Kivonat:
Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 28-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.
50/2013.(III.28.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: Az “Erdős” Alapszolgáltatási Központ Szakmai Programjának elfogadásáról. Jászdózsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1993. évi III. tv. 92/B § (1) bekezdés c) pontja alapján döntött abban, hogy “Erdős” Alapszolgáltatási Központ Szakmai Programjának módosítását az alábbiak szerint fogadja el. Feladatkörök - szakképesítések: Mentálhigiénés munkatárs – mentálhigiénés asszisztens, hatályát veszti helyébe lép: Mentálhigiénés munkatárs- szociális asszisztens
VII.2.
VII.3. Szakmai egységek létszáma Alapszolgáltatás 2 fő szociális gondozó hatályát veszti, helyébe lép: 1 fő szociális gondozó Ápolási-gondozási csoport 1 fő gondozó-ápoló (részmunkaidős, napi 4 óra) 1 fő mentálhigiénés munkatárs 6 órában hatályát veszti, helyébe lép: 1 fő mentálhigiénés munkatárs Technikai csoport 1 fő takarító 6 órában hatályát veszti, helyébe lép: 1 fő takarító Az egységes szerkezetű Szakmai Program a határozat mellékletét képezi. Ezzel egyidejűleg a 81/2006.(XI.28.), a 19/2007.(II.05.), a 20/2007. (II.05.), a 4/2008.(I.17.), a 75/2008.(V.9.), a 114/2009.(IX.10.), a 101/2011.(VII.26) önkormányzati képviselő-testületi határozatokhatályukat vesztik. Erről értesülnek: 1./ Dr. Szerencsés István polgármester 2./ Képviselő-testület tagjai Helyben 3./ Balog Erika intézményveztő 4./ Szabó Benedekné jegyző Helyben 5./ Irattár Helyben Kmf. Dr. Szerencsés István sk. polgármester A kivonat hiteléül: Juhász Anett jegyzőkönyvvezető
Szabó Benedekné sk. jegyző
„Erdős” Alapszolgáltatási Központ 5122 Jászdózsa, Kossuth u. 15. Tel.: 57/436- 800
S ZAKMAI
PRO GRAM
Jászdózsa 2013. március 28.
Tartalomjegyzék
Bevezetés..............................................................................................................................................3.o. I. Az intézmény célja, feladata...........................................................................................................3.o. I.1 A megvalósítani kívánt programok bemutatása...............................................................................3.o. I.1.1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás...................................................................................................3.o. I.1.2.Idősek Otthona..............................................................................................................................4.o. I.2. A szakmai program megvalósítása,várható következményeinek, eredményességének, az ellátó rendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelése:...................................................................5.o. I.2.1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás:..................................................................................................5.o.
I.2.2 Idősek Otthona................................................................................................................5.o. I.3. Más intézményekkel történő együttműködés módja........................................................6.o. I.4. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módjai.............................................................7.o. II. Az ellátandó célcsoport jellemzői.................................................................................................7.o. III.A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége:....................................................................................................................................8.o.
III.1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás.....................................................................................8.o. III.2. Idősek Otthona...............................................................................................................9.o. IV. Az ellátás igénybevételének módja...........................................................................................12.o.
IV.1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás..................................................................................12.o. IV.2. Idősek Otthona.............................................................................................................14.o. V. A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja.............................................17.o. VI. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok............................................................................................................................................18.o. VII. Az intézményre vonatkozó szakmai információk, a személyes gondoskodást végző személyek létszáma és szakképzettsége a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti rendnek megfelelő bontásban.........................................................................................20.o. VII.1. Szervezeti egységei..................................................................................................................20.o. VII.2. Feladatkörök – szakképesítések...............................................................................................20.o. VII.3. Szakmai egységek létszáma.....................................................................................................21.o. VIII. A feladatellátás tárgyi feltételeinek bemutatása...................................................................21.o.
Az intézmény neve:
„ERDŐS” ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT”
Az intézmény székhelye:
Jászdózsa, Kossuth
utca 15.
Létrehozásának éve:
1991.
Működési területe:
Jászdózsa község közigazgatási területe. Az idősek otthona tekintetében Magyarország.
Alapító, fenntartó neve:
Községi Önkormányzat Jászdózsa
Az intézmény felügyeleti szerve:
Jászdózsa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
Az intézmény gazdálkodási jogköre:
Részben önálló költségvetési szerv / gazdálkodási feladatait az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. Önálló bérgazdálkodó./ Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
A szakmai program tartalmi elemeiről a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000.(1.7.) SzCsM rendelet 5/A. § (1) bekezdése alapján a szakmai program tartalma:
I. Az intézmény célja, feladata Ellátási formák • Étkeztetés • Házi segítségnyújtás • Idősek Otthona férőhelyek száma:
50 fő
I.1 A megvalósítani kívánt programok bemutatása I.1.1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás A szolgáltatás célja: az alapszolgáltatások megszervezésével segítséget nyújtani a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az Intézmény célja, hogy az ellátási területén minden rászoruló hozzájusson az étkezéshez, házi segítségnyújtáshoz. A szolgáltatás feladata: az 1993. évi III. törvényben kötelezően előírt étkeztetés, házi segítségnyújtás megszervezése a településen úgy, hogy a szolgáltatások elérhetősége, minősége minden rászoruló számára megfelelő színvonalú legyen. Jászdózsa község közigazgatási területén élő lakosság körében az egyének és családok szociális érdekeinek, szükségleteinek feltérképezése, és azok javítása érdekében az intézmény: • alapellátás keretein belül ellátja az étkeztetést, a házi segítségnyújtást • folyamatosan figyelemmel kíséri a lakosság körében felmerülő gondozási igényeket, • folyamatosan figyelemmel kíséri a község lakosságának szociális viszonyait, • észrevételi közvetítésével, ajánlásaival segíti az önkormányzat szociálpolitikai feladatainak tervezését és végrehajtását,
• • • •
kezdeményezi a települési önkormányzatnál a működő ellátások fejlesztését, szükség szerinti átalakítását, az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának változása esetén biztosítja az átjárhatóságot az egyes szolgáltatási formák között. Tanácsadás és szükség esetén közvetítés révén segítséget nyújt a szakosított ellátást nyújtó szolgáltatási formák igénybevételéhez. Az alap ellátást nyújtó intézmények tevékenységének összehangolása.
I.1.2.Idősek Otthona Az intézmény befogadóképessége: 50 fő A lakószobák férőhely szerinti megoszlása: Kétágyas szoba: 1 db, Háromágyas szoba: 18 db, • • • • • • •
szakosított ellátás keretein belül ellátja az ápoló, gondozó intézményi ellátást az ellátási területen jelentkező igények felmérése, a gondozás megszervezése, más szolgáltatási formákhoz történő hozzáférés segítése, valamint tanácsadás biztosítása. tájékoztatást nyújt az ellátási területén élőknek a településen működő szociális intézményekről és ellátásokról. igény esetén tájékoztatást nyújt a szociális ellátások biztosításának feltételeiről az ellátást igénybe vevők részére, segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőnek hivatalos ügyei intézéséhez, az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának változása esetén biztosítja az átjárhatóságot az egyes szolgáltatási formák között. javaslatot tesz a szociális ellátások fejlesztésére, új ellátási formák bevezetésére
Az Intézmény épülete a település központjában helyezkedik el, így az elérhetősége, megközelíthetősége optimális. Az intézmény építészeti kialakítása is olyan atmoszférát teremt a lakók számára, hogy az biztosítja a kiegyensúlyozott élet lehetőségét. A lakószobákban átlagosan 6 négyzetméter lakóterület jut egy főre. Az épület korszerűen kialakított struktúrája eleve lehetőséget ad egyrészt a közösségi tevékenységek, másrészt pedig az élethez szükséges intimitás megéléséhez. A közösségi helyiségekben, illetve a lakószobákban az akadálymentes közlekedés biztosított, a szintek között személyfelvonó segíti a közlekedést. A háromágyas lakószobák mindegyike rendelkezik fürdőszobával, ezekben szintén biztosított az akadálymentes közlekedés. Nem létesültek ajtóküszöbök, mód van a tolókocsival való közlekedésre, a folyosókon, fürdőkben kapaszkodók kerültek felszerelésre. Az egyes életfunkciók szétválásának lehetőségei adottak, van társalgó, ebédlőhelyiség. Minden helyiségben az idős emberek igényeit figyelembe vevő, igényes, átgondolt bútorzat (szék, fotel, asztal, könyvespolcok) található. Minden szobában biztosított a kábel-TV használata. A lakókat, vendégeket barátságosan berendezett közösségi terek várják. Az épület udvarán padok, szökőkút szolgálják a lakók pihenését, kikapcsolódását. I.2. A szakmai program megvalósítása várható következményeinek, eredményességének, az ellátó rendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelése: I.2.1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás: A településen egyre több az időskorú, aki ellátást igényel. Probléma a munkanélküliség, a foglalkoztatottság alacsony szintje, a közlekedés elégtelensége, a szolgáltatások nem megfelelő elérhetősége, a lakosság megélhetési gondjai, alacsony jövedelem mindinkább szükségessé teszik ezen ellátás kiterjesztését. A 60 év feletti
lakosok száma folyamatosan emelkedik. Az Intézmény az alapszolgáltatások körébe tartozó étkeztetést és házi segítségnyújtást települési ellátás keretében szervezi meg. Ezzel az esélyegyenlőség megteremtését teszi lehetővé a vidéki, kis létszámú településeken élők számára is. Az étkeztetést házhoz szállítással sok idős rászoruló igényli. Házi segítségnyújtás keretében legtöbbször alapápolási feladatokat látnak el a gondozónők: vérnyomásmérés, gyógyszerelés, receptek felíratása. A rászoruló idős emberek a hét öt napján napjain igény szerint meleg ételhez juthatnak, és szakszerű gondozáshoz, ápoláshoz. Az intézmény az ellátási területén élő rászorultak számára egységesen magas szakmai színvonalú alapszolgáltatások biztosítására törekszik. Az ellátások megvalósításával lehetővé válik a rászorulók számára, hogy minél tovább otthonukban maradhassanak. Ezzel az ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos otthonok tehermentesülnek, csökken a várakozók száma. I.2.2 Idősek Otthona A Jászdózsán élő generációk korfája öregszik. Egyre magasabb a nyugdíjasok, és az egyedülálló idősek aránya is, a fiatalabb generációkhoz képest. Az országos arány leképeződik ezen térségben is. Folyamatosan növekszik azoknak aránya, akik betegségük, elesettségük miatt állandó, rendszeres gondozást igényelnek. Megállapítható, hogy továbbra is nő a csak öregkorúakból álló háztartások száma. Az időskorúak életében a családnak hangsúlyos szerepe van. Az aktív munkából való kiválás után az idős emberek főképpen a családtól várják el a szükséges emberi kapcsolatokat. Ám a mai, helyi munkalehetőségek miatt is, gyakran kényszerdöntéseket is kénytelen megtenni a fiatalabb generáció. Ennek gyakran az a következménye, hogy egyedül maradnak, elmagányosodnak az idős emberek. A Szakmai programot, ezen megállapításoknak a figyelembevételével dolgoztuk ki. Jászdózsán ez az első intézmény, amely az időseknek bentlakásos ellátást biztosít. Erre az ellátási formára már évekkel ezelőtt is jelentős igény mutatkozott. Az Idősek Otthona a településen, illetve a környéken élő szakembernek, vállalkozásnak munkahelyet és munkát is teremt. A lakosság körében igény van az ápolást- gondozást nyújtó szakosított intézményként működő idősek otthonára, mivel jelentős a száma azoknak az időseknek, akik számára életkoruk, egészségügyi állapotuk miatt már nem elegendőek az alapszolgáltatás keretében biztosítható ellátások. Az ellátást jellemzően olyan időskorú személyek veszik igénybe, akik többnyire egyszemélyes háztartásból érkeznek, gyenge egészségi állapotban állandó, folyamatos gondozást igénylően, önellátási képességük jelentősen csökken, társas kapcsolataik, érdeklődési körük beszűkültek. Ellátási szükségletet, elsősorban az ellátást igénybe vevők pszichés és fizikális állapota határozza meg. Ennek megfelelően szükségletként jelenik meg életkornak, betegség típusának megfelelő egészségi állapot megőrzése, szinten tartása, valamint fizikális igények kielégítési, személyi higiénia támogatása, önellátási képességek visszanyerése, mozgásfunkciók javítása, illetve a mentális állapot erősítése, szabad idő hasznos eltöltése, programok szervezése, önmegvalósítás céljából terápiás foglalkoztatás. I.3. Más intézményekkel történő együttműködés módja Az Intézmény együttműködik az ellátási területen működő szociális és egészségügyi intézményekkel, a társadalmi-, állami-, államigazgatási-, egyházi- és gazdálkodó szervekkel különösen: • Háziorvossal, kezelőorvossal, • Bentlakásos intézmények munkatársaival, • Települési önkormányzatok polgármesteri hivatalai, jegyzőivel • családsegítő szolgálattal, otthonápolási szolgálattal, • módszertani intézményekkel. A szolgáltatások fejlesztésében, a szakmai tevékenységek tartalmának kidolgozásában
célszerű más szolgáltatókkal folytatott tapasztalatcsere, az érdekvédelmi, illetve profil szerinti civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel. Az intézmény életében, működésében, a napi gyakorlatban is szükséges a folyamatos együttműködés. Az intézmény kapcsolatai nagyon jók a településen működő nevelési-oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel (helyi Honismereti Szakkör).A lelki vezetést nagy feladatának tekinti a helyi plébános, akivel szintén nagyon jó az intézmény kapcsolata. Kapcsolatunk van még egészségügyi szervekkel, módszertani szolgálatokkal, a település önkormányzatával, a jegyzővel, az ellátott jogi képviselővel. Rendszeres, illetve folyamatos kapcsolatot tartunk elsősorban a módszertani intézményekkel, a területileg illetékes Kormányhivatal szociális osztályának munkatársaival, a hivatásos gondnokokkal, szociális ellátást nyújtókkal. Hasznos tapasztalatokkal szolgálhat partnerintézmények felkutatása, együttműködés kiépítése, a dolgozók és az ellátottak kölcsönös látogatása. Családi nap megrendezésével a családok és a szakma számára is szeretne nyitott lenni az intézmény. Az ország egész területéről fogadjuk az ellátást igénylőket, ezért a személyes kapcsolattartás némileg nehezített. Rendkívül fontos a szociális szférában és a kapcsolódó területeken működő szakemberek együttműködése. A partneri kapcsolat kialakításában elsődleges szempont a kliens, és szükségletének kielégítése. Fontos, hogy a szolgálatok ne egymás ellen dolgozzanak, hanem egymást kiegészítve a kliensek érdekeit figyelembe véve alakítsanak ki egy harmonikus kapcsolatot. I.4. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módjai • • •
szórólap, helyi újság internet, az Intézmény, az Önkormányzat hivatalos honlapján,www.jaszdozsa.hu, mutatkozik be.
II. Az ellátandó célcsoport jellemzői A férfiak több mint a felét a 60-69 éves korosztály képviseli. Jelentős részük még egészséges, és igényli az aktív szellemi és fizikai tevékenykedés lehetőségét. A nyugdíjas korú, 60-69 év közötti nők száma lényegesen magasabb, mint a férfiaké. Ezen nők egyötöd része eltartott,vagy egész életében az volt, vagy aktív keresőként csak keveset dolgozott-, ami azt jelenti, hogy életvitelében a nyugdíjkorhatár elérése változást nem jelentett. A 75 év felettiekre általában az jellemző, hogy az idő múlásával már az évtizedek helyett az évek vagy egy-egy év is jelentős mértékben módosítja a közérzetet, a munkabírást, az életvitelt. Házi segítségnyújtás, étkeztetés: Az intézmény ellátja azokat a 18. életévüket betöltött személyeket, időskorúakat, akik egészségügyi állapotuk vagy szociális helyzetük miatt otthonukban önmaguk ellátására csak segítséggel képesek, lakáson kívüli ügyeiket csak segítséggel képesek ellátni, bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak és ezt az ellátási formát igénylik, illetve a rehabilitációt követően támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. Idősek Otthona: Az ellátottak azok közül a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek közül kerülnek ki, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az intézménybe azok a 18. életévét betöltött személyek is felvehetők, akik betegségük miatt nem tudnak önmagukról gondoskodni. Az Idősek Otthonában azok az idős, ellátásra szorulók kapnak elhelyezést - a kialakított
50 férőhelyen - akik szociális helyzetük, vagy családi kapcsolataik hiánya, illetve egészségügyi állapotuk ideiglenes, vagy fokozatosan romló állapota miatt önálló életvitelre jelenleg nem képesek. Akár nem szerinti összetételüket, iskolai végzettségüket, bekerüléskori állapotukat, szociális helyzetüket nézzük- releváns különbségek sajnos nem fedezhetők fel ezen jellemzők mentén. Egyetlen különbségként mentális állapotukat lehet megnevezni. Sajnos gyakorta tapasztaljuk, hogy a hozzátartozók nem vállalják fel szeretteik esetében döntésüket, miszerint bentlakásos otthonban kívánják elhelyezni őket. Ennek következtében az előgondozás során szembesülnek ezzel először ellátottjaink, s ez rányomja bélyegét beilleszkedésükre is a későbbiek folyamán.
III.A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége: III.1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás Az Intézmény keretében biztosított házi segítségnyújtás alapvető célja, hogy a településen valamennyi a szolgáltatást igénylő rászoruló számára egyenlő eséllyel hozzáférhető szolgáltatást nyújtson a legszükségesebb elemi életfeltételek biztosítása érdekében. Alapvető cél a házi segítségnyújtás megszervezése, a jól működő házi segítségnyújtás biztosíthatja a lakóhelyen, saját lakáson való szociális ellátás lehető leghosszabb ideig történő fenntartásának feltételeit. Az egyszemélyes háztartások és az idős lakosság számának növekedése indokolttá teszi minden településen a házi segítségnyújtás biztosítását. A kistelepülések többségében az átlagosnál nagyobb mértékű a generációk közötti összetartás, ami a gondozásra szorulók családon belüli ellátását szerencsésen megoldja, azonban az aktív korú családtag csak bizonyos ideig tudja felvállalni a gondozási feladatokat, ezért egyre nagyobb igény mutatkozik a házi segítségnyújtás biztosítására. A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Ennek keretében biztosítani kell: • • •
az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. A házi segítségnyújtás fontos szakmai követelménye a prevenció és a rehabilitáció. Kerülni kell a „túlgondozást”, meg kell teremti az ellátott biztonságérzetét. Az egyéni gondozási terv alapján: a fizikai ellátás, bizonyos mértékű egészségügyi, pszichés gondozás. A házi segítségnyújtást igénybe vevőinek a szolgáltatási önköltség és a normatíva különbözetéből adódód térítési díjat kell fizetniük. Jelenleg a térítési díj összege: Házi segítségnyújtás esetén a személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelemigazolásban feltüntetett jövedelmének 25%-át. A házi segítségnyújtás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.
A szolgáltatás köre olyan szociálisan rászorult egyénekre terjed ki, akiknek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását, de gondozási – ápolási szükséglete napi 4 óránál kevesebb. • • •
Étkeztetésben részesülhet az a szociálisan rászorult személy, aki a napi egyszeri meleg ételt önmaga, vagy eltartottja részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani. Étkeztetésben részesülhet az a személy, ill. eltartottja is, aki kora vagy egészségi állapota miatt az étkezésről más módon nem képes gondoskodni. szociális étkeztetés esetén a személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a rendszeres havi jövedelem 30 %-át.
Szociálisan rászorult az aki a napi egyszeri meleg étkezést önmaga, illetve eltartottja számára nem tudja biztosítani különösen a) koruk b) egészségi állapotuk c) fogyatékosságuk d) pszichiátriai, vagy szenvedélybetegségük, illetve e) hajléktalanságuk miatt. A szociálisan rászorulók részére a főzőkonyháról napi egyszeri meleg ételt biztosítunk. Étkeztetés és házi segítségnyújtás együttes igénybevétele estén a személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a jövedelemigazolásban feltüntetett jövedelem 30 %-át. III.2. Idősek Otthona Az Idősek Otthonának alapfeladata, az idősek gondozása, melyet komplex gondozás keretében valósítunk meg, ahol a gondozás valamennyi elemét (fizikai, egészségügyi, pszichés gondozás, foglalkoztatás) együtt kell alkalmazni, maximálisan figyelembe véve a lakó egyéniségét, igényeit, kultúráját. Mindezt tudatosan és tervszerűen szervezzük és hajtjuk végre. A teljes körű ellátás körében intézményünk biztosítja: • a napi háromszori étkezést, • a szükség szerinti ruházattal és textíliával való ellátást, • a mentális gondozást, • az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet szerinti egészségügyi ellátást, • a lakhatást, • az ágynemű és a ruházat rendszeres,- hetente- mosását, tisztítását, • a lakók rendszeres foglalkoztatását, • orvosi ellátást, heti 4 óra rendelési időben • állandó nővéri felügyeletet.
Az ápolási, gondozási feladatok jellege, tartalma Átlátható, jól működő, egységes, modern ápolási szemléletre épülő ápolási rendszer Szempontjai: • az egészségre való összpontosítás; • egészségnevelés; • a lakó saját ellátásában való részvétele; • a gondozó és a lakó egyenrangú felek az ellátással kapcsolatos döntésekben és azok végrehajtásában; • a lakó áll az ellátás középpontjában, nem pedig a feladat
•
az ápolás-gondozás holisztikus – a lakónak nemcsak testi, hanem szellemi, érzelmi, szociális és lelki szükségleteit is figyelembe kell venni • a lakót tágabb szociális környezetében (család, közösség, társadalom) elhelyezkedő egyénként kell tekinteni, mert ez hatással lehet az egyén egészségére és jólétére, a betegségre való reagálására és a betegségből való gyógyulására; • a gondozás specifikus és az egyéni szükségleteknek megfelelő legyen. Egészségmegőrzés / fejlesztés Az egészség fenntartására és helyreállítására vonatkozó ismeretek és készségek felmérése, ezek bővítése. Egészségnevelési előadások szervezése. Betegségmegelőzés A lakók egészségi állapotának folyamatos követése, szűrővizsgálatokon való részvétel biztosítása. A gyógyításban való részvétel, rehabilitáció Egyénre szabott rehabilitációs program készítése és végrehajtása szakemberek segítségével. Támogatás A rehabilitáció utáni állapot megőrzése. Mentális gondozás és foglalkoztatás A lakókkal folytatott mentálhigiénés munkában kulcsszerepe van a különféle kreatív csoportterápiás módszereknek. A zárt közösségben élő idősek, ha nincs mit tenniük, unatkoznak, türelmetlenek lesznek önmagukkal és társaikkal egyaránt és ez nemcsak a kedélyükre és a közérzetükre, de az egészségükre is károsan hat. A tétlenül üldögélő ember unatkozik, szellemi és testi ereje rohamosan hanyatlik. Az egyénre szabott tervezésnél az alábbi tényezőket is figyelembe kell venni: • a lakó közösségi beilleszkedési képességét; • személyes kívánságait; • rendszeres munkajellegű foglalkoztatásra való alkalmasságát; • érdeklődését; • baráti kapcsolatait, • családtagokkal való kapcsolatait. Az idősek érzelmi-, hangulati életének, társas kapcsolatainak alakulása a közösségi élet, a tevékenységek rendszerében valósul meg. A közösségi élet tartalma ezekben, valamint az ezeket kísérő közös élményekben, kapcsolatokban formálódik. A mentálhigiénés tevékenység eredményessége attól függ, mennyire sikerül az egész közösség előtt álló feladatokat minden egyes lakó számára közelivé, érthetővé, érzelmileg elfogadhatóvá, vonzóvá tenni. Általános irányelvek a foglalkoztatás és mentálhigiénés ellátás terén Mentálhigiénés ellátás Az egyes idősek különböznek egymástól testi, idegrendszeri sajátosságaikban, tapasztalataikban, értelmi képességeik, nyelvi kifejezőkészségük, társas magatartásuk, érzelmeik, érdeklődésük és aktivitásuk terén. Az egyéni bánásmód biztosíthatja, hogy a lakók a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjaivá. Az egyéni bánásmód megvalósításának alapvető feltétele az időskorúak életkori és egyéni jellemzőinek ismerete. Az aktuális megnyilvánulások értelmezése mellett ez a magatartás okainak, hátterének, esetleges kialakulásának ismeretét is jelenti. Tekintettel a lakók általános mentális és fizikai állapotára, különösen fontosnak tartjuk a mentálhigiénés ellátásra való fokozott hangsúly helyezését, melyet egyéni és csoportos foglalkozások keretében kívánunk megvalósítani: • Egyéni beszélgetés • Beszélgető-kör
•
Speciális fejlesztő foglalkozások szervezése egy-egy betegségtípus folyamatának lassítása, visszafordítása reményében. (Pl. Alzheimer-kór, agyi események miatt bekövetkező funkció kiesések).
Foglalkoztatás Az „intézményi lét” elfogadásához új örömforrások átélése vezet el legtermészetesebben. Az érzelmi biztonság megteremtése mellett, a tevékenységszükséglet kielégítése is fontos feladatunk. Fizikai foglalkozások köre Önellátással kapcsolatos tevékenységek (un. mindennapos tevékenységek, mint pl. az öltözködés, ágyazás, tisztálkodás) Szűkebb környezettel kapcsolatos teendők (saját szoba rendbetétele, növénygondozás) Az intézmény működési körében végzett tevékenységek (kertgondozás, terítés, szalvétahajtogatás) Kedvtelésből végzett munka (varrás, kézimunkázás, kötés, kertgondozás) Nem munka jellegű fizikai elfoglaltság (gyógytorna, zenés-torna) Szellemi-kulturális foglalkozások köre Intézményen kívül szervezett programok: (kiállítás, ismeretterjesztő előadás) Intézményen belül szervezett programok: • Képzőművészeti, kreatív foglalkozások (ragasztás, montázs, origami, festés, bábkészítés, agyagozás, só-liszt gyurma, játékkészítés) • Zene (zenehallgatás, népdalkör, hangszeres zene) • Geroedukációs programok (kiállítás, színház, ismeretterjesztő előadás) Szórakoztató programok köre: Intézményen kívüli (kirándulás) Vetélkedők (mozgásos, szellemi, társasjáték, kártya, sakk) Zene (mulatság, koncert) TV, videó, DVD. Kiállítások szervezése a falunapra.
IV. Az ellátás igénybevételének módja IV.1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás A „Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez” formanyomtatvány kitöltésével kérheti a szolgáltatást a kliens, amelynek feltételeiről a kérelem benyújtásakor tájékoztatást kap. A házi segítségnyújtás az ellátást igénylők részére csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén nyújtható. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, így vizsgálandó az egészségi állapot, az ápolásra való rászorultság, valamint az önkiszolgálási képesség. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet, két esetet kivéve:
- Ha a gondozási szükségletet idős otthoni elhelyezés céljából már vizsgálta az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, de a szakvélemény alapján a gondozási szükséglet nem haladja meg a napi 4 órát. Ez az igazolás a házi segítségnyújtás során felhasználható. - Ha az igénylő egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás a szolgáltató döntése alapján legfeljebb 3 hónapos időtartamra nyújtható. Amennyiben továbbra is indokolt a gondozás, kezdeményezni kell a gondozási szükséglet vizsgálatát. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézmény vezetője kezdeményezi az ellátást igénylő személy gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet vizsgálata a kérelmező lakóhelyén történik, a magánszféra tiszteletben tartásával, kizárólag a miniszteri rendeletben meghatározott szempontok vizsgálatára kiterjedően. Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában az Intézményvezető és az ellátást igénybe vevő, ill. törvényes képviselője megállapodást köt. A gondozási szükséglet vizsgálata iránti kérelmet a 36/2007. (XII.22.) SzMM rendelet 2. sz. melléklete szerint kell benyújtani, a kérelemhez mellékelni kell a rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát, amelyek segítik a gondozási szükséglet megítélését. A házi segítségnyújtás keretében az ellátott fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése a cél, saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával és fejlesztésével. A szolgáltatás során a gondozó az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítására és fenntartására törekszik, • elvégzi az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatokat, • közreműködik a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában, • közreműködik a háztartás vitelében, • segítséget nyújt a környezettel való kapcsolattartásban, • segít a vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, szükség esetén elhárításában, • részt vesz az egyéni és csoportos szabadidős foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, • segíti a szociális ellátásokhoz való hozzájutást, • együttműködik az előgondozást végző személlyel, • szükség esetén segíti a bentlakásos szociális intézménybe történő jutást. A fentiek biztosítása különösen jelenti: • a szükségleteinek megfelelő szociális, illetve egészségügyi ellátáshoz való hozzájutáshoz, • a személyi higiénia fenntartásához, • élelemhez jutáshoz, • orvosi ellátáshoz, a gyógyszerek beszerzéséhez, • hivatalos ügyek intézéséhez, • a napi életviteli tennivalók ellátásához, • a szabadidős, rehabilitációs, programokon való részvételhez való segítségnyújtás, • alapvető mentális ápolás, gondozást. Előgondozás: Egyszerűsített előgondozást kell végezni a házi segítségnyújtást megelőzően. Az egyszerűsített előgondozás esetén az előgondozást végző személy a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, szociális helyzetéről, egészségi állapotáról, valamint mérlegeli azt, hogy a szolgáltató, illetve intézmény által nyújtott szolgáltatás megfelel-e az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek. Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában az Intézményvezető és az ellátást igénybe vevő, ill. törvényes képviselője megállapodást köt.
Gondozási terv A házi segítségnyújtásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni. Az alapszolgáltatásban részesülő személy esetében a gondozási terv elkészítéséről a gondozást végző személy, az abban meghatározott feladatok teljesítésének biztosításáról az intézményvezetője gondoskodik. Az egyéni gondozási terv tartalmazza az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését, az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Gondozási napló A házi gondozó napi gondozási tevékenységéről külön jogszabályban meghatározottak szerint gondozási naplót vezet. A szolgáltatás a hét öt napján vehető igénybe, napi négy óránál rövidebb időtartamban. Ha a gondozási, ápolási igény a napi négy órát meghaladja, szakosított ellátási formában szükséges gondozni. A szolgáltatás folyamatos, távollét esetén a Munkaköri leírásban szabályozott módon történik a szolgáltatást végzők helyettesítése. A gondozási naplóban rögzített, az ellátott lakásán eltöltött gondozási órák szám és az óradíj szorzata képezi a havi személyi térítési díjat. A szociális étkeztetés igénybevételének módja: • • • • •
A rászoruló, vagy hozzátartozója az Alapszolgáltatási Központ vezetőnek kérelmet nyújt be, aki a kérelem elbírálása után értesíti a kérelmezőt az étkeztetés kezdetének időpontjáról és a szolgáltatás igénybevételének térítési díjáról. Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában az Intézményvezető és az ellátást igény bevevő, ill. törvényes képviselője megállapodást köt. Ha az intézményvezető a vizsgált jövedelmi viszonyok alapján a kedvezményes étkezést nem tartja indokoltnak, arról a kérelmezőt értesíti. A szociális étkeztetést igénybe vevő személyesen elviheti ebédjét a főzőkonyháról. Amennyiben egészségi állapota ezt nem teszi lehetővé, étkeztetését az étel házhoz szállításával kell biztosítani. A személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata.
A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozói tevékenységet hivatásos gondozók végzik. A szociális gondozók a gondozási feladatokat gondozói körzetben végzik. A gondozói körzetet a szociális gondozók és az ellátást igénybe vevők számának figyelembevételével a gondozás irányítója határozza meg. A gondozói körzetek úgy kerültek kialakításra, hogy lefedik a település teljes közigazgatási területét. IV.2. Idősek Otthona Az idős otthoni ellátást az 1993. évi III. tv. (Szociális Törvény, továbbiakban SZT) 68. § alapján a következő személyek vehetik igénybe:68. § Az idősek otthonában a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó
intézményben nem biztosítható. Ha az (1) és (2) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni. Idősek otthonába az (1) bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehető. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Az intézményi jogviszony keletkezését az intézményvezető intézkedése alapozza meg. Az intézményvezető, a beérkezett kérelemmel kapcsolatos döntéséről értesíti az ellátást igénylőt, illetve a törvényes képviselőjét. Az intézményvezető vagy az általa megbízott más személy a kérelem beérkezését követően írásban tájékoztatja a kérelmezőt az Előgondozás I. tervezett időpontjáról. Az Előgondozás I. keretében a kérelmező tartózkodási helyén tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását. Idős otthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. Ha az idős otthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idős otthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről. Férőhely üresedés esetén az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az elhelyezésről, kivéve, ha soron kívüli elhelyezési igényt tart nyilván. Tíz nappal korábban írásban kiértesíti a kérelmezőt az Előgondozás II. szakaszának időpontjáról és a férőhely elfoglalásának legkorábbi időpontjáról, valamint a kérelmező által fizetendő személyi térítési díj összegéről, az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről. Az Előgondozás II. szakaszában az érdeklődőnek átadásra kerül az intézménybe való bekerüléshez szükséges benyújtandó dokumentumokról, ill. a magával hozandó ruhaneműkről és használati tárgyakról szóló Tájékoztató, az intézmény Házirendje és a Megállapodás tervezete. Az intézményi jogviszony a férőhely elfoglalásával kezdődik és a gondozás megszűnéséig tart. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor, az intézmény vezetője az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza: • az intézményi ellátás időtartamát • az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét, • a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, • a megállapodás módosításának szabályait, • az intézményi jogviszony megszűnésének módjait, • a panasztétel lehetőségét, annak kivizsgálási módját. Az intézményvezető – a külön jogszabályban meghatározott előgondozási kötelezettség teljesítését követően – az igények beérkezésének betartásával gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. A lakó, illetve törvényes képviselője és hozzátartozója az otthonba való felvételkor köteles: • írásban nyilatkozni a kapott tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról, • adatokat szolgáltatni az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz, • nyilatkozni arról, hogy ha a jogosultság feltételeiben és a jogosult vagy közeli hozzátartozója személyazonosító adatiban változás állt be, azt haladéktalanul közli az
•
intézmény vezetőjével, személyazonosítás céljából az otthonlakó anyakönyvi okmányait az intézmény részére átadni, vagy pótlásáról haladéktalanul gondoskodni.
A lakó szobáját, az intézmény vezetője vagy a koordináló ápoló jelöli ki. A férőhely kijelölése, intézményen belüli megjelölése, illetve indokolt esetben a bentlakás során történő férőhely változtatás - a lakóval, illetve törvényes képviselővel és hozzátartozóval történő egyeztetés, a lakó érdeke, egészségi, mentális állapota és személyiségi jogai figyelembevételével - az otthon vezetőjének, illetve az általa megbízott dolgozónak a feladata.
Térítési díj Az intézményben biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni. Személyi térítési díj felső határa az intézményi térítési díj. A személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg. A SZT 117/B. § alapján az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. A megállapított személyi térítési díjat az adott hónapban esedékes havi jövedelem átvételekor, de legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig kell megfizetni. Az 1/2000.(I. 7.) SZCSM rendelet 52. § 5.) bekezdése alapján az 52. § 2.) bekezdésben összeállított alap-gyógyszerkészlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő egyéni gyógyszerszükséglet költségét, - az egyéni gyógyszer-felhasználási nyilvántartó lap alapján, az ellátást igénybe vevő viseli. A havi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének 80%-át. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál. Tájékoztatási kötelezettség Az intézmény vezetője vagy a koordináló ápoló köteles tájékoztatni, legkésőbb 8 órán belül a lakót és értesíteni az általa megjelölt hozzátartozóját: • az egészségi állapotban bekövetkező jelentős változásról, • egészségügyi intézménybe való beutalásról, • az intézményi ellátásban felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről, • a lakó áthelyezésének kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről, • a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésről. Adatkezelés, adatvédelem Az otthonban élőkről az intézmény köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás tartalmazza: • az alapvető személyazonosító adatokat, • az állampolgárságot, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállást, • az utolsó lakó-, illetve tartózkodási helyet, értesítési címet, telefonszámot • a cselekvőképességre vonatkozó adat
• • • • • • • •
a tartásra köteles személy, hozzátartozó alapvető személyazonosító adatait, telefonszámát, lakó-és tartózkodási helyét, értesítési címét a kérelem előterjesztésének vagy a beutaló határozat megküldésének időpontját soron kívüli ellátásra vonatkozó igény az előgondozás szakaszai lefolytatásának időpontja az intézményi ellátásra való jogosultság és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat, különösen a szociális rászorultság fennállása, a rászorultságot megalapozó körülményekre vonatkozó adatokat az intézményi ellátás megkezdésének és megszüntetésének időpontját, az ellátás megszüntetésének módját, okát az igény bevevő Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ-számát) bentlakásos ellátás esetén a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntést, a férőhely elfoglalásának időpontját, közgyógyellátásban részesül-e.
A fenti nyilvántartásból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek szolgáltatható ki. A lakónak a személyére vonatkozó adatok tekintetében betekintési és helyesbítési joga van, továbbá kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatai közlését az intézmény vezetőjétől.
V. A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja Az intézmény a gondozónők által az alapellátást igénybe vevő ellátottakkal napi szintű, közvetlen (lakóhelyi) kapcsolatot tart. Évente egy alkalommal, ill. szükség esetén az intézményvezető látogatást tesz minden ellátottnál. Az Idősek Otthonának szolgáltatásait igénybe vevőkkel a napi személyes kapcsolat biztosított, de ugyanolyan fontos a hozzátartozóikkal történő kapcsolattatás is. Azokban az esetekben, amikor látogatóba érkeznek, minden esetben a koordináló ápoló vagy az intézményvezető tájékoztatást ad az ellátott állapotáról, az esetleges változásokról, problémákról. Azokkal a hozzátartozókkal, akikkel a személyes kapcsolattartás ritkán biztosított, telefonon, ill. annak hiányában levél útján értesítjük az ellátást igénybe vevő állapotáról, annak lényeges változásáról, egészségügyi intézménybe való beutalásról, az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről, az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről, a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében tett intézkedéséről.
VI. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok Az ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. A szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, vallási és etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül. Az intézmény az általa biztosított szolgáltatást oly módon végzi, hogy figyelemmel van az ellátottat megillető alkotmányos jogok tiszteletben tartására, különösen az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi – lelki egészséghez való jogra. Ennek érdekében, intézményünk különös gondot fordít a következőkre: • Az ellátottak önrendelkezési jogának tiszteletben tartása a teljes körű ellátás teljes vertikumán. • Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint magánéletével kapcsolatos titokvédelem. A megismert adatokat arra illetéktelenek nem
ismerhetik meg, különös tekintettel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. • A szakmai jogszabálynak megfelelően működik az Érdek képviseleti Fórum. • A lakók panaszainak kezelése szabályozott módon történik (lakógyűlések, feljegyzések kezelése). • A fentiekkel kapcsolatos részletes szabályozást a Házirend tartalmazza. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítésének érekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben, jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az igénybe vevő részére. A tájékoztatónak tartalmaznia kell: • az intézmény működési költségének összesítését, • az intézményi térítési díj havi összegét, • az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. (Az intézmény házirendje meghatározza az intézményből történő távozás és visszatérés rendjét.) Az ellátást igénybe vevőnek az igénybevételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményen belüli és az eltávozás esetére kialakított szabályokról. Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására a Házirendben foglaltak szerint. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára. Az ellátott jogi képviselő az ellátást igénybe vevő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Feladatai – különösen – az alábbiak: • megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátást igénybe vevőt érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőt érintő jogokról, • segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátást igénybe vevő között kialakult konfliktus megoldásában, • segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és fenntartójánál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, • a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során – írásbeli megfogalmazás alapján – képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, • az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, • intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabály sértő gyakorlat megszüntetésére, • észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé, • a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja.
Ellátott jogi képviselő neve, elérhetősége:
Csúzné Baranyi Rozália Egyesített Szociális Intézmény, Jászberény, Hatvani út 35. Tel: 06-57/411-504 A szociális szolgáltatást végzők jogai A szociális szolgáltatást végzők jogait és kötelességeit a Munkaköri leírásuk tartalmazza. Biztosítani kell számukra a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést, tiszteletben kell tartani emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, el kell ismerni munkájukat, valamint megfelelő munkavégzési körülményeket kell biztosítani. Jogsérelem esetén panasszal fordulhatnak az intézményvezetőhöz. Nagy gondot fordítunk arra, hogy dolgozóink számára megfelelő munkakörülményeket biztosítsunk. Az 1993.III.tv.alapján: Közfeladatot ellátó személynek minősül: • a házi segítségnyújtás végző szociális gondozó • az előgondozással megbízott személy. • Intézményi ellátás keretében foglalkoztatott ápoló • intézményvezető ápoló • mentálhigiénés munkatárs Rendelkezünk az ellátást igénybe vevők részéről esetlegesen felmerülő veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással.
VII. Az intézményre vonatkozó szakmai információk, a személyes gondoskodást végző személyek létszáma és szakképzettsége a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti rendnek megfelelő bontásban VII.1. Szervezeti egységei a) Házi segítségnyújtás, étkeztetés b) Idősek Otthona
Az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. Az intézményben az alábbi munkakörök vannak: VII.2. Feladatkörök - szakképesítések • • •
Intézményvezető – szociálpedagógus Koordináló ápoló- általános ápoló Ápoló, gondozó – felnőtt szakápoló, általános ápoló és asszisztens, szociális ápoló és gondozó • Mentálhigiénés munkatárs – szociális asszisztens • Szociális gondozó (házi segítségnyújtás, étkeztetés)szociális gondozó-ápoló • Gazdasági ügyintéző – Tb-és számviteli ügyintéző • Technikai dolgozók A felsorolt munkakörök fő-, illetve részfoglalkoztatás keretein belül láthatóak el. VII.3. Szakmai egységek létszáma
Az egyes szervezeti egységek létszáma Intézményvezető Alapszolgáltatás 1 fő szociális gondozó Ápolási-gondozási csoport 1 fő koordináló ápoló 10 fő gondozó-ápoló (teljes munkaidős) 1 fő gondozó-ápoló (részmunkaidős, napi 4 óra) 1 fő mentálhigiénés munkatárs Technikai csoport 1 fő mosó-vasalónő 2 fő konyhai kisegítő 1 fő takarító 1 fő varrónő 4 órában Gazdasági részleg 1 fő gazdasági ügyintéző Összes létszám: 21 fő Az intézmény orvosa nem tartozik az intézményi létszámba, vállalkozói, jogviszony keretében látja el feladatát.
VIII. A feladatellátás tárgyi feltételeinek bemutatása Az 50 fő ellátására alkalmas, két- háromágyas szobákból álló, 10 éve épült intézmény, melyet kiegészítenek a közösségi együttlétre szolgáló helyiségek. A meglévő berendezés és felszerelés modern, a jelenlegi előírásoknak megfelelő. Nővérhívó, házi telefonos szolgáltatás. Érték és vagyontárgyak megőrzésének biztonságos kialakítása. Az intézmény tömegközlekedéssel is jól megközelíthető. Az iroda berendezése, belső környezete alkalmas az adminisztrációs tevékenységekre, az ellátottak/hozzátartozóik fogadására, egyéni beszélgetésre. Ápolási és gondozási feladatokhoz szükséges eszközök biztosítottak. A nyilvántartások vezetése, valamint az adatszolgáltatások manuálisan és gépi feldolgozásokkal történnek. A gépi programok korszerűsítése folyamatos. A házi segítségnyújtás adminisztrációs rendszerének szerves részét képezi az egyénre szabott ápolási-gondozási terv, a törvényi előírások szerinti nyilvántartások, dokumentációk. A szolgáltatást igénylő ellátottaink részt vehetnek az Intézmény más szolgáltatás keretében szervezett programokban, csoportfoglalkozásokon, melyről a szolgáltatást nyújtó munkatársaktól tájékoztatást kapnak: • • •
életmód tanácsadás (geriátriai, pszichiátriai, reumatológus szakorvosi, dietetikus tanácsadás (kliensek részére) szabadidős programok, csoport foglalkozások, mobilizáció
Az épület infrastruktúra feltételei a jogszabályi előírásoknak megfelelően
akadálymentesítettek és a szolgáltatás színvonalas biztosítását elősegíti. A feladatellátás hatékony biztosításához számítógép, széles sávú internethozzáférés, vezetékes telefon, fax, nyomtató-fénymásoló segítik a szakemberek napi munkáját. Irodabútorzat modern, mind a munkatársak napi adminisztratív tevékenységeinek (zárható iratszekrény), mind az ügyfélfogadásnak megfelelők. Az intézmény munkatársai a településen belül kerékpárokkal, közlekednek. A szakmai program mellékletei: 1. Házirend 2. Megállapodás (házi segítségnyújtás) 3. Megállapodás (étkeztetés) 4. Megállapodás (Idősek Otthona) 5. Szervezeti és Működési Szabályzat Ezen Szakmai Programot Jászdózsa község Önkormányzatának 50/2013.(III.28.) számú határozata alapján jóváhagyta.
Képviselő-testülete
Hatályos:2013. március 29. Jászdózsa, 2013. március 28.
…………………………………… polgármester
………………………………….. intézményvezető
