Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

A 2013-ban készült

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Szakképzés- Fejlesztési Koncepció 2014-ben felülvizsgált változata

2014. július 21.

1/155

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ............................................................................................................................... 3 2. Módszertan ........................................................................................................................... 4 2.1. Adatelemzés ........................................................................................................................ 4 3. Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési céljai ..................................................... 5 3.1. Helyzetértékelés ................................................................................................................ 5 3.2. Új ciklus kezdődik............................................................................................................... 6 3.3. Jövőkép 2030 ...................................................................................................................... 6 3.6. A megye térszerkezeti jövőképe 2030 .............................................................................. 11 3.7. Területi célok .................................................................................................................... 12 3.7.1. Szolnok nagyváros-térség pozíciójának.......................................................................... 12 3.7.2. Az ipari agglomeráció városiasságának erősítése és a gazdaság diverzifikációja a Jászságban ................................................................................................................................ 13 3.7.3. Városhálózati szerepek és város-vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezővárosi térségben................................................................................................................................... 14 3.7.4. Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása ............... 15 3.7.5. Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése ...................................................... 15 3.8. Specifikus célok ................................................................................................................ 16 3.8.1. A lakosság képzettségi szintjének és egészségi állapotának javítása ............................. 16 3.8.2. Az agrárvertikum versenyképességének növelése .......................................................... 16 3.9. Terület felhasználás, erőforrás-gazdálkodás megyei elvei................................................ 18 4. Jász- Nagykun- Szolnok megye munkaerő-piaci folyamatai ......................................... 19 5. A megye szakképző rendszerének és intézményhálózatának áttekintése ..................... 33 6. Szakiskolai reform - gyakorlatiasabb szakképzés - versenyképes munkaerő ............. 60 7. MFKB és tevékenysége ..................................................................................................... 79 8. Élethosszig tartó tanulás és kompetenciák ...................................................................... 84 9. Pályaorientáció - 2014 ...................................................................................................... 86 10. Esélyegyenlőség............................................................................................................... 91 10.1. Köznevelési Hídprogramok............................................................................................. 91 10. 2. Esélyteremtés biztosítása................................................................................................ 94 10. 3. Pályakövetési rendszer ................................................................................................... 96 11. Fejlesztési koncepció ...................................................................................................... 97 Mellékletek ............................................................................................................................ 113

2/155

1. Bevezetés A 2012. január 1-én hatályba lépő 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény értelmében 2012. október 1-től Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok (MFKB) működnek. Jelentős változás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokhoz (RFKB), hogy szakmai véleményező, javaslattevő és döntéshozó testület helyett az MFKB-k hatásköre véleményezésre és javaslattételre terjed ki. A figyelembe vett egyéb jogszabályok:  2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről  2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól  2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról  2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról  315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól  202/2012. Kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról  150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról Az MFKB feladata a szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítése, amely a területfejlesztési koncepció és program része, ez alapján készül a köznevelés-fejlesztési terv megyei szakképzési része. A szakképzés-fejlesztési koncepciónak az a feladata, hogy hangsúlyos, határozott és egyértelmű útmutatást adjon a jövőben követendő irányokról. Meg kell határozni azokat a lépéseket, amelyek a jelenlegi érvényes jogszabályok alkalmazásával a változó körülmények között a legeredményesebb cselekvéshez vezetnek.

3/155

1. ábra: A programok, koncepciók és tervek viszonya egymáshoz:

Területfejlesztési program

Területfejlesztési koncepció Szakképzés-fejlesztési koncepció

Köznevelés-fejlesztési terv

Megyei szakképzési terv

Forrás: JNSZM KIK

2. Módszertan 2.1. Adatelemzés A szakképzés fejlesztési koncepció készítésekor felhasználásra kerültek a Jász-NagykunSzolnok megye területfejlesztési koncepciójából azok a részek, amelyek a szakképzés fejlesztése vonatkozásában releváns elemzéseket, információkat tartalmaznak. A munkaerő-piaci folyamatok elemzése a KSH és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatai alapján valósultak meg. Az iskolarendszerű szakképzés helyzetének elemzése az Oktatási Hivatal KIR adatai, a JászNagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya, valamint a Szolnok Megyeközponti Tankerület és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján történt. A koncepció alapjául szolgált továbbá az Észak-alföldi Regionális Szakképzés-fejlesztési stratégia, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási Intézményhálózatműködtetési és Fejlesztési Terv 2008-2014, a Nemzeti Fejlesztési 2020 – Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata, az Európa – 2020 stratégia ide vonatkozó és felhasználható elvei, adatai.

4/155

3. Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési céljai 3.1.

Helyzetértékelés

Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlődési dinamikája a 2001-2007 közötti időszakban jelentősen meghaladta az országos átlagot. Mindezek ellenére a megye társadalmi-gazdasági fejlettség tekintetében jelenleg is jelentős hátránnyal bír az ország fejlettebb régióihoz képest. A megye gazdasági összteljesítménye a bruttó hazai termékhez való hozzájárulás tekintetében alacsony. Az egy főre jutó GDP az országos átlag 65%-a (2007.). Az ipari foglalkoztatottság aránya az országos átlagnál jóval magasabb, amely elsősorban a hagyományos ágazatoknak köszönhető (háztartási, mezőgazdasági gépgyártás, vasúti járműjavítás, cipőgyártás stb.) A megye területén számos új cég telepedett le, főleg az autóipari alkatrészek, bőr üléshuzatok gyártása területén. Folyamatosan növekvő nagy létszámot foglalkoztató cégek közé tartozik a vonatszerelvények gyártásával foglalkozó szolnoki telephelyű cég. A megye az ország második legjelentősebb mezőgazdasági régiójának részét képezi. A talajadottságok egyes részeken kifejezetten jónak tekinthetők. Ennek ellenére a mezőgazdaság jövedelmezősége alacsony. A nagy kiterjedésű jó minőségű földek kevés megyei lakos számára biztosítanak megélhetést. Szolnok város jelentős hagyományai ellenére, a megye logisztikai szempontból országos viszonylatban nincs kedvező pozícióban. Minősített logisztikai szolgáltató központ a megyében egyáltalán nem található. A megye adottságai alapján nem sorolható a legvonzóbb turisztikai célterületek közé. Ezen a téren kihasználható természeti adottságok az élővizek, termál- és gyógyvizek, védett természeti értékek, falusias környezet. Jelentős természeti potenciálokkal rendelkezik a Tiszató, melyek kihasználását a település szerkezeti adottságok, a tőkehiány és a térség összehangolt stratégiájának hiánya együttesen hátráltatta. A megyében az innovációs potenciál, a kutatás-fejlesztés és innováció szervezeti humánerőforrás háttere gyenge, ugyanakkor dinamikus fejlődést mutat. Kiemelten jó lehetőségek vannak mind a logisztika, a jármű és mezőgazdasági, háztartási gépipar, az egészségturizmus és az ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági biotermékek előállítása területén. További lehetőségek jelentkeznek a megújuló energiaforrások területén. A jövőbeli kitörési lehetőségek szempontjából meghatározóak lehetnek a tiszai ártéri tájgazdálkodás kezdeti eredményei.

5/155

A megye népesedési viszonyai az országos trendnél a kilencvenes években kedvezőbben alakultak, azonban az ezredfordulót követően a népességvesztés üteme rendkívül felgyorsult. Ezzel egy időben jellemzővé vált a lakosság elöregedése. Az időskorúak száma a gyermekkorúak számát 40 %-kal haladta meg 2007 évben. A népesség átlagos képzettségi színvonala a felzárkózás irányába mozdult el, azonban a magasabban képzettek arányának növekedése elmaradt az országos ütemtől.

3.2. Új ciklus kezdődik Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzata elkészítette a 2014-2020 közötti Európai Uniós költségvetési időszakra vonatkozó területfejlesztési koncepciót és programot. A koncepció legfőbb célja, hogy megalapozza a megye jövőbeni fejlesztéseit. A koncepció tartalmazza a megye 2030-ra előirányzott jövőképének és átfogó céljainak meghatározását, a jövőkép megvalósulása irányába vezető 7 éves időszakot (2014-2020) átfogó stratégiai célokat és operatív programokat.

3.3. Jövőkép 2030 A Jövőkép a stratégiai tervezési folyamat első lépése: körvonalazza azt az állapotot, ahova a megye 2030-ra el szeretne jutni, a becsülhető trendekkel, a belső adottságokkal, reálisnak látszó tudatos beavatkozásokkal, intézkedésekkel kalkulálva. A 2030-ra kitekintő jövőkép egyfelől az eddigi területi folyamatok kedvező és hosszabb távon előnyős irányainak megtartására, esetenként felerősítésére, valamint a jó gyakorlatokat a helyi viszonyokhoz igazító, másoknak is mintául szolgálni képes társadalmi innovációkra épül, másfelől az eddig kudarcos megoldások elhagyására. Jász-Nagykun-Szolnok megye jövőképe a területfejlesztési koncepció alapján: „Fenntartható fejlődés a sokszínű együttműködés keretében”, amely értelmében alapelv, hogy a - centrális fekvés determinálja a sokirányú és sokszereplős regionális és térségi együttműködés szükségességét, - a Tisza-völgy természeti, társadalmi, gazdasági komplex egységként való kezelése, - ökológiai és ökonómiai elvek érvényesítésének helyes aránya, - mezőgazdaság meghatározó szerepe a megye vidéki térségeiben, - kulturális örökség és a tudásbázis a társadalmi innováció alapja.

6/155

3.4. A jövőkép megvalósulásának átfogó céljai: A. A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése: - a közlekedési infrastruktúra átfogó fejlesztése - térségi gazdaságfejlesztési programok - lakosság és vállalakozások dinamizálása - leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása - népességmegtartó intézkedések B. Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése: - a humánerőforrás tudásának szakképzettségének és egészségi állapotának fejlesztése stb. C. A megye területi egyenlőtlenségének csökkentése

3.5 A hosszú távú célok megvalósulásának fejlesztési javaslatai: Dinamikus tranzittérséggé válás: Elérhetőség fejlesztése: A megye versenyképessége, tőkevonzó képessége szempontjából meghatározó az elérhetőség színvonala, centrális fekvése, a fővároshoz való közelsége olyan közlekedési-földrajzi adottságok, amelyek kihasználása a gazdasági fejlődés motorja lehet. Ennek érdekében fontos cél a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése, a főúthálózat fejlesztése, elkerülő utak építése. A megye tranzit szerepének és a logisztikai potenciál bővítése szempontjából a vasúthálózati fejlesztések kiemelt jelentőséggel bírnak. A korszerűsítéskor prioritást élveznek a nemzetközi folyosók elemei. Differenciált gazdaságfejlesztés előmozdítása: A megye gazdasági teljesítmény szerint bekövetkezett kettészakadása miatt a Jászságban és a Szolnoki kistérségben elsősorban az innováció, míg a megye Tiszántúli felén a munkahelyteremtés a legfontosabb cél, egyfajta újraiparosítás megvalósításával. Meghatározó a megye közelmúltban kialakult fő iparágának (gépipar, háztartási, mezőgazdaság és vasúti gépgyártás) fejlesztése. Jelentős fejlesztési lehetőséget képviselhet a fenntartható fejlődés eszközeinek (környezetbarát, hulladékszegény, energia és anyagtakarékos technológiák) alkalmazása. A hulladék-feldolgozó ipar és ezen keresztül a feldolgozás folyamataihoz beszállítóként kapcsolódó vállalatok. A megye gazdaságának felzárkózása érdekében fontos a vállalkozások fejlődésének támogatása, a minél nagyobb hazai részvétel biztosítása. Ehhez szükséges többek között a menedzsment vállalkozási ismereteinek bővítése és a szakmai ismeretek fejlesztése. 7/155

A gazdasági kooperációt, koordinációt segíthetik az innovációs központok létrehozása, a gazdaság élénkítési intézményrendszer fejlesztése, klaszterek létrehozása, elektronikus gazdaság bővítése. A megye logisztikai szerepkörét bővítheti a Szolnoki Logisztikai Központ kiépítése, a kunmadarasi repülőtér logisztikai hasznosítása, a Felső Jászságban logisztikai központ létesítése. Fontos cél az ipari parkok logisztikai tevékenységének erősítése és az agrárlogisztikai szolgáltatások fejlesztése. Agrárfejlesztés: A megye szerepe az ország mezőgazdaságában továbbra is jelentős marad. Fontos feladat a mezőgazdasági termékfeldolgozás kiemelt kezelése, különös tekintettel az adottságokra alapozott kis és közepes méretű feldolgozók új struktúrája kialakításának biztosítása termelési körzetenként. Az agrárágazat fejlesztésének főbb irányai a következők lehetnek: - A földhasználat racionalizálása, a jó minőségű termőföldek koncentrált hasznosítása. - Az élelmiszeripari termékek feldolgozási szintjének, marketing tevékenységének növelése, élelmiszerbiztonsági rendszerének elterjesztése. - A hagyományos agrártevékenységek, valamint fenntartható intenzív és extenzív termelés/tartás technológiák fejlesztése, a gazdák támogatása. - Termelő, értékesítő, és szolgáltató láncok és szervezetek létrehozása, agrárlogisztikai tevékenység fejlesztése. - Képzési, átképzési és gazdálkodási referencia központok létesítése, a K+F tevékenységek ösztönzése, agrár-innovációs központ létrehozása és az agrár-szaktanácsadás megyei hálózatának fejlesztése. - EU konform állattartó szövetkezetek kialakítása, az állattenyésztés feltételeinek korszerűsítése. Az EU agrárpolitikájában előtérbe kerül a környezetvédelmi szempontokat preferáló, fenntartható földhasználat, mely magába foglalja a növényvédelmi előrejelző rendszer kiépítését. A táji értékek megőrzését szolgáló környezetbarát termelési eljárások és gazdálkodási formák elterjesztését. A geotermikus energia hasznosításának elterjesztését a mezőgazdaságban. Turizmusfejlesztés: A cél a meglévő vonzerők hasznosítása, a vendégek számának és az itt eltöltött idő növelése. Ennek kapcsán kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségturizmus fejlesztésére.

8/155

Ez a termálfürdők általános korszerűsítésével, gyógycentrumok és fedett gyógyfürdők kialakításával a szolgáltatások bővítésével, új termékek kialakításával érhetők el. Kiemelten fontos jövedelemszerzési lehetőség lesz az egyes kistelepüléseken az agrárgazdaság terményeinek hasznosítása a vendégek ellátásában. A turizmus természet közeli formáinak bővítését szolgálják a védett természeti területek bemutatása, a turisztikai célú kerékpárutak építése. A lovas-, horgász- és vadászturizmus fejlesztése. A falusi és agrárturizmus. Fontos feladat a meglévő szálláshelyek általános korszerűsítése, a magasabb minőségű szálláshelyek kialakítása. A széleskörű ismertség a hatékony piaci értékesítés érdekében szükség van a megyére, a térségekre és egyes településekre jellemző, megkülönböztető turisztikai kínálat kialakítására. Az ezzel összefüggő marketing és promóciós tevékenység megújítására. Kiegyensúlyozódó Tisza-mente: A Tisza-mente a megye egyik sajátos, elkülönülő térsége. Hagyományosan agrártérség, ennek megfelelően fejlődése jelentősen függ a folyó ökopotenciáljától és a vízháztartástól. A Tiszamente térségi fejlődésének a társadalom és gazdaság táji rendszerekbe illeszkedésén és a velük való együttműködésen kell alapulnia. A fejlődés érdekében a szolnoki agglomeráció területi munkamegosztásban betöltött regionális szerepét kell erősíteni, valamint a megyeszékhely és a környező települések közötti gazdasági és intézményi kapcsolatrendszert kell szorosabbá tenni. A Tiszazug és a Közép-Tiszavidék társadalmi, gazdasági leszakadásának megszüntetése érdekében konkrét munkahely teremtési akciókat szükséges indítani. A települési infrastruktúra fejlesztése, a kereskedelmi ellátás és a lakossági szolgáltatások bővítése, valamint az alapfokú szociális, egészségügyi ellátás és az oktatás biztosítása elősegítheti a hátrányos helyzet felszámolását. A Tisza-mente turisztikai fejlesztése önálló célrendszerként alakítható ki. Ennek érdekében: - Szolnok a Tisza fővárosa program megvalósítása. - A kerékpáros, horgász és aktív turizmus feltételeinek fejlesztése. - Turisztikai célú hajózás infrastruktúrájának kiépítése. - A megyei holtágak turisztikai hasznosítása. Hárompólusú megye kialakítása: A megyében a területi kohézió erősítése szükségessé teszi az elkülönülő, speciális fejlesztési célkitűzések megfogalmazását, a kialakult gazdasági centrumok térbeli hatásának növelését. A Jászberény-Szolnok tengelyhez tartozó területek fejlesztése: Ez a terület a megye gazdaságában meghatározó szerepet tölt be, így a gazdasági és társadalmi fejlettségéből adódóan alkalmas az innováció fejlesztésére. A tengely a megye öt kistérsége, valamint két ipari háromszöge (Jászárokszállás- Jászfényszaru- Jászberény) és

9/155

(Szolnok- Martfű- Törökszentmiklós) közötti közvetlen összeköttetést biztosítja, fejlődése révén a centrumterületekből kiinduló pozitív gazdasági-társadalmi hatások a tágabb térségekbe is elérnek. Ennek értelmében a Jászberény-Szolnok tengely multiplikatív hatása által érintett jászberényi, szolnoki, törökszentmiklósi, mezőtúri és kunszentmártoni kistérségek összehangolt fejlesztése is biztosítható Szolnok és Jászberény gazdaságszervezésben betöltött regionális szerepének növelésével. Az innovációs és K+F tevékenység támogatásával. A felsőoktatás és szakképzési területén az együttműködések ösztönzésével. A megye észak-keleti területének fejlesztésében jelentős szerepet játszik a Tisza-tó térségének turisztikai célú fejlesztése. Karcag és Tiszafüred városok központi szerepének, térségszervező erejének növelése. Képzett népesség: Tudásbázis erősítése: A megye versenyképességének és gazdasági társadalmi modernizációjának alapvető feltétele a humán erőforrás fejlesztése. A gazdaság teljesítőképességét meghatározza a szellemi tőke nagysága. Kiemelten kell kezelni a piacképes tudás megszerzését, az élethosszig tartó tanulás folyamatának kialakítását, a kulturális értékek megőrzését, a társadalmi innováció és környezettudatosság erősítését. A szaktudás piacképességének erősítése: Az általános és középiskolák működési feltételei és eredményei különbözőek, melynek egyik oka a tanulók és a tanárok eltérő összetétele, az iskolák különböző felszereltsége. A községi általános iskolák rangjának megőrzése, az azonos továbbtanulási esélyek biztosítása helyi és térségi feladat. A megyében működő oktatási intézmények épületeinek nagy része felújításra szorul. A szakmai munka erősítése, a munkaerő piac igényeihez illeszkedő, korszerű képzési rendszer kialakítása térségileg koordinált és összehangolt tevékenységet igényel. A fentiek megvalósítása érdekében szükséges a szakképző intézmények képzési feltételeinek korszerűsítése, térségi integrált szakképzési központok fejlesztése és a gazdasági szervezetekkel való kapcsolat erősítése. A tehetséggondozást és a továbbtanulásra való felkészítést elősegítő fejlesztések támogatása. A nyelvi és számítástechnikai oktatás feltételeinek javítása. A vidéki hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, továbbtanulási esélyeinek javítása. A felnőttek képzési sajátosságait figyelembe vevő fejlesztések ösztönzése. Tudományos élet és a felsőfokú oktatás fejlesztése: A megyei főiskolák, tudományos kutatóhelyek által képviselt humánpotenciál kiaknázása érdekében meg kell teremteni az egymástól függetlenül működő intézmények közötti

10/155

összhangot. Fel kell mérni együttműködésük lehetséges területeit. Jelentősen korszerűsíteni, bővíteni kell a képzési profiljukat, tárgyi, személyi feltételeiket. Ezek megvalósítását szolgálja a főiskolák megyei, regionális együttműködésének támogatása, nyitás az üzleti szféra felé. A felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek beruházási, fejlesztési igényeinek támogatása elméleti és gyakorlati kutatások ösztönzése. Népesség egészségi állapotának javítása: Alapvető feladat a rendelkezésre álló kapacitások összehangolásán alapuló ellátási rendszer kiépítése. Az egészségügyi eszközellátottság növelése. A szakemberhiány pótlása, valamint az egészségvédelmi és megelőző tevékenység fokozása. Felzárkózó társadalmi csoportok: A megye hét kistérsége közül hat társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott. Több szempontból is hátrányos helyzetűnek tekinthető a növekvő arányú területileg koncentráltan élő cigány népesség. A különbségek növekedésének megállítása a megye további fejlődésének feltétele. Ennek érdekében indokolt hátránykompenzációs intézkedési csomag kidolgozása. Esélyjavító iskolarendszerű és iskolán kívüli oktatás, képzés bővítése és különleges nevelési, oktatási igényű gyermekekkel való foglalkozás elősegítése. Az alap és szakellátó szociális és gyermekvédelmi rendszer fejlesztése, valamint a civil szféra arányának növelése ezekben a feladatokban. Az egyedülálló idősek lakhatási és gondozási feltételeinek javítása, idősek nappali ellátása, bentlakásos otthonok építése. A munkaerő-piaci részvétel növeléséhez a keresletet befolyásoló intézkedések szükségesek a hátrányos, leszakadó térségekben.

3.6.

A megye térszerkezeti jövőképe 2030

Szolnok-Kecskemét központokkal, Szolnok-Abony-Cegléd-Nagykőrös-KecskemétTiszakécske-Martfű-Törökszentmiklós városok által határoltan kialakul egy Közép-alföldi pólustérség, amelyben meghatározó jelentőségű az M8 tengely. Ezzel összehangoltan a Szolnok- Törökszentmiklós- Martfű ipari háromszög jelentős ipari- logisztikai- szolgáltató befektetési célponttá, foglalkoztatási központtá fejlődik. Az M4 (Szolnok- Szajol- Törökszentmiklós- Kisújszállás- Karcag) kiépülésével a Szolnoki térség dinamikus fejlődés továbbgyűrűzik a Nagykunság irányába. Az M4 menti nagykunsági városok szolgáltató - élelmiszergazdasági foglalkoztató - logisztikai szervező szerepe megerősödik. A térség gyógyfürdőinek (Berekfürdő, Kisújszállás, Tiszafüred) magas színvonalú rekreációs és egészségügyi (rehabilitációs) szolgáltatásai iránt megnő a kereslet, egyre szélesedő társadalmi igény mutatkozik az egészségmegőrzésben jelentős szerepet betöltő gyógyfürdők használatára.

11/155

Az M44 gyorsforgalmi út kiépülésével megerősödik Kunszentmárton térségi foglalkoztatólogisztikai szerepe a négy megyeszékhely – Kecskemét, Szolnok, Szeged, Békéscsaba közötti vákumtérségben. Kunszentmárton térségszervező-logisztikai szerepét erősíti továbbá Tiszazug bekapcsolódása a szentesi kertészeti klaszterbe. A Tiszazug és Mezőtúr térsége aktív együttműködő partner a Dél-Alföld kapcsolódó térségével – Tiszakécske, Csongrád, Szentes, Szarvas, Gyomaendrőd – kialakított Körösmenti együttműködésben, amely meghatározó agrár- és vidékfejlesztési térség és rekreációsturisztikai zóna, Cserkeszőlőhöz, mint nagytérségi gyógy- és termálturisztikai központhoz kapcsolódva. Mezőtúr, Szarvas és Szentes szoros együttműködésben az agrár- és vidékfejlesztés fontos oktatási, kutatási bázisává fejlődnek. A Jászság, valamint Hatvan, Gyöngyös, Heves és Nagykáta városok térségi együttműködése gazdasági, intézményi turisztikai desztinációs tekintetben is elmélyül. A Jászságban a Jászfényszaru- Jászárokszállás- Jászberény ipari háromszög sokszöggé bővül Jászapáti és Jászkisér intenzív bekapcsolódásával. A Jászság mezőgazdasági-halgazdálkodási központjai Jászapáti és Jászkisér. A térségi munkamegosztás keretében megerősödnek a térség városias jelegét erősítő oktatási, kulturális, turisztikai, rekreációs, egészségügyi szolgáltató szerepek, differenciálódnak a lakóterületek. A Zagyva- Tarna- Jászsági főcsatorna vízrendszere a kiépülő árapasztó tározóval a jászsági mezőgazdasági táj diverzifikálásának, a térség ökológiai hálózatának és rekreációs kínálatának szervező gerincévé válik. A megye belső perifériái – Kunhegyes térsége, Tiszazug, Alsó-Jászság, Szolnok-térségnek a várostól távolabb fekvő Tisza menti települései Célirányos komplex felzárkóztató-integráló programok célterületei. Ennek részeként a térségi szervező szerepű városokkal – Jászberény, Jászapáti, Szolnok, Kunszentmárton, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Karcag, Kunhegyes, Tiszafüred – és a gazdasági jellegű központokkal – Jászárokszállás, Jászfényszaru, Martfű, Kisújszállás – erőteljesebb napi kapcsolatot építenek ki. Ezt egyrészt megújult alsóbbrendű úthálózat másrészt az újjászervezett, differenciált közösségi közlekedés és a bővülő infokommunikációs rendszerek biztosítják.

3.7.

Területi célok

3.7.1. Szolnok nagyváros-térség pozíciójának A szolnoki pólus térségi és gazdasági helyzetének fenntartásához, megerősítéséhez és dinamizálásához feltétlenül szükséges a budapesti régióhoz (az M4 kiépülése), illetve a M5 folyosóra szerveződő dinamikusan fejlődő tengelyhez való gyorsforgalmi közúti csatlakozás az M8-as Kecskemét-Szolnok közötti tervezett nyomvonalának kiépülése révén. 12/155

Prioritás: - Közép- Alföldi gép- és járműipari klaszter/agglomeráció létrehozása, sokoldalú szerepeinek kialakítása (Szolnok- Törökszentmiklós- Martfű és vonzáskörzetük iparszerkezetének közös fejlesztése – telephely-fejlesztés, energiaellátás, inkubáció, helyi klaszterek, ismert márkák megerősítése, beszállítói hálózat erősítése; kecskeméti jármű- és gépiparral közös klaszterszervezet létrehozása, arculathoz illeszkedő KKV-k támogatása, K+F+I tevékenység támogatása, összehangolt közép- és felsőfokú oktatás-szakképzés, felnőttképzés, térségmarketing; közös turisztikai-rekreációs desztinációs térség kialakítása a három megye határtérségében) - Kapcsolódó speciális cél: Az agrárvertikum versenyképességének, tájfenntartó- és foglalkoztatási potenciáljának növelése.

3.7.2. Az ipari agglomeráció városiasságának erősítése és a gazdaság diverzifikációja a Jászságban A Jászság északi része a megye legdinamikusabb ipari térsége, itt termelődik meg a megyei GDP jelentős része, és foglalkoztatás szempontjából is kiemelt jelentőségű. A statisztikai mutatók azonban az itt megtermelődő GDP, illetve a térség népességmegtartó képessége, a térségben élők jövedelemnövekedési szintje és a vállalkozási aktivitása közötti növekvő szakadékot jelzik. A Jászság és a megye elemi érdeke, hogy ezt az egyensúlytalanságot kiigazítsa, annál is inkább, mivel ez hosszabb távon a nemzetközi tőke döntéseire is visszahat. Ezt a célt szolgálja a városiasság erősítésének és a gazdaság diverzifikálásának egymással szorosan összefüggő célrendszere. Ebben a városhálózatban a vidéki településeknek alapvetően a város-vidék kapcsolat keretében a városok számára nyújtandó „vidékszolgáltatásokat”(pl. helyi piacok, megújuló energia, természeti területek), továbbá a helyi mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó kisléptékű feldolgozó kapacitásokat szükséges erősíteni (mezőgazdaság és kapcsolódó feldolgozás, rekreáció, ökológiai szolgáltatások, tájfenntartás, lakossági szolgáltatások). A gazdaság diverzifikálása egyrészt ágazati, másrészt vállalkozási struktúra tekintetében értendő. Kiemelten támogatandók azok kisléptékű, innovatív szolgáltatások, amelyek piaci résekre szerveződnek, kevés befektetést igényelnek, viszont munkahelyeket hoznak létre. Stratégiai szempontból különösen értékesek a nagy foglalkoztatók, illetve azok jelentősebb jövedelmű foglalkoztatottjai számára vonzó szolgáltatások. A vállalkozások képesek a megyehatáron túlnyúló elektro-info-kom regionális gazdasági arculatot erősíteni. A markáns regionális arculat a multinacionális tőke számára fontos tényező, ezzel lehet megágyazni annak, hogy kedvezőbb gazdasági körülmények esetén további tőkebeáramlás történjen ezekbe az ágazatokban, míg stagnálás esetén se akarjon a tőke innen menekülni. E mikro-, kis- és középvállalkozások hálózatba szerveződve és a 13/155

multinacionális tőkével együttműködést keresve segíthetik elő az innovációs kapacitás és a megfelelő képzési kapacitás kiépülését e téren is egy tartós építkezési folyamatot generálva. Prioritás: Elektro-info-kom ágazat térségi beágyazódásának megerősítése (térség iparának összehangolt fejlesztése: telephely-fejlesztés, inkubáció, helyi klaszterek, ismert márkák megerősítése, beszállítói hálózat erősítése, kapcsolódó műszaki képzés, arculatba illeszkedő KKV-k kiemelt támogatása, kapcsolódó és háttérszolgáltatások, e-hulladék újrahasznosítás kiemelt támogatása, Gyöngyös-Jászberény középfokú műszaki képzés). -

3.7.3. Városhálózati szerepek és város-vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezővárosi térségben Az M4-es menti településeken a térségi feldolgozóipar és az agrár-élelmiszeripari, zöldipari feldolgozás és logisztika nagyobb fokú koncentrációjának kialakulására van lehetőség. Fontos kitörési pont a térség zöld-gazdasági térséggé fejlesztése. Karcag-Kunmadaras térségében a hulladék-újrahasznosításra és megújuló energiára épülő zöldipar (tiszafüredi, karcagi és kétpói lerakókra alapozva). A Karcagon elindult ökopark fejlesztés folytatása mellett a diverzifikált hasznosítása (mezőgazdaság, halgazdaság, megújuló energia, extrémsport park, stb.) egyúttal jelentős foglalkoztatási lehetőség. Karcagon a mezőgazdasági K+F, a felsőfokú oktatás-képzés, a térségi szerepű intézményi-szolgáltató funkciók kiemelt fejlesztése, a belváros funkciógazdagságának, iskolavárosi szerepének megerősítése a cél. Prioritások: - A Tiszántúl nagytérségi integrációja és az M4-es menti gazdaság összehangolt fejlesztése (elérhetőség fejlesztése, M4 menti települések meglévő telephelyeinek fejlesztése, barnamezős területek rekultivációja, újrahasznosítása, iparvasúti elérhetőség, közös térségmarketing, sajátos arculatok kibontakoztatása, üzleti szolgáltatások erősítése, szállítási és közlekedési elérhetőségük javítása). - Térség zöldgazdasági arculatának megerősítése (Karcagi ökopark továbbfejlesztése, zártrendszerű, 0-hulladékkibocsátású agrár-terméklánc KKV-k ösztönzése, tájspecifikus agrárium és élelmiszergazdaság, erdősítési-tájfásítási foglalkoztatási programok, zöldipari mikrovállalkozások és KKV-k, oktatás-képzés, kiürült városi intézmények zöldipari inkubátorházzá, továbbképző központtá fejlesztése, infrastruktúrával ellátott, részben betelepült gazdasági területek elérhetőségének, telephelyvonzó képességének megerősítése). - Városhálózati differenciált, munkamegosztásra épülő újraszervezése (Karcag térszervező szerepének komplex megerősítése: felső és középfokú oktatási kulturális központ szerep, vonzó iskolaváros karakter).

14/155

3.7.4. Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása Az M44 Kecskemét-Tiszazug viszonylatban a dinamikus makroregionális gazdasági fejlődési tengellyel való szorosabb együttműködés lehetőségét biztosítaná a térségnek. Ez nem csupán az ipari mikro- és kisvállalkozások számára jelent bővülési lehetőséget, de a térség igényesebb mezőgazdasági termékeit is könnyebb lesz eljuttatni a jobb fizetőképességű piacok felé. Prioritások: - Nagytérségi kapcsolatokban rejlő gazdaságfejlesztési potenciál megerősítése (Mezőtúri és Kunszentmártoni ipari parkok telephelyvonzó képességének megerősítése: Kunszentmártoni ipari park autóipari beszállítói arculat erősítése, Mezőtúr: iparvágány építése. Tiszazug és Körös mente nagytérségi integrációja, elérhetőség javítása). - Mezőtúr Szarvas és Szentes oktatási-szakképzési funkciói és iskolaváros-szerepük összehangolt fejlesztése (városok felső és középfokú oktatási-szakképzési kínálatának összehangolása, korszerűsítése, Mezőtúr: kulturális- sport- szabadidős kínálatok, kollégiumok szolgáltatási színvonalának fejlesztése, vonzó iskolaváros karakterek erősítése). - Mezőtúr térszervező szerepének komplex megerősítése. (Három megyére kiterjedő szilikátipari összefogás felépítése, Mezőtúr mezőgazdasági piacközpont és szervező szerepének erősítése, vidékfejlesztési közép- és felsőfokú oktatási bázis, tudásközpont létrehozása).

3.7.5. Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése Prioritások: - Integrált vízgazdálkodásra épülő teljes halgazdálkodási vertikum felépítése. (Az agrárvertikumra vonatkozó specifikus céllal összehangolt komplex agrár-élelmiszeripari program megvalósítása, melyből ez a prioritás elsősorban a komplex tájgazdálkodásba is illeszkedő, turisztikai desztinációkhoz is kapcsolódó programelemeket támogatja). - Szociális fókuszú integrált tájgazdálkodás ösztönzése a Tisza menti kistelepülésekben (munkaintenzív, jelentős foglalkoztatási képességű gazdálkodási formák kialakítása, vízgazdálkodáshoz kapcsolódó élelmiszerés nyersanyagtermelés, extenzív gyümölcstermesztés, ártéri gazdálkodás, legeltető állattartás, erdőgazdálkodás, megújuló energiaforrás-termelés).

15/155

3.8.

Specifikus célok

3.8.1. A lakosság képzettségi szintjének és egészségi állapotának javítása A munkaerőpiacon jelentkező álláskeresők nagy száma (a területi munkaerő kereslet-kínálat eltolódása mellett) részben annak is a következménye, hogy az állást keresők szakképzettsége nem találkozik a felkínált állások képzettség igényével. Az iskolarendszerű szakképzés nem elég nyitott, nem váltott elég gyorsan, s ez a képzésben a kereslet-kínálat egyensúlyának a megbillenéséhez vezetett. A megyében a jelentős elektronikai, gépipari és egyéb termelő vállalatai részéről megnőtt a gyakorlatban is konvertálható szaktudással rendelkező közép- és felsőfokú szaktudással rendelkező fiatalok iránti igény. Prioritások: - Gazdasági struktúrájához, stratégiai ágazataihoz igazodó felső- és középfokú műszaki képzés bővítése a megyében, a szomszédos megyék képzőintézményeivel összehangoltan (felső és középfokú oktatás-képzés minőségi és tartalmi korszerűsítése elektrotechnika és infokommunikáció, agrár- és élelmiszeripar, gép- és járműipar, zöldipar és megújuló energiaipar, integrált víz- és tájgazdálkodás, idegenforgalom-vendéglátás területén. A célirányos középszintű műszaki szakoktatás megerősítése, az oktatás feltételeinek javítása. A képzések vonzerejének növelése. A képzőhelyek kapcsolatának erősítése a gazdálkodó szervezetekkel). - Felnőttképzés, az egész életen át tartó tanulásban résztvevők számának növelése, a hozzáférés tartalmi és területi bővítése (munkaerő saját képzettségi szintjének megfelelő munkaerő-piaci pozíciójának javítása tudásbővítéssel, korszerűsítéssel, készségfejlesztéssel; hálózattársadalomba való bekapcsolódás érdekében számítógép felhasználói készségek és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése). - Oktatási központ szerepű városok fiatalok számára vonzó szolgáltatásainak bővítése (ösztöndíj- és letelepedési programok, városrehabilitáció és iskolavárosi vonzerő-fejlesztés összehangolása, tanulást, önképzést és a szabadidő eltöltését értelmesen, vonzó formában biztosító szolgáltatások bővítése, kollégiumi férőhelyek bővítése, minőségi fejlesztése, felszereltség korszerűsítése, igényes kollégiumi férőhelyek számának emelése, megnyitása a lakosság és a bejáró diákok számára, kollégiumi szolgáltatások többcélú hasznosítása).

3.8.2. Az agrárvertikum versenyképességének növelése A megye adottságai az agrárium és a kapcsolódó feldolgozóipari tevékenységek számára kiemelkedően kedvezőek. Jász-Nagykun-Szolnok megye az agrárágazathoz hagyományai okán is fokozottan kötődik, ennek ellenére részesedése az ország mezőgazdaságban megtermelt GDP-jéből alacsony arányú, népességeltartó és jövedelemtermelő képessége – a nagyobbrészt homogén szántóföldi művelésből következően is, rendkívül gyenge. 16/155

A mezőgazdaságból hiányzik a befektetői tőke, csekély a hozzáadott érték, kevés a versenyképes termék. A jelentős, és a klímaváltozással összefüggően tovább fokozódó kockázati kitettség (árvíz, belvíz, aszály) a mezőgazdaság amúgy is alacsony termelékenységét egyre inkább veszélyezteti. A rendszerváltás különösen az állattenyésztést vetette vissza drámai mértékben, noha az ágazat, beleértve a halgazdálkodást is, különösen a Tisza szabályozása előtt, a térség nagy részének elsődleges jövedelemforrása volt. Az ágazat talpra állását az együttműködés hiánya nagymértékben késlelteti. Az összességében kedvezőtlen mutatók ellenére mindazonáltal a térségben jelentős agrár- és feldolgozóipari kapacitás mellett kiemelkedő vállalkozási hajlandóság figyelhető meg. Unikális ágazata a megyének a rizstermelés, és a növekvő volumenű juhtenyésztés, mely ma jórészt élőállatként hagyja el az országot. Komoly stratégiai lehetőségek vannak a halgazdaságban. Az élelmiszeripar és a vetőmagtermelés relatíve kedvezőbb helyzete a multinacionális tőke jelenlétének is köszönhető. Építve a megye adottságaira és azokra a globális várakozásokra, miszerint az élelmiszer világpiaci ára belátható időn belül jelentősen növekedni fog, valamint az Európai Unió eltökéltségére, a klímaváltozásra való felkészülés vonatkozásában, továbbá a kormányzati elhatározásokra, melyek a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart stratégiai ágazatként kezelik, kedvezők a feltételek arra, hogy a megye mezőgazdaságában trendforduló következzen be a ciklus végére. A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jelenleginél sokkal jelentősebb szerepe lesz a megyében élők jövedelemtermelésében, foglalkoztatásában. A térség agrárgazdálkodási hagyományai, felhalmozott tudásanyaga – például a legeltető állattartással összefüggésben - kiváló kiindulási pontot jelent az európai szinten is versenyképes termelőágazat felé való továbblépés során. A korszerű, fenntartható és az élelmiszerbiztonság szempontjainak messzemenőkig megfelelni képes termékeket előállító térségi agrárgazdálkodás szakmai ismeretanyagának folyamatos kiegészítése, fejlesztése nemzeti-, valamint Uniós és hazai társfinanszírozású programok kidolgozásával és indításával a Darányi Ignác tervben megfogalmazottakkal összhangban biztosítható. Prioritások: - A megyei agrárvertikum versenyképességének és a megye gazdaságában betöltött szerepének növelése (meglévő agrár- és élelmiszeripari vállalkozások versenypozíciójának javítása, teljes termékláncok kialakítása, több lábon álló agrárgazdaságok, hozzáadott érték növelése: minőség, feldolgozottság, termésbiztonság, térségi márkák, ökológiai gazdálkodás során előállított termékek részarányának növelése). - Tájspecifikus állattenyésztés komplex megújítása, kertgazdálkodás fejlesztése. (A geotermikus energián alapuló kertészeti formák támogatása. A megye határán átnyúló termelői érdekcsoportok és kertészeti kutatási-fejlesztési együttműködések kialakítása (pl. a Csongrád megyei üvegházas termesztőkkel), agráriumhoz kapcsolódó feldolgozó tevékenységek, piacbővítő tevékenységek támogatása. Regionális beszállítói láncok

17/155

feltételeinek kialakítása-erősítése, meglévő állattenyésztő telepek versenyképességének növelése, ökológiai állattartás. Integrált vízgazdálkodásra épülő haltenyésztés és teljes halgazdálkodási vertikum kialakítása. Juhtenyésztés teljes terméklánc fejlesztése). - Integrált vízgazdálkodás a klímaváltozásra való felkészülés és a természeti erőforrások megújuló hasznosítására épülő jövőgazdaság jegyében (öntözött területek részarányának növelése; Jászsági főcsatorna öntözési funkcióval integrált megvalósítása a Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő Gazdálkodási Terve „talajvízmegcsapolás-csökkentő” célkitűzésével összhangban, halgazdálkodással való összekapcsolódás, rizstermesztés, akvapónia). - K+F + innováció, közép- és felsőfokú képzés (az agrárium teljes vertikumában és a kapcsolódó feldolgozóipari ágazatokban, klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, tájspecifikus termékek, fajok, biotermelés, együttműködési lehetőségek, üzleti menedzsment és marketing háttér biztosítása, a fenntartható agrárgazdálkodáshoz szükséges ismeretanyag átadásáért is felelős tájközpontok, képzőhelyek hálózatának kialakítása). - Agrár-környezetvédelmi tevékenységek és a társadalmi fenntarthatóság ösztönzése (jelentős élőmunka-igényű növénytermesztési tevékenység, extenzív tájhasználati formák, tájfásítás, erdősítés, integrált tájgazdálkodás, általános iskolai tudatformálás, helyi gazdasághelyi termékek-helyi piacok: az agrárium és a kapcsolódó vertikum helyi foglalkoztatási és jövedelemtermelő képességének maximalizálása).

3.9.

Terület felhasználás, erőforrás-gazdálkodás megyei elvei

- Az ezredfordulót követően felgyorsult környezeti és társadalmi változások nyomán kiemelten kezelendő terület az erőforrások védelmének elve. - Meglévő, de még fel nem használt lakó és gazdasági területek használatának kiemelt támogatása. - Előnyben kell részesíteni a nem, vagy csak nehezen megújuló helyi erőforrások (termőföld, természetes, illetve természetközeli állapotú területek, tájkép) védelmét szolgáló területhasználatot. - A táj többi alkotóelemével összhangban lévő erdőterületek növelése. A 2014-2020-as időszak programfinanszírozásának új eleme lesz a térségi integrált beruházások (ITI = Integrated Territorial Investments) megvalósítása. Ezek közé tartozhat a megyéből: - a Jászság gazdaságának diverzifikálása, - Kecskemét – Szolnok - Törökszentmiklós együttműködő gép- és járműipari térség kialakítása, - Körös-menti gazdaságfejlesztési program keretében megyehatáron átnyúló élelmiszeripari és turisztikai együttműködés kialakítása, - a Nagykunság újraiparosítása a meglévő adottságokra és kapacitásokra, a felújított 100-as számú vasúti fővonalra és a fokozatosan megépülő M4-es autópályára alapozva.

18/155

4. Jász- Nagykun- Szolnok megye munkaerő-piaci folyamatai Demográfiai helyzet (KSH) Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5 582 km2, lakónépessége évek óta csökkenő tendenciát mutatva 2013. január 1-jén 386 654 fő volt. Népsűrűsége 69 fő/km2, ezzel az ország ritkábban lakott megyéi közé tartozik. 20 város és 58 község alkotta 2013-ban. 1. táblázat: A Jász-Nagykun-Szolnok megye korösszetétele (2009-2013) Lakónépesség

2009

2010

2011

2012

2013

fő 60 609 59 193 57 702 57 766 56 652 részarány 15,3% 15,1% 14,9% 14,8% 14,7% 266 246 262 960 260 611 263 827 261 062 15-64 éves fő részarány 67,4% 67,3% 67,4% 67,6% 67,5% 68 036 68 622 68 439 68 433 68 940 64 év feletti fő részarány 17,2% 17,6% 17,7% 17,5% 17,8% fő 394 891 390 775 386 752 390 026 386 654 Összesen 0-14 éves

A korösszetételben évek óta lassan csökkenő arányt képvisel a 0-14 éves korosztály, ugyanakkor nő a 64 évnél idősebbek részaránya, azaz a megye népessége (igazodva az országos trendekhez) öregedő tendenciát mutat. A népesség 48,0%-a férfi, 52,0%-a nő, ez az országos arányhoz hasonló összetétel. 2. ábra: Köznevelésben tanulók száma (2009-2013)

19/155

A népesség csökkenése tükröződik a közoktatásban tanulók számán is. A tanulók száma az elmúlt öt évben összesen közel hétezer fővel csökkent, 70 563 főről (2009. év) 63 438 főre (forrás: KSH, Emberi Erőforrások Minisztériuma). A szakközépiskolások számában történt 2013-ban a legjelentősebb csökkenés, több mint 900 fővel mérséklődött az itt tanulók száma (pedig 2010-ben még egy kis emelkedés is megfigyelhető volt). A szakiskolai tanulók száma 2011-ig nem változott jelentősen, majd 2012-ben és 2013-ban is több száz fővel csökkent. Folyamatos és egyenletes a gimnazisták számának mérséklődése, évről évre 2-300 fővel kevesebben tanulnak, mint a megelőző évben. Szintén egyenletes az általános iskolában tanulók számának csökkenése, minden évben 4-700 fővel kevesebben vannak. A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali tagozaton tanulók száma (a hallgatók állandó lakóhelye szerint) 2009 és 2013 között mintegy ezer fővel csökkent (7 544-ről 6 593-ra), létszámemelkedés egyedül 2011-ben történt az előző évhez képest. Az időszak többi részében évente mintegy 3-400 fővel csökkent a részt vevő tanulók száma. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján (forrás: KSH 2011. évi népszámlálás, Területi adatok) a megelőző, 2001-es népszámláláshoz képest a népesség iskolai végzettsége emelkedett. A 15 éves és idősebb népességen belül a legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzők aránya 93%-ot tett ki. A legmagasabb iskolai végzettségként érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezők aránya számottevően bővült (férfiaknál 32%, nőknél 16%), ahogy a legalább érettségizettek aránya is. Egyetemet, főiskolát a lakosság egyre nagyobb része végez, a férfiak 11, a nők 13%-ának volt diplomája a 2011. évi népszámlálás idején. A végzettséget korcsoportonként vizsgálva megállapítható, hogy a tíz éves és idősebb népesség 2001. évihez hasonló része, 0,7 százaléka nem végezte el az általános iskola első osztályát sem. A 15 éves és idősebb korúaknál a legalább általános iskola 8. évfolyamát végzettek aránya említésre méltóan emelkedett. Az érettségizettek száma a megyében a 2011. évi összeíráskor meghaladta a 125 ezer főt. A 18 éves és idősebb lakosság 40 százalékának volt legalább érettségije. A 20–30 évesek csaknem hattizede érettségizett, a 30–60 éveseknél 40–50%-os arányok a jellemzőek, ami a kor előrehaladtával fokozatosan csökken, és a 75 év felettieknél mindössze 14–15%. Az egyetemet, főiskolát végzett megyei lakosok száma 2011-ben meghaladta a 37 ezret. A 25 évesek és idősebbek 13 százalékának volt felsőfokú iskolai végzettsége, tíz evvel korábban ez az arány még 8,9 százalék volt. Legmagasabb a hányaduk a 25–34 évesek körében, közöttük minden ötödik diplomás, míg a 75 éven felülieknél a legkisebb, akiknek mindössze 5%-a szerzett egyetemi, főiskolai oklevelet.

20/155

A Szolnoki járás lakosainak iskolázottsága a legmagasabb, amitől alig marad el a Jászberényi es a Karcagi járásé. A megye többi járásában az előbbieknél lényegesen alacsonyabb az érettségizettek és a diplomások aránya. A Karcagi, a Kunhegyesi és a Tiszafüredi járásban az általános iskola első osztályát sem elvégzők hányada nagyobb – a 10 éves és annál idősebb népesség egy százalékát meghaladó –, mint a megye többi járásában. A befejezett iskolai végzettség szerinti arányok minden mutató tekintetében a megyeszékhelyen a legkedvezőbbek. A megye települései közül Tiszabő es Tiszabura községekben a legmagasabb azoknak az aránya, akik az általános iskola első évfolyamát sem fejezték be, ez a 10 éves es annál idősebb népességük 2,9, illetve 3,2%-át jelenti. A városokban ez az érték 2,4% alatti. A legalább középiskolai érettségit szerzettek hányada a városok közül Jászberényben a legkedvezőbb, itt a 18 évesek és idősebbek 49%-a legalább érettségizett. A községek közül Berekfürdő, Jászboldogháza, Szajol és Tószeg lakossága a legiskolázottabb, itt a vizsgált korosztály több mint négytizede érettségizett. A diplomával rendelkezők aránya is ezeken a településeken, továbbá Cserkeszőlőn es Nagykörűn a legmagasabb (a községek kategóriáján belül). 2. táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának iskolázottsága

21/155

3. ábra: Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás (KSH)

Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2013. évben 288,1 ezren tartoztak a 15-74 éves munkavállalási korú népesség közé, számuk 2,1%-kal csökkent 2012-höz képest. Közöttük 159,2 ezren voltak gazdaságilag aktívak, ami lényegében megegyezik az előző év adatával. Az aktivitási arány 0,4 százalékponttal emelkedett, 55,3%-ra, míg a gazdaságilag inaktívak száma 1,9 ezer fővel, 1,5%-kal csökkent. Az aktivitási ráta az országos átlagtól 2,2 százalékponttal maradt el. A KSH munkaerő-piaci felmérése alapján az év során átlagosan 141,2 ezer főt, a munkavállalási korú népesség 49,0%-át foglalkoztatták. A foglalkoztatási ráta az előző éves átlaghoz képest 0,3 százalékponttal javult. A KSH fogalomrendszere szerinti munkanélkülinek 18,0 ezren számítottak, ami megegyezik az előző évi adattal. A munkanélküliségi ráta szintén nem változott, 11,3%-ot tett ki, ami az országos átlagnál 1,1 százalékponttal gyengébb. Hosszabb időtávon vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági aktivitás összességében javuló tendenciát mutat. Az aktivitási ráta a 2009-es adatnál három százalékponttal magasabb volt, és a foglalkoztatási ráta is 2,6 százalékpontos emelkedést mutatott. A munkanélküliségi ráta ugyanakkor alig változott az elmúlt öt évben.

22/155

3. táblázat: A gazdasági aktivitás mutatószámai Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az országban

2009

2010

2011

2012

2013

Változás (20092013)

Jász-Nagykun-Szolnok megye Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliek száma (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%)

138,9

137,9

139,3

141,4

141,2

2,3 ezer fő 1,7%

17,8

16,9

17,3

18,0

18,0

0,2 ezer fő 1,1%

156,7

154,7

156,6

159,4

159,2

2,5 ezer fő 1,6%

142,9

141,5

136,7

130,8

128,9 -14,0 ezer fő

46,4

46,5

47,5

48,7

49,0

2,6 %-pont

11,4

10,9

11,1

11,3

11,3

-0,1 %-pont

52,3

52,2

53,4

54,9

55,3

3,0 %-pont

9,8%

Országos összesen Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliek száma (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%)

3 781,90 3 781,20 3 811,90 3 877,90 420,7

474,8

467,9

475,6

3 938,4 156,5 ezer fő 4,1% 448,9

28,2 ezer fő 6,7%

4 202,60 4 256,00 4 279,80 4 353,50

4 387,4 184,8 ezer fő 4,4%

3 487,10 3 430,40 3 395,90 3 303,20

3 243,3

-243,8 ezer fő 7,0%

49,2

49,2

49,7

50,7

51,6

2,4 %-pont

10

11,2

10,9

10,9

10,2

0,2 %-pont

54,7

55,4

55,8

56,9

57,5

2,8 %-pont

A 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek 2013-ban 76 991 főt foglalkoztattak teljes munkaidőben a KSH felmérése alapján, ami 4,8%-kal magasabb az előző évi adatnál.

23/155

Az alkalmazottak többsége az iparban dolgozott (37,1%), de jelentős volt még az egészségügy (16,0%), a közigazgatás (10,2%), az oktatás (8,9%), a kereskedelem (8,0%) és a mezőgazdaság (5,1%) területén teljes munkaidőben alkalmazásban állók részesedése is. Ugyanezen felmérés alapján a bruttó átlagkereset 179 799 forint volt a megyében, egy év alatt 3,2%-kal emelkedett. Bércsökkenés az egészségügy (-2,9%) és a művészet, szórakoztatás (3,9%) gazdasági ágakban történt. Legmagasabb átlagbért, 216 925 forintot az információ, kommunikáció gazdasági ágban kaptak, legalacsonyabbat pedig a vendéglátásban (123 116 Ft). A Központi Statisztikai Hivatal éves adatai szerint a regisztrált gazdasági szervezetek száma 2009-2013. között folyamatosan emelkedett. 2013. év végén 55 415 gazdasági szervezetet volt nyilvántartva, ennek 72,8%-a egyéni vállalkozás, 20,5%-a társas vállalkozás volt. 4. táblázat: A regisztrált gazdasági szervezetek száma

KSH, december 31-ei adat

2009

2010

2011

2012

2013

Regisztrált gazdasági szervezetek

52 175

53 237

54 176

54 711

55 415

ebből: Társas vállalkozás

11 568

11 854

11 427

11 486

11 352

Egyéni vállalkozás

37 724

38 413

39 084

39 524

40 348

Nonprofit szervezet

2 407

2 424

3 105

3 172

3 233

Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2012-ben 1 807 ezer forint volt, 1,5%-kal több, mint az előző évben. Ez az országos átlag 63,9%-a volt, mellyel a megyék közötti rangsorban megyénk a 15. helyen állt. A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei közül egyedül a szolnoki nem számít hátrányos helyzetűnek.

24/155

4. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei kedvezményezettség szerint

Tiszafüredi Jászberényi

Szolnoki

Karcagi Törökszentmiklósi Mezőtúri

Kunszentmártoni

Jelmagyarázat:

Nem kedvezményezett Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb Leghátrányosabb komplex programmal

Álláskeresők, bejelentett álláshelyek (Munkaügyi Központ) A munkaügyi központban 2013. évben átlagosan 26 389 fő álláskeresőt tartottak nyilván. Közöttük a legfeljebb általános iskolát végzettek 11 664 fős átlaglétszáma 44,2%-ot jelentett. Középfokú végzettséggel 13 785-en rendelkeztek, a teljes létszám 52,2%-a, míg felsőfokú végzettséggel átlagosan 940-en (3,6%) kerestek állást. 5.

ábra: Álláskeresők, bejelentett álláshelyek (Munkaügyi Központ)

25/155

Az álláskeresők iskolai végzettségét és a munkaügyi központhoz 2013-ban érkezett állásbejelentések iskolai végzettség-igényét összehasonlítva észrevehető eltérést tapasztalhatunk. Bár mindkét esetben a legfeljebb általános iskolával rendelkezés a leginkább jellemző, ez az álláshelyeknél jóval nagyobb arányú. Míg az álláskeresőknél 44%-os az érintettek aránya, addig a bejelentett álláshelyek 74%-a adta meg igényként a legfeljebb általános iskolai végzettséget. Ezzel szemben a szakképzettséget nyújtó, magasabb iskolai végzettségek az álláskeresők körében jóval nagyobb arányt képviselnek, mint a bejelentett állásoknál. Mind a szakmunkásképző, mind a szakközépiskola jóval kisebb arányban szerepel igényként, mint amekkora arányt az álláskeresőknél képviselnek az ilyen típusú végzettséggel rendelkezők. A jelenség hátterében a közfoglalkoztatás hatásait is megfigyelhetjük. Az év során bejelentett 39 873 álláshely 86,2%-hoz támogatást igényeltek a munkáltatók, ez 34 384 állást jelentett. Ebből 31 ezer volt a közfoglalkoztatás keretében bejelentett állások száma, azaz az összes álláshely több mint háromnegyede közfoglalkoztatás formájában valósult meg. A támogatott bejelentések 78,6%-a jelölt meg legfeljebb általános iskolai végzettséget igényként, ugyanez az arány nem támogatott, piaci álláshelyek esetében sokkal kisebb, 44,8%-os volt. A szakképzettséget is megadó állásbejelentések között legjelentősebb volt a kis- és nagyüzemi képesítéssel rendelkezők iránti igény (2 031 fő), ezen belül is a kőművesek, géplakatosok, hegesztők, asztalosok, szobafestők, mázolók, szerkezetlakatosok, villanyszerelők voltak a keresettebb szakmák. Keresettek voltak még a kereskedelmi, vendéglátói, szolgáltatási szakmák (753 fő), ezen belül a különböző eladói és szakács végzettségek.

26/155

5. táblázat: A bejelentett álláshelyek jellemzőbb igényelt szakképzettségei Kőműves

395 Traktorvezető

58 Festő

25

ABC eladó

321 Pénzügyi ügyintéző

55 CNC-forgácsoló

24

Géplakatos

187 Pedagógiai asszisztens

54 Takarító

22

Hegesztő

161 Kereskedő-boltvezető

53 Tűzoltó

22

Asztalos

154 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő

45 Gyermek- és ifjúsági felügyelő

22

Szobafestő-mázoló és tapétázó

133 Biztosítási tanácsadó

45 Számítógép-kezelő (használó)

21

Kertészmérnök

131 Mérlegképes könyvelő

44 Fényező-mázoló

21

Személy- és vagyonőr/védő

125 Irodai asszisztens

43 Hentes és mészáros

21

Szerkezetlakatos

117 Bolti pénztáros

42 Gépészmérnök

21

Varrómunkás

116 Sütőipari munkás

41 Kereskedő-boltvezető II.

20

Villanyszerelő

115 Növénytermesztő gépész

41 Lemezlakatos

19

Szakács

109 Pék

38 Nőiruha-készítő

19

Autószerelő

94 Pincér

35 Áruházi-üzletházi eladó

19

Ács-állványozó

82 Gépésztechnikus

34 Parkgondozó

18

Könnyűgépkezelő

76 Gépi forgácsoló

33 Dajka

18

Óvodapedagógus

74 Esztergályos

33 Géplakatos - Gépbeállító

17

Vendéglátó eladó

71 Mezőgazdasági gépkezelő

30 Számítástechnikai szoftver üzemeltető

16

Nehézgépkezelő

67 Burkoló

29 Mezőgazdasági gépész

15

Tehergépkocsi-vezető

65 Szociális gondozó és ápoló 27 Számviteli ügyintéző

15

Élelmiszer- és vegyiáru eladó

62 Kertész

26 Agrármérnök

15

Mezőgazdasági gépjavító

61 Cukrász

25 Tanító

15

A munkaügyi központ által szervezett, 2009. január 1. és 2013. május 30. között befejezett tanfolyamokon résztvevőket a tanfolyam befejezése után 180 nappal megvizsgálva a résztvevők 66,0%-a állt munkában (azok közül, akikről rendelkezésre állt információ). Ebből a szempontból a legeredményesebb tanfolyamok (ahol a 90%-ot is meghaladta a munkába állási arány) általában a hegesztő (fogyóelektródás vagy minősített), kisgépkezelő, motorfűrész-kezelő, szociális gondozó és ápoló, személyügyi ügyintéző voltak. Általában alacsony volt az elhelyezkedési arány a kereskedelmi jellegű (pl. eladó) tanfolyamokon, illetve az általános, szakmát nem nyújtó tanfolyamokon (pl. informatikai alapismeretek, nyelvtanfolyamok).

27/155

Pályakezdők A megyében nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és aránya is folyamatos emelkedést mutatott az elmúlt öt évben (2011 kivételével, amikor arányuk lényegében stagnált). Míg 2008-ban az álláskeresők 9,3%-a, 2 455 fő volt pályakezdő, addig 2013-ban már 13,3%-uk, 3 503 fő tartozott a fiatalok közé. A legnagyobb emelkedés 2012-ben történt, amikor (az összes álláskereső 6,5%-os létszámcsökkenésével szemben) egy év alatt számuk 17,5%-kal nőtt. Ezzel még az országos 16,1%-os növekedést is meghaladta létszámváltozásuk nagysága. Az elmúlt évben 4,0%-kal emelkedett számuk, azonban mivel az összes álláskereső száma csökkent, ezért arányuk 1,4 százalékponttal haladta meg a 2012. évi adatot. 6. ábra: Pályakezdő álláskeresők számának és arányának alakulása, 20092013.

Ha összehasonlítjuk a pályakezdő álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét a nem pályakezdő álláskeresőkével (2013. éves szinten), akkor azt láthatjuk, hogy a pályakezdők összességében magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek: körükben alacsonyabb a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya (38,2% a 45,1%-kal szemben), ugyanakkor magasabb a gimnáziumot, szakközépiskolát, technikumot végzettek, valamint a felsőfokú végzettségűek aránya. Szakmunkásképzőt viszont jóval kevesebb arányban végeztek a munkaügyi központnál regisztrált pályakezdő álláskeresők, mint a nem pályakezdők.

28/155

7. ábra: Pályakezdők vs. nem pályakezdők megoszlása végzettség szerint

Munkaerő-piaci prognózis A 2013 őszén lezajlott prognózis felmérésben a kirendeltségi kollégák 178 céget kérdeztek meg, míg a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet munkatársai 96 vállalkozást kerestek fel kérdőíves megkérdezéssel, és a gazdasági helyzetükről, beruházásaikról, létszámgazdálkodásukról kérdezték őket. Összesen 274 kitöltött kérdőív került feldolgozásra. A bevont cégek által kialakított minta reprezentatív, az a népgazdaság szinte minden ágát felöleli, a vállalati méret pedig a mikro vállalkozásoktól a nagy multinacionális vállalatokig terjed. A vállalkozások üzleti helyzetüket legnagyobbrészt kielégítőnek nevezték (62,6%), ugyanakkor többen voltak jó (19,6%) pozícióban, mint rosszban (17,7%). Az előző éves felméréshez képest a helyzetük javult, és 2014-re még kedvezőbb helyzetre számítanak. A kapacitáskihasználtság jónak mondható, a megyei átlag 77,9% lett, ami nagyjából az országos átlagnak megfelelő érték. A nem teljes kapacitáskihasználtság oka túlnyomórészt a belföldi és kisebb részt az export megrendelések hiánya, ettől jóval elmaradva említették még a szezonális munkavégzést is. 2014. szeptember 1-jén a statisztikai állományi létszám várhatóan 3,6%-kal magasabb lesz, mint egy évvel korábban, a megkérdezés időpontjában. Létszámát és arányát tekintve is a feldolgozóiparban lesz legjelentősebb az emelkedés, míg negatív egyenleg egyedül a mezőgazdaságban várható (kevesebb mint fél százalékos). Említésre méltó emelkedés még a kereskedelem, gépjárműjavítás, és az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenység ágazatokban lesz, a többi ágazatban lényegében stagnálást jelöltek meg a válaszadók. A létszámnövekedés jellemzően a gépipari, fémipari, bőripari jellegű foglalkozásokban, illetve különféle feldolgozóipari gépek, gépsorok kezelői területen lesz várható.

29/155

6. táblázat: Szakmák, melyekben a legnagyobb létszámmozgás várható Csökkenés FEOR

Szakma megnevezése

Növekedés

Jelző Érintett Jelző Érintett cégek létszám cégek létszám Egyenleg száma száma (db) (db)

7216

Bőrdíszműves, bőröndös, bőrtermék-készítő, -javító

0

0

1

141

141

8151

Fémfeldolgozó gép kezelője

0

0

2

82

82

8211

2

30

3

100

70

8122

Mechanikaigép-összeszerelő Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó

1

5

2

55

50

9310

Egyszerű ipari foglalkozású

7

187

12

217

30

9225

Kézi csomagoló

2

61

3

87

26

7323

0

0

6

25

25

8312

Forgácsoló Kútfúró, mélyfúró gép kezelője (kőolaj, földgáz, víz)

0

0

2

18

18

8152

Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője

2

2

4

19

17

5113

Bolti eladó

2

119

4

135

16

7325

Hegesztő, lángvágó

2

14

3

29

15

8135

Műanyagtermék-gyártó gép kezelője

3

350

5

364

14

7321

Lakatos

3

7

8

19

12

7111

Húsfeldolgozó

2

37

2

20

-17

Összességében elmondható, hogy a megkérdezett munkáltatók 2014-re óvatos optimizmussal tekintenek, a gazdasági helyzetükben kismértékű javulásra számítanak, melynek vonzata lesz a foglalkoztatottak számának 3-4 százalékos emelkedése.

30/155

Közelmúltban megvalósult és várható jelentősebb beruházások A Karcagi Ipari Parkban 2013. évben megvalósított Elektronikai Hulladékhasznosító Központ évi 18 ezer tonna elektromos és elektronikus hulladék és 4 ezer tonna hűtőgép előkezelését és hasznosítását végzi el. A 3,5 milliárd forintos beruházás révén 5 hektáros területen felépülő, teljes kapacitás esetén mintegy 170 embernek munkát biztosító üzemben 2013 végén elkezdődött a termelés, a létszámfeltöltés folyamatos. A Karcagi Ipari Parkban jelenleg is folyik a Recy-Pet Hungária Kft. PET műanyaghulladék újrahasznosító innovációs központjának megvalósítása. A termelés várhatóan 2014. utolsó negyedévében indul meg, mellyel kb. 50 fő számára teremtenek munkahelyet. A csaknem 3 milliárd forintos program megvalósulásával megteremthető az élelmiszerek csomagolására használt, majd feleslegessé vált PET műanyag palackok újrahasznosítása. A karcagi innovációs központban létrehozandó tudományos bázis ad helyet a kutatási alapot képező technológiai sornak, kutatólaboroknak valamint a fejlesztési helyiségeknek. Jászberényben a Jász Plasztik Kft két jelentősebb projekt kivitelezésébe kezdett. A „Jelentős létszámbővítéssel járó építési és infrastruktúra fejlesztési projekt” beruházás keretében már létszámfelvétel is történt, a „Jelentős munkahelyteremtéssel járó Start-Stop akkumulátor gyártóbázis kiépítése” bővítés keretében még nem. Mindkettő beruházás folyamatban van, az utóbbi várható befejezési időpontja 2015. január, helyszíne Jászapáti. A két beruházás több mint 6 milliárd Ft építés és gépberuházás mellett több mint 200 új munkahelyet teremt. A Samsung Electronics Magyar Zrt beszállítója, a Sangjin Micron Hungary Kft a Jászfényszaru Ipari Park területén épített 2012-ben egy 4850 m2 területű üzemcsarnokot, ami jelenleg már teljes kapacitással folytatja tevékenységét, munkavállalói létszáma 30 fő, melyen kívül mintegy 300 fő fizikai dolgozónak biztosítanak munkát munkaerő-kölcsönzés keretében. Ezen fizikai dolgozóit elsősorban korábbi gödi telephelye vonzáskörzetéből toborozza. A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft pályázott és nyert az Ipari Park bővítésére, a park kb. 1112 ha területtel bővül, kiépített teljes infrastruktúrával. Az egymilliárdos beruházás része lesz egy kb. 1600 m2-es vállalkozói ház építése. A beruházás megvalósítása jelenleg folyamatban van, a vállalkozói ház és az ipari terület infrastrukturálisfejlesztése jelenleg is zajlik, annak várható befejezése 2014 ősze. Nagyobb létszámbővítés itt akkor várható, ha az elkészült vállalkozói ház benépesül. A jászfényszarui Samsung Electronics Magyar Zrt. új, mintegy 22 ezer négyzetméteres üzemcsarnokot adott át 2014 nyarán. A projekttel megközelítőleg 75 új munkahelyet teremtett.

31/155

A jászberényi Electrolux Lehel Kft. bővítette 2013-2014. telén porszívógyártási kapacitását, mely mintegy 100 főnek biztosít munkát. Az ezáltal jelentkező munkaerőigényét részben átszervezésekkel elégítette ki. Törökszentmiklós körzetében a Flak-Fel nevű cég /zöld beruházásként/ egy új műanyag üzem építését tervezi – 80 fő foglalkoztatására – Törökszentmiklóson, az Ipari Park területén. Szintén az ipari park területén Molnár Istvánné egyéni vállalkozó vezetésével varroda nyílt M&D Varroda néven. Üléshuzatokat varrnak, de tervezik gyermek- és munkaruházat varrását is. Az áprilisi kezdés óta 20 fő felvételére került sor. A létszám, valamint a profil bővítése a megrendelések függvénye. A sátoraljaújhelyi, német tulajdonú Euraseal Bt. összeszerelő és felületkezelő üzemcsarnokot épít Kunszentmártonban. A vállalat fémöntvény alkatrészek csúszókoptatásos termikus és elektrokémiai sorjázását és impregnálását végzi elsősorban gépjárműipari beszállítók részére, továbbá az autóiparon kívül egyéb szerelvények megmunkálásával is foglalkozik. A 2014. októberben felépülő gyártócsarnok háromszintes lesz, amelyben a gyártótéren túl irodákat és szociális helyiségeket alakítanak ki. A gyártás három év alatti felfuttatása kedvező üzletmenet esetén 40-50 fős létszámfejlesztéssel járhat együtt. Szintén az Ipari Park területén tevékenykedik az Interplex Hungary Precíziós Fémáru Gyártó Kft. Tevékenységi köre fémmegmunkálás, fémalakítás, porkohászat, fém felületkezelése. A cég előzetes jelzése alapján itt is bővülés várható. Terveik szerint 2015-ben egy új 4000 m2es csarnokkal bővülne a vállalkozás. Cserkeszőlőn 50 fő foglalkoztatását oldaná meg az a beruházás, melyet az egykori Miniplaszt Kft. helyén terveznek megvalósítani. A főként betanított munkásokat foglalkoztatni kívánó cég napelemek alkatrészeinek gyártásával, összeszereléssel fog foglalkozni. A beruházás tervezett ideje: 2015. Tiszafüreden folyamatban van a City Ipari Park létrehozása, melynek első foglalkoztatója egy édesipari cég lesz, a Bonbon Füred Kft. A beruházás folyamatban van, a foglalkoztatás várhatóan még a nyár végén elkezdődik. A hosszú távú cél 80 fő munkába állítása. Édesipari termékgyártó, cukrász édesipari gépkarbantartók valamint betanított munkások felvételét tervezi. A szakemberek kiválasztása során szerzett tapasztalataik, hogy édesipari termékgyártásban az iskolarendszerű képzés minimális. A szolnoki Eagle Ottawa Kft. a 2013. évre tervezett létszámfelvételét megvalósította. 2014 végéig további 100 fő felvételével kalkulál, több ütemben. A foglalkoztatandó személyek szabász, minőségellenőr és gépkezelő munkakörben kerülnek alkalmazásra.

32/155

Az Eagle Ottawa Kft-hez hasonlóan autóipari interiőr elemeket gyártó és szerelő Jopp Interior Hungary Kft. az idei évben 50-60 fő betanított munkás (összeszerelő) felvételét tervezi. A Szolnokon építeni tervezett citromsavgyár építési munkálatai várhatóan 2014 őszén kezdődnek meg. A munkaerő-felvételhez kapcsolódó első intézkedések (toborzás, kiválasztás) legkorábban 2015 nyarán várhatóak.

5. A megye szakképző rendszerének és intézményhálózatának áttekintése A középfokú iskolai nevelés-oktatás helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jász-Nagykun-Szolnok megye középiskoláiban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott intézményekben 15 258 fő, a minisztériumok által fenntartott intézményekben 593 fő, egyházi fenntartású intézményekben 4 469 fő, magán fenntartású intézményekben 2 688 fő, mindösszesen 23 008 fő folytatja tanulmányait. A középiskolai létszám mintegy 1/3-ad -2/3-ad arányban oszlik meg a gimnáziumok és a szakképző intézmények között. Szakközépiskolában a tanulók 40%-a, gimnáziumban 33%uk, míg szakiskolában 27%-uk tanul. A különböző fenntartók szerepvállalása a szakképzésben; a fenntartói szerkezet átalakulása 2013. január 1-jével az egyéb iskolai feladatok mellett a középfokú nevelés és oktatásban részt vevő, korábban önkormányzati fenntartású intézmények is állami fenntartásba kerültek. Az állami szakképzési feladatokat ellátó intézmények működtetése, fenntartása és szakmai irányítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megyeközponti tankerületeinek a feladata. 2013. március 31-ével pedig a Megyei Intézményfenntartó Központ által működtetett szakképző intézmények kerültek át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Jász-Nagykun-Szolnok megyei tankerületéhez. A fenntartói szerkezet további átalakulását jelentette, hogy 2013. szeptember 1-jétől a Vidékfejlesztési Minisztérium (Földművelésügyi Minisztérium) is jelentős intézményfenntartóvá vált. Az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés kizárólag a vidékfejlesztésért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskolában, vagy nem állami fenntartó esetén - a vidékfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével kötött szakképzési megállapodás alapján folyhat.

33/155

A Földművelésügyi Minisztérium a 2013/2014-es tanévben országos szinten 59, JászNagykun-Szolnok megyében az alábbi 3 intézmény fenntartója: -Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Karcag; -Székács Elemér Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium, Törökszentmiklós; -Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Kenderes. 2014 augusztusában az FM újabb négy agrár-szakképző intézmény fenntartását veszi át. Ezzel a minisztériumhoz tartozó oktatási intézmények száma országos szinten 63-ra nő a 2014/2015-ös tanévben. További változás, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B (2) bekezdése szerint létrejött szakképzés - szervezési társulások 2012. december 31-én megszűntek. A társulás mindazon vagyonát, amely 2012. december 31-ig szakképzési feladatellátási célokat szolgált, a társulás tagjai 2013. január 1-jén vagyonkezelésbe átadták az állami intézményfenntartó központnak. Az állami intézményfenntartó központ a szakképzési feladatellátáshoz és az azt szolgáló vagyonhoz kapcsolódó uniós támogatási jogviszony tekintetében a szakképzés-szervezési társulás jogutódja. Az uniós támogatással kapcsolatos feladatokat a megyeközponti tankerületek vették át. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kormányhivatal az Oktatási Főosztályán keresztül szintén egyre inkább meghatározó szerepet játszik a megye szakképzési rendszerének alakításában. Megyénkben 12, egyházi, illetve magán fenntartású szakképző intézmény működik. Közülük 8 intézmény székhelye található a megyénkben. Ezen intézmények működési engedélyezési eljárását, fenntartóik törvényességi ellenőrzését intézményeiken keresztül az Oktatási Főosztály végzi. A működés engedélyezése, illetve ellenőrzése során az Oktatási Főosztály feladata a gyakorlati képzés feltételeinek vizsgálata a Kamara szakembereinek bevonásával. Az egyházi és magán fenntartók szakképzésben történő feladatvállalását az állam a fentieken túl a kormányhivatalok és a szakképző intézmények fenntartói között megkötött szakképzési megállapodásokon keresztül szabályozza. A szakképzési megállapodások megkötése feltétele a szakképzési feladatok finanszírozásnak az egyházi és magán fenntartók esetében. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 84. § (7) bekezdése és a szakképzési megállapodásról szóló 314/2013. (VIII. 28.) kormányrendelet 3. § (1) bekezdés f) pontja szerint a kormányhivatallal kötött szakképzési megállapodás alapján az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a Fenntartó jogosult költségvetési hozzájárulásra az ingyenes oktatásra jogosult tanulók képzése tekintetében, ha megfelel a szakmaszerkezeti döntésben foglaltaknak. A szakképzési feladatellátásra vonatkozó állami tervezés során a Fenntartó szakképző iskolája által ellátott iskolai rendszerű szakképzési feladatellátást, a szakképzésre vonatkozóan végrehajtott fejlesztéseket és a szakképzési megállapodásban rögzített szakképzés-fejlesztési terveit figyelembe kell venni.

34/155

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal az Oktatási Főosztály előkészítésében az (6. sz. mellékletben felsorolt) fenntartókkal a felsorolt intézményei tekintetében kötött szakképzési megállapodást, illetve támogatta annak megkötését, amennyiben az intézmény székhelye másik megyében van. A jogszabályok hatására, valamint munkaerő-piaci hatások és szülői elvárások következtében kialakult a fenntartói struktúra, és egy képzési szerkezet, amely ha véglegesnek nem is tekinthető, a tervezési időszakban csak kis mértékben változhat. 8. ábra: Szakképzésben résztvevő tanulók száma fenntartók szerint

699

719 17

2068

11411

állami

egyházi jogi személy

alapítv korlátolt felelősségű közhasznú ány társaság alapítvány

szerv

Ugyan a fenntartói paletta színes, mégis elmondható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szakképzésben részt vevő tanulók többsége állami intézmény tanulója. A szakképző intézmények Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2013/2014-es tanévben mindösszesen 41 intézményben folyik valamilyen szakképzés – szakiskolai vagy szakközépiskolai nevelés-oktatás keretében. Az intézmények száma az elmúlt egy évben jelentősen nem változott, a fenntartók tekintetében kisebb mértékű átrendeződés volt megfigyelhető – elsősorban a Földművelésügyi Minisztérium intézményfenntartó szerepének erősödésével. A tanulólétszám változása azonban mindenképpen kiemelt figyelmet érdemel. 35/155

Szakiskolai feladatellátás 7. táblázat: Szakiskolák, speciális szakiskolák száma fenntartó típusa szerinti bontásban:

Fenntartó típusa állami egyház magán magán magán egyéb

állami szerv KLIK/VM-FM/HM egyházi jogi személy alapítvány korlátolt felelősségű társaság Közhasznú alapítvány ORÖ

Összesen:

Intézmények száma

Feladatellátási helyek száma

18 - 19 3

Tanulói létszám 2012

2013

27-31

5 221

4960

3

674

674

1

217

0

1-2

2-4

134

92

1

1

17

0

1

1

126

126

27 - 28

35-41

6 389

5 852

1

Forrás: KIRSTAT 2012-2013. A fenti táblázat a KIR 2012 és 2013. év adatait tartalmazza. Az adatok alátámasztják a fenntartói összetétellel kapcsolatos megállapításokat. Jól látható, hogy a szakiskolai képzésben részt vevők zömében állami intézmények tanulói. Az intézmények számát tekintve kismértékű a változás. Ugyanakkor a tanulólétszám csökkenése jelentős: egy év alatt 537 fővel csökkent a szakiskolai képzésben résztvevők száma! A csökkenés az állami intézmények tekintetében 261 fő, csaknem 10 osztálynyi tanuló, a magánfenntartók szakiskolai képzésben való jelenléte pedig arányához képest rendkívüli mértékben lecsökkent. A szakképző évfolyamokon tanulók szakmacsoportonkénti elosztását mutatja az alábbi táblázat.

36/155

8. táblázat: A tanulók száma a szakiskolákban a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolás alapján:

Szakképzési terület

Agrár Agrár Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Humán Humán

Humán

Humán Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki

Szakmacsoport

Élelmiszeripar Mezőgazdaság Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Ügyvitel Vendéglátásidegenforgalom Egészségügy Egyéb szolgáltatások Művészet, közművelődés, kommunikáció Szociális szolgáltatások Elektrotechnikaelektronika Építészet Faipar Gépészet Informatika (szoftver) Könnyűipar Közlekedés

Összesen:

Állami Egyházi Magán fenntartásban fenntartásban fenntartásban működő működő működő Összesen intézményben intézményben intézményben a a tanulók a tanulók tanulók száma száma száma 185 22 0 207 278 32 0 310 536

63

100

699

14

0

21

35

832

179

0

1011

40

0

0

40

123

0

0

123

27

0

0

27

70

0

0

70

115

0

0

115

451 238 698

44 40 117

0 0 0

495 278 815

17

0

18

35

226 94

17 7

6 0

249 101

3 944

521

145

4 610

Forrás: KIRSTAT

37/155

A legtöbben a szolgáltatási szakképzési területeken tanulnak: a 4 610 tanulóból mintegy 2 000 fő. A szolgáltatásokon túl legnagyobb súllyal a Gépészet szakmacsoport képviselteti magát az Agrár és az Építészet ágazatok előtt. Az MFKB-nak a fentiek alakításában komoly lehetőségei vannak a képzési irányokra tett szakmai javaslatának megfogalmazása során. Szakiskolai nevelés intézményeinek területi eloszlása fenntartónként Jász-NagykunSzolnok megyében A szakiskolákban tanulók számára elsősorban a KLIK intézményei biztosítanak férőhelyeket, a megye –egy kivételével- valamennyi járásban arányosan elosztva, a megyeközpont, Szolnok kiemelkedő szerepvállalásával. A Jászapáti járásban csak egyházi fenntartó működtet szakiskolai feladatellátást biztosító intézményt. 9.

táblázat: Szakiskolák és tanulók száma településenként

Állami Állami Egyházi Magán fenntartású fenntartású fenntartású fenntartású intézmény intézmény intézmény intézmény (KLIK) (egyéb) Település FEHFEHFEHFEHtanulók tanulók tanulók tanulók ek ek ek ek száma száma száma száma száma száma száma száma (fő) (fő) (fő) (fő) (db) (db) (db) (db) Fegyvernek 1 77 0 0 0 0 0 0 Jászapáti 0 0 0 0 1 312 0 0 Jászberény 3 568 0 0 0 0 2 134 Karcag 3 334 0 0 0 0 0 0 Kenderes 1 329 0 0 0 0 0 0 Kisújszállás 1 31 0 0 1 353 0 0 Kunhegyes 3 502 0 0 0 0 0 0 Kunszentmárton 1 313 0 0 0 0 1 17 Martfű 1 168 0 0 0 0 0 0 Mezőtúr 2 246 0 0 1 9 0 0 Szolnok 7 1728 0 0 0 0 3 217 Tiszaföldvár 1 84 0 0 0 0 0 0 Tiszafüred 1 366 0 0 0 0 0 0 Törökszentmiklós 2 475 0 0 0 0 0 0 Forrás: KIRSTAT

38/155

A szakiskolába járók mintegy fele más településről jár be. Ez az arány fenntartótól függetlenül megállapítható. Az átlagtól jelentősen eltér Jászberény település, ahol a szakiskolai tanulók igen magas aránya (75%- 80%-a) bejáró. Ezzel ellentétben Mezőtúron a szakiskolai tanulók mintegy 80%-a helybeli. 10. táblázat: Szakiskolába, speciális szakiskolába bejáró tanulók létszámadatai nappali rendszerű iskolai oktatásban Állami Egyházi jogi személy Magán Tanuló Bejáró Tanuló Bejáró Tanuló Bejáró Összesen 5221 2747 674 324 368 221 Arány 53% 48% 60% Jászapáti 0 0 312 154 0 0 Jászberény 568 428 0 0 134 106 Karcag 694 304 353 170 0 0 Kunhegyes 502 356 0 0 0 0 Kunszentmárton 397 240 0 0 17 0 Mezőtúr 246 51 9 0 0 0 Szolnok 1896 1021 0 0 217 115 Tiszafüred 366 124 0 0 0 0 Törökszentmiklós 552 223 0 0 0 0 Forrás: KIRSTAT Tankerület

Kihasználtsági mutatók A szakiskolai feladatellátás egyes feltételeit vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb a kihasználtság az egyházi intézményekben, ahol az átlagos csoportlétszám 30, egy teremre pedig 37,4 tanuló jut. Az állami intézményekben az átlagos csoportlétszám 25, egy teremre 22 fő jut. A legkevésbé kihasználtak a magán intézmények, ahol 18,4 fő jut egy teremre, az átlagos csoportlétszám pedig 16.

39/155

11.

táblázat: Táblázat Szakiskolai feladatellátás (speciális szakiskolai feladatok nélkül) főbb létszámadatai

SzakisNappa Feln Nappa Tanulók kolai li őttok li osztályon felarendsz tatási Felada rendsz kénti datellát erű tante tOszerű átlagos ás Szak iskolai rv ellátás tályiskolai létszáma (speciáli tante oktatá szeri i tere oktatá a nappali s szakisrem sban nt helyek m sban rendszer kolai az tanul száma tanuló ű iskolai feladato osztály ók k oktatásb k ok szám száma an nélkül) száma a Állami 21 153 74 4996 199,47 25,0 0 fenntartó Egyházi 3 12 6 674 22,3 30,2 0 fenntartó Magán 6 13 7 368 23 16,0 0 fenntartó Forrás: KIRSTAT

Peda gógu sok létsz áma (telje s mun kaid ős)

Pedagó Pedagó gusok gusok létszám létszám a a (részmu (óraadó nkaidős ) )

398

20

38

46

1

4

15

0

11

A csökkenő tanulólétszámot és az intézményrendszer alacsony kihasználtságát figyelembe véve a szakiskolai intézményhálózat átszervezése elkerülhetetlen. Speciális odafigyelést igénylő tanulók A szakiskolai tanulók között igen magas arányban vannak jelen hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Az állami, illetve az egyházi intézményekben minden második tanuló hátrányos helyzetű, a magán intézményekben ez az arány mindössze 23%. Az egyházi intézményekben és kunhegyesi és törökszentmiklósi tankerületekben a tanulók 1/3-a halmozottan hátrányos helyzetű.

40/155

12. táblázat: Szakiskolában, speciális szakiskolában HH, HHH létszámadatok nappali rendszerű iskolai oktatásban Állami Tanuló HH Összesen 5221 2443 Arány 47% Jászapáti 0 0 Jászberény 568 211 Karcag 694 371 Kunhegyes 502 375 Kunszentmárton 397 143 Mezőtúr 246 118 Szolnok 1896 739 Tiszafüred 366 167 Törökszentmiklós 552 319 Forrás: KIRSTAT Tankerület

Egyházi jogi személy Magán HHH Tanuló HH HHH Tanuló HH HHH 961 674 352 212 368 85 52 18% 52% 31% 23% 14% 0 312 149 110 0 0 0 49 0 0 0 134 9 2 157 353 198 97 0 0 0 229 0 0 0 0 0 0 39 0 0 0 17 0 0 25 9 5 5 0 0 0 224 0 0 0 217 76 50 68 0 0 0 0 0 0 170 0 0 0 0 0 0

További hátrányt jelent a tanulásban és nagyobb odafigyelést igényel az intézmény részéről a sajátos nevelési igény. Az SNI és BTMN tanulók létszáma egyes tankerületekben eléri a 10%ot.

41/155

13. táblázat: Szakiskolában, speciális szakiskolában integráltan oktatott sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, magatartásbéli gondokkal küszködő (BTMN) tanulók létszámadatai nappali rendszerű iskolai oktatásban

Tankerület

Állami fenntartó Egyházi fenntartó Magán fenntartó Integrált Integrált Integrált Tanu an BTM Tanu an BTM Tanu an BTM ló oktatott N ló oktatott N ló oktatott N SNI SNI SNI 5221 397 380 674 46 42 368 16 21 8% 7% 7% 6% 4% 6% 0 0 0 312 20 23 0 0 0 568 36 43 0 0 0 134 2 3 694 51 78 353 26 19 0 0 0 502 17 30 0 0 0 0 0 0

Összesen Arány Jászapáti Jászberény Karcag Kunhegyes Kunszentmárt 397 on Mezőtúr 246 Szolnok 1896 Tiszafüred 366 Törökszentmi 552 klós Forrás: KIRSTAT

0

0

0

0

0

17

0

0

27 191 33

19 146 19

9 0 0

0 0 0

0 0 0

0 217 0

0 14 0

0 18 0

42

45

0

0

0

0

0

0

Az iskolai szakképzés számára a fentiek alapján komoly kihívást jelent a bejáró tanulók magas aránya, továbbá az a tény, hogy a tanulók között az iskolarendszer intézménytípusai közül a legmagasabb arányban itt találhatók meg az SNI és BTMN tanulók. Szakmacsoportonkénti képzések Az állami fenntartású intézmények valamennyi szakmacsoportban a legnagyobb arányban képeznek tanulókat, 5 szakmacsoportban kizárólagosan biztosítanak képzést. Sem egyházi, sem magánfenntartónak nincs meghatározó mértékű képzési kínálata a szakiskolákban.

42/155

14. táblázat: A tanulók száma a szakiskolákban a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolása alapján Állami Magán Egyházi fenntartásban fenntartásban fenntartásban Szakképzési működő működő működő Szakmacsoport Összesen terület intézményben intézményben intézményben a tanulók a tanulók a tanulók száma száma száma Agrár Élelmiszeripar 185 22 0 207 Agrár Mezőgazdaság 278 32 0 310 KereskedelemGazdaságimarketing, üzleti 536 63 100 699 szolgáltatási adminisztráció GazdaságiÜgyvitel 14 0 21 35 szolgáltatási GazdaságiVendéglátás832 179 0 1011 szolgáltatási idegenforgalom Humán Egészségügy 40 0 0 40 Egyéb Humán 123 0 0 123 szolgáltatások Művészet, Humán közművelődés, 27 0 0 27 kommunikáció Szociális Humán 70 0 0 70 szolgáltatások Műszaki

Elektrotechnikaelektronika Műszaki Építészet Műszaki Faipar Műszaki Gépészet Informatika Műszaki (szoftver) Műszaki Könnyűipar Műszaki Közlekedés Forrás: KIRSTAT

115

0

0

115

451 238 698

44 40 117

0 0 0

495 278 815

17

0

18

35

226 94

17 7

6 0

249 101

A magánintézményekben, a gyakorlati képzés 60%-ban tanulószerződés formájában valósul meg, mindösszesen 31% az iskolai tanműhelyben megvalósuló gyakorlati képzés. Az állami és az egyházi intézményekben ez az arány épp fordított. 43/155

15. táblázat: A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakiskolákban Iskolában térségi integrált szakképző iskolai központ Fennt tanműhely keretén belül artó ben, működő csoportos központi formában képzőhelyen, csoportos formában Állami 2501 0 Egyhá 291 0 zi Magán 45 0 Állami 62% 0% Egyhá 56% 0% zi Magán 31% 0% Forrás: KIRSTAT

Iskolán kívül együttm űködési megálla podás alapján csoport os formáb an

együttm űködési megálla podás alapján egyéni formáb an

117

42

134

1243

4037

0

43

58

129

521

13 3%

0 1%

0 3%

87 31%

145 100%

0%

8%

11%

25%

100%

9%

0%

0%

60%

100%

tanulósze tanulószerz Össze rződéssel ődéssel sen csoportos egyéni formába formában n

Tekintettel arra, hogy a duális képzés bevezetésének és sikeres megvalósításának feltétele a tanulószerződések számának magas aránya, az MFKB-nak minden rendelkezésére álló eszközzel támogatnia szükséges a tanulószerződés keretében tanulókat foglakoztatni szándékozó vállalatokat/vállalkozókat. Szakközépiskolai feladatellátás fenntartónkénti megoszlása Az alábbi táblázat szemlélteti a fenntartók szerinti feladatvállalás mértékét a szakközépiskolai képzésben.

44/155

16. táblázat: Közismereti és szakképző évfolyamokkal működő szakközépiskolai feladat-ellátási helyek fenntartó típusa szerinti bontásban:

Fenntartó típusa

állami

állami szerv (KLIK,VM-FM) egyházi jogi személy magán

egyház magán Összesen: Forrás: KIRSTAT 2012- 2013.

Szakközépiskola általános képzés, szakmai előkészítő oktatás, pályaorientáció, szakmai és szakmacsoportos alapozás, Szakközépiskola szakképző évfolyamok 2012 2013 6 458

5 990

1 444 1 306 9 208

1 388 1 080 8 458

A táblázat adatai jól mutatják, hogy csakúgy, mint a szakiskolai képzés esetében, jelentős tanulói létszámcsökkenés figyelhető meg elsősorban az állami intézményekben, illetve a magán fenntartók esetében. A szakközépiskolai tanulók száma az állami intézményekben egy év alatt 468 fővel, míg a magán intézményekben 226 fővel csökkent.

45/155

17. táblázat: A tanulók száma a szakközépiskolákban a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolás alapján:

Szakterület

Humán

Műszaki

Gazdaságiszolgáltatási

Agrár

Szakmacsoport Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Egyéb szolgáltatások Gépészet Elektrotechnikaelektronika Informatika (szoftver) Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelemvízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátásidegenforgalom Mezőgazdaság Élelmiszeripar

Egyéb, általános képzés Összesen: Forrás: KIRSTAT 2012.

állami fenntartó 106 65 69

egyházi fenntartó 51 0 0

magán összesen fenntartó 0 157 0 65 0 69

0

0

86

86

240 142

27 44

0 74

267 260

160

115

0

275

726 116 90 64 99

396 0 0 0 20

96 0 0 0 0

1218 116 90 64 119

484

0

0

484

206

0

0

206

603 53

119 0

145 0

867 53

719

79

87

885

473

109

0

582

180 94

0 0

0 0

180 94

420

71

160

651

5.109

1.031

648

6.788

A szakképzésben résztvevők a szakközépiskolai osztályokban legtöbben, 2 832-en a Műszaki területen, illetve a Gazdasági-szolgáltatási területen (2 387-en) tanulnak. Az Agrár ágazatban a legkevesebb tanuló, mindösszesen 274 fő képezi magát. Az MFKB-nak ezen adatokra is figyelemmel kell lennie a a megye gazdasági fejlődésének irányai mellett a szakképzési irányok, illetve arányok meghatározására tett javaslataira során. 46/155

Szakközépiskolai nevelés és oktatás Jász-Nagykun-Szolnok megyében A szakközépiskolai tanulók mintegy 2/3-a 18, állami szerv által fenntartott intézményben tanul. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő 28 szakközépiskola közül 6 működik egyházi fenntartásban. 18. táblázat: Szakközépiskolák száma fenntartó típusa szerinti bontásban Állami Állami Egyházi Magán fenntartású fenntartású fenntartású fenntartású intézmény intézmény intézmény intézmény (KLIK) (egyéb) Település FEHFEHFEHFEHtanulók tanulók tanulók tanulók ek ek ek ek száma száma száma száma száma száma száma száma (fő) (fő) (fő) (fő) (db) (db) (db) (db) Jászapáti 0 0 0 0 1 336 0 0 Jászárokszállás 1 126 0 0 0 0 0 0 Jászberény 1 261 0 0 1 494 2 696 Karcag 1 105 1 318 1 99 0 0 Kenderes 1 165 0 0 0 0 0 0 Kisújszállás 0 0 0 0 2 348 0 0 Kunhegyes 1 75 0 0 0 0 0 0 Kunszentmárton 1 18 0 0 0 0 0 0 Martfű 1 157 0 0 0 0 0 0 Mezőtúr 1 255 0 0 1 167 0 0 Szolnok 7 3070 0 0 0 0 3 610 Tiszaföldvár 1 292 0 0 0 0 0 0 Tiszafüred 2 348 0 0 0 0 0 0 Törökszentmiklós 2 580 0 0 0 0 0 0 Túrkeve 1 329 0 0 0 0 0 0 Újszász 1 359 0 0 0 0 0 0 Forrás: KIRSTAT A megye valamennyi járásában elérhető a szakközépiskolai nevelés-oktatás. Csakúgy, mint a szakiskolai intézmények esetében, a Jászapáti járásban döntően egyházi intézmény biztosítja szakképzésnek ezt a formáját.

47/155

19. táblázat: Szakközépiskolák száma fenntartó típusa szerinti bontásban Fenntartó típusa állami egyház magán magán

állami szerv egyházi jogi személy alapítvány korlátolt felelősségű társaság

összesen Forrás: KIRSTAT

Intézmények száma 18 6 3

Feladatellátási helyek száma 23 6 3

1

2

28

34

Tanulói létszám 5990 1388 1080 8458

Az alábbi táblázat adatai szerint az alapítványi iskolák elsősorban szakképző évfolyamokat működtetnek, melyek számaránya az egyházi intézmények esetében is magasabb az évfolyamok számából kalkulálható elvártnál. 20. táblázat: Közismereti és szakképző évfolyamokkal működő szakközépiskolai feladatellátási helyek általános kimutatása

Fenntartó típusa

állami egyház magán magán

állami szerv egyházi jogi személy alapítvány korlátolt felelősségű társaság

összesen Forrás: KIRSTAT

Szakközépiskola általános képzés, szakmai előkészítő oktatás, pályaorientáció, szakmai és szakmacsoportos alapozás 5109

Szakközépiskola szakképző évfolyamok 1349

1031

413

86

524

562

134

6788

2420

Kihasználtsági mutatók A közismereti képzésben mindhárom típusú fenntartó esetében az osztályonkénti átlaglétszám meglehetősen elmarad a nemzeti köznevelésről szóló törvény 3. sz. mellékletében meghatározottól (22-26 fő/osztály). Ez az átlaglétszám a szakképző évfolyamokon tovább csökken (20-23 fő/osztály), ami szükségessé teszi a kihasználtsági mutatók további vizsgálatát.

48/155

Pedagógusok létszáma (óraadó)

Pedagógusok létszáma (részmunkaidős)

Pedagógusok létszáma (teljes munkaidős)

Felnőttoktatási tanterv szerint tanulók száma

Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma a nappali rendszerű iskolai oktatásban (szakképző évfolyamon)

Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma a nappali rendszerű iskolai oktatásban (közismereti képzésben)

Nappali rendszerű iskolai oktatásban az osztályok száma (szakképző évfolyamon)

Nappali rendszerű iskolai oktatásban az osztályok száma (közismereti képzésben)

Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma (szakképző évfolyamon)

Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma (közismereti képzésben)

Szaktanterem

Osztályterem

Feladatellátási helyek száma

Szakiskolai feladatellátás (speciális szakiskolai feladatok nélkül)

21. táblázat: Szakközépiskolai feladatellátás főbb létszámadatai

Állami 23 163 115 4939 1251 192 62,5 25,7 20,0 268 422 39 44 fenntartó Egyházi 6 49 30 1031 363 39,5 15,7 26,1 23,1 50 113 11 10 fenntartó Magán 5 32 7 562 505 25 22 1 44 22,5 23,0 239 41 fenntartó Forrás: KIRSTAT A szakközépiskolai oktatásban a bejáró tanulók létszáma a fenntartó típusától függetlenül cca. 50%-os. A szakiskolai adatokkal megegyezően az átlagtól eltérően magas a bejárók aránya Jászberényben (64-61%), illetve az átlagtól eltérően alacsony Mezőtúron (24-18%). 22. táblázat: Szakközépiskolába bejáró tanulók létszámadatai nappali rendszerű iskolai oktatásban Állami Egyházi jogi személy Magán Tanuló Bejáró Tanuló Bejáró Tanuló Bejáró Összesen 6458 3059 1444 716 1306 590 Bejárók aránya 47% 50% 45% Jászapáti 0 0 336 194 0 0 Jászberény 387 250 494 262 696 426 Karcag 588 166 447 229 0 0 Kunhegyes 75 34 0 0 0 0 Kunszentmárton 310 171 0 0 0 0 Mezőtúr 584 141 167 31 0 0 Szolnok 3586 1950 0 0 610 164 Tiszafüred 348 137 0 0 0 0 Törökszentmiklós 580 210 0 0 0 0 Forrás: KIRSTAT Tankerület

49/155

Speciális odafigyelést igénylő tanulók Az állami és egyházi szakközépiskolákban tanulók mintegy 25%-a hátrányos helyzetű, további 5-7% halmozottan hátrányos helyzetű. A magán intézményekben ez az arány mindösszesen 8%, illetve 1%-os. A Jászapáti és a Karcagi járásban az egyházi intézményekben az átlagtól magasabb, 10% feletti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, az állami intézmények közül pedig a Jászberényi, Karcagi, Tiszafüredi és Törökszentmiklósi járásban haladja meg a 10%-ot a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A magán intézményekben szociálisan hátrányos helyzetű tanulók alig-alig jelennek meg. 23.

táblázat: Szakközépiskolában HH, HHH létszámadatok nappali rendszerű iskolai oktatásban

Állami Egyházi jogi személy Magán Tanuló HH HHH Tanuló HH HHH Tanuló HH HHH Összesen 6458 1666 354 1444 354 98 1306 106 8 26% 5% 25% 7% 8% 1% Jászapáti 0 0 0 336 78 47 0 0 0 Jászberény 387 100 39 494 54 2 696 104 7 Karcag 588 227 76 447 164 46 0 0 0 Kunhegyes 75 47 8 0 0 0 0 0 0 Kunszentmárton 310 74 9 0 0 0 0 0 0 Mezőtúr 584 200 45 167 58 3 0 0 0 Szolnok 3586 604 64 0 0 0 610 2 1 Tiszafüred 348 191 54 0 0 0 0 0 0 Törökszentmiklós 580 223 59 0 0 0 0 0 0 Forrás: KIRSTAT Tankerület

A szakközépiskolákban a szakiskolához viszonyítva alacsony az integráltan nevelhető SNI illetve BTMN tanulók aránya, mindösszesen 1-3%.

50/155

24.

táblázat: Szakközépiskolában integráltan oktatott sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, magatartásbéli gondokkal küszködő (BTMN) tanulók létszámadatai nappali rendszerű iskolai oktatásban

Tankerület

Összesen

állami fenntartó egyházi fenntartó magán fenntartó integrálta integrálta integrálta BTM tanul BTM tanul BTM tanuló n oktatott n oktatott n oktatott N ó N ó N SNI SNI SNI 6458 182 182 1444 18 34 1306 18 18 3% 3% 1% 2% 1% 1% 0 0 0 336 4 20 0 0 0 387 15 15 494 8 5 696 8 6 588 14 14 447 2 2 0 0 0 75 0 0 0 0 0 0 0 0

Jászapáti Jászberény Karcag Kunhegyes Kunszentmárt 310 on Mezőtúr 584 Szolnok 3586 Tiszafüred 348 Törökszentmi 580 klós Forrás: KIRSTAT

9

9

0

0

0

0

0

0

20 95 9

20 95 9

167 0 0

4 0 0

7 0 0

0 610 0

0 10 0

0 12 0

20

20

0

0

0

0

0

0

Szakmacsoportonkénti képzések Valamennyi szakmacsoport esetén az állami fenntartó által fenntartott intézmények biztosítják a képzések meghatározóan magas arányát. Ez alól kivétel a Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport, amely esetében kizárólag magán fenntartó biztosít képzést. A Gépészet, az Elektrotechnika-elektronika, az Informatika és a Közgazdaság szakmacsoportok esetében az egyházi, illetve magán fenntartók részesedése a képzések létszámadatait illetően eléri, illetve meghaladja az 50%-ot.

51/155

25. táblázat: A tanulók száma a szakközépiskolákban a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolása alapján Szakterület

Szakmacsoport

Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Humán Művészet, közművelődés, kommunikáció Egyéb szolgáltatások Gépészet Elektrotechnikaelektronika Informatika (szoftver) Vegyipar Építészet Műszaki Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelemvízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel GazdaságiKereskedelem-marketing, szolgáltatási üzleti adminisztráció Vendéglátásidegenforgalom Mezőgazdaság Agrár Élelmiszeripar Egyéb, általános képzés Forrás: KIRSTAT

állami fenntartó 106 65 69

egyházi fenntartó 51 0 0

magán összesen fenntartó 0 157 0 65 0 69

0

0

86

86

240 142

27 44

0 74

267 260

160

115

0

275

726 116 90 64 99

396 0 0 0 20

96 0 0 0 0

1218 116 90 64 119

484

0

0

484

206

0

0

206

603 53

119 0

145 0

867 53

719

79

87

885

473

109

0

582

180 94 420

0 0 71

0 0 160

180 94 651

A megye szakképző rendszerének átalakítása, illetve a szakmacsoportokra vonatkozó arányok és irányok, valamint a hiányszakmák meghatározása során figyelni szükséges a „lányos” és „fiús” szakmacsoportok arányára is, amelyet az alábbi táblázat, illetve grafikonok mutatnak be.

52/155

26. táblázat: Sikeresen vizsgázók száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében Szakmacsoport Férfi / Nő Egészségügy Egyéb szolgáltatások Elektrotechnika-elektronika Élelmiszeripar Építészet Faipar Gépészet Informatika Kereskedelem-marketing, Könnyűipar üzleti adminisztráció KörnyezetvédelemKözgazdaság vízgazdálkodás Közlekedés Mezőgazdaság Művészet, közművelődés, kommunikáció Oktatás Szociális szolgáltatások Ügyvitel Vegyipar Vendéglátás-idegenforgalom Forrás: KIR

Ff 2 18 163 34 357 142 248 148 268 0 74 52 174 194

2010 Nő 9 36 3 5 14 1 1 46 587 20 16 319 25 25

2011

2012

Ff 6 23 173 31 142 93 349 147 264 3 17 70 124 46

Nő 127 69 1 13 5 0 5 44 561 65 8 455 11 19

Ff 7 7 186 45 275 113 764 158 182 10 54 57 121 143

Nő 116 119 5 22 2 0 28 13 418 38 14 317 4 60

2

7

10

57

8

8

46 3 4 10 115

72 94 98 6 193

71 9 12 3 132

54 171 155 10 196

29 6 25 13 169

47 54 66 5 232

53/155

Eg kt yéb Eg é ro s te szo zsé ch lgá gü ni ka lta t gy -e le áso Éle ktro k Ke lm nik re isz a sk er ed ip el em Ép ar ít é -m sz ar et ke F t in aip g, Gé ar üz Kö p l e I rn t i nfo ész ye ad e ze m rm a t tv in éd isz tika el t em K rác ö - v nn ió íz g y ű M az i űv dá par és l ze K ö ko t, zg dás kö az zm d Kö asá űv el z M le g őd és ező ked , k ga és om zd m asá Sz un g oc iká iál is ció sz ol O k gá ta lt a t ás Ve tá so nd k ég Üg lát y ás v it -id eg Veg el e n y ip fo rg ar alo m Ele

9. ábra: Sikeresen vizsgázók száma szakképesítésenként 2009/2010

sikeresen vizsgázók száma szakképesítésenként 2009/2010 Férfiak Nők

700

600

500

400

300

200

100

0

Forrás: KIR

54/155

Eg kt yéb Eg é ro s te szo zsé ch lgá gü ni ka lta t gy -e á le so Éle ktro k Ke lm nik re isz a sk er ed ip el em Ép ar í té -m sz ar et ke F t in aip g, Gé ar üz Kö p l e I rn t i nfo ész ye ad e r ze m ma t tv in t éd isz ika el t em K rác - v önn ió íz g yű M az ip űv dá ar és ze Kö lko t, zg dás kö az zm d Kö asá űv el z M le g őd és ező ked , k ga és om zd m asá Sz un g oc iká iál is ció sz ol O k gá ta lt a t á Ve tá s so nd k ég Ü lát g y ás vit -id eg Veg el en yip fo rg ar alo m Ele

10. ábra: Sikeresen vizsgázók száma szakképesítésenként 2010/2011

sikeresen vizsgázók száma szakképesítésenként 2010/2011 Férfiak Nők

600

500

400

300

200

100

0

Forrás: KIR

55/155

11. ábra: Sikeresen vizsgázók száma szakképesítésenként 2011/2012

sikeresen vizsgázók száma szakképesítésenként 2011/2012 Férfiak

Nők

900 800 700 600 500 400 300 200 100

Ele Eg kt yéb Eg é ro s te szo zsé ch lgá gü ni ka lta t gy -e á le so Éle ktro k Ke lm nik re isz a sk er ed ip el em Ép ar í té -m sz ar et ke F t in aip g, Gé ar üz Kö p l e I rn t i nfo ész ye ad e r ze m ma t tv in t éd isz ika el t em K rác - v önn ió íz g yű M az ip űv dá ar és ze Kö lko t, zg dás kö az zm d Kö asá űv el z M le g őd és ező ked , k ga és om zd m asá Sz un g oc iká iál is ció sz ol O k gá ta lt a t á Ve tá s so nd k ég Ü lát g y ás vit -id eg Veg el en yip fo rg ar alo m

0

Forrás: KIR A sikeresen vizsgázók adatait elemezve szembetűnő, hogy bizonyos szakmacsoportokban kiugróan eltér a nemek aránya. Csaknem kizárólag lányok végeznek az Egészségügy és Szociális szolgáltatások szakmacsoportban, jellemzően „lányos” szakmák a Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, illetve a Közgazdaságtan. Szinte kizárólag fiúk vizsgáznak sikeresen az Elektrotechnika-elektronika, Építészet, Faipar és Gépészet szakmacsoportokban. Ezek az arányok az elmúlt három év során nem változtak. A hiány-szakképesítések meghatározásakor az MFKB-nak ezekre az adatokra mindenképpen figyelemmel kell lennie.

56/155

Gyakorlati képzés A gyakorlati képzés csak az állami intézmények esetében biztosított tanulószerződéssel egyéni formában (22%). Az állami intézmények esetében a tanulók 60%-a tölti iskolai tanműhelyben vagy TISZK központi képzőhelyén a gyakorlatot. Az egyházi intézmények esetében ez igen magas, 88%-os arány, a magán intézmények esetén 77%. Magán vagy egyházi fenntartású szakközépiskolákban nincsenek tanulószerződések. A tanulószerződések kötését az MFKB-nak a rendelkezésére álló eszközökkel mindenképpen elő kell segítenie. 27. táblázat: A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakközépiskolákban Iskolában Iskolán kívül térségi integrált szakképző együttműk együttműk iskolai központ ödési ödési Fenntar tanműhelyb tanulószerződé tanulószerződé Összes keretén belül megállapod megállapod tó en en, ssel csoportos ssel egyéni működő ás alapján ás alapján csoportos formában formában központi csoportos egyéni formában képzőhelyen, formában formában csoportos formában

Állami 787 Egyhá 365 zi Magán 505 Állami 58% Egyhá 88% zi Magán 77% Forrás: KIRSTAT

31

183

34

20

294

1349

0

48

0

0

0

413

0 2%

0 14%

153 3%

0 1%

0 22%

658 100%

0%

12%

0%

0%

0%

100%

0%

0%

23%

0%

0%

100%

Kapacitástervezés A középiskolai férőhelyek kihasználtsága A középfokú beiskolázási eljárás adatai szerint a nagy tömegeket befogadó (1 000 fő/és feletti ellátottak) programok közül a jelentkezők körében legnépszerűbb képzési forma a 4 évfolyamos gimnázium (2,24%-os jelentkezési arány), valamint a 4 évfolyamos szakközépiskola (1,84%-os jelentkezési arány). Népszerűek a nyelvi előkészítő évfolyammal indító szakközépiskolai és gimnáziumi programok is.

57/155

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a meghirdetett helyek száma (8 065) csaknem duplája a jelentkezők (4 090) és az eljárás során felvettek (3 844) számának. A meghirdetett és felvettek aránya, illetve bizonyos képzési formákban a felvettek száma komoly kihasználtsági problémákat jeleznek. Az alábbi táblázat szemlélteti a különböző, a legnagyobb tanulói létszámmal működő képzési formák kereslet-kínálat viszonyait Jász-Nagykun-Szolnok megyében. 28.

táblázat: Középiskolai férőhelyek kihasználtsága

2010/2011 2011/2012 Képzési forma M* F* % M* F* % 4 évf. 1 490 1 013 67,99 1 495 1 000 66,89 gimnázium 4 évf. 2 300 1 483 64,48 2 200 1 240 56,41 szakközépiskola 3 évf. 1 249 474 37,95 szakiskola 2+2 évf. 2 129 1 099 51,62 1 793 834 46,51 szakiskola Összesen 5 919 3 595 60,73 6 737 3 549 52,67 M= Meghirdetett helyek száma F= Felvett tanulók Forrás: KIRSTAT

2012/2013 M* F* % 1 619 932 57,57 2 270

1 173

51,67

2 239

932

41,63

801

252

31,46

6 929

3 289

47,46

Megállapítható, hogy a legnagyobb tanulói létszámot ellátó képzési formák intézményeiben a kihasználtság drámaian csökken. A szakközépiskolákban az utóbbi három évben cca. 13%-os a kihasználtság csökkenése, a szakiskolákban pedig 50% alatt van a nagy létszámmal működő programokban! A szakképző intézmények kihasználtsága A szakképző intézmények kihasználtsága a középiskolás korú népesség csökkenésével párhuzamosan romlik. A legszembetűnőbb és legdrámaibb csökkenés az állami fenntartású intézmények esetében figyelhető meg. Az alábbi táblázatok a fenntartók, valamint az RFKB és a JNSZ TISZK által a szakképzésben engedélyezett felvehető létszámok és a ténylegesen felvettek adatait mutatják három egymást követő év során:

58/155

29. táblázat: Engedélyezett és ténylegesen felvettek (2010,2011,2012) 2010 Engedélyezett Felvett 4275 2485 Állami 148 53 Egyházi 485 227 Magán Összesítő 4908 2765

% 58% 36% 47% 56%

2011 Engedélyezett Felvett % 4968 2422 48,75% Állami 126 55 43,65% Egyházi 332 186 56,02% Magán Összesítő 5426 2663 49% 2012 Engedélyezett Felvett 5327 2313 Állami 197 73 Egyházi 280 144 Magán Összesítő 5804 2530 Forrás: KIRSTAT

% 43% 37% 51% 44%

Megfigyelhető, hogy a legnagyobb – állami - fenntartó esetében az engedélyezett keretszámok a középiskolás korú népesség létszámával fordított arányban változnak. Ugyanakkor a felvettek száma és így a kihasználtság is fokozatosan csökken. Fentiek alapján megállapítható, hogy önmagában a keretszámok növelésével nem érhető el eredmény a szakképzésben tanulók létszámának növelése, vagy legalább stabilizálása terén. Sőt, a kihasználatlan rendszer újabb komoly, finanszírozási problémákat szül. A kihasználtsági mutatókat intézményenként és szakmacsoportonként tovább elemezve további anomáliák fedezhetők fel. Az engedélyezett és végül betöltött férőhelyek aránya intézményenként, a három év átlagában a 20% -tól a 97-100 %-ig terjed. A felvettek száma egyes intézményekben gyakran a szakmacsoportonkénti 8 főt sem éri el. A szakképzés arányainak és irányainak kijelölésekor ezekre az elemzésekre mindenképpen figyelni szükséges az MFKB-nak.

59/155

6. Szakiskolai reform - gyakorlatiasabb szakképzés versenyképes munkaerő A magyar nemzetgazdaság fontos stratégiai érdeke a versenyképesség javítása, mely nem képzelhető el minőségi és hatékony szakképzés, felnőttképzés nélkül. A szakképzési rendszer átalakításának fontos szempontja, hogy tartalmi, szerkezeti és minőségi elemekkel a munkapiacon jól eladható, értékesíthető szakképzett munkaerő kibocsátás biztosítható legyen. 2013 szeptemberétől már a teljes magyar szakképzésben bevezették a duális képzést. A változások időszerűsége nem vitatott, főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy a kibocsátott szakmunkaerő piacképessége az utóbbi időben erősen megkérdőjelezhető mind szakmatudás, mind a kereslet-kínálat összehangoltságát tekintve. A szakiskolában az elvárhatónál alacsonyabb minőségű képzés folyik. A képzés minőségét, eredményességét befolyásoló tényezők között egyik meghatározó elem:  Az oktatók végzettsége 30. táblázat: Oktatók végzettsége iskolatípusonként, 2009 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Egyetemi diploma 91,9 77,5 43,9 Főiskolai diploma 7,9 21,7 52,1 Főiskolai diplománál alacsonyabb 0,3 0,8 4 372 410 197 Adatok a szakképzésről és a szakképzettek foglalkoztatásáról 2014. június 17. (http://ww.gvi.hu/index.php/hu/research/showItem.html?id=39) A szakiskolában a legnagyobb a pedagógiai végzettség nélküli, valamint a főiskolai diplomával vagy annál alacsonyabb végzettségű oktatók aránya. A jövőben a vállalati gyakorlat általánossá tételével még nagyobb figyelmet igényel az utánpótlás-neveléssel foglalkozó szakemberek megfelelő felkészültsége, pedagógiai és szakmai megfelelősége. A szakképzési törvény erről a mesterképzés előírásával rendelkezik, bár nem biztosít kellő támogatást a teljes körű megvalósításhoz. Cél olyan vállalati képzőhelyek bevonása a képzésbe, mely mind a személyi és mind a tárgyi feltételek alapján megfelel a minőségi képzés feltételeinek. Ehhez megfelelő motiváló erőként a cégek anyagi támogatását szükséges biztosítani. Tovább kell folytatni a képzőhelyek eszközfejlesztését szolgáló decentralizált pályázati támogatását, biztosítva a rendszer kiszámíthatóságát. A gyakorlati oktatók részére kötelezővé kellene tenni a pedagógiai képzést, valamint a mesterképzés megszerzését támogatott formában a későbbiekben is elérhetővé kellene tenni.

60/155

 A képzésbe vont tanulók családi helyzete 31. táblázat: A hátrányos helyzetű tanulók aránya az egyes középfokú oktatási intézmény típusokban, 2011/2012

HH/SUM 29%

Hátrányos helyzetű 40716

Összes 139823

Szakiskola Speciális szakiskola 34% 3322 9733 Szakiskola 29% 44038 149556 Gimnázium 9% 20793 236707 Szakközépiskola 15% 38644 265788 Összesen 16% 103475 652051 Adatok a szakképzésről és a szakképzettek foglalkoztatásáról 2014. június 17. (http://ww.gvi.hu/index.php/hu/research/showItem.html?id=39) A szakiskolás tanulók sok esetben a maradékelv alapján kerülnek beiskolázásra, más intézménytípusba nem kapnak felvétel eredményeik alapján. A hiányos alapkompetenciák mellett a családi háttér eredményezte motiválatlanság tovább ront a helyzeten, ami a nagyszámú lemorzsolódás mellett a szakmát szerzettek hiányos szakmai tudásában is megmutatkozik. 32. táblázat: A bérek mediánja munkavállalók körében, 2011 Kevesebb, mint 8 Végzettség általános iskolai osztály

Általános iskola

a

különböző

Szakiskola, szakmunkás

iskolai

végzettségű

Érettségi Diploma

Medián 78000 78000 94000 125000 250000 bér Adatok a szakképzésről és a szakképzettek foglalkoztatásáról 2014. június 17. (http://ww.gvi.hu/index.php/hu/research/showItem.html?id=39) A motiválatlanság nagymértékben összefügg a piaci elismertséggel, mely hazai viszonylatban a fenti táblázat jól szemlélteti. A diplomások a szakmunkás bérek többszörösét keresik, ami szükségessé teszi a szakmunkás bérek újragondolását, „önálló, családos életet biztosító elismerésének kialakítását”. Ezzel kiszámíthatóbbá tehető a fiatalok jövője, biztosítható a családalapítás alapfeltétele a létbiztonság, kellő anyagi motivációval, elismertséggel növelhető a munkavállalási hajlandóság.

61/155

Mindehhez kiindulópont a szakképzés kamara által kezdeményezett és megvalósított reformja. A szakképzési rendszer átalakítása során megszületett az új szakképzési törvény és megújult a gyakorlati képzés támogatási rendszere. Az állam előírásokkal és keretfeltételekkel igyekszik a szakképzést a kívánt irányba terelni. A vállalkozásoknál lényegesen egyszerűsítették a gyakorlati képzés költségeinek elszámolását, a normatív támogatás évi karbantartása kellő anyagi motiváció a képzésbe történő bekapcsolódásra. A képzés hatékonysága növelhető a munkaerő kereslettel jelentkező vállalkozói szféra bevonásával, így biztosítva a vállalkozói igényeknek megfelelő összetételű és tartalmú képzést. A gyakorlatorientált szakképzés a duális szakképzés széleskörű bevezetésével valósítható meg, melyhez gazdasági területen is megfelelően felkészített szakemberekre, szakoktatókra van szükség. A minőségi képzéshez a gyakorlati oktatók szakmai és pedagógiai kompetenciáit erősítő továbbképzés teremt megfelelő alapot, azaz pedagógiai, módszertani ismeretekkel bíró gyakorlati oktatók és mesteroktatók szükségesek. A szakképzés rendszerének átalakításának kiemelt szempontjai:  az értékteremtő munka presztízsének a helyreállítása,  a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő gyakorlatorientált képzési rendszer kialakítása, ennek alapját biztosító 

tanulószerződéses rendszer szélesítése,



az alacsony foglalkoztatási szint emelése,



3 éves képzés általánossá tétele,

 

zsákutca-jelleg megszüntetése: széles alapszakmák, továbbtanulási utak biztosítása,



pályakezdők segítésére támogatási rendszer –gyakornoki program

A kamarák egyre jelentősebb szerepet töltenek be a szakképzésben, 2010-ben 26, 2011 januárjától 125 gyakorlatigényes szakmában látnak el hatósági és egyéb szakmai feladatokat. 2012. januártól életbe lépett törvények további tartalmi változásokat hoztak és továbbnövelik a kamarák szakképzési tevékenységét, képzésre gyakorolt hatását. A szakember-utánpótlás biztosítása csak úgy lehet eredményes, csak úgy lehet összhangban a gazdaság igényeivel, ha folyamatos, egymást támogató, élő kapcsolat van a munka világa és a szakképzésben érdekelt valamennyi szereplő között. Cél: olyan jól hasznosítható munkaerő, mely gazdasági növekedés legfontosabb hajtóereje.

62/155

Az MKIK növekvő szerepe a szakképzésben Az MKIK 2010-ben megállapodást kötött a kormánnyal a duális képzés kiterjesztése érdekében, azaz a gazdaság igényeinek megfelelő változtatásokra és működésre törekedett és törekszik a szakképzésben. A legaktuálisabb változás, hogy a tanulószerződések megkötése már kilencedik évfolyamon is történhet 2012. szeptember 1-től, a szakiskolai képzésben, bizonyos feltételek teljesülése esetén. Szt. 26. § (1) „A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni.” Továbbá a szakképzési reform prioritásainak megfelelően általánossá válik a gyakorlatközpontú duális képzés és újragondolásra, racionalizálásra kerül a képzési ciklusidő, a szakmai tartalom és a vizsgarendszer. A kamara szorgalmazza a költséghatékony működtetést és ennek biztosítására a pályaorientációt és a pályakövetést. A gazdasági kamarák szerepvállalásának erősödése a beiskolázási irány-arány megállapításához kötődő feladatok kamarához kerülése, a szakmai dokumentumok átdolgozása, a szintvizsgák szervezése, a vizsgatételek készítése, stb. Az MKIK szakmailag irányítja, felügyeli és koordinálja a szakképzési feladatok ellátását, mely egy részét törvényi felhatalmazás alapján közjogi feladatként, némely tevékenységet a szakképzés fejlesztése, minőségjavítás érdekében végzik. A területi kamarák a szakképzéssel összefüggő közjogi feladataikat az illetékességi területükön látják el az MKIK irányelvei szerint, az országosan egységes eljárásrend alapján. A Társadalmi Megújulás Operatív program (TÁMOP) támogatja a szakképzés átalakítását, kiemelt projektje a TÁMOP-2.3.4. B - 13/1 „Dolgozva tanulj!” című pályázat, mely a gazdálkodó szervezetnél folyó szakképzést, vagyis a gyakorlati oktatás színvonalát hivatott emelni. A minőségi képzéshez fontos, hogy megvalósuljon a szakoktatók kompetencia fejlesztése, mesterképzése (szakképzési törvényben megfogalmazott követelmény). A projekt, a támogatás szükségességét alátámasztja, hogy a szakképzésben résztvevő szakoktatóknak csak egynegyede rendelkezik mestervizsgával a megyében. A jelenlegi támogatás nem elégséges a szakképzési rendszer minőségi működtetéséhez, mivel a képzőhelyek többségénél nem biztosítható a mesteroktató jelenléte. A kitűzött célok megvalósítása további mesterképzést tesz szükségessé, mely újabb támogatási források bevonását igényli, újabb pályázati pénzek szükségesek, mivel sem a vállalkozások, sem az érintett szakemberek nem rendelkeznek a képzéshez szükséges szabad pénzeszközökkel. A másik releváns erőssége a programnak, hogy a projekt hozzájárul a gyakornoki program által a pályakezdők elhelyezkedéséhez.

63/155

A TÁMOP a minőségi képzéshez, valamint a foglalkoztatás bővítéséhez a munkaerőpiac kínálati oldaláról járul hozzá. 12. ábra: TÁMOP-2.3.4. A-13/1 „Dolgozva tanulj” pályázat

13. ábra: TÁMOP-2.3.4. A -13/1 „Dolgozva tanulj!” pályázat, A gyakornoki programba bevont szakmák

64/155

A következő 4 fő irányvonal meghatározó az átalakítás folyamatában: I. A magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása (Tanulószerződések, Együttműködési megállapodások) A szakképzés átalakításában kiemelt szerepet kap a gazdasági kamara a tanulószerződéses rendszer szélesebb körű elterjesztése, működtetése által. Egy jó szakma felér egy diplomával” szlogen alatt folytatott kamarai propagandát tovább kell folytatni. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (JNSZM KIK) tanulószerződéseket 2002-től köti folyamatosan, egyre növekvő számban. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszerében (ISZIIR) 13 700 tanulószerződés került rögzítésre 2002-től napjainkig. Szakmai képzésben élen áll a kereskedelmi és vendéglátó szakmacsoport, a gépészet szakmacsoport a kiemelt támogatások következtében (emelt normatíva; ösztöndíj) érezhető javulás mutatkozik, több mint háromszorosára emelkedett a képzőhelyi képzések száma a vizsgált időszakban. Az utóbbi évek adataiból, 2008. október 01-től készített diagram jól érzékelteti a tanulószerződések számának növekedését. 14. ábra: Tanulószerződések száma (2008-2014)

(Forrás: JNSZM Kereskedelmi és Iparkamara) A tanulószerződések számának növekedése mögött a szakképzési törvény szabályozása, gyakorlatorientált képzési követelménye is húzóerőként jelenik meg, de sokat jelent a kamara szakképzés érdekében végzett népszerűsítési tevékenysége is. Erre az elkövetkező években is nagy szükség lesz, hiszen vállalati tanműhelyi képzésre a szakképzés reformjának következtében csak a 9. évfolyamon kerülhet sor.

65/155

A tanulószerződéses képzés alapfeltétele, hogy elegendő képzőhely álljon a rendszer működéséhez rendelkezésre, ehhez kiemelt propaganda és a képzésben érintett szervezetek együttes, egymást erősítő tevékenysége vezethet eredményre. A tanulószerződéses rendszer népszerűsítéséhez, a gyakorlatorientáltabb, minőségi szakképzés eléréséhez szükséges a tanulószerződések számának növelése. A tanulószerződéses rendszert működtető kamara és a vele a feladatellátásban együttműködő szervezetek a tanulószerződés alábbi előnyeit kell a vállalkozó számára egymást erősítve, összehangolt rendszerben propagálni: 1. Munkaerő-utánpótlás saját kineveléssel. A gazdálkodói gyakorlati képzés, mint fő prioritás versenyképes munkaerőképzést biztosít. Hosszabb idő áll a gazdálkodó rendelkezésére, hogy saját igényeinek megfelelően képezze ki a tanulót, aki így a végzést követően azonnal teljes értékű munkaerőként kezdi meg az élesben folyó termelő munkát és azonnal profitot termel. 2. A képzés egyéb, hosszútávon megmutatkozó indirekt hozadéka: a pályakezdők gyakornoki rendszerben történő továbbfoglalkoztatása esetén kapott kedvezmények. A gyakornoki program előnyeire építve a pályakezdők munkába állásának segítése, pályakezdő munkanélküliek számának csökkentése céljából. 3. A szakképesítésenkénti normatív elszámolás miatt jelentősen csökkent a gazdálkodókat terhelő adminisztráció. 4. Egyszerűsödött az elszámolás folyamata, a havi elszámolás miatt jelentősen csökkent az előfinanszírozás mértéke, mely az éves elszámolás esetében meghaladta a 13-14 hónapot. 5. Megszűntek a tételes elszámolás során tapasztalt szélsőségek. 6. A tanulói pénzbeli juttatás összege a tanuló igazolatlan mulasztásaival arányosan csökkenteni kell, ez egyértelműen pozitívan hat a munkafegyelemre és érvényesül a teljesítményarányosság elve. A gazdálkodó szervezetek saját maguk alakíthatnak ki szempontrendszert a pénzbeli juttatás tekintetében. 7. A tanulót jobb teljesítményre, tanulásra motiváló tényező, hogy a tanulmányi eredménye a pénzbeli juttatást meghatározza, évismétlés esetén feleződik. 8. A tanulóképzésben tanulószerződéssel részt vevő gazdálkodók részére nyújtott decentralizált pályázat olyan elvárt és hatékony eszköz a vállalkozók képzési hajlandóságának növelésére, mely eszközfejlesztésre fordítható, vissza nem térítendő támogatás formájában. A pályázat kibővítése, egyszerűsítése még ösztönzőbb lehet azon gazdálkodók részére, akik tanulókkal szeretnének foglalkozni.

66/155

9. Az MKIK által kifejlesztett szakképesítések gyakorlati óraszámának emelkedése miatt a gazdálkodó szervezeteknél töltött idő növekszik, mely a következő előnyöket biztosítja: lényegesen csökkenthető a munkaerő kiválasztásával, felvételével és betanításával kapcsolatos költség és kockázat, minimálisra csökken a téves foglalkoztatás veszélye; a végzettek gyakorlati készsége javul, a megnövelt gyakorlati idővel szerzett munkatapasztalat segíti az elhelyezkedésben, munkavállalóként magasabb teljesítményt eredményez; a személyi költségek csökkentése, a bér- és fizetési struktúra stabilizálása; több idő áll rendelkezésre a vállalati munkakultúra elsajátítására. 10. A kamara által kidolgozás alatt álló szakmai vizsgakövetelmények figyelembevételével elkészített foglalkozási napló egységes képzési követelmények közvetítése által nemcsak segíti a vállalkozó képzési tevékenységét, hanem vállalkozónk képzési feladatait is összhangba hozza. 11. A tanulók motiválására újabb eszközök bevonása szükséges, mivel a magatartásbeli problémák, tanulási motivációk miatt a szakmai eredmények elmaradnak a kívánatostól. Kifejezetten jó a szakmunkás ösztöndíj rendszere, célszerűnek látszik ennek szélesebb körű kiterjesztése. 12. 2015. szeptember 1-től az oktatóknak kötelezően mestervizsgával kell rendelkezni, mely a minőségi szakképzés egyik kamarai vívmánya. 13. ECVET: A külföldi munkatapasztalat, vagy tanulás alatt elsajátított ismeretek és megszerzett kompetenciák elismerését célszerű a felsőoktatásban alkalmazott ECTS rendszerhez hasonlóan a szakképzésben is kialakítani. A kredit alapja az átlagos tanulmányi munkaóra. Eszerint vannak több és kevesebb munkát igénylő tárgyak. A tárgy az eltérő tanulástámogatás miatt lehet az egyik országban több, a másikban kevesebb kredit értékű. A kiutazás előtt nyilatkozik a küldő intézmény, hogy a fogadó mely tantárgyait tudja majd a teljesítés esetén befogadni (min.75%-os tartalmi egyezés esetén lehetséges). Ekkor a fogadó intézménynél kapott osztályzatot és a küldő tantervében szereplő kreditet elismerik. Ha olyan tárgyat tanul külföldön a tanuló, ami nincs a hazai tantervében, akkor szabadon választott tárgyként kerül elismerésre és kreditet ér szintén. Ezt pl. a hazai közoktatásban, szakképzésben fakultációs óraként lehetne elszámolni. Probléma azonban a megszerzett kompetenciák elismerése, a kompetencia-mérési módszerek kevésbé elterjedtek, nincs egységes kiforrott módszere a szakképzésben sem, de a felsőoktatásban sem. 14. A minőségi képzés alapja a szakképzésben érintett minden szereplő szorosabb kommunikációja, egymást segítő együttműködése, közös szakmai fórumok, együttes fellépés, összehangolt propaganda által.

67/155

15. A szakképzési (2011. évi CLXXXVII. tv.) törvény 47§ értelmében: „(1) A tanuló gyakorlati képzését vállaló szervezet a tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándékát a tanév megkezdése előtti május hó tizenötödik napjáig jelenti be a nyilvántartást vezető szervnek és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. „2) A tanulószerződést lehetőleg minden év augusztus 15-ig kell megkötni.” A gyakorlat sajnos messze elmarad a szakképzési törvény szabályozásától. Kívánatos lenne megfelelő eszközök segítésével mind a képzési szándékot, mind a tanulószerződés megkötését a törvény által előírt határidőre teljesíteni. Ennek egyik jó eszköze lehet, a megye kiemelt képzési központjaiban képzőhely – vállalkozó –iskola- tanuló főszereplésével, valamint a kamara koordinálásával szakmai találkozót szervezni, képzési szerződések kötésére ezáltal időben lehetőséget biztosítani. II. A szakmai záróvizsga idejének csökkentése, hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása A szakmai záróvizsgák modulos rendszere elhúzódóvá, többségében 4-5 napossá tette a záróvizsgát, melynek lebonyolítása, a vizsgabizottság felállítása igen komoly szervezési munkát igényelt. A záróvizsga napjainak csökkentése fontos igényként merült fel, a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről újra szabályozza a feladatot, 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól kis csúszással 2013. 09. 01-től lépett hatályba. Ami a törvényből látszik: 9. § (3) „A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani.” Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképző iskola, iskolarendszeren kívüli szakképzést követő komplex szakmai vizsgát a kormányhivataltól vizsgaszervezési engedélyt kapott intézmény szervezhet. (12.§ szabályozása szerint). 14. § (2) „A szakmai vizsgabizottság független szakmai testület, amely négy tagból áll. A szakmai vizsgabizottság munkájában az elnök mellett három tag vesz részt, akik közül legalább egy tag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik, egy tag pedig a képzést folytató intézmény által – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – javasolt, a képzésben részt vett oktató. A szakmai vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési szerv útján bízza meg. Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a vizsgaelnököt a gazdasági kamara javaslata alapján bízza meg.” A módosított 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság honlapján (www.nive.hu) elérhetőek.

68/155

Az új, 7 számjegyű OKJ vizsgáztatási követelményi a korábbi rendszer vizsgakövetelményeit idézi, azaz írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenységből épül fel. A vizsga időigény jelentősen lerövidül pl. a 34 543 02 Asztalos vizsga esetében összes időigénye 510 perc, a modulos rendszerű 33 543 01 10000 0000 Bútorasztalos záróvizsga 870 perc időigénnyel teljesíthető. 34 521 06 OKJ számú hegesztő (benne: bevont elektródás, fogyó elektródás, gázhegesztő és volfrámelektródás) komplex vizsga időigénye összesen az új SZVK alapján 510 perc, szemben 31 521 11 0000 00 00 Hegesztő vizsgáinak eljárás szerinti időigényével ami 970 és 1030 perc között mozog eljárástól függően. Az újraszabályozás alapján a vizsgaidő lényegesen (2-3 napra) rövidül, ami kedvező minden érintett részére. Ugyanakkor a 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szabályozása értelmében: „11.§ (2) Ha a vizsga nyelve nem magyar, vagy a szakmai és vizsgakövetelmény a vizsgára bocsátás feltételeként középfokú nyelvvizsgát ír elő és a vizsga idegen nyelvi követelményeket is tartalmaz, a vizsgaelnöknek a vizsgáztatás nyelvéből felsőfokú állami nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal kell rendelkeznie.” Ez a rendelkezés tovább nehezíti a vizsgabizottság felállítását. A 4 tagú vizsgabizottság felállítása, valamint az állami intézményekben korlátozás alávont nyugdíjas vizsgabizottsági elnöki-tagi delegálás korlátai mellett előírt felsőfokú állami nyelvvizsga jelentősen leszűkíti a vizsgára delegálható, szakmailag, nyelvileg megfelelő aktív korú szakemberek körét. Szükséges a problémás vizsgahelyzetekre megoldást találni. III. Az egyszerűsített OKJ rendszer (a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerint), a szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe – tartalmi szabályozás A Kormány részére készített „Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására” c. előterjesztés egyik kiemelt feladata az Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban OKJ) átvilágítása, felülvizsgálata, átalakítása. Az OKJ fejlesztés koordinálásával a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát bízta meg. A fejlesztés megkezdéseként, azonban a jelenlegi rendszer gyengeségeinek, erősségeinek felülvizsgálata volt szükséges. Elérendő célok az új OKJ rendszerrel kapcsolatban: - piaci igényeket folyamatosan kielégíteni képes szakképesítéseket tartalmaz - átláthatóbb, koherensebb, kevesebb szakképesítést, kimenetet, modult tartalmazó OKJ struktúra - élethosszig tartó középfokú tudást biztosító életpályát tükröz, de mindamellett - a felsőfokú képzésekbe való átlépési utat biztosítja - a rendszernek biztosítania kell a továbblépés, tanulás, átképzés feltételeit

69/155

- a rendszernek rugalmasan kell kezelnie a változásokat és a folyamatos fejlesztéseket - az új OKJ rendszerben biztosítani szükséges az abban fellelhető adatok sok szempontú lekérdezését - illeszkednie kell az aktuális nemzeti és nemzetközi klasszifikációkhoz (ISCED, EKKR, OKKR) - világos hozzárendelést kell definiálni az OKJ és a FEOR-08 rendszer között A fejlesztőmunkába bevont célcsoportok:  Szakképesítésekért felelős minisztériumok, államtitkárságok  Személyes konzultáció keretében 50, országos fórum keretében 250 szakmai szervezet  Területi kamarák  150 gazdálkodó szervezet A jelenleg hatályos OKJ-ben szereplő szakképesítések és szakképesítés-kimenetek felülvizsgálata, számuk racionalizálása A szakképesítések számának csökkentése az alábbi javasolt rendezőelvek figyelembevételével valósulhattak meg: 1. Jelenlegi struktúra megtartható (részszakképesítés, szakképesítés-elágazás, szakképesítésráépülés) 2. Az 55-ös szintű felsőfokú szakképzés (FSZ) képzések kivétele az OKJ rendszerből 3. Az új OKJ a hatályos FEOR-08 rendszerhez kapcsolódóan kell, hogy kialakításra kerüljön, ami azt jelenti, hogy a szakképesítések olyan ismereteket, követelményeket, kompetenciákat foglaljanak magukba, amelyek meghatározott FEOR-08 munkakörök betöltésére képesítenek. Fontos elv, hogy egy szakképesítés több munkakör betöltésére legyen alkalmas! 4. Széles tudásbázisú, az LLL stratégiához megfelelő alapot nyújtó szakképesítéseket kell kiválasztani az egy szakmacsoportba tartozó hasonló szakképesítések közül. 5. A hosszabb képzési idejű, iskolai rendszerű képzésben (beleértve a felnőttképzést is) legalább 1 évfolyam (1000 óra), egyéb felnőttképzésben minimum 300 óra időtartamú szakképesítések kerüljenek csak be az OKJ-ba. 6. Külön listában kell megjeleníteni azokat a szakképesítéseket, melyeket ún. szabályozott vagy hatósági jegyzékbe kerülnek át. 7. A szakképesítések szerkezetének és tartalmának a kialakításánál célszerű egy „életpályamodell” felépítése, mely tükrözi, hogy egy-egy szakképesítés megszerzése milyen továbblépési vagy átlépési lehetőségeket biztosít. A szakmastruktúra, és ezáltal az OKJ átvizsgálása, újraértelmezése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy ne kerüljenek megszüntetésre, átalakításra olyan szakképesítések, amelyek ugyan mind a gazdasági igények, mind az oktatási intézmények, mind pedig a tanulók szempontjából alacsony jelentőséggel bírnak, azonban olyan kézműves és ipari

70/155

hagyományokon alapulnak, régi munkaköröket tartanak életben, amelyek ezek nélkül rövid idő alatt kihalnának. Az OKJ fejlesztés eredményei 33. táblázat: Hatályos és tervezett szakképesítések száma Hatályos szakképesítések száma Szakképesítés+gyűjtő

Tervezett szakképesítések száma Szakképesítés+gyűjtő

Kimenetek Iskola- FelnőttKimenetek Iskola- FelnőttÖsszesen Összesen rendszerű képzés rendszerű képzés 258

171

429

1301

190

76

266

636

(Forrás: JNSZM Kereskedelmi és Iparkamara) IV. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. 34. táblázat: JNSZM Regisztrált szervezetek és képzőhelyek száma (2008-2012) Jász-Nagykun-Szolnok Megye

Regisztrált szervezetek száma (db) (1) Képzőhelyek száma (db) Arány

2008

2009

2010

2011

51 246

52 175

53 237

54 176

752

770

672

613

2012.09.30(2)

1,47% 1,48% 1,62% 1,13% (Forrás: JNSZM Kereskedelmi és Iparkamara)

50 946

628 1,23%

A szakképzési hozzájárulás rendszerének átalakítása során a legfőbb alapelv az volt, hogy növelje a gazdálkodók képzési hajlandóságát. Ennek megfelelően azon vállalkozókat támogatja, amelyek felvállalják a gyakorlati képzést. Akik nem foglalkoznak tanulók gyakorlati képzésével, azok viszont járuljanak hozzá az oktatás költségeihez, illetve ösztönözve legyenek a tevékenység megkezdésére. A képzőhelyek nyilvántartó szervezete a kamara. 2012. januártól megszűnt a tételes költség elszámolás, helyette a szakmacsoportonként meghatározott normatív elszámolás lépett életbe. A normatív elszámolás miatt jelentősen

71/155

csökken a gazdálkodókat terhelő adminisztráció, a havi elszámolás miatt pedig csökken az előfinanszírozás mértéke. A vállalkozók képzésben vállalt szerepét erősíteni kell, képzési aktivitás növelését többek között az egyszerűsített adminisztráció, a pályakezdők továbbfoglalkoztatáshoz (gyakornoki program) nyújtott kedvezmények segítik, nagy szükség lesz a kamara népszerűsítési tevékenységére is. 15. ábra: Tanulói szerződések száma fejlesztési térségenként 2008-2012 Jászapáti-Jászberény Év 2008 2009 2010 2011 2012 Összesen

TSZ-ek száma 395 401 378 399 351 1924

Karcag- KunhegyesTiszafüred Év

SzolnokTörökszentmiklósMartfű Év 2008 2009 2010 2011 2012 Összesen

TSZ-ek száma

2008 2009 2010 2011 2012 Összesen

TSZ-ek száma 769 776 744 840 889 4018

321 361 423 397 405 1907

MezőtúrKunszentmárton Év 2008 2009 2010 2011 2012 Összesen

TSZ-ek száma 203 229 251 268 318 1269

(Forrás: JNSZM Kereskedelmi és Iparkamara)

72/155

35. táblázat: Tanulószerződések (TSZ) alakulása a vizsgált években járásonként JNSZM KIK tanulószerződések járások szerint Járások

2008

2009

2010

2011

2012

Jászapáti

95

109

97

99

88

Jászberényi

300

292

281

300

263

Tiszafüredi

106

112

133

117

88

Kunhegyesi

52

63

59

69

63

Karcagi

163

186

231

211

254

Kunszentmártoni

153

174

177

208

232

Mezőtúri

50

55

74

60

86

Szolnoki

703

718

679

767

747

66

58

65

73

142

1688

1767

1796

1904

1963

Törökszentmiklós

2012-ben Összesen 351

405

318 889

( Forrás: JNSZM Kereskedelmi és Iparkamara KIK)

36. táblázat: Tanulószerződések (TSZ) alakulása a vizsgált években szakmacsoportonként

1 5 6 9 10 11 13

Szakmacsoport neve Egészségügy Gépészet Elektrotechnikaelektronika Építészet Könnyűipar Faipar Közlekedés

Kereskedelem-marketing, 17 üzleti adminisztráció Vendéglátás18 idegenforgalom 19 Egyéb szolgáltatások 21 Élelmiszeripar Összesen

TSZ-ek TSZ-ek Tsz-ek TSZ-ek TSZ-ek 2008.10.01. 2009.10.01. 2010.10.01. 2011.10.01. 2012.10.01. 5 1 2 3 4 89 123 166 203 288 50 209 47 112 174

34 201 26 123 187

34 206 20 105 195

40 219 38 125 179

58 119 29 96 172

436

431

407

378

510

343 149 74 1688

406 139 96 1767

457 119 85 1796

502 96 121 1904

500 53 134 1963

(Forrás: JNSZM Kereskedelmi és Iparkamara)

73/155

16. ábra: Tanulószerződések megoszlása szakmacsoportonként, 2012.10.01.

(Forrás: JNSZM Kereskedelmi és Iparkamara) A szakmacsoportonkénti képzési adatokat szakmánként elemezve megállapítható, hogy 18 olyan szakma van 9 szakmacsoportban, amelyet csak egyházi vagy magán fenntartó által fenntartott intézményben oktatnak. (lásd. melléklet) Szakképzés a felsőfokú oktatási intézményben A felsőfokú szakképzés célja gyakorlatorientált, piacképes felsőfokú képzettségű szakemberek felkészítése munkavégzésre és továbbtanulásra. A középfokú és felsőfokú képzés feladata, a munkaerőpiaci igények szolgálata mellett szabadon választható keretet teremteni az egyének törekvéseinek, képességeik kifejlesztéséhez. A felsőfokú/ felsőoktatási szakképzés előnyei:  gyakorlatorientált, piacképes munkavégzésre és továbbtanulásra

felsőfokú

képzettségű

szakemberek

felkészítése

 A felsőfokú szakképzés középiskolára épülő harmadik szintű szakképzés (ISCED 5.5 szint). „Híd szerepe van” a középfokú szakképzés és a felsőoktatás között.  Rövid ciklusú, iskolai rendszerű szakképzés  Modularizált képzési struktúra, kredit beszámítás szakirányú továbbtanulás esetén

74/155

Kiemelt feladat a módosított felsőoktatási szakképzéssel kapcsolatban jobb, releváns és célzottabb pályaválasztási kommunikáció megvalósítása: Korrekt tájékoztatás és kommunikáció az érdekelt célcsoportokkal, elsősorban a tanulókkal, a szülőkkel és a pályaválasztást segítő tanárokkal és intézményekkel. Felsőfokú szakképzés helyett felsőoktatási szakképzés FSZ vs. FOSZK A nemzeti felsőoktatásról szóló „új” 2011. évi CCIV. törvény (Ftv.) 113. § (4) bekezdés szerint: „A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján nyilvántartásba vett felsőfokú szakképzés 2012 szeptemberét követően nem indítható. A már megkezdett képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben – de legfeljebb a 2015/2016-os tanévben – fejezhetők be.” Tehát megszűnt a felsőfokú szakképesítés intézménye, helyette bevezetésre került a felsőoktatási szakképzés. Az új tartalmú és elnevezésű Felsőoktatási Szakképzés nem ad OKJ szakképesítést. 2013 szeptemberében és azt követően indítható új típusú „felsőoktatási szakképzésre” az alábbi előírásokat kell alkalmazni: „Felsőoktatási szakképzésben” felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél tanúsít. A kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A Felsőoktatási Szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a Felsőoktatási Szakképzés képzési területi besorolását, valamint a Felsőoktatási Szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakokba való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb kilencven lehet. A képzési idő legalább négy félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg. A felsőoktatási szakképzés a felsőoktatás új képzési szintje. A képzés elvégzése után kapott oklevél felsőfokú képzettséget jelent, a munkaerőpiacon szakmai tartalmának megfelelő munkakörök, jellemzően közgazdász-asszisztensi állások betöltésére jogosít. A négy féléves képzés egyes tantárgyai beszámíthatnak az alapképzésbe, a szakmai gyakorlatok is elismerésre kerülnek szakirányú továbbtanulás esetén. A rendkívül gyakorlatias képzés alkalmas azoknak a fiataloknak, akik szeretnék családi vállalkozásokban vagy egyéni vállalkozói elképzeléseik valóra váltásánál kamatoztatni tudásukat. A felsőoktatási szakképzés célja a munkaerő-piaci igényekhez igazított gyakorlatias, speciális szaktudást igénylő szakemberek képzése. Az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 40%-60% A képzés időtartama: 4 félév, ebből egy félév egybefüggő szakmai gyakorlat a szakképzettségnek megfelelő munkakörben és munkahelyen. 75/155

A szakképzettséget megszerző hallgató választása szerint akár azonnal munkát vállalhat, akár folytathatja tanulmányait. A besorolási BSc/BA alapszakon való továbbtanulás esetén a már elfogadott vizsgák arányában csökken a főiskolai terhelés. Csak felsőoktatási intézmény indíthat 2013-tól felsőoktatási szakképzést. A képzés teljesen megújul, a neve is megváltozik: felsőfokú szakképzésről felsőoktatási szakképzésre. Ennek oka, hogy a 4 féléves, gyakorlatorientált képzéstípust az eddigiekkel ellentétben kizárólag felsőoktatási intézmények indíthatják a 2013-as tanévtől kezdve. További megkötés, hogy az egyetemek, főiskolák is csak abban az esetben hirdethetnek meg ilyen képzést, ha intézményükben azonos szakon már folyik alapképzés, vagy osztatlan képzés. Lehetőség lesz a kreditek beszámítására és a továbbtanulásra is. A kétéves felsőoktatási szakképzés magas szintű elméleti tudás mellett alapos gyakorlati felkészítést is nyújt. Ezt a kötelező, féléves gyakorlat biztosítja, melyet a felsőoktatási intézményekkel szerződésben álló vállalatoknál lehet elvégezni. Mivel a felsőoktatás része lesz ez a típusú szakképzés, így itt is egyaránt lesznek államilag támogatott ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges helyek. A felsőfokú szakképzést a mai formájában az ipari szereplők nagy része elutasítja, mivel az abban közvetített tudás gyakran nem megfelelő, és a képzés nehezen illeszthető bele az oktatás egészébe. Eközben a cégek erős vonzódást mutatnak a jó technikusi képzéshez. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyetért a felsőoktatási szakképzés átalakításának elveivel, és abban tud segíteni, hogy a végeredmény a munkaadók számára is elfogadható, jó legyen. Az új felsőoktatási szakképzés rendszerét ezért úgy kell kialakítani, hogy annak tartalma megfeleljen a munkaerőpiac elvárásainak, és az első kísérleti lépések után az új szisztéma szervesen illeszkedjen az oktatási rendszer egészébe. A felsőoktatási szakképzés nem új elem a képzések között. Az eddig felsőfokú szakképzésnek nevezett rövid ciklusú, gyakorlatorientált és magas szintű elméleti tudást is nyújtó oktatási formát beillesztjük a felsőoktatás rendszerébe. Felsőoktatási szakképzést 2013 szeptemberétől csak felsőoktatási intézmény indíthat, s mivel lehetőség nyílik a kreditek beszámítására, ezáltal biztosítva lesz a továbbtanulás lehetősége. A képzési forma iránt alapvetően a szolgáltatások területén mutatkozik jelentős igény, ezért a kétéves képzés része lesz a kötelező féléves szakmai gyakorlat, melyet az MKIK által regisztrált vállalatoknál kell elvégezni. A kormány így kívánja összehangolni a képzést a gazdaság szükségleteivel. A felsőoktatás – néhány kivételes szakot leszámítva – napjainkban el van szakadva a valódi munkaerőpiac világától. Soha nem avultak el még olyan ütemben a megszerzett ismeretek, mint ma. Ezért – bár a szándékot jó – felvetődik a kérdés, hogy kik lesznek azok a felsőoktatás jelenlegi oktatói közül, akik a gazdaság, a vállalatok számára olyannyira szükséges tudást átadják majd. Ez a kérdés korántsem egyszerű, hiszen az egyetemek,

76/155

főiskolák elméleti oktatóinak nincs közvetlen munkatapasztalata az ipar, különösen a gyáripar területén. További problémát jelent az is, hogy a legfrissebb ismeretekhez gyakorta tananyag sem áll rendelkezésre. Az új rendszer a felsőoktatás részeként definiálja az új, 2013-ban induló képzéseket. Felsőfokú szakképzettség szerezhető négy félév alatt, amelyből egy félév kötelezően szakmai gyakorlat. Ennek fejlesztése érdeke a felsőoktatási intézményeknek, és jó alap lehet a hallgatóknak is a kreditbeszámítással történő továbbtanuláshoz. Legalább olyan fontos, hogy a munkaerőpiac számára viszonylag rövid idő alatt jól felkészült, gyakorlati tudással felvértezett asszisztenseket képezzenek. Az alapképzésből a szakképzésbe való „visszalépés” lehetősége pedig egyaránt hozzájárulhat a felsőoktatási alapképzés minőségének, az oktatás eredményességének javításához és az egyén személyes boldogulásához is. A felsőfokú szakképzés, vagyis a középfok és a diplomát adó képzések közé pozícionált oktatás jól működő rendszer más országokban. Sikerében kisebb szerepe van annak, hogy mely intézmények végzik az oktatást, bár a felfelé pozicionálás kedvező lehet. Fontosabb ugyanakkor, hogy az új rendszerből kibocsátott szakemberek azt a tudást kapják-e meg, amelyre a gazdasági szereplőknek szükségük van. Ennek érdekében az elméleti képzés, a tananyag összeállításánál is fokozottabban kellene a vállalkozások véleményét kikérni, és a cégeket be kell vonni a gyakorlati oktatásba is. Mindehhez az kell, hogy a feladatokhoz forrást biztosítsanak, a szakképzési hozzájárulás jelenlegi rendszere azonban nem ezt szolgálja. Mesterképzés szerepe a hatékony és minőségi gyakorlati képzésben A mesterképzés fogalma: A mesterképzés fogalma a céhek létrejöttével alakult ki, bár a mester, mint a szakmáját magas szinten művelő szakember, aki tudását nemzedékről nemzedékre adja tovább, már korábban megjelent a kézművesség körében. A mai mesterekkel szemben más követelményeket állít a kor, de abban továbbra sem változott, hogy az e címet viselők szakmájuk művelését magas szakmai és etikai normák szerint végzik. A gazdasági kamarák újjáalakulását követően hazánkban is elsőszámú feladat lett a szakemberek továbbképzésének megszervezése. Ennek egyik legelterjedtebb formája a területi kamarák által szervezett mesterképzés, amely nemcsak a kor termelési és technológiai színvonalának megfelelő szakmai tananyagot tartalmazza, hanem a tanulóképzéshez legszükségesebb pedagógiai ismereteket és a vállalkozás gazdálkodásának alapjait is beépítette - és folyamatosan fejleszti. A mesterképzés célja, hogy a jelölteket a mesteri cím viselésével együtt járó magas szakmai követelményekre felkészítse. A mesterképzés megfogalmazása a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) értelmező rendelkezései szerint:

77/155

Szakképzési tv. 92. § (17) „A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a mestervizsga követelményeit a szakképesítésért felelős miniszter kiadta, 2015. augusztus 31-ig olyan személy is részt vehet, aki mestervizsgával nem rendelkezik, de a 30. § (1) bekezdésében foglalt egyéb követelményeknek megfelel.” A szakképzési törvény szabályozása értelmében 2015. szeptember 01-től a gyakorlati képzőhelyek oktatói számár a mestervizsga megszerzése képzési követelmény. Olyan képzési forma, amelynek, során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket mestervizsgára készítenek fel a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek elsajátításával. A ma mesterét jellemzi:  a szakmai tevékenységek magasabb szintű gyakorlását,  a gyakorlati oktatáson résztvevő tanulók tudatos pedagógiai felkészítése, magasabb szakmai színvonalú szakemberek képzése, 

egyes szakmák gyakorlásához követelményként előírt szakmai minősítés megszerzése,



belépés az Európai Unió szakmai és üzleti partnereinek közösségébe.

A tanulók gyakorlati képzésének és a mestervizsga kapcsolódásának erősítése jogszabályi szinten is megvalósult. A Szt: 31. § (1) bekezdése szerint a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki: a) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik, c) büntetlen előéletű, és d) nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (2) gyakorlati oktatóként elsősorban a szakoktatói képesítéssel rendelkező személyt kell alkalmazni. A jelenlegi TÁMOP által biztosított támogatási keret nem elégséges a szakképzési rendszer megcélzott, szakképzési törvény által előírt működtetéséhez, a szükséges mesteroktatói létszám biztosításához. Újabb támogatási források bevonása biztosította képzések mellett, a felsőfokú végzettségű szakoktatók törvényi befogadásával biztosítható a megfelelő végzettségű gyakorlati oktatók létszáma.

78/155

7. MFKB és tevékenysége A képzési kínálat egyfajta koncentrációja és a jelenlegi kapacitások strukturáltabb és oktatásgazdaságilag jobb kihasználása szakképzés fejlesztési koncepcióként tűzendő ki, aminek konkretizálása a „Megyei Szakképzés-Fejlesztési Terv”-ben történik. A 2011. évi CLXXXVII. törvény 5. §-a alapján kell meghatározni majd a megye állami fenntartásban maradt szakképző iskoláinak szervezeti működtetését. A törvény alapján létrehozandó megyei szakképző iskola esetében célszerű figyelembe venni a megye területfejlesztési tervében meghatározott több járás összevonásával kialakított fejlesztési területeket. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés döntése alapján a 25/2013. (I.25.) számú határozata a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció célrendszeréről, a megyét négy fejlesztési egységre kell osztani; Jászság (Jászberényi-Jászapáti Járások), Szolnok-Törökszentmiklós (Szolnoki-Törökszentmiklósi Járások), Tiszafüred-Karcag (Tiszafüredi-Kunhegyesi-Karcagi Járások), Mezőtúr-Kunszentmárton (MezőtúriKunszentmártoni Járások). Ennek megfelelően célszerű a megyei szakképzés „Szakképzési decentrumait” négy helyen a fejlesztési térségekben létrehozni. A földrajzi fekvés és a várható gazdasági fejlesztés figyelembe vételével, akár egy vagy két intézmény kerül létrehozásra a Szolnoki centrum szerepe elvitathatatlan. A térség meghatározó nagy térszervező erővel rendelkező városát, Szolnokot az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció ún. csapágyvárosként definiálja. Az elnevezést azért kapta, hogy a Budapesti tengelytől 40-80 km-es körgyűrűben helyezkedik el, 1 órán belül elérhető Budapest, és azon városok közé sorolandó, amelyek hosszútávon tehermentesíthetik a fővárost. 17. ábra: A térség meghatározó városai

79/155

RFKB helyett MFKB 2012. október 01-től A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 2012. január 01-jei hatályba lépése alapvető változásokat idézett elő a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok feladatellátásában és működésében. A törvény már 2012. október 01-től működő megyei fejlesztési és képzési bizottságokra (MFKB) vonatkozóan tartalmazza az elvégzendő feladatok részletes leírását, azonban az RFKB és az MFKB közötti átmenet biztosítása érdekében szeptember 30-ig még az RFKB-k működtek az MFKB-k számára meghatározott keretek között. A szabályozásra vonatkozóan az Szt. 81-83. §-ai, illetve az Szt. „Átmeneti rendelkezések” fejezete 92.§ (31), (32) és (34) bekezdései az irányadóak. Az új elvnek megfelelően, az RFKB-k 2012. szeptember 30-ig történő működtetését és az adminisztrációs tevékenységekkel összefüggő munkaszervezeti feladataikat az átadásátvételeket követően a munkaügyi központok helyett, a gazdasági kamara kijelölt megyei szervezetei látják el, október 01-től pedig valamennyi megyei kereskedelmi és iparkamara biztosítja a munkaszervezeti feladat ellátást. Jelentős változásként érintette az RFKB-t, hogy míg 2011-ben szakmai véleményező, javaslattevő, döntéshozó testületként működött, addig 2012-ben feladat- és hatásköre már csak véleményezésre és javaslattételre terjedt ki. A CLXXXVII. szakképzési törvény 81. § (1) „A megyei fejlesztési és képzési bizottság (a továbbiakban: bizottság) a szakképzés fejlesztése és a munkaerő-piaci igények érvényesítése céljából létrehozott konzultációs, véleményező, javaslattevő és tanácsadó fővárosi, megyei testület.” Az MFKB tevékenysége hivatalosan 2012. október elsejétől kezdődött. Tagjait a Nemzetgazdasági Miniszter kérte fel három éves időtartamra. A bizottság feladatait a szakképzési törvény határozza meg. • Közreműködik a munkaerőpiac és a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában. • Javaslatot tesz a szakképzés megyei igényére, a szakképzés irányára, és a beiskolázás arányaira. • Kidolgozza a szakképzés-fejlesztés rövid- középtávú koncepcióját, amely a megyei területfejlesztési stratégiájának részét képezi. • Javaslatot tesz a megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésre (hiányszakmák). • Részt vesz különböző szakképzési pályázatok kiírásában, értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázati nyerteseire.

80/155

A decentralizált keretből támogatást azok kaphatnak, akik tanulószerződéssel részt vesznek a tanulóképzésben, színvonalas elméleti és gyakorlati képzés valósul meg az így biztosított beruházásokból. • A szakképzés munkaerő-piaci megalapozottságát érintő kérdésekben állást foglal. 82. § A bizottság a) kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját (szakképzés-fejlesztési koncepció), amely a megye, illetve a fővárosi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi, b) javaslatot tesz az adott megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésre (hiányszakképesítés), c) közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, d) kezdeményezi az arra hatáskörrel rendelkező szervezetek és intézmények felé – a c) pontban meghatározott feladat érvényesülése érdekében – a bizottság által indokolt változtatások megtételét, e) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, javaslatot tesz a decentralizált keret megyék közötti keretére és prioritásaira, részt vesz a pályázat kiírásában és értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára, f) fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések fővárosi, megyei munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról, g) együttműködik a megyei önkormányzatokkal, a főváros érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzatával a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében, h) közreműködik a pályaorientációs és a pályakövetési feladatok megvalósításában. 83. § (1) A bizottság létszáma hét fő. (2) A bizottság az NGTT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei (kettő fő), a területi gazdasági kamarák (kettő fő), a kormányhivatal (egy fő a foglalkoztatási, egy fő a köznevelési feladatellátás tekintetében), valamint a megyei közgyűlés (egy fő) képviselőiből áll. (3) A bizottság elnökét, társelnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra a bizottság munkájában való közreműködésre. A bizottság elnökére a bizottság tagjai közül az országos kereskedelmi és iparkamara tesz javaslatot. (4) A szakképesítésért felelős miniszter képviselője a bizottság munkájában tanácskozási joggal vehet részt.

81/155

(5) A bizottság működtetésével, a hatáskörébe tartozó javaslatok, állásfoglalások előkészítésével és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a bizottság munkaszervezeteként a gazdasági kamara látja el. (6) A bizottság működési rendjének részletes szabályait az egységes döntés-előkészítő, javaslattevő funkciója érvényesülése érdekében a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. MFKB feladata, és hatásköre: A megyei MFKB illetékessége Jász- Nagykun- Szolnok megyére terjed ki. Az MFKB a szakképzés fejlesztése szempontjából konzultációs, javaslattevő, véleményező és tanácsadó megyei testületként működik. Az MFKB hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés fejlesztésének elősegítését. Az MFKB- k javaslatai alapján kerülnek kormányrendeletben meghatározásra a fenntartók számára a szakképzési irányok és a kapcsolódó beiskolázási arányok. Feladatuk közé tartozik a decentralizált fejlesztési forrásokkal kapcsolatos bizottsági javaslatok megtétele. Továbbá, elkészítik a megye szakképzés-fejlesztési koncepcióját. Jász-Nagykun- Szolnok MFKB működése: Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) 2012. október 29-én tartotta alakuló ülését, a feladatellátás jogszabály szerint valósul meg. Kiemelt feladata, a decentralizált pályázatok kezelése, javaslat a támogatottak körére. Kedvező változás, hogy a megyei keret az átlagnál jobban emelkedett, valamint a vállalati támogatások, kiemelten a kkv támogatása került előtérbe. A vállalkozások számára nyújtott eszközfejlesztés támogatás a minőségi szakképzéshez nélkülözhetetlen.

82/155

37. táblázat: MFKB JNSZM decentralizált pályázati kimutatás

2012 év

Decentralizált pályázat kerete Ft JNSZM pályázati kerete Ft Össz. Beadott pályázat db Nyertes db Pályázati forrás összetétele KKV Nagy vállalatok Állami szakképzés Nem államz szakképzés Felsőoktatás

5 197 586 000 197 144 000 46 30

60 % 36 % 4%

2013 év

5 367 110 000 217 315 000 100 70 64 % 16 % 12,5 % 3,5 % 4%

Változás %

103,26 110,23

2013-as támogatás 2014. áprilisi emeléssel 7 524 871 084 371 281 102

133,33 44,44 100,00

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság-és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) szervezésében és a területi kamarák közreműködésével évről-évre kérdőíves felmérési alapozzák meg a beiskolázási irány-arány döntési javaslatokat, valamint a hiányszakmák körét.

83/155

8. Élethosszig tartó tanulás és kompetenciák Az élethosszig tartó tanulás fogalmával kapcsolatban szükséges kiemelni, hogy - a figyelem az oktatási intézményrendszerről a tanulókra, a tanulói igényekre fókuszál, - a hangsúly az önálló tanulásra való képesség kialakítására tevődik át, - a tanulás a legkülönbözőbb helyeken és formában valósulhat meg, - mely egész életpályán keresztül folyhat. A munkaerő-piacon végbemenő változások, a gazdasági szerkezet átalakulása olyan kihívásokat fogalmazott meg a társadalom egészére melyek alapján az az egyén és a közösség folyamatos tanulásra kényszerül. A globalizáció folyamata, a társadalmi, gazdasági kapcsolatok nemzetközivé válása, az Európai Unió nyitott munkaerő piaca, a technológiai fejlődés stb. új és gyorsan változó ismereteket igényel. A tradicionális tudás mellett megnőtt azon készségek, képességek jelentősége, melyek egy-egy terület, tantárgy vagy szakma keretein túlnyúlva szükségesek a személy boldogulásához, sikeres teljesítményéhez és beilleszkedéséhez akár az oktatás vagy a munka világába. A munkaerőpiacra való belépéskor a munkaadók a szaktudás mellett az új ismeretek elsajátításának képességét részesítik előnybe. Szinte nélkülözhetetlenné válik a számítástechnikai ismeret, idegennyelv-tudás, csapatmunkára való készség, kooperativitás, problémamegoldó készség, egyéni munkaszervezés, időgazdálkodás, új technológiák alkalmazásának képessége. A piacgazdaság folyamatos fejlődésének köszönhetően a munkavállalók korszerű szakképzettsége, illetve a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai felkészültsége napjainkra elengedhetetlenné vált. A versenyképesség alapfeltétele lett a folyamatos fejlődés, haladás, innováció. Kevésnek bizonyul az egyszer már megszerzett tudás, ismeret, elkerülhetetlenné válik az állandó, egész életen át tartó tanulás. A csak iskolarendszerben történő tanulmányok kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy az egyén a munkaerőpiac igényeinek megfeleljen. A munkahelyet nem elég megszerezni, azt meg is kell tartani, folyamatosan meg kell felelni a foglalkoztató elvárásainak. A fejlődő gazdaságban az ismeretek folyamatos felújítására, frissítésére, a mindig naprakész dolgozók hatékony munkájára van szükség. A tanulás egy jelentős szakasza a felnőttkorra helyeződik át, ebből adódóan az emberi erőforrásoknak történő legfontosabb beruházást a felnőttkori tanulás, a felnőttképzés jelentheti. Célja alapvetően a kulcskompetenciák és alapkészségek, képességek kialakítására, megszerzésére irányul az együttműködés készségének elsajátítása, fejlesztése mellett. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő tudás és kompetenciák megszerzése, az egész életen át tartó tanulás megalapozása kulcsfontosságú a munkaerő versenyképességének javítása és a tudásalapú társadalom igényeinek kielégítése szempontjából. A munkaerőpiac igényeinek megfelelni képes, hatékony és rugalmas oktatási és képzési rendszer hosszú távon hozzájárul a foglalkoztatás szintjének emeléséhez, és ezen kívül az oktatás és a képzés az egyenlőtlenségek kezelésének és a társadalmi befogadás előmozdításának eszköze is.

84/155

E stratégiának többek között az oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítására kell irányulna, elősegítve, hogy az emberek megszerezhessék mindazokat az ismereteket, amelyeket a tudásalapú társadalom megkövetel a munkavállalóktól, és amelyek lehetővé teszik a szakmai előmenetelt, csökkentik a munkaerő kínálat és kereslet közötti eltérést és a szűk keresztmetszeteket. Az iskolarendszerű oktatás első szakaszában biztosítani kell, hogy a fiatalok megszerezzék az alapismereteket (írás-olvasás, számolás), valamint azokat a készségeket és kompetenciákat (információs és kommunikációs technológiai ismeretek, idegen nyelvtudás, életpályaépítéshez szükséges készségek, stb.), amely megfelel a munkaerőpiac igényeinek, és amelyek megkönnyítik számukra a munkaerőpiacra való beilleszkedést. Mindehhez az alapkészségek és kulcskompetenciák oktatásához és elsajátításához kapcsolódó pedagógiai eszközök átfogó fejlesztése és egységes bevezetése szükséges, beleértve az új pedagógiai programok, tananyagok kidolgozását, a pedagógusok és az oktatási intézmények vezetőinek továbbképzését, a megfelelő minőségbiztosítási rendszerek kifejlesztését. A magyar szakoktatási és képzési rendszer átfogó fejlesztéséhez elsősorban a munkaadói igényeknek jobban megfelelő képzési programok kidolgozása és egységes bevezetése szükséges. A munkaerő kereslet és kínálata közötti eltérés csökkentése érdekében növelni kell a képzésben résztvevő munkavállalók számát, valamint több és jobb lehetőséget kell kínálni a munkavállalók részére szakmai ismereteik fejlesztésére. Erre az elmúlt időszakban és a következő 2014-2020-ig tartó EU költségvetési ciklusban is jelentős hazai és uniós források állnak rendelkezésre. A tudás alapú társadalomban nemcsak a tudás formái, hanem a tanulás helyszínei is változnak. A munkahelyek tanulásban betöltött szerepe növekszik. A munkaerő versenyképességének javítása és a változó technológiai igényekhez való alkalmazkodásának megkönnyítése érdekében nélkülözhetetlen a dolgozók munkahelyhez kötődő szakismereteinek és kompetenciáinak fejlesztése, valamint az egész életen át tartó tanulás megfelelő kereteinek kialakítása. A munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő és a vállalati versenyképesség javítását célzó képzések fontos szerepet játszanak mind a munkavállalók, mind a vállalatok alkalmazkodóképességének javításában.

85/155

9.

Pályaorientáció - 2014

Jogszabályi háttér 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 76. § (1) A gazdasági kamara – a pályaorientáció részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – közreműködik a pályaorientációval összefüggő, e törvényben meghatározott feladatok ellátásban. Hatályba lép: 2013. IX. 1-jén. 85. § (1) Az életpálya-tanácsadási (pályaorientációs) szolgáltatás magában foglalja a pályainformáció-nyújtást, a pályaválasztási tanácsadást, a továbbtanulási tanácsadást, a professzionális pályatanácsadást, a foglalkoztatási és munkába állási tanácsadást, a pályakorrekciós tanácsadást és a kompetenciák fejlesztését, amely segíti a szolgáltatást igénybe vevő pályaválasztását, továbbtanulását, az egész életen át tartó tanulását és a munka világába történő bekapcsolódását az alapfokú iskolába történő felvételtől a munkaerőpiac elhagyásáig. (2) Az iskolai rendszerű szakképzésbe történő beiskolázást az életpálya-tanácsadási szolgáltatás segíti. (3) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás megvalósulhat egyéni tanácsadás, csoportos tanácsadás, távtanácsadás, valamint elérő program formájában. (4)Az életpálya-tanácsadás feladatainak ellátásában részt vesz az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmény, a szakképző iskola, az iskolafenntartó, a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizottság, valamint a nemzeti foglalkoztatási szerv. Az életpálya-tanácsadási szolgáltatást valamennyi érintett részére elérhetővé kell tenni. (5) Az iskolai rendszerű oktatásban és szakképzésben tanulók – kiskorú tanuló esetén a szülő (gyám) – részére egyenlő hozzáférést kell biztosítani az életpálya-tanácsadási szolgáltatásokhoz. Ennek keretében biztosítani kell, hogy a tanuló az iskolai előmenetele során, a továbbtanulási, iskolaváltási, iskolatípus-váltási, továbbá szakmaválasztási vagy szakmaváltási döntését megelőzően legalább egyszer személyre szabott életpálya-tanácsadási szolgáltatásban részesüljön. (6) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás a pályakövetési rendszer által szolgáltatott adatokon, valamint az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmények és a szakképző iskolák pályaorientációs feladatellátásán alapul. (7) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatainak ellátását a nemzeti foglalkoztatási szerv koordinálja. (8) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatai ellátásának részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg. Hatályba lép: 2013. IX. 1-jén.

86/155

323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről IV. fejezet 21. § o) pontja „a gazdasági kamarával együttműködve kialakítja és működteti a pályaorientációs rendszert,” A pályaorientáció „A pályaorientáció egy olyan folyamat, amely a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását, a lehető legszélesebb információnyújtás révén.” (Dr. Szilágyi Klára, 2005) „A pályaorientáció a pályák világában történő tájékozódás a személy egyéni igényeinek megfelelően. A pályaorientáció tartalmilag tehát először a pályák, majd később a munka világában történő eligazodásra felkészítő folyamat, amely azon az individuális szűrőn keresztül zajlik, amely az adott személyiséget meghatározza, így elsősorban érdeklődése, képességei, munkamódja és értékei mentén.” (Dr. Kenderfi Miklós: A pályaorientáció folyamatának korszerű értelmezése, 2012.) A tanulóknak is és a társadalom érdekeinek is leginkább megfelelő életpálya megtalálásához, az arra való felkészüléshez segítségre van szüksége. Ezt a segítséget a diákoknak részint az iskolától, részint pedig iskolán kívüli tanácsadó intézményektől kell megkapniuk pályaorientációs programok, illetve pályaválasztási- és életút-tanácsadásra hivatott szakmai szolgáltatások formájában. A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői:  az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése;  a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése;  a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. (130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet) A pályaorientáció célja tehát, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak mind önmagukról, mind munkaerő-piaci környezetükről, és kellően megalapozzák a pályaválasztási döntésüket. Ehhez az is szükséges, hogy a képesítések rendszeréről, a pályák világáról megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek, jól ismerjék a munka világát. Személyes tapasztalataik alapján alakuljon ki bennük a szakmai szocializáció, a szakmatanulás igénye és fogadják el az életpálya-építés szükségességét.

87/155

A megyében 1995 óta végez a munkaügyi szervezet pályaválasztási és pályaorientációs tevékenységet szakképzett munkavállalási tanácsadó szakemberekkel, számítógépes tanácsadó programokkal, írásos anyagokkal és komplex multimédiás rendszerek segítségével. A pályaválasztás egyik fontos színtere a Munkaügyi Központ szervezésében megvalósuló évtizedes múltra visszatekintő Pályaválasztási Kiállítás és Szakmai Napok. A megye alap-és középfokú tanintézményeivel, illetve az egyéb – pályaválasztási folyamatban - érintett intézményekkel kialakult kapcsolatrendszer ellenére a munkaügyi központ kapacitásának korlátozottsága miatt ez a szolgáltatási forma nem juthat el minden érintett tanulóhoz. Nagy szerepe van a prevenciós tevékenységnek, hogy saját, és a munkaerőpiac elvárásainak leginkább megfelelő képzést, szakmát válasszanak a fiatalok, minél kisebb legyen a lemorzsolódás, a pályát elhagyók száma. Ennek érdekében pályaválasztási/pályaorientációs munka az iskolák, és a munkaügyi szervezet, a kamarák közös feladata kell, hogy legyen. A hatékony pályaorientációs rendszer kialakításához segítségül szolgál a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által menedzselt TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „ A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” című projekt, melynek eredményeként konkretizálódnak az elkövetkezendő feladatok. E program keretein belül vettek részt az érintett munkatársak a „Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó” akkreditált képzésen. A Kereskedelmi és Iparkamara feladata a szakképzés és a munkaerőpiac összhangjának megteremtése. Törekszik a pályaválasztás előtt álló diákok érdeklődését felkelteni a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák iránt, kiemelten a hiány és a munkaerő-piacon keresett szakképzések körében. A 2013 óta vesz részt ingyenes szolgáltatásaikkal a pályaorientációs rendszerben, mely tevékenységet szakképzett kamarai pályaorientációs tanácsadó segíti. Feladatok:  A pályaorientációs intézményi rendszer kialakítása, amelyben meghatározó szerepe van a munkaügyi központnak, a területi kereskedelmi és iparkamaráknak, speciális esetekben a Pedagógiai Szakszolgálatnak A minőségi szolgáltatáshoz szükséges a humánerőforrás, és az infrastruktúra fejlesztése.  Különböző életszakaszokban lévő tanulók teljes körű bevonása a pályaválasztási/pályaorientációs folyamatba.  A 7. évfolyamosak tudatos pályaválasztási folyamara való előkészítése, a pálya-szakma ismeret bővítése, az önismeret, önértékelés fejlesztése.  A 8. osztályosoknál az érdeklődési irány pontosításához, a pályaválasztási döntés meghozatalához, az iskolaválasztáshoz kell segítségnyújtás a megfelelő információk biztosításával.

88/155

 Szak- és szakközépiskolában a korábbi pályaválasztási döntés felülvizsgálata, a pályaidentitás fejlesztése, szükség esetén pályakorrekció feladatok. A munkavállalás során számukra fontos értékek tudatosítása.  Gimnáziumi tanulóknál a fakultáció választás időszakában hangsúlyos a személyes tulajdonságok, az érdeklődés, képességek feltárása.  Érettségi/végzés évében a pályainformációk, munkatevékenységek körülményeinek, kompetenciáinak megismertetésében, képzési irány, képző intézmény választásában alternatívák meghatározásában van szerepe a tanácsadónak. Kiemelt faladat a munkaerő-piaci információk biztosítása a sikeres munkába álláshoz. Megvalósítás: a feladat eredményes megvalósításának feltétele a pályaorientációban, pályaválasztásban érintettekkel való együttműködés. (Felhasználva a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2012, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB-k) részére” című kutatás, valamint az Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok (MFKB) által 2013-ban végzendő kutatás eredményeit.) Az együttműködés lehetséges partnerei:  Tanulók, szülők  Általános iskolák  Szakképző iskolák  Nemzeti Munkaügyi Hivatal  Munkaügyi Központok  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ  Pedagógiai intézetek, pedagógiai szolgáltató és kutató központok  Gazdálkodó szervezetek, vállalkozások  Munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek szervezeti  Kamarák  Ifjúsági szervezetek  Esélyegyenlőséget szolgáló szervezetek A fenti feladatok megvalósulását szolgáló tevékenységformák 1. Egyéni pályaorientációs konzultáció: egy kétszemélyes klasszikus konzultáció, ahol a találkozások alkalmai egy folyamatot alkotnak, azaz a konzulens egy tanácskérővel folytatja a konzultációt. Egyéni konzultáció során az előbbiekben ismertetett konzultációs típusok bármelyike alkalmazható, különböző módszertani eszközök segítségével (például a konzulens a diáknak foglalkozás-bemutató anyagokat, profilokat mutat meg − például a Nemzeti Pályaorientációs Portál szakmabemutató filmjei) 2. Csoportos pályaorientációs konzultáció: a konzulens a tanácskérők egy adott csoportját támogatja a pályaorientációban. Ez a forma jól alkalmazható például az elhelyezkedést segítő vagy informáló, orientáló típusú konzultációk esetében.

89/155

 pl. az általános iskolába járó gyerekek és/vagy szüleik részére tájékoztató előadások, osztályfőnöki órák, szülői értekezletek alkalmával.  a végzős diákoknak a tanulmányaik befejezését követő elhelyezkedés, munkába állás lehetőségeinek megismertetése. 3. Elérő programok során a konzulens egy nagyobb csoportnak ad át pályaorientációval kapcsolatos információkat, így az informáló, orientáló típusok esetén vezethet eredményre ez a forma. Például:  Pályaválasztási és pályaorientációs rendezvények szervezése, lebonyolítása (Pl. a Munkaügyi Központ „Szakmák világa” Pályaválasztási Kiállítása)  Gyár- és üzemlátogatások megszervezése és lebonyolítása.  A hazai szakmai versenyein (pl. Szakma Kiváló Tanulója Verseny, Országos Szakmai Tanulmányi verseny, SkillsHungary Nemzeti Döntő Verseny) és nemzetközi szakmai versenyein (EuroSkills, WorldSkills) eredményesen szereplő tanulók népszerűsítése, bemutatása a médiumokban.  A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Szakma Sztár Fesztiválra való látogatás megszervezése a 7-8. osztályos és szak(közép)iskolai diákoknak. 4. A számítógéppel támogatott konzultáció során a konzulens a következőkben tud segítséget nyújtani:  távtanácsadással (pl. e-mail, skype, chat, stb.) olyanok számára is elérhetővé válik a konzultáció, akiknek erre térben vagy időben az informatikai eszközök nélkül nem lenne lehetőségük. Ezen tanácsadási formák előnye, hogy megtartható az anonimitás, így az egyének könnyebben felvállalják problémáikat.  on-line önértékelő kérdőívek segítségével önismeret mélyítése,  on-line adatbázisokban történő keresésekkel, illetve böngészésekkel pályaismeret, munkaerő-piaci ismeretek bővítése.  mindezek segítségével az életpálya-döntések megalapozása. Figyelembe kell venni az érintett korosztály megváltozott kommunikációs szokásait a hatékonyság érdekében: a fiatalokat könnyebb elérni, közös tevékenységbe bevonni az általuk leginkább használt infokommunikációs csatornákon keresztül (internet, on-line felületek) Ezt a célt kiválóan szolgálja a munkaügyi szervezet által fejlesztett és működtetett számos internetes oldal:  Nemzeti Pályaorientációs Portál ( www.eletpalya.munka.hu )  Nemzeti Pályainformációs Központ ( www.npk.hu )  Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hivatalos oldala ( www.munka.hu )  Virtuális Munkaerő-piaci Portál (www.vmp.hu jelenleg fejlesztés alatt)  Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága ( www.nive.hu ) valamint más egyéb pályaorientációs portálok pl.:  Szakmavilág honlap ( http://www.szakmavilag.hu ) Ezek az internetes oldalak mindig aktuális, naprakész információval látják el a felhasználókat közös munka során és az önálló használatkor is. 90/155

10. Esélyegyenlőség A szakképzés intézményrendszer rugalmasságának növelése.

10.1. Köznevelési Hídprogramok Tanévenként országosan 3500-4000 olyan tanuló kerül ki az általános iskolákból, akik 16 éves korukig nem tudják befejezni a 4. 5.6. 7. évfolyamot. A közoktatási törvény a szakiskolai felzárkóztató oktatás keretében lehetőséget biztosít ezeknek tanulóknak, hogy alapfokú iskolai végzettség hiányában is be tudjanak kapcsolódni a szakképzésbe. A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez. A Hídprogramban történő nevelés-oktatás kiemelt célja - összhangban az Európai Unió stratégiai céljával -, hogy minél kevesebben legyenek, akiknek nincs befejezett alapfokú és középfokú végzettsége, azaz akik esélytelenül lépnek be a munkaerőpiacra. A Köznevelési Hídprogramok azoknak a fiataloknak adnak esélyt és lehetőséget, akik az általános iskola elvégzése után nem jutottak be középfokú iskolába (Híd I.), illetve akiknek a tanulás korábban csak kudarcélményt adott, és emiatt nem tudták befejezni az általános iskolát, de már betöltötték 16. életévüket (Híd II.). A Hídprogramok segítik őket abban, hogy bennmaradjanak vagy visszataláljanak az oktatás-képzés világába. A személyre szabott fejlesztő oktatás visszaadhatja önbecsülésüket, lehetővé teszi, hogy szakmát tanuljanak, megtalálják és megállják helyüket az életben. Megalapozhatják a szakképzésbe való bekapcsolódást, megszerezhetik a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciákat. A program célja segíteni a tanulókat a képességeiknek megfelelő szintű eredményeik elérésében. A diákok egyéni, differenciált fejlesztési programban vesznek részt, ezzel erősítve önbizalmukat, motivációjukat. A Hídprogramokban fejlesztő értékelés, vagy tanulást támogató értékelés alkalmazása történik. A tanulás támogatására szolgáló fejlesztő értékelés központi gondolata az egyéni fejlődés támogatásában fejezhető ki leginkább. Elsődleges célja az adott tanuló továbblépésének a támogatása, a szakiskolába való felvételhez szükséges kompetenciák megszerzése. A program keretében személyre szabott egyéni fejlesztő programmal, csoportmunkával tudják pótolni mindazt, ami hiányzik a középfokú iskola (szakiskola, gimnázium, szakközépiskola) sikeres megkezdéséhez, illetve elvégzéséhez. A Köznevelési Hídprogramok különböző lehetőséget kínálnak az eltérő fejlesztési, felkészítési szükségletekkel rendelkező fiatalok számára. A Köznevelési Hídprogramok három különböző lehetőséget kínálnak az eltérő fejlesztési, felkészítési szükségletekkel rendelkező fiatalok számára: a) Ha a tanuló az általános iskola sikeres befejezését követően valamilyen oknál fogva nem nyert felvételt középfokú iskolába (gyenge tanulmányi eredménye, betegség,

91/155

élethelyzetbeli problémák, egyebek miatt), s így nem tudja elkezdeni középfokú tanulmányait, akkor a következő tanévben az általános iskola javaslatára a Hídprogram keretében úgynevezett felzárkóztató évfolyamra járhat (Híd I. program). b) Ha az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanköteles tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott képzés tanulásra motivál, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, bizonyos esetekben rész-szakképesítés megszerzésére készít fel. c) A Hídprogram keretében szervezhető olyan osztály is, amely a szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni és hat általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen. Aki a Híd I. programban nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, folytathatja tanulmányait a Híd II. programban. Az a tanköteles korú fiatal, aki a Híd II. programban nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, köteles a Híd II. programot megismételni. Köznevelési Hídprogramok szakiskolában - az oktatásért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon - szervezhetők. A Hídprogram megszervezése legalább nyolc tanuló egybehangzó igénye esetén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladata, amely dönt a képzés helyéről és létszámkeretéről. Az osztály létszáma legfeljebb 15 fő lehet.

92/155

38. táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok megyében a KLIK által a program megvalósítására kijelölt intézmények: Település Tiszafüred

Martfű

Szolnok

Karcag

Mezőtúr

Törökszentmiklós

Szolnok

Kunhegyes

Intézmény Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Szolnoki Szolgáltatási Szakközépés Szakiskola Varró István Szakiskola, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Törökszentmiklósi Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola

Fenntartó

2013/2014. tanév HÍD I. HÍD II.

KLIK

2014/2015. tanév HÍD I. HÍD. II. X X

KLIK

X

X

KLIK

X

X

X

X

KLIK

X

X

X

X

KLIK

X

X

KLIK

X

X

ORÖ

KLIK

X

X

X

X

X

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2013/2014-es tanévben 6 intézmény kapta meg a lehetőségét annak, hogy a Köznevelési Hídprogramot meghirdesse. A programok valamennyi helyszínen elindultak. Országos szinten mindösszesen 74, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a fent említett 6 szakképző intézményben indult el ez a képzési forma. A nagy érdeklődésre tekintettel, a 2014/2015-ös tanévre eggyel több, mindösszesen 7 intézményt jelölt ki a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a Köznevelési Hídprogramok elindítására megyénkben.

93/155

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy megyénkben a Köznevelési Hídprogramot kínáló intézmények területi elosztása meglehetősen egyenetlen. A 9 tankerületből 4-ben nincs lehetőség ennek a felzárkóztatást segítő programnak az elindítására. A Jászságban sem a Jászberényi, sem a Jászapáti Tankerületben nincs kijelölt iskola, nincs lehetőség továbbá a Tiszazugban található Kunszentmártoni Tankerületben, valamint a Kunhegyesi Tankerületben sem. Ez komoly hátrányt jelent az említett térségekben lakó fiatalok, illetve családok számára. Javaslat: A Köznevelésért Felelős Államtitkárság, továbbá a szakképzésért felelős minisztérium figyelmét fel kell hívni a területi egyenlőtlenségekre, illetve a lehetőségek hiányára bizonyos térségekben a korai iskolaelhagyók számának csökkentése, továbbá a lemorzsolódások csökkentése/megelőzése érdekében.

10. 2. Esélyteremtés biztosítása Az esélyegyenlőség olyan helyzetre utal, melyben a társadalom tagjainak politikai, gazdasági és szociális életben való aktív ténykedése elől megszűnnek az akadályok. Mindenki ugyanazokkal a lehetőségekkel indul az élet minden területén. A megyében jelentős a hátrányos, vagy kiemelten hátrányos helyzetben élők száma. Az esélyelosztás tényezőinek hatásai, mint a családok jövedelme, szülők iskolázottsága, település szerkezet és ellátottság a fiatalok körében is érzékelhető. A megyében számos település halmozottan hátrányos helyzetű (Tiszabő, Tiszabura, Kunmadaras stb.). Az ott élő lakosság „leszakadása” olyan mértékű, amely már a közoktatás alsó szintjén is jelentős állami beavatkozást igényel. A szakképzés területén is biztosítani kell a halmozottan hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők, roma népcsoporthoz tartozók, nők esélyegyenlőségét. A 2003. évi CXXV tv. elismeri, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása állami kötelezettség. Jász-Nagykun-Szolnok megyében fontos feladat az oktatási egyenlőtlenségek feltérképezése, a különbségek számbavétele. A tapasztalt problémák megoldására stratégia kidolgozása. A nők esélyegyenlősége: A nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség az Európai Unióban a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt kapott. A munkaerő minőségét nem az határozza meg, hogy a munkavállaló férfi vagy nő, sokkal inkább az, hogy milyen képzettséggel, ismeretekkel rendelkezik. A munka világában zajló változások megszüntették a korábban jellemző fizikai erő kifejtésével járó tevékenységeket, így elmosódnak a férfi és női szakmák között a különbségek. A pályaválasztás, pályaorientáció eszközeivel elősegíthető, hogy a szakképzésbe belépő lányok olyan szakmákban is tanulhassanak, amelyeket korábban csak a fiúk választottak. Ezekkel az eszközökkel visszaszoríthatóak a nemekhez kötődő sztereotípiák is. E mellett a szakképzés területén olyan szakma kínálatot kell kialakítani, amely figyelembe veszi munkaerő-piac keresleti oldalát, valamint a szakképzésbe belépők nemek szerinti megoszlását. Annak érdekében, hogy a férfi –női munkavállalói egység megvalósuljon már a szakképzésben részt

94/155

vevő lányok számára a munka világába történő belépés előtt speciális programokat kell biztosítani. Feladatok: - A nők munkaerő-piaci szerepének felmérése megyei szinten. - Igény és kompetencia felmérés készítése a női tanulók körében. - Fokozott pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadás. - Módszertani ajánlások készítése a szakképző iskolák számára. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége: A fogyatékossággal élők a munkaerőpiacon kiemelt hátránnyal indulnak. Életkörülményeik sok tekintetben jelentősen kedvezőtlenebbek az átlagnépességénél. Az Európai Unióban a fogyatékosok, illetve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottsági helyzete és esélyegyenlősége köztudottan jóval magasabb szinten áll hazánkénál. Éppen ezért legsürgetőbb célunk kell, hogy legyen legalább az EU-ra vonatkozó mutatókhoz hasonló eredmények elérése. A fogyatékos embereket képessé kell tenni emberi jogaik gyakorlására, a szakképzés területén is. Feladatok: - Felmérés készítése a fogyatékkal élők helyzetéről, igényeiről. - A szakképző intézmények fizikai és infokommunikációs rendszerének feltérképezése. - Ki kell alakítani a szakképzéshez való megfelelő hozzáférést, a támogató szolgáltatásokat, a teljes körű akadálymentesítést. - Biztosítani kell, hogy a fogyatékossággal élő személyek oktatása a szakképzési rendszer szerves részét képezze. - A szülői közösségeket és a fogyatékossággal élő emberek szervezeteit be kell vonni az oktatási folyamatba. - A többségi iskolákban folyó oktatás feltételezi a jelnyelvi tolmács és egyéb alkalmas segítő szolgáltatások biztosítását. Ki kell alakítani a megfelelő hozzáférhetőséget és támogató szolgáltatásokat, hogy kielégítsék a fogyatékossággal élő emberek szükségleteit. - Folyamatos gazdasági, munkaerő-piaci elemzéssel a fogyatékkal élő személyek részére elősegíteni a szakmakínálat bővítését. A romák esélyegyenlősége: Hazánkban a legjelentősebb munkaerő-piaci feszültségekkel rendelkező kisebbség a cigányság. Társadalmi mutatóik lényegesen rosszabbak az országos átlagnál, többségük bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetben, a létminimum alatt él. A roma származású népességet az átlagot meghaladó munkanélküliség és alacsonyabb iskolai végzettség jellemzi. A 95/155

szakképzésbe igen kevesen lépnek be, a roma tanulók többsége a képzés alatt lemorzsolódik. A roma népesség növekvő száma is indokolja, társadalmi, munkaerő-piaci integrációjukat fokozottan elősegítsük. A jövedelem szerző képességüket a munkaerő-piac elvárásainak megfelelő szakmai képzésben való részvétel növelheti. Ennek érdekében meg kell teremteni a szakképzés olyan rendszerét, amely figyelembe veszi a cigányok helyzetét, elvárásait, emeli a szakképzésben részt vevők számát, és kellő motivációt biztosít a képzést elhagyók számának megszüntetéséhez, vagy csökkentéséhez. Feladatok: - Kiemelt figyelmet kell fordítani az iskola előtti oktatásra, a cigány gyermekek óvodai nevelésére. - Meg kell teremteni a szülők motiváltságát a fiatalok oktatásban való részvételének támogatására. - A cigány fiatalok iskolai végzettségének, szakmatanulásának növelése érdekében a Roma Nemzetiségi Önkormányzatokat is be kell vonni. - Attitűd és igényfelméréssel megfelelő képzési kínálat kialakítása. - Tanácsadással, folyamatos munkaerő-piaci felkészítéssel a képzést elhagyók arányának csökkentése. - Olyan pénzügyi források keresése, amely lehetővé teszi a képzés alatt a szociális hátrányok csökkentését.

10. 3. Pályakövetési rendszer A pályakövetési rendszerek célja a végzett tanulók sorsának nyomon követése annak érdekében, hogy a képző intézmény a képzés munkaerő-piaci eredményességéről információhoz jusson. Ez a feladat nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió minden országában az oktatást, ezen belül a szakképzést különösen érintő egyik legnagyobb kihívásnak mondható főleg azért, mert az igazán eredményes pályakövetés azon alapszik, hogy a képzés befejezését követően még hosszú ideig és rendszeresen szükséges megkérdezni a végzett célcsoportot. A pályakövetés minden oktatási intézmény vonatozásában releváns tevékenység, azonban a szakképző intézmények vonatkozásában ez még inkább különös jelentőséggel bír, hiszen a tevékenységük alapját érinti: mely szakmákra és milyen arányban van szükség a munkaerőpiacon. A kérdés megválaszolását nehezíti, hogy a gazdaság igényei is állandóan változnak, vagyis minden megválaszolt pályakövetési kérdőív pillanatkép csupán, amely állandó változásban van. A pályakövetés legfontosabb kiinduló elve az egyszerűség. Csak akkor működőképes egy rendszer, ha azt a működtetői átlátják, így garantálható a fenntarthatósága is. Az egyszerűség nemcsak az egyszerűen megválaszolható, kérdéseket jelenti, hanem azt is, hogy a pályakövetés kevés adminisztrációs teherrel jár.

96/155

Feladatok:  Egységes, egyszerű és jól értelmezhető minden képző intézményre érvényes pályakövetési rendszer kidolgozása és bevezetése  Pályakövetés adatbázis létrehozása  Adatelemzés, kiértékelés  Adatok integrálása a beiskolázási arányok és irányok meghatározásához  Visszajelzés az intézmények felé A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 51. A pályakövetés című fejezete, 86. § szabályozza a pályakövetési rendszer működését. Az MKIK a „SZAKISKOLA_2013” kutatás keretében először végzett pályakövetéses kutatási módszert. Az adatfelvétel célja, a cégek szakképzett munkaerő iránti rövid illetve középtávú igényeinek felmérése, valamint annak vizsgálata, hogy 2011-2013 között végzett szakiskolásoknak hogyan sikerült beilleszkedniük a munka világába. Az adatfelvétel tehát egyrészt a munkaadók igényeit, másrészt a munkavállalók munkába állással és képzéssel kapcsolatos tapasztalatait vizsgálja. A felmérés, a mintavétel az ISZIIR tanulószerződéses adatbázisán alapszik, összesen 37 szakmára terjedt ki és a vizsgálat a korlátozás nélkül beiskolázható szakmákra koncentrált. A vizsgálat eredménye csak korlátozás mellett értelmezhető. A jövőre vonatkozva viszont további fejlesztés alapjául, mintaként szolgál. 1

11. Fejlesztési koncepció A megyei szakképzési koncepció felülvizsgálata, illetve a fejlesztési prioritások meghatározása során szükséges figyelembe venni a Kormány által 2013-ban elkészített, 2014ben közzétett Köznevelés-fejlesztési stratégiában foglaltakat. A Köznevelés-fejlesztési stratégia az Európai Unió Európa 2020 stratégiájának kiemelt célkitűzéseivel összhangban a magyar köznevelés helyzetét is értékelve kijelöli az ágazat fejlesztési irányait a 2014-2020 közötti időszakra. A Köznevelés-fejlesztési stratégia főbb vezérelvei közé tartozik egyebek mellett a tanulói tárgyi tudás, a készségek, képességek szintjének emelése, fejlesztése.

1

A kutatás eredménye elérhető: http://www.mkik.hu/hu/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/megyei-fejlesztesi-es-kepzesibizottsagok-mfkb-2635 (Szakiskola 2013 kutatás -A pályakezdő szakmunkások munkaerőpiaci helyzete – 2013)

97/155

A 21. század társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci környezetében az állampolgárok állandó kihívásokkal, változásokkal, folyamatos technológiai fejlődéssel, az információs és kommunikációs technológiák óriási térhódításával szembesülnek. A változáskezelés, az egyre inkább globalizált, versenyorientált, sokrétű és összetett nemzetközi környezethez való alkalmazkodás képességének megalapozása, az egész életen át tartó tanulás iránti nyitottság és az ezzel összefüggő készségek elsajátítása már a köznevelés rendszerében meg kell, hogy kezdődjön. A kedvezőtlen demográfiai tendenciák hatása a középfokú oktatásban is érzékelhető: az érintett korosztály apadása következtében a középfokú nappali rendszerű képzéseken tanulók száma csökkent. A 2011/2012-es tanévben 567 ezren iratkoztak be a középfokú oktatási intézmények valamelyikébe, közel 11 ezer fővel kevesebben, mint a megelőző évben. Érettségit nem adó szakiskolákban ugyanannyi tanuló (139 ezer fő) folytatja tanulmányait, mint az elmúlt tanévben, de arányuk az összes középfokú képzésben részt vevőből 24-ről 25%-ra emelkedett. A visszaesés a középiskolákban jelentkezett: szakközépiskolákban 233 ezren (41%), gimnáziumokban 195 ezren (34%) tanulnak tovább. Ez a megoszlás az elmúlt fél évtizedben változott. Az 1990-es évek elejétől tartó tendencia – ami az érettségit nyújtó középiskolai képzések térnyerését eredményezte – megfordult: mind a szakközépiskolák, mind a gimnáziumok tanulóinak száma csökkent 3, illetve 1,8%-kal. A középfokú oktatási intézmények közül a leányok 82, a fiúk 70%-a részesíti előnyben az érettségit nyújtó középiskolákat. Iskolatípusonként is eltérő a nemek szerinti megoszlás. Az általános képzést nyújtó és elsősorban felsőfokú továbbtanulásra felkészítő gimnáziumokban továbbra is a leányok (58%), míg a közvetlenül munkaerőpiacra való belépést szolgáló szakiskolákban a fiúk (63%) tanulnak többen. Ebben a tanévben a szakmai képzést nyújtó intézmények (szakiskolák, szakközépiskolák) szakképző évfolyamain 160 ezer fő tanul, ez 8,6 ezerrel haladja meg az előző tanévi létszámot. A növekedés szinte kizárólag a szakiskolai szakképzésben jelentkezett. Az iskolai rendszerű képzésben is komoly problémát jelent a munkaerőpiac gyorsan változó igényeihez való alkalmazkodás. Különösen fontos ez a munkanélküliek, a kistelepüléseken élők és alacsony végzettségűek körében, akiket szinte csak az iskolai rendszerű felnőttoktatás vagy iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében lehet megszólítani. Magyarországon a 25-64 éves népesség 2,8%-a vesz részt valamilyen képzésben, míg az unióban ez az arány 9,1%. A köznevelés rendszerében lévő hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma tanulók iskolai sikerességének elősegítése, végzettségi szintjének emelése különösen fontos, hiszen ettől nagyban függ későbbi foglalkoztathatóságuk. Demográfiai adatok alapján a szakképzésbe jelentkezők prognosztizált létszáma és intézményi kapacitás Az előző fejezetekben bemutatott statisztikák egyértelműen bizonyítják, hogy nem lehet megyei szinten tanulói létszám növekedésére alapozni, sőt annak csökkenésére kell számítani. 98/155

Egyértelműen megállapítható, hogy az intézmények jelentős része még az 50%-os kihasználtságot sem éri el, sőt kirívó esetben a 20%-ot sem. Ezen anomáliát tovább erősíti, ha megvizsgáljuk a szakképző évfolyamokon tanulók számát. Itt is tapasztalhatók olyan esetek, amelyek szerint egy évfolyamon 2-3 tanuló került beiskolázásra. A demográfiai adatok ismeretében egyértelműen prognosztizálható, hogy az elkövetkezendő években a szakképző iskolákban tanulók száma jelentősen, 8-10%-ban csökken, így az intézményi kapacitásokban továbbra is jelentős többlet tapasztalható, ezért annak átgondolása szükséges. A köznevelési törvény által megállapított 16 éves korig tartó tankötelezettség következtében, felmenő rendszerben, az egy időben nappali tagozatos képzésben részt vevők száma csökkeni fog. Tovább fogja csökkenteni a rendszerben egy időben bent lévők számát a három éves szakképzés bevezetése, valamint az érettségi utáni szakképzések egy évre való csökkenése is. A fenti okok miatt a kapacitások kihasználtsága tovább romlik. A férőhelyek és a tanulói létszám arányainak meghatározásakor (kihasználtság) figyelni kell a kapacitási adatok szubjektivitására, megbízhatatlanságára. Számolni kell továbbá a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók szorzószámaival is. Ugyanis előfordulhat, hogy egy integrált oktatást folytató szakképző intézmény kihasználtsági mutatói rosszak a statisztikai létszám alapján, ugyanakkor, ha az értékeket az SNI szorzószámokkal korrigáljuk a jelenleg hatályos jogszabály alapján (számított létszám), az arány jelentősen magasabb értéket mutat. A kihasználtsági mutatók javítására, a problémák kezelésére több lehetőség is kínálkozik: 1. A tényleges tanulói létszámhoz arányos a feladatellátási helyek számának csökkentése legalább olyan mértékig, hogy a kihasználtsági mutató a 70%-ot elérje. 2. A Szt. 84.§.-a adta lehetőségek kihasználása az állami szakképzési rendszerbe bevonható tanulók létszámának preferálásával. 3. Gimnáziumi képzésben résztvevők felvételi rendszerének változtatása. 4. Szakiskolai képzésben résztvevők ösztöndíj rendszerének kiszélesítése. 5. Fentiek együttes, kombinatív alkalmazása A megyei szintű kapacitások csökkentése elkerülhetetlen (43%-os kihasználtság) a létszámprognózisokat tekintve, azonban a feladatellátás más helyszínre történő átcsoportosítása jelentős előzetes hatásvizsgálatokat igényel. Ennek keretében elsőként az infrastrukturális feltételeket, az épületek állapotát, az eszközellátottságot kell felmérni egy adott szakképesítés képzési helyszínének meghatározása érdekében. A fizikai infrastruktúra magában foglalja az elméleti és a gyakorlati képzés tárgyi feltételeit is. Ugyanakkor jelen dokumentumban főként a gyakorlati képzés feltételeit szükséges vizsgálni, hiszen az elméleti képzés infrastrukturális feltételei az intézmények jelentős részében adottak, ugyanakkor a tanműhelyi férőhelyek száma, felszereltsége és fejleszthetősége jelentős eltéréseket mutat. A vizsgálat során részletesen fel kell térképezni az egyes feladatellátási-helyeken található épületek korát, műszaki állapotát, oktatásra való alkalmasságát, a felújítás, bővítés és 99/155

korszerűsítés lehetőségeit. A hosszú távon a hatékony feladatellátás biztosítása érdekében képzési helyszínként azon épületeket érdemes előnyben részesíteni, melyek alkalmasak a későbbi esetleges bővítésekre, technológiai fejlesztésekre. Természetesen figyelembe kell venni azokat a pályázati fenntartási kötelezettségeket is, amelyek a TISZK TÁMOP és TIOP projektjeihez kapcsolódnak. Ezekben az esetekben ezen épületek szerepelhetnek bázisként az adott térség szakképzési feladatainak szervezésénél (Ez a fizikai infrastruktúrát és nem az oktatási intézményt jelenti). Az infrastrukturális jellemzők következő szintje a feladatellátást szolgáló eszközrendszer vizsgálata. Ennek keretében a jelenleg rendelkezésre álló eszközparkot abból a szempontból is szükséges vizsgálni, hogy alkalmas-e olyan szintű fejlesztésre, melynek eredményeként az adott feladatellátási-hely központi (intézményközi és üzemek feletti) műhelyként üzemeltethető, vagy csupán alapműhelyi funkciókat képes ellátni. Itt kell említést tenni azon infrastrukturális beruházásokról (Szolnok, Túrkeve, Karcag, Jászberény, Jászapáti), melyek a TISZK TIOP pályázat keretében kerültek kialakításra, de tervezett funkciójukat ma nem töltik be. A központi műhelyek kialakításának célja, hogy a források leghatékonyabb kihasználása érdekében a gyakorlati képzéshez kapcsolódó beszerzések esetén ugyanazon eszköz több képzési helyre történő beszerzése csak akkor támogatható, ha az alapműhely tárgyi eszköz feltételeinek megteremtését szolgálja, illetve ha a kihasználtság valamennyi helyen eléri a 6070%-ot. Egyéb esetekben a fejlesztés egy helyszínen történjék és az eszköz használata valamennyi partnerintézmény tanulói számára biztosított legyen. Ezen elv alapján jelentősen nagyobb számú különböző eszköz, korszerű technológia biztosítható a minőségi képzéshez. A központi műhelyek célja olyan korszerű technológiát felsorakoztató képzési hely biztosítása a gyakorlati képzésben résztvevők számára, melyben olyan eljárások, eszközök tanulmányozása, kezelésük elsajátítása biztosított, melyekkel a tanuló a külső gyakorlati képzőhelyen sok esetben nem találkozik a vállalkozások eltérő infrastrukturális felszereltsége miatt. Ezen műhelyek segítik, hogy a tanulók egyenlő eséllyel sajátíthassák el a munkaerőpiac által igényelt korszerű szakmai ismereteket. A tanműhelyi kapacitások tervezése folyamán nagy figyelmet kell fordítani az új típusú szakiskolai képzés jogszabályi előírása szerinti első szakképző évfolyamon történő gyakorlati képzés tanműhelyi oktatására. A szakképzési törvény a gyakorlati képzés elveinek meghatározásával a duális képzés elveit is rögzíti. Eszerint a szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. Következő lépésként fel kell mérni, hogy az adott feladatellátási-hely tanulói milyen arányban rendelkeznek tanulószerződéssel, mekkora a gyakorlati képzésbe bevonható vállalkozások aránya, illetve ezek közül hány vállalkozást sikerült már bevonni az oktatásba. Fontos információ, hogy a külső képzőhelyek gyakorlati oktatói milyen végzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek a szakképzés területén, milyen mértékben felelnek meg az Szt. előírásainak. 100/155

Az átszervezés folyamán figyelemmel kell lenni arra is, hogy az elméleti és a tanműhelyi képzés más feladatellátási-helyen történő folytatása esetén is elsődleges szempontnak kell lennie annak, hogy a külső gyakorlati képzőhelyet a tanuló lakóhelyéhez minél közelebb tudjuk biztosítani. Ennek egyik célja az utazással töltendő idő fokozatos csökkentése a képzés előrehaladásával, másrészt opcionálisan a lakóhelyhez közeli későbbi munkahelyek felkutatása és a tanulóval történő megismertetése. 18. ábra: JNSZ megye területfejlesztési térségei

Az átszervezések kapcsán külön figyelmet kell fordítani a JNSZ megyei fejlesztési tervben megfogalmazott fejlesztési elképzelésekre, azok területi megosztására, hiszen a munkaerőpiaci igények ezen fejlesztések kapcsán fogalmazódnak meg. A fentieket összegezve az infrastrukturális és eszközberuházásoknak elfogadhatóak bizonyos alapelvei, amelyek mutatják azt, hogy a milyen irányban kívánatos haladni ezen a területen. 1. A lehető legtöbb tanulót érintő szakmák gyakorlati képzését kell támogatni a központi beruházásokkal (modulok prioritási sorrendjének felállítása) 2. A legkönnyebben elérhető helyszíneken szükséges a fejlesztéseket elhelyezni. 3. A csúcstechnológiás gépek beszerzését kell támogatni. 4. A párhuzamosságokat el kell kerülni a nagy értékű beruházásoknál – kiegészíthetőség. 5. Olyan beruházásokat kell támogatni, amelyek esetében a lehető legnagyobb mértékben biztosítható a kihasználtság maximálása. 6. Ki kell alakítani az egységes elbírálás szempontrendszerét annak érdekében, hogy ne az érdekérvényesítő képesség határozza mega-fejlesztések irányultságát, földrajzi elhelyezkedését.

101/155

7. Olyan helyszínen kell megvalósítani a központi fejlesztéseket, ahol rendelkezésre áll az új technológiákat bemutató, használó és oktató kompetens humán-erőforrás. 8. A beruházási tervek készítésekor figyelembe kell venni a vállalati képzőhelyeken már meglévő eszközparkot valamint azok fejlesztési irányát, meg kell vizsgálni a közös fejlesztések lehetőségét. 9. A humán-erőforrás fejlesztéseknek összhangban kell lennie az infrastrukturális fejlesztésekkel. Az infrastruktúra jellemzőinek feltérképezését követően meg kell vizsgálni az intézmények szakmai munkáját, valamint elsőként azt, hogy az egyes intézményekbe jelentkezők, mely településekről érkeznek. Meg kell vizsgálni, hogy amennyiben adott településen lehetőség van az adott képzésre történő beiskolázásra, az ott élő fiatalok mely okok miatt választják más település szakképző intézményét (kevés férőhely, képzés színvonala, tárgyi feltételek, stb.) A fenti adatok elemzését követően lehet dönteni arról, hogy szükséges-e a párhuzamos képzések fenntartása, vagy a tanulói érdekek sérelme nélkül átszervezhető a képzési struktúra. Konkrét munkaerő-piaci igény nélkül is szinten tartandó valamint megszüntetendő szakképzési kapacitások 19. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei kedvezményezettség szerint

Tiszafüredi Jászberényi

Szolnoki

Karcagi Törökszentmiklósi Mezőtúri

Kunszentmártoni

Jelmagyarázat:

Nem kedvezményezett Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb Leghátrányosabb komplex programmal

A megye GDP termelő képessége és kistérségi kedvezményezettsége alapján is igen eltérő képet mutat. A középfokú képzésben és a szakképzésben résztvevők számára egyaránt biztosítani kell az esélyegyenlőséget. Ebből kiindulva, megfelelő személyi és infrastrukturális háttér esetén a változó igényeknek való megfelelés érdekében továbbra is indokolt lehet az egy szakmacsoportba tartozó különböző képzések több településen történő egyidejű

102/155

megszervezése. A két- három évente felülvizsgált és szükség szerint módosított szakképesítés kínálat ennek eredményeként biztosíthatja a munkaerőpiac változó igényeinek való megfelelést. Ezen feltétel csak akkor teljesíthető, ha az indítandó szakképesítés tekintetében az adott intézményben fennáll a Nkt 4. mellékletében kritériumként megállapított létszám (szakiskola elméleti képzés 16 fő; szakközépiskola 26 fő). Amennyiben a fenti feltétel nem áll fönt, a fenntartó dönt a töredék osztály indíthatóságáról, vagy más telephelyre való áthelyezéséről. Ennek eldöntésére külön szabályrendszert kell kialakítani. Az állami és nem állami fenntartók közötti párhuzamosságok kezelése „esetleges töredék” csoportok áthelyezése további feladatokat jelent, hiszen a megyében növekvő számban működtetnek szakképző intézményeket az egyházak. Kisújszállás és Jászapáti esetében a teljes szakképzés egyházi fenntartású intézményekben folyik. Ebben az esetben a Szt. vonatkozó előírásai az irányadóak. A kapacitás csökkentés esetleges következményeként az állami intézmények nem minden esetben tudnak majd bérleményként helyszínt biztosítani a nem állami fenntartók számára szakképzési tevékenységük folytatásához. Figyelembe véve, hogy a kihasználtsági mutatók javítása érdekében a teljes állami oktatási rendszert szükséges racionalizálni, tehát a szabad kapacitásoknak minden szinten csökkenniük kell, a nem állami fenntartók a képzési helyszínt a későbbiekben csak új, nem oktatási célra létrehozott infrastruktúrák bevonásával tudják majd biztosítani. Ennek következménye várhatóan a nem állami intézmények szakképzésének kényszerű átalakulása is. Fontos vizsgálati szempont az azonos szakmacsoportban képző intézmények szakmai eredményeinek összehasonlítása. A képzési struktúra átalakításának rendkívül fontos szempontja kell, hogy legyen a szakmai eredmények, módszertani eszköztárak megtartása, a jó gyakorlatok átadása, az igazolhatóan eredményes pedagógiai módszerek implementációja. A kompetenciamérések eredményei, tendenciái megmutatják, hogy az adott intézmény a lehetőségeit milyen hatékonysággal fordítja a tanulói készségek, képességek fejlesztésére. A szakmai versenyek eredményei nem csupán a konkrét szakmai tudás magas színvonalon történő átadását bizonyítja, hanem rámutat az elméleti képzést nyújtó intézmény és a külső gyakorlati képzőhely kapcsolatának minőségére, a tanulók motiválásának hatékony képességére, a hitelességre és a közösségi és egyéni érdekek magas szintű összehangolására is. Ezeket az eredményeket nem csupán a szakmai megmérettetéseken elért helyezések vonatkozásában, hanem komplexen kell vizsgálni. A pályakövetési adatok (amennyiben rendelkezésre állnak) nem csupán arra mutatnak rá, hogy az adott intézmény tanulói milyen arányban helyezkednek el szakmájukban, hanem rámutat az intézmény azon oktató-nevelő munkájára, melynek eredményeként végzett tanulói alkalmasakká válnak a pályakorrekcióra, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. A jelenlegi pályakövetői rendszerben a kibocsájtó intézmény gondoskodik

103/155

az információk begyűjtésről a jövőben indokolt lesz ennek átgondolása, esetleg fenntartói szintre való delegálása. A pályaválasztás, pályaorientációs tevékenység nagymértékben befolyásolhatja a tanulói létszámok alakulását a különböző típusú középfokú oktatási intézmények között. Jelentős szerepet kell játszania a szakképzés presztízsének növelésében a szakképző intézményekben tanulók számának növelésében. Az általános iskola 6. évfolyamától egy olyan együttműködési rendszer szükséges a képzési szintek között, melynek keretében az általános iskolások a lehető legszélesebb körű ismereteket szerezhetik magáról a szakképzési rendszerről, az egyes szakképesítésekről. A pályaválasztási támogatási és tanácsadási tevékenységekkel kiegészítve a kialakítandó rendszer jelentős segítséget nyújt a megalapozott továbbtanulási döntések meghozatalához. A Szt. 85.§(5) kimondja, hogy „az iskolai rendszerű oktatásban és szakképzésben tanulók kiskorú tanuló esetén a szülő (gyám) - részére egyenlő hozzáférést kell biztosítani az életpálya-tanácsadási szolgáltatásokhoz. Ennek keretében biztosítani kell, hogy a tanuló az iskolai előmenetele során, a továbbtanulási, iskolaváltási, iskolatípus-váltási, továbbá szakmaválasztási vagy szakmaváltási döntését megelőzően legalább egyszer személyre szabott életpálya-tanácsadási szolgáltatásban részesüljön.” A pályaorientáció erősítése érdekében a TISZK keretein belül közös pályaválasztási támogatási rendszer került kialakításra és működik negyedik éve. Ezt kiegészítendően valamennyi intézmény jelentős figyelmet fordít a képzések gyakorlatban történő bemutatására (Szakmasziget a pályaválasztási kiállításon, intézményi nyílt napokon, Szakma sztár kiállításon bemutatón). A pályaorientációs rendszert tehát tovább kell működtetni és ki kell alakítani az alapfokú képzéssel az együttműködést a megalapozottabb pályaválasztás érdekében. Ezen belül különös figyelmet kell fordítani:  az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése;  a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése;  a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. A fentieken túl tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek, fel kell készülniük az egész életen át tartó tanulásra..(130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet) Természetesen a fenti változásoknak olyan eredményt kell hoznia, amely biztonságos, vonzó tanulási környezetet teremt, hogy a 8. osztályos pályaválasztók az állami szakképző intézményeket részesítsék előnyben döntésük meghozatalakor. A beiskolázási és képzési rendszer strukturálásán belül, célként kell megfogalmazódnia a valamilyen szempontból hátránnyal rendelkezők segítésének a képzéseken való részvétel során. A következő három tényező, vagyis a képzési igények összehangolása a munkaerő-

104/155

piaccal és a régió stratégiájával, a megalapozott beiskolázási döntések elősegítése, valamint az azonos szakmacsoportban képző intézmények tevékenységének összehangolása, mind az önfenntartás eredményes megvalósításához járulhatnak hozzá azáltal, hogy az igényekhez alakítjuk és hatékonyabbá formáljuk a képzési rendszert. Végül a hosszú távú és jövőbe mutató stratégiában való gondolkodást szemléltet a Life Long Learning képzési kínálat létrehozásának célja szakmacsoportonként. Az erőforrások és az önfenntartó működés témáját illetően az erőforrások tervezése merült fel kardinális pontként, amely hozzásegíthet a szintén említett költséghatékonyság és maximális forrásbevonás eléréséhez. Lehetséges és kiaknázandó forrásként a hazai és Európai Uniós pályázatokat kell említenünk, a költséghatékonyság kapcsán pedig a párhuzamosságok megszüntetését és a szervezet működtetési költségek minimalizálását javasoljuk. Végül, e területhez meg kell említenünk az irányítási folyamatokat is, ezen belül: a munkaerő-piaci igényeket, az átképzések biztosítását, a pályázati források összehangolt bevonását és az élet hosszanti tanulási kínálat létrehozását (Life Long Learning). A külső kapcsolatokat közvetítő, illetve „katalizátor” szerepét is betölthetik, ami megnyilvánulhat pályázatok és érdekegyeztetések során is. További fontos része a jövőképnek, ami a leendő munkáltatók minél szélesebb körű bevonását teszi lehetővé a szakképzésbe. A szakképzésben résztvevők lehetőség szerint nemzetközi projekteket igénybe véve fejlett technológiákkal rendelkező államokban kapjanak lehetőséget gyakorlati készségeik fejlesztésére. A pedagógiai munka összehangolására irányuló kezdeményezések részben a minőség fejlesztésére irányulnak (pl.: sztenderdek kidolgozása a versenyképes szakmai színvonal megvalósítása érdekében; korszerű ismeretekkel, a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákkal rendelkező munkavállalók kibocsátása) illetve valódi innovációkat jelenthetnek. A képzési színvonal javítása és a pedagógiai-szakmaifejlesztések bevezetése mellett nagy figyelmet kell fordítani a minőség mérésére és kontrollálására is, rendszeres nyomon követésekkel, a szakképzés eredményességének vizsgálatával. Fenntartói elvárás, hogy az együttműködés és minőség javítása érdekében az intézmények között élő kapcsolat alakuljon ki, ami összekapcsolja ezt a fent említett külső kapcsolatokkal, de az alább bemutatandó belső kapcsolatok és hálózati együttműködés területével is. A belső kapcsolatok és hálózati együttműködés legjelentősebb aspektusának az információáramlás javítása, és az intézmények közötti átjárhatóság megteremtésére (adminisztráció, tanterv) való igény, ami tulajdonképpen egy szorosabb kapcsolat létrejöttét feltételezi, azaz a valóban egy intézményként való gondolkodás és tevékenykedés feltételeit teremti meg. A gyakorlati képzés minőségének javítása célként fogalmazódik meg, beleértve ebbe a technikai eszközök fejlesztését is. Ezen kívül fontos a „gyermekközpontúság” is, vagyis a képzésben résztvevők igényeire való nagyobb érzékenység megteremtése is.

105/155

Megyeközponti tankerület, mint képzési centrum A megyei szakképző iskolák számának meghatározásához vizsgálni kell a létszámok várható alakulását. Ere vonatkozóan a Szt. 5.§-a ad egyértelmű iránymutatást.  A demográfiai adatok alapján a 14 éves korosztály, és az ez alatti korosztály létszáma nem csökken. Viszont a jelenlegi 18 éves korosztályhoz képest jelentős kb. 10% os csökkenés várható. Amennyiben a középfokú oktatási intézmények beiskolázási arányai nem változnak jelentősen, a középfokú képzés összetétele a következők szerint várható: gimnázium 33%, szakközépiskola 40%, szakiskola 26%, speciális szakiskola 1%. Az elmúlt évek tendenciáját figyelembe véve azonban az arány a szakiskola szempontjából - amennyiben a felvételi rendszerbe beavatkozás nem történik- romlani fog.  A képzési idő rövidülése miatt az intézményrendszerben lévő tanulók létszáma 2018-ig további csökkenést eredményezhet (kb. 7-800 fő).  Az állami agrárszakképző intézmények Földművelésügyi Minisztérium fenntartásába kerülése összesen 3 intézmény közel 1.140 tanulóját érinti a megyében.  Az állami fenntartású szakképzési intézményrendszer kapacitás racionalizálásának és a szakképzés-fejlesztési irány-arány döntések várható eredményeként a nem állami fenntartók beiskolázási lehetőségei is korlátozottabbá válnak. Rövid-, illetve középtávú tervezés esetén ez érdemi eltolódást nem jelent a teljes szakképzési rendszerben elfoglalt arányokban. Ezért jelenleg nem tervezhetünk sem jelentős elszívó, sem pedig vonzó erővel az állami intézmények vonatkozásában. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja értelmében azonosítani kell a konkrét munkaerő-piaci igény nélkül is szinten tartandó, valamint a megszüntetendő szakképzési kapacitásokat. A szabályozás értelmében meghozandó döntések a tanulói létszámot jelentősen nem befolyásolják, hiszen egyrészt minimális létszámcsökkentési, másrészt minimális szinten tartási döntések születnek. Az előzőekben körvonalazott tendenciák alapján a megyei KLIK fenntartásában 2014/15 tanév kezdetére 10 000 fő körüli diák létszám prognosztizálható. A JNSZ TISZK fennállása alatt többször is próbálkozott a párhuzamosságok csökkentésével vagy megszüntetésével. Ez azonban nem járt mérhető sikerrel, hiszen az önkormányzati társulási forma érdekeltsége mást diktált. Minden önkormányzat védte saját iskoláját és annak szakképzési struktúráját. Ennek pedig az lett a következménye, hogy az RFKB által hozott döntéseket konszenzussal „fűnyíró elven” teljesítették. Nem sikerült még részlegesen sem profilt tisztítani a nem támogatott szakképesítések tekintetében sem. A jelenlegi fenntartó struktúra teljesen más, hiszen a fenntartó az állam és az önkormányzatok érdekeltsége lényegesen lecsökkent. Ennek következtében az egy intézménybe történő integráció nem nehezíti meg a feladatellátást. Természetesen az átszervezés nagyon komoly

106/155

előkészítést igényel, hiszen a meglévő iskolarendszernek az átalakítás alatt annak folyamatában is meg kell felelni a Nkt. és a Szt. előírásainak. Az intézményi struktúra kialakítása során kell dönteni arról, hogy az elmúlt években kialakított területi munkabizottságokhoz tartozó iskolák, decentrumok együtt maradjanak, új elvek mentén pl.a megyei területfejlesztési tervben körvonalazott határok mentén tömörüljenek, vagy egyáltalán nem lesz szerepük az egy szakképző iskola rendszerében. A területfejlesztési elvek és a munkaerőpiaci igények helyi sajátosságainak figyelembe vételére legmegfelelőbb lenne új székhelyintézmények kialakítása egy-egy gazdasági környezetben, ahol könnyebben és ésszerűbben lehetne a profiltisztítást elvégezni, fejlesztéseket prognosztizálni. Természetesen ezek egy megyei intézményfenntartó alatt végeznék oktató-nevelő munkájukat. A székhelyintézmények válnának tagintézménnyé és a jelenlegi tagintézmények azok telephelyeiként vennének részt az új szakképzési rendszerben. Koordináció és irányíthatóság szempontjából ez a megoldás a kisebb volumenű átalakítás miatt hatékonyabb működtetést eredményezhet. Az intézmények várható ellenállása jobban kezelhető az egyéni arculat és szakmai hagyományok megőrzésével, az új intézmény alapdokumentumaiba történő beépítésével. Annak meghatározásához, hogy az újonnan kialakítandó szakképzési centrumban a jelenleg működő szakképző intézmények mely feladatellátási-helyeikkel, milyen szakképzési kínálataikkal jelennek majd meg, további vizsgálatok szükségesek. Ezek közé tartozik a fizikai és az eszköz infrastruktúra rendelkezésre állásának és minőségének, továbbá a személyi feltételek (szakképzett pedagógusok) vizsgálata. A gyakorlati képzőhelyek (tanműhely és vállalati képzőhely) biztosításának lehetőségei az erőforrások kezelésének egységes, megyei szintű rendszerben való kialakítása után határozható meg. Fontos megvizsgálni az agrár-szakképzés kiválásának, a rendszerből történő kivezetésének hatásait. A vizsgálat során az alábbi kérdésekre különös figyelmet kell fordítani:  Hány intézménynek kell megváltoztatni szakképzési szerkezetét, hol és mekkora szabad kapacitás keletkezik a kötelezően megszüntetendő agrárképzések felmenő rendszerben történő kivezetésével?  Ez a felszabaduló kapacitás alkalmas-e illetve alkalmassá tehető-e munkaerő-piaci igényeket kiszolgáló struktúraváltásra, vagy a feladatellátás teljes megszüntetése a megoldás?  Mi lesz az FM -hez kerülő iskolák nem agrár tárcához tartozó szakképesítéseivel, melyek arányaikat tekintve az összes tanulólétszám létszám kb. 50%-át teszi ki? A szakképzés fejlesztésének irányai A szakképzés tervezéséhez szükséges ismeretekkel rendelkezni arról, hogy a megye településeinek fejlesztési stratégiáiban szereplő célok melyikéhez állnak rendelkezésre anyagi erőforrások, melyek valósulnak meg, a munkaerő-piac igényeket ezen beruházások hogyan változtatják meg. A megye fejlesztési stratégiájában szereplő célok megvalósulása befolyásolja a külföldi tőke megyébe történő beáramlását, illetve az uniós pályázati források elérhetőségét.

107/155

A megyei szakképzés fejlesztési terv összetettségéből adódóan szükséges néhány meghatározó területet kiemelni, amely reprezentálja a legfőbb irányokat és törekvéseket:  a szakképzés intézményrendszerének átalakítása racionalizálása  gyakorlati képzés eszközrendszerének és tartalmának fejlesztése  a beiskolázási és a képzési rendszer strukturálása és hatékonyabbá tétele  az erőforrások és az önfenntartás lehetőségének megteremtése és stabilizálása  külső kapcsolatok erősítése, hazai és nemzetközi partnerek bevonása  pedagógiai munkát segítő tevékenységek fejlesztése  belső kapcsolatok, kommunikáció javítása és hálózati együttműködések erősítése Megyei fejlesztési prioritások:  A megye gazdasági struktúrájához, stratégiai ágazataihoz igazodó felső- és középfokú műszaki képzés bővítése a megyében, a szomszédos megyék képzőintézményeivel összehangoltan.  Felsőfokú- és középfokú oktatás-képzés minőségi és tartalmi korszerűsítése elektrotechnika- és infokommunikáció, agrár- és élelmiszeripar, gép- és járműipar, zöldipar és megújuló energiaipar, integrált víz- és tájgazdálkodás, idegenforgalom-vendéglátás területén.  Célirányos középszintű műszaki szakoktatás megerősítése, az oktatás feltételeinek javítása, képzések vonzerejének növelése, a képzőhelyek kapcsolatának erősítése a gazdálkodó szervezetekkel, szakmai gyakorlatok és végzett fiatalok gyakorlatszerzése céljából.  Felnőttképzés, az egész életen át tartó tanulásban résztvevők számának növelése, a hozzáférés tartalmi és területi bővítése (munkaerő saját képzettségi szintjének megfelelő munkaerő-piaci pozíciójának javítása tudásbővítéssel, korszerűsítéssel, készségfejlesztéssel; hálózattársadalomba való bekapcsolódás érdekében számítógép felhasználói készségek és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése)  Oktatási központ szerepű városok fiatalok számára vonzó szolgáltatásainak bővítése (Ösztöndíj- és letelepedési programok, város rehabilitáció és iskolavárosi vonzerő-fejlesztés összehangolása, tanulást, önképzést és a szabadidő eltöltését értelmesen, vonzó formában biztosító szolgáltatások bővítése, Kollégiumi férőhelyek bővítése, minőségi fejlesztése, felszereltség korszerűsítése, Igényes kollégiumi férőhelyek számának emelése, megnyitása a lakosság és a bejáró diákok számára, kollégiumi szolgáltatások többcélú hasznosítása)” A képzési szerkezet átalakítását, a pályaorientációs és beiskolázási programokat a megyei területfejlesztési tervvel összhangban kell elvégezni. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény egyértelműen deklarálja és kijelöli a jövőbeli célokat és módszereket „A szakképzésről szóló törvény elfogadásával megvalósítható célok:

108/155

- A képzési szerkezetnek a szakirányok és a létszámok vonatkozásában a gazdaság igényeihez történő igazítása, - A szakképzési intézményrendszer és a térségi integrált szakképző központ rendszerének átlátható, koordinált és költség-hatékony működtetése, - A szakképzés szerepének erősítése a társadalmi felzárkózásban, a hátrányos helyzetű fiatalok képzésben tartásában, annak érdekében, hogy szakképzett munkavállalóként lépjenek be a munkaerőpiacra, - a fiatalok a munkaerőpiacra történő lépés feltételéül szolgáló, államilag elismert első szakképesítésüket az iskolai rendszerű szakképzésben szerezzék meg. Erősíti a törvény a duális rendszeren (az iskola és a vállalkozások közös feladatvállalásán) alapuló gyakorlati képzést, a gyakorlati képzés szakértők általi ellenőrzését, minőségének javítását. Komplex szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert rögzít a törvény a szakképzés egészére. A törvény általánossá teszi a hároméves szakiskolai szakképzést, valamint rögzíti a szakközépiskolák átalakuló funkcióját, amely szerint az érettségivel együtt munkakör betöltésére jogosító szakmai érettségit is szereznek a fiatalok. Rögzíti a felzárkóztatást szolgáló képzési módokat, elsősorban a szakmatanuláshoz és munkába álláshoz szükséges alapkompetenciák fejlesztésére koncentrálva, a tanulási utak sokféleségét, az átjárhatóság biztosítását, újraszabályozza a felnőttkori visszakapcsolódás formáit. Megteremti a törvény az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), a szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozásának kereteit a korszerűbb tartalmi képzés érdekében, egységes, kötelező kerettantervek kidolgozását írja elő a szakiskolák és a szakközépiskolák szakmai képzési szakaszaira, valamint a gyakorlati képzés egységes megvalósítására. A törvény a tanulószerződés rendszerét továbbfejleszti, az új szabályozásban tanulószerződés esetén a szakmai vizsgára történő felkészítés gyakorlati részének felelőse deklaráltan a gazdálkodó, nem az iskola. Hatósági nyilvántartás előírásával átláthatóbbá teszi a rendszert, ebben fontos szerep jut a gazdasági kamaráknak. A tanulószerződést kiterjeszti eddig tanulószerződéssel nem oktatható szakmákra is. A szakmai vizsgáztatás rendszerében erősödik az állami szerepvállalás, egységes, a szakképesítésért felelős, illetve a gazdasági kamarák által javasolt vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagi névjegyzékekből jelöli ki valamennyi szakképesítés tekintetében a vizsgáztatókat az állami szakképzési és felnőttképzési intézet, illetve a gazdasági kamara, így a vizsgabizottságok függetlenek lesznek a vizsgáztató intézménytől. Az iskolai rendszerű szakképzés megszervezése kötelező állami feladat, az első államilag elismert szakképesítés megszerzése az iskolai rendszerű szakképzésben ingyenes, a finanszírozott évfolyamok számára vonatkozóan azonban ésszerű korlátozásokat tartalmaz a törvény, egyben kiterjeszti a gazdasági kamara szakmai és hatósági feladatait a szakképzésben. A törvény tartalmazza a térségi integrált szakképző központok (TISZK-ek) rendszerének átalakítására vonatkozó kereteket, az önkormányzati szakképző iskolák állami fenntartásba kerüléséhez kapcsolódóan. A törvény lényege az, hogy - az uniós projektben érintett TISZK-ek esetében a projekten belül - az állami fenntartók tekintetében valós és kötelező integráció 109/155

történne, ezzel az állami és önkormányzati kör intézményeinél létrejönnének a koncepció szerinti holland típusú, tagintézményes nagy szakképző iskolák. A megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslatain alapuló szakmaszerkezeti döntést fenntartókra lebontva a törvény szerint a kormány hozza meg, a döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak. A szakmaszerkezeti döntés a munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. Megteremtődik a hatékony pályaorientáció rendszere a pályaorientációval kapcsolatos feladatokban érintett valamennyi személy és szervezet együttműködésével. Kimondja az új szabályozás, hogy a pályaorientációs szolgáltatásban minden tanulónak a megfelelő döntési pontok előtt egyszer legalább részesülnie kell a megfelelő továbblépést megalapozó döntés meghozatalának elősegítése érdekében. A szakképzésről szóló törvényben szerepelnek a pályakövetési rendszer működtetésének alapjait jelentő szabályok is.” A megye szakképzői előtt álló legfontosabb feladatok A fentiek figyelembe vételével meghatározhatóak azok az irányok, feladatok, amelyek a megye szakképző intézményei előtt állnak. a. Jász-Nagykun-Szolnok megye MFKB által meghatározott képzése és képzési szerkezete a szakirányok és a létszámok vonatkozásában igazodjon a területfejlesztési koncepcióhoz, ill. a mindenkori gazdaság igényeihez, ez megköveteli a központosított irányítást. A központosított irányítás feladatai között meg kell jelenjen a szakképzésben részt vevők szakmánkénti eloszlásának szabályozása, figyelembe véve a régió fejlesztési céljait, a munkaerő-piaci igényeket. b. A megye intézményrendszere átláthatóan, koordináltan és költséghatékonyan működjön, minden fenntartóra vonatkozóan. c. A megye szakképzése amellett, hogy a gazdaság valós igényének megfelelő szerkezetben biztosítsa a szakképzett munkaerőt, egyben segítse elő a társadalmi felzárkózást is, a hátrányos helyzetű fiatalok képzésben tartásával, és tegye lehetővé számukra, hogy szakképzett munkavállalóként lépjenek be a munkaerő piacra. Az egyházi fenntartású intézmények vegyék föl feladataik közé a testi, érzékszervi és értelmi fogyatékosok valamint a hátrányos helyzetűek, a cigány etnikumhoz tartozók kenyérkereső foglalkozáshoz való juttatását. d. Alapvető cél, hogy a megye fiataljai a munkaerő piacra történő lépés feltételül szolgáló, államilag elismert első szakképesítésüket az iskolai rendszerű szakképzésben szerezzék meg. e. Teljes körűen biztosítani kell a szakképzési feladatok megvalósítását szolgáló humánerőforrással (pedagógusok, szakoktatók) történő megfelelő gazdálkodást. f. Végre kell hajtani a jogszabály által meghatározott intézményi új szervezetrendszer kialakítását, a vegyes típusú intézmények és a többcélú intézmények tisztán szakképzési célúvá való átalakítását, a különböző intézmények integrációját.

110/155

g. Meg kell szüntetni azokat a párhuzamosságokat, amelyeket a helytelen berögzülések és az indokolatlan továbbműködtetéshez fűződő érdekek tartanak életben. Ennek szükséges, de korántsem figyelmen kívül hagyható velejárója, bizonyos szakképesítések, osztályok jövőbeni megszüntetése, kapacitások, felesleges és költséges tanműhelyek átszervezése, racionalizálása, akár egyes tagintézmények, iskolák bezárása, a drága anyag és energia igényes és sok esetben kihasználatlan iskolai gyakorlati helyeket koncentrálni kell. h. Az állami fenntartású intézmények holland modell szerinti átalakításával tényleges együttműködést kell kialakítani. A szakképzéssel kapcsolatos feladatokat, szolgáltatásokat; pályaorientációt, tanácsadást, iskolapszichológiát, szabadidős tevékenységek megvalósítását hatékonyabban, központosítottan kell végezni. i. Közös pályázati és közbeszerzési eljárásokat kell folytatni. A szűkebb és specializáltabb menedzsment előbb-utóbb kevesebb adminisztrációt és kisebb járulékos terhet fog jelenteni, így a szakmai munkára több idő, figyelem, forrás és energia jut. j. Egy szakképző osztályba lehetőleg egyféle, de maximum két, egymáshoz közel álló szakmacsoporton vagy ágazaton belüli szakképesítést adó szakmát kell tanítani. Jelenleg nagyon sok féle és alacsony létszámú szakképesítést zsúfolunk össze szakképző osztályainkban. A közismereti óraszámok alacsony volta miatt, ha a szakmák egymástól távol esnek, akkor nagyon sok óraszámmal jár a tanítás, és így rendkívül drága. k. A szakképző intézményeknek, intézményegységeknek jobban specializálódni kell a szakmák, szakterületek vonatkozásában. Ebből következik, hogy valamilyen képzést megszüntetnek, átadják a másik közelben lévő szakképzőnek, ugyanakkor átvesznek egy másikat. Ez jelentheti az állami tulajdonba került képzéshez (elméleti, gyakorlati) szükséges eszközök átadását, átvételét is. l. A Megyei Területfejlesztési Tervben meghatározott négy fejlesztési régiót figyelembe kell venni a Megyei Szakképzés Fejlesztési Tervnek is esetleges szakképzési decentrumként. Ezek a decentrumok csatlakozhatnak a megyei iskolaközponthoz, vagy iskolaközpontokhoz. A decentrum vezető intézményének kiválasztásánál alapvető szempontnak kell lennie annak, hogy milyen az adott intézményben a tárgyi feltétel, a tanügyi és a műhely épületek állapota, infrastruktúrája és tömegközlekedési eszközökkel való megközelíthetősége, erről dönteni a Kormányhivatalnak és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak a kompetenciája lesz. m. A szakközépiskolákban 2017-ben bevezetésre kerül a kötelező ágazati szakmai érettségi (2011. évi CLXXXVII. törvény). Azok számára, akik az iskolarendszerből gimnáziumi érettségi vizsgával fognak kikerülni, meg kell szervezni – az érettségire épülő szakmai végzettségek esetében a két évfolyamos szakképzést a szakközépiskolákban – ezt a felsőoktatás keretszámainak csökkenése is indokolja. Ennek megyei szintű szabályozása is az iskolaközpont feladatának kell lennie. Várhatóan a két évfolyamos szakképzésre a térségi iskolaközpontok környezetében lesz a legnagyobb igény – a gimnáziumok is ott vannak -, tehát ezen képzési forma feltételeit hosszú távon a decentrumokban logikus megteremteni. n. Az iskolaközpont feladata lesz az egységes pedagógiai program, szakmai program megalkotása, az ügyviteli és dokumentációs rendszer kialakítása. A pályaorientáció, a pályakövetés, a tanulókkal való speciális foglalkozás megszervezése, mindez a költséghatékonyság szem előtt tartásával. 111/155

o. A pályakövetési rendszer által nyújtott adatokra a szakképzés-szabályozásnak nagy szüksége van. A pályakezdők szakmai életútjának követése a szakképzés-szervezés, a felsőoktatás, a munkaügy valamint a gazdaság szereplőinek közös érdeke. Egy esetleges adatszolgáltatási kötelezettség a pályakezdők foglalkoztatásával, regisztrálásával, továbbtanulásával kapcsolatban sokat javítana az adatfeldolgozás eredményességén. p. A demográfiai hullámvölgy, a szakképzési évfolyamok számának csökkenése, a szakképzés rendszerének racionalizálása miatt bekövetkező létszámcsökkenést és az ebből adódó pedagógus álláshely szükséglet csökkenést a HÍD I., és HÍD II. programok bevezetésével lehet némileg kompenzálni. q. Erősíteni kell a szakma tanulás presztízsét. Ennek hatékony eszköze lehet a pályaorientáció, amelyet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal alá rendelt Munkaügyi Központok és a Kereskedelmi és Iparkamara együttes, tevőleges közreműködésével lehet hatékonyan és eredményesen végezni. r. Az iskolai rendszerű szakképzés tehetetlenségén az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés nyújthat további szabályozási lehetőséget – hirtelen megjelenő szakmunkaerő-igény, továbbképzések, stb. -, ezért indokoltnak tűnik ezen képzési forma bevonása a megyei szintű szakképzés szabályozási rendszerébe. s. Az egységes, magas képzési színvonal – elméleti – gyakorlati oktatás, szakmai technikai feltételek, infrastruktúra – megköveteli az iskolarendszeren kívüli felnőttképzést folytató szervezetek tevékenységének fokozottabb ellenőrzését, a megyei szakképző központtal való szorosabb együttműködést. t. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés eszközigényes, a kvalifikáltabb képzéseit a megyei szakképző iskolának kellene ellátnia. u. Az újonnan kijelölt szabad vállalkozási zónára kiemelt figyelmet kell fordítani, mivel az ottani vállalkozások adókedvezményben részesülnek és speciális pályázati forrásokhoz juthatnak, amelyek képzett munkaerő-igényt támasztanak.

112/155

Mellékletek

113/155

1. sz. melléklet

Képzések szakmacsoportonként Jász-Nagykun-Szolnok Megyében (2012)

114/155

115/155

116/155

117/155

118/155

119/155

120/155

2. sz. melléklet

Tanulói szerződések száma járásonként 2008-2012 2008 Járások Jászapáti Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklós

TSZ_ek száma 95 300 163 52 153 50 703 106 66 1688

2009 TSZ-ek Járások száma Jászapáti 109 Jászberényi 292 Karcagi 186 Kunhegyesi 63 Kunszentmártoni 174 Mezőtúri 55 Szolnoki 718 Tiszafüredi 112 Törökszentmiklósi 58 1767 2010 Járások Jászapáti Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri

Tsz-ek száma 97 281 231 59 177 74

121/155

Szolnoki Tiszafüred Törökszentmiklósi

679 133 65 1796

2011 Járások Jászapáti Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüred Törökszentmiklósi

TSZ-ek száma 99 300 211 69 208 60 767 117 73 1904

2012 Járások Jászapáti Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüred Törökszentmiklósi

TSZ-ek száma 88 263 254 63 232 86 747 88 142 1963

122/155

3. sz. melléklet Szakközépiskolákban oktatott OKJ szakmák tanulói létszámadatai Jász-Nagykun-Szolnok megyében Szakterület

Szakmacsoport

Agrár

Élelmiszeripar

Agrár

Mezőgazdaság

Agrár

Mezőgazdaság

Agrár Agrár

Mezőgazdaság Mezőgazdaság

Agrár

Mezőgazdaság

Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási

Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság

szakma állami egyházi magán összesen Sütő- és cukrászipari 21 0 0 21 technikus Agrárkörnyezetgazda 0 37 0 37 Agrár-közgazdasági és -áruforgalmazó 12 0 0 12 technikus Agrárrendész 17 0 0 17 Agrártechnikus 5 0 0 5 Mezőgazdasági 15 0 0 15 technikus Kereskedelmi technikus

0

0

24

24

Kereskedő

147

24

0

171

Logisztikai ügyintéző

70

55

45

170

Marketing- és reklámügyintéző

0

0

44

44

Postai ügyintéző

20

0

0

20

Reklámszervező szakmenedzser

0

0

16

16

0

0

36

36

70

0

65

135

16

0

0

16

Pénzügyi szakügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző Számviteli szakügyintéző

123/155

Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Humán Humán Humán Humán

Humán

Humán

Humán

Közgazdaság

Üzleti szakügyintéző

15

0

0

15

Ügyvitel

Idegen nyelvi titkár

0

14

0

14

Ügyvitel

Jogi asszisztens

0

0

194

194

Ügyvitel

Ügyintéző titkár

0

21

0

21

Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Egészségügy Egészségügy

Idegenforgalmi szakmenedzser

0

0

39

39

Utazásügyintéző

0

0

19

19

32

0

0

32

0

0

60

60

Vendéglős

29

23

0

52

Általános ápoló Ápoló Gyógyszertári asszisztens

102 33

40 8

0 0

142 41

26

0

0

26

Kozmetikus

19

0

0

19

Alkalmazott fotográfus

0

0

7

7

Divat- és stílustervező

0

13

0

13

Grafikus -Alkalmazott grafikus

0

0

7

7

23

0

0

23

0

0

15

15

Szociális asszisztens

12

0

0

12

Automatikai műszerész

25

43

0

68

Egészségügy Egyéb szolgáltatások Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció

Humán

Oktatás

Humán

Oktatás Szociális szolgáltatások Elektrotechnika-

Humán Műszaki

Vendéglátásszervezővendéglős Vendéglátó szakmenedzser

Gyógypedagógiai asszisztens Pedagógiai asszisztens

124/155

Műszaki Műszaki

elektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Építészet Faipar

Műszaki

Gépészet

Műszaki

Gépészet

Műszaki Műszaki Műszaki

Műszaki Műszaki

Műszaki

Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki

Műszaki

Műszaki

Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Könnyűipar

Automatikai technikus

35

0

0

35

Elektronikai technikus

16

0

0

16

0

41

0

41

17 24

0 11

0 0

17 35

48

0

0

48

25

0

0

25

35

0

0

35

Gazdasági informatikus

34

7

25

66

Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető

34

56

0

90

Informatikai műszerész

8

0

0

8

Erősáramú elektrotechnikus Magasépítő technikus Bútoripari technikus Gépgyártástechnológiai technikus Mezőgazdasági gépésztechnikus CAD-CAM informatikus

Informatikai rendszergazda Műszaki informatikai mérnökasszisztens Számítógéprendszerkarbantartó

0

20

0

20

18

0

0

18

8

0

0

8

Web-programozó

0

0

62

62

Könnyűipari technikus

10

0

0

10

Környezetvédelem- Szennyvíztechnológus vízgazdálkodás Természet- és Környezetvédelemkörnyezetvédelmi vízgazdálkodás technikus

13

0

0

13

14

0

0

14

11

0

0

11

Környezetvédelem-

Vízgazdálkodó

125/155

vízgazdálkodás Műszaki

Közlekedés

Műszaki Műszaki Műszaki

Közlekedés Közlekedés Közlekedés

Műszaki

Közlekedés

Műszaki

Közlekedés

Műszaki Műszaki

Közlekedés Vegyipar

Autóelektronikai 43 műszerész Autószerelő 105 Autótechnikus 42 Forgalmi szolgálattevő 10 Közúti közlekedésüzemvitel25 ellátó Vasúti személyfuvarozási 11 pénztáros Vasútüzemvitel-ellátó 35 Vegyipari technikus 19 (Forrás: KIRSTAT 2012)

0

0

43

0 0 0

0 0 0

105 42 10

0

0

25

0

0

11

0 0

0 0

35 19

4. sz. melléklet

i. A szakmacsoportok megyei területi megoszlása:

(Forrás: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2012.)

126/155

5. sz. melléklet Szakmacsoportok területi összesítése az alábbiak szerint alakul: Térségek szakmacsoportok

létszám

Térségek szakmacsoportok

ápoló

20

ápoló

gépi forgácsoló

75

gépi forgácsoló

épület- és szerkezet lakatos

12

géplakatos

hegesztő

25

hegesztő

informatikai hálózat telepítő és üzemeltető gazdasági informatikus

7

kőműves, hidegburkoló kőműves

44

női szabó bőrdíszműves asztalos épületasztalos bútorasztalos

37

vasút üzemviteli-ellátó

85

informatikai hálózat telepítő és üzemeltető

341

számítógép szerelő, karbantartó

185

Villanyszerelő

15

7

81

automatikai műszerész

138

számítógép-rendszer karbantartó festő, mázoló, tapétázó

151

szerkezet lakatos

Szolnok – Törökszentmiklós – Martfű térsége

Villanyszerelő

Jászság térsége

16

52

automatikai műszerész

58

épület- és szerkezet lakatos

géplakatos szerkezet lakatos

létszám

gazdasági informatikus

221 14

számítógép-rendszer karbantartó számítógép szerelő, karbantartó

111

festő, mázoló, tapétázó

73

kőműves, hidegburkoló

55

kőműves

80

női szabó

106

bőrdíszműves

53

asztalos

41

épületasztalos bútorasztalos

171

vasút üzemviteli-ellátó

49

autóelektronikai műszerész

65

autóelektronikai műszerész

260

autószerelő

28

autószerelő

106

autótechnikus Karosszéria lakatos

7

autótechnikus

22

Karosszéria lakatos

79

kerékpár szerelő

kerékpár szerelő

természet- és környezetvédelmi technikus

természet- és környezetvédelmi technikus

pénzügy-számviteli ügyintéző

pénzügy-számviteli ügyintéző

vállalkozási ügyintéző irodai asszisztens

54

7

429

vállalkozási ügyintéző irodai asszisztens

73

127/155

bolti eladó

96

kereskedő

32

kereskedő

195

logisztikai ügyintéző

91

logisztikai ügyintéző

153

élelmiszer és vegyiárú eladó

340

élelmiszer és vegyiárú eladó

122

pincér

32

pincér

103

cukrász

125

cukrász

422

szakács

127

szakács

217

vendéglős

23

vendéglős

fodrász

32

fodrász

növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó

7

mezőgazdasági technikus gazda

25

mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító pék-cukrász pék

181 4

létszám

Térség

143

szerkezet lakatos

68 142

automatikai műszerész Villanyszerelő informatikai hálózat telepítő és üzemeltető

11 175

gazdasági informatikus számítógép-rendszer karbantartó számítógép szerelő, karbantartó festő, mázoló, tapétázó

mezőgazdasági technikus

64 48

pék-cukrász

34

pék

59

32

218

létszám

Szakmacsoport ápoló

38

gépi forgácsoló

54

épület- és szerkezet lakatos

11

géplakatos hegesztő

24

húsipari termékgyártó

Mezőtúr - Kunszentmárton térsége

épület- és szerkezet lakatos

növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó

mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító

8

ápoló gépi forgácsoló

186

zöldségtermesztő

húsipari termékgyártó

Térség szakmacsoport

29

gazda

zöldségtermesztő

Karcag – Kunhegyes – Tiszafüred térsége

bolti eladó

géplakatos

49

hegesztő

35

szerkezet lakatos

86

automatikai műszerész Villanyszerelő informatikai hálózat telepítő és üzemeltető gazdasági informatikus

65

számítógép-rendszer karbantartó

16

számítógép szerelő, karbantartó festő, mázoló, tapétázó

128/155

kőműves, hidegburkoló

11

kőműves, hidegburkoló

kőműves

171

kőműves

79

női szabó

66

női szabó

11

bőrdíszműves

bőrdíszműves

asztalos

asztalos

épületasztalos

64

épületasztalos

bútorasztalos

68

bútorasztalos

vasút üzemviteli-ellátó

8

116

vasút üzemviteli-ellátó

autóelektronikai műszerész

autóelektronikai műszerész

autószerelő

autószerelő

41

autótechnikus

autótechnikus

20

Karosszéria lakatos

Karosszéria lakatos

kerékpár szerelő

8

természet- és környezetvédelmi technikus pénzügy-számviteli ügyintéző

79 195

kerékpár szerelő természet- és környezetvédelmi technikus

17

pénzügy-számviteli ügyintéző

60

vállalkozási ügyintéző

41

vállalkozási ügyintéző

irodai asszisztens

53

irodai asszisztens

bolti eladó kereskedő

86

logisztikai ügyintéző

5

bolti eladó

113

kereskedő

198

logisztikai ügyintéző

41

élelmiszer és vegyiárú eladó

278

élelmiszer és vegyiárú eladó

20

pincér

415

pincér

95

cukrász

89

cukrász

szakács

167

szakács

vendéglős

vendéglős

fodrász

95

növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó mezőgazdasági technikus gazda

107 18 131

fodrász növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó mezőgazdasági technikus gazda

zöldségtermesztő

14

zöldségtermesztő

mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító

20

mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító

pék-cukrász

pék-cukrász

pék

pék

húsipari termékgyártó

58

29

húsipari termékgyártó

(Forrás: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ)

129/155

6. sz. melléklet A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal az Oktatási Főosztály előkészítésében az alábbi fenntartókkal a felsorolt intézményei tekintetében kötött szakképzési megállapodást:

SorAz intézmény fenntartója szám

1.

Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy

2.

Egri Főegyházmegye

3.

Egri Főegyházmegye

4.

Országos Roma Önkormányzat

Karcagi Református Egyházközség 5.

6.

Kisújszállási Református Egyházközség

Az intézmény neve

Illéssy Sándor Baptista Szakközép- és Szakiskola Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium Jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola, Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola

Az intézmény/ tagintézmény A szakképzési települése JNSZ megállapodás hatálya megyében (-tól -ig) (székhely) Kisújszállás

2014. augusztus 31 2019. augusztus 31.

Jászapáti

2014. augusztus 31 2019. augusztus 31.

Jászberény

2014. augusztus 31 2019. augusztus 31.

Szolnok

2014. augusztus 31 2019. augusztus 31.

Karcag

2014. augusztus 31 2019. augusztus 31.

Kisújszállás

2014. augusztus 31 2019. augusztus 31.

130/155

7.

8.

9. 10. 11.

12.

Mezőtúri Református Kollégium, Mezőtúri Református Gimnázium, Egyházközség Szakközépiskola, Általános Iskola Terplán Zénó Műszaki Szakképző Oktatási és és Közgazdasági Szolgáltató Nonprofit KFT Szakképző Iskola Esély a Hátrányos Szegedi Felnőttoktatási Helyzetűeknek Közhasznú Gimnázium és Alapítvány Szakképző Iskola Tett Oktatási Nonprofit Tett Szakképző Iskola Közhasznú Kft. és Gimnázium Egészségfejlesztési LIA Alapítványi Óvoda Oktatási Alapítvány és Szakközépiskola Magiszter Alapítványi Magyarországi Magiszter Óvoda, Általános Alapítvány Iskola, Középiskola és Szakiskola

Mezőtúr

2014. augusztus 31 2019. augusztus 31.

Jászberény

2014. augusztus 31 2019. augusztus 31.

Kunszentmárton (Szeged)

2014. augusztus 31 2019. augusztus 31.

Mezőtúr (Nagykálló) Szolnok (Budapest)

2014. augusztus 31 2019. augusztus 31. 2014. augusztus 31 2019. augusztus 31.

Szolnok (Debrecen)

2014. augusztus 31 2019. augusztus 31.

7. melléklet

Szakképzési megállapodások 1. 2. melléklet/ 1. táblázat Országos Roma Önkormányzat 18074765- 1-42 Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium 200312

Fenntartó neve: adószáma: Iskola neve: OM azonosítója: Jász-Nagykun-Szolnok megye Alapfeladat:

Tanév

Nappali osztályvagy csoportszám

2014/15 szakközépiskola 2015/16 1 osztály 9-12. 1 osztály 2016/17 1 osztály 1 osztály 2017/18 1 osztály 1 osztály 2018/19 1 osztály

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Esti osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Levelező osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

ügyvitel pedagógia ügyvitel pedagógia ügyvitel pedagógia ügyvitel 131/155

2014/15 szakközépiskola 13-14. 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 szakiskola közismereti oktatással párhuzamosan

2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

szakiskola közismereti oktatás nélkül (Szt. alapján beszámítással)

speciális szakiskola

párhuzamos művészeti képzés

2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

pedagógia ügyvitel pedagógia ügyvitel pedagógia ügyvitel pedagógia ügyvitel pedagógia ügyvitel pedagógia könnyűipar informatika könnyűipar informatika könnyűipar informatika könnyűipar informatika könnyűipar informatika informatika informatika informatika informatika informatika

2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

Új gyakorlati képzési kapacitást eredményező tervezett vagy szükséges infrastrukturális fejlesztések felsorolása, különös tekintettel a kialakítandó új gyakorlati képzési kapacitás megjelölésére: ( A sorok tetszőlegesen bővíthetők) Már a következő tanévben szükséges új varró tanműhely kialakítása. Amennyiben más szakmák oktatásának bevezetése is megtörténik, úgy természetesen a gyakorlati képzés feltételeinek kialakítása is szükségessé válik, mivel új szakmai képzés bevezetését tervezzük a 2015/16-os tanévtől.

132/155

2. 2. melléklet/ 1. táblázat Egri főegyházmegye 19924601-1-10 Jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium 035844

Fenntartó neve: adószáma: Iskola neve: OM azonosítója: Jász-Nagykun-Szolnok megye Alapfeladat: Tanév

szakközépiskola 9-12.

Nappali osztály- vagy csoportszám

2014/15 2015/16

2 osztály

2016/17

1 osztály 1 osztály 2 osztály

2017/18

1 osztály 1 osztály 2 osztály

2018/19

1 osztály 1 osztály 2 osztály

2014/15

1 osztály 1 osztály 2 osztály

2015/16

1 osztály 2 csoportszám 2 osztály

2016/17

1 osztály 1 osztály 2 osztály

2017/18

1 osztály 1 osztály 2 osztály

2018/19

1 osztály 1 osztály 2 osztály

szakközépiskola 13-14.

1 osztály 1 osztály szakiskola

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Esti osztályvagy csoportszá m

ágazatok vagy szakképesíté sek megnevezés e

Levelező osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesíté sek megnevezés e

villamosipar és elektronika informatika ügyvitel villamosipar és elektronika informatika ügyvitel villamosipar és elektronika informatika ügyvitel villamosipar és elektronika informatika ügyvitel villamosipar és elektronika informatika ügyvitel villamosipar és elektronika informatika ügyvitel villamosipar és elektronika informatika ügyvitel villamosipar és elektronika informatika ügyvitel villamosipar és elektronika informatika ügyvitel

2014/15 2015/16

133/155

közismereti oktatással párhuzamosan

2016/17 2017/18 2018/19

szakiskola közismereti oktatás nélkül (Szt. alapján beszámítással)

2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

speciális szakiskola

2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15

2015/16 párhuzamos művészeti képzés 2016/17 2017/18 2018/19 Új gyakorlati képzési kapacitást eredményező tervezett vagy szükséges infrastrukturális fejlesztések felsorolása, különös tekintettel a kialakítandó új gyakorlati képzési kapacitás megjelölésére: ( A sorok tetszőlegesen bővíthetők) Nincs tervezve.

3. 2. melléklet/ 1. táblázat Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy 18264825-1-43 Illéssy Sándor Baptista Szakközép- és Szakiskola 201732

Fenntartó neve: adószáma: Iskola neve: OM azonosítója: Jász-Nagykun-Szolnok megye Alapfeladat: Tanév

2014/1 5

Nappali osztály- vagy csoportszám

1 osztály 1 osztály

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Esti osztályvagy csoport szám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Levelező osztályvagy csoportsz ám

ágazatok vagy szakképesítése k megnevezése

kereskedelem vendéglátóipar

134/155

2015/1 szakközépisko 6 la 9-12. 2016/1 7 2017/1 8 2018/1 9 2014/1 5 2015/1 6 szakközépisko 2016/1 la 13-14. 7 2017/1 8 2018/19

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

kereskedelem vendéglátóipar kereskedelem vendéglátóipar kereskedelem vendéglátóipar kereskedelem vendéglátóipar

2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 2014/15 2 csoportszám 1 csoportszám 2 csoportszám 1 csoportszám 1 csoportszám 4 csoportszám 2015/16 2 csoportszám 1 csoportszám 3 csoportszám 1 csoportszám szakiskola 1 csoportszám közismereti 3 csoportszám oktatással 2016/17 2 csoportszám párhuzamosan 1 csoportszám 3 csoportszám 1 csoportszám 1 csoportszám 3 csoportszám

kereskedelem vendéglátóipar kereskedelem vendéglátóipar kereskedelem vendéglátóipar kereskedelem vendéglátóipar építőipar faipar gépészet kereskedelem könnyűipar vendéglátóipar építőipar faipar gépészet kereskedelem könnyűipar vendéglátóipar építőipar faipar gépészet kereskedelem könnyűipar vendéglátóipar

2 csoportszám 1 csoportszám 3 csoportszám 2017/18 1 csoportszám 1 csoportszám 3 csoportszám

építőipar faipar gépészet kereskedelem könnyűipar vendéglátóipar

2018/19 2 csoportszám 1 csoportszám 3 csoportszám 1 csoportszám 1 csoportszám

építőipar faipar gépészet kereskedelem könnyűipar

135/155

2014/15

2015/16 szakiskola közismereti 2016/17 oktatás nélkül (Szt. alapján beszámítással) 2017/18

2018/19

speciális szakiskola

párhuzamos művészeti képzés

3 csoportszám 2 csoportszám 1 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 1 csoportszám 3 csoportszám 2 csoportszám 1 csoportszám 3 csoportszám 2 csoportszám 1 csoportszám 3 csoportszám 2 csoportszám 1 csoportszám 3 csoportszám

vendéglátóipar gépészet kereskedelem vendéglátóipar gépészet kereskedelem vendéglátóipar gépészet kereskedelem vendéglátóipar gépészet kereskedelem vendéglátóipar gépészet kereskedelem vendéglátóipar

2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17

2017/18 2018/19 Új gyakorlati képzési kapacitást eredményező tervezett vagy szükséges infrastrukturális fejlesztések felsorolása, különös tekintettel a kialakítandó új gyakorlati képzési kapacitás megjelölésére:(A sorok tetszőlegesen bővíthetők) A 2015/2016. tanévre cukrász (OKJ 34 811 01) tanüzem kialakítása és felszerelése. A személyi feltétel már rendelkezésre áll, az alapító okirat és a pedagógiai program kiegészítése 2014. első félévében megtörténik, ennek alapján kérelmezzük a működési engedély módosítását, majd a tárgyi feltételek kialakítását. A szakmunkások szakközépiskolája szintén szerepel a képzési listánkban (a nappali és az esti oktatás munkarendje szerint), de a táblázat nem ad lehetőséget ennek feltüntetésére.

4.

Fenntartó neve: adószáma: Iskola neve: OM azonosítója:

2. melléklet/ 1. táblázat KARCAGI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG 19865618-1-16 KARCAGI NAGYKUN REFORMÁTUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA 201348

136/155

Jász-Nagykun-Szolnok megye Alapfeladat:

Tanév

Nappali osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

2014/15 4 osztály szakközépiskola 2015/16 4 osztály 9-12. 2016/17 4 osztály 2017/18 4 osztály

egészségügy egészségügy egészségügy egészségügy

4 osztály 2 osztály 2 osztály 3 osztály

egészségügy egészségügy egészségügy egészségügy

2017/18 4 osztály 2018/19 5 osztály 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17

egészségügy egészségügy

2018/19 2014/15 szakközépiskola 2015/16 13-14. 2016/17

szakiskola közismereti oktatással párhuzamosan szakiskola közismereti oktatás nélkül (Szt. alapján beszámítással)

speciális szakiskola

párhuzamos művészeti képzés

Esti osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Levelező osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

2017/18 2018/19 Új gyakorlati képzési kapacitást eredményező tervezett vagy szükséges infrastrukturális fejlesztések felsorolása, különös tekintettel a kialakítandó új gyakorlati képzési kapacitás megjelölésére: (A sorok tetszőlegesen bővíthetők)

137/155

5.

Fenntartó neve: adószáma: Iskola neve: OM azonosítója:

2. melléklet/ 1. táblázat Mezőtúri Református Egyházközség 19865704-2-16 Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Óvoda 036007

Jász-Nagykun-Szolnok megye Alapfeladat:

Tanév

2014/15 2015/16

2016/17

2017/18

szakközépiskola 9-12. 2018/19

2014/15

2015/16

2016/17

szakközépiskola 13-14.

2017/18

2018/19

Nappali osztályágazatok vagy vagy szakképesítések csoportszám megnevezése 1 osztály informatika 1 osztály mezőg.gépész 1 osztály informatika 1 osztály mezőg.gépész 1 osztály vill.ip és elektronika 1 osztály sport 1 osztály rendészet 1 osztály informatika 1 osztály mezőg.gépész 1 osztály vill.ip és elektronika 1 osztály sport 1 osztály rendészet 1 osztály informatika 1 osztály mezőg.gépész 1 osztály vill.ip és elektronika 1 osztály sport 1 osztály rendészet 1 osztály informatika 1 osztály mezőg.gépész 1 osztály vill.ip és elektronika 1 osztály sport 1 osztály rendészet 1 osztály mezőg.gépésztechnikus 1 osztály informatika 1 osztály sport 1 osztály mezőg.gépésztechnikus 1 osztály informatika 1 osztály sport 1 osztály mezőg.gépésztechnikus 1 osztály informatika 1 osztály sport 1 osztály mezőg.gépésztechnikus 1 osztály informatika 1 osztály sport 1 osztály mezőg.gépésztechnikus 1 osztály informatika 1 osztály sport

Esti osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Levelező osztályvagy csoportszám

2014/15 2015/16 2016/17

138/155

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

szakiskola közismereti oktatással párhuzamosan szakiskola közismereti oktatás nélkül (Szt. alapján beszámítással)

speciális szakiskola

párhuzamos művészeti képzés

2017/18 2018/19

2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

Új gyakorlati képzési kapacitást eredményező tervezett vagy szükséges infrastrukturális fejlesztések felsorolása, különös tekintettel a kialakítandó új gyakorlati képzési kapacitás megjelölésére:(A sorok tetszőlegesen bővíthetők)

6. 2. melléklet/ 1.

táblázat Egri Főegyházmegye 19924601-1-10 Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium 201762

Fenntartó neve: adószáma: Iskola neve: OM azonosítója: Jász-Nagykun-Szolnok megye Alapfeladat: Tanév

2014/15 szakközépiskola 9-12. 2015/16

Nappali osztály- vagy csoportszám

1 osztály 1 osztály 1 osztály 2 csoportszám 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Esti osztály- vagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Levelező osztál yvagy csopo rtszá m

faipar kereskedelem közgazdaság vendégl.ipar faipar kereskedelem közgazdaság egészségügy

139/155

ágazatok vagy szakképesíté sek megnevezés e

2016/17

2017/18

2018/19

2014/15

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 2 csoportszám 1 osztály 2 csoportszám 1 csoportszám 3 csoportszám

mezőgazdaság élelmiszeripar szociális vendégl.ipar faipar kereskedelem közgazdaság egészségügy mezőgazdaság élelmiszeripar szociális vendégl.ipar faipar kereskedelem közgazdaság egészségügy mezőgazdaság élelmiszeripar szociális vendégl.ipar faipar kereskedelem közgazdaság egészségügy mezőgazdaság élelmiszeripar szociális vendégl.ipar informatika faipar közgazdaság vendégl.ipar kereskedelem

szakközépiskola 13-14.

2015/16

2016/17

2017/18

2018/19

2 csoportszám

1 csoportszám

Mezőgazdasági technikus Parképítő és fenntartó technikus Vendéglátóipar

1 csoportszám

Könnyűipar

1 csoportszám

Mezőgazdasági technikus Vendéglátóipar

2 csoportszám

2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám

informatika faipar közgazdaság kereskedelem vendégl.ipar

2 csoportszám

1 csoportszám

Kereskedelem

2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám

informatika faipar közgazdaság kereskedelem vendégl.ipar

2 csoportszám

Mezőgazdasági technikus

1 csoportszám

Vendéglátóipar

1 csoportszám

Kereskedelem

2 csoportszám

Mezőgazdasági technikus

1 csoportszám

Vendéglátóipar

1 csoportszám

Kereskedelem

2 csoportszám

Mezőgazdasági technikus

2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám 2 csoportszám

informatika faipar közgazdaság kereskedelem vendégl.ipar

informatika faipar közgazdaság

140/155

2 csoportszám 2 csoportszám

2014/15 szakiskola közismereti oktatással párhuzamosan

2015/16

2016/17

2017/18

kereskedelem vendégl.ipar

1osztály 1csoportszám 2osztály 2csoportszám 2csoportszám 4csoportszám 1 osztály 6csoportszám 2csoportszám 1osztály 2 csoportszám 1osztály 2csoportszám

gépészet vegyipar építőipar könnyűipar faipar közl.gépész kereskedelem vendéglátóipar dísznövénykertész gazda kertész mezőgazdasági gépész élelmiszeripari szakmunkás

2osztály

élelmiszeripar

1osztály 1csoportszám 2 osztály 2csoportszám 1osztály 1osztály 7csoportszám 1osztály 2csoportszám 1osztály 2csoportszám

gépészet vegyipar építőipar faipar közlekedésgépész kereskedelem vendéglátóipar gazda kertész mezőgazd. gépész élelmiszerip.szakmunká s élelmiszeripar gépészet vegyipar építőipar faipar közl.gépész kereskedelem vendégl.ipar gazda kertész mezőg.gépész mezőgazd.gépjavító állattartó szakmunkás élelmiszeripari szakmunkás élelmiszeripar gépészet vegyipar építőipar faipar közl.gépész kereskedelem vendégl.ipar gazda kertész mezőg.gépész mezőgazd.gépjavító

2osztály 1osztály 1csoportszám 2csoportszám 2csoportszám 1osztály 1osztály 7csoportszám 1osztály 2csoportszám 1osztály 1csoportszám 1csoportszám 2csoportszám 2osztály 1osztály 1csoportszám 2csoportszám 2csoportszám 1osztály 1osztály 7csoportszám 1osztály 2 csoportszám 1osztály 1csoportszám

1 csoportszám

Vendéglátóipar

1 csoportszám

Kereskedelem

1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám

kereskedelem vendéglátóipar állattartó szakmunkás faipar biogazdálkodó gyógy-és fűszernövényter mesztő

1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám

1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám

1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám

kereskedelem vendéglátóipar állattartó szakmunkás faipar élelmiszeripar biogazdálkodó gyógy-és fűszernövény termesztő

kereskedelem vendéglátóipar állattartó szakmunkás faipar élelmiszeripar zöldség-és gyümölcstermesz tő biogazdálkodó

141/155

2018/19

1csoportszám

zöldség-és gyümölcstermesztő

1csoportszám 2csoportszám

állattartó szakmunkás élelmiszeripari szakmunkás élelmiszeripar gépészet vegyipar építőipar faipar közl.gépész kereskedelem vendégl.ipar gazda kertész mezőg.gépész mezőgazd.gépjavító zöldség-és gyümölcstermesztő állattartó szakmunkás

5csoportszám 1osztály 1csoportszám 2csoportszám 2csoportszám 1osztály 1osztály 7csoportszám 1osztály 2 csoportszám 1osztály 1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám 2csoportszám 5csoportszám

szakiskola közismereti oktatás nélkül (Szt. alapján beszámítással)

speciális szakiskola

párhuzamos művészeti képzés

1csoportszám

gyógy-és fűszernövény termesztő

1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám

kereskedelem vendéglátóipar állattartó szakmunkás faipar élelmiszeripar zöldség-és gyümölcstermesz tő biogazdálkodó

1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám 1csoportszám

gyógy-és fűszernövény termesztő

élelmiszeripari szakmunkás élelmiszeripar

2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

Új gyakorlati képzési kapacitást eredményező tervezett vagy szükséges infrastrukturális fejlesztések felsorolása, különös tekintettel a kialakítandó új gyakorlati képzési kapacitás megjelölésére:(A sorok tetszőlegesen bővíthetők)

142/155

7. 2. melléklet/ 1. táblázat Kisújszállási Református Egyházközség 19865632-1-16 Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola 201704

Fenntartó neve: adószáma: Iskola neve: OM azonosítója: Jász-Nagykun-Szolnok megye Alapfeladat: Tanév

2014/1 5

Nappali osztály- vagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Esti osztályvagy csoportszá m

ágazatok vagy szakképesíté sek megnevezés e

Levelező osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesíté sek megnevezés e

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Informatika Közgazdaság Kereskedelem 2015/1 Informatika szakközépisko 6 Közgazdaság la 9-12. Kereskedelem 2016/1 Informatika 7 Közgazdaság Kereskedelem 2017/1 Informatika 8 Közgazdaság Kereskedelem 2018/1 Informatika 9 Közgazdaság Kereskedelem 2014/1 2 csoportszám Informatika 1 csoportszám 5 Közgazdaság 1 csoportszám Kereskedelem 2 csoportszám 2015/1 Informatika 2 csoportszám 6 Közgazdaság 2 csoportszám Kereskedelem szakközépisko 2016/1 2 csoportszám Informatika 1 csoportszám la 13-14. 7 Közgazdaság 2 csoportszám Kereskedelem 2 csoportszám 2017/1 Informatika 1 csoportszám 8 Közgazdaság 2 csoportszám Kereskedelem 2018/19 2 csoportszám 1 Informatika csoportszám Közgazdaság 2 csoportszám Kereskedelem 2014/15 szakiskola 2015/16

143/155

közismereti 2016/17 oktatással 2017/18 párhuzamosan 2018/19

szakiskola közismereti oktatás nélkül (Szt. alapján beszámítással)

speciális szakiskola

párhuzamos művészeti képzés

2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

Új gyakorlati képzési kapacitást eredményező tervezett vagy szükséges infrastrukturális fejlesztések felsorolása, különös tekintettel a kialakítandó új gyakorlati képzési kapacitás megjelölésére: ( A sorok tetszőlegesen bővíthetők) A jelenlegi infrastrukturális kapacitásaink minden általunk indítani kívánt szakközépiskolai és szakképzés minimális feltételeit biztosítani képesek. A képzések magasabb színvonalának érdekében az alábbi beszerzéseket tervezzük részben saját, részben pedig decentralizált szakképzés-fejlesztési pályázatok forrásaiból a 2018/2019-es tanévig: - logisztikai képzéshez kapcsolódó integrált szoftver - Cisco csoport munka szerver - információ technológiai kabinet kialakítása - ügyviteli és irodai szoftverek

144/155

8. 2. melléklet/ 4. táblázat Egészségfejlesztési-Oktatási Alapítvány 18241941-1-43 LIA Alapítványi Óvoda és Szakközépiskola 200064

Fenntartó neve: adószáma: Iskola neve: OM azonosítója: Jász-Nagykun-Szolnok megye Alapfeladat: Tanév

Nappali osztály- vagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Esti

Levelező

osztályvagy csoportszá m

ágazatok vagy szakképesítése k megnevezése

osztályvagy csoportszá m

ágazatok vagy szakképesíté sek megnevezés e

Informatika Képző- és iparművészet Kereskedelem Közgazdaság Közlekedés Pedagógia Szépészet Szociális Távközlés Turisztika Ügyvitel Vendéglátóipar

10 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 13 osztály 4 osztály

Informatika Kereskedelem Közgazdaság Szépészet Szociális Távközlés Ügyvitel

10 osztály 7 osztály

Informatika Kereskedele m Közgazdaság Távközlés

Informatika Képző- és iparművészet Kereskedelem Közgazdaság Közlekedés Pedagógia Szépészet Szociális Távközlés Turisztika Ügyvitel Vendéglátóipar

10 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 13 osztály 4 osztály

Informatika Kereskedelem Közgazdaság Szépészet Szociális Távközlés Ügyvitel

10 osztály 7 osztály

2014/1 5 2015/1 6 szakközépisko 2016/1 la 9-12. 7 2017/1 8 2018/1 9 2014/15

3 osztály 1 osztály 1 osztály 3 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 3 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

szakközépisko la 13-14.

2015/1 6

3 osztály 1 osztály 1 osztály 3 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 3 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

6 osztály 8 osztály

6 osztály 8 osztály

Informatika Kereskedele m Közgazdaság Távközlés

145/155

2016/1 7

3 osztály 1 osztály 1 osztály 3 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 3 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

2017/1 8

3 osztály 1 osztály 1 osztály 3 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 3 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

2018/19 3 osztály 1 osztály 1 osztály 3 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 3 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

szakiskola közismereti oktatással párhuzamosan

Informatika Képző- és iparművészet Kereskedelem Közgazdaság Közlekedés Pedagógia Szépészet Szociális Távközlés Turisztika Ügyvitel Vendéglátóipar

10 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 13 osztály 4 osztály

Informatika Kereskedelem Közgazdaság Szépészet Szociális Távközlés Ügyvitel

10 osztály 7 osztály

Informatika Képző- és iparművészet Kereskedelem Közgazdaság Közlekedés Pedagógia Szépészet Szociális Távközlés Turisztika Ügyvitel Vendéglátóipar

10 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 13 osztály 4 osztály

Informatika Kereskedelem Közgazdaság Szépészet Szociális Távközlés Ügyvitel

10 osztály 7 osztály

Informatika Képző- és iparművészet Kereskedelem Közgazdaság Közlekedés Pedagógia Szépészet Szociális Távközlés Turisztika Ügyvitel Vendéglátóipar

10 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 13 osztály 4 osztály

Informatika Kereskedelem Közgazdaság Szépészet Szociális Távközlés Ügyvitel

10 osztály 7 osztály

6 osztály 8 osztály

6 osztály 8 osztály

6 osztály 8 osztály

Informatika Kereskedele m Közgazdaság Távközlés

Informatika Kereskedele m Közgazdaság Távközlés

Informatika Kereskedele m Közgazdaság Távközlés

2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

146/155

szakiskola közismereti oktatás nélkül (Szt. alapján beszámítással)

speciális szakiskola

párhuzamos művészeti képzés

2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

Új gyakorlati képzési kapacitást eredményező tervezett vagy szükséges infrastrukturális fejlesztések felsorolása, különös tekintettel a kialakítandó új gyakorlati képzési kapacitás megjelölésére: ( A sorok tetszőlegesen bővíthetők)

9. 2. melléklet/ 1. táblázat Szakképző Oktatási és Szolgáltató Nonprofit Kft 21809251-2-16 Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola 102547

Fenntartó neve: adószáma: Iskola neve: OM azonosítója: Jász-Nagykun-Szolnok megye Alapfeladat:

Tanév

2014/1 szakközépiskol 5 a 9-12.

Nappali osztályvagy csoportszá m 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 2 osztály 1 osztály 2osztály

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése Gépészet Közlekedésgépészet Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem

Esti osztályvagy csoportsz ám 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 2 osztály 1 osztály 2 osztály

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Levelező osztályvagy csoportsz ám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Gépészet Közlekedésgépészet Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem

147/155

2015/1 6

1 osztály

Turisztika

1 osztály

Turisztika

2 osztály 2 osztály 1 osztály 2 osztály 2 osztály

Gépészet Közlekedésgépészet Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Közgazdaság Ügyvitel Közlekedés Vendéglátóipar Turisztika

2 osztály 2 osztály 1 osztály 2 osztály 2 osztály

Gépészet Közlekedésgépészet Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Közgazdaság Ügyvitel Közlekedés Vendéglátóipar Turisztika

Gépészet Közlekedésgépészet Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Közgazdaság Ügyvitel Közlekedés Vendéglátóipar Turisztika

2 osztály 2 osztály 1 osztály 2 osztály 2 osztály

Gépészet Közlekedésgépészet Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Közgazdaság Ügyvitel Közlekedés Vendéglátóipar Turisztika

2 osztály 2 osztály 1 osztály 2 osztály 2 osztály

2 osztály 2 osztály 1 osztály 2 osztály 2 osztály

2 osztály 2 osztály 2 osztály 2osztály 2 osztály 2 osztály

Gépészet Közlekedésgépészet Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Közgazdaság Ügyvitel Közlekedés Vendéglátóipar Turisztika

2 osztály 2 osztály 2 osztály 2osztály 2 osztály 2 osztály

Gépészet Közlekedésgépészet Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Közgazdaság Ügyvitel Közlekedés Vendéglátóipar Turisztika

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és

2 osztály 2 osztály 2 osztály 2osztály 2 osztály 2 osztály

2016/1 7

2 osztály 2 osztály 1 osztály 2 osztály 2 osztály 2 osztály 2 osztály 2 osztály 2osztály 2 osztály 2 osztály

2017/1 8

2 osztály 2 osztály 1 osztály 2 osztály 2 osztály 2 osztály 2 osztály 2 osztály 2osztály 2 osztály 2 osztály

2018/1 9

2014/15

szakközépiskol a 13-14.

2 osztály 2 osztály 1 osztály 2 osztály 2 osztály

2 osztály 2 osztály 2 osztály 2osztály 2 osztály 2 osztály

2 osztály 2 osztály 2 osztály 2osztály 2 osztály 2 osztály

2 osztály 2 osztály 2 osztály 2osztály 2 osztály 2 osztály

Gépészet Közlekedésgépészet Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Közgazdaság Ügyvitel Közlekedés Vendéglátóipar Turisztika Gépészet Közlekedésgépészet Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Közgazdaság Ügyvitel Közlekedés Vendéglátóipar Turisztika

148/155

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

2015/1 6

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

2016/1 7

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

2017/1 8

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

2018/19 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

elektronika Vegyipar Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Turisztika Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem Közlekedés

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Turisztika Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem Közlekedés

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Turisztika Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem Közlekedés

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Turisztika Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

elektronika Vegyipar Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Turisztika Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem Közlekedés Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Turisztika Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem Közlekedés Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Turisztika Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem Közlekedés Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Turisztika Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem

149/155

1 osztály

2014/15 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

szakiskola közismereti oktatással párhuzamosan

1 osztály 1 osztály 1 osztály

2015/16 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

2016/17 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

2017/18 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

2018/19 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

szakiskola közismereti oktatás nélkül

Közlekedés

1 osztály

Közlekedés

Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Kereskedelem

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Kereskedelem

Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Kereskedelem Turisztika

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Kereskedelem Turisztika

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Kereskedelem Turisztika

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Kereskedelem Turisztika

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

1 osztály 1 osztály 1 osztály

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Kereskedelem Turisztika Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Kereskedelem Turisztika Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Kereskedelem Turisztika Gépészet Közlekedésgépész Épületgépészet Informatika Villamosipar és elektronika Vegyipar Vendéglátóipar Kereskedelem Turisztika

2014/15 2015/16 2016/17 150/155

(Szt. alapján 2017/18 beszámítással) 2018/19 2014/15 2015/16 speciális 2016/17 szakiskola 2017/18 2018/19

párhuzamos művészeti képzés

2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

Új gyakorlati képzési kapacitást eredményező tervezett vagy szükséges infrastrukturális fejlesztések felsorolása, különös tekintettel a kialakítandó új gyakorlati képzési kapacitás megjelölésére: ( A sorok tetszőlegesen bővíthetők) A felsorolt tervezett ágazati képzésekben az iskola rendelkezik gyakorlati képzőhelyekkel, tanműhelyekkel.

10. 2. melléklet/ 2. táblázat Tett Oktatási Nonprofit Közhasznú Kft. 21980402-2-15 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium 200766

Fenntartó neve: adószáma: Iskola neve: OM azonosítója: Jász-Nagykun-Szolnok megye Alapfeladat:

Tanév

2014/1 szakközépiskol 5 a 9-12. 2015/1 6 2016/1 7 2017/1 8 2018/1 9 2014/1 szakközépiskol 5 a 13-14. 2015/1 6 2016/1

Nappali

Esti

Levelező

osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Pedagógia Szociális Pedagógia Szociális Pedagógia

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Pedagógia Szociális Pedagógia Szociális Pedagógia

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Pedagógia Szociális Pedagógia Szociális Pedagógia

151/155

7 1 osztály 2017/1 1 osztály 8 1 osztály 2018/19 1 osztály 1 osztály 2014/15 szakiskola 2015/16 közismereti 2016/17 oktatással 2017/18 párhuzamosan 2018/19 szakiskola 2014/15 1 osztály közismereti 2015/16 1 osztály oktatás nélkül 2016/17 1 osztály (Szt. alapján 2017/18 1 osztály beszámítással) 2018/19 1 osztály 2014/15 2015/16 speciális 2016/17 szakiskola 2017/18 2018/19

párhuzamos művészeti képzés

Szociális Pedagógia Szociális Pedagógia Szociális

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Szociális Pedagógia Szociális Pedagógia Szociális

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Szociális Pedagógia Szociális Pedagógia Szociális

Szociális Szociális Szociális Szociális Szociális

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Szociális Szociális Szociális Szociális Szociális

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Szociális Szociális Szociális Szociális Szociális

2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

Új gyakorlati képzési kapacitást eredményező tervezett vagy szükséges infrastrukturális fejlesztések felsorolása, különös tekintettel a kialakítandó új gyakorlati képzési kapacitás megjelölésére: ( A sorok tetszőlegesen bővíthetők)

11. 2. melléklet/ 3. táblázat Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány 18469422-1-06 Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola 200246

Fenntartó neve: adószáma: Iskola neve: OM azonosítója: Jász-Nagykun-Szolnok megye Alapfeladat:

Tanév

Nappali osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Esti osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Levelező osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

2014/15

152/155

szakközépiskola 2015/16 9-12. 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 szakközépiskola 2015/16 13-14. 2016/17

szakiskola közismereti oktatással párhuzamosan szakiskola közismereti oktatás nélkül (Szt. alapján beszámítással)

speciális szakiskola

párhuzamos művészeti képzés

2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

1 osztály

Szociális

1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Szociális Szociális Szociális Szociális Szociális

2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

Új gyakorlati képzési kapacitást eredményező tervezett vagy szükséges infrastrukturális fejlesztések felsorolása, különös tekintettel a kialakítandó új gyakorlati képzési kapacitás megjelölésére: ( A sorok tetszőlegesen bővíthetők)

153/155

12. 2. melléklet/ 1. táblázat Magyarországi Magiszter Alapítvány 18558649-1-09 Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola 200509

Fenntartó neve: adószáma: Iskola neve: OM azonosítója: Jász-Nagykun-Szolnok megye Alapfeladat:

Tanév

Nappali osztályvagy csoportszám

2014/15 szakközépiskola 2015/16 9-12. 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 1 csoport szakközépiskola 5 csoport 13-14. 2015/16 2 csoport 5 csoport 2016/17 2 csoport 5 csoport 2017/18 2 csoport 5 csoport 2018/19 2 csoport 5 csoport

szakiskola közismereti oktatással párhuzamosan szakiskola közismereti oktatás nélkül (Szt. alapján beszámítással)

speciális szakiskola

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Esti osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Levelező osztályvagy csoportszám

ágazatok vagy szakképesítések megnevezése

Táncos Képző- és Iparművészet Táncos Képző- és Iparművészet Táncos Képző- és Iparművészet Táncos Képző- és Iparművészet Táncos Képző- és Iparművészet

2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18

154/155

2018/19 Táncos Képző- és párhuzamos Iparművészet művészeti 2015/16 3 csoport Táncos képzés 5 csoport Képző- és Iparművészet 2016/17 3 csoport Táncos 5 csoport Képző- és Iparművészet 2017/18 3 csoport Táncos 5 csoport Képző- és Iparművészet 2018/19 3 csoport Táncos 5 csoport Képző- és Iparművészet Új gyakorlati képzési kapacitást eredményező tervezett vagy szükséges infrastrukturális fejlesztések felsorolása, különös tekintettel a kialakítandó új gyakorlati képzési kapacitás megjelölésére: ( A sorok tetszőlegesen bővíthetők) 2014/15 3 csoport 5 csoport

155/155