JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: Szegi Emma polgármester, Borbély Gyula, Csávás Antalné, dr. Koháry György, dr. Nagy István, Váradi Istvánné képviselők

JEGYZŐKÖNYV Készült: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. július 03-án 14,00 órai kezdettel megtartott rendkívüli ülésről. Jelen vannak: Szegi Emma polgármester, Borbély Gyula, Csávás Antalné, dr. Koháry György, dr. Nagy István, Váradi Istvánné képviselők Az ülésről hiányzott: Borbély Vilmosné, dr. Kaszásné Sarkadi Anna, dr. Sáska Sándor képviselő Jelen lévő meghívottak: Dr. Csabai Zsolt jegyző Györfi Sándorné ig.ov. Rikter Ferencné pénzügyi ov. Szilágyi Sándorné „Városgazdálkodás Kaba” Np.Kft. ügyvezető

Szegi Emma polgármester köszöntötte a megjelenteket és megállapította, hogy az ülés határozatképes, mivel a 9 képviselőből 6 fő jelen van. Megtárgyalásra javasolt a meghívóban közölt napirendek mellett még 5 napirendet. A 2. napirend: Szervezetfejlesztés, konvergencia régiókban lévő önkormányzatok számára” c. felhívásra pályázat benyújtása”, a 3. napirend: „ÁFA megelőlegezés Tetétlen – Báránd települések Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat részére” a 4. napirend: HÉSZ módosítás az 5. napirend: „Emlékoszlop állítása a város 10 éves évfordulóján”, a 6. napirend: Kutak, közkifolyók megszüntetése c. napirend 7. napirend: A Kaba-Tetétlen-Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának 2. sz. módosítása és egységes szerkezetbe foglalása. A képviselő-testület 6 igen szavazattal a napirendekre vonatkozó módosító javaslatot elfogadta. A jelenlévő 6 képviselőből 6 fő vett részt a szavazásban, és 6 igen szavazattal a következő határozatot hozta:

150/2013. (VII.03.) Kvt.h. az ülés napirendjéről Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2013. július 03-ai rendkívüli ülésének napirendjét a következők szerint fogadta el: 1. Kaba Város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadása. Előadó: Szegi Emma polgármester 2. „Szervezetfejlesztés, konvergencia régiókban lévő önkormányzatok számára” c. felhívásra pályázat benyújtása Előadó: Szegi Emma polgármester 3. ÁFA megelőlegezés Tetétlen – Báránd települések Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat részére Előadó: Szegi Emma polgármester 4. HÉSZ módosítás. Előadó: Szegi Emma polgármester 5. Emlékoszlop állítása a város 10 éves évfordulójára. Előadó: Szegi Emma polgármester 6. Kutak, közkifolyók megszüntetése Előadó: Szegi Emma polgármester

7. A Kaba-Tetétlen-Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának 2. sz. módosítása és egységes szerkezetbe foglalása Előadó: Szegi Emma polgármester Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester

1. Kaba Város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadása. Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma Átdolgozásra került az esélyegyenlőségi program. Az anyag nem került kiküldésre terjedelme miatt, de a hivatalban bárki megtekinthette és megtekintheti. Kéri a képviselő-testületet a program elfogadására. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A polgármester az alábbi határozati javaslatot tette fel szavazásra:

____ (VII.3.) Kvt.h. Kaba Város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadásáról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja és jóváhagyja a mellékletben csatolt Helyi Esélyegyenlőségi Programot. A képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnali Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző A jelenlévő 6 képviselőből 6 fő vett részt a szavazásban, és 6 igen szavazattal a következő határozatot hozta:

151/2013. (VII.3.) Kvt.h. Kaba Város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadásáról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja és jóváhagyja a mellékletben csatolt Helyi Esélyegyenlőségi Programot. A képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnali Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző

2. „Szervezetfejlesztés, konvergencia régiókban lévő önkormányzatok számára” c. felhívásra pályázat benyújtása Előadó: Szegi Emma polgármester

Szegi Emma A polgármesteri hivatal szervezetfejlesztésére adjuk be a pályázatot, mely 100 %-os támogatottságú, 20 mFt-ot nyerhetünk. 2

Dr. Csabai Zsolt A pályázat keretén belül szoftverek beszerzésére és képzésre is lehetőség nyílik. A polgármester szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot:

_____/2013.(VII. 03.) Kvt.h.„Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban lévő Önkormányzatok számára” című felhívásra pályázat benyújtásáról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot nyújt be az ÁROP-1.A.5-2013. azonosítószámú és a „Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára” című pályázati felhívásra az Önkormányzat hatékonyságnövelésének és szervezetfejlesztésének tárgyában. Felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző

A jelenlévő 6 képviselőből 6 fő vett részt a szavazásban, és 6 igen szavazattal a következő határozatot hozta:

152/2013.(VII. 03.) Kvt.h.„Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban lévő Önkormányzatok számára” című felhívásra pályázat benyújtásáról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot nyújt be az ÁROP-1.A.5-2013. azonosítószámú és a „Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára” című pályázati felhívásra az Önkormányzat hatékonyságnövelésének és szervezetfejlesztésének tárgyában. Felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző

3. ÁFA megelőlegezés Tetétlen – Báránd települések Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat részére Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma A két település jelenleg nem tudja kifizetni az ÁFA-t. Hiába vesszük igénybe az önerő támogatásokat, amíg az ÁFA-t ki nem fizetjük, ezt nem tudjuk lehívni. Most az önerőt 100 %-ban le tudjuk hívni, viszont minden számlát ki kell fizetni. A két település hitelt nem kap arra, hogy az ÁFA-t befizesse, ezért kellene megelőlegezni a településeknek az ÁFA összegét. A településekkel abban állapodtunk meg, hogy a megelőlegezett összegre kamatot fizetnek, hogy az önkormányzatnak ne legyen ebből hátránya. Az 5.700 eFt-os ÁFA számlát már ki kellett volna fizetnünk. Ebben most már dönteni kell. Javasolja, hogy ne csak erről az egy számláról döntsön a képviselő-testület, hanem az egész éviről, hogy ne kelljen mindig képviselő-testület elé hozni a kérelmet. A polgármester szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot: ………/2013. (VII. 03.) Kvt. határozata Támogatás biztosítása Kaba - Tetétlen - Báránd Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás részére 3

Közös

Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Kaba - Tetétlen - Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás részére 2.179.291, - Ft kölcsönt nyújt. A Társulás a kölcsönt a Kaba – Báránd – Tetétlen közös szennyvízcsatorna és tisztítómű kivitelezését magába foglaló projekt 2013. július hónapban benyújtandó – Kaba településre eső – kifizetési kéreleméhez kötődő Áfa fizetési kötelezettség teljesítésre használhatja fel. Továbbá 2013. évben a július hónapot követő Kaba települést terhelő ÁFA fizetési kötelezettség teljesítésére további 4.237.114, - Ft összeget biztosít a ténylegesen felmerülő fizetési kötelezettség teljesítésére. Az összeget a Társulásnak a számla benyújtását és teljesítés igazolását követően lehet rendelkezésére bocsátani. A megelőlegezett összeget az ÁFA visszatérítésekor köteles a Társulás visszafizetni. A Képviselő-testület az összesen 6.416.405, - Ft összeget a tartalékba helyezett lekötött betét terhére biztosítja. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester A jelenlévő 6 képviselőből 6 fő vett részt a szavazásban, és 6 igen szavazattal a következő határozatot hozta:

153 /2013. (VII. 03.) Kvt. határozata Támogatás biztosítása Kaba - Tetétlen Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás részére Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Kaba - Tetétlen - Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás részére 2.179.291, - Ft kölcsönt nyújt. A Társulás a kölcsönt a Kaba – Báránd – Tetétlen közös szennyvízcsatorna és tisztítómű kivitelezését magába foglaló projekt 2013. július hónapban benyújtandó – Kaba településre eső – kifizetési kéreleméhez kötődő Áfa fizetési kötelezettség teljesítésre használhatja fel. Továbbá 2013. évben a július hónapot követő Kaba települést terhelő ÁFA fizetési kötelezettség teljesítésére további 4.237.114, - Ft összeget biztosít a ténylegesen felmerülő fizetési kötelezettség teljesítésére. Az összeget a Társulásnak a számla benyújtását és teljesítés igazolását követően lehet rendelkezésére bocsátani. A megelőlegezett összeget az ÁFA visszatérítésekor köteles a Társulás visszafizetni. A Képviselő-testület az összesen 6.416.405, - Ft összeget a tartalékba helyezett lekötött betét terhére biztosítja. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester

A polgármester szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot: .………/2013. (VII. 03.) Kvt. h. Támogatás biztosítása Tetétlen - Báránd Települések Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat részére Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Tetétlen - Báránd települések Csatornamű Vízgazdálkodási Társulatnak 3.599.789, - Ft összeget kölcsönöz, hogy a Társulat biztosítani tudja Kaba- Tetétlen - Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulásnak. A Társulás a kölcsönt a Kaba – Báránd – Tetétlen közös szennyvízcsatorna és tisztítómű kivitelezését magába foglaló projekt 2013. július hónapban benyújtandó – Tetétlen és Báránd településre eső – kifizetési kéreleméhez kötődő Áfa fizetési kötelezettség teljesítésre használhatja fel. Továbbá 2013. évben a július hónapot követő Báránd és Tetétlen települést terhelő ÁFA 4

fizetési kötelezettség teljesítésére további 6.998.936, - Ft összeget biztosít a ténylegesen felmerülő fizetési kötelezettség teljesítésére. Az összeget a Társulásnak a számla benyújtását és teljesítés igazolását követően lehet rendelkezésére bocsátani. A megelőlegezett összeget az ÁFA visszatérítésekor köteles a Társulás visszafizetni. A Képviselő-testület az összesen 10.598.725, - Ft összeget a tartalékba helyezett lekötött betét terhére biztosítja. A kölcsön összeg közvetlenül a Kaba - Tetétlen - Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás számlájára kerül átutalásra. Felek a kölcsön feltételeit külön szerződésben rögzítik. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester A jelenlévő 6 képviselőből 6 fő vett részt a szavazásban, és 6 igen szavazattal a következő határozatot hozta:

154 /2013. (VII. 03.) Kvt. h. Támogatás biztosítása Tetétlen - Báránd Települések Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat részére Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Tetétlen - Báránd települések Csatornamű Vízgazdálkodási Társulatnak 3.599.789, - Ft összeget kölcsönöz, hogy a Társulat biztosítani tudja Kaba- Tetétlen - Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulásnak. A Társulás a kölcsönt a Kaba – Báránd – Tetétlen közös szennyvízcsatorna és tisztítómű kivitelezését magába foglaló projekt 2013. július hónapban benyújtandó – Tetétlen és Báránd településre eső – kifizetési kéreleméhez kötődő Áfa fizetési kötelezettség teljesítésre használhatja fel. Továbbá 2013. évben a július hónapot követő Báránd és Tetétlen települést terhelő ÁFA fizetési kötelezettség teljesítésére további 6.998.936, - Ft összeget biztosít a ténylegesen felmerülő fizetési kötelezettség teljesítésére. Az összeget a Társulásnak a számla benyújtását és teljesítés igazolását követően lehet rendelkezésére bocsátani. A megelőlegezett összeget az ÁFA visszatérítésekor köteles a Társulás visszafizetni. A Képviselő-testület az összesen 10.598.725, - Ft összeget a tartalékba helyezett lekötött betét terhére biztosítja. A kölcsön összeg közvetlenül a Kaba - Tetétlen - Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás számlájára kerül átutalásra. Felek a kölcsön feltételeit külön szerződésben rögzítik. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester

4. HÉSZ módosítás Előadó: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt Egy ingatlan tulajdonos építési engedélyt kért, és azért nem kaphat, mert az ingatlana egy részét az út szabályozás érinti. Mivel csak rendezett telekre adható ki építési engedély, ezért erre nem lehet kiadni az engedélyt. Az építési hatósággal egyeztetés történt. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy ha a főépítész is hozzájárul, akkor a Helyi Építési Szabályzatba bele kell írni egy olyan bekezdést, hogy a hatóságot és Kaba Város Önkormányzatát nem terheli semmiféle kártérítési felelősség, amennyiben ilyen esetben építési engedélyt ad ki. Amikor készült a szabályozási terv, az volt az elképzelés, hogy a fő utca Szabadság téri része sétáló utca lesz. Akkor erre kellett egy alternatívát kidolgozni, és úgy lett volna kivitelezhető, ha a Jókai u. és a Petőfi u. bizonyos szakasza kiszélesítésre kerül. Ennek megfelelően készült el a szabályozási terv. Már most látszik, hogy nem 5

klasszikus sétáló utca lesz, és így újra gondolható, hogy szükség van-e az utca szélesítésére, illetve a településszerkezeti terv módosításra. Ezt újra kell gondolni, azért is, hogy a lakosságot ne érintse hátrányosan ez a szabályozás.. Borbély Gyula Ez az intézkedés több lakost is érinthet, ezt törölni kell a szabályzatból. Dr. Csabai Zsolt Ebben az ügyben elindulunk. Az eljárást lefolytatjuk. Szegi Emma Szavazásra tette fel az elhangzottak szerinti Helyi Építési Szabályzat módosítását. A jelenlévő 6 képviselőből 6 fő vett részt a szavazásban, és 6 igen szavazattal elfogadta a 18/2013. (VII.24.) Ör.sz. rendeletet a város Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 22/2004. (VIII.16.) önkormányzati rendelet módosítását

Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (VII.24.) Ör.sz. rendelete a város Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 22/2004. (VIII.16.) önkormányzati rendelet módosításáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §-ának (3) bek. c) pontjában kapott hatáskörében az alábbi rendeletet alkotja. 1. §. A 22/2004. (VIII.16.) Ör. sz. rendelet 34. §. jelenlegi szövege (1) bekezdés számozásra módosul és kiegészül az alábbi (2)-(3) bekezdéssel: A Helyi Szabályozási Terven jelölt utcaszélesítések esetén az érintett telkekből történő leválasztás, kisajátítás, telekalakítás nem akadályozza az építési engedély kiadását. Az építési engedély kiadásának nem feltétele az utcaszélesítés szerinti telekalakítás végrehajtása, valamint az érintett telekből az utcához csatolandó telekrésznek a leválasztására vonatkozó telekalakítás végrehajtása. Az építési engedély kiadása során csak azt kell figyelembe venni, hogy az utcaszélesítés és az ennek megfelelő telekalakítás későbbi megvalósulása során az építési telekből visszamaradó telekrész megfelel-e az építési telekre előírt követelményeknek, a tervezett építési tevékenység a visszamaradó telek vonatkozásában megfelel-e az övezeti és az egyéb általános építésügyi követelményeknek (beépítettség, zöldfelület, telepítési távolság, építési hely). (3) A (2) bekezdés alkalmazásával kiadott építési engedéllyel megvalósuló értéknövelő beruházások esetén az Építésügyi Hatóságot, Püspökladány Város Önkormányzatát és Kaba Város Önkormányzatát kártérítési felelősség nem terheli és az építtető nyilatkozni köteles az esetleges szabályozás tudomásul vételéről. 2. §. (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2)

Kaba, 2013.július 3. Dr. Csabai Zsolt sk. jegyző

Szegi Emma sk. polgármester 6

A rendeletet kihirdettem: 2013. július 24. Dr. Csabai Zsolt jegyző

5. Emlékoszlop állítása a város 10 éves évfordulóján. Előadó: Szegi Emma polgármester Kovácsné Vágó Emese Képviselői javaslat volt, hogy a város 10 éves évfordulója kapcsán készüljön el és kerüljön felállításra egy emlékoszlop. Az oszlop makettja elkészült, a faanyag megvásárlásra került. A szakemberek díját a pályázati összegből fedezzük. Kéri a képviselő-testületet, hogy járuljon hozzá az emlékoszlop városközpontban történő felállításához. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A polgármester szavazásra tette fel az emlékoszlop felállítására tett javaslatot. A jelenlévő 6 képviselőből 6 fő vett részt a szavazásban, és 6 igen szavazattal a következő határozatot hozta:

155 /2013. (VII. 03.) Kvt. h. a város 10 éves évfordulójára felállítandó emlékoszlopról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul ahhoz, hogy a város 10 éves évfordulójára a városközpontban emlékoszlop kerüljön felállításra. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2013. augusztus 16. Felelős: Szegi Emma polgármester

6. Kutak, közkifolyók megszüntetése Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma A Hajdú-Bihari Vízmű Zrt. javaslatot tett közkifolyók lezárására, melyek már használaton kívüliek, illetve kérése, hogy az önkormányzat vegye át a közkifolyókat, melyekre vízmérőt szerelnek fel, és az elhasznált vizet az önkormányzat fizesse. Ezt így nem javasolja. Úgy gondolja, hogy nem kell annyi közkifolyó sem, elég lenne csak 4 db. Azokat kell meghagyni, amelyek nagyon szükségesek, pl. a vasútállomás és a főtér között feltétlenül legyen. Szilágyi Sándorné A Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. 34 közkifolyót javasol meghagyni, mert erre fogyasztók vannak a többit javasolja lezárásra. Akinek nincs bekötve a víz 150 méteres körzetben biztosítani kell a közkifolyót. 100 db. közkifolyó van a településen, ebből 56 db. működőképes. A 34 db. kutat javasolják vízmérővel ellátni. Szegi Emma Ha ezt a 34 kutat meghagyjuk, nagyon sok lesz a vízdíj számlánk. 7

Váradi Istvánné A 150 méter elég kicsi távolság, miért nem lehet 500 méterenként egy kút. Szilágyi Sándorné A rendelet 150 méter távolságot ír elő. Váradi Istvánné Sokan használják a közkifolyót, kocsit mosnak, locsolnak, medencébe hordják a vizet olyan emberek is, akiknek az udvarban van a víz. Szegi Emma Le kellene szűkíteni a közkifolyókat, és akkor ez csak ivóvíznek lesz használható, nem tudnak belőle locsolni, kocsit mosni, mert nem lesz benne nyomás. dr. Nagy István Lehet, hogy jobb lenne bevezetni a vizet azoknak az embereknek, akiknek nincs víz az udvarban. Hosszú távon több millió forintot fog kifizetni az önkormányzat vízdíjra. Szegi Emma Javasolja, hogy a közkifolyókat ne vegye át az önkormányzat. Amely kutakat lezárásra javasol a Vízmű Zrt., azzal értsen egyet a képviselő-testület. Át kell nézni, hogy mi indokolja ezt a sok közkifolyót. Ha törvényi kötelezés lesz arra, hogy át kell vennie az önkormányzatnak a közkifolyókat, akkor szűkítővel ellátni, csak ivóvíz ellátásra tudják használni. Szilágyi Sándorné A Rákóczi-Damjanich utca sarkán van egy közkifolyó, elég lesz csak azt meghagyni. A Dózsa u. 9. és a Dózsa-Csarkó u. sarkán is van egy-egy kút, ebből is elég lesz csak az egyiket meghagyni. Borbély Gyula Első körben azt kell nyilatkozni a Vízmű Zrt-nek, hogy az önkormányzat nem veszi át a közkifolyókat. Aztán át kell nézni a 34 kutat, hogy indokolt-e mindegyiknek a megmaradása. Váradi Istvánné Egyetért azzal, hogy ne vegye át az önkormányzat a közkifolyókat, illetve amelyet lezárásra javasolnak, megszüntetni. A második körben pedig át kell nézni a megmaradt kutakat, és lecsökkenteni. Szegi Emma A Vízmű Zrt. munkatársával együtt fel kell járni a megmaradt kutakat, és amelyik az önkormányzat szerint nem szükséges, javasolni a megszüntetését. Szavazásra tette fel azt a javaslatot, hogy a közkifolyók átvételét a képviselő-testület nem javasolja, ha mégis törvényi kötelezés alapján át kell vennie az önkormányzatnak, akkor szűkítővel kell ellátni. Javasolja átnézni a 34 közkifolyót, hogy szükséges-e mindegyiknek a megtartása. Amely közkifolyókat a Vízmű Zrt. lezárásra javasol, ahhoz hozzájárul a képviselő-testület. A jelenlévő 6 képviselőből 6 fő vett részt a szavazásban, és 6 igen szavazattal a következő határozatot hozta:

156/2013. (VII. 03.) Kvt. h. a közkutak, közkifolyók megszüntetéséről Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul ahhoz, hogy Kaba településen a HajdúBihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. javaslata alapján 66 db közkifolyó lezárásra kerüljön. A 8

képviselő-testület javasolja a 34 db. megtartásra javasolt közkifolyó számának felülvizsgálatát, esetleges csökkentését. A közkifolyók átvételét a jelenlegi feltételekkel nem vállalja. A határozat melléklete tartalmazza a közkifolyók helyét és a működésükre tett javaslatot. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester

156/2013.(VII.03.) Kvt.h. melléklete KABA Vízmérővel A kút helye

A kút állapota

nem felszerelt felszerelt

Fizető fogyasztó

Javaslat

1.SZ.CSOPORT 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

ERKEL F. U. 25. ZRINYI U. 33. VERES P. U. 1. FECSKE U. 3. RÁKÓCZI U.-DAMJANICH U. SAROK MIKSZÁTH U. 3. THÖKÖLY U. -MÁTYÁS K. U. SAROK MÁTYÁS K. U.-ÁRPÁD F. SAROK MÁTYÁS K. U.-KÖLCSEY U. SAROK MÁTYÁS K. U. 148 ADY E. U. -RÓZSA U. SAROK

12.

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

nem állandóan lakott

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

FÜRDŐ U. 6. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

NYÍL U. 7. KÖLCSEY U. 5. CSATORNA U. 8. DANKÓ P. U. 2. GYÖNGYVIRÁG U. 3. BATTHYÁNY U. 9.

9

Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.

BÉKE U.- VÖRÖSMATY U. SAROK BEM U. 10. ÁRPÁD F. U. 33. ÁRPÁD F. U. 43. MÁRTÍROK U. 19. NYÁRFÁS U. 2/1 KOSSUTH U. -ZÖLDFA U. SAROK ISTVÁN K. U. 42. MÁCSAI U. -BAJCSI ZS . U. SAROK MÁCSAI U. 50. HAJNAL U. 67. KURUCZ U. 26. DÓZSA GY. U. -CSARKÓ U. SAROK DÓZSA GY. U. 9. CSARKÓ U. 34. KERT U. 1. 2.SZ.CSOPORT RÁKÓCZI U. -THÖKÖLY U. SAROK RÁKÓCZI U. 182. MÁTYÁS K. U.-JÓZSEF A. U. SAROK MÁTYÁS K. U.86. KÖLCSEY F. U. 45. BATTHYÁNY U. -CSOKONAI U. SAROK BÉKE U. 12. MÁRTÍROK U.-MÁTYÁS K. U. SAROK BAROSS G. -IFJÚSÁG U. SAROK JÓKAI U. -BÁTHORY U. SAROK SZÉCHENYI U. 27. SZÉCHENYI U. 24/B SZÉCHENYI U. HAJNAL U. SAROK HAJNAL U. 26. GÖRBE U. 10. KOSSUTH U. 26. ISTVÁN K. U.-JÓKAI U. SAROK

Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás Vízmérővel történő ellátás

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes

X

van

Működőképes Működőképes Működőképes Működőképes Működőképes

X X X X X

nincs nincs nincs nincs nincs

Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés

Működőképes

X

nincs

Lezárás, leszerelés

Működőképes Működőképes Működőképes Működőképes Működőképes Működőképes Működőképes Működőképes Működőképes Működőképes Működőképes

X X X X X X X X X X X

nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés

10

52. ISTVÁN K. U. 20/A 53. MÁCSAI U. 28. 54. HAJNAL U. 83. 3.SZ. CSOPORT 55. RÁKÓCZI U.-ERKEL F. U SAROK 56. ZRINYI U. 11 57. RÁKÓKCZI U.-ZRINYI U. SAROK 58. MÓRICZ ZS. U. 1. 59. RÁKÓCZI U. 27. 60. RÁKÓCZI U. 93. 61. VASÚT U. 7. 62. BARTÓK U. -KATONA J. U. SAROK 63. BENEDEK E. U. 7. 64. DOBÓ U. 9. 65. MÁTYÁS K. U. 16. 66. MÁTYÁS K.-TOMPA U. SAROK MÁTYÁS K U. -BATTHYÁNY U. 67. SAROK 68. MÁTYÁS K.-KAZINCZY U. SAROK 69. MÁTYÁS K. U. -ADY E. U. SAROK 70. MÁTYÁS K. U. 192. 71. PETŐFI U. 68. 72. PETŐFI U. 54. 73. PETŐFI U. 48. 74. PETŐFI U. 18. 75. PETŐFI U. 8/A 76. ADY E. U. 24. 77. KÖLCSEY U. -VERES P. U. SAROK 78. TOMPA U. 1. 79. JÓZSEF A. U. 7. 80. ARANY J. U. 5. 81. BOCSKAI U. 7. 82. MÁRTÍROK U. 45. 83. ÉR U. 14. 84. IFJÚSÁG U. 17. 85. MESTER U.- BÁTHORY U. SAROK 86. BÁTHORY U.-BAROSS G. U. SAROK 87. KÖNYÖK U. 9. 88. KERT U. 23/B 89. KERT U.- ZÖLDFA U. SAROK 90. HAJNAL U. 7. 91. HAJNAL U. - HUNYADI U. SAROK 92. HUNYADI U.- BAROSS G. U. SAROK 93. KOSSUTH U. -ISTVÁN K. U. SAROK 94. MÁCSAI U. 14. 95. TÁNCSICS U. 14. 96. TÁNCSICS U. 2

Működőképes Működőképes Működőképes

X X X

nincs nincs nincs

Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés Lezárás, leszerelés

Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút

X X X X X X X X X X X X

nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés

Kizárt kút

X

nincs

Leszerelés

Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés

11

97. 98. 99. 100.

HAJDÚ U. 26. KURUCZ U. 4. DÓZSA GY. U. 30. HUNYADI U. 12.

Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút Kizárt kút

X X X X

nincs nincs nincs nincs

Leszerelés Leszerelés Leszerelés Leszerelés

11. A Kaba-Tetétlen-Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának 2. sz. módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma Kaba-Tetétlen-Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodását 2. sz. módosításában foglaltaknak megfelelően szükséges módosítani és egységes szerkezetben elfogadni. Szavazásra tette fel a határozati javaslatot a Társulási Megállapodás 2. sz. módosításában foglaltaknak megfelelően a Kaba-Tetétlen-Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodás módosítását és a Társulási Megállapodásának 2. sz. módosítással egybeszerkesztett változatát egységes szerkezetben. Határozati javaslat _____/2013. (VII. 03.) Kvt. h. Kaba-Tetétlen-Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának 2. sz. módosítása és egységes szerkezetben történő elfogadása Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a határozat 1. sz. mellékletét képező Társulási Megállapodás 2. sz. módosításában foglaltaknak megfelelően a Kaba-Tetétlen-Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodás módosítását. Egyúttal elfogadja az e határozat 2. sz. mellékletét képező Kaba-Tetétlen-Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának 2. sz. módosítással egybeszerkesztett változatát egységes szerkezetben. Felhatalmazza a polgármestert a 2. sz. módosítással egységes szerkezetben foglalt Társulási Megállapodás aláírására és a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2013. június 30. Felelős: Szegi Emma polgármester

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el, a jelenlévő 6 képviselőből 6 fő vett részt a szavazásban, és 6 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 157/2013. (VII. 03.) Kvt. h. Kaba-Tetétlen-Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának 2. sz. módosítása és egységes szerkezetben történő elfogadása Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a határozat 1. sz. mellékletét képező Társulási Megállapodás 2. sz. módosításában foglaltaknak megfelelően a Kaba-Tetétlen-Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodás módosítását. Egyúttal elfogadja az e határozat 2. sz. mellékletét képező Kaba-Tetétlen-Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának 2. sz. módosítással egybeszerkesztett változatát egységes szerkezetben. 12

Felhatalmazza a polgármestert a 2. sz. módosítással egységes szerkezetben foglalt Társulási Megállapodás aláírására és a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2013. június 30. Felelős: Szegi Emma polgármester Más jegyzőkönyvbe foglalandó nem hangzott el, a polgármester az ülést 15,00 órakor bezárta. kmft.

Szegi Emma polgármester

dr. Csabai Zsolt jegyző

13

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

Kaba Város Önkormányzata

2013. június

Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................................16 A program háttere ...........................................................................................................................16 A program céljai ..............................................................................................................................16 Küldetésnyilatkozat .........................................................................................................................17 A település bemutatása ....................................................................................................................19 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén...................................................................19 2. számú táblázat - Állandó népesség...........................................................................................20 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások......................................................................................20 5. számú táblázat - Természetes szaporodás ................................................................................21 Helyzetelemzés....................................................................................................................................22 14

1. Jogszabályi háttér bemutatása ...................................................................................................22 2. Stratégiai környezet bemutatása ................................................................................................22 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége.............................................24 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ...................................................35 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége..............................................................................................42 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................46 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...........................................................................50 8. Helyi partnerség .......................................................................................................................52 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .......................................................................53 Intézkedési terv ...................................................................................................................................55 1. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ........................................................................55 2. Az intézkedési területek részletes kifejtése ................................................................................59 3. Összegző táblázat - Intézkedési Terv........................................................................................72 4. Megvalósítás.............................................................................................................................75 5. A program nyilvánossága..........................................................................................................75 6. Kötelezettségek és felelősségi körök .........................................................................................76 7. Elfogadás módja és dátuma ......................................................................................................76

15

Bevezetés A program háttere Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelettel és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelettel Kaba Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Jelen program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A program felépítése Az esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján település milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd. A helyzetelemzés alapján intézkedési tervet kell készíteni. A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében a településeknek beavatkozásokat kell tervezniük. Az esélyegyenlőségi program felülvizsgálata A helyi esélyegyenlőségi programot öt évre kell tervezni. Időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A Türr István Képző és Kutató Intézet esélyegyenlőségi munkatársai segítették a program elkészülését, valamint részt vesznek az esedékes felülvizsgálatában is.

A program céljai A program prioritásai (szinergiában a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia felzárkózás-politikai céljaival): -

csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya,

-

csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység 16

átörökítésének tendenciái, csökkenjenek a hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű csoportok közötti társadalmi

-

különbségek.

A program kiterjed: -

az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre,

-

az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,

-

a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,

-

olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.

A megvalósítás során érvényesítendő körülmények a településen: - a szegregációmentesség; - a diszkriminációmentesség; - a társadalmi integráció; - a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása; - a megkülönböztetés tilalma; - az egyenlő bánásmód betartása; - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a társadalmi szolidaritás.

Küldetésnyilatkozat Kaba Város Önkormányzata:

-

az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során, intézményfenntartói szerepkörében, pályázóként és a közpolitikák alakítójaként érvényesíti;

-

az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet kapjanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is;

17

-

elkötelezett az egyenlő esélyek biztosítás iránt: minden lakos számára lehetővé kívánja tenni, hogy megkülönböztetés nélkül dolgozhasson, tanulhasson és élhessen a településen;

-

a képviselő-testület és szervei döntésein keresztül is kifejezi elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén;

-

a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a társszervekkel, civil

szerveződéseivel,

egyházzal,

önszerveződéseivel,

társulásaival,

egyesületeivel

és

alapítványaival együttműködve közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén; -

ösztönözi a hátrányos helyzetű csoportokat és egyéneket, hogy vegyenek részt a helyi közösség életében;

-

esélyegyenlőségi politikáját minél szélesebb körben megismerteti a helyi munkáltatókkal, munkavállalókkal, a helyi polgárokkal és a partner szervezetekkel.

18

A település bemutatása Kaba az Észak-Alföldi Régióban, Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúság déli részén, a 4-es számú főút mellett található. A települést a 3407-es út köti össze Nádudvarral, Tetétlennel és Földessel, a 4801-es út Báránddal és Sárrétudvarival, valamint a 4802-es út Derecskével köti össze. A település vasúti elérhetőségét a 100-as villamosított vasúti fővonal biztosítja, melyen Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony városokkal biztosít közvetlen összeköttetést. A város már a honfoglalás óta lakott hely, mely történelme során többször elpusztult és számos közigazgatási egységhez tartozott. Hajdú-Bihar megye 1950-es megalakulásával a püspökladányi járáshoz került, 2013-tól kezdődően a járások újbóli kialakítást követően Kaba ismét a Püspökladányi Járáshoz tartozik. Mérete és népessége nyomán a térség meghatározó települése volt. Életét termékeny földterületei határozták meg. A kiegyezést követen az Alföld lecsapolása és a mezőgazdasági termékek iránt élénkülő kereslet nyomán jelentős fejlődésen ment keresztül. Kaba gazdaságát az agráripari fejlődés 1960 és 1990 közötti kiemelkedő időszaka biztosítja ma is. A fermentáló üzemek, hizlaldák, terménytárolók sorából kiemelkedik a Hajdúsági Cukorgyár 1979-es megnyitása, mely élelmiszeripari profilt adott a városnak. A gyár létesítését követően a város sok járulékos beruházással gazdagodott, de alapvető településszerkezeti változáson nem ment keresztül. Az I. első világháború jelentős véráldozatokat hozott, de fejlődését szerencsére ez sem törte meg. A II. második világháború jelentős helyi károkkal járt, mely után a település tőkés mezőgazdaságának alapvető átalakulása következett. A rendszerváltást követően a mezőgazdaság visszaesése Kabát is elérte, a legtöbb üzemág vállalkozási formában tudta folytatni tevékenységét. A település megőrizve jelentőségét, 2003-ben annak az elképzelésnek a jegyében kapta meg a városi rangot, hogy a jövőben igazi agráripari várossá fejlődik. Ez irányú törekvését a cukorgyár 2007-es bezárása törte meg. A jelentős ipari tevékenység megszűnése után a város nem került kilátástalan helyzetbe, megmaradt erőforrásaira építve továbbra is stabilan gazdálkodik és fejlődik. A város közigazgatási területe 9503 ha, belterülete 256 ha, teljes területének népsűrűsége 65 fő/km2 körül mozog, amely az országos átlag 60%-a. Ennek alapján megállapítható, hogy a településen rendkívül alacsony a népsűrűség. A város oktatási szociális rendszeréből csupán a középiskola megléte hiányzik. Megemlítendő, hogy 1857. április 15-én különleges esemény történt az akkori falu életében, a falutól északra egy meteor csapódott a földbe, amely esemény máig sem merült feledésbe. Számos köztéri emlékkő őrzi az esemény emlékét.

Demográfia Kaba városának lakossága az 1920-as években mintegy 7100 fővel tetőzött, népessége 1990-re 6404 fő volt, a pozitív természetes szaporulat és a minimális elvándorlás hatására 2001-re csak 0,5%-kal csökkent a lakosság száma, 6369 főre. 2006-ban 6335 főre csökkent a lakosságszám, majd 2012-ben már csak 6218-an éltek Kabán.

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén 19

Fő

Változás

2007 6211 2008 6087 98% 2009 6000 99% 2010 5922 99% 2011 5932 100% 2012 5982 101% (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR)

A fentiekből megállapítható, hogy a népességszám és lakónépesség egyaránt folyamatosan csökken, ez a tendencia állapítható meg az országos adatokból és a regionális adatokból is. 2. számú táblázat - Állandó népesség

fő nők 3082 0-2 évesek 0-14 éves 371 15-17 éves 125 18-59 éves 1551 60-64 éves 202 65 év feletti 588 (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR)

%

férfiak 3079

összesen 6161 125 775 244 3545 414 938

404 119 1994 212 350

nők 50%

férfiak 50%

48% 51% 44% 49% 63%

52% 49% 56% 51% 37%

Az ország más városaihoz hasonlóan Kaba sem tud fiataljainak kellő számú, képzettségüknek megfelelő munkát adni, így a fiatal diplomások sokszor kénytelenek elhagyni szülővárosukat. Ezzel szemben az idősebbek korosztály nagyvárosokból való visszatérése is létező jelenség. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 58 2009 74 2010 77 2011 96 (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR)

elvándorlás

egyenleg

106 114 134 77

-48 -40 -57 19

20

A város jövője szempontjából a születések számának folyamatos csökkenése, a társadalom elöregedése igazán veszélyes jelenség. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 1213 2008 946 2009 945 2010 935 2011 943 2012 938 (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR)

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 1298 939 900 846 837 775

Öregedési index (%) 93,5% 100,7% 105,0% 110,5% 112,7% 121,0%

Kabán az élve szültetések és halálozások számát 2008. és 2011. között az alábbi táblázat mutatja be, amelyből megállapítható a születésszám csökkenése és a halálozások számának növekedése, amely általános tendencia a kistérségben, a megyében és országosan is. A trend megfordulása és tartós pozitív iránya az elkövetkező fejlesztési időszak feladatainak egyike, az elmúlt tíz éves alakulása kevéssé helyi, mint országos gazdasági társadalmi tényezőkkel és nehezen definiálható okokkal magyarázható. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás

élve születések száma

halálozások száma

2008 54 2009 46 2010 37 2011 47 (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR)

90 76 80 68

természetes szaporodás (fő) -36 -30 -43 -21

Kaba közszolgáltatásainak bemutatása:

Polgármesteri Hivatal (4183 Kaba, Szabadság tér 1.): 1. A hivatal Kaba város közigazgatási területén ellátja: a.) a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatokat, közreműködik a államigazgatási feladatainak ellátásában; b.) a képviselő-testület és bizottságai, valamint a polgármester működési biztosításával, döntései előkészítésével és végrehajtásával; c.)az önkormányzati költségvetési szervek, önkormányzati érdekű szervezetek kapcsolatos, jogszabályokban előírt, továbbá a képviselő-testület által vállalt és feladatokat. 21

polgármester feltételeinek működésével a rá szabott

2. A hivatal jogi személy. A képviselő-testület által költségvetési rendeletben megállapított költségvetésből a hatályos jogszabályoknak megfelelően önállóan gazdálkodik. Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft. (4183 Kaba, Szabadság tér 5.): Az Önkormányzat gazdálkodási rendjének átszervezésére vonatkozó 15/2001.(II.15.) Kvth. alapján döntött a Közhasznú társaság alapításáról, 2001. október 13-án. 2009-ben átalakulás történt, az új cégnév: Kaba Városgazdálkodás Nonprofit Korlatolt Felelősségű Társaság. Társaság célja: önkormányzati feladatok ellátásának hatékonyabbá, gazdaságosabbá tétele. Átláthatóbb, olcsóbb, működőképesebb rendszer kialakítása, amelyen keresztül növelhetők a bevételi források és csökkenthetőek a működés költségei. Közhasznú feladatok: 1. Csatornahálózat, szennyvíztelep üzemeltetése bérleti szerződés alapján, közterületi parkok gondozása, köztéri padok karbantartása, javítása, játszóterek karbantartása, ragcsaló és rovarirtás a hulladéklerakó telepen. Köztisztasági feladatok ellátása, fásítás, parlagfű irtás, hó eltakarítás. 2. Intézmények, lakások fenntartása, karbantartása, felújítása, 3. Intézmények kiszolgálása: közhasznú Vállalkozási feladatok: Üzletszerű vállalkozási tevékenységek ellátása.

Helyzetelemzés 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Magyarország Alaptörvénye XV. cikk Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról Az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 23/2012. (IX.20.) önkormányzati rendelet „A rászorulók részére nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól”: A rendelet célja, hogy az Szt alapján a helyi viszonyokra tekintettel szabályozza a szociális ellátásokra való jogosultság egyes feltételeit, érvényesítse garanciáit a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, továbbá az önkormányzati pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának visszafizetésének szabályait meghatározza.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Költségvetési koncepció (2012) , jóváhágyva :234/2012.(XI.22.) Kvth. Kaba Város Gazdasági Programja (2011-2014), jóváhágyva :63/2011.(III.17.) Kvth. – az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését a fő célkitűzésekkel, feladatokkal a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, 22

gazdasági adottságok figyelembe vételével. Továbbá rögzíti az önkormányzat és szervei intézményei által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció (2005), jóváhágyva :8/2005.(I.20.) Kvth. – A koncepció átfogó képet nyújt a település szociális helyzetéről, a társulás ellátási kötelezettségéről, a szociális szükségletekről, a rendelkezésre álló lehetőségekről, a szolgáltatások fejlesztésének irányairól. Településrendezési terv (utolsó módosítás 2013), jóváhágyva :28/2013.(II.14.) Kvth. – A település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. Településszerkezeti terv (utolsó módosítás 2013), jóváhágyva :28/2013.(II.14.) Kvth. – Az önkormányzat településfejlesztési döntéseinek a figyelembevételével elkészített terv. Meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. Kaba Város Településfejlesztési koncepciója (2006), jóváhágyva :298/2006.(XII.19.) Kvth. – A településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. Ennek hiányában településszerkezeti terv nem készíthető. Integrált Városfejlesztési Stratégia (2013) , jóváhágyva :57/2013.(III.19.) Kvth. – Az Integrált Városfejlesztési Stratégia középtávú, stratégiai szemléletű, ugyanakkor megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú (7-8 évre szóló) városfejlesztési tevékenységeit. A megismert helyzet alapján részletes tematizált projektszintű tervezés történik. Akcióterületi Terv (2013) , jóváhágyva :58/2013.(III.19.) Kvth. Kaba város szociális célú városrehabilitációjához készült a leszakadó városrészek reintegrációs intézkedések összefoglalására. Megvizsgálja és kijelöli a leginkább elmaradott városrészeket. Tartalmazza azok felzárkoztatására vonatkozó fejleszési célokat és a megvalósításhoz szükséges lépéseket. 1.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Kaba-Báránd-Sáp-Tetétlen 237/2010.(X.28.) Kvth.

Társulási

Közoktatási

Esélyegyenlőségi

Program

(2010),

jóváhagyva:

Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43.§.(1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV törvény 2., és 8.§-ában kapott felhatalmazás alapján intézményfenntartó társulást hozott létre és megalapította a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot. Az intézmény székhelye Kaba lett. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása. 23

31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól: Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) a térségek, települések helyzetére jellemző információkkal segítséget nyújt a kormányzati, regionális, térségi, megyei, kistérségi, települési fejlesztési és rendezési, egyéb térségi, valamint ágazati tervezési, fejlesztési tevékenységet végző és azt ellenőrző szervezetek számára. Adathiányok: 2012-es adatok csak helyi adatgyűjtésből állnak rendelkezésre, ebből adódóan esetenként az adott évre nincs elemezhető adatforrás. 2011-es népszámlálás adathiányai

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a foglalkoztatási, egészségügyi, szociális helyzet javítására. Esélyegyenlőségük biztosításának elengedhetetlen feltétele lenne az önkormányzati intézményekre kiterjedő adatgyűjtés, ami az esélyegyenlőségi helyzetben bekövetkezett változásokat mérhetővé teszi. A jelenlegi szakaszban a tervkészítést megalapozó részletes adatgyűjtés még nem készült a városban, így nem megállapítható, hogy a 6161 lakosból hányan romák, egyelőre annyit lehet az adatok alapján érzékelni, hogy 238 hátrányos helyzetű gyermek el a városban. A szociális természetbeli és pénzbeli ellátások igénybe vevői között nem tálalunk kiemelkedő, vagy aránytalanul magas számban roma embereket. A szociális alapellátást nyújtó intézmény az ügyfelek összetételére, számosságára vonatkozó adatgyűjtéssel nem rendelkezett, szakellátó hely pedig nem működik Kabán. Az adatok hiányában azonban nem feltételezhetjük a mélyszegénységben élők körében a romák felülreprezentáltságának hiányát. Az elszegényedett, leromlott lakókörnyezetű településrészeken jellemző mutatószámok: - A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben. (adatforrás KSH, 2001-es Népszámlálás adatok, minimum 25%-os mutatószám) - A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%-a a városi átlagnak. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Kaba 2011-es 6369 fős lakossága közül 1774 volt foglalkoztatott a KSH adatai szerint, ami a teljes népesség 28%-át jelenti. 568 főt tartottak nyilván munkanélküliként, 2060 fő volt inaktív kereső, 1948 főt eltartottnak tekintettek. A számok az országos átlagnál lényegesen rosszabb képet festenek a településről a foglalkoztatás tekintetében. A helyzetet és az arányokat alapvetően megváltoztató folyamatok napjainkig sem kezdődtek meg érezhetően, 2012-ben a munkanélküliek száma 541-re főre változott. A város foglalkoztatási helyzetét jelentősen befolyásolta a cukorgyár bezárása, vagyis 1980. és 1990. között 750 fő volt foglalkoztatva átlagosan évente, a gyár 110-130 kampány napot teljesített, mely időszakban jelentős segédmunkás állományt is foglalkoztatott. A rendszerváltást követően a cég intenzív racionalizáláson esett át, 2005-ben a dolgozók száma nem érte el a 180 főt sem. E dolgozók főleg a magasan kvalifikált, mérnők végzettségű személyek voltak, nem kabai kötődésűek, az alacsonyabb képzettségű dolgozók többsége szintén nem kabai lakhellyel rendelkező személy volt. Az elbocsátott dolgozók közül sokan gépészek, vegyészek, mérnökök voltak, akik különösebb átképzés nélkül helyezkedhettek el debreceni vagy közeli hasonló profilú cégeknél. A gyárból a hatályos jogszabályoknak megfelelően nem jogutód szervezet jött létre, hanem az üzem egyes egységeit (csomagoló, melasz raktár) különböző vállalkozások működtették tovább, amelyek közül több társaság korábban is működött. A korábbi volt cukorgyári dolgozók közül 40-50 főt ezen vállalkozások 24

foglalkoztattak, így a gyárbezárás nem okozta a munkanélküli tömegek hirtelen megjelenését, azonban a beszállítókat ért károkról mai napig nincs pontos adatunk. A cukorrépa termesztésével foglalkozókat kártalanították, a cukorrépa termelése nem állt le a térségben, exportra és a kaposvári gyárba évente több száz vagon répa érkezik a gyár egykori beszállítóitól. Az alábbi táblázat értékeiből látható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma 2009-ben 716 fő volt, amely érték évről-évre számottevően csökken, ez a változás a közmunkaprogram eredményének tudható be. 6. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év

nő

férfi

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

összesen

nő

férfi

összesen

fő fő fő fő % fő % fő % 2008 2015 2044 4059 280 13,9% 278 13,6% 558 13,7% 2009 1996 2159 4155 324 16,2% 392 18,2% 716 17,2% 2010 1974 2167 4141 305 15,5% 333 15,4% 638 15,4% 2011 1975 2177 4152 295 14,9% 273 12,5% 568 13,7% 2012 2040 2240 4280 305 15,0% 236 10,5% 541 12,6% (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) Az önkormányzat saját fenntartású intézményeiben a roma munkavállalók számának növelése, a munkavállalói adatok gyűjtésével kezdhető meg. Sem konkrét, sem becsült adatok nincsenek a foglalkoztatottak és inaktívak összetételéről. A 2011-es KSH adatai alapján Kabán a munkaképes korú lakosság aránya 4152, ebből munkanélküliek aránya 13,7% (ebből a tartósan munkanélküliek aránya 24,1%); a munkanélküliek nembeli megoszlását tekintve a nők vannak többségben (14,9%) a férfiakkal szemben (12,5%).

8. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi 2008 280 278 558 174 144 2009 324 392 716 177 168 2010 305 333 638 127 117 2011 295 273 568 84 53 2012 305 236 541 n.a. n.a. (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal)

összesen 318 345 244 137 n.a.

Nő 62,1% 54,6% 41,6% 28,5% n.a.

férfi 51,8% 42,9% 35,1% 19,4% n.a.

összesen 57,0% 48,2% 38,2% 24,1% n.a.

Az fent szerepeltetett táblázat szemlélteti, hogy a 2008 - 2012. évben Kaba városában hogyan alakult a munkanélküliek száma, hány fő tartósan munkanélküli. 2010-től indult be a körmunkaprogram, ennek hatása egyértelműen látható a 2009-es évhez viszonyítva. Szembetűnő a tartósan munkanélküliek számának 2010. évről a 2011. évre történő esése. Ennek a változásnak a magyarázata valószínűsíthetően a 2008-as gazdasági válság lassú stabilizálódásának tudható be. 25

A munkanélküliek végzettségét tekintve az alábbi adataink vannak: 0,3% felsőfokú végzettségű; 31,7% középiskolát végzett; 19% szakmunkás képesítéssel rendelkezik; a munkanélküliek nagy részének, 49%nak pedig semmilyen szakképzettsége nincs, amely kimagaslóan negatív eredmény. Az iskolai végzettséget tekintve megállapítható, hogy a 2001 évi adatok alapján a szegregátumokban élők képzettségi mutatói elmaradnak a városközpont átlagra vetített mutatóktól. Közfoglalkoztatásban résztvevők száma: év Közfoglalkoztatás Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban ban résztvevők résztvevők aránya a résztvevő száma település aktív korú romák/cigányok száma lakosságához képest 2010

367

9%

n.a.

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest n.a.

2011

317

8%

n.a.

n.a.

2012

274

7%

n.a.

n.a.

(Forrás: Önkormányzat adatai)

Az elmúlt évek egyre szélesedő közmunka programjai a munkanélküliek mind nagyobb részének nyújtanak időszakos vagy huzamosabb idejű foglalkoztatást. A közmunkaprogramok nem oldják meg az alapvető foglalkoztatási problémákat, de a résztvevők számos előnyhöz jutnak munkabérükön kívül is, a rendszeres hasznos elfoglaltság és munkatapasztalat, valamint az új ismeretek által. Jelenleg két közmunkaprogram is folyik a településen: növénytermesztés, illetve csapadékvízelvezető rendszerek kiépítése keretében történő foglalkoztatás (összesen: 131 fő). A közmunkaprogramot az elkövetkező években is tervezi az Önkormányzat. Az önkormányzati fenntartású intézményekben 2010-ben 128 fő, 2011-ben 132 fő, míg 2012ben az év folyamán összesen 81 fő közmunkás volt foglalkoztatva. A közmunkában foglalkoztatott személyek tekintetében nincs adat arra vonatkozóan, hogy hány fő roma származású, illetve hányan élnek mélyszegénységben. 9. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként 18-29 évesek száma év

nő

férfi

összesen

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő

Férfi

összesen

fő fő fő fő % fő % fő % 2008 539 613 1152 42 7,8% 36 5,9% 78 6,8% 2009 524 611 1135 40 7,6% 37 6,1% 77 6,8% 2010 521 604 1125 34 6,5% 28 4,6% 62 5,5% 2011 525 607 1132 17 3,2% 17 2,8% 34 3,0% (Forrás: TeIR Nemzeti Munkaügyi Hivatal) 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 15. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma év

nyilvántartott álláskeresők száma

álláskeresési járadékra jogosultak

26

fő

fő

%

2008 558 69 12,4% 2009 716 114 15,9% 2010 638 54 8,5% 2011 568 61 10,7% 2012 541 52 9,6% (Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások formája a településen: - Aktív korúak ellátása: rendszeres szociális segély azon személyeknek, akik közfoglalkoztatásban egészségi állapotuk miatt nem tudnak részt venni. -

Átmeneti segély: azon lakosok számára, akik létfenntartási gondokkal küzdenek

-

Álláskeresési segély

-

Temetési segély

-

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

-

Tűzifa segély

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció 17. számú táblázat - Lakás állomány év

összes lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db)

szociális lakásállomány (db)

2008

2369

26

2

2009

2373

24

2

2010

2371

24

2

22 21

2 2

2011 2372 2012 2391 (Forrás: TeIR, KSH Star, önkormányzati adatok)

A közművek kiépítettsége teljes körű, kivéve a szennyvízhálózatot. Amellyel kapcsolatban Uniós forrású pályázat keretében 100%-os kiépítettségre a beruházás már folyamatban van. A kivitelezés ütemterv szerint 2013-ban befejeződik. A 18 darab önkormányzati bérlakásban 35 fő lakik, ebből 3 fő 1-1 szociális bérlakásban él, közülük csak 1 fő roma származású. Az elmúlt három évben nem volt elégtelen lakhatási körülmények miatt elrendelt bontási kötelezettség a településen. Arra találhatunk példát, hogy az Önkormányzat építőanyaggal és pénzbeli támogatással nyújtott segítséget a veszélyeztetett lakhatási körülmények javítására. Ezek száma éves szinten egy-egy esetet jelent. A településen nincs hajléktalan személy. Az alábbi táblázat mutatja be az utóbbi években megállapításra került lakásfenntartási támogatásban részesítettek számát. Az értékekben kiemelkedő eltérés nem tapasztalható, azok mértéke a beadott kérelmek számától és azok jogosultságától függően alakult. 18. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők

27

2008

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 637

2009

588

2010

546

2011

759

év

2012 698 (Forrás: Önkormányzati adatok) Lakhatási szegregációt a Sziget utca esetében lehet tapasztalni, ami a város déli pereménél, a mezőgazdasági területekre kivezető úttal párhuzamosan helyezkedik el. A mintegy 10 házra kiterjedő slum-os környezetben 9 házban hatnál többen laknak. Az alacsony komfortfokozatú házak aránya 90%, jóllehet a vezetékes víz be van kötve a házakban, nincsenek csatornázva. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A szegregátum olyan egybefüggő lakóterület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt. A KSH által, a 2001-es népszámlálási adatok alapján előállított és a megküldött térkép alapján három szegregátum azonosítható a városban, ahol legalább 50 fő vagy azt meghaladó érintett lakos él koncentráltan. Az 1. számú szegregátum: a város É-i részén fekvő Hajnal u. - Ifjúság u. - Baross u. Báthory u. határolta terület. A 2. számú szegregátum: a város Ny-i oldalán elhelyezkedő Árpád fejedelem u. - József A. u. Mátyás király u. - Arany J. u. által körülhatárolt terület. A 3. számú szegregátum: a város DNy-i negyede, a Belterületi határ - Batthyány u. Dankó P. u. - Kazinczy u. - Mátyás király u. Kölcsey u. - Gyöngyvirág u. - Törpe u. - Fürdő u. körülölelt rész romák lakta területe.

Szegregátumok Kabán (Forrás: KSH)

A szegregátumok elsősorban lakófunkciót töltenek be, amely – mivel a közigazgatási és közszolgáltatási funkciók zöme a városközpontra koncentrálódik – erősen funkcióhiányos terület, csupán néhány kereskedelmi-vendéglátóipari egység és mindösszesen 33 db működő vállalkozás található a területen. A város teljes IPA befizetéséből csupán 0,03%-a folyik be a szegregátumokból. 2001. évi népszámlálás adatai alapján az 1. szegregátum területén a lakónépesség száma 83 fő, a 2. számú területen 94 fő, a 3. számú területen 298 fő volt. Az 1. és a 3. egység tűnik ki magas, 27% feletti 14 év alatti lakosságaránnyal, míg a 3. egység alig 11%-os 60 év feletti lakosságszáma egészen szélsőséges a település egészére vetítve. 28

1. szegregátum

2. szegregátum

3. szegregátum

Lakónépesség száma

83

94

298

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

27,7

19,2

27,2

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

55,4

58,5

61,1

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

16,9

22,3

11,7

Szegregátumok demográfiai adatai (Forrás: KSH) Az 1. és 2. szegregátum foglalkoztatási mutatói a vizsgált szempontok tekintetében erősen kilengenek, ezt az egységek alacsony elemszáma okozza, de a torzulásokkal együtt is szignifikánsan a városi átlagnál rosszabb képet mutat. A DNy-i szegregátum foglalkoztatási mutatói minden vizsgált tényező szerint messze rosszabbak a városi átlagnál.

Kaba összesen

Szegregáció 1.

Szegregáció 2.

Szegregáció 3.

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül

54,1

69,6

70,9

71,4

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

42,7

29,2

27,0

26,7

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

48,5

54,2

68,6

58,9

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

62,9

69,9

74,5

63,1

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)

24,9

44,0

29,2

52,7

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztat ottak száma)

7,5

28,0

4,2

20,0

29

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

16,8

19,6

25,5

21,4

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

29,3

47,6

47,1

50,6

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

8,2

19,1

14,7

10,6

Kaba és a szegregátumok foglalkoztatási és lakhatási mutatói (Forrás: KSH) A lakások komfortfokozata szembetűnően alacsonyabb a városi átlagnál mindegyik szegregátumban. Míg átlagosan csak 30 % körüli a komfort nélküli házak aránya a városban, addig minden szegregátumban 50% feletti. Az egyszobás lakások aránya egészen különleges. Az első két szegregátumban a városi átlag duplája körül mozog, míg a harmadikban az átlagnál alig 2%-al magasabb. Ennek okát a múltban lehet megtalálni. Az egykori szociálpolitikai alapú lakásépítési program eredménye mutatkozik meg ezen utóbbi, 3. szegregátum esetében, ugyanis az ezen a települési részen élők igénybe vették a szociálpolitikai kedvezmény nyújtotta lehetőségeket, és így jutottak lakáshoz ezeken a területeken. Ez a körülmény magának a szegregátumnak a kialakulásában is elemi erővel bírt, és ma is döntően befolyásolja a szegregátum megítélését. Az 1. és 2. szegregátum infrastrukturális ellátottsága kielégítő, az utcái többnyire burkoltak, a telkek összközművesek. Az 1. szegregátum területén több utca is található, amely nem aszfaltozott és így rövid távon megoldásra vár. A 3. szegregátum területén jelentős hiányok vannak, amelyek pótlása rendkívüli nehézséget okoz a város számára. A D-i szegregátumban viszont jelentős eltérések mutatkoznak. Rendezettsége romatelepi viszonyokat idéz, bár közművesztettsége nem teljes, a meglévő közműveket sem használják a lakók szociális okokból. Általánosságban megjegyezhető, hogy a városi átlaghoz képest jelentős eltérések mutatkoznak a szegregátumok tekintetében a meglévő közműhálózatra történő rákötési hajlandóság vonatkozásában, hiszen ez a mutatószám a szegregátumok esetében szinte a fele a városi átlagnak. Mindez előtérbe helyezi azt, hogy a 2013. év elején indult szennyvíz beruházás eredményeként létrejövő hálózatra (amelynek eredményeként a településen 97 %- os lesz a szennyvíz közmű lefedettség) való rácsatalkaozási hajlandóság növelése érdekében a településnek direkt és célzott intézkedéseket, akciókat kell megszerveznie. Közbiztonsággal kapcsolatos problémák elsősorban vagyon ellen elkövetett bűncselekményekben jelentkezik, amelyek száma évről évre nő, megjelent a városban a megélhetési bűnözés is. A 2001-es KSH adatok felvétele óta eltelt évtizedben az 1. számú szegregációt magában foglaló terület szegregálódása felgyorsult, egyre több alacsony társadalmi státuszú család költözik a helyi idősek által üresen hagyott alacsony komfortfokozatú házakba, amelyek rendszerint látványosan leromlanak a tulajdonos váltást követően. Félő, hogy rövidesen a roma kisebbség koncentrációja a szegregátumban megközelítheti azt a kritikus mértéket, amely után a korábbi többségi társadalom kiköltözése menekülésszerűen megindul a körzetből. A 3. számú szegregátum mutatói és mérete nem teszi lehetővé, hogy a város szerkezetébe hatékonyan integrálódjon. A telepszerűen megjelenő szegregátumot hosszú távon és csupán a lakosok mobilizálásával lehet felszámolni. 30

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Kabai Egészségügyi Intézmények: Jelenleg a 2010-ben EU-s pályázat keretében felújított Központi Orvosi Rendelő (4183 Kaba, Béke u. 1.) épületben megtálalhatóak az alábbi ellátások: A gyermekek ellátását helyben lakó házi gyermekorvos biztosítja, aki egyben a bölcsődések, az óvodások és az iskolások egészségügyi ellátását is biztosítja. Felnőttek ellátása: 3 felnőtt háziorvosi körzet van a településen, amelyekben 3 háziorvos szakorvos, 3 körzeti ápolónő és 3 orvos-írnok dolgozik, mindannyian helyben laknak. Ezekből 2 rendelés a Központi Orvosi Rendelő épületében vannak. Üzemorvosi rendelés az orvosi rendelő épületében. A tevékenységet üzemorvos szakorvos és ápolónő végzi. Fogorvosi ellátás szinten a központi orvosi rendelő épületében történik, nem helyben lakó fogorvos szakorvos végzi, mellette szakasszisztens dolgozik. Kaba varos fogaszati ellátását végzik, valamint iskolafogászat és prevenciós tevékenység is folyik. Kaba központtal működik összevont ügyeleti ellátás a térségben, amely 4 település ellátását végzi. A tevékenység rendelőben, illetve lakáson történik. 4 szakorvos és ápolónők végzik az ellátást. Szemészeti szakrendelést 1 nem helyben lakó szemész szakorvos végez az orvosi rendelő épületében. Kaba településszerkezeti adottságainak megfelelően a városközponti városrészre koncentrálódik a közszféra és a közösségi funkciók ellátása, így a közszféra és a közösségi szolgáltatások nincsenek jelen a szegregált területeken, a település viszonylagosan kis mérete következtében ez azonban nem jelent komoly problémát a szolgáltatások elérhetőségét tekintve. A város egészségközpontja mellett iskolaorvosi, gyermekorvosi és védőnői praxis is működik, ezek megközelíthetősége a szilárd burkolatú utak hiányában jelentős nehézségeket okozhat csapadékos időben – ugyanakkor a város teljes területén mindössze 45%-os a szilárdburkolatú utak aránya, ami elsősorban a település központját és főbb útjait érinti. A központtól távolabb lakók számára a központ, a közszolgáltatások megközelítése egyaránt nehezített lehet származástól és lakhelytől függetlenül. Az egészségügyi szűrőprogramokon történő részvételi arány növelésére, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítására, valamint a gyermekek alultápláltságának csökkentésére, is célzott adatgyűjtés bevezetése után lehet intézkedést tervezni, amit a meglevő életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések keretében lehet majd biztosítani. Egyelőre csupán annyi adat áll rendelkezésre, hogy az egészségügyi ellátás keretében végzett felvilágosító tevékenység által az elmúlt évben elért 1121 főből 282 volt roma származású. A fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférést a településen az alábbi két intézmény biztosítja: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ (4183 Kaba, Jókai u. 4.): A Támasz Szociális Központ 1997. december 16-án alakult meg. 2005. évet követően Kaba, Báránd és Sáp képviselő-testülete intézményfenntartó társulást hozott létre és megalapította a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot. Az intézmény székhelye Kaba lett. Mindhárom településen önálló ingatlannal rendelkezik (összesen négy), melyek a helyi önkormányzatok tulajdonában vannak. Az épületek fel vannak újítva, a helyiségek száma, nagysága, berendezése maximálisan biztosítja a feladatellátást. Három gépjárművel rendelkezik, melyek közül az egyik alkalmas kerekesszékben történő utaztatásra. Jelenleg 40 főállású közalkalmazottat foglalkoztatnak, megbízási szerződéssel hét társadalmi gondozót, két pszichológust es egy háziorvost. Az intézmény célja, feladata: A szociális alapszolgáltatások megszervezésével olyan segítségnyújtás biztosítása a települési önkormányzatok által a szociálisan rászorulok részére, hogy saját otthonukban és lakókörnyezetükben biztosítottá váljék az önálló életvitelük fenntartása, valamint egészségi és mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldása. 1. Étkeztetés 2. Házi segítségnyújtás 3. Családsegítés 4. Közösségi ellátások 5. Támogató szolgáltatás 31

6. Nappali ellátás 7. Gyermekjóléti szolgáltatás 8. Bölcsődei ellátás Reumatológiai szakrendelést 1 nem helyben lakó reumatológus-belgyógyász szakorvos végez, 1 helyben lakó szakasszisztens segítségével. A szakvizsgálatok az orvosi rendelő épületében történnek, a fizioterápiás kezelések a gyógyfürdő épületében. A közétkeztetésben az egészséges táplálkozás biztosított. Az oktatási intézményekbe a kabai Slambuc konyháról érkezik az étel, ahol a gyerekek számára megfelelő egészséges és a mindennapi szükséges táplálék beviteléhez igazodva készítik az ételeket. (A közétkeztetést továbbiakban tárgyaljuk az óvodás és iskoláskorú gyermekek helyzetéről szóló fejezetekben, lásd: 4.2. és 4.3. fejezetek) A településen számos civil egyesület folytat sporttevékenységet, amelyek minden sportolni vágyóknak lehetőséget biztosítanak. Ilyen egyesületek például: Fontana Kick-box SE, Meteorit SE, Sárréti Bushido Karate SE és a Griff Íjász Egyesület. Ezen kívül egész évben megrendezésre kerülnek sportprogramok, mint például foci- és röplabda meccsek. Kabán személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatás a „Kaba-ház” idősotthon. Az intézmény 1999. október 1-én kezdte meg működését. Férőhelyek száma: 55 fő. Kaba város ipari területén, zöldövezeti környezetben működik. 24 órás nővéri és rendszeres orvosi ellátás van. Az otthon egész területén betegfigyelő és nővérhívó rendszer működik. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programok még nem indultak, ilyen pályázatba bekapcsolódni még nem volt lehetőség. A városi programok és ünnepségek mellett a Mácsai Sándor Művelődési Ház egész évben helyt ad számos civilszervezeti foglalkozásnak, kiállításoknak, színházi előadásoknak és a városi mozinak. Ezen kívül e-Magyarország pont-ként is működik. Városi Gyógyfürdő (4183 Kaba, Rákóczi út 65.): A Városi Gyógyfürdő a város centrumában, a Református templom szomszédságában helyezkedik el igényesen kialakított nyári bejáróval, rendezett parkosítással. A fürdő jelenleg négy medencével működik. Vízforgató berendezéssel ellátott úszómedence, illetve szinten víz forgatott gyermekmedence, valamint két különböző hőfokú termál medence. Mindkét medencében élmény-, illetve látványelemek működnek. A kabai 47C°-os hévíz alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, mely összetételénél fogva mozgásszervi, elsősorban csípő és térdízületi megbetegedésekre, betegségek kezelésére alkalmas. A 2006-ban felújított fürdő szép, gondozott környezete, a város nyugodt élete mind hozzájárulnak a tökéletes kikapcsolódáshoz. Gonda Ferenc Városi Könyvtár (4183 Kaba, Szabadság tér 5.): 2002-ben a könyvtár átköltözött a művelődési házból a mezőgazdasági szövetkezet irodahazának földszintjére. 2003-ban az intézmény felvette a Gonda Ferenc Városi Könyvtár nevet. 2003-ban a könyvtárpártoló pályázaton elnyert pénzösszegből többek között a kölcsönzés gépesítése is megtörténhetett. 2004-ban a könyvtár e-Magyarország pont lett, ezzel a lakosságot már internet eléréssel is segíthetik. A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett, a könyvtárosok rendelkezésére áll a világháló, a nagy könyvtárak OPAC-jai, a virtuális könyvtárak, adatbázisok, hogy ezekkel is bővíthessék szolgáltatásaikat. Művelődési Ház (4183 Kaba, Szabadság tér 9.): Az Mácsai Sándor Művelődési Ház épülete a kezdeti időkben három intézménynek adott helyet, a Községi Könyvtárnak, a Béke Filmszínháznak és a Művelődési Háznak. Az épületben tálalható 200 fős színházterem, kiállító terem előadó-és szakköri terem. A volt könyvtár helyiség 2007-ben vette fel Barabás Samu lelkipásztor nevét, aki a kabai református kultúriskolát építette, amelyben iskola, mozi és színházterem, valamint tanítói lakás kapott helyet. A művelődési házban 2003-2004-ben történt jelentősebb felújítást, megújult a homlokzat, a ház előtti park, az előcsarnok. Kialakításra került a földszinti internet helyiség. Kabai Helytörténeti Gyűjtemény (4183 Kaba, Szabadság tér 9.): A gyűjtemény 2008. augusztus 20-án került először bemutatásra Kaba várossá avatásának ötödik évfordulóján. A gyűjtemény anyagát Kaba város lakossága adta össze. A kiállított anyag tárgyi (néprajzi) 32

részből, írott és fotó dokumentumokból áll, melyek Kaba XIX-XX. századi társadalmi életét, kultúráját mutatják be. a. A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen nincs roma nemzetiségi önkormányzat. Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai: - Élelmiszerosztás: A Gyermekétkeztetési Alapítvány változatos, több tételt biztosít a rászorulók számára, odafigyelve a hátrányos helyzetű gyerekekre is. -

A Magyar Vöröskereszt Püspökladányi Szervezete ruha, illetve vetőmagadománnyal segítette az alapszolgáltatási központ munkáját.

-

Helyi gyűjtés: A Támasz adományok gyűjtését és továbbítását folyamatosan szervezi. Ruhákat, felajánlott bútorokat fogad el és oszt szét a rászorulók között.

-

Raiffeisen „Mindenki ebédel pályázat” útján gyermekétkeztetés (2012. és 2013. években)

b. Kulcsproblémák összegzése Kulcsproblémák Van-e az önkormányzatnál/ társulásnál esélyegyenlőségi feladatokra kijelölt, és ezen a területen képzett munkatárs? A település szociális szolgáltatásszervezési koncepciójában tervezett-e a romák/mélyszegénységben élők esélyegyenlőségét elősegítő konkrét intézkedéseket? A település területén fennáll-e lakhatási szegregáció? Az önkormányzat rendszeresen gyűjt-e és értékel-e adatokat arra vonatkozóan, hogy az általa működtetett közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mennyire biztosított a településen élő hátrányos helyzetű emberek számára, illetve, hogy a gyakorlatban mennyire veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat? Szerepet vállal-e az önkormányzat az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztésében, a helyi társadalom egészségtudatos attitűdjének formálásában?

Jellemző-e a településre? igen

Igényel-e beavatkozást? nem

nem

igen

igen

igen

nem

igen

nem

igen

c. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Következtetések Célcsoport

Beazonosított problémák

Fejlesztési lehetőségek meghatározása

Kapcsolódó intézkedés címe

Romák és/vagy mélyszegénység ben élők

A munkanélküliek tekintetében alacsony iskolai képzettségűek arány: 49%nak semmilyen szakképzettsége sincs.

Szakképzettség megszerzésének lehetősége az Önkormányzati - Képzési intézményi együttműködésen keresztül

Kapcsolattartás a TKKI, illetve a Munkaügyi Központtal a felzárkóztatási programok kapcsán.

33

A település szociális szolgáltatásszervezési koncepciója nem tartalmaz A szociális szolgáltatási a koncepció kiegészítése. romák/mélyszegénységben élők esélyegyenlőségét elősegítő intézkedéseket A szűrőprogramokon Életminőség javítást és történő részvételi arány, egészségfejlesztést szolgáló valamint az alultáplált intézkedések bevezetése. gyermekek aránya. A leszakadozó városrészek fejlesztése, újból vonzóvá tétele. A településrészek rehabilitációjának segítségével városszövetbe történő A szegregátumok a területének szegregálódása, visszaintegrálása, leszakadás folyamatának megállítása. leszakadása felgyorsult.

A szociális szolgáltatási koncepció kiegészítése.

Célzott adatgyűjtés a célcsoport számának pontos meghatározására. A folyamat megállítására Kaba Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be Szociális célú városrehabilitáció címmel. A pályázat elbírálási szakaszban van.

A folyamat megállítására Kaba Város Önkormányzata A lakosság integrációját Kiemelten a célcsoportok pályázatot nyújtott be támogató közösségfejlesztő számára reintegrációt segítő Szociális célú programok hiánya. tréningeknek megvalósítása. városrehabilitáció címmel. A pályázat elbírálási szakaszban van. A megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz való Részben az útépítésre egyenlő esélyű hozzáférés Kaba Város biztosításának hiánya: Önkormányzata A szegregált feltáró Engedélyezési pályázatot nyújtott be tervdokumentációval belterületi utak egy jelentős Szociális célú rendelkezik az Önkormányzat városrehabilitáció része poros út, amely a az adott útépítésre. címmel. A pályázat megközelíthetőségen elbírálási szakaszban keresztül jelentős hatást van. gyakorol a helyi lakosság életminőségére. A pormentes utak kiépítésével párhuzamosan a csapadék- és belvízelvezetési rendszer jelentős bővítése válik szükségessé a szegregátumba.

Részben erre a feladatra Kaba Város Engedélyezési Önkormányzata tervdokumentációval pályázatot nyújtott be rendelkezik az Önkormányzat Szociális célú az adott csapadékvíz-elvezető városrehabilitáció rendszer kiépítésére. címmel. A pályázat elbírálási szakaszban van. 34

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1 A gyermekek helyzetének általános jellemzői Kaba városában a 2012 január 1-i statisztikai adatok szerint a lakosságszám: 6.218 fő. Ebből a 018 év közöttiek száma: 1163 fő. A gyermeklétszám alakulása: 0-3 éves korosztály: 189 fő, 4-6 éves korosztály: 159 fő, 7-14 éves korosztály: 489 fő, 15-18 éves korosztály: 326 fő. A magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások száma 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben is 1 fő volt. 2012ben az óvodások között nem volt nem magyar állampolgárságú gyermek. A gyermekek nevelésének, oktatásának egy bölcsőde, két óvoda és egy általános iskola ad helyet a városban. A bölcsődei ellátást a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ intézménye látja el a településen. Az intézmény (4183 Kaba, Hajdú u. 7.) épületének állapota felújítást igényel, régóta küzdenek a felázással. Korszerű, életkornak megfelelő táplálkozást, gondosan összeállított étrendet, napi négyszeri étkezést (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna) biztosítanak. A jól szervezett, rugalmas, folyamatos napirend, levegőzés, rendszeres gyermekorvosi felügyelet, a jó minőségű játékeszközök, fejlesztő-játékok biztosítják a gyermekek fejlődését. Életkornak megfelelő tanulási lehetőségre, tapasztalatszerzésre, és a megismerő-folyamatok fejlődésére ad lehetőséget.

Gyermekvédelem: 22. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év

Megszűntetett esetek száma a veszélyeztetett védelembe vett 18 év 18 év alatti védelembe vettek kiskorú gyermekek alattiak száma közül száma

2008

12

0

24

2009

19

0

19

2010

11

0

11

2011

24

0

24

(Forrás: Önkormányzati adatok) 35

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a vizsgált időszakban a jegyző 380 család 586 gyermekére tekintettel állapított meg. 23 kérelmező kérelmét az egy főre eső jövedelem miatt, 1 főt a vagyoni helyzetre tekintettel el kellett utasítani. Figyelemre méltóak a gyermekvédelmi alapellátás adatai. A védelembe vett 12 gyermek közül 8 roma, a nyolc családba fogadott közül 2, míg az átmeneti nevelésbe vett ugyancsak 12 közül 8 gyermek roma származású. Vagyis a gyermekek háromnegyede roma. A bizottsághoz a beszámolási időszakban 6 esetben nyújtottak be kérelmet rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránt. A kérelmek elbírálásakor 2 kérelmező esetében tartotta indokoltnak a bizottság támogatás megállapítását. Ezen családok részére összesen 25.000.-Ft került kifizetésre. A bizottság elsősorban az alacsony jövedelemből – a nyugdíjminimum alatt – élők gyermekeinek orvosi ellátására, illetve szemüveg megvásárlására állapított meg támogatást. A beérkezett kérelmekből 4 kérelmet elutasított elsősorban azért, mert - megítélése szerint -nem volt olyan életkörülmény a családban, amely a gyermek létfenntartását veszélyeztette volna. Óvodáztatási támogatásra az elmúlt egy évben 23 gyermek volt jogosult, részükre 410.000.-Ft került kifizetésre. Az óvodáztatási támogatás természetbeni ellátásaként 140.000.-Ft került kifizetésre 7 jogosult részére. A Gyvt 20/A §-a alapján a hivataljúlius hónapban 548, november hónapban 550 gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennállt egyszeri pénzbeli támogatást folyósított gyermekenként 5.800.-Ft összegben, 2011. évben kifizetett összeg 6.368.400.-Ft. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások: Jellemző a kapcsolatfelvétel módjára, hogy az intézménnyel a családok túlnyomó része nem önkéntesen kerül kapcsolatba, hanem a jelzőrendszer jelzése alapján. Ez nagymértékben megnehezíti az együttműködés kialakulását, mert gyakran kell a munkát nyíltan vagy burkoltan ellenálló családokkal kezdeni. A gondozás alatt folyamatos kihívást jelent az, hogy a kapcsolatfelvételkor meglévő ellenállást a segítő folyamat során együttműködésbe tudják fordítani. A kapcsolatba kerülés szerint az előző évekhez hasonlóan, túlnyomórészt a vizsgált időszakban is a jelzőrendszer tagjainak jelzései révén kerültek kapcsolatba új esetekkel, hiszen a településen élő halmozottan hátrányos, rossz szociális körülmények, életvezetési zavarok miatt veszélyeztetett gyermekek már az előző évek során a látótérbe kerültek. Az új jelzéseket főként a gyermekek nagyszámú igazolt és főként igazolatlan iskolai hiányzásai, magatartási-, tanulási-és kapcsolati zavarai, a szülők életvitele, életvezetése, elhanyagoló nevelési magatartása indokolta. A jelzőrendszer tagjaitól a tavalyi évben 166 jelzés érkezett: 3 egészségügyi szolgáltatótól, 123 közoktatási intézménytől, 9 rendőrségtől, 2 állampolgártól. 27 esetben jelzett az Önkormányzat, jegyző, gyámhivatal. Munkájuk hatékonysága nagymértékben függ a jelzőrendszeri tagok együttműködési készségétől, ami a legtöbb esetben gördülékeny. A jelzőrendszer tagjainak rendszeresen tartanak szakmaközi megbeszéléseket, amelyen a tagok részt is vesznek. Jellemző viszont, hogy sokszor nagyon passzívak, vagy egy-egy konkrét család, gyermek ügyét felhozva esetmegbeszélést szeretnének tartani, holott ez nem ennek a fóruma. Pozitív irányú elmozdulás történt viszont abban, hogy egyre gyakoribbak a jelzőrendszer tagjainak és a családgondozóknak a közös családlátogatásai. A gondozásban részesülő gyermekek, családok érdekében rendszeres esetmegbeszélésekre kerül sor a szakmai egységvezető és a családgondozók között, illetve a jelzőrendszer tagjainak bevonásával esetkonferenciákat is tartanak. 2011-ben 8 esetkonferenciát tartottak 13 gyermek ügyében. 2011-ben 17 gyermek (15 középiskolás és 2 általános iskolás) esetében került sor iskoláztatási támogatás felfüggesztésére. Ezzel kapcsolatban eseti gondnok teendőket láttak el a védőnők, családsegítő szolgálat családgondozói és az általános iskola gyermek – és ifjúságvédelmi felelőse.

36

Gyermekjóléti alapellátás: A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megszűntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége a 2012. évre vonatkozóan: Alapellátás Védelembe utógondoz Ideiglenes Átmeneti ban vett ás hatállyal nevelt részesülők elhelyezett gyermekek

30

33

családok 21 25 (Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés)

Tartós nevelt

összesen

1

---

16

---

80

1

---

8

---

55

Az alapellátásba a gyermekek főként anyagi (megélhetési), lakhatási, gyermeknevelési, magatartás-, tanulási-, kapcsolati- és beilleszkedési nehézségek, szülői elhanyagolás miatt kerültek, de előfordul családi konfliktus, a szülők vagy család életvitele miatti alapellátásban történő gondozás. A védelembe vétel okai között van például: bántalmazás, problémás válás amellyel már veszélyeztetik a szülők a gyermekeket, másfél éves gyermek magára hagyása stb. A családgondozók 474 esetben végeztek ezeknél a családoknál családlátogatást és igen magas a segítő beszélgetések aránya is. A vizsgált időszakban összesen 4 gyermek esetében érkezett jelzés szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetéséről. Közülük 2 gyermek (1 gyermekkorú és 1 fiatalkorú) a szabálysértés elkövetésekor még nem volt gondozásban. Másik 2 gyermek bűncselekmény elkövetésének jelzésekor már védelembe vétel keretében gondozásban volt. Sajnos a tavalyi évben bántalmazással is találkozott a Gyermekjóléti Szolgálat, ami 2 család 3 gyermekét érintette. Az egyik esetben gyermek bántalmazása merült fel, a másik esetben az apa verte meg az anyát, amelynek az egyik gyermek is tanúja volt. Mindkét alkalommal jelzéssel élt a szolgálat felé a rendőrség, az egyik esetben ugyan ezt a problémát kórház is jelezte. Ezt követően azonnal megkezdődött a családgondozás és meg lettek téve a szükséges intézkedések. A gyermekjóléti szolgáltatást az ügyfelek önként, vagy jelzést követően, veszik igénybe. A szolgáltatást gondozási terv alapján végzik. Gyámhatósági intézkedés esetén a határozatban foglaltak szerint dolgoznak és járnak el. Kaba Város Önkormányzat Jegyzője határozatban 6 alkalommal kérte fel szolgálatunkat óvodáztatási támogatás felhasználása ügyében. Ezekben az esetekben a családgondozók a családtagok bevonásával vásárolták be a gyermekek részére. Gyermekétkeztetés: 2012-ben a a településen közétkeztetésben résztvevő általános iskolás gyerekek száma 250 fő, míg az óvodás gyerekek száma 186 fő volt. A gyermekétkeztetés a városban megoldott. Az óvodás korú gyermekek közül – a Gyvt 148 § (5)-(6) bekezdésére tekintettel – 2011. évben 100 %-os kedvezményben részesült, akinek az önkormányzat rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapított meg. A 3 vagy több gyermekes családban nevelkedett, tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermekek 50 %-os térítési díj kedvezményre voltak jogosultak. Az óvodai ellátásban részesülő gyermekek közül - az étkezési napok számítása alapján kiszámított éves átlag szerint - átlagosan a gyermekek 35 %-a (66 fő) nem volt jogosult a fentiekben leírtak alapján kedvezményre. A 2011/2012-es óvodai tanévben a beíratott gyermekek száma 188 fő. Teljes ingyenes óvodai ellátásban részesül 93 gyermek, 50 %-os térítési díjat fizet 29 gyermek. 37

Az általános iskolai tanulmányokat folytatók napközi otthonos ellátás, illetve menza keretében vehetik igénybe a gyermekétkeztetést. Jelenleg napközi otthonos ellátásban a 7-10 éves korosztályból 109 tanuló – melyből 28 fő teljes összeget fizet, 18 fő 50 %-os kedvezményben, míg 63 fő ingyenes részesül. A 11-14 korosztályból 85 fő részesül ingyenes napközi otthonos ellátásban. A menzát a 7-10 évesek közül 8-an, ebből 4 fő teljes, 2 fő 50 %-os kedvezménnyel, míg 2 fő ingyenesen, a 11-14 évesek közül 22-en, ebből 3 fő 50 % kedvezménnyel, 11 fő teljes összegben, 8 fő ingyenesen veszi igénybe. A képviselő-testület határozata szerint az általános iskolai, helyi rendelet alapján pedig a közép-, és felsőfokú oktatási intézményekben tanulmányokat folytatók egyszeri tankönyvtámogatásban részesültek. A határozat értelmében az általános iskolai tanulók szülei természetbeni ellátásként voltak jogosultak a támogatásra. Az önkormányzat teljes egészében ingyenesen biztosította azon tanulók részére a tankönyvet, akik a költségvetési törvény értelmében ingyenes tankönyvellátásra jogosultak. Az ingyenes tankönyvellátásban nem részesülő tanulók esetén a támogatás alapja az ingyenes tankönyvár volt. A támogatás mértéke alsós tanulók esetében a tankönyvár 43-55 %-a, 5-6 évfolyamon 38-47 %, míg 7-8 évfolyamon 51-56 %. Az önkormányzat 155 általános iskolai tanulót részesített támogatásban, amire 1.000.000.-Ft összeget fordított. A rendelet szerint a középfokú iskolai oktatásban részt vevő azon hallgatók részesültek pénzbeli támogatásban, akik ingyenes tankönyvellátásra nem voltak jogosultak. Ennek keretében 150 tanuló részére összesen 1.050.000.-Ft-ot fizetett ki az önkormányzat. A támogatási összeg hallgatónként 7.000.-Ft volt. A felsőfokú oktatási intézményekben tanuló hallgatók támogatása hallgatónként 10.000.-Ft volt. 85 hallgató nyújtotta be pályázatát a támogatás megállapítása iránt, így összesen 850.000.-Ft került kifizetésre. Egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés: 25. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

3

103

2009

3

99

2010

3

93

2011

3

92

2012

3

87

(Forrás: TeIR, KSH Tstar; önkormányzati adatgyűjtés) A településen 3 helyben lakó diplomás védőnő dolgozik 3 védőnői szolgálat keretében. Tevékenységük kiterjed a csecsemő- es gyermek tanácsadáson túl a terhes-tanácsadásra is, valamint ők végzik a bölcsőde-, óvoda- és iskola-egészségügyi ellátást is. Tevékenységüket a központi orvosi rendelő épületében, illetve lakáson végzik. A fent közölt táblázat alapján fokozatos csökkenés, majd 2011-ről 2012-re egy nagyobb esés figyelhető meg a gyerekek számát illetően. Az értékek arányosan változnak az öregedési index mutatóival összhangban. A településen egy gyermek orvosi rendelés működik a Központi orvosi rendelőben minden hétköznap. 4.2 Óvodáskorú gyermekek helyzete, esélyegyenlősége 38

Kabai Óvoda (4183 Kaba, Batthyány u. 8., Rákóczi út 79.): 1954-ben átadásra került a „Pircsi” néven közismertté vált 2-es számú Óvoda, mely az 1980-ban történt felújítását, bővítését követően - ma Hétszínvirág Óvodaként – fogadja a város kisgyermekeit négy óvodai csoportban, 100 férőhelyen. A Hétszínvirág óvoda 2012-ben EU-s pályázat keretében felújításon és bővítésen esett át. A Rákóczi úti óvoda állapota megfelelő, viszont akadálymentesítettsége alapján nem felel meg az elvárt előírásoknak. 1960-ban pedig megnyílt a 3-as számú Óvoda, mely ma Napsugár Óvodaként - három csoportban, 75 férőhelyen szintén fogadja az óvodásokat. Jelenleg így a városban Kabai Óvoda néven hét csoportban, 175 férőhellyel biztosítjuk a településen elő kisgyermekek teljes körű óvodáztatását. A nevelő-oktató munkában felkészült, gyermekszerető, innovatív óvodapedagógusok, logopédus és dajkák gondoskodnak a gyerekek személyiségének komplex fejlesztéséről, a sikeres iskolakezdéshez szükséges kompetenciák kialakításáról. Kiemelten kezelik az egészséges életmódra nevelést, a környezettudatos magatartás megalapozását, a hagyományőrzést. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében befogadják a bármilyen hátránnyal küzdő és a sajátos nevelési igenyű kisgyermekeket egyaránt. Segítik őket hátrányaik leküzdésében, igyekeznek biztosítani a tárgyi és személyi feltételeket a speciális szükségletük kielégítéséhez, optimális fejlődésükhöz. 4.3 Általános iskolások helyzete Sári Gusztáv Általános Iskola (4183 Kaba, Kossuth u. 2-3.): Kaba gyermekeinek 1-8. osztályos alapfokú nevelési, oktatási intézménye. Iskolaépületeink városunk központjában helyezkednek el tágas udvarokkal, elegendő zöldterülettel. A legújabb épület 28 éves a legrégibb közel 100 éves. A kulúriskola EU-s forrásból lett teljes egészében felújítva 2010-ben. Épületeink komfortosak, mindegyik gazfűtéses. Az általános iskolában 24 tanító és 26 tanár, míg a művészeti iskolában 11 nevelő tanít. Ebből napközis nevelő négy fő, könyvtáros egy fő, logopédus egy fő, gyermek- es ifjúságvédelmi felelős egy fő. Iskolánk eszközellátottsága közepes. Testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékos, autista, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós es súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése és oktatása. Iskolánk ellátja az enyhe fokban sérült, a nem fogyatékos tanulókkal együtt haladni nem tudó, de képezhető gyermekek oktatását 8 évfolyamon összevont csoportban. Nemzeti- etnikai kisebbségi feladatok ellátása kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatással. A nemzeti-etnikai kisebbségi oktatás formája a jogszabályi előírások és a működési területen levő településeken fennálló demográfiai adatok, valamint nemzeti-etnikai kisebbség képviselői és a szülők által megfogalmazott igények figyelembe vételével kerül meghatározásra. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel való foglalkozás külön foglalkozási terv szerint történik. 4.4 Középiskolás diákok esélyegyenlősége Nem releváns, a településen nem működik középiskola. 4.5 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A szegregált lakóterületen élő gyermekek óvodai és általános iskolai oktatása integrált környezetben történik. 4.6 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

39

Intézmények közötti és az egyes intézményeken belüli szegregáció nem figyelhető meg, hiszen minden gyermek a saját lakhelyével azonos helyen jár közoktatási intézménybe, mindenhol vegyes összetételű csoportok működnek. Óvodai részről: A beszédfejlesztésre szoruló kisgyermekeket a félállású logopédus helyben látja el. Az óvoda fogadja a sajátos nevelési igényű gyermekeket, enyhe értelmi fogyatékos, nagyot halló, gyengén látó, autista egyaránt volt és van az óvodánkban. Az integrált nevelésük-oktatásuk mellett a sajátos nevelési igényüknek megfelelő speciális fejlesztést is megkapják, hisz. 2009 januárjától a Nevelési Tanácsadó által megvizsgált kisgyermekek terápiás gondozásban részesülnek. (gyógypedagógussal, pszichológussal) Az igény jóval nagyobb lenne, amelyen segít a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok elkötelezettsége, a 2 fejlesztőpedagógus szakvizsgás kolléganőnk. A hátrányokkal küszködő gyerekeknek biztosítjuk a lehetőséget, hogy minél több időt töltsenek az óvodai környezetben. Iskolai részről megvalósítandó lépések: • Lehetőségeink szerint kisebb létszámú fejlesztő csoportokat, csoportközi foglalkozásokat szervezünk. •

Belső gondozási hálózat kialakításával segítjük a folyamatos követő tevékenységet, amelynek célja a gyermekvédelmi észlelő és jelző rendszer működtetése is.

•

A gyermekek korai fejlesztésre való irányításával, segítésével korrigálhatjuk az egyre nagyobb hátrányok kialakulását.

•

Deszegregációs program összeállítása és koordinálása

A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást kiemelten kezeljük. A művészetpedagógia eszközeit használva fejlesztjük a tanulók mozgáskultúráját, beszédkészségét, koordinációs képességét, játékos módon elősegítjük a szabálytudat kialakítását. 4.7 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Óvodára vonatkozó adatok: Egyre nő a munkanélküli szülők száma és a szociális ellátó rendszert igénybe vevők aránya. A családok szocializációs szintjére vonatkozóan megállapítható, hogy iskolázottságuk, lakáskörülményeik, életmódjuk, jövedelemszintjük nagy különbséget mutat. Minden óvodai csoport összetételére jellemző, hogy megtalálható a legszegényebb és a kiemelkedően jómódú családban élő gyermek. Sajnos növekvő tendenciát mutat a hátrányos, veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, akiknek különleges figyelemre, gondoskodásra van szüksége. Az esélyteremtés egyik legalapvetőbb színtere az óvoda. A településeken élő gyermekek szociokulturális hátteréből adódóan indokolt, esélyegyenlőségüket, fejlődésüket szolgáló a folyamatos, rendszeres óvodába járás. A családsegítő szolgálatokkal ennek érdekében jó az intézményi együttműködés, a szülők szemléletének és együttműködésének javulása tapasztalható. Óvodai Gyermek létszám Alkalmazottak száma Férőhelyek csoportok száma 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 száma 15 fő óvodapedagógus (közte 1 magasabb vezető) 1 fő félállású 181 185 176 HHH 26 HHH 29 logopédus 7 215 181 SNI 2 SNI 3 (4 település óvodájában végzi a beszédfejlesztést) 7 fő dajka (közte 1 40

részmunkaidős) (Forrás: Kabai Óvoda)

Általános Iskolára vonatkozó adatok: Hátrányos helyzetű tanulónk: 238+5, ezen belül halmozottan hátrányos: 102+5. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közoktatási esélyegyenlősége érdekében a város egyetlen iskolája 2003. szeptember elsejétől használja integrációs és képesség-kibontakoztató rendszert. A tanulók iskolai eredményességében az évfolyamismétlők körében kiemelkedően magas a hátrányos helyzetű és HHH tanulók aránya, magántanulóként csak HHH gyermek tanult (2 fő) a 2009/2010-es tanévben. A továbbtanulási eredményeknél örvendetes, hogy az iskolából mindenki továbbtanul valamilyen irányba. Az Iskola egy TÁMOP-3.3.3-a pályázat nyerteseként 2009. december 1-jetől dolgozik a HHH-s gyermekek oktatási integrációját megvalósító nevelési-oktatási intézmények és velük együttműködő szervezetek hálózatának kiépítésén. Ennek érdekében létrehoztak egy olyan közoktatási intézményi hospitációs hálózatot, amelyben a pedagógiai integrációs kultúra széles körben multiplikálható. Statisztika 700

700

600

600

500

652 601 558

400

500 400

500

300

100

HHH

475 teljes létszám HH

314 267

0

100

HH

200

300 200

összes t.

534

2006/2007

116

2007/2008

122

HHH 265 2008/2009

264 2009/2010

261

243

2010/2011

125 124 Sári Gusztáv (Forrás: Általános 117 Iskola)

107

0 Tanulói létszám, ezen belül a HH és HHH tanulók létszámának alakulása. 2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

4.8 Kulcsproblémák összegzése Kulcsproblémák Biztosított-e a településen a HH és HHH gyermekek, tanulók nyilvántartása? Biztosított-e a településen (társulás területén) minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára, hogy óvodába járjon? A település (társulás) alapfokú közoktatási intézményeiben fennáll-e szegregáció? Biztosítottak, illetve (egyenlő mértékben) elérhetők-e gyermekjóléti alapellátások a településen (társulásban) élők számára? Biztosítottak, illetve (egyenlő mértékben) elérhetők-e a településen (társulásban) élők számára a közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok?

Jellemző-e a településre? igen

Igényel-e beavatkozást? nem

igen

nem

nem

nem

igen

nem

igen

nem

4.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

41

Következtetések Célcsoport

Beazonosított problémák

Fejlesztési lehetőségek meghatározása

A hátrányos, veszélyeztetett A HH és HHH gyermekek és halmozottan hátrányos felzárkóztatását segítő helyzetű gyermekek programok szervezése. számának növekedése. A bölcsőde épületének A bölcsőde épülete felújítása. Kiemelten az épület felújításra szorul. A falak utólagos nedvesség elleni felázása régóta jelent szigetelésére és komplex problémát. akadálymentesítésére. A gyermekek helyzete

A közoktatási intézmények közül a Napsugár Óvoda és a Sári Gusztáv Általános Iskola Központi épülete nem akadálymentesített. A Sári Gusztáv Általános Iskola központi épülete energetikai szempontból elavult.

Kapcsolódó intézkedés címe A HH és HHH gyermekek felzárkóztatását segítő programok szervezése. A bölcsőde épületének felújítására fedezet keresése

A Napsugár Óvoda, a Sári Gusztáv Általános A Napsugár Óvoda, a Sári Iskola Központi Gusztáv Általános Iskola épületének Központi épületének komplex akadálymentesítésére akadálymentesítése. fedezet, pályázati lehetőség keresése. Engedélyezési EU- forrásra pályázott tervdokumentációval az Önkormányzat. Az rendelkezik az Önkormányzat elbírálás jelenleg az épület energetikai folyamatban van. felújításához.

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nemek közötti egyenlőség horizontális, minden közpolitikai területre kiterjedő érvényesítése az Európai Unió egyik alapvető elve és stratégiája, amely az 1997-es Amszterdami Szerződésben, s azon kívül is még számos közpolitikai dokumentumban megfogalmazódik. A jogegyenlőség az európai államok többségében természetesen már megvalósult, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy nők és férfiak azonos mértékben vehetnek részt a közélet és a magánélet minden területén, és egyforma befolyással bírnak a társadalmi és politikai folyamatokra: nők és férfiak társadalmi egyenlősége a gyakorlatban még nem érvényesül. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenség minden bizonnyal a legmélyebben gyökerező, legnehezebben tetten érhető, a társadalom részéről a leginkább, a legtisztább lelkiismerettel támogatott igazságtalanság. Nem könnyű fellépni ellene. Ahhoz, hogy egyáltalán szembenézhessünk a problémákkal, első és legfontosabb lépésként érzékeny háttérelemzéseket kell készíteni. Látnunk kell, hogy egy sor gazdasági, szociális, gyermekvédelmi, munkaügyi, bűnözési, egészségügyi problémának nincs megoldása, ha nem genderérzékeny eszközökkel nyúlnak hozzájuk. Az adatok elemzése, az általuk tükrözött társadalmi folyamatok feltárása segít megérteni, hogy a nők es férfiak közötti egyenlőtlenségek – a látszattal és a gyakran hangoztatott ideológiákkal szemben – nem lelki, nem is biológiai alapokon nyugszanak elsősorban, hanem politikai, hatalmi, gazdasági természetük van. Az nők társadalmi helyzetének vizsgálatát alátámasztó adatok hiányában az általános társadalmi helyzetből kell kiindulnunk. A társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének és elismerésének hiányára utaló statisztikai jelzést nem kaptunk – ez azonban elsősorban gender mainstreaming ügyének újdonsága miatt lehet, nem a tényleges problémák hiánya 42

miatt. Adatgyűjtést az intézményeknél kutatás formájában lefolytatni nem volt lehetőségünk, ezért sem a nők gazdasági függésére, kiszolgáltatottságára, sem a nőket erő erőszak problémakörére nem lehetett reagálni. A nemi alapú esélyegyenlőtlenségi helyzetek értelmezésénél fontos szem előtt tartani, hogy: - minden probléma a nemi alapú hatalommegosztásra vezethető vissza, tehát a nők, mint társadalmi csoport javakból, szolgáltatásokból, döntéshozatalból való relatív kirekesztettségéből fakad, vagyis abból, hogy a férfiaknál jóval kevésbé részesülnek a gazdasági és politikai hatalomból -

a társadalmilag elfogadott nemi szerepek (sztereotípiák) különbözősége – nő=gondoskodó anya, férfi=családfenntartó – ezt az egyenlőtlen hatalommegosztást érvényesíti és örökíti tovább az intézményesült formák révén

-

a nemek egyenlőtlen helyzete az élet minden területén megmutatkozik es összefüggő rendszert alkot, amelyben az egyenlőtlenségek különböző formái, megnyilvánulásai egymást erősítik

-

a nők – a közöttük fennálló egyéb társadalmi különbségek folytán nem egyforma módon és mértékben tapasztaljak meg a hátrányokat (fokozottan veszélyeztetett csoportok: romák, szegények (HHH), kisgyermekes anyák, idős nők)

-

adott esetben a nemeket társadalmilag megkülönböztető normák a férfiak számára jelentenek kockázatot (pl. stressz)

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások 27. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

év

bölcsődék száma

bölcsődébe beírt gyermekek száma

2008

1

28

9

20

2009

1

28

11

20

2010

1

31

13

20

2011

1

26

20

26

2012

1

41

21

26

(munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

(Forrás: TeIR, KSH Tstar) Amint a táblázatból is látszik a bölcsödébe beíratott gyerekek száma növekedik annak ellenére, hogy egyre kevesebb gyermek születik a városban: a 3 év alatti gyermekek száma 2008-ban: 163 fő; 2009-ben: 149 fő; 2010-ben: 135 fő; 2011-ben 139 fő; 2012-ben: 125 fő volt. Így láthatóan kevésnek bizonyul a bölcsődei férőhelyek száma. A bölcsődébe beíratott gyerekek számának növekedését két dolog is okozhatja, az egyik szerint félnek attól, hogy esetlegesen elveszíthetik korábbi munkahelyüket, így van, hogy szülést követően korán visszamennek dolgozni. A másik ok, hogy az édesanyák nem töltik ki a hároméves szülési szabadságot, nem más, mint a 2. év után járó alacsony összegű GYES. Ezzel 43

ellentétben jobban megéri nekik munkából származó jövedelemből hozzájárulni a család fenntartásához. A bölcsőde és az óvodák nyitvatartási ideje idomul az átlagos nyolcórás munkaidő rendjéhez. Így az édesanyák reggel le tudják adni a gyerekeket a bölcsődében és munka után értük tudnak menni. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Kabán a Támasz Szociális Szolgáltatási Központ tud segítséget nyújtani az alábbi családsegítő szolgáltatásokban: - Tájékoztatás társadalombiztosítási-, családtámogatási és szociális ellátásokról, civil szervezetekről, érdekérvényesítésről -

Segítségnyújtás ügyintézéshez (az ellátásokhoz igénybejelentő lapokkal is rendelkeznek)

-

Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás

-

Pszichológiai tanácsadás

-

Komplex családgondozás, krízishelyzetek kezelése, a családban jelentkező működési zavarok ill. konfliktusok kezelése, mediáció

A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnők szakmai segítségében szintén megmutatkozik. 35. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

3

163

54

2009 2010 2011 2012

3 3 3 3

149 135 139 125 (Forrás: helyi adatgyűjtés)

50 45 46 42

A településen 3 helyben lakó diplomás védőnő dolgozik 3 védőnői szolgálat keretében. Tevékenységük kiterjed a csecsemő- es gyermek tanácsadáson túl a terhes-tanácsadásra is, valamint ők végzik a bölcsőde-, óvoda- és iskola-egészségügyi ellátást is. Jelen táblázatban a 0-3 év közötti gyermekszámot láthatjuk védőnőnként, mivel az oktatási intézmények egészségügyi ellátását is ők végzik, foglalkoztatottságok jóval magasabb (lásd: 25. számú táblázat). Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek szexuális felvilágosítására az iskolában kerül sor. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak felnőtt áldozatai elsősorban a nők, akik súlyos fizikai vagy lelki bántalmazást szenvednek el. Ez kihat nemcsak a sértettre, hanem gyermekeire, akiknek ez által romlik az iskolai teljesítése, visszahúzódóvá, vagy éppen ellenkezőleg agresszívvá válik, mely sajnos az elmúlt 2 évben sok esetben iskolai erőszakhoz vezetett. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások 44

A TÁMOP-5.6.1.C-11/2-2011-0032 „Mikrotérségi áldozatsegítő hálózat kialakítása” című pályázat keretében 2012-ben Kaba, Báránd, Sáp, Tetétlen és Biharnagybajom településeken áldozatsegítő irodák jöttek létre. A kabai iroda a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központban (4183 Kaba, Jókai u. 4., Tel/fax: 54/461-250, [email protected] ) található. A projekt közvetlen célcsoportját képezik a családon belüli erőszak sértettjei. Itt egyrészt az általános iskolásokat (6-14 éves korosztály) vonják be. Közvetlen célcsoportként jelennek meg a családon belüli erőszak felnőtt áldozatai, ők elsősorban a nők, akik súlyos fizikai vagy lelki bántalmazást szenvednek el. Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálata: Az egyének és családok életvezetési képességének megőrzése, valamint a felmerülő problémák megszüntetése érdekében a családsegítő szolgáltatás keretében az alábbi feladatokat látja el: •

•

•

A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetése, együttműködik egyéb szolgáltatásokat biztosító – különösen szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási – szolgáltatókkal, intézményekkel. A családsegítés munkafolyamatában családgondozás végzése: közreműködik a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítésében, ügyintézési nehézségek esetén segítségnyújtásban. A családsegítésnek ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás biztosítása.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Mint a táblázatból is látható a képviselő testület tagjainak nemek szerinti megoszlása 2010. évtől megfordult és a nő képviselők vannak többségben. A nők szerepét a helyi közéletben tovább erősíti Kaba jelenlegi polgármestere Szegi Emma. A női nem többségi részvétele elmondható a közintézmények vezetőiről is, tekintve az óvoda – Borbély Vilmosné, az iskola – Váradi Istvánné, a bölcsőde és a szociális szolgáltató központ – Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezetőt is.

év

Képviselőtestület tagja Férfi

2008 2009 2010 2011 2012

Nő

7 5 7 5 4 5 4 5 4 5 (Forrás: Helyi adatgyűjtés)

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket érintően a legjellemzőbb társadalmi probléma a foglalkoztatás terén jelentkezik. A legrosszabb helyzetben a roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, a gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők vannak. Az önkormányzat a közösségi tereket érintő beruházások során előtérbe helyezi az akadálymentesített és családbarát környezet kialakítását. A babakocsit toló anyáknak ne jelentsen problémát a város egyik pontjáról a másikra való eljutása. 5.8 Kulcsproblémák összegzése 45

Kulcsproblémák Van-e nemekre érzékeny adatgyűjtés, elemzés és értékelés az önkormányzat által felügyelt minden szakterületen? Van-e a településen célzottan a nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás? Biztosított-e a gyermeküket egyedül nevelő nők rugalmas munkavégzése az önkormányzati intézményekben? Alkalmazkodnak-e az önkormányzat által fenntartott nevelési, oktatási, szociális intézmények a nők foglalkoztatási igényeihez? Biztosított-e a nők részvétele a helyi döntéshozatalban?

Jellemző-e a településre? nem

Igényel-e beavatkozást? igen

igen

nem

igen

nem

igen

nem

igen

nem

5.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Következtetések Célcsoport

Beazonosított problémák

Nők helyzete

Nincs a nemekre érzékeny adatgyűjtés, elemzés és értékelés az önkormányzat által felügyelt minden szakterületen Roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, a gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők elhelyezkedésének nehézsége. Családon belüli erőszak jelenléte számos családban.

Fejlesztési lehetőségek meghatározása

Adatgyűjtés és megszervezése

Kapcsolódó intézkedés címe

elemzés Nemekre adatgyűjtés

érzékeny

Kapcsolattartás a illetve a Szakmai képzések, TKKI, foglalkoztatások biztosítása a Munkaügyi Központtal a képzési programok településen kapcsán. Áldozattá válás megelőzése

Áldozatsegítő hálózat fenntartása

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői Kaba lakossága az öregedési index alapján egyértelműen elöregedő (lásd: 3. számú táblázat). Az alábbi táblázat mutatja a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számát, amely fokozatos csökkenését mutat a nyugdíjasok számának tekintetében. Ennek oka a kitolt nyugdíjkorhatár és a középkorúak halálozási arányának növekedése. Továbbá megfigyelhető nyugdíjas nők száma 46

kiemelkedő értéke a férfiakéhoz képest, ez természetesen abból adódik, hogy a nők hamarabb mehetnek nyugdíjba mint a férfiak, illetve hozzájuk képest a nők élettartama hosszabb.

36. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők száma száma 2008 736 1024 2009 732 993 2010 727 971 2011 720 949 (Forrás: TeIR, KSH Tstar) Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, támogatások: Időskorúak járadéka Hulladékszállítási díjkiegészítés Karácsonyi utalvány

összes nyugdíjas 1760 1725 1698 1669

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az alábbi táblázatból jól látható, hogy a pályakezdőket követően az 50 év fölöttiek aránya a legnagyobb a nyilvántartott álláskeresők körében. A kormány által bevezetett munkahelyvédelmi program – 55 év felettieket foglalkozatók 50%-os társadalombiztosítási járulékcsökkentési kedvezményben részesítése – az idősebb aktív korú korosztály elhelyezkedésének problémájára jelenthet megoldást. 7. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év

2008

2009

2010

2011

2012

fő

558

716

638

568

541

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

23 4,1% 77 13,8% 59 10,6% 77 13,8% 66 11,8% 70 12,5% 77 13,8% 68 12,2% 36 6,5% 47

18 2,5% 110 15,4% 77 10,8% 101 14,1% 84 11,7% 95 13,3% 91 12,7% 87 12,2% 46 6,4%

13 2,0% 109 17,1% 63 9,9% 85 13,3% 62 9,7% 77 12,1% 86 13,5% 79 12,4% 52 8,2%

13 2,3% 96 16,9% 57 10,0% 75 13,2% 57 10,0% 63 11,1% 66 11,6% 72 12,7% 55 9,7%

12 2,2% 85 15,7% 62 11,5% 55 10,2% 62 11,5% 64 11,8% 67 12,4% 74 13,7% 50 9,2%

61 év felett

fő %

5 0,9%

7 1,0%

12 1,9%

14 2,5%

10 1,8%

(Forrás: TeIR, Munkaügyi Hivatal) A családsegítő szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek közül a Támasz 88 fővel kötött együttműködési megállapodást. Ezen ügyfelek többsége (80%-a) Kabán is az 50 év feletti korosztályból kerül ki. Gazdasági aktivitás szerint az ügyfelek döntő többsége álláskereső, rendszeres szociális segélyes illetve inaktív. A szolgáltatást igénybe vevők megoszlása jól tükrözi, hogy a legtöbb kliens elsősorban foglalkoztatással, munkavégzéssel kapcsolatos problémákkal kereste fel a szolgálatot, melyhez társult problémaként jelentkezik a rossz, kedvezőtlen anyagi helyzet, illetve az egészségromlás. A szolgálat fontos feladatának tartja az aktív korú, nem foglalkoztatott kliensekkel végzett munkát. 2011-es évben összesen 52 rendszeres szociális segélyezettel kötöttek együttműködési megállapodást. Ennek keretében csoportokat szerveztek az alábbi témakörökben: • kommunikációs tréninget összesen 3 alkalommal, 11 csoporttaggal • konfliktuskezelési tréninget 3 alkalommal , 11fővel • életmód tréninget 3 alkalommal, szintén 11fővel • kreativitás és társas kapcsolatok fejlesztését célzó klub, illetve szabadidős programok, mint például főzés, bográcsozás a szabadban, 2 alkalommal Fontosnak tartják emellett az állásajánlatok, képzések figyelemmel kísérését, ajánlását és közvetítését a célcsoport felé. Célja elősegíteni az adott célcsoport (rendszeres szociális segélyesek) munkaerőpiaci reintegrációját. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Biztosítani szükséges a közszolgáltatásokat nyújtó épületekhez való hozzáférést és az ezekben nyújtott közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítését. Az egészségügyi ellátó intézmény, a Központi Orvosi rendelő 2010-ben EU-s pályázat keretében fel lett újítva, akadálymentesség szempontjából teljes mértékben megfelel az előírt szabványoknak. A Támasz Szociális Szolgáltató Központ 2010-es felújítása során az épület akadálymentesítése is megvalósult. Szintén EU-s pályázatból lett felújítva Kaba Főtere, amelyet tovább fokoz a jelenleg futó Rákóczi út felújítása. Ennek keretében akadálymentesített buszmegállók és járdafelületek épülnek. Kaba Város Önkormányzata 2010-ben elnyerte az Idősbarát Önkormányzat Díját. A Városháza épülete részben akadálymentesített. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás előnye még, hogy az ellátottak nem kerülnek be a költségigényesebb szociális és egészségügyi ellátásokba, illetve a megszokott környezetükben történő gondozásuk mentálisan is előnyösebb számukra. A Sonaris Kft által biztosított Vivago® rendszer krízishelyzetben lehetőséget nyújt az ellátást igénybevevő személynél történő gyors megjelenésre és segítségnyújtásra, segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei. Városunkban jelenleg 168 készülék van kihelyezve, ebből: a) egyedül élő 65 év feletti személy 113 fő, b) kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását 43 fő. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A Támasz Idősek klubja heti 40 órában, nyitott formában működik 30 fővel, Nagy hangsúlyt fektetnek a fizikai,- egészségügyi ellátásra, mentális gondozásra, foglalkoztatásra és egyéb - igény szerint alakított - programokra. Ennek keretében napi tevékenységeink közé tartoznak a hét minden napjára jutó programok, a tornaegészségnap, olvasókör, filmklub, sütés-főzés, kézműves foglalkozás, gyümölcs-nap. Kabai nyugdíjasok baráti egyesülete: Tagság létszáma 65 fő. Az egyesület aktívabb tagjaiból 48

alakult a „Búzavirág” Pávakör. Átlag életkor 70 év. Az egyesület célja, mint nevében is jelzi elsősorban a kabai nyugdíjasok támogatása, alapvető szociális, kulturális programok kialakításával. Segít a szabadidő és kulturális programok megszervezésében, képviseli a nyugdíjasok érdeket, továbbá az egyesület közreműködik az egészséges, kulturális élet formálásában, fejlesztésében, aktívan részt vesz a szép város, illetve városkép kialakításában. Őszirózsa Hagyományőrző Egyesület: Jelenleg 14 fő a tagok száma és az egyesületen belül tánccsoport is működik. Az átlag életkor: 62 év. Az egyesület célunk elsősorban a kabai lakosok, de más települések lakóinak és az ország bármely településén minőségi szórakoztatás alapvetően szociális, kulturális szinten. Megőrzi a magyar néphagyományokat, segít a helyi és térségbeli, valamint országos népi hagyományok megőrzésében, folytatásában, ápolásában.

6.5 Kulcsproblémák összegzése Kulcsproblémák Biztosított-e a településen az egészségügyi és szociális szolgáltatások összehangolása az idősödők és az idősek szükségleteinek és érdekeinek figyelembe vételével? Biztosított-e a településen az idősek élethosszig való tanulásának támogatása, a digitális tananyagok hozzáférhetőségének biztosításával? Biztosított-e a településen az idősek társadalmi, kulturális, civil életben való aktív részvétele? Meghaladja-e a településen az 50 év felettiek körében a regisztrált munkanélküliek számaránya a 10 százalékot? Biztosított-e az idősek részvétele a helyi döntéshozatalban?

Jellemző-e a településre? igen

Igényel-e beavatkozást? nem

igen

nem

igen

nem

igen

igen

igen

nem

6.6 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Következtetések Célcsoport

Idősek helyzete

Beazonosított problémák

Fejlesztési lehetőségek meghatározása

Kapcsolódó intézkedés címe

Kabán a betöréses lopások áldozata legtöbb esetben az Áldozattá válás megelőzése egyedül élő nyugdíjasok.

Áldozatsegítő fenntartása

Az idősek által látogatott közintézmények egy része A Mácsai Sándor Művelődési komplex nem komplexen Ház akadálymentesített. Ilyen akadálymentesítése. például a művelődési ház.

A Művelődési Ház komplex akadálymentesítésére fedezet, pályázati lehetőség keresése.

49

hálózat

Nagyon magas az 50 év Részmunkaidős foglalkoztatás Kapcsolattartás a fölöttiek aránya a keretében több alkalmazott Munkaügyi Központtal. munkanélküliek körében. foglalkoztatása.

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékos emberek a leghátrányosabb helyzetű csoportok közé tartoznak. Az e csoporthoz tartozó gyermekek hozzátartozóit az állam különböző társadalombiztosítási és önkormányzati ellátásokkal, juttatásokkal segíti, hogy családban nevelhessék gyermekeiket. A napközbeni ellátást és oktatást biztosító intézmények emelt összegű normatívát kapnak, hogy biztosítani tudják speciális ellátásukat. A súlyosan fogyatékos gyermekek többségét azonban fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában gondozzák, ahonnan a felnőttkort elérve a szociális ellátórendszerbe kerülnek. A családba való visszajutás esélye minimális. Intézményi szintű adatgyűjtések hiányában a kabai fogyatékos emberek élethelyzete alig elemezhető érdemben. Jelenleg a közszférában és a versenypiacon a fogyatékos személyek teljes lakossághoz viszonyított arányuknak megfelelő mértékű foglalkoztatására nincsenek adatok. Az aktív korúak elhelyezkedési, munkavállalási esélyei korlátozottak mind megyei, mind települési szinten. Legtöbbjük megélhetését egyedül a rokkantsági járadék, rendszeres szociális segély, illetve a rokkantsági nyugdíj képezi. A gyenge elhelyezkedési mutatók ellenére Kaba még mindig azon kevés települések közé tartozik, ahol működik a Pirehab Nonprofit Kft. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatás útján kapcsolja be a társadalomba, növelve ezzel esélyegyenlőségüket és hitüket önmagukban, illetve jövőjükben. Az időskorban fogyatékossá vált személyek ellátását többnyire a hozzátartozók látják el. Akinek nincs hozzátartozója arról vagy alapellátáson belül az önkormányzat, vagy szakellátás formájában bentlakásos intézményben gondoskodnak. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Kaba Város Önkormányzata a Képviselő-testületének 2/2010. (I.22.) Ör. sz. rendelete alapján a fogyatékkal élő személyek részére az alábbi pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat biztosítja:

39. számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma év

megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

2008

28

67

2009

29

109

2010

30

78

2011

44

56 50

2012

55

97

(Forrás: TeIR, KSH Tstar) A feltűntetett három táblázat tekintetében nem áll rendelkezésünkre begyűjtött információ arra vonatkozóan, hogy a kedvezményekben részesítettek számából hány fő él fogyatékkal. 20. számú táblázat Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási év igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 2009 2010 2011 2012 (Forrás: TeIR, KSH Tstar)

21. számú táblázat Ápolási díjban részesítettek

347 373 375 362 332

száma

év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

74

2009 72,32 2010 60,86 2011 57,62 2012 64 (Forrás: TeIR, KSH Tstar)

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében biztosítani kell az önkormányzati közszolgáltatásokat nyújtó épületek és az ezekben nyújtott közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítését. Az egészségügyi ellátások elérhetőségéről, általánosságban elmondható, hogy a város központjában található szolgáltatások megközelítése mindenki számára azonos mértékű kihívás, de a korlátozott mozgásképességű idős, babakocsi, kerekes-székes lakosok számára különösen nehezített, a szilárd útburkolatok alacsony száma miatt, és a meglevők utak hiányos akadálymentessége okán. Pozitívumnak mondható azonban az EU-s pályázatból lett felújított Főtér, illetve a jelenleg futó települést átszelő főút, a Rákóczi út felújítása. Ennek keretében akadálymentesített buszmegállók és járdafelületek, süllyesztett szegélyek épülnek. Az építésügyi hatóságok az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletet akadálymentesítésre vonatkozó előírásait valamennyi építési engedély kiadásánál, a jogszabályban előírt épületekre figyelembe veszi. A közoktatási intézmények épületei közül a Kabai Óvoda Napsugár Óvodája, a Sári Gusztáv Általános Iskola Központi épülete is akadálymentesítésre szorul. A Hétszínvirág óvodában 2012-ben, míg a Kulturiskolában 2010-ben valósult meg a komplex akadálymentesítés. Közintézményeink közül a Központi orvosi rendelő és a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ is megfelel a mai kor elvárásainak, mindkét épület komplexen akadálymentesített. Részben akadálymentesített a Városháza épülete, a földszint rámpával és „lépcsőnjáróval” megközelíthető, viszont az emeleti irodák a mozgásukban korlátozott személyeknek nem elérhetőek. Ezekben az esetekben az ügyintézők mobilisak és amennyiben technikailag megoldható a földszinti irodák valamelyikében fogadják az ügyfelet. Kabán helyközi autóbusz járat szállítja az utasokat a település főutcáján végighaladva Tetétlenre, Földesre, Berettyóújfaluba, valamint az ellenkező irányban Nádudvarra. Kabán helyi autóbusz járat is működik a cukorgyári lakótelep- és a vasútállomás, főút teljes szakaszán a tetétleni elágazásig. A vasúti közlekedés a következőképp alakul Kabán, Kaba a Budapest – Záhony közötti vasútvonalon helyezkedik el. A helyközi járatok és a vasút akadálymentesítése a szolgáltató feladata. 7.4 Kulcsproblémák összegzése Kulcsproblémák A közszférában arányuknak megfelelő mértékben dolgoznak-e fogyatékkal élő munkavállalók a településen? 51

Jellemző-e a településre? nem

Igényel-e beavatkozást? igen

Az önkormányzat által fenntartott tömegközlekedési rendszerek megfelelnek-e az egyenlő hozzáférés követelményeinek? Biztosított-e az akadálymentesítés az önkormányzati intézményekben? A szociális alapellátás szolgáltatásai hozzáférhetőek és elérhetőek-e a fogyatékkal élő emberek számára? A szociális szakellátás szolgáltatásai segítik-e a fogyatékkal élő emberek rehabilitációját?

igen

nem

részben

igen

igen

nem

igen

nem

7.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Következtetések Célcsoport

Beazonosított problémák

Fejlesztési lehetőségek meghatározása

A teljes lakossághoz viszonyított fogyatékkal Adatgyűjtés és élők arányának megfelelő megszervezése mértékű foglalkoztatására nincsenek adatok. Fogyatékkal élők helyzete

Kapcsolódó intézkedés címe

Adatgyűjtés elemzés fogyatékkal foglalkoztatására vonatkozóan

A Napsugár Óvoda, a Sári A közszolgáltatásokhoz Gusztáv Általános Iskola való hozzáférés nem Központi épülete és a minden esetben biztosított Művelődési ház épületének a fogyatékkal élők számára. komplex akadálymentesítése.

A Napsugár Óvoda, a Sári Gusztáv Általános Iskola Központi épülete és a Művelődési ház épületének akadálymentesítésére fedezet, pályázati lehetőség keresése.

8. Helyi partnerség A 3-7. pontban szereplő célcsoportok élethelyzetének javításával kapcsolatban együttműködő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések bemutatása: 52

a élők

Partner megnevezése

Az együttműködés területe

Érintett esélyegyenlőségi célcsoportok

Az együttműködés formája

kultúra

komplex

eseti

komplex

komplex

eseti

város-és lakosságvédelem

komplex

rendszeres

komplex

idősek

eseti

hagyományőrzés

idősek

eseti

hagyományőrzés

idősek

eseti

hagyományőrzés

idősek

eseti

hagyományőrzés

idősek, nők

eseti

sport

gyermekek, felnőttek

eseti

Fontana Kick-boksz SE

sport

gyermekek, felnőttek

eseti

Meteorit SE

sport

gyermekek, felnőttek

rendszeres

Sárréti Bushido Karate SE

sport

gyermekek

eseti

város-és lakosságvédelem

komplex

rendszeres

Kabai Nyári Színház Gulipán Természervédő, Kulurális és Életmód Egyesület Kabai Önkéntes Tűzoltó Egyesület Kabai Nyugdíjasok Baráti Egyesülete Őszirózsa Hagyományőrző Egyesület Kabai Versbarát Kör Kabai Nótaklub Kabai díszítőművészeti szakkör Griff Íjász Egyesület

Kabai Polgárőrség

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) A helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába. A Helyi Esélyegyenlőségi Program a Polgármesteri Hivatal, az oktatási és nevelési intézmények, a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ, valamint a Mácsai Sándor Művelődési Ház munkatársainak bevonásával készült. A Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságának biztosítására az önkormányzat honlapja a város televíziója és újsága is rendelkezésre áll. 53

Jövőbeli feladatok: - Szakmai anyagok rendelkezésre bocsátása, információnyújtás. -

Érintett célcsoport elérése, szükségleteinek meghatározása.

-

Véleményformálás, javaslattétel.

b) Az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Önkormányzatunk a Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósítására, értékelésére, ellenőrzésére és az észrevételek visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre. A HEP Fórum a nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatja a program megvalósításában elvárt eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.

54

Intézkedési terv 1. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport

Beazonosított problémák A munkanélküliek tekintetében alacsony iskolai képzettségűek arány: 49%-nak semmilyen szakképzettsége sincs.

A település szociális szolgáltatásszervezési koncepciója nem tartalmaz a romák/mélyszegénysé gben élők esélyegyenlőségét elősegítő 1. intézkedéseket Romák A szűrőprogramokon és/vagy történő részvételi mélyszegény arány alacsony, ségben élők valamint az alultáplált gyermekek aránya magas.

Fejlesztési lehetőségek meghatározása

Kapcsolódó intézkedés címe

Szakképzettség megszerzésének lehetősége az Önkormányzati - Képzési intézményi együttműködésen Felzárkóztató keresztül. Kapcsolattartás a képzések Türr István Képző és Kutató szervezése Intézet, illetve a Munkaügyi Központtal a felzárkóztatási programok kapcsán.

Sorszám 1./1

1./2 A szociális szolgáltatási koncepció felülvizsgálatának megtervezése releváns szakmai partnerek bevonásával.

Életminőség javítást és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések bevezetése. Célzott adatgyűjtés a célcsoport számának pontos meghatározására, igényfelmérés a célcsoport körében. A leszakadozó városrészek fejlesztése, újból vonzóvá tétele. A településrészek rehabilitációjának segítségével A szegregátumok a városszövetbe történő területének visszaintegrálása, leszakadás szegregálódása, folyamatának megállítása. A leszakadása folyamat megállítására Kaba felgyorsult. Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be Szociális célú városrehabilitáció címmel. A pályázat elbírálási szakaszban 55

A szociális szolgáltatási koncepció felülvizsgálata

1./3 Egészségmegőrző programok

1./4

Szociális célú városrehabilitáció I.

van. Kiemelten a célcsoportok 1./5 számára reintegrációt segítő tréningeknek megvalósítása. A A lakosság folyamat megállítására Kaba Önkormányzata Szociális célú integrációját támogató Város közösségfejlesztő városrehabilitáció pályázatot nyújtott be programok hiánya. Szociális célú II. városrehabilitáció címmel. A pályázat elbírálási szakaszban van.

2. Gyermekek

A megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű Az Önkormányzat hozzáférés engedélyezési biztosításának hiánya: tervdokumentációval az adott A szegregált feltáró rendelkezik útépítésre. Részben az belterületi utak egy Úthálózat útépítésre Kaba Város jelentős része poros út, fejlesztése Önkormányzata pályázatot amely a nyújtott be Szociális célú megközelíthetőségen városrehabilitáció címmel. A keresztül jelentős pályázat elbírálási szakaszban hatást gyakorol a helyi van. lakosság életminőségére.

1./6

A pormentes utak kiépítésével párhuzamosan a csapadék- és belvízelvezetési rendszer jelentős bővítése válik szükségessé a szegregátumban.

1./7

A hátrányos, veszélyeztetett és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése.

Az Önkormányzat engedélyezési tervdokumentációval rendelkezik az adott csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésre. Részben erre a feladatra Kaba Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be Szociális célú városrehabilitáció címmel. A pályázat elbírálási szakaszban van. A HH és HHH gyermekek felzárkóztatását segítő programok szervezése. A HH és HHH gyermekek felzárkóztatását segítő programok tervezése, szervezése és célzott források bevonása.

Csapadékés belvíz-elvezetési rendszer bővítése

2./1 HH-s és HHH-s gyermekek felzárkóztatása

2./2 A bölcsőde épülete A bölcsőde épületének A bölcsőde felújításra szorul. A felújítása. Kiemelten az épület épületének falak felázása régóta utólagos 56 nedvesség elleni felújítása

jelent problémát.

szigetelésére és komplex akadálymentesítésére. Ehhez kötődően pályázatok figyelése, célzott források megnyílása esetén azok bevonása.

A közoktatási intézmények közül a Napsugár Óvoda és a Sári Gusztáv Általános Iskola Központi épülete nem akadálymentesített.

3. Nők

4. Idősek

A Napsugár Óvoda, a Sári Gusztáv Általános Iskola Központi épületének komplex akadálymentesítésére fedezet, pályázati lehetőség keresése.

Engedélyezési tervdokumentációval rendelkezik az Önkormányzat A Sári Gusztáv az épület energetikai Általános Iskola felújításához. EU- forrásra központi épülete pályázott az Önkormányzat. energetikai Az elbírálás jelenleg szempontból elavult. folyamatban van melyből ezt az önkormányzat meg kívánja valósítani. Nincs a nemekre Adatgyűjtés és elemzés érzékeny adatgyűjtés, megszervezése szakmai elemzés és értékelés az közreműködők bevonásával, önkormányzat által releváns adatállomány felügyelt minden kialakítása szakterületen Roma nők, a Szakmai képzések, kisgyermeket nevelő, a foglalkoztatások biztosítása a sokgyermekes, a településen. Kapcsolattartás a gyermeküket egyedül Türr István Képző és Kutató nevelő anyák, valamint Intézet, illetve a Munkaügyi a 45 év feletti nők Központtal a képzési elhelyezkedésének programok, felzárkóztató nehézsége. programok kapcsán. Családon belüli Áldozattá válás megelőzése, erőszak jelenléte folyamatos párbeszéd számos családban, kialakítása a releváns mely látens szereplőkkel, adatgyűjtés és problémaként fejlesztési, beavatkozási jelentkezik. területek meghatározása Áldozattá válás megelőzése, folyamatos párbeszéd Kabán a betöréses kialakítása a releváns lopások áldozata szereplőkkel, adatgyűjtés és legtöbb esetben az fejlesztési, beavatkozási egyedül élő területek meghatározása, nyugdíjasok. mellyel a prevencióra helyezi a hangsúlyt a település

A Napsugár Óvoda, a Sári Gusztáv Általános Iskola Központi épületének akadálymentesítése

2./3

2./4 A Sári Gusztáv Általános Iskola központi épületének energetikai renovációja 3./1 Nemekre érzékeny adatgyűjtés 3./2 Nők munkaerőpiaci elhelyezkedésének segítése 3./3 Áldozatsegítő hálózat fenntartása 4./1 Áldozatsegítő hálózat fenntartása

4./2 Az idősek látogatott közintézmények

által A Művelődési Ház komplex Művelődési Ház akadálymentesítésére fedezet, komplex egy pályázati 57 lehetőség keresése és akadálymentesítése

5. Fogyatékkal élők

része nem komplexen bevonása a megvalósítás akadálymentesített. érdekében Ilyen például a művelődési ház. Részmunkaidős foglalkoztatás Nagyon magas az 50 keretében több alkalmazott év fölöttiek aránya a foglalkoztatása, ennek munkanélküliek érdekében kapcsolattartás a körében. Munkaügyi Központtal, célzott források bevonása A teljes lakossághoz viszonyított Adatgyűjtés és elemzés fogyatékkal élők megszervezése a szakmai arányának megfelelő szervezetek bevonásával, releváns adatállomány mértékű foglalkoztatására kialakítása. nincsenek adatok. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés nem minden esetben biztosított a fogyatékkal élők számára.

. A Napsugár Óvoda, a Sári Gusztáv Általános Iskola Központi épülete és a Művelődési ház épületének akadálymentesítésére fedezet, pályázati lehetőség keresése.

58

4./3 Részmunkaidős foglalkoztatási lehetőségek az 50 év felettieknek 5./1 Adatgyűjtés a fogyatékkal élők foglalkoztatására vonatkozóan A Napsugár 5./2 Óvoda, a Sári Gusztáv Általános Iskola Központi épülete és a Művelődési ház épületének komplex akadálymentesítése

2. Az intézkedési területek részletes kifejtése 1./1 Az intézkedés címe

Felzárkóztató képzések szervezése

Az intézkedés pontos célcsoportja

Romák és/vagy mély-szegénységben élők

Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Kiinduló A munkanélküliek tekintetében alacsony iskolai képzettségűek arány: 49%érték nak semmilyen szakképzettsége sincs. Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Szakképzettséggel nem rendelkezők arányának csökkentése a munkanélküliek körében. 2015. 12. 31. Nem releváns. Szakképzettség megszerzésének lehetősége az Önkormányzati - Képzési intézményi együttműködésen keresztül. Kapcsolattartás a Türr István Képző és Kutató Intézet, illetve a Munkaügyi Központtal a felzárkóztatási programok kapcsán. Képzéseket eredményesen teljesítők száma

pályázati forrás, humán erőforrás társadalmi fenntarthatóság

1./2 Az intézkedés címe

A szociális szolgáltatási koncepció felülvizsgálata

Az intézkedés pontos célcsoportja

Romák és/vagy mély-szegénységben élők

Az intézkedés-sel

Kiinduló 0 felülvizsgált szociális szolgáltatásszervezési koncepció érték

elérni kívánt cél

Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

1 felülvizsgált szociális szolgáltatásszervezési koncepció 2015. 06.30. Nem releváns. A szociális szolgáltatási koncepció felülvizsgálatának megtervezése releváns szakmai partnerek bevonásával Felülvizsgált szociális szolgáltatásszervezési koncepció

humán erőforrás, infrastruktúra társadalmi fenntarthatóság

1./3 Az intézkedés címe

Egészségmegőrző programok

Az intézkedés pontos célcsoportja

Romák és/vagy mély-szegénységben élők

Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Kiinduló 0 munkacsoport érték Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

1 munkacsoport 2015.06.30. Nem releváns. Életminőség javítást és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések bevezetése. Célzott adatgyűjtés a célcsoport számának pontos meghatározására, igényfelmérés a célcsoport körében. munkaterv

humánerőforrás társadalmi fenntarthatóság

60

1./4 Az intézkedés címe

Szociális célú városrehabilitáció I.

Az intézkedés pontos célcsoportja

Romák és/vagy mély-szegénységben élők

Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Kiinduló 0 Közösségi ház és játszótér. érték Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Közösségi ház, játszótér megépítése. A pályázati dokumentumban megjelölt határidő: 2014.12.31. Szociális szolgáltatásszervezési koncepció A leszakadozó városrészek fejlesztése, újból vonzóvá tétele. A településrészek rehabilitációjának segítségével a városszövetbe történő visszaintegrálása, leszakadás folyamatának megállítása. A folyamat megállítására Kaba Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be Szociális célú városrehabilitáció címmel. A pályázat elbírálási szakaszban van. Megépült közösségi épület és játszótér.

ÉAOP-5.1.1/A-12-2013-0012 „Kaba Város Szociális célú városrehabaitációja” állagmegóvás

1./5 Az intézkedés címe

Szociális célú városrehabilitáció II.

Az intézkedés pontos célcsoportja

Romák és/vagy mély-szegénységben élők

Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Kiinduló 0 Felzárkóztató tréning. érték Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Felzárkóztató programok, tréningek. A pályázati dokumentumban megjelölt határidő: 2014.12.31. Szociális szolgáltatásszervezési koncepció 61

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Kiemelten a célcsoportok számára reintegrációt segítő tréningeknek megvalósítása. A folyamat megállítására Kaba Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be Szociális célú városrehabilitáció címmel. A pályázat elbírálási szakaszban van. Jelenléti ív, fotódokumentáció és beszámoló a felzárkóztató programokról. ÉAOP-5.1.1/A-12-2013-0012 „Kaba Város Szociális célú városrehabaitációja” társadalmi fenntarthatóság

1./6 Az intézkedés címe

Úthálózat fejlesztése

Az intézkedés pontos célcsoportja

Romák és/vagy mély-szegénységben élők

Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Kiinduló Földutak. érték Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Aszfaltozott utak. A pályázati dokumentumban megjelölt határidő: 2014.12.31. Szociális szolgáltatásszervezési koncepció Az Önkormányzat engedélyezési tervdokumentációval rendelkezik az adott útépítésre. Részben az útépítésre Kaba Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be Szociális célú városrehabilitáció címmel. A pályázat elbírálási szakaszban van. A fejlesztéssel érintett utak forgalomba helyezési engedélye.

ÉAOP-5.1.1/A-12-2013-0012 „Kaba Város Szociális célú városrehabaitációja” társadalmi fenntarthatóság

62

1./7 Az intézkedés címe

Csapadék- és belvíz-elvezetési rendszer bővítése

Az intézkedés pontos célcsoportja

Romák és/vagy mély-szegénységben élők

Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Kiinduló Helyenként kiépítetlen csapadékvíz-elvezető rendszer. érték Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Kiépített csapadékvíz elvezető rendszer. A pályázati dokumentumban megjelölt határidő: 2014.12.31. Szociális szolgáltatásszervezési koncepció Az Önkormányzat engedélyezési tervdokumentációval rendelkezik az adott csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésre. Részben erre a feladatra Kaba Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be Szociális célú városrehabilitáció címmel. A pályázat elbírálási szakaszban van. A csapadékvíz-elvezető rendszer üzemeltetési engedélye. ÉAOP-5.1.1/A-12-2013-0012 „Kaba Város Szociális célú városrehabaitációja” állagmegóvás

2./1 Az intézkedés címe

HH-s és HHH-s gyermekek felzárkóztatása

Az intézkedés pontos célcsoportja

Gyerekek

Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Kiinduló 0 felzárkóztatási program a nevelési, oktatási intézményeken kívül érték Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Felzárkóztatási programok a nevelési, oktatási intézményeken kívül 2015. 06.30. Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv

63

Az intézkedés tartalma Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

A HH és HHH gyermekek felzárkóztatását segítő programok szervezése. A HH és HHH gyermekek felzárkóztatását segítő programok tervezése, szervezése és célzott források bevonása. jelenléti ív, fotódokumentáció, beszámoló

Uniós és hazai pályázati források, helyi költségvetési rendelet társadalmi fenntarthatóság

2./2 Az intézkedés címe

A bölcsőde épületének felújítása

Az intézkedés pontos célcsoportja

Gyerekek

Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Kiinduló nedvesség elleni szigetelés hiánya, 0 akadálymentesített épület érték Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Az intézkedés címe

utólagos nedvesség elleni szigetelés megvalósítása, 1 akadálymentesített épület 2015.12.31. Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv A bölcsőde épületének felújítása. Kiemelten az épület utólagos nedvesség elleni szigetelésére és komplex akadálymentesítésére. Ehhez kötődően pályázatok figyelése, célzott források megnyílása esetén azok bevonása. akadálymentesített épület pályázati forrás

állagmegóvás

2./3 A Napsugár Óvoda, a Sári Gusztáv Általános Iskola Központi épületének akadálymentesítése

64

Az intézkedés pontos célcsoportja Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Gyerekek

Kiinduló 0 akadálymentesített épület érték Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

2 akadálymentesített épület 2016.06.30. Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv A Napsugár Óvoda, a Sári Gusztáv Általános Iskola Központi épületének komplex akadálymentesítésére fedezet, pályázati lehetőség keresése. akadálymentesített épület

pályázati forrás állagmegóvás

2./4 Az intézkedés címe

A Sári Gusztáv Általános Iskola központi épületének energetikai renovációja

Az intézkedés pontos célcsoportja

Gyerekek

Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Kiinduló energiapazarló, elavult gépészeti megoldás érték Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

alacsony energiaigényű, korszerű épület 2014.12. 31. Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv Engedélyezési tervdokumentációval rendelkezik az Önkormányzat az épület energetikai felújításához. EU- forrásra pályázott az Önkormányzat. Az elbírálás jelenleg folyamatban van melyből ezt az önkormányzat meg kívánja valósítani. energetikailag korszerű épület

65

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

KEOP-5.5.0/A/12-2013-0258 „A kabai általános iskola energetikai korszerűsítése” állagmegóvás

66

3./1 Az intézkedés címe

Nemekre érzékeny adatgyűjtés

Az intézkedés pontos célcsoportja

Nők

Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Kiinduló Nincs releváns adatbázis érték Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Releváns adatbázis kialakítása 2015.06.30. Nem releváns Adatgyűjtés és elemzés megszervezése szakmai közreműködők bevonásával, releváns adatállomány kialakítása munkaterv humánerőforrás

folyamatosan frissülő adatbázis

3./2 Az intézkedés címe

Nők munkaerő-piaci elhelyezkedésének segítése

Az intézkedés pontos célcsoportja

Nők

Roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, a gyermeküket egyedül Kiinduló Az nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők munkahelyi foglalkoztatottságának érték intézkedés-sel kismértékű aránya. elérni kívánt Roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, a gyermeküket egyedül cél Célérték nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők munkahelyi foglalkoztatottságának növekedő aránya. Célérték elérésének 2015.12.31. dátuma A célkitűzés összhangja Nem releváns egyéb stratégiai dokumentumokkal Szakmai képzések, foglalkoztatások biztosítása a településen. Kapcsolattartás a Türr István Képző és Kutató Intézet, illetve a Munkaügyi Központtal a Az intézkedés tartalma képzési programok, felzárkóztató programok kapcsán.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

képzéseket sikeresen elvégzők száma

pályázati forrás, humánerőforrás társadalmi fenntarthatóság

3./3 Az intézkedés címe

Áldozatsegítő hálózat fenntartása

Az intézkedés pontos célcsoportja

Nők

Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Kiinduló Áldozatsegítő iroda működtetése érték Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Áldozatsegítő iroda működtetése folyamatos Nem releváns Áldozattá válás megelőzése, folyamatos párbeszéd kialakítása a releváns szereplőkkel, adatgyűjtés és fejlesztési, beavatkozási területek meghatározása tréningek, terápiák, rendezvények – beszámolók, jelenléti ívek TÁMOP-5.6.1.C-11/2-2011-0032 „Mikrotérségi áldozatsegítő hálózat kialakítása” társadalmi fenntarthatóság

4./1 Az intézkedés címe

Áldozatsegítő hálózat fenntartása

Az intézkedés pontos célcsoportja

Idősek

Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Kiinduló Áldozatsegítő iroda működtetése érték Célérték

Áldozatsegítő iroda működtetése 68

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

folyamatos Nem releváns Áldozattá válás megelőzése, folyamatos párbeszéd kialakítása a releváns szereplőkkel, adatgyűjtés és fejlesztési, beavatkozási területek meghatározása tréningek, terápiák, rendezvények – beszámolók, jelenléti ívek

TÁMOP-5.6.1.C-11/2-2011-0032 „Mikrotérségi áldozatsegítő hálózat kialakítása” társadalmi fenntarthatóság

4./2 Az intézkedés címe

Művelődési Ház komplex akadálymentesítése

Az intézkedés pontos célcsoportja

Idősek

Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Kiinduló 0 akadálymentes épület érték Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

1 akadálymentes épület 2016.06.30. Nem releváns A Művelődési Ház komplex akadálymentesítésére fedezet, pályázati lehetőség keresése és bevonása a megvalósítás érdekében akadálymentesített épület

pályázati forrás állagmegóvás

69

4./3 Az intézkedés címe

Részmunkaidős foglalkoztatási lehetőségek az 50 év felettieknek

Az intézkedés pontos célcsoportja

Idősek

Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Kiinduló 50 év felettiek munkahelyi foglalkoztatottságának kismértékű aránya. érték Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

50 év felettiek munkahelyi foglalkoztatottságának növekedő aránya. 2015.06.30. Nem releváns Részmunkaidős foglalkoztatás keretében több alkalmazott foglalkoztatása, ennek érdekében kapcsolattartás a Munkaügyi Központtal, célzott források bevonása jelenléti ívek

pályázati forrás, humánerőforrás társadalmi fenntarthatóság

5./1 Az intézkedés címe

Adatgyűjtés a fogyatékkal élők foglalkoztatására vonatkozóan

Az intézkedés pontos célcsoportja

Fogyatékkal élők

Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Kiinduló Nem releváns adatbázis érték Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma

Releváns adatbázis 2015.06.30 Nem releváns Adatgyűjtés és elemzés megszervezése a szakmai szervezetek bevonásával, releváns adatállomány kialakítása.

70

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Az intézkedés címe

munkaterv

humánerőforrás folyamatosan frissülő adatbázis

5./2 A Napsugár Óvoda, a Sári Gusztáv Általános Iskola Központi épülete és a Művelődési ház épületének komplex akadálymentesítése

Az intézkedés pontos célcsoportja Az intézkedés-sel elérni kívánt cél

Fogyatékkal élők

Kiinduló 0 akadálymentesített épület érték Célérték

Célérték elérésének dátuma A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

3 akadálymentesített épület 2016.06.30. Nem releváns A Napsugár Óvoda, a Sári Gusztáv Általános Iskola Központi épülete és a Művelődési ház épületének akadálymentesítésére fedezet, pályázati lehetőség keresése. akadálymentesített épületek

pályázati forrás állagmegóvás

71

3. Összegző táblázat - Intézkedési Terv A

B C A helyzetelemz és Intézk következteté Az intézedés Az intézkedés címe, seiben feltárt kedéssel sorszá meg-nevezése esélyegyenlő elérni kívánt ma cél ségi probléma megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1./1 Felzárkóztató Intézkedési Intézkedési képzések terv 1. pont terv 1. pont szervezése 1./2 A szociális Intézkedési Intézkedési szolgáltatási terv 1. pont terv 1. pont koncepció felülvizsgálata 1./3 Intézkedési Intézkedési Egészségmegőrző terv 1. pont terv 1. pont programok

D

E

F

G

H

Az Az intézkedés intézkedés eredményess megvalósítás égét mérő ának indikátor határideje (ok)

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

polgármeste Intézkedési r 2015.12.30. terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

I Az intézkedés megvalósítás ához szükséges erőforrások

J Az intézkedés eredményein ek fenntartható sága

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

polgármeste Intézkedési r 2015.06.30. terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

polgármeste r

2015.06.30.

Intézkedési terv 2. pont

1./4

Szociális célú Intézkedési városrehabilitáció I. terv 1. pont

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

polgármeste Intézkedési r 2014.12.31. terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

1./5

Szociális célú Intézkedési városrehabilitáció terv 1. pont II. Intézkedési Úthálózat terv 1. pont fejlesztése

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

polgármeste Intézkedési r 2014.12.31. terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

polgármeste Intézkedési r 2014.12.31. terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

1./6

72

1./7

Csapadékés Intézkedési belvíz-elvezetési terv 1. pont rendszer bővítése II. A gyermekek esélyegyenlősége 2./1 HH-s és HHH-s Intézkedési gyermekek terv 1. pont felzárkóztatása 2./2 A bölcsőde Intézkedési épületének terv 1. pont felújítása 2./3 A Napsugár Óvoda, a Sári Intézkedési Gusztáv Általános terv 1. pont Iskola Központi épületének akadálymentesítése 2./4 A Sári Gusztáv Általános Iskola Intézkedési központi terv 1. pont épületének energetikai renovációja III. A nők esélyegyenlősége 3./1 Intézkedési Nemekre érzékeny terv 1. pont adatgyűjtés 3./2

3./3

Nők munkaerőIntézkedési piaci terv 1. pont elhelyezkedésének segítése Intézkedési Áldozatsegítő terv 1. pont hálózat fenntartása

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

polgármeste Intézkedési r 2014.12.31. terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

polgármeste Intézkedési r 2015.06.30. terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

polgármeste Intézkedési r 2015.12.31. terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

2014.12.31.

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

polgármeste Intézkedési r 2015.06.30. terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

IV. Az idősek esélyegyenlősége 73

polgármeste r

Intézkedési terv 2. pont 2016.06.30.

polgármeste r

polgármeste r

Intézkedési terv 2. pont

2015.12.31.

polgármeste r folyamatos

Intézkedési terv 2. pont Intézkedési terv 2. pont

4./1

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

polgármeste r folyamatos

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Művelődési Ház Intézkedési komplex terv 1. pont akadálymentesítése 4./3 Részmunkaidős Intézkedési foglalkoztatási terv 1. pont lehetőségek az 50 év felettieknek V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 5./1 Adatgyűjtés a Intézkedési fogyatékkal élők terv 1. pont foglalkoztatására vonatkozóan 5./2 A Napsugár Óvoda, a Sári Gusztáv Általános Iskola Központi Intézkedési épülete és a terv 1. pont Művelődési ház épületének komplex akadálymentesítése

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

polgármeste Intézkedési r 2016.06.30. terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

4./2

Áldozatsegítő hálózat fenntartása

polgármeste r

polgármeste r

2015.06.30.

2015.06.30.

polgármeste r Intézkedési terv 1. pont

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont

74

Intézkedési terv 2. pont

Intézkedési terv 2. pont Intézkedési terv 2. pont

2016.06.30.

75

4. Megvalósítás Kaba Város Önkormányzata a Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadását megelőzően a konzultáció és véleményformálás lehetőségét minden, a megvalósításba bevont szakmai és társadalmi partner számára biztosítja. Annak érdekében, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósítása hatékony, a tervezett intézkedések hosszú távú érvényesülése, fenntartható fejlődése biztosított legyen, Kaba Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Fórumot állít fel és működtet. A Helyi Esélyegyenlőségi Fórum tagjai: - települési önkormányzat képviselői - önkormányzati intézmények, szolgáltatók képviselői - nem önkormányzati intézmények képviselői - civil partnerek képviselői A Helyi Esélyegyenlőségi Fórum feladatai: - A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulásának nyomon követése, dokumentálása; - a kitűzött célok megvalósulásának vizsgálata, a szükséges beavatkozások meghatározása, beépítése az Intézkedési tervbe; - a Helyi Esélyegyenlőségi Program kétévenkénti felülvizsgálata; - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása; - a Helyi Esélyegyenlőségi Program és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, társadalmi konzultációra bocsátása. Az

Intézkedési

tervben

megjelenített

intézkedések

részletes

tartalmi

kidolgozása,

a

megvalósítandó tevékenységek tervezése az adott szakterület és intézménycsoport képviselőinek aktív részvételével, az e célból létrehozott tematikus munkacsoportokon belül valósul meg.

5. A program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program számára minél szélesebb nyilvánosság biztosítása szükséges. Az esélyegyenlőségi intézkedések hatékony megvalósulása, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakításának érdekében Kaba Város Önkormányzata a Programot a közzéteszi, az egyes intézkedések várható és elért eredményeiről a lakosságot tájékoztatja, illetve évente fórumot szervez. Felelős: Helyi Esélyegyenlőségi Fórum vezetője Határidő: minden év október 31.

75

76

6. Kötelezettségek és felelősségi körök Kaba település Helyi Esélyegyenlőségi Programjának végrehajtásáért a települési önkormányzat részéről Szegi Emma Polgármester felel. A polgármester feladata és felelőssége: - annak biztosítása, hogy a település minden lakója, de főként az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő intézmények, szolgáltatók dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat; - annak biztosítása, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedések végrehajtásához; - az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a szükséges lépéseket megtétele, a jogsértés következményeinek elhárítása céljából a szükséges intézkedések megtétele. Kaba település Helyi Esélyegyenlőségi Programja megvalósításának koordinációjáért a települési önkormányzat részéről Szegi Emma, Helyi Esélyegyenlőségi Fórum vezetője felel. Helyi Esélyegyenlőségi Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, koordinálása; - az intézkedések végrehajtásának nyomonkövetése; - a Helyi Esélyegyenlőségi Fórum munkájának koordinálása.

7. Elfogadás módja és dátuma Kaba település Helyi Esélyegyenlőségi Programját a szakmai és társadalmi megvitatását követően az önkormányzat képviselőtestülete megvitatta, és …………….. számú határozatával elfogadta.

………………………………. polgármester

………………………………….. jegyző

76

77 1. számú melléklet

Tartalom Kötelező táblák 79 A település bemutatása 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén 2. számú táblázat - Állandó népesség 3. számú táblázat - Öregedési index 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások 5. számú táblázat - Természetes szaporodás A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 6. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 7. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 8. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként 9. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként 10. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 11. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint 12. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek 13. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában 14. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma 16. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma 17. számú táblázat - Lakás állomány 18. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők 19. számú táblázat – Orvosi ellátás 20. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 21. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 22. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 23. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 24. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya 25. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma 26. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői 27. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma 28. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma 29. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 30. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. 31. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma 32. számú táblázat - Általános iskolák adatai 33. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban A nők helyzete, esélyegyenlősége 34. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 35. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 77

79 19 20 21 20 21 82 25 47 25 26 84 84 84 84 85 26 86 27 27 88 51 51 89 35 89 89 38 90 43 91 92 92 93 93 93 94 94 44 94

78 36. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint 37. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 38. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 39. számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 40. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

78

47 94 95 95 50 95

79

Kötelező táblák A település bemutatása 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Lakónépesség 2007 (fő)

6211

2008 (fő)

6087

Lakónépesség számának változása (%)

98

2009 (fő)

6000

Lakónépesség számának változása (%)

99

2010 (fő)

5922

Lakónépesség számának változása (%)

99

2011 (fő)

5932

Lakónépesség számának változása (%)

100

2012 (fő)

5982

Lakónépesség számának változása (%)

101

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

79

80

2. számú táblázat - Állandó népesség Állandó népesség száma 3082 50% 3079 50% 125 2% 371 48% 404 52% 125 51% 119 49% 1551 44% 1994 56% 202 49% 212 51% 588 63% 350 37%

nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

80

81

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 1213 2008 946 2009 945 2010 935 2011 943 2012 938 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 1298 939 900 846 837 775

Öregedési index (%) 93,5 100,7 105 110,5 112,7 121

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások

állandó jellegű odavándorlás 2008 58 2009 74 2010 77 2011 96 2012 57 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

elvándorlás

egyenleg

106 114 134 77 n.a.

-48 -40 -57 19 n.a.

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma 2008 54 2009 46 2010 37 2011 47 n.a. 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

halálozások száma 90 76 80 68 n.a.

81

természetes szaporodás (fő) -36 -30 -43 -21 n.a.

82

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 6. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen 2008 2015 2044 4059 2009 1996 2159 4155 2010 1974 2167 4141 2011 1975 2177 4152 2012 2040 2240 4280 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

280 324 305 295 305

13,9 16,2 15,5 14,9 15

278 392 333 273 236

13,6 18,2 15,4 12,5 10,5

558 716 638 568 541

7. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők fő 558 716 638 568 száma összesen fő 23 18 13 13 20 éves és fiatalabb % 4,1 2,5 2,0 2,3 fő 77 110 109 96 21-25 év % 13,8 15,4 17,1 16,9 fő 59 77 63 57 26-30 év % 10,6 10,8 9,9 10,0 fő 77 101 85 75 31-35 év % 13,8 14,1 13,3 13,2 fő 66 84 62 57 36-40 év % 11,8 11,7 9,7 10,0 fő 70 95 77 63 41-45 év % 12,5 13,3 12,1 11,1 fő 77 91 86 66 46-50 év % 13,8 12,7 13,5 11,6 fő 68 87 79 72 51-55 év % 12,2 12,2 12,4 12,7 fő 36 46 52 55 56-60 év % 6,5 6,4 8,2 9,7 fő 5 7 12 14 61 év felett % 0,9 1,0 1,9 2,5 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

82

13,7 17,2 15,4 13,7 12,6

2012 541 12 2,2 85 15,7 62 11,5 55 10,2 62 11,5 64 11,8 67 12,4 74 13,7 50 9,2 10 1,8

83

8. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként Nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli összesen munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 280 278 558 174 144 318 62,1 51,8 57 2009 324 392 716 177 168 345 54,6 42,9 48,2 2010 305 333 638 127 117 244 41,6 35,1 38,2 2011 295 273 568 84 53 137 28,5 19,4 24,1 2012 305 236 541 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 9. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 539 613 1152 42 7,8 36 5,9 78 6,8 2009 524 611 1135 40 7,6 37 6,1 77 6,8 2010 521 604 1125 34 6,5 28 4,6 62 5,5 2011 525 607 1132 17 3,2 17 2,8 34 3,0 2012 529 611 1140 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

83

84

10. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább Általános iskolai végzettséggel év lakosság száma általános iskolát nem rendelkezők 15-x évesek összesen végzettek száma száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 5064 2600 2464 3745 n.a. n.a. 1319 35,2 n.a. n.a. n.a. n.a. 2011 5095 2535 2560 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés 11. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Év 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános végzettség végzettség Fő fő fő 2008 309 31 278 2009 343 38 305 2010 313 35 278 2011 266 25 241 2012 248 24 224 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nyilvántartott álláskeresők száma összesen

12. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek Általános iskolai 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen év felnőttoktatásban résztvevők elvégzők száma száma fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 13. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában Középfokú Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők résztvevők összesen fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 0 0 0 84

85 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 14. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma

Segélyben részesülők % Nyilvántartott Segélyben részesülők fő álláskeresők száma 2008. 1. negyedév 780 118 2008. 2. negyedév 644 24 2008. 3. negyedév 520 39 2008. 4. negyedév 558 59 2008. átlag 626 60 2009. 1. negyedév 727 103 2009. 2. negyedév 707 41 2009. 3. negyedév 675 56 2009. 4. negyedév 716 107 2009. átlag 706 76,8 2010. 1. negyedév 839 103 2010. 2. negyedév 648 54 2010. 3. negyedév 555 84 2010. 4. negyedév 638 119 2010. átlag 670 90 2011. 1. negyedév 762 100 2011. 2. negyedév 621 54 2011. 3. negyedév 530 52 2011. 4. negyedév 568 12 2011. átlag 620 54,5 2012. 1. negyedév 760 6 2012. 2. negyedév 558 6 2012. 3. negyedév 546 5 2012. 4. negyedév 541 5 2012. átlag 601 5,5 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

15,1 3,7 7,5 10,6 9,6 14,2 5,8 8,3 14,9 10,9 12,3 8,3 15,1 18,7 13,4 13,1 8,7 9,8 2,1 8,8 0,8 1,1 0,9 0,9 0,9

15. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma Nyilvántartott álláskeresők Álláskeresési járadékra száma jogosultak fő fő % 2008 558 69 12,4 2009 716 114 15,9 2010 638 54 8,5 2011 568 61 10,7 2012 541 52 9,6 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

85

86

16. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Azoknak a száma, Azoknak a száma, Foglalkoztatást akik 30 nap akiktől helyi helyettesítő munkaviszonyt Rendszeres szociális önkormányzati támogatás nem tudtak igazolni segélyben részesülők rendelet alapján (álláskeresési és az FHT megvonták a támogatás) jogosultságtól támogatást elesett 15-64 munkanélküliek fő fő évesek %-ában %-ában 2008 315 6,2 0 0 0 0 2009 96,32 2,3 351 49 0 0 2010 58,56 1,4 203 31,8 0 0 2011 56,88 1,4 292 51,4 0 0 2012 45,17 1,1 367 67,8 2 1 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés 17. számú táblázat - Lakás állomány

db

Összes lakásállomány

Szociális lakásállomány

Bérlakás állomány

ebből ebből elégtelen elégtelen lakhatási lakhatási körülmény körülmény eket eket biztosító biztosító lakások lakások száma száma 2008 2369 0 26 0 2009 2373 0 24 0 2010 2371 0 24 0 2011 2372 0 22 0 2012 2391 0 21 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

86

2 2 2 2 2

ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0

Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

87

18. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők Lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2008 637 2009 588 2010 546 2011 759 2012 698 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0

87

88

19. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 0 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 3 3 3 3 3

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 1 1 1 1 1

20. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

347 373 375 362 332

21. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma

2008 2009 2010 2011 2012

Ápolási díjban részesítettek száma 74 72,3 60,86 57,62 64

Forrás: TeIR, KSH Tstar

88

89

A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 22. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak száma a népességben 1203 2008 1149 2009 1098 2010 1071 2011 n.a 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Megszűntetett esetek Védelembe vett 18 száma a 18 év alatti év alattiak száma védelembe vettek közül 12 0 19 0 11 0 24 0 n.a. n.a.

Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 24 19 11 24 n.a.

23. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan Kiegészítő beteg gyermekvédelmi fogyatékos támogatásban gyermekek részesítettek száma száma 2008 546 n.a. 0 2009 574 n.a. 0 2010 573 n.a. 0 2011 555 n.a. 0 2012 504 n.a. 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

4 4 3 2 n.a.

24. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda 200 81 8 200 77 9 201 86 0

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésb en részesülők száma

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

89

90 201 93 71 21 1 201 91 71 21 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

n.a.

29

n.a.

234

n.a.

n.a.

25. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma Védőnői álláshelyek Egy védőnőre jutó gyermekek száma száma 2008 3 103 2009 3 99 2010 3 93 2011 3 92 2012 3 87 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

26. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen felnőtt Háziorvos által Gyermekorvos által háziorvosi praxis/ok ellátott esetek száma ellátott esetek száma száma 2008 0 43602 8918 2009 0 48761 10434 2010 0 48042 10232 2011 0 46902 9163 2012 0 n.a. 9570

Felnőtt házi orvos által ellátott esetek száma 34684 38327 37810 37739 n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

27. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

Bölcsődék száma

2008 2009 2010 2011 2012

1 1 1 1 1

Bölcsődébe beírt gyermekek száma 28 28 31 26 41

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) 9 11 13 20 21

Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés

90

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 20 20 20 26 26

91 28. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben Családi napköziben a Családi napközeiben engedélyezett térítésmentes férőhelyek gondozott gyermekek száma férőhelyek száma száma 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok

91

92

29. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma

2

Hány településről járnak be a gyermekek

3

Óvodai férőhelyek száma

175

Óvodai csoportok száma

7

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

6:30-16:30

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

3 hét

Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

15

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

15

0

Gyógypedagógusok létszáma

0,5

0,5

Dajka/gondozónő

6,75

0,25

Kisegítő személyzet

1

3

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

30. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

2008 2009 2010 2011 2012

Óvodai 3-6 éves korú gyermekgyermekek csoportok száma száma

Óvodai férőhelye k száma Fér. Eng.

216 210 212 209 201

175 175 175 175 175

7 7 7 7 7

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

92

Óvodába Óvodai beírt feladatgyermekek ellátási száma helyek száma Okt Dec 2 176 2 181 2 181 2 185 2 186

Óvodai gyógypedagóg iai csoportok száma 0 0 0 0 0

93

31. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő 2010/2011 214 2011/2012 219 2012/2013 209

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 286 256 246

Általános iskolások száma fő 500 475 455

Napközis tanulók száma fő 500 475 455

% 100 100 100

Forrás: TeIR, KSH Tstar

32. számú táblázat - Általános iskolák adatai Általáno s iskolai Általános iskolai osztályok száma feladata gyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma 1-4 5-8 összese évfolyamo évfolyamo n n n db

Általános iskolai osztályok száma

2010/201 1 2011/201 2 2012/201 3

1-4 évfolyamo n

5-8 évfolyamo n

összese n

10

12

22

0

1

1

10

11

21

0

1

1

10

11

21

0

0

0

1 1 1

Forrás: TeIR, KSH Tstar

33. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

2010/2011 2011/2012 2012/2013

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 83/100 70/98 n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

93

94

A nők helyzete, esélyegyenlősége 34. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási Foglalkoztatottak Munkanélküliek korúak száma férfiak nők férfiak nők férfiak nők 2008 2192 1955 1838 1621 354 334 2009 1757 1763 1322 1405 435 358 2010 2198 1742 1859 1435 339 307 2011 2208 1748 2011 1524 197 224 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

35. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti gyermekek Védőnők száma Átlagos gyermekszám védőnőnként száma 2008 3 163 54 2009 3 149 50 2010 3 135 45 2011 3 139 46 2012 3 125 42 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 36. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint Nyugdíjban, nyugdíjszerű Nyugdíjban, nyugdíjszerű Összes nyugdíjas ellátásban részesülő férfiak száma ellátásban részesülő nők száma 2008 736 1024 1760 2009 732 993 1725 2010 727 971 1698 2011 720 949 1669 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

37. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma száma fő fő % 2008 946 30 3 2009 945 30 3 2010 935 30 3 2011 943 30 3 2012 938 30 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar

94

95 38. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012

Időskorúak járadékában részesülők száma 8 5,81 6,89 7,83 n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 39. számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 28 29 30 44 55

Egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 67 109 78 56 97

Forrás: TeIR, KSH Tstar

40. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar;

95

96 TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS A KABA-TETÉTLEN-BÁRÁND KÖZÖS SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS TISZTÍTÓ RENDSZER ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS LÉTREHOZÁSÁRÓL 2. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA

I. PREAMBULUM A Társulási megállapodást 2009. április 27. napján aláíró Kaba Város Önkormányzata (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) és Tetétlen Község Önkormányzata (4184 Tetétlen, Kossuth u. 65.), valamint Báránd Község Önkormányzata (4161 Báránd, Kossuth tér 1.) (továbbiakban: Felek), a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) által biztosított társulási jog alapján, jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoztak létre, a Kaba-, Tetétlen-, Báránd közös szennyvízelvezetési- és tisztítási projekt (a továbbiakban: projekt) előkészítési és megvalósítási feladatainak, valamint a megvalósítást követő folyamatos működtetésének, mint közös cél megvalósítása és a közös érdekérvényesítés elősegítése érdekében. A Társulási megállapodást a Felek a 2010. december 23. napján létrejött 1. sz. módosítás útján módosították, illetve a Társulási megállapodást annak megfelelően egységes szerkezetbe foglalták. II. A MÓDOSÍTÁS INDOKA A Társulási megállapodás 2. számú módosításának indoka az, hogy 2013. január 1. napján hatályba léptek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó rendelkezései. A Mötv. átmeneti rendelkezését képező 146.§ (1) bekezdés alapján a „törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül”. A Mötv. értelmében 2013. június 30. napjáig szükséges a Társulási Megállapodást módosítani, átvezetve különösen a Társulási Megállapodás megkötése óta elfogadott és hatályba lépett jogszabályok rendelkezéseit. A Társulási Megállapodás jelen módosításával a társult Tagok a Mötv.-ben rögzített törvényi kötelezettségüknek tesznek eleget. III. A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEI III.1 ELŐZMÉNYEK Az Előzmények szövege az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg

96

97

A jelen Társulási megállapodást aláíró önkormányzatok, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 16. §-a által biztosított társulási jog alapján, jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoznak létre, a Kaba-, Tetétlen-, Báránd közös szennyvízelvezetési- és tisztítási projekt (a továbbiakban: projekt) előkészítési és megvalósítási feladatainak, valamint a megvalósítást követő folyamatos működtetésének, mint közös cél megvalósítása és a közös érdekérvényesítés elősegítése érdekében, a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 11.§ (2) bekezdés e) pontjában előírtakra figyelemmel. A Szerződő felek rögzítik, korábban közöttük 2008. január 4. napján (együttműködési típusú társulás kialakítására) megállapodás jött létre, amelynek értelmében a jelen Társulás tagjai a megvalósításhoz pályázatot nyújtottak be a Környezet és Energetika Operatív Program szennyvízelvezetés- és tisztítás környezetvédelmi komponensére (KEOP-2007-1.2.0). A jelen Társulási megállapodást aláíró önkormányzatok az együttműködésüket a jövőben jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás formájában kívánják fenntartani, így a jelen Társulási megállapodás aláírásával a korábbi megállapodás érvényét veszti. A projekt előkészítése támogatást kapott. A projekt azonosítója KEOP-7.1.2.0/1F-2008-0037, a támogató döntés ideje: 2008. április 11., a támogatás összege: 106.101.250 Ft, a támogatás aránya: 85%. A Társulás tagjai rögzítik, hogy a jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásukat szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, kölcsönös és a vállalt feladataikhoz igazodó arányos teherviselés alapján hozzák létre. A Társulás létrehozatalának a célja a közös projekt keretébe tartozó fejlesztések megvalósítása, és a beruházás során megvalósuló, közös tulajdonba kerülő létesítmények közös hosszú távú üzemeltetésének biztosítása. módosított szöveg A jelen Társulási megállapodást aláíró önkormányzatok, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés k.) pontja és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 87.§-a által biztosított társulási jog alapján, jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoznak létre, a Kaba-, Tetétlen-, Báránd közös szennyvízelvezetési- és tisztítási projekt (a továbbiakban: projekt) előkészítési és megvalósítási feladatainak, valamint a megvalósítást követő folyamatos működtetésének, mint közös cél megvalósítása és a közös érdekérvényesítés elősegítése érdekében, a Környezet és Energetika Operatív Program (KEOP) pályázati feltételeiben előírtakra figyelemmel. A Szerződő felek rögzítik, korábban közöttük 2008. január 4. napján (együttműködési típusú társulás kialakítására) megállapodás jött létre, amelynek értelmében a jelen Társulás tagjai a megvalósításhoz pályázatot nyújtottak be a Környezet és Energetika Operatív Program szennyvízelvezetés- és tisztítás környezetvédelmi komponensére (KEOP-2007-1.2.0). A jelen Társulási megállapodást aláíró önkormányzatok az együttműködésüket a jövőben jogi

97

98 személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás formájában kívánják fenntartani, így a jelen Társulási megállapodás aláírásával a korábbi megállapodás érvényét veszti. A projekt előkészítése, majd megvalósítása a KEOP támogatási program keretében támogatást kapott. A projekt megvalósítására a „Kaba-Báránd-Tetétlen szennyvíztisztító és csatornahálózat kiépítése” tárgyban, azonosító szám: KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0015, időközben módosított 2010. október 1. napjával hatályos, a megvalósítási munkákra vonatkozóan jött létre Támogatási szerződés. A Társulás tagjai rögzítik, hogy a jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásukat szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, kölcsönös és a vállalt feladataikhoz igazodó arányos teherviselés alapján hozzák létre. A Társulás létrehozatalának a célja a közös projekt keretébe tartozó fejlesztések megvalósítása.. A Tagok együttműködési kötelezettsége – a releváns pályázati Útmutatóban foglaltak szerint a Projekt fenntartási időszakában is fent áll. Ezen társulási megállapodás teljesítése során a Tagok, elsősorban az Európai Unió szervei által elfogadott vonatkozó közösségi jogszabályokat, a KEOP projektek megvalósításával összefüggő hazai jogszabályokat, a KEOP konstrukcióra vonatkozó pályázati felhívást és útmutatót, továbbá az Mötv., az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.), a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.), valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) és az ezen törvények végrehajtásával kapcsolatos egyéb jogszabályok, a költségvetési gazdálkodási jogszabályok, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) és a 2014. március 15-étől hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.), továbbá a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseit veszik figyelembe. III.2 A TÁRSULÁS LÉTREHOZÁSA Az I. fejezet 3.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 3.) A Társulás tagjainak (a továbbiakban: Tagok, egyenként a Tag) neve és székhelye: Kaba Város Önkormányzata (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) Tetétlen Község Önkormányzata (4184 Tetétlen, Kossuth u. 65.) Báránd Község Önkormányzata (4161 Báránd, Kossuth tér 1.) módosított szöveg 3.) A Társulás tagjainak (a továbbiakban: Tagok, egyenként a Tag) neve és székhelye, valamint (törvényes) képviselője: 98

99 Kaba Város Önkormányzata (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) törvényes képviselője Szegi Emma polgármester, illetve Kaba mindenkori polgármestere. Tetétlen Község Önkormányzata (4184 Tetétlen, Kossuth u. 65.) törvényes képviselője Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester, illetve Tetétlen mindenkori polgármestere Báránd Község Önkormányzata (4161 Báránd, Kossuth tér 1.) törvényes képviselője dr. Kovács Miklós polgármester, illetve Báránd mindenkori polgármestere Az I. fejezet 5.) pontja az alábbiak szerint változik: eredeti szöveg 1. 2. 3.

5.) A Társulás jogállása és besorolása: A Társulás önálló jogi személy.

A Társulás a projekt tekintetében általános jogutódja a felek között 2008. január 4. napján létrejött, Kaba-Báránd-Tetétlen Önkormányzati Társulás elnevezésű, együttműködési típusú önkormányzati társulásnak. Az együttműködési típusú önkormányzati társulás nevében a projekttel összefüggésben Tetétlen község Önkormányzata, mint korábbi gesztor által szerzett jogokat és vállalt kötelezettségeket a Társulás magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Ttv. 16-18. §-aiban foglalt rendelkezések alapján, a Társulás önálló jogi személy, működése során – külön törvény szerint - a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4. A székhely (gesztor) önkormányzat megnevezése: Kaba Város Önkormányzata A Társulás korábbi székhely önkormányzata 2010. december 31. napjáig Tetétlen Község Önkormányzata volt, Kaba Város Önkormányzata 2011. január 1. napjától (a költségvetési év nyitónapjától) a Tagok megállapodása szerint veszi át a gesztori feladatokat Működési területe: a társult települések közigazgatási területe Költségvetésének felügyeleti rendje: A Társulás költségvetési felügyeletét Kaba Város Képviselő-testülete látja el. A Társulási Tanács elnökét a Társulási Tanács tagjai választják a Ttv.12.§ szerint. Az elnök képviseli a Társulást. 5. A társult önkormányzati Tagok megbízásából – az alapítók képviseletében – székhely (gesztor) önkormányzat intézkedik a Társulásnak a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságánál történő törzskönyvi nyilvántartásba vétele iránt (a törzskönyvi nyilvántartásról szóló 25/2009. (XI. 18.) PM rendelet 3. § f.) pont). A jelen megállapodás vagy képviseleti jog bármely módosítása esetén székhely (gesztor) önkormányzat intézkedik a törzskönyvi adatok változás-bejelentése iránt. módosított szöveg 6. 7. 5.) A Társulás jogállása és besorolása: 99

100 8. 9.

A Társulás önálló jogi személy.

A Társulás a projekt tekintetében általános jogutódja a felek között 2008. január 4. napján létrejött, Kaba-Báránd-Tetétlen Önkormányzati Társulás elnevezésű, együttműködési típusú önkormányzati társulásnak. Az együttműködési típusú önkormányzati társulás nevében a projekttel összefüggésben Tetétlen község Önkormányzata, mint korábbi gesztor által szerzett jogokat és vállalt kötelezettségeket a Társulás magára nézve kötelezőnek ismeri el. 10. A Társulás az Mötv.-ből következően önálló jogi személy, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó (Áht. 3.§ (3) bek. c.) pont) költségvetési gazdálkodó, amelynek működése során és gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó (államháztartási) jogszabályokat kell alkalmazni. A Társulás saját gazdasági szervezettel nem rendelkezik. 11. A székhely (gesztor) önkormányzat megnevezése: Kaba Város Önkormányzata A Társulás korábbi székhely önkormányzata 2010. december 31. napjáig Tetétlen Község Önkormányzata volt, Kaba Város Önkormányzata 2011. január 1. napjától (a költségvetési év nyitónapjától) a Tagok megállapodása szerint veszi át a gesztori feladatokat Működési területe: a társult települések közigazgatási területe A Társuláshoz tartozó települések lakosságszáma (Magyarország helységnévtára, 2012 Központi Statisztikai Hivatal): Kaba 5 932 fő Tetétlen 1 394 fő Báránd 2 530 fő Költségvetésének felügyeleti rendje: A Társulás költségvetési felügyeletét Kaba Város Képviselő-testülete látja el. A Társulási Tanács elnökét a Társulási Tanács tagjai választják az Mötv. 95.§ (1) bekezdése szerint. Az elnök képviseli a Társulást. 12. A Társulásnak a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságánál történő törzskönyvi nyilvántartásba vétele alapításakor megtörtént. A Társulás adatmódosítását érintő kérdésekben, a jelen Megállapodást nem érintő kérdésekben, a jogszabályban írt körbe tartozó törzskönyvi adat módosítását változásbejelentési kérelem benyújtásával, a társulási megállapodást érintő módosítást változásbejelentési kérelem benyújtásával a Megállapodás módosításának csatolásával a Társulás nyolc napon belül köteles bejelenteni a kincstárnak (a törzskönyvi nyilvántartásról szóló 6/2012. (III.1.) NGM rendelet 5. § (2) bekezdés). Az I. fejezet 6.) pontjának harmadik bekezdése az alábbiak szerint változik: eredeti szöveg Tagok saját forrásaik kiegészítése, környezetvédelmi fejlesztéseik finanszírozása céljából igénybe kívánják venni az uniós és társfinanszírozási forrásokat a KEOP pályázati program keretében. A hatályos előírások szerint, ha uniós támogatással megvalósuló projekt 100

101 kedvezményezettje egynél több önkormányzat, a projekt megvalósítására a Ttv. 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulás kötheti meg a KEOP támogatásra vonatkozó támogatási szerződést. módosított szöveg Tagok saját forrásaik kiegészítése, környezetvédelmi fejlesztéseik finanszírozása céljából igénybe kívánják venni az uniós és társfinanszírozási forrásokat a KEOP pályázati program keretében. A támogatási előírások szerint, ha uniós támogatással megvalósuló projekt kedvezményezettje egynél több önkormányzat, a projekt megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező társulás köthette meg a KEOP támogatásra vonatkozó támogatási szerződést. A projektet a megvalósításra vonatkozó Támogatási szerződés szerinti, a KEOP program keretében jóváhagyott műszaki tartalommal kell megvalósítani. Az I. fejezet 10.) pontja az alábbiak szerint változik: eredeti szöveg 10.) A Társulás, a projekt végrehajtása során, a társult önkormányzatok, mint a KEOP projekt közös kedvezményezettjeinek (16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 11.§ (2) bek. e) pont) megbízásából, a projekt lebonyolításáért felelős projektgazdaként jár el. módosított szöveg 10.) A Társulás, a projekt végrehajtása során, a társult önkormányzatok, mint a KEOP Projekt közvetett kedvezményezettjeinek közös célszervezete, a projekt lebonyolításáért felelős projektgazdaként jár el. Az I. fejezet 11.) pontja az alábbiak szerint változik: eredeti szöveg 11.) A Társulás határozatlan időre jött létre, és a KEOP támogatási előírások szerinti működtetési időszak előtt nem szűnhet meg. módosított szöveg 11.) A Társulás határozott időre, a Projekt beruházási szakaszának teljes befejezéséig, azaz a KEOP projekt megvalósításához folyósított támogatásnak, a támogató által jóváhagyott, teljes körű elszámolásáig tartó időszakra jött létre. A Társulást a Tagok a projekt megvalósítására hozzák létre. A projekt megvalósítását és a Társulás megszűnését követően a Társulás Tagjai a jelen megállapodásban foglalt elveket továbbra is magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A Tagok együttműködési kötelezettsége – a releváns pályázati Útmutatónak megfelelően – a projekt fenntartási időszakára is megfelelően vonatkozik. III.3 A TAGOK ALAPMEGÁLLAPODÁSAI

101

102 A II. fejezet A) rész 1.) pontjának első bekezdése az alábbiak szerint változik: eredeti szöveg 1.) Az Ötv. 8. § (1) bekezdése a helyi közszolgáltatások körébe sorolja a csatornázás megoldását, amelyről a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni. módosított szöveg 1.) Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 21. pontja a helyben ellátandó közfeladatok körébe sorolja víziközmű-szolgáltatást, amelyek tekintetében a Vksztv. 9.§ (1) bekezdése alapján az önkormányzatok ellátásért felelősek, és a Vgtv. 4. § (2) bekezdés b.) pontja alapján a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni. A II. fejezet A) rész 1.) pontjának ötödik bekezdése az alábbiak szerint változik: eredeti szöveg Tagok a saját közvetlen tevékenységük során előtérbe helyezik jelen megállapodás elveit és az itt megfogalmazott érdekprioritást. Ezen tevékenységük, mint saját hatáskörben történő jogszabályalkotás, illetve határozathozatal (pl. helyi rendezési tervek, szolgalmi jogok, belterületbe vonás, telekhatár módosítás stb.), továbbá a folyamatos információadás és kapcsolattartás mind olyan feladatok, amelyek nélkülözhetetlenek a projekt végrehajtásához. Ugyanezen elv vonatkozik a már esetlegesen megkötött, illetve működő kapcsolódó szerződésekre, valamint az önkormányzati foglalkoztatás- és árszabályozás-politikára (rendeletekre) is. módosított szöveg Tagok a saját közvetlen tevékenységük során előtérbe helyezik jelen megállapodás elveit és az itt megfogalmazott érdekprioritást. Ezen tevékenységük, mint saját hatáskörben történő jogszabályalkotás, illetve határozathozatal (pl. helyi rendezési tervek, szolgalmi jogok, belterületbe vonás, telekhatár módosítás stb.), továbbá a folyamatos információadás és kapcsolattartás mind olyan feladatok, amelyek nélkülözhetetlenek a projekt végrehajtásához. Ugyanezen elv vonatkozik a már esetlegesen megkötött, illetve működő kapcsolódó szerződésekre, valamint az önkormányzati foglalkoztatás-politikára (rendeletekre) is. A II. fejezet B) rész 1.) pontja az alábbiak szerint változik: eredeti szöveg 1.) A Társulás tagjai a Ttv. 11. § és 20. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazással élve, a Társulásra ruházzák át – önkormányzati rendeleteik egyidejű módosítása mellett – a projektre vonatkoztatottan, az alábbi feladat- és hatásköröket: A Társulás a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésben meghatározott csatornázás megoldása helyi közszolgáltatási, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 4. § (1) a), b) pontjában, illetve (2) bekezdés b), c) pontjában meghatározott önkormányzati közszolgáltatási feladatokat a jelen megállapodásban

102

103 meghatározott közigazgatási területen alaptevékenységként, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel, az alapítók szakmai és gazdasági felügyelete mellett végzi. A Társulás tagjai a Társulás, mint helyi önkormányzati költségvetési szerv vezetőjének kinevezési jogkörét a Társulási Tanácsra ruházzák át. módosított szöveg 1.) A Társulás tagjai az Mötv. 41. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazással élve, a Társulásra ruházzák át – önkormányzati rendeleteik egyidejű módosítása mellett – a projektre vonatkoztatottan, az alábbi feladat- és hatásköröket: A Társulás az Mötv. 13. § (1) bekezdés 21. pontjában meghatározott víziközmű szolgáltatási – azon belül víziközmű-fejlesztési - helyi közszolgáltatási, valamint a Vgtv. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, és a Vksztv. által a Tagönkormányzatok ellátási felelősségébe utalt önkormányzati feladatok körében a projekt megvalósítására irányuló tevékenységet a jelen megállapodásban meghatározott közigazgatási területen alaptevékenységként, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel, az alapítók szakmai és gazdasági felügyelete mellett végzi. A Társulásnak nem célja a megvalósított létesítmények üzemeltetése, mert víziközműnek tulajdonosa nem lehet. A II. fejezet B) rész 2.) pontja az alábbiak szerint változik: eredeti szöveg 2.) A Társulás tevékenysége: Szakágazat: 841317 Többcélú fejlesztési projekt igazgatása Alap szakfeladatok (a megnevezés hatályos 2010. január 1-jétől) 370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése 841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 841401 Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások 841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 711200 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás A Társulás tevékenységi körébe a KSH TEÁOR ’08 szerint a következők tartoznak: 37.00’08 Szennyvíz gyűjtése, kezelése 42.21’08 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése 42.91’08 Vízi létesítmény építése 68.20’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 71.12’08 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás módosított szöveg

103

104 2.) A Társulás tevékenysége: Szakágazat: 841317 Többcélú, fejlesztési projekt igazgatása Alap szakfeladatok 370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése 429100 Vízi létesítmény építése 700000 Üzletvezetési, vezetői tanácsadás 711000 Építészmérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás A Társulás tevékenységi körébe a KSH TEÁOR ’08 szerint a következők tartoznak: 37.00’08 Szennyvíz gyűjtése, kezelése 42.21’08 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése 42.91’08 Vízi létesítmény építése 68.20’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 71.12’08 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás III.4 A TÁRSULÁSI TAGSÁG A III. fejezet A) rész 2.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 2.) A Társuláshoz bármely, a projektben érdekelt önkormányzat is csatlakozhat. módosított szöveg 2.) A Társuláshoz bármely, a projektben érdekelt önkormányzat is csatlakozhat. A társuláshoz való csatlakozásról az Mötv. 89.§ (2) bekezdése alapján, ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. A III. fejezet A) rész 4.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 4.) A csatlakozni kívánó tag a csatlakozási szándékát a Társulási Tanács elnökének jelentheti be. A bejelentéshez csatolni kell az önkormányzat képviselő-testületének a társuláshoz való csatlakozásra és a Társulási megállapodás, a Tagok közötti egyéb szerződés(ek), valamint a Társulási Tanács már meghozott döntéseinek elismerésére, az előírt pénzügyi kötelezettségek vállalására vonatkozó döntését. módosított szöveg 4.) A csatlakozni kívánó tag a csatlakozási szándékáról értesíti a Társulási Tanácsot, és azt a Társulási Tanács képviseletében a Társulási Tanács elnökének jelentheti be. A bejelentéshez csatolni kell az önkormányzat képviselő-testületének a Társuláshoz való csatlakozásra és a Társulási megállapodás, a Tagok közötti egyéb szerződés(ek), valamint a Társulási Tanács már meghozott döntéseinek elismerésére, az előírt pénzügyi kötelezettségek vállalására vonatkozó döntését. 104

105 A III. fejezet A) rész 7.) pontja az alábbiak szerint módosul. eredeti szöveg 7.) A csatlakozni kívánó az elfogadó döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül jogosult a Társuláshoz csatlakozni. módosított szöveg 7.) Az Mötv. 89.§ (1) bekezdésének eltérést engedő rendelkezése alapján a Tagok úgy szabályozzák a csatlakozás időpontját, hogy a csatlakozni kívánó az elfogadó döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül jogosult a Társuláshoz csatlakozni. A III. fejezet C) rész 1.) pont a.) alpontjában a „Tag felmondásával fordulat” a „Tag kiválásával fordulatra módosul.

A III. fejezet C) rész 2.) pontja az alábbiak szerint módosul eredeti szöveg 2.) A Tag a Társulási megállapodást az adott év december 31. napjával mondhatja fel. A Ttv. 4.§ (2) bekezdése alapján a felmondásról szóló minősített többséggel meghozott döntést a Tag képviselő-testülete legalább három hónappal korábban köteles meghozni, és a Társulási Tanács elnökével és a Társulás tagjaival közölni. Felmondó Tag a felmondásról szóló döntése meghozatalakor köteles figyelembe venni a projekt megvalósítás támogatására vonatkozó támogatási szerződésben foglaltakat. Tekintettel arra, hogy a Társulás meghatározott cél megvalósítására jött létre, Tagok vállalják, hogy a törvényben biztosított felmondási jogukkal csak tényleges és alapos indokok alapján, a Társulási Tanáccsal, a törvényességi ellenőrzést ellátó szervvel és a közreműködő szervezettel történt egyeztetést követően élnek. Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulásból kiváló Tag által fizetendő önrész és egyéb pénzügyi kötelezettségek összege a Társulás velük szembeni jogszerű követelése, amelyet a Társulás minden esetben érvényesíteni fog. A felmondó tag köteles a felmondásával a Társulásnak okozott kár teljes körű megtérítésére. Ezen kártérítési felelősséget a Tagok szorosan értelmezik, ezért valamennyi, a felmondással összefüggő kárra és hátrányos jogkövetkezményekre vonatkoztatják, amelyet a további Tagok elszenvedni kénytelenek. Felmondó Tag tudomásul veszi, hogy a már befizetett önrészt a Társulástól nem követelheti vissza. módosított szöveg 2.) A Tag a Társulásból az adott év december 31. napjával válhat ki. Az Mötv. 89.§ (2) bekezdése alapján a kiválásról szóló minősített többséggel meghozott döntést – ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Tag képviselő-testülete legalább hat hónappal korábban köteles 105

106 meghozni, és erről a Társulási Tanácsot értesíteni. A Társulásból kiváló Tag a kiválásról szóló döntése meghozatalakor köteles figyelembe venni a projekt megvalósítás támogatására vonatkozó támogatási szerződésben foglaltakat. Tekintettel arra, hogy a Társulás meghatározott cél megvalósítására jött létre, Tagok vállalják, hogy a törvényben biztosított kiválási jogukkal csak tényleges és alapos indokok alapján, a Társulási Tanáccsal, a kormányhivatallal és a közreműködő szervezettel történt egyeztetést követően élnek. Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulásból kiváló Tag által fizetendő önrész és egyéb pénzügyi kötelezettségek összege a Társulás velük szembeni jogszerű követelése, amelyet a Társulás minden esetben érvényesíteni fog. A kiváló tag köteles a felmondásával a Társulásnak okozott kár teljes körű megtérítésére. Ezen kártérítési felelősséget a Tagok szorosan értelmezik, ezért valamennyi, a kiválással összefüggő kárra és hátrányos jogkövetkezményekre vonatkoztatják, amelyet a további Tagok elszenvedni kénytelenek. A kiváló Tag tudomásul veszi, hogy a már befizetett önrészt a Társulástól nem követelheti vissza. A III. fejezet C) rész 3.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 3.) A Társulás tagját a Társulási Tanács több mint fele minősített döntésével hozott határozatával a Társulásból a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja, ha a Tag a megállapodásban meghatározott valamely lényeges kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, és azt ismételt felhívás ellenére sem pótolja, és ha a Társulásban részt vevő képviselőtestületek több mint fele minősített többségű határozatba foglalja elhatározását. A kizárásról szóló határozat meghozatala előtt a Társulási Tanácsnak az érintett Tagot meg kell hallgatnia. A kizárás jogkövetkezményei azonosak a Tagi felmondás jogkövetkezményeivel, azaz ebben az esetben sem mentesül a Tag a kártérítési és egyéb fizetési kötelezettsége alól. módosított szöveg 3.) A Társulás tagját a Társulási Tanács minősített többséggel meghozott döntésével hozott határozatával a Társulásból a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja, ha a Tag a megállapodásban meghatározott valamely lényeges kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, és azt ismételt felhívás ellenére sem pótolja, és ha a Társulásban részt vevő képviselőtestületek több mint fele minősített többségű határozatba foglalja elhatározását. A kizárásról szóló határozat meghozatala előtt a Társulási Tanácsnak az érintett Tagot meg kell hallgatnia. A kizárás jogkövetkezményei azonosak a Tagi kiválás jogkövetkezményeivel, azaz ebben az esetben sem mentesül a Tag a kártérítési és egyéb fizetési kötelezettsége alól. A III. fejezet C) rész 4.) pontja az alábbiak szerint módosul: 106

107

eredeti szöveg 13. 4.) A jelen megállapodás aláírása napján lép hatályba és határozatlan időre szól. A Társulást a Tagok a projekt megvalósítására, és a megvalósított létesítmények folyamatos működtetésére hozzák létre. 14. 15. Jelen megállapodás esetleges megszűnése nem érinti, - az olyan kötelezettségvállalások alkalmazását, amellyel kapcsolatos feltételek a létesítmények jogszabályban meghatározott élettartamáig, de legalább 20 évig érvényesek, valamint - a jelen megállapodásból folyó igények érvényesítését, amelyet semmilyen tekintetben nem korlátoz a megállapodás hatályának, illetve a Társulásnak a megszűnése, továbbá A Társulás megszűnik, ha - Társulás valamennyi Tagja elhatározta a Társulás megszűntetését; - Tagok száma egy Tagra csökken, - bíróság jogerős döntése alapján. A Társulás megszűnése esetén Tagok a megszűnés időpontjával egymással elszámolni kötelesek. A felosztott vagyont természetben a jelen megállapodásban adott tulajdonra tulajdonosként megjelölt Tag részére kell kiadni. A Társulás megszűnése esetén a Társulás kötelezettségeiért Tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában (Kaba 37,71 %, Báránd 41, 65 %, Tetétlen 20, 64%) tartoznak felelősséggel. módosított szöveg 16. 4.) A jelen megállapodás aláírása napján lép hatályba és határozatlan időre szól. A Társulást a Tagok a projekt megvalósítására hozzák létre. Jelen megállapodás a projekt befejezését követő, illetve (ha ez időben később történne) az utolsó létesítmény érdekelt Tagnak való átadása napját követő 90 napig van hatályban, kivéve 17. - a Tagoknak a projekt fenntartására irányuló együttműködési kötelezettségét és vállalásait, amelyek a Társulás megszűnése után is hatályban vannak, és - az olyan kötelezettségvállalások alkalmazását, amellyel kapcsolatos feltételek a létesítmények jogszabályban meghatározott élettartamáig érvényesek, valamint - a jelen megállapodásból folyó igények érvényesítését, amelyet semmilyen tekintetben nem korlátoz a megállapodás hatályának, illetve a Társulásnak a megszűnése. 18. A Társulás megszűnik, ha - Társulás Tagjai az Mötv. 88.§ (2) bekezdése szerinti (minősített többséggel meghozott) döntéssel elhatározták a Társulás megszűntetését; - Tagok száma egy Tagra csökken, - bíróság jogerős döntése alapján - jelen a megállapodásban meghatározott időtartam elteltével, vagy törvényben meghatározott megszűntetési feltétel megvalósul, - a törvény erejénél fogva. A Társulás megszűnése esetén Tagok a megszűnés időpontjával egymással elszámolni kötelesek. A felosztott vagyont természetben a jelen megállapodásban adott tulajdonra tulajdonosként megjelölt Tag részére kell kiadni. A Társulás megszűnése esetén a Társulás 107

108 kötelezettségeiért Tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában (Kaba 37,71 %, Báránd 41, 65 %, Tetétlen 20, 64%) tartoznak felelősséggel. III.5 A TÁRSULÁS SZERVEZETE A IV. fejezet 1.) pont első bekezdése az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 1.) A Társulás szervei: a.) a Társulási Tanács b.) a Társulási Tanács elnöke és helyettese c.) saját munkaszervezet d.) projektirányító szervezet f.) felügyelő bizottság g.) kapcsolattartó-gesztor módosított szöveg 1.) A Társulás szervei: a.) a Társulási Tanács b.) a Társulási Tanács elnöke és alelnöke c.) Társulási Tanács munkaszervezeti feladatait ellátó szervezet d.) projektirányító szervezet f.) felügyelő bizottság g.) kapcsolattartó-gesztor A IV. fejezet A) rész 1.) pontjának második bekezdése az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg A Ttv. 10.§-a alapján a Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amelyben valamennyi Tag egy képviselő delegálására jogosult. Tagok a Ttv. 10.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján megállapodnak abban, hogy a Társulási Tanácsban a Tagokat a polgármesterek képviselik. A társult önkormányzat szavazati arányát a Társulási Tanácsban a vagyoni hozzájárulása alapján kell megállapítani azzal, hogy a Ttv. 10.§-ának (3) bekezdése értelmében egyik Tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint 50%-ával. módosított szöveg Az Mötv. 94.§ (1) bekezdése alapján a Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács. A Társulási Tanácsot a társult önkormányzatok (Tagok) képviselő-testületei által delegált tagok alkotják. Tagok megállapodnak abban, hogy a Társulási Tanácsban a Tagok képviselőjeként a polgármestereket delegálják. A társult önkormányzat szavazati arányát a Társulási Tanácsban a vagyoni hozzájárulása alapján kell megállapítani. A IV. fejezet A) rész 3.) pont c.) alpontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 108

109 c.) a Társulási Tanács elnökének, elnökhelyettesének/elnökhelyetteseinek megválasztása, esetleges díjazásának megállapítása, visszahívása, módosított szöveg c.) a Társulási Tanács elnökének, alelnökének megválasztása, esetleges díjazásának megállapítása, visszahívása, A IV. fejezet A) rész 3.) pont d.) alpontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg d.) eseti vagy állandó szerv létrehozása, a vezetője megválasztása, működési rendjének meghatározása, a munkaszervezet kialakításával kapcsolatos kérdések, módosított szöveg d.) bizottság(ok) esetleges alakítása az Mötv.-ben foglaltak alapján, a Tanács munkaszervezeti feladatai (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) feltételeinek meghatározása, A IV. fejezet A) rész 4.) pontjának első bekezdése az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 4.) A Társulási Tanácsot a társult önkormányzatok polgármesterei alkotják módosított szöveg 4.) A Társulási Tanácsot a társult önkormányzatok polgármesterei alkotják, akiket a képviselő-testületük delegált. A IV. fejezet A) rész 7.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 7.) A társult önkormányzat szavazati arányát a Társulási Tanácsban a vagyoni hozzájárulása alapján kell megállapítani azzal, hogy a Ttv. 10.§-ának (3) bekezdése értelmében egyik Tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint 50%-ával. Felek megállapítják, mivel a Társulásnak alapításakor három tagja van. Alapító Tagok szavazati aránya Kaba 37,71 %, Báránd 41, 65 %, Tetétlen 20, 64%. módosított szöveg 7.) A társult önkormányzat szavazati arányát a Társulási Tanácsban a vagyoni hozzájárulása alapján kell megállapítani. Felek megállapítják, mivel a Társulásnak alapításakor három tagja van. Alapító Tagok szavazati aránya Kaba 37,71 %, Báránd 41, 65 %, Tetétlen 20, 64%. A IV. fejezet A) rész 10.) pontja az alábbiak szerint módosul: 109

110

eredeti szöveg 10.) A Társulási Tanács évente legalább kétszer ülésezik, a mérleg elfogadásakor és a tárgyév lezárásakor. Az évi első ülést a tárgyév május 15. napjáig, a második ülést a tárgyév december 15-ig kell megtartani. Egyebekben Társulási Tanács üléseit szükség szerint tartja. módosított szöveg 10.) A Társulási Tanács évente legalább kétszer ülésezik, a mérleg elfogadásakor és a tárgyév lezárásakor. Egyebekben Társulási Tanács üléseit szükség szerint tartja. A IV. fejezet A) rész 11.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 11.) A Társulási Tanács ülésének összehívását a Társulási Tanács bármely tagja indítványozhatja a Társulási Tanács elnökénél. A Társulási Tanács ülésének összehívását a Társulási Tanács Elnökénél az illetékes Közigazgatási Hivatal (továbbiakban: Közigazgatási Hivatal, ideértve Közigazgatási Hivatal jogszabályban jogosított jogutódját) vezetője is kezdeményezheti. módosított szöveg 11.) A Társulási Tanács ülésének összehívását a Társulási Tanács bármely tagja indítványozhatja a Társulási Tanács elnökénél. A Társulási Tanács ülésének összehívását a Társulási Tanács Elnökénél a kormányhivatal is kezdeményezheti, ha törvényességi kérdések megtárgyalása a Társulás törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt. Az Mötv. 135.§ (2) bekezdéséből következően, ha az Elnök a kormányhivatal ilyen javaslatának 15 napon belül nem tesz eleget, a Társulási Tanács ülését a kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a kormányhivatal eltérhet a Társulás szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályoktól. A IV. fejezet A) rész 12.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 12.) A Társulási Tanács ülését a Társulási Tanács elnöke hívja össze. A Társulási Tanács elnökének akadályoztatása esetén az elnök-helyettes, annak akadályoztatása esetén az ülést bármely tag összehívhatja. módosított szöveg 12.) A Társulási Tanács ülését a Társulási Tanács elnöke hívja össze. A Társulási Tanács elnökének akadályoztatása esetén az alelnök, annak akadályoztatása esetén az ülést bármely tag összehívhatja. A IV. fejezet A) rész 15.) pontja az alábbiak szerint módosul: 110

111 eredeti szöveg 15.) A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazatok több mint a felével rendelkező képviselő jelen van. módosított szöveg 15.) A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van. A IV. fejezet A) rész 19.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 19.) A Tanács ülésére - szükség szerint - meg lehet hívni a projekttel foglalkozó szakértőket és a projekt felelőseit. A Tanács ülésére bármely Tag indítványozhatja szakértők vagy egyéb személyek meghívását. Ezen személyek az ülésen részt vehetnek, a napirendi pontokhoz hozzászólhatnak, de szavazati joggal nem rendelkeznek. módosított szöveg 19.) A Tanács ülésére - szükség szerint - meg lehet hívni a projekttel foglalkozó szakértőket és a projekt felelőseit. A Tanács ülésére bármely Tag indítványozhatja szakértők vagy egyéb személyek meghívását. Ezen személyek az ülésen részt vehetnek, a napirendi pontokhoz hozzászólhatnak, de szavazati joggal nem rendelkeznek. A Társulási Tanács ülésén a társult önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek. A IV. fejezet A) rész 20.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 20.) Az ülést a Társulási Tanács elnöke, annak akadályoztatása esetén, az elnökhelyettes vezeti. módosított szöveg 20.) Az ülést a Társulási Tanács elnöke, annak akadályoztatása esetén, az alelnöke, együttes akadályoztatásuk esetén az ülésen jelen lévő képviselők közül a korelnök hívja össze és vezeti. A IV. fejezet A) rész 21.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 21.) A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre az Ötv. 17. §-a szerinti, a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az ülés elnöke és a Társulási Tanács által a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott személy írja alá.

111

112 módosított szöveg 21.) A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre az Mötv. 52.§-a szerinti, a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az ülés elnöke és a Társulási Tanács által a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott személy írja alá. A IV. fejezet A) rész 22.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 22.) A jegyzőkönyvet 15 napon belül meg kell küldeni valamennyi tagnak és a Közigazgatási Hivatal vezetőjének. A jegyzőkönyv megküldéséről az Elnök gondoskodik. módosított szöveg 22.) A jegyzőkönyvet 15 napon belül meg kell küldeni valamennyi tagnak és a kormányhivatalnak. A jegyzőkönyv megküldéséről az Elnök gondoskodik. A IV. fejezet A) rész az alábbi új 24.) ponttal egészül ki: 24.) A Társulási Tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásuk szervezése érdekében bizottságokat alakíthat. Amennyiben a Társulási Tanács ilyen bizottságo(kat)t alakít, e bizottság(ok) működésére egyebekben az önkormányzati bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A IV. fejezet A) rész az alábbi új 25.) ponttal egészül ki: 25.) A Társulási Tanács működésére - az Mötv.-ben, illetve annak felhatalmazása alapján a jelen megállapodásban nem érintett kérdésekben - egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A IV. fejezet B) rész címében és rendelkezéseiben az elnökhelyettes fordulat helyett egységesen alelnök fordulat alkalmazandó. A IV. fejezet B) rész 1.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 1.) A Társulást az Elnök képviseli. Az Elnököt a Társulási Tanács a Ttv. 12.§-a szerint tagjai közül választja. módosított szöveg 1.) A Társulást az Elnök képviseli. Az Elnököt a Társulási Tanács az Mötv. 95.§ (1) bekezdése szerint tagjai közül választja. A IV. fejezet B) rész 2.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 112

113

2.) Az Elnök önálló aláírási joggal rendelkezik. Kötelezettségvállalásra a Társulás képviseletében az Elnök, mint a kötelezettséget vállaló szerv vezetője, illetve az általa írásban megbízott, jelen megállapodásban kijelölt személy – elnök-helyettes, illetve további olyan személy, akinek erre az Elnök írásban meghatalmazást adott - jogosult (Ámr. 72.§ (11) bekezdés). módosított szöveg 2.) Az Elnök önálló aláírási joggal rendelkezik. Kötelezettségvállalásra a Társulás kiadási előirányzatai terhére a Társulás képviseletében a Társulási Tanács Elnöke, vagy a Társulási Tanács általa írásban felhatalmazott tagja jogosult (Ávr. 52.§ (8) bekezdés). A IV. fejezet B) rész 5.) pont d.) alpontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg d.) a Társulás állandó munkaszervezetének kialakítása, a munkáltatói jogok gyakorlása. módosított szöveg d.) a Társulási Tanács munkaszervezeti feladatainak megoldása, a gesztorral és a projektszervezettel való együttműködés. A IV. fejezet C) rész címe és tartalma az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg C.) TÁRSULÁSI MUNKASZERVEZET 19. 1.) A Társulás alapításkor teljes munkaidőben 1 fő közalkalmazotti státuszban lévő gazdasági-pénzügyi ügyintézőt foglalkoztat. Az így foglalkoztatott közalkalmazott bérét és járulékait a Tag önkormányzatok a részükre megállapított a költségvetési hozzájárulás arányában (Kaba 37,71 %, Báránd 41, 65 %, Tetétlen 20, 64%) biztosítják a Társulás számára. 20. 21. A Társulás ezen felül jogosult - a Társulási Tanács döntése alapján – további ügyintéző(k) alkalmazására, vagy önálló adminisztrációs szervezet kialakítására. Tagok arra fognak törekedni, hogy a Társulás csak az elengedhetetlen nagyságú munkaszervezettel rendelkezzen és szükség esetén a feladatellátással járó többletfeladatok ellátására saját szervezetükből, saját költségükre biztosítanak további munkavállalókat. A munkaszervezet működési rendjét az Elnök alakítja ki, a Társulási Tanács döntéseinek keretei között. 2.) A Társulás munkaszervezetében foglalkoztatott alkalmazottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállására vonatkozó jogszabályok irányadóak.

113

114 A Társulás saját alkalmazottai felett a munkáltatói jogkör gyakorlására a Tanács, az ún. egyéb munkáltatói jogok gyakorlására a Társulás Elnöke jogosult. módosított szöveg C.) A TÁRSULÁSI TANÁCS MUNKASZERVEZETI FELADATAINAK ELLÁTÁSA A Társulási Tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) a C.) pont szerint Kapcsolattartó-Gesztor polgármesteri hivatala látja el. 22. A Társulás pénzügyi feladatainak elvégzésére teljes munkaidőben 1 fő gazdaságipénzügyi ügyintézőt foglalkoztatható. Az így foglalkoztatott személy bérét és járulékait a Tag önkormányzatok a részükre megállapított a költségvetési hozzájárulás arányában (Kaba 37,71 %, Báránd 41, 65 %, Tetétlen 20, 64%) biztosítják a Társulás számára. 23. 24. Ezen felül - a Társulási Tanács döntése alapján – további ügyintéző(k) alkalmazására, vagy elkülönült adminisztrációs szervezet kialakítására a Társulás Elnöke javaslatot tehet a Tagoknak. Tagok arra fognak törekedni, hogy a Társulás csak az elengedhetetlen nagyságú munkaszervezeti feladatokat ellátó személyzettel rendelkezzen és szükség esetén a feladatellátással járó többletfeladatok ellátására saját szervezetükből, saját költségükre biztosítanak további munkavállalókat. A munkaszervezeti feladatellátás működési rendjét az Elnök alakítja ki, a Társulási Tanács döntéseinek keretei között. A IV. fejezet D) rész az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg D.) PROJEKTIRÁNYÍTÓ SZERVEZET Tagok a projekt előkészítése és megvalósítása irányítási feladatainak ellátására projektirányító (PIU) szervezetet hoznak létre a Társulás keretében, amelynek tagjai az alábbi (illetve az ő munkakörüket mindenkor ellátó személyek, amely az eredeti feladatkörükbe tartozó munkavégzésnek minősül): - Szegi Emma polgármester, mint PIU vezető - Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester, mint PIU vezető-helyettes - Kiss Sándor polgármester, mint PIU vezető-helyettes - Dr. Csabai Zsolt, mint projektmenedzser - Kaba Város Polgármesteri Hivatalában erre kijelölt személy, mint a műszaki terület felelőse - Kaba Város Polgármesteri Hivatalában erre kijelölt személy, mint a pénzügyi terület felelőse - Dr. Györgyi Zoltán, mint a jogi terület felelőse - Tetétlen Község jegyzője, mint a jogi terület felelőse továbbá a Társulás által megbízott projekt könyvvizsgáló módosított szöveg 114

115 D.) PROJEKTIRÁNYÍTÓ SZERVEZET Tagok a projekt előkészítése és megvalósítása irányítási feladatainak ellátására projektirányító (PIU) szervezetet hoznak létre a Társulás keretében, amelynek tagjai az alábbi (illetve az ő munkakörüket mindenkor ellátó személyek, amely az eredeti feladatkörükbe tartozó munkavégzésnek minősül): - Szegi Emma polgármester, mint PIU vezető - Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester, mint PIU vezető-helyettes - Dr. Kovács Miklós polgármester, mint PIU vezető-helyettes - Dr. Csabai Zsolt, mint projektmenedzser, és a jogi terület vezetője - Kaba Város Polgármesteri Hivatalában erre kijelölt személy, mint a műszaki terület felelőse - Kaba Város Polgármesteri Hivatalában erre kijelölt személy, mint a pénzügyi terület felelőse - Báránd Község jegyzője, mint a jogi terület felelőse - Tetétlen Község jegyzője, mint a jogi terület felelőse. A IV. fejezet F) rész 2.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 2.) Kaba Város Önkormányzata a Kapcsolattartó-Gesztori feladatok ellátására kötelezettséget vállal. Tagok rögzítik, hogy a Kapcsolattartó-Gesztornál a gesztori feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben a polgármester jár el, aki egyben a Társulás Elnöke és a PIU szervezet vezetője. Kapcsolattartó-Gesztor biztosítja a Társulás pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátását. A Társulás elemi költségvetése a Kapcsolattartó-Gesztor költségvetésébe épül be. módosított szöveg 2.) Kaba Város Önkormányzata a Kapcsolattartó-Gesztori feladatok ellátására kötelezettséget vállal. Tagok rögzítik, hogy a Kapcsolattartó-Gesztornál a gesztori feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben a polgármester jár el, aki egyben a Társulás Elnöke és a PIU szervezet vezetője. Kapcsolattartó-Gesztor biztosítja a Társulás pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátását. A Társulás elemi költségvetése a Kapcsolattartó-Gesztor költségvetésébe épül be azzal, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a gazdálkodási szabályzat felülvizsgálatra kerül/t vagy elkülönült pénzügyi nyilvántartás kerül/t bevezetésre. III.6 A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI RENDJE A VI. fejezet 1.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 1.) A Társulás Tagjai tudomásul veszik, hogy a támogatás felhasználásának ellenőrzésére jogosult, jogszabályban megjelölt szervezetek a Társulás és a projekt ügyeit ellenőrizni jogosultak. A Társulás és a Tagok kötelesek tűrni és elősegíteni a KEOP közreműködő szervezet, a KEOP irányító hatóság, a KEHI, az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincstár, az 115

116 Európai Bizottság, az Európai Közösség Számvevőszéke vagy egyéb, jogszabályban megjelölt szervek által a támogatás felhasználásával kapcsolatban elrendelt ellenőrzéseket. módosított szöveg 1.) A Társulás Tagjai tudomásul veszik, hogy a támogatás felhasználásának ellenőrzésére jogosult, jogszabályban megjelölt szervezetek a Társulás és a projekt ügyeit ellenőrizni jogosultak. A Társulás és a Tagok kötelesek tűrni és elősegíteni a KEOP közreműködő szervezet, a KEOP irányító hatóság, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,, az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincstár, az Európai Bizottság, az Európai Közösség Számvevőszéke vagy egyéb, jogszabályban megjelölt szervek által a támogatás felhasználásával kapcsolatban elrendelt ellenőrzéseket. Az Mötv. 119.§ (2) bekezdése előírja, hogy a központi költségvetési, európai uniós vagy egyéb nemzetközi támogatásban részesülő társulás köteles a támogatást nyújtó, a támogatás lebonyolításában részt vevő és a támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni. A VI. fejezet 6.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 6.) Egyebekben a Társulás pénzügyi és gazdálkodási felügyeletére az Áht. és az Ámr. rendelkezései az irányadóak. módosított szöveg 6.) Egyebekben a Társulás pénzügyi és gazdálkodási felügyeletére az Áht. és az Ávr. rendelkezései az irányadóak. A VI. fejezet 7.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 7.) A Társulás felett a Közigazgatási Hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogot gyakorol. módosított szöveg 7.) A Társulás felett a megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogot gyakorol. A kormányhivatal a törvényességi felügyelet körében kezdeményezheti a Társulási Tanács összehívását, valamint az Mötv.-ben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület vagy a Társulási Tanács ülését, valamint törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a Társulásra az Mötv.-ben meghatározott esetekben. A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja Társulás működése jogszerűségének biztosítása. A VI. fejezet az alábbi új 8.) ponttal egészül ki: 8.) A Társulási Tanács tagjai a delegáló önkormányzati testületeiknek beszámolnak a Társulási Tanácsban végzett tevékenységükről. 116

117

III.7 A TÁRSULÁS KÉPVISELETE A VII. fejezet 1.) pontjában az elnök-helyettes fordulat helyett alelnök fordulat alkalmazandó. III.8 A TÁRSULÁS BEVÉTELEI, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA A VIII. fejezet A) rész 1.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 1.) A Projekt finanszírozását az elnyert támogatás és a Tagok által teljesítendő saját finanszírozás együttesen biztosítja. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.), mint támogató képviseletében eljáró Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Fejlesztési Igazgatóság, mint közreműködő szervezet és a Társulás projekt elődszervezete, a Kaba, Báránd, Tetétlen Önkormányzati Társulás, mint kedvezményezett között létrejött támogatási szerződés szerint: a.) A Projekt becsült nettó költsége 2.845.000.000 Ft, az általános forgalmi adó értéke: 569.000.000 Ft. b.) Az Előkészítő Munkák nettó költsége 124.825.000 Ft, az általános forgalmi adó értéke: 24.965.000 Ft. A közös beruházás következtében létrejövő létesítmények megvalósításához szükséges saját finanszírozást Tagok a jelen Megállapodásban foglaltak szerint biztosítják. A saját finanszírozás részei: saját erő (azaz a beruházási költségek támogatásból nem fedezett hányada), valamint a járulékos költségek. Tagok a pályázat előkészítésének költségeit az alábbiak szerint viselik: A projekt megvalósításához szükséges pályázatok, tervek, hatósági eljáráshoz szükséges tanulmányok, stb. jelentkező költségeinek megosztásáról, megfizetésének módjáról és határidejéről a Kapcsolattartó-Gesztor rendelkezik, ezen költségek az alábbi módon terhelik a tagokat: Finanszírozási megoszlás a tagok között (saját forrás 15 %, támogatás 85 %): A beruházás összes tervezett költségei: 1. forduló: Előkészítő Munkák: nettó 124.825.000 Ft Önerő: nettó 18.723.750. - Ft, amelyből Kaba Város Önkormányzata: 7.060.726 Ft (37, 71 %) Báránd Község Önkormányzata: 7.798.442 Ft (41,65 %) Tetétlen község Önkormányzata: 3.864.582 Ft (20,64 %) 2. forduló: Projekt: nettó 2.845.000.000 Ft Önerő: nettó 426.750.000- Ft, amelyből Kaba Város Önkormányzata:160.927.425. Ft (37, 71 %) Báránd Község Önkormányzata: 177.741.375 Ft (41,65 %) 117

118 Tetétlen község Önkormányzata: 88.081.200 Ft (20,64 %) A fentieken túl a Projekttel és az előkészítő munkákkal összefüggésben esetlegesen megfizetendő, le nem vonható és vissza nem igényelhető ÁFA összege a fenti arányok szerint terheli a Tagokat. Tagok vállalják az árfolyamváltozásból eredő esetleges különbségeket. A Társulás a fentiekben meghatározott, a Tagok által projekthez biztosítandó saját erőt (önerőt), az esetlegesen le nem vonható vagy vissza nem igénylehető ÁFÁ-t, illetve a járulékos költségeket elsősorban a Tetétlen-Báránd-Kaba Települések Csatornamű Vízgazdálkodási Társulata által felveendő társulati hitelből, a társulati tagi érdekeltségi hozzájárulásból, annak a Társulattal kötött külön együttműködési (társberuházói) megállapodásban rögzített feltételek melletti átvétele útján biztosítja. Tagok kötelesek a projekt előkészítéséhez és megvalósításához szükséges minden területi, lakossági, valamint a szükséges további adatok szolgáltatására. módosított szöveg 1.) A projekt finanszírozását az elnyert támogatás és a Tagok által teljesítendő saját finanszírozás együttesen biztosítja. A projekt Megvalósítási Munkáira vonatkozó támogatás összegét és elszámolásuk feltételeit a mindenkor hatályos Támogatási szerződés tartalmazza. A közös beruházás következtében létrejövő létesítmények megvalósításához szükséges saját finanszírozást Tagok a jelen Megállapodásban foglaltak szerint biztosítják. A saját finanszírozás részei: saját erő (azaz a beruházási költségek támogatásból nem fedezett hányada), valamint a járulékos költségek. Tagok a projekt megvalósításának költségeit az alábbiak szerint viselik: Kaba Város Önkormányzata: 37, 71 % Báránd Község Önkormányzata: 41,65 % Tetétlen község Önkormányzata:20,64 % A fentieken túl a projekttel és a megvalósítandó munkákkal összefüggésben esetlegesen megfizetendő, le nem vonható és vissza nem igényelhető ÁFA összege a fenti arányok szerint terheli a Tagokat. Tagok vállalják az árfolyamváltozásból eredő esetleges különbségeket. A Társulás a fentiekben meghatározott, a Tagok által projekthez biztosítandó saját erőt (önerőt), az esetlegesen le nem vonható vagy vissza nem igénylehető ÁFÁ-t, illetve a járulékos költségeket elsősorban az önkormányzatok saját költségvetése, a BM és az EU Önerő Alapból igényelt támogatással, a Tetétlen-Báránd Települések Csatornamű Vízgazdálkodási Társulata által felveendő társulati hitelből, a társulati tagi érdekeltségi hozzájárulásból, annak a

118

119 Társulattal kötött külön együttműködési (társberuházói) megállapodásban rögzített feltételek melletti átvétele útján biztosítja. Tagok kötelesek a projekt megvalósításához szükséges minden területi, lakossági, valamint a szükséges további adatok szolgáltatására. A VIII. fejezet A) rész 2.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 2.) A Társulás vagyona/bevétele elsősorban a tagok által a Társulás rendelkezésére bocsátott vagyoni eszközökből áll. A Társulás induló vagyona 1.000.000,-Ft amelyet a tagok vállalt vagyoni hozzájárulásuk arányában bocsátanak a Társulás rendelkezésére akként, hogy kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Társulás bankszámlájának megnyitása után, az arról szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a hozzájárulásukat a bankszámlára átutalják. A Társulás a Tagok által alapításkor átadott vagyonnal nem rendelkezik. A Társulás működés során keletkezett saját vagyona és annak szaporulata a Társulást illeti meg. A Társulás tagi önkormányzata által a társulásba bevitt vagyont a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult önkormányzatok közös vagyona és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, figyelemmel az Ötv. 80. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezésekre. A közös beruházás útján megvalósuló létesítmények osztatlan közös tulajdonba kerülnek, a létrehozó önkormányzati Tagok tulajdoni hányadának meghatározásával. A megosztás alapja a csatornahálózat vonatkozásában a településre jutó tényleges beruházási költség, a tisztítótelep vonatkozásában pedig az érintett településekre eső keletkező szennyvíz mennyisége. A Tagok vagyoni hozzájárulásának mértéke: Báránd 41,65 %, Kaba: 37, 71 %, Tetétlen: 20,64 %. A Tagok tulajdoni hányada a létrejövő közös tulajdonban: Báránd 41,65 %, Kaba: 37, 71 %, Tetétlen: 20,64 %. Tagokat a közös tulajdonba kerülő létesítmények fenntartásának, karbantartásának, bővítésének költségei Báránd 41,65 %, Kaba 37,71 %, Tetétlen 20,64 % arányban terheli, abban az esetben, ha nem önfenntartó a rendszer. A Tagok felhatalmazása alapján, a Tagok, mint tulajdonközösség nevében a Társulás jogosult a közös tulajdonú vagyontömeg hasznosítására, a Társulás működésének időtartama alatt. módosított szöveg 2.) A Társulás vagyona/bevétele elsősorban a tagok által a Társulás rendelkezésére bocsátott vagyoni eszközökből áll. A Társulás induló vagyona 1.000.000,-Ft amelyet a tagok vállalt vagyoni hozzájárulásuk arányában bocsátanak a Társulás rendelkezésére akként, hogy kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Társulás bankszámlájának megnyitása után, az arról szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a hozzájárulásukat a bankszámlára átutalják.

119

120 A Társulás a Tagok által alapításkor átadott vagyonnal nem rendelkezik. A Társulás működés során keletkezett saját vagyona és annak szaporulata a Társulást illeti meg. A beruházás útján megvalósuló létesítmények a beruházás folyamán a Társulás vagyonába kerülnek, a létrehozó önkormányzati Tagok tulajdoni hányadának meghatározásával. A megosztás alapja a csatornahálózat vonatkozásában a településre jutó tényleges beruházási költség, a tisztítótelep vonatkozásában pedig az érintett településekre eső keletkező szennyvíz mennyisége. A Tagok vagyoni hozzájárulásának mértéke: Báránd 41,65 %, Kaba: 37, 71 %, Tetétlen: 20,64 %. A Tagok tulajdoni hányada a létrejövő társulási tulajdonban: Báránd 41,65 %, Kaba: 37, 71 %, Tetétlen: 20,64 %. A Társulás a víziközművek megvalósítását követően azok tulajdonosa nem lehet, hanem köteles szerződéssel térítésmentesen az ellátásért felelős Tagi Önkormányzatok (közös) tulajdonába adni a fenti vagyoni hozzájárulás arányainak szem előtt tartásával megállapodás szerint. A beruházás megvalósítása után tulajdonközösségbe kerülő víziközműveknél a tulajdonközösség képviseletében Kaba Város jár el. Báránd területén a projekt érdekében megvásárolt „lakóház udvar” megnevezésű belterületi ingatlanon kialakításra kerül egy átemelő, amely a csatornahálózat szerves részét képezi (a kialakítással a terület egynegyede érintett, de csak az egész ingatlant egyben lehetett megvásárolni). A projekt céljára megvásárolt ingatlan az önkormányzati vagyonkiadás során Báránd Községi Önkormányzat javára számolandó el a Tagok megállapodása alapján. A VIII. fejezet B) rész 1.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 1.) Tagok kötelezettséget vállalnak a megvalósuló projektnek a pályázatban leírtak és a KEOP projekt pénzügyi költséghaszon-elemzése – továbbiakban CBA - szerinti üzemeltetésére, az alábbiak szerint Tagok tudomásul veszik, hogy a projekt során megvalósuló csatornalétesítmények működtetéséről (üzemeltetéséről) a támogatási előírásokban foglaltakkal összhangban kell intézkedni, és a megvalósult műtárgyak üzemeltetésbe adása kapcsán a tulajdonukba kerülő víziközművek üzemeltetésére, valamint a KEOP támogatás felhasználásával megépített létesítmények üzemeltetésének feltételeire vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi előírásokat kell betartaniuk. Ezeket az előírásokat jelenleg a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet szabályai együttesen alkotják. módosított szöveg 1.) Tagok kötelezettséget vállalnak a megvalósuló projektnek a pályázatban leírtak és a KEOP projekt pénzügyi költséghaszon-elemzése (CBA) szerinti üzemeltetésére, az alábbiak szerint

120

121 A Társulás a 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 88.§-a szerint – a 86.§ (1) bekezdés j) és k) pontja tekintetében – az áfa hatálya alá, a törzskönyvi nyilvántartásba vétel kérelmezésével egyidejűleg bejelentkezett. A fejlesztés megvalósítása során a Társulás beruházóként jár el, a beruházási számlák a Társulás nevére szólnak így az Áfa tv. 120. §-a alapján, abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított; termék beszerzéséhez – ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is –, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított. A Társulás víziközmű tulajdonjogával nem rendelkezhet. A KEOP projekt keretében megvalósuló, megvalósításra került víziközművek a beruházási szakasz lezárultával – a Támogatási szerződésben foglalt feltételek betartása mellett – a Társulás Tagjainak tulajdonába kerülnek a Vksztv. vonatkozó rendelkezése (8.§ (4) bekezdés) szerint. A Tagi Önkormányzatok, a KEOP projekt keretében megvalósuló beruházás a Társulástól reájuk ruházott víziközművek fenntartási és üzemeltetési kötelezettségéről a vonatkozó jogszabályi és támogatási előírásoknak megfelelő hosszú távú szerződés(ek) (bérletiüzemeltetési szerződés, vagyonkezelési szerződés) megkötésével gondoskodnak. Ezáltal a Tagi Önkormányzatoknál is teljesül az Áfa tv. 120. §-ában foglalt kritérium, feltéve, hogy az Önkormányzatok az Áfa tv. 88.§-a szerint az áfa hatálya alá – a 86.§ (1) bekezdés j), k) és l) pontja tekintetében – bejelentkeztek, illetve a közös tulajdonú rendszert tulajdonközösségben működtetik. A VIII. fejezet B) rész 2.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 2.) Mivel a „Településgondnokság Kaba” Szolgáltató Közhasznú Társaság megfelel az előző pontban hivatkozott együttes rendelet 25.§ (4) bekezdése szerinti feltételeknek, a Tagok, mint a tulajdonközösség tulajdonostársai képviseletében, a Társulás ezen céggel köt üzemeltetési előszerződést, majd - legkésőbb az üzemeltetési időszak kezdő időpontjáig - végleges üzemeltetési szerződést. Tagok felhatalmazzák a Társulást arra, hogy a KEOP projekt keretében megvalósuló, a Tagok osztatlan közös tulajdonába kerülő víziközművek egységes működtetése és a kapcsolódó közüzemi közszolgáltatás ellátása érdekében, a Tagok, mint tulajdonközösség képviseletében és nevében, a Vgtv.9.§ (2) bekezdés d) pontja alapján, megkösse a víziközművek üzemeltetésére irányuló előszerződést, és végleges üzemeltetési szerződést. Tagok megállapodnak abban, hogy az osztatlan közös tulajdon esetleges megszűnésétől, megszüntetésétől függetlenül, a jelen társulási megállapodásban vállalt kötelezettségeik teljesítése mellett, változatlan feltételekkel fenntartják a KEOP projekt keretében létrejött víziközmű-vagyon üzemeltetésére közösen kiválasztott közszolgáltatóval/közszolgáltatókkal kötött üzemeltetési szerződést, az abban foglalt határidő lejártáig. módosított szöveg 2.) Tagok tudomásul veszik, hogy a megvalósult műtárgyak üzemeltetésbe adása kapcsán a tulajdonukba kerülő víziközművek üzemeltetésére vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi 121

122 előírásokat, így különösen elsősorban a Vksztv., valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell betartaniuk. A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet alapján a Tagok tudomásul veszik, hogy a támogatással megvalósuló közmű beruházások támogatásának feltétele, hogy a támogatással megvalósuló létesítmények, eszközök működtetését olyan gazdálkodó szervezet végezze, amelyet a támogatás kedvezményezettje a vonatkozó EK irányelveknek megfelelő eljárás lefolytatásával választ ki. A támogatással megvalósuló víziközmű vagyon működtetésére a hivatkozott Korm. rendeletben meghatározott speciális szabályok vonatkoznak. A Társulás keretében megvalósult víziközműveket a Tag Önkormányzatok általi átvételét követően min. 15 éves üzemeltetési szerződéssel a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. (4034 Debrecen, Hét vezér u. 21, cg: 09-10-000135; adószám: 11150800-2-09) fogja üzemeltetni. A VIII. fejezet C) rész az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg C/ DÍJPOLITIKA 25. Tagok elfogadják, hogy az alkalmazandó önkormányzati díjpolitikával szembeni követelmény, hogy egyrészt biztosítsa az előírt támogatási követelményeknek megfelelő fenntarthatóságot biztosító díjalakulást, amely fedezetet nyújt a működési költségeken, ráfordításokon és pótlásokhoz kapcsolódó kifizetéseken túlmenően, a kedvezményezett saját forrásán belül, az esetleges idegen forrás megtérülésére is, ugyanakkor figyelembe veszi a teherviselési (megfizethetőségi) elemzésben megfogalmazott felső korlátot is. 26. Tekintettel arra, hogy jelen megállapodáson belül díj-megállapítási hatáskör (rendeletalkotási jogkör) átadás nem történhet, Tagok az alábbi elvek alapján kötelesek a mindenkor csatorna(használati) díj tartalmi megállapítására. 27. Tagok, mint helyi árhatóságok és létesítmények kapacitásait igénybe vevő önkormányzatok kötelezettséget vállalnak az igénybevett kapacitások díjtömeg-igényének a helyi díjba való beépítésére, befogadására. Amennyiben az éves díjmeghatározás során ettől bármelyik Tag eltér, az így jelentkező különbözetet a Tag köteles megtéríteni az üzemeltetőnek, a kieső árbevételének megfelelő mértékben. Tagok elfogadják, hogy létrehozott eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások díjának meghatározásában alapelvként kell teljesülnie annak, hogy az adott eszközhöz kapcsolódó mindenkori összes díjtömegnek – a közösségi és nemzeti előírásokkal összhangban - a fedezetet kell nyújtania különösen: - az üzemeltetési, adminisztrációs és karbantartási költségekre, - az eszközök (valós elhasználódásának megfelelő) amortizációs költségeire, a közösségi előírások szerinti szinten tartására,

122

123 - a környezetterhelési díjakról szóló, kötelezettségekre. - saját finanszírozásának megtérülésére.

mindenkor

érvényes

jogszabályból

adódó

A csatornahasználati díj felett az árhatósági jogkört a Tag település önkormányzatának képviselő-testülete gyakorolja. A fogyasztók (lakosság és közületek) részére a csatornahasználati díjat az üzemeltető számlázza ki. A létrehozott kapacitások biztonságos hosszú távú üzemeltetése, pótlása érdekében Tagok egyetértenek abban, hogy a felsorolt díjelemek fedezetének folyamatosan rendelkezésre kell állnia. módosított szöveg C/ DÍJPOLITIKA A létrehozott eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások díjának meghatározásában alapelvként kell teljesülnie annak, hogy az adott eszközhöz kapcsolódó mindenkori összes díjtömegnek – a közösségi és nemzeti előírásokkal összhangban - a fedezetet kell nyújtania különösen: - az üzemeltetési, adminisztrációs és karbantartási költségekre, - az eszközök (valós elhasználódásának megfelelő) amortizációs költségeire, a közösségi előírások szerinti szinten tartására, - a környezetterhelési díjakról szóló, mindenkor érvényes jogszabályból adódó kötelezettségekre. - saját finanszírozásának megtérülésére. A Vksztv. 65.§ (1) bekezdéséből következően a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját, mint hatósági díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet a nemzeti fejlesztési minisztert nevezi meg a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszterként. Tagok a pályázatban előírt – a támogatott projekttel összefüggő - díjpolitikai elvárásokat a 2012. január 1-jével megszűnt árhatósági jogkörükre figyelemmel kezelik, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felé a víziközmű-szolgáltatói díjelőterjesztések megtételekor – szükség szerint – az üzemeltető útján jelzik. A fogyasztók (lakosság és közületek) részére a csatornahasználati díjat a hálózat üzemeltetője, mint víziközmű-szolgáltató számlázza ki. A VIII. fejezet D) rész az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg D/ A TÁRSULÁS GAZDÁLKODÁSA

123

124 A Társulás pénzeszközeit a Kapcsolattartó-Gesztor önkormányzat által meghatározott pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott bankszámlán (fizetési számlán) kezeli. Más pénzforgalmi szolgáltatónál bankszámlát (fizetési számlát) nem nyithat. A Társulás gazdálkodására az Áht., az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.), a Szám.tv., továbbá az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásai alkalmazandók. A Társulás elemi költségvetése Kaba Város Önkormányzata költségvetésébe épül be (Ámr. 51.§ (8) bekezdés, a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 59.§ (8) bekezdés). Kaba Város Önkormányzata éves költségvetéséről szóló rendelet megalkotását megelőzően a Társulás elemi költségvetését, és a Kapcsolattartó-Gesztor Önkormányzat költségvetési rendeletében való beépítésére irányuló javaslatot a Társulás részéről előzetesen megtárgyalja és jóváhagyja a Társulási Tanács (IV. A.3. a..) pont) A Társulás pénzügyi, gazdálkodási feladatait Kaba Város Önkormányzata (a székhely Kapcsolattartó-Gesztor Önkormányzat) Polgármesteri Hivatala látja el a Társulási és a Polgármesteri Hivatal között létrejövő külön megállapodásban és a belső szabályzatokban részletezettek szerint. A szakmai teljesítés igazolására Báránd Község Önkormányzatának jegyzője, illetve a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult, akit erre a kötelezettségvállaló írásban jelöl ki. A Társulás nevében tett kötelezettségvállalás ellenjegyzésére (Ámr. 74.§ (2) bekezdés i.) pont), a Tagok jelen megállapodásban foglalt megegyezése alapján, Tetétlen Község Önkormányzatának jegyzője, vagy az általa írásban kijelölt, a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult. módosított szöveg D/ A TÁRSULÁS GAZDÁLKODÁSA A Társulás pénzeszközeit a Kapcsolattartó-Gesztor önkormányzat által meghatározott egy pénzforgalmi szolgáltatónál (belföldi hitelintézetnél) vezetett bankszámlán (fizetési számlán) kezeli. Más pénzforgalmi szolgáltatónál bankszámlát (fizetési számlát) nem nyithat. Társulás számára fizetési számlát a kincstár is vezethet. A Társulás gazdálkodására az Áht., az Ávr., a Szám.tv., továbbá az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásai alkalmazandók. A Társulás költségvetését költségvetési határozatban állapítja meg, amelyet az Áht.-ban meghatározott módon kell előkészíteni és elfogadni. A Társulás az Áht. 28.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint elemi költségvetést készít. Az elemi költségvetésről szóló 10/2013. (III. 13.) NGM rendelet 6. §-a alapján a Társulás elemi költségvetése magában foglalja a kiadásokat,

124

125 bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként részletezve, a Társulás személyi juttatásainak és létszámának összetételét. A Társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról Kaba Város Önkormányzata (a székhely Kapcsolattartó-Gesztor Önkormányzat) Polgármesteri Hivatala mint a Társulási Tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik. A Társulás pénzügyi, gazdálkodási feladatait Kaba Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala látja el a Társulás és a Polgármesteri Hivatal között létrejövő külön megállapodásban és a belső szabályzatokban részletezettek szerint. A szakmai teljesítés igazolásának folyamatába a nem gesztor települések erre kijelölt képviselői is bevonásra kerülnek. Az Áht. 78.§ (2) bekezdése alapján a Társulás a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít. Kötelezettségvállalásra a Társulás képviseletében a Társulási Tanács Elnöke, vagy a Társulási Tanács általa írásban felhatalmazott tagja jogosult (Ávr. 52.§ (8) bekezdés). A Társulás nevében tett kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a Társulási Tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy általa írásban kijelölt, a hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult (Ávr. 55 § (2) bekezdés i.) pont). III.9 A TÁRSULÁS CÉLJÁT KÉPEZŐ PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ÉS BIZTOSÍTÉKOK A IX. fejezet 2.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 2.) Tagok felhatalmazzák a Társulást, hogy nevükben és helyettük a KEOP második fordulós pályázatot benyújtsa, és a támogató szervezettel a támogatási szerződést megkösse, továbbá, hogy a megállapodást aláíró valamennyi Tag nevében jogszerűen eljárjon, képviseletüket ellássa, az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket felhatalmazásuk alapján gyakorolja, nyilatkozatot tegyen, utasítást vegyen át, vagy adjon ki. módosított szöveg 2.) Tagok felhatalmazták a Társulást, hogy nevükben és helyettük a KEOP második fordulós pályázatot benyújtsa, és a támogató szervezettel a támogatási szerződést megkösse, továbbá, hogy a megállapodást aláíró valamennyi Tag nevében jogszerűen eljárjon, a saját adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket gyakorolja, nyilatkozatot tegyen, utasítást vegyen át, vagy adjon ki. III.10 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A XI. fejezet 2.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg

125

126 2.) A jelen Megállapodásban foglaltak tartalma a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19.§-a alapján közérdekű adatnak minősül. módosított szöveg 2.) A jelen Megállapodásban foglaltak tartalma az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alapján közérdekű adatnak minősül. A XI. fejezet 4.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 4.) A Felek közöttük a jelen Megállapodás értelmezésével, alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatban felmerült esetleges jogvitáikat megkísérlik békés úton rendezni. Arra az esetre, ha a jogviták békés úton történő rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre, a Felek jogvita esetére alávetik magukat a pertárgy értékétől függően a Püspökladányi Városi Bíróság, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság kizárólagos illetékességének. módosított szöveg 4.) A Tag önkormányzatok képviselő-testületei között e Társulás működése során felmerülő vitás kérdésekben az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt. A XI. fejezet 6.) pontja az alábbiak szerint módosul: eredeti szöveg 6.) A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok, így különösen a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadóak. módosított szöveg 6.) A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok, így különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, illetve a 2014. március 15étől hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

126

127 A jelen módosításban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok, valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodás rendelkezései az irányadóak. Aláíró Tagok kijelentik, hogy hatáskörrel rendelkező képviselő-testületeik a jelen módosítást megfelelően előzetesen (minősített többségű határozattal) jóváhagyták, és az a jelen módosítás aláírását követően a Tagokra nézve érvényes és kötelező.

Kaba-Báránd-Tetétlen, 2013. _______ ___.

Tetétlen Község Önkormányzata

Láttam:

képviseletében Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester

Almásiné dr. Molnár Brigitta jegyző

Pénzügyi ellenjegyzést végeztem: 2013. ______ __ Báránd Község Önkormányzata

Láttam:

képviseletében dr. Kovács Miklós polgármester

dr. Kiss Gyula jegyző

Pénzügyi ellenjegyzést végeztem: 2013. ______ __ Kaba Város Önkormányzata

Láttam:

képviseletében Szegi Emma polgármester

dr. Csabai Zsolt jegyző

Pénzügyi ellenjegyzést végeztem: 2013. ______ __

127

128 TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS A KABA-TETÉTLEN-BÁRÁND KÖZÖS SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS TISZTÍTÓ RENDSZER ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS LÉTREHOZÁSÁRÓL (2. sz. módosítással egységes szerkezetben) ELŐZMÉNYEK A jelen Társulási megállapodást aláíró önkormányzatok, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés k.) pontja és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 87.§-a által biztosított társulási jog alapján, jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoznak létre, a Kaba-, Tetétlen-, Báránd közös szennyvízelvezetési- és tisztítási projekt (a továbbiakban: projekt) előkészítési és megvalósítási feladatainak, valamint a megvalósítást követő folyamatos működtetésének, mint közös cél megvalósítása és a közös érdekérvényesítés elősegítése érdekében, a Környezet és Energetika Operatív Program (KEOP) pályázati feltételeiben előírtakra figyelemmel. A Szerződő felek rögzítik, korábban közöttük 2008. január 4. napján (együttműködési típusú társulás kialakítására) megállapodás jött létre, amelynek értelmében a jelen Társulás tagjai a megvalósításhoz pályázatot nyújtottak be a Környezet és Energetika Operatív Program szennyvízelvezetés- és tisztítás környezetvédelmi komponensére (KEOP-2007-1.2.0). A jelen Társulási megállapodást aláíró önkormányzatok az együttműködésüket a jövőben jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás formájában kívánják fenntartani, így a jelen Társulási megállapodás aláírásával a korábbi megállapodás érvényét veszti. A projekt előkészítése, majd megvalósítása a KEOP támogatási program keretében támogatást kapott. A projekt megvalósítására a „Kaba-Báránd-Tetétlen szennyvíztisztító és csatornahálózat kiépítése” tárgyban, azonosító szám: KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0015, időközben módosított 2010. október 1. napjával hatályos, a megvalósítási munkákra vonatkozóan jött létre Támogatási szerződés. A Társulás tagjai rögzítik, hogy a jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásukat szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, kölcsönös és a vállalt feladataikhoz igazodó arányos teherviselés alapján hozzák létre. A Társulás létrehozatalának a célja a közös projekt keretébe tartozó fejlesztések megvalósítása.. A Tagok együttműködési kötelezettsége – a releváns pályázati Útmutatóban foglaltak szerint a Projekt fenntartási időszakában is fent áll. Ezen társulási megállapodás teljesítése során a Tagok, elsősorban az Európai Unió szervei által elfogadott vonatkozó közösségi jogszabályokat, a KEOP projektek megvalósításával összefüggő hazai jogszabályokat, a KEOP konstrukcióra vonatkozó pályázati felhívást és útmutatót, továbbá az Mötv., az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 128

129 31.) Korm. rendelet (Ávr.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.), a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.), valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) és az ezen törvények végrehajtásával kapcsolatos egyéb jogszabályok, a költségvetési gazdálkodási jogszabályok, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) és a 2014. március 15-étől hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.), továbbá a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseit veszik figyelembe. I. A TÁRSULÁS LÉTREHOZÁSA 1.) A Társulás neve: Kaba-Tetétlen-Báránd Közös Szennyvízelvezetési és Tisztító Rendszer Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Társulás). A Társulás idegen (angol) nyelvű elnevezése: Assemble of Municipalities for common Wastewater Collection & Wastewater Treatment System in Kaba-Tetétlen-Báránd 2.) A Társulás székhelye: 4183 Kaba, Szabadság tér 1. (2011. január 1. napjától). 3.) A Társulás tagjainak (a továbbiakban: Tagok, egyenként a Tag) neve és székhelye, valamint (törvényes) képviselője: Kaba Város Önkormányzata (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) törvényes képviselője Szegi Emma polgármester, illetve Kaba mindenkori polgármestere. Tetétlen Község Önkormányzata (4184 Tetétlen, Kossuth u. 65.) törvényes képviselője Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester, illetve Tetétlen mindenkori polgármestere Báránd Község Önkormányzata (4161 Báránd, Kossuth tér 1.) törvényes képviselője dr. Kovács Miklós polgármester, illetve Báránd mindenkori polgármestere 4.) A Tagok a Társulási megállapodás aláírásával a 6. pontban megjelölt cél(ok) elérése érdekében önkormányzati Társulást hoznak létre. 28. 29. 30.

5.) A Társulás jogállása és besorolása: A Társulás önálló jogi személy.

A Társulás a projekt tekintetében általános jogutódja a felek között 2008. január 4. napján létrejött, Kaba-Báránd-Tetétlen Önkormányzati Társulás elnevezésű, együttműködési típusú önkormányzati társulásnak. Az együttműködési típusú önkormányzati társulás nevében a projekttel összefüggésben Tetétlen község Önkormányzata, mint korábbi gesztor által szerzett jogokat és vállalt kötelezettségeket a Társulás magára nézve kötelezőnek ismeri el. 31. A Társulás az Mötv.-ből következően önálló jogi személy, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó (Áht. 3.§ (3) bek. c.) pont) költségvetési gazdálkodó, amelynek működése során és gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására 129

130 vonatkozó (államháztartási) jogszabályokat kell alkalmazni. A Társulás saját gazdasági szervezettel nem rendelkezik. 32. A székhely (gesztor) önkormányzat megnevezése: Kaba Város Önkormányzata A Társulás korábbi székhely önkormányzata 2010. december 31. napjáig Tetétlen Község Önkormányzata volt, Kaba Város Önkormányzata 2011. január 1. napjától (a költségvetési év nyitónapjától) a Tagok megállapodása szerint veszi át a gesztori feladatokat Működési területe: a társult települések közigazgatási területe A Társuláshoz tartozó települések lakosságszáma (Magyarország helységnévtára, 2012 Központi Statisztikai Hivatal): Kaba 5 932 fő Tetétlen 1 394 fő Báránd 2 530 fő Költségvetésének felügyeleti rendje: A Társulás költségvetési felügyeletét Kaba Város Képviselő-testülete látja el. A Társulási Tanács elnökét a Társulási Tanács tagjai választják az Mötv. 95.§ (1) bekezdése szerint. Az elnök képviseli a Társulást. 33. A Társulásnak a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságánál történő törzskönyvi nyilvántartásba vétele alapításakor megtörtént. A Társulás adatmódosítását érintő kérdésekben, a jelen Megállapodást nem érintő kérdésekben, a jogszabályban írt körbe tartozó törzskönyvi adat módosítását változásbejelentési kérelem benyújtásával, a társulási megállapodást érintő módosítást változásbejelentési kérelem benyújtásával a Megállapodás módosításának csatolásával a Társulás nyolc napon belül köteles bejelenteni a kincstárnak (a törzskönyvi nyilvántartásról szóló 6/2012. (III.1.) NGM rendelet 5. § (2) bekezdés). 34. . 35.

6.) A Társulás célja és feladatai:

A projekt műszaki tartalma a következő: Kaba Város már részben rendelkezik szennyvízcsatorna hálózattal, tehát itt csatornahálózat bővítés szükséges. Báránd és Tetétlen községekben nincs szennyvízközmű, így ezeken a településeken ki kell építeni a csatornahálózatot. Jóváhagyott koncepció szerint, a három település szennyvizei Kabán kerülnek megtisztításra, a meglévő, de megszűnő szennyvíztisztító telep bővítési területén. A projekt megvalósításához az alapító önkormányzat Tagok nem rendelkeznek elegendő saját forrással, ezért a szennyvízágazati fejlesztések megvalósítása csak nemzeti, illetve uniós támogatás igénybe vételével lehetséges. A projekt európai uniós támogatásra jogosult, mert olyan egymással összefüggő beruházás-igényes környezetvédelmi infrastrukturális projektelemekből áll, amelyek lehetővé teszik az érintett terület számára az Európai Unió által felállított környezetvédelmi követelményeknek való megfelelést. Tagok előtt ismert, hogy az Európai Bizottság társfinanszírozása keretében jelentős támogatásban részesíti az Európai Unió tagországait, így Magyarországot is, illetve azok olyan beruházási projektjeit, amelyek nélkülözhetetlenek az uniós normák végrehajtásához. 130

131

Tagok saját forrásaik kiegészítése, környezetvédelmi fejlesztéseik finanszírozása céljából igénybe kívánják venni az uniós és társfinanszírozási forrásokat a KEOP pályázati program keretében. A támogatási előírások szerint, ha uniós támogatással megvalósuló projekt kedvezményezettje egynél több önkormányzat, a projekt megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező társulás köthette meg a KEOP támogatásra vonatkozó támogatási szerződést. A projektet a megvalósításra vonatkozó Támogatási szerződés szerinti, a KEOP program keretében jóváhagyott műszaki tartalommal kell megvalósítani. Tagok kijelentik, hogy a 2007-2013-as programozási időszakban a támogatással megvalósuló, jövedelemtermelőnek minősülő vízgazdálkodási (szennyvízkezelés és csatornázás; ivóvízminőség-javítás) fejlesztések kedvezményezettjei (helyi önkormányzatok és társulásaik) által biztosítandó saját forrás finanszírozási feltételei pénzügyi és elszámolási kérdéseinek elemzése alapján rögzítik a Tagok közötti elszámolásokat és kötelezettségeket. 36. 37. A Tagok megállapítják, hogy a KEOP támogatás igénybevételét érintő, változó jogszabályi kötelezéseknek való megfelelés érdekében, jelen megállapodásban rögzítetten, jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás keretében kívánják a projektet megvalósítani. 7.) A Társulás működési területe: a Tagok közigazgatási területe.

8.) A Társulás bélyegzője: - hosszú bélyegző (bélyegzőn a Társulás neve, székhelye, fizetési (bank) számlaszáma és adószáma) - körbélyegző (körben a Társulás neve és székhelye) 9.) A Társulás hivatalos dokumentumai és szerződései: a vonatkozó előírások teljesítése mellett a Társulás hivatalos levelezése során a Társulás nevét és székhelyét, illetve a Társulás által kötött szerződések esetében a Társulás adószámát és törzskönyvi nyilvántartási számát is minden esetben fel kell tüntetni. 10.) A Társulás, a projekt végrehajtása során, a társult önkormányzatok, mint a KEOP Projekt közvetett kedvezményezettjeinek közös célszervezete, a projekt lebonyolításáért felelős projektgazdaként jár el. 11.) A Társulás határozott időre, a Projekt beruházási szakaszának teljes befejezéséig, azaz a KEOP projekt megvalósításához folyósított támogatásnak, a támogató által jóváhagyott, teljes körű elszámolásáig tartó időszakra jött létre. A Társulást a Tagok a projekt megvalósítására hozzák létre. A projekt megvalósítását és a Társulás megszűnését követően a Társulás Tagjai a jelen megállapodásban foglalt elveket továbbra is magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A Tagok együttműködési kötelezettsége – a releváns pályázati Útmutatónak megfelelően – a projekt fenntartási időszakára is megfelelően vonatkozik.

II. 131

132 A TAGOK ALAPMEGÁLLAPODÁSAI A) ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK 1.) Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 21. pontja a helyben ellátandó közfeladatok körébe sorolja víziközmű-szolgáltatást, amelyek tekintetében a Vksztv. 9.§ (1) bekezdése alapján az önkormányzatok ellátásért felelősek, és a Vgtv. 4. § (2) bekezdés b.) pontja alapján a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni. Tagok megállapodnak abban, hogy a megállapodásban rögzített célok elérése érdekében, együttes pályázatuk és az elnyert támogatás sikere érdekében kiküszöbölnek minden, a hatáskörükbe tartozó és a helyi önkormányzati érdekekkel nem ütköző, a megvalósítást akadályozó folyamatot, cselekményt, amely szerződésük, kötelezettségvállalásuk megszegéséhez vezetne, így különösen nem szeghetik meg a közösségi és a hazai támogatási előírásokat, a kapott támogatást az arra előírt sorrendben csak a megjelölt beruházásra fordíthatják, továbbá eleget kell tenniük a támogatási szerződésben foglalt mindennemű, például törlesztési, adatszolgáltatási, tájékoztatási, megőrzési kötelezettségeiknek, továbbá a pénzügyi kötelezettségeik területén működési stabilitásukat nem veszélyeztethetik. 38. A Tagok kifejezetten kijelentik, hogy a vállalt saját pénzügyi kötelezettségük teljesítése az esedékesség időpontjában alapvető kötelezettségük. 39. Tagok tudomásul veszik, hogy a források felhasználása szigorú szabályokhoz kötött. Tagok tudomásul veszik az uniós támogatáshoz fűződő speciális szabályokat és előírásokat. 40. Tagok a saját közvetlen tevékenységük során előtérbe helyezik jelen megállapodás elveit és az itt megfogalmazott érdekprioritást. Ezen tevékenységük, mint saját hatáskörben történő jogszabályalkotás, illetve határozathozatal (pl. helyi rendezési tervek, szolgalmi jogok, belterületbe vonás, telekhatár módosítás stb.), továbbá a folyamatos információadás és kapcsolattartás mind olyan feladatok, amelyek nélkülözhetetlenek a projekt végrehajtásához. Ugyanezen elv vonatkozik a már esetlegesen megkötött, illetve működő kapcsolódó szerződésekre, valamint az önkormányzati foglalkoztatás-politikára (rendeletekre) is. Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az érintett térség környezetvédelmi érdekeit, egységes fejlődését szem előtt tartva, a megállapodásban foglalt elveket betartják, a továbbiakban annak érvényesülését nem akadályozzák, a rendszer működését aktív tevékenységgel szolgálják, közreműködnek a megvalósításban. Tagok megismerik, átgondolják és értékelik a térségi szennyvízkezelési rendszer szerepét, a megállapodásban megfogalmazott jogokat és kötelezettségeket, elfogadják a kialakított felelősségi rendszert. Tagok kötelezettséget vállalnak, hogy a projekt végrehajtása során a magyarországi hatályos jogszabályi rendelkezések, valamint a vonatkozó EU előírások szerint járnak el. A Tagok kötelezettséget vállalnak a projekt megvalósításához szükséges adatok szolgáltatására, továbbá a már meglévő üzemeltetési és közszolgáltatási szerződéseik rendelkezésre bocsátására. E körben a Tagok nem hivatkozhatnak településük érdekeire, mint „üzleti titokra”. 132

133

Jelen megállapodás elfogadása és aláírása a Tagok részéről egyben kötelezettségvállaló elfogadó nyilatkozat is. Tagok felelőssége kiterjed a projekt megvalósítására, eredményének működtetésére a pályázatban foglalt cselekvési és pénzügyi ütemtervnek és költségvetésnek megfelelően, illetve a projekt megvalósításához kapcsolódó biztosítékok szolgáltatására, fenntartására. A projekt megvalósítása során a támogatási szerződésben biztosított támogatás felhasználásával létrejövő vagyontárgyakra a fenntartási időszak végéig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítés és terhelési tilalom a Társulás minden Tagjára vonatkozik. Tagok kötelezettséget vállalnak a megvalósuló projekt eredményeinek egységes elvek szerinti üzemeltetésére, fenntartására vagy annak biztosítására. A Tagok a projekt előkészítése, megvalósítása, Tagi önerő biztosítása érdekében hozzák létre a Társulást és annak szervezeteit. Működésük időtartama alatt, annak keretében a közösen létrehozott, illetve a támogatási rendszerben közreműködő szervezetek útján az alábbi feladatok teljesítését vállalják: 41.

2. Az együttműködési kötelezettség terén:

42. - Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a projekt megvalósítása érdekében kölcsönösen együttműködnek egymással. - Tagok, illetve képviselőik a tudomásukra jutott információkat csak a projekt megvalósítása érdekében használhatják. - Kötelezettséget vállalnak, hogy az érintett térség egységes fejlődését szem előtt tartva, az itt lefektetett elveket betartják, a későbbiekben öncélúan nem akadályozzák a rendszer, illetve a Társulás működését, a saját hatáskörükben a saját területüket érintő joghatályos döntéseiket időben meghozzák, be-, illetve megfizetik a vállalt pénzügyi kötelezettségeiket, valamint a támogatási ütemtervben rögzített részfeladataikat határidőre teljesítik. - Előre átgondoltan felmérik az egyes önkormányzatok szerepét, a megállapodásban megfogalmazott jogokat, kötelezettségeket, és elfogadják a jelen okiratban, a projekt támogatási pályázatában, illetve a támogatási előírásokban foglalt rendelkezéseket. - Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a projekt végrehajtása során a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint járnak el, így különösen figyelembe veszik a, mindenkor hatályos közbeszerzésekről szóló törvény előírásait. - Tagok kötelezettséget vállalnak a megvalósuló projekt előírtak szerint működtetésére (folyamatos üzemeltetés biztosítására). 43.

3.) Szervezeti, gazdasági, jogi területen:

- Tagok kötelezettséget vállalnak az önrész, a járulékos költségek és a Társulás működési költségeinek biztosítására; továbbá kötelezettséget vállalnak - A projekt kidolgozására; - A támogatás megszerzése feltételeinek biztosítására; - Közbeszerzési eljárások kiírására, az eljárás lefolytatatásában közreműködésre, a megkötött szerződések ellenőrzésére; - Szolgalmi jogok megszerzésére, biztosítására; - Minőségbiztosítási követelmények érvényre juttatására;

133

134 -Tájékoztató, informáló lakossági fórumok szervezésére, a közösségi tájékoztatás dokumentálására, civil szervezetek bevonására; - Tervezési és építési feladatok közbeszereztetésében, engedélyek megszerzésében való közreműködésre; - A projekt megvalósításához szükséges adók, díjak, illetékek viselésére (ha az nem támogatható a támogatási forrásból); - Szakértői munka koordinálására; - Monitoring tevékenységre a projekt megvalósítása folyamán. 44.

4.) Tagok műszaki területen kötelezettséget vállalnak:

- helyszín előkészítésre és építésre; - együttműködésre a kivitelező(k)kel; - az ún. mérnöki/műszaki ellenőrzést biztosító, projektmenedzseri, szakértői, építési és eszközbeszerzési szerződések megkötésére; - műszaki megvalósítás során a nyilvánosság, mint alapelv érvényesülésének nyomon követésére; - megrendelői/megbízói jogok gyakorlására, műszaki átadások-átvételek felügyeletére, megvalósulási dokumentáció átvételére; - a projekttel összefüggő egyéb felmérésekben, műszaki megoldásokban és szervezési feladatokban való részvételre; - a projekt megvalósulása után a projekt keretében kialakított rendszer tulajdonjogi rendezésére. B) A TÁRSULÁS ALAPTEVÉKENYSÉGE 1.) A Társulás tagjai az Mötv. 41. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazással élve, a Társulásra ruházzák át – önkormányzati rendeleteik egyidejű módosítása mellett – a projektre vonatkoztatottan, az alábbi feladat- és hatásköröket: A Társulás az Mötv. 13. § (1) bekezdés 21. pontjában meghatározott víziközmű szolgáltatási – azon belül víziközmű-fejlesztési - helyi közszolgáltatási, valamint a Vgtv. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, és a Vksztv. által a Tagönkormányzatok ellátási felelősségébe utalt önkormányzati feladatok körében a projekt megvalósítására irányuló tevékenységet a jelen megállapodásban meghatározott közigazgatási területen alaptevékenységként, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel, az alapítók szakmai és gazdasági felügyelete mellett végzi. A Társulásnak nem célja a megvalósított létesítmények üzemeltetése, mert víziközműnek tulajdonosa nem lehet. 2.) A Társulás tevékenysége: Szakágazat: 841317 Többcélú, fejlesztési projekt igazgatása Alap szakfeladatok 370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése 429100 Vízi létesítmény építése 700000 Üzletvezetési, vezetői tanácsadás 134

135 711000 Építészmérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás A Társulás tevékenységi körébe a KSH TEÁOR ’08 szerint a következők tartoznak: 37.00’08 Szennyvíz gyűjtése, kezelése 42.21’08 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése 42.91’08 Vízi létesítmény építése 68.20’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 71.12’08 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás 3.) A Társulás a KEOP projekt megvalósítása során, ellátja a projektgazdai feladatokat. III. A TÁRSULÁSI TAGSÁG A) A TÁRSULÁSI TAGSÁG KELETKEZÉSE 1.) Azon önkormányzatok tagsági viszonya, akik a Társulási megállapodást aláírják, a megállapodás aláírásával keletkezik. 2.) A Társuláshoz bármely, a projektben érdekelt önkormányzat is csatlakozhat. A társuláshoz való csatlakozásról az Mötv. 89.§ (2) bekezdése alapján, ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. 3.) A csatlakozás feltétele, hogy a csatlakozni kívánó önkormányzat a.) elfogadja a Társulási megállapodást, és a társuló tagönkormányzatok között, a projektre vonatkozó egyéb szerződés(ek) tartalmát, esetlegesen a Társulásban részvétele kapcsán támasztott egyéb követelményeket; b.) elismerje magára nézve kötelezően a Társulási Tanácsnak a csatlakozásáig már meghozott határozatait; c.) számára a társuló önkormányzatok (a korábbi Tagok) képviselő-testületei minősített szavazattöbbséggel meghozott döntéseikkel a csatlakozást megengedjék; d.) eleget tegyen a vagyoni (pénzügyi) hozzájárulási kötelezettségének, illetve kötelezettséget vállaljon az önkormányzati önrésze és egyéb fizetési kötelezettségei teljesítésére. 4.) A csatlakozni kívánó tag a csatlakozási szándékáról értesíti a Társulási Tanácsot, és azt a Társulási Tanács képviseletében a Társulási Tanács elnökének jelentheti be. A bejelentéshez csatolni kell az önkormányzat képviselő-testületének a Társuláshoz való csatlakozásra és a Társulási megállapodás, a Tagok közötti egyéb szerződés(ek), valamint a Társulási Tanács már meghozott döntéseinek elismerésére, az előírt pénzügyi kötelezettségek vállalására vonatkozó döntését. 5.) A csatlakozás elfogadásáról a társuló önkormányzatok képviselő-testületei egyenként jogosultak dönteni, minősített szavazattöbbséggel.

135

136 6.) A csatlakozást elfogadó vagy elutasító tagi döntéseket a Társulási Tanács elnöke – az utolsó képviselő-testületi döntést követően – közli a csatlakozni kívánóval. 7.) Az Mötv. 89.§ (1) bekezdésének eltérést engedő rendelkezése alapján a Tagok úgy szabályozzák a csatlakozás időpontját, hogy a csatlakozni kívánó az elfogadó döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül jogosult a Társuláshoz csatlakozni. 45. 8.) A csatlakozási szándéka fenntartásáról a csatlakozni kívánó önkormányzat a Társulási Tanács elnökét a 7. pontban megjelölt határidőn belül írásban értesíti. B) A TÁRSULÁS TAGJAINAK ÁLTALÁNOS JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 46. 1.) A Társulás tagjának kötelessége, hogy a Társulási megállapodásban, a társuló tagönkormányzatok között, a projektre vonatkozó egyéb szerződés(ek)ben, illetve a Társulási Tanács határozataiban meghatározott kötelezettségeinek eleget tegyen, a projekttel kapcsolatos feladatait és pénzügyi kötelezettségeit határidőben teljesítse. 2.) A Társulás Tagjának kötelessége, hogy a Társulás munkáját segítse, és a Társulás céljának eléréséhez a tőle elvárható támogatást nyújtsa. 3.) A Társulás Tagjának kötelessége, hogy megadja azokat az információkat, és a Társulás rendelkezésére bocsássa azokat a dokumentumokat, amelyek a Társulás céljának eléréséhez, a Társulás működéséhez szükségesek. 4.) Ha a Társulási Tanács döntéséhez a társult Tagok képviselő-testületeinek a határozata szükséges, akkor a döntéshez szükséges előterjesztést valamennyi tag köteles saját képviselő– testületének soron következő ülésére előterjeszteni, és a döntésről a Társulási Tanács elnökét értesíteni. 5.) A Társulás tagjának jogában áll a Társulási Tanácsban – képviselője útján – szavazati joggal részt venni. 6.) A Társulás tagjának jogában áll a Társulás által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni.

C.) A TÁRSULÁSI TAGSÁG MEGSZŰNÉSE 1.) A társulási tagság megszűnik: a.) a Tag kiválásával, b.) kizárással, c.) a Társulás megszűnésével. 47. A Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy elfogadják a felmondással és kizárással kapcsolatos felelősségi szabályokat. 2.) A Tag a Társulásból az adott év december 31. napjával válhat ki. Az Mötv. 89.§ (2) bekezdése alapján a kiválásról szóló minősített többséggel meghozott döntést – ha törvény 136

137 eltérően nem rendelkezik - a Tag képviselő-testülete legalább hat hónappal korábban köteles meghozni, és erről a Társulási Tanácsot értesíteni. A Társulásból kiváló Tag a kiválásról szóló döntése meghozatalakor köteles figyelembe venni a projekt megvalósítás támogatására vonatkozó támogatási szerződésben foglaltakat. Tekintettel arra, hogy a Társulás meghatározott cél megvalósítására jött létre, Tagok vállalják, hogy a törvényben biztosított kiválási jogukkal csak tényleges és alapos indokok alapján, a Társulási Tanáccsal, a kormányhivatallal és a közreműködő szervezettel történt egyeztetést követően élnek. Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulásból kiváló Tag által fizetendő önrész és egyéb pénzügyi kötelezettségek összege a Társulás velük szembeni jogszerű követelése, amelyet a Társulás minden esetben érvényesíteni fog. A kiváló tag köteles a felmondásával a Társulásnak okozott kár teljes körű megtérítésére. Ezen kártérítési felelősséget a Tagok szorosan értelmezik, ezért valamennyi, a kiválással összefüggő kárra és hátrányos jogkövetkezményekre vonatkoztatják, amelyet a további Tagok elszenvedni kénytelenek. A kiváló Tag tudomásul veszi, hogy a már befizetett önrészt a Társulástól nem követelheti vissza. 3.) A Társulás tagját a Társulási Tanács minősített többséggel meghozott döntésével hozott határozatával a Társulásból a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja, ha a Tag a megállapodásban meghatározott valamely lényeges kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, és azt ismételt felhívás ellenére sem pótolja, és ha a Társulásban részt vevő képviselőtestületek több mint fele minősített többségű határozatba foglalja elhatározását. A kizárásról szóló határozat meghozatala előtt a Társulási Tanácsnak az érintett Tagot meg kell hallgatnia. A kizárás jogkövetkezményei azonosak a Tagi kiválás jogkövetkezményeivel, azaz ebben az esetben sem mentesül a Tag a kártérítési és egyéb fizetési kötelezettsége alól. 48. 4.) A jelen megállapodás aláírása napján lép hatályba és határozatlan időre szól. A Társulást a Tagok a projekt megvalósítására hozzák létre. Jelen megállapodás a projekt befejezését követő, illetve (ha ez időben később történne) az utolsó létesítmény érdekelt Tagnak való átadása napját követő 90 napig van hatályban, kivéve 49. - a Tagoknak a projekt fenntartására irányuló együttműködési kötelezettségét és vállalásait, amelyek a Társulás megszűnése után is hatályban vannak, és - az olyan kötelezettségvállalások alkalmazását, amellyel kapcsolatos feltételek a létesítmények jogszabályban meghatározott élettartamáig érvényesek, valamint - a jelen megállapodásból folyó igények érvényesítését, amelyet semmilyen tekintetben nem korlátoz a megállapodás hatályának, illetve a Társulásnak a megszűnése. 50. A Társulás megszűnik, ha - Társulás Tagjai az Mötv. 88.§ (2) bekezdése szerinti (minősített többséggel meghozott) döntéssel elhatározták a Társulás megszűntetését; - Tagok száma egy Tagra csökken, - bíróság jogerős döntése alapján

137

138 -

jelen a megállapodásban meghatározott időtartam elteltével, vagy törvényben meghatározott megszűntetési feltétel megvalósul, a törvény erejénél fogva.

A Társulás megszűnése esetén Tagok a megszűnés időpontjával egymással elszámolni kötelesek. A felosztott vagyont természetben a jelen megállapodásban adott tulajdonra tulajdonosként megjelölt Tag részére kell kiadni. A Társulás megszűnése esetén a Társulás kötelezettségeiért Tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában (Kaba 37,71 %, Báránd 41, 65 %, Tetétlen 20, 64%) tartoznak felelősséggel.

IV. A TÁRSULÁS SZERVEZETE 1.) A Társulás szervei: a.) a Társulási Tanács b.) a Társulási Tanács elnöke és alelnöke c.) Társulási Tanács munkaszervezeti feladatait ellátó szervezet d.) projektirányító szervezet f.) felügyelő bizottság g.) kapcsolattartó-gesztor Tagok elfogadják, hogy a KEOP projekt támogatási kérelmezési eljárásért, valamint a projekt végrehajtásáért felelős szervezetként, azaz projektgazdaként a Társulás el. A projektgazda tudomásul veszi, hogy valamennyi – a pályázati projekt elnyerése, illetve megvalósítása szempontjából érdeminek minősíthető, illetve a Tagok által megjelölt – kérdésben a mindenkor hatályos közösségi és hazai jogszabályokban, a támogatási szerződésben és a jelen megállapodásban foglaltak szerint köteles eljárni és a megtett lépésekről utólag a Társulási Tagoknak beszámolni köteles. Azon jognyilatkozatokat, amelyeknek következtében a Társulás tagjai számára a támogatási szerződéstől eltérő kötelezettségek keletkeznek, csak a Társulási Tanács előzetes egyetértésével teheti meg. A) A TÁRSULÁSI TANÁCS 1.) A Társulási Tanács a Társulás közös döntést hozó szerve. Az Mötv. 94.§ (1) bekezdése alapján a Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács. A Társulási Tanácsot a társult önkormányzatok (Tagok) képviselő-testületei által delegált tagok alkotják. Tagok megállapodnak abban, hogy a Társulási Tanácsban a Tagok képviselőjeként a polgármestereket delegálják. A társult önkormányzat szavazati arányát a Társulási Tanácsban a vagyoni hozzájárulása alapján kell megállapítani. 51. 2.) A Társulási Tanács gyakorolja a Társulási megállapodásban meghatározott feladatés hatásköröket. 3.) A Társulási Tanács hatáskörébe tartozik különösen:

138

139 a.) a Társulás éves munkatervének, költségvetésének elfogadása; a költségvetés első félévi, háromnegyedévi és éves végrehajtásáról szóló beszámoló; éves mérlegének elfogadása,, b.) a Társulás belső szabályzatainak kialakítása, elfogadása és módosítása, c.) a Társulási Tanács elnökének, alelnökének megválasztása, esetleges díjazásának megállapítása, visszahívása, d.) bizottság(ok) esetleges alakítása az Mötv.-ben foglaltak alapján, a Tanács munkaszervezeti feladatai (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) feltételeinek meghatározása, e.) működési hozzájárulás és a Tagokat terhelő egyéb pénzügyi kötelezettség megállapítása, a Tagoknak a Társulással szembeni fizetési kötelezettsége mértékének és arányának meghatározása, a hatáskörbe utalt pénzeszközök felhasználásáról döntés, szükség szerint szakértői vélemények figyelembe vételével; 52. f.) a tag kizárása és a Társulás megszűnésének elhatározása, amely valamennyi Tag képviselő-testületének minősített többségű határozata esetén lép hatályba, g.) a Megállapodásban megfogalmazott célok megvalósításának áttekintése, stratégiai célok meghatározása, h.) annak a keretösszegnek, illetve ügyletkörnek a meghatározása, amelyen belül a Társulási Tanács elnöke az ülés hozzájárulása nélkül köthet szerződést, i.) a projekt megállapodás szerinti megvalósulásának, időbeli előrehaladásának elemzése és értékelése, j.) a Tagok közötti esetleges vitás kérdések megtárgyalása, állásfoglalás kompromisszum érdekében, illetve a végrehajtás során felmerülő egyéb problémák körében, k.) minden olyan kérdés, amelyet a Társulási Tanács ülése a napirendjére tűz.. A Társulási Tanács rendszeres ülésein figyelemmel kíséri a projekt előrehaladását, valamint megvitatja azon egyéb dokumentumokat, amelyeket az Elnök és a hivatali, illetve projekt végrehajtó szervezet alapvetőnek és Tagok közös érdekét érintőnek minősít. 4.) A Társulási Tanácsot a társult önkormányzatok polgármesterei alkotják, akiket a képviselő-testületük delegált. 53. Amennyiben a polgármester személyében változás következik be, úgy e változásról a Tag a Társulási Tanács elnökét köteles haladéktalanul tájékoztatni. A Tagot képviselő személyében bekövetkező változás a Társulási megállapodás módosítását nem igényli. 5.) A Társulás Tagja írásbeli meghatalmazással a képviselő akadályoztatása esetére helyettes képviselő útján is gyakorolhatja a szavazati jogát. A meghatalmazást legkésőbb a Társulási Tanács ülésének megkezdéséig köteles a Tag a Társulási Tanács elnökének átadni.

139

140 6.) A Társulási Tanács tagjai az általuk képviselt képviselő-testületeknek kötelesek évente legalább egyszer, szükség szerint többször is, beszámolni a társulásban végzett tevékenységükről. 7.) A társult önkormányzat szavazati arányát a Társulási Tanácsban a vagyoni hozzájárulása alapján kell megállapítani. Felek megállapítják, mivel a Társulásnak alapításakor három tagja van. Alapító Tagok szavazati aránya Kaba 37,71 %, Báránd 41, 65 %, Tetétlen 20, 64%. 8.) A Társulási Tanács a Társulási megállapodás aláírásakor tartja meg alakuló ülését. 9.) A Társulási Tanács akkor jön létre, ha az alakuló ülésén a megalakulását kimondta, és megválasztotta a tisztségviselőket. 10.) A Társulási Tanács évente legalább kétszer ülésezik, a mérleg elfogadásakor és a tárgyév lezárásakor. Egyebekben Társulási Tanács üléseit szükség szerint tartja. 11.) A Társulási Tanács ülésének összehívását a Társulási Tanács bármely tagja indítványozhatja a Társulási Tanács elnökénél. A Társulási Tanács ülésének összehívását a Társulási Tanács Elnökénél a kormányhivatal is kezdeményezheti, ha törvényességi kérdések megtárgyalása a Társulás törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt. Az Mötv. 135.§ (2) bekezdéséből következően, ha az Elnök a kormányhivatal ilyen javaslatának 15 napon belül nem tesz eleget, a Társulási Tanács ülését a kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a kormányhivatal eltérhet a Társulás szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályoktól. 12.) A Társulási Tanács ülését a Társulási Tanács elnöke hívja össze. A Társulási Tanács elnökének akadályoztatása esetén az alelnök, annak akadályoztatása esetén az ülést bármely tag összehívhatja. 13.) Az ülés összehívására vonatkozó meghívót legalább az ülés kitűzött időpontja előtt 15 nappal kell megküldeni a tagoknak. A meghívóban közölni kell az ülés napirendjét, és mellékelni kell hozzá – amennyiben vannak - a napirendi pontokhoz kapcsolódó előkészítő anyagokat, írásbeli előterjesztést. Aki a Tagok részéről kéri a meghívót és az ülés anyagait, részére elektronikus úton is kell küldeni. 14.) Az ülést a Társulás székhelyére kell összehívni, de a Tagok más ülés helyszínt is kijelölhetnek. 15.) A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van. 16.) Amennyiben az ülés határozatképtelen, úgy újabb ülést kell összehívni az eredeti ülés meghívójában előre meghatározott időpontra, illetve helyre. 17.) Az ülésen a tagok képviselői nyílt szavazással döntenek a napirendben jelzett kérdésekben a szavazati arányok megállapításával.

140

141 Napirenden kívüli kérdésben határozat csak akkor hozható, ha az ülésen valamennyi tag képviselője jelen van, és az adott kérdésben a határozathozatalhoz valamennyi képviselő hozzájárul. 18.) A határozati javaslat elfogadásához valamennyi szavazásra jogosult Tag több mint felének igen szavazat szükséges. 19.) A Tanács ülésére - szükség szerint - meg lehet hívni a projekttel foglalkozó szakértőket és a projekt felelőseit. A Tanács ülésére bármely Tag indítványozhatja szakértők vagy egyéb személyek meghívását. Ezen személyek az ülésen részt vehetnek, a napirendi pontokhoz hozzászólhatnak, de szavazati joggal nem rendelkeznek. A Társulási Tanács ülésén a társult önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek. 20.) Az ülést a Társulási Tanács elnöke, annak akadályoztatása esetén, az alelnöke, együttes akadályoztatásuk esetén az ülésen jelen lévő képviselők közül a korelnök hívja össze és vezeti. 21.) A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre az Mötv. 52.§-a szerinti, a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az ülés elnöke és a Társulási Tanács által a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott személy írja alá. 22.) A jegyzőkönyvet 15 napon belül meg kell küldeni valamennyi tagnak és a kormányhivatalnak. A jegyzőkönyv megküldéséről az Elnök gondoskodik. 23.) A Társulási Tanács üléseinek határozatairól folyamatos számozással ellátott nyilvántartást kell vezetni. E nyilvántartásba bármely Tag betekinthet, arról másolatot igényelhet. 24.) A Társulási Tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásuk szervezése érdekében bizottságokat alakíthat. Amennyiben a Társulási Tanács ilyen bizottságo(kat)t alakít, e bizottság(ok) működésére egyebekben az önkormányzati bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 25.) A Társulási Tanács működésére - az Mötv.-ben, illetve annak felhatalmazása alapján a jelen megállapodásban nem érintett kérdésekben - egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. B) A TÁRSULÁSI TANÁCS ELNÖKE ÉS ALELNÖKE 1.) A Társulást az Elnök képviseli. Az Elnököt a Társulási Tanács az Mötv. 95.§ (1) bekezdése szerint tagjai közül választja. 2.) Az Elnök önálló aláírási joggal rendelkezik. Kötelezettségvállalásra a Társulás kiadási előirányzatai terhére a Társulás képviseletében a Társulási Tanács Elnöke, vagy a Társulási Tanács általa írásban felhatalmazott tagja jogosult (Ávr. 52.§ (8) bekezdés).

141

142 3.) Az Elnök felelős a Társulási Tanács ülései által hozott határozatok végrehajtásáért. 4.) Az Elnök a tevékenységéről a Társulási Tanács ülésének számol be. 5.) Az Elnök feladatkörébe tartozik különösen: a.) az ülés összehívása, b.) az ülés levezetése, c.) a tagsági kérelmek átvétele és az ülés elé terjesztése, d.) a Társulási Tanács munkaszervezeti feladatainak megoldása, a gesztorral és a projektszervezettel való együttműködés. Az Elnök teljes körű felelősséggel tartozik a Társulás jogszerű tevékenységéért, a Társulás gazdálkodásáért, nyilvántartási és bevallási kötelezettségei teljesítéséért. Az Elnök a tevékenységét megbízás alapján végzi. Az Elnök a Társulási Tanács döntése alapján díjazásban részesíthető. 6.) A Társulási Tanács elnökét és alelnökét a Társulási Tanács ülése választja meg a Társulási Tanács tagjai közül. 7.) Az Elnök akadályoztatása esetén az alelnök jár el az Elnök jogkörében. Az alelnökre megfelelően irányadóak az Elnökre vonatkozó szabályok 8.) Az Elnök döntéseiről, intézkedéseiről a következő ülésen köteles beszámolni. 9.) Az Elnök tisztsége megszűnik: a.) a határozott idő leteltével b.) az Elnök lemondásával, c.) az Elnök önkormányzati képviselői, illetve polgármesteri minőségének megszűnésével, d.) az Elnököt adó Tag tagsági viszonyának megszűnésével, e.) visszahívással. 10.) Az Elnök a tisztségéről bármikor - legalább egy hónapos lemondási idővel - lemondhat. 11.) Az Elnököt a Társulási Tanács ülése bármikor jogosult visszahívni.

C.) A TÁRSULÁSI TANÁCS MUNKASZERVEZETI FELADATAINAK ELLÁTÁSA A Társulási Tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) a C.) pont szerint Kapcsolattartó-Gesztor polgármesteri hivatala látja el. 54. A Társulás pénzügyi feladatainak elvégzésére teljes munkaidőben 1 fő gazdaságipénzügyi ügyintézőt foglalkoztatható. Az így foglalkoztatott személy bérét és járulékait a Tag önkormányzatok a részükre megállapított a költségvetési hozzájárulás arányában (Kaba 37,71 %, Báránd 41, 65 %, Tetétlen 20, 64%) biztosítják a Társulás számára. 55. 142

143 56. Ezen felül - a Társulási Tanács döntése alapján – további ügyintéző(k) alkalmazására, vagy elkülönült adminisztrációs szervezet kialakítására a Társulás Elnöke javaslatot tehet a Tagoknak. Tagok arra fognak törekedni, hogy a Társulás csak az elengedhetetlen nagyságú munkaszervezeti feladatokat ellátó személyzettel rendelkezzen és szükség esetén a feladatellátással járó többletfeladatok ellátására saját szervezetükből, saját költségükre biztosítanak további munkavállalókat. A munkaszervezeti feladatellátás működési rendjét az Elnök alakítja ki, a Társulási Tanács döntéseinek keretei között. D.) PROJEKTIRÁNYÍTÓ SZERVEZET Tagok a projekt előkészítése és megvalósítása irányítási feladatainak ellátására projektirányító (PIU) szervezetet hoznak létre a Társulás keretében, amelynek tagjai az alábbi (illetve az ő munkakörüket mindenkor ellátó személyek, amely az eredeti feladatkörükbe tartozó munkavégzésnek minősül): - Szegi Emma polgármester, mint PIU vezető - Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester, mint PIU vezető-helyettes - Dr. Kovács Miklós polgármester, mint PIU vezető-helyettes - Dr. Csabai Zsolt, mint projektmenedzser, és a jogi terület vezetője - Kaba Város Polgármesteri Hivatalában erre kijelölt személy, mint a műszaki terület felelőse - Kaba Város Polgármesteri Hivatalában erre kijelölt személy, mint a pénzügyi terület felelőse - Báránd Község jegyzője, mint a jogi terület felelőse - Tetétlen Község jegyzője, mint a jogi terület felelőse.

E.) FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG A Társulás működésének és a projekt végrehajtásának, a beruházás megvalósításának ellenőrzésére a Tagok háromtagú Felügyelő Bizottságot (a továbbiakban: FEB) hoznak létre. Jelölni csak a Tagok képviselő-testületeinek tagjai közül lehet. A FEB tagja nem lehet egyidejűleg a Társulási Tanács tagja is. A FEB tagjainak megbízatása legfeljebb 4 éves határozott időre, illetve az önkormányzati képviselői megbízatásának megszűnéséig tart. A FEB tagja ilyen megbízatásának megszüntetéséről (visszahívásáról) – a FEB tag megbízatásának lejárata előtt – az érintett FEB tagot jelölő önkormányzat képviselő-testülete dönt. A FEB tagjai: - Báránd Község Önkormányzatától: egy önkormányzati képviselő - Tetétlen Község Önkormányzatától: egy önkormányzati képviselő - Kaba Város Önkormányzatától: egy önkormányzati képviselő 2.) A FEB feladat és hatásköre: a) a Tanács, és a Kapcsolattartó-Gesztor által végzett feladatok eredményének és minőségének ellenőrzése; b) az ütemezett kivitelezés és a pénzfelhasználás ellenőrzése; 143

144 c) a Kapcsolattartó-Gesztor éves beszámolójának előzetes véleményezés; d) a Tagok elé terjesztendő jelentések, beszámolók vizsgálata, a vizsgálat eredményéről beszámoló készítése; e) a projekt bármely résztvevőjétől felvilágosítás, tájékoztatás kérése. 3.) A FEB köteles az észleléstől számított 5 munkanapon belül közvetlenül a Tagoknak írásban jelezni, ha jogszabályba ütköző vagy a Társulási megállapodást, illetve a Tagok érdekeit sértő intézkedést, mulasztást tapasztal. 4.) A FEB első ülésén tagjai sorából elnököt választ. A szervezet üléseit az elnök hívja össze. Az ülés összehívására az ülés napját legalább nyolc nappal megelőzően írásban, elektronikus úton vagy távbeszélő útján küldött értesítéssel kerülhet sor. A FEB ülését bármelyik két tag összehívhatja az ok és a cél megjelölésével, ha a bizottság összehívására vonatkozó kérelmüket az elnök nyolc napon belül nem teljesíti. 5.) A FEB határozatképes, ha az ülésen legalább 2 tag jelen van. A FEB határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 2 tag jelenléte esetén egyöntetű szavazat szükséges. A FEB üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyre a Társulási Tanács ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 6.) A FEB-t félévente, minden félévet követő hónap 15. napjáig az Elnök tájékoztatja a projekt (beruházás) állásáról. 7.) A FEB tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek feladataikat ellátni.

F.) KAPCSOLATTARTÓ-GESZTOR 1.) Tagok a KEOP pályázati eljárásának sikere érdekében, valamint a későbbiekben a projekt megvalósulásnak elősegítése érdekében a kapcsolattartó-gesztori feladatok ellátásával Kaba Város Önkormányzatát bízzák meg. 2.) Kaba Város Önkormányzata a Kapcsolattartó-Gesztori feladatok ellátására kötelezettséget vállal. Tagok rögzítik, hogy a Kapcsolattartó-Gesztornál a gesztori feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben a polgármester jár el, aki egyben a Társulás Elnöke és a PIU szervezet vezetője. Kapcsolattartó-Gesztor biztosítja a Társulás pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátását. A Társulás elemi költségvetése a Kapcsolattartó-Gesztor költségvetésébe épül be azzal, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a gazdálkodási szabályzat felülvizsgálatra kerül/t vagy elkülönült pénzügyi nyilvántartás kerül/t bevezetésre. 3.) Feladat és hatásköre: az együttműködés keretein belül, a Társulási Tanács felhatalmazása alapján minden feladatot ellát, amely az a PIU szervezet munkájának kiteljesítését szolgálja, biztosítja az esetleges munkaszervezet működési feltételeit, a Társulás pénzügyi és gazdálkodási feladatait. A Társulás a Kapcsolattartó-Gesztor közreműködésével biztosítja a projekt keretében született összes dokumentum megőrzését a projekt lezárását követő 10 évig.

144

145 4.) A Kapcsolattartó-Gesztor megbízatása a projekt keretében megvalósuló létesítmények, eszközök használatba vételét követően a támogatási szerződésben előírt fenntartási időszak végéig tart. 5.) Amennyiben a Tag a tagdíjfizetési, vagy a Társulási Tanács által előírt pénzügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségének, a fizetési határidő lejártát követően, a felhatalmazással történő beszedési megbízás lehetőségére történő figyelmeztetést is tartalmazó felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, úgy bankszámlájára a Kapcsolattartó-Gesztor a pénzforgalmi szolgáltatónak adott felhatalmazás alapján beszedési megbízást nyújt be. 6.) Amennyiben a Tag a Társulás által benyújtott pályázatok kapcsán vállalt önerő-fizetési, vagy egyéb a Társulás feladatkörébe tartozó beruházással, fejlesztéssel kapcsolatban vállalt fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy bankszámlájára a Kapcsolattartó – Gesztor a fizetési határidőt követő 15. naptól felhatalmazással történő beszedési megbízást nyújt be. 7.) Amennyiben a Kapcsolattartó-Gesztor a tagdíjfizetési, a Társulási Tanács által előírt pénzügyi hozzájárulás-fizetési, a Társulás által benyújtott pályázatok kapcsán vállalt önerőfizetési vagy egyéb a Társulás feladatkörébe tartozó beruházással, fejlesztéssel kapcsolatos egyéb fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Társulási Tanács más Tag önkormányzatot jelölhet ki, amely jogosult és köteles a Kapcsolattartó-Gesztorral szemben az felhatalmazással történő beszedési megbízás benyújtására. V. A TÁRSULÁS MŰKÖDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE 1.) A Társulás tagjai a Társulási megállapodásban meghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szempontból ellenőrzik a Társulás működését. A Tag ellenőrzési joga független a FEB ilyen jogosultságától. 2.) A Társulás működésének ellenőrzésére bármely Tag bármikor, önállóan jogosult. Az ellenőrzésre vonatkozó igényt az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal korábban a Tag köteles a Társulás Elnökénél írásban jelezni, meghatározva az ellenőrzés körét, és az ellenőrzés lefolytatásához igényelt dokumentumokat. 3.) A Társulás Elnöke köteles gondoskodni arról, hogy az ellenőrzést végző Tag az általa igényelt bármely, a Társulás gazdálkodására és működésére vonatkozó iratba betekinthessen, azt megvizsgálhassa. A Tag a vizsgálat lefolytatásához saját szakapparátusát igénybe veheti vagy ilyen célból szakértőt kérhet fel. 4.) A Tag a vizsgálata eredményéről a Társulási Tanácsnak jogosult és köteles beszámolni, és jogosult kérni az ellenőrzés tapasztalatai szerint a Társulási Tanács döntését. VI. A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI RENDJE

145

146 1.) A Társulás Tagjai tudomásul veszik, hogy a támogatás felhasználásának ellenőrzésére jogosult, jogszabályban megjelölt szervezetek a Társulás és a projekt ügyeit ellenőrizni jogosultak. A Társulás és a Tagok kötelesek tűrni és elősegíteni a KEOP közreműködő szervezet, a KEOP irányító hatóság, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,, az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincstár, az Európai Bizottság, az Európai Közösség Számvevőszéke vagy egyéb, jogszabályban megjelölt szervek által a támogatás felhasználásával kapcsolatban elrendelt ellenőrzéseket. Az Mötv. 119.§ (2) bekezdése előírja, hogy a központi költségvetési, európai uniós vagy egyéb nemzetközi támogatásban részesülő társulás köteles a támogatást nyújtó, a támogatás lebonyolításában részt vevő és a támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni. 2.) A Társulás felügyeleti szerve: Kaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 3.) A Társulás belső pénzügyi ellenőrzését a) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység, b) a belső ellenőrzési tevékenység és c) az a) és b) pontokban meghatározott ellenőrzési tevékenységek központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, valamint a közzétett módszertani útmutatók és irányelvek alkalmazásának ellenőrzése útján kell ellátni. 4.) A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a Társuláson belül a Társulási Tanács által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért az Elnök felelős. 5.) A Társulás belső ellenőrzésének kialakításáról és megfelelő működtetéséről az Elnök köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét az Elnöknek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül az Elnöknek küldi meg. 6.) Egyebekben a Társulás pénzügyi és gazdálkodási felügyeletére az Áht. és az Ávr. rendelkezései az irányadóak. 7.) A Társulás felett a megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogot gyakorol. A kormányhivatal a törvényességi felügyelet körében kezdeményezheti a Társulási Tanács összehívását, valamint az Mötv.-ben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület vagy a Társulási Tanács ülését, valamint törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a Társulásra az Mötv.-ben meghatározott esetekben. A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja Társulás működése jogszerűségének biztosítása. 8.) A Társulási Tanács tagjai a delegáló önkormányzati testületeiknek beszámolnak a Társulási Tanácsban végzett tevékenységükről. VII. A TÁRSULÁS KÉPVISELETE 1.) A Társulást harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt általános képviseleti jogkörrel az Elnök képviseli. Az Elnök akadályoztatása esetén a Társulás képviseletére az alelnök jogosult.

146

147 57. 2.) A Társulást az Elnök önállóan képviseli. A Társulás jegyzése akként történik, hogy a géppel írt vagy kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott társulási név alatt az Elnök saját nevét önállóan írja alá. VIII. A TÁRSULÁS BEVÉTELEI, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA A) A PROJEKT FINANSZÍROZÁSA, A TÁRSULÁS BEVÉTELEI, VAGYONI KÉRDÉSEK 58. 1.) A projekt finanszírozását az elnyert támogatás és a Tagok által teljesítendő saját finanszírozás együttesen biztosítja. A projekt Megvalósítási Munkáira vonatkozó támogatás összegét és elszámolásuk feltételeit a mindenkor hatályos Támogatási szerződés tartalmazza. A közös beruházás következtében létrejövő létesítmények megvalósításához szükséges saját finanszírozást Tagok a jelen Megállapodásban foglaltak szerint biztosítják. A saját finanszírozás részei: saját erő (azaz a beruházási költségek támogatásból nem fedezett hányada), valamint a járulékos költségek. Tagok a projekt megvalósításának költségeit az alábbiak szerint viselik: Kaba Város Önkormányzata: 37, 71 % Báránd Község Önkormányzata: 41,65 % Tetétlen község Önkormányzata:20,64 % A fentieken túl a projekttel és a megvalósítandó munkákkal összefüggésben esetlegesen megfizetendő, le nem vonható és vissza nem igényelhető ÁFA összege a fenti arányok szerint terheli a Tagokat. Tagok vállalják az árfolyamváltozásból eredő esetleges különbségeket. A Társulás a fentiekben meghatározott, a Tagok által projekthez biztosítandó saját erőt (önerőt), az esetlegesen le nem vonható vagy vissza nem igénylehető ÁFÁ-t, illetve a járulékos költségeket elsősorban az önkormányzatok saját költségvetése, a BM és az EU Önerő Alapból igényelt támogatással, a Tetétlen-Báránd Települések Csatornamű Vízgazdálkodási Társulata által felveendő társulati hitelből, a társulati tagi érdekeltségi hozzájárulásból, annak a Társulattal kötött külön együttműködési (társberuházói) megállapodásban rögzített feltételek melletti átvétele útján biztosítja. Tagok kötelesek a projekt megvalósításához szükséges minden területi, lakossági, valamint a szükséges további adatok szolgáltatására. 2.) A Társulás vagyona/bevétele elsősorban a tagok által a Társulás rendelkezésére bocsátott vagyoni eszközökből áll.

147

148 A Társulás induló vagyona 1.000.000,-Ft amelyet a tagok vállalt vagyoni hozzájárulásuk arányában bocsátanak a Társulás rendelkezésére akként, hogy kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Társulás bankszámlájának megnyitása után, az arról szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a hozzájárulásukat a bankszámlára átutalják. A Társulás a Tagok által alapításkor átadott vagyonnal nem rendelkezik. A Társulás működés során keletkezett saját vagyona és annak szaporulata a Társulást illeti meg. A beruházás útján megvalósuló létesítmények a beruházás folyamán a Társulás vagyonába kerülnek, a létrehozó önkormányzati Tagok tulajdoni hányadának meghatározásával. A megosztás alapja a csatornahálózat vonatkozásában a településre jutó tényleges beruházási költség, a tisztítótelep vonatkozásában pedig az érintett településekre eső keletkező szennyvíz mennyisége. A Tagok vagyoni hozzájárulásának mértéke: Báránd 41,65 %, Kaba: 37, 71 %, Tetétlen: 20,64 %. A Tagok tulajdoni hányada a létrejövő társulási tulajdonban: Báránd 41,65 %, Kaba: 37, 71 %, Tetétlen: 20,64 %. A Társulás a víziközművek megvalósítását követően azok tulajdonosa nem lehet, hanem köteles szerződéssel térítésmentesen az ellátásért felelős Tagi Önkormányzatok (közös) tulajdonába adni a fenti vagyoni hozzájárulás arányainak szem előtt tartásával megállapodás szerint. A beruházás megvalósítása után tulajdonközösségbe kerülő víziközműveknél a tulajdonközösség képviseletében Kaba Város jár el. Báránd területén a projekt érdekében megvásárolt „lakóház udvar” megnevezésű belterületi ingatlanon kialakításra kerül egy átemelő, amely a csatornahálózat szerves részét képezi (a kialakítással a terület egynegyede érintett, de csak az egész ingatlant egyben lehetett megvásárolni). A projekt céljára megvásárolt ingatlan az önkormányzati vagyonkiadás során Báránd Községi Önkormányzat javára számolandó el a Tagok megállapodása alapján. 59. 3.) A Társulási Tanács ülése jogosult a Tagok számára további befizetési kötelezettséget meghatározni, és megjelölni az egyes Tagok hozzájárulásának mértékét. Eltérő megállapodás hiányában, a Társulás költségeihez való hozzájárulás a Tagokat a beruházási hányadok arányában terheli. 4.) Ha a Társulás gazdálkodása veszteséges, úgy a Társulási Tanács határozata nélkül is köteles minden Tag – a beruházási hányadok arányában - a veszteség fedezéséhez szükséges hozzájárulást az Elnök felhívására a Társulás számlájára, a felhívásban megjelölt határidőben befizetni. 60. 5.) A Társulás vagyoni eszközeit növeli a saját egyéb bevétele (ha van), a Társulás által elnyert további támogatás és a Társulásnak tett felajánlások. 61. 62. 6.) A Társulás alapításával kapcsolatos költségek a Társulás költségei között számolandóak el. B/ A PROJEKT ÜZEMELTETÉSE

148

149 1.) Tagok kötelezettséget vállalnak a megvalósuló projektnek a pályázatban leírtak és a KEOP projekt pénzügyi költséghaszon-elemzése (CBA) szerinti üzemeltetésére, az alábbiak szerint A Társulás a 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 88.§-a szerint – a 86.§ (1) bekezdés j) és k) pontja tekintetében – az áfa hatálya alá, a törzskönyvi nyilvántartásba vétel kérelmezésével egyidejűleg bejelentkezett. A fejlesztés megvalósítása során a Társulás beruházóként jár el, a beruházási számlák a Társulás nevére szólnak így az Áfa tv. 120. §-a alapján, abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított; termék beszerzéséhez – ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is –, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított. A Társulás víziközmű tulajdonjogával nem rendelkezhet. A KEOP projekt keretében megvalósuló, megvalósításra került víziközművek a beruházási szakasz lezárultával – a Támogatási szerződésben foglalt feltételek betartása mellett – a Társulás Tagjainak tulajdonába kerülnek a Vksztv. vonatkozó rendelkezése (8.§ (4) bekezdés) szerint. A Tagi Önkormányzatok, a KEOP projekt keretében megvalósuló beruházás a Társulástól reájuk ruházott víziközművek fenntartási és üzemeltetési kötelezettségéről a vonatkozó jogszabályi és támogatási előírásoknak megfelelő hosszú távú szerződés(ek) (bérletiüzemeltetési szerződés, vagyonkezelési szerződés) megkötésével gondoskodnak. Ezáltal a Tagi Önkormányzatoknál is teljesül az Áfa tv. 120. §-ában foglalt kritérium, feltéve, hogy az Önkormányzatok az Áfa tv. 88.§-a szerint az áfa hatálya alá – a 86.§ (1) bekezdés j), k) és l) pontja tekintetében – bejelentkeztek, illetve a közös tulajdonú rendszert tulajdonközösségben működtetik. 2.) Tagok tudomásul veszik, hogy a megvalósult műtárgyak üzemeltetésbe adása kapcsán a tulajdonukba kerülő víziközművek üzemeltetésére vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi előírásokat, így különösen elsősorban a Vksztv., valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell betartaniuk. A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet alapján a Tagok tudomásul veszik, hogy a támogatással megvalósuló közmű beruházások támogatásának feltétele, hogy a támogatással megvalósuló létesítmények, eszközök működtetését olyan gazdálkodó szervezet végezze, amelyet a támogatás kedvezményezettje a vonatkozó EK irányelveknek megfelelő eljárás lefolytatásával választ ki. A támogatással megvalósuló víziközmű vagyon működtetésére a hivatkozott Korm. rendeletben meghatározott speciális szabályok vonatkoznak. A Társulás keretében megvalósult víziközműveket a Tag Önkormányzatok általi átvételét követően min. 15 éves üzemeltetési szerződéssel a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. (4034 Debrecen, Hét vezér u. 21, cg: 09-10-000135; adószám: 11150800-2-09) fogja üzemeltetni.

149

150 3.) A megvalósítandó létesítmények környezeti hatásainak mérséklése érdekében az érdekelt Tagok és a majdani üzemeltető köteles ésszerűen együttműködni a környezet terhelésének csökkentése érdekében. C/ DÍJPOLITIKA A létrehozott eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások díjának meghatározásában alapelvként kell teljesülnie annak, hogy az adott eszközhöz kapcsolódó mindenkori összes díjtömegnek – a közösségi és nemzeti előírásokkal összhangban - a fedezetet kell nyújtania különösen: - az üzemeltetési, adminisztrációs és karbantartási költségekre, - az eszközök (valós elhasználódásának megfelelő) amortizációs költségeire, a közösségi előírások szerinti szinten tartására, - a környezetterhelési díjakról szóló, mindenkor érvényes jogszabályból adódó kötelezettségekre. - saját finanszírozásának megtérülésére. A Vksztv. 65.§ (1) bekezdéséből következően a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját, mint hatósági díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet a nemzeti fejlesztési minisztert nevezi meg a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszterként. Tagok a pályázatban előírt – a támogatott projekttel összefüggő - díjpolitikai elvárásokat a 2012. január 1-jével megszűnt árhatósági jogkörükre figyelemmel kezelik, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felé a víziközmű-szolgáltatói díjelőterjesztések megtételekor – szükség szerint – az üzemeltető útján jelzik. A fogyasztók (lakosság és közületek) részére a csatornahasználati díjat a hálózat üzemeltetője, mint víziközmű-szolgáltató számlázza ki. D/ A TÁRSULÁS GAZDÁLKODÁSA A Társulás pénzeszközeit a Kapcsolattartó-Gesztor önkormányzat által meghatározott egy pénzforgalmi szolgáltatónál (belföldi hitelintézetnél) vezetett bankszámlán (fizetési számlán) kezeli. Más pénzforgalmi szolgáltatónál bankszámlát (fizetési számlát) nem nyithat. Társulás számára fizetési számlát a kincstár is vezethet. A Társulás gazdálkodására az Áht., az Ávr., a Szám.tv., továbbá az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásai alkalmazandók. A Társulás költségvetését költségvetési határozatban állapítja meg, amelyet az Áht.-ban meghatározott módon kell előkészíteni és elfogadni. A Társulás az Áht. 28.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint elemi költségvetést készít. Az elemi költségvetésről szóló 10/2013. (III. 13.) NGM rendelet 6. §-a alapján a Társulás elemi költségvetése magában foglalja a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként részletezve, a Társulás személyi juttatásainak és létszámának összetételét. 150

151

A Társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról Kaba Város Önkormányzata (a székhely Kapcsolattartó-Gesztor Önkormányzat) Polgármesteri Hivatala mint a Társulási Tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik. A Társulás pénzügyi, gazdálkodási feladatait Kaba Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala látja el a Társulás és a Polgármesteri Hivatal között létrejövő külön megállapodásban és a belső szabályzatokban részletezettek szerint. A szakmai teljesítés igazolásának folyamatába a nem gesztor települések erre kijelölt képviselői is bevonásra kerülnek. Az Áht. 78.§ (2) bekezdése alapján a Társulás a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít. Kötelezettségvállalásra a Társulás képviseletében a Társulási Tanács Elnöke, vagy a Társulási Tanács általa írásban felhatalmazott tagja jogosult (Ávr. 52.§ (8) bekezdés). A Társulás nevében tett kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a Társulási Tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy általa írásban kijelölt, a hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult (Ávr. 55 § (2) bekezdés i.) pont). IX. A TÁRSULÁS CÉLJÁT KÉPEZŐ PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ÉS BIZTOSÍTÉKOK 1.) Tagok vállalják, hogy a KEOP Közreműködő Szervezet részére a támogatási szerződésben biztosítandó biztosítékok és szerződéses kötelezettségek teljesítése érdekében együttműködnek, vállalják a támogatási szerződésben igényelt biztosítékok nyújtását és az egyedi biztosítéki megállapodások megkötését. A megvalósítás során az egyes projektelemeknél jelentkező késedelmekkel, támogatási szerződéstől történő eltérésekkel (az ellenőrzések során feltárt hibákkal) és a támogatási szerződésben vállalt (ellenőrzéstűrési, stb.) kötelezettség megszegésével okozott kárért a kárt okozó Tag teljes mértékben felelős. A Tagok kijelentik, hogy a támogatási pályázatban vállaltakat, illetve a támogatási szerződésben és mellékleteiben foglaltakat a Társulás útján magukra nézve kötelezőnek fogják tekinteni. Elfogadják, hogy a támogatást nyújtó szervezettel szemben, a Társulás által megkötött támogatási szerződés alapján az azokban lefektetett szempontoknak megfelelően lesznek felelősek. 2.) Tagok felhatalmazták a Társulást, hogy nevükben és helyettük a KEOP második fordulós pályázatot benyújtsa, és a támogató szervezettel a támogatási szerződést megkösse, továbbá, hogy a megállapodást aláíró valamennyi Tag nevében jogszerűen eljárjon, a saját adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket gyakorolja, nyilatkozatot tegyen, utasítást vegyen át, vagy adjon ki. 3.) Tagok a projekt végrehajtása során biztosítják a közösségi támogatási rendszer elvárásainak megfelelően a két horizontális alapelv, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés alapelveinek maximális érvényesítését, összhangban az Európai Unió Tanácsa az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra 151

152 vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról 1083/2006/EK Rendelete 16. és 17. cikkével. X. NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA 63. 1.) A Tag önkormányzatok általános feladatai közé tartozik a társadalmi tudatformálás. A Társulás célját képező projekt megvalósításához elengedhetetlen feltétel a megfelelő nyilvánosság biztosítása. 2.) Tagok kötelezettséget vállalnak közvetlenül, továbbá saját szervezeteik útján, illetve civil szervezetek bevonásával a teljes körű lakossági tájékoztatásra. Ezen tájékoztatás keretében a kötelmi jogi jellegén túlmenően, fel kell hívniuk a lakosság figyelmét a környezetvédelmi feladatokra, a jogszabályi előírásokra, valamint információt kell szolgáltatniuk a megállapodás és a Társulás célját képező projekt céljáról és előnyeiről. A Tagok által jelen Társulási megállapodás keretében kiépítésre kerülő szervezeti rendszernek is kötelezettsége a lakossági tájékoztatást szolgáló munkálatok elősegítése, szervezése. A Társulás nemcsak az írott és elektronikus média tájékoztatására kötelezett, hanem arra is, hogy a projekttel kapcsolatos valamennyi információ a Tagokhoz, illetve azok hivatali szervezetén keresztül a lakossághoz eljusson. 3.) Tagoknak a teljes pályázati, beruházási és fenntartási időszakban rendszeres és folyamatos tájékoztatást kell nyújtaniuk a településeik polgárai számára olyan módon és formában, amely alkalmas arra, hogy a tájékoztatás eljusson valamennyi érintetthez (pl. lakossági fórumok szervezése, írott és elektronikus sajtó igénybe vétele, helyi kiadvány megjelentetése, stb.). 4.) A Társulásnak folyamatosan törekednie kell az országos és a regionális hatósági, valamint a civil szervezetek tájékoztatása során a beruházás elfogadtatására, ezáltal működése biztonságának megőrzésére is.

XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.) A Társulás működése során a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Tagok tudomásul veszik, hogy az önkormányzatok képviseletére jogosult személyek változása esetén, 60 napon belül meg kell jelölniük az új képviselőket.. 2.) A jelen Megállapodásban foglaltak tartalma az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alapján közérdekű adatnak minősül. 3.) Érvénytelen rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy az lehetőleg érvényessé váljon, és a szerződés céljának és az aláíró Tagok akaratának megfeleljen. Ha valamely szerződési kikötés érvénytelen, úgy az a megállapodás egészének érvényességét nem érinti, kivéve, ha a Felek a jelen megállapodást az érvénytelen rendelkezés nélkül nem kötötték volna meg. 4.) A Tag önkormányzatok képviselő-testületei között e Társulás működése során felmerülő vitás kérdésekben az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt.

152

153 5.) A jelen megállapodás a tárgyát képező jogviszonyra vonatkozólag a Tagok közötti teljes megállapodást tartalmazza. A jelen megállapodás módosítása vagy feltételeinek kiterjesztése csak írásban és a Felek által szabályszerűen aláírt formában, minősített többségű határozattal történt jóváhagyás után érvényes. 6.) A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok, így különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, illetve a 2014. március 15étől hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak. 7.) Aláíró Tagok kijelentik, hogy hatáskörrel rendelkező képviselő-testületeik a jelen megállapodást megfelelően előzetesen (minősített többségű határozattal) jóváhagyták, és az a jelen megállapodás aláírását követően a Tagokra nézve érvényes és kötelező. Kaba-Báránd-Tetétlen, 2013. _______ ___.

Tetétlen Község Önkormányzata

Láttam:

képviseletében Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester

Almásiné dr. Molnár Brigitta jegyző

Pénzügyi ellenjegyzést végeztem: 2013. ______ __ Báránd Község Önkormányzata

Láttam:

képviseletében dr. Kovács Miklós polgármester

dr. Kiss Gyula jegyző

Pénzügyi ellenjegyzést végeztem: 2013. ______ __

Kaba Város Önkormányzata

Láttam:

képviseletében Szegi Emma polgármester

dr. Csabai Zsolt jegyző

Pénzügyi ellenjegyzést végeztem: 2013. ______ __

153