INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZAT

INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZAT MOTIVÁCIÓS LEVÉL Tisztelt Budapest Főváros Önkormányzata! Tisztelt Képviselő Testület! Jelen dokumentummal pályázatot nyújtok be a Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola intézményvezetői állásra. Sándorné Csikós Mária magyar – történelem – pedagógia szakos tanár vagyok. A pályán töltött 30 év alatt az iskolarendszer minden szintjén - az általános iskolától az egyetemig - tanítottam. Jelenleg nevelési igazgatóhelyettesként dolgozom iskolámban, ahova 1988-ban kerültem. Kezdetben magyart, történelmet tanítottam, majd kollégáim megtiszteltek azzal, hogy munkaközösség-vezetőnek választottak, majd nevelési igazgatóhelyettesként tehettem próbára képességeimet. Továbbképzéseim során arra törekedtem, hogy képessé váljak a folyamatos megújulásra, s e pályán adódó problémák, konfliktusok megoldására. Szakmai és vezetői tapasztalataim, emberi kvalitásaim felhasználásával szeretném elérni, hogy a Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolába egyre több tanuló jelentkezzen, mert: jól képzett, emberséges a pedagógus közösség, s az őket támogató, segítő minden dolgozó, 1

a tanulás, a munka tisztelete, az egymás segítése, elfogadása a fő érték, az iskola dolgozói kitalálnak, átvesznek, adaptálnak – lehetőségeikhez képest – minden olyan újítást, módszert, mely segít céljaink megvalósításában. Hitem, hogy a szakmaiság mellett e pályán létfontosságú az emberség, a határozott következetesség, s annak feladata–felelőssége, hogy az iskolában megalapozhatjuk, fejleszthetjük azokat az értékeket, melyek diákjaink személyiségébe beépülve alkalmassá válhatnak arra, hogy szilárd értékrendet teremtsenek. E feladat szépsége és felelőssége vezet pályámon immár 30 éve. E munkához nélkülözhetetlen egy jól működő közösség, akiket az igazgató „csupán” irányít, vezetőtársaival, de csakis velük egyetértésben érheti el azt a nagyon nagy célt, hogy az iskolájában minden diák, dolgozó igazán értékesnek érezhesse magát. Mindehhez kérem tisztelettel programom alapján az Önök támogatását is.

Budapest, 2012. január 30.

Sándorné Csikós Mária

2

Vezetői programomat az iskolai életet szabályozó dokumentumok (Pedagógiai program, Minőségirányítási program, SZMSZ) elemző értékelésével, az ebből adódó vezetői feladatok felvázolásával ismertetem.

HELYZETELEMZÉS Iskolánk 77 éves. A XVIII. kerület legrégibb középiskolája. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat (1909/2011. (VI.22.) Főv. Kgy.) alapján a Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Budapest, 1184 Hengersor u. 34.) szakközépiskolai feladatokat lát el. Közgazdasági jellege kezdettől meghatározta működését. 1994-ben világbanki modell-iskolává vált, melynek köszönhetően jelentősen emelkedett az iskola technikai – informatikai háttere, s a tanári továbbképzéseknek, külföldi tanulmányutaknak köszönhetően a tantestület módszertani kultúrája jelentősen gazdagodott. A közgazdaság kiegészült az informatikával, így az iskola egyik erőssége, hogy két piacképes szakmára készíti fel diákjait. Önállóan rendelkezik a munkáltatói jogokkal, a személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzataival. Gazdálkodási feladatait a Csepel TISZK Gazdasági Szervezete látja el a köztük létrejött együttműködési megállapodás alapján. Szabályzati besorolás alapján általános középfokú oktatást végez nappali rendszerben. A szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti, ill. szakmai gyakorlati oktatás tartozik feladatkörébe.

3

Alap-ill. speciális feladatai: sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása. Szakmai képzési szakmacsoport.

lehetőségei:

informatikai,

közgazdasági

A szakképzési évfolyam követelményeire a Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola és Kollégium készít fel. A 2012/2013. tanévben középfokú pénzügyi számviteli ügyintéző képzés indítására van lehetősége a Fővárosi Közgyűlés 3103/2011. (X. 21.) Kgy. határozata alapján. Ez lehetőséget teremt arra, hogy ebben a szakközépiskolában ismét megvalósulhasson a szakmai alapozást követően a tényleges szakma oktatása. Ez a helyzet újabb feladatot jelent, hiszen szaktanárainkat ismét fel kell készíteni e munkára, meg kell szerveznünk a gyakorlatokat, motiválttá kell tennünk a diákjainkat, hogy az elkezdett képzést be is fejezzék, mert általános tendencia, hogy sok diák lemorzsolódik. Ennek megakadályozására fontosnak tartom az előkészítést. Meg kell vizsgálni: a diák jó „helyre” jelentkezett-e ismeri-e az adott szakmát? tudja-e mit fog tanulni, mi lesz a végzettsége? van-e hozzá megfelelő előképzettsége? Ha elkezdte a tanulást megtesz-e mindent a képző a képző intézmény és a tanuló is, hogy elhárítsák azokat a nehézségeket, melyek akadályozzák, nehezítik a tanulást. Megfelelő-e az elmélet és a gyakorlat aránya? 4

Kudarc esetén megtörténik-e ok okok feltárása, a hibák kijavítása?

Diákok Jelentkezett tanulók Nyelvi elők. Informatika Közgazdasági Összesen Felvett tanulók Nyelvi elők. Informatika Közgazdasági Összesen Indítható oszt.száma Nyelvi elők. Informatika Közgazdasági Összesen Indított oszt.száma Nyelvi elők. Informatika Közgazdasági Összesen

2007/2008.

2008/2009.

2009/2010.

2010/2011.

2011/2012.

174 234 186 594

204 252 157 613

221 216 95 532

166 204 174 544

143 180 130 453

2007/2008.

2008/2009.

2009/2010.

2010/2011.

2011/2012.

32 64 35 131

56 60 29 145

56 59 28 143

56 64 29 149

28 61 35 124

2007/2008.

2008/2009.

2009/2010.

2010/2011.

2011/2012.

1 2 1 4

2 2 1 5

2 2 1 5

2 2 1 5

2 2 1 5

2007/2008.

2008/2009.

2009/2010.

2010/2011.

2011/2012.

1 2 1 4

2 2 1 5

2 2 1 5

2 2 1 5

1 2 1 4

5

A táblázat adatai szerint iskolánk viszonylag szerencsésen átvészelte a demográfiai veszélyt. Az évek során alkalmazkodtunk ahhoz az igényhez, hogy nagyobb lett az érdeklődés az informatikai képzés iránt, ezért növeltük e területen a képzési lehetőségeket. A nyelvi előkészítőre azonban a 2011/12 tanévben csak egy osztályt tudtunk felvenni. Ennek okát részben külső, részben belső okokkal indoklom. A jobb képességű tanulókat, akik erre képzésre általában jelentkeznek, elvonja a gimnázium, ahol ma már sok szakmai képzési lehetőséget is kínálnak a tanulóknak, pl. fakultáció keretében. Így a tanuló, aki még bizonytalan pályaválasztásában, inkább a gimnáziumba jelentkezik. A másik ok iskolán belül keresendő: Vizsgálnunk kell: megfelelően alakítottuk-e ki a nyelvi csoportokat, helyes-e a bontási aránya a tananyagnak, megfelelően értékelünk-e, megfelelő-e az előrehozott érettségire való irányítási rendszerünk, megfelelően ösztönözzük-e a nyelvvizsgát? Szeretnénk, ha a későbbiekben ismét lehetőséget kapnánk nyelvi előkészítő osztályok indítására. A következő tanévben a szakmai alapozó tárgyak mellett - szabad órasávunk terhére- emelt óraszámban, emelt szinten kívánjuk az idegen nyelvet tanítani egy-egy osztályban. 6

A szakmai képzés megszűnése két szakképző osztályt „vitt el”. Sajnos nem a csepeli képző helyre jelentkezetek, hanem a helyileg közelebb lévő iskolákba. Ezért is örvendetes, hogy a következő tanévtől engedélyt kaptunk szakképző osztályok indítására. Bár a létszámunk, s ezáltal a csoportszámunk, nem csökkent jelentősen, de a felvett tanulóink szorgalmával és munkához való viszonyával nem vagyunk elégedettek. Sokan nagyon nagy hiányokkal, motiválatlanul érkeznek az általános iskolából. Óraszámaink, energiánk jelentős része a felzárkóztatásra, ill. neveltségi szint emelésére fordítandó. Pedagógusok

Tantestületünk jól képzett, dinamikus pedagógusokból áll, akik hivatásuknak tartják e pályát, s ennek megfelelően is dolgoznak. Példaértékű iskolánkban a tanár-diák kapcsolat. Továbbképzéseinket a törvényi előírásoknak megfelelően végezzük, s a TÁMPOP 2.2.3 projektnek köszönhetően korszerű ismeretek és készségek birtokába jutottunk. Szükségesnek tartom, hogy a következő évi továbbképzési tervet úgy alakítsuk ki, hogy legyenek olyan szakembereink, akik a tanulás tanulását tanítják, ill. mérés-értékelés módszertanához értenek. Pályázati lehetősét szeretnék kihasználni: TÁMOP-3.1.5. Pedagógusképzés, ill.TÁMOP-3.2.1 Közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködése kialakítása (Tanulást segítő, támogató formák bevezetése). Kompetencia mérések eredményei

„A 2010-es kompetenciamérés eredményei alapján matematikából telephelyünk átlageredménye 1556 képességpont. A hasonló nagyságú

7

szakközépiskolai telephelyek átlaga 1624 képességpont. Tehát az átlag alatt van. A képességeloszlás diagramokból leolvashattuk az iskola tanulóinak tudásában mutatkozó nagy különbséget, valamint a leszakadó, a többi diáknál sokkal gyengébben teljesítő tanulók jelenlétét. Ugyanebből a diagramból kiderül, hogy az országos átlag felett teljesítő tanulóink száma alig több mint 25%. A tanulóink 2008-as eredményeinek összehasonlításából az átlageredményük fejlődése a két év alatt elmarad attól, mint amekkora fejlődés a hasonló korábbi átlageredményű tanulókkal dolgozó telephelyek többségén tapasztalható. A gyengébb kezdeti eredménnyel rendelkező diákok kevésbé fejlődtek két év alatt, mint az országos adatok alapján várható lett volna, a jobb eredménnyel érkezők viszont gyorsabban fejlődtek, mint ahogy várható volt. A komplex fejlődési modell alapján (ami az adott időszak iskolai munkájának fejlesztő hatásának tulajdonítható) a tanulóink 60 %-a gyengébb eredményt ért el mint ami a korábbi eredménye és körülményei alapján várható lett volna. A korábbi évekhez viszonyítva: 2009-hez képest nincs szignifikáns változás, de a 2008-hoz képest szignifikánsan alacsonyabb az átlageredményünk. Tanulóink képességeik szerint szövegértésből az 1 – 5. szint között helyezkednek el. A fővárosi szakközépiskolás átlaghoz viszonyítva több a gyengébb tanulónk és kevesebb a jó képességű. Tanulóink szövegértési képességmegoszlása gyengébb, mint országosan. Eredményünk a középmezőnyben helyezkedik el. A kis szakközépiskolák átlageredményéhez képest jobban teljesítünk, a közepes és nagy szakközépiskolákhoz képest rosszabbul. 8

Telephelyünk 2010-es eredménye: 1575, míg a 2008-as eredményünk 1558, tehát tanulóink fejlődése a bementi méréstől a kimenetig kézzel fogható.” (Idézet a munkaközösségi beszámolókból). Ezekkel az eredményekkel nem vagyunk, nem lehetünk elégedettek. A fejlesztés lehetőségét egységességében látom.

az

alapozásban

végzett

munka

A matematikai és a szövegértési kompetencia nem lehet csupán a matematika és magyar szakos tanárok feladata csupán. A szövegértés fejlesztése minden kolléga számára létérdek. Ha a tanuló nem tud úgy olvasni, hogy értelmez is egyben, akkor nem tud tanulni, nem tud feladatot megoldani, nem tud fogalmazni, beszélni, írni. Ennek következménye a siker elmaradása, mely nem csak a diákot, hanem a tanárt is bírálja: a diák lemarad, nem ért semmilyen szöveget, nem halad, inkább feleslegesnek érzi az erőfeszítést. Elveszíti motiváltságát. Negatívan befolyásolják ezt a jelenséget azok a különböző hátrányok, melyekkel a tanulóink nagy száma hozzánk érkezik. Ugyan csak közel 10 %-uk jelezte hivatalosan, hogy hátrányos helyzetű, de saját felmérésünk elemzése azt mutatja, hogy tanulóink legalább 60%-a rendelkezik valamilyen hátránnyal: szociális, anyagi, kulturális stb. A név nélkül, önként válaszoló szülők nagy száma jelzi számunkra, hogy hátrányaik csökkentését remélik tőlünk. Iskolai szintű tehát a probléma, megoldására vezetői terv szükséges. A H2O PROGRAM Előzetes elméleti–gyakorlati tanulmányozás alapján a hejőkeresztúrimodell (H2O program) adaptálását javaslom. 9

A H2O program olyan módszer, mely elősegíti a különbözőképpen szocializált, eltérő kulturális háttérrel rendelkező gyermek együttműködési készségét. Célja a tanulási motiváció erősítése, a tanórai differenciálás, a tanulás tanítása, a kommunikációs, a szocializációs készségek, képességek erősítése, a problémamegoldó gondolkodás és együttműködési készség fejlesztése, önállóságra nevelés, csoportmunka, tolerancia az eltérő szociokulturális közegből érkezettek iránt, gyakorlatorientált oktatás, alapképzések kialakítása – fejlesztése. A program adaptálandó elemei: nyílt végű feladatok, differenciált feladatok differenciált tanulás tanulásszervezés, komplex instrukciós program, szabályok, szerepek, csoportszellem, generációk közt párbeszéd-program. Komplex Instrukciós Program előnyei

Az osztályon belüli rangsorbeli problémák már az iskola kezdő szakaszában felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak. A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az együttműködési normákra történő felkészítésére. Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztatása. A fentieken kívül módszer másik fontos célja a tanárok szakmai hozzáértésének fejlesztése a csoportmunka-szervezés során.

10

A pedagógusoknak meg kell tanulniuk, hogy az új módszerben mi a szerepük az osztálymunka alatt, ezért a módszer bevezetése, elsajátítása során szükség van munkájuk folyamatos, szakértői ellenőrzésére, a kollégák közötti együttműködésre. Azok a tanulók, akik a közösségből társadalmi okok miatt kirekesztődnek, vagy azok, akiknek tanulásában lemaradás tapasztalható, gyakran vonakodnak részt venni a közös munkában, emiatt azonban kevesebbet tanulnak, mint azok, akik aktívabbak. Az osztályrangsor élén elhelyezkedő tanulók nagyobb befolyást gyakorolnak a csoport döntéshozatalára, gyakrabban kérik őket segítségadásra, és több alkalom jut véleményük kifejtésére, mint a rangsor alján elhelyezkedőknek. Az utóbbiak véleményét általában figyelmen kívül hagyják (ez a megnyilvánulás a státusprobléma jelensége). A komplex instrukciós programban a tanár célja az, hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú munkavégzésre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre. A módszer elvei

Differenciált, nem rutinszerű feladatok alkalmazása, ez minden esetben nyitott végű, több megoldást kínáló, sokféle, eltérő képességek mozgósítására alkalmas feladatokat jelent. A felelősség megosztásának elve magába foglalja az egyén felelősségét a saját és a csoport teljesítményéért, illetve a csoport felelősségét az egyén teljesítményéért. A tanulók munkájának ellenőrzése a normákon és a szerepeken keresztül történik. A közös munkában az alábbi együttműködési normák betartása valósul meg: „Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.” „Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.” 11

„Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért fordul hozzád.” „Segíts másoknak, de ne végezd el helyette a munkát.” „Mindig fejezd be a feladatod.” „Munkád végeztével rakj rendet magad után.” „Teljesítsd a csoportban kijelölt szereped.”

A csoport A normák együttes alkalmazása lehetővé teszi a tanulók számára egymás viselkedésének ellenőrzését. A munkában minden tanulónak meghatározott szerep jut, ezek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek, rotálódnak. Ez a szerepváltás segíti elő a képességek sokoldalú fejlesztését, a státusprobléma kezelését. A szerep mindig a feladat típusától és a csoport létszámától függ. Az ideális csoportlétszám 3-5 fő. A foglalkozások során az alábbi tanulói szerepek alkalmazása a leggyakoribb: kistanár, beszámoló, jegyzetelő, anyagfelelős, rendfelelős. A szerepek száma függ a csoportlétszámtól. Esetenként egy tanulónak lehet több szerepe is, illetve a fentieken kívül más szerepek is előfordulhatnak (pl. időfelelős, konfliktuskezelő stb). A szerepek rotációja alapkövetelmény. A szerepeken keresztül mindenkinek meg kell tanulnia a munka irányítását, a beszámolást, a helyes, zökkenő- és balesetmentes munkavégzést, végeztetést. Hatások, eredmények A csoporton belül kialakult hierarchia, rangsor kezelése az eltérő, sokféle képesség mozgósítására alkalmas feladatokon keresztül megváltoztatható. 12

A pedagógus feladata annak tudatosítása, hogy nincs olyan tanuló, aki minden képességben kiváló, de mindenki számára van olyan feladat, melyet maradéktalanul meg tud oldani, valamint egyedül senki nem olyan tájékozott, mint a csoport együttesen. Az együttműködési normák és a tanulói szerepek kialakításának már az iskolába kerülés pillanatától kezdve fontos célja annak biztosítása, hogy a diákok mind jobban megértsék a velük szemben támasztott elvárásokat. A tanár szerepe szintén változik. A hagyományos csoportmunkánál a tanár hajlamos a direkt beavatkozásra, irányításra. Ennél a módszernél a beavatkozás szükségtelen. Az együttműködési normán keresztül a tanár hatalmát átruházza a tanulókra. A rendszer megfelelő működése esetén a tanár feladatainak egy részét maguk a diákok végzik el. A tanulók csak végső esetben fordulnak segítségért a tanárhoz, hisz lehetőségük nyílik a feladat megbeszélésére egymás között. A csoportban a tanulónak a korábbitól eltérő szerepek jutnak: kérdez, előad, beszerzi az anyagot, elsimítja a konfliktusokat stb. A szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek. Ez elősegíti a csoporttagok közötti együttműködést, a szerepek elsajátítását, a mások iránti tisztelet kialakulását. A tanár munkája során szakít a rutin-döntéshozatallal. Reagálása attól függ, hogy a csoport milyen úton hajtja végre a feladatot, és a meglévő státuszprobléma milyen jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja, hogy új és differenciált feladatokat és módszereket alkalmazzon, ezzel késztetve absztrakt gondolkodásra a tanulókat. Az egyéni feladatot pedig úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a közös csoportfeladat végrehajtása megfelelő színvonalú legyen az egyéni továbbhaladás érdekében. Az elvek betartása tudatos, logikus munkaszervezést kíván. 13

A komplex instrukciós programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka magja, de alkalmazása nem kizárólagos. A csoporttevékenység beépül a tananyagba. A tanárok a módszert akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. Továbbra is módszereink közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése, a frontális osztálytanítás. A komplex instrukciós program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész összefoglalásánál, egy új tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és feldolgozására is alkalmat adhat. Ezt a módszert a tanítási órák körülbelül egyötödében szükséges alkalmazni. (http://www.h2oktatas.hu) Kovácsné Dr. Nagy Emese hejőkeresztúri igazgatónő tanulmányai alapján A módszer sikerét bizonyították már a programban résztvevő iskolák eredményei: Mindenhol emelkedett a kompetencia felmérések eredménye, jobb lett az iskola légköre, fegyelmi helyzete. Megsokszorozódott az iskolába jelentkezők száma, nőtt a tanulók, tanárok önbizalma.

Különösen nagy feladatot jelent a KIP-es órák megtanulása. Ez külső szakemberek segítségével lehetséges. A képzéshez szükséges anyagi erőforrást, előteremtést a TÁMOP-3.2.1 pályázaton (Közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködések kialakítása , tanulást segítő támogató formák bevezetése) való induláson, ill. a továbbképzési keret felhasználásával tartom lehetségesnek.

14

(H20 pályázaton sajnos nem indulhattunk, mert „papíron” nincs 40% halmozottan hátrányos helyzetű diákunk).

A kompetencia felmérés eredményessége tehát nem azon múlik, hogy hány db szövegértési feladatot vagy matekfeladatot oldottunk meg diákjainkkal, hanem annak a szemléletnek az elsajátításán s gyakorlatban történő megvalósításán, melyet az előbbiekben vázoltam.

NEVELÉSI PROGRAM Iskolánk a törvényeknek megfelelően nevelési programjában határozza meg a nevelési, oktatási céljainkat, feladatainkat. Céljaink között a gyermekközpontúság, tudatosság, a konfliktushelyzetek kezelésére való felkészítést, az elvárt társadalmi szerepek, magatartások, a sokirányú szerepvállalás konstruktív betöltése is szerepel. Ebből következnek céljaink: „nevelőtestület feladata: a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének biztosítása, a gyermek- és tanulóközösség kialakítása és fejlesztése, a szülőkkel való együttműködés a nevelő – oktató munka során” (PP) A nevelőtestület Jelenleg 52 pedagógus dolgozik iskolánkban. A tantestület dinamikus, jól képzett, kreatív. Kiemelkedőnek tartom, hogy igen jó kapcsolatot alakít ki tanár – diák egymással. Erre alapozva válik lehetségessé a korábban említett iskolamodell adaptációja is. 15

Vezetői feladatomnak tartom, hogy a törvényi előírásoknak, a fenntartói céloknak megfelelően irányítsam e közösséget, világosan, egyértelműen, demokratikusan határozzam meg az elvárásokat a közösen kialakított programunknak, ill. a törvényi előírásoknak megfelelően, szükségesnek tartom, hogy javítsunk kommunikációs folyamatokon, eljárásokon,

az

iskolai

az egységesség kialakítása, fejlesztése érdekében több „együttgondolkodási” alkalmat kell teremteni, egymás munkáját jobban meg kell ismernünk, nem magánügy egyetlen tanóra sem, mert egyik óra hatással van a másikra is, egységes elveket, módszereket, (minden tantárgy specialitását figyelembe véve) kell alkalmaznunk, mintát mutatva egymásnak, s diákjainknak. Meg kell tanulnunk a szülők bekapcsolását a folyamatokba. Erre a célra alkalmas a „generációk együttélése, együttműködése” program: A szülők közül sokan szívesen bekapcsolódnak az iskola egyes folyamataiba. Ha pl. osztályfőnöki órákra meghívjuk őket, hogy beszéljenek a saját szakmájukról, tanulmányikról, az sokat segíthet a pályaválasztásban. Ha tudunk olyan családokról, akiken segíthetnek a gyerekek, pl. tartós élelmiszergyűjtés, tankönyvek adományozása stb. annak nagy nevelő ereje van. Ha egy szülő beszél a diákoknak arról, hogy „ő mennyire bánja, hogy nem tanult fiatal korában”, ill ha arról beszél, 16

hogy „neki milyen jó volt, hogy jól tanult,” akkor annak szintén nagy a hatása. Természetesen ezt a tevékenységet összehangoltan kell végezni.

is

tervszerűen,

Jobban ki kell használnunk az iskola kommunikációs eszközeit, iskolarádió hálózat Bevezetjük az E-naplót.

A munkaközösségek, kulcskompetenciák Szakmai munkaközösségeink maguk választják vezetőjüket, akik az igazgató fontos vezetőtársai. Jobban be kell őket vonni a tervező, szervező, irányító, ellenőrző feladatokba. Egy-egy terület szakmaisága az ő felelősségük is. Rendszeres tájékoztatást kell kérni tőlük az évi munkaterv alapján, melyben előzetesen meg kell határozni a tanév feladatait, s azok teljesítését számon kell kérni. Az igazgató vezetőtársaiként jelezniük kell a munka sikereit, kudarcait. Rendszeres időközönként értékelni kell közösen az elvégzett munkát, s előre kell tervezni a következő időszak feladatait. Fontos feladat számunkra a meghatározott kulcskompetenciák fejlesztésének gyakorlati megvalósítása. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójában rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió polgárait a gyors és hatékony alkalmazkodásra a világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra ösztönöz, s hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.

17

A H2O-modell adaptációja, annak megvalósítása nyújthatja a módszertani keretet a kulcskompetenciák kialakításához. Ennek szakmai hátterét egy-egy munkaközösségnek kell kidolgozni. Így pl. a helyes anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia megfelelő beépülését a humán munkaközösség irányítja. Az érettségire való felkészítés mellett a kulturált megszólalás, ill. az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése, a nyelvi agresszió visszaszorítása, az információfeldolgozás, a magabiztos segédeszköz használat, a helyzetnek megfelelő szóbeli és írásbeli érvelés megtanítása kiemelt feladat. E munkaközösség gondozza a történelmet, etikát, s a hozzá kapcsolódó készségek, képességek kialakítását, fejlesztését is. A területek nem válhatnak szét, a tanulóknak komplex módon kell kezelniük a történelmi, valamint a magyar és a világirodalmi alkotásokban lévő ismereteket. Erősebben kell ösztönöznünk diákjainkat az olvasásra.

A nyelvi munkaközösségek felelőssége kommunikáció kompetencia fejlesztése.

az

idegen

nyelvi

A nyelvoktatás eredményességét növelhetné, ha jobban kihasználnánk a homogén csoportok közötti mozgás lehetőségét. Ösztönöznünk kell, hogy emelkedjen a német nyelvet választók száma. Szakköri formában teremtsünk lehetőséget a második idegen nyelv tanulására minden diákunknak. Növeljük a nyelvvizsgára jelentkezők számát.

18

Teremtsünk több olyan tanórán kívüli alkalmat, ahol a diák használhatja nyelvtudását. Kapcsolódjunk be a külföldi-magyar diákcsere programba. A matematika és a természettudományos kompetencia fejlesztése a természettudományi munkaközösség szakterülete. Diákjaink többsége nehezen boldogul e tárgyakkal, de a komplex instrukciós program e terület megszerettetéséhez is módszert adhat. Kilencedik évfolyamon az elő félévet szánjuk a hiányok pótlására. Tartsunk felzárkóztató foglalkozásokat azoknak a tanulóknak, akiknek nem elég a tanórai munka. Fontos, hogy ebben az időszakban derüljenek ki a hiányok, ill. ha valakinek valamilyen részképesség zavara van. Forduljunk a szülőkhöz, ill. külső szakemberekhez. Legyen átjárhatóság a csoportok között. A természettudományos tárgyak eredményességéhez az óraszámok emelése elengedhetetlen. A digitális kompetencia, mely felöleli az információs társadalom magabiztos használatát, az informatikai munkaközösség felelősségkörébe tartozik. Célunk, hogy fejlesszük e munka technikai hátterét, a jól működő számítógép parkot. Ösztönöznünk kell, hogy diákjaink többen tegyenek ECDL-vizsgát, ill. minél többen válasszák érettségi tárgyként az informatikát azok közül is, akik nem informatikai osztályokba járnak. Szakmai képzéseink egyik alapozója az informatika, így még tudatosabban kell irányítanunk, fejlesztenünk azokat a területeket, melyek beszámíthatók az OKJ-s modulba. 19

Ki kellene dolgoznunk egy belső vizsgarendszert, mely tudatosítaná a tanulókban, hogy az adott ismeretkör, melyből vizsgázni kell azért olyan fontos, mert az majd részét képezi leendő szakmájának. A hatékony, önálló tanulási kompetencia fejlesztése, az osztályfőnöki munkaközösség, s egyben az egész tanári kar feladata. Diákjaink úgy érkeznek a középiskolába, hogy nem tudnak tanulni. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kilencedik évfolyamon minden tanuló tanuljon meg tanulni osztályfőnöki órákon. Legyenek olyan kollégáink, akik továbbképzésen tanulják meg, hogyan lehet tanulást tanítani. Az éves továbbképzési tervet ennek megfelelően kell kialakítani. A szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia az esztétikai művészi tudatosság és kifejezőképesség kompetencia átszövi minden szaktanár munkáját. Nincsenek ugyanis a kompetenciák elszigetelve egymástól, fejlesztésük a korábban említett egységesség értelmében az egész tantestület közös felelőssége. Iskolánk közgazdasági munkaközössége így szintén komplexen fejleszti az előbb említetteket. E területen is szükséges lenne jobban tudatosítani a nagyon is különböző közgazdasági tárgyak helyét, szerepét, kimenetét. Mivel szakmai alapozó munkát végzünk, bizonyos területek beszámíthatók majd OKJ-s modulba, itt is bevezetésre javaslom, hogy az adott szakmai tartalmakat kérjük számon egy belső vizsgarendszer során. Ezzel tudatosítjuk a diákban, hogy későbbi szakmájához segítik közelebb. 20

Természetesen mind informatikai, mind a közgazdasági területen ezt az elképzelést a munkaközösség tagjaival pontosan ki kell dolgoznunk. A testnevelés munkaközösség életmódra nevelését.

irányítja

diákjaink

egészséges

Hagyományt kellene teremteni az idén először sorra került „egészségnap” rendezvényünkből, ahol egész napos program keretében forgószínpadszerűen „sportolt” több helyszínen szinte mindenki, ill. előadást hallgatott az egészséges életmódról, megismerkedhettek új mozgáslehetőségekkel. Célom, hogy ne csupán kampányszerű legyen mindez, hanem tudatosan beépüljön mindennapjainkba. Több tanulót kell bevonnunk a délutáni sportolási lehetőségekbe. Nem csupán a testnevelő tanárok feladataként tartom számon annak a nagyon fontos elvnek a gyakorlattá tételét, mely egészségnapunk szlogenje is volt: „ép testben ép lélek”. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat ki-ki a maga szakterületén, ill. osztályfőnöki tevékenysége során végzi. Ezt az osztályfőnöki munkaközösség koordinálja. Vezetőként és tanárként úgy vélem, hogy e feladat nem „mérhető, nem kiosztható”. A tanár saját egyéniségével, szaktudásával, mintaadásával hat.

személyével,

emberségével,

Vezetői dilemmám azonban, hogy az előbb említett idealizmusnak tekinthető elv lehet-e elvárás a mai világban, amikor nagyon sok erő hat ez ellen. Optimizmusomat szerencsére többször erősítik, mint gyengítik kollégáim erőfeszítései. 21

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok sem tekinthetők elszigetelt területnek, hiszen célunk, hogy „olyan iskolában dolgozhasson pedagógus és diák, ahol nézeteinek mindenki szabadon hangot adhat, ahol a konfliktusok nem elkerülendők, hanem az eltérő vélemények megfogalmazásra és nyilvánosságra kerülve megütközhetnek, s ahol ennek következtében egészséges és alkotó a légkör. (Pedagógiai program 37. o.). Diákönkormányzat E feladat megvalósításában diákönkormányzatnak.

nagy

szerepe

van

az

iskolai

Diákjaink fejlett kritikai érzékkel rendelkeznek. Meg kell teremtenünk azokat a fórumokat, melyek alkalmat teremtenek a nyilvános megszólalásra, s melyek során a jogok és kötelességek tudatának egészséges aránya alakul ki. Szervezzünk aktív iskolagyűléseket, ahol megfogalmazhatják gondjaikat, örömeiket, kérdéseiket. Teremtsünk lehetőséget a hagyományos órakeret időnkénti felbontására úgy, hogy azt előzetesen megtervezzük. Kezdeményezzük, javasoljuk diákjainknak, hogy legyen iskolánknak névadója. A tanulók javaslatai alapján iskolai szintű feladat lehetne a névadó személyének kiválasztása, életművének feldolgozása, a névadó ünnepségre való készülés. Ez részét képezhetné annak a megújulási folyamatnak, mely a diákok kezdeményező tevékenységét ösztönözné. A diákönkormányzati munka fellendítésére igénybe vehetünk külső segítséget: pedagógiai–szakmai szolgáltatást: tanuló- tájékoztató, 22

tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek a diákönkormányzatok segítése. Könyvtárunk kiváló lehetőséget teremt nem csupán a kölcsönzésre, hanem légkörével, berendezésével az olvasásra, tanulásra is. Ezzel sajnos kevés diák él, így a magyar szakos, ill. az osztályfőnök kollégáknak erőteljesebben kell ösztönöznie diákjainkat a könyvtárhasználatra. Folytatnunk kell, s 2012/2013-as tanévben be is kell fejeznünk a Szirén program segítségével a könyvtári állomány számítógépes feldolgozását. Ki kell használnunk e program lehetőségeit: a kölcsönzés gépi számontartása, böngészés saját és más könyvtárak állományában, könyvtárközi kölcsönzésbe való bekapcsolódás. Ez remek lehetőséget teremt iskolai kommunikáció fejlesztésére is. Tehetséggondozás

A tehetséggondozás, ill. a képességek kibontakozását lehetővé tevő hagyományos tevékenységek pl. szakkörök, színjátszó kör, nem működnek kellő intenzitással. A kezdeti lelkesedést a tanulók lemorzsolódása követi, s a létszámcsökkenés gyakran a munka végét hozza. Ennek oka a tanulók motiválatlansága, ill. a délutáni tevékenység iránti érdeklődés hiánya. Ez a tendencia jellemző még akkor is, ha pl. nyelvet lehet tanulni ingyen. Nagyon sok külső „erő” vonzza, vonja el az iskolától a tanulókat. Jelenlegi eszközeinkkel nehezen tudjuk ezekkel felvenni a versenyt. Ezen a területen is igyekeznünk kell érdekeltté tenni diákjainkat a munkában való részvételre. A felzárkóztatás korrepetálásokon, ill. szakórákon történik. 23

Csoportmunkában, egyéni foglalkozások keretében pótolhatjuk a hiányokat. A H2O-modell egyes elemei teljes mértékben alkalmasak a felzárkóztatásra. A KIP-es órák nem csupán hiányt pótolnak, hanem személyiséget építenek, melyet azért tartok nagyon fontosnak, mert a diák nem érzi folyton, hogy „neki már megint itt kell maradnia korrepetáláson”. A felzárkóztatási munkánk akkor lehet eredményes, ha megtanuljuk azokat a módszereket, (a KIP mellett), melyet integrációt segítő módszertani elemek. Így pl. az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszerzést, a kooperatív módszereket. (Dr. Spencer Kagan-Miguel Kagan: Kagan kooperatív tanulás). A tehetséggondozás első lépése a tehetség felismerése, azonosítása. Ezt követően ki kell alakítani tehetségfejlesztő programot. Ki kell alakítani a tantestületi munkamegosztást. Együtt kell működni a családdal. Külső szakemberek segítségét is igénybe vesszük: A Csepel TISZK Koordinációs Iroda munkatársai: pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős szakmai segítséget nyújtanak. Szerencsés lenne, ha tevékenységük intenzívebb lehetne, több időt tölthetnénk nálunk.

24

Beilleszkedési problémákkal, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység SNI-s tanulókkal való foglalkozás Időben fel kell ismernünk, hogy mi okozza ezeket a nehézségeket. Kilencedik év elején szociometriai és tantárgyi felmérések segítenek ebben, ill. a szaktanárok, az osztályfőnökök jelzései irányadóak. Szükségesnek tartanám, hogy rendszeres időközönként pl. előbb havonta, később két havonta tartsunk osztályértékelő megbeszéléseket az adott osztályban tanító kollégák részvételével. Itt jeleznénk a problémákat, meghatároznánk közös – egységes módszereinket. Meghívjuk a pszichológust és a fejlesztő pedagógust valamint a gyermekvédelmi felelőst is. Fontos a rendszeresség, ill. a végzett munka értékelése. Óralátogatásokat ösztönöznék, tanuljunk egymástól! Fontos az is, hogy a tanulási nehézség oka kiderüljön. A nevelési tanácsadók szakvéleménye alapján az iskola segítsége jobban konkretizálandó. Fejlesztési tervre lenne szükség, amelyben meg kellene határozni egy fejlesztési naplóban, hogy az adott tanuló milyen segítségre szorul, s ez konkrétan hogyan valósul meg. Ezt követni szükséges, és havi rendszerességgel értékelni, s az újabb faladat kitűzni. Szorosabbra kellene fűznünk kapcsolatunkat a kerületi nevelési tanácsadókkal, hiszen jelenleg csupán „papíron” létezik e kapcsolat. A szakvélemény megírása után többnyire „elengedik a gyerek kezét”. Szakórákon differenciált, ill. kooperatív tanulási formákkal is segítjük e tanulók integrálását, mely a korábban vázolt H2O - modell alapja is. Dr. Spencer Kagan és Miguel Kagan kutatási eredményei és gyakorlata szerint is „javul teljesítményük, nő önbecsülésük és önértékelésük. Javul a többi gyerek viselkedése velük szemben, integrálódnak a csoportba.” 25

Gyermek- és ifjúságvédelem Önálló gyermekvédelmi felelőse iskolánknak nincs. A Csepel TISZK Koordinációs Iroda munkatársa feladatkörébe tartozik e tevékenység. (Részletezett feladatok az SZMSZ-ben) Mivel egyre több a hátrányos helyzetű, problémás tanuló, egyre több a feladat ezzel kapcsolatban. A megnövekedett hiányzások kezelése is nehezíti a helyzetet. A 2012/2013-as tanévben bevezetjük az E-naplót, mely csökkenti az osztályfőnökök igazolásokkal kapcsolatos adminisztratív terheit, ill. az iskolatitkár továbbítja a jelzéseket a hatóságok felé. A gyermekvédelem nem lehet egy (szak)ember feladata. Az osztályfőnök, szaktanár ismeri igazán tanítványait, az ő feladata a probléma felismerése, kezelése. Neki kell jeleznie az iskolavezetés felé a problémát. A hangsúlyt a prevencióra kell helyeznünk. A rendelkezésre álló szakemberek pedig – még ha csupán heti egy alkalommal is – segítenek a helyzet kezelésében. Reményeim szerint e napok száma, ill. a szakemberek száma a gazdasági helyzet javulásával emelkedni fog.

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM A minőségirányítási programban megfogalmazzuk küldetésnyilatkozatunkat, ill. minőségirányítási alapértékelésünket. Ez összhangban van a pedagógiai programunkban meghatározott célokkal, mely stratégiai tervezésünk alapdokumentuma. Ellenőrzési, értékelési területek

Az egyes minőségtervek (intézkedési tervek) mellett kiemelt szerepet szán az ellenőrzési – értékelési rendszernek. 26

Vezetői feladatomnak tartom, hogy meghatározott időszakonként és meghatározott szempontok alapján vezetőtársaimmal következetesen vizsgáljam az intézmény működésének gyakorlatát a partneri elvárásoknak való megfelelés és hatékonyság biztosítása érdekében. Minden ellenőrzést kövessen értékelés, melynek célja az eredményesség megerősítése, valamint a feltárt hiányosságok, hibák pótlása, kijavítása. Célom, hogy kollégáim ne csupán a tanulók tevékenységét ellenőrizzék – értékeljék, hanem saját munkájukat is. Ehhez rendelkezésre állnak a kidolgozott szempontok, melyek a korrekt önértékeléshez adnak segítséget. Szükséges a pedagógiai program éves szintű ellenőrzése az éves munkatervek, szabályzatok vizsgálatával. Meg kell vizsgálnunk, hogy megfelelő volt-e a differenciálásra fordított órák száma, milyen arányú volt a hátrányos helyzetű tanulók aránya a foglalkozásokon, ill. milyen volt a célok teljesítésének mértéke. Nagyban kell fejlesztenünk a belső információs rendszert, hiszen minden munkatársunknak naprakész tájékozottságra van szüksége az iskolát érintő ügyekről. Ebben segít a bevezetésre kerülő E-napló, a rendszeres ill. az indokolt esetben tartott megbeszélések, faliújságok, e-mailek. Ezen a területen partneri elégedettséget is kell mérnünk, elégedettségi mutatót elemeznünk. A külső kapcsolattartásunk önértékeléssel és partneri elégedettség vizsgálattal értékelendő. Legnagyobb hangsúlyt a tanulmányi munka eredményességének mérésére, értékelésére kell helyeznünk.

27

Indikátorként a tantervi követelmények teljesítését, ill. az adott csoportok előzetes eredményeit tekintjük. Az értékelést követően egységes módszerek alkalmazása szükséges a fejlődéshez. Legalább ennyire fontos az országos és helyi mérések eredményeinek értékelése, s ezek alapján a továbbhaladás lépéseinek meghatározása. A kompetenciaméréseknél a kulcskompetenciák alakulását elemezzük, ill. a hozzáadott pedagógiai értéket mutatjuk ki. A beiskolázás eredményességét is mérnünk, elemeznünk kell. Mivel csökken a középiskolás életkort elérők száma, alaposabb előkészítést kíván a beiskolázási munkánk. Nem elég az általános iskolában rendezett szülő tájékoztatásokon részt vennünk, hanem ki kell dolgoznunk az iskolai marketingstratégiánkat. A sajátos arculatot megfelelően kommunikálnunk kell. Végzett diákjainkat vissza kell hívnunk, pályakövetését meg kell valósítanunk, egyrészt, hogy munkánk eredményének örülhessünk, ill. elemezhessük a pályát elhagyók útját. Korrekt tájékoztatót kell készíteni az iskolai munkáról, s a honlapunkat jobban működővé, „élővé” kell alakítanunk. A tanórákhoz kötődő programokról elégedettségi mutatót készíthetünk, melyek alkalmasak lehetnek diákjaink ösztönzésére a délutáni szabadidős tevékenységek ösztönzésére. Gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi feladataink megvalósítása során vizsgálni kell a személyi feltételek meglétét, az intézkedések számát, jellegét, a prevenció eredményességét. Az iskolai fegyelmi helyzet vizsgálata, értékelése egész éves feladat. A dicséretek, elmarasztalások száma jelzés értékű, elemzendő. Az osztályértekezletek nem hagyhatók információáramlás érdekében szükséges. 28

el,

hiszen

az

A szorgalmi helyzet elemzésekor a példás, jó szorgalmú tanulók arányát érdemes viszonyítani az összlétszámhoz. Fontos, hogy ne folyton a problémás, a munkát nem tisztelő tanulókkal foglalkozzunk. A jutalmazások rendszerét is vizsgálni kell, ennek nagyobb szerepet kell szánni munkánk során. Az iskolai érdekvédelem, a DÖK tevékenysége is értékelendő. Munkájukról beszámoló készítendő. Az iskolai ünnepélyekről elégedettség-mérés adhat visszajelzést. A tanmenetek, tankönyvek, taneszközök dokumentumelemzéssel értékelendők. A pedagógusok munkáját ellenőrzési terv alapján szükséges mérni: a törvényben, rendeletekben helyi szabályzókban megfogalmazott elvek, feladatok, elvárások megvalósulását pl. óraelemzéssel, dokumentumelemzéssel vizsgáljuk. Vezetői munkám során nagyban számítok a munkaközösség-vezetők munkájára. A munkatervünkben kitűzött célok megvalósulását az esetleges többletteljesítéseket, szükséges értékelni, elemezni. A nem pedagógus alkalmazottak munkájának ellenőrzése során a pontos jelenlétet, elvárásoknak megfelelő munkavégzést, a takarékos célszerű eszközhasználatot ellenőrizzük. E munkában a gondnok segítségét igényelem. A gazdálkodás eredményességét, hatékonyságát a pénzügyi források és célok összhangját is elemezni kell a GSZ vezetőjének és munkatársainak segítségével. Szükséges saját bevételi források megteremtése pl. terembérlet. Igyekeznünk kell a gazdaságosságra, takarékosságra. 29

Számba kell venni a tárgyi és infrastrukturális feltételeket. Elemezni kell az adottságokat, a változásokat nyomon kell követni helyzetfelméréssel, vizsgálattal. Pl. adatbázist kell kialakítani az adottságokról, kihasználtság-mutatót kell készíteni. Fel kell mérni az eszközállományt. Ennek alapján hiánylista készülhet. Ezt a következő év tervezésekor használni kell. A biztonságos intézmény jogi elvárásoknak meg kell felelni. Az igazgatás területének ellenőrzése, értékelése során legfontosabb szempont a működés törvényessége: a jogszabályoknak való megfelelés, a szabályzók, elérhetőségének biztosítása. A minőségfejlesztési tevékenység elemei: a partneri elégedettség, az önértékelés, a fejlesztő tevékenység intézkedési tervek. Indikátorok: az elégedettségi, ill. intézkedési tervek megvalósításának mutatói A tanulók tevékenységét a következő területeken mérjük, értékeljük: tanulmányi munka versenyeredmények magatartás szorgalom közösségi munka fegyelmi ügyek jutalmazások belső mérések külső mérések házirend

30

E területek értékelésének konkrét módját a munkaközösségek tagjai, ill. külső mérés, értékelés esetén a fenntartó határozza meg. Fontosnak tartom, hogy minden esetben a tanuló tudja, értse pontosan, hogy mit és miért mérünk. Kapjon időben visszajelzést a mérés eredményéről. Kapjon elismerést vagy elmarasztalást, s az utóbbi estben javítási lehetőséget. Vezetői elvem, hogy az ellenőrzés soha nem öncélú, soha nem céltalan, soha nem „rajtakapás” jellegű. Ha partnereim minden esetben pontosan tudják, ismerik az ellenőrzés céljait, jellegét, időpontját, őket bevonva önellenőrzést is alkalmazva tervszerűséget, valamint elemzést, javító szándékot tapasztalnak, akkor hasznosnak, célszerűnek fogják tartani. Nem maradhat egyetlen ellenőrző folyamat sem következmények nélkül. Értékelni, elemezni kell, s újabb lépéseket kitűzni. Az igazgató vezetőtársaival közösen végzi e tevékenységet, s ő maga is várja, természetesnek tartja, hogy fenntartója ellenőrzi, értékeli munkáját.

KAPCSOLATTARTÁS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTT Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek

1. Szülői értekezletek 2. Fogadó órák 3. Írásbeli kapcsolattartási formák: értesítések, tájékoztatások Ösztönöznünk kell, hogy a szülők jobban érdeklődjenek iskolánk, ill. gyermekeik munkája iránt. Erre alkalmas a bevezetendő E-napló, a „generációk együttélése” program, ill. a kommunikációs eszközök hatékonyabb kihasználása. 31

Pedagógusok – tanulók közössége 1. Iskolagyűlések, diákparlament 2. Délutáni foglalkozások 3. Tanórán kívüli foglalkozások E tevékenység eredményesebbé tételét a diákönkormányzati munka értékelése kapcsán már kifejtettem.

Társiskolák (Csepel-Sziget, Pesterzsébeti, Pestszentlőrinci) közti együttműködés

Vásárhelyi,

A Csepel TISZK társiskolái együttműködési megállapodást kötöttek, melynek keretében koordinációs iroda biztosítja a feladatok ellátását, irányítását: Gyermek- és ifjúságvédelmi, szabadidő-szervezői, pszichológiai ellátás, pályázatfigyelő rendszer. Fontosnak tartom, hogy a társiskolák egymás tevékenységét megismerjék, összehangolják, egyeztessék az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján. Működjenek együtt a szakmai képzések összehangolásában, segítsék elő, hogy a tanulók a megfelelő szakmai képzést kapják GAZDÁLKODÁS A 2012/13-as tanévtől a gazdálkodási feladatokat a Csepel TISZK Gazdasági Szervezete látja el együttműködési megállapodás alapján. „A GSZ és az intézmény együttműködésének célja szakmai feladatok jogszabályoknak, és az intézmény pedagógiai programjának megfelelő, ütemezett, jó minőségű ellátása. A szabályos, gazdaságos,

32

hatékony és eredményes intézményi gazdálkodás szervezeti kereteinek és feltételeinek megteremtése, folyamatos biztosítása.

Az Együttműködési Megállapodás tartalmazza az Ámr 16.§ (4) bekezdés

szerint

a

GSZ

és

az

intézményigazgató

közötti

munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét. Az együttműködés keretei A GSZ biztosítja az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. Rendelet (továbbiakban: Ámr.)15. §-a (2) bekezdésében

meghatározott

adatszolgáltatással

és

gazdálkodással,

működtetéssel,

könyvvezetéssel,

üzemeltetéssel,

vagyon-

gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, figyelembe véve az oktatásinevelési tevékenységhez kapcsolódó jogszabályokat. Az együttműködés nem gátolhatja az intézmény szakmai önállóságát. A költségvetési szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési

vagy

más

teljesítési

kötelezettséget

vállalni

(kötelezettségvállalás) a GSZ igazgatójának és az intézmény igazgatójának a Fővárosi Közgyűlés által meghatározott előirányzatok tekintetében lehet. A személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatok

felett

a

GSZ

igazgatója,

a

szakmai

és

az

intézményigazgatóhoz rendelt egyéb munkakörök személy juttatás és járulékai

vonatkozásában

az

kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkeznek. 33

intézményigazgatók

Az intézmény igazgatója a szakmai létszám és az igazgatóhoz rendelt egyéb létszám felett munkáltatói jogkörrel rendelkezik. A Gazdasági Szervezet dologi kiadásaiból és egyéb kiemelt előirányzataiból a GSZ igazgatója intézményekre lebontott kereteket határoz meg, az intézményigazgatójának véleményét meghallgatva. E kiadási

keretek

meghatározása

a

GSZ

igazgatója

részéről

kötelezettségvállalásnak minősül. A gazdálkodás eredményességét, hatékonyságát a pénzügyi források és célok összhangját is elemezni kell a GSZ vezetőjének és munkatársainak segítségével. Az intézmény és a GSZ együttműködésére vonatkozó egységes álláspontok kialakítása a szükséges: beruházási tervjavaslat, megelőző karbantartási tervjavaslat, a GSZ költségvetési tervjavaslata, féléves és éves beszámoló, pénzmaradvány alakulása, egységes munkáltatói követelmények és szemlélet kialakítása a Kollektív

Szerződések,

ill.

a

Munkaügyi

Szabályzat

elkészítéséhez, a GSZ szabályzatai és azok aktualizálása, javaslat

az

intézmények

szabályzataihoz,

aktualizálásához, felújításhoz.” (Együttműködési megállapodás)

34

illetve

azok

Tárgyi feltételek Iskolánkban 20 osztályterem, 8 számítógépterem, tornaterem van. Ezt egészítik ki a könyvtár, klubhelyiség, szertárak, tanárik, mellékhelyiségek. Ezek karban tartása, folyamatos felújítása szükséges. A pedagógiai program, ill.a helyi tanterv megvalósításához törvény által előírt eszközökkel rendelkezünk. Ezek folyamatos megújítása, célszerű használata szükséges.

FELKÉSZÜLÉS A 2011. ÉVI CXC TÖRVÉNY A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL VÉGREHAJTÁSÁRA Első feladataink közé tartozik felkészülnünk a törvény által előírt közösségi szolgálat teljesítésére, (4.§) a minősítési eljárásra,(4.§) a kötelezően választandó szakmai vizsgatárgy bevezetésére az érettségi vizsgán, a Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, (7.§) 2012.

dec.

31-ig

felül

kell

vizsgálnunk

pedagógiai

programunkat, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint köznevelési törvény rendelkezéseinek megfeleljen, (26§) annak

betartására,

hogy

a

tankötelezettség

a

tanuló

tizenhatodik életévének betöltéséig tart, ill. az SNI-s tanulók tankötelezettsége meghosszabbítható, –akik 2011/12. tanévben 35

vagy

előtte

kezdték

meg

tanulmányaikat

azok

tankötelezettsége abban a tanévben ér véget, amikor betöltik a 18. életévüket. (45§) az új jutalmazási és fegyelmezési eljárásokra (58.§) a pedagógusok munkaidejének beosztására, felhasználására, (62.§) a pedagógusok előmeneteli rendszerére, minősítésére (64.§) szülői szervezettel, iskolaszékkel, intézményi tanáccsal való szoros együttműködésre.(73.§)

ÖSSZEGZÉS

Alapelveim Gyermekközpontúság-partnerközpontúság. Az emberi méltóság és egyéniség tiszteletben tartása. Egyenlő elbírálás, tolerancia. Demokratizmus. A tudás és munka tisztelete. Jog a kérdezésre, jog a tévedésre.

Javaslom a H2O-modell adaptálását, mert a H2O program olyan módszer, mely elősegíti a különbözőképpen szocializált, eltérő kulturális háttérrel rendelkező gyermek együttműködési készségét, 36

célja a tanulási motiváció erősítése, a tanórai differenciálás, a tanulás tanítása, a kommunikációs, a szocializációs készségek, képességek erősítése, a problémamegoldó gondolkodás és együttműködési készség fejlesztése, önállóságra nevelés, csoportmunka, tolerancia az eltérő szociokulturális közegből érkezettek iránt, gyakorlatorientált oktatás, alapképzések kialakítása – fejlesztése. Hitem szerint az a gyerek, aki fontosnak érzi magát, akire számítanak a többiek, aki olyan munkát kap, amihez megvannak a képességei, akit nem nevetnek ki a társai, ha hibát vét, hanem segítenek neki, aki tudja, hogy bármikor kérdezhet, mert társai vagy tanára szívesen válaszolnak neki, akitől kérdeznek, segítséget kérnek, mert tudják, hogy ő miben jó, az a gyerek természetesnek tartja, hogy tanul, dolgozik, mert pontosan tudja, hogy mit és miért kell tanulnia. Nem rendetlenkedik, nem foglalkozik mással, szeret iskolába járni.

37

Az ilyen diák tiszteli, szereti tanárait, mert tanárai is tisztelik, szeretik őt. Vezetői feladatomnak tartom, hogy a törvényi előírásoknak, a fenntartói céloknak megfelelően irányítsam e közösséget, világosan, egyértelműen, demokratikusan határozzam meg az elvárásokat a közösen kialakított programunknak, ill. a törvényi előírásoknak megfelelően, szükségesnek tartom, hogy javítsunk kommunikációs folyamatokon, eljárásokon,

az

iskolai

az egységesség kialakítása, fejlesztése érdekében több „együttgondolkodási” alkalmat kell teremteni, egymás munkáját jobban meg kell ismernünk, nem magánügy egyetlen tanóra sem, mert egyik óra hatással van a másikra is, Egységes elveket, módszereket, (minden tantárgy specialitását figyelembe véve) kell alkalmaznunk. Meg kell tanulnunk a szülők bekapcsolását a folyamatokba. Vezetőként és tanárként úgy vélem, hogy a nevelés nem „mérhető, nem kiosztható” feladat. A tanár saját egyéniségével, személyével, emberségével, szaktudásával, mintaadásával hat. Célom, hogy olyan iskolában dolgozhasson pedagógus és diák, ahol nézeteinek mindenki szabadon hangot adhat, ahol a konfliktusok nem elkerülendők, hanem az eltérő vélemények megfogalmazásra és nyilvánosságra kerülve megütközhetnek, s ahol ennek következtében egészséges és alkotó a légkör.

38

Ösztönözni kell az iskolai diákönkormányzat hatékonyabb működését. A diákokkal közösen szülessen döntés arról, hogy ki legyen a névadónk. A szakmai munkaközösségekkel vezessünk be egy belső vizsgarendszert azokból a tárgyakból, melyek beszámítanak a későbbi OKJ-s képzésbe. A munkaközösség-vezetőket jobban be kell vonni a tervező, szervező, irányító, ellenőrző feladatokba. Iskolai élet minden eleme tervszerűen ellenőrizendő, értékelendő. Vezetői elvem, hogy az ellenőrzés soha nem öncélú, soha nem céltalan, soha nem „rajtakapás” jellegű. Ha partnereim minden esetben pontosan tudják, ismerik az ellenőrzés céljait, jellegét, időpontját, őket bevonva önellenőrzést is alkalmazva tervszerűséget, valamint elemzést, javító szándékot tapasztalnak, akkor hasznosnak, célszerűnek fogják tartani. Nem maradhat egyetlen ellenőrző folyamat sem következmények nélkül. Értékelni, elemezni kell, s újabb lépéseket kitűzni. Az igazgató vezetőtársaival közösen végzi e tevékenységet, s ő maga is várja, természetesnek tartja, hogy fenntartója ellenőrzi, értékeli munkáját. Fontosnak tartom, hogy a társiskolák egymás tevékenységét megismerjék, összehangolják, egyeztessék az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján. Vezetői tevékenységem végső céljai összhangban vannak a Budapest Főváros Önkormányzata céljaival: a munkaerőpiac igényéhez alkalmazkodó, minőségi, korszerű, piacképes tudást adó, az élethosszig tartó tanulást megalapozó, a lemorzsolódást minimalizáló, az önkormányzat és az állam számára is gazdaságos képzési rendszer legyen. 39