Javaslat a szénhidrogének bányajáradék-számításának alapját képező érték felülvizsgálatára
2014. február 10.
© Századvég Gazdaságkutató ZRt.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ........................................................................................................................ i 1.
Vezetői összefoglaló .......................................................................................................... 1
2.
Bevezetés ........................................................................................................................... 3
3.
A földgáz bányajáradék számításának jogszabályi háttere ......................................... 4
4.
A kőolaj kitermelés bányajáradékának jogszabályi háttere ........................................ 8
5.
Az olajindexált valamint a spot piaci ár arányának változása az európai és a hazai
import gázárakban ................................................................................................................... 9 5.
A hazai földgázkitermelés alakulása ............................................................................ 14
6.
Javaslat a bányajáradék számításának alapját képező kitermelt földgáz mennyisége
után keletkező érték kiszámítására ...................................................................................... 15 6.
A kőolaj minőségi jellemzői ........................................................................................... 16
7.
Javaslat a bányajáradék számításának alapját képező kitermelt kőolaj mennyisége
után keletkező érték kiszámítására ...................................................................................... 17
i
1.
Vezetői összefoglaló
A magyar bányatörvény 20.§ (11) bekezdése kimondja, hogy a bányajáradék alapját a kitermelt ásványi nyersanyag értéke jelenti, a számítások során az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) számú kormányrendeletet kell alkalmazni. A rendeletben alkalmazott képlet alapján megállapítható, hogy jelenleg a számított érték szempontjából meghatározó jelentősége van a kőolaj tőzsdei árának és az amerikai dollár árfolyamának. Ez abban az esetben felel(ne) meg a bányatörvény előírásának és (lenne) közgazdasági szempontból megfelelő, ha a belföldi szabad piaci kereskedelemben alkalmazott földgázárak a kőolajárakra alapozód(ná)nak. Az európai és magyarországi piaci folyamatok elemzése alapján megállapítható, hogy a kormányrendelet kihirdetésének időpontjában, 2008 elején, a piaci gáz árának alapját az olajindexált importszerződések jelentették, így szoros összefüggés volt a földgáz és a kőolaj árazása között, vagyis közgazdasági szempontból indokolható volt a rendeletben alkalmazott értékszámítás. A földgázpiac az elmúlt hat évben azonban gyökeres változáson esett át, mára a kőolaj és a földgázárak elszakadtak egymástól, a hazai szabadpiaci földgázárak alapja a holland gáztőzsdei jegyzésekhez köthető, ezért javasoljuk a kormányrendelet felülvizsgálatát. A hazai földgázkitermelés 2010 óta folyamatos visszaesést mutat, ami az importfüggőség növekedését, továbbá a bányajáradék-bevételek zsugorodását eredményezte. Nemzetstratégiai és nemzetgazdasági szempontból indokolt lenne tehát a bányajáradék szabályozásának oly módon történő módosítása, hogy az ösztönözze a hazai kitermelést és tükrözze a valós piaci viszonyokat. A szénhidrogén-kutatást és –kitermelést ösztönző jogszabályi környezet kialakítása az Ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási Cselekvési Tervnek is sarokpontja. A valós piaci viszonyokat tükröző megoldás az lenne, ha a belföldi kitermelésű, szabadpiaci forgalomba kerülő földgáz bányajáradék-számítás során figyelembe vett értéke a tényleges átlag importárhoz kötődne. Ehhez szükséges lenne egy német mintán alapuló ún. „average Hungarian Border price” létrehozása és folyamatos közzététele. Amennyiben ez nem valósítható meg, akkor a holland gáztőzsdei jegyzésekhez való kötést javasoljuk. Szükséges megjegyezni, hogy a lakossági rezsiköltség-csökkentéssel összefüggésben az egyetemes szolgáltatás részére értékesített gáz ára hatóságilag szabályozott. Ezt jelenleg figyelembe veszi a kormányrendelet, az egyetemes szolgáltatás részére értékesített gáz értékét külön szabályozza. Javasoljuk, hogy az egyetemes szolgáltatóknak felajánlott földgáz bányajáradék-számítás során figyelembe vett fajlagos értéke a hatósági ár legyen.
1
A jelenleg alkalmazott bányajáradék kulcsok felülvizsgálata indokolt, különös tekintettel arra a kormányzati szándékra, amely alapján elő kell segíteni a hazai palagáz termelését. Jelen tanulmány kereteit azonban ez a vizsgálat meghaladja A hatályos szabályozás figyelmen kívül hagyja a kőolajfajták eltérő minőségét (fehéráru tartalmát), értékét. Ez rontja a hazai nehézolaj kitermelés versenyképességét, ami egyes mezők idő előtti bezárását és jelentős ásványvagyon visszahagyását eredményezi. A nehézolaj kitermelés gazdaságosságának javítása érdekében a bányajáradék meghatározásának olyan módosítására lenne szükség, amely a bányajáradék számítás alapját képező kitermelt kőolaj után keletkező érték számításakor figyelembe veszi a kőolaj minőségét. Javaslatunk szerint a szabályozás által figyelembe vett minőségi paraméter elsődlegesen az API sűrűség legyen. A kőolaj értékének számítása során az API sűrűséget sávosan javasoljuk figyelembe venni, azaz az API sűrűség skálájának felosztását, és az egyes intervallumokhoz rendelt korrekciós tényezők bevezetését ajánljuk, aminek révén az olajfajta minőségének függvényében a bányajáradék progresszívvá tehető. Javasoljuk, hogy az egyes olajfajták eltérő minőségét megfelelő mértékben figyelembe vevő bányajáradék-számítási metodika kidolgozására az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kérjen fel egy szakmai bizottságot. A szakmai munkába - felkérés esetén - a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is készséggel bekapcsolódik.
2
2.
Bevezetés
Az Ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási Cselekvési Terv a szénhidrogének jövőképét illetően a következő célokat emeli ki: „a hazai készletek kutatásának és kitermelésének fokozása, nemkonvencionális készletek kitermelésének technológiai és környezeti vizsgálata, majd ez alapján a megfelelő jogszabályi környezet (például rétegrepesztés esetében) biztosítása1. E célok elérését az állam megfelelő szabályozási környezet kialakításával segítheti elő. Hazánk földgázigényének közelítőleg 20 százaléka származik hazai kitermelésből, 80 százaléka pedig importból. Mivel a főpiaci árat a szabadpiaci forgalomban az import ára határozza meg, így deklarálható, hogy a belföldi kitermelésű földgáz értékét is főszabályként az importgáz árához kell kötni. Ez alól kivételt jelent az egyetemes szolgáltatásban alkalmazott ár, ahol az állam az árszabályozásban figyelembe veszi a lakosság vásárlóerő képességét is; ennek tükröződnie kell a bányajáradék megállapítása során is.
1
http://www.kormany.hu/download/c/6a/c0000/%C3%81CsT_02%2012.pdf
3
3.
A földgáz bányajáradék számításának jogszabályi háttere
A bányajáradék kiszámítása az alábbi jogszabályokban foglaltak szerint történik: -
1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (a továbbiakban bányatörvény)
-
54/2008. (III. 20.) Kormányrendelet az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról (a továbbiakban Kormányrendelet)
-
2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (a továbbiakban GET.)
-
19/2010. (XII.3.) NFM rendelet az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről (a továbbiakban Felajánlási rendelet)
A bányatörvény 20. § (11) bekezdése értelmében: „A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag … értékének e törvényben … meghatározott százaléka.”, amely a következő összefüggéssel írható le: 𝑏á𝑛𝑦𝑎𝑗á𝑟𝑎𝑑é𝑘 = 𝑎 𝑘𝑖𝑡𝑒𝑟𝑚𝑒𝑙𝑡 𝑛𝑦𝑒𝑟𝑠𝑎𝑛𝑦𝑎𝑔 é𝑟𝑡é𝑘𝑒 ∗ 𝑗á𝑟𝑎𝑑é𝑘𝑘𝑢𝑙𝑐𝑠
(1)
A kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték kiszámítása a Kormányrendelet szerint történik. A Kormányrendelet 5. paragrafusa szerint az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a kitermelt földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata: 𝑘𝑖𝑡𝑒𝑟𝑚𝑒𝑙𝑡 𝑓ö𝑙𝑑𝑔á𝑧 é𝑟𝑡é𝑘𝑒 = 𝑓ö𝑙𝑑𝑔á𝑧 ℎő𝑚𝑒𝑛𝑛𝑦𝑖𝑠é𝑔𝑒 ∗ 𝐸 (𝑓𝑎𝑗𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 é𝑟𝑡é𝑘)
(2)
Az „E” fajlagos érték meghatározása a következő két egyenlet felhasználásával történik:
E=2034*k-K2*I
𝑘=
𝑝1∗7,55∗𝑑1 𝑝0∗7,55∗𝑑0
ahol E: fajlagos érték (Ft/GJ)
4
(3)
(4)
K2: fajlagos előkészítési költség (80 Ft/GJ) I: korrekciós tényező: értéke 2008-ban 1,06, majd évente az előző évi ipar – élelmiszeripar nélküli – belföldi értékesítés árindexével növekszik k: a (4) egyenlet szerinti hányados p1: a Platt’s Crude Oil Market Wire Brent bevallási időszak (hónap) napi árainak (USD/bbl) számtani átlaga p0: a Platt’s Crude Oil Market Wire Brent 2007. december hónap napi árainak (USD/bbl) számtani átlaga 7,55: USD/bbl és az USD/tonna ár viszonyszáma d1: az MNB devizaárfolyamainak bevallási időszakra vonatkozó számtani átlaga (Ft/USD) d0: az MNB devizaárfolyamainak 2007. december hónapra vonatkozó számtani átlaga (Ft/USD)
A képlet alapján megállapítható, hogy a számított érték szempontjából meghatározó jelentősége van a kőolaj tőzsdei árának és az amerikai dollár árfolyamának. Ez abban az esetben felel(ne) meg a bányatörvény előírásának és (lenne) közgazdasági szempontból megfelelő, ha a belföldi szabad piaci kereskedelemben alkalmazott földgáz árak a kőolajárakra alapozódnának. A Kormányrendelet 6. paragrafusa szerint az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt gázéhoz azonos módon történik, de legfeljebb 1986 Ft/GJ lehet. A bányajáradék kulcsának kiszámítási módjáról a bányatörvény rendelkezik. A törvény a kulcs megállapításakor megkülönbözteti:
a 2008. január 1. után,
a 1998. január 1. és 2008. január 1. között, valamint
az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgázt,
a kutatás és próbatermelés során kitermelt földgázt, a párnagáz lecseréléséből származó földgázt,
nem hagyományos eredetű konvencionális) földgázt,
szén-dioxid gázt (60 százaléknál magasabb szén-dioxid tartalmú földgáz),
magas inert tartalmú földgázt (30 százaléknál magasabb inertgáz tartalmú földgáz)
A 2008. január 1. után termelésbe vont mezők esetében a járadékkulcs a mező hozamának is függvénye.
és
különleges
eljárással
kitermelhető
(nem
A különböző forrásokból származó földgáz bányajáradék kulcsának meghatározása a következő módon történik: a) Az 1998 január 1. és 2008. január 1. között üzemszerűen termelésbe állított mezőkön termelt konvencionális földgáz esetében a járadékkulcs értéke 16 százalék.
5
b) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön termelt konvencionális földgáz esetében a járadékkulcs az (5) egyenlet szerint végzendő:
𝐽=
𝑃−𝐴∗𝑘 𝑃
∗ 100
(5)
ahol J: a bányajáradék százalékos értéke P a hatósági ár, amelyen a kitermelők kötelesek felajánlani a földgázt az egyetemes szolgáltatás részére A: a hazai kitermelésű földgáz elismert értéke 2003-ban k: korrekciós tényező, amelynek értéke 2003-ban 1, ezt követően évente 0,24-el nő
Ugyanakkor a törvény kimondja, hogy a járadék kulcsa nem lehet alacsonyabb, mint 12 százalék. A „P” hatósági ár súlyozott éves átlagértéke a GET. 141/B. § (14) bekezdése értelmében nem lehet kevesebb, mint 0,907 Ft/MJ. A Felajánlási rendelet az egyes negyedévekben eltérően szabályozza az értékeket és a felajánlandó mennyiségeket, míg a vevők közötti árban is differenciál. c) a kutatás, illetve próbatermelés során, valamint a 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében a járadékkulcs értéke ca) 12 százalék, ha a mezőből a kitermelt földgáz mennyisége évente a 300 millió m3 -t nem halad meg; cb) 20 százalék, ha a mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége a 300 millió m3-nél nagyobb, de 500 millió m3-t nem halad meg; cc) 30 százalék, ha a mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége 500 millió m3-t meghalad d) a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz, a nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén, valamint a szén-dioxid gáz esetében 12 százalék e) a magas inert tartalmú földgáz esetében pedig 8 százalék Továbbá, a törvény értelmében, amennyiben a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga eléri vagy meghaladja a 80 USD/bbl árat, az a)–c) pontok szerinti bányajáradék kulcsa 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a bányajáradék kulcsa további 3-3 százalékponttal emelkedik. A szabályozás a bányajáradék kulcs vonatkozásában meglehetősen differenciált, amelynek különböző okai vannak:
Az 1998. január 1. előtt termelésbe vont mezőkből származó földgáz 2003. augusztusa óta a lakossági gázárak csökkentésére szolgál. 2003 és 2010 között a 6
bányajáradék 12 százalékot meghaladó része a lakossági gázártámogatásra lett fordítva. 2010-et követően pedig a hatósági áron átvett gáz árának (és ezzel együtt a bányajáradék mértékének) folyamatos csökkentése a lakossági energiaárak befagyasztását, majd 2013-tól a rezsiköltség-csökkentést szolgálta. Tehát a Kormány által véghezvitt rezsiköltség-csökkentés fenntarthatóságának egyik jelentős elemét képezi az 1998. január 1. előtt működésbe vont mezőkből származó földgáz. Indokoltnak tartjuk, hogy a Kormány ebben az esetben a más mezőkből származó földgázhoz képest eltérő értéket és járadékkulcsot alkalmaz, hiszen ebben az esetben a hazai kitermelés árelőnye a lakossághoz kerül. Vagyis az Állam úgy mond le járadékbevételről, hogy az így kieső adóbevételek indokolható közcélokat szolgálnak. Mivel az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkből származó földgázt a kitermelő vállalat hatósági áron köteles felajánlani az egyetemes szolgáltatóknak, így indokolt, hogy a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték az említett hatósági ár legyen, ne pedig – ahogyan szabad piaci termékek esetében indokolt – a világpiaci árakhoz, illetve devizaárfolyamokhoz igazodjon.
Az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön a bányajáradék kulcsa 16 százalék (illetve a Brent ártól függően további 3-3 százalék), a nem konvencionális és a magas szén-dioxid tartalmú földgáz esetében 12 százalék, a magas inert tartalmú gáz esetében pedig 8 százalék. Az alkalmazott kulcsok és az egyéb elvonások felülvizsgálata indokolt, különös tekintettel arra a kormányzati szándékra, amely alapján.elő kell segíteni a hazai palagáz kutatását és kitermelését. A nem konvencionális földgázkitermelés jelentős mértékben hozzájárulhat a hazai termelés részarányának növeléséhez, az importigény csökkenéséhez. Iparági szakértők szerint megfelelő ösztönzés esetén a nem konvencionális földgázkitermelés éves értéke fokozatosan felfutva 2020-2025re elérheti a 3-4 milliárd köbmétert. Jelen tanulmány kereteit a szükséges ösztönzőrendszer vizsgálata meghaladja.
Felár alkalmazása – a szabadpiacra kerülő gáz esetében – elméleti szempontból helyes megoldásnak tűnik, hiszen a magyar belföldi piacra ható nemzetközi piacokon az árak jelentősen változnak. Indokolatlan azonban a hatóságilag szabályozott piaci szegmensben, hiszen ott a belföldi értékesítés ára független a nemzetközi árak alakulásától. A felárszabályozást sem feltétlenül helyes a kőolaj tőzsdei árához kötni, az erre vonatkozó javaslatunkat a 6. fejezet tartalmazza.
7
4. A kőolaj kitermelés bányajáradékának jogszabályi háttere A kitermelt kőolaj mennyisége után keletkező érték kiszámítása a Kormányrendelet szerint történik a (6) és (7)-es egyenlet felhasználásával : E = 119420 ∗ k − K1 ∗ I
k=
(6)
P1∗7,55∗d1
(7)
P0∗7,55∗d0
ahol: E: a kőolaj bányajáradék szempontjából figyelembe vett értéke (Ft/t) k: a (9) egyenlet szerinti hányados K1: fajlagos előkészítési költség (10.000 Ft/t) I: korrekciós tényező: értéke 2008-ban 1,06, majd évente az előző évi ipar – élelmiszeripar nélküli – belföldi értékesítés árindexével növekszik P1 = a Platt’s Oil Market Wire Brent (Dtd) bevallási időszak (hónap) napi árainak (USD/bbl) számtani átlaga P0 = a Platt’s Oil Market Wire Brent (Dtd) 2007. december hónap napi árainak (USD/bbl) számtani átlaga 7,55= USD/bbl ár és az USD/t ár viszonyszáma d1=az MNB devizaárfolyamainak bevallási időszakra (hónap) vonatkozó számtani átlaga Ft/USD d0 = az MNB devizaárfolyamainak 2007. december hónapra vonatkozó számtani átlaga Ft/USD
A kitermelt kőolaj után keletkező értéket az 54/2008. Kormányrendeletet megelőzően a 118/2003. Kormányrendelet szabályozta, amely szerint a kőolaj fajlagos értékét a (8) egyenlettel kellett meghatározni.
𝐴0 = 𝑝 ∗ 7,55 ∗ 𝑑 − 𝑘
(8)
ahol A0: fajlagos érték p: a Platt’s Crude Oil Market Wire Brent (Dtd) napi árainak (USD/BL) a bevallási időszakra vonatkozó számtani átlaga d: az MNB devizaárfolyamainak a bevallási időszakra vonatkozó - banki napok figyelembevételével számított számtani átlaga k: fajlagos előkészítési költség
A korábbi rendelet értelmében az előkészítési költséget a kitermelő vállalatoknak megfelelő indoklással ellátott önbevallás alapján kellett jóváhagyatnia a Magyar Bányászati Hivatallal. A 2008 előtti szabályozás tehát lehetővé tette, hogy az alacsonyabb értékű, nehezebb olajfajták esetében magasabb előkészítési költséget számolhassanak el a kitermelők, ezáltal csökkenthették a bányajáradék-számítás alapját képező kitermelt kőolaj mennyisége után keletkező értéket.
8
5. Az olajindexált valamint a spot piaci ár arányának változása az európai és a hazai import gázárakban A hazai földgázellátás közelítőleg 80 százaléka importból származik. Mivel az import súlya az ellátásban jelentősen meghaladja a hazai termelését, ily módon szükségképpen a magyarországi gázárakat az importárhoz kell igazítani. Az importált földgáz árának képzésében a 2000-es évek második felétől kezdve jelentős változások következtek be mind hazánkban, mind Európa más országaiban, aminek eredményeképpen a piaci árazás súlya növekedett, az olajindexált árazásé pedig csökkent. A földgázforrásokban szegény Európában az ellátás klasszikus formája a csővezetékes szállítás, amely mellett a 2000-es évek közepéig az alternatív szállítási formák szerepe csekély volt. Az exportőr országok (Oroszország, Norvégia) hosszú távú szerződések formájában állapodtak meg a felvevő országokkal, az árszabályozás alapja pedig a helyettesítő termékek ára volt, azaz a földgáz árát a gázolaj, illetve a fűtőolaj árához indexálták. Az árazás egyaránt biztosította az exportőr és az importőr országok infrastrukturális beruházásainak megtérülését, hiszen a gáz ára a helyettesítő termékek árával együtt mozgott. Magyarország a 2000-es évtized végéig az olajtermékek árához indexált áron vásárolt földgázt. Tekintettel arra, az olajtermékek árbázisát a kőolajárak adják, a kormányrendelet hatálybalépésekor, 2008 elején, közgazdasági szempontból indokoltnak tekinthető a Magyarországon bányászott gáz értékének hozzákötése a kőolaj tőzsdei árához. A 2000-es években jelentős változás ment végbe Európa gázpiacán, aminek köszönhetően a földgázimport árazásában a 2010-es évtized elején gyökeres változás következett be. A 2000-es évtizedben diverzifikálódtak az ellátás útvonalak, a csővezetéken szállított gáz mellett a cseppfolyósított földgáz (LNG) is egyre fontosabb szerepre tett szert. A világ LNG kínálat növekedése (ezzel olcsóbbá válása) révén megnövekedett e szállítási forma versenyképessége, és a tengerparti országokban jelentős LNG terminál kapacitások épültek ki. A gázpiacon a forrásszerkezet megváltozása mellett a 2001-ben megindult liberalizációs folyamat is hozzájárult a tisztán olajindexált árazás lebontásához. Ugyanis korábban monopolhelyzettel bíró vállalatok helyébe lépő kereskedők közt fennálló versenyhelyzet a lehető legolcsóbb források elérését kényszerítette ki. 2005 elején jött létre a holland gáztőzsde, amely a hosszú távú szerződésekkel szemben lehetővé tette rugalmasabb kereskedési formák elterjedését (azonnali (spot) kereskedés, határidős ügyletek, stb.). Jelentős hatással bírt a világ és ezen belül Európa gázpiacára is a 2000-es évek közepe óta felfutó amerikai palagáztermelés, amely az Egyesült Államok importigényét egyre gyorsuló
9
mértékben csökkentette, sőt az elmúlt években az USA exportőrként is megjelent a világ földgázpiacain. Ennek hatására az LNG kínálat megnőtt. Az ellátás diverzifikációja, a gázkínálat megnövekedése, a piaci liberalizáció valamint a 2008ban megkezdődött gazdasági válság nyomán visszaeső gázkereslet együttes hatásaként a tőzsdei gázárak csökkeni kezdtek, ami az spot piaci beszerzés volumenének növekedéséhez vezetett. Az 1. ábrán látható, hogy míg 2005-ben az olajindexált árazás súlya az európai nagykereskedelmi gázárak meghatározásában közel 80 százalék volt, addig 2010-ben kevesebb, mint 60 százalék, 2012-ben pedig 50 százalék közelébe esett vissza. Ugyanakkor a piaci árazás részaránya a 2005-ös 15 százalékról 2010-re 35 százalék közelébe növekedett, 2012-ben pedig már meghaladta a 40 százalékot2.
1.
ÁBRA:
A
KÜ LÖN B ÖZ Ő Á R A Z Á S OK S Ú LYÁ NA K VÁ LTOZ Á SA A Z E U R Ó PA I N AGY KE R E SKE D E LM I G Á Z Á R A K BA N
Forrás: European Commission1
A piaci gázárazás előretörése mellett a korábban megkötött szerződésekben rögzített árklauzúrák miatt továbbra is jelentős gázmennyiség került Európába olajindexált árazással. 2011 második negyedévétől kezdődően oly mértékben megnövekedett az olajindexált gázár a piaci gázárakhoz képest, hogy az európai importőrökre elviselhetetlen teher került. Így az importőrök nyomására a hosszú távú szerződések egy része módosításra került oly módon, hogy az árképletben egyre nagyobb súllyal vették figyelembe a spot piaci, elsősorban a holland gáztőzsdén jegyzett TTF árat. Előfordultak olyan esetek is, ahol nem tudtak megállapodni, ezért a felek választott bírósági eljárásokat kezdeményeztek. Ezek az árformulák módosítását
2
Quarterly Report on European Gas Markets, European Commission, first quarter, 2013.
10
eredményezték, volt ahol még a bírósági ítélet előtt állapodtak meg a felek, volt, hogy a bíróság döntése alapján módosultak a szerződések. Az említett folyamatok eredményeképpen ma már a hosszú távú szerződések is jellemzően a tőzsdei árakhoz igazodnak. Az olajindexált árak felülvizsgálatának hatását jól szemlélteti az 2. ábra. 2.
ÁBRA
A
H O LLA N D G Á Z TŐZ SD E I Á R (TTF) ÉS A Z O R OS Z G Á Z NÉ M E T HATÁ R O N
KI A LA KU LT ÁT LAG Á R A
(G E R M A N B OR D E R
P R I CE ) VÁ LTOZ Á SA
(2012
M Á JU S –2013
NOV E M B E R ) 40 38 36
euro/MWh
34 32 30 28 26 24 22 20
TTF
Russian Natural gas border price in Germany
Forrás: Reuters, indexmundi.com
Az 2. ábrán látható, hogy az orosz gáz német határon kialakult átlagára 2012 májusa és 2013 novembere között jelentősen konvergált a holland gáztőzsde árához. A vizsgált időszak kezdetén megawattonként 10 euró volt a két ár különbsége, ami 2013 novemberére fél euró közelébe esett. Az árak közeledése nagymértékben annak volt köszönhető, hogy a németorosz hosszú távú szerződésben foglalt árképletben az említett tárgyalások eredményeképpen folyamatosan növekedett a TTF részaránya. Mivel a tőzsdei kereskedelem volumene folyamatosan emelkedik, valamint a hosszú távú szerződések képleteiben is folyamatosan növekszik a TTF részaránya, így az európai országok nagykereskedelmi áraiban jelenleg már a piaci árazás a meghatározó. A magyar gázpiacon – bár némi késéssel – az európai tendenciák érvényesültek. Az előző évtizedben a földgázbeszállítás jellemzően keleti irányból történt, az árazást a hosszú távú szerződések határozták meg. 2003-tól Magyarországon is elindult a gázpiac liberalizációja,
11
2009-től már a fogyasztás 60 százaléka a szabadpiacon zajlott.3 A piaci folyamatok felgyorsulását eredményezte a Nyugat-Európában bekövetkező áresés, amelynek következtében a nyugati irányból történő beszállítás ugrásszerűen megnövekedett, és a HAG vezeték Európa egyik legjobban kihasznált vezetékévé vált (3. ábra). 2009-től a magyarországi import gázárakban is folyamatosan és jelentős mértékben növekedett a TTF részaránya. 3.
Á B R A E U R ÓPA I HATÁ R ÖS S Z E KÖTŐ G Á Z V E Z E T É KE K KI HA SZ N Á LT SÁG A
2011- B E N
Forrás: REKK
A nyugat-európai folyamathoz hasonlóan a magyar gázimportban is egyre nagyobb szerepet kapott a nem hosszú távú beszerzés keretében – spot piacon beszerzett – gáz, ennek részaránya 2011-ben már a teljes beszerzés harmada volt. A nyugati gyakorlathoz hasonlóan Magyarországon is felülvizsgálatra került a hosszú távú szerződés árazása. Piaci információk szerint a hosszú távú szerződés keretében beérkező gáz 40 százaléka már 2011-től a tőzsdei árat követte. 2013 októberétől pedig a hosszú távú szerződés további, a teljes szerződéses időszakra kiterjedő módosításával sikerült elérni, hogy
3
Földgáz
nagykereskedelmi
modell
alternatívák
2015
után
Magyarországon,
REKK,
http://www.kormany.hu/download/0/44/d0000/tanulm%C3%A1ny%202013%20m%C3%A1rcius.pdf Letöltve: 2014.01.10.
12
2013.
a bejövő gáz 60 százaléka is a TTF-hez közelítő árú, de annál valamivel magasabb. 4 Összességében kijelenthető, hogy a leírt tendenciák hatására 2013 végére a tőzsdei árazás vált a meghatározóvá a magyar gáz nagykereskedelemben. A tervek szerint 2015. január 1-jétől megindul a kereskedelmi szállítás a szlovák-magyar interkonnektoron keresztül, aminek révén tovább növekedhet a nyugati irányból történő gázbeszerzés mértéke. Az új hosszú távú szerződés pedig további lehetőséget nyújt arra, hogy az importgáz ára kizárólagosan a spot piachoz kötődjön. A spot árazás magyar importárakban történő térnyerése az egyetemes szolgáltatás árképletében is komoly változást eredményezett, hiszen a 18/2010 (dec.3.) NFM rendelet értelmében az egyetemes szolgáltatás keretében vételező fogyasztók által fizetett gázárban 40 százalékos súllyal vették figyelembe a TTF árat és 60 százalékos súllyal az olajindexált gázárat. Ezt követően tovább növekedett a spot ár részaránya az ESZ árakban, hiszen az 52/2011 (okt.7.) NFM rendelet értelmében súlya 70 százalékosra nőtt, míg az olajindexált gázáré 30 százalékra csökkent.
4
Világgazdaság 2013 11.27. http://www.vg.hu/olcsobban-jon-az-orosz-gaz-tarthato-a-rezsicsokkentes-416735,
Letöltve: 2014 01.06.
13
5.
A hazai földgázkitermelés alakulása
Az éves hazai földgázkitermelés értéke 2004 és 2010 között stabilan meghaladta 2500 millió köbmétert. Ezt követően azonban meredek csökkenés következett be, 2011-ben 2286, 2012ben 2072, 2013-ban pedig már csak 1850 millió köbmétert5 termeltek ki Magyarországon, ami 2010-hez képest 37 százalékos visszaesést jelent. 4.
Á B R A A HA Z A I FÖL D G Á Z KI T E R M E LÉ S A LA KU LÁ SA
(2004–2013)
3 100 2 900
millió köbméter
2 700 2 500 2 300 2 100 1 900 1 700 1 500 2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
hazai földgázkitermelés
2009.
2010.
2011.
2012.
2013.
Lineáris (hazai földgázkitermelés)
Forrás: MEKH
A 2010-et követő visszaesés több okra vezethető vissza. Az egyik ok vélhetően hazai földgázkészletek csökkenése, a mezők csökkenő hozama lehetett. Továbbá visszavetette a kitermelést annak csökkenő jövedelmezősége, ami jelentős részben a magas adó- és bányajáradék teherből fakadt. Emellett 2010 és 2013 között nem kerültek kiírásra földgázkutatási és kitermelési koncessziók, így az új készletek kutatása és feltárása is megakadt, ami szintén a kitermelés visszaesésének irányába hatott, valamint az iparágban foglalkoztatott szervízcégeket és a szakembergárdát külföldre kényszerítette, így hosszabb távon csökkent a hazai hozzáadott értéket előállítása is. Az egyes tényezők kitermeléscsökkenésben játszott szerepének meghatározása túlmutat e tanulmány keretein, így a továbbiakban nem vizsgáljuk. A hazai földgázkitermelés csökkenése gazdasági és nemzetstratégiai szempontból egyaránt káros folyamat. Egyrészt megnöveli az importigényt, ami tőkekiáramlást, a fizetési mérleg romlását, valamint az importfüggőség növekedését eredményezi. Továbbá ily módon a lecsökkent bányajáradék következtében jelentős bevételtől esik el a központi költségvetés. 5
Előrejelzés az első 11 hónap kitermelési adatai alapján.
14
6. Javaslat a bányajáradék számításának alapját képező kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték kiszámítására A korábbiakban megállapítottuk, hogy a magyarországi szabadpiacra kerülő földgáz árát szükségképpen a források közt döntő szereppel bíró importár határozza meg, az importgáz árát pedig a holland tőzsdei árak befolyásolják döntő mértékben. Így a valós piaci viszonyokat tükröző megoldás az lenne, ha a belföldi kitermelésű, szabadpiaci forgalomba kerülő földgáz bányajáradék-számítás során figyelembe vett értéke a tényleges átlagos importárhoz kötődne, amihez az 54/2008. Kormányrendelet módosítására lenne szükség. Az importárhoz való kötéshez a transzparencia biztosítása érdekében szükség lenne egy ún. „Average Hungarian Border Price” kialakítására és folyamatos nyilvánosságra hozatalára, amely valamennyi Magyarországon bejegyzett kereskedő és végfelhasználó által külföldről vásárolt földgáz árának mennyiséggel súlyozott átlagértéke lenne.6 Az „Average Hungarian Border Price” abban az esetben lehetne a szabadpiacon értékesített földgáz esetében fizetett bányajáradék meghatározásakor a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték meghatározásának alapja, ha az publikált, hozzáférhető adat. Amennyiben az átlagos importár nem tehető publikussá, vagy a mutató meghatározása üzleti akadályokba ütközik, akkor a TTF árhoz való kötést javasoljuk. A földgáz értékének a holland gáztőzsdei árhoz való indexálásakor a korábbi szabályozással analóg módon a bevallási időszak átlagos havi TTF árát javasoljuk figyelembe venni. Javasoljuk továbbá, hogy a bányatörvényben alkalmazott felárszabályozás ne a kőolaj tőzsdei árához, hanem a gáztőzsdei árakhoz kapcsolódjon. Szükséges külön kezelni az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkből származó földgáz kérdését. Ez hatósági áron és hatóságilag meghatározott mennyiségben az egyetemes szolgáltatók részére kerül értékesítésre, és a lakossági rezsiköltség-csökkentés fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú szerepet tölt be, így az ilyen mezőkből kitermelt gáz esetében a bányajáradék számításának alapját képező földgáz érték esetében indokoltnak tartjuk az eltérő szabályozást. Javasoljuk, hogy az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezők esetében a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a földgáz hatósági árának (az az ár, amennyiért a kitermelő köteles felajánlani a földgázt az egyetemes szolgáltatóknak) és hőmennyiségének szorzataként képeződjön. Ehhez szintén a Kormányrendelet módosítása lenne szükséges.
6
Németországban létezik ilyen mutató (German Border price).
15
6.
A kőolaj minőségi jellemzői
A nyersolaj minőségének két alapvető paramétere: az ún. API sűrűség (A°), valamint a kéntartalom. Az API sűrűség csökkenésével csökken az olajfajta fehéráru (benzin, gázolaj, petróleum) tartalma, amely az olaj magas értékű frakcióit jelenti, és nő az alacsonyabb értékkel bíró pakura- és aszfalttartalma. Az egyes olajfajták eltérő értéke a benchmarknak tekinthető tőzsdei jegyzésárakban is megjelenik. 1.
TÁBLÁZAT A BRENT ÉS AZ URAL KŐOLAJ EGYES MINŐSÉGI PARAMÉTEREI
Brent
Ural
API sűrűség
38 (könnyűolaj)
31 (közepes olaj)
kéntartalom
0,4 m/m%
1,6 m/m%
Olajfajta
Forrás: MOL
Megvizsgáltuk a két kőolajtípus tőzsdei jegyzésárának alakulását az elmúlt 4 évben7 (2010 01.01. – 2014 01.11.), és azt tapasztaltuk, hogy az Ural ára átlagosan 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint Brent ára. Az Ural alacsonyabb minőséget képvisel (1. táblázat), amit a tőzsdei jegyzésárak is tükröznek, ugyanakkor a Brent prémiuma (spread) a minőségi paraméterek közti különbséghez (az API sűrűséget tekintve közelítőleg 20 százalék) képest lényegesen kevesebb.
7
Forrás: Reuters adatbázis
16
7. Javaslat a bányajáradék számításának alapját képező kitermelt kőolaj mennyisége után keletkező érték kiszámítására A fentiekben bemutattuk, hogy a hatályos szabályozás figyelmen kívül hagyja az egyes mezőkről származó kőolajfajták eltérő minőségét (fehéráru tartalmát), értékét. Ez rontja a hazai nehézolaj kitermelés versenyképességét, ami egyes mezők idő előtti bezárását és jelentős ásványvagyon visszahagyását eredményezi. 2013-ban a magyarországi nehézolaj kitermelés volumene 84.500 tonna volt, ami a hazai olajkitermelés 14,6 százalékát jelentette. A hazai kőolaj kitermelés ösztönzése nemzetgazdasági és ásványvagyon gazdálkodási szempontból egyaránt előnyös, hiszen elkerülhetővé válik további olajmezők kitermelésének megszüntetése, és lehetővé válik a jelenleg nem termelő mezők reaktiválása, ami csökkentené a magyar importigényt. A nehézolaj kitermelés gazdaságosságának javítása érdekében a bányajáradék meghatározásának olyan módosítására lenne szükség, amely a bányajáradék számítás alapját képező kitermelt kőolaj után keletkező érték számításakor figyelembe veszi a kőolaj minőségét. Kétségtelen rugalmassága ellenére nem javasoljuk a 2008-ban hatályon kívül helyezett, 118/2003. Kormányrendeletben alkalmazott szabályozás ismételt életbe léptetését, mivel jogi szempontból aggályosnak ítéljük, hogy egy a költségvetés bevételét képező tétel értéke ne jogszabályban kihirdetett konstans, vagy objektív és transzparens mutatók alapján előre rögzített képlettel számítható legyen. Javaslatunk szerint a szabályozás által figyelembe vett minőségi paraméter elsődlegesen az API sűrűség legyen. A kőolaj értékének számítása során az API sűrűséget sávosan javasoljuk figyelembe venni, azaz az API sűrűség skálájának felosztását, és az egyes intervallumokhoz rendelt korrekciós tényezők bevezetését ajánljuk, aminek révén az olajfajta minőségének függvényében a bányajáradék progresszívvá tehető. Javasoljuk, hogy az egyes olajfajták eltérő minőségét megfelelő mértékben figyelembe vevő bányajáradék-számítási metodika kidolgozására az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kérjen fel egy szakmai bizottságot. A szakmai munkába - felkérés esetén - a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is készséggel bekapcsolódik.
17
