JEGYZETEK A MŰVÉSZET SZOCIOLÓGIÁJÁRÓL IRTA FELEKY GÉZA DR

c^cc^okccatkf

c^ocms^otc c^eksocuxr«^} CXEJC^P:

cr'ttj?»«^©«"«*»

JEGYZETEK A MŰVÉSZET SZOCIOLÓGIÁJÁRÓL IRTA FELEKY GÉZA DR ióta a háború tart: egymást érik a tudomány vezető szellemeinek nyilatkozatai arra nézve, hogy a tudományos munka nemzetközi szolidaritása feléled-e majd, ha újra reánk virrad a béke. Nem egy nyilatkozatban t a l á l u n k egészen váratlan kijelentéseket. É s ami a legmeglepőbb : egyik sem veszi észre, hogy a természettudományon kívül milyen hiányos volt még a legutóbbi években is a tudományos" munka szolidaritása. A XIX. század hatalmas gazdasági fejlődését nem kis részben a munkamegosztás és a munkaegyesítés következetes keresztülvitelének köszönheti. A munkamegosztás tendenciája ád sajátos jelleget a XIX. század tudományos tevékenységének ; de ezt az irányzatot a humánus tudományokban nem egészíti ki kellően a munkaegyesítés követelményének érvényesülése. A legfeltűnőbb a szolidaritás hiánya, szervezetlensége a szomszédos tudományágak viszonyában, még a természettudományban is csak aránylag későn alakultak ki a halártudományok. A fizikális kémia rohamos fejlődése például arra vall, hogy a fizikának a kémiára és a kémiának a fizikára kiható eredményeit sokáig használta fel kölcsönösen a két tudomány. A humánus tudományok pedig ebben a tekintetben még igazán a vaskorszakot élik. A művészettörténettel két tudományos diszciplína halad párhuzamosan : az esztétika és az általános történelem. É s ha keményen hangzik is : ki kell mondanunk, hogy mind a három tudományág egészen közömbösen halad el szomszédainak újabb eredményei mellett, pedig ezek nem egyszer nagyon jelentős szolgálatukra lehetnének saját feladataik megoldásánál. Az esztétika pozitív iránya mindigazzal mentegeti eredményeinek részlegességét, fogyatékosságát, hogy az egzakt megfigyelésekkel, a kísérletezésekkel nem lépheti át az esztétika elemi tüneményeinek körét : tehát azonlúl következtetésekre szorul, feltevésekkel kénytelen beérni. É s csakugyan : az egzakt esztétikának még legújabb képviselői sem vettek tudomást arról az óriási, tudományosan feldolgozott kísérleti anyagról, melyet a művészettörténet stíluskritikai, formaelemző iskolája tart készen számukra, éppen a legösszetettebb, legmagasabbrendű esztétikai jelenségekre nézve. így Magyar Iparművészet.

például Alois Riegl vitathatatlanul megbízható komparatív módszerrel kézzelfoghatóan, konkrétan megállapította az esztétikai hatáskelíés eszközeinek sajátosságát, tehát az esztétikai hatástöbblet okait Rembrandt festményein szemben az előtte élt nemzedéknek és kortársainak képeivel. Épp oly alaposan, ha nem is oly aprólékos részletességgel, mint Riegl, elvégezte ezt az analízist Lionardonál, Rafaelnél, Michelangelonál és Dürernél Wölfflin, Giottonál Rintelen, Velazquezre nézve pedig már harminc év előtt Stevenson. Az esztétikának csupán generalizálnia kellene ezeket a részletmegfigyeléseket és a pszichológia általános törvényeire visszavezetnie az így nyert tételeket: azonban mostanig még semmit sem használt fel a művészeitörténeti stílusanalizis és stíluskritika gazdag eredményeiből. Sőt a művészeti alkotások komparatív megfigyelését az esztétikai jelenségek megvilágítására eddig csupán két művész kísérelte meg : Hildebrand, a forma problémájáról írott híres könyvében, és mélyebbre hatoló, világosabb látással Marées néhány levelében és főleg tanítványa, Pidoll által kiadott beszélgetéseiben. Az esztétikusok pedig még mindig Grimmnek, Fromentinnek vagy éppen Schmarsownak rég meghaladott képleírásaira támaszkodnak, melyekkel szemben a deskriptív művészettörténetnek mai eredményei olyan haladást jelenlenek, amilyenre a teleszkóp és a mikroszkóp felfedezése, tökéletesítése vezetett a természettudomány egyes területein. (Az esztétikának ezt az elmaradottságát részben megmagyarázza az a körülmény, hogy a művészet történeti irodalom nagyobbik és népszerűbb fele továbbra is a régi utakon halad, mintha nem nyíltak volna meg új ösvények előtte.) Épp ilyen vétkes indolencia terheli a művészettörténetet a történelem új módszereivel és az új történeti felfogásokkal szemben : a történelemnek az utolsó évtizedekben bekövetkezett átalakulása iránt vakok maradtak a művészettörténeti kutatásnak még azok a képviselői is, akik ugyanebben az időben egy ugyanilyen nagy átalakuláshoz vezették saját tudományukat. Ezáltal lett olyan egyoldalúvá a stíluselemző művészettörténet. Wölfflin egyenesen deskriptív, leíró tudománynak nevezi a művészettörténetet, mely megfigyeli a művészeti formák változásait, a művészi látás és a művészi kifejezés fejlődését, de nem kutathatja a változások okait, azt az erőt, mely a fejlődést előbbreviszi. 1

JEGYZETEK A MŰVÉSZET SZOCIOLÓGIÁJÁRÓL

2 6 9

jxrm>

JEGYZETEK A MŰVÉSZET SZOCIOLÓGIÁJÁRÓL

2 7 0

Erre az álláspontra is könnyen találunk analógiát a természettudományok történetében. Goethet Darwin előfutárjának szokás tekinteni és ez a felfogás nem jogosulatlan, de azért egy mély szakadék választja el Darwint Goethetől. Goethenek sikerült az élő lények világát, az állatok társadalmát egy fejlődési folyamatnak egyes fokozatai gyanánt csoportosítania és már az ő rendszerében is természetes betetőzése ennek a folyamatnak az ember. A fejlődési folyamat mozgatóerőit azonban Goethe még nem ismerte fel ; a fejlődés magyarázata nála még tisztán metafizikai, visszatérés Plato idea-tanítására. Goethe egyszerűen velükszületelt, természetes hajlamot lát az élő lényekben az „idea" fokozatos megvalósítására, vagyis a fokozatos tökéletesedésre. Szinte ugyanez ma az álláspontja a művészet fejlődésére nézve a művészettörténetnek : ha nem is kimondottan, de hallgatólagosan egy ilyen spontán lökéletesedési tendenciát feltételez a művészeti formáknál. A fajok keletkezésére és fejlődésére nézve Goethe metafizikai felfogását Darwinnak sikerült egy természettudományi hipotézissel helyettesítenie. A természetes kiválogatódás a létért való küzdelem útján még nem teljes és végleges válasz erre a nagy kérdésre, de mindenesetre elérhetővé tette a tudományos kutatás számára a természet életének legérdekesebb processzusát. Egy ilyen magyarázatot a művészeti stílusfejlődésre nézve természetesen csak a történelemben kereshetünk.

A művészettörténetnek elfordulása a történelemtől és az új történeti felfogások értékesítésének elmulasztása nem csupán a tudományos munka specializálódásának következménye, nemcsak onnan ered, hogy az egyes tudományágak szomszédaiknak fejlődése mögött rendszerint elmaradnak és azoknak már meghaladott álláspontjait, beállításait használják fel saját feltevéseik kiépítésénél. Ha a művészettörténet az utóbbi évtizedekben mindinkább „művészettudomány"-nyá kezd átalakulni és ma már inkább az esztétikai, mint a történeti tudománycsoport egyik ágának látszik : annak oka elsősorban az a zsákutcábajutás, amelyből a művészettörténet történeti része mindmáig nem tudott kitalálni. Mikor a művészettörténet körülnézett a történelemben a stílusalakulások és stílusfejlődések okainak felderítésére : okok helyett mindig csak párhuzamos jelenségeket talált, problémáját csak egy probléma-csoportba kapcsolta be, ahelyett hogy megoldotta volna. A görög művészet levezetését az általános történeti előfeltételekből két nagyszabású, erőteljes, konstruktív gondolkodó kísérelte meg :

Winckelmann és Taine. De Winckelmannban csak az ékesszólásnak a multat életrekeltő plasztikus ereje, Tainenél pedig a görög élet jellemző vonásainak dialektikus, célzatos csoportosítása téveszti meg az olvasót, különben mindjárt észrevenné, hogy egyik is, másik is csupán a hátterét festi meg a görög művészetnek, környezetükbe állítja a görög művészeti alkotásokat, de nem találja meg valódi előfeltételeiket, termőtalajukat. Az olimposzi versenyek, az atlétikai mérkőzések épp úgy csak tünetei és nem okai a görög testkultusznak, mint a görög szobrok. A görög művészet monumentalitásának szembeállítása a görög tragédiák nagyvonalúságával megint csak párhuzam és nem magyarázat. Vagyis analógiákat állít be Winckelmann és Taine okozati kapcsolatok, kauzalitások gyanánt. (Csak egy ponton futnak túl mind a ketten az analógiákon : mikor Görögország klimatikus és gazdaság-földrajzi viszonyaiból vezetik le az állítólagos „görög derű"-t. A derűs Görögország Winckelmann fényes leírásai következtében szinte egy évszázadon át elfogadott történeti felfogás maradt. CsakNietzsche ismerte fel intuitív éleslátással első jelentékeny könyvében, a Tragédia Születésében, hogy a görög élet épp úgy teli volt konfliktusokkal, küzdelmekkel, lelki harcokkal, mint bármelyik más történeti korszak. Nietzsche nézetét azóta bőven dokumentálta az újabb történetírás : a derűs harmónia csak a görög szobrok sajátossága volt, de nem a görög lelki világé.) Bármelyik művészeti stílus és korszak történeti beállítását nézzük: ugyanezt a c i r c u l u s v i t i o s u s t találjuk. A bizánci művészet megkövesedésének nem magyarázatai Bizánc megkövesedett intézményei : mind a ketten csak tünetei, következményei annak, hogy Bizáncban holt vízzé ülepedett az élet eleven hullámverése. Ilyenformán érthető, hogy a művészettörténet közömbössé vált a történelem iránt, abban a hitben, hogy a történelem új kutatásainak figyelembevételével amúgy sem mélyítheti el, hanem legföljebb csak kiszélesítheti történeti beállításait.

A történetírás szempontjainak és felfogásainak megváltozását az utóbbi évtizedekben nehéz, sőt lehetetlen definiálni, jelszavakba foglalni vagy egyes nevekkel megjelölni. Egyes részletkérdések fokozatos tisztázódása ad lassanként új megvilágítást a mult korszakainak, és többé nem egy nemzet egész történetének eposzát értékelik át az újat hozó történetírók, mint annak idején Gibbon. Bajos volna a történetírásnak valamilyen új irányáról beszélni, melynek alapján általános revizió alá kerülhetne a művészettörténet. A haladás inkább

a részlet-munkában van és így itt csak példákat válogathatunk ki a történetírás ilyen speciális eredményei közül. Erwin Rhode gyönyörű könyvében, a Psychében megírta a görögök honfoglalásának első valódi történetét, a görög nemzet nagy korszakainak prológusát, azt a lelki, gazdasági, társadalmi és politikai folyamatot, melynek lezáródásával a természetnek egy ősnépe kultúrnemzetként ébred fel. Freud mutatta ki a pszichológiában a gyerekkori élmények mély bevésődését a lelki éleibe. Rohde egy nemzet gyermekkorának élményeit fedi fel a Psycheben : és ezek az élmények csakugyan integráns elemei maradnak a görögök világfelfogásának, költészetének, művészetének. Ha végiggondoljuk az örökös guerilla-harcoknak évszázadait, melyek alatt egy tökéletesebb fizikumú faj hazát szerez magának, új hazát a későbbi Görögország testileg fejletlenebb őslakóinak meghódításával : egyszerre megértjük a testkultusz gyökereit, szerepét a görög életben s művészetben. A fermészetvallás lassú leküzdése és fokozatos átalakulása antropomorf vallássá magyarázza meg az istenszobrok mosolyát : és nem a görög ég azúrkék derűje. Nem alkalmazhatóak ilyen közveteflenül a művészettörténetre, de azért termékenyltően felhasználhatóak azok a kutatások, melyeknek sikerült megállapítaniuk, konkretizálniuk a gazdasági életfeltételek megváltozásának hatásait az angolok sajátos világfelfogásának, az angol nemzeti egyéniségnek kialakulására. Ezeket az elemzéseket talán Taine milieu-elméletének továbbfejlesztéseiként lehet tekinteni : de eredményeik mindenesetre szubtilisabbak s amellett kézzelfoghatóabbak, mint a nemzeti egyéniségek Taine-féle meghatározásai. Az új eszmék ébredésének, a világfelfogás átalakulásának előzményeiül minden korban és minden nemzetnél a gazdasági tagozódásnak, a társadalmi rétegeződésnek fokonként bekövetkezett megváltozását tárta fel a történelem. Egy gazdasági és társadalmi osztály a történelemnélküliség félhomályából fellép, vagy inkább felszivárog a történelem színpadára ; az új emberek hozzák az új korszakot, az új lelkiszükségletekből fakad az új világfelfogás és az új művészeti stílus egyaránt. A gazdaságtörténet és a társadalomtörténet konkretizálják ezeknek az embereknek lelki világát, aminek azután szükségszerű következményei vannak a művészet stílusfejlődésében. így például gaz-

dasági és társadalmi átalakulások a római birodalom felbomlásakor rendkívül frappánsan világítják meg az ókori és középkori művészet nagy ellentéteinek logikusságát. Még bőven szolgálhatnánk példákkal. De ennyi is elég tételünk bizonyítására. A művészettörténetnek vissza kell térnie a történeti tudományok sorába, mert ma már megtalálhatja az okozati kapcsolatokat és löbbé nem csupán párhuzamosságokat találna az általános történeti fejlődés és a művészet evolúciója között.

JEGYZETEK A MŰVÉSZET SZOCIOLÓGIÁJÁRÓL

A XIX. század utolsó és a XX. század első évtizedei valóságos felfedezőutakra indultak a mullba, a korukban nem méltányolt művészeknek, íróknak, gondolkodóknak egész sorát bányászták ki az elfeledettségből, és a feltárt sírok előtt épp oly gyakran estek a túlbecsülés hibájába, mint kortársaikkal szemben. De azért maradtak még nagy halottak begyöpösödött sírokban, korhadt sírkeresztek alatt, akik máig is hiába várják gondolataiknak, eszméiknek visszhangját. A művészeitörténetnek is van egy ilyen elfeledett úttörője. A dán király kamarása volt hetven-nyolcvan év előtt Rumohr, és útleírásaiban, Italienische Forschungen-jében csak az előkelő műkedvelő írói próbálkozásait látták annak idején. Máig is csak töredezett kartonfödelű, sárgára fakult eredeti kiadásukban lehet könyveihez jutni néhány német könyvtárban. Csak a Iondoni Victoria and Albert Museumban került legutóbb a kézikönyvtár polcaira Rumohr irodalmi hagyatéka. A művészettörténet formaelemző irányának sem volna szabad elhaladnia Rumohr mellett. Hiszen Rumohr megjegyzései Rafael festői stílusáról még Wölfflin analízise mellett is érdekesek,sőt nem egyszer kiegészítik Wölfflint. Azonfelül Rumohr a gazdasági és társadalmi átalakulások vetületeinek látja már a művészet stílusváltozásait, pedig még nem támaszkodhatott a társadalomtörténet és a gazdaságtörténelem kutatásaira, eredményeire. Winckelmann, Schnaase, Taine, Mâle parallelizmusai helyett nála kauzális az általános történelemből kiragadott vonásoknak és a művészeti irányváltozásoknak viszonya. Amit a művészettörténet új feladatának látnak megjegyzéseink, az már ott lebegett Rumohr előtt és néha kihüvelyezhető alakot kapott számára.

2 7 1

OT^-Jffxw?

irw^'TÄr

íra^frw^cr«^ c^so-^t^xr^KJ omJCBLíö^fl

trxi^cr^îwrtrOkJ er*»

c-KS-crwsscr^SfcS

MOIRET ÖDÖN NÉHÁNY MŰVÉRŐL IRTA LYKA KÁROLY

MOIRET ÖDÖN NÉHÁNY MŰVÉRŐL

272

éhány szobormű reprodukcióját találja ebben a füzetben az olvasó, Moiret Ödön műhelyéből valók s túlnyomórészt a s z o b rászati előadás oly formái közé tartoznak, amelyekhez megoldásuk módja révén épp e folyóiratnak sok a köze, hisz nagyobbára plakettek és domborművek, amelyek bizonyos értelemben díszítő jellegűek. Éppen Moiretnél mindjárt hangsúlyoznunk kell, hogy a díszítő jelleg csak formai s korántsem meríti ki e művek plasztikai tartalmát. Egy plakett adott lapját zárt; magukban kerek formákkal élővé varázsolni, hogy szemünk forma-éhsége kielégüljön : egészen díszítő feladat s megoldható egy arabeszkkel is. Hogy mindez a szemen át tudatunkban élménnyé dagad, ez máitöbb a díszítő hatásnál, de a kettő egyszerre, együttesen jöhet létre, mint éppen Moiret esetében. Tekintsünk el egyelőre e formai megoldástól s nézzük a művészeti hatást, amelyet vele elér. Nem ismerünk tőle emlékszobrot, legalább nein a s z ó historizáló értelmében. Tehát legtöbb műve nincs kötve egy kívülről felkínált egyéniség, vagy kor külsőségeihez, amelyek akárhány esetben teljesen közömbösek a s z o b rásznak. Itt az ellenkező eset áll : a s z o b r á s z bensőjét mozgató eszmék valósultak meg. Amit ő szeretett, ami neki fájt, ami kedves volt a képzeletének, azt mintázta meg. E tekintetben egészen lírai. Egy oly plakett, mint a „Bűvös-bájos a s s z o n y " , rögtön felvilágosít minket, mily kiadósan él s z a b a d ságával : helytől, időtől, alkalomtól független szubjektív eszméket alakít: embereket formál, h a c s a k lehet, lepel nélkül, azt a remek világot, amelyet a külső világtól csak éppen a simulékony é s r u g a n y o s epidermis választja el. Ezzel már benne is él a minden s z o b r á s z kereste örök Eldorádóban. Máig sem sziint meg az emberi test a s z o b r á s z a t legelemibb erejű tárgya lenni, pedig mily m e s s z e estünk attól, hogy ennek a testnek látása mindennapi élményünk legyen ! A festők ezért a félig-meddig elveszett paradicsomért az egész világgal kárpótolták magukat. A szobrászok sok okból, amelyek fejtegetése nem tartozik ide, ahol csak tehetik, test-ábrázolók. Akikben több is lakozik a puszta mintázási készségnél, azok még tovább mennek : e test formálását használják még hangulataik, érzé-

seik tolmácsai gyanánt is. Közéjük tartozik Moiret. S látnivaló, hogy erre neki a test engedelmes eszköz. Mély benső érzéseknek tud vele kifejezést adni. Az imént említett piakeit világosan, sőt élesen rajzolt formáival olyfajta érzelmeket juttat szóhoz, amelyhez a festő a hangulat tolmácsolásának formátkivető eszközeit használja. Vannak sejtelmek, félig festet öltött eszmék, amelyekkel magunk egészen tisztában vagyunk, de mihelyst szóba akarnók foglalni : idegen tartalmat kapnak, nem vér a mi vérünkből. Moiret ilyfélét is tud emberiestekkel tolmácsolni, az idézett plakett minden alakjának mozdulataival. Ezek egyike sem határozott, alig valók a napi élet mozdulatai közül, gyengédek, félhanguak, van valami bennük a noli-me-tangere-ből, mozdulatok, amelyek most ilyenek, amilyeneknek látjuk, de nem tudjuk, hogy a következő percben mily m á s mozdulatokká fognak alakulni. Átmenetek, fizikai ok és kényszer nélkül, intervallumok, nem jelenésszerűek, nem egy akció megmerevült perce, hanem lágyan tovaringó hullámzás, egy elbúgó hang, amelynek sem elejét, sem végét nem lehel megállapítani. Ezek hangulatba hozó elemek s a néző rögtön tisztában van, hogy bármennyire kézzelfogható, kitapintható is a szobor, az mégis a realitások közül kiemeli őt s egy más, lelki motívumokból szőtt világba emelik. Semmi sem húzza vissza a hétköznap órarendjébe, hisz arra sem ez önfeledt mozdulatok, sem az átlagos drapéria, de még a lokalizáló mellékholmi sem emlékeztet. A „Bűvös-bájos a s s z o n y " a rétről a vízbe lép, egy pár rozettaszerű virágfej jelzi a mezőt, három pille a levegőt, egy pár hal a vizet, csupa annyira stilizált forma, hogy már inkább csak jelzés, nehogy a nagy mozdulatok gyengéd hullámzásától valami mellékholmi szórakoztatva elvonja szemünket. Ami ruha látható, mindössze néhány közömbös átlagforma, olyasmi amit még ma is szívesen vesznek át a szobrászok az antik világból, amelyben a ruha ínég arra való volt, hogy utánarajzolja a test mozdulatait. Valóban, semmi sem zökkent ki minket ebből a zenehatású hangulatból. Ilyen, csak félig akcentuált, csak pedzett mozdulatokból láttunk Moiret műveinek s o r á ban nem egy szép példát, legjobban emlékezetünkbe vésődött egy fekvő a s s z o n y a , ronde-bosse-munka, amelyben ugyanezek a finoman megfogott önkéntelen mozdulatmotívumok v a l ó s á g o s hangulatképet adtak. É s

az itt közölt plakettek sorában a Beethovent játszó hegedűs nő vagy angyal az, amely ugyanily erősen átélt hangulat teremtménye és közvetítője. Ezen az utóbbi plaketten e finom elemen kívül a művész rendező és díszítő kezének hatása is könnyen tanulmányozható. A formai megoldás kötött : egy adott négyszöget tölt ki az alak, oly feladat, amely elsősorban a díszítő szobrászatot szokta foglalkoztatni. Ily problémák sok veszedelmet rejthetnek magukban, köztük a legnagyobb az, hogy a valóban arányos és ügyes térkifölíés raffmériája megölheti a mű belső értékét, mihelyt éppen csak sikerült térkitöltés marad. A plakett nagy mesterei számos példát hagytak ránk arról, mennyire feltűnés nélkül tudják e feladatot megoldani. Észre se vesszük, hogy minden harmóniában van, hogy mindennek így kell lennie, sőt az az érzésünk, hogy nem is lehet másként s hogy így volt legkönnyebb megcsinálni. Mihelyst előtérbe tolakodnék a megoldás bravúrja : holt munkává sülyedne a plakett. E szempontból is becsülni való alakítás a hegedülő nő. Néhány más dombormű, illetve plakett oly hangulatokban fogant, amelyek benngyökereznek a most tomboló gyilkos háborúban. A fuvallatosan lágy formaringás, amellyel a „Bűvös-bájos asszonyt" jellemeztük, eltűnt, a faktúra is más ; látnivaló, hogy nem szokványos mintázóval van dolgunk. Itt ércesebb a beszéde, keményebb a duklusa, csupa heves kontraszthatást ad, el egész addig, hogy mély lyukakat váj a háttérbe, fekete kemény árnyékokat vetve oda, ahonnan aztán dacosan pattannak ki a hevesen megvilágított izmok. Gondoljunk csak a „Bűvös bájos asszony"-ra, amelynek mintázása már csaknem rajzos s amelyen a formák az akvarellező ecset puhaságával látszanak az alapra kerülni. Mintha ezer gyengéd simogatásból állott volna elő a halk domborodású kép. Ill ellenben, a vész és

A z O . M. Kir. I p a r m ű v é s z e l i Iskola grafikai o s z t á l y a : Hirdetés.

emberölés tolmácsolásánál egyszerre szabad minden keménység (I. pl. a gyermekeit féltő anya ruháját, amely szándékoltan kemény), a test simulékony epidermisét szinte feltárják a csontrendszer bütykei, nem izmokból, hanem inakból és porcogókból formáltnak látszik az egymást gyilkolok teste. Nemcsak a tárgy maga kívánta e szilaj, félreérthetetlen mozdulatokat : azok magasabbrendű elemet kívánnak tolmácsolni, a belső ember kitörését. Az ifjú harcos holtteste lehetett volna lágyabb, gyöngédebb, nyugodtabb elrendezésű is, de mennyivel kevesebbet mondott volna maga a mű abból, amit a szobrász ki akart fejezni e két szörnyű év hangulatából. Ahol ennyi a szilajság és ily kemény dac osztja a halált, talán azt várná valaki, hogy a kompozíció formális elemei is mind sutba kerülnek s a korlátokat most már szabadon töri át a művész. Azt hisszük, rosszul telte volna, ha ezzel az olcsó szabadsággal él. Mert percig sem feledhette, hogy végre is nem ok nélkül vájkál az agyagban, hanem beszédes kifejezést akar adni valamely benne élő akaratnak. A formai kifejezésnek is van módja. Ha itt is terei kitöltve komponált, úgy ez csak javára vált tolmácsoló szándékának. A rideg és durva négyszögletes keret (vessük csak egybe a „Bűvös-bájos asszony" keretével, hogy világosan lássuk stilus-érzékéf egy ily mellékesnek látszó dologban is), ez a pallérozatlan keret több az egyszerű lezárásnál : szilajon feszülő izmoknak támasztópontja, nekiterpedő tagoknak pallója, vaksötét árnyékok mélyítője. Két lest, három test az indulatok felsőfokán, valahol egy kemény, bárdolatlan drapéria : többet nem is volt szabad e négy cölöp keretébe vetni. Itt nem gyöngéd polifón szimfóniáról van szó, hanem harsogó unisonoról. Csak e pár stílus-jegyzettel kívántuk a rendelkezésünkre álló szűk helyen e művek reprodukcióját kísérni.

G r a p h i s c h e Abt. d e r K u n s t gewerbeschule : Anzeige.

MOIRET ODON NÉHÁNy MŰVÉRŐL

2 7 a

- 1 -iTTi

m •

m a m • I r r m u r m ~ i f i u r i m nr • ' r i n n i i r n 'ittt> a r m i m p h t a n i r « i - r • u r i m m m m u m m « i m

m

m mi m m

u m i

AZ ERZSÉBET-EMLÉKMŰ-PÁLYÁZAT MÉG NÉHÁNY TANULSÁGA A KRITIKÁRÓL É S EGYEBEKRŐL IRTA VÉGH GYULA AZ ERZSÉBETEMLÉKMŰPÁLYÁZAT MÉG NÉHÁNY TANULSÁGA

2 7 4

' apisajfónkat — a közvélemény tükrét — ezúttal a megszokottnál többet foglalkoztatta a nagyfontosságú művészeti esemény : az Erzsébet-emlékmű-pályázat. Magában véve örvendetes tüneménynek tekinthetnénk ezt, különösen a mai háborús izgalmak közepette. Csakhogy nem mindég volt benne köszönet. Tisztelet a kivételeknek, a laikus nagyközönség számára írt tárgyilagos, szakszerű kritikáknak ; de bizony a lapok hasábjain megjelent hozzászólások egy része túlment a hozzánemértés megengedhető határain. Olvastunk például — még pedig egészen komoly újságban — az alagút fölött színes majolikából építendő „hatalmas rózsatorony"ról (?), melyhez gyönyörű, majolikából tervezett fiatornyokkal szegett kígyózó utak vezetnek föl. A toronyban volna a királyné emlékműve — mozaikfestmények és reliefek között —, de már a hozzávezető utak kis gloriettjei is kultuszát táplálnák". Olvastunk a várhegy oldalán fölvezető szerpentin-útról, „melynek minden egyes fordulóján Erzsébet királynénak születésétől kezdve minden egyes ránk, magyarokra nézve nevezetesebb mozzanata lenne megörökítendő", vagyis „Mártirkirálynénk kálváriájáról", melyen nyolc-tíz szobrász fülkékben, kápolnákban, oszlopok között, ugyanannyi festő freskóban, mozaikban dicsőítené a királyné életét. Olvastuk, hogy a várhegy az egyedül alkalmas hely az emlékmű felállítására, mivel a királyunk szobra helyéül kijelölt Ferencz-József-tér „látókörébe esik". Olvastuk, hogy „kupolánál szebb és fönségesebb kifejezője valamely emlékműnek nincs". Olvastunk vitákat afölött, hogy az emlékmű anyaga bronz legyen-e, vagy márvány, majolika, elefántcsont (mintha bizony mindezen elemekből szépet is, de förtelmes csúnyát is alkotni nem lehetne!) stb. stb. Igaz, hogy a napisajtó nem lehet hivatva szakkérdések eldöntésére. De éppen ezért a művészet nevében szót kell emelnünk a közvélemény ilyetén irányítása, vagyis helyesebben : megtévesztése ellen, kivált ott, ahol a sokat olvasott, előkelő lapok nem mint egyes buzgó olvasó különvéleményét, hanem mint a saját „leszögezett álláspontjukat", mint

végérvényes ítéletet, mint dogmát tálalják föl a sok badarságot, ridegen elzárkózva minden ellenvélemény elől. A művészetnek, a szépnek, nincsenek írott törvényei, mint valamely tételes tudománynak, technikának. Mégis a művészeti hozzáértésnek vannak bizonyos szubjektív feltételei, melyek nélkül az ítélkezés — ha mégoly jóhiszemű is — hatásköri túllépést jelent a szépnek birodalmában. Nemcsak az a lényeges, hogy m i tetszik valakinek, hanem épp oly fontos az is, hogy k i n e k és m i é r t tetszik valamely művészeti a l k o t á s ? A balhit, hogy művészethez mindenki ért, sajnos, nagyon elterjedt; de ott, ahol a sajtó előkelő képviselői ex offo engedik meg maguknak az ily elmélet gyakorlati alkalmazását, ott menthetetlenül reányomják a provinciáiizmus, az elmaradottság, a barbárság bélyegét a nemzet kultúrájára. Ezenfelül megakasztják az ízlés egészséges fejlődését, megrontják az emberek naiv, ártatlan ítéletét. Az ú. n. krilikák legtöbbje a jelen esetben nem is volt tulajdonképpeni kritika. Nem azt bírálta, ami, mint a pályázat eredménye, tényleg előttünk áll ; nem azt kereste, hogy ebben az anyagban mi a jó, mi az elégtelen, nem

A z O . M. Kir. I p a r m ű v é szeli Iskola grafikai o s z tálya: Hirdetés.

Graphische Abteilung der Kunstgewerbeschule : Anzeige.

AZ ERZSÉBETEMLÉKMŰPÁLYÁZAT MÉQ NÉHÁNY TANULSÁGA

Az O . M. Kir. I p a r m ű v é s z e t i Meghívó.

Iskola

grafikai o s z t á l y a :

kérdezte, hogy miért jó, miért nem jó egyikmásik pályamű — hiszen ehhez szakismeret kellene — ; hanem odavetve a kantárt saját szárnyaló képzeletének, azt a problémát feszegette, hogy milyennek is k é p z e l t e a kritikus az emlékművet, hogy milyennek is k e l l e n e lennie az emlékműnek? É s itt eszünkbe jut az egyszeri magyar ember esete, aki először járta a tengert. A hajó már messze a paritól ringott az óceán habjain ; köröskörül nem látszott egyéb víznél, égnél, végtelenségnél. Ekkor valaki megkérdezte tőle: nos, atyafi, mit szól a tengerhez ? Az atyafi pedig vállat vont, köpött egyet és kicsinylőleg válaszolt: nagyobbnak képzeltem ! Hát szép dolog a fantázia. Elhisszük szívesen, hogy az Erzsébet-emlékművet nagyobbnak képzelte a hazafias szatócs, kinek képzeletét nem korlátozza sem a kérlelhetlen valóság, a technikai kivihetőség, sem az ízlés legnemesebb mentora, jóltevője : a mértéklartás. Túlszárnyalja Phidiast és Michel Angelo-t a csodaalkotásban, melynek egyedüli hibája, hogy megvalósíthatatlan. Szerénytelensége diktálja a művészeknek, hogyan alakítsák a megálmodott remeket, de az eredmény nem felel meg — nem is felelhet meg soha a várakozásnak, ha mindjárt a legna-

Grapliische Abteilung d e r K u n s t g e w e r b e s c h u l e : Balleinladung.

gyobb géniuszt bízná is meg eszméinek megvalósításával. A hazafias szatócs lekicsinyl! mindazt, amit a művészi elme megkonstruált, amit komoly, életre szóló hivatásos munka és tudás megalkotóit ; lenézi a szakszerű, tárgyilagos bírálatot — kivált ha idegenektől származik —, ellenben hirtelen rajongásba esik a középszerűség, a silány kontármunka előtt, ha abban a saját eszméinek egy-egy töredékét megvalósítva látja. Az ő művészeti vezéreszméi pedig : hazafiasság, szenzáció, tömeghatás, óriási méretek (melyeket összetéveszt a monumentalitással), irodalmi tartalom stb. egyszóval minden, csak nem a forma tökélye, nem az arányosság, nem a művészi igazság és összhang, nem esztétikai érték, semmi abból, ami a művész alkotásának — és ezzel az emléknek is — örök életet biztosíthatna. De ő nem is tökéletes művészi remeket akar — hiszen nem is sejti, hogy az mi lehet —, hanem inkább látványosságot, mely elkábít, mely a tömeget vonzza és bámulatba ejti ; bármennyire hevüljön is a királyné emlékéért : tulajdonképpen nem őnéki, hanem a saját nemzetének, a saját korának, önmagának szeretne emléket emelni, egetverő Bábel-tornyot, mely harsányan hirdetné az emlékmű feláll!-

275

tójának nagyságát, dicsőségét. Belejátszik ebbe ősi pompakedvelésünk, mely szereti túlgazdag keretbe állítani az értékes tartalmat gyakran az értékes tartalom rovására ; faji hibánk, mely külsőségektől megittasodva, néha elveszti a lényeg iránti érzékét.

AZ ERZSEBETEMLÉKMŰPÁLYÁZAT MÉG NÉHÁNY TANULSÁGA

2 7 6

Ilyen és hasonló gondolatok önként támadnak bennünk a laikus kritikák olvasásánál. Ha a népies ítéleteket és azok indokolását összehasonlítjuk a tényállással és a komoly, szakszerű kritika okfejtésével, akkor tárul csak fel igazán előttünk a tátongó űr, mely az egészséges utakon haladó, romlatlan művészet törekvéseit ettől a szomorú dilettantizmustól elválasztja. É s mégis, be kell látnunk, hogy a művészietlen közvélemény oly tény, mellyel számolnunk kell s melynek leküzdése igen nagy erőfeszítést, munkát, összetartást igényelne. Kétségtelen, hogy művészetünk magát a közvélemény hatása alól egészen ki nem vonhatja, mert a művészet kenyérkereset s ettől eltekintve nem is állhatna meg sokáig elszigetelve, meg nem értve a nemzet kultúrájában. Ahol a kultúra nein képes felemelkedni a képnek intranzigenciájához, ott a művészetnek kell felvennie az irányt, melyet a tömeg ízlése néki előír. Hazánk falán e tekintetben nem is áll annyira a kultúrnemzefek mögött; ugyanazokat a jelenségeket megtaláljuk a Iegelőrehaladottabb nemzeteknél is, sőt talán még nagyobb mértékben. Ha itt-ott akad is még igazi tehetség, tudás, ízlés — mint ahogyan ez hál istennek nálunk sem hiányzik —, mégis mind több és több engedményt kell tenniök a tömegízlés követelményeinek, kivált ott, ahol közpénzen emelt monumentális alkolásokról van szó s ahol a művészek munkájába nagyon is beleszól a hivatal, a sajtó, a laikus közvélemény.

Az O . M. Kir. I p a r m ű v é s z e t i kai o s z t á l y a : Z á r ó d í s z .

I s k o l a grafl

Bizony ritka eset, hogy ilyenkor meg ne hamisítanák a szépet különféle hozzáadással, mellyel hatását kerülő utakon fokozni akarják, nem is szólva az elkerülhetetlen személyi és pártérdekektől, infrikákfól, melléktekintetektől, melyek ilyenkor a tulajdonképpeni feladatot elhomályosítani szokták. É s ma, midőn a világbirodalmak tömeg-súlya nehezedik a népcsaládokra, úgy mint az egyesekre, mikor a tömegnek csak óriási méretek, milliós számok, hihetetlen technikai csodák imponálhatnak, ugyancsak a még soha nem látottnak, a mértéktelennek kifejezését várják a művészettől is. É s létrejő a római Victor-Emánuel-emlék, mely sok ezerszerte nagyobb, díszesebb, drágább Titus császár diadalívénél ; felépül a lipcsei Völkerschlacht-Denkmal, melynek anyagából ezer sainothracei Niké kerülne ki; és a háború után keletkezni fog még ennél is nagyobbszerű megszámlálhatatlan emlékmű, melynek ünnepélyes leleplezésénél ezerszer többen fognak közreműködni, mint ahányan a háború alatt elpusztult műremekeken dolgoztak, építettek, faragtak. É s valószínű, sőt egészen bizonyos, hogy ez a világkiállításokon foganfaíoff, hivalkodó, kolosszális j-ekláminűvészet jobban kifejezi és megőrzi korunk szellemét, mint hogyha a régi hagyományokat követve, művészetünk szerényebben, de tántoríthatatlan hűséggel csak a szépnek, a tökéletesnek megközelítésére törekednék. Ez manapság talán anachronizmus lenne. Éppen a szertelenségben fog reánk ismerni az utókor ; lehet, hogy mégis csodálja művészeti hagyatékunkat egyszerű, nemes nagyságában, mint ahogyan mi tiszteleltei meghajlunk az egyiptomi gránitóriások előtt. Lehet. De mi, akik még ismertük azt, ami volt, fejcsóválva s kissé szomorúan kérdezzük magunktól: vájjon szebb lesz-e akkor a világ?

CZETTEL LÁSZLÓ, ŐRGRÓF PALLAV1CINI GYÖRGYNÉ

282

A F é n y ű z é s Ellenes Liga kiállításából. 282. Délutáni ruha, barna b á r s o n y . Tervezte : Czettel László. — 285. T o u p e - b á r s o n y r u h a . Tervezte: ó'rgróf Pallavicini Györgyné. Magyar Iparművészet. 1

283

A u s der Ausstellung der Liga für die Vereinrachung der Frauentracht. 282. Five-o'cIock-Kostüm a u s braunem S a m t . — 285. Velouranzug.

2 7 7

A Fényűzés Ellenes Liga kiállításából. K e r t é s z f f y n é Winkler Margit ö l t ö z é k v á z l a t a i .

284 — 286.

A u s d e r A u s s t e l l u n g d e r Liga f ü r V e r e i n f a c h u n g d e r F r a u e n t r a c h t . 284 —286. F r a u M. K e r t é s z f ï y : K o s t ü m s k i z z e n .

PATAKY KATALIN, SZTEHLO BISSINGEN VERA GRÓFNŐ

É

t?

A F é n y ű z é s E l l e n e s Liga kiállításából. R u h a t e r v e k . 287. P a t a k y Katalin : Otthoni r u h a . — 288. S z t e h l o L. : Estélyi r u h a . — 289. B i s s i n g e n Vera g r ó f n ő : Estélyi ruha.

Kosfiimskizzen a u s d e r A u s s t e l l u n g d e r Liga f ü r V e r e i n fachung der Frauentracht.

2 7 9 9

L„

2 8 0

290. K o z m a

Lajos

Faragással

díszített

üvegszekrény.

290. L. K o z m a : G e s c h n i t z t e r

Glasschrank.

KOZMA LAJOS

:çi

291—292. pamlag.

Kozma

Lajos:

Ebédlőbe

vaió

szekrény

és

291—292. L. K o z m a : Zimmers.

Schrank

und Divan

e i n e s Speise-

281

BÜHÜgä

LESZNAl ANNA

295

294

295 —294. L e s z n a i A n n a : S z í n e s

hímzések.

293—294. A. L e s z n a i : B u n t e

Stickereien

LESZNAI ANNA

295 —296. L e s z n a i A n n a : S z í n e s h í m z é s e k .

295 —296. A. L e s z n a i : B u n t e S t i c k e r e i e n .

2 8 3

MELLER DEZSŐ

297

298

2 8 4

297—298. Meiler D e z s ő : L a k á s hall-ia. Készítette Antal é s B r a u n Mór.

Héber

297—298. D. M e i l e r : Hall e i n e r von A. H é b e r u n d M. B r a u n .

Wohnung.

Ausführung

MELLER DEZSŐ

299

Meiler Dezső 299.. Női szalon részlete. Készítette : Héber Antal é s Braun Mór. — 300. Úri hálószoba részlete, régi bútorokkal. Magyar Iparművészet.

D. Meiler: 299. Teil eines D a m e n s a l o n s . A u s f ü h r u n g von A. Héber und M. Braun. — 300. Teil eines H e r r e n s c h l a f Zimmers mit alten Möbeln. 3

CIQK 2 ö U

IPARMŰVÉSZETI ISKOLA GRAFIKAI OSZTÁLYA

nAursi AGYÄUUHÄZ

Ótt^MTMlL c/ÀliOÙCLpCSjL ÁíjájHCÍ. jOciÎi-THCtli,!.

A & T K G y Z É K H lcjitf

301

t t, ^

.

jv-Jfí mli/i Jwâzit:díóitáj^aJwíJáfcikáf,táfcák(it. kèsztetefat, cvéiöz-kőzökeféá

,

ezüötgc/ára -pUca-10-ózám.. kávé éâ ieauerjenydióztár^i/akal-

303

301—304. H i r d e t é s - t e r v e z e t e k . Készültek az O . M. kir. Iparm ű v é s z e t i Iskola grafikai o s z t á l y á b a n .

304

301—304. E n t w ü r f e f ü r A n z e i g e n : A u s der F a c h k l a s s e f ü r G r a p h i k d e r königl. K u n s t g e w e r b e s c h u l e B u d a p e s t .

3

A

„MOTOR"

HIRDETÉSEIBŐL

O ío

288

309 —310. S z e m e l v é n y e k a „Mofor" c. s z a k l a p hirdetéseiből.

309—310. A n z e i g e n a u s d e r F a c h z e i t s c h r i f t „Mofor".

NYOMDAI MŰVÉSZET IRTA NÁDAI PÁL

NYOMDAI MŰVÉSZET

mikor az ember leírja a szói, önkéntelenül is ama kedves vidékiességek körvonalai támadnak fel emlékezetében, melyeknek tartalmat és formákat a tűzoltómajálisok meghívói adnak. A nyolcvanas és kilencvenes évek préselt, domborított, szivárványszínben fürdetett, hattyúkkal és vízililiomokkal ékesített táncmulafsági rüpcédulái jelentik azt a siralmas eltévelyedését a nyomtató ízlésnek, melyre a terméVilágosság-nyomda : Druckerei V i l á g o s s á g : Initiale. Kezdőbetű. szettörvények biztosságával kellelí elkövetkeznie az ellenhatásnak. Sok mindenféle tényező szerepelt itt, mind a jobb ízlést kiváltó ok s ezek sorában kivált két körülmény: egyik a tradíciók helyes értékelése, másik a gazdaságfejlődési mozzanatok belekapcsolódása a grafikába. Napjaink nyomdai művészete, ha származásával akarnók jellemezni, akként volna meghatározható, hogy apja angol volt, előkelő kékvér, amatőr, régi könyvek szerelmese, anyja azonban amerikai nyomdászleány, kinek lényéhez lartozik a tiszta vidámság, az üzleti érzék és józan logika. Nyomdai művészet azóta vau ismét, mióta a régi könyvekből megtanultuk, hogy a legszebb írott és nyomtatott lapokon egy rendes, tiszta, megnyugtató képet kapunk, melyen az írott, rajzolt vagy nyomott betűk az egység tömör csapatait alkotják, színben és ritmusban összecsendülök, tömeghalásukban arány és erő van. De ez a nyomdai művészet kiválasztottak mulatsága maradt volna, lia a gazdaságtörténeti változások az üzleti élet közelségébe nem hozzák a nyomtatóműhelyt és rá nem szoktatják a milliók nyelvére, hangos akcentusokra, illedelmes kiabálásra. Az iparműAz O. M. Kir. Iparművészeti Iskola g r a G r a p h i s c h e Abt. der K u n s t g e w e r b e fikai osztálya : Hirdetés. Magyar I p a r m ű v é s z e t .

schule :

Anzeige.

1

2 8 9

'I «Mi lui * ml
Ii « m •

Ii 1 lu, »

n

I • ni <m n •

icmjc^^c^jgmjg^ugcn^c^jfcoc'^^r^kar^jc^^gsa^cmjc^whgg^

NYOMDAI MŰVÉSZET

LF€TÍÍJS

f i l XC

M

n r t ä v j p?uhi:i ki L V 4 isiéin À z O . M. Kir. I p a r m ű v é s z e t i Iskola grafikai o s z t . : P l a k á t .

2 9 0

G r a p h i s c h e Abt. d e r K u n s t gewerbeschule : Plakat.

vészét hármas egysége így egyesül benne: anyaga a nyomdafesték, szerkezete : a síkdíszítmény logikája, rendeltetése : a pátosz nélküli retorika. Minálunk talán nincsen olyan ágazata az iparművészetnek, mely átlagában a nyomdai művészethez hasonló jóízlést ért volna el az utolsó évtizedekben. Nagyvárosi fejlődésünknek, üzleti érzékünk helyes ösztöneinek, még tevélygésekben is megkapó lendületeknek biztos kifejezője a nyomdai művészet, mely itt a könyvek, nyomtatványok egy új műfaja : az üzleti grafika keretébe tartozik. Bizonyos, hogy sok minden egyéb körülménynek is nevezetes szerepe jut itt : a szakoktatás olyan pompás hálózatának, mely az Iparművészeti Iskola tervezőosztályától a nyomdász-szakegyletek házi oktatásáig terjed és a véletleneknek az a szerencsés találkozása, hogy Szentpétervárt, Berlint és Bécset nem számítva sehol sincs ma annyi jó grafikai tervezőművész és annyi megértő meg-

rendelő, mint Budapesten. A plakáttól az üzleti levélpapírig, az árjegyzéktől a reklámbélyegekig, a kottaborítéktól a színházjegyig, az újsághirdetéstől a csomagolópapirosig mindénen észrevehető a kifejezőkészségnek ama biztonsága, mely a mai magyar grafikának vagy tíz év óta erősbödő tulajdonsága. Bizonyos hatásokat nem lehet elvitatni : az első időben inkább angol, későbben német és amerikai befolyásokat. Körülbelül egy évtized keresései, olykor tévelygései után azonban a mai nyomdai művészet oly sajátos formáiról is lehet beszélni, melyek a grafika magyaros közösségvonásaira engednek következtetést. Nyomdai művészetünknek mind tisztábban kibontakozó jellegében az ornamentális kedv a legszembetűnőbb. Históriai stílusok, népművészet, régi kódexek, modern díszítőfestészeti elemek ötletesen és olykor túlmerészen érvényesülnek benne. A mi nagyobb nyomdáink saját tervezőikkel, házi művészeikkel dolgoztatnak, akik nemcsak a rendelkezésükre álló anyagokkal és eszközökkel tudnak jól számot vetni, hanem a fővárosi megrendelő s a magyar fogyasztó igényeivel i s : mindig adnak valamit a tipográfia romantikájából is : egy kis figurális díszt, egy hangulatos növényi ornamentációt, vagy régi almanachok gyengéden stilizált emblémáiból valamit. A magyar üzleti életbe éppen fiatal érzésektől viharzó szenvedélyei miatt egy-egy csöppnyi szentimentalizmus is keveredik. De van egy merőben ellentétes vonása is : könyörtelen technikai józansága. Business is business. A levélpapiroson, a névjegyen, a könyvfedelen úgy legyen elosztva a cím, hogy a lényeges a lényegtelentől, a vezérszólam a mellékzöngéktől, a centrum a szárnyaktól tisztán tagolódjék külön. A prospektus nem freskó, melynek a falsík részeit kell kitöltenie, hanem a gépnek a tömegek számára rendelt sokszorosító eszköznek szülötte és elsősorban arra vágyik, hogy olvassák. Az olvashatóságnak pedig örök törvényei vannak : a tiszta betürajzolás, a komponálás folyamatossága, a keretnek és a köröknek síkjából plasztikusan előragyogó formák lezártsága. Iparművészetünk s mindennapi ízlésünk archaizáló hajlamai is egyre jobban felcsillannak az utóbbi években nyomdai termelésünk legjaván. Legjobb nyomtatóink — s nemcsak ismert nevű művészek, de ismeretlen nyomdai művezetők is — nagy szeretettel és elmélyüléssel forgatják a régi magyar könyvnyomtatóműhelyek, a protestáns és jezsuita nyomdák és a mult századi könyvkiadók nemes termékeit. Üdítő látványosság a mai üzleti architektúra sivársága, az üzleti berendezések cifrálkodó stílustalansága mellett a kicsiny és

közepes nyomdavállalaíoknak erős akaratnyilvánulásait látni, mellyel az utcára vetített üzleti életnek az ólommal és festékkel erőteljes rengést tudnak adni. A hanghoz hangulatok, az írott betűkhöz emlékképek, a címhez reklámsikerek tapadnak. Jól ludja ezt az asztalos, aki finomabb ízlését, a sörgyár, mely egyéni márkáját, a mozivállalkozó, aki csábításának eszközeit bízza a nyomdai művész ötletességére és kifejezőkészségére. Nevek, grafikusok, vállalatok minden nap százával, ezrével jelentkeznek szemeink előtt a magyar nyomdai művészeltel kapcsolatban. Legjobb festőink és iparművészeink áf-átrándulnak erre a területre szerencsét próbálni és tizenkilencéves fiúk egy éjszaka alatt a hirdetőoszlop nagyságaivá válnak. A magyar nyomdászat történetírása van hivatva arra, hogy neveiket számonfartsa. De még egy ilyen kis elmefuttatásban sem lehet mellőzni egy csendes, halkszavú professzornak a nevét: HelbingFerencét,akinek nyilvánvalóan legtöbb része van a mai nyomdai művészet ízléses irányításában. Az iparművészeti iskolának grafikai osztályában a legfrissebb, legötletesebb — ha ném is mindig a legeredetibb — iparművész-nemzedék az ő kezei közül lépett át az életbe és az ember örömmel vesz minden ilyen beszámolón tudomást arról, hogy növendékeiben a verve a nagyszerű fegyelmezettséggel, a fantázia tudással miként egyesül. Egy professzor, aki nem magát ismétli növendékeiben, hanem kiváltja belőlük a legnaivabb s legszebb képességeket, melyeket magukkal hoztak az iskolába. Egy professzor, aki a legszerényebben búvik meg a növendékei — a legfiatalabb magyar grafikus nemzedék — mögött, mialatt a reklám művészetére oktatja őket. Nyomdai művészetünknek erős támasztéka az az ízlés, melynek tapintatos kézzel kell naponkint a művészet örökkévaló formáit aprópénzre felváltania és kiszórni az életbe s kell egyben megértő szemmel keresni a kereskedelmi élet meleg közelségét, hogy abból anyagot, impulzusokat származtasson át a tervezőkbe és munkásokba. Egy iparágat, melynek műhelyét a legszürkébb levegő üli meg, naponként újra s újra művészetté emelni, e művészet nyelvén ezrekhez és milliókhoz szólni, amily nehéz feladat, olyan becses szociális szempontból.

Nem jóllakott, hanem éhes embereket adjon az iskola az életnek. Lichtwark. f* « * Nem minden szép, ami új és divatos. Ami pedig igazán szép, annak szépsége nem szűnik meg az idők multával. Paizaurek.

HÁBORÚS VILÁG

mi i HÁBORÚ NEVELŐ HATÁSA AZ IPARMŰVÉSZEKRE. Erről a témáról sokat írtak már s az elméletekből meg jóslatokból már egy egész könyvtárra valót lehetne összegyűjteni. De semmi sem mond annyit, mint a gyakorlat, mely nem azokat igazolja, akik HÁBORÚS a háborútól fantasztikus álmok valóra váltá- viLÁO sáf várják, hanem a racionális gondolkozókat. A háború elsősorban a hiányzó emberi szükségletek pótlására fogja szoktatni az iparművészeket. Látszik ez egy most megjelent olcsó, népszerű kis füzetből, meLy a bécsi iparművészeti iskola legutóbbi időből való növendékmunkáit foglalja össze „Einfacher Hausrat" címen s nem egyéb, mint az orosz betöréstől sújtott vidékek lakóházai számára való bútorterv-gyüjtemény. Asztalok, székek, ágyak, többnyire szegény emberek számára való holmik, anélkül, hogy ebben más, mint az egyszerűség érvényesülne. Nem minden bútorlerv sikerült, de valamennyin megérezhető az, hogy a növendékek a kellemes otthon, az olcsóság és a használhatóság vezető gondolatai szerint dolgoztak. Az igazi próbája az lesz e bútoroknak, ha majd a legjobbakat megcsinálják közülök és a bécsi i r

'

il i

«I

ir

II

i"i

n

II

m

I

ír

'I

w

•» n

II

n a

n ^

nim\ m

m n

À

Az 0 . | M . ^ K i r . [Iparművészell Iskola grafikai o s z t . : l'Uévi k ö s z ö n t ő kártya. 1

Graphische Abt. der Kunstg e w e r b e s c h u l e : Neujahrskarte. 5*

HÁBORÚS VILÁG G r a p h i s c h e Abt. d e r K i i n s t g e w e r b e s c h u l c : Kopfleisten für Briefpapier.

Az O. M. Kir. I p a r m ű v é s z e t ' Iskola grafikai o s z l á l y a : L é vélfei.

iparművészeti múzeumban kiállítják. Addig is le lehet azonban vonni a bécsi példából m á s iskolák számára a kínálkozó tanulságot. A háborús idők iparművészeli nevelésének elsősorban a legközvetlenebb békeidők szociális feladatait kell támogatnia. Nálunk is fájdalmasan előtérbe helyezi c kérdéseket Erdély jövendő reorganizálása s itt is arra kellene szokiatni a felnövekedő lakástervezőket, hogy azokat a kis asztalosműhelyeket é s nagy bútorgyárakat lássák el jó é s olcsó bútortervekkel, amelyek majdan e második honfoglalás idején a biztos és békés otthonok alapjait fogják megcsinálni.

A

292

BARÁTSÁG HÁZA. A németek keleti fegyverbarátságát s a törökökkel való együttműködését nemcsak a német ipar, hanem az iparművészet is igyekszik a maga javára fordítani s már most olyan intézmények létesítésén fárad, melyek a háború után gazdasági s kulturális térhódításait a Keleten megkönnyítsék. Így arról értesülünk, hogy a német nagyipari s iparművészeti érdekek képviseletére alakult Werkbundnak a török kormánnyal megállapodása van egy Barátság házának építésére, amely kiállítások, felolv a s á s o k , t á r s a s összejövetelek céljaira fog szolgálni. A török kormány erre a célra Stambul egyik régi városrészében mintegy 5000 négyzetméternyi halalmas területet enged át, az építés céljaira alakult német-török egyesület pedig másfél millió márka költséggel fog az építkezéshez. A monumentálisnak Ígérkező épület tervezésével a Werkbund fog egy építészt megbízni s mindenképpen azon lesznek, hogy a Barátság háza méltó módon fejezze ki a német ipari s építőművészetek fejlettségét. Mindez, mint már jeleztük más alkalommal is, a német iparművészetnek török földön való hódításában csak az első lépéseket jelenti, mert a Werkbund minden rendelkezésére álló eszközzel igyekezni fog a francia gyáripar oltani eddigi szerepét megdönteni. Erre vall az a tény is, hogy a Werkb u " d é s a Dürerbund k ö z ö s kiadásában

megjelent „Deutsches Warcnbuch"-ot, melynek megjelenése oly nagy feltűnést kelleti mindenfelé, török nyelven is kiadta egy konstantinápolyi t á r s a s á g , még pedig azzal a célzattal, hogy az ilyen árúk felvételére mégsem eléggé fejlett balkáni piacot a kvalitásos tömegcikkek értékelésére s z o k t a s s a . Kétségtelen léhát, hogy a német ipari köröknek a lörök fővárosban való megjelenése e helyen is a jobb, szolidabb, ízlésesebb irányú iparművészet elterjedését fogja jelenteni s ennek a művészet szempontjából csak örülni lehet. Más kérdés, hogy vájjon a konstantinápolyi Magyar Ház tudományos és kulturális céljait nem lehetne-e hasonló célzattal a magyar művészeti érdekek javára kibővíteni s a magyar kormánynak nem kellene-e már most a török-magyar b a r á t s á g n a k ezirányú megerősítésére is gondot fordítania ?

E

NTENTE HÁBORÚS KÖNYVMŰVÉS Z E T . A háború kezdete óta elég alkalmunk volt itt beszámolni arról a pompás grafikai lendületről, mely a német, osztrák s magyar könyveknek, emléklapoknak, háborús iratoknak kísérő zenéje s arra vall, hogy a békeidők iparművészeti kultúrája a nagy technikai nehézségek idején sem mond csődöt. Most néhány francia s angol füzet fekszik előttünk, nagy kerülőúton jött hírmondói annak, hogy milyen az a művészet, mely az ellentábor harci mozdulatait kíséri nyomon a szavak és az illusztrációk szárnyalásával. Egy vékony füzet, pár velinoldalas, kvartalakú ezt a címet viseli : C e q u e d i s e n t n o s m o r t s . Anatole France írása, Bernard Naudin lapszéli rajzai körülötte, négy ezer példányt a francia államnyomdán adott ki R. Hellen. A szöveg néhány emléksor, naiv, sóhajokkal és könnyekkel tele, de vérszegény, gondolattalan. A föld alól mit üzennek a hős fiúk az iltmaradottaknak, hogyan izgatnak a barbárok ellen, ezt mondja el egypár sebtében odavetett sorban a szövegíró. A tollrajzok, naturalisztikus vázlatok a francia harcterekről, sírok, hordágyak, egymásra hányt

> «^OT^s^rsfeî

rvf^r^av^s

HÁBORÚS VILÁG

DISZnOFESlO

BUDAPESTEN-

WMUEÀNYHJ

taVAN^U-SABOK

A Ï O. M. Kir. Iparművészeti grafikai o s z t á l y a : Levélfej.

G r a p h i s c h e Abt. der K u n s t g e w e r b e s c h u l e : Kopfleisten ftir B r i e f p a p i e r .

Iskola

csákók — mintegy keretet alkotnak a szöveg körlll. Az egész azt a benyomást kelti, mintha egy piktor harctéri vázlatkönyvéből lapokat téptek volna ki s ahhoz egy-egy gyászlakoma toasztjának szövegét biggyesztették volna. Az van meg a füzetben, amit egy á t - , lagos francia emlékkönyvben is meg lehet találni : kedves felszinesség, szökellő könnyűség, érzéstelen pátosz, egy furcsa grimace, mely még a legkomolyabb feladatokat sem veszi komolyan. Egészen más világba vezetnek a fegyverbarát Angliának előttünk fekvő háborús füzetei, két olyanformájú velinfüzet, mint egy-egy kongresszusi ünnepély programmja, nyolc oldalon, tépett szélekkel. Rudyard Kipling egy-egy háborús verse mindegyiken, az egyiknek R e c e s s i o n a l a címe, a másiknak H y m n Before Action. Henrietta Wright lapszéli díszeivel, Methuen a nagy kiadócég bocsájtotta közre. Háborús reprezentatív nyomtatványok. A brit imperializmus mámoros poétája mély vallásos borongással imádkozik az Egek urához a katonákért, a régi zsoltárok széles, dübörgő ritmusával. Katonahimnuszok, melyeket a brit tengeri hatalom öntudata fest alá. Wright kisasszony egy dilettáns aprólékos gondjaival csinálta meg hozzá a régi miniatűrökre emlékeztető lapszéldíszeket az aranynak, a topáznak, az azúrnak, a rubinnak s az ö s s z e s drágaköveknek csillogó színeivel. Az ornamensek kedvesek és jelentéktelenek : pajzs, angyal, horgony, liliom, szőlőfürt, rózsa. Ezekből szőtt művészi guirland. S a gyengébbek kedvéért ott van mindjárt a magyarázat „The meaning of the Symbols and Emblems." A pajzs az védelem, angyal az angyal, horgony a remény, liliom az ártatlanság, rózsa maga az Egyesült királyság. Ez azonban csak egy negyedrésze az összes szimbolu-

moknak, melyek száma vagy huszonötre rúg s mindezt csupán 1 shillingért árulja a nemzeti lelkesedést ébrenlartó Kipling és kiadója Methuen.

R

ÉGISÉGKERESKEDŐK É S A HÁBORÚ.

Talán egyetlen üzletág sem lendült fel olyan gyorsan a háború alatt, mint a hadseregszállítás és a régiségekkel való kereskedés. A kettő között okvetlenül kell valamelyes öszszefíiggésnek lenni, alkalmasint abban a formában, hogy a prózai tápszerekkel űzött cserekereskedelem arányai a régiségkereskedelem virányait öntözgetik. Csak igy lehet megmagyarázni, hogy mialalt az igazi régiségkereskedők folytonosan árúhiányról, a nemzetközi utak megszakadásáról, a nagy aukciók megszűnéséről panaszkodnak, a zugantikváriusok száma egyre nő és Budapesten ma több az Objets d'arf-iizlet, mint azelőtt a mozi, több helyen lehel Maria Antoinette ülőkádját megvásárolni, mint cipőt talpaltatni és mindenesetre több szakértője van a holicsi fajanszoknak, mint az okszerű répatermelésnek. De (gy van ez nemcsak nálunk : Berlinben is, Bécsben is egyre szaporábbak azok a serény, köpcös, hegyesszakállu és szúrósszemű öreg kufárok, akik magukat vitrin-királyoknak és miseköpeny-fejedelmeknek képzelik. E régiségkereskedők egyre az árúk hiányáról panaszkodnak és súlyosan érzik, hogy az ántánt-államok fővárosaitól el vagyunk zárva és Hollandián keresztül csak egészen jelentéktelen mennyiségű és minőségű árú érkezik. Másfelől a nagy magángyűjtemények tulajdonosai sohasem tartották szilárdabb kézben árúikat, mint most, érthető tehát, ha az árúcikkek értékei három-négyszáz százalékkal emelkedtek a régiségpiacon. A modern iparművészet barálainak tehát alapjában örülniök

2 9 3

«ma

<

venni a k a r á c s o n y i v á s á r o n é s m e k k o r a területre van szUkségUk azok elhelyezésére. A bejelentőí v e k e t l e g k é s ő b b e n n o v e m b e r h ó 10-ig kell b e k ü l deni az i g a z g a t ó s á g n a k . A t á r g y a k b e k ü l d é s é n e k v é g s ő h a t á r i d e j e f. évi n o v e m b e r h ó 2 0 - d i k a . B u d a pest, 1916. o k t ó b e r 10-én. Az O r s z á g o s M a g y a r I p a r m ű v é s z e t i T á r s u l a t n e v é b e n Bárczy István elnök,

Nádler Róbert a kiállítási bizottság elnöke, Kálmán igazgató.

N

KIÁLLÍTÁSOK

DVH4PESTI SZAB, VECSEyU T C / A c ^ J o o V i l á g o s s á g - n y o m d a : Levélpapír d í s z e .

Druckerei V i l á g o s s á g : Briefpapierschmuck.

kellene a régiségkereskedelmi árucikkek fogyásának, ámde régi tapasztalat, hogy a háborús eredetű, hirtelen felduzzadt magánvagyon többnyire históriai rongyokba igyekszik s z á r m a z á s a illatát burkolni.

KIÁLLÍTÁSOK K

ARÁCSONYI IPARMŰVÉSZETI VÁSÁR.

Az érdekelt körök figyelmébe ajánljuk a következő felhívást :

2 9 4

Az O r s z á g o s M a g y a r I p a r m ű v é s z e l i T á r s u l a t i m m á r t ö b b m i n t k é t évtized ó t a m e g s z a k í t á s nélkUl r e n d e z i k a r á c s o n y i v á s á r a i t , m e l y e k e t a v á l a s z t é k o s a b b ízlésű k ö z ö n s é g m e g k e d v e l t é s s z í v e s e n k e r e s fel, h o g y linnepi a j á n d é k t á r g y a i t a z o k o n szerezze be. E z idén is m e g r e n d e z z ü k k a r á c s o n y i v á s á r u n k a t a b b a n a biztos feltevésben, h o g y művészi iparosaink é s kiválóbb műkedvelőink újabb munkáikat b e k ü l d i k é s ezzel b i z t o s í t j á k v á l l a l k o z á s u n k s i k e r é t . A T á r s u l a t v e z e t ő s é g e v i s z o n t m i n d e n lehetőt megtesz, hogy a közönséget idevonzza és előseg í t s e a kiállított t á r g y a k k e l e n d ő s é g é t . A m a g a r é s z é r ő l e z a l k a l o m m a l a T á r s u l a t 4000 koronát irányzott elő iparművészeti v á s á r l á s o k r a , a m e n y nyiben k a r á c s o n y i v á s á r j á n szerzi be t á r g y s o r s játékának nyereménytárgyait. F e l k é r j ü k t e h á t t. i p a r m ű v é s z e i n k e t é s m ű k e d velőinket, h o g y v e g y e n e k részt a kiállításon é s j e l e n t s é k be, h o g y miféle m u n k á k k a l a k a r n a k r é s z t -

Györgyi

ÖI RUHÁK É S EGYEBEK. A Fényűzésellenes Liga most bezárult kiállításán, ott, ahol a fehér terítékes osztály elvált a piros abrosztól, volt egy kis figyelmeztető tábla, hogy most a pesti szabók drága kosztümjei következnek és ott olyan fashionable toaletteket mutatnak be, amelyeket a „gyengébb" osztályok női is utánozhatnak maguknak otthon. Anatole France híres aperçuje jutott itt az embernek eszébe a törvényről, mely igazságos, mert szegénynek és gazdagnak egyformán megtiltja, hogy híd alatt háljon és még sok minden jutott eszünkbe, főleg pedig az, hogy ezt a kiállítást kedves és előkelő hölgyek rendezték, akiknek ez az első ilynemű, nem minden lámpaláztól mentes szereplése volt a magyar közéletben. Bizonyos, hogy a kiállítás két különböző hatalmi csoportból állott, amely e táblától jobbra és balra tartotta a frontot és az is bizonyos, hogy a szabók fenyegető túlereje előtt a műkedvelő m á g n á s - és polgárasszonyok kéthárom régibb toalett-évfolyamból összeállított zászlóalja hátrálni volt kénytelen. Szükségképpen van-e úgy, hogy harci terület legyen az a mező, melyen egyszerű, jó példákkal kellett volna bizonyítani a fényűzéstől mentes ruhák és tervek életképességét — erről beszélni most már túlhaladott dolog. A morált, ha ugyan a női ruha fejlődéstörténetében van ilyesmi, úgyis leszűrték már maguknak a Liga vezetői. Minekünk iparművészeti szempontból az tűnt fel, hogy mennyi biztos és jó — még konstrukció szempontjából is jó — ruhatervező akad a t á r s a s á g o s élet szereplői közt és hogy az anyagok érvényrejuttatásának ez a művészete, mikor a legtermészetesebb feltételekből : a kelméből és a testvonalakból indul ki, mily logikusan átgondolt következtetésekhez jut. Néhány példát mutatunk be ebben a számban ismert é s eddig ismeretlen tervező-művésznők rajzaiból és modelljeiből s feltűnik ezeken, az a nagy egyszerűsbödés, mely a ruhatektonika felépítésében jut érvényre. Olyan egyszerűség ez, mely a legnagyobb kifinomodást jelenti, a díszítőelemek keresettségeit mellőzi és magukból a lineáris meg színharmóniákból komponálja meg a ruhát. A női ruha művészetével ö s s z e f ü g g ő egyéb területek, a kalap, a textil, a batik, a hímzés és a csipkekészítés néhány már untig ismert jó példán kívlll

I ^III

mm ^IIII

UI«»III m m • L I M II u n m L I ^ m^ m

L I ^IN

alig mutatott olyasvalamit, ami csak megközelítőleg is figyelemre érdemes volna, akár egy jobb ízlésű vásárló szemével nézve is. Tucat-masamódízlés, íömérdek üveggyöngyfüzér, — legjobb iparművésznőink távolmaradása mulatta, hogy a jövőben a frontmögöfti szolgálatot is jobban kell szervezniök a fényűzésellenesség hadvezéreinek.

SZAKOKTATÁS A

Z IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM É S ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK 1915/16. évi forgalma. A könyvtár október 7-én nyilt meg a látogatók számára s hétköznapokon hétfő d. e. és szombat este kivételével d. e. 10—12-ig és este 6—8-ig; vasárnap és ünnepnapokon d. e. 10—12-ig állt a látogatók rendelkezésére. Bejárat nappal : Üllői-út 33 és este : Kinizsi-utca 31. Az iparművészetfel foglalkozók vagy az iparművészet iránt érdeklők bő és tanulságos anyagot találnak a könyvtárban. A könyvtár jelenleg 9013 kötetben 4761 művet foglal magában. A kutatóknak a könyvtár tisztviselői mindenkor szívesen nyújtanak segédkezet és szolgálnak tanáccsal az anyag kiválasztásában. A második háborús esztendőben is aránylag tekintélyes számú közönsége volt könyvtárunknak. Állandó látogatásra szolgáló igazolványt 591-en váltottak. A művek csak a könyvtár helyiségeiben a hivatalos órák alatt használhatók. A könyvek házi használatra való kikölcsönzése megszűnt s ezzel a látogatók régi és jogos kívánsága teljesedést nyert.

m • h i> m mm o M o n m n o N

mo ni

n » n i m m ni o u i

a jóízlésű kárpitosi munkákra való kiképzése járhat kellő szakképzés mellett hasznos eredménnyel. Egy elég nyugodt és nőies keresetforrás nyílik így meg s a mai éktelenül agyondíszített polgári lakások garmadája bizonyítja, hogy mily szükség van e tekintetben a lakásberendező ipar ízléses irányban való fejlesztésére. A másik tanfolyam, a játékbabakészítésnek elsajátítására szolgál. E téren is meglehetősen ízléstelenek azok a holmik, amelyekkel a kereskedelemben találkozunk. E babák legnagyobb részének arca tipikus orfeum- vagy operett-királynőkéhez hasonlít, ruhájuk lehetetlenül díszes és stílustalan, mindenre alkalmasabbak ezek, mint hogy öltöztetni vagy vetkőztetni tudják őket a gyermekek. A külföldről kikerült úgynevezett „jellembabák" példája mutatja, hogy milyennek kell lennie annak a játéknak, melyet a gyermek megszeret. Ennek az iparágnak a megtanulása is csak hasznára válhatik gazdasági életünknek. Ez a két ipari pálya — ellentétben az eddigi túlzsúfolt és külön tehetséget nem igénylő pályákkal — még elegendő ügyes, szakképzett munkaerőt tud foglalkoztatni s ha megfelelő ízléssel fejlesztik, sok millió eddig külföldre özönlött tőke marad meg az ország gazdasági élete számára. HACKER

SZAKOKTATÁS

BORISKA.

Sz. L.

M

ÚIPARI TANFOLYAMOK. A főváros bőkezűségéből és a művészi ipar Ugye iránt való érdeklődése következtében egyre több az olyan tanfolyam minálunk is, melyeknek az a céljuk, hogy a nőknek az ipari és iparművészi pályákra való előkészületét megkönnyítse. A főváros üteg-utcai polgári leányiskolájával kapcsolatban ebben a tanévben két ilyen tanfolyam nyílik meg : kárpitos- és díszítő- és játékbabakészítő-tanfolyam. Mindkét tanfolyamnak az a célja, hogy a négy polgári iskolai osztályt végzett növendékeknek két évig tartó becsületes szakképzést nyújtson és a tanfolyam elvégzése után keresetképessé tegye őket. Az egyes tanfolyamokra húsz-húsz növendéket vesznek föl, akik heti tizennyolc órában a szakmabeli technikán kívül mintázást, rajzot, stílusismeretet s egyéb elméleti tárgyakat is tanulnak, a tanfolyam sikeres befejeztével pedig munkaigazolványt kapnak s önálló üzemek vezetésére is jogosultak. Különösen a nőknek

^itdaíwdW.Dáfüshásují Az O . M. Kir. I p a r m ű v é s z e t i I s k o l a grafikai ; o s z t á l y a : Á r j e g y z é k címlapja.

Graphische Abt. der Kunstg e w e r b e s c h u l e : Titelblatt eines Preisverzeichnisses.

J

« q p 7 U

SZAKIRODALOM KÉVE NYOLCADIK KÖNYVE. Csaknem À kétévi késedelemmel, fájdalmas emlékek

SZAKIRODALOM PÁLYÁZATOK

hangjaival át- meg átitatva jelent meg a Kéve művészeti egyesület finom bibliofil-ízlésre valló könyve. Talán egy inűvészegyesiiletUnk scm julott oly közvetlen érintkezésbe a háborúval, mint ez a fiatal, lehetséges és előkelő ízlésű csoport. A halál, a háborús pusztulás súlyos rendet vágóit tagjai közt : a legsúlyosabb veszteség mindenesetre a kárpáli harcokban hősiesen elesett Lőri József elmúlásával érte, akinek erőteljes impresszionista művészete, tiszta magyarsága Szegeden nőit nagyra s akinek rajzaiból, vázlataiból egy szép sorozatot bemulat az évkönyv. Dénes Valériával s a fiatal Engel Pállal a jövő sikerek nagyrahivatolt reményeit törte le a háború, míg az orosz fogságba esett Muhics Sándornak, az Iparművészeti iskola jeles grafikus tanárának sorsát aggódva kémleljük a Kévével együtt mi is. A művészegyesület nemcsak a háború tragikus veszteségeiből, hanem a háborús művészetből is kivelle részét, még pedig a Zutt R. A. tanár lapunkban is ismertetelt, egész Középeurópában népszerűvé vált Kéve-hadiérmével, melynek fényes művészi s anyagi sikeréről a könyvnek egy külön fejezete számol be, felemlítve, hogy a pompás érem eddig harmincezer koronánál többet jövedelmezett a művészegyesület hadijótékonyságának, mely immár a nyolcvanezer koronás költségvetéshez közeledik. A háborús emlékek, a. gyászhangok, a harctéren küzdő katonafestő rapszodikusan közvetetlen levele mellell a mult sikerek szép napjainak hangjai is felcsendülnek a Kéve müncheni szereplését tárgyaló ismertető cikkben és illusztrációkban, együttvéve egy pompás gonddal és nagy szeretettel elrendezett háborús művészi annalest adva a Kéve tagjai kezébe. Szablya János szerkesztő finom ízlése, nagy komolysága és törhetetlen energiája szerényen húzódik meg a kötet niegelf.

A

296

Z OSZTRÁK WERKBUND ÉVKÖNYVE, k (österreichische Werkkultur. Von Max Eisler. Wien, Schroll, 1916.) Az oszlrák iparművészeli törekvések újabban, mióta a Wiener Werkstätte túlíinomult, arisztokratikus iránya sokfelé kemény kritikára talált, inkább a német Werkbund törekvései módjára a nagytömegek ízléseinek és szükségleteinek kielégítésére irányulnak. A gazdasági s nagyipari célok tisztább felismerése teremtette meg az osztrák Werkbundot, melynek most jelent meg az első évkönyve, röviddel azután, hogy a német szaksajtó egyhangú elismerése szerinl

f a kölni kiállításon az osztrákoknak nagyobb sikerük volt, mint a birodalmi németeknek. Max Eisler, a műtörténet magántanára a bécsi egyetemen, vállalkozott rá, hogy négy ívnyi magyarázattal szolgáljon a testes kötetet kitevő fényképfelvételekhez, melyek az oszlrák iparművészek utóbbi évekből származó munkáit illusztrálják. A szöveg szabalos, tárgyilagos, jellemző. Beszél a művészről, a tanítóról, az iskoláról, a termelőről, a kiállítóról, a kereskedőről, a vevőről s ezekkel kapcsolatban mondja el az osztrák iparművészet vágyait és eredményeit. A munka megnemesítésének, a célszerűségnek és anyaglisztaságnak elvei, e már sokszor ismerteteti és minduntalan hangoztatott Werkbund-lörek vések, itt is széles mederben kerülnek tárgyalásra. A bécsi iparművészet persze még ez új programmtörekvés tengelyében haladva is megtartotta jellegzetes sajátságait : a nagy díszítőkedvet, az ellentétes színhatások tetszetős keresését, a mult slílusok s kivált a késői empire formáival való kacérkodást, mindenekfelett pedig valami nőies csapongást, mely néha a graciozitásban, máskor az egyéniséghajszolásban mulalkozik. Ha most több is a boltberendezés, az árúház-inferiőr, a kiállítási csarnok, a hajó-szalon, egyszóval a gazdasági élet nagyüzemeihez való igazodás, a formában, az alkotások szellemében ma is a W. W. bélyegét viselik Hoffmann, Strnad, Prutscher, Poppovits, Frank, Wimmer, Powolny, Zweybrück s tanti ványaik alkotásai. Az egész kötet tehát sem nevek, sem alkotások tekintetében nem rejteget meglepetést az oszlrák iparművészet ismerőjének, csak annak igazolására jó, hogy a miénknél jóval fejlettebb s finomultabb osztrák ipar az iparmű vészetet mind nagyobb mértékben veszi kölcsön a maga cikkei szebbé s kelendőbbé tételére.

PÁLYÁZATÓ K í r B n m nrn

K

m ni^ji unir t u

ÉT IPARMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT

dőlt

el október hó 6-án. Mindkettőt az O. M. Iparművészeti Társulat hirdette, mely a háború ellenére is azon van, hogy időszerű feladatokkal foglalkoztassa iparművészeinket s díjak kiadásával könnyítsen megélhetésükön. A dicső emlékű, 1914. évi limanovai csata emlékének megörökítésére szánt művészi plakett mintájára szólt az egyik pályázat, amelyen 20 művész 26 pályaművel vett részt. A nem könnyű, de hálás feladatol ez alkalommal egyik pályázó sem oldotta meg teljes sikerrel, amiért is a bíráló-bizottság — épp a feladat jelentőségére való tekinteltel — a pályázatot megismétli. Az erre vonatkozó felhívást e számunkban közöljük. Kívánatos

MOIRET ÖDÖN

311

311. Moiret Ö d ö n : 1914—1916. Triptichon k ö z é p s ő r é s z e . Magyar Iparművészet.

311. E. M o i r e t : 1914—1916. Mittelstück e i n e s T r i p t i c h o n s .

MOIRET ÖDÖN

312

2 9 8

312. Moiret Ö d ö n : 1914—1916. Triptichon része.

baloldali

312. E . M o i r e t : Triptichons.

1914—1916.

Linke

Teil

eines

3l3. Moiret Ö d ö n : 1914—1916. Triptichon jobboldali része.

313. E . Moiret : Triptichons.

1914—1916.

Rechte

Teil

eines

5*

3 0 0

Moiret Ö d ö n • 314—315. Plakettek. — 3l6. Hadiemlék.

E . Moiret

314—315. Plaketten.

— 316.

Kriegerdenkmal.

Moiret Ö d ö n : 317—318. À r ç k é p p l a k e t t e k . — 319. Beethoven.

E . Moiret : 317—318. B i l d n i s p l a k e t t e n .

— 319. B e e t h o v e n .

3 0 1

MOIRET ÖDÖN

320

320. Moiret Ö d ö n : M á r v á n y s z o b o r m ű .

320. Ë . Moiret : M a r m o r p l a s t i k .

MOIRET ÖDÖN

294

321. Moireí Ö d ö n

Márványszobormü.

321, E . M o i r e t : M a r m o r p l a s t i k .

3 0 3

MOIRET ÖDÖN

522

3 0 4

322. Moiret Ö d ö n : Bronzplakett.

322. E . M o i r e t : B r o n z e p l a k e t t e .

volna, ha művészeink végre felhagynának az elcsépelt, köznapi frázisokkal és a megadott témába való áhítatos elmélyedéssel vennének részt az új pályázaton, hogy méltó alkotás örökítse meg csapataink tündöklő haditettét. A most lejárt pályázaton 200—200 koronás jutalmat kapott Weinwurm Frigyes és Rigele Alajos, Berán L a j o s , P e t r o P á l ; 1 0 0 - 1 0 0 k o r o n á s jutalomdíjat kapott Tóth Gyula (két pályaművének hátlapjáért különkülön), Betlen Gyula (hátlapért), Fekete Oszkár és S z e g e Sándor. A másik pályázat, amely ez alkalommal dűlőre került, fából készült villamos világítótestekre szólt s ennek a feladatnak szemmeltartásával a pályázó maga választhatta meg pályaművének tárgyát. S a j n o s , a legtöbb pályázó egészen figyelmen kívül hagyta a kitűzött különleges célt s oly tervezeteket küldött be, amelyek helyesen csakis fémből valósíthatók meg ; a fa matériájának sajátosságát, követelményeit csak kevesen tartották szem előtt. Ezért meg kell állapítanunk, hogy ez a pályázat — melyen 39 művész 188 tervvel vett részt — sem felelt meg a hozzáfűzött várakozásoknak. A rendelkezésre álló 1000 koronát a bíráló-bizottság a következő 10 pályázó közötl osztotta el: Kocsis Tivadar, Spiegel Imre, Horváth Béla és T h o m a s Antal, Fehérkuthy Bálint és S v á b Károly, Fekete Oszkár és S z e g e Sándor, Müller Tibor, B a g o s s y Pál, Krisztinkovics Béla. Valamennyi pályamű október 8-tól 16-ig látható volt az Iparművészeti Múzeum könyvtárában.

LEVELESLÁDA A H1POKRIZ1S E M L É K S Z O B R A . Dear Mister, egy rajzot küldök Önnek, melyet a G r a p h i c l e g u t o l s ó s z á m á b ó l v á g t a m ki. E g y s z o b r o t á b r á z o l , ez a s z o b o r a K i n g w a y n f o g állni L o n d o n b a n é s n é g y s z á z h á b o r ú s e m l é k k ö z ü l ezt »alálta l e g alkalmasabbnak a f ő v á r o s díszítésére a R o y a l Institut of B r i t i s h A r c h i t e c t s . E z n e m t r é f a , e z n e m k a r i k a t u r a , ez a m e n n y b e -

Ezt az éktelen emlékszobrot akarjáka g y a r matok áldozatkészs é g é n e k dicsőítésére '«jJ, L o n d o n b a n felállítani.

Magyar Iparművészet.

n y ú l ó piszkafa, ez a százötven láb m a g a s n a g y hatalmi hóbort az Egyesült Királyság ö s s z e s képzőművészeti ízléstelenségeit túlszárnyalja n é h á n y lófejjel. E z l é h á t n e m a z t f o g j a j e l k é p e z n i , h o g y m e n n y i sót esznek m e g a londoni s z a r v a s m a r h á k e g y év a l a t t ( v . ö . J a c k s R e f e r e n c e B o o k 415.1.), h a n e m azt fogja jelképezni, h o g y a fooíball-nemzet e g y p á r hél alatt h á r o m s z á z e z e r k o r o n á t r ú g o t t b e a k ö z a d a k o z á s k a p u j á n M r . E r i c Gill s z o b r á s z é s M r . C h a r l e s H o l d e n ( m a n a g e r of a r l ) k é p z ő művészeti kegyelet-nagyipari vállalata részére. E h h e z képest az ö s s z e s Victoriaszobrok eltörpülő emlékbütykök, a Völkerschlacht-Denkmal pedig kisöccse sem lehelne neki művészietlenség dolgában. Lent e g y k i s c i r k u s z , fent e g y k a r d n y e l ő szent, k ő r a k á s , felírás, allegória, melodráma, Üdvhadsereg, vasárnapi prédikáció, minden ami szemforgató n a g y k é p ű s é g é s pénzen vásárolható b a d a r s á g az anyao r s z á g t ó l é s a g y a r m a t o k t ó l kitelik, az itt e g y e t l e n teleo-monumento-astro-disconto vállalatban egyesítve van. How do you d o ? Mégis, ha az ember figyelemmel v é g i g j á r a t j a a szemét a s z o b r o n , feltűnik valami, ami első percre megdöbbent. Ez a k e r e s z t r e feszített M e g v á l t ó . N e m a p l a s z tikai erejével d ö b b e n t m e g , h a n e m a g o n d o l a t v a k m e r ő s é g é v e l , h o g y azt, a n t i k é t évezred óta a l e g n e m e s e b b érzések szimb o l i k u s k i f e j e z ő j e , azt, a m i n e k e l g o n d o l á s á h o z l e g b e n s ő hitünk minden rezzenése odatartozik, ezek a hipokrita l e v e s k o c k a g y á r o s o k a m a g u k üzleti h á b o r ú j a e m b l é m á j á v á teszik. E z az á j t a t o s k o d ó szentimentálizmus, mely a gyapjukonjunkturák f e l j a v í t á s á é r t a fiai h a z a s z e r e t e t é t dobja o d a é s v é r f ü r d ő t borít a világra, ilyen egyszerűen sommázza a nagy háborús szenvedésekből kijegecesedő érzéseket. Azt o l v a s o m , h o g y a n e m z e t m é g e z z e l s e m elégedett meg, ők a pénzükért m é g több szentet óhajtottak, ők az angol nemzeti s z e n t e k e t i s m e g h í v t á k e r r e a v é r f ü r d ő nagyipari kongresszusra : György, And rás, Dávid és Patrick szenteket, de a s z o b r á s z azt m o n d t a , m a g á n a k is t ö b b e v a n ez a p á r szent é s a z o k n a k m o s t a m ú g y is s o k a dolguk, n e m é r n e k rá modellt ülni, m e r t a z ö s s z e s s z a l á m i g y á r o s o k m e g sandwich-királyok hadseregszállítási kérv é n y e i t n e k i k kell t á m o g a t n i a m e n n y e i h a d ü g y m i n i s z t é r i u m b a n . De tréfa ide, tréfa oda, mégis csak s z o m o r ú s á g elgondolni, h o g y Gill é s H o l d e n szobrász-knocka b o u t o k azok, akik a civilizációt, a kultúrát, a z e m b e r i s é g f e l s z a b a d u l á s á t jelentik e b b e n a h á b o r ú b a n a b a r b á r H i l d e b r a n d o k k a l , Klingerekkel, F a d r u s z o k k a l szemben. Ő k azok, akiknek győzelme az e m b e r i s é g szellemi újjászületését f o g j a jelenteni. Az ő G i b s o n - k é p e s l e v e l e z ő l a p portréfestészetük, az ő k é k s z e m ű é s lenhajú dilettantizmusuk, az ő e m l é k k ö n y v b e illő a k v a r e l l - p i k t u r á j u k , a z ő g ó t i k u s b é r -

Dieses für L o n d o n bestimmte monströse Denkmal soll die Opferwil•ligkeit d e r englischen Kolonien glorifizieren.

S

LEVELESLÁDA

3 0 5

II * 'I » i f i r ^ ~n~Mi 11 M -II-» -||—• 1 —m ' r » ' m - ~M I • IM rui ' Ml -

II

IN M E M Ó R I Á M KRÓNIKA

ház-architekturájuk é s az ő — voila — l e v e s k o c k a s z o b r á s z a t u k — e n n e k a v i l á g i m p e r i u m á é r t kell az emberek millióinak meghalni. H o w do you do, J o h n Bull ? E z a s z á z ö t v e n l á b m a g a s t o r o n y mit f o g h i r d e t n i a c s a t o r n á n túl élő, m ű v é s z i ízlésű szövetségesnek ? Leibnitz-cakes-t ? Kátrányszapp a n t ? K e g y e l e t e t ? V i l á g í t ó t o r o n y l e s z v a g y em~ blématikus kifejezője e g y nép nagyzási h ó b o r t j á n a k a művészetben ? E g y népnek, amely mikor rövid az üzleti k ö r e , m e g t o l d j a e g y p á r millió k a r d d a l é s mikor rövid a szobor, megtoldja egy pár istennel é s szenttel. G o d s a v e t h e K i n g ! Ü d v ö z l e t t e l B. S. w

„

,

,

,

„

,

,

^

„

,

,

.

IN M E M Ó R I Á M B

RUNO SCHMITZ. A nemrégiben 57 éves korában elhalt berlini építész-szobrásszal mintha a legjellegzetesebb porosz tehetségek egyike költözött volna a másvilágra. Neve elválaszthatatlanul összeforrt a nagy tömeghatású, erőteljes, óriási méretekkel dolgozó emlékmű-szobrászattal : egy csomó Vilmos c s á s z á r emlékmű, a híres koblenzi német sarok, de mindenekfelett a Völkerschlachtdenkrnal őrzi nevét s robusztus jellegét. Schmitz a modern német építészetnek vezető egyéniségei sorába tartozott. Az ő plasztikája mindig megsejttetetf valamit a kőnek, a formáknak súlyos dimenzióiból s inkább fér- és tömeghatásukkal, mintsem a vonalak szépségével igyekeztek messzehangzó monumentumokká válni. Mint profán építésztől is egész sereg alkotás maradt fenn tőle, köztük a zürichi zenepalota, a mannheimi Rosengarten és a legismertebb : az aranytól ragyogó, pompázatos Rheingold nagyterme Berlinben. E s z k ö zeiben nem volt mindig válogatós és az eszmék, az ötletek kivitelében néha pazarul alkalmazza az eszközöket, csakhogy érdekessé váljon. Kétségtelenül egyik legkifejezőbb művésze annak a Németországnak, mely a bismarcki idők után a kolosszális arányok, a vas és a nyers erő jegyében rakta le az államalakulás alapjait.

K

306

R

Ó

N

I

K

A

TPARMŰVÉSZETI MUNKAKÖZVETÍTÉS. 1 Az O. M. Iparművészeti Társulat választmánya legutóbb tartott ülésén élénk érdeklődéssel tárgyalta Sz. Lhotka István iparművésznek az iparművészeti munkaközvetítés szervezésére irányuló javaslatát. Megokolásában az indítványozó utalt bevált külföldi példákra, intézményekre és alkalmas szaklapokra, melyek eredményesen közvetítik az érintkezést a munkaadók és a foglalkozást kereső iparművészek között. Nálunk rendszerint keserves vesszőfutást, időrabló, lealázó kilincselést kell elszenvednie annak az iparművésznek, aki ajánlás híján tudását és munkaerejét

-m

• " Hl II II

Mil B I

mI

• II Mli

érvényesíteni akarja. Ezért nagyon időszerű, hogy az Iparművészeti Társulat már most akar gondoskodni alkalmas intézkedésről, melynek révén a munkaadók és a munkát keresők könnyűszerrel egymásra a k a d h a s s a nak. A Társulat igazgatóját bízta meg azzal, hogy latba vetve szerkesztői mivoltát is, módot keressen az érdekeltek érintkezésének megkönnyítésére. E célból az O. M. Iparművészeti Társulat igazgatósága nyilvántartja a munkát és munkatársakat keresőket abban a föltevésben, hogy a szívesen é s fermészetesen egészen önzetlenül felajánlott közvetítést mennél többen igénybe fogják venni. A Magyar Iparművészet szerkesztősége pedig csupán a szedési költség megtérítése ellenében helyt ad az idevonatkozó hirdetéseknek, amelyeket külön rovatba foglalni akar. Az érdekelteken múlik, hogy a Társulat és a szerkesztőség jószándéka és szolgálatkészsége a kívánt sikert érje el.

K

ERÁMIÁI ÉPÜLETDÍSZ. Egyre több

s

tágabb tér adódik az építő- s térkitöltő művészetekben a kerámiái dísznek. A modern építész a régebbi elfogultságot leküzdi s ma már sok helyt pazar bőséggel alkalmazza az olyannyira hatásosnak Ígérkező épületkerámiát. De talán egy újabb épületnél sem lehet akkora kerámiái gazdagságot látni, mint a prágai Imperial szálloda nemrégiben elkészült építkezésén. A pompának, az ünnepi hatáskeltésnek az ö s s z e s elő- s fogadótermekben nagyszerű színakkordjaií üti itt meg a keramikai dísz. Az előcsarnokban hatalmas friz mindkét oldalon, mely keleti papnőket ábrázol ritmikus egymásutánban, amint oroszlánokat vezetnek, mintha csak valami babyloni királyi templomból ellesett díszkísérete volna a belépőnek. A fogadócsarnok falait a mennyezettől a fal félmagasságáig borítják a színes csempék, egy-egy kazetta gazdag virágornamenseivel, a falba vájt fülkékkel, melyekből Delia Robbia modorára emlékeztető színes majolika-csoportkép mosolyog a szemlélőre. A kávéház falai, az üvegesudvar oszlopai mind rendkívül gazdagon vannak beborítva a pompásan összehangolt színű csempékkel s a tisztaság, a higiéna és az ízlés benyomását keltik a belépőben. A kerámiái épületdísz a mi építészeinknek s belső berendezői nknek is kedvelt anyaga, de még korántsem tartunk ott, hogy a mi pompás kerámiái műhelyeink nagyszerű anyag- és színbőségét a modern építész, de még inkább a belső architektúra tervezője kellő mértékben kiaknázná.

B

OLGÁR N É P I E S HÍMZÉSEK, A németek

nagy érdeklődése, mellyel a nekik jóformán ismeretlen balkán népművészet iránt vi-

m

III

seltetnek, a politikai fegy verbaráíság s háborús jótékonycélok kapcsán nagy sikereket biztosít most a nagyobb német városokban egy bolgár háziipari hímzésgyüjteménynek. A bolgár háziipartelepek állami intézője Uscheff Helén mulatja be és magyarázza e kiállítás anyagát a berlini Wertheim- és a müncheni Mayr-féle árúházakban. Az Eleonóra bolgár királyné védnöksége alatt álló, kiviteli célokat szolgáló háziipar-mozgaloin a különböző vidékekről összegyűjtött paraszt hímzések anyagát, színeit s ornamentikáját igyekszik utánozni. Fehér alapon vöröses főmotivumokat kék, sárga, zöld vagy arany színekben ragyogó virágokkal hangol össze, keresztszemes vagy lapos hímző eljárásokkal. A paraszthímzések legtöbbje olyan csodálatosan pontos, hogy legtöbbjük mindkét oldalon egyformán használható. A csodásan kivarrt férfiingek, melyekből egy tucatot ajándékoz a menyasszony jövendőbelijének, néha a széleiken finom csipkékkel, magukszőfte vászonból elejétől végig a s z o r g o s ujjak készítményei. A parasztmotívumok legnagyobb része egész a bizánci művészetig ereszti gyökérszálait és hogy a középkorban nagyon népszerűek lehettek e hímzések, azt azon látni, hogy olykor középkori olasz gyűjteményekben is találni bolgár népies hímzéseket, faragott fáik és kalapált bronztárgyaik mellett. A bolgár népies hímzőművészet felélesztésére irányuló törekvések azzal kezdődtek, hogy az állam támogatásával több szakoktatónő járta be a bolgár és román vidékeket s az egyes technikák elsajátítása után ezeket a nőipari tanfolyamokon oktatni kezdték. Igazi népszerűségük azonban csak akkor lett e cikkeknek, mikor a királyné és udvara ezeket bizonyos ünnepi alkalmakkor népies ízlésű kosztümjeik díszítésére használták fel, amikor azután a sikk, majd a kivitel jelentős tényezőivé leltek a háziipar készítményei. UTCAKÉP. A modern nagyÄ SZÜRKE városok utcáinak szürkeségét sokszor felhánytorgatták már esztétikusok, építészek. Mösl egy előkelő szaktekintély, a bécsi von Feldegg professzor panaszkodik egy igen okos tárcacikkben a nagyvárosi utcának színekben való hiányáról. Amit a bécsi utcakép „gyalázatos szürkeségéről" — így nevezte Qöthe ezt a színtelen színt az ő Optikájában — mond, abból mi is érthetünk s azt a mi városépítőink is megszívlelhetnék. Az utca unalmas szürkeségét főleg a tizenkilencedik század» elején dívó klasszicizmus terjesztette el, ama sajnálatos félreértés következtében, mely a görög művészetet „abszolút fehér"-nek tartotta s az ezen elvnek hódoló klasszicizmus

szinte száműzte az épületekről mindazt, ami polichrommá teheti őket. C s a k mikor ez a műtörténeti babona eloszlott és Berlinben Schinkel meg Klenze, Bécsben pedig Hansen kezdtek el építeni, akkor szabadult fel ismét az emberekben meglévő színszerefet, melyet azonban a modern utcakép ismét háttérbe szorít. Feldegg tréfálkozva emlegeti, hogy a mai építész mennyire szégyellené, ha épülete homlokzata az utcaképbe színt vinne s a Wagner-iskolának megvan az az érdeme, hogy amint a nagyapáink idejebeli frakkok és viganók színei letompultak a modern életben, a házak, a belső termek is igyekszenek a s á padtsághoz hozzáhangolódni. Hansen és Ferstel kezdték a pompás égetett téglaépületekkel tarkítani a bécsi utcák sorát s nagy kár, hogy e kezdés újabban nem talált elegendő követőre. A középületek nagytermeinek belsejét is a holt, semmitmondó fehér szín uralja. Mily r o s s z háttér ez az emberi testszín kiemelkedésére : a koncertterem fehér visszfényében a barna nő mulattá válik, a szőke elveszti gyengédségét. Sőt még a hang is érdesen terjed a fehér-fekete termekben, melodiátlanul, öntudatlan fonoptikai érzékenységünk ilyennek érzi, míg például a Musikvereinssaal nagy zenefermének sokat emlegetett kitűnő akusztikáját alkalmasint annak a harmóniának köszöni, melyet az ornamentálisan megoldott színpompa fejlesztelt ki. Színt, minél több színt kíván tehál az emberi érzékek kielégítésére az esztétikus, aki elragadtatással láíta Hamburg városépítésében ennek az elvnek diadalmas érvényesülését. Ott nem a bazalfláva, a csiszolt gránit, a homokkő s ezeknek kénsavas koromíól mart szürke felszíne dominálja a hangulatot, hanem a piros, égetett tégla, az a pompás anyag, melynek éppen a ködben s esőben bővelkedő városokban kell erősen terjedniök, mert köztudomású, hogy a legtöbb fogékonyság a színek virulása iránt nem a déli, hanem az északi éghajlat alalt terem a művészekben s a művészet élvezőiben.

KRÓNIKA

A

MERIKA É S AZ IPARMŰVÉSZET. EGY

' pillanatra azt hinné az ember, a kettő között s z o r o s kapcsolat van. Hatalmas gazdasági fellendülés, óriási tőkék, friss szellem, iparművészeti kedv és ízlés. Holott a kettő nehezen talál egymásra. Legalább erről s z á mol be egy rendkívül érdekes útleírásban Jessen Péter, a kiváló berlini múzeumigazgató a Kunstgewerbeblatt szeptemberi s z á mában. Személyes élményei közvetlen a háború kitörése előtti időkről szólnak. É s az értékelésbe belejátszik a jövő kérdése, vájjon megértője lesz-e a német iparművészeinek Amerika a háború után. A jelek kevéssé biz5»

307

I il I n • 11 • I

KRÓNIKA

3 0 8

•

n

m

'

n ' ~w

r T • -

r a

ira

~ •

látók. Amit mi errefelé iparművészefnek tartunk, az oil, a milliomosok és a középosztály világában, jóformán ismeretlen. Pompázó éttermek, szállodák, árúházak a tizennyolcadik század régiségeit hamisító kivitelben. A mintarajzolók, akik valaha Németországból szállingóztak New-Yorkba, nagy berendező-árúházak tulajdonosai és a legsilányabb tapecirer-lzlést terjesztik. Nyoma sincs már ama zseniális kezdeményezéseknek, melyek 1893-ban Chicagóban, 1900-ban Párisban keltetfék fel egy új művészet iránt a figyelmet. John La Farge a csillogó üvegeknek, Tiffany az üvegpoharak fúvásának, William Bradley a könyvnyomtatásnak, Edward Penfield a plakátnak voltak nagymesterei — ma részben eltűntek, részben tucatportékát gyártanak. A régiségek kópiái és az úgynevezett „commercial"-árúk a legelterjedtebb berendezési tárgyak, azok, amik ellen ma a német szervezetek legerősebben küzdenek. Az egykor mintaszerű s a németek felett álló grafika is alig mutat fejlődést. A szervezettségnek kitűnő példájával lehetett találkozni Bostonban, ahol egy kitűnő iparművészeti szövetség (Arts and crafts society) már a háború előtti évben mintegy ezer férfiés nőtagof egyesílett és az elárúsítóhelyiségeiben mindenféle művészi holmikat mutatóit be szigorú bírálatok és rostálások után. Szórványosan akad azért behozatali cég, amely a német árúk, a bécsi szövetek, a bajor porcellán iránt érdeklődik és a Harvard-egyetem körében meglehetősen tájékozottak e részben is a németek haladó munkája tekintetében. Sokkal felemelőbb a kép az idegen számára, ha az iparművészet után az építészet iránt kezd érdeklődni. A pályaudvari építkezés elsőrangú csarnokokat teremtett. Legszebb a New-York Central Station, Whitney Warren munkája, amelyen 186 ház épült, egyik-másik húsz emelet magasan. A bútorok, bronzok, feliratok, minden művészies rajta. A chicagói építészet is fiatalos, bátor, és nagymestere, Frank Lloyd Wright a felhőkarcolónak ritmikus tagolásával monumentális hatásokat tud elérni. Bostonban viszont a honi hagyományok ízléses folytatására találni példát az ú. n. „gyarmati stílusban" épült villák közt, melyek legjelesebb építésze H. H. Richardson. Legkedvezőbb benyomást akkor kap az idegen az új amerikai ízléskultúráról, hogyha a művészi nevelést tanulmányozza. Az a friss szellem, amelyet már az európai rajztanítási kongresszusokon is elárultak az újvilági iskolák, még megkapóbb odakünn szemlélve. A fiúkat az iskolákban a legváltozatosabb munkában látni a gyalupad és esztergapad körül sürgölődni. San-Franciskóban Jessen egy óriási kiállítást látott a gyermekek kézimunkáiból s életveszélyes volt a tolongás. Ez az érdeklődés

t

-in •

a r ii» i • 11 i

in

> '

• ri » i

• n

m

n n

»»

mu

i n

w

egész az egyetemekig terjed. De viszont az iparművészeti szakiskolák silányak s a művészeti iskolák elsősorban műkedvelőket, másodsorban rajzoktatókat, főleg nőket nevelnek. Mindent összefoglalva Amerikában az iparművészetnek csak úgy mint a festészetnek és szobrászatnak igazi tehetséges munkásai alig vannak még és igen lassan dereng az ezt megértő kor hajnala is.

K

ÉPEINKHEZ, A fiatal magyar iparművésznemzedéknek egyik izmos tehetségű tagja M e l i e r Dezső. Bútorai annak a polgári kényelemnek kifejezői, mely a mai lakásberendező-művészet egész formáját megszabja. Egyszerű, jó anyagok, szolidság a vonalvezetésben, kevés ornamentális dísz és inkább a célszerűség, mint a hatáskeltés — a mult század negyvenes-ötvenes éveinek a józan alapelve tükröződik vissza alkotásain. A történeti stílusnak ez a lehelletnyi megéreztetése bizonyos kedvességet, finom, játékos hangulatot ad interieurjeinek. S ha meg is fosztja az egyéniség bélyegétől a művész alkotásait, annál több kárpótlással szolgál annak, aki a bútort — lakásra és kényelemre használja. K o z m a Lajos művészetét volt már alkalmunk többször is részletesen méltatni. Az ő tervezőtalentuma a lakásművészet detailszépségeinek érvényesítésében jut leginkább kifejezésre. Bútorai az ornamentálókedvnek, a faragásoknak, a magyaros formanyelvnek előkelő megnyilatkozásai. Mindenen meg tudja éreztetni az ő erős rajzfudását és egyéniségéből minden interieurbe bele tud vinni anynyit, amennyi a stílusosság belsejét meg nem rontja. L e s z n a i Anna hímzései is a modern lakásberendező-művészet keretébe tartoznak. Párnáinak sajátos magyar levegője, a technikának egyszerűsége és az egészen végigömlő színharmónia hamar népszerűekké tette hímzéseit. Csak sajnálni lehet, hogy ez a kiváló művésznő mostanában alig-alig állít ki, vagy hoz forgalomba újabb művészi termékeket és éppen olyan korban, amikor a Iakásművészeí a hímzőtechnikák felé különös vonzódással fordul, minálunk jórészben a legselejtesebb hímzőnagyipari árúcikkekre van utalva a fogy asztóközönség. É k e s Árpád cégtáblái egy nagyon lecsúszott iparművészeti ágnak ízlés e s reformjára nyújtanak példát. Az üzleti irányú művészetnek, a jó boltnak, a portálénak, a kirakatnak reneszánszával függ össze a jó cégtáblák kérdése is. E téren is az elrettentő példák sokaságát kellene kiszorítani. A síkdíszífő művészetnek ez az ága legtöbb rokonságot az Lizleli grafikával mutat és természetes, hogy az itt bemutatott cégtáblák tervezőjük képességeinek csak egyik oldalát tüntetik fel.

i n

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK ~•

• n" • ii m II i i i n - 1 i f

II w 'ii • M • M •! ii m II • ii •

m im n i

i

Q Á L Y Á Z A T P L A K E T T R E . Az O r s z . M a g y . I p a r m ű v é s z e t i * T á r s u l a t elhatározta, h o g y művészi plakettel örökíti m e g a l i m a n o v a i c s a t á n a k emlékét, a m o s t dúló v i l á g h á b o r ú n a k a z t a r a g y o g ó h a d i t e t t é t , m e l y vitéz m a g y a r k a t o náink s o k d i c s ő s é g e közölt is kiemelkedik. E n n e k a plak e t t n e k a m i n t á j á r a h i r d e t e t t n y i l v á n o s p á l y á z a t , m e l y f. é v i o k t ó b e r h ó 2 - á n járt le, n e m járt a k í v á n t e r e d m é n n y e l , a m e n n y i b e n megfelelő p á l y a m ű híján a bíráló-bizottság a v é g l e g e s m i n t á r a s z ó l ó m e g b í z á s t n e m a d h a t t a ki. E z é r i m e g i s m é t e l j ü k a p á l y á z a t o t a r é g i feltételek mellett, a b b a n a r e m é n y b e n , h o g y m ű v é s z e i n k m o s t e g é s z t u d á s u k é s lelkes e d é s ü k lalbavetésével p r ó b á l k o z n a k m e g a szép feladatlal. A p á l y á z a t föllételei a k ö v e t k e z ő k : 1. T e r v e z z é k m e g a jelzeit c é l n a k m e g f e l e l ő k é t o l d a l ú plakett mintáját. A pályázók tájékoztatására a Társulat kívánatra díjmentesen megküldi nekik a limanovai csata főbb mozzanatainak rövid leírását. 2. A p l a k e t t a l a k j á t ( n é g y s z ö g , k ö r , s o k s z ö g s i b . ) a p á l y á z ó s z a b a d o n v á l a s z t h a t j a . Az a l a k o s á b r á z o l á s s a l d í s z í tendő mellső oldalnak a felírása : A limanovai h ő s ö k emlé, k é n e k . 1914. d e c e m b e r . — A h á t s ó l a p f e l í r á s a : Az O r s z á g o s M a g y a r I p a r m ű v é s z e t i T á r s u l a t 1917. E f e l í r á s o n kíviil a hátsó lapon c s a k egyszerű keretezést vagy díszítményt szabad alkalmazni. 5. E z a l k a l o m m a l c s a k v á z l a t o s g i p s z ö n t v é n y e k e t k í v á nunk, de ezek l e g y e n e k a n n y i r a kidolgozottak, h o g y belőlük nem c s u p á n a terv tárgya és művészi m e g o l d á s a , h a n e m a p á l y á z ó n a k a m i n t á z á s b a n v a l ó k é s z s é g e is megítélhető legyen. 4. A T á r s u l a t a p l a k e t t n e k m i n t e g y 40—50 c m 2 n a g y s á g ú s o k s z o r o s í t o t t példányait a k a r j a f o r g a l o m b a hozni. A pályamű minden mérete h á r o m s z o r a k k o r a legyen, mint a m e k k o r á r a a p á l y á z ó a plakettet tervezi. így például, ha a p á l y á z ó e g y olyan f e k v ő n é g y s z ö g a l a k ú plakettet tervez, a m e l y n e k alapéle 7 centiméter, m a g a s s á g a pedig 6 centiméter, a k k o r a pályaművét 5 x 7 = 2 1 centiméter szélesre 5 x 6 = 1 8 c e n t i m é t e r m a g a s r a kell k é s z í t e n i e . 5. A p á l y á z a t f ö l t é t e l e i n e k m e g f e l e l ő m ű v é s z i é r t é k ű l e g kiválóbb pályaművek díjazására a Társulat 1000 ( e z e r ) k o r o n á t szánt, mely ö s s z e g e t a bíráló-bizottság belátása s z e r i n t o s z t h a t el a d í j a z á s r a é r d e m e s í t e t t p á l y a m ű v e k s z e r z ő i között. A b í r á l ó - b i z o t t s á g a d j a m e g a m e g b í z á s t a s o k s z o r o s í t á s r a k e r ü l ő piakelt v é g l e g e s m i n t á j á n a k elkészítés é r e is. T i s z t e l e t d í j u l a T á r s u l a t a s o k s z o r o s í t á s r a a l k a l m a s m i n t á é r t e n n e k á t v é t e l e k o r k ü l ö n 1000 ( e z e r ) k o r o n á t fizet a z illető m ű v é s z n e k . 6. A p á l y á z a t o n c s a k m a g y a r á l l a m p o l g á r v e h e t r é s z t . 7. A p á l y á z a t t i t k o s . E n n é l f o g v a l á s s a el m i n d e n p á l y á z ó m ű v é t j e l i g é s levéllel é s u g y a n a z z a l a j e l i g é v e l ellálott z á r t borítékban legyen neve é s l a k á s á n a k címe. 8. A p á l y a m ű v e k e t 1917. évi f e b r u á r h ó 5 - i g kell b e k ü l d e n i a z O . M. I p a r m ű v é s z e t i Társulat igazgatóságának ( B u d a p e s t IX., Üllői-út 55). 9. A p á l y á z a t o t a T á r s u l a t á l l a n d ó b í r á l ó - b i z o t t s á g a ítéli el. 10. A p á l y á z ó m ű v e k b á r m e l y i k é t a T á r s u l a t l a p j a , a M a g y a r Iparművészet díjtalanul közölheti. 11. V a l a m e n n y i p á l y a m ű v e t a T á r s u l a t l e g a l á b b 8 n a p i g k i á l l í t j a a z O . M. I p a r m ű v é s z e t i M ú z e u m b a n . 12. A n e m d í j a z o t t m ű v e k e t a k i á l l í t á s u t á n l e g a l á b b 50 n a p o n b e l ü l el kell vitetni, m e r t e z e n a z i d ő n túl a T á r s u l a t nem vállal érlük felelősséget. B u d a p e s t , 1916. o k t ó b e r

havában.

A z O . M. I p a r m ű v é s z e t i T á r s u l a t n e v é b e n :

Bárczy

István

elnök.

Györgyi

Kálmán

igazgató.

A Z O R S Z Á G O S MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT ^ V Á L A S Z T M Á N Y A 1916. évi o k t ó b e r h ó 9 - é n ü l é s t tartott A l p á r Ignác, a T á r s u l a t alelnökének elnöklésével. Jelen v a n n a k : Z s o l n a y M i i d ó s a l e l n ö k . Á g o t á i L a j o s , A l m á s i B a l o g h Lóránt. Á r k a y Aladár. B e c k Dénes, dr. D e 1 m á r Emil, F a r a g ó Ö d ö n , F e l l n e r Sándor, G a u l Károly, Gerster Kálmán, ifj. G o n d a Béla,

H a j t s J a k a b , H e l b i n g F e r e n c , J u n g f e r József, K á n t o r T a m á s , K e r t é s z K. R ó b e r t , K o p e r 1 y D ö m e , K ö 1 b e r Dezső, K r i e s c h Aladár, L i g e t i Miklós, Menyhért M i k l ó s , M e y e r Antal, M i h a 1 i k G y u l a , N a g y S á n d o r , d r . N á d a i P á l , R a d i s i c s Jenő, T e l e s E d e , V a j d a • Zsigmond, V é r t e s R e z s ő é s V i g Albert választmányi tagok. G y ö r g y i Kálmán igazgató é s K o m á r o m y Á r p á d i r o d a t i s z l , a k i a j e g y z ő k ö n y v e t vezeti. E l n ö k m e g n y i t j a a z ülést, ü d v ö z l i a m e g j e l e n t e k e t . M e l e g szavakkal emlékezik a Társulat elnökének, dr. Bárczy Istvánnak 50-dik s z ü l e t é s n a p j á r ó l s indítványozza, h o g y a T á r s u l a t e b b ő l az a l k a l o m b ó l s z e r e l e t t e l n ö k é h e z ü d v ö z l ő iralot intézzen. — A v á l a s z t m á n y e g y h a n g ú l a g e l f o g a d j a az indítványt. Külön üdvözli az új v á l a s z t m á n y i tagokat, akik m o s t e l ő s z ö r jelentek m e g a v á l a s z t m á n y ü l é s é n , névszerint J u n g f e r Józsefet é s V a j d a Z s i g m o n d o t s kéri őket, hogy régebbi tagokkal vállvetve dolgozzanak é s k ü z d jenek' a m a g y a r i p a r m ű v é s z e t é r d e k e i é r t . T á v o l m a r a d á s á t kimentette F ö r k Ernő, F i e b e r Henrik, L u k á c s G y ö r g y dr., M i c s e h E n d r e , N á d l e r Robert és R ó t h Miklós választmányi tagok. A j e g y z ő k ö n y v h i t e l e s í t é s é r e az e l n ö k Ligeti M i k l ó s t k é r i föl. 1. I g a z g a t ó jelenti, h o g y a v a l l á s - é s k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s z t e r l e i r a t o t intézett a T á r s u l a t h o z , m e l y b e n a v á l a s z t m á n y i j e l e n t é s t k ö s z ö n e t t e l t u d o m á s u l vette s a b í r á l ó - b i z o t t s á g n a k tagjaiul e g y évre terjedő megbízással R a d i s i c s J e n ő t é s N á d l e r R ó b e r t e t n e v e z i ki. — T u d o m á s u l s z o l g á i . Ezzel k a p c s o l a t o s a n i g a z g a t ó jelenti, h o g y a k e r e s k e d e l e m ü g y i miniszterhez is felterjesztette a T á r s u l a t a választm á n y j e l e n t é s é i , k é r v e a m i n i s z t e r t , h o g y n e v e z z e ki a b í r á l ó é s a v é g r e h a j t ó - b i z o t t s á g b a n őt k é p v i s e l ő 2 — 2 t a g o t . T ö b b szöri s ü r g e t é s d a c á r a a z o n b a n a felterjesztést eddig m é g a m i n i s z t é r i u m n e m intézte el. E n n é l f o g v a j a v a s o l j a , h o g y addig, a m í g a miniszter az új v é g r e h a j t ó - é s bíráló-bizotls á g i t a g o k k i k ü l d é s e d o l g á b a n nein i n t é z k e d i k , a b i z o t t s á g o k b a n a mult é v b e n k i n e v e z e l t t a g o k r é g e b b i m e g b í z á s á t m é g érvényben levőnek lekintse a Társulat. — Választmány igazgató javaslatát egyhangúlag elfogadja. 2. I g a z g a t ó b e m u t a l j a a M. kir. R o k k a n t ü g y i H i v a t a l átiratát, melyben k ö s z ö n e t e t m o n d a T á r s u l a t m ű v é s z i é s a n y a g i t á m o g a t á s á é n . U g y a n c s a k k ö s z ö n ő levelet k ü l d ö t t a S á t o r a l j a u j h e l y - i R o k k a n t ü g y i H i v a t a l is, m e l y n e k k é r é s é r e a T á r s u l a t 16 f ü z e t b ő l álló m i n t a l a p - g y ű j t e m é n y é t k ü l dölle m e g . — T u d o m á s u l szolgál. 5. Jelenti i g a z g a t ó , h o g y a H ő s ö k E m l é k é t M e g ö r ö k í t ő O r s z á g o s Bizottság már elkészült a z o k n a k a művészi terveknek katalógusba foglalásával, amelyek szabadonálló e m l é k m ü v e k r e é s e m l é k t á b l á k r a készültek. Tekintettel arra, h o g y t ö b b ilyen füzet f o g m e g j e l e n n i , a m á s o d i k f ü z e t b e f ő k é p p e n a k a t o n a i síremlék é s t ö m e g s í r díszítési terveit óhajtja a Bizottság egybefoglalni. Arra kérte a Bizottság a T á r s u l a t o t , h o g y e t e r v e k n e k e l k é s z í t é s é r e h í v j a fel a m ű v é szek figyelmét, mi a M a g y a r Iparművészet útján m e g is lörtént. — T u d o m á s u l szolgál. 4. A v á l a s z t m á n y l e g u t ó b b h o z o t t h a t á r o z a t á n a k m e g f e l e lően a T á r s u l a t f e l t e r j e s z t é s t intézeti a z i p a r m ű v é s z e t i s z e r z ő i tulajdonjog rendezése tárgyában az igazságügyi, vallásés közoktatásügyi, kereskedelemügyi minisztériumokhoz, továbbá a társegyesületekhez. A társegyesületek körében e z e n a k c i ó é l é n k v i s s z h a n g o t keltett s r e m é l h e t ő , h o g y a z i g a z s á g ü g y i m i n i s z t e r h e z ez ü g y b e n intézett e m l é k i r a t a jelen v i s s z á s á l l a p o t o k m e g s z ü n t e t é s é t siettetni f o g j a . — T u d o m á s u l szolgál. I g a z g a t ó jelenti, h o g y a k e r e s k e d e l e m ü g y i m i n i s z t e r e g y tanulmányúti segélyért hozzáforduló iparmüvésznő kérvénye ü g y é b e n a Társulattól kért v é l e m é n y e s jelentést. A T á r s u l a t f e l t e r j e s z t é s é b e n ezúttal i s i s m e r t r é g i á l l á s p o n t r a helyezkedett, mely szerint külföldi tanulmányúti s e g é l y a d á s a c s a k a k k o r o k o l h a t ó meg, ha a f o l y a m o d ó külföldön o l y a s mit á k a r m e g t a n u l n i , a m i r e itthon m ó d j a n i n c s , t o v á b b á , h a o l y a n i d ő h ö z k ö t ö t t é r d e k e s látni v a g y t a n u l n i v a l ó (pl. k i á l l í t á s v a g y t a n f o l y a m ) a k a d k ü l f ö l d ö n , a m i n e k elm u l a s z t á s á v a l e g y v i s s z a n e m t é r ő a l k a l m a t s z a l a s z t el ismereteinek gyarapítására. Vannak ugyanis olyan folyam o d ó k , kik több helyről r é s z e s ü l n e k államsegélyben, kik a z o n b a n erre teljesen é r d e m e i k n e k s ezért m e g e s i k , h o g y e z e k mialt n a g y o n s o k s z o r a z é r d e m e s e b b , t a n u l n i v á g y ó é s a k a r ó f o l y a m o d ó k e l e s n e k az á l l a m s e g é l y e k t ő l . E z e k - . nek a v i s s z á s állapotoknak a megszüntetésére javasolja, 1

intézzen a T á r s u l a t felterjesztést az illetékes m i n i s z t é r i u m o k hoz, h o g y a t a n u l m á n y ú t i s e g é l y e k a d á s a ne e s e t r ő l - e s e t r e , ne ö t l e t s z e r ű e n , h a n e m v a l a m e n n y i érdekelt t é n y e z ő m e g hallgatásával tervszerűen, a jogos igényeket méltányolva i n t é z t e s s é k . — Alpár alelnök h o z z á s z ó l á s a után a v á l a s z t m á n y az indítványt e g y h a n g ú l a g e l f o g a d j a . 6. I g a z g a t ó b e m u t a t j a a M a g y a r I p a r o s o k O r s z á g o s Szervezete Elnökségének a miniszterelnökhöz, a kis- és k ö z é p i p a r n a k a k ö z m u n k á k b a n l e e n d ő r é s z e s e d é s e , illetve közszállítási i n t é z m é n y felállítása t á r g y á b a n intézett m e m o r a n d u m á t . — Az e l n ö k a v á l a s z t m á n y f i g y e l m é b e a j á n l j a az i d ő s z e r ű e m l é k i r a t o t . 7. I g a z g a t ó b e m u t a t j a az A t h e n a e u m i r o d a l m i é s n y o m dai r é s z v é n y t á r s u l a t értesítését, melyben ismét 20"/ 0 -kal emeli a nyomdai árakat. G a u l Károly a j á n l j a , h o g y a n y o m d a i á r a k r a nézve k ö s s ö n a Társulat az Athenaeummal a háború tartamára s z e r z ő d é s t , mert t u d o m á s a szerint m á s l a p k i a d ó v á p a l a t o k ily m ó d o n biztosították m a g u k a t a f o l y t o n o s á r e m e l é s e k ellen. — V á l a s z t m á n y t u d o m á s u l v é v e a jelentést, m e g b í z z a i g a z g a t ó t , h o g y ily s z e r z ő d é s m e g k ö t é s e d o l g á b a n a n y o m dával tárgyaljon. 8. I g a z g a t ó jelenti, h o g y a v á l a s z t m á n y m á r c i u s h ó 27-én tartott ülésén hozott h a t á r o z a t á n a k megfelelve az e l n ö k s é g átírt az A d r i a biztosító t á r s a s á g h o z új p a l o t á j a b e r e n d e z é s é n e k p á l y á z a t útján v a l ó b e s z e r z é s e t á r g y á b a n , m e l y r e e d d i g v á l a s z m é g nem érkezett. — T u d o m á s u l s z o l g á l . 9. I g a z g a t ó jelenti, h o g y a s z é k e s f ő v á r o s k é p z ő m ű v é szeti b i z o t t s á g a v é l e m é n y t kért a T á r s u l a t t ó l a M a g y a r Gyáriparosok O r s z á g o s Szövetsége Kőbánya, „Kőfaragó é s M á r v á n y i p a r o s o k O r s z á g o s E g y e s ü l e t e " című s z a k o s z t á l y á n a k a hazai k ő i p a r fellendítése é s f e j l e s z t é s e é r d e k é b e n a t a n á c s h o z intézett e l ő t e r j e s z t é s é r e . A T á r s u l a t e g y e t é r t v e a s z a k o s z t á l l y a l h a n g s ú l y o z t a , h o g y k í v á n a t o s v o l n a , ha hazai t e m e t ő k b e n c s a k i s m a g y a r k ő a n y a g b ó l készült e m l é k m ű v e k állíttatnának fel. S a j n o s a z o n b a n , h o g y a k ü l f ö l d r ő l b e h o z o t t n y e r s a n y a g o t , k ü l ö n ö s e n a gránitot, mi a z o n o s a n y a g g a l nem p ó t o l h a t j u k , inert a m a g y a r g r á n i t o k ma m é g nem a l k a l m a s a k s í r k ö v e k k é s z í t é s é r e . A m á r v á n y i p a r terén k e d v e z ő b b a helyzet, mert v a n n a k ü z e m k é p e s hazai m á r v á n y b á n y á i n k , m e l y e k n e k t e r m é k e m ű v é s z i f e l d o l g o z á s r a teljesen a l k a l m a s . T e r m é s k ő t e r m e l é s ü n k p e d i g a külföldi a n y a g g a l teljesen kiállja a v e r s e n y t . Miután a z o n b a n a k ö z ö n s é g n a g y r é s z e g r á n i t b ó l készült s í r e m l é k e t kíván, a hazai k ő b á n y a - é s k ő f a r a g ó i p a r o n n e m lendítenénk n a g y o t , ha c s u p á n a külföldi t e r m é s k ö v e t é s m á r v á n y á r ú k a t z á r n á n k ki t e m e t ő i n k b ő l . F i g y e l e m m e l kell lenni e g y ú t t a l a t e m e t ő m ű v é s z i m e g o l d á s á r a é s az e m l é k m ű v e k a r t i s z l i k u s h a t á s á n a k b i z t o s í t á s á r a . A T á r s u l a t tehát a k ö v e t k e z ő k e t j a v a s o l j a : 1. H a s s o n o d a a f ő v á r o s , h o g y m i n d e n t e m e t ő j é b e n é s m a j d a n v a l a m e n n y i hazai t e m e t ő b e n felállítandó, t e r m é s k ő , m á r v á n y é s g r á n i t kivételével, e g y é b a n y a g b ó l készülő sírkövek hazai e r e d e t ű e k l e g y e n e k é s h a z a i m ű v é s z , illetve i p a r o s m ű h e l y é b e n k é s z ü l j e n e k s e n n é l f o g v a a külföldi efajta m ű v e k felállítása m e g t i l t a s s é k . 2. Az i d e g e n b ő l hozotl g r á n i t b ó l készült s í r e l m é k e k felállítása c s a k azzal a f e n n t a r t á s s a l é s a d d i g e n g e d h e t ő m e g , m í g a hazai termelés, illetőleg g r á n i t m e g m u n k á l ó ipar e r é s z b e n a hazai s z ü k s é g l e t f e d e z é s é r e k é p e s lesz. 5. H o g y m e g f e l e l ő m i n t a p a r c e l l á k az O r s z . M a g y a r I p a r m ű v é s z e t i T á r s u l a t k ö z r e működésével megvalósuljanak és rendeltetésöknek állandóan szolgálhassanak. A l p á r elnök utal a statisztikai a d a t o k r a , m e l y b ő l kitűnik, h o g y é v e n t e s o k millió v á n d o r o l k ü l f ö l d r e a s í r k ö v e k nek S z i l é z i á b ó l é s S v é d o r s z á g b ó l v a l ó b e h o z a t a l a r é v é n , miután tény az, h o g y g r á n i t b á n y á i n k k i h a s z n á l á s á r a k ő i p a r u n k n i n c s kellően felszerelve. J a v a s o l j a , t e g y e n l é p é s e k e t a T á r s u l a t a f ő v á r o s n á l , h o g y a d d i g , m í g a k ő t e r m e l é s nem fejlődik a n n y i r a , h o g y a s z ü k s é g e s n y e r s a n y a g o t termelni tudjuk, c s a k i s n y e r s a n y a g n a k a behozatalát engedélyezze, a m e g m u n k á l á s t a z o n b a n hazai m ű v é s z e k é s i p a r o s o k v é gezzék. T e l e s E d e jelenti, h o g y ez ü g y b e n a s z o b r á s z o k n a k e g y k ü l d ö t t s é g e járt a p o l g á r m e s t e r n é l é s a r r a kérte, h o g y tekintettel a t e m e t ő k m ű v é s z i m e g o l d á s á r a é s az e m l é k m ű v e k a r t i s z l i k u s h a t á s á r a , n e e n g e d j e m e g a külföldi m á r v á n y o k ból készült művészietlen s í r k ö v e k felállítását a d í s z s í r h e l y e k e n . Ennek elbírálására alakítson a v á r o s külön bizottságot, m e l y b e s z o b r á s z m ű v é s z e k is m e g h í v a s s a n a k . Kéri, h o g y e b b e n az ü g y b e n t e g y e n a T á r s u l a t l é p é s e k e t a s z é k e s főváros tanácsánál.

Rétay és Benedek oltáregyleti szállítók egyházi műiparintézete, Budapest, IV., Váciutca 59. Miseruhák, zászlók, l o b o g ó k , oltárfelszerelvények, csillárok, keresztúti é s oltárképek, valamint mindennemű templom- és kápolnaberendezések előállítása. Mindennemű szent szobrok nagy raktára. Oltárépítő é s faragó műintézet : Budapest, VIII., Lujza-utca 7. szám. Árjegyzéket, költségvetést, mintákat, tervrajzokat k é s z s é g g e l küldünk

IPARMŰVÉSZETI TERVEZÉSEK DÍJSZABÁSA Az O r s z á g o s Mag y a r Iparművészeti T á r s u l a t é s a Magyar Iparművészek T e s t ü l e t e által a tervek d í j a z á s á r a nézve e l f o g a d o t t ::: s z a b á l y z a t . :::

ARA 1 KOR. KAPHATÓ A TÁRSULAT IRODÁJÁ-

BAN, BUDAPEST, IX., ÜLLŐI-ÚT 55-57

KÁNTOR TAMÁS MŰASZTALOS BÚTORTERME BUDAPEST,VIII., ÓRIÁS-UTCA 39. TELEFONSZÁM . J Ó Z S E F " 2-68. KITÜNTETÉSEK: B U D A P E S T 1885, 1896. P Á R I S 1900. MILANO 1906. IPARMŰV. ÁLL. NAGY DÍJ 1907. Á L L A N D Ó A N NAGY V Á L A S Z T É K MINDENFÉLE B E R E N D E Z É S E K B E N .

I

HOLZER C S . É S KIR. UDVARI É S KAMARAI SZÁLLÍTÓ

DIVATHÁZA BUDAPEST, IV., K O S S U T H LAJOS UTCA 9

Budapesti :: Ä Asztalos- é s :: Kárpitosmesterek Kiállítási Egyesülete

:: :: :: ::

a városligeti Iparcsarnokban állandóan

nagy bútorvásárt tart, amely nyitva van naponkint reggel 9 órától d. u. 6 óráig. A nagyközönségnek alkalma van szép, jó é s szolid bútorokat jután y o s áron vásárolni.

!

KISS

JÓZSEF

BÚTORGYÁRA

I

BUDAPEST, VIII., KISFALUDY-UTCA 38. SZ.

J•

KÉSZ BÚTOROK ÁLLANDÓAN RAKTÁRON.

r

HIRDETESEK felvételnek a M a g y a r Iparművészet kiadóhivatalában, B u d a pesten, IX. ker., Üllői-út

55.

L i g e t i Miklós tájékoztatja a választmányt a f ő v á r o s e g y r é g e b b i h a t á r o z a t á r ó l , mely szerint a k ü l f ö l d r ő l é r k e z ő s í r e m l é k e k a jury elé nem k e r ü l n e k s a r e n d e l ő azt minden körülmények között temelőinkben felállíthatja. F o n t o s n a k tartja a s í r k ö v e k ipari r é s z é n e k m e g o l d á s á t s a kő- és márványbányatulajdonosok megokolatlan áremelésének meggátlásáí. A. B a l o g h Lóránt, F e l l n e r S á n d o r , Zsolnay Miklós, ifj. G o n d a Béla é s Á g o t á i L a j o s h o z z á s z ó l á s a után a v á l a s z t m á n y e l h a t á r o z t a , h o g y a k é r d é s t á l l a n d ó a n n a p i r e n d e n tartja é s m i n d e n a l k a l m a s e s z k ö z t m e g r a g a d az e l ő t e r j e s z t é s b e n megjelölt célok e l é r é s é r e . 10. I g a z g a t ó jelenti, h o g y az ezidei kiállítási b i z o t t s á g i listából C z a k ó E l e m é r d r . - n a k é s Ligeti M i k l ó s n a k , a b i z o t t s á g e régi t a g j a i n a k n e v e t é v e d é s b ő l k i m a r a d t . Kéri a v á l a s z t mány hozzájárulását a jegyzék kiegészítéséhez. — A választm á n y C z a k ó E l e m é r é s Ligeti M i k l ó s n a k a kiállítási b i z o t t s á g n é v s o r á b a v a l ó felvételét elrendeli. 11. I g a z g a t ó jelentést tesz a n é p m ű v é s z e t i kiállítás bezárásáról. Ez alkalommal a Társulat irodája a népművészeti r a j z o k a t leltározta, illetőleg a m e g l é v ő j e g y z é k b e n feltüntette az e g y e s r a j z o k r e á l i s értéket. E s z e r i n t v a n m i n d ö s s z e 2620 rajz 14.000 k o r o n á t m e g h a l a d ó é r t é k b e n , mely ö s s z e g nek a T á r s u l a t v a g y o n k i m u t a t á s á b a v a l ó felvételére felhatalm a z á s t k é r . — A v á l a s z t m á n y a jelentést t u d o m á s u l veszi s elrendeli, h o g y a g a z d a s á g i b i z o t t s á g a 14.000 k o r o n á t a v a g y o n t é t e l b e v e g y e be. 12. I g a z g a t ó j a v a s o l j a , h o g y a T á r s u l a t ezidén is r e n dezzen k a r á c s o n y k o r v á s á r t , ú g y mint ezt e d d i g m i n d e n é v b e n tette. A mult évi k a r á c s o n y i v á s á r is — a h á b o r ú ellenére — elég jól sikerült é s s o k i p a r m ű v é s z t t e t e m e s ö s s z e g h e z juttatott. — A v á l a s z t m á n y a k a r á c s o n y i v á s á r r e n d e z é s é t elrendeli s m e g b í z z a igazgalót, h o g y a v á s á r o n v a l ó r é s z v é t e l r e a f e l h í v á s o k a t k ü l d e s s e szét. 13. I g a z g a t ó jelentést tesz a l i m a n o v a i piakelt é s a f á b ó l k é s z í t e n d ő v i l l a m o s világítótestek tervrajzaira hirdetett p á l y á z a t e r e d m é n y é r ő l é s b e m u t a t j a a beérkezeti terveket. A b í r á l ó b i z o t t s á g a p l a k e t t p á l y á z a t e g y i k é t s e m tartotta s o k s z o r o s í t á s r a é r d e m e s n e k , ezért e l h a t á r o z t a , h o g y a p á l y á zatot u g y a n a z o n feltételek mellett újból kiírja é s a lejárat h a t á r n a p j á u l 1917 f e b r u á r 5-át tűzte ki. — T u d o m á s u l szolgál. 14. I g a z g a t ó jelenti, h o g y az i p a r m ű v é s z e k t á m o g a t á s á r a 1914 n o v e m b e r 21-ike óta alakult S e g é l y e z ő B i z o t t s á g 71 szem é l y n e k ö s s z e s e n 19.52175 k o r o n a s e g é l y t osztott ki k i s e b b nagyobb összegben. — Tudomásul szolgál. 15. I g a z g a t ó előterjeszti S z i r o n t a i Lhottka István t á r s u lati t a g n a k a z o n i n d í t v á n y á t , h o g y a v á l a s z t m á n y az i p a r művészek munkaközvetítését szervezze. N á d a i Pál dr., M e n y h é r t M i k l ó s é s Ágotái L a j o s h o z z á s z ó l á s a után a v á l a s z t m á n y e l h a t á r o z t a , h o g y m e g k í s é r l i az i p a r m ű v é s z e k k ö z v e t í t é s é n e k s z e r v e z é s é t é s á l l a n d ó s í t á s á t , sőt, ha e r r e m ó d j a lesz, a r é g e b b e n tervezett t á r s a s ö s s z e j ö v e t e l e k e t is m e g t a r t j a é s az e r r e i r á n y u l ó i n t é z k e d é s e k k e l az i g a z g a t ó t bízta m e g . 16. Az u t o l s ó v á l a s z t m á n y i ü l é s óta r e n d e s l a g o k u l jelentk e z t e k : B l o c k n e r G y u l a építész-tanár, B u d a p e s t ; B a l á z s P á ! g é p é s z m é r n ö k , B u d a p e s t ; C z e r m á k G y ő z ő n é , s z á z a d o s neje. B u d a p e s t ; D e r e z s á n Bözsi, S z o m b a t h e l y ; F e l d m a n n A n n u s , Újpest ; F r i d r i c h J á n o s f é n y k é p é s z , S z e n l e s ; F o r r ó R ó b e r t b a n k i g a z g a t ó , B u d a p e s t ; dr. Göll E l e m é r építész, B u d a p e s t ; G a a l A n n a , Kötelend ; H e g e d ű s Gitta, A r a n y o s p a t a k ; L á n g Lujza, B u d a p e s t ; M a u r e r Mihály t ü z é r h a d n a g y , O r s o v a ; P é c s i József f é n y k é p e z ő m ű v é s z , B u d a p e s t ; P o p p e r n é - B r ó d y M., divatháztulajd., B u d a p e s t ; d r . P r e s z l y Károly ü g y v é d . Z o m b o r ; R e g u l y Margit, S a l g ó t a r j á n ; S z a b ó G y u l a ref. lelkész, G é b e r j é n ; S c h w a r c z Szidi s z a b ó n ő , B u d a p e s t ; S z é k e l y Jenő g i m n . tanuló, B u d a p e s t ; S z ö d é n y i E l e m é r építészhallg., Ő s i j e k ; S z ö r é n y i S á n d o r m ű e g y . hallgató, h a d n a g y , Wien ; dr. V a j d a K á r o l y n é , o r v o s neje, B u d a p e s t ; Z e l e w s k y P a l i k a , B u d a p e s t . Ö s s z e s e n 25 ú j tag, a k i k a T á r s u l a t k ö t e l é k é b e felvétettek. — T u d o m á s u l s z o l g á l . 17. Ifj. G o n d a Béla felhívja a v á l a s z t m á n y figyelmét a M. kir._ Á l l a m v a s u t a k t e r v b e vett új építkezéseire, m e l y e k nél a MÁV. i g a z g a t ó s á g á n a k t ö b b r e n d b e l i b e l s ő b e r e n d e z é s e k r e is s z ü k s é g e lesz. Ezért i n d í t v á n y o z z a , h o g y intézzen a T á r s u l a t a MÁV .-hoz átiratot, m e l y b e n a j á n l j a fel s z o l g á latait a b e r e n d e z é s e k n e k e s e t l e g p á l y á z a t o k útján v a l ó b e s z e r z é s é r e . A v á l a s z t m á n y az indítványt k ö s z ö n e t t e l f o g a d j a s m e g b í z z a az e l n ö k s é g e t , h o g y a jelzett cél é r d e k é b e n s z ü k s é g e s lépéseket tegye meg. Ill T ö b b t á r g y n e m lévén, e l n ö k az ülést b e z á r j a . I1

•

••

RÁTH GYÖRGYNEK AZ O R S Z Á G O S MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT NÉHAI ELNÖKÉNEK E M L É K É R E B E C K Ö . F Ü L Ö P MINTÁJA U T Á N K É S Z Ü L T

PLAKETT K A P H A T Ó A T Á R S U L A T BAZÁRJÁBAN, B U D A P E S T , IX. K E R Ü L E T , Ü L L Ó I - Ü T 55-57. S Z Á M .

A PLAKETT NAGYSÁGA 8'5X5'25 CM. ^ ÁRA BRONZBAN K 8, EZÜSTBEN K 25. HOZZÁVALÓ TOK 2 K-ÉRT KAPHATÓ.

A t h e n a e u m irodalmi és n y o m d a i r é s z v é n y l á r s u l a t . B u d a p e s t . VII., Rákőczl-út 54.