Januári programajánló 2014. január 14., kedd 18 óra - Rendezvényterem Nemzetek muzsikája sorozat – Bécsi klasszikusok 2013-ban indítottuk el a Nemzetek muzsikája című sorozatunkat, melyet ebben az évben is folytatunk. A fiatal, tehetséges zenészekből álló előadók most a bécsi klasszikusokkal foglalkoznak, a zene mellett néhány szóban ismertetve Haydn, Mozart, Beethoven illetve Stamitz és Schubert munkásságát, műveit. Időutazás a művészetek, zeneszerzők világába - az estén Ausztria és Bécs a központban. Műsoron: Schubert: Karakterinduló D. 886 No. 1 (C-dúr) (Lendvai Dalma, Baráz Ádám – zongora) Beethoven: "'Pápaszem" Duó, WoO 32, I. tétel (Krenedits Katalin – brácsa, Kirkósa Tünde - gordonka) Mozart: Ridente la calma KV. 152 - hangversenyária Mozart: Un moto di gioia KV. 579- ária A Figaró házassága c. opera II. felvonásából Mozart: Der Zauberer KV. 472 - dal (Baráz Renáta – ének, Baráz Ádám – zongora) Haydn: 94. (Üstdob) Szimfónia II. tétel /Andante/ (Lendvai Dalma, Baráz Ádám- zongora) Stamitz: Brácsaverseny Op. 1, I. tétel (Krendits Katalin – brácsa, Lendvai Dalma – zongora) Mozart: Sonata K. 381 (D-dúr) (Lendvai Dalma, Baráz Ádám - zongora ) Közreműködnek: Lendvai Dalma - zongora, Kirkósa Tünde - cselló, Krenedits Katalin - brácsa, Baráz Renáta - ének, Baráz Ádám - zongora
2014. január 15., szerda, 17 óra - Rendezvényterem „meglelni a jászolnyi hazát" - Cigány irodalom Magyarországon 1. Cigány folklór: dalok, balladák, mondák, mesék Előadó: Dr. D. Magyari Imre irodalomtörténész Közreműködik: Jónás Judit színművész Támogat: EMET Januártól egy új irodalomtörténeti előadássorozatot indít útjára az OIK. 1
„A magyarországi cigányság irodalmáról eddig alig, s csak röviden, s olykor ráadásul jó szándékkal bár, de szakszerűtlenül írtak, a reprezentatív irodalomtörténetekből pedig, ha egyes alkotóit megemlítik is, majdhogynem teljes mértékben hiányzik a bemutatása. Hiányzik a cigányságot bemutatni szándékozó, több-kevesebb hozzáértéssel készült, ismeretterjesztő művekből is. A magyarországi cigány irodalom szűken számolva is közel ötvenéves. Ami ennyi idős, csak megszületett már!” (Dr. D. Magyari Imre) A program célja, hogy elősegítse a velünk együtt élő kisebbség élő kultúrájának megismerését. Az országban élő cigány nemzetiség irodalmát bemutató sorozat segítségével teljesebb képet alkothatunk a hazánkban élő nemzetiségek kultúrájáról, a romák szóbeli és írott hagyományairól, ma is erősen ható korábbi és elő jelentős alkotóiról. Helyszín: Rendezvényterem A sorozat következő előadásainak témái: február 12. - A kezdetek: Bari Károly és Lakatos Menyhért március 12. - Líra: Balázs János, Balogh Attila, Kovács József Hontalan, Szepesi József, Szécsi Magda április 16. - Próza: Holdosi József, Osztojkán Béla és Szécsi Magda május 14. - Jónás Tamás
2014. január 16., csütörtök, 17.30 - Rendezvényterem A Fajszi Amika Rondo (FAR) Irodalmi Kávéháza A Fajszi Amika Rondo Irodalmi Kávéház előadásán Nemere István bemutatja "Interjú Nanovfszky Györggyel - nagykövet, filológus, eszperantista életrajza" című új művét. Eszperantó és magyar nyelvű előadás!
2014. január 17., péntek, 19 óra - Zeneműtár Marianne Powell: First Draft - angol nyelvű vígjáték Budapest Secret Theatre angol nyelvű előadása Írta es Rendezte: Marianne Powell Játszák: Beth Spisljak, Dan Stroiman, Daniel Hall, Fruzsina Roszik Jegyár: 1.800 Ft A rendezvényre 18:30-tól várják az érdeklődőket a Rendezvényteremben. Az előadás pedig 19 órától 19.30-ig lesz a Zeneműtárban. A Budapest Secret Theatre egy sikeresen működő angol nyelvű társulat. Az elmúlt év három bemutatóját több száz külföldi és hazai érdeklődő kísérte figyelemmel. Új bemutatójuk a "First Draft" Marianne Powell brit író mini-vígjátéka. A szerzoő írásai Londonban és Budapesten kerültek eddig bemutatásra. "Hangovers" című egész estés darabja az elmúlt évben került bemutatásra szintén a Budapest Secret 2
Theatre-rel együttműködésben. A Budapest Secret Theatre angol nyelvű előadásait magyar és nemzetközi vendégeinknek egyaránt szeretettel ajánljuk. Az ezt megelőző három BST produkcióról elismeréssel nyilatkoztak nézőink és a szakma is.
2014. január 20., hétfő 18 óra - Rendezvényterem Himnusz minden időben Torma Mária Radnóti-díjas versmondó és a Sebő-együttes közös műsora Nagy László emlékére A Magyar Kultúra Napja alkalmából az Országos Idegennyelvű Könyvtárban Torma Mária Radnótidíjas versmondó és a Sebő-együttes Nagy László emlékéestet tart Himnusz minden időben címmel. Torma Mária Radnóti-díjas versmondó, Budapesten él. Versmondói pályafutása meghatározó élménye volt az 1968-74 közötti időszak, amikor Debreczeni Tibor szerkesztőrendező mellett dolgozhatott a Vári Irodalmi Színpad tagjaként. További információk honlapján: http://podium.fw.hu A Sebő-együttes tagjai: Sebő Ferenc (ének, tekerőlant, gitár) Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző, népzenekutató. A magyar táncház mozgalom egyik megteremtője, meghatározó személyisége. Barvich Iván tárogató, bolgár kaval, pánsíp, dvojnica, csellótambura, brácstambura Perger László prímtambura, bolgár tambura, gitár Bővebb információk: http://www.rejtelmek.hu “Hiányát - önnön sebét a cédrus - máig sem forrta be az idő. Mondhatnánk, mondjuk is: itt vannak helyette a művek. Ez igaz. Hús-vér eleven lénye azonban általuk sem pótolható. Ó és új ezredév határán átbukva, átbillenve, átoldalogva, az aki-bírjamarja sztráda gyorshajtásai, szabálytalan előzései, lélekszakasztó lemaradásai közepette, jelen s múlt titkolt szégyenei és piszkos kis megdicsőülései közepette vajon ügyelünk-é Helyette is a tisztesség elárvult csillagára?” Buda Ferenc: Hiánylexikon – Nagy László A rendezvény a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósul meg.
3
2014. január 23., csütörtök 17 óra - Rendezvényterem A székely zsidózók – Bözödújfalu Erdélyi Lajos fotóművész kiállításának megnyitója Megnyitja: Donáth László evangélikus lelkész Erdélyi Lajos apja Dr. Erdélyi Emil fotó- és illatszer-kereskedő, marosvásárhelyi üzlete az Agfa erdélyi vezérképviselete. Családjával együtt Auschwitzba deportálták. Erdélyi Lajos első képét 13 évesen készíti Kállay Miklós miniszterelnökről. Érettségi után fényképésztanonc, majd közgazdasági egyetemet végzett. Diplomája után mégis esztergályosként kell dolgoznia. 1949-53: az Új Út c. kolozsvári zsidó hetilap munkatársa; 1954: a Dolgozó Nő újságírója és fényképésze; 1956: a Román Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének fotósa; 1958-88: az Új Élet fotórovatának vezetője. Marosi Ildikóval a 60-as évektől rendszeresen készített interjúkat és fotósorozatokat a romániai magyar művészekről. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Többek közt Orbán Balázsról, Teleki Sámuelről jelentetett meg eredeti fényképeik felfedezésével - könyveket. (Forrás: Artortal.hu)
2014. január 27., hétfő 18 óra – Rendezvényterem Földes Mária: A séta Emlékek a gyerekkorból és a Holokauszt idejéből Előadja: Havas Judit Színpadra alkalmazta: Wohl Katalin Technika: Tóth Sándor Rendező: Radó Gyula Támogató: NKA
„Miért tartom fontosnak Földes Mária regényéből készült monodráma előadását? Mert figyelmeztet, mert tanít, mert emlékeztet. Nem ismétlődhet meg senkivel, semmilyen módon a kirekesztettség, a semmibe-vevés borzalma.... Egyszer Erdélyi Lajos fotóművész portréját láttam az írónőről...mélységeit megélő élő asszony volt...természetes számomra, hogy közvetítem őt, hogy a bőrébe bújva emlékezem, emlékeztetek. Félek, megértik-e ennek a furcsa koboldos lénynek az üzenetét: aki bevallja: "A mai napig nem mondtam le az álmokról és a csodavárásról". Aki a legnehezebb pillanatokban is szeretett és akit viszontszerettek. Aki soha nem tagadta meg az imádott apát, aki megértette az "úrinő mamát", aki megőrizte a humorát mindig, minden körülmény között, a poklokban is, aki katolikus zárdában nevelkedett, s zsidó létére megértette egy vezekelni akaró német lány tettét, s aki hiába "sétált", a megélt fájdalmat nem feledhette, s kérdezte, folyton kérdezte: „Tessék mondani hova kell ezután menni? Tessék mondani mit kell ezentúl csinálni?" Hiszek a szó erejében, s tiltakozásul ezért is teszek vallomást Földes Marica sorsáról-sorsával. (Havas Judit) 4
Földes Mária prózai vallomása nem regény. Műfajteremtő alcíme szerint A séta – Emlékek–, mini tragédiák. A választott – vállalt mozaikszerkezet felmenti az írót az epikus folyamatosság időbeli kötöttségei alól, eleve szentesíti a hős életének különböző korszakaiban és helyszínein tett kalandozásait... Jelentős részben Auchwitz poklában, valamelyik lágerben játszódik... Széles epikus ívét tekintve mondhatnánk akár több nemzedék életútját felölelő izgalmasan tömörített családregénynek is. (Földes Anna) "Földes Marica szólalt meg a Havas Judit hangján... Ez a furcsa – állítom: világirodalmi szintű! – kolozsvári–szatmári–tel-avivi–budapesti séta nem volt hivalkodó, harsány, abszurd, illetve csupán egyesekhez szólva kizárólagos – egyszerűen az ember XX. századi megcsúfolásáról szólt. Nem akart kisajátítani – éppen így vált meggyőzővé. Elfeledni nem lehet." (Kántor Lajos)
2014. január 29., szerda, 18 óra - Rendezvényterem „A cimbalom”sorozat - Bartók A cimbalom elsősorban népzenei hangszerként ismert. Sorozatunkban azonban a cimbalom komolyzenei koncert hangszereként mutatkozik be Gódor Erzsébet (LFZE hallgatója) által, aki 2013 májusában első helyezést és egy különdíjat ( Liszt II. magyar rapszódiájának előadásáért) nyert a X. Nemzetközi Csehországi Cimbalomversenyen. A koncerteken zongorán közreműködik Baráz Ádám zeneszerző. A sorozat első estjén Bartók Béla műveit hallgathatja meg a közönség cimbalomra és zongorára írva.
5
Januári kiállításaink: „Tél a Galga mentén – Zima v okolí Galgy" Berényiné Lami Mónika üvegkiállítása 2013. november 27 – 2014. január 31. A kiállítást Dr. Gyivicsán Anna, a nyelvtudomány habilitált doktora, a néprajztudomány kandidátusa nyitja meg. Sokoldalú életművének fontos része a kisebbségkutatás, ezen belül a magyarországi szlovákok kultúrája, valamint az interetnikus kapcsolatok tárgyköre. Berényiné Lami Mónika üvegfestményekkel gazdagon illusztrált, "A felsőgalgamenti parasztság élete képekben, írásokban" című, kétnyelvű (magyar-szlovák) könyvének lektoraként, a szerző festményeit, rajzait - a paraszt-festők színvonalas hagyomány követésének nevezi. Berényiné Lami Mónika üvegfestő művészről: 1949. május 3-án születtem Püspökhatvanban. Egyszerű, de szeretetteljes falusi környezetben nőttem fel. Gyerekkoromtól nagy hatással volt rám édesapám életfelfogása, céltudatossága, lelkesedése és elkötelezettsége a népi (szlovák nemzetiségi) kultúra iránt. A nevelést választottam élethivatásomnak, óvónő lettem. Gyermekkorom óta szerettem rajzolni, festeni, de sokáig ezt csak óvónői munkámban kamatoztattam. Húszévnyi helyben dolgozás után, új városi (Vác) óvodába kerültem. Megvalósítható ötletek után kutatva itt találkoztam a tűzzománc készítéssel és az üvegfestéssel. Kezdetben vallási, csillagászati, ezoterikus, és társadalmi témájú képeket, festettem. Édesapám (2005-ben) megkért, hogy készülő könyvéhez (Olvasás holdfénynél) készítsek grafikai illusztrációkat. Ezeket a grafikákat megpróbáltam később üveglap alá helyezni és színessé varázsolni. Kezdetben a könyvhöz kapcsolódóan, később személyes élmények és elbeszélések alapján kezdtem festeni falusi életképeket, paraszti munkákat, népszokásokat, gyermeki tevékenységeket. Ha a megálmodott kép olyan messzire nyúlt vissza az időben, amire csak nagyon idős emberek emlékeztek, idős rokonokat-ismerősöket kerestem fel és kikérdeztem őket a régi szokásokról, a ruházatról, használati eszközökről stb. Szerencsés egybeesés volt, hogy készülő könyveimhez (Felső- Galga menti szlovák települések hímző és díszítő művészete, A Felső- Galga menti szlovák települések népviselete) 2006-tól gyűjtéseket végeztem, így a kutatott falvak adatközlőitől további témák megfestéséhez is kaptam ötleteket.
6
Fado – A portugál életérzés A történetét bemutató kiállítás 2013. december 6 – 2014. január 21. A fado (a szó eredeti jelentése: sors) a portugál lélek talán legjellegzetesebb megnyilvánulása. Ezekben a dalokban többnyire az élet keserű pillanatait, a szomorúságot, a fájdalmat fejezik ki, ugyanakkor jelen van a nosztalgia és az elvágyódás (saudade) is, amely a luzitán léleknek olyannyira sajátja. Amália Rodrigues, a „fado nagykövete" mondta: „A fado rejtély", mint ahogy azt is, hogy „A fadót nem lehet megmagyarázni, érezni kell". Az 1998-ban alapított lisszaboni Fado Múzeum gyűjteményéből összeállított kiállítás azonban segíthet abban, hogy megértsük a fado műfajának sajátosságait, megismerjük kialakulásának és fejlődésének körülményeit. A tárlat egyúttal bemutatja, hogyan indult világhódító útjára és minek köszönheti az utóbbi évtizedekben egyre növekvő népszerűségét, amelynek eredményeként a fado 2011-ben a világörökség részévé vált.
A székely zsidózók – Bözödújfalu Erdélyi Lajos fotóművész kiállítása 2014. január 23 - február 14. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------A programokra a belépés ingyenes! A programok címe és kezdési időpontja esetenként változhat, az aktuális rendezvényekről kérjük, tájékozódjanak honlapunkról, www.oik.hu vagy Zupán Veronika kulturális menedzsernél:
[email protected]. Könyvtárunk és Zeneműtárunk eseményei, újdonságai már a Facebookon is követhetők az Országos Idegennyelvű Könyvtár és az Országos Idegennyelvű Könyvtár Zeneműtára oldalon.
7
