ISMERTETÉSEK. i.
Bevert, czölöpök eltávolítása dyiiamittal. ( X X I . tábla.) Mélyen bevert czölöpök kihúzása emelő készülék vagy gépekkel tudvalevőleg igen fáradságos, időrabló és költséges munka. Mindennek daczára eddig csaknem mindig ezen módszert alkalmazták, főképen nagyobb víz- és hidépitraényekhez szükséges állványok, segédpályák, czölöpépitmények sat, eltávolításánál. Miután azon segédépitmények hord- és védczölöpjeinek lefürészelése vagy levágása, mely nem lelkiismeretes épitő vállalatok által igen kedvelt, víz alatt csak csekély mélységben történhetik, ezen eljárás a szabad hajózásnak tekintetbevételével előbb-utóbb elégtelennek tűnik ki. egy más módszer pedig az eltávolításra eddig nem volt ismeretes. Csak a legújabb időben, mióta a robbantó szerek s kivált a dynamit előnyei általános elismerést és a magán építészet különböző ágaiban is alkalmazást nyertek, kísérelték meg bevert czölöpök eltávolítását dynamit robbantással. Ez nagyobb mértékben 1872. év végén alkalmaztatott, midőn Lauer János kapitány indítványára ezen módszer szerint távolíttatott el a Duna csatornát Nussdorf mellett átszelő osztrák északnyugoti-pálya építésénél használt segédpálya, Az itt valamint később a Dunában maradt több czölöpmaradványon eszközölt robbantásnál nyert, minden tekintetben kitűnő eredmények azt bizonyítják, hogy, a f o l y ó m e d r é b e m é l y e n b e v e r t c z ö l ö p ö k t e l j e s és c z é l s z e r ű e l t á v o l í t á s a , s z a k s z e r ű l e g e s z k ö z ö l t robb a n t á s s a l a r á n y t a l a n u l k ö n n y e b b , g y o r s a b b é s olcsóbb, mint ha emelő e r ő v e l t ö r t é n n é k . Ennek folytán nem lesz talán felesleges az említett czölöp robbantáso-
•H43 kat részletesebben ismertetni, melyek jövőre hasonló esetekben útmutatásul szolgálhatnak.*) A d u n a c s a t o r n á t á t s z e l ő i d e i g l e n e s f a h í d szerkezete, mely az osztrák észak-nyugoti vasút pályaudvara és a Duna közti töltés számára a Nussdorf melletti hegyekből nyert anyag szállításához használtatott, a mellékelt rajz 1. és 2. ábráján látható. Miután a két parti járom, valamint ezen hídnak felszerkezete és liordrésze már előbb közönséges úton eltávolíttatott, még csak a Duna-csatornában egymástól 22.2 méternyire elhelyezve volt közbenső két meder-járom mindenesetre nehezebb eltávolítása maradt hátra. Ezek egészen egyformán szerkesztve, ügynevezett kettős czölöp járomból állottak, melynél a czölöpök két párhuzamos sorban 0.5 méternyi nyilt távolságban és 5 egészen G méter mélyen voltak a csatorna medrének talajába beverve. A czölöpök száma — melyek egészséges fenyőfából készíttettek és 30 cmtr átmérőjűek, ferde tám-czölöpökkel együtt — minden járomnál 24 volt. A csatorna medre a jármoknál az eltávolitás idejekor 1.5 egészen 2.0 méter mély volt a sempont alatt. Tekintettel azon körülményre, miszerint a mostani dunaszabályozásnál a csatornát egész hosszában 2.2 méternyi mélységre kell kikotorni, a czölöpöket a robbantásnak körülbelül egy méterrel kelle a meder talajában letörnie azért, hogy a talajban maradt czölöp-törzsek a kotrási munkálatoknál gátul ne szolgáljanak.**) L a u e r kapitány, ki a dunaszabályozási bizottság kérelme folytán, a cs. kir. hadügyminisztérium engedélyével a czölöpcsoportok eltávolítását maga vezeté, annak elérhetése végett arra határozta magát, hogy a czölöpök közepén = h o s s z i r á n y b a n — b i z o n y o s m é l y s é g i g f ú r t l y u k a k ba e r e s z t i a d y n a m i t-t öl t é n y e k e t . Ezen elrendezés szerint 1872. évi november hó 25-én a jobb parthoz közelebb fekvő járom két czölöpén véghezvitt kísérleti robbantás teljesen sikerült és azt mutatta, miszerint egy czölöp számára 0.5 kilogramm ( = 1 vámfont) dynamit töltény elegendő, hogy azt a kellő mélységben teljesen letörje, s *•) Mint értesülünk, a Ferencz-József császár-vaspályának vezérigazgatósága elhatározta, hogy a Dunát Tulln mellett átszelő ideiglenes, fából készült vasúti híd czölöpjeit, valamint azon állványokéit is, melyek az építésnél használatban voltak és a jelenlegi vasszerkezetet pótolták, robbantással fogja eltávolíttatni. Ezen czölöpök nagy mennyisége folytán előreláthatólag idevágó bő tapasztalásokat várhatunk, melyeket annak idején közölni is fogunk. **) A Duna-csatorna mélysége ez ideig azért oly igen változó, (1.2 és 2.3 méter között változik a sempont alatt) mivel a Duna s a csatornába folyó hegyivizek időközönként hordalékokat visznek magukkal. A Duna csatornának szélessége, p irtmagassága és esése is — mely tudvalevőleg nem mesterségesen készült csatorna, hanem a Dunának természetes ága, mely csak ismételt szabályozási munkálatok és partvédmüvek által kapott ha nem is egészen rendes alakot, szintén — igen változékony és csak a dunaszabályozással együtt nyer szabványszerü keresztszelvényt. A magy. mérn. és épit,egyl. közi. VIII. köt. 26
344: felső részét 0.5 méternyire kiemelvén a körül lévő talajt úgy meglazítsa, hogy a czölöp nemsokára magától a víz színére jöjjön. E kísérlet után azonnal a még hátralévő 46 czölöp hasonló eltávolításához megkívántató előkészületekhez fogtak. Mindenekelőtt — a jármok mindkét oldalán, a munkások biztos és kényelmes állása végett felállítva volt két talajállványról, — a czölöpök egyforma magasságban, 20 centimóternyire a viz színe felett lefűrészeltettek; azután a töltény lyukak fúrattak. Ez utóbbiak átmérője 5 ctm., mélysége pedig tekintettel a vízállásra és a Duna-csatorna jövőbeni mélységére 8.8 méterben (melyből átlag minden czölöpnek a csatorna medrében lévő részére 2.0 méter esett: állapíttatott meg. E szerint 4.5 cmtr erős csigafúrókkal kezdtek a munkához, mely 1.6 mtr hosszú fúrók később a fúrások mélyedésével 3.8 mtrhoszúkkal cseréltettek ki. Minden lyukhoz két ember állíttatott, kik a kellő mélység előállításán átlag három órát dolgoztak. Az összes lyukak elkészülte után, minden járomnál, az egyes czölöpök fejükön erős zsineggel egy kötélhez köttettek, mely kötél a két czölöpsor között futva egészen a parthoz ért. Ugyané kötélhez volt a tutaj is erősítve, melyről fúrattak a czölöpök s eszközöltettek később a töltési műveletek. Ez azon okból történt, mivel így a robbantás után a letört czölöpök a tutajokkal együtt, egyszerre és egyszerű módon voltak a partra szállíthatók. Közvetlen a robbantás előtt 1872. évi deczember hó 4-én a lyukak egyenként 0.5 killogramm dynamittal töltettek meg. Ezen töltények (1. a 3 ábr.) kautsukpéppel vízmentesen elzárt hengeralaku fehér bádog dobozokban voltak, melyeknek hoszsza 38 cmtr és átmérője 45 mmtr Tenár puskapor gyútöltényekkel*) és villanyos gyutacsokkal ellátva s farudacskák segélyével, melyeken a dobozok és a sodronyvezeték megerősítve volt, a fúrt lyukakba helyeztettek. A kiálló sodronyvégek minden járomnál az összes czölöp egyszerre leendő meggyújthatása végett összeköttettek, a lyukak maguk vízzel egészen tele töltettek és azután egy dörzs-villanyos gyújtó-készülékkel először a bal-' parthoz közelebb eső 24, később a hátra lévő 22 töltény meggyújtatott. A hatás tökéletes volt. Mindkét esetben minden töltény elrobbant ; a czölöpök mintegy 0.5 méternyire kiemeltettek ; azok legnagyobb része közvetlen a robbanás után magától, a számtalan czölöpfoszlánynyal elborított vízszinre jött és csak igen kevésnél vált szükségessé a kötélnek időközönként ismételt meghúzása, mi által azután azok is a kezelési tutajokkal együtt, könnyűséggel a parthoz húzattak. Az eredmény az volt, hogy az összes czölöpök a dynamit töltény helyétől átlag 0.6 méter magasságra tökéletesen össze zúzattak, egyes erős hasadások azonban a czölöpök legfelső végéig is felértek. A robbantás minden mell ék munkálattal együtt (a czölöpöknek a robban*) A dynamit. töltények közvetlen a lyukakba helyezésük elótt megmelegíttettek ; a gyútöltények alkalmazása fagyott dynamit részére tisztán csak elövigyázatból történt.
I
345 tás előtt a víztükre fölött történt levágását és ezután a fák eltávolítását is bele értve) 250 osztrák értékű forintba került, tehát körülbelől csak egy hatod részébe azon összegnek, a mennyibe kerülne — igen olcsóra számítva — a czölöpöknek eltávolítása más többnyire nagy nehézségekkel járó kihúzás által. Az épen leirt robbantásnál tett tapasztalatok felhasználásánál a dunaszabályozási bizottság kérelme folytán a Bécsben állomásozó műszaki zászlóaljnak egyik szakasza M ü l l e r E d e hadnagy vezetése alatt 1873. év január havában k é t e l i s z a p o l t t ö l g y f a t ö r z s m a r a d v á n y á t távoliíá el, melyek az új Duna medrében a S t a d l a u melletti vasúti híd alatt feküdtek, kézi emelő gépekkel nem voltak kiemelhetők és a kotrási munkálatok haladását akadályozták. Ezen törzsek függőlegesen (1. 4. és 5. ábr. a mellékelt rajzon) és majdnem egész hosszukban a talajban voltak, úgy hogy fejük a földből csak 57 cmtrre és a vízből 12 cmtrre állottak ki, mely épen 6 cmtr erős jéggel volt födve. Hosszuk, valamint fő- és mellék gyökereik nem voltak meghatározhatók, a fúrt lyukak után ítélve, körülbelől 3 méter lehetett, tehát majdnem olyan mint a duna-átmetszés szabványos mélysége. Az egyik törzs fején 63 cmtr a másik 1 mtr átmérőjű volt; a vékonyabb egészséges fa, a vastagabb már korhadás állapotában. A robbantás, melynek czélja a törzsek felemelése és a körül lévő mederanyag lazítása (90 centiméternyire agyagos talaj, azután kavicsos föld) volt, dynamit töltények által eszközöltetett, melyek a törzsek hosszában előállított lyukakba eresztettek be. Teljes biztosság elérhetése végett a gyengébb törzsbe kettő, a vastagabba három olyan, 4.6 mmtr. átmérőjű és (a törzsek legalsó végéig) 1.5 mtr egész 2.75 mtr mély lyuk fúratott. A lyukak elhelyezése és egymásközti távolsága, úgymint irányuk is a mellékelt rajz 4. és 5. ábráján látható. A négy majdnem egyenlő (2.75 mtr.) hosszú lyuknak fúrása négy és fél órát, a 1.5 mtr hosszúé három órát vett igénybe. A töltények vízmentesen elzárt fehér bádog dobozban elhelyezett 0.5 kilogramm dynamitból állottak, rudakkal a vizzel telt fúr-lyukakba eresztettek és azután villanyossággal mind a két törzs egyszerre szétrobbantatott. A hatás egészen megfelelt a robbantás czéljának. A vékonyabb törzs 20 centiméterre fellöketett; a vastagabbnál, melynek fája már korhadt volt, ugyan felemelés nem volt észrevehető, de mindkét esetben a körüllévő föld annyira meglazíttatott, hogy azok kézi emelőkkel igen könnyen kiemelhetők voltak. Más módszer szerint ugyan, de hasonlólag igen kielégítő eredménynyel történt 1873. évi november havában a D u n a m e d r é b e n v o l t t i z e n ö t e g y e n k é n t e l s z ó r t : c z ö l ö p m a r a d v á n y s z é t r o b b a n t á s a, melyek még az észak-nyugoti pályahíd vasszerkezetének felállítási állványából maradtak hátra. Ezen czölöpök fejei, melyeknek felső része már régebben kis vízállásnál 26*
346: lefűrészeltetett, átalában 1 méternyire a víztükre alatt álltak. A teljesen akadálytalan hajózás érdekében szükségessé vált, hogy ezen czölöptörzsek legalább 3 méternyire a semvíz alatt letöressenek. Ú r b a n E d e főhadnagy a 2 dik számú műszaki ezrednél vállalkozott rá, ki akkor épen egy az 1871. évi magas vízállás alkalmával az észak-nyugoti pályahíd alatt elsülyedt és ez ideig a hajózást igen akadályozó sülyesztő szekrény (caisson) robbantásával foglalkozott, ezen czölöptörzsöket e g é s z e n s z a b a d o n m e l l é h e l y e z e t t t ö l t é n y e k s e g é l y é v e l a folyó fenekén robbantani. O azon látszólag tetemes nehézséget, mely a robbantó töltényeknek a víz nagy sebessége daczára 3 méter mélységben a czölöphöz illesztésével járt, egyszerű, de elmés módon oldotta meg. A tölténydobozt ugyanis szorosan egy vízszintes faabroncsra kötötte, melynek átmérője valamivel nagyobb volt mint a czölöpé; ezen abroncsot két átellenes helyen rá erősített jó hosszú farudakkal a czölöptörzsre illesztette, és ennek hosszában egészen a íolyó fenekéig lebocsátotta. A vízsodra által a töltény egészen szorosan a czölöptörzshez nyomatott, de elmozdulása esetén is elegendő robbanó erőt fejthete ki, miután a czölöp és abroncs átmérője közötti különbség igen csekély. A vízből kiálló rudak, melyekre a villanyos meggyújtásra szolgáló sodronyvezeték is volt erősítve, a víz fölött összeköttettek és ezután a meggyújtás egy körülbelől 20 méternyi távolságban álló csónakról eszközöltetett. A mellékelt rajzon a 6-ik ábra egy a szétrobbanásra ily módon előkészített czölöptörzsöt tüntet elő, a a czölöp, b a hajlékony faabroncs, c az azon megerősített villanyos meggyújtásra előkészített dynamittöltény és dd végre az abroncscsal összekötött mintegy 4.5 méter hosszú leeresztési rudak, körülbelől 20mm. erős, szívós fűzfából. Tölténynek átlag, 30 cmtr erős fenyűczölöp letörésére minden esetben elégnek bizonyult 5 kilogramm dynamit, vízmentesen zárt fehér bádogdobozban, melynek magassága és átmérője 9 cmtr, mely oly erővel működött, hogy a körüllévő vízoszlop 10 méternyi magasságra emeltetett fel; közvetlen a robbanás után a czölöp a víztükrére jött s tovább úszott. A töltény leeresztésnek egész művelete csónakból e g y ember által és pár perez alatt vitetett véghez. Minthogy a czölöprobbantás költsége szabadon melléhelyezett töltényekkel igen csekély munkával ügyszólván csak a robbantó anyag árára szorítkozik, ezen módszer igen ajánlandó nemcsak akkor, ha a kellő eszközökkel s idővel nem rendelkezünk, vagy ha a czölöpök korhadtak lévén, már fúrásra nem alkalmasok, hanem átalában mindazon esetekben, a melyekben a czölöpöket nem szükséges a folyó meder talajában tetemes mélységben töretni le. A »Mittheilungen über Gegenstánde des Artillerie- und Genie-Wesens* után közli: M ü n c z b e r g e r Máté-
A magyar menüik es építész-egylet közlönye.
ViJUíotet^AALTIilila.