Introduction of current industrial relations of project partner universities University of Szeged Szekunder kutatás tanulmánya
„Határon átnyúló tanuló régió: egyetemek gazdaságfejlesztési szerepvállalási lehetőségének vizsgálata a magyar-szerb határmenti térségben” című, HUSRB/1002/213/086 számú projekthez
Program honlap: http://www.hu-srb-ipa.com/ A tanulmány nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.
Tartalom 1.
Rezime na srpskom jeziku ...................................................... Error! Bookmark not defined.
2.
Bevezetés ...................................................................................................................... 5
3.
A Szegedi Tudományegyetem K+F eredményessége .................................................... 7
4.
A Szegedi Tudományegyetem K+F együttműködési portfoliója ................................. 11
a)
A Szegedi Tudományegyetemmel közvetlenül kapcsolatot ápoló vállalkozások köre 12
b)
A felsőoktatás és gazdaság kapcsolatát erősítő tudás- és technológiatranszfer
szervezetek ......................................................................................................................... 15 c)
A Szegedi Tudományegyetemmel intézményesített módon együttműködő regionális klaszterek és spin-off vállalkozások ............................................................................ 27
1. Rezime na srpskom jeziku Postojeća saradnja između industrije i univerziteta koji su partneri u projektu – Univerzitet u Segedinu Na Univerzitetu u Segedinu obrazovna, istraživačka, umetnička, uslužna i zdravstvena delatnost se odvija na 12 fakulteta. Njegov istraživački rad je po međunarodnim standardima značajna, a po domaćim od istaknutog značaja. Primenjena istraživanja po narudžbi industrijskih partnera dostigle su velike mere, u poslednje tri godine je ta delatnost u proseku stvorila vrednost od 1 000 miliona HUF godišnje. Univerzitet u Segedinu je jedan od dominantnih ustanova u naučnom napredovanju. Istraživački projekti koji se ovde odvijaju su od istaknutog značaja i za regiju Južna Ravnica, i za tehnološke-razvojne i inovativne procese Mađarske. Njihov uspeh pokazuje i da portofolio intelektualnih dela u 2012 sadrži 41 najava patenta, a profit iz direktne, domaće primene je otp. 35 miliona HUF. Inovacijski rezultati Univerziteta u Segedinu pripadaju u najboljih 5% u regiji srednje i centralne Evrope. Univerzitet u Segedinu iz godine u godinu povećava intenzitet instraživačke-razvojne delatnosti, to se najbolje vidi po iznosima koje je univerzitet osvojio i uložio, a i po broju patenata. Finansijska sredstva preuzeta za preduzetnička istraživanja su u poslednjim godinama postepeno rasla, između 2005 i 2011 za četri i pol puta. Istraživačkorazvojni sporazumi sklopljeni sa preduzećima su porasla sa 121 u 2005 na 285 u 2011. Do 2011 profit iz preduzetničkih istraživanja je dostigao 1,6 milijardi HUF. Na osnovu istraživačkog kapaciteta, doktorskih studija, objavljenih naučnih radova i prihoda iz istraživanja i razvoja, od 2010. Univerzitet u Segedinu pripada u kategoriju istraživačkih univerziteta. S time je on jedan od najprestižnijih mađarskih univerziteta, gde dominira stalno i strateško osnovno i primenjeno istraživanje, nega talenata je istaknuti zadatak na svim nivoima obrazovanja, i imaju široku međunarodnu saradnju i u istraživanju i u obrazovanju.
Uspesi u inovaciji na Univerzitetu u Segedinu su delimično rezultat naučnog kapaciteta i nivoa naučnog rada, ali uspehu znatno doprinosi i široka partnerska mreža. Taj portofolio partnera se deli na tri karakteristične dimenzije: industrijski partneri koji su u direktnom odnosu sa odsecima i institucijama Univerziteta u Segedinu, partneri koji su u kontaktu sa Univerzitetom u Segedinu kroz njegovih istraživačkih instituta i industrijskih istraživačkih centara, industrijski partneri koji sa Univerzitetom u Segedinu stupaju u kontakt na zvaničan način (kroz organizovane mreže). Broj partnera iz sfere istraživanja i razvoja je u poslednjim godinama dinamično rasla. Glavni pokretači ovoga rasta su Fakultet opšte medicine i Fakultet prirodnih nauka i informatike. Sa ciljem menadžiranja svojih pronalazaka na tržištu, Univerzitet je sarađivao u osnivanju centara/organizacija koji se ciljano bave inovacijom i još sarađuje u njihovom radu, a pored toga sudeluje u radu 21 klastera a ima i brojna „spin-off“ preduzeća koja pokrivaju široki spektar delatnosti. Univerzitetu u Segedinu važno je da njegova delatnost bude partner-centrična i kupac-centrična i fokusirana na rezultate, i da stvori radni ambijent u oblasti nauke i istraživanja i razvoja koji doprinosi jačanju internacionalnog prestiža univerziteta, daljem širenju (već širokih) stranih i domaćih, akademskih i industrijskih partnerskih odnosa, povećanju broja rezultata osnovnih i primenjenih istraživanja, kao i razvoju (već godinama uspešnoj) sposobnosti za privlačenje financijskih sredstava.
2. Bevezetés
A Szegedi Tudományegyetem számokban A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 2000. január 1-jén a szegedi1 és a hódmezővásárhelyi2 felsőoktatási intézmények integrálódásával jött létre. 2003. szeptember
1-jétől
Zeneművészeti
Karral,
illetve
2007.
január
1-jétől a Fogorvostudományi Karral kibővülve, immár 12 kar folytat oktatási – kutatási – művészeti - szolgáltatási és gyógyítási tevékenységet: Állam és Jogtudományi Kar (ÁJTK)
Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK)
Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)
Juhász
Bölcsészettudományi Kar (BTK)
(JGYPK)
Gyula
Pedagógusképző
Kar
Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Mezőgazdasági Kar (MGK) (ETSZK)
Mérnöki Kar (MK)
Fogorvostudományi Kar (FOK)
Természettudományi és Informatikai Kar
Gazdaságtudományi Kar (GTK)
(TTIK) Zeneművészeti Kar (ZMK)
Az egyetem jellemző, átfogó számszerű adatai: közel 30 000 hallgató és 7500 egyetemi munkatárs, több mint 55 milliárd Ft-os költségvetési főösszeg, 460 000 m² alapterületű, összességében 25 000 férőhelyes intézményi infrastruktúra. A Szegedi Tudományegyetem a legkeresettebb vidéki felsőoktatási intézmény, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem után a legtöbben ezen intézménybe adják be jelentkezésüket. A jelentkezők száma az integráció óta folyamatosan 16 000 fő felett van. A külföldi állampolgárságú hallgatók létszáma meghaladja az 1700 főt, közülük legtöbben az Általános Orvostudományi Karon tanulnak. A képzési kínálat felöleli az agrár, a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi, az informatikai, a mûszaki, az orvosi és egészségügyi, a társadalomtudományi, a
1
A József Attila Tudományegyetem karaiból – Állam-, és Jogtudományi Kar; Bölcsésztudományi Kar; Élelmiszeripari Főiskolai Kar; Gazdaságtudományi Kar; Természettudományi és Informatikai Kar; Szegedi Konzervatórium – , a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolából és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem karaiból – Általános Orvostudományi Kar; Gyógyszerésztudományi Kar; Egészségügyi Főiskolai Kar (fogorvos-tudományi szak). 2 Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar.
természettudományi,
a
pedagógusképzés
és
zenemûvészeti
területeket.
A
2010/2011-es tanévben 14 képzési terület 36 képzési ágában nappali képzési formában 91 BSc, 121 MSc, valamint 4 osztatlan képzésű szak került meghirdetésre (orvos, fogorvos, gyógyszerész, jogász képzések). 2010 szeptemberében 8750 fő kezdte meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen. Jelenleg a hallgatók 35 felsõfokú
szakképzésben
(FSZ)
folytatnak
tanulmányokat,
illetve
számos
továbbképzésben gyarapíthatják ismereteiket. Mindezek mellett az intézmény színvonalas posztgraduális képzési struktúrát mondhat magáénak, szervezeti keretein belül 19 doktori iskola mûködik: Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola;
Kémia Doktori Iskola;
Biológia Doktori Iskola;
Klinikai Orvostudomány Doktori Iskola,
Elméleti
Orvostudományok
Doktori Környezettudományi Doktori Iskola;
Iskola;
Közgazdaságtani Doktori Iskola;
Filozófia Doktori Iskola.
Matematika-
Fizika Doktori Iskola;
Doktori Iskola,
Földtudományok Doktori Iskola;
Multidiszciplináris
Gyógyszertudományok Doktori Iskola;
Doktori Iskola;
Informatikai Doktori Iskola;
Neveléstudományi Doktori Iskola;
Interdiszciplináris
és
Számítástudomány Orvostudományok
Orvostudományok Nyelvtudományi Doktori Iskola;
Doktori Iskola;
Történettudományi Doktori Iskola;
Irodalomtudományi Doktori Iskola; Az oktatók létszáma 2010 októberében meghaladta a 2239 főt, melyek közül mintegy 1479 főállású, 123 részmunkaidős és 637 megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktató. A teljes oktatói kar 67,28%-a minősített, a professzori kar nagysága közel 250 fős, melyből 142 fő akadémiai doktori címmel rendelkezik, 19 fő akadémikus. A nem oktató munkavállalók közül 291 fő kutatói státuszban, 3798 fő a betegellátó egységekben dolgozik, míg 1.692 fő közvetlenül az oktatási, kutatási tevékenységet támogatja. Az egyetem kutatási tevékenysége nemzetközi szinten jelentős, hazai mércével meghatározó jelentőségű. Az intézmény kutatói az elmúlt 6 évben hozzávetőlegesen
36 000 közleményt jelentettek meg, túlnyomórészt rangos folyóiratokban, hazai és nemzetközi konferenciák keretében. Jelentős az ipari partnerek megrendelései teljesítése érdekében végrehajtott alkalmazott kutatási tevékenység, mely az elmúlt három év átlagában több mint 1 000 millió Ft-os évi értékteremtést jelentett. A Szegedi Tudományegyetem nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a partner- és vevőközpontúság,
az
eredményorientált
működés
jegyében
olyan
működési
környezetet teremtsen a tudomány, K+F+I területén, mely hozzájárul az egyetem nemzetközi reputációjának erősödéséhez, a kiterjedt hazai és nemzetközi akadémiai és ipari partnerkapcsolataink további bővüléséhez, az alap- és alkalmazott kutatási eredmények számának növekedéséhez, valamint az intézmény
hosszú
évek
óta
sikeres
forrásbevonási
képességének
fejlődéséhez.
3. A Szegedi Tudományegyetem K+F eredményessége A Szegedi Tudományegyetem a tudományos haladás egyik zászlóshajója. Az itt zajló kutatási projektek meghatározóak mind a Dél-alföldi Régió, mind Magyarország technológia-fejlesztési, innovációs folyamatai szempontjából. Sikerük bizonyítéka, hogy 2012-ben a Szegedi Tudományegyetem szellemi alkotás portfóliója 41 szabadalmi bejelentésből áll, melyek közös tudásvagyonunk részeként szolgálják a fejlődést.
A közvetlen, magyar hasznosításból származó bevételük körülbelül 35
millió forint. A Szegedi Tudományegyetem innovációs teljesítménye a legjobb 5 százalékba tartozik a közép-kelet-európai régióban. A kutatási kapacitás, a doktori képzés, a publikációs tevékenység és a K + F bevételek alapján a Szegedi Tudományegyetem 2010-ben kutatóegyetemi minősítést nyert el, ezzel négy másik magyarországi egyetemmel együtt a hazai felsőoktatás legmagasabban jegyzett intézményének számít, ahol meghatározó a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik, valamint mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéseket folytatnak.
Az intézmény oktatói által évente megjelenő publikációk száma mintegy 6000 db (2005–2010 között összesen 36 000 db). A publikációk megoszlását tekintve 42%-uk idegen
nyelvű,
míg
58%-uk
magyar
nyelvű.
Típusukat
tekintve
40%-uk
konferenciához kapcsolódik, 34%-ban cikkek, 9%-ban könyv, könyvrészlet, míg 3%uk jegyzet, segédlet (1. ábra). 1. ábra. Publikációk alakulása publikáció típusonként 2005 és 2010
között
Forrás: kari adatszolgáltatások
A Szegedi Tudományegyetem meglévő kompetenciájára alapozva évről-évre növeli kutatás-fejlesztési aktivitásának intenzitását, mely egyrészt az e célra elnyert és fordított források nagyságában és a szabadalmi eredményekben nyilvánul meg leginkább. A Szegedi Tudományegyetem vállalati kutatásra átvett pénzeszközei fokozatosan növekedtek az elmúlt években, 2005-ről 2011-re, mintegy négy és félszeresére. A vállalati K+F szerződések száma a 2005-ös 121 db-ról 2011-re 285 db-ra nőtt. 2011-ig a vállalati kutatásokra átvett bevételek elérték az 1,6 Mrd Ft-ot (2. ábra). A Szegedi Tudományegyetem által benyújtott és elnyert projektek főösszegének trendjét tekintve emelkedő tendencia tapasztalható. A benyújtott pályázatokban a teljes projekt költség az elmúlt hat év átlagában közel 30 Mrd Ft évente, míg az SZTE-re jutó teljes projektköltség 13 Mrd Ft. Az egyetem szempontjából legfontosabb azonban az elnyert pályázatokban az SZTE-re jutó projektköltség, mely 2006 óta összességében meghaladja a 43,1 Mrd Ft-ot, azaz évente körülbelül 7,2 Mrd Ft. 2005 és 2011 között összesen 2730 pályázatot nyújtott be az egyetem, melynek közel
40%-a nyert. A pályázatok nagyságrendjét tekintve a benyújtott projekt költségek esetén mintegy 53%-át nyerte el az egyetem (A Szegedi Tudományegyetem kutatás – fejlesztési - innovációs eredményessége részben köszönhető tudományos kapacitásának, a tudományos munka színvonalának, ugyanakkor természetszerűleg jelentősen hozzájárul mindehhez igen kiterjedt kapcsolati hálója. E kapcsolatháló részben húzóerőt, tudományos kihívást jelent az intézmény számára, részben támogatóként a kutatás-fejlesztési tevékenység finanszírozójaként, előmozdítójaként játszik jelentős szerepet az egyetem életében. Amennyiben kapcsolatként egyetemi egység és vállalati partner között megvalósuló, szerződés által szabályozott, fejlesztési projektek sorát magában foglaló alapvetően sajátos
nonbusiness-business
konfliktussal
jellemezhető
interakció-sorozatot
tekintünk, melynek központi eredményei a vállalati felet illető magánjavak, és az egyes projektek viszonya, helyzete az egyetem kutatás-koordinációjában tisztázott, úgy a kapcsolati portfoliót három alapvető dimenzió mentén jellemezhetjük: közvetlenül a Szegedi Tudományegyetem tanszékeivel, intézeteivel kapcsolatot ápoló ipari partnerek körét, a Szegedi Tudományegyetemmel kutatóközpontjain, ipari kutatóhelyein keresztül kapcsolatot tartó partnerek körét, a
Szegedi
Tudományegyetemmel
intézményesített
módon
(hálózatilag
szervezett formában) kapcsolatot tartó ipari partnerek körét. A továbbiakban e dimenziók mentén jellemezzük az egyetem kapcsolati portfolióját úgy, hogy az első esetben a kapcsolati portfolióról karonként (főbb oktatási és tudományos egységenként) nyújtunk információt, a második esetben az egyetem főbb ipari kutatóközpontjait, kutatóhelyeit mutatjuk be, míg a harmadik esetben jellemezzük az intézménnyel kapcsolatban álló klaszterek körét.
a) A
Szegedi
Tudományegyetemmel
közvetlenül
kapcsolatot
ápoló
vállalkozások köre A Szegedi Tudományegyetem oktatási, kutatási szervezeti egységeivel (karaival, intézeteivel, tanszékeivel) közvetlenül K+F kapcsolatot tartó vállalatok, vállalkozások körét úgy definiáltuk, hogy K+F együttműködőnek tekintettük azon vállalatok, vállalkozások körét, amelyek egy éven túl szerződéses kutatási megbízás alapján kapcsolatban állnak a Szegedi Tudományegyetemmel, vagy legalább két szerződéses K+F projektet kezdeményeztek a Szegedi Tudományegyetemen, melyek közül legalább egyet már lezártak. Ezen együttműködő partnerek számát (karonként) az elmúlt három évben a 4. ábra mutatja. A 4. (és a 2.) ábra alapján megállapítható, hogy az egyetem K+F együttműködőinek köre az elmúlt öt évben dinamikusan növekedett. E növekedés fő motorjának az Általános Orvostudományi Kar, és a Természettudományi és Informatikai Kar tekinthető. Számottevő a Gyógyszerésztudományi Kar ipari együttműködőkkel kialakított együttműködési volumene, mely kiegyensúlyozott, stabil képet mutat. A többi
kar,
jelen
vizsgálat
során
alkalmazott
definíció
szerinti
vállalati
együttműködőkkel kialakított kapcsolatrendszere szűk, együttesen nem éri el ezen (a fentiekben felsorolt) karok bármelyikének volumenét. 4. ábra. Az egyetemmel kapcsolatot ápoló vállalkozások száma kari megoszlásban 2009 Állam és Jogtudományi Kar
2010
2011
1
1
0
106
147
167
Bölcsészettudományi Kar
2
0
0
Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
0
0
0
Fogorvostudományi Kar
1
1
1
Gazdaságtudományi Kar
3
4
3
25
28
25
3
4
4
Általános Orvostudományi Kar
Gyógyszerésztudományi Kar Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
Mezőgazdasági Kar
4
1
2
Mérnöki Kar
0
6
10
66
79
73
0
0
0
211
271
285
Természettudományi és Informatikai Kar Zeneművészeti Kar Összesen
Forrás: Intézményi szerződések nyilvántartása
E fenti képet az 5. ábra árnyalja, mely jól mutatja, hogy bár az együttműködők száma folyamatosan növekedő képet mutat, az egy megrendelőre jutó átlagos megrendelési volumen elsősorban stagnál. A legmagasabb átlagos megrendelési mérettel (a magas együttműködési portfolióval bíró területek/karok közül) a Természettudományi és Informatikai Kar bír, melyet a Gyógyszerésztudományi Kar átlagos megrendelési értékei követnek, míg a legkisebb átlagos megrendelési értékkel az Általános Orvostudományi Kar partnerei lépnek fel. A további karok tekintetében esetenként kiugróan magas értékek jelentkeznek, melyek az alacsony partnerszámból aktívan következnek. 5. ábra. Az egyetemmel kapcsolatot ápoló vállalkozások átlagos megrendelési nagysága (karonkénti megoszlásban, Ft-ban) 2009 2010 Állam és Jogtudományi Kar 4 826 331 4 728 000
2011 0
Általános Orvostudományi Kar
2 085 377
Bölcsészettudományi Kar
6 796 500
0
0
0
0
0
Fogorvostudományi Kar
833 333
1 512 000
1 944 000
Gazdaságtudományi Kar
6 666 667
5 000 000 12 333 333
Gyógyszerésztudományi Kar
5 286 475
5 381 947
Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
5 013 833
8 260 000 15 420 000
Mezőgazdasági Kar
3 310 155 16 505 448
Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
Mérnöki Kar Természettudományi és Informatikai Kar Zeneművészeti Kar Átlagosan
1 904 667 2 161 937
3 577 211 7 135 788
0
3 286 715
3 754 456
8 976 443
7 108 177
7 986 475
0
0
0
6 520 500
5 583 593
5 750 420
Forrás: Intézményi szerződések nyilvántartása
Az együttműködő partnerek ágazati megoszlása ettől eltérő képet mutat ( 6. ábra). A partnerek túlnyomó részének megbízásai (a megbízások mintegy 50%-a) egyéb, be
nem sorolható szolgáltatás kategóriájába tartozik. A fentieken túl a partnerek meghatározó körének nyújtott K+F tevékenység gyógyszeripari, vegyipari, illetve IT K+F, továbbá jelentősnek mondható a kutatóintézetek, illetve egyéb közintézmények számára végzett kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység. 6. ábra. Az egyetemmel kapcsolatot ápoló vállalkozások ágazati megoszlása
b) A
felsőoktatás
és
gazdaság
kapcsolatát
erősítő
tudás-
és
technológiatranszfer szervezetek A Szegedi Tudományegyetem találmányainak piaci menedzselése érdekében az alábbi innovációval fókuszáltan foglalkozó központ/szervezet valós létrehozatalában, munkájában vesz/vett részt: Megújuló Energia- és Környezet-technológiai Innovációs Központ Élelmiszergazdasági Informatikai Innovációs Központ Biopolisz Kft. Határ menti Tanácsadó, Képző és Innovációs Központ
Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT)
Dél-alföldi Élet és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (DEAK) / DEAK Kooperációs Kutatási Nonprofit Zrt.
Szegedi Tudományegyetem Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (SZTE KNRET)
Kutatóegyetemi Kiválósági Központ
Megújuló Energia- és Környezet-technológiai Innovációs Központ A központ a KKK együttműködésre alapul, létrehozásának célja a regionális innováció erősítése, a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó regionális tudásközpont kiépítése, a K+F eredmények hasznosításával, a privát és a közszféra közötti együttműködés előmozdításával. A központ, létrehozatala érdekében született pályázati dokumentáció szerint négy konzorciumi tag részvételével valósul meg: Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Magyar Természettudományi Egyesületek Szövetségének
Csongrád-megyei
szervezete
(MTESZ),
Csongrád
Megyei
Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK), UNICOTEC Kht. A pályázatban leírtak megvalósulásával olyan szakágazati innovációs központ jött létre a Szegedi Tudományegyetem kutatási hátterére támaszkodva, amely aktívan részt vesz a hozzá kapcsolódó vállalkozások közti kommunikáció kialakításában, fenntartásában. Szellemi és fizikai erőforrásokat biztosít a vállalkozások számára,
amelyek lehetővé teszik a legmagasabb szintű technológia létrehozását és transzferjét. A projekt tervezett eredményei:
-
A megújuló energia és környezettechnológiai K+F eredmények technológiai transzferének előkészítése a régióban. (KKV-k betelepítése az innovációs központba és tematikus inkubációjuk)
-
A regionális technológiai transzfer bázisán, a régió határain túli technológiai diffúzió előkészítése (vertikális diverzifikáció)
-
A
konzorciális
(K+F)
projektek
generálására
kidolgozott
módszertan
alkalmazásával az információáramlás megszervezésével újabb K+F projektek indítása a vállalkozók innovációs tevékenységének támogatása mellett (horizontális diverzifikáció) hálózati kapcsolatok kialakítása és menedzselése. A projekt menedzsmentjének megvalósítását az UNICOTEC KHT biztosítja. A projekt keretében megtörténik a MTESZ székház inkubációra történő alkalmassá tétele. Az SZTE szerepe a központban a potenciális kutatási kapacitás rendelkezésre bocsátása.
Élelmiszergazdasági Informatikai Innovációs Központ A Központ célja, hogy a Szegedi Tudományegyetem, szellemi és kutatási kapacitásával, a Homokháti Kistérséggel szoros együttműködés keretében egy minta jellegű kezdeményezést alakítson ki – amely a jövőben további források bevonásával – képes válik arra, hogy a térség szellemi- és tudásbázisaként hozzájáruljon annak komplex fejlesztéséhez. A projekt közvetlen célja: komplex tudástranszfer-központ létesítése; innováció-közvetítő, oktató és szolgáltató bázis létrehozása. A központ létrehozatalához
benyújtott
pályázatban
az
SZTE
Mórahalom
város
Önkormányzatának partnereként vett részt. Az Innovációs Központ fő feladatai a következők: 1. térségfejlesztési kutatások, térségi innovációs tevékenység központja 2. informatikai
fejlesztések
–
különösen
az
agrárinformatikai
és
témakörökben 3. speciális társadalomtudományi kutatások (pl. tanyakutatás) csomópontja
távoktatási
4. oktatási funkciók (tanfolyamok, felnőttképzések) 5. agrár-gazdasági innovációs tevékenység és adatbázis
Biopolisz Kft. A BIOPOLISZ Kft. feladata a Szeged városában működő tudományos intézmények tevékenységének, a régióban folyó oktatási, kutatási és innovációs tevékenységnek a sikeres
előmozdítása,
továbbá
a
gyakorlatban
megvalósítható
tudományos
eredmények feltárásában, hasznosításában történő szerepvállalás, annak érdekeltségi alapon történő előmozdítása. A Biopolisz Kft. megalapításának hátterében, annak előéleteként a Szeged-Biopolisz Élettudományi Konzorcium (a továbbiakban: Konzorcium) megalapítása áll. A Konzorcium alapítói, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézet, a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság, az MTA Szegedi Biológiai Központ, a Szegedi Akadémiai Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és Újszeged országgyűlési képviselője.
A Biopolisz Szegedi Innovációs Kft. működésének céljai: – az egyetemi-kutatóintézeti szellemi alkotások lehető leggyorsabb gazdasági hasznosításának elősegítése, védve a tudományos szabadságot és gazdasági hasznot biztosítva az egyetemi-kutatóintézeti szférának, és ezen intézmények kutatóinak és feltalálóinak, – ipari-gazdasági kapcsolatok kiépítésének elősegítése az egyetemi-kutatóhelyi humán erőforrás számára, amelyből mindkét fél gazdaságilag is kifejezhető hasznot realizálhat és – az
egyetemi-kutatóhelyi
szellemi
alkotások
harmadik
személyek
általi
jogosulatlan hasznosításának megakadályozása komplex védelem biztosításával, ezek segítségével pedig a versenyképesség és a termelékenység növelése, és a vállalkozói szellem bátorítása a régió gazdaságában.
A Biopolisz Kft. tevékenysége:
– az alapítók érdekkörében lévő szellemi alkotás-vagyon felmérése (technológia-értékelés), kereshető adatbázisba foglalása és stabilizálása, értve ezalatt a jogi oltalom megszerzése iránti intézkedések megtételét, – információs szolgáltatáscsomag biztosítása kutatóknak és feltalálóknak; melyben kiemelt szerepet kap a szabadalmi és az ezzel rokon jogi tanácsadás, – információs szolgáltatáscsomag az ipar, tágabb értelemben pedig a gazdaság szereplőinek – pályázati tanácsadás és üzleti terv készítés – spin-out spin-off start-up vállalkozások létrehozása a szellemi alkotások hasznosítására, – technológia elérhetővé tétele licencia-adáshoz, szabadalom-átruházáshoz – a technológia-transzfer valamennyi járulékos feladatának ellátása – az ipari igények állandó és naprakész követése egy ún. ipari kapcsolatteremtési programcsomag (IKP) megvalósításával – stratégiai hálózatépítés, hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítása, élő kapcsolat fenntartása a szakmai közélettel, – oktatási programok, távlatilag oktatási menedzser-képzés kezdeményezése.
Határ menti Tanácsadó, Képző és Innovációs Központ A
Szegedi
Tudományegyetem
Mezőgazdasági
Főiskolai
Kara
a
Határmenti
Tanácsadó, Képző- és Innovációs Központot a Bánáti Agrár- és Állatorvostudományi Egyetemmel partnerségben pályázta és valósította meg. A megvalósításának helyszíne a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar Tanüzeme, ahol a projekt zöldmezős beruházás keretében jött létre. A Központ a Takács Ferenc Képző Központ nevet vette fel. Tanfolyamokkal, konzultációs és információs szolgáltatásokkal elő kívánja mozdítani a régióban (a határ mindkét oldalán) a kis- és középvállalkozások növekedését, versenyképességének fokozását. Lehetőséget nyújt partnertalálkozók, üzletember találkozók szervezésére, igény szerint vállalati, céges rendezvények komplett kiszolgálására. Hosszú távú célja az üzemeltető és tulajdonos intézménynek, hogy olyan rendezvényeknek, programoknak adjon helyet, amelyek a térség szereplői, gazdasági szervezetei számára hozzáadott értéket teremtenek.
Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont RET pályázati támogatással 2004-ben jött létre a Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT), melynek átfogó szakmai stratégiáját a régió kiemelkedő tudományos iskolái, a rendelkezésre álló tudományos és infrastrukturális háttér, a régió kis- és középvállalatainak fejlesztési lehetőségei, valamint a modern kutatásifejlesztési trendek határozzák meg. Ezek mérlegelésével a DNT átfogó szakmai célja olyan terápiás célú idegrendszeri kutatások megvalósítása, amelyek multidiszciplináris megközelítése a betegségek kialakulását és lefolyását meghatározó célmolekuláktól az integrált idegrendszeri működésig lehetőséget ad arra, hogy eredményként adott esetben preklinikai vizsgálatokon tesztelt vezérmolekulák és piacképes diagnosztikai módszerek jöjjenek létre. A projekt a gyógyszeripari résztvevők és a csatlakozó, elsősorban
metodológiai
szándékainak
és
fejlesztésekben
elkötelezettségének
érdekelt
megfelelően
és
biotechnológiai
eredmény-orientált
KKV-k és
a
neurológiai megbetegedések társadalmi és üzleti szempontból legfontosabb formáit célozza meg. Ez adja a projekt alprogram-struktúráját az alábbiak szerint: 1. Alprogram: Kóros fehérje-aggregációval járó betegségek (Alzheimer-kór, Parkinson-kór) terápiájának kutatása (8 részfeladat) 2. Alprogram: Szorongásos betegségek és kóros neuroendokrin folyamatok (tanulás- és memóriazavarok, stressz, szenvedélybetegségek) gyógyszeres kezelése (6 részfeladat) 3. Alprogram: Neurodegeneratív kórképek patomechanizmusa: neuroprotektív hatású farmakonok fejlesztése (8 részfeladat) 4. Alprogram: Neuroproteomikai centrum létrehozása, pszichiátriai betegségek funkcionális genomikája, proteomikája, célfehérjék kijelölése (7 részfeladat) 5. Alprogram: Diagnosztikumok fejlesztése idegrendszeri betegségek korai felismerésére (6 részfeladat) A projekt kiemelt feladata a technológiatranszfer hatékonnyá tétele. Ennek érdekében horizontális alprogram indul az ösztönző innovációs környezet kialakítása érdekében, amelyhez regionális intézményi kockázati tőkebefektető (Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt.) és intézményesített technológia-transzfer (Biopolisz koncepció, Biopolisz Kft.) bevonása szükséges.
A központ létrehozatalában, sikeres működésében résztvevő további szereplők: MTASZBK, MTA Támogatott Kutatóhelyek, EGIS Gyógyszergyár Rt., Solvo Biotechnológai Rt., Diagnosticum Rt., Kromat Rt., Creative Labor Kft., PharmaHungary 2000 Kft., Rytmion Kutató-fejlesztő Kft., Kation Európa Bt., Qualicont Kht., Délalföldi Bioinnovációs Centrum Kht. Genomikai Központja, Biopolisz Kft.
A DNT által 2004. óta elért eredmények:
Kifejlesztett új termék:
25 db
szolgáltatás: 33 db alkalmazás:
22 db
technológia:
32 db
prototípus:
1 db.
Benyújtott hazai szabadalmak száma: 8
Benyújtott PTC: 3
Benyújtott külföldi szabadalmak száma: 2
Dél-alföldi Élet és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (DEAK)/ DEAK Kooperációs Kutatási Nonprofit Zrt. A Szegedi Tudományegyetem kötelékében 2005. év elején jött létre a Dél-alföldi Életés
Anyagtudományi
Kooperációs
Kutatási
Központ
(DEAK)
GVOP
pályázati
támogatással, illetve 10 ipari partner bevonásával, azzal a céllal, hogy a Szegedi Tudományegyetem élettudományi
és
anyagtudományi
szellemi potenciáljának
kamatoztatásával olyan, hosszú távú együttműködést valósítson meg, melyben a kutatási, az oktatási és a technológia transzfer célok egymást erősítve valósulnak meg. A DEAK meghatározó eleme volt az interdiszciplinaritás, amely biztosította a kutató központ előnyös diverzifikáltságát és a továbbfejlődés lehetőségeit. Az egységes cél: az emberi életminőség javítása érdekében több kutatási irányt, és ebből következő oktatási tevékenységeket hajtottunk végre, melyeket a konkrét projektek képviseltek (71. ábra). Az egyetem stratégiai célja az volt, hogy a DEAK létrehozásával a bemutatott K+F területeken olyan tárgyi és humán erőforrások koncentrálódjanak hosszútávon, amelyek elősegítik a régió, az SZTE és a DEAK integrálódását az Európai Kutatási Térségbe.
hulladékok haznosítása
Feldolgozóipari
Biokonverzió
Környezettechnológia Bioremediáció
Megújuló energia Hidrogén és biogáz átalakítás, tárolás
Orvosi technológia
Életminőség javítása
Bőr öregedését gátló kozmetikumok fejlesztése
Projektek
Orvosi képalkotási módszerek fejlesztése
K+F irányok
Orvosi diagnosztika
Általános cél
1. táblázat: A DEAK célpiramisa és a stratégiai együttműködés területei
Forrás: SZTE Intézményfejlesztési terv, saját szerkesztés
A DEAK-on belül 5 kutatási irányban (Orvosi Képalkotás, Kozmetológia, Megújuló Energiaforrások Hasznosítása, Bioremediáció, Hulladékhasznosítás) dolgoztak együtt az
egyetemi
kutatócsoportok
és
ipari
partnereik,
melyek
részben
korábbi
együttműködések továbbfejlesztései voltak. Az 5-ből 2 főprogram (Megújuló Energiaforrások
Hasznosítása,
Ipari
Hulladékhasznosítás)
közvetlenül
a
környezetbarát fejlesztéseket helyezte előtérbe. A DEAK által 2005. és 2009 között elért eredmények: Kifejlesztett új prototípus: 2 Benyújtott hazai szabadalmak száma: 4 Hazai és külföldi publikációk száma: 32 A Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia a Dél-alföldi Életés Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ alapjain 2009-ben hozta létre közös tulajdonú vállalkozását, a DEAK Kooperációs Kutatási Zrt.-t (DEAK Zrt.).
A
DEAK Zrt. elsődleges célja, hogy csúcstechnológiai K+F eredmények létrehozásával és gyakorlati alkalmazásba vételével, valamint az ipari partnerek K+F igényeinek magas szintű kielégítésével elősegítse a tudásalapú gazdaság fejlődését a Dél-alföldi régióban. A szervezet feladatának tekinti a régióban lévő intézmények, de elsősorban a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia területi intézetei számára az ipari kapcsolatok kiépítését, illetve a már meglévő ipari kapcsolatok kutatási-fejlesztési feladatainak felkarolását. A DEAK Zrt. más vállalkozásokkal közösen a következő területeken végez termék, technológia és szolgáltatás-fejlesztést: PIROS DIVÍZIÓ: o Orvosi képalkotó módszerek fejlesztése o Neuroprotektív farmakonok fejlesztése o Szorongásos betegségek kutatása o Új, innovatív gyógyszerek kutatása o Kozmetológiai termékek fejlesztése FEHÉR DIVÍZIÓ:
o Bioenergiák o Keratintartalmú szerves hulladék mint megújuló energiaforrás o Biogáz kiserőmű ZÖLD DIVÍZIÓ: o Élelmiszerfejlesztés o Fajta-előállító nemesítés és vetőmag forgalmazás o A növények adaptációs képességét és a környezet védelmét szolgáló fejlesztések INFORMATIKAI DIVÍZIÓ: o Technológia és szoftver kidolgozása Magic alapú gyógyszerkereskedelmi rendszerek
visszatervezésére,
továbbfejlesztésére
és
minőségbiztosítására o Technológia és szoftver kidolgozása Forrás-SQL alapú üzleti rendszerek minőségbiztosítására o Mobil WEB Terminál alkalmazások professzionális célokra o Egészségipari alkalmazások INNOVATÍV TÁRSADALOMTUDOMÁNY DIVÍZIÓ: o Az ügyfél-elégedettség és a performancia kapcsolata o Irányítási és teljesítmény menedzsment megoldások vizsgálata o Intézményi
adatvagyon
menedzselhetősége,
médiatörések
jelentőségének, szerepének vizsgálata
Szegedi Tudományegyetem Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (SZTE KNRET) A Szegedi Tudományegyetem több kutató és ipari partner bevonásával konzorciumi formában sikeresen pályázott a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Pázmány Péter Program - Regionális Tudásközpont pályázatán, melynek eredményeképpen 2005-ben elindult a „Környezet- és Nanotechnológiai RET: a dél-alföldi régió életminőségét javító integrált rendszerek fejlesztése” megnevezésű program, röviden KNRET.
A Tudásközpont öt alprogramja olyan megoldásokat és eszközöket dolgoz ki, amelyek mérhető javulást eredményeznek a környezet minőségében, a regionális ipar fejlődésében és az itt élő emberek egészségében, és amelynek eredményei a program lezárását követően is fenntarthatóak lesznek. A KNRET öt alprogramja: 1. Környezettechnológiai kutatás, mely fókuszában a hulladékkezeléssel és gazdálkodással kapcsolatos alkalmazásorientált problémák mellett a környezeti monitoring rendszerek kialakítása áll. 2. A nanotechnológiai kutatások, melyek területén a KNRET elsősorban olyan funkcionális anyagok kifejlesztését tervezi, amelyek a többi alprogramban is alkalmazhatóvá válnak pl.: nanostrukturált anyagok. 3. A biotechnológia nyújtotta lehetőségek kiaknázásának egyik legalkalmasabb színtere a régió. A biomasszából biotechnológiai módszerrel történő metán tartalmú
biogáz,
biohidrogén
és
bioetanol
előállítási
technológiáinak
hatékonyságát növelő eljárások keresése az egyik fő célkitűzés, míg a másik kiemelt feladat a képződő hasznos termékek tisztításával, tárolásával és szállításával kapcsolatos. 4. Az egészség alprogram elsősorban népegészségügyi problémákat vizsgál. Egyik
kutatási
területe
a
környezetbe
kerülő
részecskék
(például
légszennyezők, vízszennyezések, nanorészecskék, stb.) humán egészségtani vonatkozásainak
megfigyelését
helyezi
előtérbe,
míg
egy
másik
a
nanotechnológia egészségügyi – kozmetikai, gyógyszeripari és terápiás célú – alkalmazásának lehetőségeire koncentrál. 5. Az informatikai kutatások teremtenek kapcsolatot a fenti területek között, hiszen az egyes témák kifejlesztett eszközei és technológiái több lábon támaszkodnak az informatika nyújtotta lehetőségekre. A KN RET által 2005. óta elért eredmények: Kifejlesztett új termék:
8 db
szolgáltatás: 11 db alkalmazás:
5 db
technológia: 12 db
prototípus:
13 db
Benyújtott hazai szabadalmak száma: 4 Benyújtott PTC: 1 Benyújtott külföldi szabadalmak száma: 1
Kutatóegyetemi Kiválósági Központ A kutatási eredményeknek, az innovációs sikereknek és az oktatók kiváló tudományos tevékenységének köszönhető a Szegedi Tudományegyetem 2010-ben az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjának „A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innovációoktatás fejlesztésén keresztül” (TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV) megnevezésű pályázatán 2 856 331 580 Ft támogatást nyert Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozására. Ez újabb kihívásokat és feladatokat állított az SZTE tudományos közössége elé, amelynek úgy kíván megfelelni, hogy komplex programokban gondolkodva építi az SZTE nemzetközi hírnevét. A Kutatóegyetemi Kiválósági Központ címnek birtokában az SZTE 5 kiemelt alprogramban nemzetközileg is elismert, professzionális színvonalú kutatásokat valósít meg. A Kutatási Alprogramok mindegyike kiemelt terület a nemzetközi kutatás élvonalában, az SZTE tudományos háttere tekintetében a legelismertebb kutatási területek között van, illetve szinergiában van a többi kiemelt területtel; ezzel is segítve a létrejött tudományos potenciál hatékony kihasználását és a kutatási fókuszterület szakmai fenntarthatóságát. A Szuperlézer Alprogram kiemelt célja az ELI-hez kapcsolódó alkalmazások fejlesztése, valamint a kapcsolódó területek tudományos igényeinek kielégítése. A legmodernebb nano- és gyógyszertechnológiák és
módszerek
meghonosítását
tűzte
zászlajára
a
Kémia,
anyagtudomány,
gyógyszerkutatás Alprogram. A Molekuláris biológia, genetika, orvostudomány Alprogram
a
betegségek
molekuláris
patogenézisének
feltárása
mellett
a
neuropszichiátriai zavarok patomechanizmusát kutatja. A
Környezettudomány,
biztonságosságának
energetika
kérdésének
Alprogram
vizsgálatán
túl
a
megújuló
nanopartikulumok energiahordozók
előállítására irányuló technológiák fejlesztésén fog dolgozni, részben korábbi eredményekre építve. A program legátfogóbb témája, az Információs Társadalom Alprogram napjaink meghatározó kérdéseivel foglalkozik a területen, így az információs
társadalom
jogi,
gazdasági,
szociológiai,
történeti
és
stratégiai
vetületeinek kutatásával. A program kiemelt menedzsment feladata a Kiválósági Központ intézményi hátterének megteremtése, valamint az egyetemi paradigmaváltás elősegítése, többek között modern versenypiaci menedzsment módszerek és struktúrák meghonosításán keresztül. A projekt szakmai menedzsmentjén túl a célok között megjelenik a nemzetközi kutatási hálózatszervezés és a kutatásmarketing tevékenység annak érdekében, hogy a Kiválósági központ önálló szereplőként is megjelenhessen a nemzetközi innovációs piacon, de helyet kaptak olyan exkluzív tevékenységek is, mint a kutatói coaching, vagy a kutatás-kontrolling. A
Kutatóegyetemi
Kiválósági
Központ
célja,
hogy
elősegítse
a
Szegedi
Tudományegyetem kutatás-fejlesztési és innovációs versenyképességének javítását a kutatókért, a hallgatókért és a kutatási megbízásokért folytatott – nemzetközivé váló – versenyben, hozzájáruljon az egyre komplexebb tudományos kihívásokra való felkészüléshez az alapkutatási tevékenység interdiszciplináris jellegének fokozásán keresztül,
illetve
az
eredmények
további
javítása
érdekében
a
tehetség
menedzselését helyezze a középpontba. Az Egyetem által már létrehozott tudásközpontok, a létrehozandó tudáspólus megnövekedett és kiszélesedett kutatási kapacitásai és lehetőségei szellemi infrastrukturális hátterének megerősítéséhez, fejlesztéséhez – s ezzel párhuzamosan a képzési, oktatási feladatok magas szintű végzésének biztosításához – szükséges a vonatkozó tudományterületek elektronikus szakirodalmi információs adatbázisainak rendszeres és biztonságos használhatósága. Ugyancsak fejlesztési cél az érintett tudományterületek magfolyóirataihoz a teljes szövegű, elektronikus hozzáférés biztosítása mind az Egyetemi Könyvtárban, mind a kutatóhelyeken, mind a kutatók otthoni munkaállomásain.
c) A
Szegedi
Tudományegyetemmel
intézményesített
módon
együttműködő regionális klaszterek és spin-off vállalkozások A klaszterek önálló cégek – általában piaci versenyzők és beszállítóik – hálózatos együttműködése, melyeket összeköt hosszú távú érdekeik azonossága, és a közösen végzett tevékenységeik költségcsökkentő, hatékonyságot növelő hatása. A Szegedi Tudományegyetem 21 klaszter működésében vállal szerepet, ebből 19 a Dél –alföldi régióban-, 1 Budapesten-, és 1 Balatonfüreden található, mely jól tükrözi az egyetem térbeli kisugárzását. A klaszterekben való tagság lefedi az SZTE kulcskompetenciáit, és szinte minden kara számára reális „iparági” alternatívát tud biztosítani. Az Egyetem részvételével működő klaszterek: 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter, ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter, Dél-Alföldi Biomassza Hasznosítási Klaszter, Goodwill Biotechnológiai Klaszter, Havaria Környezetipari és Egészségtechnikai Klaszter, PharmacoFood
Dél-alföldi Élettudományi
és
Funkcionális
Élelmiszeripari
Klaszter, Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter, Alliance Klaszter, PharmAgora Életminőség Klaszter Dél-Alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszter (DAKK), Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter (DATEK), Dél-alföldi Termálklaszter, Dél-Alföldi Zöld Gépipari Technológia-fejlesztési Klaszter Biotechnológiai és Pharmakológiai Innovációs Klaszter (BioPharma), ECOSTEP Innovációs Klaszter a Fenntartható Jövőért, Építőipari Kutatási, Innovációs és Technológiai - Transzfer Klaszter, Hungaromed Dél-alföldi Regionális Egészségipari-turisztikai Klaszter, Könnyűszerkezetes Építőipari Klaszter,
Magyar Klinikai Vizsgálati Klaszter, Dél-alföldi Innovációs Tanácsadó Klaszter (DITAK) Első Magyar Polgári Biztonságvédelmi Klaszter Dél-Alföldi Fenntartható Fejlődés Szolgáltató Klaszter (DAFESZK), Dél-alföldi Biotechnológiai Innovációs Klaszter (DABIK) A spin-off vállalkozások a felsőoktatási intézményekből kiváló technológia-intenzív vállalatok, melyek a kutatóhelyek szellemi eredményeinek felhasználásával alakulnak, azaz „kiperdülnek” az anyaintézetből. A Szegedi Tudományegyetem spin-off vállalkozásainak tevékenysége rendkívül széles spektrumot foglal magába. Kutatásaik kiterjednek a lézerfizika, a szoftveripar, a biogáz termelési eljárások, a geotermikus energia-felhasználás, és az orvosi alkalmazások területére. 2012-ben az egyetem spin-off vállalkozásai az alábbiak: CE Optics Természettudományi és Kutató Kft. Első Magyar Biogáz Kft. Hilase Kft. InnoGeo Nonprofit Közhasznú Kft. Nanocolltech Kft. Tonosoft Orvostechnikai és Kutatás Fejlesztési Kft. Traumart Kft. Megenerg Kft.).
2. ábra. Az egyetem vállalati kutatási szerződéseinek és bevételeinek alakulása 2005 és 2011 között, Ft-ban
285 271 211
157
196
Forrás: Gazdasági és MűszakiFőigazgatóság
Az intézményben – a megszerzett források nagyságrendjét tekintve – legnagyobb arányban (40–75%) az egyéb egységek (egyetemi központi pályázatok, több kar részvétel megvalósuló pályázatok) részesednek. A karok tevékenységét tekintve kiemelkedik
a
Természettudományi
és
Informatikai
Kar,
és
az
Általános
Orvostudományi Kar pályázati aktivitása és eredményessége. A forrásszerző képesség számításakor az adott évben bevont összes pályázati forrás egy minősített oktatóra jutó hányadát tekintetve kiemelkedően magas teljesítményt nyújtott az Általános Orvostudományi Kar, a Gyógyszerésztudományi Kar és a Természettudományi és Informatikai Kar, ahol az egy minősített oktatóra jutó bevont forrás mértéke évente átlagosan az elmúlt év adatai alapján 4,5–7,5 millió Ft körül alakult.
3. ábra. SZTE pályázati aktivitásának alakulása 2005–2011 között
Forrás: Egyetemi Pályázati Nyilvántartó Rendszer (EPER)
4. A Szegedi Tudományegyetem K+F együttműködési portfoliója A Szegedi Tudományegyetem kutatás – fejlesztési - innovációs eredményessége részben
köszönhető
tudományos
kapacitásának,
a
tudományos
munka
színvonalának, ugyanakkor természetszerűleg jelentősen hozzájárul mindehhez igen kiterjedt kapcsolati hálója. E kapcsolatháló részben húzóerőt, tudományos kihívást jelent
az
intézmény
számára,
részben
támogatóként
a
kutatás-fejlesztési
tevékenység finanszírozójaként, előmozdítójaként játszik jelentős szerepet az egyetem életében. Amennyiben kapcsolatként egyetemi egység és vállalati partner között megvalósuló, szerződés által szabályozott, fejlesztési projektek sorát magában foglaló alapvetően sajátos
nonbusiness-business
konfliktussal
jellemezhető
interakció-sorozatot
tekintünk, melynek központi eredményei a vállalati felet illető magánjavak, és az egyes projektek viszonya, helyzete az egyetem kutatás-koordinációjában tisztázott, úgy a kapcsolati portfoliót három alapvető dimenzió mentén jellemezhetjük: közvetlenül a Szegedi Tudományegyetem tanszékeivel, intézeteivel kapcsolatot ápoló ipari partnerek körét,
a Szegedi Tudományegyetemmel kutatóközpontjain, ipari kutatóhelyein keresztül kapcsolatot tartó partnerek körét, a
Szegedi
Tudományegyetemmel
intézményesített
módon
(hálózatilag
szervezett formában) kapcsolatot tartó ipari partnerek körét. A továbbiakban e dimenziók mentén jellemezzük az egyetem kapcsolati portfolióját úgy, hogy az első esetben a kapcsolati portfolióról karonként (főbb oktatási és tudományos egységenként) nyújtunk információt, a második esetben az egyetem főbb ipari kutatóközpontjait, kutatóhelyeit mutatjuk be, míg a harmadik esetben jellemezzük az intézménnyel kapcsolatban álló klaszterek körét.
d) A
Szegedi
Tudományegyetemmel
közvetlenül
kapcsolatot
ápoló
vállalkozások köre A Szegedi Tudományegyetem oktatási, kutatási szervezeti egységeivel (karaival, intézeteivel, tanszékeivel) közvetlenül K+F kapcsolatot tartó vállalatok, vállalkozások körét úgy definiáltuk, hogy K+F együttműködőnek tekintettük azon vállalatok, vállalkozások körét, amelyek egy éven túl szerződéses kutatási megbízás alapján kapcsolatban állnak a Szegedi Tudományegyetemmel, vagy legalább két szerződéses K+F projektet kezdeményeztek a Szegedi Tudományegyetemen, melyek közül legalább egyet már lezártak. Ezen együttműködő partnerek számát (karonként) az elmúlt három évben a 4. ábra mutatja. A 4. (és a 2.) ábra alapján megállapítható, hogy az egyetem K+F együttműködőinek köre az elmúlt öt évben dinamikusan növekedett. E növekedés fő motorjának az Általános Orvostudományi Kar, és a Természettudományi és Informatikai Kar tekinthető. Számottevő a Gyógyszerésztudományi Kar ipari együttműködőkkel kialakított együttműködési volumene, mely kiegyensúlyozott, stabil képet mutat. A többi
kar,
jelen
vizsgálat
során
alkalmazott
definíció
szerinti
vállalati
együttműködőkkel kialakított kapcsolatrendszere szűk, együttesen nem éri el ezen (a fentiekben felsorolt) karok bármelyikének volumenét. 4. ábra. Az egyetemmel kapcsolatot ápoló vállalkozások száma kari megoszlásban
2009 Állam és Jogtudományi Kar
2010
2011
1
1
0
106
147
167
Bölcsészettudományi Kar
2
0
0
Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
0
0
0
Fogorvostudományi Kar
1
1
1
Gazdaságtudományi Kar
3
4
3
25
28
25
Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
3
4
4
Mezőgazdasági Kar
4
1
2
Mérnöki Kar
0
6
10
66
79
73
0
0
0
211
271
285
Általános Orvostudományi Kar
Gyógyszerésztudományi Kar
Természettudományi és Informatikai Kar Zeneművészeti Kar Összesen
Forrás: Intézményi szerződések nyilvántartása
E fenti képet az 5. ábra árnyalja, mely jól mutatja, hogy bár az együttműködők száma folyamatosan növekedő képet mutat, az egy megrendelőre jutó átlagos megrendelési volumen elsősorban stagnál. A legmagasabb átlagos megrendelési mérettel (a magas együttműködési portfolióval bíró területek/karok közül) a Természettudományi és Informatikai Kar bír, melyet a Gyógyszerésztudományi Kar átlagos megrendelési értékei követnek, míg a legkisebb átlagos megrendelési értékkel az Általános Orvostudományi Kar partnerei lépnek fel. A további karok tekintetében esetenként kiugróan magas értékek jelentkeznek, melyek az alacsony partnerszámból aktívan következnek. 5. ábra. Az egyetemmel kapcsolatot ápoló vállalkozások átlagos megrendelési nagysága (karonkénti megoszlásban, Ft-ban)
Állam és Jogtudományi Kar
2009 4 826 331
2010 4 728 000
Általános Orvostudományi Kar
2 085 377
1 904 667 2 161 937
Bölcsészettudományi Kar
6 796 500
0
0
0
0
0
Fogorvostudományi Kar
833 333
1 512 000
1 944 000
Gazdaságtudományi Kar
6 666 667
5 000 000 12 333 333
Gyógyszerésztudományi Kar
5 286 475
5 381 947
Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
5 013 833
8 260 000 15 420 000
Mezőgazdasági Kar
3 310 155 16 505 448
Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
Mérnöki Kar Természettudományi és Informatikai Kar Zeneművészeti Kar Átlagosan
2011 0
3 577 211 7 135 788
0
3 286 715
3 754 456
8 976 443
7 108 177
7 986 475
0
0
0
6 520 500
5 583 593
5 750 420
Forrás: Intézményi szerződések nyilvántartása
Az együttműködő partnerek ágazati megoszlása ettől eltérő képet mutat ( 6. ábra). A partnerek túlnyomó részének megbízásai (a megbízások mintegy 50%-a) egyéb, be nem sorolható szolgáltatás kategóriájába tartozik. A fentieken túl a partnerek meghatározó körének nyújtott K+F tevékenység gyógyszeripari, vegyipari, illetve IT K+F, továbbá jelentősnek mondható a kutatóintézetek, illetve egyéb közintézmények számára végzett kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység. 6. ábra. Az egyetemmel kapcsolatot ápoló vállalkozások ágazati megoszlása
e) A
felsőoktatás
és
gazdaság
kapcsolatát
erősítő
tudás-
és
technológiatranszfer szervezetek A Szegedi Tudományegyetem találmányainak piaci menedzselése érdekében az alábbi innovációval fókuszáltan foglalkozó központ/szervezet valós létrehozatalában, munkájában vesz/vett részt: Megújuló Energia- és Környezet-technológiai Innovációs Központ Élelmiszergazdasági Informatikai Innovációs Központ Biopolisz Kft. Határ menti Tanácsadó, Képző és Innovációs Központ
Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT)
Dél-alföldi Élet és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (DEAK) / DEAK Kooperációs Kutatási Nonprofit Zrt.
Szegedi Tudományegyetem Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (SZTE KNRET)
Kutatóegyetemi Kiválósági Központ
Megújuló Energia- és Környezet-technológiai Innovációs Központ3 A központ a KKK együttműködésre alapul, létrehozásának célja a regionális innováció erősítése, a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó regionális tudásközpont kiépítése, a K+F eredmények hasznosításával, a privát és a közszféra közötti együttműködés előmozdításával. A központ, létrehozatala érdekében született pályázati dokumentáció szerint négy konzorciumi tag részvételével valósul meg: Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Magyar Természettudományi Egyesületek Szövetségének
Csongrád-megyei
szervezete
(MTESZ),
Csongrád
Megyei
Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK), UNICOTEC Kht. A pályázatban leírtak megvalósulásával olyan szakágazati innovációs központ jött létre a Szegedi Tudományegyetem kutatási hátterére támaszkodva, amely aktívan részt vesz a hozzá kapcsolódó vállalkozások közti kommunikáció kialakításában, 3
Az összefoglaló az UNICOTEC KHT összegzése alapján készült
fenntartásában. Szellemi és fizikai erőforrásokat biztosít a vállalkozások számára, amelyek lehetővé teszik a legmagasabb szintű technológia létrehozását és transzferjét. A projekt tervezett eredményei:
-
A megújuló energia és környezettechnológiai K+F eredmények technológiai transzferének előkészítése a régióban. (KKV-k betelepítése az innovációs központba és tematikus inkubációjuk)
-
A regionális technológiai transzfer bázisán, a régió határain túli technológiai diffúzió előkészítése (vertikális diverzifikáció)
-
A
konzorciális
(K+F)
projektek
generálására
kidolgozott
módszertan
alkalmazásával az információáramlás megszervezésével újabb K+F projektek indítása a vállalkozók innovációs tevékenységének támogatása mellett (horizontális diverzifikáció) hálózati kapcsolatok kialakítása és menedzselése. A projekt menedzsmentjének megvalósítását az UNICOTEC KHT biztosítja. A projekt keretében megtörténik a MTESZ székház inkubációra történő alkalmassá tétele. Az SZTE szerepe a központban a potenciális kutatási kapacitás rendelkezésre bocsátása.
Élelmiszergazdasági Informatikai Innovációs Központ A Központ célja, hogy a Szegedi Tudományegyetem, szellemi és kutatási kapacitásával, a Homokháti Kistérséggel szoros együttműködés keretében egy minta jellegű kezdeményezést alakítson ki – amely a jövőben további források bevonásával – képes válik arra, hogy a térség szellemi- és tudásbázisaként hozzájáruljon annak komplex fejlesztéséhez. A projekt közvetlen célja: komplex tudástranszfer-központ létesítése; innováció-közvetítő, oktató és szolgáltató bázis létrehozása. A központ létrehozatalához
benyújtott
pályázatban
az
SZTE
Mórahalom
város
Önkormányzatának partnereként vett részt. Az Innovációs Központ fő feladatai a következők: 6. térségfejlesztési kutatások, térségi innovációs tevékenység központja 7. informatikai
fejlesztések
témakörökben
–
különösen
az
agrárinformatikai
és
távoktatási
8. speciális társadalomtudományi kutatások (pl. tanyakutatás) csomópontja 9. oktatási funkciók (tanfolyamok, felnőttképzések) 10.
agrár-gazdasági innovációs tevékenység és adatbázis
Biopolisz Kft. A BIOPOLISZ Kft. feladata a Szeged városában működő tudományos intézmények tevékenységének, a régióban folyó oktatási, kutatási és innovációs tevékenységnek a sikeres
előmozdítása,
továbbá
a
gyakorlatban
megvalósítható
tudományos
eredmények feltárásában, hasznosításában történő szerepvállalás, annak érdekeltségi alapon történő előmozdítása. A Biopolisz Kft. megalapításának hátterében, annak előéleteként a Szeged-Biopolisz Élettudományi Konzorcium (a továbbiakban: Konzorcium) megalapítása áll. A Konzorcium alapítói, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézet, a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság, az MTA Szegedi Biológiai Központ, a Szegedi Akadémiai Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és Újszeged országgyűlési képviselője.
A Biopolisz Szegedi Innovációs Kft. működésének céljai: – az egyetemi-kutatóintézeti szellemi alkotások lehető leggyorsabb gazdasági hasznosításának elősegítése, védve a tudományos szabadságot és gazdasági hasznot biztosítva az egyetemi-kutatóintézeti szférának, és ezen intézmények kutatóinak és feltalálóinak, – ipari-gazdasági kapcsolatok kiépítésének elősegítése az egyetemi-kutatóhelyi humán erőforrás számára, amelyből mindkét fél gazdaságilag is kifejezhető hasznot realizálhat és – az
egyetemi-kutatóhelyi
szellemi
alkotások
harmadik
személyek
általi
jogosulatlan hasznosításának megakadályozása komplex védelem biztosításával, ezek segítségével pedig a versenyképesség és a termelékenység növelése, és a vállalkozói szellem bátorítása a régió gazdaságában.
A Biopolisz Kft. tevékenysége:
– az alapítók érdekkörében lévő szellemi alkotás-vagyon felmérése (technológia-értékelés), kereshető adatbázisba foglalása és stabilizálása, értve ezalatt a jogi oltalom megszerzése iránti intézkedések megtételét, – információs szolgáltatáscsomag biztosítása kutatóknak és feltalálóknak; melyben kiemelt szerepet kap a szabadalmi és az ezzel rokon jogi tanácsadás, – információs szolgáltatáscsomag az ipar, tágabb értelemben pedig a gazdaság szereplőinek – pályázati tanácsadás és üzleti terv készítés – spin-out spin-off start-up vállalkozások létrehozása a szellemi alkotások hasznosítására, – technológia elérhetővé tétele licencia-adáshoz, szabadalom-átruházáshoz – a technológia-transzfer valamennyi járulékos feladatának ellátása – az ipari igények állandó és naprakész követése egy ún. ipari kapcsolatteremtési programcsomag (IKP) megvalósításával – stratégiai hálózatépítés, hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítása, élő kapcsolat fenntartása a szakmai közélettel, – oktatási programok, távlatilag oktatási menedzser-képzés kezdeményezése.
Határ menti Tanácsadó, Képző és Innovációs Központ A
Szegedi
Tudományegyetem
Mezőgazdasági
Főiskolai
Kara
a
Határmenti
Tanácsadó, Képző- és Innovációs Központot a Bánáti Agrár- és Állatorvostudományi Egyetemmel partnerségben pályázta és valósította meg. A megvalósításának helyszíne a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar Tanüzeme, ahol a projekt zöldmezős beruházás keretében jött létre. A Központ a Takács Ferenc Képző Központ nevet vette fel. Tanfolyamokkal, konzultációs és információs szolgáltatásokkal elő kívánja mozdítani a régióban (a határ mindkét oldalán) a kis- és középvállalkozások növekedését, versenyképességének fokozását. Lehetőséget nyújt partnertalálkozók, üzletember találkozók szervezésére, igény szerint vállalati, céges rendezvények komplett kiszolgálására. Hosszú távú célja az üzemeltető és tulajdonos intézménynek, hogy olyan rendezvényeknek, programoknak adjon helyet, amelyek a térség szereplői, gazdasági szervezetei számára hozzáadott értéket teremtenek.
Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont RET pályázati támogatással 2004-ben jött létre a Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT), melynek átfogó szakmai stratégiáját a régió kiemelkedő tudományos iskolái, a rendelkezésre álló tudományos és infrastrukturális háttér, a régió kis- és középvállalatainak fejlesztési lehetőségei, valamint a modern kutatásifejlesztési trendek határozzák meg. Ezek mérlegelésével a DNT átfogó szakmai célja olyan terápiás célú idegrendszeri kutatások megvalósítása, amelyek multidiszciplináris megközelítése a betegségek kialakulását és lefolyását meghatározó célmolekuláktól az integrált idegrendszeri működésig lehetőséget ad arra, hogy eredményként adott esetben preklinikai vizsgálatokon tesztelt vezérmolekulák és piacképes diagnosztikai módszerek jöjjenek létre. A projekt a gyógyszeripari résztvevők és a csatlakozó, elsősorban
metodológiai
szándékainak
és
fejlesztésekben
elkötelezettségének
érdekelt
megfelelően
és
biotechnológiai
eredmény-orientált
KKV-k és
a
neurológiai megbetegedések társadalmi és üzleti szempontból legfontosabb formáit célozza meg. Ez adja a projekt alprogram-struktúráját az alábbiak szerint: 1. Alprogram: Kóros fehérje-aggregációval járó betegségek (Alzheimer-kór, Parkinson-kór) terápiájának kutatása (8 részfeladat) 2. Alprogram: Szorongásos betegségek és kóros neuroendokrin folyamatok (tanulás- és memóriazavarok, stressz, szenvedélybetegségek) gyógyszeres kezelése (6 részfeladat) 3. Alprogram: Neurodegeneratív kórképek patomechanizmusa: neuroprotektív hatású farmakonok fejlesztése (8 részfeladat) 4. Alprogram: Neuroproteomikai centrum létrehozása, pszichiátriai betegségek funkcionális genomikája, proteomikája, célfehérjék kijelölése (7 részfeladat) 5. Alprogram: Diagnosztikumok fejlesztése idegrendszeri betegségek korai felismerésére (6 részfeladat) A projekt kiemelt feladata a technológiatranszfer hatékonnyá tétele. Ennek érdekében horizontális alprogram indul az ösztönző innovációs környezet kialakítása érdekében, amelyhez regionális intézményi kockázati tőkebefektető (Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt.) és intézményesített technológia-transzfer (Biopolisz koncepció, Biopolisz Kft.) bevonása szükséges.
A központ létrehozatalában, sikeres működésében résztvevő további szereplők: MTASZBK, MTA Támogatott Kutatóhelyek, EGIS Gyógyszergyár Rt., Solvo Biotechnológai Rt., Diagnosticum Rt., Kromat Rt., Creative Labor Kft., PharmaHungary 2000 Kft., Rytmion Kutató-fejlesztő Kft., Kation Európa Bt., Qualicont Kht., Délalföldi Bioinnovációs Centrum Kht. Genomikai Központja, Biopolisz Kft.
A DNT által 2004. óta elért eredmények:
Kifejlesztett új termék:
25 db
szolgáltatás: 33 db alkalmazás:
22 db
technológia:
32 db
prototípus:
1 db.
Benyújtott hazai szabadalmak száma: 8
Benyújtott PTC: 3
Benyújtott külföldi szabadalmak száma: 2
Dél-alföldi Élet és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (DEAK)/ DEAK Kooperációs Kutatási Nonprofit Zrt. A Szegedi Tudományegyetem kötelékében 2005. év elején jött létre a Dél-alföldi Életés
Anyagtudományi
Kooperációs
Kutatási
Központ
(DEAK)
GVOP
pályázati
támogatással, illetve 10 ipari partner bevonásával, azzal a céllal, hogy a Szegedi Tudományegyetem élettudományi
és
anyagtudományi
szellemi potenciáljának
kamatoztatásával olyan, hosszú távú együttműködést valósítson meg, melyben a kutatási, az oktatási és a technológia transzfer célok egymást erősítve valósulnak meg. A DEAK meghatározó eleme volt az interdiszciplinaritás, amely biztosította a kutató központ előnyös diverzifikáltságát és a továbbfejlődés lehetőségeit. Az egységes cél: az emberi életminőség javítása érdekében több kutatási irányt, és ebből következő oktatási tevékenységeket hajtottunk végre, melyeket a konkrét projektek képviseltek (71. ábra). Az egyetem stratégiai célja az volt, hogy a DEAK létrehozásával a bemutatott K+F területeken olyan tárgyi és humán erőforrások koncentrálódjanak hosszútávon, amelyek elősegítik a régió, az SZTE és a DEAK integrálódását az Európai Kutatási Térségbe.
hulladékok haznosítása
Feldolgozóipari
Biokonverzió
Környezettechnológia Bioremediáció
Megújuló energia Hidrogén és biogáz átalakítás, tárolás
Orvosi technológia
Életminőség javítása
Bőr öregedését gátló kozmetikumok fejlesztése
Projektek
Orvosi képalkotási módszerek fejlesztése
K+F irányok
Orvosi diagnosztika
Általános cél
1. táblázat: A DEAK célpiramisa és a stratégiai együttműködés területei
Forrás: SZTE Intézményfejlesztési terv, saját szerkesztés
A DEAK-on belül 5 kutatási irányban (Orvosi Képalkotás, Kozmetológia, Megújuló Energiaforrások Hasznosítása, Bioremediáció, Hulladékhasznosítás) dolgoztak együtt az
egyetemi
kutatócsoportok
és
ipari
partnereik,
melyek
részben
korábbi
együttműködések továbbfejlesztései voltak. Az 5-ből 2 főprogram (Megújuló Energiaforrások
Hasznosítása,
Ipari
Hulladékhasznosítás)
közvetlenül
a
környezetbarát fejlesztéseket helyezte előtérbe. A DEAK által 2005. és 2009 között elért eredmények: Kifejlesztett új prototípus: 2 Benyújtott hazai szabadalmak száma: 4 Hazai és külföldi publikációk száma: 32 A Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia a Dél-alföldi Életés Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ alapjain 2009-ben hozta létre közös tulajdonú vállalkozását, a DEAK Kooperációs Kutatási Zrt.-t (DEAK Zrt.).
A
DEAK Zrt. elsődleges célja, hogy csúcstechnológiai K+F eredmények létrehozásával és gyakorlati alkalmazásba vételével, valamint az ipari partnerek K+F igényeinek magas szintű kielégítésével elősegítse a tudásalapú gazdaság fejlődését a Dél-alföldi régióban. A szervezet feladatának tekinti a régióban lévő intézmények, de elsősorban a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia területi intézetei számára az ipari kapcsolatok kiépítését, illetve a már meglévő ipari kapcsolatok kutatási-fejlesztési feladatainak felkarolását. A DEAK Zrt. más vállalkozásokkal közösen a következő területeken végez termék, technológia és szolgáltatás-fejlesztést: PIROS DIVÍZIÓ: o Orvosi képalkotó módszerek fejlesztése o Neuroprotektív farmakonok fejlesztése o Szorongásos betegségek kutatása o Új, innovatív gyógyszerek kutatása o Kozmetológiai termékek fejlesztése FEHÉR DIVÍZIÓ:
o Bioenergiák o Keratintartalmú szerves hulladék mint megújuló energiaforrás o Biogáz kiserőmű ZÖLD DIVÍZIÓ: o Élelmiszerfejlesztés o Fajta-előállító nemesítés és vetőmag forgalmazás o A növények adaptációs képességét és a környezet védelmét szolgáló fejlesztések INFORMATIKAI DIVÍZIÓ: o Technológia és szoftver kidolgozása Magic alapú gyógyszerkereskedelmi rendszerek
visszatervezésére,
továbbfejlesztésére
és
minőségbiztosítására o Technológia és szoftver kidolgozása Forrás-SQL alapú üzleti rendszerek minőségbiztosítására o Mobil WEB Terminál alkalmazások professzionális célokra o Egészségipari alkalmazások INNOVATÍV TÁRSADALOMTUDOMÁNY DIVÍZIÓ: o Az ügyfél-elégedettség és a performancia kapcsolata o Irányítási és teljesítmény menedzsment megoldások vizsgálata o Intézményi
adatvagyon
menedzselhetősége,
médiatörések
jelentőségének, szerepének vizsgálata
Szegedi Tudományegyetem Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (SZTE KNRET) A Szegedi Tudományegyetem több kutató és ipari partner bevonásával konzorciumi formában sikeresen pályázott a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Pázmány Péter Program - Regionális Tudásközpont pályázatán, melynek eredményeképpen 2005-ben elindult a „Környezet- és Nanotechnológiai RET: a dél-alföldi régió életminőségét javító integrált rendszerek fejlesztése” megnevezésű program, röviden KNRET.
A Tudásközpont öt alprogramja olyan megoldásokat és eszközöket dolgoz ki, amelyek mérhető javulást eredményeznek a környezet minőségében, a regionális ipar fejlődésében és az itt élő emberek egészségében, és amelynek eredményei a program lezárását követően is fenntarthatóak lesznek. A KNRET öt alprogramja: 6. Környezettechnológiai kutatás, mely fókuszában a hulladékkezeléssel és gazdálkodással kapcsolatos alkalmazásorientált problémák mellett a környezeti monitoring rendszerek kialakítása áll. 7. A nanotechnológiai kutatások, melyek területén a KNRET elsősorban olyan funkcionális anyagok kifejlesztését tervezi, amelyek a többi alprogramban is alkalmazhatóvá válnak pl.: nanostrukturált anyagok. 8. A biotechnológia nyújtotta lehetőségek kiaknázásának egyik legalkalmasabb színtere a régió. A biomasszából biotechnológiai módszerrel történő metán tartalmú
biogáz,
biohidrogén
és
bioetanol
előállítási
technológiáinak
hatékonyságát növelő eljárások keresése az egyik fő célkitűzés, míg a másik kiemelt feladat a képződő hasznos termékek tisztításával, tárolásával és szállításával kapcsolatos. 9. Az egészség alprogram elsősorban népegészségügyi problémákat vizsgál. Egyik
kutatási
területe
a
környezetbe
kerülő
részecskék
(például
légszennyezők, vízszennyezések, nanorészecskék, stb.) humán egészségtani vonatkozásainak
megfigyelését
helyezi
előtérbe,
míg
egy
másik
a
nanotechnológia egészségügyi – kozmetikai, gyógyszeripari és terápiás célú – alkalmazásának lehetőségeire koncentrál. 10. Az informatikai kutatások teremtenek kapcsolatot a fenti területek között, hiszen az egyes témák kifejlesztett eszközei és technológiái több lábon támaszkodnak az informatika nyújtotta lehetőségekre. A KN RET által 2005. óta elért eredmények: Kifejlesztett új termék:
8 db
szolgáltatás: 11 db alkalmazás:
5 db
technológia: 12 db
prototípus:
13 db
Benyújtott hazai szabadalmak száma: 4 Benyújtott PTC: 1 Benyújtott külföldi szabadalmak száma: 1
Kutatóegyetemi Kiválósági Központ A kutatási eredményeknek, az innovációs sikereknek és az oktatók kiváló tudományos tevékenységének köszönhető a Szegedi Tudományegyetem 2010-ben az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjának „A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innovációoktatás fejlesztésén keresztül” (TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV) megnevezésű pályázatán 2 856 331 580 Ft támogatást nyert Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozására. Ez újabb kihívásokat és feladatokat állított az SZTE tudományos közössége elé, amelynek úgy kíván megfelelni, hogy komplex programokban gondolkodva építi az SZTE nemzetközi hírnevét. A Kutatóegyetemi Kiválósági Központ címnek birtokában az SZTE 5 kiemelt alprogramban nemzetközileg is elismert, professzionális színvonalú kutatásokat valósít meg. A Kutatási Alprogramok mindegyike kiemelt terület a nemzetközi kutatás élvonalában, az SZTE tudományos háttere tekintetében a legelismertebb kutatási területek között van, illetve szinergiában van a többi kiemelt területtel; ezzel is segítve a létrejött tudományos potenciál hatékony kihasználását és a kutatási fókuszterület szakmai fenntarthatóságát. A Szuperlézer Alprogram kiemelt célja az ELI-hez kapcsolódó alkalmazások fejlesztése, valamint a kapcsolódó területek tudományos igényeinek kielégítése. A legmodernebb nano- és gyógyszertechnológiák és
módszerek
meghonosítását
tűzte
zászlajára
a
Kémia,
anyagtudomány,
gyógyszerkutatás Alprogram. A Molekuláris biológia, genetika, orvostudomány Alprogram
a
betegségek
molekuláris
patogenézisének
feltárása
mellett
a
neuropszichiátriai zavarok patomechanizmusát kutatja. A
Környezettudomány,
biztonságosságának
energetika
kérdésének
Alprogram
vizsgálatán
túl
a
megújuló
nanopartikulumok energiahordozók
előállítására irányuló technológiák fejlesztésén fog dolgozni, részben korábbi eredményekre építve. A program legátfogóbb témája, az Információs Társadalom Alprogram napjaink meghatározó kérdéseivel foglalkozik a területen, így az információs
társadalom
jogi,
gazdasági,
szociológiai,
történeti
és
stratégiai
vetületeinek kutatásával. A program kiemelt menedzsment feladata a Kiválósági Központ intézményi hátterének megteremtése, valamint az egyetemi paradigmaváltás elősegítése, többek között modern versenypiaci menedzsment módszerek és struktúrák meghonosításán keresztül. A projekt szakmai menedzsmentjén túl a célok között megjelenik a nemzetközi kutatási hálózatszervezés és a kutatásmarketing tevékenység annak érdekében, hogy a Kiválósági központ önálló szereplőként is megjelenhessen a nemzetközi innovációs piacon, de helyet kaptak olyan exkluzív tevékenységek is, mint a kutatói coaching, vagy a kutatás-kontrolling. A
Kutatóegyetemi
Kiválósági
Központ
célja,
hogy
elősegítse
a
Szegedi
Tudományegyetem kutatás-fejlesztési és innovációs versenyképességének javítását a kutatókért, a hallgatókért és a kutatási megbízásokért folytatott – nemzetközivé váló – versenyben, hozzájáruljon az egyre komplexebb tudományos kihívásokra való felkészüléshez az alapkutatási tevékenység interdiszciplináris jellegének fokozásán keresztül,
illetve
az
eredmények
további
javítása
érdekében
a
tehetség
menedzselését helyezze a középpontba. Az Egyetem által már létrehozott tudásközpontok, a létrehozandó tudáspólus megnövekedett és kiszélesedett kutatási kapacitásai és lehetőségei szellemi infrastrukturális hátterének megerősítéséhez, fejlesztéséhez – s ezzel párhuzamosan a képzési, oktatási feladatok magas szintű végzésének biztosításához – szükséges a vonatkozó tudományterületek elektronikus szakirodalmi információs adatbázisainak rendszeres és biztonságos használhatósága. Ugyancsak fejlesztési cél az érintett tudományterületek magfolyóirataihoz a teljes szövegű, elektronikus hozzáférés biztosítása mind az Egyetemi Könyvtárban, mind a kutatóhelyeken, mind a kutatók otthoni munkaállomásain.
f) A
Szegedi
Tudományegyetemmel
intézményesített
módon
együttműködő regionális klaszterek és spin-off vállalkozások A klaszterek önálló cégek – általában piaci versenyzők és beszállítóik – hálózatos együttműködése, melyeket összeköt hosszú távú érdekeik azonossága, és a közösen végzett tevékenységeik költségcsökkentő, hatékonyságot növelő hatása. A Szegedi Tudományegyetem 21 klaszter működésében vállal szerepet, ebből 19 a Dél –alföldi régióban-, 1 Budapesten-, és 1 Balatonfüreden található, mely jól tükrözi az egyetem térbeli kisugárzását. A klaszterekben való tagság lefedi az SZTE kulcskompetenciáit, és szinte minden kara számára reális „iparági” alternatívát tud biztosítani. Az Egyetem részvételével működő klaszterek: 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter, ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter, Dél-Alföldi Biomassza Hasznosítási Klaszter, Goodwill Biotechnológiai Klaszter, Havaria Környezetipari és Egészségtechnikai Klaszter, PharmacoFood
Dél-alföldi Élettudományi
és
Funkcionális
Élelmiszeripari
Klaszter, Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter, Alliance Klaszter, PharmAgora Életminőség Klaszter Dél-Alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszter (DAKK), Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter (DATEK), Dél-alföldi Termálklaszter, Dél-Alföldi Zöld Gépipari Technológia-fejlesztési Klaszter Biotechnológiai és Pharmakológiai Innovációs Klaszter (BioPharma), ECOSTEP Innovációs Klaszter a Fenntartható Jövőért, Építőipari Kutatási, Innovációs és Technológiai - Transzfer Klaszter, Hungaromed Dél-alföldi Regionális Egészségipari-turisztikai Klaszter, Könnyűszerkezetes Építőipari Klaszter,
Magyar Klinikai Vizsgálati Klaszter, Dél-alföldi Innovációs Tanácsadó Klaszter (DITAK) Első Magyar Polgári Biztonságvédelmi Klaszter Dél-Alföldi Fenntartható Fejlődés Szolgáltató Klaszter (DAFESZK), Dél-alföldi Biotechnológiai Innovációs Klaszter (DABIK) A spin-off vállalkozások a felsőoktatási intézményekből kiváló technológia-intenzív vállalatok, melyek a kutatóhelyek szellemi eredményeinek felhasználásával alakulnak, azaz „kiperdülnek” az anyaintézetből. A Szegedi Tudományegyetem spin-off vállalkozásainak tevékenysége rendkívül széles spektrumot foglal magába. Kutatásaik kiterjednek a lézerfizika, a szoftveripar, a biogáz termelési eljárások, a geotermikus energia-felhasználás, és az orvosi alkalmazások területére. 2012-ben az egyetem spin-off vállalkozásai az alábbiak: CE Optics Természettudományi és Kutató Kft. Első Magyar Biogáz Kft. Hilase Kft. InnoGeo Nonprofit Közhasznú Kft. Nanocolltech Kft. Tonosoft Orvostechnikai és Kutatás Fejlesztési Kft. Traumart Kft. Megenerg Kft.
