IRÁNYTŰ SZÜLŐKNEK DIAGNÓZIS UTÁN JOGOK, TÁMOGATÁSOK, JUTTATÁSOK

IRÁNYTŰ SZÜLŐKNEK DIAGNÓZIS UTÁN JOGOK, TÁMOGATÁSOK, JUTTATÁSOK

AOSZ, 2012

Iránytű szülőknek diagnózis után Jogok, támogatások, juttatások © dr. Kálozi Mirjam, AOSZ

Felelős kiadó: Autisták Országos Szövetsége

A kiadvány megjelenését a Emberi Erőforrások Minisztérium támogatta

2

TARTALOM

Családtámogatás…………………………………………………………………….. 4 Egyéb támogatások…………………………………………………………………..15 Köznevelés…………………………………………………………………………...32 Az egészségbiztosítás által fedezett ellátások………………………………………..62 Gyermekvédelem…………………………………………………………………….78 Egyenlő bánásmód……………………………………………………………………92

3

CSALÁDTÁMOGATÁS [a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) korm. rendelet (a továbbiakban: Cst.vhr.) a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003 (II.19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Mr.)]

Kiadványunk ebben a részében nem foglalkozunk a diagnózissal, annak menetével, hiszen azt feltételezzük, hogy azok a szülők olvassák, akik már biztos diagnózissal rendelkeznek. Ennek ellenére kötetünk végén közöljük a diagnózisra vonatkozó jogszabályokat is. Azt viszont fontos tudni, hogy a szakértői véleményt – a vizsgálat lezárását követő huszonkét munkanapon belül – kézbesíteni kell a szülőnek, akinek a kézhezvételétől számítva tíz munkanap áll rendelkezésére e vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a nevelési év, tanítási év (szorgalmi idő) alatt állapítja meg, hogy a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű (SNI), akkor javasolhatja a szakértői véleményben, hogy a gyermeket (a nevelési évben) a kijelölt óvoda, vagy a kijelölt iskola átvegye, ha az a gyermeket, tanulót fogadni tudja. Ha megszületett a diagnózis, akkor az első lépesek egyikeként érdemes megnézni, hogy a – szolidaritás jegyében – a magyar állam milyen segítséget ad a fogyatékossággal élő gyermeket nevelőknek. Mivel az autizmussal élő gyerekeknél a diagnózis nem korlátozódik egy adott életkorra, ezért a kisiskolás korra vonatkozó jogszabályokat is közöljük. Az, hogy egy támogatás jár vagy járhat, még nem jelenti azt, hogy nem kell ügyet intézni, és nem kell rá időt, energiát fordítani. (Ez főleg az adható támogatásoknál fordul elő.) Ha elutasítással találkoznak, akkor sem kell azonnal feladni: érdemes alaposan áttanulmányozni a vonatkozó jogszabályt, és annak esetleges módosításait, és ezután dönteni a következő lépésről. A hatályos jogszabályokat a www.magyarorszag.hu honlapon találhatjuk meg, ahol a régebbi jogszabályok is megtalálhatóak. Az AOSZ információs kék számán, a (06 40) 200 821-en is kérhető felvilágosítás vagy ügyvédi segítség.

I. Családtámogatási ellátási rendszer A családtámogatási ellátások a következők: 1.) családi pótlék, mely tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után emelt összegben jár (Cst. 6. §-tól) 1.1.) nevelési ellátás, 1.2.) iskoláztatási támogatás; 2.) gyermekgondozási támogatás 2.1.) gyermekgondozási segély (GYES) (Cst. 20. §) 2.2.) gyermeknevelési támogatás (GYET) (Cst. 23. §-tól) 3.) anyasági támogatás (Cst. 29. §-tól)

4

1. Családi pótlék Fogalma [Cst. 6.§] A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó jegyző gyámhatóságként dönthet. Ki jogosult? [Cst. 7.-8.§] 1.1. Nevelési ellátás Nevelési ellátásra jogosult a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, b) a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, c) a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31éig. Nevelési ellátásra saját jogán jogosult: a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától. 1.2. Iskoláztatási támogatás a) Iskoláztatási támogatásra jogosult a nevelési ellátásra jogosult (1.1. pont a)-c))személy, továbbá a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy aa) a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint ab) a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik – fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de SNI tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti. b) a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára. c) A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra. Iskoláztatási támogatásra saját jogán jogosult: az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, a) akinek mindkét szülője elhunyt, 5

b) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, c) aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, e) aki a családi pótlékra jogosult személlyel nem él egy háztartásban, vagy f) ha az iskoláztatási támogatást - a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti. Amennyiben a fenti körülmények közül valamelyik a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját (annak a tanévnek a vége, amelyben a gyermek a 18. életévét betölti) megelőzően következik be, a nagykorúvá válás időpontjától lehet az iskoláztatási támogatást saját jogon megállapítani. Ha a középiskolai tanulmányait folytató személy nem él egy háztartásban az iskoláztatási támogatás igénylésére egyébként jogosult személlyel, saját jogán megkaphatja az ellátást. Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell. Melyik szülő igényelheti a családi pótlékot, milyen szervnél és hogyan? [Cst. 9.§] Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg, kivéve, ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget - alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket. Ebben az esetben a családi pótlékra 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult. Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt. Az után a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható. A családi pótlék iránti igényt erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz, egyidejűleg mellékelni kell az elbíráláshoz szükséges iratokat. Mely időponttól meddig jár a családi/magasabb összegű családi pótlék? [Cst. 4.§ f); 37.§ (1) bek.] A családi pótlék a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. A családi pótlékot a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek (személy) után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak a betegség fennállásig, illetőleg a gyermek 18. életévének betöltéséig, 18 éves kor után pedig annak a hónapnak a végéig, amíg ez az állapot igazoltan fennáll. A családtámogatási ellátások szempontjából tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki az Mr.-ben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt

6

munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Milyen igazolást kell benyújtani a magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránti kérelemhez? [Cst.vhr. 9.§] A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló igazolást. Ha a gyermek (személy) a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani. Ki állítja ki az igazolást a tartós betegség, illetve a súlyos fogyatékosság fennállásáról? [Mr. 1. §] A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást a gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki. Ha ilyen szakorvos az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti megyében nem található, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kijelölt szakorvos is jogosult a betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolás kiadására. A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére. Mi a teendője a szülőnek, ha a szakorvos igazolásával nem ért egyet? [Mr. 4. §] Az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei gyermekgyógyász szakfőorvostól. Nagykorú személynek orvosi igazolást kell-e benyújtani az igénybejelentéskor? [Mr. 4/A. §] A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy akkor jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elsőfokú szakértői bizottságának szakhatósági állásfoglalása vagy 2009. október 1-jét megelőzően kiadott - külön jogszabályban foglaltak szerint szakhatósági állásfoglalásnak minősülő - szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett. Esetében a magasabb összegű családi pótlékot, azaz a nevelési ellátást az iskoláztatási támogatásra való jogosultságának megszűnését követően állapítják meg. Jogosult-e a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek (személy) utazási kedvezményre? [Cst. Vhr. 9. §] A Kincstár a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani. (MÁK kártya) A hatósági igazolvány tartalmazza a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra -

7

a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány érvényességének időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. Milyen egyéb ellátásra jogosult az a gyermek, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak? Ha a gyermek után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a gyermek jogosult közgyógyellátásra, étkezési térítési díjkedvezményre, valamint ingyenes tankönyvre. A 20. életévét betöltött sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek esetén milyen igazolást kell benyújtani a családi pótlék (iskoláztatási támogatás) további folyósításához? Az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján autista SNI tanulónak minősül. Az SNI tanuló esetében, annak az évnek a végéig, amelyben 20. életévét betölti és tanulói jogviszonya még fennáll, ennek tényét be kell jelenteni, és ezt minden évben újra meg kell tenni, amennyiben a családi pótléknak a 23 éves korig történő folyósítására igényt tart. A tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát. Havonta mekkora összegű családi pótlék folyósítható? [Cst. 11. §] Ennek összege időszakonként változik, így érdemes követni a változásokat, ám 2012-ben az alábbi összegek folyósíthatóak havonta: -

egygyermekes család esetén 12.200 forint, egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 forint, kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300 forint, 14.800 forint, két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000 forint, három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000 forint, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300 forint, - tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25.900 forint, - a saját jogon nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos személy 20.300 forint, - a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, továbbá az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén 14.800 forint.

A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig 23.300 forint, vagy 25.900 forint összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási

8

támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az ellátás.

Jó tudni: – hogy a családi pótlékra ugyan nem jogosít, de a gyerekek számába beszámít a családban nevelt azon gyermek, aki 18. életévét betöltötte és közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első, akkreditált, felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben vagy első, egyetemi, illetve főiskolai szintű alapképzésben vesz részt, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, – hogy a tankötelezettség nem teljesítéséhez a jogalkotó szankciókat fűz. Abban az esetben, ha a tanköteles gyermek a kötelező iskolai tanórákról 10. alkalommal is igazolatlanul hiányzik, az illetékes jegyző gyámhatósági jogkörében eljárva figyelmezteti a jogosultat a további igazolatlan hiányzás jogkövetkezményeire. Ha a gyermek igazolatlan hiányzásainak a száma eléri az 50 órát, a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét és az iskoláztatási támogatás teljes összegének folyósítását felfüggeszti; – hogy ez nem jelenti azt, hogy ellátás nélkül marad a rászoruló család: hat hónapig természetbeni ellátást kapnak (eseti gondnokot rendelnek a család mellé, és a gyermeket védelembe veszik, és ha szükséges pénzfelhasználási terv elkészítésére is sor kerül. Minderről a település jegyzője egyéni mérlegelés alapján dönt. – hogy aki több gyermeket nevel, és egyik gyermeke már kilépett az oktatásból, és utána már nem jár iskoláztatási támogatás (azelőtt családi pótlék), ennek ellenére az egy gyermekre megállapított családi pótléknál ezt figyelembe veszik, és ezért a kiskorú gyerekekre a magasabb összegű támogatás jár; – hogy a tanulói jogviszony fennállásáról a közoktatási intézmény ad igazolást, amit minden év szeptember 30-ig be kell nyújtani a családi pótlékot folyósító szervnek.

2. Gyermekgondozási támogatások [Cst. 19.§] A gyermeket nevelő szülő, nevelőszülő, illetve gyám a gyermek gondozására tekintettel – havi rendszerességgel járó – gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra) jogosult. A nagyszülő gyermekgondozási segélyre a szülő jogán szerezhet jogosultságot. 2.1. Gyermekgondozási segély (GYES) [Cst. 20–22. §§] Ki jogosult GYES-re? a) a szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő (ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, feltéve, hogy a gyámhivatal a kiskorú részére engedélyezte a szülői ház elhagyását): - a gyermek 3. életévének betöltéséig. - ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. (A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni. Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltéséig, változatlan összegben.) - a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig. b) a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő), ha a gyermek: 9

- első életévét betöltötte, továbbá - gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint - a szülők a GYES-ről lemondanak, és egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe feltéve, hogy mind ő maga, mind a szülő megfelel a jogosultsági feltételeknek. Érinti-e a nagyszülő GYES-re való jogosultságát az, ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe vagy a szülő napi 8 órában végez kereső tevékenységet? A nagyszülő a GYES-re akkor is jogosult, ha a szülő a gyermek után gyerekápolási táppénzt vesz igénybe, vagy ha 8 órában folytat kereső tevékenységet. Lehet-e a GYES mellett munkát végezni? A gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet - a gyermek egyéves koráig nem folytathat, - a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, - a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, - ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre. A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A GYES folyósítása alatt a gyermeket el lehet-e helyezni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe? A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. Abban az esetben, - ha a GYES-t a szülő részére folyósítják, a gyermeket -a fenti esetet kivéve- egy éves kora előtt nem lehet elhelyezni az intézményben. A gyermek egy éves kora után azonban időbeli korlátozás nélkül elhelyezhető. - ha a GYES-t a gyám részére folyósítják, a gyermeket egy éves kora előtt is elhelyezheti az intézményben. - ha a GYES-t a nagyszülő részére folyósítják, a gyermeket három éves kora előtt nem helyezhető el az intézményben. A gyermek három éves kora után napi 7 órás időtartamot meg nem haladó időtartamban helyezhető el az intézményben - ha a GYES-t az örökbefogadó szülő részére folyósítják a GYES-re jogosító korhatárt betöltött gyermek után, a gyermek napi 7 órás időtartamot meg nem haladó időtartamban helyezhető el az intézményben. Ha a gyermeket a fentiektől eltérően napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, az ellátás folyósítása szünetel.

10

Lehet-e a GYES mellett részösszegű ápolási díjat folyósítani? A gyermekgondozási segély folyósításával egyidejűleg lehetőség van a részösszegű ápolási díj megállapítására, ha az ápolásra szoruló gyermek fokozott ápolást igényel. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes - étkezni, vagy - tisztálkodni, vagy - öltözködni, vagy - illemhelyet használni, vagy - lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében a fenti pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll. A fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (2012-ben 29.500,- Ft) 130%-val. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy, ha fokozott ápolásra szoruló beteget ápol, a két ellátás közötti különbözetet kaphatja meg ápolási díjként. A tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermeket nevelő részére meddig állapítják meg a gyermekgondozási segélyt? Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 10. életévének betöltéséig állapítják meg a gyermekgondozási segélyt. Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozási segély iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani. Méltányosságból meghosszabbítható-e a gyermekgondozási segély a tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltésétől 14-dik életévnek betöltéséig? 2006. január 1-jét követően nem állapítható meg méltányosságból az ellátás. A tartósan beteg gyermek 10. évének betöltését követően a szülő a helyi önkormányzattól kérheti az ápolási díj megállapítását, ha a gyermek önmaga ellátására képtelen, állandó gondozásra, ápolásra, felügyeletre szorul. Jó tudni: - A 2010. május 1-jét megelőzően megállapított ellátás esetén a gyest a gyermek harmadik életévének betöltéséig folyósítják, a már megállapított ellátás folyósításának időtartamát a törvény módosítása nem érinti. - A 2010. május 1-je előtt született gyermekekre tekintettel a gyest abban az esetben is a gyermek harmadik életévének betöltéséig állapítják meg, ha az ellátás megállapítása iránti kérelmet 2010. május 1-jét követően nyújtják be.

2.2. Gyermeknevelési támogatás (GYET) [Cst. 23–24.§] Ki veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást? Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját

11

háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár. Munkaviszonynak minősül-e a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama (melyet a köznyelv „főállású anyaságnak” nevez)? A gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, de nem számít munkaviszonynak. Méltányosságból meghosszabbítható-e a GYET? A gyermeknevelési támogatás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására 1999. január 1-től nincs lehetőség. Függ-e a támogatás az előzetes biztosítási időtől? Nem, biztosítási időtől független az ellátás. Lehet-e a gyermeknevelési támogatás mellett munkát végezni? A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a gyermekeket el lehet-e helyezni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe? Igen, a gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő időbeli korlátozás nélkül elhelyezheti gyermekeit óvodába, iskolai napközibe.

II. A gyermekgondozási támogatási formák (GYES, GYET) közös szabályai [Cst. 25-27. §] Melyik szülő igényelheti az ellátásokat, illetve van-e lehetőség arra, hogy mindkét szülő részesüljön gyermekgondozási támogatásban? A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről - kérelemre a gyámhatóság dönt. Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. Milyen összegben folyósítható? Havi bruttó összege – függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2012-ben 28.500,- Ft). Ikergyermekek esetén az ellátás havi bruttó összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ával, 3 gyermeke esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. Szolgálati időnek számít-e a GYES és a GYET folyósításának időtartama? Igen, 10 százalékos nyugdíjjárulék levonása mellett. Kinek nem jár GYET?

12

Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki - a Szociális törvényben meghatározott rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve - a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a fogyatékos személy után járó ápolási díjat, - a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, rokkantsági ellátást, a bányászok egészségkárosodási járadékát; - olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;

III. A családtámogatási ellátások (családi pótlék, GYES,GYET) igénylésének közös szabályai és jogorvoslat [Cst. 34-38.§, 40.§ 44.§; Cstv. vhr. 1. § (1), 4.§, 4/B.§ (2)] Milyen formában kell benyújtani a kérelmet és hova? Mennyi az ügyintézési határidő? A családtámogatási ellátás iránti kérelmet írásban, a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványán vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani. Egyidejűleg a kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását. A Magyar Államkincstár a hatáskörébe tartozó ügyekben az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önálló portálon megjelenő, de az ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással biztosítja. Személyes vagy postai ügyintézés esetén a formanyomtatványt és az ahhoz csatolt, az igényelbíráláshoz szükséges jogszabályban meghatározott dokumentumokat a lakóhely szerint illetékes kincstár igazgatósághoz kell benyújtani. A hatóság az igényelt ellátásról 30 napon belül dönt. További információk a www.allamkincstar.gov.hu weboldalon találhatóak és a szükséges formanyomtatványok is letölthetőek.

Mikortól jár az ellátás és mi történik akkor ha a kérelem elutasítása vagy megállapítása nem jogszabály szerint történt? Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától a visszafelé számított három éven belül járó összeget ki kell fizetni. Ki és hogyan folyósítja az ellátásokat? - az igénylő lakóhelye szerint illetékes Kincstár; - a családtámogatási kifizetőhely (Cst. Vhr. 4/B§ (4) bek.)

13

A családtámogatási ellátást - ide nem értve a természetben nyújtott családi pótlékot, valamint a jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatást - a Magyar Államkincstárnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Regionális Igazgatósága a jogosult, vagy - amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be - a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja. A családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátások jogosult részére történő kifizetéséről - ide nem értve az anyasági támogatást, továbbá a természetben nyújtott családi pótlékot és a jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatást - a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik. Milyen jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre az ügyfél részére? Ha az igényelbíráló szerv döntésével, vagy a határozathozatal mellőzése esetén, az intézkedésével nem értenek egyet, akkor a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül fellebbezhetnek. A méltányossági jogkörben hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A megtérítésre kötelezett szerv az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.

14

EGYÉB TÁMOGATÁSOK

[a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.); a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) korm. rendelet; a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) korm. rendelet; a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet; a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet; a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.tv.); a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (a továbbiakban: Mt. (új)); a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. (a továbbiakban: Mt. (régi)); a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) korm. rendelet; a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló 194/2000. (XI. 24.) korm. rendelet; a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény; a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény]

I. Ápolási díj [Szt. 40–44.§; 63/2006. korm.rend. 25.§, 26.§, 29.§] Fogalom: Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított, szociális rászorultság alapján járó pénzbeli ellátás. Ki jogosult? Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos [többek között az, aki értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9)], vagy b) tartósan beteg (azaz előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igénylő) 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Mikor nem jogosult a hozzátartozó ápolási díjra? Nem jogosult a hozzátartozó ápolási díjra, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha 15

aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt az esetet, ha az ápolási díjban részesülő személy a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül, továbbá az ápolási díjat a felsorolt ellátásokra való jogosultság keletkezésének időpontjában több mint tíz éve folyósítják, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja. Megállapítható-e az ellátás méltányosságból? Igen, abban az esetben, ha az ápolt 18 év feletti és tartósan beteg. Hol és milyen módon igényelhető az ellátás, illetve milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez? Az ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg, ezért az ápolási díjra vonatkozó igényt a területileg illetékes települési önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó osztályán/irodáján kell benyújtani. (A kérelemhez szükséges formanyomtatványok itt szerezhetők be.) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a) igazolását arról, hogy az ápolt aa) súlyosan fogyatékos, vagy ab) tartósan beteg, b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. A háziorvos az igazolást az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy a megyei gyermekszakfőorvos igazolása, vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján, valamint a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság (TKVSZRB) szakvéleménye alapján állítja ki. A háziorvos a súlyos fogyatékosságról szóló igazolást a TKVSZRB szakvéleménye alapján is kiállíthatja. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes 16

a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül segédeszköz igénybevételével sem tud közlekedni, feltéve, hogy esetében ezek közül legalább három egyidejűleg fennáll. Milyen összegben állapítható meg az ápolási díj? Az ápolási díj havi összege abban az esetben, ha a jogosult a hozzátartozó állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100%-a. (2012.-ben 29.500,- Ft) A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 130%-ával megegyező összegű ápolási díjat állapít meg. A jegyző ezen feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. (2012.-ben 38.350,- Ft) A települési önkormányzat képviselő-testülete - az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén - ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. Ez esetben az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg legalább 80%-ával megegyező összeg. (2012.-ben 23.600,- Ft) Az ápolási díj havi összege, a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén, az előző összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.

Jó tudni: Az ápoló az ápolási díj folyósításának időtartama alatt munkát vállalhat a következők szerint: nem otthon végzett munka esetében maximum napi négy órát, otthon végzett munka esetében az időtartam nincs korlátozva. A jogosultsági feltételeket a helyi önkormányzatok saját hatáskörükben eljárva szabályozzák, így azok településenként jelentősen eltérhetnek. Az ügyfél az első fokú határozat ellen fellebbezhet az elsőfokú határozatban megállapított szervnél.

II. Közgyógyellátás [Szt. 49–53.§; 63/2006. korm.rend. 35-49. §] Fogalom:

17

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére biztosított hozzájárulás. Ki jogosult? 1. alanyi jogcím: mások mellett az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. 2. normatív jogcím: akinél a havi rendszeres gyógyító ellátás térítési díja – melyet a területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár elismert – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át. 3. méltányossági jogcím: ennek alapján az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinél a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Mire jogosít a közgyógyellátás? A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy – külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre – ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – gyógyszerkerete erejéig, b) egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra [az a)-c) pont szerintiek a továbbiakban együtt: gyógyító ellátás].

A gyógyszerkeret a) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből, és b) az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből tevődik össze (a keret összege változó, 2012.-ben az egyéni 12 000, az eseti 6000 Ft.) Hol és milyen módon igényelhető az ellátás, illetve milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez? A kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes jegyzőhöz formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem elbírálásához a havi rendszeres gyógyító ellátásokról szóló igazolást a háziorvos tölti ki. Ezen kívül: a) alanyi jogcím esetén igazolni kell valamelyik, ezen jogcímhez szükséges feltétel fennállását b) normatív és méltányossági jogcím esetén csatolni kell a jövedelemigazolásokat, illetve az utóbbinál igazolni kell a rendeletben foglalt egyéb feltétel fennállását. A háziorvosi igazolást a kérelmező nevének és TAJ-számának feltüntetésével, zárt borítékban kell csatolni a kérelemhez. Mennyi időre kerül megállapításra a közgyógyellátásra való jogosultság? Az alanyi jogon járó jogosultság két évre, a méltányossági és normatív alapú egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap, a kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Utóbbi esetben amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani. 18

III. Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatás – nappali ellátás [Szt. 65/F§; 114119/B. §; 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 74-84/A. §] Ki jogosult? A gyermekek esetében jogosultak az otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek. Rendkívül indokolt esetben az ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akiknek szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. Mit foglal magába az ellátás? Az ellátás lehetőséget biztosít a jogosultak számára napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését Hogyan és hol igényelhető? A nappali ellátás alapszolgáltatás, minden tízezer főnél több lakosú önkormányzatnak biztosítania kell. Igényléséért az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó osztályához kell fordulni. Kell-e a szolgáltatásért térítési díjat fizetni, és ha igen mennyi annak összege? Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15%-át, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést nyújtó intézmények esetén, továbbá a jövedelem 60%-át átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények esetén. A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

IV. Támogató szolgáltatás [Szt. 65/C. §; 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 39/A-D. §] Fogalom: A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. Ki jogosult? Többek között a fogyatékos személy. A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy. Súlyosan fogyatékos a

19

külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. Mit foglal magába a szolgáltatás? A szolgáltatás célja különösen - többek között - a fogyatékos személyek számára az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. Hogyan és hol igényelhető? A támogató szolgáltatás alapszolgáltatás. Igény esetén az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó osztályához kell fordulni és tájékoztatást kérni a helyi szolgáltatások igénybevételének módjáról. Kell-e a szolgáltatásért térítési díjat fizetni, és ha igen mennyi annak összege? Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. A támogató szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás esetén. A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

V. Családsegítés [Szt. 64.§; 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 30-34. §] Ki jogosult? A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Mit foglal magába a szolgáltatás? A családsegítés keretében biztosítani kell: a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, 20

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. A családsegítés a szolgáltatást igénybe vevő otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve a családsegítő szolgálatnál tett folytatott segítő beszélgetés és segítő munkaformák útján valósul meg. Hogyan és hol igényelhető? A családsegítés alapszolgáltatás, minden kétezer főnél több állandó lakosú önkormányzatnak biztosítania kell. Igényléséért az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó osztályához lehet fordulni információért. A szolgáltatás igénybevétele nem kérelemre indul. A családsegítést nyújtó intézménynél személyesen lehet jelentkezni, illetve a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. Kell-e térítési díjat fizetni a szolgáltatásért? A szolgáltatást térítésmentesen kell biztosítani!

VI. Parkolási igazolvány [218/2003. korm.rend.; 5/2003 ESzCsM rend.; 141/2000. korm. rend.] Ki jogosult? Parkolási igazolványra az autista személy is jogosult az alábbiak szerint:
aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) korm. rendelet 1.§-a (4) bekezdésének értelmében autistának minősül, így „IQ értékétől függetlenül autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia-tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0-F 84.9)”
aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint autistának (N.1.) minősül és azt a meghatározott szakvélemények vagy szakhatósági állásfoglalások valamelyikével igazolja. Autisták esetében az ügyintézéskor milyen igazolások fogadhatóak el? A 218/2003 korm. rend. 1. számú melléklete szerint: a) A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás. (az NRSZH, illetve ORSZI érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye a súlyos fogyatékosság minősítéséről)

21

b) A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott igazolás. Hogyan és hol igényelhető? A parkolási igazolvány iránti kérelmet a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzati okmányirodánál kell benyújtani az ugyanitt beszerezhető formanyomtatványon. A kérelemhez csatolni kell: a) a jogosultság alapfeltételeinél felsorolt minősítésről szóló orvosi szakvéleményt b) egy darab igazolványképet, ha a jogosult a kérelmét nem tudja személyesen benyújtani. Meddig érvényes a kiállított igazolvány? a) három év, ha a mellékelt szakvéleményben igazolt állapot nem végleges, vagy ha a felülvizsgálat három éven belül esedékes, akkor a felülvizsgálat időpontjáig érvényes. (A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány érvényessége újabb hároméves időtartamra, illetve a szakvélemény érvényességének megfelelő időtartamra meghosszabbítható.) b) öt év, ha a mellékelt szakvélemény szerinti állapot végleges, az érvényességi idő elteltével az igazolvány érvényességét további öt évvel, újabb szakvélemény bemutatása nélkül, meghosszabbítják. Mik a kártya használatának legfontosabb szabályai? A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által nyújtott kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet. Az igazolványt a jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Ha az igazolványt ellopták, megrongálódott vagy megsemmisült, nyolc napon belül jelezni kell ott, ahol az igazolványt kiállították. Jogosulatlan használata az igazolvány bevonását eredményezheti.

Jó tudni A parkolási igazolvánnyal rendelkező személyekre az alábbi kedvezőbb KRESZ-szabályok vonatkoznak: – egyes behajtást tiltó jelzőtáblánál a tilalom ellenére behajthat, ha úticélja a jelzőtáblával megjelölt úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg. – a járdán a járművével akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg – járművével olyan helyen is várakozhat, ahol azt várakozást jelző tábla tiltja, – ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat, korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben. (A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés azonban a mozgáskorlátozottat szállító járműre is vonatkozik.)

VII. Utazási kedvezmények [85/2007. korm.rend. 1. § (5), 3. § (1), 8. § (1)] Ki jogosult? A fogyatékos személyek négy csoportja és egy fő kísérőjük. Ez a négy csoport: – a vakok személyi járadékában részesülők és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége arcképes igazolványával rendelkezők; – a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége arcképes igazolványával rendelkezők; 22

– a magasabb összegű családi pótlékban részesülők és – a fogyatékossági támogatásban részesülők. Hogyan vehető igénybe az utazási kedvezmény? Kiállításához nem kell külön kérelmet benyújtani. A Magyar Államkincstár Igazgatósága a magasabb összegű családi pótlék megállapításával egyidejűleg hatósági bizonyítványt állít ki az utazási kedvezmények igénybevételéhez. (MÁK kártya) Milyen mértékű utazási kedvezményre jogosít a MÁK kártya? A jogosultak 90%-os utazási kedvezményt vehetnek igénybe a helyközi közlekedésben, a helyi közlekedést pedig ingyenesen vehetik igénybe. A súlyosan fogyatékosok számára egyúttal 90%-os bérletkedvezményt is bevezettek. Utazási kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe! Milyen egyéb utazással kapcsolatos kedvezmény vehető igénybe és milyen módon? a.) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. Törvény alapján a fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó gyógypedagógiai intézményben ellátott fogyatékossággal élő és egy fő kísérője jogosult utazási költségtérítésre, amennyiben az ellátás a lakhely közigazgatási határán kívül valósul meg. A korai fejlesztést és gondozást, fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítéséhez szükséges utazási utalvány kiállítására a TKVSZRB vezetője jogosult. Az említett szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolja. A térítés összege 21,- Ft/km, melynek kifizetése az OEP-nél kezdeményezhető a fogyatékos gyermek javára. b.) Folyamatban van a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29) Korm. rendelet személyi hatályának autista személyekre és családtagjaikra való kiterjesztése, ám jelen ismertető elkészítésekor a kormányrendelet által biztosított gépkocsi szerzést és átalakítást célzó támogatás még autisták által nem vehető igénybe. c.) A gépjármű adó kedvezmény jogszabály alapján szintén nem vehető igénybe az autizmussal élők és családtagjaik számára, azonban az önkormányzat saját hatáskörében eljárva bővítheti a jogosultak körét. Éppen ezért a helyi szabályozásról, lehetőségekről érdemes a lakóhely szerinti önkormányzatnál érdeklődni. (1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról)

VIII. Családi adókedvezmény [1995. évi CXVII. tv . 40. § (Szja tv.)] Ki jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére? - az a magánszemély, aki gyermekére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, - a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; - a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); - a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő személy saját maga jogosult a kedvezmény érvényesítésére vagy a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak. Ki után jár a családi kedvezmény?

23

A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár. Kit tekintünk kedvezményezett eltartottnak? Kedvezményezett eltartott - az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak, - a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), - az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, - a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Milyen mértékű a családi kedvezmény, s hogy állapítják meg a kedvezmény összegét? A korábbi évek gyakorlatától eltérően a családi kedvezmény nem a fizetendő adó összegét, hanem az adóelőleg megállapítását megelőzően, a magánszemély összevont adóalapját csökkenti. (Az összevont adóalap a nem önálló tevékenységből - pl. munkaviszonyból -, az önálló tevékenységből - pl. megbízási jogviszonyból - származó jövedelmek, valamint az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmek adóalap-kiegészítéssel növelt összege, azaz az említett jövedelmek összegének 1,27-szerese.) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként - egy és kettő eltartott esetén 62.500 forint, - három és minden további eltartott esetén 206.250 forint levonást jelent az adóalapból. A kedvezmény érvényesítésével egy-két gyermek esetén gyermekenként 10.000 forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33.000 forinttal csökkenhet a fizetendő adó. Adóalapkedvezmény Legfeljebb két eltartott esetén 1 gyermek után 2 gyermek után Legalább három eltartott esetén 1 gyermek után 2 gyermek után 3 gyermek után

Adókedvezmény

62 500 125 000

10 000 20 000

265 250 412 500 618 750

33 000 66 000 99 000

A családi kedvezmény érvényesíthető mértékének megállapítása szempontjából kit tekintünk eltartottnak? Eltartott - a kedvezményezett eltartott, - az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él és - akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, - aki közoktatási intézmény tanulója (jellemzően a 20. életévüket betöltött tanulók, akikre családi pótlékot már nem folyósítanak) vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, 24

- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy - aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn. A szülők megoszthatják-e a családi kedvezményt? Igen, a családi kedvezményt az érvényesíthető összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával a jogosultak közösen is érvényesíthetik, illetve a velük közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal megoszthatják. A családi kedvezmény megosztott érvényesítését a jogosultak már az adóelőleget megállapító munkáltatótól is kérhetik, ha az erről közös nyilatkozatot tesznek. (Az élettársak év közben csak a közös gyermekre tekintettel járó családi kedvezményt oszthatják meg, a magzat és az élettárs gyermeke után járó kedvezményt csak az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban vehetik megosztottan figyelembe.) Melyek a családi kedvezmény érvényesítésének feltételei? A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó- megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata - a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról, - a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról, amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is. - a nyilatkozat a soron következő havi bérkifizetést megelőzően bármikor megtehető - visszamenőlegesen, év közben a kedvezményt érvényesíteni nem lehet.

IX. Normatív tankönyvtámogatás [23/2004. OM rendelet 22. §, Tpr.tv. 8. §] Ki jogosult és mire? Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. Azt, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell az a)-d) pontok 25

szerint jogosultnak tekinteni a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezete határozza meg, míg azt, hogy kit kell sajátos nevelési igényű tanulónak tekinteni azt a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 4.§ 25. pontja tartalmazza. Hogyan vehető igénybe a támogatás? A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 5. számú melléklete szerinti igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igénybejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Erre az esetre a Tpr. tv. további rendelkezéseket tartalmaz. Milyen egyéb iratokat kell csatolni az igénylőlaphoz, a jogosultság igazolására? a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet az Nkt. alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. Hogyan kapja meg a jogosult a könyveket és meddig jogosult a használatukra? A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető.

X. Kulturális kedvezmény [194/2000. korm.rend. 2. § (1), 3. §] Ki jogosult és milyen kedvezményre? Díjtalanul látogathatják a muzeális intézményeket (állandó és időszaki kiállítások): a) a kiskorúak 6. életévük betöltéséig; b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti fogyatékos személy, valamint kísérőik (jogosultanként legfeljebb egy fő).

26

Díjtalan továbbá a belépés minden hónap egyik hétvégéjének a muzeális intézmény által meghatározott napján a 26 év alatti személyek, továbbá a 18 év alatti személyeket kísérő, legfeljebb két közeli hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont) számára. Hogyan vehető igénybe a kedvezmény? A kormányrendelet csupán azt tartalmazza, hogy „A kedvezményekre való jogosultságot felhívásra igazolni kell.”, ám arról nem rendelkezik a jogszabály, hogy milyen dokumentumok alkalmasak az igazolásra. A gyakorlatban kialakult, hogy a Magyar Államkincstár által kiállított hatósági igazolványt (MÁK kártyát) igazolásként elfogadják.

XI. Munkaidő- és egyéb munkaviszonnyal összefüggő kedvezmények, védelmek [Mt. (régi) 138. § 138/A. §, 139. §, 132. § (2), Mt. (új) 65. §; 68. §] Ki jogosult? Minden esetben a munka törvénykönyve hatálya alatt álló munkavállaló jogosult a kedvezmények igénybevételére, bizonyos feltételek megvalósulása esetén. Milyen kedvezmények illetik meg a munkavállalót? 1.) fizetés nélküli szabadságnak 2.) pótszabadság 3.) felmondási védelem 4.) szoptató nőt megillető munkaidő-kedvezmény 5.) apát megillető munkaidő-kedvezmény 1.) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából; b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza; c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. A munkavállalónak – kérelmére – a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. 2013. január 1. napjától a fenti a)-c) pontok esetében nem lesz feltétel az otthoni gondozás, helyette az új törvény a „személyes gondozás” fogalmát használja, továbbá az új szabályozás már nem teszi lehetővé, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra menjen tizenkettedik életéve alatti gyermeke betegsége esetén az otthoni ápolása érdekében. Helyette keresőképtelenség címén, díjazás nélkül mentesíti a munkavállalót ilyen esetben a munkavégzés alól. 2.) A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy,

27

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. 2013. január 1. napjától hatályba lép az a szabály, miszerint a fent felsorolt pótszabadságként igényelhető napok száma fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

3.) Felmondási védelem: A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság, b) a szülési szabadság, c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. Az a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. A c) pontban meghatározott védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi. Mikor kezdődik a felmondási idő? A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság. 4.) A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidőkedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. 2013. január 1 napjától hatályba lép az új Mt. azon rendelkezése, miszerint az említett munkaidő-kedvezményt rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli felmentésként lehet igénybe venni, így a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára mentesül. Erre az időre továbbra is távolléti díj jár majd.

28

5.) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. 2013. január 1. napjától e szabályt felváltja a következő: „Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.”

XII. Védendő fogyasztó [a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény] Fogalom: A lakhatás megőrzése, illetve a hajléktalanná válás megelőzése érdekében a legnehezebb anyagi körülmények között élők speciális védelmet érdemelnek - az energiaszolgáltatás tekintetében is. Ennek eleget téve - az Európai Unió előírásai alapján - került bevezetésre az ún. védendő fogyasztók intézménye. Ki jogosult? a.) Szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy: a. időskorúak járadékában részesül, b. aktív korúak ellátására jogosult, c. lakásfenntartási támogatásban részesül, d. ápolási díjban részesül, e. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, f. otthonteremtési támogatásban részesült (a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül), vagy g. nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket. b.) Fogyatékossággal élő fogyasztónak minősül az, aki a. fogyatékossági támogatásban részesül, b. vakok személyi járadékában részesül, c. (vagy aki után szülője vagy eltartója) magasabb összegű családi pótlékban részesül. Milyen kedvezmények illetik meg a védendő fogyasztókat? a.) Szociálisan rászoruló fogyasztó kedvezményei: 1. Fizetési kedvezmények (részletfizetés, fizetési haladék) • a kedvezmény igénybevételének időtartama alatt elfogyasztott energia ellenértékét, a tartozás részösszegeit, illetve a tartozás halasztott összegét határidőben ki kell egyenlíteni • 12 naptári hónapon belül egy alkalommal kérhető • részletfizetés: az igénylést megelőző 12 hónap átlagfogyasztásához igazodik (1 havi fogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozásnál 2 hónap, 3 havi alatt: 5 hónap, 3 havin túl 6 hónap) • fizetési haladék: időtartama legfeljebb 30 nap

29

2. Előrefizető mérő Olyan – a kártyás mobiltelefonok analógiájára működő – fogyasztásmérő, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé, ezért nem lehetséges a hátralék felhalmozása (ezen felül tudatos és takarékos magatartásra ösztönöz). Jogosultsági feltételei: • a fizetési kedvezmények biztosítása mellett a szolgáltatónak fel kell ajánlania az előre fizető mérő felszerelésének lehetőségét; • amennyiben a védendő fogyasztó a fizetési kedvezmények ellenére sem rendezi a tartozását (vagy a megállapodásban foglaltakat nem tartja be), a további vételezést a szolgáltató ilyen mérő felszereléséhez kötheti; • a védendő fogyasztót fizetési késedelem vagy nem fizetés esetén csak akkor lehet az energia-ellátásból kikapcsolni, ha – a fentiek szerinti felajánlás alapján – a speciális mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja ("kikapcsolási védelem"); • a szolgáltatásból már kikapcsolt – a szociálisan rászoruló fogyasztói státuszra jogosító ellátások valamelyikében részesülő – fogyasztó pedig a nyilvántartásba történő felvételével egyidejűleg kérheti az előre fizető mérő felszerelését. A készülék beszerzési és felszerelési költségei a szolgáltatókat terhelik, továbbá ő köteles gondoskodni a mérők működtetésének (feltöltésének) az ügyfélszolgálatain és elektronikus úton történő biztosításáról. A készülék felszerelésével egyidejűleg meg kell állapodni a fennálló hátralék törlesztéséről; az órák működtetését az önkormányzat segíteni köteles (azon személy részére, akinél ilyen készülék működik, a lakásfenntartási támogatást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz formájában kell nyújtani). b) Fogyatékossággal élőket megillető kedvezmények: • különleges bánásmód a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatban (pl. készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen, az általánostól eltérő mérőhely-kialakítás, a számla értelmezéséhez nyújtott egyedi segítség stb.) – csak akkor, ha nincs a háztartásban fogyatékossággal élőnek nem minősülő személy • szükségáramforrás (a tervezett üzemszünet idejére), illetve szünetmentes áramforrás (váratlan üzemzavar következményeinek megelőzése céljából) A "kikapcsolási védelem" és – ennek következtében - az előrefizető mérő ezen fogyasztókat is megilleti, a szociálisan rászoruló fogyasztóknál részletezett feltételekkel. Hogyan lehet igényelni a kedvezményeket? Az igénylés alapvető feltétele, hogy a szolgáltató az érintett fogyasztót – kérelmére – nyilvántartásába felvegye. Ehhez az alábbi lépések szükségesek: • a regisztrációhoz szükséges adatlap fogyasztóra vonatkozó részének kitöltése és aláírása; • az adatlapot ki kell töltetni a védelemre jogosító ellátást megállapító igazgatási szervvel is (ez a határozatról leolvasható: jellemzően a települési önkormányzat jegyzője, illetve a Magyar Államkincstár); • a kitöltött és aláírt adatlapot a kiállításától számított 30 napon belül be kell nyújtani a szolgáltató ügyfélszolgálatára, aki 8 napon belül köteles a regisztrációt megtenni. A védettséggel járó jogokat csak egy felhasználási helyen lehet gyakorolni, a védendő státusz alapjául szolgáló ok fennállását pedig minden év március 31-ig ismételten igazolni kell (az

30

ehhez szükséges adatlapot a szolgáltató megküldi az érintettnek). Aki mindkét jogosulti kategória (I-II. pont) feltételeinek megfelel, vegyesen is igénybe veheti a kedvezményeket. A nyilvántartásba vételhez, illetve annak meghosszabbításához használatos adatlap hozzáférhető a szolgáltatók ügyfélszolgálatain, letölthető honlapjukról.

31

KÖZNEVELÉS [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.), a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.), a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet (a továbbiakban: OKM rend.); olvasásra: a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet; a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.), az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának feladatairól és működésének szabályairól szóló 40/1999. (X. 8.) OM rendelet]

I. Alapelvek, alapfogalmak Mik a köznevelésben érvényesülő alapvető elvek? Alapvető cél egy olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslására sor kerülhet a Nkt.-ben szabályozott eljárás keretében, ez azonban nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más eljárás megindítását.

Ki tekinthető sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak? (Nkt. 4.§ 3. és 25. pont) Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési

32

zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

II. A sajátos nevelési igény megállapítása, az SNI gyermek, tanuló számára megfelelő nevelési, oktatási intézmény kiválasztása Ki és milyen eljárásban jogosult megállapítani, hogy a gyermek autizmusa miatt SNI? (OKM rend. 9-10. §) A sajátos nevelési igény tényét kizárólag a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapíthatják meg, komplex - orvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai - vizsgálat alapján. Az autizmus spektrum zavarok megállapítását vagy kizárását a gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvosi vagy gyermekneurológiai szakorvosi vizsgálat igénybevétele mellett a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (TKVSZRB) jogosultak megállapítani. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok működtetése valamennyi megyei és a fővárosi önkormányzatnak kötelezettsége. A sajátos nevelési igény fennállásának vagy fenn nem állásának vizsgálata - a jegyző eljárásának eseteinek kivételével - a szülő kezdeményezésére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével indul. A szülő az eljárás megindítását a TKVSZRB-nél kezdeményezheti. Ha a szülő kéri, az óvoda, az iskola köteles közreműködni a kérelem elkészítésében. A sajátos nevelési igény fennállásának megállapítására vonatkozó szakértői vélemény készítését a szülő bármikor kérheti. Ha a nevelési tanácsadó vagy a családvédelmi intézmény megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges, a) az indok közlésével javasolja a szülőnek a szakértői vizsgálaton való megjelenést és részvételt, a szülő egyetértése esetén gondoskodik arról, illetve közreműködik abban, hogy a vizsgálati kérelem öt napon belül kiállításra kerüljön, b) a javaslattétellel egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól, c) halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén a vizsgálaton jelen lévő szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő szerepéről a szülőt tájékoztatni köteles. A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló - a szülő által aláírt kérelmet a nevelési tanácsadó és a családvédelmi intézmény megküldi a TKVSZRB-nak. A TKVSZRB eljárása központilag kiadott kérelem-nyomtatványon kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a szülő tájékoztatását a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével kapcsolatos tudnivalókról, a szülőt megillető jogokról és a szülői kötelezettségekről. A TKVSZRB eljárását kezdeményező kérelem-nyomtatvány tartalmazza az Oktatási Hivatal megkeresését szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő biztosítására abban az esetben, ha a gyermek, tanuló halmozottan hátrányos helyzetű. A megkeresést a szülő kérésére törölni kell.

Hogy zajlik a vizsgálat és mik a szülő ezzel kapcsolatos jogai? (OKM rend. 11-13. §) A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői és rehabilitációs bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt értesíti. A szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül meg kell küldeni a szülőnek. A szakértői

33

vizsgálat időpontját a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított hatvan napon belüli időpontra kell kitűzni. A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló szülők jelenléte szükséges. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy a vizsgálaton megjelent szülő a távollévő szülő képviseletére jogosult. Erről a szülőt tájékoztatni kell, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát be kell szerezni. A szakértői vizsgálat során a szülő köteles közreműködni, a vizsgálaton - annak zavarása nélkül - jogosult mindvégig jelen lenni. A vizsgálatot egy szakértői csoport végzi és állítja ki a szakvéleményt. A vizsgálat részletes szabályait az OKM rend. 5. számú melléklete tartalmazza. Az elkészült szakértői véleményt a vizsgálatvezető ismerteti a szülővel. Egyértelmű - a szülő számára érthető - tájékoztatást ad a vizsgálat eredményeiről, a gyermek további intézményes nevelésére, az intézményválasztásra, a különleges gondoskodás keretében történő további ellátására vonatkozó javaslatokról, lehetőségeiről; alátámasztva mindezt a vizsgálat dokumentációjával, és tájékoztatást adva a vonatkozó jogszabályokról, kiemelten a szülő jogairól és kötelezettségeiről, és a bizottság számára a szakvélemény elkészítését követő kötelezettségekről. (A szakvélemény továbbítása annak elfogadása, illetve el nem fogadása esetén, a felülvizsgálat kezdeményezésének lehetséges formái, a hivatalból elrendelt felülvizsgálatok célja, időpontja stb.) A TKVSZRB tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben részt vehet, tankötelezettségének, illetve a fejlesztő felkészítésének eleget tehet. A kijelölt intézményt a szülő választja ki a TKVSZRB által javasolt intézmények közül. A TKVSZRB nem jelölhet ki olyan intézményt, amely ismeretei szerint az előírt feltételeknek nem felel meg, továbbá olyat sem, amellyel a vizsgálatában részt vevő szakemberek közül bármelyik foglalkoztatási jogviszonyban áll. Az ismertetés során a szülő számára lehetőséget kell adni arra, hogy kérdezzen, hogy véleményét az elmondottakkal kapcsolatban megfogalmazza. Az előzetes vizsgálati véleményben foglaltak megismerését követően annak elfogadásáról vagy elutasításáról, az intézményes nevelésre vonatkozó javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról a szülő nyilatkozik, nyilatkozatát aláírásával igazolja. Tehát ha a szülő nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, akkor nem köteles aláírni azt, és a jegyzőnél jogorvoslattal élhet! A TKVSZRB az intézmények fenntartói által megküldött adatok alapján jegyzéket készít (a továbbiakban: intézményi jegyzék) azokról a közoktatási intézményekről, amelyek részt vesznek a gyermek, tanuló különleges gondozásában. A jegyzéket a vizsgálaton megjelent szülő részére megtekintésre át kell adni. Ha a gyermeket, tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem veszi fel, erről a szakértői bizottság értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a nevelési tanácsadó megkeresésére készít szakvéleményt, a nevelési tanácsadó által már elvégzett vizsgálatokat - amennyiben azokat egy éven belül folytatták le - nem kell megismételnie, elegendő azokat szükség szerint kiegészítenie.

34

Mit tartalmaz a szakértői vélemény?(OKM rend. 14.§) A TKVSZRB véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, b) a szakértői vizsgálat rövid leírását, ba) a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket, bb) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése tartós és súlyos rendellenességének megállapítására vagy kizárására vonatkozó tényeket, bc) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése súlyos rendellenességének megállapítására vagy kizárására vonatkozó tényeket, c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, valamint azok idejét, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen ellátás keretében mely intézmény biztosítja, d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése tartós és súlyos rendellenességének megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben, e) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással vagy a szülő választása szerint iskolába járással vagy magántanulóként, illetve kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges szakembereket, g) annak megállapítását, hogy a tanuló a tankötelezettségét fejlesztő iskolai oktatás, illetőleg egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti, h) a gyermek, tanuló fogyatékosságnak megfelelő ha) óvodára, csoportra, hb) általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban: kijelölt iskola), hc) diákotthonra, kollégiumra [a h) pont alattiak a továbbiakban együtt: kijelölt nevelésioktatási intézmény] vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését, i) a kijelölt iskolába való beíratás és a hivatalból történő felülvizsgálat időpontját, j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre, k) a szükséges szakemberre, annak végzettségére és szakképesítésére vonatkozó javaslatot, l) nem helyi önkormányzat vagy nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény által elkészített szakvélemény esetén a közoktatási megállapodást kötő önkormányzat, kormányhivatal nevét és székhelyét, továbbá az intézmény működési területét, illetve az e rendeletre való utalást, m) a szülő tájékoztatását arról, hogy ma) a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért,

35

mb) amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői és rehabilitációs bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt (a továbbiakban: illetékes jegyző) tájékoztatni, mc) a szülő közvetlenül is eljárást indíthat az illetékes jegyzőnél a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve, md) a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie, me) amennyiben a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a jegyzői eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni. Mi tehet a szülő, ha nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal? (OKM rend. 14.§ (5) bek.) A szakértői véleményt - a vizsgálat lezárását követő 30 napon belül - kézbesíteni kell a szülőnek. A szülőnek - a kézhezvételétől számítva - 15 nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. A kézbesítés történhet postai úton, személyesen vagy kézbesítő útján. A kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértői vélemény szülő általi átvétele megtörtént. A felülvizsgálat a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől kérhető közigazgatási hatósági eljárás keretében.

Mikor és hogyan jár el a jegyző a szakértői véleménnyel szemben benyújtott felülvizsgálat esetén? (OKM rend. 33.§) A jegyző közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben, ha az eljárás megindítását a) a szülő kérte, ha nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárásával, b) a családvédelmi intézmény, a nevelési tanácsadó kezdeményezte, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá, c) a szakértői és rehabilitációs bizottság kezdeményezte, ha a szülő a gyermekével a szakértői vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik meg vagy a szakértői vizsgálatban nem működik közre, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet, d) a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő kezdeményezte, ha a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárásában megszegték a vizsgálat eljárási szabályait, e) a kijelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője kezdeményezte, ha a gyermeket szakértői vélemény alapján a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe nem íratják be. Az eljárásra az a jegyző illetékes, akinek a működési területén a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában vagy ha az nem állapítható meg, a gyermek, tanuló tartózkodási helye található. A jegyző az eljárása megindításáról értesíti a szakértői és rehabilitációs bizottságot. A jegyző határozata egy példányát megküldi a szülőnek, az érintett nevelési-oktatási intézménynek, a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. A jegyzői eljárásban szakértőként a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság jár el. A jegyző határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban szakértőként az Oktatási Hivatal jár el.

36

Mi történik akkor, ha a TKVSZRB nem tud megfelelő nevelési-oktatási intézményt kijelölni?(OKM rend. 16. § (1) bek.) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői és rehabilitációs bizottság a szakvéleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének. A jegyző intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A jegyző harminc napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői és rehabilitációs bizottságot. Mit tehet a szülő, ha a TKVSZRB szakvéleményében kijelölt oktatási-nevelési intézmény nem veszi fel a gyermeket, vagy nem rendelkezik az előírt feltételekkel, illetve nem megfelelő a gyermek fejlődése szempontjából? A szülőnek ilyen esetben joga van új intézmény kijelölését kérni a szakértői bizottságtól. Megtagadhatja-e a felvételt a TKVSZRB szakértői véleményében kijelölt oktatási-nevelési intézmény, és ha igen milyen indokkal? (Nkt. 47. § (6) bek.) Elvileg a kijelölt intézmény fel kell vegye a gyermeket. A jelenleg hatályos jogszabály így szól: „A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót.(...)” Korábban a Kt. az ilyen esetekre azt a rendelkezést tartalmazta, hogy a kijelölt intézmény helyhiány miatt a felvételt megtagadhatta, de a mostani szabályozás már azt várja el a szakértői bizottságtól, hogy olyan intézményt ki se jelöljön, amely a gyermeket ilyen indokból nem is tudná felvenni. Ha nem állami-önkormányzati fenntartású intézményben teljesíti a gyermek tankötelezettségét, akkor az önkormányzat köteles-e magára vállalni az oktatásért fizetendő díjat? (Oktatási Jogok Biztosának 2003 évi beszámolója) A sajátos nevelési igényű tanuló oktatásban való részvétele és kollégiumi ellátása az államiönkormányzati fenntartású intézményekben minden esetben ingyenes. A megfelelő feladatellátás biztosítása mellett az önkormányzatnak nincs kötelezettsége arra, hogy egy alapítványi iskola tandíját támogassa, illetőleg annak kifizetését magára vállalja. Amennyiben a szülő az alapítvány által működtetett nevelési-oktatási intézményt választja, az esetleges fizetési kötelezettség őt terheli. Az alapítványi oktatás azonban nem feltétlenül jár tandíjfizetési kötelezettséggel. Az önkormányzat dönthet úgy, hogy az alapítvánnyal közoktatási megállapodást köt, és finanszírozza az általa ellátandó tanulók oktatását. Így a tanuló számára ingyenessé válik a szolgáltatás igénybevétele. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni azt, hogy jogszerűen előállhat olyan eset, hogy a tanuló ellátását csak alapítványi iskola tudja megoldani, az azonban nem fordulhat elő, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettségének csak tandíjfizetés ellenében tehet eleget.

37

Mit tehet a szülő, ha gyermekével iskolát akar változtatni? (OKM rend. 16.§ (2) bek.) Ha a tanuló iskolát kíván változtatni, szándékáról a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságot. A szakértői és rehabilitációs bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét, felvételét kéri, az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a bejelentést huszonegy napon belül írásban tudomásul veszi, és szakértői véleményének az iskola kijelölésére és az iskolába történő beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Ha az iskola nem, vagy nem az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői és rehabilitációs bizottság a tanuló - szükség szerinti - vizsgálata után új szakvéleményt készít. A tanuló vizsgálata mellőzhető, ha a meglévő vizsgálati eredmények kiegészítésére nincs szükség. E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztő felkészítés feladataiban közreműködő intézmény változásakor is. Az e bekezdésben meghatározott intézkedéseket, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára nincs szükség, a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag hajtja végre.

III. Tankötelezettség [Nkt.15.§ (4), 45.§, Kt. 6.§ (2)] Mikor válik tankötelessé az SNI gyermek és mikortól szűnik meg tankötelezettsége? Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a 6., legkésőbb amelyben a 8. életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a 16. életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét.

38

IV. Az SNI gyermek, a tanuló és a szülő jogai [Nkt.46–47.§ 72.§] Milyen általános és speciális jogok illetik meg az SNI gyermeket, tanulót? 1.) Általánosságban a gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, g) az oktatási jogok biztosához forduljon, h) személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. i) családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. A tanuló joga különösen - többek között - hogy - jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, - személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, - kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, - kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, - kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, - mások jogainak tiszteletben tartása mellett véleményt nyilvánítson. 2.) Az SNI tanulók speciális jogai: A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A

39

különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

Milyen kötelezettségek terhelik és milyen jogok illetik meg a szülőt az Nkt. szerint? A szülő kötelessége, hogy a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. d) A gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző bejelentésre vagy hivatalból elrendeli, hogy a szülő gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, illetőleg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, amennyiben arra a tankötelezettség teljesítése érdekében szükség van. e) A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. f) A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti.

40

A szülő joga különösen (tehát a törvény csak példálózó felsorolást ad), hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, g) az oktatási jogok biztosához forduljon, h) gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. i) SNI tanuló esetében kiválassza a tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelésioktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. j) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes polgármester a tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a szülőnek gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához, ha a településen nem működik a tankötelezettség végéig nevelő és oktató iskola. k) A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába, illetve a kötelező felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda, iskola a településen kívül található, és az óvodába, iskolába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja. l) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon. m) A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. A közérdekű igényérvényesítés joga alapján a szülő eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, a jegyzőnél, a főjegyzőnél, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál vagy más hatóságnál minden olyan esetben, amikor konkrétan nem határozhatók meg a jogaiban sértett személyek, illetve a veszélyeztetett személyek köre. A szülő joga továbbá, hogy saját vagy gyermeke ügyében, valamint a közérdekű igényérvényesítés során igénybe vegye az oktatásügyi közvetítői szolgálatot.

41

V. A köznevelés intézményrendszere, és annak SNI tanulókra vonatkozó sajátosságai Melyek a köznevelési intézmények? A köznevelési rendszer intézményei: a) óvoda, b) általános iskola, c) gimnázium, d) szakközépiskola (a továbbiakban a c)-d) pont alattiak együtt: középiskola), e) szakiskola (a továbbiakban a d)-e) pont alattiak együtt: szakképző iskola; a továbbiakban a c)-e) pont alattiak együtt: középfokú iskola), f) alapfokú művészeti iskola (a továbbiakban a b)-f) pont alattiak együtt: iskola), g) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, h) kollégium (a továbbiakban: az a)-h) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény), i) pedagógiai szakszolgálati intézmény (csak 2013. január 1. napjától hatályos) j) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény (a továbbiakban: az a)-j) pont alattiak együtt: köznevelési intézmény). Az i) pont helyett jelenleg hatályban lévő rendelkezés még a Kt.-ban található, 2013. január 1től nem hatályos rendelkezése, mely a pedagógiai szakszolgálat intézményeit sorolja fel, az alábbiak szerint: - gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ; - tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság; - nevelési tanácsadó, - logopédiai intézet, - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó, - konduktív pedagógiai intézmény. Mit kell tudni az óvodai ellátásról? (A bölcsődéről, a családi napköziről és más ellátási formákról a Gyermekvédelem c. fejezetben olvashatnak.) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A kötelező óvodai nevelés fejlesztő nevelésben is teljesíthető. [Nkt. 8.§] Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával

42

összefüggő feladatokat is. A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.[Kt. 24. §]

VI. A pedagógiai szakszolgálatok és tevékenységük Mik azok a pedagógiai szakszolgálatok, mi az alapvető feladatuk? (Kt. 34-35.§) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.

Pedagógiai szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; b) fejlesztő felkészítés; c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység (TKVSZRB), továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; d) a nevelési tanácsadás; e) a logopédiai ellátás; f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; g) a konduktív pedagógiai ellátás; h) a gyógytestnevelés. Pedagógiai szakszolgálat [Nkt. 18. §] 2013. január 1. napjától: a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés, c) szakértői bizottsági tevékenység, d) a nevelési tanácsadás,

43

e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, g) a konduktív pedagógiai ellátás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. A pedagógiai szakszolgálatok feladatainak, működési feltételeinek, feladatai ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Mit kell tudni a korai fejlesztésről és gondozásról? A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. [Kt. 35.§] A korai fejlesztés és gondozás a tanév rendjéhez igazodik (a továbbiakban: fejlesztési év). A korai fejlesztés és gondozás fejlesztési év közben is megkezdhető. A korai fejlesztés, gondozás szervezője az ellátott gyermekről a központilag kiadott forgalmi naplóban nyilvántartást vezet. A korai fejlesztés és gondozás feladatait a TKVSZRB szakértői véleménye alapján kidolgozott, egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor készíti el. Ha a korai fejlesztést és gondozást a fejlesztési év közben kezdik meg, az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztési év hátralévő időszakára kell elkészíteni. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell - a gyermek állapotától függően - az értelmi, a hallás-, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a logopédiai terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. Az egyéni fejlesztési terv egy példányát meg kell küldeni a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. A korai fejlesztést és gondozást végző gyógypedagógus (terapeuta), konduktor, illetve más szakember központilag kiadott nyomtatványon gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor a fejlesztési év végén - központilag kiadott nyomtatványon (a továbbiakban: értékelési lap) értékeli. Az értékelési lapot négy példányban kell kiállítani: két példányát meg kell küldeni a szülőnek, egy példányát a szakértői és rehabilitációs bizottságnak, egy példány a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad. (OKM rend. 25-26§) A korai fejlesztés és gondozás 2013. január 1-jéig bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében is ellátható.[Nkt. 97.§ (5) bek.]

Milyen formában és milyen időtartamban valósítható meg a korai fejlesztés, gondozás? (OKM rend. 25. §) A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb három-öt gyermekből álló csoportfoglalkozás keretében valósítható meg.

44

A korai fejlesztés és gondozás időtartama a) egyéni foglalkozás esetén a gyermek aa) nulla-hároméves kora között legalább heti két órát, ab) három-ötéves kora között legalább heti négy órát, b) csoportfoglalkozás esetén a gyermek ba) nulla-hároméves kora között legalább heti négy órát, bb) három-ötéves kora között legalább heti hat órát kell biztosítani. Amennyiben a gyermek egyéni és csoportfoglalkozáson is részt vesz, a minimális heti foglalkoztatási óraszámot a csoportfoglalkozásokra vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. Ha a korai fejlesztés és gondozás minimális időkeretének igénybevétele nem oldható meg közoktatási intézményben, a gyermek fejlesztésére otthoni ellátás keretében kerül sor. Otthoni ellátás esetén a fentiek szerint meghatározott időkeretet - a szülő egyetértésével és a gondozásba történő bevonásával - a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni. A korai fejlesztés és gondozás feladatainak megvalósításában a szülő közreműködhet. Milyen intézményekben valósítható meg a korai fejlesztés, gondozás?(OKM rend. 26.)

A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható – otthoni ellátás – bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás – gyermekotthonban nyújtott gondozás – gyógypedagógiai tanácsadás – korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás – konduktív pedagógiai ellátás keretében. A korai fejlesztés és gondozás gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központban, konduktív pedagógiai intézetben, bölcsődében, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában (a továbbiakban a feladatellátásban közreműködő intézmények együtt: korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézmény) valósulhat meg, továbbá otthoni ellátás keretében. Ez utóbbi esetben a szakértői és rehabilitációs bizottság gondoskodik a szükséges szakemberről utazó gyógypedagógus alkalmazásával, a gyermek lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb lévő közoktatási intézményben vagy a korai fejlesztés és gondozás feladatában részt vevő intézményben foglalkoztatott szakember megbízásával vagy ezekben az intézményekben szervezett foglalkoztatására történő beutalással. Mit kell tudni a fejlesztő felkészítésről (fejlesztő nevelés) és a fejlesztő iskolai oktatásról (fejlesztő nevelés-oktatás)? A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 2014. szeptember 1-jétől kötelező, ez váltja fel a fejlesztő felkészítést és a fejlesztő iskolai oktatást. Eddig az időpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő iskolai oktatás a Kt. szabályai szerint is megszervezhető. [Nkt. 97. § (5) bek.] A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával. (Kt. 35. § (2) bek.) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, 45

amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, attól az évtől kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatás megszervezésekor az Nkt. tankötelezettségre, a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. Ha a tanuló - a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint - iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. [Nkt. 15. §] A képzési kötelezettség teljesítését a lakóhely szerint illetékes jegyző kíséri figyelemmel.

Hol és milyen időtartamban valósulhat meg a fejlesztő felkészítés, fejlesztő iskolai oktatás (fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás)? A korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés 2013. január 1-jéig bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében is ellátható. [Nkt. 97.§ (5) bek.] A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba. A fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési, nevelésioktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában a) saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban, b) otthoni ellátás keretében, c) bek.]

abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.[Nkt. 15. § (2)

2014. szeptember 1. napjáig azonban megszervezhető a fejlesztő-nevelés oktatás a Kt. szabályai szerint is, az alábbi intézményekben is: 4. 5. 6. 7.

6. életévig bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás

46

–

d.)

gyógypedagógiai tanácsadás korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban részt vevő iskolában nyújtott fejlesztés, konduktív pedagógiai ellátás keretében.

Az egyéni fejlesztés megszervezhető a) otthoni ellátás keretében, b) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja. [Nkt. 15.§] Jelenleg egyéni foglalkozás esetén legalább heti négy órát, csoportfoglalkozás esetén legalább heti hat órát kell biztosítani a gyermek fejlesztő felkészítésére, ám ha a tanuló egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti tankötelezettségét, a szakértői és rehabilitációs bizottság meghatározza a fejlesztő felkészítésnek azt a módját, amelyik biztosítja a gyermek fejlődését. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében a tankötelezettség egyéni fejlesztő felkészítés keretében történő teljesítésére tesz javaslatot, a fejlesztő felkészítés ideje egyéni foglalkozás esetén legalább heti nyolc óra, csoportfoglalkozás esetén legalább heti tíz óra. [OKM rend. 28. §] A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni. A súlyosan és halmozottan fogyatékos SNI gyerekek esetében a heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. [Nkt. 15. §]

Mik a nevelési tanácsadás feladatai? Minden esetben a Nevelési Tanácsadó az első állomás, ha a gyermek beilleszkedési, magatartási, tanulási problémával küzd, s ezt a szülő vagy az óvoda, iskola észlelte. A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az

47

óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére a Kt. 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeret terhére kell az iskolai fejlesztő foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások - e bekezdésben előírt - szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért. [Kt. 35. § (4) bek.]

Kinek a kötelezettsége a nevelési tanácsadás megszervezése? A nevelési tanácsadás megszervezése, az ellátás biztosítása a megyei önkormányzatok feladata, amit átvállalhat a helyi önkormányzat. Budapesten minden kerületben működik Nevelési Tanácsadó. Vidéken általában a megalakuló kistérségek hozták létre a több települést ellátó Nevelési Tanácsadókat, illetve Pedagógiai Szakszolgálatokat. Ellátatlanul nem maradhat egyetlen település sem

Mikor kell a nevelési tanácsadás keretében szakvéleményt készíteni?[OKM rend. 20.§ (1) bek.] a) abban az esetben, ha a szülő kéri, b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából ba) abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába, bb) óvodába járó gyermek esetén annak megítélésére, hogy hétéves korában szükséges-e újabb nevelési évet kezdenie, c) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetve iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából.

Mikor köteles a szülő elvinni gyermekét a nevelési tanácsadóba?[OKM rend. 20.§ (4) bek.] A szülő, ha gyermeke nem jár óvodába, abban az évben, amelyben gyermeke eléri a tankötelezettség kezdetéhez előírt életkort, január 15. és március 31. között, a nevelési tanácsadó által meghatározott időpontban köteles gyermekét elvinni a nevelési tanácsadóba annak megállapítása céljából, hogy gyermeke elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.

Mi a teendő akkor, ha a nevelési tanácsadás során azt észlelik, hogy a gyermek feltehetően SNI? [OKM rend. 20.§ (6) bek.] Ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményeit és a rendelkezésre álló egyéb iratokat pedig megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottság részére. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a vizsgálatának eredménye alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyermek, tanuló ellátása nem tartozik a feladatkörébe, az iratokat részletes indokolásával, kiegészítő vizsgálatainak eredményeivel együtt - a szülő egyidejű értesítése mellett visszaküldi a nevelési tanácsadónak.

Ki dönt a szakértői bizottság és a nevelési tanácsadó közt kialakult vitában? [OKM rend. 20.§ (6) bek.] A szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó közötti vitában – bármelyik

48

fél megkeresésére – az Oktatási Hivatal által felkért, a Nkt. 82.§-a (a rendelet jelenleg hatályos szövegében még a Kt. 101. §-ára való hivatkozás szerepel) szerinti szakértőkből álló bizottság dönt. Az Oktatási Hivatal a Szakmai Szolgáltató Intézményt is felkérheti a döntésre.

VII. A különleges bánásmódhoz (korábban: különleges gondozáshoz) való jog [Nkt. 47.§, 4/2010. OKM rendelet 12.§] E jog már említésre került fentebb az SNI gyermekek speciális jogai kapcsán, és részletesen az Nkt. 47. §-a foglalkozik a kérdéssel. A már fentebb ismertetett rendelkezéseket nem kívánjuk megismételni csupán azt emeljük ki, hogy az SNI gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Ennek megállapítására a szakértői és rehabilitációs bizottság jogosult. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Milyen ellátásra jogosult az SNI gyermek, tanuló a különleges bánásmódhoz való joga kapcsán? A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a) a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-óvodapedagógusi, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség kell, ha az óvodai foglalkozás, vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja aa) a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, ab) az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik, b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell, ba) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, bb) az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz, c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata. A speciális ellátáson kívül milyen mentességek, kedvezmények illetik meg az SNI gyermeket, tanulót a különleges bánásmódhoz kapcsolódóan? 1.) Mentességek, kedvezmények általában: A gyermeket, kérelemre – ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy 5. életévének betöltése után 49

óvodai nevelésben vegyen részt. Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére - részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. (Kt. 69. §) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Az érettségi vizsgán a b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. (Nkt. 56§) A SNI tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható: a) az iskolai nevelés-oktatás első-hatodik évfolyamán január 31-ig szükség szerint bármikor, b) az a) pontban meghatározott időszakot követően annak a tanévnek március 31. napjáig, amelyben az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. (OKM rend. 12.§ (1)–(2) bek.) A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. (Nkt. 51.§ (5) bek.) 2.) Kedvezmények az érettségi vizsgán (100/1997 (VI.13.) Korm. rend. az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról): A vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján az írásbeli vizsga esetén a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt (maximális vizsgaidő) legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja, c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse, d) a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól. A vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján a szóbeli vizsgán a) a maximális felkészülési időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni,

50

b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt - záradék formájában - fel kell tüntetni. (37.§ (1)-(3) bek.) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. (41. § (2) bek.) Gyakorlati vizsgán: Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni. (31.§ (5) bek.)

VIII. Az SNI tanulók képzési rendje [Kt. 52.§ (1), (3), (6) bek.] Mely életkorig tarthat az SNI tanuló nappali iskolai oktatása? Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén a 16., b) középiskola és szakiskola esetén a 22. életévét. A SNI tanuló esetén az életkorhatár három évvel emelkedik. Mennyi a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások időkerete? A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a SNI tanulók részére a kötelező tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Autista tanuló esetén ezek heti időkerete a kötelező tanórai foglalkozások 50%-a. (A tanuló kötelező tanórai foglalkozása nem lehet több

51

a) az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál; b) a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál; c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál; d) a kilencedik-tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál; e) középiskolában - az f)-g) pontban meghatározott kivétellel - a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál; f) a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott időnél; g) szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma napi hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál; ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óránál. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a művészeti szakmai vizsgára, a tanítási év átlagában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek átadására fordított tanítási órák száma nem lehet kevesebb - a b)e) pontban - az évfolyamra meghatározott tanórai foglalkozás ötven százalékánál.) Ezen szabályok alapján például egy 1. osztályos autista tanuló habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásának időkerete max. heti 10 óra.

IX. Az óvodai, tanulói (magántanulói), kollégiumi jogviszony keletkezése [Nkt. 49-53.§] Mik az óvodai felvétel, átvétel alapvető szabályai? Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek - e törvényben foglalt kivétellel - harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda). Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. (Nkt. 49.§) Hogyan keletkezik a tanulói, illetve magántanulói jogviszony és mik ennek alapvető szabályai? A tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól

52

kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. A középfokú iskola és a kollégium - jogszabályban meghatározott keretek között - állapíthatja meg a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). A középfokú iskola és a kollégium a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. Nem szervezhető a) felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam térítési díj ellenében, b) általános iskolában felvételi vizsga. Középiskolában - külön jogszabály szerint szervezett - központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. Helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, az egyes általános iskolai körzetet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben. (Nkt. 50.§)

Milyen speciális rendelkezések vonatkoznak a magántanulókra? [Nkt. 55.§] A magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.

X. A jogsérelmek orvoslása X.1. Az intézményen belüli jogorvoslat [Nkt. 37–40.§] Milyen formában hoz döntést a nevelési-oktatási intézmény? A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, a szülővel. Ki és milyen formában, illetve milyen határidővel támadható meg az intézmény döntése? Az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése

53

ellen. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A független vizsgabizottság, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló a kormányhivatalhoz, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a hivatalhoz - a döntést követő öt napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a kormányhivatal, a hivatal három munkanapon belül bírálja el. Eljárására az Nkt. 38.§ (1) és (3)-(6) bekezdést, valamint a 39. § (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs. Ki jár el másodfokon és milyen döntést hozhat? A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést a) a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá b) az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében. Az ezzel kapcsolatos eljárásban állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben a fenntartó vezetője, települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyző, más fenntartó esetén jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy járhat el. A fenntartó a fent meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, a döntést a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet - a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével - az iskolaszék, ennek hiányában, a szülői közösség és nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, vagy a bizottság a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja. Mikor és milyen határidőn belül van helye bírósági felülvizsgálatnak? A tanuló, a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá - a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen

54

benyújtott kérelem kivételével - az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással. Tehát a bíróság előtt csak jogszabálysértésre hivatkozással támadható meg a másodfokú döntés, arra tekintet nélkül, hogy az eredetileg benyújtott kérelem jogszabálysértésre vagy érdeksérelemre hivatkozással került benyújtásra. Melyek a megtámadható döntések, milyen határidők vonatkoznak rá, kitől és milyen eljárásban kérhető az érvénytelenség megállapítása? Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítását a bíróságnál, települési önkormányzati fenntartó esetében a kormányhivatalnál lehet kezdeményezni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. Mik az érvénytelenség jogkövetkezményei? Az érvénytelenség megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti. Érvénytelenség megállapítása esetén a kormányhivatal, a bíróság a) elrendelheti aa) a jogsértés abbahagyását és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől, ab) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson, ac) a jogsértő költségén a jogsértés előtti állapot helyreállítását, a jogsértő állapot megszüntetését, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától megfosztását, b) meghatározott időre vagy feltételek teljesítéséig megtilthatja adott nevelési-oktatási intézmény vagy annak tagintézménye tekintetében az új óvodai nevelési jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítését, feltéve, hogy a településen másik intézményben megoldható az érintett gyermekek, tanulók felvétele. Az érvénytelen döntés érvényessé nyilvánítható, ha az érvénytelenség oka megszüntethető.

X.2. Az Oktatási Hivatal és a megyei (fővárosi) kormányhivatal [Nkt. 79-81. §; az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) kormányrendelet] Az új köznevelési törvény már nem tartalmazza az Oktatási Hivatal megnevezést, hanem csak, mint az oktatásért felelős miniszter feladat- és hatásköreit ellátó központi hivatalt említi, vagyis: „Az oktatásért felelős miniszter egyes külön jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköreit az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatala útján látja el.” Ezen túlmenően a megyei (fővárosi) kormányhivatalok hatáskörébe került az eddig az Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozó hatósági ellenőrzések lefolytatása is.

55

Mely szerv és milyen eljárás keretében vizsgálhatja a köznevelési intézmények jogszerű működését, illetve milyen intézkedéseket tehet a jogsértések, szabálytalanságok megszüntetése érdekében? A kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a köznevelési intézmény jogszabályi feltételeknek megfelelő működését. A kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében a következő intézkedéseket teheti: a) felhívja a köznevelési intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját, b) eljárást kezdeményez a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények esetén a kifizető szervnél a költségvetési támogatás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére, szükség esetén az érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-oktatási intézménybe történő átvételére, felvételére, c) felügyeleti bírságot szab ki, amelynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot, d) a semmisség megállapítása vagy a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indít. Mit tehet a szülő, illetve a kormányhivatal, ha a nevelési-oktatási intézmény megsérti az egyenlő bánásmód követelményét az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létesítésével kapcsolatban? Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az érintett szülő kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttét. A kormányhivatal akkor hozhat határozatot a felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el. A kormányhivatal határozatát az osztály, csoport maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezésekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül végre kell hajtani. A kormányhivatal mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési, tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben. A kormányhivatal így hozott határozata - fellebbezésre tekintet nélkül - végrehajtható. A kormányhivatal a fentiekben meghatározott intézkedéssel egyidejűleg az egyenlő bánásmód megsértése miatt az intézményvezetővel szemben szabálysértési eljárást indít.

X.3. Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala [40/1999. (X. 8.) OM rendelet] Milyen esetekben indítható eljárás az oktatási jogok biztosánál? Az oktatási jogok biztosa eljárásának tárgya lehet olyan egyedi ügyben hozott határozat vagy intézkedés, valamint határozat (intézkedés) elmulasztása, amely Magyarország Alaptörvényének X, illetve XI. cikkeiben, továbbá az oktatásra vonatkozó törvényekben a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus, a hallgató, a kutató, illetve az oktató számára biztosított jogokat (a továbbiakban: védett jogok) sérti, vagy a sérelem közvetlen veszélyét idézi elő. Azonos védelemben részesülnek a nevezett személyek közössége számára törvényben biztosított jogok is. Kérelemre induló eljárás a közigazgatási eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kezdeményezhető. Hivatalból eljárás határidő nélkül indítható.

56

Kérelemre induló eljárás [OM r. 5–7.§] Milyen formában fordulhatunk kérelmünkkel az oktatási jogok biztosához? Egyedi ügyben – írásbeli beadvánnyal vagy szóban – az oktatási jogok biztosához fordulhat a gyermek, a tanuló, annak szülője, a pedagógus, valamint a hallgató, a kutató, az oktató, valamint azok közössége (továbbiakban: kérelmező), ha megítélése szerint védett jogait sérelem érte, vagy azokra nézve sérelem közvetlen veszélye áll fenn. A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy helyett és nevében törvényes képviselője is jogosult az oktatási jogok biztosához fordulni. A kérelemben foglaljuk össze röviden panaszunk lényegét, és csatoljunk minden, az üggyel kapcsolatos dokumentumot. Kiemelendő, hogy a kérelemben kérhetjük nevünk bizalmas kezelését (elhallgatását). Milyen további feltételeknek kell megfelelnünk, hogy kérelmet nyújthassunk be az oktatási jogok biztosához? Ha a rendelkezésére álló (közigazgatási úton igénybe vehető) jogorvoslati lehetőségeket – a bírósági eljárás kivételével – kimerítettük, továbbá ha a sérelmezett határozat vagy intézkedés nem régebbi egy évesnél. Kérelmünk kapcsán hogyan jár el az oktatási jogok biztosa? Az oktatási jogok biztosa a beadványt köteles megvizsgálni. Az oktatási jogok biztosa a kérelmet elutasíthatja: 6.) azt nem az arra jogosult nyújtja be 7.) az egyéves határidő lejárta után nyújtjuk be 8.) a kérelmező nem merítette ki a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket 9.) az ügyben bírósági eljárás indult vagy jogerős bírósági határozat született 10.) az adott ügyben az oktatási jogok biztosa már eljárt, és a beadvány nem tartalmaz új tényeket 11.) az név nélkül érkezik 12.) az ügy nem tartozik az oktatási biztos hatáskörébe (ez utóbbi esetén értesíti a kérelmezőt, hogy mely más szervhez fordulhat) Az oktatási jogok biztosa a beadvány elutasításáról a kérelmezőt értesíti. Alaposnak ítélt kérelem esetén egyeztetést kezdeményez: 6.) a beadványban foglaltakat nyilatkozattételre elküldi annak az intézménynek vagy magánszemélynek, aki a sérelmezett döntést hozta, illetve elmulasztotta 7.) a feleket írásban felkéri álláspontjaik közelítésére és a kérdés rendezésére Megegyezés hiányában személyes egyeztetésre hívja a feleket. Amennyiben az intézmény vagy magánszemély a jogsértést vagy annak veszélyét saját hatáskörében nem szünteti meg, az oktatási biztos kezdeményezi annak megszüntetését. Ez akár telefonon, faxon vagy e-mailen is történhet. Amennyiben az oktatási biztos úgy véli, hogy a kezdeményezés nem vezetett eredményre, ajánlást fogalmaz meg az intézmény és annak felügyeleti szerve felé.

57

Hivatalból indított eljárás [OM r. 8–9.§] Mikor és hogyan jár el hivatalból az oktatási jogok biztosa? Ha az oktatási jogok biztosa megállapítja, hogy a védett jogok sérelme, illetve annak közvetlen veszélye a jogi szabályozás vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze rendelkezése hiányosságaira, valamint központi államigazgatási szerv, illetve országos hatáskörű szerv eljárásában hozott határozatra vezethető vissza, a jogsérelem megszüntetésére az oktatási miniszternek javaslatot tesz (továbbiakban: javaslat). Az eljárás határidő nélkül indítható. A hivatalból induló eljárás feltétele, hogy a jogszabály (állami irányítás egyéb jogi eszköze), illetve az intézmény döntése, intézkedése, mulasztása súlyos, vagy az állampolgárok nagyobb csoportját érintő jogsérelmet okozzon, vagy annak közvetlen veszélyét idézze elő. Az oktatási jogok biztosa a tudomására jutott jogsértéssel kapcsolatban az eljárásra jogosult hatóságot megkeresi, bejelentést, illetve feljelentést tesz. Az oktatási jogok biztosa a kérelemre vagy hivatalból lefolytatott eljárások tapasztalatairól, a jelentéseiről, javaslatairól, kezdeményezések és ajánlások eredményességéről, zárójelentéseiről és jogi állásfoglalásairól éves beszámolót készít az oktatási miniszternek.

X.4. Egyenlő Bánásmód Hatóság [lásd külön fejezet]

X.5. Perindítás személyhez fűződő jogok megsértése miatt [a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 75.§, 76.§ 84.§] Melyek a személyhez fűződő jogok, ki sértheti meg őket? A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. Ez a felsorolás csak példálózó, nem kimerítő jellegű. Ki és milyen eljárásban jogosult az igény érvényesítésre? A személyhez fűződő jogok érvényesítése iránt korlátozottan cselekvőképes személy (14 és 18 év közötti kiskorú) maga is felléphet. A cselekvőképtelen személy (14 év alatti kiskorú) személyhez fűződő jogainak védelmében törvényes képviselője léphet fel. Az igény polgári perben, a lakóhely szerint illetékes fővárosi/megyei bíróságon benyújtott keresetlevéllel érvényesíthető. Milyen igényeket érvényesíthet az, akit személyhez fűződő jogaiban megsértenek? Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

58

d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A polgári jogi igények közül egyedül a kártérítésre vonatkozik a jogsértéstől számított 5 éves elévülési határidő, a többi határidő nélkül érvényesíthető.

XI. Az SNI gyermekek, tanulók nevelésére, oktatására vonatkozó önkormányzati feladatok [Kt. 86–87.§] Milyen köznevelési feladatok ellátásáról köteles gondoskodni a helyi, települési önkormányzat? A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá (...) a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásáról is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A fővárosban, ha a fővárosi önkormányzat és fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni többek között: a) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásáról; b) a nevelési tanácsadásról, logopédiai szolgáltatásról és gyógytestnevelésről. Ha a fővárosi önkormányzat és fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni: a) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásáról; b) a nevelési tanácsadásról, logopédiai szolgáltatásról és gyógytestnevelésről. Ha a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében.

Milyen módon tehet eleget a helyi, települési önkormányzat a köznevelési feladatainak? h. saját fenntartású intézmény útján i. más önkormányzattal kötött megállapodás alapján, intézményfenntartó társulás keretében, illetve többcélú társulás által fenntartott intézmény útján j. nem állami vagy nem helyi önkormányzati alapítású intézmény fenntartójával kötött közoktatási megállapodás útján. A közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a megyei fenntartó, főváros esetén a fővárosi önkormányzat a főváros, megye területén működő önkormányzatokkal együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefüggő körzeti jellegű - szolgáltatások megszervezésére, így különösen a) a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok (iskolahálózat kialakítása, a kilencedik, tizedik évfolyamon folyó oktatás biztosítása, beiratkozás, áthelyezés, a pedagógiai szakszolgálatok működtetése) ellátására;

59

b) a nemzetiséghez tartozó gyermekek, tanulók, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására; c) a fejlesztő felkészítéshez szükséges feltételek megteremtésére, az utazó gyógypedagógusi, logopédusi, konduktori hálózat működtetésére; d) az iskolaváltás biztosítása különbözeti vizsga, illetőleg évfolyamismétlés nélkül azoknak, akiknek az állandó lakóhelyén nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei a tankötelezettség végéig; e) a középiskolai és a szakiskolai felvételi ügyekkel kapcsolatos kérdések rendezésére, sajátos feladatok megoldására; f) a körzeti szolgáltatást ellátó intézmény (sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat fogadó iskola és diákotthon, kollégium, logopédiai intézet stb.) működési (felvételi) körzetének megállapítására, fenntartásához, működtetéséhez szükséges hozzájárulás megállapítására.

Milyen köznevelési feladatok ellátása tartozik a kormányhivatalok, illetve a fővárosi/megyei önkormányzatok hatáskörébe? A fővárosi és megyei kormányhivatal a megyei fenntartó útján, a megyei jogú város saját területén, továbbá - ha a fővárosi önkormányzat és fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni többek között f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről abban az esetben, ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, főváros területén nem megoldott. A fővárosi és megyei kormányhivatal a megyei fenntartó útján, a megyei jogú város saját területén, továbbá - ha a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) az általános iskolát követően azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről, c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról, d) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról, e) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, f) a fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekről, g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról, h) az e)-f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat működtetéséről.

60

A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértői és rehabilitációs tevékenység ellátásáról. Az országos szakértői és rehabilitációs feladatokat jogszabály határozza meg. A megyei kormányhivatal, a főváros esetén fővárosi önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógusok és más speciális végzettségű szakemberek fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről.

61

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTAL FEDEZETT ELLÁTÁSOK [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról 217/1997. (XII. 1.) korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv.vhr), a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rend.)] Ebben a részben csak a legfontosabb ellátásokat soroltuk fel, és nem foglalkozunk a betegjogokkal, mert kiadványunk Egészségügy c. füzetében Kapronczay Stefánia: Autista emberek jogai az egészségügyben című írása részletesen ismerteti az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.

I. Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai Melyek a betegség megelőzést, korai felismerést szolgáló térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások? [Ebtv. 10.§] A biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások keretében az alábbi vizsgálatokra jogosult: a) az újszülött egészséges fejlettségét ellenőrző, az esetleges károsodások korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokra; b) a 0-6 éves korosztály ba) életkoruknak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálatra, bb) a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati státus rögzítésére, bc) az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokra, bd) a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra; c) a 6-18 éves korosztály – ideértve a 18 év feletti nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő személyeket is – a b) pontban foglaltakon túl ca) az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatokra. Mire jogosult térítésmentesen a biztosított a háziorvosi ellátás keretében? [Ebtv. 11.§] A biztosított a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás keretében jogosult a) az egészséges életmód segítését szolgáló tanácsadásra és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésére, b) betegsége esetén a háziorvosi rendelőben, illetve amennyiben egészségi állapota indokolja az otthonában történő orvosi vizsgálatra és gyógykezelésre - ideértve az ellátás során felhasznált, az elsősegély keretében alkalmazott gyógyszert (kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszert), illetve kötszert is -,

62

c) a háziorvos által kezdeményezett, a biztosított otthonában történő szakorvosi vizsgálatra és véleményre, d) krónikus betegsége esetén háziorvosi gondozásra, életvezetési tanácsadásra és a gyógykezeléshez szükséges, a biztosított vagy a gondozását végző személy által használt diagnosztikus és terápiás eszközök használatának megtanítására, e) a háziorvos rendelése szerint az alapellátás keretében végzett szakápolásra, f) keresőképességének elbírálására, g) egyéb orvos szakértői vizsgálatra és szakvéleményre, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására irányul. Milyen ellátásokra jogosult még térítésmentesen a biztosított? A biztosított ezeken felül jogosult még fogászati ellátásra [Ebtv. 12.§], járóbetegszakellátásra [Ebtv. 13.§], fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra [Ebtv. 14.§]. Ki jogosult utazási költségtérítésre, és hogyan igazolható a jogosultság? [Ebtv. 22.§ (4)-(6); 29. § (1) c) pont] A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár, amelyre a jogosultságot a beutaló orvos, ha pedig az ellátásra beutaló nélkül került sor, a szolgáltató orvosa által kiállított igazolással igazolja. A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez szintén támogatás jár. A biztosított a támogatásra akkor jogosult, ha a jogszabályban meghatározott szűrővizsgálatot behívás alapján vette igénybe. Az utazási költséghez nyújtott támogatás megilleti a) a 16 éven aluli gyermek kísérőjét, b) a 16 éven felüli biztosított kísérőjét, amennyiben egészségi állapota miatt a kíséretet a beutaló orvos szükségesnek tartja.

Milyen mértékű a közlekedési támogatás? [Ebtv. vhr. 11.§] Helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez nem jár támogatás. Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott – a helyközi járatokon érvényes– , a biztosított által igénybe vehető személyszállítási utazási kedvezmény összegével csökkentett legolcsóbb díjtételű menetjegy árával. A hely- és pótjegyek árához, nem jár utazási költségtérítés. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút magyar vonalán, továbbá a BKV-HÉV vonalain Budapest közigazgatási határain kívül történő utazás esetén jár az utazási támogatás. Milyen formában vehető igénybe a támogatás? [Ebtv. vhr. 11.§] Az utazási támogatás igénybe vehető: d) utazási utalvánnyal, amelyet az orvos a beutalással egyidejűleg állít ki e) gépkocsival történő utazás esetén, ha a biztosított a beutalásra jogosult orvos döntése alapján betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem képes (a támogatás mértéke: 21 Ft/km) f) utazási költségtérítési utalvánnyal, amely két pénztári és egy ellenőrző szelvényből áll, kiállítására kizárólag háziorvos és házi gyermekorvos jogosult. Az utazási költségtérítési utalvánnyal történő utazás lehetőségéről és az igénybevétel feltételeiről a biztosítottat a háziorvos, vagy házi gyermekorvos tájékoztatja.

63

Ki jogosult a korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítéséhez utazási utalvány kiállítására? [Ebtv. vhr. 11.§] A korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség térítéséhez az utazási utalvány kiállítására a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője jogosult. E tekintetben a fogyatékos gyermekek ellátását biztosító gyógypedagógiai intézmény a fogyatékos gyermekek korai fejlesztését és gondozását nyújtó intézménnyel azonos elbírálás alá esik. Milyen egyéb szabályok vonatkoznak a kísérőkre? [Ebtv. vhr. 11.§] Tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb egy kísérő jogosult a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségei (oda- és visszaút) megtérítésére, ha az egészségügyi szolgáltatás beutalás szerinti igénybevételének helyén az orvos a kijelölt személy megjelenését igazolja. Több biztosított egyidejű kísérete során csak egyszeri utazási költség téríthető meg a kísérő részére. Nem tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb 1 kísérő jogosult – ha a beutalt betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedésen nem képes utazni - a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítésére. A kísérőt hazautazása, illetve a kísért biztosítottért történő visszautazása során utazási költségtérítésként 18 Ft/km illeti meg, amennyiben a kísért biztosított egészségi állapota, illetve elhúzódó kezelése miatt rövid időn belül nem tud lakóhelyére távozni. A kísérő részére - a kísért biztosított nélküli utazás esetén ugyanazon napra legfeljebb 2 út (1 oda-1 vissza) számolható el akkor, ha a kísérő az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek a kísért biztosított ellátásának igénybevételére vonatkozó, rendelkezésére álló hivatalos dokumentummal igazolja az utazás szükségességének indokát. Ezen igazolás hiányában nyilatkozatot kell tennie a többszöri utazás szükségességének indokáról. Igazolás vagy nyilatkozat nélkül, valamint valótlan tények közlése esetén térítés nem állapítható meg. A kísérő részére akkor sem állapítható meg ugyanazon napra vonatkozóan 2 útra költségtérítés, ha az egészségügyi szolgáltató vagy a korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény, illetve gyógypedagógiai intézmény és a biztosított lakóhelye egymástól való távolsága a 100 kilométert meghaladja. Mi a teendő a kitöltött utazási költségtérítési utalvánnyal? [Ebtv. vhr. 11.§] A biztosított a pénztári és ellenőrző szelvényt az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének leigazolását követően, a következő orvos-beteg találkozó alkalmával a biztosított háziorvosánál, házi gyermekorvosánál köteles leadni. Ha ezt elmulasztja, 6 hónapon belül újabb utazási költségtérítési utalvány nem állítható ki részére.

II. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai Ki minősül biztosítottnak? [Ebtv. 15/B § a) pont] Az, aki - munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban áll, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos

64

-

-

-

állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, álláskeresési támogatásban részesülő személy, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast, mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Mely időtartam alatt szünetel a biztosítás? [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 8. §] - a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, - az igazolatlan távollét időtartama alatt, - a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt, - az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, - az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt, - az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. Mely esetben áll fenn mégis a biztosítás? [Tbj. 8.§] Ha a fizetés nélküli szabadságot: - a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy - a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.

65

Melyek a biztosítottakat megillető pénzbeli ellátások? -

táppénz gyermekápolási táppénz lásd II.1. terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) lásd II.2. gyermekgondozási díj (GYED) lásd. II.3.

Egyidejűleg lehet folyósítani a különböző pénzbeli ellátásokat? [Ebtv. 39.§] Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS), illetőleg gyermekgondozási díjra (GYED) is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. A gyermekgondozási segély, vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett lehet-e folyósítani a terhességi-gyermekágyi segélyt, vagy a gyermekgondozási díjat? [Ebtv. 39.§] Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra és terhességigyermekágyi segélyre, vagy gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás (GYES, GYET) igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. Melyik szülő jogosult a gyermek után pénzbeli ellátást igénybe venni? [Ebtv. 39.§] A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének gyermekgondozási díjra és táppénzre és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy az ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő terhességi-gyermekágyi segélyt vagy táppénzt, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra. Lehet választani az ellátások között? [Ebtv. 39.§] A fent említett ellátások között a biztosított, illetve a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátásra való jogosultságot a biztosított, illetve a szülő által megjelölt időponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultság feltételeivel már ekkortól rendelkezik. A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól folyósítják. A választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével. Az ellátások közötti különbözet kamatmentes kifizetésére a csökkentés teljesítését követő három munkanapon belül kerül sor. Mi alapján számítják ki az egészségbiztosítási pénzbeli ellátást? [Ebtv. 39/A.§] Az egészségbiztosítási pénzellátás (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget veszik figyelembe, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.

66

Hol igényelhetőek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és ki bírálja el illetve ki folyósítja? [Ebtv. 62. §] A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell előterjeszteni. A kérelmet a) a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, c) egyéb esetben az egészségbiztosító bírálja el és folyósítja.

II.1. Táppénz, gyermekápolási táppénz [Ebtv. 43–49.§] Ki jogosult táppénzre? [Ebtv. 43.§] Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a járuléktörvényben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Ki minősül keresőképtelennek? [Ebtv. 44.§] Keresőképtelen - aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; - aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességigyermekágyi segélyre nem jogosult; - az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; - a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli; - aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül; - akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható. Meddig jár a táppénz? [Ebtv. 46.§ (3)- (4) bek.] Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át. A biztosított, ha részére betegszabadság jár, keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki a) tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. Mely esetben folyamatos a biztosítás? [Ebtv. 46.§ (7) bek.] A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-

67

gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje. Mely esetben áll fenn megszakítás nélkül a biztosítás? [Ebtv. 47.§ (1) bek.] A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy nap megszakítás sincs. A hét minden napjára jár táppénz? A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Mikor nem jár táppénz? [Ebtv. 47.§ (2) bek.] Nem jár táppénz - a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult (betegszabadság időtartama) illetőleg, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn, - a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után, - a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt, - az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára, - a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára, - a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt. Mennyi a táppénz összege? A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2012-ben 93.000,- Ft) 200 százalékának harmincad részét (6.200,- Ft). A táppénz összegének kiszámításánál mi számít rendszeres jövedelemnek? A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet kell figyelembe venni. Az egyéni és a társas vállalkozók részére e jogcímen járó táppénz összegének megállapításánál a vállalkozóként elért, bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet rendszeres jövedelemnek kell tekinteni.

Meddig veheti igénybe az anya (apa) a gyermekápolási táppénzt? - egy évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén a gyermek egy éves koráig; - egy és három év közötti beteg gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig;

68

- három és hat év között évenként és gyermekenként 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át; - hat és tizenkét év közötti gyermek esetén évenként és gyermekenként 14 (egyedülállónak 28) naptári napon át. Ha az anya GYED-en van, az apa ugyanarra a gyermekre tekintettel kérheti-e a gyermekápolási táppénz megállapítását? Ugyanarra a gyermekre tekintettel, amelyikkel az egyik szülő GYED-en van, a másik szülő nem kérheti a gyermekápolási táppénz megállapítását. Ha azonban a családban több gyermek nevelkedik, a másik gyermek betegsége esetén az apának megállapíthatják a gyermekápolási táppénzt. Hogyan számítják ki a gyermekápolási táppénzt? A gyermekápolási táppénz összegét is a táppénzre vonatkozó szabályok szerint állapítják meg. II.2. Terhességi gyermekágyi segély [Ebtv. 40-42. §] Ki jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre? Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult: aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és - a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy - a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának, az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. Milyen időtartamra jár a terhességi-gyermekágyi segély? A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak (168 nap) megfelelő időtartamra jár. Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik. Az édesanyán kívül kinek állapítható még a terhességi-gyermekágyi segély? Terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára - annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától, - annak a gyámnak is jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától, - a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig, - a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától, - annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot 69

fennállásáig, - annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától, - annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától, ha egyébként a törvényben meghatározott jogosultsági feltételekkel rendelkezik. Mikor nem jár a terhességi-gyermekágyi segély? - a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, - ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. Jogosult-e az egyéni vállalkozó a terhességi-gyermekágyi segélyre? Az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában nem működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége. Hol kell igényelni a terhességi-gyermekágyi segélyt? - társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetén a kifizetőhelyen, - ha az igény elbírálására a Kincstár az illetékes, akkor a kincstárnál, - ha nincs kifizetőhely, illetve az igénylő egyéni vállalkozó, akkor a munkáltató, illetve a vállalkozás székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervénél. Ha a munkáltató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, az igényt abban az esetben is a munkáltatóhoz kell benyújtani, s majd ô továbbítja a székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére. Az igényt az „Igénybejelentés Táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani. Milyen iratokat kell az igénybejelentőhöz mellékelni? - a terhesgondozásról szóló kiskönyvet, - a terhes-állományba vételről szóló orvosi igazolást, - a szülést igazoló kórházi igazolást, - a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ha a gyermek születése napjától veszik igénybe az ellátást), - csecsemő örökbefogadása esetén az örökbefogadásról szóló gyámhivatali határozatot, vagy a gyámhivatal igazolását arról, hogy a biztosított a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, továbbá - a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványt, ha az igénylőnek megszűnt a biztosítási jogviszonya. - Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról Milyen mértékű a terhességi-gyermekágyi segély? A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló átlagkereset a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján számítják ki.. A terhességigyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a. A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelmet a táppénzszabályok szerint

70

állapítják meg a következők szerint: a) Főszabályként azt vizsgálják, hogy az anya a szülést megelőző évben rendelkezett-e 180 napi tényleges keresettel. Ha az anya a szülést megelőző évben rendelkezett legalább 180 napi keresettel, átlagkeresetének 70%-a lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja. b) Ha az anya a szülést megelőző évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, azt vizsgálják, hogy az igénybejelentés napjától a szülést megelőző év január 1-ig rendelkezik-e 180 napi tényleges jövedelemmel. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb az igénybejelentés napjától a szülést megelőző év január 1-ig (irányadó időszak) lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. Ebben az esetben az irányadó időszakban elért átlagkereset 70%-a lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja. c) Ha az anya az igénybejelentés napjától a szülést megelőző év január 1-ig terjedő időtartam alatt nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segélyének összegét a minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Tényleges kereset, jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet veszik figyelembe. Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér figyelembevételével kell megállapítani. Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre az a biztosított anya, aki a gyermeke után folyósított ellátás, pl. gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély folyósítása alatt várja második, vagy harmadik gyermekét? Igen, amennyiben az édesanya a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságban részesül, biztosítási jogviszonya fennáll, ezért a második illetőleg harmadik gyermek születése esetén is jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre. Vonnak-e járulékokat a terhességi-gyermekágyi segély összegéből? A terhességi-gyermekágyi segély összegéből nyugdíj, illetve egészségbiztosítási járulékot nem, kizárólag személyi jövedelemadó előleget vonnak. Ha az igényt késedelmesen nyújtják be, van-e lehetőség az ellátás visszamenőleges megállapítására? A terhességi-gyermekágyi segély megállapítása iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

II.3. Gyermekgondozási díj [Ebtv. 42/A-B.§, 42/D.§] Ki jogosult a gyermekgondozási díjra? Gyermekgondozási díjra jogosult - a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, - a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

71

Ki minősül szülőnek? - a vér szerinti, az örökbefogadó szülő, - a szülővel együtt élő házastárs, - a gyám, továbbá, - az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. A GYED-re való jogosultság szempontjából ki nem minősül szülőnek? A GYED-re való jogosultság szempontjából nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő. Az előzetes 365 nap biztosítási időbe a tényleges biztosításban töltött időn túl még milyen időtartamot lehet beszámítani? Az előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani - a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét, - a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot, - a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. A biztosítási idő beszámítására, abban az esetben kerület sor, ha a szülő biztosítási jogviszonyban áll, de a szükséges biztosítási időt nem szerezte meg. Ebben az esetben a hiányzó szolgálati időt a fenti időtartamokkal lehet kiegészíteni. Kérheti-e az egyéni vállalkozó is kérheti a GYED megállapítását?

Igen, az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában személyesen nem működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség. Ha az anya biztosítási jogviszonya megszűnt, jogosult lehet-e a GYED-re? Abban az esetben lehet az anya jogosult a GYED-re, ha terhességi-gyermekágyi segélyben részesült és a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szűnt meg, de feltétel az is, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezzen, és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított legyen. Jogosult-e GYED-re az a szülő, aki az ellátás igénylése előtt gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül? - ha a szülő az újabb gyermek születésekor kizárólag gyermeknevelési támogatásban (GYET), ápolási díjban részesült, a gyermekgondozási díj megállapítását nem kérheti, mert azok folyósításának időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek. - ha azonban a GYET vagy az ápolási díj folyósítása alatt a szülő részmunkaidőben munkaviszonyban is állt, vagy otthonában folytatott kereső tevékenységet és ezáltal biztosítottá vált, kérheti a GYED megállapítását. (Természetesen ebben az esetben a GYET (ápolási díj) megszüntetését is kérni kell, mert a két ellátás együttesen nem folyósítható.) Kérheti-e a gyermekgondozási díj megállapítását a rendszeres szociális segélyben, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő szülő? A rendszeres szociális segély, és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításának időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek, emiatt a szülő GYED-re nem jogosult. Gyermeke születése esetén kérnie kell az ellátások folyósításának megszüntetését, s ezt

72

követően kérheti a gyermekgondozási segély megállapítását. Ha az anya az egyik gyermekével gyermekgondozási segélyben részesül, az apa az újszülött gyermek után kérheti-e a gyermekgondozási díj megállapítását? Nem. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekek után egyidejűleg jogosultak lennének gyermekgondozási díjra, illetve gyermekgondozási segélyre, az ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. Jogosult-e gyermekgondozási díjra az a biztosított anya, aki a gyermeke után folyósított ellátás, pl. gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély folyósítása alatt várja második, vagy harmadik gyermekét? Igen, amennyiben az édesanya a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságban részesül, biztosítási jogviszonya fennáll, ezért a második illetőleg harmadik gyermek születése esetén is jogosult a gyermekgondozási díjra. A gyermekgondozási díj milyen időtartamra jár? A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Milyen mértékű a gyermekgondozási díj? A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. (130.200,- Ft) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzszabályok szerint kell megállapítani. a) Főszabály szerint azt vizsgálják, hogy a szülő a gyermekgondozási díj igénylését megelőző évben rendelkezik-e 180 napi tényleges keresettel. Ha igen, a gyermekgondozási díjat a GYED igénylését megelőző évben elért átlagkereset alapján állapítják meg, az átlagkereset 70%-a, legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz a GYED alapja. b) Ha a szülő a szülést megelőző évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, azt vizsgálják, hogy a GYED igénylésének napjától az igénylést megelőző év január 1-ig rendelkezik-e 180 napi tényleges jövedelemmel. A 180 napi jövedelmet legfeljebb az igénybejelentés napjától az igénybejelentést megelőző év január 1-ig (irányadó időszak) lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. Ebben az esetben az irányadó időszakban elért átlagkereset 70%-a lesz a GYED alapja. c) Ha a szülő a gyermekgondozási díj igénylésének napjától az azt megelőző év január 1-ig terjedő időtartam alatt a szükséges 180 naptári napi jövedelemmel nem rendelkezik, a GYED-et - az alábbiakban meghatározottak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével állapítják meg, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. d) Ha a szülőnek azért nem volt az a gyermekgondozási díj igénylésének napjától az azt megelőző év január 1-ig terjedő időtartam alatt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a GYED naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével állapítják meg, ha az a minimálbérnél, vagy a tényleges, illetőleg szerződés szerinti keresetnél kedvezőbb. A folyósítás időtartama alatt felülvizsgálják-e a gyermekgondozási díj összegét? A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig

73

- hivatalból felülvizsgálják és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1jei időponttól újra megállapítják. Terheli-e levonás a GYED összegét? Igen. 10 % nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó-előleget vonnak le. Az anya megszakítja a GYED-et, munkaviszonyt létesít, majd mégis úgy dönt, hogy ismét GYED-et vesz igénybe. Változik-e ez esetben a GYED összege? A GYED összege azonos lesz a korábban megállapított ellátás összegével, tehát a szülés utáni kereset nem változtatja annak mértékét. Lehet-e a GYED mellett munkát végezni? A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt kereső tevékenységet nem lehet folytatni, még napi 4 órában sem. Mikor nem jár a gyermekgondozási díj? Nem jár a gyermekgondozási díj, ha - a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja; - a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj; - a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást – részesül, - a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el; - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést; - a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti. A 2009. szeptember 1-jén életbe lépett módosítás szerint az álláskeresési járadékban vagy álláskeresési segélyben, a vállalkozói és a munkanélküli járadékban, valamint az álláskeresést ösztönző juttatásban részesülő személy, amennyiben a feltételekkel rendelkezik, igényelheti a gyermekgondozási díj megállapítását. A foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény rendelkezése szerint szüneteltetni kell a fenti ellátások folyósítását, ha az álláskereső a terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be. A GYED folyósítása alatt napi 5 órában bölcsődében el lehet-e helyezni a gyermeket? A gyermekgondozási díj a gyermek otthoni ellátásához nyújt segítséget. A GYED folyósítása alatt a gyermeket nem lehet napközbeni ellátást biztosító intézményben (pl. bölcsőde) elhelyezni, kivéve a gyermek rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezését. Hol kell igényelni az ellátást? Az igénybejelentést a munkáltatóhoz, a kincstárhoz, a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervéhez (pl. egyéni vállalkozó) lehet benyújtani. Ugyanitt

74

lehet az igénybejelentő nyomtatványhoz is hozzájutni. Hol kell igényelni az ellátást, ha az anya biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartama alatt szűnt meg? A volt munkáltatóhoz kell az igényt benyújtani, és csatolni kell a biztosítás megszűnésekor kapott „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátások megállapításához” elnevezésű nyomtatványt. A gyermekgondozási díjat a volt munkáltató fogja megállapítani, ha rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, illetve az igénybejelentőt a „Foglalkoztatói Igazolás”-sal és a „Jövedelemigazolással” együtt megküldi a székhelye telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére. Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, az igényt a lakóhely szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni. Hogyan történhet az igénybejelentés? Személyesen, illetve postai úton is. Ha az igénybejelentés postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt meg kell őrizni. Milyen iratokat kell benyújtani az ellátás megállapításához? - a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, - a magánnyugdíjpénztár tagjának a záradékkal ellátott belépési nyilatkozatot, - a biztosítás megszűnését követően igényelt ellátásnál az „Igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról” szóló igazolást, - a gyermeket örökbefogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbefogadási eljárás megindításáról szóló igazolást, - örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermek új születési anyakönyvi kivonatát, - gyám esetén a gyámkirendelő határozatot. Hogyan történik az egyéni vállalkozó gyermekgondozási díjra vonatkozó igénybejelentése? - Az egyéni vállalkozónak a GYED igénylésekor „Igénybejelentés” nyomtatványt kell kitölteni és két példányban közvetlenül a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervéhez személyesen vagy postai úton eljuttatni. - A személyesen benyújtott igény esetén az egyik bejelentőlapot át kell adni a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére, a másik igénybejelentőlapon pedig igazoltatni kell az igény átvételét, és az átvételi példányt meg kell őrizni. - Ha az igény bejelentése postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt az igénybejelentő-lap egy példányával együtt kell őrizni. Ha az igényt késedelmesen nyújtják be, van-e lehetőség az ellátás visszamenőleges megállapítására? A gyermekgondozási díj megállapítása iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani. A gyermekgondozási díjban részesülő milyen tényt köteles bejelenteni a folyósító szervnek? Ha - a GYED folyósítása alatt újabb gyermeke születik, - a GYED-re jogosító gyermek kikerül a háztartásból, - a GYED-re jogosító gyermek napközbeni ellátásban (bölcsőde) részesül, - a GYED-et igénybevevő ismét folytatja kereső tevékenységét.

75

Mit tehet a GYED-ben részesülő szülő, ha napi 4 órában dolgozni szeretne? A gyermekgondozási díj folyósítása alatt kereső tevékenységet még napi 4 órában sem lehet folytatni. Azonban a szülő a gyermek egy éves kora után kérheti a gyermekgondozási díj megszüntetését, és ezt követően igényelheti a gyermekgondozási segélyt, mivel a GYES folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után heti 30 órában lehet kereső tevékenységet folytatni, vagy otthonában időbeli korlátozás nélkül.

III. A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással történő rendelése E tárgyban a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet tartalmaz rendelkezéseket, ám mi mos csak a vizeletfelszívó segédeszközökkel (pelenkákkal) kapcsolatos gyakran felmerülő kérdésről ejtünk szót, melyről az említett rendelet 10. sz. melléklete tartalmaz szabályokat. Milyen esetekben írható fel receptre a nadrág pelenka? 3 éves kortól, napi 300 ml össz-vizeletvesztés felett, gyógyszeresen, műtétileg, speciális tornával vagy ingerlők alkalmazásával dokumentáltan nem kezelhető neurogén hólyag és inkontinenciával járó hólyag-hiperaktivitás, középsúlyos és súlyos stressz-inkontinencia vagy egyéb meghatározott középsúlyos és súlyos inkontinencia esetén, vagy pszichiátriai vizsgálattal dokumentált inkontinencia esetén. Ki jogosult a pelenka receptre történő felírására? Kizárólag a beteg háziorvosa, a következő szakképesítéssel rendelkező szakorvosok javaslatára: sebészet, gyermeksebészet, klinikai onkológia, sugárterápia, fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás, neurológia, gyermekneurológia, belgyógyászat, szülészetnőgyógyászat, gyermeknőgyógyászat, nefrológia, pszichiátria, gyermek- és ifjúsági pszichiátria, geriátria, urológia. A szakorvosi javaslat maximálisan 24 hónapra érvényes. Recept felírása esetén mekkora a támogatás mértéke? A támogatás az eszköz árának 80%-ára vonatkozik. Milyen egyéb feltételekkel és milyen mennyiségben írható fel a pelenka? A kihordási idő (az az időtartam, amelyre meghatározott mennyiségű gyógyászati segédeszköz támogatással rendelhető, vagy az az időtartam, amelyre vonatkozóan a rendelt eszköz árához az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) támogatást állapít meg) alatt rendelhető mennyiség alapján számított, naponta felhasználható, egyszer használatos inkontinenciabetétek és nadrágpelenkák összes felszívókapacitása legfeljebb annyi milliliter lehet, amennyi alkalmas a kontrollálatlanul ürülő napi vizelet- és/vagy székletmennyiség biztonságos felszívására. A kihordási időre azonos eszköz többféle típusa is rendelhető azzal a megkötéssel, hogy ezen eszközök együttes mennyisége nem haladhatja meg bármelyik típusú eszköz rendelhető mennyiségét.

76

A szakorvosi javaslat kiadásakor egy alkalommal a felsorolt szakorvosok jogosultak az eszköz rendelésére. A kihordási idő pelenkák esetén 3 hónap, tehát maximum ezen időtartamra írható fel az eszköz, míg az egyszerre maximálisan felírható darabszám 270 db.

77

GYERMEKVÉDELEM [a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.); a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.); a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet; az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról szóló 214/2012. (VII. 30.) Kormány rendelet; a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Fétv.)]

I. Gyermeki jogok és azok védelme, valamint a fogyatékos gyermek fogalma a Gyvtv. hatálya tekintetében [Gyvtv. 5.§ q); 6–11/B.§] Ki tekinthető fogyatékos gyermeknek, fiatal felnőttnek a Gyvtv. szerint?[5.§ q)] q) fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt: qa) a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt, qb) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 4. § 25. pontjában foglaltaknak megfelelő gyermek, fiatal felnőtt. (Vagyis az SNI gyermek, tanuló, tehát: „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”) Melyek a fogyatékos gyermekekre vonatkozó legfontosabb gyermeki jogok? A Gyvtv. 6-10. §-aiban részletes felsorolását adja a gyermeki jogoknak (és kötelezettségeknek), melyek közül a fogyatékos gyermekek szempontjából kiemelendő: • A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. • A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. • A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. • A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.

78

• A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. • A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. • A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben a Gyvtv.-ben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. • A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen. • A speciális gyermekotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermeket - helyzetére való tekintettel - fokozott védelemben kell részesíteni. • A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek egészségügyi ellátására, személyisége korrekciójához szükséges terápiára az állapotának megfelelő és a többi gyermek biztonságát védő módon, továbbá gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén kerülhet sor. Ki köteles a gyermeki jogok védelmére? A gyermeki jogok védelme elsősorban minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. Másodsorban a gyermeki jogok védelmére létre hozták a gyermekjogi képviselő intézményét. A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek Gyvtv.-ben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére.

Mik a gyermekjogi képviselő legfontosabb feladatai és jogosultságai? A gyermekjogi képviselő a) segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, b) segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában, c) a fenntartó döntéshozatalának elmulasztása esetében eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermek, illetve fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján, d) eljár az érdek-képviseleti fórum intézkedésre irányuló megkeresése alapján, e) a gyámhivatal kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban, f) a Gyvtv. 100/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet fa) gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására az arra jogosult szervnek (működést engedélyező szerv vagy a gyámhivatal ellenőrzési jogkörében eljárva),

79

fb) a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében a jogsértéssel érintettek között, szükség szerint szakértők bevonásával, egyeztető megbeszélés tartására a gyámhivatalnak, fc) a jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak, működtetőnek. A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képviselő köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni. A gyermekjogi képviselő figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekjogi képviselő indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez. A gyermekjogi képviselő az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ keretében működik. A gyermekjogi képviselő jogállására és eljárására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály rendezi. Mik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények legfontosabb feladatai a gyermekjogi képviselővel kapcsolatban? A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző biztosítja, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, illetve szolgálatok vezetői 15 napon belül, a fenntartó 30 napon belül, illetve a képviselő-testület vagy a közgyűlés a következő testületi ülésén érdemben megtárgyalja a gyermekjogi képviselő észrevételeit, és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja őt. [Gyvtv. 11/A.§] A gyermeki jogok minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők (a továbbiakban: szolgáltatók) gondoskodnak arról, hogy a gyermekek számára megismerhető legyen a gyermekjogi képviselő neve, telefonszáma, valamint fogadóóráinak helye és időpontja. A szolgáltatók a gyermekjogi képviselő részére biztosítják a) annak odalátogatása során az intézmény területén belül a gyermekek számára könnyen hozzáférhető és négyszemközti beszélgetés lefolytatására alkalmas megfelelő helyiséget; b) a helyszínen való tájékozódás és az iratokba való betekintés lehetőségét; c) az érdek-képviseleti fórum ülésének időpontjáról való tudomásszerzést. A gyermekjogi képviselő által írásban tett észrevételekre, megkeresésekre a szolgáltatók 15 napon belül kötelesek válaszolni, illetőleg megtett intézkedéseikről a gyermekjogi képviselőt értesíteni. [15/1998. NM rend. 2.§ (2)-(4)]

II. A gyermekek védelmének rendszere [Gyvtv. 14–16.§] Milyen tevékenységek biztosítják a gyermekek védelmét? A gyermekek védelmét 1. pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve

80

2. személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások, valamint 3. a Gyvtv.-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Mely ellátások tartoznak az alapellátások körébe? Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. Mely ellátások tartoznak a gyermekvédelmi szakellátások körébe? A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. Melyek a gyermekek védelmét szolgáló hatósági intézkedések és mit érdemes róluk tudni? A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése. A gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a települési önkormányzat jegyzője, valamint a gyámhivatal gyakorolja. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a helyi önkormányzat képviselő-testületének feladatés hatáskörébe tartozó eljárásoknál az illetékességet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának lakóhelye határozza meg. A védelmi rendszerből csak azokat a jogintézményeket mutatjuk be részletesebben, amelyek az autista gyermekeket érinthetnek!

81

II.1. Pénzbeli és természetbeni ellátások A jogosult gyermek számára a) a települési önkormányzat jegyzője a Gyvtv.-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, b) a települési önkormányzat képviselő-testülete a Gyvtv.-ben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. Ügyintézés: A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a települési önkormányzat jegyzője, képviselő-testülete vagy a gyámhivatal bírálja el (az ellátás típusától függően), amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. [Gyvtv. 18-18/A. §] A pénzbeli és természetbeni ellátás – jogerős megállapítása esetén – a kérelem benyújtásától esedékes. [Gyvtv. 131. § (3)] III.1.a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény [Gyvtv. 19-20/A. §§] A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK) való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) az RGYK jogosultság esetén járó pénzbeli támogatásnak, c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek RGYK-re való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a Gyvtv. 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy együttesen az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét. A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra megállapítja a gyermek RGYK-re való jogosultságát.

82

III.1.b) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás [Gyvtv. 20/B. §] Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra (KGYT) az a RGYK-ben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. A KGYT-ra való jogosultságot a gyám lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője - határozatlan időre - állapítja meg, havi összege - gyermekenként - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka. A települési önkormányzat jegyzője annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek KGYT-ra való jogosultsága a) a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában – a július hónapra járó KGYT összege mellett –, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában – a november hónapra járó KGYT összege mellett – pótlékot folyósít. III.1.c) Óvodáztatási támogatás [Gyvtv. 20/C. §] A települési önkormányzat jegyzője annak a RGYK-ben részesülő gyermeknek a szülőjének, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek RGYK-re való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal (20 000 Ft), b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig pénzbeli támogatást (10 000 Ft) folyósít. A támogatás folyósításához a szülői felügyeletet gyakorló szülő(k)nek önkéntes nyilatkozatot kell tennie arról, hogy ő(k) a gyermek hároméves koráig, legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. III.1.d) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás [Gyvtv. 21. §] A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti elő. III.1.e) Normatív gyermekétkeztetési támogatás [Gyvtv. 148. §] A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben (a családi napközi, családi gyermekfelügyelet, valamint házi gyermekfelügyelet kivételével) az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj.

83

Gyermekétkeztetésnél a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1–7. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani.

III.2 Személyes gondoskodást nyújtó ellátások [Gyvtv. 29. § (1), 31. §, 32. § (1)] A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot. A személyes gondoskodás igénybevétele – ha e törvény másként nem rendelkezik – önkéntes, az ellátást igénylő (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő, korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ügyintézés: Ha az önkormányzat rendelete eltérően nem rendelkezik, a kérelmező a kérelmet a) a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat által fenntartott nem bentlakásos gyermekintézmény esetén az intézmény vezetőjénél, b) más intézmény esetében a lakóhelye szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál nyújthatja be.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata, b) a települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak a határozata, c) a települési önkormányzat által fenntartott átmeneti gondozást nyújtó intézmény esetében az intézményvezető intézkedése, d) a c) pontban foglaltakon túl a fenntartó önkormányzat rendeletében meghatározott körben az intézményvezető intézkedése, e) a nem állami fenntartású intézménnyel kötött megállapodás alapozza meg.

III.2.a) Gyermekjóléti alapellátások Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek

84

családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. [Gyvtv. 38. § (1)] 1. A gyermekjóléti szolgáltatás [Gyvtv. 39. § (1), 40. § (1); 15/1998. NM rend. 18. § (1), (4)] A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja. Ha a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek, illetve szülőjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, a gyermekjóléti szolgálat egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás biztosítását kezdeményezi. 2. A gyermekek napközbeni ellátása [Gyvtv. 41. §] A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, c) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. 1. Bölcsőde [Gyvtv. 42. §; 15/1998. NM.rend. 36. §, 40. § (1), (4), 41. §] A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. A bölcsőde ezen túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátás keretében a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság (továbbiakban: TKVSZRB) szakvéleménye alapján, a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig, a fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. Az életkor elérésével a bölcsődei ellátás megszűnik. Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától harmadik életévének, fogyatékos gyermek az ötödik életévének betöltéséig, illetve annak az évnek a december 31-éig vehető fel, amelyben a gyermek a harmadik életévét, a fogyatékos gyermek az ötödik életévét betölti.

85

A bölcsődébe történő felvételt fogyatékos gyermek esetén a gyermek habilitációját segítő szakember és a TKVSZRB is kezdeményezheti, ha a bölcsődében a gyermek korai fejlesztése megszervezhető. A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell a fogyatékos gyermek egyéni fejlesztésének feltételeit. A fogyatékos gyermeket is ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 10, a kizárólag fogyatékos gyermeket ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 6 gyermek fejleszthető, gondozható.

A fogyatékos gyermek habilitációs céllal a korai fejlesztés feltételeivel rendelkező bölcsődébe abban az esetben vehető fel és gondozható, ha b) a TKVSZRB szakvéleményében erre javaslatot tesz, és b) a bölcsődei gondozás során nem veszélyezteti sem maga, sem társai testi épségét. A fogyatékos gyermek a bölcsődei korai fejlesztésben, gondozásban vagy fejlesztő felkészítésben legfeljebb a hatodik életévének betöltését követő augusztus 31-éig vehet részt. A gyermek képességeiről ötödik életévének betöltésekor a szakértői bizottságnak szakvéleményben kell ismételten nyilatkoznia.

Fogyatékos gyermeket bölcsődébe próbaidővel lehet felvenni, melynek legrövidebb időtartama egy hónap. Ennek letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó szakmai csoport (orvos, gyógypedagógus, gondozónő) együttes véleménye figyelembevételével kell dönteni a gyermek további gondozásáról. Elutasítás esetén a gyermeket további korai fejlesztése érdekében a szakértői bizottsághoz kell irányítani. A fogyatékos gyermek bölcsődei elhelyezése történhet

b) egészséges gyermekekkel közös csoportban, b) speciális bölcsődei csoportban. A speciális csoportban elhelyezett gyermekek állapotától függően kell meghatározni az egy gondozó által ellátható gyermeklétszámot, ez azonban gondozónként három gyermeknél több nem lehet. 2. családi napközi [Gyvtv. 43. §] A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható

86

gyermekek száma legfeljebb négy fő. Ha a családi napköziben gondozott valamennyi gyermek fogyatékos, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb három fő. 3. családi gyermekfelügyelet [Gyvtv. 43/A. §, 15/1998. NM rend. 50/A. § (4)] A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában. A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig, legfeljebb három gyermek gondozható. Családi gyermekfelügyeletet elsősorban olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek a szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvétele vagy betegsége miatt nem tud gyermeke napközbeni ellátásáról gondoskodni. 4. házi gyermekfelügyelet [Gyvtv. 44. §, 15/1998. NM. rend. 51. § (1), (3)] A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. Házi gyermekfelügyelet biztosítható 20 hetes kortól az általános iskolai tanulmányokat folytató, tanköteles korú gyermek ellátásában akadályozott szülő kérelmére a) a fogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt egyéb napközbeni ellátásban nem részesíthető, b) a nappali intézményben elhelyezett, de a nappali intézmény nyitvatartási idején túl felügyelet nélkül maradó, c) napközbeni ellátást igénybe vevő, de átmeneti kóros állapota miatt hosszabb ideig otthoni gondozásra szoruló gyermek számára. Az ellátás keretében segítséget kell nyújtani az iskolai tanulmányok folytatásához, amennyiben a gyermek tanulmányait a Kt. rendelkezései szerint fogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként folytatja. A tankötelezettségét magántanulóként teljesítő, továbbá a súlyos fogyatékossága miatt képzési kötelezettséget teljesítő, tanköteles korú gyermek számára a szülő kérésének megfelelő időszakra házi gyermekfelügyeletet kell biztosítani. 5. gyermekek átmeneti gondozása [Gyvtv. 45. §] A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy belegyezésével – ideiglenes jelleggel – teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte, vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. gyermekek átmeneti otthona [Gyvtv. 50. §] A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki 87

átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. III.3. Gyermekvédelmi szakellátások A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. [Gyvtv. 52. §] III.3.a) Gyermekotthon [Gyvtv. 57-59. §§, 15/1998. NM rend. 127. § (2)] A gyermekotthon befogadja a tartós betegsége, illetve fogyatékossága miatt ellátást igénylő, első életévét be nem töltött gyermeket. A tartósan beteg, illetve fogyatékos, valamint kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek gondozását, ellátását, habilitációját és rehabilitációját – a TKVSZRB szakértői véleménye alapján – az erre a célra létrehozott különleges gyermekotthon vagy az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek teljes körű ellátását nyújtó gyermekotthon vagy gyermekotthoni csoport biztosítja. Kivéve, ha állapota nem indokolja az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában való elhelyezését, vagy az elhelyezés férőhely hiányában nem lehetséges.

A különleges gyermekotthon vállalhatja a 6 éven aluli, fogyatékos és részterületen fejlődési elmaradást mutató gyermekek korai fejlesztését, gondozását, a képzési kötelezett gyermekek gondozását, fejlesztő felkészítését, amennyiben ennek tárgyi és személyi feltételeivel rendelkezik.

IV. A gyermekvédelmi feladatok ellátása [Gyvtv. 94. §] A települési önkormányzat biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. Az a települési önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.] köteles működtetni. 88

A megyei jogú város, lakosságszámtól függetlenül, köteles gyermekjóléti központot működtetni.

V. Babakötvény [Fétv. 1. § (1), 3. § (1)-(3), 4. §, 5-6. §§, 7. § (1)] A 2005. december 31. napja után született magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhellyel rendelkező gyermek, önálló életkezdéséhez, életkezdési támogatásra jogosult. A Magyar Államincstár a születés hónapját követő 10 munkanapon belül hivatalból értesül a gyermek születéséről, majd ezt követően 8 munkanapon belül a gyermek nevére kincstári számlát nyit, amelyen a gyermeknek járó állami támogatásokat, és azok kamatait nyilvántartja. A kincstári számla megnyitásáról a Kincstár a szülőknek levelet küld. A szülő Start-számlát nyithat a gyermek nevére valamely banknál vagy befektetési szolgáltatónál, de 2008. január 1-tjéől a Kincstár is vezethet Start-számlát. Ha a gyermek nevére bármilyen oknál fogva nem nyitnak Start-számlát, a gyermeket megillető összeget a Magyar Államkincstár tartja nyilván, a számlán lévő összeg után évenként az ötéves állampapír hozamával egyező mértékű kamatot ír jóvá. A támogatásra jogosító babakötvény összege 2010-ben született gyermekek esetén gyermekenként 42 500 Ft. Ezen felül a RGYK-re jogosult családok gyermekei, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek a 7. és 14. életévük betöltésekor további 44 60044 600 Ft-ra jogosultak. Az életkezdési támogatást a fiatal felnőtt 18. életévének betöltése napjától kérheti, amelyet tanulmányok; lakhatás; pályakezdés; gyermekvállalás feltételeinek megteremtése vagy a jogszabályban meghatározott más célra használhat fel. A Start-számla követelés kiegészíthető természetes személy által történő befizetéssel évenként legfeljebb együttesen évi 120 ezer forint összeggel; illetve e befizetéstől függetlenül a települési önkormányzat által a rendeletében meghatározott feltételekkel történő befizetéssel. A természetes személy általi befizetéshez jogszabályban maghatározott mértékű állami támogatás jár.

VI. Bentlakásos intézmények [Szt. 57. § (2), 69. §, 70. § (1)-(2), 72. §, 74. §, 80. §, 83. §, 85/A. §, 112. § (1)-(3)] A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított szociális ellátást a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény, c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény), d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény), f) az egyéb speciális szociális intézmény nyújtja.

89

Az a) pontba tartozó intézmény a fogyatékos személyek otthona, ahova az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását.

A fogyatékos kiskorúak esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, ötéves kortól a fejlesztő felkészítést, valamint az iskolai tanulmányok folytatásának segítését. A b) pontba tartozó intézmény a fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, amely azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. A fogyatékosok rehabilitációs intézménye előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény a fogyatékos személyek gondozóháza, ahol azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.

VI.1. Az intézményi jogviszony jellemzői [Szt. 93. §, 94. § (1), 94/A-B. §§] A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését a) a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata, b) a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése, c) a bírói ítélet, d) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata (a továbbiakban a)-d) pont alattiak együtt: beutaló határozat), e) az intézményvezető intézkedése, f) egyházi, valamint nem állami fenntartású intézménnyel kötött megállapodás alapozza meg. Az állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik. Az állami fenntartású intézmény esetén az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, kivéve, ha az ellátás biztosítása a bíróság kötelező intézeti elhelyezést kimondó döntésén

90

alapul. Az intézményvezető a megállapodást tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak. VI.2. Az ellátottak jogai [Szt.94/E § (1)-(2), (14), 94/F. (2), 94/K. (1)-(2), 99. § (1)] A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen a) az akadálymentes környezet biztosítására, b) az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, c) a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy -javítás lehetőségeinek megteremtésére, d) az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, e) társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére. Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában.

Az ellátottjogi képviselő feladatai a) megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, b) segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, A bentlakásos intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum megalakításának és tevékenységének szabályait.

91

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD [az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) korm. rendelet (Ebktv. vhr.)]

I. Az egyenlő bánásmód követelményének megtartására kötelezettek [Ebktv. 4– 6.§] Mit jelen az egyenlő bánásmód követelménye? Az egyenlő bánásmód követelménye alapvetően a diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) tilalmát jelenti, továbbá az esélyegyenlőség biztosítását. Az Ebktv. kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Az egyenlő bánásmód követelménye akkor sérül, ha egy személy vagy valamely csoport kedvezőtlenebb bánásmódban részesül valamely védett tulajdonsága miatt, mint más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport. A védett tulajdonságokat az Ebktv. részletesen felsorolja, melyek a következők: nemi hovatartozás, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, illetve nemzetiséghez tartozás (pl. cigány, német, szlovák, azaz a hazánkban élő 13 nemzetiség), anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője. Ki köteles betartani az egyenlő bánásmód követelményét?[Ebktv. 4-5.§] Az egyenlő bánásmód követelményét a) a magyar állam, b) a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei, c) a hatósági jogkört gyakorló szervezetek, d) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, e) a közalapítványok, köztestületek, valamint munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei, f) a közszolgáltatást végző szervezetek, g) a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény), h) a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények, i) a muzeális intézmények, a könyvtárak, a közművelődési intézmények, j) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíj pénztárak, k) az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók, l) a pártok, valamint m) az a)-l) pontok alá nem tartozó költségvetési szervek jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani.

92

Az egyenlő bánásmód követelményét a felsoroltakon túl az adott jogviszony tekintetében köteles megtartani, a) aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív, b) aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz, c) az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszonyai tekintetében az állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az állami támogatás igénybevételétől kezdődően mindaddig, amíg az állami támogatás felhasználását az arra jogosult szerv a rá vonatkozó szabályok szerint ellenőrizheti, valamint d) a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében. Mire nem terjed ki az egyenlő bánásmód követelménye? a) a családjogi jogviszonyokra, b) a hozzátartozók közötti jogviszonyokra, c) az egyházi jogi személyeknek az egyházak hitéleti tevékenységével közvetlenül összefüggő jogviszonyaira, valamint d) a társadalmi szervezetek, a jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tagjai közötti, a tagsággal összefüggő jogviszonyokra. Mi nem ütközik az egyenlő bánásmód követelményébe? Ha az Ebktv. eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés) nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.

II. Az egyenlő bánásmód követelmény megsértésének esetei [Ebktv. 8–10.§] Mik az egyenlő bánásmód megsértésének esetei? a) közvetlen hátrányos megkülönböztetés b) közvetett hátrányos megkülönböztetés c) zaklatás d) jogellenes elkülönítés (szegregáció) e) megtorlás Megjegyzendő, hogy csak az Ebktv. hatályba lépését (2004.I.27.) követő jogsértésekre alkalmazható a törvény. Mi minősül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek? Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt [a 8. § a)-t) pontjaiban nem kimerítő jelleggel felsorolt védett tulajdonságok, g) pont (fogyatékosság) alapján ide tartozik az autizmus is] részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben

93

más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A rendelkezés fogalma magában foglal mindenféle magatartást, intézkedést, feltételt, mulasztást, utasítást vagy gyakorlatot. (Pl. ha az oktatási intézmény az autista gyermekkel szemben azt írja elő, hogy az ilyen gyermek csak fél napot tartózkodhat az iskolában, míg a többi gyereknek biztosítják az egész napos ellátást, akkor az közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül.) Mit értünk közvetett hátrányos megkülönböztetésen? Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a védett tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. (Ez a fajta diszkrimináció nehezen felismerhető. Ilyen eset pl. ha a számítástechnikai tanfolyamra való felvétel feltételeként jó kommunikációs készséget írnak elő, noha az oktatás során e képesség alkalmazására ténylegesen nincs szükség. Így eleve kizárják pl. az autista személyek jelentkezését, tehát egy semlegesnek tűnő feltétel, bújtatottan ahhoz az eredményhez vezet, hogy az egyébként kommunikációs nehézségekkel bíró autisták eleve nem jelentkeznek a kurzusra, tehát főként ők nem tudják igénybe venni a szolgáltatást.) Mi minősül zaklatásnak? Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. (Ilyen lehet például, ha az autista gyermekre a tanára folyamatosan olyan, az állapotára vonatkozó, azzal kapcsolatos negatív megjegyzéseket tesz a társai előtt, ami a gyermek számára megszégyenítő vagy a társai emiatt őt kiközösítik ellenségesen viselkednek vele.) Mi minősül jogellenes elkülönítésnek? Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely védett tulajdonsága alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít. (Ilyen pl. ha az autista gyermekeket automatikusan, minden objektív indoklás nélkül, pusztán autizmusa miatt elkülönített oktatásban részesíti még akkor is, ha egyébként a többi gyerekkel közösen lehetne megoldani az oktatását.) Milyen magatartás minősül megtorlásnak? Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. (Ilyen lehet pl. ha a szülő autista gyermeke érdekében kifogásolja azt, hogy az oktatási intézmény nem biztosítja a gyermeke oktatásához szükséges törvényi feltételeket, vagy az érdekérvényesítés érdekében eljárást indít, és ezért a gyermeket az iskolában kiközösítik, vagy helyzetét ellehetetlenítik.)

III. Az EBH eljárása [Ebktv. 12-20.§; Ebktv. vhr. 6-15§] Milyen feladatai vannak az EBH-nak?

94

1.) Közigazgatási eljárást indít a hivatal, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy rendelkezik valamely, a fentiekben felsorolt védett tulajdonsággal és a sérelem ezzel összefüggésben érte. 2.) A hatóság kérelem alapján vizsgálatot folytat arra vonatkozóan is, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet. A vizsgálata eredményeként, amennyiben azt állapítja meg, hogy a kötelezett elmulasztotta az esélyegyenlőségi terv elfogadására irányuló kötelezettségét, kötelezi a munkáltatót, hogy határidőre pótolja a mulasztását. 3.) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt az EBH bíróság előtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert indíthat, ha a diszkrimináció, vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. (Közérdekű igényérvényesítés). 4.) A hatóság véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok tervezeteit, javaslatot tesz kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra. Rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és az Országgyűlést az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről, tájékoztatja az érintetteket az igényérvényesítés lehetőségeiről. Közreműködik azoknak a jelentéseknek az elkészítésében, melyeket az egyenlő bánásmód hazai érvényesülésével kapcsolatban nemzetközi szervezetek részére kell megküldeni. Feladatai ellátása során együttműködik a civil szervezetekkel, valamint az érintett állami szervekkel. Ki kezdeményezheti a hatóság eljárását sérelem vagy annak veszélye esetén? Az EBH előtti eljárás főszabály szerint a sérelmet szenvedett fél (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet) kérelmére indul, hivatalból a hatóság a magyar állam; a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei; a hatósági jogkört gyakorló szervezetek; a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek jogsértése esetén indíthat. A társadalmi és érdek-képviseleti szervezet az EBH előtt a közérdekű igényérvényesítés feltételeinek teljesülése esetén eljárást indíthat. Kikkel szemben jár el a hatóság? A törvény felsorolja azokat a szervezeteket, melyek minden jogviszonyukban kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, és amelyekkel szemben az eljárást meg lehet indítani. (Lásd fentebb a kötelezettek felsorolását!) A felsoroltakon kívül a magánszféra meghatározott jogviszonyai során is érvényesülnie kell az egyenlő bánásmód követelményének, így a: g) foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltató, h) az állami támogatás felhasználása során a támogatásban részesülő egyéni és társas vállalkozások, i) nyilvános üzleti forgalmat bonyolító áruforgalmazók, vagy szolgáltatók (különösen a vendéglátó-ipari, kereskedelmi valamint a művelődés és szórakozás céljára létrehozott intézmények), j) előre meg nem határozott személyek számára szerződéskötésre ajánlatot tevő vagy ajánlatételre felhívó tekintetében. Mikor nem járhat el a hatóság? 1.) Az alábbi jogviszonyokban: 8. családjogi,

95

9. hozzátartozók közötti, 10. egyházi jogi személyek hitéleti tevékenységgel közvetlenül összefüggő jogviszonyai, 11. társadalmi szervezetek, jogi személyek és más szervezetek tagjai közötti, a tagsággal összefüggő jogviszonyok. 2.) Az alábbi szervek közhatalmi döntéseivel és intézkedéseivel szemben: a hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az alapvető jogok biztosa, valamint a bíróságok és az ügyészség. Mit kell tartalmaznia az eljárást megindító kérelemnek? A Hatósághoz írásban benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a panaszos nevét, lakcímét, valamint a hatóság döntésére irányuló kifejezett kérését, a sérelmezett cselekmény helyének, idejének, egyéb körülményeknek a leírását, és a bepanaszolt szerv vagy személy ismert adatait. A kérelemnek ki kell térnie arra, hogy milyen hátrány érte a panaszost és ez a hátrány, vagy kedvezőtlen bánásmód milyen ún. védett tulajdonságára vezethető vissza (például fogyatékosság, nemi hovatartozás, stb.) Fontos megjegyezni, hogy akkor indítható eljárás, ha a jogsértéstől való tudomásszerzéstől számított 1 év, vagy a jogsértés bekövetkezésétől számított 3 év még nem telt el! Hogyan zajlik az eljárás és milyen határozatokat hozhat a Hatóság? Ha a hatóság megállapítja hatáskörét az ügyben, főszabályként tárgyalás keretében tisztázza a tényállást. A tárgyalás mindazoknak a személyes jelenlétében történik, akiknek nyilatkozata a hatóság szerint a tényállás tisztázásához szükséges, de mód van arra is, hogy a kérelmezőt külön hallgassa meg a hatóság. Az érintett személyek (tanúk) kérelmére adataikat a hatóság zártan kezeli, ennek különösen foglalkoztatási diszkrimináció esetén van jelentősége, amikor a tanúk az eljárás alá vont munkáltató alkalmazottai. A tárgyalás nyilvános, a hatóság azonban a nyilvánosságot a tárgyalás egészéről vagy egy részéről indokolt esetben kizárhatja. Az eljárás során a kérelmező valószínűsíti a védett tulajdonság jogsértéskori meglétét, és a sérelmet vagy annak veszélyét, az ellenfelet terheli ezzel szemben az ellenbizonyítás. Amennyiben az eljárás során bebizonyosodik, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megsértették, a hatóság: e.) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, f.) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, g.) nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát, h.) 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki, i.) dönt az eljárási költségről, melyet a jogsértő fél köteles viselni j.) külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat. Amennyiben azt állapítja meg, hogy az egyenlő bánásmód követelménye nem sérült, a kérelmet elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, a kérelmezőt rosszhiszeműsége esetén az eljárási költségek viselésében elmarasztalja. Amennyiben arra a felek hajlandóságot mutatnak és az egyéb törvényi feltételek is rendelkezésre állnak, a hatóság egyezséget is jóváhagyhat határozatával, melynek végrehajtása ugyanúgy kényszeríthető ki, mint a jogsértést megállapító határozatoké. Milyen költségei vannak az eljárásnak?

96

A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költségeket a hatóság, illetve az eljárásban való részvételével kapcsolatban felmerülő költségek tekintetében az eljárás alá vont, vagyis a sérelmet szenvedett féllel szemben álló ellenérdekű fél előlegezi meg. A kérelem elutasítása esetén a sérelmet szenvedett fél csak akkor viseli az egyéb eljárási költségeket, ha a hatóság megállapította, hogy rosszhiszemű volt. Egyébként az eljárás illetékmentes. Milyen ügyintézési határidőkkel dolgozik a Hatóság? Az EBH eljárásában az ügyintézési határidő 75 nap. A hatóság, a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetén, soron kívül, de legkésőbb 45 napon belül dönt. (A részletes eljárási szabályok az e fejezetben hivatkozott jogszabályokban találhatóak, illetve a Hatóság honlapján is található róluk közérthető leírás, továbbá a honlapon letölthető formában is található kérelem formanyomtatvány. Az EBH honlapja: www.egyenlobanasmod.hu) Mik az EBH elérhetőségei? Levélcím: 1024 Budapest, Margit krt. 85. Telefon: (+36-1) 336-7843, fax: (+36-1) 336-7445 E-mail: [email protected] Honlap: www.egyenlobanasmod.hu Az EBH határozata ellen van-e helye jogorvoslatnak? Az EBH döntéseivel szemben fellebbezésre nincs lehetőség, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető, amely a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik. Bírósági felülvizsgálatot jogszabálysértésre hivatkozva lehet kérni. Kezdeményezhető-e bíróság előtti eljárás az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt és ha igen milyen eljárásról lehet szó? [Ebktv. 12-14.§ 18.§ 20.§] Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (Ket.), valamint külön jogszabályokban meghatározott eljárások során - így különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per, fogyasztóvédelmi, munkaügyi vagy szabálysértési hatóságok eljárása során érvényesíthetőek. Az EBH közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaikban sértett személyek és csoportok jogainak védelmében. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert indíthat a) az ügyész, b) a hatóság, c) a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet, ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. Ezt nevezzük közérdekű igényérvényesítésnek.

97

Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése – különösen a gyermekek szempontjából fontos - egyes területeken 1. Szociális biztonság és egészségügy [Ebktv. 24–25.§] Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, valamint b) a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során. Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, ezen belül a) a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, b) a gyógyító-megelőző ellátás, c) a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, d) az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. 2. Oktatás és képzés [Ebktv. 27.§] Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve hozzájárul – közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján. Az egyenlő bánásmód követelményét a fentiekben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak.

98

Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

99