Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program

Jászsági_fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program – Program fázis – Egyeztetési anyag

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM EGYEZTETÉSI ANYAG

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. Jászsági Többcélú Társulás Titkársága Jászberény, Szabadság tér 16.

Budapest, 2006. október 31.

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Program fázis – Egyeztetési anyag _________________________________________________________________________________________________________________

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Program fázis – Egyeztetési anyag A munka a Jászsági Többcélú Társulás megbízásából készült a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján Kistérségi kapcsolattartók:

Dányi Olga, titkárságvezető Magera Tibor, titkárságvezető-helyettes

VÁTI Kht. témafelelőse: VÁTI Kht. szakértői:

Lányiné Fogarasi Kornélia Czene Zsolt Dálnokiné Devecseri Anikó Földesi Petra Göncz Annamária Illés István Magócs Krisztina Majorné Vén Mariann Sain Mátyás Sárdi Anna Staub Ferenc Schneller Krisztián Vaszócsik Vilja

A Jászsági Többcélú Társulás munkatársai: Bobák Nóra Móczó Zsófia Tasi Attila Vincze Beáta MTA RKK ATI szakértői:

Szarvák Tibor Szoboszlai Zsolt

BOKARTISZ Kht. szakértői:

Molnár Géza Gál Tamás Seres Tibor

ELTE TTK szakértők:

Nemes Nagy József Kiss János Péter Lőcsei Hajnalka Szabó József Jordán Klára Faragóné Huszár Szilvia Tamás Szilvia

MTA TAKI szakértő: Külső szakértők:

Irodavezető: Vezérigazgató:

Göncz Annamária Csanádi Ágnes

2


Ez a dokumentáció a VÁTI Kht. szellemi terméke. A hozzá kötődő – szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben meghatározott – vagyoni jogok a VÁTI Kht-t illetik.

3


Tartalomjegyzék Bevezetés…………………………………………………………………..5 Stratégia……………………………………………………………………7 Operatív program…………………………………………………………29 Mellékletek:…………………………………………………………… 145 1. A megvalósítás pénzügyi háttere……………………………… 146 2. A megvalósítás és végrehajtás szereplői……………………… 150 3. Javasolt új célpiramis……………………………………………155

4


Bevezetés A Jászsági Többcélú Társulás 2006. szeptember 18-án tartott ülésén 61/2006. sz. TársulásiKistérségi Fejlesztési Tanácsi határozatával elfogadta a Jászsági Fejlesztési Koncepció, Stratégiai és Operatív Program 1. munkarészét, azzal a kiegészítéssel, hogy a további javaslatokat, észrevételeket írásos formában szükséges benyújtani a VÁTI Kht, azaz a készítő felé, aki gondoskodik azok megválaszolásáról, illetve bedolgozásáról. Az 1. munkarész tartalmazza a fejlesztési koncepció fejezeteit, amelyekben meghatározásra kerültek a kistérség belső adottságai (erősségei és gyengeségei), valamint a térség által kevésbé vagy nem befolyásolható külső környezet veszélyei és lehetőségei. A helyzetelemzés során felszínre kerülő információk alapján átfogó célként került megfogalmazásra a társadalmi-, gazdasági- és természeti környezet összhangjának megteremtése, amely lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a Jászsági hagyományokon és együttműködésen alapuló versenyképesség kistérségévé váljunk. A térség jövőképét előtérbe helyezve 5 stratégiai cél, azaz prioritás fogalmazható meg: - Humánerőforrásra építő, versenyképes, innovatív gazdaság továbbfejlesztése - A Jászsági hagyományokon alapuló társadalmi összetartozás erősítése - Kisvárosi és vidéki életminőség javítása - Az agrárium fejlesztése - Természeti, környezeti elemek védelme, fenntartása A prioritások (stratégiai célok) esetében megfigyelhetjük, hogy kétszer (I. és II. prioritásban) is megjelenik a társadalom kérdése, hiszen a társadalom egyensúlyi fejlődése vonzza magával a gazdaság fejlődését. A kistérség társadalmának hagyományai, öröksége alapot biztosítanak arra, hogy az összefogás képességéből kiindulva fogalmazzuk meg legfőbb értékeinket, és rajzoljuk meg a Jászsági kistérség fejlődésének térképét. A stratégiai programozás illeszkedik a megyei, a regionális és az országos tervezési rendszerhez. A megvalósítandó alprogramok kialakítása során elsősorban a települések 20072013 tervezési időszakára szóló fejlesztési projektötletei kerültek feldolgozásra. Ezen ötletek jelennek meg a regionális és megyei fejlesztési programokban is, illeszkedve ezáltal azok célkitűzéseihez, és figyelembe veszik az abban foglalt irányelveket. A projektötletek mellett az Európai Uniós tervezési metódusokra alapozva előtérbe szükséges helyezni a tervezési fázist, ezért a rövid távú feladatok esetében előnyben részesül a települési, mikro-térségi és az egész térséget szolgálóan lefedő programok, tervek, tanulmányok kidolgozása. Ilyen alprogram például a Jászsági gazdaságfejlesztési program, a turizmusfejlesztési program, a tematikus utak megvalósíthatósági tanulmánya vagy az egészségtervek elkészítése. A fejlesztéseket jól megalapozott tervezéssel tudjuk fenntarthatóvá, gazdaságossá, eredményessé tenni, és csak a körültekintő tervezést követően kezdhetők meg a megvalósítás lépései. Alapvető feladatnak, horizontális célnak tekintjük a környezet védelmének kérdését, az esélyegyenlőség biztosítását, amelyek külön prioritásként is megjelennek a célpiramisban. A

5


stratégiai programok által el kell érnünk, hogy a kistérség a Strukturális Alapok finanszírozásából a versenyképesség elérése érdekében minél hatékonyabban tudjon részesedni, a lehetőségek kihasználása optimális mértékben valósuljon meg. A térségben való gondolkodás képességét fejleszteni szükséges, amely szinte valamennyi projekt kiválasztási kritériumaként is megfogalmazható, hiszen a pontszerű fejlesztések kora lejárt. Jól felfogott érdekként fogalmazódik meg a partnerség elve, amely szélesebb lehetőségeket tár a fejlesztésben érdekelt szervezetek elé. A kölcsönös előnyökön alapuló együttműködések által érhetjük csak el a térség harmonikus fejlődését, amelynek során nemcsak a térségen belül, de azon túl is szükséges a kapcsolatok építeni, ápolni és a fenntartást biztosítani.

6


I. Stratégia

7


A stratégia fókuszában a prioritások állnak, kibontásuk egységes szerkezetet követ. Az indoklásban a kiválasztott prioritás szükségességének indoklása fogalmazódott meg, amely egyrészt a helyzetelemzés megállapításaira csatol vissza, másrészt utal a prioritást alkotó intézkedések fontosságára is. A következő pontokban a prioritás által elérni kívánt általános célok, majd a hatásindikátorok bemutatása következik. A stratégiai adatlapok további részeiben a prioritást szolgáló intézkedések felsorolása kapott helyet, illetve intézkedésekre lebontva megtalálható a forrásösszesítő is. A megvalósítás pénzügyi hátteréről és szereplőiről az 1. és 2. melléklet tájékoztat. A Kistérségi Fejlesztési Tanács által elfogadott intézkedésekben három helyen változtatást javasolunk: a II.2.2. intézkedés a kettébontását oktatási és szociális részre, az anyag nagysága miatt; illetve a IV. prioritásban a kibontás során világosabbá vált összefüggésrendszer érvényesülése érdekében. Egy specifikus cél alá javasoljuk besorolni a mezőgazdasági intézkedéseket, beleértve az eddig V. prioritásban levő tájhasználattal kapcsolatos intézkedést is. Emellett a IV. prioritásban javasoljuk összevonni - szintén összefüggésük miatt- a termelési- értékesítési szövetkezésekre és egyéb együttműködésekre vonatkozó intézkedéseket (3. melléklet: Javasolt új célpiramis, a változásokat színnel jelöltük).

8


I. PRIORITÁS: A HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉSE Indoklás A Jászság lakóinak megélhetési forrását adó gazdasága számára a kilencvenes évek jelentős változást hoztak a foglalkoztatási szerkezetben. Iparának fejlődése kiemelkedő eredményeket ért el – a kedvező és az M3 autópálya megépülésével felértékelődő fekvésének, ipari hagyományainak, Budapest környékéhez kapcsolódó dinamikájának és a magas külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetően. A foglalkoztatottak 47%-a dolgozik az iparban (1990-ben 42% volt). Ebből eredően a Jászság foglalkoztatási helyzete viszonylag jó, a munkanélküliség „csak” 5%-os. Gazdaságának sebezhetőségét ennek területi koncentráltsága és az agrárium helyzete okozza. A mezőgazdaságban a foglalkoztatás harmadára esett vissza, és ez – bár a megmaradt néhány nagyüzemnek köszönhetően foglalkoztatási szerepe nagyobb (10%), mint az országban átlagosan – az ipart nélkülöző, fejlettebb területektől elzárt alsó-jászsági, nagy romanépességű településeken a megélhetési lehetőségek drasztikus csökkenését hozta. A szolgáltatás szerepe összességében 2%-kal csökkent. Fenti történések ráirányítják a figyelmet a gazdaság és társadalom összefüggésére, egységére, és arra, hogy a megélhetésben a piaci és közcélú tevékenységek arányait tovább kell finomítani, a piaci verseny és érdek szerepét pontosabban kell meghatározni az egész rendszer működésében1. A jászsági gazdaságfejlesztés stratégiája – a II. prioritásban is tárgyalt humán feltételek, illetve a IV prioritásban kifejtett agrárfejlesztések mellett – az I. prioritásban a közlekedési fejlesztéseken, az ipari, logisztikai és turisztikai szerkezet javításán és a tudásbázis erősítésén alapul. A kistérség gazdasági fejlődéséhez a közvetlen termelői, vállalkozói beruházások mellett a gazdaság háttérfeltételeinek javítása szükséges. A közlekedési és vonatkozó humán fejlesztési elemek elsődleges szerepe az, hogy a gazdaság számára kedvező, a vállalkozások alapítását, működését és beruházásait ösztönző háttérfeltételeket biztosítsanak. A társadalmi feltételek jelentőségét nemcsak ez a kettős megjelenés (humán feltételek és tudásbázis) mutatja, hanem az a tény is, hogy a jászsági gazdaság fejlődésének legnagyobb korlátja a demográfiai helyzetben, népességfogyásban. A kistérség gazdasági, turisztikai fellendítésének első pillére (specifikus célja) a közlekedés fejlesztése, amely alapvetően meghatározza a területi, gazdasági- társadalmi fejlődési esélyeket. Ezen belül a versenyképesség alapvető feltétele a jó nagytérségi elérhetőség, amely közúton a gyorsforgalmi- és az ahhoz kapcsolódó főutakon történik. A Jászság már eddig is képes volt jól élni az M3 közelségével, gazdasági lehetőségeivel, hiányoznak azonban az M4, M8 gyorsforgalmi utak, valamint kapcsolat a régióközpont felé. A gyorsforgalmi utak tervezése, kiépítése és ütemezése országos léptékű feladat. Maga kistérség is felvállalhatja viszont a számára előnyösebb alternatív nyomvonalak megkeresését, tanulmányterv készítését és ennek 1

A kistérségi szinten jól látható - és figyelmen kívül nem hagyható - összefüggés és egység a társadalom és gazdaság mellett a tájra és a környezeti elemekre is kiterjed.

9


felhasználását lobbitevékenységében. Az interregionális kapcsolatokban szerepe van emellett a tiszai átkeléseknek, és a kötöttpályás közlekedés fejlesztésének is. A kistérség ipari fejlődése egyértelműen összefügg az M3 megépülésével. Ugyanakkor éppen e fejlődés beszállító, távolabbi vállalkozásokat is bevonó jellege a közúthálózatot, főleg a 32 sz. főutat – az átmenő kamionforgalommal együtt - igen megterheli. Ezért fontos a főutak elkerülő szakaszainak megépítése, illetve a logisztika átgondolása is a biztonságosabb, gyorsabb, pontosabb célbajutás, és a környezeti feltételek javítása érdekében. A kistérségi kapcsolatok és együttműködések segítése, a munkába-, iskolába- egészségügyi intézményekbe eljutás feltételeinek javítása, a termelés, szállítás és a turisztika fejlődése, valamint a többcélú együttműködések érdekében megfelelően kiépített mellékúthálózatra van szükség. A Jászságban a jelenlegi hálózat néhány kapcsolathiányán (Jászágó-Csány, Jászalsószentgyörgy – Jászapáti, Jásztelek – Jászkisér, Jászkisér – Pély, Jászágó – Jászberény) túl fontos a meglévő utak rossz állapotának javítása is. A települések közvetlen megközelítése, belső közlekedése, az ebből eredő por- és zajszennyezés csökkentése, a településkép javítása érdekében szükséges bel- és külterületi utjaik minőségének javítása. A biztonságos és egészséges közlekedést szolgáló kerékpárutak kiépítése mind a turizmus, mind a hivatásforgalom szempontjából jelentőséggel bír. A fent említett - főleg önkormányzati kompetenciába tartozó - utak kiépítésén túl, azok karbantartása és üzemeltetése is jelentős feladatot ró az önkormányzatokra és az országos közutakat üzemeltető Magyar Közút Kht. megyei igazgatóságára. A kistérségi versenyképesség előrehaladásának második pillére a gazdaság továbbfejlesztése, amelyben kulcsszerepe van az innovativitásnak, kreativitásnak és a Jászsági kohézió erején alapuló együttműködésnek. A gazdaság fejlesztésekor tekintettel kell lenni a kistérség kétpólusú gazdasági szerkezetére, vagyis a világpiacon is számottevő és versenyképes (ipari) vállalatok valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások eltérő fejlesztési igényeire és lehetőségeire. Ez a kettősség megmutatkozik a térszerkezetben is, Jászberény, illetve a kisebb városok (több és nagyobb vállalkozások), valamint a mezőgazdasági jellegű, kevés vállalkozással rendelkező falvak tekintetében. Cél, hogy a gazdasági szerkezet kiegyensúlyozott legyen, vagyis a két vállalkozói szektor területileg kiegyenlítetten fejlődjön, lehetőleg kölcsönösen előnyös kapcsolatrendszerben. A Jászság beszállítói ipara az elmúlt években a technikailag és gazdaságilag is jelentősen átalakult. A globalizáció eredményeként a cégek új követelményeket támasztottak a beszállítókkal szemben, és működésük néhány fontos részét egyre inkább átengedik nekik, így azok részt vállalhatnak a termelés racionalizálásában. Az így kialakult beszállítói réteg maga is multinacionálissá vált, követve e megrendelői igényeket. A Jászságban kialakult ipari struktúra, a multinacionális vállalatok és beszállítóik jelenléte, valamint az ezek köré kialakult jelentős létszámú kis- és középvállalkozások a magyar ipari termelés komoly szegmensévé vált. Az ipari potenciál fejlesztése technológia- és termékfejlesztéssel (beruházások elősegítésével), valamint az ipari parkok és övezetek meglévő infrastruktúrájának fejlesztésével, korszerűsítésével és szolgáltatásaik bővítésével lehetséges. A termelés szempontjából a térségben működő nagyvállalatok a mérvadóak, foglalkoztatási, jövedelemtermelési szempontból viszont nagyon jelentős a KKV-k szerepe. A nagyvállalatok jelenléte lehetővé teszi a gazdaság innovációra és hálózatosodásra alapuló fejlesztését, a vállalkozói együttműködés különböző formáinak elősegítését, és ennek feltételeként a minőségbiztosítás gyakorlatának kiterjesztését.

10


A korszerű gazdaság térnyeréséhez az innovációs kapacitások és logisztikai szolgáltatások növelése szükséges. Az innovativitás fokozásához a térségi tudásbázis (tudásalapú gazdaság) erősítése szükséges, mely nemcsak a közvetlen K + F tevékenységeket jelenti, hanem a szellemi tőke, tehát az egyes emberek birtokában lévő tudás és az intézményesült tudás összességét. A logisztika, a termelés és értékesítés támogatása, valamint a vevőkiszolgálás minél magasabb színvonalra történő emelése érdekében logisztikai létesítmények kialakítása szükséges (komplex raktározási szolgáltatások fejlesztése, a szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, berendezések beszerzése). A logisztikai létesítmények azonban csak megfelelő infrastruktúrális ellátottság esetén működőképesek, ezért javítandó az ipari parkok és övezetek megközelíthetősége is: az egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bíró 32-es számú főút Hatvan-(Jászfényszaru)-Jászberény-Szolnok gazdasági övezeteit összekötő, illetve nemzetközi tranzitforgalma az utóbbi években nagyon megnövekedett, ugyanakkor a logisztikai teljesítmény fokozására igény van. Ennek érdekében célszerű megvizsgálni új (vasúti) szállítási lehetőségeket is. A turizmus világjelensége a Jászság életében is rendkívül fontos. Nemcsak azért, mert befolyásolja a térség társadalmi, kulturális és gazdasági életét, hanem azért is, mert hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatokra, sőt, a saját belső értékeik és kapcsolataik átértékelésére is. A turisták egyre inkább igénylik az új és komplex turisztikai termékeket. Előtérbe kerül az ép természeti, kulturális és társadalmi környezet, a szolgáltatások magas színvonala és a személyes biztonság. Ember és (társadalmi, gazdasági, táji) környezete kapcsolatának harmóniája a biztosítéka egyben a Jászság megtartóképességének is. A Jászság sokszínű, egyedi turisztikai arculata, valamint megfelelő piaci érvényesülése érdekében már megkezdődött vonzerőinek és szolgáltatásainak összekapcsolása, és összehangolt, komplex, térségi jellegű termékkínálat kifejlesztése. Ez a települések értékeinek, szolgáltatásainak összekapcsolását, a térség városainak, falvainak és vállalkozóinak összefogását igényli. A Jászság turizmusának élénkítésére reálisan kitűzhető cél a kerékpáros- és vízi turizmus, a természetjárás tájakat, településeket összefűző hálózatának kialakítása, a falusi-, rendezvény-, üzleti- és termálturizmus fejlesztése, a programok és gasztronómia kínálatának bővítése, komplex, minőségileg is megújított kínálat kialakítással, valamint modern piacszervezési módszerek alkalmazásával (marketing, piackutatás, információadás, PR). Fontos, hogy a kínálatbővítés ne csak a kereslethez és vállalkozások elképzeléseihez, hanem a turizmus természeti és társadalmi környezetének terhelhetőségéhez, rehabilitációjához és a kialakuló Jászság-imázshoz is illeszkedő legyen. A fogadóképesség feltétele turisztikai infrastruktúra háttér, s ezen belül kiemelkedő szereppel a szálláshelyek, amelyek a tranzitforgalom helyett a társadalmi és gazdasági szempontból előnyösebb üdülési tevékenységek előtérbe kerülését teszik lehetővé. A szálláshelyek minősége összefügg a vendégkör tartózkodási idejével, költésével és a turisztikai termékek hatékonyságával. Az üzleti turizmus érdekében is fontos a minőségi szállások fejlesztése. A kínálatot növelni lehet a kollégiumok átalakításával, korszerűsítésével és turizmusba való időszakos bevonásával. Szükséges a vendéglátóhelyek, illetve szolgáltatások kínálatának fejlesztése, színvonalemelése is. Mindezek összehangolt, rendszerbefoglalt termékkínálattá fejlesztése eredményezi a Jászsági turizmus gazdaságban betöltött szerepének növekedését.

11


A versenyképes jászsági gazdaság harmadik pillére a tudásbázis erősítése, a szak- és továbbképzés, az innovatív információs társadalom. A modernizálódó gazdaságnak kreatív és képzett vállalkozókra, minőségi munkaerőre van szüksége. A vállalkozóvá válást, a munkaerőpiacra való bejutást, illetve a munkavállalók hatékonyabb munkavégzését a gazdaságfejlesztési stratégiához és piaci igényekhez illeszkedő képzéssel szükséges megkönnyíteni. Az iskolázatlan, szakképzetlen munkanélküliek esetében is fontos a képzettségi szint növelése, valamint a közösségi tevékenységben való részvételük ösztönzése. A Jászság munkaerőpiacán nem találkozik a kereslet és a kínálat. A viszonylag magasabb foglalkoztatottsági átlag mellett a munkanélküliség strukturált. A gazdaság fejlődését akadályozza ugyanakkor, hogy sok a hiányszakma (esztergályos, hegesztő), és nincs utánpótlás, hiányzik az ipari parkokban lévő cégek és a kistérségi beszállítók számára használható képesítéssel rendelkező munkaerő. Lényeges tehát a térségi szereplők összefogása azzal a céllal, hogy összehangolják gazdasági és humán erőforrás fejlesztési elképzeléseiket, illetve foglalkoztatási paktum keretében megállapodjanak az egyes szférákban tervezett és szükséges lépésekről. A társadalmi innováció fejlesztésében nagy szerepe van a telekommunikációs és információs hálózatok kiépítésének és fejlesztésének, az informatikai rendszerek kialakításának. Az információk biztosítják a szellemi tőke befektetésének legelőnyösebb formájához való „hozzájutást”, az informatikai rendszerek pedig új dimenziót nyitnak a társadalmilag hasznos munkavégzés előtt. Mindezek hatására hatékonyabb, hálózatosabb gazdasági szerkezet jöhet létre, ami elősegíti a munkavállaló versenyszférában való maradását, a különböző élethelyzetekhez is alkalmazkodó munkavégzést, és ezáltal csökkentheti a munkanélküliséget. A versenyképesség új követelményei miatt a Jászság beszállítói iparában szükségessé – és a tőkeerős helyi cégek részvételével lehetségessé is - vált egy tudományos kutatóbázis kialakítása, amely infrastruktúrájával, szolgáltatásaival állna a vállalkozók rendelkezésére. Az innovációs, K+F, képzési és inkubátorház funkciók betöltésére formálódó beszállítói tudásközpont kialakítására alkalmas lenne a Jászberényben található volt huszárlaktanya, mely nemrég önkormányzati tulajdonba került. A program megvalósításában a SZIE karai és a Regionális Virtuális Továbbképző Központ intézményei együttműködése látszik kézenfekvő megoldási alternatívának. A fentiek mellett a vállalkozásfejlesztés és élénkítés humán oldalának erősítésére, a vállalkozói képességek fejlesztésére, a hozzájuk tartozó tárgyi tudás és ismeretek megszerzésére decentralizált gazdaságszolgálati központok létrehozása javasolt. Az információ-technológiai alkalmazások a gazdaság mellett alapjaikban formálják át a társadalmi kapcsolatokat, a közigazgatást, oktatást és kultúrát. Már ma gyermekkortól idős korig szükség van informatikai kultúrában való otthonosságra. Az információs társadalom kiépítésének sikeressége nemcsak a hálózati és a berendezési ellátottságtól függ, hanem a helyi felvilágosító és képzési programok eredményességétől, illetve településeken megvalósuló integrált programoktól, valamint informatikai alkalmazások bevezetésétől is (pl. e-önkormányzás, elektronikus ügyintézés, távmunka, távdiagnosztika). Az informatika társadalmasításának fontos eszközei az e-Magyarország pontok, teleházak. Mindezek a fejlesztések, változások elősegítik a Jászság gazdaságának versenyképességét, és itt élők életminőségének javítását, a fiatalok helyben tartását. 12


Általános célok: • • •

A kistérség elérhetőségének és térségi kapcsolatrendszerének javítása A térség gazdasági és gazdaságszervezési potenciáljának erősítése Az innováció (tudásalapú társadalom) és együttműködés társadalmi feltételeinek megteremtése Hatásindikátorok: • • • •

Közlekedési infrastruktúra bővülése és javulása Vállalkozási aktivitás és bevételek növekedése A foglalkoztatási és jövedelmi helyzet javulása Képzési szerkezet bővülése, minőségi javulása, képzettség javulása

Az I. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük (MFt) Sorszám

Intézkedés

2007-2013

I.1. Specifikus cél: A közlekedési kapcsolatok fejlesztése I.1.1. I.1.2. I.1.3.

Az interregionális kapcsolatrendszer fejlesztése A térszerkezet átformálását és a települések összeköttetését segítő közlekedésfejlesztés A települési bel- és külterületi utak felújítása, kiépítése, kerékpárutak kiépítése

13223* 18553** 10800

I.2. Specifikus cél: Együttműködésen alapuló innovatív gazdasági szerkezet kiépítése I.2.1. I.2.2. I.2.3. I.2.4. I.2.5.

Az ipari potenciál térségi fejlesztése Fejlett vállalkozói kultúrán alapuló tudásgazdaság kapcsolódó hálózatos A logisztikai szolgáltatások fejlesztése Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása A turisztikai infrastruktúra fejlesztése

4200 és

3100 370 4145 4330

I.3. Specifikus cél: A tudásbázis erősítése I.3.1. I.3.2. I.3.3. Összesen:

A szak és átképzési struktúra megújítása, a szaktudás piacképességének és minőségének erősítése A társadalmi innováció fejlesztése Az információs társadalom feltételeinek biztosítása

1760 6837 745 68063

* A fejlesztés nem a kistérség feladata, de infrastruktúrájának javításában nagyon fontos. ** Ebből az Újszász-Vámosgyörk vasútvonal felújítása nem a kistérség feladata (forrásigénye:6700 MFt)

13


II. PRIORITÁS: A JÁSZSÁGI HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE Indoklás A Jászság lakossága fogy, és ezen belül rohamos a „természetes” fogyás: az elmúlt évi halálozásnak csak alig 65%-a volt a születések száma. Ez a közösség megtartóerejének, életerejének veszedelmes gyengülését mutatja, és megrázó jelként hív sürgős a szembenézésre és változtatásra kistérségi és települési, kisközösségi szinten egyaránt. A helyzet elfogadható szintre fordítása érdekében szükséges egy - a lehetőségeket is figyelembevevő - akcióprogram kialakítása. Emellett a kohézió szempontjából új kihívás a rendszerváltás helyi veszteseinek társadalmi közösségbe visszasegítésével kapcsolatos terhek viselése, a növekvő arányú cigánysággal való együttélés, és az idegen, leszakadó nagyvárosi rétegek - lakásmaffiával is összefüggő - megjelenésének kezelése. Mindezen – a vidéktől elszívott energiák hatásait mutató, és tágabb környezetre is kiterjedő – problémák kezelésében van a Jászságnak egy különösen kiemelkedő előnye, nevezetesen a jász öntudat és egység értéke. A Jászság legfontosabb öröksége, amire a jövőjét alapozhatja, maga a „jász”-ság. A kistérségben ez a tájhoz is kötődő etnikai/kulturális egység- és térségi tudat a kohézió, a nehézségekkel való szembenézés, megoldás és fejlődés meghatározó forrása. A jászok természetes, szerves, megalapozott és megdolgozott identitásának, egységének, összetartásának ereje különleges kincs, ami a mai korban önmagában a versenyképesség záloga. Ez az erő képes segíteni a gazdasági és társadalmi életben szükséges bizalmat, kommunikációt és együttműködést, a különböző érdekek és szempontok összeegyeztetését, az esélyteremtést és felzárkóztatást. A jászság már több társadalmi átalakulást, részleges lakosságcserét átélt, mégis jászság maradt, mégpedig ezzel a hazánkban példaértékű erővel. Az újra alaposan megpróbált kohéziót erősíthetik a beilleszkedésre és befogadásra, jogokra és kötelességekre, korlátokra és lehetőségekre vonatkozó hagyományok, és ezek oktatásba, nevelésbe, képzésbe építése. A beilleszkedés és versenyképesség érdekében egyaránt szükséges a megküzdéshez, érvényesüléshez szükséges személyes és közösségi kompetenciák megszerzésének támogatása, illetve a szereplők által kölcsönösen elfogadható, együttélés és együttműködés számára kereteket adó normarendszer kialakítása. A társadalmi összetartozás közösségi funkciói az intézményrendszer fejlesztésében is megjelennek: a III. prioritásban szereplő egészségügy mellett itt a II. prioritásban az oktatási, nevelési és a szociális ellátások területén. A Jászság kulturális öröksége igen gazdag: szellemi, kulturális, illetve épített és tárgyi emlékei egyaránt fontos alapját képezik a kistérség és lakói jelenlegi és jövőbeli életminőségének. A Jászság fontos érdeke a közösségi identitását, és ezáltal jövőbeli lehetőségeit jelentős részben meghatározó értékeinek, emlékeinek, történeteinek, példáinak feltárása, kutatása és megőrzése, illetve továbbadása, az adott kor számára elérhetővé tétele. Az örökség mellett mai közösségfejlesztés a másik alapvető tényező a Jászság jövője szempontjából, a lakossági kisközösségek, települések és a kistérség szintjén egyaránt. 14


Népességének időről időre megújuló, eredményesen működő, erős megtartóképességű társadalommá szerveződése olyan folyamat, amely állandó figyelmet igényel. A közösség megtartóerejébe való befektetés a fentiek alapján a kistérség fejlődési esélyeit határozza meg (akár történik ilyen lépés, akár nem). A Jászság kohéziójának fejlődésében tehát – a megélhetési lehetőségeken túl – két kulcselemet szükséges kiemelni: egyrészt a jászok élő egység- és öntudatát, összetartóerejét és kötődését, másrészt a Jászságban élő cigány és más nem jász beköltözőkkel való kulturált együttélést, integrációt. A jásztudat megőrzése, fejlesztése, és élő, hatóerőként való továbbadása, illetve az ezzel ellentétesen ható tényezők kivédése érdekében a Jászságnak a jelenben is erőfeszítéseket kell tennie: szükséges kutatása és köztudatba emelése, ezen belül a fiatalok beavatása, a civil hagyományőrző társaságok mellett célszerű lenne a közösségi örökség átadását az oktatási intézmények tantervi keretein belül is. Az integrálódást, megkapaszkodást segítő programoknál továbbra is figyelembe kell venni, hogy a volt mezőgazdasági munkások képzettsége, munkakultúrája más, a tartósan munkanélküliek, közelmúltban letelepedettek, lecsúszott bevándorlók közül sem mindenki képezhető át ipari munkára, hanem más, esetleg közmunkára is szükség van értelmes, önbecsülésüket és társadalmi kapcsolataikat helyreállító munkából megélhetésük érdekében. Már az nagy eredmény, ha a tartós munkanélküliekből nem válik végleges munkanélküli, több generáción keresztül munka nélkül „szocializálódó” réteg, hanem legalább a részleges önellátás szintjén képes a megkapaszkodásra. A térségi érdekek a térségi szereplők, helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésében, regionális gondolkodás keretében valósulhatnak meg, közös érdekeik és értékeik felismerése által. A civilszféra szerveződését a lakossági igények kielégítését célzó kezdeményezések támogatása, kerekasztalok, fórumok létrejöttének és az információáramlásnak segítése szolgálhatja. Ezáltal kiteljesedhet az a társadalmi tőke, amely a nem kormányzati szervezetek működésében rejlik. Minél gazdagabb a civil élet, annál nagyobb teret kaphatnak a Jászságban az autonómia, önkéntesség, öntevékenység és adományozás előrevivő jegyei, annál nagyobb számban kapnak lehetőséget polgárai kreatív egyéniségük közösség érdekében való kiteljesedéséhez. A társadalmi szolidaritás esélyteremtési és felzárkóztató programjaiban egyaránt figyelni kell a közösségi részvételre felkészítő (normakövető beilleszkedési) oldalra, és a mindezt megalapozó kölcsönös biztonság-, bizalom-, és elfogadás erősítő lépésekre. A Jászság különböző helyzetben levő rétegei közötti feszültségek oldására – az esélyegyenlőséget, megélhetést és közbiztonságot javító intézkedések mellett – szükséges a megértést segítő általános kommunikációs, illetve a konfliktuskezelési kultúra javítása, illetve a befogadó és beilleszkedő sajátosságaira és helyzetére való figyelem, a kölcsönös túlterheléstől való tartózkodás. A befogadás és beilleszkedés elősegítése szükséges nemcsak a Jászságban élő cigányság és beköltöző idegenek, hanem a különböző fogyatékokkal élők esetében is. A kulturális tőke emelése a szegénység és szociális kirekesztődés csökkentésének eszköze. Erre a kistérségben nem csupán a társadalmi igazságosság és szolidaritás miatt van szükség, hanem azért is, mert ez a modern társadalom és gazdaság zavartalan működését érintő kérdés. Nélkülözhetetlen a leszakadók foglalkoztatási potenciáljának emelése, a társadalom bármilyen szintjén hasznos, önbecsülést adó piaci vagy nonprofit megélhetési formák elterjesztése. E célt szolgálhatja az általános és szakmai képzettségi szint növelése (I. prioritás), és nem utolsó sorban a felsőoktatási hozzáférést akadályozó tényezők mérséklése. Fontos továbbá az 15


esélyegyenlőség, az értékek társadalmi szintű újragondolása, ezen belül az élethez szükséges, megvalósított, de eddig megfelelően (el) nem ismert tevékenységek méltányos társadalmi megbecsülése és honorálása. A települési közösségek elemi érdeke az egymás után következő nemzedékek megfelelő felkészítése az életre, arra, hogy felnövekedve közösségük hasznos tagjai legyenek. Az önkormányzatoknak egyben kötelező feladatai közé is tartozik az alapfokú oktatás, nevelés biztosítása. A jászsági települések egy részénél egyre nagyobb gondot jelent a megfelelő infrastrukturális, felszereltségi és személyi feltételek előteremtése. Áthidaló megoldásként intézményfenntartó mikro-társulások létrejöttét szorgalmazza és támogatja a kormányzat, illetve támogatásmegvonással sújtja a nem hatékonynak minősített iskolákat. Emellett a szülők is elviszik lakóhelyükről gyermekeiket a jobb ellátás és továbbtanulási karrier reményében. Otthonuktól különböző településben történő oktatásuk esetén fontos különös figyelemmel elősegíteni szülőfalujukhoz és Jászsághoz kötődésük fejlődését, és az identitásuk tudatosságának erősödését, illetve elismerni és kompenzálni a gyermekekre hárított megterheléseket. A fentiek szerinti drámaian alacsony születésszám és a gyermekekre még így is áthárított nehézségek, károk miatt szükséges egy komplex Gyermekbarát Jászság Program beindítása. A jászsági kohézió szolidaritás eleme, az egységesen alakított térségi szociálpolitika alapján a kistérség településein már meglévő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások professzionalizálása is szükséges az új szolgáltatások létrehozása, illetve a meglévők valamennyi településen elérhetővé tétele mellett. Általános célok: • A jászsági kohézió erősítése • Az élethez szükséges kompetenciák megszerzésének segítése • A társadalmi örökség és identitás tudatosítása, megőrzése és továbbadása Hatásindikátorok: • • • • •

A népességmegtartó képesség erősödése (születés/halálozás aránya, szolidaritás, társadalmi tőke, identitástudat, biztonság) Az együttműködés gyakoribbá válása Az esélyegyenlőség és versenyképesség javulása (felkészült életkezdés és életen át tartó tanulás) Önbecsülést és megélhetést segítő, közösség számára is hasznos tevékenységek A szervezettségi szint emelkedése: betöltött közösségi szerepek gyarapodása (kistérségtelepülés, közösség-egyén szinten egyaránt)

16


A II. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük (MFt) Sorszám

Intézkedés

2007-2013

II.1. Specifikus cél: A közösségi és térségi identitás fejlesztése II.1.1. II.1.2. II.1.3.

A kulturális és tárgyi örökség, műemlékek és műemlék épületek védelme Közösségfejlesztés A sokszínű és aktív civilszféra továbbfejlesztése

1245 996 1120

II.2. Specifikus cél: Esélyteremtés és felzárkóztatás II.2.1. II.2.2. II.2.3. Összesen

A beilleszkedést és befogadást segítő társadalmi programok ösztönzése Az oktatási-, nevelési ellátórendszer fejlesztése A szociális ellátórendszer fejlesztése

1170 3298 3016 10845

17


III. PRIORITÁS: JAVÍTÁSA

A

KISVÁROSI

ÉS

VIDÉKI

ÉLETMINŐSÉG

Indoklás: A Jászság lakosságának közösség által meghatározott életminőségében – a megélhetési, fejlődési lehetőségek és környezeti feltételek mellett – kiemelt jelentősége van az egészséges élet lehetőségeinek, valamint a települési környezet támogató minőségének. A lakosság életminőségét jelző mutatók közül elsőként kell figyelmet szentelni annak a sajnálatos ténynek, hogy nagyon nagymértékű a természetes fogyás: az elmúlt évben 1261 fő halt meg, ugyanakkor csak 814 fő született itt. Ezen belül magas a fiatalkorúak halálozása is. Ezért különösen fontos ebben a prioritásban is hangsúlyosan szerepeltetni a kialakítandó Gyermekbarát Jászság program megfelelő elemeit, illetve a felnőtt lakosságra is vonatkozóan szükséges az aktuális objektív kép megismerése, települési és kistérségi egészségtervek készítése. A jászsági polgár születéskor várható átlagos élettartama alacsonyabb az országos átlagnál. A kistérség közel hétezer fogyatékos polgárának fele mozgássérült. A halálokok között döntő szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségek fokozottan felhívják a figyelmet a megelőzésre, illetve a feltárt betegségek kezelésének feladataira. Fenti problémák kezelésében a Jászság közössége részben az ellátás javításával, részben a személyes életmód társadalmi-, gazdasági, környezeti kereteinek alakításával léphet előre. A Jászságban az egészségügyi alapszolgáltatások minden településen megoldottak. A térség közel 90.000 fős lakossága számára kiegészítő ellátást, járó és fekvőbeteg ellátást a Jászberényben található Erzsébet kórház biztosít, amely a vidéki lakosok számára mintegy 730 km utazással érhető el. Ezért különösen nagy jelentősége volna az Erzsébet kórház mozgó gyermekgyógyászati és nőgyógyászati szakorvosi szolgálata (MSZSZ) működési feltételei biztosításának. A Gyermekbarát Jászság programban alapvető szerepe kellene legyen a közösség érkező tagjai megfelelő színvonalú várásának, a gyermek- és ifjúsági ellátási színvonal emelésének, beleértve az iskolai és mentális ellátásokat is. Ez az alapja a – a II. prioritás szerinti közösség- és ellátásfejlesztés mellett – a felnövekvő nemzedék egészséges integrálódásának és a társadalmi funkciói eredményes jövőbeli betöltésének. Kiemelten fontos, hogy a városi kórház térségi szerepének betöltése és ellátásban való részvétele szinkronban legyen a többi kistérségi egészségügyi feladatellátással. A háziorvosi ellátás feltételei majd mindenhol kielégítőek, viszont két háziorvosi körzetben már tartósan betöltetlen a praxis, hiányoznak gyermekorvosi praxisok és több településben betöltetlen fogorvosi praxisok is vannak. A legjelentősebb problémát a szakma elöregedése jelenti, és ugyanez még súlyosabban jelenik meg a védőnői státuszok esetében. A szakemberhiány részben megoldhatóvá válhat szolgálati lakások kialakításával, illetve a közösség részvállalásával a saját későbbi ellátását végzők taníttatásában és nevelésében. Az egészségügyi szolgáltató rendszer komplex fejlesztéséhez szükséges az ügyeleti rendszer teljes körűvé alakítása (beleértve a mentőállomás hálózatot, fogorvosi-, gyógyszertári ügyeletet is), a műszaki, technológiai fejlesztés, az intézmények átalakítása és az adott egészségügyi ellátáshoz történő megfeleltetése.

18


A hosszú, egészséges élet lehetőségét mindezek mellett az itt élő emberek életmódjának változásában való közösségi részvétel befolyásolja. Fel kell hívni a figyelmet a megelőzés jelentőségére, ki kell alakítani az egészségtudattal rendelkező társadalmat, amihez környezettudat, elfogadottság és hasznosságtudat, és egészséges életvitelt támogató környezet szükséges. A lakosságközeli primer – szekunder prevencióban nagy egészségügyi szerepe van a szűrési lehetőségek bővítésének és javításának, emellett fontos az iskolai professzionális egészségnevelés, a mentális fejlődés segítése és az egyéni tanácsadás. Az egészségtudatos magatartás közösségi elősegítése által lakóinak javuló közérzete mellett fokozódhat a térség gazdasági aktivitása is. Kistérségi illetve települési szinten is fontos újra figyelmet szentelni a fizikális és mentális teljesítőképességet egyaránt javító, hagyományos sportaktivitás növelésére, a sportlétesítmények bővítésére, infrastrukturális és eszközfejlesztésére, sportiskola létrehozására, tanuszoda építésre, az iskolai és tömegsport erősítésére. Emellett az egészségmegőrzésben és gyógyításban is célszerű, illetve tervezett növelni a termál- és gyógyvizek hasznosítását, amely egyben a gyógy- és egészségturizmus fontos fejlesztési iránya is. Alapvető, hogy az egészségügyi fejlesztések megtörténjenek, erre alapozva lehet kidomborítani az egészségügyi előnyöket a turizmus fejlesztésében is. A fürdőszolgáltatások fejlesztése és az EU normákhoz alkalmazkodás nagy feladatot jelent. Úgy kell fejleszteni a térség fogadóképességét, hogy a minőségi szolgáltatás ne csorbuljon, és a tömegturizmus felől a minőségi turizmus felé forduljon a térség. A térség lakosai, és a turisták egészségi állapotának javításához elengedhetetlen a képzett szakemberek jelenléte és az egészségiparhoz kötődő K+F tevékenység fejlesztése. A Jászság vezető turisztikai terméke lehet a termálvízre alapuló egészségturizmus. Az életkörülményeket, életminőséget és a lakosság egészségi állapotának megőrzét alapvetően meghatározza az ivóvíz minősége. A jászsági településekben szolgáltatott ivóvíz minősége a kémiai paraméterek szempontjából többségében kifogásolt, ezen belül sürgős intézkedés indokolt: Jászapáti, Jászivány, Jászkisér és Pusztamonostor esetében elsősorban a víz arzéntartalma, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa és Jászladány esetében pedig a víz magas amóniumion tartalma miatt. Az elavult, elöregedett és egészségre ártalmas azbeszt tartalmú vezetékhálózatok cseréje is elengedhetetlen. Az ivóvízellátás területén legfontosabb feladat az EU normáknak és a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásainak megfelelő egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása. A kistérségi jövőpolitika egyik talpköve a lakhatási feltételek javítása. Fontos a jászsági fiatalok életkezdésének közösségi támogatása a piaci anomáliák rájuk háruló káros hatásainak enyhítésére. Az olcsóbb lakásért történő nagymértékű belső és külső vándorlás a családi, települési kötődések szakadásával, a személyes és közösségi életvitel megnehezedésével, kevesebb gyermekvállalással, a szociális háló megterhelésével és közegészségügyi veszélyekkel is jár. A fiatalok és ezáltal a közösség helyzetének, kilátásainak javítása érdekében szükséges gondoskodni szolgálati lakásokról, fecskeházakról, helybeliek számára támogatott telkekről, megfelelő közművesítettségű szociális lakásokról, illetve a cigánytelepek felszámolásáról is. Mindez elősegíti a kistérségi ellátások szakmai, személyi feltételeinek biztosítását, a kohézió és integráció erősítését, illetve az esélyegyenlőség javítását.

19


A települések lakosságmegtartó erejének igen jelentős szegmense a biztonságérzet. A közbiztonság terén mind hatóságilag mind a civil kezdeményezések támogatásában előrelépés szükséges. A közösség részvételével terjedő SZEM mozgalom mellett szükséges még a helyi Polgárőr Szervezetek technikai feltételeinek korszerűsítése, illetve a térfigyelő rendszerek és a települési közvilágítás fejlesztése. A lakosság életminőségét meghatározó közösségi terek fejlesztése fontos eszköze és egyben terepe a települési és jászsági társadalmi szerveződés előrevitelének. A közterületek, közparkok, településközpontok, terek és középületek a közösség szimbólumai, meghatározó elemei a társadalom közérzetének. Emellett esztétikai, környezeti jelentőségük van, egyben vonzástényezők is a vendégfogadás számára. Szükséges volna megállítani a települési zöldfelületek csökkenő tendenciáját, és a Gyermekbarát Jászság program keretében a játszóterek biztonságát növelni kell. A közintézmények akadálymentesítése egyre sürgetőbb, hiszen a kisgyerekes látogatók mellett gondolni kell a több mint háromezer mozgássérültre, valamint az idősödő lakosság szükségleteire. Térségünk elöregedést, és folyamatosan fogyó népességet mutat, éppen ezért nagy jelentőséggel bír, hogy a vidék jó lakhatási körülményeket és egészséges környezetet tudjon biztosítani. Általános célok: • • • •

Az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása (ellátás, egészségtudatosság, ivóvíz) A közösségi szerveződés tereinek biztosítása A települési környezet javítása Az esélyegyenlőség és integráció feltételeinek javítása

Hatásindikátorok: • • •

A lakosság egészségi állapotának javulása A népességmegtartó erő fokozódása Az életminőség, települési közérzet javulása

20


A III. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük: Sorszám

Intézkedés

2007-2013.

III.1. Specifikus cél: Az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása III.1.1. III.1.2. III.1.3.

Az egészségügyi ellátás komplex fejlesztése Az egészséges életmód elterjesztése A termálvízkészletre alapozott egészségvertikum kialakítása

900 6004 2140

III.2. Specifikus cél: Települési környezet javítása III.2.1. Az egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása III.2.2. A lakhatási körülmények javítása III.2.3. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése Összesen

6700 6704 8979 31427

21


IV. PRIORITÁS: AZ AGRÁRIUM FEJLESZTÉSE Indoklás: A jászsági mezőgazdaság nagy jelentősége a gazdasági szerkezetváltással, a piaci pozíciók megváltozásával lényeges veszteségeket szenvedett: a foglalkoztatás harmadára esett vissza. A hatékonysági és gépesítettségi verseny ellenére a föld eltartóképessége általánosan a töredékére csökkent, összefüggésben a mezőgazdaság ár- és költségviszonyaival, a vidéki erőforrások leértékelésével és elszívásával. Az erőforrások elvonása és a földhasználat módja, természetesen a teljesítmények mennyiségében és minőségében is visszatükröződik. A részleges túltermelés mellett általában csökkent a talaj és a megtermelt élelmiszer tápanyagtartalma, a termelési alapok fenntartása, az újratermelődés segítése helyett felélése történik, egészségre káros anyagok használata mellett. A földből való vidéki megélhetés globális problémáira már az EU szintjén keresi a megoldásokat Európa, a piacon nem érvényesíthető, de társadalmi-, gazdasági- és tájfenntartási szempontból szükséges tevékenységeket kompenzáló kifizetési rendszerének kialakításával. A kistérség jó adottságú területein a gazdálkodás terméseredményei jók, kiválóak. A mezőgazdasági termelők hagyományosan szántóföldi növények termeléséből élnek. A termelési színvonal esett a termőföld és eszközprivatizációval is összefüggésben, ha nem is az országban általános mértékben. A kistérségi mezőgazdaság átlagosnál nagyobb szerepét néhány megmaradt, tőkeerős nagyüzemének köszönheti. A termelési szerkezetben elmozdulás történt a szántóföldi zöldségtermesztés és a kertészkedés irányába, illetve jelentős a koncentráció az állattartásban. A Jászságban jellemző változatos termőhelyi adottság mellett a föld- és vízhasználat – egyoldalú szántóművelés érdekében kialakított – egészében erősen vízmentesített rendszere a kistérségben nem mindenütt hozta meg a remélt gazdasági eredményeket, viszont a vízháztartás a kiszáradás felé kibillent, az aszály-, ár- és belvízkárok növekedése és a védelmi rendszer fenntartásának magas, csak részlegesen kigazdálkodható költségei mellett. Az erősen veszélyeztetett és gyengébb szántóadottságú területek csökkent gazdálkodási eredményeit tekintetbevéve célszerű megvizsgálni a területi alkalmasság szerinti földhasználat lehetőségeit (öntözés, halászat, vízvisszatartás, vizes élőhelyek ökoszisztémáira alapozott kvótamentes ártéri tájgazdálkodás, legelőgazdálkodás). A Jászságban tehát szükséges a mezőgazdaság jövedelemtermelő és népességmegtartó képességének növelése, valamint a környezeti elemek szennyezésének csökkentése, illetve a természeti értékek megőrzése. Ennek érdekében elő kell segíteni olyan földhasználati és gazdálkodási rendszerek kialakítását, amelyek a lehető legjobban illeszkednek a táji adottságokhoz, elősegítik a termőhelyi alapok hosszú távú használatát, és emellett lehetővé teszik a minőségi árú előállítást. A multifunkcionális mezőgazdaság európai modelljéhez igazodva a kedvező termőhelyi adottságú területeken továbbra is a mezőgazdaság piaci árutermelő szerepe kell, hogy elsődleges legyen, míg a környezetileg érzékeny vagy természetileg értékes területeken a társadalmi szolgáltató funkciók előtérbe kerülése szükséges és támogatott.

22


A mezőgazdasági politika első tengelyéhez kapcsolódó árutermelő szerepkör esetében a minőségi szemlélet előtérbe helyezése az egyik legfontosabb feladat. A minőségi árú előállításhoz és a szennyezések mérsékléséhez elengedhetetlen a termelés és feldolgozás műszaki és infrastrukturális hátterének fejlesztése (utóbbi az I., IV. és V. prioritásban). Ez ki kell, hogy terjedjen a növénytermesztés, az állattenyésztés, a mezőgazdasági árufeldolgozás gépparkjára, épületeire és berendezéseire is. A növényvédelmi beavatkozások által okozott környezetszennyezés csökkentésének egyik lehetséges eszköze az integrált gazdálkodás feltételrendszerének elterjedése, amely egyben hozzájárul a szermaradvány mentes termék előállításhoz is. A jövedelemnövelés érdekében szükséges az előállított minőségi termékek mind magasabb feldolgozottsága és hatékonyabb értékesítése. Ez a gazdálkodók együttműködésével, és a vertikumok kiépítésével érhető el. Fontos feladat a térségi specifikumokra (hagyma, méz) épülő agrármarketing tevékenységek továbbfejlesztése. A jövedelemnövelés másik iránya az alacsony külső energiaigényű gazdálkodás. A gazdálkodás hagyományos értékeit tekintetbevevő - minősítési és élelmiszerbiztonsági ellenőrzési rendszerével - a piac által is elismert, magas élőmunkaigényű ökológiai termesztés szerepe már ma is jelentős, és különösen a feldolgozottsági szint emelésével növelhető. A környezetileg érzékeny, vagy természetileg értékes területeken a mezőgazdaság társadalmi szolgáltató funkciói elsődlegesek (természeti- és tájképi értékek megőrzése, a környezeti elemek és termőhelyi alapok védelme, és ilyen lehet a vízkárok elleni védelem is). A Jászságot a szántóterületek igen magas aránya jellemzi, annak ellenére, hogy a táji adottságok nem mindenütt teszik lehetővé az intenzív technológiák alkalmazását. A nem megfelelő tájhasználat és agrár-térszerkezet már a kedvező agroökológiai adottságú területek fenntartható használatát is veszélyezteti. A gyenge adottságú területeken tehát már emiatt is tájhasználat váltásra van szükség, ami egyaránt jelentheti a művelési mód, a technológiai elemek, az alkalmazott növényfajok és fajták, valamint az intenzitás fokának megváltoztatását. Ezen belül az agrár térszerkezetben a védelmi funkciójú elemek területi növekedését célszerű elérni. Ezt erdősítéssel, gyepesítéssel, illetve vizes élőhelyek kialakításával lehet megvalósítani. Az árutermelés hosszú távú fenntartása érdekében is, valamint a természetes vagy természetközeli területek kapcsolatának biztosítására mezővédő erdősávok, füves mezsgyék hálózatának kiépítése szükséges. A mezőgazdaság társadalmi funkcióinak erősítése kedvező hatást gyakorol a térség turisztikai vonzerejére, az ott élő népesség élet- és környezetminőségére és nem utolsósorban a jövedelemszerzés lehetőségeinek bővítésére. Általános célok: • • •

A földhasználat természeti és társadalmi rendszerekhez alkalmazkodása A diverzifikált, rendszerszerű és minőségi termelés, feldolgozás és értékesítés feltételeinek megteremtése Az egészséges tájműködés helyreállítása

23


Hatásindikátorok: • • • • •

A termőföld és táj vidéki megélhetésben, népességmegtartásban betöltött szerepének javulása Az agropotenciál és turisztikai vonzerő növelése, a vízkárok csökkentése A biológiai és genetikai sokféleség, stratégiai vízkészletek megőrzése Egészséges táplálkozás, egészségi állapotjavulás A piaci pozíciók és jövedelmi színvonal javulása

A IV. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük (2007-2013, MFt): Sorszám

Intézkedés

2007-2013

Versenyképes és fenntartható mezőgazdaság biztosítása IV.1.1. IV.1.2. IV.1.3. IV.1.4. Összesen

Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése Az adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználat kialakítása, fenntartása A termékpályás termelés-értékesítés továbbfejlesztése Öntözésfejlesztés, a Jászság többcélú vízgazdálkodási rendszer kiépítése

2200 3060 4500 19104* 28864

* A fejlesztés nem a kistérség feladata. Ugyanakkor fontos a kistérség alkalmazkodásának előkészítése.

24


V. PRIORITÁS: TERMÉSZETI VÉDELME, FENNTARTÁSA

ÉS

KÖRNYEZETI

ELEMEK

Indoklás: A társadalom és a gazdaság egészséges fejlődésének energiáját kiegyensúlyozottan működő, szennyezésektől mentes természeti környezete biztosítja. Az egészséges levegő, víz és talaj az emberi egészség, a gazdaság, illetve a táj ökológiai rendszere számára a fejlődési esélyeket meghatározó létfeltételek. A táji, természeti adottságaihoz való alkalmazkodás a jászok fontos és felélesztendő pozitív hagyománya, hiszen a nagyméretű tájátalakítás káros következményeivel éppen a jelenben kell szembenéznünk (vízkárok, földhasználati eredmények kimerülése, biológiai, genetikai alapok csökkenése, egészségkárosodás). A Jászság fejlődésének lendületét meghatározóan befolyásolja környezetével kapcsolatos bánásmódja, lakosságának és gazdaságának környezettudatos viselkedése, illetve a védelmi és alkalmazkodási infrastruktúra megfelelő kialakítása. A prioritás tárgyát képező védelem a természeti és környezeti elemek veszélyeztetettségével, sérülékenységével, felismert értékjellegével függ össze. Sem a környezeti állapot megőrzése, sem a táj védelme nem öncél ebben a programban, hanem nagyon fontos funkciójuk van az emberi és társadalmi egészségben, illetve a táj működőképességében, a fejlődés fenntartható kereteinek biztosításában. A Jászság számára a feltételek további romlásának megakadályozása, illetve a káros anyag kibocsátás csökkentése fontos cél, mind a szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel, mind hulladékgyűjtéssel, -szállítással, és kezeléssel, mind a levegőszennyező pontforrások és közlekedési szennyezések csökkentésével kapcsolatos infrastuktúrák és berendezések fejlesztése terén. A szennyezések csökkentése érdekében települési szinten sürgető feladat a szennyvízkezelés megoldása. A szennyvízrendszerek fejlesztése jelenleg a koncentrált, jelentős szállítási távolságokat beiktató nagyrendszerek felé történik. Elsősorban a kisebb lélekszámú településekben van mód olcsóbb helyi, alternatív megoldásokra, amelyek ökológiai rendszerek nagyságrenddel kisebb költséggel működtethető szolgáltatásain alapulnak. A szintén nagyrendszerben megoldott hulladékgyűjtés és lerakás, illetve szelektív gyűjtés mellett fontos szempont a térségi újrahasznosítás-, illetve az energetikai hasznosítás felé való előrelépés. Az optimális környezetgazdálkodás megteremtése érdekében kistérségi és települési szinten is célszerű lenne átgondolni az anyagforgalmat, az erőforrás-gazdálkodáshulladék-erőforrás körforgásának kérdését. A pontszerű szennyezőforrások esetében a technológiai korszerűsítés folytatását kell megcélozni. A növekvő közlekedésből eredő levegőszennyezettség az I. prioritás szerinti településeket elkerülő főútvonal szakaszok megépítésével, valamint a településeken belüli forgalomszabályzó eszközök alkalmazásával csökkenhet. A nagytáblás területhasználat miatti jelentős porszennyezés mérséklésére az alkalmasságnak megfelelő területhasználat kialakítása mellett a nagytáblás szántóterületeken mezővédő erdősávok, a települések mellett pedig településvédő erdősávok kialakítása szükséges. A Jászság természeti adottságai kedvezőek a megújuló energiaforrások szempontjából. A helyi megújuló energiaforrások (elsősorban a biomassza, nap, és geotermikus energia)

25


használata csökkentheti a kistérség külső energiaforrásoktól való függőségét, növeli a gazdaság stabilitását. A megújuló energiafelhasználás elterjesztése elsősorban egyéni, közösségi és kistelepülési léptékben, a helyi adottságok figyelembevételével javasolt. Fontos tudomásul venni, hogy a nagyobb volumenű fejlesztés az alacsony érdekérvényesítő képességgel rendelkező közösségek számára kiszolgáltatott helyzetet teremthet, a vidéki erőforrások további leértékelésével és elszívásával. A helyi energiaforrások térségen kívüli hasznosítása csak a külső befektető számára válik jövedelmezővé. A megújuló energiaforrások elterjesztésekor az adottságokat és a beruházás megtérülését figyelembe véve kell megkeresni a megfelelő módszert és léptéket. Az árvízvédelmi művek kiépítése nyomán a települések és a mezőgazdálkodók a hajdani ártér területét is használatba vették, feltételezve a teljes árvízi biztonságot. A víz számára meghagyott keskeny hullámtér feltöltődése, a meder változása, valamint a vízjárás területhasználat- és éghajlatváltozással is összefüggő változásai, illetve a védelmi rendszerek költségvetési elhanyagolása következtében azonban a veszélyeztetettség folyamatosan nő (miközben a mentesített területek jelentős része a Jászságban sem lett alkalmas a terv szerinti művelésre, a szántóföldi gazdálkodás itt veszteséges). A probléma kezelésére paradigmaváltás szükséges a vízvédelem, föld- és vízhasználat területén. A Tisza-menti árvízi biztonság érdekében kidolgozott komplex program (VTT) hullámtér rendezésen, gondozáson, valamint vízkivezetésen, és a táji adottságokhoz alkalmazkodó föld- és vízhasznosításon alapuló elveit szükséges és lehetséges a jászsági mellékfolyókra és árterükre is alkalmazni. A belterületi és külterületi vízrendezés szükséges a víztelenítést igénylő és a paradigmaváltó, vízháztartásra és sokszínű adottságokra és igényekre is figyelemmel levő gazdálkodás mellett egyaránt. A Jászság jövője szempontjából kiemelten fontos a táj működés elősegítése, természeti értékeinek és ökológiai rendszerének megóvása, hiszen ez a lakosság életminőségének, egészségi állapotának meghatározója, és egyben a gazdálkodás alapja is, mind a mezőgazdaság, mind a turizmus oldaláról. Az ezt szolgáló eszközök közül elsőrendű fontosságú maga a gazdálkodás, ennek IV. prioritás szerinti természeti erőforrásokhoz, tájhoz, élőhelyhez és a környezet adottságaihoz illeszkedése. A védelem fontos lépése lesz a Jászság természeti, táji értékeinek felmérése. Az országos védettség mellett szükséges a helyi védelem és a tájképvédelem szerepének fokozása, valamint a környezettudatosság megalapozására az erdei iskolák és bemutatóhelyek bővítése, működtetése, a megismerés sokszínű és szakszerű segítése. A felszíni vizek a Jászság területén is jelentősen elszennyeződtek, ezért a szennyvízkezelés mielőbbi megoldása mellett – a vízgyűjtőre is kiterjedően – szükséges az iszapban akkumulálódott szennyezések megszüntetése, a belvízelvezető csatornák és holtágak kitisztítása, vízpótlásának biztosítása. A Jászságot érintő nagyobb vízfolyások mentén szükséges a vizes élőhelyek, illetve a kistérségben található feliszapolódott, antropogén hatásokkal erősen terhelt holtágak rehabilitálása. Ezek rehabilitációjával a víztárolási lehetőségek szélesednek, illetve értékes élőhelyek alakulnak ki a térségben. A vizes élőhelyek a rehabilitáció által alapjai lehet turisztikai termékfejlesztésnek is. A homok- és agyagkitermelő bányagödrök rekultivációja a kitermelőt terhelő kötelesség. Ez, és a terület újrahasznosítása a közösség vízbázisvédelmi érdekéből is sürgető feladat.

26


Általános célok: • • • •

A környezeti állapot megőrzése, javítása, egészséges környezet megteremtése Külső erőforrásoktól való függőség csökkentése Élhető, értékekben gazdag, biztonságos települések kialakítása A gazdaság természeti alapjainak megóvása (génmegőrzés, tájműködés, turizmus)

Hatásindikátorok: • • • • •

Változatos, egészségesen működő és újra „adakozó” táj (vízkárok csökkenése, talajerő, rendezett vízháztartás, légáramlás, tiszta, változatos és vonzó természet és környezet) Jobb települési életminőség, megőrzött vízbázisok Egészségesebb lakosság Tisztább, olcsóbb és függetlenebb, saját erőforrásokra alapozott energiagazdálkodás Új jövedelemszerzési irányok lehetősége

Az V. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük: Sorszám

Intézkedés

2007-2013

V.1. Specifikus cél: A térség környezeti állapotának megőrzése és fejlesztése V.1.1. V.1.2. V.1.3.

Környezetbarát infrastruktúra fejlesztés A környezeti állapot javítása A vízvédelmi rendszerek fejlesztése

15218 3630 4708*

V.2. Specifikus cél: A táji, természeti értékek aktív védelme V.2.1. V.2.2. Összesen

A táji természeti környezet fejlesztése, bemutatása A táji adottságokhoz való alkalmazkodást vízrendszerek kialakítása

4083 szolgáló

1800 29439

* Nem számítva a Hanyi-Tiszasülyi tározó 23000 MFt forrásigényével, a fejlesztés nem kistérségi feladat

27


A Jászsági fejlesztési program összes forrásigénye: I. II. III. IV. V.

Prioritás: Prioritás: Prioritás: Prioritás: Prioritás:

Mindösszesen:

68.063 MFt 10.845 MFt 31.427 MFt 28.864 MFt 29.439 MFt 168.638 MFt

28

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag

II. Operatív program

29


Az operatív program adatlapjai bontják ki a koncepcióval elfogadott célpiramis intézkedéseit. Az elfogadott intézkedéseken három helyen változtatást javasolunk: a II.2.2. intézkedés a kettébontását oktatási és szociális részre, az anyag nagysága miatt; illetve a IV. prioritásban a kibontás során világosabbá vált összefüggésrendszer érvényesülése érdekében. Egy specifikus cél alá javasoljuk besorolni a mezőgazdasági intézkedéseket, beleértve az eddig V. prioritásban levő tájhasználattal kapcsolatos intézkedést is. Emellett a IV. prioritásban javasoljuk összevonni - szintén összefüggésük miatt- a termelési- értékesítési szövetkezésekre és egyéb együttműködésekre vonatkozó intézkedéseket (melléklet: Javasolt új célpiramis, a változásokat színnel jelöltük). Az adatlapok tartalmazzák • a célpiramis rendszerébe illeszkedést mutató számot, • az intézkedés címét, az intézkedés szintjén elérendő általános célokat, • a szükségesség indoklását (utalva a helyzetelemzés megállapításaira és az intézkedés céljainak elérését szolgáló támogatható tevékenységekre), • a támogatható tevékenységeket • a támogatható tevékenység szinten meghatározható cikluson belüli ütemezést • a projekt kiválasztási kritériumokat • output-, eredmény- és hatás- monitoringmutatókat • a közreműködő és a végrehajtásért felelős kedvezményezett szervezeteket, illetve célcsoportokat • a támogatható tevékenységek érvényességi területét • a forrásigényeket támogatható tevékenységenként • a jelenleg látható forrásszerkezetet (további tájékoztatást tartalmaz: 1. melléklet: A megvalósítás pénzügyi háttere) Az intézkedések támogatható tevékenységei szintjén meghatározott tényezők mögött jelentős részben az összegyűjtött projektjavaslatok feldolgozása áll (ütemezés, érvényességi terület, forrásigény). Az egyeztetési időszak alatt és után, a meghozott kistérségi, régió és kormányzati döntések által, illetve az összegyűjtött projektjavaslatok további feldolgozásával, valamint a jelen programtól külön történő új akciótervezés előrehaladásával, iteráció során valószínűleg változni fog még az ütemezés és forrástérkép, és ezzel összefüggésben a forrásigény is. .

30


I. PRIORITÁS: A HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉSE I.1. Specifikus cél: A közlekedési kapcsolatok fejlesztése

31

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Sorszám, megnevezés Általános célok

Szükségességének indoklása

Sorszám I.1.1.1 I.1.1.2 I.1.1.3 I.1.1.4

I.1.1. Az interregionális kapcsolatrendszer fejlesztése • A kistérség elérhetőségének javítása. • Gazdasági fejlődés elősegítése • Megélhetés javítása • Beszállítói kapcsolatok erősítése • Kapcsolódás a nemzetközi, országos és regionális térhez Egy kistérség gazdasági, turisztikai fellendítésének alapvető feltétele a jó nagytérségi elérhetőség. Ez közúton a gyorsforgalmi és az ahhoz kapcsolódó főutakon történik. A Jászság már eddig is képes volt jól élni az M3 közelségével, gazdasági lehetőségeivel, hiányoznak azonban az M4, M8 gyorsforgalmi utak, valamint kapcsolat a régióközpont felé. A gyorsforgalmi utak tervezése, kiépítése és ezek ütemezése országos léptékű feladat, nem lehet egy kistérség programjára bízni, de a gyorsforgalmi utak alternatív, a kistérség számára előnyösebb nyomvonalának megkeresésére tanulmányterv készítését a kistérség is felvállalhatja. A gyorsforgalmi utakra a forgalmat ráhordó főutak a kistérség közvetlen elérését segítik, ezért azok megfelelő minőségének kialakítása és a településeket zavaró hatásának kiküszöbölése fontos feladat. A Tiszához közeli fekvésből adódóan az interregionális kapcsolatokban jelentős szerepe van a tiszai átkeléseknek is.

Támogatható tevékenységek M8 Jászságot érintő nyomvonalszakaszának megvalósíthatósági tervezése. A 31. és 32.sz. főutak elkerülő szakaszainak megtervezése, kiépítése. A 31. és 32.sz. főutak megerősítése 11,5 t tengelyterhelésre. Jászság – Kunság új Tisza- híddal rendelkező térségi jelentőségű mellékút megtervezése.

Projekt kiválasztási kritériumok

• • • • •

Ütemezés 2008-2013 2007-2009 2007-2009 2010-2013

A projekt illeszkedik az országos közlekedési és területfejlesztési koncepcióhoz, A projekt hozzájárulásának mértéke a térség gazdasági és turisztikai felemelkedéséhez, A projekt megvalósítása helyi munkaerőt vesz igénybe. A természetes állapot és a környezet legkisebb mértékű zavarása és szennyezése, A 1107/2003. Kormányhatározat 4. pontja értelmében a VTT-vel érintett pályázatra jogosultak pályázatai prioritást élveznek

32

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Outputmutatók

• • • • •

Eredmény mutatók

• • • •

Hatásmutatók

Közreműködő szervezetek

Kedvezményezettek köre

Célcsoport

• • • • • • • • • • • • • •

Monitoring mutatók Elkészült M8 tanulmány terv (db) Elkészült tervek a főúti elkerülő utakra (db) Megépült főúti elkerülők (km) Megerősített főutak ( km) Elkészült tervek a Jászság – Kunság térségi jelentőségű mellékútra (db) A kistérség interregionális elérhetőségének javulása. Turisztika és gazdaság feltételeinek javulása.. Munkahelyek számának növekedése. Életminőség javulása. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, Megyei önkormányzatok, Települési önkormányzatok, Regionális Területfejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Magyar Közút Kht. Jász – Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Magyar Közút Kht. Jász – Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Települési önkormányzatok Gazdasági társaságok, vállalkozások. Lakosság, Gazdasági társulások.

Sorszám Támogatható tevékenységek M8 Jászságot érintő I.1.1.1 nyomvonalszakaszának megvalósíthatósági tervezése. A 31. és 32.sz. főutak elkerülő I.1.1.2 szakaszainak megtervezése, kiépítése. I.1.1.3

I.1.1.4

Működési, megvalósítási terület Jászladány, Jászalsószentgyörgy, Jászkisér, Jászapáti, Jászivány

Jászberény, Jászjákóhalma, Jászapáti, Jásztelek, Alattyán, Jászalsószentgyörgy A 31. és 32.sz. főutak megerősítése 11,5 t Jászberény, Jászjákóhalma, Jászapáti, tengelyterhelésre. Jászszentandrás, Jászfényszaru, Pusztamonostor, Jásztelek, Alattyán, Jánoshida Jászság – Kunság új Tisza- híddal Jászladány rendelkező térségi jelentőségű mellékút megtervezése.

33

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Sorszám Támogatható tevékenységek M8 Jászságot érintő nyomvonalszakaszának I.1.1.1 megvalósíthatósági tervezése. A 31. és 32.sz. főutak elkerülő szakaszainak I.1.1.2 megtervezése, kiépítése. A 31. és 32.sz. főutak megerősítése 11,5 t I.1.1.3 tengelyterhelésre. Jászság – Kunság új Tisza- híddal rendelkező I.1.1.4 térségi jelentőségű mellékút megtervezése. Összesen Források (2007–2013)

Forrásigény 2007–2013 MFt 200* 2995* 9828* 200* 13223*

megnevezése • KOP

* Nem a kistérség feladata, de infrastruktúrájának javításához fontos.

34



Sorszám I.1.2.1 I.1.2.2 I.1.2.3 I.1.2.4

I.1.2. A térszerkezet átformálását és a települések összeköttetését segítő közlekedésfejlesztés • Kistérségi kapcsolatok javítása. • Életminőség javítása. • Társadalmi, gazdasági kapcsolatok segítése. • Beszállítói rendszer segítése. • Belső kooperációk, együttműködések elősegítése. • Munkába, egészségügyi intézményekbe jutás feltételeinek javítása. A kistérségi kapcsolatok és együttműködések segítése, a munkába-, iskolába- egészségügyi intézményekbe eljutás feltételeinek javítása és a turisztika fejlődése, valamint a többcélú együttműködések érdekében megfelelően kiépített mellékúthálózatra van szükség. A jelenlegi hálózat néhány kapcsolathiányán (Jászágó-Csány, Jászalsószentgyörgy – Jászapáti, Jásztelek – Jászkisér, Jászkisér – Pély, Jászágó – Jászberény) túl a kiépített utak állapota is gondot okoz, mely néhány kivételtől eltekintve rossz. A megfelelő mellékúthálózat kialakításával az autóbuszos közösségi közlekedés feltételei is javulnak, ami a vasúti közlekedés javításával és a közösségi közlekedési módok összehangolásával optimalizálhatja a munkába-, iskolába- , egészségügyi intézményekbe járás körülményeit.

Támogatható tevékenységek Újszász – Vámosgyörk vasúti mellékvonal felújítása, menetrendjének az igények szerinti korrekciója Összekötő utak építése, fenntartása Összekötő és bekötő utak felújítása A közösségi közlekedés minőségének, elérhetőségek javítása, erre vonatkozó tanulmány készítése


• • • • • • •

Outputmutatók

• • •

Ütemezés 2007-2010 2007-2009 2008-2009 2007-2013

A projekt elősegíti a belső együttműködések kialakulását A projekt illeszkedik az országos közlekedési és területfejlesztési koncepcióhoz, A projekt illeszkedik a külső hálózatokhoz, A projekt elősegíti a belső együttműködések kialakulását A projekt megvalósítása helyi munkaerőt vesz igénybe. A természetes állapot és a környezet legkisebb mértékű zavarása és szennyezése, A 1107/2003. Kormányhatározat 4. pontja értelmében a VTT-vel érintett pályázatra jogosultak pályázatai prioritást élveznek Monitoring mutatók Jól használható vasút (db) Kiépített összekötő utak (km) Felújított összekötő utak (km) 35

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Eredmény mutatók Hatásmutatók Közreműködő szervezetek

• • • • • • • • • • • • • •


Célcsoport

• • • • •

Összehangolt közösségi közlekedés A napi közlekedés feltételeinek javulása. Települések közötti együttműködések javulása. MÁV Zrt. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, Megyei önkormányzatok, Települési önkormányzatok, Regionális Területfejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Kht.-k, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Magyar Közút Kht. Jász – Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Magyar Közút Kht. Jász – Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Települési önkormányzatok Gazdasági társaságok, vállalkozások. Lakosság, Gazdasági társulások.

Sorszám Támogatható tevékenységek Újszász – Vámosgyörk vasúti I.1.2.1 mellékvonal felújítása, menetrendjének az igények szerinti korrekciója Összekötő utak építése, fenntartása I.1.2.2

I.1.2.3

I.1.2.4

Működési, megvalósítási terület Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászapáti, Jászkisér, Jászladány, Szászberek, Újszász Jászágó–Jászberény, Jászladány– Besenyszög Jászágó–Csány, Jászalsószentgyörgy–Jászapáti, Jászfényszaru–Tóalmás, Jászkísér– Jászivány, Tarnaörs – Jászszentandrás, Jászkisér–Pély, BoconádJászszentandrás Összekötő és bekötő utak felújítása Jászberény, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, TápiógyörgyeJánoshida, JászalsószentgyörgyTiszasüly, Zsámbok-Jászfényszaru, Jászjákóhalma-Jásztelek, Pusztamonosto-Jászárokszállás, Szolnok-Jászkisér A közösségi közlekedés minőségének, A kistérség minden települése elérhetőségek javítása, erre vonatkozó tanulmány készítése

36

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Sorszám Támogatható tevékenységek Újszász – Vámosgyörk vasúti mellékvonal I.1.2.1 felújítása, menetrendjének az igények szerinti korrekciója Összekötő utak építése, fenntartása I.1.2.2 Összekötő és bekötő utak felújítása I.1.2.3 A közösségi közlekedés minőségének, I.1.2.4 elérhetőségek javítása, erre vonatkozó tanulmány készítése Összesen Források (2007–2013)

Forrásigény 2007–2013 MFt 6700* 6630 5343 150 18553

megnevezése • Észak- Alföldi ROP • KMROP

A vasútvonal felújítása nem a kistérség feladata, de fontos az elérhetőség javításában.

37



Sorszám I.1.3.1 I.1.3.2 I.1.3.3

I.1.3. A települési bel- és külterületi utak felújítása, kiépítése, kerékpárút kiépítése • A közlekedés minőségének és biztonságának javítása • A kerékpáros turizmus fellendítése. • .A településkép javítása. • Életminőség javítása. A települések bel- és külterületi utjai minőségének javítása a közvetlen megközelítésnek, a por- és zajszennyezés csökkentésének, a településkép javításának egyik eszköze. A kerékpárutak kiépítése mind a turizmus, mind a hivatásforgalom szempontjából jelentős, a biztonságos és egészséges kerékpározást támogató törekvés. A fent említett főleg önkormányzati kompetenciába tartozó úttipusok kiépítésén túl, azok karbantartása és üzemeltetése is jelentős feladat.

Támogatható tevékenységek Ütemezés Bel- és külterületi, mezőgazdasági és önkormányzati utak 2007-2013 burkolása Bel- és külterületi, mezőgazdasági és önkormányzati utak 2007-2013 felújítása Kerékpárutak tervezése, építése és üzemeltetése. 2007-2013


• • • • • • • •

Outputmutatók

Eredmény mutatók Hatásmutatók

• • • • • • • •

A projekt elősegíti a belső együttműködések kialakulását A projekt illeszkedik az országos közlekedési és területfejlesztési koncepcióhoz, A projekt hozzájárulásának mértéke a térség gazdasági és turisztikai felemelkedéséhez, A projekt illeszkedik a külső hálózatokhoz, A projekt elősegíti a belső együttműködések kialakulását A projekt megvalósítása helyi munkaerőt vesz igénybe. A természetes állapot és a környezet legkisebb mértékű zavarása és szennyezése, A 1107/2003. Kormányhatározat 4. pontja értelmében a VTT-vel érintett pályázatra jogosultak pályázatai prioritást élveznek Monitoring mutatók Kerékpárút tervek (db) Kiépített kerékpárutak (km) Leburkolt nem állami kezelésben lévő utak (km) Felújított nem állami kezelésben lévő utak (km) Településkép javulása Környezet minőség javulása Kerékpáros turizmus fellendülése Biztonságos kerékpározás

38

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Közreműködő szervezetek

• • • • • • • • • •


Célcsoport

• • • • •

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, Megyei önkormányzatok, Települési önkormányzatok, Regionális Területfejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Kht.-k, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Magyar Közút Kht. Jász – Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Magyar Közút Kht. Jász – Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Települési önkormányzatok Gazdasági társaságok, vállalkozások. Lakosság, Gazdasági társulások.

Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület Bel- és külterületi, mezőgazdasági és A kistérség minden települése. I.1.3.1 önkormányzati utak burkolása Bel- és külterületi, mezőgazdasági és A kistérség minden települése. I.1.3.2 önkormányzati utak felújítása Kerékpárutak tervezése, építése és Zagyva töltésén, Jászság – Tisza-tó, I.1.3.3 üzemeltetése. 31.sz. főút mentén Sorszám Támogatható tevékenységek Bel- és külterületi, mezőgazdasági I.1.3.1 önkormányzati utak burkolása Bel- és külterületi, mezőgazdasági I.1.3.2 önkormányzati utak felújítása Kerékpárutak tervezése, építése I.1.3.3 üzemeltetése. Összesen Források (2007–2013)

és

Forrásigény 2007–2013 MFt 6000

és

1600

és

3200 10800

megnevezése • Észak- Alföldi ROP

39


I. PRIORITÁS: A HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉSE I.2. Specifikus cél: Együttműködésen alapuló innovatív gazdasági szerkezet kiépítése

40



Sorszám I.2.1.1. I.2.1.2. I.2.1.3. I.2.1.4.

I.2.1. Az ipari potenciál térségi fejlesztése • A térség gazdasági diverzifikációja • Az ipari vállalkozások versenyképességének javítása, • A korszerű ipar térségi szerepének erősítése, a gazdasági bázis erősítése, • Foglalkoztatási helyzet javítása A Jászságból származik a megye ipari termelési volumenének egyharmada. A kistérség gazdasági potenciálját tekintve a megye második legfejlettebb területe, mely nagyrészt az ipar meghatározó szerepének köszönhető. A térség ipara jelentős részben exportra termel (Elektrolux Lehel Kft.; Samsung Electronics Magyar Rt.), meghatározó a jelentős beruházásokat végrehajtó tőkeerős iparvállalatok jelenléte (Elektrolux, Samsung, Aprítógépgyár). Ennek következtében magas az iparban foglalkoztatottak száma és jelentős a külföldi tőke jelenléte. A kistérségben 3 ipari park (Jászfényszarun, Jászapátiban és Jászárokszálláson), illetve a jászberényi ipari övezetek segítik az ipar további fejlődését, de ipari park kialakítását tervezik a térségközpontban, Jászberényben is. Az ipar területileg azonban koncentrált: a Jászberény-Jászfényszaru-Jászárokszállás háromszögbe koncentrálódik. . A térség ipara feldolgozóipar, ahol a gépgyártás és az elektronika a meghatározó, a kistérség agráradottságaihoz képest az élelmiszer-feldolgozás kisebb jelentőségű. A térség további fejlődésében a versenyképes ipari ipari potenciál kiemelt szerepet játszhat. Fejlesztése technológiaés termékfejlesztéssel (beruházások elősegítésével), valamint az ipari parkok meglévő infrastruktúrájának fejlesztésével, korszerűsítésével és szolgáltatásaik bővítésével lehetséges. Környezeti szempontok indokolják a környezetipar fejlesztését. A meglévő iparvállalatok beruházásainak támogatásán túl a kisebb helyi vállalkozások ipari tevékenységének támogatása is indokolt. Jövedelemtermelő és foglalkoztatási szerepe van a kézművességnek, kisiparnak (ahol az egyedi bútorok és műanyag termékek készítése mellett a jászsági Rokolya műhely egyre nagyobb hírnévre tesz szert hazánkban és külföldön egyaránt).

Támogatható tevékenységek Ipari vállalkozások technológia-, tevékenység- és termékfejlesztése a piacképes ágazatokban Ipari parkok infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztése, betelepítésük, iparterületek hasznosítása Kézmű- és kisipari vállalkozások támogatása, helyi speciális termékek előállítása Környezetvédelmi, környezetgazdálkodási ipar támogatása

Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013

41

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Projekt kiválasztási kritériumok

• • • • •

Outputmutatók

• • • •

Eredmény mutatók

• • • • •

Hatásmutatók

• • • • •


• • • •


• • • • • •

Célcsoport

Technológia, szolgáltatás, illetve termék korszerűsége, Vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatás, A fejlesztés innovativitása, korszerűsége, Környezetvédelmi szempontok érvényesülése, Foglalkoztatásra gyakorolt hatás, munkahelyteremtés. Monitoring mutatók Ipari vállalkozásoknál végrehajtott technológiai fejlesztések, létrehozott új ipari termékek száma (db), Ipari parkokban elérhető szolgáltatások száma (db). Létrehozott új termékek, szolgáltatások száma a kézműves és kisiparban (db), Végrehajtott környezetvédelmi ipari beruházások száma (db). Ipari vállalkozások száma (db), Ipari parkokban működő vállalkozások száma (db), Iparban foglalkoztatottak száma (fő), Korszerű technológiájú üzemek száma (db) A térség részesedése az ipar országos termelési értékéből (%). A foglalkoztatási helyzet javulása (%), Vállalkozási aktivitás növekedése (db/ezer fő), Az ipar arányának növekedése a vállalkozási szerkezetben (%), Az ipari vállalkozások nettó árbevételének növekedése (%), Az iparban alkalmazásban állók jövedelmének növekedése (%). Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács. Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Ipari parkokat üzemeltető szervezetek, önkormányzatok Ipari vállalkozások, Ipari vállalkozások, Kézmű- és kisipari vállalkozások, Az ipari vállalkozásoknál alkalmazásban állók.

Sorszám Támogatható tevékenységek I.2.1.1. Ipari vállalkozások technológia-, tevékenység- és termékfejlesztése a piacképes ágazatokban

Működési, megvalósítási terület I.2.1.1. Jászberény, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru, potenicálisan a kistérség valamennyi települése. 42

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag I.2.1.2. I.2.1.3. I.2.1.4.

Ipari parkok infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztése, betelepítésük, iparterületek hasznosítása Kézmű- és kisipari vállalkozások támogatása, helyi speciális termékek előállítása Környezetvédelmi, környezetgazdálkodási ipar támogatása

I.2.1.2. Jászberény, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru, ipari területtel rendelkező települések. I.2.1.3. a kistérség valamennyi települése. I.2.1.4. a kistérség valamennyi települése.

Sorszám Támogatható tevékenységek I.2.1.1. I.2.1.2. I.2.1.3. I.2.1.4. Összesen

Ipari vállalkozások technológia-, tevékenység- és termékfejlesztése a piacképes ágazatokban Ipari parkok infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztése, betelepítésük, iparterületek hasznosítása Kézmű- és kisipari vállalkozások támogatása, helyi speciális termékek előállítása Környezetvédelmi, környezetgazdálkodási ipar támogatása

Források megnevezése (2007-2013)

Forrásigény 2007– 2013 MFt 1.800 300 600 1.500 4.200

Európai Uniós források: • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), releváns támogatási terület: „1. K+F, innováció és vállalkozás”; Hazai (decentralizált) költségvetési források: • Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat/regionális, Önkormányzati költségvetési források, kistérségi források Vállalkozói tőke

43



I.2.2. Fejlett vállalkozói kultúrán alapuló tudásgazdaság és kapcsolódó hálózatos együttműködések fejlesztése • A vállalkozások közötti együttműködés, integráció növelése, • Versenyképes, innovatív vállalkozások, korszerű gazdasági szerkezet kialakítása, • A térség gazdasági bázisának megerősítése, • Foglalkoztatási helyzet javítása A vállalkozói szektor döntő arányát a kistérségben (is) a mikro-, kis- és középvállalkozások teszik ki. Ugyan a termelés szempontjából a térségben működő nagyvállalatok a mérvadóak, foglalkoztatási, jövedelemtermelési szempontból nagyon jelentős a KKV-k szerepe; annak ellenére, hogy a vállalkozási aktivitás alacsonyabb az országos átlagnál (54 db/ezer fő). A nagyvállalatok jelenléte lehetővé teszi a gazdaság innovációra és hálózatosodásra alapuló fejlesztését. A jászsági kis- és középvállalkozói szektor, valamint a kistérség gazdaságában meghatározó nagyvállalatok egyaránt megkívánják a vállalkozói együttműködés különböző formáinak elősegítését (pl. beszállítói hálózat, ipari klaszter), ennek feltételeként a minőségbiztosítás gyakorlatának kiterjesztését. A nagy ipari vállalatok működésük során lehetővé tették a kisvállalkozói és középvállalati beszállítói körök létrejöttét, mely bővítette az ipari termelést és növelte az iparban foglalkoztatottak számát. A beszállítói hálózatok további kiépítése, bővítése, a (KKV) vállalkozói együttműködések támogatása, valamint a KKV-k technológia- és szolgáltatásfejlesztésének elősegítése (beruházásaik támogatása) a foglalkoztatás és a jövedelemviszonyok további javításához vezethet. A korszerű gazdaság térnyeréséhez az innovációs kapacitások növelése szükséges. A mikrovállalkozások és a KKV-k megerősítéséhez nélkülözhetetlen a tanácsadást nyújtó, képzéseket lebonyolító, technológiai transzfereket végrehajtó háttérintézmények kialakítása, támogatása. A minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, az innovatív fejlesztések, a technológiai korszerűsítések, a K + F tevékenységek támogatása és az elektronikus gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználása hozzájárulhat a helyi vállalkozások megerősítéséhez. Az innovativitás fokozásához a térségi tudásbázis (tudásalapú gazdaság) erősítése szükséges, mely nemcsak a közvetlen K + F tevékenységeket jelenti, hanem a szellemi tőke, tehát az egyes emberek birtokában lévő tudás és az intézményesült tudás összességét.

44

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Sorszám I.2.2.1. I.2.2.2. I.2.2.3. I.2.2.4. I.2.2.5. I.2.2.6.

I.2.2.7.

Támogatható tevékenységek Térségi beszállítói hálózatok kiépítése, bővítése, KKV-k beszállítóvá válásának támogatása Vállalkozói együttműködések, iparági, vállalati összefogások támogatása, klaszterek létrehozása, fejlesztése Mikro-, kis- és középvállalkozások termék- és szolgáltatásfejlesztése, technológia korszerűsítése Minőségbiztosítási rendszerek, védjegyek, tanúsítványok, bevezetése, eredet- és termékvédelem Vállalkozások innovációs és K+F tevékenységének támogatása Vállalkozásokat segítő háttérszervezetek támogatása (tanácsadás, képzés, promóció, inkubáció, technológia transzfer, tanulmányok), üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Elektronikus gazdaságban rejlő lehetőségek kibontakoztatása, feltételek megteremtése


• • • • •

Outputmutatók

• • • • • • •

Eredmény mutatók

• • •

Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013

2007-2013

Együttműködésben résztvevő, illetve szolgáltatásokkal elért vállalkozások száma, Vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatás, A fejlesztés innovativitása, korszerűsége, A helyi piac bővítésére gyakorolt hatás, Foglalkoztatásra gyakorolt hatás, munkahelyteremtés Monitoring mutatók Létrejött beszállítói hálózatok, vállalkozási együttműködések, klaszterek, ebben résztvevő vállalkozások száma (db) Beszállítóvá vált vállalkozások száma (db), Mikro-, kis- és középvállalkozások által végrehajtott technológiai fejlesztések, beruházások száma (db), Végrehajtott innovációs technológiai fejlesztések, K+F projektek száma (db), Új vállalatirányítási, minőségbiztosítási rendszerek, bevezetett védjegyek száma (db) Létrehozott vállalkozásfejlesztési szolgáltatások és szervezetek száma, szolgáltatásokat igénybevevő vállalkozások száma (db), Elektronikus gazdaságba bekapcsolódott vállalkozások, kiépült rendszerek száma (db). Vállalkozói szektorban, mikro-, kisés középvállalkozások által foglalkoztatottak száma (db), Vállalkozások, mikro-, kis- és középvállalkozások száma (db), Beszállítói státussal rendelkező vállalkozások száma 45

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag •

(db) Tercier szektorban működő vállalkozások száma (db)

Hatásmutatók

• • •

A foglalkoztatási helyzet javulása (%) Vállalkozási aktivitás növekedése (db/ezer fő), Az innováció, a K+F tevékenységek arányának növekedése a vállalkozások termelési szerkezetében (%)


• • • •


• • •

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács. Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Kistérségi és gazdaságszervezési szervezetek Vállalkozásokkal kapcsolatban álló felsőoktatási és K+F intézmények. Vállalkozási együttműködésekben gesztor vállalatok, vállalkozások A térségben működő vállalkozások A vállalkozásoknál alkalmazásban állók

• Célcsoport

• •

Sorszám Támogatható tevékenységek

Működési, megvalósítási terület A kistérség valamennyi települése

I.2.2.1.

Térségi beszállítói hálózatok kiépítése, bővítése, KKV-k beszállítóvá válásának támogatása

I.2.2.2.

Vállalkozói együttműködések, iparági, vállalati összefogások támogatása, klaszterek létrehozása, fejlesztése Mikro-, kis- és középvállalkozások termék- és szolgáltatásfejlesztése, technológia korszerűsítése

A kistérség valamennyi települése

Minőségbiztosítási rendszerek, védjegyek, tanúsítványok, bevezetése, eredet- és termékvédelem Vállalkozások innovációs és K+F tevékenységének támogatása


Vállalkozásokat segítő háttérszervezetek támogatása (tanácsadás, képzés, promóció, inkubáció, technológia, transzfer, tanulmányok), üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Elektronikus gazdaságban rejlő lehetőségek kibontakoztatása, feltételek megteremtése


I.2.2.3. I.2.2.4. I.2.2.5. I.2.2.6.

I.2.2.7.



A kistérség valamennyi települése.

46

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Sorszám Támogatható tevékenységek I.2.2.1. I.2.2.2. I.2.2.3. I.2.2.4. I.2.2.5. I.2.2.6.

I.2.2.7.

Térségi beszállítói hálózatok kiépítése, bővítése, KKV-k beszállítóvá válásának támogatása Vállalkozói együttműködések, iparági, vállalati összefogások támogatása, klaszterek létrehozása, fejlesztése Mikro-, kis- és középvállalkozások termék- és szolgáltatásfejlesztése, technológia korszerűsítése Minőségbiztosítási rendszerek, védjegyek, tanúsítványok, bevezetése, eredet- és termékvédelem Vállalkozások innovációs és K+F tevékenységének támogatása Vállalkozásokat segítő háttérszervezetek támogatása (tanácsadás, képzés, promóció, inkubáció, technológia, transzfer, tanulmányok), üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Elektronikus gazdaságban rejlő lehetőségek kibontakoztatása, feltételek megteremtése

Összesen Források megnevezése

Forrásigény 2007– 2013 MFt 350 300 1.000 250 300 600

300 3.100

Európai Uniós források: • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), releváns támogatási terület: „1. K+F, innováció és vállalkozás”; • Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA): „mikrovállalkozások fejlesztése” Hazai (decentralizált) költségvetési források: • Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat/regionális, Önkormányzati költségvetési források, kistérségi források Vállalkozói tőke

47



I.2.3. A logisztikai szolgáltatások fejlesztése • A vállalkozások versenyképességének javítása, • A térség tőkevonzó képességének növelése, • A térség gazdaságszervezési potenciáljának erősítése A kistérségben a szolgáltatások és a kereskedelem szerepe kisebb mértékű a megyei, illetve az országos átlaghoz viszonyítva. A kereskedelem és a szolgáltatások is – éppúgy, mint az ipar – jelentős mértékben a térségközpontban, Jászberényben koncentrálódnak. A kereskedelmi vállalkozások 47 %-a, a szolgáltató vállalkozások 52 %-a, a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások 57 %-a működik a városban. A kistérség négy városában működik a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások több mint 70 %-a. A szolgáltatások kialakulásában meghatározó volt, hogy az iparvállalatok köré egy szolgáltatói vállalkozói kör szerveződött (szállítmányozás, raktározás, csomagolás stb.) – főként az Electrolux átalakulásához kapcsolódva. A termelő és ipari szolgáltató kis- és középvállalkozások munkalehetőséget biztosítanak a kistérség többi településének a lakosai számára is. A kistérségen belül a szállításban, raktározásban működő vállalkozások száma Jászberényben, Jászapátin és Jászárokszálláson a legnagyobb. Mivel várhatóan a térség iparának gazdasági súlya tovább növekszik, így az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások, kiemelten a logisztika fejlesztése fontos feladat a jövőben a térség gazdasági fejlődésének érdekében. A Jászság ipari termelésének fokozásához fontos feladat a logisztikai szolgáltatások fejlesztése, tehát a termelés és értékesítés támogatása, valamint a vevőkiszolgálás minél nagyobb színvonalra történő emelése. A logisztikai létesítmények kialakítása (komplex raktározási szolgáltatások fejlesztése, a szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, berendezések beszerzése), ipari parkok megközelíthetőségének javítása szükséges az iparfejlesztés szempontjából, hozzájárulhat a térség fejlődéséhez. A 32-es számú főút egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bír az utóbbi években (hiszen a Hatvan-Jászberény-Szolnok gazdasági övezeteinek összeköttetését biztosítja), valamint a nemzetközi tranzit forgalom is jelentős ezen a szakaszon. Éppen ezért az utóbbi időszakban bekövetkezett állapotromlás, a megnövekedett közúti forgalom, ugyanakkor a logisztikai teljesítmény fokozása érdekében új (vasúti) szállítási lehetőségeket célszerű kialakítani.

48

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Sorszám I.2.3.1. I.2.3.2. I.2.3.3. I.2.3.4.

Támogatható tevékenységek Logisztikai létesítmények kialakítása, fejlesztése, ipari parkok logisztikai szerepének kialakítása Logisztikai szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, berendezések beszerzése Logisztikai szolgáltatások fejlesztése Vasúti szállítás feltételeinek megteremtése


Outputmutatók

Eredmény mutatók

• • • • •

Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013

Vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatás, Környezetvédelmi szempontok, A fejlesztés korszerűsége, szolgáltatások komplexitása, Költséghatékonyság, Foglalkoztatásra gyakorolt hatás, munkahelyteremtés

Monitoring mutatók • Létesült logisztikai létesítmények, beszerzett eszközök száma (db) • Bevezetett logisztikai szolgáltatások száma (db). • Logisztikai szolgáltatásokat igénybevevő vállalatok, vállalkozások száma (db). • •

Szállítás üzletágban tevékenykedő vállalkozások száma (db) Vállalkozói szektorban foglalkoztatottak száma (fő)

Hatásmutatók

• • •

A foglalkoztatási helyzet javulása (%) Vállalkozási aktivitás növekedése (db/ezer fő), A térség áruforgalmának növekedése (%),


• • •

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács. Kedvezményezettek köre • Logisztikai szolgáltató vállalkozások, • Települési önkormányzatok. Célcsoport • A térségben működő vállalkozások, • A vállalkozásoknál alkalmazásban állók. Működési, megvalósítási I.2.3.1.: Jászberény, továbbá az ipari parkkal rendelkező városok (Jászapáti, Jászfényszaru, Jászárokszállás) terület I.2.3.2.: Jászberény, továbbá az ipari parkkal rendelkező városok (Jászapáti, Jászfényszaru, Jászárokszállás) I.2.3.3.: Jászberény, továbbá az ipari parkkal rendelkező városok (Jászapáti, Jászfényszaru, Jászárokszállás)

49

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Sorszám Támogatható tevékenységek I.2.3.1. Logisztikai létesítmények kialakítása, fejlesztése, ipari parkok logisztikai szerepének kialakítása I.2.3.2. Logisztikai szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, berendezések beszerzése I.2.3.2.

Logisztikai szolgáltatások fejlesztése

I.2.3.4.

Vasúti szállítás feltételeinek megteremtése

Működési, megvalósítási terület Jászberény, továbbá az ipari parkkal rendelkező városok (Jászapáti, Jászfényszaru, Jászárokszállás) Jászberény, továbbá az ipari parkkal rendelkező városok (Jászapáti, Jászfényszaru, Jászárokszállás) Jászberény, továbbá az ipari parkkal rendelkező városok (Jászapáti, Jászfényszaru, Jászárokszállás) A Jászság 32-es főútját érintő városai, települései

Sorszám Támogatható tevékenységek I.2.3.1. I.2.3.2. I.2.3.3. I.2.3.4. Összesen

Logisztikai létesítmények kialakítása, fejlesztése, ipari parkok logisztikai szerepének kialakítása Logisztikai szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, berendezések beszerzése Logisztikai szolgáltatások fejlesztése Vasúti szállítás feltételeinek megteremtése

Források megnevezése

Forrásigény 2007– 2013 MFt 100 120 50 100 370

Európai Uniós források: • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Hazai (decentralizált) költségvetési források: • Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat/regionális, • Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás/megyei, Önkormányzati költségvetési források, kistérségi források Vállalkozói tőke

50



I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása • A turisztika társadalmi és gazdasági hatékonyságának javítása • A térség turisztikai vonzerejének növelése • A kistérség népességmegtartó erejének növelése • A kulturális mintaadás Ismerve a Jászság turisztikai jellemzőit, leszögezhető, hogy a térség komoly turisztikai potenciállal bír. A természeti és táji értékei, a gazdag, kulturális hagyományokra épülő rendezvényei jelentős vonzerőt képviselnek. A Jászság erős történeti, kulturális, hagyományőrző identitása – a nemzetközi trendekre alapozva – sikeresen hasznosítható lesz a turisztika területén. Meg kell jegyezni, hogy abszolút vonzású, kiemelkedő értékű „attrakciókban” viszont szegény a térség. Szükséges tehát a sokféle, önmagában nem kimagasló erősségű vonzerő összekapcsolása, komplex, térségi jellegű kínálatok, terméktípusok kifejlesztése. Ez a települések értékeinek, vonzerőinek összekapcsolását, a térség városainak és falvainak összefogását jelenti. A kulturális tematikus utak fejlesztésének megkezdésével (INTERREG IIIB CADSES pályázat – 2005.júl.-2007.dec.) a kistérség megtette a termékfejlesztés első lépéseit: elkészült egy térségi adatbázis, felmérésre kerültek a térségbe érkező turisták szokásai, valamint kialakításra kerülnek a Jászság kultúrájára alapozott tematikus utak. A térség turizmusának élénkítése; a kerékpáros és vízi turizmus, a természetjárás térségeket összefűző hálózatának kialakítása, a csomópontokat jelentő falusi turizmus, a programok és rendezvények, a gasztronómia és a termálturizmus kínálatának bővítése reálisan kitűzhető cél. Szükséges a kínálat egyedi, Jászságra jellemző bővítésével, minőségi megújításával, a modern piacszervezési módszerek (marketing, információadás, PR) alkalmazásával konkurenciaként fellépni, és fogadóterületté válni. A térség városainak, falvainak összefogásával szükséges lenne a kerékpáros túraútvonalak fejlesztése, kialakítása, illetve bekapcsolódás az országos hálózatba (Jászság - Tisza-tó), amelyhez hátteret biztosítanak a különböző látnivalók, programok, étkezési, szállási, tájékoztatási lehetőségek. A vidéki élet értékeinek bemutatására a falusi turizmus feltételrendszerének fejlesztése, a kínálat programszerűségének javítása kínál lehetőséget. Az átmenő forgalom megállítására, az adottságok jobb kihasználására attraktív kulturális és gasztronómiai programkínálat, térségi hálózat kifejlesztése adhat választ. A turisztikai célú tájékoztatás is fejlesztésre szorul még a térségben, amely összehangolt módon, kistérségi szinten hatékonyabban és eredményesebben valósítható meg. Ugyancsak megvalósításra vár a települési információs és köszöntő táblák kivitelezése. Az egységes táblák megteremtik a 51

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag kistérség egyedi arculatát, lehetővé teszik a turisták tájékoztatását és egységként képviselik a térséget. Ezek a lehetőségek, célok komplex programokká alakítva egyedi turisztikai terméket képviselnek, amely a Jászság gazdaságának és humán erőforrásának fejlődését egyaránt szolgálják. (Kapcsolódó intézkedések: I.1. – A közlekedési kapcsolatok fejlesztése, I.2.5. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése, II.1.1. Kulturális és tárgyi örökség, műemlékek és műemlék jellegű épületek védelme, új funkciók kialakítása, III.2.2. Lakhatási körülmények javítása, III.2.3. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése) Sorszám Támogatható tevékenységek I.2.4.1. Turizmusfejlesztési kistérségi koncepció, program, hatás- és megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása I.2.4.2. Víziturizmushoz szükséges létesítmények kiépítése, vizeink turisztikai hasznosítása I.2.4.3. Falusi turizmus fejlesztése, ökoház kiépítése I.2.4.4. Lovas turizmus fejlesztése hagyományokra épülve I.2.4.5. Új horgásztavak kialakítása, horgász programok kínálatának bővítése I.2.4.6. Kerékpáros turizmus kialakítása, fejlesztése I.2.4.7. Információs rendszer működésének fejlesztése, információs szervezetek összehangolása I.2.4.8. Tematikus utak kidolgozása, fejlesztése, fenntartása I.2.4.9. Marketing tevékenység erősítése I.2.4.10. Információs táblák megvalósítása, táblaprogram fejlesztése Projekt kiválasztási kritériumok

• • • • • • • • •

Outputmutatók

• • •

Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013

Táji adottságokhoz illeszkedés, kínálatbővítés Munkahelyteremtés Fenntartható együttműködési szándék Népességmegtartó és identitásnövelő programok kialakítása Komplex turisztikai termékek kialakításához való hozzájárulás A kulturális mintaadás, egyediséget jelentő fejlesztés A jász hagyomány, életmód ismeretének fokozása, természetmegőrzés A helyi lakosság életminőségének javítása, fiatalok helyben tartása A fellendülőben lévő helyi turizmusfejlesztés országos, nemzetközi szintre való bővítése Monitoring mutatók Új turisztikai programok, programcsomagok, tematikus utak száma (db) Új turisztikai szolgáltatások (lovas, horgász, kerékpáros) száma (db) Marketing termékek (kiadványok, brossúrák, térképek, 52


• • • • • • • • • • •

honlapok, leporellók) száma (db) Táborozásban, gyermekprogramokban résztvevő gyermekek száma (fő) A térségbe látogatók száma (fő) A térségbe látogatók száma nő Új épített értékekkel, szolgáltatásokkal, programokkal gazdagodik a lakosság, kistérség Kialakul az egyedi Jászsági arculat Együttműködés a települések között Turisztikai vonzerő színesedik, növekszik A hagyományokat őrzők köre erősödik, bővül A kulturális tőke emelése Kreatív, együttműködő társadalmi közösség kialakulása A kistérség ismertsége nő A kistérség népességmegtartó képessége erősödése Az életminőség javulása Jövedelemszerzési lehetőségek köre bővül Kapcsolatok kialakítása, bővítése

• • • • • • • • • • • • • • • • •

megyei turisztikai szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Magyar Turizmus Rt. A térség önkormányzatai Civil szervezetek, alapítványok Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Teleházak, Tájházak, Helytörténeti múzeumok Idegenforgalmi, turisztikai vállalkozók, szervezetek Egyházak A kistérség lakossága Belföldi és külföldi látogatók, vendégek

• Eredmény mutatók

Hatásmutatók



Célcsoport

• • •

Sorszám Támogatható tevékenységek I.2.4.1. Turizmusfejlesztési kistérségi koncepció, program, hatás- és megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása I.2.4.2. Víziturizmushoz szükséges létesítmények kiépítése, vizeink turisztikai hasznosítása I.2.4.3. Falusi turizmus fejlesztése, ökoház kiépítése I.2.4.4. Lovas turizmus fejlesztése hagyományokra épülve I.2.4.5. Új horgásztavak kialakítása, horgász

Működési, megvalósítási terület A kistérség minden települése Zagyva és Tarna menti települések A kistérség minden települése Jászszentandrás, Jászkisér, Jásztelek, Jászberény, Jászfényszaru Alattyán, Jászberény, Jászkisér, Jásztelek, 53

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag I.2.4.6.

I.2.4.7. I.2.4.8. I.2.4.9. I.2.4.10.

programok kínálatának bővítése Kerékpáros turizmus kialakítása, fejlesztése Információs rendszer működésének fejlesztése, információs szervezetek összehangolása Tematikus utak kidolgozása, fejlesztése, fenntartása Marketing tevékenység erősítése Információs táblák megvalósítása, táblaprogram fejlesztése

Jászdózsa, Jászszentandrás Jászapáti, Jánoshida, Jászberény, Jászárokszállás, Jászágó, Jászjákóhalma, Jászivány, Jászfényszaru, Jászdózsa, Jászszentandrás Jászberény, Jászfényszaru, Jászapáti, Jászárokszállás A kistérség minden települése A kistérség minden települése A kistérség minden települése

Sorszám Támogatható tevékenységek I.2.4.1. I.2.4.2. I.2.4.3. I.2.4.4. I.2.4.5. I.2.4.6. I.2.4.7. I.2.4.8. I.2.4.9. I.2.4.10. Összesen

Turizmusfejlesztési kistérségi koncepció, program, hatás- és megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása Víziturizmushoz szükséges létesítmények kiépítése, vizeink turisztikai hasznosítása Falusi turizmus fejlesztése, ökoház kiépítése Lovas turizmus fejlesztése hagyományokra épülve Új horgásztavak kialakítása, horgász programok kínálatának bővítése Kerékpáros turizmus kialakítása, fejlesztése Információs rendszer működésének fejlesztése, információs szervezetek összehangolása Tematikus utak kidolgozása, fejlesztése, fenntartása Marketing tevékenység erősítése Információs táblák megvalósítása, táblaprogram fejlesztése

Források (2007–2013)

megnevezése • • • • • • • •

Forrásigény 2007–2013 MFt 30 250 360 150 150 2.220 800 150 30 5 4.145

Európai Regionális Fejlesztési Alap Központi költségvetési forrás Nemzeti Civil Alap, Nemzeti Kulturális Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek forrásai Saját erő Hitel

54



I.2.5. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése • Vendégfogadási feltételek javítása • Térségi jellegű kínálat fejlesztése • A vendégforgalom bővítése • A turizmus szezonalitásának csökkentése A turisztikai termékek nélkülözhetetlen része, a turistákat utazásra ösztönző vonzerők megléte, ám az idegenforgalmi termék csak az attrakciókat kiegészítő, „fogyaszthatóvá” tévő ellátás, szolgáltatás biztosításával válik teljessé. Az infrastrukturális háttér a fogadóképesség alapvető feltétele. A turisztikai infrastruktúrán belül kiemelkedő szereppel bírnak a szálláshelyek, amelyek éppen a turizmus helyhez kötését, tranzitforgalom helyett a társadalmi és gazdasági szempontból előnyösebb üdülési tevékenységek előtérbe kerülését teszik lehetővé, melyek minősége összefügg a vendégkör tartózkodási idejével, költésével és a turisztikai termékek hatékonyságával. Az üzleti turizmus, a konferenciaturizmus, a kulturális rendezvények, és számos más területe a turizmusnak – amelyek fejlesztése a Jászság fejlődése szempontjából elengedhetetlen – megköveteli a minőségi szállások kiépítését. A falusi vendégszobák gyarapítása és szolgáltatásainak fejlesztése is szükséges, továbbá a szálláshelyek számát növelni lehet a kollégiumok átalakításával, korszerűsítésével is. Nagy figyelmet kell fordítania a térségnek az éttermek, vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére. Minőségi és alacsonyabb ár kategóriájú vendéglátó egységekre is szükség van, hogy minden igényt ki tudjon elégíteni a kistérség. A minőség ezen a területen mindennek az alapja, hisz nemcsak a konferenciaturizmus szereplői igénylik a minőségi vendégfogadást és szolgáltatásait, hanem a falusi turizmus magánszállásainak is biztosítania kell a legjobb minőséget (a hazai és a külföldi vendégek is egyaránt megkövetelik a magas színvonalú, minőségi ellátást). Ezen túl a szórakozási lehetőségek bővítése is jelentős potenciállal bír, így szórakoztató központok, szabadidő centrumok létesítésére is szükség lenne. Az esztétikus, kulturált és a Jászságra jellemző településkép az idelátogató vendégek számára marasztaló tényező lehet. Ennek érdekében szükséges a településkép javítása, higiéniai létesítmények (nyilvános WC) kiépítése, parkolási feltételek biztosítása, pihenőparkok létesítése. Megvalósításra vár a települések egységes buszmegállóinak kialakítása, valamint a turisztikai létesítmények akadálymentes elérhetőségének biztosítása, az idegenforgalmi látványosságok, műemlékek, látnivalók kivilágítása, vonzóbbá tétele. Az infrastruktúra részét képezik a turisztikai szervezetek összefogása, új – a fenntartást segítő – szervezetek létrehozása, a regionális, interregionális kapcsolatok ápolása, valamint a vendégfogadási feltételeket javító közép- és felsőfokú, vagy 55

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag iskolai rendszeren kívüli képzések lebonyolítása. (Kapcsolódó intézkedések: I.1. A közlekedési kapcsolatok fejlesztése, I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása, III.1.3. A termálvízkészletre alapozott egészségvertikum kialakítása, III.2.2. Lakhatási körülmények javítása, III.2.3. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése) Sorszám Támogatható tevékenységek I.2.5.1 Differenciált, széles skálájú szálláshelyek kialakítása, korszerűsítése I.2.5.2 Éttermek, vendéglátóhelyek építése, korszerűsítése és szolgáltatási hálózat minőségi javítása I.2.5.3 Szabadidőközpontok, bemutatóhelyek kialakítása I.2.5.4 Pihenőhelyek, buszmegállók felújítása I.2.5.5 Rendezvény és konferenciaturizmus kialakítása, fejlesztése I.2.5.6 Turisztikai létesítmények akadály-mentesítése I.2.5.7 Turisztikai szervezetek összefogása, regionális, interregionális kapcsolatok, képzési programok Projekt kiválasztási kritériumok

• • • • • •

Outputmutatók

• • • • • • • •

Eredménymutatók

• • • •

Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013

Illeszkedés az országos, regionális, megyei turizmust érintő tervezési dokumentumokhoz A kistérség településeinek és vállalkozásainak együttműködési hajlandósága A természeti-tájszerkezeti adottságokhoz igazodó szálláshelyek fejlesztése Komplex turisztikai termékek kialakításához való hozzájárulás Hagyományőrző, egyediséget jelentő fejlesztés Helyi lakosság életkörülményeit is pozitívan befolyásoló beruházás Monitoring mutatók Szállásférőhelyek száma (db) Felújított, parkosított, kivilágított egységek száma, területe (db, ha) A térségbe látogatók száma (fő) Éttermek, vendéglátóhelyek száma (db) Új és felújított szolgáltató egységek, szolgáltatások száma (db) Közösségi létesítmények száma (db) Akadálymentesített turisztikai létesítmények (db) Rendezvény és konferenciatermek száma, alapterülete (db, m2) Vendégforgalom növekedése (%) Vendégéjszakák számának növekedése (%) Új és minőségi szolgáltatásokkal, programokkal gazdagodik a kistérség Építészeti örökségek szerepe előtérbe kerül

56


Hatásmutatók



Célcsoport

• • • • • • • • • • • • •

A jászsági tudat erősödése Együttműködés a települések között Turisztikai vonzerő színesedik, növekszik A foglalkoztatás bővül Alternatív jövedelemszerzési lehetőség alakul ki Színvonalas településkép alakul ki A kistérség turisztikai versenyképességének javulása Kreatív, együttműködő társadalmi közösség kialakulása A kistérség ismertsége nő A kistérség népességmegtartó képessége erősödése Az életfeltételek javulása, „élhető vidék” kialakítása Jövedelemszerzési lehetőségek köre bővül Kapcsolatok kialakítása, bővítése

• • • • • • • • • • • • • •

Országos, regionális és megyei turisztikai szervezetek Oktatási és Kulturális Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Regionális Idegenforgalmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Magyar Turizmus Rt. Kamarák, szakmai szervezetek, engedélyezőés szakhatóságok Civil szervezetek A térség önkormányzatai Civil szervezetek, alapítványok Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Helyi, kistérségi fejlesztési szervezetek Idegenforgalmi, turisztikai vállalkozók, szervezetek

• •

A kistérség lakossága Belföldi és külföldi látogatók, vendégek

Sorszám Támogatható tevékenységek I.2.5.1 Differenciált, széles skálájú szálláshelyek kialakítása, korszerűsítése

I.2.5.2 I.2.5.3 I.2.5.4 I.2.5.5

Éttermek, vendéglátóhelyek építése, korszerűsítése és szolgáltatási hálózat minőségi javítása Szabadidőközpontok, bemutatóhelyek kialakítása Pihenőhelyek, buszmegállók felújítása Rendezvény és konferenciaturizmus kialakítása, fejlesztése

Működési, megvalósítási terület Jászberény, Jászárokszállás, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jászalsószentgyörgy, Jánoshida, Alattyán, Jászboldogháza, Pusztamonostor, Jászágó, Jászdózsa Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás, Jászfényszaru Alattyán, Jászapáti, Jászfényszaru, Jászboldogháza Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma A kistérség minden települése

57

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag I.2.5.6

Turisztikai létesítmények akadálymentesítése

I.2.5.7

Turisztikai szervezetek összefogása, regionális, interregionális kapcsolatok, képzési programok

Jászberény, Jászárokszállás, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jászalsószentgyörgy, Jánoshida, Alattyán, Jászboldogháza, Pusztamonostor, Jászágó, Jászdózsa, Jásztelek A térség valamennyi települése, továbbá regionális és nemzetközi hatású

Sorszám Támogatható tevékenységek I.2.5.1 I.2.5.2 I.2.5.3 I.2.5.4 I.2.5.5 I.2.5.6 I.2.5.7

Differenciált, széles skálájú szálláshelyek kialakítása, korszerűsítése Éttermek, vendéglátóhelyek építése, korszerűsítése és szolgáltatási hálózat minőségi javítása Szabadidőközpontok, bemutatóhelyek kialakítása Pihenőhelyek, buszmegállók felújítása Rendezvény és konferenciaturizmus kialakítása, fejlesztése Turisztikai létesítmények akadály-mentesítése Turisztikai szervezetek összefogása, regionális, interregionális kapcsolatok, képzési programok

Összesen Források (2007–2013)

Forrásigény 2007–2013 MFt 2.400 900 250 200 30 400 150 4.330

megnevezése • • • • • •

Európai Regionális Fejlesztési Alap Központi költségvetési forrás Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek forrásai Hitel

58


I. PRIORITÁS: A HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉSE I.3. Specifikus cél: A tudásbázis erősítése

59



I.3.1. A szak és átképzési struktúra megújítása, a szaktudás piacképességének és minőségének erősítése • A munkanélküliség csökkentése • A térség népességmegtartó erejének növelése • A gazdasági fejlődés képzettségi feltételeinek javítása • A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának közelítése A Jászság munkaerőpiacán nem mindig találkozik a kereslet és a kínálat. A viszonylag magasabb foglalkoztatottsági átlag mellett a munkanélküliség strukturált. Megyei szinten 8%, a Jászságban 5%, Jászberényben pedig 4% a munkanélküliek aránya. A munkanélküliség strukturális problémája, hogy a tartós munkanélküliek aránya több településen (Jászladány, Jászkisér) igen magas, bár az átlag megfelel az országos és régiós értéknek. A pályakezdők, a Gyedről, Gyesről visszatérők, valamint az 50 év felettiek helyzete is nehéz. A közszféra átalakulása és a gyereklétszám csökkenése miatt a diplomások munkanélküliségével is számolni kell. A gazdaság fejlődését akadályozza ugyanakkor, hogy sok a hiányszakma (esztergályos, hegesztő), és kevés az utánpótlás, kevés az ipari parkokban lévő cégek és a kistérségi beszállítók számára használható képesítéssel rendelkező munkaerő. Lényeges tehát a térségi szereplők összefogása azzal a céllal, hogy összehangolják gazdasági és humán erőforrás fejlesztési elképzeléseiket, illetve foglalkoztatási paktum keretében megállapodjanak az egyes szférákban tervezett és szükséges lépésekről. Mindezek mellett fontos, hogy helyben elérhető legyen a foglalkoztatás és a (felnőtt) képzés is (gyakorlati helyek + képzőhelyek együttműködése). Az színvonalas oktatás mellett a gyakorlóhelyek fejlesztése, az EU-s modellek átvétele, a professzionális irányítás bevezetése és az élethosszig tartó tanulás attitűdjének elterjesztése is követendő fejlesztési irányt jelent. Ehhez szükséges a folyamatos tananyagreform és a felnőttoktatási professzió, amely a képzések bővítése és minőségének javítása által tudja a munkaerőpiac igényeit kielégíteni. Átfogó pályaválasztási orientációs és tanácsadó rendszer kiépítésével és fejlesztésével is elősegíthető az elhelyezkedés. Így a szakmaválasztás tudatosabb folyamattá alakul, amelyet a munkaerő-piaci kereslet is nagyban befolyásolhat. A modernizálódó gazdaságnak minőségi munkaerőre van szüksége. A piaci igényekhez illeszkedő képzéssel megkönnyíthető a vállalkozóvá válás, a munkaerőpiacra való bejutás, illetve a munkavállalók hatékonyabb munkavégzése. Az iskolázatlan, szakképzetlen munkanélküliek esetében a képzettségi szint növelésében, valamint a közösségi tevékenységben való részvételük ösztönzésében adódó 60

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag lehetőségeket szükséges kihasználni. (Kapcsolódó intézkedések: I.2. Együttműködésen alapuló innovatív gazdasági szerkezet kiépítése, II.2.2. Oktatási és nevelési ellátórendszer fejlesztése) Sorszám I.3.1.1. I.3.1.2. I.3.1.3. I.3.1.4.

Támogatható tevékenységek Képzési, felnőttképzési stratégia elkészítése, aktualizálása Képzési-foglalkoztatási paktumok kidolgozása Képzőhelyek fejlesztése (tananyag, infrastruktúra, pályaválasztási tanácsadás, képzési hatékonyság nyomon követése) Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása


• • • •

Outputmutatók

Eredmény mutatók

• • • • • • • •

Hatásmutatók

• • • • • • • • • • •

Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013

Komplex átképzési programok A foglalkoztatottsági szint tartós emelése A munkaképes korú népesség szakmai és általános képzettségi szintjének emelése A paktum által lefedett terület nagysága és a foglalkoztatottak száma Monitoring mutatók Stratégiák száma (db) Az átképzéseken résztvevők száma (fő) A képzési programok, tananyagok száma (db) Képzőhelyi innováció (m Ft) A foglalkoztatási paktumok száma (db) A képzési-foglalkoztatási együttműködések száma (db) Mikro-körzeti szinten koordinált oktatási-nevelési programok (db) A komplex képzési-foglalkoztatási programokban résztvevők száma (fő) Az új tudásokkal rendelkezők száma (fő) A hiányszakmák csökkenése (db) A munkanélküliség csökkenése (%) A kulturális tőke emelése Kompetens, kreatív lokális társadalmi közösség erősödése A társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőség növekedése A kistérség népességmegtartó képességének emelése A leszakadó társadalmi csoportok integrációja Megújított szakképző intézmények térségi hatásának növekedése A foglalkoztatás bővülése A kistérség társadalmának kockázatvállaló képességének növekedése

61



Célcsoport

• • • • • • • • • • • • • •

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Önkormányzatok Civil szervezetek, alapítványok Önkormányzati társulások Települési önkormányzatok oktatási-nevelési intézményei Munkaügyi Központ Kereskedelmi és Iparkamara Munkaadói és munkavállalói szervezetek Teleházak Képző intézmények A kistérség lakossága

Sorszám Támogatható tevékenységek Képzési, felnőttképzési stratégia I.3.1.1. elkészítése, aktualizálása Képzési-foglalkoztatási paktumok I.3.1.2. kidolgozása Képzőhelyek fejlesztése (tananyag, I.3.1.3. infrastruktúra, pályaválasztási tanácsadás, képzési hatékonyság nyomon követése) Térségi Integrált Szakképző Központ I.3.1.4. létrehozása

Működési, megvalósítási terület A kistérség valamennyi települése A kistérség valamennyi települése Kistérségi mikro-körzeti központok A térség valamennyi települése, kiemelten Jászberény

Sorszám Támogatható tevékenységek Képzési, felnőttképzési stratégia elkészítése, I.3.1.1. aktualizálása Képzési-foglalkoztatási paktumok kidolgozása I.3.1.2. Képzőhelyek fejlesztése (tananyag, I.3.1.3. infrastruktúra, pályaválasztási tanácsadás, képzési hatékonyság nyomon követése) Térségi Integrált Szakképző Központ I.3.1.4. létrehozása Összesen Források (2007–2013)

megnevezése • • • • • • • •

Forrásigény 2007–2013 MFt 60 180 560 960 1.760

Európai Szociális Alap EGT Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2004-2009 EEFOP, HIOP Minisztériumi céltámogatások Nemzeti Civil Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek forrásai

62



Sorszám I.3.2.1. I.3.2.2. I.3.2.3.

I.3.2. A társadalmi innováció fejlesztése • A kistérségi tudásbázis erősítése • A tudományos élet és a felsőfokú oktatás fejlesztése • Info-kommunikációs infrastruktúrák fejlesztése • Vállalkozói innováció ösztönzése, erősítése A telekommunikációs és információs hálózatok kiépítésének és fejlesztésének, az informatikai rendszerek kialakításának, illetve azok hátterében egységes adatbázisok létrehozásának többsíkú jelentősége van. Egyrészt az információk biztosítják a szellemi tőke befektetésének legelőnyösebb formájához való „hozzájutást”, másrészt olyan távlatokat képes megnyitni, mint a távmunka lehetősége, mellyel fizikai korlátozottság esetén is a szellemi tőke adta lehetőségeket ki lehet használni. Ennek hatására csökkenhet a munkanélküliség, elősegíti a munkavállaló versenyszférában való maradását, ugyanakkor az esélyegyenlőséget is erősíti. A versenyképességhez, a munkahelyek biztosításához elengedhetetlenül szükséges a magas színvonalú kiszolgáló infrastruktúra kialakítása. Ezt szolgálhatja egy oktatási- és gazdaságfejlesztési központ létrehozása, amely infrastruktúrájával, szolgáltatásaival állhat a vállalkozók rendelkezésére. A vállalkozói szférát érintő beszállítói ipar jelentős technikai és gazdasági átalakulása kapcsán megfogalmazódó új követelmények miatt a beszállítói iparban nagymértékben szükségessé vált egy tudományos kutatóbázis létrehozása. A beszállítói tudásközpont kialakítása Jászberényben történne meg, a volt huszárlaktanya épületegyüttesében. A program megvalósításában a SZIE karainak és további felsőoktatási intézményeknek, valamint multinacionális cégeknek az együttműködése látszik kézenfekvő megoldási alternatívának. A fentiek mellett a vállalkozásfejlesztés és élénkítés humán oldalának erősítése a vállalkozói képesség, a hozzá tartozó tárgyi tudás és ismeretek megszerzése a gazdaságszolgálati központon keresztül biztosítottá válik. A szolgáltatáshoz információnyújtás és szaktanácsadás, valamint komplex ügyintézés is társul. A hatékony gazdasági fejlődés érdekében egy egységes adatbázis létrehozása és folyamatos karbantartása is indokoltnak látszik. A felsoroltak nagymértékben előmozdítják a kistérség gazdasági fejlődését, melynek pozitív hatásait a kistérség lakossága életminőségében fogja megtapasztalni.

Támogatható tevékenységek Beszállítói tudásközpont kialakítása, működtetése SZIE JFK kihelyezett társadalomkutató központjának létesítése az Alsó- és Felső Jászságban Gazdaságszolgálati központ létesítése, működtetése a kistérségben

Ütemezés 2007-2009 2007-2013 2007-2013

63

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag I.3.2.4. I.3.2.5. I.3.2.6.

Partnerségi adatbázis kidolgozása, karbantartása Távmunka lehetőségek támogatása Vállalkozói innováció támogatása


• • • •

Outputmutatók

• • • • • • • •

Eredmény mutatók

•

Hatásmutatók

• • • • • • • •



Célcsoport

• • • • • • • • • •

2007-2013 2007-2013 2007-2013

Tudásbázis erősítése Vállalkozói innováció ösztönzése, erősítése Kommunikációs infrastruktúra fejlesztések Kutatások támogatása Monitoring mutatók Távmunkába lehetőségek száma (db) Beszállítói tudásközpont létrejötte (1db) Társadalom kutató központok létrejötte (2 db) Vállalkozói szféra stabilitása, bővülése (db) Adatbázis létrejötte (db) Gazdaságszolgálati központ létrejötte (1db) Távmunkában foglalkoztatottak száma (fő) Beszállítói tudásközpontban foglalkoztatottak száma, folyó kutatások száma, kutatásban résztvevő kutatók és cégek száma (db/fő) Társadalom kutató központokban foglalkoztatottak száma, kutatók száma (fő) Vállalkozásokban dolgozók száma (fő) Adatbázist használók száma (fő) Gazdaságszolgálati központot igénybe vevők száma (fő) Kistérségben folytatott tudományos-, társadalom kutatások Versenyszférában maradása az akadályoztatott munkavállalóknak Vállalkozói szféra stabilitása az innováció erősödésével Gazdaság fellendülése a kistérségben Kistérség lakosságmegtartó erejének erősödése Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Oktatási Minisztérium Információs Társadalom Kht. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Kereskedelmi Iparkamara Kistérség vállalkozásai Kistérségi települési önkormányzatok SZIE JFK Kistérség lakossága

és

Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület Beszállítói tudásközpont kialakítása, Jászberény I.3.2.1. működtetése 64

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag I.3.2.2. I.3.2.3. I.3.2.4. I.3.2.5. I.3.2.6. Sorszá m I.3.2.1. I.3.2.2. I.3.2.3. I.3.2.4. I.3.2.5. I.3.2.6.. Összesen

SZIE JFK kihelyezett társadalomkutató központjának létesítése az Alsó- és Felső Jászságban. Gazdaságszolgálati központ létesítése, működtetése Partnerségi adatbázis kidolgozása, karbantartása Távmunka lehetőségek támogatása Vállalkozói innováció támogatása

Alsó- és Felső Jászsági települések Kistérségi település(ek) Kistérségi település(ek) Kistérségi települések Kistérségi települések

Támogatható tevékenységek

Forrásigény 2007–2013 MFt

Beszállítói tudásközpont kialakítása, működtetése SZIE JFK kihelyezett társadalomkutató központjának létesítése az Alsó- és Felső Jászságban. Gazdaságszolgálati központok létesítése, működtetése Partnerségi adatbázis kidolgozása, karbantartása Távmunka lehetőségek támogatása Vállalkozói innováció támogatása



5760 520 117 40 100 300 6837

Strukturális Alap Vállalkozói tőke Önkormányzati források Minisztériumi céltámogatások HEFOP ROP

65



I.3.3. Az információs társadalom feltételeinek biztosítása • Innovációs képességek fejlesztése • Esélyegyenlőség javítása • A modern tudásalapú társadalom és hatékony gazdaságfejlődés elősegítése • Infrastrukturális feltételek megteremtése • Az informatika társadalmasítása Az információ-technológiai alkalmazások alapjaikban formálják át a gazdaságot, a közigazgatást, az oktatást, a kultúrát. A kistérség általános fejlettségi szintjéhez hozzájárul az információs társadalom kialakulása és fejlődése. A kommunikációs infrastruktúrák fejlesztésének fő célja a korszerű információs technológiák alkalmazásával az egyre gyorsabb és mind nagyobb tömegű információ-előállítás – és feldolgozás révén az életminőség javítása, a versenyképesség növelése. A kistérség telekommunikációs fejlesztésében érdekelt vállalkozók és a helyi önkormányzatok eddigi tevékenysége megteremtette az e-önkormányzás infrastrukturális alapjait. A lehetőségek a további fejlesztésekhez is meglennének, hiszen ez az a terület, amely minden embernek közös érdeke. Lépést kell tartanunk a nagyvárosok életvitelével, a gyermekkortól az idős korig szükség van informatikai kultúra biztosítására. Ha megfigyeljük, ma már az általános iskolás tanulók is szinte csak számítógépek segítségével tudnak elvégezni feladatokat, sőt egyre nagyobb a követelmény, elvárás az infokommunikáció területén. Természetesen meg kell tartanunk a vidéki élet nyugodtságát, szépségét, de az információs társadalom feltételeinek biztosítására szüksége van a vidéki, kisvárosi embereknek is. A lehetőségek adottak, csak együttműködve tovább kell vinni a fejlődés vonalát. A kommunikáció mindennek az alapja, elengedhetetlen feltétele az üzleti életnek, a hivatalos ügyintézésnek, a kapcsolatok kialakításában is rendkívül fontos szerepet játszik. A rugalmas munkavégzés, esetleges távmunka lehetőségét is megteremti, ami még nincs kihasználva a kistérségben. A mobiltelefon hálózatokhoz hasonlóan a kábel televíziós rendszerek is gyors fejlődést mutatnak a kistérség területén, bár a kisebb települések ezen a téren is fejlesztésekre szorulnak. Kábeltelevíziós rendszerek szükségesek a kistérségi, települési felzárkózáshoz és fejlődéshez, hogy a helyi közösségek rendelkezzenek az élenjáró technológiák termékeivel és információs szolgáltatások hozzáférésével. Teleházak, közösségi elérhetőségi helyek segítik a társadalmigazdasági egyenlőtlenségek mérséklését. A teleház mozgalomnak vannak már a térségben jól kiépült alapjai, 66

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag amelyeket magasabb színvonalra kellene kiépíteni (eszközparkjában, közösségi hozzáférés lehetőségeinek bővítésében), valamint a kistérség számos településen szükség lenne teleházak kialakítására. Tanfolyamokra, képzésekre lenne szükség a hátrányos helyzetű emberek segítésére, illetve a középosztály erősítése érdekében. Az információs társadalom kiépítésének sikeressége nem csak a hálózat és a berendezési ellátottságtól függ, hanem a helyi tájékoztató és képzési programok elindulásától is. Települési integrált programok, valamint informatikai alkalmazások (pl. elektronikus ügyintézés, távmunka, távdiagnosztika) bevezetésétől is. Ezért fontos, hogy a gazdaság igényeit követni tudják a települések is. Mindezek a fejlesztések, változások elősegítik az itt élők életminőségének javítását, a fiatalok helyben tartását, és szinte minden társadalmi réteg bevonását az informatikai tudás megszerzésébe. Sorszám Támogatható tevékenységek I.3.3. 1. Digitális település programok megvalósítása (szélessávú informatikai hálózatok létesítése, vezeték nélküli internet elérése – wi-fi rendszerének kiépítése, informatikai forradalom társadalmasítása, elektronikus ügyintézés, távdiagnosztikai projektek) I.3.3. 2. E-önkormányzati stratégia megvalósítása, folyamatos bevezetése I.3.3. 3. Teleházak, közösségi hozzáférési helyek létesítése, fejlesztése, működtetése I.3.3. 4. Tájékoztató és képzési programok kidolgozása, adaptálása, megvalósítása •


• • • • • •

Outputmutatók

• • • • • • •

Ütemezés 2007-2013

2007-2013 2007-2013 2007-2013

A pályázat szakmai és pénzügyi megalapozottsága, a fejlesztés költség-hatékony megvalósítása, megtérülési idő A projekt hosszú távú fenntarthatósága Kistérségi együttműködés Társadalmi esélyegyenlőség biztosítása A digitális szakadék szűkítése Gazdasági tartalomszolgáltatás A lakosság érdeklődési hajlandósága

Monitoring mutatók Az informatikai beruházások összege (mFt), A rendszerbe állított új számítógépek, wi-fi és hagyományos elérések száma (db). Internet hálózatra csatlakozott lakások száma (db) Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Teleházak száma (db) A térségben távmunkában dolgozók száma (fő) Az új informatikai hálózatba kötött kkv-k száma (db), 67

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag •

Tanácsadások száma (db) • E-mail címmel és internet kapcsolattal rendelkező kkv-k száma (db) • Működő gazdasági tartalomszolgáltató projektek száma (db) • A települések honlap számai (db) • Infrastrukturális feltételek megteremtése • A tanácsadáson résztvett kkv-k száma (db) • A kistérségben bejegyzett domain nevek száma (db) • Csökken a digitális szakadék • Társadalmi és területi esélyegyenlőség biztosítása • A kistérség népességmegtartó képessége erősödik • A foglalkoztatási szint bővül • Lakossági képzettségi szint emelése • A rendszeresen internetezők aránya növekszik • Az e-ügyintézés és a e-gazdaság terjedése • A XXI. század tudás társadalmának megfelelő munkahelyek meggyökeresítése • Informatikai ismeretek, innovációs képességek fejlettségi szintje nő • Az informatikai szektor bevételeinek növekedése

• • • • • • • • • • • •

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Települések önkormányzatai Munkaügyi Központ Országos, regionális, helyi telekommunikációs szolgáltatók Kamarák Engedélyező-és szakhatóságok Civil szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kereskedelmi és Iparkamara Munkaadói és munkavállalói szervezetek Teleházak Kutatóintézetek Információs Társadalom Oktató Központ – SZIE JFK Informatikai és média cégek Kis-és középvállalkozások Önkormányzatok Önkormányzati társulások A kistérség lakossága Kis-és középvállalkozások

Eredmény mutatók

Hatásmutatók



Célcsoport

• • • • • • • • • • •

68

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Sorszám Támogatható tevékenységek I.3.3. 1. Digitális település programok megvalósítása (szélessávú informatikai hálózatok létesítése, vezeték nélküli internet elérése – wi-fi - rendszerének kiépítése, informatikai forradalom társadalmasítása, elektronikus ügyintézés, távdiagnosztikai projektek) I.3.3. 2. E-önkormányzati stratégia megvalósítása, folyamatos bevezetése I.3.3. 3. Teleházak, közösségi hozzáférési helyek létesítése, fejlesztése, működtetése I.3.3. 4. Tájékoztató és képzési programok kidolgozása, adaptálása, megvalósítása

Működési, megvalósítási terület A kistérségi települések

A kistérségi települések A kistérségi települések A kistérségi települések

Sorszám Támogatható tevékenységek

Forrásigény 2007–2013 MFt I.3.3. 1. Digitális település programok megvalósítása (szélessávú 490 informatikai hálózatok létesítése, vezeték nélküli internet elérése – wi-fi - rendszerének kiépítése, informatikai forradalom társadalmasítása, elektronikus ügyintézés, távdiagnosztikai projektek) I.3.3. 2. E-önkormányzati stratégia megvalósítása, folyamatos bevezetése 110 I.3.3. 3. Teleházak, közösségi hozzáférési helyek létesítése, fejlesztése, 120 működtetése I.3.3. 4. Tájékoztató és képzési programok kidolgozása, adaptálása, 25 megvalósítása Összesen 745 Források (2007–2013)

megnevezése • • • • • • •

Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Fejlesztési Alap Minisztériumi pályázatok Önkormányzati és regionális források Vállalkozói tőke Civil szervezetek Saját erő

69


II. PRIORITÁS: A JÁSZSÁGI HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE II.1. Specifikus cél: A közösségi és térségi identitás fejlesztése

70



II.1.1. A kulturális és tárgyi örökség, műemlékek és műemlék jellegű épületek védelme • Közösségi és térségi identitás fejlesztése • A térség népességmegtartó erejének növelése, életminőségének javítása • A jászok egyedi történelmi múltjának kutatása, kulturális hagyományainak ápolása • Fenntartható együttműködés A Jászság kulturális öröksége igen gazdag: szellemi, kulturális, illetve épített és tárgyi emlékei egyaránt fontos alapját képezik a kistérség és lakói jelenlegi és jövőbeli életminőségének. A Jászság fontos érdeke a közösségi identitását jelentős részben meghatározó értékeinek, emlékeinek, történeteinek, példáinak feltárása, kutatása és megőrzése, kiadványokon, kiállításokon keresztüli továbbadása. A kistérségi és települési identitás tudatosodásában, fejlesztésében szerepet játszhat a hagyományos településszerkezet, az értéket képviselő népi, közösségi és egyházi építészeti elemek megőrzése, védelme és újra funkcióba állítása. A Jászság 86 országos védettségű műemléke mellett szükséges a helyi védelmet érdemlő épületek, tárgyak felmérése és a megőrzésükről való gondoskodás. A kistérség egyházi jellegű műemlékei jelentőségét védett értékek közötti számarányuk is jelzi. Jelentősek a római katolikus templomok és plébániák, amelyek minden településen megtalálhatók. A térség területén az utak mellett számos szoborral, kőképpel, kálváriával találkozhatunk. A vallási eredetű műemlékek rendszeres karbantartásáról szükséges gondoskodni, hiszen vallási ünnepek (búcsúk) alkalmával zarándokhelynek számítanak. További fontos kulturális értéket képviselnek a tradicionális, hagyományos életmód és gazdálkodás népi emlékei, néphagyományai, a népi kismesterségek, valamint a nagyrészt kihasználatlan kastélyok és kúriák, melyek hasznosítása ugyancsak kiaknázható lehetőséget jelentenek a jövőre nézve. A térség gazdag tájházakban, helytörténeti múzeumokban, történelmi, néprajzi emlékekben, ugyanakkor ezek fejlesztése csak néhány településen indulhatott meg. A tradicionális, hagyományőrző programok ma a Jászság legsikeresebb eseményei, nagy tömegeket vonzanak országhatáron túlról is (pl.: Jászok Világtalálkozója). A térség legfontosabb kulturális öröksége maga a „jász”-ság. A kistérségben ez az eredetileg tájhoz is kötődő etnikai/kulturális egység - térségi tudat - a kohézió és fejlődés meghatározó forrása. Ezért kiemelkedően fontos a hagyományőrzés, és a jász történelmi örökség tárgyi emlékeinek megőrzése. (Kapcsolódó intézkedések: I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása, II.1.2. Közösségfejlesztés, III.2.3. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése) 71

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Sorszám Támogatható tevékenységek II.1.1.1. A Jászság szellemi, kulturális örökségének feltárása, kutatása, megőrzése, kapcsolódó rendezvények lebonyolítása II.1.1.2. Új tájházak, faluházak, helytörténeti múzeumok kialakítása, meglévők felújítása, bővítése II.1.1.3. Templom felújítás II.1.1.4. Premontrei Rendház felújítása, múzeummá alakítása II.1.1.5. Jász-Képtár kialakítása II.1.1.6. Műemlékek, műemlék jellegű épületek, kulturális központok akadálymentesítése, felújítása Projekt kiválasztási kritériumok

• • • • • • •

Outputmutatók

• • •

Eredmény mutatók

Hatásmutatók


Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013

A Jászság identitástudata erősödik A társadalmi nyilvánosság szélesítése Fiatalok helyben tartását szolgálja Népességmegtartó és identitásnövelő programok kialakítása A kulturális, egyediséget jelentő fejlesztés A jász hagyomány, életmód ismeretének fokozása A helyi lakosság életminőségének javítása

• • • • • • • • • •

Monitoring mutatók Kutatási tanulmányok száma (db) A térségbe látogatók száma (fő) Premontrei Rendház felújítása, múzeumi raktárépület kialakítása (m2) Templom felújítás (db) Népszerűsítő kiadványok száma (db) Faluház felújítása, kialakítása (db) Akadálymentesített épületek száma (db) A népesség kulturális tájékozottságának javítása A térségbe látogatók száma nő A térség kulturális vonzerejének növekedése Új épített értékekkel, szolgáltatásokkal, programokkal gazdagodik a lakosság, kistérség Kialakul az egyediség a Jászság egészére Együttműködés a települések között Turisztikai vonzerő színesedik, növekszik A hagyományokat őrzők köre erősödik, bővül A kulturális tőke emelése Kreatív, együttműködő társadalmi közösség kialakulása A kistérség ismertsége nő A kistérség népességmegtartó képességének erősödése Az életminőség javulása Fiatalok helyben tartása

• • •

megyei turisztikai szervezetek Oktatási és Kulturális Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

• • • • • • • •

72



Célcsoport

• • • • • • • • • • •

Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Magyar Turizmus Rt. A térség önkormányzatai Civil szervezetek, alapítványok Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Tájházak, Helytörténeti múzeumok Egyházak A kistérség lakossága Belföldi és külföldi látogatók, vendégek

Sorszám Támogatható tevékenységek II.1.1.1. A Jászság szellemi, kulturális örökségének feltárása, kutatása, megőrzése, kapcsolódó rendezvények lebonyolítása II.1.1.2. Új tájházak, faluházak, helytörténeti múzeumok kialakítása, meglévők felújítása, bővítése II.1.1.3. II.1.1.4. II.1.1.5. II.1.1.6.

Működési, megvalósítási terület A kistérség valamennyi települése

Pusztamonostor, Jászjákóhalma, Jánoshida; a valamint a meglévők települései Jászapáti, Jászalsószentgyörgy múzeummá Jánoshida

Templom felújítás Premontrei Rendház felújítása, alakítása Jász-Képtár kialakítása Jászberény Műemlékek és műemlék jellegű épületek, A térség valamennyi települése kulturális központok akadály-mentesítése, felújítása

Sorszám Támogatható tevékenységek II.1.1.1. II.1.1.2. II.1.1.3. II.1.1.4. II.1.1.5. II.1.1.6.

A Jászság szellemi, kulturális örökségének feltárása, kutatása, megőrzése, kapcsolódó rendezvények lebonyolítása Új tájházak, faluházak, helytörténeti múzeumok kialakítása, meglévők felújítása, bővítése Templom felújítás Premontrei Rendház felújítása, múzeummá alakítása Jász-Képtár kialakítása Műemlékek és műemlék jellegű épületek, kulturális központok akadály-mentesítése, felújítása



260 255 400 100 200 1.245

megnevezése

• • • • • • •

Európai Regionális Fejlesztési Alap Központi költségvetési forrás Nemzeti Civil Alap, Nemzeti Kulturális Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek forrásai Hitel

73


Sorszám, megnevezés Általános célok


II.1.2. Közösségfejlesztés • A jászsági kohézió és népességmegtartás erősítése • A társadalmi és gazdasági modernizáció elősegítése • Sikeres szocializációs utak • Esélyegyenlőség, tehetséggondozás • A kulturális örökség életben tartása, fejlesztése A közösségfejlesztés alapvető a Jászság jövője szempontjából, a lakossági kisközösségek, települések és a kistérség szintjén egyaránt. A közösség megtartóerejébe való befektetés a kistérség jövőjét határozza meg. A Jászság kohéziójának fejlődésében kulcselemként szükséges kiemelni a jászok élő egység- és öntudatát, összetartóerejét, és kötődését. A Jászság fejlődési lehetőségeit, életminőségét társadalmi oldalról, lelki, szellemi szinten meghatározza különösen erős közösségi identitásának öröksége, és ennek további sorsa. A jász öntudat megjelenik a kistérség tősgyökeres lakosságának mindennapi életében. Az elszármazott jászok kötődése is erős a hagyományok őrzésében, az értékek és a közösség megtartásában. A tárgyi és épített örökség védelme, a Jászok Világtalálkozója, a búcsúk és falunapok, jól tükrözik a kulturális örökség, a jász hagyományok és egység ápolásának igényét és tetteit. A jásztudat megőrzése, fejlesztése, és élő, hatóerőként való továbbadása, illetve az ezzel ellentétesen ható tényezők kivédése érdekében a Jászságnak a jelenben is erőfeszítéseket kell tennie: szükséges a jász múlt kutatása és köztudatba emelése, ezen belül a fiatalok beavatása is. A működő települési civil hagyományőrző társaságok mellett célszerű lenne a közösségi örökség átadását az oktatási intézmények keretein belül is biztosítani, honismereti és/vagy hagyományőrző szakkörökben, illetve tantervi órakeretben. A nevelés hátterét a Jász Múzeum, a Bedekovich Népfőiskola, a SZIE JFK művelődésszervező és tanító szakja, illetve a Jászladányban kidolgozott általános iskolás korosztálynak szóló tananyag képezheti. A Jászság kulturális örökségének megélésében a települések szintjén megjelenő hagyományőrzés és értékközvetítés nemcsak a kulturális rendezvények alakalmával kerül előtérbe, hanem tájházak, helytörténeti gyűjtemények létrehozásával, fenntartásával és a hozzájuk kapcsolódó kiállításokkal, programokkal is. A Világörökség Várományos Listán szereplő tájházak országos hálózata mellett rendszerbe fűzhetőek kistérségi szinten a helytörténeti gyűjtemények is, településenkénti együttműködés eredményeképpen. Mindemellett a meglévő tájházak bővítése, képtárgyűjtemények kialakítása, a helyi képzőművészek alkotásaiból rendezett időszakos kiállítások rendezése a helyi 74

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag közösség identitástudatát erősítené. Ezen túl majdnem minden településen találhatunk népdalkört is. A települések fontosnak tartják a kiadványokkal történő „ismeretterjesztést” településük múltjáról, jelenéről, melyeknek nemcsak papíralapú megjelenése fontos, hanem - a XXI. századdal lépést tartva - internetes elérhetősége is. Így lényegesen nagyobb körbe tudnának eljutni. Mind az önkormányzati, mind a civil szféra önállóan és közösen is próbálja a fent felsorolt eszközökkel fenntartani, köztudatban tartani, és továbbadni a Jászság kulturális örökségét, és emellett megjeleníteni a híradást jelenlegi közösségi életéről, kapcsolatteremtési szándékairól. A jász örökség közösség kovácsoló, közösségfejlesztő hatásaira egyre nagyobb szüksége van az embernek a mai rohanó, individuális társadalomban. Ez adja a Jászság területén a közös tudat, az összetartozás és összefogás alap dinamikáját, amely egyben mozgatórugója és mintája is a közös célok elérésének. Erre az összetartásra és annak fejlesztésére alapozva szükséges kistérségi szinten és valamennyi településen a helyi közösségek fejlesztése, hogy ne vesszen el ez a tenni akarásért kovácsolódott összefogás, melynek „őseredetében ” rejlik az ereje: a Jász öntudatban. Kapcsolódó tevékenységek: II.1.1.; I.2.5. Sorszám II.1.2.1. II.1.2.2. II.1.2.3.

II.1.2.4. II.1.2.5. II.1.2.6. II.1.2.7.

Támogatható tevékenységek A jász identitástudat és hagyományok megjelenésének támogatása tantervi keretekben Hagyományőrző rendezvények támogatása, a jász hagyományok, emlékek (fényképek, tárgyak, iratok, helytörténeti gyűjtemények stb.) digitalizálása A társadalmi nyilvánosság szélesítése; a Jászsággal foglalkozó periodikák, települési, kistérségi lapok, internetes oldalak, rádiós és televíziós műsorok támogatása Középiskolai tudományos diákkörök alakításának segítése Tájházak, helytörténeti múzeumok, skanzen kialakítása, bővítése, szolgáltatások kialakítása (kiállítás, galéria, képtárgyűjtemény, stb.) Művésztelep, alkotótábor kialakítása, működtetése, kapcsolódó szolgáltatások beindítása Civil szervezetek, egyesületek működésének támogatása, közösségi projektjeik megvalósításának elősegítése


• • • •

Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2013

2007-2013 2007-2010 2007-2012 2007-2013

A társadalmi nyilvánosság szélesítése A közösségi tér komplex kihasználása Civil kezdeményezés, összefogás Helytörténeti, hagyományőrző tartalom

75


Eredmény mutatók

Hatásmutatók



Monitoring mutatók A bevont pedagógusok, kutatók, főiskolai, egyetemi oktatók, elszármazottak száma (fő) • A tudományos diákkörök száma (db) • A civil rendezvények száma, a digitalizált gyűjtemények száma (db) • A Jászsággal foglalkozó periodikák, lapok, internetes oldalak száma (db) • A Jászsággal foglalkozó tudományos munkák száma (db) • Tájházak száma (db) • Művésztelepek, alkotótáborok száma (db) • Megóvott, felújított műemlékek száma (db) • Restaurált emlékművek száma (db) • A civil közösségek, a civil hálózatok számának növekedése (fő) • A iskolák hozzáadott értékének növekedése (%) • A tudományos diákkörökben tevékenykedők és az általuk szervezett rendezvények száma (fő), • Az új tudásokkal rendelkező személyek és gazdálkodási egységek és a modellprojektek száma (fő és db) • Új szolgáltatások létrehozása, fejlesztése (db) • Műemlékek értékének növekedése (%) • A kulturális tőke emelése • Kompetens, kreatív lokális társadalmi közösség kialakulása • A társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőség növekedése, tehetséggondozás hatékonyságának javulása • A kistérség népességmegtartó képessége erősödése, • Az életminőség javulása • A képzett szakemberek társadalmi megbecsülése növekedése, a humán diplomások elhelyezkedésének javulása • Turizmus fejődése • • • • • • • • • • •

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Civil szervezetek, egyesületek, alapítványok Civil szervezetek, alapítványok (települési, kistérségi vagy megyei területi hatókörrel) Települési önkormányzatok oktatási-nevelési és közművelődési intézményei Tájházak Jász Múzeum 76


Célcsoport Sorszám II.1.2.1. II.1.2.2.

II.1.2.3.

II.1.2.4. II.1.2.5.

II.1.2.6. II.1.2.7.

• • • • •

Egyházak Jászsági Többcélú Társulás Önkormányzatok Önkormányzati Társulások A kistérség lakossága

Támogatható tevékenységek A jász identitástudat és hagyományok megjelenésének támogatása tantervi keretekben Hagyományőrző rendezvények támogatása, a jász hagyományok, emlékek (fényképek, tárgyak, iratok, helytörténeti gyűjtemények stb.) digitalizálása A társadalmi nyilvánosság szélesítése; a Jászsággal foglalkozó periodikák, települési, kistérségi lapok, internetes oldalak, rádiós és televíziós műsorok támogatása

Működési, megvalósítási terület Közoktatási intézményekkel rendelkező települések Minden kistérségi település

Minden kistérségi település, de megfelelő múlttal rendelkező periodika esetében nem szükséges az, hogy a felelős kiadó jászsági legyen Középiskolával rendelkező települések A kistérség teleülései kiemelten: Jászszentandrás, Jászjákóhalma, Jánoshida, Jászárokszállás

Középiskolai tudományos diákkörök alakításának segítése Tájházak, helytörténeti múzeumok, skanzen kialakítása, bővítése, szolgáltatások kialakítása (kiállítás, galéria, képtárgyűjtemény, stb.) Művésztelep, alkotótábor kialakítása, Jászdózsa, Alattyán, Jászberény működtetése, kapcsolódó szolgáltatások beindítása Civil szervezetek, egyesületek működésének A kistérség teleülései támogatása, közösségi projektjeik megvalósításának elősegítése

Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény 2007–2013 MFt II.1.2.1. A jász identitástudat és hagyományok 70 megjelenésének támogatása tantervi keretekben II.1.2.2. Hagyományőrző rendezvények támogatása, a jász 350 hagyományok, emlékek (fényképek, tárgyak, iratok, helytörténeti gyűjtemények stb.) digitalizálása II.1.2.3. A társadalmi nyilvánosság szélesítése; a Jászsággal 280 foglalkozó periodikák, települési, kistérségi lapok, internetes oldalak, rádiós és televíziós műsorok támogatása II.1.2.4. Középiskolai tudományos diákkörök alakításának 105 segítése II.1.2.5. Tájházak, helytörténeti múzeumok, skanzen 100 kialakítása, bővítése, szolgáltatások kialakítása (kiállítás, galéria, képtárgyűjtemény, stb.) II.1.2.6. Művésztelep, alkotótábor kialakítása, működtetése, 51

77

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag II.1.2.7.

kapcsolódó szolgáltatások beindítása Civil szervezetek, egyesületek működésének támogatása, közösségi projektjeik megvalósításának elősegítése


40 996


Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Minisztériumi céltámogatások, pályázatok Önkormányzati források Civil szervezetek, Alapítványok, egyesületek forrásai Vállalkozói tőke

78



Sorszám II.1.3.1. II.1.3.2. II.1.3.3.

II.1.3. A sokszínű és aktív civilszféra továbbfejlesztése • A szerves társadalomfejlődés elősegítése • A lakosság életminőségének javítása • Tartalmi és szervezeti professzionalizáció • A szektorok közötti partnerség erősítése A civil egyesülés az állampolgári szabadság, az önszerveződés kiteljesedésének útja. Olyan emberi értékek megtestesítője, mint a függetlenség, az egyéni kezdeményezés, a pluralizmus és a szolidaritás. Mással nem pótolható anyagi és szellemi erőforrás. Civil közösségeiben kifejeződik a Jászság nagyon karakteres, erős etnikai csoporttudata és jász eredetének ápolásához való ragaszkodása. A kistérség lakosságának mindennapjaiban jelentős szerepet játszik a civil élet, számos civil szervezet működik a Jászságban. Meghatározó szerepük lehet a helyi önkormányzatok és a térségi szervezetek kapcsolatkiépítésének ösztönzésében, segítésében. A térségi érdekek és értékek a regionális gondolkodás keretében valósulhatnak meg, ez azonban elképzelhetetlen a helyi önkormányzatok, térségi szereplők, ezen belül a civil szervezetek együttműködése, közös érdekeik felismerése nélkül. Több településen is kezdeményezés van civil kerekasztalok létrehozására a civil élet összefogásának erősítése, érdekeik közös képviselete, az információáramlás biztosítása érdekében. Fontos az inaktív civilszféra működésének ösztönzése, beindítása. Jászberény székhellyel működik a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, amely az ifjúságsegítéssel foglalkozó szakembereket tömöríti. Ezért úgy gondoljuk, hogy a civil szervezeti pezsgés kereteit (civil stratégia, hálózatosodás, civil infrastruktúra, ifjúsági és roma célcsoportok, teleházak) kell középtávon biztosítani a kistérségben, hogy kiteljesedhessen az a társadalmi tőke, amely a nem kormányzati szervezetek működésében rejlik. Minél nagyobb számban jelennek meg civil közösségek, annál nagyobb teret kaphatnak az autonómia, az önkéntesség, az öntevékenység, az adományozás klasszikus jegyei, valamint annál nagyobb számban kapnak lehetőséget a polgárok egyéniségük kiteljesedéséhez. (Kapcsolódási pontok: I.3.2. A társadalmi innováció fejlesztése II.2.1. Beilleszkedést, befogadást segítő társadalmi programok ösztönzése II.2.3. Szociális ellátórendszer fejlesztése III.1.2. Az egészséges életmód elterjesztése)

Támogatható tevékenységek Ütemezés Civil stratégiák kialakítása 2007-2013 Hagyományos és infó-kommunikációs fejlesztés, civil 2007-2013 házak, faluházak létesítése, civil nyilvánosság Közéleti és civil képzések 2007-2013 79

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag II.1.3.4. II.1.3.5.

A Jászberényben működő Kábítószerügyi Egyeztető 2007-2013 Fórum működésének kiterjesztése kistérségi szintre Kapacitás és hálózatépítés 2007-2013


Outputmutatók

• • • • • • • •

Együttműködések intenzitása Az integrált program megvalósításának elősegítése Monitoring mutatók Kidolgozott civil stratégiák száma (db) Hálózatba szerveződött civil szervezetek száma (db) Infrastrukturális beruházások nagysága (Ft) Civil Házak száma Képzési programok száma (db), a képzéseken résztvevők száma (fő) Ifjúságsegítési, drogprevenciós programok, kiadványok száma (db) Bevont többletforrások nagysága (Ft) Megvalósított projektek száma (db) Civil szervezetek által foglalkoztatottak száma (fő) Innováció, kreativitás, önkéntes munka Az ifjúsággal, drogmegelőzéssel foglalkozó rendezvényekre készült kiadványok száma (db) A település megtartó erejének növekedése Identitástudat erősödése A társadalmi szolidaritás növekedése A fiatalok civil tudatának erősítése

Eredmény mutatók

• • • • •

Hatásmutatók

• • • •


• Oktatási és Kulturális Minisztérium • Nemzeti Civil Alap • Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat • Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, • Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, • Települési önkormányzatok • Alapítványok, egyesületek, klubok, körök • Települési cigány kisebbségi önkormányzatok • Települési önkormányzatok és intézményeik • Diákönkormányzatok, hallgatói önkormányzat, főiskolai öntevékeny csoportok • Egyházak • Teleházak • A kistérség lakossága, civil szervezetei, közösségei


Célcsoport

Sorszám Támogatható tevékenységek II.1.3.1. Civil stratégiák kialakítása II.1.3.2.

Működési, megvalósítási terület A kistérségi mikro-körzeti központok, illetve a kistérség minden települése Hagyományos és infó-kommunikációs A kistérség minden települése különös fejlesztés, civil házak, faluházak tekintettel a mikro-körzeti központokra létesítése, civil nyilvánosság 80

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag II.1.3.3. II.1.3.4. II.1.3.5.

Közéleti és civil képzések

A kistérségi mikro-körzeti központok, illetve a kistérség minden települése A Jászberényben működő Kábítószerügyi A kistérség minden települése Egyeztető Fórum működésének kiterjesztése kistérségi szintre Kapacitás és hálózatépítés A kistérség minden települése

Sorszám Támogatható tevékenységek II.1.3.1. II.1.3.2. II.1.3.3. II.1.3.4. II.1.3.5. Összesen

Civil stratégiák kialakítása Hagyományos és infó-kommunikációs fejlesztés, civil házak, faluházak létesítése, civil nyilvánosság Közéleti és civil képzések A Jászberényben működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működésének kiterjesztése kistérségi szintre Kapacitás és hálózatépítés



Forrásigény 2007–2013 MFt 140 490 210 70 210 1.120

Európai Szociális Alap EGT (a Európai Gazdasági Térség) Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Alap Minisztériumi céltámogatások Nemzeti Civil Alap Önkormányzati források Civil szervezetek forrásai Vállalkozói tőke

81


II. PRIORITÁS: A JÁSZSÁGI HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE II.2. Specifikus cél: Esélyteremtés és felzárkóztatás

82


Szükségességének indoklása (**) országos adat

II.2.1. A beilleszkedést és befogadást segítő társadalmi programok ösztönzése Társadalmi szolidaritás és tolerancia erősítése • Az életminőség javítása • Az esélyegyenlőség fokozása • Rehabilitáció/habilitáció és prevenció • A térségi foglalkoztatottsági arány bővítése A térségben a gazdasági fejlődés az elmúlt években oly sokszor emlegetett dinamikája csökkent, néhány kedvezőtlen hatást ez a kistérség sem tudott „kivédeni”.A munkanélküliségi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy területileg igen differenciáltan oszlik meg. Nagyobb arányú a regisztrált munkanélküliek száma az ipart nélkülöző alsójászsági településeken, mint a fejlettebb felső-jászsági területen. A térségben előforduló munkanélküliség típusát tekintve nem csak a társadalmi csoport szerinti megoszlást (pl.: pályakezdő, 45 év feletti) figyelhetjük meg, hanem strukturális szintűt is, épp ezért fontos lenne felnőtt képzéseket, illetve átképzéseket szervezni. A munkanélküliség az egyén számára nem csupán jövedelmének csökkenését jelenti, hanem egész életvitele megváltozik, pszichológiailag deprimáltá válhat. A kistérségben a regisztrált munkanélkülieknek kb. 30%-a tartós munkanélkülinek számít, akik közül nagyon nagy arányban jelenik meg a cigány kisebbséghez tartozók száma. A cigány közösségben a közhasznú munkavégzést tartják az egyik legjelentősebb legális foglalkoztatási lehetőségnek. A versenyszférában betanított vagy segédmunkára van ugyan bekerülési lehetőségük, de ezeken a területeken nagy a fluktuáció. Jelentős körükben a fekete munkavégzés. A férfiak nagy része az építőiparban szinte valamennyi településről Budapestre ingáznak. A másik nagy terület a mezőgazdasági munka, ahol már a nők is szép számmal jelen vannak. Az építő ipari segédmunkás és napszámos munkák egyik legfőbb problémája az őszi-téli időszak átvészelése, mert sokan még járadékra sem válnak jogosulttá. Gyakori, hogy az iskolából kimaradt 16 éven aluli gyerekeket is munkába állítja a család. Többek között a fentiek okán, illetve az általánosan alacsony iskolázottsági szint alapján kívánatos lenne olyan alternatív képzési lehetőségeket biztosítani számukra, mely munkahelyteremtéssel, illetve annak biztosításával egybekötött. Népszámlálási adatok, illetve becslések alapján a kistérségben a roma lakosok aránya egyes településen alig 1-2 %-ra tehető, vagy egyáltalán nem jellemző; azonban a települések egyharmadában eléri, vagy meghaladja a 25%-ot is. A cigány közösségek általánosan fiatal korstruktúrával rendelkeznek, kb 30%-os a 15 év alattiak száma (**). A cigánygyerekek hátrányát lényegében a tradicionális nevelés eredményének is tekinthetjük. Esetükben 83

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag a szocializációs probléma nem abban a formában jelentkezik, hogy a gyermek „rosszul” szocializálódik saját csoportjában, sokkal inkább abból, hogy az össztársadalmi szocializációs folyamat következményei mások, mint a cigányság saját etnikai csoportján belül. A cigány lakosság nyelvi helyzete nincs kellő képen feltárva. Nagyobb cigány populáció együttélése erősíti az etnikai identitást, tehát a cigány nyelv használatát is, melyből következően nyelvi nehézségek jelentkeznek. A cigánygyerekek számára az iskola nyelve, fogalmi rendszere sokszor érthetetlen, nehezen megtanulható. Épp ezért lenne fontos, hogy a kistérség nagyobb arányú roma népcsoport lakta településeken az óvodákba, iskolákba cigány származású dajkák, óvónők, tanítók és tanárok foglalkoztatására is sor kerüljön, ugyanakkor célszerű lenne a kistérségben található SZIE JFK tanító- és szociális munkás szakokon romológia képzést, akár szakirányt indítani. A roma társadalmi integráció egyik kulcsszereplője az iskola és óvoda. Az oktatás segítségével lépcsőzetesen történő beilleszkedés érhető el. Ugyanakkor az identitás vesztés kiküszöbölése érdekében, a társadalmi integrációt szem előtt tartva érdemes lenne a közoktatási intézményekbe a cigány kultúra és hagyományőrzés lehetőségét legalább szakkörszerűen biztosítani, kiegészítve a nyelvoktatás-tanulás lehetőségével. Olyan kulturális, szabadidős programokat kell szervezni, melyek keretében a roma tradíciókkal, kultúrával meg tud ismerkedni a többségi társadalomhoz tartozó lakosság. Valamint a települési CKÖ-k, illetve cigány civil szerveződések érdek-képviseletét, érdekérvényesítését erősíteni szükséges. Ez utóbbi javaslat a megváltozottmunkaképességűek, és fogyatékkal élők civil szerveződései vonatkozásában is érvényes, mert ezen társadalmi csoportokhoz tartozó személyek, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek még fokozottabban, kiszolgáltatott helyzetben vannak, és velük szemben sem mutat kellő toleranciát a társadalom, mely egyrészt az ismeretek hiányából fakad. Tehát feladatunk minél szélesebb körben elősegíteni az esélyegyenlőségi programok elkészítését és megvalósítását, annak érdekében, hogy megvalósulhasson a bizalomra és elfogadásra épülő társadalmon belüli harmonikus együttélés a kistérség egész területén. Sorszám II.2.1.1. II.2.1.2. II.2.1.3. II.2.1.4.

Támogatható tevékenységek Társadalmi integrációt elősegítő programok kidolgozása, támogatása Romológia szak, szakirány vagy posztszekunderi képzés indítása a főiskolán Társadalmon belüli harmonikus együttélés elősegítése, bizalomépítő, elfogadást elősegítő programok indítása A munkanélküliség csökkentése, munkaerő-piaci versenyképesség fokozása

Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013

84

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag II.2.1.5. II.2.1.6. II.2.1.7.

Közmunkaprogramok indítása a mentális szupervízió biztosításával Felnőtt szakképzési és átképzési programok indítása munkábaállító-tréninggel egybekötve Rehabilitációs munkalehetőségek bővítése • • •


Outputmutatók

Eredmény mutatók

Hatásmutatók

• • • • • • • • • • • • • • • • • •



Célcsoport

2007-2013 2007-2013 2007-2013

Integrált fejlesztési programok Kistérségi lefedettség Produktív szociálpolitikai kezdeményezés

Monitoring mutatók Szakértő segítők száma (fő) A produktív kezdeményezések száma (fő) Támogatott civil szervezetek száma (db) Komplex közmunka-programok száma (db) Roma pedellusok, dajkák, tanítók, tanárok száma (fő) Felnőttképzésbe, átképzésbe bevonhatók száma (fő) Kistérségi esélyegyenlőségi program (db) Romológia képzési irányra beiratkozottak száma (fő) A képzéseken résztvevők száma (fő) A produktív szociálpolitikában kedvezményezettek száma (fő) A romológia szakot elvégzettek száma (fő) Közmunka-programokba bevontak száma (fő) Roma kulturális, szabadidős programok száma, azok látogatottsága (fő) A társadalmi szegregáció, konfliktus-szituációk csökkenése Integrációs folyamatok elindulása identitás vesztés veszélye nélkül Az integrációs folyamatok hatékonyságának emelkedése Társadalmi elfogadás erősödése Munkanélküliség csökkenése • • • • • • • • • • • • •

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, Kht-k Munkaügyi Központ Települési- helyi és kisebbségi önkormányzat(ok) Jászsági Többcélú Társulás Önkormányzati Társulások Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, Kht-k Vállalkozások Egészségügyi- és oktatási intézmények Munkaügyi Központ A kistérség lakossága

85

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Sorszám II.2.1.1. II.2.1.2. II.2.1.3. II.2.1.4. II.2.1.5. II.2.1.6. II.2.1.7. Sorszám II.2.1.1. II.2.1.2. II.2.1.3. II.2.1.4. II.2.1.5. II.2.1.6. II.2.1.7. Összesen

Támogatható tevékenységek Társadalmi integrációt elősegítő programok kidolgozása, támogatása Romológia szak, szakirány vagy posztszekunderi képzés indítása a főiskolán Társadalmon belüli harmonikus együttélés elősegítése, bizalomépítő, elfogadást elősegítő programok indítása A munkanélküliség csökkentése, munkaerőpiaci versenyképesség fokozása Közmunkaprogramok indítása a mentális szupervízió biztosításával Felnőtt szakképzési és átképzési programok indítása munkábaállító-tréninggel egybekötve Rehabilitációs munkalehetőségek bővítése

Működési, megvalósítási terület A kistérség minden települése Jászberény (SZIE JFK) A kistérség minden települése A kistérség minden települése A kistérség minden települése A kistérség minden települése A kistérség minden települése

Támogatható tevékenységek Társadalmi integrációt elősegítő programok kidolgozása, támogatása Romológia szak, szakirány vagy posztszekunderi képzés indítása a főiskolán Társadalmon belüli harmonikus együttélés elősegítése, bizalomépítő, elfogadást elősegítő programok indítása A munkanélküliség csökkentése, munkaerő-piaci versenyképesség fokozása Közmunkaprogramok indítása a mentális szupervízió biztosításával Felnőtt szakképzési és átképzési programok indítása munkábaállító-tréninggel egybekötve Rehabilitációs munkalehetőségek bővítése


megnevezése • • • • • • • • • • • • •

Forrásigény 2007–2013 MFt 350 90 50 120 210 250 100 1170

Minisztériumi céltámogatások, pályázatok NCA Európai Szociális Alap NCSSZI FOKA Mobilitas Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Kurt Lewin Alapítvány ROP HEFOP Önkormányzati források Vállalkozói tőke

86



II.2.2. Az oktatási, nevelési ellátórendszer fejlesztése • Társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt hatékony ellátás • A jövő nemzedékek egészséges fejlődésének biztosítása • A felnövekvő társadalom kötődésének és felkészültségének javítása • Értéktudatos nevelés, tudásátadás • Esélyteremtő oktatási rendszer • A közoktatási szakmai infrastruktúra fejlesztése A települési közösségek elemi érdeke a felnövekvő nemzedék megfelelő felkészítése az életre, arra, hogy felnövekedve közösségük hasznos tagjai legyenek. Az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik az alapfokú oktatás, nevelés biztosítása. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése. A Jász települések oktatási intézményei nagyrészt felújításra szorulnak. Az infrastrukturális fejlesztések mellett kiemelkedően fontos, hogy az intézmények megfelelő szakos ellátottsággal bírjanak. Sajnos térségünkben vannak olyan, főleg kistelepülések, amelyekben ez nem adott, így nem tudnak olyan oktatást nyújtani, amelyre szükség és igény van. Az országosan jellemző tendenciák térségünkben is jelentkeznek: Az utóbbi években jelentősen nőtt a kistelepülések hátránya az oktatás feltételrendszerének differenciáltsága miatt. E problémák kiküszöbölése érdekében intézményfenntartó mikro-társulások létrejöttét szorgalmazza és támogatja a kormányzat, illetve támogatásmegvonással sújtja a nem hatékonynak minősített iskolákat. A Társulási Megállapodás értelmében, a Jászsági Többcélú Társulás kötelezően felvállalt feladatai közé tartozik az oktatás-nevelés. Jelenleg a Jászságban két intézményfenntartó társulás működik. Az otthonuktól távolabb tanuló gyermekek esetén fontos elősegíteni a szülőfaluhoz, a Jászsághoz kötődés fejlődését és az identitás tudatosságának erősödését, és elismerni, kompenzálni a gyermekekre háruló nehézségeket. A közoktatási szakmai infrastruktúra fejlesztése (pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltatás, információs-, illetve mérés-értékelés rendszer) emeli az ellátás szakmai színvonalát. A pedagógiai szakszolgálati feladatokat jelenleg a jászberényi Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó látja el a térségben. A hatékonyabb működés érdekében és a kistérség optimális lefedettsége szempontjából decentrumok kialakítása lenne indokolt, hogy a rászoruló gyerekhez, tanulóhoz lehető legközelebb tudjuk vinni az ellátást. Már működnek az óvoda- és iskolavezetőkből álló munkaközösségek, valamint elkezdődött a kistérségi szakmai 87

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag munkaközösségek megalakulása is, ahol a térség szakemberei egyeztetni tudják céljaikat, elképzeléseiket. Ezen kívül a megfelelő információáramlás is elengedhetetlen feltétele a jó „csapatmunkának”, amelyre jó példa a már működő Tanügy-igazgatási infó-vonal. (Kapcsolódó intézkedések: I.3.1. A szak és átképzési struktúra megújítása, szaktudás piacképességének erősítése, III.1.1. Az egészségügyi ellátás komplex fejlesztése, III.2.2. Lakhatási körülmények javítása; III.2.3. Szociális ellátórendszer fejlesztése) Sorszám II.2.2.1. II.2.2.2. II.2.2.3.

Támogatható tevékenységek Óvoda felújítás, bővítés, építés, akadálymentesítés Iskola felújítás, bővítés, akadálymentesítés A szakmai infrastruktúra fejlesztése (pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltatás, információs rendszer, mérés-értékelés rendszer)


Outputmutatók

Eredmény mutatók

Hatásmutatók

Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2013

• • • •

Népességmegtartó erő Együttműködések intenzitása Kistérségi lefedettség Szakmai fejlődés

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Monitoring mutatók 7 felújított, kibővített óvodaépület 1 kiépített óvodaépület 1 óvodacentrum 14 felújított, kibővített, akadálymentesített iskolai épület 2 tornaterem 1 felújított napközikonyha Taneszközfejlesztés (db) Korszerű játszóudvarok (db) Pedagógiai szakszolgálati decentrumok (db) Szakmai segédanyagok (db) Tanulók számának növekedése (%) Szakmai fejlődés (%) Szakértők száma (fő) Korszerű intézmények (db) Akadálymentesített intézmények (db) Pedagógiai szakszolgálati decentrumok száma (db) A települési életminőség javulása A közoktatás színvonalának emelkedése A kistelepülések hátrányának kiegyenlítődése A biztos szakmai háttér megvalósulása A kistérség ellátásának lefedettsége A kistérség települési önkormányzatainak, intézményeinek összefogása

88



• • • • • • • •

Célcsoport

• •


Oktatási és Kulturális Minisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Közalapítványok Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Szociális és Munkaügyi Minisztérium Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Települési Önkormányzatok Települési önkormányzatok és oktatási-nevelési intézményei Önkormányzati társulások A kistérség lakossága

Sorszám Támogatható tevékenységek II.2.2.1. Óvoda felújítás, bővítés, építés II.2.2.2.

II.2.2.3.

Sorszám II.2.2.1. II.2.2.2. II.2.2.3.

Működési, megvalósítási terület Jánoshida, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászkisér Iskola felújítás, bővítés, Alattyán, Jánoshida, Jászágó, akadálymentesítés Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor A szakmai infrastruktúra fejlesztése A kistérségi közoktatási intézmények (pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltatás, információs rendszer, mérésértékelés rendszer)

Támogatható tevékenységek Óvoda felújítás, bővítés, építés Iskola felújítás, bővítés, akadálymentesítés A szakmai infrastruktúra fejlesztése (pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltatás, információs rendszer, mérésértékelés rendszer)

Forrásigény 2007–2013 MFt 920 2.374 4


3.298 megnevezése • • • •

Európai Szociális Alap ROP Minisztériumi céltámogatások Önkormányzati és regionális források

89



II.2.3. A szociális- és gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése • Kistérségi szociálpolitika kialakítása, szervezése • Személyes gondoskodás körébe tartozó szociális- s gyermekvédelmi ellátások professzionalizálása • Települési közszolgáltatások átszervezése • Lakosság életminőségének javítása A Jászsági Többcélú Társulás Társulási Megállapodásában benne foglaltatik, hogy kistérségi szociálpolitikai kerekasztalt hív életre, melynek előkészületei már folyamatban vannak, annak érdekében, hogy az egységesen alakított térségi szociálpolitika hatására a lakossági szükségletekre alapozott intézkedések, programok, illetve fejlesztési javaslatok kerüljek kidolgozásra, majd megvalósításra. Többek között pl a szociális- és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése is szükségletekhez igazodva történjen meg. A kistérség településein már meglévő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások professzionalizálása is szükséges az új szolgáltatások létrehozása, illetve a meglévők valamennyi településen elérhetővé tétele mellett. A családsegítő- és gyermekjóléti szolgáltatások törvényi kötelezettség mellett a lakossági szükségletek miatt is fontos, hogy a térség valamennyi településén biztosítottá váljon, melynek legreálisabb megvalósíthatósági lehetősége a mikrotársulások létrehozása a feladatellátás érdekében. Erre vonatkozóan már elkészült a Társulás részéről egy háttéranyag, mely kiinduló pontot biztosít a települések részére. A gyermekek átmeneti otthonának létrehozása és működtetése, lakosságszám alapján, Jászberény Városnak lenne kötelező feladata, de más kistérségi településnek is megfogalmazódott ez irányú elképzelése. Az ellátás létrehozásához szükséges beruházási költségek nagyságrendje okán a kistérség egy települése se tudná az ellátás biztosítását megoldani, de annak szükségessége valamennyi település részéről megfogalmazódott első sorban a gyermekjóléti szolgáltatások szakemberein keresztül. A fenti okoknál fogva a Jászsági Többcélú Társulás, mint intézményfenntartó, által létrehozott és biztosított családok és/vagy gyermekek átmeneti otthonának elképzelése tűnik a legreálisabbnak. A Szociális Munkacsoport épp ezért javaslattal élt a Társulási tanács felé, hogy 2007. évben megvalósíthatósági tanulmánnyal alátámasztva készüljön el az ellátás létrehozására vonatkozó javaslat. A Jászság lakosságának korösszetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az idős lakosok száma az elmúlt években jelentős emelkedést mutat és ez a folyamat csak erősödik. Ezen oknál fogva az idős ellátás, gondozás elérhetőségét szélesíteni, illetve a meglévőket fejleszteni 90

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag szükséges. Több önkormányzat szeretne idősek otthonát létrehozni, illetve a meglévők férőhely számát bővíteni, ellátásuk színvonalát fejleszteni. E mellett az idősek nappali ellátásának biztosítását célszerű lenne minden településen elérhetővé tenni. A házi segítségnyújtást fejleszteni, többek között gondozói létszám növeléssel. A kistérségi szinten biztosított jelzőrendszeres házi segítségnyújtás technikai feltételeit is bővíteni kell, mert jelentős lakossági igény van rá. A fogyatékkal élők számára jelenleg csak a támogató szolgáltatás áll rendelkezésre, de az valamennyi településen. Az ellátásukat első sorban nappali ellátással kellene bővíteni, mellyel kapcsolatban a jászberényi Fogódzkodó Egyesület már megkereste a Társulást. Az ellátásához kapcsolódóan rehabilitációs / habilitációs programok szervezése is szükséges, illetve foglalkoztatásukra vonatkozó igények is jelentkeztek. Hajléktalan ellátás jelenleg nincs a kistérség egyetlen településén sem. A hajléktalan ellátás megoldásához első sorban igényfelmérést lenne szükséges készíteni, főleg annak formájára vonatkozóan, melyet a Társulás vállalhatna fel. A települési közszolgálatokat első sorban a jobb elérhetőség érdekében, átszervezni, fejleszteni kell, mind infrastrukturálisan (pl: akadálymentesítés), mind szolgáltatás szempontból (pl: szakember foglalkoztatás). Összességében elmondhatjuk, hogy jelentős tennivaló van kistérségi szinten a szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése szempontjából annak érdekében, hogy a lakosság életminőségén javítani tudjunk. Sorszám II.2.3.1. II.2.3.2. II.2.3.3. II.2.3.4. II.2.3.5. II.2.3.6. II.2.3.7. II.2.3 8. II.2.3.9.

Támogatható tevékenységek Kistérségi szociálpolitikai kerekasztal létrehozása Idősek otthonának létrehozása, bővítése, felújítása, fejlesztése Gyermekek és/vagy családok átmeneti otthonának létrehozása Fogyatékkal élők nappali ellátásának létrehozás Idős ellátás bővítése, fejlesztése Családsegítő- gyermekjóléti szolgálatok létrehozása, fejlesztése, működtetése Közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Bölcsődék férőhelyének bővítése, felújítása, fejlesztése Szociális- és gyermekvédelmi szolgáltatások működési támogatása


• • •

Ütemezés 2007-2008 2007-2013 2007-2010 2007-2011 2007-2010 2007-2009 2007-2013 2007-2013 2007-2013

Szolgáltatás létrehozás, fejlesztés Kistérségi szintű elérhetőség Meglévő szakmai háttér

91

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag • •

Outputmutatók

Eredmény mutatók

Hatásmutatók



Célcsoport

Esélyegyenlőség erősítése Lakosságmegtartó erő fokozása

• • •

Monitoring mutatók Idősek Otthonának száma (db) Idősek Otthonában férőhelyek száma (fő) Gyermekek és/vagy családok átmeneti otthonának száma (1db) Idősek nappali ellátása (db) Fogyatékkal élők nappali ellátása (db) Hajléktalan ellátások száma (db) Családsegítő-gyermekjóléti szolgálatok száma (db) Bölcsődei férőhelyek száma (db) Közszolgáltatások fejlesztéseinek száma (db) Akadálymentesített középületek száma (db) Idősek Otthonában bentlakók száma (fő) Gyermekek és/vagy családok átmeneti otthonának férőhely száma (fő) Fogyatékkal élők nappali ellátásban ellátottak száma (fő) Ellátott hajléktalanok száma (fő) Bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma (fő) Foglalkoztatott szakemberek száma (fő) Ellátásokban részesülők száma (fő) Új szociális- és gyermekvédelmi ellátások létrejötte, elérhetősége Új munkahelyek / álláshelyek létrejötte Település megtartó erő fokozódása Életminőség javulása

• • • • • • • • • • • • • •

Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek Egyházi szervezetek Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium Regionális Területfejlesztési Ügynökség NCSSZI Munkaügyi Központ Esély Regionális Közalapítvány Települési önkormányzatok Jászsági Többcélú Társulás Önkormányzati társulások Civil szervezetek, egyesületek, alapítványok Vállalkozások Kistérség lakossága

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

92

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Sorszám Támogatható tevékenységek II.2.3.1. Kistérségi szociálpolitikai kerekasztal létrehozása II.2.3.2. Idősek otthonának létrehozása, bővítése, felújítása, fejlesztése II.2.3.3. II.2.3.4. II.2.3.5. II.2.3.6. II.2.3.7. II.2.3 8. II.2.3.9.

Működési, megvalósítási terület Jászsági Többcélú Társulás

Jászalsószentgyörgy, Jászfényszaru, Jászladány, Jászárokszállás, Jászkisér, Jánoshida, Jászfelsőszentgyörgy Gyermekek és/vagy családok átmeneti Jászsági Többcélú Társulás otthonának létrehozása Fogyatékkal élők nappali ellátásának Kistérségi települések, kiemeltképp. létrehozás Jászberény Idős ellátás bővítése, fejlesztése Kistérségi települések Családsegítő- gyermekjólét szolgálatok Kistérségi települések létrehozása, fejlesztése, működtetése Közszolgáltatások infrastrukturális Kistérségi települések fejlesztése Bölcsődék férőhelyének bővítése, Jászárokszállás, Jászkisér, Jászladány felújítása, fejlesztése Szociálisés gyermekvédelmi Kistérségi települések szolgáltatások működési támogatása

Sorszám Támogatható tevékenységek szociálpolitikai kerekasztal II.2.3.1. Kistérségi létrehozása II.2.3.2. Idősek otthonának létrehozása, bővítése, felújítása, fejlesztése II.2.3.3. Gyermekek és/vagy családok átmeneti otthonának létrehozása II.2.3.4. Fogyatékkal élők nappali ellátásának létrehozás II.2.3.5. Idős ellátás bővítése, fejlesztése gyermekjólét szolgálatok II.2.3.6. Családsegítőlétrehozása, fejlesztése, működtetése II.2.3.7. Közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése II.2.3 8. Bölcsődék férőhelyének bővítése, felújítása, fejlesztése II.2.3.9. Szociális- és gyermekvédelmi szolgáltatások működési támogatása Összesen Források (2007–2013)


Forrásigény 2007–2013 MFt 3 2504 67 58 50 50 45 203 36 3016

Minisztériumi céltámogatások Önkormányzati források Vállalkozói tőke NCA FOKA ROP HEFOP

93


III. PRIORITÁS: A KISVÁROSI ÉS VIDÉKI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA III.1. Specifikus cél: Az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása

94




III.1.1. Az egészségügyi ellátás komplex fejlesztése • A kisvárosi és vidéki életminőség javítása • Az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása • Településmegtartó erő fokozása • Térséget átölelő általános egészségügyi állapot javítása A Jászságban az egészségügyi alapszolgáltatások minden településen megoldottak. A térség közel 90.000 fős lakossága számára kiegészítő ellátást, járó és fekvőbeteg ellátást a Jászberényben található Erzsébet kórház biztosít, amely a vidéki lakosok számára mintegy 7-30 km utazással érhető el. Kiemelten fontos, hogy a városi kórház térségi szerepet töltsön be, és ellátásban való részvétele szinkronban legyen a többi kistérségi egészségügyi feladatellátással, hiszen a térségnek jelentős lemaradása van az egészségügyi ellátások terén. Jelenleg a születéskor várható átlagos élettartam alacsonyabb az országos átlagnál. A háziorvosi ellátás személyi feltételei majd mindenhol kielégítőek. Két háziorvosi körzetben tartósan betöltetlen a praxis, amit helyettesítéssel oldanak meg. A legjelentősebb problémát a szakma elöregedése jelenti. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a védőnői státuszok esetében is. Az alkalmazott védőnők 30 %-a közel áll a nyugdíj korhatárhoz, vagy nyugdíj mellett dolgozik. A háziorvosi praxis, valamint a védőnői státusz esetében szakemberhiány van, amely részben megoldhatóvá válhat szolgálati lakások kialakításával. A központi orvosi ügyelet kistérségi működése elindult, ugyanakkor uniós irányelv alapján a mentőszolgálattal közös diszpécserszolgálat működtetése várható el. Mentőállomás jelenleg 3 helyszínen van a kistérségben, a negyedik hamarosan kerül átadásra Jászárokszálláson. Az ügyeleti rendszer teljes körűvé alakítása, fejlesztése, komplex egészségügyi szolgáltató rendszer fejlesztése indokolt a térség közel 90.000 fős lakossága számára. A fejlődéshez szükséges műszaki, technológiai fejlesztések elengedhetetlenek éppúgy, mint az intézmények átalakítása, az adott egészségügyi ellátáshoz történő megfeleltetése. Sajnos sok településen gondot jelent a tisztasági festés finanszírozása is. A fogorvosi-, gyógyszertári ügyelet kialakítása a lakossági panaszok és információk alapján fokozottan javasolt. A térségben több olyan település is található, ahol üres a fogorvosi praxis. Kistérségi szinten erősen javasolt a lélekszámra való tekintettel legalább egy fogorvosi ügyelet, valamint a gyógyszertári ügyelet kialakítása. A mozgó szakorvosi szolgálatot (MSZSZ) gyermekgyógyászokkal és nőgyógyászokkal jelenleg az 95

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Erzsébet kórház működteti, de a működése – számos feltétel hiánya miatt – rendszertelennek tekinthető. A gyermekszakorvosi MSZSZ személyi feltételek hiánya miatt már egy éve szinte nem működik. A Jászság iskola-egészségügyi ellátása kifogásolható. Erősen javasolt a térség iskolaorvosi, iskola-fogorvosi és iskolavédőnői hálózat fejlesztése, valamint a házi gyermekorvosi praxis létrehozása. Mindezt alátámasztják a térség magas fiatalkorú halálozási mutatói is. A térség oktatási intézményeinek 14 %-a rendelkezik orvosi szobával, bár ezt biztosítani kell minden fenntartó intézménynél 2008. augusztusáig. (Kapcsolódó intézkedések: II.2.2. Oktatási és nevelési ellátórendszer fejlesztése, II.2.3. Szociális ellátórendszer fejlesztése, III.1.2. Az egészséges életmód elterjesztése, III.1.3. A termálvízkészletre alapozott egészségvertikum kialakítása) Sorszám III.1.1.1. III.1.1.2. III.1.1.3. III.1.1.4. III.1.1.5. III.1.1.6. III.1.1.7. III.1.1.8.

Támogatható tevékenységek Egészségügyi intézmények felújítása, bővítése, akadálymentesítése Térségi ügyeletek és központi ügyeletek javítása, egészségügyi központok kiépítése, fejlesztése Mentőállomás kialakítása, fejlesztése Gyermekgyógyászati ellátás-, fogorvosi és házi gyermekorvosi praxisok számának növelése Mozgó Szakorvosi Szolgálat fejlesztése Orvosi szobák kialakítása oktatási intézményekben Orvosi rendelő és szolgálati lakás kialakítása, felújítása Kapcsolódó egészségügyi technikai és oktatási színvonal fejlesztése


Outputmutatók

• • • • • • • • • •

Eredménymutatók

• • • •

Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2008 2007-2013 2007-2013 2007-2008 2007-2013 2007-2013

Kistérséget, mikro-térséget felölelő fejlesztés Integrált, komplex fejlesztések Munkahelyteremtés Együttműködési projektek Monitoring mutatók Új állomások, központok, ügyeletek száma (db) bővített, felújított, akadálymentesített orvosi rendelők-, egészségügyi intézmények (m2) eszközállomány növekedés (db) tájékoztató jellegű kiadványok (db) gyermekek átmeneti otthona, fogyatékkal élők nappali intézménye (db) Támogatásból létrehozott intézmények száma, területe (db, m2) Csökken az egy orvosra jutó esetszám Születési, halálozási mutatók javulása Javul az egészségügyi szolgáltatások és ellátás minősége Támogatásból létrehozott intézmények által érintett ellátottak száma (fő) 96

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Hatásmutatók

• • • • • •

Élhetőbb települési környezet Települési megtartóerő növekedés Hatékonyabb egészségügyi ellátás Életmódváltás, szemléletformálás Esélyegyenlőség megteremtése hátrányos helyzetű gyermekek, felnőttek helyzetének javulása


• • • • • • • •

Szakminisztériumok Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Települési önkormányzatok Települési önkormányzatok és intézményeik Önkormányzati társulások Háziorvosok Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal A kistérség lakossága


Célcsoport Sorszám III.1.1.1. III.1.1.2. III.1.1.3. III.1.1.4. III.1.1.5. III.1.1.6. III.1.1.7.

Támogatható tevékenységek Egészségügyi intézmények felújítása, bővítése, akadálymentesítése Térségi ügyeletek és központi ügyeletek javítása, egészségügyi központok kiépítése, fejlesztése Mentőállomás kialakítása, fejlesztése Gyermekgyógyászati ellátás-, fogorvosi és házi gyermekorvosi praxisok számának növelése Mozgó Szakorvosi Szolgálat fejlesztése Orvosi szobák kialakítása oktatási intézményekben Orvosi rendelő és szolgálati lakás kialakítása, felújítása

Működési, megvalósítási terület Minden kistérségi település Jánoshida, Jászfelsőszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy, Jászberény, Jászapáti Jászárokszállás, Jászberény, Jászapáti Minden kistérségi település Minden kistérségi település Oktatási intézmények a Jászságban Minden kistérségi település, különösen Jászladány, Jászberény, Jászszentandrás, Pusztamonostor Minden kistérségi település

III.1.1.8.

Kapcsolódó egészségügyi technikai és oktatási színvonal fejlesztése

Sorszám


III.1.1.1.

Egészségügyi intézmények felújítása, bővítése, akadálymentesítése Térségi ügyeletek és központi ügyeletek javítása, egészségügyi központok kiépítése, fejlesztése Mentőállomás kialakítása, fejlesztése Gyermekgyógyászati ellátás-, fogorvosi és házi gyermekorvosi praxisok számának növelése Mozgó Szakorvosi Szolgálat fejlesztése Orvosi szobák kialakítása oktatási intézményekben

III.1.1.2. III.1.1.3. III.1.1.4. III.1.1.5. III.1.1.6.

Forrásigény 2007–2013 MFt 310 130 90 40 10 70

97

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag III.1.1.7. III.1.1.8.

Orvosi rendelő és szolgálati lakás kialakítása, felújítása Kapcsolódó egészségügyi technikai és oktatási színvonal fejlesztése


210 40 900


Minisztériumi céltámogatások Európai Szociális alap Regionális Operatív Program Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Önkormányzati források Vállalkozói tőke

98



III.1.2. Az egészséges életmód elterjesztése • A lakosság egészségi állapotának, közérzetének, munkavégző képességének javítása • Kisvárosi és vidéki életminőség javítása • Az egészségtudatos életmód széleskörű társadalmi népszerűsítése • Lakosságmegtartó erő fokozása A térség lakói számára lehetővé kell tenni, hogy hosszú, egészséges, kiegyensúlyozott életet éljenek. Ezt részben a korszerű egészségügyi ellátórendszer hivatott nyújtani, másrészt szükség van arra, hogy az itt élő emberek hozzájussanak az egészséges életmódhoz szükséges információkhoz, tájékozódhassanak a rekreációs és szabadidősport lehetőségeiről. Fel kell hívni a figyelmet a megelőzés jelentőségére, ki kell alakítani az egészségtudattal rendelkező társadalmat, amihez környezettudat, elfogadottság és hasznosságtudat, és egészséges életvitelt támogató környezet szükséges. Lakosság közeli primer – szekunder prevenciós tevékenységre van szükség. Ezt részben térinformatikai programok beszerzésével lehet javítani, ami szűrési lehetőségeket, ráktérkép elkészítését eredményezheti térségi szinten. Be kell vonni szakembereket az iskolai programokba, tantervekbe, az egészséges életmód terjesztésébe, az egészségnevelésbe. Oktató anyagot kell biztosítani (cd, brosúra, tájékoztató füzet) a térség lakosai, valamint az oktatási intézmények részére, és biztosítani kell az egyéni tanácsadások lehetőségét. Kiemelt figyelmet kell szentelni a sport elterjesztésére és jelentőségére. Általa mind a fizikális, mind mentális teljesítőképességünk fokozódik. Egészségtudatos magatartás alakul ki, ezáltal fokozódhat a térség gazdasági aktivitása. Fontos tehát a sportaktivitás növelése, a sportlétesítmények bővítése, fejlesztése, sportiskola létrehozása. Figyelembe kell venni, hogy a jövő a fiatal generációban rejlik, de hangsúlyozni kell, hogy a lakosság teljes körében is népszerűsíteni szükséges a tömegsportot. Tanuszoda építéssel és fejlesztéssel lehetőség nyílna arra, hogy az iskolások több időt tölthessenek vízi sporttal, valamint fejlesztené a fiatalok mozgáskultúráját és nem utolsósorban vízbiztonságát. Meg kell teremteni a gyógyúszás feltételeit, mert egyre több diák és felnőtt szorul ilyen jellegű mozgásra. A sportpályák és sportcsarnokok a tömegsport, valamint a diáksport színterei, amelyek felújításra, fejlesztésre szorulnak, mivel sok helyen nincs megfelelő infrastruktúra, öltöző. A nézőközönség számára lelátókat, korlátokat, szociális helységeket kell biztosítani. Támogatni kell azon akciókat, programokat, amelyek az egészségtudatot a jász hagyomány egészség elemeire alapozva hivatottak fejleszteni. 99

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag A térségben kiemelt jelentőséggel bírhat a lovas terápia megteremtése, ami jótékony hatásáról közismert. A lovas sport terjesztése térségünk adottsága, vidéki jellege, kultúrája és a lovat tartó emberek száma miatt is erősen indokolt. Mindezen programok kialakítása akkor válik valóban hatékonnyá, ha sikeresen társadalmasítjuk. Ehhez települési és kistérségi egészségtervre van szükség, valamint olyan felméréseket kell készíteni, amelyek aktuális, objektív képet nyújtanak a Jászság egészségi állapotáról. Térségünk elöregedést, és folyamatosan fogyó népességet mutat. Ennélfogva nagy jelentőséggel bír, hogy a vidék jó lakhatási körülményeket és egészséges környezetet tudjon biztosítani. (Kapcsolódó intézkedések: I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása, II.1.2. Közösségfejlesztés, II.1.3. A sokszínű és aktív civilszféra továbbfejlesztése, III.1.1. Az egészségügyi ellátás komplex fejlesztése, III.1.3. A termálvízkészletre alapozott egészségvertikum kialakítása) Sorszám III.1.2.1. III.1.2.2. III.1.2.3. III.1.2.4. III.1.2.5. III.1.2.6.

Támogatható tevékenységek Térségi és Települési Egészségtervek kidolgozása Tanuszoda építése, bővítése, felújítása Sportcsarnok-, sportpálya építése, bővítése, felújítása Sportiskola létesítése, Regionális sportcentrum fejlesztése Lovas terápia és lovas sport fejlesztése, fürdőkultúra fejlesztése Egészséges életmódhoz kapcsolódó programok, kiadványok készítése


Outputmutatók

Eredménymutatók

Hatásmutatók

Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013

• • • • • •

Kistérségi, mikro-térségi hatás Esélyegyenlőség biztosítása Kistérségi modellkísérlet Kidolgozott információs adatbázisra alapozott fejlesztések Munkahelyteremtés Alternatív jövedelemszerzési lehetőség

• • • • • • • • • • • • •

Monitoring mutatók Települési egészségtervek száma (db) Prevenciós programok száma (db) A programokon, tájékoztatókon résztvevők száma (fő) Kiadványok, tájékoztató anyagok száma (db) Támogatásból létrehozott intézmények száma (db) Növekszik a tömegsportokban résztvevők száma Csökken az egy orvosra jutó betegszám Javul az életminőség kistérségi szinten Születési, halálozási mutatók javulása Kevesebb betegségtípus előfordulása Lakhatóbb kistérség Települési megtartóerő növekedés Életmódváltozás, szemléletformálás

100




Célcsoport

•

Esélyegyenlőség

• • • • • • • • •

Egészségügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Civil szervezetek Vállalkozók Települési önkormányzatok és intézményeik Önkormányzati társulások Civil szervezetek Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat A kistérség lakossága

Sorszám


III.1.2.1.

Térségi és Települési Egészségtervek kidolgozása Tanuszoda építése, bővítése, felújítása

III.1.2.2.

III.1.2.3. III.1.2.4. III.1.2.5.

Sportcsarnok-, sportpálya építése, bővítése, felújítása Sportiskola létesítése, Regionális sportcentrum fejlesztése Lovas terápia és lovas sport fejlesztése, fürdőkultúra fejlesztése

Működési, megvalósítási terület A kistérség települései A kistérség települései, különösképp Jászladány, Jánoshida, Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jászkisér A kistérség települései Jászberény Maci óvoda – Jászberény, Lehel Huszárbandérium és Lovas Egyesület – Jászberény A kistérség települései

III.1.2.6.

Egészséges életmódhoz kapcsolódó programok, kiadványok készítése

Sorszám


III.1.2.1. III.1.2.2. III.1.2.3. III.1.2.4. III.1.2.5. III.1.2.6.

Térségi és Települési Egészségtervek kidolgozása Tanuszoda építése, bővítése, felújítása Sportcsarnok-, sportpálya építése, bővítése, felújítása Sportiskola létesítése, Regionális sportcentrum fejlesztése Lovas terápia és lovas sport fejlesztése, fürdőkultúra fejlesztése Egészséges életmódhoz kapcsolódó programok, kiadványok készítése


Forrásigény 2007–2013 MFt 20 1.863 2.643 1.300 160 18 6.004


Minisztériumi céltámogatások Európai Szociális Alap Regionális Operatív Program Európai Regionális Fejlesztési Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek

101



III.1.3. A termálvízkészletre alapozott egészségvertikum kialakítása • Kisvárosi és vidéki életminőség javítása • Az egészségügyi ellátottság javítása • Az egészség-turisztikai vonzerő fokozása • Az egészségtudatosság növelése • A térség endogén erőforrásainak környezettudatos felhasználása A fürdőfejlesztések folyamatosnak tekinthetők, de figyelembe kell venni, hogy Európa szerte híres termálvíz készletünk amely komoly nemzetközi elismerésnek örvend – korántsem kiaknázott. Térségünk fejlődését korlátozza, ha a rendelkezésre álló erőforrásainkat nem használjuk ki teljes mértékben úgy, hogy szem előtt tartsuk a természet terhelhetőségét. Éppen ezért több település kíván élményfürdőt, egészségcentrumot létrehozni. A szabadtéri medencék téliesítésre szorulnak, vízforgató berendezéssel kell ellátni valamennyit; fejleszteni kell a termál- és gyógyfürdőket, az élményfürdőket, ezáltal az egészségturizmust, és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát és szolgáltatásokat. Javasolt az egészségügyi előnyök kidomborítása, és kívánatos az is, hogy mindezek mellett az egészségügyi fejlesztések is megtörténjenek. A térség lakosai, és a turisták egészségi állapotának javításához elengedhetetlen a képzett szakemberek jelenléte (gyógymasszőr, reumatológus). Mindez magával vonja az egészségiparhoz kötődő K+F tevékenység fejlesztését is. Némely terület a kozmetikai iparban, gyógyszer- és gyógytermék fejlesztés területén további lehetőségeket rejt. Fejleszteni lehet a biotermékeink piacát, népszerűsítve jótékony hatásukat. Támogatásra szorul a nemzetközi kutatási programokban való részvétel, a gyógyhatású készítmények piacra jutása, kozmetikumok gyártása. Ki kell alakítani olyan programokat, amelyben lehetőség van a gyógy-, termál- és wellness turizmushoz kapcsolódó gyógyászati szolgáltatásokat, kezeléseket, egészségügyi szűréseket igénybe venni. Hangsúlyozni kell, hogy az egészségügyi szolgáltatások mellett a turisztikai fejlesztések is fontosak. Figyelembe kell venni, hogy megfelelő fejlesztés esetén térségünk vezető turisztikai termékévé válhat a termálvízre alapuló egészségturizmus. (Kapcsolódó intézkedések: I.2.4. Turisztikai termékek tematikus fejlesztése, I.2.5. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése, III.1.1. Az egészségügyi ellátás komplex fejlesztése, III.1.2. Az egészséges életmód elterjesztése, V.1.1. Környezetbarát infrastruktúra fejlesztése)

102

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Sorszám III.1.3.1. III.1.3.2. III.1.3.3. III.1.3.4. III.1.3.5.

Támogatható tevékenységek Termálvíz-hasznosítási program kidolgozása Gyógy- és élménycentrumok kialakítása Medencék korszerűsítése, fürdőfejlesztés, új fürdők kialakítása Szolgáltatások és kapcsolódó egészség-turisztikai termékek fejlesztése Termál Klaszter fejlesztése


• • • • •

Outputmutatók

• •

Hatásmutatók



Célcsoport

2007-2013

Munkahelyteremtés Komplex egészségügyi és turisztikai fejlesztések Megyei, regionális együttműködések Térségen túlmutató fejlesztések Környezettudatosság elterjesztése

• • • • • • • • • • • •

Monitoring mutatók Kapcsolódó szolgáltatások növekménye (db) Reumás, mozgásszervi és egyéb kistérségben lakó betegek számának redukálása (fő) Támogatásból felújított, vízforgatóval ellátott, megépült, átalakított uszodák, medencék száma, területe (db, m2) Kistérségbe, településekre érkező turisták száma (fő) Egészség-turisztikai termékek száma (db) Népszerűsítő kiadványok száma (db) Létrehozott munkahelyek száma (db) A termál- és gyógyturizmus növekedése Termál- és gyógyfürdők színvonal emelkedése Javul az életminőség kistérségi szinten Turisztikailag vonzóbb szolgáltatásokat nyújtó kistérség Lakhatóbb települések Települési megtartóerő növekedés Életmódváltozás, szemléletformálás Esélyegyenlőség

• • • • • • • • • • • •

Regionális és országos turisztikai szervezetek Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Egészségügyi Minisztérium Civil szervezetek Vállalkozók Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Turisztikai vállalkozások Termálfürdőkhöz kapcsolódó szolgáltatók Civil szervezetek A kistérség lakosai Kistérségbe látogató vendégek

•

Eredménymutatók

Ütemezés 2007-2008 2007-2013 2007-2013 2007-2013

103

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Sorszám


III.1.3.1. III.1.3.2. III.1.3.3.

Termálvíz-hasznosítási program kidolgozása Gyógy- és élménycentrumok kialakítása Medencék korszerűsítése, fürdőfejlesztés, új fürdők kialakítása

III.1.3.4.

Szolgáltatások és kapcsolódó egészség-turisztikai termékek fejlesztése

III.1.3.5.

Termál Klaszter fejlesztése

Sorszám


III.1.3.1. III.1.3.2. III.1.3.3. III.1.3.4.

Termálvíz-hasznosítási program kidolgozása Gyógy- és élménycentrumok kialakítása Medencék korszerűsítése, fürdőfejlesztés, új fürdők kialakítása Szolgáltatások és kapcsolódó egészség-turisztikai termékek fejlesztése Termál Klaszter fejlesztése

III.1.3.5. Összesen



Működési, megvalósítási terület A kistérség települései Jászapáti Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás Jászberény, Jászárokszállás Forrásigény 2007–2013 MFt 120 1.250 470 230 70 2.140

Minisztériumi céltámogatások Európai Regionális Fejlesztési Alap Regionális Operatív Program Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek

104


III. PRIORITÁS: A KISVÁROSI ÉS VIDÉKI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA III.2. Specifikus cél: Települési környezet javítása

105



Sorszám III.2.1.1. III.2.1.2.

III.2.1. Az egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása • Életkörülmények, életminőség javítása • A lakosság egészségi állapotának megőrzése • A települési környezet javítása A Jászságban szolgáltatott ivóvíz minősége a települések többségében a kémiai paraméterek szempontjából kifogásolt. Az ivóvízminőség javító beruházások elvégzését az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szabályozza. A kistérségben kifogásolható vízminőségű települések: Jászapáti, Jászivány, Jászkisér és Pusztamonostor, elsősorban a víz arzéntartalma, valamint Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa és Jászladány a víz magas amóniumion tartalma miatt. E településeken 2009. december 25.–ig szükséges az ivóvízminőség javító beruházást megvalósítani. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területfejlesztési Stratégiai Program (2007-2013) szerint: „Az ivóvízellátás területén legfontosabb feladat az EU normáknak és a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásainak megfelelő egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása. Az elavult, elöregedett és egészségre ártalmas azbeszt tartalmú vezetékhálózat nem felel meg a megfelelő minőségű és biztonságos vízellátás feltételeinek, ezért annak cseréje elengedhetetlen. 2006-ig a jogszabályok szerint azokon a településeken kell a beavatkozásokat elvégezni, ahol az arzéntartalom magasabb 10 μg/l-nél és az ammóniumtartalom nagyobb a megengedettnél. Az összes többi településen 2009-ig kell biztosítani az egészséges ivóvízellátást. A 2009. december 31-ig befejeződő régiós projekt összköltsége mintegy 6,6 milliárd Ft. A II. ütemben a megye 65 településén 2007. és 2009. között az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által összefogott, Kohéziós Alapra benyújtott nagy projekt keretében valósulhatnak meg a fejlesztések.”

Támogatható tevékenységek Vízműtelepek fejlesztése, tisztítási technológia fejlesztése, vízminőség javítása Lakossági ivóvízvezeték-hálózat modernizálása, cseréje


•

Technológiai hatékonyság

Outputmutatók

• •

Monitoring mutatók kiépített ivóvízvezeték hossza (km) korszerűsített vízmű (db)

Ütemezés 2007-2009 2007-2009

106

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Eredmény mutatók Hatásmutatók


Kedvezményezettek köre Célcsoport

• • • •

felújított vízvezeték (km) Ivóvízminőség javulása Életkörülmények javulása Lakosság egészségi állapotának javulása

• • • • • • • •

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Jászsági Többcélú Társulás Térségi és települési víz- és csatornaművek Települési önkormányzatok, önkormányzati társulások Lakosság

Sorszám Támogatható tevékenységek III.2.1.1. Vízműtelepek fejlesztése, tisztítási technológia fejlesztése, vízminőség javítása III.2.1.2. Lakossági ivóvízvezeték-hálózat modernizálása, cseréje

Működési, megvalósítási terület Jászapáti, Jászivány, Jászkisér és Pusztamonostor, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászladány A kistérség összes települése

Sorszám Támogatható tevékenységek III.2.1.1. Vízműtelepek fejlesztése, tisztítási technológia fejlesztése, vízminőség javítása III.2.1.2. Lakossági ivóvízvezeték-hálózat modernizálása, cseréje Összesen Források (2007–2013)

2007–2013 MFt 1 000 5 700 6 700

megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap, Önkormányzati források, Központi költségvetési forrás, Lakossági hozzájárulás.

107



III. 2. 2. Lakhatási körülmények javítása • A vidéki élet és a települési környezet minőségének javítása • Az egészséges élet feltételeinek javítása • Az esélyegyenlőség és integráció elősegítése • Térségi összefogáson alapuló településfejlesztés A lakhatási körülmények problémái többfélék, és differenciált megoldást igényelnek az élhető kistérség, illetve település szempontjából. Szolgálati lakásokat, -házakat kell kialakítani, felújítani. Támogatott, infrastruktúrával rendelkező telkeket kell létrehozni, amik növelik a helyben történő érvényesülést, megteremtik az egészséges vidéki élet lehetőségét. Ezáltal változhat a kistérség elöregedési tendenciája és javítható a települések lakhatósága. Az országos tendenciának megfelelően a Jászságban is csökkenőben van a cigánytelepi lakások aránya. A folyamatot úgy kell segíteni, hogy az integráció sikeres legyen. A romák és nem romák lakhatási elkülönülése a telepfelszámolás ellenére nagymértékben nőtt. A romákkal nagyobb arányban együtt élő településekben szaporodnak a dominánsan romák lakta településrészek. A cigány családok jelentős része komfort nélküli lakáskörülmények között él. A lakóépületek rossz állagúak, félig készek. Legfontosabb fejlesztési cél itt a lakások állagmegóvása, illetve a fürdőszoba kialakítása. Ez utóbbinak előfeltétele az ivóvíz bevezetése, valamint a szennyvízcsatorna kiépítése. Ezen utcasorok, településrészek takarítása, a környéken jellemzően található illegális szemétlerakók felszámolása (pl. ingyen kukák kihelyezésével) további fontos feladat. A tisztább lakókörnyezet kialakításáért és fenntartásáért több olyan programra lenne szükség, mely motivációt nyújt az alapvető higiénés feltételek eléréséhez (pl.: „Tiszta udvar rendes ház!”, „A falu virágos utcája”) Az energiafelhasználás tekintetében intézmények és lakások szorulnak fejlesztésre. Csökkenthetők a kiadások, ha a fűtési rendszereket fejlesztjük, a termálvíz adta lehetőségeket kihasználjuk, valamint ezzel párhuzamosan az épületek szigetelését, nyílászáróit is lecseréljük. Akár néhány év alatt is jelentős megtakarítás érhető el. Támogatni szükséges az alternatív energiaforrások felhasználását a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentése mellett. Szükség van olyan tömbházak kialakítására is, ahol korszerű, és takarékos szociális bérlakásokat tudnak biztosítani a lakosság részére. A fentieken túlmenően szükséges lenne új, közművel ellátott lakótelkek, kialakítására is, mely elősegítené a térségben történő letelepedést, családalapítást. A települések lakosságmegtartó erejének igen jelentős szegmense a közbiztonság kérdése. A hatékonyság érdekében 108

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag szükséges a civil kezdeményezések támogatása is, így a helyi Polgárőr Szervezetek tevékenysége, melynek fejlesztése során elsősorban technikai feltételek korszerűsítése, modernizációja indokolt. Térfigyelő rendszerek kialakításával, valamint a közvilágítás fejlesztésével növelhető a lakosság biztonságérzete. A Köztestületi Önkéntes Tűzoltóság hálózatfejlesztése során védelmi centrumokat kell kialakítani Jászárokszálláson és Jászalsószentgyörgyön, ami által minden kistérségi település tűz, vagy egyéb katasztrófa helyzet esetén – 10 percen belül segítségben részesülhet. Ehhez további épület-, és ingatlanfejlesztések szükségeltetnek a meglévő jászkiséri centrum esetében is. Szertárakat kell kialakítani, felszereléseket bővíteni, járműveket kell modernizálni, cserélni. Javítani kell e területen az oktatási-, képzési lehetőségeket egy speciális – a kistérséget kiszolgáló – képzési centrum kialakításával. Ugyanakkor a kistérség több településén működő SZEM mozgalom által elért eredmények alapján, annak bővítési lehetőségének megteremtése is célszerű lenne, melyre jelentős lakossági igény is mutatkozik. (Kapcsolódó intézkedések: I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása, I.2.5. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése, II.2.3. Szociális ellátórendszer fejlesztése, III.2.3. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése, V.1.1. Környezetbarát infrastruktúra fejlesztése) Sorszám III.2.2.1. III.2.2 2. III.2.2.3. III.2.2.4. III.2.2.5

Támogatható tevékenységek Lakópark és lakótelek kialakítás, közműépítés, tömbház építés, -rehabilitáció, közvilágítás építés, -fejlesztés Polgárőrség eszközfejlesztése, működési támogatása, térfigyelő rendszer kiépítése Köztestületi Önkéntes Tűzoltóság térségi szintű kialakítása, -fejlesztése Energetikai korszerűsítés, -fejlesztés A Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) fejlesztése


Outputmutatók

• • • • • • • •

Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013

Kistérségi modellértékű projekt Kistérségi, mikro-térségi lefedettség Környezetterhelés csökkentését eredményezi Munkahelyteremtést szolgál Integrált fejlesztési projektek Monitoring mutatók Támogatásból kialakított, fejlesztett tűzoltósági védelmi centrumok száma (db) Kistérség területén létrejött informatikai, hírhálózat fejlesztés, -bővítés Szociális bérlakások számának növekedése (db, m2)

109


Eredménymutatók

• • • • • • • •

Hatásmutatók

• • • •


• • •


Célcsoport

• • • • • • • • • • •

Leromlott állapotú épületek felújítása (db) Lakótelkek (db) Felújított panellakások száma, területe (db. m2) Közvilágítást szolgáló lámpák (db) Megtakarított energia (W) Javul az életminőség kistérségi szinten Közbiztonság növekedése Tűz és katasztrófavédelmi feladatok ellátási színvonalának emelése Lakhatóbb, élhetőbb települések Települési megtartóerő növekedés Életszínvonal emelkedés Az egészséges élet feltételei javulnak Települési önkormányzatok Jászberény Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága, köztestületi tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek Jász-Nagykun-Szolnok megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ÖTM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Civil szervezetek Vállalkozók Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Szociális intézmények Tűzvédelmi szervek Polgárőr szervek Civil szervezetek A kistérség lakosai Leromlott településrészeken élők

Sorszám


III.2.2.1.

Lakópark és lakótelek, ill. üdülőtelek kialakítás, közmű építés, tömbház építés, -rehabilitáció, közvilágítás építés, -fejlesztés Polgárőrség eszközfejlesztése, működési támogatása, térfigyelő rendszer kiépítése

III.2.2.2. III.2.2.3.

Köztestületi Önkéntes Tűzoltóság térségi szintű kialakítása, -fejlesztése.

III.2.2.4. III.2.2.5

Energetikai korszerűsítés, -fejlesztés A Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) fejlesztése

Működési, megvalósítási terület A kistérségi települések, különösképp Jászfényszaru, Jánoshida, Jászárokszállás A kistérségi települések, különösképp Jánoshida, Jászdózsa, Jászboldogháza A kistérségi települések, különösképp Jászárokszállás, Jászalsószentgyörgy, Jászkisér, Jászberény A kistérségi települések A kistérségi települések

110



III.2.2.1.

Lakópark és lakótelek, ill. üdülőtelek kialakítás, közmű építés, tömbház építés, -rehabilitáció, közvilágítás építés, fejlesztés Polgárőrség eszközfejlesztése, működési támogatása, térfigyelő rendszer kiépítése Köztestületi Önkéntes Tűzoltóság térségi szintű kialakítása, fejlesztése. Energetikai korszerűsítés, -fejlesztés A Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) fejlesztése

III.2.2.2. III.2.2.3. III.2.2.4. III.2.2.5. Összesen Források (2007–2013)


Forrásigény 2007–2013 MFt 3.200 194 1.760 1.500 50 6.704

Minisztériumi céltámogatások Európai Szociális Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap Regionális Operatív Program Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek

111



Sorszám III.2.3.1.

III.2.3. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése • Az életminőség javítása • A kistérség lakosságmegtartó erejének növelése • Települési környezet javítása • Kistérségi arculat kialakítása A közösségi terek fejlesztése fontos eszköze és egyben terepe a települési és jászsági társadalmi szerveződés előrevitelének. A közterületek, közparkok a közösség szimbólumai, meghatározó elemei a közéletnek. Emellett esztétikai, környezeti jelentőségük van, egyben vonzástényezők is a vendégfogadás számára. A kistérség települései viszonylag kevés forrást tudnak biztosítani a parkok, településközpontok rendezésére, gondozására, mégis jelentős erőfeszítéseket tesznek. Sajnos alacsony és az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat a települési zöldfelületek aránya. Az EU szabályozás értelmében a játszóterek biztonsága érdekében jelentős átalakítás, fejlesztés szükséges. A piacteret, szolgáltatási és kereskedelmi célokra használható helyszíneket, épületeket meg kell őrizni, fel kell újítani, szükség szerint újakat kell kialakítani, hiszen ezek jelentős társadalmi színterei a vidéki életnek. A kisvárosokban újabb kereskedelmi egységek, szolgáltató és kereskedőház megjelenésével szükségessé válik a biztonságos elérhetőség, parkolási lehetőség kialakítása, amely mélygarázs építésével érhető el. Természetesen az akadálymentesítés, vagyis a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása sem maradhat el.A településközpontok jelentős szerepet töltöttek be a múltban egy település társadalmi és gazdasági életében, így ezen emlékek felelevenítése, megújítása, a településrészek új, központi szerepe lehetővé teszi a vidéki életminőség javítását. E közösségi terek közé tartoznak a Művelődési Házak, Ifjúsági Házak, egyéb közintézmények, a Polgármesteri Hivatalok, a könyvtárak, filmszínházak. A térség városi és vidéki területei sajátos arculattal rendelkeznek jelenleg is, így ennek az örökségnek a megőrzése, revitalizációja, és a települési, térségi értékekkel való harmonizálása fontos feladat. (Kapcsolódó intézkedések: I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása, I.2.5. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése, I.3.3. Az információs társadalom feltételeinek biztosítása, II.1.1. Kulturális és tárgyi örökség, műemlékek és műemlék jellegű épületek védelme, II.1.3. A sokszínű és aktív civilszféra továbbfejlesztése, II.2.3. Szociális ellátórendszer fejlesztése III.2.2. Lakhatási körülmények javítása)

Támogatható tevékenységek Településrehabilitáció, utca-, tér-, települési központ átalakítás, zöldterület fejlesztés, utcabútor építés, játszótér- és park fejlesztés, körforgalom kialakítása

Ütemezés 2007-2013

112

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag III.2.3.2. III.2.3.3. III.2.3.4.

Polgármesteri Hivatalok felújítása, akadálymentesítése, ravatalozó építése, -felújítása Művelődési házak, Ifjúsági Ház, könyvtár, Filmszínház felújítása, közösségi ház építése Szolgáltató és kereskedőház, mélygarázs építés, piactér fejlesztése, áthelyezése


• • • • •

Outputmutatók

Eredménymutatók

Hatásmutatók



Célcsoport

2007-2013 2007-2013 2007-2013

Kistérségi, mikro-térségi lefedettség Integrált fejlesztések Társadalmi, gazdasági funkcióbővülést eredményező fejlesztés Esélyegyenlőséget segíti elő A vidék versenyképességét javítja

• • • • • • • •

Monitoring mutatók új funkciók kialakítása (db) új zöldfelület (m2) utcabútorok kihelyezése (db) tájékoztató táblák (db) parkolók, mélygarázs száma, területe (db, m2) játszóterek (db) új közösségi terek (db, m2) Kulturális szolgáltatások színvonalának javulása Kistérségi összefogás által megvalósított projektek növekedése Támogatások által létrejött közösségi kezdeményezések Települési szolgáltató jelleg növekedése Települési környezet javulása Vonzóbb településkép Esztétikusabb környezet Népességmegtartó erő növekedése Kiskereskedelem fejlődése Életszínvonal emelkedése

• • • • • • • • • • •

Települési önkormányzatok Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Non-profit szervezetek Vállalkozók Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Civil szervezetek Vállalkozók A kistérség lakosai Látogatók, vendégek

• • • • • • • • •

113



III.2.3.1.

Településrehabilitáció, utca-, tér-, települési központ átalakítás, zöldterület fejlesztés, utcabútor építés, játszótér- és park fejlesztés, körforgalom kialakítása Polgármesteri Hivatalok felújítása, akadálymentesítése, ravatalozó építése, -felújítása Művelődési házak, Ifjúsági Ház, könyvtár, filmszínház felújítása, közösségi ház építése Szolgáltató és kereskedőház, mélygarázs építés, piactér fejlesztése, áthelyezése

III.2.3.2. III.2.3.3. III.2.3.4.

Működési, megvalósítási terület A kistérségi települések

A kistérségi települések A kistérségi települések A kistérségi települések

Sorszám


III.2.3.1.

Településrehabilitáció, utca-, tér-, települési központ átalakítás, zöldterület fejlesztés, utcabútor építés, játszótér- és park fejlesztés, körforgalom kialakítása Polgármesteri Hivatalok felújítása, akadálymentesítése, ravatalozó építése, -felújítás Művelődési házak, Ifjúsági Ház, könyvtár, Filmszínház felújítása, közösségi ház építése Szolgáltató és kereskedőház, mélygarázs építés, piactér fejlesztése, áthelyezése

III.2.3.2. III.2.3.3. III.2.3.4. Összesen


Forrásigény 2007–2013 MFt 3.835 2.145 1.658 1.341 8.979


Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek Szakminisztériumi támogatások Regionális Operatív Program Közösségi kezdeményezések

114


IV. PRIORITÁS: AZ AGRÁRIUM FEJLESZTÉSE IV.1. Specifikus cél: A versenyképes és fenntartható mezőgazdaság biztosítása

115



IV.1.1. Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése • A mezőgazdasági versenyképesség helyreállítása és megerősítése • A természeti erőforrások fenntartható használata • Jövedelemtermelő képesség növelése • Népességmegtartó erő növelése A Jászság jó termelőhelyi adottságú területein a versenyképesség növelése érdekében cél a piacképes termékszerkezet kialakítása, minőségi, növényi és állati termékek előállítása. Az optimális gazdálkodás és tájhasználat érdekében törekedni kell a birtok- és parcellahatárok, valamint az infrastrukturális elemek és a természetes földrajzi alakulatok, határok összehangolására. A környezet diffúz szennyezésének csökkenése céljából szükséges az integrált növénytermesztés területének jelentős növelése. Az integrált növénytermesztés átmenetet jelent az iparszerű (konvencionális) és az ökológiai mezőgazdasági stratégia között. Az integrált termesztés célrendszerében a mennyiségi árutermelés mellett fontos szerepet kap a minőségi szemlélet is. A stratégia feltételrendszere főként a növényvédelem által okozott környezetszennyezés csökkentését segíti elő. A minőségi termelés egyik alapfeltétele a magas színvonalú agrotechnika alkalmazása. A kistérségben működő mezőgazdasági gazdaságok többsége tőkehiány miatt nem tudja a versenyképes termelés műszaki technológiai hátterét biztosítani. A versenyképesség növelése nem képzelhető el a műszaki-technikai-technológiai megújulás nélkül. A mezőgazdasági alapanyag előállítás és a feldolgozás területén jelentős probléma az elavult géppark, korszerűtlen, környezetterhelő technológiák alkalmazása. A mezőgazdasági területek megműveléséhez, a betakarításhoz, szállításhoz és egyéb kiegészítő tevékenységekhez rendelkezésre álló gépek, traktorok, kombájnok, tehergépkocsik jelentős része még a privatizáció során magánkézbe került gépekből tevődik ki. Ezek átlagéletkora nagyon magas, így üzemeltetésük és fenntartásuk jelentős anyagi terhet ró a gazdaságokra. Ezentúl a gépek, berendezések száma és teljesítménye is messze elmarad a kívánalmaktól. A minőségi termelés alap feltétele a magas színvonalú agrotechnikák alkalmazása. Különös jelentőséggel bír a betakarítás utáni fázisok modernizációs igénye. A terményszárítók, takarmánykeverők, trágyatárolók és trágyakezelés technológiai berendezések, és az infrastrukturális létesítmények felújítására égető szükség van. Az alkalmazott agrotechnikákat és agrotechnológiákat a környezetvédelem és az energiatakarékosság szempontjából is feltétlenül meg 116

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag kell újítani. Bár a kistérség állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságai az elmúlt években jelentős technológiai beruházásokat hajtottak végre, mégis komoly elmaradás mutatkozik az EU környezetvédelmi, állatjóléti, minőségbiztosítási előírásainak, követelményeinek teljesítésében. Az állattartó épületek és a beépített technológiák átlagéletkora több mint 30 év. Az állattenyésztés technológiai színvonalának fejlesztésével tehető csak az ágazat eredményessé. A mezőgazdasági termelők számára kiemelt fontosságú a versenyképességüket elősegítő ismeretek szélesítése. Fontos feladat a tanácsadási szolgáltatások fejlesztése különösen a piaci lehetőségek felmérése, a pályázati lehetőségek kihasználása és az üzleti tervek kidolgozásának területén. A Jászsági Többcélú Társulás keretein belül célszerű lenne kialakítani egy szakmai csoportot, amely a szaktanácsadási, tájékoztatási és üzemviteli szolgáltatásokat ellátja. Célzott szakmai képzésekre van szükség elsősorban a korszerű üzemvezetési, az agrár-környezetgazdálkodási, a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos és a gazdasági-jogi ismeretek átadása vonatkozásában. A képzések szervezésében és lebonyolításában jelentős szerepet vállalhat a SZIE Jászberényi Főiskolai Kar és a JNSZM Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola. (Kapcsolódó intézkedések: IV.1.1. Öntözésfejlesztés, Jászság térségi többcélú vízgazdálkodási rendszer fejlesztése, IV.2.1. A termékpályás termelés-értékesítés fejlesztése) Sorszám IV.1.1.1. IV.1.1.2. IV.1.1.3. IV.1.1.4. IV.1.1.5. IV.1.1.6. IV.1.1.7.

Támogatható tevékenységek Ellenőrzött minőségű piacképes árutermelés feltételeinek javítása Integrált növénytermesztés területi kiterjedésének növelése Természetes, földrajzi tájelemek és a birtokhatárok összehangolása, parcella- és birtokrendezés Növénytermesztés technológiai korszerűsítése Állattartó telepek technológiai korszerűsítése Halászat, halgazdálkodás technológiai fejlesztése Szaktanácsadás, tájékoztatás és szakképzés kistérségi rendszerbe foglalása


• • • •

Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013

Jászladányi „Remény” vöröshagyma termesztésének preferálása Integrált agrotechnika alkalmazása, diffúz szennyezés csökkentése Állattartó telepek környezetszennyezésének csökkentése Természetes és mesterséges táj- és birtokhatárok figyelembe vétele

117


Eredménymutatók

• • • • • • • • • •

Hatásmutatók

• • • •


• • • • • • • • • • • •


Célcsoport Sorszám IV.1.1.1. IV.1.1.2. IV.1.1.3. IV.1.1.4. IV.1.1.5. IV.1.1.6. IV.1.1.7.

Monitoring mutatók Integrált növénytermesztési terület kiterjedése (ha) Modernizált, korszerű állattartó telepek (db) Géppark átlag életkora ( év) Modern tógazdaságok száma ( db) Értékesített termények, termékek mennyiségi növekedése (kg, t) Integrált növénytermesztés területi kiterjedésének növekedése (ha) Korszerű állattartó telepek számának növekedése (db) Géppark átlagéletkorának csökkenése (év) Minőségi halászattal foglalkozó vállalkozások eredmény mutatóinak javulása (t, db) Megélhetés javulása Hazai minőségi termékek növekvő piaci aránya Népességmegtartó erő növekedése A környezet terhelésének csökkenése Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatal MAGOSZ MOSZ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Mezőgazdasági termelők, vállalkozások Mezőgazdasági szervezetek Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Mezőgazdasági termelők, vállalkozások illetve azok Szövetkezetei

Támogatható tevékenységek Ellenőrzött minőségű piacképes árutermelés feltételeinek javítása Integrált növénytermesztés területi kiterjedésének növelése Természsetes, földrajzi tájelemek és a birtokhatárok összehangolása, parcella- és birtokrendezés Növénytermesztés technológiai korszerűsítése Állattartó telepek technológiai korszerűsítése Halászat, halgazdálkodás technológiai fejlesztése Szaktanácsadás, tájékoztatás és szakképzés

Működési, megvalósítási terület Jászberényi Kistérség Jászberényi Kistérség Jászberényi Kistérség Jászberényi Kistérség Jászberényi Kistérség Jászberényi Kistérség Jászberényi Kistérség 118

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag kistérségi rendszerbe foglalása Sorszám


IV.1.1.1.

Ellenőrzött minőségű piacképes árutermelés feltételeinek javítása Integrált növénytermesztés területi kiterjedésének növelése Természetes, földrajzi tájelemek és a birtokhatárok összehangolása, parcella- és birtokrendezés Növénytermesztés technológiai korszerűsítése Állattartó telepek technológiai korszerűsítése Halászat, halgazdálkodás technológiai fejlesztése Szaktanácsadás, tájékoztatás és szakképzés kistérségi rendszerbe foglalása

IV.1.1.2. IV.1.1.3. IV.1.1.4. IV.1.1.5. IV.1.1.6. IV.1.1.7. Összesen


Forrásigény 2007–2013 MFt 400 200 200 500 500 200 200 2200

megnevezése • • • •

Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Nemzeti társfinanszírozás Önkormányzati forrás Vállalkozói tőke

119



IV.1.2.Az adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználat kialakítása, fenntartása • Az „egészséges” tájműködés helyreállítása, agropotenciál és a turisztikai vonzerő növelése • Természeti adottságokhoz igazodó gazdálkodási rendszerek kialakítása. • Biológiai és genetikai sokféleség növelése, megőrzése. • Stratégiai vízkészletek megőrzése, ár- és belvízvédelem A Jászsági kistérséget az intenzív szántóművelés túlsúlya jellemzi, annak ellenére, hogy talajadottságai erre kisebb arányban alkalmasak. Területei között jelentős részben vannak gyenge termőképességűek, belvíz által veszélyeztetettek és szikesek, illetve a vízfolyások mentén elhelyezkedők árvízvédelmi célokat is szolgálnak. Az intenzív szántóművelés e területekre is kiterjed. Hiányoznak az erdő és a gyepsávok, és kevés tere van a vizeknek. A térség tájhasználata alig alkalmazkodik a természetes rendszerekhez. A szántóföldi növénytermesztésben csak nagymértékű ráfordítással, illetve környezetszennyező technológiával, műtrágyák, és növényvédő szerek használatával lehet csak megfelelő termelési eredményt elérni. A mezőgazdasági termelés környezetterhelése a kemikáliák mérsékelt felhasználásának köszönhetően jelentősen csökkent, de gazdálkodási szempontból a termésátlagok elmaradása jelentősen rontotta az agrárium jövedelmezőségi mutatóit. A kedvező környezeti állapot fenntartása csak a természeti adottságokhoz igazodó területhasználati szerkezet, mező- és erdőgazdálkodás megteremtésével, a gazdasági, táji, társadalmi környezeti szempontokat egyaránt maradéktalanul figyelembe vevő agrotechnika alkalmazásával valósulhat meg. Ez indokolttá teszi a gyenge termőképességű területek diverzifikálását, művelési ágának megváltoztatását, az extenzív, védelmi funkciókat elősegítő, környezettudatos gazdálkodás kialakítását, erdőtelepítéseket, az ökológiai gazdálkodás és legeltető állattartás alkalmazását. A gyenge adottságú mezőgazdasági területek alkalmasság szerinti erdősítése kedvezően hat a földhasználati struktúrára és az ökonómiai hasznán túl jelentős környezetvédelmi szerepet tölt be. Az erdők hozzájárulnak az üvegházhatás mérsékléséhez, a talajvédelemhez (erózió, defláció megfékezése), a biodiverzitás növeléséhez és a kistáji vízháztartás javulásához is. A szél által okozott talajpusztulás csökkentésének érdekében az erdőtelepítés mellett fontos a mezővédő erdősávok létesítése is. A kistérség agro-ökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat 120

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag kiterjesztése védi a természeti-táji erőforrásokat, javítja állapotukat. Szükséges, hogy az ökológiai és ökonómiai hatékonyságával egyre inkább elismertebb biogazdálkodáson belül az állattenyésztés és növénytermesztés aránya egyensúlyba kerüljék. Az ökológiai gazdálkodás képes teljesíteni a szigorodó élelmiszer-biztonsági követelményeket és megfelelni a fokozódó fogyasztói tudatosságnak. Népszerű, helyi specialitásként ismert a jászsági méztermelés- és vásár. Érdemes e hagyományt és a minőséget megőrizni, kiterjeszteni és a termelési feltételeket javítani. Ugyancsak igaz ez a jászsági hagyma vonatkozásában, amelynek esetében a minősítési eljárásokat követően a „Remény” elnevezésű új hagymafajta került kitermesztésre Jászladányon. A kistérség ritka, tájjellegű növényfajtája a Jászberényi köles, melynek genetikai állománya megőrzendő, így kisparcellás termesztése javasolt. Az árvízvédelmi funkciójú területeken a legsürgősebb a gazdálkodás átgondolása és alkalmazkodása az új szerephez.

Sorszám IV.1.2.1. IV.1.2.2. IV.1.2.3. IV.1.2.4 IV.1.2.5. IV.1.2.6. IV.1.2.7. IV.1.2.8.

Támogatható tevékenységek Gyenge adottságúés környezetileg érzékeny szántóterületek extenzifikációja Erdőtelepítés-, ápolás a gyenge termőhelyi adottságú szántóterületeken, mezővédő erdősávok telepítése Gyeptelepítés és ápolás, füves mezsgyék kialakítása és fenntartása Külterjes, legeltető állattartás Ökológiai gazdálkodás területi növelése Minőségi méhészet és méztermelés termelési feltételeinek javítása Jászberényi köles génmegőrzési célú termesztése Vizes élőhelyek kialakítása és fenntartása •


• •

Ütemezés 2007–2013 2007–2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007–2013 2007-2013 2007-2013

Biodiverzitás, a tájképi elemek sokszínűségének megőrzése, hagyományok újrahasznosítása. Környezeti állapot fenntartása. a VTT- és szükségtározók által érintett települések és pályázatra jogosultak prioritást élveznek

Monitoring mutatók Outputmutatók

• • • • •

intenzív művelésű szántóterület (ha) erdő- és gyepterület (ha) mezővédő erdősávok hossza (km) füves mezsgyék területe ( ha) vizes élőhelyek területe (ha) 121

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag • • • •

mézelő növények termőterülete (ha) ökológiai gazdálkodás területe (ha) extenzíven tartott állat létszám (db) Jászberényi köles vetésterülete (ha)

Eredmény mutatók • intenzív hasznosítású szántóterület csökkenése (ha) • erdő- és gyepterület növekedése (ha) • mézelő növények termőterületének növekedése (ha) • ökológiai gazdálkodás területének növekedése (ha) • állatlétszám növekedése (db) • foglalkoztatottak létszámának növekedése (fő) Hatásmutatók


• hazai, minőségi termékek növekvő piaci aránya • termelési veszteségek csökkenése • agro- biodiverzitás javulása • népességmegtartó képesség növekedése • kistérség kiegyenlítettebb fejlődése, alsó-jászság felzárkózása • erdőterületek többcélú haszonvétele • Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium • Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal • Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatal • MAGOSZ • MOSZ • Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara • Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács • Települési Önkormányzat

Kedvezményezettek köre • Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek, társulások Célcsoport

Sorszám IV.1.2.1. IV.1.2.2.

IV.1.2.3.

• termelők, vállalkozások • lakosság Támogatható tevékenységek Gyenge adottságú- és környezetileg érzékeny szántóterületek extenzifikációja Erdőtelepítés-, ápolás a gyenge termőhelyi adottságú szántóterületeken, mezővédő erdősávok telepítése Gyeptelepítés és ápolás, füves mezsgyék kialakítása és fenntartása

Működési, megvalósítási terület Elsősorban a kistérség K-i, DNy-i része Elsősorban a kistérség DNy-irésze, Jászfényszaru, Jászfelsőszentgyörgy, Jászberény D-i területei, valamint Jászszentandrás É-i része Elsősorban a kistérség K-i része, Jászkisér, Jászladány, Jászivány, valamint Jászberény, Alattyán 122

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag IV.1.2.4.

Külterjes, legeltető állattartás

IV.1.2.5. IV.1.2.6.

Ökológiai gazdálkodás területi növelése Minőségi méhészet és méztermelés termelési feltételeinek javítása Jászberényi köles génmegőrzési célú termesztése Vizes élőhelyek kialakítása és fenntartása

IV.1.2.7. IV.1.2.8.

Sorszám IV.1.2.1. IV.1.2.2.

IV.1.2.3. IV.1.2.4. IV.1.2.5. IV.1.2.6. IV.1.2.7. IV.1.2.8. Összesen

települések területei Elsősorban a kistérség K-i, DK-i része Jászberényi kistérség Jászberényi kistérség Jászberényi kistérség Elsősorban Jászkisér, Jászberény, Jászjákóhalma, Jásztelek

Támogatható tevékenységek Gyenge adottságú- és környezetileg érzékeny szántóterületek extenzifikációja Erdőtelepítés-, ápolás a gyenge termőhelyi adottságú szántóterületeken, mezővédő erdősávok telepítése Gyeptelepítés és ápolás, füves mezsgyék kialakítása és fenntartása Külterjes, legeltető állattartás Ökológiai gazdálkodás területi növelése Minőségi méhészet és méztermelés termelési feltételeinek javítása Jászberényi köles génmegőrzési célú termesztése Vizes élőhelyek kialakítása és fenntartása


Forrásigény 2007–2013 MFt 600 1000

250 200 700 80 100 130 3060

megnevezése • Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap • Minisztériumi (FVM, KvVM) céltámogatás • Önkormányzati forrás

123



IV.1.3 A termékpályás termelés-értékesítés továbbfejlesztése • Versenyképesség és hatékonyság növelése • Mezőgazdasági termékpályák újjászervezése • Az előállított agrártermékek magasabb feldolgozottsági fokon történő értékesítése • A piaci hálózat bővítése és erősítése A termékpályás szerveződések a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari versenyképesség alapvető elemei. A mezőgazdasági termékpályák piaci igényeknek megfelelő újjászervezésére feltétlen szükség van. Az importból származó, olcsó termékekkel szemben a helyi termelők nem versenyképesek. Az egyes vállalkozások önmagukban sokkal esélytelenebbek a piacra jutáshoz ill. piaci pozíciójuk megtartásához, mint a partnerségen alapuló, értékláncon belüli, termelői közösségi szervezetekre alapozott együttműködések. A helyi gazdálkodók szervezettsége alacsony szintű, a termelők, a feldolgozók, és a kereskedők között hiányzik egy harmonikus kapcsolatrendszer, amely egységes piaci fellépést eredményezne. A termelők önként vállalt, termelői és értékesítői tevékenységük összefogásával, szövetkezéseikkel kell kialakítani a termelési vertikumokat, amelyek sokkal versenyképesebb struktúrát eredményeznek. Termelői és beszerzői értékesítési szövetkezések működnek a kistérségben, Jászapátiban 2 TÉSZ és 2 BÉSZ a Jászapáti 2000 Mg. Rt. gesztorságában és ugyanitt gabonafélék termeltetési integrációja is folyik. Jászberényben és Jászfényszarun zöldség-gyümölcs értékesítő szövetkezet tevékenykedik, cukorrépa TÉSZ működik Jászárokszálláson és termelési együttműködés alakult Jászboldogházán is. A kistérségben a gazdálkodókat összefogó társulások létrehozását meg kell gyorsítani, mivel az integráción kívüli termelők és feldolgozók piaci pozíciója gyenge. Az előállított agrártermékek magasabb feldolgozottsági fokon történő értékesítéséhez elengedhetetlen a helyi feldolgozóipar kapacitásának növelése és technológiai fejlesztése. A hűtő-tároló, csomagoló üzemek fejlesztése is elkerülhetetlenné válik. A kistérség kiegyenlített fejlődése érdekében további helyi kisfeldolgozó üzemek létesítése is szükség van, amelyek a termékpályás szerveződések hatékonyságát nagymértékben javítják. Az előállított termékek minél magasabb feldolgozottságával és egyöntetű minőségként való megjelenése is növeli a termelők piaci esélyeit. Ezért a kistérség kedvező innovatív és logisztikai adottságait fel is kell felhasználni. Mind a kistérségen belül, mind pedig a kistérségek között széleskörű integrációk létrehozására és működtetésére van szükség. Segítségükkel a piaci hálózat bővíthető, amely hosszabb távon szolgálja a helyi termelők által előállított termékek újabb piacra jutását. 124

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag A fogyasztási volumen növelése, a fogyasztói igény fölkeltése, valamint az információcsere érdekében hatékony agrármarketing szükséges. (Kapcsolódó intézkedések: IV.1.1 Öntözésfejlesztés, a Jászság térségi többcélú vízgazdálkodási rendszer kiépítése, IV.1.2. Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése) Sorszám IV.1.3.1 IV.1.3.2 IV.1.3.3 IV.1.3.4 IV.1.3.5 IV.1.3.6 IV.1.3.7

Támogatható tevékenységek Jászsági méz- és hagymavertikum Termelési, értékesítési szövetkezések létrehozása, működtetése Integrációk kistérségek közötti, területi kiterjesztése Agrártermék-marketing továbbfejlesztése Hűtő-tároló, csomagolókapacitás növelése, fejlesztése Feldolgozó üzemek kapacitásbővítése, korszerűsítése, újak létesítése Piaci hálózat erősítése, fejlesztése


• • •

Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013 2007-2013

Termelők közvetlen támogatása Helyi kisfeldolgozók preferálása Jászladányi „Remény” vöröshagyma feldolgozási értékesítési hálózatának előnyben részesítése

Hatásmutatók

• • • •

Monitoring mutatók Hűtő, tároló, feldolgozó, csomagoló üzemek száma (db) Helyi piacok száma (db) Integrációk, szövetkezések száma (db) Minőségi méz- és hagyma termékek mennyisége (kg) Hűtő, tároló, feldolgozó, csomagoló üzemek kapacitásnövekedése Helyi piacokon értékesített termékek növekedése Integrációk, szövetkezések eredményessége Minőségi méz- és hagymaértékesítés volumenének növekedése Hazai, minőségi termékek fogyasztásának növekedése Növekvő hozzáadott érték Növekvő foglalkoztatottság Növekvő helyben termelt jövedelem


• • • • • • • •

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatal MAGOSZ MOSZ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Önkormányzatok

Outputmutatók

Eredménymutatók

• • • • • • • •


125

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag • • • • •

Célcsoport

Önkormányzati társulások Mezőgazdasági termelők, vállalkozások Gazdasági szervezetek, társulások Termelők, vállalkozások Lakosság

Sorszám Támogatható tevékenységek IV.1.3.1 Jászsági méz- és hagymavertikum kiépítése IV.1.3.2 IV.1.3.3 IV.1.3.4 IV.1.3.5 IV.1.3.6 IV.1.3.7

Termelési, értékesítési szövetkezések létrehozása, működtetése Integrációk kistérségek közötti, területi kiterjesztése Agrártermék-marketing továbbfejlesztése Hűtő-tároló, csomagolókapacitás növelése, fejlesztése Feldolgozó üzemek kapacitásbővítése, korszerűsítése, újak létesítése Piaci hálózat erősítése, fejlesztése

Működési, megvalósítási terület Jászberény, Jászapáti, Jászladány, Jászalsószentgyörgy Jászsági kistérség Kistérségek Jászsági kistérség Jászárokszállás, Jászberény, Jászkisér Jászszentandrás, Jászapáti, Jászberény, Jászladány, Jászdózsa Jászsági kistérség

Sorszám Támogatható tevékenységek IV.1.3.1 IV.1.3.2 IV.1.3.3 IV.1.3.4 IV.1.3.5 IV.1.3.6 IV.1.3.7 Összesen

Jászsági méz- és hagymavertikum kiépítése Termelési, értékesítési szövetkezések létrehozása, működtetése Integrációk kistérségek közötti, területi kiterjesztése Agrártermék-marketing továbbfejlesztése Hűtő-tároló, csomagolókapacitás növelése, fejlesztése Feldolgozó üzemek kapacitásbővítése, korszerűsítése, újak létesítése Piaci hálózat erősítése, fejlesztése



Forrásigény 2007–2013 MFt 300 400 200 2500 300 400 400 4500

Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Nemzeti társfinanszírozás Önkormányzati forrás Vállalkozói tőke

126



Sorszám IV.1.4.1. IV.1.4.2. IV.1.4.3.

IV.1.4. Öntözésfejlesztés, a Jászság térségi többcélú vízgazdálkodási rendszer kiépítése • Az agrárgazdálkodás feltételeinek javítása • A térség ár- és belvízi biztonságának növelése • A természeti értékek revitalizációjának segítése • A térség vízgazdálkodási helyzetének javítása A globális klímaváltozás hatására a Jászság vízgazdálkodási viszonyai is jelentősen megváltoztak az elmúlt néhány évtizedben. A csapadékmennyiségek egyenetlen területi elosztása és mennyiségének szélsőségessége helyenként víztöbbletet, máskor viszont vízhiányt okoz. A térséget egyik évben árvíz- illetve belvízveszély fenyegette, míg más években az aszály okozott rendkívüli károkat, de volt rá példa, hogy egy éven belül mindkettő jelentkezett. A Jászság térségében gyakori az aszály. A térség vízkészlete abszolút értelemben is csökkent, növekedett a vízhiány, romlott a vízminőség, ami a vízpótlás és vízminőség javítása iránti fokozott igényt hozta. A Jászsági Főcsatorna meghosszabbítása lehetővé teszi a térség hosszú távú vízutánpótlását. Ehhez szükség van egy zagyvai és egy tarnai ág kiépítésére. A fejlesztés első ütemében a Zagyva vízpótlását kell elvégezni 26300 ha területen, míg a második ütem a Tarna folyó irányában további 6700 ha öntözhető területet érint. A rendszer ökológiai és frissítővizet juttat a Zagyva, Tarna, Tápió és mellékágaik (holtágaik) alsó szakaszában. Belvizes időszakban tehermentesíti a keresztező belvízcsatornákat, valamint vízátvezetéssel, vízelosztással a szomszédos belvízrendszereket. A Jászsági-főcsatorna és a Zagyva összekötésével nagy agroökológiai potenciállal bíró, jó mezőgazdasági területek jutnak vízhez. Az összeköttetés segítségével a Tiszán levonuló árhullám csökkenthető. A Jászsági Főcsatorna teljeskörű megvalósításával a Zagyva, a Tarna, valamint a Tápió folyók vízhozama és vízminősége is javul, továbbá a talajvízszint szabályozására is kedvező hatást gyakorol. (Kapcsolódó intézkedések: V.1.1. Környezetbarát infrastruktúra fejlesztése, V.1.2. Környezeti állapot javítása, V.1.3. Meglévő vízvédelmi rendszerek fejlesztése)

Támogatható tevékenységek Előkészítés, területbiztosítás I. ütem: Zagyvai ág főművi beruházás kialakítása II. ütem: Tarnai ág előkészítése


• •

Ütemezés 2007-2009 2007-2009 2010-2013

Megyei jelentőségű program Integrált, komplex fejlesztés

127


Outputmutatók

• • • •

Eredménymutatók

Hatásmutatók

• • • • • • • • • • • • •

Monitoring mutatók Jászsági Főcsatorna Zagyvai ág kiépítése: 41 + 721 km szelvényben Jászsági Főcsatorna Tarnai ág kiépítése: 20 + 215 km szelvényben A Zagyva és a Tarna folyók vízszállító kapacitásának (m3/s) növekedése Szivattyútelep, mederduzzasztó létesítmények és műtárgyak Öntözésbe bevont területek nagysága nő Az aszálytól mentesített területek növekednek Árvíz, belvíz által veszélyeztetett területek csökkennek Halastavak épülnek Vizes, fás élőhelyek száma növekszik A felszíni vizek minősége javul A talajvízszint csökkenés ütemének mérséklődése A térségben jelentkező aszálykár és belvízkár csökkenése Termésátlagok növekedésének mértéke az öntözött területeken Új termesztésű növényfajok száma nő Halastavak termelési mutatói javulnak Konzervipari feldolgozás mértékének növekedése Porszennyezés csökkenése

• •

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Igazgatóság


• • •

Célcsoport

• •

JNSZ Megyei Önkormányzat Települési önkormányzatok Önkormányzati társulásokMezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek, társulások Termelők, vállalkozások Lakosság


Sorszám IV.1.4.1. IV.1.4.2. IV.1.4.3.

Sorszám

Vízügyi

Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület Előkészítés, területbiztosítás I. ütem: Zagyvai ág főművi beruházás Zagyvai ág kiépítése: 41 + 721 km kialakítása szelvényben II. ütem: Tarnai ág előkészítése Tarnai ág kiépítése: 20 + 215 km szelvényben



Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag IV.1.4.1. IV.1.4.2. IV.1.4.3. Összesen

Előkészítés, területbiztosítás I. ütem: Zagyvai ág főművi beruházás kialakítása II. ütem: Tarnai ág előkészítése

864 17.280 960 19.104*

megnevezése • Európai Regionális Fejlesztési Alap • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium • Kohéziós Alap • Vállalkozói forrás • Önkormányzati forrás * A fejlesztés nem a kistérség feladata.


129


V. PRIORITÁS: TERMÉSZETI ÉS KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME, FENNTARTÁSA V.1. Specifikus cél: A térség környezeti állapotának megőrzése és fejlesztése

130



V.1.1. Környezetbarát infrastruktúra fejlesztése • Életkörülmények javítása • Környezetszennyezések csökkentése • Külső erőforrásoktól való függőség csökkentése A Jászság 18 települése közül 2005-ig öt településen (Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászfényszaru, Pusztamonostor), a lakások mindössze 22 %–ában volt közcsatorna hálózat. A kistérségben a közelmúlt és folyamatban lévő beruházások eredményeként hálózatok kiépítésével és további 3 település (Jászkisér, Jászszentandrás és Jászalsószentgyörgy) bekapcsolásával a közműolló felgyorsulva záródik. A következőkben szükséges a meglévő rendszerek további fejlesztése, az eddig kimaradt települések ellátásának megoldása, és a lakossági rákötések gyarapítása. A szükséges tervek elkészítését Jász-Nagykun Szolnok Megye Önkormányzatának programja segíti. A szennyvízkezelés megoldására – a 2000 fő alatti lélekszámú, szennyvíz–elevezetési agglomerációba be nem sorolt településeken – olyan egyedi szennyvízkezelési létesítményt kell alkalmazni, amely 1–25 lakosegyenértéknek megfelelő települési szennyvíztisztítást és/vagy végső elhelyezést, illetve átmeneti tárolást, gyűjtést szolgálja (173/2003 (X.28.) korm. rendelet). Ugyanakkor bizonyos településméret alatt az alternatív szennyvíztisztítási technológiák versenyképesek lehetnek a hagyományos módszerekkel összehasonlítva, hiszen mind telepítési, mind üzemelési költségei alacsonyabbak az eleveniszapos rendszerekhez képest. A környezeti terhelés csökkentése, az autonóm kistérség megteremtése érdekében javasolt a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése. A környezeti állapot megőrzése és javítása jobb életfeltételeket teremt a térségben, ugyanakkor a megújuló energiaforrások használata csökkenti a térség külső energiaforrásoktól való függőségét, növeli a gazdaság stabilitását. A megújuló energiafelhasználás elterjesztése elsősorban egyéni, közösségi és kistelepülési léptékben javasolt. Ennek indokai, hogy a nagyobb volumenű fejlesztés az alacsony érdekérvényesítő képességgel rendelkező közösségek számára kiszolgáltatott helyzetet teremthet, mivel a helyi energiaforrások a térségen kívül hasznosulnak, illetve csak a külső befektető számára válnak jövedelmezővé. A megújuló energiaforrások elterjesztésekor az adottságokat és a beruházás megtérülését figyelembe véve kell megkeresni a megfelelő módszert és léptéket. A kistérség területi adottságai az állattenyésztésnek kedveznek. A jelenlegi állatlétszámra (11 750 szarvasmarha, 29 100 sertés, 7 900 juh) és az állattenyésztés további fejlesztésére alapozva valósítható meg egy biogáz üzem 131

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag létesítése a térségben. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei területfejlesztési terv konkrét javaslatot tesz egy jászapáti biogázüzem létesítésére. A kistérség gazdaságát segítheti a kedvező adottságoknak köszönhetően kialakítható geotermális energia felhasználási rendszerek fejlesztése, további bővítése. Ennél a fejlesztésnél természetesen szigorúan be kell tartatni a környezetvédelmi előírásokat, illetve pozitív vízmérleg megtartása szükséges. A jól kiépült regionális hulladékgazdálkodási rendszer további fejlesztése, illetve gazdasági előnnyé kovácsolása érdekében, javasolt a kistérség területén egy hulladék feldolgozó üzem kialakítása, amelynek versenyképességét a helyben keletkező „nyersanyag” biztosíthatja. Emellett fontos feladat a térségben keletkező állati hulladékok kezelése, ehhez a jásztelki hulladék-feldolgozó fejlesztése szükséges. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiegészítéseként a szerves hulladékok kezelésére további kisebb komposztáló üzemek létesítése javasolt. (A témához kapcsolódnak III.2. Települési környezet javítása specifikus cél intézkedései, illetve az V.1.2. Környezeti állapot javítása intézkedés.) Sorszám V.1.1.1. V.1.1.2. V.1.1.3. V.1.1.4. V.1.1.5. V.1.1.6. V.1.1.7. V.1.1.8. V.1.1.9.

Támogatható tevékenységek Szennyvízkezelés megoldása, meglévő rendszerek bővítése Alternatív, kis léptékű szennyvízkezelő rendszer kialakítása Épületek energiahatékonyságának növelése, intézmények energiafelhasználásának racionalizálása Egyéni és közösségi léptékű, lakossági alternatív energia hasznosítás fejlesztése Biogázüzem létesítése Geotermikus energia hasznosítása, meglévő rendszerek technológiai fejlesztése Térségi hulladék feldolgozó rendszer kialakítása a szelektív hulladékgyűjtésre alapozva Állati hulladékfeldolgozó fejlesztése Komposztálók építése, bővítése, iszapkezelés


• • • •

•

Ütemezés 2007–2013 2007–2013 2007–2013 2007–2013 2010-2013 2007–2013 2007–2013 2007–2013 2007–2013

Modell-értékű projekt, Környezetterhelés csökkentés hatékonysága, Munkahelyteremtő beruházás, A közműves szennyvízelvezető és –tisztítóművel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjához (174/2003. (X. 28.) Korm. Rendelet) való illeszkedés. A geotermikus energia felhasználásakor környezetvédelmi szempontból legbiztonságosabb

132

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag technikai megoldásokat kell alkalmazni. Outputmutatók

Eredmény mutatók

Hatásmutatók


Monitoring mutatók • Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db), • Tisztított szennyvíz mennyisége (m3), • Biológiailag tisztított szennyvízmennyiség (m3), • Egyedi szennyvíz-kezelő létesítmények száma (db), • Felszerelt napkollektorok száma (db), • Biomassza hasznosító kazánok, átmeneti tárolók (db), • Szélkerék száma (db), • Geotermikus energiát felhasználó rendszerek száma (db), • Beépített megújuló új villamosenergia kapacitás (kWh), • Hulladékfeldolgozó üzem száma (db). • Csatornába, illetve a szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya nő a lakásállományon belül (%), • Felszíni vizekbe kerülő N és P tartalom csökken (μg/l), • Egyedi szennyvíz-kezelő létesítményekkel ellátott háztartások aránya növekszik (%). • Megújuló energiahordozóval megtermelt/ megtermelhető hő- és villamos energia arányának növekedése (összesített hőértékben PJ/év vagy %.) • Energiatakarékos beruházások térhódításával az energiatakrékosság-tudat nő, • Közintézmények energiamegtakarításai a befektetések megtérülése után (Ft), • Megújuló erőforrások részesedése az összes energiafelhasználásból (2013-re 7%), • Hulladékfeldolgozó rendszer jövedelmezősége (Ft) • Bel- és külterületek talajvizeinek, felszíni vízfolyásainak csökkenő elszennyeződése, • Időszakos, szennyezett pangóvíz keletkezésének visszaszorulása, • Vízbázisok ökológiai állapotának javulása, • Közegészségügyi mutatók javulása, • Környezet állapotának javulása, • A hagyományos energiahordozóktól és energiaimporttól való függőség mérséklődése, • Új jövedelemszerzési irányok kialakítása, • A térség GDP növekedése. • Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, • Energia Központ Kht., • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, • Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, • Magyar Energia Hivatal, • Energia Központ Kht. • Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 133



Célcsoport

• Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács • Jászberényi Kistérség Többcélú Társulása • Települési önkormányzatok, és azok társulásai, • Közintézmények, • Közhasznú társaságok, • Civil szervezetek, • Gazdasági vállalkozások, • Lakosság. • lakosság

Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület V.1.1.1. Szennyvízkezelés megoldása, meglévő Alattyán, Jászjákóhalma, Jásztelek rendszerek bővítése (csatlakozás Jászberényre), Jánoshida, Jászboldogháza, Jászladány, Jászalsószentgyörgy, (csatlakozás Szolnokra), Jászberény, Jászdózsa (csatlakozás Tarnaörshöz), Jászfényszaru, Pusztamonostor, Jászfelsőszentgyörgy (csatlakozás Szentlőrinckátához) V.1.1.2. Alternatív, kis léptékű szennyvízkezelő 2000 LE alatti települések (Jászágó, rendszer kialakítása Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány), településrészek, külterületi lakott helyek V.1.1.3. Épületek energiahatékonyságának Kistérség minden települése (lakások, növelése, intézmények lakóközösségek, közintézmények) energiafelhasználásának racionalizálása V.1.1.4. Egyéni és közösségi léptékű, lakossági A kistérség minden települése alternatív energia hasznosítás fejlesztése (lakások, közintézmények), külterületi lakott helyek V.1.1.5. Biogázüzem létesítése Jászapáti V.1.1.6. Geotermikus energia hasznosítása, Meglévő termál kutakra alapozva meglévő rendszerek technológiai fejlesztése V.1.1.7. Térségi hulladék feldolgozó rendszer A kistérség minden települése kialakítása a szelektív hulladékgyűjtésre alapozva V.1.1.8. Állati hulladékfeldolgozó fejlesztése Jásztelek V.1.1.9. Komposztálók építése, bővítése, A kistérség minden települése iszapkezelés Sorszám Támogatható tevékenységek 2007–2013 MFt V.1.1.1. Szennyvízkezelés megoldása, meglévő rendszerek 8 700 bővítése V.1.1.2. Alternatív, kis léptékű szennyvízkezelő rendszer 300 kialakítása V.1.1.3. Épületek energiahatékonyságának növelése, 1 700 intézmények energiafelhasználásának racionalizálása V.1.1.4. Egyéni és közösségi léptékű, lakossági alternatív 1 750 134

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag V.1.1.5. V.1.1.6. V.1.1.7. V.1.1.8. V.1.1.9. Összesen

energia hasznosítás fejlesztése Biogázüzem létesítése Geotermikus energia hasznosítása, meglévő rendszerek technológiai fejlesztése Térségi hulladék feldolgozó rendszer kialakítása a szelektív hulladékgyűjtésre alapozva Állati hulladékfeldolgozó fejlesztése Komposztálók építése, bővítése, iszapkezelés


1 248 700 500 180 140 15 218

megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap, EMOGA, Önkormányzati források, Központi költségvetési forrás, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium célelőirányzatai, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium célelőirányzatai, Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok, Vállalkozói tőke, Lakossági hozzájárulás.

135



Sorszám V.1.2.1. V.1.2.2. V.1.2.3. V.1.2.4.

V.1.2. A környezeti állapot javítása • Egészséges környezet megteremtése • Élhető, értékekben gazdag települések kialakítása • A lakosság egészségi állapotának javítása A kistérség környezeti állapotát elsősorban az ipari és mezőgazdasági telephelyekhez köthető emissziós pontforrások határozzák meg. Ezek technológiai korszerűsítésével az eddigi eredményeken túl tovább csökkenthető a levegőbe, élővizekbe és talajba kerülő szennyeződés. A kistérség levegőminőségét befolyásoló másik tényező a növekvő közlekedésből eredő kibocsátások és a nagytáblás területhasználat miatti jelentős porszennyezés. Az előbbi a településeket elkerülő főútvonalak, valamint a településen belüli forgalomszabályzó eszközök alkalmazásával csökkenthető. A porszennyezés mérséklésére az alkalmasságnak megfelelő területhasználat kialakítása mellett, a szélerősség csökkentés érdekébe a nagytáblás szántóterületeken mezővédő erdősávok, a települések mellett településvédő erdősávok kialakítása szükséges. Kapcsolódó intézkedés: V.2.2. Az adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználat kialakítása, fenntartása A kistérségben jól megoldott a hulladékkezelés, a talaj illetve a talajvíz szennyezésének potenciális forrásai a felhagyott vagy illegális hulladéklerakók, amelyek felszámolása, rekultivációja komoly feladatként jelentkezik. (További talajállapot-javító intézkedés: IV.2.)

Támogatható tevékenységek Káros anyag kibocsátó üzemek technológiai korszerűsítése Elkerülő utak építése, forgalomszabályozási eszközök alkalmazása Mezővédő erdősávok, településvédő erdők telepítése Felhagyott hulladéklerakók, illegális szeméttelepek rekultivációja


• • • •

Outputmutatók

• • •

Ütemezés 2007–2013 2007–2013 2007–2013 2007–2013

A környezeti terhelés csökkentésének mértéke Tisztább technológia bevezetése Erdősávok, erdők telepítésénél őshonos fafajok alkalmazása előnyt jelent A hulladéklerakók rekultivációjánál a vízbázisvédelmi szempontból kritikus területek előnyt élveznek Monitoring mutatók Korszerűsített üzemek száma (db) Elkerülő utak hossza (km) Forgalomszabályozó intézkedések száma (db)

136


Eredmény mutatók

Hatásmutatók



Célcsoport

• • • • • • • • • • • • • •

Telepített erdősávok hossza (km) Településvédő erdőterülete (ha) Rekultivált hulladéklerakók száma (db) Légszennyező anyagok kibocsátásának csökkenése Kibocsátott szennyvizek tisztítási foka nő Gyártási folyamat korszerűsödése Zajterhelés csökken Csökken a szélerősség (km/h) Környezeti kármentesített területek nagysága (ha). Levegő immissziós mutatóinak javulása, Felszíni és felszín alatti vizek minőségének javulása, Talajdegradációs folyamatok mérséklődése, Stratégiai vízkészletek megőrzése, Környezet–egészségügyi feltételek javulnak.

• • • •

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács • Jászsági Többcélú Társulás o Gazdasági vállalkozások o Önkormányzatok és társulásai o Közintézmények o Közhasznú társaságok o Civil szervezetek • Gazdálkodók • Lakosság

Sorszám Támogatható tevékenységek V.1.2.1. Káros anyag kibocsátó üzemek technológiai korszerűsítése V.1.2.2. Elkerülő utak építése, forgalomszabályozási eszközök alkalmazása V.1.2.3. Mezővédő erdősávok, településvédő erdők telepítése V.1.2.4. Felhagyott hulladéklerakók, illegális szeméttelepek rekultivációja

Működési, megvalósítási terület ipari üzemek, állattartó telepek, termálvíz kibocsátó üzemek Jászberény, Jászapáti, Jásztelek, Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jászfényszaru Kistérség minden települése Kistérség minden települése

Sorszám Támogatható tevékenységek 2007–2013 MFt V.1.2.1. Káros anyag kibocsátó üzemek technológiai korszerűsítése 1 500 V.1.2.2. Elkerülő utak építése, forgalomszabályozási eszközök 130* alkalmazása V.1.2.3. Mezővédő erdősávok, településvédő erdők telepítése 800 V.1.2.4. Felhagyott hulladéklerakók, illegális szeméttelepek 1 200 rekultivációja Összesen 3 630 137

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Források (2007–2013)

megnevezése ERFA – kockázat megelőzés, EMVA, Költségvetés célirányos támogatásai, Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok, Önkormányzatok forrásai, Vállalkozói tőke, Lakossági hozzájárulás.

*Az elkerülő utak építésének költségeivel nem számolunk, mivel az nem kistérségi hatáskörben megoldandó fejlesztés, és az I.1.1.2. támogatható tevékenység is tartalmazza a forrásigényt.

138



Sorszám V.1.3.1. V.1.3.2.

V.1.3. A meglévő vízvédelmi rendszerek fejlesztése • Életkörülmények javítása • Ár– és belvízi biztonság növelése • Szabályozott vízkivezetési, ökológiai állapotjavítási lehetőség a vízmentesített területekre Az árvízvédelmi művek kiépítése nyomán a települések és a mezőgazdálkodók a hajdani ártér területét is használatba vették, feltételezve a teljes árvízi biztonságot. A víz számára meghagyott keskeny hullámtér feltöltődése, a meder változása, valamint a vízjárás területhasználat- és éghajlatváltozással is összefüggő változásai, illetve a védelmi rendszerek költségvetési elhanyagolása következtében azonban a veszélyeztetettség folyamatosan nő. A probléma kezelésére paradigmaváltó komplex program kidolgozására került sor, először a Tisza esetében. A Vásárhelyi terv a hazai árvízvédelmi fejlesztésekbe illeszkedve, két területre koncentrálva tervezi javítani a Tisza mentén az árvízi biztonságot: egyrészt a nagyvízi meder (a hullámtér) vízszállító képességének javításával, másrészt vízkivezetéssel, a rendszer tehermentesítésével, árvízi tározók építésével a mentett ártéren. Utóbbi lehetőséget ad a víz hasznosítására is (a kedvezőbb körülmények közé kerülő ökológiai rendszerek működésére alapozott tájgazdálkodásban). A kistérség a programban a HanyiTiszasülyi árapasztó tározó kiépülése kapcsán érintett. A beavatkozásokkal várhatóan változó talajvízszintek káros következményeinek kiküszöbölésére a tározókkal és ártéri tájgazdálkodással érintett települések belterületi vízrendezése a tározók kiépítésével egy időben kell megoldódjon. E mellett fontos a kistérség többi településén is a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer felújítása, kiépítése, valamint az előzetes állapotfelmérések és tervezési feladatok elvégzése. Az 1999. és 2000. év rendkívül csapadékos időjárása a Zagyva-Tarna vízgyűjtő területén is ráirányította a figyelmet a védekezés, a megelőzés fontosságára, a területi vízrendezés és a belterületi vízrendezés szerves kapcsolatának megteremtésére, a beavatkozások meghatározásának szükségességére. A Zagyva-Tarna árvízvédelmi műveinek jelenlegi védőképessége indokolttá teszi az árvízvédelmi rendszer egyes elemeinek fejlesztését, különös tekintettel az árvízvédelmi fővédvonalakra, a vízfolyások medrére és hullámterére, a tározási lehetőségekre, valamint a biztonságos üzemeltetéshez elengedhetetlen megfigyelő, riasztó és előrejelző rendszerre.

Támogatható tevékenységek Belterületi vízrendezés Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó kiépítése

Ütemezés 2007–2013 2007–2013 139

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag V.1.3.3. V.1.3.4. V.1.3.5. V.1.3.6.

Borsóhalmi szükségtározó kialakítása Jászteleki szükségtározó fejlesztése Zagyva, Tarna védővonal és tartozékai kiépítése Zagyva, Tarna meder- és hullámtérrendezés


Outputmutatók

Eredmény mutatók

Hatásmutatók

• • • • • • • • • • • • • • • • •



• • • • • • • • • •

Célcsoport

•

2007–2013 2007–2013 2007–2013 2007-2013

A VTT árvízi tározói és öblözeteik prioritást élveznek, A projekt biztosítja a vízjárás kiegyensúlyozottságát. Monitoring mutatók Felújított csapadékvíz-elvezető rendszerek, Kiépített csapadékvíz-elvezető rendszerek, Kiépített árvízvédelmi védvonal hossza, Kiépített árapasztó tározó, Kiépített szükségtározó, Rendezett mederszakaszok. Árvízszint csökkenése (cm), Tározott víz mennyisége, Belterületi belvízkárok csökkenése (Ft), Külterületi vízkárok csökkenése. Csökken az árvízveszély és a belterületi belvízveszély, Belés külterületek talajvizeinek, felszíni vízfolyásainak állapota javul, Időszakos, pangóvíz keletkezésének csökkenése, Vízbázisok ökológiai állapotának javulása, Életfeltételek javulása. Környezetvédelmi és Vizügyi Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Jászsági Többcélú Társulás Települési önkormányzatok Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi Vízügyi Főfelügyelőség Önkormányzatok, önkormányzati társulások Észak-Magyarországi- és a Közép Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok Víztársulatok Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek Lakosság

Sorszám Támogatható tevékenységek V.1.3.1. Belterületi vízrendezés árapasztó tározó V.1.3.2. Hanyi-Tiszasülyi kiépítése V.1.3.3. Borsóhalmi szükségtározó kialakítása V.1.3.4. Jászteleki szükségtározó fejlesztése

Működési, megvalósítási terület minden település Jászkísér (a tározótér csak egy része érinti a kistérséget) Jászberény Jászberény, Jásztelek 140

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag V.1.3.5. V.1.3.6.

Zagyva, Tarna védővonal és tartozékai Zagyva és mellékvizeinek töltései kiépítése Zagyva, Tarna mederés Zagyva és mellékvizei hullámtérrendezés

Sorszám


V.1.3.1. V.1.3.2. V.1.3.3. V.1.3.4. V.1.3.5. V.1.3.6. Összesen

Belterületi vízrendezés Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó kiépítése Borsóhalmi szükségtározó kialakítása Jászteleki szükségtározó fejlesztése Zagyva, Tarna védővonal és tartozékai kiépítése Zagyva, Tarna meder- és hullámtérrendezés


2007–2013 MFt 3 000 23 000** 132 150 1063 231 4 708


Kohéziós Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap, Központi költségvetés (KvVM) céltámogatás, Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok, • Önkormányzati források.

*

Kb. egyharmada érinti a kistérséget, megépítésére nem a kistérség forrásaiból kerül sor, ezért nem számolunk vele. 141


V. PRIORITÁS: TERMÉSZETI ÉS KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME, FENNTARTÁSA V.2. Specifikus cél: A táji, természeti értékek aktív védelme

142




Sorszám V.2.2.1. V.2.2.2. V.2.2.3.

Támogatható tevékenységek Belvízelvezető csatornák, kisvízfolyások tisztítása, élővízzé alakítása Zagyva, Tarna menti vizes élőhelyek rehabilitációja Holtágak rehabilitációja


Outputmutatók

Eredmény mutatók

Hatásmutatók

V.2.2. Táji adottságokhoz való alkalmazkodást szolgáló vízrendszerek kialakítása • Egészséges környezet megteremtése, • Élhető, értékekben gazdag települések kialakítása • Változatos élőhelyek kialakulásának elősegítése A felszíni vizek a Jászság területén már jelentősen elszennyeződtek, ezért a szennyvízkezelés mielőbbi megoldása mellett, az iszapban akkumulálódott szennyezések megszüntetése érdekében szükséges a belvízelvezető csatornák és holtágak kitisztítása, vízpótlásának biztosítása. (Kapcsolódó intézkedés: V.1.1. Környezetbarát infrastruktúra fejlesztés) A Jászságot érintő két nagyobb vízfolyás a Zagyva és a Tarna mentén szükséges a vizes élőhelyek visszaállítása, mellyel a biológiai sokféleség javítása mellett, a kialakuló növénytársulás a felszíni vizek minőségének helyreállításában is komoly szerepet játszhat. A kistérségben hét holtág található, amelyek nagy része feliszapolódott, antropogén hatásokkal erősen terhelt. Ezek rehabilitációjával a víztárolási lehetőségek szélesednek, illetve értékes élőhelyek alakulnak ki a térségben. A vizes élőhelyek a rehabilitáció által alapjai lehetnek a turisztikai termékfejlesztésnek is. (Kapcsolódó intézkedés:I.2..4.)

•

Ütemezés 2007-2013 2007-2013 2007-2013

•

Csatornák, holtágak rehabilitációjánál vizes élőhelyek létrehozása másodlagos célként megjelenik, Közösségi funkciójú holtágak előnyt élveznek

• • • • • • • • •

Monitoring mutatók Tisztított belvízelvezető csatornák hossza (km) Vizes élőhelyek terület (ha) Rehabilitált holtágak száma (ha) Csatornák, holtágak vízminősége javul Biológiai sokféleség nő Tárolt vízmennyiség nő (m3) Stratégiai vízkészletek megőrzése, Kistérség természetközeli területei nőnek, Környezet–egészségügyi feltételek javulnak.

143



Célcsoport

• • • • • • • • • • • •

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Jászsági Többcélú Társulás Társulási Tanács Gazdasági vállalkozások Önkormányzatok és társulásai Közhasznú társaságok Civil szervezetek Gazdálkodók, Lakosság.

Sorszám Támogatható tevékenységek V.2.2.1. Belvízelvezető csatornák, kisvízfolyások tisztítása, élővízzé alakítása V.2.2.2. Zagyva, Tarna menti vizes élőhelyek rehabilitációja V.2.2.3. Holtágak rehabilitációja

Működési, megvalósítási terület Kistérség teljes területe Zagyva, Tarna menti területek Jánoshida-Berki Holt-Zagyva, Jászberényi Városi Holt-Zagyva, Jászdózsai Holt-Tarna, Jásztelki Felső Holt-Zagyva, Mizsei Holt-Zagyva, Necsői Holt-Zagyva, Szászberki HoltZagyva

Sorszám Támogatható tevékenységek 2007–2013 MFt V.2.2.1. Belvízelvezető csatornák, kisvízfolyások tisztítása, élővízzé 800 alakítása V.2.2.2. Zagyva, Tarna menti vizes élőhelyek rehabilitációja 300 V.2.2.3. Holtágak rehabilitációja 700 Összesen 1 800 Források (2007–2013)

megnevezése ERFA, EMVA, Költségvetés célirányos támogatásai, Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok, Önkormányzatok forrásai, Vállalkozói tőke.

144


Mellékletek 1. A megvalósítás pénzügyi háttere 2. A megvalósítás és végrehajtás szereplői 3. Javasolt új célpiramis

145


1. Melléklet: A megvalósítás pénzügyi háttere A kistérségi területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott feladatok finanszírozása jelenleg keretjelleggel vázolható. Vagyis viszonylag szűk azoknak a fejlesztéseknek a köre, amelyek a kistérségi társulás közvetlen finanszírozásában valósulnak meg, a legtöbb fejlesztés pályázati forrásszerzéssel lehetséges, pályázatonként és pályázóként eltérő feltételrendszerben. A tervezést nehezíti, hogy jelen fázisban a 2007-13 közötti, az Európai Unió támogatásaira épülő fejlesztéspolitikának ágazati és régiós szinten is a fő sarokszámai vannak meg, és a hazai támogatások, önkormányzati, kistérségi források alakulása változhat. A kistérségi területfejlesztési program intézkedéseinek tervezett forrásait és a forráslehetőségeket az adatlapok tartalmazzák. A forráslehetőségeket a programkészítés jelenlegi fázisában csak keretjelleggel lehet meghatározni, mert a II. Nemzeti Fejlesztési terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv még nincs elfogadva, ennek megfelelően nincs részleteiben (intézkedés szinten, pályázati rendszerben) kidolgozva. a) Új Magyarország Program (II. Nemzeti Fejlesztési Terv) horizontális forrásai A lehetséges fejlesztési források többsége ebbe a körbe tartozik. Ezek a programok a régiós programok kivételével horizontális, vagyis az egész országban azonos feltételekkel pályázható pályázatok formájában fognak megvalósulni. Közvetlen kistérségi allokáció nincs, egyedi pályázatok lesznek. A kistérségi társulás legfontosabb törekvése, hogy a térségbeli potenciális pályázók és projektek körét felmérje, forrásszerzésüket segítse. Valamennyi pályázatnál feltétel az önrész és az előfinanszírozás. Ez a mikro- és kisvállalkozásoknál, illetve az intézményi (pl. önkormányzat és intézményei) esetében nagy probléma. A II. NFT programjaira elsősorban a nagyobb, beruházási jellegű projekteknek van esélye. Rendkívül fontos a költséghatékonyság, az innovatitivitás és a fenntarthatóság. 1. Táblázat: A 2007-2013 közötti források tervezett megosztása Operatív programok Gazdaságfejlesztés Közlekedés Emberi erőforrás fejlesztése Közigazgatás megújítása Közszolgáltatások korszerűsítése Humán infrastruktúra Környezet, energia Közép-Magyarország Regionális programok Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen Európai Területi Együttműködéssel és Technikai Segítségnyúj-tással együtt mindösszesen

Min. %

Max. %

8,5 19,6 11,7 0,5 0,5 5,2 14,9 6 16

12,7 26 14,8 0,6 2 9,1 20,6 6,5 17,4

Minimum forrás, milliárd Ft 588 1361 810 34 33 359 1037 418 1114

94,5

6599

100

6943

Maxium forrás, milliárd Ft 882 1802 1027 43 141 634 1430 451 1210

146

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv Foglakoztatás és Növekedés 2007-2013. Második olvasat.

b) Új Magyarország Program (II. Nemzeti Fejlesztési Terv) régiós forrásai Az NFT II. forrásai egy részét a régiókon keresztül, az önálló regionális operatív programok alapján fogják szétosztani. A régiók közötti hangsúlyok megállapítása a régió fejlettsége – elmaradottsága alapján történt. Ez alapján kedvező, hogy az Észak-Alföld rendelkezik a legtöbb megállapított forrással. A régió szintjén ugyanúgy történik a pályáztatás, ahogyan a horizontális operatív programoknál. Közvetlen kistérségi allokáció itt sincs, egyedi pályázatok lesznek. A kistérségi társulás legfontosabb törekvése, hogy a térségbeli potenciális pályázók és projektek körét felmérje, forrásszerzésüket segítse. E pályázatoknál is feltétel az önrész és az előfinanszírozás. Szintén nagyon fontos a költséghatékonyság, az innovatitivitás és a fenntarthatóság. 2. Táblázat: A regionális operatív programok tervezett forrásmegosztása, 2007-2013 Regionális OP

OP aránya, %

Dél-alföldi ROP Dél-Dunántúli ROP

17,63 15,25

Minimum forrás, milliárd Ft 196 170

Észak-alföldi ROP Észak-magyarországi ROP Közép-dunántúli ROP Nyugat-dunántúli ROP

22,96 21,28 11,96 10,92

256 237 134 121

Maxium forrás, milliárd Ft 213 185 277 258 145 132

Összesen 100 1114 Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv Foglakoztatás és Növekedés 2007-2013. Második olvasat.

1210

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006. szeptember végi, a partnerségi folyamat eredményeképpen módosított és a Kormány elé terjesztett harmadik olvasatban közétett munkaverziója alapján az ÉAROP indikatív kerete az 1. célkitűzés szerinti ROP-okra allokált összeg 22,96%-a (256,593 Mrd Ft) a 2007-2013 időszakban. A keretösszegek százalékos és összeg szerinti megosztása a következő: 3. Táblázat: Az Észak-alföldi régió operatív programjának tervezett forrásmegosztása, 2007-2013

ÉAROP prioritások

(265 Ft/euró) 2004-es árak Összesen Összesen (millió Ft) (%)

1. Prioritás: A gazdaság működési feltételeinek javítása

14,00

35 869,5

2. Prioritás: A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése

19,00

48 680,1

3. Prioritás: A turisztikai potenciál erősítése

28,00

71 739,0

4. Prioritás: Város- és térségfejlesztés

39,00

99 922,2

100,00

256 210,8

Összesen:

Forrás: Észak-alföldi régió Regionális Operatív Programja – 2007-2013. 2.8 verzió. 2006. 10. 08.

147

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag A Technikai Segítségnyújtás (TA) összegének levonása után (383,1 Millió Ft) fennmaradó összeg (256 210,8 Millió Ft) kerül a 4 szakmai prioritás között a fenti táblázat szerint megosztásra. c) Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv forrásai Nem tartoznak a II. NFT alá, de szintén uniós támogatással valósulnak meg az agrár- és vidékfejlesztési intézkedések. Ez szintén országos program alapján fog megvalósulni, egyes vidékfejlesztési intézkedések megvalósításánál jön be a „vidéki térség” jogosultság mint területi szűkítés. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv jelenlegi tervezete szerint a 2007-13 közötti időszak támogatásainál a kistérség egésze „vidéki térségnek” számít, így jogosult a vidékfejlesztési támogatásokra; Jászberény azonban csak külterületével. A programnak az agrár, élelmiszeripari, agrár-környezetvédelmi, tájgazdálkodási projekteknél, továbbá a vidékfejlesztési (pl. mikrovállalkozások, falufejlesztés, falusi turizmus, LEADER) fejlesztéseknél van kiemelt jelentősége. Utóbbiaknál az NFT II. programjaihoz képest elsősorban a projektméret alapján történik a lehatárolás, vagyis a vidékfejlesztés által támogatott projektek inkább kisebbek (vállalkozás, költség), nagyobb szerepe van a helyi sajátosságokra való építkezésnek (pl. helyi termékek) és az integrációnak (együttműködésben valósuljon meg). 4. Táblázat: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv kalkulált költségvetése, 2007-2013

Intézkedéscsoportok megnevezése

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból származó források % 45-55 %

Milliárd Ft*

I. intézkedéscsoport: A mezőgazdaság, 618,58 az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti ágazat versenyképességének javítása II. intézkedéscsoport: A környezet és a 36-37 % 441,24 vidék állapotának javítása III. intézkedéscsoport: Az életminőség 10-14 % 134,47 javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése IV. intézkedéscsoport: LEADER 5-6 % 63,03 Technikai segítségnyújtás 4% 40,34 Összesen 100 % 1297,67 * 1 euró=264 Ft. Társfinanszírozási arány: 75 % EU és 25 % hazai az I. és a III. intézkedéscsoport, 80 % EU és 20 % hazai a II. és a IV. intézkedéscsoport esetén. A Technikai Segítségnyújtás 100 %-ban EU által finanszírozott. Forrás: Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 2007-2013. 2006. 08. 14.

Nem tartoznak a Vidékfejlesztési Tervbe az agrárium ún. közvetlen támogatásai (ezekre várhatóan további 1500 milliárd Ft áll majd országosan rendelkezésre 2007-13 között). d) Decentralizált és ágazati források A megyei és regionális fejlesztési tanácsok keretében szétosztható területfejlesztési támogatások, valamint az egyes szakminisztériumok által biztosított ágazati források. Az intézményrendszer és a fejlesztéspolitika változásával ezek szerepe szűkül, de fontos az EU támogatások keretében nem támogatott tevékenységek finanszírozása miatt. e) Települési önkormányzati költségvetés forrásai 148

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Ennek a fejlesztési források elérése szempontjából - mint önerőnek is - jelentősége van. A legtöbb feladat (közszolgáltatások, kistérségi szervezetrendszer működtetése) finanszírozása ebből történik. Ezért probléma az önkormányzatok növekvő forráshiánya a feladatok tartós alulfinanszírozása miatt. Ennek oldására törekszik a kormányzat egyes feladatok kistérségi szintre szervezésével (többcélú kistérségi társulások). Ennek szerepe várhatóan erősödni fog. f) Vállalkozó tőke A gazdasági célú pályázatoknál mint pályázói önrész kap szerepet a vállalkozói tőke, illetve az olyan beruházásoknál, amelyeket a vállalkozások, vállalatok pályázati forrás nélkül valósítanak meg. g) Hitel, egyéb A pályázatok által megkövetelt előfinanszírozást sok esetben a vállalkozók és intézmények hitelből képesek biztosítani. Hitel lehetséges egyéb, nem pályázatból megvalósuló fejlesztéseknél is. Az ipari parkokba való betelepülést az önkormányzatok adókedvezményekkel segítik, ami szintén támogatásként értelmezhető.

149

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag 2. Melléklet: A megvalósítás és végrehajtás szereplői Prioritások I. HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉS

Közreműködő szervezetek Kedvezményezettek Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Oktatási és Kulturális Minisztérium Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Magyar Turizmus Rt., országos, regionális és megyei turisztikai szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Regionális Idegenforgalmi Bizottság Oktatási és Kulturális Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Önkormányzati és Területfejlesztési Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Minisztérium Területfejlesztési Tanács Szociális és Munkaügyi Minisztérium Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Magyar Közút Kht. Jász – Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Kamarák, szakmai szervezetek, engedélyező- és szakhatóságok Engedélyező-és szakhatóságok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ Országos, regionális és megyei turisztikai Felsőoktatási intézmények, Információs szervezetek Társadalom Oktató Központ – SZIE JFK, képző intézmények Országos, regionális, helyi telekommunikációs Kutatóintézetek, K + F intézmények szolgáltatók MÁV Zrt Egyházak Magyar Turizmus Rt. Ipari és logisztikai szolgáltató vállalkozások Információs Társadalom Kht. Vállalkozási együttműködésekben gesztor vállalatok, vállalkozások Kamarák, szakmai szervezetek, engedélyező- és Idegenforgalmi, turisztikai vállalkozók, szakhatóságok szervezetek Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Civil szervezetek, alapítványok

150

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Munkaadói és munkavállalói szervezetek Észak-Alföldi Regionális Innovációs Önkormányzati társulások Ügynökség Regionális Területfejlesztési Tanács Települési önkormányzatok és azok oktatásinevelési intézményei Regionális Idegenforgalmi Bizottság Teleházak, tájházak, múzeumok, helytörténeti múzeumok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Informatikai és média cégek Területfejlesztési Tanács Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Kereskedelmi Mikro-, kis-és középvállalkozások és Iparkamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet Magyar Közút Kht. Jász – Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Kht.-k Megyei turisztikai szervezetek A térség önkormányzatai Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Megyei önkormányzatok Települési önkormányzatok

151

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag II. A JÁSZSÁGI HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE

Egészségügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nemzeti Civil Alap Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, Kht-k Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat Magyar Turizmus Rt Munkaügyi Központ Közalapítványok Egyházi szervezetek Regionális Területfejlesztési Ügynökség Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

Jászsági Többcélú Társulás, önkormányzati társulások Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ Egészségügyi- és oktatási intézmények Önkormányzati társulások Települési önkormányzatok és intézményeik Települési cigány kisebbségi önkormányzatok Teleházak, tájházak, múzeumok, helytörténeti múzeumok Egyházak Civil szervezetek, alapítványok (települési, kistérségi vagy megyei területi hatókörrel), egyesületek, Kht-k Diákönkormányzatok, hallgatói önkormányzat, főiskolai öntevékeny csoportok Vállalkozások

Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Esély Regionális Közalapítvány Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Megyei turisztikai szervezetek Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Települési önkormányzatok

152

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag III. KISVÁROSI ÉS VIDÉKI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA

Egészségügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Szakminisztériumok ÖTM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Regionális és országos turisztikai szervezetek Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Jászsági Többcélú Társulás Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Jászberény Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága, köztestületi tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek Vállalkozók Civil szervezetek Non-profit szervezetek Települési önkormányzatok

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Térségi és települési víz- és csatornaművek Önkormányzati társulások Települési önkormányzatok és intézményeik Turisztikai vállalkozások Termálfürdőkhöz kapcsolódó szolgáltatók Szociális intézmények Civil szervezetek Polgárőr szervek Tűzvédelmi szervek Vállalkozók Háziorvosok

153

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag IV. AZ AGRÁRIUM FEJLESZTÉSE

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal MAGOSZ MOSZ

JNSZ Megyei Önkormányzat Önkormányzati társulások Települési önkormányzatok Mezőgazdasági szervezetek Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek, társulások

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Észak-Aföldi Regionális Fejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara Települési Önkormányzatok V.

TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI VÉDELME, FENNTARTÁSA

ELEMEK Földművelésügyi

és Vidékfejlesztési Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi Minisztérium Vízügyi Főfelügyelőség Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Észak-Magyarországi- és a Közép Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Jászsági Többcélú Társulás Magyar Energia Hivatal Víztársulatok Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közhasznú társaságok Energia Központ Kht., Közintézmények Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Települési önkormányzatok és társulásai Jászsági Többcélú Társulás Civil szervezetek Társulási Tanács Gazdasági vállalkozások Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, Területfejlesztési Tanács gazdasági szervezetek Jászberényi Kistérség Többcélú Társulása Lakosság Települési önkormányzatok

154

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag 3. Melléklet: Javasolt új célpiramis JÖVŐKÉP

Jászsági hagyományokon és együttműködésen alapuló versenyképesség kistérsége ÁTFOGÓ CÉL

A társadalmi-, gazdasági-, természeti környezet összhangjának elősegítése PRIORITÁSOK I. HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉS

II. A JÁSZSÁGI HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE

III. KISVÁROSI ÉS VIDÉKI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA

IV. AZ AGRÁRIUM FEJLESZTÉSE

V. TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME, FENNTARTÁSA

I.3. A tudásbázis erősítése

II.1. A közösségi és térségi identitás fejlesztése

III.1. Az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása

IV.1 Versenyképes és fenntartható mezőgazdaság biztosítása

V.1. A térség környezeti állapotának megőrzése és fejlesztése

I.3.1. A szak és átképzési struktúra megújítása, szaktudás piacképességének erősítése

II.1.1. A kulturális és tárgyi örökség, műemlékek védelme

IV.1.1. Mező- és erdőgazdálkodási vállalkozások korszerűsítése

V.1.1. Környezetbarát infrastruktúra fejlesztés

SPECIFIKUS CÉLOK I.1. A közlekedési kapcsolatok fejlesztése

I.2. Együttműködésen alapuló innovatív gazdasági szerkezet kiépítése

II.2. Esélyteremtés és felzárkóztatás

III.2. Települési környezet javítása

V.2. A táji, természeti értékek aktív védelme

INTÉZKEDÉSEK I.1.1. Az interregionális kapcsolatrendszer fejlesztése

I.2.1. Az ipari potenciál térségi fejlesztése

II.2.1. A beilleszkedést és befogadást segítő társadalmi programok ösztönzése

III.1.1. Az egészségügyi ellátás komplex fejlesztése

III.2.1. Az egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása

V.2.1. A táji természeti környezet fejlesztése, bemutatása

155

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Operatív program – Egyeztetési anyag I.1.2. A térszerkezet átformálását és a települések összeköttetését segítő közlekedésfejlesztés I.1.3. Bel és külterületi utak felújítása, kiépítése, kerékpárút kiépítése

I.2.2. Fejlett vállalkozói kultúrán alapuló tudás-gazdaság és kapcsolódó hálózatos együttműködések fejlesztése

I.3.2. A társadalmi innováció fejlesztése

II.1.2. Közösségfejlesztés

II.2.2. Az oktatási, nevelési ellátórendszer fejlesztése

III.1.2. Az egészséges életmód elterjesztése

III.2.2. A lakhatási körülmények javítása

IV.1.2. Az adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználat kialakítása, fenntartása

V.1.2. A környezeti állapot javítása

I.2.3. A logisztikai szolgáltatások fejlesztése

I.3.3. Az információs társadalom feltételeinek biztosítása

II.1.3. A sokszínű és aktív civilszféra továbbfejlesztése

II.2.3. A szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése

III.1.3. A termálvízkészletre alapozott egészség-vertikum kialakítása

III.2.3. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése

IV.1.3. A termékpályás termelésértékesítés továbbfejlesztése

V.1.3. A vízvédelmi rendszerek fejlesztése

I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása

V.2.2. A táji adottságokhoz való alkalmazkodást szolgáló vízrendszerek kialakítása

IV.1.4. Öntözés-fejlesztés, a Jászság térségi többcélú vízgazdálkodási rendszer kiépítése

I.2.5. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése

156

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program

Recommend Documents