JÁRMŰVEK JAVÍTÁSA Javítási technológiák
Javítás
A javítás feladata az üzemképesség, az előírt megbízhatósági szint helyreállítása. javításkor részleges vagy teljes szétszerelés és alapos tisztítása után elvégzik azok ellenőrzését és hibafelvételét. A meghibásodott alkatrészeket javítják, felújítják vagy kicserélik. Az összeszerelést követő beállításokat, beszabályozásokat, ellenőrzéseket - az ún. funkciópróbákat - gyakran próbapadokon, futáspróbákon végzik. 2
Javítási fajták
váratlanul bekövetkező meghibásodás miatti javítás, az ún. szükségszerinti javítás, amelyet meghibásodáskor azonnal elvégeznek és csak a meghibásodott rész helyreállítására vonatkozik. az általános javítás, mint tervszerű javítás a gép, jármű üzemképességének, ill. megbízhatóságának az eredetihez hasonló szintű visszaállítását jelenti. a felújításkor teljes rekonstrukciót végeznek, amely eredményeként az új gép, jármű műszaki színvonalát igyekeznek elérni. A felújítás keretében gyakran korszerűsítést is végeznek. 3
A MEGHIBÁSODÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA Szerkezet szerint szerelt egységek meghibásodása alkatrészek, szerkezeti elemek meghibásodása
A hatás jellege szerint üzemi alkalmasság részleges csökkenése (hibás működés) működésképtelenség
Megjelenési forma szerint üzemeltetési jellemzők változása méretváltozás, illesztési hiba alakhiba felületi hiba alakváltozás (görbeség, elcsavarodás) repedés törés felületi réteg tulajdonságának változása anyagösszetétel vagy szövetszerkezet megváltozása
Az elhasználódás mechanizmusa szerint súrlódás, kopás abrázió, erózió kavitáció anyagfáradás korrózió öregedés hő okozta változás
A hiba oka szerint konstrukciós hiba gyártási hiba anyaghiba
helytelen üzemeltetés fenntartási hiányosság természetes elhasználódás
4
Járművek általános szerkezeti felépítése Jármű
Fődarabok, főegységek futómű fékszerkezet járműváz (alváz és felépítmény, ill. önhordó vázszerkezet) motor és erőátvitel villamos ill. elektromos, elektronikus rendszer utaskényelmi és biztonsági berendezések
Alkatrészek 5
A járműjavítás technológiai folyamata
6
Alkatrészek csoportosítása alakjuk szerint
Tengelyek (sima, lépcsős, alakos, stb.) Csapszegek, csapok (sima. Fejes, furatos) Tárcsák Hüvelyek, perselyek Többtengelyű alkatrészek (excenterek, excentrikus tengelyek - forgattyús tengelyek) Keresztdarabok (pl.: dugattyú) Karok, rudak (pl.: hajtókar) Összetett nagy alkatrészek (gépágyak, gépállványok, hengertömbök, sebességváltó házak Alakos, nem forgásfelületek 7
Hibamegállapítás sokrétű, összetett feladat: különböző szintű ellenőrzések előírása, minőségi jellemzők meghatározása, az ellenőrzés műszaki előírásainak meghatározása, információképzés, -áramlás és feldolgozás megtervezése és megszervezése, a szolgáltatott információk elemzése. 8
Hibamegállapítás módjai
Ellenőrzés üzemeltetés közben:
szemrevételezéssel, diagnosztikai eljárásokkal
Hibafelvétel
Szemrevételezés Mérés Repedésvizsgálat Geometriai mérések
9
Hibafelvétel
Feladata a szétszerelt gépegységek alkatrészeinek vizsgálata és minősítése Döntési változatok:
javítás nélkül visszaépíthető előírt javítási technológia szerint felújítható selejtezendő 10
Hibafelvételi utasítás tartalmaznia kell: az alkatrész azonosítási adatait, főbb jellemzőit (megnevezés, típus, anyag, stb.) az alkatrész vázlatos rajzát, megjelölve rajta az ellenőrizendő felületeket a meghibásodás lehetséges leírását a használandó műszert méreteket - névleges, jav. előtt és után a javítás módját - hivatkozva a techn. utasításra 11
Alkatrészek javítása és felújítása
A hibafelvétel eredményétől függően az alkatrészeket
A javítási, felújítási figyelembe kell venni:
megmunkálás nélkül, vagy javítás, felújítás után építik be, a selejtezett alkatrészek helyett újakat szerelnek be.
technológia
kiválasztásakor
az elhasználódás mértékét, az új alkatrész technológiai jellemzőit (anyag, hőkezelés, tűrések), funkcionális szerepét.
A javított, felújított alkatrész élettartama lehetőleg közelítse meg az új alkatrész élettartamát, Egyes javítási, felújítási technológiákkal az új alkatrészhez képest hosszabb élettartam is biztosítható. 12
Technológiai eljárások
Javítás anyagleválasztással Felületszilárdítás Felújítás képlékeny alakváltoztatással Felújítás anyaghozzáadással
Alakváltozás javítása
Krómozás Vasazás Helyi galvanizálás
Egyengetés, lemezfeszítés
Anyagfolytonossági hibák javítása
Kötőhegesztés
Perselyezés, hüvelyezés Termikus szórás Galvanikus fémbevonás
Műanyagbevonás Felrakóhegesztés
Acélalkatrészek hegesztése Öntöttvasak hegesztése Alumínium, alumínium ötvözetek hegesztése
Ragasztás
Javítás foltozással, toldással
13
Alkatrészek javítása anyagleválasztással
Alkatrészek javítása anyagleválasztással
Anyagleválasztással való javítás feladata:
az előírt alakhelyesség és felületi minőség helyreállítása
Anyagleválasztással való javítás jellemzője:
A megmunkált alkatrész mérete megváltozik Párosításkor az ellendarab “túlméretes”-re készül Párosításkor az illesztés lehet:
egyedi illesztés, vagy méretlépcső szerinti illesztés. 15
A technológia kiválasztáskor figyelembe kell venni:
Az alkatrész szerkezeti kialakítását Az alkatrész anyagát (ha nincs dokumentáció, akkor anyagvizsgálat szükséges) A meghibásodás jellegét (mechanizmusát), okát, mértékét Az eredeti gyártási technológiát, hőkezelést Az előírt pontossági jellemzőket (méretpontosság, alakhelyesség, felületi minőség) A szükséges felületi hordképességet (hőállóság, kopásállóság, korrózióállóság, stb.) 16
Különféle felületkezelésű alkatrész keménység-változása
17
Megmunkálási eljárások
Nagyoló, simító forgácsolás: esztergálás, gyalulás, marás, Köszörülés Finomfelületi megmunkálások Felületszilárdítás
18
Köszörülés
A köszörülés sokélű szerszámmal végzett megmunkálás. A szerszám – a köszörűkorong – kötőanyagba ágyazott természetes vagy mesterséges kemény szemcsékből (gyémánt, korund, kvarc, illetve elektrokorund, szilíciumkarbid, köbös bórkarbid) áll. Simítóköszörüléssel IT5… IT7, félsimító köszörüléssel IT7… IT9 méretpontosság érhető el. Finom köszörüléssel IT3 … IT4 pontosság és Ra=0,05 … 0,4 m felületi érdesség érhető el. 19
Köszörüléskor a felületi minőséget (felületi érdesség, felületréteg tulajdonság) meghatározza:
Köszörűkorong jellemzői (szemcseméret, kötéskeménység), Technológiai jellemzők (előtolás, forgácsolási sebesség), A köszörüléskor keletkező hőmérséklet. 20
Köszörüléskor keletkező hő hatása a munkadarabra
Felületen fellépő pillanatnyi hőmérséklet. A felület igen gyors felmelegedése, majd lehűlése a szövetszerkezeti változásokon kívül repedés okozója is lehet
21
A köszörüléskor keletkező hőmérséklet hatása
Köszörülés utáni maradó feszültség eloszlása edződő acél felületi rétegében
Köszörülés utáni maradó feszültség eloszlása nem edződő acél felületi rétegében 22
Forgattyús tengely köszörülése
Csaphibák
Kimérés
23
Főtengely befogása forgattyúcsapok köszörülésekor
24
Forgattyútengely-köszörű
25
Forgattyús tengely felfogása
26
Forgattyútengely-köszörű
27
Csapköszörülési sorrend
28
Tükörsimítás
A tükörsimítás kisamplitúdójú rezgőmozgást végző köszörűrudakkal végrehajtott forgácsolás, miközben a munkadarab forgómozgást, hosszabb munkadarabnál a szerszám tengelyirányú mozgást végez. 29
Tükrösítés
A tükrösítés olyan finomfelületi megmunkálás, amelyet a tükrösítendő tárgy felületéhez illeszkedő szerszámmal végeznek a közéjük vitt csiszolópor segítségével.
30
Hántolás
A hántolás kéziszerszámmal végzett megmunkálás, az alakhűség helyreállítására. A hántolást megelőzően láthatóvá kell tenni azokat a felületrészeket, ahol a hántolandó tárgy eltér a geometriailag kívánt felülettől. 31
Az eltérések megállapítására és meghatározására egyengetőlapot, jelzővonalzót, jelzőhengert, jelzőcsapot stb. használnak. A jelölésre olajat vagy festéket használnak, A festék vagy olaj az érintkezési pontokon vékony rétegen nyomot hagy. A hántolószerszámmal ezeket a kiemelkedő, vékony festékréteggel jelzett részeket kell lemunkálni.
32
Furatok javítása
Furatbővítés csigafúróval Dörzsárazás Furatesztergálás furatkéssel Furatesztergálás fúrórúddal Mélyfuratok megmunkálása Furatköszörülés Honolás 33
Motorhengerek, hengerhüvelyek javítása
Hosszmetszetben megközelítőleg hordóalak (hűtés, por, olajhiány..) Keresztmetszetében kissé asszimetrikusan ovális (hajtórúd mozgási síkjában nagyobb, max. azon az old.-n amely égési ütemben támasztja a dugattyút) 34
Hengerfúrógép
35
Hengerfúró -maró
36
Síkköszörű
37
Belső hengeres felületek javítása 1
38
Belső hengeres felületek javítása 2. Finomfúrás
39
Belső hengeres felületek felület-kikészítő megmunkálása Honolás
40
Henger honoló
41
SUNNEN honlószerszámok
42
Honoló szerszám
43
Függőleges honoló
44
Felületszilárdítás
Cél:
Felületi minőség (felületi érdesség) javítása Felületi réteg tulajdonságának javítása, felületszilárdítás (keménység és kifáradási szilárdság növelés)
45
Felületszilárdítási eljárások
Statikus felületszilárdítás
Külső hengeres felületek felületszilárdítása Görgőzés, felülethengerlés Gyémántvasalás
Belső hengeres felületek felületszilárdítása Furathengerlés, görgőzés Belső hengeres felületek vasalása
Dinamikus felületszilárdítás
Sörétezés Ütőtestes felületszilárdítás 46
Görgőzés, felülethengerlés Szerszáma: Különféle kialakítású görgő Acélgolyó A görgők mérete: Dg=20...200 mm rg=0,5...200 mm
A görgők anyaga: szerszám vagy golyóscsapágy acél. A felületi érdességet és a felületi réteg tulajdonságát a munkadarab anyagának tulajdonsága (széntartalom, övözők, hőkezelési állapot) és a technológiai jellemzők (görgők alakja, az előtolás és a görgőző erő nagysága) határozzák meg.
47
Jellegzetes felülethengerlési eljárások
48
Gyémántvasalás Cél a viszonylag kis termelékenységű és költséges megmunkálások esetenkénti helyettesítése.
A gyémántvasaló szerszám lehet: természetes- vagy mesterséges gyémánt
gyémánt vasalófejben kis olvadáspontú fémmel rögzítik a vasalógyémántot, amelyet szférikusra, vagy hengeresre csiszolnak. Vasalás céljából 1-2 karát nagyságú gyémántot alkalmaznak (21. ábra). A gyémánt befogásakor figyelembe kell venni, hogy kopásállósága különböző irányban eltérő. A
49
A gyémántvasalás vázlata Külső hengeres felületek vasalását esztergákon végzik. A gyémánt vasalófejet hordozó szerszámbefogót a késtartóba fogják be A gyémántszerszám alkalmazásának előnyei: súrlódási tényezője fémfelületekkel való súrlódáskor igen csekély kemény, így a felület kis érdességűvé csiszolható 50
Furathengerlés, görgőzés
A görgők száma célszerűen páratlan Átmérőjük: 6...18 mm. A görgők hossza: l = (2...3)D A túlfedés: 0.08...0.10 mm (túlgörgőzés veszélye!) A görgőzési sebesség : v = f (D1 ,nmunkadarab,nk), ahol D1: a munkadarab furatátmérője nk: a görgőtartó kosár fordulatszám (90...100 m/min) 51
Belső hengeres felületek vasalása
Cél: a pontosság növelése az érdesség csökkentése a kopásállóság növelése a kifáradási határ növelése A belső hengeres felületek vasalásakor végbemenő alakváltozás szerint megkülönböztetünk:simító és alakító vasalást. 52
Sörétezés Pneumatikus
Lapátkerekes
Gravitációs
53
Ütőtestes felületszilárdítás
54
Furatok szabályozása kombinált szerszámmal
55
Jellegzetes megmunkáló gépek
Függőleges marógép homlokmaróval
Függőleges tengelyű síkköszörű 56
Jellegzetes megmunkáló gépek
57
Jellegzetes megmunkáló gépek
58
Jellegzetes megmunkáló gépek, hajtókar-fúró
59
Jellegzetes megmunkáló gépek, hengerfúró
60
Motorblokk vonalfúró
61
