Jegyzőkönyvvezetési előgyakorlat
Összeállította: Veres Gabriella
Nyíregyháza 2012
Nyelvhelyességi gyakorlatok
Alapvető követelmény, hogy a jegyzőkönyvvezető jó helyesíró legyen, ismerje a magyar nyelv szabályait, emellett az átlagosnál jobb stilisztikai készséggel rendelkezzen. Ezeknek a képességeknek, készségeknek a fejlesztése történhet a nyelvi, nyelvhelyességi feladatokkal. 1. Gyűjtsön szinonimákat! Ennek a feladatnak a célja a szókincsbővítés, de egyúttal lehetőséget ad összeállítani az áthidaló kifejezések gyűjteményét, amelyet a tanulók készítésekor használhatnak. Kiadhatjuk a feladatot úgy is, hogy előre jelentésbeli, hangulati, fokozati stb. összefüggés legyen a szavak között, utólag is, amikor a tanulók felolvassák megoldásaikat.
arra is, hogy elkezdjük majd a jegyzőkönyvek meghatározzuk, milyen de ezt megbeszélhetjük
megy, ..... elmond, ..... elad, ..... azonnal, ..... megnyerő, ..... tájékoztat, ..... hibás, ..... stb. 2. Egészítse ki! Az állandó határozók helyes használatának gyakorlására alkalmas ez a feladat: egészítsük ki a megfelelő vonzatokkal a szavakat és gyűjtsünk még hasonlókat! aggódik ..... bízik ..... bizalmatlan ..... büszke .....
figyelembe ..... gondoskodik ..... hűséges ..... tisztában van .....
gondolkodik ..... hatályba ..... ragaszkodik ..... védekezik .....
3. Találja ki a jelentését! Néhány jelentéssűrítő szóösszetételt körülírtunk, helyettesítse őket a megfelelő összetett szóval! (Lényeglátó és tömörítő képesség fejlesztése.) Fémpánttal a fejre helyezhető hallgatókészülék ......................... Fülbe helyezhető apró hallgatókészülék ......................... Lábszárközépig érő nadrág, melyet csizmába dugva viselnek ......................... Olyan személy, aki előszeretettel gyűjti a híreket, s adja is tovább ....................... Egybeszabott, hosszú ujjú, nadrágos ruhadarab ......................... Táskához hasonló alakú és nagyságú rádió ......................... Munkára fordított idő ......................... Boréhoz hasonló ízű ......................... Lakásért fizetett bér .........................
2
4. Keressen minél több elő- és utótagot a szavakhoz! Például: eszmény fény arc helyzet város
— — — — —
kép
— — — — —
mutató zavar regény ernyő magnó stb.
Tető, hír, írás, pénz, áru stb. 5. Mondja meg a következő idegen szavak magyar jelentését! monumentális alternatív szuverén objektív monetáris inkasszál
diszkont pluralizmus szubjektív kooperáció datál frakció
6. Oldja fel a rövidítéseket, mozaikszavakat! ÁVÜ MÚOSZ MSZOSZ MTA
MNB KDNP MTI MTV
KRESZ ENSZ MÁV APEH
7. Írja le a következő jelzős szószerkezetek ellentéteit! Száraz idő Száraz stílus Száraz bőr Száraz kenyér Száraz ember Száraz malom Száraz ruha Száraz bor
.............................. .............................. .............................. .............................. .............................. .............................. .............................. ..............................
8. Helyettesítse a mondatok kötőszavait más kötőszavakkal! Megsütöttem a tortát, noha sok dolgom volt. Mind a cipőm, mind a ruhám drága volt. Kirándulni akartam menni, azonban esni kezdett.
3
9. Fogalmazzon egy-egy mondatot a következő szavakkal! A hangalak – jelentés összefüggés és a jelentéskülönbségek fontosságának beláttatására alkalmas ez a feladat. áru egyenlőre egyhangúan élenjáró fáradság
-
árú egyelőre egyhangúlag élen járó fáradtság
helység híres interpellál íztelen másolat
-
helyiség hírhedt interpretál ízetlen másodlat
10. Javítsa ki a képzavart! Beledőlt a csávába. Túljutottak a munka oroszlánrészén. Majd csak zöld ágra jut ő is. Figyelmeztettem, hogy megüti a lábát.Fogához veri a krajcárt. Túlságosan hosszú lére hagyta a mondandóját. Nem szabad félkézről vennie a betegségét. Nehéz fába vágta a fejszéjét. Nem enged a 21-ből. 11. Javítsa ki a következő mondatok terpeszkedő kifejezéseit! Köteles intézkedni a kár megállapítása iránt. A tervező nyilatkozott a szabályszerű működés tekintetében. Az igazolás csak a következő feltételek mellett adható ki. Hűtlenség miatt váddal illette. A vezetőség részéről már történt intézkedés. Döntésüket megfontolás tárgyává tesszük. 12. Pótolja a hiányzó írásjeleket a szövegben! A kijelentő mondat végére pontot a kérdő mondat végére kérdőjelet a felkiáltó a felszólító és az óhajtó mondat végére felkiáltó jelet teszünk az összetett mondat tagmondatait vesszővel bizonyos esetekben kettősponttal pontosvesszővel gondolatjelekkel választjuk el egymástól az alárendelt mondat végére a főmondat jellegének a mellérendelt összetett mondat végére pedig az utolsó tagmondat jellegének megfelelő írásjel kerül. 13. Szüntesse meg a fogalmazás egyhangúságát! Még mindenütt sötétség és csönd van. A víz nyugalomban van. Egy ember van csak a parton, horgászbot van a kezében. Hideg van, mert ilyenkor hajnalban még harmat és nedvesség van a füveken. A horgász előtt a végtelen víztükör van, jobbra van a nádas. Abban van a halak tanyája. Onnan lehet várni őket, ha már nem lesz olyan sűrű a sötétség. De most még nincs kapás, csak remény, hogy később jó lesz a fogás.
4
14. Szólás- és közmondás-hívogató! A megadott szavakhoz gyűjtsön minél több szólást vagy közmondást, amely tartalmazza az alapszót, és sztenografálja is! Például: FEJ: Töri a fejét. Fején találta a szeget. Fej-fej mellett haladnak. Fejjel megy a falnak. A fejéhez verték a liszteszsákot (vagyis megőszült). A fejére nő. A fejemet teszem rá. Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! Kutya, macska, víz, zsák, szív, stb. 15. A tagolatlan alapmondatot tördelje szavakra és alkosson mondatokat! Kiazahíreskortársfestő? Apapírcsúszdánérkezettaraktárba. Nelőjerrebolondembervanittlátod. 16. Mit jelent a szó és mely tulajdonnévből származik? Boszton, zserbó, manzárd, panama, jéger, stb. 17. Kétféleképpen lehet központozni a következő szövegeket. Próbálja ki! „A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem.” (Az esztergomi érsek Bánk bánhoz írt levelében fellelhető, klasszikussá vált mondat.)
Felhasznált irodalom: Hernádi Sándor: Szópárbaj Helyesen, szépen magyarul Helyesírási önképző Észtekergető Szende - Szabolcs: Helyesírás lépésről-lépésre
5
Címadási gyakorlatok A cím: Szellemi alkotásnak a tartalomra utaló rövid megjelölése. A cím legyen rövid, találó, utaljon a tartalomra, de legyen figyelemfelkeltő is. Természetesen más címet adunk irodalmi, tudományos, népszerűsítő cikkeknek, egyrészt témájukból következően, másrészt attól függően, milyen profilú, stílusú újságban, folyóiratban stb. kívánjuk megjelentetni. Adjunk a cikkeknek több címet, és beszéljük meg, milyen újságban jelenhetne meg. Adjon címet a cikkeknek! 1. “Bár már sok ezer éve halott, elmondható, hogy a jelek szerint csöppet sem rajong a látogatókért. Tut-Anch-Amon (Tutenkámen) fáraóról van szó, akinek sírját századunk húszas éveiben fedezték fel, és akinek megtalálói - állítólag - különféle rémes halállal vettek búcsút a földi léttől. Bár a “fáraó átkát” tudományos kutatások nem erősítették meg, a mostani események ennél sokkal egyértelműbbek. A fáraó sírboltját ugyanis 1991-ben be kellett zárni. Kiderült, hogy nem bírja el a napi háromezer(!) látogatót. A sírbolt felbecsülhetetlen értékű, háromezer éves falfestményei kifakultak, sok helyütt sötét folt jelent meg rajtuk. Kiderült, hogy inkább a turisták átkától kell tartani, mintsem a fáraóétól: a napi több ezer ember kilégzése tönkre teszi a sírbolt mikroklímáját. A restaurálás után napi néhány százra korlátozzák a látogatók számát.” 2. "Ujjal nem szabad belenyúlni, ostyát osztogatnak, azt lehet belemártani a világ első csokoládémúzeumának szökőkútjába, amelyben természetesen nem víz, hanem 200 kiló langyos csokoládé bugyborékol. A kölni Stollwerck gyár birtokosa, Hans Imhoff 53 millió márkát áldozott a Rajna-parti, tengeri torpedót formázó épületre és tárgyaira. A hét végén megnyílt múzeum a kakaóültetvénytől kezdve az árusító automatákon át a csokoládékülönlegességekig mindent bemutat, amit érdemes tudni a csokoládéról. A különleges tárgyak közé tartozik például egy gramofon, amelyen csokoládélemezt lehet lejátszani." 3. "Szekrényben lévő ruháinkat többféle módon védhetjük meg. Az egyik: kisebb fedeles dobozokat töltsünk meg faszénnel, és a dobozok tetejét lyukasszuk ki, így tegyük a szekrény aljára. A faszén magába szívja a nedvességet. A másik: néhány krétarudat összekötve akasszunk fel a szekrényben úgy, hogy ne érjenek a ruhákhoz. A molyok ellen a molyirtón kívül tegyünk a gyapjúkabátok zsebébe néhány szem szegfűszeget, a kisebb gyapjúholmit pedig csomagoljuk alufóliába." 4. “Ma már a szakemberek körében is terjed az a nézet, hogy a fejlődő országoknak nem feltétlenül a legfejlettebb technikára van szükségük. E felismerés jegyében született meg a lábbal hajtható vízemelő szerkezet ötlete, melyet a Fülöp-szigeteken hoztak forgalomba. A szivattyú majdnem minden eleme bambuszból készült. Percenként százötven liter vizet lehet segítségével három méter magasba “pedálozni”, viszonylag csekély fáradsággal. S ami legalább ilyen fontos, a gép mindössze harminc dollárba kerül.” 5. "Három huszonéves bolgár fiatalasszony - páratlan merészséggel - labdarúgó játékvezetőnek jelentkezett. Mi több, számos férfikollégájuknál jobb eredménnyel le is vizsgáztak. Így ők adták fel a leckét a Játékvezetői Testület vezetőinek, akik szerint valóságos forradalom kellene ahhoz, hogy a futball férfi-centrikus világában egy nő akarjon kordában tartani 22 mindenre elszánt fickót."
6
Címadási gyakorlat 6. "John Massis a világ legerősebb fogú embere. Helikopter felszállást akadályozott meg, elvontatott egy 140 tonnás vasúti kocsit, úgy, hogy a drótkötél végébe beleharapott és csupán a fogai erejében bízott. Négy éve 230 kilót emelt fel ilyen módon, tizenöt centiméter magasra." 7. "Negyvenegy német iskolában dohányzásellenes tantárgyat vezettek be. Az órákat orvosok tartják négy héten át a tizenhárom éves korosztálynak, mert ők a leghajlamosabbak arra, hogy dohányozni kezdjenek. A tananyagban előadások szerepelnek, videofilmek a nikotin és a kátrány káros hatásáról, viták az utánzási hajlamról, a dohányzás megítéléséről. Az orvosok fel szeretnék mérni, hogy a tantárgy hatására hány tanuló állt ellen a dohányzás csábításának." 8. "A közhiedelem szerint Pompeit időszámításunk 79. évében lávaömlés pusztította el. Állítólag a megkeményedett lávaréteg konzerválta a lakóházakat, villákat, középületeket, az áldozatok holttestét is. Ez azonban nem így van! Már a 63. évben földrengés pusztította a várost, és a lakosság még az újjáépítésen fáradozott, amikor a Vezúv 79. évi kitörésének mérges gázai megölték Pompei kb. kétezer polgárát, azokat, akik nem menekültek el idejében. Az áldozatok testét a vulkáni hamu konzerválta." 9. "Aki nehezen tud megjegyezni nevet vagy telefonszámot, annak a rövid távú memóriáját kell fejlesztenie. Az erlangeni egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy a rágógumi használata - miként az ujjal való ideges dobolás is - javítja a koncentrálóképességet, a memóriát. A rágás ugyanis az agykéreg mozgató sejtjeit aktivizálja, így javul az agy oxigénellátása és működése." 10. "Koronázási jelvényeink Európa egyik legépebben megmaradt középkori együttese. Ez a megkülönböztetett tiszteletnek köszönhető, amellyel az egész nemzet évszázadokon át a koronát és a többi jelvényt: a jogart, a palástot, az országalmát és a kardot körülvette. A koronázási jelvények a magyar történelemben különös jelentőségre tettek szert. A közvélemény csak akkor tekintette valóban érvényesnek a koronázást, legitimnek az uralkodót, ha a hagyományosan használt jelvényeket állította az államiság középpontjába. A jelvényeket ugyanis az államalapító Szent István király örökségének tartották és tartják." 11. "Aki úszni tanul, biztosan tamáskodva fogadná, hogy van a világon egy olyan tenger, amelynek a vizében holtbiztos, hogy nem süllyedne el. Pedig ez csak egy az Izrael és Jordánia határán fekvő Holt-tenger sok-sok csodája közül. Történelmi emlékekben, régészeti leletekben, szépségekben is gazdag ez a táj." 12. "Kézfogás alkalmával először a nő nyújtja a kezét vagy az idősebb, a magasabb rangú. A nevét viszont az mondja elsőnek, akinek kezet nyújtottak. A kézfogás legyen határozott, de nem ujjpercropogtató. A kesztyűt le kell venni, legfeljebb a leheletvékony estélyi vagy nyári kesztyű maradhat." 13. "Múzeumokban sokan csodálkoznak a rövid ágyak, a kisméretű páncélöltözetek láttán. Ekkorák voltak az elődök? Nos, 1880-ban 165 centiméter volt az átlagmagasság. 1972-ben már 172. Egy mai gyerek átlagosan 2 centiméterrel növi túl a szüleit. A városlakók magasabbak, mint a falusiak, a sivatagban és a sarkokon élő nagyobbak, mint a mérsékelt égövi emberek. A miértre még nincs válasz." 14. "A számítógép képernyője előtt végzett többórás munka megerőlteti a szemet. Aki hosszabb időt tölt számítógép előtt, jól teszi, ha sokat pislog, mert így fokozódik a szem nedvességtartalma, s ez mérsékli a szem megerőltetését. Hasznos lehet az is, ha a számítógéppel dolgozó időnként lehunyja a szemét."
7
Címadási gyakorlat Találjon ki történetet az alábbi címek alapján! 1. Rovarszerű robotok 2. Figurák a kazettában 3. Kit szeretnek a cápák? 4. A világ legkisebb lovai 5. Coca-cola a Vörös téren 6. Iszákos méhek 7. Mutasd a kezed, megmondom, ki vagy ! 8. Csipkés, fodros, rojtos 9. Fényűző fészkek 10. Feleségfalazó 11. A tizennegyedik vendég
8
Kulcsszó keresése
Kulcsszó keresése Ez a feladat hasonló a címadáshoz, azzal a különbséggel, hogy a kulcsszó a szövegben megtalálható. A kulcsszó a szövegben a legkisebb olyan értelmes egység, amely megjelöli a teljes szöveg vagy a bekezdés mondanivalójának lényegét. Lehet egyetlen szó, összetett szó, szókapcsolat. Elhelyezkedhet a szöveg elején, közepén vagy végén. Keresse meg a kulcsszót! 1. “A vízjel onnan kapta a nevét, hogy vízbe áztatott papíron látható marad, ha valódi. A hamis vízjel a vízbe áztatott papírról ugyanis eltűnik. Az írópapírok többsége ma is tartalmaz vízjelet. Az iskolai füzetek lapjait fény felé fordítva gyakran fedezhetjük föl rajtuk a Fűzfői Papírgyár vitorlás hajóit, a Diósgyőri Papírgyár cserfaágát vagy egyéb gyárak rajzolatait.” 2. “A tenyéren látható vonalak, jelek nem a véletlen művei. Több ezer éve bizonyított tény, hogy legbensőbb, sokszor még általunk sem ismert, vagy be nem vallott, netán elleplezett intimitásaink ott rejtőznek a tenyerünkön, amelyek a tenyér-jellemrajz segítségével kimutathatók.” 3. “A repülés történetében és jelenében igen sok, a szokásostól eltérő, gyakran meghökkentő külsejű repülőgépet ismerünk. Az emberek fantáziáját különösen megmozgatja az azonosítatlan repülő eszközök léte, időnkénti tömeges megjelenése. Valójában az UFO-eseteknek vélt észlelések többsége jól meghatározható légköri-fizikai jelenségekre vezethetők vissza.” 4. “Az embernek ez a mozdulata a tetszés, a meglepő és jóleső élmény szülte érzés hangos kifejezésére szolgál. A tetszésnyilvánítás e módja az emberiség történetével egyidős. Az ókori Rómában háromféle tapsot különböztettek meg a színházi előadások, szónoklatok nagysága szerint: kis tetszés: ujjcsattintás, nagyobb siker: jobb kéz ujjaival bal tenyérbe csapkodás, legnagyobb siker: mindkét tenyér összecsapása.” 5. “Oslo környékén katonák szállásaként szolgál az az épületegyüttes, melynek 4 kapuja van, minden évszakra egy. Tizenkét kéménye, ahány hónap van az évben, 52 szobája, amely a hetek számával azonos. Minden napra jut egy ablak a 365-ből. Valamennyi ablak 24 részre van osztva, amely a napi óraszámot jelképezi. Ez a világ legfurcsább kaszárnyája.” 6. “Sokak közkedvelt eledele a gomba, amit szinte egész évben beszerezhetünk. Akik azonban nem ragaszkodnak a frissen szedett alapanyaghoz, egy-egy gombaszezonban nagyobb mennyiséget vásárolva, azt tartósítva, egész idényre biztosíthatják a család gombaszükségletét. A gombatartósítás egyik legegyszerűbb és legrégibb módja a sózás. Arra azonban ügyelni kell, hogy csak teljesen egészséges gombát szabad így tartósítani.” 7. “Az 1700 négyzetméternyi vászon - a hátára vasalt üvegszálas japán anyaggal - négy tonnát nyom. Nem csoda, ha szigorú kezelési, tárolási szabályok vonatkoznak rá. No, persze, nem az üres vásznat kell ily módon védeni, sokkal inkább a látványt, amely a hatalmas vászonról tárul elénk: Feszty Árpád Körképe: A magyarok bejövetele.” 8. “Tudományosan bizonyított, hogy a csók éltet. Tulajdonképpen érzelmi jelbeszéd ez: a gyengédség, a rokonszenv, a szerelem kifejezője. Minden hiedelemmel ellentétben még egészséges is, mivel csókolózáskor a szervezet olyan kémiai anyagot állít elő, ami erősíti az immunrendszert. Ezenkívül egy szenvedélyes csók több kalóriát fogyaszt, mint 15 pernyi úszás vagy hegymászás. Még egy érv mellette: ránctalanít, ugyanis 29 arcizmunkat mozgatja meg (a nevetés csak tizenhetet). Így lehet ránctalanítani és egészségesen élni olcsón és élvezettel.” 9
Kulcsszó keresése 9. “Mivel az árvíz sok ezer négyzetkilométer trópusi esőerdőt elárasztott, szokatlan új iparág jött létre Brazíliában: a víz alatti fakitermelés. A hátukon oxigénpalackot viselő favágók ötven méter mélységbe is lemerülnek. Nem kell attól tartaniuk, hogy rájuk dől a fa, mivel azok a víz alatt "felfelé zuhannak". A fatörzseket ezután fűrésztelepekre úsztatják. Azért a vízi favágásnak is van veszélye: 1990-ben az egyik favágót piranha harapta meg, ez a kicsi, de annál veszedelmesebb ragadozó halfajta.” 10.“A világ hét csodája az ókorban készült hét legcsodálatosabb és leghatalmasabb művészi alkotás összefoglaló neve. Ezek: az egyiptomi piramisok, a Nagy Sándor által épített világítótorony, Apollón napisten 34 m magas szobra, egy görög mauzóleum, a babiloni függőkert, Artemisz vadászisten temploma és Pheidiász Zeuszt ábrázoló alkotása.” 11.“Először kitalálták a kereket, majd variálni kezdték a dolgot. Egymás mellé tették, ez lett a kordé. Összeszedtek négyet, ez lett a kocsi. 1817-ben egy német erdőmester elunta a gyalogos erdőkerülést, és bajára gyógyírként feltalált egy járgányt: egymás mögé szerkesztett két kereket. Így született meg a drótszamár, vagyis a kerékpár.” Írjon cikket a következő kulcsszavak alapján! 1. Stracciatella 2. Jégember 3.
“Spártai” óvodás
4. Vízicross-verseny 5. Óriástojás 6. Pótkérdés
10
Tételmondat keresése A tételmondat az adott írásmű központi gondolatát fejezi ki. A kulcsszóhoz hasonlóan állhat a bekezdés vagy a szakasz elején, közepén vagy végén. Mindhárom esetben más-más funkciót tölt be. Ha a bekezdés elején áll a tételmondat, megjelöli a központi gondolatot, elindítja a mondanivalót. A további mondatok kifejtik, részletezik vagy alátámasztják a tételmondat megállapítását. A bekezdés közepén álló tételmondat mintegy összefoglalja az addig elhangzottakat, leírtakat, de tartalmaz valami olyan új információt, amellyel továbblendíti, továbbviszi a gondolatot. A bekezdés végén álló tételmondat összefoglalja a szakaszban részletezett gondolatokat, mintegy megerősítve a mondanivaló fontosságát.
Keresse meg a tételmondatot! 1. “A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat. Egyáltalán nem vagytok hasonlóak a rózsámhoz - mondta nekik. Ti még nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. Ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon. .... Azzal visszament a rókához. Isten veled mondta. Isten veled mondta a róka. Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.” (Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg) 2. “A téli tücsök szomorúan üldögélt az ablakpárkányon. Igazán nem is tudta, hogy mitől szomorú, csak szomorú volt, és nem volt semmihez kedve. Még az írógépet is kikerülte, annyira szomorú volt, mikor felugrott az ablakpárkányra, még az írógép billentyűjét lenyomni sem volt kedve. Ült szemben a fehér világgal, a behavazott háztetőkkel, ágakkal, villanydróttal, csak ült szemben, és nagyokat sóhajtott. Nem tudott beletörődni, hogy téli tücsök lett, magányos téli tücsök. Mikor már eleget sóhajtozott, törni kezdte a fejét, hogy mit csináljon. - Mit csináljak, hogy ne legyek szomorú? Mit is csináljak? ... Mégis lenyomok egy billentyűt! - határozta el magát a téli tücsök Az is valami, ha ugrok egyet! ... És a téli tücsök odament az írógéphez, s lenyomott egy billentyűt.” (Csukás István: A téli tücsök meséi)
11
3. Képzeljük el, milyen volt a kőkorszakbeli ősemberek élete. A férfiak vadásztak, az asszonyok gyűjtögetéssel foglalkoztak. Összeszedtek minden, ami csak ehető volt. A növények termését, gyökereket, gumókat, hagymákat. Gyűjtögetés közben bizony elpotyogtattak belőlük a tábor körül. Így vették észre, hogy az elhullajtott magból tavasszal növény kelt ki és termést hozott. Hosszú ideig tartott ugyan, amíg erre rájöttek, de akkor aztán maguk is megpróbálkoztak a dologgal. Néhány magot a földbe dugtak. És valóban, kinőtt belőlük a növény - egy magból sok mag termett! Így tehát a ház körül gazdálkodó asszonyok fedezték fel a földművelést. 4. Kolumbusz Kristóf nevéről mindannyiunknak Amerika felfedezése jut eszünkbe. Pedig felfedezett ő mást is. Nevéhez fűződik ugyanis egyik szóláshasonlatunk keletkezése. A látszólag nehéz, voltaképpen azonban igen könnyű feladatok jellemzésére azt szoktuk mondani: “Egyszerű, mint Kolumbusz tojása”. A mendemonda szerint sok tudós ember törte már a fejét azon, hogyan lehetne egy sima asztalra rátenni egy tojást, hogy a tojás megálljon a hegyén. Állítólag éppen Kolumbusz Kristóf jött rá a megoldásra: gyengén hozzáütötte a tojást az asztal lapjához. 5. Az Egyesült Államok lakóinak - hivatalos adatok szerint - már csak 28 százaléka dohányzik. A dohányzásellenes kampányok már eddig is jelentős eredményeket hoztak, hiszen 30 év alatt 20 százalékkal csökkent a nikotinélvezők száma. Azonban gyorsítani szeretnék a folyamatot. Éppen ezért soha nem látott méretű dohányzás elleni programot jelentett be az amerikai kormány. Az egészségügyi és szociális miniszter szerint a 135 millió dolláros program 4 és fél millió felnőttnek segít majd abbahagyni a dohányzást, kétmillió fiatalt pedig megóv attól, hogy rászokjon.
6. Amikor 1797-ben megérkezett Londonba az első példány bőre, a biológusok eleinte azt hitték: a kacsacsőrű emlős csak tréfa, biztosan egy ügyes kezű kínai balzsamozó járatja velük a bolondját. Azonban rá kellett jönniük, hogy az állat valóban létezik. A kacsacsőrű emlős Ausztrália különleges állatvilágának egyik leghíresebb képviselője. Az állatvilág “különcének” nevezik. Emlősállat, de ugyanakkor tojásokat rak, kicsinyeit szoptatja, pedig nincs is emlője, ezenkívül a külseje is rendkívül furcsa: a lába úszóhártyás, a csőre meg olyan, mint a kacsáé, a farka széles és lapos, puha barna szőre a hódéhoz hasonlít. Nagyon jó úszó, folyóban él. Csőre segítségével tájékozódni is tud, ugyanis ez amolyan radarféle, amely felfogja a rákok által kibocsátott elektromos impulzusokat.
7. A Levi Strauss cég alapjait egy bajorországi méteráru-kereskedő legkisebb fia, Levi Strauss rakta le a múlt század ötvenes éveiben. 1849-ben kitört a kaliforniai aranyláz, a gyors meggazdagodás reményében a vidéket ellepték a kalandorok. Levi 1853-ban San Franciscóba utazott. Ő azonban sátorponyvát akart eladni az aranyásóknak, hogy ezzel alapozza meg a jövőjét. Ám hamarosan kiderült, hogy az aranyásóknak nem sátorponyvára, hanem olyan erős nadrágra volt szükségük, amely ellenáll az aranyásással járó viszontagságoknak. Levinek mentőötlete támadt: a nyakán maradt több végnyi ponyvával felkeresett egy szabót, s vászonoverallt készíttetett vele. A Levi's - amelyet viselői kezdettől ezzel a névvel illettek - óriási sikert aratott, s ez a siker máig tart.
12
8. "Olyan fényes, mint Salamon töke" - szokták mondani arra, amit úgy kisuvickoltak, hogy ragyog. E sokat emlegetett mondás, amelyet olykor a bibliai Salamon királlyal hoznak összefüggésbe, már számos tévedésre is okot adott, noha története roppant egyszerű. Midőn Salamont - nem a bibliait, hanem a kétszer is megkoronázott, hányatott sorsú magyar királyt -, I. László bezáratta a ma éppen róla Salamon-toronynak nevezett visegrádi toronyba, minden este töklámpást tétetett a börtönéül rendelt toronyszoba ablakába, hogy hívei, azaz a kunok lássák, él még a királyuk. El is zarándokolt pár kun minden áldott este a torony lábához ellenőrizni, fénylik-e odafönt Salamon töke. S mivel minden este fénylett, békésen hazatértek. Így ment ez egészen István szentté avatásáig, mikor is Salamon kiszabadult. De hát a mondások a királyoknál is jóval hosszabb életűek. Így élte át ez az egykor sok jelentésben szerepelt mondás is Salamont.
9. Már-már kipusztulás fenyegette az emberi fajtát, amikor Prométheusz lelopta számukra az égből a tüzet, amely idáig csak az olümposzi istenek tulajdona volt. A tűz segítségével azután az emberek megtanulták a mesterségeket, az agyag megmunkálását és a fémek feldolgozását, téglát égettek, és házat építettek, mindenféle hasznos szerszámot készítettek maguknak, s amint munka közben fokról fokra ügyesedett a kezük, egyre világosabb lett az értelmük is. A tűz használata során az emberi öntudat szikrája is fellobbant bennük, megfigyelték az évszakok váltakozását, s ahhoz alkalmazkodva művelték meg a földet. Prométheusz ajándékának, a tűznek köszönhette tehát az ember, hogy kiemelkedett az állatok sorából, sőt a természet más erőivel együtt az állatokat is a maga szolgálatába kényszeríthette.
10. Az első igazi parlamenti gyorsíró hazánkban Hajnik Károly volt. 1830-ban Temes vármegye követének kancellistájaként jutott el a pozsonyi országgyűlésre. Itt ismerkedett meg Kovács Imre gyorsírókönyvével, ebből tanulta meg a gyorsírást, az angol Taylor rendszerét. 1832-ben már az alsótábla üléseit jegyezte: 1840-ben szerződéses megbízást kapott a felsőtábla üléseinek gyorsírására. Mivel ebben az időben Hajnik Károly volt az egyetlen gyorsíró, gróf Zichy Ödön felemelte szavát a gyorsíróképzés mellett és Fejér vármegye közgyűlésén verseny kiírását indítványozta, amelynek jutalmazására 100 aranyat ajánlott fel. 1841-ben ki is írták a pályázatot, kétéves határidőt adva a felkészülésre. A gyorsírók kiképzésére, tudásának átadására Hajnik Károlyt kérték fel.
11. Egyes játéktörténészek szerint a biliárdot egy Billynek becézett angol szatócs találta fel. Úgy történt volna a nevezetes eset, hogy egyszer, midőn a vevők éppen elkerülték a boltját, unalmában kiállt az üzlet elé, és nem lévén jobb dolga, rőfjével bökdösni kezdte a cégéréül kiakasztott csontgolyókat. Azok a lendülettől összeütköztek, s ez annyira tetszett neki, hogy a mutatványt többször is megismételte. Addig-addig, amíg a járókelők is felfigyeltek rá, és különböző fogadásokat kötve maguk is próbálkozni kezdtek. Így született meg az azóta világszerte népszerűvé vált játék, amelyet feltalálójáról neveztek el biliárdnak (Billy’ yard - Billy rőfje).
12. "Egykoron úgy tartotta a néphit, hogy a nálunk ádámcsutkának nevezett pajzsporc annak emlékét őrzi, hogy a tiltott fáról tépett alma megakadt a bibliai Ádám torkán. A legtöbb nyelv Ádám almájának nevezi e porcot: angolul Adam's apple, németül Adamsapfel, franciául pomme d'Adam, stb. Hogy nem egész almáról, hanem almacsutkáról van szó, az valószínűleg színtiszta magyar lelemény, de logikusan hangzik. Mert egy egész alma nem akadhat meg az ember torkán, csak egy csutka."
13
13. “Róka koma a szőlőhegyre tartott. A farkas megkérdezte: – Mit akarsz ott? – A róka így felelt: A tyúkpecsenye után jólesnék egy kis csemege. És fölment a szőlőhegyre. A szőlőben a lugasok léceiről dúsan lógott a sok finom fürt. De a fürtök magasan voltak. Rókánk lábujjhegyre állva ágaskodott utánuk, de hiába, egyetlen fürtöt sem tudott elérni. Bánatosan kullogott hazafelé. Az első, akivel találkozott, a farkas volt. – Nos, ízlett? – kérdezte a farkas. – Mi? – adta az ártatlant a róka. – A csemege. – Miféle csemege? – Hát a szőlő! – Ja, vagy úgy? Nem kellett. Utálom a savanyút – mondta a róka. Aki nem tudja elérni azt, amire vágyik, annak savanyú a szőlő.
14. Az első hamburgereket a Hamburgból Amerikába kivándorló németeknek szolgálták fel, azokon a hajókon, amelyeken annak idején az újvilágba indultak munkát keresni. Hogy ne kerüljön sokba az ellátásuk, kitalálták számukra a szárított húsból és kenyérmorzsából készült, hagymával ízesített vagdalékot. De ez az eledel olyan silány volt, hogy mire a hajó kikötött, teljesen legyengült emberek szálltak ki belőle. Erre felfigyelt néhány újságíró, s cikkeik nyomán közbeléptek a hatóságok is. Előírták, hogy az akkor már hamburgernek nevezett fasírt azután csak tápláló marhahúsból készíthető. A botrány miatt mindenki a hamburgerről beszélt. Egy ügyes üzletember árulni kezdte az utcán, fennen hirdetve, hogy nála meg lehet kóstolni, milyen a kivándorlóknak készülő hajós-fasírt. Az ötlet bevált. Így lett a kezdeti hajós-fasírtból jellegzetes amerikai étel: hamburger.
14
Távirat készítése
Fogalmazzon táviratot az alábbi idézetek alapján! 1. “Kedves Gyula! Tudatlak, hogy azt sem tudom, hol a fejem, olyan örömben vagyok. Mamát a doktor beutalta fürdőre, nem kerül semmibe, még össze is szidta, hogy mért nem szólt eddig. Aztán képzeld! Száz forint jött nekem, hátul a feladó helyén írva: ”Gyere Bütyök, Tutajos barátod megették a szúnyogok, és meg is sült, egyébként jól érzi magát.” - aláírás: István bácsi; hát mit szólsz hozzá? Mama mos és vasal most már magunknak, és nem haragszik Géza bácsira se, azt mondja, olyan szép ember, mint apám volt. Találkoztam Kengyellel, megint azzal a szép lánnyal volt, azt mondta: “Mit szólsz hozzá Bütyök, a jövő héten megesküszünk ezzel a hölggyel!” - hát mit szóljak, a hölgy meg olyan szépen nevetett, hogy ki van zárva, hogy számtantanár. Mához egy hétre érkezünk azzal a vonattal, amivel Te is mentél. Mama továbbmegy a fürdőre a lábaival, de én kiszállok és várjál. Szombaton. Szüleid csókolnak és Piri mama és én is, és a mama is. István bácsi kezét csókolom, és köszönöm a százast, majd megadom. Ölel hű barátod, Bütyök.” (Fekete István: Tüskevár) 2. “Tisztelt Uram! Kívánok neked minden jót Istentől. Azért háborgatlak ezen alázatos írásommal, mert az én kedves szolgám, Zéta, elhagyott engem, és hozzátok utazott. Mind e mai napig vissza nem tért. Én ezt a fiút gyermekkorától fogva neveltem s tanítottam. Az volt vele a célom, hogy a császári palotában szerzek neki hivatalt, amit meg is érdemel, mert az elméje kitűnő, s becsületessége páratlan. De annak a szerencsétlen fiúnak valami megzavarta az eszét. Elszökött tőlem, s most valahol Attila országában kóborol. Kérlek, kerestesd őt meg, és küldd vissza ezekkel a követekkel. Ha pedig valaki elfogta volna, s rabságban sínylődne, izend meg: kinél van, s hogy mennyiért válthatom ki? Ha nem nagy a váltság, mindent megteszek érte, amit csak tehetek. A követek egy aranyozott ezüstből való vázát visznek neked. Az én csekély ajándékom ez. Fogadd szívesen. Tisztelő szolgád Priszkosz rhétor” (Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember)
15
3. “Komban csak egy napot töltöttünk. Miután elvégeztük ájtatosságunkat annak a szűznek a sírjánál, aki 12 prófétát szült e világra. Folytattuk utunkat, és tegnap, 25 nappal azután, hogy Iszpahánból elindultunk, megérkeztünk Tauriszba. Alighanem mi vagyunk az első perzsák, Rika meg én, akiket a tudásszomj hazájuk elhagyására késztetett, s akik lemondtak a nyugalmas élet örömeiről, hogy a bölcsesség keresésének fáradságos vándorútjára keljenek. Virágzó országban születtünk, de nem hittük, hogy határai egyben ismereteinknek is határt szabnak, s hogy egyedül csak Kelet fényének kell megvilágosítania bennünket. Írd meg, hogyan vélekednek utazásunkról. Ne kímélj: nem számítok sok helyeslésre. Leveledet küldd Erzerumban; egy darabig ott időzöm majd. Ég veled kedves Rusztán. Légy biztos benne, bármely táján járok a világnak, van egy hű barátod. Tauriszban, Szafár holdjának 15. napján, 1711-ben.” (Montesquieu: Perzsa levelek, 1. levél) 4. “Kedves barátom, ugyebár azt mondotta, hogy minden tekintetben számíthatok magára? Nos, egy igen keserves szolgálatot kell kérnem öntől - jöjjön segítségemre, ne hagyjon egyedül a haldokló Charles utolsó pillanataiban. Meglehet, hogy ezt a hetet sem éli túl, ámbár még fel szokott kelni, de az orvos figyelmeztetett. Se testi, se lelki erőm nincs, hogy éjjel-nappal nézzem a haláltusáját. Borzalommal gondolok a közelgő utolsó pillanatokra. Csak önt kérhetem ekkora szívességre, mert férjemnek már nincsen családja. Ön katonapajtása volt; ő juttatta be az újságokhoz. Könyörgöm önnek: jöjjön. Senki mást nem hívhatok. Őszinte, ragaszkodó barátja: Madeleine Forestier” (Guy de Maupassant: A szépfiú) 5. “Azon az éjszakán, amikor az Igazgató úr akváriuma leesett, valaki átvizsgálta a tanulók iratait, és kiemelte azoknak az okmányait, akiknek származásuk egy erkölcstelen rendelet értelmében hátrányt vagy veszedelmet jelenthet. Ha észreveszik, hogy az irattár nem teljes, és az érintett tanulóktól újra kérik okmányaikat, ezeket kell benyújtaniok a régiek helyett. Juttasd el őket azokhoz, akiket illet, és mondd meg Bánkinak, hogy a szünet végén térjenek ide vissza mind, ez az egyetlen hely, ahol biztonságban vannak, sokkal nagyobban, mint a szülői házban, és mondd meg azt is, hogy azok, akik ezeket az új iratokat szerezték nekik, gondoskodnak majd a szüleikről is. Úgy vigyázz, ha nem leszel elég ügyes, veszedelembe sodrod Bánkit, Kriegert, Kunt meg Zelemért, és még egyszer nem bizonyos, hogy tudok majd segíteni. Abigél.” (Szabó Magda: Abigél) 6. "Üdvezlem Önt! Ma olvastam a Toldit, ma írtam e verset, s még ma el is küldöm ... minél hamarabb akarom Önnek tudtára adni azon meglepetést, azon örömet, azon elragadtatást, melyet műve költött bennem. Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokallta már látni, mint mártírkodnak milliók, hogy egy pár ezren henyélhessenek és élvezzenek. Égbe a népet, pokolba az arisztokráciát! Írjon Ön nekem, ha nem fogja restellni: írjon magáról, akármit, mindent, hány éves, nőtlen-e vagy házas, szőke-e vagy barna, magos-e vagy alacsony ... minden érdekelni fog. Isten önnel, isten Önnel. Őszinte barátja: Petőfi Sándor.” (Petőfi levele Aranyhoz)
16
Tömörítés - fésülés Tömörítéskor egy adott szöveget úgy rövidítünk meg, hogy sem a mondanivaló lényege, sem a stílusa nem változik meg. Azokat a szövegrészeket hagyjuk el, amelyek nem hordoznak – addigi ismereteinkhez képest – új információkat. Tömörítéskor csak akkor változtatunk a mondatok sorrendjén, ha az feltétlenül szükséges a megértés szempontjából. Fésüléskor kijavítjuk a szövegben előforduló (helyesírási) hibákat, pongyola vagy terpeszkedő kifejezéseket, elhagyjuk az ismétléseket, a felesleges szavakat, szövegrészeket, az üres frázisokat. Fésüléskor lehetőség van arra is, hogy a könnyebb megértés érdekében megváltoztassuk a szavakat, mondatrészeket, esetleg ezek sorrendjét, vagy kihagyjunk a szövegből, esetleg beleírjunk egy-egy szót. Tömörítse-fésülje a következő szövegeket! A kenyérsütés Régen a kenyérsütés igénybe vett hetente legalább két napot. Ahol nagy volt a család, 7-8 fő, ott sok kenyér kellett. Eljött a nap, hozzá kellett készülni, de nemcsak a kenyérsütéshez kellett készülni, hanem a lisztszitáláshoz is, meg a kovászkészítéshez is. Előző nap le kellett hozni a padlásról a sütőteknőt. Abba bele kellett mérni nyolc kenyérhez 8 véka lisztet. A liszt közepébe egy mélyedést kellett csinálni, abba rakták bele a kovászt. Elővették a gazdasszonyok a főzőkanalat, ami igen nehéz volt, és megkeverték a kovászt. Megsózták, öntöttek bele langyos vizet. Megdagasztották a kenyér tésztáját, és az másnap reggelig kelt. Nyolc darab kenyérformát szakítottak ki a kenyér tésztájából. Ezt megint kelesztették egy ideig. Fenyőhasábokkal jól befűtöttek a kemencébe. Meg kellett várni, amíg elég a fa, és már csak az izzó parázs van a kemencében. Ekkor belevetették a kenyeret, aminek két óra alatt meg kellett sülnie. A szendvicskészítés A háziasszonyoknak gyakran nagy gondot okoz, hogy mivel várják vendégeiket, milyen finomságot készítsenek számukra. A legegyszerűbb és leggyorsabban elkészíthető étel a szendvics. Ehhez először a boltban meg kell vásárolnunk a hozzávalókat: kenyeret, vajat, sonkát, szalámit, sajtot, tojást. A tojást feltesszük forró vízben főni a tűzhelyre és kb. 10 percig főzzük. Közben a kenyeret vékony szeletekre vágjuk és mindegyik szeletet vékonyan megkenjük a vajjal. A sonkát és a szalámit felszeleteljük. A megvajazott kenyerek felére sonkát, másik felére szalámit teszünk. A már keményre főtt tojást víz alatt lehűtjük, héját levesszük, karikákra vágjuk és egy-egy szelettel díszítjük a szendvicseket. Ezután elővesszük a sajtreszelőt és lereszeljük rajta a sajtot. A szendvicsek tetejét egyenletesen megszórjuk a sajttal. Ha azt akarjuk, hogy még esztétikusabb, ízletesebb és fűszeresebb legyen a szendvics, akkor a tetejét meghinthetjük egy késhegynyi pirospaprikával, borssal. Ezután begyújtjuk a sütőt és megvárjuk, míg felforrósodik. Addig az elkészített sonkás illetve szalámis szendvicseket tepsibe rakjuk és a már előmelegített sütőbe helyezzük. Körülbelül 6-8 percig sütjük a forró sütőben, addig, amíg a sajt el nem kezd olvadni a kenyér tetején. Ekkor kivesszük és ki-ki ízlése szerint melegen vagy hidegen fogyaszthatja.
17
Kinek köszönhetjük a csokoládé felfedezését? A csokoládéval az ember ital formájában ismerkedett meg először, s meglehetősen hosszú időre volt szüksége, hogy a mai különlegességekig eljussunk. A világ talán legkedveltebb csemegéjét minden bizonnyal a dél-amerikai indiánoknak köszönhetjük. Dél-Amerika trópusi vidékein a kakaófa - sok más fatársával együtt - vadon nőtt, s különféle adatok azt bizonyítják, hogy a különböző indián kultúrák jól ismerték e fa különleges erényeit, de a majákról jegyezték fel először, hogy tudatosan termesztették. Ennek eredményeként már a hetedik században virágzó kereskedelmet bonyolítottak le a kakaóültetvényeken. Állítólag az indián törzsek az egymás közti csere során még fizetési eszközként, pénzegységként is használták. Európa nem másnak, mint Kolumbusznak köszönheti, hogy megismerkedett a kakaóbab termésével, ugyanis 1502 táján Kolumbusz hajói kakaószállítmánnyal kötöttek ki Spanyolország partjain. Ekkor azonban a spanyolok még nem nagyon tudtak mit kezdeni a kakaóbabbal. Úgy húsz év múlva azonban a véletlen érdekes fordulatot hozott. Nevezetesen Hernando Cortes spanyol hódítót, aki elfoglalta az aztékok birodalmát. Az utolsó azték uralkodó, II. Moctezuma egy alkalommal Cortest egy ismeretlen, hideg és meglehetősen kesernyés itallal kínálta, amelyet így neveztek: xocotlatl (csokolalt), ennek jelentése: gyümölcsös víz. Ez a xocotlatl volt mai csokoládénk őse. A titkárnők háziasszonyi teendői Igen sokrétűek a titkárnők, adminisztrátorok, irodai asszisztensek háziasszonyi teendői: fogadják a vendégeket, lefoglalják a szállásukat, megszervezik programjaikat, gondoskodnak az alkalomnak megfelelő vendéglátásról, stb. A mindennapi vendéglátás megoldásához be kell szereznie mindent, ami szükséges lehet, tehát: 8-10, de legalább 6 személy részére legyen azonos mintájú tányér, csésze, pohár, szalvéta. Feltétlenül legyen az irodában mindig többféle ital, tároljunk kávét, tehát, cukrot, mesterséges édesítőszert, többféle üdítő-, illetve szeszes italt. Mivel az aprósütemény csak frissen jó, ezért a látogató érkezése előtt célszerű megvásárolni. Rendkívül fontos a terítés, tálalás módja. Nem mindegy, hogyan tálaljuk a vendég elé az ételt vagy italt. Ez tulajdonképpen nemcsak a cégről alkotott benyomást változtatja meg, hanem a titkárnő igényességét, ízlését is tükrözi, jól mutatja. Ünnepélyesebb vendéglátásra kerül a sor az állófogadások, díszebédek, díszvacsorák, záró megbeszélések, vállalati rendezvények alkalmával. Állófogadás esetén feltétlenül ajánlatos forgatókönyvet készíteni. A vendégeket az érkezéskor aperitiffel illik megkínálni. Természetesen csak olyan ételeket kínáljunk, illetve tálaljunk, amelyek állva, egy evőeszközzel fogyaszthatók. Az italokat természetesen az ételeknek megfelelően választjuk ki. Az ültetéses étkezéseknél körültekintően készítsük el az ülésrendet, az ültetőtablót. Ezt tegyük ki a bejárat mellett elhelyezett asztalra. A teríték kiválasztásakor a titkárnő kérje az étterem vezetőjének tanácsát.
18
Az elektromos palacsintasütő használata A palacsinta készítésére szolgáló elektromos készülék használata oly egyszerű, hogy akár egy nyolcéves gyerek is könnyűszerrel képes vele bánni, ha a palacsinta tésztáját előre elkészítjük. A sütés folyamán semmiféle szag sem keletkezik, ellentétben a hagyományos palacsintasütők esetében, amikor a lakást elárasztja az égett olajszag. Az elektromos palacsintasütő használatával jelentősen csökkenthetjük az olaj vagy a zsír használatát, sőt, lehet anélkül is készíteni az oly kedvelt tésztát. A készüléknek nincs korlátozott üzemideje, vagyis olyan mennyiség készíthető egyszerre, amennyi csak szükséges. Tisztán tartása semmiféle pluszmunkát nem igényel, egyszerűen csak le kell törölni egy nedves, majd száraz ruhával, természetesen kizárólag kikapcsolt és teljesen kihűlt állapotban. Egyetlen fontos dolgot kell csak megjegyezni ahhoz, hogy az elektromos géppel készült palacsinta minősége megegyezzen a hagyományos palacsintasütőben készült palacsintáéval: a megsült tésztalapokat azonnal tűzálló tálba kell csúsztatni, mihelyt levesszük a lapról, és le kell fedni a tálat, nehogy a palacsinta kiszáradjon. Nemcsak a hagyományos, egyszerű palacsintát lehet a géppel megsütni, hanem a megszokottól kissé eltérő, finom falatokat is készíthetünk segítségével. A hagyományos palacsintareceptek mellett az olvasó talál majd újfajta palacsintákat, melyek ezzel a géppel készültek.
Környezetszennyezés Környezetünk egyik legveszélyesebb szennyezője az ásványolaj, illetőleg ennek a feldolgozás után hasznosított származékai. Évente mintegy körülbelül hárommilliárd tonna ásványolajat termelnek ki, s a világ nyersolaj-tartalékait - csak a 148 legnagyobb olajtároló zónát számítva - négyszáz milliárd tonnára becsülik. Ekkora tömegű mennyiség a kitermelés hatékonyságától függően ötvenszáz évre elegendő, tehát még hosszú ideig számolnunk kell vele, mint környezetszennyező forrással. Gyakorlatilag megállapítható, hogy nincs olyan, a kőolajjal kapcsolatos művelet, amely ne idézhetne elő környezeti katasztrófát. Már a kitermelés, a szállítás - akár csővezetéken, akár tartályhajón, vasúton vagy közúton történik - és a feldolgozás során a szabadba kerülhet az olaj. A feldolgozás közben veszélyes technológiai hulladékok: szennyeződött tömény savak, lúgok, szilárd derítőanyagok, gőzök, gázok juthatnak a környezetbe. A feldolgozott termékek tárolásakor és felhasználása közben adódhatnak ipari balesetek, amelyek során ásványolaj-származékok juthatnak a talajba, a vizekbe és a levegőbe is. Meglehetősen pontos felmérések szerint a tankhajók gyomrában szállított kőolajnak 0,5 százaléka, tehát évente mintegy 12 millió tonna kerül a tengerek vizébe. Talán mondani sem kell, milyen súlyosan károsítja ez a tenger élővilágát. A nyers és a finomított kőolajban is jelen levő rákkeltő és mutációt okozó anyagok már igen csekély mennyiségekben valamennyi esetben elpusztíthatják az egysejtű algákat, a nagyobb tengeri élőlények szaporítósejtjeit és fiatal ivadékait. A táplálkozási láncon keresztül ezen anyagok feldúsulva kerülhetnek az ember szervezetébe és az egészségét is veszélyeztetik. A szárazföldi szennyezések talán még ennél is alattomosabbak, mert ezek hosszú ideig rejtve maradhatnak, közben tönkreteszik a talaj élővilágát és az édesvízkészletet.
19
Az alvásszükségletről Eddig úgy tudtuk: napi nyolc óra alvásra van szükségünk ahhoz, hogy kipihenjük magunkat. Így azonban életünk egyharmadát átalusszuk, értékes időt rabolunk el a munkánktól, családunktól, hobbinktól. Amerikai tudósok állítják, hogy a felnőtteknek napi öt óra alvás is elegendő. Véleményüket több európai tudományos intézet vizsgálatai is igazolják. Az alvás legfontosabb fázisa az ún. mélyalvás, ekkor megy végbe a sejtek regenerációja, a növekedési hormonok napi termelődésének 90 százaléka. A mélyalvást periodikusan az álomfázisok váltják fel. Mindez lezajlik öt óra alatt. Az, hogy ennél többet alszunk, nagyrészt társadalmi szokásokra és lustaságra vezethető vissza. Hogyan rövidíthetjük meg a napi alvásszükségletet? Semmiképp sem egyik napról a másikra. Ennek olyan káros következményei lennének, mint a gyenge koncentrációs képesség, fokozott ingerlékenység és hajlam a megfázásra. Lassan és fokozatosan kell edzenünk magunkat, a nyolc órát alvóknak körülbelül másfél hónapra van szükségük ahhoz, hogy alvásigényüket leszorítsák öt órára. Segít a napközbeni ellazulás is, ha nincs mód az ebéd utáni fél-egyórás szundikálásra, becsukott szemmel, elernyedt testtel pihenjünk legalább tíz percet. Fontos az elalvási rituálé is, senki sem tud elaludni közvetlenül valamilyen feszültséget követelő tevékenység után. Iktassunk be a házimunka vagy a szórakozás és az elalvás közé levezető szakaszt, tegyünk például kiadós sétát, olvassunk, hallgassunk megnyugtató zenét. Némileg több az alvásigényünk télen, amikor jóval rövidebbek a nappalok, és a világosság nem ösztönöz ébrenlétre. Ugyancsak több alvásra van szükségük a betegeknek, és azoknak, akiket a munkahelyükön vagy a magánéletben különösen sok stressz ér. Miért április elseje? A művelődéstörténészek szerint a franciák a ludasok abban, hogy április elseje az ugratások napja. Náluk sokáig akkor kezdődött az új év, s mint számos országban, itt is szokás volt újévkor (tehát április elsején) megajándékozni egymást. 1564-ben azután IX. Károly elrendelte, hogy az esztendőnek azontúl a franciáknál is januárban kell kezdődnie, s így az ajándékozás napja áttolódott január elsejére. Csakhogy a megszokást, a beidegzettséget nem lehet rendeletekkel egy csapásra megszüntetni. Így mind többen akadtak, akik január elsején is, április elsején is küldözgettek újévi ajándékokat. Ez viszont dupla költséggel járt. Hogy segítsenek magukon - és elfogadva az újat, de a régihez is ragaszkodva -, azt találták ki a franciák, hogy január elsején küldik a szabályos újévi ajándékot, a régi újév napján pedig valami szellemes bolondsággal lepik meg ismerőseiket. A bolondos ajándékokból fejlődött ki a többi bolondozás, az álújév tiszteletére rögtönzött sok vidám móka, amelyet más országokban később helyi receptek szerint továbbfejlesztettek. A cigaretta Csak a második világháború után vált világszerte járványszerűen "közszükségleti cikké" a cigaretta. Még az ötvenes években is rossz erkölcsűnek tartották azt a nőt, aki nyilvános helyen rágyújtott, a kölykök kezéből pedig az utcán az arra járó felnőttek habozás nélkül kiverték a "spanglit". Napjainkra látványos karriert csinált a nikotin, többségünk rendíthetetlenül füstöl. És a nemdohányzók hiába füstölögnek, az orvosok hiába mondják a magukét, aki rászokott, nemigen képes lemondani róla. Akkor sem, ha érti az ember, hányféle betegség okozója a nikotin, a kátrány, a szénmonoxid, meg mindaz a nyomelem, amivel a tüdejét öblögeti, nyálkahártyáját pusztítja, akkor sem, ha érzi is már a "mellékhatást", ha kapar a torka, szúr a tüdeje, fáj a feje, zsibbad a lába. Nehéz leszokni. A gondok sokasága, életünk rohanó tempója, százféle mindennapi konfliktusunk nem alapozza meg a bizonytalan fogadkozások, az erőtlen próbálkozások sikerét. A nikotinmentes cigaretta, a gyógytea, a leszoktató tapasz sem csodaszerek. A különféle füstölnivalókat reklámozó óriás plakátokkal, hirdetésekkel szemben pedig nem versenyképes az ellenpropaganda.
20
Kell-e sétáltatni a káposztát? Természetesen nem kell. De viszont a régi rómaiak ezt még nem tudták. Ők csak arra a dologra jöttek rá, hogy a savanyított káposzta ízletesebb, mint a friss káposzta, pedig igencsak ízletes a friss. Ha hinni lehet a krónikásoknak, a káposztasavanyítás története úgy kezdődött, hogy a rómaiak az egyik légiónak káposztát szállítottak, és a hosszú, hepehupás úton a faedényben zötykölődő, rázkódó káposzta összenyomódott, majd utána erjedésnek indult. Mivelhogy a katonák nagyon éhesek voltak, mit sem törődtek azzal, hogy romlott-e a káposzta vagy sem, nekiestek, és jóízűen bekebelezték. Még dicsérték is, hogy milyen finom. Annyira dicsérték, hogy az eset híre Rómába is eljutott és mindenki meg akarta kóstolni a savanyított káposztát. De mivel azonban azt hitték, hogy a káposzta úgy savanyodik meg, ha rázatják és zötyögtetik, a szekereket kímélendő, rabszolgák hátára kötözték a káposztásputtonyokat azzal, hogy rohangáljanak vele naphosszat a ház körül, de ha mégsem bírnák a rohanást, legalább mászkáljanak, vagy sétáltassák a káposztát. A krónikások szerint az egyik káposztasétáltató rabszolga vette észre, hogy ha erősen benyomkodja a káposztát a puttonyba, idővel magától is megsavanyodik. Hogy fáradt volt-e ez a rabszolga, vagy csak a dolog könnyebbik végét akarta megfogni, ma már mit sem számít. A lényeg, hogy a krónika szerint ő találta fel az utókor számára a sétáltatás nélkül savanyodó káposzta receptjét. Ki hol sebezhető? Egy átlagos ember testének minden pontja sebezhető, sőt többnyire a lelke is. A mitológiai hősök között azonban akad néhány kivételezett. Így Akhilleusz is, aki gyerekkorában az alvilági Sztüx folyó sebezhetetlenné tevő vizébe lógatott be fejjel lefelé a mamája, ekként minden porcikája sebezhetetlenné vált, kivéve a sarkát, amelynél fogva anyja a vízbe lógatta. A germán Siegfried viszont sárkányvérrel "kezelte" bőrét, hogy sebezhetetlen legyen. Hatott is a módszer, ám mivel a szabad ég alatt pancsolt a sárkányvérben, egy falevél észrevétlenül a hátára esett, és lapockája táján megtapadt. E levél alatt nem érte bőrét elegendő vér, így ő testének e pontján vált sebezhetővé. Még érdekesebb a görög Antaiosz esete, aki voltaképpen nem volt sebezhetetlen, mégis legyőzhetetlennek tűnt, mivel a földanya, Gaia fia lévén, valahányszor az anyafölddel érintkezett, nyomban új erőre kapott. A szomorú csak az, hogy végül mind Akhilleuszt, mind Siegfriedet, mind Antaioszt egyaránt megölték. Az előbbi kettőnek éppen a sebezhető pontját találták el, az utóbbit a bivalyerős Héraklész, azaz Herkules a magasba emelte, hogy a földanya ne segíthesse, és a levegőben fojtotta meg. Mit tudott a füvesasszony? A füvesasszony, ha mestere volt a szakmájának, sok mindent tudott. Ismerte erdő-mező titkait, a gyógynövényfőzetek hatását, s ha ma meg is mosolyogjuk a nemegyszer hókuszpókusszal kísért kuruzslásait, gondoljunk arra, hogy amit ma a népi gyógyászatról tudunk, főleg tőle tanultuk. A tudós füvesasszonyt többnyire az orvosok is becsülték és tisztelték. Egy angol orvos például egyszer hírét vette, hogy a környék egyik javasasszonya húszféle fűből főzött gyógyteával kezel szívbetegeket, méghozzá eredményesen. Nyomban elzarándokolt az asszonysághoz, nem restellt tanácsot kérni tőle. A jótanácsok mellé egy csupornyi gyógyfűkeveréket is kapott tőle. Az orvos hazavitte, analizálni kezdte, s meglelte benne a digitalis purpureát, a piros gyűszűvirágot. Régóta ismert gyógynövény volt ez. Egy bajor orvos már 1542-ben ismertette egyik könyvében. Nevet is ő adott neki. A piros gyűszűvirág szerepelt egy londoni gyógyszerkönyvben is 1650-ben, de csak egy külsőleg használt kenőcs adalékanyagaként. Azt, hogy ez a növény a szívbetegségek gyógyszere is, az említett füvesasszony fedezte fel, és az ő nyomán írta le az angol orvos ezt először 1785-ben. Ma, éppúgy, mint régen, ebből készül az egyik legfontosabb szívgyógyszerünk.
21
Az úszás Úszás alatt a mindennapi életben tágabb értelemben valamely élőlénynek a vízben való előrehaladását értjük. Szűkebb értelemben az embernek azt a céltudatos tevékenységét jelenti, amelyet saját erőinek igénybevételével a vízben, általában a víz felszínén történő fennmaradása, illetve a vízben való helyváltoztatása, de elsősorban előrehaladása érdekében végez. Az úszás elengedhetetlenül fontos és hasznos testgyakorlati ág. Nélkülözhetetlen a fejlődő szervezet egészségessé való nevelésében, az egészség megőrzésében, az általános és a fizikai erőnlét fenntartásában. Az úszás jelentőségét növeli az a tény a többi sportággal szemben, hogy életfontosságú, saját és más emberek életének megmentésére is felhasználhatják. Az úszni tudó ember nyugodtan, veszélymentesen űzheti a vízisportokat is. Egészségügyi szempontból vizsgálva az úszást, megállapítható az, hogy valamennyi sportág közül egyike a legegészségesebbeknek. Harmonikus fejlesztő hatása következtében az egész test arányosan fejlődik, erősíti a szívet és a tüdőt. A tényleges úszómozgásoknak a szervezetre gyakorolt hatása: az úszás, mint sporttevékenység. Két fő megnyilvánulási formája a fizikai és a pszichikai hatáskiváltás, amely a sporttevékenységek hatására komplex formában jelentkezik. Szembetűnő változások jönnek létre a sportoló alkatában, de jelentőségében azonban nagyobb fontossággal bírnak a különböző fiziológiás és pszichés átalakulások. Az úszómozgás hatására tehát növekszik a szervezet működési szintje és edzettségi állapota, mely a képességek és a készségek együttes, magasabb szintű megnyilvánulását jelenti. Meg kell még említeni itt az esetleges sportsérüléseket és sportártalmakat. Számuk aránylag ugyan csekély, leginkább rendetlenségből, figyelmetlenségből és hanyagságból származhatnak az uszodai balesetek. Saját és mások testi épségének megóvása érdekében tehát feltétlenül szükséges betartani az úszással kapcsolatos írott és íratlan szabályokat. Környezetvédelem a Balatonon A Környezetvédelmi Bizottság a Balaton vidékének fejlesztésével kapcsolatosan vizsgálatokat végzett, többek között a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatosan. E felmérések során megdöbbentő adatok birtokába jutott. Ezekről feltétlenül beszélni kell, az illetékesek felé jelzéseket kell továbbítani. Ugyanis e felmérések nem csak az üdülőket érintik, hanem komolyan veszélyeztetik a környék élővilágát, a tó természeti egyensúlyát. Fel kell figyelni a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet kutatási eredményeire, amelyek azt igazolják, azt támasztják alá, miről már évek óta szó van, történetesen a tó vizének szennyeződését igazolják. E megállapítások közérdekűek és megdöbbentőek. Ugyanis a parti szennyvízderítők elavultak és korszerűtlenek, nem megfelelőek. Ennek következtében a szennyvíznek több mint háromnegyed része, 75%-a, közvetlenül a Balatonba ömlik, s ez a szennyvízmennyiség állandóan növekszik, aminek következtében állandóan nő a tó szennyezettsége, a víz minőségi romlása. Szükségszerűen adódik mindezekből az a követelmény, hogy rendkívül jelentős, sürgős feladatként kell megoldani a szennyvíztisztító berendezéseknek az eddiginél gyorsabb ütemű átépítését, korszerűsítését, valamint a korszerű csatornarendszer kiépítését is.
22
A tájékozódásról Egy régi görög monda szerint a kék színű tenger partján állt egy nagy fehér épület. Mindenki eltévedt, aki oda betette a lábát, annyi ágas-boga, girbe-gurba folyosó tekergett benne. A folyosók kusza szövevényének közepén élt egy szörny, aki aztán karmaiba kerítette az áldozatot, s nem is engedte ki többé. Egyszer végre akadt egy királyfi, aki bejárta a ház útvesztő folyosóit, és elpusztította a szörnyet is. De csak azért nem tévedt el, mert egy szépséges királylány nagy gombolyag fonalat adott neki, s annak egyik végét a kapuhoz kötötte, a többit pedig maga után eregette; visszafelé aztán a fonál mutatta, merre kell jönnie. Az indiánoknak még a nagy erőségek útvesztő sűrűjében sem kellett a királylány fonala, hogy a kivezető utat megtalálják. Megfigyeltek maguk körül mindent, még a nyomokat is a földön. A pusztaságokon a magányos fák, bokrok, távoli dombok, hegyek vagy a nap állása tájékoztatta őket arról, hogy merre járnak. Útközben pedig letörtek egy-egy kicsi gallyat, megmozdítottak itt is, ott is néhány követ, jelet tettek az útra, s ezek biztosan vezették az utánuk jövőket. Akármilyen elhagyott helyen, nagy erdőségben, óriás hegyek között vagy akár a kietlen sivatagban járunk is, az égtájak irányát mindig megállapíthatjuk, és akkor sohasem tévedünk el; csak azt kell megjegyeznünk, hogy milyen irányból jöttünk, vagy melyik irányba kell mennünk. Kelet ott van, ahol hajnalban pirkad a nap, nyugat pedig arra, amerre este az ég alja vöröslik. Ha jobb kezünkkel keletre mutatunk, a ballal meg nyugatra, akkor előttünk lesz észak, a hátunk mögött pedig dél. Ha nem látjuk a napkeltét vagy a napnyugtát, akkor reggel és este az árnyékok iránya tájékoztat bennünket, mert reggel az árnyékok nyugatra, este pedig keletre mutatnak. Ha borult az ég, akkor sem kell megijedni, a fák és a sziklák elárulják az északi irányt. Az az oldaluk, amely az északi irányba néz, mindig mohos. Ezt pedig könnyű felfedezni. Éjszaka a csillagok jelzik az égtájak irányát. A Göncölszekeret mindenki megtalálja az égen. Tavasszal, nyáron, télen, ősszel, minden évszakban másként áll, de ha hátsó két csillagát gondolatban egy vonallal összekötjük, aztán körülbelül ötszörösére meghosszabbítjuk, a képzelt egyenes végén mindig ugyanazt a fényes csillagot, a Sarkcsillagot találjuk. Ha a csillag felé fordulunk, velünk szemben lesz az északi irány, jobbra kelet, balra nyugat, s a hátunk mögött dél. A kínaiak már nagyon régen észrevették, hogy vannak olyan kicsi vasdarabkák, amelyek könnyű kis fadarabokon vízre téve mindig ugyanabba az irányba fordulnak, s az észak-déli irányt mutatják. Igen jelentős volt ez a felfedezés, mert ennek segítségével az éjszaka sötétjében, ködben, esőben vagy erdőben is tájékozódhattak. A kínaiak ősi találmánya alapján szerkesztették meg a mai iránytűt, amely a legbiztosabban jelzi az égtájakat.
23
