JÁNOSSOMORJA TELEVÍZIÓ
A JTV választási műsorokat szabályzó etikai kódexe 2010
1
1. A JTV az országos szabályozás alapján alkotott szabályozása I. Célok és alapelvek 1. Az elektronikus médiában megjelenő politikai kommunikáció körébe tartoznak: - politikai hír- és politikai magazinműsorok, - szórakoztató műsorok, - egyéb műsorszámok (pl. vallási műsor, regionális híradó, események, rendezvények közvetítése) - médiumok hivatalos kampány-műsorai (pl. viták, kerekasztal-beszélgetések); - politikai hirdetések (fizetett médiaszereplés); - politikai közvélemény-kutatás eredményeinek ismertetése. 2. Az elektronikus médiában a politikai verseny (így a politikai kommunikáció) megjelenítésének törvényesnek és tisztességesnek kell lennie. 3. A politikai kommunikáció bármely típusába tartozó műsorszámot a társadalom iránt érzett felelősséggel kell elkészíteni. 4. A politikai kommunikációnak meg kell felelnie a választási törvény alapelveinek és a médiatörvény előírásainak, különös tekintettel a kiegyensúlyozottság követelményére és az egyenlő feltételek biztosítására a politikai versenyben részt vevők számára. 5. A politikai kommunikációnak a vélemények minél szélesebb spektrumát kell elfogulatlanul bemutatnia. 6. A politikai kommunikáció bármely megjelenési formájának figyelembe kell vennie a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normáit, valamint a közízlést. 7. A közszolgálati médiumok esetében a politikai kommunikáció megjelenítésekor fokozottan ügyelni kell a közszolgálat függetlenségére. II. Általános szabályok 1. Egyetlen rádió és televízió csatorna sem részesíthet előnyben valamely pártot, és nem fordíthat nagyobb figyelmet egyik jelöltre sem. 2. A választás napján 0 órájától a szavazás befejezéséig (kampánycsend) a jelöltek tevékenysége nem jelenhet meg a műsorokban. Ebben az időszakban azokat a témákat is kerülni kell, amelyek a jelöltek között vitára adhatnak okot. A szavazóhelyiségek nyitva tartásáról szóló beszámolók és a szavazók megjelenéséről szóló tudósítások nem tartoznak e körbe.
2
3. Kampányidőszak alatt az „utca embere” típusú riportokban, összeállításokban kerülni kell a résztvevő pártokkal és a képviselőjelöltekkel kapcsolatos véleményközlést. A nyilatkozóknak feltett kérdések a választás általánosságaira vonatkozzanak. 4. A választási kampány időszakában a pártok választási propagandaanyagaihoz felhasznált vers, zene vagy más művészeti alkotás, illetve ezek részletének sugárzása a párthoz kötődő műsorok, reklámok kivételével nem ajánlatos. 5. A kampány időszakában a kormányzat közérdekű döntéseiről lehetőség szerint a pártszereplést nem vállaló közigazgatási tisztségviselőktől kell tájékoztatást kérni. 6. A kampány időszakában az önkormányzatok közérdekű döntéseiről lehetőség szerint a pártszereplést nem vállaló közigazgatási tisztségviselőktől kell tájékoztatást kérni. 7. A hírműsorok, esemény-beszámolók, lapszemlék nem szolgálhatnak pártpropagandát. 8. Választási kampányidőszakban a politikai tartalmú híreknél, lapszemléknél, közvéleménykutatásoknál különösen ügyelni kell a hírforrás megjelölésre. III. A megjelenítés módja 1. Minden közvetítésnél, így különösen a pártok által szervezett rendezvényekről szóló tudósításoknál a vizuális megjelenítésnek azonos megközelítésűnek és tárgyilagosnak kell lennie, ezeken csak a pártok hivatalos jelképei és elnevezése használható. 2. A választási események képi megvalósításánál az operatőri munkának a korrekt vizuális megjelenítésre kell szorítkoznia. Kerülendők azok a képi elemek, amelyek az események tárgyszerű leírásán túlmutatnak. 3. Tilos a szereplőket hátrányos beállításban megjeleníteni. 4. Az események közönségéről készített képek elsősorban a jelenlévők számát és ne a közönség összetételét mutassák. IV. Választási időszakban magazinműsorokban
politikus
szereplése a politikai
hír-
és
politikai
1. A hírműsoroknak objektívnek kell lenniük, a hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot a forrás megjelölésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni. 2. A műsorszolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy – a választási műsorok kivételével – egyenlő időt biztosítsanak minden pártnak. A szerkesztőknek maguknak kell eldönteniük, hogy a
3
különböző politikai erők mekkora időtartamban jelennek meg. A döntésnél irányadó szempont lehet a párt parlamenti súlya, a párt (politikai erő) jelenlegi támogatottsága és a párt (politikai erő) által állított jelöltek száma. A műsorokban kívánatos politikai egyensúly és egyenlő bánásmód nem egy-egy műsorszámra, hanem a műsorfolyam, a kampányidőszaki adások egészére vonatkozik. 3. A parlamenten kívüli politikai erők, illetve a kampány idején nem képviselőtestületi tagként jelöltek megjelenítésére – súlyukhoz mérten (pl. közvélemény-kutatási eredmények, országos és területi listák stb.) – korrekt időtartamot kell biztosítani. 4. Amennyiben egy műsorba meghívják valamelyik párt képviselőjét – valamely aktuális politikai és gazdasági téma kapcsán – akkor az összes jelentősebb párt reprezentánsának fel kell ajánlani a szereplési lehetőséget. Ez biztosítja, hogy a különböző vélemények kifejezésre juthassanak ugyanabban a műsorban vagy műsortípusban. 5. A választási listák felállítása után minden műsorszámban, mely aktuális politikai témát vonultat fel, a politikus teljes nevét, pártállását hangalámondással vagy inzert segítségével fel kell tüntetni. 7. Aktív politikus műsorkészítőként (pl. szerkesztőként, riporterként, jegyzetíróként) nem jelenhet meg a műsorokban. V. Választási időszakban politikus szereplése a televízió szórakoztató műsorszámaiban 1. Ajánlatos, hogy a különböző szórakoztató programokban a politikusok és családtagjaik, valamint támogatóik (azon személyek, akik aktívan részt vesznek valamely párt kampányában) a kampányidőszak kezdetétől ne szerepeljenek. 2. A választási kampány idején komikus, humoros műsorszámokban, politikai szereplőkkel készített interjúrészletek bemutatása nem ajánlott, valamint kerülni kell a politikai viccek egyoldalúságát. VI. Választási időszakban politikus szereplése egyéb televíziós műsorszámokban 1. A kampányidőszak kezdetével különböző ismeretterjesztő, tudományos, zenei, sport stb. műsorokban a politikusokat nem ajánlott szerepeltetni. 2. A „betelefonálós”, „interaktív” műsorszámok tekintetében biztosítani kell, hogy az adott üggyel kapcsolatos releváns vélemények megjelenjenek kérdés formájában a műsor során. 3. A nézői telefonok, sms-ek közreadásakor kerülni kell a durva hangvételű, trágár, sértő vélemények megjelenítését.
4
VII. A médiumok választási műsorai A választási műsorokban és műsorrészekben a választáson induló jelöltek és jelölő szervezetek számára – a kiegyensúlyozott és sokoldalú tájékoztatás követelménye alapján – teljes esélyegyenlőséget kell biztosítani, megjelenésüket mindenben azonos feltételekkel kell lehetővé tenni. VIII. A politikai hirdetés specifikumai 1. A médiatörvény értelmében politikai hirdetést csak választási időszakban, illetve már elrendelt népszavazással összefüggésben lehet közzétenni. 2. A médiatörvény értelmében külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos. 3. Politikai hirdetésben (sem képben, sem hangban) nem jelenhetnek meg a műsorszolgáltató azon munkatársai, akik rendszeresen szerepelnek hírközlő, időszerű politikai és tájékoztató műsorokban. 4. A politikai hirdetés nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan összhatást, amelyek sértik a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normáit. 5. A politikai hirdetésben a természeti, tudományos, kulturális, vallási értékek, emlékek alkalmazása nem sértheti azok megbecsülését. 6. A politikai hirdetés nem sérthet semmilyen világnézeti, vallási meggyőződést. Vallási jelképek, motívumok a politikai hirdetésben kizárólag a jó ízlés határai között és a tárgyhoz illő módon használhatók fel. 7. A politikai hirdetés nem tartalmazhat népek, nemzetiségek, etnikumok, nemek vagy korosztályok közötti hátrányos megkülönböztetést, illetve nem támogathat ilyen nézeteket. 8. A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek használatáról törvény rendelkezik. Az egyes megyék, települések jelképei csak az illetékes önkormányzat előzetes engedélyével használhatók fel a politikai hirdetésben. Mindezen jelképek használata során meg kell őrizni azok tekintélyét. 9. A politikai hirdetés nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan hatást, amely agresszív, erőszakos vagy törvénybe ütköző cselekedeteket ösztönöz, támogat vagy igazol. 10. A politikai hirdetés nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan hatást, amely az emberi élet, az egészség vagy a testi épség veszélyeztetését, a környezet és a köz- vagy magántulajdon károsítását, az állatok kínzását ösztönzi, támogatja vagy igazolja.
5
11. Politikai hirdetésben az erotika, a szexualitás öncélú – a hirdetés tárgya, témája által nem indokolt – felhasználása tilos. Az emberi testnek a jó ízlés határai között történő ábrázolása nem kifogásolható. 12. A politikai hirdetés nem tartalmazhat tudatosan nem észlelhető elemeket. 13. A politikai hirdetés nem sértheti a magyar nyelv szabályait, tisztaságát. 14. Politikai hirdetésben jogosulatlanul nem lehet olyan nevet, megjelölést vagy szlogent használni, amely más párt, politikus, illetve politikai irányzat, eszme jellemzője, jogos tulajdona. 15. A politikai hirdetés nem használhatja fel jogosulatlanul valamely személy nevét, képmását, hangfelvételét, nyilatkozatát. 16. A politikai hirdetés nem sértheti a már nem élő személyeket megillető történelmi vagy kulturális megbecsülést, illetve általában a kegyeleti érzést. 17. A politikai hirdetés megrendelőjét (finanszírozóját) a hirdetésben jól felismerhetően kell megnevezni. 18. A politikai hirdetésnek világosan felismerhetőnek és azonosíthatónak kell lennie a médiatörvény előírásai szerint. 19. Az olyan politikai hirdetésnek, amely anyagi támogatásra, adományozásra való felhívást tartalmaz, világosan és egyértelműen meg kell jelölnie a megbízó nevét és az adományok rendeltetését. 20. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kívánatos, hogy a műsorszolgáltató hirdetési tarifáit úgy meghatározni, hogy azok egy jelölt számára se lehessenek nyilvánosság előtti megjelenés kizáró okai. Vagyis a hirdetések, reklámok árai minden jelölt számára kifizethetőek legyenek. (A mindenkori, magánszemélyek részére szabott ár az irányadó az árképzésnél.) 21. A műsorkészítők által összeállított politikai hirdetést és reklámot a politikai hirdtő rendelkezései alapján, vagy azzal egyeztetve jelenhet meg. A műsorok mellé illesztett politikai hirdetés, reklám sugárzási időpontját a hirdetővel egyeztetve, vagy annak előzetes rendelkezései alapján kell kijelölni. 22. A politikai hirdetéseket – eltérő igény hiányában – azonos nézettségi, hallgatottsági időszakban kell sugározni.
6
IX. Politikai párt támogatóként való megjelenése 1. Nem támogathat műsorszámot párt, politikai mozgalom. 2. Politikai hír- és időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám nem támogatható. X. Politikai közvélemény-kutatás eredményeinek ismertetése 1. A választási törvény értelmében a szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a pártokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. 2. A közvélemény-kutatási adatok ismertetésekor gondoskodni kell arról, hogy a közönség elegendő információhoz jusson az eredmények megítéléséhez. Ezért a politikai közvéleménykutatások bemutatásakor mindenkor meg kell jelölni: - annak forrását (a felmérést végző cég nevét), - a kutatás megrendelőjét, - a kutatásban alkalmazott módszert, - a minta nagyságát és a hibahatárt, - a kérdezés (felmérés) időpontját - a válaszmegtagadók arányát. 3. Az exit poll eredmények bemutatását csak a választás befejezésének időpontja után, az urnák bezárását követően lehet megkezdeni. XI. Felelősség a politikai kommunikáció megjelenítéséért 1. A politikai hirdetések tartalmáért a politikai hirdetés megrendelője felel. 2. A műsorszolgáltató nem nyilváníthat véleményt arról, hogy egyetért-e a politikai hirdetések tartalmával. Amennyiben a politikai hirdetés az Alkotmányba ütközik, a műsorszolgáltató megtagadhatja annak közzétételét. 3. A politikai kommunikáció egyéb formáinak megjelenítési módjáért mindenkor a műsorszolgáltató felelős.
Készült az ORTT „AJÁNLÁS A MAGYARORSZÁGI ELEKTRONIKUS MÉDIUMOK SZÁMÁRA A 2006-OS ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOKKAL KAPCSOLATBAN” című dokumentuma alapján!
7
2. A JTV saját szabályozása: 2010 Helyhatósági Választások Választási műsorok A JTV nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a választások minél több szavazásra jogosult állampolgár vegyen részt. Ennek érdekében a kampány időszakában – műsorstruktúrájába illeszkedően - folyamatosan és ingyenesen tesz közzé olyan önkormányzati és állami felhívásokat, amelyek a szavazáson való részvételre ösztönzik a választókat, illetve a választáshoz szükséges információkat (pl. jelöltlista) tartalmazzák. Csak olyan műsor mutatható be e lehetőség keretein belül, amelynél nem merül fel a részlehajlás, a választáson érdekelt bármely jelölt melletti kampány szándéka. E műsorok mennyiségéről, adásba kerülési módjáról (képújság, reklámfilm), illetve annak arányairól a televízió vezetője dönt a közlők igényeinek figyelembevételével. A JTV feladatának érzi, hogy a választókat a voksolás előtt a lehető legnagyobb mértékben tájékoztassa a helyhatósági választásokat érintő ügyekben, hogy azok minél megalapozottabb döntést hozhassanak. E tájékoztatásnál a televízió szigorúan betartja az objektív, hiteles és pontos tájékoztatás alapelveit, és a vonatkozó törvényi (lásd lent) és jogi rendelkezéseket. Ebbe beletartozik a különböző, a közérdeklődésre számot tartó, a lakosságot érintő rendezvényekről, eseményekről, (pl.: sajtótájékoztatók, bejelentések, stb.) való, a televízió szabályainak megfelelő tájékoztatás a JTV hírműsoraiban. Ide tartozhat még az esetleges beszélgetős-, illetve vitaműsorokban való megszólaltatás is. Ez adott esemény e kategóriát kimerítő voltáról a televízió, illetve az adott műsor felelős vezetője dönt. Amennyiben az adott jelölt több közéleti funkcióval bír, a televízió gondosan ügyel arra, hogy mindig a megfelelő funkcióban szólaltassa meg az adott jelöltet. Annak politikai szerepvállalása, képviselőjelöltsége csak indokolt esetben – amennyiben ez a téma elkerülhetetlen része, illetve a közlendő teljességéhez, egészének megértéshez szükséges – jelenjen meg a nyilvánosság előtt. Az esetleges kampánycélok érdekében történő szándékos és indokolatlan funkcióvegyítést a televíziónak, illetve a szerkesztőnek el kell hárítania! A JTV országgyűlési vagy helyhatósági választásokon jelöltként induló munkatársa hírközlő műfajú műsorban sem arccal sem hanggal nem jelenhet meg. A JTV a kampány időszakában a törvényi rendelkezéseknek megfelelően egyenlő esélyeket és feltételeket kínál minden jelölt számára saját hirdetése, reklámja, véleménye közzétételére.
8
A JTV a jelöltek hirdetéseinél, reklámjainál azokat folyamatos megkülönböztető képi jelzéssel látja el („Fizetett politikai hirdetés”, „Fizetett politikai műsor”, stb.). Ilyen típusú műsorok, reklámok előtt megkülönböztető képi és hangi elválasztással hívja fel a figyelmet e műsorszámokra. A JTV e szabályozásáról tájékoztatja a jelölteket illetve a lakosságot. A Televízió az alábbi díjmentes bemutatkozási lehetőségeket nyújtja azon jelöltek számára, akik hivatalosan bejelentik, hogy indulnak, vagy jelöltet indítanak a választásokon: Minden, a választásokon induló képviselőjelölt egy képújság-oldalnyi (30mp) felületet kap programja ismertetésére, bemutatkozásra. Ez tartalmazhat egy fotót, életrajzi adatokat, illetve a főbb programpontokat, képviselő-jelöltként fontosnak tartott üzeneteket is. Ezek tartalmért a hirdetőt terheli felelősség. A polgármester-jelöltek önmaguk, programjuk és egyéb közlendőjük bemutatására két képújságoldalnyi helyet kaphatnak. A diák szerkezete, stílusa egységes, csak a szövegben tartalmazhat eltérést. (Egységesen meghatározott, maximális karakterszám, a fotó számára kiszabott egységes terület, igény esetén jelölő vagy támogató politikai párt, civil szervezet szimbólumának megjelenítése.) Ezen oldalak kiegészíthetők továbbiakkal is, a megjelölt tarifák figyelembevételével! A tartalmat a jelölt köteles a JTV szerkesztőségének rendelkezésére bocsátania az oldal szándékolt megjelenése előtt számított minimum négy munkanappal. A diasor a megjelölt kampányidőszak kezdetétől indul. A dia tartalmának a megjelenés alatti változtatására csak korlátozott módon nyílik lehetőség, nagyobb, illetve gyakori változások költségeket vonhatnak maguk után! A bemutatkozó diasor a választások és a hivatalosan meghirdetett kampányidőszak időpontjaihoz igazodva jelenik meg. Annak szerkezetét a televízió főszerkesztője, illetve vele egyetértésben a JTV Képújság szerkesztője határozza meg. A JTV fenntartja magának a lehetőséget, hogy a kampány időszaka alatt választási, jelölti vitaműsort, polgármester-jelölti vitát kezdeményezzen a TV nyilvánossága előtt. Ennek szabályait azonban a jelöltekkel egyeztetni, és írásban elfogadtatni kell a felvétel előtt. A JTV ezen túlmenően a választás napján önálló választási műsorral jelentkezik, ahol, a szavazás lezárultával értékelő szakvélemények, jelölti interjúk, stb., hangozhatnak el. Az esetleges televíziós bemutatkozás, vitaműsor során semleges, egységes, a jelöltek által elfogadott hátteret, felvételi körülményeket kell biztosítani. A jelöltek maguk határozhatják meg öltözéküket, és az öltözéken elhelyezett szimbólumukat. A jelöltek egyéb dekorációt nem használhatnak fel. Nevük és a képviselt szervezet neve embléma nélkül, egységes színnel, a bemutatkozás alatt a képernyőn olvasható.
9
A JTV Heti Híradójában is kiemelten foglalkozik a választásokkal. Esetleges tematikus blokkját a híradón belül képi elkülönítéssel jelzi. A JTV a választási kampány alatt az 1996. évi I. törvény, valamint az 1997. évi C. törvény rendelkezéseit tartja műsorkészítésre irányadónak. Készült: Jánossomorja Televízió Jánossomorja, 2010.08.25.
10
