Javaslatok a Balaton térség fejlesztési program stratégiai és operatív programjára, illetve a vélemények kezelése

1. napirend - 4. sz. mellékelt

Javaslatok a Balaton térség fejlesztési program stratégiai és operatív programjára, illetve a vélemények kezelése SorKérdés/Javaslat megfogalmazása szám 1. Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész A 3.2.4. fejezet kiegészítése javasolt az alábbi elemekkel, alábbiakat szorgalmazva: az illegális feltöltések problémájának kezelését; a területrendezési tervben és a vízpart-rehabilitációs tervekben 1 meghatározottak ellenére illegálisan kisajátított partszakaszok visszaadását nyilvános használatra (nem 2

3

6

7

8

9

10

11

A közlekedés-fejlesztési részben megfogalmazott közúti közlekedés fejlesztését, valamint a második kompjárat kialakítását Fonyód-Badacsony között, főleg a nyári szezon alatt a tó körül kialakuló közlekedési zsúfoltság csökkentése érdekében tartjuk szükségesnek az alábbi kiegészítéssekkel: A térség „dinamizálása”, a műszaki infrastruktúra fejlesztésével az „Elérhető Balaton” (2.3 pont és 6. pont) stratégiai cél érdekében: a Szántód – Tihany (Balatonfüred) térsége között a jelenlegi kompkikötő a kikötők programozását a Balaton törvényben központilag lenne szükséges szabályozni, figyelemmel a jelenlegi szabályozás anomáliáira, az elmúlt évek kikötő „beruházásaira”, továbbá a közhasználatú,- és magánkikötők közötti jelentős infrastrukturális különbségekre és prioritásokra, nem utolsó sorban a Balaton tájképi jelentőségéhez tartozó kiskikötők és hajók meghatározó tájképi jelentőségére, (lásd legutóbbi Btv. módosító javaslatom) és ezeknek az átlagnál kisebb környezeti hatására; a Balaton kialakult műszaki - közlekedési - infrastruktúrája korszerűsítése mellett elsősorban a fejlesztéspolitikának az intermodális csomópontokat lenne célszerű preferálnia a kisebb környezeti terhelés és a gazdaságos megvalósítás/üzemeltetés fenntarthatóság biztosítása érdekében (jobban feltárható Balaton, a helyi és alternatív közlekedési rendszerek jobb kihasználhatósága, az egyirányú fejlesztések és terhelések elkerülése); a város-falu agglomerálódó (urbanizálódó) térségekben célszerű lenne vizsgálni a nagyobb volumenű vasút fejlesztésekkel szemben az intermodális csomópontokhoz/központokhoz kapcsolódó villamos (jellegű) közlekedés lehetőségét; a déli régió észak-déli feltárásának (a régiót feltáró északi-déli tengely) biztosításával (67- es út nem csak Kaposvár - M7 közötti, hanem Szigetvár M6 - M7 közötti szakaszának felújításával) közel 800.000 ember kerülhetne „közvetlenebb” kapcsoltba a Balatonnal a lényegesen jobb elérhetőség révén (az egykori M65 helyett, de azonos társadalmi – gazdasági célok miatt!); a magaspart fallal, löszparttal veszélyeztetett (3.2.1. A célrendszer kapcsolata az OFTK –val) nyomvonalas műszaki infrastruktúra hálózatok védelménél javaslom elsősorban tájképvédelmi és gazdaságossági okokból előtérbe helyezni a „védelmi alagutak” megvalósíthatóságát, amelyek nem csak a mindenkorra megoldott zavartalan közlekedést biztosítanák, de kellő állékonyságot adnának a veszélyes partfalaknak is; A 2.3 pontban kifejtett „Egészséges környezet, tiszta Balaton!” és a „6. pont Környezet-fejlesztés” pontjaiban javaslom a „Klímaváltozás – fenntartható Balaton” alá sorolható elemeket ( pl.: Balaton vízmennyiség és vízminőség védelem) hangsúlyosabban kiemelni, a „Klímaváltozás – fenntartható Balaton” alcím beemelése által, mivel a klíma változás alapvetően határozza meg a turizmus, mezőgazdaság, a halászat és nem utolsó sorban a térségi migrációs folyamatokat.

Az 5.1 a pénzügyi eszközök azonosítása pontnál javaslom a Balaton térségéhez illeszkedő egységes szervezeti rendszer kialakításhoz: a vízügy és az építésügy mellett: természetvédelem (tájkörzet vs. Btv. határ); környezetvédelem (legalább a közigazgatási határokra);a vízügynek a balatoni vízgyűjtő területre, a Területi Tervtanács feladat és hatáskörét bővíteni speciálisan a BKÜ területére jellemző „jelentős táj és településképet érintő” épület kategóriák ill. ahol nem működik településképi bejelentési,- vagy 13 véleményezési eljárás kiterjesztésére (a tervtanács fizikai megerősítése mellett) történő átszervezését, kialakítását. Az 5.2 pont Felelősség és intézményrendszer pont alatt szerepeltetett BFT „Mentorközponttá” történő továbbfejlesztése során javaslom a Balaton térségéhez illeszkedő egységes szervezeti rendszer kialakításhoz, a BFT által az ITB elkészítéséhez és végrehajtásához: Balaton Tervezési és Beruházási Kft. 14 létrehozását a BFT –n belül, amely a kötelező feladatok mellett,- önálló és piaci vállalkozási keretek között a BKÜ területén: ellátja az érintett települések településrendezéssel kapcsolatos feladatait; részt vesz a jelentősebb építészeti tervezésekben, tervpályázat esetén pályázati anyagot készít; előkészíti és A 2.1. A térség fejlesztésének átfogó célja ponthoz javaslom a a térség dinamizálása, image építése, és a 15 térségben együttműködő intézmények körének szélesítése érdekében: a „Balatoni Egyetemi Napok” rendezvény sorozat létrehozását, ahol a „SAVÁRIA Nyári Egyetemhez” hasonlóan, de annál 2. Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve A Stratégia és OP egyeztetési változatához kiadott Koncepció véleményüket és állásfoglalásukat fenntartják: Minden településen egészségterv készítését javasolják támogatni. Mivel a tervdokumentációban foglalt stratégiai célok megvalósulása során környezeti terhelés nem keletkezik, 1 ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatással nem kell számolni, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési koncepcióját környezet- és település-egészségügyi szempontból támogathatónak tartjuk. 3. Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi és örökségvédelmi Hivatal 12

1

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal részére megküldött, a Balaton Kiemelt Térség Stratégiai Programjának és Operatív Programjának véleményező dokumentumaira vonatkozóan tájékoztatom, hogy a bennük foglaltakkal szakmailag (építésügyi, örökségvédelmi szempontból) egyetértünk, azokkal kapcsolatban észrevételt, javaslatot nem teszünk.

I/N

I

I

N

Megjegyzés

Elfogadva a javaslatot, a 3.2.4. fejezet kiegészítésre kerül Elfogadva a javaslatot, a "Környezet-fejlesztés" fejezet véglegesítése során a véleményezett témakörök hangsúlyosabb megfogalmazására kerül sor Az alagút kérdése először merül fel, ismerve hazai közlekedésfejlesztési célokat és elérhető

I

Általános megállapítás, nem igényel a program tartalmában átvezetést.

I

Javaslattal egyetértenek, a megközelítés érvényesül a programban, nem igényel átvezetést.

I

Keszthely-Hévíz térségében ez megvalósul

I

Balaton térségen kívül eső fejlesztés, javaslat átvezetve

I

Javaslat átvezetésre került

I

Tartalmában benne vannak ezek az elemek a koncepcióban

I

Javaslat átvezetésre került a vonatkozó fejezetben.

I

Javaslat átvezetésre került a vonatkozó fejezetben.

I

Az intézményrendszerre vonatkozóan több lehetséges modell is kidolgozásra került, az egyik változat szerint egy külön intézmény jönne létre a BKÜ területén megvalósítandó fejlesztések meghatározott csoportjának kezelésére. Az intézményrendszerre vonatkozóan külön

I

Javaslat releváns tárgyalni kell róla, de nem koncepció szintű mélysége van.

I

A kérdést az egészéges életmód iránti elköteleződés megfeleően kezeli, egészségtervek készítése az állam által támogatott és finanszírozott rendszerben történik.

I

A programmal egyetért, nincs igény a program tartalmának változtatására.

1

SorKérdés/Javaslat megfogalmazása szám 4. Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Stratégiai program: Ehhez az anyagrészhez csak annyit kívánunk hozzátenni, hogy a korábban a BKÜ 1 Fejlesztési Koncepciójával kapcsolatos általunk felvetett dolgokat nem sikerült ebben jól átvezetni. (pl. Igazgatóságunk neve sem). Az alaposan összeszedett anyagban - álláspontunk szerint - szükséges jobban hangsúlyozni a fontosságának megfelelően a BKÜ természet- és tájvédelmét. Fontos lenne hangsúlyozni, hogy a 2 természet megőrzése nem öncélú, hanem a régió vonzereje fenntartásának, a fejlődés záloga. A természeti értékeknek komoly gazdasági, turisztikai és marketing értéke is van. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park említésének minimalizálása szerintünk nem érthető. A nemzeti park, mint a régió egyik "védjegye", ennek a szónak nemzetközi viszonylatban is pozitív üzenete van: a nemzeti park nem egyszerűen szép táj, hanem különleges természeti értékekre utal, amelyek megőrzése egy szakmai csapat (nemzeti park szakemberei) segítségével történik. Természetesen 3 mindez a helyi lakosok, szervezetek, gazdasági társaságok aktív együttműködése nélkül önmagában nem lehet elég hatékony, sőt az ideérkező látogatóknak is nagy szerepük van a természet megőrzésében, helyes használatában. Érdemes lenne ezt a helyi lakosságban is jobban tudatosítani, hogy tudják egyáltalán, hogy egy nemzeti park van a régióban és milyen nemzetközileg is kiemelkedő értékekkel büszkélkedhetünk.

I/N

Megjegyzés

I

Az átvezetés megtörtént.

I

Kiegészítésre került tájvédelmi cél. A fenntartható környezet- és tájhasználat horizontális, az összes priortás tengelyt átfogó célként jelenik meg.

I

Térségi marketing kommunikációs feladatok közt kimelsére került, illetve beillseztésre került a "helyi társadalom kulturális, területi identitásánk növelése" intézkedésbe

4

Az anyag továbbra sem foglalkozik a térség nemzetközi vonatkozású természetvédelmi besorolásával, ennek jelentőségével, az ezzel kapcsolatos feladatokkal, stb.

I

"Biodiverzitás és természeti rendszerek fenntartása" intézkedés keretében kerülnek az intézkedések nevesítésre a konkrét javaslat alapján

5

A természetvédelmi vonatkozású területek sok esetben rendelkeznek elfogadott vagy előkészítés alatt álló, a koncepcionális megfogalmazásokon túlmutató és azokat konkretizáló tervekkel (lsd. Természetvédelmi kezelési terv, Natura 2000 fenntartási terv, stb.) amelyek konkrétan rögzítik jelenleg is, hogy elméletileg mi valósítható meg bizonyos természetvédelmi besorolású térségekben, és ez a stratégiára is kihat. Ehhez még a Nemzeti Ökológiai Hálózatból, a "Balaton törvényből", a Balaton nádasrendeletből, stb. fakadó elvásásokat is figyelembe kell venni.

I

"Biodiverzitás és természeti rendszerek fenntartása" intézkedés keretében kerülnek az intézkedések nevesítésre a konkrét javaslat alapján

I

Átvezetésre került

I


8

Valamennyi beruházás, fejlesztés esetén az érintett területek kiválasztásának és a létesítmények kialakításának a természeti környezetet megőrző módon kell történnie, lehetőség szerint barnamezős beruházásként. A felsorolt létesítmények kialakítása többnyire jelentős területi igénybevétellel jár, helyük kiválasztása az üdülőkörzet természeti területeinek megőrzését vagy eltűnését alapvetően meghatározza. (pl. golfpálya, szórakoztató ill. témapark, stb.)

I

Átvezetésre került a horizontális céloknál is.

9

16. oldal A Balaton-felvidék természeti értékeinek védelmében alapvető jelentőségű a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területeinek országos jelentőségű védelme, területi és természetvédelmi szakmai szempontból is. Felsorolása feltétlenül indokolt az egyes területrészek reménybeli világörökségi státuszának és a geopark megléténak említésével együtt.

I


I


I


I

A második komp létesítése széles körben támogatott elem. A részletes tervezés során hatásvizsgálatokkal alátámasztottan - kell megtalálni azt a helyet, ahol annak és kapcsolatrendszerének megvalósítása a legkisebb környezetkárosítással lehetséges.

6 7

10

11

12

6. oldal A "biodiveritás lehetőség szerinti megőrzése" helyett a "biodiverzitás megőrzése" szerepeljen. A biodiverzitást vagy megőrizzük vagy nem. 15. oldal … "résjellegű, szűkebb célcsoportot érintő turisztikai termékek fejlesztése" (pl.golf) nem lehet ellentétes a Balaton térségében lévő természetes élőhelyek megőrzésével, nem jelentheti azok rovására létesülő újabb golfpályák kialakítását.

31. old. "El kell érni a Balaton térség rendezési tervét és egyéb jogszabályokat figyelmen kívül hagyó beruházások, építkezések leállítását és az eredeti állapot visszaállítását." Egyetértünk és egyúttal felhívjuk a figyelmet a most induló beruházásokra is a 22 kV-os elektromos légvezetékek átépítésére vonatkozóan - mely korszerűsítés, felújítás során a beruházó áramszolgáltatók nevében eljáró egyes tervező kategorikusan elzárkózik a 2000. évi CXII. tv. 4/C §. (3) c) bekezdés értelmében előírt földkábeles átépítés megvalósításától. Ennek következtében a Btv. megsértése újabb évtizedekre konzerválni fogja a jelenlegi tájromboló légkábeles állapotot, ezzel nem csak esztétikai problémát okozva, hanem közvetlen gazdasági veszteséget is eredményezve (tájkép, idegenforgalmi potenciál). A leírt negatív gyakorlattal szemben a 22 kV-os kábelek földbe történő átépítésének reális lehetősége van, sajnálatosan a szándék hiányzik. 33. old. Igazgatóságunk neve helyesen: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. 35. old. A közlekedésfejlesztés igen jelentős területfoglalást és átalakítás jelent. Ezért minden tekintetben megalapozott és a természeti környezet megőrzését biztosító módon kell megtervezni, a koncepcionális tervektől a részletes tervekig. A jelölt 2. komp (Badacsonynál) a vízparti természeti területek jelentős megsemmisítésével járna, a jelölt koncepció ebben a vonatkozásban megoldatlan. Egyetértünk a 34. oldal javaslatával, mely szerint "A közlekedési célú fejlesztéseket, különösen az új nyomvonalakat érintő beruházásokat össze kell hangolni a táji, természeti és környezeti értékek védelmének szempontjaival". Ennek jelenleg és ismereteink szerint nem felel meg a jelölt helyen a 2. komp létesítése.

2

Sorszám

Kérdés/Javaslat megfogalmazása

I/N

Megjegyzés

13

Operatív program: Értelmezésünkben a Balaton OP önálló területi (és/vagy szakmai) OP-ként jelenne meg. Nem világos, hogy a szakmai OP-kra egy "balatoni" szervezet, akinek a projektje vagy a székhelye a BKÜ-n helyezkedik el, továbbra is pályázhatna-e? Vagy a két OP "kiüti" egymást? Ha BKÜ OP-ra az anyagban található átcsoportosítások révén allokálódik forrás, akkor vsz. kétfelé nem lehet pályázni az adott témában. Ebben az esetben a szakmai programokhoz mindenképpen biztosítani kell a megfelelő keretösszeget. Illetve a pályázatok alapjaként projekthelyszínt kellene kezelni, nem a pályázó székhelyét.

I

A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja egy stratégiai és egy operatív részből épül fel. Az operatív program megnevezésben azonos, de tartalmát és funkcióját tekintve jelentősen eltérő az európai uniós források lehívását biztosító operatív programoktól. A "Balaton OP" a BKÜ fejlesztési igényeit, elképzeléseit tartalmazza és ezek megvalósításához jelen időpontig nem került fejlesztési forrás dedikálásra. Az ágazati operatív programok keretében kiírásra kerülő pályázatokra területi lehatárolástól függetlenül minden olyan szervezet nyújthat majd be pályázatot, amely a pályázati felhívásban részletezett jogosultsági követelményeknek eleget tesz. A 2014-2020-as időszakra vonatkozó eljárásrend jelenleg még nem ismert, azonban mindkét esetben (ha a BKÜ rendelkezik majd dedikált forrással és ellenkező esetben is) az ágazati operatív programokhoz kapcsolódóan lehetőség lesz bárkinek (jogosultsági követelményektől függően) pályázat benyújtására. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében egy fejlesztés csak egy operatív programból támogatható. A pályázatok kiírásánál, illetve elbírálásánál helyeződik nagy hangsúly a projekt helyszínekre, illetve székhelyekre, amelyet a pályázati kiírások társadalmasítása során szükséges és egyben javasolt jelezni.

14

Az általunk jobban ismeret KEHOP tervezetben található "4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések prioritástengely keretében megfogalmazott specifikus célok és intézkedések" tartalmi részei nem fednek át a BKÜ Stratégia környezetfejlesztési fejezetében megfogalmazottakkal (a BfNPI számára nagyrészt ez releváns). Ebből kiindulva nem látjuk pontosan, hogy BKÜ-n tervezett tv-i fejlesztéseink egy része kaphat-e támogatást a KEHOP-ból is, ill. a balatoni OP-ból is? Számunkra az a kedvező, ha feladatellátásunk teljes spektrumára meg tudunk jeleníteni lehetséges EU-s pályázati forrást. A természetmegőrzéssel kapcsolatos fejlesztéseket KEHOP jobban lefedi, tágabb, mint a BKÜ operatív programja.

N

Értelmezési kérdés nem igényel módosítást

15

Nem világos az sem, hogy a BKÜ OP lebonyolítása során hogyan és miként tudnának megvalósulni a 2014-2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 1731/2013. (X.11.) Korm. Határozatban megfogalmazottak.

I

A 1731/2013. (X.11.) Korm.határozat 1. pontjában szerepel, hogy "Meg kell vizsgálni a pályázók számára kisebb költséget jelentő kiválasztási, projektfejlesztési és implementálási eljárások alkalmazhatóságát (normatív támogatások, global grant, egyszerűbb feltételrendszerű visszatérítendő támogatások). A tervezés során az intézményfejlesztéssel kapcsolatban több modell is kidolgozásra került, amelyek közül az egyik az ún. közvetett támogatási forma (global grant), amelyet a kormányhatározat is említ és alkalmazására az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) lehetőséget biztosít. A végrehajtási intézményrendszer jelen időpontig nem került ismertetésre a Kormány által, ezért a BKÜ esetében alkalmazható intézményrendszeri lehetőségekről később várható döntés.

16

Konkrétumok: 3. oldal A célrendszerben megjelenő újszerűségek felsorolását javasoljuk kiegészíteni az Üdülőkörzetben ingatlannal rendelkező és a helyi lakosok motiválásának kidolgozásával kedvezmények biztosításával, amennyiben az üdülőkörzetben meghatározott célok (pl. tájgazdálkodás, ingatlanok elvárt megjelenésének kialakítása - pl. lakókert, szőlőhegyen a szőlőművelés) teljesítésével hozzájárul a környezetben illő, vonzó megjelenés kialakításához. Hasonlóan települési és nagyobb térségi egységekre vonatkozóan is kidolgozhatók motiváló szempontok (mint pl. a virágos település, stb.). Mindezek csak gazdasági, pénzügyi ösztönzéssel támogatva működőképesek.

I


17

1.3. prioritás kedvezményezetti körébe kerüljön be a BfNPI is.

I

Céljából kiindulva a 2.1-es intézkedésben történt a kedvezményezetti kör kiegészítése

18

A 2.1. prioritásból kerüljön ki a Kis-Balaton fokozottan védett területének bicikliúttal való feltárása. A kedvezményezetti körbe kerüljenek be az egyéb állami utakat, mint potenciális bicikli utakat fenntartók is (pl. erdészetek, BfNPI).

I

A kedvezményezetti kör kiegészítésre került, de a Kis-Balaton térség elérhetősége az érintett térség kérésére bent marad az anyagban

3

Sorszám


19

A 2.2. prioritásnál, a természetjárás-gyaloglás fejezetben mindenképpen név szerint kell megemlíteni a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot a hely megjelöléséve is (Balaton északi part, Kis-Balaton, stb.), akár rövid, szövegbe illő magyarázattal. Javítani kell a "Balatoni Nemzeti Park" kifejezéseket.

I

A fogalomhasználat pontosítsára került, a természetjárás térségei nem kerültek korlátozásra a nemzeti park területére, az útvonalak kijelölése a Balaton térségében későbbi feladat.

20

2.3 prioritás: a Kikötő fejlesztések előtt pontos számokat kellene ismerni a balatoni hajók esetében, hogy valós igényekre tervezzenek, és vegyék figyelembe a meglévő kikötők szabad kapacitásait. A vízpart-rehabilitációs rendeletekben nincsenek szabályozva az egyes települések esetében a kikötői területek. Tehát a kikötő építésére megjelölt szakasz hosszán túl nem jelenik meg, hogy oda milyen műszaki megoldású, hány férőhelyes kikötő építése lehetséges, mekkora szükséges háttérterülettel. Ez a laza szabályozás teret enged annk, hogy olyan kikötő építési tevékenységek kezdődjenek meg, amelyek aztán nem kapnak engedélyt a tervezett beruházásra. Komoly probléma ez pl. olyan pályázati kiírások esetben, ahol a támogatáshoz nincs szükség engedélyes tervekre, elég egy megindított engedélyezési folyamat igazolása. Előfordulhat ugyanis, hogy nyer a pályázat, annak ellenére, hogy a kikötő végül nem kerül engedélyezésre, és a megnyert összegről le kell mondania a beruházónak. Ha viszont a fentiek szerint bővülnének a kikötő építési területek előírásai, jobb és könnyebben engedélyezhető tervek születhetnének. Fontos lenne a belső medencés kikötők kialakíthatóságának szakmai támogatása, mivel jelenleg a Balaton törvény nem engedélyezi ezt a megoldást. Szükség lenne arra, hogy a kikötők terén is tájba illő kialakítások és anyagok jelenjenek meg. Az elnagyolt elképzelések elkerülésére jó megoldás lenne, ha olyan kikötő tervek is megjelennének, amelyek például nem a hajók vízben tárolását szorgalmazzák, hanem annak kialakítását, hogy a szárazföldi tárolás, szállítás és a vízre bocsátás korszerű megoldásával valósuljon meg 1-1 kikötő. Megfogalmazódik a mederkotrás igénye, de a zagyelhelyezési problémával abszolute nem foglalkozik az anyag. A strandok mellett a kikötők minősítésével is foglalkozni kellene. Elvárásként jelenjen meg, hogy a balatoni kikötőknek a nemzetközi normáknak vagy épp egyéb feltételeknek kötelező megfelelnie (normarendszer megalkotása - Kék Hullám!)

I

A kikötő létesítés szempontjai kiegészítésre kerültek

I


I


I


I

A véleményezett anyag is tartalmazta ezt a tevékenységet

N

A 3.1 intézkedés keretében tervezett fejlesztések a Balaton térségében a járóbeteg (alap és szak)ellátások fejlesztését célozzák. Egyetértünk Veszprémnek a progresszív ellátásban betöltött szerepével, a fekvőbeteg ellátás fejlesztése azonban kívül van jelen stratégiai program hatókörén.

I


I


I


21 22 23

24

25

2.4. A strandok szolgáljanak környezeti nevelési helyszínként is. Lehessen a természeti és táji értékeket bemutató platformokat létrehozni (pl. táblarendszer, touch-infó). 2.6 és 2.7. prioritás kedvezményezetti körébe kerüljön be a BfNPI is. (2.8 esetében úgy értelmezzük, hogy benne vagyunk.) 25. oldal "Az egyedi célcsoportnak szóló sportok ösztönzése: pl. golf" nem lehet ellentétes a Balaton térségében lévő természetes élőhelyek megőrzésével, nem jelentheti azok rovására létesülő újabb golfpályák kialakítását. 26-27. oldal A szálláshelyek, vendéglátás fejlesztése fejezetbe illesztve a Balaton Üdülőkörzet térségében igen lényeges lenne a falusi turizmus támogatása, szálláshelyeinek létesítése és fejlesztése javasoljuk ezt is belevenni a 2.8 pontba.

3.1 kedvezményezettei közé javasoljuk Veszprém városában működő eü-i létesítményeket és vállalkozásokat is bevonni, hiszen az É-i part jelentős részéről ide kerülnek be, ide hozzák be a betegeket.

38. oldal 4.1. Mezőgazdasági termelés és értékesítés ösztönzése - a fejezetben kitűzött célokhoz beruházások is társulnak, pl. a hűtőházak, telephelyek, majorok. A BKÜ térszerkezetének, 26 tájkarakterének megőrzése érdekében e létesítmények telepítése átgondolt, megalapozott és megfelelően egyeztetett településrendezési munkát kíván meg, melynek pénzügyi forrását szintén biztosítani kell. 4.2. prioritás kedvezményezetti körébe kerüljön be a BfNPI is.; 6.1. BfNPI helyes névhasználata. Itt is kellene foglalkozni a zagyterekkel (meglévő ürítése, újrahasználata?) 6.2. Hangsúlyozni kell, hogy ezekben a kérdésekben csak a VKI elvei mentén lehet megfogalmazni javaslatokat és ezekhez a forrást is biztosítani. Az érvényes vízgyűjtő-gazdálkodási tervben az alábbi természetvédelmi célú intézkedéseket kell megvalósítani a Balatonon: VT1: Élőhelyek állapotának felmérése, a károsodás 27 okainak feltárása, jelentősen károsodott víztől függő élőhelyeknél kezelési, fenntartási terv kiegészítése, készítése, javaslatok további intézkedésekre; VT6: Károsodott, állóvizektől függő élőhelyek védelme és rehabilitációja érdekében az állóvíz vízpótlása, illetve vízszintszabályozása; HM7 Állóvizek partjának rehabilitációja; HA3: Állóvizek part menti sávjában a vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása; KK1: Környezeti/ökológiai szempontok érvényesítése a kikötők ki- és átalakítása és 28 6.3. prioritás kedvezményezetti körébe kerüljön be a BfNPI is. 6.5. Csak egy NP van a térségben. Javasoljuk az intézményünk és a védett terület nevének megfelelő 29 használatát. 30 6.6. Javasoljuk az állami szféra intézményeinek is a bevonását a kedvezményezetti körbe. 53-54. oldal A Balaton körüli vasút fejlesztésénél az arányosság és a területek érzékenysége, terhelhetősége alapvető szempont. A villamosítás felsővezeték kiépítés nélküli, korszerűbb és esztétikus megoldással fogadható csak el. A kétvágányúsítás egyes szakaszokon a forgalom alapján nem 31 indokolt, valamint a területfoglalása sem biztosítható. A téma a pályázatok kiírását megelőzően részletes tervezést, egyeztetést kíván a természetvédelem szervezetivel, köztük a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal. 5. Országos Környezetvédelmi Tanács Titkárság a 23. oldalon az „Egészségturizmus fejlesztése” kétszer szerepel 1 a 7. Közlekedésfejlesztés fejezetben a 6.3 pontként van megjelölve a „Balatoni közlekedési rendszer 2 működtetése” 6. Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága

I/N

Megjegyzés

I


I


I


I

Átvezetésre került a stratégiai programban

I

Átvezetésre került a stratégiai programban

4

Sorszám 1

Kérdés/Javaslat megfogalmazása A Balaton Kiemelt Térség 2020-ig szóló Fejlesztési Programja Stratégia, ill. Operatív Programjának egyeztetési változata ellen kifogást nem emelek, egyetértek a benne megfogalmazott célkitűzésekkel.

I/N

Megjegyzés

I


7. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kft. 2.8 Szálláshelyek, vendéglátás fejlesztése – elsődlegesen a minőség színvonalának javítása: 1 Kidolgozatlan. A forrásként feltüntetett GINOP 1 –ből nem lehet új szálláshelyeket létesíteni, de ezt az intézkedés tartalmazza. Halgazdálkodás fejlesztése: Fazekas Sándor 2013. decemberében határozatlan időre leállította a balatoni halászatot. Erre a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet is kitér:15. §2 Ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási 2 vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, tilos a halászat, valamint az őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve -módszerrel történő kifogása, kivéve az engedélyezett halmentés és kutatás eseteit. Továbbá nem tisztázott, hogy az operatív program a halászat fejlesztését a Balatonra vagy a BKÜ-ben 3 található halastavakra is érti, esetleg mindkettőre. 5.2 A helyi társadalom kulturális és területi identitásának növelése: A Balatoni Civil Szervezetek 4 Szövetsége kiemelésre kerül az intézkedésben. Valóban releváns az említett civil szervezeti szövetséget

I

A források megnevezése nem kerül felüntetésre az OP-ban, mert még változhat a tervezett programok állami finanszírozása

N

A halászattal kapcsolatos jelenlegi kormánydöntés nem zárja ki, hogy a jövőben ne lehessen a halászati célú fejlesztést végezni a Balaton térségében 2020-ig

5

I

Mindkettőre vonatkozik

I

A tartalom iegészítésre került, hogy a többi ernyőszervezet is megjelenjen

Az intézkedés tartalmazza egy Balatoni Civil Alap létrehozását. Lehetséges-e ennek megvalósítása EU-s támogatásokból?

I

A civil szervezetek támogatása elvileg lehetséges, az alap működtetése tágan értelmezhető

6

Továbbá az intézkedés támogatható tevékenységként határozza meg „A közbiztonság javítása, a bűnmegelőzési tevékenység hatékonyságának növelése, a partnerség megteremtése a társadalmi bűnmegelőzés szereplői között.” Az 5.4-es intézkedés azonban pontosan a személy- és vagyonbiztonsági programokról szól, tanácsos volna a feladat átcsoportosítása az 5.4-es intézkedéshez.

I

A javaslat átvezetésre került

7

5.3 Közösségfejlesztés és foglalkoztatás az elhanyagolt ingatlanok hasznosítására: Az intézkedés több helyen pontosításra szorul. Nem tisztázott, hogy a fejlesztésbe bevonni kívánt ingatlanok

I

8

Valóban célszerű-e a munkanélküliek, illetve egyéb rászoruló csoportoknak területi tömörítése?

N

9

Ajánlás: 1. A program működhetne pilot- programként.

I

10

2. A fecskeház-modell alkalmazható lenne, ösztöndíj programokkal, a fiatalok visszacsalogatása ház biztosításával és munkahely teremtéssel egybekötve.

I

Ez a program lakhatásról szól, munkahely garantálása nem ezen keretek között valósul meg.

I

Projekt kidolgozásánál figyelembe vételre kerül

I


11 12

13

14 15

3. Az épületek felújításánál a pályázati feltételek megszabásakor előnyben kell részesíteni a helyi vállalkozásokat. 6.2 Balaton és térsége vízgazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztések.Az intézkedés nem nevesíti a KisBalatont. Tervezhető-e újabb fejlesztés a területre a korábbi kiegészítéseként? Nem tartalmazza

Az intézkedés részletes projektszintű kidolgozása során kerülnek ezek a kérdések megválaszolásra, A program leírásában ez a szempont nem jelent tömörítést. A megvalósításnak ez része lehet, a program tartalmazza.

A javaslat tartalmának pontosítása szüskéges, ami után egy konkrét megoldási javasalat bekerülhet Meggondolandó lenne olyan lehetőségek felkutatása (pl.: GeoSun Kft.), amely a Balaton medréből kikotort iszapot, I valamint a kommunális hulladék egy részét valamiképp kompos az operatív programba az iszap egyéb célú felhasználására 6.4 Települési környezet minőségének javítása: Túl sok feladatot nevesít az intézkedés a rá fordítható A stratégiai program az indokolt valamennyi I forráshoz képest. intézkedést rögzíti. Az, hogy ezek közül az 6.5 Biodiverzitás és természeti rendszerek fenntartása: Lehetne-e konkrétabban meghatározni, hogy I A konkretizálás nem a stratégiai program feladata milyen feladatok várhatóak?

16

A feladatokhoz mérten a kedvezményezettek körében az önkormányzatokat is nevesíteni kellene.

I

A települési önkormányzatok nevesítve vannak a lehetséges kedvezményezettek között

17

6.6 Energiahatékonyság javítása és kapcsolódóan megújuló energia használat terjesztése: Forrás megszerzéséhez a GINOP került nevesítésre. Nem lehet, hogy a KEHOP forrás bevonása célszerűbb

I

A kedvezményezetti körhöz illeszkedően a források kiegészítésre kerültek a KEHOP 5-ös

I

Egy idő után szükségessé válik a gépjárművek cseréje és az új gépjárművek kapcsán fokozatosan léphetnek be az elektromos járművek.

I

A villanymotoros yachtok használata egyéni kezdeményezésre működhet, ha a szabályozás nem tiltja, nem igényel beruházást. Legfeljebb a kikötők fejlesztésekor kell biztosítani a szükséges elektromos ellátást, mely kapcsán javasolt az elektrmos áramtermelés lehetőségét is biztosítani a kikötőkben.

I


N

Új út építésre előreláthatólag csak erre az útszakaszra lesz forrás, több esetben rekonstrukcióra lehet számítani

I


18

19

20

21

22

6.7 Elektromos közlekedés balatoni pilot-projektje: A kerékpáros közlekedés fejlesztése valóban releváns, de az elektromos gépjárművek valóban akkora kereslettel rendelkeznek a térségben, hogy arra fejlesztéseket lehet tervezni? Illetve a térség legtöbb települése EMVA forrásból már rendelkezik, un. falugondnoki buszjárattal, nem biztos, hogy célszerű ezeket felülírni. A 4. tartalom esetében bele értjük e a lehetőségek közé a villamos működtetésű motorcsónakot? Kardinális kérdés: A jogszabály (A 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről (a továbbiakban: Vkt.) 58. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „A Balatonon, a Velencei-tó és a Fertő tó teljes területén, továbbá a Ráckevei-Dunaág és a Tisza-tó külön jogszabályban meghatározott részein belső égésű motorral hajtott kishajót és csónakot üzemeltetni tilos." A Vkt. 58. § (3) rendelkezik azon esetekről, amelyekre az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki. A (3) bekezdés e) pontja értelmében: „a hajózási hatóság által - külön jogszabályban foglaltak alapján - kiadott üzemeltetési 7.1 Vasút fejlesztések: Az intézkedés nem tartalmazza a Balaton törvény által is nevesített, de még meg nem valósult Hajmáskér-Balatonfűzfő közötti vasútvonal kiépítését. 7.2 Közúti fejlesztések: Az intézkedés a 710-es sz. út 4 km-es szakaszának megépítését tűzi ki feladatul. Mi az oka annak, hogy ez az egy támogatható tevékenység lett nevesítve? Az intézkedésen belül így nem oldódnak meg a háttér és parti települések közti, illetve a főbb útvonalakat érintő felújítási problémák. 7.3 Balaton közlekedési rendszer működtetése: A Koncepcióban és a Stratégiai Programban még jelen van a Sármelléki repülőtér fejlesztése, az Operatív Programban azonban sehol sem szerepel!

8. Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. KDRFÜ

5

Sorszám


1

Operatív Program: A fejlesztési program számos intézkedése a GINOP 6. prioritását jelöli meg, mint leendő finanszírozási forrást. Ennek kapcsán mindenképpen fontos kiemelni, hogy a Kormány 2014. június 6-án, 1334/2014. számú határozatában úgy döntött, hogy „a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben nem valósít meg európai uniós jogszabály által meghatározott integrált területi beruházást, és ennek megfelelően a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére vonatkozóan több operatív program keretében nyílik támogatási lehetőség, azzal, hogy a Kormány egyedi határozattal dönt a kiemelt térségi beruházásokról”. Ennek értelmében a GINOP-ban nem lesz a BKÜ részére elkülönített forrás, a térség az ágazati operatív programokból a 2007-2013-as időszakhoz hasonlóan pályázatos úton, vagy a TOP keretében az ún. területi kiválasztási rendszer révén, tárgyalásos úton juthat EU finanszírozású fejlesztési támogatásokhoz.

2

3

4

5

6

A GINOP turizmusfejlesztést célzó 6. prioritása a támogatható tevékenységek tekintetében rendkívül kötött, kizárólag a következő témákhoz kapcsolódó fejlesztések részesülhetnek támogatásban: o Hálózatos fejlesztések (tematikus utak – kulturális és vallási; Bejárható Magyarország Keretprogramhoz kapcsolódó fejlesztések). A kulturális örökséghelyszínek integrált fejlesztése (az UNESCO Világörökségi Listáján és a világörökségre jelölt listán szereplő hazai kulturális helyszínek, szellemi kulturális örökségek; kastélyok és várak fejlesztése – 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú melléklet III. pontja alapján; vallási turizmus és zarándokhálózatok fejlesztése; kulturális témájú tematikus útvonallá alakítható műemlékek és helyszínek). Természeti örökséghelyszínek (nemzeti park igazgatóságok által kezelt területek; Geoparkok; az UNESCO Világörökségi Listáján és a világörökségre jelölt listán szereplő hazai természeti helyszínek). Gyógyhelyek fejlesztése (nevesített gyógyhelyekké nyilvánított települések).A fentiek értelmében a fejlesztési program 2. prioritásában megjelölt intézkedések, illetve az azok keretében tervezett tevékenységek egy része (pl. strandfejlesztés, vitorlás turizmus, horgászturizmus, új szálláshelyek létrehozása) jelen formájában nem támogatható GINOP-forrásból, ugyanakkor megvalósításuk a térség szempontjából egyértelműen támogatandó. Az egyes intézkedések, illetve az azoknál megjelölt finanszírozási forrást illetően az alábbi észrevételeket, javaslatokat fogalmazzuk meg. • 3.2. Az időskori szolgáltatások és ellátások fejlesztése – a megjelölt tevékenységek finanszírozása az EFOP-2.2 intézkedése mellett nem a TOP-6, hanem a TOP4. prioritása keretében történhet, a TOP-4.2. intézkedés támogatja a szociális alapszolgáltatások (így az idősek nappali ellátásának) infrastrukturális fejlesztését · 3.3. Rehabilitációs szakellátások és szolgáltatások fejlesztése és rendszerbe szervezése – az intézkedés keretében tervezett tevékenységek GINOP-1. keretében történő finanszírozására a GINOP benyújtott verziója alapján kevés esélyt látunk, ugyanakkor a szakellátáshoz kapcsolódó fejlesztéseket az EFOP-2.2. intézkedése támogatja. · 3.4. Egészségturizmus fejlesztése – a finanszírozási forrásul megjelölt GINOP-1. prioritásnak csupán az 5. intézkedése kapcsolódik az egészségturizmushoz, de ez is csak az egészségturisztikai marketing támogatására irányul a Magyar Turizmus Zrt-n keresztül. Az egészségturizmus infrastrukturális fejlesztése EU-s forrásból a 2014-2020-as időszakban nem finanszírozható, ugyanakkor hazai forrásból kifejezetten támogatandónak tartjuk a térség ez irányú fejlesztési elképzeléseit.

· 4.1-4.2. intézkedések – a helyi termékekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre a Vidékfejlesztési Program mellett a TOP-1.1. intézkedése is lehetőséget biztosít, a kiegészítő ESZA tevékenységek pedig a TOP-6.2. keretében is finanszírozhatók.

7

8

9

10

· 5.1. Egészséges életmód iránti elköteleződés – a tervezett tevékenységek finanszírozási forrása nem a TOP-6. prioritása, hanem az EFOP-1.9. intézkedése lehet (Népegészségügyi mozgósítás, az egészségtudatosságot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése). · 5.4. Személy és vagyon biztonsági programok – a tervezett tevékenységek megvalósítása nem támogatható a TOP-6. prioritása keretében, ugyanakkor egy részük az KEHOP-1.6. intézkedése (A személy- és vagyonbiztonság növelése céljából a katasztrófavédelmi beavatkozások hatékonyságának fokozása), valamint a VP-7.4.1. művelete (Alapvető szolgáltatások fejlesztése) keretében finanszírozható. · 6.6. Energiahatékonyság javítása és kapcsolódóan megújuló energia használat terjesztése – a gazdasági társaságok energetikai beruházásai valóban a GINOP-4.1. intézkedése keretében támogathatók, ugyanakkor az önkormányzati tulajdonú épületek fejlesztéseit a TOP-3.2. intézkedése, az állami szféra energetikai beruházásait pedig a KEHOP-5.2. intézkedése támogatja, míg a távhőrendszerek fejlesztésére a KEHOP-5.3. keretében nyílik lehetőség (speciális esetben szintén lehet TOP-3.2). · Balaton térségi együttműködések állandó szervezése – a megfogalmazott tevékenységek finanszírozására a TOP-6. prioritása nem nyújt lehetőséget, ezt hazai forrásból szükséges biztosítani.

I/N

Megjegyzés

I

A 1334/2014. (VI.6.)Korm.határozatban foglaltak szerint a "Kormány egyedi határozattal dönt a kiemelt térségi beruházásokról", ezért az ITI alkalmazásának mellőzése esetén is fennál több lehetőség, hogy a BKÜ részére dedikált forrás kerüljön megjelölésre. A forrásokkal kapcsolatban jelen időpontig nem történt döntés a Kormány részéről.

I

A finanszírozsára vonatkozó javaslatok figyelembe vételre kerültek, de úgy tudjuk, hogy még a GINOP és a TOP tartalma is folyamatos változásban van.

I

Az OP-ban szereplő javaslat nem infrastrukturális, hanem szolgáltatás szervezési tevékenységre vonatkozik, melynek finanszírozása lehetséges a TOP 6.2 intézkedésből.

I


I

Vállalkozásfejlesztés kapcsán lehetséges olyan programok, intézkedések támogatása, amelyek egészségturisztikai szolgáltatást nyújtanak

I

TOP 1. mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozására nem biztosít lehetőséget, mivel az EMVA finanszírozás csak alapinfrastruktúra fejlesztésekre vonatkozik, ESZA finanszírozási lehetőség átvezetésre került

I

Az intézkedés keretében tervezett tevékenységek egy részének (népegészségügyi szakmai tartalommal bíró aktivitások) finanszírozhatósága valóban az EFOP-ból válhat lehetővé. A finanszírozó források körét ennek megfelelően kiegészítettük.

I

Javításra került a TOP 6. mellett, ahol szintén támogathatók lehetnek egyes intézkedések

I

A kedvezményezetti körhöz illeszkedően a források kiegészítésre kerültek a KEHOP 5-ös prioritással. A települési önkormányzatok fejlesztési igényeit elsősorban a megyei tervezési dokumentumok tartalmazzák, ezért a kedvezményezettek felsorolása módosításra került.

I

Kiegészítsére került a finanszírozási forrás

6

Sorszám

11


Javasoljuk, hogy az egyes prioritásoknál, intézkedéseknél megjelölt költségigény kerüljön konkrét projektekkel is alátámasztásra (ahol ez releváns és lehetséges), legalább a legfontosabb projektek és költségigényük feltüntetésével.

12

I/N

N

I

Indikátorok: Mind a Stratégiai, mind az Operatív program kapcsán javasoljuk, hogy az eredmény, valamint a kimeneti indikátorok a benyújtott OP-k indikátor-készletén alapuljanak, hogy a fejlesztési program azokhoz való hozzájárulása minél egyértelműbben kimutatható legyen. 9. Országos Atomenergiai Hivatal Tájékoztatom, hogy a rendezéssel érintett tervezési terület figyelembeveendő közelségben nincs nukleáris vagy radioaktív hulladék-tároló létesítmény. Az OAH a tárgyi vonatkozásban véleményezéssel 1 nem érintett államigazgatási szerv, településük területrendezési kérdéseiben jelenleg nem rendelkezik semmi kapcsolódó feladat- és hatáskörrel. 10. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Megjegyzés Az operatív programban nem kell projekteket nevesíteni, csak intézkedés szinten kell kidolgozni a projekteket. Az egyes intézkedések részletesebb projektek irányába mutató kidolgozása után pontosodhat a jövőben az intézkedések költségigénye. Elsősorban porgram-specifikus indikátorok vannak. Mivel a finanszírozási programok változnak, ezért nehéz azon indikátorokhoz hozzákötni a balatoni programot. Amennyiben lehetséges az EU finanszírozású OP-k indikátorai is figyelembe vételre kerülnek.

I


1

A 6.2. intézkedés alatt kiemelten szerepel a szélsőséges éghajlatváltozás következményeire való felkészülés. Vízgazdálkodás szempontjából ez az aszálykezelés (vízvisszatartás, öntözésfejlesztés) és az árvizek kártételei elleni védelem fejlesztésének a vonatkozásában kellene, hogy megjelenjen. A két szélsőség hatásainak mérséklése csak a vízszintszabályozás eszközrendszere (zsilip felújítás, Sió vízszállító képességének növelése a belvízi kockázat egyidejű csökkentésével) és a háttér infrastruktúra együttes fejlesztése révén lehetséges. Mindkét cél együttesen szolgálná a Kis-Balaton tározó komplex vízhasznosítása, összhangban a természetvédelmi értékek megőrzésével. A Kis-Balaton tározóként történő figyelembevételét célszerű lenne a célok között is megjelentetni (pl: a megfelelő vízmennyiség rendelkezésre állása).

I

A javasolt kiegészítés és pontosítás megtörténik a hivatkozott alfejezetben

2

A stratégiai program 6.3 intézkedésében félreérthető, pontosítandó az alábbi mondat: "A Balaton esetén kiemelt feladat a meder karbantartása, veszélymentesítése, a jelentős mederhasználati díj ellenében elvárt szolgáltatások ellátása, így a folyamatos kotrás." A kikötők és strandok kotrása a mindenkori üzemeltető feladata. Az operatív programban ugyanezen intézkedésnél a kedvezményezettek körét javasoljuk kiterjeszteni a vízügyi igazgatóságokra és az OVF részére is.

I

A kiegészítés megtörtént a programban.

I


I


I

Támogató javaslat, nem igényel a program tartalmában átvezetést.

I


11. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 1

A területfejlesztési koncepció véleményezési eljárásban Hatóságom nem illetékes.

12. Öko Zrt.

1

2

3

Stratégia III. kötet: A Balaton kiemelt térség területén elhelyezkedő Balaton víztest Magyarország nemzeti vagyonában a természeti erőforrások között is meghatározó elem. A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról (2012-2024-es időszak) szóló 18/2013. (III. 28.) OGY határozata kiindulásként rögzíti, hogy „a fenntarthatóság biztosítása valamennyi nemzeti erőforrás (az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások) kiegyensúlyozott, egymással összhangban lévő megőrzését, fejlesztését igényli, ezért a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése valamennyi szakpolitikai terület számára feladatokat ad”. Ezért a kimondottan, mint természeti erőforrásra vonatkozó használat, védelem, fenntarthatóság kérdéskörét tartalmazó stratégia és a hozzá tartozó határozott időre szóló operatív program jelentősége messze túlnő a térség keretein. Ennek az az oka, hogy a Balaton vonzáskörzetében létrehoz egy reá épülő gazdagságot, aminek működése viszont tönkreteheti a teremtőjét, magát a Balatont. Szerintünk a fenntartható fejlődésre (mennyiségi, minőségi vonatkozásban) épülő fejlesztés lehet az a legfontosabb stratégiai cél, amely a programozási időtől függetlenül hosszú távon megteremti és stabilizálja a megújulási feltételeket, és meghatározza az ezek megvalósításához tartozó intézkedéseket, illetve biztosítja a működtetésük költségeit. A jelen anyag érinti ugyan az alapvető stratégiai célt, de sajnálatos módon nem fogalmazza meg világosan és egyértelműen ennek elsőbbségi jellegét, sőt „egészséges” környezet, tiszta Balaton címszó alatt körvonalazza, hogy mi mindenre kell figyelemmel lenni a fenntartható környezethasználat tekintetében. A hangsúlyt az anyag a használatok racionális irányaira, feltételrendszereinek megteremtésére fókuszálja, és nem derül ki, hogy ezen célok elérése milyen mértékben segíti elő a Balaton mint víztest jó állapotának fenntarthatósági feltételeinek teljesítését. Messzemenően támogatnánk a fenntarthatóan működő pénzügyi támogatási alap létrehozását, amely a szubszidiaritás elvének alkalmazásával lehetővé tenné, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács saját felelősségébe tartozó intézkedéseket önállóan, a helyiekkel oldja meg. A célrendszer koherencia vizsgálata bebizonyította, hogy a használat és részben a fenntarthatóságra tett intézkedések a megvalósítás szempontjait (célokat és beavatkozásokat) is figyelembe véve megfelelőek, azonban fő kifogásunk változatlanul a prioritások nem megfelelő elrendezettsége.

7

Sorszám

4

5

6

7

8

9

10

Kérdés/Javaslat megfogalmazása Szerintünk érdemes végiggondolni, hogy mire is alapoz a Program. A Balaton egy olyan komplex természeti erőforrásunk (kincsünk), mellyel kapcsolatosan folyamatosan annak ökoszisztémaszolgáltatásait vesszük igénybe. Többnyire azért, hogy társadalmi és egyéni „hasznot húzzunk” belőle, egyidejűleg haszonvételeinkkel jelentősen terheljük a Balatont és vízgyűjtőjét (természeti rendszerét). Majd amikor megjelennek a környezetminőségi (pl. vízminőség), biodiverzitási (pl. nádasok pusztulása), illetve az erőforráskészletekkel kapcsolatos problémák (pl. vízszint), akkor jönnek az ezek kezelését célzó óriási beruházások, jelentős részben közforrásokból (beleértve az EU-t is). A problémák gyökere ugyanakkor nem más, minthogy egyre jobb és egyre több szolgáltatást szeretnénk nyújtani azért, hogy egyre többen jöjjenek, és ezzel segítsék a helyi társadalom és gazdaság fejlődését. De az, hogy hol mennyi és milyen fejlődési és fejlesztési lehetőség van, mekkora a tó és a térség eltartóképessége, mik lennének a kiemelt és mielőbbi intézkedést igénylő problémák, vagy a tervezett védelemi jellegű beruházások és intézkedések várható eredményessége sem ítélhető meg. Tudni kellene, hogy mi a Balaton tényleges terhelhetősége. Az hogyan egyeztethető össze (egyáltalán összeegyeztethető-e) a fejlesztés és a védelem egyidejűségével, mennyi embert lehet még idevonzani, mik azok az eszközök, amelyekkel a lehető legkisebb terheléssel (lehetőleg az összeterhelés csökkentésével) a legeredményesebb (nem legnagyobb!) fejlődést érhetjük el. Az anyagnak kiemelten kellene tárgyalni az egyéni, a csoportos és az általános közérdek között rendszeresen megjelenő, évtizedek óta „feloldhatatlan” és újratermelődő ellentmondásokat. Elegendőek voltak-e az eddigi intézkedések, azok hogyan valósultak meg? (Pl. körbejárható a Balaton?; megszűntek-e a parti telkek indokolatlan tófeltöltései?; minden településen van nyilvános szabadstrand?; a jelenlegi fejlesztési célok (pl. jachtkikötők) nem csökkentik a Balaton elérhetőségét? stb.) Ez azért is fontos, mert jelenleg is jelentős területi koncentráltság jellemzi a forgalmat. A külföldi és a belföldi vendégek zöme (85%-a) a Balaton partján lévő szálláshelyeket keresi fel. A Balaton part 10 településére koncentrálódik a régió regisztrált vendégforgalmának csaknem kétharmada. E közben a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) 2007-2013 közötti időszak operatív programjaiban szereplő több mint 80, kb. 20 milliárdos nagyságrendű Balaton környéki turisztikai projektről elmondható, hogy még mindig jellemzően a tópart az érintett fejlesztési terület, de az is igaz, hogy számos fejlesztés az erős szezonalitás csökkentését szolgálja. A Stratégia 6.1-6.2 fejezeteinek véglegesítésénél javasoljuk a következők figyelembe vételét: A Víz Keretirányelv előírásai szerint minden víztestre vízminőségi célállapot lett megállapítva. Ezek a célkitűzések a „jó állapot” vagy a „jó ökológiai potenciál” célkitűzések lehetnek, melyek tartalmát külön jogszabályok állapítják meg. E célkitűzések eléréséhez hozzájárulnak a különböző fejlesztési, vízgazdálkodási, vízvédelmi, természetvédelmi, jóléti beruházások, mely intézkedések hatásait előzetesen meg kell határozni és a vízminőség javulásával kapcsolatba hozható eredményindikátorként feltüntetni. A mederkotrási tevékenység, mint vízgyűjtő-gazdálkodási intézkedés közvetlen céljai a következők lehetnek: • a víz minőségének javítása; a természetes fürdőhelyekre előírt normák teljesítése;a víztest vízgazdálkodási, vízforgalmi, üzemeltetési problémáinak megoldása; vízi közlekedés, hajózás, kikötési lehetőségek biztosítása; összességében a víztest hidro-morfológiai állapotának javítása; természetvédelmi igények kielégítés, víztől függő élőhelyek vízpótlása, a víztér növelése. Közvetett célja lehet a víztest környezetében, térségében a víztől függő területi eltartó képesség javítása, az üdülési, turisztikai, öntözési infrastruktúra és általában a gazdasági fejlődés elősegítése. Az eddigi előzetes kutatások, vizsgálatok megvalósíthatósági tanulmányok szerint a feliszapolódott medrekben pangó vízterek alakulnak ki, lokális mederszakaszokon elégtelen a víztérfogat, ellehetetlenül a vízi közlekedés, a sporthajózás, a fürdőzés, és ezzel párhuzamosan rohamosan romlik a vízminőség, halpusztulás, vízminőségi haváriaIV.helyzet ki.programnak megfelelő intézkedések körét tartalmazza, Operatív Program kötet: alakulhat A stratégiai bemutatva, hogy a célokhoz milyen prioritások és intézkedések tartoznak 2014 és 2020 között, megjelölve az intézkedések forrásigényét, a célcsoportot, kedvezményezetti kört, lebonyolítás módját, monitoringmutatókat. Általánosságban valamennyi javasolt intézkedés struktúrájában homogén, azonban a megvalósított fejlesztések működtetési költségei alapvetően hiányoznak. A működés során dől el, hogy az intézkedések meghozzák-e azt az eredményt, amit a tervezés során elvárnak tőlük. Erről legalább hasznok- és költségek vonatkozásában többet kellett volna tudni. Meg kellett volna becsülni a várható hasznokat és működési költségeket, ha már a műszaki tartalommal együtt a beruházási költségeket meghatározták. A kérdés az, hogy ez a befektetés „mit hoz”, vagyis mi az eredmény, „haszon” ! Az operatív program 4. pontja kimondottan értékes a tekintetben, hogy a prioritások és az intézkedések közül a Balaton Fejlesztési Tanács felelősségi kompetenciájába tartozó témákat az indikatív, a pénzforrások oldaláról is elemzi. A 4.1. pontban egyértelműen látható, hogy a KEHOP 6. pontja tartalmazza a vízgazdálkodási Balaton-kutatásra, vízkormányzásra szánt összegeket, amelyek csak részei a fenntarthatósági feltételek pénzügyi biztosításának. Ezért újra kellene gondolni a stratégiai célrendszerben a Balaton, mint természeti erőforrással való gazdálkodást biztosító intézkedések rendszerét és pénzügyi kihatásait. Az Operatív Program 6.1-6.2 fejezeteinek véglegesítésénél javasoljuk a következők figyelembe vételét: Napjainkban a Balaton parti települések lakossági érdekviszonyai és a különböző hajózási, hajó kikötési és vízi sport érdekek újra felvetik a Balaton egyes, part menti szakaszainak helyi kotrási igényét, a meder partrendezési munkáinak a folytatását, kibővítését. A Keszthelyi-öböl és a Balaton legfontosabb vízvédelmi intézkedése, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. üteme, 2014 végére megvalósul és a védelmi rendszerhez kapcsolódó műszaki (hidrológiai és vízminőségi) monitoring rendszer, valamint az

I/N

Megjegyzés

I


I


I


I

SKV feladata a környezeti indikátorok kijelölése

I

Javaslat átvezetve.

N

A jogszabályi tematika követelménye alapján nem elvárt az intézkedésekből finanszírozott működtetés bemutatása az operatív programban. A finanszírozás kapcsán általános szempontoként a költséghatékonyság és természeti, valamint gazdasági fenntarthatóság előírásként fog megjelenni. Így projekt szinten lehet biztosítani a megvalósítandó projektek fenntartását.

I


8

SorKérdés/Javaslat megfogalmazása szám védelmi rendszerhez kapcsolódó műszaki (hidrológiai és vízminőségi) monitoring rendszer, valamint az e mellett létesülő külön biológiai (és természetvédelmi) monitoring rendszer lesz hivatott ellenőrizni a védelmi rendszer vízminőségi, ökológiai hatásait. A jövőben jól működő Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem a Balaton (és elsősorban a Keszthelyi-öböl) vízminőségének javulásában, a 11 foszforterhelés csökkentésében döntő szerepet fog játszani, de emellett napjainkban is felvetődik a mederüledék részleges, lokális eltávolításának igénye. Indokok: A Keszthelyi-öböl vízterének növelése, a környék strandjainak kotrása az elmúlt 10 év lerakódásainak szükség szerinti, tervszerű eltávolítása; A Balaton parti kis településeknek, az 1000 fő körüli, alatti falvaknak nincs és nem is lesz anyagi ereje az eddig elhanyagolt strandok rendbe tételére. Pályázatokra lenne szükség, célzott támogatások elnyerésére; A balatoni hajózás hajóútjainak fenntartásához a meglévő kikötők fenntartásához, új kikötők, hajóutak nyitásához szintén mederkotrási, mederendezési tevékenységre van szükség; A víztér, vízpart önhatalmú feltöltéseinek, elbirtoklásának rendezésére vonatkozóan, a partrészek közjóléti vízhasználati hozzáférésével kapcsolatos problémák felszámolása előzetes tervek, hatósági engedélyek birtokában partrendezési, mederrendezési, kotrási munkák elvégzése válik indokolttá. 13. Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltség 1

A dokumentációban megfogalmazottakkal egyetértünk a természeti értékek védelmére, a természetvédelmi célkitűzésekre, környezeti neveléssel kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozóan.

14. Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége A Balaton Kiemelt Térség Programjainak egyeztetési változatáról szóló vélemény kérését köszönettel 1 megkaptuk, ahhoz észrevételt nem teszünk. 15. Veszprém Megyei Önkormányzat

1

2

Stratégiai Program : A stratégiai programban megfogalmazott célkitűzések jól átgondoltak, melyek Veszprém Megye Területfejlesztési Programjának valamennyi prioritásaival szinkronban vannak, külön kiemelve a gazdaságfejlesztési, mobilitással és természetvédelemmel kapcsolatos illetve a helyi társadalmi közösségek megújítását, a helyi identitástudat erősítését szolgáló törekvéseket. Veszprém Megye Területfejlesztési Programjában az alábbi prioritások szerepelnek: 1. A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban illetve vidéki térségeiben; 2. A sajátos területi - természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás; 3. A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése ; 4. A lakosság életminőségének javítása, a diszkrimináció mentesség, valamint a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításával. A helyi közösségek fejlesztése Operatív Program: A kerékpáros közlekedés tekintetében javasoljuk a BKÜ területén lévő útvonalak kiegészítését a további, lehetőségek biztosításával, akár a Veszprém Megye Területfejlesztési Programjában is megjelölt, Győrtől a Balatonig húzódó kerékpárút tekintetében (18. oldal). A dokumentáció 23. oldalán a közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD fejlesztések) szerepeltetése is megtörténik, Siófok és Keszthely mellet Balatonfüred is megjelenik, azonban önkormányzatunkhoz eddig nem érkezett javaslat erre vonatkozóan Balatonfüred városból. Megfontolásra javasolunk közös egyeztetést az adott kérdés tekintetében, melyre az augusztus 21-1 egyeztetésen kérjük külön térjenek ki.

További javaslatként, megfontolásra ajánljuk: Az elmúlt évtizedekben kiépült, kialakult magánszálláshelyek idegenforgalmi hasznosítása a háttértelepüléseknél, valamint a parti települések vízparttól távolabbi településrészeiken (pl. Balatonfüred város Arács történeti központjában) jelentősen csökkent. Ennek oka lehet részben az is, hogy újabb szálláshelyek jelentek meg, közvetlen vízparti kapcsolattal, illetve jelentősen magasabb színvonalú szolgáltatásokkal. A vendégkör összetétele is változott, igényeiknek általában már kevésbé felelnek meg a magánszálláshelyek lehetőségei. Figyelemmel arra, hogy a magánszálláshelyek épületállományai jelentős gazdasági potenciált képviselnek, hasznosítási lehetőségeikre törekedni kellene a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programjában. Ezzel kapcsolatban javasoljuk a bakancsos turizmushoz, vallási,- zarándok turizmushoz 3 kapcsolódó - ma már alacsony kihasználtsággal működő magánszálláshelyek ..helyzetbe hozását", pozicionálását szolgáló projektek elindítását. Ezen fejleszt helyzet alakulhat ki.tó fejlődésre (mennyiségi, minőségi vonatkozásban) épülő fejlesztés lehet az a legfontosabb stratégiai cél, amely a programozási időtől függetlenül hosszú távon megteremti és stabilizálja a megújulási feltételeket, és meghatározza az ezek megvalósításához tartozó intézkedéseket, illetve biztosítja a működtetésük költségeit. A jelen anyag érinti ugyan az alapvető stratégiai célt, de sajnálatos módon nem fogalmazza meg világosan és egyértelműen ennek elsőbbségi jellegét, sőt „egészséges” környezet, tiszta Balaton címszó alatt körvonalazza, hogy mi mindenre kell figyelemmel lenni a fenntartható környezethasználat tekintetében. A hangsúlyt az anyag a használatok racionális irányaira, feltételrendszereinek megteremtésé 16. Belügyminisztérium Területrendezési Osztály

I/N

Megjegyzés

I


I


I


I


I

Átvezetésre, illetve figyelembe vételre került a javaslat.

I

A program tartalmazza a magánszálláshelyek minőségi fejlesztését és bakancsos, vallási turizmus fejlesztését egyaránt.

9

Sorszám

1

2

Kérdés/Javaslat megfogalmazása Területrendezési szempontú észrevételek: 1. Megállapítható, hogy a Program stratégiai és operatív programjaiban az egyes prioritásokon belüli intézkedésekhez kapcsolódó projektek kidolgozottsági szintjei eltérőek. Az egyes intézkedésekben szerepelhetnek olyan projektek, amelyeknek rendelet 7. melléklete szerint a területrendezési tervekben szerepelniük kell. Tekintettel arra, hogy e tartalmi követelménynek megfelelő beruházások számos helyen nem kerülnek nevesítésre (leginkább a kerékpárutak, a kiserőművek, a kikötők esetében), általánosságban javaslom az alábbi szövegrészt szerepeltetni: „Azon projektek esetében, amelyeket a kiemelt térséget érintő területrendezési terv nem tartalmaz, az összhang megteremtéséhez vagy az adott területrendezési terv módosítása, vagy az adott elem tekintetében a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet szerinti beillesztésre vonatkozó területrendezési hatósági eljárás lefolytatása szükséges." Az operatív programban számos helyen, a kedvezményezetti kör esetében felváltva jelenik meg a Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Kérem a kettős szerepeltetés indoklását, tekintettel arra, hogy az Kft. a Tanács munkaszervezete.

3

A stratégiai és operatív programban egyaránt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban: Balaton-törvény) többféleképpen kerül meghivatkozásra (pl. Balaton térség rendezési terve, kiemelt térség területrendezési terve). Kérem a Balaton-törvény pontos megnevezését ott, ahol először kívánják szerepeltetni a törvényt, valamint egységes meghivatkozását a további helyeken.

4

A stratégiai program 11. oldalán, a gazdaság-fejlesztés, kutatás-fejlesztés, innováció c. prioritáson belül szerepel a logisztikai központok, inkubátorházak, technológiai parkok létrehozásának támogatása. Szerepelnek továbbá a létesítések területi feltételei (pl. barnamezős területek, tájba illesztés, fő közlekedési útvonalak közelsége). A Balaton-törvény szabályozza a csarnok jellegű épület fogalmát, amelybe bele lehet érteni a logisztikai központokat és egyéb kereskedelmi, szolgáltatói rendeltetésű épületeket. A csarnok jellegű épület elhelyezésére vonatkozó szabályok a Balaton-törvény 4/B. § d) és e) pontjában, 12. §- ában, 23. § g) pontjában, 25. § h) pontjában és 26. § i) pontjában találhatók.

5

6

7

8

9

10

11

12

A stratégiai program 2. Turizmus c. prioritás 2.2 Természetjárás, gyaloglás c. intézkedésében feltüntetett Csisztafürdői beruházás túlságosan konkrét, javaslom inkább az operatív programban szerepeltetni (ahol egyébként meg sem jelenik ez a projekt). Mind a stratégiai, mind az operatív program 6. Környezet-fejlesztés c. prioritás 6.1. Vízpart-rehabilitáció c. intézkedésben megjelenik, hogy a Balaton vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek alapján élőhelyvédelmi rehabilitációs projekteket javasolt végrehajtani. A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek a területfelhasználást szabályozzák, élőhely-védelmi beavatkozásokat nem határoznak meg, ezért kérem, hogy a tanulmánytervek csak a parti sétányok létrehozásával kapcsolatban kerüljenek megemlítésre. A szennyvízkezeléssel kapcsolatos intézkedések a stratégiai program 6. prioritás 6.2. Balaton és térsége vízgazdálkodásához kapcsolódó fejlesztések c. intézkedésben jelennek meg, míg az operatív program esetében a 6.4. Települési környezet minőségének javítása c. intézkedésben. Kérem az ellentmondás feloldását. Kérem továbbá a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának megemlítését, amely a Balaton-törvényben meghatározott feltételek szerint 45 településen ad lehetőséget egyedi szennyvízkezelő berendezések létesítésére. A stratégiai program 31. oldalán meghivatkozott Nemzeti Vízstratégiát nem hagyta jóvá a Kormány, ezért javaslom annak tervezetként való feltüntetését. A stratégiai program 6. prioritás 6. 4. Települési környezet minőségének javítása c. intézkedésben szerepel, hogy azon településelkerülő szakaszok megépítése indokolt, amelyeket a kiemelt térség területrendezési terve tartalmaz. Kérem e helyett az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT törvény) feltüntetését, tekintettel az OTrT törvény 31/B. §-a szerinti átmeneti rendelkezésekre. A programban szerepelnek olyan konkrét projektek, amelyek a rendelet 7. melléklete szerint a területrendezési tervekben szerepelniük kell, viszont az adott projektet sem az OTrT törvény, sem a Balaton-törvény nem tartalmazza. Javaslom ezért a projektekkel kapcsolatosan az általános észrevételben szereplő szövegjavaslat szerepeltetését. A projektek az alábbiak: a. stratégiai program és operatív program 7.1. Vasút fejlesztések c. intézkedések között: Keszthely-Hévíz kötöttpályás közlekedési rendszer, b. stratégiai program 7.2. Közúti fejlesztések c. intézkedések között: a 67. sz. főúton Mernyeszentmiklós és Vadépuszta főúti településelkerülő szakaszok. Az operatív program 2.8. Szálláshelyek c. intézkedésében szerepel a „4 nagy meghatározó kemping" fejlesztése. Javaslom e kempingek konkrét megnevezését. Közfoglalkoztatási és vízügyi szempontú észrevételek: A Program a közfoglalkoztatás lehetőségét említi a turizmus, ezen belül a gyalogtúra útvonalak, illetve a kerékpártúra útvonalak karbantartása tekintetében. Ezen programoknak többoldalú hasznossága értelmezhető, hiszen azon túl, hogy alacsony iskolai végzettségű, hátrányos helyzetű álláskeresők számára nyújt foglalkoztatási lehetőséget és megélhetést, egyúttal környezettudatos magatartásra nevel, s az egészséges életmód, az idegenforgalom tovább fejlődésének feltételrendszerét teremti meg. A foglalkoztatás szempontjából nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a Balaton környéki megyékben a szezonalitás miatt a nyári időszakban a munkaerő-piaci mutatók tendenciózus javulást mutatnak, azonban a nevesített közfoglalkoztatási programok a szezonon kívül is működtethetők. Mindezeken túl ügyelni szükséges arra, hogy a turisztikai fejlesztési, közfoglalkoztatási, valamint egyéb hazai és uniós források szinergiája teljes mértékben kiteljesedjen.

I/N

Megjegyzés

I

A javaslat beillesztésre került

I

A javsalat alapján a tartalaom pontosításra került pl. 3.4 -es intézkedésben

I

A javaslat beillesztésre került a vonatkozó fejezetbe

I

A törvényi hivatkozás a projektek előkészítése során kiemelten hasznos információt jelent, amelyet szükséges figyelembe venni. Az észrevétel esetében a tervezési dokumentumok módosítása nem vált szükségessé.

I

Operatív program eddig is tartalmazta a javaslatot, nem túlzó a stratégiai programban való szerepeltetése a fejlesztésnek

I

A pontosítás megtörténik a szövegben

I

Az összhang megvalósul a hivatkozott fejlesztéseknek az operatív programon belüli átcsoportosításával

I

Javításra került a program tartalma.

N

Nem igényel kiegészítést a program.

I

Átvezetésre került a javaslat

I

Pontosításra került az intézkedés

I


10

Sorszám


I/N

13

A stratégiai és operatív program a prioritások között a 6. fejezetben foglalkozik a környezetfejlesztést, ezen belül a vízügyi ágazatot közvetlenül érintő intézkedésekkel. A munkaanyagból hiányolom a Balaton és térsége vízgazdálkodásához szorosan kapcsolódó víziközmü, vízbázisvédelmi és szennyvízelvezetési fejlesztésekkel kapcsolatos programok nevesítését. Továbbá ugyancsak nem szerepel sem a stratégiai, sem az operatív programban az elhasználódott közüzemi ivóvíz-ellátó rendszerek felújításának terve. Mindezek pótlását javaslom.

I

A program kiegészítés megtörtént

I

Javaslat átvezetésre került.

14

15

16

17

A stratégiai program 22. oldalán a gyógyvizek és turizmus összefüggésében, a 23. oldalon, ahol a termálfürdőkről (rehabilitációs kezelések) esik szó, illetve a 25. oldalon, a termálvizek mezőgazdasági újrahasznosítása kapcsán az alábbiakat jegyzem meg, illetve javaslom szerepeltetni: „A geotermikus energia túlzó felhasználásának és a természetes utánpótlódás mértékét meghaladó, energetikai termálvíz-használat problémájának egyik lehetséges megoldása a termálvíz visszasajtolása. Fontos, hogy az ilyen irányú fejlesztések a gazdaságossági, műszaki és környezetvédelmi szempontok együttes figyelembevétele mellett valósuljanak meg." A stratégiai program 6.1. pontjában külön bekezdésben szerepel a „Vízminőség javítása", amely elnevezés olyan negatív érzetet kelt, mintha a Balaton vízminősége nem volna kielégítő. A Balaton vízminősége általánosan kiválónak minősíthető a felügyeletet ellátó szakmai szervezetek szerint, tehát nem a vízminőség javításáról, hanem inkább a vízminőség megőrzéséről, a vízszennyezés megelőzéséről, megakadályozásáról kellene beszélni. A fentiekben kifogásolt („Vízminőség javítása") című bekezdés utolsó mondatának zárójelbe tett, példálózó felsorolásában kéljük a „szennyvízkezelés" fogalma után a „szennyvízcsatornára történő rákötési kötelezettség" fogalmának szöveges beillesztését. A stratégiai program 6.2. pont harmadik bekezdésének második mondatában a fogalom pontosítása és nyomatékosítása érdekében, javasolom a „teljes körű közcsatornás szennyvízelvezetése" szókapcsolat után zárójelben beírni: „rákötési kötelezettség". A stratégiai program 6.3. pont második bekezdésében néhány szakmai és stiláris pontosítást javaslok, az alábbiak szerint: „A Balaton-felvidéken feltárható karsztvízkészlete a Balaton északi térsége vízellátásának alapját képezi. Itt a nyílt karsztos vagy alig fedett karsztos területek aránya kiemelten nagy, ez okozza a terület érzékenységét. A sérülékeny földtani környezetben lévő, üzemelő ivóvízbázisok megóvása, ennek érdekében az illegális hulladéklerakók felszámolása, új szennyező források keletkezésének megakadályozása kiemelt feladat. Mivel a tervezett nagymértékű karsztvíz kivételek jelentős hatást fognak gyakorolni a térség felszín alatti vízkészleteire, indokolt a változások fokozott monitoringozása a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv és a készülő Nemzeti Víz Stratéiztosításával. A helyi közösségek fejlesztésethelyi-öböl víz Ugyancsak a Stratégiai Program 6.3. pontjának utolsó bekezdése a benne részletezett tevékenységek jellege miatt, véleményem szerint jobban illeszkedik a 6.2. ponthoz. A bekezdés szövege félre is érthető, ezért a következő mondat pontosítását, kiegészítését javaslom: „A Balaton esetén kiemelt feladat a meder karbantartása, veszélymentesítése, a jelentős mederhasználati díj ellenében elvárt szolgáltatások ellátása, így a folyamatos kotrás." A kikötők és strandok kotrása azok mindenkori üzemeltetőjének feladata, nem a tó - ezen belül a mederhasználati díj - kezeléséért felelős szervezeté (amely a vízügyi igazgatóság).

Megjegyzés

Az alcím javításra, a szöveg kiegészítésre került

I

A szöveg pontosítása a véleményezők javaslatainak együttes figyelembevételével történik

I


18

Az operatív program 6.4. pontjának felsorolásában szerepel a 2000 LEÉ alatti szennyvíz-agglomerációk szennyvízkezelési megoldásának támogatása, míg a stratégiai program 6.4. pontjában nem szerepel. Összhangban a területrendezési szempontú észrevételek 7. pontjában tett észrevételemre, javaslom, hogy a megfogalmazott célkitűzés a stratégiai programban is jelenjék meg.

I


19

Az operatív program 6.2. pontja a Balaton és térsége vízgazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésként gyakorlatilag csak felszíni vízelvezetési fejlesztésekre tér ki (nevezetesen: felszíni vízelvezető, csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése és korszerűsítése, elhanyagolt vízfolyások rendezése, Siócsatorna felújítása és meder rehabilitációja) valamint csupán a Hévízi-tó tóvédelmi programra tér ki. Javaslom a Balaton és térsége vízgazdálkodásához szintén szorosan kapcsolódó víziközmű, vízbázisvédelmi és szennyvízelvezetési fejlesztésekkel kapcsolatos programok nevesítését is.

N

A hiányolt intézkedések a stratégiai programban szerepelnek

20

Az operatív program 6.2. pontjában részletezett intézkedésekben kiemelten szerepel az éghajlatváltozás következményeire és a szélsőséges időjárási jelenségekre való felkészülés. Vízgazdálkodási szempontból ennek a tevékenységnek az aszálykezelés (vízvisszatartás, öntözésfejlesztés) és az árvizek kártételei ellen való védelem fejlesztéséhez kapcsolódóan kellene megjelenni. A két szélsőség hatásainak mérséklése csak a vízszintszabályozás eszközrendszere (zsilipek felújítása, a Sió-csatorna vízszállító képességének növelése a belvízi kockázat egyidejű csökkentésével), és a háttér infrastruktúra együttes fejlesztése révén lehetséges. Mindkét célt együttesen szolgálná a KisBalaton tározó komplex vízhasznosítása, összhangban a természetvédelmi értékek megőrzésével. Javaslom a Kis-Balaton tározóként történő funkcionálásának esetleges figyelembevételét a célok között is megjeleníteni (pl: a megfelelő vízmennyiség rendelkezésre állása).

I

A szöveg pontosítása a véleményezők javaslatainak együttes figyelembevételével történik

I


Az operatív program 6.3. pontja, a „Balaton vízkormányzás támogatására egységes megfigyelő-, tájékoztatási és döntéstámogató rendszer kialakítása" cím alatt nevesített kedvezményezettek körét a „Zöld hatóságokon" túl - az egyébként szakmai szempontból érintett - „vízügyi igazgatóságok, vízügyi hatóságok és az Országos Vízügyi Főigazgatóság" szervezeteivel kívánom kiegészíteni. 17. Nők a Balatonért Egyesület 21

11

Sorszám


I/N

1

4.4. Halgazdálkodás fejlesztése fejezetben hivatkozott új rendelettel megszüntetett balatoni halászatot nem lehet helyettesíteni és kiváltani a Balaton környéki halastavakban nevelt halak halászatával és azok Balaton parti éttermekben való értékesítésére. Teljesen más az ízük a balatoni halakéval szemben! Eddig is a hekk-ket balatoni halként adták el, most a török keszeget adják így!

I


2

Az orvhalászat is fellendült az éttermek kiszolgálásának érdekében.

I


3

A Balatoni Halászati ZRT-nek továbbra is kellene foglalkoznia az elpusztult haltetemek begyűjtésével, vagy nagyobb odafigyeléssel kellene ezzel foglalkozni , továbbá a tájidegen halak lehalászását megoldani (amur, busa), amelyek pont a Balaton közeli halastavakban találták meg szaporodási lehetőségüket. Ezt tudományosan bizonyítható is! Lsd. Limnológiai Intézet A Halászati Zrt. feladatai közé kellene beépíteni ezt a tevékenységet az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében.Az operatív programban pedig erre pályázati lehetőséget és pénzt kellene biztosítani.

I

Javaslat átvezetésre kerül

4

5.2. A Balatoni Civil Szervezetek tevékenységének felkarolása anyagi, erkölcsi támogatása lenne fontos (operatív programban konkrét célfeladatok és kulturális rendezvények támogatását kellene biztosítani. Pl.: Víznapi Balcsi-parti) nem csak a általános szervezeti feladatokat!

I

Tartalmaz a program ilyen irányú fejlesztéseket

5

6. Természeti, környezeti és táji értékeknél különösen figyelni kellene a még meglévő fasorokra (pl.: keszthelyi gesztenye állé, feketefenyő állé), ezek védelmére és megőrzésére kiemelten a Közútkezelő fakivágási koncepciójával szemben!!!

I

A 6. fejezet célrendszere kiegészítésre kerül

6

6.1. A part menti kis településeken nem szabadna, hogy eluralkodjon az előző évek koncepciója szerinti, minden főteret, sétányt térburkolattal lefedni. Ezzel elveszti természetes báját a kistelepülés.

N

A megfogalmazott elvárást az egyes projektek konkrét tervezése során lehet érvényesíteni

I


I


I


I

A program szintjén ezt kérdést nem lehet kezelni, ez egy politikai kérdés, hogy Balaton körül elhatárolnak még egy puffer zónát és annak tartalma milyen jelentőssgel bír támogatáspolitkai, intézményi, területrendezési szempontból..

I


I


I


I


18. Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala Mivel a tervezett konkrét ingatlanokról nem tesz említést, így Hivatalunk egy áltanos eljárási rendről ad tájékoztatást. Vélelmezhető a leírás alapján amennyiben a kerekpár utakat fejlesztik, az autós közlekedő utakat korszerűsítik vagy bővítik vagy közművezetékeket fektetnek le, akkor abban az esetben szükséges a termőföld igénybevétele is. Abban az esetben, ha a beruházás termőföldeket érint ott a terület igénybevétele előtt a Tfvt. előírásait kell betartani. A termőföld időleges vagy végleges felhasználása előtt a más célú hasznosítás engedélyezését, Tfvt. 9. § (1) bekezdése szerint meg kell kérni az illetékes (földhivatal) ingatlanügyi hatóságtól. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a Tfvt.11. § (1) bekezdésében leírtakra, hogy a termőföldet más célra való hasznosítása során csak kivételesen elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. Ugyanezen 1 paragrafus (2) bekezdésben foglaltak szerint, az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Valamint a (3) bekezdés alapján, a fent nevezett (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni az alább felsorolt eseteket: a) a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését; b) a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt; c) azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított. Ugyanezen jogszabályi rendelkezés (4) bekezdése pedig kimondja, hogy az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.Kérem, hogy a területfejlesztési program módosítása során a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések figyelembevételével járjanak e! a termőföld megóvása 19. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv A program közegészségügyi szempontból felülvizsgáltuk, az abban foglalt célokkal, fejlesztési 1 programokkal egyetértünk. 20. Honvédelmi Minisztérium 1

A kidolgozás jelen fázisában - tekintettel arra, hogy a programok a honvédelemmel kapcsolatosan (a HM vagyonkezelésű, honvédelmi érdeket szolgáló ingatlanok tekintetében) nem fogalmaznak meg konkrét terület, illetve településfejlesztési szándékot - módosító észrevételt nem teszek.

21. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése A megyei közgyűlés támogatja a Veszprém Megyei Jogú Város szándékát, mely szerint csatlakozni kíván 1 a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez. A közgyűlés megfontolásra javasolja, hogy a Balaton Kiemelt Térség Területfejlesztési Koncepció térjen ki a térség bővíthetőségének, kiterjeszthetőségének lehetőségére. Területfejlesztési vonatkozásban érdemes lenne ún. puffer zóna kijelölését is megfontolni, melybe a kiemelt térséggel szomszédos, 2 ahhoz szervesen kapcsolódó települések tartoznának. A puffer zónába azon települések tartoznának, amelyek csatlakozni kívánnának a BKÜ-höz a jövőben, illetve az érintett járások BKÜ területén kívüli települések. A közgyűlés kezdeményezi, hogy a Balaton Kiemelt Térség Területfejlesztési Koncepció 3 munkaanyagában az alábbi kiegészítések, pontosítások kerüljenek beépítésre: o A Közlekedés-fejlesztés résznél (26. oldal) javasoljuk az anyagba belevenni a P+R, B+R parkolók 4 létrehozását is, lévén ez TOP prioritás, így forrásokat is lehet tervezni rá. o A 38. oldalon található „haránt irányban" kifejezés nem szakszerű, ennek pontosabb megnevezése 5 lenne szerencsés. A 39. oldalon található szövegrésznél a Halászati Operatív Program a 2014-2020- as költségvetési 6 időszakban a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) elnevezésre változik, ezt a kifejezést mindenképpen szerepeltetni javasoljuk. 22. Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Tanács Stratégia: A horizontális célok között – helyesen – megjelenik a mindennapok biztonsága és vízi 1 közlekedés biztonsága, azonban így hiányzik a vízen történő ellátás, mentés kérdése.

Megjegyzés

12

Sorszám 2

3 4

5

Kérdés/Javaslat megfogalmazása 19. oldal 3. Egészségipar: Cél lenne a vízen történő ellátás megkezdése, amely az EMESSE program részeként már egy területen működik (keleti medence), azonban a program folytatása elengedhetetlen. További két sürgősségi mentőhajó üzembe állítása szükséges. 26. oldal 5. Társadalmi megújulás: A célok meghatározás helyes, azonban a vízi balesetek eredményességi mutatója hiányzik. Itt a mentések, beavatkozások számának növelése, illetve a vízi balesetek számának csökkenése lehet mérőszám. 38. oldal ). Horizontális célok: Korrektül fogalmazza meg a mindennapok biztonságát, a partnerség fontosságát. Operatív Program: 20. oldal 2.3. Vitorlázás fejlesztése: A címet alapvetően korlátozónak tartom, a vízi sportok fejlesztése inkább áll összhangban az idegenforgalmi célokkal. A vitorlázás ennek gerincét adja, de a vízimentés e fejezetben történő szerepeltetése nem biztos, hogy alátámasztja annak komplexitását. Hiányolom a vízen tartózkodók higiéniai feltételeinek fejlesztését.

22. oldal 2.4. Strandok fejlesztése: Hiányolom a biztonsággal összefüggő fejlesztéseket: - biztonságos és korszerű értékmegőrzők; felügyeleti technika fejlesztése; vízi-, illetve parti részeket felügyelő megfigyelő állások, tornyok; elsősegélynyújtó helyek technikai és eszközfejlesztése; medervizsgálati módszerek és eljárások fejlesztése (ez igaz a meder többi részre is!) 28. oldal 3. Egészségipar 3.1. fejezet: A vízen történő elsődleges ellátás fejlesztése, az EMESE program 7 elemeinek itt lenne a helye. 44. oldal 5. Társadalmi megújulás 5.2 fejezet: A közbiztonság javítása cél mellett a lebonyolítási formából hiányzanak az erre vonatkozó megoldások, mint a helyi és régiós bűnmegelőzési megoldások 8 eszközfejlesztése (pl. EDR terminálok pályázat útján történő biztosítása a polgárőrségeknek, vagy az áldozatvédelmi központok kialakítása. 5.4. fejezet: Teljesen korrektül tartalmazza a célokat és célterületeket, azonban a lebonyolítási forma 9 ehhez képest rendkívül hiányos és ennek kiegészítését mindennél fontosabbnak látom a projektek elhelyezése és finanszírozhatósága szempontjából. Itt fontos lenne az NFM-nek a Komplex Vízbiztonsági Program véleményezése során kialakult 10 álláspontjának beemelése, harmonizálása – különösen, ha a kérdést a horizontális célok mentén kívánjuk kezelni. 23. Zala Megyei Kormányhivatal 6

1

2

3

4

Közegészségügyi szempontból különösen fontos a kommunális infrastruktúra, így a lakosságellátottság, a vezetékes ivóvízellátás, csatornázottság valamint a hulladékgazdálkodás kérdése, amelyek a nyári turistaszezon jelentős forgalomnövekedéséhez igazodva megfelelően biztosítják a szolgáltatások zavartalanságát. Építésügyi és örökségvédelmi szempontok alapján a Stratégiai program 16. oldalán a „természetjárás, gyaloglás" fejezet különböző turisztikai célpontokat a világörökségi cím várományosaiként jelenít meg. Javaslom ebben a fejezetben a turisztikai célpontoknál külön nevesíteni a kulturális turisztikai célpontok között a megtekinthető állapotban lévő műemlékeket, útvonal elnevezéssekkel. PL: „középkori műemlékek útja" (templomok, várak) vagy „barokk és klasszicista műemlékek útja" (templomok, kastélyok, kúriák, középületek, temetők) vagy „népi műemlékek útja" (parasztházak, tájházak, pincék, présházak). A tanulmány a 31. oldalon „A települési környezet minőségének javítása" című fejezetben konkrétan nevesíti a Festetics kastély valamint a fenékpusztai történeti együttes komplex rehabilitációjának igényét. Ez alapján javaslom az ösztönzés és a komplex rehabilitáció részletesebb megjelenítését. Az Operatív program 50. oldalán a „Települési környezet minőségének javítása fejezetben" javaslom a helyreállítani kívánt műemlékek pontos felsorolását, ami csak úgy történhet meg, ha Balaton kiemelt térségében egy célzott műemléki revízióra kerül sor (műemlékek egyenkénti felülvizsgálata, célterületek kiválasztása, konkrét feladatok meghatározása a becsült költségek ismeretében, egyeztetett program a műemlékek tulajdonosaival). További javaslataim az Operatív programhoz: A „Turizmus" fejezetben a 2.1 Kerékpáros turizmus mellett gondolni kell azokra a kerékpárosokra is, akik az eszközt sportra, akár extrém sportra használják. A Balaton Zala megyei szakaszán nincs elérhető vagy kialakított pálya, így a Keszthelyi hegység turista útvonalait használják. A sporttal kapcsolatos fejezetben javaslom, hogy a 14 éves korosztálytól számítottan igényelt, a kor igényeit kielégítő sportolási lehetőségek is kapjanak helyet, pl.: CrossFit lehetőségek-, crosstrecking-, gördeszka-, roller-, cross motor és bicikli pályák. A 6.1 Vízpart rehabilitáció pontban fontosnak tartom kiemelni a Keszthely - Gyenesdiás Vonyarcvashegy - Balatongyörök sávban elhelyezkedő úgynevezett zagykazetták ügyének megoldását (tulajdonosi és kezelői viszonyok rendezése, rehabilitáció)

A közúti közlekedés tekintetében véleményem szerint sokat javult a Balaton elérhetősége az M7 autópálya megépítésével, de igazán korszerű megoldást az M9 gyorsforgalmú útfejlesztés realizálódása jelenthet a nyugati régiót (és a nyugati országokat) és a Balaton összekapcsolva. Ami a főutak 5 fejlesztését illeti, építés alatt áll a 76. számú főút Hévíz-Felsőpáhok elkerülő szakasz, aminek átadása 2014. október 30-ra várható. A közös 71. számú főút Keszthely déli elkerülő új 76. számú főút bekötés (Fenékpuszta) megépítése és a Balatonszentgyörgy elkerülő szakaszok (M7 csomóponttal) viszont jelenleg még tervezés alatt állnak így az igazán korszerű M7 kapcsolat még várat magára. A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Stratégiai és Operatív Program összefoglalóan tartalmazza a térség 6 jövőképét és a fejlesztés elveit. 24. Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai Főosztály

I/N

Megjegyzés

I

Átvezetésre került az 5. prioritásnál

I


I


I

A vízimentés áthelyezésre került a biztonsági kérdéseket egy helyen tárgyaló 5.4 intézkedésbe. A cím megmaradt vitorlázásnak, ezzel is jelezve egy célcsoportot.

I


I

6.4-es fejezetben átvezetésre került.

I

5.2-es fejezetbe átemelésre került, további részletek a projekt szintű kidolgozás során valósul meg

I

A lebonyolítási formát a finanszírozási források rendelkezsére állása határozza meg.

I

Javaslat az NFM véleményezése során kezelésre kerül.

I

A kommunális infrastruktúra fejlesztése különösen fontos, ezen belül a programban megjelenik a szennyvízkezelés további bővítése, de általánosságban a kommunális infrastruktúra fejlesztések a megyei tervekben kerülnek részletezésre.

I


I


I

Extrém sportokra vonatkozó létesítményfejlesztési javaslat átvezetésre került

I


I


13

Sorszám

Kérdés/Javaslat megfogalmazása Kérésének megfelelően áttekintettük a Balaton Kiemelt Stratégiai és Operatív programjának egyeztetési változatát. A programban meghatározott jövőkép eléréséhez 4 átfogó és 8 stratégiai célt dolgoztak ki, melynek megvalósításához ugyancsak 8 prioritást jelöltek ki. E kiválasztott területekhez kapcsolódó 1 eredményességi mutatók felsorolásánál mindössze néhány esetben találtunk olyan statisztikai adatot, ahol adatforrásként a KSH került megjelölésre, így a program véleményezésénél alapvetően ezekre fókuszáltunk. Az első - gazdaság-fejlesztés, kutatás-fejlesztés, innováció - prioritáshoz rendelt beavatkozások eredmény indikátoraival kapcsolatban jelezzük, hogy a „Kutatás-fejlesztési ráfordítások éves összege", 2 valamint a K+F tényleges létszám, fő" adatokat a KSH nem publikál települési, csak megyei szinten. Továbbá a „Kézművesipari tevékenységet folytató vállalkozások száma" megadásához szükséges a tevékenység TEÁOR szerinti pontosítása. A második - turizmus - prioritáshoz rendelt beavatkozások eredmény indikátorainak körét javasoljuk kapacitásmutatókkal (szoba, férőhely, kapacitáskihasználtság) bővíteni. Ugyancsak javasoljuk a program 15. oldalán felsorolt eredményességi kritériumok pontosítását: a tavaszi és őszi hónapokban 3 eltöltött vendégéjszakák számának mérése helyett célszerűbb lenne a vendégéjszakák számának idények közötti kiegyenlítődését mérni, vagy az idényen kívüli vendégéjszakák számának növekedését meghatározni. A harmadik - egészség ipar - prioritáshoz rendelt beavatkozások eredmény indikátorai közül „Az egészségiparban dolgozók száma (fő)" mutatóhoz javasoljuk, pontosítsák, az egészségügy mely 4 szakágazataira gondolnak. Az „Egészségügyi is időskori szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma "megnevezés túl általános, a pontos adatok megadásához a konkrét TEÁOR szerinti besorolás tisztázása szükséges. A negyedik -mezőgazdasági, helyi termékek - prioritáshoz rendelt beavatkozások eredmény indikátorai 5 közül a „Zöldség- gyümölcs ágazatban foglalkoztatottak száma" mutató csak megyei szinten áll rendelkezésre, így a Balatoni térségre nem megadható. Az ötödik - társadalmi megújulás - prioritáshoz rendelt beavatkozások eredmény indikátorai közül a 6 „Személyi balesetek száma" helyett a „Személyi sérüléses közlekedési balesetek száma" megfogalmazást javasoljuk. Az állapotjelentés elkészítésének megkönnyítése érdekében mellékletben megküldjük azokat a 7 mutatókat, amelyek a KSH nyilvános adatbázisából településsorosán legyűjthetőek. 25. Magyar Turizmus Zrt. Regionális Marketing Igazgatóság a 2007-2013-as tervezési időszak gyakorlatához hasonlóan javasoljuk most is rövid távú (2 éves) 1 akciótervek elkészítését is mindkét dokumentumban javasoljuk hangsúlyosabban szerepeltetni a már meglévő kulturális értékekre és az épített örökségre épülő turizmust és ennek fejlesztését (pl. stratégia: 4. oldalon található felsorolás 2. pontjában, szintén a 4. oldalon a fő célhoz kapcsolódó átfogó célok bemutatásában, 5. oldalon a stratégiai célok között az aktív Balaton pontban, stb.) 2

3

4

5

6

7

8

9

I/N

Megjegyzés

I


I

A megyei szintű adatgyűjtés megjegyzés rovatba beillesztésre került az adott indikátorhoz

I


I


I

A megyei szintű adatgyűjtés megjegyzés rovatba beillesztésre került az adott indikátorhoz

I


I

A javaslat figyelembe vételre kerül az adatgyűjtésnél

I

Átvezetést nem igényel

I

Átfogó célban megjelnnek az örökségértékek, illetve amennyiben eddig is hangsúlyos volt az épített örökségre épülő turizmus, ugyanannyira lesz hangsúlyos a jövőben, így ebben nincs változás, ezért nem indokolt a szöveg módosítása. A jövőben kifejezett cél a természeti értékekre építő, akítv turizmushoz kapcsolódó fejlesztések elősegítése

I

Javaslat átvezetésre került. Térségbe látogató turisták száma egész évben értendő, a hosszabb tartózkodás visszatérő látogatásban valósul meg.

I

A Stratégiai és az Operatív Programba is beillesztésre került az észrevétel.

I

Indikátor módosítsára került. Miután az összes vendégéjszaka megjelenik és elvárás a külföldiek számának növelése, ezért javasoljuk az indikátor meghagyását.

I

A témapark egy egész évben üzemlő témapark, vidámpark lenne. Jelenleg nincs több és pontosabb információ, ami alapján ki lehetne egészíteni a szöveget.

I


I


Stratégiai programmal kapcsolatos észrevételek (a két dokumentum jelentős átfedése miatt az itt leírtak természetesen az operatív program megfelelő pontjaira is vonatkoznak): 5. oldalon a 3. pontban kérjük kiemelni, hogy a turisták számának növelése célként történő megfogalmazása az egész évre vonatkozzon. Szintén ebben a pontban olvasható a célok között a hosszabb tartózkodási idő is. Az utóbbi időben a turizmusban megfigyelhető az a trend, hogy a hosszabb tartózkodási időt felváltja a rövidebb, de több alkalommal történő utazás, így kérjük, hogy célként a hosszabb ideig történő tartózkodás helyett a vendégéjszakák számának növelése szerepeljen. 12. oldal: 1.2 ponthoz kapcsolódóan szeretnénk kiegészítést kérni: a kézművesipar fejlesztése turisztikai szempontból is nagyon fontos, egyre többen érdeklődnek a helyben készült termékek és azok készítésének folyamata iránt. Fontos lenne, hogy a helyi kézművesek marketing jellegű tevékenysége, bemutatóműhelyek építése, illetve helyben tartott kézműves foglalkozások is támogathatóak legyenek uniós forrásokból. - 15. oldal: eredményességi kritériumok: a tavaszi és őszi hónapokban eltöltött vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken kritérium esetében a tavaszi és őszi hónapokban eltöltött helyett kérjük a nem főszezonban eltöltött kifejezést használni, hiszen a téli hónapokban is érkeznek vendégek a régióba. Az utóbbi időszakban a hazai turizmus egyre jobban bővül, így javasoljuk indikátorként nem csak a külföldi, hanem a belföldi vendégek által kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát is mérni. 15. oldal: aktív turizmus fejlesztése: szeretnénk megjegyezni, hogy a Balaton térségében több különböző méretű kalandpark (pl. Zamárdi, Tihany, Balatonfüred) és tematikus park (pl. Rezi Dinopark) található, így javasoljuk az anyagban található ún. témapark bővebb kifejtését, a már létező parkokhoz viszonyított újdonságtartalmát részletesebben leírni. A régióban fontos lenne egy fedett, így tehát egész évben üzemelő, nagy befogadóképességű témapark, valamint vidámpark, szintén nagy létszámot befogadó gyermekes fürdő- és élménykomplexum létesítése. - 17. oldal: 2.4. pont: strandok fejlesztése: javasoljuk kiegészíteni a feladatok felsorolását azzal, hogy fontos, hogy minél több strandon megoldott legyen a fogyatékkal élők számára is a fürdési lehetőség és számukra kialakított speciális vizesblokkok biztosítása, illetve minden strandon (szabadstrandon is) legyen képzett vízimentő. - 18. oldal: 2.6 pont: a javaslatokat kérjük bővíteni a kiállításokhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokkal, pl. gyermekek számára kézműves foglalkozások, speciális tárlatvezetések, stb.

14

Sorszám 10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

Kérdés/Javaslat megfogalmazása - 20. oldal: 3.1 pont: javasoljuk az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése esetében kiemelni, hogy a BKÜ területén a nyári szezonban igen sok külföldi vendég is tartózkodik, így fontos az egészségügyben dolgozók megfelelő nyelvi képzése is. - 20. oldal: 2.4. Szintén javasoljuk kiegészíteni a szolgáltatások fejlesztése részt a strandok számára megfelelő számú és a vízimentéshez is értő dolgozók képzésével, biztosításával, illetve szintén fontos lenne a strandok ellátása az esetleges újraélesztéshez szükséges felszerelésekkel. - 26. oldal: a társadalmi megújulás pontot javasoljuk kiegészíteni a képzésekkel (pl. nyelvi képzések (idegennyelvi képzések, illetve a külföldi nyaralótulajdonosok számára magyar nyelvtanfolyamok)). - 30. oldal: 6.3 pont: javasoljuk, hogy a Balaton vízminőségével kapcsolatos kutatások eredményeit közérthető módon tegyék elérhetővé elektronikusan, ezzel is segítve a szinte minden évben hallható különböző rémhírek eloszlatását. 51 oldal: közlekedésfejlesztés: a nyári szezonban javasoljuk olyan helyi, települések közötti buszjáratok indítását, amely a helyi borospincék, szórakozóhelyek érintésével lehetővé teszi a vendégek számára késő este is a szálláshelyekre történő eljutást, illetve fontos lenne a két part tömegközlekedéssel, átszállás nélkül történő összekötése is. Operatív programmal kapcsolatos észrevételek: 2.1 Kerékpáros turizmus: az egyre jelentősebb kerékpáros turizmus miatt javasoljuk a Balaton régióban kerékpáros centrumok kialakítását, ahol minél szélesebb szolgáltatási körrel várják vendégeket (pl. szállás, vendéglátás, szerviz, kölcsönzés, őrzött autóparkoló, ügyességi pályák, stb.) 2.4 Strandok fejlesztése: javasoljuk, hogy ne csak strandok, hanem új fedett fürdők építésére, illetve a meglévők fejlesztésére is legyen lehetőség. A szezon meghosszabbítása érdekében fontos lenne, hogy a régióban működjön egy vagy több jelentős családi, fedett fürdőkomplexum (pl. Sárvár) gyermek- és wellnessrészleggel, speciális élményelemekkel.

2.6 Kulturális turisztikai vonzerő, programok fejlesztése: kérjük, hogy a tartalom megfogalmazásakor célként kerüljön bele a leírásba a szezonhosszabbítás. Az anyagban nem találtuk a sportversenyek, sportprogramok szervezésének, a szükséges infrastrukturális fejlesztéseknek a támogatási lehetőségének a megemlítését. Kérjük, ezzel egészítsék ki az anyagot, tekintettel arra, hogy az elmúlt években egyre fontosabbak a hazai és/vagy nemzetközi sportesemények a régióban. 2.7. Turisztikai menedzsment rendszer és marketing fejlesztése „Cél Balaton térség hatékonyabb és intenzívebb turisztikai kommunikációja, a Balaton térség egész éves kínálatának, termékeinek fejlesztése és kommunikálása és több személy elérése. Tartalom A Balaton kiemelt térségi szintjén a turisztikai szervezés és kommunikáció új alapokra helyezése – a Balatoni Regionális Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület elnökségének szakmai döntése alapján egy operatív menedzsment rendszer kialakítása, melyben támogatások felhasználásában és menedzselésében részt vesz a Balatoni Integrációs Kft, illetve az Egyesület iránymutatásai alapján végzi marketing tevékenységét a Turizmus Zrt Balatoni Regionális Marketing Irodája. • Balaton térségi kommunikációs kampányok szervezése egész évben belföldre és külföldre (utóbbi esetben együttműködve a Turizmus Zrt.-vel, előbbi esetben az Erzsébet programmal való együttműködés szükséges)” A jelölt részeket kérjük módosítani a következők szerint: „… illetve az Egyesülettel szoros együttműködésben végzi marketing tevékenységét a Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatósága.” A Magyar Turizmus Zrt. marketing tevékenysége mind külföldre, mind belföldre irányul, így kérjük a következő módosítást: „Balaton térségi kommunikációs kampányok szervezése egész évben belföldre és külföldre, együttműködve a Turizmus Zrt.-vel, illetve a belföldi kampányok esetében az Erzsébet programmal. ” 4.3 Szőlészet és borászat fejlesztése: a tartalom esetében a 4. pontot javasoljuk bővíteni a vendéglátás mellett a szálláslehetőségek fejlesztésével is

Javasoljuk a Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési operatív program és a Rászoruló személyeket támogató operatív program esetleges támogatási lehetőségeinek megvizsgálását is. 26. Emberi Erőforrások Minisztériuma Közigazgatási Államtitkár A Balaton kiemelt térség kulturális fejlesztéséhez kapcsolódóan: Az Operatív Programhoz kapcsolódóan az alábbi észrevételeket jelzem: 1. Az intézkedések közül álláspontom szerint 1 hiányzik a tanórai nevelést kiegészítő nem formális, informális tanulási alkalmak (táborok, tematikus hetek stb.) megvalósításának bemutatása, noha az EFOP 3. prioritásán (Gyarapodó tudástőke) belül a

I/N

Megjegyzés

I

A javaslat átvezetésre került. A kommunikációs és nyelvi képzések fontosságát kiemeltük a 3.1 beavatkozások körében.

I

Az 5.4-es intézkedésben került pontosításra és átvezetésre

I


I


I


I


I

Átvezetésre került az egészségturizmus részben

I

Az intézkedés célja a kulturális porgramok egész éves szervezése és így a "szezonhosszabbításhoz" való hozzájárulás. Nem világos, hogy milyen sportinfrastruktúra fejlesztést javasolnak, mert számos "Balaton specifikus" sportinfrastruktúra fejlesztését tartalmazza a program.

I


I


I

Átvezetésre került az 5.2 pontban a javaslat

I

A kulturális célú programok is megjelennek a térségben, de a Balaton térségében, figyelve a mozgás iránti növekvő igényt, sokkal jobb feltételei vannak mozgáshoz kapcsolódó programok kínálátának, amit természetesen a szezonon kívül a kulturális programoknak is ki kell egészíteniük, hogy egységes vonzerőt képezzenek.

I

Átvezetésre került a kézműves tevékenységek esetén

20

2

3

Javaslom, hogy a térség turisztikai célú fejlesztései között ne csak kizárólag az egészség-tudatossághoz, mozgáshoz kapcsolódó fejlesztések élvezzenek prioritást, mivel álláspontom szerint a kulturális célú, a kulturális örökséget, a közösségi kulturális életet támogató fejlesztések is ugyanolyan erővel hatnak a szezonalitás ellen. A Program sok esetben nem számol a helyi kulturális intézményekkel, színterekkel, illetve civil szervezetekkel mint potenciális partnerekkel, erőforrásokkal (pl. képzési színhelyként/képzőként, információs pontként, rendezvényszervezőként, ismeretterjesztőként). Bár kiemelten foglalkozik a helyi termékek előállításával, ezen termékek „brand”-dé formálásához szükséges marketing tevékenységgel, javaslom, hogy fektessen nagyobb hangsúlyt az adott termékhez/tevékenységhez kapcsolódó helyi hagyományok, szokások feltárására, megismertetésére.

15

Sorszám 4

5

6

7

8

9

10

11

12

Kérdés/Javaslat megfogalmazása A Tervezet 4. oldalán az „Aktív Balaton!” szövegrész kiegészítését javaslom az alábbi módon: „A turizmusból származó bevételek növelése, illetve a kapacitások egész éves kiegyensúlyozottabb kihasználása a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt és integrált szemléletű fejlesztésének eredményeként.” A Tervezet 5. oldalán az utolsó bekezdés előtti szövegrész kiegészítését javaslom: „A Balaton operatív program tervezésének és megvalósításának fő indoka, hogy a Balaton térségét sajátos környezeti, táji és kulturális adottságai folytán integrált szerves földrajzi egységként kezelve javítsa a térség versenyképességét, ezen belül is.” A Tervezet 10. oldalán az 1.2. Balatoni kézművesipar fejlesztése alcím alatt a Tartalom szövegrész 3. bekezdésének kiegészítését javaslom az alábbi módon:„A kézműves termékek iránti kereslet növekedésével várhatóan a hagyományos szakmák, mesterségek iránt is fokozódó érdeklődés mutatkozik, amelyet akkreditált képzések, továbbképzések biztosításával lehet támogatni. A képzések által biztosítottá válik a szükséges helyi szakember létszám és így a térségi foglalkoztatás is növelhető.A szélesebb merítési bázis kialakításához, a tevékenység társadalmi beágyazottságának növelése, „visszatanítása” érdekében célszerű lehet az adott tevékenységgel foglalkozó klubok, körök támogatása, ismeretterjesztő programok szervezése. (…)” A Tervezet 11. oldalán a „Kedvezményezetti kör” felsorolás kiegészítését kérem: „mikro-, kis- és középvállalkozások, képző intézmények, civil szervezetek” A Tervezet 17. oldalán a 2.1. Kerékpáros turizmus cím alatt a felsorolás 2. pontjának kiegészítését javaslom:„A parttól távolabbi települések (pl. Balaton-felvidék, Somogyi – dombság, Sió menti fejlesztésekhez való kapcsolódás, Kis-Balaton térsége) és kiemelten a turisztikai szempontból frekventált területek (pl. borospincék, vendéglátóhelyek, látogató központok, szabadidőparkok, természeti és kulturális attrakciók stb.) biztonságos elérhetőségének biztosítása (önálló kerékpárutak építése, forgalomcsillapított szakaszok kijelölése, erdei, mezőgazdasági, murvás utak használata), a kerékpárutak mentén található legfontosabb attrakciók és szolgáltatások egységes jelzése a BFT által készített kerékpáros turizmus fejlesztési program alapján.” A Tervezet 18. oldalán a 2.1. Kerékpáros turizmus cím alatt a felsorolás 2. pontjának kiegészítését javaslom:„Térképalapú kerékpárútvonal ajánlások készítése a Balaton teljes térségében profiknak, kedvtelésből sportolóknak, időseknek, családoknak – megjelentetése hivatalos balatoni honlapon, mobil telefonos alkalmazáson és nyomtatott változatban és integrálása Balatoni turisztikai kommunikációs rendszerbe – javasolt felhasználni a meglévő kezdeményezéseket és tartalmakat(pl. kulturális programok, intézmények ismertetése), (…)” A Tervezet 19. oldalán a 2.2. Természetjárás, gyaloglás cím alatt a Tartalom szövegrész, valamint a 2. pont kiegészítését javaslom:„Kiemelt természeti, táji, kulturális és geológiai értékek, mely révén a Balaton-felvidék az UNESCO világörökségi cím várományosa, illetve tagja a geoparkok nemzetközi egyesületének”; „Gyalogtúra útvonal ajánlások készítése (a látnivalók, kulturális programok, helyi nevezetességek, pl. helyi termékek bemutatásával) a Balaton teljes térségében pl. profi túrázóknak, A Tervezet 20. oldalán a 2.3. Vitorlázás fejlesztése cím alatti felsorolás 2. pontját kiegészíteni javaslom:„A vitorlázást oktató és megszerettető programok indításának ösztönzése minden korosztály számára (pl. a balatoni hajózás hagyományainak feltárása, megismertetése), hátrányos helyzetűek támogatása (…)” A Tervezet 23. oldalán a 2.6. Kulturális turisztikai vonzerő, programok fejlesztése cím alatt a Tartalom szövegrész felsorolását javaslom az alábbi új ponttal kiegészíteni: A kulturális örökség turisztikai célú fenntartható bemutatása és fejlesztése

I/N

I

Megjegyzés Az eredeti szöveg is magában hordozza a turisztikai termékek, szolgáltatások integrált módon történő fejlesztését és kínálatát, javasolt a mondat, már most is kissé bonyolult, de mégis egyszerűbb szövegezésének megtartása

I


I


I


I


I


I


I


I


13

A Tervezet 23. oldalán a Célcsoport felsorolást javaslom kiegészíteni: „Kultúra iránt érdeklődő turisták, helyi lakosok, kulturális szolgáltatók, művészek, civil szervezetek és közösségek”

I


14

A Tervezet 23. oldalán a Monitoring mutatók közé új mutatóként javaslom szerepeltetni az alábbiakat: A támogatott kulturális programokat, fejlesztéseket látogatók számának növekedése (fő) A Tervezet 25. oldalán a 2. pont, valamint a 10. pont kiegészítését javaslom: „Egységes balatoni rendezvénykoordinációs rendszer működtetése - a balatoni kulturális és sportrendezvény naptár összehangolása, rendezvények promóciója és támogatása a helyi TDM-kel és egyéb szakmai szervezetekkel, mint például a kulturális intézmények, civil szervezetek együttműködve (…)”

I


I


I


I


15

16

17

„szolgáltatók, kulturális intézmények, civil szervezetek és a térségi turisztikai szervezet közti kapcsolat tartása” A Tervezet 31. oldalán a 3.2. Az időskori szolgáltatások és ellátások fejlesztése alcím alatt az utolsó bekezdés kiegészítését javaslom: „A településen különálló házak, házrészek bérelhetők az idős emberek által. A bérleményhez számos, választható szolgáltatás kapcsolódik az idős ember, emberek igénye és egészségi állapota szerint. A szolgáltatásokat vagy a lakóhelyen, vagy a központi szolgáltató térben nyújtják az idős emberek számára, melyek között a gyógytornász, az orvosi ellátás, az időszakos ápolás, a kozmetika, az étkezés, a kulturális és sportolási lehetőségek, egyaránt megtalálhatóak. (…)”

16

Sorszám

18

Kérdés/Javaslat megfogalmazása A Tervezet 39. oldalán a 4.2. Mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása és minőségi élelmiszerfogyasztás, vendéglátás és helyi termék értékesítés ösztönzése cím alatt a Tartalom szövegrész kiegészítését javaslom: „Egyre nagyobb igény a lakosság részéről az élelmiszerek származási helyének nyomon követése iránt, miközben a turisták számára kifejezett cél, hogy egy térségnek ne csak a természeti és kulturális értékeit ismerjék meg, hanem a helyi gasztronómiai specialitásokkal (megismerve az azokhoz kapcsolódó szokásokat, hagyományokat) is találkozzanak, (…)”

I/N

Megjegyzés

I


I


I


I


I


„A térség kulturális szerepének erősítése, valamint országos, és nemzetközi kulturális palettán való pozicionálása, a térség meglévő kulturális szervezet- és intézményrendszerének bevonásával.” A Tervezet 45. oldalán az 5.3. Közösségfejlesztés és foglalkoztatás az elhanyagolt ingatlanok hasznosítására cím alatt a Tartalom szövegrész, valamint a Célcsoport felsorolás kiegészítését javaslom:„Egy közösségi foglalkoztatási program megfelelő szervezeti keretet kínálna egyes ingatlanok rendben tételére, illetve minimális színvonalú felújítására, hogy aztán ezen ingatlanokat alacsonyabb áron pl. fiataloknak, vagy kiskeresetűeknek alkalmanként, vagy hosszú távú használatra bérbe lehessen adni. Azokon a településeken, ahol nem működik művelődési ház/közösségi színtér, az erre alkalmas

I


I


25

„idős lakosok, akik nem tudják fenntartani a házukat, illetve fiatalok, munkanélküliek, civil szervezetek, akik vállalják a házak hasznosítását, illetve megújítását”

I


26

A Tervezet 57. oldalán a Kedvezményezetti kör kiegészítését javaslom:„Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. és egyéb partner szervezetek - állami intézmények, önkormányzatok és civil szervezetek, kulturális intézmények”

I


I

A kulturális célú programok is megjelennek a térségben, de a Balaton térségében, figyelve a mozgás iránti növekvő igényt, sokkal jobb feltételei vannak mozgáshoz kapcsolódó programok kínálátának, amit természetesen a

I

Az észrevétel a Stratégiai Programba beillesztésre került.

I

Az észrevétel a Stratégiai Programba beillesztésre került.

I


I


I


I


19

20

21

22

23

24

28

29

30

31

32

33

34

A Tervezet 40. oldalán a felsorolás 2. pontjának kiegészítését javaslom:„Balatoni mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek (helyi alapanyag és feldolgozás), illetve vendéglátóhelyek minőségbiztosítása (élelmiszer-biztonsága) és a kapcsolódó védjegy program működtetése (minősítés követelményrendszer rögzítése, felkészítés, minősítés és utánkövetés), valamint a védjegy alapján az értékesítési előnyt szolgáló kommunikációs akciók megvalósítása (reklámok és promóciós akciók szervezése, blogok vezetése, internet-alapú értékesítés szervezése, vevői elégedettségi visszacsatolások – e-vendégkönyv, gasztronómiai, gasztrokulturális fesztiválok, napok szervezése). (…)” A Tervezet 43. oldalán a „Kedvezményezetti kör” kiegészítését javaslom:„BFT, önkormányzatok, civil szervezetek, egészségfejlesztési tartalmú szolgáltatásban érintett vállalkozások, szolgáltatók, kulturális intézmények” A Tervezet 43. oldalán a Kedvezményezetti kör kiegészítését javaslom: BFT, önkormányzatok, civil szervezetek, kulturális intézmények A Tervezet 44. oldalán az 5.2. A helyi társadalom kulturális és területi identitásának növelése cím alatt a Tartalom szövegrészben található felsorolás utolsó két pontját javaslom kiegészíteni az alábbi módon: „A térségi kulturális hagyományok erősítése, a régió turisztikai vonzerejének növelése, közösségi rendezvények szervezése, a térség meglévő kulturális szervezet- és intézményrendszerének bevonásával.”

A Stratégiai programhoz kapcsolódóan az alábbi észrevételeket jelzem: A Tervezet 5. oldalán az „Aktív Balaton!” szövegrész kiegészítését javaslom az alábbi módon:„A turizmusból származó bevételek növelése, illetve a kapacitások egész éves kiegyensúlyozottabb kihasználása a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt és integrált szemléletű fejlesztésének eredményeként.” A Tervezet 9. oldalán az 1. Gazdaság-fejlesztés, kutatás-fejlesztés, innováció cím alatt a Célok szövegrészben található felsorolás 3. pontjának kiegészítését javaslom az alábbi módon: „Helyi tudásbázisra, táji, társadalmi és kulturális adottságokra építő, illetve turizmushoz, ingatlangazdálkodáshoz kapcsolódó u.n. beszállító vállalkozások fejlődésének ösztönzése” A Tervezet 11. oldalán a 4. bekezdés kiegészítését javaslom az alábbi módon: „A gazdaság-fejlesztés során szükséges a kis- és középvállalkozások üzleti környezetét javítani. Ennek részeként fejleszteni kell a működésükhöz szükséges alapvető termelői infrastruktúrát, segíteni kell a szakmai ismeretek elsajátítását, új szakmai ismeretek megszerzését (élve az átképzések lehetőségeivel, a felnőttképzési kínálattal), (…)” A Tervezet 14. oldalán a „Prioritás megvalósításában résztvevő szereplők, lehetséges kedvezményezettek köre” felsorolást kiegészíteni javaslom: „mikro-, kis- és középvállalkozások, képző intézmények, kutató intézetek, térségben jelen levő felsőoktatási intézmények, oktatási intézmények, közművelődési intézmények, kamarák, munkaügyi központok, klaszterek” A Tervezet 18. oldalán a 2.6 Kulturális turisztikai vonzerő, programok fejlesztése alcím alatti 2. bekezdés, valamint a felsorolás 2. pontjának kiegészítését javaslom az alábbiak szerint: „A Balaton térségben található kulturális örökségértékek megőrzésének és turisztikai célú fejlesztésének és folytatása is szükséges, beleértve a térségi jelentőségű, egyedi kulturális örökségi értékek mentén kialakított szolgáltatások fejlesztését is. (…)” „Kulturális rendezvények, programok támogatása, a közművelődési intézményrendszer kínálatának bővítése, illetve a szükséges rendezvény-infrastruktúra fejlesztése” A Tervezet 19. oldalán a „Prioritás megvalósításában résztvevő szereplők, lehetséges kedvezményezettek köre” felsorolást kiegészíteni javaslom: „önkormányzatok, közművelődési intézmények, civil szervezetek (egyesületek), sportszolgáltatást végző vállalkozások, (…)

17

Sorszám 35

36

37

38

39

40

41

43

44

45

46

47

48

49

Kérdés/Javaslat megfogalmazása A Tervezet 23. oldalán a „Prioritás megvalósításában résztvevő szereplők, lehetséges kedvezményezettek köre” felsorolást kiegészíteni javaslom: „Szociális és egészségügyi ellátást szervező kistérségi társulások, önkormányzatok, közművelődési intézmények, közösségi színterek, egyházak, civil szervezetek, (alapítványok), szociális és egészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozások, (…)” A Tervezet 28. oldalán a „Prioritás megvalósításában résztvevő szereplők, lehetséges kedvezményezettek köre” felsorolást javaslom kiegészíteni: „Önkormányzatok, közművelődési intézmények, közösségi színterek, civil szervezetek, (…)” A Tervezet 33. oldalán a „Prioritás megvalósításában résztvevő szereplők, lehetséges kedvezményezettek köre” felsorolást javaslom kiegészíteni: „Települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, közművelődési intézmények, közösségi színterek, Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, vízügyi igazgatóságok, (…)” A Balaton kiemelt térség egészségpolitikai fejlesztéséhez kacsolódóan: Mindkét Programhoz kapcsolódó javaslataim a következők: A Balaton Kiemelt Térség Stratégiai Programjának és Operatív Programjának dokumentumaiba - a hulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlesztési irányok közül beépítésre került a hulladékok mennyiségének csökkentése, a hulladékok újrahasznosítása, valamint az illegális hulladéklerakók felszámolása. A hulladékgazdálkodási irányvonalak fent felsorolt céljai közé javaslom a fejlesztési koncepcióba felvenni a közüzemi szolgáltatás körébe tartozó települési hulladékok rendszeres elszállításának fejlesztését. A Stratégiai és az Operatív Program alábbiakban idézett részeinek a következők szerinti pontosítását javaslom: A Stratégiai Program 2.3. pontja szerint: „Vitorláskikötők, illetve férőhelyek számának bővítése, illetve a meglévők higiéniai szempontú és környezetvédelmi fejlesztése. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni a természetvédelmi és közegészségügyi szempontokat különösen természetes fürdőhelyek, illetve ivóvíz-kivételi pontok közelsége esetén.” Az Operatív Program 2.3. pontja szerint: „Vitorláskikötők, illetve férőhelyek számának bővítése, mely kapcsán szükséges az engedélyezési eljárások egyszerűsítése, illetve a költségek mérséklése. Vitorláskikötők higiéniai szempontú és környezetvédelmi fejlesztése (pl. szennyvízkezelés megoldása). A fejlesztéseknél figyelembe kell venni a természetvédelmi és közegészségügyi szempontokat különösen természetes fürdőhelyek, illetve ivóvíz-kivételi pontok közelsége esetén.” Az Operatív Programhoz kapcsolódóan az alábbi észrevételeket jelzem: Az 1.5. Térség egészségipari bevételeinek növelése a K+F és innovációs aktivitás fellendítésén keresztül című részben (16. old.) az egészségipari K+F lehetséges, tapasztalattal rendelkező helyszínek és partnerek között a Tapolcai Gyógybarlang szerepel a mozgásszervi kutatás, fejlesztés helyszíneként, holott a barlang kifejezetten tüdő- és légzésrehabilitációs szolgáltatásokra alkalmas. Az ambuláns kardiológiai rehabilitáció helyszíneként szerepel a Deák Jenő Kórház (Tapolca) annak ellenére, hogy kardiológiai rehabilitációs tevékenységet nem végez. A tapolcai kórház helyett a Balatonfüredi Állami Szívkórház szerepeltetését javaslom. Az Operatív Program 2.1. Kerékpáros turizmus cím alatt (18. oldal) ismertetett kerékpárút hálózat bővítési tervvel kapcsolatosan javaslom, hogy a készítő a nyomvonalak kijelölésénél levegőminőségi szempontokra (lehetőség szerint: alacsony forgalmú területen, légszennyező forrásoktól távol haladjon) is legyen tekintettel. A 3.3. Rehabilitációs szakellátások és szolgáltatások fejlesztése és rendszerbe szervezése című rész intézkedése (34. old.) kapcsán a tematikus út tervezett megvalósítása pozitív, ugyanakkor megfontolandó további – e tekintetben hagyományokkal és potenciállal rendelkező – települések (pl. Marcali) bevonása, esetleg ki is lépve a Balaton Kiemelt Térségből. Az 5.1. fejezet „Egészséges életmód iránti elköteleződés” (42-44. oldal) részhez az alábbi észrevételt teszem: Egyetértve a Stratégiai programban foglaltakkal - mely a gyógyvízhasznosításban Balatonfüred, Hévíz, Zalakaros „tengelyre” alapoz -, javaslom az Operatív Programban megfogalmazott elképzelés ezzel történő összehangolását, amely a Stratégiában szereplőtől eltérő. Indoklás: A Balaton térséghez kapcsolódó speciális ivókúrára alkalmas balatonfüredi térségben, (Tihany, Tapolca, Hévízi-tó és közvetlen környéke, valamint Zalakaros térsége) közegészségügyi szempontból és nemzetközileg is elismert ivókúra-, illetve gyógyfürdőkultúra van már jelen, amely centrumok lehetőségeinek stratégiai célkitűzés szerinti bővítése gyorsan megtérülő beruházása lehet az Operatív Fejlesztési Programnak. Az Operatív Program 6.4 Települési környezet minőségének javítása címszó alatt (50. oldal) felvázolt tervvel („járda- és kerékpárút építés főútvonal mentén”) kapcsolatban felhívom a figyelmet arra, hogy szükségesnek tartom az úttest és a kerékpárút, illetve járda között minél szélesebb erdősáv kialakítását az ott közlekedők egészségének preventív védelme érdekében.

A Stratégiai Programhoz kapcsolódóan az alábbi észrevételeket jelzem: A Prioritások 2.4 Strandok fejlesztése (17. oldal) és 6.1 Vízpart-rehabilitáció (29-30. oldal) szakaszaihoz kapcsolódóan a közelmúltban előfordult, fürdővízzel összefüggő tömeges megbetegedésekre reagálva az alábbi észrevételt teszem: Szükségesnek tartom a Balaton környéki vízfolyások állapotának felülvizsgálatát, szükség esetén tisztítását, tereprendezését és a vízfolyások mentén a szennyező-források, esetleges illegális szennyvíz bevezetések felszámolását. A nem megfelelő higiénés és ökológiai állapotú vízfolyások a közeli természetes fürdőhelyeken fürdőzőkre nézve jelentős közegészségügyi kockázatot képviselnek. A hasonló tömeges megbetegedések előfordulása turisztikai szempontból komoly veszteséget jelent, ezért minden eszközzel fel kell lépni a szennyezések megakadályozása érdekében.

I/N

Megjegyzés

I


I


I


I

A kiegészítés megtörténik

I


I


I


I

A szöveg pontosításra került, mert a kardiovaszkuláris rehabilitáció feltételrendszer kialakítása folyamatban van

I


I

A térség fejlesztendő gyógyközpontjainak lehetséges helyszínei között megjelenítésre került Marcali és Csisztapuszta is.

N

Az észrevétellel egyetértünk. Az érintett fejezetet áttekintettük, de véleményünk szerint nem szükséges a gyógyvízek hasznosításának erőteljesebb hangsúlyozása az egészséges életmód iránti elköteleződés részeként. A gyógyvízekhez is kapcsolódó lehetőségek kianázásának fontosságát a rehabilitásiós és egészségügyi turizmus fejlesztésének területén (3.3) hangsúlyoztuk.

N

Nem az operatív programba való kiegészítés

I

A vízminőség megőrzésére és javítására vonatkozó elemeket a program tartalmazza

18

Sorszám 50

51

52

53

54

Kérdés/Javaslat megfogalmazása A 4.1 részt illetően (25. oldal) egyetértek a „használt termál és gyógyvizek újrahasznosítása ” célkitűzéssel, amelynek azonban pontosítását javaslom: „Törekedni kell a kitermelt, illetve használt termál és gyógyvizek hőjének pl. hőcserélő útján történő hasznosítására.” A 29. oldal 6. Környezet fejlesztés, célok részhez kapcsolódó észrevétel: A környezettudatos megoldások témakört javaslom kiegészíteni az egészségre ártalmatlan beltéri levegő biztosítására való törekvéssel (pl. egészségre ártalmatlan épületszigetelő anyagok, fal- és padlóburkolatok, épületanyagok felhasználása stb.). Indoklás: Számos kutatás igazolja, hogy egyes épületanyagok, szigetelőanyagok, egyéb beltéri anyagok hozzájárulnak egyes megbetegedések (pl. krónikus A 6.2 Balaton és térsége vízgazdálkodásához kapcsolódó fejlesztések című részben (30. oldal) továbbra is az alábbi szöveg szerepel: „A vízellátás terén cél, a nem ivóvíz minőségű vízigények kielégítésének gazdaságosságára törekedni, pl. helyi vízvisszatartással, szürkevíz hasznosítással (locsoló, takarító, WCöblítő, stb. célra). Szennyvízelvezetés és -kezelés terén cél, hogy a nem csatornázott településeknek és a már csatornázott településeknek a teljes körű közcsatornás szennyvízelvezetése és annak szennyvíztisztító telepen történő tisztítása mielőbb megvalósuljon.” Az idézett szövegrész egyértelmű értelmezéséhez szükséges lenne a szürkevíz fogalmának pontos meghatározása, annak egyértelműsítése, hogy kezelt vagy kezeletlen szürkevíz hasznosításról van-e szó, továbbá pl. a WC öblítéshez milyen módon biztosított a szürkevízellátás. A pontos meghatározás hiánya miatt, korábbi észrevételemet fenntartva, szükségesnek tartom a célkitűzések közül az idézett szövegrész törlését, mivel az ismeretlen eredetű és minőségű szürkevíz hasznosítás - szabályozatlan keretek között - a lakosságot érintő jelentős közegészségügyi kockázatot hordoz. Amennyiben a fenti szövegrész nem kerül törlésre, úgy javaslom annak kiegészítését az alábbi módon: „A vízellátás terén cél, a nem ivóvíz minőségű vízigények kielégítésének gazdaságosságára törekedni, pl. helyi vízvisszatartással, szürkevíz hasznosítással (locsoló, takarító, WC-öblítő, stb. célra). A szürkevíz vagy csapadékvíz hasznosítását a közegészségügyi szempontok figyelembevételével kell megvalósítani.” A 36. oldalon a 6.3 Balatoni közlekedési rendszer működtetése részhez kapcsolódóan, humán- és környezetegészségügyi szempontból támogatom a Balaton térségében tervezett közlekedési rendszer fejlesztésénél a környezetbarát megoldások alkalmazásának előtérbe kerülését. Felhívom a figyelmet azonban arra, hogy a balatoni strandokon, egyéb közterületeken tervezett játszóterek fejlesztése során az alábbi jogi szabályozások figyelembe vétele szükséges: • MSZ EN 1176:2008 és MSZ EN 1177:2008 szabványsorozatok, a játszóterek biztonságtechnikai követelményeiről ; • EN 1177:2008 sz. európai játszótéri szabvány az ütéscsillapító játszótéri talajokra vonatkozó követelményekről, illetve az EN 1176:2008 sz. európai játszótéri szabványsorozat a játszótéri eszközökre vonatkozó biztonsági előírásokról; • A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet módosításáról szóló 7/2012. (IV. 18.) NGM rendelet szabályozza a játszótéri eszközök forgalomba hozatalát, használatba vételét, a meglevő játszótéri eszközök ellenőrzését, üzemeltetését és karbantartását.

A Balaton kiemelt térség társadalmi megújulásához kapcsolódó javaslatom: Véleményem szerint a dokumentumokból nem tűnik ki, hogy a társadalmi felzárkózás szempontjai miként fognak érvényesülni a fejlesztések során. Bár mindkét dokumentum jelzi, hogy horizontális fejlesztési cél a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása, ez az intézkedésekben nem tükröződik. A Stratégia sem az 55 Uniós társfinanszírozási programokhoz való kapcsolat keretében, sem az Operatív Program a BTF kompetenciában megvalósítani tervezett intézkedések között nem jelzi az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programmal való kapcsolatot (Stratégia 41-42. oldal és Operatív Program 58-59. oldal). Javaslom ennek felülvizsgálatát, és a társadalmi felzárkózás szempontjainak érvényesülésére vonatkozó hivatkozások beépítését mind a Stratégiába, mind az Operatív Programba. 27. Balaton-Felvidéki Nemzeti Part Igazgatóság 1, Sajnos a biodiverzitás megőrzése még mindig csak másodlagos szempont: "A táj fenntartható módon 1 való használata az eltérő területi adottságok figyelembe vételével, a biodiverzitás lehetőség szerinti 2

3

4

5

2, Valamint továbbra is használjuk ezt az elcsépelt kifejezést, hogy "fenntartható fejlődés", "fenntartható növekedés". Ez a két kifejezés a valóságban nem létező, a lehetetlennel egyenlő értékű és jelentésű. 3, A 11-12. oldalon olvasható, hogy mely ipari termelőket lehetne a Balaton környékére telepíteni: "informatika, gyógyszeripar, orvosi műszergyártás, az életminőség javításához kapcsolódó eszközök

4, A hajógyártás és javítás kérdése: a valamikori hajógyárakat és kikötőket - amiket privatizáltak kellene ezek szerint most felfejleszteni, hogy a jelenlegi kornak megfelelően működhessenek. Amennyiben ez a régiek területén zajlik és nem jelent plusz szennyezőforrást, nem vesznek igénybe újabb természetes állapotú területeket, de esetlegesen elhagyott (barna mezős) területeket hasznosítanak akár még támogatható is lenne. 5, Vajon ez most mit akar jelenteni? "A térségben indokolt a helyi értékekre, illetve mozgásra, kihívásokra támaszkodó témapark létesítése, melynek célja, olyan Közép-Európában egyedülálló szórakoztató park létesítése, mely használat komoly bátorságot igényel és a látogatók számára saját korlátaik legyőzését kínálja." A Balaton környékén lépten-nyomon nyíltak és nyílnak meg a különböző kaland parkok, még többet akarnának? Minek, kinek? Hiszen nagy részük így is kong az ürességtől. Vagy most valami egészen másról és még újabbról lesz szó?

I/N

Megjegyzés

I


I

A szöveg kiegészítésre kerül

I

A szöveg a javasolt módon kiegészítésre kerül

I


I

Az ajánlott szabályozások alkalmazása projektszinten javasolt.

I

A horizontális céloknál indoklásként megjelenik, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása nem Balaton specifikus probléma, ezért ezen feladatok megoldásáért a megyék és kormányzat felel és ők is tervezik az ez irányú fejlesztési akciókat.

I

A mondat pontosításra került, a biodiverzitás megőrzése már nemcsak lehetőség szerinti cél,

I

Nincs teendő, a "fenntarható növekedés" nem fordul elő a programokban, a "fenntartható fejlődés" megnevezés az adott esetekben indokolt

I

I

I

A felsorolt területek esetében főként kisebb vállalkozások, a nagyavállalatok beszállítóiként A fejlesztések során a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele szükséges, ezért előnyben részesítendőek a barnamezős beruházások. Az európai uniós finanszírozások esetén is kiemelt figyelmet fordítanak a környezetterhelés ilyen módú csökkentésére. Az észrevétel a Stratégiai Programba beépítésre került. Nincs teendő, mivel annál jelentősebb léptékű beruházást tart szüskégesnek a turisztikai szakma, mint a meglévő kalandparkok.

19

Sorszám

6

7 8

9

Kérdés/Javaslat megfogalmazása 6, A kerékpáros útvonalak és a hozzájuk kapcsolódó fejlesztések eddig sem voltak összehangoltak (sajnos) és elmondható, hogy olyan dolgokra költenek pénzt, ami nem túl ésszerű (kerékpáros esőbeálló és pihenőhelyek kialakítása jó dolog, de 3-4 km-enként felesleges kiépíteni ezeket). Valamint célszerű lenne összehangolni, hogy mely szervezetek, mely területekre nyújtanak be fejlesztési terveket, hogy ne ütközzenek az elképzelések és a megvalósítás során ne derüljön ki az, hogy az adott területen már valaki más elvégezte a kerékpáros fejlesztést. 7, A gyalogos túrázáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása támogatandó, amennyiben az nem jár a természeti környezet károsításával. 8, A vitorlázáshoz és a horgászathoz kapcsolódó fejlesztések során előnyben kellene részesíteni a már meglévő kikötők fejlesztését, nem pedig újabb természeti területek bevonásával újabb kikötők létesítését. 9, Támogatandó és örömteli, hogy a mezőgazdaságról szóló fejezetben megjelenik a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módok ösztönzése, igaz csak egy fél sor erejéig.

I/N

I

A fejlesztések összehangolásának igényével kiegészítésre került az operatív program

I


I


I


I

10 10, A védjegy fejlesztéssel kapcsolatban érdemes lenne a tapasztalatcsere az Éltető Balaton-felvidékért Egyesülettel. Ha jól tudom Ők már elkezdték ennek a kidolgozását és a piacra történő bevezetését.

11

12

13

11, Halászat, horgászat és strandolás: az, hogy a strandokon ivóvíz minőségű vízben lubickolhassanak a vendégek nem összeegyeztethető azzal, hogy a tó hatalmas mennyiségű halat tudjon eltartani, pláne ha egyszerre akarjuk még a horgászok és a halászat igényeit is kielégíteni. Sajnos minden nem fog menni egyszerre. Az intenzív halgazdaságok vizét trágyázzák, ott van hal bőven, de senki nem akar benne fürdeni... 12, Mezőgazdasághoz: nem csak és kizárólag a szőlészetet és borászatot kellene fejleszteni, az már megáll a maga lábán, de jó lenne ha újra lenne háztáji állattartás (baromfi, birka, kecske, nyúl, sertés), gyümölcs- és zöldségtermesztés aminek a termékeit helyben (maximum 30-40 km-en belül) feldolgoznák és értékesítenék is. Ugyanez vonatkozik a legelők újbóli hasznosítására, ami kapcsolódhatna a lovas turisztikai célú fejlesztésekhez és a helyben előállított, feldolgozott és értékesített, minőségi hús- és tejipari termékekhez is. 13, Környezetfejlesztés: a tóparthoz való hozzáférés érdekében a partrehabilitáció megvalósítása során a természetvédelmi célkitűzések elsődlegesek kell, hogy legyenek!

14, Az alternatív energiahasznosításra egy érdekes példát is bemutatnak: a degradációs erőművet. Kíváncsi leszek, hogyan válik be, mert a neten fellelhető anyagok alapján egyszerre lehet megoldani vele a kistérségi hulladék hasznosítást, az energia termelést és az intenzív zöldségtermesztést is. 28. Bakony-Balaton Geopark 14

1

2

3

4

5

6

7

2. Turizmus: Célok 14-15. oldal: Az egyre szélesebb és magasabb turisztikai költési hajlandóssággal rendelkező lakosság számára fontos egészséges életmódhoz kapcsolódó aktív turisztikai termékek (pl. kerékpározás, természetjárás, ökoturizmus, geoturizmus vitorlázás, horgászat, fürdőzés) magas szintű infrastrukturális és szolgáltatási rendszerének kialakítása. Konferencia turizmus bővítése, kulturális, sport- és ökoturisztikai programok összehangolása egész évben és a programok tudatos, kreatív elemekkel történő fejlesztése. Intézkedések 15. oldal: Aktív turizmus fejlesztése: Balaton térségében az egyedi természeti adottságokra építve magasabb minőségi színvonalra kell emelni a lakosság és a turisták növekvő egészségtudatosságára illetve a természetesség iránti igényükre építő aktív turisztikai szolgáltatásokat. 2.2 Természetjárás, gyaloglás 16. oldal A Balaton térségben kiemelt természeti, táji és geológiai értékek találhatók, mely révén a Balaton-felvidék az UNESCO világörökségi cím várományosa, illetve a Bakony–Balaton Geopark tagja az UNESCO által elismert Globális Geopark Hálózatnak és az Európai Geopark Hálózatnak. Ezek a természeti vonzerők jó alapot kínálnak a gyalogláshoz, túrázáshoz. Gyalogtúra útvonal ajánlások készítése (pl. zarándokútvonalak bevonásával) a Balaton teljes térségében pl. profi túrázóknak, családoknak, időseknek, nordic walking-ozóknak, geoturistáknak, illetve a gyalogtúra útvonalak alapos kitáblázása és turistajelzéseinek folyamatos karbantartása

2.4 Strandok fejlesztése 17. oldal: A strandokon gyerekszolgáltatások, illetve szabadidősportok feltételeinek javítása (pl. kreatív megjelenésű vizieszközök beszerzése, kenuzás, kajakozás ösztönzése). A vízi eszközök tárolásának és partra emelésének infrastrukturális feltételeinek a megteremtése. Tájékoztató táblák kihelyezése a strandokhoz kötődő természeti értékekről és védelmükről. 2.6 Kulturális turisztikai vonzerő… 18. oldal: Kulturális és a természeti örökséghez kötődő rendezvények, programok támogatása, illetve a szükséges rendezvényinfrastruktúra fejlesztése Operatív Program IV. kötet egyeztetési változat : 2. Turizmus: 2.1. Kerékpáros turizmus 17. oldal: Térképalapú kerékpárútvonal ajánlások készítése, tematikus útvonalak kialakítása (pl. geoturisztikai célpontokhoz) a Balaton teljes térségében profiknak, kedvtelésből sportolóknak, időseknek, családoknak…

Megjegyzés

I

Nincs teendő. 2014.06.05-én a Helyi termék workshopon az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület is megjelent, illetve a 2014.09.29-én megrendezésre kerülő "Balatoni Márka, védjegy" műhelyfoglalkozásra is meghívásra került az Egyesület. Az Egyesülettel történő kozultáció ilyen módon kerül biztosításra A Balaton soha sem lesz halastó, de a természetességéhez hozzátartozik, hogy halak is vannak benne. A konfliktus porgram szinten nem feloldható, csak akkor, ha tarttósan megtíltják vagy a horgászatot, vagy a fürdőzést, ami most nem életszerű.

I

Nincs teendő, a javaslattal összhangban lévő célokat preferál a program.

I

A szöveg pontosításra kerül

I

Nem fogalmaz meg konkrét javaslatot a program tartalmára vonatkozóan, illetve a hulladékhasznosítás nem Balaton specifikus tevékenység.

I


I


I


I


I


I


I


2.2. Természetjárás, gyaloglás 19. oldal: Kiemelt természeti, táji és geológiai értékek, mely révén a

20

SorKérdés/Javaslat megfogalmazása szám 2.2. Természetjárás, gyaloglás 19. oldal: Kiemelt természeti, táji és geológiai értékek, mely révén a 8 Balaton-felvidék az UNESCO világörökségi cím várományosa, illetve a Bakony–Balaton Geopark tagja az UNESCO által elismert Globális Geopark Hálózatnak és az Európai Geopark Hálózatnak Gyalogtúra útvonalak turistajelzéseinek folyamatos karbantartása és alapos kitáblázása (több, de kisebb) 9

10

11

2.4 Strandok fejlesztése 22. oldal:· mobil turisztikai információs pontok létesítése a strandokon (beleértve tájékoztató táblákat a természeti értékekről, védelmükről a fürdőközönség tájékoztatására a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal együttműködve) 2.6. Kulturális turisztikai vonzerő és a természeti örökséghez kapcsolódó programok fejlesztése 23. oldal: A Balaton térségben az UNESCO világörökség várományosi programmal összhangban és a Bakony–Balaton Geopark UNESCO által támogatott Európai és Globális Geopark Hálózat tagságának fényében a kulturális és természeti örökségértékek megóvása és fenntartható bemutatása, valamint a kulturális jellegű programok és tevékenységek széleskörű elterjesztése, a páratlanul gazdag földtani örökséghez kötődő programok támogatása kiemelt feladat. 2.7. Turisztikai menedzsment rendszer és marketing fejlesztése 25-26. oldal:· Egyedi célcsoportnak szóló sportok ösztönzése: pl. golf, repülés, geotúra, overallos barlangi kalandtúra, kalandparkok, kreatív – pl. vizes élményeket alkalmazó játszóterek létesítése, stb. · képzések szervezése helyi szállásadóknak, egyéb szolgáltatóknak a helyben elérhető turisztikai kínálatról (pl. túrázás, ökoturisztikai kínálat, geotúra-vezetés, kerékpározás, egyéb szolgáltatások)

5.2. A helyi társadalom kulturális és területi identitásának növelése 44. oldal: A térségi kulturális hagyományok erősítése, a régió turisztikai vonzerejének növelése, közösségi rendezvények szervezése. 12 A térség természeti öröksége jelentőségének (egészséges környezet, ökoturisztikai potenciál) tudatosítása a helyi lakosságban úgy, hogy identitásuk része legyen. A természeti örökség (Balatonfelvidéki Nemzeti Park, Bakony–Balaton Geopark) védelméért tenni akaró és fenntartható bemutatásában részt vevő közösségek létrehozását, összefogását célzó programok támogatása. 29. Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal A környezet-fejlesztés - környezeti terhelés, szennyezés mérséklése a Hivatal által is támogatandó terület, viszont a Települési környezet minőségének javítása programterületen belül fontosnak 1 tartanánk, hogy fejlesztési igény oldalról a szennyvízkezelés illetve hulladékkezelés fejlesztési feladatai is megjelenjenek. Az energiahatékonyság javítása és kapcsolódóan a megújuló energia használat terjesztése programterülettel összefüggésben megjegyezzük, hogy úgy tűnik, mintha a tervek szerint minden felmerülő projekt a GINOP-ból fedezhető lenne. A Hivatal által is támogatott keszthelyi és balatonfüredi távhő rendszer korszerűsítése, megújuló energiára (biomassza, geotermikus) való áttérés támogatása, 2 valamint a hulladékok energetikai célú hasznosítása (pl. Marcaliban műanyaggal működő degradációs kiserőmű létesítése), illetve a közvilágítás korszerűsítésének támogatása projektek meglátásunk szerint viszont a KEHOP-ból esetleg a TOP-ból lehetnek támogathatók. A megjelölt forrás átgondolását javasoljuk.

3

I/N I


I


N

Az intézkedés alapvetően a kulturális célú programokról szól, ami nem zárja ki a természeti értékekhez kapcsolódó rendezvények szervezésének támogatását sem.

I


I


I


I

I A kapcsolódó Monitoring mutatók között sajnos energiahatékonysági célértékek nem jelennek meg, a megújuló energiaforrásból megtermelt energia mennyisége mellett hasznos lenne ilyet is kitűzni.

4

Megjegyzés

A kedvezményezetti körhöz illeszkedően a források kiegészítésre kerültek a KEHOP 5-ös prioritással. A települési önkormányzatok fejlesztési igényeit elsősorban a megyei tervezési dokumentumok tartalmazzák, ezért a kedvezményezettek felsorolása módosításra került. A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Program Operatív Programjában az indikátorok az Európai Bizottság számára benyújtott OP-kban szereplő indikátorokkal összhangban aktualizálásra kerültek.

Az Elektromos közlekedés balatoni pilot-projektjei programcsoport között az ún. völgyidőszaki áramfelhasználás ösztönzésének támogatása, az intelligens áramellátó hálózat fejlesztésének támogatása és a napelemes csúcsidőszaki ellátórendszer támogatásai, mint célok túlmutatnak a közlekedési rendszer elektrifikálásán. Célszerű lenne az okos hálózati programcsoportot külön is nevesíteni, illetve a monitoring mutatók között erre önállóan is indikátort meghatározni. Forrás oldalról továbbá javasoljuk működő a KEHOP pénzügyi megemlítését is lehetőségként. A „fenntarthatóan támogatási alap” létrehozása a Kiemelt Térség kohézióját nyílván

erősítené, de indoklási célként nem javasoljuk kihangsúlyozni, hogy „így a Balaton térség nem lesz folyamatosan kiszolgáltatva az egyedi kormányzati döntéseknek, illetve a központi támogatáspolitikának, hanem a legfontosabb és helyi kompetenciájába tartozó fejlesztések finanszírozása minden évben kiszámítható módon megvalósulhat.” Az alap tervezett vagyonaként 5 meghatározott 3 milliárd Ft erre a vitathatóan megjelölt célra nyilvánvalóan nagyon kevés lenne, de a kohézió saját forrástartalékkal történő erősítése előremutató kezdeményezés lehet. A hazai forrás általános elnevezése helyett továbbá konkrét forrásmegjelölésre volna szükség ahhoz, hogy ennek a realitása értékelhető legyen. Az indoklás módosítását, kiegészítését a fentiek figyelembevételével javasoljuk. 30. Magyar Építész Kamara

I

A Stratégiai Programból a megjelölt indoklás törlésre került. Az alap tervezett forrása a későbbiekben növelhető, azonban a kezdetekben a megjelölt összeg is jelentős előrelépést eredményezhet. A forrást biztosító szervezet, költségvetési sor jelen időpontban még nem ismert, ezért pontosabb megjelölés nem lehetséges.

1

Az alapos területi vizsgálatok és a koherens gazdaságstratégiai megfontolások közötti kapcsolatok részletesebb bemutatása, a területi elv és az ágazati elv dinamikus egyensúlyának érvényesítése.

I

A területi vizsgálatok és a koherens gazdaságstratégiai megfontolások közötti kapcsolatokat a helyzetelemzés és a koncepció tárta fel, amely dokumentumokra a Stratégiai Program és az Operatív Program épül.

2

A Balaton-térség térszerkezeti sajátosságának megőrzése és kifejtése, a karakteresen elkülönülő helyi hagyományokra épülő településfejlesztés elvének érvényesítése.

I


21

Sorszám


I/N

Megjegyzés

I

A fenntarthatóság érdekében a környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezésre kerültek, amely törekvések támogatása szükséges, azonban az energiahatékonyság növeléséhez tartozó fejlesztések előkészítése és megvalósítása olyan módon szükséges, hogy a természeti-táji értékek ne vagy csekély módon sérüljenek, ami nem eredményez visszafordíthatatlan folyamatot, maradandó kárt.

1

jelenleg élő jó programok továbbfejlesztése, területi kiterjesztése (lásd pl.: A Vidék minősége védjegy, Zöld turisztikai kínálat) - megjelenik a 4.2-es pontban nevesítve az Éltető és a védjegyrendszerünk, azonban beszűkülve: csak a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek vonatkozásában. Az is kiderül, hogy azt hiszik, csak a mi területünkön élő programról van szó, és nem tudják, hogy egy nemzetközi védjegyrendszer része. Lényegesen pontosabb információk kellenének a programról ahhoz, hogy megfelelő módon tervezhessenek vele a programban.

I

A védjegy alkalmazása ajánlásként került a programban megfogalmazásra.

2

az utak kérdésében változatlanul nem került kiemelésre, hogy gondolni kellene a szálláshelyet üzemeltető vállalkozók, gazdálkodók eléréséhez a mezőgazdasági út aszfaltossá fejlesztésére - a közlekedési rendszer fejlesztésénél csak az eltérő irányítású közlekedési rendszerek koordinálásáról, összekapcsolásáról beszél. Igaz, partnerként megjeleníti az önkormányzatokat, kérdés azonban, hogy azok figyelnek-e a vállalkozókra, mezőgazdasági utakra;

I

Az utak járhatóvá tétele fontos feladat, de azokat közvetlenül az egyes termelőkhöz, illetve szoslgáltatókhoz lehet kapcsolni és az aszfaltozás inodkotlságát egyedileg lehet eldönteni

3

A prioritások rendszerében a tudásbázis, egészség-tudatoság, egészség-ipar kézműves kultúra szervezeti rendszerének fejlesztése a meglévő területi hagyományokra építhető. A "nulla emissziós kibocsátás" (megújuló energiaforrások alkalmazása, szélenergia, valamint az elektromos közlekedés elterjesztése) során fennáll a hagyományoktól eltérő, idegen infrastrukturális elemek megjelenésének veszélye, így a természeti-táji értékek védelmét különös gondossággal javasolt kezelni.

31. Éltető-Balaton Felvidékért Egyesület *

3 4 5

jelentősebben hangsúlyt kapott a közösségi marketing is, valamint a borászat, borházak erőteljesebb fejlesztése is megjelenik; Megjelent az „Egészséges Balaton” –on belül a megelőzés, az egészséges életmód, nem csupán a rehabilitációt hangsúlyozza; említésre került a balatoni és a kis halastavak közötti halgazdálkodási lehetőségek feltárása, majd erősítésének ösztönzése is, azonban az északi parton lévők nem szerepelnek, déli területekre koncentrál;

I I

Támogató javaslat, nem igényel a program tartalmában átvezetést. Támogató javaslat, nem igényel a program tartalmában átvezetést.

I


I


6

a turisztika területén bevonták a kereskedelmi szálláshelyek mellett az egyéb (régen falusinak nevezett) szálláshelyeket üzemeltetőkre, mind infrastrukturális és szolgáltatási terület fejlesztésében, mind a megfelelő képzéseken való részvétel területén (minőségi szolgáltatások elősegítése);

7

szintén bekerült a strandokon a helyi ételek, helyi termékek árusításának ösztönzése. azonban határozottan hiányolom a háttértelepülésekkel való kapcsolatrendszert, az ott élők termékeinek bevonását. Különös tekintettel arra, hogy a part menti településeken véleményem szerint nem lesz akkora kínálat, ami fel tudná tölteni a piacot!

I

A parttól távolabbi településekre számos fejlesztés fókuszál, amelynek célja, hogy olyan kínálatot alakítsanak ki, ami vonzóvá teszi ezen területeket is a turisták számára és térben szétterítse a látogatók körét

8

a régió egységét tükröző, „egységes”, egyértelmű, tájba illő és értelmezhető táblarendszer kialakítása;

I

A táblázás számos helyen megjelenik, az egyésges vizuális megjelenés elvárás, melyet a térségi turisztikai marketingnek kell biztosítani.

9

számomra még hiányzik változatlanul a vidékfejlesztési csoportokkal való erőteljesebb együttműködési szándék.

I

Az együttműködésre számos helyen van utalás a programban, a BFT és vidékfejlesztési csoportokkal való együttműködés a tényleges feladataik tükrében valósulhat meg.

I

Az Operatív Programban jelölt elképzelés egy módját jelenti a projekt megvalósításának, azonban több alternatíva is lehet, amelyeket szükséges megvizsgálni, annak érdekében, hogy az összességében legjobb megvalósítási mód kiválasztásra kerülhessen. A fentiek alapján az észrevétel beépítésre került a dokumentumba.

2

Turisztikai vállalkozások tevékenységének diverzifikációja • Kedvezményezetti kör: olyan mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek kereskedelmi szálláshely, vendéglátás, sportszervezés szolgáltatásból származó bevételei az összes bevétel 75%-át meghaladja, az igényfelmérések alapján a javaslat: a fenti főtevékenységekből származó bevétel az összes bevétel 50%-át haladja meg.

I

Javaslat átvezetve, azzel a megjegyzéssel, hogy az intézkedés során kerül az arány rögzítésre.

3

. Turizmus Vitorlázás fejlesztése Tartalom: • Vitorláskikötők, illetve férőhelyek számának bővítése …a környezetvédelmi, vízügyi, közlekedési, stb. szakhatóságok közreműködésével un. fejlesztési térkép elfogadtatása a fejleszthető partszakaszok megjelölésével, ahol új vitorláskikötő építhető, illetve a meglévő 20%-nál nagyobb kapacitásbővítéssel fejleszthető,

I


4

· szennyvízkezelési program kidolgozása, 2014-2020. között kívánatosa elérni, hogy minden üzemeltetési engedéllyel rendelkező kikötőben legyen működő szennyvízkezelési rendszer,

I


5

· Vitorlások magánszemélyeket szállító …a kérdés programból való kiemelése javasolt, mivel ez a tevékenység személyfuvarozási tevékenységnek is minősülhet, tengeri államok ezt un. utas listával oldják meg, amely listán szereplők szállíthatók a vitorlásokon jogszerűen, egyébként pedig a fekete fuvarozást erősítené az ettől eltérő gyakorlat engedélyezése,

N

Javaslat nem került átvezetésre, hiszen a személyszállítás problémakörének vizsgálatát irányozza elő a program.

32. Pelsolium Kft. * 1. Gazdaság-fejlesztés . Balaton térségi vállalkozás-fejlesztési programok: • Kiemelt projekt: az anyagban a BAHART üzemi bázis kiköltözése Kilitire szerepel, ezzel szemben a javaslat: a BAHART üzemi kikötő, illetve hajóépítő dokk építése az új víz- és hajóeresztő zsilip létesítésével egy időben az új zsilip és a meglévő zsilip közötti területen, a felszabaduló „szigeti” terület vitorláskikötőként való 1 hasznosítása, a Sió-csatorna egész éves hajózhatóvá tétele, a csatorna somogyi területén a Balatonról kitiltott vízi sporteszközök használatát lehetővé tevő szórakoztató központ megépítése.

22

Sorszám 6

7

8

9

10 11 12 13

14

15

16

Kérdés/Javaslat megfogalmazása · 2020-ra olyan informatikai rendszer kiépítése, amely minden üzemeltetési engedéllyel rendelkező kikötőben a várható időjárási előrejelzést megismerhetővé tesz, a kikötői szabad helyekről, a túrahelyek előzetes foglalásáról, stb., jelen idejű tájékoztatás nyújtására alkalmas, · hajóépítők és vitorláskölcsönző vállalkozások egymásra épülő támogatása olyan kölcsönözhető flották létrehozása érdekében, amely jelentősen növelhetné a bel- és külföldi érdeklődést azok számára, akik a Balatonon nem rendelkeznek hajóval, ez bővíthető KKV-at érintő további támogatással a „Time sharring” rendszer működtetése révén. Strandok fejlesztése • A déli parton vízi szórakoztató parkok kialakítása, működtetése Siófok, Balatonföldvár-Balatonszemes, Balatonlelle-Balatonboglár, Fonyód-Balatonfenyves erre alkalmas strandjainak fejlesztésével, 2.5. Horgászturizmus • A déli parton …javasolt a Balaton egész területére kiterjedően az un. kikötői fejlesztési térkép létrehozásával segíteni a befektetőket, beruházókat, azzal, hogy a hatóságok által engedélyezhető területek kijelölésre kerülnek, jelentősen lecsökkenthető az engedélyezés ideje, · Parti horgászhelyek… e program segítségével el kellene érni, hogy horgászni csak ott lehessen, ahol a minimális szociális kiszolgáló kapacitás rendelkezésre áll Kulturális turisztikai vonzerő, programok fejlesztése • A balatoni programok hálózatba szervezése, a programok minősítése, az elérhetőség, hozzáférés nagyságrenddel való javítása, Balaton Fesztivál megszervezése Helyi mezőgazdasági termékek előállítása és feldolgozása . Mezőgazdasági termelés és értékesítés ösztönzése • A húsipari termékek előállításához szükséges vágópontok létesítése, hálózatba szervezése, a közvetlen Balaton-parti igények előzetes felmérése alapján, Halászat, horgászat feltételeinek javítása és a halfogyasztás ösztönzése • A Balatoni Hal projekt kidolgozása, az MTA Limnológiai Kutató Intézete közreműködésével a térség szállásférőhelyei, vendéglátó vállalkozásai részére minősített balatoni hal biztosítása, halfeldolgozó üzem(ek) létesítése, halsütő hálózat kialakítása. Társadalmi megújulás 5.3. Közösségfejlesztés és foglalkoztatás az elhanyagolt ingatlanok hasznosítására • Szántód pusztai projekt megvalósítása: olyan, a mezőgazdasági, kézművesipari hagyományokra alapuló pusztai életforma modernizálása, ahol a falusi szállásférőhelyeket igénybevevők a helyiekkel együtt részt vesznek a közösség tevékenységében, megismerik az egyes mesterségeket, az állatok gondozását, stb.,ez a szezon jelentős meghosszabbításához vezethet a térségben. Környezet-fejlesztés, környezeti terhelés, szennyezés mérséklése Balaton és térsége vízgazdálkodásához kapcsolódó fejlesztések • A Balaton vízminőségének megóvása, a kellő vízkészlet biztosítása megkívánja a tómeder rendszeres karbantartását, a vízi utak, strandok, közösségi vízhasználati helyek kotrását, a kotrási anyag újrahasznosítása további eredményre vezet, ehhez o vagy közösségi használatú eszközpark fejlesztése ( kotrógépek, szállító eszközök, stb.,), vagy KKV-k részére nyújtott támogatással megerősített vállalkozás nyújt lehetőséget,

Települési környezet minőségének javítása • alprogramként javaslom a háttér települések arculatát javító forrás biztosítását, enélkül a színvonal közelítés, az összetartozás nehezen valósítható meg. Közlekedés fejlesztés Vízi-közlekedési fejlesztések • A balatoni vízitaxizás koncessziós működtetése, a 18 keresztirányú gyorsjáratú közösségi közlekedés fejlesztése, 19 A második balatoni komp projekt továbbfejlesztése 33. Makkos Tender Kft. Az intézkedések esetében vannak olyan elemek, amelyek elaprózottan jelennek meg több beavatkozási csomagban (pl. egészségfejlesztéshez vagy helyi termékekhez kapcsolódó intézkedések). Ez azért 1 újragondolandó, mert a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezek az intézkedések nagy valószínűséggel más közreműködő szervezet kezébe kerülnek, ami párhuzamosságokat, esetleg egymást kioltó fejlesztéseket eredményezhet. A balatoni helyi társadalom két legnagyobb problémája a fiatalkorúak elvándorlása és az elöregedés. Tekintve a prioritásokat, az egészségipari fejlesztések között találunk olyanokat, amelyek figyelembe veszik a helyi társadalmat, de azok megcélzott luxusminőségük révén sokkal inkább számítanak a vagyonosabb turistákra. A fiatalok tekintetében találkozunk az operatív programban egy-két képzési 2 programmal, azonban komplexen sem az elöregedésre, sem az elvándorlásra nincs választ kínáló intézkedés. Nagyon lényeges lenne ezt újragondolni és újratematizálni, mert ha nem tudjuk a térségben tartani a munkaképes korúakat, akkor a további gazdaságfejlesztési prioritások is eredménytelenek lehetnek: egészen egyszerűen kérdésessé válik, hogy, ki fog tudni pályázni és ki fogja megvalósítani a programokat. A programokban több olyan cél is szerepel, amelyeket egymással összehangolni szükséges. Fontos, hogy a Balaton térségében konszenzus legyen arról, hogy ki a turizmus célcsoportja: fiatal családok, 3 idős vagyonosabb külföldiek, fiatalok. Amennyiben mindegyik, akkor lényeges lenne egy nem túl erős, de mégis kontúros területi lehatárolás. Fontos tudni, hogy pontosan a gazdaság mely ágát kívánjuk fejleszteni, mert a tervben megjelennek olyan elképzelések is, amelyek egymásra nem feltétlenül lehetnek jó hatással a jelen 4 megfogalmazottság alapján. Például megjelenik az állattartás újbóli bevezetésének szükségessége, ami nyilvánvalóan a háttértelepüléseken valóban alternatíva lehet, de nincs meghatározva, hogy ezt miként lehet szabályozni (pl. pályázói kör szűkítése). 17

5

Megjelenik a rehabilitációs fejlesztések esetében egy nagyívű elképzelés, mely szerint a Balaton Európa rehabilitációs térségévé kínál válni, de sem a sármelléki, sem egyéb reptérfejlesztésekről nem esik szó, holott ez anélkül vállalhatatlan, gondolva az idős, esetenként mozgásképtelen külföldiekre. A jelenleginél konkrétabban volna célszerű meghatározni, hogy a gazdasági, mezőgazdasági (szerencsésebb volna a térségben vidékfejlesztésinek nevezni), turisztikai fejlesztések esetében milyen

I/N

Megjegyzés

I


I


I


I


I


I

A kulturális programok összehangolása szerepel a programban A fesztivál szervezése szerepel a programban

I


I


I

Javaslat átvezetésre került 4.2 pontban, mert ott releváns.

I

Javaslat átvezetsére került

I


I

I


I


I

I

I

N

I

A program finanszírozását majd a kormányzati forrásokhoz illeszteni kell. Az egyes intézkedések során megfoglamazásra kerültek azok a célok, és tevékenységek,amelyek komplex egészt képeznek A Balaton térségében nem csak a BFT által kidolgozandó fejlesztési stratégia jelent megoldást a társadalmi problémákra. Azon közszolgáltatások, mint egészségügyi, szociális, oktatási rendszerek, melyek meghatározzák a mindennapi élet minőségét, a megyei programokban kerültek kidolgozásra és majd a kormány által megvalósításra. Hasonlóan a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtési beavatkozásoknak is széles ágazati tára van, azok A turizmus széles célcsoportját meg kell szólítani a Balaton térségében, de lehetnek területek, ahol egy-egy célcsoportot speciálisan megszólító szolgáltatást működtetnek. Ezeknek a A gazdaságfejlesztés esetén a jelentős területi kiterjedésre való tekintettel nem került lehatárolásra, hogy mely tevékenységek mely területeken valósíthatóak meg. Ezen lehatárolás megtétele a későbbi, operatív folyamatok során Repülőtér szerepel a stratégiában és az operatív programban, de a térség számára fontos az autóbusszal történő elérhetőség, illetve a Budapestről való elérhetőség is. A fejlesztésekhez rendelt források KKV-k,

23

Sorszám

6

Kérdés/Javaslat megfogalmazása (szerencsésebb volna a térségben vidékfejlesztésinek nevezni), turisztikai fejlesztések esetében milyen arányban nyújtanának támogatást a KKV, a nagyvállalati (lásd pl. tervezett egészségipari kutatások), az állami szféra szereplői részére. Fontos ezt meghatározni a támogató operatív programok megjelenítése miatt is. Ezek a szereplők más és más hatásokat tudnak generálni, mind a társadalmi (munkahelyteremtés), mind a gazdasági fejlődés (kapcsolódó beruházások, klaszterizáció, ráépülő képzések, helyi vállalkozói kultúra minőségjavulása) terén. A tervezett támogatások, akárhogy alakul is a programok lebonyolítása, menedzsmentje, mindenképpen saját nagyságuk miatt hordoznak tőkebeáramlást a térségbe. Nagyon fontos lenne azonban, hogy ezek révén a hatások generáljanak gazdasági eredményességet a vállalkozók számára, új munkahelyeket a lakosság számára, lehetőségeket és teret a civilek számára, végső soron kezdő lökést adjanak átgondolt fejlesztéseknek, programoknak. Meggyőződésünk, hogy mindez akkor tud megvalósulni, ha a helyi szereplők bevonása a döntéshozatalba hangsúlyosan megtörténik, és a beavatkozások összehangoltan, koncentráltan valósulnak meg.

7

A koncepció, stratégia és operatív program számos olyan célt és beavatkozás fogalmaz meg, amely szakszerű és minél inkább helyi lebonyolítás által hozzájárulhat a Balaton térség versenyképességének növekedéséhez. Fontos a lebonyolítás során néhány dolgot szem előtt tartani: térségben kell gondolkodni, mert ez az a kuriózum, amelyre építeni lehet;

I

A térségi megközelítés több helyen megjelenik a programban, nem igényel változtatást.

8

- szükséges a Balaton mint vízfelület folyamatos kezelése, a kotrás megoldása, a

I

szerepel a programban, nem igényel változtatást

9

horgászati – halászati tevékenység tervezéséhez vízminőségi stratégia kialakítása;

I

10

egyes demográfiai adottságokat negatívumból pozitívumba kell hajlítani – például az időskorú népesség megjelenését, számának növekedését;

I

12

- össze kell békíteni az állandó és ideiglenes lakosságot;

N

a fiataloknak térségi alternatív programokat szükséges kidolgozni, amelyben megfér egymás mellett a külföldi és itthoni munkavégzés, hosszú távon ezzel biztosítva a helyi munkaerőt;

I

14

kiemelt figyelmet és fejlesztési forrást kell biztosítani a értelmes és átgondolt, a partmenti települések fejlesztéseire rákapcsolódó programokra.

I

Hangsúlyosan szerepel a parttól távolabbi településeken releváns turisztikai és gazdasági

15

A Balaton térsége lehetőséget kínál arra, hogy kísérleti projektek és programok terepe lehessen olyan területfejlesztési beavatkozások esetében, mint adókedvezmények, időben elkülönült adózási formák, alternatív foglalkoztatási formák, területi kedvezmények. Ezt ki kell használni a fejlesztéspolitikának, ráadásul a lebonyolítás és monitoring intézményi kerete is adott, illetve szükség esetén bővíthető. Egyegy ilyen program sikeres megvalósulás esetén továbbadható lenne az ország más térségei számára is.

N

Az ötlet jó, de ilyen programokat legkevésbé sem támogat a Nemzetgazdasági Minisztréium, még a programban szereplő, önálló fejlesztési alapra vonatkozó kezdeményezést sem.

I


I


I


13

34. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium* Stratégiai program: A 7.1. vasúti fejlesztések fejezetben felsorolt beavatkozások közül a Lepsény Szántód- Kőröshegy vonalszakasz rekonstrukciója szerepel a Nemzeti Közlekedési Stratégia (a továbbiakban: NKS) indikatív projektlistáján a megvalósítás alatti projektek között. Ennek folytatásában a Szántód-Kőröshegy - Balatonszentgyörgy szintén része az NKS 2014-2020-ban indikatív jelleggel 1 tervezett vasúti projekteknek. A déli part vasútfejlesztései kiegészülnek a Székesfehérvár - Lepsény közötti köztes szakasz felújítási munkáival, mely projekt csatlakozik a székesfehérvári vonal elkészült rekonstrukcióiához és a térséget tágabb értelemben érintő, 2014- 2020-ban előirányzott Székesfehérvár állomási rekonstrukcióhoz. Felhívom a figyelmet arra, hogy a Balaton Stratégiai Programjában leírtaktól eltérően a déli parti vasútfejlesztéseknél a második vágány kiépítésre részlegesen kerül sor figyelemmel a környezeti adottságokra, beépítettségre. A második vágánnyal érintett szakaszok menetrend alapú tervezéssel, 2 forgalmi szimuláció alapján kerülnek meghatározásra a tervezés során, a szükséges helyeken. A Fonyód Kaposvár vonal javasolt felújítása a fővonali rekonstrukció során kikerülő felépítménnyel valósítható meg, de önálló projektként az NKS-ben nem jelenik meg.

3

Az NKS szintén foglalkozik az északi parti vasútfejlesztésekkel, de ezek megvalósítása nem szerepel az NKS 2014-2020-as indikatív projektlistáján. Az NKS részeként kidolgozott Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK) a tapolcai vonal villamosítását, a Balaton vasúti körüljárhatóságát biztosító fejlesztéseket 2020 utáni időszakra sorolta. A Hajmáskér - Balatonfuzfő vasúti kapcsolat kiépítése elsődlegesen a kenesei löszfal romlása esetére vis-maior céllal megtartandó fejlesztési terv, míg a Keszthely - Hévíz kötöttpályás kapcsolat a nagytávú tervek között sem szerepel.

I/N

N

Megjegyzés A fejlesztésekhez rendelt források KKV-k, nagyvállalatok és állami intézmények közötti megoszlása alapvetően a térségi igényektől függ, amelyről jelenleg egy aktuális megoszlás adható, azonban ez az adat nem biztos, hogy az idő előrehaladtával is helytálló lesz, mivel várhatóan újabb projektek keletkeznek majd és a jelenlegiek közül lesznek olyanok, amelyek nem kerülnek megvalósításra. A jelentős eltérés elkerülése érdekében a források kedvezményezetti besorolás szerinti megoszlása a tervezési dokumentumokban nem kerül megjelölésre.

szerepel a programban, nem igényel változtatást megjelenik a programban önálló intézkedésként, nem igényel változtatást szükséges a javaslat pontosítása, illetve alátámasztása. A javasolt tartalom szerepel a programban

24

Sorszám


I/N

4

A 7.2 Közúti fejlesztések c. fejezetben több félreértelmezhető pontatlanság is szerepel. A 8. sz. főút tekintetében a négysávosítások 2002-2003. évekre tehetőek Fejér és Veszprém megyei szakaszokon, 2006 és 2007 években pedig megvalósultak Csór és Márkó települések elkerülő szakaszai. Jelenleg a 8. sz. főút hosszabb szakaszát is érintő munkálatok folynak. Várpalota és Veszprém között több szakaszon zajlanak a burkolat-megerősítési munkálatok (szélesítéssel, fizikai elválasztás kiépítésével, külön szintű csomópontok megvalósulásával) és elkezdődött Székesfehérvár nyugati elkerülőjének III. üteme is. A napokban megtörténik a munkaterület átadása a régóta várt 8. sz. főút Várpalota elkerülő szakasza vonatkozásában is. Az M8 kapcsán is pontosításokra van szükség, ugyanis jelenleg a távlati M8 nyomvonalán a Balaton térségét érintően a 710. sz. főút (jelenleg 2x1 sávos) BalatonkeneseBalatonfűzfő közötti szakasza található. A tervezett M8 nyomvonala a Veszprémet elkerülő jelenleg 8. sz, főúthoz fog csatlakozni egy átgondolt fejlesztéseknek, programoknak. Meggyőződésünk, hogy mindez akkor tud megvalósulni, ha a helyi szereplők bevonása a döntéshozatalba hangsúlyosan megtö

I


I

Nincs teendő

I


I


I


I


I


N

A kerékpáros közlekedés a program több pontján is szerepel, kellő hangsúlyt kap a dokumentumban, ezért itt nem szükséges külön pontban való kiemelése.

5

6

7

8 9

10

11

Szeretném felhívni a figyelmét arra is, hogy az NKS projektlistája a jelenleg ismert finanszírozási források ismeretében jelentősen túltervezett. A 2020-ig szereplő fejlesztési elképzelések megvalósulására ezért teljes körű garancia nincsen. 15. oldal: Infrastrukturális fejlesztéseknél a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése érdekében a vasúti átjárók biztonságossá tétele és kerékpárosok számára is átjárható kialakítása fontos szempont kell, hogy legyen (a labirintkorlát hosszú, utánfutós, csomagokkal megrakott kerékpárosok számára átjárhatatlan). A kerékpáros közlekedés további térnyerése érdekében fontos cél a biztonságos és felhasználóbarát kerékpár parkoló és tároló helyek számának növelése (intézményeknél, szolgáltató helyeken, strandokon, stb.), vasúti- és buszpályaudvarokon B+R parkolók kialakításának támogatása, illetve a kerékpárosok számára akadálymentesített közlekedési felületek kialakítása. Kerékpárosoknak nyújtott szolgáltatások minőségi fejlesztése mellett a szolgáltatások számának növelése is cél legyen. 31. oldal, 6.4 fejezet: A gyalogos és kerékpáros forgalom közötti konfliktusok csökkentése, illetve a kerékpáros forgalom előnyben részesítése mellett a kerékpárosbarát útvonalak hosszának növelését is kérem, hogy szerepeltessék. 33. oldal, 7. fejezet: Közlekedésfejlesztési céloknál kérem a kerékpárosbarát útvonalak hosszának növelését is szerepeltetni, a különböző közlekedési eszközök módváltásait B+R parkolókkal való támogatással együtt. 35. oldal, 7.2 fejezet: A közúti közlekedésből célszerű lenne a kerékpáros közlekedést külön alfejezetben szerepeltetni. A Budapest-Balaton kerékpáros útvonal mellett a Balatoni Bringakör komplex minőségi fejlesztésére is készült megvalósíthatósági tanulmány, mely a jelenlegi Bringakör felülvizsgálatát és a szükséges pontokon beavatkozási javaslatokat is tartalmaz.

Megjegyzés

35. oldal: Az NKS-ben 2014-2020 között tervezett fejlesztések térképi ábrázolását és a projektek felsorolását kérem, hogy a következőknek megfelelően javítsák: 12

A 2. sorszámú Keszthely-HéVíz'közúti fejlesztés és;lO.-soíszámú Fonyód-Badacsony komp az elfogadás előtt álló NKS projektjei között középtávon (2020-ig) nem szerepel. Az 5. sorszámú új főút - Siófok déli tehermentesítő és 8. sorszámú 710 sz. főút - M7-71. sz. főút között rossz térképi ábrázolással szerepel.

I

A térkép javítása folyamatban van, különben átvezetsére került

13

36. oldal: 6.3 pont helyesen 7.3 pont.

I


I


I

Részben került átvezetésre, mivel nem egyértelmű, hogy mire vonatkozik a javaslat

I

Részben került átvezetésre, mivel nem egyértelmű, hogy mire vonatkozik a javaslat

I

Az észrevétel beépítésre került az Operatív Programba.

14

15

16

17

Operatív program: Az Operatív Programban a 7.1. fejezet vasúti fejlesztései részletesebben kerültek kifejtésre, melyekről a stratégiai programra adott véleményemet azzal egészítem ki, hogy az indikatív vasúti projektlistán való szerepelés még nem jelent garanciát az egyes projektek 2014-2020-as megvalósítására a vasúti projektek szakmailag is indokolt, mintegy kétszeres túltervezése miatt. Ebből eredően a Balaton Operatív Programjában szereplő kezdési és befejezési határidők, csak az egyes projektek előkészítettsége alapján feltételezett idősávokként értelmezendők, 17. oldal, 2.1 fejezet: A „vasúti- és buszpályaudvarokon B+R parkolók kialakítása" és a „kerékpáros pihenőhelyek kialakítása (esőbeállóval, kerékpártámaszokkal)" monitoring mutatókat javaslom kiegészíteni a következőkkel: B+R parkolók száma, Kerékpártámaszok száma, Kerékpárosbarát útvonalak hossza, Kerékpáros pihenőhelyek száma. 50. oldal, 6.4 fejezet: Hasonlóan a fentiekhez, szintén javaslom, hogy a „Kerékpárosbarát útvonal kialakítása (táblázással, felfestéssel)" monitoring mutatót egészítsék ki a „Kerékpárosbarát útvonalak hossza" mutatóval. 60. oldal: A „Balaton térségi vállalkozás-fejlesztési programok" tevékenységnél kérem, hogy jelöljék meg a GINOP 3. IKT prioritást is mint forrást, hiszen az ott indítani kívánt IKT szektor és digitális gazdaságfejlesztési programok (pályázatok) elérhetők lesznek a Balaton környéki vállalkozások számára is.

* Határidőn túl érkezett vélemények!

25

Javaslatok a Balaton térség fejlesztési program stratégiai és operatív programjára, illetve a vélemények kezelése

Recommend Documents