Kedves Szülők, kedves Pedagógusok! Minden szülő és pedagógus vágya, hogy gyermekeink motiváltan, örömmel, sikerélményekkel gazdagodva lépjenek az iskolába és végezzék el tanulmányaikat. Ahhoz, hogy gyermekeink jól teljesítsenek nap mint nap, elengedhetetlen feltétel az alapozó készségeik megfelelő szintű működése, amelyek nagy részét már egészen pici kortól kezdve lehet jó eredményekkel fejleszteni. Célunk, hogy mind a szülők, mind a pedagógusok választását megkönnyítsük azzal, hogy 5-6 évesek számára készült Porondparádé és Állati cirkusz című foglalkoztatóink kapcsán röviden bemutatjuk, mely készségterületek fejlesztése miért fontos. Ezen kiadványunk egyúttal hasznos tanácsokat is kínál a szülőknek, hogy az otthoni készségfejlesztés még könnyedebb, játékosabb, ezáltal sikeresebb legyen. A fejlesztések során soha nem szabad elfelejteni a két alapvető feltételt: életkornak megfelelő szintű és motiváló hatású legyen. A fejlesztendő készségterületek nagy része – melyekhez a feladatok születtek – a Szegedi Tudományegyetem Képességkutató Csoportja által kifejlesztett DIFER mérőeszköz által vizsgált területek. Többségükben ezek azok az alapozó készségek, amelyek optimális működése elengedhetetlen feltétele a sikeres iskolakezdésnek. Ezeket a készségeket – az írásmozgás-koordináció kivételével – már hároméves kortól jelentős mértékben lehet fejleszteni mind a szülők, mind az óvodapedagógusok részéről. Melyek ezek a készségek, és milyen módon lehet őket fejleszteni?
Finommotorika/írásmozgás-koordináció Alapvetően mozgásos tevékenységekkel fejlesztjük (nagy mozgásból kiindulva egészen az ujjak koordinált finom mozgásáig). A foglalkoztatókban a különböző nehézségi szintekhez kapcsolódó – átrajzolás, vázolás, színezés, rajzolás – feladatok találhatók. Mindig azon a szinten induljunk el a fejlesztésben, ahol a gyermeknél látjuk a problémát. Ne legyen se túl alacsony, se túl magas a mérce, így lesz folyamatosan motivált. Mindig dicsérjük az elkészült munkát és hangsúlyozzuk a pozitív elemeket!
Hasznos tanácsok szülőknek az otthoni fejlesztéshez Kézműves-tevékenységek (agyagozás, gyurmázás, gyöngyfűzés, papírhajtogatás, -tépés, varrás, hímzés, huzalhajtogatás, nyomdázás, gyöngyszövés, termésképkészítés stb.) végzése, homokba rajzolás ujjal vagy bottal, ujjfestés, kavicsfestés, aszfaltra rajzolás krétával. Színeztetés, ahol a cél a körvonalon belül maradni. Adott alakzatok átrajzolása, tárgyak vagy testrészek körülrajzolása, másoltatás – pl. kedvenc rajzfilmfigurák – kezdetben pauszpapír segítségével, majd később négyzetrácsos papíron. A szülő rajzoljon különböző egyszerű alakzatokat (kör, háromszög, vonal, amorf alakzat), és kérje meg a gyermeket, hogy rajzoljon belőlük valami mást. (Eleinte lehet hozzá mesét olvasni, és például megkérni arra, hogy a kedvenc szereplőit rajzolja meg, később szárnyaljon a fantáziája.) Mindig dicsérjük meg a munkáját, mert a pozitív megerősítés számára rendkívül fontos!
Alak-forma felismerés, rész-egész viszonyítás A vizuális észlelés az alapja az alak- és formafelismerésnek, a színfelismerésnek, a térészlelésnek, a rész-egész viszony felismerésének is. A formák felismerése, csoportosítása, pontos megnevezése elengedhetetlen a későbbiekben az írás elsajátításánál, a matematikában és az élet szinte minden területén. Fontos, hogy ennek fokozatait is lássuk, és azon a szinten fejlesszük a gyermeket, ahol az elmaradást tapasztaljuk (formaészlelés, sémába helyezés, fogalmi meghatározás).
Hasznos tanácsok szülőknek az otthoni fejlesztéshez Árnyjáték (Kinek az árnyéka?), puzzle-játék, melyet a szülő otthon is elkészíthet pl. kedvenc állatok képének a feldarabolásával, adott forma/alakzat kikeresése halmazból (pl. logikai lapok készletével). Hiányos alakzatok kiegészítése (pl.: Rajzold meg a nyuszi hiányzó testrészeit!). Tárgyfelismerő játék (pl.: Behunyt szemmel, csak tapintással felismered-e, hogy mi van a kezemben?). Varázsképek (Hol rejtőzik a képen a cica?).
Relációszókincs A szókincs azon szavak összessége, amelyet az egyén ismer, megért, alkalmaz. A relációszókincs a térbeli (hely, helyzet), időbeli, mennyiségi hasonlósági tulajdonságok viszonyát alkotja. Foglalkoztatóink feladatainak célja, hogy megoldásukkal a kisgyermekek biztosan mozogjanak a viszonyszavak világában, hiszen az iskolába belépve, már a legelső tanítási órákon is számtalan szituációban kell megérteniük és alkalmazniuk őket. Relációszókincs
13. Színezd ki azokat a
pónikat, amelyek
jobbra néznek!
Hasznos tanácsok szülőknek az otthoni fejlesztéshez Sok-sok utasítást adjunk a gyermeknek, amelyekben változatosan szerepelnek a leggyakoribb helyet-helyzetet és mennyiségi, időbeli viszonyokat jelölő szavak, kifejezések (alá, fölé, mögé, közé, mellé, alatt, benne, bele, elé, ki, kívülre, belülre, rá, fel, le, át, keresztül, több, kevesebb, legtöbb, legkevesebb, ugyannyi, ugyanakkora, este, délelőtt, délután, éjjel, sok, kevés, rövidebb, hosszabb, legrövidebb, leghosszabb, alacsony, magas, alacsonyabb, legmagasabb, idős, fiatal… stb.) Pl.: Légy szíves tedd be a fiókba az evőeszközöket úgy, hogy a legkisebb rekeszbe a teáskanalak kerüljenek! Kérlek, segíts nekem, és tedd a könyveket a könyvszekrénybe úgy, hogy a legkisebbek kerüljenek a felső polcra, a legnagyobbak az alsó polcra! Légy szíves, vágj le ollóval ebből a szalagból két ugyanakkora darabot, hogy belefonjuk a hajadba! A spontán beszélgetések során lehet a leginkább fejleszteni a szókincset, de természetesen ilyenkor is érdemes a szülőknek „felkészülniük” olyan segítő kérdésekkel, amelyekkel fejlesztünk, ám ő ezt nem érzékeli, számára valóban spontánnak tűnik a beszélgetés. A gyermek kedvenc meséi, mesehősei, rajzfilmhősei, karakterei mindig jó témául szolgálnak. Beszéltessük tárgyakról, képekről: Pl.: Mi jut eszedbe erről a képről? Ki ő? Hol él? Hogyan néz ki? Milyen ruha van rajta? Te hogyan öltöztetnéd őt fel, ha nem nyár lenne, hanem tél? Szerinted melyik a kedvenc játéka? Milyen lehet a szobája? Mi a kedvenc édessége?... stb. Érdemes a szülőknek „megtanulniuk” néhány találós kérdést, szólást, mondókát, ritmusos gyermekverset mert az a gyermek számára is motiváló hatású, és érdekesebb, ha a szülő „fejből” mondja és nem felolvassa őket.
Elemi számolási készség A gyermekek stabil számolási készségének kialakulásához több feltételnek meg kell lennie. Ki kell alakuljon bennük a számállandóság megértése, a műveletek képzetszintű (elképzeli és fejben oldja meg) elvégzése és a számok, mennyiségek közötti viszonyok megértése. Fontos tudni, hogy ez az a készség, amely a legkorábban – hároméves kortól – már sikeresen fejleszthető. ség
Elemi számolási kész
nyit látsz a kép 20. Miből,ezzmen ki annyi korongot!
en?
Szín
Hasznos tanácsok szülőknek az otthoni fejlesztéshez Ezt a készséget hároméves kortól sikeresen lehet fejleszteni, akár a hétköznapi, háztartásban előforduló tevékenységek során, ha belevonjuk a gyermeket. Pl.: Kérlek, hozz nekem a kamrából tíz szem nagy burgonyát az ebédhez! Válogasd szét az evőeszközöket, és terítsd meg légy szíves az asztalt! Négyen ebédelünk ma, ezért mindenki kapjon mindenből egyet-egyet! Tedd sorrendbe a poharakat a polcon! Hátul legyenek azok a bögrék, amelyekbe a legtöbb teát tudjuk beleönteni! Tedd egymásba a fazekakat! A legnagyobb legyen legalul! Számold meg, hogy mennyi tojás maradt a hűtőszekrényben. Van két alma a tányéron. Légy szíves tegyél rá ugyanannyi körtét is a gyümölcssalátához! stb. Közértben, piacon vonjuk be a vásárlásba őt is. Játsszunk vele boltosat közösen készített játékpénzzel, így a vagyon és az adósság fogalmai is könnyebben érthetővé válnak a számára, amikor majd matematikából például a pozitív és negatív számokkal ismerkedik! Mindig türelemmel várjuk meg, amíg a gyermek megoldja a „feladatot”, és ne akarjunk azonnal segíteni neki, hagyjuk próbálkozni. Ha kéri, akkor segítsünk neki, de akkor se a teljes megoldást közöljük, hanem indítsuk el a megoldás útján, és engedjük, hogy ő folytassa.
Szocialitás Fejlesztése a legátfogóbb feladat, hiszen a gyermek közösséghez fűződő értékrendjét, társas kapcsolatait, kompetenciáit, magatartását, viselkedését próbáljuk meg optimális szintre emelni. A feladatok megalkotásakor alapvető szempont volt az informatív feladat, esemény- és képanyag összeállítása egyrészt azért, hogy a gyerekeket önálló vélemények alkotására, értékítéletek megfogalmazására ösztönözze, másrészt, hogy fenntartsa a figyelmüket, érzelmi kötődésüket, koncentrációjukat mindvégig. Ennél a területnél elengedhetetlen a beszélgetés, beszéltetés, mesélés, történetek alkotása, továbbgondolás; a fantázia, a kreativitás kibontakoztatása, hiszen ha mindez megvalósul a feladatok megoldásakor, akkor a gyermek készségei észrevétlenül fejlődnek, alakulnak, és nem érzi a kényszert egyetlen esetben sem.
tkeztetés
ás, tapasztalati köve
Szocialitás, gondolkod
a házban!
tárgyakat a helyükre 23. Teddd aössz l! e őket a helyiségekke Kös
Hasznos tanácsok szülőknek az otthoni fejlesztéshez Minden, ami a viselkedéssel, feladatok végzésével kapcsolatos. Elsősorban a családon belül fontos az alapvető erkölcsi normák megismertetése és következetes betartatása a gyermekkel. Ez sok-sok időt, türelmet igényel. A gyermek mintát követ (szülő, nagyszülő, testvér, rokonság, szomszédok, ismerősök, játszópajtások… stb.) és kérdez. Fontos, hogy ha tiltunk vagy felhívjuk a gyermek figyelmét a helytelen viselkedésre, azt mindig kövesse indoklás vagy a helyes cselekedet elmondása. (Pl.: Ne vedd el a társad játékát! Ha szeretnél vele játszani, kérd el tőle, mert neked sem esne jól, ha a tiédet elvennék tőled szó nélkül!) Sok-sok szituációt hordoz magában egy-egy meséről való beszélgetés, a mese továbbgondolása – Hogyan fejeznéd be másként? – bábozás, dramatizálás, a szereplők jó és rossz tulajdonságainak felsorolása, cselekedeteik megítélése. A társas kapcsolatok fejlesztése a társas-, csoportos játékok segítségével jól fejleszthetők, hiszen valamennyi játék egy adott szabály szerint folyik, amelyet minden játékosnak be kell tartania. Gyakran el kell mondani, hogy a játékban vannak győztesek és vesztesek, és mindig adjunk lehetőséget arra, hogy megpróbálja újra, ha nem sikerült győznie. A feladat kitartó elvégzése nem könnyű feladat a gyermek számára. Ezt úgy tudjuk fejleszteni, ha számára érdekes szereplőket és témát választunk. A feladatmegoldás idejét és nehézségét fokozatosan emeljük, annak függvényében, hogy sikeres volt-e a gyermek. A külső motiváció is sokszor nagy segítség – egy-egy matrica, képecske az albumba, kedvenc rajzfilm megnézése, biciklizés a parkban vagy apró játék – és persze a sok-sok dicséret. Ha nem tudja a megoldást, ne erősítsük benne a negatív érzést, hanem segítsünk neki a megoldás útján való elindulás első lépéseinél, ne hagyjuk magára.
Gondolkodás, tapasztalati következtetés A gondolkodás segít eljutni a problémák megoldásához, a szabályszerűségek felismeréséhez, alkalmazásához, a következtetések levonásához, vélemények, értékítéletek megalkotásához. Természetesen mindezek alapja a tapasztalás. Kiemelkedően fontos a gyermekek számára lehetőséget biztosítani a minél több és gyakori helyzet, esemény, történés megtapasztalására annak érdekében, hogy – természetesen a mi segítségünkkel – önmaga jusson el a gondolkodás és a tapasztalati következtetés életkorának megfelelő optimális szintjére. Szocialitás, gondolkodás,
tapasztalati következtetés
meg a bevásárlólistához 26. Keresdössze őket! kösd
tartozó kosarat és
Hasznos tanácsok szülőknek az otthoni fejlesztéshez Minden, amit cselekszünk vagy tapasztalunk mélyebben rögzül bennünk, mint amit hallunk vagy olvasunk. Inger- és szituációgazdag környezetben a gyermek is többet tapasztal, és az adott eseményekről kialakulnak saját véleményei, gondolatai. A mesékről való beszélgetés, a gyermekkel történt események megbeszélése – például hazafelé menet az oviból – sok-sok lehetőséget biztosít arra, hogy fejlesszük a gyermek logikus gondolkodását és következtetők készségét. Pl. egy adott szituáció megbeszélése és következtetések levonása: Mi történt ma az oviban? „Kimentünk a Városligetbe, és eltévedt az egyik ovis társam. Őt kereste mindenki, ezért csak délután értünk vissza és későn ebédeltünk.„ Szerinted helyesen cselekedett a társad, hogy kérdezés nélkül elsétált a csoporttól? Te mit tettél volna, ha szeretted volna megnézni a hattyúkat a tavon? Tanulság (következtetés): Ha elkószálunk a csoporttól, akkor eltévedhetünk, és ha eltévedünk, akkor bennünket keresnek a többiek, akiknek emiatt elszáll a jókedve. Az ovis társad elkószált a csoporttól, és eltévedt. Nektek emiatt elszállt a jókedvetek.
Beszédhanghallás Az egyik legmeghatározóbb a beszédhanghallás készségszintű működése, mivel a gyermek az óvodában, iskolában a foglalkozások, tanítási órák nagy részében élőbeszédet hall. A készség óvodás életkorban történő fejlesztése alapvető: egyrészt azért, hogy a kommunikáció, a megértés, a feladatmegoldás működjön közte és a környezete között, másrészt, ha nem működik, akkor ezt a problémát az iskolában az írás, helyesírás területeire is átviszi a későbbiekben. Ennek érdekében fontos a rendszeres, mindennapos fejlesztés. A munkafüzet feladatai ehhez nyújtanak segítséget többek között azzal a céllal is, hogy a kiválasztott hangzókkal történő feladatok megoldása a szülőket és a pedagógusokat arra ösztönzi, hogy maguk is találjanak ki hasonló jellegű feladatokat, játékokat.
Hasznos tanácsok szülőknek az otthoni fejlesztéshez Ezt a területet még a boltban való sorban álláskor is lehet fejleszteni. Pl.: Mi van a kosárban, aminek a nevében hallod az ó hangot? Keress olyan élelmiszereket a polcon, amelyeknek a nevében benne van az m hang! Képek válogatása: Erre az autóbuszra csak azok szállhatnak fel, akiknek a nevében van r hang. Ha jól mondtam a szót, akkor tapsolj, ha rosszul mondtam, akkor dobbants a lábaddal (siráf-zsiráf, harisnya-karisnya stb.)! Szólánc: Mondj egy szót az előző szó utolsó hangzójával (autó-ól-lap-perec)! „Mit visz a kishajó?”- játék. Fontos minden esetben a helyes ejtés és artikuláció. Ha a gyermek téveszt, javítsuk úgy, hogy elmondjuk a helyes megoldást, de őt soha ne minősítsük, mert nem buta, csak még nem tudja.
A készségfejlesztésnek sok-sok módja van, de bármilyen tevékenységet is végezzünk a gyermekkel, sosem szabad elfelejteni: a játékosság, az érzelmi ráhangolódás, az életkorának és az érdeklődésének megfelelő témaválasztás nélkül nem vagy lényegesen kevesebb sikerrel járunk. A gyermekek eredendően nyitottak és befogadóak, így a sikeres fejlesztés legfőbb eszköze a folyamatos és rendszeres kommunikáció legyen a felnőttek, szülők számára. Mindig beszéljünk és beszéltessük a gyermekeket a képekről, a szituációkról, hiszen így tudjuk felmérni, hogy rendelkeznek-e az adott téma alapszókincsével, ismerik-e a kifejezéseket, tudnak-e egy-egy utasítást értelmezni. Ilyen módon látjuk azt is, ha esetleg téves, rosszul rögzült ismeretekkel, információkkal rendelkeznek, helytelenül ítélnek meg dolgokat, amelyek korrigálása minden esetben a felnőttek – szülők, pedagógusok – feladata. Nem utolsósorban készségfejlesztő feladataink gondolatébresztők is egyben. További feladatok, tevékenységek kitalálására ösztönzik a felnőtteket, gyerekeket. Sok sikert és élményekben gazdag feladatmegoldást kívánok! Hernádiné Sándor Ildikó tanító, alsó tagozatos szaktanácsadó, DIFER-tréner Összeállította: Hernádiné Sándor Ildikó · Illusztrálta: Eszes Hajnal · Szerkesztette: Varga Sanó, Varga András · Kiadói felelős: Szabó Zsolt · © Pannon-Literatúra Kft. · 2012 A Porondparádé melléklete, ISBN 978 963 251 427 7
www.szalaykonyvek.hu
