Jegybanki filozófia változásától gazdasági növekedést várnak

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

06.38.28-06.50.38 Jegybanki filozófia változásától gazdasági növekedést várnak Műsorvezető: - A Magyar Nemzeti Bank vezetésében bekövetkezett változás egyebek között azt is eredményezte, hogy a jegybank hitelintézetek bevonásával támogatást szándékozik nyújtani az eddig mostohán kezelt vállalkozásoknak. Tekintettel arra, hogy a termelés, valamint munkahelyteremtés, illetve megtartás szempontjából ezeknek a cégeknek kulcsszerepe van. A kormány elsődleges célja, hogy előnyös feltételeket teremtsen hitelfelvételeikhez. Ezt a célt hivatott szolgálni az MNB növekedési hitelprogramja és erről a programról mondott véleményt Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és az elsőként megszólaló Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is. A riporter Bordás Ákos. Bordás Ákos (riporter): - Hogyan illeszthető össze a hagyományos jegybanki szereppel, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja? Török Zoltán (vezető elemző, Raiffeisen Bank): - Hát a leghagyományosabb értelembe vett jegybanki szereppel teljes mértékben összeilleszthető, hiszen a jegybanknak több célja is van. Amiért általában egy-egy országban létrehozzák a jegybankot, azzal több célja van a gazdaságpolitikának. Az egyik ilyen célja lehet az árstabilitásnak a biztosítása, a másik ilyen célja a bankrendszernek a felügyelete, a harmadik célja pedig a gazdasági növekedésnek az elősegítése. Egy olyan különleges helyzetbe érkeztünk Magyarországon 2013-ban, hogy úgy tűnik, hogy az árstabilitás az megvalósul abban az értelemben, hogy rendkívül alacsony az infláció. Ugye a legutóbbi adat az már alig haladta meg a 2 százalékot. Az év átlagában nagyon valószínű, hogy a 3 százalékos cél alatt lesz az infláció, tehát ilyen értelemben tud most már másra is koncentrálni a Magyar Nemzeti Bank, nem pusztán az infláció alacsonyan tartása a legfontosabb feladata, hanem foglalkozhat a gazdasági növekedésnek a kérdésével is. Riporter: - Az árfolyam alakulás visszaigazolta a Matolcsy döntés helyességét, a pénzvilágból mégis támadások és bíráló hangok érkeznek. Mi lehet ezek hátterében? Török Zoltán: - A februári hónapban még a forint árfolyama az euróval szemben olyan 290-295 környékén mozgott, márciusban láttuk azt, hogy volt egy nagy forintárfolyam gyengülés, az euró árfolyamával szemben a forint az 305-310-es sávba érkezett. Több oka volt ennek a forint gyengülésnek, de az egyik nagyon fontos hazai oka az a vezetőváltás a jegybank élén. Volt ugyanis egy olyan félelem, nagyon sok piaci szereplőben, hogyha a volt nemzetgazdasági miniszter veszi át a jegybankot, akkor azok a típusú, nem kimondottan piac konform és nem piacbarát intézkedések, amelyek az elmúlt 3 év gazdaságpolitikájában előfordultak, azok átszivárognak a monetáris politikába, tehát a jegybanki politikába is. És emiatt volt egy félelem a piacokon. Mostanra visszatértünk a februári árfolyamszintre, tehát 295 környékén mozog a forint árfolyama az euróval szemben. Ennek pedig alapvetően az a magyarázata, hogy megismerhettük a jegybanknak a növekedési hitelprogramját és ez nem tükrözi vissza azokat a korábbi félelmeket, hogy itt nemkívánatos vagy nem piac konform intézkedéseket vezet be a jegybank. Ez is volt egyébként a célja a Magyar Nemzeti Banknak, azzal, hogy még mielőtt a részletek kidolgozásra kerültek volna, meghirdeti a programnak a fő alapjait, bemutatja a nyilvánosság számára a legfontosabb paramétereit a programnak, hogy pontosan ez a kockázati felár árazódjon ki a magyar eszközök, így a forint árfolyamából is. Szükség van a bankrendszerre a növekedés beindításához és ez a program nem szól másról, mint egy jövedelemátrendezésről. A gazdaságpolitika jelentős összeggel támogatja a -1-


bankrendszer igénybe vételével, a bankrendszeren keresztül a Magyarországon működő kisés középvállalkozásokat. Ez a programnak az esszenciája, ez mindenféleképpen egy üdvözlendő cél és szerencsére mind ahány résztvevője a programnak érdekelt abban, hogy ez sikeressé váljon, éppen ezért a megegyezés a részletekről menni fog és ez a program sikereket fog hozni. Sikert fog hozni abban a tekintetben, hogy az az elmúlt hosszú évekre jellemző folyamat, miszerint a hitelállomány leépült a magyar gazdaságban, ez a folyamat lelassul, megáll, sőt akár az év végére meg is fordulhat, tehát több lesz a vállalati hitelkihelyezés, mint amennyi hitelt visszafizetnek a vállalatok egyrészt. Másrészt abból a szempontból is fontos, hogy mit kezdenek ezzel a hitellel a vállalkozások. Nagyon remélhető, hogy beruházásokra fordítják. Alapvetően ez a célja a programnak, beruházásra és munkahelyteremtésre, ami közös érdekünk és hogyha ebbe sikerül megnyernie a bankrendszer támogatását, akkor lesz csak igazán sikeres ez a program és én azt gondolom, hogy jó úton vagyunk ahhoz, hogy ez megvalósuljék. Riporter: - Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a magyar kkv szektor van-e olyan helyzetben ma, hogy ki tudja használni azt a lehetőséget, amit a növekedési program kínál? Parragh László (elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Nagyon sokszínű a magyar kis- és középvállalati szektor, főleg, hogyha hozzávesszük még a mikrovállalati vállalkozásokat is. Több százezer vállalkozásról beszélhetünk, akik nagyon sok nehézséggel szembesülnek. A legnagyobb problémájuk a keresletnek a hiánya, a hatalmas verseny, a nagy nemzetközi cégeknek az erőfölénye és az erőfölénnyel való visszaélése nagyon sok esetben, végül, de nem utolsó sorban a finanszírozásnak a lehetősége. A jegybanknak a kísérlete az arra irányul, hogy abba a finanszírozási résbe, amiből nagyjából 2 ezer milliárd forint tűnt el az elmúlt 3 évben valamilyen enyhülést idézzen elő. Itt két ajánlatott tett a gazdaságnak, az egyik, amit magam kértem a gazdasági évnyitón, hogy azoknál a mikrocégeknél, ahol összemosódik a magánvagyon és a céges vagyon és devizahitelt vettek föl próbáljuk őket valamilyen módon kimenteni, tehát ez lesz az egyik csomag. A másik pedig egy kedvezményes hitel általában a vállalkozások működéséhez. Mindegyiknek vannak kockázatai, hiszen előélete ennek nincs, Magyarországon erre példa még nem volt, úttörő ilyen szempontból a magyar jegybanknak a kísérlete és nagyon előremutató, hiszen hogyha sikerül, akkor versenyt generál a bankok között, lenyomja a banki árréseket és olcsóbbá teszi a hiteleket. Végigmegyek tételesen a programokon. A devizahitel kiváltás ott akadhat el, hogy a cégeknek egy jelentős árfolyam vesztességet kell elkönyvelni akkor, ha ma, a mai árfolyamon váltják át a hiteleiket. Tehát ezt mindenképpen meg kell fontolniuk, ugyanakkor ez esetben a kockázataikat csökkentik, hiszen maximum 2 százalékos kamattal fogják tudni az újabb hitelt fölvenni. Enyhítésnek szánjuk azt és azt gondolom, hogy ebben a jegybank partner lesz, hogy az a hitel, amit a devizahitel kiváltására vesznek fel az nem kell, hogy igazodjon a devizahitel futamidejéhez. Tehát ha valakinek még 3 év van hátra a devizahiteléből, ha a kereskedelmi bankkal meg tud egyezni és mondjuk 6 évre veszi föl az új hitelt, akkor a havi törlesztőrészlete az jelentősen, akár a felére is csökkenhet és így a cégnek a napi működési gondjai azok enyhülhetnek. De ezt mindenkinek magának kell mérlegelnie, hogy ezt az árfolyam vesztességet, amit a hitel felvételekor meglévő árfolyam és a mostani árfolyam között van, ezt fölvállalja-e vagy sem. Ugyanakkor beláthatatlan a forint árfolyamának az alakulása, tehát ebben lehetnek nagyon nagy kilengések és ezek bizony felboríthatnak cégeket, de ezt mindenki csak maga tudja, maga ismeri. Nyilván aki devizában finanszírozza a cégét és devizában vannak a bevételei annak nem okoz problémát ez a mostani helyzet.

-2-


Riporter: - Ön is említette ugye, hogy maximum 2 százalék lehet a vállalati hitel, ugyanakkor itt garanciaprogramokról is beszélnek. Parragh László: - A másik program az arról szól, hogyha valakinek forrásra van szüksége, akár régi forrás kiváltására, tehát régi hitel kiváltására, úgy 2 százalék plusz 0,5 százalék garanciadíjon, tehát összességében 2,5 százalék költséggel fölvehet a kereskedelmi banktól hitelt. Sajnos a bankoknak ez az összesen 2,5 százalék messze alatta van az elvárásaiknak, hiszen jelenleg a kis és középvállalati finanszírozásban 4 és 6 százalék között mozog a kamatmarzs, tehát amit rátesznek a budapesti alapkamatra, és bőven 1 százalék, de inkább 2 százalék fölötti a garanciadíj. És jól jön a kérdése, hogy mi lesz itt a garanciával, mert 0,5 százalékos garanciadíj az azt jelenti, hogy nagyon csak a vállalati körnek a habját, a legminőségibb cégeket lehet finanszírozni, hiszen ott lehet biztosítani azt, hogy nagyon pici legyen a beborulás. Minél lejjebb megyünk kockázatban, annál jobban meg kell emelni a kockázati felárat és annál nehezebb a garancia biztosítása. És hát valakinek a végén fizetnie kell, ilyenkor általában az szokás, hogy van egy garanciaintézet, amit az állam viszontgarantál. Ma Magyarországon van egy Hitel Garantiqa nevű társaság, ami a bankok és az állam tulajdonában van. Ő ebben egy szereplő lehet, de kérdés, hogy a kapacitásai alkalmassá teszik arra, hogy ebben a folyamatban aktívan részt vegyen. Léteznek garancia szövetkezetek, ezek picit és nem igazán képesek szerintem arra, hogy 500 milliárdos nagyságrendben, hiszen kétszer 250 milliárdról beszélünk, 500 milliárdos nagyságrendben biztosítsanak fedezeteket és új céget ilyen rövid idő alatt létrehozni nem egy könnyű. Mi a magunk részéről számolgatjuk, hogy esetleg létrehoznánk egy ilyen intézményt, de ez csak az állam közreműködésével lehetséges. Riporter: - Ez a 250 milliárd mire elég? Parragh László: - Attól függ, hogy számoljuk. A magyar gazdaságban ma nagyjából 6 ezer milliárd forintnyi hitelállomány van. Ez 8 ezer fölött volt 3 évvel ezelőtt és akkor nem vettük az inflációt, meg az árfolyamváltozásokat és azt, hogy szektoronként is változó volt, hogy mennyi pénz megy ki, tehát a kkv szektorból sokkal több pénz ment ki, mint mondjuk a nagyvállalati szektorból. Ebben a kkv szektorban ez az 500 milliárd egy nagyon komoly segítséget jelenthet, arról nem beszélve, hogyha sikeres, akkor Magyarország elég erős ahhoz, hogy ezt a programot folytassa. Ehhez persze az első programnak kell sikeresnek lennie, aminek a buktatói azért elég jól láthatóak előre is. Riporter: - Ennek a hatása miben jelentkezik leginkább? Parragh László: - Hát a gazdaság az egy meglehetősen logikus rendszer. Egy vállalkozás akkor fejleszt, hogyha az adott termékére nagyobb kereslet van vagy hogyha az az eszköz, amivel azt a terméket előállítja már olyan mértékben amortizálódott, hogy annak a pótlása szükséges. Ma piaci bővülés sajnos nincs, sem a külpiacokon, sem a belpiacokon, vagy csak nagyon szerény. Az eszközök pótlása fölmerül, hiszen évek óta a cégek nagyon nehéz pénzügyi helyzetben vannak. Én azt gondolom, hogyha megjelenik ez a forrás, akkor egy hosszútávon gondolkozó cég az egész biztos megpróbál ehhez hozzájutni, mert ez bőven a piaci költségek alatt van és ezzel a későbbi versenyelőnyét tudja a cég megalapozni. Ami azt jelenti, hogy meggyőződésem szerint előbb-utóbb ebből beruházások lesznek és a beruházások pedig bővítik a foglalkoztatást. Nem gondolom, hogy ez csodafegyver lenne, sok eszköz kell egyszerre, de ez a jegybank részéről egy olyan eszköz, amit nagyon sok jegybank csinált már a világban, a magyar jegybank még egyszer sem. Egy normálisan működő országban a kormányzat és a jegybank között van egy párbeszéd és a célok tekintetében van egy együttműködés. Azt nem mondhatja egy jegybank, hogy én csak az inflációért vagyok -3-


felelős, hiszen neki az sem közömbös, hogy milyen a gazdasági környezet, tehát a gazdaság erősítése is célja kell, hogy legyen. Hogy ez a parti kin bukott el, nem az én dolgom vizsgálni, de kétségtelen, hogy nem működött és szerintem ennek nagyon komoly kára volt.

hirado.hu Parragh: Először a bankokat kell meggyőzni 2013.04.22 16:46.32 - [25432716] Éveken át kifogásoltuk, hogy nincs gazdaságpolitikai együttműködés jegybank és a kormány között - mondta az Iparkamara elnöke. Akár már júniustól elérhetőek lehetnek a kedvezményes, 2 százalékos hitelek a kis- és középvállalkozások számára. A Magyar Nemzeti Bank az előző hetekben a bankokkal egyeztetett, ezen a héten pedig a takarékszövetkezetekkel tárgyal. A válság előtt nyolcezer milliárd forint hitelállomány volt a gazdaságban, a krízis következtében viszont a források csaknem egyharmada eltűnt. Ez jelentősen akadályozza a kis- és középvállalkozások működését és növekedését, és mivel ez a szektor teszi ki a cégek több mint 90 százalékát, fékezi a gazdaságot is. Ezen segíthet a jegybank kezdeményezése: a cégek 2 százalékos, kedvezményes kamatozású hitelt vehetnének fel, illetve ugyanilyen feltételekkel válthatnák át devizakölcsönüket forinthitelre. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a program sikere elsősorban a szereplőkön, vagyis a bankokon és a vállalkozásokon múlik. A Kossuth Rádió Krónikájának úgy fogalmazott: "először is a bankokat kell meggyőzni, hogy részt vegyenek ebben a programban", és kérdés az is, mennyire mozgatja meg az olcsó forrás a vállalkozások fantáziáját. Hozzátette: éveken át kifogásolták, hogy nem volt semmilyen együttműködés jegybank és a kormány között a gazdaságpolitika tekintetében. Jó hír, hogy harmónia és összhang kezd ebben a kérdésben kibontakozni - jegyezte meg. Nem egyedülálló, hogy egy ország nemzeti bankja a gazdasági növekedés támogatására is figyelmet fordít. Csath Magdolna közgazdász szavai szerint ezt teszi az Egyesült Államok központi bankja, a japán központi bank, a Bundesbank és Bank of England is. "Mindenhol törődnek azzal, hogy a gazdaság milyen egészségi állapotban van, és mindent megtesznek a saját eszközeikkel, hogy a növekedés sikeres pályán mozogjon" - fogalmazott. A közgazdász ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egy átfogó stratégiát kellene készíteni a vállalkozók számára, amely - figyelembe véve a különbségeiket - változatos eszközöket használna. Ilyen lehetne egy stratégiai szövetség a szektor és a kormány között - tette hozzá. Júniustól elérhető lesz a kedvezményes hitel Kossuth Rádió - Esti Krónika 2013.04.22 - 17:39 (hossza: 2 perc) Műsorvezető: - Akár már júniustól elérhetőek lesznek a kedvezményes, 2 százalékos hitelek a kis- és középvállalkozások számára. A Magyar Nemzeti Bank az előző hetekben a bankokkal egyeztetett, ezen a héten pedig a takarékszövetkezetekkel tárgyal. A Bankszövetség azt reméli; májusra elkészülhet a program, a kkv-szektor terheinek mérséklése pedig lendületet adna a gazdaságnak. Forrai Mária információi. Forrai Mária (tudósító): - A válság előtt 8000 milliárd forint hitelállomány volt a gazdaságban, a krízis következtében viszont a források csaknem egyharmada eltűnt. Ezen segíthet a jegybank kezdeményezése. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a program sikere elsősorban a szereplőkön, vagyis a bankokon és a vállalkozásokon múlik. -4-


Parragh László (elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Mi éveken át kifogásoltuk, hogy a jegybank és a kormány között a gazdaságpolitika tekintetében nem volt semmilyen együttműködés, szerintem egy nagyon jó hír az, hogy itt egy összhang és egy harmónia kezd ebben a kérdésben kibontakozni. Tudósító: - Nem egyedülálló, hogy egy ország nemzeti bankja a gazdasági növekedés támogatására is figyelmet fordít. Csath Magdolna (közgazdász): - Ezt teszi egyértelműen az Egyesült Államok központi bankja, Japánban a központi bank és a német Bundesbank és Nagy-Britanniában a Bank of England, mindent megtesznek azért a saját eszközeikkel természetesen, hogy a gazdasági stabilitás, a gazdasági növekedés sikeres pályán mozogjon. Tudósító: - A közgazdász ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egy átfogó stratégiát kellene készíteni a vállalkozók számára, amely – figyelembe véve a különbségeiket - változatos eszközöket használna. Ilyen lehetne például egy stratégiai szövetség a szektor és a kormány között – tette hozzá.

-5-

Jegybanki filozófia változásától gazdasági növekedést várnak

Recommend Documents