Szegedi Tudományegyetem – Juhász Gyula Pedagógusképzı Kar Testnevelési és Sporttudományi Intézet
Kondicionális képességek
Készí szítette: Viola Áron VIALABF.SZE IV. évfolyam Német nemzetisé nemzetiségigi-testnevelé testnevelés
Kurzus neve: Edzé Edzéselmé selmélet II. Taná Tanár: Dr. Szatmá Szatmári Zoltá Zoltán
Az elıadás menete: 1. Kondicioná Kondicionális ké képessé pességek fogalom meghatá meghatározá rozás 2. Kondicioná Kondicionális ké képessé pességek bemutatá bemutatása, taglalá taglalása 3. Kondicioná Kondicionális ké képessé pességek értelmezé rtelmezése má máské sképp 4. Forrá Források/Irodalomjegyzé sok/Irodalomjegyzék
1
Kondicionális képességek Definí Definíció ció: a motoros ké képessé pességek azon csoportja, amelyet elsı elsısorban az izommő izommőködés jellege és energetikai há háttere alapjá alapján kü különíthetü thetünk el. Ide tartozik: az ERİ ERİ, az ÁLLÓ LLÓKÉPESSÉ PESSÉG és a GYORSASÁ GYORSASÁG. (Dr. Ná Nádori Lá László szló 1992.) Az ERİ ERİkifejté kifejtés alapja az izom kontraktilis tulajdonsá tulajdonsága. A hará harántcsí ntcsíkolt vá vázizomzat mennyisé mennyiségi és minı minıségi összeté sszetételé telének és beidegzettsé beidegzettségének fü függvé ggvényé nyében ké képes megfeszü megfeszülni az idegimpulzusok hatá hatására. Az ÁLLÓ LLÓKÉPESSÉ PESSÉG eseté esetében az energiaellá energiaellátás és felhaszná felhasználás a meghatá meghatározó rozó. A GYORSASÁ GYORSASÁG az idegideg-ideg és az idegideg-izom kapcsolatok mő mőködési szí színvonalá nvonalának függvé ggvénye. A kondicioná kondicionális ké képessé pességek mindig a koordiná koordináció ciós ké képessé pességekkel kö kölcsö lcsönhatá nhatásban jelennek meg.
Az erı 1.ábra
Definí Definíció ció: az erı erı minden mozgá mozgásállapotvá llapotváltozá ltozás alapfelté alapfeltétele, erı erırıl akkor beszé beszélünk, ha a testek kö között kö kölcsö lcsönhatá nhatás áll fenn. Az izom erı erıkifejté kifejtése az izom feszü feszülési ké képessé pességén alapul. Izomkontrakció Izomkontrakció formá formái: – Anizometriá Anizometriás koncentrikus kontrakció kontrakció – Izometriá Izometriás kontrakció kontrakció (statikus) – Anizometriá Anizometriás exc. – izometriá izometriás – anizometriá anizometriás konc. kontrakció kontrakció (reaktí (reaktív erı erı) Az izomerı izomerıt befolyá befolyásoló soló tényezı nyezık: – Izom keresztmetszete – Izomrostok minı minısége – IntraIntra- és intermuszulá intermuszuláris koordiná koordináció ció – Energiaellá Energiaellátás – Pszichikai té tényezı nyezık: akarat, motivá motiváció ció Az erı erı mindig valamilyen konkré konkrét formá formában jelenik meg az emberi erı erıkifejté kifejtésekben.
2
Az erı Az erı erı megjelené megjelenési formá formái: – Maximá Maximális erı erı – Relatí Relatív erı erı – Erı Erı-álló llóképessé pesség – Gyorserı Gyorserı – Reaktí Reaktív erı erı 2. ábra
Maximá Maximális erı erı: az a legnagyobb erı erıkifejté kifejtés, amelyre az egyes izmok, izomcsoportok egy adott mozgá mozgásszerkezetben ké képesek. Relatí Relatív erı erı: maximá maximális erı erı egy adott testtö testtömegre né nézve. Reaktí Reaktív erı erı: az izom azon ké képessé pessége, amit egy maximá maximális feszü feszülés melletti megnyú megnyúlási fá fázis utá után egy gyors kontrakció kontrakciós fá fázis kö követ. Erı Erı-álló llóképessé pesség: a szervezet elfá elfáradá radással szembeni tő tőrıképessé pességében fejezı fejezıdik ki a hosszantartó hosszantartó, viszonylag nagy erı erıkifejté kifejtésekné seknél.
Az erı Gyorserı Gyorserı: gyors kontrakció kontrakcióské sképessé pesség, a sportoló sportolók azon speciá speciális ké képessé pessége, amikor az akaratlagos kontrakció kontrakció, az izomerı izomerı gyors mobilizá mobilizálása, a rö rövid idejő idejő maximá maximális erı erıkifejté kifejtés optimá optimálisan jö jön lé létre. Verchosanskij értelmezé rtelmezése alapjá alapján a maximá maximális erı erıkifejté kifejtés idı idıbeli elosztá elosztása, a legnagyobb teljesí teljesítmé tmény elé elérésére. Bühlre szerint az út, ami a maximá maximális erı erıkifejté kifejtéshez vezet. 3. ábra
3
Állóképesség Definí Definíció ció: sporttevé sporttevékenysé kenységet tekintve kitartá kitartás, ké képessé pesség, egy terhelé terhelést fizikailag és pszichikailag a lehetı lehetı leghosszabb ideig kibí kibírni, egy konkré konkrét teljesí teljesítmé tményt lehetı lehetıleg miné minél hosszabb ideig fenntartani. (Badtke 1995, 361) Álló llóképessé pesség fajtá fajtái: (ciklikus sportá sportágak) – Rövidtá vidtávú, kö középtá ptávú, hosszú hosszú távú Bioló Biológiai és szociá szociális té tényezı nyezık: – Testfelé Testfelépítés – Vázizomzat – Kardiorespiratorikus rendszer – Központi idegrendszer – Psziché Pszichés té tényezı nyezık – Az egyé egyén szemé személyisé lyisége 4. ábra
Állóképesség Az álló llóképessé pesség a fá fáradá radással szembeni tő tőrıképessé pesség. Megkü Megkülönbö nböztetü ztetünk: – Loká Lokális fá fáradtsá radtságot – Regioná Regionális fá fáradtsá radtságot – Globá Globális fá fáradtsá radtságot
Energiaszolgá Energiaszolgáltató ltató folyamatok: – Anaerob alaktacid folyamat – Anaerob laktacid folyamat – Aerob folyamat
4
Gyorsaság Definí Definíció ció: determiná determinált teljesí teljesítmé tményny-elı elıkészí szítés, hogy a lehetı lehetı legrö legrövidebb idı idı alatt reagá reagáljon a sportoló sportoló egy adott ingerre, illetve informá információ ciókat dolgozzon fel, kö és/vagy könnyí nnyített sportá motoros tevé sportágspecifikus tevékenysé kenységet hajtson vé végre maximá maximális mozgá mozgásgyorsasá sgyorsasággal. (Badtke 1995, 390)
Teljesí Teljesítmé tményt rontó rontó tényezı nyezık lehetnek: – – – –
Foszfá Foszfátszint csö csökkené kkenése Laktá Laktátszint nö növekedé vekedése Genetikai té tényezı nyezık Központi idegrendszer fá fáradtsá radtsága
6. ábra
Gyorsaság
Reagálás gyorsasága
Egyszerő reakció
Mozdulatgyorsaság
Mozgásgyorsaság
Egyenként jelennek meg
Összetett reakció
Gyorserı Állóképesség
Erıgyorsaság
Maximális Gyorsasági Állóképesség
Komplexen jelennek meg
Grosser: 1992, 17. Kiegészítette: Roth 1999.
5
Kondicionális képességek másfajta értelmezése
Forrá www.sportunterricht.de//lksport/ Forrás: http:// http://www.sportunterricht.de lksport/ueberkond.html
Források/Irodalomjegyzék: Dr. Rigler Endre (2005): Az általá ltalános edzé edzéselmé selmélet és mó módszertan alapjai, Budapest Jürgen Leirich/ Leirich/Siegfried Leuchte (Hrsg.) Hrsg.) (2000): Paradigmenwechsel in der Sportwissenschaft – MartinMartin-LutherLutherUniversitä Universität HalleHalle-Wittenberg, Wittenberg, Hamburg Dr. Ná Nádori Lá László szló (1992): Az edzé edzés elmé elmélete és mó módszertana - MTE, Budapest Dr. Gyetvai Gyö György – Kecskemé Kecskemétiné tiné Petri Adrienn (1997): Testkultú Testkultúra elmé elméletileti- és kutatá kutatásmó smódszertani alapismeretek Fıiskolai Jegyzet, Szeged
Képek/Grafikonok: -
http://www.sportunterricht.de/lksport/ueberkond.html
-
http://www.medien.ifi.lmu.de/fileadmin/mimuc/mmi_ws0506/essays/uebung2 http://www.medien.ifi.lmu.de/fileadmin/mimuc/mmi_ws0506/essays/uebung2--andreansky.html
-
http://www.unihttp://www.uni-oldenburg.de/sport/bww2/Lehre/F_u_F/f_u_f.html#Anchoroldenburg.de/sport/bww2/Lehre/F_u_F/f_u_f.html#Anchor-MotorischeMotorische-38779
-
http://www.msnbc.msn.com/id/5702774/&h=262&w=423&sz=25&hl=en&start=16&tbnid=uKfnwLPljWhi6M:&tbnh=7 http://www.msnbc.msn.com/id/5702774/&h=262&w=423&sz=25&hl=en&start=16&tbnid=uKfnwLPljWhi6M:&tbnh=7 8&tbnw=126&prev=/images%3Fq%3Dmichael%2Bphelps%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Den 8&tbnw=126&prev=/images%3Fq%3Dmichael%2Bphelps%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Den
-
http://freethoughtguy.com/2005/07/lancehttp://freethoughtguy.com/2005/07/lance-armstrongarmstrong-americanamericanatheist.html&h=768&w=1024&sz=167&hl=en&start=3&tbnid=YDj0ppUTqiyooM:&tbnh=113&tbnw=150&prev=/imag atheist.html&h=768&w=1024&sz=167&hl=en&start=3&tbnid=YDj0ppUTqiyooM:&tbnh=113&tbnw=150&prev=/imag es%3Fq%3Dlance%2Barmstrong%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Den
-
http://www.ute1885.hu/_fok_/_fok_BK4.jpg
-
http://www.sportunterricht.de/lksport/ueberkond.html
6
Köszönöm a figyelmet!
Várom a kérdéseket!
7
