Magyar Műszaki Értelmiség Napja A mérnökök szerepe a fenntartható fejlődés terén
Ivóvízbázis-védelem Fejér megyében Tóth Sándor Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
2010. május 11.
Vízbázis-védelem 50 éve: 1961. 11/1961. Eüm-OVF sz. együttes utasítás
1995. 2249/1995. (VIII. 31.) sz. Korm. hat. Célprogram 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet
Az ”1961-es együttes utasítás” A közcélú vízvezetéki ivóvízellátásra szolgáló víznyerőhelyek védőterületének kialakítására a 11/1961. Eüm-OVF sz. együttes utasítás szerint a természetes védettség függvényében differenciált hármas tagolású védelmi rendszert kell alkalmazni:
belső védőterület (10, 50 m) külső védőterület (+100 m) hidrogeológiai védőterület
Védőterület, védőidom lehatárolás 1995. előtt: Védőterületi határozat: Dunaújváros Szalki-szigeti Külső védőterület: Ercsi partiszűrésű vízbázis, Kőszárhegyi karsztakna Lehatárolás: Kincsesbánya Rákhegy vízakna Ercsi partiszűrésű kutak Székesfehérvár Sóstói-vízbázis Kőszárhegy karsztakna Kajászó vízmű (idom) Zámoly vízmű Csákvár vízmű Ráckeresztúr vízmű Sárbogárd vízmű (idom) Bodajk-Balinka térségi vízbázis 13 db
„Rendszerváltás” a vízbázis-védelemben A 90-es évek elején óta a települések egészséges ivóvízzel történő ellátása önkormányzati feladattá vált. Állami „mulasztás” védőterületek kijelölésében.
2249/1995. (VIII. 31.) számú Kormány határozat az üzemelő sérülékeny környezetben lévő és távlati vízbázisok biztonságba helyezésére Célprogram
Fejér megye 1995. évi célprogram üzemelő vízbázisai Fejér megyében számba vett sérülékeny vízbázisok (20 db): Bakonykúti Bodajk Csór Dunaújváros Kajászó Kincsesbánya Ráckeresztúr Szár-Újbarok Szfvár. Sóstó, Tác
Baracska Csákvár Csősz Ercsi Káloz Kőszárhegy Soponya Szárliget Szfvár. Aszalvölgy Zámoly
Fejér megye 1995. évi célprogram üzemelő vízbázisai
Távlati, stratégiai vízbázisok Az ország legkedvezőbb vízbeszerzési adottságú területeinek figyelembe vételével távlati vízbázisokat jelöltek ki a 90-es évek elején 81 db. A távlati vízbázisok állapotfelvétele, előzetes hidrogeológiai védőterületének meghatározása 1993-ra befejeződött.
Fejér megyében 3 távlati vízbázis került kijelölésre: • Adony-dél, beruházás 1994-1997. • Adony-sziget • Adony-észak (Váli-víz torkolati), beruházás 1999-2002. (Adony-sziget feladva)
Fejér megye 1995. évi célprogram távlati vízbázisai
123/1997. (VII.18.) kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről A rendelet szerint elérési idők alapján méretezett védőterületet, védőidomot kell kialakítani a vízbázisok biztonsága érdekében.
belső védőterület (20 nap) külső védőterület (180 nap) hidrogeológiai védőterület „A” zóna (5 év) hidrogeológiai védőterület „B” zóna (50 év) hidrogeológiai védőterület „C” zóna (teljes utánpótlódási terület) A különböző övezetekre ingatlan használati korlátozások (tiltott és bizonyos feltételekkel engedett tevékenységek listája)
1997. év végén megkezdődtek a biztonságba helyezési munkák az üzemelő vízbázisokon. Diagnosztika Fejér megyében megvalósult diagnosztikák: •Kincsesbánya Rákhegy II. vízakna 1997-2000. •Csákvár 1998-1999. •Ercsi 3 partiszűrésű vízbázis 1999-2002. •Kőszárhegy 1999-2000. •Székesfehérvár Sóstó 1999-2001. •Székesfehérvár Aszalvölgy 1999-2001. •Szár-Újbarok 2002-2004. Fejér megyében: Ig. területén:
80 550 m3/d 270 000 m3/d
7 db.
233 120 000 Ft 1 038 300 000 Ft
A célprogramon kívül készült biztonságba helyezési terv, védőövezeti lehatárolás: Aba, Baracska, Bodmér, Csősz, Enying-Kabóka puszta, Igar, Kajászó, Kisapostag, Lajoskomárom-Középbogárd, Martonvásár, Mezőszilas, Pátka, Rákhegy II. vízakna terv felülvizsgálata, Sárbogárd, Sárkeresztúr, Soponya, Vereb,
Alcsútdoboz-Göböljárás, Balinka-Mór bodajki kutak, Csór karsztakna, Dég, Füle, Igar-Vámszőlőhegy, Káloz, Kisláng, Mány, Mezőkomárom, Nagylók, Pekáta, Enying Sárbogárd-Rétszilas, Sárosd, Szabadegyháza, Vértesboglár 34 db.
Fejér megye 2010. évi bejegyzett vízbázisai
Diagnosztikai dokumentáció tartalma: • • • • •
a vízbázisra vonatkozó információkat a vízbázis hidrodinamikai modelljét, vízmű védőterületének meghatározását monitoring hálózatát biztonságba helyezési tervét: a vízbázis biztonságba helyezéséhez, ill. biztonságban tartásához szükséges intézkedésekkel, ingatlanhasználati korlátozásokkal
Vízjogi hatósági eljárások Az eddig vizsgált sérülékeny vízbázis csak nem mindegyike rendelkezik határozattal. Jelenleg folyamatban levő eljárások: • Rákhegy II. vízakna biztonságba helyezési terv felülvizsgálata • Kisláng védőidom kijelölése • Mány és környező települések vízbázisának védőidom kijelölése • Sárbogárd • Sárbogárd- Rétszilas
Fejér megyei vízbázisok állapota: Kimutatott szennyezés nincs a termelő kutakban!!! Kapacitásbeli problémák nincsenek. Vízbázisok veszélyeztetettsége : • Védőterületen nagy (>80 %) a belterület aránya (Szabadegyháza, Martonvásár, Vereb, Kőszárhegy) • Védőterületen nagy (>80 %) a mg-i terület aránya (Ercsi, Szfvár. Aszalvölgy) • Feltárt potenciális szennyezőforrások (Ercsi, Szfvár. Aszalvölgy, Szfvár. Sóstó, Csákvár, Rákhegy vízakna, SzárÚjbarok) • Csóri karsztakna védőterületén alifás CH szennyező forrás
Szabályozás továbbfejlesztése A szabályozásnak figyelembe vennie: • az 1997. óta bekövetkezett társadalmi, gazdasági változásokat. • a kapcsolódó jogszabályokat Kellően rugalmas legyen tervezésnél és a korlátozások megfogalmazásánál. (5-ös sz. melléklet) Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ellenőrzésre.
Szélesebb körben kell alkalmazni a használó, szennyező fizet elvet. A vízbázis-védelem költségeit a vízdíjakban érvényesíteni kell.
Vízbázisvédelem helye a Vízgyűjőgazdálkodási tervekben A Víz Keretirányelv kiemelt figyelmet fordít a felszíni és felszín alatti vizek mellett a védett területekre is.
A VKI szempontjából védettek: • az ivóvízkivételek védőidomai, illetve védőterületei,
•
a tápanyag- és nitrát-érzékeny területek, a természetes fürdőhelyek, a védett természeti területek
•
a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek.
• •
Alapintézkedések a VGT-ben, melyek a felszín alatti vizek minőségének javítását célozzák: • Szennyvíz Program • Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja • Szennyvíz-iszap mezőgazdasági felhasználásának szabályozása (Szennyvíz-iszap Irányelv ) • Települési intézkedések (hulladéklerakók rekultivációja, csapadékvíz elvezetés, jó települési vízgazdálkodási gyakorlat) • Nitrát Akcióprogram • Nagy állattartótelepek korszerűsítése • Erózió által érintett területeken művelési mód- és ágváltás • Országos Környezeti Kármentesítési Program • Ivóvízminőség-javító Programot • Sérülékeny Ivóvízbázisok Biztonságba Helyezése Program
Új finanszírozás a vízbázis-védelemben: KEOP Tény: 2003. évben indított utoljára a célprogram diagnosztikai munkát KEOP veszi át a célprogram feladatait Prioritás: Vizeink jó kezelése 2.2.3 Ivóvízbázis védelem: KEOP-20092.2.3/A Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata 2.2.3/B Üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése 2.2.3/C Távlati vízbázisok diagnosztikai vizsgálata (kész)
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (www.nfu.hu)
Az EU Víz Keretirányelv szerint napi 10 m3 ivóvizet szolgáltató, vagy 50 fő ivóvízellátását biztosító (jelenleg működő vagy erre a célra távlatilag kijelölt) vízkivétel környezetét védelemben kell részesíteni. A hazai gyakorlatban ennek a közcélú ivóvízbázisok felelnek meg. A KEOP 2.2.3 részprogram befejezéséig, azaz 2013. végéig végrehajtandó: megfelelő védőidomok és védőterületek meghatározása mindegyik ivóvízkivétel esetén. Fejér megyében még 38 ivóvízkivételt érint a feladat.
KEOP pályázaton támogatható vízbázisok: Alap Alcsútdoboz Honvédségi laktanya Alsószentiván Bakonykúti Baracs Besnyő Bicske-Csabdi Cece Csákvári Gyógyintézet Dunaújváros-Pálhalma Előszállás Ercsi rétegvízbázis Gárdony Bikavölgy Hantos Nagyhörcsök (Sárbogárd) Kápolnásnyék (VTV RV) Kislók Lovasberény Lovasberény Lujza major Mátyásdomb Mezőfalva laktanya Nagykarácsony Pázmánd Polgárdi Tekeres puszta Pusztaegres Pusztaegres-Sárhatvan Sáregres Sárszentágota Szfvár. Alba Regia laktanya Szfvár. Nagysándor laktanya Szfvár. György Kórház Szfvár. Csitári-kút Tác Vajta Vál Vértesacsa Zámoly Zichyújfalu 38 db.
Eredmények: • Kimutatott jelentős szennyezés nincs a termelő kutakban! • 41 db vízbázis rendelkezik valamilyen szintű jogi védelemmel.
Továbblépés: • Biztonságba helyezés, biztonságba tartás megvalósítása. • Jogszabály módosítás, hatékony finanszírozás. • Környezet (vízbázis) tudatos viselkedés a társadalom részéről.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
