Csíkszereda a Kárpát-medence délkeleti részén fekszik, a Keleti Kárpátokban található Csíki medencében. A medence nyugati részén a Hargita vulkanikus hegyei, keleten a Csíki hegyek flis-formációja emelkedik. Csíkszereda a 46°21.-es északi szélességi körön és a 25°48. keleti hosszúsági körön helyezkedik el, 656 méter tengerszint feletti magasságban. A medencét az Olt folyó szeli át. Csíkszereda megyei jogú város, Hargita megye székhelye. 272 km távolságra fekszik Bukaresttől, 740 km-re Budapesttől, 101 km-re Brassótól, 162 km-re Marosvásárhelytől, 267 km-re Kolozsvártól és 413 km-re Nagyváradtól. Közvetlen vasúti kapcsolatban áll Bukaresttel, Brassóval, Szatmárnémetivel, Nagybányával, Mangáliával, Jászvásárral és több hazai nagyvárossal. A medence éghajlata hegyközi medence típusú, jellemzőek a nagy hőingadozások. Évi átlagban 150 fagyos napot jegyeznek, a lehűlések elérhetik a -35°C fokot, sőt még ennél hidegebbet is jegyeztek. Az évi átlaghőmérséklet 6,1°C, azaz 4°C-kal alacsonyabb, mint az országos átlag. Az évi csapadékmennyiség 600-800 mm és egyenetlenül oszlik meg a hónapok folyamán. Csíkszereda környékének változatos a geológiai felépítése, jelentős természeti kincsekkel rendelkezik. A város területén egy 200 hektáros tőzegtelep és 9 borvízforrás található Csíktaplocán, Csíksomlyón, Csobotfalván, Zsögödben, Hargitafürdőn (Csipike, Vallató, Szemforrás, Lobogó), valamint a Szeredai fürdőn. Hargitafürdőn kaolinos kőzeteket és andezitet termeltek ki. Csapatunk tagjai tanulmányuk, munkájuk, szakkollégiumi aktivitásuk során mindannyian találkoztak a város különböző környezeti problémájával, amelyeket a továbbiakban röviden be is mutatunk. Ivóvíz, vízszennyezés Csíkszereda ivóvízhálózata 2001-ben 72,3 km, 2008-ban 80,16 km hosszú, központosított ivóvízellátást biztosít a városi lakosság háromnegyedének. A lakosság fennmaradó része ivóvizét egyéni kutakból nyeri. A központosított hálózat évente 4.489.000 köbméter vizet szolgáltatott a 2001-es adatok szerint, ez 2008-ban mindössze 2.760.000 köbméter volt, ami lakosonként 132 illetve 65 köbmétert tesz ki. Ezen mutató csökkenése egyrészt a felszerelt vízórák által mért pontos adatoknak, másrészt a lakosság körében megfigyelhető spórolásának a következménye. Ezt az ivóvízmennyiséget földalatti víztartalékból (az Olt árterén található 17 kútból), illetve felszíni víztározóból (a Szépvíz patakán megépített gyűjtőtóból) nyerik. Utóbbi biztosítja a városi ivóvízellátás 65%-át. A hálózat műszaki állapota: 30,4 km ivóvízvezetéket 1995-2001 között fektettek le. A maradék 41,9 km elavult állapotban volt 2001-ben, sürgős felújításra szorult. 2007-ben 261.100 RON-t fordítottak a hálózat modernizálására, míg a 2001-ben végzett javítások értéke 27.600 euró volt mindössze. A vízszennyezés problémájáról az Erdély2015 konferencián Tóth László, környezetmérnök, az AVE Huron és az Ave Hargita Salubritate KFT-k ügyvezető igazgatója egy előadásában így fogalmazott: “2009 nyarán egy véletlen folytán dőlt be egy fűzfa az Olt csíkszeredai részén a vízbe. Megesik máshol is. Éppen nálunk adódott úgy, hogy a bedőlt fa ágai szűrni kezdték a vizet, és csodák csodája, rövid időn belül több száz köbméter hulladék akadt fenn rajtuk. Kínai strandpapucstól pillepalackon át, székely sertés-tetemeig volt ott minden. A csoda három napig tartott, sajtó, önkéntesek, szájtáti népek meséltek róla, kiszedték, kivesézték, majd elfelejtették. 1
A gond csak az, hogy a kínai strandpapucs, az ásványvizes palack, és a székely sertéstetem nagy valószínűséggel azóta is folydogál lefele az Olton, csak nincs ami kiszűrje.” Bár súlyos és hosszú távon életveszélyes problémával állunk szemben, úgy gondoljuk, jelenleg városunkban nem a vízszennyezés a legtöbb embert érintő probléma. Hulladék-kezelés A lakónegyedekben a háztartási hulladékot konténerekbe gyűjtik, kijelölt helyeken. A konténereket és a gyűjtőpontokat a várossal szerződött AVE Huron cég üzemelteti. A Polgármesteri Hivatallal kötött szerződés alapján az utak takarítása, locsolása, az utcai szemétkosarak kiürítése szintén szakcég feladata. A háztartási hulladékokat a városi szeméttelepen tárolják. A most használatban lévő hulladéktározó a várostól 1 km-re, egy felhagyott kavicsbánya helyén fekszik, hasznosítható felülete kb. 5 ha. A terület a Polgármesteri Hivatal tulajdona. A Gyergyóban építendő EUkonform hulladéktározó megépítésével a hulladék tárolási problémája megoldódik, a szelektív gyűjtés pedig meglátásunk szerint az AVE HURON cég aktivitása, és a városvezetés közreműködése révén megvalósul. Itt nagy szükség van a lakosság nyitottságára és környezettudatos magatartására. Ismerve az AVE eddigi munkáját és a megvalósítást, hogy Székelyudvarhelyen szelektíven gyűjti a lakosság a szemetet az ő „vezénylésük” alatt, meglátásunk szerint Csíkszeredában is sikerül kialakítani ezt. Csapatunk egyik tagja célul tűzte ki a szelektív gyűjtés meghonosítását a Sapientia Csíkszeredai Campusán, sikerült egyeztetni a szakcéggel és az egyetem vezetőséggel egyaránt, így egy hónapon belül megérkeznek egyetemünkre a szelektív kukák és elindul a diákokat tájékoztató marketing kampány is, szintén az AVE cég támogatásával. Tehát terv szerint Csíkszeredában elsőként a Sapientia egyetemen gyűjtjük majd szelektíven a szemetet. És bár a szemét-kérdés is a nagy környezeti problémáink közé tartozik, mégis úgy látjuk, hogy figyelembe véve a lakosság nézőpontját, valamint a városban elindult ezzel kapcsolatos munkákat nem ezen kell csapatunknak dolgozni. Lég- és zajszennyezés Városunkban a levegőben a kéndioxid- és nitrogéndioxid-koncentrációk a Európai Unió szabványai által megengedett határértékek alatt vannak. Túllépést csupán a lebegő és leülepedő por esetében állapítottak meg. A leülepedő porok nehézfémtartalma esetében nem állapítottak meg túllépéseket. Összes lebegő por mennyisége - 2000-2007
% - határérték túllépés trendline
25% 20% 15% 10% 5% 0% 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Forrás: Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség
2
Levegőszennyező források: lakótelepi hőközpontok, magánházkazánok, az ipari egységek hőközpontjai, egyes ipari tevékenységek, az aszfaltkeverő állomások, az üzemanyag elosztó állomások és a közúti forgalom. A zajszint is a megengedett határ alatt volt, nem számottevő túllépését néhány esetben az ipari övezetben valamint a vasút- és az autóbusz állomás térségében jegyezték fel. Zajszint mérések - 2007 (N=120)
negativ túllépések száma (>6.69 dB)
12 10 8 12
12
11
11
4
9
8
7
2
Petőfi u.
Kossuth u. Márton Áron u.
Dózsa György u. - Testvériség sgt.
Kossuth u. Temesvári sgt.
Autobuszállomás
Vasútállomás
Hargita u. Brassói út
Brassói út Rebreanu u.
2 Szék útja Márton Áron u.
0
5 Testvériség sgt. Vladimirescu u.
6
Ismerve a fenti adatokat, ennél a környezeti kérdésnél is van égetőbb, úgy gondoljuk. Csihányos – egy újra felfedezett természetvédelmi terület A Csihányos 253 hektár kiterjedésű, helyi jellegű természetvédelmi terület, a Zsögödiszoros északi bejáratánál fekszik, keleten az Olt, északnyugaton a Rejtek-patak, nyugaton a Nagyharom, délen pedig a Csihányos-hegyláb határolja. „2004-ben papíron védetté nyilvánították Csihányost, de a gyakorlati lépések nem történtek, hogy a terület valóban védettséget is élvezzen. A Zöld Székelyföld egyesület a PolgárTárs Alapítvány és a Mol támogatásával idén május 1-jétől elindította a Csihányos – egy újra felfedezett természetvédelmi terület programot, melynek célja megismertetni Csihányos értékeit diákokkal, felnőttekkel egyaránt” – áll a zöldszékelyek honlapján. Az egyesület idén márciusban levélben fordult az önkormányzathoz, amelyben az erdészeti törvénykönyv előírásaira hivatkozva kérvényezte az összes olyan tevékenység felfüggesztését, amely környezeti károkat okozhat a természetvédelmi területen. Már a májusi városi tanácsülésen szavazásra került első körben egy részletes területrendezési tervről szóló (PUD) határozattervezet, ám akkor 8–7 arányban leszavazta a testület. Feltehetően annak hatására, hogy az ülésen Bíró József tanácsos szót kért környezetvédők számára, akik ismertették a városatyákkal a Csihányos természetvédelmi területen az illegális építkezések által, az ülést megelőző időszakban okozott kárt.” (erdely.ma). A témával kapcsolatosan kikértük a Zöld Székelyföld Egyesület elnökének, Csonta Lászlónak a véleményét, aki elmondta, hogy a Csihányos ügye új területrendezési terv megszületése után az elkövetkező tíz évre megoldódhat. Továbbá azt is elmondta, hogy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a Csihányos bekerüljön az országosan jegyzett természetvédelmi területek közé, így jóval több jogi szabályozás fogja védelmezni az itteni ritka és veszélyeztetett növényvilágot. Tekintve, hogy a Csihányos –kérdés csak azokat a lakosokat érinti, akiknek ott nyaralójuk vagy telkük van, arra jutottunk, hogy ennél a Csíkszereda-specifikus kérdésnél is van súlyosabb problémánk.
3
Hőenergia-gazdálkodás – meglátásunk környezetvédelmi, energiatakarékossági problémája
szerint
városunk
legsúlyosabb
A bevezetőben részletezett földrajzi és természeti adottságokat tekintve valamint a megkérdezett lakosok véleményére alapozva arra jutottunk, hogy a város legsúlyosabb és legtöbb embert érintő problémája a hőenergia-gazdálkodás kérdése. A távhőellátás, vagy a gyakran használt, de nem annyira pontos kifejezéssel távfűtés, a legfiatalabb közmű. A városi távhőellátásról, mint közműről csak az utóbbi 30-40 évben beszélhetünk. 1. A TÁVHŐELLÁTÁSI RENDSZER Távhőellátás esetén a hőtermelőmű önálló létesítmény, ezenkívül a hőszállítást szolgáló távvezeték, hőfogadó és hőfelhasználó létesítmények szükségesek. Termelői hőközpont a hőtermelő létesítményeinek, a hőenergiát a fogyasztó részére elosztó-, átadó- és mérőberendezései, valamint az építmények összessége. A fogyasztói hőközpont a hőenergiát a fogyasztó számára átvevő, átalakító, szabályozó, mérő és a visszatérő közeget visszaszállításra tároló-, átadó berendezések, valamint építmények összessége. A távhővezeték és tartozékainak rendeltetése, hogy a hőenergiát a hőtermelő létesítménytől a fogyasztói hőközpontig (hőfogadó állomásig) szállítsa. A távhőellátó hálózat kialakítása szerint lehet: - sugaras vagy ágvezeték rendszerű, ha az elosztóvezeték leágazása a távvezetékről A távhőellátó vezetékek elhelyezése lehet: -
terepszint felett - oszlopokon, - épületek tetőzetén, falazatán, - csőhídon; - terepszint alatt - közvetlen altalajban (megfelelő védő és hőszigeteléssel), - védőburkolatban, - védőcsőben, - védőcsatornában, - közműcsatornában – közműalagútban. A távhővezeték részei: -
-
-
a gerincvezeték a fogyasztói körzeteket, elosztó hőközpontokat tápláló távhővezeték, -az elosztóvezeték a fogyasztói körzeten belül a gerincvezetékből, esetenként az elosztó hőközponttól kiindulva a fogyasztói hőközpontok irányába vezet, a bekötővezeték az elosztóvezetékekből – esetleg a gerincvezetékekből – kiindulva a fogyasztói hőközpontig vezet, a fogyasztói hálózat a fogyasztói hőközponttól (hőfogadó állomásból) kiindulva a hőfogyasztó saját körzetén belül látja el hőenergiával és használati melegvízzel a felhasználó berendezéseket. A távhőszolgáltató rendszer a következő: A forróvízfűtési rendszereknél alkalmazott túlhevített víz hőfoka 110-220°C. A gőzképződés megakadályozására jelentős túlnyomás szükséges (150°C-nál pl. 5 bar). A korszerű távfűtéseknél ezt a rendszert alkalmazzák. A vezetékben uralkodó nyomás 3 4
részből tevődik össze: a csővezeték legmagasabb pontjának megfelelő hidrosztatikus nyomásból, a hőfoknak megfelelő párolgási nyomásból és a keringetési nyomásból, mely utóbbi a vezetékrendszer ellenállásától függ. A városi távfűtési hálózatoknál majdnem kizárólagosan a 2 csöves forróvíz távfűtési rendszert alkalmazzák. A hőfoklépcső a primer oldalon 130/80°C vagy 150/90°C, a szekunder oldalon 90/70°C. Az előremenő és a visszatérő primervízzel szállított hőmennyiségek különbözete marad a fogyasztónál. A hővédelem céljából városunkban a távhőellátás vezetékeit hőszigetelő anyaggal veszik körül. Kazánházrendszer Csíkszeredában A lakónegyedek tömbházainak fűtését többnyire földgázzal működő, lakónegyedi hőközpontok biztosítják. A város lakáscélú ingatlanjainak energiahatékonyságát nagy mértékben rontja a távfűtéshálózatról való leválás, amely szennyez, valamint az új magánházak építése, amely további pontszerű szennyezést jelent. Az épületek külső szigetelése csak 2005-től kezdett megjelenni az új építésű házaknál, míg a régi épületek a klimatikus viszonyoknak egyáltalán nem megfelelő módon, eredetileg is szigetelés nélkül épültek. A közintézmények fűtési rendszere és szigetelése sem megfelelő az energiahatékonyság szempontjából. Történelmi visszatekintés A 90-es éveket követő 10 év, dualizmusként jellemezhető. Amire megismerték az újítási technikát arra a fejlesztési pénzalapok kifogytak. Csíkszereda esetében ezeket a javításokat a saját alapokból fedezték. Elkezdődött a hőhálózat feljavítása és ezáltal minden központba elhelyeztek egy kazánt és a gyújtórendszereket kicserélték. Jelenlegi helyzet Jelenleg 15 hőközpont található a városban, ebből három pelletes kazánnal van ellátva (Hősök, Jégpálya, Malom negyedek) Teljesítmény szempontjából a pelletes kazánok hasonló illetve jobb teljesítményt tudnak nyújtani, mint a gázzal működő kazánok. Jégpálya (pellet) 3,6 Gcal/h - 4,187 MW Hargita (gáz) 3,0 Gcal/h - 3,489 MW Nagyban változik a kazánok kihasználása: Az állomás negyedben a teljesítmény 2,60 Gcal/h. Ezzel szemben a Tudor negyedben a teljesítmény 20 Gcal/h. Beszélgetések alatt kiderült, hogy a fő központokban a berendezések (kazánok) túlméretezettek a jelenlegi helyzetet tekintve. Annak ellenére, hogy Csíkszeredában a hőigény nagy, mivelhogy a téli időszakban a hőmérséklet eléri a -35 C fokot a lakósság nagy része csökkentette a hőmérsékletet a lakásban, a költségek csökkentése érdekébe. Jelenleg Csíkszeredában a hőszükséglet 50%-a a meglévő kapacitásoknak. (lakásokban csökkentett hőmérséklet és saját kazánok létrehozása) A hő szállítása A szállítási hálózat Csíkszeredában összesen 26,23 km, amihez hozzácsatoltak 1,59 km-t 20072008-ban. 5
A fő cél a csőrendszernek a kicserélése a hőveszteség csökkentése végett. Jelenleg a csőrendszer 60%-a ki van cserélve preizolált csövekre, mert az éves energiaveszteség elérte a 7-12%-ot. A teljes rendszer kicserélését 2010 végére tervezik. Hőenergia- és vízfogyasztás mérése Ezt a projektet a Goscom és a Polgármesteri Hivatal támogatásával kezdték el alkalmazni. A városban ez 100%-ban alkalmazva van. Ez a százalék megoszlik a hő és a víz mérése között. A fejlesztés lépései Újítás a Tudor negyedben és a fogyasztás ellenőrzése Újítás I szakasz: Tudor I, Tudor II, Hősök és Grivica Újítás II szakasz: Hargita, Testvériség, Állomás, Jégpálya, Malom, Központi I, Piac, Központi II, Borvíz, Központi III, Központi IV A fejlesztés összetevő elemei: Fogyasztók ellenőrzése A csőrendszer újítása A szomszédos központok összekapcsolása A termelői kapacitás újítása és automatizálása A megújuló erőforrások támogatása A termelés monitorizálása, szállítás és méretezés Az épületek belső hőtermelőinek az újítása Tömbházak szigetelése A lakrészekben elhelyezni a mérőműszert Megjegyzendő, hogy a lakosság 70%-a számára a Hivatal mérőműszert biztosított. Új elemek a fejlesztésben Pellet bevezetése A működés optimalizálása Alternatív energia előállításának népszerűsítése A fogyasztás ellenőrzése 3 pozitív eredménye van: 1. Nőtt a lakosság bizalma a szolgáltató iránt 2. Kombinált mérés: a szelepek, a szabályzók kicserélésével mérni tudják az elhasznált energiát a tömbházakban. A szabályozóval szabályozni lehet a fogyasztást a nominálbér függvényében. 3. A mérés engedélyezi a hatékonyság kiemelését az egész termelési rendszerben és a forgalmazásban egyaránt. A szolgáltatói rendszer újítása A 26,23 km összből, 16,05 km szigetelve van. 6
Az újítás be van fejezve a Kalász, Tudor III, Grivica, Hősök, Malom és Központi szakaszokon. Nincsen elkezdve a Tudor I, Tudor II, Jégpálya, Állomás és Hargita szakaszon. A Hőerőművek kapacitását úgy tervezték, hogy megfeleljenek a téli időszak hő igényének. Télen az összes hőközpont működik, de nem azzal a kapacitással, ami rendelkezésre áll. Az energia központok egyediek és nem létezett az összekapcsolás a különböző hálózatok között. Az új energetikai stratégia tartalmaz egy új és fontos elemet az energia hatékonyságára. Az eredmény azt bizonyítja, hogy a nyári időszakban 3-4 központban csak 1 működik normál kapacitással és magas hozammal. Ezt úgy tudják megvalósítani, hogy 1 nagyobb központi rendszerhez csatolnák hozza más kisebb központok csővezetékét és ezáltal növelnék a kihasználtságot és így költséghatékonyabb lenne a működtetés. Az összekapcsolási munkálatok 2007-ben kezdődtek el. A csatolás megtörtént a Tudor I, II, III és a Testvériség szakaszon. Megvalósult az összecsatolás a Malom, Hargita és az Állomás szakaszon is. Ez után a Zona III, IV következett a III-as szakasz (zona), Piac illetve Borvíz (II szakasz) és Grivica szakaszon. Ezek a szakaszok 2009-re lettek befejezve. Javaslataink a távhőellátás hatékonyságának növelésére Körvezeték-rendszerű távhőellátási rendszer bevezetése, ami azt jelenti, hogy az egyes elosztóvezetékeket, sugarakat, összekötik. A körvezetékes rendszer előnye, hogy a hőellátást helyi zavar esetén átmenetileg egy másik ágról lehet pótolni. Korrózióvédelem A belső korrózióvédelmet lágy vízkeringetéssel lehetne megoldani, jelenleg városunkban kezeletlen vizet használnak fűtés céljából. A szolgáltatás modernizálása Ennek az újításnak a fő célja a gazdaságosság növelése. Az első modern hőközpont a Kalász negyedi volt (2008). A Tudor III teljesen 2011-re lesz befejezve. A megújuló energia népszerűsítése A helyi adottságoknak köszönhetően jó lehetőség a pelletrendszerre való áttérés. A fakitermelésnek köszönhetően könnyen lehet alapanyaghoz jutni. Azt szeretnénk, hogy a modern hőközpont az újítások következtében olyan rendszerré váljon ahol a biomassza felhasználása is helyet kaphat. A rendszer monitorizálására is szükség lenne, melynek fő célja, hogy a termelés és a szolgáltatás automatizált, ellenőrizhető legyen, és stabilan tudja szolgáltatni a hőt a lakósság részére. A hőközpontok összekapcsolása A 15 hőközpontból hetet lehetne kialakítani a nyári időszakokra, hogy növeljük a kihasználtsági fokot. További pelletesítés Jelenleg 6 pelletes kazán működik. Fontossága: a gázfogyasztás csökken, az energiára fordított költség csökken. Gázfogyasztás csökkentése: a földgáz véges, nem megújuló energiaforrás, jó, ha csökken a fogyasztása és ezért fontos, hogy kicserélődjenek a gázkazánok pelletes kazánokra.
2. TÖMBHÁZLAKÁSOK HŐSZIGETELÉSE A tömbházak hőszigetelésének fontossága 7
Egy két szobás, romániai tömbházlakás kétszer több hőenergiát használ el, mint egy hasonló lakás a nyugat-európai országokban. Az 1950-1990 között épült tömbházlakások többsége alacsony hőszigeteléssel épült meg, és ez jelentősen megnöveli a lakástulajdonosok fűtésszámláit. A jelenlegi hőrehabilitációs program ezeket a lakástulajdonosi társulásokat célozza meg. Egy hőrehabilitált tömbházlakásban a téli időszakban a megtakarítás elérheti a 40%-ot is, nyáron (pl. kánikula esetén) viszont a légkondicionálás költségeit csökkenti azáltal, hogy alacsonyabban tartja a hőmérsékletet. A munkálatok fő célja a kevesebb éves fűtési fogyasztás elérése: a jelenlegi éves energiafogyasztás 180 kWh/m² és 240 kWh/m² közé tehető, miközben a hőszigetelés által ez az érték 100 kWh/m² körüli lehet. A fűtéstámogatást biztosító keretek gyors csökkenése mellett, egy átlagos tömbházlakás fűtésköltsége csak abban az esetben lesz megfizethető, ha a szükséges szobahőmérséklet eléréséért kevesebb hőenergiát fogyasztunk. A becslések szerint az országban legalább 83 ezer tömbházlakás szorulna hőszigetelésre. Miben áll a tömbházak hőszigetelése? Hőszigetelés a külső falakon A külső ajtók és ablakok cseréje, homlokzati megújítás A terasz és tetőszerkezet hő- és vízszigetelése Hőszigetelés az alagsorban, ott ahol lakóházak vannak a földszinten Azoknak az építményeknek és berendezéseknek a szét-, majd a szigetelés után az összeszerelése, amelyek a tömbházak homlokzatain vagy a tömbházak teraszain vannak Költségek A program hármas partnerségben valósul meg: a tulajdonosi társulás, a helyi önkormányzat és a Regionális Fejlesztési és Lakásügyi Minisztérium között. A 174/2002-es számú sürgősségi kormányrendelet és utólagos módosításai adják a törvényes hátteret a hőszigetelési programnak. A hőszigetelési program két szakaszra osztható: az első fázisban a lakótársulások hozzájárulását 33%-ban határozták meg, a további költségeket pedig a helyi önkormányzat és a központi kormányzat ugyancsak 30, illetve 37 százalékban vállalta fel. A második fázisban, a 2009. március 4.-i kormányülésen elfogadták az új finanszírozási rendszert, mely szerint 20%-ra csökkentették az önrész értékét, miközben az állam 50%-ot ad hozzá, és a fennmaradó 30%-ot pedig a helyi önkormányzat kell, hogy biztosítsa. A 20%-nak megfelelő összeg, amelyet a lakástulajdonosi társulás önrészként elő kell teremtsen, annak függvényében oszlik el a tulajdonosok közt, hogy ki mekkora lakással rendelkezik, illetve, hogy a lakrészen milyen munkálatok elvégzése szükséges (pl. abban az esetben, ha valaki saját költségén már korábban lecserélte régi ablakait hőszigetelt ablakokra, akkor a jelen esetben ez a költség őt nem terheli). A becslések szerint a tulajdonosi hozzájárulás egy lakrészre 2000 és 3900 lej között mozoghat.
8
Abban az esetben, ha egy lakástulajdonosi társulás valamelyik tagja nem képes önerőből kifizetni a rá eső részt a helyi önkormányzat parciálisan vagy egészen átvállalhatja a költséget, meghatározva a későbbi visszafizetésnek a módját. Ezen kívül újabb költségmegterhelést jelent a helyi önkormányzatok számára az is, hogy az energetikai szakvéleményezés, a megvalósíthatósági és kivitelezési terv elkészítésének költsége is rájuk hárul. Milyen előnyökkel jár a közösségre nézve? Csökkenti a fűtési költségeket és az így megtakarított pénzt más fontos problémák, projektek megvalósítására lehet költeni Új munkahelyek teremtése az építkezésben Környezetvédelem - azáltal, hogy csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtása (egy 40 lakrészes, régi tömbház szén-dioxid kibocsájtása 8700kgCO2 évente, ezzel szemben egy megfelelően szigetelt tömbház szén-dioxid kibocsájtása 4200 kgCO2/év) A tömbházlakások arculatának a javulása Nagyobb komfortérzet A lakások piaci árainak növekedése Tömbházak hőrehabilitációja Csíkszeredában Miért különösen fontos ez a projekt Csíkszereda számára? Csíkszereda az egyik leghidegebb város Romániában, meteorológiai szempontból a leghidegebb, a IV-es zónába tartozik. Évi átlaghőmérséklet 6,1°C-ra tehető, a telek különösen hidegek, a hőmérséklet −30°C alá is süllyedhet, de több alkalommal is mértek már -40°C-ot is. A város területén 15.364 lakás található, ezekből 12.064 tömbházlakás, négy vagy tízemeletes épületekben. Ha hozzátesszük azt, hogy az itteni tömbházak többségének megépülése az 1970-1980-as évekre tehető, akkor nincs kétségünk afelől sem, hogy a hőszigetelésük nem volt és jelenleg sincs megfelelően megoldva. Így a hőenergia-veszteség Csíkszeredában komoly problémaként van jelen környezetvédelmi, energiatakarékossági szempontból, de lakossági szempontból is, hiszen az elszökő hőenergia magas fűtésszámlákkal jár a csíkszeredai emberek számára, különösen a téli időszakban. Csíkszereda Önkormányzata először 2006 februárjában kezdeményezte és szorgalmazta, hogy minél több csíkszeredai tömbház vegyen részt az országos hőrehabilitációs programban, kihasználva a kormányrendelet adta lehetőséget. „A gáz árát nem tudjuk csökkenteni, de a fűtés hatékonyságát tudjuk javítani, és ezáltal csökkenteni a fogyasztást! ” – ez állt az Önkormányzat akkori felhívásában, amely a 2007-es költségvetésébe már belefoglalta az erre szánt összeget. A felhívásra 10 tömbházközösség jelezte a programban való részvételének szándékát és mind a 10 be is került a programba. Elsőként a Mérleg utca 2. szám alatti, 1980-ban épült tömbház tulajdonosi társulása gyűjtötte össze a szükséges önrészt, 2007. szeptember 21-én el is kezdték a munkálatokat és december 11én történt a hivatalos átadás, egyúttal Székelyföld első hőszigetelt tömbházlakását avathatták fel. A 20 lakrészes tömbház költségei a következők szerint alakultak: Energetikai szakvéleményezés: 6 725 lej Megvalósíthatósági terv, kivitelezési terv: 12 440 lej 9
Kivitelezés: 180 043 lej Lakástulajdonosok: 59 414 lej Csíkszereda Önkormányzata: 59 414 lej Állami hozzájárulás: 61 215 lej 2008 július 17-én került sor Fűzfa utca 2. szám – hőszigetelési és homlokzat-felújítási munkálatainak átadására, melynek összértéke 764 646 lej volt. Az általunk megkérdezett csíkszeredai D. L. szerint a lakás fűtésköltségei jelentősen csökkentek, míg korábban 300 lej volt az átlag, amit fizettek, most csupán 100-120 lej a fizetnivaló. A szavaival élve: „szinte alig kell fűteni”. Mivel a pályázatukat még akkor adták be, amikor a lakósági hozzájárulás még 33% kellett legyen, valamint az eredeti munkálatokon kívül a tetőszerkezetet is teljesen felújították (100% lakossági költségen) így az összköltség elérte az 5000 lejt, egy két szobás, 50 m2-es lakásban. A lakosság pozitív reakciója nem maradt el, ezt bizonyítja az is, hogy 2009 decemberéig már 12 tömbházlakásban fejezték be a hőszigetelést. A 2009-es költségvetésből 1 000 000 lejt különített el erre a célra a helyi önkormányzat, köszönhetően annak, hogy Ráduly Róbert Kálmán polgármester minden lehetséges eszközt felhasználva támogatja a program lebonyolítását, megvalósulását. A csíkszeredai lakosság elkötelezettségét a program iránt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a 2010-es évben rekordszámú, 114 tömbház jelentkezett, amelyből 33 teljesítette a szükséges feltételeket (a kritériumok közül a legfontosabbak, hogy a lakóközösségnek ne legyen tartozása a Közüzemek Rt. felé, valamint, hogy rendelkezzenek az önrész 50%-ával, elhelyezve az összeget egy erre a célra létrehozott bankszámlán). Hogyan tehetnénk még hatékonyabbá? Véleményünk szerint az állam jelentős költségterhet vett le a lakók válláról, azzal, hogy az állami hozzájárulást 50%-ra növelte, így az önrész 20%-ra csökkent. Ugyanakkor az Önkormányzat is óriási szakmai és pénzügyi erőfeszítéseket tesz, annak érdekében, hogy a program megvalósuljon. Ez a hozzájárulás maximálisan kimeríti az Önkormányzat e célra szánt pénzügyi erőforrásait. A lakosságra háruló költségek további csökkenése más pályázati kiírások segítségével valósulhatna meg, de sajnos ilyen célra megpályázható pénzforrások az Unió keretein belül még nincsenek elkülönítve (lakások energetikai megújítása). Éppen ezért érdemes az Unió energetikai politikáját figyelemmel követni, ide vonatkozó pályázati lehetőségek után kutatva. További költségcsökkentéshez vezethetne egy, a lakószövetségek és a munkálatokat végző cég közötti megegyezés, mely szerint a lakószövetség emberi erőforrás bevonásával járulna hozzá a munkálatokhoz (pl. egy segédmunkás bizonyos feladatait elvégezheti a lakó is). Az ötlet szerintünk úgy valósítható meg, ha a tenderkiírás kritériumrendszerébe belefoglaljuk, hogy a munkálatokat a lakók bevonásával kell elvégezni, abban az esetben, ha a lakóközösségek igénylik ezt a lehetőséget. Habár a hőrehabilitációs program nagyban hozzájárul az energiafogyasztás optimalizálásához, számlák csökkenéséhez, nem szabad elhanyagolnunk azokat az aprónak tűnő dolgokat, amelyeket a lakosság tehet meg nap mint nap az energiatakarékosság szellemében. Ezek nem olyan dolgok, amelyek költségekkel járnak, sokkal inkább mindennapi odafigyeléssel lehet tenni az érdekében. Ezért úgy gondoljuk, hogy szükség van figyelemfelkeltő kampányokra, hogy a lakosság gondolkodásmódját energiatakarékos „üzemmódra” állítsuk át. Egy ilyen jellegű kampány megvalósítható a helyi önkormányzat támogatásával, különböző civil szervezetek bevonásával (pl. Zöld Székelyföld Egyesület). 10
3. ALTERNATÍV FŰTÉSRENDSZER BEVEZETÉSE HÁZAK ESETÉBEN - ZÖLD HÁZ-PROGRAM
CSALÁDI
A napjainkban felmerülő számtalan probléma közül foglakozhatnánk a családi házak esetében felmerülő energiatakarékosság kérdésével, a megújuló természeti erőforrásaink helyes kihasználásával, valamint az itt felmerülő kérdések megválaszolásával. Mint szerte a világban, úgy a mi városunkban, Csíkszeredában is foglakoztatja az embereket az a kérdés, hogy hogyan lehetne takarékoskodni és tudatos környezetbarát életmódot élni, úgy hogy ne kelljen lemondani semmiről, ami kényelmünket szolgálná. A technika fejlődésének köszönhetően számos lehetőség kínálkozik megoldásként az adott kérdésre. Egyike ezeknek a napelemek felszerelése a házainkra, amely segítségével biztosíthatnánk az adott háztartás energia ellátását. Napelemnek nevezzük azt a modult, ami a nap energiájából elektromos áramot állít elő. Számtalan előnye van annak, ha napelemet szerelünk a házunk tetejére, mint például: környezetkímélő, mivel csökken a káros anyagok kibocsátása, továbbá függetlenné válhatunk a különböző energiaszolgáltatóktól, és a beruházással növelhetjük ingatlanunk értékét. Napelemes rendszer segítségével minden háztartás elsősorban magának termeli az áramot, a többlettermelést az áramszolgáltató tárolja, amihez egy későbbi időpontban juthatunk hozzá, természetesen ingyen. Ma már egy egész épület teljes energia ellátása (áram, fűtés, meleg víz készítés) megoldható napelemes rendszerrel, mivel ma már a hagyományos fűtési módok mellett igen elterjedtek az alternatív megoldások is, mint a hőszivattyúk, infra fűtések, ezek közös jellemzője, hogy primer erőforrásuk az elektromos áram, amely megtermelhető napelemes rendszerrel. Persze egy ilyen beruházás nem kevés befektetést igényel, ezért indította útnak Korodi Attila ex-környezetvédelmi miniszter két évvel ezelőtt a környezetvédelmi tárca Zöld ház elnevezésű programját. A program értelmében a Környezetvédelmi Alap finanszírozást nyújt mindazoknak, akik szeretnék lakásaikat környezetbaráttá tenni. A támogatás magánszemélyek esetében elérheti a befektetés 90%-át. A miniszter ezzel nemcsak támogatni szerette volna a lakosságot, hanem népszerűsíteni is szerette volna a használatukat. Mint később kiderült ez a program abba maradt különböző okok miatt. De ma már ha valaki azon gondolkodik, hogy napelemes rendszert szereltet a lakására, ismét pályázhat a programra, mivel Borbély László környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy újraindul a program természetes személyek számára. Egy megoldás lehetne a megújuló természet erőforrásaink kihasználására a napelemes rendszer használata és így még inkább meggondolandó, ha kedvezményes támogatással lehetne beszerezni a napelemeket. Csíkszeredában tudomásunk szerint nincs még megvalósult napelemes energiatakarékos rendszer, ám meglátásunk szerint igen nagy hatékonyságú lenne, tekintve, hogy a város természeti elhelyezkedéséből adódóan télen nagyon hideg van, és a fűtésre fordított energia is sokba kerül, viszont ezzel csökkenthetnék ezen kiadásokat. A város fűtésrendszerében problémát jelentő családi házak fűtésére (magas szennyezés kibocsátás, nagy energiafogyasztás, költséges fűtéstechnika) jó alternatívát jelentene a rendszer minél tágabb körben való beüzemelése. 4. KAPCSOLT ENERGIATERMELŐ KÖZPONT LÉTESÍTÉSE CSÍKSZEREDÁBAN Egy másik fontos újrahasznosítható energiaforrás a biogáz, amelyet biomassza zárt térben való gázosítása révén nyernek így a szilárd biomasszából éghető gáz nyerhető. A derítőállomás modernizálása lehetővé tenné, hogy az ott keletkező biogázt hőenergiává és elektromos energiává alakítsák. Ehhez viszont szükség lenne egy nagyobb méretű beruházásra, az összes 11
olyan eszköz kicserélésére, amelyek jelenleg előállítják és újrahasznosítják a biogázt az állomáson. Egy ilyen derítőállomás létrehozására egy a városon kívül eső terület lenne alkalmas. A városi tanács erre vonatkozóan készíttetett egy hatástanulmányt, amelyben részletezik egy ilyen állomás létrehozásának költségeit, előnyeit és várható teljesítményeit. Kérdésünkre Páll Árpád, a Közüzemek RT volt műszaki igazgatója elmondta, nagy lehetőséget látnak egy ilyen központ létesítésében és meg is tesznek mindent annak érdekébe, hogy megfelelő beruházót találjanak. Az említett hatástanulmány alapján 468 319 euróba kerülne az állomás létesítése, ami Pál Árpád elmondása szerint egy ilyen nagy kapacitású központ elektromos energia-szükségletét teljesen kitermelné valamint egy összevont lakónegyedi zónát látna el hőenergiával. Ez a megoldás alternatívaként szolgálhat a fosszilis fűtőanyagok pótlására, gondolunk itt elsősorban a földgázra. Figyelembe véve, hogy a villamos- és hőenergia kogeneráció (cogenerare) segítségével lesz termelve, a projekt várhatóan pozitív hatást gyakorol a környezetre. A kapcsolt energiatermelés lehetőséget teremt nagyobb mennyiségű energia előállítására úgy, hogy közben csökken a negatív hatása a környezetre, ahogy azt az Európai Parlament 4/2008-as rendelete is említi. Környezetvédelmi szempontból a kapcsolt energiatermelés egy megoldás, melynek segítségével csökken a káros anyagkibocsájtás, melyet az energia termelésére használt üzemanyag mennyiségének csökkentésével érünk el. Az energia minél hatékonyabb felhasználása maga után vonja természetesen a környezetszennyező hatáson drasztikus csökkenését is, pl.: a káros gázkibocsájtás csökkentésével, amelyet a megfelelő mennyiségű üzemanyag használat idéz elő, elérjük a légszennyeződés csökkenését is. Véleményünk szerint ez a módszer előnyös lehet a környezetvédelemre nézve, ugyanis az így előállított elektromos és hőenergia mennyisége megegyezne egy hőerőmű által előállított energiamennyiséggel, miközben egy hagyományos hőerőmű üzemanyag-fogyasztása akár háromszor nagyobb lehet, mint a kapcsolt energiatermelő központ esetében. A városi tanácsnál tett látogatásunk során kiderült, hogy Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter elmondása szerint 2010 közepétől lesz lehetőség EU-s támogatások lehívására is az ilyen derítőállomások létrehozásához. Tekintve, hogy nagy befektetésről van szó, próbáltunk lehetséges erőforrást keresni a derítőállomás létesítésének támogatására, találtunk is egyet június 24-ei határidővel. Az Európai bizottság által kiírt („Intelligens energia – Európa”) támogatási program célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható és versenyképes árazású energia biztosításához Európa számára, a következő intézkedések által: - az energiahatékonyság és az energiaforrások, erőforrások racionális felhasználása - mozdítsák elő az új és a megújuló energiaforrások felhasználását és támogassák az energiadiverzifikációt Az „Intelligens energia – Európa” program célja, hogy: Az új és a leghatékonyabb technológiák beruházásának fellendítése a tagállamokban, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és az energiaellátás diverzifikálása terén, beleértve a szállítást, áthidalva a szakadékot a sikeres innovatív technológiák és hatékony, széles körű piaci befogadása annak érdekében, hogy felerősítse a köz- és magánszféra befektetéseinek hatásait. A program az új és a megújuló energiaforrások (ALTENER) kiaknázására irányul, beleértve a következőket: - az új és megújuló energiaforrások promoválása a villamosenergia, a fűtés és hűtés, és a bioüzemanyagok centralizált és decentralizált termelésében - az új és a megújuló energiaforrásoknak a helyi környezetbe és az energetikai rendszerekbe való integrálása 12
Összegzés A fentiekben felsoroltuk a város legfontosabb környezeti- és energiafogyatási problémáit. Mindezt a város vezetőségének, szaktekintélyeinek, véleményformálóinak a meglátásaival próbáltuk alátámasztani (polgármester, közüzemi vezető, civil szervezet vezetője, stb.). A problémák feltárása után arra a következtetésre jutottunk, hogy nehéz kijelenteni egy problémáról, hogy az a legfontosabb a város lakosságának, de talán elmondhatjuk, hogy a legnagyobb tömeget érintő probléma az energiafogyasztás hatékonysága. Úgy gondoltuk, hogy ezen a téren az utóbbi évek fontos megvalósításai mellett vannak még válaszokra, megoldásokra váró kérdések, gondok. A téma boncolgatása és a megoldási javaslatok mellet arra is próbáltunk választ találni, hogy lelkes kis csapatunk mivel járulhatna hozzá ezek megvalósításához. Arra a következtetésre jutottunk, hogy egy olyan népszerűsítési, ösztönző kampány létrehozásában vállalhatnánk szerepet, amely a lakosságot a tudatos energiafogyasztásra sarkalná. Emellett alternatív pénzügyi források keresésében vehetnénk részt, gondolunk itt pályázatokra, adományokra, stb., amelyek nem az állam vagy helyi önkormányzat költségvetéséből vannak leosztva. Amikor adományokat említünk, mint alternatív pénzforrás, egy olyan, a helyi önkormányzat fennhatósága alá tartozó egyesület létrehozására gondolunk, amely a város energiafogyasztásának optimalizálásával, erre vonatkozó projektek koordinálásával, végrehajtásával foglalkozna. Így az aktív, dolgozó lakosság az adója 2%-ának felajánlásával a város és saját maga érdekeit szolgálná, hiszen ezt az összeget teljes mértékben a lakók javára lehetne fordítani (lakásrehabilitációhoz való hozzájárulás, hőközpontok korszerűsítése, stb.). Az aktív lakosság száma városunkban 20.359 fő, a havi átlagjövedelem 1.042 lej (ANAF forrás), így a maximálisan felajánlható 814620.6 lej {(20.359*[(1.042*16%)*2%]*12}, aminek akár a fele is segítség lehet a város javát szolgáló projektek kivitelezésében. Az alábbiakban összefoglaljuk a tanulmányban tárgyalt energiafogyasztási problémákat, ötleteket, amelyek megoldásában egy ilyen egyesület segítségére lehetne a helyi önkormányzatnak: -
a távhőellátási rendszer
-
tömbházlakások hőszigetelése
-
alternatív fűtésrendszer bevezetése családi házak esetében - Zöld ház-program
-
kapcsolt energiatermelő központ létesítése Csíkszeredában
A város polgármesterének, Ráduly Róbert Kálmánnak a véleménye szerint Csíkszereda legnagyobb energiagazdálkodásra vonatkozó problémáját a kormányzati politikai szabályozások következetlensége jelenti…
13
