Iskolaérettségi vizsgálat Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat a gyermekek, fiatalok és családjaik pszichés megsegítésében, logopédiai és gyógypedagógiai ellátásában közreműködő szakintézmény. Működési területünk Kiskunfélegyháza, valamint részt veszünk 8 környező település (Bugac, Bugacpusztaháza, Fülöpjakab, Gátér, Kunszállás, Pálmonostora, Petőfiszállás, Tiszaalpár) pedagógiai szakszolgálati ellátásában. Szakfeladataink: • nevelési tanácsadás orvosi tevékenység pszichológiai ellátás (gyógy)pedagógiai szolgáltatás • logopédiai szolgáltatás • korai fejlesztés és gondozás A nevelési tanácsadás feladatai közé tartozik többek között az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása. 2010. áprilisában a szülők és a gyermekek életében is fontos időszak következik: az iskolába való beiratkozás. Ez minden nagycsoportos óvodást izgalomban tart, hisz már iskolás „nagy gyerekként” változni fog eddigi megszokott életük. Komolyabb feladataik lesznek ezután. Feladattudatuk, kitartó figyelmük, fegyelmezett magatartásuk és hosszabb időre szóló feladattartásuk mind-mind segítik majd a jó iskolakezdést, és sikerélményt adnak számukra. De mi van akkor, ha a gyermek még bizonyos területeken nem eléggé „iskolaérett”? Ugyanis tévedés azt hinni, hogy az a kisgyermek, aki már ír, esetleg olvas is, biztos, hogy iskolaérett. Természetes, hogy ebben a korban a nagycsoportosok már érdeklődnek ezek iránt, főleg ha a nagyobb testvér mintát ad. Sajnos nem ez jelenti az iskolaérettséget, nem az ilyen jellegű tudásbeli képességek kellenek a jó iskolakezdéshez! Az írás-olvasás tudományát majd elsajátítja a gyermek a tanító néni (bácsi) irányítása alatt. Nagyobb baj az, ha a gyermek nem tud elég jól figyelni, nem jegyzi meg a pedagógus feladatokra vonatkozó kéréseit, utasításait. Ha hamar elfárad szellemileg, ez magatartásbeli problémához vezethet, hiszen a fáradtság miatt izeg-mozog, és ezzel nemcsak társait, de saját magát is zavarja. Lemarad a feladatvégzésben, és máris megvan a baj. Az elmarasztaló kritikáktól (mind a pedagógus, mind a szülő részéről) nem lesz boldog, sőt éppen ellenkezőleg! És beindul(hat) az ördögi kör, aminek eredményeként egy idő után azt vesszük észre, hogy a gyermek már elsős korában sem igen kedveli az iskolába járást. Jó lenne ezt megelőzni. Ehhez nyújthat segítséget az iskolaérettségi vizsgálat, amit sok évtizedes törvény szabályoz. A világ legtöbb országában az oktatási rendszerek a gyermek 6. életévére időzítik az iskolakezdés időpontját. Természetesen akad néhány kivétel ez alól: Angliában, Walesben, Izraelben az ötéveseknél húzzák meg a korhatárt, és van pár terület – köztük Hollandia, Skócia vagy Ausztrália egyes államai – ahol a gyermekek ennél is korábban, már négyévesen tankötelezettnek számítanak. Más országokban – Marokkóban, Dániában, Svédországban – igyekeznek megkímélni a gyerekeket a korai életformaváltástól, s a tankötelezettséget felemelték a hetedik életévre. Hazánkban mód van a rugalmas iskolakezdésre, így lehetőség van arra, hogy a gyermek iskolaéretten kezdje meg a tanulmányait, s elejét vegyük a túl korai kezdés által okozott kudarcoknak. A magyarországi Közoktatási törvény alapján, ha a gyermek eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik.
Mit jelent az iskolaérettség? Iskolaérettség fogalmán azt értjük, alkalmas-e a gyermek az iskola megkezdésére vagy sem. Az alkalmasság magában foglalja: • a megfelelő fizikai állapotot (pl.: Testi fejlettség, jó erőnlét, kisgyermekes testi jellegek eltűnése, fogváltás, kezesség megállapíthatósága.), • a pszichés alkalmasságot (pl.: Az iskolára való készülés, annak várása. A gyermek kitartóan végezze a rá bízott "feladatokat. Tudjon barátságokat építeni és fenntartani gyermekkel, képes legyen beilleszkedni, megtalálni helyét egy csoportban.), • a gondolkodás bizonyos jellemzőinek kellő mértékű fejlettségét (pl.: Egyhuzamban 10-15 percig tudjon figyelni olyan "feladatos" játékokra, mint pl. a rajzolás, színezés. Ki tudja fejezni magát egyszerű és összetett mondatokkal, szép kiejtéssel. Jegyezzen meg és mondjon el rövid verseket, meséket. Értse, hogy a számok mennyiségeket jelölnek és igazodjon el közöttük 1-10-ig; tudja, mit jelent a "kevesebb", "több" vagy az "egyenlő"). • Hangsúlyozom: Az iskolaérettség lényege nem az, hogy mekkora tudással rendelkezik a beiskolázásra váró gyermek, hanem az, hogy mennyire kész az ismeretek aktív befogadására, vagyis, hogy mennyire terhelhető és mennyire motivált.
Mikor szükséges az iskolaérettségi vizsgálat? Az óvodai nevelés meghosszabbításához nem minden gyermek esetében szükséges vizsgálatot végeztetni. A tanköteles életkorba lépő gyermek számára óvodai vélemény alapján biztosítható a további óvodai nevelés. A fejlettség véleményezésére elsődlegesen az óvoda jogosult. E szerint „a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján; a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján;” az iskola igazgatója dönt. (Ktv. 6. § (4) a) bekezdés) A jogszabályokban elhatárolódnak a hat- és a hétéves gyerekekkel kapcsolatos döntések előírásai. A közoktatási törvényben előírt nevelési tanácsadói, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálati kötelezettség kifejezetten a hétéves gyerekekre vonatkozik: „Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság – szakvéleményének megküldésével – értesíti a lakóhely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.” (24. § (5) bekezdés) A helyes értelmezést a következő példa szemlélteti a 2010/2011. tanévre: • A 2003. június 1. és augusztus 31. között született kisgyermek a 2010/2011-es nevelési évben már nem kaphat további óvodai ellátást. Esetében – tekintettel arra, hogy augusztus 31. előtt született – a tankötelezettség legkésőbb 2010. szeptember 1-jén megkezdődik. Ha még egy évet óvodában maradna, akkor jogellenesen kezdené meg az iskolát 2011. szeptember 1-jén, hiszen például egy 2003. július 15én született kisgyermek 2011. július 15- én betölti a 8. életévét.
•
A 2003. szeptember 1. és december 31. között született kisgyermek – ha érettsége nem teszi lehetővé 2010 őszén az iskolakezdést, akkor 2011. augusztus 31-ig óvodai ellátásban részesülhet. (Feltételei: nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára, szülő kérésére, óvoda nevelőtestületének egyetértésével.)
•
A 2004. január 1. és május 31. közötti időszakban született hatéves óvodás tanköteles korú, de csak akkor válik 2010 őszétől tankötelessé, ha érett az iskolai élet megkezdésére. Aki a szükséges fejlettséget hatéves korában nem érte el, de bízni lehet abban, hogy fejlődését az óvodai környezet segítheti, óvodai ellátása – szülői egyetértés mellett – további egy évig bővíthető nevelési tanácsadói, ill. szakértői és rehabilitációs bizottsági vélemény nélkül is. Ha az óvoda bizonytalan a gyermek fejlettségének
megítélésében, ill. a szülő az óvoda véleményével szemben szeretné gyermekét még egy évig óvodában tartani, a döntést a nevelési tanácsadó vizsgálatának eredménye alapján hozza meg az iskola igazgatója.
Hogyan zajlik az iskolaérettségi vizsgálat? Az óvodákban a velük több éve foglalkozó óvónők a szülővel megbeszélve döntik el, hogy kit kell elküldeni a Pedagógiai Szakszolgálathoz un. beiskolázás előtti fejlettségi vizsgálatra, azaz iskolaérettségi vizsgálatra. A vizsgálatok február elejétől április közepéig folyamatosan zajlanak, minden esetben délelőtt. Egy gyermek vizsgálata, valamint a szülővel történő konzultáció kb. 2 órát vesz igénybe. Erre a vizsgálatra a szülő a megadott időpontban elhozza gyermekét az intézményünkbe. Itt őt is meghallgatjuk. Elmondja a gyermek eddigi életének fontos eseményeit, saját véleményét a gyermeke képességeiről, magatartásáról és megtudjuk tőle gyermeke beiskolázására vonatkozó egyéb észrevételeit, kérését is. Ezután elkezdődnek a vizsgálatok: - Megkérdezzük a gyermeket saját adatairól (hány éves, hol lakik, apja, anyja, testvérei neve, stb) - Vizsgáljuk a téri, idői tájékozódást (pl.: évszakok, napok neve, egymásutánisága) - Vizsgáljuk, hogy képes-e analógiák felismerésére. (pl. fejezd be a mondatot: a kutyának szőre van, a madárnak…) - Fontos a szókincs vizsgálata is, ezt úgy végezzük, hogy egy képről kell mesélnie a gyermeknek. - A rövid távú emlékezetet képek megfelelő sorrendben való elhelyezésével, a hosszú távú emlékezetet történet visszamondásával vizsgáljuk. - Ellenőrizzük, hogy kialakult-e a gyermek számfogalma, a mennyiségállandóság (ha letakarom vagy átöntöm, ugyanannyi marad…), jól tájékozódik-e 10-es számkörben, biztosan alkalmazza-e a többkevesebb fogalmát. - Tájékozódunk a gyermek mozgásfejlettségéről, grafomotoros készségéről is. A rajzos feladatok közé tartoznak: emberrajz készítés, ábrák másolása, sorminta rajzolása. - Miközben zajlik a „feladatozás”, lehetőség van a ceruzafogás és az esetleges beszédhiba megfigyelésére is. - A modellhelyzet alkalmával megfigyeljük a gyermek motiváltságát, önállóságát, raportkészségét – jól méri-e fel az adott helyzetet, abban mennyire tud rugalmasan, céltudatosan, adekvátan viselkedni? - Azokat a képességeket nézzük, melyek az iskolai beváláshoz nélkülözhetetlenek: konkrét feladatokon keresztül figyeljük a gyermek viselkedését, alkalmazkodóképességét, feladattudatát, feladattartását, azt, hogy az óvodás mennyire képes az adott tevékenységre koncentrálni. - Elterjedt feladattípus a vizsgálat során, mikor a gyereknek a lap szélére díszítő mintát kell rajzolnia, a bal felső sarokból elindulva, majd a jobb felső saroktól lefelé folytatva, és így tovább, vissza a lap bal sarkáig. A minta szabályosan ismétlődő ábrákból (kör, kereszt, háromszög) áll. Ennek a próbának a jó megoldása feltételezi a feladathoz való alkalmazkodást, a mintakövetésnek és a mozgás szabályozásának készségét, valamint bizonyos figyelemkoncentrációt. Az iskolára való alkalmasság ellen szólhat, ha pl. egy gyerek, nem tartja be a sorrendet, az irányt; ha nem folyamatosan halad, ha idő előtt abbahagyja. A vizsgálatok után ismét beszélünk a szülővel, ekkor már a tapasztalatainkat mondjuk el, ha kell ismételt un. kiegészítő vizsgálat(ok)ra hívjuk vissza a gyermeket. A vizsgálat tapasztalatait, a szülővel való beszélgetés eredményét munkatársaink szakvéleményben foglalják össze, és ennek tartalmát a szülővel ismertetjük, és megtesszük javaslatunkat a gyermek beiskolázására, vagy további óvodai nevelésére vonatkozóan. Egy-egy példányt kiküldünk belőle a család, az óvoda és az iskola címére. Ebben a szakvéleményben írjuk le azt is, ha bizonyos területeken fejlesztésre van szükség. Szakmailag a gyermek további tudásbeli fejlődése valamint egészséges személyiség alakulása, pszichés nyugalma és kiegyensúlyozottsága miatt nagyon fontos, hogy kellő időben, kellő szociális fejlettséggel kezdje meg iskolai tanulmányait, mely életének gyermekkori szakaszában az egyik legjelentősebb lépés. Emiatt mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szülővel egyetértve jó döntés szülessen, mindenképp olyan, ami elsősorban a gyermek érdekeit szolgálja. Akinél szükséges, különböző egyéni- vagy kiscsoportos foglalkozásokat is ajánlunk a gyermekek részére, melyek segítik a fejlődésüket és remélhetőleg a beiskolázás sikerességét. Pl. ha bizonyos fejletlenséget tapasztalunk a rajzolási képessége terén, akkor grafomotoros fejlesztést javasolunk. Ha mozgásbeli, ügyességi „elmaradása” van, rossz a testvázlata, akkor mozgásterápiát tartunk szükségesnek. Ezekre a foglalkozásokra heti gyakorisággal kell elhozni a gyermeket, és szakembereinkkel megbeszélve a szülő is figyelemmel követheti a
fejlődést. Amennyiben egy gyermeknél az értelmi fejlődés kifejezett elmaradását vesszük észre, vagy fejlődése erősen egyenetlen, akkor javaslatot teszünk az illetékes Szakértői Bizottság további vizsgálatára.
Néhány fontos tudnivaló: • • • • •
Ha a a szülő nem ért egyet a vizsgálattal, azonban az óvónő szakmai tapasztalata mégis indokolja a vizsgálatot, és a gyermeket hivatalosan beutalja a Pedagógiai Szakszolgálatba, akkor a hatályos törvények értelmében a szülő köteles gyermeke érdekében ennek eleget tenni (Ktv. 13. § (8) bekezdés). A vizsgálatot mindig az állandó lakóhely szerint illetékes nevelési tanácsadó (nevelési tanácsadást végző Pedagógiai Szakszolgálat) köteles elvégezni. Azok a gyermekek, akik a 7. életévüket 2010. augusztus 31-ig betöltik, további óvodai nevelésben nem részesülhetnek, mindenképp meg kell kezdeniük az iskolát (képességeiknek megfelelő oktatási formában. Ha a nevelési tanácsadó véleménye alapján további vizsgálatra van szükség valamelyik szakértői bizottságnál, oda a gyermeket a szülőnek el kell vinnie, és az onnan kapott vélemény lesz az irányadó a beiskolázásnál. Az iskolaérettségi vizsgálatra való jelentkezés történhet önkéntes alapon is, mint általában a Pedagógiai Szakszolgálat egyéb szolgáltatásai esetében, azonban szakmailag és emberileg is azt tartjuk korrektnek, ha az óvoda tud a jelentkezésről.
Jó együttműködést, a gyermekeknek sikeres iskolakezdést kívánok az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai nevében: Faltumné Varga Gyöngyi tagintézmény-vezető
