Iparosított technológiával készült lakóépületek energiahatékonysági korszerûsítésének tervezése EcoDesigner segítségével – esettanulmány Szõnyi László1 Abstract Rehabilitation of the prefabricated concrete-slab buildings and residential areas became one of the most important tasks in Hungary. It is essential to improve the insulation of the building constructions because their high thermal conductance occurs high operating costs in every flat. There are more possibilities to choose the thermal envelope of residential houses depending on the outer shape of the building and the configuration of the ground plan. According to the analysis of a sample building the inner insulation of the whole staircase seemed better solution than the heated staircase, which is the common method. The analysis was made with the help of the Building Information Modeling system. After the estimating of the energy consumption and the calculation of the investment at both cases it was possible to choose the more advantageous alternative.
Épületinformációs modellezés (BIM) A BIM lelke a felállított 3D-s modell, a benne foglalt 3D-s parametrikus objektumokkal és a hozzájuk tartozó információkkal. Az objektumok a geometriai adatokon kívül a geometriai elemekhez rendelt egyéb jellemzõket is tartalmaznak, például az elem felületi tulajdonságait (szín, anyag, textúra stb.), szerkezeti adatait (anyag, gyártmány, ár stb.). A 3D-s épületmodell részletessége a beruházás során, illetve az épület teljes életciklusa alatt folyamatosan változik, általában egyre részletesebbé válik. Egy 3D-s objektum az idõ szempontjából vagy a tervezett elképzelést (jövõ), vagy a megvalósult állapotot (jelen), vagy idejétmúlt állapotot (múlt) tartalmazza ([4] pp. 3). Természetesen az épület egészét tekintve a 3D-s modellben akár mindhárom stáció elõfordulhat egyszerre, attól függõen, hogy a modell készítésének ideje hogyan viszonyul a valós épülethez. A beruházás résztvevõinek idõrõl-idõre hozzá kell férniük a 3D-s modellhez, illetve az abban tárolt információkhoz.
Tárgy alapú modellezés (1. fokozat): 3D-s, ún. virtuális épületmodellt tartalmaz, parametrikus elemekkel. Fõ célja, hogy 2D-s tervek készüljenek a segítségével, és 3D-ben az épület bemutatható legyen. A kimenet 2D-s formátumú, egyirányú a kapcsolat a projekt többi résztvevõjével, akik különállóan dolgoznak. Az együttmûködés egymás utáni, nincs átlapolás. Modellezésen nyugvó együttdolgozás (2. fokozat): az adatcsere kétirányú, az információ ide-oda közlekedhet az egyes résztvevõk között. A kommunikációnak két fõ típusa fordul elõ. Az adatcsere vagy egyazon gyártó szoftverei között zajlik, ilyenkor általános a gyártóspecifikus fájlformátum, vagy eltérõ szoftverfejlesztõ cégek között gyártósemleges formátumban (pl. IFC – Industry Foundation Classes). Az együttmûködés csak egy vagy két beruházási fázis idején zajlik párhuzamosan. Hálózaton alapuló együttmûködés (3. fokozat): ezen a fejlettségi szinten a modell már részletes, egy fájlon párhuzamosan dolgozhatnak a résztvevõk. A modell adatait egy szerveren keresztül érik el a résztvevõk. A projekt komplex elemzése már a virtuális épületmodellezés korai fázisában lehetõvé válik. A projekt eddig külön fázisai teljesen átlapolnak a szinkronban zajló adatcserék miatt, kialakul egy ún. fázismentes beruházási folyamat. Integrált beruházási folyamat (4. fokozat): a BIM legfejlettebb fokozata. Olyan beruházási módszer, amely a projekt résztvevõit, szervezeteit, a lebonyolítás folyamatát úgy rendezi egységbe, hogy az együttmûködés biztosításával hasznosítani lehessen az összes résztvevõ tehetségét és ötletét annak érdekében, hogy optimalizálja a beruházás eredményességét, növelje a beruházás értékét, csökkentse a veszteségeket és maximális hatékonyságot érjen el a tervezés, a gyártás és a kivitelezés mindegyik fázisában ([3] pp. 2). Az Épületinformációs modellezés fejlettségét, a beruházás fázisait, a résztvevõk és az alkalmazott szoftverek közötti öszszefüggéseket egyszerûsített formában az 1. ábra szemlélteti.
A BIM folyamat több fokozatra bontható ([1] pp. 364-365): Az Épületinformációs modellezést megelõzõ fokozat (0. fokozat): 2D-s rajzok írják le a 3D-s épületet. Ha készül látványterv, az nincs közvetlen kapcsolatban a tervrajzokkal, mennyiségi adatok, költségbecslés stb. nem generálható belõle. 1
okl. építészmérnök, egyetemi tudományos segédmunkatárs, BME Építészmérnöki Kar Építéskivitelezési Tanszék,
[email protected] A cikket lektorálta: dr. Kontra Jenõ egyetemi tanár, BME
Magyar Épületgépészet, LX. évfolyam, 2011/10. szám
1. ábra. BIM együttdolgozás összefüggései az épület teljes életciklusában 1
A GRAPHISOFT ArchiCAD az elsõ energia-modellezõ szoftverrel egyesített CAD program a világon [5]. Az ArchiCAD energia-modellezõ alkalmazása az EcoDesigner, amely BIM eszközként használható. Az EcoDesigner alkalmazást gyors és hatékony energetikai számítás elvégzésére optimalizálták, hogy használható legyen a virtuális épületmodellezés korai szakaszában: megteremti az építész számára, hogy valósághû adatokat nyerjen az épület energetikai tulajdonságairól már a tervezés korai fázisában, és lehetõvé teszi gyorsan és egyszerûen több alternatíva összehasonlítását. A GRAPHISOFT EcoDesigner az ArchiCAD programmal integrált, „könnyen használható” energiamodellezõ eszköz. Lehetõvé teszi az építészek számára, hogy az épületeik energiafogyasztását ellenõrizni tudják. Az EcoDesinger a SrtuSoft által kifejlesztett VIP-Energy szoftver energiaszámító modulját tartalmazza. A VIP-Energy olyan programok összessége, amellyel a teljes épület energiamérlege kiszámolható. A számítási modul dinamikus energiaszámítási módszeren alapul, miközben megvalósult épületek adatait és mért idõjárási adatokat használ fel [6].
ArchiCAD 14 BIM szoftvert használtuk. Ezzel elõállítottuk az épületinformációs modell kiindulási alapját. Az épületet ún. modulokból építettük fel, az általános emeleti szint összesen négy modult tartalmaz. Külön rajzoltuk meg a földszintet, a gépészeti szerelõszintet és a legfelsõ szinteket. Az energetikai számítások miatt minden egyes épületszerkezeti réteghez a rá jellemzõ anyagfajtát rendeltük. A meglévõ épület 3D-s modelljét a 2. ábra mutatja.
Esettanulmány A példaépület Tatabányán található, a Gál István lakótelep 704-705. szám alatt. Az épületnek két fõ része van, mindkettõben egy-egy lépcsõházzal. A lépcsõházi szintekrõl 4-4 lakás nyílik, összesen 76 lakásos az épület. Az épület tájolása észak-déli, a déli épülettömeg 9 emeletes, az északi épületrész 10 emeletes. A lakószintek (emeletek) alatt van egy szerelõszint, ez alatt pedig a földszint. Az épület földszinti részén üzletek, szolgáltató egységek, valamint közlekedõ terek (elõtér, lépcsõház) és tárolók találhatók. Eredetileg a földszint és a szerelõszint monolit vasbeton szerkezete hõszigetelés nélkül készült, azonban a földszinten kialakított szolgáltató egységek, üzletek térelhatároló szerkezeteinek egy részét az építés óta hõszigeteléssel látták el. Az épület lapostetõs kialakítású. Az 1986 – 87 között épített paneles épület lépcsõházai a lakószintek fölé emelkednek. Mindkét lépcsõház belsõ tere jelenleg temperált.
Adatgyûjtés és adatfeldolgozás Komplett tervdokumentáció a korszerûsítendõ épület épületszerkezeteirõl, gépészeti rendszereirõl és elektromos hálózatáról csak ritkán kerül elõ. Jelen esetben összesen két homlokzati rajzot és a gépészeti szerelõszint alaprajzát sikerült megkapnunk a kutatás idejére. A helyszíni szemle során két jellemzõ lakást és az épület külsõ méreteit mértük fel, valamint digitális fényképfelvételeket készítettünk. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható volt, hogy ki volt az épület tervezõje, mikor készültek a tervek és mikor adták át az épületet, melyik házgyárban és mikor készültek az elõregyártott elemek. Könyvtári kutatás után a szakirodalom segítségével [8, 9, 10, 11] be tudtuk azonosítani az épületszerkezeteket. Az eredetileg beépített ablakok mûanyag borítású tokszerkezettel, kettõs hõszigetelõ üvegezéssel készültek. Az ablakokat több lakásban kicserélték és mûanyag redõnyöket szereltek fel. Számos elõnye miatt megéri energiahatékonysági korszerûsítés esetén is bevezetni a BIM rendszert [12]. Az összegyûjtött adatok alapján lehetséges volt a teljes épület 3D-s felszerkesztése, amelyhez a GRAPHISOFT által kifejlesztett 2
2. ábra. Az épületinformációs modellezés kiindulópontja, a meglévõ épület modellje A 3D-s modellezés után beléptünk az EcoDesigner alkalmazásba. A termikus épületburkok épületszerkezeteinek hõát- bocsátási tényezõjét (U-érték) vagy az EcoDesigner számításai szerint, vagy külön számítások, illetve külsõ adatbázisok alapján [13] állítottuk be. A szerkezeti hõátbocsátási tényezõt mindenhol módosítottuk a meglévõ hõhidak miatt. A meglévõ épület számított hõátbocsátási tényezõit az 1. táblázat tartalmazza. Az ellenõrzés indítása után lefut az energiaszimuláció, majd megjelenik az „Energiamérleg kiértékelése” oldal. A mintaépület fajlagos energiafogyasztása (2. táblázat, lásd a következõ oldalon) nagyon magas: 195,61 kWh/m2,év, míg a teljes épület energiafogyasztása: 984 743 kWh/év. 1. táblázat. Az épületszerkezetek számított átlagos hõátbocsátási tényezõi – meglévõ állapot Szerkezetek Külsõ falak
Számított átlagos hõátbocsátási tényezõ (U-érték) [W/m2K] 1,46
A lakások és a lépcsõház közötti falak 2,07 (temperált lépcsõház esetén) Ablakok
2,90
Erkélyajtók
2,90
Lapostetõ
0,77
Gépészeti szerelõszint feletti födémek
1,49
Lábazatok
4,13
A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet [14] alapján a vizsgált lakóépület számított összesített energetikai jellemzõjének megengedett legnagyobb értéke 122,87 kWh/m2a. Az összesített energetikai jellemzõ és a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet Magyar Épületgépészet, LX. évfolyam, 2011/10. szám
2. táblázat. A mintaépület energiafogyasztása – meglévõ állapot
4. ábra. A termikus épületburok koncepciója, általános emeleti szint
[15] alapján a meglévõ épület energetikai minõsítése: F (159 %), átlagos. A havi energiamérleg-grafikon (3. ábra) a kibocsátott és a felhasznált energiát ábrázolja energiatípusonként, havi bontásban.
Piros: fûtött helyiségek, szürke: fûtetlen lépcsõházi helyiségek
3. ábra. Havi energiamérleg – meglévõ állapot
Az energiakoncepció felállítása, tervezés Az energetikai felújítás akkor a leghatékonyabb, ha a felújítás komplex módon következik be, azaz nem csak egy-egy elemét valósítják meg a javasolt intézkedéseknek. A részleges felújítás általában nem vezet a várt eredményhez, mert az elmaradó felújítási intézkedések a keletkezõ megtakarításokat lerontják. Az esettanulmányban elvégzett számítások a teljes felújításra vonatkoznak. Jelen esettanulmány csak a lakórész termikus épületburkának energetikai korszerûsítését vizsgálja, a földszinti és a gépészeti szerelõszintet figyelmen kívül hagyja, kivéve, ha az energiakoncepció érinti azokat. A gépészeti és elektromos rendszereket és a megújuló energiák használatát nem változtattuk meg, amikor a termikus épületburok eltérõ alternatíváinak vizsgálatát végeztük, hogy az eredmények összehasonlíthatóak legyenek. Az épületszerkezetek hõszigetelésének az volt az alapkoncepciója, hogy az épületben lévõ funkciókat és az energiafelhasználást egymáshoz illesztettük. Másként kifejezve: minden lakástulajdonos képes legyen a saját energiafogyasztását szabályozni, illetve ennek megfelelõen az energiaköltségeit befolyásolni. Az épületben ezért a lakórészeket külön hõszigetelõ épületburokkal terveztük elkülöníteni a nem fûtött lépcsõháztól és az épület földszintjén található kereskedelmi, Magyar Épületgépészet, LX. évfolyam, 2011/10. szám
szolgáltató funkcióktól és a fûtetlen szerelõszinttõl. A tervezett koncepció elve a 4. ábrán látható. Az általánosan elterjedt gyakorlat szerint azonban a teljes épületet szigetelik körbe, egyetlen termikus épületburkot kialakítva, megtartva a lépcsõház temperált jellegét. Az energetikai tervezés során ezért mindkét megoldást megvizsgáltuk, kiszámítottuk mindkét esetben az energia-megtakarítást, és becslést végeztünk a beruházási költségekre is. A vasbeton erkélyeket nem gazdaságos egyenként körbeszigetelni, ezért a homlokzaton egy-egy vertikális sávban megjelenõ, összefüggõ külsõ hõszigetelés választottunk (függönyfalas rendszerrel), egy-egy erkélymérettel megnövelve a lakások fûtött, hasznos alapterületét. Az EcoDesigner futtatása elõtt elkészítettük mindkét alternatíva épületmodelljét. A 3. táblázat tartalmazza a termikus épületburok épületszerkezeteinek tervezett hõszigetelési megoldásait. 3. táblázat. Az épületszerkezetek tervezett hõszigetelése Külsõ falak: Hõszigetelõ vakolatrendszer, 16 cm inhomogén kõzetgyapot hõszigeteléssel. Az alulról lehûlõ födémeket ugyanígy hõszigetelik. A lakásokat és a lépcsõházat elválasztó falak: Hõszigetelõ vakolatrendszer, 8 cm inhomogén kõzetgyapot hõszigeteléssel. Lábazati falak: 8,00 cm vastag expandált polisztirol hab (EPS) hõszigetelés mûgyanta lábazatvakolattal, a legalsó panelsor alatti 80 cm magas sávban elhelyezve. Lapostetõ: 20 cm extrudált polisztirol hab (XPS) hõszigetelés, ami bármilyen rétegfelépítés esetén alkalmazható. A hõszigetelést a lapostetõ teljes felújításával célszerû összekötni, ilyenkor célszerû külön szakértõ bevonása. Gépészeti szerelõszint feletti födém: 6,00 cm vastag, háromrétegû fagyapot lemez, középen kõzetgyapot hõszigetelõ maggal, alulról rögzítve a födémhez. Ablakok: A gazdaságosan fel nem újítható ablakok cseréjét terveztük új, modern fa vagy mûanyag ablakokra. Az új ablakok háromrétegû hõszigetelõ üvegezéssel, low-e bevonattal készülnek, legalább Uabl = 1,10 W/m2K hõátbocsátási tényezõvel. Árnyékoló-szerkezetek a keleti, déli és a nyugati irányban. Külsõ ajtók: acélszerkezetû, az átlagos U-érték: 2,00 W/m2K (legalább), kétrétegû üvegezéssel, low-e bevonattal. A lakások lépcsõházi bejárati ajtói: faszerkezetû biztonsági ajtó, átlagos U-érték: 2,00 W/m2K (legalább). Függönyfal, termikus épülethéj az erkélyek körül: Ufal: 1,00 W/m2K
3
Az energiafogyasztás számítása EcoDesigner programmal
4. táblázat. Az EcoDesigner programhoz szükséges input adatok. 1. változat: fûtetlen lépcsõház, 2. változat: fûtött lépcsõház
A számítás menete mindkét alternatívánál azonos volt. MiuSZERKEZETEK tán mindegyik releváns szerkezethez anyagokat rendeltünk, Talajszint feletti épülethatáTetõk és lehûlõ födémek, külsõ falak elindítottuk az EcoDesinger alkalmazást. A hely klimatikus roló elemek viszonyainak és a funkciónak, a termikus épületburok szerkeTalajjal érintkezõ felületek Talajjal érintkezõ padlók, pincefalak, zeteinek, a gépészeti és elektromos rendszereknek és a felpince padló használni kívánt energiafajták tulajdonságainak ellenõrzése, Belsõ szerkezetek Belsõ falak és födémek illetve beállítása elõzi meg a tényleges energetikai számítást. A feljebb felsorolt épülethatáTájolás, épületszerkezet, terület, vasA 4. táblázat csak azokat az adatokat illetve tulajdonságokat roló szerkezetek beállítása tagság, U-érték, felület, infiltráció tartalmazza, amelyek beállítása változott a meglévõ állapotFûtött (kondicionált) terület 1. változat: 4 327,92 m2 és 2. hoz képest. Az input adatok mindkét alternatívánál azonosak változat: 5 315,41 m2 voltak, kivéve a fûtött térfogat és a termikus épületburok felüAz épület (fûtött) térfogata 1. változat: 11 469,58 m3 és 2. letének nagyságát. változat: 14 183,21 m3 Az energetikai számítás lefuttatása elõtt érdemes ellenTalajjal érintkezõ szigetelés: a XPS, 8 cm vastag õrizni a termikus épületburok szerkezeteit és fûtött térfogat szigetelés anyaga, vastagsága nagyságát. A vizsgált alternatívák közötti különbséget jól NYÍLÁSZÁRÓK szemléltetik az EcoDesigner programban készített modellNyílászárók Nyílás típusa, terület, árnyékoló-szerképek, amelyek a termikus épületburkot mutatják (5. ábra). kezet, üveg, U-érték, TSzÁ, infiltráció A fûtött térfogat nagyságát a helyiség eszköz segítségével ellenõriztük le és számoltuk ki (6. ábra). A számítást a minõsítéssel [16] rendelkezõ beépített VIP-motor végzi. A VIP-energy programot az IEA BESTEST (International Energy Agency Building Energy Simulation Test and Diagnostic Method) rendszerrel minõsítették [6]. A program futtatása után – ami néhány másodpercet vesz igénybe –, megjelenik az „Energiamérleg kiértékelés” A4-es oldala, ami az épület alapadatait (terv neve, terv helye, épületfunkció, értéke5. ábra. Termikus épületburok az 1. (bal oldali kép) és a 2. (jobb lés dátuma, temperált alapterület, szellõztetett térfooldali kép) alternatíva esetén gat, külsõ fûtõkapacitás és a számított hõátbocsátási tényezõk határértékei fõ szerkezeti bontásban), az energiafogyasztást (5. és 6. táblázat) és a havi energiamérleget (7. és 8. ábra, lásd a következõ oldalon) tartalmazza. Az eredmény PDF formátumban menthetõ és kinyomtatható. A kapott eredmények nem a végsõ energetikai mutatókat tartalmazzák – például a zöld energia használata figyelmen kívül maradt –, hiszen a két alternatíva összehasonlítása volt az elsõdleges cél. 6. ábra. Fûtött térfogat, fûtetlen (bal oldali kép) és fûtött (jobb oldali kép) lépcsõház esetén 5. táblázat. Éves energiafogyasztás, 1. változat: fûtetlen lépcsõház
6. táblázat. Éves energiafogyasztás 2. változat: fûtött lépcsõház 4
Magyar Épületgépészet, LX. évfolyam, 2011/10. szám
7. táblázat. Az éves energiafogyasztási költségek és a két tervezett változat közötti különbség Energia fajtája
Meglévõ
Nem fûtött lépcsõház 1. változat
Fûtött lépcsõház, 2. változat
Az 1. és 2. változat kölönbsége
Összes vill. energiafogy. költsége évente (Ft)
10 771 251
9 255 121
11 372 044
-2 116 923
Összes hõenergiafogyasztás költsége évente (Ft)
11 427 713
3 258 532
3 469 516
-210 984
Összes energiafogyasztás költsége évente (Ft)
22 198 964
12 513 653
14 841 560
-2 327 907
8. táblázat. A beruházási költségek közötti különbség 7. ábra. Havi energiamérleg, fûtetlen lépcsõház esetén
Mennyiség különbsége 1. változat Lépcsõházi falfelület1
11 392 811
32 900
8 194 074
Tetõfelület, 20 cm XPS
87,48
22 055
1 929 371
Homlokzati ablakok3
166,32
105 400
17 530 128
Homlokzati ajtók4
27,29
113 500
3 097 415
Lépcsõházi ajtók5
27,29
113 500
Különbség
Magyar Épületgépészet, LX. évfolyam, 2011/10. szám
20 050
2. változat
249,06
Összesen
A két alternatíva energiafogyasztásának összehasonlításából azonnal kitûnik, hogy az energia-megtakarítás a fûtetlen lépcsõházas változatnál jóval kedvezõbb. A 7. táblázatban tüntettük fel a kiszámított energiafogyasztást mindkét változatra, és a két változat közötti különbséget. A beruházási költségek közötti különbözetet a 8. táblázatban számítottuk ki. A mennyiségi adatokat az ArchiCAD szolgáltatta. A két változat elemzése során csak azokat a költségeket vettük figyelembe, amelyek az eltéréseket okozzák. Azok a költségelemek, amelyek mindkét változatnál megegyeznek, nem befolyásolják a végeredményt.
568,22
1. változat
Homlokzati falfelület2
8. ábra. Havi energiamérleg, fûtött lépcsõház esetén
Az eredmény értékelése, összegzés
2. változat
Többletköltség ár/ egység
18 114 600 29 507 411
30 750 988
-1 243 577
épületen belül, 8,0 cm kõzetgyapot hõszigetelés, vakolatrendszer 16 cm kõzetgyapot hõszigetelés, vakolatrendszer 3 U = 1,10 W/m2K 4 U = 2,00 W/m2K 5 épületen belül, U = 2,00 W/m2K 1 2
Összegzésül megállapítható, hogy nem mindig a hagyományos, vagy elterjedt megoldás a legjobb. Jelen esetben a fûtetlen lépcsõházzal kialakított energetikai korszerûsítéssel lehet több energiát megtakarítani, és még a beruházási költségek is alacsonyabbak. Figyelembe kell azonban venni, hogy rengeteg tényezõ befolyásolja a döntést, pl. az alaprajzi elrendezés, a szintek száma, a termikus épületburok alakja stb. A kapott 5
eredményt ezért nem szabad általános érvényûnek elfogadni, de az esettanulmány rámutat arra, hogy más esetekben is megéri ellenõrzõ számításokat végezni már a tervezés korai szakaszában.
Mit hozhat a jövõ? A épületinformációs modellezés játszotta a fõszerepet a bemutatott esettanulmányban. A teljes épület 3D-s modellezése után lehetõvé vált több alternatíva kidolgozása, és az energiafogyasztásuk összevetése. Az elemzéshez CAD programba integrált energiamodellezõ programot használtunk. A BIM rendszer elõnyeit kihasználva a BIM 2. fokozatáig, a modellezésen nyugvó együttdolgozásig jutottunk. Az adatcsere két irányban zajlott az EcoDesigner és az ArchiCAD között. Az esettanulmányban bemutatott épületinformációs modellezés további lehetõségeket is tartogat. Az épületmodellt az épület teljes életciklusában hasznosítani lehet, de tovább lehet lépni a következõ BIM fejlettségi fokozatokba is. Az építési engedélyezési tervek, a kiviteli tervek, a versenyeztetés, a megvalósulási dokumentáció összeállításán túl az épületinformációs modellezést az épületüzemeltetés területén is kiválóan alkalmazni lehet. A mai technika lehetõvé teszi, hogy web-alapú épületinformációs modellezést hozzanak létre, internet-hálózaton keresztül összekapcsolva az épületben kiépített monitoring rendszert és az épületinformációs modellt, ezzel elérve a valós idejû koordinálást és ellenõrzést [17].
Támogatók A munka szakmai tartalma kapcsolódik a „Minõségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint mûködési modell kidolgozása a Mûegyetemen” c. projekt szakmai célkitûzéseinek megvalósításához. A projekt megvalósítását az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002 programja támogatja.
7. “Soklakásos panelépület és a kapcsolódó hõszolgáltató rendszer napenergiával segített klímatudatos felújítása” A SOLANOVA program hivatalos web-oldala, Szerzõdésszám. NNE5/2001/923, Sincom Ref: S07.17083, elérhetõ: http://www.solanova.energia.bme.hu/hun/ attekintes/1.html (15.06.2011) 8. Gyõri Tervezõ Vállalat: GYÁÉV házgyári építmények, vázszakaszok és kapcsolatok tervgyûjteménye I., GYKT III. 30., Gyõr, 1976, A GYKT 73 típustervcsalád GYÁÉV házgyári panelos építményeihez 9. Gilyén J: Panelos épületek szerkezetei, 1982, Budapest, Mûszaki Könyvkiadó, ISBN 963 10 4235 9, Tervezés Méretezés 10. Ambró P. at al., A panelos lakóépületek felújítása, 1994, Budapest, Mûszaki Könyvkiadó, ISBN 963 16 0034 3, szerkesztõk: Birghoffer P, Hikisch L. 11. Ambró P. at al., Iparosított technológiával készült épületek felújítása, 2005, Budapest, ÉMI Kht., ISBN 963 218 869 1, szerkesztõ: Csermely G. 12. Szõnyi, L. (2010), Building Information Modelling in the decision process of retrofitting the envelope of public buildings – a case study, Periodica Polytechnica Civil Engineering,54/2 (2010), 143-154., doi:10.3311/pp.ci.2010-2.10, available at http://www.pp.bme.hu/ci/ (15.06.2011) 13. Baumann M, Csoknyai T, Kalmár F, Magyar Z, Majoros A, Osztroluczky M, Szalay Zs, Zöld A., Az új épületenergetikai szabályozás, Bausoft Pécsvárad Kft, 2006, ISBN 9632291786, pp. 31-49 és 99-131 14. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzõinek meghatározásáról, elérhetõ: https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso 15. 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzõinek tanúsításáról, elérhetõ: https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso (2011.07.16) 16. http://www.strusoft.com/index.php/en/validationvip (2011.07.15) 17. Shen W, Hao Q, Mak H, Neelamkavil J, Xie H, Dickinson J, Thomas R, Pardasani A, Xue H. (2010), Systems integration and collaboration in architecture, engineering, construction, and facilities management: A review, Advanced Engineering Informatics 24 (2010) 196–207, doi:10.1016/j.aei.2009.09.001
Hivatkozások, felhasznált irodalom 1. Succar, B. (2009), Building information framework: A research and delivery foundation for industry stakeholders, Automation in Construction 18 (2009) 357-375, doi:10.1016/j.autcon.2008.10.003 2. Eastman Ch, Teicholz P, Sacks R, Liston K (2011), BIM handbook: a guide to building information modeling for owners, magagers, designers, engineers and contractors, John Wiley and Sons, 2nd edition, ISBN: 978-0-470-54137-1 3. American Institute of Architects (2007), Integrated Project Delivery: a guide, http://www.aia.org/aiaucmp/groups/aia/documents/document/ aiab085539.pdf (13.07.2011) 4. Cerovsek T: A review and outlook for a ‘Building Information Model’ (BIM): A multi-standpoint framework for technological development, Adv. Eng. Informat. (2010), doi:10.1016/j.aei.2010.06.003 5. GRAPHISOFT (2011), GRAPHISOFT EcoDesigner User Guide, available at http://download.GRAPHISOFT.com/ftp/ marketing/ed/ed_user_guide.pdf (15.06.2011) 6. StruSoft (2011), VIP-Energy, overview, available at http://www.strusoft.com/index.php/en/products/vip-energy (15.06.2011)
6
Magyar Épületgépészet, LX. évfolyam, 2011/10. szám
