XX. évfolyam 2. szám * 2010 *
JÁSZSZENTANDRÁSI FALUÚJSÁG
* 125,- Ft
TÉLUTÓ - víg reményekkel /Kosztolányinak ajánlom aki l25 éves lenne Hökken végre a hó. A tél visszavonul, vert fagy-seregével. Figyelem szomorún: volt benne,ami szép = hóhajú tanyagyep. Sz
TARTALOM Közmeghallgatásról … Újra választunk Indul a kulturális évad Báli szösszenetek Jeles napok – népszokások Magyarázom a bizonyítványom
Az Önkéntes T
Idén is megrendezésre került iskolánkban és óvodánkban a farsangi mulatság. Már nagyon várták a gyerekek, hogy ismét jelmezekbe bújhatva játszadozzanak egy vidám délután. Most is az ovisok nyitották a bálok sorát. Nagy-nagy izgalommal és odaadással készültek az apróságok, gyönyör% jelmezekbe bújva, kipirult arccal adták el' m%sorukat a nagyszámú közönség el'tt. Volt, aki bátran, magabiztosan, s volt, aki félénken suttogta el jelmezér'l szóló versikéjét. Mindegyiküknek csak gratulálni tudunk! Új színfolt volt az ovis bálon, hogy a Herczeg család vendégül látta a gyerekeket és a közönséget, szendviccsel, üdít'vel, pogácsával, gyümölccsel. Ezúton is köszönjük e kedves felajánlást. A tombolasorsolást mindenki izgalommal várta. Mint mindig, most is a tortáké volt a f'szerep. A finomságokat Sós Lászlóné és Kovácsné Sós Judit készítette, köszönjük nekik. Az iskolások farsangjával folytatódott a báli sorozat. Az alsós gyerekek is a jelmezek kavalkádjában jelentek meg e délutánon. M%soraik, verseik el'adása komoly felkészülést tükrözött. Nagyon élvezték, hogy pár órára jelmezbe bújva játszhatták kedvenc meseh'sük, kabalájuk életét. (folytatás az 5. oldalon)
2
Jász Szó
Közérdek< Közmeghallgatás: 02.15. A napirendi pontok között els' helyen szerepelt a 2009. év értékelése. Az évértékel' tényszer%, az önkormányzat sz%kös pénzügyi helyzetét figyelembe véve is pozitív volt, aminek alapja a közösségi összefogás különböz' szinteken történ' megnyilvánulása, valamint a felel's gazdálkodás. Saját er'b'l sikerült átalakítani az általános iskola tet'terét, megépült a kerékpártároló is. Pályázati pénzeszköz segítségével megvalósulhatott az óvoda f%téskorszer%sítése, a tet' felújítása és megtörtént a strandon a kismedence felújítása. Ugyancsak az elnyert pályázatok tették lehet'vé a tanyagondnoki autó megvásárlását, az óvodába játékok, az iskolába interaktív táblák, számítógépek és egyéb eszközök beszerzését. Társulási pályázaton nyert pénzb'l elkészültek az utca névtáblák, ezek kihelyezése megtörtént. Jó lenne a jöv'ben az utcák másik végére is elhelyezni ilyen táblákat. A térfigyel' kamerák üzembe helyezése vélhet'en hozzájárul a közbiztonság javulásához. Közösségi összefogással, civil szervezetek közrem%ködésével a II. világháborúban lezuhant brit bombázó meghalt legénységének emlékhely kialakítására került sor, a Szent István park pedig míves, Szt. István ligatúrás kézjegyével díszített kapuval gazdagodott. A polgármester hangsúlyozta a pályázati rendszer ellentmondásait, mely szerint egy település nem arra pályázhat, amire igazán szükség lenne helyi szinten, és a pályázatok elbírálásában is megjelenik az aktuálpolitika.
Az önkormányzati költségvetés évr'l évre történ' csökkentése továbbra sem tette lehet'vé a szilárd burkolatú utak b'vítését a faluban és várhatóan egy-két éven belül a jöv'ben sem lesz rá lehet'ség. 2010. év költségvetése további megszorító gazdálkodást követel az önkormányzattól, hiszen a bevételi források sz%külése a személyi - és m%ködési kiadásokat egyaránt érinti. Korlátozza az önkormányzat rövid és hosszú távú fejlesztési elképzeléseit. A vágóhíd, a 4-es tanyán a sertéstelep felszámolása nemcsak az önkormányzat büdzséjében jelentkez' bevétel csökkenését jelenti, hanem több szentandrási munkavállalónak munkahely megsz%nést. Felszámolási eljárás van folyamatban a Minta használójával, illetve a tsz-iroda és a m%hely tulajdonosával szemben is. Semmilyen kilátás nincs arra, hogy rövidtávon. a településen új munkahelyteremt' vállalkozás, vagy beruházás kezd'djék Az önkormányzat továbbra is támogatja a már hagyománnyá vált kulturális programokat (ld. nemzeti ünnepeink, Falunap, Gyermeknap), az egyéni kezdeményezésen alapuló rendezvényeket (motoros találkozó, szüreti felvonulás, fogathajtó verseny, alapítványi- és utcabálok, farsangi mulatságok stb.). Pályázati elképzelések között szerepel játszótér kialakítása, sportpálya megvilágítása, tornacsarnok küls' burkolása, a szolgálati lakások (gyógyszertár és az emeleti rész, körzeti megbízotti lakás) felújítása, az általános
iskola pelletf%tésre való átállása, járdák, önkormányzati utak felújítása, a szilárd burkolat növelése. Térségi projekt keretéb'l valósulna meg a szeméttelep rekultivációja, valamint a 31-es f'út felújítása. Távolabbi tervekr'l is esett szó: így a közvilágítás további korszer%sítése, öltöz' télisítése, a strand nyitva tartásának térben és id'ben való széthúzása stb. A szokottnál kisebb volt az érdekl'dés a falu közélete iránt. Ez nemcsak a megjelentek számában mutatkozott meg, hanem a felvet'd' kérdések mennyiségében is. Leginkább a hó eltakarítás hiánya a tanyás részeken, belterületi mellékutcákban, illetve a defibrillátor hozzáférhet'sége, elhelyezése jelentett problémát. Ez utóbbi kérdésben Juhászné Erzsike adott megnyugtató választ, mely szerint a defibrillátort csak szakember használhatja, a körzeti ügyelet pedig rendelkezik ilyen eszközzel, tehát annak hozzáférhet'ségét indokolatlan vitatni. A külterületeken lakók több esetben tapasztaltak kocsival érkez' kétes szándékú idegen személyeket, akik többnyire az esti órákban jelennek meg. Kérésre közlünk néhány közérdek% telefonszámot. RendArség - Kímák László helyi körzeti megbízott: +36/20-517 22 60 PolgárArség - Banka Béla egyesületi elnök: +36/30-349 85 93 Orvosi ügyelet - Jászapáti: 57/443 421 MentAk - Jászberényi Ment'állomás: 57/412 840 T
Kérjük az 1 %-ot! Kérjük, adóbevallása elkészítésekor szj. adójának 1 %-át ajánlja a Jász-Szó a Alapítvány javára. A befolyt összeget a faluújság megjelentetésére fordítjuk. Adószámunk: 19221946-1-16
Jász Szó
3
KÖSZÖNJÜK! A Községi Önkormányzat Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottságának kezdeményezésére szervezett Karácsonyi adománygy%jtés során felajánlott tartós élelmiszer, bútor, ruházat, egyéb használati cikkekb'l 50 család részesült. Ez évben 10 család részére vásároltunk t%zifát. Sajnos településünkön is egyre több olyan család él, aki önhibáján kívül ilyen nehéz helyzetbe került, és nagy örömünkre szolgált, hogy segíteni tudtunk, és 'k is szívesen fogadták segít' szándékunk bármely formáját. Második alkalommal megszervezett akciónk eredménye azt is bizonyította,
hogy kis falunk lakosai a jó ügyért bármikor szívesen összefognak. Köszönjük az alábbi adományozók önzetlen segítségét:André Tiborné, Balassa Elemérné, Banka Béla (Posta út), Banka Ferenc, Bártfai Tímea, Bartus Sándor, dr. Boros Csaba, Czékmán Lászlóné, El'hegyi Béla, Fehér Attila, Gonda Lászlóné, dr. Gulyás Éva, Herczeg Sándorné, Honvári Istvánné, Kertészné Pintér Csilla, Kissné Agócs Éva, Kovács Gáborné, Kovács Zoltán (Haladás út), Kóczián Gyuláné, Kunráth Sándorné, dr. Lefter Piroska, Medveczky Ferencné, Nagy Istvánné (Székely Mihály út), Nagy Zoltán, Dóka Zsoltné,
Tajti Józsefné, Tasi Mihályné, Torba Lászlóné (Felszabadulás út), Torba László, Torba Milán, Tóth Istvánné, Tríbik Sándorné (Zrínyi út), Gyöngy Nyugdíjas N'i Klub, Pacsirta Nyugdíjas N'i Klub, F'kefe KFT. Dolgozói, Jászsági Napsugár Waldorf Óvodáért és Iskoláért Egyesület. Minden kedves adományozónak és adományozottnak jó egészséget és minden jót kívánunk ez évre is! A Községi Önkormányzat Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottsága nevében Czékmán Lászlóné
ISMÉT ELJÖTT A LEHETTSÉG – ÚJRA VÁLASZTUNK Ebben a politikailag felfokozott, feszültségekkel teli, megszorításokban b'velked' id'szakban ismét eljött a választások ideje. Az utca embere folyamatos panaszra, elégedetlenségre, szomorúságra, reménytelenségre emeli fel a hangját. Egyre kilátástalanabb a megélhetés az egy élet munkájával megszerzett szerény kis vagyon, a családok biztonsága már-már teljesen elveszni látszik. Hiába élünk jogállamban, a jog védelme nagyon szerény biztonságot nyújt az egyszer% embernek. A kiszolgáltatottság egyre fokozódik. Ezért érthet' is a kampány kezdetén a kopogtatószelvények gy%jtésénél tapasztalt közöny, érdektelenség, a polgári engedetlenségbe hajló elkeseredettség. Sokan nem látják értelmét a választásnak, nem tudni mi lesz jobb, szebb, elfogadhatóbb
vagy emberibb attól, ha megtörténik a választás. A szorgalmas ember szemében a reménytelenség könnye csillan meg, amikor azt mondja, senkinek sem adom az ajánló szelvényt, el sem megyek szavazni, mert nincs értelme, úgysem lesz jobb. Ezt a nagy reménytelenséget látva, magam is elgondolkodom, hogy szabad-e ennyire elkeseredettnek esetleg sért'döttnek és dacosnak lenni akkor, amikor a választás a változás lehet'ségének küszöbén állunk? Helyén való-e, ha hazánkért, magyarságunkért, az új reményekért még annyit sem vagyunk képesek megtenni, hogy a sajátmagunk igazának érzett választási programot vállalva és támogatva, emelt f'vel átadjuk az ajánló szelvényt, aztán meg elmenjünk szavazni. Tudom és átérzem a politikai káoszt, ami az utca emberére nagy teherként
nehezedik, egyre sürget'bbnek érezve a rendteremtést a politikában, a közéletben, hogy az embereknek végre a békesség, a nyugalom, az egymásiránti tisztelet, a segíteni akarás, és egymásra figyelés legyen a legfontosabb. Ma bizony az ellenséges hangulat diktálja a közönyt, az érdektelenséget. Tisztelt szavazásra jogosult igaz magyar állampolgárok! Az igazunkért, jogainkért, magyarságunkért, a magyar hazáért, a magyar földért és a biztonságos jöv'ért érzett felel'sség tudatával, tisztelettel kérek mindenkit a szavazásra. Mindenki a belátása szerint voksoljon, de senki ne adja fel a reményt, minden szavazatra szükség van. Ne várjuk, hogy mások tegyenek értünk, mi is tegyünk másokért: MENJÜNK EL SZAVAZNI! Tisztelettel: Balog Jánosné.
Kihívás a Mátrába… December közepén kezdtük a felkészülést az Édesapámmal, hogy másodszor is teljesítsem a Téli Mátra Teljesítménytúra legrövidebb, 19 km-es szakaszát. 2010. január 30-án szakadó hóesésre ébredtünk, mely a túra folyamán végig nehezítette a dolgunkat. Ennek ellenére is sikerült az 5 órás szintid'n belül teljesíteni a kit%zött célt. 815 induló közül 386-an teljesítették a távot a megadott id'n belül. Én a 100. lettem, 4 óra 33 perces id'mmel, és ez évben is én voltam a legfiatalabb induló. Zsákai Levente 3.a osztályos tanuló
4
Farsang id'szaka a bálok ideje. Ehhez a hagyományhoz tartjuk is magunkat, s már január közepét'l egymást követik a zenés, táncos rendezvények. A báli szezont idén a Pávakör nyitotta a Házasok báljával, majd követte azt a helyi motorosok pótszilvesztere és az iskolások, óvodások jelmezbálja. Január 22-én a Magyar Kultúra napi hangverseny az Erkel Ferenc emlékévhez kapcsolódott, 2010-ben ugyanis a Himnusz zeneszerz'je születésének kett'századik évfordulóját ünnepeljük. A m%vel'dési ház nagyterme megtelt hallgatósággal és a vendég fellép'kkel. A zenei esemény értékét a színvonalas m%soron túl számomra az adta, hogy többségében szentandrási gyerekek, fiatalok léptek fel, ízelít't adva zenei tudásukról szüleiknek és a rendezvényen megjelenteknek. Örömmel tölt el, hogy vannak szül'k, akik támogatják gyermekeik hangszeres zenetanulmányait akkor is, ha - fáradtságot nem sajnálva – más településre kell 'ket elhordani. Január 27-én a KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) Kerekasztal beszélgetésére került sor, melyet a helyi Polgári Kör szervezett. A március 12-ei 1848 m-es futás, este 18 órakor kezd'd' fáklyás felvonulás és azt követ' koncert szerves része a nemzeti megemlékezésnek. A március 15-ei ünnepség napján délel'tt 10 órakor kezd'dik és az id'járás függvényében nagy valószín%séggel a M%vel'dési házban lesz megtartva, utána koszorúzás a Szent István parkban. Április 16-án ünnepeljük a Költészet Napját, idén öt nappal József Attila születésének évfordulója után. Ekkor kerül megrendezésre az óvodások és iskolások versmondó versenye.
Jász Szó
Május elsején kezd'dik a strandi szezon, melyet utcabállal nyit meg az Andrástermál Kft. A Jászok Egyesületének közrem%ködésével 2009. május 6-án a Duna Tv egész napos m%sort szánt a jászokra. Idén a Jászok Napját az általános iskolás korosztály számára szervezett vetélked'vel szeretné emlékezetessé tenni az önkormányzati alapítvány és a Könyvtár, nem titkolva e népcsoport múltjának és jelenének megismerésével az identitás tudat er'sítését. Ugyancsak május hónapban kerül sor a Gyermek Ki-Mit-Tud?-ra. Gyermeknap alkalmából pedig vidám m%sorral, játékos vetélked'kkel kedveskednek tanítványaiknak a pedagógusok. Június 4-én a Trianoni gyásznapra emlékezünk. Minden településnek fontos az idegenforgalom. Szerencsések vagyunk a gyógyhatású strand vizünkkel, amely határokon túlról is vonzza a pihenni vágyókat. Ehhez kíván hozzájárulni az önkormányzat a civil szervezetek összefogásával a Szentandrási Nyár programsorozattal, melynek nyitó rendezvénye június 26-án a Szabadtéri Néptánc Gála. A több hónapon át tartó rendezvénysorozatban lesz zene, tánc, népdal és kóruséneklés, f'z'verseny, és egyéb vizuális látnivaló a m%vészetek területeir'l. -dsne-
HÁZASOK BÁLJA „a dolog maradjon, csak a pohár forogjon, dínom-dánom, dínom-dánom, igyunk hát nem bánom!"
Pávakörünk a 2010-es év hagyományos Házasok bálját január 16-án - még a farsangi id'szak elején - rendezte meg. Szórakozni, mulatni vágyó vendégeinket az Évszakok dalcsokorral köszöntöttük. Ezt követte a Búzavirág táncegyüttes - Antal Judit - Jámbor Imre, Cseh Fruzsina - Morvai Zoltán, Nagy Márta Pet' Márk - néptáncosainak szép bemutatója, majd kezdetét vette a bál, a mulatás. Korgó gyomorral, szomjasan nem igazán érzi jól magát a magyar ember. A finom, kiadós vacsorát (a szentandrási köt'dést felhasználva) a SZOLNOKI INYENC KLUB dolgozói készítették, szállították és tálalták fel. KÖSZÖNET A MUNKÁJUKÉRT! Vacsora után a táncparketten dolgoztuk le a kalóriákat. Aki a jó hangulatot biztosította, a szihalmi zenész, Tóth Róbert volt. Egész éjjel szólt a táncba hívó muzsika, szólt az ének, kopott a cip'talp, lebbent a szoknya egészen hajnalig. Szusszanás ideje egybeesett a tombolahúzással.
Jász Szó Mint az el'z' években is, szép számmal kaptunk felajánlásokat, ajándéktárgyakat. Pávakörünk tagjai pl. tortákkal járultak hozzá. A f'díj egy pár gyöngyi volt. KÖSZÖNETTEL TARTOZUNK TÁMOGATÓINKNAK. Ne feledjék, nemcsak a farsang idején bálozhat a házas... "Péter-Pálkor kaszát rántok, a rózsámmal fittyet hányok!"
Ezúton szeretnék egy személyt'l elköszönni, aki most március 4.én hunyt el. Nyugodj békében ZSIRÁF! (Kelemen Zsolt)
Farsangoltunk (els) oldal folytatása)
5 hiszen az ajándékok között felbukkant egy-egy kamion, indián katona, baba, póniló. A gyerekek nagyokat nevetve fogadták a mókás ajándékokat. S hát a torták utáni vágy mindennél nagyobb volt.
(Kócziánné-T sérné)
PÓTSZILVESZTER A helyi TYRE FEEDERS motoros baráti kör 2010. január 30-án tartotta szokásos téli meghívásos találkozóját. A meghívók id'ben elmentek, csak az id'járással nem kalkuláltunk. Bejött - mármint a 20-50 cm közötti hóesés ezen a napon – országosan, így poénosabb. Nem vártuk senkit'l, hogy életveszélyben elinduljon bulizni, de ez a motoros NÉP – na, jó, nem motorral jöttek, DE JÖTTEK !!! Szlovákiából – Tornaljáról, Bugyiból /nem elírás/, Békéscsabáról, Ózdról, Maklárról, Bélapátfalváról, Nagyvisnyóról, Szilvásváradról, Dorogról, Sirokról, Hatvanból. A vacsora Tóth Sanyi szakácsunk jóvoltából Pandúrgulyás volt /vel't f'zni, nem sütni!/. Mindenki jó étvágygyal fogyasztotta /disznó éhes maradt/. A jó hangulatot a MÁTRIX és a ROCKJAM zenekarok alapozták meg fergeteges el'adásukkal. Köszönet a lakókörnyezetnek, hogy tolerálják a hasonló rendezvényeket.
Az utolsó szombat a fels'söké volt, igaz a negyedikesek is ekkor ünnepeltek. Wk még egyénibb jelmezekbe bújva köszöntötték a farsangot, de már 'k is közös tánccal mutatkoztak be. A fels's osztályok csoportokban adtak el' táncos m%sorokat. Volt itt farmer lány, „öregasszonyok” tánca, motorosok, angyalok, Pomádé és össztánc. Rendkívül színvonalas m%sort láthattunk. Külön emelte a m%sor értékét, hogy tanár néniket is felfedezhettünk a táncolók között. Mindkét iskolás bálon rengeteg tombolaajándékot sorsoltunk ki. Idén a fels'sök is nosztalgiázhattak,
Az iskolások báljára is 25-25 db tortát rendeltünk. S kaptunk felajánlásba is. De valószín% tízszer ennyi is kevés lenne. A fels'sök bálját és a farsangot diszkóval zártuk, ahol a gyerekek nagyon jól érezték magukat. Reméljük el%ztük a telet, és bizakodva várjuk a tavaszt! Szeretném megköszönni a pedagógusok és a gyerekek munkáját, aminek köszönhet'en ismét színvonalas m%sorokat láthattunk. Gratulálunk valamennyiüknek! Most is voltak szül'k, akik id't, fáradságot nem sajnálva segítkeztek a díszítésben, a tombolák árusításában és a bálok lebonyolításában. Köszönöm munkájukat! Tombolatárgyak felajánlásával és anyagilag is támogatták bálunkat az Apró Üzlet, Banka Ferenc, Csontos Magdolna, Pócs János. A büfét az Önért Közért biztosította. Itt szeretném megköszönni a Viki Cukinak, hogy a Jótékonysági bálunkra és az iskolai jelmezbálokra is gyönyör% tortákat készítettek. S valamennyi alkalommal felajánlásba is kaptunk tortákat. Reméljük mindenki jól érezte magát, és jöv're újra találkozunk! Kókai Béláné
6
Jász Szó
Jeles napok - népszokások MÁRCIUS hazánk éghajlati viszonyai miatt a tavasz els', bár gyakran sajnos még h%vös, csapadékos hónapja. A paraszti életben mégis a mez'gazdasági munkálatok kezdetének ideje. Számos az id'járáshoz kapcsolódó megfigyelés és jóslás köt'dik ehhez a hónaphoz. Ugyanakkor március a húsvéti 40 napos nagyböjt hónapja is, ilyenkor tilos a vigalom, a lakodalom, a húsos ételek fogyasztása. Március 4. Kázmér napja, Baranyában patkány%z' nap. Ilyenkor kell utánanézni, hogy a patkányok nem telepedtek-e meg az istállókban vagy a házban, és ez a nap a legalkalmasabb arra, hogy onnan a gazda kihajtsa a rágcsálókat. Március 12. Gergely napja, eredetileg a diákság ünnepe, A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte
el, ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gy%jtöttek. Tulajdonképpen az iskolaév lezárását jelentette, a szeptemberi tanévkezdést csak a XIX. századtól vezették be. Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszönt'k éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gy%jtöttek. Március 18. Sándor napja, a néphit szerint az els' meleghozó nap. " Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget." Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották. Március 19. József napja, kedvelt névnap
Magyarázom a bizonyítványom… Kedves Olvasó! Restellem a dolgot, de kegyetlenül megöregedtem. Hogy történt a dolog? Úgy, hogy régen születtem, és azóta se haltam mag. Tulajdonképpen ez a hosszú élet titka. Csak ugyebár, az a kérdés, hogy érdemes-e? Legidegesít'bb bajomról egy régi, nevetségesen szomorú vicc jutott eszembe. Bözsi és Piri, valljuk be, a múlt század elején született, mint jómagam. Vendégségben ücsörögnek Málinál, aki bizony nem fiatalabb náluk. Illetve nálam... Egyszer megszólal Máli: -Jaj, lelkecskéim, igyatok egy kis kávét! Kitölti, megisszák. Beszélgetnek, nagyokat hallgatnak, majd
Málika ismét megszólal: Ejnye, hova is tettem az eszem, hát nem elfelejtettem tölteni nektek egy kis kávét. Kitölti, megisszák, majd búcsúzkodni kezdenek. Amint ballagnak, Bözsi bosszúsan megszólal: - Te Piri! Hanem hogy ez a Máli nem volt képes megkínálni minket egy csészécske kávéval! Mire Piri: Bizony, bizony! De mondd már, ki az a Máli? Na jó, tudjuk, két öregasszony. Ezer bocsánat! Két tapasztaltabb korú hölgy. Rendben van. De mondjátok már, ki vagyok én? László Ferenc
ünnep. József, a názáreti ács, Jézus gondvisel'je. Az els' meleg tavaszi napnak tartják falun. Erre a napra várják vissza a gólyákat, és a méheket is ekkor eresztik ki. A Mura vidéken a marhákat is kihajtják a legel're. Számos termésjóslás is köt'dik a naphoz. Azt tartják, amilyen az id' Józsefkor olyan lesz nyáron a szénahordáskor is. Ha az égen szivárvány látható, jó lesz a búzatermés. Március 21. Benedek napja, a csillagászati tavasz kezdete. A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Egyes vidékeken fokhagymát szenteltek ezen a napon, amelynek aztán csodatév', betegség%z' er't tulajdonítottak. Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Jézus Szentlélekt'l való fogantatásának napja. Az évszázados megfigyelésekre alapuló népi bölcsesség szerint ezen a napon indul meg igazán a mez'k növényeinek növekedése, ekkor érdemes gyümölcsfát oltani, szemezni. (dávidné)t
Játszik az Isten Játszik, mert unatkozik. - Nem készül több világ, Sok a baj velük! Kezében kis doboz, Benne a világegyetem, És az aprócska Tejút. Megrázza könnyedén, világok gurulnak szerteszét! Villog a sok kacat. Lám, megvan még a Tejút! Az a kicsi ni! Az ott a mi Napunk! De hol vannak földnyi csillagok? Se bolygók, se Föld, se Hold. És nincs meg a házam, a fák! Akkor én hol vagyok? Akkor én hol vagyok? Akkor én hol vagyok? Akkor én hol vagyok?
László Ferenc
Jász Szó
7
A JÁSZSZENTANDRÁSI ÖNKÉNTES TVZOLTÓ EGYESÜLET TÖRTÉNETE 1925-TTL NAPJAINKIG, kiemelve kronológiai sorrendben a fAbb eseményeket, évfordulókat Országos szinten az 1800-as években fogalmazódott meg, hogy Önkéntes T%zoltóságot kell létrehozni. Jászszentandráson az 1900-as évek elején, a község tanyás települése miatt vet'dött fel a gondolat az Önkéntes T%zoltóság létrehozására, de az akkori képvisel'-testület többsége ellenezte. Csak kés'bb, az 1920-as években került újra el'térbe a T%zoltóság megalakítása, melyet az éppen regnáló képvisel'-testület már támogatott. Így jött létre Jászszentandráson 1925-ben az Önkéntes T%zoltóság. Anyagi támogatást ifj. Bobák János malomtulajdonostól kaptak, melyb'l kocsi fecskend't, vízipuskát, tartálykocsit vásároltak, amit lóval vontattak ki a t%z oltásához. Sajnos a legtöbb esetben mire kiértek a t%zhöz, már leégett az épület vagy a rakomány. Érdemük, hogy az akkori körülmények között megszervezték a t%zriadót és a kivonulást. A t%zriadót a harangok félreverésével jelezték. Nappal a torony ablakából a t%z irányába piros szín% zászlót, éjjel pedig ég' viharlámpát tartottak ki, így jelezték a t%z irányát. Elismerésre méltó, hogy a T%zoltóságnál a szakmai felkészülésen, a ment' tevékenységen túl, igen komoly szabadid's tevékenység bontakozott ki. Bekapcsolódtak a község kulturális életébe, színjátszó csoportjuk és zenekaruk is volt. A közéleti tevékenységük, szervezeti életük javult, ami vonzotta a fiatalságot. Az 1930-as években már a Jász településeken voltak t%zoltóversenyek. A korabeli Jász Újság cikke alapján, Jászszentandrásról 1 férficsapattal neveztek be a Jászladányban 1930 és 1938ban megtartott versenyre, melyen 1930-ban els', 1938-ban negyedik helyen végeztek.
Az akkori t%zoltókat is a lelkesedés, a tenni akarás jellemezte. A második világháború eseménye községünkben a t%zoltóságot sem hagyta érintetlenül. Több t%zoltónk a háborúban meghalt, elt%nt. A felszerelések is részben elpusztultak, használhatatlanná váltak.
történt. 1947-ben Bata Kálmán, 1948-ban Agócs Sándor lett a parancsnok. 1950-t'l újra bevezették a járási t%zoltóversenyek szervezését. Oklevél alapján, már 1950-ben a versenyre községünk egy csapattal nevezett be, melyen els' helyezett lett. 1952-ben és
Az 1950-es évek t'zoltó versenycsapata.
1945 tavaszán Sulyok Pál parancsnok és az egyesület lelkes tagjai rövid id' alatt rendezték soraikat, pótolták a hiányos felszereléseket. Már 1948-ban 'rszobát építettek a tagság közös összefogásával. Közben a vezetésben is változás
1960-ban Jászszentandráson rendezték a t%zoltóversenyt, ahol csapatunk szintén els' helyen végzett. 1960-tól megváltozott a parancsnok személye, Agócs Jen' tanácsdolgozó vette át az egyesület vezetését.
1960-as évek t'zoltó versenycsapata.
8
Jász Szó
Ezután tovább er'södött a versenyszellem, már nem csak férfiak és úttör'k versenyeztek, hanem bekapcsolódtak a n'k is 1968-tól a versenybe. A szervezeti élet rendezettebb lett, de kissé elmaradt a fejl'dés színvonalától, ami újabb személyi változást idézett el'. 1971-t'l a Községi Tanács Jámbor Lajos tanárt nevezte ki t%zoltó parancsnoknak, az elnök Farkas János lett. A szervezeti élet fellendült, az új vezetés nagy lendülettel látott munkához. Az 1970-es években a versenyeken már nem csak férfi, fiú, n'i, hanem lány csapat is indult. Kimagasló eredményeket értek el, majdnem mindig els'k lettek a 400 l/s kismotorfecskend' szerelésben. Az egyesület 1975-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, melyen elemezték az elért eredményeket és meghatározták a további utat. Ez alkalomból elkészült az Önkéntes T%zoltó Egyesület 50 éves története. Az 1970-es években az egyesület tevékenysége töretlenül fejl'dött és megfelelt a követelményeknek.
fecskend'vel, egy ZSUK gépkocsival, 400 l/s és 800 l/s kismotorfecskend'vel rendelkezett. A versenycsapatok történetében az 1980-as évek voltak a legsikeresebbek. Minden évben tudták növelni a csapatok számát, alig volt olyan verseny, ahol nem Jászszentandrás nyerte az els' helyezést.
Az 1980-as évek t'zoltó versenycsapata.
Többször nyertek megyei, országrészi, országos versenyt, ami alapján a férficsapat kétszer, úttör' fiú és lány csapat egyszer vehetett részt
Az 1970-es évek t'zoltócsapata
1980-ban a Községi Tanács Pásztor Béla tanárt bízta meg a t%zoltó parancsnoki teend'k ellátásával. Elnök: Mihályi István lett. Továbbra is els'dleges feladatuknak tartották a megel'z'ment' munkát. A m%ködési feltételek is javultak. Az egyesület egy MÁVAG gépkocsi
Az Önkéntes T%zoltó Egyesület 1985-ben ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját, ahol a parancsnok méltatta az eltelt hatvan év eredményeit. Az 1990-es években szintén változás történt a parancsnok személyében. 1992-ben Szabó László (Rákóczi úti) vette át a vezetést, elnöknek pedig
nemzetközi versenyen. A versenyeken 1983-tól lépett be a 800 l/perces kismotorfecskend' szerelés. Az egyesület 1983-ban, a gyermek lánycsapat pedig 1985-ben kapta meg az eredményes munkáért a JÁSZSZENTANDRÁS KÖZSÉGÉRT
emlékplakettet, mint a legmagasabb szint% községi kitüntetést.
Bartók Andrást választották. A m%ködési feltételek tovább javultak. A meglév' felszerelések mellé 8 db URH készüléket, 15 db véd'sisakot, 20 db zsámolyruhát vásároltak. Kiépült a 24 órás korszer% riasztási rendszer, amellyel éjjel-nappal hívhatók voltak. Az 1990-es években a t%zoltóversenyeken már 800 l/perces kismotorfecskend'vel versenyeztek. Községünkb'l 5 csapat indult, változó eredménnyel. Az 1990-es években életbe lép' pályázati rendszer további fejlesztéseket tett lehet'vé. Az Egyesület 1995-ben ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját, melynek tiszteletére zászlót készíttettek, amit a községünkben megtartott t%zoltóversenyen avattak fel. A 2000-es években az egyesület szervezeti élete, közéleti tevékenysége, kapcsolattartása rendszeres volt. Az alapvet' felszerelésekkel rendelkeznek, szükséges azonban azok további fejlesztése.
Jász Szó A t%zesetekhez kivonulók továbbképzésére nagy gondot fordítanak. Több f' rendelkezik 40 órás alapfokú kisgépkezel'i, kismotorfecskend'i képzettséggel. Riasztás esetén URH rádió és több mobiltelefon is rendelkezésre áll az egymás elérhetésére.
kapcsolva a XIII. Jászok Világtalálkozójához. Hét versenycsapatunkból hat els', egy pedig második lett. A 2000-es években rendszeresen elnyerték a legtöbb csapatot indító települések díját. A pályázati rendszer is tovább folytatódott, általa igyekeztek
Az 1995. évi t'zoltóverseny Jászszentandráson.
A 2000-es években egyre több csapatot indítottak a t%zoltóversenyekre. 2009-ben már tíz raj versenyzett. 2007-ben Jászszentandráson volt megtartva a járási t%zoltóverseny,
minden lehet'séget megragadni az anyagi bevételük növelésére. A hagyományokhoz híven 2005-ben ismét megünnepelték fennállásuk 80. évfordulóját.
9 Az el'z'ekhez képest újabb eredmények születtek, mely a tagság összetartó erejét bizonyítja. A parancsnok személyében újból változás történt. 2006-ban Szabó László (Bem úti), 2008-ban Nagy János vette át a Községi T%zoltó Egyesület vezetését. Örvendetes, hogy a vonulócsapat részére légz'készüléket, véd'ruhát, gumicsizmát, véd'keszty%t vásároltak. Cél: továbbra is az eszközök és felszerelések további b'vítése. Összegezve: a történelemben 85 év nem nagy id', de a jászszentandrási t%zoltók történetében emlékezetes évforduló. Az Egyesület 2010-ben ünnepli megalakulásának 85. évfordulóját, ennek tiszteletére állítottam össze 1925-t'l a 85 év rövid történetét. E kit%n' múlttal rendelkez' önkéntesek eredményeit, hagyományait meg kell 'rizni, és tovább kell fejleszteni. Kiss Istvánné nygd. könyvtáros
A hit ereje Egyik este láttam egy TV m%sort, melyben dr. Papp Lajos szívsebész professzor beszélt betegségr'l, gyógyulásról, a magyarság eredetér'l, csodálatos magyar nyelvünk 'si szakrális mivoltáról, Attiláról, mint Isten ostoráról, és a szeretetr'l. Leny%gözve hallgattam. Nagy tudású, karizmatikus egyéniségnek tartom. Hátborzongató érzés volt a szájából visszahallani azokat a csodás tanításokat, amiket a kedvenc jóga mesteremt'l is mindig hallok. Dr. Papp Lajos professzor elmesélt egy nagyon érdekes történetet,
a rákos betegek gyógyulásáról. Hosszú pályafutása során sok csodát élt meg, és megfigyelt valamit. Olyan betegeket gy%jtött össze, akik orvosilag gyógyíthatatlannak mondott rákos festékes anyajegyben szenvedtek. Mindannyian áttétesek voltak, remény sem volt a gyógyulásukra. És mindezek ellenére meggyógyultak, a rák elt%nt a szervezetb'l. Kíváncsi volt, hogy mi a közös ezekben az emberekben, és azt találta, hogy kivétel nélkül mindnek hatalmas hite volt a gyógyulásában, és fontos feladata volt még az életben.
Nem tehette meg, hogy csak úgy belehaljon a rákba. A gondolat, a kiadott parancs olyan változásokat idézett el' az immunrendszerben, hogy az egyszer%en kitakarította a rákos sejteket a szervezetb'l. Minden betegségr'l, és azok gyógyulásáról az a program tehet, ami a gondolatainkban születik meg. Saját magunkba, és a gyógyulásba vetett hit a legtökéletesebb "módszer". Ehhez természetesen szükséges az is, hogy "segíts magadon, Isten is megsegít". –nsne-
JÁSZSZENTANDRÁSI VÉRADÓK 2009. januárjától szervezem településünkön a Vöröskeresztes munkát. Ez id' alatt 3 alkalommal került sor véradásra. 2010. január 25-én 39 f' jelent meg, ebb'l 33 véradótól vettek vért. Ez alkalommal is köszönthettünk els' véradásra jelentkez't. Az elmúlt év Falunapján a 2008. évi jubileumi véradása alkalmából
köszöntöttük Bolye Ferenc, Nagyné Kóczián Tímea, Krajcsovics Sándor. Ágó Ildikó 10×-es; Gulyás Istvánné, Kerek Lajos 20×-os; Jámbor Imre, Marsi Zsigmond 30×-os; Kerek István 60×-os önkéntes véradókat. A 2009. évben ünnepl'k a januári véradáson vehették át az emlékplakettet. Név szerint: Síposné
Szilágyi Erzsébet; Bartók József 10×-es; Boros Árpád, Faragó László, Kóczián Ferenc, Nagy Judit 20×-os; Kerek Gergely 30×-os véradók. Köszönjük mindenkinek az önzetlen segítséget! A legközelebbi véradást 2010. augusztus 23-ára szervezzük Várunk minden segíteni akarót! Kerek Ágnes
10
Jász Szó
OLVASÓI LEVELEKBTL K.Bné véleményére: (...) Elfogadható a cikk írójának megállapítása. Bizony rosszulesik az embernek, ha egy nemes célért er'n felül dolgozik és az nem talál kell' érdekl'désre. De, vajon iskolásaink szülei és a pedagógusok (tisztelet a kivételnek!) mindenkor magukévá teszik a példamutatás erejével ható közösségi szerepvállalást, megjelenést, együtt ünneplést községi rendezvényeinken? Netán támogatják is mások közösség épít' szándékát akár szavakkal? – Szeretném, ha így lenne! (NAne) ]]]
Rendezettebb a temet' Örömmel tapasztaltam, hogy megkezd'dött a temet' rendbe tétele, kivágták a korhadt akácot a ravatalozó el'l, stb. Remélem, hamarosan sor kerül a megszüntetett sírhelyek elbontott keresztjeinek felállítására a kerítés mellett. A lehet'séggel én is szeretnék élni. (E.B.) ]]] Becsület, Igazság és Jog Az öreg jámbor Becsületnek az utolsó tehenét is elhajtották. Hiába kérte a szigorú Törvényt, hajthatatlan maradt, a tehén nagyon b'dült, s örökre elbúcsúzott a gazdájától. Ekkor az öreg Becsület könnyes szemmel, és reszket' ajakkal magához hívatta két felcseperedett fiát, az Igazságot és a Jogot. Az öreg megsimogatta hófehér szakállát és így szólt: - Édes fiaim, utolsó tehenemet is elhajtották, nem tudlak tovább tartani benneteket. Menjetek Isten hírével világgá, keressetek magatoknak szolgálatot a nagyvilágban. És szomorúan homlokon csókolta 'ket. A testvérek, az Igazság és Jog, kézen fogták egymást, és útra keltek. Elmentek szolgálatot keresni. - Én csak olyan gazdához állok be - mondja út közben az öregebbik testvér, az Igazság, - aki olyan jámbor és becsületes lesz, mint az édesapánk. Ha ilyet találok, híven szolgálom holtam napjáig. - Én pedig csak olyan gazdához szeg'dök - mondja a fiatalabbik
testvér, a Jog - aki olyan er's lesz, hogy nála senki sem er'sebb. Bánom is én a többit. Ígérem, hogy abban a pillanatban faképnél hagyom, ha nálam er'sebb gazdát találok. A keresztútnál megölelték egymást, elváltak, és soha többé nem találkoztak. Holtiglan elszeg'dtek. Az Igazság a mindenkori Szegénységhez, a Jog a mindenkori Hatalomhoz. (Szív újság 1946.X.26.) Gondolkodásra ajánlom Kné ]]]
Kockázatok és mellékhatások , kezel orvosok, gyógyszerészek… Lehet, hogy kockázatos és mellékhatásos az, amit mondani szeretnék, de üsse k'! Mi, a magyar rádióhallgatók és televíziónéz'k meg'rjített százezrei kérdezzük reménykedve: meddig kell még ezt hallgatnunk? Még tíz, még húsz, ne adj Isten, ötven évig? Vagy ez így lesz örökkön örökké ámen? Vajon akad még hazánkban olyan ember, aki ne hallotta volna több ezerszer ezt a bennünket hülye gyereknek tekint', ki tudja gyorsabban elmondani mondókát: a kockázatokkal és mellékhatásokkal, kezel) orvosokkal, gyógyszerészekkel együtt?… Feltételezem, hogy akik ezt naponta több százszor elmondják a különböz' adókon, igen értelmes emberek. De akkor miért mondják el újra és újra? Egyetértenek a felhívással? Azt hiszik a hallgatóikról, hogy gyengeelméj%ek, és nem képesek felfogni a napi több száz kérdezzék meget? Vagy netán azt képzelik, hogy a hallgatók ilyenkor fogadalmat tesznek magukban: most már aztán tényleg el fogom olvasni a beteg tájékoztatót, és meg fogom kérdezni kezel' orvosaimat, gyógyszerészeimet, ápolón'imet. Itt, a zárt osztályon is…. Kedves újságírók, rádió és tévé bemondók, országgy%lési
képvisel'k, nagyon szépen kérjük, kíméljék életünket, egészségünket, szabadítsanak meg bennünket a „kockázatok és mellékhatásoktól”. Meteorológusok! Követeljék meg, hogy minden el'rejelzésük után olvassák be: „Eseteleges id'változás esetére, vigyenek magukkal könny% nyári ruhát, meleg alsónem%t, es'kabátot, és hócsizmát. Vagy kérdezzék meg kedvenc jósn'jüket, meteorológusukat”. Istenem, mit is kell tennem, miel'tt beveszem a kockázatos és mellékhatásos gargalizálómat? Igen Tisztelt F szerkeszt Úr!
Nem tehetünk semmit. Tényleg nem tehetünk? Emlékszik? Egy alkalommal felgyorsított szöveggel adták le a „hülye gyerekeknek” szöveget. Legközelebb már intézkedett a gyógyszer tröszt: Tessék értelmesen, szépen, ahogy a csillag megy az égen… Azóta hallgatjuk- Ön is – ezt a bugyuta mondókát. Biztosra veszem, hogy Ön se kérdezte meg még az orvosát, gyógyszerészét. Ejnye, ejnye. Fogjunk össze! Legalább egy ici-pici borsot… Szívélyesen üdvözlöm: László Ferenc Tatabánya, 2010. január A kockázatok és mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezel orvosát, gyógyszerészét.
ámen ]]]
Kinek a feladata? Javasolnám a Rákóczi úton a hajdan Bata-kocsmájának nevezett (ma Banka Béla tulajdona) és az Abonyi féle vegyes bolt épületéhez egy kerékpár támasztó kihelyezését. Hónapok óta látom, hogy a kerékpártámasz hiányában az épület falához támasztják a vásárlók biciklijüket, akaratlanul is rongálva ezzel a vakolatot. A szemétgy%jt' kuka sem bírja már sokáig a strapát. (T.T.)
Jász Szó
11
Régi idAk, mára emlékek… Az 1960-as évek el'tt önellátóbbak voltak vidéken a családok, mint most. Dolgozott a család apraja, nagyja. Mikor megalakult a tsz, a szül'k mentek dolgozni a közösbe, a gyerekek otthon maradtak és rosszalkodtak egész nap. A munkától elszoktak, most már a mez'gazdaságban nem akar dolgozni senki. Meg volt a föld, megtermelték a búzát a család részére, akinek nem volt földje, vállalt aratást részesbe, vagy a csépl'géphez ment dolgozni. Kevés pihenéssel és fárasztó munkával járt mind kett', de azok az er's, munkában edzett emberek és n'k bírták. A búzát a malomba meg'rölték, a lisztb'l az asszonyok szép, dombos kenyeret és pirosra sült lángost sütöttek a kemencébe. Bekenték a lángost zsírral vagy olajjal, aztán a jó étvágyú gyerekek és feln'ttek elfogyasztották. Szomszéd asszonyunk, K'rösiné sokszor elmondta: „még mindig a számban van az íze annak a jó és szép pirosra sült lángosnak, amit édesanyám sütött a kemencébe.” A tanyákon sok baromfit tartottak, nem voltak ketrecbe zárva, így sok volt a tojás. A tojásra tyúkot tettek, a csirke kikelt, megn'tt, majd levágták és az asszonyok jó ebédet f'ztek bel'le. Minden második vagy harmadik házban volt tehén, ellátta a családot, szomszédokat és a tejcsarnokot is tejjel. A megmaradt tejet lefölözték, köpül'ben összerázták és lett bel'le szép sárga vaj. A megmaradt tejb'l túró lett. Wsszel meg volt a szüret, kiforrott a bor, az emberek boldogan jártak le a pincébe, az egész nyári id' alatt a torkukra rakodott port lemosták, majd vígan és jó kedvvel jöttek fel az asszonyok nem nagy örömére. A család részére – létszámtól függ'en – disznót vágtak. Ezzel meg kellett várni a fagyos napokat, mert akkor még nem volt fagyasztó láda. A disznót kora reggel megölték, utána szalmával megperzselték, majd feldarabolták. Estére elvégeztek, be volt sózva a szalonna, a húsok,
meg volt töltve a kolbász és az étvágygerjeszt' hurka. Egy hét után a szalonnát, a húsokat és a kolbászt füstre tették, úgy tartósították. Az asszonyok vacsorára finom levest f'ztek, hétországra szóló töltött káposztát, hurkát sütöttek a kemencébe. Este megjöttek a vendégek, vacsora után a jó bor mellett elbeszélgettek, jó kedvük lett és nótázásra került a sor, volt úgy, hogy 2-3 óráig is mondták. Hol vannak már azok a szép id'k!? Elmúltak a fiatalságunkkal… Így múlnak el a régi nóták a régi emberekkel. Most már a kocsmában se nótáznak. A fiatalok nem is tudják azokat szép magyar népdalokat, a hazafias katonanótákat, amelyiket még nagyapáink és apáink daloltak az olajos mécs mellett a fonóban vagy egyéb összejöveteleken a téli esték során. Még a nyugdíjas férfi klubban
szoktak nótázni a kultúrházban. Minden második csütörtökön van összejövetel, szeretettel várnak minden nótás kedv% fiatalt, id'set, hölgyeket és urakat a régi tagok. Befejezésül: a régi id'kben is sokat kellett dolgozni, hogy meg legyen a mindennapi kenyér, de volt id' beszélgetésre, nótázásra, a szül'kre és sok egyébre is. (Faragó Géza)
FELHÍVÁS Kérem ezúton is Önöket, ha valaki tud olyan hozzátartozójáról, akinek neve nem szerepel az I. vagy a II. világháborús emlékm%veken, jutassa el azt miel'bb a szerkeszt'ségbe. Dávid Áron
Búcsúzunk, emlékezünk Községünk legid'sebb férfi lakosa BOROS BÉLA elhunyt 2010.02.21-én. 95. életévét betöltötte 2010..02.09-én.
A minisztériumtól kapott születésnapi köszönt' oklevelet már nem tudta átvenni, mivel betegsége miatt kórházba került. Hosszú évekig tartó házasság után 2008-ban elhunyt felesége CSOSZOR JULIANNA 88 évesen. Háziorvosunknak, dr.Kolláth Bálintnak köszönettel tartozunk, aki évek hosszú során gondosan gyógyította mindkett'jüket Külön köszönet a nyugdíjas férfi klub vezet'inek – Molnár Istvánnak és Sós Sándornak -, valamint a klub tagjainak, akikkel együtt éveken keresztül sok kellemes id't töltöttek el.
12
Jász Szó
Mély fájdalommal búcsúzunk szeretA Édesapánktól,
EMLÉKEZÉS
Boros Bélától
NAGY JÓZSEFNÉ (szül.: Parlagi Katalin) halálának 6. évfordulójára. „Bár múlnak az évek, Sajnos Te nem vagy már velünk, De tovább élsz szívünkben És csak rád emlékezünk!” Emlékezik: férjed, fiad és leányod
akit hosszan tartó betegségében ápoltunk. Fájó szívvel búcsúznak testvére, rokonai, ismerAsei és barátai
Köszönetet .
mondunk mindazoknak, akik a szeretett halottunk
Halottaink
Szarka Emánuel id. Király János (Heves) Mészáros István Fúder Mihályné Csépán Erzsébet Gulyás Ferencné Csivincsik Vilma Hopka Sándor Tajti Lászlóné Nagy Mária Boros Béla Juhász Béláné Antal Margit Gulyás Józsefné Nagy Mária Nagy Józsefné Bibók katalin Bobák Tibor TAsér Lászlóné Antal Piroska
75 éves 76 éves 43 éves
BOROS BÉLA 95.évében elhunyt temetésén részt vettek, sírjára virágot, koszorút helyeztek, gyászunkban osztoztak.
80 éves
A gyászoló család
89 éves 70 éves 84 éves 95 éves
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik
88 éves
FUDER MIHÁLYNÉ
88 éves 66 éves 74 éves
sz. CSÉPÁN ERZSÉBET temetésén részt vettek, virágaikkal, jelenlétükkel mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek
88 éves
a gyászoló család
JÁSZ -SZÓ FALUÚJSÁG
Kiadja: Jász-Szó Alapítvány ]]] FelelAs szerkesztA: Dávid Sándor Nyomdai munkát végzi: ARTANDER Ker. és Szolg. Kft. Jászberény