Jahrbuch Évkönyv Jahrbuch Évkönyv

2009 | 2010

Jahrbuch Évkönyv

Jahrbuch Évkönyv 2009 | 2010

Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer Jahrbuch 2009 | 2010

Inhalt

Tartalom

Die Tätigkeit der DUIHK

A DUIHK tevékenysége

Jahresbericht des Geschäftsführers Chronik Leistungsangebot der DUIHK Wirtschaftspolitische Positionen Jubiläum: 90 Jahre DUHK

9 19 28 35 41

Die DUIHK als Organisation

© Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer 2010 April 2010 Herausgeber: Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer Lövőház u. 30. H-1024 Budapest Geschäftsführender Vorstand: Gabriel A. Brennauer Projektleitung: Dirk Wölfer Tel.: +36 1 345-7600 Fax: +36 1 315-0744 E-mail: [email protected]

www.duihk.hu Alle Teile dieser Publikation sind urheberrechtlich geschützt. Die Speicherung,

Vorstand, Beirat und Delegierte Mitarbeiter Unsere Partner Satzung Beitragsordnung

Vervielfältigung, Verbreitung oder Verarbeitung – auch auszugsweise –

183 193 202 209 215

A DUIHK szervezete

50 60 69 75 83

Wirtschaftspartner Ungarn und Deutschland Deutschland und Ungarn in Zahlen Bilaterale Wirtschaftsbeziehungen Chronik Lage der ungarischen Wirtschaft Chronik DUIHK-Konjunkturbericht Direktinvestitionen in Ungarn DUIHK-Vergütungsstudie Lage der deutschen Wirtschaft

Az ügyvezetô beszámolója Napló A DUIHK szolgáltatásai Gazdaságpolitikai pozíciók Jubileum: 90 éves a DUHK

Elnökség, tanácsadó testület, küldöttek Munkatársaink Partnereink Alapszabály Tagdíjak

222 232 241 247 254

Magyarország és Németország gazdasága 86 87 91 99 107 115 123 127 133

A két ország számokban Kétoldalú gazdasági kapcsolatok Napló A magyar gazdaságról Napló A DUIHK Konjunktúrajelentése Külföldi befektetések Magyarországon A DUIHK Bérezési tanulmánya A német gazdaságról

258 259 263 271 279 287 295 299 305

in gedruckter, elektronischer oder anderer Form ohne die ausdrückliche vorherige Zustimmung des Herausgebers ist nicht gestattet.

Wichtige Kontakte

DUIHK Jahrbuch 2009–2010

Fontos címek

Vorwort

Die weltweit schwerste Wirtschaftskrise seit Jahrzehnten hat 2009 und 2010 auch die Tätigkeit der Deutsch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer wesentlich geprägt. Unsere Mitgliedsunternehmen in Ungarn und in Deutschland waren äußerst schwierigen Absatz- und Finanzierungsbedingungen ausgesetzt, was sich oft auch in den Geschäftsergebnissen niederschlug. Die DUIHK hat auch in dieser schwierigen Zeit versucht, den Unternehmen mit praxistauglichen Angeboten zur Seite zu stehen: Mit aktuellen, fundierten Informationen, umfangreichen Serviceleistungen und mit vielfältigen Möglichkeiten zur direkten Begegnung mit Führungskräften aus anderen Unternehmen wie auch der Wirtschaftspolitik. Das vorliegende Jahrbuch gibt einen umfassenden Einblick in die breit gefächerte Arbeit der DUIHK im abgelaufenen Jahr. 2010 ist aber auch das Jahr, in dem sich die Gründung der Deutsch-Ungarischen Handelskammer in Budapest zum 90. Mal jährt. Die Grundprinzipien, die 1920 die Arbeit ersten bilateralen Handelskammer in Ungarn geprägt haben, gelten für uns noch heute: Bilateralität, der Fokus auf die praktischen Bedürfnisse der Unternehmen und die politische neutrale Interessenvertretung unserer Mitglieder.

Tamás Vahl Präsident

Zugleich blicken wir aber nach vorn. Das jahr 2010 wird entscheidende Weichenstellungen für die ungarische Wirtschaft mit sich bringen. Zum einen deuten Anfang des Jahres immer mehr Signale darauf hin, dass die Weltmärkte sich allmählich stabilisieren – dies wird auch Ungarn die Überwindung der Rezession erleichtern. Zum anderen wählt Ungarn im April ein neues Parlament. Dies eröffnet die Chance, in der Wirtschaftspolitik seit langem überfällige Kurskorrekturen vorzunehmen, und damit auf einen langfristig stabilen und ausgeglichenen, auf Innovation und internationale Wettbewerbsfähigkeit gegründeten Wachstumspfad einzuschlagen. Deutsche Unternehmen sind dabei enge Weggefährten und Freunde Ungarns.


Die Tätigkeit der DUIHK

Jahrbuch 2009 | 2010

Jahresrückblick 2009–2010

Vorsichtig optimistisch Gabriel A. Brennauer Der Beginn des Jahres 2009 stand im Zeichen großer Unsicherheiten und Sorgen. Für alle Beteiligten. Für unsere Firmen, die sich meist mit einer stark zurück gegangenen Nachfrage auseinander setzten mussten, schwere Entscheidungen zu fällen hatten, auch und gerade bezüglich ihrer Mitarbeiter. Für die Regierungen Ungarns und Deutschlands. Natürlich auch für unsere Kammer. Heute blicken wir zurück auf erlittene Einbußen und Verluste, viele davon schmerzlich. Es war schwer, sicherlich ist auch noch nicht alles vorbei, in einigen Bereichen und Sektoren werden sich die Auswirkungen der Krise erst noch zeigen. Beschäftigungsund Wachstumsfragen sind noch längst nicht gelöst. Rückblickend konstatieren jedoch viele, dass die schlimmstmöglichen Szenarien abgewendet werden konnten. Und wir blicken wieder nach vorne. Vorsichtig optimistisch.

Seitens der DUIHK nahmen wir die Krise von Anfang an sehr ernst. Noch Ende 2008 machten wir uns mit unserem Vorstand in einem ganztägigen Workshop intensivste Gedanken darüber, welche Probleme und Gefahren sich aus der neuen Situation ergeben könnten und wie unsere Kammer darauf reagieren muss. Da ging es zum ersten, natürlich, um unsere Mitglieder. Welche Informationen, Orientierungen und praktische Hilfen benötigen sie, um sich in der Krise zu Recht zu finden? Es ging aber auch darum, interessierten Firmen, vor allem in Deutschland, gerade in diesem schwierigen Umfeld aufzuzeigen, welche Geschäftsmöglichkeiten es weiterhin mit Ungarn gibt. Schließlich ging es darum, zu einer möglichst objektiven und realistischen Sicht der Lage (in Ungarn)


mit ihren Chancen und Risiken beizutragen; mit Informationen für die Öffentlichkeit und im Dialog mit Entscheidungsträgern und Multiplikatoren in beiden Ländern.

Gabriel A. Brennauer Geschäftsführer

Gerade in dieser Krisensituation zeigte sich, wie wichtig die Synergien sind, die sich aus der gemeinsamen Ausübung der drei verschiedenen Bereiche ergeben, in denen unsere Kammer tätig ist, nämlich Mitgliederorganisation, Dienstleister für Unternehmen und Erbringer von Leistungen im öffentlichen Interesse. Unsere Mitglieder Auch die DUIHK als Mitgliederorganisation bekam die Krise zu spüren. Unser Mitgliederstand, der sich von 895 Mitgliedern im Dezember 2007 auf 905 Mitglieder zum Ende 2008 steigerte, ging im Laufe des Jahres 2009 auf 865 Mitglieder zurück. Auch

wenn wir uns dem Vernehmen nach damit deutlich besser schlugen als vergleichbare Organisationen und weiterhin mit Abstand die größte freiwillige bilaterale Wirtschaftsorganisation in Ungarn sind, werden wir uns bemühen, wieder neue Mitglieder zu gewinnen. Auch 2009 haben wir laufend kritisch hinterfragt, was unsere Mitglieder von uns erwarten, was wir ihnen bieten und wie wir unser Angebot verbessern können. Eine unserer typischen

Aus diesem Grund nutzen wir seit 2007 zunehmend mehr und neue Instrumente, um besser und gezielter mit unseren Mitgliedern zu kommunizieren und um die Vorteile der Mitgliedschaft zu zeigen und nutzbar zu machen. So wird unser Mitgliederverzeichnis, der „Kontakter“ wieder regelmäßig aufgelegt, was unseren Mitgliedern eine hervorragende Präsentationsplattform bietet, und andererseits der interessierten Öffentlichkeit ein praktisches Nachschlagewerk an die Hand gibt. Seit

Erfahrungsaustauch zum Thema betriebliche Steuerprüfung

Herausforderungen liegt schließlich darin, unseren Mitgliedern zu vermitteln, wie vielfältig das Betätigungsfeld unserer Kammer ist und wie zahlreich die Möglichkeiten sind, die unser Angebot bietet. Schon Ende 2006 formulierten wir eine doppelte strategische Ausrichtung: Weitere kontinuierliche Verbesserung unserer Leistungen für unsere Mitglieder und Kunden, und gleichzeitig Intensivierung und Optimierung unserer Kommunikation mit unseren Mitgliedern und der interessierten Öffentlichkeit über unsere Leistungen. 10

unserem Jubiläumsjahr 2008 gibt es ergänzend dazu das Jahrbuch, eine umfangreiche Quelle von Informationen zu den Aktivitäten der DUIHK und zu den deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen. Nennenswert sind auch unsere periodischen Publikationen, die Zweimonatszeitschrift „Wirtschaft in Ungarn“ und unser zweiwöchentlicher elektronischer Newsletter. Letzterer wurde 2009 komplett neu gestaltet und so konzipiert, dass er eine kurz gefasste Übersicht darüber gibt, was in der DU-


IHK an neuem und wichtigem ansteht. Per Mausklick findet der Leser erweiterte und vertiefte Informationen auf unserer Webseite www.duihk.hu. Gerade im Bereich der Kommunikation mit unseren Mitgliedern wurden in 2009 und Anfang 2010 einige wichtige neue Initiativen ergriffen, und weitere werden noch folgen. (Siehe Abschnitt Print- und Online-Medien) Gleichzeitig ging es aber auch darum, unserer Kammer durch persönliche Kontakte und Gelegenheiten bei Gesprächen und zum Austausch ein individuelles Gesicht zu geben. Deshalb schufen wir schrittweise weitere Angebote zum Erfahrungsaustausch, natürlich ergänzend zu unseren bewährten thematischen Veranstaltungen wie Vorträgen, Foren und Podiumsdiskussionen.

aber auch für interessierte „alte“ Mitglieder. Eine Gelegenheit, sich vorzustellen und mit anderen Mitgliedern sowie mit den Bereichsleitern der DUIHK in Dialog zu treten. Das Echo auf die Veranstaltung war durchweg positiv, viele waren erstaunt, welch breites Spektrum von Aktivitäten die Kammer inzwischen abdeckt. Unsere Tätigkeit in Zahlen Die verschiedenen Leistungsangebote der DUIHK lassen sich in folgende Gruppen einteilen: Exklusive Angebote für unsere Mitglieder („kollektive“ Leistungen), Individuelle Dienstleistungen für einzelne Auftraggeber („individuelle“ Leistungen),

So entstanden neben dem Jour Fixe und dem sommerlichen Gartenfest die Reihe der Fachbesuche, der Workshops für KMUs und für Personalleiter und Erfahrungsaustauschgruppen zu unterschiedlichen Themenkreisen. (detaillierte Angaben zu den Veranstaltungen der DUIHK siehe im Abschnitt 1.1). Auch die Informationsmöglichkeit auf der Mitgliederversammlung soll dazu dienen, sich mit den Angeboten der DUIHK vertraut zu machen, aber auch, die Mitarbeiterinnen und Mitarbeiter kennen zu lernen, die diese Leistungen erstellen.

Allgemein zugängliche bzw. nutzbare Leistungen („öffentliche“ Leistungen).

Mit dieser Absicht, verbunden mit dem Wunsch, unsere neuen Mitglieder besser kennen zu lernen, nahmen wir in 2009 die Veranstaltung „Herzlich Willkommen!“ neu in unser Programm auf. Ein Angebot für alle neuen Mitglieder,

Insbesondere für unsere Mitglieder gilt dabei, dass sie sich typischerweise nicht ausschließlich für unsere kollektiven Angebote interessieren, sondern insbesondere auch die offenen Internetangebote der DUIHK ger-


Abb.1: Informationsveranstaltungen Informationsveranstaltungen zu Ungarn in Deutschland

14

2007

17

11

2008

2009

11

ne nutzen und auch in einem steigenden Maße unsere individuellen Angebote in Anspruch nehmen. Im Folgenden werden ausgewählte Leistungsdaten der DUIHK und ihre Entwicklung über die vergangenen drei Jahre dargestellt. Teilweise verdeutlichen einige dieser Zahlen, wie sich das allgemeine wirtschaftliche Umfeld auch auf unsere Tätigkeit ausgewirkt hat. Information und Geschäftspartnervermittlung Zu unseren „klassischen“ Aufgaben gehört, über den ungarischen Markt und bestehende Geschäftschancen zu informieren. Dies erfolgt auf vielfältige Weise: über Berichte und Veröffentlichungen, die Bereitstellung von Informationen und vor allem über spezifische Informationsveranstaltungen, etwa als sog. „Ländersprechtage“ zu Ungarn, die wir in Deutschland veranstalten. Dabei sind typischerweise die örtlichen deutschen Industrie- und Handelskammern unsere Partner. Der Rückgang von 2008 auf 2009, den Abb. 1 zeigt, lag teilweise auch daran, dass bereits geplante Veranstaltungen von unseren Partnern wieder abgesetzt wurden, da nicht genügend Interesse gegeben war. Üblicherweise nehmen vor allem kleine und mittelständische Unternehmen (KMUs) an derartigen Veranstaltungen teil, und zwar solche, die neue Märkte und Absatzmöglichkeiten erschließen wollen. In der Krise fokussierten sich viele KMUs auf das bestehende Geschäft, kümmerten sich um die bestehenden Kunden. Außerdem gab es eine deutliche Tendenz, interne Abläufe zu optimieren und unnötige Ausgaben zu vermeiden. Insofern 12

muss die Entwicklung der Veranstaltungen, ebenso wie die Entwicklung der Teilnehmerzahl an diesen Veranstaltungen (siehe Abb. 2) vor diesem Hintergrund gesehen werden. Natürlich wirken sich auch das Image und der jeweilige Ruf des Landes auf die Teilnehmerzahlen aus. Dass die Wirklichkeit dabei oft vielschichtiger ist, als sich es bei einer pauschalen Betrachtung vermuten lässt, zeigt Abb. 3. Die Anzahl der Unternehmen, für die die Kammer im Rahmen von spezifischen Projekten oder auf

erklärt sich aber aus einem speziellen Kontext heraus. Die Firmen, die Kontakte in Ungarn suchen, stellen zunehmend spezifischere Anforderungen und werden deshalb selektiver. Insofern ist es nicht verwunderlich, dass die Anzahl der durchschnittlich vermittelten Kontakte mit ungarischen potentiellen Partnern von 5,8 in 2007 auf 5,2 in 2008 und schließlich auf 4,1 in 2009 zurück ging. Die Zahl, die am ehesten als Indikator für die allgemeine wirtschaftliche Lage und Stimmung verwendet wer-

Abb.2: Teilnehmerzahl

Abb.4: Kontaktvermittlung

Teilnehmer an Informationsveranstaltungen zu Ungarn

Anzahl der vermittelten Kontakte im Rahmen von Projekten oder Messen

320

2007

585

381

1.632

1.381

1.054

2008

2009

2007

2008

2009

Abb.3: Kontaktanfragen

Abb.5: Auskünfte

Anzahl der deutschen Unternehmen, für die Geschäftspartner vermittelt wurden

Anzahl der von der DUIHK bearbeiteten Anfragen aus Deutschland und Ungarn

283

2007

265

258

1.900

2.600

2.300

2008

2009

2007

2008

2009

Messen qualifizierte Kontakte in Ungarn vermittelte, ging in den Krisenjahren 2008 und 2009 insgesamt nur leicht zurück. Anders verhielt es sich mit der Anzahl der vermittelten Geschäftspartner (siehe Abb. 4). Diese Zahl


den kann, ist wohl die Anzahl der Anfragen aus Deutschland und Ungarn, die in der DUIHK insgesamt bearbeitet werden. Hier zeigt sich das kühlere Wirtschaftsklima recht deutlich (siehe Abb. 5). Dabei zeigten sich in


der Struktur der Anfragen bislang nur wenige Veränderungen. Marktinformationen liegen, wie in 2008 mit 35% an erster Stelle, gefolgt von Suche nach Kooperationspartnern mit 26% (2008: 27%). Zugenommen hat der Anteil von Anfragen mit rechtlichem Hintergrund mit 25% (2008: 21%) wohin gegen der Anteil der Anfragen der sich auf Mehrwertsteuerrückerstattung bezieht mit 14% (2008: 17%) weniger stark ausfiel. Veranstaltungen Spezielle und exklusive Angebote für unsere Mitglieder stehen im Zentrum der Aufmerk-samkeit der DUIHK als Mitgliederorganisation. Einen besonderen Stellenwert haben dabei unsere Veranstaltungen (Abb. 6). Ob thematisch fokussiert wie Vortragsveranstaltungen, Konjunkturforum oder Workshops, erfahrungsaustauschzentriert wie Fachbesuch und Erfahrungsaustauschgruppen oder auf das Knüpfen und Pflegen von Beziehungen und den Ausbau des Netzwerkes ausgerichtet, wie unsere Jour Fixe und das Gartenfest, alle dienen dazu unseren Mitgliedern nützliche, wertvolle und interessante Gelegenheiten zu schaffen. Dabei sind wir ständig bestrebt, auch durch, neue und verbesserte Angebote, wie z. B. das in 2009 neu eingeführte, oben schon angesprochen „Herzlich Willkommen!“, unsere Palette von Angeboten und Themen zu erweitern. Die Zahl der Teilnehmer an den Angeboten entwickelt sich tendenziell positiv. Die besonders hohe Teilnehmerzahl im Jahr 2008 erklärt sich daraus, dass 13

wir in unserem „Jubiläumsjahr“ besonders viele Teilnehmer bei unseren Veranstaltungen begrüßen durften.

brachte eine positive Entwicklung bei den Besucherzahlen auf unserer Seite (siehe Abb. 8).

Die zuvor genannten Zahlen zu unseren Veranstaltungen und den Teilnehmern decken jedoch nur jene „Events“ ab, die die DUIHK quasi „in eigener Regie“ speziell für ihre Mitglieder veranstaltet. Darüber hinaus ermög-

Dass die Besucher nicht nur „‘mal reinschauen“, sondern tatsächlich viele nützliche Informationen finden, lässt sich an der Anzahl der abgerufenen Dokumente ablesen, wo die Steigerung besonders deutlich aus-

Anzahl der Dokument-Downloads pro Monat

4.449

6.455

13.802

2007

2008

2009

Abb.6: Mitgliederveranstaltungen

Abb.7: Teilnehmerzahl

Abb.10: Dokumente

Anzahl der Veranstaltungen der DUIHK für alle Mitglieder *

Teilnehmer an Mitgliederveranstaltungen der DUIHK *

Anzahl der zum Download verfügbaren Einzeldokumente *

18

2007

28

29

1.188

1.702

1.336

2008

2009

2007

2008

2009

2007

743

1.073

1.358

2008

2009

* ohne gemeinsame Veranstaltungen mit anderen Organisationen

* sofern mindestens einmal abgerufen

lichen wir jedoch als Mitorganisator von vielen weiteren Projekten unseren Mitgliedern auch die Teilnahme z. B. an Veranstaltungen der EU-Kammern, oder an thematischen Veranstaltungen mit bilateralem Fokus wie dem Deutsch-Ungarischen Forum.

unterschiedlichen Dokumenten, die im Laufe eines Jahres abgerufen wurden (siehe Abb. 10). Die abgerufenen Dokumente decken dabei praktisch alle Bereiche der Kammer ab: Von Veranstaltungsunterlagen über juristische Merkblätter bis hin zu umfangreichen Wirtschaftsstatistiken. Fast erübrigt sich der Hinweis, dass ja nur das abgerufen werden kann, was vorher von jemandem ins Internet eingestellt wurde.

Online-Angebote Es gibt wohl keine der Dienstleistungen der DUIHK, die nicht von einer Unterstützung durch unser Internetangebot profitiert. Bei allem Bemühen, die persönlichen Kontakte zu stärken, wurden auch die Chancen, die das Web bietet, zunehmend intensiver genutzt. Ein verbessertes inhaltliches Angebot auf unserer Webseite www.duihk.hu, verbunden mit einer optimierten Benutzerführung, 14

Abb.9: Downloads

Abb.8: www.duihk.hu Durchschnittliche Besucherzahl pro Monat

11.029

27.265

28.829

2007

2008

2009

fiel (siehe Abb. 9). In dieser Entwicklung sehen wir das Ergebnis einer bewussten und geplanten Aufwertung unserer Webseite. Dies umfasst ein ganzes Bündel von Maßnahmen. Eine der wichtigsten ist Verknüpfung der Webseite mit unserem Newsletter und das deutlich erweiterte Angebot an Inhalten. Die zeigt sich an der stark gestiegenen Anzahl von


Ziel 1: Anerkannt exzellente Leistungen im Interesse unserer Mitglieder Ziel 2: Erste Adresse für Firmen in den bilateralen Wirtschaftsbeziehungen Ziel 3: Kompetenter und angesehener Partner im wirtschaftspolitischen Dialog Ziel 4: Bevorzugter Netzwerkspartner und Arbeitgeber. 1. Anerkannt exzellente Leistungen im Interesse unserer Mitglieder Auch wenn wir 2009 die Zahl unserer Mitglieder nicht ganz auf dem Vorjahresniveau halten konnten, zeigen uns doch die Beurteilungen unserer Aktivitäten und Veranstaltungen, dass die grundsätzliche Ausrichtung stimmt – auch wenn es in Einzelaspekten, die oft einen bedeutenden Unterschied machen können, sicherlich noch zahlreiche Verbesserungsmöglichkeiten gibt.

Qualität – Grundprinzip unserer Arbeit

Eine umfassende Liste unserer Aktivitäten für Mitglieder und Nichtmitglieder zur Netzwerkbildung, zum Erfahrungsaustausch und zu spezifischen Themen findet sich im folgenden Abschnitt. Auf Basis der Ergebnisse des KMU-Workshops schenkten wir im vergangenen Jahr insbesondere solchen Themen verstärkte Aufmerksamkeit, die für unsere mittelständischen Unternehmen besonders bedeutend sind, z. B. Finanzierung, Personalfragen, Recht und Steuern.

Nach dieser quantitativen Darstellung soll auch eine eher qualitative Bewertung für 2009 gegeben werden, die die Erreichung unserer vier grundlegenden Positionierungsziele beschreibt:

So veranstalteten wir z. B. auf Anregung der Mitglieder den Erfahrungsaustausch zu steuerlicher Betriebsprüfung und zum Thema Logistik. In der Kommunikation mit unseren Mitglie-


15

dern verbesserten wir unser Jahrbuch, erstellten eine Jahresvorschau für unsere Aktivitäten und verbesserten Optik und Inhalte unserer Homepage. Die Aktualisierung des Layouts unserer Kammerzeitschrift „WiU“ (Wirtschaft in Ungarn) ist Teil der Neuausrichtung unserer Publikationen, in deren Rahmen wir dem weiterhin alle zwei Monate erscheinenden WiU magazin ab April 2010 eine monatlich erscheinende „WiU kompakt“ mit wirtschaftspolitischen Kommentaren und Meinungen zur Seite stellen.

sucher und 165.000 Downloads im Jahr 2009) belegen unsere Rolle als wichtiger Ansprechpartner und Anlaufstelle für deutsche und ungarische Firmen. Zunehmend helfen wir mit speziellen Angeboten auch ungarischen Firmen, in Deutschland Geschäfte zu machen. Dazu zählt traditionell die Beratung und Orientierung für die bestmögliche Teilnahme auf deutschen Messen, zunehmend aber auch die Organisation von „Einkäuferreisen“ nach Deutschland. Außerdem verstärkt

und Veranstaltungen der DUIHK belegt dies anschaulich. Im konstruktiven, wo nötig kritischen, dabei stets fairen Dialog, gestaltet die DUIHK die wirtschafts-politischen Rahmenbedingungen mit. In diesem Betätigungsfeld bündelt und vertritt sie die Interessen aller Firmen, egal ob groß, mittel oder klein. Speziell in diesem Bereich, dem Dialog mit Entscheidungsträgern aus Politik und Verwaltung sowie mit wichtigen Multiplikatoren, ist die konstruktive

Kammern in der Region Mittel- und Osteuropa und eine der zwölf größten AHKs im weltweiten Netz der Deutschen Auslandshandelskammern mit 120 Standorten in 80 Ländern. (Siehe auch Abschnitt 1.6 – Partner der Außenwirtschaftsförderung). Mit den anderen Akteuren in diesem weltweiten Netz gestalten wir zahlreiche gemeinsame Aktivitäten. Im Interesse unserer Mitglieder nutzen wir auch zahlreiche Synergien mit anderen Einrichtungen in Ungarn, die ähnliche Ziele wie die DUIHK verfolgen, insbesondere in der

Mitgliederveranstaltung: Herzlich Willkommen in der DUIHK

Gala: 5 Jahre EU-Mitgliedschaft Ungarns, mit Außenminister Prof. Dr. Péter Balázs

Viele der Ideen, die wir umsetzten, kamen aus dem Kreis unserer Mitglieder. Bitte unterstützen Sie uns auch weiterhin mit Ihren Vorschlägen und Anregungen. 2. Erste Adresse für Firmen in den bilateralen Wirtschaftsbeziehungen Die rund 2.300 Anfragen von Firmen und Unternehmen sowie eine steigende Besucher- und Nutzerzahl auf unserer Homepage (346.000 Be16

die DUIHK ihre Beratung für potentielle ungarische Investoren, die sich in Deutschland engagieren wollen. 3. Kompetenter und angesehener Partner im wirtschaftspolitischen Dialog Unsere Kammer ist ein gesuchter und geschätzter Gesprächspartner für viele Organisationen und Gremien in beiden Ländern. Die Teilnahme zahlreicher Entscheidungsträger aus Politik und Verwaltung an den Aktivitäten


und vertrauensvolle Zusammenarbeit mit anderen deutschen Institutionen und Einrichtungen ein Grundbestandteil unserer Arbeit. Hervorzuheben ist darunter insbesondere die vielseitige Zusammenarbeit mit der deutschen Botschaft in Budapest. 4. Bevorzugter Netzwerkspartner und Arbeitgeber Unsere Kammer ist mit Abstand die größte bilaterale Wirtschaftsvereinigung in Ungarn, eine der führenden


Mitarbeit in der gemeinsamen Kommission der Europäischen bilateralen Kammern in Ungarn. Deren turnusmäßigen Vorsitz hatte von 2007 bis Mitte 2009 die DUIHK inne. Zusammen mit der gemeinsamen Kommission der Europäischen Kammern, der AmCham, dem Joint Venture Verband und der Vereinigung ausländischer Unternehmen in Ungarn leiten wir über das Steering Committee auch die Aktivitäten des Investors‘ Council, der als gemeinsames Forum der ausländischen Investoren und des ungarischen Wirtschaftsministeriums wirkt. 17

Letztlich hilft uns die Zugehörigkeit zum weltweiten Netz der AHKs auch, als Arbeitgeber attraktiver zu werden, gute motivierte Mitarbeiterinnen und Mitarbeiter zu finden und zu halten, sowie die Erfahrungen der Kollegen im Netz zu nutzen. Dadurch können wir unsere Angebote kontinuierlich weiter verbessern, aber auch unseren Beitrag zur Weiterentwicklung des AHK-Netzes leisten. Blick nach vorn Auch wenn wir hier über das abgelaufene Jahr berichten, so tun wir das in dem Wissen, dass das Ergebnis der Arbeit unserer Kammer nie das Werk eines Einzelnen ist, sondern immer nur aus dem Zusammenwirken vieler entstehen kann. Viele leisten wichtige Beiträge, und Ihnen allen gebühren unser Dank und unsere Anerkennung: An erster Stelle natürlich unseren Mitgliedern. Ganz besonders denen, die aktiv mitwirkten und teilnahmen,

sei es an Veranstaltungen und Aktivitäten, sei es durch die ehrenamtliche Tätigkeit in Vorstand und Beirat und anderen Gremien der Kammer. Des Weiteren auch unseren zahlreichen Partnern in Politik und Verwaltung und vielen anderen Organisationen in Deutschland und Ungarn, die uns tatkräftig unterstützten und an dem großen gemeinsamen Ziel der Weiterentwicklung und Intensivierung der Wirtschaftsbeziehungen zwischen unseren beiden Ländern aktiv mitarbeiteten. Nicht zuletzt den Mitarbeiterinnen und Mitarbeitern unserer Kammer und des Bildungszentrums, die mit viel Kompetenz und großem Engagement die zahlreichen Aufgaben und Aktivitäten erfolgreich meisterten. Ihnen allen, auch an dieser Stelle, nochmals unseren herzlichen Dank. Bleiben Sie mit uns. Die gemeinsame Sache ist es wert. Danke.

Aktivitäten der DUIHK 2009/2010* Öffentliche Veranstaltungen und Aktivitäten Januar

14. Januar Happy Hour im Hotel Marriott. In Zusammenarbeit mit der Italienischen Handelskammer in Ungarn

12. März Vortrag Kreditvergabe: Ratingverfahren In Zusammenarbeit mit der Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

22. Januar Seminar Arbeitsrecht in der Praxis

16.-18. März AHK-Geschäftsreiseprogramm Solarthermie und Photovoltaik

10. Februar Konferenz Neues Öffentliches Beschaffungsgesetz

20. März Plenarsitzung Investors‘ Council (IC) mit Gordon Bajnai, Wirtschaftsminister

12. Februar Jour Fixe im Restaurant Broom & Brass 19. Februar Podiumsdiskussion HR-Management Krisenzeiten 24. Februar Fördermittelseminar EU-Zuschüsse 2009 26. Februar Personalleiter-Workshop Herausforderung in Krisenzeiten 3. März Vortragsveranstaltung Geschäftsbetrieb bei einer Grippe-Pandemie 10. März KMU-Workshop

18


2009


23. März Business Lunch mit György Barcza, Chef-Volkswirt der K&H Bank. Gastgeber: Swisscham Hungary. In Zusammenarbeit mit der Französisch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer

* Soweit nicht anders angegeben, ist Budapest Veranstaltungsort aller aufgeführten Aktivitäten.

24. März Jour Fixe im Restaurant Porcellino Grasso 27. März Workshop Interkulturelle Kommunikation 31. März Vortragsveranstaltung Rechtliche Aspekte der Finanzkrise. In Zusammenarbeit mit Nörr Stiefenhofer Lutz

19

1.-5. April Baufachmesse Construma Kooperationsgespräche mit bayerischen Ausstellern 2. April Bayernempfang im Budapest Marriott Hotel

30. April Galaabend 5 Jahre EU-Beitritt Ungarn mit Prof. Dr. Péter Balázs, Außenminister in Zusammenarbeit mit den europäischen bilateralen Handelskammern in Ungarn

3.-5. Juni Fachkonferenz Energieeffizienz in Gebäuden 9. Juni Győr: Konferenz Die Zukunft der Industrierobotik in. In Zusammenarbeit mit KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. 18. Juni Gartenfest gemeinsam mit dem Deutschen Wirtschaftsclub Budapest 23. Juni Business Lunch mit Wirtschaftsminister István Varga. In Zusammenarbeit mit dem Joint Venture Verband und den europäischen bilateralen Handelskammern in Ungarn

23.06.2009: Business Lunch mit Wirtschaftsminister István Varga

7. April Erfahrungsaustausch Anforderungen im Bereich Logistik 8. April Seminar Relevante Aspekte beim Empfang von Expats 29. April Vortrag Globale Krise und finanzielle Stabilität mit András Simor, Präsident der Ungarischen Zentralbank MNB 29. April Vortrag Wirtschaftsstandort Ungarn Budapester Gazdasági Főiskola (BGF)

20

12. Mai Konferenz Die Zukunft der Industrierobotik In Zusammenarbeit mit KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. 13. Mai Békéscsaba: Fachbesuch Qualitätsmanagement Gastgeber: Hirschmann Car Communication Kft., 19. Mai Vortrag Erschließung versteckter Finanzreserven In Zusammenarbeit mit der Konica Minolta Magyarország Kft. 28. Mai Jour Fixe im Gartenlokal Rozmaring


2. Juli Galadiner mit Bootsrundfahrt. In Zusammenarbeit mit der Italienischen Handelskammer in Ungarn, der Britischen Handelskammer in Ungarn, der Französisch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer und der Bulgarisch-Ungarischen Handelskammer 8. September Jour Fixe im Restaurant Apetito 18. September Miskolc: Fotoausstellung „20 Jahre Mauerfall“ 22. September Miskolc: Konferenz Die Zukunft der Industrierobotik In Zusammenarbeit mit KUKA Robotics Hungária Ipari Kft.


24. September Seminar Aufrechterhaltung des Geschäftsbetriebs bei einer A/H1N1-Pandemie In Zusammenarbeit mit den Amerikanischen und Britischen Handelskammern in Ungarn 28. September Vortragsveranstaltung Neue Trends in der Managementschulung In Zusammenarbeit mit der KPMG-BME Akademie 1. Oktober Kooperationsbörse mit Unternehmen aus Baden-Württemberg. In Zusammenarbeit mit der Baden-Württemberg International 5. Oktober Business Dinner mit Außenminister Dr. Péter Balázs In Zusammenarbeit mit dem Joint Venture Verband, Swisscham Hungary 12.-14. Oktober Einkäuferreise nach Deutschland Möglichkeiten zur Nutzung von geothermischer Energie 13. Oktober Pécs: Konferenz Die Zukunft der Industrierobotik in Zusammenarbeit mit KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. 13. Oktober KMU-Workshop 15. Oktober Rostocker Hafenabend In Zusammenarbeit mit der HafenEntwicklungsgesellschaft Rostock 21

20. Oktober Vortragsveranstaltung Ist Ihr Unternehmen gegen die Insolvenz von Kunden gefeit? In Zusammenarbeit mit der MKB Bank Zrt. 27. Oktober V. Sächsisch-Ungarischer Wirtschaftstag

5. November Vortragsveranstaltung Unter nehmensfinanzierung in Ungarn In Zusammenarbeit mit der Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 9. November Business Dinner mit Dr. Jenő Rácz

27. Oktober Jour Fixe im Restaurant Vénhajó 29. Oktober Győr: Fachbesuch Personal- und Organisationsentwicklung Gastgeber: Audi Hungária Motor Kft.,

22

1. Dezember Vortragsveranstaltung Erfolgreiches und effizientes Innovationsmanagement In Zusammenarbeit mit der IFUA Horváth & Partners Kft. und der 3D System Engineering GmbH

23.-24. November Vermarktungshilfeprojekt– Deutsch-Ungarische Kooperationsbörse, gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie

7. Dezember Informationsveranstaltung Photovoltaik, in Dresden

4. Dezember Nikolausfeier der DUIHK

25. November Seminar Steuern 2010 In Zusammenarbeit mit der RSM DTM Hungary AG

03.11.2009: Business Lunch mit Finanzminister Peter Oszkó

27. Oktober Sächsisch-Ungarische Kooperationsbörse Automobilzulieferindustrie

20.-21. November 19. Jahrestagung Deutsch-Ungarisches Forum (DUF) in Zusammenarbeit mit dem Institut für Europäische Politik, dem Netzwerk Europäische Bewegung Deutschland, der Europa-Union Deutschland, dem Ungarischen Rat der Europäischen Bewegung und dem Europainstitut Budapest

In Zusammenarbeit mit Swisscham Hungary, den Britischen, Kanadischen, Französischen, Holländischen und Italienischen Handelskammern in Ungarn 10. November Konjunkturforum der DUIHK mit Wirtschaftsminister István Varga 12. November Győr: Fotoausstellung „20 Jahre Mauerfall“

3. November Business Lunch mit Finanzminister Péter Oszkó In Zusammenarbeit mit dem Joint Venture Verband, Swisscham Hungary und den europäischen bilateralen Handelskammern in Ungarn

17. November Bayern-Stammtisch im Haxen Királyi Restaurant. In Zusammenarbeit mit dem Bayerischen Staatsministerium für Wirtschaft, Infrastruktur, Verkehr und Technologie

2.-7. November „Deutsche Tage” in der Markthalle Vámház körút

17. November Kooperationsbörse Umwelttechnik


Januar

21. Januar Fördermittelseminar Möglichkeiten zur Unternehmensentwicklung im Jahr 2010 In Zusammenarbeit mit der Rolling Consulting Hungary Kft. 26. Januar Workshop Corporate Social Responsibility 28. Januar Mitgliederveranstaltung Herzlich Willkommen in der DUIHK 3. Februar Köln: Wirtschaftstag Ungarn bei der IHK Köln


2010

11. Februar Jour Fixe im Restaurant Rózsadomb 17. Februar Erfahrungsaustausch Steuerliche Betriebsprüfung 16.-19. Februar Baufachmesse bautec 2010 AHK-Stand auf der bautec 2010 in Berlin 18. Februar Seminar und Standortberatung Doing Business in Germany

23

Februar

22. Februar Fachmesse FOODAPEST 2010 Kooperationsgespräche mit deutschen Ausstellern 2. März Seminar Betriebliche Maßnehmen bei einer 2. oder 3. Pandemiewelle des A/H1N1 Virus In Zusammenarbeit mit AmCham Hungary und der Britischen Handelskammer in Ungarn

2010

3. März Business Lunch mit Dr. György Kopits, Vorsitzendem des Haushaltsausschusses der Republik Ungarn. In Zusammenarbeit mit dem Joint Venture Verband und Swisscham Hungary 14.-18. April Baufachmesse CONSTRUMA 2010 Kooperationsgespräche mit bayerischen Ausstellern

Januar

19. Januar Vorstandsgespräch mit Ibolya Dávid, Parteivorsitzende des Ungarischen Demokratischen Forums (MDF) 31. Januar Bratislava: Arbeitsgruppe Produktentwicklung/Verbundprojekte Erarbeitung neuer Angebotsformen für Verbundprojekte Teilnehmerkreis: ca. 8 AHKs, hauptsächlich in Europa 2.-6. Februar München: 11. Bayerisches Auslandsrepräsentantentreffen

2009

zum Thema DEinternational Teilnehmerkreis: ca. 30 AHKs in Europa 12. März Vorstands- und Beiratssitzung 16.-17. März Berlin: Workshop AHK-Marketing und -PR mit Vertretern von 10 AHKs aus vier Kontinenten 19.-20. März Mailand: Europatreffen der AHKGeschäftsführer

11. März Stockholm: Europatagung DEinternational Erfahrungsaustausch der „MarketingManager“ der europäischen AHKs 24

23. April Mitgliederversammlung Konstituierende Vorstandssitzung 15. Mai München: Europaforum Bayern 25.-26.Mai Berlin: Tagung der Arbeitsgruppe Personalausschuss des DIHK

Veranstaltungen und Aktivitäten von Vorstand, Beirat und Geschäftsführung*

* Soweit nicht anders angegeben, ist Budapest Veranstaltungsort aller aufgeführten Aktivitäten.

21. April Bonn: Arbeitsgruppe Produktentwicklung/Verbundprojekte Erarbeitung neuer Angebotsformen für Verbundprojekte Teilnehmerkreis: ca. 8 AHKs, hauptsächlich in Europa


28.-29. Mai Berlin: Projektmanagement –Seminar Projektmanagement für DEinternational „Spezialdienstleistungen“ Teilnehmerkreis: ca. 8 AHKS weltweit 11. Juni Vorstands- und Beiratssitzung 1. Juli Strategieworkshop von Vorstand, Beirat und Geschäftsführung 24.-25. August New York: Projektmanagement –Seminar Projektmanagement für DEinternational „Spezialdienstleistungen“ Teilnehmerkreis: Mitarbeiter der GACC


3.-4. September Madrid: Tagung der AHK Unterarbeitsgruppe Qualitätsmanagement 10.-11. September Paris: Regionaltagung der europäischen AHKs 17. September Vorstandssitzung 23. September Budapest: Erfahrungsaustausch Erneuerbare Energien und Energieeffizienz Jährliches Treffen der AHKs zum Erfahrungsaustausch mit den Projekten in den og. Bereiche Teilnehmerkreis: etwa 30 AHKs in Europa 7. Oktober Vorstandsgespräch mit Ildikó Lendvay, Parteivorsitzende der Ungarischen Sozialistischen Partei (MSZP) 9-10. November Berlin: Tagung der Arbeitsgruppe Personalausschuss des DIHK 19. November Vorstands- und Beiratssitzung

25

Januar

23.04.2009: Jährliche Mitgliederversammlung der DUIHK

2010

14.-15. Januar Berlin: Projektgruppe Wirtschaftsmediation Erarbeitung einer einheitlichen Verfahrensordnung für die Dienstleistung Wirtschaftsmediation Teilnehmerkreis: AHK Ungarn, Polen, Italien, Spanien

3. März Vorstandsgespräch mit György Matolcsy, Leiter des wirtschaftspolitischen Kabinetts von Fidesz

2.-6. Februar München: 12. Bayrisches Auslandsrepräsentantentreffen

18.-19: Marz Zagreb: AHK Geschäftsführertreffen

15. Februar Berlin: Projektteam Schulungen Erarbeitung Anforderungsprofile für AHK-Mitarbeiter im Bereich DEinternational, Vorschlag für Schulungsmaßnahmen Teilnehmerkreis: 7 AHKs in Europa, Asien und Südamerika

11. März Vorstands- und Beiratssitzung

11.-12. April Berlin: Tagung der Arbeitsgruppe Personalausschuss der DIHK

Die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer ist mit etwa 900 Mitgliedern die wichtigste Institution zur praktischen Förderung deutsch-ungarischer Geschäftsbeziehungen. Als marktwirtschaftlich ausgerichteter Dienstleister und Berater unterstützen wir vor allem kleine und mittelständische Firmen beim Ausbau ihrer internationalen Aktivitäten.

Unser Dienstleistungsangebot | Markteinstiegsberatung | Marktstudien | Fördermittelberatung | Geschäftspartnervermittlung | Rechtsauskunft | Messeberatung | Individuelle Absatzberatung | Aus- und Weiterbildung | UmweltmarktBeratung | Veranstaltungsorganisation Unsere Mitglieder proﬁtieren vom ausgebauten Netzwerk der DUIHK in Ungarn, Deutschland und weltweit, von exklusiven Veranstaltungen und Informationsangeboten und von Vorzugskonditionen für unsere Dienstleistungen. Nutzen Sie unsere jahrzehntelange Erfahrung, unser Know-How und unsere Kontakte.

www.duihk.hu Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer

26

H-1024 Budapest, Lövôház utca 30 | Tel. +36 1 345 76 00 | E-Mail: [email protected] DUIHK Jahrbuch 2009–2010

Dienstleistungen der DUIHK

Wir analysieren Chancen und Risiken der verschiedenen Lösungen und beraten bei der Endauswahl der Geschäftspartner. n Unternehmen, die in Ungarn bereits Fuß gefasst haben, steht die DUIHK außerdem bei der Suche nach lokalen Zulieferern oder Kooperationspartnern zur Seite. n

Praktische Unterstützung für erfolgreiche Geschäfte Die DUIHK unterstützt Unternehmen bei ihrer internationalen Tätigkeit mit bewährten Standardangeboten und individuell zugeschnittenen Lösungen für den geschäftlichen Erfolg.

Sondierung des Marktes und Analyse aktueller Trends in der Branche. n Identifizierung von Zielgruppen und Zielmärkten n Erarbeitung der zweckmäßigsten Absatz- oder Beschaffungsstrategie Geschäftspartnervermittlung

Messeservices

Allgemeine Firmenverzeichnisse bieten viele, aber qualitativ oft fragwürdige Informationen. Unser „Plus“: n Wir überprüfen Daten von potentiellen Kunden und Partnern, deren Produkt- und Marktkompetenz und ihre Bereitschaft zu einer Zusammenarbeit. n Das Ergebnis: qualifizierte Adressen.

Viele unsere Dienstleistungen werden unter der Marke DEinternational mit den rund 120 deutschen Auslandshandelskammern (AHK) koordiniert und bieten dadurch den Auftraggebern weltweit einheitliche, hohe Qualitätsstandards.

The German Chamber Network


Unsere Leistungen im Überblick: n Markteinstiegs- und Standortberatung n Geschäftspartnervermittlung n Personalvermittlung n Messeservices n Rechtsberatung n Mehrwertsteuer-Rückerstattung n Wirtschaftsmediation n Aus- und Weiterbildung n Veranstaltungsmanagement n Print- und Online-Medien n Studien und Umfragen Marktinformationen Die DUIHK analysiert das Marktpotenzial für Produkte und Leistungen und sondiert Märkte und deren Trends. n Allgemeine Informationen zur Wirtschaftssituation des Landes

28

Personalvermittlung Die DUIHK vermittelt qualifiziertes Personal für Unternehmen in Ungarn oder in Deutschland – für Positionen im gewerblichen, kaufmännischen oder Vertriebsbereich. n Das Online-Portal „JobXchange“ der DUIHK bietet Arbeitgebern und Arbeitnehmern eine effektive Plattform zur Besetzung offener Stellen. n Die DUIHK übernimmt die Platzierung von Stellenanzeigen, einschließlich Auswahl der geeigneten ungarischen Medien, inhaltliche Konzeption, Übersetzung, redaktionelle Abwicklung) n Wir organisieren und begleiten Vorstellungsgespräche in Ungarn und beraten bei der Auswahlentscheidung.

Adressrecherche „plus…“

Die Dienstleistungen der DUIHK stehen allen Unternehmen offen.

Wir übernehmen die Suche nach geeigneten Immobilien n Wir beraten zu speziellen Rechtsfragen z. B. im Zusammenhang mit einer Firmengründung. n

n

Mit individuellen Lösungen unterstützen wir unsere Auftraggeber bei der Auswahl geeigneter Geschäftspartner für den Absatz, die Beschaffung oder die Produktion in Ungarn. n Wir ermitteln potentielle Partner, überprüfen klären deren Fähigkeit und Bereitschaft zur Kooperation, und erstellen Kurzprofile der kooperationsbereiten Unternehmen. n Wir wählen gemeinsam mit dem Kunden die besten Unternehmen aus, organisieren Firmenbesuche und direkte Gespräche.


Standortsuche und Standortberatung Deutschen Unternehmen, die in Ungarn investieren oder eine Firma gründen wollen, bietet die DUIHK ein komplettes Dienstleistungspaket für den Start in Ungarn an. Wir informieren zu den grundlegenden Rahmenbedingungen in Ungarn, z. B. zu rechtlichen, wirtschaftlichen und strategischen Aspekten.

n


Die DUIHK begleitet Unternehmen auf Messen in Deutschland und Ungarn und berät Aussteller für einen wirksamen Messeauftritt. n Wir beraten bei Auswahl der am besten geeigneten Messen, um die Zielgruppe optimal zu erreichen. n Wir suchen bereits vor der Messe potenzielle Partner und Kunden, laden Besucher ein und arrangieren Gespräche und Verhandlungen. n Wir begleiten den Messeauftritt mit professionellen Marketing- und PRMaßnahmen. 29

Wir übernehmen gemeinsam mit bewährten Partnern die Gestaltung und den Aufbau von Messeständen n Die DUIHK ist in Ungarn offizieller Vertreter der Messe Berlin, der Nürnberg Messe und der Spielwarenmesse eG. n

Markterkundungsreise Einschätzung der Marktchancen durch eine Markterkundungsreise – Treffen mit ungarischen Fachexperten n Recherche der entsprechenden Experten und Entscheidungsträger, erste Kontaktaufnahme n DUIHK als „Türöffner“: Vereinbarung von Gesprächstermine – Informationen aus erster Hand

Wenn erforderlich, kooperieren wir mit erfahrenen ungarischen Rechtsanwälten.

30

Erforderlichenfalls prüfen wir die Bescheide der Finanzbehörde und beraten bei der Nachreichung von zusätzlichen Dokumenten.

n

Fördermittelberatung

Wirtschaftsmediation

Die DUIHK gibt Orientierung in den oft unübersichtlichen nationalen und europäischen Förderprogrammen und berät bei der Abwicklung des Antragsverfahrens. n Fördermittel-Screening: Wir recherchieren geeignete ungarische Förderprogramme n Antragsservice: Wir beraten bei der Zusammenstellung und der Einreichung der Antragsunterlagen und wirken als Schnittstelle zu den Evaluierungsbehörden. n Wo zweckmäßig, kooperieren wir mit spezialisierten externen Fördermittelberatern.

Die DUIHK gehört in Ungarn zu den Vorreitern der außergerichtlichen Konfliktlösung mit Hilfe der Wirtschaftsmediation.

Unternehmensgründung Die DUIHK bietet eine Rundum-Service für die Gründung von Niederlassungen, Zweigstellen oder Tochtergesellschaften in Ungarn und Deutschland. n Beratung zur zweckmäßigsten Rechtsform unter haftungs- und steuerrechtlichen Aspekten n Erarbeitung eines zweisprachigen Gesellschaftsvertrages n Abwicklung des Antragsverfahrens n Beschaffung notwendigen notariellen Beglaubigungen n Eintragung ins Firmenregister, Anmeldungen beim Finanzamt und bei den Sozialversicherungsbehörden

Wir sondieren bei den Konfliktparteien deren grundsätzliche Gesprächsbereitschaft und die Möglichkeiten für ein Mediationsverfahren. n Wir helfen bei der Auswahl eines für den konkreten Fall geeigneten Mediators aus einem Pool von zertifizierten Experten. n Wir erarbeiten die Verfahrensordnung, initiieren das Mediationsverfahren und vermitteln den Mediationsvertrag mit dem ausgewählten Mediator. n Wir formulieren die Schlussvereinbarung mit den ausgehandelten Regelungen zur Beilegung des Streites. n Wir wickeln die Abrechnungsformalitäten zwischen allen Beteiligten ab. n

Mehrwertsteuer-Rückerstattung

Rechtsauskunft Die Rechtsabteilung der DUIHK gibt Auskunft zu allen Rechtsfragen, die für deutsch-ungarische Geschäftsbeziehungen relevant sind: n Firmen- und Niederlassungsrecht n Vertragsrecht – einschließlich der Prüfung, Erstellung oder Übersetzung von Vertragstexten n Steuer- und Zollrecht n Gewerberecht n Arbeits- und Sozialversicherungsrecht n Ausländerrecht n Verwaltungsrecht, Genehmigungsverfahren

Sofern zweckmäßig, übernimmt die DUIHK die Erarbeitung und Überwachung von Ratenzahlungsvereinbarungen.

n

Forderungsdurchsetzung Die DUIHK übernimmt für ihre Kunden Aktivitäten, um außergerichtlich die Durchsetzung von Forderungen zu erwirken. n Die direkte Intervention der DUIHK als angesehene, objektive Institution ist ein wirksamer Weg, um ohne aufwändige Verfahren schuldnerische Unternehmen zur Erfüllung ihrer Verpflichtungen zu bewegen.


Die DUIHK wickelt europaweit seit mehr als 15 Jahren die Erstattung von im Ausland gezahlter Mehrwertsteuer ab. n Wir prüfen Rechnungen und Unterlagen auf Erstattungsfähigkeit n Wir bereiten den Erstattungsantrag vor, reichen ihn beim Finanzamt ein, wickeln den Schriftverkehr mit der Finanzverwaltung ab.

Die DUIHK organisiert auch Qualifizierungsmaßnahmen für Wirtschaftsmediatoren.


31

Aus- und Weiterbildung Das Deutsch-Ungarischen Bildungszentrum (DUBZ) der DUIHK entwirft und realisiert für Unternehmen individuell auf deren Bedürfnisse zugeschnittene Qualifizierungsmaßnahmen. Das DUBZ ist in Ungarn offiziell als Institution zur Erwachsenenqualifizierung akkreditiert. n Regelmäßige staatliche Audits garantieren die hohe Qualität des Bildungsangebots. n

International anerkannte Dozenten vermitteln modernstes, praxiserprobtes Know-How.

n

Das Angebot des DUBZ umfasst: n Managementtrainings n Berufsbildende Maßnahmen (z. B. praxisnahe duale Berufsausbildungsgänge) n innerbetriebliche Weiterbildungsmaßnahmen n fach- und hierarchiebergreifende Trainingsreihen n offene Seminare und Fachvorträge

Organisationsentwicklung, Produktionssysteme und Logistik, n Informationstechnik und Fertigungstechnologie, Schlüsselqualifikationen und Kommunikation, n Fremdsprachen und interkulturelle Zusammenarbeit

n

n

n

Die Kosten der meisten Bildungsangebote können von den Unternehmen zulasten der gesetzlichen Berufsbildungsabgabe bzw. der Innovationsabgabe verrechnet werden. Veranstaltungsmanagement Die DUIHK bietet ihren Kunden professionelles Eventmanagement aus einer Hand, von der Planung und Vorbereitung über die Durchführung bis zu Follow-Up-Aktivitäten. Das Spektrum reicht von Produktpräsentationen bis zu Pressekonferenzen. n Beratung bei der Konzeption, der Programmgestaltung und der Zielgruppenauswahl n Auswahl des Veranstaltungsortes, auf Wunsch auch in den modernen, zweckmäßigen Räumen des Hauses der Deutsch-Ungarischen Wirtschaft n Catering und Veranstaltungstechnik n Einladungsmanagement n Hotelreservierungen zu Sonderkonditionen

Die Themenschwerpunkte der Lehrprogramme decken alle wichtigen fachlichen und sozialen Kompetenzen der betrieblichen Praxis ab, z. B.: n Personalführung, n Qualitätsmanagement, 32

Referentenbetreuung Herstellung der Veranstaltungsunterlagen n Pressebetreuung n Dolmetscherservice

n

Veranstaltungssponsoring Als Sponsor von Veranstaltungen der DUIHK profitieren Unternehmen vom Ansehen unserer Organisation als fachlich kompetenter, objektiver und einflussreicher Unternehmensverbund, und können dabei auf das Know-How der DUIHK als professioneller Veranstalter zurückgreifen. Präsenz des Unternehmens auf hochwertigen Veranstaltungen n Darstellung der Fachkompetenz durch Einbindung in das Veranstaltungsprogramm, z. B. durch Referenten n Berichterstattung in den Print- und Online-Medien der DUIHK n gezielter Zugang zu qualifizierten Zielgruppen n

Print- und Online-Medien Die DUIHK veröffentlicht zahlreiche gedruckte und elektronische Medien. Sie bieten: n aktuelle und objektive Nachrichten n exklusive Informationen für Führungsentscheidungen n effektive und kostengünstige Werbemöglichkeiten WiU magazin Das zweisprachige Business-Magazin WiU („Wirtschaft in Ungarn”) informiert über aktuelle Themen aus dem Wirtschaftsgeschehen Ungarns und


Deutschlands und über die Aktivitäten und Leistungsangebote der DUIHK: n Erscheinungsweise: zweimonatlich, deutsch und ungarisch n Auflage: 1500 Exemplare n Inhalt: Wirtschaft und Politik, Märkte und Branchen, Manager und Unternehmen, Investitionsstandorte, Recht und Verwaltung, Mitglieder, Leistungen und Aktivitäten der DUIHK.


WiU kompakt Im Frühjahr 2010 erscheint erstmals die WiU kompakt, die in komprimierter Form alle vier Wochen wichtige wirtschaftspolitische und konjunkturelle Entwicklungen dokumentiert und kommentiert. n Erscheinungsweise: monatlich, deutsch und ungarisch n Auflage: 1500 Exemplare n Inhalt: Konjunktur, Wirtschaftsanalyse, Kommentar und Meinung www.duihk.hu – unsere Webseite Die Internetpräsenz bietet tagesaktuell ausführliche Informationen zu den 33

Aktivitäten und Leistungen der DUIHK, zum Wirtschaftsstandort Ungarn und zu den Mitgliedsunternehmen der Kammer. n Besucher: rund 30.000 pro Monat n Meistbesuchte Themenseiten: DUIHK-Dienstleistungen, Wirtschaftsund Konjunkturnachrichten zu Ungarn, Veranstaltungen

Vergütungsstudie Die jährlich aktualisierte Vergütungsstudie basiert auf einer Unternehmensumfrage mit empirischen Angaben von mehr als 10.000 Beschäftigten. Sie bietet damit verlässliche und aktuelle Benchmarks zur Struktur und Hohe der Entlohnung von Mitarbeitern in Ungarn. n detaillierte Vergütungsdaten für 26 typische Positionen n Art und Höhe von betrieblichen Zusatzleistungen n Vergütung nach Einflussfaktoren n institutioneller Rahmen des ungarischen Arbeitsmarktes n Vergütungsvergleich Ungarn-Tschechien-Slowakei Konjunkturbericht

Newsletter Unser elektronischer Newsletter wird per E-Mail zielgerichtet an Führungsund Fachkräfte unserer Mitgliedsunternehmen und an Entscheidungsträger in Unternehmen, Banken und wirtschaftsnahen Organisationen versandt. n Erscheinungsweise: zwei-wöchentlich, deutsch und ungarisch n Kompakte Kurzmeldungen informieren über anstehende Termine und Veranstaltungen und über die wichtigsten Neuigkeiten der vergangenen zwei Wochen. n Weiterführende, ausführliche Informationen erreicht der Leser mit nur einem Mausklick.

Der seit 1995 jährlich erstellte Konjunkturbericht der DUIHK gilt heute als eines der wichtigsten Stimmungsbarometer für die Lage ausländischer Investoren in Ungarn. n Der auf einer schriftlichen Umfrage basierende Bericht analysiert regelmäßig die wirtschaftliche Lage und die Geschäftsaussichten der Unternehmen, sowie ihre Einschätzung der Investitionsbedingungen im Land. n Seit 2006 wird die Umfrage zeit- und inhaltsgleich in jetzt 14 weiteren Ländern Mittel- und Osteuropas durchgeführt. Sie erlaubt damit auch einen unmittelbaren Vergleich der Investitionsbedingungen in der Region.

Weitere Informationen über unsere Dienstleistungen finden Sie unter: www.duihk.hu/dienstleistungen 34


Wirtschaftspolitische Positionen der DUIHK 2010 Verabschiedet im November 2009

Mit etwa 900 Mitgliedsunternehmen ist die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer (DUIHK) die bedeutendste bilaterale Unternehmensorganisation in Ungarn. Deutsche Unternehmen haben bisher mehr als 17 Milliarden Euro in Ungarn investiert und damit Arbeitsplätze für rund 300.000 Menschen geschaffen.

Dieses Engagement bedeutet für die DUIHK eine besondere Verantwortung für die wirtschaftliche Entwicklung des Landes. Gemeinsam mit anderen Organisationen der Wirtschaft sowie ihren Partnern in Politik und Verwaltung beteiligt sich die DUIHK deshalb aktiv an der kontinuierlichen Verbesserung der wirtschaftlichen Rahmenbedingungen – für ungarische und ausländische Firmen gleichermaßen. 2010 wird für Ungarn in mehrerlei Hinsicht entscheidende Weichenstellungen bringen. Die im Frühjahr 2010 anstehenden Wahlen zur Nationalversammlung werden die Wirtschaftspolitik der kommenden vier Jahre grundsätzlich prägen. Die weltweite Wirtschafts- und Finanzkrise wird im kommenden Jahr in Ungarn in einer vorsichtigen Erholung weichen, die langfristigen Folgen für die Realwirtschaft, die Staatsfinanzen und den Finanzsektor werden jedoch noch auf Jahre hinaus spürbar sein und bedürfen nachhaltiger, struktureller Antworten.


Ihre wirtschaftspolitischen Positionen 2010 hat die DUIHK mit Blick auf diese schwierigen Herausforderungen formuliert, um damit einen konstruktiven Beitrag zur langfristigen Sicherung der Wettbewerbsfähigkeit der ungarischen Wirtschaft und damit zu Wohlstand und Beschäftigung beizutragen. Unverändert sind die Grundprinzipien, von denen sich die DUIHK in ihrer Arbeit leiten lässt: a) Relevanz: Die DUIHK konzentriert ihre Aktivitäten auf Handlungsfelder, die eine erhebliche Relevanz für die Unternehmen, insbesondere die DUIHK–Mitglieder und für die die Entwicklung des deutsch-ungarischen Wirtschaftsverkehrs haben. b) Neutralität: Die DUIHK enthält sich in ihrer Arbeit jeglicher parteipolitischer Stellungnahme, sie argumentiert ausschließlich sachbezogen und setzt sich strikt für wettbewerbsneutrale Lösungen im Interesse aller Unternehmen ein.

35

c) Wirksamkeit und Kompetenz: Die DUIHK konzentriert ihre Arbeit auf Handlungsfelder, in denen ihre Kompetenz und ihr Gewicht eine wirksame und fachlich fundierte Mitgestaltung ermöglichen. I. Grundsätze der Wirtschaftspolitik 1. Die staatliche Wirtschaftspolitik muss der langfristigen Sicherung der Wettbewerbsfähigkeit der Unternehmen und der Gesamtwirtschaft dienen. 2. Die Wirtschaftspolitik muss für alle Unternehmen gleiche, transparente Wettbewerbsbedingungen gewährleisten und darf nicht zu Marktverzerrungen führen. Wirtschaftspolitische Instrumente und gesetzliche Regelungen dürfen nicht zu einer positiven oder negativen Diskriminierung bestimmter einzelner Marktteilnehmer führen, z. B. aufgrund bestimmter Eigentumsmerkmale oder Tätigkeitsfelder. 3. Die Wirtschaftspolitik muss verlässlich und berechenbar sein. Das Vertrauen in die Verlässlichkeit der Wirtschaftspolitik ist unabdingbare Voraussetzung für unternehmerische Entscheidungen. Unkalkulierbare Richtungswechsel verunsichern einheimische wie ausländische Unternehmen und schaden der Investitionsbereitschaft. II. Zielgerichtete und transparente Wirtschaftsförderung Über die Schaffung eines insgesamt investitions- und beschäftigungsfördernden ordnungspolitischen Rah36

mens hinaus kann und muss die Wirtschaftspolitik auch einzelne Unternehmen direkt unterstützen, um strukturelle Nachteile auszugleichen oder strukturpolitische Ziele zu fördern. 4. KMU-Förderung: Die Fördermittel – in erster Linie die Mittel aus den Strukturfonds der Europäischen Union – müssen konsequent dem Ausgleich struktureller Wettbewerbsnachteile, namentlich von KMU, dienen. Die Förderinstrumente müssen die spezifischen Bedürfnisse und Voraussetzungen von KMU berücksichtigen. 5. Fördermittel-Vergabe: Die Ausschreibungen müssen in jeder Hinsicht transparent, wettbewerbsneutral und auf unternehmensfreundliche Weise formuliert, evaluiert und abgewickelt werden. Die Vergabe der Mittel muss aufgrund objektiver und nachvollziehbarer Kriterien erfolgen. Bei der Zugangsberechtigung wie bei der Bewilligung ist strikte Wettbewerbsneutralität sicherzustellen. KMU sind bei der Identifizierung und Formulierung förderfähiger Projekte umfassend und objektiv zu beraten. Die Förderinstrumente müssen stärker mit anderen staatlichen Regulierungsfeldern abgestimmt werden, z. B. mit dem Steuer- und Bilanzrecht, um die Wirksamkeit der Maßnahmen zu erhöhen und eventuelle Wirkungskonflikte zu vermeiden. 6. Krisenmaßnahmen: Die Seit Beginn der Wirtschafts- und Finanzkrise Ende 2008 ergriffenen Hilfsmaßnahmen für Unternehmen sind entsprechend den konjunkturpolitischen Voraussetzungen schrittweise zurückzufahren. Dabei sind angemessene Übergangsfristen zu gewährleisten. Bei der Über-


prüfung der Erfüllung eingegangener Verpflichtungen sind Ermessensspielräume so auszunutzen, dass den Unternehmen nicht nachträglich wirtschaftliche Nachteile entstehen. III. Rechtssicherheit und fairer Wettbewerb Rechtsicherheit ist eines der wesentlichen Kriterien für die Attraktivität des Investitionsstandortes Ungarn. Ein EU-konformer Rechtsrahmen und dessen strikte Einhaltung ist eine Grundbedingung für die Wettbewerbsfähigkeit der ungarischen Wirtschaft und die Investitionsbereitschaft der Unternehmen. 7. Öffentliche Vergabe: Die erwartet, dass öffentliche Aufträge mit der höchstmöglichen Transparenz und Wettbewerbsneutralität ausgeschrieben, evaluiert und entschieden werden. 8. Protektionismus: Ungarn wie Deutschland sind in überdurchschnittlich hohem Maße von der Weltwirtschaft abhängig. Die DUIHK lehnt jegliche wirtschaftspolitischen Maßnahmen ab, die protektionistische Wirkungen haben, da derartige Eingriffe in den freien Welthandel letztlich allen Beteiligten schaden. 9. Freier Binnenmarkt: Die DUIHK befürwortet die konsequente Umsetzung der Binnenmarkt-Freiheiten in der erweiterten EU. Beschränkungen im Bereich der Arbeitnehmerfreizügigkeit sind nur im Falle beträchtlicher Risiken für einzelne Länder zu akzeptieren und müssen zeitlich befristet sein. Die DUIHK tritt für die frühest-


mögliche Aufhebung der noch bestehenden Beschränkungen der Arbeitnehmerfreizügigkeit zwischen Ungarn und Deutschland ein. 10. Illegale Beschäftigung: Die DUIHK setzt sich für die konsequente Bekämpfung illegaler Beschäftigung ein, da sie die Wettbewerbsbedingungen verzerrt und zu einer ungerechten Verteilung der Steuerlast führt. Illegale Beschäftigung ist sowohl durch Schaffung von strukturellen Anreizen zur Legalisierung als auch durch die die strikte Anwendung bestehender Sanktionen einzudämmen. 11. Verbraucherschutz: Die DUIHK erwartet, dass in der Gesetzgebung und der Rechtssprechung eine faire Abwägung der Interessen von Verbrauchern und Unternehmen erfolgt. Weder die eine noch die andere Seite darf einseitig benachteiligt werden. Eingriffe in die Vertragsfreiheit sind nur zulässig, wenn bestimmte Gruppen von Marktteilnehmern nicht auf andere Weise in eine gleichberechtigte Wettbewerbsposition versetzt werden können. 12. Überregulierung: Über die EUVorgaben hinausgehende Regelungen, die in Ungarn ansässige Unternehmen benachteiligen würden, sind zu vermeiden. 13. Freiwillige Normen: Die DUIHK erwartet, dass freiwillige ethische Kodices ausschließlich branchenspezifische Besonderheiten regeln und nicht zu parallelen Rechtsstrukturen führen. 14. Vertragsgarantie: Die DUIHK erwartet, dass die Rechtsanwendung die Gültigkeit zivilrechtlicher Verträge 37

voll und ganz respektiert. Dies betrifft auch Verträge zwischen privatrechtlichen und öffentlichen Parteien. 15. Übergangsfristen: Bei der Gesetzgebung sind faktische Rückwirkungseffekte durch ausreichende Übergangsfristen auszuschließen. Den Unternehmen muss ermöglicht werden, sich formal und wirtschaftlich rechtzeitig auf die geänderten Rahmenbedingungen einzustellen. IV. Wachstums- und beschäftigungsförderndes Steuersystem 16. Steuersystem: Das Steuersystem muss gleichzeitig die internationale Wettbewerbsfähigkeit der Unternehmen und die solide Finanzierung der öffentlichen Aufgaben sicherstellen. Der Umfang dieser Aufgaben (z. B. im Bereich der sozialen Sicherung) ist in einem breiten gesellschaftlichen Konsens zu bestimmen und verlässlich zu fixieren. 17. Öffentliche Ausgaben: Die öffentliche Hand muss die Steuermittel mit der größtmöglichen Effektivität und Sparsamkeit einsetzen. Die Konsolidierung der öffentlichen Haushalte muss über die Beschränkung der Ausgabenseite sichergestellt werden, und nicht durch die Erhebung zusätzlicher Steuern und Abgaben. 18. Belastung des Faktors Arbeit: Höhe und Entwicklung der Lohn- und Lohnnebenkosten ein wesentlicher Faktor für die Wirtschaftlichkeit der Unternehmen und bestimmen unmittelbar Ihre Wettbewerbsfähigkeit. Die 2009 eingeleitete Reduzierung der Steuer- und Abgabenlast auf den 38

Faktor Arbeit trägt zur Stärkung der Wettbewerbsfähigkeit bei. Die angekündigten weiteren Entlastungen für 2010 sind konsequent umzusetzen, tendenziell ist eine weitere Entlastung des Faktors Arbeit anzustreben. 19. Steuervereinfachung: Das Steuersystem ist deutlich zu vereinfachen, z. B: durch Reduzierung der Anzahl der Steuerarten, die Vereinheitlichung von Bemessungsgrundlagen und die Abschaffung überflüssiger Sondertatbestände, Ausnahmeregelungen etc. Bei der Steuerverwaltung und -erhebung sind Berechnungs-, Erhebungs- und Verwaltungsverfahren, Prüfungsvorschriften usw. deutlich zu vereinfachen, auf nationaler wie auf lokaler Ebene. 20. Steuerbasis: Zur Eindämmung der Schattenwirtschaft ist die Basis der effektiv Steuern entrichtenden Personen und Unternehmen deutlich zu verbreitern. Dies betrifft sowohl die Rechtssetzung wie die Rechtsanwendung. 21. Steuergleichheit: Die DUIHK lehnt steuerliche Sonderregelungen für einzelne Branchen oder Marktteilnehmer ab. Sondersteuern- oder abgaben oder Ausnahmetatbestände für einzelne Branchen stellen keine Steuerungsanreize für die langfristige Wettbewerbsfähigkeit der Gesamtwirtschaft dar. Spezielle Förderziele sind über andere, transparent ausgestaltete Transferinstrumente zu realisieren. V. Innovation, F+E, Bildung Ungarns internationale Wettbewerbsfähigkeit wird langfristig in erster Linie von der Innovationsfä-


higkeit seiner Menschen und Unternehmen bestimmt. 22. Innovationsförderung: Die Wirtschaftspolitik muss permanent jene institutionellen, finanziellen und ideellen Voraussetzungen schaffen und verbessern, die die Unternehmen und Forschungseinrichtungen in die Lage versetzen, international wettbewerbsfähige Güter und Leistungen hervorzubringen. 23. Zusammenarbeit WirtschaftBildung: Das Bildungssystem ist konsequent auf die Bedürfnisse der wissensbasierten Gesellschaft auszurichten. Die DUIHK fordert und fördert daher eine intensivere und kontinuierliche Einbeziehung der Wirtschaft (Unternehmen, Fachverbände, Interessenvertretungen) in die qualitative und quantitative Planung und Umsetzung der beruflichen (technischgewerblichen und kaufmännischen) wie der akademischen Ausbildung. 24. TISZK: Die regionalen integrierten Berufsbildungszentren (TISZK) sind hinsichtlich ihrer Effektivität, ihrer Struktur und ihrer Zweckmäßigkeit grundlegend zu überprüfen. 25. Förderung betrieblicher Bildung: Die Bildungspolitik muss strukturelle und ggf. finanzielle Anreize für eigenverantwortliche Ausund Weiterbildungsaktivitäten der Unternehmen geben. Eine mögliche Abschaffung zweckgebundener Abgaben wie der Berufsbildungsabgabe darf nicht zu einer finanziellen Belastung von Unternehmen führen, die sich selbst aktiv in der Berufsbildung und der betrieblichen Weiterbildung engagieren.


26. Lernen im Unternehmen: Die DUIHK unterstützt die stärkere Einbindung von Unternehmenspraktika sowie die schrittweise Einbeziehung der Betriebe als Lernort auch in der akademischen Ausbildung. VI. Arbeitsrecht Gut ausgebildetes Personal ist eine der wichtigsten Voraussetzungen für die langfristige Wettbewerbsfähigkeit der Unternehmen. 27. Flexibilität: Das Arbeitsrecht Arbeitgebern wie Arbeitnehmern ausreichende Flexibilität und zugleich ausreichende Sicherheit bieten. Die Unternehmen erwarten, dass das Arbeitsrecht branchenspezifische Besonderheiten wie auch konjunkturzyklische Erfordernisse angemessen und flexibel berücksichtigt. Arbeitnehmer erwarten soziale Absicherung, aber auch flexible Lösungen, um persönliche Lebensentwürfe mit der Arbeit vereinbaren zu können. VII. Bürokratieabbau und Transparenz 28. Bürokratieabbau: Die DUIHK setzt sich für einen konsequenten Abbau überflüssiger oder unnötig umfangreicher bürokratischer Vorschriften ein, die die Tätigkeit der Unternehmen erschweren. Dazu gehören Genehmigungsverfahren, statistische Meldepflichten, Nachweispflichten ua. auf nationaler wie auch auf lokaler oder regionaler Ebene. Die DUIHK plädiert deshalb für eine verbindliche Regelung, die den Gesetzgeber verpflichtet, alle Gesetze und Verordnungen hinsicht39

lich ihrer Auswirkungen auf die bürokratische Belastung der Unternehmen zu prüfen („Bürokratiekosten-Check“). 29. Transparenz: Die DUIHK unterstützt die größtmögliche Offenlegung von Entscheidungen staatlicher Verwaltungen über allgemein zugängliche Kanäle, z. B. das Internet. VIII. Klima- und Energiepolitik 30. Grundsätze: Die Energiepolitik muss sich an der nachhaltigen Versorgungssicherheit, der ökologischen Verträglichkeit und der ökonomischen Vertretbarkeit orientieren.

31. Planungssicherheit: Die Energiepolitik muss allen Marktteilnehmern (vor allem Versorgungsunternehmen, alternative Anbieter, private und institutionelle Verbraucher, Netzbetreiber) einen langfristig verlässlichen rechtlichen Rahmen garantieren, um Investitionen in den Energiesektor zu ermöglichen 32. Energieeffizienz: Die DUIHK setzt sich intensiv für die Erhöhung der Energieeffizienz in Unternehmen, privaten Haushalten und öffentlichen Einrichtungen ein und fördert die Verbreitung entsprechender moderner Technologien.

Pionier im Dienst der Unternehmen Vor 90 Jahren wurde die DUHK gegründet Vor genau neun Jahrzehnten, am 6. August 1920 wurde die „Deutsch–Ungarische Handelskammer in Budapest (DUHK)“ gegründet. Die Gründungsanzeige von damals liest sich auch nach fast einem Jahrhundert erstaunlich modern. Die Hauptaufgaben und Grundprinzipien der damaligen Kammer, aber auch ihr Leistungsspektrum finden sich zu einem großen Teil wieder in der Satzung unserer heutigen DUIHK, die 73 Jahre nach ihrer Vorläuferin entstand.

Ein Blick in die Gründungsdokumente der Deutsch-Ungarischen Handelskammer aus den Jahren 1919-1921, aber auch die Tätigkeit der Kammer in den ersten anderthalb Jahrzehnten ihres Bestehens belegen, wie konstruktiv und kooperativ die Unternehmen beider Länder schon damals ihre gemeinsamen Interessen in einer gemeinsamen, selbstverwalteten Organisation vertreten haben. Viele der Prinzipien, die damals die institutionellen Formen und die praktische Arbeit bestimmten, gelten auch für die Tätigkeit der 1993 gegründeten Deutsch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer: Bilateralität Nicht nur die Mitgliedschaft steht Unternehmen aus beiden Ländern offen, sondern selbstverständlich auch alle Leistungen der Kammer. Ziel damals wie heute ist die Förderung der bilateralen Wirtschaftsbeziehungen – in beide Richtungen. Fokus auf die Bedürfnisse der Unternehmen Von Anfang an richtete die DUHK ihre Leistungsspektrum an den praktischen Erfordernissen des Geschäftsalltags aus, die Vermittlung von Ge-

40



schäftspartnern, Rechtsberatung oder auch Kreditschutz- und Inkassodienste standen im Mittelpunkt ihrer Tätigkeit. Auch die DUIHK orientiert sich an den aktuellen Erwartungen und Anforderungen der Unternehmen. Neutrale Interessenvertretung Als Unternehmensvertretung nahm die DUHK seit ihrer Gründung die Interessen der Mitgliedsunternehmen wahr, ohne jedoch parteipolitisch Einfluss zu nehmen. Auch dieser Grundsatz gehört heute zu den Grundwerten der Arbeit der DUIHK. Mit diesem Konzept war die DUHK in den zwanziger Jahren des vorigen ihrer Zeit weit voraus, war Pionier und Wegbereiter. Im folgenden geben wir einen kurzen Abriss der Geschichte der Deutsch-Ungarischen Handelskammer, die mit dem Kriegsende 1945 endet, und erst 1993 mit der Gründung des Delegiertenbüros der Deutschen Wirtschaft in Budapest wieder eine würdige Fortsetzung fand. Deutsche Kaufleute in Budapest Schon seit Mitte des 19. Jahrhunderts hatten sich mehr und mehr Deutsche 41

als Unternehmer in Ungarn engagiert: Industrielle wie der Mecklenburger Friedrich Stühmer, der später eine bedeutende Süßwarenfabrik aufbaute, Friedrich Kochmeister, Inhaber einer „Drogua- und Heilkrauthandlung“, Gründer der „Lloyd Gesellschaft“ und Vorsitzender der Budapester Warenund Effektenbörse, aber auch viele Konditoren, Kaffeehausbesitzer und Gastwirte waren Einwanderer aus Deutschland. Da Deutsch in dem von Österreich beherrschten Ungarn Geschäftssprache war, konnten sie sich schnell etablieren. Eine starke Zäsur brachte das Ende des Ersten Weltkriegs. Ungarn erhielt die Selbstständigkeit, wurde aber in seinem territorialen Bestand erheblich beschnitten. Der Friedensvertrag von Versailles, im Juni 1920 unterzeichnet, schwächte zudem die Wirtschaftskraft beider Staaten erheblich. Ungarn besteht auf bilaterale Interessenvertretung Um die nach dem Ende des Ersten Weltkriegs in den politischen Wirren unterbrochenen Handelsbeziehungen wieder in Gang zu setzen, begründeten deutsche Kaufleute Ende 1919 in Budapest einen ersten Ausschuss zur Gründung einer Deutschen Wirtschaftskammer in Ungarn. Anfang 1920 nahm dieser Ausschuss Kontakt zum deutschen Generalkonsulat und zum Auswärtigen Amt auf. Dort war man jedoch eher skeptisch gegenüber der Etablierung und Förderung von Auslandshandelskammern. Anfang Mai 1920 reiste deshalb der spätere Kammerpräsident 42

Paul Kühnemann nach Berlin. Bei diesen Gesprächen stand eine national ausgerichtete deutsche Auslandshandelskammer ohne Beteiligung von ungarischen Unternehmern im Zentrum der Planungen. Schon bald war jedoch absehbar, dass die ungarischen Behörden einer monolateral arbeitenden Kammer die Genehmigung versagen würden. Das Königlich Ungarische Handelsministerium bestand auf einer zwischenstaatlich arbeitenden Handelskammer, die auch ungarische Staatsangehörige als ordentliche Mitglieder aufnehmen und in den Vorstand wählen sollte. Die deutschen Unternehmer in Budapest akzeptierten diese Vorgaben und gründeten am 6. August 1920 mit der Deutsch-Ungarischen Handelskammer (DUHK) die weltweit erste deutsche Außenhandelskammer nach dem Ende des Ersten Weltkrieges. Den Vorsitz in der konstituierenden Versammlung führte dann auch gleich ein Ungar, Staatssekretär Navay, erster Präsident wurde Paul Kühnemann. Ihren ersten Sitz hatte die Kammer in einem Elisabethstädter Bankhaus (Szervita tér 3). Der Start gelang, und die Kammer fand auch beim deutschen Generalkonsulat in Budapest wohlwollende Unterstützung. Letzteres berichtete bereits Ende November 1920 an das Auswärtige Amt, die Kammer erledige die eintreffenden Anfragen “mit Sorgfalt und Verständnis”, ihren Auskünften könne “volles Vertrauen” entgegengebracht werden. Und Anfang 1922 betonte die gerade errichtete deutsche Gesandtschaft in einem Schreiben an die Handelskammer Elberfeld gar, die DUHK finde “in jeder


Weise” amtliche Unterstützung und könne nur empfohlen werden. Im November 1920 genehmigte das ungarische Handelsministerium die eingereichte Satzung. Demnach sollte die Kammer, den wirtschaftlichen Verkehr zwischen Deutschland und Ungarn auf allen Gebieten des Handels, der Industrie und der Agrikultur fördern sowie die Kammermitglieder und Behörden beider Länder auf diesen Gebieten beraten, die wirtschaftlichen und ideellen Interessen beider Länder fördern, nach Möglichkeit beim Abschluss von Handelsverträgen mitarbeiten und als eine ihrer wichtigsten Aufgaben den Export ungarischer Produkte nach Deutschland, v. a. aus der Landwirtschaft, verbessern helfen. Kammerarbeit in Krisenzeiten Im Februar 1921 waren die Gründungsformalitäten abgeschlossen, und die Kammer nahm einen geregelten Geschäftsbetrieb auf. Ein wichtiges Gebot dabei war schon damals, dass die Kammer keinerlei politische Bestrebungen verfolgte – ein Prinzip, dass auch heute zu den unabdingbaren Grundsätzen der Tätigkeit der DUIHK gehört. Gerade frisch aufgeblüht, verschärfte sich indes die Wirtschaftskrise, und die Kammer hatte alle Hände voll zu tun. Besondere Schwierigkeiten bereiteten die stark fluktuierenden Währungen und die vor dem Hintergrund wachsender ökonomischer Probleme verhängten Import- und Exportverbote. Um die Mitglieder schneller über entsprechende Regelungen informieren zu können, gab die DUHK ab 1922


monatlich die „Deutsch-Ungarische Wirtschaftszeitung“ heraus. Diese erschien – wie alle anderen Kammerpublikationen – auch in ungarischer Sprache (wie übrigens auch heute alle Medien der DUIHK). Damit unterstrich die Kammer ihren Anspruch, für die Wirtschaftskreise beider Länder tätig zu sein. Dass sie damit Erfolg hatte, zeigt ein Blick auf die Entwicklung bei der Mitgliederzahl. Diese stieg innerhalb eines Jahres von 530 (davon 380 ungarische!) auf über 700. Zu diesem Erfolg hatte sicherlich auch eine Studienreise nach Ungarn beigetragen, die die DUHK im Mai 1921 für deutsche Industrielle, Kaufleute und Bankiers erstmalig organisierte. Dennoch geriet die DUHK zunehmend in finanzielle Nöte, aufgrund „mangelnden Betriebskapitals“ sah sich die DUHK 1925 sogar gezwungen, das Erscheinen der Kammerzeitschrift einzustellen. Für den 11. Dezember war gar eine Direktionssitzung vorgesehen, die eine außerordentliche Generalversammlung zwecks Auflösung der Kammer anberaumen sollte. Die Selbstauflösung konnte jedoch noch abgewendet werden. Der ungarische Syndikus der DUHK, Ritter von Ullmann, beglich das Kammerdefizit aus eigenen Mitteln. Dies wiederum veranlasste den deutschen Präsidenten Kühnemann zum Rücktritt. Bei den darauf folgenden Vorstandswahlen 1926 wurde Leo von Budai-Goldberger, Inhaber der Baumwolldruckerei Sam. F. Goldberger & Söhne und Mitglied des ungarischen Oberhauses, zum neuen Präsidenten der Kammer gewählt. Der neuen Kammerführung gehörten nunmehr deutlich mehr Ungarn an, was von der deutschen Seite zunehmend argwöhnisch beobachtet 43

wurde, sowohl innerhalb der Kammer, als auch außerhalb, z. B. vom Auswärtigen Amt, aber auch vom Deutschen Industrie- und Handelskammertag (DIHT) und vom Reichsverband der Deutschen Industrie (RDI). Die neue Kammerführung warb deshalb in Deutschland um Vertrauen, Präsident Goldberger und Syndikus von Ullmann reisten eigens zu diesem Zweck im Herbst 1926 nach Deutschland. Sie wurden im Auswärtigen Amt, beim DIHT und beim RDI, aber auch bei zwölf Industrie- und Handelskammern vorstellig. Ein Mitarbeiter des Außenamtes meldete anschließend nach Budapest, die Kammervertreter hätten „einen günstigen Eindruck“ in Deutschland hinterlassen. 1928 errichtete die DUHK in Berlin sogar eine “Generalexpositur” für das Deutsche Reich. Von hier aus etablierte sie in größeren deutschen Städten wie Dresden, Leipzig, Hamburg und Bochum Zweigstellen, um mit Behörden, Lieferanten und Kunden schneller Kontakt aufnehmen zu können. Dass sich die finanzielle Lage der DUHK zwischenzeitlich gebessert hatte, wird auch am Wiedererscheinen der „Deutsch-Ungarischen Wirtschaftszeitung“ Anfang 1928 deutlich. Die Kammerzeitschrift erschien seit Februar 1929 sogar in erweitertem Umfang als „Wirtschaftliche Rundschau für Deutschland und Ungarn“. Auf sich selbst gestellt Doch schon Ende 1929 verschlechterte sich die wirtschaftliche Lage der Kammer erneut, nicht zuletzt auch aufgrund zunehmender handelspoli44

tischer Spannungen zwischen beiden Ländern. Die Bitte des neugewählten Vorstandes an die deutsche Gesandtschaft in Budapest um finanzielle Unterstützung blieb jedoch erfolglos: Das vom Auswärtigen Amt um Stellungnahme gebetene Reichswirtschaftsministerium lehnte im Mai 1930 eine finanzielle Unterstützung der Kammer durchweg ab und berief sich dabei auf den DIHT. Dieser hatte – federführend für die Spitzenorganisationen der deutschen Wirtschaft – 1927 mit den Reichsbehörden eine Absprache getroffen, wonach Auslandshandelskammern, die sich in finanziellen Nöten befanden, nicht durch staatliche Subventionen„künstlich zu erhalten“ seien. Eine Auslandshandelskammer, die sich nicht aus eigenen Mitteln finanzieren könne, sei „nicht lebensfähig“. Die Kammer versuchte, mit neuen Dienstleistungen gegenzusteuern, so wurde z. B. 1930 eine Kreditschutzabteilung eingerichtet. noch im selben Jahr zog sie in ein geräumigeres Büro an der heutigen Bajcsy Zsilinszky út um. Die einsetzende Weltwirtschaftskrise stellte die DUHK jedoch erneut vor schwierige Probleme. Wie andere AHK auch verlor sie immer mehr Mitglieder, während zugleich die anfallende Arbeit zunahm. Weil der deutsche Inlandsmarkt zusammengebrochen war, drängten die Unternehmen verstärkt auf die Exportmärkte und überschütteten die Auslandshandelskammern mit Anfragen nach Absatzmöglichkeiten. Die DUHK berichtete dem DIHT 1931 resigniert, dass kaum noch Gebühren und selbst viele Beiträge nicht bezahlt würden, und dass deshalb sogar „grundlegende Schreibar-


beiten“ nicht mehr finanziert werden könnten. Während die Kammer 1931 noch 463 Mitglieder zählte, waren es ein Jahr später nur noch 374. Doch noch meisterte die DUHK diese Schwierigkeiten selbst. Und zwar so gut, dass sie im September 1931 trotz ihrer – damals ungewöhnlichen – bilateralen Struktur außerordentliches Mitglied des DIHK wurde.

NS-Regime beendet Autonomie Die Machtübernahme der Nationalsozialisten in Deutschland im Mai 1933 blieb nicht ohne Auswirkungen auf die deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen und führte schon bald auch zum Ende der Eigenständigkeit der DUHK. In Deutschland selbst zerschlugen die Nazis die Selbstverwaltung der Wirtschaft, so auch den DIHT, und installierten stattdessen eine staatlich kontrollierte „Reichswirtschaftskammer“ (RWK). Der von den Nationalsozialisten als Gesamtvertretung der deutschen Wirtschaft gedachten Reichswirtschaftskammer war die weiterhin bilateral ausgerichtete DUHK in Buda-


pest ein Dorn im Auge. Deshalb betrieb die RWK zielstrebig den Ausbau der Berliner Geschäftsstelle der DUHK. Die Zentrale in Ungarn sollte auf längere Sicht zu einer „Auskunftstelle“ herabgestuft werden. Nachdem sich der amtierende DUHK-Präsident Arnold geweigert hatte, einen Berlintreuen Vertreter zum Vizepräsidenten zu machen, wurde er 1935 abgewählt, sein Nachfolger wurde der ungarische

Abgeordnete Endre von Mecsér, Großgrundbesitzer und Exporteur von Agrarprodukten und Präsident der ungarischen Landwirtschaftskammer.

Treffen des Verwaltungsrates der DUHK mit dem Direktor des Kgl. Ungarischen Außenhandelsamtes im Jahre 1939

Von Mecsér ließ die DUHK-Geschäftsstelle in Berlin zum 31. Dezember 1935 schließen, was zwar den Fortbestand der Kammer in Budapest sicherte, zugleich aber dazu führte, dass der DUHK der offizielle Status einer deutschen Auslandshandelskammer aberkannt wurde. Die Reichswirtschaftskammer empfahl sie dennoch für die Förderung geschäftlicher Beziehungen zwischen Deutschland und Ungarn. Das Handelsvolumen zwischen den beiden Staaten nahm in den dreißiger Jahren erheblich zu, allein zwischen 45

1934 und 1938 auf mehr als das Dreifache. Damit erhöhte sich auch für die Deutsch-Ungarische Handelskammer der Umfang der zu erledigenden Arbeiten massiv, die Kammer eröffnete daraufhin 1937 ihre neue Geschäftsstelle in der Andrássy út 25 (dem späteren Ballettinstituts gegenüber der Budapester Oper). 1938 installierte die Reichswirtschaftskammer in der DUHK einen „Hauptgeschäftsführer“, der als geschäftsführendes Präsidialmitglied im Vorstand vertreten war und somit auch den (ungarischen) Präsidenten kontrol-

lieren konnte. Die neuen Machtverhältnisse wurden auch in einer neuen Satzung zementiert. Über die Tätigkeit der DUHK in den beiden letzten Kriegsjahren ist nur wenig bekannt. Am 25. Mai 1944 hielt die Deutsch-Ungarische Handelskammer ihre letzte Mitgliederversammlung ab – in den Räumen des Deutschen Wissenschaftlichen Instituts am Apponyitér. Mit dem Vorrücken sowjetischer Truppen verlegte sie dann Ende 1944 ihren Sitz nach Westungarn, wo sie noch bis Februar 1945 tätig war. Danach reißen die Nachrichten ab.

1945–2010

Von der DUHK zur DUIHK 1945 Nach Kriegsende wird Deutschlands Außenwirtschaft unter alliierte Kontrolle gestellt. Die Joint Export Import Agency (JEIA) schloss 1947 die ersten handelsvertragsähnlichen Abkommen mit ausländischen Staaten, so mit Ungarn im September. Bis in die sechziger Jahre hinein bildete dieses Abkommen die Grundlage für den (west-)deutsch-ungarischen Warenverkehr. 1949 Ungarn wird eine Volksdemokratie nach Vorbild der UdSSR. Als Gründungsmitglied des „Rates für Gegenseitige Wirtschaftshilfe“ (RGW) wird es in die sowjetisch dominierte osteuropäische Wirtschaftsordnung integriert. Die Wirtschaftsbeziehungen mit der DDR werden bis 1989 auf planwirtschaftlicher Grundlage im Rahmen des RGW abgewickelt. 1963 Im November wird in Budapest die „Handelsmission“ der Bundesrepublik errichtet.

46


1986 Zwischen der Bundesrepublik und Ungarn wird ein Investitionsschutz- und Förderabkommen abgeschlossen. 1989 Im Dezember, wenige Wochen nach dem Zusammenbruch der kommunistischen Systems entwickeln der Deutsche Industrie- und Handelstag und der Ostausschuss der Deutschen Wirtschaft Pläne zur Schaffung einer Deutsch-Ungarischen Handelskammer. 1990 Im November wird das Delegiertenbüro der Deutschen Wirtschaft in Ungarn unter der Leitung von Eva Dude gegründet. 1991 In Ungarn fällt das Außenhandelsmonopol des Staates, 1991 verfügt das Land über die attraktivsten Joint-Venture-Regelungen aller osteuropäischen Reformstaaten.

1968 Ungarn beginnt innerhalb des planwirtschaftlichen Systems mit der Einführung marktwirtschaftlicher Instrumente. Dies ermöglicht auch eine engere Kooperation mit westlichen Unternehmen. Mitte 1973 gibt es bereits über 100 (west-) deutsch-ungarische Kooperationen.

1993 Am 7. Mai 1993 gründen 47 Unternehmensvertreter die „Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer“ (DUIHK). Präsident wurde Dr. Hans Messer (Messer Griesheim GmbH, Frankfurt/M.), geschäftsführendes Vorstandsmitglied wurde Eva Dude. Bereits im ersten Jahr ihres wächst die Zahl der Mitglieder auf 350 Unternehmen.

1974 Als erstes deutsch-ungarischen Joint-Venture-Unternehmen entsteht die Sicontact Kft. unter Beteiligung von Siemens.

2010 Die DUIHK ist mit knapp 900 Mitgliedern die größte bilaterale Unternehmensorganisation in Ungarn.


47

Die DUIHK als Organisation


Vorstand der Deutsch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer Stand 12.04. 2010

Präsident

Schatzmeister

Tamás Vahl

Thilo Kusch

Geschäftsführer

Mitglied des Direktoriums/CFO

NavNGo Kft. Bérc u. 16. H-1016 Budapest Tel.: +36 1 872 0000 Fax: +36 1 872 0100

Magyar Telekom Nyrt. Krisztina krt. 55. 1013 Budapest Tel.: +36 1 458 7052, 458 7058 Fax: +36 1 458 7055

Vizepräsidenten

Geschäftsführender Vorstand

Emmerich Endresz

Gabriel A. Brennauer

Vorstandsvorsitzender

Deutsch-Ungarische Industrieund Handelskammer Lövőház u.30 1024 Budapest Tel.: +36 1 345 7637 Fax: +36 1 315 0744

Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Váci út 72-74. 1132 Budapest Tel.: +36 1 238 1200 Fax: +36 1 238 2801

Péter Kásler

Mitglieder des Vorstandes

Geschäftsführer

Mark Baumgärtner

Penny Market Kft. Pf.: 12 2351 Alsónémedi Tel.: +36 29 339 192 Fax: +36 29 339 101

Geschäftsführer Ratiopharm Hungária Kft. Uzsoki u. 36/a. 1145 Budapest Tel.: +36 1 273 2793 Fax: +36 1 273 2731

Elek Straub Geschäftsführer

SÜDWIND Zrt. Tövis u. 3/b. H-1022 Budapest

50

Nils Blunck Geschäftsführender Gesellschafter Blucron Kft. Lövőház u. 30 H-1024 Budapest Tel.: +36 1 457 0654 Fax: +36 1 457 0655



51



Norbert Jécsy

Reinhard Büchl

Geschäftsführer

Geschäftsführer Büchl Entsorgungswirtschaft GmbH Robert-Bosch-Str. 1-5 D-85053 Ingolstadt Tel.: +49 841 964 620 Fax: +49 841 964 660

Thomas Faustmann

Miele Kft. Alsó Törökvész 2. H-1022 Budapest Tel.: +36 1 880 6425 Fax: +36 1 880 6402

Karl-Heinz Keth

Vorsitzender der Geschäftsleitung AUDI Hungária Motor Kft. Kardán út 1. 9027 Győr Tel.: +36 96 661 201 Fax: +36 96 661 210

Geschäftsführer Praktiker Építési- és Barkácspiacok Magyarország Kft. Mester u. 87. H-1095 Budapest Tel.: +36 1 476 6101 Fax: +36 1 476 6109

Dr. Herbert Fisch

Andreas Kovács

Geschäftsführer

Geschäftsführer

BASF Hungária Kft. Váci út 30. H-1132 Budapest Tel.: +36 1 250 9711 Fax: +36 1 250 4660

MCS Management & ControllingService Vezetési Tanácsadó Kft. Babér u. 5. 1138 Budapest Tel.: +36 1 452 3795, Fax : +36 1 452 3796

Peter Inzenhofer

András Kozma

Geschäftsführer

Generaldirektor

Hirschmann Car Communication Kft. Csorvási út 35. H-5600 Békéscsaba Tel.: +36 66 520 731 Fax: +36 66 621 420

Commerzbank Zrt. Széchenyi rkp. 8. H-1054 Budapest Tel.: +36 1 374 8108 Fax: +36 1 269 4732

Mihály Jankovich

János Mátyásfalvi

Geschäftsführer

Direktor

Vienna International Underwriters GmbH Ungargasse 41. A-1030 Wien Tel.: +43 50 350 26240 Fax: +43 50 350 99 26240

52


A.T. Kearney Kálmán Imre utca 1. H-1054 Budapest Tel: +36 1 475 1442 Fax: +36 1 475 1111


53


Prof. Dr. Zsolt K. Radnóczy Ph.D. Rechtsanwalt Radnóczy Ügyvédi Iroda Andrássy út 113. H-1062 Budapest Tel.: +36 1 214 6661 Fax: +36 1 212 8515

Beirat der Deutsch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer Stand 12.04. 2010

Beirat

Dr. József Bayer Geschäftsführer Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. Városmajor u.11. H-1122 Budapest Tel.: +36 1 488 5766 Fax: +36 1 202 5332

Christian Ringel Geschäftsführer Scholz & Friends Budapest Kft. Lövõház utca 30. H-1024 Budapest Tel.: +36 1 336 2940 Fax: +36 1 336 2931

Kay-Uwe Blandow Geschäftsführer IVG Development Hungary Kft. Gábor Dénes u. 4. Infopark H-1117 Budapest Tel.: +36 1 382 7568 Fax: +36 1 382 7570

Dr. Károly Salamon Geschäftsführer MIS Kft. Rozsos u. 80. H-1162 Budapest Tel.: +36 1 409 4314 Fax: +36 1 409 4314

Dr. Roland Felkai Geschäftsführer

Dr. László Szentkuti Siemens Zrt. (Regionalgesellschaft Ungarn) Gizella u. 51-57. H-1143 Budapest Tel.: +36 1 471 2000 Fax: +36 1 471 2002

Rödl & Partner Kft. Andrássy út 121. H-1062 Budapest Tel.: +36 1 814 9800 Fax: +36 1 814 9899

Anikó Feraji Geschäftsführerin MEY Hungária Kft. Lévai u. 29. H-2112 Veresegyháza Tel.: +36 28 586 160 Fax: +36 28 586 151

54



Klaus Gerasch Berater Zöldpálya u. 5/a 1106 Budapest

Zsolt Ghéczy Berater / Rechtsanwalt AZ Gheczy Consulting Drosselweg 24. D-65232 Taunusstein Tel.: +49 6128 41 322 Fax: +49 6128 7480 999

Sven Göller Geschäftsführer HOCHTIEF Development Hungary Kft. Váci út 76. Capital Square Irodaház H-1138 Budapest Tel.: +36 1 452 4030 Fax: +36 1 452 4040

Péter Hetényi Stellv. Vorsitzender des Aufsichtsrates Siemens Zrt. Gizella u. 51-57. 1143 Budapest Tel.: +36 1 471 2001 Fax: +36 1 471 2602

55

Beirat

Thilo Sertel

Dr. István Horváth

Konrad Kreuzer

Botschafter

Vorsitzender des Vorstandes

Direktor

Botschaft der Republik Ungarn Bankgasse 4-6. A-1010 Wien Tel.: +43 1 5378 0439 Fax: +43 1 5359 940

E.ON Hungária Zrt. Roosevelt tér 7-8. H-1051 Budapest Tel.: +36 1 472 2309 Fax: +36 1 472 2302

IKB Leasing Hungária Kft. Kapás u. 6-12 H-1027 Budapest Tel.: +36 1 393 5501 Fax: +36 1 393 5530

Welk Consult Kft. Lövőház utca 30. H-1024 Budapest Tel.: +36 1 315 2507 Fax: +36 1 315 2512

Ildikó Jakabucz

Dipl.-Ökonom Holger Linkweiler

Attila Somogyi

Direktor (Finanz/Rechnungsw.)

Geschäftsführer

Prof. Dr. Konrad Wetzker

Geschäftsführerin Hauni Hungária Gépgyártó Kft. Móra Ferenc u. 72. H-7632 Pécs Tel.: +36 72 505 270 Fax: +36 72 505 210

HOCHTIEF Airport GmbH Alfredstrasse 236 D-45133 Essen Tel.: +49 201 824 2146 Fax: +49 201 824 2600

SSI Schäfer Systems International Kft. Jedlik Ányos út 20/b. H-2330 Dunaharaszti Tel.: +36 24 501 105 Fax: +36 24 501 103

Alois Kauer

Dr. Katalin Morgós

Stevan Sefer

Geschäftsführer

Geschäftsführerin

Geschäftsführer

Audi Akademie Hungaria Kft. Kossuth Lajos u. 12. H-9025 Győr Tel.: +36 96 663 700 Fax: +36 96 663 773

Anteris Tanácsadó Kft. Denevér út 58/a H-1121 Budapest Tel.: +36 1 395 6186 Fax: +36 1 391 7944

ThyssenKrupp AG Magyarországi Kereskedelmi Képviseleti Iroda Körvasút sor 110. B ép. I. em. H-1158 Budapest Tel.: +36 1 411 1712 Fax: +36 1 411 1727

Csaba Kálmán

Dr. Mihály Patai

Geschäftsführer

Generaldirektor

Dr. Erika Szemenkár

Dr. Oetker Magyarország Élelmiszer Kft. Mészáros u. 58/B. H-1016 Budapest Tel.: +36 1 489 5740 Fax: +36 1 202 7585

UniCredit Bank Hungary Zrt. Szabadság tér 5-6. H-1054 Budapest Tel.: +36 1 269 4490 Fax: +36 1 269 4547

Kempinski Hotel Budapest Zrt. Erzsébet tér 5-8. H-1051 Budapest Tel./Fax: +36 1 317 0512

56

Beirat

András Krausz

Jenô Radetzky

Ehem. Vorstandsvorsitzender

Präsident

Villeroy & Boch Magyarország Kft. Erzsébeti út 7. 6801 Hódmezövásárhely Tel.: +36 62 530 513 Fax.:+36 62 530 571

Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hosszúsétatér 4-6. 8000 Székesfehérvár Tel.: +36 22 510 339 Fax: +36 22 510 312


Hartmut Welk Geschäftsführer

Präsident The Boston Consulting Group Váci utca 81. H-1056 Budapest Tel.: +36 1 235 9000 Fax: +36 1 235 9010

Peter Prinz Wittgenstein Vorsitzender des Aufsichtsrates Villeroy & Boch AG Hofgut Haubenmühle Ausserhalb 18 D-633667 Nidda Tel.: +49 6043 98 400 13 Fax: +49 6043 98 400 14

Präsidentin


57

Delegierte der Deutsch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer Stand 12.04. 2010

Delegierte

Dr. Ulrich Diller

Ervin Schleiffer

Vorsitzender der Geschäftsführung

Geschäftsführer

ZF Hungária Kft. Kistályai u. 2. 3300 Eger Tel.: +36 36 520 101 Fax: +36 36 520 110

Imerys Magyarország Tűzállóanyaggyártó Kft. Erzsébeti út 7. 6800 Hódmezővásárhely Tel.: +36 62 242 914 Fax.: +36 62 245 634

Dr. János Rudnay Präsident

Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága Lajos utca 48-66. 1036 Budapest Tel.: +36 1 250 8441 Fax : +36 1 250 8442

58


Mitarbeiter der DUIHK Geschäftsführung

Mitgliedschaft, Veranstaltungen

Gabriel A. Brennauer ist seit Juli 2006 Geschäftsführendes Vorstandsmitglied der DUIHK. Er vertritt gemeinsam mit dem Präsidenten die Kammer gegenüber der deutschen und der ungarischen Regierung, Verwaltung und Politik sowie gegenüber anderen Kammern und Verbänden. Zugleich koordiniert er die mitgliederbezogenen Aktivitäten der Kammer. Bis 2006 war Gabriel A. Brennauer stellvertretender Hauptgeschäftsführer der Deutsch-Brasilianischen Industrie und Handelskammer in Sao Paulo.

Bereichsleitung: Gabriel A. Brennauer ist seit Juli 2006 Geschäftsführendes Vorstandsmitglied der DUIHK. Er vertritt gemeinsam mit dem Präsidenten die Kammer gegenüber der deutschen und der ungarischen Regierung, Verwaltung und Politik sowie gegenüber anderen Kammern und Verbänden. Zugleich koordiniert er die mitgliederbezogenen Aktivitäten der Kammer.

Kontakt: +36 1 345 76 37, [email protected]

Erika Gönczi ist seit Dezember 2007 im Team Mitgliederservice und Veranstaltungen tätig. Sie kümmert sich in erster Linie um die Planung, Vorbereitung und Durchführung der Veranstaltungen für DUIHK- Mitglieder. Außerdem pflegt sie die umfangreiche Kunden- und Mitglieder-Datenbank der Kammer.

Ilona Balogh arbeitet seit 1997 bei der Kammer, seit 2003 als stellvertretende Geschäftsführerin der DUIHK. Sie ist für das Personalwesen, Projekt- und Qualitätsmanagement, interne Kommunikation sowie für die Vertretung der Bundesländer Sachsen, Bayern und Hessen durch die DUIHK zuständig. Darüber hinaus koordiniert sie das Beratungs- und Dienstleistungsgeschäft der Kammer mit dem weltweiten AHK-Netzwerk und leitet seit acht Jahren den Bereich Handels- und Absatzförderung. Kontakt: +36 1 345 76 31, [email protected]

Zsuzsanna Sipka ist seit Januar 2007 als Assistentin der Geschäftsführung bei der DUIHK tätig. Sie leitet das Büro des Geschäftsführers und unterstützt administrativ den Präsidenten und die übrigen Vorstandsmitglieder. Sie wickelt die entsprechende Korrespondenz ab, koordiniert die Termine und bereitet die Sitzungen der Kammergremien vor. Kontakt: +36 1 345 76 37, [email protected]


Kontakt: Tel.: +36 1 345 76 38, [email protected]

Dominika Kelemen-Raths ist seit 2006 Mitarbeiterin der DUIHK. Nach ihrer Babypause 2009 unterstützt sie wieder das Team Mitgliederservice und Veranstaltungen. Sie beschäftigt sich insbesondere mit der Erschließung neuer Zielgruppen für die Mitgliedschaft, indem sie konkrete Projekte und Maßnahmen entwickelt, um die Angebote für die Mitgliedschaft zu verbessern. Kontakt: +36 1 345 7630, [email protected]

Marietta Németh begann ihre Tätigkeit bei der DUIHK im Jahre 2003, und war in unterschiedlichen Aufgabenbereichen eingesetzt. Ab 2010 hat sie eine neue Aufgabe erhalten: sie ist vor allem für die Planung, Vorbereitung und Durchführung von Veranstaltungen zuständig. Kontakt: +36 1 345 7626, [email protected]

60



61

Handelsförderung, Dienstleistungen


Bereichsleitung: Ilona Balogh lleitet seit acht Jahren den Bereich Handels und Absatzförderung, der deutsche und ungarische Unternehmen bei ihren Vertriebsaktivitäten, bei der Suche nach geeigneten Standorten, Geschäftspartnern, Investoren, bei Messeauftritten und bei Kooperationsprojekten unterstützt. Darüber hinaus ist sie zuständig für gemeinsame Projekte zur Markterschließung mit anderen deutschen Auslandshandelskammern in der Region.

Gitta Kerékgyártó arbeitet seit November 2004 für die DUIHK. Sie ist zuständig für Kooperationsbörsen zwischen deutschen und ungarischen Unternehmen. Daneben unterstützt sie deutsche Firmen bei deren Beteiligung an ungarischen Messen wie der „Industria“ und der „Construma“, und organisiert DUIHK- Gemeinschaftsstände auf ungarischen internationalen Fachmessen. Seit 2007 ist sie auch Kontaktpartnerin für die sächsische Wirtschaft.



László Dernovics ist seit Mai 2007 als Vertreter der Deutschen Zentrale für Tourismus für das deutsche Tourismusmarketing zuständig. Er informiert Reiseveranstalter, Reisebüros, Presse und Fachpublikum in Ungarn über das Reiseland Deutschland und seine Tourismusregionen. Zudem organisiert er tourismusbezogene Journalistenreisen für Vertreter ungarischer Medien in die Bundesrepublik.

Szilvia Meyer berät seit Februar 2008 deutsche und ungarische Firmen, die im Partnerland Produkte oder Dienstleistungen anbieten wollen. Ihr Arbeitsgebiet umfasst die Marktberatung, Standortsuche, Geschäftspartnervermittlung für deutsche und ungarische Kunden, sowie die Betreuung der elektronischen Geschäftspartnerbörse “e-Trade Center“. Außerdem ist sie auch Ansprechpartnerin für den „Senior Experten Service” (SES).



Zsófia Grabovszky ist seit Februar 2008 für die individuelle Geschäftspartnervermittlung zuständig und bereitet den Weg für die Zusammenarbeit deutscher und ungarischer Unternehmen aller Branchen und in beiden Ländern. Sie ist zuständig für die Marktberatung, Adressrecherche und Geschäftspartnervermittlung für deutsche und ungarische Kunden. Darüber hinaus vermittelt sie auch ungarisches Personal für deutsche Unternehmen und betreut die Online-Datenbank „JobXchange”

Márta Némethy arbeitet seit Dezember 1995 bei der DUIHK und vertritt die Messegesellschaften Berlin und Nürnberg sowie die Spielwarenmesse eG in Ungarn. Sie unterstützt die Messeveranstalter bei der Akquisition von Ausstellern und Besuchern, organisiert Pressekonferenzen und Präsentationen, und trägt dazu bei, Deutschlands Position als international führender Messeplatz zu stärken. Kontakt: +36 1 345 76 28, [email protected]


62

Annamária Hegyi arbeitet seit Mai 2008 bei der DUIHK. Ihr Tätigkeitsfeld umfasst auf dem Gebiet Umwelt die Marktberatung, die Vermittlung von Geschäftspartnern, sowie die Erstellung von Marktanalysen.

Katalin Orbán ist seit Januar 2007 Mitarbeiterin der DUIHK. Seit Anfang 2008 verstärkt sie das Projektteam und wirkt in dieser Funktion an Großprojekten wie Kooperationsbörsen, Matchmaking oder Vermarktungshilfeprojekten mit.


Kontakt: 36 1 345 76 41, [email protected]



63


Kommunikation

Szilvia Salánki ist seit März 2008 Assistentin im Bereich Handelsförderung, nachdem sie zuvor ein sechsmonatiges Praktikum bei der DUIHK absolviert hatte. Zu ihren Aufgaben gehören die Mitarbeit bei Aktivitäten der Messevertretungen sowie die Unterstützung der Arbeit des Vertreters der Deutschen Zentrale für Tourismus (DZT). Kontakt: +36 1 345 76 58 [email protected]

Erika Szabó arbeitet seit 1999 für die DUIHK. Nach ihrer Babypause in den letzten zwei Jahren ist sie wieder für Kooperationsbörsen, Unternehmerreisen und andere Großprojekte zur Förderung bilateraler Geschäftskontakte zwischen deutschen und ungarischen Unternehmen zuständig. Kontakt: +36 1 345 7618: [email protected]

Kommunikation

Dirk Wölfer leitet seit September 2004 den Bereich Kommunikation. Er ist für die Presse- und Öffentlichkeitsarbeit der Kammer zuständig und bereitet Stellungnahmen der Kammer zu wirtschaftspolitischen oder gesetzgeberischen Maßnahmen vor. Er ist für die inhaltliche Steuerung der gedruckten und elektronischen Medien der Kammer zuständig. Daneben ist er Ansprechpartner für gemeinsame Projekte mit anderen Kammern und Verbänden in Ungarn und im Ausland. Kontakt: +36 1 345 76 24, [email protected]

Tamás Kelemen ist seit Dezember 2006 für die DUIHK tätig. Als Redakteur betreut er das Kammermagazin „Wirtschaft in Ungarn“ und koordiniert nicht nur dessen Produktion, sondern auch den Druck aller DUIHKPublikationen und PR-Materialien. Darüber hinaus ist er zuständig für die technische und redaktionelle Gestaltung der elektronischen Medien der DUIHK, also der Website und des Newsletters.

Zsófia Sencz kümmert sich seit November 2009 um die Vermarktung und den Vertrieb der DUIHK-Publikationen und hält zu diesem Zweck den Kontakt zu Anzeigenkunden und potentiellen Interessenten, die in den Kammerveröffentlichungen inserieren wollen. Daneben ist sie auch an der Organisation von Präsentationen oder Vortragsveranstaltungen beteiligt und wickelt Unternehmensumfragen der DUIHK ab.. Kontakt: +36 1 345 76 46, [email protected]

Recht, Steuern und Investitionen

Dr. Dániel Boros ist seit März 2007 Bereichsleiter der Abteilung Recht, Steuern und Investitionen. Zu seinen Aufgaben gehören vor allem die Beratung in gesellschafts-, steuer- und arbeitsrechtlichen Fragen, die Abwicklung von Firmengründungen und die Erstellung von individuellen Verträgen für deutsche und ungarische Unternehmen. Daneben steuert er die Abwicklung der Mehrwertsteuererstattung. Wo erforderlich, koordiniert er die Zusammenarbeit mit externen Anwaltskanzleien. Kontakt: +36 1 345 76 36, [email protected]

Szilvia Bacsa ist seit September 2004 Mitarbeiterin der DUIHK. Ihr Hauptaufgabenfeld ist die Beantragung und Abwicklung von grenzüberschreitenden Mehrwertsteuerrückerstattungen. Sie unterstützt damit Unternehmen, sich von bürokratischem Aufwand zu entlasten und formgerechte Anträge zu stellen – für deutsche Firmen gegenüber dem ungarischen Finanzamt, und für ungarische Firmen, die in der Europäischen Union Mehrwertsteuer gezahlt haben. Kontakt: +36 1 345 76 35, [email protected]


64



65

Recht, Steuern und Investitionen

Verwaltung, Finanzen

Kornélia John ist seit 1998 Mitarbeiterin der DUIHK. Nach ihrem Mutterschaftsurlaub verstärkt seit September 2009 das Team im Bereich Recht, Steuer und Investitionen. Sie gibt Firmenauskünfte, hilft deutschen Unternehmen, mit den ungarischen Behörden zurecht zu kommen und sorgt dafür, dass Gesetzesänderungen und andere aktuelle Themen im Bereich Recht rechtzeitig auf der Internetseite der Kammer erscheinen.

Sándor Berei arbeitet seit April 2004 für die DUIHK. Neben seiner Hauptaufgabe als Fahrer, ist er unentbehrlich für den Transport von Personen, Korrespondenz und Materialien. Er unterstützt daneben die anderen Bereiche z.B. bei der Ausrichtung von verschiedenen Veranstaltungen der DUIHK und bei laufenden Aufgaben des Kammerbetriebs. Kontakt: +36 1 345 76 60, [email protected]

Kontakt: +36 1 345 7642, [email protected] Aus- und Weiterbildung Verwaltung, Finanzen

Katalin Fábián ist als Bereichsleiterin für Zentrale Dienste der DUIHK seit September 2004 bei der DUIHK. Als Verwaltungs- und Controllingleiterin ist sie für das Finanzmanagement der Kammer, also für Buchhaltung und Bilanzierung zuständig, ebenso aber auch für Beschaffungen und Investitionen. Seit Dezember 2007 ist sie daneben als Geschäftsführerin des Hauses der DeutschUngarischen Wirtschaft Ansprechpartnerin für Firmen, die im Gebäude der DUIHK Büros mieten. Kontakt: +36 1 345 76 22, [email protected]

Christine Bárdos gehörte im Juni 1992 zu den ersten Mitarbeitern des Delegiertenbüros der Deutschen Wirtschaft, des Vorläufers der heutigen DUIHK. Sie ist zuständig für die gesamte Buchhaltung der Kammer und in dieser Funktion intern wie extern Ansprechpartnerin für alle Rechnungsangelegenheiten und den Zahlungsverkehr.

Mária Boros-Huber ist seit Oktober 1998 Geschäftsführerin des Deutsch-Ungarischen Bildungszentrums (DUBZ) und setzt sich seit Jahren für die Verbesserung der beruflichen Bildung in Ungarn ein. Sie konzipiert und steuert auch die zahlreichen Aktivitäten des Bildungszentrums im Bereich Management-Seminare, innerbetriebliche Weiterbildung und innovative Firmenlösungen. Kontakt: +36 1 454 06 11, [email protected]

Andrea M. Guld ist seit April 2002 in der DUIHK, und seit 2005 im DUBZ tätig. In ihrer Funktion als Abteilungsleiterin organisiert sie betriebliche und offene Weiterbildungsmaßnahmen, entwickelt neue Trainingsprogramme und Innovationsprojekte für Unternehmen, sucht geeignete Trainer- und Expertenpartner aus. Daneben koordiniert sie die Marketing- und PR-Aktivitäten des DUBZ und pflegt den Kontakt zu den Firmenkunden. Kontakt: +36 1 243 36 98, [email protected]


Péter Pálinkás ist seit Mai 2004 Mitarbeiter der DUIHK. Als IT-Beauftragter konfiguriert und steuert er die EDV-Infrastruktur der DUIHK und hilft weiter, wenn der Drucker streikt oder E-Mails nicht ankommen. Daneben wickelt er Beschaffungen ab und ist für Rahmenverträge der DUIHK und des Hauses der Deutsch-Ungarischen Wirtschaft mit Lieferanten und Dienstleistern zuständig. Kontakt: +36 1 345 76 49, [email protected]

Péter Kórósi arbeitet seit August 2007 im DUBZ, seit 2009 als Projektleiter für Weiterbildung. Seine wichtigsten Aufgaben sind der Verkauf, die Organisation, die Abwicklung und die Administration von Weiterbildungsprogrammen für Firmenkunden, vor allem in den Bereichen Technik, Fertigungstechnologie und Prozessverbesserung. Daneben wirkt er mit an der Erstellung von Verkaufsunterlagen, aktualisiert den Webauftritt des DUBZ und pflegt den Kontakt zu Trainern. Kontakt: +36 1 243 35 96, [email protected]

66



67

Aus- und Weiterbildung

Szabolcs Ágostházy ist seit Februar 2010 beim DUBZ als Projektleiter Firmenlösungen tätig. Er ist für die Konzepterstellung, Verkauf und Verwirklichung von innovativen Forschungs- und Entwicklungsarbeiten für Unternehmen verantworlich. Daneben erstellt er auch die vollständigen Dokumentationen für diese aus der Innovationsabgabe finanzierbaren Projekte. Kontakt: +36 1 454 0609, [email protected]

Rezeption

Adrienn Schranz ist seit Mai 2006 im Empfang des Hauses der Deutsch-Ungarischen Wirtschaft tätig. Sie begrüßt Besucher und gibt ihnen Orientierung im Haus, vermittelt Telefongespräche an die richtige Abteilung und verteilt eingehende Post an die Adressaten. Kontakt: Tel: +36 1 243 36 00

Krisztina Verovszky arbeitet seit Mai 2006 im Empfangsbereich der DUIHK. Ihr obliegt die Begrüßung und erste Information der Besucher sowie die Vermittlung der eingehenden Anrufe an die zuständigen Fachbereiche. Ebenso kümmert sie sich um die Poststelle des Hauses. Kontakt: Tel: +36 1 243 36 00

68


Partnerschaft für erfolgreiche Auslandsgeschäfte Um deutsche Unternehmen bei ihren Auslandsgeschäften zu unterstützen, arbeitet die DUIHK seit Jahrzehnten mit vielen anderen Institutionen zusammen: Neben dem weltweiten Netz deutscher Auslandshandelskammern (AHK) sind dies vor allem die deutschen Botschaften und die Wirtschaftsförderungsgesellschaft Germany Trade & Invest (gtai). Daneben bestehen intensive Kontakte zu

zahlreichen weiteren Organisationen, die sich in Deutschland für die Förderung der Außenwirtschaft einsetzen, vor allem zu den regionalen Industrie- und Handelskammern (IHK) und den zahlreichen Wirtschaftsfördergesellschaften auf Landesebene. Daneben arbeitet die DUIHK in Ungarn mit vielen weiteren nationalen und bilateralen Organisationen partnerschaftlich zusammen.

Deutscher Industrie- und Handelskammertag Der Deutsche Industrie- und Handelskammertag (DIHK) ist die Dachorganisation der 80 deutschen regionalen Industrie- und Handelskammern. Zugleich werden unter seinem Dach auch die Aktivitäten der Auslandshandelskammern, Delegationen und Repräsentanzen der deutschen Wirtschaft im Ausland koordiniert.

Die Industrie- und Handelskammern (IHK) sind die ältesten Selbstverwaltungskörperschaften der deutschen Wirtschaft, 3,6 Millionen gewerbliche Unternehmen sind heute gesetzliche Mitglieder der IHKs. Damit repräsentiert die IHK-Organisation das wirtschaftliche Gesamtinteresse und verfügt über ein besonderes Gewicht gegenüber politischen Instanzen, wenn es um die Interessenvertretung der deutschen Wirtschaft gegenüber den Entscheidern der Bundespolitik und den europäischen Institutionen geht. Präsident des DIHK ist Hans Heinrich Driftmann. Im März 2009 wurde er zum Nachfolger von Georg Ludwig Braun gewählt, der


das Amt acht Jahre lang innehatte. Die außenwirtschaftlichen Beziehungen der deutschen Wirtschaft fördern an 120 Standorten in 80 Ländern weltweit die Auslandshandelskammern, Delegationen und Repräsentanzen der deutschen Wirtschaft (AHK). Die Tätigkeit der AHK wird im DIHK durch den Bereich „International“ koordiniert und gefördert, der auch eine koordinierende Rolle bei der Standardisierung der Dienstleistungen und des Außenauftritts der AHK übernimmt.

www.dihk.de 69

AHK – weltweit bestens vernetzt Das weltweite Netzwerk deutscher Auslandshandelskammern bietet an 120 Standorten in 80 Ländern objektive und aktuelle Informationen, professionelle Dienstleistungen und direkte Kontakte zu Verwaltung und Politik.

Die erste deutsche Auslandshandelskammer wurde bereits 1894 in Brüssel gegründet – heute arbeiten weltweit 1600 Mitarbeiter im AHK-Netzwerk und vertreten etwa 40.000 Mitgliedsunternehmen. Die Aufgabe der „Auslandsvertretungen“ der deutschen Wirtschaft an ihren Standorten ist praktisch überall identisch: die Förderung der Wirtschaftsbeziehungen deutscher Unternehmen mit dem Ausland. Dazu betreuen sie die Mitgliedsunternehmen vor Ort und in Deutschland und vertreten deren Interessen im wirtschaftspolitischen Dialog, bieten Mitgliedern wie Nicht-Mitgliedern umfangreiche Dienstleistungen an, und agieren als Vertreter öffentlicher deutscher Institutionen. Die Organisationsformen können jedoch unterschiedlich sein – je nach Art und Umfang der Aufgaben und den formalen und juristischen Rahmenbedingungen in den einzelnen Ländern. Auslandshandelskammern sind nach lokalem Recht organisierte Vereine oder Kammern. Die Mitgliedschaft ist freiwillig. Neben Unternehmen, die ihren Sitz im Gastland haben, sind auch zahlreiche Unternehmen und Organisationen aus Deutschland Mitglied.

70

Delegationen und Repräsentanzen der Deutschen Wirtschaft bestehen in Staaten, in denen die Gründung einer deutschen Auslandshandelskammer nach deutschem Autonomieverständnis noch nicht möglich ist oder wo sie den Aufbau einer Auslandshandelskammer systematisch vorbereiten. Zusammenarbeit im Netzwerk Für die Unternehmen bietet dieses Netzwerk einzigartige Chancen, um effizient neue Absatz- oder Beschaffungsmarkte zu erschließen: Ein intensiver Erfahrungs- und Informationsaustausch innerhalb des Netzes sichert modernstes internationales Know-how. Bei überregionalen Projekten von Unternehmen können die AHKs im Verbund komplexe Leistungspakete zusammenstellen und ersparen dem Auftraggeber damit Aufwand und Zeit Durch die enge Zusammenarbeit mit den Industrie- und Handelskammern (IHK) in Deutschland werden kurze Wege und direkte Kontakte ermöglicht. Im Jahre 2006 erhielt die enge internationale Zusammenarbeit der AHKs auch optisch eine gemeinsame Erscheinungsform: Die Dienstleistungen für Unternehmen werden seit drei Jahren unter dem gemeinsamen


Markennamen „DE international“ angeboten. DE international ist jedoch nicht einfach nur ein Logo, sondern repräsentiert ein im gesamten Netz abgestimmtes Paket von Leistungsangeboten. Dies erleichtert Kunden die

Orientierung in ihrem weltweiten Geschäft und garantiert ihnen zugleich einheitlich hohe Qualitätsstandards.

Germany Trade & Invest (GTAI) ist ein wesentlicher Bestandteil des institutionellen Netzes zur Förderung ausländischer Investitionen in Deutschland und zur Unterstützung des internationalen Geschäfts deutscher Firmen.

www.ahk.de

Deutsche Botschaft In Ungarn arbeitet die DUIHK eng mit der Deutschen Botschaft zusammen, wenn es darum geht, Unternehmen bei ihrem Auslandsgeschäft zu unterstützen. Seit Juli 2008 steht an ihrer Spitze die neue Botschafterin Dorothee Janetzke-Wenzel.

Insbesondere dort, wo bestimmte Fragen oder Probleme auf diplomatischem Wege beantwortet oder gelöst werden können, steht die Botschaft den Firmen zu Seite. Und zwar nicht nur auf der Ebene der „großen Politik“, sondern auch auf der Arbeitsebene, wo Probleme oft auf unkomplizierte Weise gelöst werden können. Das Wirtschaftsreferat der deutschen Botschaft in Budapest kann dabei auf ein engmaschiges Netz von Kontakten zur ungarischen Politik und Verwaltung zurückgreifen. Das Wirtschaftsreferat versteht sich dabei als „politischer Dienstleister“ für deut-

72

Germany Trade & Invest

sche Unternehmen, um die Interessen der deutschen Außenwirtschaft in Ungarn wirksam zu vertreten. Dazu gehört neben der Beobachtung der einschlägigen Gesetzgebung und der Wirtschaftspolitik auch die Beschäftigung mit dem öffentlichen Auftragswesen. Seit dem EU-Beitritt Ungarns 2004 liegt eine wichtige Aufgabe des Wirtschaftsreferats auch in der Abstimmung von wirtschaftsbezogenen europapolitischen Fragen mit der ungarischen Regierung. www.budapest.diplo.de


Germany Trade & Invest ist die Gesellschaft für Außenwirtschaft und Standortmarketing der Bundesrepublik Deutschland. Sie ist durch die Zusammenführung der Bundesagentur für Außenwirtschaft und der Invest in Germany GmbH zum 1. Januar 2009 entstanden. Aufgabe von Germany Trade & Invest ist das Marketing für den Wirtschafts, Investitions- und Technologiestandort Deutschland einschließlich der Investorenanwerbung. Die Gesellschaft berät ausländische Unternehmen, die ihre Geschäftstätigkeit auf den deutschen Markt ausdehnen wollen, und liefert Außenwirtschaftsinformationen für deutsche Unternehmen, die ausländische Märkte erschließen wollen. Gefördert wird die Tätigkeit von Germany Trade & Invest durch das Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie und den Beauftragten der Bundesregierung für die neuen Bundesländer.


Germany Trade & Invest bietet umfassende, kundenorientierte Informationen über Auslandsmärkte aus rund 120 Ländern an – von Abu Dhabi bis Zentralafrika. Diese Informationen genauso wie Ausschreibungen, Investitions- und Entwicklungsvorhaben, Rechts- und Zollinformationen sowie Geschäftswünsche ausländischer Unternehmen werden online (www.gtai. de) und in mehr als 3.000 Publikationen zugänglich gemacht. Die Gesellschaft verfügt über ein weltweites Auslandsnetz von Mitarbeiterinnen und Mitarbeitern, die vor Ort recherchieren und ausländische Unternehmen beim Ansiedlungsprozess in Deutschland unterstützen. Sie arbeiten dabei eng mit den deutschen Auslandshandelskammern (AHKs) zusammen, was in vielen Ländern auch äußerlich durch gemeinsame Standorte sichtbar ist – wie z. B. auch in Budapest. www.gtai.de

73

Deutscher Wirtschaftsclub Budapest Seit seiner Gründung im Jahre 1992 trägt auch der Deutsche Wirtschaftsclub Budapest (DWC) durch seine Arbeit dazu bei, deutschen und anderen ausländischen Unternehmern in Ungarn eine Plattform für Begegnungen untereinander wie auch mit wichtigen Vertretern der deutschen und ungarischen Wirtschaftspolitik zu bieten. Mit seinen etwa 160 Mitglie-

dern ist der Deutsche Wirtschaftsclub Budapest logischer Partner der DUIHK. Dies manifestiert sich nicht nur in gemeinsamen Veranstaltungen, sondern auch in der Tatsache, dass viele Unternehmer gleichzeitig in beiden Organisationen als Mitglied aktiv sind. www.dwc.de

Wirtschaftsjunioren Ungarn Die Wirtschaftsjunioren Ungarn (WJU) wurden 1999 von deutschen und deutschsprachigen, in Ungarn lebenden, jungen Unternehmern und Führungskräften aus allen Bereichen der Wirtschaft gegründet. Neben der Vermittlung von Managementerfahrungen sind sie vor allem eine Platt-

form für aktive gesellschaftliche Kontakte zwischen den Mitgliedern und ihren Familien. Ideelle Unterstützung erfahren die Wirtschaftsjunioren Ungarn dabei auch von der DUIHK. www.wu-net.de

Satzung der Deutsch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer I. GRUNDLAGEN § 1 Name und Sitz (1) Der Verein ungarischen Rechts führt den Namen „Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer” („Német- Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara”). Er wird in dieser Satzung als „die Kammer” bezeichnet. Seine Rechtsverhältnisse bestimmen sich nach ungarischem Recht. (2) Die Kammer hat ihren Sitz im Haus der Deutsch- Ungarischen Wirtschaft in Budapest, II. Bezirk, Lövűház utca 30. (3) Die Kammer ist eine vom Deutschen Industrie- und Handelstag (DIHT) anerkannte deutsche Auslandshandelskammer. Sie übt ihre Tätigkeit in vertrauensvoller Zusammenarbeit mit dem DIHT aus, dem sie als außerordentliches Mitglied angehört. § 2 Zweck (1) Zweck der Kammer ist es, die Handels- und Wirtschaftsbeziehungen zwischen der Bundesrepublik Deutschland und Ungarn in beiden Richtungen zu pflegen und die Geschäftsinteressen ihrer Mitglieder zu fördern. (2) Zur Erreichung ihres Zwecks obliegen der Kammer unter anderem folgende Aufgaben: 1. die Erteilung von Auskünften und Beratungen besonders die Erstellung von Gutachten, Marktstudien und Berichten; 2. die Vermittlung, Pflege und Weiterentwicklung von Geschäftsbeziehungen zwischen Unternehmen beider Länder;

74



3. die Anbahnung und Pflege von Kontakten zwischen interessierten Wirtschaftskreisen beider Länder; 4. die Wahrnehmung von wirtschaftlichen Interessen der an den Wirtschaftbeziehungen Beteiligten bei den deutschen und ungarischen Regierungsstellen, Behörden und sonstigen Institutionen; 5. die Sammlung und Weitergabe von Informationen über die Wirtschaftssituation in Deutschland und Ungarn, über Stand und Entwicklung von wirtschaftsund handelspolitischen Fragen durch Publikationen (Rundschreiben, Jahresberichte, Merkblätter sowie sonstige Veröffentlichungen); 6. die Durchführung von Veranstaltungen wie Sprechtagen, Informationsseminaren, Symposien, Diskussionen und Pressekonferenzen sowie die Teilnahme an derartigen Veranstaltungen, soweit sie mit dem Satzungszweck vereinbar sind; 7. der Nachweis von Absatz-, Beschaffungs- und Investitionsmöglichkeiten in beiden Ländern; 8. die Unterstützung in Fragen der beruflichen Aus- und Weiterbildung, soweit sie für die am Wirtschaftsverkehr zwischen beiden Ländern interessierten Firmen von Bedeutung sind. 9. die Vermittlung bei Streitigkeiten zwischen den am bilateralen Wirtschaftsverkehr Beteiligten; 10. die Vertretung von Messe- und Wirtschaftsförderungsgesellschaften; 11. die Übernahme jeder weiteren gesetzlich zulässigen Tätigkeit, die dem im Absatz (1) beschriebenen Satzungszweck dient. 75

Die Kammer wird gegen Entgelt auch im Auftrag von Nichtmitgliedern tätig. (3) Die Kammer befaßt sich nicht mit Politik und enthält sich jeder ideologischen Betätigung. Über ihren Aufgabenbereich hinaus wird sie nicht gewerblich tätig.

glieder für Verbindlichkeiten ist ausgeschlossen. Soweit der Kammer fremde Gelder anvertraut werden, wird darüber ein besonderes Kassenbuch geführt. Diese Gelder werden auf besondere, auf die betreffenden Namen lautende Bankkonten eingezahlt.

führenden Vorstandsmitglied. Die Entscheidung wird dem Antragsteller schriftlich mitgeteilt. (2) Die Mitgliedschaft beginnt mit dem Zugang des Aufnahmebeschlusses. Ein Rechtsanspruch auf Aufnahme besteht nicht.

§ 3 Finanzierung, Vermögen (1) Die Kammer erhält zur Durchführung ihrer Aufgaben finanzielle Mittel, die sich zusammensetzen aus: Mitgliedbeiträgen Honoraren für Dienstleistungen Zinsen und Erträgen aus Vermögensanlagen der Kammer unentgeltlichen Zuwendungen sonstigen Zuschüssen. (2) Über das Vermögen der Kammer verfügt der Vorstand im Einvernehmen mit dem Geschäftsführenden Vorstandsmitglied. Soweit die Kammer zweckgebundene Zuwendungen oder Zuschüsse erhält, ist die Verfügung über die Mittel nur im Rahmen der Zweckbindung möglich. Das einzelne Mitglied hat keine Rechte am Vermögen der Kammer. (3) Das bei der Auflösung der Kammer nach Erfüllung sämtlicher Verbindlichkeiten noch vorhandene und nicht durch besondere Zweckbestimmungen gebundene Vermögen wird auf Vorschlag des DIHT durch Beschluß der außerordentlichen Mitgliederversammlung auf eine Institution mit gleichen oder ähnlichen Aufgaben oder sonstige Institutionen, die die Förderung der deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen bezwecken, übertragen.

II. MITGLIEDSCHAFT

§ 7 Ende der Mitgliedschaft (1) Die Mitgliedschaft erlischt durch Tod, Austritt, Ausschluß, die Liquidation oder andere grundlegende Veränderungen der Eigentumsverhältnisse des Mitgliedes. (2) Der Austritt ist nur zum Ende eines Geschäftsjahres möglich. Die Austrittserklärung muß mit eingeschriebenem Brief spätestens drei Monate vor Ablauf des Geschäftsjahres gegenüber dem Geschäftsführenden Vorstandsmitglied schriftlich abgegeben werden. Wenn ein Mitglied mit der Zahlung des Jahresbeitrages nach der zweiten Zahlungsaufforderung weitere sechs Monate in Verzug geraten ist, gilt dies als Austrittserklärung. a) Die Austrittserklärung hat auf die Mitgliedschaftsrechte und -pflichten bis zum Ende des Geschäftsjahres keinen Einfluß. b) Der Vorstand kann von der Einhaltung der Dreimonatsfrist absehen, wenn die Gründe, die zu der Austrittserklärung geführt haben, dies als vertretbar erscheinen lassen.

§ 4 Haftung Für die Verbindlichkeiten der Kammer haftet ausschließlich ihr Vermögen. Jede persönliche Haftung der einzelnen Vorstands oder Kammermit76

§ 5 Arten der Mitgliedschaft (1) Die Kammer umfaßt ordentliche Mitglieder außerordentliche Mitglieder und Ehrenmitglieder (2) Ordentliche Mitglieder können natürliche Personen, Unternehmungen und Organisationen privaten oder öffentlichen Rechts mit oder ohne Rechtspersönlichkeit mit Sitz in Deutschland oder in Ungarn sein, die am Wirtschaftsverkehr zwischen Deutschland und Ungarn beteiligt sind. (3) Außerordentliche Mitglieder können natürliche und juristische Personen oder Personenvereinigungen werden, die nachweislich die Zwecke der Kammer unterstützen. (4) Die Bilateralität der Kammer soll in der Zusammensetzung der Kammergremien zum Ausdruck kommen. (5) Persönlichkeiten, die sich um die Förderung der deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen sowie die sonstigen Zwecke der Kammer besonders verdient gemacht haben, kann mit Mehrheit von zwei Dritteln der bei der Mitgliederversammlung anwesenden und vertretenen Mitglieder die Ehrenmitgliedschaft oder die Ehrenpräsidentschaft verliehen werden. § 6 Beginn der Mitgliedschaft (1) Über den schriftlichen Aufnahmeantrag entscheidet der Vorstand im Einvernehmen mit dem Geschäfts-


(3) a) Der Vorstand kann ein Mitglied mit der Mehrheit von zwei Dritteln seiner Mitglieder aus der Kammer ausschließen, wenn ein wichtiger Grund vorliegt. Als wichtiger Grund ist besonders ein schwerwiegender Verstoß gegen die Interessen der Kammer und schuldhafte Übertretung der Satzung anzusehen.


b) Durch den Ausschluß wird ein Recht auf Rückzahlung von Mitgliedsbeiträgen für das laufende Geschäftsjahr oder Ansprüche an das Vermögen der Kammer nicht begründet. § 8 Rechte der Mitglieder (1) Die Mitglieder haben das Recht, an den Mitgliederversammlungen teilzunehmen, Anträge zu stellen und das Stimmrecht unter den Voraussetzungen des folgenden Absatzes auszuüben. (2) Jedes ordentliche Mitglied, welches seinen Mitgliedsbeitrag entrichtet hat, und jedes Ehrenmitglied hat in der Mitgliederversammlung eine Stimme. Juristische Personen oder Personengemeinschaften üben ihr Stimmrecht durch ihre gesetzlichen Vertreter aus. (3) Das Stimmrecht kann durch schriftliche Vollmacht auf ein anderes ordentliches Mitglied übertragen werden. Die entsprechenden Vollmachten sind den Geschäftsführenden Vorstandsmitglied spätestens vor dem Beginn einer Mitgliederversammlung zu übergeben. Die Übertragung von mehr als vier Stimmen auf eine Person ist unzulässig. (4) Die Mitglieder haben einen Anspruch auf Unterstützung und Beratung durch die Kammer in allen Angelegenheiten, die im Rahmen des Kammerzwecks liegen. Sofern die Dienstleistungen einen besonderen Aufwand erfordern, werden von der Kammer dafür angemessene Gebühren und Honorare zur Selbstfinanzierung erhoben, wobei den Mitgliedern Nachlässe gewährt werden. Einzelheiten werden in einer durch das Geschäftsführende Vorstandsmitglied ausgearbeiteten und durch den Vorstand gutgeheißenen Honorarordnung geregelt.

77

§ 9 Pflichten der Mitglieder (1) Die Mitglieder unterstützen die Kammer bei der Erfüllung ihres Zwecks. Sie verpflichten sich, die Satzung einzuhalten und die Beschlüsse der Kammerorgane zu befolgen. (2) Die ordentlichen und die außerordentlichen Mitglieder sind zur Zahlung von Jahresbeiträgen verpflichtet. Ehrenmitglieder sind von der Beitragspflicht befreit. Der Jahresbeitrag ist im Laufe des ersten Quartals für das jeweilige Geschäftsjahr zu zahlen. Einzelheiten werden einer vom Vorstand beschlossenen Beitragsordnung vorbehalten. III. MITGLIEDERVERSAMMLUNG § 10 Stellung der Mitgliederversammlung Die Mitgliederversammlung ist das oberste Organ der Kammer. § 11 Ordentliche Mitgliederversammlung (1) Die ordentliche Mitgliederversammlung findet jährlich vor dem 31. Mai statt. (2) Der ordentlichen Mitgliederversammlung obliegen neben den gesetzlichen Aufgaben besonders die: Entgegennahme der Berichte des Vorstands des Schatzmeisters und der Wirtschaftsprüfungsgesellschaft, Entlastung des Vorstands, Wahl neuer Vorstandsmitglieder mit Ausnahme des Geschäftsführenden Vorstandsmitglieds für eine Amtzeit von drei Jahren, Wahl des Präsidenten aus der Mitte der Vorstandsmitglieder, Wahl einer in Ungarn anerkannten Wirtschaftsprüfungsgesellschaft, Entscheidung über schriftliche Anträge ordentlicher Mitglieder mit Aus78

nahme von Aufnahmeanträgen, Ernennung von Ehrenmitgliedern, Satzungsänderungen. § 12 Außerordentliche Mitgliederversammlung (1) Außerordentliche Mitgliederversammlungen können auf Beschluß des Vorstands einberufen werden. Sie müssen innerhalb von 6 Wochen stattfinden, wenn mindestens ein Fünftel der ordentlichen Mitglieder unter Angabe der Gründe die Einberufung einer außerordentlichen Mitgliederversammlung beim Vorstand schriftlich beantragt hat. (2) Einer außerordentlichen Mitgliederversammlung obliegen besonders die Entscheidung über eingereichte Anträge sowie der Auflösungsbeschluß gemäß § 27 dieser Satzung. § 13 Verfahren (1) Mitgliederversammlungen werden vom Geschäftsführenden Vorstandsmitglied im Einvernehmen mit dem Präsidenten einberufen. Die Einladung erfolgt durch einfachen Brief. Sie muß die Tagesordnung enthalten und spätestens vier Wochen vor dem Sitzungstermin einer ordentlichen bzw. drei Wochen vor dem Termin einer außerordentlichen Mitgliederversammlung abgesandt sein. (2) Stimmberechtigte Mitglieder können weitere Vorschläge zur Tagesordnung abgeben, die dem Vorstand spätestens zwei Wochen vor Beginn der Mitgliederversammlung vorliegen müssen. Sämtliche fristgerecht eingegangenen bzw. vorliegenden Vorschläge können von allen interessierten Mitgliedern eine Woche lang unmittelbar vor der Mitgliederversammlung in der Geschäftstelle der Kammer eingesehen werden.


(3) a) Den Vorsitz in der Mitgliederversammlung führt der Präsident, im Falle seiner Verhinderung einer seiner Stellvertreter. b) Beschlüsse können nur über Angelegenheiten gefaßt werden, die auf der Tagesordnung stehen. Angelegenheiten, die nicht auf der Tagesordnung stehen, können mit der Mehrheit von zwei Dritteln der anwesenden und vertretenen stimmberechtigten Mitglieder als besonders dringlich auf die Tagesordnung gesetzt werden. c) Die Mitgliederversammlung ist beschlußfähig, wenn sie satzungsgemäß einberufen worden ist. d) Beschlüsse erfolgen mit der einfachen Mehrheit der anwesenden und vertretenen stimmberechtigten Mitglieder, sofern in dieser Satzung nichts anderes bestimmt ist. Bei Stimmengleichheit entscheidet die Stimme des Vorsitzenden. e) Die Abstimmung erfolgt auf Beschluß der Mitgliederversammlung geheim. Ergibt sich bei geheimer Abstimmung eine Stimmengleichheit, so ist die Abstimmung zu wiederholen. Bei erneuter Stimmengleichheit gilt der Antrag als abgelehnt. Wahlen erfolgen stets in geheimer Abstimmung. f ) Über den Verlauf der Mitgliederversammlung, besonders die Ergebnisse von Abstimmungen, wird ein Protokoll geführt, das vom Vorsitzenden und Geschäftsführenden Vorstandsmitglied unterzeichnet wird. IV. VORSTAND

Er handelt unter Beachtung der Beschlüsse der Mitgliederversammlung und der Vereinbarungen, die der Anerkennung der Kammer gemäß § 1 Absatz (3) zugrundeliegen. (2) Dem Vorstand obliegen neben den gesetzlichen Aufgaben besonders: a) Bestimmung der Vizepräsidenten sowie des Schatzmeisters aus der Mitte der Vorstandsmitglieder, b) Ernennung des Geschäftsführenden Vorstandsmitglieds auf Vorschlag des DIHT, c) Berichterstattung an die Mitgliederversammlung, d) Festsetzung der Höhe des Mitgliedbeitrags sowie der Honorarordnung für Dienstleistungen der Kammer auf Vorschlag des Geschäftsführenden Vorstandsmitglieds, e) Entscheidung über Aufnahme und Ausschluß von Mitgliedern, f ) Verabschiedung des Wirtschaftsplans und des Jahresabschlusses für das Geschäftsjahr, die vom Geschäftsführenden Vorstandsmitglied vorgelegt werden, g) Verfügung über das Vermögen im Einvernehmen mit dem Geschäftsführenden Vorstandsmitglied. Einzelheiten werden einer vom Vorstand beschlossenen Geschäftsordnung vorbehalten. (3) Im übrigen ist der Vorstand zuständig für alle Fragen, die nicht ausdrücklich der Mitgliederversammlung oder dem Geschäftsführenden Vorstandsmitglied gemäß dieser Satzung vorbehalten sind.

§ 14 Aufgaben (1) Der Vorstand fördert die Aufgaben der Kammer, achtet auf die Einhaltung des Zwecks, beschließt die Richtlinien für die Führung der Geschäfte und wahrt die Interessen der Mitglieder.

§ 15 Zusammensetzung und Wahl (1) Der Vorstand setzt sich zusammen aus dem Präsidenten, den drei Vizepräsidenten, dem Schatzmeister, dem Geschäftsführenden Vorstandsmitglied sowie den weiteren Mitgliedern.


79

Die Zahl soll einschließlich des Geschäftsführenden Vorstandsmitglieds maximal 22 Mitglieder umfassen. Dem Vorstand sollen Persönlichkeiten ungarischer und deutscher Nationalität angehören, die deutsche und ungarische Unternehmen vertreten. (2) Die Vorstandsmitglieder üben ihre Tätigkeit ehrenamtlich aus. Ihr Amt ist ein persönliches Amt, weshalb eine Vertretung nicht möglich ist. Satz 1 und Satz 2 gelten nicht für das Geschäftsführende Vorstandsmitglied. (3) Die Mitglieder des Vorstandes werden für drei Jahre gewählt. Eine zweimalige Wiederwahl ist möglich. Diese Regelung findet keine Anwendung auf das Geschäftsführende Vorstandsmitglied, dessen Amtszeit sich aus dem Entsendungsvertrag des DIHT ergibt. Zur Wahrung der Kontinuität im Vorstand gilt die Wahlordnung, daß möglichst ein Drittel der Vorstandmitglieder jedes Jahr neu gewählt wird, oder sich zur Wiederwahl stellt. Im Gründungsjahr sollen maximal vierzehn der Vorstandssitze besetzt werden, damit im darauffolgenden Jahr zusätzlich maximal weitere sieben der Vorstandsmitglieder neu hinzugewählt werden können. (4) Der Vorstand und jedes Mitglied der Kammer können Vorschläge für die Wahl von Vorstandsmitgliedern aus dem Kreis der Vertreter der gemäß § 8 Abs. 2 dieser Satzung stimmberechtigten Mitglieder schriftlich einreichen. Die Vorschläge des Vorstands sollen den Mitgliedern zusammen mit der Einladung zur ordentlichen Mitgliederversammlung zugehen. (5) Scheidet ein Vorstandsmitglied vor Ablauf seiner Amtzeit aus dem Vorstand aus, so kann der Vorstand bis zur nächsten ordentlichen Mitgliederversammlung ein Mitglied in den Vorstand kooptieren. 80

§ 16 Sitzungen, Beschlüsse, Protokolle (1) Die Sitzungen des Vorstandes werden vom Präsidenten, bei dessen Verhinderung von einem seiner Vertreter einberufen und geleitet. Die Vorstandssitzungen sollten mindestens zweimal jährlich stattfinden. Die Einladungen zu den Sitzungen müssen spätestens zehn Tage vor dem Sitzungstermin unter Angabe der Tagesordnung abgesandt sein. In besonderen Fällen kann die Einladung mündlich oder mit kürzerer Frist erfolgen. Nach der Wahl zum Vorstand soll die erste Sitzung in unmittelbarem Anschluß an die ordentliche Mitgliederversammlung stattfinden. (2) Der Vorstand ist beschlußfähig, wenn außer dem Präsidenten oder seinem Vertreter mindestens die Hälfte der im Amt befindlichen Vorstandsmitglieder anwesend sind. Beschlüsse werden mit einfacher Stimmenmehrheit gefaßt, soweit diese Satzung nichts anderes bestimmt. Bei Stimmengleichheit entscheidet die Stimme des Vorsitzenden. (3) Über die Sitzungen des Vorstandes wird vom Geschäftsführenden Vorstandsmitglied ein Protokoll geführt, das den Vorstandsmitgliedern zugesandt wird. In der folgenden Sitzung ist es einschließlich etwaiger Korrekturen von den anwesenden Vorstandsmitgliedern zu genehmigen und zu unterzeichnen. § 17 Präsident (1) Der Präsident wird von der ordentlichen Mitgliederversammlung unmittelbar auf die Dauer von zwei Jahren gewählt. Eine einmalige Wiederwahl ist zulässig. Abwechselnd sollte das Amt von einer deutschen und einer ungarischen Führungspersönlichkeit besetzt werden.


(2) Im Falle seiner Verhinderung wird der Präsident durch einen der Vizepräsidenten vertreten, längstens jedoch bis zur nächsten ordentlichen Mitgliederversammlung. § 18 Schatzmeister Der Vorstand wählt aus seiner Mitte einen Schatzmeister, der das Finanzwesen der Kammer überwacht. Der Schatzmeister soll das Geschäftsführende Vorstandsmitglied bei der Aufstellung des Haushaltsplanes beraten, die Buchführung überprüfen und bei der Erstellung der Bilanzen beratend helfen. § 19 Beirat, Delegierte, Ausschüsse (1) Der Präsident kann auf Beschluß des Vorstandes ordentliche Mitglieder in einen Beirat zur Unterstützung des Vorstandes berufen. Der Beirat hat beratende Funktion; er wird vom Präsidenten oder, im Falle seiner Verhinderung, von einem der Vizepräsidenten einberufen und geleitet. Näheres regelt eine vom Vorstand erlassene Beiratsordnung. (2) Zur Bearbeitung bestimmter Angelegenheiten können auf Beschluß des Vorstandes besondere Ausschüsse von Kammermitgliedern gebildet werden. Den Vorsitz von Ausschüssen führt ein vom Präsidenten zu ernennendes Mitglied, das dem Vorstand über die Arbeit des Ausschusses berichtet. (3) Auf Beschluß des Vorstandes können in Deutschland und Ungarn ehrenamtliche Delegierte ernannt werden, die sodann dem Beirat angehören. § 20 Vertretung Die Kammer wird gerichtlich und außergerichtlich, soweit durch Gesetz nicht anderes bestimmt ist, gemeinsam durch den Präsidenten und das Geschäftsführende Vorstandsmitglied


vertreten. Eine gegenseitige Bevollmächtigung für bestimmte Angelegenheiten ist zulässig. V. GESCHÄFTSFÜHRUNG § 21 (1) Das Geschäftsführende Vorstandsmitglied ist für alle laufenden Geschäfte im Rahmen dieser Satzung, der Richtlinien des Vorstandes und der Vereinbarungen mit dem DIHT verantwortlich. (2) Alle Kammerangestellten werden vom Geschäftsführenden Vorstandsmitglied eingestellt. Das Geschäftsführende Vorstandsmitglied kann nach Anhörung des Vorstands einen Mitarbeiter zu seinem Stellvertreter bestellen. (3) An der Mitgliederversammlung, den Sitzungen des Vorstandes, der Beiräte und Ausschüsse nehmen das Geschäftsführende Vorstandsmitglied und sein Stellvertreter teil. (4) Das Geschäftsführende Vorstandsmitglied und alle Mitarbeiter der Kammer üben ihre Tätigkeit nach dem Grundsatz strikter Objektivität, Unparteilichkeit und Vertraulichkeit aus. (5) Das Geschäftsführende Vorstandmitglied hat ein Einspruchsrecht gegenüber Beschlüssen, die nicht in Übereinstimmung mit den satzungsmäßigen Aufgaben oder den Vereinbarungen mit dem DIHT sind oder die nicht durch den genehmigten Wirtschaftsplan der Kammer gedeckt sind. VI. RECHNUNGSWESEN § 22 Geschäftsjahr ist das Kalenderjahr. Das erste Geschäftsjahr beginnt jedoch mit Beginn der Tätigkeit der Kammer und endet am 31. Dezember desselben Jahres. 81

§ 23 Die Bücher der Kammer sind in der Ungarischen Währung, d.h. in HUF zu führen. Parallel dazu kann eine Buchführung in DM für eigene Zwecke durchgeführt werden. § 24 (1) Der Wirtschaftsprüfungsgesellschaft obliegt die Prüfung der Bücher, der Buchhaltungsbelege sowie des Jahresabschlusses der Kammer. (2) Die Wirtschaftsprüfungsgesellschaft wird von der Mitgliederversammlung für die Dauer eines Jahres aus dem Kreise der öffentlich anerkannten Rechnungsprüfer gewählt. (3) Die Wirtschaftsprüfungsgesellschaft stellt per 31. Dezember eines jeden Jahres den Kassenbestand und die Bankkonten in einem von ihnen unterzeichneten Protokoll fest. Über die Prüfung des Jahresabschlusses wird ein schriftlicher Prüfungsbericht erstellt. In der ordentlichen Mitgliederversammlung wird das Prüfungsergebnis den Mitgliedern bekanntgegeben und erläutert. VII. SATZUNGSÄNDERUNG § 25 Auf Vorschlag des Vorstands oder mindestens eines Viertels der stimmberechtigten Mitglieder kann diese Satzung durch Beschluß einer Mitgliederversammlung geändert werden. Ein die Satzung ändernder Beschluß bedarf einer Mehrheit von zwei Dritteln der anwesenden und vertretenen stimmberechtigten Mitglieder. VIII. BEGINN DER KAMMERTÄTIGKEIT

IX. AUFLÖSUNG DER KAMMER § 27 (1) Die Auflösung der Kammer kann nur durch den Beschluß einer außerordentlichen Mitgliederversammlung, die ausschließlich zu diesem Zweck einzuberufen ist, erfolgen. Der Antrag auf Auflösung kann vom Vorstand oder mindestens einem Drittel der ordentlichen Mitglieder beim Vorstand gestellt werden. Der Antrag auf Auflösung muß schriftlich beim Vorstand eingereicht werden. Liegt ein Antrag auf Auflösung vor, muß der Vorstand innerhalb von 4 Wochen eine außerordentliche Mitgliederversammlung einberufen. Die Einladung zu der außerordentlichen Mitgliederversammlung muß den ausdrücklichen Hinweis auf den Zweck der Versammlung enthalten. (2) Die außerordentliche Mitgliederversammlung ist beschlußfähig, wenn mindestens die Hälfte aller stimmberechtigten Mitglieder anwesend bzw. vertreten ist. Die Auflösung kann nur mit zwei- Drittel der anwesenden und vertretenen Stimmen beschlossen werden. Über die Verwendung des Vermögens gemäß § 3. Abs. 3 dieser Satzung beschließt die Mitgliederversammlung mit einfacher Stimmenmehrheit. X. INKRAFTTRETEN DER SATZUNG

Beitragsordnung Angesichts der zusätzlichen Belastungen, die die Wirtschafskrise für viele Unternehmen mit sich bringt, hat der Vorstand der DUIHK beschlossen, die Mitgliedsbeitrage für das Jahr 2010 – wie schon im Vorjahr – unverändert zu lassen.

Im Interesse der Mitglieder wurde auch die Regelung beibehalten, dass sich der Mitgliedsbeitrag unabhängig vom aktuellen Wechselkurs ermittelt. Zur Umrechnung wird dabei ein Kurs von 1 EUR=250 HUF angewendet, das Währungsrisiko trägt die DUIHK. Warum Mitgliedsbeiträge? Die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer finanziert ihre Tätigkeit aus Mitgliedsbeiträgen, Einnahmen aus erbrachten Dienstleistungen und aus Zuwendungen des Bundesministeriums für Wirtschaft und Technologie (BMWi). Die Mitgliedsbeiträge stärken die Unabhängigkeit der Deutsch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer als freiwillige Mitgliederorganisation und tragen dazu bei, ihre Tätigkeit im Interesse ihrer Mitglieder erfolgreich auszuüben. Seit ihrer Gründung 1993 hat die DUIHK Beitragssätze in Euro (bzw. DM) so gut wie nicht verändert. Zum Vergleich: Zwischen Mai 1993 und Januar 2010 sind die ungarischen Verbraucherpreise um insgesamt 432% und die gewerblichen Erzeugerpreise um 283% angestiegen. Mitgliedsbeitrag für juristische Personen

1993 DM 1.000 HUF 50.000

2010 EUR 600 HUF 160.000

Die DUIHK ist auch weiterhin ständig bemüht, durch Kosteneffizienz und durch die Erzielung von Eigeneinnahmen die Mitgliedsbeiträge in einem angemessenen Rahmen zu halten.

§ 28 Vorstehende Satzung wurde von der Mitgliederversammlung am 7.05.1993 beschlossen. Sie tritt an diesem Tag in Kraft.

§ 26 Die Kammer beginnt ihre Tätigkeit am ersten Tag des Quartals, das der Eintragung folgt. 82



83

Beitragsordnung 2010 Erfolgt der Beitritt nach dem 30.6. eines Jahres, wird für das betreffende Jahr nur die Hälfte des Jahresbeitrages berechnet. Tochtergesellschaften eines Mitgliedsunternehmens der DUIHK zahlen 50% des nach Sitz und Umsatzgröße anzuwendenden Beitragssatzes. Der Mitgliedsbeitrag ist jeweils im Laufe des ersten Quartals beziehungsweise unmittelbar nach der Aufnahme für das jeweilige Kalenderjahr zu entrichten. Weitere Details enthält die Satzung der DUIHK (siehe Abschnitt 1.8).

Beitragssätze für die Mitgliedschaft in der DUIHK Mitglieder mit Sitz in Ungarn Unternehmen mit einem Jahresumsatz • bis zu 1 Mrd. HUF (= Grundbeitrag) • zwischen 1 und 5 Mrd. HUF • zwischen 5 und 10 Mrd. HUF • mehr als 10 Mrd. HUF Verbände, Industrie- und Handelskammern Unternehmen mit Sitz in Deutschland oder dritten Ländern

Jahresbeitrag

150 000 HUF 200 000 HUF 250 000 HUF 300 000 HUF 75 000 HUF 600 EUR

Wirtschaftspartner Ungarn und Deutschland


84


Deutschland und Ungarn in Zahlen – 2009 Ungarn Deutschland Fläche km2 93 036 357 114 Einwohner (1) 1000 Pers. 10 022 81 851 108 229 EW je km2 Bruttoinlandsprodukt reale Veränderung zum Vorjahr % -6,3% -5,0% nominal (jeweilige Preise) Mrd. EUR 93,00 2 407,20 je Einwohner (jeweilige Preise) EUR 9 280 29 410 Beschäftigung (2) Erwerbstätige 1000 Pers. 3 784 38 692 Beschäftigtenquote % 55,5% 71,0% Erwerbslose 1000 Pers. 438 3 274 Erwerbslosenrate % 10,5% 7,6% Beschäftigte nach Wirtschaftszweigen (2) Land- und Forstwirtschaft, Fischerei % 4,7% 1,7% Bergbau, Energie- und Wasserversorgung % 2,5% 1,8% Verarbeitendes Gewerbe % 20,7% 20,2% Bauwirtschaft % 7,9% 6,7% Handel, Gastgewerbe % 18,7% 17,4% Verkehr, Lagerei % 6,6% 4,8% ITK % 2,3% 3,2% Finanzen und Versicherung % 2,5% 3,3% Verwaltung, Bildung, Gesundheit, Kultur % 24,8% 26,7% Sonstige % 9,4% 14,3% Monatlicher Durchschnittsverdienst (brutto) EUR/Monat 712(3) 3176 (4) Außenhandel Ausfuhren Mrd. EUR 59,5 808,2 Anteil EU27 % 78,4% 62,9% Einfuhren Mrd. EUR 55,5 674,0 Anteil EU27 % 68,3% 58,3% Handelsbilanz Mrd. EUR +4,0 +134,2

Deutsch-ungarische Wirtschaftsbeziehungen Die Ende 2008 einsetzende weltweite Wirtschafts- und Finanzkrise hat auch den deutsch-ungarischen Handels- und Wirtschaftsbeziehungen ihren Stempel aufgedrückt. Der gegenseitige Warenaustausch ging in beiden Richtungen massiv zurück, der Einbruch der die Investitionstätigkeit deutscher Firmen schlug sich auch in einem deutlichen Rückgang der Neuinvestitionen in Ungarn nieder.

Erfreulicherweise jedoch wurde dafon sowohl aus deutscher wie auch aus ungarischer Sicht der Stellenwert des jeweils anderen Partners nicht in Mitleidenschaft gezogen. Der Rückgang der ungarischen Aus- und Einfuhren nach/aus Deutschland war ähnlich hoch, wie gegenüber anderen Handelspartnern, und der Rückgang deutscher Auslandsinvestitionen in Ungarn war ähnlich stark, wie in Polen, Tschechien oder der Slowakei. Dies belegt, dass für die sinkenden Umsätze und Investitionsaktivitäten in erster Linie die weltwirtschaftlichen Rahmenbedingungen verantwortlich waren, und nicht spezifisch deutschungarische Entwicklungen. Eher im

Gegenteil: Auch mitten in der Krise haben zahlreiche deutsche Firmen bereits beschlossene oder begonnene Investitionsvorhaben in Ungarn planmäßig weitergeführt. Die DUIHK erhält unvermindert zahlreiche Anfragen deutscher Firmen nach ungarischen Lieferanten, Vertriebs- oder Kooperationspartnern. Diese Fakten belegen deutlich: Vorübergehende konjunkturelle Belastungen gefährden nicht die große Stabilität in den deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen, sondern verdeutlichen, dass die Zusammenarbeit deutscher und ungarischer Firmen langfristig angelegt ist.

(1) Jahresdurchschnitt (2) ILO-Konzept, 18-64 Jahre, 3. Quartal 2009 (3) alle Beschäftigte, Umrechnung zum Jahresdurchschnittskurs EUR-HUF (4) Vollzeitbeschäftigte, produzierendes Gewerbe und Dienstleistungsbereich Quellen: KSH, Statisticshes Bundesamt

86



87

Außenhandel Deutschland-Ungarn Deutsche Deutsche Deutscher Exporte Importe Saldo Quelle: Statistisches Bundesamt* 2002 11 185 12 154 -970 2003 11 860 12 297 -437 2004 12 816 13 412 -596 2005 13 646 14 209 -563 2006 16 034 15 708 325 2007 17 297 17 305 -8 2008 17 360 16 815 545 2009 11 932 14 115 -2 183

Millionen Euro Ungarische Ungarische Ungarischer Exporte Importe Saldo Quelle: Ungarisches Statistikamt KSH* 12 955 9 690 3 265 12 933 12 621 312 14 098 14 217 -119 15 068 14 649 420 17 376 16 744 633 19 584 18 538 1 046 19 571 18 786 785 15 317 13 952 1 365

Außenhandel Deutschland-Ungarn Veränderung zum Vorjahr in %

deutsche Einfuhren

deutsche Ausfuhren

50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Quelle: Statistisches Bundesamt

88


Außenhandel Deutschland-Ungarn nach Bundesländern

* Spiegelbildliche Außenhandelsstatistiken zweier Länder sind aus methodischen Gründen in der Regel nicht symmetrisch.


8.5% 71.3% Quelle: Statistisches Bundesamt

22.03.2010 23.02.2010

Infineon, Cegléd: Kapazitätserweiterung (17 Mio. Euro) E.On, Gönyű: Kraftwerksneubau (433 MW, 270 Mio. Euro) Güntner, Tata: Erweiterung Kühltechnik (13 Mio. Euro) Siemens, Budapest: Turbinenschaufel-Fertigung (22 Mio. Euro) Knorr-Bremse, Budapest: Erweiterung (40 Mio. Euro) Hochtief Airport: Flughafen Budapest (Ausbau, 260 Mio. Euro) Mercedes, Kecskemét (Neubau Montagewerk, 800 Mio. Euro, 2500 Arbeitsplätze) Kanizsa Trend Kft., Nagykanizsa: Kapazitätserweiterung (100 Mio. Ft., +100 Arbeitsplätze) Temic-Telefunken, Budapest: Kapazitätserweiterung (7 Mrd. HUF, +175 Arbeitsplätze) Robert Bosch, Budapest: Erweiterung F+E-Zentrum (9 Mrd. HUF, +200 F+E-Arbeitsplätze)

Einfuhren aus Ungarn Ausfuhren nach Ungarn 2006 2007 2008 2009 2006 2007 2008 2009 Mio. € Mio. € Mio. € Mio. € % zum Vj. Anteil (%) Mio. € Mio. € Mio. € Mio. € % zum Vj. Baden-Württemberg 3 717 3 898 3 706 3 000 -19.0% 21.3% 2 176 2 499 2 552 2 148 -15.8% Bayern 3 999 4 678 4 696 4 049 -13.8% 28.7% 4 275 4 514 4 546 1 979 -56.5% Berlin 141 197 160 115 -28.1% 0.8% 120 117 109 89 -18.9% Brandenburg 56 90 97 77 -20.9% 0.5% 189 157 153 130 -15.0% Bremen 82 92 79 85 7.0% 0.6% 43 59 64 63 -0.9% Hamburg 495 486 477 484 1.4% 3.4% 147 155 177 188 6.2% Hessen 1 557 1 678 1 744 1 706 -2.2% 12.1% 768 844 884 679 -23.2% Mecklenburg-Vorpommern 11 15 16 18 13.7% 0.1% 25 27 30 29 -2.2% Niedersachsen 1 351 1 475 1 317 1 020 -22.5% 7.2% 1 133 1 193 1 102 729 -33.8% Nordrhein-Westfalen 2 736 3 126 2 894 2 185 -24.5% 15.5% 2 424 2 628 2 720 1 977 -27.3% Rheinland-Pfalz 297 344 343 289 -15.7% 2.0% 469 526 582 438 -24.7% Saarland 267 296 293 225 -23.3% 1.6% 182 207 159 151 -4.6% Sachsen 332 339 346 249 -28.1% 1.8% 353 418 401 321 -19.8% Sachsen-Anhalt 56 80 64 58 -9.3% 0.4% 222 269 278 169 -39.1% Schleswig-Holstein 178 190 180 200 11.4% 1.4% 185 197 245 154 -37.1% Thüringen 103 136 158 114 -27.7% 0.8% 211 255 267 270 1.1% nicht zugeordnet 331 241 246 242 :: 1.7% 3 111 3 230 3 093 2 416 :: Deutschland 15 709 17 359 16 816 14 115 -16.1% 100.0% 16 033 17 296 17 360 11 932 -31.3% nachrichtlich: Bundesländer Ost + Berlin 700 857 842 631 -25.0% 4.5% 1 120 1 243 1 238 1 008 -18.5% Bundesländer West 14 679 16 262 15 729 13 242 -15.8% 93.8% 11 802 12 823 13 030 8 508 -34.7%

10.02.2009 26.03.2009 06.04.2009 17.04.2009 26.05.2009 10.06.2009 16.10.2009 15.02.2010

Anteil (%) 18.0% 16.6% 0.7% 1.1% 0.5% 1.6% 5.7% 0.2% 6.1% 16.6% 3.7% 1.3% 2.7% 1.4% 1.3% 2.3% 20.2% 100.0%

Hier eine kleine Auswahl von 2009 und 2010 angekündigten oder begonnenen Investitionen deutscher Unternehmen in Ungarn (in Klammern: Investitionssumme):

89

Deutsch-ungarische Beziehungen 2009-2010

Außenhandel Deutschland-Ungarn 2009 nach Warengruppen – Güterverzeichnis (GP2009) Sektor Warengruppe Gesamt Land- und Forstwirtschaft Erzeugnisse der Landwirtschaft und Jagd Forstwirtschaftliche Erzeugnisse Fische und Fischereierzeugnisse Bergbauprodukte Kohle Erdöl und Erdgas Erze Steine und Erden, sonstige Bergbauerzeugnisse Verarbeitendes Gewerbe Nahrungsmittel und Futtermittel Getränke Tabakerzeugnisse Textilien Bekleidung Leder und Lederwaren Holz und Holz- Kork- KorbFlechtwaren ohne Möbel Papier, Pappe und Waren daraus Kokereierzeugnisse und Mineralölerzeugnisse Chemische Erzeugnisse Pharmazeutische und ähnliche Erzeugnisse Gummi- und Kunststoffwaren Glas und -waren, Keramik, Steine und Erden Metalle Metallerzeugnisse Datenverarbeitungsgeräte, elektr. u. opt. Erzeugn. Elektrische Ausrüstungen Maschinen Kraftwagen und Kraftwagenteile Sonstige Fahrzeuge Möbel Energie- und Wasserversorgung Sonstige Waren

90

Einfuhren aus Ungarn 1000 Anteil % zum GP2009 EUR Vorjahr 14 113 778 100.0% -16.1% 375 920 2.7% -8.1%

Ausfuhren nach Ungarn 1000 Anteil % zum EUR Vorjahr 11 931 703 100.0% -31.3% 95 345 0.8% 17.1%

GP09-01

375 290

2.7%

-8.1%

94 120

0.8%

17.8%

GP09-02

630

0.0%

14.8%

870

0.0%

-19.6%

GP09-03

::

::

::

355

0.0%

-19.3%

GP09-05 GP09-06 GP09-07

2 712 :: :: ::

0.0% -35.4% :: :: :: :: :: ::

10 317 :: :: 315

0.1% -23.6% :: :: :: :: 0.0% ::

GP09-08

2 712

0.0% -35.4%

10 002

0.1%

12 355 768 87.5% -21.3% GP09-10 317 099 2.2% -29.4% GP09-11 13 815 0.1% 4.0% GP09-12 :: :: :: GP09-13 88 887 0.6% 4.1% GP09-14 204 131 1.4% -15.3% GP09-15 42 523 0.3% -29.5%

10 520 440 514 268 49 331 13 672 218 342 148 696 117 338

GP09-16

27 245

0.2% -17.1%

GP09-17

84 848

0.6%

GP09-19

Wirtschaft und Politik Januar 2009

9.-11. Januar

Dienstreise des Beauftragten der Bundesregierung für Aussiedlerfragen und nationale Minderheiten PSt Dr. Christoph Bergner, MdB.

23. Januar

Die Bundesagentur für Arbeit hat sich entschieden, ihr Personal- und Finanzwesen künftig mit SAP-Software zu betreiben.

27.-28. Januar

Delegation aus dem BMWi unter Leitung von Staats-Sekretär Bernd Pfaffenbach (weitere Teilnehmer: Herr Ministerialdirigent Hartmut Schneider und Herrn RD Horst Schumacher) anlässlich der NABUCCO-Konferenz.

-26.0%

88.2% -36.6% 4.3% -8.3% 0.4% -12.4% 0.1% 32.6% 1.8% -21.4% 1.2% -13.7% 1.0% -36.2%

75 646

0.6%

-27.5%

-5.4%

220 586

1.8%

-15.7%

86 839

0.6% -42.6%

55 560

0.5%

-37.2%

GP09-20

301 215

2.1% -26.1%

777 293

6.5%

-22.1%

GP09-21

116 282

0.8%

42.2%

289 248

2.4%

-11.5%

GP09-22

474 330

3.4%

-8.0%

553 980

4.6%

-24.5%

GP09-23

218 615

1.5% -14.4%

145 419

1.2%

-25.7%

GP09-24 GP09-25

255 603 398 217

1.8% -52.7% 2.8% -30.5%

495 304 572 026

4.2% 4.8%

-45.6% -33.9%

GP09-26

2 336 323 16.6%

-6.0%

1 247 037

10.5%

-28.5%

GP09-27 GP09-28 GP09-29 GP09-30 GP09-31 GP09-35 GP09-89

1 425 423 10.1% -23.4% 1 538 482 10.9% -24.7% 3 963 806 28.1% -25.3% 131 146 0.9% 6.8% 330 939 2.3% -11.5% :: :: :: 1 379 378 9.8% 99.3%

992 316 2 383 080 1 486 136 94 884 70 278 :: 1 305 601

8.3% 20.0% 12.5% 0.8% 0.6% :: 10.9%

-27.0% -46.6% -51.7% -4.8% -39.4% :: 98.3%


Februar 2009

Mit einer Investition von 17 Millionen Euro erweitert Infineon Technologies seine Leistungshalbleiter Tätigkeit, kauft neue Produktionsmittel und errichtet einen neuen Produktionsbetrieb in Cegléd. Das Nationale Entwicklungs- und Wirtschaftsministerium unterstützt die Investition, wodurch 250 neue Arbeitsplätze geschaffen werden.

3. Februar

Deutsch-ungarische Konsultationen der BMAS im Rahmen der Taskforce Missbrauchsbekämpfung.

März 2009

Die deutsche Zollner AG hat in ihrem Werk in Vác die Produktion von digitalen interaktiven Schultafeln gestartet. Der Montagevertrag machte eine Personalaufstockung von 140 Mitarbeitern möglich.

2. März

Güntner-Tata Kft. Entwickelte, mit einer Investition von 4 Mrd. Forint, eine neue Technologie und baute eine neue Fertigungshalle um neue Produkte herzustellen und die bestehenden Kapazitäten zu erweitern. Das nationale Entwicklungs- und Wirtschaftsministerium unterstützt die Ausführung der Entwicklung. Durch die Investition werden in Tata 170 neue Arbeitsplätze geschaffen.


91

März 2009

11. März

Mai 2009

IBM, seit 1936 in Ungarn tätig, hat in seinem Servicecentrum in Székesfehérvár einen neuen Flügel eröffnet. Durch die Erweiterung der internationalen Zentrale in Ungarn werden 290, in der Mehrzahl hochqualifizierte Arbeitsplätze geschaffen. Die Entwicklung der Zentrale in Székesfehérvár wurde im Rahmen des operativen Wirtschaftsentwicklungsprograms (GOP) direkt von der Nationale Entwicklungsagentur (NFÜ) unterstützt.

12. März

Konferenz „10 Jahre NATO – 10 Jahre Sicherheit“ (10. Jahrestag des NATO- Beitritts Ungarns (Teilnahme: Herr General a.D. Naumann).

12. März

Besuch von Herrn Ministerialdirektor Peter Tempel (Leiter der Europaabteilung im AA).

26. März

Im Beisein des ungarischen Ministers für nationale Entwicklung und Wirtschaft Gordon Bajnai wurde der Grundstein für das umweltfreundliche Gas- und Dampfturbinen (GuD)-Kraftwerk Gönyű in Ungarn, das Siemens Energy für E.ON schlüsselfertig errichtet gelegt.

5. Mai

Besuch der Bundesministerin für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz Frau Ilse Aigner in Budapest.

12.-24. Mai

Baden-Württembergische Gastronomische Tage im Hotel Kempinski.

26. Mai

Knorr-Bremse feierte in Budapest Richtfest des neuen Werks für Systeme für Schienenfahrzeuge. Der neue Produktions- und Entwicklungsstandort wird nach dem Umzug die in unmittelbarer Nachbarschaft gelegene alte Fabrik ersetzen. Mit dem Bau des neuen Werks wurde im März 2009 begonnen, die Inbetriebnahme soll im Frühjahr 2010 erfolgen.

28.-29. Mai

Besuch des bayerischen Innenstaatssekretärs Dr. Bernd Weiß in Budapest.

Juni 2009

Der EGIS Nyrt. Baut eine neue medizintechnologisches Entwicklungs- und Forschungszentrale in Budapest. Nach Plan soll die Investition bis Dezember 2010 abgeschlossen sein. Der neue Forschungszentrale beschäftigt 70 Mitarbeiter, darunter 20 hochqualifizierte Forscher und wird aus einer Investition von 3,76 Mrd. Forint gebaut.

2. Juni

Besuch des Bundesaußenministers Frank-Walter Steinmeier in Budapest.

8.-10 Juni

Delegationsreise des Petitionsausschusses nach Ungarn.

8.-12. Juni

Delegation der Bundesregierung an der NSG-Plenarwoche in Budapest (Nuclear Suppliers Group) anl. Übergabe des Vorsitzes der NSG von Deutschland auf Ungarn.

Besuch der Staatssekretärin im Bayerischen Wirtschaftsministerium Fr. Katja Hessel in Budapest.

9.-10. Juni

Delegationsreise des EU-Ausschusses nach Ungarn.

16.-18. April

Fachmesse „RENEXPO” mit Bundesbeteiligung.

10. Juni

22.-25. April

Besuch der Präsidentin des Landtags NRW, Frau Regina van Dinther, in Budapest.

Gordon Bajnai, der ungarische Ministerpräsident, Dr. Peter Noé, Vorstandsmitglied der HOCHTIEF AG, Dr. Reinhard Kalenda, Präsident der Budapest Airport Zrt. (BA) sowie Jost Lammers, Generaldirektor der BA, haben in feierlichem Rahmen, den Grundstein für den Skycourt, dem neuen Terminalgebäude des Flughafens Ferihegy gelegt.

April 2009

2. April

92

Der Internationale Währungsfonds IWF eröffnete ein ständiges Büro in Budapest, um die Abstimmungen in Verbindung mit dem Standby- Kredit zu erleichtern. Nach einer Investition von 2,6 Millionen Euro startete die Serienproduktion der TFSI-Benzinmotoren bei Audi Hungaria in Győr. Die neuen 2,5 Liter TFSI-Motoren werden in den neuen Audi TT RS eingebaut, auch das Auto wird im übrigen in Győr hergestellt.



93

Juni 2009

September 2009

20.-24. Juni

Besuch des Sachsen-Anhaltischen Wirtschaftsministers, Dr. Reiner Haseloff, in Ungarn.

25.-27. Juni

Besuch des Menschenrechtsbeauftragten der Bundesregierung, Günter Nooke, anl. des 2. Budapest Human Rights Forums.

27. Juni

14.-15. September Besuch von Herrn Gert Weisskirchen MdB, in Budapest. 30. September- 2. Oktober Oktober 2009

Besuch des Bundespräsidenten, Prof. Dr. Horst Köhler, anlässlich der Zentralen Gedenkveranstaltung Ungarns zur Grenzöffnung 1989.

Einer der weltgrößten Gerätehersteller der Automobilindustrie, Elektronik und Akustik erweitert seine Tätigkeit in Ungarn. Mit der Investition von 3,7 Mrd. Forint schafft der neue Betrieb von Harman International in Székesfehérvár 260 neue Arbeitsplätze.

Im Ergebnis der im I. Halbjahr verwirklichten Investition in Höhe von 1,1 Mrd. Ft hat die Audi Hungaria Motor Kft. mit der Serienproduktion von neuen Dieselmotoren begonnen. Die 1,6 Liter TDIMotoren mit einer Leistung von 90 bzw. 105 PS werden nicht nur im Audi, sondern auch in die anderen zum Volkswagen Konzern gehörenden Marken – VW, SEAT, Skoda – eingebaut.

1.-4.Oktober

Friedrich-Naumann-Stiftungs-Reise nach Budapest.

6.-7. Oktober

Besuch des Herrn Staatssekretärs Wolf.

9. Oktober

Besuch des bayerischen Innenministers, Herrn Joachim Herrmann in Budapest.

12.-14. Oktober

IPS-Auswahldelegation in Ungarn (Frau Dr. Margrit Wetzel, MdB; Prof. Dr. Michael Linscheid und MDgn Uta Ulrike Handke-Leptien).

16. Oktober

Im Beisein des ungarischen Ministerpräsidenten Gordon Bajnai gaben Rainer Schmückle, Chief Operating Officer von Mercedes-Benz Cars, sowie der künftige Werkleiter Michael Frieß damit den Startschuss zu den Bauarbeiten für den zusätzlichen Standort. Ab 2012 werden in Kecskemét Kompaktfahrzeuge der Nachfolgegeneration der heutigen A- und B-Klasse gefertigt.

20.-23. Oktober

Donaureise der Bayerischen Staats-Ministerin für Bundesund Europaangelegenheiten, Emilia Müller in die Slowakei, Österreich, Ungarn und Bulgarien (20-21.10. in Budapest).

Juli 2009

4.-7. Juli

Besuch des Bundestagspräsidenten, Dr. Norbert Lammert, auf Einladung von Parlamentspräsidentin Szili in Ungarn.

16. Juli

Der 400.000-ste Audi TT lief bei der AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. in Győr vom Band. Der 400.000-ste Sportwagen ist ein ibisweißes Audi TT Coupé 2,0 TDI quattro mit 125 kW (170 PS), produziert für den deutschen Markt.

28. Juli

IT Services Hungary, die ungarische Einheit der deutschen IT-Firma T-Systems hat in Debrecen ein Servicecenter eröffnet. Mit dem neuen Zentrum entstanden 900 Arbeitsplätze für qualifizierte IT-Experten.

30. Juli

Besuch des Wirtschaftsministers des Landes BadenWürttemberg, Herrn Ernst Pfister, in Budapest.

Die Penny Market Lebensmitteleinzelhandelskette hat ein neues Geschäft in Székesfehérvár eröffnet.

August 2009

19. August

94

Besuch der Bundeskanzlerin Angela Merkel anlässlich der Veranstaltungen des 20. Jahrestages des Paneuropäischen Picknicks in Sopron.



95

November 2009

März 2010

Audi Hungaria hat ihr Portfolio des Motorenbaus mit der Eröffnung des Zentrums für Versuchsmotoren erweitert.

Der 24. OBI-Baumarkt eröffnete in Keszthely, im Einkaufszentrum Alphapark. Mit dem 7.000 qm großen Baumarkt wurden 70 neue Jobs geschaffen.

20.-21. November Deutsch-Ungarisches Forum in Budapest.

5. März

20.-21. November Besuch des Ministerpräsidenten des Landes Brandenburg, Herrn Matthias Platzeck in Budapest.

Audi Hungaria erreicht zum zweiten Mal den ersten Platz der AISEC-Develor Rangliste.

7.-8. März

20.-21. November Besuch des Staatsministers des Auswärtigen Amtes, Herrn Werner Hoyer in Budapest.

Der rheinland-pfälzische Ministerpräsident Kurt Beck weilt zu politischen Gesprächen in Ungarn.

22. März

Die deutsche Temic Telefunken Microelectronic Hungary Kft. wird bald hybrid-angetriebene Motoren und moderne ABS-Systeme in Budapest herstellen. Die Koordination und die Ausführung der Investition im Wert von 7 Milliarden HUF wird vom ITD Hungary Zrt. begleitet. Es sollen in den Jahren 2009 bis 2012 175 neue Arbeitsplätze geschaffen und Infrastruktur-Entwicklungen voran getrieben werden.

23. März

Das Entwicklungszentrum von Bosch in Ungarn wird durch eine Investition im Wert von 9 Mrd. HUF erweitert. Die Firma garantiert, dass die errichteten 200 F+E Arbeitsplätze bis zu fünf Jahren erhalten bleiben. So wird die Investition durch einen staatlichen Zuschuss im Wert von 1 Milliarde HUF unterstützt.

Die sich mit der Entwicklung von Navigationssoftware beschäftigende Nav N Go hat sich dem Mobilitäts- und Multimedia Cluster (MM Cluster) angeschlossen.

20. November

Besuch des Staatssekretärs des Auswärtigen Amtes, Herrn Dr. Wolf-Ruthart Born in Budapest.

23. November

Besuch des Präsidenten des Bundesverfassungsgerichtes, Herrn Prof. Dr. Dres. h. c. Hans-Jürgen Papier in Budapest.

Dezember 2009

Die E.On Földgáz Storage Zrt. übergab den größten Gasspeicher Zentral- und Osteuropas. Januar 2010

Ungarn ist 2010 Partnerland der Internationalen Grünen Woche Berlin. Vom 15.-24. Januar standen neben der gesamten Agrar- und Lebensmittelproduktion auch touristische und kulturelle Highlights im Mittelpunkt der Präsentation von insgesamt 38 Austeller. Februar 2010

96

17.-18. Februar

Besuch des Außenministers Guido Westerwelle in Budapest.

25. Februar

Staatsministerin im Auswärtigen Amt, Cornelia Pieper, und Länderminister nehmen am Donaugipfel teil.

26. Februar

Der baden-württembergische Minister für Wissenschaft, Forschung und Kunst, Prof. Dr. Peter Frankenberg, besucht Budapest.



97

Die Lage der Ungarischen Wirtschaft Ungarn hatte 2009 nicht nur mit den Folgen der weltweiten Wirtschafts- und Finanzkrise zu kämpfen, sondern war auch innenpolitisch mit schwierigen Entwicklungen konfrontiert.

Politischer Rahmen Im Frühjahr 2009 brach die Regierungskoalition aus Sozialistischer Partei (MSZP) und Freien Liberalen (SZDSZ) auseinander. Seit April 2009 führte daraufhin eine Minderheitsregierung unter Gordon Bajnai das Land, die de facto auf die Duldung des früheren Koalitionspartners SZDSZ angewiesen war. Nach allgemeiner Einschätzung hat Bajnai die schwere Krise der öffentlichen Finanzen und damit die akute Gefährdung der Zahlungsfähigkeit des Landes angemessen bewältigt – wenn auch unter schweren Belastungen für private Haushalte und Unternehmen. Im April 2010 wird in Ungarn turnusmäßig ein neues Parlament gewählt. Der Bund Junger Demokraten – Ungarischer Bürgerbund (Fidesz – MPSZ) hat nach allen Meinungsumfragen gute Chancen, die absolute Mehrheit zu erringen, unter Umständen sogar eine Zwei-Drittel-Mehrheit. Nach derzeitigem Stand werden wohl nur noch zwei weitere Parteien ins Parlament einziehen – die bisherige Regierungspartei MSZP (Sozialisten) und die als rechtsextrem eingeschätzte Partei Jobbik. Fidesz hat mehrfach angekündigt, mit keiner der beiden Parteien zu koalieren, was als glaubwürdig angesehen werden kann.


Aufgrund der Wahlen dürften bis weit in das dritte Quartal hinein kaum wichtige politische Entscheidungen getroffen werden. Zum einen ist das politische und wirtschaftspolitische Programm von Fidesz derzeit noch recht vage, allgemein wird damit gerechnet, dass konkrete Maßnahmen und Reformprojekte erst nach der Wahl öffentlich gemacht werden. Zum anderen ist im Falle eines Wahlsieges von Fidesz mit erheblichen Restrukturierungen im Regierungs- und Verwaltungsapparat – einschließlich vieler personeller Veränderungen – zu rechnen, resultierende Anlaufschwierigkeiten dürften auch die Wirtschaft belasten. Wachstum und Produktion Ungarn war und ist von den Auswirkungen der Wirtschaftskrise stärker betroffen als die meisten anderen Länder der Region. Die Wirtschaftsleistung ging 2009 um 6,3% zurück, und auch für 2010 wird noch nicht mit einem nennenswerten Wachstum gerechnet. Grund war vor allem die außerordentlich hohe Exportabhängigkeit des Landes, erschwerend kamen seit langem bestehende strukturelle Haushaltsprobleme hinzu, die Ungarn zu einer prozyklischen Haushaltspolitik zwangen und damit das Wachstum zusätzlich belasteten. 99

Die akute Haushaltskonsolidierung kann als erfolgreich bezeichnet werden, Ungarn hatte unter den Industrieländern 2009 eines der geringsten Haushaltsdefizite weltweit. Im Außenhandel führte der massive Einbruch der Binnennachfrage dazu, dass die Importe deutlich stärker schrumpften als die Exporte, in der Folge konnte Ungarn erstmals einen deutlichen Ausfuhrüberschuss erzielen, der ca. 4% des BIP erreichte. Die Einbrüche der Binnen- und Auslandsnachfrage ging allerdings massiv zulasten des Arbeitsmarktes, die Arbeitslosenrate erreichte zum Jahresende mit ca. 11% den höchsten Wert seit 15 Jahren. Bruttoinlandsprodukt Rückgang des privaten Konsums und ausbleibende Investitionen bremsen die Nachfrage. Der privaten Konsum macht in Ungarn knapp zwei Drittel des Bruttoinlandsprodukts aus. 2009 ging er um fast 7% zurück und war damit maßgeblich für den Rückgang der Gesamt-Wirtschaftsleistung verantwortlich. Ähnlich stark war allerdings der negative Einfluss der Investitionsleistung: die Brutto-Anlageinvestitionen brachen um mehr als 30% ein. Damit ging die Investitionsquote (Verhältnis von Investitionen zum BIP) weiter deutlich zurück: von 23,4% im Jahr 2000 auf gerade noch 20% im vergangenen Jahr. Unter den Wirtschaftszweigen stiegen die Investitionen allein im Agrarsektor, der Energiewirtschaft und im 100

Bereich Transport/Lagerhaltung um jeweils 7-8%. Im verarbeitenden Gewerbe hingegen sanken sie um 15%, im Handel um 19%, in der Bauwirtschaft um 21%, im Immobiliensektor um mehr als 5%, im Gastgewerbe sogar um 31%, und in der Finanzindustrie um 39%. Eine deutlich positive Entwicklung gab es lediglich beim sogen. Außenbeitrag. Da die Einfuhren von Waren und Leistungen deutlich stärker sanken als die Ausfuhren, versiebenfachte sich der positive Saldo auf 7% des BIP und trug damit dazu bei, dass der Wachstumseinbruch insgesamt nicht noch stärker ausfiel. Den stärksten Rückgang der Bruttowertschöpfung – 17% – musste 2009 das verarbeitende Gewerbe hinnehmen, das aufgrund seines hohen Gewichts in der ungarischen Wirtschaft allein für ca. die Hälfte des BIP-Rückgangs verantwortlich war. Auch die Wirtschaftsleistung der Land- und Forstwirtschaft ging um ca. 17% zurück, sie spielt jedoch mit einem Anteil von weniger als 3% an der Wirtschaftsleistung nur eine untergeordnete Rolle. Der Dienstleistungssektor und die Bauwirtschaft mussten „nur“ Rückgänge von ca. 3% hinnehmen, allerdings mit unterschiedlicher Intensität in den einzelnen Branchen. So sank die Leistung in Handel und Gastgewerbe um gut 8%, während der Finanzsektor, Immobilien- und Unternehmensdienstleistungen sogar ein minimales Plus von 0,8% verbuchen konnten. Auch in der Wirtschaftskrise setzte sich damit der Trend fort, dass Ungarn


Tabelle 1: Makroökonomische Eckdaten zur ungarischen Wirtschaft BIP Wachstum (%) Anlageinvestitionen (Veränderung in %) Privater Konsum (Veränderung in %) Verbraucherpreise (Veränderung in %) Haushaltsdefizit (% des BIP) Leistungsbilanzsaldo (% des BIP) Arbeitslosenrate (%, Jahresdurchschnitt)

2004 2005 2006 2007 2008 2009 4,9 3,5 4,0 1,0 0,6 –6,3 7,9 5,7 –3,6 1,6 0,4 –6,5 3,1 3,4 1,9 –1,6 –0,6 –6,7 6.8 3.6 3.9 8,0 6,1 4,2 6.4 7.9 9,3 5,0 3,8 3,9 -8.3 -7.2 -7.5 -6.8 –7,2 +0,4* 6.1 7.2 7.5 7.4 7.8 10.0

* Schätzung oder vorläufige Angaben. Quellen: Zentralbank MNB, Statistikamt KSH

immer stärker zur Dienstleistungsgesellschaft wird: dieser Sektor erbringt heute gut 57% der Wirtschaftsleistung – 2000 waren es noch 54%. Der Anteil der Industrie hingegen ging von 23% auf heute 21% zurück, und der des Agrarsektors von 4,6% auf 2,5%. Die Bauwirtschaft trägt nahezu unverändert etwa 4% zur Wertschöpfung bei. Ausblick: Für 2010 gehen die Regierung, aber auch die EU-Kommission und der Internationale Währungsfonds davon aus, dass Ungarns Wirtschaftsleistung wohl auf dem schwachen Vorjahresniveau stagnieren wird, selbst bei einem leichten Anziehen der Konjunktur auf den wichtigsten Absatzmärkten im Ausland. Generell wird mit einer spürbaren Erholung der Wirtschaft erst ab dem zweiten Halbjahr 2010 gerechnet. Die hohe Arbeitslosigkeit, aber auch höhere Belastungen der Bevölkerung aus Kreditverbindlichkeiten dürften die private Nachfrage noch lange belasten. Die Investitionsbereitschaft der Unternehmen wird – trotz des angestauten Investitionsbedarfs – auch durch eine eher restriktive Kreditvergabe der Banken eingeschränkt, während die Spielräume für stimulierende fiskalische Maßnahmen äußerst gering sind.


Wachstumsimpulse dürften daher – wenn überhaupt – nur von den Exportmärkten ausgehen. In den meisten Industriezweigen hat der Auftragseingang im vierten Quartal 2009 zwar spürbar zugenommen, dennoch lag der Auftragsbestand im Dezember vielfach noch immer deutlich unter dem Vorjahreswert, so dass in der Industrie nur mit einer sehr langsamen Erholung der Produktion zu rechnen sein wird. Zudem bestehen weiterhin Risiken hinsichtlich der Nachfrage auf den wichtigsten Exportmärkten Produktion ausgewählter Branchen In der Industrie waren vor allem Investitionsgüterproduzenten vom weltweiten Nachfrageeinbruch betroffen. Ihre Produktion geht zu 85% ins Ausland – und sank 2009 um 24%. Konsumgüterproduzenten hingegen kamen noch relativ glimpflich davon, doch auch dort brach die Produktion um gut 6% ein. Zu den besonders negativ betroffenen Branchen gehörten die Metallindustrie (-36,8%), der Fahrzeugbau (28%), die Baustoffindustrie (-23%), die elektrotechnische und elektronische Industrie (-16%) und die chemische Industrie (-16% - ohne Pharma). 101

Eine positive Ausnahme war die pharmazeutische Industrie, die ihren Absatz um 2,5% steigern konnte, und nahezu ohne Absatzeinbußen kam auch die Nahrungsgüterindustrie über das Jahr (-1%). Den Produktionsrückgang, z. B. in der chemischen oder der Baustoffindustrie spürten auch die Energieproduzenten: der Absatz von Elektroenergie sank um 4%, der von Gas sogar um 18%. Die Produktionszahlen lagen übrigens in der Regel meist noch um einige Prozentpunkte unter den zuvor genannten Absatzzahlen, da vielfach zuerst vorhandene Lagerbestände reduziert wurden. Öffentliche Haushalte Ungarn ist es 2009 gelungen, die öffentlichen Haushalte zu stabilisieren, auch wenn viele der ergriffenen Maßnahmen noch keine strukturellen Entlastungen darstellen. Nach akuten Finanzierungsengpässen Ende 2008 war Ungarn gezwungen, rasch energische Schritte zur Sicherung der Zahlungsfähigkeit zu ergreifen. Im Oktober 2008 erhielt Ungarn vom Internationalen Währungsfonds, der Europäische Union und der Weltbank ein Hilfspaket von 20 Mrd. Euro zur Stabilisierung der Wirtschaft (IWF: 12,5 Mrd. Euro-Standby-Kredit, EU: 6,5 Mrd., IBRD: 1,0 Mrd.). Parallel dazu wurden z. T. harsche Maßnahmen zur Beschränkung öffentlicher Ausgaben eingeleitet. Im Ergebnis dieser Maßnahmen gewann Ungarn das Vertrauen der internationalen Finanzmärkte zurück und konnte sich ab Sommer 2009 wieder am Markt refinanzieren. Die letzten 102

Tranchen des IWF-Kredites brauchte das Land nicht mehr in Anspruch zu nehmen. Die akute Haushaltskonsolidierung inmitten einer tiefen Wirtschaftskrise brachte zwar deutliche Wachstumsverluste mit sich, war aber aus fiskalpolitischer Sicht erfolgreich: Ungarn hatte unter den Industrieländern 2009 mit 4,4% eines der geringsten Haushaltsdefizite weltweit. Risiken für den Haushalt 2010: Ob die ambitionierten Haushaltsziele für 2010 tatsächlich realisiert werden können, ist hingegen noch nicht ausgemacht. Das Finanzministerium hat im März 2010 seine frühere Prognose von 3,8% für das Haushaltsdefizit im laufenden Jahr bekräftigt, doch die Zentralbank MNB geht bereits von 4,0-4,2% aus, andere Experten halten sogar 7% oder mehr für möglich. Risiken erwachsen vor allem aus den Unsicherheiten für den Konjunkturverlauf, aber selbst bei einem nahe bei den Annahmen liegenden Wirtschaftswachstum dürfte sowohl die Einnahmen- wie auch die Ausgabenseite des Haushaltes starken Drücken unterliegen. Angesichts fragiler Verhältnisse auf den internationalen Finanzmärkten wird die neue Regierung daher wohl zunächst vor allem vertrauensbildende Maßnahmen ergreifen, zumindest aber ankündigen müssen.

siv zulasten des Arbeitsmarktes. Die Arbeitslosenrate erreichte zum Jahresende mit ca. 11% den höchsten Wert seit 15 Jahren. Bei den Arbeitsämtern waren Ende 2009 fast 605.000 Arbeitssuchende gemeldet, soviel wie seit Anfang 1994 nicht mehr.

eher geringen sozialen Absicherung hat eine hohe Arbeitslosenrate tendenziell geringere Auswirkungen auf die öffentlichen Haushalte als z. B. in Deutschland, die resultierenden sozialen Probleme sind jedoch ernst.

Allein 2009 ging die Zahl der sozialversicherungspflichtig Beschäftigten um 3,7% zurück, in den vergangenen fünf Jahren um insgesamt 4,6%, und das, obwohl die Erwerbsquote in Ungarn ohnehin deutlich unter dem europäischen Durchschnitt liegt.

Einkommen, privater Verbrauch

Für das Jahr rechnen die meisten Wirtschaftsforscher erneut mit einem leichten Anstieg der Arbeitslosigkeit, bevor 2011 eine leichte Erholung einsetzen kann. Aufgrund des ungarischen Lohngefüges und der

Die Realeinkommen der ungarischen Beschäftigten verringerten sich 2009 spürbar. Arbeitnehmer. Die Wirtschaftskrise wirkte sich dämpfend auf die Arbeitseinkommen aus, die Bruttolöhne stagnierten praktisch auf dem Niveau des Vorjahres (+0,5%), vor allem aufgrund der Lohnkürzungen im öffentlichen Dienst (-8%). In der Privatwirtschaft stiegen die Bruttolöhne immerhin noch um 4,3%. Dank einiger steuer-

Beschäftigung Weiterer Rückgang der Beschäftigtenzahlen, steigende Arbeitslosigkeit. Die ungarischen Unternehmen haben die Absatzeinbrüche nur zu einem geringen Teil über Kurzarbeit und ähnliche Maßnahmen auffangen können. Der Rückgang der Binnen- und Auslandsnachfrage 2009 ging daher mas-



103

licher Entlastungen stiegen die Nettolöhne insgesamt um 1,7%, angesichts einer Inflationsrate von über 4% mussten die Arbeitnehmer dennoch Reallohneinbußen von durchschnittlich von 2,4% hinnehmen. Dies widerspiegelte sich auch im Einzelhandel, wo die Umsätze das dritte Jahr in Folge rückläufig waren, allein 2009 um 5,2%. Außenhandel Im Außenhandel führte der massive Einbruch der Binnennachfrage dazu, dass die Importe deutlich stärker schrumpften als die Exporte. In der Folge konnte Ungarn erstmals einen deutlichen Ausfuhrüberschuss erzielen, der 4 Mrd. Euro, also ca. 4% des BIP erreichte. Deutschland bliebe dabei auch 2009 der mit Abstand wichtigste Handelspartner Ungarns, insgesamt 25,5% aller ungarischen Aus- und Einfuhren wurden mit deutschen Partnern abgewickelt. Das ist etwa fünfmal so viel wie der Handel mit den auf den folgenden fünf Plätzen folgenden Ländern (Russland, Österreich, Frankreich, Italien und die Slowakei), die auf einen Anteil von jeweils etwa 5% und zusammen auf 25,1% kommen. Ungarns Gesamt-Ausfuhren sanken 2009 (auf Euro-Basis) um 18,9%, die Ausfuhren nach Deutschland noch etwas stärker, um 21,7%. DE-HU Besonders stark war Rückgang der ungarischen Ausfuhren nach Deutschland bei Fahrzeugen und Fahrzeugteilen (-31,6%) 104

sowie bei Maschinen und Anlagen (26%) – diese beiden Gruppen machten 2008 noch 45% aller ungarischen Lieferungen nach Deutschland aus, 2009 nur noch 42%. Ungarns Ausfuhren von elektrotechnischen und elektronischen Gütern (Anteil 2009: 23%) ging vergleichsweise weniger stark, um ca. 13% zurück. Die ungarischen Wareneinfuhren gingen 2009 um ca. 25% zurück (auf Euro-Basis), der Rückgang der Einfuhren aus Deutschland lag mit 25,7% ähnlich hoch. DE-HU Besonders betroffen waren die ungarischen Bezüge aus Deutschland von Fahrzeugen und Fahrzeugteilen (-43%, Anteil an den Importen sank von 16% auf 12%), sowie bei Maschinen und Anlagen (um 39%, Anteil sank von 27% auf 22%). Nahezu stabil blieben die deutschen Lieferungen von elektrotechnischen und elektronischen Gütern (-0,2%), ihr Anteil stieg damit von 17 auf 23%. Ausblick: Für 2010 wird allgemein mit einer Belebung der Auslandsnachfrage gerechnet, die Prognosen für das ungarische Exportwachstum liegen meist zwischen 2% und 6%, die Einfuhren dürften in einem ähnlichen Maße ansteigen. Im Ergebnis könnte Ungarn auch 2010 wieder einen Ausfuhrüberschuss von rund 4 Mrd. Euro erzielen. Zahlungsbilanz Ungarn wird 2009 wohl erstmals überhaupt einen positiven Leistungsbilanz-Saldo aufweisen können. Die DUIHK rechnet mit ca. 0,5 Mrd. Euro), nachdem noch im Vorjahr ein Defizit von 7,6 Mrd. Euro – gut 7% des Brutto-


inlandsprodukts – ausgewiesen wurde. Hauptgrund dafür war die deutlich verbesserte Außenhandelsbilanz: Verbuchte Ungarn im Warenhandel noch bis 2006 jährliche Defizite von 2-3 Mrd. Euro und mehr, so war er 2007 und 2008 nahezu ausgeglichen, und dürfte 2009 einen Ausfuhrüberschuss von ca. 4 Mrd. Euro erreichen (genaue Daten werden erst Ende März vorliegen). Auch bei den Dienstleistungen dürfte eine Überschuss von gut 1,5 Mrd. Euro erwirtschaftet werden, während das Defizit bei den Einkommensübertragungen und Transfers um 2,5-3 Mrd. Euro geringer ausgefallen sein dürfte als in den Vorjahren. Ausblick: Für 2010 rechnen Wirtschaftsexperten mit keiner weiteren Verbesserung der Leistungsbilanz, eher ist erneut ein leichtes Defizit von 1-2 Mrd. Euro zu erwarten. Vor allem die Einkommensübertragungen schlagen deutlich negativ zu Buche: Aus Direktinvestitionen fließen jährlich 3-4 Mrd. Euro Einkommen ins Ausland ab, 1-2 Mrd. Euro müssen darüber hinaus als Kapitalkosten an ausländische Kapitalgeber bezahlt werden. Direktinvestitionen Trotz der Wirtschaftskrise war 2009 keine nennenswerte Abwanderung ausländischer, und speziell deutscher Investoren zu beobachten. Allerdings ging der Zustrom neuer Investitionen insgesamt deutlich zurück und war im 1.-3. Quartal sogar leicht negativ (ca. -0,4 Mrd. EUR). Dabei verbuchte Ungarn nach wie vor Zuflüsse an frischem Beteiligungskapital (+1,2 Mrd.), zugleich reduzierten jedoch ausländische Investoren ihre


Kredite an ungarische Töchtern massiv (-1,3 Mrd.), und auch bei reinvestierten Gewinnen entstand ein negativer Saldo (-0,3 Mrd.). Allerdings bleibt festzustellen, dass deutsche Investoren ihr Engagement in Ungarn in einem ähnlichen Maße reduziert haben wie in andere Regionen auch, der Rückgang reflektiert also in erster Linie nicht eine geografische Verschiebung der Investitionsströme, sondern eine generelle Rückführung von Auslandsengagements deutscher Firmen. DU-Beziehungen Das Gesamtvolumen deutscher Auslandsinvestitionen verringert sich 2009 um 51%, darunter in europäische Länder um 49%. Demgegenüber gingen die Investitionen nach Ungarn um „nur“ 29% zurück, die nach Tschechien um 21%, und die nach Polen stiegen sogar leicht an (um 6%). Im Falle Ungarns ist dabei bemerkenswert, dass das Volumen der reinvestierten Gewinne sogar um 10% zunahm, was erneut die herausragende Bedeutung der Erweiterungsinvestitionen von bereits im Lande ansässigen deutschen Investoren unterstreicht. Ausblick: Für 2010 ist nur mit einer sehr vorsichtigen Belebung des Zustroms von ausländischen Investitionen zu rechnen, da die Geberfirmen mittelfristig noch weiterhin nur sehr langsam wieder eine Expansion auf ausländischen Märkten betreiben werden. Finanzmärkte An den Währungs- und Rentenmärkten konnte Ungarn im Laufe des Jahres allmählich wieder Vertrauen zurückgewinnen. Der Wäh105

rungskurs stabilisierte sich im Jahresverlauf, wies im Jahresdurchschnitt aber dennoch eine Abwertung um fast 12% gegenüber dem Euro auf. Nach der kritischen Situation Ende 2008 konnte sich Ungarns Regierung 2009 wieder auf dem freien Markt refinanzieren, das Zinsniveau ging auch dank der schrittweisen Lockerung der Geldpolitik der Zentralbank im Laufe des Jahres deutlich zurück. Die Finanzierungskosten für Unternehmen haben sich 2010 deutlich verringert. In sieben Schritten hatte die Nationalbank MNB 2009 ihren Basiszins gesenkt, von 10,0% Ende 2008 auf 6,25% Ende 2009. Die Banken gaben allerdings diese Lockerung um 375 Basispunkte nicht wie gewünscht direkt und ungekürzt an die Unternehmen weiter. Firmenkredite mit einer Laufzeit von mehr als einem Jahr verbilligten sich im Jahresvergleich lediglich um durchschnittlich 250 Basispunkte, auf knapp unter 10%. Im gleichen Zeitraum haben sich jedoch

106

auch vergleichbare Fremdwährungskredite deutlich verbilligt, Ende 2008 mussten ungarische Firmen für 1-5jährige Eurokredite nur noch Zinsen von durchschnittlich 3-4% bezahlen. Dieser unverändert deutliche Kostenvorteil gegenüber einer Forint-Finanzierung führte dazu, dass der hohe Anteil von Fremdwährungskrediten an den gesamten Kreditverbindlichkeiten der Unternehmen nahezu unverändert bei 58% verharrte – trotz der damit verbundenen Wechselkursrisiken. Zugleich verschlechterte sich aber der Zugang der Unternehmen zu Bankkrediten. Der Kreditbestand ging insgesamt zurück, im Jahresvergleich um gut 4%. Praktisch bedeutet das, dass die Banken ihre Ausleihungen an die ungarische Wirtschaft zwischen Dezember 2008 und Dezember 2009 um insgesamt ca. 350 Mrd. Forint reduziert haben. Dies mag unter dem Aspekt der Risiko-Reduzierung für die Banken opportun erscheinen, für die Belebung der Konjunktur war es jedoch nicht förderlich.


Wirtschaftschronik

Ungarn 2009/2010 Januar 2009

20. Januar

Die Zentralbank senkt den Leitzins um 50 Basispunkte auf 9,5%.

26. Januar

Die Europäische Investitionsbank (EIB) gewährt Ungarn einen Kredit von 440 Mio. Euro zur Deckung des ungarischen Eigenanteils bei der Finanzierung von F+E-Projekten aus EUFördergeldern.

29. Januar

Ministerpräsident Gyurcsány kündigt auf einer Sondersitzung des Parlaments eine massive Umschichtung im Steuer- und Abgabensystem mit einem Volumen von 1000 Mrd. Forint an.

Februar 2009

3. Februar

Das von Ministerpräsident Gyurcsány am 16. Januar angekündigte „Zentrum für Krisenvorbeugung und -management“ (KVVK) nimmt seine Arbeit auf. Die Regierung will bei Firmen, die zu einer 4-Tage-Arbeitswoche übergehen müssen, die Lohnkosten für den 5. Tag teilweise übernehmen.

6. Februar

Nach vorläufigen Angaben des Statistischen Zentralamtes KSH ist die Industrieproduktion im Dezember 2008 dramatisch um fast ein Viertel (-23,3%) gegenüber Dezember 2007 eingebrochen (kalenderbereinigt), im gesamten Jahr 2008 ging die Produktion um 1,1% zurück.

9. Februar

Das Statistikamt KSH vermeldet für Dezember 2008 einen Rückgang der Ausfuhren um 17% zum Vorjahresmonat, die Importe brechen um 18% ein.

12. Februar

Das Statistikamt KSH meldet einen Rückgang des Bruttoinlandsproduktes um 2,1% (kalenderbereinigt) im 4. Quartal 2008 gegenüber dem Vorjahresquartal. Das Wirtschaftswachstum im gesamten Jahr 2008 schrumpft auf ein 15-Jahres-Tief von 0,6%.

16. Februar

Ministerpräsident Gyurcsány stellt neue Reformvorschläge vor. Geringere Einkommenssteuern und Sozialabgaben der Arbeitgeber sollen durch höhere Verbrauchssteuern gegenfinanziert, Sozialleistungen restriktiver gewährt, und das Rentenalter schrittweise angehoben werden.


107

18. Februar

Nach viermonatiger Pause kann die staatliche Schuldenverwaltung AKK erstmals wieder Staatsanleihen im Rahmen eines Tenders am Markt platzieren. Seit Mitte Oktober waren lediglich kurzfristige Papiere mit einer Laufzeit von maximal 12 Monaten verkauft worden.

20. Februar

Arbeitgeberverbände und Wirtschaftsinstitute präsentieren eigene Reformvorschläge, die deutliche Einsparungen bei Sozialleistungen und eine stärkere Entlastung von Einkommen und Gewinnen vorsehen.

24. Februar

1. März

Der EU-Gipfel in Brüssel geht nicht auf den ungarischen Vorschlag für ein 190 Mrd. Euro schweres Hilfspaket für ganz Osteuropa ein.

2. März

Die Ratingagentur Fitch ändert die Aussichten für die ungarische Bonitätseinstufung von stabil auf negativ. Die Zentralbank führt zur Verbesserung der Marktliquidität EUR-HUF Devisenswap-Tender mit einer Laufzeit von 3 Monaten ein.

5. März

Der Forint fällt auf ein neues Allzeit-Tief gegenüber dem Euro, der Kurs liegt zeitweise über 316.

6. März

Die Regierung richtet einen Regionalen KrisenmanagementFonds von 20 Mrd. Forint ein, der in Gebieten mit besonders akuter Gefährdung von Arbeitsplätzen eingesetzt werden soll. Die Mittel werden aus den EU-finanzierten Regionalprogrammen (ROP) umgeschichtet.

108

Ministerpräsident Ferenc Gyurcsány bietet auf dem Parteitag der Sozialistischen Partei (MSZP) den Rücktritt seiner Regierung an. Als Parteivorsitzender wird er mit großer Mehrheit wiedergewählt.

30. März

Die Ratingagentur Standard & Poor’s stuft die Bonität langfristiger ungarischer Devisenanleihen von „BBB“ auf „BBB-“ herunter.

31. März

Die Ratingagentur Moody’s stuft Ungarns Bonität von „A3“ auf „Baa1“ herunter, der Ausblick bleibt negativ, d. h. weitere Abstufungen sind nicht ausgeschlossen.


Die FHB-Bank bekommt als erstes ungarisches Finanzinstitut eine Kapitalspritze im Rahmen des Bankenstabilisierungspaketes. Mit der Kapitalaufstockung um HUF 30 Mrd. steigt der Anteil des Staates an der FHB von 4% auf 44%.

April 2009

2. April

Als Kandidat für das Amt des Ministerpräsidenten legt der bisherige Wirtschaftsminister Gordon Bajnai ein Programm zur Krisenbewältigung vor, das radikale soziale Einschnitte und zugleich Steuer- und Abgabenentlastungen vorsieht. Die Abgeordneten von MSZP und SZDSZ sagen ihre Zustimmung zu dem Programm zu.

14. April

Das Ungarische Parlament stimmt mehrheitlich für einen Misstrauensantrag gegen Premierminister Gyurcsány und wählt den bisherigen Wirtschaftsminister Gordon Bajnai zum neuen Ministerpräsidenten.

Der Staat gewährt der Ungarischen Entwicklungsbank (MFB) einen Kredit im Wert von ca. 170 Mrd. Forint (ca. 585 Mio. EUR) aus dem 20-Mrd.-Euro Hilfspaket von EU und Währungsfonds. Der Kredit geht nicht zulasten des 600 Mrd. Forint umfassenden Bankenhilfspaketes der Regierung.

19. April

Die neue Regierung verabschiedet auf ihrer ersten Sitzung ein Programm zur kurzfristigen Stabilisierung der Staatsfinanzen und zur Unterstützung von Unternehmen.

20. April

Die neuen Kabinettsmitglieder werden vereidigt, unter ihnen als neuer Finanzminister Péter Oszkó, als neuer Außenminister Ungarns früherer EU-Komissar Péter Balázs.

Der Aktienindex BUX fällt auf den tiefsten Wert seit Beginn 2004 und liegt zeitweise unter der Marke von 10.000 Punkten.

März 2009

21. März

31. März

Mai 2009

11. Mai

Das Parlament verabschiedet rigorose Maßnahmen zur Sanierung der öffentlichen Finanzen. Unter anderem wird ab 1.7. die Mehrwertsteuer von 20 auf 25% angehoben, Verbrauchssteuern auf Tabak und Alkohol steigen um 5-6%. Zugleich sinken die Arbeitgeberbeiträge zur Sozialversicherung 2009 und 2010 um insgesamt 5 Prozentpunkte. Im öffentlichen Dienst werden die Löhne eingefroren und das 13. Monatsgehalt abgeschafft, das Rentenalter wird schrittweise angehoben, die „13. Monatsrente” wird abgeschafft, desweiteren werden Kinder-, Erziehungs- und Krankengeld sowie weitere Sozialleistungen gekürzt.


109

14. Mai

Die Europäische Zentralbank (EZB) lehnt einen Vorschlag Ungarns, Polens und Tschechiens ab, für Kredite der EZB an Banken auch Anleihen von Nicht-Euroländern als Sicherheit zu akzeptieren.

15. Mai

Das ungarische Bruttoinlandsprodukt schrumpft im ersten Quartal um 5,8% gegenüber dem Vorjahr.

Ministerpräsident Bajnai erklärt, dass Ungarn, wenn erforderlich eine Aufstockung der internationalen Finanzhilfen von derzeit 20 Mrd. Euro beantragen würde.

18. Mai

Der Internationale Währungsfonds und die EU genehmigen Ungarn für 2009 ein höheres Haushaltsdefizit (3,9% des BIP) als in der Kreditvereinbarung vom Herbst 2008 vereinbart (2,9%).

17. Juli

Nach einer Beratung zwischen Ministerpräsident Bajnai und Vertretern der ungarischen Banken erklären sich die Finanzinstitute bereit, für zwei Monate auf vielfach kritisierte Erhöhungen von Kredittilgungsraten zu verzichten. Die Finanzindustrie soll einen eigenen Verhaltenskodex erhalten, außerdem werden der staatlichen Finanzaufsicht PSZÁF umfassende Verbraucherschutzbefugnisse bei Finanzprodukten übertragen.

27. Juli

Die Ungarische Zentralbank MNB senkt ihren Leitzins um 100 Basispunkte von 9,5% auf auf 8,5%.

August 2009

13. August

Das Bruttoinlandsprodukt ist im zweiten Quartal - saison- und kalenderbereinigt - gegenüber dem Vorquartal um 2,1% geschrumpft, gegenüber dem Vorjahr war die Wirtschaftsleistung um 7,4% niedriger. Für das erste Halbjahr insgesamt ergibt sich daraus ein Rückgang um 6,5%.

24. August

Die Zentralbank MNB senkt ihren Basiszins von 8,5% auf 8%.

25. August

Der Finanzminister legt seinen ersten Entwurf für den Haushalt 2010 vor. Danach sollen die Budgets der 12 Ministerien um insgesamt ca. 230 Mrd. Forint gekürzt werden, um das Defizitziel von 3,8% des BIP einzuhalten. Die stärksten Kürzungen kommen auf das Sozialministerium (-36%) und das Landwirtschaftsministerium (-31%) zu.

26. August

Eine Delegation des Internationalen Währungsfonds (IWF) nimmt die dritte planmäßige Überprüfung des Standby-Abkommens vom November 2008 vor.

Juni 2009

3. Juni

29. Juni

Die Staatliche Entwicklungsbank MFB legt ein Programm zur Gewährung von Kreditgarantien für Unternehmen der Nahrungsgüterindustrie auf. Aus dem zur Verfügung stehenden Rahmen von 30 Mrd. HUF können Unternehmen Umlaufmittelkredite von 1-5 Jahren mit bis zu 80% absichern lassen. Die Nationalversammlung verabschiedet die Steuergesetze 2010. Danach verringert sich die Einkommenssteuer, die Körperschaftssteuer von 16% wird mit der bisherigen Sondersteuer von 4% zu einer einheitlichen 19%-igen Körperschaftssteuer zusammengefasst. Auf Immobilien und Vermögensgegenstände ab einer bestimmten Grenze wird eine neue Vermögenssteuer erhoben.

Juli 2009

1. Juli

Die Erhöhung der Mehrwertsteuer von 20 auf 25% tritt in Kraft.

14. Juli

Die Regierung kündigt ein Kreditprogramm mit einem Volumen von 50 Mrd. Forint an, in dessen Rahmen vor allem produzierende Unternehmen staatlich garantierte Kredite von 125 Mio. bis zu 1 Mrd. Forint erhalten können, um mittelfristig die laufende Finanzierung der Produktion sichern zu können.

16. Juli

110

September 2009

Zum ersten Mal seit Oktober 2008 kann die ungarische Schuldenagentur AKK wieder ein großes Volumen von Staatsanleihen an den Finanzmärkten platzieren.


10. September Die Regierung reicht dem Parlament ihren Haushaltsentwurf für 2010 ein. Der Entwurf sieht ein Defizitziel von 3,8% des Bruttoinlandsproduktes und einen Rückgang der Wirtschaftsleistung um 0,9% gegenüber 2009 vor. Oktober 2009

2. Oktober

Die Ratingagentur Standard & Poor’s (S&P) revidiert die Aussichten für die Bonitätseinstufung ungarischer Staatsanleihen, den sogen. „Rating-Outlook”, von „negativ” auf „stabil”.


111

Oktober 2009

16. Oktober

In Kecskemét wird der Grundstein für das neue PKW-Werk von Mercedes gelegt. Ab 2012 sollen in Kecskemét Kompaktfahrzeuge der Nachfolgegeneration der heutigen A- und BKlasse gefertigt werden.

20. Oktober

Die Ungarische Zentralbank MNB senkt ihren Leitzins um 50 Basispunkte auf 7,0%. Es ist die vierte Zinssenkung in Folge seit Juli.

November 2009

13. November

Nach Schätzungen des Statistischen Zentralamtes (KSH) sank das Bruttoinlandsprodukt im 3. Quartal gegenüber dem zweiten Quartal saison- und kalenderbereinigt um 1,8%, gegenüber dem gleichen Zeitraum des Vorjahres um 8%.

23. November

Die Ungarische Zentralbank MNB senkt ihren Leitzins um weitere 50 Basispunkte auf 6,5%.

30. November

Das Parlament verabschiedet den Haushalt 2010 mit einem geplanten Defizit von 870,3 Mrd. Forint.

Dezember 2009

2. Dezember

12. Dezember

Der Rat für Interessenausgleich (OÉT) beschließt, dass der Mindestlohn in Ungarn 2010 um 2000 Forint auf 73.500 angehoben wird. Als Lohnempfehlung für die Privatwirtschaft wird empfohlen, den Realwert der Nettoverdienste gegenüber 2010 stabil zu halten. Die Sozialistische Partei (MSZP) nominiert auf ihrem Kongress den Fraktionsvorsitzenden Attila Mesterházy für das Amt des Ministerpräsidenten.

14. Dezember Das Parlament verabschiedet das Gesetz zur Einrichtung eine „Amtes für Öffentliche Beschaffung und den Schutz öffentlicher Interessen”, das die Transparenz von öffentlichen Vergabeverfahren erhöhen und unlautere Einflussnahme auf Vergabeentscheidungen verhindern soll.

18. Dezember

Der Internationale Währungsfonds (IWF) bewilligt nach einer turnusmäßigen Kreditprüfung die Abrufung der 5. Kredittranche in Höhe von 725,1 Mio. SDR (ca. 666 Mio. EUR). Die Tranche ist Teil des am 6. November 2008 bewilligten Stand-byKredites in Höhe von 10,5 Mrd. SDR, von dem bisher 7,6 Mrd. in Anspruch genommenen wurden.

21. Dezember

Die Zentralbank MNB senkt ihren Leitzins um weitere 25 Basispunkte auf 6,25%.

30. Dezember

Staatspräsident László Sólyom verweigert dem am 14. Dezember vom ungarischen Parlament verabschiedeten „Gesetz zur Aufstellung eines Amtes für öffentliche Vergabe und zum Schutz öffentlicher Interessen“ (besser bekannt als Antikorruptionsgesetz) seine Unterschrift und verweist das Gesetz zwecks Änderung ans Parlament zurück.

Januar 2010

11. Januar

Wirtschaftsminister István Varga entlässt den Leiter der u. a. für die Ansiedlung und Betreuung ausländischer Investoren zuständigen nationalen Investitionsförderungsagentur ITD Hungary, György Rétfalvi.

21. Januar

Staatspräsident László Sólyom setzt die erste Runde der Parlamentswahlen für den 11. April 2010 an. Die zweite Runde folgt am 25. April.

25. Januar

Die Ungarische Zentralbank senkt Ihren Leitzins mit Wirkung vom 26. Januar um weitere 25 Basispunkte auf jetzt 6,00%.

26. Januar

Die Ungarische Agentur für Schuldenmanagement (AKK) platziert eine 10-jáhrige Auslandsanleihe im Wert von 2 Mrd. US-Dollar.

28. Januar

Finanzminister Oszkó stellt das aktualisierte Konvergenzprogramm der ungarischen Regierung vor. Danach wird Ungarns Wirtschaftsleistung 2010 Jahr um 0,3% schrumpfen, soll aber 2011 und 2012 bereits wieder um jeweils 3,7-3,8% wachsen.

Februar 2010

08. Februar

112


Die Ungarische Zentralbank MNB beschließt zur Stabilisierung des Marktes den Ankauf von Pfandbriefen auf dem primären Markt.


113

Konjunkturbericht 2010

Februar 2010

09. Februar

Ungarns Ausfuhren erreichten 2009 insgesamt 59,5 Mrd. Euro, das sind 18,9% weniger als 2008, die Importe schrumpften um 24,7% auf 55,5 Mrd. Euro. Damit erzielte Ungarn einen außergewöhnlich hohen Ausfuhrüberschuss von fast 4 Milliarden Euro - das entspricht gut 4% des ungarischen Bruttoinlandsproduktes.

15. Februar

Nach Angaben des Statistikamtes KSH ist Ungarns Industrieproduktion 2009 um 17,7% geschrumpft. Dabei ging insbesondere der Auslandsabsatz zurück (um 19,7%), der Inlandsumsatz sank um 12,6%.

16. Februar

Finanzminister Oszkó gibt nach einer Prüfung durch den Internationalen Währungsfonds und die EU bekannt, dass Ungarn vorerst keine Mittel mehr aus dem Kreditpaket von 20 Mrd. Euro vom November 2008 abrufen wird. Damit hat Ungarn insgesamt 1,6 Mrd. Euro aus der 4. und 5. Tranche des Kredits nicht in Anspruch genommen.

22. Februar

26. Februar

Die Zentralbank senkt Ihren Leitzins um weitere 25 Basispunkte auf aktuelle 5,75 %. Dies ist der tiefste Zinssatz, der in Ungarn jemals seit der Schaffung einer unabhängigen Zentralbank im Jahr 1987 galt. Der ungarische Staat übernimmt von den bisherigen russischen Eigentümern durch eine Kapitalaufstockung wieder die Mehrheit an der Fluggesellschaft Malév, die 1997 zum zweiten Mal privatisiert worden war.

März 2010

10. März

Das Statistikamt KSH veröffentlicht die Zahlen zur Wirtschaftsleistung im Jahr 2009. Danach schrumpfe das Bruttoinlandsprodukt im vergangenen Jahr um 6,3%, die Investitionen um 6,5%.

11. März

Die Ungarische Zentralbank MNB kauft erstmals auf dem Primärmarkt private Pfandbriefe. Insgesamt übernimmt die MNB Pfandbriefe der Bank FHB (FHB Jelzálogbank Nyrt.) im Wert von 3,1 Mrd. Ft., das entspricht 20% des von Nicht-Banken gezeichneten Volumens, zu einer Rendite von 8,18%.

18. März

114

Der Forint erreicht mit einem Wert von ca. 261 den stärksten Wechselkurs gegenüber dem Euro seit Dezember 2008.


„Über den Berg, aber noch längst nicht wieder auf der Höhe“ Ergebnisse der jährlichen Konjunkturumfrage der DeutschUngarischen Industrie- und Handelskammer Die Konjunkturumfrage der Deutsch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer wurde in diesem Jahr bereits zum 16. Mal durchgeführt. Seit 1995 befragen wir unsere Mitgliedsunternehmen zu den Bedingungen und Ergebnissen ihrer Geschäftstätigkeit. Seit mehreren Jahren beteiligen sich auch Investoren aus anderen europäischen Ländern an der Umfrage.

sich von –29,5 Punkten im Vorjahr auf aktuell –2,5. Im Jahr 2008 hatte er noch bei +7,9 gelegen.

Die wichtigsten Ergebnisse im Überblick Wirtschaftliche Lage: Über den Berg, aber noch nicht wieder auf der Höhe Die Stimmung unter den deutschen und anderen ausländischen Investoren zeigt nach dem dramatischen Einbruch im vergangenen Jahr in diesem Jahr eine deutliche Erholung, hat aber die positiven Werte früherer Jahre noch nicht wieder erreicht.

Die ungarische Wirtschaft insgesamt sehen fast zwei Drittel der Unternehmen noch immer in einer schlechten Lage, auch die Konjunkturerwartungen für das laufende Jahr sind per Saldo noch immer negativ: Nur jedes sechste Unternehmen rechnet mit einer Verbesserung, 28% erwarten hingegen eine Verschlechterung.

Dies reflektiert auch der in diesem Jahr zum ersten Mal vorgestellte und für die Jahre 2005-2010 berechnete DUIHK Investoren-Stimmungsindikator DISI. Der Indikator verbesserte

Die pessimistischen Vorhersagen der Unternehmen in der Umfrage 2009 haben sich im Verlauf des vergangenen Jahres – leider – voll bestätigt. Dies gilt für die Entwicklung der Umsätze, der

Konjunkturerwartungen nach Wirtschaftszweigen Konjunkturaussichten Ungarn 2010 Eigene Geschäftslage Eigene Geschäftsaussichten 2010 Umsatz 2010 Beschäftigung 2010 Gewinn 2010


Alle Firmen* –12 – 8 +14 +18 –3 +16

Dienst- leistungen

Handel Industrie

Saldo von positiven und negativen Antworten –20 –8 –8 –14 –5 –1 +10 +13 +13 +11 +18 +21 –5 +3 –3 +13 +24 +10

115

bei den Faktoren gute Noten, die den Arbeitsmarkt prägen. Unverändert deutliche – teilweise sogar verstärkte – Kritik bekommen hingegen die von der Wirtschaftspolitik unmittelbar zu verantwortenden Bereiche.

Lage der ungarischen Wirtschaft 2010 3

34

2009

16

83

2008 2007 2006

63

42

57

5

58

37

13

68 21

2005

19 64

gut

befriedigend

15 schlecht

Gewinne, der Exporte und der Investitionsausgaben – in allen Bereichen trat der prognostizierte Rückgang auf dem erwarteten Niveau ein.

ihre Investitionen reduzieren, nur 19% wollen mehr investieren als 2009. Mit einer höheren Zahl von Beschäftigten rechnen zwar schon wieder 21% der Befragten, 24% wollen jedoch Stellen abbauen. Per Saldo bedeutet das für den Arbeitsmarkt also in diesem Jahr noch keine Entlastung.

Für 2010 überwiegt ein vorsichtiger Optimismus: gut jedes dritte Unternehmen rechnet mit einer Verbesserung der eigenen Geschäftslage, nur 21% mit einer Verschlechterung. Fast genau dasselbe Verhältnis von positiven und negativen Antworten weisen die Gewinnerwartungen auf.

Standortfaktoren: bewährte Tugenden, alte Beschwerden Bei den Bestimmungsfaktoren für das allgemeine Investitionsklima im Lande hat sich die grundsätzliche Einschätzung der Vorjahre bestätigt: die Investoren geben Ungarn vor allem

Die schwache Zuversicht schlägt sich auch in den Investitions- und Beschäftigungsplänen wieder. Im laufenden Jahr wollen 35% der Befragten Eigene Geschäftslage 2010 2009

Die politische Stabilität wird zwar noch immer mehrheitlich negativ beurteilt, im Vergleich zum Anfang des Jahres 2009 aber immerhin spürbar besser, was im Wesentlichen der Installierung und relativ stabilen Arbeit der Regierung Bajnai zu verdanken sein dürfte.

53

16

2010

27

52

10

2009

32

13

52

12

2008

7

35

2007

34

56

10

2007

9

29

11

2006

4

38

44

45

48

45 befriedigend

7

schlecht

2005

7


33


13

5

16

13

48 41

4

13 46

neutral

4

22

34

32 zufrieden

30

33

36

gut

Die Zahl der Investoren, die sich auch heute wieder für Ungarn als Standort entscheiden würden, liegt wie schon im Vorjahr bei 80%. Dies bestätigt erneut, dass die deutschen Investoren sich in Ungarn langfristig engagieren, vorübergehende konjunkturelle Einflüsse werfen getroffene Investitionsentscheidungen nicht kurzfristig über den Haufen.

42

2008

2005

Ungarn bleibt eine attraktive Alternative – neben anderen

Zufriedenheit mit der Arbeitsproduktivität

20

2006

116

Einige der Veränderungen gegenüber 2009 sind als direkte Folgen der Wirtschaftskrise erklärbar. So ist z. B. der deutliche Rückgang der Zufriedenheit mit der Binnennachfrage bzw. mit den Exportmöglichkeiten in der Region eine unmittelbare Reaktion auf die erlittenen Absatzeinbußen. Umgekehrt dürfte die spürbare Entspannung bei der Verfügbarkeit von Fachkräften und bei den Arbeitskosten, aber auch die Wahrnehmung einer größeren Leistungsbereitschaft der Arbeitnehmer eindeutig auf die krisenbedingte Lage am Arbeitsmarkt zurückzuführen sein.

Besorgniserregend ist, dass gerade in den Bereichen, wo seit Jahren die größte Unzufriedenheit unter den Investoren herrscht, auch 2009 keine Verbesserungen wahrgenommen wurden – im Gegenteil: bei einigen hat sich die Einschätzung noch einmal verschlechtert. Besonders augenscheinlich ist dies im Falle der Bürokratie, des Kampfes gegen die Korruption und der Transparenz bei öffentlichen Ausschreibungen. Die am stärksten kritisierten Felder der Wirtschaftspolitik jedoch bleiben – trotz minimaler Verbesserungen – weiterhin das Steuersystem und die Höhe der Steuerbelastung.

16

unzufrieden

117

Inhalt des Konjunkturberichts

Zufriedenheit mit dem Steuersystem 2010

3

2009

4

2008

6

2007 3

13 26 7

4

29

34 25

36 40

32 53

neutral

Bei der Beurteilung alternativer Investitionsstandorte rangiert Ungarn in diesem Jahr auf Rang 4 der zur Auswahl gestellten 19 MOE-Länder und konnte damit in den vergangenen Jahren verlorenes Terrain teilweise wieder gut machen. Den ersten Platz errang in diesem Jahr (erstmals) Polen, das in der Wirtschaftskrise eine außergewöhnlich gute Leistung zeigte. Der Wunsch nach Einführung des Euro ist laut unseren Umfrageergebnissen in diesem Jahr gegenüber Anfang 2009 deutlich zurückgegangen, aber mit 86% Zustimmung noch immer außerordentlich stark ausgeprägt. Investitionsneigung hängt nicht vom Wahlausgang ab Das Urteil der Unternehmen über das Krisenmanagement der Regierung hat sich seit Anfang 2009 deut-

118

44 35

36 zufrieden

39

39

12

2006 2005

41

16

16 7

unzufrieden

lich verbessert. Damals äußerten sich gerade einmal 7% zufrieden – Anfang 2010 waren es hingegen bereits 40%. Hilfsangebote der Regierung tatsächlich in Anspruch genommen haben jedoch so gut wie keine Firmen, etwa 15-20% der Firmen kannten die zur Auswahl gestellten Maßnahmen gar nicht, oder meinten, sie seien in Ungarn nicht verfügbar. Der Ausgang der Parlamentswahlen im April hat der Umfrage zufolge praktisch keinerlei Einfluss auf das Investitionsverhalten der Unternehmen. Zwei von drei Teilnehmern erklärten, dass das Wahlergebnis ihre Investitionsentscheidungen „überhaupt nicht“ oder „kaum“ beeinflussen werde. Bei den übrigen ist die Zahl derer, die unter einer Fidesz-Regierung eher mehr investieren würden, genauso hoch die Zahl derjenigen, die ihre Investitionen eher reduzieren würden.


Über die Konjunkturumfrage der DUIHK I. Die wichtigsten Ergebnisse im Überblick II. Ausländische Direktinvestitionen in Ungarn III. Die Ergebnisse im Einzelnen 1. Konjunkturklima – Lage und Erwartungen 2. Standortfaktoren 3. Standortalternativen 4. Krisenmanagement, Euro, Wahlen IV. DISI – DUIHK Investoren-Stimmungsindikator V. Daten 1. Methodische Hinweise 2. Tabellen Den vollständigen Konjunkturbericht zum Download finden Sie unter: www.duihk.hu/publikationen/konjunkturbericht

Tabellen (Nummerierung nach dem Originalbericht)

1. Wie beurteilen Sie die gegenwärtige Wirtschaftslage in Ungarn? Gut Befriedigend Schlecht 2005 20.9% 64.3% 14.8% 2006 13.4% 67.7% 18.9% 2007 5.1% 58.3% 36.6% 2008 1.1% 41.8% 57.1% 2009 0.7% 16.1% 83.2% 2010 2.9% 33.9% 63.2% Darunter: Industrie 1.3% 34.6% 64.1% Handel 5.3% 31.6% 63.2% Dienstleistungen 2.7% 34.2% 63.0%


Saldo 6.1 -5.5 -31.4 -55.9 -82.5 -60.2 -62.8 -57.9 -60.3

119

18. Standortfaktoren – Wichtigkeit und Zufriedenheit

2. Wie beurteilen Sie die Aussichten für die ungarische Wirtschaft 2010 im Vergleich zum Vorjahr? Besser Unverändert Schlechter 2005 24.3% 56.5% 19.1% 2006 19.1% 57.3% 23.6% 2007 14.3% 36.0% 49.7% 2008 18.8% 44.9% 36.4% 2009 0.7% 10.5% 88.8% 2010 16.1% 55.7% 28.2% Darunter: Industrie 18.8% 55.0% 26.3% Handel 13.2% 65.8% 21.1% Dienstleistungen 12.2% 55.4% 32.4%

Saldo 5.2 -4.5 -35.4 -17.6 -88.1 -12.1 -7.5 -7.9 -20.3

4. Wie beurteilen Sie die gegenwärtige Geschäftslage Ihres Unternehmens? Gut Befriedigend Schlecht 2005 47.8% 45.2% 7.0% 2006 44.0% 45.0% 11.0% 2007 34.5% 55.7% 9.8% 2008 36.2% 52.0% 11.9% 2009 16.1% 51.7% 32.2% 2010 19.7% 53.2% 27.2% Darunter: Industrie 21.3% 56.3% 22.5% Handel 18.4% 57.9% 23.7% Dienstleistungen 17.8% 50.7% 31.5%

Saldo 40.9 33.0 24.7 24.3 -16.1 -7.5 -1.3 -5.3 -13.7

Standortfaktoren Mitgliedschaft in der EU Effiziente öffentliche Verwaltung Steuersystem und -verwaltung Steuerbelastung Zugang zu Fördermitteln Öffentliche Infrastruktur Rechtssicherheit Transparenz bei Ausschreibungen Wirtschaftspolitische Berechenbarkeit Politische Stabilität Abwehr von Korruption, Kriminalität Bedingungen für F+E Verfügbarkeit lokaler Zulieferer Qualität lokaler Zulieferer Zahlungsmoral Binnennachfrage Regionale Exportchancen Arbeitskosten Produktivität der Arbeitnehmer Leistungsbereitschaft der Arbeitnehmer Flexibilität arbeitsrechtlicher Regeln Qualifikation der Arbeitnehmer Verfügbarkeit von Fachkräften Qualität des Berufsbildungssystems Qualität der akademischen Ausbildung

Saldo +36 +36 +35 +26 +22 +21 +14 +8 –10 –10 –16 –18 –19 –21 –22 –28 –29 –31 –32 –60 –68 –69 –75 –75 +36

* 3 5 6 5 9 5 3 5 6 5 4 5 11 5 23 5 10 * 12 * 3 5 4 5 19 5 22 * 2 * 6 5 8 * 13 5 9 * 7 * 2 * 3 5 3 5 3 * 3

Die erste Spalte zeigt den Saldo der Antworten „zufrieden/sehr zufrieden” und „unzufrieden/sehr unzufrieden” für das Jahr 2010. („+“: mehr positive Antworten; „–“: mehr negative Antworten). In der zweiten Spalte ist die Veränderung des Saldos zum Jahr 2009. aufgeführt.

5. Wie wird sich die Geschäftslage Ihres Unternehmens 2010 im Vergleich zum Vorjahr entwickeln? Besser Unverändert Schlechter 2005 43.0% 47.4% 9.6% 2006 45.2% 43.2% 11.6% 2007 43.2% 36.9% 19.9% 2008 37.1% 49.7% 13.1% 2009 9.1% 39.2% 51.7% 2010 34.9% 44.2% 20.9% Darunter: Industrie 35.0% 42.5% 22.5% Handel 34.2% 44.7% 21.1% Dienstleistungen 30.6% 48.6% 20.8%

120

Saldo 33.3 33.7 23.3 24.0 -42.7 14.0 12.5 13.2 9.7



121

19. Welches sind die drei dringendsten Aufgaben für die ungarische Regierung? Nennungen darunter an Insgesamt* 1. Stelle* 2. Stelle* 3. Stelle* Korruption zurückdrängen, Transparenz erhöhen 56% 17% 18% 21% Steuersystem reformieren 33% 11% 17% 5% Steuern senken 27% 15% 6% 6% Bürokratie abbauen 26% 9% 9% 9% Wirtschaft ankurbeln, Nachfrage stärken 21% 10% 6% 4% Haushalt sanieren, Defizit und Schulden abbauen 19% 11% 4% 4% Wirtschaftspolitik berechenbar machen 18% 8% 6% 4% Rechtssicherheit stärken 17% 6% 6% 5% Steuern und Abgaben auf Arbeit senken 14% 6% 4% 4% Politische Stabilität erhöhen 13% 9% 4% 0% * Anteil an den Teilnehmern, die entsprechende Kommentare abgegeben haben

21. Würden Sie heute wieder Ungarn als Investitionsstandort wählen? 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Darunter: Industrie Handel Dienstleistung

Ja 78.6% 78.3% 74.8% 73.1% 80.4% 80.5%

Nein 21.4% 21.7% 25.2% 26.9% 19.6% 19.5%

84.4% 90.9% 71.4%

15.6% 9.1% 28.6%

28. DUIHK Investoren-Stimmungsindikator – DISI Ergebnisse nach Bestandteilen Konjunkturlage Konjunkturerwartungen Investitionsumfeld Wiederholungsneigung* DISI

Gewicht 10% 50% 35% 5% 100%

2005 27.4 28.3 -5.3 57.2 17.9

2006 19.9 28.3 -4.6 56.6 17.4

Ausländische Direktinvestitionen in Ungarn Unverzichtbarer Teil der ungarischen Wirtschaft Ausländische Unternehmen haben bis heute insgesamt ca. 63 Mrd. Euro produktives Kapital in Ungarn investiert. Die europäischen Länder spielen dabei die mit Abstand wichtigste Rolle: 75% der Investitionen stammen aus der Europäischen Union, zusammen weniger 6% aus den USA und Japan. Der Zustrom ausländischer Direktinvestitionen (FDI) nach Ungarn ist auch im internationalen Vergleich außergewöhnlich stark. Ganz gleich, ob im Verhältnis zur Einwohnerzahl oder zur Wirtschaftskraft: in Ungarn spielten, spielen ausländische Investitionen eine überdurchschnittlich starke Rolle. Das Engagement ausländischer Fir-

men schlägt sich positiv in vielen Bereichen der Wirtschaft nieder. Sie beschäftigen 30% der Angestellten in der Privatwirtschaft, erbringen 29% der Bruttowertschöpfung, liefern 70% der Gesamtausfuhren, und tätigen 32% aller Investitionen in Ungarn (laut UNCTAD 1991-2007: durchschnittlich 28%). (Quellen: KSH, Finanzministerium, UNCTAD)

Kontinuität trotz Krise Die Höhe ausländischer Direktinvestitionen in Ungarn schrumpfte 2009 zwar auf insgesamt gerade ein Fünftel des Vorjahreswertes, und war mit einer Milliarde Euro der geringste Jahreswert bisher überhaupt, doch diese Zahl bildet die Realität nur unvollständig und verzerrt ab.

Ausländische Direktinvestitionen in Ungarn Bestand per 31.12.2008 2007 16.6 16.7 -7.5 49.7 9.9

2008 9.5 17.4 -11.5 46.2 7.9

2009 2010 -9.1 -34.3 -51.0 5.2 -17.6 -13.3 60.9 61.0 -29.5 -2.5

* gemäß Frage 21 der Umfrage

Insgesamt Europa Europäische Union Deutschland Österreich Holland Luxemburg Frankreich Außereuropäische Länder USA Japan

Mrd. Euro 62,70 49,33 47,06 13,93 9,06 8,39 6,70 3,83 9,48 2,59 0,97

Anteil 100.0% 78.7% 75.1% 22.2% 14.5% 13.4% 10.7% 6.1% 15.1% 4.1% 1.6%

Quelle: MNB

122



123

Kreditverkehr verzerrt Statistik. 2009 war nämlich durch einen bisher nie dagewesenen massiven Abbau von Krediten der ausländischen Mütter an ihre ungarischen Töchter gekennzeichnet (-1,7 Mrd. Euro). Ohne diese konzerninternen Kreditbewegungen lag das Volumen ausländischer Direktinvestitionen in Ungarn 2009 – sieht man einmal ab wenigen Jahren mit außerordentlichen Privatisierungserlösen – durchaus auf dem Niveau der vergangenen Jahre.

im positiven Bereich lagen 2009 die reinvestierten Gewinne von bereits in Ungarn ansässigen Investoren. Angesichts der allgemeinen Konjunkturlage und dem damit verbundenen Einbruch beim Betriebsergebnis verwundert dies jedoch kaum. Bedeutung Mittel- und Osteuropas nimmt zu

Nach Angaben der Deutschen Bundesbank ist zwar das Volumen deutscher Direktinvestitionen im Ausland 2009 um 51% zurückgegangen (auf

Jährlicher Zu-/Abfluss in Mrd. Euro

7 0,29

6

2,78 0,22

5 1,82 0,52

0,32 0,61

3

0,62

1,93

0,48

0,76 1,16 2,01

2

1,37

3,56

1,43

1,51

1,08

0,84

2,93

1,48

1,10

1,57

1

0,84

3,97

0,12

0,35

1,79 0,82

0 -1

0,40

1,15

1,01

1,05

1,14

1,48

2,23

1,91

-0,16

Kreditverkehr

Sonstige 1893

1,92

1,36

2,27

1,61

-0,66

Kapitalbeteiligunger

reinvestierte Gewinn

179

JP

FR 1009

LU 1135

US 1418

AT 2792

DE 8327

Ausländische Direktinvestitionen in Ungarn

0,30

1999-2008, kumulierte Beträge, Millionen Euro

Auch aus der Perspektive deutscher Investitionsströme nach Mittel- und Osteuropa (MOE) zeigt sich, dass die Region auch im Krisenjahr 2009 nicht an Bedeutung verloren hat, im Gegenteil.

Kräftige Neuinvestitionen. Demgegenüber registrierte die Statistik im vergangenen Jahr einen durchaus respektablen Zustrom von Beteiligungen und Neuinvestitionen, der mit 1,9 Mrd. Euro sogar über dem Durchschnitt der vergangenen 15 Jahren lag. Deutlich zurückgegangen, aber mit +0,8 Mrd. Euro immer noch

4

In Ungarn reinvestierte Gewinne ausländischer Investoren nach Herkunftsland

Quelle: MNB

ca. 45 Mrd. Euro), unter den Zielregionen konnte jedoch Mittelosteuropa, darunter auch Ungarn, sogar Anteile hinzugewinnen. Während nämlich die deutschen Kapitalexporte in die EU15 2009 ebenfalls um die Hälfte geringer ausfielen, waren es nach Ungarn oder Tschechien „nur“ 29% bzw. 21% weniger, nach Polen stiegen sie sogar geringfügig (+6%). Allein diese drei Länder nahmen damit 2009 rund 8% aller deutschen Direktinvestitionen auf – mehr als das traditionelle Hauptziel deutscher Investitionen, die USA (6%). Eine stabilisierende Rolle spielen dabei wie schon in den Vorjahren die reinvestierten Gewinne der deutschen Auslandstöchter: im Durchschnitt der letzten fünf Jahre machten

sie gut ein Viertel (27%) aller Direktinvestitionen deutscher Unternehmen im Ausland aus, in Ungarn hingegen waren es 73%, in Polen 54% und in Tschechien sogar 97%. (In China waren es demgegenüber gerade einmal 9%, dort liegt der Schwerpunkt weiterhin auf Neuanlagen.) Diese Daten belegen, dass das Engagement deutscher Firmen in Mittelund Osteuropa langfristig und strategisch ausgerichtet ist, und daher auch in einem schwierigen weltwirtschaftlichen Umfeld eine große Beständigkeit zeigen. Dies widerspiegelt sich auch in den Aussagen und Meinungen der Unternehmen, die sich an unserer diesjährigen Konjunkturumfrage beteiligt haben.

-1,73

-2

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Quelle: MNB

124



125

Vergütungsstudie 2009/2010 2009 haben die DUIHK und die Managementberatung Kienbaum bereits zum 11. Mal gemeinsam die „Vergütungsstudie Ungarn“ erstellt. Grundlage ist eine Unternehmensumfrage, in der die Gehaltsangaben für gut 14.000 Mitarbeiter, vorwiegend in deutschen Unternehmen in Ungarn ausgewertet wurden. Neben umfassenden Benchmarks und Analysen zur betrieblichen Vergütungspolitik enthält die Studie auch ausführliche Gehaltsangaben zu 26 verschiedenen Positionen.

Standort des Unternehmens Ertragslage des Unternehmens. Ausbildungsniveau

Die wichtigsten Ergebnisse der Studie Entwicklung der Bezüge Im laufenden Jahr (2009) haben die befragten Unternehmen die Grundvergütungen um durchschnittlich 6,2 % angehoben. Für 2010 planen die Unternehmen eine Erhöhung der Grundgehälter von ca. 3,9 %.

Hierarchieebene, Funktion, Personalverantwortung Geschäftsführer erhalten im Jahr 2009 ein Jahresgrundgehalt von 19 Mio. Forint, die Gesamtbezüge liegen bei durchschnittlich 21,5 Mio. Forint. Führungskräfte beziehen durchschnittlich Grundvergütung von 8,8 Mio.

Vergütungen nach Einflussgrößen Die Höhe der individuellen Vergütung wird vor allem von folgenden Faktoren bestimmt: hierarchische Einstufung der Mitarbeiter Unternehmensgröße

Forint, hinzu kommen dieses Jahr ca. 900000 Forint an variablen Bezügen. Fachkräfte erhalten eine durchschnittliche Gesamtvergütung von 4,2 Mio. Forint.

Erwerbsaktivität 20%

19,0% 15,0%

15% 10% 5% 0%

14,8%

13,0% 12,1% 9,5%

10,0%

9,8%

9,6%

11,3%

9,2%

8,5% 5,3%

1999

2000

2001

Prognose


2002

4,7%

2003

Aktuell

10,7% 6,3%

11,3% 6,3%

7,4% 5,8%

8,2% 6,0%

8,5% 6,0%

6,2% 6,0%

6,8%

2004

3,9%

3,6%

3,9%

8,0%

6,3%

4,3%

4,0%

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Inflation

127

Facharbeiter kommen auf ein Gesamtjahresverdienst von durchschnittlich 2,3 Mio. Forint, dabei besteht allerdings ein deutlicher Unterschied zwischen Facharbeitern (2,6 Mio.) und einfachen Arbeitern (1,7 Mio.). Bei Geschäftsführern und Führungskräften ist ein eindeutiger Einfluss des Umfangs der Personalverantwortung auf die Vergütung nachweisbar.

Ausbildung Beschäftigte mit einem Hochschuloder Universitätsabschluss verdienen deutlich mehr als solche ohne akademischen Abschluss. Die gilt nicht nur für die Führungsebene, sondern auch für Fachkräfte: Mit einem UniDiplom liegen dort die Vergütungen doppelt so hoch wie mit einem Facharbeiterabschluss.

satzleistung (53 %). In den Genuss eines Firmenwagens kommen 92 % aller Geschäftsführer, 59 % der Führungskräfte und immerhin noch 9 % der Fachkräfte, die Budgets dafür liegen bei 4,5 Mio. (Fachkräfte) bis 9 Mio. Forint (Geschäftsführer).

Unternehmensgröße Die Unternehmensgröße ist einer der stärksten Bestimmungsfaktoren für die Gehaltshöhe. Besonders stark ist die Korrelation bei Geschäftsführern und Führungskräften, die in einem großen Unternehmen oft 60 bis 70 % mehr verdienen als ihre Kollegen in einem kleinen Unternehmen.

Geschlecht Frauen sind in Führungspositionen nach wie vor unterrepräsentiert. Der Frauenanteil bei Führungskräften liegt in den untersuchten Firmen bei 28 %. Allerdings sind fast drei Viertel aller Personalchefs und mehr als die Hälfte aller Leiter der Bereiche Finanzen/Controlling und Recht Frauen. Weibliche Fach- und Führungskräfte verdienen jedoch durchschnittlich etwa 13% weniger als ihre männlichen Kollegen.

Verfügbarkeit 30 % der Unternehmen schätzen die Verfügbarkeit qualifizierter Arbeits-

Bei Fachkräften und Arbeitern spielt die Unternehmensgröße kaum eine Rolle für die Höhe der Bezüge, in diesen Gruppen kann sogar eine leicht negative Korrelation festgestellt werden (d. h. höhere Einkommen in kleineren Firmen). Standort Die Vergütungsniveaus werden nachweisbar von der geografischen Lage des Unternehmens beeinflusst. Generell sind die Vergütungen in Budapest am höchsten. Ertragslage Die Jahresgesamtgehälter der Geschäftsführung in Unternehmen mit überdurchschnittlichen Erträgen liegen um ca. 25 % über jenen in Betrieben mit unterdurchschnittlichen Erträgen. Bei den Führungskräften auf der ersten Ebene beträgt die Differenz ca. 30 % und auf der zweiten Ebene ca. 11 %. 128

Zusammensetzung der Bezüge Zwei Drittel aller erfassten Positionsinhaber erhalten einen Teil ihrer Vergütung aufgrund erfolgsabhängiger Kriterien. Der Anteil der variablen Gehaltsbestandteile an den Gesamtbezügen liegt zwischen 12 % (Geschäftsführer) und 8 % (Fach-/Arbeiter). Am häufigsten werden dabei Gewinngrößen als Bemessungskriterium verwendet, daneben werden aber auch Umsatzgrößen, qualitative Kriterien und wertorientierte Kennzahlen angewendet. Betriebliche Zusatzleistungen Insgesamt ist in diesem Jahr ein deutlicher Anstieg in der Verbreitung der betrieblichen Altersversorgung zu erkennen, insbesondere Großunternehmen bieten diese Zu-


Arbeitskräftesituation

kräfte derzeit als „gut“ ein, was einen deutlichen Anstieg im Vergleich zum Vorjahr bedeutet. Weitere 54 % bewerteten die Verfügbarkeit als „befriedigend“ und 16 % als „ungenügend“. Allerdings sind die regionalen Unterschiede deutlich ausgeprägt. So wird die Verfügbarkeit besonders in Südungarn als ungenügend empfunden, wohingegen in Ost- und Westungarn die Situation eher als gut befunden wird. Auf die Frage, wie sich die Nachfrage nach qualifizierten Arbeitskräften im Jahr 2010 entwickeln

Vergütungstrends Status Empfänger in Prozent Geschäftsührer Führungskräfte Fachkräfte Facharbeiter/Einfache Arbeiter Durchschnitt

Höhe der variablen Vergütung in Tausend Forint

in Prozent der Gesamtbez üge

85 2096 76 1219 62 564 51 212 66 908

12 10 10 8 10

Erwerbsaktivität In Europa (Bevölkerung 15-64 Jahre) 75% DE

70%

EE SI

65%

LV EU15 CZ

60%

LT BG

55%

SK PL RO

50%

HU

45%

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Quelle: Eurostat


129

Vergütungsvergleich 79.668

Geschäftsührer

78.410 100.242

Variable Bezüge Die Höhe der variablen Vergütung ist im Jahr 2009 deutlich zurückgegan-

36.008 Führungskräfte

Vergütungstrends Die Vorhersagen der Unternehmen für die Lohnsteigerungen im Folgejahr haben sich immer mehr den tatsächlich realisierten Steigerungen genähert.

36.388 48.373

gen, dh. die Vergütungssysteme haben wirksam auf die Folgen der Wirtschaftskrise reagiert. Vergütungsvergleich Die Vergütungen in Ungarn entsprechen in etwa denen in der Slowakei, in Tschechien sind sie hingegen spürbar höher.

15.508 16.431

Fachkräfte

Weitere Informationen über Vergütungen in Ungarn finden Sie unter: www.duihk.hu/publikationen/verguetungsstudie

18.746 8.368 11.412

Arbeiter**

11.359 Ungarn

* Wechselkursstichtag: 1. Oktober 2009

Slowakei

** Facharbeiter+einfache Arbeiter

wird, prognostizierten 5 % der Unternehmen eine Verminderung der Nachfrage, im Durchschnitt rechnen 40 % aller Befragten mit einer Zunahme und 55 % rechnen mit einem gleichbleibenden Bedarf. Ausbildungsniveau Das Ausbildungsniveau der verfügbaren Arbeitskräfte wird von der Mehrheit der Unternehmen (67 %) als „befriedigend“ gewertet. Die Maßnahmen zur betrieblichen Weiterbildung werden 2010 voraussichtlich bei etwa 32 % der Unternehmen steigen, bei 57 % bleiben diese konstant. Personalwirtschaftliche Reaktionen auf die Wirtschaftskrise Etwa 40% der befragten Unternehmen haben Personal abgebaut, entweder durch betriebsbedingte Kündigungen oder durch einvernehmliche 130

Tschechien

Aufhebung. Knapp ein Drittel der Unternehmen hat Kurzarbeit bei gleichzeitiger Absenkung der Vergütungen vorgenommen, 7% der Firmen haben Kurzarbeit ohne Kürzung der Bezahlung angeordnet. Stärker Gebrauch gemacht wurde von der Anordnung bezahlten Urlaubs (50% haben dies bereits umgesetzt, weitere 7% einen derartigen Schritt beschlossen). Gering war hingegen die Inanspruchnahme staatlicher Fördermittel zur Beschäftigungssicherung: 60% planen keine diesbezüglichen Anträge, nur 15% haben dies bereits getan oder zumindest beschlossen. Erwerbsaktivität In Bezug auf die Erwerbsaktivität ist Ungarn Schlusslicht in Europa, in den letzten Jahren gab es kaum eine Verbesserung.



131

Die deutsche Wirtschaft – Lage und Erwartungen Zum Jahresbeginn 2010 hat der Deutsche Industrie- und Handelskammertag (DIHK) die Ergebnisse seiner aktuellen Konjunkturumfrage präsentiert, die anschaulich und verlässlich die Stimmung in der deutschen Wirtschaft abbilden. Seit 1977 befragen die 80 Industrie- und Handelskammern (IHKs) in Deutschland eine repräsentative Auswahl von Mitgliedsunternehmen, im Februar 2010 waren es wiederum mehr als 25.000 Antworten. Das Fazit: Die Wirtschaft macht einen großen Schritt aus der Talsohle.

Wirtschaftslage und Erwartungen Ergebnisse der DIHK-Umfrage bei den Industrie- und Handelskammern Die deutschen Unternehmen sehen zu Beginn des Jahres 2010 wieder etwas positiver in die Zukunft. Dabei ruht die Hoffnung vor allem auf den Exportmärkten, doch auch der private Konsum scheint nach wie vor unbeeindruckt von der Finanzkrise. Lediglich die Kfz.-Branche sowie Finanzierungsprobleme im Mittelstand trüben das

Bild ein wenig, ändern aber nichts an der derzeit guten Gesamtbeurteilung. Der Deutsche Industrie- und Handelskammertag hat zum Jahresbeginn 2010 über die 80 regionalen Industrieund Handelskammern erneut die Unternehmen des Landes zur aktuellen konjunkturellen Lage und den Erwartungen befragt. Aus den Antworten von mehr als 25.000 Teilnehmern ergibt sich eine recht positive Einschätzung der wirtschaftlichen Aussichten, die sich in folgenden Schlagworten zusammenfassen lassen:

Wirtschaftslage: Krise überwunden, bedächtiges Wachstum.

Erwartungen: Zuversicht breitet sich aus… in fast allen Industriebranchen. Baugewerbe und KFZ-Industrie sind die Sorgenkinder.

Export: Deutliche Erholung, die Märkte verschieben sich.

Investitionen: Gute Absichten, aber angespannte Finanzierungsbedingungen.

Beschäftigung: Kapazitäten runter, Arbeitsmarkt stabil.


133

Wirtschaft Deutschland in Zahlen Gesamtwirtschaftliche Prognosen BIP Bruttoanlageinvestitionen Privater Verbrauch Wareneinfuhr Warenausfuhr Bruttolöhne und -gehälter Verfügbare Einkommen Inflationsrate Arbeitslosenrate Kreditzinsen Staatsverschuldung (% vom BIP) * Schätzung

2009 -5,0 -8,6 0,4 -16,4 -17,9 -0,4 0,4 0,4 8,2 1,0 72

2010* 2,1 2,0 -0,2 4,0 7,5 0,9 1,3 0,6 9,1 1,5 80

Daten von gtai, destatis

Aktuelle Lage: Wirtschaft macht Boden gut Die Wirtschaft macht einen großen Schritt aus der Talsohle. Zu Jahresbeginn 2010 bewerten bereits mehr als drei Viertel der Unternehmen ihre Lage als gut oder zumindest befriedigend. Besonders rasch hat sich die Lage der Industrie aufgehellt. Freilich ist gerade hier die Situation immer noch von den beispiellosen Umsatzeinbrüchen und der niedrigen Kapazitätsauslastung geprägt. Am privaten Verbrauch geht die Krise bislang weitgehend vorbei. In nahezu allen konsumnahen Sparten hat sich die Geschäftslage sogar verbessert – mit Ausnahme des Kfz-Handels. Dort wird das Auslaufen der Abwrackprämie nun in voller Breite spürbar. Zu Jahresbeginn hat sich die Erholung der Wirtschaft beschleunigt fortgesetzt. Inzwischen sind die Erwartungen insgesamt ausgeglichen: Ein Viertel bewerten die gegenwärtige Situation jeweils gut bzw. schlecht, die andere Hälfte schätzt die aktuelle Lage als befriedigend ein. Im Herbst 134

2008 1,3 3,1 0,4 4,3 2,9 2,3 2,7 2,6 7,8 1,0 66

hatte der Lagesaldo noch bei minus zehn Prozentpunkten gelegen. Die aktuelle Verbesserung um zehn Punkte fällt so stark aus wie selten zuvor. Die aktuelle Geschäftslagebewertung folgt somit exakt dem Weg, den die Geschäftserwartungen der Unternehmen in der Vorumfrage vorgezeichnet haben. Damals hatten 24 Prozent bessere, 52 Prozent gleichbleibende und 24 Prozent schlechtere Geschäfte erwartet. Die optimistischen Geschäftserwartungen vom Herbst haben sich also erfüllt. Ohne größere Blessuren kommt die Mehrheit der Unternehmensberater, der IT-Dienstleister und der Werbebranche durch die Krise. Noch im Frühsommer 2009 hatten diese Unternehmen vielfach mit einer merklichen Beeinträchtigung ihrer Geschäftslage gerechnet. Spürbar erholt hat sich auch die Situation im Luftverkehr, insbesondere bei der Luftfahrt, aber auch bei Dienstleistern wie Flughäfen. Bei den Hauptprofiteuren der Konjunkturpakete schlägt die zwischen-


zeitlich positive Geschäftsentwicklung inzwischen mehr und mehr ins Gegenteil um. Die Erwartungen der Bauwirtschaft und vor allem der KfzHändler blieben im Herbst 2009 bereits deutlich hinter ihrer damaligen Lage zurück. Der Kfz-Handel hatte gegen den Trend in der Gesamtwirtschaft und auch anders als in der KfzIndustrie im Frühsommer und Herbst 2009 per Saldo positive Lageurteile abgegeben – wesentlich gestützt von der mittlerweile ausgelaufenen Abwrackprämie. Nun sind dort spürbare Abstriche zu verzeichnen – der Lagesaldo verschlechtert sich um 14 auf aktuell minus 13 Punkte. Die Mittel für die Infrastrukturinvestitionen fließen erst mit Verzögerung. Ein großer Teil der Aufträge ist noch nicht in den Unternehmen angekommen. Akut beeinträchtigt zu Jahresbeginn 2010 der für unsere Breiten mittlerweile außergewöhnlich kalte Winter die Lage auf dem Bau. Alles in allem vermeldet die Bauwirtschaft mit einem Saldo von minus zwei Punkten (Vorumfrage: plus fünf Punkte) immerhin noch deutlich bessere Lageurteile als im Durchschnitt der letzten Jahre. Im besonders von den beiden Konjunkturpaketen profitierenden Ausbaugewerbe fallen die Lageeinschätzungen per Saldo sogar noch positiv aus (plus sechs Punkte, nach plus 15 Punkten im Herbst). Erwartungen: Konjunktur wieder auf griffigem Untergrund Die Geschäftserwartungen der Unternehmen verbessern sich auch zu Jahresbeginn 2010 – wenngleich nicht mehr so deutlich wie noch im vergangenen Herbst. Erstmals


seit Beginn der Krise überwiegen die positiven Zukunftsperspektiven wieder die Negativen. Haupttreiber dieser Entwicklung sind, trotz mancher Turbulenzen auf Auslandsmärkten, die steigenden Exportimpulse sowie eine sich, immerhin allmählich, belebende Investitionsnachfrage im Inland. Hinzu kommt die erstaunliche Robustheit bei der Beschäftigung – die verhindert, dass der private Konsum krisenbedingt abfällt. Als akute Gefahr für den Aufschwung verbleiben vornehmlich die Finanzierungsprobleme von Unternehmen. Um die Folgen und Spätfolgen der Krise zu überwinden, hat die Bundesregierung 2008/2009 zahlreiche einige Maßnahmen ergriffen, wie die beiden Konjunkturpakete 2009 und das Wachstumsbeschleunigungsgesetz. Umstrukturierungen, sowie Steuervorteile bei Verlusten sollen den Handlungsspielraum von Unternehmen vergrößern. Konstanter privater Konsum stabilisiert die Nachfrage. Dem Verbraucher hilft vor allem, dass die Verbraucherpreise bei geringer Kapazitätsauslastung kaum unter Druck geraten dürften. Zudem erhöht sich das verfügbare Einkommen vieler privater Haushalte infolge von Maßnahmen, die bereits seit Jahresbeginn greifen: die Abzugsfähigkeit der Krankenversicherungsbeiträge von der Lohnsteuer, die Anhebung von Kinderfreibetrag und Kindergeld, die leichten Einkommensteuerentlastungen sowie die Neuregelung zur Pendlerpauschale. Diese Erleichterungen dürften die absehbaren Erhöhungen von Krankenkassenbeiträgen und kommunalen Gebühren kompensieren. 135

Risiken im internationalen Umfeld bleiben bestehen. Den insgesamt guten konjunkturellen Vorzeichen zum Trotz können die Risiken derzeit nicht kleingeschrieben werden. So die aktuellen Spekulationen auf einen Staatsbankrott Griechenlands sowie hohe Risikoprämien für Staatsanleihen einiger weiterer Staaten in der Eurozone. Gerade die Konjunkturprogramme vieler Länder führen zu hoher Staatsverschuldung und zu weniger Handlungsspielraum in den kommenden Jahren.

Ausfuhren Globalisierter Handel hat auch seine Kehrseite. Der Rückgang der internationalen Finanz- und Handelsströme hat die exportabhängige deutsche Exportwirtschaft besonders getroffen. Die wertmäßige Ausfuhr schrumpfte 2009 nach vorläufigen Zahlen des Statistischen Bundesamtes um 17,9% auf 808,2 Mrd. Euro. Die Importe sanken um 16,4% auf rund 674 Mrd. Euro. Trotzdem ist wiedermals ein Außenhandelsüberschuss von über 100 Mrd. zu verzeichnen. Dazu trugen hauptsächlich Bestellungen aus Asien bei. Der asiatische Wirtschaftsraum kann als Stütze der Weltwirtschaft gesehen werden. Allerdings lauern mit dem staatlich provoziert schwachen Yuan und auch noch einem riesigem Schwarzmarkt gefahren.

Ein großes Risiko für Unternehmen bleibt die Entwicklung der Rohstoffpreise. Aufgrund von enormer Liquidität in den Märkten ist hier mit einem weiteren Anstieg zu rechnen. Schließlich scheinen auch Finanzierungsengpässe zunehmend zu einem Problem des Mittelstandes zu werden, was deutliche Risiken für den Aufschwung birgt.

2010: Wiederbelebte Auslandsnachfrage. Die konjunkturellen Impulse kommen inzwischen wieder aus dem Ausland. Mittlerweile haben alle Welt-

Lage und Erwartungen der deutschen Unternehmen* 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 1997

1998 Lage

1999

2000

2001

Quelle: DIHK-Konjunkturumfrage 2010. Stand März 2010

136

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Erwartungen * Saldo aus positiven und negativen Antworten.


regionen die konjunkturelle Talsohle durchschritten. Infolgedessen belebt sich auch die Exportnachfrage. Zuvor hatte sich hierzulande vor allem die Binnennachfrage als Stabilisator erwiesen. Nun ist anders als in der Vorumfrage die Lage der exportierenden Industrieunternehmen wieder besser als die der nicht exportierenden. Ausländische Konjunkturprogramme bieten Chancen für deutsche Firmen. Nahezu überall auf der Welt wurden umfangreiche staatliche Konjunkturpakete aufgelegt. Vor allem in den Schwellenländern liegen die Schwerpunkte meist im Ausbau und der Modernisierung der Infrastruktur. Gerade in diesen Bereichen können deutsche Unternehmen passende Lösungen liefern: mit Materialien, Maschinen und Anlagen zur Steigerung der Energieeffizienz, mit Technik zur Wasseraufbereitung und Abfallwirtschaft, IT insbesondere für Verkehr und Logistik, Gesundheitstechnik, Baumaschinen oder Fördertechnik. Zugenommen hat zuletzt beispielsweise der Anteil der Bauunternehmen, die auch im Auslandsgeschäft engagiert sind. Diese Unternehmen sehen sich häufiger in einer besseren Geschäftslage als die lediglich auf dem Heimatmarkt aktiven Unternehmen. Letztere bilden freilich weiterhin die deutliche Mehrzahl. Auch die Privatwirtschaft legt allmählich vielerorts ihre Zurückhaltung im Investitionsbereich ab. Weltweit sind verschobene Großprojekte wieder aufgenommen worden. Viele größere Schwellenländer profitieren von stabilen Binnenmärkten. Das hat wiederum benachbarte Volkswirtschaften stabilisiert. Dort haben vielfach auch die wieder


gestiegenen Rohstoffpreise einen Schub geleistet. Deutschlands Exporte werden profitieren, wenn der Welthandel, wie von der Weltbank prognostiziert, 2010 um etwa 4,3% zulegt. Die OECD erwartet, dass die deutschen Ausfuhren um 7,2% gegenüber 2009 steigen werden. Jedoch soll erst 2012 wieder das Vorkrisenniveau von 2008 erreicht werden. Zur erstaunlichen Robustheit etlicher Schwellenländer wie z. B. China, Indien oder Brasilien gesellen sich Zug um Zug andere Volkswirtschaften, die für den deutschen Export von hoher Bedeutung sind. Exporte profitieren von günstigen finanziellen Rahmenbedingungen. Die Notenbankzinsen werden angesichts international vielfach unterausgelasteter Kapazitäten noch eine Weile sehr niedrig bleiben. Unternehmen mit guter Bonität erlaubt das eine günstige Finanzierung ihrer Aufträge und Investitionen. Erleichternd dabei ist ein wieder stärker werdender Dollar, der die deutschen Exporte unterstützen wird. In Deutschland kommt hinzu, dass die Abschreibungsbedingungen in diesem Jahr noch besonders vorteilhaft sind. Investitionen Erste Investitionsgüterproduzenten starten durch. Unternehmen stellen Investitionen in ihre Anlagen vielfach zurück, bis sich die Anzeichen einer konjunkturellen Besserungen verfestigen. Aber in etlichen Industriebranchen ist der Aufholprozess zu Jahresbeginn 2010 in vollem Gang. 137

Dem Konjunkturzyklus etwas später, und somit aktuell, folgen vor allem Unternehmen der Spitzen- und der Hochtechnologie. Der Saldo ihrer Lageeinschätzung erhöht sich zu Jahresbeginn um 21 bzw. um 17 Prozentpunkte. Im Herbst hatte sich der Lagesaldo lediglich um drei bzw. um fünf Punkte verbessert. Insbesondere die Hersteller von Medizintechnik beurteilen ihre Lage wieder deutlich positiver. Ihr Saldo steigt um 29 auf plus 21 Punkte. Ebenfalls deutliche bessere Geschäftssituationen verzeichnen beispielsweise die Hersteller von elektrischen Ausrüstungsgütern (Verbesserung des Lagesaldos um 29 auf nunmehr minus elf Punkte nach vorheriger Verbesserung um acht Punkte). Dort hatten sich die Erwartungen erst im Herbst deutlich aufgehellt. Die Geschäftslage in der Kfz-Industrie lichtet sich ebenfalls weiter auf (Saldoverbesserung um 13 auf minus 43 Punkte). Vorangetrieben wird diese Entwicklung inzwischen wieder vom Exportgeschäft. Dabei gewinnen Kunden aus Schwellenländern weiter an Bedeutung. „Credit Crunch“? – Nein Danke! Die teilweise deutliche wirtschaftliche Erholung seit dem Tiefpunkt der Rezession spiegelt sich noch nicht in den Finanzierungsbedingungen der Unternehmen wider. Zu Jahresbeginn 2010 berichten 25 Prozent der Unternehmen von verschlechterten Kreditkonditionen im Vergleich zum Vorjahr. Bei drei Prozent der Unternehmen werden Kredite abgelehnt, zumeist Mittelständler. Die oftmals befürchtete flächendeckende Kreditklemme ist bislang aber nicht eingetreten. Dazu haben die Stabilisierung auf den Fi138

nanzmärkten, die unkonventionellen Maßnahmen der Notenbanken weltweit sowie die staatlichen Bankenrettungsschirme beigetragen. Eine stabilisierende Rolle spielen dabei auch die in diesem Jahr zu erwartenden Vorzieheffekte, die dem Auslaufen der degressiven Abschreibungsmöglichkeit Ende 2010 geschuldet sind.

rung über die konjunkturelle Erholung wider. Die verbesserten Geschäftserwartungen der Unternehmen stützen den Arbeitsmarkt. Während über ein Fünftel der Unternehmen angibt, die Zahl seiner Mitarbeiter, wohl aufgrund niedrigerer Kapazitätsauslastung, reduzieren zu müssen, planen mehr als zwei Drittel der Unternehmen, ihre Mitarbeiter zu behalten. Über zehn Prozent der

Unternehmen wollen ihre Belegschaft sogar ausbauen. Strukturelle Arbeitsmarktreformen und einer Phase moderater Lohnpolitik sollte dies begleiten. Besonders im Handel und Verkehr zeigen sich die Beschäftigungsabsichten leicht aufgehellt, sind allerdings per Saldo weiterhin mit negativem Vorzeichen versehen.

Insgesamt kann die Investitionsnachfrage, wenngleich ausgehend von einem niedrigen Niveau, in diesem Jahr einen positiven Konjunkturimpuls setzen. Beschäftigung „Beschäftigungswunder“? Die, im internationalen Kontext, überraschende Beschäftigungsstabilität an deutschen Standorten scheint sich fortzusetzen. Aber keine Entwarnung: Zu groß waren die Umsatzrückgänge in vielen Industriebranchen und zu schwach ausgelastet sind vielfach noch immer die Kapazitäten, als dass die Krise nicht doch noch die Beschäftigung im stärkeren Maße treffen kann. Dass die Industrie mitunter gezwungen ist, an der Stammbelegschaft festzuhalten, hat Ursprünge auch im Fachkräftemangel und schleppend anlaufenden Programm zum Engagement ausländischer Spitzenkräfte.

Weitere Informationen: www.dihk.de, www.gtai.de

Normalität hält Einzug Nach Auslaufen der Kurzarbeit drohen teilweise noch schmerzhafte Anpassungsprozesse. Die Zeitarbeit bereitet sich indes auf eine größere Nachfrage seitens der entleihenden Unternehmen vor. Die dortige Zurückhaltung bei eigenen Einstellungen spiegelt eine noch fortdauernde Verunsiche-



139

Wichtige Kontakte


Ungarn Verwaltung

József Attila utca 2-4. H-1051 Budapest

Tel.: +36 1 441 10 00 www.otm.gov.hu

Finanzministerium

József nádor tér 2-4. H-1051 Budapest

Tel.: +36 1 795 14 00 www.penzugyeminiszterium.hu

Ministerium für Soziales und Arbeitswesen

Alkotmány u. 3. H-1054 Budapest

Tel.: +36 1 473 81 00 www.szmm.gov.hu

Amt für Nationalen Verbraucherschutz

József krt. 6. H-1088 Budapest

Tel.: +36 1 459 48 00 www.nfh.hu

Präsidentenamt der Republik Ungarn

Szent György tér 1-2. H-1014 Budapest

Tel.: +36 1 224 50 00 www.keh.hu

Parlament

Kossuth tér 1-3. H-1055 Budapest

Tel.: +36 1 441 40 00 www.mkogy.hu

Amt des Ministerpräsidenten

Kossuth Lajos tér 4. H-1055 Budapest

Tel.: +36 1 795 10 00 www.meh.hu

Arany János u. 6-8. H-1051 Budapest

Tel.: +36 1 795 11 00 www.eum.hu

Amt für Wettbewerbsschutz


Tel.: +36 1 472 89 00 www.gvh.hu

Ministerium für Landwirtschaft und Regionalentwicklung


Tel.: +36 1 301 40 00 www.fvm.gov.hu

Steuer- und Finanzverwaltung

Széchenyi u. 2. H-1054 Budapest

Tel.: +36 1 428 51 00 www.apeh.hu

Ministerium für Nationale Entwicklung und Wirtschaft

Honvéd u. 13-15. H-1055 Budapest

Tel.: +36 1 374 27 00 www.nfgm.gov.hu

Staatliche Aufsicht der Finanzinstitutionen

Krisztina krt. 39. H-1013 Budapest

Tel.: + 36 1 489 91 00 www.pszaf.hu/

Verteidigungsministerium

Balaton u. 7-11. H-1055 Budapest

Tel.: +36 1 474 11 11 www.hm.gov.hu

Nationale Entwicklungsagentur

Wesselényi u. 20-22. H-1077 Budapest

Tel.: +36 40 638 638 www.nfu.hu

Ministerium für Justiz und Polizeiwesen

Kossuth tér 4. H-1055 Budapest

Tel.: +36 1 441 30 03 www.irm.gov.hu

ITD Hungary Zrt.

Andrássy út 12. H-1061 Budapest

Tel.: +36 1 472 8100 www.itdh.hu

Außenministerium

Bem rakpart 47. H-1027 Budapest

Tel.: +36 1 458 10 00 www.kulugyminiszterium.hu

Ungarische Akademie der Wissenschaften

Roosevelt tér 9. H-1051 Budapest

Tel.: +36 1 411 61 00 www.mta.hu

Ministerium für Umwelt und Wasserwirtschaft

Fő u. 44-50. H-1011 Budapest

Tel.: +36 1 457 33 00 www.kvvm.hu

Zentralamt für Statistik

Keleti Károly u. 5-7. H-1024 Budapest

Tel.: +36 1 345 60 00 http://portal.ksh.hu

Ministerium für Verkehr, Nachrichtenübermittlung und Energiewesen

Akadémia u. 3. H-1054 Budapest

Tel.: +36 1 471 81 07 www.khem.gov.hu

Landes-Zollverwaltung

Mester u. 7. H-1095 Budapest

Tel.: +36 1 456 9500 http://vam.gov.hu

Ministerium für Bildung und Kultur

Szalay u. 10-14. H-1055 Budapest

Tel.: +36 1 795 12 00 www.okm.gov.hu

Ungarische Industrieund Handelskammer

Kossuth Lajos tér 6-8. H-1055 Budapest

Tel.: +36 1 474 51 00 www.mkik.hu

Landesverband der Arbeitgeber und Industriellen


Tel.: +36 1 474 20 41 www.mgyosz.hu

Ministerium für Gesundheit

142

Ministerium für Kommunalverwaltung


Wirtschaft


143

Wirtschaft

Deutschsprachige Einrichtungen in Ungarn: Stiftungen

Verband der Informatikunternehmen

Vérmező 4. H-1012 Budapest

Tel.: +36 1 266 63 46 www.ivsz.net

Konrad-Adenauer-Stiftung

Batthyány u. 49. H-1015 Budapest

Tel.: +36 1 487 50 10 www.adenauer.hu

Ungarische Zentralbank

Szabadság tér 8–9. H-1054 Budapest

Tel.: +36 1 428 26 00 www.mnb.hu

Friedrich-Ebert-Stiftung

Fővám tér 2-3. H-1406 Budapest

Tel.: +36 1 461 6011 www.fesbp.hu

Hanns-Seidel-Stiftung

Rákóczi út 1-3. H-1088 Budapest

Tel.: +36 1 266 2013 www.hsa.hu

Friedrich-Naumann-Stiftung

József Attila út 1. H-1051 Budapest

Tel.: + 36 1 235 30 80 www.msoe.fnst.org

Deutschsprachige Einrichtungen in Ungarn: Wirtschaft Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer

Lövőház u. 30. H-1024 Budapest

Tel.: + 36 1 345 7 600 www.duihk.hu

Germany Trade and Invest (gtai) Büro Budapest


Tel.: +36 1 336 00 42

Österreichische Außenhandelsstelle

Délibáb u. 21. H-1062 Budapest

Tel.: +36 1 461 50 40 wko.at/awo/hu

Deutsche Zentrale für Tourismus e.V.


Tel.: + 36 1 345 7 633 www.duihk.hu

Swisscham Hungary – Handelskammer Schweiz-Ungarn

Uzsoki u. 50. H-1145 Budapest

Tel.: +36 1 363 35 45 www.swisscham.hu

Goethe-Institut

Ráday u. 58. H-1092 Budapest

Tel.: +36 1 374 4070 www.goethe.de/budapest

Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen

Júlia u. 9. H-1026 Budapest

Tel.: +36 1 212 9152 www.ldu.hu/de/

Deutschsprachige Einrichtungen in Ungarn: Kultur und Medien

Deutschsprachige Einrichtungen in Ungarn: Botschaften und Konsulate

144

Deutsche Botschaft Budapest

Úri u. 64-66. H-1014 Budapest

Tel.: +36 1 488 3500 www.budapest.diplo.de

Robert Bosch Stiftung Kulturmanager im Lenau-Haus

Munkácsy M. u. 8. H-7621 Pécs

Tel.: +36 72 33 25 15 http://kulturmanager.bosch-stiftung.de

Botschaft der Republik Österreich

Benczúr u. 16. H-1068 Budapest

Tel.: +36 1 479 70 10 www.bmeia.gv.at/botschaft/ budapest.html

Zentralstelle für Auslandsschulwesen Fachberater Budapest

Ráday u. 42-44 H-1092 Budapest

Tel.: +36 1 783 31 25 www.dsd-iskolak.org

Botschaft der Schweiz

Stefánia út 107. H-1143 Budapest

Tel.: +36 1 460 70 40 www.eda.admin.ch/budapest

Deutsche Schule Budapest

Cinege út 8/c. H-1121 Budapest

Tel.: +36 1 391 91 00 www.deutscheschule.hu

Honorarkonsulat der Bundesrepublik Deutschland in Pécs

Megye u. 21. H-7621 Pécs

Tel.: +36 72 212 700

Andrássy Gyula Deutschsprachige Universität Budapest

Pollack Mihály tér 3. H-1088 Budapest

Tel.: +36 1 266 31 01 www.andrassyuni.hu

DAAD Informationszentrum Budapest (Vermittlung von Deutschlandstipendien)

Erzsébet krt. 50. H-1073 Budapest

Tel.: +36 1 413 70 37 www.daad.info.hu

Deutschsprachige Katholische Gemeinde

Fő u. 43. H-1011 Budapest

Tel.: +36 1 213 75 08 www.elisabeth.hu



145

Deutschsprachige Einrichtungen in Ungarn: Kultur und Medien

146

Deutschland

Deutschsprachige Evangelische Gemeinde

Logodi u. 5-7. IV. 22 H-1012 Budapest

Tel.: +36 1 212 89 79 www.kirche.hu

Deutschsprachige Reformierte Gemeinde


Tel.: +36 1 311 23 69 www.ev-ref-gemein.de

Deutscher Bundestag

Platz der Republik 1 D-11011 Berlin

Tel.: +49 30 22 70 www.bundestag.de

Pester Lloyd

Falk Miksa u. 30. H-1055 Budapest

Tel: +36 1 269 30 09/10/11 www.pesterlloyd.net

Bundesrat

Leipzigerstr. 3-4 D-10117 Berlin

Tel.: +49 30 18 9100-0 www.bundesrat.de

Budapester Zeitung

Kunigunda útja 18. H-1037 Budapest

Tel: +36 1 453 07 52 www.budapester.hu

Bundeskanzleramt

Willy-Brandt-Straße 1 D-10557 Berlin

Tel.: +49 180 272 0000 www.bundeskanzlerin.de

Neue Zeitung Ungarndeutsches Wochenblatt

Lendvay u. 22. H-1062 Budapest

Tel: +36 1 302 67 84 www.neue-zeitung.hu

Bundesministerium für Arbeit und Soziales

Wilhelmstraße 49 D-10117 Berlin

Tel.: +49 30 185 270 www.bmas.de

Wirtschaft in Ungarn DUIHK Businessmagazin


Tel: +36 1 345 76 00 www.duihk.hu/publikationen

Auswärtiges Amt

Werderscher Markt 1 D-10117 Berlin

Tel.: +49 30 181 70 www.auswaertiges-amt.de

Drei Raben Zeitschrift für ungarische Kultur Café Eckermann

Radáy u. 58. H-1092 Budapest

www.haromhollo.de

Bundesministerium des Innern

Alt Moabit 101 D D-10559 Berlin

Tel.: +49 30 186 810 www.bmi.bund.de

Bundesministerium der Justiz Deutsches Theater Budapest

Rákóczi út 62. H-1074 Budapest

Tel.: +36 1 342 0864 www.deutschestheater.hu

Mohrenstraße 37 D-10117 Berlin

Tel.: +49 30 185 800 www.bmj.bund.de

Bundesministerium der Finanzen


Tel.: +49 30 186 820 www.bundesfinanzministerium.de

Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie

Scharnhorststraße 34-37 D-10115 Berlin

Tel.: +49 30 186 150 www.bmwi.de

Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz

Wilhelmstr. 54, D-10117 Berlin

Tel.: +49 30 185 290 www.bmelv.de

Bundesministerium der Verteidigung

Stauffenbergstraße 18 D-10785 Berlin

Tel.:+49 30 1824 8232 www.bmvg.de

Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend

Alexanderstraße 3 D-10178 Berlin

Tel.: +49 30 185 550 www.bmfsfj.de

Bundesministerium für Gesundheit

Rochusstraße 1 D-53123 Bonn

Tel.: +49 228 99 441-0 www.bmg.bund.de


Verwaltung


147

Verwaltung Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung

Invalidenstraße 44 D-10115 Berlin

Tel.: + 49 30 18 300 3060 www.bmvbs.de

Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit


Tel.: +49 30 18 305 0 www.bmu.de

Bundesministerium für Bildung und Forschung

Heinemannstraße 2 D-53175 Bonn

Tel.: +49 228 995 70 www.bmbf.de

Bundesministerium für wirtschaftliche Zusammenarbeit und Entwicklung

Dahlmannstraße 4 D-53113 Bonn

Tel.: +49 2 28 995 350 www.bmz.de

Wirtschaft

Langer Grabenweg 35 D-53175 Bonn

Tel.: +49 228 682 2505 www.zoll.de

Deutsch-Ungarische Industrieund Handelskammer


Tel.: +36 1 345 7600 www.duihk.hu

Wirtschaftsministerien der Bundesländer Baden-Württemberg Wirtschaftsministerium

Theodor-Heuss-Straße 4 D-70174 Stuttgart

Tel.: +49 711 123 0 www.wm.baden-wuerttemberg.de

Bayern Staatsministerium für Wirtschaft, Infrastruktur, Verkehr und Technologie

Prinzregentenstraße 28 D-80538 München

Tel.: +49 89 216 20 www.stmwivt.bayern.de

Berlin Senatsverwaltung für Wirtschaft, Technologie und Frauen

Martin-Luther-Straße 105 D-10825 Berlin

Tel.: +49 30 901 30 www.berlin.de/wirtschaftssenat

Brandenburg Ministerium für Wirtschaft

Heinrich-Mann-Allee 107 D-14473 Potsdam

Tel.: +49 331 866 0 www.mwe.brandenburg.de

Bremen Der Senator für Wirtschaft und Häfen

Zweite Schlachtpforte 3 D-28195 Bremen

Tel.: +49 421 361 8808 www.wirtschaft.bremen.de

Bundesverband der Deutschen Industrie e. V. (BDI)

Breite Straße 29 D-10178 Berlin

Deutscher Industrie- und Handelskammertag (DIHK)


Tel.: +49 30 203 080 www.dihk.de

Deutsche Bundesbank

Wilhelm-Epstein-Straße 14 D-60431 Frankfurt / Main

Tel.: +49 69 9566 - 0 www.bundesbank.de

Hamburg Behörde für Wirtschaft und Arbeit

Alter Steinweg 4 D-20459 Hamburg

Tel.: +49 40 428 410 www.fhh.hamburg.de

Statistisches Bundesamt

Gustav-Stresemann-Ring 11 D-65189 Wiesbaden

Tel.: +49 611 751 www.destatis.de

Hessen Ministerium für Wirtschaft, Verkehr und Landesentwicklung

Kaiser-Friedrich-Ring 75 D-65185 Wiesbaden

Tel.: +49 611 815 0 www.wirtschaft.hessen.de

Bundeskartellamt

Kaiser-Friedrichstr. 16 D-53113 Bonn

Tel.: +49 228 949 90 www.bundeskartellamt.de

Johannes-Stelling-Str. 14 D-19053 Schwerin

Tel.: +49 385 588 5007 www.wm.mv-regierung.de

Friedrichstraße 60 D-10117 Berlin

Tel.: +49 30 200 0990 www.gtai.de www.gtai.com

Mecklenburg-Vorpommern Ministerium für Wirtschaft, Arbeit und Tourismus Niedersachsen Ministerium für Wirtschaft, Arbeit und Verkehr

Friedrichswall 1 D-30159 Hannover

Tel.: +49 511 12 00 www.mw.niedersachsen.de

Nordrhein-Westfalen Ministerium für Wirtschaft, Mittelstand und Energie

Haroldstr. 4 D-40213 Düsseldorf

Tel.: +49 211 837 02 www.wirtschaft.nrw.de

Germany Trade and Invest

Germany Trade and Invest Standort Köln

Bundesagentur für Arbeit

148

Zollverwaltung des Bundes

Agrippastr. 87-93 D-50676 Köln

Regensburger Straße 104 D-90478 Nürnberg

Tel.: +49 30 202 80 www.bdi.eu

Tel.: +49 221 205 70 www.gtai.de www.gtai.com Tel.: +49 911 179 0 www.arbeitsagentur.de



149

Wirtschaftsministerien der Bundesländer Rheinland-Pfalz Ministerium für Wirtschaft, Verkehr, Landwirtschaft und Weinbau

Stiftsstraße 9 D-55116 Mainz

Saarland Ministerium für Wirtschaft und Wissenschaft

Franz-Josef-Röder-Straße 17 D-66119 Saarbrücken

Tel.: +49 681 501 18 88 www.saarland.de

Sachsen Staatsministerium für Wirtschaft und Arbeit

Wilhelm-Buck-Straße 2 D-01097 Dresden

Tel.: +49 351 564 0 www.smwa.sachsen.de

Sachsen-Anhalt Ministerium für Wirtschaft und Arbeit

Hasselbachstraße 4 D-39104 Magdeburg

Tel.: +49 391 567 01 www.sachsen-anhalt.de

Schleswig-Holstein Ministerium für Wissenschaft, Wirtschaft und Verkehr

Düsternbrooker Weg 94 D-24105 Kiel

Tel.: +49 431 988 4760 www.schleswig-holstein.de

Thüringen Ministerium für Wirtschaft, Technologie und Arbeit

Max-Reger-Straße 4-8 D-99096 Erfurt

Tel.: +49 37 97 999 www.thueringen.de

Tel.: +49 6131 16 0 www.mwvlw.rlp.de

Wirtschaftsförderungsgesellschaften der Bundesländer

150

Baden-Württemberg Baden-Württemberg International Gesellschaft für internationale wirtschaftliche und wissenschaftliche Zusammenarbeit

Willi-Bleicher-Str. 19 D-70174 Stuttgart

Tel.: +49 711.227870 www.bw-i.de

Bayern Invest in Bavaria

Prinzregentenstraße 28 D - 80538 München

Tel.: +49 89 21 62 26 42 www.invest-in-bavaria.de

Berlin Berlin Partner GmbH

Fasanenstraße 85 D-10623 Berlin

Tel.: +49 30 39980-0 www.berlin-partner.de

Brandenburg Zukunftsagentur Brandenburg

Steinstraße 104–106 D-14480 Potsdam

Tel.: +49 3 31 6 60-38 30 www.zab-brandenburg.de

Bremen BIG Bremen – Die Wirtschaftsförderer Kontorhaus am Markt

Langenstraße 2-4 D-28195 Bremen

Tel.: +49 421 9600-10 www.wfb-bremen.de


Hamburg HWF Hamburgische Gesellschaft für Wirtschaftsförderung mbH

Habichtstraße 41 D-22305 Hamburg

Tel.: +49 40 227019-0 www.hamburg-economy.de

Hessen HA Hessen Agentur GmbH

Abraham-Lincoln-Str. 38-42 D-65189 Wiesbaden

Tel.: +49 611 774 81 www.hessen-agentur.de

Mecklenburg-Vorpommern Invest in MecklenburgVorpommern GmbH

Schlossgartenallee 15 19061 Schwerin

Tel: +49 (385) 59 2 25 0 www.invest-in-mv.de

Niedersachsen NGlobal - Niedersachsen Global GmbH

Osterstraße 60 D-30159 Hannover

Telefon +49 511 89 70 39 0 www.nglobal.de

Rheinland-Pfalz Investitions- und Strukturbank Rheinland-Pfalz (ISB) GmbH

Holzhofstraße 4 D-55116 Mainz

Tel.: +49 6131 985 0 www.isb.rlp.de

Saarland gwSaar Gesellschaft für Wirtschaftsförderung Saar mbH ATRIUM Haus der Wirtschaftsförderung

Franz-Josef-Röder Straße 17 D-66119 Saarbrücken

Tel.: +49 681 9965 400 www.invest-in-saarland.de

Sachsen Wirtschaftsförderung Sachsen GmbH (WFS)

Bertolt-Brecht-Allee 22 D-01309 Dresden

Tel.: +49 351 2138 0 www.wfs.sachsen.de

Sachsen IMG Investitions- und Marketinggesellschaft Sachsen-Anhalt mbH

Am Alten Theater 6 D - 39104 Magdeburg

Tel.: +49 391 568 99 0 www.img-sachsen-anhalt.de

Schleswig-Holstein Wirtschaftsförderung und Technologietransfer Schleswig-Holstein GmbH (WTSH)

Lorentzendamm 24 24103 Kiel

Tel. +49 4 31 66 66 60 www.wtsh.de

Thüringen Landesentwicklungsgesellschaft Thüringen mbH

Mainzerhofstraße 12 99084 Erfurt

Tel.: +49 361 5603 0 www.leg-thueringen.de


151

Ungarische Einrichtungen in Deutschland: Wirtschaft Ungarische Investment und Handelsförderungsagentur (ITDH) im Generalkonsulat der Republik Ungarn

Dom-Pedro-Straße 17 D-80637 München

Tel.: +49 89 12022 845

Ungarische Investment und Handelsförderungsagentur (ITDH) im Generalkonsulat der Republik Ungarn

Schirmerstraße 80 D-40211 Düsseldorf

Tel.: +49-211 1 609 645

Ungarische Investment und Handelsförderungsagentur (ITDH) in der Botschaft der Republik Ungarn

Unter den Linden 76 10117 Berlin

Tel.: +49 30 203 10 117

Ungarische Einrichtungen in Deutschland: Botschaften und Konsulate Botschaft der Republik Ungarn

152


Tel.: +49 30 203 10 0 www.mfa.gov.hu

Generalkonsulat der Republik Ungarn

Vollmannstraße 2 D-81927 München

Tel.: +49 89 911 032 www.konsulate.de www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/ Munchen/de

Generalkonsulat der Republik Ungarn


Tel.: +49 211 179 3460 www.konsulate.de

Honorarkonsul der Republik Ungarn

Am Luneort 15 D-27572 Bremerhaven



Neuwerkstraße 47 A D-99084 Erfurt



Gildehofstraße 1 D-45127 Essen

Tel.: +49 201 240 54 0 www.konsulate.de


Beethovenstraße 8-10 D-60325 Frankfurt am Main



Matthiasstraße 10 -12 D-90431 Nürnberg



Haußmannstraße 22 D-70188 Stuttgart



Honorargeneralkonsul der Republik Ungarn

Alsterufer 45 D-20354 Hamburg


Honorarkonsulat der Republik Ungarn

Könneritzstraße 31 D-01067 Dresden



Heinrich Mann-Straße 19 D-19053 Schwerin


Ungarische Einrichtungen in Deutschland: Kultur Collegium Hungaricum Ungarisches Kulturinstitut

Dorotheenstraße 12 10117 Berlin

Tel.: +49 30 212 340 0 www.hungaricum.de

Kulturinstitut der Republik Ungarn

Haußmannstraße 22 70188 Stuttgart

Tel.: +49 711 164 870 www.magyarintezet.hu

Ungarisches Institut

Landshuter Str. 4 93047 Regensburg

Tel.: +49 941 / 943 54 40 www.ungarisches-institut.de


153

Mittel- und Osteuropa Deutsche Auslandshandelskammern

154

Slowakei Deutsch-Slowakische Industrieund Handelskammer

Námestie SNP 13 SK-811 06 Bratislawa

Tel.: +421 2 206 555 33 www.dsihk.sk

Slowenien Deutsch-Slowenische Industrieund Handelskammer

Tomšičeva 3 SI- 1000 Ljubljana

Tel.: +386 1 252 8860 www.dihk.si

Bosnien und Herzegowina Delegation der Deutschen Wirtschaft

Kranjceviceva 4a/I BiH-71000 Sarajevo

Tel.: +387 33 260 430 http://bosnien.ahk.de

Bulgarien Deutsch-Bulgarische Industrieund Handelskammer

Frederic-Joliot-Curie Str. 25 A BG-1113 Sofia

Tel.: +359 2 816 3010 http://bulgarien.ahk.de

Tschechien Deutsch-Tschechische Industrieund Handelskammer

Václavské náměstí 40 CZ-110 00 Praha 1

Tel.: +420 224 221 200 http://tschechien.ahk.de

Estland Deutsch-Baltische Handelskammer in Estland, Lettland, Litauen

Suurtüki 4b EE-10133 Tallinn

Tel.: +372 6 276 940 www.ahk-balt.org

Ungarn Deutsch-Ungarische Industrieund Handelskammer


Tel.: +36 1 345 7600 www.duihk.hu

Kroatien Deutsch-Kroatische Industrieund Handelskammer

Zamenhoffova 2 HR-10 000 Zagreb

Tel.: +385 1 631 1600 http://kroatien.ahk.de

Lettland Deutsch-Baltische Handelskammer in Estland, Lettland, Litauen

Vilandes 1 LV-1010 Riga


Litauen Deutsch-Baltische Handelskammer in Estland, Lettland, Litauen

Vinco Kudirkos 6 LT-03105 Vilnius


Mazedonien Repräsentanz der Deutschen Wirtschaft

Guro Gakovik 65 MK-1000 Skopje

Tel.: +389 2 322 8824 http://mazedonien.ahk.de

Polen Deutsch-Polnische Industrieund Handelskammer

ul. Miodowa 14 PL-00-246 Warszawa

Tel.: +48 22 531 0500 www.ahk.pl

Rumänien Deutsch-Rumänische Industrieund Handelskammer

Str. Clucerului 35, et.3, sect. 1 RO-011363 Bucaresti

Tel.: +40 21 223 1531 www.ahkrumaenien.ro

Serbien Delegiertenbüro der Deutschen Wirtschaft

Str. Toplicin venac 19-21 SRB-11000 Belgrad

Tel.: +381 11 2028 010 http://serbien.ahk.de


Mehr Informationen zum weltweiten Netz der deutschen Auslandshandelskammern (AHK) unter: www.ahk.de


155

2009

Happy Hour mit der Italienischen Kammer, Januar 2009, Hotel Marriott Happy Hour az Olasz kamarával, 2009. január, Hotel Marriott

Jour Fixe, Februar 2009, Restaurant Boom & Brass Jour Fixe, 2009. február, Boom & Brass étterem

Arbeitsrechtsseminar, Januar 2009, DUIHK Konferenzsaal Munkajogi szeminárium, 2009. január, DUIHK konferenciaterem

Fördermittelseminar, Februar 2009, DUIHK Konferenzsaal Vállalatfinanszírozási szeminárium, 2009. február, DUIHK konferenciaterem

2009

2009

Personalleiter-Workshop, Februar 2009, DUIHK Konferenzsaal Workshop személyügyi vezetôknek, 2009. február, DUIHK konferenciaterem

KMU-Workshop, März 2009, DUIHK Konferenzsaal KKV-Workshop, 2009. március, DUIHK konferenciaterem

H1N1 Grippe-Pandemie Konferenz, März 2009, Hotel Marriott H1N1 világjárvány konferencia, 2009. március, Hotel Marriott

Rating im Bankensektor, März 2009, DUIHK Konferenzsaal Minôsítés (rating) a bankszektorban, 2009. március, DUIHK konferenciaterem

2009

2009

Investors´ Council, März 2009, DUIHK Konferenzsaal Befektetői tanács ülésezése, 2009. március, DUIHK konferenciaterem

Rechtliche Aspekte der Finanzkrise, März 2009, DUIHK Konferenzsaal A pénzügyi válság jogi vonatkozásai, 2009. március, DUIHK konferenciaterem

Eröffnung der Fotoausstellung „20 Jahre Mauerfall“, September 2009, Miskolc

Erfahrungsaustausch zum Thema Logistik, April 2009, DUIHK Konferenzsaal Tapasztalatcsere logisztika témában, 2009. április, DUIHK konferenciaterem

„20 éve omlott le a Berlini Fal” fotókiállítás megnyitója, 2009. szeptember, Miskolc

2009

2009

Konjunkturbericht Ungarn, April 2009, DUIHK Konferenzsaal Konjunktúrajelentés Magyarország, 2009. április, DUIHK konferenciaterem

5-jähriges Jubiläum des EU-Beitritts von Ungarn, April 2009, Europa-Schiff Magyarország EU-csatlakozásának 5 éves jubileuma, 2009. április, Európa-hajó

Mitgliederversammlung, April 2009, Kongresssaal der MTA Taggyûlés, 2009. április, MTA konferenciaterme

Konferenzreihe „Die Zukunft der Industrierobotik“ von KUKA Robotics, Mai 2009, DUIHK Konferenzsaal | Konferenciasorozat „Az ipari robotika jövôje“ címmel, KUKA Robotics, 2009. május, DUIHK konferenciaterem

2009

2009

Fachbesuch zum Thema Qualitätsmanagement, Mai 2009, Hirschmann Car Communication Kft. in Békéscsaba | Szakmai céglátogatás minôségbiztosítás témában, 2009. május, Hirschmann Car Communication Kft., Békéscsaba

Gartenfest, Eröffnung der Fotoausstellung „20 Jahre Mauerfall“, Juni 2009, DUIHK Kerti Ünnepség, „20 éve omlott le a Berlini Fal“ fotókiállítás megnyitója, 2009. június,

Jour Fixe, Mai 2009, Gartenlokal Rozmaring Jour Fixe, 2009. május, Rozmaring kertvendéglô

Gartenfest, Juni 2009, DUIHK Kerti Ünnepség, 2009. június, DUIHK

2009

Business Lunch mit Wirtschaftsminister István Varga, Juni 2009, Hotel Marriott 2009

Üzleti ebéd Varga István gazdasági miniszterrel, 2009. június, Hotel Marriott

Jour Fixe, September 2009, Restaurant Apetito Jour Fixe, 2009. szeptember, Apetito étterem

Galadiner mit Bootsrundfahrt, Juli 2009 Gálavacsora sétahajókázással, 2009. Július

Rostocker Hafenabend, Oktober 2009, DUIHK Konferenzraum A Rostocki Kikötô bemutatkozó estje, 2009. október, DUIHK konferenciaterem

2009

2009

Fachbesuch bei AUDI, Oktober 2009, AUDI Hungária Motor Kft., Gyôr Szakmai céglátogatás az AUDI-nál, 2009. október, AUDI Hungária Motor Kft., Gyôr Business Lunch mit Finanzminister Péter Oszkó, November 2009, Kempinski Hotel Corvinus Budapest | Üzleti ebéd Oszkó Péter pénzügyminiszterrel, 2009. november, Kempinski Hotel Corvinus Budapest

Konjunkturforum mit Wirtschaftsminister István Varga, November 2009, DUIHK Konferenzsaal | Konjunktúrafórum Varga István gazdasági miniszterrel, 2009. november, DUIHK konferenciaterem Deutsche Tage, November 2009, Vámházkörút Markthalle Német napok, 2009. november, Vámházkörút Nagycsarnok

2009

2009

Deutsch-Ungarisches Forum, November 2009, Andrássy Universität Budapest Magyar-Német Fórum, 2009. november, Andrássy Egyetem Budapest

Fördermittelseminar, Januar 2010, DUIHK Konferenzsaal Vállalatfinanszírozási szeminárium, 2010. január, DUIHK konferenciaterem

Nikolausfeier, Dezember 2009, DUIHK Konferenzsaal Mikulásünnepség, 2009. december, DUIHK konferenciaterem

CSR-Workshop, Januar 2010, DUIHK Konferenzsaal CSR-Workshop, 2010. január, DUIHK konferenciaterem

2010

2010

Herzlich Wilkommen in der DUIHK, Januar 2010, DUIHK Konferenzsaal Köszöntjük a DUIHK-ban, 2010. január, DUIHK konferenciaterem

Erfahrungsaustausch „steuerliche Betriebsprüfung”, Februar 2010, DUIHK Konferenzsaal Tapasztalatcsere adóvizsgálatok témában, 2010. február, DUIHK konferenciaterem

Jour Fixe, Februar 2010, Restaurant Rózsadomb Jour Fixe, 2010. február, Rózsadomb étterem

Doing Business in Germany, Februar 2010, DUIHK Konferenzsaal Doing Business in Germany, 2010. február, DUIHK konferenciaterem

2010

2010

Business Lunch mit Dr. György Kopits, Vorsitzendem des Haushaltsausschusses der Republik Ungarn, März 2010, Hotel Marriott | Üzleti ebéd Dr. Kopits Györggyel, a Költségvetési Tanács elnökével, 2010. március, Hotel Marriott

Vortragsveranstaltung: „Logistik Záhony”, März 2010, DUIHK Konferenzsaal Záhony, mint új logisztikai központ elôadás, 2010. március, DUIHK konferenciaterem

Seminar „Buchführung in Euro”, März 2010, DUIHK Konferenzsaal Könyvvezetés euróban szeminárium, 2010 március, DUIHK konferenciaterem

Jour Fixe, März 2010, Restaurant Bacardi Original Bar – BOB Jour Fixe, 2010. március, Bacardi Original Bar – BOB étterem

2010

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Évkönyv 2009 | 2010

Elôszó

Az évtizedek óta legsúlyosabb világméretű gazdasági válság 2009-ben és 2010-ben lényegesen meghatározta a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tevékenységét is. Magyar- és németországi tagvállalataink rendkívül nehéz értékesítési és finanszírozási feltételekkel szembesültek, ami gyakran az üzleti eredményben is tükröződött. A DUIHK ebben a nehéz időszakban is a gyakorlati igényekhez igazodó kínálattal igyekezte támogatni a vállalatokat: naprakész, megalapozott információkkal, átfogó szolgáltatásokkal, valamint változatos lehetőségekkel a találkozásra más vállalatok és a gazdaságpolitika vezető szereplőivel. A jelen évkönyv átfogó képet nyújt a DUIHK múlt évben kifejtett széles körű munkájáról. 2010 egyben az az év is, amelyben a budapesti Német-Magyar Kereskedelmi Kamara alapításának 90. évfordulóját ünnepeljük. Az első magyarországi vegyes kereskedelmi kamara munkáját 1920-ban meghatározó alapelvek mind a mai napig érvényesek ránk: a tevékenység kétoldalú jellege, a vállalatok gyakorlati igényeire fektetett hangsúly, valamint tagjaink politikailag semleges érdekképviselete.

Vahl Tamás elnök

Mindazonáltal előre is tekintünk. A 2010-es év kiemelkedő jelentőségű lesz a magyar gazdaság pályájának meghatározásában. Egyrészről az év elején egyre több jel mutat arra, hogy fokozatosan stabilizálódnak a világpiacok – és ez Magyarországnak is megkönnyíti a recesszió leküzdését. Másrészről Magyarország áprilisban új országgyűlést választ, ami lehetőséget nyújt a jó ideje esedékes gazdaságpolitikai irányváltásra a hosszú távon stabil és kiegyensúlyozott, innovációra és nemzetközi versenyképességre alapozó növekedési pályára állás érdekében. Ennek során a német vállalatok megbízható útitársai és barátai Magyarországnak.

DUIHK Évkönyv 2009–2010

179

A DUIHK tevékenysége

Évkönyv 2009 | 2010

Visszatekintés 2009–2010

Óvatos derûlátás Gabriel A. Brennauer A 2009-es év kezdete nagyfokú bizonytalanság és aggodalmak jegyében köszöntött be. Így volt ez minden gazdasági szereplô számára. Akárcsak vállalataink számára, amelyeknek a legtöbb esetben jelentôsen visszaesett kereslettel kellett szembesülniük, nehéz döntéseket kellett hozniuk, részben és legfôképpen a munkatársaik vonatkozásában is. Így volt ez Magyarország és Németország kormánya számára is. És természetesen kamaránk esetében is. Visszatekintve most gyakran fájdalmas veszteségeket látunk. Nehéz idôszak volt, és kétségtelenül nem múlt még el minden, mert egyes területeken és ágazatokban még csak most mutatkoznak meg a válság hatásai. A foglalkoztatással és a növekedéssel kapcsolatos kérdések még messze nem tekinthetôk megoldottnak. Ennek ellenére sokan úgy látják, hogy sikerült elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet. Mi pedig elôre tekintünk. Óvatos derûlátással.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) részéről a válságot kezdettől fogva nagyon komolyan vettük. Már 2008 végén gondolkodtunk egy elnökségi workshop keretében a lehető legintenzívebben azon, hogy milyen problémák és veszélyek merülhetnek fel az új helyzetből, és hogy ezekre kamaránknak miként kell reagálnia. Elsőként, természetesen, a tagjainkról volt szó. Milyen tudnivalókat, támpontot és gyakorlati segítségnyújtást igényelnek, hogy kiigazodjanak a válságon? n

Mindemellett arról is szó volt, hogy az érdeklődő, főként németországi vállalatoknak éppen ebben a nehéz környezetben mutassuk be azt, hogy milyen üzleti lehetőségek kínálkoznak változatlanul Magyarországon.

kázati tényezők minél objektívebb és valószerűbb megítéléséhez; a közvélemény tájékoztatásával és a két ország döntésekért felelős vezetőivel és véleményformáló multiplikátoraival folytatott párbeszéd keretében.

Gabriel A. Brennauer ügyvezetô elnökségi tag

Éppen a kialakult válsághelyzetben mutatkozott meg, hogy mennyire fontosak a kamara három tevékenységi területének együttes műveléséből, nevezetesen a tagi összefogásból, a vállalatoknak nyújtott szolgáltatásokból és a közérdekű szolgáltatások nyújtásából származó kölcsönhatások.

n

Végezetül pedig hozzá kívántunk járulni a (magyarországi) helyzet, valamint a vele járó lehetőségek és kocn


A tagok szervezeteként működő DUIHK is érzékelte a válságot. Taglétszámunk, amely 2007 decemberében 895 tagról 2008 végére 905-re emelkedett, a 2009-es év folyamán 865-re csökkent. Annak ellenére, hogy tudomásunk szerint a hasonló szervezeteknél jócskán jobban álltunk helyt a viszontagságokban, és változatlanul 183

a messze legnagyobb önkéntes alapon szerveződő kétoldalú gazdasági szervezet vagyunk, azon leszünk, hogy ismét új tagokat nyerjünk meg. 2009-ben is elgondolkodtunk azon, hogy mit várnak el tőlünk tagjaink, és hogy mit kínálunk nekik és miként tudjuk javítani a kínálatunkat. Az egyik legjellemzőbb kihívás számunkra ugyanis az, hogy a tagjainknak bemutassuk azt, hogy mennyire szerteágazó a kamara tevékenységi köre, és hogy mennyire számtalan lehetőséget biztosít szolgáltatási

hogy jobb és célirányosabb legyen a tagjainkkal folytatott kommunikáció, hogy bemutassuk és kiaknázhatóvá tegyük a tagság előnyeit. Ennek keretében jelent meg újra tagjegyzékünk, a „Kontakter“, ami egyrészről bemutatkozási lehetőség tagvállalatainknak, másrészről rendkívül hasznos és gyakorlatias összesítő felsorolást, útmutatást ad az érdeklődő közvélemény kezébe. Kamaránk 2008-as jubileumi éve óta jelenik meg a tagjegyzéket kiegészítő Évkönyv, a DUIHK tevékenységéhez és a német-magyar gazdasági kapcsolatokhoz fűződő információk forrása.

Egyidejűleg az is fontos volt, hogy személyes kapcsolatokkal és a beszélgetésre, az eszmecserére kínált lehetőségekkel egyéni arculatot kölcsönözzünk kamaránknak. Ezért építettük ki fokozatosan a párbeszédet és tapasztalatcserét biztosító kínálatunkat, természetesen kiegészítve a bevált tematikus rendezvényeinkkel, mint például előadásokkal, fórumokkal és pódiumbeszélgetésekkel. Így alakult ki a Jour Fixe kötetlen találkozók és a nyári kerti ünnepség mellett a szakmai látogatások sorozata, a kkv- és személyügyi vezetők workshop-ja, valamint a különböző témakörök tapasztalatait kicserélő csoportok is. (A DUIHK rendezvényeire vonatkozó részletes adatokat az 1.1 fejezet tartalmaz.) A taggyűlés keretében biztosított tájékozódási lehetőség is azt hivatott szolgálni, hogy megismerjék a DUIHK szolgáltatásait, emellett pedig megismerjék az ezeket biztosító munkatársainkat.

Tapasztalatcsere vállalati adóellenôrzés témában

kínálatunk. Már 2006 végén megfogalmaztuk kettős stratégiai orientációnkat: a tagjainknak és ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatásaink további folytonos javítását, egyidejűleg pedig a tagjainkkal és a közvélemény érdeklődő tagjaival kapcsolatban a szolgáltatásainkról folytatott kommunikációnk optimalizálását. Ebből következően 2007 óta egyre több és új eszközöket alkalmazunk, 184

Főként a tagjainkkal folytatott kommunikáció területén indítottunk 2009-ben és 2010. elején néhány fontos és új kezdeményezést, és ezen a téren további lépések is várhatóak. (lásd: Az „új“ WiU)

Fontosak azonban mindenekelőtt rendszeres kiadványaink, a kéthavonta megjelenő „WiU – Német-magyar gazdaság” és a kéthetente megjelenő elektronikus hírlevelünk. Főként utóbbit alakítottuk egyre inkább úgy, hogy rövidre fogott áttekintést nyújtson a DUIHK-hoz kapcsolódó új és fontos hírekről, amelyekről egyetlen egérkattintással bővebb és mélyebb tájékoztatással szolgálhatunk a www.duihk.hu címen elérhető honlapunkon.


Ezzel a céllal, valamint új tagjaink alaposabb megismerésének szándékával bővítettük kínálatunkat 2009-ben a „Szeretettel üdvözüljük!” rendezvényekkel, amelyek valamennyi új tag mellett az érdeklődő „régi” tagoknak is szólnak, és lehetőséget nyújtanak a bemutatkozásra, valamint a párbeszédre más tagokkal, valamint a DUIHK osztályvezetőivel. A rendezvény egyöntetűen kedvező visszhangot váltott ki, és sokan meglepődve tapasztalták, hogy a kamara tevékenysége milyen széles kört fed le.


A Kamara tevékenysége számokban A Kamara különböző szolgáltatásait lényegében három csoportba lehet sorolni: Kizárólag tagjainknak szóló kínálat (csoportos szolgáltatások), n

Estre szabott szolgáltatások egyedi megbízóknak (egyéni szolgáltatások), n

Általánosan hozzáférhető, ill. felhasználható szolgáltatások (nyilvános szolgáltatások). n

Főként tagjainkra igaz, hogy jellemzően nem kizárólag a csoportos szolgáltatásaink iránt érdeklődnek, hanem szívesen veszik igénybe főleg a DUIHK nyílt internetes kínálatát, és egyre inkább az egyedi kínálatunkat is. 1. ábra: Tájékoztató rendezvény Magyarországról Németországban

14

2007

17

11

2008

2009

A következőkben a DUIHK egyes teljesítmény-mérőszámai alapján bemutatjuk, hogy mivel foglalkozik a kamara, és hogy egyes mérőszámaink miként változtak az elmúlt három év során. Egyes számokon világosan leolvasható, hogy az általános gazdasági környezet milyen hatást gyakorol a mi tevékenységünkre is. 185

Információ és üzleti partner közvetítés Klasszikus feladataink közé tartozik, hogy tájékoztatást adjunk a magyar piacról és a fennálló üzleti lehetőségekről. Ezt sokféleképpen végezzük, így többek között jelentésekkel és kiadványokkal, információk nyújtásával és legfőképpen olyan szakosodott tájékoztató rendezvényekkel, mint például Magyarország Németországban szervezett országbemutató napjaival. Ebben jellemzően a helyi ipari és kereskedelmi kamarák a partnereink. A 2008 és 2009 közötti, az 1. ábrán is bemutatott csökkenést részben az váltotta ki, hogy partnereink elhalasztottak további, már tervezett vagy előirányzott rendezvényeket, mivel nem mutatkozott kellő érdeklődés irántuk. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy főként kis- és közepes vállalatok (kkv-k) vesznek részt ezeken a rendezvényeken, mégpedig közülük is az új piacokat és értékesítési lehetőségeket feltárni kívánók. A válságban számos kkv a meglévő üzletre összpontosít, a meglévő vevőkkel törődnek, ezen kívül egyértelműen tapasztalható irányzat volt, hogy optimalizálják a belső folyamatokat és megelőzik a nem szükséges kiadásokat. Ennek tükrében kell tehát szemlélni a rendezvények fejlődését, akárcsak a rendezvényeken résztvevők számának alakulását (2. ábra). Természetesen az adott ország arculata és mindenkori híre is befolyásolja a résztvevők számát. Azt, hogy a valóság gyakran sokrétűbb, semmint a felületes szemlélődés sejtetné, a 3. ábra mutatja. Összességében csak kis mértékben csökkent azon

186

vállalatok száma, amelyeknek a kamara válság által sújtott 2008-as és 2009-es évben külön projekt vagy szakvásár keretében szakmai partnert közvetített. Más a helyzet a közvetítések darabszámával (4. ábra). Ez a számadat azonban abban az összefüggésben áll, hogy a magyarországi kapcsolatot kereső vállalatok egyre inkább szakosodott követelményeket támasztanak, vagyis egyre alaposabban válogatnak.

tően a DUIHK-nál feldolgozott összes német- és magyarországi megkeresés darabszáma. (5. ábra) Ebben meglehetősen világosan mutatkozik meg a hűvös gazdasági környezet. A megkeresések szerkezeti összetéte lében eddig csak csekély változás mutatkozik. Az első helyen – 2008-ban 35%-kal – a piaci információk szerepelnek, majd valamivel kisebb arányban,

pasztalatcserére összpontosítók, mint a szakmai látogatások és a tapasztalatcsere-csoportok, vagy a kapcsolatok építésére és ápolására, a hálózatépítésére irányulók, mint a Jour Fixe kötetlen találkozónk és a kerti ünnepség, mind arra szolgálnak, hogy hasznos, értékes és érdekes lehetőséget, alkalmakat kínáljanak tagjainknak. Ennek során arra törekszünk, hogy új és feljavított szolgáltatásokkal, mint

2. ábra:

4. ábra:

5. ábra:

Magyarországról tájékoztató rendezvények résztvevôi

Projektek és vásárok alkalmával közvetített üzleti kapcsolatok száma

A kamaránál feldolgozott német- és magyarországi megkeresések száma.

320

2007

585

381

1.632

1.381

1.054

1.900

2.600

2.300

2008

2009

2007

2008

2009

2007

2008

2009

3. ábra: Azon német vállalatok száma, melyek számára üzleti kapcsolatot közvetítettünk

283

2007

265

258

2008

2009

Ennek tükrében nem csoda, hogy a potenciális magyar partnerek átlagosan kiközvetített száma a 2007-es évi 5,8-ről 2008-ben 5,2-re és 2009-ben végül 4,1-re csökkent. Az általános gazdasági helyzet és hangulat jellemzésére talán leginkább alkalmazható számadat vélhe-


26%-kal (2008-ban 27%-kal) a kooperációs partnerek keresése következik. 25%-ra emelkedett a jogi hátterű megkeresések aránya (a 2008-as 21%-hoz képest), míg a forgalmiadó-visszaigényléshez kapcsolódó megkereséseké 14%-ra csökkent (2008-ban 17% volt).

például a 2009-ben bevezetett és már említett „Szeretettel üdvözöljük!” rendezvénnyel is bővítsük kínálatunkat és tematikus választékunkat. A kínált rendezvényeken résztvevők száma kedvezően változott. 2008-ban, jubileumi évünk alkalmából kiemelkedően magas számú résztvevőt üdvözölhettünk rendezvényeinken.

Rendezvények A tagok szervezeteként működő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara figyelmének középpontjában kiemelten a tagoknak kínált különleges és kizárólagos szolgáltatások állnak. Kiemelkedő szerepe van ebben a rendezvényeinknek (6. ábra): az egy kiválasztott témával foglalkozóktól, mint az előadások, a konjunktúra-fórum vagy a workshop-ok, vagy a ta-


A bemutatott adatokban csak azok a rendezvények és ezek résztvevőinek száma szerepel, amelyeket a DUIHK saját maga és kifejezetten a tagjainak rendezett. Ezeken felül azonban társszervezőként is közreműködünk más uniós bilaterális kamarákkal közös tematikus rendezvények szervezésében is, illetve olyan a kétoldalú kapcsolatokra összpontosító rendezvényekben, mint például a Német-Magyar Fórum.

187

Online kínálat A DUIHK feltehetőleg nincs is olyan szolgáltatása, amely ne élvezne internetes támogatást a könnyebbség, a gyorsaság, illetve a hatékonyság érdekében. A személyes kapcsolatok erősítésére való törekvés mellett egyre intenzíveb-

A lehívott dokumentumok a kamara valamennyi tevékenységi területére kiterjednek: rendezvényinformációk, jogi információk, gazdasági hírek és statisztikák. Kétségtelenül szükségtelen utalni arra, hogy csak azt lehet lehívni, amiit előzőleg valaki kihelyezett az internetre.

6. ábra:

7. ábra:

A DUIHK valamennyi tagja által látogatható rendezvények száma

Résztvevôk száma a DUIHK tagoknak szóló rendezvényein.

latépítési, a tapasztalatcserét szolgáló és kiemelt témákkal foglalkozó tevékenységünk részletes felsorolását jelen évkönyv következő fejezetében találja meg.

9. ábra: Letöltések A havi letöltések száma

4.449

6.455

13.802

2007

2008

2009

10. ábra: Dokumentumok A honlapról lehívott különbözô dokumentumok száma

18

2007

28

29

1.188

1.702

1.336

2008

2009

2007

2008

2009

* az egyéb szervezetekkel közösen szervezett rendezvények nélkül

ben éltünk a világháló kínálta lehetőségekkel. A www.duihk.hu címen elérhető honlapunk tartalmának fejlesztése a felhasználói felület optimalizálásával kedvező eredményt hozott a honlapot felkeresők számát tekintve (8. ábra). Hogy a látogatók nem csak bekukkantanak, hanem értékes információkat keresnek és találnak, leginkább a honlap megerősödött látogatói használata is bizonyítja, ami a lehívott dokumentumok számából olvasható le (9. ábra). Ezen a téren kiemelkedő a növekedés, és ezt az eredményt honlapunk tudatos és tervezetett felértékelésének tudjuk be. A felértékelés egy egész sor intézkedésre terjed ki. Ezek közül az egyik legfontosabb a honlap és a hírlevelünk összekapcsolása, valamint a jelentősen kibővített tartalom. Ez tükröződik az egy év alatt lehívott különböző dokumentumok számában (10. ábra). 188

743

2007

1.073

1.358

2008

2009

* legalább egyszer letöltve

8. ábra: www.duihk.hu A www.duihk.hu átlagos havi látogatottsága

3.: Hozzáértő és tekintélyes partner a gazdaságpolitikai párbeszédben n 4.: Előnyben részesített partnere a kapcsolati hálózatoknak és kedvelt munkáltató n

11.029

27.265

28.829

2007

2008

2009

Minôség: munkánk alapelve A mennyiségi alapú összegzést követően minőségi szempontból értékeljük a 2009-es évet négy alapvető pozícionálási célkitűzésünk vonatkozásában: n 1.: Elismerten kimagasló szolgáltatások tagjaink érdekében n 2.: Az elsőszámú kapcsolattartó a vállalatoknak a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban


1. Elismerten kimagasló szolgáltatások tagjaink érdekében Annak ellenére, hogy 2009-ben nem egészen tudtuk megőrizni az előző évi taglétszámunkat, a tevékenységünk és rendezvényeinek értékelése mégis azt mutatja, hogy az alapvető orientáció vélhetően megfelelő, annak ellenére, hogy egyes és olykor tetemes hatású tényezőknél kétségtelenül még számos lehetőség mutatkozik a fejlődésre. Szolgáltatásaink és tevékenységünk, beleértve tagjainknak szóló, kapcso-


A KKV-workshop eredményeinek megfelelően az elmúlt évben főként a közepes méretű vállalataink számára jelentős témáknak (mint a finanszírozás, a személyügyi, jogi és adózási kérdések) szenteltünk fokozott figyelmet. Így felvettük a vállalati adóellenőrzésekre vonatkozó és a logisztika témakörével foglalkozó tapasztalatcserét aktuális témaként kínálatunkba. A tagjainkkal folytatott kommunikációban fejlesztettük évkönyvünket, készítettünk egy előrejelzést tervezett programjainkról és tevékenységünkről, valamint megjelenésében és tartalmában is fejlesztettük honlapunkat. A „WiU Német-magyar gazdaság” kamarai folyóiratunk arculatának frissítése kiadványaink átalakításával áll összefüggésben, amelynek keretében az eddig kéthavonta megjelenő WiU magazint 2010 áprilisától havonta megjelenő, kommentárokat és véleményeket kínáló „WiU kompakt” kiadvánnyal egészítjük ki. Számos megvalósult ötlet tagjaink köréből származott. Kérjük Önöket, hogy a jövőben is támogassanak minket javaslataikkal és ötleteikkel. 2.: Az elsőszámú kapcsolattartó a vállalatoknak a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban A cégek és vállalatok mintegy 2.300 megkeresése, valamint honlapunk látogatói és felhasználói számának 189

ségében és rendezvényein. A DUIHK konstruktív, amikor szükséges, kritikus, de mindezek során méltányos párbeszéddel vesz részt a gazdaságpolitikai feltételrendszer alakításában. Ebben a tevékenységében összefogja és képviseli valamennyi vállalat érdekeit, legyen az nagy, közepes vagy kicsi. Kifejezetten ezen a területen, a felelős politikai és közigazgatási vezetőkkel, valamint a fontos véleményformálókkal folytatott párbeszédben alapvető része munkánknak a konstruktív és a kölcsö-

A Befektetôi Tanács ülése a DUIHK-ban Bajnai Gordon miniszterelnökkel (akkori gazdasági miniszter)

emelkedése (346.000 látogatót és közel 165.000 oldalletöltést számláltunk honlapunkon 2009-ben) azt bizonyítja, hogy fontos kapcsolatot és megkereshető partnert jelentünk a német és magyar vállalatoknak. Egyre inkább segítünk a magyar vállalatoknak is különleges szolgáltatásainkkal abban, hogy üzletet kössenek Németországban. Hagyományosan ide tartozik a tanácsadás és tájékoztatás az optimális részvételhez németországi szakvásárokon, de egyre inkább a „beszerzői utak” szervezése Német-

Tagjaink érdekében kiaknázzuk a más, a DUIHK-hoz hasonló célokat követő magyarországi intézményekkel történő együttműködés kínálta előnyöket, és ezen belül is a közreműködést a magyarországi kétoldalú európai ka-

országba. Ezen kívül a DUIHK erősíti a Németországban megjelenni kívánó potenciális magyar befektetőknek nyújtott tanácsadói tevékenységét is. 3.: Hozzáértő és tekintélyes partner a gazdaságpolitikai párbeszédben Magyarország Uniós csatlakozásának 5. évfordulója, Prof. Dr. Balázs Péter külügyminiszterrel

Kamaránk keresett és megbecsült tárgyalópartner mindkét ország számos szervezete, intézménye számára. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy számos felelős politikai és közigazgatási vezető vesz részt a DUIHK tevékenynös bizalom jegyében folytatott együttműködés más német intézményekkel és szervezetekkel, ezek közül kiemelten a budapesti német nagykövetséggel.

„Köszöntjük a DUIHK-ban” rendezvény

4.: Előnyben részesített partnere a kapcsolati hálózatoknak és kedvelt munkáltató Kamaránk messze a legnagyobb bilaterális gazdasági egyesülés Magyarországon, egyike a vezető kamaráknak a közép-kelet-európai régióban, és a tizenkét legnagyobb német külkeres190

kedelmi kamara közé tartozik a világ 80 országában, 120 helyszínen működő német külkereskedelmi kamarák hálózatában. (Lásd az 1.6 fejezetet: Partnerek a külgazdaság fejlesztésében). A világméretű hálózat szereplőivel számos közös tevékenységet folytatunk.



marák közös bizottságában, amelynek soros elnökségét 2007-től 2009 közepéig mi láttuk el. Az európai kamarák közös bizottságával, az AmCham-mel, a Joint Venture Szövetséggel és a Külföldi Vállalkozók Magyarországi Szövetségével közösen irányítjuk a „steering committee” révén a „Befektetői Tanács” tevékenységét, ami a külföldi befektetők és a magyar gazdasági minisztérium közös fóruma. Végezetül a német külkereskedelmi kamarák világméretű hálózatához tartozás segít minket abban, hogy 191

még vonzóbb munkáltató legyünk, hogy jól motivált munkatársakat találjunk és tartsunk meg, valamint hogy hasznosítsuk a kamarai hálózatban dolgozó kollégák tapasztalatait egyrészről kínálatunk folyamatos további javítása érdekében, másrészről pedig hogy hozzájáruljunk a német külkereskedelmi kamarai hálózat további fejlesztéséhez. Annak ellenére, hogy itt a mögöttünk álló évről számolunk be, ezt annak tudatában tesszük, hogy kamaránk munkájának eredménye soha nem egyetlen ember műve, hanem mindig sokak együttműködéséből alakulhat ki. Sokak járulnak hozzá ehhez tetemes részben, és mindnyájukat megilleti köszönetünk és elismerésünk: Legelső helyen természetesen tagjainkat. Kiemelten azokat, akik tevékenyen együttműködtek és részt vettek a rendezvényektől az egyes tevékenyn

ségeken át a kamara elnökségében és tanácsadó testületében vagy más szervében nyújtott társadalmi munkával. Ezen kívül számos, a politikában és a közigazgatásban vagy számtalan más német- és magyarországi szervezetnél működő partnerünket, akik tettre készen támogattak minket és aktívan dolgoztak közös nagy célunkon, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésén és elmélyítésén.

A DUIHK tevékenysége 2009/2010* A DUIHK nyilvános rendezvényei és programjai

n

Nem utolsó sorban pedig kamaránk és képző központunk munkatársait, akik nagyfokú hozzáértéssel és lelkes szerepvállalással látták el eredményesen számos feladatunkat és tevékenységünket. n

Mindannyiuknak mondunk ezúton is szívből köszönetet. Maradjanak velünk. A közös ügyért megéri. Köszönöm!

Január

Január 14. Happy Hour a Hotel Marriottban a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamarával együttműködésben Január 22. Szeminárium Munkajog a gyakorlatban Február 10. Konferencia Az új közbeszerzési törvény Február 12. Jour Fixe A Boom & Brass étteremben Február 19. Pódiumbeszélgetés HR-menedzsment a gazdasági válság idején Február 24. Szeminárium pályázati lehetőségekről: Fejlesztések uniós finanszírozással Február 26. workshop személyügyi vezetőknek Személyügyi kihívások a gazdasági válság idején Március 3. Előadás Az üzletmenet fenntartása egy influenza világjárvány kitörése esetén

192



2009

Március 10. KKV-Workshop Március 12. Előadás Hitelnyújtás: minősítés (rating) a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. -vel együttműködésben Március 16.-18. AHK-szakmai út Napenergia hasznosítási megoldások Március 20. Plenáris ülés: Befektetői tanács (Investors‘ Council – IC) Bajnai Gordon gazdasági miniszterrel

* Ha nincs másképp megadva, akkor Budapest volt a felsorolt rendezvények helyszíne

Március 23. Üzleti ebéd Barcza Györggyel a K&H Bank vezető elemzőjével Vendéglátó: Magyarországi Svájci Kamara a Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködésben Március 24. Jour Fixe a Procellino Grasso étteremben Március 27. Workshop Interkulturális kommunikáció

193

Március 31. előadás A gazdasági válság jogi vonatkozásai a Nörr Stiefenhofer Lutz ügyvédi irodával együttműködésben

Április 29. Előadás Magyarország, mint gazdasági helyszín A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) diákjai részére

Április 1.-5. Construma építőipari szakvásár Kooperációs megbeszélések bajor kiállítókkal

Április 30. Gálaest Magyarország EU-csatlakozásának 5. évfordulója Prof. Dr. Balázs Péter, külügyminiszter részvételével az Európai Bilaterális Kamarák Állandó Bizottságával együttműködésben

Április 2. Bajor Fogadás a Budapest Marriott Hotelben

Szeptember 22. Miskolc: konferencia Az ipari robotika jövőjéről a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft.-vel együttműködésben

Május 28. Jour Fixe a Rozmaring Kertvendéglőben

Szeptember 24. Szeminárium Az üzletmenet fenntartása az új típusú A/H1N1 világjárvány alatt a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamarával és az Amerkai kereskedelmi kamarával együttműködésben

Június 3-5. Szakmai konferencia Épületek energiahatékonysága Június 9. Győr: Konferencia Az ipari robotika jövőjéről a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft.vel együttműködésben Június 18. Kerti ünnepség a Deutscher Wirtschaftsclub Budapesttel együttműködésben

2009. június 23. Üzleti ebéd Varga István gazdasági miniszterrel

Április 7. Tapasztalatcsere Követelmények a logisztika iparágban Április 8. Szeminárium Adózási és más szempontok kiküldöttek fogadása esetén Április 29. Előadás A globális válság és a pénzügyi stabilitás Simor András, az MNB elnöke részvételével 194

Május 19. Előadás Rejtett pénzügyi tartalékok feltárása a Konica Minolta Magyarország Kft.vel együttműködésben

Május 12. Konferencia Az ipari robotika jövőjéről a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft.-vel együttműködésben Május 13. Békéscsaba: Szakmai céglátogatás „Minőségbiztosítás“ témában Vendéglátó: Hirschmann Car Communication Kft.

Június 23. Üzleti ebéd Varga István gazdasági miniszterrel, a Joint Venture Szövetséggel az Európai Bilaterális Kamarák Állandó Bizottságával együttműködésben Július 2. Gálavacsora sétahajózással, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamarával, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamarával, a Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a MagyarBolgár Gazdasági Kamarával együttműködésben Szeptember 8. Jour Fixe az Apetito étteremben



Szeptember 28. Előadás „Új trendek a menedzsmentoktatásban” a KPMG-BME Akademie-vel együttműködésben Október 1. Kooperációs börze baden-württembergi vállalatok részvételével a Baden-Württemberg Internationallal együttműködésben Október 5. Üzleti vacsora Prof. Dr. Balázs Péter külügyminiszterrel a Joint Venture Szövetséggel, Swisscham Hungary-val és az Európai Bilaterális Kamarák Állandó Bizottságával együttműködésben Október 12.-14. Szakmai út Németországba: Geotermikus energia hasznosításának lehetőségei

195

Október 13. Pécs: konferencia Az ipari robotika jövőjéről a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft.vel együttműködésben Október 13. KKV-Workshop

Október 29 Győr: Szakmai céglátogatás „Személyzet- és szervezetfejlesztés” témában Vendéglátó: Audi Hungária Motor Kft.

November 9. Üzleti vacsora Dr. Rácz Jenővel, a Swisscham Hungary-val, a Magyarországi Brit-, Kanadai-, Francia-, Holland- és Olasz Kereskedelmi kamarákkal együttműködésben

November 23.-24. „Vermarktungshilfeprojekt” – kooperációs börze német vállalatok részvételével a Német Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium támogatásával

November 10. A DUIHK Konjunktúrafóruma Varga István pénzügyminiszterrel

November 25. Szeminárium Adóváltozások 2010-ben a RSM DTM Hungary AG-vel együttműködésben

November 17. Bajor-Törzsasztal a Haxen Királyi étteremben a Bajor Gazdasági, Közlekedési és Technológiai minisztériummal együttműködésben November 17. Kooperációs börze Környezettechnológia témában 2009.11.03: Üzleti ebéd Oszkó Péter pénzügyminiszterrel

Október 15. A Rostocki Kikötő bemutatkozó estje a Hafen-Entwicklungsgesellschaft Rostock-kal együttműködésben Október 20. Előadás Hogyan védekezhet cége vevői fizetésképtelensége esetén? az MKB Bank Zrt.-vel együttműködésben Október 27. V. Szász-Magyar Gazdasági Nap Október 27. Szász-magyar kooperációs börze Autóipari beszállítók

November 3. Üzleti ebéd Oszkó Péter pénzügyminiszterrel a Joint Venture Szövetséggel, Swisscham Hungary-val és az Európai Bilaterális Kamarák Állandó Bizottságával együttműködésben November 2-7. Német Napok a Vámház körúti Nagycsarnokban

November 20-21. A Magyar Német Fórum 19. éves közgyűlése (MNF) a berlini Európai Politikai Intézettel (IEP), a Németországi Európai Mozgalommal, Németországi Európai Unióval, az Európai Mozgalom Magyarországi Tanácsával, és a Budapesti Európa Intézettel együttműködésben

December 1. Előadás Eredményes és hatékony innováció menedzsment az IFUA Horváth & Partners Kft.vel és a 3D System Engineering GmbHval együttműködésben December 4. A DUIHK jótékonysági Mikulásünnepsége December 7. Drezda: információs rendezvény Napenergiahasznosítás témában

November 5. Előadás Vállalati finanszírozás Magyarországon a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel együttműködésben

Október 27. Jour Fixe a Vénhajó étteremben 196



197

Január

Január 21. Szeminárium Vállalkozásfejlesztési lehetőségek 2010-ben a Rolling Consulting Hungary Kft.-vel együttműködésben Január 26. Workshop Vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) Január 28. Üdvözöljük a DUIHK-ban Február 3. Köln: Magyar gazdasági nap az IHK Köln-nél Február 11 Jour Fixe a Rózsadomb étteremben Február 16.-19. Berlin: bautec 2010 építőipari kiállítás AHK-kiállítói stand Február 17. Tapasztalatcsere Vállalati adóellenőrzés

2010

Február 18. Szeminárium és üzleti tanácsadás Doing Business in Germany Február 22. FOODAPEST 2010 élelmiszeripari kiállítás kooperációs megbeszélések német kiállítókkal Március 2. Szeminárium Mit tehet egy vállalat az új A/H1N1 világjárvány esetleges 2. és 3. hulláma alatt? Az AmCham Hungary-val és a magyarországi Brit Kereskedelmi Kamarával együttműködésben Március 3. Üzleti ebéd Dr. Kopits Györggyel, a Költségvetési Tanács elnökével a Joint Venture Szövetséggel és a Swisscham Hungary-val együttműködésben Április 14.-18. CONSTRUMA 2010 építőipari kiállítás kooperációs megbeszélések bajor kiállítókkal

További információk, beszámolók, képgalériák rendezvényeinkrôl: www.duihk.hu/hu/veronstaltungen/archiv

198


A DUIHK elnökségének, tanácsadó testületének és ügyvezetésének programjai* Január

Január 19. Elnökségi beszélgetés Dávid Ibolyával, az MDF elnökével Január 31. Pozsony: Termékfejlesztés, kapcsolt projektek munkacsoport Új ajánlati formák és kapcsolt projektek kidolgozása Résztvevők: kb. 8 AHK, főleg Európából

2009

Április 21. Bonn: Termékfejlesztés, kapcsolt projektek munkacsoport Új ajánlati formák és kapcsolt projektek kidolgozása Résztvevők: kb. 8 AHK, főleg Európából Április 23 Taggyűlés Alapító elnökségi ülés

Február 2.-6. München: 11. Bajor Külképviseletek Találkozója

Május 15 München: Bajor Európafórum

Március 11. Stockholm: DEinternational európai ülésezés az európai AHK-k marketing menedzsereinek tapasztalatcseréje DEinternational témában Résztvevők: kb. 30 európai AHK

Május 25-26. Berlin: A DIHK személyügyi munkacsoportjának ülése

Március 12. Elnökségi és tanácsnoki ülés Március 16.-17. Berlin: Workshop AHK-Marketing és -PR Résztvevők: 10 AHK négy kontinensről Március 19.-20. Milánó: Az európai AHKügyvezetők találkozója


Május 28-29. Berlin: Projektmenedzsment –szeminárium A DEinternational „csúcsszolgáltatások“ projektmenedzsmentje Résztvevők: kb. 8 AHK

* Ha nincs másképp megadva, akkor Budapest volt a felsorolt rendezvények helyszíne

Júnis 11. Elnökségi és tanácsnoki ülés Július 1. Stratégiai workshop az elnökség és a tanácsadó testület részvételével

199

Augusztus

Augusztus 24-25. New York: Projektmenedzsment – szeminárium A DEinternational „csúcsszolgáltatások“ projektmenedzsmentje Résztvevők: a GACC munkatársai Szeptember 3.-4. Madrid: Az AHK- minőségbiztosítás munkacsoport ülése Szeptember 10.-11. Párizs: Az európai AHK-k regionális ülése Szeptember 17. Elnökségi ülés

2009

Szeptember 23. Budapest: Tapasztalatcsere Megújuló energiák, energiahatékonyság az AHK-k éves találkozója a fenti témák megvitatására Résztvevők: kb. 30 európai AHK Október 7. Elnökségi beszélgetés Lendvay Ildikóval, az MSZP elnökével November 9-10. Berlin: A DIHK személyügyi munkacsoportjának ülése November 19. Elnökségi és tanácsnoki ülés

Január

Január 14-15. Berlin: Gazdasági mediáció projektcsoport a gazdasági mediációs szolgáltatás egységes eljárási szabályozásának kidolgozása Résztvevők: AHK Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország Február 2.-6. München: 12. Bajor Külképviseletek Találkozója Február 15. Berlin: Képzés projektcsoport az AHK-munkatársakkal szembeni elvárások kidolgozása a DEinternationál kapcsán, 200

2010

képzési javaslatok Résztvevők: 7 európai, ázsiai és dél-amerikai AHK Március 3. Elnökségi beszélgetés Matolcsy Györggyel, a Fidesz gazdaságpolitikai bizottságának elnökével Március 11. Elnökségi és tanácsnoki ülés Március 18-19. Zágráb: Az AHK-ügyvezetők találkozója Április 11.-12. Berlin: A DIHK személyügyi munkacsoportjának ülése


A DUIHK szolgáltatásai

Gyakorlati támogatás a sikeres üzlethez A DUIHK bevált általános kínálatával, valamint az egyedi igényeknek megfelelô megoldásokkal segíti a vállalatok nemzetközi tevékenységét az üzleti siker érdekében.

Számos szolgáltatásunkat DEinternational márkanéven hangoljuk össze a mintegy 120 német külkereskedelmi kamarával (AHK-val), ami a megbízóknak világszerte egységes és magas minőségi színvonalat jelent.

Piacfelmérés és az egyes ágazatok aktuális irányzatainak elemzése n A célcsoportok és célpiacok beazonosítása n A leginkább célravezető értékesítési vagy beszerzési stratégia kidolgozása n

A DUIHK szolgáltatásait bármely vállalat igénybe veheti.



Szolgáltatásaink áttekintése: n Piacra lépési és telephelyre vonatkozó tanácsadás n Üzleti partnerek közvetítése n Munkatársak közvetítés n Szakvásári szolgáltatások n Jogi tanácsadás n Forgalmiadó-visszaigénylés n Gazdasági mediáció n Képzés és továbbképzés n Rendezvényszervezés n Nyomtatott és online média n Tanulmányok és felmérések Piaci információk A DUIHK elemzi a termékekben és szolgáltatásokban rejlő piaci lehetőségeket, valamint felméri a piacokat és a piaci irányzatokat. n Általános tájékoztatás az ország gazdasági helyzetéről

202

Elemezzük a különböző megoldásokban rejlő lehetőségeket és kockázatokat, valamint tanácsadást nyújtunk az üzleti partner(ek) végleges kiválasztásához. n Azoknak a vállalatoknak, amelyek már megvetették lábukat Magyarországon, a helyi beszállítók vagy együttműködési partnerek keresésében nyújtunk támogatást. n

Címkeresés „emelt szinten…“

Üzleti partnerek közvetítése Megbízóinkat az egyedi igényeiknek megfelelő megoldásokkal támogatjuk az alkalmas magyarországi értékesítési, beszerzési vagy termelőpartnerek kiválasztásában. n Felkutatjuk a potenciális partnereket, ellenőrizzük és vizsgáljuk együttműködési képességüket és hajlandóságukat, valamint összeállítjuk az együttműködésre hajlandó vállalatok tömör ismertető profilját. n Megrendelőnkkel közösen kiválasztjuk a legjobb vállalatokat, megszervezzük a céglátogatásokat és a közvetlen tárgyalásokat.


Az általános cégadatbázisok nagy számú, de minőségét tekintve gyakran megkérdőjelezhető információkat nyújtanak. Mi ennél többet kínálunk „ emelt szinten”: n Ellenőrizzük a potenciális ügyfelek és partnerek adatait, piaci kompetenciájukat és termékeik színvonalát, valamint együttműködési hajlandóságukat. n A végeredmény: minősített címek . Telephely-keresés és telephelykiválasztási tanácsadás A Magyarországon befektetni vagy leányvállalatot alapítani kívánó német vállalatoknak a DUIHK teljes körű szolgáltatáscsomagot kínál a magyarországi tevékenység beindításához. n Tájékoztatjuk a magyarországi feltétel rendszerre vonatkozó alapvető tud-


nivalókról, mint például a jogi, gazdasági és stratégiai körülményekről. n Vállaljuk a megfelelő ingatlanok keresését. n Tanácsadást kínálunk különleges jogi kérdésekben, például a cégalapítással kapcsolatban. Munkatársak közvetítése A DUIHK szakképzett munkatársakat közvetít magyar- vagy németországi vállalatoknak – termelési, gazdasági vagy értékesítési területen . n A DUIHK „JobXchange“ online portálja hathatós platformot kínál a munkáltatóknak és munkavállalóknak az állások betöltésére. n A DUIHK vállalja álláshirdetések megjelentetését, beleértve a megfelelő magyarországi média kiválasztását, a tartalmi koncepció kidolgozását, a fordítást és a szerkesztőségi ügyintézést n Megszervezzük és végigkísérjük a magyarországi bemutatkozó beszélgetéseket és tanácsadással segítjük a kiválasztást. Szakvásári szolgáltatások A DUIHK támogatja a vállalatok megjelenését német- és magyarországi szakvásárokon, és tanácsadással segíti a kiállítókat hathatós szakvásári megjelenésükben. n Tanácsadással segítjük a célcsoport optimális megszólítására leginkább alkalmas szakvásár(ok) kiválasztását. n Már a szakvásárt megelőzően felkutatjuk a potenciális partnereket és megrendelőket, meghívjuk a látogatókat és megszervezzük a megbeszéléseket és tárgyalásokat.

203

Szakszerű marketing- és PR-tevékenységgel kísérjük a szakvásári megjelenést. n Bevált partnereinkkel közösen vállaljuk a vásári standok tervezését és építését. n A DUIHK hivatalos magyarországi képviselője a Messe Berlin, a Nürnberg Messe és a Spielwarenmesse eG vásártársaságoknak. n

Piacfeltáró szakmai út A piacra lépés lehetőségeinek megismerése szakmai út révén – találkozó szaktekintélyekkel n A megfelelő szakemberek és döntéshozók megkeresése első kapcsolatfelvétel céljából n A DUIHK mint „kapunyitó“: Üzleti megbeszélések időpontjainak egyeztetése, információk első kézből

Külföldiekre vonatkozó jogszabályok Közigazgatási jog, engedélyeztetési eljárások

n

n

Szükséges esetben tapasztalt magyar ügyvédekkel együttműködve nyújtunk felvilágosítást. Cégalapítás

Támogatásokkal kapcsolatos tanácsadás

A DUIHK mindenre kiterjedő szolgáltatáscsomagot kínál telephelyek, fióktelepek vagy leányvállalatok alapításához Magyarországon vagy Németországban. n Tanácsadás a leginkább célszerű jogi forma kiválasztásához felelősségi és adójogi szempontból n Kétnyelvű társasági szerződés kidolgozása n A kérelmezési eljárások lefolytatása n A szükséges közjegyzői hitelesítések beszerzése n Bejegyzés a cégjegyzékbe, bejelentés az adóhivatal és a társadalombiztosítási hatóságok felé

204

A DUIHK támpontként szolgál a gyakorta nehezen áttekinthető nemzeti és európai támogatási programokban, és tanácsadással segíti a pályázat lefolytatását. n Pályázatfigyelés: felkutatjuk a megfelelő magyarországi támogatási programokat. n Pályázatírás: tanácsadással segítjük a pályázati anyag összeállítását és benyújtását, és tartjuk a kapcsolatot az értékelő hatóságok felé. n Együttműködünk a szakosodott külső támogatási szakértőkkel, amen�nyiben ez szükséges.

Előkészítjük a visszaigénylési kérelmet, benyújtjuk azt az adóhatóságnál, és intézzük a levelezést a pénzügyi hatóságokkal n Szükség esetén megvizsgáljuk az adóhatóság végzéseit, és tanácsadással támogatjuk a hiánypótlást. n

Gazdasági mediáció A DUIHK egyik éllovasa a konfliktusok peren kívüli, gazdasági mediációs megoldásának Magyarországon. Az alábbi támogatást nyújtja a DUIHK a vállalatoknak: n Felmérjük a szemben álló felek alapvető tárgyalási hajlandóságát és a mediációs eljárás lehetőségeit.

Forgalmiadó-visszaigénylés A DUIHK Európa-szerte több mint 15 éve intézi a külföldön megfizetett forgalmi adó visszaigénylését. n Ellenőrizzük számlák és dokumentumok visszaigényelhetőségét.

Jogi tanácsadás A DUIHL jogi osztálya felvilágosítással szolgál a német-magyar üzleti kapcsolatokhoz kapcsolódó valamennyi jogi természetű kérdésben: n Cégjog és letelepedési jog n Kötelmi jog – beleértve szerződésszövegek vizsgálatát, elkészítését vagy fordítását n Adó- és vámjog n Iparűzési jogszabályok n Munkajog és társadalombiztosítási jog

ráfordítással járó eljárások igénybe vétele nélkül rábírják az adós vállalatokat kötelezettségeik teljesítésére. n A DUIHK vállalja részletfizetési megállapodások kidolgozását és ezek végrehajtásának ellenőrzését, amennyiben ez célszerű.

Követelések érvényesítése A DUIHK vállalja megbízóinak a követeléseik peren kívüli érvényesítését eredményező feladatokat. n A DUIHK mint tekintélyes és objektív intézmény közvetlen intervenciója hathatós lehetőség arra, hogy komoly



Segítünk a konkrét esetnek megfelelő mediátor kiválasztásában a tanúsított szakértők csoportjából. n Kidolgozzuk az ügyrendet, kezdeményezzük a mediációs eljárás megindítását, és közvetítünk a mediációs szerződés megkötésében a kiválasztott mediátorral. n Megfogalmazzuk a vitát lezáró megállapodást a tárgyalás során megállapodott feltételekkel. n Valamennyi érintett között intézzük az elszámolással járó formaságokat. A DUIHK képzési tanfolyamokat is kínál gazdasági mediátoroknak. n

205

Szervezetfejlesztés, Termelési rendszerek és logisztika, n Informatika és gyártástechnológia, kulcsfontosságú képesítések és kommunikáció, n Idegen nyelvismeret és interkulturális együttműködés n n

Képzés és továbbképzés A DUIHK Német-Magyar Képző Központja (DUBZ) megtervezi és lebonyolítja vállalatok megbízásából az egyedi igényeiknek megfelelő képzéseket és továbbképzéseket. n A DUBZ hivatalosan is elismert felnőttképzési intézmény Magyarországon. n A rendszeres állami auditálás garantálja a képzési kínálat magas színvonalát. n A nemzetközi szinten is elismert előadók a legkorszerűbb és a gyakorlatban bevált szakismereteket osztják meg. A DUBZ kínálata: Vezetői tréningek n Szakképzési tanfolyamok (például gyakorlatias duális szakképzési tanfolyamok) n Vállalatokhoz kihelyezett belső továbbképzések n Több szakmára és több hierarchiai szintre kiterjedő tanfolyam-sorozatok n Szabadon látogatható szemináriumok és szakmai előadások n

A legtöbb képzési tanfolyam költségét a vállalatok elszámolhatják a törvényes szakképzési hozzájárulással ill. az innovációs járulékkal. Rendezvényszervezés A DUIHK magas szakmai színvonalú rendezvényszervezést kínál megrendelőinek egy kézből, a tervezéstől az előkészületeken át a rendezvény végrehajtásáig, illetve az azt követő teendőkig. Kínálatunk az új termékek és szolgáltatások bemutatásától a sajtótájékoztatókig terjed. n Tanácsadás a koncepció kidolgozásához, a program összeállításához és a célcsoport kiválasztásához n A rendezvény helyszínének kiválasztása, kérésre a Német-Magyar Gazdaság Háza korszerű és célszerű helyiségeiben is n Catering és rendezvénytechnika n Meghívók intézése n Szállásfoglalás kedvezményes feltételekkel n Előadók kísérése

Rendezvények támogatása

Személyügyi vezetés, Minőség-irányítás,

n n


Megjelenés: kéthavonta, német és magyar nyelven n Példányszám: 1.500 n Tartalom: gazdaság és politika, piacok és ágazatok, vezetők és vállalatok, beruházási helyszínek, jog és közigazgatás, tagok, a DUIHK tevékenysége és szolgáltatásai. n

A DUIHK rendezvényeinek támogatójaként a vállalatok kiaknázhatják kamaránk a vállalatok szakmailag hozzáértő, objektív és befolyásos szerveződéseként kivívott tekintélyét, és igénybe vehetik a DUIHK szakmai tapasztalatait rendezvények szervezésében. n Vállalati jelenlét rangos rendezvényeken. n A szakmai hozzáértés bizonyítása a rendezvényprogramban történő megjelenéssel, például előadók biztosításával n Beszámolók a DUIHK nyomtatott és online médiájában n Célirányos hozzáférés a szakmai célcsoportokhoz Nyomtatott és online média A DUIHK számos nyomtatott és online kiadványt jelentet meg. Ezek naprakész és objektív hírekkel szolgálnak, n exkluzív információkat kínálnak vezetői döntésekhez, n hathatós és költséghatékony hirdetési lehetőséget kínálnak. n

WiU magazin – Német-magyar gazdaság WiU kétnyelvű üzleti folyóiratunk („Német-magyar gazdaság”) tájékoztat a magyar- és németországi gazdasági élet aktuális kérdéseiről, valamint a DUIHK tevékenységéről és szolgáltatásairól:

Az oktatási tanfolyamok tematikája a vállalati gyakorlatban fontos valamennyi szakmai és szociális kompetenciára kiterjed, mint például:

206

A rendezvény nyomtatott anyaginak elkészítése n Sajtókapcsolat intézése n Tolmácsszolgálat n


WiU kompakt 2010 tavaszán jelent meg első ízben a WiU kompakt, amely négyhetente tömörített formában dokumentálja és kommentálja a gazdaságpolitika és a konjunktúra jelentős változásait. n Megjelenés: havonta, német és magyar nyelven n Példányszám: 1.500 n Tartalom: konjunktúra, gazdasági elemzések, kommentár és vélemény. www.duihk.hu – honlapunk Internetes megjelenésünk naprakész és részletes tájékoztatással szolgál a DUIHK tevékenységéről és szolgáltatásairól, a magyarországi gazdasági környezetről és a kamarai tagvállalatokról. 207

Látogatottság: havonta mintegy 30.000 n Leginkább látogatott rovatok: a DUIHK szolgáltatásai, gazdasági és konjunkturális hírek Magyarországról, rendezvények n

Hírlevél Elektronikus hírlevelünket elektronikus levélben célirányosan továbbítjuk tagvállalataink vezetőinek és szakembereinek, valamint felelős vállalat- és bankvezetőknek, valamint a gazdasághoz közel álló szervezetek vezetőinek. n Megjelenés: kéthetente, német és magyar nyelven n A lényegre törő rövid hírek tájékoztatással szolgálnak a közelgő rendezvényekről és eseményekről, valamint az elmúlt két hét legfontosabb újdonságairól. n Az olvasók egyetlen egérkattintással érhetik el a további részletes tudnivalókat. Bérezési tanulmány Az évente frissített bérezési tanulmány a vállalatok megkérdezéséből származó empirikus, több mint 10.000 foglalkoztatottra vonatkozó adatokon alapul, így megbízható és aktuális viszonyítási alapot kínál a munkavállalói javadalmazás szerkezetének kialakításához és a javadalmazás mértékének meghatározásához. n Részletes bérezési adatok 26 jellemző beosztásra

A járulékos vállalati juttatások fajtája és mértéke n A jövedelmet befolyásoló tényezők n A magyar munkaerőpiac intézményes keretei n Bérezési összehasonlítás Magyarország, Csehország és Szlovákia között n

Elfogadva 2009. novemberében

Mintegy 900 tagvállalatával a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a legnagyobb jelentôségû két ország közötti vállalati szervezôdés Magyarországon. A német vállalatok ezidáig több mint 17 milliárd eurót fektettek be Magyarországon, és ezzel mintegy 300.000 embernek teremtettek munkahelyet.

Konjunktúra-jelentés A DUIHK 1995 óta évente készülő konjunktúra-jelentését ma már a magyarországi külföldi befektetői hangulat egyik legfontosabb fokmérőjének tekintik. n Az írásos megkeresésen alapuló jelentésben rendszeresen elemezzük a gazdaság helyzetét és a vállalatok üzleti kilátásait, valamint az országban kínált beruházási lehetőségek vállalati megítélését. n A felmérést 2006 óta azonos tartalommal és időben 14 további közép- és kelet-európai országban is elkészítik, így lehetőséget biztosít a térség beruházási feltételeinek közvetlen összevetésére.

Ez a szerepvállalás azt jelenti a DUIHK számára, hogy kiemelt felelősséggel tartozik az ország gazdasági fejlődéséért, ezért más gazdasági szervezetekkel, valamint politikai és közigazgatási partnereivel közösen aktívan vesz részt a gazdasági feltételrendszer folyamatos javításában – magyar és külföldi vállalatok számára egyaránt. 2010 több tekintetben meghatározó irányválasztást hoz Magyarországnak. A 2010 tavaszán esedékes országgyűlési választások alapvetően rányomják a bélyegüket a következő négy év gazdaságpolitikájára. A világméretű gazdasági és pénzügyi válság az elkövetkező évben óvatos mértékű javulásba megy át Magyarországon, a reálgazdaságot, az állam pénzügyi helyzetét és a pénzügyi szférát sújtó hosszú távú hatások azonban még éveken át érzékelhetőek maradnak és fenntartható, szerkezeti válaszokat igényelnek. A 2010-re vonatkozó gazdaságpolitikai álláspontját a DUIHK ezen súlyos kihívásokat szem előtt tartva fogalmazta meg annak érdekében, hogy

További információkat szolgáltatásainkról itt talál: www.duihk.hu/dienstleistungen 208

A DUIHK gazdaságpolitikai álláspontja 2010



konstruktívan hozzájáruljon a magyar gazdaság versenyképességének hos�szú távú biztosításához és ezzel a jóléthez és a foglalkoztatáshoz. Változatlanul érvényesek azok az alapelvek, amelyek irányítják a DUIHK munkáját: Gyakorlati jelentőség: A DUIHK olyan cselekvési területekre összpontosítja tevékenységét, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak a vállalatok és ezen belül kiemelten a DUIHK tagvállalatok, valamint a magyar-német gazdasági forgalom fejlesztése szempontjából. Semlegesség: A DUIHK munkája során tartózkodik bárminemű pártpolitikai állásfoglalástól, érvelése kizárólag az adott tárgykörhöz kapcsolódik, és szigorúan versenysemleges megoldások érdekében száll síkra valamennyi vállalat érdekében. Hatékonyság és hozzáértés: A DUIHK olyan területekre összpontosítja tevékenységét, amelyekben hozzáértése és súlya lehetővé teszi a hatékony és szakmailag megalapozott részvételt a feltételrendszer alakításában. 209

I. A gazdaságpolitika alapelvei

II. Célirányos és átlátható gazdaságfejlesztés

Az állam gazdaságpolitikájának a vállalatokra és a gazdaság egészére vonatkoztatott versenyképesség hosszú távú biztosításának szolgálatában kell állnia.

Az összességében a beruházásokat és a foglalkoztatást ösztönző politikai szabályozórendszer létrehozásán túlmenően a gazdaságpolitika támogathat és támogatnia is kell közvetlenül egyes vállalatokat a szerkezeti hátrányok ellensúlyozása vagy struktúrapolitikai célok előmozdítása érdekében.

A gazdaságpolitikának minden vállalatra kiterjedően azonos, átlátható versenyfeltételeket kell szavatolnia, és

alapján kell végezni. A pályázati jogosultság meghatározásánál, valamint az elbírálásnál is szigorú versenysemlegességet kell biztosítani. A támogatható projektek feltérképezésénél és megfogalmazásánál átfogó és objektív tanácsadást kell nyújtani a kis és közepes vállalatoknak. A támogatási eszköztárat szorosabban össze kell hangolni az állami szabályozás más területeivel, mint például az adó- és számviteli joggal az intézkedések hatékonyságának növelése és az esetleges ellentétes hatások megelőzése érdekében. Válságkezelő intézkedések: A 2008 végén beköszöntött gazdasági és pénzügyi válság alatt a vállalatok megsegítésére irányuló intézkedéseket a konjunktúra-politikai feltételeknek megfelelően fokozatosan ki kell vezetni. Ennek során megfelelő átmeneti időszakot kell biztosítani. A beérkezett kötelezettségek teljesítésének vizsgálata során a mérlegelési mozgásteret úgy kell kihasználni, hogy ez a vállalatok számára ne okozzon utólagos gazdasági hátrányt.

nem eredményezheti a piaci viszonyok eltorzítását. A gazdaságpolitikai eszköztár és a törvényi szabályozás nem eredményezheti egyes meghatározott piaci szereplők előnyben részesítését vagy hátrányos megkülönböztetését, például bizonyos tulajdonosi jellemzők vagy tevékenységi körök alapján. A gazdaságpolitika megbízható és kiszámítható kell, hogy legyen. A gazdaságpolitika megbízhatóságába vetett bizalom óhatatlan előfeltétele a vállalati döntéseknek. A kiszámíthatatlan irányváltások egyaránt elbizonytalanítják a hazai és a külföldi vállalatokat, valamint csorbítják a beruházási hajlandóságot. 210

KKV-támogatás: A támogatási forrásoknak – első sorban az Európai Unió strukturális alapjából származó forrásoknak – következetesen a szerkezeti versenyhátrányok, nevezetesen a kis- és közepes vállalatok oldalán jelentkező hátrányok ellensúlyozására kell, hogy szolgáljanak. A támogatási eszköztárat a kis- és közepes vállalatok sajátos szükségleteihez és feltételeihez kell igazítani. Támogatások nyújtása: A pályázatokat minden tekintetben átlátható és versenysemleges, a vállalatoknak kedvező módon kell megfogalmazni, értékelni és bonyolítani. A források odaítélését objektív és követhető szempontok


III. Jogbiztonság és egyenlő verseny A jogbiztonság az egyik meghatározó szempontja a magyarországi beruházási környezet vonzerejének. Az Európai Unió előírásainak megfelelő jogi keretrendszer és annak szigorú betartása ezért alapfeltétele a magyar gazdaság versenyképességének és a vállalatok beruházási hajlandóságának. Közbeszerzések: A DUIHK elvárja, hogy a közbeszerzéseket a lehető legnagyobb mértékű átláthatósággal és versenysemlegességgel írják ki, értékeljék és ítéljék oda.


Protekcionizmus: Magyarország Németországhoz hasonlóan átlagon felüli mértékben függ a világgazdaságtól. A DUIHK elutasít bárminemű, protekcionista hatású gazdaságpolitikai intézkedést, mivel a szabad világkereskedelembe történő ilyen beavatkozások végeredményben ártanak minden érintettnek. Szabad belső piac: A DUIHK támogatja a kibővült Európai Unió belpiacán a négy szabadság (az emberek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának) következetes megvalósítását. A szabad munkavállalás területén korlátozásokat csak az egyes országokat fenyegető tetemes kockázat esetén lehet elfogadni, és ezek határozott időre kell, hogy szóljanak. A DUIHK fellép a munkavállalók Magyar- és Németország közötti szabad áramlására ma még érvényes korlátozások mielőbbi megszüntetése mellett. Illegális foglalkoztatás: A DUIHK síkra száll az illegális foglalkoztatás elleni következetes küzdelem mellett, mivel az torzítja a verseny feltételeit, és az adóterhek igazságtalan eloszlását eredményezi. Az illegális foglalkoztatást mind a legalizálás strukturális ösztönzőinek megteremtésével, mind pedig a meglévő szankciók szigorú alkalmazásával vissza kell szorítani. Fogyasztóvédelem: A DUIHK elvárja, hogy a jogalkotásban és a jogalkalmazásban esélyegyenlőséget biztosítva mérlegeljék a fogyasztók és a vállalatok érdekeit. Sem az egyik, sem a másik felet sem szabad egyoldalú hátránnyal sújtani. A szerződéskötés szabadságának korlátozása csak akkor megengedett, ha a piaci szereplők bizonyos csoportjait más 211

módon nem lehet egyenjogú versenyhelyzetbe hozni. Túlszabályozás: Kerülni kell az Európai Unió követelményein túlmenő szabályokat, amelyek hátrányos helyzetbe hoznák a magyarországi székhelyű vállalatokat. Önkéntes normák: A DUIHK elvárja, hogy az önkéntes etikai kódexek kizárólag az egyes ágazatok sajátosságait szabályozzák, és ne eredményezzenek párhuzamos jogi struktúrát. Szerződéses garanciák: A DUIHK elvárja, hogy a jogalkalmazás a legteljesebb mértékben elfogadja a magánjogi szerződések érvényességét. Ez magánjogi és közjogi felek közötti szerződésekre is érvényes. Átmeneti határidők: A jogalkotásban kellő hosszúságú átmeneti időszakokkal kell kizárni a ténylegesen visszamenőleges hatásokat. A vállalatok számára lehetővé kell tenni, hogy formálisan és gazdaságilag is kellő időben felkészüljenek a változó keretfeltételekre. IV. A növekedést és a foglalkoztatást támogató adórendszer Adórendszer: Az adórendszernek egyidejűleg kell biztosítania a vállalatok nemzetközi versenyképességét és a közfeladatok megbízható finanszírozását. Ezen feladatok körét (például a szociális biztonság tekintetében) széles körű társadalmi egyetértéssel kell meghatározni és megbízhatóan kell rögzíteni. Közkiadások: Az adóbevételeket állami és önkormányzati részről a lehető legnagyobb hatékonysággal és taka212

rékossággal kell felhasználni. Az államháztartás és alrendszerei konszolidálását a kiadási oldal korlátozásával kell biztosítani, és nem a további adók és járulékok kivetésével. A munka, mint termelési tényező terhei: A bérköltség és a járulékos bérterhek mértéke és változása meghatározó tényezője a vállalatok gazdaságosságának, és közvetlenül határozza meg versenyképességüket. A munkára, mint termelési tényezőre kivetett adó- és járulékterhek 2009-ben megkezdett csökkentése hozzájárul a versenyképesség növeléséhez. A terhek 2010-re bejelentett további csökkentését következetesen be kell vezetni, és alapvetően a munkára kivetett terhek további csökkentésére kell törekedni. Az adórendszer egyszerűsítése: Az adórendszert jelentősen egyszerűsíteni kell, pl. az adónemek számának csökkentésével, az adóalapok egységesítésével és a felesleges különleges tényállások, kivételek stb. megszüntetésével. Az adóigazgatásban és az adókivetésben a számítási, kirovási és igazgatási eljárásokat, vizsgálati előírásokat stb. jelentősen egyszerűsíteni kell mind országos, mind helyi szinten.

adóügyi ösztönzést a gazdaság egészének hosszú távú versenyképessége szempontjából. Az egyes fejlesztési célokat más, átlátható szerkezetű transzfer eszközökkel kell megvalósítani.

érdekképviseletek) intenzívebb és folyamatos bevonását mind a (műszaki-ipari és gazdasági) szakképzés, mind pedig a felsőoktatás minőségi és mennyiségi tervezésébe és gyakorlati megvalósításába.

V. Innováció, K+F, oktatás

TISZK: A területi integrált szakképző központokat (TISZK-eket) alapvetően felül kell vizsgálni hatékonyságuk, struktúrájuk és célszerűségük tekintetében.

Magyarország hosszú távú nemzetközi versenyképességét első sorban az itt élő emberek és az itt működő vállalatok újítási képessége határozza meg.

Adóalap: Az árnyékgazdaság visszaszorítása érdekében a ténylegesen adót fizető természetes személyek és vállalatok körét jelentős mértékben bővíteni kell. Ez egyaránt érvényes a jogalkotásra, mind a jogalkalmazásra.

Innováció-ösztönzés: A gazdaságpolitikának folyamatosan meg kell teremteni és javítania kell azokat az intézményes, pénzügyi és elvi feltételeket, amelyek képessé teszik a vállalatokat és a kutató intézeteket nemzetközi szinten versenyképes áruk és szolgáltatások előállítására.

Egyenlő közteherviselés: A DUIHK elutasítja az egyes ágazatokra vagy piaci szereplőkre vonatkozó adóügyi külön szabályokat. Az egyes ágazatokra érvényes különadók, különjárulékok vagy kivételes tényállások nem jelentenek

A gazdaság és az oktatás együttműködése: Az oktatási rendszert következetesen a tudásalapú társadalom igényeihez kell igazítani. A DUIHK ezért követeli és támogatja a gazdaság (a vállalatok, szakmai szövetségek,



A vállalati képzés ösztönzése: Az oktatáspolitikának strukturális és adott esetben anyagi ösztönzést kell nyújtania a vállalatok saját rendszerű alapés továbbképzési tevékenységéhez. A célhoz kötött járulékok, mint például a szakképzési hozzájárulás esetleges megszüntetése nem eredményezheti a szakképzésre és a vállalati továbbképzésre áldozó vállalatok anyagi megterhelését. Tanulás a vállalatoknál: A DUIHK támogatja a vállalatoknál töltött gyakorlat, valamint a vállalatok a tanulás színhelyeként történő fokozatos bevonását a felsőfokú képzésbe is. 213

VI. Munkajog A jól képzett dolgozói állomány a vállalatok hosszú távú versenyképességének egyik legfontosabb feltétele. Rugalmasság: A munkajog biztosítson a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kellő rugalmasságot és egyben elegendő biztonságot. A vállalatok elvárják, hogy a munkajog megfelelően és rugalmasan vegye figyelembe az egyes ágazatok sajátosságait, valamint a konjunkturális ciklusokból eredő szükségszerűségeket. A munkavállalók szociális biztonságot, egyben viszont rugalmas megoldásokat várnak el ahhoz, hogy életútjuk személyes terveit összeegyeztethessék a munkával. VII. A bürokrácia leépítése és átláthatóság A bürokrácia leépítése: A DUIHK síkra száll olyan felesleges vagy felesleges mértékben szerteágazó bürokratikus előírások következetes leépítése mellett, amelyek nehezítik a vállalatok tevékenységét. Ide tartoznak az engedélyezési eljárások, a statisztikai bejelentési kötelezettségek, igazolási kötelezettségek stb. országos, valamint helyi és regionális szinten egyaránt. A DUIHK ezért olyan kógens szabályt követel, amely kötelezi a jogalkotót

minden törvény és rendelet felülvizsgálatára azok a vállalatok bürokratikus terheire gyakorolt hatásának tekintetében („a bürokrácia költségén alapuló felülvizsgálat”). Átláthatóság: A DUIHK támogatja az állami közigazgatási szervek döntéseinek lehető legszélesebb körű közzétételét olyan általánosan hozzáférhető csatornákon, mint például az Internet. VIII. Klíma- és energiapolitika Alapelvek: Az energiapolitikának az ellátás fenntartható biztonságához, az ökológiai megfelelőséghez és a gazdasági elviselhetőséghez kell igazodnia. Tervezhetőség: Az energiapolitikának minden piaci szereplőnek (főként a szolgáltató vállalatoknak, alternatív szolgáltatóknak, háztartási és intézményes fogyasztóknak, hálózat-üzemeltetőknek) hosszútávon megbízható jogi feltételrendszert kell garantálnia ahhoz, hogy lehetővé tegye a beruházásokat az energetikai szektorban. Energiahatékonyság: A DUIHK intenzíven síkra száll a vállalatok, magánháztartások és közintézmények energiahatékonyságának fokozása érdekében és támogatja a megfelelő korszerű technológiák elterjesztését.

Úttörô a vállalatok szolgálatában 90 éve alapították a Német-Magyar Kereskedelmi Kamarát Pontosan kilenc évtizede, 1920. augusztus 6.-án alapították a „Budapesti Német-Magyar Kereskedelmi Kamarát”. Az alapítás korabeli hirdetménye közel egy évszázaddal késôbb is meglepôen modern olvasmány. Az akkori kamara fô feladatai és alapelvei, de még szolgáltatásai is nagyrészt visszaköszönnek mai DUIHK alapszabályában, amely 73 évvel elôdjét követôen alakult.

A Német-Magyar Kereskedelmi Kamara (DUHK) 1919 és 1921 között készült alapító okirataiba vetett pillantás, valamint a kamara fennállásának első másfél évtizedében kifejtett tevékenysége egyaránt bizonyítja, hogy a két ország vállalatai már akkor is milyen konstruktívan és együttműködéssel képviselték közös érdekeiket egy közös és saját maguk irányította szervezetben. Az intézményes kereteket és a gyakorlati munkát akkoriban meghatározó számos alapelv az 1993-ban alapított Német-Magyar Ipari és kereskedelmi Kamara tevékenységére is érvényes: Kétoldalú működés Nem csupán a tagság, hanem természetesen a kamara valamennyi szolgáltatása is elérhető mindkét ország vállalatainak. A cél akkoriban és ma is a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése – mindkét irányban. A vállalatok igényeire fektetett hangsúly A DUHK kezdettől fogva a vállalatok mindennapi üzleti igényeihez igazította szolgáltatásainak skáláját, így az üzleti partnerek közvetítése, a jogi tanácsadás vagy a hitelvédelem és a követelések behajtása állt a tevékeny-

214



ség középpontjában. A mai DUIHK is a vállalatok jelenlegi elvárásaihoz és követelményeihez igazodik. Semleges érdekképviselet A DUHK vállalatok képviseleteként alapítása óta a tagvállalatok érdekeit képviselte, emellett azonban nem gyakorolt pártpolitikai befolyást. Ez az alapelv szintén a mai DUIHK munkájának alapvető érdekei közé tartozik. A fent vázolt elképzeléssel a DUHK a húszas években jócskán a kor előtt járt, úttörőként készítve elő a fejlődést. A következő részben röviden felvázoljuk a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara a háború befejezésével, 1945ben végződő és csak 1993-ban, a Német Gazdaság Képviseletei Irodájának budapesti alapításával méltóan folytatódó történelmét. Német kereskedôk Budapesten Már a XIX. század közepétől egyre több és több német kezdett gazdasági tevékenységbe Magyarországon. Olyan iparosok, mint a mecklenburgi születésű Friedrich Stühmer, aki később egy jelentős édesipari gyárat hozott létre, vagy Friedrich Kochmeister, egy „drog215

és gyógynövény-kereskedés” tulajdonosa, a „Lloyd Társaság” alapítója és a Budapesti Áru- és Értéktőzsde elnöke, valamint számos cukrász, kávéház-tulajdonos és vendéglátós is német bevándorló volt. Mivel az osztrák uralom alatti Magyarországon a német volt az üzleti nyelv, ezért gyorsan meg tudták vetni a lábukat. Komoly törést hozott az első világháború vége. Magyarország elnyerte függetlenségét, de jelentősen megcsonkították területét. Az 1920. júniusában aláírt Versailles-i békeszerződés ezen kívül jelentősen gyengítette mindkét állam gazdasági erejét. Magyarország ragaszkodik a kétoldalú érdekképviselethez Az első világháborút követő politikai viharokban megszakadt kereskedelmi kapcsolatok újraindítása érdekében alapították meg német kereskedők 1919. végén Budapesten az első bizottságot a magyarországi Német Gazdasági Kamara alakítására. A bizottság 1920. kezdetén vette fel a kapcsolatot a német főkonzulátussal és a német Külügyi Hivatallal, ahol azonban szkeptikusan ítélték meg a német külkereskedelmi kamarák létesítését és támogatását. 1920. május elején ezért a kamara későbbi elnöke, Paul Kühnemann Berlinbe utazott. Tárgyalásai során a magyar vállalkozók részvétele nélküli, nemzeti orientációjú német külkereskedelmi kamarát fogalmaztak meg a tervekben, azonban hamar megbizonyosodtak arról, hogy a magyar hatóságok megtagadnák az engedélyt egy egyoldalú működésű kamarától. A Magyar Királyi Kereske216

delmi Minisztérium ragaszkodott az államközi működésű kereskedelmi kamarához, amely magyar állampolgárokat is a tagság sorába fogad és elnökségébe is választ. A budapesti német vállalkozók elfogadták ezeket az igényeket, és 1920. augusztus 6.-án megalakították a Német-Magyar kereskedelmi kamarát (DUHK), az első német külkereskedelmi kamarát a világon az első világháború után. Az alakuló ülés elnöki tisztét is rögtön egy magyar, Návay államtitkár látta el, a kamara első elnöke pedig Paul Kühnemann lett. A kamara első székhelye egy erzsébetvárosi bankházban (a Szervita tér 3. alatt) volt. A kezdet jól sikerült, és a kamara a budapesti német főkonzulátus jóindulatú támogatását is elnyerte, ahonnan már 1920. november végén arról számoltak be a német Külügyi Hivatalnak, hogy a kamara „gondosan és megértéssel” intézi a beérkező megkereséseket, felvilágosításai „teljes mértékű bizalommal” értékelhetőek. 1922 elején az éppen felállított német követi hivatal az Elberfeld-i kereskedelmi kamarának azt írta, hogy a DUHK „mindennemű” hivatalos támogatást élvez és mindenképpen ajánlja igénybe vételét. 1920. novemberében a magyar kereskedelmi minisztérium jóváhagyta a benyújtott alapszabályt, amelynek értelmében a kamara tiszte a Német- és Magyarország közötti forgalom ösztönzése a kereskedelem, az ipar és a mezőgazdaság valamennyi területén, valamint a tanácsadás a kamarai tagoknak és mindkét ország hatóságainak ezeken a területeken a két ország gazdasági és eszmei érdekeinek támogatása, valamint a kereskedelmi szerződések


megkötésében való lehetőség szerinti együttműködés mellett. Egyik legfontosabb feladatának a magyar, főként mezőgazdasági termékek németországi kivitelének javítását jelölték meg. A kamara munkája a válság idôszakában Az alapítással járó formaságokat 1921. februárjában zárták le, és a kamara megkezdte rendes üzletmenetét. Fontos iránymutatás volt már akkoriban is, hogy a kamara nem folytat politikai törekvéseket – ez az alapelv ma is a DUIHK tevékenységének egyik nélkülözhetetlen alapelve. Midőn a kamara éppen felvirágzott, kiéleződött a gazdasági válság, ami számtalan feladatot hozott magával a kamarának. Kiemelkedő nehézséget jelentett az erősen ingadozó árfolyam, valamint az erősödő gazdasági nehézségek tükrében érvénybe léptetett import- és exportkorlátozások. Annak érdekében, hogy gyorsabban tájékoztassa a tagokat a vonatkozó szabályokról, 1922-től havonta kiadta a DUHK a „Deutsch-Ungarische Wirtschaftszeitung“ („Német-Magyar Gazdasági Újság”)-ot. Ez – a kamara valamennyi más kiadványához hasonlóan – magyar nyelven is megjelent (akárcsak a DUIHK valamennyi mai kiadványa). A kamara ezzel is bizonyította, hogy mindkét ország gazdasági köreinek érdekében tevékenykedik. Ennek eredményességét a taglétszám alakulása is bizonyította, hiszen az egy év alatt 530-ról (ebből 380 magyar tag volt!) 700 fölé emelkedett. Ehhez a sikerhez kétség kívül hozzájárult az a magyarországi tanulmányút is, ame-


lyet a DUHK első ízben 1921. májusában szervezett német iparosok, kereskedők és bankárok számára. A DUHK ennek ellenére egyre komolyabb anyagi gondokba sodródott, sőt a DUHK 1925 elejére „működőtőke hiányában” arra kényszerült, hogy beszüntesse a kamarai folyóirat megjelentetését. December 11.-re még egy igazgatósági ülést is előirányoztak, amely a kamara feloszlatására szolgáló rendkívüli taggyűlést lett volna hivatott összehívni. A kamara önkéntes feloszlatását azonban sikerült elhárítani. A DUHK magyar jogtanácsosa, von Ullman lovag saját anyagi forrásaiból egyenlítette ki a kamarai hiányt, erre pedig a német elnök, Kühnemann lemondott. Az ezt követő 1926-os elnökségi választásokon BudaiGoldberger Leót, a Sam. F. Goldberger & Fiai Pamutnyomó Rt. tulajdonosát és a magyar felsőház tagját választották meg a kamara új elnökének. A kamara új vezetésének jóval több magyar tagja volt, amit német részről növekvő gyanakvással követtek mind a kamarán belül, mind pedig a kamarán kívül is, például a Külügyi Hivatal, de még a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (a DIHT) és a Birodalmi Német Iparszövetség (RDI) részéről is. A kamara új vezetése ezért bizalomépítő utat tett Németországban: 1926 őszén kifejezetten e célból utazott Németországba a kamara elnöke, Goldberger és a jogtanácsos, von Ullmann, hogy bemutatkozzon a német Külügyi Hivatalnál, a DIHT-nél és az RDI-nél, de ezen kívül tizenkét ipari és kereskedelmi kamaránál is. A Külügyi Hivatal egy munkatársa ezt követően jelentette Budapestre, hogy a kamara képviselői „kedvező benyomást” keltettek Németországban. A DUHK 1928-ban egyene217

sen német birodalmi „vezérképviseletet” is nyitott Berlinben. Innen kiindulva a nagyobb német városokban, mint például Drezdában, Lipcsében, Hamburgban és Bochumban fióktelepeket nyitottak, hogy gyorsabban felvehessék a kapcsolatot a hatóságokkal, szállítókkal és megrendelőkkel.

visszautasította a kamara anyagi támogatását, mivel a DIHT – a német gazdaság csúcsszervezeteként – 1927-ben a birodalmi hatóságokkal megállapodott arról, hogy a pénzügyi gondoktól szenvedő német külkereskedelmi kamarákat „ne tartsák fenn mesterségesen” állami támogatással. A megállapodás értelmé-

be a DIHT felé beletörődően arról, hogy alig fizetnek már szolgáltatási díjakat, sőt sok esetben a tagdíjat sem fizetik már, ezért már az „alapvető írásbeli munkáit” sem tudják finanszírozni. Amíg a kamara 1931-ben még 463 tagot számlált, addig egy évvel később már csupán 374-nél tartott, ráadásul főként a fizetőképes vállalatok léptek ki. A DUHK azonban még saját erőből le tudta küzdeni ezeket a nehézségeket, mégpedig olyannyira jól, hogy 1931 szeptemberében az – akkoriban szokatlan – bilaterális struktúrája ellenére a DIHK rendkívüli tagja lett. A náci rezsim megszünteti az autonómiát

A DUHK igazgatósági tanácsának találkozója a Magyar Királyi Külkereskelemi Hivatal igazgatójával 1939-ben

A DUHK anyagi helyzetének időközi javulása azon is tetten érhető, hogy 1928 elejétől ismét megjelenik a „Német-Magyar Gazdasági Újság”. A kamarai folyóirat 1929 februárjától pedig egyenesen bővített formátumban, „Német- és Magyarországi Gazdasági Szemle”-ként jelenik meg. Magára maradva A kamara gazdasági helyzetet azonban már 1929 végén ismét leromlott, nem utolsó sorban a két ország közötti kereskedelempolitikai feszültségek erősödése miatt. Az újonnan választott elnökség eredménytelenül fordult a budapesti német követséghez anyagi támogatásért. A német Külügyi Hivatal részéről állásfoglalásra felkért német birodalmi kereskedelmi minisztérium 1930. májusában a DIHT-ra hivatkozva kerek-perec

218

ben a saját forrásból önmagát fenntartani nem képes német külkereskedelmi kamara „nem életképes”. A kamara új szolgáltatásokkal próbálkozott, így például 1930-ban hitelvédelmi osztályt alakítottak, és még ugyanebben az évben átköltöztek egy tágasabb irodába a mai Bajcsy Zsilinszky úton. A kiéleződő gazdasági világválság miatt azonban ismét súlyos nehézségekkel szembesült a DUHK. Más német külkereskedelmi kamarához hasonlóan egyre apadt a tagsága, miközben egyre nőtt a felmerülő munkaterhelés. Mivel a német belpiac összeomlott, ezért a vállalatok fokozottan törekedtek a külpiacokra, és elárasztották a német külkereskedelmi kamarákat az értékesítési lehetőségekre irányuló megkeresésekkel. A DUHK először 1931-ben számolt


A nemzeti szocialisták 1933. májusi németországi hatalomátvétele nem maradt hatástalan a német-magyar gazdasági kapcsolatokra, és hamar megszűnt a DUHK önállósága is. Németországban a nácik lerombolták a gazdaság önkormányzatát, ezen belül a DIHT-ét is, és helyette állami ellenőrzés alatt álló „birodalmi gazdasági kamarát” (RWK) hoztak létre. A nácik részéről a német gazdaság átfogó képviseletének tervezett birodalom gazdasági kamarának a változatlanul bilaterális orientációjú budapesti DUHK szúrta a szemét, ezért az RWK célirányosan folytatta a DUHK berlini képviseletének bővítését, hogy a budapesti központ hosszabb távon „információs irodává” süllyedhessen. Miután a DUHK akkori elnöke, Arnold megtagadta egy Berlinhez hű elnökhelyettes kinevezését, 1935-ben leváltották, utódja pedig Mecsér Endre magyar képviselő nagybirtokos, agrárexportőr és a magyar mezőgazdasági kamara elnöke lett.


Mecsér 1935. december 31-gyel bezáratta a DUHK berlini képviseletét, ami ugyan biztosította a budapesti kamara fennmaradását, egyidejűleg azonban azt eredményezte, hogy a DUHK-t megfosztották a német külkereskedelmi kamara hivatalos címtől. A német Birodalmi Gazdasági Kamara ennek ellenére javasolta a kamarát a Német- és Magyarország közötti üzleti kapcsolatok fejlesztésére. A két ország közötti kereskedelem volumene a harmincas években erőtejesen nőtt – csak 1934 és 1938 között több mint háromszorosára. Ezáltal a Német-Magyar Kereskedelmi Kamaránál felmerülő munkaterhelés is tetemes mértékben megnőtt, ezért 1937-ben a kamara megnyitotta az új kirendeltségét az Andrássy út 25. alatt (az Operával szemben, a későbbi Balettintézet épületében). A német Birodalmi Gazdasági Kamara 1938-ban „ügyvezető igazgatót” nevezett ki a DUHK-nál, aki az elnökség ügyvezető tagjaként jelen volt az igazgatóságban, és ezzel ellenőrizni tudta a (magyar) elnököt is. Az új hatalmi viszonyokat egy új alapszabályban is bebetonozták. A DUHK a háború utolsó két évében kifejtett tevékenységéről kevés adat áll rendelkezésre. A Német-Magyar Kereskedelmi Kamara 1944. május 25.-én tartotta utolsó taggyűlését – a Német Tudományos Intézet székhelyén az Apponyi téren. A szovjet csapatok előretörésével 1944 végén a kamara székhelyét áthelyezték Nyugat-Magyarországra, ahol még 1945 februárjáig folytatták a tevékenységet, majd megszűnnek a fennmaradt feljegyzések. 219

1945–2010

A DUHK-tól a DUIHK-ig 1945

1986

A háború végét követően Németország külgazdaságát szövetséges ellenőrzés alá helyezték. A Joint Export Import Agency (JEIA) 1947-ben kötötte meg az első, kereskedelmi szerződéshez hasonló egyezményeket más államokkal, így szeptemberben Magyarországgal is. Ez az egyezmény szolgált a (nyugat-)német-magyar áruforgalom alapjául még a hatvanas évekig is.

A Német Szövetségi Köztársaság és Magyarország megköti az államközi egyezményt a beruházások védelméről és a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről.

1949 Magyarország a Szovjetunió mintájára népi demokrácia lesz. A „Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsának” (KGST) alapító tagjaként Magyarországot integrálják a szovjet uralom alatt működő kelet-európai gazdasági rendszerbe. Az NDK-val 1989-ig tervgazdasági alapokon, a KGST keretében ápolják a gazdasági kapcsolatokat.

1963 Novemberben megnyitják Budapesten a Német Szövetségi Köztársaság „kereskedelmi misszióját”.

1968 Magyarország megkezdi a tervgazdasági rendszeren belül piacgazdasági eszközök bevezetését. Ez lehetővé teszi a szorosabb együttműködést nyugati vállalatokkal is. 1973 közepére már több mint 100 (nyugat-)német-magyar kooperáció jön létre.

1989 Decemberben, néhány héttel a kommunista rendszer összeomlását követően a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége és a Német Gazdasági Szövetség Keleti Bizottsága terveket készít a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara létrehozására.

1990 Novemberben Eva Dude vezetésével megalakul Budapesten a Német Gazdaság Küldöttének irodája.

1991 Magyarországon megszűnik az állam külkereskedelmi monopóliuma, és 1991ben az ország biztosítja a leginkább vonzó szabályokat a közös vállalatoknak az összes kelet-európai reformállam közül.

1993 1993. május 7.-én alakítja meg 47 vállalat képviselője a „Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarát” (DUIHK). Elnökké Dr. Hans Messer-t (Messer Griesheim GmbH, Majna-Frankfurt), az elnökség ügyvezető tagjának Eva Dude asszonyt választották meg. A tagok száma már az első évben 350 vállalatra nőtt.

2010 1974 Első német-magyar közös vállalatként a Siemens részvételével létrejön a Sicontact Kft.

220

A DUIHK szervezete

Közel 900 tagjával a DUIHK a legnagyobb két ország közötti vállalati szerveződés Magyarországon.


Évkönyv 2009 | 2010

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöksége 2010.04.12.-i állapot

Elnök

Kincstárnok

Vahl Tamás

Thilo Kusch

ügyvezetô igazgató

az igazgatóság tagja / CFO

NavNGo Kft. Bérc u. 16. H-1016 Budapest Tel.: +36 1 872 0000 Fax: +36 1 872 0100

Magyar Telekom Nyrt. Krisztina krt. 55. 1013 Budapest Tel.: +36 1 458 7052, 458 7058 Fax: +36 1 458 7055

Alelnökök

Emmerich Endresz

Ügyvezetô elnökségi tag

Gabriel A. Brennauer

elnök-vezérigazgató az igazgatóság elnöke

Deutsch-Ungarische Industrieund Handelskammer Lövőház u.30 1024 Budapest Tel.: +36 1 345 7637 Fax: +36 1 315 0744

Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Váci út 72-74. 1132 Budapest Tel.: +36 1 238 1200 Fax: +36 1 238 2801

Kásler Péter

Az elnökség tagjai


Mark Baumgärtner

Penny Market Kft. Pf.: 12 2351 Alsónémedi Tel.: +36 29 339 192 Fax: +36 29 339 101

ügyvezetô igazgató Ratiopharm Hungária Kft. Uzsoki u. 36/a. 1145 Budapest Tel.: +36 1 273 2793 Fax: +36 1 273 2731

Straub Elek ügyvezetô

SÜDWIND Zrt. Tövis u. 3/b. H-1022 Budapest

222

Nils Blunck ügyvezetô igazgató Blucron Kft. Lövőház u. 30 H-1024 Budapest Tel.: +36 1 457 0654 Fax: +36 1 457 0655



223



Jécsy Norbert

Reinhard Büchl


ügyvezetô igazgató Büchl Entsorgungswirtschaft GmbH Robert-Bosch-Str. 1-5 D-85053 Ingolstadt Tel.: +49 841 964 620 Fax: +49 841 964 660

Thomas Faustmann

Miele Kft. Alsó Törökvész 2. H-1022 Budapest Tel.: +36 1 880 6425 Fax: +36 1 880 6402

Karl-Heinz Keth



AUDI Hungária Motor Kft. Kardán út 1. 9027 Győr Tel.: +36 96 661 201 Fax: +36 96 661 210

Praktiker Építési- és Barkácspiacok Magyarország Kft. Mester u. 87. H-1095 Budapest Tel.: +36 1 476 6101 Fax: +36 1 476 6109

Dr. Herbert Fisch

Kovács Andreas



BASF Hungária Kft. Váci út 30. H-1132 Budapest Tel.: +36 1 250 9711 Fax: +36 1 250 4660

MCS Management & ControllingService Vezetési Tanácsadó Kft. Babér u. 5. 1138 Budapest Tel.: +36 1 452 3795, Fax : +36 1 452 3796

Peter Inzenhofer

Kozma András


vezérigazgató

Hirschmann Car Communication Kft. Csorvási út 35. H-5600 Békéscsaba Tel.: +36 66 520 731 Fax: +36 66 621 420

Jankovich Mihály

Mátyásfalvi János


igazgató

Vienna International Underwriters GmbH Ungargasse 41. A-1030 Wien Tel.: +43 50 350 26240 Fax: +43 50 350 99 26240

224

Commerzbank Zrt. Széchenyi rkp. 8. H-1054 Budapest Tel.: +36 1 374 8108 Fax: +36 1 269 4732


A.T. Kearney Kálmán Imre utca 1. H-1054 Budapest Tel: +36 1 475 1442 Fax: +36 1 475 1111


225


Prof. Dr. K. Radnóczy Zsolt Ph.D. ügyvéd

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tanácsadói testülete

Radnóczy Ügyvédi Iroda Andrássy út 113. H-1062 Budapest Tel.: +36 1 214 6661 Fax: +36 1 212 8515

2010.04.12.-i állapot

Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. Városmajor u. 11. H-1122 Budapest Tel.: +36 1 488 5766 Fax: +36 1 202 5332

Tanácsadói testület

Dr. Bayer József ügyvezetô igazgató

Christian Ringel ügyvezetô igazgató Scholz & Friends Budapest Kft. Lövõház utca 30. H-1024 Budapest Tel.: +36 1 336 2940 Fax: +36 1 336 2931

Kay-Uwe Blandow ügyvezetô igazgató IVG Development Hungary Kft. Gábor Dénes u. 4. Infopark H-1117 Budapest Tel.: +36 1 382 7568 Fax: +36 1 382 7570

Dr. Salamon Károly ügyvezetô MIS Kft. Rozsos u. 80. H-1162 Budapest Tel.: +36 1 409 4314 Fax: +36 1 409 4314

Dr. Felkai Roland ügyvezetô igazgató

Dr. Szentkuti László Siemens Zrt. (Regionalgesellschaft Ungarn) Gizella u. 51-57. H-1143 Budapest Tel.: +36 1 471 2000 Fax: +36 1 471 2002

Rödl & Partner Kft. Andrássy út 121. H-1062 Budapest Tel.: +36 1 814 9800 Fax: +36 1 814 9899

Feraji Anikó ügyvezetô igazgató MEY Hungária Kft. Lévai u. 29. H-2112 Veresegyháza Tel.: +36 28 586 160 Fax: +36 28 586 151

226



Klaus Gerasch tanácsadó Zöldpálya u. 5/a 1106 Budapest

Ghéczy Zsolt tanácsadó / ügyvéd AZ Gheczy Consulting Drosselweg 24. D-65232 Taunusstein Tel.: +49 6128 41 322 Fax: +49 6128 7480 999

Sven Göller ügyvezetô igazgató HOCHTIEF Development Hungary Kft. Váci út 76. Capital Square Irodaház H-1138 Budapest Tel.: +36 1 452 4030 Fax: +36 1 452 4040

Hetényi Péter a felügyelô bizottság helyettes elnöke Siemens Zrt. Gizella u. 51-57. 1143 Budapest Tel.: +36 1 471 2001 Fax: +36 1 471 2602

227


228


Thilo Sertel

Dr. Horváth István

Konrad Kreuzer

nagykövet

az igazgatóság elnöke

igazgató

Botschaft der Republik Ungarn Bankgasse 4-6. A-1010 Wien Tel.: +43 1 5378 0439 Fax: +43 1 5359 940

E.ON Hungária Zrt. Roosevelt tér 7-8. H-1051 Budapest Tel.: +36 1 472 2309 Fax: +36 1 472 2302

IKB Leasing Hungária Kft. Kapás u. 6-12 H-1027 Budapest Tel.: +36 1 393 5501 Fax: +36 1 393 5530

Welk Consult Kft. Lövőház utca 30. H-1024 Budapest Tel.: +36 1 315 2507 Fax: +36 1 315 2512

Jakabucz Ildikó

Dipl.-Ökonom Holger Linkweiler

Somogyi Attila

igazgató (pénzügy/számvitel)


Prof. Dr. Konrad Wetzker

ügyvezetô igazgató Hauni Hungária Gépgyártó Kft. Móra Ferenc u. 72. H-7632 Pécs Tel.: +36 72 505 270 Fax: +36 72 505 210

HOCHTIEF Airport GmbH Alfredstrasse 236 D-45133 Essen Tel.: +49 201 824 2146 Fax: +49 201 824 2600

SSI Schäfer Systems International Kft. Jedlik Ányos út 20/b. H-2330 Dunaharaszti Tel.: +36 24 501 105 Fax: +36 24 501 103

Alois Kauer

Dr. Morgós Katalin

Stevan Sefer




Audi Akademie Hungaria Kft. Kossuth Lajos u. 12. H-9025 Győr Tel.: +36 96 663 700 Fax: +36 96 663 773

Anteris Tanácsadó Kft. Denevér út 58/a H-1121 Budapest Tel.: +36 1 395 6186 Fax: +36 1 391 7944

ThyssenKrupp AG Magyarországi Körvasút sor 110. B ép. I. em. H-1158 Budapest H-1052 Budapest Tel.: +36 1 411 1712 Fax: +36 1 411 1727

Kálmán Csaba

Dr. Patai Mihály


vezérigazgató

Dr. Szemenkár Erika

Dr. Oetker Magyarország Élelmiszer Kft. Mészáros u. 58/B. H-1016 Budapest Tel.: +36 1 489 5740 Fax: +36 1 202 7585

UniCredit Bank Hungary Zrt. Szabadság tér 5-6. H-1054 Budapest Tel.: +36 1 269 4490 Fax: +36 1 269 4547

Kempinski Hotel Budapest Zrt. Erzsébet tér 5-8. H-1051 Budapest Tel./Fax: +36 1 317 0512

Krausz András

Radetzky Jenô

volt igazgatósági elnök

elnök

Villeroy & Boch Magyarország Kft. Erzsébeti út 7. 6801 Hódmezövásárhely Tel.: +36 62 530 513 Fax.:+36 62 530 571

Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hosszúsétatér 4-6. 8000 Székesfehérvár Tel.: +36 22 510 339 Fax: +36 22 510 312


Hartmut Welk ügyvezetô igazgató

elnök The Boston Consulting Group Váci utca 81. H-1056 Budapest Tel.: +36 1 235 9000 Fax: +36 1 235 9010

Peter Prinz Wittgenstein a felügyelôbizottság elnöke Villeroy & Boch AG Hofgut Haubenmühle Ausserhalb 18 D-633667 Nidda Tel.: +49 6043 98 400 13 Fax: +49 6043 98 400 14

elnök


229

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara küldöttei 2010.04.12.-i állapot

Küldöttek

Dr. Ulrich Diller

Ervin Schleiffer

az igazgatóság elnöke


ZF Hungária Kft. Kistályai u. 2. 3300 Eger Tel.: +36 36 520 101 Fax: +36 36 520 110

Imerys Magyarország Tűzállóanyaggyártó Kft. Erzsébeti út 7. 6800 Hódmezővásárhely Tel.: +36 62 242 914 Fax.: +36 62 245 634

Dr. Rudnay János elnök

Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága Lajos utca 48-66. 1036 Budapest Tel.: +36 1 250 8441 Fax : +36 1 250 8442

230


Munkatársaink Ügyvezetés

Tagsági ügyek, rendezvények

Gabriel A. Brennauer 2006 júliusa óta látja el a DUIHK elnökségének ügyvezetői tisztjét. A Kamara elnökével közösen képviseli a kamarát mind a két ország kormányaival és állami szerveivel, mind pedig más magyar és német kamarákkal és szövetségekkel szemben. Emellett a kamarai tagokat és a tagságot érintő tevékenységet személyesen hangolja össze. Gabriel A. Brennauer 1996 óta tevékenykedik az AHK-hálózatban, Porto Alegre-ben a Német-Brazil Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatói, míg São Paolo-ban helyettes főigazgatói feladatait látta el. Elérhetőség: +36 1 345 76 37, [email protected]

Balogh Ilona a DUIHK helyettes ügyvezetője. 1997 februárja óta dolgozik a Kamaránál, nyolc éve vezeti a kereskedelemfejlesztési osztályt, amelynek feladata a vállalatok értékesítési tevékenységének a támogatása, üzleti partnerek felkutatása, a vásári szolgáltatások megszervezése valamint kooperációs projektek lebonyolítása. Felügyeli a DUIHK a bajor, szász és hesseni tartományok magyarországi képviseletével kapcsolatos teendőit és a német külkereskedelmi világhálózattal egyezteti a DUIHK szolgáltatásait, a Kamarán belül pedig felelős a személyzeti ügyekért. Elérhetőség: +36 1 345 76 31, [email protected]

Osztályvezetô: Gabriel A. Brennauer 2006 júliusa óta látja el a DUIHK elnökségének ügyvezetői tisztjét. A Kamara elnökével közösen képviseli a kamarát mind a két ország kormányaival és állami szerveivel, mind pedig más magyar és német kamarákkal és szövetségekkel szemben. Emellett a kamarai tagokat és a tagságot érintő tevékenységeket személyesen hangolja össze. Elérhetőség: +36 1 345 76 37, [email protected]

Gönczi Erika 2007 decembere óta tagja a tagsági szolgáltatások és rendezvények munkacsoportnak. Elsősorban a DUIHK saját rendezvényeinek előkészítésében és kivitelezésében működik közre. Ezen kívül a tagsággal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik és gondozza a DUIHK kiterjedt tagvállalati és ügyfél-adatbázisát. Elérhetőség: Tel.: +36 1 345 76 38, [email protected]

Kelemen-Raths Dominika 2006 óta dolgozik a Kamaránál. 2009-ben letöltött szülési szabadsága után újra a tagsági ügyekért és rendezvényekért felelős csapatotot erősíti. Feladata, hogy konkrét projektek segítségével a tagság felé nyújtott szolgáltatások minőségének javítását, illetve a tagságba bevonható új célcsoportok meghatározását koordinálja. Elérhetőség: +36 1 345 7630, [email protected]

Sipka Zsuzsanna 2007 januárja óta dolgozik az ügyvezetőség asszisztenseként. Ő vezeti az ügyvezető irodáját, és segíti az elnök és az elnökségi tagok a kamarai feladatokkal kapcsolatos adminisztrációját. Összehangolja és ütemezi a megbeszéléseket és programokat, lebonyolítja a levelezést és részt vesz az elnökségi ülések előkészítésében.

Németh Marietta 2003-ban kezdett a DUIHK-nál dolgozni, különböző feladatkörökben. 2010-től új megbizatást kapott, elsősorban a rendezvények tervezéséért, előkészítéséért és lebonyolításáért felel. Elérhetőség: +36 1 345 7626, [email protected]

Elérhetőség: +36 1 345 76 37, [email protected]

232



233

Kereskedelemfejlesztés, szolgáltatások


Osztályvezetô: Balogh Ilona nyolc éve vezeti a kereskedelemfejlesztési osztályt, amelynek feladata a német és magyar vállalatok értékesítési tevékenységének támogatása, üzleti partnerek, befektetők felkutatása, a vásári szolgáltatások megszervezése valamint kooperációs projektek lebonyolítása. Felügyeli a DUIHK a bajor, szász és hesseni tartományok magyarországi képviseletével kapcsolatos teendőit és a német külkereskedelmi világhálózattal egyezteti a DUIHK szolgáltatásait.

Kerékgyártó Gitta 2004 novembere óta dolgozik a Kamarában, kiemelt feladata a magyar és német cégeket összehozó kooperációs börzék megszervezése. Emellett támogatást nyújt a magyarországi szakvásárokon, mint például az Industria, Construma és Ökotech, kiállítóként megjelenni kívánó német vállalatoknak és megszervezi magyarországi nemzetközi szakvásárokon a DUIHK közösségi standjait is. 2007. óta a szász gazdaság szereplői számára ő a kapcsolattartó a Kamarában.



Dernovics László 2007 májusa óta a Német Turisztikai Központ (DZT) magyarországi képviselője, és felelős a német beutaztatási turizmus marketingjéért. Utazásszervezőket, utazási irodákat, a sajtót és a szakmai közönséget tájékoztatja Németország és régióinak idegenforgalmi lehetőségeiről. Emellett csoportos újságírói utakat is szervez az idegenforgalom népszerűsítésére a magyar média képviselőinek.

Meyer Szilvia 2008 februárja óta foglalkozik olyan vállalatok megkereséseivel, akik termékeiket, szolgáltatásaikat a partnerországban kívánják értékesíteni. Munkaterülete magába foglalja a piaci tanácsadást és lehetséges telephelyek, partnerek, befektetők felkutatását és közvetítését, de ő látja el az „e-Trade center” elnevezésű elektronikus partner-közvetítő rendszerrel kapcsolatos feladatokat is. Mindezek mellet ő az illetékes a „Senior Experten Service” (SES) szolgáltatással kapcsolatban is.



Grabovszky Zsófia 2008 februárja óta felelős az egyéni megbízás alapján vállalt üzleti partner- közvetítésért, és a két ország valamennyi gazdasági ágazatában működő vállalatok közötti együttműködést egyengeti. Kiemelt feladata a német piacra törekvő magyar vállalatok megkereséseinek fogadása. Ennek keretében foglalkozik a piaci tanácsadással valamint a lehetséges partnerek felkutatásával és közvetítésével is. Mindezek mellett német vállalatok számára magyar munkaerő közvetítésével is foglalkozik, valamint ápolja a „Jobxchange” online adatbankot. Elérhetőség: +36 1 345 76 32, [email protected]

Hegyi Annamária 2008 májusa óta dolgozik a Kamarában. Fő tevékenysége a környezetvédelemmel és a piaci tanácsadással kapcsolatos feladatok ellátása, valamint piackutatások készítése, illetve üzleti partnerek közvetítése.

Némethy Márta 1995 decembere óta dolgozik a DUIHK-nál és a berlini, a nürnbergi vásártársaság, valamint a Spielwarenmesse eG magyarországi képviselője. Támogatást nyújt a vásárszervezőknek kiállítók és látogatók szervezésében, sajtókonferenciák és prezentációkat szervez a világszerte vezető szerepet játszó németországi vásárok népszerűsítése érdekében. Elérhetőség: +36 1 345 76 28, [email protected]

Orbán Katalin 2007 januárja óta dolgozik a Kamarában, 2008. elejétől a projektcsapatot erősíti, amely olyan nagyszabású projekteket bonyolít, mint németmagyar kooperációs börzék, matchmaking-rendezvények, vagy piacfeltárási kampányok. Elérhetőség: 36 1 345 76 41, [email protected]


234



235


Kommunikation

Salánki Szilvia 2008 márciusától asszisztensként tevékenykedik a kereskedelemfejlesztési osztályon, miután egy hathónapos szakmai gyakorlatot végzett a kamaránál. Feladata a vásári képviseletek valamint a Német Turisztikai Központ magyarországi képviselőinek a támogatása. Elérhetőség: +36 1 345 76 58 [email protected]

Szabó Erika 1999 óta dolgozik a DUIHK-ban. Az elmúlt két évben letöltött szülési szabadsága után vis�szatérve a német és magyar vállalatok közötti bilaterális kapcsolatok támogatása érdekében szervez kooperációs megbeszéléseket, üzleti tanulmányutakat és vesz részt egyéb projektekben. Elérhetőség: +36 1 345 7618: [email protected]

Szervezeti kommunikáció

Wölfer Dirk 2004 szeptemberétől vezeti a DUIHK kommunikációs osztályát. Felelős a kamara sajtó- és kommunikációs kapcsolataiért, és előkészíti a Kamara állásfoglalásait és elemzéseit gazdaságpolitikai és törvényhozási kérdésekben. Feladataihoz tartozik a kamara nyomtatott és elektronikus sajtótermékeinek tartalmi irányítása, ezenkívül ő tartja a kapcsolatot más hazai és külföldi kamarákkal és szövetségekkel. Elérhetőség: +36 1 345 76 24, [email protected]

Kelemen Tamás 2006 decembere óta dolgozik a DUIHK-ban. Szerkesztőként felel a Kamara „WiU – Német-Magyar Gazdaság” című folyóiratáért, emellett koordinálja a kamarai kiadványok és marketinganyagok kivitelezését. Ezen felül ő szerkeszti a Kamara weboldalát, valamint elektronikus hírlevelét.

Sencz Zsófia 2009 novembere óta foglalkozik a kamara online és print kiadványainak terjesztésével, illetve értékesítésével. Kapcsolatot tart a potenciális érdeklődőkkel, illetve hirdetési ügyfelekkel, akik a kamarai kiadványokban szeretnének megjelenni. Mindezek mellett részt vesz a szakmai előadások és egyéb prezentációk szervezésében és részt vesz a kamarai felmérések lebonyolításában.. Elérhetőség: +36 1 345 76 46, [email protected]

Jogi és adóügyek, beruházások

Dr. Boros Dániel 2007 márciusa óta vezeti a DUIHK jogi és adóügyi osztályát. Feladataihoz elsősorban a társasági, adóügyi és munkajogi kérdésekben való tanácsadás, cégalapítások lebonyolítása, valamint német és magyar ügyfelek számára az egyéni szerződések megfogalmazása tartozik. Emellett irányítja az áfa-visszaigénylési szolgáltatásokat. Amennyiben szükséges, ő koordinálja a külső ügyvédi irodákkal való együttműködést is. Elérhetőség: +36 1 345 76 36, [email protected]

Szilvia Bacsa 2004 szeptembere óta dolgozik a Kamaránál. Legfőbb feladata a határon átnyúló forgalmi adó-visszaigénylés benyújtása és lebonyolítása. Ezzel jelentős adminisztrációs tehertől mentesíti a vállalatokat és biztosítja, hogy formailag megfelelő kérvényeket nyújtsanak be a cégek – a németek a magyar adóhivatal felé, a magyarok pedig az Unió más országaiban. Elérhetőség: +36 1 345 76 35, [email protected]


236



237

Jogi és adóügyek, beruházások

Gazdasági ügyek

John Kornélia 1998 óta dolgozik a Kamaránál. Szülési szabadsága után 2009 szeptembere óta a jogi osztályt erősíti. Megkeresésekre válaszolva céginformációkkal szolgál, segíti a német vállalatok eligazodását a magyar jogrendszerben és a hivataloknál. Emellett gondoskodik róla, hogy az aktuális jogszabályi és az adózást érintő változások időben megjelenhessenek honlapunkon.

Berei Sándor 2004 áprilisa óta dolgozik a DUIHKnál. Nemcsak járművezető, hanem nélkülözhetetlen Kamaránk valamennyi szállítási és logisztikai feladatának elvégzéséhez. Emellett segíti a többi osztály munkáját is, pl. különböző rendezvények lebonyolításánál és a kamarai mindennapok során felmerülő feladatok megoldásában.

Elérhetőség: +36 1 345 7642, [email protected]


Gazdasági ügyek

Szak- és továbbképzés

Fábián Katalin 2004 szeptembere óta a DUIHK Központi Feladatok osztályának vezetője. Igazgatási és Controlling-vezetőként ő a felelős a Kamara pénzügyeiért, tehát a könyvvitel és a mérlegek összeállításáért, egyben a beszerzéseket és beruházásokat is ő irányítja. 2007 decembere óta a Német-Magyar Gazdaság Házának az ügyvezetője is, ebben a funkcióban az épületben irodát bérlő cégekkel is tartja a kapcsolatot.

Boros-Huber Mária 1998 októbere óta a Német-Magyar Képző Központ (DUBZ) ügyvezetője, és évek óta a magyarországi szakképzés javításán munkálkodik. Ezen felül ő tervezi és irányítja a Képző Központ számos kezdeményezését a felsővezetők számára szervezett menedzsment-tréningek valamint a vállalati továbbképzés területén, és tanácsadást nyújt a vállalatoknak az életen át tartó tanulás a munkahelyen történő megszervezéséhez.



Bárdos Christine 1992 júniusában az akkori Német Gazdasági Küldötti Iroda – a mai DUIHK jogelődjének – első munkatársai közé tartozott. A felelős a Kamara teljes könyveléséért, ebben a feladatkörben pedig ő hozzá tartozik valamennyi, számlákat vagy pénzügyi teljesítést érintő belső és külső megkeresés.

Guld M. Andrea 2002 áprilisa óta dolgozik a Kamarában, 2005. óta ő a DUBZ továbbképzési osztályának a vezetője. Ebben a funkcióban a vállalatok számára szervez továbbképzési tanfolyamatokat, új tréning-sorozatokat tervez és kiválasztja a megfelelő oktatókat. Koordinálja a Képző-Központ marketing és pr-tevékenységét, valamint kapcsolatot tart a vállalati ügyfelekkel..



Pálinkás Péter 2004 májusában kezdte munkáját a kamarában. Az információs technológiáért felelős, ebben a funkcióban tervezi és irányítja a kamara számítástechnikai infrastruktúráját, és segítséget nyújt, ha a nyomtató megtagadja a működést, vagy nem érkeznek meg az elektronikus levelek. Feladatai közé tartozik továbbá a beszerzési megbízások lebonyolítása, valamint a Kamara szállítókkal és szolgáltatókkal kötött szerződéseinek előkészítése és teljesítése is. Elérhetőség: +36 1 345 76 49, [email protected]

Kórósi Péter 2007 augusztusa dolgozik a Képző Központban, 2009-től a továbbképzési projektek vezetőjeként. Fő feladata a továbbképzési programok értékesítése, szervezése, lebonyolítása és adminisztrációja vállalati ügyfelek részére, ezen belül elsősorban a műszaki jellegű, illetve termelésoptimalizálást szolgáló képzésekért, felel. További fontos feladatai közé tartozik a hirdetési anyagok és katalógusok, illetve a honlap szerkesztése, és a magyar és külföldi oktatókkal történő kapcsolattartás. Elérhetőség: +36 1 243 35 96, [email protected]

238



239

Szak- és továbbképzés

Ágostházy Szabolcs 2010 februárja óta a Képző Központ alkalmazottja, mint a cégek számára szervezett képzési megoldások projektvezetője. Fő feladata innovatív kutatás-fejlesztési koncepciók kidolgozása, értékesítése és megvalósítása vállalatok számára. Mindezek mellett ő készíti el ezen az innovációs járulékból finanszírozott projektek átfogó dokumentációját is. Elérhetőség: +36 1 454 0609, [email protected]

Recepció

Schranz Adrienn 2006 májusa óta dolgozik a Német-Magyar Gazdaság Házában a recepción. Üdvözli a vendégeket és eligazítja őket a házban, a megfelelő osztályra irányítja a telefonhívásokat, és a kiosztja címzetteknek a beérkező postai levelezést. Elérhetőség: Tel: +36 1 243 36 00

Verovszky Krisztina 2006 májusa óta dolgozik a Német-Magyar Gazdaság Házának recepcióján. Üdvözli a vendégeket és eligazítja őket a házban, a megfelelő osztályra irányítja a telefonhívásokat, és a kiosztja címzetteknek a beérkező postai levelezést.

Partnerség a sikeres külföldi üzletekért A német vállalatok külföldi üzletmenetének támogatása érdekében a DUIHK már évtizedek óta szorosan együttműködik számos más szervezettel és intézménnyel: a Külkereskedelmi Kamarák (AHK) hálózata mellett elsősorban a német nagykövetségekkel és a Germany Trade & Invest (gtai) gazdaságfejlesztő társasággal. Ezen kívül a Kamara szintén szoros kapcsolatot tart

fenn más szervezetekkel is, amelyek Németországban a külgazdaság támogatását tűzték ki célul, mint például a regionális Ipari es Kereskedelmi Kamarák (IHK) és más országosan működő gazdaságfejlesztő szervezetek. Mindezek mellett a DUIHK Magyarországon még számos egyéb nemzetközi és bilaterális szervezettel alakított ki együttműködő partneri kapcsolatot.

Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) a 80 német regionális Ipari- és Kereskedelmi Kamara csúcsszervezete. Ugyanakkor itt koordinálják a Külkereskedelmi Kamarák (AHK), a német gazdasági külképviseletek és küldöttek tevékenységét is.

Elérhetőség: Tel: +36 1 243 36 00

240


Az Ipari és Kereskedelmi Kamarák (IHK) a német gazdaság legrégebbi önkormányzati testületei, jelenleg mintegy 3,6 millió bejegyzett vállalkozás képezi tagságukat. Ezáltal az IHK-szervezet a gazdaság egészének érdekeit reprezentálja, és különös súllyal bír a politika és a hatóságok képviselői szemében, amikor a német gazdaság szereplőinek érdekeit kell érvényesíteni a német szövetségi politika döntéshozói, illetve az európai intézményekkel szemben.

mann-t választották meg egyhangúlag a DIHK elnöki tisztségére. A német gazdaság külgazdasági kapcsolatait a világ 80 országában mintegy 120 irodával es képviselettel működő Külkereskedelmi Kamarák, német gazdasági külképviseletek és küldöttek támogatják (AHK). A DIHK-n belül az AHK-k tevékenységét az „International“ (nemzetközi) részleg koordinálja és támogatja, amely egyben az AHK-k szolgáltatási kínálatának és külső megjelenésének egységesítését is végzi.

2009 márciusában Georg Ludwig Braun utódjaként Hans Heinrich Drift-

www.dihk.de


241

Német külkereskedelmi kamarák: összeköttetés a világgal A külföldön mûködô német külkereskedelmi hálózat világszerte 80 ország 120 városában kínál objektív és naprakész információkat, szakszerû szolgáltatásokat és közvetlen kapcsolatot a közigazgatás és a politika felé.

Az első külföldön létesített német kereskedelmi kamarát még 1894-ben alapították Brüsszelben – ma pedig már 1.600 fő dolgozik a világméretű hálózatban, képviselve mintegy 40 ezer tagvállalatot. A német gazdasági „külképviseletek” feladata szinte azonos bármely országban: fejleszteni hivatottak a német vállalatok világpiaci szereplését. Ennek érdekében közvetlenül segítik a tagvállalataikat a külső piacon és Németországban, a szolgáltatások átfogó skáláját kínálják tagjaiknak és a tagságon kívüli vállalatoknak, valamint hivatalos német intézmények képviseletét látják el külföldön, képviselik a vállalatok érdekeit a gazdaságpolitikai párbeszédben. A mindenkori feladatok jellegétől és terjedelmétől, valamint az egyes országok formai es jogi feltételrendszerétől függően mindezt különböző szervezeti formában biztosíthatják. A német külkereskedelmi kamarák („AHK”) az adott ország jogrendjének megfelelő, egyesületi vagy kamarai formában működő szerveződések.

242

A tagság önkéntes, és a vendéglátó országban székelő vállalatok mellett a tagságot számos németországi vállalat és szervezet alkotja. A német gazdaság küldöttségei vagy képviseletei olyan országokban szerveződnek, amelyekben a német külkereskedelmi kamara alapítása a gazdasági autonómiáról alkotott német felfogás szerint nem lehetséges, illetve ahol kifejezetten egy kamarai szervezet létrehozásának módszeres előkészítését látják el. Együttmûködési hálózat Ez a hálózat páratlan lehetőséget kínál a vállalatoknak arra, hogy hatékonyan tárják fel az értékesítési vagy beszerzési piacokat: A kamarai hálózaton belül folytatott intenzív tapasztalat- es információcsere biztosítja a legújabb nemzetközi ismereteket. Olyan vállalatok számára, amelyek egyszerre több országra kiterjedő terveket szándékoznak megvalósítani, az érintett német külkereskedelmi kamarák szoros együttműködésben komplex szolgáltatáscsomagot tudnak összeállítani, ami költség- és időtakarékos a megrendelőnek.


A németországi ipari es kereskedelmi kamarákkal (IHK-kal) folytatott szoros együttműködés révén biztosítják a közvetlen kapcsolatot és a gyors ügyintézést. A német külkereskedelmi kamarák szoros nemzetközi együttműködését 2006-ban új megjelenéssel ruházták fel: a vállalatoknak nyújtott szolgáltatásokat három éve a „DE international” közös márkanév alatt kínálják. A DE

international azonban nem csupán egyszerűen egy embléma, hanem a kamarák hálózatában gondosan ös�szehangolt szolgáltatási ajánlatot képvisel, amely megkönnyíti a megrendelőknek a tájékozódást a globális üzletvitelükben, és egyben a magas minőségi színvonal garanciája is.

www.ahk.de

Magyarországon a DUIHK szorosan együttmûködik a Német Nagykövetséggel a vállalatok Németországon kívül folytatott mûködésének támogatása területén. 2008 júliusa óta Dorothee Janetzke-Wenzel nagykövetasszony irányítja a magyarországi képviseletet.

244

A Germany Trade & Invest (GTAI), a németországi külföldi befektetôket, valamint a német vállalatok nemzetközi tevékenységét támogató külgazdaság-fejlesztési hálózat legfontosabb tagja.

A Germany Trade & Invest a Német Szövetségi Köztársaság gazdaságfejlesztő társasága. 2009. január elsejével jött létre a Szövetségi Külgazdasági Ügynökség (bfai) és az Invest in Germany GmbH összevonásával.

A német nagykövetség a gazdaság szolgálatában

A nagykövetség főként abban az esetben jelenik meg a vállalatok oldalán, amikor bizonyos problémákat inkább diplomáciai úton lehet vagy kell megválaszolni vagy megoldani, mégpedig nem csupán a „nagypolitika” szintjén, hanem munkaszinten is, ahol a problémákat gyakorta különösebb bonyodalmak nélkül lehet megoldani. A budapesti német nagykövetség gazdasági osztálya a magyar politikában és közigazgatásban kiépített szoros kapcsolatrendszerre támaszkodhat. A gazdasági osztály a német vállalatok „politikai szolgáltatójának”

Germany Trade & Invest

tekinti magát a német külgazdasági érdekek hathatós magyarországi képviselete érdekében. Ebbe a körbe tartozik a megfelelő jogszabály-környezet és a gazdaságpolitika követése mellett a közbeszerzési rendszer folyamatos megfigyelése is. Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozását követően a gazdasági osztály fontos feladata lett a gazdasági vonatkozási európai politikai kérdések egyeztetése a magyar kormánnyal is.

A Germany Trade & Invest legfontosabb feladata Németország, mint gazdasági, befektetési és technológiai helyszín marketingtámogatása, ugyanakkor a befektetők toborzásában is szerepet vállal. A szervezet tanácsadást és támogatást nyújt mind a külföldi vállalatoknak üzleti tevékenységük németországi bővítéséhez, mind pedig a német és németországi székhelyű vállalatoknak a külpiacokra lépéshez. A Germany Trade & Invest anyagi támogatását a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium, valamint az Szövetségi Kormány az Új Szövetségi Tartományokért Felelős Megbízottja biztosítja.

A Germany Trade & Invest aktuális és részletes piackutatáson alapuló adatokat, gazdasági információkat szolgáltat mintegy 120 országból – Abu Dhabitól Közép-Afrikáig. A külpiaci információkat, pályázatokat, befektetési és fejlesztési törekvéseket, jogi és vámügyi tudnivalókat, valamint a külföldi vállalatok gazdasági elvárásait online (www.gtai.de) és mintegy 3.000 kiadvány révén teszi hozzáférhetővé. A szervezet külföldi tudósítók az egész világra kiterjedő hálózatával rendelkezik, akik a helyszínen végzik kutatómunkájukat és így segítik a külföldi vállalatok a német piacra történő belépését. Világszinten szorosan együttműködnek a német külkereskedelmi kamarákkal (AHK-kal), ami számos ország esetében – akárcsak Budapesten – az egy helyen kialakított irodákon is szembetűnő. www.gtai.de, www.gtai.com

www.budapest.diplo.de



245

Deutscher Wirtschaftsclub Budapest Munkájával a Budapesti Német Gazdasági Klub (Deutscher Wirtschaftsclub Budapest – DWC) 1992. évi megalakulása óta szintén hozzájárult ahhoz, hogy színteret biztosítson a Magyarországon tevékenykedő német és más külföldi vállalkozóknak az egymással és gazdaságpolitikai döntéshozókkal való találkozásra, eszmecserére. Mintegy 160 tagjával a DWC

természetes partnere a Német-Magyar Ipari- es Kereskedelmi Kamarának. Ez nemcsak közös rendezvényekben ölt testet, hanem abban is, hogy számos német vállalkozó egyszerre vállal szereplést mindkét szervezetben.

www.dwc.de

Wirtschaftsjunioren Ungarn A Wirtschaftsjunioren Ungarn (WJU) társaságot 1999-ben alapították német, illetve németajkú, Magyarországon élő, a gazdaság minden területén tevékenykedő fiatal vállalkozók és vezetők. A vállalatvezetésben szerzett tapasztalatcsere mellett a szervezet ideális platformot biztosít a tagok és

246

családjaik közti társasági kapcsolatok aktív ápolására is. Ezen tevékenységei során a Wirtschaftsjunioren Ungarn a DUIHK-tól is szellemi, illetve erkölcsi támogatást kap. www.wu-net.hu

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara alapszabálya I. ALAPADATOK 1.§ Név és székhely (1) A magyar jog szerinti egyesület neve „Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara”, az Alapszabályban a továbbiakban „a Kamara”. Jogviszonyait a magyar jog határozza meg. (2) A Kamara székhelye: Német-Magyar Gazdasági Ház, Budapest, II. Lövőház u. 30. (3) A Kamara a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHT) által elismert német külföldi kereskedelmi kamara. Tevékenységét a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségével való bizalomteljes együttműködésben fejti ki, melyhez rendkívüli tagsági viszony fűzi. 2.§ A Kamara célja (1) A Kamara célja a Német Szövetségi Köztársaság és Magyarország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok mindkét irányban történő ápolása valamint tagjai üzleti érdekeinek elősegítése. (2) Célja megvalósítása érdekében a Kamara a következő feladatokat végzi: 1. felvilágosítás és tanácsadás, különös tekintettel szakvélemények, piaci tanulmányok és jelentések készítésére; 2. üzleti kapcsolatok közvetítése, ápolása és továbbfejlesztése a két ország vállalatai között; 3. kapcsolatok előkészítése és ápolása a két ország érdekelt gazdasági körei között; 4. a gazdasági kapcsolatokban résztvevők érdekeinek képviselete a német



és a magyar kormányzati szervek, hatóságok és egyéb intézmények előtt; 5. információk gyűjtése és továbbítása kiadványok segítségével (körlevelek, éves jelentések, ismertetők és egyéb publikációk) a németországi és magyarországi gazdasági helyzetről valamint a gazdaság- és kereskedelempolitikai kérdések alakulásáról; 6. rendezvények (fogadónapok, információs szemináriumok, szimpóziumok, viták és sajtókonferenciák) szervezése valamint hasonló rendezvényeken való részvétel, amennyiben az az Alapszabállyal összeegyeztethető; 7. a két országban meglévő értékesítési, beszerzési és beruházási lehetőségek dokumentálása; 8. segítségnyújtás szakképzési és szakmai továbbképzési kérdésekben, amen�nyiben ezek a két ország közötti gazdasági forgalomban érdekelt cégek számára jelentőséggel bírnak; 9. a kétoldalú gazdasági forgalomban résztvevők közötti viták eseten történő közvetítés; 10. vásárirodák és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó társaságok képviselete; 11. minden olyan egyéb törvényesen megengedett tevékenység, mely az Alapszabály (1) pontjában ismertetett célt szolgálja. A Kamara díjazás ellenében nem kamarai tagok megbízása alapján is végez tevékenységet. (3) A Kamara nem foglalkozik politikával és tartózkodik minden ideológiai tevékenységtől. Feladatkörén kívül gazdasági tevékenységet nem folytat.

247

3.§ Finanszírozás, vagyon (1) A Kamarának feladatai elvégzéséhez pénzügyi eszközök állnak rendelkezésére, amelyek a következőképpen tevődnek össze: n tagdíjak n szolgáltatásokért befolyt honoráriumok n a Kamara vagyoni befektetései utáni kamatok és az azokból származó bevételek ellenszolgáltatás nélkül kapott juttatások n ellenszolgáltatás nélkül kapott juttatások n egyéb anyagi támogatások. (2) A Kamara vagyona felett az Ügyvezető Elnökségi Taggal való egyetértésben az Elnökség rendelkezik. Amennyiben a Kamara céltámogatásban vagy célhoz kötött juttatásban részesül, úgy az ezen eszközök feletti rendelkezés csupán a célnak való megfelelés keretében lehetséges. Az egyes tagokat a Kamara vagyonára vonatkozóan semmiféle jog nem illet meg. (3) A Kamara megszűnésekor a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó és nem célhoz kötött vagyont a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének javaslatára a rendkívüli taggyűlés határozata alapján olyan azonos vagy hasonló feladatokat ellátó intézményre ruházzák át, melynek célja a német-magyar gazdasági kapcsolatok elősegítése. 4.§ Felelősség Kötelezettségeiért a Kamara kizárólag vagyonával felel. Az elnökségi vagy kamarai tagok a Kamara kötelezettségeiért személyesen nem felelnek. Amennyiben idegen pénzeket bíznak a Kamarára, úgy azokról külön pénztárkönyvet kell vezetni. Ezeket a pénzeket külön, az érintettek nevére szóló számlákra kell befizetni. 248

II. TAGSÀG 5.§ A tagság fajtái (1) A Kamara rendes tagokból, rendkívüli tagokból és tiszteletbeli tagokból áll. (2) Rendes tagok lehetnek a Németország és Magyarország közötti gazdasági forgalomban érdekelt, németországi vagy magyarországi székhelyű természetes személyek, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező magán- vagy közjogi vállalatok és szervezetek. (3) Rendkívüli tagok lehetnek az olyan természetes és jogi személyek vagy személyek egyesülései, akik a Kamara céljait igazolhatóan támogatják (4) A Kamara bilaterális jellegének kifejezésre kell jutnia a kamarai szervek összetételében. (5) A német-magyar gazdasági kapcsolatok valamint a Kamara egyéb céljainak előmozdítása során kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket a taggyűlés a jelenlevő és képviselt tagok kétharmados többségével tiszteletbeli taggá vagy tiszteletbeli elnökké választhatja. 6.§ A tagság kezdete (1) Az írásban benyújtott felvételi kérelemről az Elnökség dönt az Ügyvezető Elnökségi Taggal való egyetértésben. A döntést a kérelmezővel írásban kell közölni. (2) A tagság a felvételi határozat kézbesítésével veszi kezdetét. A felvételre jogigény nem állhat fenn. 7.§ A tagság megszűnése (1) A tagság a tag halálával, kilépésével, kizárásával, felszámolásával vagy más, tulajdonviszonyaiban bekövetkezett alapvető változásokkal szűnik meg. (2) Kilépésre csak az üzleti év végén van lehetőség. A kilépési nyilatkozatot legkésőbb három hónappal az üzle-


ti év vége előtt kell írásban eljuttatni az Ügyvezető Elnökségi Taghoz. Ha a tag éves tagsági díját a második fizetési felszólítás utáni hat hónappal még nem fizette be, úgy ez részéről kilépési nyilatkozatnak minősül. a) A kilépési nyilatkozat az üzleti év végéig semmilyen hatással nincs a tagsággal együtt járó jogokra és kötelezettségekre. b) Amennyiben a kilépési nyilatkozathoz vezető indokok elfogadhatóvá teszik, az Elnökség eltekinthet a három hónapos határidő betartásától. (3) a) Az Elnökség a tagok kétharmados többségével nyomós ok fennállása esetén a tagot kizárhatja a Kamarából. Nyomós oknak minősülnek mindenek előtt a Kamara érdekeinek súlyos megsértése és az Alapszabály vétkes megszegése. b) Kizárás után a tag nem jogosult a folyó üzleti évre befizetett tagsági díj visszaigénylésére, továbbá semmilyen igényt nem támaszthat a Kamara vagyonával kapcsolatban. 8.§ A tagok jogai (1) A tagok jogosultak a taggyűléseken való részvételre, indítványok megtételére valamint a következő bekezdésben foglaltak mellett szavazati joguk gyakorlására. (2) A tagdíjukat befizetett rendes tagok és a tiszteletbeli tagok a taggyűlésen egy-egy szavazattal rendelkeznek. Jogi személyek vagy személyek egyesülései szavazati jogukat törvényes képviselőjükön keresztül gyakorolják. (3) Írásbeli meghatalmazással a szavazati jog más rendes tagokra átruházható. Az erre vonatkozó meghatalmazást legkésőbb a taggyűlés megkezdése előtt át kell adni az Ügyvezető Elnökségi Tagnak. Egy személyre négynél több szavazat nem ruházható át.


(4) A tagok minden a kamarai cél kereteibe tartozó ügyben igényelhetik a Kamara segítségét és tanácsát. Amennyiben a szolgáltatások külön ráfordítást tesznek szükségessé, a Kamara ezeket saját finanszírozásának biztosítására méltányos díj ill. honorárium ellenében végzi, amelyből tagjainak engedményeket adhat. Az ezzel kapcsolatos részleteket az Ügyvezető Elnökségi Tag által kidolgozott és az Elnökség által elfogadott Díjszabás tartalmazza. 9.§ A tagok kötelezettségei (1) A tagok támogatják a Kamarát céljának elérésében. Kötelezik magukat az alapszabály és a kamarai szervek határozatainak betartására. (2) A rendes és rendkívüli tagok kötelesek éves tagsági díjat fizetni. A tiszteletbeli tagok a tagdíjfizetés alól mentesülnek. Az éves tagsági díjat az adott üzleti évre mindig az első negyedév folyamán kell befizetni. Részletek egy az Elnökség döntésével jóváhagyott tagsági díjszabályzat keretében kerülnek rögzítésre. III. A TAGGYÛLÉS 10.§ A taggyűlés jogállása A taggyűlés a Kamara legfőbb szerve. 11.§ Rendes taggyűlés (1) A rendes taggyűlést évente, május 31. előtt kell megtartani. (2) A rendes taggyűlés a törvényben meghatározott feladatok mellett a következőket végzi: n elfogadja az Elnökség, a gazdasági felelős és a könyvvizsgáló társaság beszámolóit, n megadja a felmentvényt az Elnökségnek,

249

hároméves időtartamra megválasztja az új elnökségi tagokat az Ügyvezető Elnökségi Tag kivételével, n az Elnökség soraiból megválasztja az Elnököt, n megválasztja a könyvvizsgáló társaságot a Magyarországon bejegyzett könyvvizsgáló társaságok közül, n kinevezi a tiszteletbeli tagokat, n módosítja az alapszabályt. n

12.§ A rendkívüli taggyűlés (1) Rendkívüli taggyűlés az Elnökség határozata alapján hívható össze. A rendkívüli taggyűlést hat héten belül össze kell hívni, ha a tagok legalább egyötöde az okok megadásával ezt írásban kezdeményezi az Elnökségnél. (2) A rendkívüli taggyűlés dönt a benyújtott indítványokról, feladata továbbá a Kamara feloszlatásáról való döntés az Alapszabály 27. §-ának megfelelően. 13.§ Az eljárás (1) A taggyűlést az Ügyvezető Elnökségi Tag hívja össze az Elnökkel egyetértésben. A meghívás egyszerű levél útján történik, melyet a rendes taggyűlés időpontja előtt legalább négy, a rendkívüli taggyűlés időpontja előtt legalább három héttel ki kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell a napirendet. (2) A szavazatra jogosult tagok további indítványokat tehetnek a napirendre vonatkozóan, melyeket legkésőbb két héttel a taggyűlés kezdete előtt el kell juttatniuk az Elnökséghez. A határidőnek megfelelően beérkezett ill. előterjesztett indítványokat az érdeklődő tagok egy héttel a taggyűlés előtt a Kamara hivatali helyiségében megtekinthetik. (3) a) A taggyűlésen az Elnök, akadályoztatása esetén egyik helyettese elnököl. b) Határozat csak a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatban hozható. A napirenden nem szereplő ügyeket a je250

lenlevő és képviselt szavazásra jogosult tagok kétharmados többséggel rendkívüli sürgősséggel napirendre tűzhetik. c) A taggyűlés akkor határozatképes, ha összehívása az Alapszabálynak megfelelően történt. d) Határozatait a taggyűlés a jelenlevő és képviselt szavazásra jogosult tagok egyszerű többségével hozza, ha az Alapszabály nem rendelkezik másként. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. e) A szavazás a taggyűlés határozatára titkosan történik. Ha titkos szavazás esetén szavazategyenlőség alakul ki, a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén az indítvány elutasítottnak tekintendő. A választások mindig titkos szavazással történnek. f) A taggyűlés menetéről, különös tekintettel a szavazások eredményeire jegyzőkönyv készül, amelyet az Elnök és az Ügyvezető Elnökségi Tag írnak alá. IV. AZ ELNÖKSÉG 14.§ Feladatok (1) Az Elnökség elősegíti a Kamara feladatainak végrehajtását, ügyel a cél betartására, meghatározza az ügyvezetés irányelveit és őrködik a tagok érdekei felett. A taggyűlés határozatainak és azoknak a megállapodásoknak megfelelően cselekszik, amelyek az 1.§ (3) bek. szerint a Kamara elismerésének alapját képezik. (2) Az Elnökség a törvény által előírt feladatok mellett a következőket végzi: a) megválasztja az elnökhelyetteseket valamint a gazdasági felelőst az Elnökség tagjainak sorából; b) kinevezi az Ügyvezető Elnökségi Tagot a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHT) javaslata alapján; c) beszámol a taggyűlés előtt;


d) meghatározza a tagok által fizetendő tagdíj mértékét valamint a Kamara szolgáltatásaiért járó díjszabályokat az Ügyvezető Elnökségi Tag javaslata alapján; e) dönt a tagok felvételéről és kizárásáról; f ) elfogadja az éves gazdálkodási tervet és az éves zárást az Ügyvezető Elnökségi Tag előterjesztésében; g) rendelkezik a Kamara vagyonára vonatkozóan az Ügyvezető Elnökségi Taggal való egyetértésben. Részletek egy az Elnökség döntésével jóváhagyott üzleti szabályzat keretében kerülnek rögzítésre. (3) Egyebekben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyeket az Alapszabály nem utal kifejezetten a taggyűlés vagy az Ügyvezető Elnökségi Tag hatáskörébe. 15.§ Az Elnökség összetétele és megválasztása (1) Az Elnökség az Elnökből, a három alelnökből, a gazdasági felelősből, az Ügyvezető Elnökségi Tagból és további tagokból áll. Az Ügyvezető Elnökségi Taggal együtt száma nem haladhatja meg a 22 tagot. Az Elnökségnek német és magyar vállalatokat képviselő német és magyar és nemzetiségű személyiségek lehetnek tagjai. (2) Az elnökségi tagok munkájukat tiszteletbeli tevékenységként végzik. Tisztségük személyre szól, így helyettesítésük nem lehetséges. Jelen bekezdés első két mondata alól kivételt képez az Ügyvezető Elnökségi Tag. (3) Az Elnökség tagjait három évre választják. Kétszeri újraválasztás lehetséges. Ez a szabályozás nem vonatkozik az Ügyvezető Elnökségi Tagra, akinek hivatali idejét a Német Ipari és Kereskedelemi Kamarák Szövetségének (DIHT) kiküldetési szerződése határozza meg.


Az Elnökség folyamatosságának biztosítására a választás lehetőség szerint úgy történik, hogy az elnökségi tagok egyharmadát évente újra választják ill. az elnökségi tagok egy-harmada felajánlja visszalépését és vállalja az újraválasztást. Az alapítás évében maximálisan tizennégy elnökségi tagot választanak, ily módon a soronkövetkező évben további maximálisan hét tagot lehet újonnan megválasztani. (4) Az Elnökség és a Kamara minden tagja javaslatokat tehet írásban az elnökségi tagok megválasztására az Alapszabály 8.§ 2. bek. alapján szavazásra jogosult tagok képviselőinek köréből. Az Elnökség javaslatait a tagoknak a rendes taggyűlésre szóló meghívóval együtt kell eljuttatni. (5) Ha hivatali ideje lejárta előtt valamely elnökségi tag az Elnökségből kiválik, az Elnökség a soronkövetkező rendes taggyűlésig egy tagot kooptálhat. 16.§ Ülések, határozatok, jegyzőkönyvek (1) Az Elnökség üléseit az Elnök, akadályoztatása esetén egyik helyettese hívja össze és vezeti. Évente legalább két elnökségi ülést kell tartani, melyekre a meghívót a napirend mellékelésével legkésőbb tíz nappal korábban el kell küldeni. Különleges esetekben a meghívás szóban vagy rövidebb határidővel is történhet. Az Elnökség megválasztása után az első elnökségi ülést közvetlenül a rendes taggyűlés után kell megtartani. (2) Az Elnökség határozatképes, ha az Elnökön vagy helyettesén kívül a hivatalban lévő elnökségi tagok legalább fele jelen van. A határozathozatal egyszerű többséggel történik, amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 251

(3) Az elnökségi ülésekről az Ügyvezető Elnökségi Tag jegyzőkönyvet vezet, melyet eljuttat az elnökségi tagoknak. A soronkövetkező ülésen a jelenlevő elnökségi tagok a jegyzőkönyvet az esetleges korrekciókkal együtt elfogadják és aláírják. 17.§ Az Elnök (1) Az Elnököt közvetlenül a rendes taggyűlés választja kétéves időtartamra. Egyszeri újraválasztása megengedett. A tisztséget német és magyar vezető személyiségek felváltva töltik be. (2) Akadályoztatása esetén az Elnököt az alelnökök egyike helyettesíti legfeljebb a soronkövetkező rendes taggyűlésig. 18.§ A gazdasági felelős Az Elnökség saját soraiból választja meg a gazdasági felelőst, aki a Kamara pénzügyeit felügyeli. A gazdasági felelős a költségvetési terv összeállításánál tanácsadással tartozik az Ügyvezető Elnökségi Tagnak, ellenőrzi a könyvvitelt és tanácsadással segíti a mérlegek elkészítését. 19.§ Tanácsadó testület, küldöttek, bizottságok (1) Az Elnök az Elnökség határozatára az elnökségi munka elősegítésére rendes tagokból álló tanácsadó testületet hozhat létre. A testület tanácsadó funkciót tölt be; üléseit az Elnök, akadályoztatása esetén egy alelnök hívja össze és vezeti. További részleteket egy az Elnökség által kiadott testületi szabályzat szabályozza. (2) Bizonyos ügyek ellátására az Elnökség határozata alapján kamarai tagokból álló különleges bizottság hozható létre. A bizottság elnöki teendőit egy az Elnök által kinevezett tag látja el, aki a bizottság munkájáról beszámol az Elnökségnek. 252

(3) Az Elnökség határozata értelmében Németországban és Magyarországon tiszteletbeli küldötteket nevezhetnek ki, akik majd a tanácsadó testülethez tartoznak. 20.§ Képviselet A Kamarát bíróság előtt és bíróságon kívül, amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik, az Elnök és az Ügyvezető Elnökségi Tag közösen képviselik. Bizonyos ügyekre vonatkozóan kölcsönös meghatalmazás lehetséges. V. AZ ÜGYVEZETÈS 21. § (1) Az Ügyvezető Elnökségi Tag az Alapszabálynak, az Elnökség irányelveinek és a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségével (DIHT) kötött megállapodásoknak megfelelően felelős a Kamara összes folyamatban lévő ügyleteiért. (2) A Kamara minden alkalmazottja felett az Ügyvezető Elnökségi Tag gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az Ügyvezető Elnökségi Tag az Elnökség meghallgatása után egy munkatársat helyettesévé nevezhet ki. (3) Az Ügyvezető Elnökségi Tag és helyettese résztvesznek a taggyűlésen, az elnökségi üléseken, a tanácsadó testületek és a bizottságok ülésein. (4) Az Ügyvezető Elnökségi Tag és a Kamara minden munkatársa tevékenységét a szigorú tárgyilagosság, pártatlanság és bizalmasság jegyében végzi. (5) Az Ügyvezető Elnökségi Tagnak vétójoga van azokkal a határozatokkal szemben, amelyek nem állnak összhangban az Alapszabálynak megfelelő feladatokkal vagy a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségével (DIHT) kötött megállapodásokkal vagy nem illenek bele a Kamara elfogadott gazdasági tervébe.


VI. SZÁMVITEL 22.§ Az üzleti év azonos a naptári évvel. Az első üzleti év a Kamara tevékenységének beindulásával kezdődik és az adott év december 31-ig tart. 23.§ A Kamara könyveit magyar pénznemben, azaz HUF-ban kell vezetni. Ezzel párhuzamosan saját célokra DM-ben is lehetséges a könyvek vezetése.

VIII. A KAMARA MÛKÖDÈSÈNEK KEZDETE 26.§ A Kamara a bejegyzést követő negyedév első napján kezdi meg működését. IX. A KAMARA MEGSZÛNÉSE

24.§ (1) A könyvvizsgáló társaság feladata a Kamara könyveinek, könyvelési bizonylatainak valamint éves zárásának ellenőrzése. (2) A könyvvizsgáló társaságot a hivatalosan bejegyzett könyvvizsgálók köréből a taggyűlés választja meg egyéves időtartamra. (3) A könyvvizsgáló társaság minden év december 31 -ével a pénztári állományt és a bankszámlákat egy általa aláírt jegyzőkönyvben rögzíti. Az éves zárás ellenőrzéséről írásbeli vizsgálati jelentést készít. A rendes taggyűlésen a tagokkal ismerteti a vizsgálat eredményét és biztosítja a szükséges magyarázatokat.

27.§ (1) A Kamara megszűnése csak egy kizárólag erre a célra összehívott rendkívüli taggyűlés határozatával lehetséges. A megszűnést az Elnökség vagy a rendes tagok legalább egyharmada indítványozhatja. Az erre vonatkozó indítványt, írásban kell eljuttatni az Elnökséghez. Ilyen indítvány beérkezése esetén az Elnökségnek 4 héten belül össze kell hívnia a rendkívüli taggyűlést. A rendkívüli taggyűlésre szóló meghívónak tartalmaznia kell a taggyűlés céljára vonatkozó kifejezett utalást. (2) A rendkívüli taggyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok legalább fele jelen van vagy képviselteti magát. A megszűnésről szóló határozathoz a jelenlevő és képviselt tagok kétharmadának szavazata szükséges. A vagyon felhasználásáról jelen Alapszabály 3.§ 3. bek. alapján a taggyűlés dönt egyszerű szótöbbséggel.

VII. AZ ALAPSZABÁLY MÓDOSÌTÀSA

X. ALAPSZABÁLY HATÁLYBALÉPÉSE

25.§ Az Elnökség vagy a szavazásra jogosult tagok legalább egynegyedének javaslatára jelen az Alapszabály a taggyűlés határozatával módosítható. A módosító határozat megszületéséhez a jelenlevő és képviselt szavazásra jogosult tagok kétharmados többségének támogató szavazata szükséges.

28.§ Jelen Alapszabályt a taggyűlés 1993. V. hó 7-én elfogadta. Ezen a napon az Alapszabály hatályba lép.


253

Tagdíjak

DUIHK tagdíjak 2010-ben

Tekintettel arra, hogy a nehéz gazdasági helyzet pótlólagos megterhelést jelent számos vállalat számára, a DUIHK elnöksége úgy döntött, hogy 2009. után a 2010. évi tagdíjakat is változatlanul hagyja.

A tagvállalatok pénzügyi terheinek könnyítése érdekében változatlanul érvényes az a tavalyi döntés is, miszerint a forintban számított tagdíj az aktuális piaci helyzettől függetlenül, előre meghatározott euró-forint árfolyammal kerül megállapításra. Az átszámítás során a 1 EUR=250 HUF árfolyamot vesszük alapul, az árfolyamkockázatot a DUIHK viseli.

Amennyiben egy vállalat az év második felében, azaz június 30. után nyer felvételt, megállapított éves tagdíjának csak a felét kell a belépés évében kifizetnie. A DUIHK tagvállalatainak leányvállalatai a székhelyük és árbevételük alapján megállapított tagdíj után 50 százalékos kedvezményben részesülnek. A tagdíjat az első negyedév folyamán, illetve a felvételt követően közvetlenül kell megfizetni a mindenkori naptári évre. Kilépés csak a naptári év végével lehetséges. További részleteket az alapszabályunk tartalmaz (részletesebben ld. a 1.8 bekezdésben). DUIHK tagdíjak

Miért kell a tagdíj? A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarának feladatai elvégzéséhez a tagdíjakból, az általa nyújtott szolgáltatásokért felszámított honoráriumokból valamint a német Szövetségi Gazdasági és Technológia Minisztérium (BMWi) támogatásából összetevődő pénzügyi eszközök állnak rendelkezésére. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) tagdíjai erősítik a kamarának, mint önkéntes tagsági szervezetnek a függetlenségét, és ezáltal hozzájárulnak ahhoz, hogy tagjai érdekeit eredményesen képviselhesse. Tagdíj jogi személyek számára

1993

Magyarországi székhelyű vállalatok Éves árbevételük szerint • 1 milliárd HUF alatt (= alapdíj) • 1 és 5 milliárd HUF között • 5 és 10 milliárd HUF között • 10 milliárd HUF felett Szövetségek, ipari és kereskedelmi kamarák Nem magyarországi székhelyű vállalatok

Éves tagdíj

150 000 HUF 200 000 HUF 250 000 HUF 300 000 HUF 75 000 HUF 600 EUR

2010

DM 1.000 HUF 50.000

EUR 600 HUF 160.000

1993-as alapítása óta a DUIHK gyakorlatilag nem változtatta az euróban (ill. korábban márkában) megállapított tagdíjait. Összehasonlításképp: csak 1993. májusa és 2010. januárja között a magyar fogyasztói árak összesen 432%-kal, a termelői árak pedig 283%-kal emelkedtek. A DUIHK továbbra is folyamatosan arra törekszik, hogy a költséghatékony működés és saját bevételei révén tagdíjait méltányos keretek között tartsa.

254



255

Magyarország és Németország gazdasága

Évkönyv 2009 | 2010

Magyarország és Németország számokban – 2009 Magyarország Terület km2 93 036 Lakosság (1) 1000 fő 10 022 fő/km² 108 Bruttó hazai termék volumenváltozás az előző évhez képest % -6,3% nominálisan (folyó áron) milliárd euró 93 egy főre jutó GDP EUR/fő 9 280 Foglalkoztatás (2) Foglalkoztatottak 1000 fő 3 784 Foglalkoztatási ráta % 55,5% Munkanélküliek 1000 fő 438 Munkanélküliségi ráta % 10,5% Alkalmazottak gazdasági ágazatok szerint (2) Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás % 4,7% Bányászat, energia- és vízgazdálkodás % 2,5% Feldolgozó ipar % 20,7% Építőipar % 7,9% Kereskedelem, vendéglátás % 18,7% szállítás, raktározás % 6,6% Információ. kommunikáció % 2,3% Pénzügyek, biztosítás % 2,5% Közigazgatás, oktatás, egészségügy, kultúra % 24,8% Egyéb % 9,4% Havi átlagkereset (bruttó) EUR/hó 712(3) Külkereskedelem Árukivitel milliárd euró 59,5 EU27 részesedése % 78,4% Árubehozatal milliárd euró 55,5 EU27 részesedése % 68,3% Egyenleg milliárd euró 4,0

Német-magyar gazdasági kapcsolatok

Németország 357 114 81 851 229 -5,0% 2 407 29 410 38 692 71,0% 3 274 7,6% 1,7% 1,8% 20,2% 6,7% 17,4% 4,8% 3,2% 3,3% 26,7% 14,3% 3 176(4)

A 2008-as év végével beköszöntô világméretû gazdasági és pénzügyi válság rányomta bélyegét a német-magyar kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokra is. A kölcsönös árucsere mindkét irányban jelentôsen visszaesett, a német vállalatok beruházási tevékenységének visszaesése a magyarországi új beruházások jelentôs csökkenésében is tükrözôdött.

Mindemellett nem szabad elsiklani afelett, hogy mind német, mind pedig magyar oldalról nem szenvedett csorbát a kétoldalú partneri viszony megítélése és értékelése. A Németországba irányuló magyar kivitel és az onnan érkező magyar behozatal csökkenése hasonló mértékű volt, mint más kereskedelmi partnerországok viszonylatában, és a magyarországi közvetlen német tőkebefektetések csökkenése hasonló mértékű volt, mint Lengyelország, Csehország vagy Szlovákia esetében. Mindez bizonyítja azt a körülményt, hogy az árbevétel csökkenését és a beruházási tevékenység visszaesését első sorban a világgazdasági feltételrendszer váltotta ki, és nem a kifejezet-

ten német-magyar vonatkozású fejlemények. Ennek inkább az ellenkezője igaz: a válság kellős közepén számos német vállalat tervszerűen folytatta a már eldöntött vagy megkezdett beruházásait Magyarországon, és a DUIHK is változatlanul számos megkeresést kap német vállalatoktól magyar beszállítók, értékesítési vagy együttműködési partnerek felkutatására. Ezek a tények egyértelműen bizonyítják, hogy a konjunktúra okozta átmeneti megterhelés nem veszélyezteti a német-magyar gazdasági kapcsolatok nagyfokú stabilitását, hanem azt szemlélteti, hogy a német és magyar vállalatok közötti együttműködés hosszú távra szól.

808,2 62,9% 674,0 58,3% 134,2

(1) éves átlag (2) ILO-módszertan szerint, 18-64 évesek, 2009. III. negyedév (3) nemzetgazdaság, átszámítás EUR-HUF éves átlagárfolyammal (3) teljes munkaidőben alkalmazásban állók, ipar és szolgáltatások Forrás: KSH, Német Szövetségi Statisztikai Hivatal

258



259

Infineon, Cegléd: kapacitásbővítés (17 millió euró) E.On, Gönyű: új erőmű építése (433 MW, 270 millió euró) Güntner, Tata: hűtéstechnikai bővítés (13 millió euró) Siemens, Budapest: turbinalapát-gyártás (22 millió euró) Knorr-Bremse, Budapest: bővítés (40 millió euró) Hochtief Airport: ferihegyi repülőtér (bővítés, 260 millió euró) Mercedes, Kecskemét (új összeszerelő üzem építése, 800 millió euró, 2.500 munkahely) 2010.02.15. Kanizsa Trend Kft., Nagykanizsa: kapacitásbővítés (100 millió Forint +100 munkahely) 2010.03.22. Temic-Telefunken, Budapest: kapacitásbővítés (7 milliárd Forint +175 munkahely) 2010.02.23. Robert Bosch, Budapest: K+F központ bővítése (9 milliárd Forint, +200 K+F munkahely)

Német- és Magyarország külkereskedelme

Millió euróban Magyar Magyar Magyar kivitel behozatal egyenleg forrás: Központi Statisztikai Hivatal KSH* 12 955 9 690 3 265 12 933 12 621 312 14 098 14 217 -119 15 068 14 649 420 17 376 16 744 633 19 584 18 538 1 046 19 571 18 786 785 15 317 13 952 1 365

* Két ország kölcsönös külkereskedelmi statisztikái módszertani okokból rendszerint nem tükörképei egymásnak.

Német-magyar külkereskedelem Százalékos változás az elôzô évhez mérten

német behozatal

német kivitel

50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Forrás: német Szövetségi Statisztikai Hivatal

260


A német-magyar külkereskedelem megoszlása német szövetségi tartományok között

Német Német Német kivitel behozatal egyenleg forrás: német Szövetségi Statisztikai Hivatal* 2002 11 185 12 154 -970 2003 11 860 12 297 -437 2004 12 816 13 412 -596 2005 13 646 14 209 -563 2006 16 034 15 708 325 2007 17 297 17 305 -8 2008 17 360 16 815 545 2009 11 932 14 115 -2 183


8.5% 71.3% Forrás: német Szövetségi Statisztikai Hivatal

2009.02.10. 2009.03.26. 2009.04.06. 2009.04.17. 2009.05.26. 2009.06.10. 2009.10.16.

Behozatal Magyarországról Kivitel Magyarországra 2006 2007 2008 2009 2006 2007 2008 2009 millió € millió € millió € millió € előző évhez, % millió € millió € millió € millió € előző évhez, % arány (%) Baden-Württemberg 3 717 3 898 3 706 3 000 -19.0% 21.3% 2 176 2 499 2 552 2 148 -15.8% Bajorország 3 999 4 678 4 696 4 049 -13.8% 28.7% 4 275 4 514 4 546 1 979 -56.5% Berlin 141 197 160 115 -28.1% 0.8% 120 117 109 89 -18.9% Brandenburg 56 90 97 77 -20.9% 0.5% 189 157 153 130 -15.0% Bréma 82 92 79 85 7.0% 0.6% 43 59 64 63 -0.9% Hamburg 495 486 477 484 1.4% 3.4% 147 155 177 188 6.2% Hessen 1 557 1 678 1 744 1 706 -2.2% 12.1% 768 844 884 679 -23.2% Mecklenburg-Előpomeránia 11 15 16 18 13.7% 0.1% 25 27 30 29 -2.2% Alsó-Szászország 1 351 1 475 1 317 1 020 -22.5% 7.2% 1 133 1 193 1 102 729 -33.8% Északrajna-Vesztfália 2 736 3 126 2 894 2 185 -24.5% 15.5% 2 424 2 628 2 720 1 977 -27.3% Rajna-Pfalz 297 344 343 289 -15.7% 2.0% 469 526 582 438 -24.7% Saar-vidék 267 296 293 225 -23.3% 1.6% 182 207 159 151 -4.6% Szászország 332 339 346 249 -28.1% 1.8% 353 418 401 321 -19.8% Szász-Anhalt 56 80 64 58 -9.3% 0.4% 222 269 278 169 -39.1% Schleswig-Holstein 178 190 180 200 11.4% 1.4% 185 197 245 154 -37.1% Türingia 103 136 158 114 -27.7% 0.8% 211 255 267 270 1.1% hozzárendelés nélkül 331 241 246 242 :: 1.7% 3 111 3 230 3 093 2 416 :: Németország 15 709 17 359 16 816 14 115 -16.1% 100.0% 16 033 17 296 17 360 11 932 -31.3% tájékoztató adat: Keleti tart. + Berlin 700 857 842 631 -25.0% 4.5% 1 120 1 243 1 238 1 008 -18.5% Nyugati tartományok 14 679 16 262 15 729 13 242 -15.8% 93.8% 11 802 12 823 13 030 8 508 -34.7%

arány (%) 18.0% 16.6% 0.7% 1.1% 0.5% 1.6% 5.7% 0.2% 6.1% 16.6% 3.7% 1.3% 2.7% 1.4% 1.3% 2.3% 20.2% 100.0%

Válogatás a német vállalatok 2009-ben és 2010-ben bejelentett vagy megkezdett magyarországi beruházásaiból (zárójelben a beruházás volumene szerepel):

261

Német-magyar kapcsolatok 2009-2010

Német-magyar külkereskedelem 2009 árucsoportok szerint – árujegyzék (GP2009) Szektor Árucsoport Összesen Mező- és erdőgazdaság Mezőgazdasági termékek és vadászat Erdőgazdasági termékek Halak és halászati termékek Bányászati termékek Szén Kőolaj és földgáz Ércek Kő- és ásványipari termékek, egyéb bányászati termékek Feldolgozóipar Élelmiszerek és takarmányok Italok Dohánytermékek Textíliák Ruházat Bőr és bőráruk Fa és fa-, parafa-, kosár-, és fonatáruk, bútorok nélkül Papír, karton és ebből készített termékek Koksz- és ásványolajtermékek Vegyipari termékek Gyógyszeripari és hasonló termékek Gumi- és műanyagáruk Üveg és üvegáruk, kerámia, kő- és agyagáruk Fémek Fémtermékek Adatfeldolgozó készülékek, villamosipari és optikai termékek Villamos felszerelések Gépek Gépjárművek és gépjárműalkatrészek Egyéb járművek Bútorok Energia- és vízszolgáltatás Egyéb áruk

262

Behozatal Magyarországról 1000 része- % előző GP2009 EUR sedés évhez 14 113 778 100.0% -16.1% 375 920 2.7% -8.1% GP09-01

375 290

GP09-02 GP09-03 GP09-05 GP09-06 GP09-07 GP09-08

2.7%

Kivitel Magyarországra 1000 része- % előző EUR sedés évhez 11 931 703 100.0% -31.3% 95 345 0.8% 17.1%

-8.1%

94 120

0.8%

630 :: 2 712 :: :: ::

0.0% 14.8% :: :: 0.0% -35.4% :: :: :: :: :: ::

870 355 10 317 :: :: 315

0.0% -19.6% 0.0% -19.3% 0.1% -23.6% :: :: :: :: 0.0% ::

2 712

0.0% -35.4%

10 002

0.1%

12 355 768 87.5% -21.3% GP09-10 317 099 2.2% -29.4% GP09-11 13 815 0.1% 4.0% GP09-12 :: :: :: GP09-13 88 887 0.6% 4.1% GP09-14 204 131 1.4% -15.3% GP09-15 42 523 0.3% -29.5% GP09-16

27 245

0.2% -17.1%

GP09-17

84 848

0.6%

GP09-19

17.8%

Gazdaság és politika 2009. január

Január 9-11.

Dr. Christoph Bergner államtitkár úr, a kitelepülési és nemzeti kisebbségekért felelős megbízott látogatása Budapesten.

Január 23.

Az SAP AG bejelentette, hogy a Német Szövetségi Munkaügyi Hivatal (Bundesagentur für Arbeit, BA) az SAP ERP megoldását választotta HR és pénzügyi feladatainak ellátására.

Január 27-28.

Bernd Pfaffenbach államtitkár úr vezette delegáció látogatása a Német Gazdasági Minisztériumból a NabuccoKonferencia alkalmából (további vendégek: Hartmut Schneider és Horst Schumacher urak).

-26.0%

10 520 440 88.2% -36.6% 514 268 4.3% -8.3% 49 331 0.4% -12.4% 13 672 0.1% 32.6% 218 342 1.8% -21.4% 148 696 1.2% -13.7% 117 338 1.0% -36.2% 75 646

0.6%

-27.5%

-5.4%

220 586

1.8%

-15.7%

86 839

0.6% -42.6%

55 560

0.5%

-37.2%

GP09-20

301 215

2.1% -26.1%

777 293

6.5%

-22.1%

GP09-21

116 282

0.8%

42.2%

289 248

2.4%

-11.5%

GP09-22

474 330

3.4%

-8.0%

553 980

4.6%

-24.5%

GP09-23

218 615

1.5% -14.4%

145 419

1.2%

-25.7%

GP09-24 GP09-25

255 603 398 217

1.8% -52.7% 2.8% -30.5%

495 304 572 026

4.2% 4.8%

-45.6% -33.9%

GP09-26

2 336 323 16.6%

-6.0%

1 247 037

10.5%

-28.5%

GP09-27 GP09-28

1 425 423 10.1% -23.4% 1 538 482 10.9% -24.7%

992 316 2 383 080

8.3% 20.0%

-27.0% -46.6%

GP09-29 GP09-30 GP09-31 GP09-35 GP09-89

3 963 806 28.1% -25.3% 131 146 0.9% 6.8% 330 939 2.3% -11.5% :: :: :: 1 379 378 9.8% 99.3%

1 486 136 94 884 70 278 :: 1 305 601

12.5% 0.8% 0.6% :: 10.9%

-51.7% -4.8% -39.4% :: 98.3%


2009. február

Az Infineon Technologies, 2012-ig 17 millió eurós beruházással bővíti teljesítmény-félvezetőket gyártó tevékenységét, termelőeszközöket vásárol, és új gyártóüzemet létesít Cegléden. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a 250 új munkahelyet létesítő beruházás megvalósításához egyedi kormánydöntés alapján nyújt támogatást.

Február 3.

Magyar és német szociális- és munkaügyi miniszterek konzultációja az erőszak elleni küzdelem témájában.

2009. március

Március 2.

Új termékének gyártása és jelenlegi kapacitásai bővítése érdekében négy milliárd forintos beruházással technológiát fejleszt és gyártócsarnokot épít a Güntner-Tata Kft. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyedi kormánydöntés alapján nyújtott támogatással segíti a fejlesztések megvalósítását. A beruházás nyomán 170 új munkahely létesül Tatán.


263

2009. március

Március 11.

2009. május

Új épületszárnyat nyitott székesfehérvári szolgáltató központjában a Magyarországon már 1936 óta jelen lévő IBM. A nemzetközi feladatokat ellátó központ bővítésével 290 új, döntő többségében magasan kvalifikált munkahely jön létre Magyarországon. Az IBM székesfehérvári fejlesztése a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében közvetlen támogatást nyert el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől.

Március 12.

„10 év NATO – 10 év biztonság“ c. konferencia (Magyarország NATO-csatlakozásának 10. évfordulója (Résztvevő: Naumann tábornok).

Március 12.

Peter Tempel, a német külügyminisztérium Európa-osztályának vezetője.

Március 26.

Elhelyezték Gönyűn a gáz- és gőzturbinás erőmű alapkövét Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter jelenlétében. A világcsúcsnak számító, 58 százalékot meghaladó hatásfokú létesítményt teljes egészében a Siemens energiaipari szektora, a Siemens Energy építi az E.ON számára.

Május 5.

Ilse Aigner, német szövetségi élelmezési, mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter Budapesten.

Május 12-24.

Baden-Württembergi Gasztronómiai Fesztivál a Kempinski Hotelben.

Május 26.

A Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Kft. megtartja új budapesti gyárának bokrétaünnepét. Az új termelő és fejlesztő telephely az átköltözés után a szomszédságában fekvő régi gyárat fogja pótolni. Az új üzem építési munkálatai 2009 márciusában kezdődtek el, átadásának időpontja pedig 2010 tavasza.

Május 28-29.

Dr. Bernd Weiß, bajor belügyi államtitkár látogatása Budapesten.

2009. június

Az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. bejelentette, új gyógyszer technológiai kutató-fejlesztő bázist épít. A Budapesten létrejövő beruházás a tervek szerint 2010 decemberében fejeződik be. A 70 főt alkalmazó kutatóhely 3,76 milliárd forintból valósul meg és 20 új kutatónak is munkahelyet teremt.

Június 2.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter látogatása Budapesten.

Június 8-10.

A német szövetségi parlament petíciós bizottságának látogatása Magyarországon.

Június 9-10.

A német szövetségi parlament európai ügyek bizottságának látogatása Magyarországon.

Június 10.

Bajnai Gordon, Magyarország miniszterelnöke, Dr. Peter Noé, a HOCHTIEF AG igazgatóságának tagja, Dr. Reinhard Kalenda a Budapest Airport Zrt. (BA) elnöke, valamint Jost Lammers a BA vezérigazgatója ünnepélyes keretek között elhelyezte a Ferihegyi repülőtér új terminálépületének, a SkyCourt-nak vagyis az Égi Udvarnak az alapkövét.

2009. április

Április 2.

264

A Nemzetközi Valutaalap IMF önálló irodát nyitott Budapesten a Magyarországnak nyújtott készenléti hitellel kapcsolatos egyeztetések megkönnyítésére. Az Audi Hungariánál 2,6 milliárd forintos beruházás eredményeként megkezdődött a TFSI benzinmotorok sorozatgyártása. Az új TFS-Motorokat az új, teljes egészében Győrben gyártott Audi TT RS-ekbe építik be. Katja Hesselin, a bajor gazdasági minisztérium államtitkára Budapesten.

Április 16-18.

„RENEXPO” szakmai vásár a Németországi Szövetségi Köztársaság részvételével.

Április 22-25.

Regina van Dinther, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi parlamentjének elnöke Budapesten.



265

2009. június

2009. augusztus

Június 8-12.

A német szövetségi kormány delegációjának részvétele az NSG(Nukleáris Szállítók Csoportja)-Plenáris ülésen Budapesten az NSG elnökség átadása alkalmából.

Június 20-24.

Dr. Reiner Haseloff, Szász-Anhalt tartomány gazdasági miniszterének látogatása.

Június 25-27.

Günter Nooke, a német szövetségi kormány emberi jogi megbízottjának látogatása a II. Budapesti Emberi Jogi Fórum alkalmából.

Június 27.

Prof. Dr. Horst Köhler, szövetségi elnök részvétele a Vasfüggöny átvágásának 20. évfordulója alkalmából megrendezett emlékünnepségen Budapesten.

Augusztus 19.

2009. szeptember

Szeptember 14-15. Gert Weisskirchen, a német szövetségi parlament képviselőjének látogatása Budapesten. Szeptember 30- Október 2.

Július 4-7.

266

Az Audi Hungariánál 1,1 milliárd forintos beruházás eredményeként megkezdődött az új, rendkívül hatékony négyhengeres Common-Rail befecskendezésű dízelmotorok sorozatgyártása. Az 1,6 literes, 90 illetve 105 lóerős TDI motort az Audi és a Volkswagen Konszern több modelljébe- VW, SEAT, Skoda – építik be. Norbert Lammert, a Német Parlament elnökének látogatása, Dr. Szili Katalin a Magyar Parlament elnökének meghívására.

Ernst Pfister, baden-württembergi gazdasági miniszter látogatása Budapesten.

2009. október

Bővíti magyarországi tevékenységét a világ egyik legnagyobb autóipari, elektronikai és akusztikai berendezéseket gyártó vállalata. A Harman International 3,7 milliárd Ft beruházásból megvalósuló új székesfehérvári üzeme újabb 260 munkahelyet teremt.

Október 1-4.

A Friedrich Naumann Alapítvány utazása Budapestre.

Október 6-7.

Rüdiger Wolf, a német szövetségi védelmi minisztérium államtitkárának látogatása.

Október 9.

Joachim Herrmann, bajor belügyminiszter látogatása Budapesten.

2009. július

Angela Merkel, német szövetségi kancellár, látogatása Sopronban a Páneurópai Piknik 20. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségek alkalmából.

Július 16.

Legördült a 400.000. Audi TT az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. gyártósoráról. A 400.000-ik, ibiszfehér színű Audi TT Coupé S-Line felszereltséggel és quattro hajtással a német piacra készült.

Október 12-14.

A német szövetségi parlament IPS (nemzetközi parlamenti ösztöndíj)-válogató bizottság Magyarországon (Dr. Margrit Wetzel, MdB; Prof. Dr. Michael Linscheid és Mdgn Uta Ulrike Handke-Leptien).

Július 28.

Az IT Services Hungary, a német IT-vállalat, a T-Systems magyar leányvállalata egy IT szolgáltatóközpontot nyitott Debrecenben. Az új központ 900 munkahelyet teremt képzett IT-szakemberek számára.

Október 16.

Július 30.

Új egységgel bővült Székesfehérváron a Penny market diszkontlánc.

Október 16-án ünnepélyes keretek között megtörtént a Mercedes-Benz Kecskeméten létesítendő személygép kocsi-gyárának alapkőletétele. Bajnai Gordon miniszterelnök jelenlétében Rainer Schmückle, a Mercedes-Benz sze mélygépkocsi-üzletágának ügyvezető igazgatója, valamint Michael Frieß, a gyár leendő igazgatója útjára indították a magyarországi gyártóüzem építési munkáit. A jelenlegi A és B osztályú kompakt gépjárművek következő generációját 2012-től gyártják Kecskeméten.



267

2009. október

Október 20-23.

2010. február

Bajorország szövetségi és európai ügyekért felelős minisztere, Emilia Müller dunai körútja Szlovákiában, Ausztriában, Magyarországon (10.20-21.) és Bulgáriában.

Február 17-18.

Guido Westerwelle német külügyminiszterként tett első magyarországi látogatása.

Február 25.

A Német Külügyminisztérium államminisztere, Cornelia Pieper asszony és tartományi miniszterek vesznek részt a Duna-csúcson.

Február 26.

A baden-württembergi tudományos, kutatási és művészeti miniszter, Dr. Peter Frankenberg professzor Budapestre látogat.

2009. november

A navigációs szoftverek fejlesztésével foglalkozó Nav N Go csatlakozott a mobilitási és multimédia klaszterhez (MM Cluster).

November 20.

Dr. Wolf-Ruthart Born, a német külügyminisztérium államtitkára Budapesten.

November 20-21.

Német-Magyar Fórum Budapesten.

November 20-21.

Matthias Platzeck, brandenburgi miniszterelnök látogatása Budapesten.

November 20-21.

Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere Budapesten.

November 23.

Prof. Dr. Dres. h. c. Hans-Jürgen Papier, a német szövetségi alkotmánybíróság elnökének látogatása Budapesten.

2009. december

Az E.ON Földgáz Storage Zrt. átadta Közép- és Kelet Európa legnagyobb gáztározóját.

2010. március

Az Audi Hungaria újabb tevékenységi körrel, egy Kísérleti Motorgyártó Központtal bővítette motorgyártásának portfólióját.

Keszthelyen, az Alphapark bevásárlóközpontban megnyílt a 24. OBI Áruház. A 7000 m²-es áruházzal 70 új munkahelyet teremtettek.

Március 5.

Az Audi Hungaria második alkalommal áll az AISECDevelor rangsor első helyén.

Március 7-8.

Kurt Beck, rajna-vidék-pfalzi miniszterelnök, politikai megbeszélések céljából Magyarországra látogat.

Március 22.

A német Temic Telefunken Microelectronic Hungary Kft. többek között hibridhajtású motorelektronika és ABS-rendszerek gyártását kezdi meg Budapesten. A hétmilliárd forintos beruházás 2009 és 2012 között 175 új munkahelyet teremt, melynek megvalósítását az ITD Hungary Zrt. segíti.

Március 23.

Összesen 9 milliárd forintos beruházással bővítik a Bosch magyarországi fejlesztőközpontját. A cég öt éven át garantálja a létrehozandó 200 új k+f-munkahely megőrzését. A beruházás egymilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással valósulhat meg.

2010. január

268

2010-ben Magyarország a berlini nemzetközi Grüne Woche díszvendége. Január 15–24 között az agrár- és élelmiszertermelés mellett az idegenforgalmi és kulturális kínálat állt a 38 kiállító prezentációjának középpontjában.



269

A magyar gazdaságról Magyarországnak 2009-ben nem csupán a világméretû gazdasági és pénzügyi válság következményeivel kellett megküzdenie, hanem belpolitikai tekintetben is komoly kihívásokkal szembesült.

Politikai feltételrendszer 2009 tavaszán felbomlott a Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták (SZDSZ) kormánykoalíciója, így 2009 áprilisától Bajnai Gordon vezetésével egy olyan kisebbségi kormány vezette az országot, amely gyakorlatilag a korábbi koalíciós partner, az SZDSZ támogatására kellett, hogy hagyatkozzon. Általános megítélés szerint Bajnai Gordon a súlyos államháztartási válságot és ezzel az ország fizetőképességének akut veszélyeztetését megfelelően küzdötte le – habár a magánháztartások és vállalatok súlyos megterhelése mellett. 2010 áprilisában a választási ciklusnak megfelelően új országgyűlést választanak. Valamennyi közvéleménykutatás szerint a Fiatal Demokraták Szövetsége – Magyar Polgári Szövetségnek (Fidesz – MPSZ) jó esélye van az abszolút, adott esetben pedig akár kétharmados többség elérésére. A jelenlegi adatok szerint már csupán két további párt jut be az országgyűlésbe: az eddig kormányzó Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a szélsőjobboldalinak ítélt Jobbik párt. A Fidesz több ízben is bejelentette, hogy a két párt egyikével sem lép koalícióra, és ezt a kijelentést hitelesnek lehet tekinteni. A választások alapján jócskán a harmadik negyedévig aligha számíthatunk fontos politikai döntésekre.


Egyrészről a Fidesz politikai és gazdaságpolitikai programja jelenleg még meglehetősen meghatározatlan, és általában arra számítanak, hogy konkrét intézkedéseket és reformterveket csak a választásokat követően tárnak a nyilvánosság elé, másrészről pedig a Fidesz választási győzelme esetén jelentős átszervezésre lehet számítani a kormányzati és közigazgatási apparátusban – beleértve számos személycserét is. Az ebből származó indulási nehézségek vélhetően megterhelik a gazdaságot is. Növekedés és termelés A gazdasági válság hatása a térség legtöbb országánál súlyosabban sújtotta és sújtja Magyarországot. A gazdaság teljesítménye 2009-ben 6,3 százalékkal csökkent, és még 2010-ben sem számolnak említésre méltó növekedéssel. Ennek legfőbb oka az ország rendkívüli exportfüggősége volt, amit súlyosbítottak az államháztartás jó ideje fennálló strukturális problémái, amelyek a ciklikusságot tetéző költségvetési politikára kényszerítették az országot és ezzel tovább fékezték a növekedést. Az államháztartás akut konszolidációját eredményesnek lehet nevezni; 2009-ben az ipari országok közül Magyarország rendelkezett az egyik legalacsonyabb költségvetési hiánnyal. 271

A belpiaci kereslet tetemes visszaesése a külkereskedelemben azt eredményezte, hogy a behozatal jóval erősebben esett vissza a kivitelnél, ebből következően pedig Magyarországnak először sikerült a GDP mintegy 4 százalékát elérő külkereskedelmi többletet elérnie. A bel- és külpiaci kereslet visszaesése azonban jelentős megterhelést jelentett a munkaerőpiacon, így a munkanélküliség az év végével mintegy 11 százalékkal 15 éves csúcsot ért el. Bruttó hazai termék A magánfogyasztás csökkenése és az elmaradó beruházások fékezik a keresletet. Magyarországon a magánháztartások fogyasztása adja a bruttó hazai termék közel kétharmadát. A 2009-es évben a fogyasztás közel 7 százalékkal csökkent, és ezzel meghatározó mértékben járult hozzá a gazdaság összesített teljesítményének csökkenéséhez. Hasonlóan nagy volt azonban a beruházási teljesítmény negatív hatása: a bruttó eszközberuházások több mint 30 százalékot zuhantak, így a beruházások aránya (a beruházások a GDP-re vetített aránya) tovább csökkent jelentős mértékben: a 2000-ben mért 23,4 százalékkal helyett a múlt évben éppen elérte a 20 százalékot. A gazdasági ágazatok közül a beruházások kizárólag a mezőgazdasági szektorban, az energetikában és a szállítás-raktározás területén emelkedtek 7-8 százalékkal, miközben a feldolgozó iparban 15 százalékkal, a kereskedelemben 19, az építőiparban 21 száza272

lékkal, az ingatlanszektorban 5, a vendéglátásban pedig 31 és a pénzügyi iparban 39 százalékkal estek vissza a beruházások. Egyértelműen pozitív fejlődést csupán az ún. folyó fizetési mérleg tudott felmutatni. Mivel az áruk és szolgáltatások behozatala jelenősen nagyobb mértékben csökkent, mint a kivitel, ezért a folyó fizetési mérleg többlete hétszeresére, a GDP 7 százalékra emelkedett, és így hozzájárult ahhoz, hogy a növekedés visszaesése ne legyen még jelentősebb. A bruttó hozzáadott érték legnagyobb mértékű – 17%-os – csökkenését 2009-ben a feldolgozó iparnak kellett elszenvednie, ami a magyar gazdaságban elfoglalt jelentős súlyát tekintve már önmagában is a GDP-csökkenés mintegy felét eredményezte. A mező- és erdőgazdálkodás gazdasági teljesítménye is csökkent mintegy 17 százalékkal, ez az ágazat azonban a GDP-ből mintegy 3 százalékkal részesülve csupán alárendelt szerepet tölt be. A szolgáltató ágazatnak és az építőiparnak „csupán” mintegy 3 százalékos visszaesést kellett elkönyvelnie, ami azonban eltérő intenzitással mutatkozott meg az egyes ágazatokban: a kereskedelem és a vendéglátás teljesítménye például bő 8 százalékkal csökkent, miközben a pénzügyi, ingatlan- és gazdasági szolgáltató szektor még minimális, 0,8 százalékos növekedést is el tudott érni. A gazdasági válság közepette is folytatódott az a tendencia, amely szerint Magyarország egyre inkább szolgáltató társadalommá válik: ez a szektor


1. sz. táblázat: A magyar gazdaság nemzetgazdasági alapadatai GDP-növekedés (%) Eszközberuházás (változás, %) Magánfogyasztás (változás, %) Fogyasztói árak (változás, %) Államháztartási hiány (a GDP %-ban) Folyó fizetési mérleg (a GDP %-ban) Munkanélküliségi ráta (%, éves átlagban)

2004 2005 2006 2007 2008 2009 4,9 3,5 4,0 1,0 0,6 –6,3 7,9 5,7 –3,6 1,6 0,4 –6,5 3,1 3,4 1,9 –1,6 –0,6 –6,7 6.8 3.6 3.9 8,0 6,1 4,2 6.4 7.9 9,3 5,0 3,8 3,9 -8.3 -7.2 -7.5 -6.8 –7,2 +0,4* 6.1 7.2 7.5 7.4 7.8 10.0

* Becslés vagy előzetes adat. Forrás: MNB, KSH

adja ma a gazdaság teljesítményének 57 százalékát – miközben az aránya 2000-ben még 54 százalékos volt. Ezzel szemben az ipar részaránya 23-ról mára 21 százalékra, a mezőgazdasági szektoré pedig 4,6%-ról 2,5%-ra csökkent. Az építőipar szinte változatlan mértékben, 4 százalékkal járult hozzá az értékteremtéshez. Kitekintés: A 2010-es évre nézve mind a kormány, mind pedig az Európai Unió bizottsága és a Nemzetközi Valuta Alap is abból indul ki, hogy Magyarország gazdasági teljesítménye vélhetően stagnál a gyenge előző évi szinten, még akkor is, ha a legfontosabb külföldi felvevőpiacokon kis mértékben erősödik a konjunktúra. A gazdaság érzékelhető talpra állásával csak 2010 második félévétől számolnak. A magas munkanélküliség, valamint a lakosság magas hiteltörlesztési terhei is vélhetően még hosszú ideig megterhelik a magánháztartások keresletét. A vállalatok beruházási hajlandóságát – a feltorlódott beruházási igény ellenére – a bankok restriktívnek nevezhető hitelkihelyezése is korlátozza, miközben rendkívül csekély mozgástere van a stimuláló hatású fiskális beavatkozásoknak. A növekedést – ha egyáltalán – csak az exportpiacok


ösztönözhetik. A legtöbb ipari ágazatban az új megrendelések volumene 2009 negyedik negyedévében ugyan érzékelhetően nőtt, de a decemberi megrendelés-állomány sok esetben még jelentősen elmaradt a tavalyi értéktől, így az iparban a termelés csak nagyon lassú ütemű helyreállására lehet számítani. Ezen kívül változatlanul kockázati tényezőkkel kell számolni a legfontosabb exportpiacok keresletét illetően. A termelés egyes kiválasztott ágazatokban Az iparon belül főként a beruházási javak gyártóit sújtotta a kereslet világméretű visszaesése. A termelésük 85 százaléka külföldre került, így 2009ben 24 százalékkal esett vissza. A fogyasztási cikkek gyártói ezzel szemben még viszonylag kíméletesen megúszták ezt az időszakot, de az ő termelésük is bő 6 százalékkal csökkent. A rendkívüli mértékben sújtott ágazatok közé tartozott a fémipar (-36,8%), a járműgyártás (-28%), az építőanyagipar (-23%), a villamos- és elektronikai ipar (-16%), valamint a vegyipar (-16% a gyógyszeripar nélkül). Pozitív kivételt képez a gyógyszeripar, 273

amely 2,5 százalékkal tudta növelni értékesítését, és szinte forgalomcsökkenés nélkül vészelte át az évet az élelmiszeripar is (-1%-kal). A termelés például a vegyiparban vagy az építőanyag-iparban bekövetkezett csökkenését az energiatermelők is érzékelték: a villamosenergia-értékesítése 4, a gázé pedig egyenesen 18 százalékkal csökkent. A termelési adatok egyébiránt a legtöbb esetben még néhány százalékponttal elmaradtak a fenti értékesítési számoktól, mert sok esetben először a meglévő raktárkészletet csökkentették. Az államháztartás Magyarországnak 2009-ben sikerült stabilizálnia az államháztartást, akkor is, ha számos foganatosított intézkedés még nem jelenti a strukturális terhek enyhítését. A 2008 végén felmerült akut finanszírozási kényszerhelyzetben Magyarország rákényszerült arra, hogy gyorsan energikus lépéseket foganatosítson a fizetőképesség megőrzése érdekében. Magyarország 2008 októberében 20 milliárd eurós segélycsomagot kapott a Nemzetközi Valuta Alaptól, az Európai Uniótól és a Világbanktól a gazdaság stabilizálására (a Nemzetközi Valuta Alap 12,5 milliárd eurós készenléti hitelt, az Európai Unió 6,5 milliárd eurót, az IBRD 1,0 milliárdot biztosított). Ezzel párhuzamosan részben kemény intézkedéseket tettek az államháztartási kiadások korlátozására. Ezen intézkedések eredményeként Magyarország visszanyerte a nemzetközi pénzpiacok bizalmát, és 2009 nyarától ismét a szabad piacról tudta biztosítani az ország refinanszírozását. 274

A Nemzetközi Valuta Alap hitelének utolsó részleteit az országnak már nem kellett igénybe vennie. Az államháztartás akut konszolidációja a mély gazdasági válság kellős közepén ugyan jelentősen megnyirbálta a növekedést, azonban fiskális politikai szempontból eredményes volt: az ipari országok közül 2009-ben Magyarország rendelkezett az egyik legalacsonyabb, 4,4 százalékos államháztartási hiánnyal. A 2010-es költségvetést fenyegető kockázatok: Az viszont még nem biztos, hogy ténylegesen elérhetőeke a 2010-es költségvetésben megfogalmazott becsvágyó célkitűzések. A pénzügyminisztérium 2010 márciusában megerősítette a 3,8 százalékos államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzését, azonban a jegybank már 4,0-4,2 százalékból indul ki, más szakértők pedig akár 7 százalékot, vagy ennél is többet tartanak lehetségesnek. Kockázatot legfőképpen a konjunktúra alakulásához kapcsolódó bizonytalanság jelent, de még a feltételezésekhez közel járó gazdasági növekedés mellett is komoly nyomás nehezedhet a költségvetés bevételi és kiadási oldalára egyaránt. A nemzetközi pénzpiacokon uralkodó törékeny viszonyokra tekintettel az új kormány vélhetően először főként bizalomépítő intézkedéseket kényszerül eszközölni, de legalábbis bejelenteni. Foglalkoztatás Tovább csökkenő foglalkoztatás, emelkedő munkanélküliség. A magyar vállalatok csak csekély mértékben tudták ellensúlyozni az értékesítés


visszaesését a rövidített munkaidő és hasonló intézkedések bevezetésével. A bel- és külpiaci kereslet 2009-es csökkenése ezért jelentős mértékben a munkaerőpiac rovására ment. A munkanélküliségi ráta az év végére mintegy 11 százalékkal az utóbbi 15 év legmagasabb szintjét érte el. A munkaügyi központoknál 2009 végén közel 605.000 munkakeresőt tartottak nyilván – erre 1994 eleje óta nem volt példa. A társadalombiztosítási kötelezettséggel foglalkoztatottak száma csak a 2009-es évet tekintve 3,7 százalékkal csökkent, ami az utóbbi öt évben ös�szesen 4,6 százalékot jelent, mégpedig úgy, hogy a kereső lakosság aránya Magyarországon egyébként is jelentősen elmarad az európai átlagtól. A folyó évben a legtöbb gazdaságkutató a munkanélküliség újbóli kisebb mértékű emelkedésére számít, mielőtt 2011-ben kisebb csökkenés veheti kezdetét. A magyarországi bérszerkezet és az inkább csekélynek nevezhető szociális biztonság következtében a magas munkanélküliségi ráta alapvetően kisebb hatást gyakorol az államháztartásra, mint például Németországban, azonban az ebből származó szociális problémákat komolynak kell tekinteni. Jövedelmek, magánfogyasztás A magyar foglalkoztatottak jövedelme 2009-ben reálértéken számítva érzékelhetően csökkent. A gazdasági válság csillapító hatást gyakorolt a munkajövedelmekre, a bruttó bérek gyakorlatilag az előző év szintjén stagnáltak (+0,5%-kal), ami főként a közszféra (-8 %-os) bércsökkentésének


tudható be. A magángazdaságban a bérek még 4,3 százalékkal emelkedtek. Egyes adókönnyítéseknek köszönhetően a nettó bérek összesen 1,7 százalékkal emelkedtek, így a 4 százalék feletti inflációs rátát tekintve a munkavállalók mégis átlagosan 2,4 százalékos reálbér-csökkenést kellett, hogy elszenvedjenek. Ez tükröződik a kiskereskedelemben is, ahol az árbevétel a harmadik egymást követő évben csökkent, csak 2009-et tekintve is 5,2 százalékkal. Külkereskedelem A külkereskedelemben a belpiaci kereslet tetemes visszaesése következtében a behozatal jóval erősebben csökkent, mint a kivitel. Ebből következően Magyarországnak most sikerült először külkereskedelmi többletet elérnie, amely elérte a 4 milliárd eurót és ezzel a GDP mintegy 4 százalékát. Mindemellett 2009-ben is Németország volt Magyarország messze legfontosabb kereskedelmi partnere; a magyar kivitel és behozatal összesen 25,5 százalékát bonyolították német partnerrel. Ez hozzávetőlegesen ötször annyi, mint a rangsorban következő öt ország mindegyikével (Oroszország, Ausztria, Francia- és Olaszország, valamint Szlovákia), amelyek egyenként mintegy 5 százalékos részesedéssel a magyar külkereskedelem összesen 25,1 százalékát képviselik. Magyarország összesített kivitele 2009-ben (euró alapon) 18,9 százalékkal, a Németországba irányuló kivitel pedig valamelyest erőteljesebben, 21,7 százalékkal csökkent. 275

A német-magyar kereskedelem Kiugróan nagy visszaesést kellett elkönyvelni a Németországba irányuló magyar kivitelben a járművek és járműalkatrészek (-31,6%), valamint a gépek és berendezések (-26%) területén - ez a két csoport adta még 2008-ben a Németországba irányuló magyar szállítások 45 százalékát, de az arányuk 2009ben csupán 42 százalékra csökkent. A villamosipari és elektronikai eszközök magyar kivitele (ezek aránya 2009-ben 23 százalékos volt) ehhez viszonyítva kisebb mértékben, mintegy 13 százalékkal csökkent. Magyarország árubehozatala 2009ben mintegy 25 százalékkal csökkent (euróban számítva), miközben a Németországból érkező behozatal 25,7 százalékkal hasonló mértékű volt. A német-magyar kereskedelem A visszaesés kiemelten sújtotta a Németországból származó magyar jármű- és járműalkatrész-behozatalt (-43%, az importból képviselt részesedés 16-ról 12 százalékra csökkent), valamint a gépek és berendezések importját (-39%, az arányuk 27-ről 22 százalékra csökkent). Szinte változatlan maradt ezzel szemben a német villamosipari és elektronikai áruk behozatala (-0,2%), így arányuk 17-ről 23 százalékra tudott emelkedni. Kitekintés: A 2010-es évet tekintve általában a külpiaci kereslet élénkülésére számítanak, a magyar kivitel növekedésére vonatkozó előrejelzések legtöbbször 2 és 6 százalék között mozognak, miközben a behozatal is hasonló mértékben emelkedhet. Mindezek eredményeként Magyarország 2010-ben is mintegy 4 milliárd eurós külkereskedelmi többletet érhet el. 276

Fizetési mérleg Magyarország vélhetően 2009-ben tudott először pozitív fizetési mérleget elérni. A DUIHK számításai szerint ez mintegy 0,5 milliárd euróra tehető, miközben a megelőző évben még 7,6 milliárd eurós – a bruttó hazai termék bő 7 százalékát kitevő – hiányt mutattak ki. A változás fő okát a jelentősen javuló külkereskedelmi mérlegben kell keresni: miközben Magyarország még 2006-ban is éves szinten 2-3 milliárd eurós vagy még ennél is magasabb hiányt könyvelt el az árukereskedelemben, addig 2007-ben és 2008-ban szinte kiegyensúlyozott volt a mérleg, és 2009-ben 4 milliárd euróra tehető külkereskedelmi többletet érhet el az ország. A szolgáltatások terén is vélhetően jó 1,5 milliárd eurós többletet érhetnek el, miközben a jövedelem-átutalások és transzferek hiánya 2,5-3 milliárd euróval lehet kisebb, mint a megelőző években.

lását. Mindazonáltal az új beruházások beáramlása összességében jelentősen csökkent, sőt az elsőtől a harmadik negyedévig kis mértékben negatív mérleget mutatott (mintegy -0,4 milliárd euróval). Magyarországra változatlanul áramlott a friss tőke (+1,2 milliárd euróval), de egyúttal tetemesen csökkentették a külföldi befektetők a magyarországi érdekeltségeiknek nyújtott hiteleiket (-1,3 milliárd euróval), és a visszaforgatott eredmény is negatív egyenleget mutatott (-0,3 milliárd euróval). Mindazonáltal le kell szögezni, hogy a német befektetők hasonló mértékben csökkentették magyarországi szerepvállalásukat, mint más térségekben is, így tehát a csökkenés elsősorban nem a beruházások földrajzi elmozdulását, hanem a német vállalatok külföldi szerepvállalásának általános visszafogását tükrözi.

Német-magyar kapcsolatok A német külföldi befektetések összesített volumene 2009-ben 51, az európai országok vonatkozásában pedig 49 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a magyarországi beruházások „csak” 29, a csehországiak pedig 21 százalékkal csökkentek, míg a lengyelországi német beruházások még kisebb mértékű növekedést is fel tudtak mutatni (+6 százalékkal). Magyarország esetében figyelemre méltó, hogy a visszaforgatott nyereség volumene egyenesen 10 százalékkal bővült, ami ismételten hangsúlyozza az országban már jelen lévő befektetők bővítési beruházásainak kiemelkedő jelentőségét. Kitekintés: A 2010-es évben a külföldi befektetések csupán igen óvatos élénkülésére lehet számítani, mivel a tőkét kihelyező vállalatok középtá-

Kitekintés: A gazdasági szakértők 2010-ben nem számolnak a folyó fizetési mérleg további javulásával, hanem inkább ismét kisebb, 1-2 milliárd eurós hiányra lehet számítani. Főként a jövedelem-átutalások rontják jelentősen a mérleget: a közvetlen befektetésekből évente 3-4 milliárd eurónyi jövedelem áramlik külföldre, ezen túlmenően pedig 1-2 milliárd eurónyi tőkeköltséget kell a külföldi tőkét biztosítóknak megfizetni. Közvetlen befektetések A gazdasági válság ellenére 2009ben nem figyelhettük meg a külföldi és ezen belül kifejezetten a német befektetők említésre méltó kivonu-



277

von a jövőben is csak rendkívül lassan folytatják újra a terjeszkedést a külpiacokon. Pénzpiacok A valuta- és állampapírpiacon Magyarország az év során fokozatosan újra vissza tudta nyerni a bizalmat. A Forint árfolyama az év folyamán stabilizálódott, azonban éves átlagban közel 12 százalékos leértékelést mutatott az euróval szemben. A 2008 végi kritikus helyzetet követően a magyar kormány 2009-ben ismét a szabadpiacon tudta biztosítani refinanszírozását, és a kamatszint a jegybanki pénzpolitika fokozatos lazításának is köszönhetően az év folyamán jelentősen csökkent. A vállalatok finanszírozási költségei 2010-ben jelentősen csökkentek. A jegybank 2009 során hét lépésben a 2008 végi 10,0 százalékról 2009 végére 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. Ezt a 375 bázispontnyi lazítást azonban a bankok a kívánalmak ellenére nem adták tovább közvetlenül és teljes egészében a vállalatoknak. Az egy éven túli futamidejű vállalati

278

hitelek éves összehasonlításban csupán átlagosan 250 bázisponttal lettek olcsóbbak, és alig csökkentek 10 százalék alá. Ugyanebben az időszakban azonban jelentősen csökkent a hasonló devizahitelek ára, hiszen 2008 végén a magyar vállalatoknak 1-5 éves euróhitelek után csupán átlagosan 3-4 százalékos kamatot kellett fizetnie. Ez a Forint alapú finanszírozással szemben változatlanul jelentős költségelőny azt eredményezte, hogy a devizahitelek a vállalatok teljes hitelállományában elfoglalt magas aránya szinte változatlanul 58 százalékon maradt – az ezzel járó árfolyamkockázat ellenére. Egyidejűleg azonban romlott a bankhitelek elérhetősége a vállalatok számára. A hitelállomány összességében csökkent, éves összehasonlításban 4 százalékkal. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bankok 2008 decem bere és 2009 decembere között ös�szességében mintegy 350 milliárd Forinttal csökkentették a hitelkihelye zésüket a magyar gazdaság felé. Ez a bankok kockázatának csökkentése szempontjából kézenfekvőnek tűnik, azonban a konjunktúra élénkítéséhez nem járult hozzá.


Gazdasági események krónikája

Magyarország 2009/2010 2009. január

január 20.

A Magyar Nemzeti Bank további 50 bázisponttal, 9,5%-ra csökkenti az alapkamatot.

január 26.

Az Európai Befektetési Bank (EIB) 440 millió eurós hitelt nyújt Magyarországnak. A pénzből az EU-s pályázatok keretében megvalósuló kutatási-fejlesztési projektekhez szükséges nemzeti önrészt lehet finanszírozni.

január 29.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlament rendkívüli ülésén az adó- és járulékrendszer jelentős átalakítását helyezi kilátásba.

2009. február

február 3.

Megkezdi munkáját a miniszterelnök által január 16-án bejelentett Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ (KVVK).

Azon cégeknél, amelyek a 4-napos munkahét bevezetésére kényszerültek, a kormány átvállalja az 5. munkanap járulékos költségeinek egy részét.

február 6.

Az ipari termelés 2008 decemberében majdnem egy negyeddel (-23,3%) csökkent a 2007 decemberi értékhez képest, az egész évre vetítve a termelés csökkenése 1,1% volt.

február 9.

A Központi Statisztikai Hivatal bejelentése szerint 2008 decemberében az exportok 17%-kal csökkentek 2007 decemberhez képest, az importok erre az időszakra pedig 18%-ot estek.

február 12.

A KSH adatai alapján 2008. utolsó negyedévében a bruttó hazai termék 2,1%-kal csökkent az előző évi időszakhoz képest. Az egész 2008-as évre vetítve a gazdasági növekedés 0,6%-ra lassult, ez pedig az elmúlt 15 év leglassúbb növekedési üteme.

február 16.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök új reformjavaslatokat mutat be. A munkaadói járulékok és a személyi jövedelemadó csökkentését a fogyasztási adó emeléséből finanszírozná a kormány, emellett a szociális támogatások szigorítását, ill. a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését is tervezi.


279

február 17.

Az Euró-Forint átváltási árfolyam történelmi mélypontra esik. Alkalmanként 310 Forintot kellett fizetni egy Euróért.

február 18.

Négy hónapos szünet után az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) először tud államkötvényt elhelyezni a piacon aukció keretében. Október közepe óta csak rövidlejáratú kincstárjegyek kerültek értékesítésre.

február 20.

február 24.

Munkaadó egyesületek és gazdasági szervezetek saját reformjavaslatokat készítenek, amelyek a szociális alapoknál megtakarításokat eredményeznének, és tehermentesítenék a béreket és hozamokat. A BUX tőzsdeindex 2004 eleje óta a legalacsonyabb szintjére csökken, időnként még a 10.000 pontos értékhatár alá is merült.

március 31.

A Moody’s hitelminősítő egy fokozattal, „A3”-ról „Baa1”-re csökkenti Magyarország fizetőképességének besorolását, a kilátást továbbra is a „negatív” jelzővel látja el.

Az FHB bank elsőként veszi igénybe a decemberben elfogadott bankmentő-csomag lehetőségeit, az állam 30 milliárd forintos tőkeemeléssel 44%-os részesedést szerez a pénzintézetben. 2009. április

április 2.

Radikális kiadáscsökkentést tervez Bajnai Gordon kormányfő-jelölt. Elsősorban a szociális jellegű kiadásokat csökkentené, de hozzányúlna a közalkalmazottak béréhez valamint több területen az állami támogatásokhoz is.

április 14.

Az Országgyűlés megszavazza a Gyurcsány Ferenc ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, utódjává Bajnai Gordont eddigi gazdasági minisztert választja.

A Magyar Állam 170 milliárd forint értékű hitel nyújt a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) két részletben, négy devizanemben, euróban, fontban, dollárban és jenben. A kölcsön forrását az EU-tól és a Valutaalaptól származó 20 milliárd eurós finanszírozási csomag biztosítja.

április 19.

Az új kormány első ülésén válságkezelő programot fogad el.

április 20.

Leteszik a hivatali esküt az új kabinet miniszterei, közöttük Oszkó Péter, mint pénzügyminiszter, valamint Balázs Péter, mint külügyminiszter.

2009. március

március 1.

280

Az EU brüsszeli csúcsértekezlete nem támogatja Magyarország javaslatát egy 190 milliárd euró összegű kelet-európai segélycsomag elfogadására.

március 2.

A Fitch hitelminősítő „negatív”-ra módosítja Magyarország besorolásának kilátásait.

A jegybank új, eurolikviditást nyújtó, változó áras három hónapos futamidejű EUR/HUF FX-swap tendert (vagyis devizacsereügyletet) bevezetését jelenti be.

március 5.

A forint árfolyama újabb történelmi melypontra esik, átmenetileg 316 fölött mozog az EUR-HUF árfolyam.

március 6.

A kormány 20 milliárd forintos térségi válságkezelő alapot hoz létre, amely a munkanélküliségtől különösen veszélyeztetett térségekben a válságkezelést szolgálja.

március 21.

Lemondását ajánlja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP kongresszusán. Pártelnöki pozícióját a kongresszus nagy többséggel megerősíti.

március 30.

A Standard & Poor’s hitelminősítő egy fokozattal, „BBB”-ről „BBB-”-ra csökkenti Magyarország hosszúlejáratú devizaadósságának besorolását.


2009. május

május 11.

Az államháztartás stabilizálása érdekében az országgyűlés több megszorító intézkedést fogad el. Július 1-től 20-ról 25%-ra emelkedik az áfa, a jövedéki adók 5-6 százalékkal nőnek. Ugyanakkor 5 százalékponttal csökkenek a munkaadói járulékok. A közszférában befagyasztják a béreket és megszűnik a 13. havi illetmény. Eltörlik a 13. havi nyugdíjat is, és több lépésben 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Több szociális juttatás esetén csökken a kifizetett összeg, ill. szigorodnak az igénybevétel feltételei.

május 14.

Az Európai Központi Bank visszautasítja Magyarország, Csehország és Lengyelország javaslatát, miszerint a bankok finanszírozásánál az EKB a nem eurozónás tagállamok állampapírjait is elfogadhatná fedezetül.


281

május 15.

A KSH előzetes becslése alapján a magyar bruttó hazai termék az első negyedévben 5,8%-kal zsugorodott a tavalyi év első negyedévéhez képest.

Bajnai Gordon miniszterelnök kijelenti, hogy szükség esetén az eddigi, 20 milliárd euró összegű nemzetközi pénzügyi segélyek megemelését fogja kezdeményezni a kormány.

május 18.

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió hozzájárulásukat adják a 2009. évi hiánycél egy százalékpontos megemeléséhez, a GDP 2,9%-áról 3,9%-ra.

2009. június

június 3.

június 29.

A Magyar Fejlesztési Bank Bankgarancia programja keretében hitelgaranciát nyújt az élelmiszerfeldolgozó vállalkozásoknak. A 30 milliárd forintos rendelkezésre álló keret az érintett vállalatok 1-5 éves futamidejű forgóeszköz-hitelfelvételét hivatott 80 százalékos garancianyújtással támogatni. Az országgyűlés jóváhagyja a 2010-es adótörvényeket. A jövő év elejétől csökken a személyi jövedelemadó, az eddigi 16 százalékos társasági adót a 4 %-os különadóval összevonva a társasági adó egységesen 19 százalékra változik, az ingatlanokra és a vagyontárgyakra bizonyos értékhatár fölött pedig vagyonadót kell fizetni.

2009. július

július 1.

Életbe lép az általános forgalmi adó kulcsának 20 százalékról 25 százalékra történő emelése.

július 14.

A kormány meghirdet egy 50 milliárd forintos gazdaságélénkítő bankgaranciaprogramot, melynek keretében elsődlegesen termelő vállalatok pályázhatnak 125 millió-1milliárd forintos államilag garantált hitelre, a termelési tevékenységhez szükséges forgóeszközállomány finanszírozására.

július 16.

282

2008. októbere óta először bocsát ki az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) újra nagyobb volumenben államkötvényeket 84 milliárd forint értékben a hazai, valamint egy éves szünet után 1 milliárd értékű euró-kötvényt a nemzetközi piacokon.


július 17.

A kormány és a bankszektor megállapodik abban, hogy 60 napra felfüggesztik egyoldalú szerződésmódosításaikat a hazai hitelintézetek. Emellett megállapodnak a bankokra érvényes magatartáskódex kialakításáról, továbbá abban is, hogy teljes fogyasztóvédelmi jogkörrel ruháznák fel az állami bankfelügyeletet.

július 27.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamatot 100 bázisponttal csökkenti 9,5 %-ról 8,5 %-ra.

2009. augusztus

augusztus 13. A GDP a második negyedévben - szezonális és naptári hatásoktól megtisztítva - az előző negyedévhez képest 2,1 százalékkal csökkent, az előző évhez képest a gazdaság teljesítménye pedig 7,4 százalékkal volt alacsonyabb. Az első félévre ez összesítve 6,5 százalékos csökkenést jelent. augusztus 24.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 8,5 százalékról 8 %-ra csökkenti az alapkamatot.

augusztus 25.

Oszkó Péter pénzügyminiszter bemutatja a 2010. évi költségvetés első tervezetét, melynek értelmében a 12 minisztérium büdzséjét mintegy 230 Mrd. forinttal csökkentenék, hogy a GDP 3,8 százalékát célzó költségvetési hiány elérhető legyen. A legkomolyabb megvonás a szociális minisztériumnál (-36%) valamint a mezőgazdasági minisztériumnál (-31%) várható.

augusztus 26. A Nemzetközi Valutaalap (IWF) megkezdi a november 2008ban kötött standby-megállapodás harmadik felülvizsgálatát. Magyarország a jóváhagyott 10,538 Mrd. SDR (jelenlegi árfolyammal számolva kb. 11,5 Mrd. Euro) keretből eddig három részletben 7,587 Mrd. SDR (8,3 Mrd. Euro) összeget hívott le. 2009. szeptember

szeptember 10. A kormány az országgyűlés elé terjeszti a 2010. évi költségvetést. A deficit-célt a GDP 2,8 százalékában határozták meg, a gazdaság 0,9 százalékos visszaesése mellett. 2009-re 6,7 százalékos GDP-visszaesésre számítanak. 2009. október

október 2.

A Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő intézet Magyarország adósbesorolásának kilátását, vagyis a szuverén államadósság kockázati osztályzatát negatívról stabilra mérsékli.


283

2009. október

október 16.

Ünnepélyes keretek között teszik le a Mercedes-Benz Kecskeméten létesítendő személygépkocsi-gyárának alapkövét. A jelenlegi A és B osztályú kompakt gépjárművek következő generációját 2012-től gyártják Kecskeméten.

december 21.

A Magyar Nemzeti Bank további 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkenti az alapkamatot.

december 30.

Sólyom László köztársasági elnök nem írja alá a Parlament által december 14-én elfogadott, a „Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatal” létesítéséről szóló törvénycsomagot (közismert nevén antikorrupciós törvény), és megfontolásra visszaküldi azt az Országgyűlésnek.

2009. november

november 13.

A magyar gazdaság a 3. negyedévben a második negyedévhez képest szezonális és naptári hatásoktól megtisztítva 1,8 százalékkal, míg az előző év azonos időszakához képest 8 százalékkal csökkent.

november 23. Az MNB az alapkamatot további 50 bázisponttal 6,5 %-ra csökkenti. Július óta az alapkamat összesen 300 bázisponttal csökkent. november 30.

december 12.

december 14.

december 18.

284

január 11.

Varga István gazdasági miniszter azonnali hatállyal felmondja a többek között a külföldi befektetők magyarországi letelepedését elősegítő Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary) vezérigazgatója, Rétfalvi György megbízatását.

január 21.

Sólyom László köztársasági elnök bejelenti: április 11-én lesz az országgyűlési választások első fordulója. A második forduló április 25-én lesz. A bejelentéssel hivatalosan is kezdetét veszi a kampány.

január 25.

A Magyar Nemzeti Bank január 26-i hatállyal további 25 bázisponttal 6,00 %-ra csökkenti az alapkamatot.

január 26.

Sor kerül a Magyar Köztársaság idei első nemzetközi kötvénykibocsátására, egy 2 milliárd USD névértékű, 10-éves futamidejű kötvénnyel.

január 28.

Oszkó Péter pénzügyminiszter a kormány aktuális konver genciaprogramját mutatja be. A program szerint Magyarország gazdasági teljesítménye 2010-ben 0,3 százalékkal csökken, 2011-ben és 2012-ben azonban már 3,7-3,8 százalékkal nő.

A Parlament elfogadja a 2010. évi költségvetést, ami 870,3 Mrd. Forint deficittel tervez.

2009. december

december 2.

2010. január

Magyarországon a minimálbér 2010-ben 2000 forinttal 73.500 forintra emelkedik. Az OÉT által a magánszféra részére javasolt bérek esetében nem volt egyértelmű egyezség. Az ajánlás szerint a nettó bérek reálértékének megőrzése a cél 2010-ben. Mesterházy Attila frakcióvezetőt javasolja az MSZP országos elnöksége a párt kormányfő-jelöltjének, melyet december 12-én erősít meg véglegesen a szocialisták kongresszusa. A magyar országgyűlés elfogadja a „Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatal” létrehozásáról szóló törvényt, melynek célja a közbeszerzési folyamatok átláthatóságának növelése és a közbeszerzési döntések tisztességtelen befolyásolásának megakadályozása. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a rendszeres hitel-felülvizsgálatot követően jóváhagyja egy 725,1 millió SDR (kb. 666 millió euró) összegű hitelrészlet lehívását. Az összeg az ötödik részlete a 2008. november 6-án nyújtott 10,5 milliárd SDR összegű készenléti hitelnek, amelyből Magyarország eddig 7,6 milliárdot vett igénybe.


2010. február

február 8.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa jelzáloglevél-vásárlási programot hirdet az elsődleges piac stabilizálása érdekében.

február 9.

Magyarország kivitele 2009-ben 59,5 Mrd. euró volt, ez 18,9%kal kevesebb, mint 2008-ban, az import 24,7%-kal esett vis�sza, értéke 55,5 Mrd. euró volt. Ezzel Magyarország rendkívül magas, mintegy 4 milliárd eurós kiviteli többletet ért el - ez a magyar GDP mintegy 4%-ának felel meg.


285

Konjunktúrajelentés 2010

2010. február

február 15.

február 16.

február 22.

február 26.

A KSH adatai szerint a magyar ipari termelés 2009-ben 17,7%kal csökkent. Elsősorban a külföldi értékesítés csökkent (19,7%-kal), míg a belföldi értékesítés 12,6%-kal esett vissza. Oszkó Péter pénzügyminiszter a nemzetközi Valutaalap és az EU vizsgálata után bejelenti, hogy Magyarország egyelőre nem hív le további részletet a 2008 novemberében felvett hitelcsomagból. Így Magyarország összesen 1,6 milliárd eurónak megfelelő összeget nem vett igénybe a hitel 4. és 5. folyósítási szakaszában. A Magyar Nemzeti Bank február 23-i hatállyal további 25 bázisponttal 5,75 %-ra csökkenti az alapkamatot. Ez a legalacsonyabb alapkamat Magyarországon a független Jegybank 1987. évi alapítása óta. A magyar állam tőkeemelés révén visszaveszi az orosz tulajdonosoktól a Malév magyar légitársaság többségi tulajdonát. A légitársaságot 1997-ben másodjára privatizálták.

2010. március

március 10.

A KSH nyilvánosságra hozza a 2009. évi gazdasági teljesítményre vonatkozó számokat. Az elmúlt évben a GDP 6,3 százalékkal csökkent, a beruházások 6,5 százalékkal estek vissza.

március 11.

Jelzáloglevél-vásárlási programja keretében a Magyar Nemzeti Bank első alkalommal vásárol az elsődleges piacon jelzáloglevelet. Az MNB összesen 3,1 milliárd Ft névértékű jelzáloglevelet vesz át a kibocsátó FHB Jelzálogbank Nyrt.-től, 8,18% átlagos hozam mellett.

március 12.

A forint árfolyama az euróval szemben 2008. decembere óta a legerősebb, 1 EUR = 261 Ft.

„Túl a mélyponton, de még messze a csúcsoktól.” A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara éves konjunktúra-felmérésének eredményei Idén tizenhatodik alkalommal készült el a Német-Magyar Ipari és kereskedelmi Kamara konjunktúra-felmérése, amelynek keretében 1995 óta kérdezzük tagvállalatainkat az üzleti tevékenységük feltételrendszerérôl és eredményeirôl.

A legfontosabb eredmények áttekintése Gazdasági helyzet: Túl a mélyponton, de még messze a csúcsoktól A német és más külföldi érdekeltségű vállalatok körében uralkodó hangulat a múlt évi drámai zuhanást követően idén egyértelmű javulást mutat, azonban még nem érte el a korábbi évek pozitív értékeit. Ezt tükrözi az idén először bemutatott és a 2005-2010-es évekre számított DISI-mutató, a DUIHK Befektetői Hangulat Mutatója is, amely a tavalyi –29,5 pontos szint után az idén –2,5-re javult. 2008-ban még +7,9 volt a DISI értéke. A magyar gazdaságot összességében a vállalatok közel kétharmada

még mindig rossz helyzetben látja, és a folyó évi konjunktúrára vonatkozó várakozások mérlege is még mindig negatív: csupán minden hatodik vállalat számít javulásra, 28 százalékuk pedig romlásra. A vállalatok a 2009-es évi felmérésben adott pesszimista előrejelzései az év során – sajnos – teljes mértékben valóra váltak. Ez egyaránt érvényes az árbevétel, az eredmény, a kivitel és a beruházási volumen alakulására – valamennyi területen az előrejelzett mértékben következett be a visszaesés. A 2010-es évben óvatos derűlátás látszik kibontakozni: több mint minden harmadik vállalat számít a saját üzleti helyzet javulására, és csupán 21

Gazdasági várakozások ágazatok szerint

Összes vállalat*

Magyarország gazdasági kilátásai 2010-re Saját üzleti helyzet Saját üzleti kilátások 2010-re Árbevétel 2010-ben Létszám 2010-ben Eredmény 2010-ben

286



–12 – 8 +14 +18 –3 +16

Szolgál- Kereske- Ipar tatások delem A pozitív és negatív válaszok egyenlege –20 –8 –8 –14 –5 –1 +10 +13 +13 +11 +18 +21 –5 +3 –3 +13 +24 +10

287

magyarázható. Így például a belföldi kereslettel illetve a szomszédos exportpiacokkal való elégedettség érezhető gyengülése egyenesen az árbevételben elszenvedett veszteségek számlájára írható. Másrészről a szakemberhiány vagy a munkaköltségek terén jelzett enyhülés, valamint a munkavállalók motiváltságának erősödése feltehetően a munkaerőpiaci helyzet válság okozta változásaira vezethető vissza.

A magyar gazdaság helyzete 2010 3

34

2009

16

83

2008 2007 2006

63

42

57

5

58

37

13

68 21

2005

19 64

jó

kielégítô

15 rossz

Üzleti környezet: megtartandó erények, régi panaszok

százalékuk a romlására. Szinte ugyanilyen arány mutatkozik az eredmény várt alakulására vonatkozó pozitív és negatív válaszok között.

Az országban található beruházási környezetet meghatározó tényezőkre nézve a felmérés szerint nem változott érdemben a vállalatok értékítélete: a beruházók főként a munkaerőpiacot meghatározó tényezők tekintetében adnak jó érdemjegyet Magyarországnak. Ezzel szemben változatlanul éles – sőt részben erősödő – kritikát kaptak azok a területek, amelyekért a gazdaságpolitika felel közvetlen módon.

A bizalom gyenge volta tükröződik a beruházási és foglalkoztatási tervekben is. A válaszadók 35 százaléka tervezi idén beruházásainak visszafogását, és csupán 19 százalékuk növelni akarja azt 2009-hez képest. A foglalkoztatottak számának emelkedésére ugyan a válaszadók 21 százaléka számít már, de 24 százalékuk leépítéseket tervez. A válaszok egyenlegét tekintve tehát idén még nem lehet számítani a munkaerőpiaci helyzet érezhető javulására.

A 2009-es évhez képest tapasztalt változások némelyike a gazdasági válság közvetlen következményeként

A saját vállalat üzleti helyzete 2010

20

2009

16

27

52

32

2008

36

52

12

2007

34

56

10

2006

44

45

48

2005 jó

288

53

11 45

kielégítô

7

rossz


tizált területei pedig – minimális javulás ellenére – változatlanul az adórendszer és az adóterhek maradtak. Magyarország továbbra is vonzó választás – többek között Az előző évhez hasonlóan 80 százalékos azon beruházók aránya, amelyek ma is újból Magyarországra hoznák beruházásukat. Ez az eredmény

Elégedettség a munkatermelékenységgel 2010

10

2009

13

33

2008

7

35

2007

9

29

2006

4

38

2005

7

33

41

Aggasztó viszont, hogy éppen azokon a területeken nem következett be 2009-ben sem javulás, ahol évek óta a legnagyobb az elégedetlenség a beruházók körében – sőt éppen ellenkezőleg, egyes kérdésekben tovább romlott a helyzet. Kiemelkedően szembetűnő ez a bürokrácia, a korrupció elleni küzdelem és a közbeszerzések átláthatósága esetén. A gazdaságpolitika legélesebben kri-

5

13 4

13 46

semleges

4

16

48

A politikai stabilitást ugyan a többség még mindig negatívan értékeli, de a tavalyi felmérés eredményeihez képest érzékelhetően jobb a megítélés, ami lényegében a Bajnai-kormány felállításának és stabil működésének köszönhető.


13

22

34

32 elégedett

30

42

16

elégedetlen

újból megerősíti, hogy a német beruházók hosszú távra terveznek Magyarországon, az átmeneti konjunkturális hatások rövid távon nem borítják fel a korábban meghozott beruházási döntéseket. Az alternatív beruházási helyszínek rangsorában Magyarország idén a negyedik helyen szerepel a felmerésünkben választható 19 közép-kelet-európai ország között, így részben vissza tudta szerezni a múlt években elveszített pozícióit. Az első helyet a válságban példásan helytálló Lengyelország szerezte meg (először) az idén. Az euró bevezetése iránti igény felmérésünk szerint 2009 elejéhez 289

A Konjunktúrajelentés tartalma:

Elégedettség az adórendszerrel 2010

3

2009

4

2008

6

2007 3

13 26 7

4

29

34 25

36 40

32 53

semleges

16 7

elégedetlen

viszonyítva idén jelentősen csökkent, de 86 százalékos támogatással még mindig rendkívül erős.

mintegy 15-20 százaléka egyáltalán nem ismerte a felsorolt intézkedéseket, vagy úgy vélte, hogy ilyen Magyarországon nem is elérhető.

Nem a választási eredménytől függ a beruházási kedv

Az április országgyűlési választások kimenetele a felmérés adatai szerint gyakorlatilag egyáltalán nem befolyásolja a vállalatok beruházási tevékenységét. Három válaszadó közül kettő úgy nyilatkozott, hogy a választás eredménye a „egyáltalán nem” vagy „alig” befolyásolja beruházási döntéseit. A többiek körében pedig megegyezik azon vállalatok száma, amelyek egy Fidesz-kormány alatt fokoznák beruházási tevékenységüket, és azoké, amelyek csökkentenék azt.

A kormány válságkezelésének megítélése 2009 eleje óta jelentősen javult. Annak idején a válaszadók alig 7 százaléka nyilatkozott elégedetten – 2010 elejére arányuk már 40%-ra emelkedett. A kormány által felkínált támogatási eszközöket azonban alig vették igénybe a vállalatok; a válaszadók

290

44 35

36 elégedett

39

39

12

2006 2005

41

16


A DUIHK konjunktúra-felméréséről I. A legfontosabb eredmények áttekintése II. Külföldi közvetlen tőkebefektetések Magyarországon III. A felmérés részletes eredményei 1. Gazdasági hangulat –jelenlegi helyzet és várakozások 2. Az üzleti környezet 3. Alternatív helyszínek 4. Válságkezelés, euró, választások IV. DISI – A DUIHK Befektetői Hangulat-Mutatója V. Adatok 1. Módszertan 2. Táblázatok A teljes Konjunktúrajelentés letölthetô a DUIHK honlapján: www.duihk.hu/publikationen/konjunkturbericht

Táblázatok (számozás a felmérés sorrendjében)

1. Hogyan ítéli meg Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét? jó kielégíő rossz 2005 20.9% 64.3% 14.8% 2006 13.4% 67.7% 18.9% 2007 5.1% 58.3% 36.6% 2008 1.1% 41.8% 57.1% 2009 0.7% 16.1% 83.2% 2010 2.9% 33.9% 63.2% ebből: ipar 1.3% 34.6% 64.1% kereskedelem 5.3% 31.6% 63.2% szolgáltatások 2.7% 34.2% 63.0%


egyenleg 6.1 -5.5 -31.4 -55.9 -82.5 -60.2 -62.8 -57.9 -60.3

291

2. Hogyan értékeli a magyar gazdaság idei kilátásait az elôzô évhez képest?

18. Elégedettség az üzleti környezetet meghatározó tényezôkkel

jobb változatlan rosszabb 2005 24.3% 56.5% 19.1% 2006 19.1% 57.3% 23.6% 2007 14.3% 36.0% 49.7% 2008 18.8% 44.9% 36.4% 2009 0.7% 10.5% 88.8% 2010 16.1% 55.7% 28.2% ebből: ipar 18.8% 55.0% 26.3% kereskedelem 13.2% 65.8% 21.1% szolgáltatások 12.2% 55.4% 32.4%

Környezeti tényező EU-tagság Munkavállalók képzettsége Munkavállalók motiváltsága Beszállítói hálózat Munkatermelékenység Beszállítók minősége Felsőfokú képzés Szakemberek rendelkezésre állása Szakképzés Regionális exportlehetőségek K+F feltételrendszer A munkajog rugalmassága Élőmunka-költségek Közinfrastruktúra Támogatások hozzáférhetősége Jogbiztonság Fizetési fegyelem Belföldi kereslet Politikai stabilitás Közbeszerzések átláthatósága Hatékony közigazgatás Korrupció elleni küzdelem Adórendszer és adóigazgatás Adóterhek mértéke

egyenleg 5.2 -4.5 -35.4 -17.6 -88.1 -12.1 -7.5 -7.9 -20.3

4. Hogyan ítéli meg vállalatának jelenlegi gazdasági helyzetét? jó kielégítő rossz 2005 47.8% 45.2% 7.0% 2006 44.0% 45.0% 11.0% 2007 34.5% 55.7% 9.8% 2008 36.2% 52.0% 11.9% 2009 16.1% 51.7% 32.2% 2010 19.7% 53.2% 27.2% ebből: ipar 21.3% 56.3% 22.5% kereskedelem 18.4% 57.9% 23.7% szolgáltatások 17.8% 50.7% 31.5%

egyenleg 40.9 33.0 24.7 24.3 -16.1 -7.5 -1.3 -5.3 -13.7

Egyenleg +36 +36 +35 +26 +22 +21 +14 +8 –10 –10 –16 –18 –19 –21 –22 –28 –29 –31 –32 –60 –68 –69 –75 –75

* 3 5 6 5 9 5 3 5 6 5 4 5 11 5 23 5 10 * 12 * 3 5 4 5 19 5 22 * 2 * 6 5 8 * 13 5 9 * 7 * 2 * 3 5 3 5 3

Az első oszlop az „elégedett/nagyon elégedett” és az „elégedetlen/nagyon elégedetlen” válaszok egyenlegét mutatja a 2010-es évre („+“: több a pozitív válasz; „–“: több a negatív válasz). A második oszlopban az egyenleg változása szerepel a 2009-es évi felméréshez viszonyítva.

5. Hogyan alakul vállalata gazdasági helyzete az idén az elôzô évhez képest? jobb változatlan rosszabb 2005 43.0% 47.4% 9.6% 2006 45.2% 43.2% 11.6% 2007 43.2% 36.9% 19.9% 2008 37.1% 49.7% 13.1% 2009 9.1% 39.2% 51.7% 2010 34.9% 44.2% 20.9% ebből: ipar 35.0% 42.5% 22.5% kereskedelem 34.2% 44.7% 21.1% szolgáltatások 30.6% 48.6% 20.8%

292

egyenleg 33.3 33.7 23.3 24.0 -42.7 14.0 12.5 13.2 9.7



293

19. Melyik a három legsürgetôbb feladat a magyar kormány számára? Említések darunter an összesen* 1. helyen* 2. helyen* 3. helyen* Korrupció visszaszorítása, átláthatóság növelése 56% 17% 18% 21% adórendszer reformja 33% 11% 17% 5% adócsökkentés 27% 15% 6% 6% bürokrácia leépítése, közigazgatás javítása 26% 9% 9% 9% gazdaság élénkítése 21% 10% 6% 4% költségvetés reformja, hiány, adósság csökkentése 19% 11% 4% 4% kiszámíthatóság biztosítása 18% 8% 6% 4% jogbiztonság növelése 17% 6% 6% 5% munkát terhelő adók, járulékok csökkentése 14% 6% 4% 4% politikai stabilitás növelése 13% 9% 4% 0% * az említések aránya az összes résztvevő számához képest

21. Ma ismét Magyarországot választaná befektetési helyszínnek? 2005 2006 2007 2008 2009 2010 ebből: ipar kereskedelem szolgáltatások

igen 78.6% 78.3% 74.8% 73.1% 80.4% 80.5%

Nem 21.4% 21.7% 25.2% 26.9% 19.6% 19.5%

84.4% 90.9% 71.4%

15.6% 9.1% 28.6%

28. DUIHK Befektetôi Hangulat Mutató – DISI Összetevôk alakulása Gazdasági helyzet Gazdasági várakozások Üzleti környezet Megismétlési hajlandóság* DISI

Súlyozás 10% 50% 35% 5% 100%

2005 27.4 28.3 -5.3 57.2 17.9

Külföldi közvetlen tôkebefektetések Magyarországon A magyar gazdaság nélkülözhetetlen része Külföldi vállalatok máig összesen mintegy 63 milliárd euró értékű működő tőkét fektetettek be Magyarországon. Az európai országok messze a legnagyobb szerepet vállaltak ebben, az összes beruházás 75 százaléka az Európai Unió államaiból érkezett, az Egyesült Államok és Japán együttesen nem egészen 6 százalékkal járultak hozzá. A Magyarországra áramló működő tőke volumene nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas. Akár a lakosság, akár a nemzetgazdaság méretéhez viszonyítva, Magyarországon a külföldi beruházók átlagon felüli szerepet játszottak, játszanak a gazdasági fejlődésben.

A külföldi cégek szerepvállalása kedvező hatást fejt ki a gazdaság számos területén. A versenyszférában dolgozók mintegy 30 százalékát ők foglalkoztatják, ők termelik a bruttó hozzáadott érték 29 százalékát, ők adják a teljes magyar kivitel mintegy 70 százalékát, és a nemzetgazdasági beruházások mintegy 30 százalékát is ők valósítják meg. (források: KSH, Pénzügyminisztérium, UNCTAD)

Folytonosság a válság ellenére A magyarországi közvetlen külföldi tőkebefektetések voulmene 2009-ben ugyan összességében az előző évi érték csupán ötödére zsugorodott, és egymilliárd euróval az eddig mért legalacsonyabb éves beáramlás volt, ez az adat azonban csak hiányosan és torzítva tükrözi a valóságot.

Külföldi közvetlen tôkebefektetések Magyarországon Állomány 2008. december 31-én 2006 19.9 28.3 -4.6 56.6 17.4

2007 16.6 16.7 -7.5 49.7 9.9

2008 9.5 17.4 -11.5 46.2 7.9

2009 2010 -9.1 -34.3 -51.0 5.2 -17.6 -13.3 60.9 61.0 -29.5 -2.5

* a felmérés 21. kérdése alapján

Mindösszesen Európa Európai Unió Németország Ausztria Hollandia Luxemburg Franciaország Nem-európai országok USA Japán

Milliárd euró 62,70 49,33 47,06 13,93 9,06 8,39 6,70 3,83 9,48 2,59 0,97

Részesedés 100.0% 78.7% 75.1% 22.2% 14.5% 13.4% 10.7% 6.1% 15.1% 4.1% 1.6%

Forrás: MNB

294



295

Torzít a hitelforgalom. A 2009-es évet ugyanis a külföldi anyavállalatok magyarországi leányvállalatainak nyújtott hitelek eddig soha nem tapasztalt mértékű (1,7 milliárd eurónyi) leépítése jellemezte. E vállalatcsoporton belüli hitelforgalom nélkül a közvetlen külföldi tőkebefektetések mértéke Magyarországon 2009-ben – néhány, rendkívül magas privatizációs bevételeket hozó évek kivételével – igenis az előző évek szintjén mozgott.

országon már jelen lévő befektetők újrabefektetett jövedelme, azaz a vállalati eredmény haza nem utalt része. Az általános gazdasági helyzet és az üzleti eredmények ezzel járó visszaesésére való tekintettel ez azonban aligha meglepő. Tovább nô Közép- és Keleteurópa jelentôsége

Magyarországon újrabefektetett jövedelmek megoszlása az anyavállalat országa szerint 1999-2008, kumulált összegek, millió euró

egyéb 1893

179

JP

FR 1009

LU 1135

US 1418

AT 2792

DE 8327

Erőteljes új befektetések. Ezzel szemben a múlt évi statisztikában az új befektetések és részesedések igenis jelentős mértékű beáramlása szerepel, az 1,9 milliárd eurós volumen meghaladta még az elmúlt 15 év átlagát is.

Az ellenkező irányból való megközelítés, azaz a közép-kelet-európai térségbe áramló német befektetések alakulása szintén bizonyítja, hogy a válságos 2009-es év sem hozott negatív fordulatot a régió megítélésben, sőt ellenkezőleg, jelentősége még nőtt is.

Jelentősen csökkent, de +0,8 milliárd eurós volumennel még mindig pozitív tartományban alakult a Magyar-

A német jegybank adatai szerint a német közvetlen külföldi tőkebefektetések 2009-ben 51 százalékkal (45 milliárd

Forrás: MNB

Külföldi mûködô tôkebefektetések Magyarországon Éves forgalmi értékek milliárd euróban

7 0,29

6

2,78 0,22

5 1,82 0,30

4

0,52

0,32 0,61

3

0,62

0,12

0,35

1,93

0,48

0,76 1,16 2,01

2

1,37

3,56

1,43

1,51

1,08

0,84

2,93

1,48

1,10

1,57

1

0,84

3,97

1,79 0,82

0 -1

0,40

1,15

1,01

1,05

1,14

1,48

-0,16

hitelmozgás

2,23

1,91

1,92

1,36

2,27

1,61

-0,66

tőkerészesedés

újrabefektetett nyereség

euróra) csökkentek, azonban a célterületek közül Közép-Kelet-Európa és ezen belül Magyarország még fokozni is tudta részesedését. Miközben ugyanis az EU15-ökbe irányuló német tőkekivitel 2009-ben szintén felére csökkent, addig Magyarország vagy Csehország esetében „csupán” 29, illetve 21 százalékos volt a csökkenés, sőt Lengyelországba kis mértékben ugyan, de nőtt a német tőkekivitel (+6%). Ennek köszönhetően tavaly e három országba irányult a német közvetlen tőkebefektetések 8 százaléka – ami több, mint a német beruházók hagyományos elsőszámú célpiacának, az Egyesült Államoknak a részesedése (6%). Az újrabefektetett jövedelmek – az előző évekhez hasonlóan – tavaly is fontos szerepet játszottak a német be-

fektetések alakulásában. A külföldi leányvállalatok helyi bővítő beruházásai az elmúlt öt év átlagában több mint negyedét (27 százalékát) adták a teljes német tőkeexportnak, Magyarország esetében ez az arány azonban 73, Lengyelországban 54 és Csehországban 97 százalék volt. (Kína esetében ez az arány mindösszesen 9% volt, hiszen ott változatlanul az új beruházások adják a befektetések zömét.) Ezek az adatok igazolják, hogy a német vállalatok közép- és kelet-európai szerepvállalása alapvetően hosszú távú és stratégiai jellegű, ennek köszönhetően nehéz világgazdasági környezetben is nagyfokú állandóságot mutat. Ez tükröződik azon vállalatok válaszaiban is, amelyek részt vettek idei konjunktúrafelmérésünkben.

-1,73

-2

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Forrás: MNB

296



297

Bérezési Tanulmány 2009/2010 A DUIHK és a Management Kienbaum immáron tizenegyedik alkalommal közösen készítette el a magyar „Bérezési Tanulmányt”. A tanulmány alapja egy felmérés, melyben magyarországi, túlnyomórészt német érdekeltséggel mûködô vállalatok több mint 14.000 munkavállalójának bérezési adatait értékelték ki. A vállalati bérezési politika mindenre kiterjedô elemzése mellett a tanulmány 26 munkakör részletes bérezési adatai is tartalmazza.

a vállalati tevékenység helyszíne, a vállalat nyereségessége, a munkatárs végzettsége.

A legfontosabb eredmények áttekintése A jövedelmek alakulása A folyó évben (2009-ben) a válaszadó vállalatok átlagosan 6,2 százalékkal emelték az alapbéreket. 2010-re a vállalatok az alapbérek mintegy 3,9 százalékos emelését tervezik.

Hierarchiai besorolás, beosztás, személyügyi felelősség Az ügyvezetők a 2009-es évben 19 millió Forint összegű éves alapbérben részesültek, a teljes jövedelmük átlagosan 21,5 millió Forint.

Bérezés az egyes befolyásoló tényezők szerint Az egyéni javadalmazás mértékét legfőképpen az alábbi tényezők befolyásolják: az adott munkatárs hierarchiai besorolása, a vállalat mérete,

A vezető beosztású munkavállalók átlagos alapjövedelme 8,8 millió Forint, és ez z egészül ki idén kb. 900.000 Forint összegű mozgóbérrel. A szakirányú végzettséggel rendelkező munkatársak átlagos teljes javadalmazása 4,2 millió Forint.

Bérezési trendek – béremelések 20%

19,0% 15,0%

15% 10% 5% 0%

14,8%

13,0% 12,1% 9,5%

10,0%

9,8%


11,3%

9,2%

8,5% 5,3%

1999

2000

2001

előrejelzés

298

9,6%


2002

4,7%

2003

aktuális

10,7%

11,3%

6,3%

6,3%

7,4% 5,8%

8,2% 6,0%

8,5% 6,0%

6,2% 6,0%

6,8%

2004

3,9%

3,6%

3,9%

8,0%

6,3%

4,3%

4,0%

2005

2006

2007

2008

2009

2010

infláció

299

Foglalkoztatási ráta (%) 15 – 64 eves korosztály 75% DE

70%

EE SI

65%

LV EU15 CZ

60%

LT BG

55%

SK PL RO

50%

HU

45%

1997

Forrás: Eurostat

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Negyedéves adatok, az utolsó négy negyedév gördülő átlaga

A fizikai munkások teljes éves keresete átlagosan 2,3 millió Forint, bár tetemes különbség mutatkozik a 2,6 millió Forintot kereső szakmunkások és az 1,7 millió Forintot kereső betanított munkások között. Az ügyvezetők és a vezető beosztású munkavállalók esetében egyértelműen igazolható a személyügyi felelősség mértékének befolyása a javadalmazásra. A vállalat mérete A vállalat mérete az egyik olyan tényező, amely a legnagyobb mértékben befolyásolja a javadalmazás mértékét. Kiemelkedően nagy a korreláció az ügyvezetők és a vezető beosztású munkavállalók esetében, mert ők egy nagyvállalatnál gyakran 60-70 százalékkal keresnek többet, mint egy kisebb vállalatnál dolgozó kollégáik. A szakirányú végzettségű munkatársak és a fizikai munkások körében a vállalat 300

nek a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező munkatársaknál, és ez nem csupán a vezetői szintre igaz, hanem a szakirányú végzettségűekre is. Egyetemi diplomával ők kétszer annyit keresnek, mint szakmunkás végzettséggel.

mérete alig befolyásolja a javadalmazás mértékét, sőt ezekben a csoportokban kisebb mértékű negatív korreláció tapasztalható (vagyis kisebb cégeknél magasabb jövedelmet biztosítanak). A tevékenység helyszíne A javadalmazás szintjét igazolhatóan befolyásolja a vállalati tevékenységi földrajzi helyszíne. Általában Budapesten fizetik a legmagasabb béreket. Jövedelmezőség Az átlagon felüli jövedelmezőségű vállalatok ügyvezetőinek teljes éves jövedelme mintegy 25 százalékkal haladja meg az átlagtól elmaradó jövedelmezőségű vállalatoknál fizetettet. A felsővezetői szinten ez a különbség mintegy 30, a második vezetői szinten pedig hozzávetőlegesen 11 százalékos. Végzettség A főiskolai és egyetemi végzettségű foglalkoztatottak jóval többet keres-


A dolgozó neme A nők változatlanul ritkábban dolgoznak vezetői beosztásban, mint a népességen belüli arányuk. A vezető beosztású munkavállalók körében a nők aránya a válaszadó vállalatoknál 28 százalékos, azonban a személyügyi vezetők közel háromnegyede és a pénzügyi/kontrolling és jogi vezetők több mint fele nő. A szakirányú végzettségű vagy vezető beosztású nők azonban átlagosan 13 százalékkal keresnek kevesebbet férfi kollégáiknál. A jövedelem összetétele A felmért beosztásokban dolgozók kétharmada a jövedelmének egy részét sikerhez kötött szempontok alapján kapja. A mozgó bérelemek aránya a teljes javadalmazásból (az ügyvezetőknél mért) 12 és (a szak- és fizikai munkásoknál mért) 8 százalék között mozog. Leggyakrabban a nyereségesség mérőszámait alkalmazzák a mozgóbér meghatározásához, de forgalmi adatok, minőségi és értékalapú szempontokat is alkalmaznak.

Kiegészítő vállalati juttatások A 2009-es évben összességében a vállalati nyugdíj-előgondoskodás jelentős terjedése ismerhető fel. Ezt a kiegészítő juttatást kiemelten a nagyvállalatok kínálják (53 %). A cégautó használatát az ügyvezetők 92, a vezető beosztású munkavállalók 59 és a szakmai végzettségűek még mindig 9 százaléka élvezheti, az erre vonatkozó keret (a szakmai végzettségűeknél mért) 4,5 és (az ügyvezetőkre vonatkozó) 9 millió Forint között mozog. Munkaerôpiaci helyzet Munkaerő rendelkezésre állása A vállalatok 30 százaléka értékeli „jónak” a szakképzett munkavállalók rendelkezésre állását, ami jelentős mértékű növekedés a megelőző évhez mérten. A válaszadók további 54 százaléka minősíti a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását „kielégítőnek” és 16 százaléka „elégtelennek”, bár regionális különbségek egyértelműen tapasztalhatóak. A szakképzett munkaerő rendelkezésre állását főként DélMagyarországon érzékelik gyakrabban elégtelennek, ezzel szemben Kelet- és Nyugat-Magyarországon ezt inkább jónak minősítik.

Béren kívüli juttatások Beosztás Juttatásban részesül (%) Cégvezető Vezető beosztású dolgozó Szakképzett munkaerő Szakmunkás Átlag


85 76 62 51 66

Béren kívüli jutatás mértéke Ezer Forintban

A teljes bér százalékában

2096 1219 564 212 908

12 10 10 8 10

301

Arra a kérdésre, hogy a szakképzett munkaerő iránti kereslet 2010-ben miként alakul, a vállalatok 5 százaléka jelezte előre a kereslet csökkenését, míg a válaszadók átlagosan 40 százaléka számít emelkedő, 55 százaléka pedig változatlan igényekre. Képzettségi szint A rendelkezésre álló munkaerő képzettségét a vállalatok többsége (67 százaléka) „kielégítőnek” értékeli. A vállalaton belüli továbbképzésre fordított erőforrások 2010-ben előreláthatóan a vállalatok 32 százalékánál emelkednek, 57 százalékánál pedig változatlanok maradnak. A gazdasági válságra adott személyzet-gazdálkodási válaszok A válaszadó vállalatok mintegy 40 százaléka építette le dolgozói állományát vagy felmondás, vagy pedig közös megegyezés útján.

A vállalatok közel harmada vezetett be rövidített munkaidőt a munkabér csökkentése mellett, a cégek 7 százaléka pedig fizetéscsökkentés nélkül rendeltek el rövidített munkaidőt. Szélesebb körben rendeltek el fizetett szabadságot (a vállalatok 50 százaléka már élt ezzel a lehetőséggel, további 7 százaléka pedig már elhatározta ezt a lépést).

Bérezési trendek A 2009-es béremelkedés pontosan az előrejelzések szerint alakult, melyet a vállalkozások 2008 végén leadtak (előrejelzés 6,0% – aktuális növekedés 6,2%). A 2010-ben tervezett bérnövekedés 3,9%, ami nagyjából megfelel a várható inflációs rátának.

Béren kívüli juttatások A béren kívüli juttatások mértéke 2009-ben szembetűnően csökkent. Ez arra enged következtetni, hogy a magyar vállalkozások nagy részénél egy megfelelő bérezési rendszer működik.

Ezzel szemben csekély mértékben vették igénybe a foglalkoztatás-megőrzésre rendelkezésre álló állami támogatási forrásokat: a válaszadó vállalatok 60 százaléka nem tervezi ilyen kérelem benyújtását, és csupán 15 százaléka tette már meg vagy legalább határozta el ezt a lépést. Foglalkoztatottság: A foglalkoztatottság tekintetében Magyarország már régóta sereghajtó Európában. Az elmúlt 5 évben csak kismértékű javulás figyelhető meg.

További információk: www.duihk.hu/publikationen/verguetungstudie

Bérösszehasonlítás: Magyarország – Szlovákia – Csehország 79.668 Ügyvezetők

78.410 100.242 36.008

Vezető beosztású alkalmazottak

36.388 48.373 15.508

Szakképzett alkalmazottak

16.431 18.746 8.368 11.412

Munkások**

11.359 Magyarország

* Fordulónap: 2009. október 1.

302

Szlovákia

Csehország

** Szakmunkások+betanított munkások



303

A német gazdaságról 2010 elején hozta nyilvánosságra a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) aktuális konjunktúrafelmérésének eredményeit. Ez a felmérés látványosan és megbízhatóan tükrözi a német gazdaságban uralkodó befektetôi hangulatot. 1997 óta végzi el 80 Ipari és Kereskedelmi Kamara (IHK) tagjai körében a reprezentatív felmérést, 2010 februárjában ismét több, mint 25.000 válasz érkezett. Az eredmény: a német gazdaság elmozdult a mélypontról és nagy lépést tett elôre.

A gazdaság helyzete és a várakozások A DIHK a német ipari és kereskedelmi kamarák körében végzett felmérésének eredményei A német vállalatok a 2010-es év kezdetén ismét valamelyest kedvezőbben tekintenek a jövőbe. A reményeket főként az exportpiacok táplálják, ráadásul úgy tűnik, hogy a pénzügyi válság mind a mai napig nem nyomta rá a bélyegét a magánfogyasztásra.

A képet csupán a személygépjárműipar, valamint a középvállalatok finanszírozási problémái árnyalják kissé, ami azonban nem változtat a jelenleg jó általános megítélésen. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) 2010 elején Németország 80 regionális ipari és kereskedelmi kamaráján keresztül ismét megkérdezéses felmérést készített az ország vállalatai körében a konjunktúra pillanatnyi megítéléséről és a vállalati várakozásokról. A több

A gazdaság helyzete: A válságot leküzdöttük, megfontolt a növekedés.

Várakozások: Terjed a derűlátás … az ipar szinte minden ágazatában. Az építőipar és a személygépjármű-gyártás ad okot az aggodalomra.

Kivitel: Jelentősen javul, eltolódnak a felvevőpiacok.

Beruházások: Jó kilátások, de feszült finanszírozási feltételek mellett.

Foglalkoztatás: Csökkenő kapacitások, stabil munkaerőpiac.


305

mint 25.000 résztvevő vállalat válaszaiból meglehetősen pozitív vélekedés rajzolódik ki a gazdasági kilátásokról, amelyet az alábbi címszavakban lehet összefoglalni: A jelenlegi helyzet: visszakapaszkodik a gazdaság A gazdaság nagyot lépést tett előre a mélypontról. A 2010-es év kezdetén a vállalatok immáron több mint háromnegyede értékelte jónak vagy legalább kielégítőnek a helyzetét. Kiemelkedően gyorsan vonultak el a viharfelhők az ipar kilátásai elől. A jelenlegi helyzet természetesen éppen itt jellemezhető az árbevétel példátlan mértékű visszaesésével és a kapacitás alacsony kihasználtságával. A válság eddig érintetlenül hagyta a magánháztartások fogyasztását, sőt az üzletmenet szinte minden, a fogyasztáshoz közeli ágazatban javult – a személygépjármű-kereskedelem kivételével, ahol az állami roncsprémium kifutása teljes mélységében érezteti hatását.

Az év kezdetén folytatódott a gazdaság talpra állása. A várakozások ma már összességében kiegyensúlyozottak: a válaszadók egy-egynegyede értékeli jónak ill. rossznak a jelenlegi helyzetet, a többiek pedig kielégítőnek. Ősszel a helyzetértékelés így megvont mérlege még mínusz tíz százalékos volt. A jelenlegi tíz százalékos javulás korábban alig tapasztalt mértékű. A jelenlegi üzletmenet megítélése tehát pontosan azon a pályán mozog, amelyet a vállalatok üzleti várakozásai a megelőző felmérésben felvázoltak. Akkoriban a válaszadók 24 százaléka javuló, 52 százaléka változatlan és 24 százaléka romló üzletmenetre számított, így tehát teljesültek az őszi optimista üzleti várakozások. A vállalati tanácsadók, informatikai szolgáltatók és a reklámipar többsége maradandó károk nélkül került ki a válságból. Az érintett vállalatok még 2009 nyarának elején sok esetben az üzletmenetük tetemes visszaesésére számítottak. Szintén érzékelhetően javult a helyzet a légiközlekedésben,

Nemzetgazdasági elôrejelzések GDP bruttó eszközberuházások magánháztartások fogyasztása áruk behozatala áruk kivitele bruttó bérek és fizetések rendelkezésre álló jövedelem inflációs ráta munkanélküliségi ráta hitelkamatok állam eladósodottsága (a GDP %-ban) Forrás: gtai, destatis

306

2008 1,3 3,1 0,4 4,3 2,9 2,3 2,7 2,6 7,8 1,0 66

2009 -5,0 -8,6 0,4 -16,4 -17,9 -0,4 0,4 0,4 8,2 1,0 72

2010* 2,1 2,0 -0,2 4,0 7,5 0,9 1,3 0,6 9,1 1,5 80

* becslés


ezen belül is főként a légitársaságoknál, de olyan szolgáltatóknál is, mint a repülőterek. A gazdaságélénkítő csomagok kedvező hatását leginkább élvező csoportoknál az üzletmenet átmenetileg kedvező alakulása ma már egyre inkább az ellenkezőjébe megy át. Az építőipar és főként a személygépjárműkereskedők várakozásai már 2009 őszén jelentősen elmaradtak az akkori helyzetértékelés mögött. A nemzetgazdasági trenddel és a személygépjármű-gyártókkal is ellentétben a személygépjármű-kereskedelem 2009 koranyarán és őszén összességében kedvező helyzetértékelést adott – amely meghatározó mértékben az időközben már kifutott roncsprémiumra támaszkodott. Ezen a téren ma már érzékelhető csökkenés tapasztalható – a helyzetértékelés átlaga 14 ponttal a jelenlegi mínusz 13 pontra romlott. Az infrastruktúra-fejlesz tési források csak késleltetve jelennek meg, és a megrendelések jelentős része még nem érkezett meg a vállalatokhoz. A 2010-es év elején a szélességi körünkhöz viszonyítva rendhagyóan hideg tél gátolja az építőipar fejlődését, amely mindent összevetve mínusz két pontos mérlegről számolhatott be (a megelőző felmérés plusz öt pontos mérlegéhez viszonyítva), és főként a két németországi gazdaságélénkítő csomagból profitáló belsőépítészetben még pozitív is a helyzetértékelés (jelenleg plusz hat pontos az őszi plusz 15 pont után). Várakozások: újból van mibôl kiindulnia a gazdasági konjunktúrának A vállalatok üzleti várakozásai a 2010-es év elején is javulnak – bár már nem olyan jelentős mértékben,


mint múlt ősszel. A válság kezdete óta először ismét meghaladják a kedvező jövőbeli kilátások a negatívakat. Ennek fő okát a külpiacokon tapasztalható némely vihar ellenére a kivitel élénküléséből származó ösztönzés, valamint a – legalább fokozatosan – javuló belföldi beruházási kereslet jelenti. Ezt tetézi még a meglepően robusztus foglalkoztatás, ami megakadályozza a magánfogyasztás válság okozta vis�szaesését. A fellendülés akut veszélyforrásának kell tekinteni első sorban a vállalatok finanszírozási problémáit. A válság következményeinek és később jelentkező hatásainak leküzdésére a német szövetségi kormány 2008/2009-ben jó néhány intézkedést tett, mint például a két 2009-es gazdaságélénkítő csomag és a gazdasági növekedés gyorsítására hivatott törvény. A vállalatok mozgásterét az átszervezések, valamint a veszteségekre nyújtott adókedvezmények hivatottak növelni. A magánháztartások változatlan fogyasztása stabilizálja a keresletet. A fogyasztóknak főként az segít, hogy a fogyasztói árak a kapacitások csekély kihasználtsága mellett aligha emelkedhetnek, ráadásul a már az év elejétől bevezetett intézkedések miatt emelkedik számos magánháztartás rendelkezésre álló jövedelme: az egészségbiztosítási járulék levonható a jövedelemadóból, emelkedik a gyermekek utáni adókedvezmény és a gyes, kisebb mértékben csökken a jövedelemadó-teher, valamint módosították az ingázóknak járó átalánytérítés szabályait. Ezek a könnyítések vélhetően ellentételezik az egészségbiztosítási járulék és az önkormányzati díjak várható emelését. 307

Változatlanul fennmarad a kockázat a nemzetközi környezetben. A konjunktúra összességében kedvező kilátásai ellenére jelenleg nem lehet figyelmen kívül hagyni a kockázati tényezőket – mint például Görögország államcsődjéhez kapcsolódó jelenlegi spekulációt, valamint az euró-övezet egyes további tagállamainak államkötvényeinél felszámított kockázati felárat, hiszen éppen a számos országban indított gazdaságélénkítési programok okoznak túlzott mértékű állami eladósodást és túlságosan csekély mozgásteret a következő években. A vállalatok számára jelentős kockázat marad a nyersanyagárak alakulása. A piacokat jellemző hihetetlen likviditás miatt további emelkedésre lehet ezen a téren számítani. Végezetül pedig úgy tűnik, hogy a szűkös finanszírozás egyre inkább problémát jelent a középvállalatoknak, ami egyértelmű kockázatot jelent a fellendülésnek. Kivitel A globalizált kereskedelemnek megvan az árnyoldala is. A nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi áramlások lankadása kiemelten sújtotta az exportfüggő német gazdaságot. Az abszolút értéken számított kivitel 2009-ben a német Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 17,9 százalékkal 808,2 milliárd euróra csökkent, míg a behozatal 16,4 százalékkal mintegy 674 milliárd euróra esett vissza. Ennek ellenére ismét több mint 100 milliárd eurós kiviteli többletet sikerült elkönyvelni a külkereskedelemben. 308

Ehhez főként az ázsiai megrendelések járultak hozzá. Az ázsiai gazdasági térséget a világgazdaság támaszának tekinthetjük, azonban már leselkedik a kínai jüan államilag kiprovokált gyenge árfolyama és a hatalmas feketepiac is. 2010: Ismét élénkülő külpiaci kereslet. A konjunktúra növekedésére ható impulzusok ma már ismét Németországon kívülről érkeznek. Időközben a világ valamennyi térségében áthaladtak a konjunktúra mélypontján, így az exportkereslet is élénkül. Ezt megelőzően Németországban főként a belpiaci kereslet bizonyult stabilizáló tényezőnek. A megelőző felméréssel ellentétben az exportáló iparvállalatok ismét kedvezőbb, mint a nem exportálóké. A külföldi gazdaságélénkítő programok lehetőséget kínálnak a német vállalatoknak. A világon szinte mindenütt átfogó állami gazdaságélénkítő programokat indítottak. Ezek kiemelt célterülete – főként a küszöb országokban – a legtöbb esetben az infrastruktúra bővítése és korszerűsítése. A német vállalatok éppen erre kínálnak megfelelő megoldásokat: az energiahatékonyságot növelő anyagokkal, gépekkel és berendezésekkel, a víz- és hulladékkezelés műszaki megoldásaival, főként a közlekedés és a logisztika területén alkalmazott informatikai megoldásokkal, orvostechnikával, építőipari és anyagmozgatási gépekkel. Emelkedett például a külpiacokon is aktív építőipari vállalatok aránya, és ezek a vállalatok gyakran kedvezőbb üzleti helyzetben látják magukat, mint a csupán a hazai piacon dolgozó vállalatok – miközben persze utóbbiak maradnak többségben.


A német vállalatok helyzete és várakozásai* 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 1997

1998

1999

helyzet

2000

2001

2002

Quelle: DIHK-Konjunktúrajelentés 2010., 2010 márciusi állapot

A magángazdaság is fokozatosan megszabadul a beruházások vis�szafogásától. Világszerte újra belevágtak számos elhalasztott nagyszabású beruházás folytatásába. Számos nagyobb küszöbországnak előnyére válnak a stabil belpiacok, ami stabilizálta a szomszédos nemzetgazdaságokat. Emellett sok esetben a nyersanyagárak újbóli emelkedése is lökést adott a fejlődésnek. Németország kivitelének is előnyére válik, ha a világkereskedelem – a Világbank előrejelzésének megfelelően – 2010-ben mintegy 4,3 százalékkal bővül. Az OECD várakozásai szerint a német kivitel 7,2 százalékkal emelkedik 2009-hez viszonyítva, bár a válságot megelőző, 2008-as szintet csak 2012-ben fogják elérni. Számos küszöbország, mint például Kína, India vagy Brazília meglepően robosztus fejlődéséhez egymás után más, a német kivitel szempontjából nagy jelentőségű nemzetgazdaságok is csatlakoznak.


2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

várakozások * A pozitív és negatív válaszok egyenlege

A kivitelnek javára válik a kedvező finanszírozási feltételrendszer. A jegybanki alapkamatok a nemzetközi szinten is sok esetben kihasználatlan kapacitások miatt még egy ideig rendkívül alacsony szinten mozognak. A jó fizetőképességgel rendelkező vállalatoknak ez a megrendelések és beruházások kedvező finanszírozását biztosítja. Ezt megkönnyíti az ismét erősödő dollárárfolyam, amely ismét segíti a német kivitelt. Németország esetében tetézi ezt még az a körülmény is, hogy az értékcsökkenési leírás feltételei idén még rendkívül kedvezőek. Beruházások Kezdenek lendületbe jönni a beruházási javak gyártói. A vállalatok sok esetben elnapolják az eszközberuházásaikat, amíg megbízhatóvá válnak a konjunkturális fellendülés előjelei. Mindazonáltal az ipar 309

számos ágazatában teljes sebességgel pótolják az elnapolt beruházásokat. A konjunkturális ciklust valamelyest később és ezzel napjainkban követik főként a csúcstechnológiai, illetve a magas szintű technológiát képviselő vállalatok. Az ő helyzetértékelésük mérlege az év elején 21, illetve 17 százalékponttal javult, miközben a javulás ősszel csupán három, illetve öt százalékpontos volt. Főként az orvostechnikai gyártók ítélték meg ismét kedvezőbben a saját helyzetüket, náluk az egyenleg 29 ponttal plusz 21 pontra emelkedett. Szintén jelentősen kedvezőbb üzleti helyzetről számoltak be például az elektromos üzemű felszerelések gyártói (a helyzetértékelésük 28 százalékkal mínusz tizenegyre javult a megelőző nyolc pontos javulást követően), ahol a várakozások éppen ősszel kezdtek jelentősen javulni. A személygépjármű-ipar üzleti helyzetértékelése szintén tovább javult (a mérleg 13 ponttal mínusz 43 pontra emelkedett). Ezt a változást ismételten a kivitel mozgatja, így a küszöbországok jelentősége is tovább nő. „A hitelezés összeomlása “? – Köszönöm nem kérünk belőle! A recesszió mélypontja óta bekövetkezett és részben jelentős gazdasági talpra állás még nem tükröződik a vállalatok finanszírozási feltételeiben. A 2010-es év kezdetén a vállalatok 25 százaléka számolt be a megelőző évhez képest romló hitelfeltételekről. A vállalatok három százalékánál, túlnyomórészt középvállalatoknál, elutasították a hitelfelvételt, azonban a hi310

telszűke, amellyel gyakran riogatnak, ezidáig nem következett be. Ehhez hozzájárult a pénzpiacok stabilizálása, a jegybankok világszerte bevezetett rendhagyó intézkedései, valamint az állami bankmentő csomagok is. Stabilizáló szerepet játszottak ebben az idén várható előrehozott beruházások, amelyeket a degresszív értékcsökkenési leírás 2010 végével bekövetkező kifutásának köszönhetőek.

megmutatkozó visszafogottságuk a konjunktúra talpra állásához kapcsolódó és máig tartó bizonytalanságot tükröz. A vállalatok javuló üzleti várakozásai szilárd alapot biztosítanak a munkaerőpiacnak: miközben a vállalatok több mint ötöde úgy nyilatkozott, hogy – vélhetően a kapacitások alacsony kihasználtsága miatt – csökkenteni kénytelen dolgozói létszámát, addig a vállalatok több mint kétharmada tervezi a dolgozók megtartását, sőt a

vállalatok több mint tíz százaléka még bővíteni is tervezi a dolgozói állományát. Ezt a munkaerőpiac strukturális megújítása és a visszafogott bérpolitika időszaka hivatott végigkísérni. Főként a kereskedelem és a közlekedés területén bizonyulnak kis mértékben javulónak a foglalkoztatási szándékok, azonban ezeknél is ös�szességében negatív előjelet vagyunk kénytelen tapasztalni.

A beruházási kereslet – ugyan alacsony szintről kiindulva, de – idén kedvező lökést adhat a konjunktúrának. Foglalkoztatás „Foglalkoztatási csoda“? A német gazdaság nemzetközi ös�szehasonlításban meglepő stabilitása úgy tűnik, hogy változatlanul fennmarad. A figyelmeztetéseket azonban még nem szabad elhanyagolni, mert ehhez túl nagy volt számos iparág forgalomcsökkenése, és még mindig gyakran túl alacsony a kapacitások kihasználtsága ahhoz, hogy a válság ne sújthassa mégis jelentős mértékben a foglalkoztatást. Az a körülmény, hogy az iparvállalatok gyakran rákényszerülnek a törzsgárda megtartására, a szakemberhiányban és a kiemelkedő képességű külföldi munkavállalók foglalkoztatási programjának vontatott beindulására is visszavezethető.

További információk: www.dihk.de, www.gtai.de

Visszatér a normális állapot A rövidített munkaidő megszűnésével részben még fájdalmas alkalmazkodási folyamatok rémképe fenyeget. Az ideiglenes munkát végzők közben nagyobb keresletre készülnek a bérmunkaerőt igénybe vevő vállalatok részéről. Az ő munkaerőfelvételekben



311

Fontos címek

Évkönyv 2009 | 2010

Magyarország Közigazgatás Köztársasági Elnöki Hivatal

Szent György tér 1-2. H-1014 Budapest

Tel.: +36 1 224 50 00 www.keh.hu

Országgyűlés

Kossuth tér 1-3. H-1055 Budapest

Tel.: +36 1 441 40 00 www.mkogy.hu

Miniszterelnöki Hivatal


Tel.: +36 1 795 10 00 www.meh.hu

Arany János u. 6-8. H-1051 Budapest

Tel.: +36 1 795 11 00 www.eum.hu

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium


Tel.: +36 1 301 40 00 www.fvm.gov.hu

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

Honvéd u. 13-15. H-1055 Budapest

Tel.: +36 1 374 27 00 www.nfgm.gov.hu

Honvédelmi Minisztérium

Balaton u. 7-11. H-1055 Budapest

Tel.: +36 1 474 11 11 www.hm.gov.hu

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Kossuth tér 4. H-1055 Budapest

Tel.: +36 1 441 30 03 www.irm.gov.hu

Külügyminisztérium

Bem rakpart 47. H-1027 Budapest

Tel.: +36 1 458 10 00 www.kulugyminiszterium.hu

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Fő u. 44-50. H-1011 Budapest

Tel.: +36 1 457 33 00 www.kvvm.hu

Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

Akadémia u. 3. H-1054 Budapest

Tel.: +36 1 471 81 07 www.khem.gov.hu

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Szalay u. 10-14. H-1055 Budapest

Tel.: +36 1 795 12 00 www.okm.gov.hu

Egészségügyi Minisztérium

314


Önkormányzati Minisztérium

József Attila utca 2-4. H-1051 Budapest

Tel.: +36 1 441 10 00 www.otm.gov.hu

Pénzügyminisztérium

József nádor tér 2-4. H-1051 Budapest

Tel.: +36 1 795 14 00 www.penzugyeminiszterium.hu

Szociális és Munkaügyi Minisztérium


Tel.: +36 1 473 81 00 www.szmm.gov.hu

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

József krt. 6. H-1088 Budapest

Tel.: +36 1 459 48 00 www.nfh.hu

Gazdasági Versenyhivatal


Tel.: +36 1 472 89 00 www.gvh.hu

APEH - Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

Széchenyi u. 2. H-1054 Budapest

Tel.: +36 1 428 51 00 www.apeh.hu

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Krisztina krt. 39. H-1013 Budapest

Tel.: + 36 1 489 91 00 www.pszaf.hu/

NFÜ - Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Wesselényi u. 20-22. H-1077 Budapest

Tel.: +36 40 638 638 www.nfu.hu

ITD Hungary Zrt.

Andrássy út 12. H-1061 Budapest

Tel.: +36 1 472 8100 www.itdh.hu

MTA - Magyar Tudományos Akadémia

Roosevelt tér 9. H-1051 Budapest

Tel.: +36 1 411 61 00 www.mta.hu

KSH - Központi Statisztikai Hivatal

Keleti Károly u. 5-7. H-1024 Budapest

Tel.: +36 1 345 60 00 http://portal.ksh.hu

VPOP - Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága

Mester u. 7. H-1095 Budapest

Tel.: +36 1 456 9500 http://vam.gov.hu

MKIK - Magyar Kereskedelmi és Iparkamara


Tel.: +36 1 474 51 00 www.mkik.hu

MGYOSZ - Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége


Tel.: +36 1 474 20 41 www.mgyosz.hu

Gazdaság


315

Gazdaság

Német nyelvû intézmények Magyarországon: Alapítványok

IVSZ – Informatikai Vállalkozások Szövetsége

Vérmező 4. H-1012 Budapest

Tel.: +36 1 266 63 46 www.ivsz.net

Konrad-Adenauer-Alapítvány

Batthyány u. 49. H-1015 Budapest

Tel.: +36 1 487 50 10 www.adenauer.hu

MNB - Magyar Nemzeti Bank

Szabadság tér 8–9. H-1054 Budapest

Tel.: +36 1 428 26 00 www.mnb.hu

Friedrich-Ebert-Alapítvány

Fővám tér 2-3. H-1406 Budapest

Tel.: +36 1 461 6011 www.fesbp.hu

Hanns-Seidel-Alapítvány

Rákóczi út 1-3. H-1088 Budapest

Tel.: +36 1 266 2013 www.hsa.hu

Friedrich-Naumann-Alapítvány

József Attila út 1. H-1051 Budapest

Tel.: + 36 1 235 30 80 www.msoe.fnst.org

Német nyelvû intézmények Magyarországon: Gazdaság Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara


Tel.: + 36 1 345 7 600 www.duihk.hu

Germany Trade and Invest (gtai)


Tel.: +36 1 336 00 42

Osztrák Nagykövetség – Kereskedelmi Osztály

Délibáb u. 21. H-1062 Budapest

Tel.: +36 1 461 50 40 wko.at/awo/hu

Német Turisztikai Központ


Tel.: + 36 1 345 7 633 www.duihk.hu

Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara

Uzsoki u. 50. H-1145 Budapest

Tel.: +36 1 363 35 45 www.swisscham.hu

Goethe-Intézet

Ráday u. 58. H-1092 Budapest

Tel.: +36 1 374 4070 www.goethe.de/budapest

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

Júlia u. 9. H-1026 Budapest

Tel.: +36 1 212 9152 www.ldu.hu/de/

Német nyelvû intézmények Magyarországon: Kultúra és mediák

Német nyelvû intézmények Magyarországon: Nagykövetségek, konzulátusok

316

Német Nagykövetség Budapest

Úri u. 64-66. H-1014 Budapest

Tel.: +36 1 488 3500 www.budapest.diplo.de

Robert Bosch Alapítvány Kultúrmanagerek a Lenau-Házban

Munkácsy M. u. 8. H-7621 Pécs

Tel.: +36 72 33 25 15 http://kulturmanager.bosch-stiftung.de

Osztrák Nagykövetség Budapest

Benczúr u. 16. H-1068 Budapest

Tel.: +36 1 479 70 10 www.bmeia.gv.at/botschaft/ budapest.html

Budapesti ZfA-szaktanácsadó

Ráday u. 42-44 H-1092 Budapest

Tel.: +36 1 783 31 25 www.dsd-iskolak.org

Deutsche Schule Budapest Svájci Nagykövetség

Stefánia út 107. H-1143 Budapest

Tel.: +36 1 460 70 40 www.eda.admin.ch/budapest

Cinege út 8/c. H-1121 Budapest

Tel.: +36 1 391 91 00 www.deutscheschule.hu

Német Szövetségi Köztársaság Tiszteletbeli Konzulátusa

Megye u. 21. H-7621 Pécs

Tel.: +36 72 212 700

Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem

Pollack Mihály tér 3. H-1088 Budapest

Tel.: +36 1 266 31 01 www.andrassyuni.hu

DAAD Informationszentrum Budapest (Németországi ösztöndíjak közvetítése)

Erzsébet krt. 50. H-1073 Budapest

Tel.: +36 1 413 70 37 www.daad.info.hu

Budapesti Németajkú Katolikus Egyházközség

Fő u. 43. H-1011 Budapest

Tel.: +36 1 213 75 08 www.elisabeth.hu



317

Német nyelvû intézmények Magyarországon: Kultúra és mediák

318

Németország

Budapesti Németajkú Evangélikus Egyházközség

Logodi u. 5-7. IV. 22 H-1012 Budapest

Tel.: +36 1 212 89 79 www.kirche.hu

Budapesti Németajkú Református Egyházközség


Tel.: +36 1 311 23 69 www.ev-ref-gemein.de

Német Parlament

Platz der Republik 1 D-11011 Berlin

Tel.: +49 30 22 70 www.bundestag.de

Pester Lloyd

Falk Miksa u. 30. H-1055 Budapest

Tel: +36 1 269 30 09/10/11 www.pesterlloyd.net

Szövetségi Tanács

Leipzigerstr. 3-4 D-10117 Berlin

Tel.: +49 30 18 9100-0 www.bundesrat.de

Budapester Zeitung

Kunigunda útja 18. H-1037 Budapest

Tel: +36 1 453 07 52 www.budapester.hu

Szövetségi Kancellári Hivatal

Willy-Brandt-Straße 1 D-10557 Berlin

Tel.: +49 180 272 0000 www.bundeskanzlerin.de

Neue Zeitung Ungarndeutsches Wochenblatt

Lendvay u. 22. H-1062 Budapest

Tel: +36 1 302 67 84 www.neue-zeitung.hu

Mémet Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium


Tel.: +49 30 185 270 www.bmas.de

Német-Magyar Gazdaság A DUIHK gazdasági magazinja


Tel: +36 1 345 76 00 www.duihk.hu/publikationen

Német Szövetségi Külügyminisztérium

Werderscher Markt 1 D-10117 Berlin

Tel.: +49 30 181 70 www.auswaertiges-amt.de

Drei Raben Zeitschrift für ungarische Kultur Café Eckermann

Radáy u. 58. H-1092 Budapest

www.haromhollo.de

Német Szövetségi Belügyminisztérium

Alt Moabit 101 D D-10559 Berlin

Tel.: +49 30 186 810 www.bmi.bund.de

Deutsches Theater Budapest

Rákóczi út 62. H-1074 Budapest

Tel.: +36 1 342 0864 www.deutschestheater.hu

Német Szövetségi Igazságügyi Minisztérium

Mohrenstraße 37 D-10117 Berlin

Tel.: +49 30 185 800 www.bmj.bund.de

Német Szövetségi Pénzügyminisztérium


Tel.: +49 30 186 820 www.bundesfinanzministerium.de

Német Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium

Scharnhorststraße 34-37 D-10115 Berlin

Tel.: +49 30 186 150 www.bmwi.de

Német Szövetségi Táplálkozásügyi, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium

Wilhelmstr. 54, D-10117 Berlin

Tel.: +49 30 185 290 www.bmelv.de

Német Szövetségi Honvédelmi Minisztérium

Stauffenbergstraße 18 D-10785 Berlin

Tel.:+49 30 1824 8232 www.bmvg.de

Német Szövetségi Családügyek, Idősek, Nők és Ifjúság Minisztériuma


Tel.: +49 30 185 550 www.bmfsfj.de

Német Szövetségi Egészségügyi Minisztérium

Rochusstraße 1 D-53123 Bonn

Tel.: +49 228 99 441-0 www.bmg.bund.de


Közigazgatás


319

Közigazgatás

Langer Grabenweg 35 D-53175 Bonn

Tel.: +49 228 682 2505 www.zoll.de

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara


Tel.: +36 1 345 7600 www.duihk.hu

Német Szövetségi Közlekedési, Építési és Városfejlesztési Minisztérium

Invalidenstraße 44 D-10115 Berlin

Tel.: + 49 30 18 300 3060 www.bmvbs.de

Német Szövetségi Környezetés természetvédelmi, Reaktorbiztonsági Minisztérium


Tel.: +49 30 18 305 0 www.bmu.de

Német Szövetségi Oktatásügyi és Kutatási Minisztérium

Heinemannstraße 2 D-53175 Bonn

Tel.: +49 228 995 70 www.bmbf.de

Baden-Württemberg Gazdasági Minisztérium

Theodor-Heuss-Straße 4 D-70174 Stuttgart

Tel.: +49 711 123 0 www.wm.baden-wuerttemberg.de

Német Szövetségi Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Minisztériuma

Dahlmannstraße 4 D-53113 Bonn

Tel.: +49 2 28 995 350 www.bmz.de

Bayern Gazdasági, Infrastrukturális, Közlekedési és Technológiai Minisztérium

Prinzregentenstraße 28 D-80538 München

Tel.: +49 89 216 20 www.stmwivt.bayern.de

Berlin Gazdaság, Technológia és Nők Közigazgatási Szenátusa

Martin-Luther-Straße 105 D-10825 Berlin

Tel.: +49 30 901 30 www.berlin.de/wirtschaftssenat

Brandenburg Gazdasági Minisztérium

Heinrich-Mann-Allee 107 D-14473 Potsdam

Tel.: +49 331 866 0 www.mwe.brandenburg.de

Bremen Gazdaság és Kikötők Szenátora

Zweite Schlachtpforte 3 D-28195 Bremen

Tel.: +49 421 361 8808 www.wirtschaft.bremen.de

Hamburg Gazdasági és Munkaügyi Hivatal

Alter Steinweg 4 D-20459 Hamburg

Tel.: +49 40 428 410 www.fhh.hamburg.de

Hessen Gazdasági, Közlekedési és Vidékfejlesztési Minisztérium

Kaiser-Friedrich-Ring 75 D-65185 Wiesbaden

Tel.: +49 611 815 0 www.wirtschaft.hessen.de

Mecklenburg-Vorpommern Gazdasági, Munkaügyi és Turisztikai Minisztérium

Johannes-Stelling-Str. 14 D-19053 Schwerin

Tel.: +49 385 588 5007 www.wm.mv-regierung.de

Niedersachsen Gazdasági, Munkaügyi és Közlekedési Minisztérium

Friedrichswall 1 D-30159 Hannover

Tel.: +49 511 12 00 www.mw.niedersachsen.de

Nordrhein-Westfalen Gazdasági, Energiaügyi Minisztérium

Haroldstr. 4 D-40213 Düsseldorf

Tel.: +49 211 837 02 www.wirtschaft.nrw.de

A Német Szövetségi Tartományok gazdasági minisztériumai

Gazdaság

320

Szövetségi Vámhatóság

Bundesverband der Deutschen Industrie e. V. (BDI)


Tel.: +49 30 202 80 www.bdi.eu

Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK)


Tel.: +49 30 203 080 www.dihk.de

Német Szövetségi Bank

Wilhelm-Epstein-Straße 14 D-60431 Frankfurt / Main

Tel.: +49 69 9566 - 0 www.bundesbank.de

Német Szövetségi Statisztikai Hivatal

Gustav-Stresemann-Ring 11 D-65189 Wiesbaden

Tel.: +49 611 751 www.destatis.de

Szövetségi Kartellhivatal

Kaiser-Friedrichstr. 16 D-53113 Bonn

Tel.: +49 228 949 90 www.bundeskartellamt.de

Germany Trade and Invest

Friedrichstraße 60 D-10117 Berlin


Germany Trade and Invest Kölni iroda

Agrippastr. 87-93 D-50676 Köln


Szövetségi Munkaügyi Hivatal

Regensburger Straße 104 D-90478 Nürnberg

Tel.: +49 911 179 0 www.arbeitsagentur.de



321

A Német Szövetségi Tartományok gazdasági minisztériumai Rheinland-Pfalz Gazdasági, Közlekedési, Mezőgazdasági és Borászati Minisztérium

Stiftsstraße 9 D-55116 Mainz

Saarland Gazdasági és Tudományos Minisztérium

Franz-Josef-Röder-Straße 17 D-66119 Saarbrücken

Tel.: +49 681 501 18 88 www.saarland.de

Sachsen Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium

Wilhelm-Buck-Straße 2 D-01097 Dresden

Tel.: +49 351 564 0 www.smwa.sachsen.de

Sachsen-Anhalt Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium

Hasselbachstraße 4 D-39104 Magdeburg

Tel.: +49 391 567 01 www.sachsen-anhalt.de

Schleswig-Holstein Tudományos, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Düsternbrooker Weg 94 D-24105 Kiel

Tel.: +49 431 988 4760 www.schleswig-holstein.de

Thüringen Gazdasági, Technológiai és Munkaügyi Minisztérium

Max-Reger-Straße 4-8 D-99096 Erfurt

Tel.: +49 37 97 999 www.thueringen.de

Tel.: +49 6131 16 0 www.mwvlw.rlp.de

A német szövetségi tartományok gazdaságfejlesztô társaságai

322

Baden-Württemberg Baden-Württemberg International

Willi-Bleicher-Str. 19 D-70174 Stuttgart

Tel.: +49 711.227870 www.bw-i.de

Bayern Invest in Bavaria

Prinzregentenstraße 28 D - 80538 München

Tel.: +49 89 21 62 26 42 www.invest-in-bavaria.de

Berlin Berlin Partner GmbH

Fasanenstraße 85 D-10623 Berlin

Tel.: +49 30 39980-0 www.berlin-partner.de

Brandenburg Zukunftsagentur Brandenburg

Steinstraße 104–106 D-14480 Potsdam

Tel.: +49 3 31 6 60-38 30 www.zab-brandenburg.de

Bremen BIG Bremen – Die Wirtschaftsförderer Kontorhaus am Markt

Langenstraße 2-4 D-28195 Bremen

Tel.: +49 421 9600-10 www.wfb-bremen.de


Hamburg HWF Hamburgische Gesellschaft für Wirtschaftsförderung mbH

Habichtstraße 41 D-22305 Hamburg

Tel.: +49 40 227019-0 www.hamburg-economy.de

Hessen HA Hessen Agentur GmbH

Abraham-Lincoln-Str. 38-42 D-65189 Wiesbaden

Tel.: +49 611 774 81 www.hessen-agentur.de

Mecklenburg-Vorpommern Invest in MecklenburgVorpommern GmbH

Schlossgartenallee 15 19061 Schwerin

Tel: +49 (385) 59 2 25 0 www.invest-in-mv.de

Niedersachsen NGlobal - Niedersachsen Global GmbH

Osterstraße 60 D-30159 Hannover

Telefon +49 511 89 70 39 0 www.nglobal.de

Rheinland-Pfalz Investitions- und Strukturbank Rheinland-Pfalz (ISB) GmbH

Holzhofstraße 4 D-55116 Mainz

Tel.: +49 6131 985 0 www.isb.rlp.de

Saarland gwSaar Gesellschaft für Wirtschaftsförderung Saar mbH ATRIUM Haus der Wirtschaftsförderung

Franz-Josef-Röder Straße 17 D-66119 Saarbrücken

Tel.: +49 681 9965 400 www.invest-in-saarland.de

Sachsen Wirtschaftsförderung Sachsen GmbH (WFS)

Bertolt-Brecht-Allee 22 D-01309 Dresden

Tel.: +49 351 2138 0 www.wfs.sachsen.de

Sachsen IMG Investitions- und Marketinggesellschaft Sachsen-Anhalt mbH

Am Alten Theater 6 D - 39104 Magdeburg

Tel.: +49 391 568 99 0 www.img-sachsen-anhalt.de

Schleswig-Holstein Wirtschaftsförderung und Technologietransfer Schleswig-Holstein GmbH (WTSH)

Lorentzendamm 24 24103 Kiel

Tel. +49 4 31 66 66 60 www.wtsh.de

Thüringen Landesentwicklungsgesellschaft Thüringen mbH

Mainzerhofstraße 12 99084 Erfurt

Tel.: +49 361 5603 0 www.leg-thueringen.de


323

Németországi magyar intézmények: Gazdaság Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség

Dom-Pedro-Straße 17 D-80637 München

Tel.: +49 89 12022 845

Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség


Tel.: +49-211 1 609 645

Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség


Tel.: +49 30 203 10 117

Németországi magyar intézmények: Nagykövetségek és konzulátusok

324

Magyar Köztársaság Nagykövetsége


Tel.: +49 30 203 10 0 www.mfa.gov.hu

Magyar Köztársaság Főkonzulátusa

Vollmannstraße 2 D-81927 München

Tel.: +49 89 911 032 www.konsulate.de www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/ Munchen/de

Magyar Köztársaság Főkonzulátusa



A Magyar Köztársaság Tiszteletbeli Konzulja

Am Luneort 15 D-27572 Bremerhaven



Neuwerkstraße 47 A D-99084 Erfurt



Gildehofstraße 1 D-45127 Essen



Beethovenstraße 8-10 D-60325 Frankfurt am Main



Matthiasstraße 10 -12 D-90431 Nürnberg



Haußmannstraße 22 D-70188 Stuttgart



A Magyar Köztársaság Tiszteletbeli Főkonzulja

Alsterufer 45 D-20354 Hamburg


A Magyar Köztársaság Tiszteletbeli Konzulátusa

Könneritzstraße 31 D-01067 Dresden



Heinrich Mann-Straße 19 D-19053 Schwerin


Németországi magyar intézmények: Kultúra Collegium Hungaricum Magyar Kultúrintézet

Dorotheenstraße 12 10117 Berlin

Tel.: +49 30 212 340 0 www.hungaricum.de

A Magyar Köztársaság Kultúrintézete

Haußmannstraße 22 70188 Stuttgart

Tel.: +49 711 164 870 www.magyarintezet.hu

Magyar Intézet

Landshuter Str. 4 93047 Regensburg

Tel.: +49 941 / 943 54 40 www.ungarisches-institut.de


325

Közép- és Kelet-Európa Német Külkereskedelmi Kamarák

326

Szlovákia Német-Szlovák Ipari- és Kereskedelmi Kamara

Námestie SNP 13 SK-811 06 Bratislawa

Tel.: +421 2 206 555 33 www.dsihk.sk

Szlovénia Német-Szlovén Ipari- és Kereskedelmi Kamara

Tomšičeva 3 SI- 1000 Ljubljana

Tel.: +386 1 252 8860 www.dihk.si

Bosznia-Hercegovina Német Gazdasági Küldöttség

Kranjceviceva 4a/I BiH-71000 Sarajevo

Tel.: +387 33 260 430 http://bosnien.ahk.de

Bulgária Német-Bolgár Ipari- és Kereskedelmi Kamara

Frederic-Joliot-Curie Str. 25 A BG-1113 Sofia

Tel.: +359 2 816 3010 http://bulgarien.ahk.de

Csehország Német-Cseh Ipari- és Kereskedelmi Kamara

Václavské náměstí 40 CZ-110 00 Praha 1

Tel.: +420 224 221 200 http://tschechien.ahk.de

Észtország Német-Balti Ipari- és Kereskedelmi Kamara Észtországban, Lettországban és Litvániában

Suurtüki 4b EE-10133 Tallinn


Magyarország Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara


Tel.: +36 1 345 7600 www.duihk.hu

Horvátország Német-Horvát Ipari- és Kereskedelmi Kamara

Zamenhoffova 2 HR-10 000 Zagreb

Tel.: +385 1 631 1600 http://kroatien.ahk.de

Lettország Német-Balti Ipari- és Kereskedelmi Kamara Észtországban, Lettországban és Litvániában

Vilandes 1 LV-1010 Riga


Litvánia Német-Balti Ipari- és Kereskedelmi Kamara Észtországban, Lettországban és Litvániában

Vinco Kudirkos 6 LT-03105 Vilnius


Macedónia Német-Lengyel Ipari- és Kereskedelmi Kamara

Guro Gakovik 65 MK-1000 Skopje

Tel.: +389 2 322 8824 http://mazedonien.ahk.de

Lengyelország Deutsch-Polnische Industrieund Handelskammer

ul. Miodowa 14 PL-00-246 Warszawa

Tel.: +48 22 531 0500 www.ahk.pl

Románia Német-Román Ipari- és Kereskedelmi Kamara

Str. Clucerului 35, et.3, sect. 1 RO-011363 Bucaresti

Tel.: +40 21 223 1531 www.ahkrumaenien.ro

Szerbia Német Gazdasági Kirendeltség

Str. Toplicin venac 19-21 SRB-11000 Belgrad

Tel.: +381 11 2028 010 http://serbien.ahk.de


További imformációkat a Német Külkereskedelmi Kamarák (AHK) világszintû hálózatáról itt talál: www.ahk.de


327

Túl keveset fizet munkatársainak?

Netán

Túl sokat?

Sokba kerülhet egy

IGEN. A DUIHK és a Kienbaum közös Bérezési Tanulmánya aktuális és megbízható referencia-értékeket nyújt versenyképes fizetések megállapításához:

gyakorl atias megközelítés

» 26 tipikus munkakör részletes adatai a keresetek szintjéről és összetételéről » magyar-cseh-szlovák bérezési összehasonlítás » tíz év piaci tapasztalat

ak tuális és megbízható felmérés i a l a p

» mintegy 14 ezer alkalmazott tényleges, aktuális bérezési adatainak elemzése

Megrendelés és további információk: DUIHK – Sencz Zsófia Tel.: +36 1 345 7646 E-Mail: [email protected] Kontakt

www.duihk.hu/publikationen

Jahrbuch Évkönyv Jahrbuch Évkönyv

Recommend Documents