számú a vonatkozó törvényben meghatározott adó-mentességeken túl mentesítette az adó alól azokat a lakásokat, amelyeket az adó alanya rendeltetésének megfelelően, lakásként használ, illetve lakásként hasznosít. Az Önkormányzatnak a helyi adókról szóló törvény alapján lehetősége lenne a magánszemélyek kommunális adójának a bevezetésére, de ezzel még nem élt a Képviselő-testület.11 Az Önkormányzat helyi adókból származó bevétele emelkedett 2000. évhez viszonyítva, a saját bevételeken belüli részaránya 2000. évben 6,0%, 2001. évben 11,2% és 2002. évben 9,2% volt.

1.12.

A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A Képviselő-testület élt a Kbt. 96. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazással és 38/2002. (XII. 19.) számmal rendeletet alkotott a közbeszerzési eljárás helyi szabályairól (a továbbiakban: helyi közbeszerzési rendelet). Ezzel hatályon kívül helyezték a Képviselő-testületnek a közbeszerzési eljárások lefolytatásának szabályairól szóló többször módosított 30/1995. (XII. 8.) számú rendeletet, melynek előírásai még érvényben voltak a 2002. évi közbeszerzési eljárások lebonyolításánál. Változatlanul hatályosak voltak a vizsgálat idején a közbeszerzési eljárások rendjéről szóló 1/2001 számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás előírásai. A közbeszerzési eljárásra vonatkozó 2002-ben érvényes előírások nem terjedtek ki a Kbt. 31. § (2) bekezdésében előírt összeférhe-

11

Az iparűzési adót és az idegenforgalmi adót a Fővárosi Önkormányzat állapítja meg és szedi be a főváros egészére, és a forrásmegosztás keretében adja át a kerületi önkormányzatok részére az őket megillető részt.

44


tetlenség igazolásának módjára. A polgármesteri és jegyzői együttes utasításban előírtak ellenére nem készítették el a 2002. évi önkormányzati közbeszerzési éves tervezetet. A számvevői ellenőrzés részére átadott összegzés szerint a Polgármesteri hivatal 2002. évben öt db közbeszerzési eljárást folytatott le eredményesen, összértéke: 374,2 millió Ft-ot tett ki. A lefolytatott eljárások közül négy nyílt és egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt. A Közbeszerzések Tanácsa (továbbiakban: Tanács) részére a 2002. évi közbeszerzésekről elkészítették az éves összegzést a Kbt. 61. § (9) bekezdésében előírtaknak megfelelően. Az Önkormányzatnak a 2002. évi költségvetésében szereplő felhalmozási és dologi kiadási előirányzatok, az év végi teljesítési adatok, valamint a szállítói szerződések vizsgálata alapján öt közbeszerzési értékhatár feletti beszerzési eljárást kellett lebonyolítania, ez a törvényi előírásoknak megfelelően hiánytalanul megtörtént. A számvevői ellenőrzés egy, a 2002. évben lefolytatott közbeszerzési eljárás szabályszerűségét vizsgálta. Az Önkormányzat 2002. augusztus 14-én – a Kbt. 26. §-ában előírtakkal összhangban – nyílt eljárást írt ki a kerületben található öt db önkormányzati tulajdonú üres helyiségben 13 db önkormányzati bérlakás kivitelezési munkáinak elvégzésére. Az eljárás lebonyolításában az ajánlatkérő nevében és megbízásából, egy az Önkormányzat tulajdonában álló cég járt el. Az eljárás lefolytatása szabályszerű volt. A nyílt eljárás lefolytatására, az ajánlattételre, az ajánlatok felbontására, értékelésére és az eredményhirdetésre megállapított szabályokat, illetve határidőket teljes körűen betartották. Az ajánlattevők alkalmasságának megállapításáról, a benyújtott ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről jegyzőkönyvet készítettek. Az értékelést a felhívásban rögzített szempontok szerint végezték. A nyertes ajánlattevők kiválasztására a döntést az Önkormányzat Közbeszerzési Bizottságának határozataiban szereplő javaslatok alapján a polgármester hozta meg. A Kbt. 61. §-ában előírt írásbeli összegzést, valamint a tájékoztatót határidőben elkészítették, és hirdetményben közzétették. A közbeszerzési eljárás nyerteseivel a szerződések megkötése a Kbt 62. §-ának megfelelően történt, a szerződéseket egy alkalommal módosították a fizetési határidők átütemezése vonatkozásában. A módosítás a Kbt. 73. §-ában rögzített feltételeknek megfelelt.

1.13.

A polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége A kerületben hét (cigány, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb) helyi kisebbségi önkormányzat működött a 2002. évben a választásokig. Ezt követően az előzőeken túl három (bolgár, görög, szlovák) kisebbségi önkormányzat alakult meg. 45


A helyi önkormányzat irodahelyiségek ingyenes használatba adásával biztosította a kisebbségi önkormányzatok működéséhez szükséges feltételeket. A helyiségek közüzemi költségét is – a telefondíj kivételével – a helyi Önkormányzat fedezte. A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási feladataikat a Polgármesteri hivatal útján látták el, erről azonban megállapodást nem kötöttek. Az Áht. 66. §-a szerint a kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve megállapodás alapján a polgármesteri hivatal. A helyi és a kisebbségi önkormányzatok nem tettek eleget az Áht. 68. § (3) bekezdésében előírt megállapodási kötelezettségnek, amely szerint megállapodásban kell rögzíteni a költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során az együttműködésre vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet. A polgármester által a Képviselő-testület elé terjesztett költségvetési koncepció tervezetéről nem alkottak véleményt a kisebbségi önkormányzatok, így azt a polgármester nem csatolta a helyi önkormányzat koncepciójához. A polgármester e kötelezettségét az Ámr. 28. § (3) bekezdése írja elő. A kisebbségi önkormányzatok a 2002. és 2003. évi költségvetési határozatot megelőzően nem készítettek költségvetési koncepciót, ezzel megsértették az Ámr. 21. § (2) bekezdésében foglaltakat.

A jegyző 2002. január 10-én kelt iratában tájékoztatta a kisebbségi önkormányzatok elnökeit – 2002. évi költségvetés tervezése során – az önkormányzati támogatás várható és az állami támogatás költségvetési törvényben jóváhagyott összegéről, leírva a támogatás utalásának rendjét is. A levelében felkérte az elnököket, hogy a költségvetési tervezetet készítsék el, és január 25-ig azt határozattal hagyja jóvá a kisebbségi önkormányzatok képviselő-testülete. A 2003. évi költségvetés tervezése során a polgármester és kisebbségi önkormányzatok elnökei közötti (egyedi) megállapodásba foglalták – a jegyző ellenjegyzésével – az önkormányzati támogatás várható és az állami támogatás költségvetési törvényben jóváhagyott összegét, meghatározták a finanszírozás rendjét (amelyeket korábban a jegyzői levél tartalmazott). A 2003. évi költségvetési tervezetet január 20-ig kellett az elnököknek elkészíteni, amelynek szerkezeti rendjeként a 17. A helyi kisebbségei önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek alakulása űrlapot12 jelölték meg. A megállapodásban a határozathozatal legkésőbbi időpontját nem írták elő. Téves értelmezésre ad lehetőséget a megállapodás, amely szerint „A 2003. évre megállapított költségvetési előirányzat év közben történő emeléséről többletforrások esetén az V. ker. Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.”, mert a kisebbségi önkormányzat költségvetési előirányzatai az Áht. 74. § (3) bekezdése értelmében a he-

12

Az Ámr. 2. számú melléklete, a B) jelű elemi költségvetés nyomtatványgarnitúrája szerint. 46


lyi önkormányzat költségvetési rendeletében kizárólag a kisebbségi önkormányzat határozata alapján módosíthatók.

A kisebbségi önkormányzatok a 2002. évi költségvetési határozatot egy kivétellel, és a 2003. évi költségvetési határozatot kivétel nélkül a megadott határidőig elfogadták. A költségvetési rendeletben azonban nem kisebbségenként külön-külön, hanem egy összegben mutatták be a kisebbségi önkormányzatok kiadási előirányzatait, a bevételeket azonban nem mutatták be sem kisebbségenként, sem összesen. A kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatukat év közben határozattal módosították. A költségvetési rendeletmódosítást nem támasztották alá kisebbségi határozatok. A kisebbségi önkormányzatok által hozott költségvetést módosító határozatokat beépítették a költségvetési rendeletbe. Nem minden kisebbségi önkormányzat módosította a költségvetési határozatát a pótlólagosan kapott állami támogatások, valamint a bankkamat miatt, ennek ellenére a költségvetési rendeletben változtatták a kisebbségi önkormányzatok összesített kiadási előirányzatát. (A pótlólagosan kapott állami támogatás és a folyószámla kamatbevételi többlet összegével sem a lengyel, sem az örmény kisebbségi önkormányzat nem módosította a költségvetési határozatát.) A kisebbségi önkormányzatok a 2002. évi zárszámadási határozatukat, és a pénzmaradványt elfogadó határozatukat a zárszámadási rendelet elfogadását követően hozták meg. A zárszámadási rendeletben bemutatott kisebbségi önkormányzati teljesítési adatok a pénzügyi beszámolók alapján készültek. Az operatív gazdálkodást szabályozó polgármesteri hivatali helyi szabályozások (szabályzatok, utasítások) előírásai vonatkoztak – annak ellenére, hogy megállapodás nem született - a kisebbségi önkormányzatokra, a jogszabályi eltérések kivételével, mivel nem alkottak egyedi szabályokat a kisebbségi önkormányzatok. A Polgármesteri hivatal belső szabályzatait azonban – a pénzkezelési szabályzat kivételével – nem egészítették ki a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását érintő, esetenként eltérő szabályokkal. A helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezették a kisebbségi önkormányzatok vagyoni és számviteli nyilvántartásait, megfelelően a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésében előírtaknak. A pénzforgalom bonyolítására a kerületi önkormányzat költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlát nyitottak, melyet ténylegesen alkalmaztak. A bankba benyújtott aláírási címpéldány szerint a kisebbségi önkormányzat elnöke és megbízott tagja volt jogosult a számla felett rendelkezni. A készpénzforgalom bonyolítására a kisebbségenként elkülönített pénztárat a Pénzügyi osztályon kezelték. A számvitelben a bevételek és kiadások elkülönítése megtörtént, a kisebbségi önkormányzatok valamennyi kiadását tévesen egy szakfeladaton – az igazgatási tevékenységként – mutatták ki. (A ruszin kisebbségi önkormányzat egyéb kulturális tevékenységet is végzett, ame-

47


lyet nem igazgatási, hanem kulturális tevékenységként kellett volna elszámolni.)

1.14.

A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége Az Önkormányzat a Vhr. 7. §-a és 10. § (1) és (5) bekezdései alapján teljesítette 2002. évről – december 31-ei fordulónappal – a beszámoló készítési és adatszolgáltatási kötelezettségét. A költségvetési beszámoló adatai (1. számú melléklet) szerint a költségvetés módosított előirányzataihoz viszonyítva az Önkormányzat költségvetési bevételeit 84,7%-ra, kiadásait 79,9%-ra teljesítette. Az önkormányzati szintű bevételben a 15,3%-os elmaradás 2093,1 millió Ft előirányzott bevétel kiesését jelentette, amelyben meghatározó volt az ingatlan és földterületek értékesítéséből tervezett bevételeknek a módosított előirányzathoz képest 1924,6 millió Ft öszszegű elmaradása. A kiadási előirányzaton belül a személyi juttatások előirányzata 92,8%-ra, a dologi és egyéb folyó kiadásoké 86,5%-ra, a végleges pénzeszközátadások és egyéb támogatások előirányzata 63,6%-ra, illetve a felhalmozási-felújítási feladatok előirányzata 76,9%-ra teljesült. Az éves költségvetési gazdálkodás során, önkormányzati szinten betartották a módosított előirányzatokat, és figyelembe vették az Áht. 12/A. § (1) bekezdésében előírtakat. A jogszabály előírása értelmében tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalható, és kifizetések is ezen öszszeghatárig rendelhetők el. Tekintettel azonban arra, hogy a tervezett bevételek nem teljesültek maradéktalanul, s ezáltal a kiadási előirányzatok mértékéig vállalt kötelezettségvállalások fedezete költségvetési éven belül nem állt rendelkezésre, ezért kihatásában a 2003. évi gazdálkodás során ez megoldandó finanszírozási feladatot jelentett. A polgármester az Áht. 82. §-ában foglaltak szerint az előírt határidőn belül benyújtotta a Képviselő-testület részére a jegyző által előkészített, a Pénzügyi bizottság által megtárgyalt és véleményezett zárszámadási rendelettervezetet. A Képviselő-testület a 2003. április 10-ei ülésén megtárgyalta, és a 9/2003. (IV. 15.) számú rendeletével 12 851,7 millió Ft bevételi, 12 117,1 millió Ft kiadási főösszeggel és 652,9 millió Ft pénzmaradvánnyal jóváhagyta az Önkormányzat zárszámadását. Az Önkormányzat zárszámadási rendeletének bevételi és kiadási főösszege 222,3 millió Ft-tal kevesebb, mint az önkormányzati szintre összevont nettósított költségvetési beszámolók főösszege. Az eltérés oka azonos a költségvetést érintő megállapításnál leírtakkal, azaz úgy szűrtek ki belső halmozódást, hogy azt a zárszámadásban nem mutatták be, és nem indokolták meg. A zárszámadási rendeletben, ugyanúgy, mint a költségvetési rendeletben rögzítették, hogy az egyéb sajátos bevételek között a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rt. teljesítési adatait nem mutatták be, ami az Önkormányzat esetében azt jelentette, hogy az önkormányzati lakások lakbérbevételét és a nem lakás célú helyiségek bérbeadásából származó bevételeket az egyéb sajátos bevételek összege nem tartalmazta. Az Ötv. 82. § (1) bekezdése b) pontjában és a Vhr. 49. § (1) bekezdése alapján, annak 9. számú melléklete

48


14. b) pontjában foglaltak alapján az önkormányzati lakások lakbérbevételét, valamint az önkormányzati egyéb helyiségek bérbeadásából származó bevételeket az egyéb sajátos folyó bevételek között kell kimutatni. Az előzőekben felsorolt jogszabályokat megsértve az említett bevételeket a számviteli nyilvántartásban nem szerepeltették és elmaradt az e feladattal összefüggő kiadások számviteli elszámolása is. Az államháztartás információs adatszolgáltatása keretében továbbított költségvetési beszámoló az e feladattal összefüggő bevételeket és kiadásokat a vonatkozó jogszabályi előírás ellenére nem tartalmazta. Az Ámr. 165. § (4) bekezdése a) pontja alapján a Pénzügyminisztérium által kiadott tájékoztató kötelezően kitöltendő adatként előírta, hogy a Polgármesteri hivatal költségvetési beszámolójában (költségvetésében is)13 be kell mutatni az önkormányzati lakások lakbérbevételét és az egyéb helyiségek bérbeadásából származó bevétel összegét, valamint a feladatellátással kapcsolatos kiadásokat, abban az esetben is, ha az Önkormányzat megbízása alapján gazdálkodó szervezet szedi be a bevételeket, illetve fizeti ki a kiadásokat. A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon készítették el, ezzel betartották az Áht. 18. §-ában előírtakat, viszont részben megismételték a költségvetési rendelet hiányosságait. Az Áht. 69. §-ában előírtak ellenére nem mutatták be teljes körűen a speciális célú támogatásokat, elmaradt a működési célú támogatások részletezése; nem mutatták be az önkormányzati költségvetési szervek kiadásait és bevételeit önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bontásában teljes körűen és a költségvetési beszámolókkal egyezően, továbbá a GAMESZ esetében a költségvetések teljesítését részben önállóan gazdálkodó intézmények bontásában.

A zárszámadási rendelet az önállóan gazdálkodó intézményekre nézve tartalmazta az átlagos statisztikai állományi létszámot, de a részben önállóan gazdálkodó intézményekre nézve nem, holott az Önkormányzat költségvetési rendelete a költségvetési létszám keretek előirányzatait – a helyileg kialakított szerkezetben részletesen, bár nem az Ámr. 29. § (1) bekezdésének f) pontja előírásának megfelelően – tartalmazta. Az Önkormányzat zárszámadásához csatolták az Áht. 118. § szerinti mérlegeket, kimutatásokat. Bemutatták a többéves kihatással járó döntéseket számszerűsítve, évenkénti bontásban és indokolva, valamint a közvetett támogatásokat és azok szöveges indokolását, és csatolták – az Ötv. 78. § (2) bekezdésében is előírt – vagyoni állapotot tükröző vagyon-, illetve törzsvagyon kimutatást. Hiányosság azonban, hogy az Áht. 116. § 10. pontjában előírtak ellenére a többéves kihatással járó döntéseket nem teljes körűen mutatták be, mert elmaradt a több évre adott kölcsönről szóló 373/2002. (III. 12.) számú határozattal elfogadott képviselő-testületi döntés bemutatása.

13

A 40-es számú, Önkormányzatok lakásgazdálkodási bevételei és kiadásai elnevezésű űrlapon. 49


A Képviselő-testület zárszámadási rendeletében jóváhagyta az Önkormányzat – azon belül az önállóan gazdálkodó költségvetési szervei – 2002. évi pénzmaradványát, azonban elmaradt a részben önállóan gazdálkodó intézmények intézményenkénti pénzmaradványának a meghatározása. Ez utóbbi hiányosság a költségvetési rendelet szerkezeti hibájának a következménye, ugyanis a költségvetési rendeletben a GAMESZ-hez tartozó részben önállóan gazdálkodó intézményeket, telephelyeket és egyes feladatokat nem különböztették meg, a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek költségvetését elkülönítetten nem mutatták be. A zárszámadási rendeletben jóváhagyott önkormányzati szintű pénzmaradvány összege 652,9 millió Ft volt, amely megegyezett az összevont költségvetési beszámoló helyesbített pénzmaradvány összegével. A 2002. évi költségvetési beszámoló pénzmaradvány kimutatása szerint a központi költségvetésből a normatív állami hozzájárulások és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó, valamint a normatív, kötött felhasználású támogatások elszámolása alapján jogos igénye volt az Önkormányzatnak 0,5 millió Ft-ra, viszont 21,5 millió Ft költségvetési befizetést is kimutattak többlettámogatás miatt. Ez utóbbi kötelezettségből 21,1 millió Ft az ÁSZ által, a 2001. évi normatív állami hozzájárulások elszámolásának ellenőrzése során megállapított visszafizetendő összeg, 0,4 millió Ft pedig a 2002. évi közoktatásban gyermekétkeztetésben részesülők kiegészítő támogatásának elszámolásából adódó többlettámogatás miatti visszafizetési kötelezettség. További pénzmaradványt terhelő elvonásként 30,4 millió Ft-ot mutattak be, amelyből 30,3 millió Ft a Fővárosi Önkormányzat részére visszafizetendő kötelezettséget tartalmazta (iparűzési adó többlet utalása miatt és az önkormányzati képviselő-választással kapcsolatos kiadások elszámolása alapján), a fennmaradó 0,1 millió Ft saját intézménnyel történő elszámolás egyenlege.

A korrekciókat követően az Önkormányzat által felhasználható költségvetési pénzmaradvány 601,5 millió Ft, amelynek levezetését – önállóan gazdálkodó költségvetési szervek szerinti bontásban – tartalmazta a rendelet 3. számú melléklete. Ugyancsak a 3. számú mellékletben mutatták be a Képviselő-testület által, a GAMESZ-tól és BLESZ-től elvont pénzmaradványt, valamint – önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bontásában és összesen – a feladattal terhelt visszaosztandó és fel nem osztott (általános tartalékba helyezendő) pénzmaradvány összegét. Az Önkormányzat költségvetési rendelete a pénzmaradvány elszámolását az Ámr. 66. § (6) bekezdése g) pontjának előírása ellenére nem szabályozta, tehát nem rögzítette, hogy a Képviselő-testület mely esetekben él a pénzmaradvány elvonás lehetőségével. A Képviselő-testület összesen 112,6 millió Ft pénzmaradványt vont el költségvetési szerveitől, azonban ennek okát a zárszámadási rendeletben nem rögzítette 14. A

14

A zárszámadás előterjesztése tartalmazta, hogy a pénzmaradvány felosztásánál az Ámr. 65. és 66. §-ában foglaltakat vették figyelembe. A képviselő-testület az Ámr. 67. § (2) bekezdése alapján gazdasági szükséghelyzetben korlátozhatja a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány felhasználását, de ennek tényét sem rögzítették a zárszámadási rendeletben.

50


zárszámadási rendelet hiányossága az is, hogy nem tartalmazta kisebbségi önkormányzatonként a helyi kisebbségi önkormányzatok pénzmaradványát. A polgármester által előterjesztett 2002. évi zárszámadási rendelettervezetnek részét képezte 1-3. számú mellékletként az egyszerűsített mérleg, az egyszerűsített pénzforgalmi jelentés és az egyszerűsített pénzmaradvány kimutatás. A Képviselő-testület – betartva a Vhr. 10. § (11) bekezdésének előírását – a zárszámadási rendelet jóváhagyásakor döntött az egyszerűsített mérleg, az egyszerűsített pénzforgalmi jelentés és az egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás elfogadásáról, bár azok formai és tartalmi hibákat tartalmaztak a központilag elrendelt elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszer (a K11 jelű program) használatával előállított egyszerűsített mérleg, egyszerűsített pénzforgalmi jelentés és egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás (a továbbiakban: egyszerűsített beszámoló) adataihoz képest. Az egyszerűsített beszámolóhoz képest a zárszámadáshoz mellékelt egyszerűsített mérleg főösszegen belüli eltérést tartalmazott, a Saját tőke záró állományi értéke, azon belül a Tőkeváltozások értéke 5,3 millió Ft-tal többet, míg a Kötelezettségek, azon belül az Egyéb passzív pénzügyi elszámolások értéke 5,3 millió Ft-tal kevesebbet mutatott. Az egyszerűsített pénzforgalmi jelentés főösszege az eredeti és módosított előirányzatok esetében 211,7 millió Ft-tal, a teljesítési adatok 222,3 millió Ft-tal alacsonyabb értéket mutattak. Az eltérés az intézményi működési bevételek, illetve a végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás kiadási jogcímek összegeiben volt. Az egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás formája és tartalma nem felelt meg a Vhr. 10. § (3) bekezdésében előírtaknak, annál bővebb adatokat tartalmazott, továbbá a „Pénzmaradványt terhelő elvonások”-at „A vállalkozási tevékenység eredményéből alaptevékenység ellátásra felhasznált összeg”-ként mutatta, miközben az Önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem is folytatott.

Az Önkormányzat a költségekkel csökkentett lakásértékesítési bevételének 50%-át átutalta a Fővárosi Önkormányzat részére, ezzel betartották az Ltv. 63. §-ának (1) bekezdésében előírtakat. Az Önkormányzat jegyzője teljesítette az Ámr. 149. § (5) bekezdésében előírt kötelezettségét, az önállóan gazdálkodó intézményeket írásban értesítette az éves számszaki – szöveges indokolással alátámasztott – költségvetési beszámolóik elfogadásáról és a Képviselő-testület által, intézményi felhasználásra jóváhagyott és elvont pénzmaradvány összegéről. Az Önkormányzat helyi adó (építményadó gépjárműadó, egyéb bevételek, pótlék és bírság beszedési számlák) beszedési számláin hó végén rendelkezésre álló összegeket – június és december hónap kivételével – a tárgyhót követő hónap 10. napjáig az Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára átutalták, adó-befizetési határidők hónapjaiban (március és szeptember hónapokban) többször is utaltak. Az építményadó, a késedelmi pótlék és a bírság beszedési számlák félév és év végi egyenlegét átvezették a költségvetési elszámolási számlára, ezáltal betartották az Ámr. 125. § (1) bekezdésében előírtakat, és biztosították az előzőekben felsorolt tárgyévi helyi bevételeknek a költségvetési bevételek közötti pontos elszámolását, valós számbavételét.

51


2.

EGYES

KIEMELT ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ÉS A RENDELKEZÉS-

RE ÁLLÓ FORRÁSOK ÖSSZHANGJA

2.1.

A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A Képviselő-testület az Ötv. 8. § (2) bekezdése alapján kialakította feladatai ellátásának szervezeti struktúráját, de az önkormányzati feladatokat és azok ellátásának módját az SzMSz-ében nem rögzítette, így azokat a feladatok ellátására létrehozott különböző szervezetek alapítására vonatkozó egyedi dokumentumokból lehetett megismerni. Az Önkormányzat a kötelezően ellátandó feladatait döntően az általa alapított költségvetési szervein keresztül látta el. Az önkormányzati feladatellátást öt önállóan, és 19 részben önállóan gazdálkodó intézmény biztosította (2002. december 31-i állapot szerint). A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági feladatait a GAMESZ látta el. Az önállóan, és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek gazdálkodással kapcsolatos munkamegosztását és felelősségvállalási rendjét szabályzatban és megállapodásokban rögzítették, melyet a Képviselőtestület a 625/2000 (VII. 4.) számú határozattal fogadott el. Ezzel eleget tett az Ámr. 14. § (5) és (6) bekezdéseiben előírtaknak. A költségvetési szervek alapító okirattal rendelkeztek. Az Önkormányzat egyes feladatainak ellátásáról a következők szerint gondoskodott: A szociális, a gyermekjóléti és a családsegítő feladatok ellátásáról egy részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv keretében gondoskodtak, mely alap- és szakosított ellátást is végzett (Gondozási Központ, Idősek Klubja, Gondozóház, Belvárosi Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat). Az egészségügyi feladatellátás feltételeit egy önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, a BLESZ fenntartásával oldották meg. Ezen belül gondoskodtak az alap- és a járóbetegszakellátásról. A bölcsődei ellátást az egyesített bölcsődék (három telephellyel) részben önállóan gazdálkodó intézmény keretében biztosították. A nevelésioktatási feladatok ellátása érdekében az Önkormányzat fenntartott 17 részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt, hat óvodát, hat általános iskolát (melyből egy középiskolai feladatokat is ellát), egy zeneiskolát, továbbá a Pedagógiai Szolgáltató Központot és a pedagógiai szakszolgálatot. A közművelődési feladatok ellátásáról az Önkormányzat egy önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény útján gondoskodott. A kommunális feladatok közül az ivóvíz-szolgáltatás és szennyvíztisztítás, valamint a szemétszállítás a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társaságai útján biztosított. A saját kezelésben lévő helyi közutak karbantartásáról az Önkormányzat vállalkozók megbízásával gondoskodott. Az utak, közterületek tisztántartását a Fővárosi Önkormányzat részvénytársasága mellett az Önkormányzat által alapított gazdasági társaság is biztosította. Az Önkormányzat a vagyongazdálkodási feladatairól a Polgármesteri hivatal, a költségvetési intézmények, egy társulás és három gazdasági társaság

52


útján gondoskodott. A jelentősebb vagyongazdálkodási feladatok a lakás- és nem lakás célú helyiségek, bérlemények kezelése, az orvosi rendelő és a vásárcsarnok bérbeadás útján történő hasznosítása és a mélygarázs üzemeltetése voltak. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését 10 (ebből három új) kisebbségi önkormányzat tevékenysége biztosította. A Képviselő-testület nem készített koncepciót a településüzemeltetési, fenntartási feladatokra. A vizsgált időszakban nem értékelte a kialakított szervezeti rendszer működésének célszerűségét és nem foglalkozott a feladatellátás alternatív szervezeti lehetőségeivel. A 2000-2002 közötti időszakban végrehajtott szervezeti módosítások mind egyedi előterjesztéseken alapultak: • Intézmények összevonása egy esetben volt. Az Önkormányzat közművelődési feladatait két költségvetési szerv útján látta el. Az előterjesztésben leírták, hogy az egyik intézmény teljes felújításra, korszerűsítésre szorul. Helyette célszerűbbnek tartották a másik intézmény kibővítését. Részletezték az öszszevonás költségkihatásait és bemutatták az összevonás után várható költségcsökkenés mértékét is. • Feladat átadás a Fővárosi Önkormányzat részére egy esetben volt. Az Önkormányzat önként vállalt közoktatási feladatot (felnőtt oktatás – esti gimnázium) adott át. Ennek oka, hogy a hallgatói létszámnak csupán 7%-a volt kerületi lakos. A megállapodás szerint a fővárosi közgyűlés a közoktatási feladatot saját intézmény hálózatába átvállalta. A kapcsolódó normatív- és kötött felhasználású támogatások átadását rendezték. • Az Önkormányzat megszüntetett egy bölcsődét, egy óvodát és egy általános iskolát, az intézmények alacsony kihasználtsága miatt. A testületi döntés meghozatala előtt az illetékes bizottságok megtárgyalták az intézmények megszüntetésére vonatkozó előterjesztéseket. • Alapítottak egy gazdasági társaságot (kft-t), melynek fő feladata az V. kerületi oktatási intézmények diákjainak erdei iskola keretében való oktatása, sportolással egybekötve. A kft. a teljes kihasználás érdekében szállodai vendéglátással is foglalkozott. A Képviselő-testület a 2002. december 12-i ülésén a kft-t Felügyelő bizottságának elnöke és a Tulajdonosi, vállalkozási és helyiséggazdálkodási bizottsága javaslatára megtárgyalta és elfogadta a kft-nek közhasznú társasággá történő átalakulását. Az átalakulás indokoltságát szakértői és könyvvizsgálói vélemények támasztották alá. • A lakossági elvárások és igények jobb kielégítése céljából a 2000. évben egy közalapítványt hoztak létre. A Belváros-Lipótváros Közbiztonságáért Közalapítvány céljaként a kerület közbiztonságának javítását fogalmazták meg. Az Önkormányzat hárommillió Ft induló tőkét biztosított.

2.2.

Egyes naturálismutatókkal mérhető feladatok bevételei és kiadásai Az Önkormányzat által ellátott, naturális mutatókkal mérhető feladatok fajlagos kiadásainak vizsgálatát a bölcsődei ellátás, az óvodai nevelés, az általános 53


iskolai oktatás és a nappali, valamint a bentlakásos szociális intézményi ellátás vonatkozásában végezte el az ellenőrzés a 2000-2002. évekre. A bölcsődei ellátás keretében az egy ellátottra jutó működési kiadás a 2000. évi 1 432 053 Ft/főről 1 236 500 Ft/főre, azaz 13,7%-kal csökkent 2002. évre. A fajlagos kiadásnál az összes kiadás nagyobb mértékben – 17,1%-kal – csökkent, míg az ellátottak száma 4%-kal mérséklődött ebben az időszakban. A bölcsődei ellátás keretében az egy ellátottra jutó működési kiadásokat az ellenőrzött időszakban döntően, bár folyamatosan csökkenő (20,9%-kal) arányban az önkormányzati források fedezték. Az állami hozzájárulás összege 2002. évre 2000. évhez képest 45,8%-kal, a finanszírozási részarány 5,9%-kal emelkedett. Az intézményi saját bevételek emelkedése 16,2%-os volt, ugyanakkor a finanszírozási részarányuk 1,5 százalékponttal emelkedett, de 5% alatt maradt a vizsgált időszakban. Az óvodai nevelés területén az egy ellátottra jutó működési kiadás 2002. évben 573 548 Ft/főre, azaz 26,6%-kal emelkedett a 2000. évi 453 132 Ft/főhöz képest. A fajlagos kiadásnál az összes kiadás kisebb mértékben – 7,5%-kal – emelkedett, míg a neveltek száma 15,1%-kal csökkent a vizsgált időszakban. Az óvodai nevelési szakfeladatnál a finanszírozást döntő mértékben, mindhárom évben 75% feletti részaránnyal, az önkormányzati támogatás biztosította. Az állami hozzájárulás 30%-os emelkedése ellenére a vizsgált időszakban 0,2 százalékpontos részarány csökkenést jelentett. Az általános iskolai oktatásnál az egy tanulóra jutó működési kiadások összege a 2000. évi 286 379 Ft/főről 2002. évre 361 855 Ft/főre, azaz 26,4%-kal emelkedett. A fajlagos kiadások emelkedését a működési kiadások 18,1%-os, növekedése valamint a tanulólétszám 6,5%-os csökkenése okozta. Az általános iskolai oktatás finanszírozásában az önkormányzati támogatás közel 59%-os részaránnyal volt meghatározó. Az állami szerepvállalás a hozzájárulás 29,7%-os, a központi támogatás 6,5%-kal való emelkedése ellenére 40%-ban biztosította a kiadások finanszírozását. Az intézményi saját bevételek 0,5%-os mértékű emelkedése mellett a részaránya a kiadások fedezetében csak 1%-ot tett ki a vizsgált időszakban. A nappali szociális intézményi ellátás összes működési kiadása 0,7%-kal, az ellátottak száma 24,8%-kal csökkent a vizsgált időszakban. Ennek következtében az egy ellátottra jutó kiadások a 2000. évi 208 585 Ft/főről 275 185 Ft/főre, 31,9%-kal emelkedtek 2002. évre. A szakfeladat finanszírozásában a 48,5%-kal megemelt állami hozzájárulás a meghatározó 52%-os részaránnyal, az önkormányzati forrás finanszírozási aránya 2000-ről 2002-re 16%-kal csökkent, miközben az 1 főre jutó önkormányzati támogatás ebben az időszakban 17,7%-kos csökkenést mutat. A saját bevételek aránya a finanszírozásban közel kétszeresére nőtt, az egy főre jutó intézményi bevétel összege 156,4%-kal növekedett ezen időszakban. A bentlakásos szociális intézményi ellátás keretében az egy ellátottra jutó kiadások összege a 2000. évi 2 326 889 Ft/főről 2002. évre 2 538 200 Ft/főre, 9,1%-kal emelkedett. Ezt az összes működési kiadás 21,2%-os, illetve az ellátotti létszám 11,1%-os emelkedése okozta. A szakfeladat finanszírozásában az önkormányzati támogatás csökkenő mértékben, de meghatározó arányban bizto54


sította a fedezetet. Az állami hozzájárulás finanszírozásban játszott szerepe növekvő tendenciát mutatott a részarány 3,6%-os emelkedésével. Az intézményi saját bevétel aránya szinte változatlan volt, ugyanakkor az egy főre jutó saját bevétel összeg több mint 6%-kal nőtt a vizsgált időszakban. Az öt szakfeladat kiadásainak finanszírozásában négy esetben az önkormányzati támogatás volt a meghatározó, a nappali szociális ellátásnál az állami szerepvállalás részaránya volt a legmagasabb a vizsgált években. A képviselő–testület az intézményeket a vizsgált években is a korábbi, megszokott színvonalon kívánta működtetni. A térítési díjakat az évek során emelkedő költségek ellenére csak kis mértékben tartotta emelhetőnek, mert tapasztalatai alapján ezzel párhuzamosan nő a rászorulók, kedvezményt kérők száma. Az ellátottak száma – a bentlakásos szociális ellátás kivételével – folyamatosan csökkent. Emiatt az intézményi férőhelyek csökkentéséről döntött a képviselőtestület. A vizsgált időszakban egy-egy bölcsődét, óvodát és iskolát zártak be. A képviselőtestület a naturális mutatókkal mérhető feladatok összes és fajlagos kiadásainak csökkentése érdekében hozta meg költség-csökkentő, illetve, intézményracionalizálási intézkedéseit. Az összes működési kiadás csökkenése a vizsgált időszakban a bölcsődei ellátásnál és a nappali szociális ellátásnál vált valóra. A fajlagos kiadások csökkenése a bölcsődei ellátásnál következett be.

2.3.

A jelentős ráfordítást igénylő önként vállalt feladatok ellátása Az Önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatait sem az SzMSz-ben, sem más rendeletben nem határozta meg, de a 2002. évi költségvetési koncepció előterjesztésében a feladatokat megbontották. Az alapító okiratokban rendelkeztek az intézmények feladatairól, de nem választották szét a kötelező és az önként vállalt feladatokat. Az Önkormányzat önként vállalt intézményi feladatai a gimnáziumi és szakiskolai oktatás, a járóbeteg-szakellátás és a vagyongazdálkodással összefüggő működési kiadások voltak. A felhalmozási kiadásokon belül 2000-ben a gimnáziumi rekonstrukció, 2001-ben a Szent István tér Mélygarázs Kft. részére tőketartalék, 2002-ben a Bliber Kft. részére biztosított tőketartalék volt a legnagyobb. A működési célú pénzeszköz átadáson belül az alapítványokat, a társadalmi szervezeteket, az egyházakat és a vállalkozásokat támogatta az Önkormányzat. A felhalmozási célú pénzeszköz átadások közül a legjelentősebb 2000-ben a Szent István tér Mélygarázs Kft., 2001-2002-ben a társasházak támogatása volt. Az önként vállalt feladatok kiadásain belül mindhárom évben a felhalmozási kiadások voltak magasabbak. A 2000. évről a 2002. évre az összes költségvetési kiadás 20,5%-os csökkenése mellett az önként vállalt intézményi feladatok kiadásai 6,9%-kal, a működési célú pénzeszköz átadások összege 64,8%-kal emelkedett. Legjelentősebb a vállalkozások támogatása és annak növekedése volt. A felhalmozási célú pénzesz55


köz átadás összege ugyanakkor 82,8%-kal csökkent 2002. évre a 2000. évhez képest. Az önként vállalt intézményi feladatellátás és a pénzeszköz átadások együttes összege 30,1%-kal mérséklődött. Az önként vállalt intézményi feladatok és pénzeszköz átadások összes költségvetési kiadáson belüli aránya a 2000. évi 52,8%-hoz képest 2002. évre 46,5%-ra csökkent. A bekövetkezett mérséklés ellenére az önként vállalt feladatok még mindig jelentős részarányt képviseltek, de az Önkormányzat működését és a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztették. Az önként vállalt intézményi feladatokra és a pénzeszköz átadásokra teljesített jelentős (1% feletti) kiadásokat és a költségvetési kiadásokon belüli arányát részletesen a 3. számú melléklet mutatja be. A következő táblázat − a Polgármesteri hivatal adatszolgáltatása alapján − az önként vállalt feladatok kiadásait és bevételeit mutatja be az önkormányzati hozzájárulás tükrében: Adatok: millió Ft-ban Megnevezés

2002/2000. (%)

2000. év

2001. év

2002. év

2 098,1

2 562,2

3 370,5

160,6

Saját intézményi bevétel

951,0

1 323,1

1 588,1

167,0

Állami támogatás

191,6

203,9

239,30

124,9

Önkormányzati hozzájárulás

955,5

1 035,5

1 543,1

161,5

6 541,7

2 650,7

2 970,5

45,5

103,0

190,3

171,1

166,1

6 438,7

2 460,4

2 799,4

43,5

Működési kiadások összesen

Felhalmozási kiadások összesen Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel Önkormányzati hozzájárulás

Az önként vállalt feladatok megvalósítását az Önkormányzat külső források igénybevételével segítette elő. A kiadások és a bevételek különbözete az önkormányzati saját forrás, mely a működési kiadások esetében 2000-ről a 2002. évre 61,5%-ra növekedett, a felhalmozási kiadások esetében 56,5%-kal csökkent. Az Önkormányzat a 2000. évtől kezdődően foglalkozott a mozgáskorlátozott személyek akadálymentes közlekedését biztosító feladatokkal. Az önkormányzati épületek akadálymentessé tételéhez a 2000. évben 9,4 millió Ft-ért tanulmánytervet, majd a 2001. évben hat intézmény esetében 16,5 millió Ft értékben engedélyezési és kiviteli terveket készíttettek. A 2002. évben „mozgássérült” lifteket, és vizesblokkokat alakítottak ki 29,4 millió Ft értékben. E feladat költségvetési kiadáson belüli aránya 2000-ben 0,06%, 2001-2002-ben 0,2% volt. Az Önkormányzat az intézkedéseivel megkezdte a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. 29. § (6) bekezdésében előírt kötelezettségének teljesítését.

56


3.

A

BELSŐ IRÁNYÍTÁSI, ELLENŐRZÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉR-

TÉKELÉSE

3.1.

Az Önkormányzat informatikai rendszerének szabályozottsága, működése Az Önkormányzat nem rendelkezik a Polgármesteri hivatalra vonatkozó informatikai stratégiával. A folyamatos, biztonságos munkavégzés érdekében, váratlan események esetére nem készítettek katasztrófa-elhárítási tervet. Az adatbiztonsági eljárást nem alakították ki. A teljes informatikai rendszerről külön üzemeltetési leírás nem készült. Kidolgozták az informatikai rendszer program részletezésű hozzáférési jogosultsági rendszerét, azonban sem ezt, sem az engedélyezési jogköröket szabályzatban nem rögzítették. A gyakorlatban a munkakörökre képezték le az alkalmazott programok hozzáférési jogosultságának kódrendszerét. Ez alapján minden dolgozó esetében a munkahelyi vezető határozta meg, hogy kik, milyen programokat és milyen hozzáféréssel jogosultak használni. A jogosultak nevét és jogkörét a rendszergazda tartja nyilván. Az ügyrend a Szervezési, Informatikai és Ügyviteli Csoport (a továbbiakban: informatikai csoport) feladatává tette a Polgármesteri hivatal informatikai védelmi szabályzatának elkészítését és karbantartását. Az informatikai csoport ezt a szabályzatot nem készítette el, ezzel nem tettek eleget a helyi előírásnak. Az informatikai csoport az informatikai eszközökről nyilvántartást vezet, amelyet nem egyeztettek a számviteli nyilvántartással. A pénzügyi-számviteli területen dolgozók munkaköri leírásai nem tartalmazták az informatikai rendszer használatának számítógép-kezelői alap- és a munkakörhöz kapcsolódó programkezelési ismeretek elsajátításának követelményeit. A 31 dolgozó közül csak négy munkaköri leírásában szerepelt konkrét számítógépes program alkalmazása. A feladat meghatározás esetükben megfelelően tükrözte a ténylegesen ellátott feladatokat. A pénzügyi-számviteli területen két dolgozó rendelkezik ECDL vizsgával, 11 dolgozó számítástechnikai alapfokú vizsgával. Négy dolgozó végzett olyan főiskolát, ahol informatikából vizsgakötelezettség volt és négy dolgozó jelenleg jár egyetemre, illetve főiskolára. A pénzügyi-számviteli programok közül csak a Gordius programot kezelőket és a rendszergazdát tanították be a program készítői. A Polgármesteri hivatal hardver és szoftver-ellátottsága a pénzügyi gazdálkodási folyamatok rendszerszerű működését biztosítja. A Polgármesteri hivatal a pénzügyi-számviteli feladataihoz több felhasználói programot alkalmazott: • a pénzügyi analitikus könyvelés elősegítésére, • az utalások végzésére, • a főkönyvi könyvelés segítésére, • a tárgyi eszköz könyvelésére és nyilvántartására (ingatlanok kivételével), • a számfejtés végzéséhez, 57


• a munkáltatói kölcsön analitikus nyilvántartásához, • az önkormányzati hatáskörbe tartozó adók nyilvántartásához. A munkáltatói kölcsön analitikus nyilvántartási és a számfejtéshez biztosított programhoz felhasználói leírás nem volt. Üzemeltetési dokumentáció egyik programhoz sincs. A pénzügyi-informatikai rendszerek használatára 2003. évtől adott ki a jegyző szabályzatot, mely rögzíti a pénzügyi-számviteli feladatokhoz használt programokat, szabályozza a felhasználók bejelentkezését, a rendszergazda feladatait és a mentés gyakoriságát. Nem határozták meg azonban a számítógépes rendszerben lévő adatokért felelősök körét. A pénzügyi-számviteli számítógépes programokat használók körét a rendszergazda tartja nyilván.

3.2.

A helyi ellenőrzési rendszer kialakítása, működése Az SzMSz mellékletét képező ügyrendben szabályozták, hogy az ellenőrzés feladatait a jegyzői titkárságon belül létrehozott ellenőrzési csoport látja el. Az Önkormányzat kialakította a felügyeleti és a belső ellenőrzés szervezeti kereteit. Az Önkormányzat az SzMSz 3. számú mellékletében a Pénzügyi bizottság feladatkörében rögzítette, hogy köteles „évente áttekinteni az önkormányzat pénzügyi- és belső ellenőrzési feladatkörébe tartozó, a kerületi önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének és a belső ellenőrzésének kapcsolatait”. Ezzel az Önkormányzat a felügyeleti és a belső ellenőrzési tapasztalatok éves áttekintésének feladat- és hatáskörét nem adta át a Pénzügyi bizottság számára. A Képviselő-testület a 32/2002. (XI. 13.) számú rendelettel módosította az SzMSz-t és Ellenőrző bizottságot hozott létre. Az Ellenőrző bizottság konkrét ellenőrzési feladatokat is kapott (kiskincstári rendszer működésének, közérdekű kötelezettségvállalásnak, célhoz nem kötött források betétként történő elhelyezésének ellenőrzése). A jegyző és a polgármester 1997. november 20-i keltezéssel belső ellenőrzési szabályzatot (a továbbiakban: ellenőrzési szabályzat) adott ki, amely szerint a függetlenített belső ellenőrzés az ellenőrzési csoport feladata. A csoport tagja az önkormányzati belső ellenőr és a revizorok. Rögzítették, hogy a Képviselőtestület évente egy alkalommal értékeli az intézményekben végzett vizsgálatok tapasztalatait. Az ellenőrzési szabályzat tartalmazta a belső ellenőrzés elemeit, a vezetői, a munkafolyamatba épített és a függetlenített belső ellenőrzést, a vizsgálati módszereket és az ellenőrzés folyamatát. Az ellenőrzési szabályzatban az átfogó ellenőrzések gyakoriságát három évben határozták meg. A cél- és témavizsgálatok esetében szükség szerinti gyakoriságot rögzítettek, az utóellenőrzések esetében viszont nem szabályozták, hogy mennyi időn belül kell azokat elvégezni. Nem szabályozták, hogy mi a követendő eljárás, ha az ellenőrzött szerv az ellenőrzés megállapításaira észrevételt tett, illetve, hogy az ellenőrzés megállapításaira tett intézkedésekről milyen formában kell beszámolni (intézkedési terv készítése, felelős és határidő megjelölésével, beszámolás a végrehajtásról). Az Ellenőrző bizottság 2003. I. negyedévben napirendként tárgyalta a 2002. évben végzett belső ellenőrzési tapasztalatokról szóló tájékoztatót, melyet bi-

58


zottsági határozattal, az ellenőrzési megállapítások tapasztalatainak konkrét minősítése nélkül elfogadott. Az ellenőrzési szabályzat I/2/A. pontjában foglaltakat nem tartották be, mert a helyszíni számvevői ellenőrzés idejéig az Ellenőrző bizottság az előző évben végzett ellenőrzések tapasztalatairól szóló tájékoztatót nem terjesztette a Képviselő-testület elé. Az ellenőrzési csoport a 2002. évben két fővel működött. A köztisztviselők munkaköri leírásában a törvényességi ellenőrzési feladatok mellett előkészítő, koordináló, szabályzat-készítési feladatok is szerepeltek. Az egyéb elvégzendő feladatok miatt mindössze három cél és egy utóellenőrzést végeztek, melyek nem érintették a gazdálkodást (államigazgatási tevékenység vizsgálatára terjedtek ki). A két köztisztviselő képesítése alapján nem is volt jogosult a gazdálkodás ellenőrzésére. A 2003. évtől az ellenőrzési csoportban, az ellenőrzési feladatokra köztisztviselőt nem foglalkoztatnak, az ellenőrzési csoport nem működik, ezért sérült az Ötv. 92. § (2) bekezdésében előírt kötelezettség teljesülése. A pénzügyi (felügyeleti) és a belső ellenőrzési feladatok ellátására két megbízási szerződést kötöttek. Egyiket egy vállalkozóval, másikat a Polgármesteri hivatal köztisztviselőjével. Az egyéni vállalkozóval kötött szerződésben a megbízás tárgya „ellenőrzési feladatok ellátása, koordinálása” volt. A köztisztviselő a művelődési osztály dolgozója, munkaköri feladatain túl kapott ellenőrzési feladatokat. A megbízási szerződés tárgya a „költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági ellenőrzése” volt. Egyik szerződésben sem részletezték a feladat meghatározást, így az sem egyértelmű, hogy belső ellenőrzést vagy pénzügyi (felügyeleti) ellenőrzést kellett végezniük a megbízottaknak. A megbízási szerződéseket a 2001. évben a Ktv. módosítását követően nem bontották fel, ezáltal megszegték a Ktv. 1. § (8) bekezdésében foglalt azon előírást, hogy közigazgatási szerv ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladatok ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető. Az ellenőrzési szabályzatban előírtakkal ellentétben a Képviselő-testület előterjesztés hiányában nem tárgyalta és így elfogadni sem tudta a 2002. év ellenőrzési programot. A megbízási szerződéssel foglalkoztatott ellenőrök a 2002. évben a polgármester és a jegyző által kiadmányozott ellenőrzési terv szerint dolgoztak. A vizsgált időszakban csak a GAMESZ-hoz tartozó részben önállóan gazdálkodó intézményeket érintően tartottak cél- és téma vizsgálatot, illetve utóellenőrzést. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, így a Polgármesteri hivatal tekintetében nem végeztek ellenőrzéseket. Az 1999-2001. években végzett ellenőrzések kiterjedtek az önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre is. Az ellenőrzési feladatok jelenlegi ellátásának módja miatt az ellenőrzés nem rendszeres és meghatározott időszakonként nem fogja át a teljes önkormányzati gazdálkodást. Külön megbízólevelet minden ellenőrzéshez nem készítettek, így nem tartották be az ellenőrzési szabályzatban előírtakat. (Eötvös József Gimnázium célszerűségi vizsgálatának ellenőrzési tematikája egyben megbízólevél is volt. Az Alkotmány út 23. szám alatti általános iskolánál végzett utóvizsgálatra és a bölcsődék, óvodák pénzkezelésének vizsgálatára egy megbízólevelet adtak ki.)

Az ellenőrzési tervben előírt vizsgálatok közül két vizsgálat elmaradt, helyette másik két vizsgálatot végeztek. Az elvégzett vizsgálatokról készített tájékoztató 59


az egyes feladatok időigényét nem tartalmazta, a tervezett és ténylegesen elvégzett ellenőrzések tételes összevetése elmaradt, az eltéréseket és azok okát nem indokolták. Röviden, tömören számoltak be arról, hogy hol, milyen típusú vizsgálat volt és mik voltak a fontosabb megállapítások. A tájékoztató és az ellenőrzésekről készült jelentések szerint a 2002. évben átfogó vizsgálat nem volt, egy utóvizsgálatot és három cél- és egy téma vizsgálatot befejeztek, egy célvizsgálat nem zárult le az adott évben és egy célvizsgálatról feljegyzést készítettek. A jelentések a vizsgálat célján és módszerén kívül tartalmaztak megállapításokat és javaslatokat, az ellenőrzési programban foglaltakra választ adtak, ezáltal megfelelő információt szolgáltattak, az ellenőrzött szervezeti egységeknek segítséget jelentettek a feltárt hibák, illetve hiányosságok kiküszöbölésében. Az ellenőrzött szerv vezetői írásban tettek észrevételt a jelentésben megfogalmazottakra. A továbbiakban azonban nem dokumentált, hogy az észrevételek elfogadásra, illetve átvezetésre kerültek-e a jelentéseken. Levélben kérték fel az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjét, hogy intézkedjen a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A javaslatok realizálását 2002. évben utóellenőrzés keretében egy esetben vizsgálták. Az ellenőrzési szabályzatban előírtakkal ellentétben nem vezettek nyilvántartást az elvégzett vizsgálatokról. A szakmai irányítást ellátó osztályok gazdasági ügyintézőinek munkaköri leírásai tartalmazták a központi költségvetésből igénybe vett hozzájárulások és támogatások igénylésével, felhasználásával, elszámolásával kapcsolatos dokumentumainak ellenőrzését. A művelődési osztály e feladattal megbízott munkatársa az oktatási intézményeknél a 2002. évben végzett ellenőrzésekről jegyzőkönyveket készített, melyek dokumentáltan tartalmazták a létszámeltéréseket. Az Önkormányzat cél- és címzett támogatással a 2002. évben nem rendelkezett. A központosított előirányzatok igénylését, felhasználását és elszámolását nem vizsgálták.

3.3.

A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése Az Önkormányzat az Ötv. 92/A. (1) bekezdése alapján könyvvizsgálatra kötelezett, amely feladatot 1999. év óta ugyanaz a könyvvizsgáló látja el. Az Önkormányzat választott könyvvizsgálója a Magyar Könyvvizsgálói Kamara bejegyzett, regisztrált és költségvetési minősítéssel rendelkező tagja, továbbá írásban nyilatkozott, hogy személyével szemben összeférhetetlenség nem áll fenn. A könyvvizsgálói feladattal, ezen belül az egyszerűsített tartalmú – a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves pénzforgalmi jelentés, könyvviteli mérleg, továbbá pénzmaradvány- és eredmény-kimutatás felülvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló kiválasztásakor az Önkormányzat betartotta az Ötv. 92/B. §-ában előírtakat. A könyvvizsgáló írásban véleményezte az éves költségvetés készítésével kapcsolatos előterjesztéseket, rendelettervezeteket, 2002. évre felülvizsgálta a költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztést és zárszámadási rendelettervezetet, valamint az Önkormányzat egyszerűsített tartalmú költségvetési beszámolóját. A könyvvizsgáló a helyi önkormányzat költségvetési szervei adatait összevontan tartalmazó 2002. évi egyszerűsített mérleg, egyszerűsített pénzforgalmi jelentés

60


és egyszerűsített pénzmaradvány kimutatás, valamint a 2002. évi zárszámadási előterjesztés felülvizsgálatáról egy jelentésben, a 2002. április 7-i jelentésében számolt be, könyvvizsgálói jelentéséhez – többek között – csatolta az egyszerűsített tartalmú beszámolót. A könyvvizsgáló az egyszerűsített mérleget, az egyszerűsített pénzforgalmi jelentést és az egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatást érintően auditálási eltérést nem állapított meg, az Önkormányzat 2002. évi költségvetési zárszámadására és beszámoló jelentésére korlátozás nélküli hitelesítő záradékot adott. A zárszámadáshoz mellékelt könyvvizsgálói jelentés megállapításokat tartalmazott az Önkormányzat 2002. évi költségvetési gazdálkodásával kapcsolatosan, illetőleg az elkövetkező időszakra javaslatokat is rögzített. A könyvvizsgáló kiemelte jelentésében, hogy „… az évközi, valamint az év végi auditálási munkálatok során az észlelt hiányosságokat úgy a záródokumentumok, mint az önkormányzati rendelet tervezet vonatkozásában az erre hivatott apparátus folyamatosan javította…”, tehát az Önkormányzatnál figyelemmel voltak/vannak a könyvvizsgáló szóbeli javaslatainak a hasznosítására. A könyvvizsgáló az Önkormányzat részére részletesen leírta a 2002. évi költségvetési gazdálkodással, a vagyonnal, az Önkormányzat pénzügyi számviteli rendszerének alapdokumentumaival és a költségvetési beszámoló részeinek vizsgálatával kapcsolatos megállapításait. Összefoglalójában lényeges megállapításait rögzítette és jelezte az Önkormányzat által megteendő intézkedések szükségességét.

3.4.

A korábbi számvevőszéki hasznosulása

ellenőrzések

javaslatainak

Az Állami Számvevőszék az elmúlt három évben az Önkormányzat 2001. évi zárszámadását és a 2001. évi normatív állami hozzájárulás igénylését és elszámolását ellenőrizte. 15 A zárszámadás ellenőrzéséről szóló jelentés hét szabályszerűségi és kettő munkaszínvonal javítási javaslatot tartalmazott. A polgármester által kiadott intézkedési terv alapján a javaslatok közül egy szabályszerűségi, egy színvonal javítási javaslat realizálódott, kettő szabályszerűségi javaslat részben teljesült és öt javaslat nem hasznosult. A számlarend aktualizálására vonatkozó javaslat csak részben teljesült, mivel az analitikus nyilvántartások adatain alapuló összesítő feladások elkészítési határidejét nem rögzítették. A leltározásra vonatkozó javaslat is részben teljesült, mert nem leltározták mennyiségi felvétellel az ingatlanokat, a beruházásokat és az üzemeltetésre átadott eszközöket.

15

Számvevői jelentés Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata 2001. évi zárszámadásának ellenőrzési tapasztalatairól (készült: 2002. május); Számvevői jelentés a 2001. évi normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzéséről (készült: 2002. április-május). 61


A következő számvevői javaslatok nem hasznosultak: • A részesedések mérlegkészítéskori piaci értéke vizsgálatának elvégzését nem dokumentálták. • A 2002. évi költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéhez készített és a TÁH részére továbbított szöveges indoklásban továbbra sem mutatták be a Vhr. 40. § (8) bekezdésének előírása alapján mindazon gazdasági társaságok nevét, székhelyét − darabszám és érték feltüntetése mellett −, amelyben az Önkormányzat részesedéssel rendelkezett. • Önkormányzati rendeletben nem határozták meg az Áht. 118. §-ában előírt mérlegek, kimutatások, szöveges indoklások tartalmát. • A helyiség bérleti díjbevételek számviteli elszámolására továbbra sem tartották be a Vhr. 9. számú mellékletének előírásait. • A B-L Vagyonkezelő Rt-vel való negyedéves elszámolás átlátható rendszerét nem alakították ki annak érdekében, hogy az Önkormányzatot megillető bérleti díjbevételekkel szemben elszámolható költségek nyomon követhetőek legyenek. A normatív állami hozzájárulás ellenőrzéséről szóló jelentés öt szabályszerűségi javaslatot tartalmazott. A Képviselő-testület külön napirendként − a számvevői javaslat ellenére − a jelentést nem tárgyalta. A feltárt hiányosságok felszámolására a polgármester intézkedési tervet adott ki, az abban elhatározott feladatokat elvégezték. Budapest, 2003. december „

”

Dr. Kovács Árpád Melléklet:

62

3 db

3 lap

1. számú melléklet a V-1002-7/23/2003. számú jelentéshez Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata

Az önkormányzat 2002. évi bevételeinek és kiadásainak alakulása Adatok: ezer Ft-ban

Mérlegsor megnevezése

Eredeti

Módosított

Teljesítés

előirányzat Bevételek Intézményi működési bevételek Kamatbevételek Gépjárműadó Helyi adók és kapcsolódó pótlékok, bírságok Illetékek Személyi jövedelemadó Egyéb átengedett adók, adójellegű bevételek Önkorm. megillető bírságok és egyéb sajátos bevételek Működési célra átvett pénzeszközök Költségvetési kiegészítések, visszatérülések Felhalmozási és tőkejellegű bevételek ebből: Tárgyi eszköz, immateriális javak értékesítése Önkorm. lakások, egyéb helyiségek ért., cseréje Részesedések értékesítése Felhalmozási célra átvett pénzeszközök Kölcsönök visszatérülése, igénybevétele Saját bevételek összesen Önkormányzat költségvetési támogatása Előző évi pénzmaradvány igénybevétele Hitelek bevételei Értékpapírok bevételei Egyéb finanszírozás bevételei BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN Kiadások Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Egyéb folyó kiadások Ellátottak pénzbeli juttatása Működési célú pénzeszköz átadás Társadalom- és szociálpolitikai juttatások Tervezett maradvány, eredmény, tartalék Felújítás Intézményi beruházási kiadások Egyéb felhalmozási kiadások Részesedések vásárlása Felhalmozási célú pénzeszköz átadások Kölcsönök törlesztése, nyújtása Hitelek törlesztése Értékpapírok kiadásai KIADÁSOK MINDÖSSZESEN

2 189 367 179 500 125 000 1 368 277 340 432 398 200 848 196 5 600 000

2 482 264 179 894 125 000 1 185 627 324 504 398 200 983 650 6 908 739

2 384 002 128 234 87 535 984 691 324 504 203 669 1 084 505 132 335 5 128 221

5 385 000 203 000 104 570 35 000 11 188 542 862 674 12 051 216

6 662 708 234 031 162 618 35 000 12 785 496 1 067 884 1 532 757 15 386 137

4 738 067 380 124 171 068 32 631 10 661 395 1 067 884 1 303 130 13 032 409

2 885 692 1 041 836 2 995 403 174 571 9 812 931 006 214 125 2 110 537 359 290 791 791 496 500 40 000 653 12 051 216

3 248 149 1 144 735 3 231 510 328 457 42 681 1 029 599 226 920 265 955 762 100 1 717 016 1 785 167 1 483 262 119 276 653 657 15 386 137

3 013 072 1 025 616 2 854 033 225 300 34 673 788 198 214 110 602 316 1 049 773 1 627 797 741 038 114 539 538 657 12 291 660

Forrás: Államháztartási Hivatal Költségvetési Nyilvántartási és Adatfeldolgozási Főosztály éves költségvetési beszámoló "80" számú űrlap adatai


Az Önkormányzati vagyon nagyságának alakulása Mérlegsor megnevezése Immateriális javak

2000.év (ezer Ft)

2001. év (ezer Ft)

2002. év (ezer Ft)

Változás %-a 2001/2000.

2002/2001.

2002/2000.

33 337

13 237

282 638

39,71

2 135,21

847,82

Tárgyi eszközök

6 240 236

5 520 075

5 610 696

88,46

101,64

89,91

ebből: ingatlanok

5 334 963

4 636 149

4 976 800

86,90

107,35

93,29

493 535

560 027

286 318

113,47

51,13

58,01

Befektetett pénzügyi eszközök

1 933 749

4 264 680

6 243 799

220,54

146,41

322,89

Üzemeltetésre átadott eszközök

5 281 312

7 910 323

7 730 477

149,78

97,73

146,37

Befektetett eszközök összesen

13 488 634

17 708 315

19 867 610

131,28

112,19

147,29

3 320 610

3 201 346

2 575 979

96,41

80,47

77,58

916 443

1 536 906

1 398 481

167,70

90,99

152,60

pénzeszközök

2 159 479

1 391 918

854 053

64,46

61,36

39,55

Eszközök összesen

16 809 244

20 909 661

22 443 589

124,39

107,34

133,52

Saját tőke összesen

14 334 880

18 896 345

20 568 655

131,82

108,85

143,49

2 108 162

1 389 796

827 415

65,92

59,53

39,25

366 202

623 520

1 047 519

170,27

168,00

286,05

91 306

366 005

719 101

400,86

196,47

787,57

653

1 956

672

299,54

34,36

102,91

16 809 244

20 909 661

22 443 589

124,39

107,34

133,52

beruházások

Forgóeszközök összesen ebből: követelések

Tartalék összesen Kötelezettségek összesen ebből: rövid lejáratú kötelezettségek hosszú lejáratú kötelezettségek Források összesen:

Forrás: Államháztartási Hivatal Költségvetési Nyilvántartási és Adatfeldolgozási Főosztály éves költségvetési beszámoló "01" számú űrlap adatai


Kimutatás a jelentősebb önként vállalt feladatok költségvetési súlyáról

2000. évi teljesítés Megnevezés

összege (ezer Ft)

arány (%)

1. Költségvetési kiadások összesen: 15 467 551 2. Ebből: a) Önként vállalt intézményi feladatok költségvetési kiadásai: Működési kiadások Gamesz - Gimnáziumi és szakiskolai oktatás BLESZ -járóbeteg szakellátás Polgármesteri Hivatal - vagyongazdálkodás Felhalmozási kiadások Polgármesteri Hivatal -Gimnázium rekonstrukció -Hárshegyi erdei iskola -Aranykéz utca mélygarázs vásárlás -Hold utcai egészségügyi központ kialakakítása -Hold utcai Vásárcsarnok -Helyiséggazdálkodás -Szent István tér mélygarázs tőketartalék -BLV. Rt. részére tőketartalék -BLIBER Kft. részére tőketartalék -ÜSZI kialakitása -Városrehabilitáció -Arany J. u. 10. ingatlanvásárlás Összesen: b) Nem kötelező feladathoz kapcsolódó működési célú pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre

2001. évi teljesítés összege (ezer Ft)

arány (%)

10 895 697

2002. évi teljesítés összege (ezer Ft)

12 291 660

445 473

2,9

398 452

3,7

463 501

3,8

433 949

2,8

505 670

4,6

664 942

5,4

473 392

3,1

910 481

8,4

1 155 781

9,4

787 931 702 285 731 250 262 500 312 500

5,1 4,5 4,7 1,7 2,0 970 000

8,9

468 195 566 397 194 500 790 000

3,8 4,6 1,6 6,4

1,3 6,4 1,6 34,9

341 110

2,8

4 644 426

37,8

2,3

461 390

3,8

194 303

1,3

4 343 583

28,1

146 489 696 816 174 059 3 801 967

279 894

1,8

245 619

c) Nem kötelező feladathoz kapcsolódó felhalmozási célú pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre: -Társasházak támogatása 178 422 1,2 334 535 3,1 336 574 -Szent István tér mélygarázs részére 854 780 5,5 -BLV Rt. részére 395 943 2,6 -BLIBER Kft. részére 308 250 2,0 10 000 0,1 -Helyiséggazdálkodás 286 136 1,8 142 830 1,3 Összesen: 2 023 531 13,1 487 365 4,5 336 574 A jelentősebb önként vállalt feladatok: 3. - működési kiadásai összesen 4. - felhalmozási kiadásai összesen

arány (%)

1 632 708 5 014 300

10,6 32,4

2 060 222 2 474 729

18,9 22,7

2 745 614 2 696 776

2,7

2,7 22,3 21,9

JELENTÉS Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Recommend Documents