16-3/2011/231 JEGYZŐKÖNYV
Készült:
a 2011. március 11-én megtartott, a Heves Megyei Közgyűlés Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottsága rendkívüli ülésén elhangzottakról
Az ülés helye: Megyeháza – Telekessy terme Eger, Kossuth Lajos út 9. sz. Jelen voltak: Sveiczer Sándor Péter a bizottság elnöke, Csőgér Bálint, Szűcsné Major Ildikó, Dr. Nagy Imre, Dr. Pajtók Gábor, a bizottság tagjai, Dr. Gondos István, Dr. Kovács Csaba, Czibik Norbert, Ponyi László, a Megyei Önkormányzat részéről, továbbá Barta Dóra és Gulyás István meghívottak Sveiczer Sándor Péter Köszöntötte a bizottsági ülésen megjelenteket. Megállapította, hogy a bizottság határozatképes, négy tagja jelen van, az ülést megnyitotta. Tájékoztatta a jelen lévőket, hogy a bizottság üléséről hangfelvétel készül. Az előzőleg kiküldött meghívóban egy napirendi pont szerepel: az egri Gárdonyi Géza Színház rendszerellenőrzése. (2011. február 22-én készült belső ellenőri jelentés alapján, amely a Bizottság korábbi ülésén a tagok részére kiosztásra került.) Kérte, aki a meghívóban szereplő napirendet el tudja fogadni, szavazzon. A rendkívüli bizottság 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta. 10/2011. (III. 11.) határozat Az Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottság a mai ülésén a következő napirendi pont megtárgyalását fogadta el: 1. Gárdonyi Géza Színház rendszerellenőrzése Sveiczer Sándor Péter A bizottság munkatervébe már korábban felvételre került a Gárdonyi Géza Színházzal kapcsolatos ügyek kivizsgálása. A 2011. február 27-i Közgyűlésen az Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság Elnöke (Tóth Csaba) javasolta, hogy rendkívüli bizottsági ülésen tárgyaljuk ezt a belső ellenőri jelentést, erre akkor Sveiczer úr ígéretet tett és a mai napra a bizottság ülését összehívta. Az ülésre három fő került meghívásra, akik a téma vizsgálata során a Bizottság segítségére lehetnek. Barta Dóra (Színház tánctagozat-vezető), Gulyás István (Színház gazdasági igazgató), Csizmadia Tibor (Színház-igazgató főrendező). Csizmadia úr tegnap írásban jelezte a hivatal felé, hogy a meghallgatáson egyéb elfoglaltságaira tekintettel nem tud részt venni, míg a további két meghívott az ülésen megjelent.
1
Sveiczer Sándor Péter Javaslatot tett arra, hogy a két meghívott vendég egyenként kerüljön meghallgatásra, majd a belső ellenőri jelentésnek megfelelően haladjanak tovább kérdéseket feltéve a meghívottaknak A meghallgatások előtt szót kért Csőgér Bálint úr. Csőgér Bálint Felháborodásának adott hangot, miszerint ez a belső ellenőrzési jelentés csak szúrópróbaszerűen történt, mégis milyen súlyos hiányosságokat tárt fel. Véleménye szerint ebből a jelentésből az tűnik ki, hogy amennyiben ez a szervezet nem közpénzekből gazdálkodott volna, hanem egy civil vállalkozás lenne, akkor a gazdálkodásért felelős vezetője ellen már büntetőeljárás került volna megindításra. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Csizmadia úr a meghallgatáson nem jelent meg. 10:15 órakor megérkezik Dr. Nagy Imre úr, a bizottság tagja. Sveiczer Sándor Péter Megállapította, hogy a Bizottság 5 főre bővült, majd felkérte Barta Dóra táncművésznőt, hogy Gulyás István úr meghallgatásáig kint várakozzon, majd megadta a szót Szűcsné Major Ildikó bizottsági tagnak. Szűcsné Major Ildikó Gulyás István a Színház gazdasági vezetőjéhez intézte kérdését. Jelentős bevételkiesés származik a Ger-Li-Czi Kft.-nek kiadott büfé bérleti díj hátralékából (2008. év óta 7.512.750,Ft.) Hogyan lehetséges az, hogy a Ger-Li-Czi Kft. kintlévőségeit éveken keresztül nem hajtották be, és hogyan folytathatta továbbra is a tevékenységét, miközben a Színház folyamatosan teljesítette a Kft. egyéb tevékenységi körén kívül eső követeléseit? Gulyás István A cég felé fizetési felszólításokat bocsátottunk ki, amelyek megfizetésére többször ígéretet kaptunk, ezt követően pedig 2010 nyarán egy megállapodás került megkötésre, amelyben kifejtésre kerültek a felgyülemlett hátralék részletfizetésének feltételei. Az ebben a megállapodásban foglaltakat a Kft. eddig teljesítette és a jövőre vonatkozó kötelezettségeket is teljesíteni fogja. Kifizetés a Kft. részére ténylegesen történt, amikor egy fesztivál során a Színház részére a cég 6 alkalmazottja dolgozott. Ekkor az ő járandóságaik kifizetésére került sor. Ezen összeg sem került zökkenőmentesen kiutalásra, mivel a dolgozók a követelés kifizetése érdekében már perrel és újságcikkekkel fenyegették meg a Színház vezetését. A Kft-vel kapcsolatosan még kiemelte, hogy a megállapodásban foglalt eddigi tartozásait teljesítette, amelyet a gazdasági vezető a Színház jelenlegi igazgatója részére átadott, valamint biztosította a Bizottság tagjait arról, hogy a Kft. további tartozásait is rendezni fogja. Szűcsné Major Ildikó A 2010. július 23-án kelt megállapodásban a Ger-Li-Czi Kft. a Színházzal fennálló bérleti szerződés alapján 2010. június 30-ig 6.569.000 Ft tartozást ismert el, amelyből az első részletet 2.500.000 Ft-ot 2011. december 31-ig fizet be a Színház részére. Ennek ellenére a Bizottság részére kiosztott anyagban 7.512.750 Ft hátralék szerepel, tehát tovább növekedett az összeg, mint az elismert tartozás, ezért kérdéses, hogy a szóban forgó törlesztés valóban megtörtént-e? Gulyás István A törlesztés megtörtént, de az összegszerűség tekintetében nem tudja, hogy a belső ellenőri jelentés melyik időszakra vonatkozó állapotot vette alapul. Véleménye szerint abban nem a 2010. június havi állapotot vették figyelembe. 2
Czibik Norbert A belső ellenőrzés a helyszíni ellenőrzés időszakában fennálló állapotokat vette figyelembe. Szűcsné Major Ildikó Akkor a megállapodásban foglaltakhoz képest növekedett a Kft. kinnlevőségeinek az összege, továbbá kérdés, hogy az év végi törlesztés megtörtént-e? Gulyás István Természetesen megvannak a befizetésről szóló igazolások. Csőgér Bálint Nehezményezte, hogy a büfé bérleti díja hosszú évek alatt nem változott, pedig álláspontja szerint ilyen hosszabb távú szerződések esetében szükséges lenne egy díjtétel növekedést (például az infláció mértékével) beépíteni. Álláspontja szerint ezzel lényeges vagyoni hátrányt okoztak a Színháznak. Kérdésként vetette fel továbbá, hogy a Kft., amelynek a tevékenységi körébe nem tartozik a hangtechnikai és világítástechnikai szolgáltatás, milyen alapon lett ilyen feladatok ellátásával megbízva? Gulyás István A Kft. képviselője Pauli János több éven keresztül volt a Színház alkalmazottja, világítástechnikai és hangtechnikai feladatokat látva el. Csőgér Bálint Továbbiakban is aggályosnak tartja, hogy a Kft. úgy adott ki ezen tevékenységek ellátására vonatkozóan számlát, hogy ezek nem szerepeltek a tevékenységi körei között. Választ vár azon kérdésére, hogy miért nem emelkedett a büfé bérleti díja az évek során? Gulyás István A Kft-nek azért volt ilyen hátraléka a bérleti díjból, mert nem tudta kitermelni a költségeket az alacsony bevétel miatt, ezért a büfé bérleti díját tovább növelni nem lett volna szerencsés. Hiányosságként lehet megemlíteni, hogy más színházakétól eltérően ennek a büfének nincs melegkonyhája, így az itt dolgozók nem tudnak helyben ebédelni, ami jelentős bevételt hozhatna az üzemeltetőnek. A bérleti díj kapcsán miskolci színházat hozta fel példaként, ahol van meleg konyha, azonban a bérlet összege fele az egriének. Ezt a díjat egyébként a bérlő vállalta. Csőgér Bálint Ön ilyen veszteséges vállalkozást üzemeltetne-e? Gulyás István Nem. Csőgér Bálint Köszönöm, ezzel meg is kaptam a kérdésemre a választ. Szűcsné Major Ildikó További kérdés a technikai eszközökkel kapcsolatos, ilyen például a projektor témaköre. Tudomása szerint a Színháznak van projektora, ezért kérdéses miért van szükség egy további bérletére, amelynek a díja ráadásul olyan magas (500.000 Ft), amelyért már önmagában is lehetne egy komoly készüléket vásárolni? Véleménye szerint ezekkel kapcsolatosan is komoly visszaélések gyanúja merül fel.
3
Gulyás István A Színháznak van projektora, azonban azokhoz az előadásokhoz, amelyekhez egy eszköz nem elég, akkor bérelni kell egyet. A Színház által használt projektorok nem egyszerű, hétköznapi előadásokhoz elegendő készülékek, ezeknek sokkal távolabbra és sokkal szélesebb tartományban kell a képet vetíteniük. Tudomása szerint a Színház 2010. elején is vásárolt egy projektort több mint tíz millió forintért, valamint további kiegészítőket is hozzá, azonban egyes előadások szükségleteihez ezek a beszerzések sem voltak elegendőek (például: a Gül Baba előadásánál is két projektort kellett alkalmazni). Szűcsné Major Ildikó Véleménye szerint az igényeket a lehetőségekhez kell igazítani. Gulyás István Álláspontja szerint 2010-ben a költségvetés keretein belül sikerült gazdálkodniuk. Csőgér Bálint További kérdésként veti fel, hogy ki készítette elő a belső ellenőrzési anyagban szereplő három cég (Proscéneum 2000 Bt., Redfor Kft., Ger-Li-Czi Kft.) szerződéseit, valamint a kérdéses tevékenységekre lett-e más cégektől is árajánlat bekérve? Gulyás István A szerződéseket ő készítette elő. További árajánlatot nem kértek, mivel a városon belül más nem értett ezekhez a tevékenységekhez és egyértelmű volt, hogy a legkedvezőbb ár kerül alkalmazásra. A színház egy speciális üzem, egy speciális szakma és emiatt szükséges a versenytől eltérő feltételek alkalmazása. Csőgér Bálint A szóban forgó vállalkozások a kiadott feladatokat saját dolgozóikkal vagy a Színház alkalmazottaival látták-e el? Gulyás István A színházból is alkalmaztak embereket. Csőgér Bálint Ezeket az embereket a Színház közvetlenül fizette ki, mondjuk megbízási szerződéssel vagy a cég rendezte a bérüket? Gulyás István A Színház minden esetben a cégeknek teljesített, akik kifizették a szóban forgó juttatásokat. Dr. Gondos István Egy korábbi témához visszatérve kérdezi, hogy amikor Ger-Li-Czi Kft. tartozott a Színház részére és az ő általuk biztosított 6 fő bedolgozó fenyegetőzött az elmaradt járandósága miatt, ezt a problémát jelezték-e a fenntartó felé? Gulyás István Nem. Csőgér Bálint A szóban forgó cégek felé történő kifizetések vonatkozásában jelzi, hogy birtokukban van egy olyan feljegyzés, amelyben Király Károly nyilatkozott, hogy a Redfor Kft. nevében ő vett fel pénzösszegeket, amiket utána ő osztott ki a dolgozók felé kockás papírra írt átvételi 4
elismervényekkel. Tudomásuk szerint Király úr a Redfor Kft-vel semmiféle megbízási, tulajdonosi vagy ügyvezetői jogviszonyban nincsen. Volt-e tudomása Gulyás úrnak arról, hogy fent nevezett személy pénzösszegeket vett fel a Színház házipénztárából, továbbá arról, hogy ezeket aztán továbbadta a dolgozók felé mindenféle adó és járulékfizetés nélkül egy sima kockás papíron? Gulyás István Király úrnak volt meghatalmazása, amelyet a pénztár felé benyújtott, amikor felvette a pénzeket, ez a Színházban megtalálható. Csőgér Bálint Az ellenőrzés megállapításai szerint nem volt ilyen meghatalmazása Király úrnak. Gulyás István Igen, ez az ellenőrzés során olyan vitatott pont volt, amiben nem tudtak megegyezni. Az ellenőrök szerint nem volt ilyen papír, ő az ellenkezőjét állítja, úgy hogy ebben most nem tudnak igazságot tenni. Arról pedig, hogy a Király Károly úr a Redfor Kft-nek alkalmazottja vagy nem alkalmazottja, illetve milyen jogviszony fűzi őt a Kft-hez, arról nincs tudomása, az a cég belső ügye. Arról volt tudomása, hogy ezeket a pénzeket a dolgozók között szétosztották, de hogy az milyen jogcímen került kifizetésre az előtte nem volt ismeretes. A Színház minden esetben a cégek felé számla alapján teljesített, így a kifizetett összegek további sorsáról hivatalos információja nincs, mivel a továbbiakban az már nem a Színház ügye. Sveiczer Sándor Péter A Színháznál volt-e munkaügyi ellenőrzés az elmúlt két vagy három évben? Gulyás István Volt egészségbiztosítási pénztári vizsgálat, valamint három APEH ellenőrzés, amiből kétszer ÁFA-val kapcsolatosan vizsgálódtak, míg egy alkalommal átfogó ellenőrzést tartottak a vizsgálatot lefolytató tisztviselők. Dr. Nagy Imre Az eddigiek összefoglalásaképpen előadja, hogy a Színház ezek szerint tevékenysége ellátása során több céggel került gazdasági kapcsolatba, amely során a Színház felé teljesített szolgáltatások rendre kifizetésre kerültek, illetve ezeket a pénzeket a cégek az általuk alkalmazott, egyébként színházi dolgozók felé kiosztották. Az nyilvánvalóan nem a Színház ügye, hogy ezek a pénzek hogyan és milyen módon kerültek az alkalmazottak felé kifizetésre. Az viszont igenis a Színház ügye, hogy ezen dolgozók munkaköri leírásai lehetővé tették-e, hogy ilyen plusz tevékenységet folytassanak. Kérdésként merül fel, hogy a Színház költségvetési forrásai nem tették-e lehetővé azt, hogy ezeket a tevékenységeket más úton, más formában lássák el, például túlórában? Milyen tényezők sarkallták a Színház vezetését arra, hogy ezekre a különböző tevékenységek ellátására cégeket bízzanak meg ahelyett, hogy felvettek volna például ruhatárosokat? A Bábszínház és a táncosok kérdéskörével kapcsolatosan felveti, hogy a táncosok hogyan voltak foglalkoztatva, a jegyzőkönyvben szereplő működési bevételek, kiadások mit takarnak, valamennyi a tánccal kapcsolatos bevétel feltüntetésre került-e, illetve gazdálkodási szempontból hogy lehet megítélni a tánctagozat működését? A táncosok tekintetében pedig, hogyan történik a túlóra elszámolás? Gulyás István A Színház technikai dolgozóinak munkaköri leírásában nem szerepel, hogy szabad idejükben milyen tevékenységet folytathatnak, ilyen tekintetben nincsenek korlátok. A vezetés tehát 5
nem mondhatja azt, hogy nem lehet ilyen munkákat elvégezni. A Színháznak van egy játékrendje és egy munkaterve, ahol le van bontva havonta az előadások rendje. Ennek a játékrendnek a megvalósítása nem fér bele a munkarendbe és nem volt lehetséges túlórával sem megoldani a feladatok végrehajtását. A vezetés azt a megoldást választotta, hogy amit túlórával nem lehet megoldani, azt egy cégen keresztül próbálja meg lebonyolítani. Ez országos szinten is így működik, mert a színházi tevékenység az egyfajta speciális üzem. Ő ebben nem talál semmi kivetnivalót, más környékbeli színház is hasonlóképpen működik. Ez a probléma eddig is meg volt, most is meg van és attól tart, hogy ezután is fenn fog állni. A Színház működése szempontjából alapvető fontosságú, hogy milyen besorolást kap. Például egyes besorolást akkor kap egy kőszínház, ha évente legalább 180 saját előadást tud tartani és ezután a fizető nézők száma, valamint a fenntartói támogatás alapján kapja az állami támogatást. A 180 saját előadás teljesítése az rendkívül nagy feladat, figyelembe véve azt, hogy a Színház nyáron nem működik, tehát tulajdonképpen ezt az előadás-számot októbertől május végéig kell teljesíteni. Dr. Nagy Imre Arra kérdez rá, hogy végeztek-e számításokat arra vonatkozóan, hogy jobban járna-e a Színház, ha több embert alkalmazna, vagy több túlórát fizetne ki? Van-e ennek valamilyen korlátja, érti ezalatt, hogy meg van-e határozva valamilyen létszámkorlát vagy költségvetési létszámkeret, ami nem teszi lehetővé akár két fő létszám felvételét, vagy további túlórák kifizetését? Gulyás István Igen, van a műszaki dolgozóknál egy 200 órás túlóra keret, amelyet jócskán túllépnek, ugyanis ezek a dolgozók 350-400 túlórát teljesítenek. A másik kérdésre válaszolva elmondja, hogy az utóbbi három évben költségvetési megszorítások miatt közel 30 fővel csökkent a Színház dolgozóinak létszáma, miközben az ellátandó feladatok mennyisége nem csökkent. A létszámot és az ehhez kapcsolódó költségvetést a fenntartó megyei önkormányzat határozza meg. A Tánctagozat 2009-ben alakult, ennek a működését szükségesnek ítéli meg, mivel a Színház szinte minden produkciójában szerepet kapnak, színesítve ezzel az előadásokat, önálló tevékenységükkel, pedig a palettát szélesítik. Nem beszélve arról, hogy a Színház besorolása szempontjából is fontos a tevékenységük, mivel a tánc előadások fizető nézőinek a számát vonatkozó jogszabály alapján kétszeres szorzóval lehet szerepeltetni. Az ellenőrzési táblázatban szereplő működési bevételeket taglalva kifejti, hogy ezek a Színház jegy és bérlet eladásból származó bevételei, amelyek a Tánctagozathoz kapcsolódnak, ebben nem szerepel sem az állami, sem pedig a fenntartói támogatás. A fenntartói támogatás azért nem szerepel ebben az összesítésben, mert amikor az elfogadásra kerül, sosem határozzák meg azt, hogy mennyi ebből ami a Tánctagozat része és mennyi ami a Színház további tevékenységéhez kapcsolódik. A tagozat megalakulásának évében a két önkormányzat 5-5 millió forinttal támogatta működésüket, azonban ez az összeg a 2010-es fenntartói támogatásban már külön nem szerepel. Csőgér Bálint A dolgozók juttatásaival kapcsolatosan kifejti, hogy az ellenőrzési jelentés alapján látható milyen sok, a közalkalmazotti bértábla szerinti besorolási béren felüli, munkáltatói döntésen alapuló kereset-kiegészítés került kifizetésre (2009-ben 21.804.628 Ft, 2010 októberéig 18.079.142 Ft) a dolgozók részére. Kérdésében kitér arra, hogy a megbízási szerződések mikor készültek teljesítés előtt vagy teljesítés után, illetve a szerződésben vállalt valós teljesítést hajtották-e végre a Kft. által alkalmazott személyek, továbbá miért került sor jelentős összegek készpénzben történő kifizetésére? Jóllehet, utóbbi kérdésre Csizmadia úr a jelentésre adott írásbeli válaszában már kitért, miszerint a készpénzes kifizetésekre a Színház fizetőképességével kapcsolatos 6
megromlott megítélés miatt volt szükség. Ez azért érdekes, mert olyan cégek felé történtek ilyen kifizetések, amelyekkel az önkormányzatnak rendszeres kapcsolata van, sőt azok részére is, akik tartozást halmoztak fel a Színházzal szemben. Álláspontja szerint ezekkel kapcsolatosan bűncselekmény gyanúja is felmerülhet, mivel sokkal könnyebb a készpénzes kifizetésekkel manipulálni, mint az átutalási megbízásokkal. Összegzésképpen az alábbi három kérdésre vár választ: 1. Mikor készültek a megbízási szerződések? 2. Valós teljesítés volt-e mögöttük? 3. Mi indokolta, hogy ezeknek a cégeknek készpénzben került kifizetésre a szolgáltatás ellenértéke? Felveti továbbá a Redfor Kft. esetét, miszerint más összeg szerepel a tevékenység ellátására kötött megbízási szerződésben kialkudott díjként és más összeg került ténylegesen kifizetésre a cég részére. Gulyás István Kérdésre válaszolva kifejti, hogy a szerződések a teljesítések előtt készültek, továbbá a kontraktusok mögött ellenőrizhetően valós teljesítések vannak. A készpénzes kifizetésekkel kapcsolatosan álláspontja szerint nincs olyan előírás, amely tiltaná a szerződésekben szereplő összegek készpénzben történő kiegyenlítését. Megerősíti a Csizmadia úr írásbeli válaszában tett megállapításokat, miszerint számos cég nem teljesített volna a Színház felé, ha átutalással próbálták volna meg rendezni a számlákat. A készpénzben történő fizetésben semmi kivetnivalót nem talál. Dr. Nagy Imre Összegzésképpen kifejti, hogy a Színház vállalkozói szerződések alapján jogszerűen teljesített kifizetéseket és a vállalkozó az ő általa alkalmazottaknak fizetett tovább, az pedig, hogy ezek az emberek a Színházzal jogviszonyban álló személyek-e vagy sem az ebből a szempontból irreleváns. Szűcsné Major Ildikó A túlórákkal és egyéb kifizetésekkel kapcsolatban továbbra is felmerül benne a visszaélések gyanúja, mivel a munkaköri leírások vonatkozásában komoly hiányosságok lettek feltárva. A munkaköri leírások alapján nem értelmezhető egyértelműen, hogy mi nevezhető túlórának. 2 főnek nem volt munkaköri leírása, 6 fő egy év elteltével írta alá, míg további 2 fő nem írta alá a szóban forgó dokumentumot, továbbá több esetben nem lehetett megállapítani a heti kötelező munkaidő keretet. Gulyás István Való igaz, hogy 2 főnek nem volt munkaköri leírása, azonban a heti kötelező munkaidő keret minden dolgozó esetében a kinevezésben rögzítésre került. Szűcsné Major Ildikó További problémaként értékelte, hogy Gulyás úr a munkaköri kötelezettségeinek ellátása során feleségével elszámolási kapcsolatba került, ami összeférhetetlen. Külön kiemeli a gépjárműhasználat elszámolásait, köztük a feleség által benyújtott költségeket, amelyek ezen összeférhetetlenségi körön belül kerültek utalványozásra, majd kifizetésre. Dr. Nagy Imre Az előzőekhez visszatérve kérdezi, hogy van-e olyan dolgozó, aki kötetlen munkaidő keretben dolgozik?
7
Gulyás István Nincs. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatosan kifejti, hogy felesége 1993 óta dolgozik a Színháznál, míg ő 2003-ban került oda. Ekkor az összeférhetetlenség vonatkozásában ki lett kérve a megyei önkormányzat véleménye. A szervezeti egység, ahol a felesége dolgozik közvetlenül az igazgató úr alárendeltségébe tartozik, amikor pedig elszámolási kapcsolatba kerültek, akkor nem ő az ellenjegyző, hanem a főkönyvelő. Ezt a viszonyt engedélyezi a 292/2009. Kormányrendelet, illetve a gazdasági ügyrendben is ez van megfogalmazva. Hangsúlyozza továbbá, hogy az összes kiküldetést, amelyet a felesége elszámolt az igazgató úr utalványozta. Szűcsné Major Ildikó A válaszra reagálva kifejti, hogy az ellenőri jelentés alapján több helyen hiányzott a gépjármű elszámolások esetében az ellenjegyző aláírása. Gulyás István A gazdasági ügyrendben egyértelműen le van fektetve, hogy ilyen esetekben a főkönyvelő az ellenjegyző. Sveiczer Sándor Péter Mivel magyarázza, hogy a 2010-ben elszámolt gépkocsi használat összes költségének közel 53%-a önnek és feleségének lett kifizetve? Gulyás István A feleségem a Színház szervezője és ebben a munkakörben elengedhetetlen, hogy kimenjen vidékre iskolákhoz, intézményekhez. A saját gépkocsi használat pedig két útból tevődött össze, amelyikből az egyik egy bécsi látogatás az ottani színház meghívására. Figyelembe véve, hogy milyen kisszámú utak tették ki a költségek 53%-át látható, hogy milyen kevés pénz került ilyen jogcímen kifizetésre. Dr. Nagy Imre Álláspontja szerint a kérdés jelentőségéhez hozzátartozna az is, hogy konkrétan milyen összegről van szó. Csőgér Bálint Véleménye szerint ebben az esetben fennáll az összeférhetetlenség és furcsállja, hogy az útiköltségek kifizetéseinél az ellenjegyzések miért nem történtek meg. Visszatérve a korábban említett megbízási szerződésekre kérdezi, hogy ki döntött az egyes szolgáltatások (Például: hangosítás) esetében a fizetendő díjakról, illetve készültek-e ezen szolgáltatások esetében teljesítési igazolások? Gulyás István A műszaki igényt a szolgáltatások esetében és az ehhez kapcsolódó díjat a műszaki vezető és ő számolta ki. A teljesítési igazolások kérdésben kifejti, hogy a Redfor Kft. esetében nem készült teljesítési igazolás és úgy gondolja, hogy más cégek esetében is hasonló a helyzet, de pontos választ jelenleg nem tud adni. Szűcsné Major Ildikó A jelentés további hiányosságként tárta fel, hogy a Színház tulajdonában lévő gépjárművek esetében hiányosak a menetlevelek és a különböző szükséges egyéb okmányok, továbbá több alkalommal úgy került kifizetésre üzemanyag vásárlási számla, hogy aznapra nem volt menetlevél kiállítva.
8
Gulyás István A gépjármű elszámolásokat a Színház gondnokának volt a kötelezettsége elkészíteni és ő is készítette, illetve a műszaki vezetőnek lett volna kötelessége ezt ellenőrizni. A főkönyvelő a számlák és az APEH norma alapján ellenőrizte a gépkocsi elszámolást. Csak a hivatalosan és APEH normával alátámasztott számlák kerültek befogadásra és elszámolásra. Csőgér Bálint Több esetben előfordul, hogy a menetleveleket nem a megfelelő személy állította ki, továbbá érdekes tény az, hogy az elszámolt kilométerek és a benyújtott számlák alapján túlságosan alacsony fogyasztás számítható ki egyes gépjárművek vonatkozásában. Úgy általánosságban megállapítható, hogy az üzemanyagok elszámolása, valamint a gépjárműhasználat tekintetében semmilyen rendszer nem fedezhető fel, továbbá a jogszabályok be nem tartása volt jellemző. Gulyás István Számlák és APEH norma alapján számoltunk el, a menetleveleket az illetékes valóban nem ellenőrizte. Csőgér Bálint Az ellenőrzés rámutatott, hogy a tavalyi évben nem az aktuális üzemanyagnorma alapján kerültek a számlák elszámolásra. Gulyás István Ezt az ellenőrzés után korrigáltuk és a túlfizetéseket visszatéríttettük. Dr. Pajtók Gábor Kérdezi, hogy Gulyás úr rendelkezik-e azzal a szakmai végzettséggel, ami ehhez a pozícióhoz szükséges? Gulyás István Felsőfokú végzettségem van, mérlegképes végzettségem államháztartási típusú nincs. A főkönyvelő rendelkezik államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel. Dr. Pajtók Gábor Az ellenőri jelentés által feltárt és a Bizottság által vizsgált ügyek kezelésében önt Csizmadia igazgató úr bármiféle úton-módon utasította-e vagy sem? Gulyás István A kérdést nem érti. Az ellenőri jelentésnek van egy javaslati része, amelyre egy intézkedési terv került kidolgozásra és ennek egyes pontjai már végre lettek hajtva, míg a többi teljesítése folyamatban van. Kifejti továbbá, hogy a költségvetési intézménynél egyszemélyi felelős vezető van, az ő tudta nélkül nem történhet semmi az intézménynél. Ő a saját, egyedi döntése alapján a Színházban nem csinálhat semmit, döntést nem hozhat, csak javaslatot tehet. Ebben az intézményben a Színház Igazgató szava a döntő. Dr. Pajtók Gábor Nem hiszi, hogy például a büfé kinnlevőségeinek a kezelése a Színház Igazgató felelősségi körébe tartozó kérdés. Dr. Nagy Imre Több cég neve szóba került, például a Redfor Kft-ről lehet tudni, hogy ki a cég tulajdonosa vagy képviselője? 9
Csőgér Bálint További érdekesség, hogy ennek a cégnek a tevékenységi körében egyetlen olyan sincs, amiről számlát állított ki. Szűcsné Major Ildikó Kérdésként teszi fel, hogy a kiadott beszerzési előlegek után, amelyek a 30 napot meghaladták befizetésre került-e a szükséges mértékű adó, továbbá a gazdasági igazgató úr által felvett tényleges vásárlások nélküli beszerzési előlegek ebben az esetben munkabér előlegnek minősülnek-e? Gulyás István Az előlegekkel kapcsolatban lehet, hogy célszerűbb lett volna 30 nap után visszavételezni, majd újra kiadni őket, e tekintetben rossz gyakorlatot követtek és hibáztak. Az adófizetés ezekben az esetekben nem történt meg. Egy nagy összegű beszerzési előleg csak azért került az ő nevére felvételre, mert nem volt más, aki azon a napon hivatalosan felvehette volna. A következő munkanapon azonban a megfelelő személy részére hivatalosan is át lett adva a pénz. Volt olyan eset is, hogy a Színházzal megbízási szerződéses jogviszonyban álló személy részére kellett beszerzési előleg, azonban ezt ő jogszerűen nem vehette volna fel, így került a nevére az előleg. Ezeket az összegeket nem ő használta fel. Többször került továbbá felvételre beszerzési előleg akkor is, amikor egy meghívásra valamilyen rendezvényre utaztak el, ilyenkor az előleg az előre nem látható kiadások fedezetére szolgált. Csőgér Bálint Véleménye szerint jelentősége van annak is, hogy milyen nagy számú esetben (két év alatt 18 alkalommal 5.000 Ft és 450.000 Ft közötti összegekben) került sor előleg kiadása Gulyás úr részére, figyelemmel arra a tényre, hogy ezt követően egyetlen számla sem lett becsatolva az előleg visszavételezésekor. Saját meglátása szerint ezek az összegek a gyakorlatban fizetési előlegként működtek, amiket Gulyás úr magáncélokra használt fel. Gulyás István Ezt a feltételezést kifejezetten visszautasítja. Csőgér Bálint További problémaként említi meg, hogy a Színház részére benyújtott számlák egy jelentős része vissza lett utasítva, úgymond „rossz” számlák készültek. Gulyás István A szóban forgó esetekben a benyújtott számlák nem feleltek meg az előírásokban foglalt alaki követelményeknek. Csőgér Bálint Szervezetileg a Harlekin Bábszínház a Gárdonyi Géza Színház alá tartozik részben önálló intézményként. Az ellenőri jelentés feltárta, hogy a Bábszínház bizonylatainak jelentős része hiányos, átírt, rosszul kitöltött. Kérdésként teszi fel, hogy ezt miért nem vették észre és miért nem intézkedtek arra vonatkozólag, hogy a bizonylatok megfelelően legyenek kitöltve? Gulyás István Jóllehet a Bábszínház szervezetileg a Színházhoz tartozik, azonban arra nem volt ideje, hogy ott ellenőrzéseket tartsanak. Az utalások a Színházon keresztül történtek és azok a számlák megfeleltek az előírásoknak. Az ottani készpénzes számlák ellenőrzésére nem volt idő, a gyakorlatban nem iktatták be ezek vizsgálatát.
10
Sveiczer Sándor Péter A Széchenyi úti irodával kapcsolatosan kérdezi, hogy mennyi ennek a bérleti díja, illetve milyen az állapota? Gulyás István Az iroda havi bérleti díja 26.000 Ft, illetve van egy éves szintű, 250.000 forintos bérleti jog megváltás. Az épületet egyébként az egyháztól bérlik és műemléki védelem alatt áll, így nem megengedhető bármiféle változtatás elvégzése. Sveiczer Sándor Péter A színész lakások tekintetében folyamatosan emelkedő kinnlevőségek felől érdeklődve választ vár arra, hogy történt-e ezek vonatkozásában intézkedés a hátralékok behajtására vagy a kérdéses szerződések felbontására? Gulyás István Januárban a december végéig terjedő időszakra vonatkozólag egyetlen kivétellel ezek a hátralékok rendezésre kerültek. Azonban a szóban forgó kinnlevőségek kapcsán ki szeretné emelni azt a tényt, hogy sokszor azon színészek díjtartozásairól van szó, akiknek a munkájukért a Színház nem tudott rendszeresen fizetni. Ezt jelezte a Színház Igazgatója felé, azonban a színészek részére csak akkor tudott fizetni a Színház, ha a többi kötelezettségét már teljesítette. Csőgér Bálint Önnek jelenleg áll-e vagy állt-e fenn tartozása a Színház felé? Gulyás István Igen, még egy havi bérleti díj tartozása van, ami az áprilisi béréből kerül levonásra. Szűcsné Major Ildikó Önnek sem fizetett a Színház? Gulyás István De fizetett, azonban ő így állapodott meg a Színházzal. Dr. Pajtók Gábor Az ellenőri jelentés sok jelentős problémát tárt fel. Kérdezi, hogy az eltelt három hónapban megtörtént-e ezeknek az orvoslása? Mikor mehet ki egy utóellenőrzés? Gulyás István Úgy gondolja, hogy akár most is jöhet. Csőgér Bálint A ruhatári feladatok ellátására kötött szerződéssel kapcsolatosan kérdezi, hogy a megállapodás miként rendezte a beszedett ruhatári díjak sorsát és amennyiben ez a vállalkozóhoz került az nem csökkenthette-e volna a megbízási díjat, továbbá került-e bizonylat kiadásra a beszedett pénzekről, illetve mennyi lehetett ezeknek a becsült összege? Gulyás István A ruhatári személyzet a 2000-es évek elejéig a Színház alkalmazottai voltak, azonban a státuszok leépítésével kikerültek a Színház közalkalmazotti állományából és megbízási szerződéssel kerültek foglalkoztatásra idény jellegű munkakörben. Azonban a törvényi változások miatt ezt a munkakört nem lehetett idény jellegűvé minősíteni, ami 11
kedvezőtlenebb adóterhet jelentett volna a Színház számára. Ekkor merült fel az a lehetőség, hogy egy Kft. alkalmazza a dolgozókat, aki utánuk minden járulék és adóterhet kifizet és ezt követően az összes költséget leszámlázta a Színház részére, ami akkor 500.000 Ft volt havonta, éves szinten pedig 5 millió Ft. Ebben az időben még nem szedtek ruhatári díjat. A jelenlegi rendszerben éves szinten már csak 1.200.000 Ft kerül átutalásra a ruhatárosok alkalmazására, azonban a Kft. költségeinek fedezete érdekében hozzájárulnak ahhoz, hogy a cég alkalmazottai ruhatári díjat szedjenek be. Azt, hogy ezzel mennyi ruhatári díjat engedett át a Színház, azt nem számolták ki. Ahhoz pedig, hogy beszedjék ezeket a díjakat, szükséges lenne a ruhatári személyzet saját állományba vétele, erre azonban a státuszok hiánya miatt nincs lehetőségük. Csőgér Bálint Gulyás úr válaszát a belső ellenőri jelentésnek ellentmondónak tartja, mivel annak 7. oldalán olvasható, hogy a Redfor Kft-vel kötött „szerződésben a Gárdonyi Géza Színház nem hatalmazta fel a fenti vállalkozókat a díjbevételek feletti rendelkezési joggal.” Gulyás István A szerződésből ez a kitétel még akkor hiányzott, azóta ez pontosításra került a kontraktusban. Csőgér Bálint Tudomása szerint állítottak-e ki a cég alkalmazottai bizonylatot a beszedett ruhatári díjakról, illetve nyugtát adtak-e? Gulyás István Nem tudja megmondani, hogy állítottak-e ki vagy sem. Sveiczer Sándor Péter Amennyiben nincs több kérdés Gulyás úrhoz, akkor megköszöni a részvételét és pár perc szünetet rendel el. Szünet Sveiczer Sándor Péter Köszönti Barta Dórát a bizottsági meghallgatás másik meghívott vendégét, akit felkér arra, hogy az ülés folytatásában válaszoljon a tagok által feltett kérdésekre. Csőgér Bálint Kérdezi, hogy mióta dolgozik a Tánctagozatnál, milyen munkakörben, munkaszerződéssel rendelkezik-e és amennyiben rendelkezik munkaszerződéssel, akkor az mikor kötetett? Barta Dóra A Tánctagozat 2009. januárjától indult el, ő pedig 2009. március 1-től dolgozik a színháznál közalkalmazottként. Első pillanattól kezdve Tánctagozat-vezetői feladatkört kapott és ilyen minőségben is látja el a munkáját. Nagyon örül a jelenlegi meghallgatásnak, mivel őt eddig senki nem kérdezte az itt kialakult anomáliákkal kapcsolatban és úgy érzi tisztázni tudja magát az ő személyét érintő negatív véleményektől. A vezetői feladatkörére vonatkozóan 2010. december 1-től rendelkezik munkaköri leírással. Elejétől fontosnak tartotta, hogy a munkakörhöz kapcsolódó dokumentumok rendben legyenek, azonban a munkaköri leírás hiányában is tudta, mi a dolga és ennek megfelelően látta is el a feladatát. Pontosan tudja mi tartozik a felelősségi körébe, így álláspontja szerint az irodai munkán kívül nem tartozik bele sem alkotói munka, sem táncművész feladat ellátás. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a 12
továbbiakban: Előadó-művészeti törvény – jegyzőkönyvezető) ezt a munkakör meghatározást lehetővé teszi. Ez az alapja annak is, hogy munkaköri feladaton kívüli megbízást külön szerződéssel lásson el. Ezek a feladatok a Színház Igazgatójának a külön felkérésére lettek ellátva egy-egy darab rendezésére, alkotói munkájának ellátására. Ilyen esetekben mindig megbízási szerződés készült, a feladatokat pedig teljes mértékben ellátta és a megbízásokat teljesítette. Czibik Norbert Pontosításképpen megemlíti, hogy Barta Dóra kinevezési okirata 2009. március 7. napjával került kiállításra, azonban csak táncos feladatkörrel és 2009. augusztus 1-től került átsorolásra Tánctagozat-vezetői munkakörbe. Csőgér Bálint Tehát az első időszakban nem, mint kinevezett vezető látta el feladatát, továbbá munkaköri leírását is több, mint másfél évvel a kinevezését követően kapta csak meg. Kapott-e arra vonatkozóan legalább szóbeli utasításokat, hogy milyen feladatkört kell ellátnia? Barta Dóra Több olyan dokumentumot is be tud mutatni, amiből egyértelműen kiderülnek vezetői feladatkörei. Csőgér Bálint Egy újságcikk nem alapozza meg senkinek sem az ellátandó munkakörét. Barta Dóra Ez nem egy egyszerű újságcikk, hanem hivatalos sajtóközlemény. Ebben sok olyan hiteles információ van, ami sok kérdést tisztázhat a Tánctagozat működésének kezdetével kapcsolatosan. Csőgér Bálint A Tánctagozatnál szerepelt külön egy vezető és egy ügyvezető. Kérdésként merül fel, hogy a kettő között mi a különbség? Barta Dóra Az ügyvezető úgymond titkári feladatokat ellátó személy, aki pályázatokat ír, a társulat egyéb logisztikai feladatait látja el, azonban ezek az elnevezések valójában nem hivatalos nevek, csak fantázianevek. Idéz a sajtóközlemény idevonatkozó részéből, ahol leírásra kerül az ő három éves vezetői kinevezése. A Tánctagozat és a Tánckar a Színház strukturális szervezetének a része, feladata a Színház produkcióinak a kiszolgálása, minden felkérésnek eleget téve. A Színház SZMSZ-e szerint a Tánctagozatnak minimum egy táncszínházi és kettő zenés produkcióban kell részt vennie, de nem egyszerűen mint egy produkció háttértámogatói, hanem plusz művészeti tartalmat magában hordozó egységként. Fontosnak tartja megjegyezni, hogy működésük mind gazdasági, mind művészeti szempontból előre mozdította a Színház életét. Meg kívánja jegyezni, hogy nem látott gazdasági kérdésekbe bele, soha senki nem egyeztetett vele, azonban többször kért tájékoztatást a feletteseitől. A rábízott forrásokkal nagyon felelősségteljesen és nagyon takarékosan bánt. A mostani anyagban szereplő kimutatásokon a Tánctagozat 2010. első negyedévi bevételei között nem szerepel fenntartói támogatás, a pályázatok kapcsán megkapott bevételek, ezért az egész tagozat működéséről nem kapunk reális képet. A 2010-es évre 18.514.000 forint van, amit a Tánctagozat által elnyert pályázatok bevételeiként kellene szerepeltetni. Nem látható tisztán, hogy a bevételeknél hogyan alakul a jegybevételek megoszlása. Kiemeli továbbá, hogy a kötelező három darabban való szereplés 13
ellenére ők hat produkcióban is szerepeltek, ami hat pályázatot és plusz bevételi forrást jelentett a Színháznak. Jóllehet, a pontos bevételeket nem ismeri és az általa vezetett tagozat kiadásaira sincs rálátása úgy érzi, hogy a Tánctagozat kiadásait és az általa elérhető bevételeket figyelembe véve mindenképpen a leghatékonyabb területnek minősíthető a Színház működésében. Véleménye szerint a Tánctagozat a működése során – külön kiemelve saját tevékenységét – olyan eredményeket produkált, aminek mindenképpen etalonnak kellene lennie a jövőre vonatkozólag. Szűcsné Major Ildikó Amennyiben nem rendelkezett munkaköri leírással, ki világosította fel arról, hogy mi is a feladata a Színházban? Barta Dóra Az első pillanattól fogva Csizmadia igazgató úr volt az, akivel ilyen értelemben beszélgetéseket folytattak. Egyértelműen Tánctagozat-vezetői pozícióra lett felkérve. Jóllehet, csak 2010 december 1-én kapott munkaköri leírást, mindig is ennek megfelelően látta el faladatát. Szűcsné Major Ildikó Mi a kapcsolat ön és a Barta Dóra Bt., a Badóra Dance Company, valamint a Parnasszus Alapítvány között? Barta Dóra A Barta Dóra Bt. az ő személyes vállalkozása, ami csak olyan esetekben került kapcsolatba a Színházzal, amikor alkotóművészeti tevékenység ellátására kérte fel a Színház Igazgatója. A Badóra név a Pécsi Balett mintájára a Tánctagozat részére kitalált fantázianév, nem önálló jogi személy, nincsen gazdasági kapcsolatban semmivel, soha nem pályázik, mint jogi személy, a Színházzal pedig semmilyen gazdasági kapcsolatban nem volt. A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány célja, hogy felelősen segítse a Színház működését további bevételeket szerezve. Megemlíti itt, hogy jelentős minisztériumi támogatást kapott a Tánctagozat csak az ő személyére tekintettel, csak az ő művészeti rangjának köszönhetően. Dr. Pajtók Gábor A Tánctagozat létrehozatalát pozitív dolognak tartja, mint a Színház művészeti palettájának a szélesítését, azonban egy saját produkció esetén, amikor a Színház adta keretek között és fizetett díj ellenében ezt a saját darabot előadják, a Tagozatnak fizetnie kellett volna a terem bérletéért. További problémaként értékeli, hogy olyan tevékenységért kap a Barta Dóra Bt. külön pénzt, amelyet a Színház Tánctagozata ad elő, és ezért a munkáért már megkapták a közalkalmazotti fizetésüket. Barta Dóra Ilyen esetben nem volt jelen a Bt. Véleménye szerint akkor lenne probléma, ha a Színház pénzén létrejött produkciót ő, mint saját terméket, saját bevételként máshol is előadná. Minden a munkakörén kívül kapott megbízási díj és egyéb kifizetés álláspontja szerint a munkaadó felelőssége. Czibik Norbert A Színház és a Barta Dóra Bt. között volt megbízási szerződés? Barta Dóra A Barta Dóra Bt., azaz személyem és a Színház között kötettett megbízási szerződés.
14
Dr. Pajtók Gábor Nem érti a művésznőt, mert az előbb nem ezt mondta. Barta Dóra Nem érti a kérdést, mivel itt összevonják a Tánctagozatot a személyével. Ő ilyen esetekben személyes egyéni alkotóként köt megbízási szerződést a Színházzal azokra a munkafelületekre, ami a munkaköri leírásában nem szerepel. Ismételten hivatkozik az Előadóművészeti törvényre, amely erre véleménye szerint lehetőséget ad attól függően, hogy mi szerepel a szerződésében. Szűcsné Major Ildikó Pontosan ez a baj, hogy nincs munkaköri leírás! Persze ennek a hiánya nem az ön felelőssége. Csőgér Bálint A munkaszerződéssel kapcsolatban kérdezi, hogy milyen végzettséggel rendelkezik és ez a végzettség véleménye szerint feljogosítja-e egy közalkalmazotti vezetői pozíció betöltésére? Barta Dóra Középvezetői pozíciót lát el, szakmájában nincs diplomája, azonban van érdemes művész kitüntetése, ami véleménye szerint megfelel egy diplomának és erről papírja is van. Csőgér Bálint Az aljegyző urat kérdezi, hogy Barta Dóra ilyen végzettséggel betölthette-e a szóban forgó pozíciót? Dr. Kovács Csaba Erre most nem tud válaszolni, azonban a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt. – jegyzőkönyvezető) rendelkezései szerint költségvetési szerveknél nem bízható meg vezetői beosztás ellátásával az, aki a szerv fő tevékenységével azonos vállalkozói tevékenységet végez, továbbá ilyen vezető munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. A vezető megbízásával összeférhetetlen a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló, más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői tagság. Dr. Pajtók Gábor Álláspontja szerint ezért nem Barta Dóra a felelős. Csőgér Bálint Természetesen nem arról van szó, hogy ezekért Barta Dóra-e a felelős, ezeket a kérdéseket csak a tisztán látás érdekében teszik fel. Dr. Pajtók Gábor Aljegyző urat kérdezi, hogy véleménye szerint Barta Dóra amennyiben pályázott volna a Színház Igazgatói posztjára, megfelelt volna-e? Dr. Kovács Csaba Úgy gondolja, hogy megfelelt volna. Kérdezi a meghívottat, hogy mi a legmagasabb iskolai végzettsége? Barta Dóra Gimnáziumi érettségi és folyamatban lévő főiskola. 15
Dr. Kovács Csaba Az előadó-művészeti törvény (2008. évi XCIX. tv.) 40. § (4) bekezdésében foglaltak szerint szükséges a felsőfokú végzettség a színház igazgatói, azaz magasabb vezetői pozíció betöltéséhez, azonban a törvényben felsorolt díjak, elismerések (Kossuth díj, Magyar Köztársaság Érdemes Művésze) mentesítik a jelöltet a szükséges szakképesítései feltételek alól. A Kjt. végrehajtási rendelete a 150/1992. Kormányrendelet 3. sz. melléklete szerint a művésznő jelenlegi pozíciója művészeti vezető, amely csak vezető beosztásnak minősül, ahol kötelező feltétel a szakirányú felsőfokú végzettség és szakképzettség. Mentesítési feltételről a jogszabály nem rendelkezik vezető beosztásnál. Czibik Norbert Álláspontja szerint a művésznő a Színház Igazgatója lehetne, azonban a mostani pozícióját nem tölthetné be, mivel a Kjt. előírja, hogy előadó művészeti vezető beosztásban foglalkoztatott közalkalmazott felsőfokú szakképesítéssel kell, hogy rendelkezzen. Erre vonatkozóan bemutatja Hiller miniszter úr levelét, amelyben mentesítette a művésznőt ez alól a végzettség és az előírt szakmai gyakorlat alól, azonban ez abban az esetben nem lett volna alkalmazható. Dr. Nagy Imre Ezzel az állásponttal nem ért egyet. Kérdezi a művésznőt, hogy a szóban forgó csoport tánckar vagy tagozat? Barta Dóra Jelen pillanatban még tagozat. Dr. Nagy Imre Összegzésképpen elmondja, hogy a fentiek szerint a művésznőt a Tánctagozat vezetésével bízták meg, amelyhez van munkaköri leírása, amiben meg vannak határozva a feladatai. Ami nem tartozik ebbe körbe az úgynevezett bizonyos művészeti tevékenység ellátása, amire megbízási szerződéssel vállalkozott és azt a Barta Dóra Bt. számlázta. Tehát elválik a Tánctagozat-vezetői és az egyéb művészeti tevékenység ellátása. Az egyikért státuszban kapott fizetést, míg a másikért számlázott. A Tánctagozat pedig feladatul kapta, hogy bizonyos produkciókat önállóan kell színpadra vinniük, míg más esetekben egy színdarabban kell kiegészítő művészeti tevékenységet ellátniuk. Ez egy idényben egy bemutatót és két részvételt jelentett. A két év alatt mennyi volt a tényeges bemutatójuk és mennyi részvételt teljesítettek? Barta Dóra Összesen 12 bemutatónk volt ez idő alatt. Dr. Nagy Imre A táncosok kapnak-e bért a próbákra? Barta Dóra Nem kapnak. Van egy fix bérük, amelyen felül a bemutatókért külön úgynevezett mozgóbér jár nekik. Dr. Nagy Imre Mi a különbség a Harlekin Bábszínház és a Tánctagozat jogi státusza között?
16
Barta Dóra A Bábszínház önálló gazdasági egység, míg a mi gazdálkodásunk csak része a nagy Színházénak. Dr. Nagy Imre A kiadott anyagban szereplő táblázat szerint a Tánctagozat bevétele 10 millió forint körüli, míg a kiadásai 30-40 millió forintot tesznek ki. A korábban említettek szerint a bevételek között azonban nem szerepel többek között a pályázati pénz, ami közel 20 millió forint. Nem szerepel külön soron a fenntartói támogatás és az állami támogatás sem. Álláspontja szerint, amennyiben ezek a bevételek megfelelően fel lennének tüntetve, akkor közel a kiadások szintjén lennének. Úgy látja, hogy a bevételek és a kiadások aránya a Színház és a Bábszínház esetében sokkal kedvezőtlenebb képet mutat. Úgy ítéli meg, hogy olyan tevékenységekért a Barta Dóra Bt. nem számlázott a Színház felé, ami a művésznő munkaköri leírásában szerepel. Végez-e egyébként olyan tevékenységet, ami sem a munkaköri leírásában nem szerepel, sem pedig a Barta Dóra Bt. által leszámlázott tevékenységek között nem található meg? Barta Dóra A végzettségére visszatérve úgy ítéli meg, hogy a pályán eltöltött idő és az elért művészi tevékenysége egyértelműen feljogosítják arra, hogy ilyen vezetői pozíciót lásson el és része legyen a Színház művészeti tevékenységének. Ingyen lát el próbavezetői és balettmesteri feladatokat, ami minden más társulatnál egy külön státuszt jelent. Felsorol továbbá olyan tevékenységeket, amelyeket konkrét produkciókhoz köthetően ingyen látott el, a Színház szeretete miatt, továbbá az általa felvett juttatások csak a fiatal művészek díjait érik el. Dr. Gondos István Fontosnak tartja a jogszabályok betartását, ezért amennyiben a vonatkozó előírások szerint valaki nem tölthet be bizonyos pozíciót, ezt annak ellenére be kell tartani, hogy ő esetleg ténylegesen el tudná látni a feladatot. Csőgér Bálint Le szeretné szögezni, hogy ez a meghallgatás nem egy konkrét személy ellen irányul, hanem itt a cél egy szúrópróbaszerűen végzett ellenőrzés megállapításainak vizsgálata, az abban feltárt hiányosságok okainak felderítése. Idézi a Kjt. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait, amelyek közül kiemeli azt, hogy vezető beosztású személy nem lehet a szervezettel azonos tevékenységet végző vállalkozás tagja, így amint a művésznőt kinevezték vezetőnek a Barta Dóra Bt. nem számlázhatott volna ilyen jellegű tevékenységért a Színháznak. Dr. Nagy Imre Nem ért egyet az előbbiekben idézett törvényhely értelmezésével, mivel szerinte ez csak arra vonatkozik, hogy vezető beosztású nem lehet a szervezet tevékenységével azonos dolgokat végző vállalkozás tagja. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a két beosztás nem látható el egyszerre egy ember által azért, hogy egy feladatra koncentrálhasson, tehát nem lehet valaki egyszerre egy magán színház és egy állami színház igazgatója is. Barta Dóra Az előadó-művészeti törvény 33. szakaszából idéz, miszerint a foglalkoztatotti jogviszonyon túlmenően további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését bizonyos kivételektől eltekintve (Pl.: szerzői jogi oltalom alá eső tevékenység) a munkáltató megtilthatja. Tovább idéz az előadó-művészeti törvény 35. szakaszából kiemelve, hogy „a művészi munkakörben
17
foglalkoztatott az előadásokon történő közreműködésért – kollektív szerződés, illetve munkaszerződés alapján – külön díjazást kaphat.” Czibik Norbert Az előbbi idézetre reagálva kérdezi, hogy munkaszerződés-e a megbízási szerződés? Kiemeli továbbá, hogy a Kjt. már idézett szabálya azt tiltja, hogy a vezető beosztású nem lehet a szervezettel azonos tevékenységet végző és egyébként azzal gazdasági kapcsolatban álló vállalkozás tagja. Csőgér Bálint A már korábban említet pályázati támogatásokat a Színház kapta vagy a Barta Dóra Bt.? Barta Dóra A Barta Dóra Bt. sosem kapott támogatást, hanem a Színház nyújtott be pályázatot a Nemzeti Kulturális Alaphoz és a kapott támogatást is az intézmény kapta meg. A Parnasszus Alapítvány által saját nevében benyújtott pályázati összeg természetesen az alapítványhoz került, azonban ezekkel az összegekkel a Színház produkcióit támogatta. Dr. Nagy Imre Ön-e még a Tánctagozat vezetője a Színházban? Barta Dóra Hivatalosan még igen, közalkalmazotti státuszom van, azonban az új igazgató már közölte, hogy új személyt fog kinevezni a pozícióra, lehetőséget adva arra, hogy táncos lehessek abban a tagozatban, amit én hoztam létre. Sveiczer Sándor Péter Amennyiben nincs több kérdés, akkor megköszöni a művésznőnek a kérdésekre adott válaszait. Dr. Pajtók Gábor Véleménye szerint a Tánctagozatnak van létjogosultsága, mivel tevékenységével szélesítette a Színház művészeti palettáját, továbbá a többlet támogatások révén növelte az intézmény bevételeit. Fontosnak tartja a fentiekben tárgyalt jogszerűtlen állapotok felszámolását, azonban hangsúlyozza, hogy ezek kialakulásában nem a művésznőt terheli a felelősség. Kéri a Főjegyző és Aljegyző uraktól annak a kérdésnek a további vizsgálatát, hogy a Barta Dóra Bt. által számlázott tevékenységek esetében az összeférhetetlenség fennáll-e? Dr. Nagy Imre Véleménye szerint nem okozhatnak problémát a fenti Bt. által benyújtott számlák, tekintettel arra, hogy a művésznő ezeket a munkaköri leírásán kívüli tevékenységekért kapta. Szerinte nincs kapcsolat a Színház és a Bt. között, továbbá a Bt. tevékenysége nem összeférhetetlen a művésznő munkakörével. Szűcsné Major Ildikó Megköszöni Czibik Norbert vizsgálat-vezetőnek, hogy ilyen nagyszerű és objektív anyagot kaphattak kézhez. Alelnök úrhoz intézi kérdést, miszerint a legutóbbi ülést követően volt egy zárt ülés, amelyen született egy döntés, amit sorrendisége miatt kifogásol és javasolja annak a felülvizsgálatát.
18
Dr. Gondos István Amennyiben a Színház Igazgató jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről van szó, arról úgy érzi nincs mit tárgyalni, tekintettel arra, hogy a Közgyűlés már érvényes döntést hozott az ügyben. Már a költségvetés készítésekor egyértelművé vált, hogy az egyik legfontosabb feladat az intézményi rendszer működőképességének a fenntartása és ezért került később beterjesztésre a bizottság elé a belső ellenőrzés jelentése. Tehát elsődleges szempont volt a költségvetés megalkotása, majd az intézményi rendszer fenntartása és csak ezt követően a belső ellenőrzés. Szűcsné Major Ildikó A mostani információk birtokában feltételezhető, hogy nem volt célszerű egyszerűen egy közös megegyezéssel megszüntetni a Színház Igazgató jogviszonyát. Dr. Gondos István Álláspontja szerint a szóban forgó személy felelőssége csak feltételezhető és tekintettel arra, hogy ez a Bizottság nem ítélethozó, ezért nem célszerű ebben a kérdésben döntést hozni. Csőgér Bálint Figyelemmel arra, hogy a bizottság tagjai között nincs pénzügyi végzettségű, javasolja a belső ellenőrzési anyagnak, valamint ezen meghallgatás jegyzőkönyvének a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság részére való továbbítását a kérdés pontosabb tisztázása érdekében. Több olyan dolog is napvilágra került, ami valószínűleg megérett egy rendőrségi feljelentésre, azonban feltétlenül fontosnak tartja a kérdés pénzügyi szakemberek általi vizsgálatát is. Szűcsné Major Ildikó Úgy érti a polgármester úr, hogy ez a Bizottság semmilyen javaslattal ne éljen, hanem adja át a kérdést a Pénzügyi Bizottságnak, akik belátásuk szerint döntenek majd? Csőgér Bálint Fontosnak tartja, hogy a kérdést belső pénzügyi szakemberek is megvizsgálják és ezt követően a kérdésre nagyobb rálátással bíró Pénzügyi Bizottság tegyen majd a megfelelő intézkedésre javaslatot. Felelősségre vonásra mindenképpen szükség van, azonban nem mindegy, hogy ez belső vagy külső felelősségre vonás-e. Szűcsné Major Ildikó Ezt egyszerűen elképesztőnek tartja, hiszen korábban néhány liter gázolaj eltűnése miatt feljelentéseket tettek, most pedig, amikor 500 millió forintos tételről van szó nem képes a Bizottság döntést hozni. Dr. Nagy Imre Úgy érzi, hogy ez a vita is jól mutatja ezen Bizottság működésének hibáit. Szimpatikusnak tartja, hogy már nem csak a múlt, hanem a jelen ügyei is napirendre kerülnek. Egyetért a kérdésnek a Pénzügyi Bizottság részére történő továbbításával, mivel már az elején sem értette, miért került ez az ügy ennek a Bizottságnak a napirendjére. Itt nem a pénzügyi kérdéseket kellene vizsgálni, hanem például az összeférhetetlenséget, már amennyiben volt ilyen, illetve azt, hogy amennyiben ez ténylegesen fennállt, akkor volt-e ebben felelőssége a korábbi vezetésnek. Fontosnak tartja továbbá a belső ellenőrzési jelentésben foglalt hiányosságok orvoslását, azonban úgy érzi, hogy a vizsgált ügynek túlzott jelentőséget tulajdonítanak. Amennyiben erre a vizsgálatra a korábbi vezetők eltávolításához van szükség, akkor véleménye szerint ez teljesen felesleges, a vezető cserét e nélkül is meg lehet tenni. Véleménye szerint ennek a Bizottságnak a szerepe értelmetlen, ebben a konkrét ügyben pedig még inkább az.
19
Csőgér Bálint Nem ért egyet Dr. Nagy Imrével, mivel a pénzügyi kérdések vizsgálatára a Pénzügyi Bizottság jogosult és ennek a Bizottságnak a feladata pedig a korábbi vezetés által elkövetett hibák feltárása, vizsgálata. Erre azért van szükség, mivel a megye új vezetése teljesen üres kasszát örökölt és ennek az okait fel kell tárni. A jelenlegi intézkedéseket a korábbi vezetők eltakarításának titulálni pedig túlzásnak tartja. Jelen esetben olyan korábbi vezetők jogviszonyának a megszüntetésére törekszenek, akik valamilyen komoly visszásságot követtek el. A Gárdonyi Géza Színház példája is jól mutatja milyen komoly szabálytalanságokkal működött az intézmény. Az indítványa pedig arra irányult, hogy a pénzügyi vonatkozások jelentős súlyára tekintettel, az illetékes bizottság is vizsgálja meg a kérdést. Dr. Kovács Csaba Kiegészítésként említi meg, hogy az őszi belső ellenőri vizsgálatot követően, amikor az új Főjegyző úr ismételten kiküldte további vizsgálatra az ellenőröket, akkor már senki sem volt hajlandó együttműködni velük. Czibik Norbert A belső ellenőrzés során a vonatkozó szabályok szerinti határidők betartásra, a feladatok pedig ellátásra kerültek. A Főjegyző úrral történt egyeztetést követően felmerült ezen jelentés pontosításának a szükségessége, azonban az ismételt vizsgálat során feltett kérdésekre nem válaszolt senki. Dr. Pajtók Gábor Véleménye szerint ennek a kérdésnek a vizsgálata ezen Bizottság hatáskörébe tartozik. Javasolni akarta, hogy a belső ellenőrzés tartson egy utóvizsgálatot, azonban erre már kísérletet tettek, sőt őket úgymond lerázták. Ennek ellenére további és minél gyorsabb vizsgálatot szorgalmaz, tekintettel arra, hogy a mostani meghallgatás során a megkérdezettek több esetben, az ellenőrzésben foglaltakhoz képest ellentétes válaszokat adtak. Úgy érzi, a szóban forgó ügyben érintett vezetők esetében a felmentésnek abszolút jogosultsága van. Más jogkövetkezményekre véleménye szerint nincs szükség. Fontosnak tartja a vizsgálatba bevonni a Színház korábbi Igazgatóját. A meghallgatás kommunikációjánál kéri, hogy Barta Dóra művésznőt semmiféle negatív véleménnyel ne illessék, mivel ügyében nem őt terheli a felelősség. Szűcsné Major Ildikó Kérdésére még nem kapott választ, miszerint a kérdés Pénzügyi Bizottsági vizsgálatát követően az ügy visszakerül-e ehhez a Bizottsághoz? Sveiczer Sándor Péter Úgy véli, hogy semmilyen javaslatot nem kellene megfogalmazni a Pénzügyi Bizottság álláspontjának az ismerete nélkül, ezért támogatja Csőgér úr javaslatát. Dr. Nagy Imre A Pénzügyi Bizottság a most feltett kérdésekre nem fog választ adni, mivel nem ez a hatásköre, hanem más aspektusból fogja vizsgálni a kérdést. Kérdésként veti fel, hogy egyébként a belső ellenőri jelentésről kapott-e tájékoztatást a Pénzügyi Osztály Vezetője? Ennek a vizsgálatnak továbbra sem látja az értelmét, mivel a belső ellenőri jelentésnek a konzekvenciáját a munkáltatónak kellene levonnia és a megfelelő döntést meghoznia. Dr. Kovács Csaba A Pénzügyi Bizottság napirendjére, hogy mi kerül fel arról a Bizottság Elnöke dönt. A Belső Ellenőrzési Osztály közvetlenül a Főjegyző irányítása alá tartozik, így a vezetőjének nem kötelessége tájékoztatni a Pénzügyi Osztály Vezetőjét. 20
Dr. Nagy Imre Itt csak arra akart utalni, hogy szükséges lett volna a kérdés pénzügyi kihatásainak okára való tekintettel az illetékes osztály véleményét is kikérni. Szűcsné Major Ildikó Aljegyző úrhoz tenne fel pár kérdést. Csizmadia úr munkájával kapcsolatban számos szabálytalanság látott napvilágot, aminek normál esetben azonnali felmentés lett volna a következménye. Ezzel szemben született egy enyhe Közgyűlési döntés. Van-e lehetőség a kérdés újbóli vizsgálatára, például a részére járó juttatások zárolása érdekében. Dr. Kovács Csaba Erre most nem tud válaszolni. Dr. Pajtók Gábor Mivel a Csizmadia úr jogviszonya 2011. február elsejével megszűnt, nincs arra lehetőség, hogy ennek a megszűnésnek a kérdését felülvizsgáljuk. Azt, hogy kártérítési igény benyújtására sor kerülhetne-e azt kétli. Véleménye szerint a szóban forgó kérdésekben inkább a gazdasági igazgatót terheli a felelősség. Dr. Kovács Csaba Az elsődleges vezető a Színház Igazgatója. Szűcsné Major Ildikó Úgy érzi a felelősségre vonás elmaradása csak az akarat hiányának tudható be, így ezen Bizottság működésének már semmi értelme. Itt azt kellene látni, hogy van egy Színházvezető, aki tönkre tette az intézményt és minden felelősségre vonás nélkül távozhatott. Dr. Pajtók Gábor Nem ért egyet, mivel nem bizonyítható egyértelműen, hogy az ellenőrzés által feltárt hiányosságok kárt is okoztak volna. Az, hogy például a világosításra szánt pénzeket milyen formában fizetik ki, túlórában vagy munkabérként nem okoz kárt a Színháznak. Tehát az, hogy sok szabálytalanságra derült fény még nem bizonyítja egyértelműen a károkozás tényét. Emiatt is tartja fontosnak az utóellenőrzést. Dr. Kovács Csaba Az utóellenőrzésre a Főjegyző úr megbízta a belső ellenőröket a felmerülő kérdések pontosabb tisztázása érdekében, azonban arról nem tehet a belső ellenőrzés, hogy később a megkérdezettek nem voltak hajlandók együttműködni. Sveiczer Sándor Péter Úgy érzi, hogy a vitát lezárhatja. Szavazásra teszi fel a kérdést, miszerint az ügyet a belső ellenőrzés anyagával, illetve a jelenlegi meghallgatás jegyzőkönyvével együtt továbbítsák a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság részére, kérve a kérdésben az állásfoglalásuk megadását. Aki a felvetéssel egyet tud érteni, szavazzon. A Bizottság 3 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta. 11/2011. (III. 11.) határozat Az Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottság a mai ülésén vizsgált kérdésben kikéri a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság véleményét, rendelkezésre bocsátva a belső ellenőrzés anyagát, illetve a jelenlegi meghallgatás jegyzőkönyvét: 21
Szűcsné Major Ildikó Kisebbségi véleményt szeretne megfogalmazni, miszerint nem ért egyet a döntéssel, mivel a megismert anyag és információk alapján súlyos bűncselekmények merülnek fel, amit a Bizottság nem kezel megfelelően. Sveiczer Sándor Péter Megköszöni mindenkinek a részvételt és ezennel a Bizottság ülését bezárja.
K.m.f.
Dr. Bereczné Hamsóczki Mónika Jegyzőkönyvezető
Sveiczer Sándor Péter a Heves Megyei Közgyűlés Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottságának Elnöke
22
Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Belső Ellenőrzési Osztály
3300 Eger, Kossuth L. u. 9. 36/521-328
Iktatószám: 13-9/2010/108
ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Ellenőrzött szervezet:
Gárdonyi Géza Színház, Eger Harlekin Bábszínház, Eger
Ellenőrzést végző szervezet:
Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Belső Ellenőrzési Osztály
Ellenőrzés tárgya:
Az intézmények működésének, gazdálkodásának vizsgálata a jogszabályi előírásoknak illetve a szervezet belső szabályzatainak való megfelelés függvényében
Ellenőrzés típusa:
Rendszerellenőrzés
Ellenőrzés módszere:
Mintavételes, szükség esetén tételes
Ellenőrzött időszak:
2009. április 01-től 2010. szeptember 30-ig
Helyszíni ellenőrzés ideje:
2010. szeptember 27-től 2010. november 12-ig
Ellenőrzést végezte:
Czibik Norbert Hermann Györgyi Suszterné Kisari Barbara Vályi László
belső ellenőr Művelődési, Oktatási és Sport Osztály munkatársa belső ellenőr vizsgálatvezető
Ellenőrzési napok száma: Felkészülés: Helyszíni ellenőrzés: Záró tárgyalás: Jelentésírás: Összesen: Hivatalban lévő vezetők:
Csizmadia Tibor Lengyel Pál Gulyás István
15 nap 60 nap 3 nap 15 nap 93 nap Igazgató–főrendező Igazgató Gazdasági igazgató
2 A vizsgálat az alábbi jogszabályok előírásainak figyelembevételével történt: • • • • • •
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény; a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény; az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) és 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet; az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet; a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet; az előadó művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX törvény.
Ellenőrzés célja: annak megítélése, hogy - az intézmény gazdálkodási színvonala, szervezettsége, szabályozottsága megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, az alapítás céljainak; - gazdasági tevékenységében érvényesülnek-e a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elvei; - pénzügyi, számviteli feladatainak ellátása során betartásra kerül-e a bizonylati rend és az okmányfegyelem; - az intézmény szabályszerű működését segítették-e a belső kontroll mechanizmusok.
KÖVETKEZTETÉSEK A Gárdonyi Géza Színház alaptevékenységét az 51/2010. (V. 7.) számú Közgyűlési határozattal jóváhagyott Alapító Okirat alapján végezte. Megállapodás alapján 2007. július 1től ellátta a Harlekin Bábszínház részben önállóan gazdálkodó intézmény gazdálkodási feladatát. Vizsgálatunk alapján összességében megállapítható, hogy a Gárdonyi Géza Színház a költségvetési keretek között gazdálkodott, jelentős mértékű állami és fenntartói támogatással biztosította a működés folyamatosságát, viszont több esetben megsértette a hatályos jogszabályokat, a bizonylati rendet és fegyelmet. Gazdálkodásában nem érvényesültek a takarékossági követelmények és kontroll mechanizmusok. Művelődési, Oktatási és Sport Osztály munkatársának megállapításait a jelentés 1. számú melléklete tartalmazza.
MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A MŰKÖDÉS SZERVEZETTSÉGE ÉS SZABÁLYOZOTTSÁGA a. Az intézmény rendelkezik-e a gazdasági és szakmai integráció változásait tartalmazó alapító okirattal és annak megfelelő szervezeti és működési szabályzattal? A Gárdonyi Géza Színház 2010. május 7-től hatályos Alapító Okirattal rendelkezik, melyet Heves Megye Közgyűlése 51/2010. (V. 7.) számú határozatával fogadott el. Az intézmény gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézményt 2007. július 1-től az irányító (felügyeleti) szerv kijelölte a Harlekin Bábszínház önállóan működő költségvetési szerv meghatározott szellemi és fizikai
3 (technikai) támogatói tevékenységei (ezen belül különösen: pénzügyi-gazdasági feladatai) ellátására a Heves Megyei Közgyűlés által jóváhagyott megállapodása értelmében. Fenntartói döntés alapján 2009. március hónaptól a Színház Tánctagozattal bővült. A szervezeti változások következtében a gazdálkodási tevékenységét átszervezték, a szervezeti felépítése igazodik az ellátandó feladatokhoz. Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Intézmény székhelye: - Eger, Hatvani kapu tér 4. Intézmény telephelyei: - Műhelyház: Eger, Trinitárius út 3. - Színészház: Eger, Árpád út 66. - Szervező Iroda: Eger, Széchenyi út 5. Az intézmény engedélyezett létszáma jelenleg: 124 fő Jogszabályban meghatározott közfeladata: 900100 Előadó-művészet Alaptevékenysége: 900113 Kőszínházak tevékenysége 900122 Táncművészeti tevékenység 900300 Alkotóművészeti tevékenység A jelenleg érvényben lévő Szervezeti Működési Szabályzat 2008. december 1-től hatályos, de a Tánctagozattal való bővülés miatt az átdolgozása jelenleg is folyamatban van. A Harlekin Bábszínház 2009. április 24-én kelt Alapító Okirattal rendelkezik, melyet a Heves Megye Közgyűlése az 55/2009. (IV. 24.) számú határozattal fogadott el. Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait a Gárdonyi Géza Színház látja el. Intézmény székhelye: - Eger, Bartók Béla tér 6. Intézmény telephelyei: - Bérlakás 1., 2.: Eger, Hibay Károly u. 12. Az intézmény engedélyezett létszáma jelenleg: 22,5 fő Jogszabályban meghatározott közfeladata: 900100 Előadó-művészet Alaptevékenysége: 900113 Kőszínházak tevékenysége 900300 Alkotóművészeti tevékenység A Szervezeti Működési Szabályzat 2007. december 10-tól hatályos, tartalmazza a jogszabályokban előírtakat. b. Meghatározták-e az egyes szervezeti egységek tevékenységét, ezekre vonatkozó belső szabályzatokat elkészítették-e? Rögzítették-e a vezetők és a beosztottak feladat-, hatás- és jogköreit, felelősségüket? A Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház intézmények rendelkeznek a szervezetükre és működésükre vonatkozó belső szabályzatokkal. A szabályzatok felsorolását az 2. számú melléklet tartalmazza. A szabályzatok egy részének aktualizálása megtörtént (pl.: Gazdasági Ügyrend, Számlarend), viszont a többi szabályzat átdolgozása szükséges az időközben bekövetkezett jogszabályi változások miatt. Összességében megállapítható, hogy a belső szabályozás (jelmezkölcsönzés és egyéb eszközök bérbeadási szabályainak kivételével) lefedi a gazdálkodás egész területét és tükrözi annak sajátosságait.
4 2. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA a. Biztosították-e a fenntartó által jóváhagyott kiemelt előirányzatok betartását a költségvetés végrehajtása során? A Színház és a Bábszínház a fenntartó önkormányzattal egyeztetett, tudomásul vett irányelvek és keretszámok alapján állította össze éves költségvetését. A Gárdonyi Géza Színház 2009. év költségvetési és teljesítési adatai a következők voltak: adatok e Ft-ban Megnevezés Működési bevétel Pénzeszk. átvétel Központi és fenntartói tám. Előző évi pénzm. Összes bevétel
Gárdonyi Géza Színház 2009. évi bevételei Eredeti ei. Módosított ei. Teljesítés 150 000 152 818 152 817 0 27 980 27 980 469 800 554 572 532 632 2 137 621 937
3 151 738 521
3 151 716 580
Telj. %-a 100,0 100 0 96,0 100,0 97,0 adatok e Ft-ban
Megnevezés Személyi jutt. Járulékok Dologi kiadások Pénzeszk. átadás Beruházás Felújítás Pénzforg. nélk. Összes kiadás
Gárdonyi Géza Színház 2009. évi kiadásai Eredeti ei. Módosított ei. Teljesítés 229 521 259 232 256 218 72 107 73 288 68 905 318 172 373 263 353 514 0 18 012 18 012 0 10 380 10 380 0 4 346 4 346 2 137 621 937 738 521 711 375
Telj. %-a 98,8 94,0 94,7 100,0 100,0 100,0 96,3
A fentiekből látható, hogy a jóváhagyott kiemelt előirányzatokat betartották. A módosított bevételi előirányzat 97 %-ban teljesült, a kiadási előirányzatok túllépése nem fordult elő. A 2009. évben kiutalatlan fenntartói támogatást 2010. évben kötelezettséggel terhelt pénzmaradványként megkapták. A Gárdonyi Géza Színház támogatásának meghatározó eleme a központi és fenntartói támogatás, mely az összes bevétel 75,1 %-át tette ki 2009. évben és 70,4 %-át 2010. évben. A bevételek fedezetet nyújtottak a művészeti elképzelések megvalósításához. Szükséges hangsúlyozni, hogy a Színház 2009. évben jelentősen több állami és önkormányzati támogatást kapott, mint korábban, és mint 2010. évben. Míg 2007. évben 572.744 e Ft-tal, 2008. évben 648.488 e Ft-tal gazdálkodtak, addig 2009. évben már 738.521 e Ft állt az intézmény rendelkezésére a megváltozott központi támogatási rendszer és a fenntartó kedvező támogatási döntéseinek következtében. Ezzel szemben a 2010. év I. félévi módosított előirányzata csak 600.723 e Ft volt. A szűkösebb költségvetési támogatás miatt a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a saját bevételek növelésére, a követelések behajtására. Átgondoltabb kötelezettségvállalással, takarékosabb gazdálkodással képes lesz az intézmény a költségcsökkentésre.
5
A Színház produkciónként is készített költségvetést és utólag elszámolást, melyek nem teljeskörűek. Kizárólag a vállalkozói, megbízási szerződések alapján vállalt kötelezettségekből származó költségekkel kalkuláltak, ami félrevezető. E tervezetek és elszámolások alapján nem lehetett megállapítani a produkciók eredményességét. A jegy- és bérletbevételekkel, valamint az átvett támogatásokkal szemben csak a tényleges költségek egy része szerepelt (rendező, tervezők, dramaturg, jogdíjak, számlás színészek díjai), az általános (dologi) költségek és a közalkalmazottak juttatásai nem alkották részét. Fenntartói döntés alapján 2009. márciustól a Gárdonyi Géza Színház kibővült a Tánctagozattal. Címe, tagjai és vezetői, produkciói megegyeznek a „badora dance company” címével, társulatával, táncművészeivel, vezetőivel és produkcióival. E kettősség egyeztetésre szorul. Tisztázni szükséges a felmerülő költségek megosztását, illetve a bevételek, támogatások jogosultját. Nem fordulhat elő, hogy teljes költségviselés mellett a Tánctagozatot megillető támogatásoktól, bevételektől elessen a Színház. A gazdasági hivatal önálló szakfeladatra a Tánctagozat megalakulásának évében még nem, csak 2010. évtől könyvelte külön bevételeit és kiadásait az alábbiak szerint: adatok e Ft-ban Megnevezés Működési bevétel Tám. ért. bevétel Összes bevétel
Tánctagozat 2010. I-III. negyedév bevételei Eredeti ei. Módosított ei. Teljesítés 9 625 9 625 8 264 0 2 250 2 250 9 625 11 875 10 514
Megnevezés Személyi jutt. Járulékok Dologi kiadások Pénzmaradvány Összes kiadás
Tánctagozat 2010. I-III. negyedév kiadásai Eredeti ei. Módosított ei. Teljesítés 22 156 23 227 19 897 5 982 6 271 4 826 32 892 35 142 14 036 0 0 500 61 030 64 640 39 259
Telj. %-a 85,6 100,0 88,5 adatok e Ft-ban Telj. %-a 85,7 77,0 40,0 60,7
Működése jelentős anyagi támogatásra szorul, mert a felmerülő költségeket nem fedezik a produkciókból származó bevételek. A költségvetés elkészítésekor 51.405 e Ft fenntartói támogatási igénnyel számoltak. A fenti adatok még nem tartalmazzák a közvetett költségeket, például a produkciókhoz kapcsolható műszaki feladatokat ellátó közalkalmazottak bérét, túlóráját. Célszerű a Tánctagozat működésének gazdaságossági számításait elvégezni. Ki kell mutatni, hogy érdemes-e tovább működtetni, vagy elegendő egy-egy produkciót, részprodukciót megvásárolni a „badora dance company”-től.
6 Harlekin Bábszínház 2009. évi pénzforgalmi bevételei és kiadásai a következők szerint alakultak: adatok e Ft-ban Megnevezés Működési bevétel Pénzeszk. átvétel Fenntartói tám. Előző évi pénzm. Pénzforg. nélk. Összes bevétel
Harlekin Bábszínház 2009. évi bevételei Eredeti ei. Módosított ei. Teljesítés 13 500 22 579 22 579 0 4 950 4 950 62 020 83 675 78 175 455 1 305 1 305 0 0 458 75 975 112 509 107 467
Telj. %-a 100,0 100,0 93,4 100,0 95,5 adatok e Ft-ban
Megnevezés Személyi jutt. Járulékok Dologi kiadások Beruházás Pénzforg. nélk. Különféle elsz. Pénzmaradvány Összes kiadás
Harlekin Bábszínház 2009. évi kiadásai Eredeti ei. Módosított ei. Teljesítés 40 922 45 101 43 341 12 566 12 640 12 455 22 032 42 991 38 204 11 777 11 772 0 0 -150 455 0 0 0 0 1 305 75 975 112 509 106 927
Telj. %-a 96,1 98,5 88,9 99,9 0 95,0
A Harlekin Bábszínház nem lépte túl a költségvetésben tervezett kiemelt előirányzatait 2009. évben. Bevételei fedezetet nyújtottak a tárgyévben felmerülő költségek finanszírozására. Működési bevételeinek eredeti előirányzatát lényegesen túlteljesítették. A többlet a jegy-, bérlet- és tájelőadásokhoz, valamint az általános forgalmi adóhoz kapcsolható. Egy elhasználódott személygépkocsi értékesítéséből 780 e Ft nem tervezett bevételük származott, melyet egy új személygépkocsi vásárlására fordítottak. A Nemzeti Kulturális Alaptól produkciókhoz, a Szülőföld Alaptól és a Heves Megyei Önkormányzattól a Nemzeti Kortárs Bábművészeti Fesztiválra összesen 4.950 e Ft-ot kaptak. Míg 2009. évben 83.675 e Ft költségvetési támogatásból finanszírozhatták működésüket, 2010. évben már csak 55.070 e Ft-tal számolhatnak. E támogatás a bérekre, járulékokra és minimális dologi kiadásokra nyújt idén fedezetet. A gazdasági év zárásához jelentős saját bevételi többletre és egyéb támogatás megszerzésére van szükség. b. A költségvetési előirányzatok évközi módosítására indokoltan és szabályszerűen került-e sor? A költségvetésben megállapított előirányzatokról és azok változásáról vezetnek-e nyilvántartást? A költségvetési előirányzatokat a fenntartóval egyeztették, módosításuk felügyeleti, illetve saját hatáskörben történt. Az eredeti előirányzatot a féléves, a háromnegyed éves és az éves beszámoló készítése során módosították a Gárdonyi Géza Színházban 2009. évben összesen 116.584 e Ft-tal, 2010. I. félévében 40.593 e Ft-tal. Az előirányzatokról és azok változásairól kizárólag kiemelt előirányzatonkénti összesítő kimutatás készült, mely mellékleteként a kontírozó lapok szolgáltak. A visszaellenőrzést megnehezítette, hogy a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó előirányzati számlák változásait
7 nem vezették analitikus nyilvántartásba. Így közvetlenül nem mutatható ki, hogy mikor és milyen forrásból módosították az egyes főkönyvi számlákhoz tartozó előirányzatokat. c. Hogyan alakultak a saját bevételek? A Gárdonyi Géza Színház 2009. évi bevételeinek alakulását a 3. sz. melléklet tartalmazza. A színház 2009. évi költségvetésében tervezett saját bevételek teljesültek. Jelentős hányadát, 81%-át az előadások, rendezvények jegy- és bérletbevételei tették ki. A 2009/2010. évad elején megemelték a jegy- és bérletárakat, bővült a bérletkínálat. További bevételekhez jutottak eseti bérbeadásokból, alkalmazottak egyéb térítéseiből és Áfá-ból. Működési kiadásaik fedezetére közel 28 millió Ft-ot vettek át évközben a Nemzeti Kulturális Alaptól, vállalkozásoktól és alapítványoktól. Önfinanszírozó képessége 25 %-os volt. A 2010. évi jegybevételek az első háromnegyed évben 70 %-ban, a bérletbevételek csak 37 %-ban teljesültek, ami összességében 27 millió Ft-os elmaradást jelent a tervezetthez képest. A hiányt részben enyhíti a tájelőadásokból származó 7.541 e Ft többlet, a Csörgess meg! című produkcióért kapott 3.000 e Ft, és Eger várostól rendezvények lebonyolításáért átvett 2.510 e Ft támogatás. Az Áfa bevételek 90 %-os időarányos teljesítésének is köszönhetően az intézmény működési bevételei szeptember 30-án 79 %-on álltak. Az ellenőrzés kifogásolja a ruhatári díjak vállalkozóknak történő, írásbeli megállapodás nélküli átengedését. A könyvelésben egyik évben sem szerepel e jogcímen bevétel, pedig a ruhatári díj tételenként 100,- Ft. A Gárdonyi Géza Színház a 2008/2009. színházi évadban a Proscéneum 2000. Bt-vel, a 2009/2010. színházi évadban a REDFOR Kft-vel kötött vállalkozási szerződést nézőtéri szolgáltatások ellátására, jegyszedők és ruhatárosok foglalkoztatására. A szerződésben a Gárdonyi Géza Színház nem hatalmazta fel a fenti vállalkozókat a díjbevételek feletti rendelkezési joggal. Jelentős bevételkiesés származik a Ger-Li-Czi Kft-nek kiadott büfé bérleti díj hátralékából. A Kft. 2008. év óta felhalmozott bérleti díj tartozása 7.512.750,- Ft. Ellentmondásos, hogy a Gárdonyi Géza Színház folyamatosan teljesítette készpénzben a Kft. egyéb, tevékenységi körén kívüli követeléseit. Például 2010. I. félévében 742.500,- Ft-ot vett át Pauli János (a büfé üzemeltetője) a Ger-Li-Czi Kft. nevében hangtechnikai és világítástechnikai feladatok ellátásáért. A bérleti szerződés (Ikt.: II/11-12/40/2007.) 9. d.) pontja szerinti kötelességét a Színház elmulasztotta. Folyamatos problémát jelent a színészházban élők lakbér- és rezsiköltség tartozása, melynek összege 2010. augusztus 31-én 893.240,- Ft volt. A Színház gazdasági igazgatója 2007. évről áthúzódó lakbér és áramdíj tartozása 120.386,- Ft. A 2009. évi beszámoló részét képező mérleg összesen 9.910 e Ft értékű követelés állományt mutat, melyek behajtására folyamatosan intézkedni szükséges. A tartósan nem fizetőkkel szerződést kell bontani a további tartozások felhalmozásának elkerülése érdekében. A Harlekin Bábszínház 2009. évben 4.067 e Ft-tal túlteljesítette a jegy-, bérlet- és tájelődások bevételi előirányzatát, 3.750 e Ft-tal pedig az Áfa bevételeket. Saját bevétele 25,6 %-a volt, az összes költségvetési bevételének.
8 A 2010. I-III. negyedévi jegy-, bérlet- és tájelődási bevételek 72 %-os teljesítést, az Áfa bevételek 95 %-os teljesítést mutatnak. Összességében a működési bevételek időarányosan elfogadhatók, 82,7 %-on állnak. 3.
LÉTSZÁM ÉS BÉRGAZDÁLKODÁS
a. A fenntartó által rendeletben engedélyezett létszámkeretet betartották-e? A létszámváltozásról vezetnek-e nyilvántartást? A Színház illetve a Bábszínház engedélyezett létszámkerete 2010. évben 147 fő, ebből a megoszlás 124 fő illetve 22,5 fő. A létszámbővülés a Színháznál a Tánctagozat (11 fő) létrejötte miatt ment végbe 2009 márciusában. Az ellenőrzött időszakban az intézmények az engedélyezett létszámkeretet nem lépték túl és betöltetlen álláshellyel nem rendelkeztek. A létszámváltozásról analitikus nyilvántartást vezettek, valamint a havi bérkönyvelésben szereplő nevek listázásával a létszámváltozás követhető volt. b. A létszám és bérgazdálkodás szabályozottsága, valamint azok nyilvántartása megfelel-e a jogszabályi előírásoknak? Az ellenőrzés tételesen vizsgálta a munkaköri leírások meglétét, valamint azok szabályosságát és a következő hiányosságokat állapította meg: - 2 fő (tánctagozat vezetője és ügyvezetője) nem rendelkezett munkaköri leírással; - 6 főnél a munkaköri leírások készítésének kelte és a munkavállaló aláírásának dátuma között 1 év eltelt; - 2 fő aláírásával nem igazolta a megismerést és átvételt. Ennek okára választ nem kaptunk; - a munkaköri leírásoknál a kötetlen munkaidőben dolgozóknál hiányzik a napi/heti/havi kötelezően munkával töltött munkaidőkeret előírása, valamint a munkaidő nyilvántartás vezetését célszerű részükre is előírni az elszámolások jogosságának érdekében; - a túlóra nyilvántartás vizsgálatánál megállapítást nyert, hogy a Kollektív szerződésben meghatározott 400 órás keretet 2009. évben egy fő túllépte; - a túlóra általányok mértékének és jogosságának felülvizsgálata évente nem történt meg. Az intézmény vizsgált időszakra vonatkozó személyi juttatásainak és járulékainak pénzforgalmi előirányzatait és azok teljesítését az 5. sz. mellékletben foglalt „tanúsítvány” mutatja. c.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok keretében történő foglalkoztatás szabályozottsága.
Egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok keretében megbízási, vállalkozási szerződéseket kötöttek a következő tevékenységekre: színészi, rendezői, koreográfusi, díszlettervezői, ügyelői, szcenikusi, valamint műszaki kiszolgálás, projektorbérlés, tűz- és munkavédelmi feladatok ellátására. A megbízási szerződések tárgya sok esetben nem eléggé körülírt, nem állapítható meg a konkrét feladat emberi és műszaki igénye, több esetben személyi és munkaköri összeférhetetlenség is előfordult. A Színház bizonylati fegyelmet sértő,
9 kifogásolható „színlelt” megbízási szerződéseket is kötött, amelyek a jelentés 5. c. pontjában kerülnek kifejtésre. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (2) bekezdése értelmében a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, ha közeli hozzátartozójával irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Csizmadia Tibor igazgató-főrendező a Színházban. Felesége, Bozó Andrea színművész. Tevékenységük során irányítási és elszámolási kapcsolatba kerültek. Kötelezettségvállalás és utalványozás terén pl. a megbízási díjak tekintetében. Gulyás István a Színház gazdasági igazgatója. Felesége, Gulyásné Czakó Tünde színházi szervező. Tevékenységük során elszámolási kapcsolatba kerültek, például bér és bérjellegű járandóságok, saját gépkocsi költségelszámolásai, vásárlási előleg felvétel és elszámolás stb. tekintetében. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 42. § értelmében a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Például túlmunka elrendelése helyett nem köthető megbízás a közalkalmazott saját munkakörébe tartozó feladatainak elvégzésére. Barta Dóra közalkalmazottként tánctagozat-vezető a Színházban. Barta Dóra a Barta Dóra Bt-n keresztül rendezői, koreográfusi feladatokat is ellátott, próbákat bonyolított le. Közalkalmazotti munkaköri leírással nem rendelkezik. Ludányi Andrea közalkalmazottként ügyelő a Színházban. Egyéni vállalkozóként is és a Fény Bt-n keresztül is ügyelői feladatot látott el a Színházban. Gróf Gyula közalkalmazottként műszaki vezető. Munkaköri leírásában többek között szerepel, hogy felelős a Színház szcenikai feladatinak ellátásáért. Gróf Gyula egyéni vállalkozóként is szcenikai feladatot látott el az intézményben. 4. BEFEKTETETT ESZKÖZÖKKEL VALÓ GAZDÁLKODÁS RENDJE a. Hogyan alakult a befektetett eszközök összetétele és állományváltozása a vizsgálat alá vont időszakban? Az intézmények saját ingatlannal nem rendelkeznek. A Gárdonyi Géza Színház feladatai ellátására rendelkezésére áll a 6591 helyrajzi számon lévő 4.829 m2 területű kőszínház épülete, 7083 helyrajzi számon lévő 324 m2 területű 22 lakásos színészház, a 7241/A és 7241/B helyrajzi számon lévő 300 és 136 m2–es műhelyházak, valamint az intézményben leltár szerint nyilvántartott eszközállomány. A Harlekin Bábszínház tevékenysége végzéséhez használja a 7243 helyrajzi számon lévő 840 m2 alapterületű ingatlant a rajta lévő épületegyüttessel és az intézményben leltár szerint nyilvántartott eszközállományt. A vagyon feletti rendelkezés jogát Heves Megye Közgyűlése mindenkori vagyonrendelete szabályozza. Az intézmények tulajdonában és használatában lévő ingó és ingatlan vagyontárgyakat a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartja nyilván.
10 A vizsgált időszakban ügyviteli eszközök, gépek, berendezések, járművek beszerzése, felújítása történt, valamint a használatban lévő ingatlanokat különböző biztonsági rendszerekkel látták el és a színészházban fűtéskorszerűsítést végeztek. A Gárdonyi Géza Színház vagyoni helyzetének alakulása a 2008. és 2009. december 31-e közötti időszakban az alábbi változásokat mutatja: 2008.12.31. Bruttó érték ÉCS Nettó érték 0-ig leírt érték 2009.12.31. Bruttó érték ÉCS Nettó érték 0-ig leírt érték
adatok e Ft-ban Átadott Összesen eszközök 0 1 381 271 0 349 382 0 1 031 889 0 98 365
Immat. Ingatlanok javak (felújítások) 1 961 1 262 280 1 961 238 747 0 1 023 533 1 961 0
Gépek, Járművek berend.-ek 97 669 19 361 90 667 18 007 7 002 1 354 87 673 8 731
Immat. Ingatlanok javak (felújítások) 1 961 1 303 132 1 961 263 236 0 1 039 896 1 961 0
Gépek, Járművek Átadott Összesen berend.-ek eszközök 110 192 19 361 0 1 434 646 89 849 19 361 0 374 407 20 343 0 0 1 060 239 85 094 19 361 0 106 416
Az eszközállomány bruttó érték szerinti összetétele 2008. és 2009. évben a következőképpen alakult: 2008. év 2009. év Immateriális javak 0,1 % 0,1 % Ingatlanok 91,4 % 90,8 % Gépek, berendezések 7,1 % 7,7 % Járművek 1,4 % 1,4 % A táblázat adataiból megállapítható, hogy a bruttó érték 2009. december 31-i állapota enyhe növekedést (3,86 %) mutat az előző évhez képest, arányaiban történt elmozdulás igen minimális volt (táblázat alatti kimutatás %-os adatai). Az immateriális javak és a járművek teljes leírásra kerültek. Az intézmény 2009. évi bruttó vagyona: 1.434.646 e Ft, a nettó vagyona: 1.060.416 e Ft (73,9 %). Az ellenőrzött időszak alatt megvalósított beruházásokat és felújításokat önkormányzati támogatásból, Színház többletbevételeiből valósították meg. b. Milyen az eszközök használhatósága, elhasználtsága? A Színházban az ellenőrzött időszak alatt számviteli és ügyviteli eszközök, gépek és berendezések beszerzése, valamint a színészházon felújítás történt. A felsoroltak nyilvántartásba vétele a számviteli előírásoknak megfelelt. A Színház befektetett eszköz állományát a 4. sz. melléklet tartalmazza, melyből megállapítható, hogy a tárgyi eszközök közül a legnagyobb értékkel az intézmény használatában lévő ingatlanok rendelkeznek. Az ingatlanok állapota jó színvonalú, megfelelően szolgálja az intézmény tevékenységét. Az immateriális javak, gépjárművek teljes leírásra kerültek. A gépek esetében is nagyarányú (77 %) a 0-ig leírt eszközök aránya.
11 c. A megvalósult beruházások, felújítások aktiválása, nyilvántartása szabályszerűen történt-e? A Gárdonyi Géza Színháznál 2009. évben 49.522 e Ft értékű, 2010. évben 2.299 e Ft értékű felújítás és beruházás valósult meg fenntartói támogatásból és saját forrásból. A beruházások, felújítások nyilvántartása az ORIGO 3 Bt. által készített programmal történt. A programban található adatok negyedévente egyeztetésre kerültek a TATIGAZD könyvelési program adataival. Az értékcsökkenést az immateriális javak, a tárgyi eszközök és épületek, gép felújítások után negyedévente számolták el a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott leírási kulcsok alapján, időarányosan. A beruházások és fejlesztések pénzügyi lebonyolítása és üzembe helyezése megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A Harlekin Bábszínháznál 2009. évben 10.491 e Ft értékű beruházást valósítottak meg fenntartói és saját forrásokból. A megvalósult beruházások aktiválását, nyilvántartását a Gárdonyi Géza Színház végzi, a szabályoknak megfelelően. d. Anyag és készletgazdálkodás analitikus nyilvántartását, valamint egyezőségét a könyveléssel biztosították-e? Az intézménynél az anyagok és készletek nyilvántartása produkciónként elkülönítve történt. A nyilvántartást az ORIGO 3 Bt. programjával végezték. A vizsgált időszakban az év végi raktárkészlet nyilvántartásban szereplő értéke megegyezett a főkönyvi könyvelés adataival. Az analitikus nyilvántartást negyedévente zárják és egyeztetik a főkönyvi könyveléssel. A vásárolt anyagok és készletek bevételezése az eredeti számlák alapján törtét. A bevételi bizonylatokat egy helyen tárolták. Az anyagok és készletek kiadása a végfelhasználási helyre bizonylat kiállításával történt. A kiadási bizonylatokat táranként elkülönítve fűzték le. Szabálytalan, hogy a még be nem vételezett áruk és anyagok kerültek felhasználásra, mivel esetenként azokat nem vételezik be azonnal, csak a számla megérkezésekor. Ezért előfordult, hogy. A raktáron lévő készlet értéke 2.368.224,- Ft. A központi anyagraktár vizsgálata során ismét tapasztaltuk, hogy kiugróan magas a textíliák (926.573,- Ft) készletének aránya a többi anyaghoz képest (39,13 %). Ez abból adódik, hogy a produkciókat tervezők egyes anyagokból nagyobb mennyiséget rendeltek, mint amire szükségük volt. A jövőben törekedni kell az anyagszükséglet pontosabb meghatározására (kifejezetten az egyedi anyagoknál), valamint a raktáron lévő elfekvő anyagok lehetőség szerinti hasznosítására. Javasolt értékesítés vagy selejtezés végrehajtása, esetleg a Harlekin Bábszínház részére történő átadás. A vizsgálat során szúrópróbaszerűen ellenőrzésre került az anyagraktárban ténylegesen meglévő anyagok és készletek mennyisége és annak nyilvántartása. Eltérést nem tapasztaltunk. e. A vagyon leltározását, selejtezését valamint a vagyongazdálkodással kapcsolatos számviteli nyilvántartások adatainak egyeztetését rendszeresen és utólag is ellenőrizhető formában végezték-e? A Gárdonyi Géza Színház rendelkezik Leltárkészítési és Leltározási Szabályzattal. A szabályzat 2007. július 1-től hatályos. Évente két alkalommal leltároztak, melyhez a Leltározási Ütemtervek és a személyre szóló Leltározási utasítások elkészültek. A leltározásban résztvevő személyek közül csak a gazdasági vezető rendelkezett megbízólevéllel. A fegyelmi felelősségre vonatkozó nyilatkozatok kitöltésre kerültek. A Színház egyedi sajátosságai miatt (színházi évad – gazdasági év) a tárgyi eszközök leltározását félévkor (2010.07.16-án, 2010.06.30. fordulónappal), a nyári műsorszünet ideje alatt végezték. A központi anyagraktárt 2010.01.07-én, 2009.12.31. fordulónappal leltározták.
12 A leltárkészlet 2009.12.31-én 3.626.700,- Ft volt. A leltárösszesítők szabályos hitelesítése megtörtént a gazdasági igazgató, leltárellenőr és leltározók részéről. A leltárak kiértékelése, hiány-többletek kimunkálása megtörtént, viszont aláírásra nem került az érintett személyek részéről. Az ellenőrzött időszak alatt leltárhiányból adódó felelősségre vonás nem történt. Az intézmény leltározási és selejtezési gyakorlata megfelelő. A Harlekin Bábszínház leltározását a gesztor intézmény végezte. A Felesleges Vagyontárgyak Hasznosításának, Selejtezésének Szabályzata 2007. július 1-től hatályos. Selejtezést évi egy alkalommal a nyári műsor szünet alatt, a leltárt megelőzően végezték, de ez igény szerint változhat. A Színháznál 2010.04.08-án és 2010.06.22-én, míg a Bábszínháznál 2010.01.18-án, 2010.04.14-én és 2010.10.11-én volt selejtezés az ellenőrzött időszakban. Az intézmények, selejtezési bizottságot működtettek. Az elhasználódott tárgyakra, állapottól függően értékesítési vagy selejtezési javaslatot tettek. A selejtezésekről jegyzőkönyv készült, melyhez csatolták a szükséges szakvéleményeket. f. A kiegészítő tevékenységek (műhelyház, mosoda, gépjármű üzemeltetés, színészház) végrehajtása megfelel-e a jogszabályi és belső szabályzatokban foglalt előírásoknak? Az intézmények rendelkeznek a Gyártóműhelyek Működési Rendje szabályzattal, amely 2005. szeptember 1-től hatályos. A szabályzat magában foglalja a megvalósítandó célokat, a gyártóműhelyek telephelyét, felépítését, feladatát, vezetését, a gazdálkodás rendjét, a gyártási folyamatokat és a munkavégzés általános szabályait. A Gárdonyi Géza Színház gyártóműhelyeinek egy része a Kőszínház épületében, míg a másik része egy különálló épület együttesben található. A Harlekin Bábszínház épületében két gyártóműhely (bábkészítő műhely, asztalos-lakatos műhely) működik. A gyártóműhelyek a műsorterv alapján bemutatandó produkciókhoz szükséges kellékeket (pl.: díszlet, jelmez, báb stb.) állították elő, valamint az épületek karbantartási és javítási munkáit végezték. A Gárdonyi Géza Színházban mosoda működik két darab automata mosógéppel, négy darab szárítógéppel és egy darab ipari vasalóval felszerelve. A mosodai feladatokat egy főállású mosónő végzi. A mosáshoz szükséges anyagok raktári bevételezés nélkül, beszerzés után közvetlenül kiadásra kerültek. A Gárdonyi Géza Színház rendelkezik 2008. január 01-től hatályos Gépjármű Üzemeltetési Szabályzattal, melyben rögzítették a gépjárművek üzemeltetési rendjét, az üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának elszámolási módját. Az intézmény szállítási (személy, anyag) feladatainak ellátásához három gépjárművel rendelkezik. A gépjárművek 0-ra leírtak. Üzemi használatú személygépkocsi az IWZ-498 rendszámú VOLSWAGEN Touran, melyet 95 %ban igazgató-főrendező használt. Anyagszállításra, beszerzésre és eseti személyszállításra (9 fő) a JIR-485 rendszámú FORD Transit típusú gépjárművet használták. Anyag- és díszletszállításra a HEL-752 rendszámú IVECO típusú tehergépkocsi szolgált. A gépjárművek üzemeltetése a gondnokság feladata. A menetleveleket gondnokságvezető vételezte fel és adta át a gépkocsivezetők részére. Előírás szerint az üzemanyag elszámoláshoz a menetleveleket, tárgyhót követő hónap 05-ig kellett leadni a gépkocsivezetőknek, és a gondnokságvezető ezek alapján készítette el az üzemanyag elszámolást 10-ig. Gróf Gyula műszaki vezető negyedévente köteles lett volna a menetlevelek vezetését szúrópróbaszerűen ellenőrizni (Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat: 3. oldal, 9. pont). Az ellenőrzés során nem találkoztunk ez irányú tevékenységgel. A menetleveleket az intézmény szigorú számadású nyomtatványként kezelte.
13 A menetlevelek és az elszámolás alapjául szolgáló üzemanyagszámlák ellenőrzése során az alábbi hiányosságokat állapítottuk meg: IVECO tehergépjármű (HEL-752): - a menetlevelekről a teljesítésigazolások hiányoztak; - 2010.04.18-án a BA8962216-os menetlevél került kiállításra, Eger-Szombathely útvonalra, majd 2010.04.20-án a BA8962216-os menetlevél a Szombathely-Eger útvonalra. A gépjárművel 2010.04.19-én 23 óra 55 perckor tankoltak 19.042,- Ft értékben (számla szám: A/445000149/0498/0035), mely napra menetlevél nem került kiállításra. FORD Transit vegyes használatú gépjármű (JIR-485): - a menetlevelekről hiányoztak a vezető aláírásai, az indulás-érkezés időpontjai és a teljesítésigazolások; - a gépjárművel 2009.06.30-án 16 óra 16 perckor 8.799,- Ft (számla szám: A/733000188/0116/00043), 2009.07.17-én 11 óra 49 perckor 10.383,- Ft (számla szám: A/733000187/0133/00035), 2009.07.31-én 12 óra 46 perckor 9.440,- Ft (számla szám: A/733000188/0149/00001), 2009.08.19-én 16 óra 07 perckor 13.934,- Ft (számla szám: A/733000188/0168/00024) értékben tankoltak. A fenti napokra menetlevél nem került kiállításra. VOLSWAGEN Touran személygépkocsi (IWZ-498): - a személygépkocsit a vizsgált esetekben igazgató-főrendező használta. A menetleveleket egyik gépkocsivezető töltötte ki utólag; - a menetlevelekről hiányoztak a vezető aláírásai, az indulás-érkezés időpontjai és a teljesítésigazolások; - a személygépkocsival 2009.04.03-án 19 óra 25 perckor 15.711,- Ft (számla szám: A/733000186/0027/00040), 2009.04.09-én 12 óra 39 perckor 9.995,- Ft (számla szám: A/733000188/0032/00018), 2009.04.14-én 15 óra 21 perckor 11.699,- Ft (számla szám: A/733000187/0037/00046), 2009.04.19-én 00 óra 23 perckor 14.753,- Ft (számla szám: 412000045/0200/000001), 2009.04.20-án 15 óra 46 perckor 7.650,- Ft (számla szám: A/733000166/0043/00014), 2009.04.22-én 12 óra 26 perckor 16.074,- Ft (számla szám: A/733000188/0045/00018), 2009.04.24-én 13 óra 00 perckor 15.215,- Ft (számla szám: 412000045/0205/000074) értékben tankoltak. A fenti napokra menetlevél nem került kiállításra. - 2009.04.24-én Budapesten az Újvilág u. 50-52. szám alatt lévő LUKOIL benzinkútnál 56,85 liter üzemanyag tankolása történt. Ezt követően a személygépkocsit a menetlevelek alapján 2009.04.27-én Eger-Vroszlav (Lengyelország) 770 km (menetlevél száma: DC0677924) és 2009.04.30-án Vroszlav-Eger 770 km (menetlevél száma: DC0677925) útvonalon használták. Üzemanyag tankolás nem történt, csak a visszaérkezést követően Egerben. Az elszámolásra leadott üzemanyagszámlákat lyukasztással érvényesítették. A külföldi utak engedélyezése a Heves Megyei Önkormányzat részéről megtörtént. Az üzemanyag megtakarítást, túlfogyasztást negyedévente számolták el, annak ellenére, hogy a Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat 16. pontjában évenkénti elszámolási kötelezettség van rögzítve. A személygépkocsinál üzemanyag megtakarítás, túlfogyasztás elszámolása nem történt. A Harlekin Bábszínház szállítási feladatai ellátásához két gépjármű áll rendelkezésére. Szervezésre, személyszállításra a LOB-050-es rendszámú TOYOTA személygépkocsi és személy, anyagszállításra a JFS-011-es rendszámú FORD kisbusz. A gépjárművek használatának szabályait a Gárdonyi Géza Színházzal közös Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat-ban foglaltak tartalmazzák. A járművek a forgalomban menetlevéllel vettek részt.
14 A menetlevelek vezetésénél az alábbi hiányosságokat tapasztaltuk: TOYOTA Corolla személygépkocsi (LOB-050): - a személygépkocsit két személy használta az igazgató és a közönségszervező. Az igazgató esetében a menetleveleket utólagosan gazdasági ügyintéző töltötte ki; - a menetlevelekről hiányoztak az indulás-érkezés időpontjai, a gépjárművet vezető és a teljesítést igazoló aláírásai. FORD Transit kisbusz (JFS-011): - a menetlevelekről hiányoztak a vezető és a tejesítést igazoló aláírásai. A menetlevélen a szakmai teljesítés igazolását az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormány rendelet 76. §-ban foglaltak alapján kell végezni. A gépjárművezető aláírását és az indulás-érkezés időpontjának feltüntetését a Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat 3. oldalán lévő 7. pont írja elő. Hivatali célú saját gépkocsik használata címszó alapján gépkocsi költségtérítést 2009. évben 8 fő, 2010. évben 10 fő részére fizettek ki. A saját gépkocsit használó személyek nem rendelkeztek az Igazgató-főrendező írásos engedélyével a gépjárművek használatára, és a Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat 8. számú mellékleteként szereplő nyilatkozattal. A bérszámfejtő jegyzékekről hiányzott az ellenjegyző aláírása (pl.: 2010.05.27-én 25500000001478/2010, 2010.06.28-án 2550-0000011681/2010). Ez kiemelten érvényes Gulyásné Czakó Tünde színházi szervező esetében, mivel a férje a Színház gazdasági igazgatója és a gazdasági események ellenjegyzője. Hivatali célú saját gépkocsik használata címszó alatt kifizetett gépkocsi térítések 34,4 %-át 2009. évben, 52,8 %-át 2010. évben két személy részére fizették ki. 2010. január 01-től megváltozott a 60/1992. (IV. 1.) kormányrendelet 4. §-ban foglalt alapnorma-átalány mértéke, melyeket az elszámolásokon nem vettek figyelembe. Ezáltal magasabb összeg került kifizetésre a jogosultak részére, mely személyi jövedelemadó köteles. A két Színház rendelkezésére áll az Eger, Árpád u. 66. szám alatt lévő (hrsz.: 7083) 324 m2 alapterületű 4 szintes 22 lakásos (földszint: 4 lakás, első emelet: 6 lakás, második emelet: 6 lakás, harmadik emelet: 6 lakás) Színészház. A Gárdonyi Géza Színház két külső lakást bérel az EVAT-tól Eger, Tárkányi u. 10. I/7. szám és az Eger, Telekessy u. 1. I/3. szám alatt. A Harlekin Bábszínház is két bérlakással rendelkezik az Eger, Hibay u. 12. szám alatt. A lakások bérbeadásáról a Gárdonyi Géza Színház igazgató-főrendezője dönt egyedi elbírálás alapján. A bérleti szerződés határozott időre szól, általában évente kötik meg, melyet a gazdasági igazgató minden oldalon ellenjegyez. A bérleti díjak és a rezsi költségek összegét 2010.03.01-től a 4/2010. (II. 19.) HMÖ rendelet szabályozza. A Bérlők a bérleti díjat és a rezsi költséget minden hónap 05. napjáig kötelesek előre a Bérbeadó részére megfizetni. A bérleti díjak és a rezsi költség késedelmes megfizetése esetén, a felek évi 20 %-os mértékű késedelmi kamat megfizetésében állapodtak meg, melynek érvényesítésével a vizsgálat során nem találkoztunk. Az engedélyező nyilatkozattal rendelkező közalkalmazottak béréből a Kincstár vonta le a bérleti díj és a rezsi költségek összegét. Az engedélyező nyilatkozattal nem rendelkező személyeknek a főpénztárban, készpénzben kell rendezni ez irányú tartozásukat. A lakbér és rezsiköltség tartozás a tavalyi évhez képest növekedést mutat (2009. június 30-án: 819.515,- Ft volt), mivel a 2010.08.31-i állapot szerint 893.240,- Ft volt a bérlők (8 fő) összes kintlévősége. A tartozással rendelkezők foglalkoztatása a Gárdonyi Géza Színháznál történt, 5 személy hátraléka a 100.000,- Ft-ot meghaladta. A szerződésben foglaltak szerint, amennyiben a bérlő a felszólítást követő 8 napon belül nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, a bérbeadó írásbeli rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal megszüntetheti a bérleti jogviszonyt. A tartozással rendelkező személyek részére a Színház
15 fizetési felszólítást küldött ki, a tartozások behajtására egyéb intézkedést nem tettek. Rendkívüli felmondáshoz az igazgató-főrendező jóváhagyása szükséges. A színház ezzel a szankcionálási lehetőségével nem élt. Az állandósuló tartozások miatt szükséges a jelenlegi rendszer felülvizsgálata és a Színház érdekeinek hatásosabb érvényesítése. A bérleti díjból és rezsi költségből származó behajthatatlan, leírt tartozások összege 2009.12.31-én 95.420,- Ft volt. 5. A GAZDÁLKODÁS RENDJE, FEGYELME a. Rendelkeznek-e intézményi sajátosságokat tartalmazó, aktuális számviteli politikával és a mellékleteként kötelezően előírt leltározási, valamint eszközök források értékelésének szabályzataival? A Gárdonyi Géza Színház Számviteli Politikája 2007. július 01-től hatályos, és rendelkezik a kötelezően előírt mellékletekkel, azonban a jogszabályi környezet változásai miatt aktualizálása ajánlott. b. A házipénztár szabályszerűen működik-e? A Gárdonyi Géza Színház Pénzkezelési Szabályzata 2007.07.01-től hatályos. Előírásai értelmében külön házipénztár működik a Gárdonyi Géza Színházban és a Harlekin Bábszínházban. Mindkét helyiség kialakítása megfelel a biztonsági előírásoknak, de a Harlekin Bábszínház páncélszekrénye nem alkalmas pénz és egyéb értékek tárolására. Hiányosság, hogy a pénztárhelyiségekben nem volt kifüggesztve az aláírásra jogosultak névjegyzéke. A kockázatok csökkentése miatt a Szabályzatban pontosítani szükséges a készpénzkezeléssel megbízott foglalkoztatottak körét, a pénztár átadás-átvétel és az elszámolások szabályait. A Harlekin Bábszínházban 2 fő felváltva kezeli a házipénztárt, továbbá a Gárdonyi Géza Színházban nem csak a házipénztáros és a szervező pénztárosok, hanem a jelmeztár vezetője is kezel készpénzt. A Harlekin Bábszínház és a Gárdonyi Géza Színház főbejáratánál, illetve a Széchenyi úti szervező irodában működő pénzkezelő helyek kizárólag jegy-és bérletbevételek beszedésével foglalkozhatnak. Kiadás egyik pénztárból sem teljesíthető. Előírás szerint a jegy- és bérletbevételekkel naponta el kell számolni, a házipénztárba be kell fizetni. Ellenben nincs szabályozva, hogy a házipénztári zárást követően az esti illetve a hétvégi előadások bevételeit milyen körülmények között tárolják, ki és mikor köteles elszámolni. Ezért fordulhatott elő, hogy 2009.06.02-án Pánczél Ildikó egyik szervező-jegypénztáros befizetett a házipénztárba 97.600,- Ft-ot, mely Vincze Aranka másik szervező-jegypénztáros 2009.05.29-i (péntek) és 05.30-i (szombat) bevételeit tartalmazta. A jelmezek kölcsönzésének szabályait sem foglalták írásba. Nincs szabályozva az egységár, a kölcsönzési idő, a bevételek beszedésének módja, felelőse. Szabálytalan, hogy a Gárdonyi Géza Színház jelmeztárának vezetője határozza meg az egységárat és veszi át a készpénzt. Számla ellenében kizárólag házipénztári befizetés fogadható el. Például 2009.06.25-én a jelmeztár vezetője 15.000,- Ft-ot befizetett a házipénztárba. A 0379440 bevételi pénztárbizonylathoz csatolták a 039084 sz. számlát és 2 db kölcsönzési engedélyt. A
16 jelmezeket a Gárdonyi Géza Gimnázium igényelte. Az egyik engedélyben szereplő jelmezérték 265.000,- Ft volt, a kölcsönzési díjat 27.500,- Ft-ban állapította meg, a másik engedélyben szereplő jelmezérték 90.000,- Ft, a kölcsönzési díj 4.000,- Ft volt. Fizetendő összegnek mégis csak 15.000,- Ft-ot határozott meg és a számla is csak ennyiről szólt. Az intézmény Pénzkezelési Szabályzata szerint a pénztárellenőri feladatok ellátása a gazdasági hivatal főkönyvelőjének feladata. A pénztárak ellenőrzését hetente köteles elvégezni, a feltárt szabálytalanságokat, eltéréseket azonnal jeleznie kell a gazdasági igazgatónak. A pénztárbizonylatok folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzése kizárólag a Gárdonyi Géza Színházban történt meg, a Harlekin Bábszínháznál a vizsgálatunk alá vont időszakban minden esetben elmaradt. A Harlekin Bábszínház pénztárjelentéseiben sok volt az átírás, többször előfordult javítás a kezdő és záró pénzkészletek, az összes napi bevétel és napi kiadás esetében, ami nem naprakész felvezetést feltételez. Az előírások értelmében napi házipénztári zárást követően a Gárdonyi Géza Színházban tartható maximális készpénz összege nem haladhatja meg a 2 millió forintot, a Harlekin Bábszínház esetében az 500 e forintot. A Harlekin Bábszínházban több esetben előfordult a keretösszeg túllépése, például 2009.06. hónapban. Helyszíni vizsgálat keretében minden házipénztárt és pénzkezelő helyet rovancs alá vontunk. Az ellenőrzés kiterjedt a pénztárban tartott készpénz címletenkénti összesítésére és a nyilvántartásokkal való egybevetésére. Az ellenőrzések megállapításait jegyzőkönyvbe foglaltuk, végösszegben eltérést nem tapasztaltunk. A napi pénztárjelentés zárást követő egyenlege mindenhol megegyezett a pénztárosnál illetve pénzkezelőnél lévő készpénzzel. Azonban a Harlekin Bábszínház házipénztárában lévő készpénz címletezése nem mutatott egyezőséget a pénztárjelentésben foglaltakkal, továbbá a jegypénztár november 8-i ellenőrzését megelőző november 07-i zárás és pénztár átadás-átvétel nem került dokumentálásra. Összességében megállapítható, hogy a Harlekin Bábszínház pénztárellenőrzésének hiánya nagy kockázatot hordoz. Szükséges a Pénzkezelési Szabályzat egy példányát átadni a Bábszínháznak és annak előírásait maradéktalanul betartani. Elszámolásra kiadott előlegek 2009. és 2010. év Vásárlásra és üzemanyag beszerzésre rendszeresen, folyamatosan nyújtottak készpénz előleget színházi, bábszínházi közalkalmazottaknak a házipénztárból. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 72. § értelmében kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül a 30 napot meghaladó időtartamra adott előleg, mely után adófizetési kötelezettség keletkezik. Többször előfordult, hogy a vásárlásra felvett előleggel 30 napot meghaladóan számoltak el. Többek között a színházban például Szaniszló Tamásné 300.000,- Ft-tal 5 hónap után, Gróf Gyula 566.890,- Ft-tal 4 hónap után, Hilócki József 300.000,- Ft-tal több, mint 2 hónap elteltével, Mirkóczki Zita 420.585,- Ft-tal ellenőrzésünkig még nem számolt el.
17 A Pénzkezelési Szabályzat értelmében előleg kifizetése csak akkor lehetséges, ha annak rendeltetése és visszafizetési határideje igényléskor fel van tüntetve. Ha az előleg a célnak megfelelően nem használható fel, haladéktalanul vissza kell fizetni. Az intézmény gazdasági igazgatója 2009. évben 6-szor (6.000,- Ft – 100.000,- Ft közötti összeg), 2010. évben ellenőrzésünkig 13-szor (5.000,- Ft – 450.000,- Ft közötti összeg) vett fel elszámolásra előleget a rendeltetés megjelölése és tényleges vásárlás nélkül, mely munkabér előlegnek vagy munkáltatói kölcsönnek tekinthető vásárlási előleg helyett. Javasoljuk SZJA törvény és a Pénzkezelési Szabályzat elszámolási előlegekre vonatkozó előírásainak maradéktalan betartását. c. A bizonylati rend és fegyelem érvényesült-e az intézmény tevékenységében, a banki és pénztári bizonylatok kiállítása során? A gazdasági eseményekről alakilag és tartalmilag megfelelő bizonylatokat állítottak-e ki? A bizonylat a gazdasági eseményt hitelesen igazoló okmány. Csak megtörtént gazdasági eseményről szabad bizonylatot kiállítani. A munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. FMM-PM együttes irányelv kimondja: általános jogelv, hogy a szerződéseket valóságos tartalmuk szerint kell megítélni, és minden olyan szerződés, amely megjelenésében nem a valóságos szerződési akaratot hordozza, vagyis ahol a nyilatkozatban kifejezendő akarat a nyilatkozó valódi akaratától eltér, színlelt szerződés, amely semmisnek tekinthető. A semmis szerződésekről a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) 200. § (2) bekezdése rendelkezik. A szúrópróbaszerűen kiválasztott időszak banki és pénztári bizonylatainak ellenőrzése során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. §-a szerinti bizonylati elv és fegyelem megsértését tapasztaltuk. A Gárdonyi Géza Színház a vizsgálatunk alá vont időszakban többször kötött szerződést a Proscéneum 2000. Bt-vel és a REDFOR Kft-vel különféle műszaki feladatok ellátására és eszközök bérlésére, melyekből származó kötelezettségét a Színház általában készpénzben és azonnal teljesítette. A kötelezettségvállaló és utalványozó a Színház igazgató-főrendezője, az ellenjegyző a gazdasági igazgató volt. A megbízási szerződésekben vállalt feladatot nem határozták meg részletesen, mely a szakmai és pénzügyi teljesítés utólagos ellenőrzését befolyásolja. A készpénzt minden esetben Király Károly a Gárdonyi Géza Színház közalkalmazottja vette fel, a kiadási pénztárbizonylatokon azt aláírásával igazolta. Király Károly igazolni nem tudta, hogy a REDFOR Kft-vel milyen kapcsolatban áll. A gazdasági eseményeket tartalmazó számlákat néhány esetben a gazdasági hivatal egy könyvelője látta el aláírásával, de tényleges, a munka elvégzését, az eszközök bérlésének szükségességét alátámasztó szakmai leigazolás nem történt a műszaki vezető részéről. A számlák érvényesítésére is csak elvétve került sor. Az ellenőrzés során Király Károly arról tájékoztatott, hogy az átvett összegekkel nem sajátjaként rendelkezett, hanem azt vezetői utasításra szétosztotta a színházban dolgozó közalkalmazottak között adó- és járulékfizetés nélkül, a többletmunkájuk elismerése céljából. A vezetés arról nyilatkozott, hogy a jogszabályok szigorú keretben engedélyeznek túlóravégzést, amit a színház képtelen betartani a szokásostól eltérő munkavégzési idő miatt. Másrészt a Színháznak így csak Áfa fizetési kötelezettsége keletkezett, a munkáltatót terhelő járulékokkal nem kellett tovább terhelni a költségvetést.
18 Az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott bizonylatok alapján az alábbiak szerint teljesítettek kifizetéseket: Megnevezés Proscéneum 2000 Bt. REDFOR Kft.
2009. év 4 842 200 Ft +Áfa 7 288 870 Ft+Áfa
2010. év ellenőrzésünkig 7 097 550 Ft+Áfa
Király Károly aláírásával hitelesített nyilatkozatát feljegyzésbe rögzítettük, mely a jelentés 8. sz. mellékletét képezi. A vállalkozási szerződések és azok teljesítéséből származó kifizetések összevetésekor is tapasztaltunk eltéréseket. Például a REDFOR Kft-vel kötött 5/2010/II:11 ikt. számú szerződésben a ruhatár egy estére szóló működtetésének teljesítési díját bruttó 40.000,- Ft-ban állapították meg, a számla mégis bruttó 50.000,- Ft-ról szól. A szerződés nem csak az összeg megállapításában hibás. Nem rendelkezik a ruhatári bevételek jogosultjáról, e bevétel színház részére történő befizetése ismét elmaradt, továbbá az adott évad minden előadásához kapcsolódóan a REDFOR Kft-vel már kötöttek ruhatári szolgáltatásokra szerződést. A bankon keresztül teljesített számlák ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy a cégtelefonok magáncélú használatával összefüggő adókötelezettség megállapítását sajátosan értelmezte a Harlekin Bábszínház. Minden mobil és vezetékes telefonhoz tartozó számlához csatoltak egy nyilatkozatot, miszerint büntetőjogi felelősségük tudatában igazolták, hogy magánbeszélgetést nem folytattak a tárgyidőszakban. Az adófizetési kötelezettség alól e nyilatkozat nem ad felmentést. A számlaforgalom tételes elkülönítésével, esetleg hívásnapló vezetésével kell megállapítani a hivatalos és magán beszélgetések értékét. Ennek hiányában a számlaérték 20 %-a adóköteles bevételnek számít. d. A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai leigazolás gyakorlata összhangban volt-e a vonatkozó kormányrendeletben és a belső szabályzatokban foglaltakkal? A kötelezettségvállalásra, utalványozásra, ellenjegyzésre, érvényesítésre és szakmai teljesítés igazolásra vonatkozó előírásokat 2009. december 31-ig az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, 2010. január 01-től a 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet tartalmazza. E kormányrendeletek előírásait a vizsgálatunk alá vont időszakban megsértették. Kötelezettségvállalás-ellenjegyzés „Kötelezettségvállalásra a Gárdonyi Géza Színház és a Bábszínház esetében az intézet mindenkori igazgató-főrendező jogosult” az intézmény Gazdasági Ügyrendje szerint. A kötelezettségvállalás a gazdasági igazgató ellenjegyzése után, csak írásban történhet. Az intézményvezetők, mint kötelezettségvállalók az általunk vizsgált dokumentumokat megfelelően igazolták, azonban a Harlekin Bábszínház esetében a kötelezettségvállalás ellenjegyzése több esetben elmaradt (például: I-37/332/1/2009. REDFOR Kft. havi 60.000,Ft + Áfa megbízási díj, III-1/424/2010. Ger-Li-Czi Kft. 55.000,- Ft + Áfa megbízási díj, stb.), mellyel a gazdasági igazgató megsértette az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet 17. §-át.
19
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 93. § (5) bekezdése szerint a kötelezettségvállalásról kiemelt előirányzatonként részletezett analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az egyes évek előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség. Az ORIGO 3 Bt. által készített programot töltötték fel a szerződések szerinti adatokkal főkönyvi számlánként. A nyilvántartás nem teljeskörű, például a tárgyévet követő évekre áthúzódó kötelezettségvállalásokat nem rögzítették. Adatait nem használták a döntéshozatalhoz és az operatív munkához. A jövő szempontjából aggályosnak tekinthető például a személyi juttatások hosszabb távra vállalt kötelezettsége. Az államháztartási törvény kimondja, hogy tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A költségvetési fedezetet a költségvetés tervezésekor kell biztosítani. A Heves Megyei Önkormányzat költségvetési rendelete fenntartói támogatási fedezettel viszont nem engedélyez olyan személyi jellegű kifizetéseket, melyet jogszabály kötelezően nem ír elő. Nem garantált, hogy a jövőben lesz annyi átvett pénzeszköze, többletbevétele az intézménynek, hogy az adható kategóriába tartozó személyi juttatásokra teljes mértékben fedezetet teremtsen. Nem kötelező, hanem csak adható a besorolt munkabéren felül, munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés, valamint egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatás. A Kollektív Szerződés szerint, illetve intézményvezetői kötelezettségvállaláson alapuló juttatások, túlóraátalányok fedezetének megteremtése fenntartói finanszírozás nélkül nehezen biztosítható. A közalkalmazotti bértábla szerint besorolt béren felül 2009. évben 21.804.628,- Ft-ot (+járulékait), 2010. októberig 18.079.142,- Ft-ot (+járulékait) fizettek ki munkáltatói döntésen alapuló kereset-kiegészítés jogcímen, ami az alapilletmény 12,5 %-a volt. A Kollektív Szerződés szerint a tárvezetőknek kifizetett túlóra-átalány, valamint a Harlekin Bábszínház könyveléséért a gazdasági hivatalban dolgozók részére kifizetett keresetkiegészítés összege 2009. évben 4.452.132,- Ft (+járuléka) volt, 2010. októberig 3.516.096,Ft (+járuléka) volt. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 35. § (1) bekezdése alapján a színház külön díjazásban részesítheti és e jogszabályra hivatkozva részesíti is a közalkalmazott színészeket és táncművészeket. E jogcímen 2009. évben 13.332.330,- Ft-ot, 2010. októberig 13.600.740,- Ft-ot fizettek ki, melyet tovább növel a munkáltatót terhelő járulék összege. A Kollektív Szerződés szervezői jutalék kifizetését is biztosítja a közönségszervező munkakörben foglalkoztatottak számára már a jegy- és bérletbevételek 70 %-os teljesítése után is. Ilyen formában 2009. évben 1.554.962,- Ft (+járuléka), 2010. évben ellenőrzésünkig 692.128,- Ft (+járuléka) kifizetésére került sor 4 fő szervező részére. Ellentmondásos, hogy 2010. évben annak ellenére fizettek szervezői jutalékot, hogy szeptember 30-ig még csak 50,8 %-os volt a teljesítés.
20 Utalványozás-ellenjegyzés-érvényesítés-szakmai teljesítés igazolás Az utalványrendeletet kizárólag kontírozásra használják. Az utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés és szakmai leigazolás a számviteli bizonylatokon történt. A szakmailag leigazolt, érvényesített okmány utalványozására az igazgató-főrendező, ellenjegyzésére a gazdasági igazgató jogosult. A vizsgált bizonylatok többségét szabályszerűen aláírták, de előfordult, hogy a szükséges kontroll nélkül teljesítettek kifizetéseket. A Proscéneum 2000. Bt., a REDFOR Kft., a Ger-Li-Czi Kft. és egyes egyéni vállalkozók által végzett szolgáltatások szakmai teljesítés igazolása elmaradt, vagy nem a Gazdasági Ügyrendben arra felhatalmazott személy által történt. Szabálytalan például, hogy a jelmeztár vezetője maga igazolta le anyagbeszerzéseit. Előfordult érvényesítés nélkül kifizetés is. A vizsgálat alá vont időszakban a Harlekin Bábszínház készpénzfizetési számláit egyetlen esetben sem látta el kézjegyével ellenjegyző, érvényesítő, szakmai teljesítés igazoló személy. Például 2009.06. hónapban összesen 1.132.576,- Ft-ot fizettek ki ilyen formában, szabálytalanul. A Harlekin Bábszínház igazgatójának költségei is utalványozás nélkül kerültek kifizetésre. A házipénztár és pénzkezelő hely teljes ellenőrzése elmaradt, a napi pénztárzárás kontrolljára nem került sor. A Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház is megszegte a 2007.07.01-én aláírt Együttműködési Megállapodást. A színház nem biztosította a szabályszerű, törvényes gazdálkodás feltételeit, elmulasztotta az érvényesítési, ellenjegyzési, ellenőrzési kötelezettségét. A Bábszínház viszont nem juttatta el időben – még a készpénz kifizetését megelőzően - ellenjegyzés és érvényesítés céljából a pénzügyi dokumentumokat a gazdasági hivatal részére, továbbá elmulasztotta a kifizetések szakmai teljesítésének szabályos igazolását is. 6. BELSŐ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉSE a. A jogszabályi előírásoknak megfelelően, kialakították-e és működtetik-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) és a függetlenített belső ellenőrzés rendszerét? Működésük hatékony-e? Az Államháztartási törvény valamint a végrehajtási rendelete részletesen meghatározza milyen formában köteles az intézmény vezetője kialakítani és működtetni a belső kontrollrendszert. A jogszabályok által előírt szabályzatok közül az Ellenőrzési Nyomvonalat, a Kockázatkezelési Eljárásrendet, a Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendjét az SZMSZbe foglalták, és önálló Belső Ellenőrzési Szabályzattal rendelkeznek. A szabályzatok névlegesek, mivel a gyakorlatban kifogásolhatóan működtek, így cél szerinti funkciójukat sem töltötték be. Időszerű a fenti szabályzatok aktualizálása, mert nem követték a jogszabályváltozásokat. A vizsgált időszakban, részmunkaidőben 1 fő belső ellenőrt foglalkoztattak, aki éves munkaterv alapján végezte feladatát. Ellenőrizte a szabadságok kiadásának, anyagnyilvántartás-elszámolásának, szervezői tevékenység, leltár, zárási feladatok szabályszerűségét. Hiányosságot, szabálytalanságot az említett területeken az ellenőrzés alkalmával nem találtunk.
21
JAVASLATOK A gazdálkodással kapcsolatos hiányosságok megszüntetése érdekében az alábbiakat javasoljuk: 1. A bizonylati fegyelem betartását. Nem köthető színlelt szerződés és nem teljesíthető abból fakadó fizetési kötelezettség. 2. A Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház között létrejött Együttműködési Megállapodásban foglaltak betartását. Az aláírási jogkörök jogszabályok szerinti gyakorlását. 3. A Gárdonyi Géza Színház Tánctagozata működésének gazdaságossági számításait elvégezni és kimutatni a működéséhez szükséges fenntartói támogatás mértékét. Mindezek függvényében mérlegelni a Tánctagozat jövőbeni szükségességét. 4. A mérlegben szereplő követelések behajtását, kiemelt figyelemmel a lakbér és rezsiköltség tartozásokra, valamint a Ger-Li-Czi Kft. büfé bérleti díjára. Nem fizetés esetén szerződésbontás ajánlott. Szükséges a jelenlegi rendszer felülvizsgálata és a Színház érdekeinek hatásosabb érvényesítése. 5. A személyi összeférhetetlenség feloldására intézkedni szükséges, továbbá a munkaköri összeférhetetlenség miatt a jövőben nem köthető saját közalkalmazottal munkakörébe tartozó feladatainak elvégzésére megbízási szerződés. 6. Túlóra általány jogosságának felülvizsgálatát. 7. Hiányzó munkaköri leírások pótlása. 8. A költségvetés tervezésekor és a kötelezettségvállalások esetében tekintettel lenni az Államháztartási Törvény és a HMÖ költségvetési rendeletében foglaltakra. 9. A Kollektív Szerződés költségvetéshez történő igazítását. 10. Pénzkezelési Szabályzat pontosítását és annak megfelelő készpénzkezelést, pénztárellenőrzést. 11. Jelmezkölcsönzés szabályainak írásba foglalását. 12. A menetlevelek jogszabályoknak és a belső szabályzatnak megfelelő vezetését. 13. Megváltozott alapnorma-átalány mértéke miatt 2010. január 01-től át kell dolgozni az ez irányú elszámolásokat. 14. Az egyes produkciók egyedi anyagszükségletének körültekintőbb meghatározását, a jelenleg raktáron levő elfekvő anyagok (textíliák) hasznosítását, értékesítését, Harlekin Bábszínház részére történő átadását. 15. Ne csak a kiemelt előirányzatok módosításáról, hanem az egyes főkönyvi számlákhoz kapcsolódó előirányzatok módosításáról is vezessenek analitikus nyilvántartást. 16. A produkciókról teljeskörű költségvetés készítését és elszámolását. 17. A ruhatári díjbevételek jogosultjának tisztázását. 18. Az elszámolásra kiadott előlegekre vonatkozó előírások maradéktalan betartását. 19. A cégtelefonok magáncélú használatának szabályos dokumentálását. Eger, 2010. december 20.
Czibik Norbert belső ellenőr
Suszterné Kisari Barbara belső ellenőr
Vályi László vizsgálatvezető
22
ZÁRADÉK Az ellenőrzési jelentés (ikt.sz.:13-9/2010/108) egy példányát megismerés céljából átvettem. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése értelmében nyilatkozom, hogy -
amennyiben észrevételt kívánok tenni, azt a jelentés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül megküldöm az ellenőrzést végző szervezeti egységnek.*
Tudomásul veszem, hogy a 10 munkanapos észrevételezési határidő elmulasztása a jelentés megállapításaival, következtetéseivel és javaslataival való egyetértésnek tekintendő. -
amennyiben észrevételt nem kívánok tenni, az aláírt jelentést haladéktalanul megküldöm az ellenőrzést végző szervezeti egységnek.*
Az ellenőrzési jelentésben leírtakkal való egyetértés esetén a jelentés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az ellenőrzött szerv vezetője intézkedési tervet készít a hiányosságok megszüntetése céljából, az intézkedések végrehajtásáért felelős személy(ek) és a vonatkozó határidők megjelölésével, melyet haladéktalanul megküld az ellenőrzést végző szervezet belső ellenőrzési vezetőjének. Az ellenőrzött szerv vezetője felelős az intézkedési terv végrehajtásáért, illetve annak nyomon követéséért. Eger, 2010. december26.
Csizmadia Tibor Igazgató-főrendező * A megfelelő szövegrész aláhúzandó.
Lengyel Pál Igazgató
Gulyás István Gazdasági igazgató
1. számú melléklet Összefoglaló a Gárdonyi Géza Színház szervezetéről és működéséről
A Heves Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Gárdonyi Géza Színházban komoly pénzügyi és szervezeti (jogi) problémákat, az együttműködés, az intézmény részéről nem megfelelő tájékoztatás megtagadásának problémáját látom. A Heves Megyei Közgyűlés 2008. novemberi közgyűlésén a 154/2008.(X.31.) számú határozatával döntött az Alapító Okirat módosításáról. A döntését követően a Gárdonyi Géza Színház 2009. március 1-étől 11 közalkalmazottat foglalkoztató tánc-tagozattal bővült. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatába a tánctagozat a szervezetei egység belső felépítésének megjelenítése nélkül került beépítésre. Az eltelt, idő után a tánc-tagozat működésével kapcsolatosan aggályok merültek fel. Ennek tudatában a fenntartó Heves Megyei Önkormányzat 2010. május 18-án kelt 141/2010/012 számon iktatott levelében tájékoztatást kért az intézmény szervezeti működéséről. Az intézmény működésével kapcsolatosan az alábbi megállapításokat teszem: •
A tánc-tagozat megnevezés helyett, jobb esetben mellette a BaDora Dance Company társulatát látom megjeleníteni a színház hivatalos kiadványaiban, szórólapokon, plakátokon.
•
Ellentmondásos a szervezeti hovatartozás, munkakör megítélése a Gárdonyi Géza Színház honlapján Barta Dóra „rendező, koreográfus”, de a személyes elérhetőségnél, mint „társulatvezető” jelenik meg, míg Mirkóczki Zita „tagozati ügyvezető”.
•
A BaDora Dance Company honlapja azt a látszatot kelti, hogy ez egy önálló társulat, saját szervezettel (pl.: társulatvezető: Barta Dóra)
•
A Heves Megyei civil szervezetek között megjelenik a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány, amely vélhetően többé-kevésbé azonos a BaDora Dance Company-val, azaz a Gárdonyi Géza Színház tánc-tagozatával (képviseli Mirkóczki Zita, a Színház tánc-tagozatának tagja), hiszen a Nemzeti Kulturális Alap Táncművészeti Szakmai Kollégiumának 2009. április 8-án az Interneten közzétett döntése alapján 1.500.000,Ft-ot nyert „A BARTA DÓRA TÁRSULAT ÚJ PRODUKCIÓJÁNAK BEMUTATÁSÁRA”, majd a 2010. március 24-i tájékoztató alapján 600.000,- Ft támogatást nyert „A BADORA DANCE COMPANY PRODUKCIÓINAK FORGALMAZÁSÁRA”.
•
A BaDora Dance Company honlapján Mirkóczki Zitánál egyszerre három munkahely szerepel: a Gárdonyi Géza Színház, a BaDora Dance Company és egy iskola, ahol ő az igazgató.
Javaslat: Az intézmény második évben kéri az évadterv jóváhagyását augusztus hónapban. Teljesen okafogyott, ugyanis már minden szerződést megkötöttek és rég megjelent szórólapon a következő évad műsora. A dolog arról szól, hogy az intézmény saját maga készít ún. „költségtervezést” a következő évre és ezután kész tények elé állítja a fenntartót. A Gárdonyi Géza Színház szervezetében fel kell oldani azt az anomáliát, amelyet a BaDora Dance Company ”, a Barta Dóra Társulat, valamint a Gárdonyi Géza Színház Tánc-tagozata együttesen indukál. Ennek megfelelően pontosítani kell a Szervezeti és Működési Szabályzatot, valamennyi közalkalmazott részére pontos munkaköri leírásokat kell készíteni. Ezek után megbízási vagy vállalkozói szerződés alapján kifizethetők azok a közreműködői munkák, amelyekre státusz nincs, és amelyek a munkaköri leírások alapján nem láthatók el, nem rendelhetők el. A tánc-tagozat eddigi működésével kapcsolatosan objektív és hiteles módon érdemes elvégezni, elvégeztetni egy költségelemzést. Ugyanígy az egyes produkciók költségét és nézettségét is érdemes lenne vizsgálni, más színházak adataival összevetni. A közalkalmazottakra, de különösen a vezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségre utaló helyzeteket fel kell számolni. A Színház valamennyi dolgozójától meg kell követelni, hogy a valós körülményekről, valós adatok alapján adjanak tájékoztatást, megnyilvánulásaikkal, amelyek a Színház gazdasági szakmai, érdekeit nem sérthetik. A gazdálkodás fegyelme meglazult. Ezért a 2010-es évben a kifizetett és a ki nem fizetett számlák esetében is vizsgálni kell, hogy a kötelezettségvállalás milyen szakmai feladattal kapcsolatban, milyen fedezet mellett keletkezett, valóban csak az elengedhetetlenül szükséges költekezés történt-e. Felvetődhet az igény a Színház gazdálkodásának szigorúbb és áttekinthetőbb rendszerben, való további működtetése. Eger, 2010. november 25.
Hermann Györgyi Művelődési, Oktatási és Sport Osztály ügyintéző
2. sz. melléklet
Az intézmények által használt szabályzatok Gárdonyi Géza Színház 1. Alapító Okirat
hatályos: 2010. május 07-től
2.
Kollektív Szerződés (átdolgozás alatt)
hatályos: 2006. október 31-től
3.
Szervezeti és Működési Szabályzat (átdolg. alatt)
hatályos: 2008. december 01-től
4.
Gazdasági Ügyrend
hatályos: 2010. szeptember 01-től
5.
Számviteli politika
hatályos: 2007. július 01-től
6.
Számlarend
hatályos: 2010. január 01-től
7.
Pénzkezelési Szabályzat (módosítások)
hatályos: 2007. július 01-től
8.
Bizonylati Szabályzat
hatályos: 2003. január 01-től
9.
Leltárkészítési és Leltározási Szabályzat
hatályos: 2007. július 01-től
10.
Felesleges Vagyontárgyak Hasznosításának, Selejtezésének Szabályzata hatályos: 2007. július 01-től
11.
Eszközök, Források Értékelési Szabályzata
hatályos: 2007. július 01-től
12
Önköltség-Számítási Szabályzat
hatályos: 2005. augusztus 01-től
13.
Belső Ellenőrzési Szabályzat
hatályos: 2003. január 01-től
14.
Közbeszerzési Szabályzat
hatályos: 2005. január 01-től
15.
Iratkezelési Szabályzat
hatályos: 2003. január 01-től
16.
Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat
hatályos: 2008. január 01-től
17.
Bérlet- és Jegyértékesítési Szabályzat
hatályos: 2007. február 01-től
18.
Gyártóműhelyek Működési Rendje
hatályos: 2005. szeptember 01-től
19.
Munkabiztonsági Szabályzat
hatályos: 2006. január 01-től
Hárlekin Bábszínház 1. Alapító Okirat
hatályos: 2009. április 24-től
2.
Kollektív Szerződés
hatályos: 2005. március 01-től
3.
Szervezeti és Működési Szabályzat
hatályos: 2007. december 10-től
4.
Tűzvédelmi Szabályzat
hatályos: 2009. január 05-től
A többi szabályzat közös a Gárdonyi Géza Színház szabályzataival.
Gárdonyi Géza Színház
3. sz. melléklet TANÚSÍTVÁNY
a működési és felhalmozási bevételek előirányzatáról és teljesítéséről Adatok ezer forintban Megnevezés
2009. év Eredeti ei.
Áru- és készletértékesítés Szolgáltatások ellenértéke
Bérleti- és lizingdíj bevételek Alkalmazottak térítése Egyéb saját bevétel Működési kiad.áfa visszatérülés Beruházási kiadásokhoz kapcs.áfa visszatérítés Kiszáml.termékek és szolg.áfája Áfa bevételek visszatérülések
537 72 555 65 2 399 9 001 4 829 89 386 42 960 952
19 518 63 430 2 2 3 000
19 518 63 430 1 1 3 000
6 500
6 500
9 500
9 500
150 000
162 318 18 480
162 317 18 480
150 000
180 798
180 797
3 035 9 600 4 500 90 108 42 770 17 122 59 892
Kamatbevételek Kamatbevételek összesen Működési célú pénzeszk.átvétel nonprofit szervezetektől Működési célú pénzeszk.átvétel vállalkozásoktól Működési célú pénzeszk.átvételek összesen INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEV. Támogatásértékű működ.bevételek Működési költségvetési bevételek
Teljesítés
537 72 556 65 2 399 9 000 4 829 89 386 42 960 952
72 973
Egyéb sajátos bevétel Továbbszámlázott szolg.értéke
Mód. ei.
200... év Eredeti ei.
Mód. ei.
20... év Teljesítés
Eredeti ei.
Mód. ei.
20... év Teljesítés
Eredeti ei.
Mód. ei.
Teljesítés
Tárgyi eszköz értékesítés Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel Felhalmozási bevételek
Igazolom, hogy a fenti adatok a tárgyévi beszámolókkal és nyilvántartásokkal mindenben megegyeznek. Eger, 2010. okt. 18..
Gulyás István Gazdasági vezető
Gárdonyi Géza Színház
4. sz. melléklet
TANÚSÍTVÁNY a mérlegadatokról Adatok ezer forintban ESZKÖZÖK
I.
2009. év
20... év
Adatok ezer forintban
20... év
FORRÁSOK 1. Induló tőke 2. Tőkeváltozások
1 019 400
SAJÁT TŐKE
1 073 818
Gépek,
1 039 896 berendezések
és
5. Beruházások, felújítások
D)
20 343
3. Járművek
5 205
I.
Költségvetési tartalék
5 205
E)
TARTALÉKOK
5 205
324
Tárgyi eszközök
1 060 563
III.
Befektetett pénuügyi eszk. össz.:
A)
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
II. 1 060 563
1. Anyagok
3 699
5/a. Áruk Készletek összesen:
3 714
2. Vevők
9 799
III.
111
F)
4. Egyéb követelések Követelések
Rövid lejáratú kötelezettségek
381
1. Költségvetési passzív függő
9
3. költségvetési passzív kiegyenlítő
1
Passzív pénzügyi elszámolások
10
KÖTELEZETTSÉGEK
391 1 079 414
9 910 1 961
2. Költségvetési bankszámlák
1 933
4. Idegen pénzeszközök
12
Pénzeszközök
3 906
1. Költségvetési aktív függő Költségvetési
381
FORRÁSOK ÖSSZESEN
1. Pénztárak
2.
3/1. Tárgyévet követő évet terhelő száll.tart.
15
3. Adósok
IV.
54 418
1. Tárgyévi költségvetési tartalék elsz.
3. Tartósan adott kölcsön
II.
20... év
Immateriális javak 2.
I.
2009. év
3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 1. Ingatlanok
II.
20... év
aktív
V.
Aktív pénzügyi elszámolások
B)
FORGÓESZKÖZÖK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
12 átfutó
1 309 1 321 18 851 1 079 414
Igazolom, hogy a fenti adatok a tárgyévi mérlegadatokkal mindenben megegyeznek. Eger, 2010. október 19.
Gulyás István Gazdasági vezető
20... év
20... év
Gárdonyi Géza Színház
5. sz. melléklet
TANÚSÍTVÁNY a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok pénzforgalmi előirányzatáról és teljesítéséről Megnevezés Alapilletmények
2009. év Eredeti ei. 180 698
Mód. ei. 171 915
20... év Teljesítés Eredeti ei. 169 349
Mód. ei.
Adatok ezer forintban
20... év Teljesítés
Eredeti ei.
Mód. ei.
20... év Teljesítés
Eredeti ei.
Mód. ei.
Teljesítés
13. havi illetmény Nyelvpótlék Egyéb kötelező illetménypótlékok
3 480
Egyéb feltételtől függő pótlékok Részmunkaidőben fogl. juttatásai Rendszeres személyi juttatások
Egyéb munkavégz. kapcs. jutt.
3 180
2 855 590
5 973
6 639
6 639
190 151
182 684
179 673
590
590
13 266
10 166
10 151
5 334
32 423
32 436
Részm. fogl munkavégz. kapcs. jutt. Munkavégzéshez kapcs. jutt.
18 600
Keresetkiegészítés fedezete
4 037
Végkielégítés Jubileumi jutalom
240
710
Jutalom Helyettesítés, túlóra, ügyeleti díj
240
1 210
1 210
44 389
44 387
203
203
1 374
1 374
1 374
Napidíj
300
1 130
1 130
Egyéb sajátos juttatások
210
1 377
1 377
Biztosítási díjak
50
49
Részm. foglalk. sajátos juttatásai
81
81 4 214
Foglalkoztatottak sajátos jutt.
1 884
4 215
Üdülési hozzájárulás
2 180
785
785
Közlekedési költségtérítés
1 174
1 225
1 225
Étkezési hozzájárulás
7 848
8 126
8 126
8 011
8 011
368
605
605
11 570
18 752
18 752
Egyéb ktgtér. és hozzájárulás Részm. foglalk. ktgtérítései Személyhez kapcs. ktgtér. és h.j. Közalk. Szociális juttatás
65
65
Nem rendsz. személyi juttat.
36 091
67 421
67 418
Állományba nem tart. juttatásai
3 279
9 127
9 127
Felmentett munkavállaló egyéb jutt Külső személyi juttatások Személyi juttatások összesen Társadalombiztosítási járulék
3 279
9 127
9 127
229 521
259 232
256 218 61 585
63 058
63 962
Munkaadói járulék
6 405
6 667
4 389
Egészségügyi hozzájárulás
2 644
2 659
2 770
Táppénz-hozzájárulás
161
Munkadókat terhelő egyéb járulékok Munkaadókat terhelő járulékok
72 107
73 288
68 905
Igazolom, hogy a fenti adatok a tárgyévi beszámolókkal és nyilvántartásokkal mindenben megegyeznek. Eger, 2010. október 19.
Gulyás István Gazdasági vezető
Gárdonyi Géza Színház
6. sz. melléklet TANÚSÍTVÁNY
a dologi és egyéb folyó kiadások előírányzatáról és teljesítéséről Adatok ezer forintban Megnevezés
2009. év
20... év
20... év
20... év
Eredeti ei. Módosított ei. Teljesítés
Eredeti ei. Módosított ei. Teljesítés
Eredeti ei. Módosított ei. Teljesítés
Eredeti ei. Módosított ei. Teljesítés
Élelmiszer Gyógyszer vásárlás
20
63
63
Irodaszer, nyomtatvány beszerzése
1 400
2 369
2 368
Könyv, folyóirat, egyéb információhordozó
2 620
3 681
3 681
Hajtó- és kenőanyagbeszerzés
2 200
2 504
2 504
17 000
26 865
22 864
9 650
9 650
13 651
300
576
577
2 800
3 928
3 928
35 990
49 636
49 636
6 036
6 036
5 612
30
30
8
3 924
6 041
6 041
Szakmai anyagbeszerzés Kisértékű tárgyi eszközök beszerzése Munkaruha, védőruha beszerzése Egyéb anyagbeszerzés Készletbeszerzés Kommunikációs szolgáltatások Vásárolt élelmezés Bérleti díjak Szállítási szolgáltatás Gázenergia szolgáltatás díja Villamosenergia szolgáltatás díja Távhő díj
300
2 296
2 296
4 666
4 666
2 186
11 048
11 048
9 790
4 990
4 990
4 824
Víz- és csatornadíjak
1 598
1 598
1 373
Karbantartás, kisjavítás díja
3 512
5 110
5 110 14 040
Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolg.
10 451
14 040
továbbszámlázott szolg.
3 035
3 035
2 691
Szolgáltatási kiadások
43 554
52 914
48 419
Általános forgalmi adó összesen
65 715
71 877
71 877
4 960
13 110
13 110
137 000
134 799
119 969
22 722
41 925
41 925
315 977
370 297
350 548
Adók, díjak, befizetések
2 195
2 966
2 966
Egyéb folyó kiadások
2 195
2 966
2 966
318 172
373 263
353 514
Kiküldetés, reprezentáció Szellemi tev. végzésére kifizetés Egyéb dologi kiadások DOLOGI KIADÁSOK ÖSSZESEN
DOLOGI ÉS EGYÉB FOLYÓ KIADÁSOK
Igazolom, hogy a fenti adatok a tárgyévi beszámolókkal és nyilvántartásokkal mindenben megegyeznek. Eger, 2010. október 19.
Gulyás István Gazdasági vezető
7. sz. melléklet Gárdonyi Géza Színház TANÚSÍTVÁNY
az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulásáról Adatok ezer forintban
2009. év Megnevezés
Immat. javak
NYITÓÁLLOMÁNY
1 961
Beszerzés Felújítás ÁFA Pénzforgalmi növ. Egyéb növekedés Pénzforg. nélküli növ. NÖVEKEDÉSEK Értékesítés Nem aktiválható Áfa Beruházási előleg Selejtezés Egyéb csökkenés CSÖKKENÉSEK
Ingatlanok
Gépek, berend.
20... év Járművek
1 262 280
97 669
3 476 839 4 315 37 700 37 700 42 015
8 321 25 2 065 10 411 7 439 7 439 17 850
8 321 3 501 2 904 14 726 45 139 45 139 59 865
3 144 2 065 118
3 144 2 904 324 118
1 163
5 327
6 490
839 324
19 361
Összesen
1 961
1 303 132
110 192
19 361
1 434 646
Écs. nyitó állománya Növekedés Csökkenés Écs. összesen
1 961
238 747 24 489
18 007 1 354
1 961
263 236
90 667 2 444 3 262 89 849
349 382 28 287 3 262 374 407
1 039 896
20 343
NETTÓ ÉRTÉK 0-ig leírt tárgyi eszk.
1 961
85 094
Ingatlanok
Gépek, berend.
Járművek
Összesen
Immat. javak
Ingatlanok
Gépek, berend.
Járművek
1 381 271
BRUTTÓ ÉRTÉK
19 361
Immat. javak
20... év
1 060 239 19 361
106 416
Igazolom, hogy a fenti adatok a tárgyévi beszámolókkal és nyilvántartásokkal mindenben megegyeznek.
Eger, 2010. október 19.
Gulyás István Gazdasági igazgató
Összesen
8. számú melléklet FELJEGYZÉS Készült: 2010. október 28-án a Gárdonyi Géza Színház 313-as számú irodahelyiségében. Tárgya: A Gárdonyi Géza Színház 2010. évi felügyeleti ellenőrzése kapcsán a megbízási szerződések szabályosságának felülvizsgálata. Jelen vannak:
Czibik Norbert Suszterné Kisari Barbara Vályi László a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal belső ellenőrei, valamint a Gárdonyi Géza Színház részéről Király Károly energiagazdálkodó. Király Károly a REDFOR Kft-vel (továbbiakban Kft.) kapcsolatban előadta, hogy a Gárdonyi Géza Színház és a Kft. között létrejött megbízási szerződésekből származó kifizetéseket minden esetben ő vette át a pénztárból aláírásával igazoltan. Az átvett összeget minden esetben továbbadta a Gárdonyi Géza Színház dolgozói felé, azzal sajátjaként nem rendelkezett. A kifizetéseket egy lista alapján eszközölte, amit a pénzek átadása után mindig megsemmisített. A hozzá került összegeket, ha szükséges, elszámolással alátámasztja. Arra a kérdésre, hogy miért kellett több esetben projektort bérelni a színháznak azt a választ adta, hogy így a Kft-nek nem kellett munkavállalókat bejelenteni. Felhívtuk a figyelmét, hogy az elmondottak alapján a megbízási szerződések tárgya valótlan. Válaszában ezt a tényt elismerte és közölte, hogy ezért nem Ő a felelős. Kérdésünkre, miszerint milyen kapcsolatban áll a Kft-vel, nem tudott egyértelmű választ adni, meghatalmazást (a pénzek átvételére) a pénztárban nem találtunk. K.m.f.
Király Károly energiagazdálkodó
Czibik Norbert csoportvezető
Suszterné Kisari Barbara belső ellenőr
Vályi László belső ellenőr
Feljegyzés
Készült: Tárgya: Készítette:
2011. február 22-én a Heves Megyei Önkormányzat Belső Ellenőrzési Osztályán A Gárdonyi Géza Színház rendszerellenőrzése Czibik Norbert-belső ellenőrzési osztályvezető
A Gárdonyi Géza Színháznál a 152/2009. (X. 30.) Közgyűlési határozattal jóváhagyott 2010. évi Ellenőrzési Terv szerint 2010. szeptember 27. és november 12. közötti időszakban rendszerellenőrzésre került sor. Az arról készült jelentés tervezet 2010.11.26-án megküldésre került az ellenőrzött szerv vezetőjének, akitől 2010.12.09-én írásbeli észrevétel (ikt.sz.:156/2010/I.8.) érkezett. Az ellenőrző szerv az észrevételeket megvizsgálta és arra írásbeli választ (ikt.sz.:13-10/201/108) készített, illetve az ellenőrzött szervvel szóbeli megbeszélést tartott, majd az elfogadott észrevételeket figyelembe véve a jelentést módosította. 2010.12.20-án a 13-9/2010/108 iktatószámú jelentés tartalmát az érdekeltek megismerték és az abban foglaltakat tudomásul vették. Az ellenőrzött szerv a jelentés kézhezvételétől számított 22 munkanapos határidőn belül, az intézkedési terv készítési kötelezettségének eleget tett, amit a belső ellenőrzési vezető elfogadott. Heves Megye Főjegyzője a jelentésben foglalt megállapítások tisztázása végett külön ellenőrzést rendelt el, amelyre 2011.02.11-én került sor. Az ellenőrzés nem vezetett eredményre, mivel az érintett színházi munkavállalók egyöntetűen nem kívántak nyilatkozatot tenni az ellenőrök által feltett kérdésekre. Mellékletek: Feljegyzés Ellenőrzési jelentés Észrevétel a jelentés tervezetre Válasz az jelentés tervezetre tett észrevételre Jegyzőkönyv
2010.10.28-án 13-9/2010/108 156/2010/I.8. 13-10/201/108 2010.02.11-én
Eger, 2011. február 22.
Czibik Norbert osztályvezető