JELENKOR IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI FOLYÓIRAT

JELENKOR IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI FOLYÓIRAT CSOÓRI SÁNDOR versei 209 GRENDEL LAJOS: Szakítások (regényrészlet) 211 BAKA ISTVÁN versei 221 DÖBRENTEI KORNÉL verse 222 SZÖLLÖSI ZOLTÁN verse 224 BORBÁNDI GYULA: Vallomás egy terápiáról (esszé) 225 HATÁR GYŐZŐ verse 234 ÁGH ISTVÁN verse 235 RÁKOS SÁNDOR versei 236 SZEPESI ATTILA versei 238 LENGYEL ANDRÁS: A liberalizmus újraalapozásának kísérlete (A Szép Szó történetéhez) 239 ZALÁN TIBOR verse 251 MÉLIUSZ JÓZSEF-MOLNÁR GUSZTÁV: Kacsó Sándor okossága (Beszélgetés) 253 GÉCZI JÁNOS verse 268 SZIVERI JÁNOS verse 269 KISS BENEDEK verse 270 GREZSA FERENC: A gondolkodás műfajai Németh László Tanújában 272 ZELEI MIKLÓS versei 277 GÖRÖMBEI ANDRÁS: Sörény és koponya (Kányádi Sándor új verseiről) 279 FÜZI LÁSZLÓ: Az irodalom életfolyamatai (A hetvenes évek irodalma) 284 SZIJJ FERENC versei 292 HÉVIZI OTTÓ versei 293 KALMÁR MELINDA: Doctor Hozelka érzéki utazása az asszociációk szküllája és a koncentráció kharübdisze között (Doctor Hozelka: A hódítás ábécéje) 295 DOMOKOS MÁTYÁS: Akárki nem akárkivel (Egy villámszerelem regénye versekben) 301 ILIA MIHÁLY: Egy Jelenkor-szám utószava 304

1989

MÁRCIUS

Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy folyóiratunkat a kö­ vetkező könyvesboltok is árusítják: Budapesten: Egyetemi Könyvesbolt, V. Kossuth u. 18. Fókusz Könyváruház, VII. Rákóczi út 14. Írók boltja, VI. Népköztársaság útja 45. Stúdium Könyvesbolt, V. Váci u. 22. Győrben: Magvető Könyvesbolt, Arany János u. 20. Pécsen: Kodolányi János Könyvesbolt, Rákóczi út 39/A. Magyar Írók Könyvesboltja, Kossuth u. 21. Móricz Zsigmond Könyvesbolt, Széchenyi tér 17. Püski-Isis Könyvesbolt, Szalay A. u. 6. Szegeden: Téka Könyvesbolt, Jókai u. 4.

A MŰVÉSZETEK HÁZÁBAN MÁRCIUSBAN: 2-án, 4-én és 6-án 19 órakor mutatja be Sipos László, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze A halál kilovagolt Perzsiából című, Hajnóczy Péter műveiből készült színpadi játékot. Színpadra alkalmazta: Güth János. - 3-án 18 órakor Schubert Téli utazás című dalciklusát Kuncz László operaénekes, a Pécsi Nem­ zeti Színház tagja adja elő. Zongorán közreműködik: Sz. Simonfai Mária. - 13-án 17 órakor nyitja meg Ország Lili festőművész ki­ állítását Kovács Péter művészettörténész. - 23-án 18 órakor kerül sor a Berlini Fúvósegyüttes koncertjére.

16,— Ft

JELENKOR

JELENKOR XXXII. ÉVFOLYAM

3. SZÁM

Főszerkesztő CSORDÁS GÁBOR * Szerkesztő CSUHAI ISTVÁN * E számunk vendégszerkesztője ILIA MIHÁLY * A szerkesztőség munkatársai CSORBA GYŐZŐ főmunkatárs BALASSA PÉTER, BERTÓK LÁSZLÓ. HALLAMA ERZSÉBET. KALÁSZ MÁRTON. PARTI NAGY LAJOS, PÁKOLITZ ISTVÁN, TAKÁTS JÓZSEF * I R O D A L M I ÉS M ŰVÉSZETI

Szerkesztőség: 7621 Pécs, Széchenyi tér 17., I. emelet. Telefon: 10-673 Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Kiadja a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó. 7621 Pécs, Széchenyi tér 17., I. emelet Telefon: 10-673 Felelős kiadó: Csordás Gábor Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesitő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, Lehel u. 10/A - 1900 - közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 évre: 192,- Ft. Megjelenik havonként. 89-123 Pécsi Szikra Nyomda - Felelős vezető: Farkas Gábor igazgató Index: 25-906. ISSN 0447-6425

KRÓNIKA AZ ÉV KÖNYVE jutalmakat a díj kuratóriuma a következő szerzőknek ítélte oda 1988-ban: Bella Istvánnak „A z arcom visszakérem" c. verseskö­ tetéért, Mészöly Miklósnak „Sutting ezredes tündöklése" c. kisprózaköny­ véért, Cseres Tibornak „Vízaknai csaták" c. regényéért, Spiró György­ nek „Csirkefej" c. drámájáért, Balas­ sa Péternek „A látvány és a szavak" c. kritikakötetéért, Gergely Ágnesnek „Riportnapló Északról" c. könyvéért, Bor Ambrusnak Günther Grass „A Patkánynő" c. regényének fordítá­ sáért és Tordon Ákosnak „Lólita' 'c. gyerekkönyvéért. * GÁLLOS ORSOLYÁT, lapunk mun­ katársát műfordítói tevékenységéért a jugoszláv zászlórend ezüstkoszorús érdemrendjével tüntette ki a jugo­ szláv nagykövet. * A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ már­ cius 3-án mutatja be a Pécsi Balett

előadásában A szerelem sivataga c. balettestet. Koreográfusa Eck Imre. Március 17-én kerül először műsorra Rossini Hamupipőke c. operája, a ren­ dező: Szegvári Menyhért. *

KIÁLLÍTÁSOK: a Pécsi Galériában március 3-án nyílik a Baranya Megyei Tárlat. A Pécsi Kisgalériában március 10-től április 10-ig tekinthető meg Uherkovich Ágnes pécsi belsőépítész kiállítása. * A PÜSKI-ISIS Kft. pécsi könyves­ boltjában bemutatón vett részt feb­ ruár 16-án Csurka István és Püski Sándor. * REKVIEM A PARASZTSÁGÉRT cím­ mel jelent meg Valuch Tibor történeti szociológiai könyve Debrecenben, a Határ-füzetek harmadik kiadványa­ ként.

\

CSOÓRI

SÁ NDOR

Kiböjtölöm megtisztulásodat Szomorú bűnödet csak én ismerem igazán s én bocsáthatom meg. ki a halállal is háltam már együtt. Július van: szól a tüzes dob kertünk mögött s mindenki téged akar látni: hogyan vergődsz a porban. M ég a vadrózsa bokraiból is kár örvendő szemek figyelnek. Teli a Sashegy oldala velük. Nézik sejtelmes jobbkezedet: ott van-e a mocsár békanyálas kesztyűje rajta? a lemoshatatlan bélyeg ott van-e kéztejeden? Én béna vagyok. Fejemnél zöld kökényóra tiktakkol időtlenül. D e te mutasd csak magad, mutasd szégyened tengerszemét, a beléje fojtott eszelős angyallal, aki túszul ejtett s vitt volna magával kárhozatba. Magas hegytető izzik a délelőttben: mésztehér isten arca. Nem akarok mást nézni, amíg te talpra nem állsz, csak ezt a fény-íennsikot. Vakítson hét hétig a kő, vakítson hetvenhétig: kiböjtölöm lassú megtisztulásodat az időben, szerelemmel, vagy szerelemtelenül, én, aki sokat szenvedtem mások bűnétől folyton és sokat a magamétól. Kezemen füvek, levelek zöld vére szárad, mintha Krisztusé, és tompa szívütéseimet egy erdő hallgatja hátad mögött.

209

A lom -jegyzet

Itt járt megint caplató csizmáiban az a megcsalatott szemű kisfiú. Köszönés nélkül nyitott be hozzám. Zsebéből nagyfejű szögek potyogtak ki padlómra hangosan. „M ik ezek ?" - kérdeztem tőle hamis szigorral az ablakon beáradó napsütésben - : „Elkábított, kék madarak vagy halott gyerekek, kiket nekem kell majd egyenkint eltemetnem?" Oldalról lestem: figyel-e rám és játszik-e velem, ahogy valamikor még játszott? S fölszáll-e tekintete, mint lámpagyújtáskor éjjeli lepkék? Bátorításul dobolni kezdtem a szekrényajtón: dram-dram, dra-da-da-dam. A feszes ablaküveg recegve visszhangozta a deszkát, de a véremből való fiú csak állt s nézett rám idegenül, mintha először látna. - „A zt se tudod már, kid vagyok?" Szeme se moccant. Szájára légy szállt oda, de az is lehet, hogy seb volt, fekete seb. Vártam, hogy az ajtókilincsből láng csap elő, akkorka csak, mint lábujjhegyre álló, őszi kikerics, és a sötéten izzó fiú föloldódik a nyűg alól s hozzám szalad: apa, apa, veled akarok lakni, valahol itt a tuskószék alatt, mert innen vonatot, kutyát s vadkacsatalpat is látni meg lassú havazást is. De a kilincs csak fénylett tompán, mint hideg ereklye. Megmarkoltam és vadul rázni kezdtem a rezet, törjön le tőből! Valaki erre fölsikoltott a falban: „Átkozott, ez még álmában is ölni tudna a csodáért! Ölni asszonyt, gyereket, Istent!" Meazavarodott szemmel a fiút kerestem: hallhatta-e a vádat? De a fiú nem volt már sehol. S a padlón szögek se voltak. A nyitva maradt ajtó egyenesen az égre és egy szakadékra nyílott.

GRENDEL

LAJOS

Szakítások (regényrészlet) „A magyarázatok legföljebb magukat magyarázzák a dolgok gőgös és ironikus színe előtt." (Ákos naplójából)

Az én krédóm az, hogy mindig csak előre a megkezdett úton, az ember úgy jut vissza önmagához, ha mindig előre megy, s mondhatta akárki, hogy persze előre, lefelé a lejtőn, ez mind relatív; ahány nőt elbolondítottam röpke néhány év leforgása alatt, azok megalakíthatták volna az elbolondított nők feminista szakszervezetét, de talán inkább büszkék voltak rá, hogy ők „elbolondítva vannak". Először a gangos nő volt a Konvent utcából, akinek az emléke csak azért maradt fenn, mert ő volt az első. Egy kis ribanc a sok közül, fél fejjel és fél combhosszal magasabb nálam, s utána heteken át vizsgálgattam magam, nem szedtem-e föl valami csúnya betegséget. S ha megúsztam is ezt a kalandot, éjfél felé, amikor előbújtam a kádból, melynek vízszintjén a fürdőhab buborékai nem pattogtak még mind szét, s beleburkol­ tam magam a törülközőbe, melyet egyszer a névnapomra kaptam Ilditől, min­ den alkalommal arra gondoltam, hogy ez a kék-fekete mintás lepel egy sze­ rencsétlen ember testét burkolja be, akit eladtak a Sátánnak, ahogy Ildi mon­ daná, ha tudna erről az adásvételről. Az lett volna a jó : test nélkül lebegni, mint valami eszme vagy akár téveszme. S amikor reggelente borotválkozás közben a tükörbe pillantottam, legalább úgy undorodtam magamtól, amenynyire sajnáltam magam, vagy amennyire Ildit gyűlöltem néha, ha melléfe­ küdtem az ágyba. De a legmegalázóbb az egészben mégis az volt, hogy az eszem, amelyet hivalkodóbb pillanataimban intellektusnak merészeltem ne­ vezni, s amelyet egynémely barátom oly nagyra tartott, az eszem nem műkö­ dött a tragikomikus helyzetem megkívánta színvonalon. Egyszerűen csődöt mondott minden tudományom. Ildi pedig rendíthetetlen egykedvűséggel sik­ lott át az én vergődésem fölött, s mielőtt a vallásos téboly végképp kitört volna rajta, unszolni kezdett, hogy utazzunk haza, és kövessük meg együtt az anyját és a nővérét. Erről persze én hallani sem akartam. A hiúságod fog elveszejteni, mondta akkor Ildi, és szedte a sátorfáját, és elment egyedül, és csak egy hét múlva jött vissza. Így hát ment minden, mint a karikacsapás, akárha valami gonosz terv szerint, előre vagy hátra, magam sem tudom, mindenesetre feltűnt a színen Gabi, egy szép szlovák lány, aki katalógusokat osztályozott az intézetben, ahol az én karrierem kezdett éppen megfenekleni. Ez a Gabika, a testi és lelki egészség kicsattanó piros almája, úgy vonult át az életemen, mint eqy konferenciateremnek is nagy, szőnyegekkel, antik bútorokkal és festmények­ kel telezsúfolt szobán, ahol elidőzni a jeles tárgyaknál s megcsiklandozni 211

a szellemet bőségesen van idő, meditálni és úgy röptében elmerengeni szin­ tén, hogy aztán a látnivalókat az emlékezetben, mint kis múzeumot megőriz­ ve ínségesebb napokra, az ember mégiscsak fellélegezzen a fényes délutánba kijutva, s elégtétellel állapítsa meg, hogy a világ a múzeumon kívül tovább­ ra is megbízhatóan normális és transzparens. Gabikát úgy vettem le a lábá­ ról, hogy kis adagokban megcsillantottam előtte műveltségemet és szelleme­ met, amely nem volt nagy műveltség, se nagy szellem úgy istenigazából, ám a katalógusfiókok egyhangúsága mellől nézve mégiscsak fényesség és káp­ rázat volt, mint gyógyult vaknak a szürkület is az. Mindamellett hagytam irá­ nyítani is magamat. Gabika kívánságára rendszeresen eljártam rockkoncertek­ re, még gyakrabban moziba, s kölcsönvéve Pálóczi privát filozófiáját, az al­ kalmazkodás magasiskoláját produkáltam ilyenkor. Mindenhez, ami Gabi­ kából előzőleg spontán lelkesedést váltott ki, volt egy-két jó szavam, s hogy ezzel az egyetértéssel ne keltsem fel a lány gyanakvását, mind a rockegyüt­ tesek produkciójában, mind a látott filmekben igyekeztem észrevenni azt a szépséghibát, ami a teljesítmény egészét csorbította talán, de semmi esetre sem vonta kétségbe az egésznek hitelességét, és amúgy mellékesen, nagysze­ rűségét. Így sikerült elérnem, hogy Gabika ezeket a szépséghibákat mintegy az én kritikám révén maga is észrevegye utólag, s ez is növelte a tekin­ télyemet. Fényes, ragyogó, nagyszerű, átkozottul és roppantul szép és feledhetet­ len órákat és napokat töltöttünk el kettesben Ildi háta mögött és a világ szeme láttára, s mintegy félálomban és őrült rohanásban, mert nekem az a kényszerképzetem támadt, hogy egy őrült sebességgel vágtató villamoson ülök, s ez a villamos kormányozhatatlan, s valahányszor megdöccen a vál­ tókon, csak valami isteni csodának köszönhetően nem borul fel. Gabika is élvezte a kalandot és a vágtatást, s nemcsak a teste volt egészséges, az arca pirospozsgás és a tekintete sóvárgó, szellemileg is érett volt - legalábbis a korához, a társadalmi körülményekhez, a műveltségéhez és a szocializmus pillanatnyi állásához képest. Főzni és varrni nem tudott, mélyenszántó eredeti gondolatok nem terhelték az elméjét, maga volt a szent középszerűség, az abszolút kiszámíthatóság és normalitás, vagyis mindaz, amire oly nagy étvá­ gyat kaptam egyszerre, úgy habzsolva a középszerűséget, mint ahogy másna­ posan, kótyagos fejjel és reszkető kézzel jólesik elmerülni egy tenger sör­ ben. Gabika egyszer sem célzott rá, hogy férjhez akarna jönni hozzám, vi­ szont szívesen mutatkozott velem nagy nyilvánosság előtt, szívesen hallgatta az én link dumámat, és szívesen szeretkezett velem, olyan teljesítményekre sarkallva, hogy alig ismertem magamra. Ez utóbbihoz Gabika kétségkívül százszor, ezerszer jobban értett, mint az egyéb női tudományokhoz, az öltöz­ ködést és a magakelletést is beleértve, s olyan mohón szippantott fel, mintha utoljára akarna magához ölelni, mintha a különválás vagy a szakítás réme lebegne minden egyes szeretkezésünk fölött. Mindamellett, hogy a Gabikával folytatott viszony összes lehetséges örömét és önfeledtségét az utolsó cseppig igyekeztem kiélvezni, éber öntu­ dattal figyeltem magam, s az érzékiségnek ebben a rám szakadó áradatában nemegyszer fogott el az aggodalom, vajon nem a személyiségem fölbomlásá­ hoz asszisztálok-e vele. Végül is mindig meg tudtam nyugtatni magam. Ez a viszony egyetlen vonatkozásában sem érvénytelenítette, amit korábban Ildi iránt éreztem, és szemernyi megbánás sem volt bennem amiatt, hogy a házas­ ságtörés útját választottam, amikor minden más út járhatatlannak bizonyult 212

a számomra. Amit utáltam, az a bújkálás és hazudozás volt. Szeretkezéseink szertartását beárnyékolta lappangó félelmem, hogy a leleplezés váratlanul és felkészületlenül fog érni, ráadásul a saját lakásomban és a saját ágyam­ ban, s ez a legmegszégyenítőbb arculcsapása lesz Ildi önérzetének és igaz­ ságérzetének. De Gabika a szüleinél lakott, és Gabika szülei az ókonzervatív szlovák klerikalizmus példás kövületei voltak, akik nemhogy az ilyen kicsa­ pongást nem tűrték volna el, de esti kimenőt is csak nehéz szívvel adtak a lányuknak. Fogalmuk sem volt róla, hogy jól nevelt és szolid kislányukat egy nős férfi zárja a karjába olyan délelőttökön, amikor szabadnapos az inté­ zetben, s kislányuk fodrász, fogorvos vagy bevásárlás ürügyén kulcsra zárja a katalógusfiókokat, s szalad ki az utcára, ahogy a lába bírja. Sosem ismer­ tem meg Gabika szüleit, ám annál többet hallottam róluk, meg arról a vik­ toriánus szellemről, amely nem véletlenül rekedt meg éppen itt, Közép-Európában, ahol, mint sok egyéb fogalomnak: a tisztaságnak, erkölcsösségnek, puritanizmusnak és aszkézisnak is csak valami torz, hamisságoktól áporodott, mélységesen képmutató és prűd formái alakultak ki, mazochista mutá­ ciói valaminek, amit másutt az idő régen szétrágott már. Maradtak hát ezek a hetenként kétszeri délelőttök, és maradt az egyetlen elérhető helyszín, a lakásom, már az új, mert akkorra felépült az a panelház, amelynek egyik ketrecébe ideiglenes, egyszobás lakásunkból átköltözhettünk. Gabikának azonban nem voltak skrupulusai. S ha pirospozsgás arcán kigyúltak a szere­ lem rózsái, s rózsaszínű, ruhátlan testét az enyémhez bújtatta, feloldódtak a szorongásaim, s meglehet megfontolatlanul, arra gondoltam: ez az élet, ezt így kell elfogadni. S ha a szeretkezéseink közötti szünetekben visszatért is az az érzés, hogy csúf és aljas dolgot művelünk, néha szinte magam kíván­ tam a leleplezést, hogy megtakarítsam a bűnbánó kommentárokat, amelyeket Ildi bizonyára igyekezett volna kicsikarni belőlem. De mivel a leleplezés veszélye igazából egy pillanatig sem fenyegetett, hosszas fontolgatás után egy este rászántam magam végre, hogy én magam mondom meg az igazat Ildinek. Először úgy terveztem, hogy jó hosszan fel­ vezetem a témát, s érinteni fogom mindazokat a kitérőket, amelyek között az abnormálissá vált viszonyunk eljutott erre a mostani, kritikus pontra. De aztán minden másképpen történt. Egyetlen mondat sem jutott az eszembe. - Van egy szeretőm. - Csak ennyit mondtam. Ildi reakciója kissé furcsa volt. - Egy? Mért nem mindjárt kettő? A felindultság, amelynek hullámai megremegtették és elvékonyították a hangját, nem azonnal csapódtak ki olyan reakcióban, amilyenre számítottam, hanem mintegy akkumulálódtak a mozdulatlanságban és a bekövetkező csöndben, amely a bejelentésemet és a rá adott kurta választ követte. Ez pe­ dig zavarba hozott, és azt a kényszert váltotta ki belőlem, hogy megmagya­ rázzam a kijelentésem tartalmát. Csakhogy ennek a magyarázkodásnak a logikája, amely nemrég még kikezdhetetlenül ésszerűnek és világosnak tűnt, pillanatok alatt súlytalanná vált annak az érzelmi feszültségnek az erőteré­ ben, amelyet beismerő vallomásom gerjesztett. Bántott, hogy súlyos sebet ejtettem Ildin, s pillanatok alatt elgyámoltalanodtam. Mindamellett azon­ ban vissza akartam szerezni a kezdeményezést. - Be kell látnod, hogy abszurdum, ahogyan élünk - mondtam. - El kell felejtened a múltat.

213

- Amint látom, neked már sikerült elfelejtened - mondta Ildi, majd bevonult a fürdőszobába, és magára zárta az ajtót. Önvádat és lelkiismeret-furdalást nem éreztem, hanem inkább kiürese­ dést, azt az úgyis-minden-mindegy érzést, amelyet még reménytelenségnek sem lehet nevezni, mert túl van a remény és reménytelenség érzelmi kategó­ riáin. Paradox módon ebben a lehetetlen állapotban ismét világosan tudtam gondolkodni, s minden kínom és keservem ellenére egy kicsit büszke vol­ tam magamra, hogy volt bátorságom becsületesen bevallani az igazat. Fogal­ mam sem volt, mit hozhat a jövő, de még arról sem, hogy mit hoznak a leg­ közelebbi napok vagy órák. Nem akartam a jövőre gondolni. Aztán vagy fél órával később újabb váratlan dolog történt. Ildi kijött a fürdőszobából, és azt mondta: - M eg foglak menteni. Elállt a lélegzetem. Csak hallani kellett ezt a hangot, csak bele kellett egy pillanatra nézni a szemébe! Az volt az első gondolatom, hogy ez a nő megőrült, s ettől kezdve komolyan aggódtam, hogy Ildi mellett csöndben és észrevétlenül megőrülök magam is. Ameddig csak szerelmes voltam, nem ismertem a nőket, helyettük Ildit ismertem (vagy inkább félreismertem), most viszont, hogy nem voltam többé szerelmes, fölfedeztem a nőket, s puha, me­ leg ölükbe nemcsak az illúzióimat, hanem a romantikus ártatlanságtól és naivságtól harmatos eszményeimet is eltemettem. Mindinkább úgy éreztem, absztrakttá válik az életem, s hogy mindezt: a szeretkezések hajszolását, a fölajzottságot, ahogy utánavetettem magam minden csinosabb nőismerősöm­ nek - életem elveszített konkrétságának és értelmének a visszaszerzése érde­ kében teszem. Megesett, hogy egyszerre több nővel is tartottam fenn vi­ szonyt: valakivel éppen elkezdtem, s egy másikkal nem szakítottam még. Ebből olykor bonyodalmak származtak, főleg ha a két nő tudott egymásról. De ha esetleg nem tudtak is, ezek a párhuzamos viszonyok rengeteg időmet és energiámat emésztették föl, a kiadásokról nem is szólva. Az intézmény, ahol dolgoztam, nagyon tekintélyes és jóhírű hely volt, de senki sem merte volna aranybányának nevezni. Tudományos ambícióim, ha belépésemkor az intézménybe voltak is (nem túl sok), lassan elpárologtak, s a munkákat, ame­ lyekkel megbíztak, késedelemmel fejeztem be, vagy egyáltalán nem. Igaz, ebben a témák érdektelensége és olyan, nem tudományos szempontok eről­ tetése is közrejátszott, amelyek meglehetősen korán elkedvetlenítettek. Ami­ kor azt láttam, hogy egy-egy történelmi kérdés értelmezése a nem tudomá­ nyos megközelítések hányféle változatát képes produkálni, s hogy a közöt­ tük dúló vitában őszintén és tisztességes eszközökkel helytállni majdnem egyenlő a nyilvánosság előtti öngyilkossággal, úgy döntöttem, hogy a törté­ nelem helyett mégis inkább a nőket választom. Egy jó szeretkezés mindig konkrétum, s nem kell hozzá még latinul sem tudni. Tudományos felkészült­ séggel és doktorátussal is lehet rosszul szeretkezni, és tudományos titulusok hiányában is lehet ezt a dolgot nagyszerűen csinálni, vagyis ez egy igazán demokratikus aktus, amelyet nem kell feltétlenül értelmezni, és nem lehet se meghamisítani, se letagadni, s hacsak nem vagyok részeg vagy neurotikus, igazán egyértelműen le lehet vezetni, hogy ne legyen helye utána semmi vitának, se opponensi véleménynek. Ám a helyzet azután, hogy bevallottam a nőügyeimet Ildinek, némikép­ pen megváltozott. Kezdtem félni, hogy egy délelőtt elszökik az áruházból, ránk töri az ajtót, és valami szörnyű jelenetet rendez. Ezért, ha csak tehet­ 214

tem, igyekeztem más helyszínt választani szerelmi ügyeimnek a lebonyolítá­ sához. Néha a szeretőim barátnői segítettek rajtunk, vagy szállodáztunk, vagy egészen lehetetlen dolgokra vállalkoztunk, s ezek mind költséges vál­ lalkozások voltak. Volt egy szeretőm, Zitának hívták, akivel — mivel éppen semmilyen jobb megoldás nem kínálkozott - elutaztam Kassára. Hálóko­ csiban utaztunk, jó drága utazás volt, s az egész, főleg a vége, akár egy rémálom. Zita nyűgösen viselte a hosszú utat, s bár először mindjárt Nagy­ szombatnál, aztán Zsolnánál és végül harmadszor a Tátra alatt is ölelkeztünk, Kassára érve Zita elpanaszolta, hogy egyszer sem sikerült kielégítenem őt, s én majd elsüllyedtem szégyenemben. Kialvatlan voltam és dög fáradt, s amikor leszálltunk a vonatról, a vasútállomást a belvárostól elválasztó nagy parkban, amely éjszaka késdobálók és más útonállók tanyája volt, leroskad­ tam egy padra. S míg Zita, a máskülönben férjes asszony, duzzogott egy sort, ültömben elnyomott az álom. S még mindig csak kora reggel volt. Akkor jártam először Kassán, s annyi ismerősöm sem volt a városban, mint egy kó­ bor macskának. A hosszú nap rettenetes kínok között múlt ki, a percek nem is vánszorogtak, hanem csak csoszogtak, s Zita lába sem bírta sokáig a vá­ rosnézést. Kávéházból kávéházba vándoroltunk, a pénz pedig úszott ki a zsebemből, mintha zsinóron húznák. De a megpróbáltatások teteje még hát­ ra volt. Már jócskán szürkült, amikor az állomás közelében belénk kötött néhány fickó, s mire észbe kaptam, körül voltunk fogva. Zita, a legények nagy gyönyörűségére, mindjárt elkezdett sápítozni, én pedig kiszemeltem a legvéznábbat közülük, s teljes erőmből sípcsonton rúgtam. A fal szétnyílt egy pillanatra, Zita azonban nem mert kilépni a felszakadt gyűrűből, s a fal azonnal újra bezárult körülöttünk. A második felvonásban kaptam egy ho­ rogütést az államra, s egy pillanatig a csillagos eget láttam csupán. Jól be­ ütöttem a fejemet az aszfaltba, s mire föleszméltem, s még mielőtt laposra vertek volna, az arra haladó rendőrjárőr szabadított meg szenvedéseinktől. A legények szétfutottak, mi pedig kikötöttünk az őrszobán, ahol jegyzőköny­ vet vettek föl, s még éppen elértük az éjszakai vonatot. A Tátra alatt (addig­ ra valamelyest Zita kedélye is megnyugodott), újra szeretkezni akartam. De mire belejöttünk volna, a vonat megállt Poprádon, s valami ismeretlen oknál fogva háromnegyed óráig vesztegelt az állomáson. A folyosón jöttek-mentek az emberek, részeg katonák handabandáztak, s a Tátra havasai felől hideg szél fújt. Így hát az ölelkezés kezdett a végtelenbe nyúlni, főleg, hogy Zita, nyilván a kora este átélt izgalmak miatt, minduntalan összerezzent és félbe­ szakított. Én is éreztem, hogy fogytán az erőm, s a karomban tartott langyos test annyi izgalmat sem kelt bennem, mint Rubens életerőtől duzzadó, fékezhetetlen buja hölgyei, akik láttán sok minden eszembe szokott jutni a művé­ szetek történetéből, de jóformán semmi sem a szexről. Amikor már egészen biztos voltam benne, hogy nem tudom befejezni az aktust, s úrrá lettem az efölötti riadalmon, gyöngéden eloldoztam magam Zita testétől, és lágy, biz­ tató hangon azt mondtam: - Látom, nagyon megviselt vagy. Nézzük inkább a Tátrát. - De hát nem látni semmit — nyafogott Zita. — Sötét van. - Nem baj, drágám - mondtam. - Lehet, hogy nem látni, de attól még ott van. Éppen ez benne a szép. Majd aludtam, mint akit agyonvertek, egész Pozsonyig. Egy vasam sem maradt. Mindeközben Ildi sem maradt tétlen. Nem forralt bosszút, nem fenye215

getőzött válással, beérte azzal, hogy nem hált együtt velem, s igyekezett a feléje áradó részvétet melegen tartani. Mert viselt dolgaim akkorra termé­ szetesen már kitudódtak, s hírük a baráti körömben is elterjedt. A történte­ ket mindenki furcsállotta egy kicsit, csak Pálóczi tudta, amit tudott, ő viszont diszkréciót fogadott. Közben többször elejtett néhány olyan megjegyzést, hogy talán ideje lenne valami új fordulatot adni az eseményeknek, s béké­ sebb vizekre evezni. Válás szóba sem jöhetett, válásról Ildi hallani sem akart. Ekkoriban disszidált Ancsa férje, s Ildi rávetette magát panaszaival Ancsára, abban reménykedve, hogy őbenne most biztosan megértő barátnőre talál. Ancsa azonban az egészséges, normális és persze kissé primitív emberek ter­ mészetes idegenkedésével fogadta ezt a közeledést. Elég volt a saját baja. Csupán Lakatosék hitegették egy darabig Ildit. Nagy megértést és türelmet tanúsítottak Ildi iránt, és megígérték neki, hogy beszélnek velem. A valóság­ ban persze eszük ágában sem volt. Ildi azonban csodálta Lakatosékat, szinte bálványozta őket ezekben a napokban, s ezt Lakatosék azzal honorálták, hogy kitartóan biztatták és buzdították őt, ne féljen, nálunk minden hamarosan jóra fordul. Hiszen minket egymásnak rendelt a sors. E nagy képmutatás közepette egy este így szólt hozzám Ildi: - Gyereket akarok tőled. A tévé előtt kuporogtunk, s egy kalandfilm utolsó kockái peregtek a szemünk előtt. Én önkéntelen mozdulattal, feltámadó, de sajnos, hamar ki­ hunyó gyöngédséggel nyúltam Ildi dereka felé. - Azért a filmet végignézzük még, nem? De a haladék nagyon rövidnek bizonyult. M ég jóformán be sem fejez­ tem a mondatot, a filmnek vége lett. Ildi fölkattintotta az asztali lámpa kap­ csolóját, s őszinte pátosszal azt súgta a fülembe: - Én mindent megbocsátottam neked. Jó, gondoltam, megbocsátottál, szép dolog, nem is volt mit, de ezek a nagy szavak nem fognak serkenteni a gyereknemzésben, márpedig serkentés­ re nagy szükségem lett volna. Délután az éppen ügyeletes barátnőm barátnő­ jének a garzonlakásában minden ebbéli energiámat elfecséreltem, s megle­ hetősen kevés kedvet éreztem hozzá, hogy megrekedt házasságom szekerét éppen most mozdítsam ki a kátyúból. Ildi pedig beszélt, és beszélt, és be­ szélt. Ilyeneket mondott: - Az én lelkemet is bűnök nyomják, együtt vagyunk a száműzetésben. S ez a hang, amely valaha olyan bársonyos és meleg volt a fülemnek, most éktelen gágogásnak tűnt. Alig bírtam hallgatni. A végén könyörgésre fogtam a dolgot: - Rendben van, próbáljuk meg, de hagyd már abba ezt a szöveget. - Vetkőzzünk le - mondta akkor Ildi, kissé csüggedten, de nem reményvesztetten. Nagy kínokat éltem át, amikor engedelmeskedve Ildi felszólításának, leraktam a ruhámat a székre. Ildi szemében valami különös fény ragyogott, vagy inkább átszellemültség, s még valami más is, ami nagy lelki tusa követ­ kezménye lehetett, valami a máglyára lépő mártír elszántságából, az elveiért szenvedő hőséből, aki tekintetét immár nem a bámész sokaságra függeszti, hanem egy másik, fényesebb világra, ahol az igazság vakító fénye ragyog. Ennek a ragyogásnak a visszfénye volt az, amit a tekintetében megpillantot­ tam, s nagyon megijedtem. De nem volt hová hátrálni. Hátam mögött már csak a fal volt, olyan közel, hogy szinte súrolta a meztelen bőrömet. Ildi le­ 216

vetkőzött már, de csupasz teste látványa a szent érzésnek még csak a szik­ ráját sem csiholta ki belőlem. Minden elveszett. - Bocsáss meg - mondtam —, de én nem tudok parancsra gyereket csi­ nálni. Nehéz napok következtek. Ez a kudarc mintegy előrevetítette a más ku­ darcok árnyékát is, és én sosem láttam még olyan tisztán, hogy életemet ha­ zugságok folyjak körbe, s hogy erről elsősorban én tehetek. Nyomorult hely­ zetemben mégis megpróbáltam Ildihez fordulni. A nem várt közeledést Ildi kitörő örömmel fogadta, s új szerepének igyekezett tökéletesen megfelelni: kérlelhetetlen határozottsággal terelgetett vissza a saját fennhatósága alá, jól­ lehet éppen ez volt az, amit nem lett volna szabad tennie. Hamar átláttam a mesterkedésein, s még az eddigieknél is jobban irtóztam a bűnösség és a bűn­ hődés fogalmai körül lebegő zavaros filozófiájától, amelynek a vallásos meg­ szállottság inkább csak a külsősége volt. Két nyelven beszéltünk ugyanazon az anyanyelven, s kilátástalannak látszott, hogy valaha is megértjük egymást. Egy alkalommal megpróbáltam elmagyarázni Ildinek, hogy bűntelennek érzem magam, s ma már nem érzek - a lelkem mélyén egészen biztosan nem - felelősséget sem az apám halála, sem amiatt, hogy a dolgok közöttünk oda jutottak, ahová jutottak. Más kérdés, hogy miközben bűntelennek tartom magam, valóban érzek bűntudatot is, ha valaki úgy gondolja, hogy ez ellent­ mondás, akkor szabadjon az illető figyelmét felhívnom arra, hogy létezhet bűntudat anélkül is, hogy vétkeztünk volna. Van bűntudat, amelyhez nem kell bűnt elkövetni, elég, hogy valamit bűnnek minősítsenek a társadalom közmegegyezéses, íratlan s legtöbbször hazug és képmutató normáinak az őrei. Különösen gyakori ez az olyan társadalmakban, amelyekben az erkölcsi elvek mind csupán látszatok fenntartását szolgálják, s amelyekben senki sem hisz igazán. Meghasonlás ez, mondtam, a meggyőződés szembekerül a sze­ reppel, amelyet az egyén ahhoz, hogy tiszteljék, megbecsüljék, s egyáltalán: hogy élni hagyják, vállalni kénytelen - rossz lelkiismerettel persze, vagyis bűntudattal. Azzal a bűntudattal, amelyet a szerep részleges vagy teljes el­ utasítása okoz benne, s amelyben a bűnt nem egy másik ember ellen, hanem csupán egy szerep vagy látszat ellen követtük el. Ha apám belehalt abba, hogy én feleségül vettelek, mondtam, akkor ennek így kellett történnie, mert nem én érdekeltem őt igazán, hanem az, hogy fenntartson egy látszatot, még­ hozzá mindenáron. Mondhatnám úgy is: túllépte a hatáskörét velünk szem­ ben. Nem volt joga kétségbe vonni, hogy szabad ember vagyok. Ehhez még neked sincs jogod, mondtam Ildinek. Ha kiderült, hogy nem illünk egymás­ hoz, akkor ezt tudomásul kell vennünk, s eszerint kell a jövőben élnünk. - Tehát mégis bűntudatod van - mondta Ildi diadalmasan. - Igen - mondtam - , de nem amiatt, mert hűtlen voltam hozzád. S talán nem is bűntudat az, amit eddig annak neveztem, hanem csak szorongás. Szo­ rongás amiatt, hogy végső soron szabad ember vagyok, s hogy ezt a szabad­ ságot nem tudom, vagy nem merem vállalni, mert akkor néha kegyetlennek és embertelennek kellene lennem, s éppen azokkal szemben, akik a legkö­ zelebb állnak hozzám. Ildi szemében parányi világosság gyúlt, majd rögtön ki is hunyt. Ettől a naptól fogva két malomkő között őrlődtem. Nem akartam beleesni a jó ­ hiszemű, de naiv emberek csapdájába, vagyis nem akartam a feleségemet a magam képére gyúrni (erről amúgy is lekéstem már), másrészt viszont rü­ helltem, hogy az, amiben a szabadságomat ez ideig korlátlanul érvényesí­

2í7

tettem, nem volt más, mint alkalmi szerelmi kalandok véget nem érő sora. Kiábrándító alaknak láttam magam, s nem értettem, mit esznek rajtam a nők, hacsak nem éppen a kiábrándultságom imponált nekik. Valószínűleg így volt. Azok a nők, akikkel viszonyom volt, maguk is kiábrándultak valamiből vagy valakikből, és egyikük sem tartozott a hűséges nők típusába. Igaz, az utcanők közé sem. Az utcalányoktól óvakodtam, s inkább érzelmi okokból, mint fé­ lelemből. Mert habár egyik szeretőmmel sem óhajtottam tartós viszonyt léte­ síteni, azért az első együttlétek után mindegyikbe szerelmes lettem egy ki­ csit, s addig ápoltam a kapcsolatunkat, amíg ez az érzelem tartott. Egyszer aztán mégis fölszedtem egy közepes árfekvésű utcalányt Pesten - a legjobb meggyőződésem ellenére, ámbár az esetből később azt a tanul­ ságot vontam le, hogy nincs meggyőződésem, mert ha a legjobb meggyőző­ désem ennyit ér, akkor mennyit ér a rosszabb? A dologban, hogy ilyen könynyen megadtam magam, az is közrejátszott, hogy a lány lélegzetelállítóan fiatal volt, meglehetősen szép arcú és karcsú, és olyan rajtaütésszerűen ajánl­ kozott fel, hogy mire elutasítottam volna, már egy taxiban ültünk. A lány bizonyára kezdő volt még, a modora, ahogy odalépett hozzám és megszólí­ tott, mint egy őrmesteré, s én, mint egy kiskatona, rögtön haptákba vágtam magam. A lány arca nem árult el se nagy okosságot, se nagy butaságot, in­ kább fegyelmezettséget és valami belső feszültséget, s ahogy a taxi hátsó ülé­ sén előrehajolva utasítgatta az idős taxisofőrt, valami nagy-nagy felelősségérzést és kötelességtudatot is, még ha abszurdnak tűnik is az a kifejezés az adott összefüggésben. Ráfordulva a Váci útra, megpróbáltam beszélgetést kezdeményezni vele. - Hogy hívnak? - kérdeztem. - Violának. - Engem Ákosnak - mondtam. Mire a lány azt felelte: - Nem érdekel, hogy hogy hívnak. Ettől kezdve az események viharos gyorsasággal, kiszámíthatatlan és alattomos kanyarokkal és sok-sok fordulattal peregtek, nem egészen az el­ képzeléseim szerint, de annál nagyobb tanulságomra. Valamelyik útkeresz­ teződésnél (Dózsa György út?) belénk szaladt egy Dacia, s mire kiszállt a rendőrség, mi is kiszálltunk, és Viola fegyelmezettsége először rendült meg komolyan, mert kiderült, hogy nincs nála a személyi igazolványa. Én a mon­ datot fogalmazgattam, amit a rendőrnek mondok, ha igazoltatnak: „A lány az unokatestvérem", és kifizettem a taxisofőrt, aki hagyott futni bennünket. Viola lestoppolt egy másik taxit, amely nem volt üres, de - micsoda mázli! - utasa Viola nővére volt, nem kevésbé csinos és szakmabeli lány, asszonyos combokkal és fenékkel. Erősen sötétedett. Öreg házak közé értünk, itt fékezz, mondta Viola a taxisofőrnek, aki egészen fiatal legény volt (pelyhes bajusz, vagányosan vágott hosszú haj), itt a kocsma előtt. . . Nem, sikkantotta aztán, inkább a következő sarkon. Akkor vettem észre, hogy a kocsma bejárata előtt egy vagon rendőr posztok micsoda nap, az istállóját! Az útkereszteződésnél kifizettem a második taxisofőrt is, s aztán úgy menekültünk be a sötét mellék­ utcába, hogy majd letapostuk egymás sarkát. Ennek a fejvesztettségnek a kel­ lős közepén még két lány csatlakozott hozzánk. A négy lány az öreg sarok­ ház omladozó falához lapulva izgatottan tanácskozott. Suttogóra fogták a hangjukat, noha az utca elhagyatott volt, talán még a patkányok is elköltöz­ tek belőle. 218

- Tele van a ház zsarukkal - mondta az egyik újonnan érkezett lány. A Lacit keresik megint. Még egy darabig a sarkon tébláboltunk, aztán az irányt a sötét utca bel­ sejébe vettük - négy bűbájos árnyék (együtt sem lehettek százévesek), én pe­ dig megadtam magamat a sorsomnak: ha leütnek - leütnek, ha kifosztanak, hát kifosztanak. De a lányok mentek elöl, s én egy-két lépéssel követtem őket, mintha a hárememet terelném hazafelé. Jó mélyen az utca belsejében jobbra fordultunk, és a lányok még mindig a Lacit sajnálták, aki csak két hete jött ki a sittről, és tessék! . . . Az istállóját, gondoltam, pont ma kellett ennek a Lacinak rossz fát tennie a tűzre! Ebben az utcában már lámpa is volt (igaz, csak egy, egyetlenegy ostor­ nyeles lámpa - nyilván eltévedt, és ma már nem volt kedve továbbmenni), s a lámpa fényénél a négy lány szemügyre vett. Én is szemügyre vettem az új lányokat, és egy darabig úgy néztünk egymásra, mintha azt fürkésznénk, hogy meddig számíthatunk a másik cinkosságára. - Nem félsz? - kérdezte tőlem az egyik új lány. - Nem. A lány vihogva fordult oda a társaihoz. - Ez a hapsi tényleg nem fél. Mire a lakótömböt megkerültük, Laci is rendőrkézre került. A lányok szidták a zsarukat, de inkább csak rutinból, látszott rajtuk, hogy sajnálat ide vagy oda, megkönnyebbültek. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a többi lány visszavonult az éjszakába, s Viola megragadja a csuklómat, és szélsebe­ sen kivágtat velem a főútra. Itt a kocsma mellett besurrantunk egy folyosóra, amelynek a nedvességtől és a kosztól csipkésre mállott már a vakolata, s mint valami cseppkőbarlang ásítozott az időtlenségben és enyészetben. Szoba-konyhás lakásba jutottunk, amelynek egyetlen ablaka az udvar felől kapta a fényt - napközben is aligha többet, mint egy börtöncella, most pedig szinte semmit. A lány azonban égve hagyta a villanyt a konyhában, s az ajtó üvegén beszü­ remlő gyönge fényben, ha csak egy kicsit is, de láttuk egymást. Viola tüstént vetkőzni kezdett, sebesen és kapkodva, mintha attól félne, hogy a rendőrök visszatérnek, vagy inkább mert kezdő volt, és szeretett volna mielőbb túllenni a dolgon. Óvszert nyomott a kezembe, rajtam azonban egészen váratlanul valami ostoba szentimentalizmus tört ki. Épp a legkényesebb pillanatban, amikor az óvszert készültem felhúzni, s még azt sem tudtam megállapítani, kit sajnálok valójában: magamat-e vagy a lányt, aki így, fedetlen testtel, meg­ döbbentően fiatal volt és szép. Megpróbáltam szóra bírni. - Az istenit! - vágott a szavamba a lány. - Most beszélgetni akarsz vagy dugni? A melléhez nyúltam volna, Viola azonban rácsapott a kezemre. - Ezt nem! - Undorítónak tartod a dolgot? - Igen - mondta a lány hevesen. - Undorítónak tartom. Úgyhogy gye­ rünk már, de gyorsan! - Nem - mondtam. - Hagyjuk a francba az egészet. A lány ebbe készséggel beleegyezett. A félreértések elkerülése végett azonban sietett leszögezni: - De akkor is fizetsz! - Hát persze - mondtam. - Akkor fizess! 219

A félhomályban leszámoltam a pénzt az asztalra. Húsz vagy harminc fo­ rint hiányzott az ezerhez. Most azonban Viola mutatta meg, hogy ő is nagy­ stílű. - Nem baj. Kifizetted a taxit — mondta. Így hát kvittek voltunk, és megbocsátottunk egymásnak. Felöltöztünk, és átmentünk a konyhába. Akkorra a másik három lány is megjött már és még két fiú, s a lány, aki az utcán megkérdezte tőlem, hogy nem félek-e, kávét főzött, és félreérthetetlen pillantásokat vetett rám. Én búbánatosan nézhettem vissza rá, mert a lány egyszer csak megelégelte a passzivitásomat, és félre­ érthetetlen pillantások helyett félreérthetetlen szavakkal fordult hozzám. - Szép szemed van. Félreérthetetlen szavait én mégis félreértettem, a szépet kéknek, és kija­ vítottam a lányt. - Nem kék. Zöld. - Azt mondtam, szép. - Hiába szép - feleltem. - A pénztárcám üres. A lány mégsem szontyodott el, hanem miközben szétosztotta a kávét, tekintete egy pillanatra megakadt a kezemen. - De van órád. - Csehszlovák - feleltem. - Kár - mondta a lány. Aztán gyalog elindultam a városba, és a Nyugatinál felszálltam egy vil­ lamosra. Később egy hosszabb útszakaszt megint gyalog tettem meg, s úgy éreztem, hogy a város utcáin átvonuló éjszaka és a névtelenség áramlása hajt - nem abba az irányba, ahol a szállásom van. Valamilyen térre jutottam ki, s mivel az álom messzire elkerült, a lábamat viszont alig éreztem már, leül­ tem egy padra. Itt, a tér belsejében, a fák között olyan sűrű volt a sötétség, hogy a cipőm orrát sem láttam. Hosszú pillanatokig éreztem úgy, hogy kisza­ kadtam a létezésből, mint ahogy a páncélját veti le valamilyen bogár. A testi ernyedtségnek és a lelki ürességnek ebben a lassan múló órájában nincs neve a dolgoknak, s a gondolkodás és teremtés gesztusa akárha csak egy bohóc hadonászása volna, csupa visszafelé elsülő mozdulat és poén. Arra gondoltam, be kell ismernem végre, hogy nincs ésszerű magyarázat a létezésemre. Vagy pontosabban: ésszerű magyarázat van talán, de az mégsem magyaráz meg semmit sem. A térre boruló fák koronája fölött ott a csillagos ég, A téren itt vannak a fák, itt vannak a padok. Itt vagyok én és talán mások, és itt vannak bennem az emlékek. Dolgok, amelyek ebben az órában összeolvadnak az éj­ szaka tégelyében, s amelyeket a hajnal jöttével szétválaszt újra valami aka­ rat, érzelem, szándék vagy terv, nevet ad nekik, s szerepekkel ruházza fel: ésszerű magyarázatot ad a létezésükre, amelyek mégsem magyaráznak meg semmit sem. A magyarázatok legföljebb magukat magyarázzák a dolgok gő­ gös és ironikus színe előtt. Én pedig most elindulok a szállásomra, délig ki­ alszom magam, aztán holnap ki tudja: kurvákat hajkurászok, luxusebédet eszem, vagy hazautazom, hogy egy tudományos intézet falai között ésszerű magyarázatokat találjak arra, hogy az ésszerű magyarázatok mért különböz­ nek más ésszerű magyarázatoktól, ha ugyanarra a dologra vonatkoznak, és végső soron nem magyaráznak meg semmit sem. Büszke voltam rá, hogy ha­ bár dologként tudok foglalkozni magammal, azóta sem jutottam egy lépéssel sem közelebb magamhoz, és legalább úgy nem értem magam, mint ez a pad, amely kiszívta lábamból a fáradtságot, s igazat adtam a lánynak, akivel a szerelem az este nem jött össze. Igaza volt, hogy nem volt kíváncsi a nevemre.

220

BAKA ISTVÁ N

Szonett és ellenszonett Döbrentei Kornélnak

1 Az alkonyat sebtében felragasztott plakátján átüt még a fény-csiriz végigsimítja s elbiciklizik a horizonton a plakátragasztó és most fölöttem rózsás húsú felhő fény-ujjal éjlő ágyékán matat elbűvölő a festett pillanat s be kár hogy lassan szétfolyik a delnő nézek a lágyan fénylő rajzolatra s találgatom mit hirdet mire hív a sok puha idom és kecses ív mit kössek és mivel teljék a kamra s mint új Noé a garatra felöntve milyen tósztot mondjak a Vízözönre 2 A cukormázként csillogó igéret csipkék habok és női kellemek elárasztják az alkonyi eget de foszlik sebesen mi megigézett s még sebesebben a nyolcvanas évek díszletei a dezodorozott hónalj-üléstermek az elnyomott bűz amely átitatja még a véget sötétedik a mennyekre ragasztott plakát se látszik már a fény-csiriz felszáradt rég az órán este tíz minden kihalt a város szélinél papírszeméttel hempereg a szél s hol volt hol nem a vén plakátragasztó 221

DÖBRENTEI

KORNÉL

A z elidegenített védőháló

„Különös, különös nyár-éjszaka volt." (Ady Endre)

A cirkuszi sátorponyván kihalt nagyvadak lenyomatai, őstuloknyi foltok; üresjáratban kérődztek, múltjukba-szerelmesülten, és alig fért a csodáknyűtte varázslebernyeg alá az a Greenwichtől balkánivá idegenedett, különös, vecsernye-hiányos alkonyóra, mikor emberteremtő nyersanyaggá visszanemesült az utcasár, és a manézsban az orrunknak már oly otthonos, bestiális odor átlényegült setétsodrású szedresek szagává, s ott állt a medve tánctalan, súlyos kecsességgel címerállattá dermedőben, mellette az idomár, orrában karikával, a brumma-brumma történelmi ritmusára atonális láncon rángott, kisstílű csárdás-imitátor, mígnem a szíve piros csóvalobogással kirobbant a torkán, s mementos üszöknek ideák parázstartójába; szájkosárba hullt. A tűzfaló, kinek életfogytiglani ebédidő a sorsa, örök-télbe gönygyölt harangszót nyeldekelt, torkoskodva vette magához a többdimenziós nemzeti ostyát, s letudván, megevett mindent, ami jég, amiből már kivonult a szeretet, s desszertközpontú ínyencsége delelőjén zabolátlan falta a kiábrándultság végső állapotában salakvó anyagot ünnepibb módosulású matéria volt a hölgymédium a fadobozban, kit az illuzionista céh nagymestere, a látszatok édes-buja propagandistája, a van és a nincs mezsgyéjén, egy bukott arkangyal remetekan-gőgjével egzecíroztatott, de a szemfényvesztés, csipetnyi egészségügyi csömör után, leleplezte a valóságot, s az előrejelzés nélkül megtörtént velünk: a fűrész rituális harsogása alól ezüsthegyű női sikoly szigonyozta meg a kupolát és a kettőbevágott testből a realizmus gusztusos csipkebokraként, önpazarló vér szökőkutak serkentek föl, a porond porában mocsokká visszafajultak, ám újra nyájassá lett a manézsi táj, amint

222

nógatva jákobi látomás táperejétől, egy groteszk-léptű létra felszökött és a nyirkos mennybe mártva állingált míg legfelső fokára rá nem penészedett a bizonyosságos üzenet, ottan lógott egy horganyzott vödör is, telepített forrás csörgött benne, ötágú mint a kancsuka, s oly pokolbélin tisztítóerejű; - aztán zutty, lezúdulva palásttá kibomlott, hígezüstre színezte a hatalomszomj, lent egy artistanő térdelt, incselkedő fara körül szikrásan-rajzó hágási képzetekkel, megadón engedte szét comjait, és ráigazítván magát, lassúdan tövig ereszkedett a jogarba, s míg körbeforgott termékenysége földtengelyén, spirálisan felkerengett benne a gyönyör, s előlépett, mintha az univerzumból, a lánctépő kolosszus is, ki a tömegvonzás-köldökzsinórt magáról mindig könnyedén letépte, csak a rátestált láncokat nem vesztheti el, a hanyatlás államosított mutatványa volt tengése a porondon, fém kötelekkel rendhagyó múmia-létbe tekerten, mert a vasbéklyók agresszív árnya már beleette magát a leikébe, s remékfutású izmokkal televillámolt testéről nem tudta levedleni a láncokat, és akkor elkezdték tehetetlensége szégyentömbjét tízmillió csajkába kimérni, és a csalódott moraj csillapíthatatlanul gyülemlett át nemzedékből nem zedékbe: üres kagylóhazában tengerzúgás. Az arénába emigrált publikum helyén arányaiban elnagyolt bohóc ült, a hiteles népképviselet, arcán festett könnykanálisok, noha zsugorin csak egy szem igaz könnyet kuporgatott össze magának, azzal az egyetlen sós aromájú kínladékkal a szemében nézte a védőhálót, az eleitől fogva Isten és közénk feszítettet, és szánta az Urat, mert az soha nem mert meggyónni neki, üres-némán, mint ledöntött szobor döndülése után a tér, bámulta a védőháló alatt rostává tankágyúzott időt, figyelte, ahogy likain magzati pózban kibukunk, s komótosan, mint felleg-méla malomkerék magába fordulása, elindulunk halálszaltóban lefelé.

223

SZÖLLÖSI

ZOLTÁN

M agyar avantgarde Parázslik az Fekszik Fáj a hideg: csonton

égi kemence szája árnyékom havon kemény tárgyak ütése és gondolaton

Szenvedő múltamra felcsodálkozom Mások jövője lészen Koncentrált erőmet boldog csillagom gyöngülő szemmel nézem Élet jaj nem lehet védtelenebb már Dal bögye csönddel teltebb Kinek avangárdja leölt milliók hitet még hol kereshet? Maga ketrecében az üres bokor Nem vergődik a lélek Meszelt ablak fehér jéggel a folyó vakablaka a télnek Istenem megéltem kevés reményen Elhagynak már verseim Már ellenem védik ifjúságomat s lehető szerelmeim Szenvedő múltamra felcsodálkozom Mások jövője lészen Koncentrált erőmet boldog csillagom gyöngülő szemmel nézem

22 4

BORBANDIg

y u l a

Vallomás egy terápiáról Az Új Látóhatár elérkezett negyvenedik évfolyamához. Vannak, nem is kevesen, akik azt állítják, hogy a nyugaton élő magyarok legjelentősebb iro­ dalmi és politikai folyóirata. Ehhez én, lévén az Új Látóhatár harminc év óta felelős szerkesztője, hozászólni nem tudok, de örömmel veszem tudomásul és fogadom el, hogy így van. Negyven esztendő nagy idő. A folyóirat már túl volt első évtizedén, ami­ kor mai fiatal szerzői megszülettek. Restellek emlékeztetni rá, hiszen évek óta mondogatjuk, hogy túlszárnyaltuk az addig leghosszabb élettartamú ma­ gyar irodalmi folyóiratot, a (Magyar Csillagot beleszámítva) harminchat évig megjelenő Nyugatot. Az ennél is hosszabb életű kevés folyóirat tudományos szemle vagy egyházi kiadású orgánum. Az Új Látóhatár tehát messze felül­ múlja megjelenési idejét tekintve mindazokat a folyóiratokat, amelyek ma­ gánkezdeményezésből és elsődlegesen irodalmi célzattal indultak. Ráadásul a hontalanság állapotában, elszakadva a magyar nyelv éltető forrásától, a magyar nyelvterületen maradt néptől, idegen nyelvi környezetben és a ma­ gyartól elütő életformában, olyan munkatársi gárdával, amelynek tagjai egy­ mástól olykor sokezer kilométer távolságban élnek. Ebben az írásomban nem a folyóirat múltját kívánom feleleveníteni, és arra sem teszek kísérletet, hogy történetét röviden összefoglaljam. A magam szándékaira, törekvéseire, munkájára és a sors által kiosztott szerepére sze­ retnék visszapillantani, kicsit bátortalanul, bizonytalanul, félszegen, hiszen ilyesmit még soha nem tettem és gyakorlatom sincs abban, hogyan lehet az önnön tevékenységről úgy beszélni, hogy az ne hasson kérkedésnek és a saját szerep túlbecsülésének. Az Új Látóhatár negyven esztendeje az én életem negyven esztendeje is. Ott voltam a folyóirat megalapításánál, az indulást megelőző megbeszélése­ ken. Az első írásom a második számban jelent meg. Az első számban szere­ pem abból állt, hogy a stencilre gépelt szövegek fölé éles tollal rárajzoltam a szerzők nevét és a közlemények címét, jelen voltam a sokszorosításnál és segítettem a kész példányokat bőröndökben elszállítani abból a zürichi mér­ nöki irodából, ahol éjjel, titokban a sokszorosítás folyt. Titokban azért, mert nemcsak, hogy nem volt engedélyünk folyóirat kiadására, de tilos volt bár­ miféle sajtótevékenységbe kezdeni. A politikai menedékjogot Svájcban csak azzal a feltétellel kaptuk meg, hogy tartózkodunk az írói és politikai munká­ tól. Ezt írásban kellett kijelentenünk. A lelepleződéstől és a nyomában bizton jelentkező megtorlástól való félelmünkben óvintézkedéseket tettünk. Az elül­ ső borítólapra rányomtattuk, hogy „Készül Ausztriában". A kész példányokat nem mertük Svájcból postázni. Egy Genfben tanuló barátunk svájci diáklány­ ismerősét kérte meg, hogy autón vigye át francia területre, Annemasse-ba, és ott adja fel. A határon a vámosok megkérdezték, hogy mi az a sok füzet a kocsiban. - Idegen nyelvű disszertációm - mondta a diáklány. A Látóhatár 225

első számát Franciaországból kapták az olvasók. A svájci hatóságok eszén azonban nem lehetett túljárni. Hamarosan kiderült, hogy mindent tudnak. A második szám már Párizsban jelent meg. Másfél év múlva Münchenbe ke­ rült a folyóirat, és azóta is ott van. Az első három évfolyam számai bizony kezdetleges technikával készültek, a stencilre írt szövegeket kézzel hajtott gép sokszorosította. Nyomtatásban való megjelenésre nem volt pénzünk. Évekbe tellett, amíg annyi előfizetőnk lett, hogy baráti társaságunk tagjainak felajánlásaival együtt a nyomtatási költségek összejöttek. Amikor Magyarországon megjelentek a hasonló mód­ szerrel és technikával készült szamizdat lapok, erre a mi hőskorunkra kellett gondolnom, és nagyon megértettem azokat a nehézségeket, amelyekkel min­ denkinek meg kell küzdenie, aki ilyen fába vágja fejszéjét. Írókból, újságírókból, politikusokból állt az a csoport, amely a folyóira­ tot elindította és életben tartotta. Pontosabban olyanokból, akik írók is voltak és politikusok is, írók is és újságírók is, újságírók is és politikusok is, vagyis akiknél mindig hely, idő és körülmények határozták meg, hogy törekvéseik­ nek az irodalom vagy a politika legyen a gyakorlótere. A magyar irodalom­ nak ahhoz az irányzatához tartoztunk, amelyet népinek szokás nevezni, és amelynek megnyilatkozási lehetősége Magyarországon legkésőbben a Válasz kimúlásával 1949-ben megszűnt. Ennek az irányzatnak valamelyes folytonos­ ságát kívántuk biztosítani a Látóhatár megjelentetésével és ezt azzal akartuk dokumentálni, hogy folyóiratunkat „Válasz” -ra kereszteljük. A tervtől azon­ ban elálltunk, tekintettel arra, hogy a Válasznak folyóiratcímként való felhasználására nem volt felhatalmazásunk, ennek beszerzése pedig az akkori viszonyok között keresztülvihetetlennek látszott. Hamarosan az is nyilvánvaló lett, hogy emigrációs körülményeink kö­ zött csupán népi szerzőkre korlátozott és a népiség eszmekörének fenntartá­ sára vállalkozó folyóiratot tartósan megjelentetni nem lehet. Ehhez sem a saját erőforrásunk, sem kapcsolatrendszerünk, sem feltételezett olvasótábo­ runk nem volt elegendő. A Látóhatár elindítóinak és munkatársainak belső köre sajátos és egye­ dülálló képlet volt. Irodalmi népisége, nemzeti és társadalmi radikalizmusa, a koalíciós politikában való részvétele következtében bizalmatlanság, sőt el­ lenséges érzület fogadta a nyugati magyarságnak akkor túlnyomó többsé­ gét kitevő negyvenötös menekültek részéről. Ők a népieknek és volt paraszt­ pártiaknak nem bocsájtották meg a háborús politikával való szembenállást, a földreformot, a köztársaságot, a szociáldemokratákkal és kommunistákkal való együttműködést. A negyvenötös menekültek szemében a Magyarországon bekövetkezett helyzetért nemcsak Rákosiék és híveik voltak felelősek, de min­ denki, aki az 1945 és 1949 közötti években közszereplést vállalt, vagy függet­ lenül beállítottságától és szándékaitól a nyilvános megszólalásra lehetőséget kapott. A sommás elítélés csak lassan oldódott fel és oszlott szét, de még erősen érvényesült 1950-ben, amikor a Látóhatár elindult. Működését csak a népiségre központosító folyóiratot nemcsak a szűknek ígérkező olvasói réteg miatt nem lehetett alapítani, hanem azért sem, mert az elindítók körében sem volt egyértelmű a felfogás arról, hogy mi legyen a népiség szerepe és feladata az emigrációban, mire terjessze ki érdeklődését, hol keressen a munkához partnereket és az elkerülhetetlennek látszó kompro­ misszumoknak hol legyen a határuk. A közösségi érzületen és tudaton állan­ dóan csorbát ejtett a személyes nézet és érdek, a minden íróban és értelmi­ 226

ségiben jelentkező individualitás. Ügy éreztük, hogy együvé tartozunk, de a mi közösségünk is - Adyval szólva - mintha mindazok együvétartozása lett volna, „Akik nem akarnak tartozni sehová, ahol nem a nyáj, hanem a karám a fontos". Ezt a társaságot évtizedeken át végigkísérte a karámoktól való idegenkedés, sehol sem érezte jól magát, semmilyen keretet nem tekintett igazán a magáénak, ellenzéki volt mindenütt, kákán csomót keresett, ahol csak tudott. Ezért maradt a népiek kis csoportja mindvégig a frontok között, nem azonosulhatott a kialakult „oldalakkal" és „szárnyakkal", ezért tűnhetett mindenhol az ide vagy oda állástól ódzkodónak, vagyis megalkuvónak. Mindenesetre a folyóiratszaporítással határozott célja volt. Irodalmi és politikai. Irodalmi abban a tekintetben, hogy megjelenési lehetőséget kívánt nyújtani a nyugatra került költők, írók, esszéisták, kritikusok műveinek. Po­ litikai abban a tekintetben, hogy fórumot akart teremteni a nézetek kicseré­ lésének, a demokratikus vitának. Mind a kettőre szükség volt, mert egyfelől kevés volt az irodalmi orgánum, másfelől eléggé elvadult a politikai kultúra és kevés tere akadt a szakszerű diszkussziónak. Fontos célnak bizonyult a színvonal emelése, azzal addig sem az irodalmi alkotómunka, sem a politikai eszmecsere nem dicsekedhetett. A vállalt feladatok teljesítésének, tehát az irodalom serkentésének, a józan, nyugodt és kiegyensúlyozott vita lehetővé tételének, valamint a foko­ zatos színvonalemelkedésnek tudható be, hogy sikerült egy további cél, a nyi­ tottság elérése is. A folyóirat kedvező fogadtatása és az iránta növekvő biza­ lom a kezdeti kis népi magot a munkatársak és rokonszenvezők hatalmas táborává növesztette. Olyannyira, hogy idővel nemcsak a legjelentősebb nyu­ gati magyar alkotók váltak a Látóhatár, illetve Új Látóhatár munkatársaivá, hanem valamennyi számottevő szellemi és irodalmi irányzat képviselői meg­ szólaltak a folyóirat hasábjain. Az elsők között volt Jászi Oszkár és vele a hajdani magyar polgári radikalizmus emigrációban élő alakjai, majd a Nyu­ gat, a Szép Szó, a Magyar Szemle külföldre került volt munkatársai, a Márai Sándor és Kerényi Károly nevével fémjelzett európaiság megtestesítői, azután a katolikus gondolkodók, liberális és szocialista politikusok, végül az 1956 után nyugatra menekült fiatal nemzedék tagjai, valamint az elmúlt évek emig­ ránsai. Három évtizedes szerkesztői munkámban több volt az öröm, mint a boszszúság. Elégedetlen sohasem lehettem. Kevés folyóirat dicsekedhet olyan kitűnő munkatársi gárdával, mint az Új Látóhatár. A nyugati magyar iroda­ lom majdan megírandó szociográfiájának külön fejezete lehetne annak rész­ letezése, hogy milyen áldozatokkal jár az emigrációs íróság. Az emigráns író ingyen ír. Írásaikért csak azok remélhetnek honoráriumot, akik nyugati rá­ dióállomásoknak dolgoznak, vagy annak a kevés lapnak, amely némi tiszte­ letdíjjal honorálja munkatársait. Könyveinek, ritka kivételtől eltekintve, az író a finanszírozója, abban a formában, hogy maga gondoskodik a nyomdaköltségek összegyűjtéséről, vagy saját zsebéből fizeti ki a nyomdaszámlát. A kiadók az esetek túlnyomó többségében csak nevüket és a kiadói tevékeny­ ségre fordított idejüket adják. A nyugati magyar folyóirat- és könyvkiadás­ nak e nyomorúsága közismert, kezdetben még lepleztük, ma már nyíltan beszélünk róla. Minek is tagadni. Az Új Látóhatár munkatársai is minden tisz­ teletdíj nélkül dolgoznak, akárcsak a kiadó és a szerkesztő. Harmincéves szerkesztői működésem alatt, jóllehet a szerzők százaival volt dolgom, csak egyetlen egy akadt, aki kijelentette, hogy csak pénzért ad írást. Könnyen 227

mondhattam le róla, mert olyan jelentéktelen volt, hogy a nevére sem emlék­ szem már. Olykor nem nyomhattam el meghatottságomat, tapasztalván, hogy mily természetességgel ajánlották fel ingyen írásaikat országos hírű nevek viselői, kiknek műveit hazájukban magas összegekkel honorálták, és akik megszokták, hogy az írásért ugyanúgy fizetség jár, mint bármilyen más mun­ káért. Az emigráció e tekintetben is természetellenes állapot, és cseppet sem csodálkoztam, amikor Cs. Szabó László Alkalom című esszégyűjteményének 1982-es budapesti megjelenése után kijelentette, hogy munkájáért illő tiszte­ letdíjat kapva ismét írónak érzi magát. Szerkesztői munkám másik örömteli tapasztalata a folyóirat érdekei és a lappolitikai szempontok iránti nagyfokú megértés volt. Konfliktus abból sohasem keletkezett, hogy szerzőket meg kellett várakoztatni, írásaik kinyom­ tatását halasztgatni, másokat velük szemben előnyben részesíteni. Az idősze­ rűség, valamely téma iránti napi érdeklődés, a műfajok közötti arányosság, a hosszabb és rövidebb közlemények kívánatos egyensúlya a szerkesztőt arra kényszeríti, hogy némely írásoknak másokkal szemben elsőbbséget biztosít­ son, következésképpen mások megjelenését késleltesse. Volt eset, amikor szerzőknek másfél-két évet is várakozniok kellett, míg munkájuk napvilágot látott. A tudományos írók ezt megszokhatták, mert nem ritka az olyan ame­ rikai, angol vagy német folyóirat, amelynek szerzői két-három évig is várnak művük megjelenésére. Elégedetlenek az eseményhez vagy más időszerűség­ hez kötött munkák szerzői voltak, és joggal, mert megtörténhetett volna, hogy mire dolgozatuk napvilágot lát, elveszti aktualitását. A színvonalra való ügyelés következtében az Új Látóhatárt messze elke­ rülik a dilettánsok. Az első esztendőkben még bőven volt dolgunk velük, de a következetesség és makacsság, amellyel a közölhetőség mércéjét magasra emeltük és a folyóiratba nem való írásokat elhárítottuk, eredménye vezetett. Évek óta eléggé kevés szerző keres fel közölhetetlen irományokkal. Ez is öröm a szerkesztőnek, mert értéktelen írásokkal való bíbelődés és reménytelen írók­ kal való foglalkozás fontosabb és sürgetőbb tennivalók elől rabolja el az időt. Idővel az emigrációban élő író nemigen rendelkezik. Miután magyar iro­ dalomból, vagyis írói munkájukból csak igen kevesen élnek meg, mindenki­ nek szüksége van kenyérkereső foglalkozásra, és mivel a nyugaton elterjedt életszínvonal eléréséhez és megtartásához sokat kell dolgozni, a magyar írók­ nak sem marad sok idejük az írói hivatásra. Vonatkozik ez a szerkesztőkre és kiadókra is. Néhány kivételtől eltekintve majd mindenki ezt is mellékfog­ lalkozásként űzi, az estéket, hétvégeket és vakációkat használva fel irodalmi feladatok ellátására. Az Új Látóhatár szerkesztési és kiadói munkája - mind­ addig, ameddig elvégzői nyugdíjas korba nem kerültek - a szabadidő és a pihenő terhére történt. Ennek az egészségre gyakorolt hatása kézenfekvő és káros következményei sem ismeretlenek. És a kárpótlás? Mások nevében nem szólhatok, csak a magam mérlegé­ ről beszélhetek. Nekem kárpótlást bőven nyújtott az a sok figyelem, elisme­ rés, méltánylás, dicséret, amelyben a folyóirat évtizedeken át részesült, és az a kedvező visszhang, amely az olvasók részéről érkezett. A legnagyobb örö­ möt az okozta, ha olyanok adtak hangot elismerésüknek és megbecsülésük­ nek, akik eszmeileg nem a mi táborunkhoz tartoztak vagy esztétikájuk eltért a mienkétől. Itt érdemes emlékeztetni arra, hogy miként az Új Látóhatár semmilyen 228

világnézet vagy politikai pártállás elkötelezettje nem volt, a művészetben és esztétikai ítéleteiben sem cövekelte le magát valamely irányzat, áramlat vagy iskola mellé. Igyekezett az értékre figyelni, és nem arra, hogy a felaján­ lott mű a szerkesztőnek tetsző stílus vagy alkotói módszer terméke-e. Ez per­ sze sok félreértésre adott alkalmat, olykor élénk vitát is kavart, mert volt, aki a művészi konzervativizmust, volt, aki a modernizmust, volt, aki az óvatos­ ságot, a kettő közötti választás kikerülését hánytorgatta fel. Helyes és ered­ ményes szerkesztői politikának mégis az bizonyult, hogy az Új Látóhatár amolyan központi folyóirat szerepét töltve be, nem lehet egyetlen irányzat szócsöve és alkotóinak megjelenési helye, hanem teret kell adnia minden értéknek. Ügy érzem, hogy bármennyire megértem is a különböző iskolák képviselőinek szempontjait, az Új Látóhatár tévedhetett írások megítélésében, abba a hibába azonban nem esett, hogy közölte az értéktelent és elütötte a megjelenéstől az értékest. A folyóirat (és ebből nem vonnám ki a nyugaton megjelenő más irodalmi folyóiratokat sem) legalább annyira tükrözte a nyu­ gati magyar írásbeliség általános színképét és színvonalát, mint a szerkesztő irodalmi beállítottságát. A folyóiratteremtés esetleges fogyatékossága az egész irodalom értékének jelzője. Ha elfogadjuk, hogy jeles irodalmi periódusok kitűnő folyóiratokkal dicsekedhetnek (amire az egyetemes magyar irodalom­ ban is van példa) és kevésbé jelesek vegyes értékűekkel, akkor a nyugati ma­ gyar irodalom és a folyóiratok munkája is kölcsönösen igazolja egymást, ha az egyik jó, feltételezhetően az a másik is és fordítva. Az Új Látóhatár nem lehetett különb a nyugati magyar irodalomnál, de ez sem az előbbinél. A meg­ mérettetésnél azonos eredményre számíthatnak. Ennek az irodalomnak és benne központi folyóiratának a magyar nyelvterületivel szemben volt egy felbecsülhetetlen előnye. A teljes művészi szabad­ ság és minden cenzúra hiánya. A nyugaton alkotó magyar írónak sohasem kellett tekintetét műve megjelenését lehetővé tevő vagy azt megakadályozó hivatalok felé fordítani, nem kellett politikai fordulatoknak írói tevékenysé­ gére gyakorolt hatásától tartania, nem fenyegették közlési tilalmak, nem aka­ dályozták tervei végbevitelében hatósági előírások, témaválasztásában tabuk, politikai indítékú várakozások. Ez nem jelenti azt, hogy bárhova bármit meg­ írhatott. Az Új Látóhatár is hárított el neki politikailag nem megfelelő vagy esztétikailag idegen írásokat. A sajtószabadság nem abból áll, hogy mindenki mindenhová mindent megírhat, hanem abból, hogy valamely társadalomban oly gazdag a sajtó intézményrendszere, hogy minden nézetnek, irányzatnak, pártállásnak megvan a maga megjelenési lehetősége. Ami valakinek nem tet­ szik és nem fogadja el, az iránt bizonyára akad másutt érdeklődés és közlési hajlandóság, vagy végső soron, ha valami semmilyen sajtóorgánumnak vagy kiadónak nem kell, a szerző minden veszély nélkül maga is kinyomtathatja. (Kivételek akadnak: a pornográfia, az erőszak felmagasztalása, a fajgyűlölet, a vallásos érzület tudatos megsértése, háborús uszítás, amit érthető módon helyenként tiltanak és cenzúrával sújtanak, de ez nemigen tekinthető az iro­ dalmi vagy a sajtószabadság hiányának.) A nyugati magyar írót kifejezési és közzétételi szabadságában semmi sem korlátozza. Persze, van olyasmi, mint a közvélemény nyomása, a fennálló in­ tézményrendszer beállítottsága, elismert vagy elfogadott tekintélyek érzé­ kenysége. Ez kétségtelenül kihathat az írói munkára, különösen ha az társa­ dalmi és politikai vonatkozású; a szerzőket öncenzúrára kényszerítheti, de a szólás és publikálás lehetőségétől nem üti el. Akad erre is példa. Vannak a 229

nyugati magyarság körében is személyek, intézmények, vállalkozások, akciók, amelyekhez a társadalmi reakciótól való félelemből csak kevesen mernek hozzányúlni, van, amihez senki, valamilyen magyar érdek sérelmétől tartva, de ez az önfegyelmezés és tartózkodás sem teheti érvénytelenné azt a meg­ alapozott felismerést, hogy nyugati magyar író szabadon írhat. Volt egy időszak, amikor bizonyos tényeket és igazságokat csak a ma­ gyar nyelvterületen kívül lehetett kimondani. A nyolcvanas évek végére ez a helyzet megváltozott, és most már eléggé összezsugorodott az a terület, amelyen az emigráció korrekciós szerepe érvényesülhet, és például az Új Lá­ tóhatár, amely ezt a korrekciós szerepet igyekezett mindig gondosan, lelkiismeretesen és felelősséggel ellátni, a mostani fejlődés ütemét véve alapul, a kilencvenes évek beköszöntével nyilván felteszi magának a kérdést, hogy szükség van-e még ilyen szerep betöltésére, ha a független szellem és a sze­ mélyi, közösségi autonómia hangja Magyarországon is megszólalhat. A négy évtized mérlege az eredmények és a kudarcok egyensúlyát mu­ tatja. Eredménynek könyvelhető el mindenesetre az a körülmény, hogy a fo­ lyóirat megérte a negyvenedik évfolyamot, ami nem lett volna nagy teljesít­ mény, ha egyetlen személy vagy intézmény irányította és tartotta volna élet­ ben. A mi esetünkben azonban megszakítás nélkül eltérő írói alkatú és vér­ mérsékletű személyek együttműködésén nyugodott a folyóirat léte. Története nem volt mentes kisebb-nagyobb belső feszültségektől, válságoktól, kiválá­ soktól és szakadásoktól. Mégis volt benne annyi kohézió, hogy a közös szem­ lélet és törekvés egységében együtt tudtak maradni olyanok is, akik részletkérdésekben sokszor nem értettek egyet. Ugyancsak eredménynek könyvelhető el, hogy a folyóirat Márai Sándor Halotti beszédétől kezdve a legfrissebb irodalmi termésig maradandó értékű alkotásoknak adott megjelenési lehetőséget. Különszámokkal tisztelgett olyan kimagasló egyéniségek életműve előtt, mint - sorrendben - Jászi Oszkár, Ilylyés Gyula, Németh László. A műfajokat tekintve a szépprózánál és a költé­ szetnél nagyobb figyelmet keltettek az esszék és tanulmányok, tehát az érte­ kező próza, amely Magyarországon is minden másnál elevenebb érdeklődést tudott kiváltani az Új Látóhatár iránt. Az irodalomtörténeti és történettudo­ mányi irodalomban a folyóiratra történő hivatkozás főleg az értekező prózai terméssel függött és függ össze. Nem lebecsülendő a politikai felvilágosító és eszmetisztázó tevékenység, amely mind az emigrációban, mind Magyarorszá­ gon nemcsak helyeslést, de sokszor ellenkezést váltott ki. Ez a folyóirat ugyanis évtizedeken keresztül frontok között állva, vagy egy más képpel érzékeltetve, két trapéz között lengve igyekezett a szélsősé­ gektől mentes, józan, kiegyensúlyozott, higgadt, demokrata szellemiség hang­ ját hallatni. Az üres szócséplést, a csak szólamokban megnyilvánuló hazafiságot, az érzelmi politizálást, a nem érdemekre, csak hivatalokra épülő tekin­ télytiszteletet, a gyűlölködést és türelmetlenséget elvetette, amivel nemcsak a hivatalosság mezében tetszelgő személyek és intézmények haragját váltotta ki, de ezek közreműködésével olykor a befogadó országok hatóságainak köz­ belépését is. Amikor 1953-ban a Nagy Imre-féle új szakaszban rejlő lehetősé­ gekre mutatott rá, vagy amikor 1956-ban arra figyelmeztetett, hogy a keletközép-európai népek függetlenségi küzdelmükben nem számíthatnak nyugati katonai támogatásra, nemcsak az emigránstársak neheztelését és dühét vonta magára, hanem a feljelentések özönét is. (Csak zárójelben jegyezném meg, hogy noha nyugaton minden kinyomtatható és megjelentethető, az állampol­ 230

gárság nélküli menekült mindenféle politikai erők kiszolgáltatottjává válhatik, ha vélt vagy valóságos érdekeket és érzékenységet sért. Ezt mi is meg­ tapasztalhattuk. Bikich Gábor évekig nem tehette be lábát Franco Spanyolor­ szágába, Vámos Imre sem, aki előtt Svájc is lezárta két esztendőre a határait, Kovács Imre állását vesztette, Molnár József hetekig vesztegelt Ausztriában, mert a német hatóságok nem engedték be az országba, nekem ugyancsak a bonni kormány tagadta meg a vízumot, majd fél évig nem utazhattam be és amikor csellel mégis visszatértem lakhelyemre, kiutasított az országból, és csak szerencsémnek köszönhettem, hogy nem toloncoltak ki erőszakkal. Nem volt tehát minden kockázat nélkül a különböző erődrendszerek között a né­ zetek és vélemények függetlenségét fenntartani.) Mégis, a gondolkodó és jó ­ zan nyugati magyarok körében többségben voltak azok, akik értékelték és megbecsülték a folyóirat küzdelmét az emigráns álmodozások és önáltatások ellen, a helyzet elfogulatlan elemzése és a tennivalók reális megtervezése ér­ dekében. A politikai realizmus vezette Kovács Imre, Borsody István, Gombos Gyula, Szabó Zoltán, Molnár József, Sztáray Zoltán tollát, és például Kovács Imre éppen az Új Látóhatárban dolgozta ki a politikai gradualizmus ma is érvényes elméletét, amely szerint a fennálló nemzetközi erőviszonyok között Magyarország a tragédia veszedelme és nagyobb megrázkódtatások nélkül csak fokról fokra haladhat előre a demokrácia, a szabadság, az önállóság útján. Ez a higgadtság és mérséklet Magyarországon legfeljebb az írók és a jó ­ zanul gondolkodó értelmiségiek körében számíthatott figyelemre és méltány­ lásra. Az uralmon lévők és kormányzók a maguk sematikus gondolkodásában és fekete-fehér szemléletében észre sem vették a nyugaton élő magyarok kö­ zötti különbségeket. Csak azt látták, hogy politikájukat bírálják és megfogal­ mazni igyekeznek olyan gondolatokat, felismeréseket, törekvéseket, amelyek Magyarországon nem juthattak nyilvánossághoz. A Rákosi-korszakra nem ér­ demes szót vesztegetni, sem arra az időre, amikor az ország még annak bé­ nultságában élt, de sajnálatos, hogy még a legutóbbi időkig is az Új Látóha­ tárral szemben csak a tagadás és az elutasítás jellemezte a hivatalok maga­ tartását. A gyűlölködő, hamisító, rágalmazó hírlapi cikkeket szervesen egé­ szítette ki a lappéldányoknak az olvasók előli elzárása a könyvtárakban, dugáruként való kezelése a határokon és elkobzása (robbanóanyagként) a postahivatalokban. Remélem, ennek vége, és a mai felszabadultabb, nyitottabb, emberségesebb magyar politikai légkör elbír egy külföldön készülő, kritikus beállítottságú és véleményét nyíltan, kendőzetlenül kimondó, valóságos prob­ lémákkal foglalkozó és gondolkodásra serkentő szemlét. Nem magunk miatt, mert az Új Látóhatár megvolt és meglesz a magyarországi nyilvánosság nél­ kül is, de talán a lehetőségeit mérlegelő és a megújuláson, reformokon, de­ mokrata kibontakozáson töprengő magyarországi olvasók hasznára válhatnék egy olyan folyóirat, amelynek szerzői az idegenben élés távlatából és külföl­ di tapasztalatok birtokában szemlélik a magyarság sorsát, lehetőségeit és esé­ lyeit. Mérleget készítve illenék szólni a kudarcokról is. Talán többet lehetett volna tenni annak érdekében, hogy a nyugaton született magyar műveknek nagyobb legyen a visszhangjuk. Az Új Látóhatár mintha tudomásul vette vol­ na, hogy ahol élünk, az irodalom nem esemény. Új vers, elbeszélés, regény csak nagyon ritkán beszédtéma. Oka ennek talán az is, hogy nincs igazi iro­ dalmi élet, az irodalom művelői a világban szétszórtan élnek, és az olvasók 231

másutt, mint a szerzők. Írókat, folyóiratokat, kiadókat, értelmiségi társaságo­ kat és az irodalom iránt érdeklődőket száz, sokszor ezer kilométerek válasz­ tanak el egymástól. Egy Bécsben született vers hónapok múlva jut el az auszt­ ráliai olvasóhoz, egy Amerikában készült regény útja Rómáig heteket vesz igénybe, és a Münchenben nyomtatott időszerű társadalompolitikai mű is hosszú heteket utazik, míg megérkezik mondjuk Buenos Airesbe. Ez vonatko­ zik a folyóiratokra és a személyekre is. Az érintkezés a levelezésre redukáló­ dik, kivéve az évi értelmiségi konferenciákat, amelyeknek közönsége ugyan­ csak azokra korlátozódik, akik a közelben laknak. Ebben a megosztottságban és szétszórtságban nehéz élénk és pezsgő irodalmi életet fenntartani, az iro­ dalmat eseménnyé és a műveket beszédtémává avatni, de talán mégis lehetett volna ennek érdekében valamit tenni. A többi között hatékonyabb kritikai tevékenységgel. Valaki helyesen állapította meg, hogy a nyugati magyar iro­ dalomban vannak kritikusok, de nincs kritika. Úgy értve, hogy rendszeres, módszeres, a szerzőket segítő és műveik értéke felől eligazító kritika. Joggal panaszolja sok költő és elbeszélő, hogy nem kap kellő olvasói és kritikai vissz­ hangot, bizonytalan, hogy ér-e valamit, amit alkotott, és milyen irányba for­ dulhatna, hogy ne kerüljön zsákutcába. Valóban, ez a helyzet fogyatékossá­ gaink és kudarcaink egyike. Meggyőződésem, hogy az Új Látóhatárnak job ­ ban kellett volna küzdenie a közöny, az elhallgatás, írói teljesítmények fel nem ismerése ellen. Mozgalmat sem tudott teremteni a folyóirat körül, de még csak igazi közösséget sem, amely annyira a magáénak érezhetné, hogy gondok nélkül tekinthessen a jövő elé. Ránk is áll, amit Babits írt egy versé­ ben a húszéves Nyugat ünnepére: „A tenger zúg még és a szikla áll / S mi fulladunk és köveken zúzódunk". Olykor kételyeim támadnak, vajon helyesen reagálunk-e mindarra, ami napjainkban Magyarországon történik, jóllehet tájékozottságunk frissebb és megalapozottabb, mint bármikor a múltban. Munkatársaink tekintélyes része rendszeresen vagy gyakran hazalátogat, sok személyes élményt és tapaszta­ latot gyűjt, némelyek közvetlen kapcsolatban állnak a magyar társadalom önszerveződésének eredményeivel, a szaporodó független és autonóm társa­ ságokkal. Vajon lecsapódnak-e a folyóiratban azok a felismerések, amelyeket Magyarországon szereznek, és kialakulhat-e mindebből valamilyen, másoknak is hasznot kínáló közfelfogás? A mostani időt szokás összehasonlítani 1953-mal, a rövid életű „új sza­ kasz" politikájának megindulásával és 1956 tavaszával-nyarával, az akkor észlelt és főleg az értelmiséget érintő erjedéssel. Mint minden párhuzam, persze, ez is sántít. Abban azonban van valami hasonlóság, hogy a társada­ lom akkor is, ma is a demokratikus kibontakozás lehetőségeit és esélyeit la­ tolgatja, beleértve annak mérlegelését, hogy a nemzetközi erőviszonyok és a belső adottságok milyen magatartást engednek meg. A realitások tudomásul­ vétele ma ugyanolyan parancsoló szükség, mint volt 1953-ban és 1956-ban. A gradualizmus, a fokozatosság sem vesztette el érvényét, és gondolom, a tennivalók és megvalósulási esélyek kellő átgondolásának hiánya, vagy en­ nek fogyatékossága ma ugyanúgy a kívánatossal ellentétes eredményhez vezet, mint többször történelmünk folyamán. Kérdés, hogy a nyugaton élő magyarok a mai állapotok és a sürgető fel­ adatok átgondolásának fázisában mivel járulhatnak hozzá a helyes és reális elhatározások megszületéséhez. Kétségtelenül azzal elsősorban, hogy nyugati tapasztalataikat kamatoztatják, és arról igyekeznek a magyarországi közvé­ 232

leményt felvilágosítani, hogy mértékadó és felelős nyugati körök hogyan íté­ lik meg a magyar lehetőségeket és esélyeket. Azt mindenesetre jó lenne el­ érni, hogy a magyar társadalom ne a nyugati propagandából, hanem a való­ ságos nyugati érdekekből, szempontokból és politikai törekvésekből ítéljen. Ezek felismerésében segíthetnek a nyugaton élő magyarok. És abban, hogy ne ismétlődjenek meg korábbi tévedések. A helyes eligazodás érdekében a felelős kormányhivatalok vélekedésére és magatartására jobban kellene fi­ gyelni, mint a szenzációkra éhes napi sajtóra vagy népszerűséget hajhászó (gyakran ellenzéki, tehát felelősség nélküli) politikusokra. Nemrégen olvas­ tam Illyés Gyula 1968-as naplójegyzeteit. 1968. augusztus 30-án ezt jegyezte be naplójába: „A nyugati vezércikkek és díszszónoklatok 1956 óta mindmáig kerékbe tört, keresztre feszített mártírnak, magatehetetlen — minden akara­ tától megfosztott - áldozatnak ábrázolták Magyarországot. S ugyanezek a vezércikkek s díszszónoklatok hirtelen most azért mennydörögnek, hogy a csontjatört mártír, a fára szegzett áldozat mért nem ugrik talpra, mért nem vívja meg helyettük és értük ezúttal is a harcot." Hasonló jelenséget észlelni ma is. Egyfelől (némely amerikai és nyugat-európai lapok, nyugati magyar rádiók, emigráns újságok részéről) annak hangoztatását, hogy Magyarország továbbra is a Szovjetunió csatlósa, a gorbacsovi politikával szemben ajánlatos óvatosnak lenni és sikerében sem lehet feltétlenül bízni, Magyarországon meg lényegében semmi sem változott meg, hiszen továbbra is egypártrendszer létezik, a párt vezető szerepe nem ingott meg, az erőszakszervek változatla­ nul a helyükön vannak. Ugyanakkor azonban nem értik, hogy ez a változat­ lanul önkényes hatalom miért nem viselkedik úgy, mint a nyitott és szabad országok kormányai, miért akadályozzák meg, hogy a társadalom akarata za­ vartalanul győzedelmeskedhessek. Sürgetik, hogy cselekedjék általuk vélt természete ellen. Ez irreális gondolkodást tükröz, mert ha a mai magyar rend­ szer nem változott meg, akkor nem várhatók el tőle demokratikus reformok és viselkedésformák, ha meg ilyesmit számonkérni indokolt, akkor az a rend­ szer mégiscsak más, mint volt a korábbi. Ezzel a gondolkodásbeli ésszerűtlenséggel nemcsak külföldön, de Magyarországon is találkozunk, ami nem csökkenti annak fonákságát. A mai enyhültebb légkör és emberségesebb ál­ lamvezetés a magyar nép vívmánya, megkérdőjelezése ennek lekicsinylése. „Kevesebb rajongást és több alkotó munkát" - írta M óricz Zsigmond folyóirata, a Kelet Népe beköszöntő cikkében. Az Új Látóhatár is erre töreke­ dett az elmúlt évtizedek folyamán. Ami engem illet, a vállalt feladatot és a munkát helyeztem mindig az előtérbe. Szerkesztői tevékenységemben is arra törekedtem, hogy amit teszek, a mesterségbeli, szakmai kívánalmaknak meg­ feleljen. Idegenkedtem annak látszatától, mintha ezzel valami küldetést tel­ jesítenék és nemzeti szolgálatot végeznék. Küldetésem nem volt, szolgálatra sem kért fel senki. Mint társaim, én is önként vállaltam a feladatot, hogy se­ gítek egy jó folyóiratot életben tartani. Erre szükségem elsősorban nekem volt, mert enélkül talán nehezebben viseltem volna el a száműzetés és a hon­ talanság, a szülőföldtől való elszakadás és a világba való kivetettség kínjait. Valójában a lélek, a szellem, az idegek amolyan terápiája, gyógykezelése ez. Gyógymód a szellemi tespedés, a tunyaság, az érdeklődés beszűkülése ellen, a magyar nyelvben és irodalomban, történelemben és hagyományokban, a virtuális Magyarországban való megmaradás érdekében. Ha ebből az egyete­ mes magyar irodalomnak is származott valami haszna, a nyereség kétszeres volt. 235

HATÁR

GYŐZŐ

A kétezredik év Ilia Mihálynak

én vagyok az izgató és én vagyok az izgatott hallgatom a biztatót és biztatom a holnapot én vagyok a demagóg és én vagyok a néptömeg mindenkinek hazudok és nem hiszek már senkinek én a fennen-hallgatóság s én a le- s kihallgatott én a közrendőrbiróság - s közrend által zargatott én a rangos lefülelő s én az alja-leíülelt én a foglárfelügyelő s én a fogoly felügyelt én vagyok a nyakvágó kés én a csonkolt törzs a nyak én a veszett főbíró és én - kik vesszőt fussanak irodalmi főhatóság: ideális zúzdagép én vagyok a szépíróság és a könyv mit zúzni szép én a zárt osztály lakója - ápolt és az ápoló kényszer zubbony rámrakója: hátrakötve — hátha jó ! én vagyok a cinkelt kártya s én a kártyacinkelő én a lyuggatott szüzhártya s én e rútságmívelő én lekozmált én a kozma én ki nő a sarkon áll s kurvaságért ostorozva - én ki bordélyt patronál én vagyok a kárvallottja s kártevő én huligán útonállás vén halottja: csörgőpénze-hagyta rám perzekútor köröző és körzetében körözött: én vagyok a lókötő és én a ló mit elkötött én a vásár rabszolgája s én a rabkereskedő verítékkel megszolgálva - emberjószág és Vevő én a vámkirendeltség és én csempésző tettenért: kábszeresnek nagy leégés: értem jár a vamzerért véradó és én a vér - a fertezett s a fertelem kapja-szipja már a véna: jól kibántatok velem én a hadak országútja ezredév történület én a vak tatár puruttya s én a gázolt rémület én a Hódító Hiéna - s bölcső én és hintaló én a Népirtó és én a nép az irtaniváló én a Szent Intelmező és én a megintelmezett én a szentelt Vérmező és én a nem-kegyelmezett én az Örök Üdv garatja s falraírt Mene Tekel én a tölcsér Kárhozatra s én a Mennybemenetel véghetetlen Végességem lét egészét éri át: e l m é m játssza vélem-nékem ezt a rongy komédiát

234

Á GH I S T V Á N

Apám centenáriuma (N agy Béla 1889. január 2 6 -)

Húsz éve föld a főldben.

magzat az anyaméhben, száz éve megszületett, húsz éve a világgal annyira Egy, mint egy parasztgyerek, nem a zöld padon zsugorodó öreg, kinek kalapja orrára esett.

Apasztják már az én holdamat is. Éltetlek ötven évvel közelebb! A földművest megműveli a föld, szeptemberben megszántja, beveti, leszüreteli ugyanakkor, mikor dérbe konyulnak zörgő zászlai, érvénytelenül, mint földre tapasztott vadsóska-levelek, fagyos göröngy ver belőle kötelet, tetszhalottá teríti ugyanakkor, mikor a sírdomb a szomszéd toronyból kilódult hóharang és zeng tovább, míg szét nem szórja csontja foszforát a méregzöld vetés alá, sarló-bordáival, kasza-karral arat, cséphadaró lábszárcsontjával veri a rozskévét, csigolyáival őröl, darál, szilvás szérűből irtott vadcsalán, fedező csődör, kanca, kiscsikó, működő mintagazdaság-apám. Ne lássam soha koponyád! Éltetlek ötven évvel közelebb!

235

RÁKOS S Á NDOR

K ét töredék eg y önéletrajzhoz 1

ocsúdtam mint vak kutyakölykök hatalmas sodrásba vettetvén rémületem súgta2 hogy élek valami szirten fönnakadtam két végtelen közé szorult ébredő először a helyre létezésem árnyéknál is vékonyabb azután magamra riadtam előttem bonthatatlan végtelenség „hol vagyok?" - hasított a kérdés mögöttem bonthatatlan végtelenség „k i vagyok?" - nyomban így a másik léttelen lélegzettelen feleletül voltam s magyarázatként nem-élő időtlen időkig érzékeimlélegzettelen s elmém ködéből léttelen egy látható s egy láthatatlan nem-élő leszek időtlen időkig világot vaksin teremtettem e tudás bére életem bűnhődnöm minden percemmel ezért kell nem szenved a kő nem tud az időről nem szenved a por nem tud a halálról rebben ama Szem és előbb semhogy pillája megrezdülne máris tört szalmaszál csavart pályán lebegve hullok alá a semmibe halandó 236

Elsüllyedt városok él bennem város nem is egy süllyedten atlantiszi mélybe volt-utcán rég-holt emberek járnak-kelnek mint egykor élve minden maradt mint hajdanán óramutatói lehulltak nincsen idő mely hajtaná jövőbe sietni a multat s noha csak bennem s általam e kölcsön-élet néha átüt életemen olyan hatalmas kár hogy létemhez kötve van túl nem élhet s ha tűnök eltünt velem együtt hamuvá hamvad

Füst Milán tárgyai szeretted a tárgyakat fojtott létezésük lélegzet nélküli másvilágát mohó szellem szeretője a meztelen anyagnak mikor vésőd a rézbe kóstolt réznyelven szólt a Mindig Egy kezed között metafora-tömörré kalapált kerek hamutálca szipkák tollszárak nehezékek kis asztalokon szétszórt míves holmi a világnagy bazárból magadévá válogatott asztallapnyi bazárok hol van botod kalapod sárcipőd a rettenetes mindenség melyik zugán rejtőznek arcuk eltakarva más tartományba szökött tárgyaid

SZEPESI

ATTILA

Goya-capriccio A légen át rajban suhognak, undok szellet lobog utánuk. A tornyok és tetők felett csapong üszkös, fekete szárnyuk. Uram, a te játékaid, egykor te teremtetted őket: álmunk veszett ordasait, az emberarcú dögevőket.

Esztendő Sok volt a hánytorgás, felejtett méz, madarakhoz címzett pa­ naszszó. Mészárszék alvadtvér-szaga, próféciák kanálisbűze és roncstelepen koppanó muzsika. Sok volt a filmszalagok homálya, vakáblak-csönd, országhatárok felett szállongó keselyű-hír. Sok volt az asztaltáncoltató közgazdászok dadogása, az elsüllyedt ha­ rang, a pincelakásokban felejtett halott. Sok volt a húsvéti részeg okádás, a múltba-foszlott gyertyafény meg a fakabátok tánca. Fe­ kete háttérben fekete hadak vonultak az emlék legalján: heréitek és kurvák farsangi menete. Nincs zene többé. Máglyára dobálva égnek a hangszerek: a hegedűk, a cimbalmok, a bőgők. Csak egy denevér kering a torony körül. Csak egy eltévedt sirály rikolt nap­ hosszat a mérgezett folyón.

238

LENGYEL A N D R Á S

A LIBERALIZMUS ÚJRAALAPOZÁSÁNAK KÍSÉRLETE A Szép Szó történetéhez „mert megoszlik, mint az egy-élet, az egy-igazság maga is" (József Attila)

1 E gy fo ly ó ira t, le g y e n ön m a g á b a n b á rm ily érd ek es, a k k or v á lik eszm etörtén etile g igazán jelen tőssé, ha a la p n em pusztán a k ü lö n b ö z ő típusú és szín von a lú k é z ­ iratok „le r a k ó h e ly e " , v e g y ü lé k e , d e - s ez a szerk esztő m eg ítélésén ek talán le g fo n ­ tosa b b szem p on tja - v a la m e ly n a g y irán yzat k ialaku lásának e lő k é sz ítő je , m a jd g ó co sító k ö z e g e is. Ez p ersze részb en „ s z e r e n c s e " k érd ése is ; van n ak h osszú történ eti id ő sza k o k , a m ik or a m ély b en k é sz ü lő d ő ú j elem ek m é g nem h atják át a g o n d o lk o ­ dást, je le i csak elszórtan, sp oradik u san , más term észetű m entális k ö z e g b e á g y a zot­ tan jelen tk ezn ek , a m ik or tehát a m a jda n i irán yzat m e g fo r m á ló d á sa m ég n em leh et­ séges. D e van n ak id ő k — s u tóla g v issza tek in tve az összes v á ltá sk orszak ily en n ek lá tszik a m ik or összesű rű söd n ek az esem én y ek , s a pan gás, a fö lb o m lá s ek lek ti­ cizm usát m arkáns sa já tossá gok ka l re n d e lk e z ő új (v a g y leg a lá b b is ú j fu n k c ió jú ) g o n ­ d o lk o d á si tö re k v é s e k v á ltjá k fö l, a m ik or tehát, lá tszóla g h irtelen , e g y n a gy irányzati á tren d eződ és m e g y v é g b e . A m ély á ra m ok fölszín re k erü lése történ ik csa k m e g p e r ­ sze ily e n k o r is ; va la m ely új irán y za th oz szervesen h ozzá ta rtozik s z o c io ló g ia i bázisa, m ely k iterm eli, s am ely eszm éib en saját m agát, érzelm eit, érd ek eit ism eri fö l. D e e „fö ls z ín r e k e r ü lé s " m ég sem va la m i spontán, irán yitatlan fo ly a m a t; a fé lig v a g y egyáltalán n em artikuláltra „ r á k ell ére z n ie ” , k i k ell m on d a n i v a la k ik n ek , s az e g y ü ­ v é tartozó, egym á st k ie g é sz ítő , értelm ező, erősítő, d e szü k ségszerű en szétszórtan m e g je le n ő résztörek v ések et e g y sé g e s m e d e rb e k e ll terelni. A fo ly ó ir a t tehát, ha f e l­ adatát teljesíti, ily en fö ls z ín re em elő, e g y sé g e sítő szerep et is b etölt. A m a g y a r sa jtótörtén etb en is szám os ily en fo ly ó ir a to t ism erü n k. Ily en irá n y za t­ k é p z ő szerepű lap v o lt a S zép Szó (1 9 3 6 -1 9 3 9 ) is, a m ely - m a m ár látható — n em pusztán J ó z s e f A ttila versein ek ren d szeres k ö z lé sé v e l, d e az eltem etett, „ l e ír t " lib e ­ ralizm us ú jra a la p ozá sá n a k k ísérletév el, az e g y én i sz a b a d s á g jo g o k soha el nem a v u l­ ható eszm é jé n e k k ö z é p p o n tb a állításával jelen tős eszm etörtén eti szerep et játszott. Sőt, a lap elsős orb a n n em a zsen iális k ö ltő fó ru m h o z ju tta tója k én t tartandó szám on (ez is érd em e, p e r s z e ), h an em az e g y én i sz a b a d s á g jo g o k fon tossá g á n a k - s a k k or k ü lön ös aktualitásának - tu d atosítójak én t. E szerepét csak n em e g y e d ü l vállalta, s ez a lapn ak a k k o r is je le n tő sé g e t ad, ha - a p o lo g é tá iv a l ellen tétben - nem tévesztjü k szem e lő l ú tk eresésü k tétovaságait, eg y old a lú sá g a it, g y ö n g e s é g e it, s ha tu dju k , h o g y J ó z s e f A ttila k orsza k os je le n tő sé g ű k ései k öltészete m ellett a S zép Szó k ev és igazán jelen tős irod a lm i m ű vet ad ott k özre. D e szerep én ek m eg értéséh ez m esszire, leg a lá b b 1 9 1 9 -ig vissza k e ll n yú ln i. A 20. századi m a g y a r eszm etörtén et e g y ik n a gy s k öv e tk e zm é n y e ib e n m á ig ható ford u la ta u g y a n is k étsé g k ív ü l 1919-ben k öv etk ezett b e . A ford u la tn a k , p ersze, m e ­ ly e t ez az évszám szim b olizá l, e lőzm én y ei m esszire visszan yú ltak, s m aga a ford u la t sem teljesed ett ki eg y etlen év en b elü l. D e annyi b iz o n y o s , 1919 e g y n a g y an tilib e-

239

rális ford u la t áttörését h ozta m eg , s ezt k ö v e tő e n , v olta k é p p e n m á ig, a lib erá lis esz­ m é k M a g y a r o r s z á g o n m argin ális p o z íc ió b a k erü ltek (sőt eg y es szak aszok ban fö ld alá is k én y szerü ltek ), eseten kén t p e d ig az elle n sé g k é p klasszik u s m egtestesítői let­ tek. M in d e n va la m en n yire is szá m ottev ő irán yzat a lib era lizm u ssa l szem ben állva, azt g y a k orta tételesen is tám adva fog a lm a zta m eg ön m a gá t. (Ez p ersze ön m agában m é g n em lett v o ln a föltétlen ü l b a j, d e - k id erü lt - a lib era lizm u st tám adó, elv ető irá n y za tok a zok a t az ala p értékek et, azok a t a cé le lv e k e t sem in tegrálták m agu kba, m e ly e k a lib era lizm u s történeti form á in a k „e la v u lá s á v a l" sem szűntek m eg az e m ­ b e rh e z m éltó élet eszm én y ein ek s íg y e lő s e g ítő in e k lenni. A z e m b erek v éd telen ek k é vá lta k e g y sor em b ertelen ség -eszm év el, s a z o k k ö v e tk e zm é n y e iv e l szem ben , d iszk red itá lva tö re k v é se ik ala p rétegét, ala p eszm én yét is.) H o g y az 1 9 1 8-ban fö llé p ő k om m u n isták „n y e r s k om m u n izm u sa " (ha tetszik : „m e ssia n isz tik u s", u tób b p e d ig „b ü r o k r a tik u s " szektássága) lib era lizm u s-ellen es is v o lt, é p p ú g y tagadhatatlan, m int az 1 9 1 8 /1 9 -b en m e g s z e rv e z ő d ő in tran zin gen s e lle n ­ forra d a lm á ro k é , a k ik , k özism ert, h evesen tám adták a „n e m z e tv e s z tő lib era lizm u st". D e e k ét (egym ással e g y éb k én t élesen szem b en á lló) irán yzat h ívei - r ö v id k o n ju n k ­ turális p eriód u st leszám ítva - v é g ü l is k ev esen v olta k , a forra d a lm a k (1 9 1 8 - 1 9 - 2 0 ) n a g y történ elm i k a ta k lizm á ja után szerep ü k és b e fo ly á s u k je len tősen csök k en t. Á m a z o k az irá n yza tok , a m ely ek m ár az e lle n fo rra d a lo m terem tette ú j k on stellá ciób a n fo rm á ló d ta k ki s lettek jelen tőssé, m agu k is an tilib erá lis k arak terű ek lettek, e g y ­ m ástól b á rm ily sok m in d en választotta el is ők et. A 19 utáni é v tize d e k eszm etörté­ n etén ek k ezd etén á lló k ét leg h a tá sosa b b id e o ló g u s , a történ ész S zekfű G y u la s m in ­ d en ek előtt az író S zabó D e z s ő - m int m a m ár ism eretes - egya rá n t a lib era lizm u s kritik á já ra ala p ozta k o n c e p c ió já t, s írásaik ig en széles k ö rb e n an tilib erá lis a ttitű d ö­ k et n épszerűsítettek. Szekfű , m int arra F aragó B éla fö lh ív ja a fig y e lm e t e g y n a g y ­ ív ű és k öv etk ezetes lo g ik á jú e sszéjéb en , „ a m orá lis tek in tély elv en és az e rk ölcsi tö ­ k életesség tiszteletén a la p u ló k o n z e rv a tiv iz m u s " szétbon tásában m arasztalta el a liberalizm u st, s ú g y látta, „ u t ó b b le fo ly t lib erá lis fé lszá za d u n k " „ a d ek a d en cia s z o ­ m orú k o r s z a k a " v o lt (Irod a lm i Ú jság, 1988. 1. sz. 13., 12 .). P ro g a rm ja is, en n ek m e g fe le lő e n , e g y a n tiliberális k arak terű k on zerv a tív reform izm u s le tt: k ö z ir ó i s szer­ k e sztő i te v é k e n y sé g e je le n tő s részb en e g y ily e n r e fo r m k ibon tak oztatásán ak s z o l­ gálatában állt. S zabó D e zső a n tilib era lizm u sa en nél jó v a l radik á lisa b b n a k b izon y u lt, s hatása is összeh ason líthatatlan u l széleseb b k örű lett. K ritiku sai általában „ f a j i " eszm éit, írásai z sid óellen es k itételeit szok ták b írá ln i, m int k ü lö n ö se n v e szély esek et — a p o lo g e tá i p e d ig e terü leteken m en tegetik . E szm etörtén etileg azon b a n le g a lá b b annyira lén y eg es, h o g y - m eg in t F a ra g ó B élát id é zv e - „S z a b ó a lib erá lis fe lfo g á s k ö z é p p o n tjá b a n á lló in d iv id u a lizm u st" is b írálta (u o .). A zt az in d iv id u a lizm u s-elv et, am ely - a h og y N ém eth G . B éla írja - tiszta fo rm á já b a n „ a z eu róp a i tá rsadalom - és tu d a tfe jlő d é s leg m a g a sa b b c é le lv é t" testesítette m eg . H isz eb b e n a cé le lv b e n „ a z ön m a g u k at szem é ly isé g g é a lk otott eg y é n e k s z ö v e tk e z é sé b ő l, k ö lc s ö n ö s s é g é b ő l szer­ v ezett tá rsa d a lom ; s fo r d ítv a : a társadalom , a m ely az e g y é n e k a u ton óm , ön elv ű sze­ m é ly is é g g é válását m e g e n g e d i, m in d en e szk ö zze l e lő s e g íti s föltétien b iztosítja — lett a leg m a g a sa b b eszm én y. [ . . . ] A z e g y é n [u gyanis) a k k o r s z o lg á lja le g jo b b a n a k özt, a társadalm at, ( . . . ) ha m in él érték eseb b szem ély iség et k o v á c s o l e g y é n is é g é ­ b ő l, a lk o tá s a ib ó l." „ A lib era lizm u s fe lv ilá g o s o d á s o s rom an tikus, sőt m ég p ozitivista n a g y g o n d o lk o d ó i is (em lék ezzü n k M illr e ) íg y g o n d o ltá k ezt m int elvet, ha az utat h ozzá nem tudták is m e g fe le lő e n k ije lö ln i; s ha a lib era lizm u s eg y es v á lfa ja i és k o r ­ szakai, k ivá lt a kapitalizm u ssal e g y ü ttfe jlő d ő , v é le ö s s z e n ö v ő , n éki a lá ren d előd ő v á l­ fa ja i és k orsza k a i k eg y etlen ü l m eg csú foltá k is ezt az elv et és ezt a c é lt ." (M a g y a r N e m z et, 1988. ja n . 9.) S az elvetett m a g y a r lib era lizm u s és in d iv id u a lizm u s-elv h e ­ ly é re S zabó D e z s ő a b izon y ta la n u l értelm ezh ető „ f a ji testvériség p é ld a a d ó d e m o k ­ r á c iá já t" állította. A z a n tiliberalizm u s e form á in a k térh ódítása a lib era lizm u s általán os célelv ein ek rom b olá sá n , tá rsa d a lom szerv ező szerepü k e lfed ésén túl, já ru lék osa n a m agyarság értelm ezésén ek e g y ö n k o rlá to z ó , sőt ön cso n k ító form á já t is elősegítette. A kulturális fa j-k o n c e p c ió , m e ly k ü lö n b ö z ő m érték b en és intenzitással u gyan, v is z o n y la g széles

240

k örb en hatott, íg y - h ív e i esetleges szu b jek tív szá n d éka itól fü g g etlen ü l - az „ o r sz á g la k ó k "-n a k m a g y a rok ra és id e g e n e k re (e ls ő d le g e s e n : z sid ók ra ) bontását e red ­ m én yezte. A m o d e rn izá ció t a d d ig h o r d o z ó s m en ed zselő le g fő b b , b á r ön m a g á b a n is ig e n erősen rétegezett cso p o rto t, a zs id ó s á g o t p e d ig le g jo b b esetb en is gy a n ú b a k e ­ v erte, m a jd n y ílt e llen ség n ek n yilván ította. Ez az a n tiliberális ford u la t term észetesen n em eg y es id e o ló g u s o k tén y k ed é­ sén ek „e r e d m é n y e " v o lt ; m ély éb en eg ész társadalm i fe jlő d é s ü n k torzu ltsága, f e jlő ­ d ésb eli ren d ellen esség e m unkált. A m a g y a r lib era lizm u s m ár a k ie g y e z é s k örü l „ f e l ­ oldhatatlan ellen tm on d á sok k ö z é szoru lt: a re fo r m k öv etk ezetes m egva lósu lá sa v á z o lja a dilem m á t F aragó Béla - a n em zet integritását, sőt létét fen y eg eth eti, a r e fo r m halogatása v iszon t k ock á ra teszi az elk erü lh etetlen n é vált g a zd a sá g i és tár­ sadalm i fe jlő d é s ü g y é t." „ A sza b a d elvű fé ls z á z a d " p e d ig „e z e k e t a p rob lém á k a t csak m ég sú lyosa b b á tette, s v é g e re d m é n y b e n elők észítette a m a g y a rorszá g i lib era lizm u s 20. század e le jé n b e k ö v e tk e ze tt c s ő d jé t " . (u o.) A z a u ton óm társad alom létén ek fo ly a ­ m atos biztosítása, s k ö ré n e k szélesítése, v a g y a k orlá tozott n em zeti fü g g e tle n sé g b iz ­ tosítása, a n em zeti lét m e g ő rz é se oly a n alternatívakén t jelen tk ezett, am elyet csak felem ásan , „ t o r z a n " , an tin óm iákat szü lve lehetett m eg v á la szoln i. S e sajátos k o m p r o ­ m isszum nak, e k én y szerű pragm atizm u sn ak az lett a k öv e tk e zm é n y e , h o g y a v ilá g ­ h á b orú e lő e sté jé re „ e g y lib erá lis á lla m k ép je g y é b e n k orszerű en szervezett in téz­ m én yren d szer, jo g a lk o tá s , oktatási szisztém a kereteit verb á llib erá lis m aszkban e g y m élyen k on zerv a tív k özm en talitás töltötte b e " (N ém eth G. B éla ). E b b ől p e d ig - a társadalm i tudat ten den ciaszerű , an tin om ikus m ozg á sá t ism erve - „ lo g ik u s a n " k ö ­ vetkezett, h o g y az összeom lá s nag y m egrá zk ód ta tá sa a „ lé t e z ő " lib era lizm u s túlálta­ lán osított, tú lfeszített tagadását váltotta ki. S az eszm ék k a p csolód á sá n a k ez az o ly szerves és „ lo g ik u s " lá n colata m e g g y ö ­ k erezv én , e g y k orsza k teljes szerep lőg á rd á já n a k g o n d o lk o d á sá t tartotta „fé lo ld a la ­ san " . Bár a 19 után fö llé p ő (v a g y a k k or is aktívn ak m eg m a ra d ó) n em zed ék ek b en m e g v o lt a változtatás szán déka, a b ű v ös k ö r b ő l k itörés ig é n y e , e változtatási szán dé­ k o k m élyen d eterm in ált k én y szerp á ly á k ra terelőd tek . A z az irányzat, a m ely m inden b első m eg osztottsá g a és sok szín ű ség e dacára (v a g y talán ép p en azért) a le g n a g y o b b s leg szé le se b b k örű hatást fejtette k i, a n ép i m o zg a lo m , m aga is eb b e n az an tilib e­ rális, tek in tély elv ű ség et restau ráló szitu á ciób a n k eletk ezett a húszas év ek b en . S ö n ­ m agát d efin iá ln i is csak m int e h elyzetet k orrig á la n d ó-elu ta sító irán yzat tudta. D e szü letésén ek k ö z e g é t ú g y tagadta, h o g y - osztozv a a „ lé t e z ő " lib era lizm u s in d iv i­ d u a lizá ció -e lv é n e k k ritik á já b a n is, e g y ú jfa jta k ollek tiv itá sra h e ly e z v e a h angsú lyt - az eg y én i s z a b a d s á g jo g o k v é d e lm é t n em tudta (az irán yzat e g y ik , n em is je le n ­ téktelen sú lyú szárnya nem is akarta) m a gá b a in tegrálni. Ez, a m o z g a lo m m inden fölism erése, a m a g y a r tá rsa d a lom fejlőd és tö b b a la p a n tin óm iáján ak érzék elése e lle ­ nére, sú lyos k ö v e tk e z m é n y e k k e l járt. A n ép i ír ó k fé m je le z te , d e náluk lén y eg esen széleseb b k ö rű és „ v e g y e s e b b " in d íték ú és célú m o z g a lo m n em csa k sok szín ű , sőt tarka lett, de m int m o z g a lo m — eg y e s v e ze tő in e k szem ély es k v alitásaitól és szán dé­ k a itól fü g g etlen ü l - nyitottá v á lt a szélsőséges, a u toratív an tiliberal izm u sok (sztá­ lin izm u s, fa sizm u s) iránt is, m a gá b a é p ítv e a z o k n ém ely v on a tk ozá sa it s e lő fe lte v é ­ seit. S a m o z g a lo m íg y , m ű k ö d ő ö n k o n tro ll h íján , a m aga részéről is falat épített ön m a ga és a h a g y o m á n y o s p r o g r e s s z ió am a ága, u tó v é d je k ö zé , a m ely - H itler hata­ lom ra jutása (1933) után k ü lön ösen - az eg y én i sz a b a d s á g jo g o k v éd elm éb en látta e lsőd leg es feladatát, k ö v e tk e z é sk é p p e n s k én yszerű en h arcba szállt m in d en a n tilib e­ rális törek v éssel. E h ely zet a zért lett k ü lön ösen tragiku s k öv etk ezm én y ű , m ert a népi m ozg a lom , am ely v e z e tő i író i m unkássága rév én a le g é rz é k e n y e b b e n reagált a m a­ g y a r társadalom strukturális b a ja ira s fölism eréseit m in d v é g ig tö rek v ései k ö z é p ­ p on tjá b a n tartotta, a szem ben állás rév én ú g y vált érzék etlen n é az e g y én i szabad ságjo g o k iránt, h o g y ezt az érzék etlen ség et ig e n n agy h a tá sfok k a l népszerűsítette is. S tette ezt a k k or, a m ik or a k ialaku lt feszü ltség ek és a m o d e rn izá ció elodázhatatlan kén yszere reális v eszé lly é tették a totalitáriánus a m b íció k előretörését. A v eszé ly h e ly ze t term észetesen m in d e n k o r „ k ite r m e li", a k tiv izá lja a v e s z é ly ­ é rz ék elők et is, a k ik le h e tő sé g e ik és teh etségü k szerint fig y elm eztetn ek e v eszély re.

241

s h arcba szállnak ellen e. H itle r hatalom ra jutása M a g y a r o r s z á g o n is fig y elm eztetően hatott, s a lib era lizm u s e szm éiv el átitatott h a g y om á n y os p r o g r e s s z ió m aradéka, k i­ e g észü lv e a fia ta la b b n em zed ék ek n ém ely é rz é k e n y e b b s zem ély iség eiv el, a k tíva b b lett. A tö b b m int fé lm illió s zsid ó sá g előtt p e d ig - iden titástu datu któl fü g g etlen ü l, a n ém etorszá g i zsid ó sá g ellen i a k c ió k n yom á n — fö ld e re n g e tt e g y elő re je le zh e tő e n bru tális korsza k vá ltá s rém e. K on k rét történ eti-lélek ta n i v iz sg á la to k tisztázhatnák csak, e v e szé ly é rze t m en n yire széles k ö r b e n s m ilyen m élyen hatotta át az - ism é­ te ljü k m eg , erősen rétegezett - m a gya r zsid ó sá g o t, az azon b a n b iz o n y o s : le g é rz é ­ k e n y e b b , le g g y o rs a b b a n re a g á ló en tellek tü elljei g y orsa n m eg m ozd u lta k . 1933-ban Ign otu s Pál m ár k ö n y v e t írt H o r o g k e r e s z t e s hadjárat cím m el. A m ik o r p e d ig 1935ben a n ép i ír ó k v e z e tő k é p v is e lő i - taktikai m e g fo n to lá s o k b ó l, tén y leg es szerepvállalás n élk ü l, d e szim b olik u sa n értelm ezh etően - m e g k e zd té k G ö m b ö s G yu lával azok a t a tárgyalásaikat, a m e ly e k Ú j S zellem i Front n év en h íresed tek el, a k ib on ta ­ k o z ó sa jtóv ita m ár je le zte , új id e o ló g ia i „ f r o n t o k " k e zd te k el fo rm á ló d n i. Beindult — a n ép i tá b or szerv eződ ésére rea gá lva - e g y ú jra lib e ra lizá ló d á si fo ly a m a t is. Sőt, n y u g od ta n m on d h a tju k , az Ú j S zellem i F ront lé tre jö tte - bá rm en n yire p a ­ ra d ox u l h a n g zik is - n em a G ö m b ö s -k o rm á n y és a n ép i ír ó k eg y ü ttm ű k öd ését terem ­ tette m e g (am i d ek larált cé lja v o lt ), h an em az ellen tá b or m e g sze rv e ző d é sé t indította el. A k ib o n ta k o z ó v itá b ó l szem p on tu n k b ól k ü lön ösen az lá tszik fon tosn a k , h o g y az Ú j S zellem i F ront le g h e v e se b b b írá ló i k ö z ö tt ott találju k a S zép Szó m a jda n i a lap ító­ szerk esztőit, Ign otu s Pált és J ó z s e f A ttilát is. M in d k etten tö b b s z ö r is m egszóla lta k az Ú j S zellem i F ront e lle n ; e lő b b i az E sti K u rírb a n s zen ea k a dém ia i előadásában , u tób b i p e d ig az E sti K u rír ban s a S zocializm usba n. S b á r e k ét „ fr o n t -b ír á ló " eg y ik e lib erá lisn a k , m ásika szocialistán ak h itte-tudta m agát, s érv elésü k is - a lk a tu k b ól a d ó ­ d óa n is - k ü lö n b ö z ő v o lt, a b írá ló , sőt elu tasító gesztu s k ö z ö s m in d k ettőjü k n él. J e l­ le m z ő az is, h o g y cik k ei m eg írá sa k or J ó zse f A ttila m ár az „e lle n tá b o r b a n " á llón ak tudta - s n yilv á n ította - m agát (J A Ö M 3 :1 6 0 .). Ig a z, é rv elése je lle g e m ég szo cia ­ lista s n em lib erá lis, d e v é g s ő k o n k lú z ió ja az a u ton óm társadalom k ö v etelés e (am i a k lasszik u s, a „ n a g y " lib era lizm u sn a k is m á ig é lő k ö v e t e lm é n y e ): „ A nép m a jd ú jb ó l rá eszm élh et [. . .] - írja a k ö ltő a S zocializm usban - , h o g y m in d en e re jé v e l a d e ­ m ok rá ciá ért, ön n ön sza b a d sá g á ért é s é r v é n y e s ü lé s é é r t k e ll k ü z d e n ie , m ert a mai p o l­ g á ri értelm iség [J ózsef A ttila en n ek tartotta az Ú j S zellem i Front író it is - L. A .] n em is ism eri, n em is érti a d o lg o z ó n ép n ek , a term elésn ek , eg y szó v a l annak a tár­ sa d a lom n a k p rob lém á it, m ely b en é l." (J A Ö M 3 :1 6 6 .). N em v é le tle n tehát, h o g y Ign otu s Pál és J ó z s e f A ttila fia ta lk ori barátsága - h ossza b b a p á ly k orsza k után ezt k ö v e t ő e n ú ju lt fö l s m ély ü lt h arci s z öv etség g é.

2 A barátság e fölú ju lá sá b a n s a h arci szöv etség eszm ei m eg a la pozá sá b a n k é tsé g ­ k ív ü l az játszotta a d ön tő szerepet, h o g y a m eg b írá lt n ép iek viszon tb írá lta k , s a k on flik tu s e k ié le ző d é s é t m ag á v a l h o z ó tám adásból Ign otu s P álnak is b ő v e n kijutott. K o d o lá n y i János a Szabadságban h árom részes cik k soroza tb a n tám adta - ig en élesen s k iem elt form á b a n - őt (F e g y v e r tá n c az „ Ú j S zellem i F r o n t" k ö rü l. 1935. m áj. 12., 19. és 2 6 .), Illy és G yu la p e d ig a N yu gatban ford ította vissza rá, m e tsző en gú n yosan , a vádakat. (E lőadás e g y ú j n em z e d é k r ő l. 1935. n ov .) H o g y e b írá la tok k ereszttü zé­ b en J ó z s e f A ttila és Ign otu s Pál m ily en k on k rét eszm ecserék során talált egym ásra, s e k ö z e le d é sb e n m ily en részesed ése v o lt az elv i, s m ily en a szem élyi m o tív u m o k ­ n ak, e g y e lő r e n em tu d ju k ; en nek tisztázása a J ó zse f A ttila-kutatás e g y ik le g fo n t o ­ sa b b feladata lesz. (E gy k ö z ö s Illy é s-e lle n e ssé g m ár m a v a lószín ű síth ető.) A d ön tő a zon b a n az, h o g y az Ú j S zellem i Front s a n y om á b a n fö lc s a p ó vita h arci szöv etség re s foly óira ta la p ítá sra késztette ők et. E rről, pár h ón ap p al a Szép S zó m egindu lása után, tehát m in d en u tóla g os em lék ezésn él h iteleseb b en m aga Ign otu s Pál szám olt b e a B rassói L a p ok n a k ad ott in terjú já b a n . „ A »Szép S zó«-t tu la jd on k ép p en talán n em is m i in d ítottu k m eg - m on d ta az őt k é r d e z ő ú jsá g írón a k , M o ln á r T ib orn a k - ,

242

hanem — akarata és m inden szán déka ellen ére - az a felh ívás, m ely et eszten d ők k el ezelőtt Z ila h y L a jos, a >>M a g y a r o r s z á g << a k k ori fő sz e rk e sz tő je , a m a g y a r ír ó k h o z in ­ tézett. A z em lített cik k b e n Z ila h y »új szellem i fro n t<< m egalkotására, en n ek a fr o n t­ nak keretein b elü l v a ló töm örü lésre, m on dh atn ám eg y sé g e s szellem iség m e g a lk otá ­ sára szólította fe l a m a g y a r írók a t. [ . . . ] A felh ív á sn a k m e g v o lt a v isszh an gja, és az a d d ig b a lo ld a li b eállítottságú ír ó k k ö zü l, m int am ily en Illy és G yu la, K o d o lá n y i János, Szabó L őrin c, Papp K á roly , S árközi G y ö r g y v olt, sok an csatlak oztak eh hez az új szellem i a rcv on a lh oz. A felh ív á s n yom á n term észetesen élén k sa jtóv ita in du lt m eg és én en nek során tö b b , az »Esti K u rír«-b a n m eg jelen t cik k em b en , valam in t a Z en eakadém ián m egtartott előa d á som b a n vilá g ította m rá arra, h o g y a h a la d ó szellem ű m a gya r ír ó k m iért nem tarthatják k ö v e te n d ő útnak és p éld án ak a fasizm u st, v a ­ lam in t a h itlerizm u st és m iért nem leh etn ek en nek az »új szellem i fro n t<<-n ak a ta g ­ ja i. A z íg y e lőá llott h ely zet tette szü kségessé töm örü lésü n k et és érlelte m eg ben n ü n k a »Szép S zó<< m egin dításán ak te rv é t." (B rassói L a p ok , 1936. jú l. 3. Újr a k ö z ö lv e : K o rtá r sak J ó z s e f A ttilá ról. B p. 1987. 1 :4 1 5 -4 1 6 .) A terv ezg eté sek , tu d ju k , v a la m ik or 1935 őszén za jlotta k , s 1935. d ecem b er 2 7 -én ju tottak el a k on k rét m eg v a lósítá s k ü szöb éig . E k k or a lapalapítás r é s z e s e i: a leen d ő szerk esztők (Ign otu s Pál, J ó z s e f A ttila, F ejtő F eren c), a m ecén ás (H atva ny Bertalan b á ró) és a k ia d ó (C serép fa lv i Im re) aláírták a lap m egin d ítását g aran táló szerződ ést. A z ú j fo ly ó ira t, m e ly n evét - m int ism eretes - J ó z s e f A ttilá tól kapta, 1936 m árciusában jelen t m eg e lő s z ö r s a n a gy érd e k lő d é sre v a ló tekintettel m in d já rt m á sod ik kiadást is k ellett b e lő le nyom atn i. A lapalapítás szok á sos m u n k á i: p la tform -v itá k , m unkatársak tob orzá sa , n y o m ­ dakeresés, a szü kséges tip o g rá fia i d ön tések m eg h ozá sa stb., stb. - e cik k b en , bár érd ek esek voln á n a k , n em tárgyalh atok. A szorosa n vett sa jtótörtén eti szem p on tok k ö zü l itt csak eg y et, a lap alapleírását n em m e llő z h e tjü k - erre, b á r m a m ár ism e­ retesek a tén yek , az eszm etörtén eti értelm ezés hátterekén t szü k ség van. A lap h árom és fél é v ig , 1936 m árciu sától 1939 a u gusztusáig jelen t m eg. „ E h árom és fé l é v alatt 30 alk a lom m a l látott n a p v ilá g ot (töb b szám a összev on t v o l t ) : a k o r cen zurális v iszo n y a i k özep ette ez a g y a k o risá g b iztosított szám ára ( . . . ) e lő ­ zetes la p en g ed ély h ez n em k ö tö tt m e g je le n é s i leh etőség et. [A s a jtó jo g a k k ori m e g ­ fog a lm a zá sa szerin t a S zép S zó ún. rö p ira t v o lt — L. A .) A z első szá m ok on Ign otu s Pál és J ó z s e f A ttila n ev e szerep elt fe le lő s szerk esztők én t, m a jd fo k o z a to sa n e lő r e ­ lépett F ejtő F eren c is. 1 9 3 8 -tól, J ó z s e f A ttila tragiku s h alála m iatt, Ign otu s Pál e g y e ­ dü l v o lt k én y telen vá lla ln i a fe le lő s szerk esztői tisztet; m a jd az é v v é g é tő l a lap m eg szű n éséig a k én y szerű en e m ig rá ciób a v o n u ló Ign otu s Pál és F ejtő F eren c h e ­ ly ett G áspár Z oltá n je g y e z te . A z első tíz szám (az első é v fo ly a m - L. A .) a C serép ­ fa lv i K ia d ón á l, a tö b b i a D orm á n d i L ászló vezette P antheon Irod a lm i In tézet Rt. g on d ozá sá b a n jelen t m e g ." (A g á rd i P éter: U tószó. I n : A S zép S zó 1 9 3 6 -1 9 3 9 . B p., 1987. 569.) E g y -e g y szám , am en n yire a szegén yes forrá sa n y a g b ó l m egállapíth ató, 1500 p éld á n y b a n (v a g y n a g y já b ó l e k ö r ü l) jelen t m eg , eg y es szám ai, íg y p l. az első k iv ételév el a zon ban nem fo g y o tt el e n n y ib e n ; Ign otu s Pál szerint kb. 1000 p éld á n y talált ren d szeresen ga zd á ra (It, 1 9 7 5 .), J ó z s e f A ttila p e d ig eg y Cs. S zabó L á szlóh oz írott le v e lé b e n azt állította, h o g y sok p éld á n y m aradt m eg rem itten dán ak. A lap, ha nem is aktatáskából szerk esztőd ött, m int nem e g y kortársa, szű kös k örü lm én y ek k ö z ö tt szü letett; Ign otu s Pál k é s ő b b eg y en esen azt állította, h o g y fo ly ó ira tu k s z e g é n y v olt. T örzsm u nkatársi g á rd á ja sem v o lt k ü lö n ö se b b e n széles, a m ag n éhány e m b e r ­ b ő l állt. A z a la p ító szerk esztő-h árm as m ellett, Ign otu s Pál szerint, „k e z d e ttő l fo g v a H a tv a ny B ertalan, N ém eth A n d o r , H orv á th T ib o r , e g y d a ra b ig H ev esi A n d rá s ; k é s ő b b m in d tev é k e n y e b b e n G áspár Z oltá n , R em en yik Z sig m on d , K. H avas G éza és ( . . . ) M . V á g ó M á r ta " tartozott id e (It, 1974. 3. sz. 6 3 0 .). M ű v e lő d é s s z o c io ló g ia i súlyát tekintve tehát a S zép Szó csupán a b e v e tts é g határán m ozg ott, h ely zete le g ­ in k á b b a le g e r ő s e b b m argin ális fo ly ó ira tk é n t írh ató le. (E nnek m egállap ítása ter­ m észetesen n em érinti a lap eszm etörtén eti fon tossá gá t, irán yzatk on stitu áló szerepét, m e ly — látnunk k ell - m essze fö lö tte állott e g y k o r i k ö zö n sé g b e fo ly á sá n a k , h isz eg y fo n to s álláspont k öv etk ezetes k é p v is e lő je v o lt.)

243

S az igazán lén y eg es k é rd é s eszm etörtén etileg ép p en ez u tób b i. D e m ielőtt szem ­ ben ézh etn én k azzal a k érd éssel, h o g y m ily en irán yzat k é p z ő d ö tt és form á lód ott k i a S zép Szó h asábjain , e g y m ásikra is választ k e ll adn i. A rra tu d n iillik, h o g y v é g ig eg y sé g e s lap v o lt-e a S zép S zó ? M a g y a r á n : v é g ig u g y a n a rról s u g y a n ú g y fo ly t-e a s z ó ? A z ed d ig i leg a la p o sa b b S zép S zóról s z ó ló tanulm ány s z e r z ő je , A g á rd i Péter szerin t ig e n ; a lap v é g ig e g y sé g e s, oszthatatlan fo ly ó ir a t v o lt, b á r e lv b en , k on k rét eszm etörtén eti k o n z e k v e n ciá k n élkü l, elism eri eg y 1938 ta v a s z i-n y á r i m ódosu lás létét. Á m v é g s ő szava m ég iscsa k a z : „ a fo ly ó ir a t eg észét m ég iscsa k a k ezd etek től k öv etk ezetesen és ön érzetesen vá lla lt antifasiszta, dem ok ra tiku s, n é p fro n to s arculat je lle m e z t e ." (571.) M e g íté lé s e m szerint v iszon t an élkü l, h o g y a „k ic s in y e s ta g o lá s" erőltetéséb e tév ed n én k , m eg k e ll k ü lön b öztetn i le g a lá b b h árom , b á r n em egyetlen pillan atban v é g b e m e n ő s p en g eéles m etszéssel b e k ö v e tk e z ő váltást. E b e ls ő ta g o ló ­ dás, bár e tan u lm án yban ez is csak jelzésszerű en adható m eg , a k ö v e t k e z ő : 1. A z első szakasz az in d u lástól a V á la sz k ö r é v e l v a ló szem b ek erü lésig , Sárközi G y ö r g y n e k a V álasz m unkatársait a S zép S zótól „ e lt ilt ó " felh ív á sá ig („ V á la s s z !" ), az­ az k b . a 8 - 9 . szám áig, de le g k é s ő b b az első év v é g é ig tartott. Ez v o lt a S zép Szó - a m aga irányzatán b elü l - leg n y itotta b b , eszm eh ird ető és szö v e tsé g k e re ső id őszak a, a m ely b en a lap centrum a m ég az eg ész p ro g re s s z ió t — b á r vitázva, tisztázást ig é n y e l­ v e — töm öríten i ig y ek ezett. E zért s íg y k erü lt m é g a S zép S zó m unkatársai k ö z é pl. V eres Péter, akit bár szocialistakén t tartottak szám on , irod a lm i szerepét tekintve k é tség k ív ü l a n ép iek k ö z é ta rto zo tt; v a g y ezért k eresték az eg y ü ttm ű k öd ést a saját u takon já ró , de n ép ies a lap ozású S zegedi F iatalok kal, s oly a n m arxistákkal, m int Bálint G y ö r g y v a g y S ch öp flin G yu la. Ó k — s p l. R adn óti M ik ló s is — tehát nem je l­ le m z ik a S zép Szó e g é sz történetét, csak e g y , k ezd eti szakaszát. 2. A m á sod ik szakasz innen tartott J ó z s e f A ttila h a lá lá ig, ill. az a la p ító szerk esz­ tők fo k o z a to s v issza v on u lá sá ig . Ez v o lt a la p történ etén ek érték ek b en g a zd a g , J ó zse f A ttila versei rév én esztétikailag is eg y etem es je le n tő sé g ű , d e leh etőség eib en m ár ön m a gá ra szűkült szakasza. E szakasz - túl a szöv etség esk eresés id ősza k á n - a la p ­ nak d ön tően m ár m en ta litá sk ifejező, saját eszm etörtén eti irán yu ltságát napi g y a k o r­ lattá változtatn i ig y e k v ő szakasza. K is túlzással azt m on dh atn án k, ez v o lt az „ ig a z i” S zép Szó, a m ik or általán os szín v on a la és irán yu ltsága m ég összh a n gb a n v o lt, d e ö n ­ m agába zá ród á sa , a m a gya r eszm etörtén eti m ezőn y b en v a ló m in d in k á b b érv én y esü lő elszig e te lő d é se m ár k a ra k term eg h a tá rozó tén y ezőn ek b izon y u lt. 3. A h arm adik szakasz, m ely n ek létét A g á r d i Péter is érzék elte, G áspár Z oltán és K . H avas G éza kén yszerű , b á r nem érd em telen előtérb e k erü lésév el in du lt s a la p m eg szű n éséig tartott. Ez v o lt a b eszű k ü lés és a m ilitáns u tóvéd h a rc, u g y a n a k k or az u rbánus karakter m arkáns k iform á lód á sá n a k id ősza k a . Itt s e k k or m ár nem v o lt szó (s nem is n a g y on lehetett szó) szöv etség esk eresésről, am it p e d ig az Ign otu s PálF ejtő F eren c—J ó zse f A ttila -k orsza k - le g a lá b b szán d ékk én t - m in d v é g ig fönntartott. A vita, a p olém ia e szakaszban lett u ra lk o d ó k a ra k te rje g g y é . E h árom szakasz m eg k ü lö n b ö zte té se p ersze n em jelen ti azt, h o g y az eg y es v á l­ tások új s új la p ot, azaz m ás-m ás karakterű irá n yu ltsá got h oztak v oln a létre. A la ­ p ot m eg szü lő és fön n ta rtó m en talitástörtén eti bázis lé n y e g é t tek in tve — h add e lő le ­ g ezzü n k en nyit - v é g ig a zon os v o lt s az egyén i sza b a d s á g jo g o k v éd elm e k örü l k ristá ly o so d o tt ki. D e azt en n ek a m en talitástörtén eti eg y sé g n e k a fö l- és elism erése m ellett is v ilá g osa n k ell lá tn u n k : az erre a b ázisra é p ü lő id e o ló g ia i k o n fig u rá ció k - k ö v e tv e s u g y a n a k k o r alakítva is az eszm etörtén eti szituáció változását, s k is z o l­ gáltatva az e g y é n i pá ly á k részb en szü k ségszerű en b e k ö v e tk e z ő , részb en esetleges ford u la ta in a k - a lap h á rom és fé l éves történ ete során m arkánsan vá ltozta k . E nnek tu dom ásu l v étele n élkü l eszm etörtén etü nk e g y ik fo r d u ló p o n tja v á lik érthetetlenné és értelm ezh etetlen n é, jó lle h e t e ford u la t sú ly os m en talitásbeli an tin óm iákat r ö g ­ zített.

244

3 H a a S zép Szó eszm etörtén eti értelm ezését m eg k ís é re ljü k , célszerű a lap p r o g ram atikus írásain ak értelm ezéséb ől k iin d u ln i. N y ilv á n v a ló u g y a n , h o g y a p ro g ra m o k m in d ig „ s z e b b e k " s töb b et íg érn ek , m in t am en n yit a napi g y a k orla t m eg a d n i kép es - s e m egá lla p ítá s érv én y e a lól, tu d ju k , a S zép S zó sem v o lt k iv é te l. A p ro g ra m o k - a cé le lv e k rög zítése - m ég is fon tos, m ert ez m utatja m e g azt az eszm etörtén eti k oord in á ta ren d szert, a m ely b en m e g fo g a lm a z ó i m o z o g n i kíván tak, s a m ely ek e lő fe l­ tevéseik et is a leg tisztá b b a n m u tatják m eg. A S zép S zón ak - s ez nem véletlen — tö b b p ro g ra m cik k e is v olt, sőt az eg y ik szerk esztő, Ign otu s Pál és a m ecén ás H a tv an y B ertalan k ö zö tt e g y p rog ra m tisztá zó szán dékú vita is k ib on ta k ozott. E lvtisztázó, szá n d ék n y ilv á n ító írásn ak tekinthető I g ­ notus Pál tö b b c ik k e : V issza az é r te le m h e z (1. sz.), A lib era lizm u s házi r e fo r m ja (2. sz.). V iszon tv á la sz (3. s z .), J ó z s e f A ttila n evezetes S ze r k e sz tő i ü z e n e te (2. sz.). H a tv any B ertalan Ign otu s Pállal v itá zó cik k e (3. sz.). S bár n em a S zép Szóban j e ­ len t m eg, a p ro g ra m e g y ik m eg fog a lm a zá sá n a k tek in th ető Ign otu s Pál n yilatk ozata is, am elyet a B ra ssói L a p ok k ö z ö lt 1936. jú liu s 3-án. A z a la p törek v és k étsé g k ív ü l v a la m ifé le ö ssz e fo g á s m eg h ird etéséb en , v a la m iféle szöv etség i p olitik á b a n ism erh ető fö l. Ez legm a rká n sa b b a n a B ra ssói L a p ok -b e li n y i­ latkozatban je le n t m e g : „ A h om á ly os, m isztiku s k özé le ti, esztétik ai zsargon n al szem ben v a la m en n yien a fo g a lm a k tisztázását, m egh atározását, a szavak g o n d o s a b b használatát k ív á n ju k — m on dta itt Ign otu s Pál. — E zen b elü l a zon b a n van n ak k ö z ­ tünk eltérések. A sz o ciá l-lib e rá liso k és p o lg á ri ra d ik á lisok m ellett van nak sz o cia lis­ ták, m int J ó z s e f A ttila, F ejtő F eren c és V eres Péter, d e k a to lik u s o k is, m int Füsi Jószef, H orvá th B éla és Juhász V ilm os, itt v a n a szintén spirituális h a jla n d ósá g ú H a t­ v an y Bertalan, a sok tekintetben jo b b o ld a li H ev esi A n d rá s és H orv á th T ib o r. Á lla n ­ d ó kritikusun k N ém eth A n d o r, a fiatal E rdős Jen ő. C ik k írón a k az id ő s e b b Ign otu s, V á m b éry R usztem , Szász Z oltá n és az >>E lsikkasztott h eg y ib eszéd « cím ű k ö n y v szer­ z ő je , Sim án dy Pál, v o lt reform á tu s lelk ész, ak i e g y ú jfa jta k eresztén y ség ért k ü z d ." (K ortá rsa k J ó z s e f A ttilá ról 1 :4 1 6 -4 1 7 .) Ezt a sz ö v etség esk ereső ig én y t term észetesen m ár töb b en észrev ették s m int n é p fr o n to s törek v ést em leg etn i is szokás. E m e g n ev ezés azon b a n , látnunk k ell, téves és félrev ezető. A n ép fron t ered eti értelm éb en k om m u n ista vezetésű , k om m u n ista centrum ú sz öv etség i p olitik a p ro g ra m e ln e v e zé se v o lt. A S zép Szó - jó l látható e z n em ilyen ö ssze fo g á st akart, az elk ép zelésü k szerinti ö s sz e fo g á s a lapja a lib erá lis gen ézisű sza b a d sá g törek v ések vállalása v olt. E - k ö z p o n ti jele n tő sé g ű - sza b a d sá g ­ törek v és e ln e v e z é s e u g y a n vá ltozott, sőt használatában m ég Ign otu s Pálnál is tel­ jes k öv etk ezetlen ség m u tatkozott. H o l m eg re fo rm á lt lib era lizm u skén t, h ol ú jh u m a ­ n izm u skén t, h o l valam i m é g n ev e nincs irán yzatkén t em leg etőd ött, o ly k o r p e d ig a m eg n ev ezést k örü lírás helyettesítette. Á m m é g az a szerző (H atvan y B ertalan) is, aki expressis verb is tagadta töre k v é sü k lib erá lis voltát, s ú g y v é lte : „N e m a lib e r a liz ­ m us halva született re fo rm já ra van szü k ség, hanem azok n a k az eszm ék n ek az ú jjá ­ szü letésére, a m ely ek n ek a lib era lizm u s m é g le g sze b b , le g n a g y o b b p illan ataiban sem tudott tö k é le te s k ife je z ő je le n n i" (97.) - m ég ő is elism erte, h o g y törek v ésü k „ l ib e ­ ralizm us n élk ü l csak u gyan nem len n e és n em le h e tn e " (96.). Ez a lib erá lis a lap in ­ díttatás é rz ő d ik a lap „s z o c ia lis tá in a k " (J ózsef A ttila és F ejtő F eren c) írásaiban is ; fö lfo g á s u k kétségtelen ü l az au toritatív szocia lizm u s, a sztálinizm us a ltern a tívá ja k én t, attól m ár elszak ad va s e g y re tá v o lo d v a fo g a lm a z ó d o tt m eg . A k ö ltő p éld áu l, jó lle h e t ez id őb en is v a la m iféle, k ö z e le b b r ő l m eg n em h a tározott szocializm u s h ív én ek v a l­ lotta m agát, a lib erá lis sza b a d sá geszm ék e g y ik le g s z e b b - s im m ár a totalitáriánus ten den ciák v e szé ly e ire is reflek tá ló - parafrázisát építette b e le n ev ezetes szerk esztői ü zen etéb e: „C é lu n k az a társadalm i és állam i életform a , m ely b en a szép szó, a m e g ­ g y ő z é s , az em beri érd ek ek k ö lcsö n ö s elism erése , m egvitatása, az egym ásra utaltság eszm élete érvén yesü l. F ellépésü n k k el, írásain kkal, g on d ola ta in k k a l, értelm ességre h iv a tk o zó h itü n k k el az em b eri e g y s é g ig é n y é t p r ó b á lju k ism ét életre h ívn i, a r é g in él fe jletteb b e g y s é g re ta rtó h a la d ottab b ig én y t, a m o d e rn , m agam agát fe g y e lm e z ő ,

245

r e n d b e fo g la ló sz a b a d sá g o t." S e - részleg esen , d e talán n em eltorzítv a idézett - f e j­ teg etésb ől n em csak az derü l k i, h o g y m ár nem az osztá ly a n ta g on izm u sok létét, s k ö ­ v e tk e zé sk é p p e n a leg h a la d otta b b n a k n y ilván ított osztá ly, a proletariátu s d ik tatú rájá­ n ak szü k ség esség ét v a llo tta ; e lle n k e z ő le g , m eg k ö ze líté se ép p ellen tétes irányú. Ő , az au ton óm társad alom eszm én y e je g y é b e n - ez k lasszikus, lib erá lis eszm én y, m ely a lib era lizm u s történeti alakváltozatai során e g y re tisztu ltabb form á b a n tér ú jra m e g ú jra vissza — a k ö lc s ö n ö s érd ek érv én y esítést s a k ö z ö s e n k ia la k íta n d ó k o n s z e n ­ zu s m egalkotását látta céln ak . A dik ta tórik u s, hatalm ilag in tegrált társadalom g y a ­ k orla táv a l s m eg terem tésén ek p ro g ra m já v a l szem ben p e d ig „ a m od ern , m agam agát fe g y e lm e z ő , ren d b e fo g la ló sza b a d sá g o t" kíván ta elérn i. S szim b olik u s jelen tőség ű tén y, h o g y az a k ö ltő , aki p ár é v v e l k orá b b a n m ég a D ö n tsd a tő k é t k öv etelm én y ét sz ö g e z te versk ötete cím la p já ra , m ost p ro g ra m ja és la p ja élére ezzel sok szem p on t­ b ó l ellen tétes, d e leg a lá b b is m ás karakterű cím et keresett. A „s z é p s z ó " , a „testet öltött érv” v á lt törek v ései je lk é p é v é , je lk é p é rté k ű sű rítőjév é. B árm en nyire őrizte is tehát „s z o c ia lis ta s á g a " hitét, „é r te lm e ssé g re h iv a tk ozó h ite " im m ár a liberalizm u s a la p érték ei és a la p eszm én y ei k ö z e lé b e vitte. A le g e g y é rte lm ű b b e n m égis Ign otu s Pál szólt a lib era lizm u sn a k tö rek v éseik b en e lfo g la lt k ö z p o n ti szerep éről. H a tv an y B ertalannak adott V iszon tv á la szában le s z ö ­ g e z te : „ a m i n e o-lib era lizm u su n k csak an nyiban »n eo«, h o g y leh án tja a fo g a lo m r ó l az id e g e n réteget, m elly e l g o n d o lk o z á s b e li lustaság, p é n zü g y i orto d o x ia és n agytők és érd ek b elep te s h o g y id ő sze rű k ö v etelm én y eit az id ő té n y e ib ő l, tapasztalataiból és le h e tő s é g e ib ő l v e ze ti le ; eq y é b k é n t a zon ban a szón ak ép p en ré g i le g lé n y e g é t ássa k i és ju ttatja é r v é n y r e ." (98.) A lib erá lis sza b a d sá g eszm én y ek zá szlóra tű zése a zon ban ön m agában k ev és lett v o ln a a szöv etség esk eresésh ez, a k ü lö n b ö z ő előéletű és b eá llítód á sú sze rző k e g y s é g ­ b eh ozá sá h oz, am i - leg a lá b b is k ezd etb en - ig en k o m o ly a n vett cél v o lt ; a szociális szem p on t im m ár ig e n erősen átjárt m inden t s m in den kit. Ign otu s Pál íg y a sza b a d ­ sá gtörek v ések et a szociá lis szem pon ttal társította, s m int eszm én yét töm ören m e g ­ fo g a lm a z ta : „ c s a k a szabadság és a tőle elválaszthatatlan, v a ló d i szociá lis k ie g y e n lí­ tőd és törek v ését tá m og a th a tju k " (98.) E k étp ólu sú törek v és lett tehát, leg a lá b b c é l­ e lv e k szin tjén , az ö ssz e fo g á s a la p ja . S tagadhatatlan tén y, a szociá lis szem p on t k e z ­ d etb en e rőseb b en és széleseb b k örű en , k é s ő b b összeszű kü lten , de v a ló b a n je le n v o lt a lapban . E p ro g ra m k ét p ólu sa k ö z ö tt azon ban , a szem élyes szá n d ék ok tól fü g g etlen ü l, je le n tő s k ü lö n b sé g alaku lt k i. A sza b a d sá g törek v ések , az au ton óm társadalom esz­ m én y e ú j és új m eg erősítést k a p ott a fa sizá lód á s térh ódítása, az ún. zsid ó tö rv é n y e k g o n d ola tá n a k fölm erü lése, m a jd rea lizá lód á sa k öv etk eztéb en . A v e s z é ly e k m ind é r ­ z é k e lh e tő b b e k le tte k ; az eszm én y ek tehát, b á r m in d elérh etetlen eb b é váltak, annál v o n z ó b b a k , in tellektu álisan n élk ü lözh etetlen ek lettek. A v eszély eztetettség érzése a sza b a d sá g ig én y t erősítette fö l, s tette m in d en eszm ei k ü zd elem m en tális bázisává. A m á so d ik p ólu s, a szociá lis k ie g y e n lítő d é s k ö v e te lm é n y e a zon ban e g y re in k ább v erb a lizá lód ott, kiü resedett, szóla m szerű v é vált. M ié r t ? N em azért, m ert a S zép Szó b e ls ő k ö r é tő l id e g e n lett v o ln a ez az eszm én y. A z o k m ély eb b en fe k v ő s leg a lá b b is két szálú. 1. A h arm in cas é v e k b e n az orszá g e g y m o d e rn izá ció s k én y szer szorításá­ b a n (is) v e rg ő d ö tt, a m o d e rn izá ció elk erü lh etetlen n é vált. A S zép S zó k örén ek a zon ­ b a n n em v o lt v é g ig g o n d o lt m od ern izá ciós stratégiája. A h a g y om á n y os lib erá lis g a z ­ d a sá g p olitik á t („m a n ch e ste riz m u s") m a g u k sem g o n d o ltá k aktuálisnak. A sztálini m o d e rn izá ció s stratégia p e d ig , a m ely a S zov jetu n iób a n sú lyos á ld oza tok a t k öv etelt s hum ánusnak alig h a v o lt m on d h a tó, ép p en e k k orib a n taszította el m a g á tól k orá b b i h ívei e g y részét, íg y J ó zse f A ttilát és F e jtő F eren cet is. A népi m o z g a lo m fö ld o s z tó stratégiáját p e d ig részb en e g y old a lú n a k és átgon d ola tla n n a k , részb en - m int a viták során k id erü lt, le g a lá b b e g y e s e k - d e m a g ó g n a k tartották. Ú g y v élték , a népi m o z ­ g a lo m g a zd a sá g i elk é p ze lé s e i szakszerű tlen ek. S b á r a szociá lis szem p on t szu b jek tív k o m o ly s á g á t sem Ign otu s Pálnál, sem J ó z s e f A ttilán ál, sem , m o n d ju k , F ejtő F eren c­ nél nem v on h a tju k k étség b e, a m o d e rn ízá ció s stratégia hián yát esetü k ben sem leh et tagadn i. K ü lö n b ö z ő o k o k m ia tt, d e a ga zd a sá g v é g ig g o n d o lá s á ra e g y ik ő jü k sem v á l-

246

la lk ozott. A szociá lis szem p on t íg y , k ezd etb en , szociá lis h ely ze tk é p e k pu blikálása fo rm á já b a n (V eres Péter, K örm en d i Z oltá n stb. írásaiban ) v o lt csak je le n , k é s ő b b p e d ig m ég e form á b a n is elhalt. A szociá lis szem p on tok k ép v iselete íg y teljesen át­ csúszott a m ásik fé l, a n ép iek k ö r é b e . 2. E zzel szorosa n ö s s z e fü g g , h o g y a n ép iek k el, a V álasz k ö r é v e l szem ben k ié le z ő d ő ellen tétek n a g y on ham ar, m ár az első év v é g e fe lé leválasztották a la p ró l a szociá lis szem p on tok a t k é p v is e lő m u n katársak ja v á t (pl. V eres P étert), sőt e m unkatársak u tó b b elle n fe le k k é is lettek , a S zép Szó V eres Pétert is sú ly os v á d a k k a l illette. E két o k együ ttes érv én y esü lése p e d ig lén y eg éb en m eg fosztotta a la p o t a szociá lis k érd ések fölszín en tartásának v á llalásától - s e v á l­ lalás presztízsétől, e rk ölcsi d icső sé g é tő l. A v ízv á la sztó íg y , e lé g k orá n , az e g y én i sz a b a d s á g jo g o k v é d e lm é h e z v a ló v i­ szon y lett. Ezt, bár szim bolik u san , le g tö m ö re b b e n Ign otu s Pál m on dta ki (igaz, csak p ost festa) e g y Lukács G y ö r g g y e l v itá zó le v e lé b e n : „a m ik o r a fasiszta em b ertelen ség és ú tszéliség elterp eszk ed ése a »jók« és »rosszak« összecsap ásává eg y szerű síti a k é ­ szü lő v ilá g h á b orú t { . . . ] , a k k o r össze k e ll fo g n i m in d en v alam it é rő em b errel, aki a »jó« o ld a lo n á ll. A Szép S zó ezt a töm örü lést akarta létreh ozn i, en nek g o n d o la tv i­ lá g á t sz o lg á lta ". (Id ézi A g á r d i Péter, 571.) A z íg y lé t r e jö v ő - „e g y s z e r ű s íte tt" - id e o ló g ia i p o z íc ió alapsajátossága azután az lett, h o g y - b á r já ru lék osa n ig en sok n em -lib erá lis elem szín ezte ezt az ö s s z k é ­ p et - g on d ola ti m a g já vá , k isu g á rzó cen tru m ává e g y cson k a , ám ön m agában is elem i e re jű lib erá lis elv , a szem ély iség jo g a in a k h ird etése és v é d e lm e vált. Ig a za v o lt te ­ hát Ign otu s Pálnak, am ik or L ukáccsal v itá zva k ijelen tette, ez a tö re k v é s n em a „ p o l ­ g á ri d em o k rá ciá é rt" v a ló h arc v o lt ; am it k ép v iseltek , az k ev e se b b is, de tö b b is v o lt annál. E fé lo ld a lú sá g azon b a n , b á rm ily n a g y történ eti érd em v o lt is a sza b a d sá g ­ e lv e k k özép p on tb a n tartása a zok b a n az év ek b en , sú ly os n eg a tív k öv etk ezm én y t is m aga után v on t. M iv e l a m od ern izá ciós stratégiát (lett lé g y e n az b á rm ily „ p r o b le m a ­ tik u s", k id o lg o za tla n , ellen tm on d á sos stb.) az ellen tá b or, a n é p ie k k ép v iselték , a S zép Szó és a n ép iek k ö z ö tt k ife jlő d ő sú ly os ellen tétek a széles k ö zv é le m é n y b e n m eg erősítették a lib erá lis a la p elv ek n eg a tív m egítélését, azt — m eg leh etősen k o r lá ­ tolt m ó d o n - „ z s id ó fa jv é d e le m m é " egyszerű sítették le. M á r p e d ig a lib erá lis e lv ek történeti h aték on ysá gá t csak az tette v o ln a leh etőv é, ha e sza b a d sá g elv ek széles k ö rb e n in teriorizá lód ta k , b e ls ő élm én y ek k é, em beri szü kségletté váltak v oln a.

4 E p on ton azon ban e g y pillanatra m eg k e ll állnunk, s szem b e k e ll n ézn ü n k azzal a k é rd é sse l: v a jo n k ie lé g ítő e n je lle m z i-e a S zép S zó a la p törek v ését a „ lib e r á lis " c ím k e ? N em in k á b b a „p o lg á r i r a d ik á lis ", „d e m o k ra tik u s sz o cia lista ", „n é p fr o n to s " cím k ék együ ttese a h e ly é n v a ló ? A S zép Szó e g y ik k u lcse m b e ré rő l, G áspár Z o ltá n ró l írott v á zla tom k ap csán e g y baráti b írálat k ifo g á s o lta is a lib erá lis je lz ő t, m on d v á n „ a fo g a lo m túl tág és n eh ezen d efin iá lh a tó. G áspár Z oltá n sok k al k o m p le x e b b je le n ­ ség annál, h o g y ezt a szem p on tot te g y ü k m eg a le g fő b b jellem v on á sá n a k . A z ennél e rőseb b p o lg á r i ra d ik á lis je lz ő járt e g y pillanatra eszem b en , ez a »polgári« m iatt k ev és, én v a lah on n an a ra d ik á lis értelm iség i (e g y b e n hum ánus, szociá lis érzék ű , sőt eg y es v on ásaiban szocialista) fo g a lm a fe lő l k ö z e lite n é m m eg, m e g je g y e z v e , h o g y én az igazi értelm iség et k ü lön társadalm i k a teg óriá n a k tek in tem . . . " S ez n em eg y e d i vélem én y , ú g y látszik, a lib era lizm u ssa l szem b en i fön n ta rtá sok m á sok n á l is ig e n e r ő ­ s e k ; lib erá lisn a k n ev ezn i va la k it m a m á r-m ár b ecsm érlésn ek , d e leg a lá b b is d eg ra d á lásnak szám ít. A h elyette használatos k a le id o s z k ó p -m e g h a tá ro z á so k („ e z is, az is, am az is " ) a zon b a n csak lá tszóla g p on tosa k . M e r t az á rn yalatok ra, a szín ek re, a ré s z ­ letek re utalnak u gyan, d e az ala p sa já tossá g ot h om á ly b a n h a g y já k . A z eszm etörtén eti elh elyezés íg y b izon y ta la n tartalm ú cím k ézéssé e g y sz e rű sö d ik le, s a cím k ék tartal­ m án m in d en k i azt ért, am it a k a r; g lo r ifik á l v a g y m e g b é ly e g e z vele. A z p ersze kétségtelen , h o g y a leh etség es ala p irá n y za tok (lib era lizm u s, k o n z e r ­ vativizm u s, szocia lizm u s) a történ elm i k orsza k v á ltá sok során ren d szerin t sajátos

24?

ö ssz e fo n ó d á so k a t m utatnak, s a k o n k ré t elem zésn ek m in d ig ezek k o n fig u rá ció iv a l k e ll szám oln ia. D e e zek az ö s s z e fo n ó d á s o k csak m é g szü k ség eseb b é teszik a v ilá g os elh atárolások at, az a la p sa já tossá g ok eg y értelm ű k ije lö lé s é t. S m a m ár abban a s z e ­ ren csés h ely zetb en v a g y u n k , h o g y ezek et az elh atárolások at m eg teh etjü k , hisz E gon T u ch fe ld sze m p o n tja ib ó l k iin d u lv a K ö rö s é n y i A n d rás v ilá g o s tan u lm án yban m érte fö l „lib e ra liz m u s, k on zerv a tiv izm u s és szocializm u s eszm etörtén eti és p olitik a i ü tk ö­ z ő p o n tja it", e h á rom alapirán yzat „v is z o n y á n a k k ü lö n b ö z ő , eszm ei, érték ren d ben i, tá rsa d a lom elm élet-tá rsa d a lom filozófia i és p olitik a i d im e n z ió it" (Társadalom kutatás, 1986. 3 - 4 . sz. 1 2 9 -1 3 4 .). S b á r e rö v id tanulm ányban m é g em lék eztetők én t sem id ézh ető fö l K ö rö s é n y i A ndrás e v iszon y t b em u tató d ia g ra m ja , annak, aki e diagram ism eretéb en értelm ezi a S zép S zót, n y ilv á n v a ló : a S zép S zó szerzőin ek törek v ései a ren d i k o rp o ra tív á llam tól (H a tvany Bertalan) a szo ciá ld e m o k rá ciá ig ív eln ek , d e ú gy, h o g y k ö z ö s n e v e z ő jü k , je lle g m e g h a tá r o z ó tö r e k v é s ü k a libera lizm u s. Ez v olt, ez le ­ hetett csak a la p b a n lé tr e jö v ő s tartósan m eg m a ra d ó „ k is k o a líc ió " a lapja. A tö b b i csak szín és árnyalat a lap palettáján .

5 E gy fo ly ó ir a t p ersze m in d ig tö b b , g a z d a g a b b , m int az az alapm entalitás, m ely irányzatát, a la p törek v éseit m egh a tá rozza . Sőt ép p en ez a g a zd a g sá g , ez a sokarcú ság, ez a s o k fe lő l m e g k ö ze líth e tő sé g teszi ú jra s ú jra érd ek essé a j ó la p ot, bárm en n yi év m ú ljé k is el m eg szü letése óta. A S zép Szó is töb b (s szü k ség k ép p en m ás is) m int pu sztán e g y (cson k a ) lib erá lis alapm entalitás h o r d o z ó ja . M u n katársai ja v á n a k in tel­ lek tu ális szin tje, m ű v eltség e, a la p tárgyválasztásai és m eg k ö ze líté si szem p on tjai érték terem tőv é váltak. S ha a S zép S zóról - b á rm ily r ö v id e n , s b á rm en n y ire e g y szem pon tú an is - szólu n k , e z e k rő l az érték ek ről is szóln i k ell, m ert ez is óhatatlanul b e leta rtozik az eszm etörtén eti k ép b e. A lap le g n a g y o b b értéke - s ezzel n em m on d u n k ú jd o n s á g o t - k é tség k ív ü l a k ései J ó zse f A ttila k öltészete, m ely n ek le g tö b b d a ra b ja itt, e fo ly ó ira tb a n jelen t m e g . E v ersek m a m ár k özism e rte k s n a g y érték ü k et illetően is széles k ö rű „s z a k ­ m a i" és o lv a s ó i k ö zm e g e g y e z é s van. K özism ert az is, h o g y n a g y p rog ra m v ersek , m e ly e k k ö zv etlen ü l p o litik a ila g is értelm ezh etők (A D unánál. H a zá m ) é p p ú g y fö llelh etők k özöttü k , m int az e g y én i lét a la p k érd éseiv el szem b en éző, eg ziszten ciális m eg ren d ü lést o k o z ó k öltem én yek . S m in d ez a n y elv n ek oly a n m é ly ism eretét, a m esterség b eli fo g á so k n a k oly a n b izto s tudását m utatja, h o g y k lasszik u s ra n g ju k h oz p e rcn y i k étség sem férh et. E g y je lle m z ő jü k e t, a lap sajátosságu k at a zon b a n ebben az eszm etörtén eti szem pon tú v á zlatban is, ha m é g o ly rö v id e n , k ü lön is k i k ell em elni. E je lle m z ő p e d ig az, h o g y ez a k ései - s ism étlem , m a jd n em e g észéb en a S zép S zó­ ban m e g je le n t — k öltészet, ig en m agas esztétikai szinten, tehát tö b b le te rő v e l, az a u ton óm s z e m é ly is é g b e ls ő vilá g á n a k , vá lsá g b a ford u lá sá n a k a fö lté rk é p e zé sé t (is) a d ja . M a g y a r á n : a lib era lizm u s k ö z p o n ti m a g já h o z ta rtozó s „m e g s z ü le té s e " óta az e m b eriség a lap értékei k ö z é ta rtozó alapm entalitás, a la p törek v és m eg érzék ítése, tu­ datossá em elése (is) v é g b e m e n t e k öltészetb en . S n em csak (s elsősorb a n n em ) az ún. p rog ra m v ersek b en - bár ezek d irek t p olitik a i jelen tésére a k e zd e te k tő l fö lfig y e lte k . A z au ton óm s zem ély iség válságán ak, p on tosa b b a n sú ly os v eszély eztetettség én ek az a tén y e v á lik a n e m -p ro g ra m v e rse k b e n á télh etővé, szem ély iség a la k ító élm én n yé, am e­ ly e t a S zép S zó é rtek ező an ya ga le g fö lje b b in d irek t m ó d o n érzékeltetett, sőt eseten ­ kén t, b á r h ősiesen , tagadn i is p rób á lt. H o g y e k ö lte m é n y e k b en ső, a szem ély iség eg észét m eg h a tá rozó a la p elv ein ek lé trejöttéb en m ily en szerep e v o lt a lib era lizm u s­ nak, m ily en szerep e v o lt a fiatal M a rx írásain ak s m ily en a sztálinizm us g y a k o rla ­ tának m eg ism e ré sé b ő l fa k a d ó h eves elutasításnak, filo ló g ia i részletk érd és. D e te lje ­ sen b iz o n y o s , h o g y m e g je le n é sü k a lib erá lis cé le lv ú jra a k tiv izá lód á sá n a k m u tatója. J ó z s e f A ttila íg y a S zép S zó leg tisztá b b tö rek v ésein ek m ű v észi — k ö v etk ezésk ép p en k özv etlen ü l átélhető, „e ls a já títh a tó " — ig a z o ló ja , m e g e r ő s ítő je (is) lett. Jelen tős — s m á ig b e csü le n d ő - érték e v o lt a lap n ak az oly a n fo n to s „e u r ó p a i"

248

érték ek et k ö z v e títő a lk o tó k szerepeltetése is, m int B artók Béla, T h om a s M a n n , v a g y esetleg eseb b form á b a n M a n n h eim K á roly . Ism eretes, vala m en n y ien fon tos m ű vek et tettek k ö z z é a S zép S zóban , b á r annál ritk á bb a n szerep eltek itt írással, h o g y a lap eg észére rá tudták v o ln a n y om n i b ély eg ü k et. Jelen tős intellektu ális teljesítm én y n ek tek in ten d ő a p szich oan alitik u s összeállítás (F eren czi Sándor, R óh eim G éza, Ign otu s, J ó z s e f A ttila ) is, m ely az au ton óm szem ély iség válságán ak m eg értéséh ez szállított szem p on tok a t és fölism erések et. S ha tú lzó is V á g v ö lg y i B. A n d rá s állítása, h o g y tu d n iillik a S zép Szó az „e u r ó p a i távlatú és v ilá g szín v on a lú d em ok ra tik u s h a g y o m á n y "-t jelen ti a m a gya r eszm etörtén etb en (Irod a lm i Ú jság. 1988. 2. sz. 2 1 .), ezek s töb b m ás m ost n em em lített írás ily e n ig én y , ily e n fö lz á r k ó z á s i tö r e k v é s m e g lé té r e utalnak. B izon y os, „ h a g y o m á n y o s " v é le m é n y e k k e l szem b en je le n tő s teljesítm én y n ek és a lap fon tos érték én ek tarthatjuk F ejtő F eren c sztálin izm u s-bírálatát (A m i f o n to ­ sa b b O ro s z o r sz á g n á l), s teljesen eg yetérth etü n k V á g v ö lg y i B. A ndrással, am ikor F ejtőt id é z i - e g y e té r tő le g : „E ln y o m n i e g y állam ellen zék ét v a g y csak egy szerű en m eg a k a d á ly ozn i az e llen zék m eg n yilván u lását, n a g y o n sú lyos d o lo g : a terrorizm u s k e z d e te ." S értékn ek, fig y e le m b e v e e n d ő teljesítm én y n ek k e ll tartanunk az olyan (bár töm ören m e g fo g a lm a z o tt, de) lén y eg es fölism erések et, m int p l. az Ign otu s Pálét, a k i az ola sz (k orp ora tív ) fa sizm u sról ig y ír t : „ A fasizm u s p e d ig e g y ön célú állam a l­ k a trészév é teszi az egyén t, e g y -v e z é r és eg y -p á rt akaratával a zon osítja az állam ot, bírálhatatlan irra cion á lis tek in tély n ek v e ti alá az á lla m p olg á rt s széttagolt és m e g ­ m erevített osztá ly o k , ren d ek , céh ek h ierarch ik u s szerv ein ek tan ácsk ozásaival h e ly e t­ tesíti be a d em ok ra tik u s alkotm ányt. N in cs szellem i e litje , csak m ilicista, m ilitarista és p á rt-elitje v a n ." (99.) U g y a n csa k je le n tő s érték n ek k e ll tartanunk a k é t tem atikus szám ban (M a i m a­ g y a r o k - r é g i m a g y a r o k r ó l, M i a m a gya r m o s t? ) k ife je z ő d ő id en titá sk ereső k ís é r le ­ tek et is. E zek, m a m ár lá tszik , a m agyarságtu dat ú jra értelm ezésén ek k ísérletei v o l­ tak e g y ku ltu rális m agyarságtu dat je g y é b e n . S je le n tő s érték k én t tartható szám on a lap széles skálán m o z g ó k ritik a i g y a ­ korlata is. N em alk a lm i-esetleg es Köny v k ritik á k ra k ell itt g o n d o ln u n k ; ily en ek is v olta k a S zép S zóban, term észetszerű leg. E gy ik ü k -m á sik u k , k ivá lt N ém eth A n d o r k ritik á i e n em b en is jelen tősek . D e e g észéb en a lap je lle m z ő k a ra k te rje g y é t nem a k ön y v k ritik á k , hanem e g y en n él lén y eg esen széleseb b k örű id e o ló g ia -k ritik a i g y a k o r ­ lat adja m eg . E k ritikai g y a k o rla t m ég a k k o r is je len ték en y n ek érték elen d ő, ha — az elfo g u lt h ív e k k e l szem ben le k ell ezt szö g e zn i - ez a k ritik a az esetek n a g y t ö b b ­ ség éb en tü n etk ritik a m aradt, s a b írá lt tö rek v ések et d eterm in á ló tén y ezők föltárása és m egértése h iá n yzott b e lő le . E von a tk ozá sb a n n em csa k Z so lt B éla, N a g y L ajos, G áspár Z oltán , K . H avas G éza v a g y Szirtes A n d o r n ém ely írásaira k e ll g o n d o ln u n k - ez az attitűd lé n y e g é b e n az eg ész lapra je lle m z ő v o lt, s le g fő b b sajátosságain ak eg y ik é t ad ja. E k ritik a i g y a k o rla to t illetően a zon ban az sem hallgatható el, h o g y ez - k ü lön ösen a lap u tolsó szakaszában - a n ép iek k el foly ta tott vita - e g észéb en leg a lá b b is p rob lem a tik u s - p o z íc ió it tartósította. A S zép S zó k ö ré n e k n ép iesség -b írálata n y om á n (b eleértv e J ó z s e f A ttila n evezetes n yilatkozatát, a V a n -e s z o c io ló g ia i in d ok oltsá g a . . . cím ű t is) félold a la s, félold a la ssá g á b a n lén y eg es p o n to k o n g y a k orta e lfo g u lt s íg y átütő e rő n élk ü li v olt. Sem az ellen felek et, sem a p oten ciá lis o lv a s ó k ö z ö n s é g e t ille tő e n nem v o lt, n em leh etett m e g g y ő z ő ere je , m ert a n ép i m o z g a lo m a la p v ető ú jd on sá g á t n em érzék elte s íg y dinam izm usát, b en ső le n d ítő e re jé t sem is­ m erh ette fö l.

6 Ez az álla n d ósu ló s ön m a gá t iga zá n k iteljesíten i n em tu d ó tün etkritikai g y a k o r ­ lat az u tolsó szakaszban m in d in k á b b az é r té k v é d e le m r e szűkítette le a S zép Szó eleve cson k a liberalizm u sát. A lib era lizm u s „u r b á n u s s á g g á " alaku lt át, a m ely im m ár csak a n ép iek k el foly ta tott p o lé m ia k eretéb en v o lt értelm ezh ető, s a m ely n ek a la p sa já tos­ sága ép p en ez a szem ben állás lett. (Lukács G y ö r g y n evezetes Ú j H a n g -b e li S zép S zó­

249

b írálatában e z t a szakaszt, e szakasz k arak tervon ásait bírálta.) M i h ozta ezt létre? A z a lap ító szerk esztők h áttérbe szoru lá sa ? A z ú j szerk esztők , elsős orb a n G áspár Z o l­ tán s a v e le tartó, őt k em én y ség b en túl is licitá ló K. H avas G éza e g y s ík ú b b s m ilitánsabb id e o ló g u s i p o z íc ió ja ? A fo k o z ó d ó fa sizá lód á s, s ig y a v e sz é ly e k m ind é le ­ seb b s e g y értelm ű b b je le n tk e z é s e ? E setleg a n ép i tá b or u g y a n csa k e g y o ld a lú v ita ­ p o z íc ió ja , a m elyet eseten kén t a harc lo g ik á ja diktálta etik átla n sá gok is szin eztek ? N eh éz p on tosa n látni. V a lószín ű leg e té n y e z ő k m in d szerep et játszhattak a b eszű ­ k ü lésb en . R észleteib en is p on tos és m e g g y ő z ő választ, m ely a S zép S zó k örét és a né­ p iek et eg y ség b en , e g y k o rsza k eszm etörtén eti k ép én ek szerves elem eik én t láttatja m a jd, csak e g y id e o ló g ia tö rté n e ti k o rsz a k m o n o g rá fia adhatna. S en n ek az előm u n ­ kálatai m ég h ián y ozn a k . D e az m a m ár látszik, az u tolsó id ősza k sajátos k ettősség je g y é b e n za jlott. A S zép S zóban általánossá v á lt a „S z a b ó D e z s ő tő l a n y ila sok ig ter­ je d ő n ép i k ö r ö k ” (G áspár Z oltá n ) d ifferen ciá la tla n s e lfo g u lt bírálata. S itt, e b írá ­ latban g y ö k e re se d e tt m eg a n ép iek szem léletén ek irra cion a lizm u sra , szabadságellen es tö rek v ések h ird etésére szűkítése, a m ely a n ép iek ről, v á d ló éllel, m a is él értelm iségi k ö zv é le m é n y ü n k e g y ik részéb en . Ez p e d ig , n y ilv á n v a ló torzitásai és eg y old a lú sá g a i m iatt, ig en sú lyos eszm etörtén eti a n om áliák kal já rt az u tób b i é v tized ek b en is. U g y a n ­ a k k o r a rról sem szabad h a llg a tn i: elsősorb a n K. H avas G éza írásai rév én a Szép S zó­ ban m eg in d u lt a lib era lizm u sn a k e g y oly a n ú jra a la p ozá sa is, a m ely m ár tudatosan reflek tá lt a totalitáriánus ren d szerek n ek az eg y e s em b ert „á lla m o s ító ", eln y elő, sőt n em ritkán a m eg sem m isítésn ek is k ite v ő gya k orla tá ra . E nnek során fölelev en ítették a lib era lizm u s k o rá b b i n a g y a la k ja in a k (pl. M illn e k ) életét és n ézeteit. M in d e n e k ­ előtt p e d ig törek ed tek a lib era lizm u s ga zd a sá gi m ega la pozá sá ra , k orszerű gazdasági elm élettel v a ló „fö ls z e r e lé s é r e " . S b á r K. H avas g a zd a sá g i n ézetei, m ely ek et részben a M a g y a r F óru m ban fejtett k i, d ok trin á lis tisztaságu kban aligh a lettek voln a m e g ­ va lósíth a tók , ö s z tö n z ő szerep ü k tagadhatatlan. Sőt b iz o n y o s , a g e o rg e izm u s szám os elem e m a is aktuális. A lib era lizm u sn a k íg y lé trejött új változata p e d ig egészében F. A . H a y e k fö lfo g á s á v a l h ozza ro k o n sá g b a szerzőjü k et. A lib era lizm u sn a k ez az ú jra a la p ozá si k ísérlete a zon b a n a S zép S zóban m ár nem teljesed h etett ki. A z ú j, totalitárius ellen őrzést b e v e z e tő sa jtótörv én y , am ely ellen a S zép S zó g á rd á ja m ár k észü ltek or tiltak ozott, 1939 nyarán leh etetlen n é tette a lap to v á b b i m eg jelen ését. S a „t ö r té n e le m ", am elyet szeretünk ily en eu fem isztik u s fo r ­ m ájában em leg etn i, a m ú g y is szétszórta a m unkatársakat. A z a la p ítók k ö z ü l J ó zse f A ttila m ár n em élt, H a tv an y B ertalan, Ign otu s Pál és F ejtő F erenc p e d ig em ig rá ciób a k én yszerü lt. A z u tolsó szerk esztő, G áspár Z oltá n ham arosan saját la p já n á l, az E sti K urírn ál is „k ik o p o tt a pu b licista r a n g já b ó l" . A k ísérlet, am ely n ek n a g y - s az adott k örü lm é n y e k k ö zö tt - e le v e rem én y telen c é lja a lib era lizm u s n a g y eszm éin ek „ f ö l ­ tám asztása" v o lt, elb u k ott. A S zép S zó k ö ré n e k ereje a lib era lizm u s ú jraalapozására k e v é sn e k b izon y u lt. Ig a za v o lt Ign otu s Pálnak, a m ik o r - v á la szolv a Lukács G y ö r g y ­ n ek - elh árította b írá ló ja dicséretét, s „ b e v a llo tta " , nem v olta k oly a n fölk észü ltek , m int am en n yire szü kséges lett v oln a . D e szerep v á lla lá su k ról - s e szerep vállalás tö r ­ tén eti érd e m é rő l - m ég is ön érzettel szólhatott. A S zép S zó n em csak a k orsza k le g ­ je le n tő se b b k ö ltő jé n e k és k öltészetén ek adott otthon t, b iztosított n eki fóru m ot, de v á lla lt e g y fon tos m en talitástörtén eti szerep et is. A m a g y a rorszá g i zsid ó sá g v eszély érzetén ek k ife je z ő je k é n t s általános szin tre em elő je k é n t a lap az em b eri szabadságjo g o k sú lyos k orlá tozá sán a k le h etőség eire fig y elm eztetett. S bár a lap g á rd á ja nem tudta k ik o v á cs o ln i azt az eszm én yren d szert, am elyet a sik er rem én y éb en lehetett v o ln a e v e s z é ly e k k e l szem b eszög ezn i, ennek az eszm én yn ek n éhán y lén y eg es elem ét m ég iscsa k fö l tudta m utatni. S a n yom tatott betű k o n z e rv á ló szerepe rév én tov á b b is tudta ö rök íten i ezek et - sú lyos történ elm i k atak lizm ák v ih arain át. É rdem n ek p e d ig ez sem kevés.

250

ZALÁN TIBOR

Szilveszter esti dünnyögések 1989-re Magyar nemzet végínségre jutott immár, nincs ki védje, határain körös-körül magyarok vesztének örül minden szomszéd álbarát. Siratóének Magyarországról, mikor a tatárok pusztították, XIII. század

Hollywood küld szivárványos szemüveget működöt műszempillát műmellett és műkönnyet küld Hollywood vagonszámra nekünk hozzánk tolatnak a nevetés birodalmából át az óceánon girlandos vonatok Fred Astaire és Gene Kelly gyűrhetetlen frakkban szteppel át a felmosatlan konyhakövön vagy Judy Garland szédeleg ágyunkba a reggeli lágytojással-------- jól elvagyunk í g y i t t félkönyéken * nézünk még dobozukban félig elrohadt szovjet filmeket és jó a közérzetünk hogy a kézzel is tapintható mocsok mostanában minket mégiscsak elkerül, hát j ó attól, a nagy Gyilkosok a nagy Zsarnokok a nagy Diktátorok leleplezendőben noha itt mászkál tapos ölet vagy csak mosolyog atyásan körülöttünk némelyik közöttünk némely * lesz jövőre b o r hogy mocsarasra leihassuk meg-meglóduló agyunkat térdünkből kivesszék a lendítő erő, lesz b ú z a is hogy reggelinkhez zsömlét süthessen a szorgos pék rosszul kelesztett elhagyott kenyerünket fölzabálják az elfinnyásodott disznók és nem lesz b é k e s s é g csak újabb hazugságok lesznek általános világenyhülésről leszerelésről és csapatkivonásról a nyugati gazdaság válságáról és a szocialista közösség összetartó szeretetéről hogy lesz hazánk mert lesz jogunk, ismét * hosszúcombú lányokról álmodunk és kisportolt gyöngéd férfiakról elzsirosodó hasunk megrándul ha végigfut egy kéz nyakunktól egy kéz le a combtövünkig (gyöngéd lesz az és tisztább a miénknél)

251

4

kövéren is lehetünk jó hazafiak kurválkodván is vezető állam- és pártférfiak elgyangyulva is büszke européerek lehetünk mi még * Istennek hála harangszó lakja tornyainkat télen eljön a hó és nyáron a nap barnára érleli meztelen seggeinket a zajos strandokon és a fűre cseppent néhány vér ragyog múlhatatlanul: ablakunkon át bámuljuk a pusztulás megszokott utcaképeit és a költészet elveszíti lassan maradék zöld szigeteit a létezés törékeny résein * költészetünk * majd a piros kisgyermekek elkísérnek minket sírdogálnak a rossz kocsmák teleköpködött lépcsőin várakozván ránk kik a lélek maradék lehetőségeit fecsegjük szét makogó éjszakákba és dióhéjként roppan koponyánk össze ha agyunkat megérintik a magasabb rendszerek. azok. nem csoda hát hogy »mi«-ben definiáljuk magunkat és üresség közelít és az üresség minket lát * mégis miért hogy vesztünkben is áruljuk egymást az országot a földet arcunkat már életünkben átüti a fű fölveri a tarack hogy morogva bár de végigasszisztáljuk a gyilkosságokat az újabb genocídiumot a szent barátság hazug nevében menekülök sírása veri tel éjszakánkat puskalövések tördelik határainkon a kukoricást és temetetlen halottak meredeznek föl a hótalan rezzenéstelen földsávokból * a Dunaparton áll még az ország háza és össznépi t a l k - s h o w - t játszanak aranyozott termekben kopott hitű hölgyek és únt urak ül a költő a vizet nézi bronz-borzadályban úsznak lefelé lusta uszályok ahogy sorsunkból kiúsznak lassan a nagy barna reménykedések * nincs mit várni i t t a hangos köpönyegsuhogtatásban: Judy Garland szédeleg ágyunkba a nappali lágytojással vagy Fred Astaire és Gene Kelly szteppel át gyűrhetetlen frakkban a felmosatlan konyhakővön girlandos vonatok tolatnak át hozzánk a nevetés birodalmából át az óceánon vagonszámra küld nekünk műkönnyet műmellet műszempillát működöt szivárványos szemüveget küld nekünk Hollywood Augsburg, 1988

252

MÉLIUSZ

JÓZSEF-MOLNÁR

GUSZTÁV

Kacsó Sándor okossága Beszélgetés

M G : — 1935 őszén érd ek es levélvá ltá sra k erü lt sor k ö zte d és K a csó S án dor k ö ­ zött. A lev élv á ltá s k iv á ltó o k a E rd ély i h ang a b u d a p esti rá d ió b ó l cím ű cik k e d , m ely a B rassói L a p o k 1935. au gusztus 2 3 -i szám ában jelen t m eg . A cik k b en M ik ó Im re b u d apesti rá d ióelőa d á sá ra reflek tá lsz, azt p ozitív a n érték eled. A z előa d á s tá rg y a és cik k e d a la p g on d ola ta az, h o g y az erd ély i m a g y a r k is e b b s é g sz em p on tjá b ól e g y fo r ­ m án ártalm as m in d a m a g y a r rev izion izm u s, m in d p e d ig a rom á n sovin izm u s. H o ­ g y a n h angozh atott el a k k o r a m a gya r rá d iób a n e g y ily en előa d á s? M J : — C sod á k a történ elem le g k ü lö n b ö z ő b b és le g n e h e z e b b k orsza k a ib a n is e lőford u ln a k . A m a gya r rá d ión á l, akárcsak a m a g y a r sajtóban általában je le n v o l­ tak a dem ok ra tá k , a lib e rá liso k , je le n v olt, a szem ély i k a p cso la to k sajátos h álózata rév én az a k k o ri „d is s z id e n s " g o n d o lk o d á s . Ú g y h o g y tu la jd o n k é p p e n n em is v o lt oly a n n a g y csod a , h o g y M ik ó Im re előa d á sa ott elh an gozhatott. M G : — A cik k et tartalm azó la p k iv á g á son a k ö v e tk e z ő m e g je g y z é s e d o lv a sh a tó: „K a c s ó S án dor elh agyta az u tolsó b ek ezd ést. F elm on dtam a B ra ssói L a p ok n a k . Éles levélváltás K ac só Sándorral. L evelezés eltűnt. [M eg ta lá ltu k ! - M . G .] M e g m a r a d ­ tam cik k írón a k . A z E g y H é tb e n az Iro d a lm i je g y z e t (T o ro k b a f o jto tt s z ó ) első b e ­ k ezd ése felel a B L -n e k ." M ie lő tt rátérn én k a szóban fo r g ó sz ö v e g e k re és le v é lv á l­ tásra, k érlek , m o n d d el, m ik o r és h o g y a n k erü ltél a B rassói L a p ok h o z ? M J : - M iu tá n lejá rt a ka ton á sk od á s év e, 1933 -b a n G aál G á b o r m aga m ellé vett a K o r u n k h oz. Feltüntette a n evem et seg éd szerk esztő, v a g y n em tu dom , m ilyen m agas cím m el. R észben a szerk esztőség b en d o lg o zta m , részb en a v ilá g o t jártam , azaz E rdélyt és B ukarestet, e lő fiz e tő k e t g y ű jte n i; a K o r u n k n y om d a a d óssá g a i u g y a n ­ is m ind sz o ro n g a tó b b á v áltak. Í g y ism ertem m eg szem élyesen az erd é ly i v á rosok b a lold a li, d e leg a lá b b is lib erá lis értelm iség ét és k ötöttem nem k e v e se k k e l barátsá­ g ot. B rassóban dr. F üzy Bertalan, a B rassói L a p o k fő s z e r k e s z tő je fo g a d o tt ro k o n szen vvel. A K om m ü n id e jé n Szatm áron á llt a forra d a lm i esem én y ek élén. A m ik o r a rom án k irá ly i h a d sereg b e v o n u lt a v á rosb a , ú g y m en ek ü lt m e g a re to r z ió elől, h o g y eg y v á rosszéli ház k ú tja m ély én töltött k ét v a g y h á rom n apot. K ép zett jog á sz, hallatlan g y a k o rla ti é r z é k k e l; feltétlen ü l d em ok rata, lib erá lis. A z ú jsá g szerkesztői is jóin d u la tta l v o lta k irántam . K őrös i-K rizsá n Sándor, M ik e s Im re, K akassy E ndre, aki B u k arestből járt le a szerk esztőség b e és akit m ég k a ton á sk od á som id e jé n m e g ­ ism ertem , m eg K a csó Sándor, H alász Sán dor (gazdasági szakem ber, a n ép fron t id e ­ jé n m e g je le n ik a K o r u n k ban , K ahána Bernát, a lap tu la jd on osa , K ahána M ó z e s bátyja. A ztá n m e g S zem lér F erenc, A b a fá y G u sztáv. J ósik erű a k v iz íció s m unkám b e fe je z té v e l, K o lo zsv á rra v a ló vissza térésem előtt F ü zy fe la já n lo tta : lé p je k b e a B rassói L a p ok szerk esztőség éb e. T erm észetesen n em h agytam el G aál G á b ort és a K oru n k a t. C sa k h og y a lap an yagi h ely zete a n y olcszá zra feltorn á zott e lő fiz e tő i lé t­

253

szám ellen ére sem javu lt. G aál m ár az ó rá já t is elzá log osította . E k k or v allottam be F üzy d o k to r ajánlatát. H át ig en , G aál e lfo g a d ta , h o g y á ttegyem a székh elyem et B rassóba. F üzy d o k to r ö röm m el fo g a d o tt. M e g é r k e z é s e m k o r ezzel k e z d te : „H o ln a p ­ tól m a g a szerkeszti a b ra ssói eg ész old a lt, m a g a írja - rip ort, h írek stb. Felel az a p róh ird etések ért. Szereti M ik sz á th o t? H a ig en , ha nem , tem etk ezzék M ik szá th írá ­ saiba. M a g y a ru l ú js á g o t írn i íg y lehet. A z ő stílu sában ." S alam on E rnőt is ott talál­ tam , az előszo b á b a n e g y íróa szta lon k örm ölt. A sz e rk e sz tő sé g : eg y etlen h osszú s z o ­ ba, a szta lok szem ben a fa lla l. A z író g é p e k d ö rö g te k . K a csó Sándor m ellett je lö lte ki F üzy dr. a helyem et. R á bízott. V a g y n é g y -ö t h ón a p ig d o lg o z ta m íg y . K ahána Bernát h ozzá m akarta adni szép leányát. L ehettem v o ln a „v ő s z e r k e s z t ő " . D e B rassóban v ég ü l is K lá riv a l h ázasodtu n k össze. S m iv el n eki, m int em lítettem m ár, T em esváron v o lt n ői feh érn em ű -v a rró m ű h elye, h o g y b e le jö tte m a m esterség b e, a m egü rü lt te­ m esvári tu d ósítói állásba h ely eztek át. A m ih e z tudni k ell, h o g y a B rassói L apok n e g y v en ezer p éld án yán ak a leh etőség et a v ilá g la p o k m intájára, k icsib en , rem ekül k iép ített tu d ósítói h álózat terem tette m eg . Buk arest, M a rosv á sá rh ely , N agyvárad, A ra d , T em esvár, U d v a rh ely , C síkszereda. A tu d ósítók rip o rtja i, p u b licisztik á ju k , szí­ nes írásaik a h arm in cas é v e k k ise b b sé g i történ elm ét rög zítették . T ö b b k ö te te s „ é l ő ­ tö rté n e le m -k ö n y v " állna össze e z e k b ő l. D e az e lő b b em lített n e g y v e n e ze r p éld á n y ­ h oz m ég h ozzá k e ll tennünk a fő le g a fa lv a k , k isv á ro so k k ö z ö n s é g é h e z sz ó ló N é p ­ ú jsá g szá zezer példán yát. V alam in t a B rassói L a p o k változa ta k én t tö b b ezer p éld á n y ­ ban n y om ott B u k a resti L apok at, fió k s z e rk e s z tő s é g g e l a fő v á ro sb a n , m ely e g y b e n a b ra ssói szerk esztőség et is ellátta ered eti k ö z p o n ti a n y a g g a l. M in d e n nap szá zn egyven ezer ú jsá g n y i p on tos vilá g tá jék ozta tá s a rom á n ia i m a g y a r k ise b b sé g szám ára, p o l­ gári, n ép i, dem ok ra tiku s, lib erá lis szellem b en , a k ise b b sé g i jo g o k v éd elm éb en , a r o ­ m án d em ok rá ciá t tám ogatva, a m a g y a rorszá g i á lla p otok a t tü k rözv e - tö b b e k k özött M á ra i Sán dor, Z so lt Béla, Bálint G y ö r g y p u b licisztik á já n a k m á so d k ö z lé sé v e l - , k ite­ k in tve a rom án , m a gya r, m a g y a rorszá g i, szlo v e n szk ó i szellem i életre, a m i hazai iro d a lm u n k k érd éseit és ered m én y eit felszín en tartva — T am ási Á ro n , Szentim rei Jen ő, B a logh E dg á r álla n d ó jele n lé té v e l - , és v é g ü l is n ekü n k b a lold a lia k n a k (zá ró­ je lb e n : k om m u n istákn ak ) g en erózu sa n k ö z lé si leh etőség et n yú jtva. K ahána Bernát u gya n is, a lap tu la jd on osa , b á r elsősorb a n rem ek ü zletem b er v olt, de azzal a m e g ­ g y ő z ő d é s s e l és elszánással, h o g y az a lap, am elyet ő fin a n szíroz, ő a d k i, ő k eres rajta, csa k a d em ok rá ciá t szolgá lh a tja . Ily en értelem ben , en nek érd e k é b e n , en nek szolgá la tá b a n kerü lt össze a szerk esztőség . D e lám , k é rd ésed re ism ét „re g é n y e s ité s s e l" v á laszoltam . P ed ig m in d ig taszított - leg a lá b b is szem élyes von a tk ozá sb a n - az „ö n é le tr a jz -ir á s ". Bár m in d en , am it ír­ tam v a g y íro k , n em m ás, m int a m agam életén ek írá sa ; m é g ha m á sok ról szólva, a k k o r is. K ü lön b en r é g o ta v a llo m , h o g y ha az ír ó ú js á g író - m u n k ája n em eg y éb , m int ír ó i n a p ló. A m ik én t az ú jsá g m aga n em e g y é b , m int a történ elem n a p ló ja . . . M G : - M iv e l a n a g y v á ra d i E g y H é tb e n m e g je le n t cik k e d r ő l N ém eth L ászló rom án iai látogatása kapcsán m a jd részleteseb b en is szót ejtü n k , m ost csak a B rassói L a p ok n a k , p on tosa b b a n K a csó Sán dorn ak fe le lő sorok a t id é z e m : „ A v a s ö k lö k n ap­ ja it éljü k . A v a s ö k lö k szétv erik k ö n y v e in k szedését, k iü tik a lólu n k a rad ik ális p o l­ gári lap hasábjait, a h ol m ég m eg szóla lá si sza b a d sá g ot rem éltü nk, a v a sö k l ö k sim án, elegán s m ozdu lattal k itörlik írá su n k b ól a m e llb e v á g ó m o n d a t o t . . . " Ím e a m on d a t, a K acsó által elh a g y ott u tolsó b ek ezd és (1935. augusztus 25-i le ­ v e le d b ő l re k o n stru á lta m ): „ . . . a m ú ltbeli k ésések et és h ibákat fé lre té v e m arxisták és n em m arxisták ú j realista, jó szá n d é k ú n ép i ala p on találkozh atn ak a n em zetiség e­ ket fe n y e g e tő fasizm u s ellen i h arc je g y é b e n ." K a csó a szerk esztői bea v a tk ozá st azzal in d ok olta , h o g y am it k ih ú zott, „ a z lén y eg telen d o lo g v olt, a M a g a és az E rd élyi Fia­ ta lok k ö z ö tti b e ls ő ellen tét". (1935. aug. 3 0.) T e e b b ő l - jo g g a l - arra k ö v etk eztet­ hettél, h o g y K a csó eg y szerű en nem tu la jd on ít k ü lö n ö s e b b je le n tő sé g e t a m arxizm u s­ nak, h iszen szerinte m arxisták és n em m arxisták szétválása és esetleg es ú jb ó li együ tthaladása csupán „ 8 v a g y 10 fia ta le m b e r" b e ls ő ü g y e , és n em érin ti a lén y eg et, a k é ­

254

szü lőd ő dem ok ra tiku s össze fo g á st, n em zeti (ség i) dem ok rá ciá t. A m arxisták örü ljen ek , ha szem ély ileg és általán osabb je lle g ű á llá sfog la lá sa ik k a l je le n leh etn ek e b b e n az ö sszefog á sb a n , de ne tek in tsék m agu kat a tö b b ie k k e l e g y e n lő súlyú p artn erek n ek , és fők én t ne p r ó b á ljá k eszm ei és p olitik a i h ovatartozásu kat e x p licit form á b a n k i­ fe je zé sre juttatni. A m i azt jelen ti, h o g y a b a lo ld a li rad ik ális K a cs ó Sán dor fő s z e r ­ k esztőség e id e jé n a B rassói L a p ok m intha fela d ta v o ln a k o rá b b i „g e n e r ó z u s " m a g a ­ tartását és en ged ett az a k k o r u ra lk o d ó élesen antim arxista és kom m u n ista ellen es h an ­ gulatnak, a m ely a m arxistákat n em csak a „ n e m z e t" -b ő l, hanem - m int irányzatukat nyíltan v á lla ló értelm iség iek et - a d em ok ra tik u s n em zeti ö s s z e fo g á s b ó l is kizárta. M á r p e d ig T e - érth ető m ó d o n - ú g y p rób á ltá l részt v en n i eb b en a fasizm u ssal szem ­ ben i ön v é d e le m je g y é b e n á lló n em zeti összefog á sb a n , h o g y k ö z b e n nyíltan v á lla l­ hasd m arxista, „d is s z id e n s " m e g g y ő z ő d é se d e t. E g y H é t -b eli cik k ed , a m ely b en a N ém eth L ászló n y o m d o k a ib a lé p ő erd é ly i „ t it ­ k o s fa sisz ta "-k le lep lezését sü rgeted , a zon ban a rról tan ú sk od ik , h o g y k iz á ró la g o s sá gi in d u la tok b a n a b a lo ld a lo n sem v o lt h iány. 1935 -b en a m arxistakat és a nem m arxista dem ok ra tá k a t e g y fo rm á n - és m inden n él in k á b b - a fasizm u s és so v in iz­ m us ellen i ö ssz e fo g á s g on d ola ta fog la lk ozta tta . D e e k k or m ég n a g y o n elev en ek v o l­ tak — m in d k ét o ld a lo n - a zok a fen n m aradt, k ö lc s ö n ö s biza lm a tla n sá g ot szü lő in d u ­ la tok is, a m ely ek k o m o ly a n v eszély eztették az ép p en k ia la k u ló szin tézis-foly a m a tot. M J : - V a lób a n , 1935 őszére a fasizm u s általános erő sö d é se , veh em en ssé válása m indenütt, R om án iában , M a g y a ro rs z á g o n , szerte E u rópában szü k ségessé tette az összek a p csolód á st, de v ilá g n é z e tile g m é g n a g y on p ola rizá lt v o lt a h ely zet, a p artn e­ rek m ég n em ism erték fel, h o g y n em csek ély k o n cessziók a t k e ll tenniük annak é r ­ d ek éb en , h o g y együ ttesen a k ü lö n b sé g e k fö lö tt á lló történ elm i szü k ség letek s z o lg á ­ latába álljan ak. M G : — P ersze nem m in d en k i g o n d o lk o d o tt e g y fo rm á n a b a lo ld a lo n sem . C se­ resn yés Sán dor p éld á u l, 1935. augusztus v é g i, B ra ssób ól k eltezett lev ele tanúsága szerint n em értett e g y e t v e le d K a csó m eg ítéléséb en . „ . . . te m ost olyasm it tettél írja - , am it nem érthetek m eg . . . K a csó, aki őszin te, tiszta d em ok rata, aki tesz és segít nekün k a la p n á l! ! ! ! , feg y v ertá rsu n k és e g y fro n to t tartunk v e le - en nek m ész te n e k i? M ié r t ? M e rt k ih ú zott öt sort e g y c ik k e d b ő l? (. . .) K a csó, akit k étb a lk ezes g y e r k ő c ö k lefasisztáztak a jo b b sorsra érdem es J ö v ő b en . . . H a N ép fron t létrejön , ú g y b iztos leh etsz ben n e, h o g y az ily en K a c s ó -fé le elem ek re sok k a l n a g y o b b szü k ­ ség e van, m int b o g a rá s z ó talm u distákra . . K i v o lt C seresnyés S á n d or? E gyik k o rá b b i b eszélg etésü n k során em litetted, h o g y n a g y k alan dja v o lt v e le a K o r u n k n a k és n eked is. M J : - C seresnyés S án dorral e g y osztá ly b a jártam a tem esvári piarista g im n á ­ ziu m ban . A k k o r m é g K irsch n er v o lt a neve. A m it n em azért em lítek , h o g y fe lró ja m n eki, h iszen apám után en g em h orvát n év v el N elov á n k ov itsn a k hívtak. E gyütt iro d alm iask od tu n k . Ő csakham ar a M a g y a r Párt hivatalos lap ján ál bu kkan t fe l, írásait C seresnyés n é v v e l je g y e z te . K ora i b a lo ld a li v erseim et k ifig u rá zta . S zellem esen . M i­ után B rassóból T em esvá rra kerü ltem , a B rassói L a p o k szerk esztőség éb en tűnt fel. E m lékezetes rip ortok k a l. A zu tán P árizsban je le n t m eg . A sp a n y ol p olg á rh á b orú id e ­ jé n rem ek é lm én y rip ortot k ü ld ött a K o r u n k n a k a p o lg á rh á b o rú ró l. H am arosan érte­ sítés érkezett P árizsb ól, h o g y szó se r ó la , C seresnyés n em já rt S p a n y olorszá g b a n , te­ hát ottani h arctéren sem . A m i az etik ai k érd ésen túl azért érd ek es, m ert k itű n ő írá ­ sát m ű vészi e sz k ö z ö k k e l, jó tá rgyism erettel teljesen h ih etőv é tudta tenni. A fik c ió v a lószerű ség e fed te az id ő és a h ely eg y éb k én ti tényeit. M G : - H át ez n a g y on érd ek es. A R a jk -p e r an yagát tartalm azó K ék k ö n y v b e n ugyanis C seresnyés m int tanú szerep el, és ta n ú va llom á sa ib ól k id erü l, h o g y 1937-ben R ajk L ászlóval együ tt a N em zetk özi B rig á d ön k én tese v o lt S p a n y olorszá g b a n . K é ­ sőb b F ra n ciaországban eg y ü tt v o lta k k on cen trá ciós táborb a n , m a jd 1947 -b en R ajk

255

a B elü gym in isztériu m S ajtóosztályán ak a v ezetésév el b ízta m eg. M o s t m ár a - n y il­ ván - ellen őrizh etetlen párizsi „é r te s íté s " v a g y a n em ép p en m egb ízh a tósá g á ról k ö z ­ ism ert K ék k ö n y v m on d ig a za t? Ezt azt h iszem , m ár soh asem tu dh atju k eldön ten i. H a csa k halála előtt C seresnyés m e g nem írta a m aga történetét. D e ha m ár a B rassói L a p ok b e ls ő m unkatársainál tartunk, en g e d d m eg , h og y id é z z e k n éhán y sort e g y oly a n le v é lb ő l, a m ely - 1935 feb ru á rjá b a n , v a g y is alig fél é v v el a K a csó és k ö z ö tte d kipattant vitát m e g e lő z ő e n — bizalm asan tájékoztatott tég ed a b ra ssói szerk esztőség v e le d k a p csola tos á llá sp on tjá ról. „ . . . irod a lm i je g y ­ zetei k örü l ném i kis h a rcok dúltak id eb en n - írja A nn a [Látó A n n a ]. - K a csó k ifo ­ gá solta azt a b a lo ld a li tám adó élt, a m ivel k ü lön ösen N ém eth ék szerep lését p iszk á l­ gatta, k ifakad ását F üzy h e ly e slő h ü m m ög éssel kísérte. K rizsán p ersze, m int b ű n ­ társ, v é d e k e z ő m agatartást tanúsított. N em ajá n lom , h o g y ily esm iv el ism ételten p r ó ­ b á lk o z z é k ." F üzy, a K a csó előtti fő sz e rk e sz tő és a szerk esztőség ta g ja i m ár szóba kerü ltek . M o s t talán csak annyit, h o g y k i v o lt A nn a, és h o g y a n lehetett a sztálinista p erek et veh em en sen b írá ló, „t r o c k is ta " K rizsá n „b ű n tá r s a d "? N ém eth L ászló m e g ­ ítéléséb en eg y etértett v e le d ? M J : - A m ik o r a B rassói L a p ok h oz k erü ltem , Látó A n n a a szerk esztőség b en d o l­ g ozott. K épzett, o k o s , j ó irályú , b a lo ld a li szem léletű a sszon y v olt. A h áború alatt m en ekü ltkén t L on d on b a n élt. É lm én yeit k ö n y v b e n írta m eg . H aza térése után a k o ­ lozsv á ri m a g y a r sajtó m eg b ecsü lt m unkatársa. Jánosi János esztéta éd esa n y ja . A m á­ sik K őrös i-K rizsá n Sándor. A z első v ilá g h á b o rú v é g é n részt vett az o ro sz fo r r a d a ­ lom b a n . H aza térve a rom án iai kom m u n ista p á rt m eg alaku lásában já tszott szerepet. M G : — A z o k b a n a tan u lm án yaiban , a m ely ek b en a rom á n ia i k om m u n ista m o z ­ g a lom k ezd eti p eriód u sá v a l fo g la lk o z o tt, n yilv á n szem élyes tapasztalatait h aszn osí­ totta. Én az East E u r o p e cím ű N ew Y o r k -i fo ly ó ir a t 1966. d e ce m b e ri szám ában o l­ vastam Rum ania and th e C om in tern cím ű tanulm ányát, a m ely b en a rom á n p á rtd ele­ g á c ió 1 921-es szo v je tu n ió b e li tá rgyalásairól ír - m int a z o k e g y ik ré sz tv e v ő je . M J : - K rizsánt F üzy d o k to r h ozta m a gá va l Szatm árról, a m ik or a B ra ssói L apok főszerk esztését átvette. F erenczi N oém i, a k itű n ő n a g y b á n y a i m ű vészn ő v o lt a fe le ­ ség e, aki aztán - talán ép p válásu k után - B udapestre távozott. T ök életesen beszélt rom án u l, oroszu l, a n g olu l, fran ciáu l, n ém etü l. A k ü lp olitik a i ro v a to t szerkesztette. A zt b eszélték róla, h o g y trock ista. Én term észetesen g y a n ú v a l szem léltem , bár ra ­ g y o g ó p o lito ló g u s v o lt, fin o m ú js á g író , a h á b orú alatt a n g o l kém , azután a Szabad E urópán ál k ö tö tt k i (ezt m o n d já k r ó la ), b á r n em szég y en a h áború alatt a n g ol k é m ­ nek lenni. A z t h iszem , F ra n ciaországban halt m eg . Elítélte N ém eth L á szlót? M i a b a lo ld a lo n a h arm in cas é v e k k ö z e p é n N ém eth L ászlót jo b b o ld a lin a k tartottuk és az elítélt h arm adiku tasság k é p v is e lő jé n e k . V a lószín ű leg K rizsán is jo b b o ld a lin a k tar­ totta ; íg y lettü nk „b ű n tá r s a k ". A fő sze rk e sztő i tisztet e k k o r m ár K a csó Sán dor vette át F üzytől. Ő N ém eth L ászló fenntartás n élk ü li h ív e v olt. K a cs ó - h o g y róla is b e sz é ljü n k - a k k or, a m ik or én oda k erü ltem , m é g nem v o lt a B rassói L a p o k első em b ere. A szöv etk ezeti m o z g a lo m b a n játszott szerep év el, a m a g y a r b a n k ok k a l, a M a g y a r Párt kasztszerű v e z e tő sé g é v e l, a k o n ze rv a tív arisz­ tok rá ciá va l szem ben i k ritik á já v a l, feltétlen d em ok ra tik u s n ép pártiságával ő je le n ­ tette a B ra ssói L a p ok ba n a „ h o n is á g o t" . E bben a szerk esztőség b en az a k k o ri n é p i­ rad ik ális K a csó S án dorn ak v é g ig az v o lt az állásp on tja, h o g y a n yílt kom m u n istaság csak k om p rom ittá lh a tja a d em o k rá cia és a k ise b b sé g i ön v é d e le m ü gyét, s íg y nekem m int fiatal k om m u n istán ak óhatatlanul v itá im v olta k v ele. E viták intenzitását az ő N ém eth L á szlóh oz v a ló k ö tő d é se csak fok ozh a tta . H o g y én itt h á n yszor volta m túlradikális, b a los, z ö ld fü lű és a tö b b i, azt n em tu dom , d e n y ilv á n v a ló, h o g y az is v o l­ tam. A m ik o r ő fő s z e rk e s z tő lett - és arra a b iz o n y o s levélváltásra is sor k erü lt k ö ­ zöttü n k - én m ár T em esvárt v olta m a lap k é p v is e lő je , szerk esztője, rip ortere, m in ­ d e n fé lé je , de m iután k ilép tem a la p tól, a k k o r is fo ly ta tó la g lejá rta m B rassóba, és K a cs óv a l elev en , v ib r á ló b eszélg etésein k v olta k . E m lék szem arra, h o g y tö b b ízben

256

is azzal utaztam fe l B ra ssób ól K olozsv á rra G aál G á b o rh o z, h o g y b e szá m o lja k neki eze k rő l a b eszé lg e té se k rő l és k ö z ö lje m v ele a vélem én y em et, h o g y K a csót és a szer­ k esztőség tö b b i ta g já t is be k ell k a p csoln u n k a K o r u n k h oz. M G : — E g y ik , K lá rin a k írott le v e le d b e n em líted „M ik e s b ra ssói la p já "-t. N y il­ v án a B rassói L a p o k ró l v an szó. M ik e s Im rét, a k é s ő b b i G a llicu st ism erted szem é­ ly esen ? M ily e n em b er v o lt ? M J : - M ik e s Im rév el a B rassói L a p o k szerk esztőség éb en találkoztam . M e g b a ­ rátkoztu n k. N em tú lzo k, ha azt m on d om , M ik e s a m a g y a r ú jságírás e g y ik le g re m e k e b b alakja. P u blicisztik a, rip ort. P olitik a i, m ű v előd ési, eu róp a i tá jék ozottsá g b a n a lapn ál csak K őrösi-K rizsá n Sándor v etek ed ett v ele. M ik e s sok á ig élt Párizsban. O n ­ nan tu dósított erd é ly i la p ok a t. Ő is, a k árcsak K rizsán, m ég a harm in cas é v e k elején felism erte a sztálinizm us v a ló term észetét és k ife je z é s t adott v élem én y én ek . E zek az em b erek n em sz o v je te lle n e se k v olta k , hanem sztá lin izm u s-ellen esek . Sose k e r ü l­ tek eg y p la tform ra a m a g y a r v a g y rom á n rea k ció , p lán e a fasizm u s s zov jetellen esség év el. H a eg y sze r eszéb e ju tn a v a la k in ek összeállítan i a B rassói L a p ok p u b licisz ti­ kai m eg rip o rt-a n to ló g iá já t, K a csó Sán dor m ellett M ik e s és K őrös i-K rizsá n és az e d d ig nem is em lített R u ffy P éter len n én ek la p ja in a le g k ie m e lk e d ő b b e k . E gy ily en a n tológ iá b a n - a m ely b ől a le g je le n tő s e b b m a g y a rorszá g i pu b licistá k sem h iá n y o z ­ hatnának - a két v ilá g h á b orú k özötti m a g y a r k ise b b sé g i, eu róp a i, k ö z é p -k e le t-e u r ó ­ pai v a lósá g hallatlan d ok u m en tu m érték ű k ö r k é p e k ere k e d n é k ki. A történ észek hasznára is. A z irod a lom történ észek szám ára p e d ig a B rassói L a p ok irod a lm i a n y a ­ g á b ó l v a ló válog a tás leh etn e fo n to s. Ig en , M ik e s Im re v o lt G allicu s. V alah ol K a lifo r­ niában él, öre g e n , im m ár szótlanul. M G : - A szerk esztőség i k ö rk é p után lássuk, m ily e n m áig is érd ek es g o n d o la to k m erü ltek fe l a k ö zte d és K a cs ó k özötti lev elezésb en . 1935. augusztus 25-i, első le v e ­ le d b e n a k ö v e tk e z ő k e t íro d K acsó S á n dorn a k : „ . . . e g y b e n azt h iszem , m e g e g y e z ik az erd ély i szék ely v a g y m a g y a r d em ok rá cia és a k ü lö n b ö z ő n y om á sok alatt szétlapított radikális szem léletű ifjú sá g . A b b a n , h o g y a tö b b s é g i, n épi létün kre tö r ő fa siz­ m us, a népet létéb en m eg tá m a d ó n em zeteln yom á s ellen h arcba k e ll álln i. (. . .) b i­ zon y á ra sokan örü ln én ek , ha tan ú jelét ven n ék a b b eli szán dékán ak, h o g y h a jla n d ó k ezet n yújtani a jószá n d é k ú , ra d ik á lisa b b h an gn em b en is az e rd é ly i m a gya r k is e b b ­ ségi töm egek érd ek eiért síkra szá lló fia ta lo k n a k ." M a jd K a cs ó m eg leh etősen éles és k iok ta tó h angn em ű v á la szlev elén ek v étele u tán : „ . . . é n őszin tén , e g y általam elv in e k értelm ezett d iffe r e n c ia m eg v ilá g ítása kapcsán is a k ö z e le d é st kerestem . . . . k ife je z é s t adtam annak, h o g y az Ö n ö k által jo g g a l n em túl sok ra b ecsü lt m arxista fiatalság, ha hibákat k öv etett is el a m últban, értékes és n em m ellőzh ető m e n n y isé g ." E lism ered tehát, h o g y v olta k b iz o n y o s h i­ bák , sőt arra is utalsz, h o g y a J ö v ő b en m e g je le n t K a csó-ellen es tám adás „ a z esem é­ n y ek u tolsó fe jlő d é sfá z isá n a k sz em p on tjá b ól h elytelen v a g y hibáztatható le h e t", de - h a n g sú ly ozod - „ a cél ott sem v o lt a la n ta s: e g y p olitik a i m e g g y ő z ő d é s n e k . . . m agyar, népi tö m e g é rd e k é rt történt m eg n y ila tk ozá sa v o lt az. V iszon t a p o lg á ri és a forra d a lm i d em ok rá cia m ár g é p fe g y v e r r e l is állt egym ással szem ben . A pillan atn yi k on stellá ció m á s: a forra d a lm i és p o lg á ri d em ok rá ciá n a k m a csak egym ás m ellett v ezeth et az ú tja ." A fran cia kom m u n istákra és szociá ld em ok ra tá k ra h iv a tk ozol, a k ik annyi „ e g y ­ más ellen vezetett v éres h ad já ra t után . . . M J: -

A k k o r is, u g y e . . .

M G : — . . . egym ás m ellett m en eteln ek , an élkü l persze, h o g y elv ét b á rm ely ik ü k is fe la d n á ." Ezt a célt szeretn éd T e a m a ga d szerén y e s z k ö z e iv e l a m eg v a lósu lá sh oz k ö z e le b b v in n i, „itt E r d é ly b e n " is. M ie lő tt rátérn én k K a csó á llásp on tján ak az ism ertetésére, m eg k é rle k , reflek tá lj a fen tiek re.

257

M J : - C sak annyit je g y e z n é k m eg , h o g y - a k k or is - ú js á g o lv a s ó em b er lé ­ vén , élén k fig y e le m m e l k ísértem a n ém et em igrán s sajtót, és a m en n yire csak h ozzá ­ ju tottam , a fra n cia orszá g i sa jtót és esem én yek et is. A n ém et em igrán s sajtóban tén y­ k én t va n je le n ez a fe lfo g á s , a m ely a tőlem id ézett s o r o k b ó l k itű n ik , tehát olv a sói tapasztalatom , in tellektu ális tapasztalatom v o lt arra v o n a tk o zó a n , h o g y a h itlerizm us, illetv e a fasizm u s ellen m i a já rh a tó v a g y m i a szü k séges út, am it aztán m eg tá m og a t a fra n cia péld a . F ra n cia orszá g, a h ol n em csa k a sajtóban , hanem m agában a társada­ lom b a n , e g y lib erá lis b u rzsoá állam ban a k tív társadalm i m ozg á sb a n látható ennek a fe lfo g á s n a k a m eg v a lósu lá sa . T ehát nin cs szó sem m ilyen szem élyes fe lfe d e z é s rő l, le g fö lje b b b iz o n y o s o lv a sm á n y ok és le já ts z ó d ó k o resem én y ek , m o n d ju k ú g y , h elyes értelm ezéséről és m a g a m év á tételéről. M G : - A m i K a csót illeti, az ő le v e le ib ő l k ét fo n to s von a tk ozá st em eln ék k i, a d em ok rá cia k érd é sé b e n és a k is e b b s é g i h ely zet, a m a g y a rsá g k é rd é sé b e n elfo g la lt állásp on tját. M in d k e ttő ala p k érd és v o lt a k k o r is és az m a is. K a csón a k - m in d járt m e g lá tju k - k o m o ly fenntartásai v o lta k a m arxistákkal, a k om m u n istákk al, valam int m agával a k om m u n izm u ssa l szem ben . „ Ö n n a g y on jó l tu dja - írja K a csó - , h o g y az erősza k n a k sohasem v olta m em b ere, s a diktatúrát ösztön ösen és le lk e m m ély éb ől g y ű lö lö m , nem m in t Ö n , aki b iz o n y o s h ely zetb en és k örü lm é n y e k k ö z ö tt n em csak m e g en g ed h etőn ek , h anem szü k ség esn ek is ta r tja ." (1935. au g. 30.) A z t h iszem , K a ­ csó itt e g y oly a n von a tk ozá st em elt ki, am ely v a ló b a n g y e n g e p on tja v o lt a k om m u ­ nista m ozg a lom n a k . M J : - Ig en . B eszéltü n k m ár a rról, h o g y a diktatúra, a h atalom átvétel, az e u ró ­ p ai fo rra d a lo m le h etőség én ek az illú z ió ja m ily en szerep et játszott a ra d ik a lizá lód á su n kban , a G aál G á b o r m e g fo g a lm a zta „tiszta o s z tá ly v o n a l"-b a n , és visszatek in tve történ elm i tév ed ésn ek n ev ezzü k ezt. A m i n em a m i fe lfe d e zé sü n k , h an em e g y im m ár általán os érték elés, leg a lá b b is ab b a n a szellem tartom án yban , a m ely et a m agu n kén ak vallu n k . T ehát e g y illú z ió r ó l v o lt szó a b a lo ld a lo n . A z o n az o ld a lo n , a m elly el szem ­ ben K a csó p o lg á r i dem ok ra tiku s o ld a lró l a m a g a dem ok ra tiku s fenntartásait k ife je ­ zésre ju ttatja. V a g y is az a d ik ta tú ra fób ia , a m ely K acsón ál m e g je le n ik , tu la jd o n k é p ­ pen e g y illú zió ellen irán yu l, m ert e g y b a lo ld a li diktato rik u s h a talom átvételn ek 1935 őszén itt sem m iféle aktualitása n em v olt. M G: -

A ttó l m é g eu róp a i v a g y vilá g szin ten n a g y on is lehetett.

M J : - K a csó á llásp on tja általán osságban érv én y es lehetett, d e k o n k ré t célp on tja n em v o lt. Ez a célp on t nem létezett. D e p ersze m éltá n y olju k az elv i álláspontot. M G : - K a csó a k ise b b sé g i m a g y a rsá g h oz v a ló viszon y u lá s k é rd éséb en talán m é g lé n y e g b e v á g ó b b eltérést észlelt k ö zte és a z o k k ö zö tt az ifjú m arxisták k özött, a k ik n ek T e e g y ik le g ön tu d a tosa b b és le g a k tív a b b k é p v is e lő je v o ltá l ak k orib a n . „ E lő b b a p arasztvalóság, s azután a m unkás - ír ja K a cs ó m ár id ézett első, augusztus 3 0 -i lev e lé b e n . - Ez azon b a n tén y b eli a d ottság, a k is e b b s é g i m a g y a rsá g szem p on t­ já b ó l k ü lön ösen , s én ú g y érzem , h o g y fe le lő s s é g te lje s e b b e n és b e n s ő b b e n v a g y o k k ise b b sé g i m a g y a r, m int Ö n . T erm észetesen jo g á b a n áll ezt a hitem et visszautasitan i." M iu tá n T e ezt a kétségtelen ü l sértő v a g y leg a lá b b is félreérth ető k ijelen tést v iszszau tasítod („ b a lg a d o lo g v o ln a a fe lő l v ita tk ozn i, h o g y k ettőn k k özü l m ely ik ü n k a m a g y a ra b b , m ert a m a gya r és a m a g y a ra b b k ritériu m ait le g fö lje b b a fa jteóriá b a n találhatnánk m e g " ) , K a csó k örü ltek in tőb b en és p on tosa b b a n fog a lm a zza m eg állás­ p o n tjá t: „ A z én ö sztö n ö s m a g y a rsá g o m n em b io ló g ia i tétel v a g y fa ji kép let. N em is e rről van szó. K ise b b sé g i m a g y a rsá g ról v o lt szó, Ö n is ezt a kitételt h asznál­ ta. Ezen a téren p e d ig n in csen ek b en n em en g ed m én yek . Én v a ló b a n k ise b b sé g i m a ­ gya rn a k érzem m a g a m , tehát m in d en m u n kám és m eg n y ila tk ozá som a k ise b b sé g i m a ­ g y a rsá g ért történ ik . A k is e b b s é g i m a g y a rsá g ot p e d ig csak az o k o ssá g tarthatja m eg. N em c é lo m m ártírrá tenni e g y népet, v a g y n ép töred ék et. A m á rtírom sá g eg y én en k én t

258

leh et cé l, de e g y n épn él soha. A cél az élet. Ö n tud m ost taktikázni és en g e d m é n y e ­ ket tenni a cél érd ek éb en , s k ö zö se n m en etelni a zok k a l, a k ik k el szü k ség esetén g é p ­ fe g y v e rre l is szem beszáll. E n g ed je m e g ezt a taktikázást n ek em is. M e g já rta m én m ár az isk olát, és volta m én ott, a h ol Ö n m ost van . N em v ilá g o t a k a rok m egváltan i, hanem e g y k ise b b sé g i népet irányítani m eg élh etése ö sv én y eire. A zt, am it Ö n va ll, nem a m i fela d a tu n k elv é g e z n i, m ert nincs is m ód u n k b a n , s ha m i k e z d jü k , nem előrev isszü k a m ozga lm a t, hanem e lg á n c s o lju k ." (1935. szept. 5.) Itt b u k k a n fel a k a csói „ o k o s s á g " , ez a centrális k a teg ória , a m ely ről k é s ő b b m ajd m eg k ock á zta tok n éh án y m e g je g y zé st. K a csó tehát a k om m u n ista m o z g a lo m ­ ban v a ló részv ételt e g y k ise b b sé g i n é p cso p o rt szám ára n em csak h o g y irreálisn ak és v eszély esn ek , h an em m ég az „ ü g y " sz em p on tjá b ól is k á rosn a k m in ősíti, tekintettel arra, h o g y am en n yib en a k ise b b sé g teszi m a g á év á a forra d a lm i g o n d o la to t, a t ö b b ­ ség elkerü lh etetlen m ó d o n vissza ria d ettől a p ersp ek tív á tól, n em fo g ja azt a saját ü g y én ek tekinteni. E nnek v o lt is n ém i v a ló sá g a la p ja , ha az a k k ori rom án iai k o m ­ m unista m ozg a lom b a n k özv etlen ü l v a g y k ö z v e tv e résztv e v ő k n em zetiségi összetételét tekintjük. D e K a csó n em csak e lv i és a k is e b b s é g i h e ly ze tb ő l a d ó d ó m e g fo n to lá s o k b ó l, h a ­ nem alkatilag is id e g e n k e d ik a T e „ ig a z a d " -t ó l. „ . . . u tálom - írja - a d ik tá to ro ­ kat és a diktatúrákat m in d en form á ju k b a n . Én m ég azt sem tu d om elk ép zeln i, h o g y v a la m ik or is g é p fe g y v e r r e l ig y e k e z z e m Ö n t m e g g y ő z n i az én ig a za m ról, b á r e g y p il­ lanatig sem k é te lk e d e m abban, h o g y Ö n m e g k ís é r li m a jd ezt, ha a le h e tő s é g és a s z ü k s é g e s s é g a z Ö n s ze m p o n tja i s zerin t e z t p a r a n cs o ljá k ." H a sz e m é ly ile g n y ilv á n nem is, d e történ elm ileg k étségtelen ü l ig a z o ló d o tt K a ­ csón ak ez a m eg érzése. E g y k é s ő b b i történ elm i szakaszban a k om m u n ista m ozg a lom nem csak h o g y felü lb írá lta a d em ok rá ciá v a l kötött szöv etség et, h anem a leh ető leq drasztiku sabb m ó d o n szem b e is fo r d u lt a d em ok rá ciá v a l. D e a d o lg o k irón iá ja (a va gy a k ise b b sé g i történ elem „ c s e l e " ) , h o g y a m ik or ez b ek öv etk ezett, a k k o r m ár K a csó is a diktatúra, a p roletárdik tatú ra h ív éü l szeg őd ött. M J: -

A k k o r m ár a h atalm on belü l kerü lt a k is e b b s é g i o k o ssá g . . .

M G : - P ontosan . M é g p e d ig a saját lo g ik á já n á l fo g v a . H a a kom m u n ista értel­ m iség iek esetében - íg y a T e eseted b en is - lo g ik u s ö ssz e fü g g é st tételezü n k a hit, a m e g g y ő z ő d é s , az id e o ló g ia és a h á b orú előtti „ i llú z i ó " -b ó l a h á b orú után fo k o z a ­ tosan v a ló sá g g á v á ló h atalm i struktúrával v a ló azon osu lá s k ö zö tt, azt h iszem , n y u ­ godtan állíth atju k, h o g y a K acsó lá tszóla g érthetetlen, m ert ön m e g ta g a d ó m agatar­ tása is e g y fa jta k ö v e tk e z e te ssé g rő l á ru lk od ik . N em elv i, id e o ló g ia i je lle g ű k ö v e tk e ­ zetesség ről, m int a m arxistáknál látható, h anem az ő ,,o k o s s á g "-á n a k a k ö v e tk e ze te s­ ség éről. És a c s ő d jé r ő l is, p ersze. A m ik o r m e g g y ő z ő d ö tt róla , h o g y e g y n em csak p o ­ litik ailag, hanem történ elm ileg is új szitu áció határozza m eg e g v sze r s m in d en k orra annak a k is e b b s é g i n ép n ek az egziszten ciá já t, a m ely n ek szolgálatát ő életcéljá n a k tekintette, n em h a b ozott a k tív részt vá lla ln i abban , m é g a k k or is, ha ez e g y olyan hatalm i struktúra e lfo g a d á s á v a l já rt együ tt, a m elly el 1 9 3 5 -b en m é g n a g y on élesen szem ben állt. M J : - Itt két d o lo g r ó l v an szó. A z e g y ik az o k o ssá g k érd ése. Ez a k ife ie z é s a k iseb b ség p olitik u s szótá rá b ól v a ló, d e erős érzelm i töltete is van . Ez az érzelm i v i­ lá g a le g e rő te lje s e b b e n az irod a lom b a n és a pu b licisztik á b a n , m in d en ek előtt R em en y ik Sándor, a legtip ik u sa b b a n k ise b b sé g i k ö ltő lírá já b a n és k ö z é le ti á llá sfog la lá sa i­ ban ju tott k ife je z é sre . R em en yik „ a h o g y le h e t" -je és K a csó praktiku s p olitik a i m e g ­ fon tolá sa , „ o k o s s á g " -a m ö g ö tt e g y eg észen sajátos erd ély i . . . MG: -

B e ls ő e r d é ly i. . .

M J : - . . . h a g y om á n y t k e ll k eresn ü n k , am ely eg észen B ethlen G á b o rig és az osztrák és tö r ö k v ilá g k ö z ö tt la v ír o z ó ok ossá g -ta k tik á ig n y ú lik vissza. H a írásban

259

fo g la lk o zh a tn é k ezzel a k érd éssel, a k k or a la p osa b b a n körü ljá rh a tn á m , m ost e lé g e d ­ jü n k m eg a h a g y om á n y ra v a ló puszta utalással. A m ásik k érd és, h o g y b e ig a z o ló d o tt-e K a csón a k a fé le lm e , az, am i ellen ő e z e k ­ ben a le v e le k b e n ily en v ilá g osa n állást fo g la l. N em h iszem , h o g y az én leveleim b en lett v o ln a o ly a s fé le fen y eg etés, am i ezt a rep lik á t in d ok olttá tette. M G : - L e g fe n n e b b an n yiban , h o g y talán n em h atároltad el m a g a d e lé g m e g ­ g y ő z ő e n a n a g y v á ra d i J ö v ő b en m e g je le n t, K a csót lefa sisztá zó cik k tő l. D e szerintem a lé n y e g itt nem az, h o g y K a cs ó fé le lm e i v e le d m int m a g á n szem élly el szem ben ig a ­ z o ló d ta k -e v a g y sem , hanem az, h o g y e lk öv etk ezett-e v a g y n em e g y oly a n k orszak, am elyb en a 3 5 -b en a d em ok rá ciá v a l együ tt h a la d ók v a lób a n „ g é p fe g y v e r r e l" , v a ­ g y is a v é g le g e s leszá m olá s in du latával ford u lta k szem be a d em ok rá ciá v a l. M J : - Igen , ezt k ell tisztáznunk, h o g y ig a z o ló d o tt-e K a csón a k ez a diktatúra­ fó b iá ja , v a g y sem ? És ha ig en , a k k or m eg k e ll m on d an u n k , h o g y p on tosa n m ik or és m ilyen form á b a n ig a z o ló d o tt. M G : - S zerintem a k k or, a m ik or a d em ok rá ciá v a l v a ló leszá m olá s tég ed is és K a cs ó Sándort is v á la sztá sotok cs ő d jé v e l, zsák u tcájával kellett v a g y k ellett voln a h o g y szem besítsen . A „fo r m á lis " , „ p o l g á r i " d em ok rá ciá v a l v a ló leszám olást, m elyet m in dk etten v állaltatok, n yom b a n k övette a d em ok rá ciá v a l m int oly a n n a l v a ló leszá ­ m olás, a m elyn ek im m ár áld oza ta ivá váltatok, Te ú g y , h o g y a b ö r tö n b e , K a csó p ed ig ú g y , h o g y az élre, a M a g y a r N épi S zövetség eln ö k i szék éb e kerü lt. V a g y is szerintem m ár k özv etlen ü l a felszabad u lás után fe llé p te k oly a n je le n s é g e k , a m elyek K acsó 193 5 -ös félelm eit alátám aszthatták. M J : — B eszéltü n k m ár a rról, h o g y m i történt T em esv á ron k özv etlen ü l a felsza ­ badu lás után, h o g y h og y a n akartak lá g e rb e k ü ld en i eg y szerű m a g y a r parasztokat, k öztü k a M A D O S Z aktivistáit is. K acsó E n yeden n yilv á n h a son ló m e g g o n d o lá s b ó l és o k o k b ó l k erü lt lá g e rb e , m ert b izon y á ra szerep elt a S zigu ran cában a felszabadulás után is ott m ű k ö d ő ré g i em b erek fek etelistáján , akik el akarták takarítani az ú tból, m ert féltek a d em ok ratiku s n em zetiség i m o z g a lo m e rőteljes m eg jelen ésétől. E lég b a ju k v o lt a zok k a l a m a gya r k om m u n istákk al, a k ik a felszín en m aradtak. És itt ta­ lán m ég is ig a z o ló d o tt valam i a K a csó fé le lm e ib ő l, h iszen a k om m u n isták h ozzá já ru ­ lása n élkü l nem lehetett voln a a lá g erek et ily en fa jta em b erek k el is m egtölten i, am i e g y sajátos m om en tu m ra v ilá g ít rá, az itteni k om m u n ista m o z g a lo m n em zeti tölté­ sére, a nacion alista m om en tu m m eg je le n é sé re a m ozg a lom b a n . M G : - Ez a m om en tu m kétségtelen ü l m e g v o lt, de n em h iszem , h o g y k ö z v e tle ­ nül a felsza b a d u lá s után szá m ottev ő szerepet játszott v oln a . A n acion alizm u s ek k or m ég d ön tően a h a g y om á n y os p olitik a i erők és id e o ló g ia i té n y e z ő k felség terü lete m a­ radt. Én in k á b b arra g on d olta m , h o g y a felszabad u lás után azon n al jelen tk ezett eg y radikálisan új hatalm i struktúra azon nali p ersp ek tív a k én t v a ló érzék elése, a T e sza­ v a id d a l: ú jra éled t az azon nali és k izá ró la g o s h atalom illú z ió ja , am i alátám aszthatta a d em ok rá ciá t stratégiának tek in tő k félelm eit, m ely ek p ersze eg y értelm ű en csak n é­ hány é v v e l k é s ő b b ig a z o ló d ta k be. M J : - N a g y tév ed és v o ln a itt vala m ily en egyirá n yú , feltartóztathatatlan fo ly a ­ m atosságot látni. Szerintem az augusztus 2 3-ától 194 7 -ig k ib o n ta k o z ó történ elm i sza­ kasz ép p e lle n k e z ő le g , k a teg orik u sa n cá fo lta az 193 5 -ös K a cs ó Sándort, és a „ m e g ­ c á fo lt " K a csó Sándor nem „ o k o s s á g ''-b ó l, h anem teljes m e g g y ő z ő d é s b ő l azon osult is ezzel a történ elm i szakasszal. Én em lék szem arra a történ elm i pillan atra, am ikor K a csó a M A D O S Z , illetv e a k k or m ár M a g y a r N ép i S zövetség, G roza , a pártk özp on t se g ítség év el k iszabad u lt a lá g e rb ő l és fe ljö tt K olozsv á rra . MG: -

2 60

Te m ár ott v oltá l a k k o r?

M J : - Ig en , ott volta m . N em em lék szem p on tosa n a dátum ra, h o g y m ik o r jött ki K acsó . . . MG: -

45 jú liu sá b a n . . .

M J : - A N épi S zövetség m ár K o lo z sv á ro n ren d ezk ed ett b e a k k or, és az első ta­ lálkozás az én la k á som b a n za jlo tt le K a csóva l, a m elyen K u rk ó és G aál G á b o r v o lt jelen . N ég y en voltu n k ott, nem tu d ok m on d a tok a t id ézn i az ott elh a n g zotta k b ól, k ü ­ lön ben is id eg esít, h o g y e b b e n az óriásira d u zzadt em lék ira tirod a lom b a n eg y esek oly a n tü n em én yes, friss p á rb eszéd ek et foly ta tn a k le, m intha m a g n óra v ették v o ln a az élettörtén etü k et; én n em b o csá tk o z o m ily en kala n d ok b a . E gy szem élyes m om entum ra em lék szem — k ellem etlen ü l em lék szem vissza. Én szem ély szerint n ém ileg k iok tatóan v iselk ed tem K a csóva l szem ben , a s z ö v e g e m n ém ileg k iok ta tó v olt, in k á b b e g y fa j­ ta . . . n em hatalm i tudat, hanem a b ea vatott fö lé n y e diktálta, aki tan ácsokat ad és szinte m eg sza b ja , h o g y m i a ten n iv a ló. D e a lé n y e g n em ez v o lt, h anem az, h o g y G aál és K a cs ó k ö z ö tt v é g r e , annyi id ő után m ég iscsa k m egtörtén t a találkozás, de m en n yire m ás, m en n yire fo rd íto tt h ely zetb en . . . És arra is p on tosa n em lék szem , h o g y G aálban n y om a sem v o lt annak a k io k ta tó szán dékn ak, am it m ost a bűnbánat és a rossz lelk iism eret leh et, h o g y tú lságosan is fe le rő sít ben n em . H iszen , g o n d o lo m - feltételezem - , a k k or is elé g civ ilizá lt em b er volta m . K a csó és G aál k ö z ö tt oly a n term észetesen fo ly t le ez a b eszélg etés, g on d ola ta ik k icserélése, m int a h o g y annak történ elm ileg len n ie k ellett, m ert n ekem m a is m e g g y ő z ő d é s e m , h o g y az a k k ori k i­ sebbségi g o n d o lk o d á sn a k , id eolog izá lá sn a k , a p olitik a i skálán v a ló m egszólalásn ak a k ét le g je le n té k e n y e b b fig u rá ja G aál G á b o r és K a csó volt. K u rk ó, a szék ely K u rk ó term észetesen , em lék szem , eg y fa jta m egh atott érz é ­ k e n y sé g g e l is tá ru lk ozott K a cs ó fe lé és K a csó fe lé je , em lék szem erre az érd ek es és v issza em lék ezv e is m eg h a tó összetartozásra a fö ld ie k , az e g y n y elv et b e sz é lő k , egy h an gon b e s z é lő k k özött, és n em v olt, itt m ár v é g k é p p n em v o lt sem m i ellen tm on dás. A h elyzet oly a n v olt, h o g y ez a szó, ez a fo g a lo m v a g y a sp ek u lá ció, a m ely e lő b b az idézett K a cs ó -fé le k ife je z é sse l, az „ o k o s s á g " -g a l k a p csola tb a n felm erü lt, m elyet interpretálni leh et, m ely n ek történ elm i háttere va n ésa töb b i, en nek itt n y om a sem v olt, term észetes v o lt a találkozás, az egym ást m egértés, a c é lo k k ö z ö s m e g fo g a l­ m azása. K acsób an v o lt e g y fa jta bizon y ta la n sá g , am i a tá jék oza tla n sá g á b ól szárm azott, a b b ól, h o g y e g y új szóhasználattal, zsa rg on n a l, h ely zetm eg fog a lm a zá ssa l találkozott, m ely az ő szám ára m ég ism eretlen v olt, d e ez le g fö lje b b csak á tm en etileg ok ozh a tott szám ára p rob lém á t, m ert az ö sszek a p csolód á s, az eg y ü ttm ű k öd és azután term észe­ tesen alakult to v á b b . H o g y aztán m ik lettek en nek a foly o m á n y a i, a k ö v e tk e z m é ­ n yei, h o g y v é g ü l h o g y a n is ig a z o ló d o tt K a csón ak a fó b iá ja - az e g y m ás k érdés. M G : - Ez a k ö z ö s p la tform , a m ely m in teg y m a g á tól a d ód ott, n yilv á n a d e m o k ­ rácia p la tfo rm ja v olt. M J : - A z t is m on dh atn ánk, h o g y a n ép i d em o k rá cia p la tfo rm ja , am it tov á b b k ell m élyíten i. Ez a n é p fro n t p la tform já v a l v o lt a zon os és e g y pluralista k o n ce p ció t jelentett. A z a fa jta k on szen zu s érv én y esü lt itt, a m ely ről k orá b b a n - a harm incas év ek ö ssze fü g g é sé b e n - szóltun k. M e rt eb b en az 19 4 4 -től 194 7 -ig tartó - n ev ezzü k íg y - ,,n épi s z ö v e ts é g i" k orsza k b a n - a m elyn ek K u rk ó G y á rfá s v o lt az ö s s z e g e z ő szem ély iség e - n em csak K a csó S án dor tartott K u rk óv a l és a rég i m adoszisták k al, hanem M á rto n Á r o n k a tolik u s és V á sárh elyi János reform á tu s p ü sp ök is. És Takáts L ajos, a M a g y a r Párt b á n sá gi tagozatán ak v o lt a le ln ö k e , Szász Pál, az E rdélyi M a ­ gy a r G a zd a sá gi E gyesü let eln ö k e - az ő k e t k ö v e tő értelm iség iek k el, valam in t p o l­ gári és népi tö m eg ek k el együtt. Ez a történ elm i k on szen zu s v o lt a n em zeti k ise b b sé g i e g y en jog ú sítá sért fo ly ó h osszú k ü zd elem leg m a g a sa b b szintű és leg re m é n y te lje se b b k orszaka.

261

M G : - A k on szen zu s p la tfo rm ja és az azzal ö s s z e fü g g ő történ elm i szakasz stratégiai je lle g ű n e k m in ősü lt-e, v a g y elle n k e ző le g , felm erü lt a g o n d o la ta annak, h o g y pusztán átm enetet je le n t e g y k é s ő b b i tiszta, „e g y é r te lm ű " hatalm i struk­ túra fe lé ? M J : - F eltétlenül igen . A p ersp ek tív a az új hatalm i struktúra v olt, és h o g y m i m en n yire a p erem én m oz o g tu n k a politik a csin á lá sn ak , m ily en m essze v oltu n k a k ö z ­ p o n to k tó l és m ily en taktikának voltu n k az eszk özei, arra rá v ilá g ít az a tén y, h o g y p éld á u l a M a g y a r N ép i S zövetség sa jtójá b a n az u tasítások értelm ében n em v olt sza­ bad m ég a kom m u n istákn ak sem a kom m u n ista p ro g ra m ró l beszéln i, a kom m unista b eren d ezk ed ést, kom m u n ista strukturálódást más szavak k al k ellett k ife je z n i. Így találta ki p éld á u l G aál azt a k ife je z é s t, h o g y „ ig a z i d e m o k rá cia ". Ez e g y p ó tk ife je zé s v olt, a m ely m e g p rób á lta e lfe d n i, eltakarni a stratégiai célt, azt, h o g y a v é g cé l ter­ m észetesen m aga a p roletárdik tatú ra v olt. M ik ö z b e n n y ilv á n nem voltu n k felk é szü l­ v e arra, n em bírtu n k k e llő tapasztalatokkal arra n ézv e, h o g y ez az ú j hatalm i struk­ tu rálódás m ily en k o n zek v en ciá k k a l já r m a jd. M a g a K a csó is elfo g a d ta - e lő z ő n é ­ ze te iv e l ellen tétb en — ezt a stratégiát, h iszen értelm es, ok o s, politik u s em b er v olt. És a k k o r, a m ik or b e k öv etk ezett az ú j szitu áció, a m ik or ig a z o ló d ta k az ő félelm ei, ig a ­ z o ló d o tt a d ik ta tú ra -fób iá ja , m eg in t m eg jelen t a régi ok ossá g -m om en tu m , am ikor o k o s s á g b ó l szinte a b ecsü letét fe lá ld o z v a e lfo g la lta K u rk ón a k a h ely ét, m ert v a la ­ k in ek , a m íg leh et és „ a h o g y le h e t" to v á b b k ellett v in n ie a n em zetiség v a g y a k i­ seb b ség k ép v iseletét és érd ek ein ek leh ető v éd elm ét. M G : - E nnek az ok ossá g n a k , a m ely 1947 k ö z e p é tő l v á lik szem b etű n őv é a K a­ csó m agatartásában, k é t érd ek es előzm én y ét em líten ém . 1937 n yarán, a V á sárh elyi T a lá lk o z ó e lő k észü leteiv el e g y id e jű le g k ezd en ek cik k ezn i az erd ély i la p o k a d em ok ra tik u s m a g y a ro k p á rizsi v ilá g értek ezletéről. K a ­ c s ó is állást fo g la l a k érd ésb en a B rassói L a p ok e g y ik v e z é rcik k é b e n (M a g y a r világk o n g re ss z u s P árizsban , 1937. au g. 1 5 .). H ely esli a k o n fe re n cia gon d ola tá t, de azt m o n d ja , v ig y á z n i k ell, h o g y k ik leszn ek a v e ze tő i. S ejthető v o lt u gyan is, h o g y az é r­ tek ezletn ek az o k to brista és a 19-es em ig rá n sok az értelm i szerzői. O ly a n em berek tehát, a k ik sem M a g y a ro rs z á g o n , sem p e d ig a m a g y a rorszá g i társa d a lom -p olitik a i status q u o eg y fa jta fü g g v é n y e k é n t fe lfo g h a tó hivatalos k is e b b s é g p o litik a i rég iók b a n n em v olta k p osszib ilise k . Í m e m it m on d K a c s ó : „ E g y n ép je le n v a ló életk ü zd elm e nem k öltészet. ( . . . ) A z, am i N ew Y o rk -b a n történ t [ott h atározták el az értek ezlet összeh ívását - M . G .) és am i P arisban k észü l, p olitik a i je le n tő sé g ű cs elek ed et akar len n i. ( . . . ) A p olitik a i cselek ed etek n ek p e d ig m ás p o litik a i a d ottsá g ok és le h e tő s é g e k k ö z ö tt k e ll m o z o g ­ niuk, ha a k itű zött célt a k a rjá k elérn i, s nem akarn ak - k öltészetté v á ln i." H iába k észü l - h a n g sú ly ozza K a cs ó - „fá jd a lm a s a n n a g y szerű h a za b eszélés" P á rizsb ól, hiába „tiszta és b e c s ü le te s ", az a n y a orszá g és az u tód á lla m ok d em ok ra ti­ kus szem léletű m a g y a rja in a k cé lja iv a l a zon os a „d e m o k ra ta P arisba g y ü le k e z ő m a­ g y a r o k " célja , csak b a jt ok ozh a tn a k azzal, ha m e g fe le d k e z n e k „a r r ó l, h o g y az an ya­ o rszá g m ai k ü lp olitik a i a d ottságai m ellett az u ra lk o d ó m a g y a r k ö z v é le m é n y lá tó ­ k ö re a lig terjed h et túl a B e r lin -R ó m a ten g ely en , ami p e d ig sok m in d en t m egh atá­ r o z " . É p p en ezért K a cs ó attól tart, h o g y „ a párisi v ilá g k on g resszu s n em táp láló ta­ va szi esőt h o z a zsen d ü lő a n y a orszá g i d e m o k rá ciá ra ", a M á rciu si F rontra, Illyés G y u lá ék , F éja G ézá ék szellem i m ozg a lm á ra , „h a n e m k ora i őszi d é r t". K a csó n a g y o n jó l tu dja, h o g y „e m b e r i és n ép i-n em zeti jo g a in k egyarán t a d e ­ m ok rá ciá b a n van n ak, s h o g y ez a d e m ok rá cia n em csak m e g le v ő jo g a in k kem én y és h a tározott v é d e lm é t teszi k ötelesség ü n k k é, hanem íg éri jo g a in k k iterjesztését is " , m égis azt m on d ja , h o g y ezt a k ü zdelm et k iz á ró la g „n e k ü n k és itth o n ", m in d en ek ­ előtt „ a B e r lin -R ó m a te n g e ly m en tén szü k ségszerű en h a la d ó " M a g y a ro rs z á g o n kell e lv é g e z n i, h o g y a zt „ a m eg a d ott k örü lm é n y e k p a ra n csoló keretei k ö z ö tt tu dju k tar­ ta n i".

262

J ellem ző az a k k ori v isz o n y o k ra , h o g y a K e le t i Ú jsá g , a M a g y a r Párt hivatalos la p ja m ég íg y is m eg tá m a d ja K acsót, s e g y b e n „ le le p le z i" a k on g resszu s tu la jd o n ­ k ép p en i szerv ezőit. E zek G a rb a i Sándor, a n é p b iz to so k tanácsának e g y k o r i eln ök e, e g y „F o rb á th n ev ű kom m u n ista v e z é r " , az Ú j E lő re cím ű lap szerk esztője, Bartha L a jos és Jászi O szk á r, tö b b e k k özött. K a csó k ín os m a g y a rá zk od á sb a k ezd . „ Ő s z in ­ tén b e v a llja ", h o g y a K e le t i Ú jság cik k é b e n oly a n a datok at talált, a m ely ek ről nem tudott, m a jd m e g á lla p ítja : „E z e k a n ev ek tén y leg e lé g k o p o tta k és e lé g g é elh aszn ál­ tak ah h oz, h o g y m in d en ily en term észetű m ozg a lm a t a le g v a sk o sa b b gy a n ú n a k te­ g y en ek k i és csírájában leh ervasszan ak . (. . . ) tisztában v a g y o k azzal, h o g y nem azok a t k e ll fig y elm eztetn i és eltan ácsoln i az ily en ka la n d os k ísérletek től, a k ik a G a r­ b a i v a g y a Jászi O s zk á r n ev ére m ár felh ork a n n a k , h anem azokat, a k ik előtt e zek a n ev ek m é g m a sem járatták le m agu kat. (. . .) A z az am erik ai m a g y a r m unkásság, am ely N e w Y ork -b a n k im on d otta a párisi k on g resszu s m egtartásán ak a szü k ség es­ ségét, n em d o b ta vissza a tervet G a rbai n ev e m iatt. És nem d ob ta v issza az erd é ly i m agyar m u n kásság sem , am int e lfo g a d ta v ég ü l a M A D O S Z és a rom án iai k isg a zd a p árt is. Én n em p á rtszem p on tb ól n ézem a d o lg o t, hanem m a gya r szem p on tb ól. Én m a gya rn a k a k a rom látni a szociá ld em ok ra tá k m a g y a rja it is, a M A D O S Z -t is, a K is­ gazd a p á rtot is. E zeket k e ll - a B rassói L a p ok n a k is és a K e le t i Ú jsá g n a k is - m e g ­ g y ő z n i a rról, h o g y am a párisi gyű lés v a lób a n v eszed elm es kalan d leh et, a m ely b ől n em szárm azik j ó sem a m a g y a rorszá g i d e m ok rá cia gon d ola tá ra , sem az u tód á lla ­ m ok b a n é lő k is e b b s é g e k r e ." (K o lo z sv á r i kaland. B ra ssói L a p o k 1937. au g. 22.) N em az g o n d o lk o z ta t m e g itt en g em elsősorb a n , h o g y K a csó előtt Jászi O szk á r n ev e „le já r a to t t" n év (ez le g fe n n e b b a p olitik a i ku ltú rán kban 1 8 -1 9 -b e n — nem e lő s z ö r és nem u toljára - b e k ö v e tk e ze tt törés e lsz o m o rító m ély sé g é re v e t fé n y t), ha­ n em az, h o g y K a cs ó m e g g y ő z ő d é s e e lle n é r e kész v o lt a „m e g a d o tt k örü lm é n y e k p a ­ ra n csoló k e r e te i"-t e lfo g a d n i, és h o g y ezt v ég e re d m é n y b e n n em zeth ű ség b ől tette. H a a n ép, am elyh ez tartozik, s a m ely n ek fen n m aradását, „m e g é lh e té s é "-t kíván ta s z o l­ g á ln i, „s z ü k s é g s z e rű e n " b iz o n y o s k ü lp olitik a i k eretek k ö zö tt „ h a la d " , n ek i, a n ép ét szolg á ló értelm iség in ek le k e ll m on d an ia az adott k eretek et tra n szcen d á ló szu b jek tív v ilá g szem léletéről, m ert m á sk ü lön b en elsza k a d k ö z ö s s é g é tő l, a k ollek tiv itá stól, a m ellyel m in d en k ö rü lm én y ek k ö z ö tt e g y k ív á n m aradni. K orá b b a n , a T e p á ly a k ezd ésed k a p csá n beszéltü n k m ár a rról, h o g y a v ilá g fo r ­ ra d a lom b ű v ö le té b e n é lő k om m u n ista értelm iség iek m ily en k ön n y ed én söp örték fé lre és vélték áth ágh atón ak a szem élyes m e g g y ő z ő d é s és lelk iism eret m oralitását eg y m agasabb ren d ű „ o b je k t ív " e r k ö lcsisé g n ev éb en . K a csón á l eg észen m ás, m on d ju k n em zetetikai sík on , m ég is valam i h a so n ló je le n s é g g e l találkozu n k. U g y a n a z az álláspont, am ely k o rá b b a n d ik ta tú ra ellen esség év el, az id e o ló g ia i és p olitik a i tek in tetn élk ü líség eg y értelm ű elutasításával a leh ető le g ro k o n s z e n v e s e b b old a lá ró l m u tatkozott m eg, m ost h irtelen kétértelm ű vé válik . A „m e g a d o tt k ö rü lm é ­ n y ek p a ra n csoló k e r e te i"-n e k elfo g a d á s a h irtelen láth atóvá teszi az „o k o s s á g "-n a k , an nak a b iz o n y o s „m a g y a r sz e m p o n t"-n a k v a g y „ö s z t ö n ö s m a g y a rsá g " - n ak a k o r ­ lá tait. A z m ég érth ető, h o g y K a csó, a p olitik a i szem leíró M a g y a r o r s z á g a k k ori k ü l­ p olitik a i o rie n tá ció já t szü k ség szerű n ek , elkerü lh etetlen n ek tekintette, de az m ár k ev ésb é, h o g y n em érzék elte az „e m b e r i és n ép i-n em zeti j o g a i n k . . . k em én y és h atározott v é d e lm é t" és „k ite r je s z té s é t" e g y e d ü l b izto sító d em ok rá cia és a „p a r a n ­ c s o ló k e r e te k " lé n y e g i összeférh etetlen ség ét. K a cs ó tudta, h o g y n ép én ek életk ü z­ delm e, a m elyn ek szolgálata a le g fő b b erk ö lcsi paran cs v o lt szám ára, a dem ok rá cia életk ü zdelm e, d e ezt a k ü zd elm et - m iv el v a ló sá g o s ered m én y ek re v á g y o tt és ir ­ tózott a p olitik a i k im érá k tól - a „m e g a d o tt k örü lm é n y e k p a ra n csoló k eretei k ö z ö tt" akarta tartani. N em g o n d o lt arra, h o g y ott, ah ol ezek a p a ra n csoló k eretek v ilá ­ gosan a n tidem okratik u sak, sőt totalitarisztiku sak, a k eretek et e lfo g a d n i n em sza­ bad. Itt nincs p a rd on , itt nin cs taktikázás, itt n in cs o k o ssá g , nincs sem m i. És h o g y ezzel az e lfog a d á s sa l szem ben sok k a l in k á b b m in d en e rőt m agu k n ak a k eretek n ek az átstruktúrálására k e ll ford íta n i. Én leg a lá b b is íg y lá tom ezt a k érd ést m a . . .

2é3

MJ: - 1978-ban . . . M G : - 1978-ban . A v a ló sá g é rz é k n a g y o n fon tos, m in d en k ö rü lm é n y e k között. D e szem léletm ód d á , m in teg y erk ö lcsi k ré d ó v á tenni a m in d en k ori k eretek e lfo g a d á ­ sát csak azért, m ert en élk ü l n em leh et k ö zv etlen ü l h a ték on y a v é g s ő érd ek ek szol­ gálata - ezt én n em tu d om e lfo g a d n i. H iszen ez v ég e re d m é n y b e n o ly a n álla p otok a k cep tálásáh oz v ezet, a m ely ek n em csak az eg y e s n em zetek fü g g e tle n sé g é t tették és teszik k ock á ra , hanem annak a b iz o n y o s , K a csó által szentnek tekintett k iseb b ség i k ö z ö ssé g n e k b iz o n y a létét. H ely es tehát, h o g y felv illa n totta d en n ek az „ o k o s s á g " - n ak a történ elm i e lő z ­ m én yeit. V a lób a n n a g y o n k o m o ly h a g y om á n y ok k a l b ír ó k o n c e p c ió v a g y in k ább m a­ g a tartásform a ez, a m ely sú lyos történ elm i tapasztalatok tanulságait szintetizálja. N em k ev ésb é sú lyos történ elm i tapasztalatok szóln a k a zon ban am ellett, h o g y v an ­ nak h elyzetek , a m ik or ez a b iz o n y o s ok o ssá g , a saját lo g ik á já tó l v e z e tte tv e : felszá ­ m o lja ön m agát. M J : - Ig en . N in cs so k h ozzá te n n iv a lóm ah h oz, am it itt fe lv á zo ltá l. Ím e e g y p éld a arra, h o g y m iért k ellett K a csóva l összeü tk özn i, m iért v o lt elkerü lh etetlen az ő részéről is, és - fo g a lm a zzu n k általán osabban - a m i részü n k ről is, eb b en az id ősza k b a n m ég , a szétválás, a k a teg orik u s szem ben állás. M ik ö z b e n ezzel nem a k a rju k csök k en ten i az a k k ori K a csóva l szem b en á lló u ltraradikalizm u s term észe­ tén ek a b írá ln iv a lójá t, h iszen az e g y ik ham is tudat n em ig a z o lja a m ásik ham is tudatot, és íg y n em adhat alkalm at arra, h o g y azt m on d ja m , lám , m ily en igazu n k v o lt K a csóva l szem ben . M G : - A lk a lm a t adhat v iszon t arra, h o g y reális k om p lexitásában lássuk át m in d k ét v ég letet, és e b b ő l m in d en leh etséges tan u lságot le v o n ju n k . És ez szerintem , a le g lé n y e g é r e sű rítve, csak az leh et, h o g y a m ed d ig e g y o rszá g v a g y o rszá g o k sora, v a g y ezen belü l p éld á u l e g y k ise b b sé g i n é p cso p o rt n em re n d e lk e zik v a lób a n d e ­ m ok ratik u s k eretek k el, a d d ig az alternatív k eretek iránti ig é n y rő l, a z o k id e o ló g ia i előre v e títé sé rő l nem leh et lem on d a n i. Ez nem azt jelen ti, h o g y az e g é s z reá lp olitik a m int oly a n k iiktatan d ó d o lo g , ez ö n g y ilk o s s á g v oln a , m ert h iszen ezek a keretek b iz o n y h osszú é v tiz e d e k ig h atározh atják m eg eg ész n em zetek életét, tehát ilyen k eretek k ö z ö tt is létezn i k ell, ez tény. D e lem on d a n i az alternatív k eretek ig é n y ­ lé sé rő l, k ö v e te lé s é rő l, ez csa k a v é g le g e s in teg rá lód á st ered m én yezh eti. M é g v ilá g o sa b b a n p éld á zza ezt K a csó e g y k é ső b b i, 1939-es cik k e. Szeretném le s z ö g e z n i, h o g y m ost is csu pán e g y fu tó ú jsá g cik k re tá m a szk od om , és eszem be sin cs - m int a h o g y a T e eseted b en sem v o lt és nincs e rrő l szó - K a csó ak k ori k ö z ír ó i tev ék en y ség ét, e rk ölcsi tartását m e g k é rd ő je le z n i. C supán arra szeretnék e g y ú ja b b p é ld á v a l rávilá g íta n i, h o g y az id e o ló g ia i tartalm ak - néha látványos m eg v á ltozá sa , „ k ic s e r é lő d é s e " m ö g ö tt m e g k e ll látnunk a le lk i habitu s m ély eb b réteg eit, azt a m ély en in teriorizá lt m agatartásm intát, a m ely b iztosa n és látszólag p rob lém a m en tesen irán yítja a n ép éh ez hű értelm iség i tak tik ai lépéseit. K a cs ó Dunavölgyi Egyesült Államok cím ű , 1939. á p rilis 2 3 -i v e zércik k éb en az a lábbiak at k ö z li a Brassói Lapok o lv a s ó iv a l: „ M o s t m ár k ételk ed n i sem szabad b e n n e : B erlin és R óm a k ezéb e v ette a k ö z é p - és k elet-eu róp a i álla m ok egyeztetését. (. . .) in n en , ép p en erről a m in dan n yiu n kat szoron g á ssa l eltö ltő o ld a lr ó l verőd n ek vissza a m i r é g i szavain k. (. . .) M in th a tőlü n k id ézn é e ré g i ig é k e t a Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz: >>E gész D élk elet-E u róp á b a n m in d en k in ek tudnia k ell, h o g y E u rópa e részén ek b o ld o g jö v ő jé t az e részek en la k ó valam enn yi n ép b iza lom teljes szo ro s e g y ü ttm ű k öd ésév el leh et csak b iztosítan i. . . .a századokon át tartó tév ed ések után a baráti eg y ü ttm ű k öd és k orsza k a k e z d ő d ö tt m e g K özép E u rópa v a lam en n yi n ép e k ö z ö tt. A v ilá g n a k el k ell ism ern ie ezek et a valósá g ok a t, m ég a k k or is, ha eg y e s hatalm aknak le k e ll is m on d a n iu k u ralm i álm a ik ról." É rtjü k m i a n ém et sa jtószerv n yílt célzá sá t: ne tekin th essék a du nai életteret a

264

n yugati d em o k rá ciá k se a m a g u k tám aszpon tjának. Ez ellen is v é d e k e z n i k e ll, s ha az érd ek elt n é p e k n em tudnak e lé g g é v é d e k e zn i, k ap n ak erre a célra segítséget. Ö sztön zést, h o g y . . . hatalm i k özv etítéssel . . . terem tsen ek m a g u k k ö z ö tt oly a n b é ­ két, h o g y e g y ség esen tu djan ak hálásak lenni a ka p ott tám ogatásért. ( . . . ) C seh szlová k ia felb on tá sa , A lb á n ia m egszállása hatalm i és g y a k orla ti p olitik a i lép és v o l t . . . A m i v iszon t m ost történ ik, az v ilá g ra sz ó ló és elv i je le n tő s é g ű k e z ­ dem én y ezés, a m ely ú j állam i életform á t v an h ivatva kialakítani. (. . . ) N em ú gy jö tt s n em on nan jö tt a k ezd em én y ezés, a h o g y és ahonn an vártu k. D e az jö tt, amit vártunk. Fel leh et, h o g y n e , sőt fe l is k ell tenni a k é rd é st: n em k e ll m a jd túlságosan n a g y árat fizetn i azért, h o g y n agyh atalm i tám ogatás szorg a lm a zza elő azt, am it a kis hatalm ak eg y m á s fé lték en y k ed ése m iatt n em tudtak e g y eg ész év szá za d alatt e lő b b re v in n i e g y lép éssel sem ? S jo g o s az a n yugtalan ság is, h o g y v a jo n m ennyi és m ilyen form á b a n v a lósu l m eg íg y a b b ó l, am it a m ai szép m e g fo g a lm a zá so k íg é r n e k ? . . .a n a gyh atalm ak n ak eszk ö z csak, am i n ekü n k m aga a cél. Ú g y válni a zon b an e s z k ö z z é , h o g y a m a gu n k c éljá t is s z o lg á lju k v ele , n em a le g ro ssza b b m egalku vás abban a történ elm i h elyzetb en , a m ely b en K ö z é p - és K elet-E u róp a v a n ." V ilá g os, h o g y itt a n yugati hatalm ak k elet-eu róp a i érd ek eltség én ek , hatalm i jelen létén ek felszám olására és h elyettesítésére tö r e k v ő n ém et im p eria lizm u sról v olt szó, am ely a D eu tsc h e D ip lo m a tisch -P o litisch e K o r r e s p o n d e n z szép k ü lü g y m in isztérium i csom a g olá sá b a n jelen tk ezett. L ehetetlen, h o g y K a csó ezt ne látta v o ln a át, m égis hitt, m ert hinni akart a szép szavakn ak. F igyelm ezteth etett v o ln a a sze m fé n y ­ vesztésre, v a g y le g a lá b b hallgathatott v oln a . V ann ak h elyzetek , a m ik or a cselek v ő attitűd felad ása célra v e ze tő b b , m int a látszatcselek vés, m int a k iszolgáltatottság cselek véssé m agasztosítása. „ K ö z ö s erősség ü n k , érd em ü n k és b izton sá g u n k — írja K a csó - annál n a g y o b b lesz, m inél in k á b b m a g u n k h o z z u k lé tr e azt, a m ire az ö s z ­ tö n z é s k ív ü lr ő l jö tt, am i tö rté n e lm i s z ü k s é g e s s é g n e k lá tszik . . . " Ez akár m ottója is leh etn e a m i rég ió n k b a n o ly k ím életlen g y a k o risá g g a l ú jjá - m eg ú jjá szü lető in tel­ lektuális önám ításnak. 1 9 4 6-ban G aál G á b o r szinte szó szerint u gya n ezt m on d ta : tu dju k , m i k észü l, tu d ju k , m i lesz, tehát csin álju k m eg m i m agu n k h am arabb azt, am inek ú g y is b e k ell k öv etk ezn ie. H a K a csó történetesen n em v á lt v oln a Gaál G á b o r eszm etársává, an nak a történ elm i h ely zetn ek a m eg ism étlőd ése, „a m ely b en K ö z é p - és K elet-E u róp a v a n ", a k k or is szem betűnne. Ím e teh át: az ok ossá g m int az önám ítás e sz k ö z e , m int a történ elm i k is z o lg á l­ tatottság átpoétizálása. 1939 -b en . . . M J : - M in d e z K a csó r a g y o g ó n ép fron ti p eriód u sa , a sp a n y ol k öztársaság ö n ­ v éd elm i harcával v a ló a zon osu lása után . . . N incs h ozzá fű zn i v a ló m . L eg fen n eb b annyi, h o g y ne fe le d jü k : a m á sod ik b é csi dön tés előtt v a g y u n k . B eszéltü n k m ár a V ásárhelyi T a lá lk o z ó után b e k ö v e tk e z ő szakításról, a H itelr ő l, T am á siról. A V á sá r­ h ely i T a lá lk o z ó k itű zött p rog ra m já n a k - b iz o n y o s értelem b en elk erü lh etetlen bu kásáról. M G : - M o n d o m , nem az a szá n d ékom , h o g y K a csót a vá d lotta k p a d já ra állít­ sam eg y v a g y két cik k m iatt, de m int a h o g y v e le d és általában a m arx ista -k om m u ­ nista értelm iség iek k el k a p csola tb a n sem kerü ltü k m e g és nem fo g ju k - p éld á u l az 1939 ősze és 1941 nyara k ö z ö tti p e rió d u st fe lid é z v e - m eg k erü ln i az ily en típusú k érd ések n yílt felvetését, ezt K a csó v a g y b á rk i m ás esetében sem k erü lh etjü k m eg. M J : — N os, e d d ig elé g sokat beszéltü n k a n é p iesek ről. A n ép iesek m o z g a l­ m ában is ez id ő tájt za jlo tt le a n a g y d iffe re n ciá ló d á s, illetv e állt át az e g y ik szárny a H itler-barátság v on alára, vélte m eg m en th etőn ek a m a gva r n em zetet ezzel a n a g y ­ hatalm i tám ogatással, v élte eb b en az érd ek szférá b a n elh e ly e zk e d v e o k osa n b iz to ­ sítani a n em zet jö v ő jé t. K e ré k M ih á ly v o lt en nek az irán yzatn ak az e g y ik k é p v is e ­ lő je . D e ö s s z e fü g g ez m ég v a la m iv el, n ev ezetesen azzal, h o g y a nem zeti szem p on t

265

b eszű k ü lése a történ elem b iz o n y o s v á la sztóv on a la in ilv e n fa jta rö v id lá tó p olitik a i á llá sfog la lá sok a t p rod u k á l e g y é b k é n t tág lá tók örű , ra cion á lis, dem ok ra ta fő k b e n is. G on d oln u n k k e ll arra, h o g y a m ik or p éld áu l ez a c ik k fo g a lm a z ó d o tt, m ár túl v o l­ tu n k az első b écsi d ön tésen , a m ely „fe ls z a b a d íto tta ", a n em zet részév é tette a v o lt észa k -m a g y a rorszá g i k iseb b ség et. E z a m ög öttes m om en tu m ren d k ív ü l fon tos s zere­ pet játszott, a kárcsak a k ö v e tk e z ő m om entum , a m á so d ik b écsi dön tés, am elynek során u g y a n ez történt m eg E rdélyb en . O lc s ó d o lo g , a p rob lém a n a g y fo k ú le e g y s z e ­ rű sítése len n e, bár v a la m ily en m ó d o n ezt is érinteni k ell, ha m ost k izá róla g azt h a n g sú ly ozn á n k k i, h o g y a n a cion a lizm u s, a rea k cióssá g ig , a fasizm u ssal v a ló a z o ­ n osu lá sig ön m a g á t b e g e r je s z tő n a cion a lizm u s m ily en szerep et já tszott az e ffé le á l­ felsza b a d u lá sok érzék eléséb en , k ön n y ű lenne ezzel eljá tszog a tn i, ezzel a vá d d a l, a n a cion alizm u s v á d já v a l. D e - e rről is b eszéltü n k m ár - szám ításba k e ll v en n i, h o g y itt e g y k ise b b sé g tén y leg esen v ég letes eln y om ottsá g b a n élt, s ha nem eg y é b , d e fan tasztiku s h a jtó e re je v o lt annak a szü k ségérzetn ek, h o g y le g y e n v é g e már. Itt m eg szű n ik a rá ció , annak a m érleg elése, h o g y H itler v a g y n em H itler, H orth y v a g y n em H orth y , m ert m e n n y iv e l v o lt rossza b b H orth y , m int K á ro ly k irá ly v a g y G o g a v a g y a va sgá rd istá k, v a g y n em tu d om , k icso d á k , itt ö s s z e k e v e re d ik m inden, m eg szű n ik a rá ció, az ész m eg á ll. K a csó két ilyen , a m a g y a r nép életében sors­ d ö n tő pillan at k ö z ö tt ír ja ezt a cik k et, fog a lm a zza m eg a m aga elk ép zeléseit, am e­ ly e k b e n - n a g y o n nehéz ezt m ost u tóla g m é rleg eln i - talán n em is „ o k o s s á g " - ró l, n em is a rá ció m ű k ö d é sé rő l és r e fle x e irő l van szó, h anem valam i m ásról. M e rt h i­ szen ő eh hez az á llá sp on th oz v iszon y ítv a ellen tm on d á sb a k erü l ön m a g á v a l, am ik or ott m arad D é l-E rd é ly b e n , ott m arad E n yed en , és n em m e g y haza a felsza b a d u lt S z é k e ly fö ld re , h anem v á lla lja 350 ezer v a g y 400 ezer n y om oru lt k ise b b sé g in e k a sorsát, a z o k o n ig y e k sz ik segíteni, a zok a t ig y e k sz ik m enteni, am i páratlan etikai m om en tu m e g y em b er életében . M G : - A z t h iszem , n em árt ú jb ó l m eg em líten i a d á tu m ot: 1939. á p rilis 2 3 -á ról van szó. T ehát a c ik k L en g y elorszá g m egtám adása előtt író d o tt. 1939. szep tem ber e lseje azt h iszem , v é g k é p p kiábrán dította K a csót a n ém et fe ls ő s é g je g y é b e n , n ém et se g ítség g el m e g v a ló s u ló ú j k ö z é p k e le t-e u ró p a i „ r e n d e z é s " -b ő l. M J : - Ig en . M ic s o d a ellen tm on d á sok e g y em b er é letéb en ! K a csó a span yol p o lg á rh á b o rú v a l k a p csola tosa n a m a gya r d em ok ra tik u s p olitik a i g o n d o lk o d á s és p u b licisztik a e g y ik le g r a g y o g ó b b fe je z e té t p rod u k á lja . H a rajtam m úlna, én ezt a cik k soroza tá t m ost azon nal kiadn ám . D e k ö z b e n k id erü lt, h o g y S pa n yolorszá gb a n m in d en rem én y elveszett, F ra n ciaországban cső d ö t m on d ott a n ép fron t, nincs p e rs­ p ek tív a , v é g le g eld ön töttn ek tű n ik E u rópa sorsa, m é g h o zzá e g y oly a n fa n tom -a já n ­ d ék k a l, m int a történ elm i M a g y a r o r s z á g ré szleg es visszaállítása, a k ise b b sé g i sors­ b ó l v a ló k iszabadu lás. H át itt aztán em b e r le g y e n a talpán, a k i el tu d ig a zo d n i, és n em a m i szem p on tu n k b ól, nem az én szem p on tom b ól, hanem a történ elem érzék e­ lésn ek a zon az id e o ló g ia i pon tjá n , ah ol K a csó állt, tehát a p o lg á ri d em ok rá cia h ív e­ k én t a k k or, a m ik or a p o lg á ri d em o k rá cia totális teh etetlen sége b iz o n y o s o d o tt be, m ert h iszen a b a lold a lla l k ötött szöv etség n em tudta m eg a k a d á ly ozn i a k atasztrófa b e k öv etk ezését, és el kellett fo g a d n i a v e reség et, am it a történ elem rám ért erre a csop ortosu lá sra , erre a g o n d o la ti érd e k k ö z ö ssé g re , erre a k o n ce p ció ra . M it tehet ily e n h e ly zetb en az, aki a p o lg á r i d em ok rá ciá t tekinti eszm én y én ek ? Leteszi a fe g y ­ v ert, v a g y tu dom ásu l v eszi, h o g y k iü tötték a fe g y v e r t a k e z é b ő l. S a k k o r azt m on d ­ j a : ha nincs sem m i, illetve, ha ez van , a k k o r p ró b á lju n k m eg éln i, m a ra d ju n k élet­ ben ezen b elü l. N a g y o n e g y sze rű len n e ráh úzn i K a csóra a v izes le p e d ő t, és m inden ­ fé le in v ek tív á k k a l illetn i, d e ha b e lü lrő l, az ő g on d ola ti és társa d a lom érzék elési struktúrája fe lő l v iz s g á lju k m eg á llásp on tja tragiku s változását, m eg fordu lásá t, a k ­ k o r b iz o n y csak annyit m on dh atu nk, h o g y tén y leg esen e g y rettentő tragédián ak, e g y em b eri tra g éd iá n a k is tanúi va g y u n k . MG: -

266

És e g y b e n annak is, h o g y a n m on d cső d ö t az a b iz o n y o s „o k o s s á g " .

M J : - Ig e n , h og y a n m on d csőd öt. A m iv e l szem ben m in d össze an n yival m arad ­ tunk előn y b en , h o g y k ív ü l álltunk, m egta ga d tu k ezt a v a lósá g ot, és a fö ld alatti m o z ­ g a lom b a n , b á rm ily en szűk, b á rm ily en ered m én y telen v o lt is az a töm egh atást ille ­ tően , de leg a lá b b annyit elértün k, h o g y eb b en aztán n em vettü n k részt, am i — m on d om — nem jo g o s ít fe l arra, h o g y az e rk ö lcs b író szerep éb en tetszeleg jü n k ö n ­ m agu n k előtt. D e itt m egin t ig a z o ló d ik v alam i. A z, h o g y bár a m i ra d ik alizm u su n k ­ nak n agyrészt e g y illú zió v o lt a m o z g a tó e re je , bár fan tom atiku s v o lt a m i ra d ik a ­ lizm u su nk, d e m in d en illú zióssá g a , fan tom atik u ssága ellen ére is v o lt b en n e e g y ­ fa jta k öv etk ezetesség , b á rm ily en ala cson y szinten, bá rm en n y ire is leb ecsü lh etően , de m e g ő rz ő d ö tt b en n e az „e lk ü lö n ü lé s ” , a szem ben állás, a disszid en cia - az e rő sza k ­ kal, a hatalm i tek in tetn élk ü liség g el szem ben i a k ció b en ső előfeltétele. M G : - C sak annyit je g y e z n é k itt m eg k ö z b e v e tő le g , h o g y ig en , a k k or m ég, 1939. au gu sztu s 2 3 -á ig „ e b b e n aztán n e m " vettetek részt. D e ez k ü lön tém a, m ajd b eszélü n k ró la , h og y a n vettetek részt m égis. M o s t m a ra d ju n k m é g K acsón ál, a k i­ seb b ség i ok ossá g dilem m áin ál. E d ilem m á k kapcsán em lítettük m ár, h o g y am en n y i­ b en az adott p olitik a i k eretek nem dem ok ra tiku sa k , n em szabad lem on d a n i az a z o ­ k on tú llép ő p olitik a i alternatíva k ereséséről és k ö v e te lé s é rő l. D e van m ég e g y to ­ v á b b i tanulság is, am it az ön m a gá t m eg sem m isítő o k o s s á g p éld á já n o k u lv a le v o n ­ h atu n k : leh et, h o g y tén y leg van n ak oly a n h ely zetek , a m ik or m ár v a ló b a n csak a k ív ü lrő l jö v ő ig a zsá g tevés segít - d e ha az ig a zsá g ot o sztó k ü lső h atalom a m aga b en ső struktúráját illetően a k izá ró la g o ssá g o t, a totalitarizm ust v a llja , n em k é p v i­ selh eti k ife lé sem a d em ok rá ciá t, az eg y e n lő sé g e t, az n em a kis n ép ek igazságát, h an em csak és k iz á ró la g a saját hatalm i érd ek eit tartja szem előtt. És ez a tan u l­ ság nem k e v é sb é aktuális és fo n to s, m int a m e g e lő z ő . M J : - N éh án y szót m in deh h ez. A z e lő b b beszéltü n k a rról, h o g y K a csó a lá ­ g e r b ő l k ijő v e b e k a p cs o ló d o tt a M a g y a r N ép i S zöv etség tev é k e n y sé g é b e , és ezzel m in teg y m e g cá fo lta k o rá b b i ön m agát. E m lítetted, h o g y itt n em csak törést, hanem e g y fa jta k ö v etk ezetesség et is k ell látnunk. N e fe le d k e zzü n k m e g a rról, h og y ha K a csó esetében b eszélh etü n k ilyen k öv e tk e ze te ssé g rő l, a k k or az m in d en ek előtt a je lle m k öv etk ezetesség e. Lehet, h o g y eg y ik -m á sik cik k é b e n , a D u n a v ö lg y i E g yesü lt Á lla m o k cím ű b en b izo n y o sa n , téved ett - ki m on dh atn á el m a g á ról, h o g y tév ed h e­ tetlen ? - , d e az ő je lle m é n e k a ku lcsa az, h o g y a b é csi dön tés után - m int e lő b b em lítettem - n em m ent át M a g y a ro rsz á g ra . Pesten r a g y o g ó szerződ ések et k a p ott v oln a , B a jcsy -Z silin szk y ék k a l is n a g y o n jó b a n v o lt, de in k á b b vállalta, h o g y itt ü ljö n D él-E rd é ly b e n és szerkessze az E rd ély i G azdát, szervezze a k isg a z d a -m o z g a l­ m at, a szöv etk ezeti m ozg a lm a t, és h o g y ő, a v é r b e li szék ely , elsza k a d jon a s z ü lő fö ld ­ jé tő l. Sosem szabad m e g fe le d k e z n ü n k e rrő l, ha K a cs óról, a k a csói o k o ssá g ró l b e ­ szélünk. Bár m eg len n e b en n em v a g y ben n ü n k is a k e llő ok ossá g és érzék en y s ég ah h oz, h o g y ú g y já r ju k k örü l a v e le m k a p csola tb a n fe lv e tő d ő k érd ések et is, m int a h o g y — k ív ü lrő l és m ég is m egértéssel - a K a csóva l k a p csola tos k érd ések et ig y ek eztü n k k örü ljá rn i.

267

GÉCZI

JANOS

[a költő és h őse] ahogy kilép először belőlem nem néz hátra ahogy kilép belőlem tömör és penge ősz és nézek utána ahogy lépésre lép és vele lép a hőse nem vagyok vele nincs velem ő se csak nézem ahogy belőlem a költő kihal és nem értem értem nem értem én nem hallatszik több hallali dal csak ő lépdel a cseresen a karcos tél lassun tágul belefér ami volt holdsarlónyi a fény most teleholdnyi elmentek: el tudtak hagyni ahogy kiléptek belőlem abba bele lehet halni a kertkapu áll és bámul a kertfal körbefut a bekerített kert megtelt és a kapun át vezet minden út amelyen a költő átlépett a nagyléptű költő a boltos kapué lett belehőkölt de mozdulata ténylett a kert fele gally és haraszt tömege a másik fele fénnyel van tele az írásban képzelt hold világol szomorúkék arca iszonnyal tele mikor valaki egy versbe néz bele 268

a képzelt hold lángol ha a vers hőse néz a versbe holott nincs emléke s emlékezete az indulat egyre messzebb mégis beljebb fúrja a levegőbe magát és a húsba ahonnan majd kinő kápolnavirágként két szerető

SZIVERI

JÁNOS

Bolha C sé B é fü lébe Hordom magammal személyemet Igazolhassam személyimet Hóláng csap fel a palánk alól Kinyír ha mer és tovább dalol Fényreklám cikkan villany neon Értékéből a nappal levon Készül belőlünk majmot csináljon Jégcsáp zizeg a begipszelt szájon Csörögnek kasztanyetta mákfejek Csak arra várnak hogy tárgy legyek S vigasztalódva magamagában Pirkadat iszkol matt egyenruhában A jószág kihajtva akár a gallér Üres az ól tenyérben tallér Mondjad már mért lennének mások Legújabb korban az átváltozások Hárshasáb durúzsol ropog a porc Törik megannyi hulla perc Az éggel olvad a magtalan divat Kifoszt miután berkébe hivat Szívják most szavunk vizet a spongya Fülünkben a szőr mint a moha fonnyad Csillapodjon a vesztesek mámora Úr legyünk újra a magunk ura 269

Igazgyöngyözik a horpadt halánték Feszíti agyunk afféle haránt ék Higgyetek nekem a bajban társaim Koplaltunk eleget a válság nyársain Füstölgő szemekből a szálka kibukna Tudunk-e olyat amit más ne tudna Az utca kormozó árnyoldalán Kérni minek mikor adni kell talán Piszkol a lehelet kristálycsóva páráll Káromkodás recseg ajkam ma is rááll Könnyet fakaszt s hígul az aszfalt Földbe döngöl aki felmagasztalt ,,Ermenonville!" - trapp újbeszállás Pörgetés közben nincs megállás A szalmazsák csöndje majd kifeslik Röpköd a szétvert kalász napestig S vakaródzik bár a pórnép Öreg Szurdalja izzadt faruk a törek Ha nem segít a szesz gyógyít a cián Mélázgatnak e langyos konzekvencián Krumpliból nyakukra fejet faragunk De változatlanul magyarok maradunk

KISS BENEDEK

A Z ö ld Birodalom Tavasz-ellő tél-tehén érdes nyelve nyalogatja borját, fölnyílnak szemei - ragacsban kifakadnak a barkák, gyenge lábain alig áll még remegnek jegenyék, remeg vadvizek bőre, döfködi anyja tőgyét, rátapad szája a felleg-tőgyre.

Kihordta hát vemhét a tél, mint lelkünk az újabb kegyelm et! Tetőkön mohát emtet a fény, bádogcsatorna énekelget, arany dongó körözi egyre a jegenyefa csúcsát röpköd a Nap, a szél suhintja nyárfa-légycsapóját, köröz a dongó, mind magasabbra pörgeti a drága energia, tágul a láthatár, megnő a kozmosz van honnan s hová fölszállnia. Gyomok, fák, bozótok, füvek szívében iszonyú erő erjed, gomolydul, tülekszik milliárd sápadt csíra föl s a Nap sugarán színbe fordul, hódító dühvei hánytorog föl mélyből a szelíd hadsereg, elfoglal minden kopár felszínt gazdag hadtápok a gyökerek, sejt után sejt tolul, tör egyre feljebb, kis csingilingi virágokat énekel, tengernyit, mámorban égve a fényre özönlő földmélyi had, ezerszólamú virág-zenével ünnepel a győztes árm ádia-------így alapít birodalmat a Zöld a Földre s az ember álmaiba!

GEEZSA

FERENC

A G O N D O L K O D Á S MŰFAJAI N É M E T H LÁSZLÓ T A N Ú J Á B A N N ém eth L á szló é rtek ező p rózá já n a k h á rom a la p fo r m á ja : a k ritik a, esszé és tanulm ány. A fe lso ro lá s ak ár történeti sorren d is le h e tn e : a Tanú előtt elsősorb a n k ritik u s, a Tanú avatja esszé-, m a jd tan u lm án yíróvá. A felosztá st a zon b a n h iba v o ln a ab szolu tizá ln i. Ig a z, e g y b e cse n g v e le az író i v a llo m á s : „In k á b b b ú cs ú zk o d o m a k ri­ tik ától, m int új csapást v á g o k " - olva ssu k A Tanú e ls ő é v e összeg zéséb en . D e a bírálat m ég se tekin th ető csu pán a „k é s z ü lő d é s " m ű fa já n a k : alakját és szerep ét őrzi a T a n ú -k orsza k b a n is. M é g c s a k hanyatlásáról se beszélh etü n k , az elm a g á n y osod á s ok á n b e k ö v e tk e ze tt „s z e m lé le ti t ö r é s r ő l" : elev en ség ét, ru galm asságát új k ép letek tanúsítják. A h árom a la p m ű fa j k özü l N ém eth szám ára a le g k e v e s e b b p olém iá t és a le g tö b b elism erést a m ű bírálat szerzi. „P o r tr é i, k ritik á i a húszas-h arm in cas é v e k fo r d u ló já n a m a gya r k ritik a i iro d a lo m m a x im u m a " — h an g ozta tja p éld á u l Cs. S zabó. Sőtér a d o g m á k tó l és in d u la tok tól m entes szem lélet „e lfo g u la tla n s á g á t", az ig a zsá g k özp on tú h um anizm ust d icséri b en n e: „ A v élem én y ek et tiszta és b o ld o g le v e g ő v eszi k örü l, a m ely a »mű« e g y e d ü li é lte tő je ." B éládi a szerzőb en a „te re m tő k ritik u s t" m éltatja, aki „ b e le é r z ő " és „ n o r m a k ije lö lő " k é p e ssé g é v e l a m a g y a r irod a lm a t a leh etőség eire ébreszti. J óva l tö b b a n ézeteltérés a m ű fa j karakterizálását illetően . B ori Im re N ém ethet im p resszion ista k ritik u skén t je lle m z i, aki „m á n iá k u s m a g á ról b e s z é lő k é n t" az „ir o d a lm i és n em iro d a lm i k rité riu m o k összev issza sá gá t" z s ú fo lja bírálataiba. L a ck ó M ik ló s v isz o n t az elv i állá sp on t szilárd ságát em eli ki, a „szim u ltá n felép ítés­ b e n " is cen tru m k ép ző tu datosságot. Sándor Iván p e d ig - a v é g p o n to k k ö z t m értékét tartón - a term ék en y kettősséget h a n g sú ly o zz a : „ A szem ély esség és ob jek tiv itá s feszü ltség e szintézist a d ." A N ém eth -k ritik a a m od ern m ű bírálat „im p re s s z io n is z tik u s " és „ f ilo z o f ik u s " ten den ciáin ak e g y b e k ö té se , szem léleti és m ó d sz e rb e li h atárértéke. A z im p resszion iz­ mus „m e g é rz é s "-k u ltu s z á n a k vállalása és m egh aladása, va la m in t az eg ziszten ciális m érték toleráns és n a g y v on a lú k ezelése. E g y fe lő l az „ ih le t lá z b e s z é d e ", m á sfelől a „s z e n v e d é ly sa la k já tól m egtisztított ít é lő e r ő " je lle m z i, v a g y is az „in tu íc ió tó l irá ­ nyított b iztos lo g ik a " k ettőssége. E lvi tev ék en y ség , an élkü l azon b a n , h o g y az élet változatosságára va la m ely sém át „r á s z o r íta n a "; a m ű v ek olvastán tám adt „a la p é r z é s " m egh allása, a m ely a „fu z io n á lt történet- és term észettu d om á n y " o b je k tiv itá s -ig é n y é ­ ben hajt k i. „S z ív és a g y " , „é r te le m és é r z é k " v ív ó d á sa és k ie g y e z é s e , h eves indulat, m ely „ a z a n y a g ot a szen v ed ély e re jé v e l k öti m a g á h o z " s e lem ző k é szsé g , m ely „a szellem született ru g a n y o ssá g á b a n " testesül m eg. A z e g y e d ü l ü d v ö z ítő „Ig a z s á g " m on izm u sával az „ ig a z s á g o k " osztódását á llítja szem be, a tételes g o n d o lk o d á s lírá­ já v a l a „ m im ik r i" k én y szerh ely zetéb en v a jú d ó m agatartás d rá m á já t; a pluralista szem lélet cin izm usa ellen éb en a k ritik u s „ m ito ló g iá já r a ", h ív ő „p o lite iz m u s á r a " h i­ v a tk ozik , az „e m b e r i alk otásban m eg m u ta tk ozó szellem ek tiszte le té re ". A j ó ítész N ém eth L ászló fe lfo g á s a szerint „lá m p a g y ú jto g a tó ja az irod a lom n a k , aki alaktól a la k ig m eg y , s m in d e g y ik k örü l v ilá g o s s á g o t d e r ít ". O s zla tja az irra cion á lis hom ályt, Í g y aztán n em az „ é lm é n y " a k ö z p o n ti k a teg óriá ja , h an em a „ v é le m é n y " , am elyben az ih let „ m a g v a " - a szellem i e g y en sú ly ellen őrzés e alatt - ra cion á lis ítélk ezésben

272

b on ta k ozik ki, s nem pusztán a kritikus „m e g s zá llts á g á t" jelen ti, de a „b o t a n ik u s " , a „ m o r fo ló g u s " tárgyiasságát, le ír ó n yu galm át is. „ A m i az írón a k a k ife je z é s , az őn ek i a vélem én y a lk otá s. A v é le m é n y az ő m ű ve, e b b e zá rja ihlete lelem én y ét, ezen p ró b á lja k i szellem i fe g y e lm e csis zo ló e r e jé t " - olv a ssu k ön va llom á sá b a n . A m ű a l­ kotás k im eríth etetlen sége szerén y ség re és n yitottságra inti a m ű fa j elk ö te le z e ttjé t: le g fe lje b b az „ir o d a lm i p e r s p e k tív á k " m ű vésze leh et, am a tudatban, h o g y n em kész m e g fe jté st ad, hanem az „e lk é s z íth e te tle n n e l" v ia sk od ik . A k ritikus m ű szem lélete és m ódszertan a a p ozitiv izm u s m iliőelm életét és a szel­ lem történ et h istorizm u sát egyarán t m e g k é r d ő je le z i. „ A szellem választ, s n em e lf o ­ g a d " - fog a lm a zza m eg ellen érzését a k ü lső d eterm in áltság k o n c e p c ió ja iránt. „ A gen etiku s m ód szer h ely telen arányt állít b e a ten g er és a ten g er b o d ro z á sa i k ö z t " veti szem ére a zok n a k, a k ik a m ű alkotás b on y olu ltsá g á t „id ő b e li k ib o n ta k o z á sm ó d ­ já r a " redu káln ák. N ém eth szerin t m in d k ét teória k ih a g y ja szám ításából „ a z e m b e r­ term ő term észet szabad a k a ra tá t": az e lő b b i a m ű vet k eletk ezése felté te le iv e l a z o ­ n osítja, az u tób b i p e d ig a sem atikus „ k o r s z e lle m " érv én y esü lések én t értelm ezi. M ű ­ k özp on tú szem léletm ód ja — a strukturalista ö n törv én y ű ség e szm éjéh ez k ö z e le d ő n — a k orb a n tán V a léry és H e id e g g e r fe lfo g á s á h o z áll le g k ö z e le b b : ú g y v éli, a m ű al­ k otás nem a zon os an ya gá val, tárgyát elvon a tk ozta tja az „ it t és m o s t" k on k rétsá g á tól s az általán osság szin tjére em eli, élm én y és tapasztalat szem ély esség ét elszem ély telen íti, tartalom és form a du alizm usát fe lo ld ja . M e g g y ő z ő d é s e , h o g y az eg ész tö b b , m int a részek összeg e, s a m ű elem ző fő feladata, h o g y h ozzá a „s z ö v ő d é s k u lcsá t" m egtalálja. „ A z esztétikai tu la jd o n sá g o k m ö g ö tt a m ű term észetét k e r e s i; b e sz ö k ik a m ű be s b e lü lrő l fig y e li, am it k ív ü lrő l o lv a s ." N ém eth nem rek ed m eg a s z o c io ló ­ g ia i-p s z ic h o ló g ia i v izsg á lód á s tárg y szerű ség éb en . „E m b e rt adni a m ű v ész h e ly e tt: o lc s ó m eg k erü lése a fe la d a tn a k " - szö g e zi le B y r o n -tanulm ányában. „ A z alkotás m a gasabb term észetű v a ló sá g , m int a lé le k s aki lé le k k é b o n tja le, lé n y e g é t d en a ­ tu rá lja " - fe jte g e ti Szerb A n ta l Ir o d a lo m tö rté n e té n ek bírálatában . K ritiku sk én t — akárcsak a m ű fo rd ító - a form a terem tés ered eti ú tvon alát já r ja ú jra. „ A kritikai v élem én y az esztétikai je g y e k p s z ich o ló g ia i érték elése . . . a k ife je z é s erőfeszítésén ek a felú ju lása. K is drám a, a m ely b en az ig é n y ú jra m egjátssza harcát a fo r m á é r t . . . m egism étli a m ű vet a m aga e szk ö ze iv e l, és h ason lít is a m ű h öz a m aga m ó d já n " — írja A k ritik a fela d ataiban . A b írá lón a k szerinte a „tü n e m é n y " m ö g ö tt a „k é p le t e t", a v ers m ö g ö tt a „v e r s ö s z t ö n t " k ell n y o m o zn ia , olvasás k ö z b e n tám adt b e n y om á sa ib ól v issza fele k e ll k öv etk eztetn ie. A d e d u k ció m en etét azon ban fe l is g y orsíth a tja . „ A j ó kritikus so k szo r csaln i k é n y te le n ; n em b o n c o lja a ben yom ást, h anem m e g fo r d ítja , a lk o tó ötletet csin ál b e lő le , s g y ú r e g y g y o rs , ép p en n em alapos figu rá t, am ely m é g ­ is je lle m z ő , m ert a b e n y o m á sb ó l term ék en y ü lt" - e n g e d b epillan tást m ű h ely éb e. A Tanú id e jé n a k ritikus N ém eth L ászló nem eg y es m ű v ek b en és portrék b a n g o n d o lk o d ik , hanem a n em zeti és v ilá g ir o d a lo m tágasságában . „ A k ritikus n em csak fig y e lő je az irod a lom n a k , h anem tá p lá lója is. Ő a lo m b , a m elly el lé le k z ik a f a " h an gzik v a llom á sa . A m ű fa jt soh asem ren d eli alá cs o p ortérd ek ek n ek , k lik k sz e m p o n ­ to k n a k : a „ s z e g ő d ö t t " b írálat job b á g y a lá za tá n a k v a g y a „ s z e g ő d t e t ő " kritika p árt­ h ívek et to b o r z ó szen v ed ély én ek , de id e g e n k e d ik az „e s z té tiz á ló " szem lélet társadal­ m i k ö z ö m b ö s s é g é tő l is. „N in c s b a rb á ra b b , m int a k ü lfö ld szem p on tjait ford íta n i a m a gya r ir o d a lo m ellen. D e nincs sü rg etőb b , m int oly a n értelem m el g o n d o lk o z n i m a gya r a lk otá sok on , a m ely sok id eg en m ű v ön is g o n d o lk o z o tt" - h a la d ja m eg a „ s z n o b o k " és „p a r a s z to k " elfog u ltsá g á t. A k ritik a é rték elő fu n k c ió já t kettős m e g ­ g o n d o lá s b ó l g y a k o r o lja : részin t — az a d ottsá g ok és leh e tő sé g e k k o rre lá ció já b a n és az iro d a lo m jö v ő jé é r t érzett fe le lő s s é g g e l - a „ f ö lfe d e z é s " és „s z e r e p s u g a llá s " szán­ d ék ával, részin t p e d ig azért, h o g y az utat az e g y é n i teljesítm én y ek től a k ö z ö s k u l­ túráig já rh a tób b á teg y e, a m aga eszk ö ze iv e l e lőseg ítse az eg y es a lk otá sok szerv e­ seb b b eép ü lését a n em zeti tudatba. „ A k ritikus az, aki a m ű vet életü n k b e s z ö v i, s az író t tu d a tosod ó h a jlam ain ak előh a rcosá v á te s z i" - m a gyarázza Illy é sé v e l ro k o n tip o ­ ló g iá já t. N em csak az „ e le m z é s " em bere, az „a r á n y o k é " is, am ely k ép essé teszi, h o g y a m ű je lle m zé se m ellett „ a m ű h elyét m egállapítsa m ás m ű v ek tá rsa sá g á b a n ". E tö ­ rek v éséb en az érték terem tés és -felism erés gesztu sa a m eg h a tá rozó, nem p e d ig a

273

„n e m z e ti" v a g y „ n é p i" je lle g kutatása. A „h e r o ik u s " dik tá tori p ó z h elyett a „t á r g y i­ la g o s " o k fe jté s és javaslattétel. A k ritik a fu n k ció já n a k teljessé válása form a i k o n ze k ­ v en ciá k k a l is e g y ü ttjá r: a teljesítm én y re ö sszp on tosító, p r e k o n ce p ció k a t m e llő z ő m ű­ bírá la t m ellett (a m ilyen p éld á u l a P ö r je S án dor-soroza t) m e g je le n ik a m ű fa ji p a n o ­ rám át szem léző fü zérk ritik a és az elem zés ü rü g y én v a la m e ly elv i tételt is k ib on tó k ritik a i tanulm ány. A k ritik a — m int a G u lyásn ak 1932 nyarán írott e g y ik le v é lb e n ta lálju k „ t ö r z s e " az ír ó tö b b i m ű fa já n a k . B előle ága zott le re g é n y , drám a és tanulm ány. Ö sszetettsége az a lk o tó v a lam en n yi k ép esség ét fog la lk ozta tta , s az érte k e ző - és szép ­ p ró z a m ű fa ji m o d e llje i ben n e k észü ltek el. E szerep e a Tanú id e jé n is m egm aradt, d e azt sem h a llga th a tju k el, h o g y az esszé és a tan u lm án y a la k já b a n új riválisa tám adt.

A Tanú az é rtek ező p ró z a arányait az összetetteb b fo rm á k fe lé to lja el. A N ém eth -sza k irod a lom b a n m in d m á ig nincs egyetértés, m ik é p p d efin iá lh a tó a k ritik a k e s ­ k e n y e ré b ő l k iszélesed ő új m ű fa j: esszé-e v a g y ta n u lm á n y? S ükösd szerint m on ta ig n e-i típusú esszé, am elyet „ö n m a g a szem ély én át a te lje s v ilá g k itapogatásán ak lírik u s ig é n y e és az ö n fe le d t s zem ély esség b ől k ib o n ta k o z ó tárgyias o k o s s á g " a la ­ kít. E k a teg orizá lá st H o rn y ik a „z se n iá lis im p re sszio n ista " m ó d sz e rb e li h ajlam ával és a S zabó D e z ső -h a g y o m á n y ö r ö k ö lt „e le m i s z e n v e d é ly e ssé g é v e l” o k o lja m eg , S ze­ g e d y -M a s z á k p e d ig az „is m e re te k k ö z v e títé s é n e k " írói szán dékával, a N ém eth L ászló által is em leg etett „p e d a g ó g ia i lá tv á n y o ssá g " k a ra k te rje g y é v e l. N ém eth G . Béla az ír ó történelem látásának rom a n tik u s v on á sa ib ól k öv etk ezteti, h o g y n em g o n d o lk o d ó v o lt, n em is pu b licista , h an em esszéista. E fe lfo g á s t S zabó Z oltá n fe lle b b e z i m eg . „C s a k k iv ételesen v o lt v a lósá g osa n esszéíró. A Tanú p u b licisztik a i ré s z e : esszé. I r o ­ d a lm i r é s z e : ta n u lm á n y form a " - á llap ítja m eg . B éládi szerint is ta n u lm á n y író: a stílus a m ó d sz e r szerepét tölti b e írásaiban , az „é r z é s e k , érzelm ek , váratlan a sszociá ­ c ió k , a sejtető, su g a lló m eta forá k ö v e z e te " m ély én a fo g a lm i g o n d o lk o d á s k ö v e tk e ­ zetesség ére bu k ka n u n k. Ism ét m á sok a tanulm ány és esszé sajátos ötv özetek én t szem ­ lé lik m ű fa já t. V eress D á n iel a „k ife je z é s b e li e g y e te m e s s é g " tö re k v é se ok á n „ m ű fa j­ talan m ű fa jk é n t" írja le, az „ é s z v a llo m á sa k é n t". Sán dor Iván „ f e lfe d e z é s " , „a n a lí­ z is " és „ö n m e g is m e r é s " szö v ő d é sé t k on statálja ben n e, líra és elem zés eg y m á sra ­ utaltságát. N ém eth L ászló m aga is in g a d o z ik a k é tfé le te rm in o ló g ia k ö z t : „ A k özlés ú j m ó d sze ré re lesz szü k ség, csom óp on t-ta n u lm á n y ok ra , a m ely ek b en eg y szerre töb b szál fut össze. E g y -e g y kis esszét h á ro m -n é g y irá n yb a n is k ic s is z o lu n k " — n y ila tk oz­ tatja k i A Tanú m u n k a terv é ben . A h á rom á lláspon t k ö z ü l az tűnik legh iteleseb b n ek , a m ely a m ű fa j h ib rid v oltá t tanúsítja. L eg a lá b b is erre utal a P é te rfy -m o d e ll, am elyre az ír ó m intakén t h iv a tk o z ik : az „e s z té tá t" a S h akespeare-h ős P etru cch ióv a l szeretné b eolta n i, a k ib ől „ a m eg v etés és é rd ek lőd és k ö z t csapn ak k i az ötlet s z ik r á i"; olyan g o n d o lk o d ó t k é p ze l el, ak ib en „jó z a n s á g és s z ín ", a filo z ó fu s és a k ritik u s „n e m ránt­ já k el e g y m á s t". A z esszé ru galm asságán ak és a tanulm ány a la p ossá gá n a k k ö lc s ö n ­ hatása a zon b a n n em konstans m ű fa ji m érték N ém eth L ászló p á ly á já n : a T a n ú -k or­ szak k ezd etén (a M a g y a rsá g és E u rópa m e g je le n é s é ig ) az esszé, a v é g é n p e d ig (a B e r z s e n y i-m o n o g rá fiá v a l) a tan u lm án y fe lé len g ki. L étform á ja a m ozg á s, a változás. A z esszé iránt N ém eth L ászlót - m ost eltek in tü n k a m on d a n d ó összetettségétől — a din am iku s (freu d i) lé le k m o d e ll, illetv e a sok tén y ezős (d ilth ey -i) történelem látás teszi fo g é k o n n y á . A választott tá rg y cél is, ü rü g y is : az elem zésb en a tudat in ten cion áltságára rá ré te g e ző d ik a tudat ön tü k rözése. A m ű faj a g o n d o lk o d á s b e ls ő m o n o ­ ló g já n a k fo g la la ta : a rá ció v a la m e ly p ro b lé m a k ö r m eg v ilá g ításá b a n ön m a gá t is szem ­ lé li. A z e lm efoly a m a t N ém eth szerin t térben is, id ő b e n is „ t ö b b s z ó la m ú " : h abár „ o r ­ gán um ában ta g olt, m ű k öd éséb en eg y etlen ö s s z e fü g g ő , oszthatatlan e le m ", am elyben a fog a lo m a lk o tá sn a k — a tu dós „lír á ja k é n t" — k ép zet, em lék , a sszo ciá ció a k ísérője le n s é g e ; oly a n org a n ik u s e g y s é g , a m ely b en eszm éin k m ú ltja és je le n e „v e lü n k és e lle n ü n k " g o n d o lk o z ik . A z esszé e n n é lfo g v a az ír ó ön m a gá va l fo ly ta to tt d ia lóg u sa ,

274

b e lső p o lé m iá ja ; a lé le k szín padán já tszott v itadrám a, a m ely b en a h e id e g g e ri „h a n ­ g o lts á g ” (B e fin d lich k e it), „é r te lm e z é s ” (V ersteh en ) és „ b e s z é d " (R ed e), a lé tm e g ­ értés m ozzan atai a szerep lők . E zért h a n g sú ly ozta S őtér le g fo n to s a b b attributum ként N ém eth L ászló g on d o lk o d á sá n a k , tanulm ányírásának k on tlik tu sossá g á t. A z elm etani m e g k ö z e líté s b ő l a N ém eth -esszé típusai is le v ezeth etők . „V a n n a k e lm e foly a m a tok , a m ely ek b en az elm eerőfeszítés eg y en letes, nem hat k ife jlő m u tatványként, a je le n ­ ség á llan dó, a g o n d o la t fo ly to n o sa n v ilió d z ik , nincs lappan gási és kisü lési szak. M á s fo ly a m a to k v is z o n t . . . ö n á lló a k , m int az artista trü k k je v a g y a rú d u g ró rem ek lése. E nnek a foly a m a tn a k a m eg lep etés a c é lja " - ta lá lju k a K o s z to lá n y i-p ortréb a n . A z e lő b b i á lla p otn a k a P r o u s t-e lem zés k ieg y en sú ly ozotts á g a , az u tób b in a k p e d ig az A ris z to p h a n é s z -e sszé élcszikrázása fe le l m eg . A (d ilth ey -i) szellem történ etben N ém ethet fő k é p p e n a b on y o lu lta b b m ód szer v on zza . A z irod a lm a t a „k u ltú r a " e g é s z é ­ n ek ö sszefü g g ésren d szeréb en szem léli, m ely b en em b e r és história egym ásn ak tü k ör­ k é p e i. T á rg y ia ssá g és szem ély esség e g y a z o n d o lo g szín e és fo n á k ja . „ I r o d a lo m tö r ­ tén ész az, aki an nyira g a z d a g tu d len n i, h o g y letűnt írók a t és k o ro k a t ön m a g á b ól k ép es m e g é rte n i" - s z ö g e z i le S zerb -k ritik á já b a n . A m ű fa jb a n az elveszett tota li­ tást, az e g y ség es v ilá g m a g y a rá za t esély ét akarja vissza p ereln i. E törek v ése jo g o s ítja fe l m éltatóit, h o g y esszéirásában a „ filo z ó fia p ó t lé k " k a ra k terjeg y ét k ie m e ljé k . A N ém eth -esszé zá szlób on tá sá t k ét k ritik a : a B abitsról, illetv e O rte g á ró l sz ó ló re v elá lja . A m ű fa j k é t — „ a b s z o lú t " és „t ö r té n e ti" - változatát d ia g n osztizá lja r a j­ tuk. B abitsban az ob je k tiv itá s ig én y ét b e c s ü li: a lélek n ek a rela tivizm u s ellen éb en és az „ ö r ö k ig a z s á g " n ev éb en nyitott „e g y s é g e s fr o n tjá t". E rk ölcséb en a p r o b lé m a ­ vallatás elszántságát, m ód sze ré b e n a „g o n d o la ti k a p ta tok m e r e d e k s é g é t". O r te g á ­ ban a szellem k ö n n y e d sé g e ig é z i. Játék ossá ga n em csa k „ v é r m é r s é k " , p ro g ra m is : m e g ó v ja attól, h o g y a g o n d o lk o d á s „te r e m tő g y ö n y ö r ű s é g e " n y om a sztó k ö te le ssé g ­ g é szik k a d jon . „ A tu d om án y fia ta lító k ú rán esik á t: sov á n y a b b lesz és m o z g é k o ­ n y a b b ", van bátorsága m eta forá in a k cseréjére. K e ttőjü k esszéírá sá b ól m in d en ek előtt a feszü ltségterem tés ig én y ét h a llja k i. B a b itsb ól a „fé k te le n e g y é n is é g " és a v ilá g ­ h oz v a ló „k é n y s z e ra lk a lm a z k o d á s ", a „ v a k p á tosz és a túl p róza i ta rtó zk o d á s " k o n f­ liktusát, O rte g á b ó l p e d ig „k ív á n cs is á g és fe g y e le m ", „m e tsz e t és r e n d s z e r ", re la tiv i­ tástan és te o ló g ia s z o m j ellen tm on dását. A N ém eth -esszé tehát - m int g en ezise tanú­ sítja - a m ű fa j drám ai form á ja . A h a g y om á n y fe lő l szem lélv e M a ca u la y p a n orá m a ­ fe stő hajlam át és Sainte-B euve p ortré iránti von za lm á t, valam in t A d y szem élyességét és Babits tárgyiasságát k öti e g y b e . F elép ítését tek in tve a m e llé - és a lá ren d elő, azaz a „szim u lta n is ta " és „ fó k u s z k é p z ő " szerk esztésm ód ötv özete. A fu n k ció p ersp ek tív á ­ já b ó l n ézve a fö lfe d e z é s e k szellem i izg a lm á h oz a tudás k özv etítésén ek p e d a g ó g u si ösztön ét társítja. E llen tm on d az értek ezés m ö g ö tt la p p a n g ó „s z o lg a e r é n y e k n e k " — a „s z ív ó s s á g , tervszerű ség, sietség, m in d en á ron tá jé k o z o tts á g " p ed an tériáján ak , u g y a n a k k or e red m én y eib en és iga zsá g a ib a n ép p annyira m eg b ízh a tó, akár az é rte­ k ezés szak szerű sége. „E g y m á s b a rejtett tek ercsek k ölcsön h a tá sá tól" v ib r á l: író i k ö z ­ érzet és fo g a lm i lo g ik a , a tén yek et elm életté e n y v e z ő g o n d o lk o d á s és a s z ó k é p e k ­ ben , alak za tok b a n g a zd a g k ife je z é s in terferen ciá já tól. A tanulm ány röv id ített útja és a stílus m eta forá s m ű v észiség e ölt b en n e testet. A h arm in cas év ek k ö z e p é tő l N ém eth L ászló pá lyá já n fö le r ő s ö d ik az esszéizm us k ritik á ja . A z ízlésváltás h átterében - m o z g a tó erők én t - az é rtek ező p róza tanulm ányosításán ak a szán déka rejtezik . A z írót m ár n em elég íti k i a szellem i válság lír á ja : e r ő sö d ik ben n e a h ajlam , h o g y a „ f o r g ó ö r v é n y t" m egállítsa, s a fö ld e t, ah ova k i­ d ob ta , „ k ö r ü ljá r ja " . A „d ile ttá n s " le g y e n a „s z a k e m b e r szá llá scsin á lója " - h ird eti m eg p rog ra m já t. A b írálat e g y id e jű e n irán yu l g o n d o lk o d á s és stílus ö n e lv ű m utatv a n yossága ellen . „ A tu d om án yba b eoltott n y u gtalan ságot n ev ezik esszéizm usn ak. A tudós e g y m erész m ozdu lattal leszed i tárgya színét, d e a tejét m ár n em ér rá k i­ in n i: siet. Ez az esszéizm us a zért v eszed elm es, m ert . . . azt h iszi, a lé n y e g e t m on dta el, p ed ig csak fé lig ism ert tá rgy fö lö tt r e m e k e lt" - fe jte g e ti Szerb A n tal iro d a lo m történetének a p ro p ó já n . A sietségn ek ára a fölü letesség , elm élet és v a lósá g m egh asonlása, d iszh a rm ón iá ja . A z esszéíró a „m e sterség es térben fo ly ó g on d ola ti k ísérlete­ z é s " ö n fe le d t álla p otá b a n m itsem tö r ő d ik ötletei ig a zsá g érték én ek e llen őrzésével, pe-

275

d ig n a g y o n is rá v o ln a szoru lva az „e s z m é n k ív ü l lé v ő , ellen á lló d o lg o k h iba ig a zítá ­ sá ra ." A g o n d o lk o d á s zavarán ak - a k ép k u ltu sz túlhajtásában - m eg v a n a stílus­ beli vetü lete is. „ A jó stílus n em ism eri ezt a fé k telen ség et és ezt az aszkézist. O lyan , m int az eleg a n cia v a g y a b ö lcse s sé g , van a n élk ü l, h o g y e rő lk ö d n e , n em m erev, h a ­ nem p orh a n y ós, nem díszes, de term észetes hullású, s am int v e tő d ik , a hum ánum szí­ n eib en já ts z ik " - ítéli el a „m e ta fo r it is z " k eresettségét. A s o k fe lé k a la n d o zó tá jé ­ k ozód á s szertelen ség év el a „ n a g y ö s s z e fo g la ló m ű v e k " ig é n y é t fo r d ítja szem be, az esszéíró csillog á sá v a l a tan u lm án yírói „k ita r tá s " erényét. A tan u lm án yíró stratégiája e lő b b (bírá la tok b a n ) k ritik a i m od ellk én t jele n ik m eg, k é s ő b b (a K a z in c z y -k ö n y v és az E u róp a -történ et elk észü lt fe je z e te ib e n , valam in t a B erzsen y i-m on og rá fiá b a n ) irod a lom történ eti m ód szerk én t is k o n k re tizá ló d ik . N ém eth e g y b e k ö ti az elem zés k ét p e rsp e k tív á já t: a strukturális és történ eti m eg k özelítés szem p on tját. A z irod a lm a t e g y fe lő l tá rg y fo g a lo m n a k t e k in t i:: „á tlé n y e g ü lt éle tn e k ", am ely léle k b e és h a g y om á n y b a ereszti (lég ) g y ö k e re it, a „ f e lf e l é ” a m ozgásirán ya, m ert e lv á lik feltételren d szerétől, érv én y ét v eszti ben n e id ő és fe jlő d é s fog a lm a s a m ű vek m a radan dóságába „k o n z e r v á lja m a g á t", — m á sfe lő l viszon t, a v á lto z ó e lem ek ­ re tek in tően v is z o n y fo g a lo m k é n t szem léli, az irod a lm i élet írót, m ű vet, k ö zö n sé g e t ö s s z e fű z ő folya m a ta k én t, a m ely b en a v ív m á n y o k „ s z é t o ld ó d n a k " az id ő b e n , s az „ e l ő r e " a m ozg á sirá n y , m iv e lh o g y az ír ó a tech n ik ai fe jlő d é s szolgálatába szeg őd ik . N em csa k a kon textu s történ ete, de a m ű v ek h istóriá ja is eg y szersm in d . A z író a m ű ­ v ek et elh elyezi a történ elem és kultúra, a m ű vészet és iro d a lo m „ k ü ls ő " és „ b e l s ő " , k on cen trik u san szű k ü lő (d ilth ey -i) összefü g g ésren d szeréb en , m a jd — a m ű elem zés k ritik a i e s z k ö z e iv e l — eg y e d isé g ü k e t ka ra k terizá lja . „ A z irod a lom történ észn ek n em ­ csak a k orb a n k e ll m eg h on osod n ia , hanem a léle k b e n is " - s z ö g e z i le Farkas G yu la Ir o d a lo m tö r té n e té n e k bírálatában . A z irod a lm i „v á lla lk o z á s o k n a k " u g yan is - m int az akarat „s o k s z o r o s , eg y m á s fö lé réteg ezett h u llá m m ozg á sá n a k " - egyarán t van k o l­ le k tív és eg y én i, h istóriai és k rea tív, ösztön ös és tudatos d im e n zió ja . „ E g y ír ó m un­ kássága n em alak i, h anem din a m ik a i e g y sé g , a len d ü let szárnya és e g y b en története. D e m a g a az em b e r is szárn ycsapás cs a k ; az eg y én i v á lla lk ozá s ú g y irod a lm i érték, ha része e g y n a g y o b b , talán m ég h o m á ly osa b b v á lla lk ozá sn a k , m int az eg y es élete. M i ez a n a g y o b b v á lla lk o zá s? N em n ev ezn ém k o r n a k ; néha k ortársak fo g n a k össze ben n e, néha e lő d ö k és u tó d o k ; eln ev ezn i ők et csak eseten kén t leh et. E zek a n agy hullám ai id ő , term észet és em b er v á lla lk o z ó k e d v é n e k " - fe jte g e ti. E felfo g á sá v a l N ém eth nem csak a n em zed ék i elm élet eg y old a lú sá g á t és az irod a lm i k orsza k olá s m ech an iku sságát h a la d ja m eg , m eg á lla p ítja tü k rözés és terem tés, h a g y om á n y és ú jí­ tás p on tos arányát is. A m ű a k ö z e g b ő l n ő k i u gyan, de az „a k a ra t m agasabb h ullám ­ h e g y é b e csap f e l " , m ert a k ife je z é s „ ö r ö k ö lt le h e tő s é g e it" m ó d o sítja az eg y én iség . T e v é k e n y sé g n e k „é lé n k e b b és sz á n d é k o s a b b ", m int a történeti alap. * N ém eth L ászló iro d a lom szem lélete — m int áttekintésü nkből k itű n ik — a két v i­ lá g h á b orú k özti m a g y a r tanulm ányírás k im a g a sló teljesítm én y e. Ö s szeg ezi az „e s s z é ­ ír ó n e m z e d é k " m a ra d a n d ó é r té k e it: H alász G á b o r m ű elem ző ig én y esség ét és Szerb A ntal fö lfe d e z ő n yu gtalan ságát, H am vas Béla teoretizá ló h ajlam át és Cs. S zabó ren d ­ k ív ü li tá jék ozottsá g á t, Illy és k ö z ír ó i ru galm asságát és F éja szen v ed ély es elk ötelezett­ ségét. S ok old a lú sá g á v a l e m elk ed ik a k o r átlaga fö lé . É gtájakat k ereső tá jék ozód á sa sa rk a llja az elem ek g y a k o ri á tren dezésére, s g erjeszti é rtek ező p rózá já b a n a m o z g ás sebes ritm usát. A rs p oétik á n a k b e illő m on dása e g y ik e le g h ite le se b b ön v a llom á sa i­ n a k : „C s a k a tunya szellem v élem én y ei szilá rd a k ; az e le v e n : m o z g ó v íztü k ör, k a ­ v a r g ó é g ."

276

ZELEI MIKLÓS

K ilőtték az első űrhajóst Vérét viszi a foltos pohárban, világító vérét, át az olajpadlós helyiségen. Este vékony arany sugár köti össze a feleségével, amikor lepisálja. Az udvaron véres galambok, átharapott torkú csirkék. A macskát egy tossz zsákba teszik, indulnak a kőkereszthez. Úgy tudjuk, hogy olyan a vonat, úgy tudjuk, hogy olyan az utazás, úgy tudjuk, hogy olyan az út. Ütik a márványt a zsákkal, de még egy óra múlva is mozog. Perselynyílás a bicikliőr fején. Az aktatáska fülét vastag villanydrót erősíti meg. Pumpa ágaskodik belőle. Otthon uborkásüvegben cukros víz erjed élesztővel: átszűrni itatóson és kész a szesz. Greta Garbo a vasboltban kalapácsot vásárol. Az igazgató németül álmodik. A másik kormányon szakadt cekker, benne kék papírba csomagolt, sárral lefröcskölt irkák. Pirosan száll a szögeslabda. A táviratra senki nem jelentkezik. A testvérét kerítik elő, az hozza el a hullakamrából. A lánya lila sálban sétifikál, az őrizetes a bukszust nyírja a rendőrség előtt. Száj- és körömfájás miatt a zenekar nem távozhat el. Tyúkoltás, csendélet kenyérrel, gumibottal. Egyre hosszabb a szélre rakott koponyák sora. Gyerekek hordják el mindet, hetekig fociznak velük, mire teljesen összetörnek. A földben felejtettek a zsíros talajt harapva, a talpa felől néznek a házba. Keresztül a padlón, az asztallapon, a tál fenekén át néznek a zeller, főtt répa, darab húsok közt elfeledkezett arcokba.

277

Alapozás Beásott tábornokok, másznak rajtuk az érdemrendjeik. Harisnya nélkül hordott gumicsizmák, mezítlábra fölvett bakancs, szíjjal vállra akasztott aktatáska, a nadrág aljában csíptető, a korcokban kifényesedett katonaszíjak, a farzsebekben csutkával bedugott pálinkásüveg. Pamlagokon hevertek kényelmesen és örökifjak járnak körbe kelyhekkel, kancsókkal, szakadatlanul és akadálytalanul ehettek és nagy szemű hurik lesznek fizetségül: „Békesség, békesség!" Fekete csontok hullanak, szállong a pernyehaj, arcok hamuja száll alá, hullik ránk történelmük. Holdévek gyűrűznek életünkben. Súlyos buzogányok lesnek, szigonyvégű nyilak, kétélű kardok, pisztolyok, puskák, villogó hadifejszék, lobogó, szárnyas vakondok túrják az éjszakákat. A tükrös rekamién beépített lámpa piros üveggel. A székek hátán pálmafás ingek, a kivégzettek nem létező sírja kizöldül, törülközőszag, vedlő fogkefék, a kosz a fésűk fogában. Bágyadtság tompítja a házfalak sárgáinak őrületét. A lefüggönyzött ablakok mögötti sötét tör át a falakon. ,Na ez is kész!' Délután rózsaszín, selyemmel bélelt bakfiskoporsó a kirakatban.

GÖRÖMBEI ANDRÁS

SÖRÉNY ÉS KOPONYA Kányádi Sándor új versei

A k ik a m a g y a r irod a lm a t nem p rób á ltá k az o rsz á g határainál lezá rn i, azok leg a lá b b k ét év tized e, a F ától f áig cím ű K á n y á d i-k ötet m e g je le n é se óta tu d já k , h og y a K olozsv á rott é lő k ö ltő az eg y etem es m a g y a r líra m ai e ls ő v on a lá b a ta rtozik . A z ö t­ v en es és hatvanas é v ek b en szap orán s o r já z ó k öteteib en k ön n y en n y o m o n k öv eth ető pá lyá já n a k k ib on ta k ozá sa . A z e g y sze rű szem léletesség től, P etőfin ek és a n é p k ö lté ­ szetnek az ösztön zésétől ú g y ju tott el lé t filo z ó fia i érv én y ű e g y én i k o m p o z íc ió k ig , h o g y ú tján ak m eg h a la d ott á llom á sa iról is m in d ig m ag á v a l vitte az eg y sze r m e g ­ n yert érték ek et. K ö ltő i szem lélete foly a m a tosa n tágult, történ elm i és filo z ó fia i ö v e ­ zetek k el m élyü lt, d e eleven en őrizte p le b e ju s je lle g é t és szinte term észeti k ö z v e tle n ­ ségét. E gyarán t szem élyes v on a tk ozá sú és lé tfilo z ó fia i érv én y ű m otívu m m á em elte az egyetem es kultúra péld á za ta it s annak a paraszti v ilá g n a k a tapasztalatait, m ely b ől m aga is vétetett. Ez a k étféle organ ik u s ku ltú ra term észetesen erősítette egym á st K á ­ n yádi k öltészetéb en , az e lő b b i gya k ra n iron iku s v etü letb en kapta m e g je le n k o r i é r­ vén yét, az u tób b i in k á b b a n y u g a lom és b ö lcse s sé g eth oszától fén y lett. A hatvanas é v ek b en é rzék en y en tá jé k o z ó d o tt K á n yá d i S án dor is a n yugati filo z ó fia i és irod a lm i áram latokban, de org a n ik u sa n é p ü lő életm ű ve ép p en a tág szem lélet rév én b iz to n ­ sággal asszim ilálta és ítélte m e g e z e k hatását. K öltők én t p ersze ezzel szétválaszthatatlanul párh uzam os a form a terem tő k é p e ssé g e g y é n iv é fe jle s z té s e : az e g y szerű szem ­ léletesség e lő b b m eta forik u s telítettség g el párosu lt, m a jd az e g y én i k o m p o z íc ió k - a já ték os izek et is g y a k ra n h o r d o z ó , az é lő b e sz é d elem eit is k ö n n y e d é n v ersb e em elő, hallatlanul é rzék en y b e ls ő ritm usú - fö lé n y e s form a ku ltú rá va l terem tettek olyan e g y é n i h an got, m ely b en e g y -e g y rafin áltan eg y szerű elem - ism étlés v a g y áthajlás v a g y k ö z ö lé s - a szem lélet b e ls ő g a zd a g sá g á t tü k rözi. T ö b b d im e n z ió ssá teszi a v e r ­ set, tra giku m ot és erőt, k o m o r létszem léletet, tapasztalatot és já té k o s , din am iku s b e l­ ső v éd elm et eg y szerre m utat m eg . E g y -e g y eg y én i k o m p o z íc ió ja - p éld á u l a Fától f áig cím ű - sok rétű élm én y a n y a g ot - g y e r m e k k o r i em lék et, fo lk ló r -e le m e k e t, fi lo ­ zó fu s o k téziseit, szakrális m otív u m ok a t, m ásrészt k ö z v e tle n szem léletességet és e l­ v o n t je lk é p isé g e t, s o k fé le ritm ust - o ly szem léleti b izton sá g g a l terem t hibátlan eg észszé, h o g y n y ilv á n v a ló : a n a g y k öltészet öv e ze té b e n v a g y u n k , K án yádi Sán dor k ö ltő i e re je előtt m ost m ár nin cs leh etetlen . Ez n em azt jelen ti, h o g y ezen tú l csak re m e k ­ m ű vek et ír, d e azt ig en , h o g y m ost m ár a m eg n y ert m in ő sé g fe lő l n ézv e k e ll értel­ m ezn i a K á n y á d i-v ersek et, hiszen ezek után n y ilv á n v a lóa n je len tése v an p éld á u l az eg y szerű ség n ek is. K á n yá d i Sán dorn ak m in d en e s z k ö z ren d elk ezésére áll, m aga tu d­ ja ezentúl, m ih ez m it választ, s az m ár ü zen etén ek szerves része. A F á tól iá ig cím ű k ötet után ú j v erseit tartalm azó k ö n y v e , a S zü rkü let n y o lc eszten d őre jelen t m eg . Ez a k ötet teljes fe g y v e r z e té b e n m utatja az érett k öltőt, d e lírai m ű fa ja in a k az egyetlen k ép től az ív n y i k o m p o z íc ió k ig te r je d ő vá ltoza tossá g a m ö g ö tt az erd ély i m agyarság r o m ló életleh etőség e, k én y szerű fo g y a tk o zá sa , e r ő s ö d ő k iszolg á lta tottsá g a a le g fő b b ösztön ző, m ely szólásra k észteti a k öltőt. H a a hatvanas év ek K á n y á d i-v erseib en n ém ik ép p a k o rá b b i n a iv k ö z ö s s é g i lelk esed és k o r r e k c ió ja k é n t is — a szem ély iség lé tfilo z ó fia i eszm élk ed ése áll a k ö zé p p o n tb a n , a k k o r a h etven es é v ek b en , a S zü rkü ­ let v erseib en feltű n ő vá ltozá st ta p a szta lu n k : a k ö ltő o ly a n m érték b en a zon osu l szű­ k e b b k ö z ö s s é g é v e l, az erd é ly i m a g y a rsá g g a l annak v eszély eztetett léth e ly ze té b e n ,

279

h o g y a v e rse k tö b b n y ire töb b es szám első szem ély b en szóln ak , v a g y ha eg y es szá­ m ú m o n o ló g a d ik c ió , a k k or is a n em zetiség ért érv e l, annak sorsm u tatóit r a jz o lja . M é g az ö n p o rtré is a k ö z ö s s é g kiszolgá lta tottsá gá t, ö r ö k ö s fé le lm é t jele n íti m eg. A z oly a n k özism ertté v ált m ű vek , m int a F e k e te -p ir o s és a H a lotta k n apja B é cs b e n p e d ig történ elm i szám vetés és k ö z ö s s é g i v é d ő b e s z é d , látván y és érv elés, v a llom á s és értel­ m ezés e g y sé g é b e n szóln a k az erd é ly i m agyarság eg ziszten ciá lis v eszély eztetettsé­ g é rő l. A k k o r , e g y é v tize d d e l ezelőtt azt lehetett rem éln i, h o g y a S zü rkü let verseib en m e g sz ó la ló k ö z ö s s é g i sors m ár csak ja vu lh a t, leg a lá b b is a rossza b b m ár nem lehet elv e alapján . N em íg y történt. K ányádi Sán dor k öltészete az u tó b b i év tized b en m ár szinte sorsszerű e n ö s s z e fo n ó d o tt az e rd é ly i m ag y a rsá g életév el, ily m ó d o n a S örén y és k o p o n y a cím ű k ötet k ö z v e tle n folyta tá sa a S zü rk ü letn ek , de az erd é ly i n em zeti­ ség ek történ elm én ek soha nem hitt k eg y etlen ség ű fázisában. E b b ől k ö v e tk e ző e n a S örén y és k o p o n y a a m a g y a r ir o d a lo m le g s z o m o r ú b b v ersesk ötetein ek e g y ik e . O lyan k ö z ö s s é g i létá lla p ot hű tükre, m ely b en a v ers fu n k c ió ja - a k ö ltő tá rg y ila g o s v ilá g szem lélete és m ély e lk ötelezettség e k öv e tk e zté b e n - le g in k á b b a félrev ert h aran ­ g o k szaváéval a zon os. Í g y lett eb b en a k ötetb en a H a ra n g fölira t ars p o e tic a : a z ért h aran g a harang h o g y h ív ja az é lő k e t te m e s s e a h olta k a t s h o g y á rv íz jé g v e r é s tű z v e s z é ly id ejé n s h ó d ító h ord a láttán té lr e v e r jé k

V ersei b e ls ő telje ssé g ü k k e l, szép ség ü k k el, sok szín ű d allam u kk al a ré g e b b i id ő h a ra n g ja in a k összes fu n k ció já t teljesítik , de az ú ja b b id ő k k én y szerű ség éb en az élet d a llam ain ak g y ö n y ö r ű s o k fé le s é g é t a v e s z é ly v ilá g g á kiáltásán ak félrev ert ha­ ra n gszava fo g ja k e g y e tle n ritm u sba. E gy k ifo rd íto tt v ilá g té n y eiv el n éz szem be K á ­ n yádi Sándor, s ez a p o z íc ió m o tiv á lja v ersein ek je lle g é t. H a n g sú ly os szán dékkal v iszi át az e rd é ly i m a g y a rsá g létszitu á ciójá t m ű v ein ek esztétikai kara k terére is : p o é tik a i m in ősítései sorra em e k ifo rd íto ttsá g o t je lö lik . D ísztelen d a lok n a k , szürke szon ettek n ek , k rón ik á s é n ek ek n ek n e v e zi ön n ön verseit, a k ö ltő i p o z íc ió p e d ig a lát­ leletk észítőé, d ok u m en tá lóé, v á n d oré n ek esé, a h ih etetlen n ek tetsző d o lg o k r ó l, té­ n y e k rő l hírt h o z ó é , a b ú jd o sn i se tu dó sz e g é n y le g é n y é . A k ö z ö s s é g é v e l a zon os k öltői szem ély iség ö n n ö n sorsát a k iszem elt á ld oza tok k a l rok on íth a tja , féle le m , k iszolg á lta ­ tottság, pu sztu lásra ítéltség, arch aiku s e m lék k é k én yszerü lés, szétvertség, kínzás h ely zetei ism étlőd n ek a v ersek b en . K án yádi Sán dor a zon ban sérth etetlen né építette ki ezzel az ú jk o r i barb á rsá gga l szem ben a m aga b e ls ő táját, b e ls ő v id é k é t, a v ilá g m e g ítélésén ek tartom ányát, m ely „ m e g g y ö t ö r t en is g y ö n y ö r ű ” , itt sarjad n ak a k ö ltő v é ré v e l a zon os szavak. O ly a n ez a „ le g b e lü l" lé v ő tá j, h o g y a fé le lm e k ellen k ién ek li a félelm et, a m egaláztatások ellen k ib e szé li a m egaláztatásokat, a pusztulás ellen szá m b a v eszi a pusztításokat. M ű ­ v e a v a ló sá g karakterét em eli át a m aga k ü lön v ilá g á b a . A pilla n a tn yi látván y é r v é ­ n yét tá g a b b szem lélet m éri m eg . A z e g y ik versb en A fe s tő id illi tájat festett, a d é l­ utáni n apsütésben teh én b a lla g ott rajta az O ltra inni, d e m ásn apra eltüntette a k é p ­ r ő l a tehenet, s „a s z á ly s z ín v ö rösesb a rn á v a l p erzselte le a m ester a tegn a p m ég z ö l­ d e llő d o m b o ld a lt". S a v e rsb e li m a g y a rá za t: n in cs m ib ő l k iteleln ü n k . A S ö rén y és k o ­ p o n y a v ilá g á b a n ez a b e ls ő m egm utatás, a szem léletn ek a v illo g ó tágassága ítélk ező e r ő v é v á lik . A D ís z te le n d a lok ciklu sában a s o k fé le k iford ítottsá g , g ro te szk létálla­ p o t g y a k ra n ö n irón iá v a l társulva fe je z ki sú lyos korítéletet. A D ilid a l „fe g y e lm e z e tt " em b ere m o n d ja : „ é n k érem tiszteletben tartom / és b iz o n y o s o k o k n á l fo g v a / m ég k ife lé jö v e t is m in d ig / k o p o g ta to k az a jtó n ". K án yádi S án dor „e lh a llg a tá s a i" n a g y on is b eszéd esek , fé lb e h a g y o tt m on datai g a zd a g o n b e fe je z ő d n e k az o lv a só b a n és félreérth etetlen ü l, m ert értelm ü k et su gallja

280

a sz ö v e g ö s s z e fü g g é s , a k ötet lé g k ö r e . A k özn a p i d o lg o k , a k ö zv e tle n é lm én y ek s z o ­ m orú k ö rk é p p é állnak ö s s z e : v a la h og y a n m in d en m ás eb b e n a v ilá g b a n , m int a m i­ lyen n ek az em b eri kultúra, az em b eri élet n orm ális álla p ota k íván n á. A z esti d a l itt a b b ó l az érzé sb ő l fa k a d , h o g y sikerül v alam it a h id e g b e n a z sú folt b u szon hazavin ni a m űan yag szatyorban . A z Ö r e g isk ola ü n n ep ér e s z ó ló dalban „k ö n y v te le n n é árvított b ib lio té k á k " k ép e tűnik elén k, s a h ely zet ellen éb en szól a biztatás az an ya n y elv i h űségre, „ m illio m r o d o s tó b a n " is a d d ig a zon os ön m a g á v a l az eg y én , a k ö z ö s s é g , a m íg az a n y a n y elv i isk o la e g y k o r i csen g ősza v a el n em h allgat ben n ü n k, am íg „ h a ll­ ju k a csen g őt / s ben n e a ten gert / és m inden ro d o s tó b a n / z á g o n t". A z an yanyelv veszély eztetettség e, ü ld ö zé se a k ö z ö s s é g ellen i m erén y let n em zetiség et p orla sztó fo r ­ m ája. R égóta k ü zd ez ellen K án yádi Sán dor k öltészete, a S örén y é s k o p o n y a cím ű k ötetn ek is e g y ik fő m otív u m a ez, h iszen a k ö ltő im m ár az a n y a n y elv ük b en „ b u jd o ­ s ó k " én ek ese. A D é l K e r e s z t je alatt cím ű ciklusát eg y en esen az a fölism ert szom orú párh uzam m otiv á lja , a m ely ik az in dián sors, a k iszolg á lta tott n ég erség és az erd ély i m agyarság ú ja b b történ elm e k ö zö tt h ú zód ik . K án yádi Sándornak k ü lön leg es k é p e s s é ­ g e van arra, h o g y a tra g ik u m ot a d ik ció v a l á r n y a lja : a B o g o tai b a g a te llek eg y értelm ű áttételeiben az a n y a n y elv e m iatt m ega lá zott em b er m eg sem m isítő hasonlattal m utatja b e sértőit, a je le n e te t látó in dián szőlőáru s a já n d ék a v iszon t m eg értésről, eg y ü ttérzés­ ről tan ú skodik. A le fo jto tts á g , k iszolgá lta tottsá g v ersein ek k özep ette ellen pon tn a k lá t­ szik a L orca „elp a tta n t h ú r ja ir a " szerzett R om án c, e z az ig a zi lo rca i izzású vers, m ely b en az ú tiélm én y varázsa, a k o lu m b ia i v áros fé ló rá n y i id ő re látott g y ö n y ö r ű fé ­ n y ei, term észeti szép ség e elragadtatott vallom á sra lo b b a n tja a k öltőt. Ez az örö m a vers zárlatában - „itt a d eres k á rp á tok k ö z t " - m ár n oszta lgia k én t szólal m eg, az elérh etetlen ség, ism ételh etetlen séq fá jd a lm á v a l. C supa ritm us és ra g y o g á s ez a vers, tü n em én yesen jele n íti m e g az em lék ezés rév én is éltető csod á t, m ely p illan atn yi k i­ szakadást jelen tett a n y om a sztó teh etetlen ség v ilá g á b ó l, a k ötetb en p e d ig a R om ánc v ersk ö rn y e ze té b ő l. M e r t a m e g e lő z ő és k ö v e tk e z ő v ersek ú tiélm én y ei, m ár a zon os­ ságokat, p á rh u zam okat id ézn ek , a k ü lö n b sé g az in dián , a n ég er és a h argitai p ásztor k ö z ö tt csak a fö lö ttü k lé v ő ég en v a n : „itt a g ö n c ö l jö n fö l este / fö lö ttü k a d él k e ­ r e s z tje ". K án yádi Sándor utazásának élm én y eit id é z ő cik lu sa a r é g i e r d é ly ie k szokását k ö v e t i: n ek i is m in d en ről az otth on ju t e széb e, m inden táj at, je le n s é g e t erd é ly i szem ­ m el néz. D e nincs m ár rem én y ség e arra, h o g y a k ü lfö ld tanulságait b e h o rd ja „E r d é ly cs ű r e ib e ". A n n á l in k á b b kim utathatja azt, h o g y g o n d o la tila g és érze lm ile g a n em zeti­ ség i k ö tő d é s n y itottsá g ot jelen t, a h um anizm us általános ig én y ét a v ilá g b á rm ely ré ­ szén. E b b ől a m a gatartásból k ö v e tk e z n e k a g y a k o ri sorsp á rh u za m ok , a n a g y fo k ú em pátiáról ta n ú sk od ó v ersek . A p oétik a i sa já tossá g ok szerin t k ép zett cik lu sok K á n yá d i S án dor k öltészetéb en a tov á b b i g a zd a g o d á s eszk özein ek tek in th etők. E g y -e g y m ű form a je lle g ze te ssé g e it e g y é n i színnel, lá tá sm ód d a l fo rm á lja sajátjává. A K ö r ö m v e r s e k a ja p á n h aik u m ű fo r ­ m ájának, a h á rom s o rb ó l, 5 - 7 - 5 szóta g ú tagolású , ere d e tile g tréfás tartalm ak k ife je z é s é r e s z o lg á ló r ö v id v ersek n ek a ciklusa. A k ö ltő i töm örítés p ró b á i. K á n v á d i­ nál a h aiku k k ö r ö m v e r s e k k é leszn ek , s ez m ár e g y oly a n létszitu á ción a k is a je lzé se , m ely b en az értelm iség i élet elem i té n y e ző i sin csen ek adva. A k ö ltő m ár saját k ö r ­ m ére írja v erseit, szabadság és p a p ír n élk ü l. O ly k o r tö b b e t össze k a p cso l kis k o m p o ­ z íció v á , m á sk or e g y -e g y k ö rö m re ír h á ro m sort. M in d e g y ik változa tb a n ura a fo r ­ m ának. Iró n iá ja , k eserű ség e, v é d e k e z ő tartása v illo g a r ö v id v ersek b en . E g y -e g y k é p b e em b eri sorsok at, léth ely zetek et, élettörtén eteket, k araktereket, történ elm et sűrít. E zek a r ö v id d a ra b ok szervesen h ozzá ta rtozn a k a S örén y é s k o p o n y a n a g y o b b léleg zetű , k ö zv e tle n ü l szem léletes v ersein ek v ilá g á h oz. Szinte m in d ig „ é le s s e l" tölti ezt a „r a k é ta r ó z s a " pukkantására alkalm as m ű form át. O ly k o r a rettenetes történ elm i élm én y ek em lék e, a je le n k o r i fé le le m és ítélet együ tt szóla l m eg a h árom so rb a n : A b á rd s a tő k e eltű n t a m ú zeu m b ól. Itt já rt a tettes.

231

M á s k o r k özv etett fö lh ív á s a sors kikiáltására, a tén yek föltárására, d e eb b en az eti­ kai felh ív á sb a n m é ly félelem , szom orú h e ly ze tk é p is m e g je le n ik : e lü v ö lten i, am it L esz-e m a jd to r o k m ost elh a llg a tu n k ? t

M in d e n haiku k ü lö n kis v ilá g , e lg o n d o lk o d ta tó , fe lh ív ó , fig y e lm e z te tő . A term észe­ tes észjárás és az árn yalt ku ltú ra e g y s é g e szikráztatja ezek et a m iniatű r versek et, szem léleti b izton sá g és k eserű tapasztalatok e g y sé g e . E tö m ö r fo rm á k a szem léleti sűrítést egyértelm ű en , m égis su gallatosan terem tik m eg. Á lta lá n os elv ek , történelm i tapasztalatok lo g ik á ja szerint ítélő m ai h e ly z e tra jz o k : T ö m jé n ez és , ó ! K ö z é p k o r b ű zét-sz a g á t s z ív o m naponta.

A S zü rke s z o n e tte k cik lu s je lle g a d ó d a ra b ja i a szon ett-form á t h asználják a mai sz o ro n g a tó é lm én y ek áttételes k ife je z é s é r e . A z áttételek n em a k ö z v e tle n k im on dás leh etetlen ség e m iatt k ellettek K án yádi Sán dorn ak, — v e rs e i k em én y e g y értelm ű ség ­ g e l ítélk ezn ek - h an em az u talások k al, szerep ek k el új esztétikai d im en ziót terem t, s ezáltal e rőteljesen fe je z i ki a m ai k o r lé g k ö r é t, m egh atározottságait. A P erg a m en t e ­ k e r c s e k r e cím ű fü zér líra i szem ély iség e a fá ra ó írn ok a , aki a k én y szerű ség ek k ö z e ­ pette is hűen m e g örök ítette a k ort, a tú lm éretezett pira m is-ép ítést, a ra bszolgák at h a js z o ló szolg á k a t, d e a m ik or h a zu gságra k én y szeríten ek , s nin cs m ár m ó d ja kitérni, az írás tisztességéh ez v a ló ra g a szk od á sá n a k eg y etlen leh etőség e m a ra d : a hallgatás. É p p en az ennek a so k iro d a lm i e lőzm én n y el b ír ó p éld ázatn ak a m é ly e b b üzenete, h o g y - m iként az u tolsó, ö tö d ik szon ettb ől k iv ilá g lik - a hallgatással a zon b a n az id ő is elv esz, v é g e az élet értelm én ek is. K özv etetten , a lem on d á s fá jd a lm á v a l a k é p ­ telen ség ellen szól, az erősza k , a terror e m b e rn y o m o rító b arbárságát ítéli e l: „ s z ik ­ kadok. h oltraváltan / e g y elfu será lt p iram is / fu lla sztó á rn y ék á b a n ” . A B arbár s z o n e tte k a fék telen hatalm i m á m or ö n cé lú tob zód á sá t, a D ach au i k é ­ p e sla p o k r a p e d ig a fasizm u s folytatásán ak a le h e tő sé g é tő l v a ló fé le le m eleven ségét m utatja be. Ez u tób b ib a n a sok réteg ű v e rsv ilá g a k ö ltő eltök éltség ét, szem b eszeg ü lő elszántságát, a szon ettek értelm ét is fe lfe d i. A zt, h o g y a b a rb á rsá g g a l szem ben a k ­ k o r is b íz ik a m ű v észi k ü zd elem b en , a m ik or a szem élyes sors k im en etele te lje ssé g ­ g e l rem én y telen n ek m u tatkozik. A szon ettek tö b b sé g e a k özism ert á llatm esék n ek és m esék n ek , péld á za tok n a k ad ú j, k oru n k at le le p le z ő értelm ezést. A m a i tapasztalatok ­ b ó l n éz a to p o s z o k ra is, s ép p en a történ et e g y k o r i lo g ik á já n a k m ódosu lá sá b a n talál­ ja fö l azt, am i a m i k oru n k ra je lle m z ő . M e g ő r z i a m esék tan ító je lle g é t, d e a tan í­ tás értelm e ép p en az, h o g y cs ő d ö t m on d a n a k a rég i r e c e p te k : „ h ő k ö l szom ja n az ö k ö r s m ég rem én y / sincs arra h o g y a b ék a k ir e p e d n e ". Íg y zá rja A fö lf u va lk od ott b é k a s az ö k ö r cím ű szonettet. M á s ik p éld á za ta A f e n y őfa és a nád.: a n ád h a jlo n ­ g ott, a fe n y ő t k ettétörte a szél, „e k é p p e n az erőtlen nád ja v á ra b illen t e d d ig a m ér­ le g " . A m esén ek azon b a n m ás tan u lságot a d e g y leg én y , „ k i m esék en á t lá t": levágta a nádat, s fu ru lyát készített b e lő le , s halkan fu ru ly á iv a a fe n y ő t siratta az a lk on y a t­ ban. Í g y v á lik a versb en K á n y á d i-szerű v é a p éldázat. E zek a szon ettek a m ese és a történeti péld á za t fo rm á já b a n az etikus és é rzék en y em b eri m agatartás m ellett é r­ v e ln e k leh etetlen k örü lm é n y e k k ö ze p e tte is. S itt m ár szét sem választható a g y e r ­ m e k v erseiv el n em zed ék ek et fö ln e v e lő , n y e lv i g a zd a g sá g ra , szem léleti és etikai tisz­ taságra tanító g y e rm e k v e rse k , g y erm ek m esék ír ó ja az erd é ly i m a g y a rsá g so rsv ig y á ­ z ó k ö ltő jé tő l. E zért is v o lt rem ek ötlet, h o g y e b b e a n a g y o n szom orú v ersesk ön y v b e M a d á r e te tő cím m el k ü lön cik lu sb a g y ű jtv e fö lv e tte K á n yá d i S án dor g y e rm e k v e r­ sein ek szép soroza tá t is. T erm észeti b ö lcse s sé g , elra g a d ó é letb iza lom , n y elv i, ritm ikai g a zd a g sá g e llen p on tozza a tö b b i cik lu s „d o k u m e n tu m lírá já t". A rra is fén y t v et ez a g y e rm e k v e rs-cik lu s, h o g y K á n yá d i Sán dor g y e rm ek ek n ek és feln őttek n ek sz ó ló v er-

282

sei u g y a n a zon n em es szem léleti a n y a g b ól van nak, u g y a n a zok ért az érték ek ért p e r e l­ n ek . A g y erm e k v e rse k em ellett K á n yá d i S án dor k é p e in e k szinte tapintható szem lé­ letesség e foly tá n e rk ölcsi erőt is a d ó g a zd a g term észetélm én yt is adn ak. Fájdalm asan szép ötlete K á n y á d i S án dorn ak az, h o g y az e rd é ly i m a g y a rsá g ot sú jtó b a rb á rsá g ró l ú g y ad szám ot, m intha tá voli, az eu róp a i k u ltú rk örb en szinte e l­ k ép zelh etetlen esem én yek et, történ eteket m on dan a. E g y ik cik lu sán ak m in d en d a ra b ­ ja ezzel a tá volra u taló, e lb e sz é lő i d ik c ió v a l in d u l: van n ak v id é k e k a h o l . . . S a v e r ­ sek em e n yitán ya után a folytatás m e g ren d ítő élm én y ek et sora k ozta t: n évh ázasság­ g a l m en ek ü lők et, k o n v e rtib ilis v a lu tával az em b eri jo g o k g y a k orlá sá ra m eg v á sá rolt e m b e r e k e t; fé le le m tő l elh a llga tott é n e k e k e t; em lé k k é vált, csa k a r o m o k és régi n ev ek által őrzött e g y k o r i v ir á g z ó életek et („ö r m é n y -k e r t z s id ó -s o r m a g y a r -te le k ") ; in d iá n o so d ó szem ű erd ély iek et, szótlan re m én y telen ség ek et; a fö lö s le g e s n e k ítélt k u tya- és m a csk a k ö ly k ö k é n é l retten etesebb sorsot, m ert a zok a t a k k o r irtjá k k i, „ m i­ előtt m ég a szem ü k k in y ílt v o ln a ". E bben a rettenetes v ilá g b a n az ön k én n y el szem ­ b eszeg ü lő v o tjá k k ö ltő n ő eszm én yi p éld á v á em e lk e d ik , m ert v o lt bátorsá ga „é le te n át h allgatással / d a co ln i az eln y om á ssa l". O k i A sa lcsi balladája g y ö n y ö r ű arch aiku s ritm usával, p á rosrím ű n y olca sa iva l is k ép es a m ai le g é g e t ő b b v ilá g p ro b lé m á t, a k i­ szolgáltatottságot, a k is e b b s é g e k eln yom ottsá gá t árnyaltan érzék eltetn i. A k ö z ö m b ö s k ö z e g , a „k ö ld ö k -n é z ő e u r ó p a " m eg ítélése é p p ú g y b en n e van eb b en a versb en , m int az, h o g y ezt a p rob lém á t igazában csak a h a son ló sorsú ak értik m eg , a k ik v iszon t m agu k is eb b e n a k iszolg á lta tottsá g b a n élv e e g y e b e t alig teh etn ek, m in th og y a re ­ m én ytelen szitu á ciók b a n is erk ö lcsi eszm én y ek et p rób á ln a k őrizn i. A S ö rén y é s k o p o n y a v erseit a n yers k ín m otiv á lja és fo rm á lja . H a nem íg y v o l­ na, j ó érzéssel ám ulhatnánk a zon , h o g y K án yádi Sán dor m ilyen b ra v ú ros form a m ű ­ v é sz is : u g y a n a zon élm én y n ek szám talan v áltozatát m ily en s o k fé le fo rm a i és ritm ikai m eg old á ssa l h itelesíti. Íg y a zon ban in k á b b azt érezzü k , h o g y az eln yom ás, k is z o lg á l­ tatottság m in d en n a p i változatai szám baveh etetlen ek. A szellem i és fizik a i k is z o lg á l­ tatottság az Űr s o r o m p ó cik lu s d a ra b ja ib a n szinte h étk özn a pi k ö z v e tle n sé g b e n tárul­ k o z ik elén k a k ö n y v e k ü ld özésétől, az ír ó g é p e k la jstrom ozá sá tól (K ö n y v je lz ő , E lron ­ to tt ro n d ó ) a sötétség ig , sorb a n á llá sig (M e g s z o k á s , S o r (s )-v e r s ), e g y é n és k ö z ö s s é g pu sztu lásáig (G y ü le k e z é s i szabad ság z á r ó je le k k e l, C sá n gó p a s sió , T ö m e g s ír-v ers. K e tr e c b e n , E g y ö r e g e m b e r u tolsó foh á sza ). A P réd ik á to r k ö n y v e II. r é s z é n e k 10. v e r ­ s é r e cím ű d arab érzék letesen , e g y csa lá d i életk ép k eretéb en m utatja m e g a szem ély i­ ség ek et az élet le g a p r ó b b m ozzan ataiban is m e g n y o m o rító lé g k ö rt. N em csak azt, h o g y a fé le le m b e n az em b e r ö n n ö n szég y en ére v ise lk e d ik , hanem n yom a ték osa b b a n azt is, h o g y en n ek a fé le le m n e k v a ló d i ok a i vannak. A v ersb en elh a n g zó párh uzam a fasizm us id e jé t id ézi, m ik én t a K ö n y v je lz ő is az ú jfa sizm u s ellen szólt. A K á n y á d iv ersek k ie m e lk e d ő d a ra b ja ira ép p en ez a k ö z érth ető összetettség je lle m z ő . A P réd i­ k á tor k ö n y v e itt is csupán a történ elem távlatát a d ja a m ai történ eth ez. A v ersb en a g y erm ek k é rd é se („k iszolg á lta tottn a k len n i m it je le n t ") ép p en a zért k elt riadalm at a szü lők b en , m ert ő k é lik a k é rd é sb e fo g la lt szituációt, m ásrészt viszon t az a d ja a vers varázsát, h o g y tö b b stílu sd im en zió - b ib lik u s, g y e rm e k i, szü lői és történ elm i eg y szerre hat. A k ötetet zá ró H istóriá s é n e k e k od aátra cím ű ciklus a cím év el azt su ga llja , h o g y m indaz, am i eb b en található, történ elm i em lék ezetn ek s m ég in k á b b a m ú ló id őn s a k eg y etlen k o r o n túlm utató értékek, eszm ék k é p v iseletén ek szól. É rezhető eb b en a zá rócik lu sb a n a szem élyes k ö tő d é s e k kivallásán ak a szán déka is, e lé g g é m e g nem becsü lt érték ek m elletti k iá llá s és a m ű v észb a rá tok tól k a p ott - z o r d id ő b e n is lelk et m eleg ítő - élm én y ek ért v a ló hála is. A fő szóla m ot a zon b a n itt is v á ltozatlan u l a szű k eb b k ö z ö s s é g é n e k lé tg o n d ja i által p o ro n d ra k én yszerített, m eg m a ra d á sért k ü z ­ d ő , rem én y telen h ely zetb en is h ely tá lló em b e r v a llom á sa i a d já k : az oly a n e m lék eze­ tes versek, m int A b u jd osn i s e tu d ó s z e g é n y le g é n y é n e k e , a S ö rén y és k o p o n y a , k i­ v á ltk ép p en p e d ig a K r ó n ik á s é n e k (Illyés G y u lán ak od a á tra ). M in d h á rom v ers v é g ­ á lla p ot k ró n ik á ja . A z Illy é s G y u lán ak a ján lott k o m p o z íc ió az e rd é ly i m a g y a rsá g ot v é g s ő helytállásra szólítja . E szin tézis-vers szöv etéb en s o k fé le m otívu m - a tö rtén el­ m i h a rcok szekértá b ora , Illy é s híres p ro g ra m ja , A d y K ró n ik á s é n e k 1918-ban cím ű

283

v erse, J ó z s e f A ttila és T om p a M ih á ly k öltem én yei, a B ib lia és P etőfi u tolsó szavai — fö ls e jlik , d e a so d ró sorsv a llom á sb a n szu verénü l sa já tjá v á szin tetizálja az eg y es elem ek et K á n yá d i Sán dor, s az erd é ly i m a g y a rsá g m ai á llapotán ak drám aian tá rg y i­ la g os h ely zetk ép év é izzítja . O ly a n drám ai m o n o ló g ez a vers, m e ly b e n a v é g v eszély tudata m é rle g e l és ítélk ezik , s ép p en illú ziótla n és m in d en re elszánt tartásával, h e ly t­ állásával, az erk ö lcsi erő kath arzisával em el fö l. K á n yá d i Sán dor ú jk o r i krón ik ássá vált, aki az erd ély i m ag y a rsá g m aradék sze­ kértá b orá n a k ég ése k ö ze p e tte is az E rd ély b en v a ló m egm aradás, a h elytállás b ib li­ kus én ek eit m on d ja . K öltészetén ek k o rá b b i, gyak ran k esern y ésen h u m oros-iron ik u s szín e a k iszolgá lta tottsá g p réseib en drám ai izzá sú v á vált. A z az erd é ly i m agyar sors, az a tragédia, a m ely ik az ő fe k e te -p iro s v erseib en m e g je le n ik , a hum anitás v éd telen ség e m iatt E u rópa és az em b eriség szég y en e. A S örén y és k o p o n y a d a ra b ja i v é r ­ rel írt v ersek . K á n y á d i Sán dor m ű v észi ra n g já t b iz o n y ítja , h o g y k ötetén ek etikai és esztétikai érték eit n em k ell szétszálaznunk. (C sok on a i K ö n y v k ia d ó , 1989)

F Ü Z I

L Á S Z L Ó

AZ IRODALOM ÉLETFOLYAMATAI* A hetvenes évek irodalma

1968 és az azt k ö v e tő év tized érték elése k örü l a m ai n a p ig vita za jlik . V ita, m ert 1968 n em csak a cseh szlov á k ia i b ev on u lá s, h an em - nálunk - a g a zd a sá g i re fo rm elin dításán ak év e is. V ita, m ert 1968 m á ig h a tó történ ései csak m eg k ésv e, lassan k e ­ rü ln ek a felszín re. V ita, m ert a k o r je le n s é g e it az e g y -k é t év tized n y i tá v olsá g e lle n é ­ re n eh éz eg y ü tt látni, az o k o k és o k o z a to k egym ásra találását m ég m in d ig nem leh et b iztosíta n i. S ok á ig m eg m a ra d t az illú z ió : az az e lk ép zelés, h o g y a „r e fo r m a p á ly " k orsza k á n átm enthetők a m a g ya r r e fo r m eg y es elem ei. A h etven es é v e k k ö ze p é n s z é lá r n y é k r ó l b eszélt Illy és G yu la is : „V is z o n y la g o s szélá rn yék b a n v a g y u n k , s óriási történ elm i bű n len n e, ha ezt a h ely zetet n em tudnánk fölh a szn á ln i a zok n a k a m eg n em értések n ek b ék és fölold á sá ra , m ely ek a P iren eu sok tól a K á rp á tok ig n em tegn ap óta g y ö trik az egym á sb a k u lc s o ló d ó n é p e k e t". 1974 -b en , a m ik or a fen ti s o r o k e lő s z ö r n yom tatásban m eg je le n te k , m ár jócsk á n „b e g y ű r ű z te k " az o la jv á lsá g k ís é rő je le n s é g e i - N y u g a tról, és a m eg m erev ed és id e o ­ ló g ia i hullám ai - K eletről. '6 8 -ra term észetesen reagált a N yu gat is, és b árm en n yire is k ü lö n b ö z ö tt ez a k eleti r é g ió reagá lá sá tól, m in d k ét válaszadásban k ö z ö s v o lt az, h o g y „ a z adott ren d szer fu n k cióza v a ra in a k , érték válságán ak , érték leépü lésén ek k o n ­ zerv a tív értelm ezéséről van szó, s m in d k ét esetb en e g y k o rá b b i á lla p otot sóv á rog n a k v is s z a " (S zilágyi Á k o s ). A „h e tv e n e s é v e k " k on zerva tiv izm u sá n a k m a m ár k ön yvtá ra t m e g tö ltő irod a lm a van . A z a lá bbiak ban csupán az év tized p ár je le n s é g é t em e ljü k k i - fő k é p p e n azokat a sajá tossá gok a t, a m ely ek n ek m e g fe le lő it az iro d a lo m b a n is m eg ta lá lju k .

* Részlet az MTA-Soros-alapítvány támogatásával készülő, Az iro d a lo m h e ly z e ttu ­ data (L á tlelet a m ai irod alm i g o n d o lk o d á s ró l) című hosszabb tanulmányból.

284

Eltűnt a teória pátosza, ek k o rtó l e rő sö d ö tt fel a pragm atista szóla m - am i a z­ után n a p jain k ban v é g k é p p e n a p raktiku sságn ak adta át a teret. E zzel párhuzam osan m egszű n t a m arxizm u s m egú jítására v a ló törek v és is , Lukács G y ö r g y tan ítván yait: H eller Á gn est, Fehér F erencet, M á rk u s G y ö r g y ö t, V a jd a M ih á ly t 1973-ban párthatá­ rozatban b é ly e g e z té k m eg , ezt k ö v e tő e n az em lített filo z ó fu s o k - V a jd a M ih á ly k iv é ­ telével - em igráltak. A hatvanas év ek b en a társadalom m egváltoztatása v o lt a tét - a hetven es é v e k ­ b en az eg y én fig y e lm e ön m agára irányult. '6 8 ifjú sá g i m ozg a lom k én t is jelen tk ezett - a h etvenes é v e k b e n a család eszm éje - az e g y é n iden titásán ak ő rz ő je k é n t - ism ét m e g erősöd ött. S íg y v o lt ez - látni fo g ju k - n a g y o b b k ö z ö s s é g e k esetében is. R észe van eb b en p ersze a n a g y g a zd a sá gi tö m b ö k k ia la k u lá sá n a k : a sajátosság m e g ő rz é s é ­ n ek szán dékával kezd etét v eszi az etn ik a i ren eszá n sz foly a m a ta . . . V é g ü l m ég e g y összevetés a hatvanas é v e k k e l: m íg a k k or az eg y én ú g y érezh ette, h o g y m aga is r é ­ szese a történ ések n ek és a történ elem n ek , a d d ig a hetven es é v ek b en tapasztalnia kellett k isem m izettségét. A fo ly a m a to k k á ö ssze á lló ese m é n y so ro k v e le történtek m e g , de n em általa . . . *

A z id e o ló g ia i m e g m erev ed és nem m áról h oln apra k ö v etk ezett b e, s nem is m in ­ den területen jelen tk ezett u g y a n a b b a n az id ő b e n . A lig h a n em ez ön m a g á b a n is a pragm atizm u s e g y ik je lle m z ő je . A z irod a lm i foly a m a to k alakításában en n ek term é­ szetesen n agy szerep e v olt. A r é g e b b i v a g y ép p en a h atvan n yolcas szellem je g y é b e n született la p o k k özü l j ó n éhán y - r e to r z ió k és térvesztések k özep ette is - a h etv e­ nes év ek v é g é ig , e g y -k e ttő talán m ég to v á b b is d ön tő szerep et já tszott a társadalm i n yilvá n ossá g határainak o d éb b tolá sá b a n . M a i irod a lm i in tézm én yren d szerü n k n a­ g y o b b ré s z t 1956 után alaku lt k i, a hatvanas é v e k b e n fő k é p p e n a b u d a pesti fo ly ó ir a ­ tok , a hetilap É let é s Irod a lom m ellett az Ú j Írás és a V a lósá g játszottak v e z e tő szerepet, a hetven es é v ek b en fő k é p p e n a jó v a l k orá b b a n in du lt „ v i d é k i " fo ly ó ira to k , a T iszatáj, az A lf öld , a J elen k o r, és e g y -e g y összeállításával, s z o cio g rá fia i é r d e k lő ­ d ésév el az 1969-ben in dult F orrás veszi át ezt a szerepet . . . A h etven es é v e k m á so ­ d ik feléb en az a n to ló g iá b ó l foly óira ttá n őtt M o z g ó V ilá g v á lik k ie m e lk e d ő je le n tő ­ ségű vé. F ők ép p en az em lített la p ok n a k k ö szö n h e tő , h o g y a hatvanas év ek társadalm i k érd ések et elő té rb e á llító irod a lm a to v á b b élt a hetven es év ek b en is. K ie m e lk e d ő alk otók a t sorolh atu n k id e, a ré g i n a gy n em ze d é k b ő l az év tized eg észéb en m egh atá­ r o z ó m ó d o n je le n lé v ő Illy és G yu lát, h a lá lu k ig V eres Pétert, N ém eth Lászlót, N agy L ászlót, K orm os Istvánt. A ztá n C soóri Sándort, T ornai Józsefet, a H e te k és a K ilen c e k k öltőit, és a náluk is fia ta la b b a k a t. . . A lk o tó i ú tju k n em m entes a k ü z d e lm e k tő l: a m ár a k k or is k lasszik u sk én t tisztelt N ém eth L ászlón ak, V eres Péternek, Illy és G y u ­ lának m áig va n n a k kiadatlan írásai, am i ön m a g á b a n is je lz i p olitik a és irod a lom so k szo r drasztikus ü tközését. S a k k or m ég nem szóltu n k a b e ls ő v ív ó d á s o k r ó l. V á l­ ságok k al terhes ez az id ő s z a k : Juhász F eren c k öltészete a hetven es év ek b en v eszít h itelesség éb ől. Sokan a m egszóla lá s értelm éb e vetett h itü ket v eszítették e l: B uda F e­ ren c, R a tk ó J ó z se f, S e rfő ző S im on szilárd etikai tartásukkal m en ek ítették át k ö lté ­ szetüket az ú ja b b év tized ek re. A K ilen cek k ö ltő i m ár e g y m ástól is k ü lö n b ö z ő utat já rta k b e : P éntek Im re k öltészetét p éld á u l a g ro te sz k je lz ő v e l illeth etjü k , K ová cs István eg y én és történ elem k a p csolód á sá t, v iszon y á t állította k öltészete k ö z é p p o n t­ já b a . K özü lü k a le g m é ly e b b , eg ziszten ciá lis m ély ség ek et érin tő v á lsá g o n U tassy J ó ­ z s e f m ent k eresztü l. „ J ö v ö k a p o k o lb ó l, / Im m áron ö t é v e / ú g y já r o k én oda, m in t­ ha / otth on om b a m e n n é k / otth on om b a , v é g le g / téb o ly d á b a zá rva / m en ts m e g e n ­ g em , / ifjú sá g o m , / te e g y e tle n , árva — olv a sh a tju k P o k o lb ó l jö v e t cím ű v erséb en . A zt, h o g y a h a g y om á n y os társadalm i kü ldetéstu dat je g y é b e n a lk o tó k ö ltő k n e k m ily en terh ek k el k ellett m eg k ü zd en iü k a h etvenes év ek v iszo n y la g o ssá g -é rze té b e n , a leg p on tosa b b a n N a g y L ászló k ései k öltészete m utatja m eg . Ez a költészet az írás­ nak, m int k ö z ö s s é g i tettnek a tételezéséb ől nőtt k i. A szerep és m agatartás a z o n o s­

285

ságán ak m e g őrzéséért foly ta tott k ü zd elem a je lle m z ő je u tolsó k ötetein ek , m ik özb en v ersein ek „tá r g y i v ilá g a elsősorb a n a pusztulás, rom lás, érték ek k isem m izése, tehet­ s ég ek , szép e rő k leh etetlen n é válásán ak m ű vészi m e g je le n íté s e " - a h o g y G ö rö m b e i A n d rá s írja. K o r je lle m z ő k öltészetet terem tett: m ik ö zb e n az ep ig on izm u s en nek fo ly tathatatlanságát b izon y ította be, a k ü lö n b ö z ő irod a lm i áram latok n em csu pán ön m a ­ g u k törek v éseit, h an em a k o r m ozzan atait, foly a m a ta it is N a g y L á szló k ései k ö lté ­ szetéh ez v a ló viszon y u k b a n fog a lm a ztá k m eg . É ppen ez a szem lélet segíthetett abban , h o g y a N a g y L ászló k ö ltő i v ilá g á b a n v é g b e m e n ő v á ltozá sok a t is p on tosa b b a n láthas­ suk. U tolsó k ö tete - írja H e k erle L ászló - „ e g y m eta m o rfó zis - N a g y L ászló h a lálá­ va l tragiku san és jóv á teh etetlen ü l m eg sza k a d t - k ezd ete, a m ely b en n a g y on n ehéz m eg h a tá rozn i a lírai én v a ló s á g o s h elyzetét. A v ilá g és az érték h iera rch iá h oz ra g a sz­ k o d ó etikum , a líra isá g és a n y elv , a je lö lt és a je lö lő egym ásn ak ellen tm on d ó m i­ n ő s é g e k m á r". M ik ö z b e n N a g y L ászló a m aga tragiku san v é g z ő d ő k ü zd elm ét vív ta , C soóri Sán­ d o r - n em u tolsósorb a n N ém eth L ászló n y o m d o k a in h aladva - „k ö ltő -te o r e tik u s ­ k é n t" a b a rtó k i m o d e ll elv ét fog a lm a zta m e g : szem élyes hitvalláskén t és az Illy é s G y u la -N é m e t h L á s z ló -N a g y László-v on u la t m ű vészi p rog ra m ja k én t is. C soóri eszszéi, egym ásra k ö v e tk e z ő esszék ötetei a h etven es é v e k b e n a le g fo n to s a b b h elyzettu ­ d a tosító m unkák, értelm iség i év já ra tok g o n d o lk o d á sá n a k a la k ítói . . . A történ eti érd e k lő d é s u g y a n csa k a h etven es év ek sajátja. K u lcsm on d a tok eg y C so ó ri S án dorral készített in te r jú b ó l: „ A z a rög eszm ém , h o g y a h u szad ik század em b eré n ek e g y re h a tározottabban a történ etiség tu datába k ellen e b e le k a p a szk o d ­ n ia . . . K iá b rá n dítóa n n in cs történeti tudata en n ek a n ép n ek . . . Jó érzéssel m o n d ­ h atom , h o g y történ észein k m intha m ély á lo m b ó l k e lte g e tn é k az érd e k lő d ő k e t. Saj­ n os, e b b ő l m ég nem lesz k öztu d at, de m ég iscsa k tö b b a sem m in él. A történ ész Juhász G y u la k ö n y v e , M a g y a r o r sz á g k ü lp olitik á ja , 1 9 1 9 -1 9 4 5 v an oly a n fo n to s k ö n y v , m int b á rm e ly m ostanában m e g je le n t s zép p róza i m ű . . ." T erm észetesen az iro d a lo m „ t ö r té n e lm is é g é r ő l" is b eszélh etü n k . A történ elem ről v a ló h allgatást a k öltészet - Baka István, C so ó ri Sán dor, K iss B en edek , K o v á cs István, N a g y L ászló, U tassy J ó zse f v e r ­ seire g o n d o lu n k itt - elem i e r ő v e l törte m eg . K ü lön v on u la tot leh etn e összeállítan i a történ elm i d rá m á b ól, s h osszasan leh etn e soroln i a történ elm i tém ájú , v a lób a n sz é p író i a lk otá soka t Balázs J ó z s e f m u n k áitól eg észen S im o n ffy A n d rá s K o m p o rs zá g k a ton á i cím ű történ elm i m on tá zs-reg én y éig . . . M in d e z együ tt já rt az e g v k o ri n ép i m o z g a lo m h o z ta rtozó ír ó k m unkássága irán ­ ti é rd e k lő d é s n ö v e k e d é sé v e l. A hatvanas, m é g in k á b b p e d ig a hetven es év ek b en a p o ­ litik a i h atalom - ig a z, m e g szorítá sok k a l, á lla n d ó cen zúrázással, v a g y p e d ig elítélő g losszá k k íséretéb en - elism erte irod a lm u n k n a k ezt a n a g y n em zed ék ét, am i együ tt­ já rt N ém eth L ászló és E rdei F erenc, K o d o lá n y i János és Sinka István, V eres Péter és F éja G éza, m a jd p e d ig B ib ó István p á lyáján ak , g o n d o lk o d á sá n a k lassú, egym ástól is eltérő ütem ű m eg ism erésév el. B ib ó életm ű vére p éld á u l csak k özv etlen ü l halála előtt irán yu lt rá az é rd e k lő d é s . . . A z em lített írók , g o n d o lk o d ó k m un kássága á tfo g ­ ta a század n a g y o b b ik részét, s m in d v é g ig p olitik a i k érd ések et is érintett. Í g y a r ó ­ lu k v a g y v e lü k foly ta tott v ita „k v á z i-p o litik a i v itá v á " v á lt o z o t t . . . A m e g m erev ed ő id e o ló g ia i k ö z e g b e n , a m ik or p olitik a i k érd ések b en n em lehetett nyíltan állást f o g ­ laln i v a g y alternatívákat fe lv á z o ln i, e g y -e g y h ivatk ozás is p olitik a i e lk ötelezettség ­ k én t érték előd ött. Ir o d a lo m és p olitik a ily m ó d o n történ ő „k e v e r e d é s e " term észete­ sen az irod a lm i g o n d o lk o d á s n a k is k á rok a t o k o zo tt, h iszen leh etetlen n é v ált az ir o d a l­ m i k érd ések irod a lm i k érd ésk én t v a ló érték elése. U g y a n a k k or ez a je le n s é g jelezte a p olitik a i g o n d o lk o d á s v ég zetes m eg k ésettség ét is, h iszen az a k ép zet alakult ki, h o g y e g y -e g y p u b licisztik a i „ k ö z b e s z ó lá s " ön m a g á b a n a p olitik a i p rob lém á t is m e g ­ old otta . A z em lített író k , g o n d o lk o d ó k m un kásságának m egism eréséb en m in d en ­ k ép p en a m eg k ésettség m ozzan atára k ell fe lfig y e ln ü n k . K ön y v tá ra k m é ly é b ő l, ré g i fo ly ó ir a to k la p ja iró l kellett előb á n y á szn i e g y -e g y fo n to s írást, esetleges nyugati k i­ a d á sok ra kellett tá m a szk od n i, ám m ire a leg itim á ció t je le n tő „ h iv a t a lo s " hazai k i­ adás m eg jelen t, az ép p en so ro n lé v ő m ű m ár e lv ég ezte a m aga h a tá s á t. . . H osszú id e ig a m ozd u latlan ság je lle m e z te ezt a terü letet: a m á sod la g os ir o d a lo m az é lő ir o ­

286

d a lom tól v ette el a h elyet, e g y -e g y k é rd é s k ö r a „p o litik a i fe ln a g y ító d á s " után sok á ig a fo ly ó ir a to k h asábjain szerep elt, ahelyett, h o g y szű k eb b k örű , d e szakm ai v ita fo ly t voln a róla. A m in t látju k , a h atven es é v e k első fe lé b e n - a m a g y a rsá g v eszély eztetettség e, a k ö rn y e ző á lla m ok b a n m e g je le n ő ú j-n a cion a lizm u s, a nem zettu dat zavarai k ö ze p e tte — a n ép i-n em zeti g o n d o lk o d á s m eg e rő sö d ö tt. „ . . . ön a zon ossá g ra n em csak az e g y é n ­ n ek - e g y n em zetn ek, e g y n em zet irod a lm á n a k is szü k ség e v a n " — írta C soóri Sán­ d o r az Élet és Ir o d a lo m 1980-as f iatal ir o d a lo m -v itájában . A n em zeti eszm e térh ódításának term észetesen szám os m eg n y ilv á n u lá sá v a l ta­ lálkozh attu n k. A h a g y om á n y osa n s zép irod a lm i a lk otá s ok m ellett ism ét fo n to s sze­ rep et töltött b e a n em zet, a m a g y a r n y e lv ű k ö z ö s s é g lé tá lla p otá ról tu d ósító s z o c io g ­ rá fia , esszé, p u b licisztik a . E k k o r — m in teg y az etn ikai ren eszánsz k ís é r ő je le n s é g e ­ k én t - e r ő s ö d ö tt fe l az iro d a lo m b a n is a fo lk lo riz m u s hatása, g o n d o lju n k csak N agy L ászló, K o v á cs István, K á n yá d i Sán dor, S zilá gyi D o m o k o s , Szécsi M a rg it, C so ó ri Sán­ d o r , Buda F eren c, Farkas Á rp á d , K iss A nn a, U tassy J ózsef, N a g y G áspár k ö lté sze té ­ re. (A n épi kultúra iránti érd e k lő d é s m ás k ís é r ő je le n s é g é r ő l, íg y a n ép ra jz za l, k é ső b b p e d ig a m a g ya rsá g tu d om á n n ya l szem ben i, a k o rá b b in á l n a g y o b b k ív á n csisá g ról itt h elyh ián y m iatt n em szólh atu n k . . . ) A h etvenes é v e k m a g y a r irod a lm á n a k ez a v on u lata a h ivatalos p olitik a és a p olitik a fü g g v é n y e k é n t lé te z ő ú jságírás h e ly e tt a le g tö b b e t tette a m a g y a r v a ló s á g ­ ism eret kialakításáért. „ . . . a fo ly ó ir a to k o n túl, az ö n á lló sze rző k is m ű ről m űre h a lm ozzá k fö l a za v a rb a e jtő k érd ések sokaságát — írta A p a n a szos h a n g ról cím ű írásában C so ó ri Sán dor. — A m egem észth etetlen , a sz é g y e lln iv a ló , az elk é p e sztő é le ­ tek ron cstelep i hangulatát. A k i p éld á u l fig y e lm e s e n elolv a sta G a lg ó cz i és H a jn ó c z y k isreg én y eit, C surka drá m á it, F ekete G y u la töp ren g éseit v a g y M o ld o v a k é s h e g g y e l írt szo cio g rá fiá it, elh ű lh et a le h a n g o ló je le n s é g e k tö m e g é tő l: a k ö zé rze t, az e rk ölcs, a m ély re sü lly ed t rem én y á lla p otá tól. M in d e g y ik ő jü k k ö n y v e ib ő l az k ristá ly osod ik k i ö sszeg zésü l, h o g y a h etven es é v e k M a g y a r o r s z á g a - a d erű seb b e lle n p o n to k : életszín von a l és sza b a d a b b m o zg á s ellen ére is - b eteg lelk ü letű orszá g . K a lló d ó k , m eg h ason lottak, ö n p u sztítók szé d e le g n e k a társad alom m in d en réteg éb en . B ecsapottak, iga zsá g n a k fö le s k ü d ö tt a lk oh olistá k , a szocia lizm u s k ik osa ra zott v ő fé ly e i, k ora v én b ö lcse k , le g y in tő k , e g y k e d v ű á lla m p olg á rok , akik az o rszá g a lb é rlő in e k érzik m a g u ­ kat . . . " L á th a tó: az irán yzat - am ellett, h o g y m ű v e k b e n : re g é n y e k b e n és s z o c io g r á ­ fiá k ba n , v erse k b e n és d rám ák ban m e g fo g a lm a zta ön m a gá t — a p olitik a i lé g k ö r m eg d erm ed ését k ö v e tő e n felism erte a rá v á r ó sze re p e t: a szellem i élet irányzatainak a m on olitik u s p olitik a i ren d szerek b en u g yan is e lő b b -u tó b b p o litik a i fela d a tok a t is v á llaln iu k k ell. A n y olcv a n a s é v e k v é g é r ő l v issza n ézv e n em v a lósá g lá tá su k pon tossá ga a m e g d ö b b e n tő , h anem az, h o g y a m a g y a r v a ló s á g ró l m on d ott szavaik m ily en k ö v e t­ k ezetes elutasításban részesü ltek.

A h etven es év ek irod a lm i k öztu d a tá b a n - m ár az év tized e le jé tő l - fo k o z o tt vá ra k ozá s élt e g y ú j, m ás m in ő sé g ű ir o d a lo m iránt. Ez le g in k á b b a fiatal irod a lom ü g y én ek elő té rb e k erü léséb en m u tatkozott m eg . V itá k fo ly ta k a fiatal k ö ltő k , a fia ­ tal p ró z a író k h e ly ze té rő l, a n to ló g iá k sora látott n a p v ilá g o t - ü g y lett a fiatal ir o ­ d a lom , am i aztán e g y év tized alatt a saját ellen tétébe fu lla d t: n em zed ék ek torlód ta k egym ásra, teret n yert az e p ig o n -iro d a lm is á g , az ú ja b b n em zed ék ek ta g ja i m ár csak a k ialaku lt érték ren d h ez tapadva ju th attak k ö z lé s i leh etőség h ez. E z a foly a m a t v e ­ zetett el a n y olcv a n a s év ek re kialaku lt h elyzeth ez, a m ik or m ár az irod a lm i k ö z v é ­ le m én y is elvesztette a le g ú ja b b g e n e rá ció k iránti érd ek lőd ését. A h atvan as-h etven es é v e k fo r d u ló já n az irod a lm i fo ly to n o s s á g fon tossá g á n a k tudata m é g uralta az irod a lm a t. A z E lé rh e te tlen fö ld cím ű a n tológ iá t ú ja b b , bár n em en n yire karak terisztik u s a n to ló g iá k k ö v ették , íg y a K ö ltő k e g y m á s k ö z t (1969), A m a gu n k k e n y e r é n (1 9 7 1 ), a N e m o n d j le sem m iről (1974) cím ű ek , s k ö z b e n nem szóltun k m é g a bu d a pesti b ö lcsé s zk a r T iszta s z ív v e l cím ű org á n u m á ról, a d eb recen i.

287

szeg ed i, p écsi fo ly ó ir a to k „v o n z á s k ö r z e tü k b e " ta rtozó k ö ltő k e t-író k a t bem u tató szá­ m airól. A z em lített a n tológ iá k b a n , k ia d v á n y ok b a n , foly ó ira tszá m o k b a n az ú ja b b n em zed ék ek h ez ta rtozó k ö lt ő k eg ész raja jelen tk ezh etett, s k özü lü k a tö b b sé g m eg is találta a h elyét az irod a lm i életben . A h etvenes é v e k m á sod ik felén ek a n tológ iá i — k özü lü k is fő k é p p e n a T en g er lá tó (1977) és a M a d á rú ton (1979) cím ű ek - v iszon t m ár a v á log a tás, az értékelés elb izon y ta la n od á sá t tü k rözik - s hát az ep ig on izm u s térh ódítását is. N oh a jelen tős, s m ára m ár ö n á lló v e rsv ilá g g a l b ír ó k ö ltő k n e k is teret adtak ezek az a n to ló g iá k , eg é szé b e n in k ább a fiatal irod a lom n a k , m int „m e g t é v e s z ­ té sn e k " és „h a m is tu d a tn a k " a k ife je z ő d é s e i v olta k . „»F ia ta l írón a k " len n i ma M a ­ g y a ro rsz á g o n — írta 1980-ban S zilá gyi Á k o s - fo g la lk o z á s , életre s z ó ló m egbízatás, ö r ö k ö s in k o g n itó , a m ely tök életesen fü g g e tle n életk ortól, le lk ü l t től, teljesítéstől. »Fiatal« ez m a, az irod a lom ra v on a tk ozta tv a , m erőb en id eo ló g ia i m egh atározás, s annál h a ték on y ab b , m in él k e v é sb é látszik annak . . . A z új írók a t m eg k ellett fo s z ­ tani a rcu k tól, az új irod a lm a t k özérzetk én t, tö m e g je le n sé g k é n t, m en n yiségk én t, p s z i­ ch ózisk én t, term észeti csapáskén t, s z o c io ló g ia i m u tatókén t kellett elszem élytelen íten i és e g y ség esíten i ah h oz, h o g y fö l ne b orítsá k a szépen m eg terv ezett eg y en sú ly t, s ne v ig y é k ú jb ó l a p o litik a i zü llés ú tjára az iro d a lm a t." A fiatal m a g y a r iro d a lo m elleh etetlen ítése an a lógiá t m utat a tá rsa d a lom életébe b e lé p ő ú ja b b n em zed ék ek sorsával. A n em zed ék ek ott is eg y m á sra torlód ta k , a h ar­ m in ca s-n eg y v en es év eik et ta p o só g e n e rá ció m ár nem k a p ott k ép zettség én ek , fe lk é ­ szü ltségén ek m e g fe le lő fela d a tot a társadalom tól. C sökk en t az ir o d a lo m — fő k é n t a k öltészet — p resztízse i s : a h atvan n yolcas irod a lm i n em zed ék lég ü res térb e kerü lt, a h o g y id ő s e b b társaiknak is szem b e kellett n ézn iü k a m eg szóla lá s értelm etlen ség é­ vel. A v á tesz-szerep et is m a gá b a fo g la ló h a g y om á n y os k ö lté s z e tfe lfo g á s a társada­ lo m b a n v é g b e m e n t v á ltozá sok k a l, a társad alom összetetteb b é, k iism erh etetlen eb b é válásával párh u zam osan vesztette el u ra lk o d ó szerepét. Ez szám os a lk otón á l a csö n d ­ n e k m int a je le n lé t k ife je z ő jé n e k a vá lla lá sá va l járt. A h a g y o m á n y o s irod a lm i, m ű ­ v észeti fo rm á k szétesését a já ték os sá g , az irón ia és - a v ég le te k e t je le z v e — a b lő d li m e g je le n é se k ísérte. T erm észetesen az eg y es a lk o tó k m ás és m ás m ó d o n élték m e g ezt a v áltozást. V olt, aki tragédiak én t. B. N a g y L ászló, a hatvanas é v e k iro d a l­ m án ak és film m ű v észetén ek k iv á ló k ritik u sa tu la jd o n k é p p e n a ten d en cia pillan a­ tában fig y e lt fe l az átalakulásra. É rdem es fe lid é z n i p éld á já t, B. N a g y v o lt az, aki Ja n csó M ik ló s S z e g é n y le g é n y e k cím ű film jé n e k talán le g ta lá ló b b értelm ezését a d ta : „F ilm jé n e k történ elm i h itele vitathatatlan, m ég sem történ elm i film : s zeg én y leg én y ei a m ai v ilá g eg y etem es g o n d ja ira fele ln e k , és ben n ü k sű rű södn ek az író -re n d e z ő szem élyes tapasztalata és k em én y re ed zett ítélete is. Ig a za b b a n és e rőteljeseb b en h olm i a lleg óriá n á l. A fa sizm u s, a tek in tetn élk ü liség m in d en k ori p é ld á ja és kártétele le p le z ő d ik le . . . " A tov á b b ia k a t K osa F eren c szig orú és p on tos írá sá b ól vesszü k át: a S z e g é n y le g é n y e k e t k ö v e tő e n n éhány é v v el e lő s z ö r és u toljá ra - z o k o g n i láttam B. N a g y L á szlót: e g y v illa m o sm e g á lló v a soszlop á n a k tá m a szk od v a elsiratta a Sze­ g é n y le g é n y e k J an csóját. A zn a p je le n t m e g a k ritik á ja a S ir o k k ó r ó l: »S g y a n a k od n i k e zd e k , h o g y a zsákutca, a m elyen Jancsó o ly elszántan m en etel, ott ér m a jd v ég et, a h ol a p á rh u za m osok ta lá lk ozn a k . . . « É jszak a v olt, szem erk élt az eső, o d a jö tt e g y ren d őr, igazoltatta, s m eg k érd ezte, m iért sír. »M a tudtam m eg , h o g y G ö r g e y m é g is­ csa k letette a fe g y v e r t, és e lb u k ott a szabadságh arc." A re n d ő r lazán tisztelgett és to v á b b á llt." *

288

a h etvenes év ek k ö z e p é n e k le g n a g y o b b hatással b ír ó k ö lt ő je : az ő e red en d ő, a „s z é t­ szóródással m int éle tté n n y e l" szá m oló já ték ossá ga u gyan csak k ö ltő k sokaságán ak világlátását határozta m eg , s - term észetesen v étlen ü l - h ozzá já ru lt a D o m o k o s M á ty á s által leírt „ v e r s ír ó g é p " m ű k öd éséh ez. E bben a h ely zetb en érezh etően m eg n őtt a p ró z a szerep e. A szem beállítás a zon ­ ban csak a m ű vészi k ife je z é s m ó d o t tek in tve jo g o s . A hetven es é v e k első fe lé n e k p ró z á ja és a k o rá b b i id ősza k , az é v tiz e d fo r d u ló lírá ja k ö z ö tt u g yan is szám os r o k o n ­ von ás m u tatkozik. L eg in k á b b az id en titás-vesztés bem utatására v o n a tk o z ik ez a m e g ­ állapítás. A z ún. k v á zi-csa lá d re g é n y e k b e n (g o n d o lju n k B erem én yi G éza L eg en d á ­ rium ára, N ádas Péter E g y c sa lá d r eg én y v é g e cím ű m u n k ájára, L en g y el P éter C se­ r é p tö r é s é r e , a líra által is k ife je z e tt k özösség m en tés ig é n y e je le n tk e zik , s a törté­ n etiség is a k öltészettel ro k on íth a tó m ó d o n u ralja a m e g ú ju ló prózát. E nnek k a p ­ csán D o b a i P éter C son tm oln á rok cím ű k ö n y v é t, S piró G y ö r g y K e r e n g ő j é t (k é s ő b b ­ r ő l A z I k s z e k e t), B alázs J ó z s e f ú jszerű „t ö r té n e lm i" re g én y eit és S im on ffy A n d rás K o m p o rs z á g k a ton á i cím ű k ö n y v é t em lítjü k m eg . . . Ez a p róza , a h og y a n Pataki F erenc fe jte g e ti L en g y el Péter em lített re g é n y é v e l kap csola tb a n , a k o r iden titásv esztésén ek és iden titá sk eresésén ek a p o n to s k ife je z ő je . A z é v tiz e d fo r d u ló lírá ­ já t a történ elm i ö n a zon ossá g m egtalálásán ak illú z ió ja éltette, a p róza - n em zetben és családban k eresv e az o k o k a t - m ár az ön a zon oss á g elvesztésén ek folyam atát tárja fe l. E bben áll ú jd o n sá g a is : a hatvanas é v e k irod a lm a tá rsa d a lo m szo cio ló g ia i, a het­ ven es év ek p r ó z á ja p e d ig tá rsadalom lélektan i m e g fig y e lé se k e t, észlelések et r ö g z í­ tett . . . A p róza k ö z é p p o n tb a k erü lése e g y ú j irod a lm i érték ren d kialaku lásával p árh u ­ zam osan történt. W e ö re s Sán dor, P ilin szk y Ján os k öltészete, O ttlik G éza, M á n d y Iván , Ö rk é n y István, M é s z ö ly M ik ló s p ró zá ja ezek b en az év ek b en a k orá b b in á l n a ­ g y o b b fig y e lm e t keltett. F ok oza tosa n új irod a lm i h a g y o m á n y v ilá g o t is terem t m a g á ­ nak a m e g ú ju ló p r ó z a : K rú d y G yu la, K osztolá n y i, m a jd Csáth G éza , H am vas Béla m unkásságát, írásm űvészetét érték elik elism erően . A p róza m eg ú ju lá sa az évtized ú j é rz é k e n y s é g é b ő l n őtt k i, s ö ssz e fü g g a s z ö ­ v e g k ö z p o n tú sá g - fiatal irod a lom történ észek és teoretik u sok által is tám ogatott elv én ek elő té rb e k erü lésév el. Balassa P éter íg y írja le ennek az új próza típ u sn a k a je lle m z ő it: „ 1 . a sztori h áttérbe szoru lása az e lb e szé lé sm ó d ja v á ra , 2. a n a rrá ció teoretizálód ása szem b en a tá rg y h o z tap ad ó, az »elem i részek re<< is k on cen trá ló írá sm ód ­ dal, 3. a b szolú t e llen őrzöttség szem b en a n y elv rom lá ssa l, 4. v izsgá lt és v iz sg á ló pa­ ra d ox v iszon y a , 5. szem ély h ez, én hez k ö tö tt v a n -n in c s -p r o b lé m a m int »tém a «." A prózában tü k r ö z ő d ő irod a lm i g o n d o lk o d á s m ó d n em jelen ti a társadalm iság taga­ dását, de en nek a g o n d o lk o d á s n a k a társadalm i je le n s é g e k h e z v a ló v iszo n y a áttéte­ leseb b é, já ték os a b b á , iron ik u sa b b á v á l t . . . A z ú j p r ó z a ír ó i e lv e k e g y ik első k é p v is e lő je H a jn ó c z y Péter. E lső k ö n y v e 1975-ben jelen t m eg , 1 9 8 1 -b en - h a rm in ck ilen c évesen - m ár halott. M u n k á i - lá ­ tom á sossá gu k és áttételességü k ellen ére - életében értő k ritik u sok ra és olv a sók ra találtak. S ze g e d y -M a szá k M ih á ly 1980-ban p on tosan határozta m eg H a jn ó cz y p r ó z á ­ ján ak a la p k é rd é sé t: „M a k a c s u l eg y etlen k érd ésre k eres v á la szt: m iért áll az em ber tá v ol attól, h o g y »k ed v e és h a jla m a i szerin t élh essen a v ilá g b a n << - m iként ezt az eszm én yt a K om m u n a cím ű s z ö v e g b e n m e g fo g a lm a zta . H ő se i oly a n n y ira m esszire éln ek az e ffé le eszm én y m egva lósítá sá n a k leh etőség eitől, h o g y szám ukra csakis p u sztító erőn ek látszódhat a h atalom , H a jn ó c z y e g y ik re g é n y e szerin t >>E rd őv el v i­ lá g ító E m bern ek <<, aki an n yira fél a sötétség től, h o g y azok at pu sztítja el, akik v ilá g í­ tanak neki. K olh á sz M ih á ly , A fű tő c ím s z e re p lő je azért intéz kiáltván yt az ENSZ főtitk á rá h oz, a sz o v je t m in isztereln ök h öz, az U S A á lla m fő jé h e z, a p á p á h oz és I. Ist­ ván m agyar k irá ly h oz, m ert “k ü lön ösn ek tartja<<, h o g y a dön tések et az érd ek eltek m egh allgatása n élkü l h ozzá k , s törv én y szerű ség ü k et u g y a n a z v iz s g á lja m eg, aki ér­ telm i szerzőjü k v olt. A z elid eg en ített h atalom fö lö tt nincs k ö z ö s s é g i ellen őrzés, a j ó ­ h o z a rosszon k e re szül v e ze t az út, m e ly egyú ttal azt is b iztosítja , h o g y ne érjü n k c é lt ." 1979 -b en je le n t m e g E sterh ázy P éter T e r m e lé s i-r e g é n y (k is s s r e g é n y ) cím ű m un-

289

k a ja , ez - s nem u tolsó sorb a n az általa k iv á ltott élén k v isszh a n g - széleseb b k ö r ­ ben is ism ertté tette az új eszm ék , elk é p ze lé s e k szerin t fo r m á ló d ó p róza i irán yzatot, a m ely a n y olcv a n a s év ek re m ár széles k örű hatást is g y a k o r o lt az ú ja b b n em zed é­ k ek re. A k öltészet m eg ú jh od á sa , átalakulása tö b b szakaszban , a p rózá étól eltérő ü tem ­ ben , de azzal m in d en k ép p en e g y ség es foly a m a tot a lk otv a za jlott le. A z értékren d felb om lá sá n a k id ősza k á b a n az e p ig on izm u s term ékei eb b en a m ű fa jb a n elön tötték foly óira ta in k a t, elszom orítóa n g y e n g e versesk ötetek je le n te k m eg , s m ára m ár je le n ­ tős m ű v ek et k ö z r e a d ó k ö ltő k e lső -m á so d ik (a k k orib a n m e g je le n t) k ötetéb en is k ü ­ lö n b ö z ő réteg ek et találunk - je le z v e a tá jé k o z ó d á si p o n to k sok aságát s e g y b e n a k o r érték zavarait is. A v ilá g h o z v a ló viszon y u lá s és a n y e lv h e z v a ló ú j m ó d o n történ ő k ö tő d é s e ls ő ­ k én t T a n d ori D e z s ő k öltészetéb en fig y e lh e tő m eg . Parti N a g y L ajos - visszatek in tve - a k ö v e tk e z ő k b e n fog a lm a zta m eg a T a n d o ri-je le n s é g lé n y e g é t: „ Ú g y é rzem , N agy L á szló és P ilin szky m ellett az u tó b b i húsz év le g n a g y o b b hatású k ö lt ő je T an d ori D e z s ő . . . H a jd a n i h a n g sú ly os k i-, illetv e vissza von u lá sa az »ü gyek «, az iro d a lm i­ p o litik a i élet terep eiről, ha k ö v e tő it nem is, h ív ei táborát m e g n ö v e lte e g y id őre, hisz oly a n m ű v és z i g es z tu s v o lt, am it a lig lehetett n em á th a lla n i". E hhez h ason lóan irá n y je lz ő n e k tek in th etjü k a K á ln ok y L á szló k ö ltészetéb en ép p en a hetven es év ek k ö z e p é tő l v ég b em en t m eta m orfózist - am i az irón ia és az ö r e g k o r i „ ő s z ik é k e t " u ra ló b ö lcse s sé g térh ód ításával a m a g y a r líra e g y ik r a g y o g ó fe je z e té t ered m én yezte. A fia ta lok , a h etven es év ek k ö z e p é n -m á s o d ik fe lé b e n in d u ló k csak az é v tiz e d -fo r ­ d u ló id e jé n estek át a h atások on , ek k orra ju tottak el ön á lló sá g u k m egm u tatásához. M in d e z t jó l je lz i az a vita, a m ely et 1979 n o v e m b e ré b e n Z alán T ib o r , az új k ö ltő i n em zed ék e g y ik jelen tős k é p v is e lő je in d ított az É letü n k h a sá b ja in A rcta la n n e m z e ­ d é k cím ű e sszéjév el. Z a lá n e sszé je v é g e re d m é n y b e n e g y belátás ered m én y e. A z é a (szü k ségszerű ) belátásé, a m ely n y ilv á n v a lóv á tette, h o g y az ú j, fő k é p p e n a h etv e­ nes é v e k k ö z e p é tő l je le n tk e z ő n em zed ék n ek is ön m agára (s íg y az új v a lósá g ra ) je lle m z ő k öltészetet k ell terem ten ie. „E z a társaság (jo b b szó h íjá n n ev ezzü k e g y ­ e lő re társaságnak ő k et) m ár k ik erü lt az id ő b e n ható n a g y m á g n esek erő te ré b ő l, ha r ö v id id ő re a szelü k m egérin tette is ők et, n em akar és m ár nem is tu d az előttü k já r ó n em zed ék u tód a le n n i" - olv a sh a tju k az írásban . M á r ön m a g á b a n az is je l­ le m ző , h o g y a n em zed ék k ö rü li je le n s é g e k e t a n em zed ék e g y ik k ö lt ő je tárja fel. A k o rá b b i g e n e rá ció k k örü li csatá rozá sok b a n irod a lom történ észek , k ritik u s ok vettek részt, ek k orra v iszon t a fiatal k öltészet k érd ése az irod a lm i in tézm én yren d szer szá­ m ára sem tudott „ ü g g y é " - m ég iscsa k n y ilv á n v a ló, á llá sfog la lá st ig é n y lő p r o b lé ­ m á v á v áln i. E zért is írja Z a lá n , h o g y ez a leg fia ta la b b n em zed ék az irod a lm i k ö z ­ tudatba nem , v a g y csak alig épü lt b e, nem töm örü l cs o p o rto k b a , isk olá k b a, nem csop ortosu l irod a lm i la p o k , fo ly ó ir a to k k öré, n em je le n tk e z ik ön m a g a által lét­ h ez segített m in őség i a n to ló g iá k b a n . . . A n em zed ék ú j tö re k v é se i kapcsán Zalán a szabadság u ra lk o d ó v á válását, az e lő z ő n em zed ék n él n a g y o b b m ű veltségélm én yt, a b izon y ta la n sá g n a k m int m orá lis érték n ek a m e g jelen ését em lítette. E zek azonban ellen tm on d á sos k ö rn y e ze tb e n érvén yesü lh ettek , a v a lósá g az ú j „ k ó d r e n d s z e r " a l­ kalm azását k ö v etelte m eg, az in form a tik a v iszon t e g y re in k ább d e k ó d o lt h íreket, esem én y ek et szállít a k ö z ö n sé g n e k . A k ét ten den cia k ite lje se d é se term észetesen h ozzá já ru lt a k öltészet hatásának csök k en éséh ez, ezáltal p e d ig a k öltészet társadal­ m ila g m ég in k á b b lég ü res térb e került. Z a lá n szerin t ez a n em zed ék , a m ik or ön m a gá ra fig y e l, k orá n a k a d ja leg a d ek v á ta b b k épét. 1979 -b en m ég alig h a v o lt ez íg y : az a k k o ri fiatal k öltészetn ek n em ­ csak az e lő d ö k - N a g y L ászló, K orm os István, W e ö re s Sándor, P ilin szky János - , h anem a n eoa v a n tg a rd e hatásán is át k ellett esnie. A z é v tiz e d fo r d u ló n m é g m int az ú ja b b n em zed ék töre k v é se in e k b etetőzését szem lélték a n eoa v a n tg a rde stílben f o ­ gan t m unkákat, m a m ár in k á b b a m a g y a r k öltészetet eszk öztárában m e g ú jító tö r e k ­ v ések ered m én y ein ek lá tju k azokat, m intsem n a gy és jelen tős m ű vek n ek. A h o g y a n em zed ék k ö ltő i - Zalán T ib o r , G é czi János, R a k o v szk y Zsuzsa, Parti N agy L ajos, C sordás G á b or, V a rg a Im re, T óth L ászló s talán m in d en k i előtt S zőcs G éza - saját

290

ön törv én y ű ú tju kat já rjá k , e g y re in k á b b n y ilv á n v a ló b b á v á lik k ísé rle te ző k ed v ü k n ek , k ö ltő i eszk öztá ru k n a k a s o r s s z e r ű s é g g e l adek vát v olta . J ellem ző m ó d o n a J A K -fü z e tek m á sod ik k ötetek én t 1982-ben m e g je le n t V e r (s )z ió k szerk esztőin ek , K u lcsár Sza­ b ó E rn őn ek és Z alán T ib orn a k is m eg kellett álla p íta n iu k : attól, h o g y „ e z a v e rs­ an yag a n tológ iá b a ren d eződ ött, eg y csapásra m ég n em v ált fo rm a b o n tó irod a lom m á . V á lo z ó m értekb en u gyan, d e in k á b b a b on tott fo rm a p éld áit, v áltozatait sora k ozta t­ já k elén k . . . A z csu pán felszín i, k ön n y en m eg ra g a d h a tó je lz é s e en n ek a p a ra d ox on ­ nak, h o g y g y a k orta in k á b b a fo rm á k em lék eztetn ek a v ilá g értés és értelm ezés új ir o ­ dalm i m in őség eire . . . " *

M a ra d v a az „é v tiz e d -k a r a k te r o ló g iá n á l": a „k o n z e r v a tív h etven es é v e k " tár­ gyalását sem zárh atju k le an élkü l, h o g y az év tized u tójá ték á ról ne szóln án k - m ég a k k or sem , ha az v a ló já b a n áth ú zód ott az é v tiz e d fo rd u ló n . M in te g y a m eg v á la szo­ latlanul h a g y ott irod a lm i - és so k szo r p olitik a iv á v á ló - k érd ések re v a ló visszah a­ tásként szám os irod a lm i vita za jlott eb b en az id ő b e n . A fiatal ir o d a lo m r ó l in du lt vita 1980-ban az É let és Iro d a lo m h asábjain , e k k o r fo ly ta tó d o tt az arctalan n e m z e ­ d é k k örü li vita az É letü n kben, m é g 1 9 7 9 -b en ren d ezték m eg a lak itelk i ta lá lk ozót, a m ely a nem zettu dat k érd é se iv e l, nem zettudat és ir o d a lo m k a p csola tá v a l, a fiatal iro d a lo m k é rd éseiv el fo g la lk o z o tt. Ezt k öv ette a Fiatal Ír ó k J ó z s e f A ttila K örén ek szentendrei ta lá lk o zó ja 1980. o k tó b e r 3 0 -3 1 - é n , a F IJ A K ülésein e k k o rtó l za jlotta k e g y re h ev eseb b , v é g ü l a K ö r m ű k öd ésén ek szüneteltetéséhez v e z e tő v itá k a tagság és a (kultúr) p olitik a k é p v is e lő i k özött. 1981 d e ce m b e ré b e n ren d ezték m eg az Ír ó ­ szöv etség so ro n k ö v e tk e z ő k özg y ű lé sé t, ez - a le n g y e lo rs z á g i katon ai h atalom átvé­ tellel e g y id ő b e n - p olitik a i v ita fóru m m á v á ltozott. V é g ü l p e d ig a fo ly ó ir a to k m ű­ k öd é sé b e fe lü lrő l v a ló , n y ílt bea v a tk ozá st k ell m eg em líten ü n k : a F orrás 1980. fe b ­ ru ári szám ából p e n g é v e l v á g tá k ki C soóri Sándor E g y n om ád é r te lm isé g i cím ű írá ­ sát, 1983-ban a m aga k ö ré tábort s zerv ező M o z g ó V ilá g szerk esztőség ét váltották le. E k k ortól létezn ek a k ü lö n b ö z ő ír ó k ü g y ei, adm inisztratív in tézk ed ések k el a k a ­ d á ly oztá k m eg eg y es ír ó k N yu gatra utazását stb. . . . Ú g y tűnik, k itágíth ajtu k D é r ­ czy Péter m egállapításában az id őp on tra v o n a tk o z ó határokat. A m it ő a 80-as év vitái kapcsán írt, azt m i az 19 7 9 -től 1 9 8 2 -ig tartó id ősza k h oz k a p csolv a id é z z ü k : e k k o r „sű rű söd ött össze m in d en , am i a h etvenes é v e k b e n fö lh a lm o z ó d o tt. S ez nem leh et v életlen . A rejtett, la p p a n g ó v a g y k özism ert, d e n yíltan n em tárgyalt p r o b lé ­ m áknak e g y s z e r a felszín re k ellett v etőd n iü k . T alán szim b olik u sa n is v eh ető, h o g y az a leg a lá b b is ellen tm on d á sos év tized >>búcsú ztatásakén t<< történ t."

Mint az eddigiekből is kitűnt, a hetvenes éveket követő viták, az ezek során felszínre kerülő érvek és indulatok nem vezettek változáshoz - felülről fojtottak el minden kezdeményezést. Ennek hatása érződik a nyolcvanas évek társadalmi és iro­ dalmi mozgásaiban is .. . V égezetü l em lítsü k m eg az év tized k ie m e lk e d ő foly óira ta it. A hetven es év ek első feléb en - fő k é p p e n Ilia M ih á ly szerk esztésében , 1 9 7 5 -ig - a T iszatáj n em zet­ tudattal és a k ü lfö ld i m a g y a rsá g g a l fo g la lk o z ó írások at az irá n yza tok fö lö tti szépirod a lom m a l szerepeltette együ tt. E hhez h a son lóan já rt el a M o z g ó V ilá g , am ik or az ú j irod a lm a t — fő k é p p e n az új p rózá t, 1 9 7 9 -1 9 8 0 -t ó l k e z d v e p e d ig a prózát és a k öltészetet - a rad ik ális re fo r m o t k ö v e te lő s z o cio g rá fia i, k özg a zd a sá g i, p olitik a i írá sok m ellett k ö z ö lte . . .

291

SZIJJ

FERENC

R övid napló Megtartott egy sötét, lázas erő a hanyatlás kezdeti szögében, és forgatott végig, amíg aludtam. Az ébredés mégis ütközés volt, igaz, hiányos ütközés. Aztán utaznom kellett színlelésből. A Disznó öbölben ittam, egyik térdemet a kalapommal, a másikat a sálammal próbáltam melegen tartani, de nem sok sikerrel. Az idősebb férfiak szemébe mind belefagyott a könny, poharukat leverték, idegen asszonyok hátát lapogatták, és idegen ifjakat hívtak meg egy-egy italra.

Perverzióban szenvedőnek nem kínálnak állást, szerelmedért kedves babám nem lehetek hálás stb. A hárfázó férfi később bábjeleneteket is bemutatott - Az impotens postás volt az első, aztán következett a Gőzfürdőben, s végül a Mindenki másképp csinálja de a vendégek nem nagyon figyeltek, mert éppen a műsor alatt volt a razzia.

Balett A VÁNDORLÓ KANÁ SZ A csőszök gyanakvása elfogadható ; szívük mélyén a zaklatottság nem az igazság és nem az erő, hanem a sérelem túláradása.

292

A KALMAR A fényképész megáll a dombtetőn, csak áll, és nézi a tájat. Nézi egész estig, akkor hazamegy, és előkészíti másnapra a szerszámait. Másnap felállítja kameráját a dombtetőn, és vár a kellő pillanatra. És mikor eljön a pillanat, exponál, aztán hazamegy. A hajnal már egy újabb dombtetőn találja.

HÉVIZI

OTTÓ

szuterén \

Nem is tudom hirtelen, maga az első, aki beszólt így az ablakon, szóval, talán mert jó nekidőlni, s hogy a súlyos hárfaív a vállövemhez ér, redőzete lefut a mellemig, nem mintha izgalomba hozna, nem, a gyereket sem azért zárom el a nagyszekrénybe ilyenkor, mintha a szégyen vinne rá, bármelyikünk szégyene, ahhoz túl sok nyolc év egyedül, csak a rámsötétedés Óráját tartom fenn magamnak, ő tudja ezt és gyöngéd, biztos szívvel játéknak veszi, nagyritkán persze mellébújok én is, csak úgy az ajtószárnyakat nem tudom behúzni és, hogy mondjam, a rongyok között félhomály marad, jobb ez így, látja, a hárfa mellett, beérem pár futammal (ha leguggol, jobban lelát ide) hát így szoktam, nyitott tenyérrel inkább, egyszerűen megsimítva csak a húrokat, erőtlenül, magam felé, s hallja, elég, ha egy esetlen kéz súlyára bízunk mindent, ezt még szeretem, nem is tudom.

végleg Ez volna hát a büntetés, hogy ez a kövérkés alak, kit az égből óvni küldetek, tudtomra adja, hogy követni fog, s tisztes távolból is minduntalan jelez, hogy ne f éljek, nyomomban jár, szemmel tart mindenütt, álmomban megtisztítja pallosom, s ha hánykolódnék a gonosz éjszakában, elrendezi rajtam a testetlen redőket, nyirkos tenyérrel visszatuszkol párnáim közé, mondván szelíden, most már ő virraszt f ölöttem, legyek nyugodt, s ha az elvadult egekbe bújnék is, az a rezzenetlen birkaszem befog és irgalomra készen tart erősen, fülembe súg, hogy tudja ő, vigaszt keres itt minden öröklétű lény, magunk közt szólva sajnál is személy szerint, s csak néz rám jámboran, hogy kitöltsön végre engem is ama tehetetlen rémület: hogy hiába fussak, isten bocsássa, hazug szóval és gyűlölettel, azoknak immár teste lőn, egy izzadékony romló hústömeg, végleg és végleg én vagyok, s most, látom, magamra hagy, hát persze, egykor ő is, és éppen ez a büntetés.

romlatlanság Egy hónapja már egy dekoltázzsal házalok, szerintem szép darab, az eltitkolt padláson akadtam rá, jó nehéz is volt, egy válltól-hasig test, se fej, se kar, rajta könnyű selyemruha, az öreg azt mondta, a nagynénjére emlékezteti, az volt ilyen búgó mellű nagydarab fehércseléd, forgatta csak a konyhaasztalon a rengő húst és sírni kezdett, épp ez hiányzott, apám elől meg elraktam az ágy alá, mert a léha felmenőkről nem tűrt szót közöttünk, azóta hurcolom mindenfelé egy sportszatyorban, nyugtalanul, a bizományi persze nem vette át, ha legalább óra volna benne vagy titkos szekreter, merültek gondba ők, meg hogy enyhültebb tónusokkal fessem át az alvadásos részeket, így aztán házról házra járok, de csak a mellek közé csúszó gyöngysorral törődnek meg az áttört nyakfodorral, és kelletlenül rakosgatják ide-oda, hogy hol mutat egyáltalán, pedig, mondom, örökké való torzó ez itt, romolhatatlan test, fölöttébb kijátszott idő, mely nem kerülne sokba, két polgári vad kebel, amikkel hasznosíthatnám a múltamat, végre, egy hónapja már.

KALMÁR

MELINDA

DOCTOR HOZELKA ÉRZÉKI UTAZÁSA AZ ASSZOCIÁCIÓK SZKÜLLÁJA ÉS A KONCENTRÁCIÓ KHARÜBDISZE KÖZÖTT Doctor Hozelka: A hódítás ábécéje

D o c to r H o z e lk a a h ódítás á b é c é jé b e v e ze t b e ben n ü n k et, (illetve nem egészen m in dn yáju n k at, hiszen a k ö n y v fé rfia k n a k s z ó l), s m in d e k ö zb e n n em so ro lja fe l az a b c összes b etű jét, csak a, b és c-t (m o n d ). F érfia k h ód íta n a k tehát n ők et, o r s z á g o ­ kat, szellem et és érzék ek et, eltek in tve oly a n pregn ánsan férfia s n ők tő l, m int G e o rg e Sand, akit D o c t o r H o ze lk a is csak a k iv é te le k sza b á ly e rő sítő je k é n t em leget. A h ó ­ dítás, illetve a h ó d ító élet-, halál- és sz e r e le m filo z ó fiá ja , és - n em m elle sle g - g y o m o rb ö lcse le te , am i k örü l (az írott) b eszélg etés tém ája fo r o g . M e r th o g y b e szé lg e té s­ rő l van szó, lé v é n a m ű fa j szim p o zio n . „S y m p o s io n : 1. la k om a , asztaltársaság; az étkezést k ö v e tő id d o g á ló társalgás a r é g i g ö r ö g ö k n é l, 2. n ém i id d og á lá ssa l ö ssze ­ k ö tö tt m a g a sa b b szín von a lú b e s z é lg e té s ." A h ódítás m ib en létét cé lz ó , rejtetten k on cen trá lt b eszélg etés szellem i szfé rá ­ já b a n „ a z a sszocia tív m á m or az érzék i a sp ek tu s", és íg y v an e z fo r d ítv a is. A z ér­ z ék i aspektus asszocia tív m ám ort k elt fe l a b e sz é lg e tő k fan táziájában , a h olis az é r­ zé k isé g szem lélet, s u g y a n a k k or tapasztalat és le h e tő sé g is, „ a leh etőség szen ­ v e d é ly e ", az elren d elt történ etek és történ h etőség ek d ep re ssz ió i k ö z ö tt (lásd „ d e p resszív k o n c e n t r á c ió "). A b e s z é lg e tő k , e m lé k e ző k , fa n tá ziá lók a sszocia tív m á m o ­ rát p ersze azért ren d esen ta g o lja a k o n c en trá c ió te r m é s z e te s ritm usa, szünet a csen ­ det, csak ú g y , h o g y m in d k ettőb en és a rán yaik ban is k ed v ü n k teljék . A szim p ozion szellem i k a lan d ozásai m a gu k is h ód ítá sok , d e k ih ív óa n a sszocia tív szellem esség ü k ­ k el az is leh et, h o g y csábítások . (A k ettő k ö z ti leh etetlen k ü lö n b sé g re m é g k itérü n k .) Szerb A n tal szerin t az érzelm es u ta zó m in d en alkalm at m eg ra g a d , h o g y m eg h a ­ tó d jo n . M on d h a tn á n k , az érzé k i u tazó m in d en alk alm at m eg ra g a d , h o g y h ód ítson . A z utazón ak p e d ig az utazás a le g jo b b a lk alom . A z utazás m a g a m áris a töb b n ek vála sztá sa ; az u tazó le m o n d az e g y e t le n leh etség es fik c ió já r ó l, az ö s s z e s várh ató váratlan pillan atért. A z utazás k a la n d v á g y ; v á g y m in d en k ép p en . D o c to r H ozelk a , am int m agát O d ü sszeu sz/U ly sses n yom á n Szkülla és K h arü bdisz szörn y ei k ö z é v e ­ tette, a tá rgyra v a ló kon cen trá lá sn a k m in d já rt azt a m ó d já t választotta, am ely a vá gyta la n sá g b ö lcse s sé g é t m int v á g y o tt célt elv eti, és teg y ü k m in d já rt h ozzá , nem azért, m ert za varn á a b en n e r e jlő ellen tm on dás, sőt é p p e n n em azért, h anem m ert eg y szerű en n em arra v e sz i útját. S ha m ár n em v á g y ik a v á g y o n túlra, de a h ódítás lén y eg ét fe lism e rv e ép p a v á g y az, am it m egtartani k íván , a d e p re sszív k on cen trá ció k h arü bd isze D o c to r H ozelk á t aligh a fe n y e g e ti. A v á g y m eg leh etősen szofista, m o n d ­ ja K ierk eg a a rd , s m int ily en , h ozzá teh etjü k , alatta v an a k o n ce n trá ció le g a la c s o ­ n y a b b fo k á n a k , és u g y a n a k k or kon cen trá ltsá gá b a n k ö n n y e d é n m eg h a la d ja annak

295

leg m a g a sa b b fo k á t is. A kon cen trálásn ak u g yan is - D o c t o r H o z e lk a tanításában a le g a la cso n y a b b fo k a , ha tu du nk va la m ire, p on tosa b b a n e g y va la m ire tu du nk k o n ­ cen tráln i (m int p éld á u l a ku tya a g a z d á já ra ), leg m a g a sa b b fo k a p e d ig , ha sem m ire sem , illetv e a sem m ire tudunk k on cen trá ln i (m int a m acska, a k i n em ism er se istent, se g a zd á t). A k érd és m ost m ár csak az, h o g y v a n -e és m i k ö z e v an a k o n ­ cen trá ción a k a v á g y h o z. P on tosa b b a n a rról v an szó, h o g y az érzék i v á g y k elti-e fel a szellem it, v a g y a szellem a b sztra k ciója az érzékit. (N em eg y szer találk ozu n k oly a n esettel, h o g y az ú g y n e v e ze tt k ö z v e t le n ero tik u s stá d iu m ok leírása m ög ött „s z e lle m i b u já lk o d á s ” * h ú z ó d ik m e g , és v is z o n t; az a lig fe lfe d e z h e tő érzé k i-e r o ti­ kus k özv etett á brázolása csak rafin ált távolítás e g y n a g y o n is k ö zv e tle n érzék iség k e d v é é rt. A z e lő z ő szellem i aktus, annak m in d en érzé k isé g é v e l, az u tó b b i érzék i m arad, an nak m in d en leh etséges szellem i von a tk ozá sá v a l. N e fe le d jü k , h o g y az aszsz o c iá c ió k szk ü llája és a k o n ce n trá ció k h a rü b d isze álln ak egym ással szem ben .) A z á b é cé b e n az érzék ek re v a ló k on cen trálás b ö lcse s sé g é n e k tö b b fé le m agyará­ zatával ta lá lk ozu n k , az elm életi k itekin téstől (lásd a k u n d a lin i k íg y ó esetét, am ely a nem i csa k rá b ól a szellem i csa k rá ig csá b íth a tó), eg é sze n a g y a k orla ti teen d ők ön v a ló elm é lk e d é se k ig . Ez u tób b i esetben a g a sztro zó fia és a g a sztron óm ia k ü lön b ­ ség ére tér k i a szerző. A g a sz tro z ó fia b ö lc s é lv e z ő i az evés fe le sle g e s izgalm ait k e rü lv e m érsék letesség ü k b en túl van n ak a z o k o n az élv ezetek en , a m ely ek et a tá p ­ lá lk ozá s ö rö m e i nyújth atn ak, m íg a g a sztron óm ia ravasz k e d v e lő i eg y szerű en nem tu dn ak túl len n i rajta. V an a zon b a n a k on cen trá ción a k és p ersze a h ódításn ak is eg y m ég m agasabb fo k a (am i talán m ár n em is fo k ), ez p e d ig „ a sem m ire (k ín a iu l: m u = sem m i, v a g y is tagadás) g o n d o lá s o n is tú li, azaz n em ta g a d ó, h anem állító je lle g ű ." T év ed és len n e p ersze azt h inni, h o g y a k on cen trá ción a k ez az állapota a k o n cen trá ció k h a rü b d iszén ek k ö z e lé b e n érh ető el. M á r itt le k ell szög ezn ü n k (D o c ­ tor H o z e lk a is elé g h am ar m eg tette), h o g y az á b écé sz e rz ő je n em elfogu la tla n , és g y a k orta az a s sz o ciá ció k szk ü llája csá b ítja in k á b b . Ú g y g o n d o lja , h o g y a k o n ­ cen trá ció leg m a g a sa b b fo k á n túl csak az ju t, a k ib en testnek, szellem n ek és lé le k ­ n ek együ ttes v á g y a i van nak, és azok at v á lla ln i is tu d ja leh etőleg m in d en k ö rü lm é­ n y ek k özött. R em én yei a zon ban m in d en ek előtt an nak leh etn ek , aki m egértette, h o g y „ a z ö r ö k k é v a ló s á g b a a testen k eresztü l v ezet az ú t". A k on cen trá ción a k ezen a fo k á n a fig y e le m (és a stílus) leh et asszocia tív , e lo ld o z h a tja m agát a le x ik o n o k d efin itív fo g a lm a itó l és v ilá g k é p é tő l (lásd m é g a sszocia tív fo g a lo m a lk o tá s ), és ép p en e le g e n d ő , ha a h é tk ö zn a p o k ren d ezetlen e g y sé g é b e n tö re k szik elig a zo d n i. D e ha azt g o n d o ln á n k , h o g y ezt az á lla p otot valah a is v é g é rv é n y e se n elértü k , v a g y ha azt hin n énk, h o g y szív, léle k és érzés k ü lön is elé g sé g e s a leg m a g a sa b b ren d ű h ódítás­ ra, a k k o r m ár m e g is szűntünk h ó d ító k len n i. A h ód ítá sb a n n em áltatju k m agunkat a k izá ró la g o s választás esé ly é v e l, és soha sem m in ek n em v a p yu n k v isszavon h atat­ lanul utána, le g fe lje b b b en n e v a g y u n k - e g y pillan atra. Id é zzü k ú jra K ie rk e g a a rd -t: „N e m cs a k eg y es p illa n a tok b a n szem lélek m in d en t a e ter n o m o d o , m int Spinoza m o n d ja , hanem á llan d óan a e te r n o m o d o v a g y o k . Sokan azt h iszik, h o g y ő k is íg y van nak, ha ezt v a g y azt m e g tév e eg y esítik , v a g y k ö z v e títik ezek et az ellentéteket. Ez a zon b a n fé lr e é r té s ; m ert az ig a zi ö r ö k k é v a ló s á g n em a v a g y -v a g y m ög ött, hanem előtte v a n ." És m ost n ézzü k D o c to r H ozelk á n a k a h ód ításra alk a lm a zott K ierk eg a a rd -in terp retá ciójá t (k étség k ív ü l e rről (is) va n s z ó ) : „E b b e n az értelem b en a filo z ó fu s k ö z e li r o k o n a a prostitu áltn ak. A filo z ó fu s is b iz o n y o s érelem b en előtte v an a hódításn ak és a h ód oíá sn a k , m ás értelem b en p e d ig m ár túl va n rajta. Ő m é g n em tapasztalta azt, h o g y a h ódítás és az ellen állás k ö z ö tt feszü lő ellen tm on d ás az ig a z i m o z g a tó ru ­ g ó ja a szerelem n ek , m int az óra h a jszá lru g ó ja , v a g y is a h o g y a n ém etek h ív já k : anker. És m iv el a szerelem n ek ezt a k v in tesszen ciá já t - v é g ig já r v a a feszü ltség ív et, elju tv a a k ielég ü lésh ez a szerelem b en - a filo z ó fu s nem ism erheti, hát k ezet fog h a t a ku rtizán n al an élkü l, h o g y utána k ezet k én e m o s n ia ."

* Bódy G á b or: Elm életi kozm etika és érzékeléstan (humoresque)

296

A h ód ítá s tehát v a la m ik ép p en m in d ig (a) választás előtt van , és n em csa k h o g y n em k erü li az ellen tm on d á sok a t, h an em az ellen tm on d ás az élte tő je . A h ódítás oly a n m ű fa j, am i a m eg o ld á s n é lk ü lisé g e t e lb írja , az ellen tm on d ás m ű fa ja , a m ely ­ n ek p árh uzam osai v a ló b a n csa k „ a z id ő b e n ta lá lk o z n a k ", és ép p en ezért n em is arra v a ló, h o g y m a gá n a k b á rk it v a g y bárm it v é g é rv é n y e se n m eg szerezzen .

G O N D O L K O D O M ÉS V A G Y O K E llen tm ondásn ak itt van n ak m in d já rt az érzések , a m ely ek a v á g y k özv etlen k özv etítőik én t a já n lk ozn a k , ám a v á g y , am int k iszem elt v a g y ép p en felism erh ető tárgyáh oz k ö z e le d ik , sok szor el is m e g y m ellette. A z a z e g y re tá v o lo d ik saját v o n ­ zód ásán ak su g á rzó k ö z é p p o n tjá tó l, s eb b en a tá v olsá g b a n g y a k ra n átalakul és nem eg y sze r m e g is sem m isül. M e g sz ű n ik , d e nem ön m agában , h anem tá rg y á h oz v a ló h ű ségéb en . A v á g y ön m a g á h oz hű. A b eteljesü lt szerelm ek ezért n em tudnak szabadu ln i a g o n d o la ttó l, h o g y a m e g szerezh etőség és a m eg értés v é g le g e s b iz o n y ­ talanságát b ir to k o ljá k . A b eteljesü letlen szerelm ek ezzel szem ben az elérh etetlen ség - csakn em teljes - b izo n y o ssá g á t m on d h a tjá k m agu k én ak . „H ó d íts ( . . . ) , m eg fo g o d b á n n i; ne h ód íts, azt is m eg fo g o d b á n n i . . . " m on d ja D o c t o r H o ze lk a K ierk eg a a rd b ölcse s sé g é t a h ódítás fo g a lm a k ö rü li elm é l­ k ed ések h ez igazítva. („H á z a s o d j m eg , m eg fo g o d b á n n i; ne h á za sod j m eg , azt is m e g fo g o d b á n n i;" ) B eláthatjuk, h o g y a b eteljesü letlen szerelem m é g em lék eib en is csa k v á g y m arad, m íg a v á g y , ha b ir to k o l, tá rgyával a k k or sem lesz soha a zon os, és m é g saját tö re k v é se iv e l sem teljes m érték b en az. A m ito ló g ia szerelm ein ek szép ség es-k a la n d os b e teljesü léseib en p e d ig a k o n ce n trá ció k h a rü b d isze fe lé k ö z e le d ő em b er az, aki az ellen tétes, h a son lósá g u k b a n is k ü lö n b ö z ő n em ek eg y esü lésén ek form á t ad. A z iste­ n ek és isten n ők fu rfa n g ja és hajthatatlan v á g y a i foly tá n lé t r e jö v ő ta lá lk ozá sok a z­ tán le g tö b b s z ö r ú g y jö n n e k létre, h o g y ő k m agu k (az isteni fé r fia k és n ők ) a la k ­ ju k at oly a n n y ira m eg v á ltozta tjá k , h o g y le g fe lje b b csak v á g y a ik a t tek in tve a zon osak ön m a g u k k a l. Íg y lé n y e g i von á sa ik a t e g y id ő re elh a g y v a , c se lle l egyesü lh etn ek , ha n em is a zon osu lh atn ak k e d v e se ik k e l. H a m in d ez n em íg y len n e, a v á g y történeteit a ham is m e g o ld á s o k m e la n k óliá ja , v a g y a hit k o n o k d e r ű je tenné „é le ts z e r ű v é " a leg elszá n ta b b realisták h a g y om á n y a i szerint. A h ódítás p e d ig , ha n em tud lem on d a n i a rról, h o g y testet, szellem et és lelk et egyesítsen m a gában (lásd a k o n ce n trá ció le g fe ls ő fo k a ), és u g y a n a k k o r ezek k ü lö n ­ b ö z ő s é g é t se fe le jtse , a k k o r v é g z e te s szerelm ét a m egszü n teth etetlen ellen tm on d á s­ b a n fo g ja m egtaláln i, a m ely n ek a test csa k k erete és n em fe lo ld o z ó ja . S zellem és é rzé k teljes azon osu lásán ak, egym ásra találásának leh etetlen ség e u gyan is e g y fe lő l a szellem r e fle k tá ló h ajlam ában van , am iről m in d en b izo n n y a l m ár n em képes le m o n d a n i; m á sfe lő l abban , h o g y a m in d en k i szám ára k özv e tle n ü l és m e g fo g h a tóan je le n le v ő érzék i - k özv etlen jelen léte és lá tszóla g os b irtok olh a tósá g a ellen ére - m in d e n k o r felbon th atatlan u l e g y ed i.

A SZE LLE M C SÁ B ÍT Á S A D o c to r H o z e lk a m ég sem m u lasztja el, h o g y ne p r ó b á ljo n m eg h ódítás és csá b í­ tás k ö z ö tt k ü lö n b sé g e t tenni. A z t m o n d ja , h o g y K ierk eg a a rd a csá b ító n a p lójá t tévesen n evezte csá b ítón a k , v a g y is h o g y a n evezetes fe je z e tb e n n em a csábitó, hanem a h ó d ító n a p lójá t tárta elén k. A reflek tá lt csábítás u gyan is, ah ol a „s z e re le m ész d o lg a " , m ár n em ig a zi csábítás, h iszen a csábításban csakis az é rzék ek játszanak szerep et (és p éld a k én t p ersze M o z a r t D o n G iova n n ijá t em líti), m íg a h ódítás test, lé le k és szellem ö s sz e fo g á sa együ ttesen . És h o g y a n leh etn e az é rzék ek em b ere az, a k i m ár e g y s z e r tudta, h o g y m it csin á l? R észesü lh et-e m ég m á sféle k e g y b e n , mint am it a s z e lle m é r z é k is é g e n y ú jt? D o n Juan a b szolú t é rzék iség e tehát a le g m in ­

297

d en n a p ib b p rofa n itá s fik c ió ja , és v é g le te ssé g é b e n m egin tcsak nem m ás, m int a szellem által létreh ozott p rin c íp iu m : a k o n ce n trá ció k h a rü b d iszén ek csábítása a tiszta é r z é k is é g látszatával. A z é rzék iség pillan atain ak elv o n t v é g te le n sé g e fe lő l íg y v issza k e ll ford u ln u n k a m in d en n a p isá g a lig ren d szerezh ető p rofa n itá sa ih oz, a m e ly e k érzék , szív és tudat n eh ezen tagolh a tó eg y sé g é t h ord ozzá k . A k o n cen trá ció csá b ító szellem iségétől tá­ v o lo d v a tehát ú jra az a ssz o ciá ció k beláth ató, h étk özn a p i érzé k isé g e felé h a józu n k , a h ol a h ód ítá s já ték , a m e ly b e a kitartás é s /d e a lem on d á s leh etőség e u gy a n ú g y b ele va n ka lk u lá lva. A h ód ítá s D o c to r H o z e lk a á b é c é -jé b e n a totális u ralk odás h ely ett a pillan at m ű vészete, h ó d o lá s is e g y b e n , túl a k o n ce n trá ció fe ls ő fok á n , az érzék i zsen ialitás p ro fá n g y a k orlá sa . A h ódítás a sszociatív, lezáratlan filo z ó fiá ja k örü l (de m ás filo z ó fiá k és fik c ió k k örü l is) m in d ig ott ólá lk o d n a k a p rofa n itá sok .

E G Y R E M IT O L O G IK U S P O É T IK A ÉS H Á T TE R E D o c t o r H o z e lk a a zon ban tü relm esen, n y u g a lom m a l és n em k e v é s ön irón iá v a l k ö v e ti a h ódítás fog a lm á n a k itt-ott ö ssz e g u b a n co ló d o tt, m a jd ism ét szerteá ga zó fon a la it, s m ik ö zb e n ön m a g a és m ások m eg ism erésén ek la b irin tu saiban b o ly o n g , a h ódítás le g sze m b e tű n ő b b tu la jd on sá g a in a k , ism érv ein ek a leírása az a sszociá ciós f o g alom a lk otá s sza b á ly szerű ség ei szerin t alaku l. A za z az eredeti ötlet ú ja b b a k k a l eg észü l k i, p on tosítá sok , h ason lítások, eltérő esetek felso ro lá sa k ö v e tk e z ik , s m ire elég adat áll ren d elk ezésü n k re ah hoz, h o g y a h ódítás d e fin íc ió já t m eg a lk ossu k , az eg ész m ár e g y re k ev ésb é b iz o n y o s. És a k k or ,,da ca p o al f in e " . A h o g y a n a h ód ítá s á b é cé je v é g z ő d ik , azaz k e z d ő ­ d ik . (És íg y v a n ez a k k o r is, a m ik o r E sterházy P éter b e v e z e t ben n ü n k et a S zép iro­ d a lom b a , a szé p iro d a lo m á b é c é jé b e ). V issza k ell tehát térnünk a s zim p ozion és a b eszélg etés szabályai szerin t a k iin d u lóp on tra , m a jd v a la h ov a a k ö z e p é r e , onnan a k ö z e p e előttire, és on nan a v é g é re , on n an p e d ig eg y szerre tö b b h e ly re is vissza k ell k a n y arodn u n k . D o c t o r H o z e lk a az ily e n fa jta szerkesztési m ód ra p éld ak én t Es­ te rh á z y -E ck e rm a n n t em líti, azaz Joh ann P eter E ckerm ann t, G oeth e titkárát, a k i a T e r m e lé s i-r e g é n y 133. oldalán E sterházy P éter/m ester re g é n y é t értelm ezi, je g y z e ­ teli, „ b e l e z i" . Innét lesz aztán az el-, le- és szétágazások stílusának eckerm an n izm u s a n ev e, a m ely b en je le n tő s részt fo g la ln a k el az a la p v ető b ö lcse s sé g e k m ellett a je g y z e te k , lá b je g y z e te k , értelm ezések , k é te lk e d é se k , cá fo la to k , m a jd visszatérések az a la p v e tő b ölcse s sé g e k h e z. (A sszocia tív m á m or a k k or k ö v e tk e z ik b e, ha se a m ester, se a m ester titkára, je g y z e te lő je , é rte lm e z ő je és k om m en tá tora n em a k a r­ n ak visszatérni a b e s z é d fő tárgyára, m on d v á n , h o g y „m in e k térjen v issza ah hoz a tém áh oz, a m ivel elk ezd te, a m ik o r u g y a n ú g y élv ezi ezt, a h ol ta rt".) A m i szerzőn k és an nak eck erm a n n ja a zon b a n ren d szeresen vissza térn ek b e sz é ­ d ü k f ő v on a lá h oz, a h ódítás fo g a lm á n a k m ib en létéh ez és a m e g h ó d íta n d ó k , illetve a h ó d ító k k öréh ez. A rtisztik u s ziláltságú g o n d ola tm en eteik g on d osa n szőtt a sszociá­ ciós szöv etek . M e r t a k ö n y v n e k n em csa k a b o ly o n g ó , n yu gtalan O d ü sszeu sz a hőse, h anem P én elop é is, aki ki sem m o zd u l otth on ról, csak sző és fe lfe jt , elk észít és ú jra szétbon t. És m ire O d ü sszeu sz m e g é rk e z ik , a sze m fe d ő b e n b en n e van a szétbon tá­ sok és fe lfe jté s e k em lék e. D o c t o r H o z e lk a tan u lságkén t és fig y elm eztetésk én t Pas­ calt (és a P ascalt id é z ő E sterházyt) id é z i: „ A m ik o r v a la m ely m ű vet íru nk, le g u to l­ jára tu d ju k m eg , m iv el is k e z d jü k ." A z érzék i u ta zó csak utazása v é g é n sejti, h onnét is indult, v a g y m é g a k k o r sem . A z érzé k i u tazón ak, aki csá b ító és h ó d ító is eg y szem ély b en , nincs u tolsó h ódítása. Ez a da ca p o al fin e típusú g o n d o lk o d á s oly a n ön m a gá t m o z g a tó szerkezet, a m elyn ek lin eáris m ozgatása n em is len n e ren deltetésszerű . A /a , B /b és C /c va riá ci­ ó k (m égh a azokat esztétikai, etikai és va llá si stádiu m okn ak n ev ezzü k is - - > ) m eg­ old á sa nem A v a g y B v a g y C és n em X , hanem A és B és C v a riá ció k v á lta k ozv a és m in d ig együ tt, szerep ü k, h ely ü k és ép p en m e g lé v ő arán yaik szerint - a etern o m od o. V a g y is m egszű n t a lin eáris olv a sa tok leh etőség e. Ez a rem én ytelen , d e talán nem

298

b old o g ta la n h ely zet p ersze nem m á ról h oln a p ra alaku lt k i. A m i a hódítást illeti, útja a k eresztén y szellem iség fe lő l tagolatlan n ak (lelk in ek - K irk eg a a rd ) tekintett antik m itolog ik u s érzék iség en , m a jd m agán ak a k eresztén y ség n ek a spiritu alizált é rz é k i­ ségén k eresztü l vezetett a v a g y -v a g y -s z e r ű választás oly a n leh etetlen ség éig , a m ely ­ b en a v a g y -v a g y elem ei eg y m á stól elválaszthatatlan fik ció k k é n t álltak elő. És a k k o r m ost ism ét b e le b o n y o ló d u n k a bba, a m ib e K ierk eg a a rd és D o c to r H o ­ zelk a is b e le b o n y o ló d o t t: h ód ítá s-e a h ódítás, v a g y csábítás, v a g y netán m indkettő. N ézzü k az á b é c é t: „ A szellem szférá já b a n az asszocia tív m ám or az érzék i aspektus, s íg y a m itiku s kultúra v a lójá b a n e g y é rz é k ib b kultúra v olt, m int a m ié n k ; a k e re sz ­ tén y kultúra e g y oly a n p on tra ju tott el, a h ol m ár csak m erő absztra k cióra , á llan dó absztrahálásra k észteti az em bert, s ez m ár to v á b b csa k v issza felé fajulhat. És ez az, am i a szellem et m eg erősíti a léle k k e l és a szív v el, ille tő le g az érzé k i­ ség g el szem b en , s ez az, am i a n ő k k e l v a ló k a p csola tb a n a férfia k a t, és p ersze a fé r ­ fiak kal v a ló k a p csola tb a n a n ők et n em csábításra, h anem h ód ításra ösztök éli. E gy m itikus ku ltú rában a h ód ítá s és a csábítás k ö z ö tti k ü lö n b sé g tu la jd o n k é p p e n nem létezik. M á s a sp ek tu sból a zon ban a k ettő k ö z ö tt n a g y on is jo g o s a d is tin k ció ." E lőttünk áll tehát a kultúra rem itolog izá lá sa , a m ely b en a h ódítás v a ló b a n h ó ­ dítás, d e az se b a j, ha in k á b b csábítás len n e. A h o l az élet beláthatatlan sok fé le sé g e , a m in d en n ap iság v issza szerzik jo g a ik a t az irod a lm isá g tól és a teóriá k tól. A h o l a fik ­ ció k k örü l m eg en g ed ettek a p rofa n itá sok . A „h ó d ítá s adekvát e s z k ö z e " p e d ig a szabad a sszociá ció, a laza, k ön n y ed stílus. C sa k h og y k érd és, v issza szerezh ető-e, ami elveszett, v a g y am i m eg sem v olt. A szellem , a m ely az é rzék iség et eg y szer m ár p rin ­ cípium aként m eg k ü lön b öztette, k ép es lesz-e ön ként lem on d a n i a rról, am it esetleg id ő ­ k ö z b e n az é rzék ek től elra b olt - elh ód ított. M e r th o g y a szellem n y ilv á n v a lóa n b ir t o ­ k o ln i akar, az érzék ek et is b eleértv e. L átszólag b e h ó d o l, d e v a ló já b a n u ra lk od n i akar, d ep ressziósan kon cen trá ln i. És k érd és, h o g y k ép es len n e -e re fle x ió it oly a n n y ira k o r ­ látozni, h o g y az é r z é k isé g g e l e g y ü tt a k o n ce n trá ció fe ls ő fo k á n is tú lju sson . A d o lo g k icsit ú g y n ézn e k i, m int eg y , a szellem által en g ed ély ezett, jó v á h a g y o tt, fe lü lrő l jö v ő érzék i forra d a lom . P ersze ha m ár nin cs m ás választásunk . . . V a g y p e d ig m e g e lé g e d n é n k azzal, h o g y a k eresztén y ség től á llító la g o san ö r ö k ö lt a b sztrak ciós k é n y s z e r ; m e g o ld á s b e teljesü lés n élkü l, m íg a feltételezett m itolog ik u s k o r s z a k : b e teljesü lés m eg old á s n élkü l. A z is k érd és tov á b b á , h o g y D o c to r H ozelk a h ód ít-e v a g y csábít. A z a z a h ódítás v a g y a csábítás á b é c é jé r ő l van ez esetben s z ó ? D o c to r H o z e lk a az a fa jta k ö n n y e d stílusú csábító, aki u g y a n a k k or felk észü lt h ó d ító is. A h ó d ító p e d ig - visszau talva az e lő z ő e k r e és az érzék i u tazó le g fő b b tu la jd o n ­ ságára - a csábítást m a gá t is h ód ítók én t k ell, h o g y m eg k özelítse. S m in th og y a csá­ bítás é rzék iség e m inden h ódításn ak ellen áll, a k e tte jü k k ö z ö tt m e g lé v ő ellen tm on ­ dásos és feszü lt v is z o n y ép p en elég arra, h o g y a választás le h e tő sé g e fel se m erü l­ jö n , azaz m in d e n k o r csa k k ü lö n és e g y ü tt ford u lh assan ak elő. D o c to r H o z e lk a v ég ü l is reflek tá lt csá b ító, d e o ly a n , aki m agát adja.

„ A H Ó D ÍT Á S M E G S Z Ű N T V IL Á G I T E V É K E N Y S É G L E N N I" Ne h a g y ju k ki a h ód ítá s k ö r é b ő l a p olitik a i h ód ítá sok a t sem , h iszen kétségtelen , h o g y a zok a k on cen trá ción a k azt a típusát k ép v ise lik , a m ely ek n em n élk ü lözn ek n é­ m i érzék iség et. C sa k h og y m íg a tiszta, elv on t érzék i szám ára lá tszóla g a k ü lön ös v á ­ lik érdek telen n é, és a m in d en -p illa n a t szen tsége m egm a ra d , a d d ig a politik u s szám á­ ra k o n ce n trá ció ja k özep ette - néhán y kivételes, d ön tő pillan attól eltek in tve - álta­ lában a pillan at e g y sz e risé g e is elv eszik . A p olitik u s tö b b s z ö rö s e g y e d ib e n , és u g y a n ­ a k k or az e g y én i fö lö tt g o n d o lk o d ik . M ik ö z b e n k on cen trá l, a h ód ítá s/a h ó d ító d e p ­ ressziója m it sem v á ltozik , k ö z b e n a zon ban az e g y é n i-é rz é k i tapasztalás szabadsága elveszti jelen tőség ét. A b b a n a k orb a n , a m ely ik b en a h étk özn a p ok é rzék iség ét a p o li­ tikai h ódítás - d e in k á b b csábításnak m on dan ám - v o n zza m a gá h oz, elu ra lk od ik a d ep resszió (azaz a k o n ce n trá ció ). E k k or te rje d el a h ősk én y szer riasztó érzete és az

299

u ra lk od ju n k m in d en en e u fó riá ja . E nnek k öv e tk e z m é n y e irő l ír a 19. század első felét je lle m e z v e M u sset A század g y e r m e k é n e k vallom ásában, am it D o c to r H o ze lk a h oszszasan id é z, és e rről ír H am vas B éla is K ie rk eg a a r d Szicíliában cím ű esszéjéb en . „ Ú gy látszott, h o g y ezt m á r nem leh et fo k o z n i. A z összes n a gy érzések felsza b a d u lta k , és az összes n a gy szavakat k im on d tá k . B yron és Stendhal n y om á n oly a n em b er kezdett k ialaku ln i, aki m ár csak re n d k ív ü li pilla n a tok b a n tett k ü lö n ö s e rőfeszítések b en é r­ tette m eg , h o g y m irő l van szó. A fe lcsig á z o tt em b eri szen v ed ély oly a n k özszellem et alk otott, a m ely n a gy szavakat csinált e g y életh ez, a m ely m ár nem v o lt seh ol. Szent Ilon á n m aradt. Í g y vált az eg ész len d ü let irod a lom m á , s lett a p o lg á r szóra k ozta tója . ( . . . ) E z k öv etk ezett el a n e g y v e n e s év e k b e n , a m ik or p rop a g a n d á t csin áltak eg y h eroik u s életnek, de h érosz m ár n em v o lt se h o l.” A N a p ó le o n utáni k ort tehát (a p o sz to k k ö zö tt) a p oszth eroizm u s k orán ak n e­ vezh etn én k , a h ol is H am vas szavával, „ a h ód ítá s m egszű n t v ilá g i tev ék en y ség len ­ n i” . D e n em szűnt m e g a h ősszerep csábítása, csak a szellem iesség k on cen trá ciója h ú zód ott vissza. Íg y lett a p olitik a ku ltú rája h elyett az esztétika k u ltú rája. Ezt veti H am vas K ierk eg a a rd szem ére. És v a lószín ű leg ezért p rofa n izá lja , u rb a n izá lja D o c ­ tor H o ze lk a a k ie rk e g a a rd -i teória - e g y é b k é n t K ierk eg a a rd m en tségére legyen m on d v a - lin eárisan n em olv a sh a tó v a g y -v a g y -á t. A p oszth eroizm u sn a k u gyanis to v á b b k ell lép n ie. A szellem és a p o litik a térh ódítása k özep ette u gyan is eltűnt a h ód ítá s ig a zi értelm e, és csak a szellem e g y o ld a lú a n torz csábítása m aradt. K iveszett b e lő le lassan n em csak az érzék i zsenialitásnak az a b sztra k ciója , de az érzék i csá ­ bítás m in d en n ap isága, profa n itá sa is, azaz a k ü lön ösn ek , az érzék in ek a re fle x ió ja az általán os, a szellem i fö lö tt. A z érzék it, a k ü lön öst m ár csak n em an nyira m egh a­ ladtuk, h o g y e g y szersm in d szem e lől is tévesztettük. A szellem totális térszem lélete p éld á u l m agába olvasztotta az érzék i térszem lélet asszocia tív játékait. (A m it persze a p oszth eroik u s k o rsza k é s /v a g y a lk o tó k m in d ig ú jra fe lfe d e z n e k .) A szellem uralkodni vágyó csábításából eltűnt a hódolat. Bódy Gábor írja E lm é­ le ti k o z m e tik a és é r z é k e lé s ta n című „humoresque"-jében: „A csábító ( . . . ) a másik

felébresztett vágyában illetékes, nem a végső egyesülésben. Ehhez szignifikánsokra van szüksége, amelyekkel vágyat ébreszt és távolságot tart, övé a térkép, az ideo­ lógia, a szépség, a látvány. ( . . . ) Minden esztétikus kultúra a csábítás és a fájdalom kultúrája. Minden szépség, amely nem szolgáló odaadás, vagy reveláció szülötte, a csábítás kategóriájába esik."

A z esztétiku s kultúra teoretik u ssá ga és irod a lm isá g a , „r e g é n y m ű v e lts é g e " az, am it D o c to r H o ze lk a , de őt m e g e lő z ő e n K ierk eg a a rd és H am vas is szem besíten i akar az érzék i csábítás h étk özn a pisá g á v a l. (A z Isten talán a testbe k ö ltö zö tt.) A z érzéki csábítást d erű v el v is s z a fo g a d ó re m ito lo g ik u s kultúra A h ód ítás á b é c é je szerint a lé ­ lek v á n d orlá s tanával és k e resztén y ség g el szem b en az etru szk s z o b r o k a rcá ról le o l­ vash ató filo z ó fiá h o z állna k ö z e le b b , ah ol a halált is erotik u s aktusnak tekintették, d e /é s őszin tén féltek a h aláltól, u g y a n a k k or v á gyta k is rá, és v a lószín ű leg egyetlen alkalm at sem m ulasztottak el, h o g y a sszo ciá ció k és k on cen trá ciók ö rv é n y e ib e n h á­ n y ó d v a kísérletet ne te g y en ek m egh ód ítására. F élelm ein k et, am iket eg y szer m ár m egism ertü n k , n em h a g y ju k el. Ez lenne körülbelül Doctor Hozelka ars és vita poeticája. Féljünk hát. (If jú sá gi Lap- é s K ö n y v k ia d ó , 1986)

30Q

DOMOKOS

MÁTYÁS

AKÁRKI NEM AKÁRKIVEL Egy villámszerelem regénye versekben

A v u lk an ik u s e rő v e l fe ls z ö k ő , m in d en szem érm et és gátlást le v e tk ő z ő e n őszin te és n yersen k ö zv e tle n líra i v a llom á sn a k m an apság nin cs n a g y becsü lete irod a lm i életün k ítéletm on d óin a k a szem ében . M ú ltszá za d ia n avitt, rom an tik u s h íg le v e sn e k tartják, am it m a m ár egy szerű en nem illik a líra v e n d é g é n e k : az o lv a són a k fe ltá ­ laln i. J ólleh et an nak a hitele és létjog osu ltsá g a , am it „é lm é n y lír á n a k " m on d az esz­ tétika tu d om á n ya , elv ile g nem fü g g , s a k öltészet gya k orla tá n a k tö b b év ezred es története értelm éb en n em is fü g g ö tt soha k o r tó l és id ő tő l. O ly a n fo rm á n leg a lá b b is soha, am int azt a vers k örü li d iv a tok k reá tora i és d ik tátorai elh itetn i szeretnék, v a g y ah og y a n h iszik is elm életeik félrev ezetettjei. L e g fe lje b b m eg v a lósu lá sá n a k a m ó d ja : k ife je z é s b e li, n y elv i ruhája avu l el, a naptárral együ tt, m ár am en n yib en k ö ltő i tu catáru ról va n szó, d e a m eg élt élet h ely zetein ek áttételek n élk ü l versb e em elő ihletét, a k öltészetn ek ezt az ősi életv izét n em tu d ják eld u g a szoln i tila lm a ik ­ kal ma sem a z o k a k orszerű ség sza k értők , a k ik a v ersízlés e g y é b k é n t törv én y szerű v áltozásaiban a fe jlő d é s je le it szeretik v a slo g ik á v a l fö lfe d e z n i. B abits M ih á ly írja v a la h o l, h o g y „ a k ö ltő ig a zi h azája a saját é le te ". N os, ha eb b en az ig a zi h azában olyasm i történ ik v ele, a m iről ú g y érzi, h o g y n em lehet, m ert k ö ltő i alkata és p red estin á ciója fo ly tá n nem is tud róla m á sk ép p en beszéln i, csak azzal az é lv e b o n co lá s o s fo r r ó s á g g a l és elem i eg y sz e rű sé g g e l, a m ivel p éld áu l Catullus b eszélt versb en L esbia iránt érzett, m e g a lá zó és fe le m e lő , m éltatlan és tragikus sze n v e d é ly é rő l, a k k or a va llom á sos élm én y líra g e jz ír je a 20. század végi B udapesten u g y a n oly a n e rő v e l szak ítja át a k ö ltő b e n a gátlást, m int C aesar k o rá ­ nak R óm ájában . S őt: annál hatalm asabb erő v e l, m in él n a g y o b b a m ű fa ji b a lítélet fojtása. N em esztétikai, s v é g k é p p n em m ű fa jelm életi eszm efuttatás v o lt m in d ezzel a c é lo m ; e g y n a p jain k ban szokatlan , óm ód ia n szó k im o n d ó , s ép p en ezáltal n a g y e r­ k ö lcs i és k ö ltő i b á to rsá g ró l ta n ú sk od ó k ö ltő i v á lla lk ozá s m ai létjog osu ltsá g á n a k az elv i igazolására törek ed tem . V io la J ó z s e f 1988 nyarán n a p v ilá g ot látott, n eg y ed ik v e rsesk ön y v e k ap csán m o n d o m el m in dezt, a m ely n ek A k á r k iv e l a cím e, s n em ok nélkül em lítettem Catullus n ev ét sem (irá n y ielzók én t in k ább, m intsem m ércek én t), m ert en n ek is a m egváltás íg éretév el k e cse g te tő , de v é g ü l is a becsapás és a m eg csalatás szinte m eg sem m isítő em b eri v e re sé g é t e red m én y ező szerelm i szen v ed ély az an yaga és a tém ája. M é g h o z z á e g y váratlan, „ e g y v illá m szerelem term észet­ r a jz a ", a h og y a n a k ötet a lcím e m o n d ja , s am in ek a tra g ik om éd iá já t líra i versek sorozata b eszéli, p a n a szolja el, m intha e g y virtuális verses re g é n y b etétda ra b ja i v oln án ak , a m ely ek b en össze g y ű lik , k ö ltő i értelem b en p ersze, a lé n y e g : a feh érizzású érzé k isé g - je lz ő k , h ason la tok és m eta forá k n élk ü li - o b je k tív lírá ja , állati örö m e és szom orú sá ga , s annak a - k ív ü lá lló szám ára k om ik u s, a b en n e szen v e­ d őn ek rettentő - e v id en ciá ja , h o g y az ily en , m ár n em rem élt szen v ed ély v illá m csa ­ pása m ásk ép p en ta g iózza le azt, akit az érett fé r fik o r v é g é n e k m agán ya fo jto g a t, s talán a b ő ré n se h a g y n y o m o t a fiatal n őn ek , a k i n em ism eri u g y a n a „p o h á r v íz " elm életét, csa k élete g y a k orla tá b a n ala k ítja h ozzá a sorsát.

301

K e ll-e h a n g sú ly ozn i, h o g y a k öltészetn ek eb b en a pa rn a sszien -lírá tól látszólag a leg tá v ola b b ra eső v á ltozatában is m in d en az in ton áción , v a g y a h o g y M a lla rm é m o n d o tta : „ a s z a v a k o n " m ú lik ? V io la J ó z s e f líra i in ton á ciójá n a k , k ö ltő i ízén ek, s eg y szersm in d e v ersek sorozatában m eg é n e k e lt „v illá m s z e r e le m " szitu ációján ak az érzék eltetésére id é ze k - r ö v id ítv e — a k ötet e g y ik a la p v e r s é b ő l: „N e m v olt rajtam sem m i se / / K ih úztam m agam m int aki sorozá son v esz részt / D e m icsoda sorozá son / „ í m e az em b er fia " / / Láttam h o g y nem talál gusztustalannak / És od a álltam e lé je ú jra / h o g y le v e g y e m róla e lő s z ö r a biza lm a s trik ót (— — - ) aztán az u tolsó titkos ru ha d a ra b ot / a k ecses kis feh ér b u g y it / / zS ép v o lt / napbarnította sov á n y / S im uló / / Ú g y m entünk a sezlon fe lé / m int az első em b erp á r / / E gym ást á tö le lv e ". E zek az ösztön ösen rafin á lt s o r o k m ítikus életh ely zetek re n y ila lló k épzettársí­ tások k íséretéb en je le n íte n e k m eg e g y k ö zö n sé g e se n erotik u s h étk özn a p i pillanatot, am elyb en a tudatos irón ia és ön irón ia szin te e g y b e o lv a d az öntudatlan kom iku m m al. D e ez, ön m a gá b a n , m ég akár p a ra d icsom i á llap ot is leh etn e, G au gu in ecsetjére m éltó id ill és É den, csak ép p en n em T ahiti szigetén , h an em e g y m a g y a r k ü lv á ro s: K ispest e g y ik u tcájában , a K ise rd ő m ellett, a m etró v ég á llom á sá n a k a k özeléb en , ahol e g y cs o d a b o g á r h íréb e k ev ered ett k ö ltő h o r o s z k ó p o k k észítésév el ig y ek szik e lb olon d íta n i a h iszék en y lán yok at. C sa k h og y n em a lá n y o k h iszék en y ek , hanem a m agán yosan élő, k ü lö n c k ö ltő , aki sok m in d en t p ró b á lt m ár é le té b e n ; v o lt katona, ú jsá g író, fo to rip o rte r, k ön y v tá ros, m ű vészeti titkár, g ra fik u s, g ic c s b é r fe s tő , film ­ h ív ó, g y á rtá selők észítő, segédm u n kás, á ru m ozg a tó, fr ö c c s ö n tő , b e d o lg o z ó , tala jfú ró m unkás, m oziportá s, figu rá n s, k ézira t-e lő k é szítő , ah og y a n ez k ö n y v e b u rk o ló já n olv a sh a tó, d e e re n g e te g v á lla lk ozá s és p ró b a ellen ére (v a g y ép p en e z é rt?) m in dig az élet és az ir o d a lo m p erem ére szoru lva k ellett űznie, u g y a n csa k saját - eg y ik k o rá b b i k ötetéb en tett — va llom á sa szerin t „ e g y ik ela g g o tt szóra k ozá sá t: u jja t húzni a s o rssa l", és „ a v ilá g szű rőp a p írjá n a k tekin ten ie m a g á t". — „N e m k e g y e lté k az istenek - írta róla V io la k ö ltő i alkatát, term észetét bem u tató rem ek jellem zéséb en pályatársa, Lator L ászló, a N e m o n d j le s em m irő l cím ű a n tológ ia h asábjain , 1974b en - . . .a v e rse iv e l s e h o g y sem akart szeren cséje le n n i." M ással sem , tehetné h ozzá a siker és a szeren cse k özn a p i p a ram éterei szerint g o n d o lk o d ó , g yak orlatias észjárású elm e. D eh át itt k öltészeten b elü l, a n eg y v en es év ek k ö z e p é tő l, am ióta le g a lá b b is kim utathatóan - v erset ír, s k öltészeten k ív ü l - m o n d ja m azt, h o g y am ióta é l? - v a ló d i szeren csétlen ség ről, s ő t: szeren csétlen ségek soroza tá ról van szó (a „sz ű rő p a p ír"-h a s o n la tn a k , h o g y tu d n iillik m it szűr ki a v ilá g b ó l és a k ö ltő igazi h a zá já b ó l — az é letéb ől, ez a d ja m e g az ig a zi és b a ljó s jelen tését), am inek az ü téseit és csapásait - L ator L ászló rem ek je lle m zé sé v e l szólva - e g y „ije s z tő e n ő s z in te " és „id é tle n k a m a sz " re g isztrá lja v erseib en , s m ik ö zb e n csak u gyan „u jja t húz a so rssa l", az élete terh eiv el b ir k ó z ó k ö ltő b e n tagadhatatlanul va n „v a la m i k a lib á n szerű ". S van b en n e v a lam i ő slé n y h iszék en y ség , vad em b ern a ivitá s, am i a v ersek fü z é ­ r é b ő l k ir a jz o ló d ó történ etben is létreh ozza a tra g ik om éd iá t. A k ötet D o s z to je v s z k ij­ b ő l m erített m o ttó já v a l az ő v ersb e li alakm ása v a llja m eg nyíltan, h o g y „ ő m ég csak nem is á lm od ott v o ln a a rról, h o g y neki v a la m ik or v a la m ely n ő azt m on d h a s­ sa : » s z e r e tle k « "; ezért éri őt, a zon az id ézett v ersb en m eg én ek elt sezlon on , a p a ra d icsom i pillan at csalfa káprázatában eg y fa jta eg ziszten ciá lis és esszen ciális m eg ren d ü lés - a m egv a lósu ln i látszó esztelen rem én y - v illám csapása. M íg ellen ­ ben e v e rsek b en n evesin cs lá n y e lv e : „n e m adni és n em vá rn i tö b b e t sen kitől, / m int am en n yit a szex ön m a g á b a n k ö v e te l" , s rezzen éstelen ü l és ö n z ő n fa k ép n él is h a g y ja a k öltőt, aki ú g y v ise lk e d ik , „m in t valam i őrü lt k is p a p ", és k ü lfö ld ö n élő, k o rá b b i sz eretőjéh ez d isszidál. K é p z e ljü k el, h o g y K a rth á g ó k irá ly n ő je , D id o , h id e g fe jje l letép i A eneast, G rä tch en e ld o b ja Faustot, m int e g y k ifacsart citr o m o t; a h a g y om á n y os nem i szere­ p ek cse ré je , a va llom á s k ö ltő i értelem ben gátlástalan, s elsősorb a n a k ö ltő t k isz o l­ gá lta tó n yíltsága folytá n en nek a b a n á lisan és tra g ik om ik u san ősi esem én y történ et­ n ek k ettős h old u d v a rt, k ettős aurát k ö lc s ö n ö z , am ely a párzás állati b o ld o g s á g á t,

302

ép p en az e g y o ld a lú és viszon za tla n szerelm i érzés és rem én y k ed és k öv etk eztéb en b eleá g y a zza az em b ert a szeretk ezés k ö z b e n is k ín z ó létk érd ések m ela n k óliá já b a . A rosszu l szeretett, m ert nem szerelem m el szeretett k ö ltő szerelm i szom orú sága fo ly to n átolva d a Lét m egoldh atatlan ságán ak a tudata m iatt érzett szom orú sá g b a . A m aga eg y sze rű sé g é b e n is sz o ro n g a tó p é ld á ja en n ek a k ötet cím a d ó v erse, a m ely ­ n ek k e resetlen ség éh ez: az em bert k iszolg á lta tó gyá m olta la n sá g m eg v a llá sá h oz k é ­ pest a latin k ö ltő k tá rg y ila g ossá g a is á ln a iv rafin ériá n a k tű n het: „ . . . a já ték lela s­ sult m egállt / m ár észleln i tudnál és m e g je g y e z te d / szinte k u n c o g ó n : ,H o g y v er a s z ív e d !' / / V a lób a n ú g y v e rt kalapált m int / az an yám é a m ik o r h a ld o k o lt / talán azért m ert n a g y o n akartam / fa rk a séh ség fo r g ó s z e le fo rg a to tt / és fá jt h o g y nem tudtam b e lé d h a to ln i". A m a gya r lírá b a n tá jé k o zo tta b b o lv a s ó b iztosa n m e g é rzi m a jd , h o g y e leírás igazságán ak a v íz je le ott va n ab b a n a k ései J ó z s e f A ttila -v ersb en is, h o g y „ a k i él, m in d -m in d g y e rm e k / és a n y a ölb e v á g y " ; d e azt csak V io la J ó z s e f versei ism e rő i­ n ek szűk k ö re v eh eti észre, h o g y d öb b en etes m ó d o n ép p en an yja halálának a p e r­ cét írta le u g y a n ily en szen vtelen n ek tetsző, d erm esztő tá rg y ila g ossá g g a l, j ó tíz eszten d ővel k orá b b a n . A z o n a n a p on cím ű v erséb en a k ö ltő . S zerelem v á g y és szeretetvágy elem entáris ere jű összetartozásán ak és tragiku s k ielég ü lh etetlen ség én ek olya n o b je k tív k ife je z ő d é s e ez a sorsszerű ism étlőd és V io la J ó z s e f versein ek a v ilá ­ gában , a m ely n ek a k ö ltő is le g fe lje b b eszk öze csupán. „ M ily e n h á tb orzon g a tó h an glem ez a szerelem - írta le g e ls ő k ötetén ek , a K u ty a s z o r ító nak le g e ls ő v e rsé ­ ben, v a la m ik or a p á ly a k ezd etén V io la J ózsef. — A k ik o p o tt ba rá zd á b a n m in d ig u gyanarra / a n óta töred ék re v á lt v issza a tű / tű / rh etetlen ü l". A k i e g y v é g té b e n olva ssa el e kis k ötet v erseit (s e g y ik rejtett erén y e en n ek a lírán ak, h o g y erőltetés n élk ü l, e g y ü ltő h ely b en el leh et olv a sn i, p e d ig n em a tém a „p ik a n té r iá ja " teszi olv a sm á n y o ssá ), n em ig en ju th at m ás k öv etk eztetésre, m in th og y m ég e g y ily e n „v illá m s z e r e le m " állati eu fóriá já b a n is az iga zá n tű rh etet­ len elem , a gyóg y íth a ta tla n seb o k o z ó ja - a v á g y m egalázása, a vá g y á b a n m eg a lá ­ zott em b erm éltósá g szég y en e. A k á rk i n em leh et a k á rk iv el b o ld o g , ha „ a k k o r sza k í­ tasz velü n k / a m ik or m é g éh ezü n k r á d ", s ép p en ezért o ly k ön n y ű azt k ép zeln i, h o g y „h a v elem m arad / ő lett v o ln a az ig a z i". N o d e, ép p en ez a „ r é g i n óta ” ism étlőd ik szá zszor is a k e rítő a lk a lom á lom szerű e n váratlan, de ham is csod á já b a n . D e ez a ban ális és ö r ö k és term észetesen o ly h iá b a v a ló tanulság en n ek a „v illá m ­ szerelem " csa p d á já b a esett k ö ltő n e k a „ g ö c s ö r t ö s , tü sk é s-g u b a n co s" (Lator László jellem zése) v erseib e m ártva, k ö ltő i értelem b en szokatlan u l eredeti varázst — m e g ­ ren dülést - áraszt, m ert n em csak azt p éld á zza , h o g y a n h um anizál ez a fá jd a lo m e g y k a lib á n i term észetet, d e azt is, h o g y ez a n yersen, du rván, az an im ális reflex ek őszin teség év el k ife je z e tt tapasztalat, m ik ö zb e n spiritu a lizá lód n i k ép es, m ár r é g nem csak a szerelem ről szól. A n élk ü l h o g y a váltás a v e rs e k szöv etéb en tetten érh ető v oln a , eg y szerre csak a m eta fizik a csilla g tá v o lá b ó l m utatja a k ötet az elárvu lt sezlon t, az ab la k ü v eg én tü k rö z ő d ő , ü res D e rk o v its utcát, az elm ú lott id őt, s az e l­ h a gyott k ö ltő t, aki v a la m ifé le ön tu d a tla n -véletlen „p o s z tm o d e r n " m éla b ú v a l á lla p ít­ ja m eg a v é g é n , „ ( a vesztés szom orú / és b iztos tu d a tá b a n ): Paris m eg én, / / m i nem tartozu n k e g y s ú ly c s o p o r tb a ". - H o g y az életn ek e beh ozhatatlan h e n d ik e p jé ­ ért a v ersek nem adn ak k á rp ótlá st? D eh át nem is azért ír ó d ta k ! (S zép irod a lm i, 1988)

303

Egy Jelenkor-szám utószava Lengyel Balázs és Huszár Tibor után nekem is az a tisztesség jutott, hogy Csordás Gábor fölkérésére egy Jelenkor-számot szerkeszthettem. Tu­ dom, hogy ez a lehetőség egy kicsit nekem a hic Rhodus, hic salta, hiszen 15 éve nem csinálok lapot. Kérem az olvasót, hogy az alábbi szavakat vegye mentségnek. A szerkesztés folyamat, hosszú, szívós, alázatos munka. Ebből a folya­ matból egy pillanatot szakít ki ez a szám, és nem érzékeltetheti ama szívós, alázatos munkát. Egy számban nem tűnhet elő a szerkesztő képzelete, nem lehetnek ott kedves szerzői mindannyian. Az alkalom és a lehetőség szűkös­ sége méri ki cselekvése pályáját. E mentegetőző mondatokban is már túl sok­ szor bukkan elő a szerkesztő neve. Pedig az igazi szerkesztő rejtekező egyé­ niség, aki nem nyomhatja rá bélyegét egy irodalmi folyóiratra, neki nem kell hivalkodón látszania. Ha a szerkesztő ízlése van egy lapon bélyegül, akkor az csonka lap lesz, mert bármennyire is széles a láthatára, az irodalom gaz­ dagságához képest igen alacsonyka az. A szerkesztő akkor jó sáfára ennek a gazdagságnak, ha hagyja érvényesülni, és nem tolakszik eléje teóriáival. A gondolatnak, szépnek más-más útjai vannak, és ezeknek az utaknak a tá­ gasságát nem torlaszolhatja el semmi önmegvalósítási hajlam, bármilyen csábító is a szerkesztő számára a mindenhatóság szerepe. E Jelenkor-számban ízlés és gondolkodás ellentett változataival talál­ kozhat az olvasó; a fönti szándék eredménye ez. A szerzők közt vannak az összeállító kedves szerzői (az alkalom miatt szűkös számmal), néhány kedves tanítványa a sok közül, és az erre a pilla­ natra közös gondolkodásra hívottak. Föltűnő talán, hogy a tanulmány és az esszé, tehát az irodalom gondolkodó műfaja túlsúlyban van. Ennek szándé­ kosságát nem tagadja az összeállító. A kuriozitásra törő publicisztika korá­ ban az időtállóbb, hiánynak érzett gondolati műfajt érezte fontosabbnak. Az alkalmi szerkesztő megköszöni a lehetőséget, és az olvasó figyelmét kéri. ILIA MIHÁLY

304