Jánoshalmai kistérség

Régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun

A Jánoshalmi kistérség a Bácsalmási kistérségtıl északra helyezkedik el, négy település tartozik ide, bár területe 399 km2, alapvetıen tanyavilág szerkezető. A Felsı-Bácska északi peremén elhelyezkedı kistérség gazdálkodását nagyrészt az határozza meg, hogy itt találkozik a löszös síkság és a csernozjomos homoksíkság. Legnagyobb része értékes mezıgazdasági terület, amely jó feltételeket biztosít a gazdálkodás számára. Az egyre intenzívebben (belvíz-szabályozás) terjeszkedı mezıgazdaság azonban több helyen veszélyt jelent az itt megbúvó ıshonos növény- és állatvilágra, ezért egyre több helyen találunk védelem alá helyezett élıhelyeket. A kistérséghez tartozó települések mindegyike tartogat olyan értéket, amelyért érdemes felkeresni az osztálykirándulások során.

Ajánlás: A természet- és környezetvédelem, a dél-alföldi mezıgazdasági termelés, illetve ipartörténeti emlékek és hozzájuk kötıdı történeti-, kulturális értékek iránt érdeklıdı diákok és tanárok számára ajánljuk. A tanyákon és a meglátogatott településeken még a régi, hagyományosnak mondott vendégszeretettel fogadják az ide látogatókat.

JÁNOSHALMAI KISTÉRSÉG

Jánoshalmai kistérség

Közigazgatási rangja: város (népesség: 9751 fı)

A város az 54-es és az 55-ös fıút felıl egyaránt megközelíthetı, a Bácskai-löszhát és a Kiskunság találkozásánál fekszik. Ásatásokból elıkerült emlékek tanúsítják, hogy a településen nomád pásztornépek éltek: szarmaták, hunok és avarok. A tatárjárás után kunok települtek a megmaradt lakosság közé. Késıbb 1439-ben a Hunyadi család birtokába került ez a terület, akkor kapta a falu a Jankószállás nevet, melyet csak 1904-ben változtattak Jánoshalmára. A 150 éves török uralom alatt a település szinte teljesen elnéptelenedett, ekkor szerbek, majd bunyevácok költöztek ide. 1731-tıl katolikus magyarok népesítik be a községet, néhány délszláv és szlovák családdal együtt. 1807ben vásártartási jogot kap a település és ezzel mezıvárosi rangot, melyet 1886-ig megıriz. Az elmúlt két évszázad alatt a különbözı tájakról idetelepült lakosok változatos népi kultúrája, szokás-, és hiedelemvilága viszonylag egységessé ötvözıdött. Természeti adottsága az (illancsi homokvilág és a bácskai löszvidék találkozása) lehetıvé tette a szılı- és gyümölcstermesztést, mely idıvel nemzetközi hírővé vált. Ezt a tevékenységet egészítették ki a szántóföldi növénytermesztéssel és a hozzá tartozó állattartással. 1989-ben Jánoshalma ismét városi rangot kapott.

Szent Anna plébániatemplom Ez a nagyon szép, impozáns templom 1783 és 1788 között késı barokk stílusban épült, majd 1907-1909 között az eklektika jegyében bıvítették. Figyelemre méltóak a templom színes üvegablakai, érdekes az úgynevezett „huszártorony”, a barokk szószék, mely a budai karmelita templomból


Jánoshalma

Béke tér Tel: 06/77-401-048 Látogatás elızetes egyeztetés alapján.

Felsıbácskai Mőmalom - Hengermalom Ezt a középkori várkastélyra emlékeztetı impozáns épületet, KözépEurópa egyik legszebb malmának tartják. 1907ben épült, és még mai is mőködik, kiváló minıségő lisztet ad. Az 1920-as évekbıl származó berendezését 1956-ban, 1985-ben és 2000-ben felújították, illetve részben kicserélték. Ipari mőemlék.

Elızetes egyeztetéssel a malom diákcsoportok számára látogatható, a szakemberek szívesen elmagyarázzák a gabonaırlés régi és mai technikai eszközeinek mőködését, az ırlés technológiai folyamatait.

Dózsa Gy. utca 143. (77)403 505


való. A templom elıtt látható nagyon szép kovácsolt-, és öntöttvas feszületet a mohácsi csata 350 éves évfordulója alkalmából állították 1876-ban. A templom körüli szépen gondozott parkban érdemes végignézi a szobrokat és az emlékmőveket (Nepomuki Szent János szobor, Madzinyi János és Dr. Szobonya Zoltán, valamint az 1848-49-es szabadságharc katonái emlékére emelt két kopjafa, Hunyadi szobor, Szentháromság szobor)

Helytörténeti győjtemény A Városi Könyvtár alagsorában található helytörténeti győjtemény mellett igazi kuriózum Bányai Taskovics Mihály brazíliai paleontológus és természetbúvár anyagából készült kiállítás, melyen 120 millió éves halkövületeket, ısi növénymaradványokat, érdekes kızetféleségeket, valamint 5-6 ezer éves indián szerszámokat is láthatunk. Bajai u. 1. Email: [email protected] Tel +36 (77) 401-220 K:-P:08-18h, Szo:08-12h

Zsinagóga és iskola A Rákóczi Ferenc úton a lakóházak között áll a mőemlék jellegő zsinagóga, mely meg tudta ırizni teljes eredeti berendezését. 1828-ban épült, mai formáját 1920-ban nyerte el. Freskói nagyon értékesek, ilyen ritkaságszámba menı falfestmények Európában csak Lengyelországban és Németországban találhatók. Csoportok - a városi könyvtár számán tett - elızetes bejelentkezés alapján látogathatják. Tel.: 06/77-501-220

Király Lovastanya Ezt a szépen és gondosan kialakított tanyát tematikus programjai miatt nemcsak szállás- és étkezési lehetıségként ajánljuk, hanem mint önálló programot. A tanya egyik fı profilja az óvodás és diákcsoportok fogadása, és korosztályhoz kötıdı programok-, illetve táborok szervezése.


Szélmalom Egykor a településen több szélmalom és szárazmalom állt, de ma már csak a Jókai utcai Anna-malom, és a Bajai u. 75. szám alatt látható Doktor-telepi szélmalomba gyönyörködhetünk, melynek a gerendájába vésett évszám arról üzen, hogy 1892-ben épült. A közelmúltban felújították, népi mőemlék.

A tanyáról, mint kiindulópontról csillagtúraszerően felkereshetı a környék legjelentısebb természeti, kulturális és ipari mőemléke. Többsége megközelíthetı a tanya által biztosított lovas kocsival, de vonaton érkezı vendégek elé is szívesen kimennek lovas kocsival. A tanyán a gyerekek lovagolhatnak, de igény esetén lehetıség van lovas oktatásra is, sıt, megismerkedhetnek a lótartás alapjaival. Részt vehetnek korosztályhoz és érdeklıdéshez igazított kézmőves foglalkozáson, úszásoktatáson, helyi kenyérsütésen (a jánoshalmi mőemlék malomban tett látogatáskor kapott lisztbıl), bıvíthetik biológiai ismereteiket a fedett állatsimogatóban, a területhez tartozó tó partján, és az 5000 hektáros háborítatlan, vadakkal teli erdıben, illetve a közeli ısborókásban. Szakmája, tevékenysége iránt elkötelezett vadász és horgász tart érdekes beszélgetést, gyakorlati bemutatót ezekrıl a szakterületekrıl. Saját tematikus táborokat is szerveznek. Felkészültek az autista és a sajátos nevelési igényő gyerekek fogadására is! Vendéglátóipari szakközépiskoláknak gyakorlati helyszíneként is mőködik ez a tanya. Korszerően kialakított szálláshelyével, konyhájával és változatos programokat kínáló környezetében felejthetetlen napokat tölthetünk itt. Jánoshalmától 3 km-re található a tanya zárt, kullancsmentes területe. A programok, látogatások egyeztetése: 0630/627-0744 - tanya, 06-30/998-8758 – Király Sándor (gazda), 06-30/41-50-344 – Sári Éva programszervezı [email protected] 6440 Jánoshalma, Parcelok 27/a


A programok összeállítását pedagógusok végzik, és egy részét ık vezetik. A Király Lovastanya dolgozóinak segítségével jól és változatos programok keretében megismerhetı Jánoshalma, Jánoshalma kistérsége és a környék egészen Szegedig.


4. 5. 6. 8. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 8. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) természet-, és környezetvédelem, hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve technikatörténettel, településszerkezettel és lovaglással foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

Közigazgatási rangja: község (népesség: 516 fı)

Ez a kis, a tanyavilágba benyúló zsákfalu Jánoshalmát és Hajóst összekötı útról érhetı el (befelé 3 km). Érdemes felkeresni a külterületén található, fokozottan védett értékei miatt, de sokak érdeklıdésére számot tartó látványosság a minden évben megrendezésre kerülı kettes fogathajtó verseny is. A települést vadakban gazdag erdı veszi körül, ezért régebben sok vadászt csábított ide ez a térség. A homokos részeken a legjobb közlekedési eszköz a lovas kocsi, ezért a településen több család is rendelkezik hintóval, így a környékre látogatók ezzel is bejárhatják a vidéket. Különleges felfedezési lehetıségeket jelentenek a homokbuckák és erdıfoltok árnyékában megbújó tanyák, ahol megfigyelhetjük a tanya, mint gazdasági és lakóegység sajátosságait. A tanyavilág emberei még emlékeznek a közösségi összefogás fontosságára és szükségességére. Vendégszeretetük és segítıkészségük meglepı módon hat a városi életformához szokott emberekre. A falu lakosságának új munkahely lehetıségeket jelenthet a település határában az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott kéleshalmi tartálypark létesítése, mely segíti a korszerő borászatot.

A falu egyetlen jelentıs építészeti emléke a Szent István király tiszteletére szentelt templom, mely 1938-ban épült, érdekessége a csonka tornya. Az elıtte lévı, szépen gondozott park területén teljes nyugalomban dolgozhatjuk föl a környéken látottakat.


Kéleshalom

Duna-Tisza közének jellegzetes geomorfológiai képzıdményei a Kéleshalom, Illancs környéki homokbuckák. 1975-ben létesítették a Kéleshalmi homokbuckák Természetvédelmi Területet (168 hektár). A kéleshalmi homokbuckák érdekessége, hogy egyaránt megtalálható itt a Duna-Tiszaközi Homokhát északi részén jellemzı borókás fehér nyárasok, és a déli részén gyakran elıforduló galagonyás fehér nyárasok. Ezeken a természetes erdıtípusokon kívül fellelhetık a múlt század elején kezdett homokfásítások eredményeként létrejött akácosok és nyár erdık. Az Illancs környéki homokbuckákat az elmúlt évtizedekben részben beerdısítették, részen a szılı- és gyümölcstelepítésre (átalakítással) tették alkalmassá, ezzel megváltoztatva a táj eredeti arculatát. Az ısborókás természetvédelmi terület, fokozottan védett értéket képvisel! A közeli mocsárvilág nyugodt, békés háborítatlan természeti környezete is kedvelt kirándulóhely, érdemes felkeresni.

Megközelíthetı: Kéleshalom határából induló homokos gyalogúton (2 km). Ha gyorsabban és kényelmesebben kívánunk elérni úti célunkhoz, akkor csak a lovas kocsikat tudjuk javasolni!

4. 5. 6. 8. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 8. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek,) természet-, és környezetvédelem, hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve technikatörténettel, településszerkezettel és lovaglással foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

Kitekintı: Amennyiben elég idıvel rendelkezünk, akkor látogassunk át az innen 14 km-re lévı hajósi pincefaluba (Hajós), mely népi építészetünk egyik érdekes együttese. Hangulatos löszfalba vájt pincék, nádtetıs présházak és gyönyörően megmővelt szılıtáblák jellemzik. Érdemes megnézni a pince- és présházmúzeumot (Présház u. 93.), ahol a szılıfeldolgozás eszközeit tanulmányozhatjuk.


Kéleshalmi homokbuckák – ısborókás

Közigazgatási rangja: város (népesség: 5747 fı)

Mélykút neve az 1572-es kamarai összeírásban szerepel elıször, pedig már a honfoglalás elıtt is lakott volt ez a terület. Szent Lászlótól IV. Béla idejéig besenyık és kunok települtek az Alföldre. A kunok fokozatosan olvadtak be a magyarságba. Az akkori falu a mai Kápolna-hegy és környékén volt. A török dúlás keményen sanyargatta az itt élı, inkább állattenyésztéssel, mint földmőveléssel foglalkozó lakosságot. Nem kímélte a Rákóczi szabadságharc idıszaka sem, ekkor elnéptelenedett a falu. A 18. század második évtizedében új letelepülık jöttek ide, és az 1729-es oklevél már ismét lakott helynek tünteti fel. 1750-ben a Grassalkovich család birtokába került ez a terület, ık rakták le a jelenlegi templom alapját, ekkor a régi falu arculata teljesen megváltozott, mert a templom köré kezdtek el építkezni. Mivel a templomot egy kiemelkedı dombra építették, így alkalmassá vált a hely, hogy itt faluközpont alakuljon ki. Nagy múltra tekint vissza és napjainkban is jelentıs a város lovas múltja, évente kétszer rendeznek nemzetközi szintő versenyeket. A településen lovagoltatásra, sétakocsikáztatásra több vállalkozás jött létre, a falusi turizmus mellett. 2009-ben Mélykút városi rangot kapott.

Szent Joachim római katolikus templom Grassalkovich gróf a régi náddal fedett kápolna helyébe (ami az Öreg-temetı területén állt) szép új templomot emeltetett egy kiemelkedı dombra, mely 1768. július végére lett kész. 1901-ben bıvítették. A berendezés a 18. század második felébıl, a festett üvegablakok pedig a 20. századból származnak. Petıfi tér 06/77- 460-125


Mélykút

Szvetnik Joachim emlékház Szvetnik Joachim Kossuth-díjas ötvösmővész, az Eszterházy-kincsek restaurátorának, a Szent Korona azonosítójának szülıházában helytörténeti kiállítást és emlékszobát (ötvös-restaurátor mőhelyt) tekinthetünk meg, ahol a mester dolgozott. Ebben a házban született, és életének utolsó éveit is itt töltötte. Születésének 70. évfordulója alkalmából újították fel a házat és ettıl kezdve a nagyközönség számára látogatható. A helyi lakosok tisztelettel ırzik kiemelkedı munkásságú ötvös-restaurátoruk emlékét. A mővész életérıl és munkásságáról bıvebben: www.szvetnikjoachim.com


A templom és a Városháza közötti szépen rendezett parkban érdemes részletesen megnézni és beszélgetni az érzelmek mővészi tömörítésérıl, Pálosy Mihály marosvásárhelyi születéső fafaragómővész impozáns szobrai kapcsán. A szobrok többsége civil közadakozásból készült. A mővész témaválasztása felöleli a magyar történelem sorsfordulóit: az államalapítástól az 1848-as szabadságharcon (Petıfi szoborcsoport) keresztül, az 1956-os elbukott forradalom megörökítéséig.

Carl Sagan Amatır Magán-csillagvizsgáló és fényképezıgép győjtemény Malustyik János videó-operatır 11 éve mőködı magángyőjteménye sok érdekes tárgyat rejt, de a kiállítási terület helyszőke miatt csak kiscsoportos, érdeklıdı fotó szakkörösöknek ajánljuk megtekintését. A magán csillagvizsgálót azzal a céllal hozta létre a tulajdonos (Magyar Csillagászati Egyesület tagja), hogy a csillagászati ismereteket népszerősítse szülıfalujában. 15-20 fı számára tud bemutatót tartani a padlástérben kialakított kis csillagvizsgáló segítségével. Fényképezıgép és filmkamera győjteménye a maga nemében páratlan.

Dankó P. utca 13. Malustyik János: 20/384-6056 Látogatás csak elızetes egyeztetés alapján.

Állandó rendezvények: Mélykúti Napok Augusztus közepén, a templom búcsújához kapcsolódóan rendezik meg. 6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 8. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) természet-, és környezetvédelem, hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve technikatörténettel, csillagászattal foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.


Honvéd u. 41. Telefonszám: 20/3846056 - Malustyik János az emlékház gondnoka, vagy 30/4496476 Nyitva tartás: Elızetes bejelentkezéssel látogatható Belépıjegy: Nincs, adományt szívesen fogadnak

Jánoshalmai kistérség

Recommend Documents