INTÉZMÉNYVEZETŐI BEOSZTÁSÁNAK ELLÁTÁSÁRA

PÁLYÁZAT A MONORI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐI BEOSZTÁSÁNAK ELLÁTÁSÁRA

Készítette:

Címzett:

Marunák Ferenc általános iskolai tanár, igazgató

Emberi Erőforrások Minisztere

2200 Monor, Ady E. út 105.

2 MARUNÁK FERENC : 2200 Monor Ady Endre út 105. : 06/29-410-280; 06/30-266-15-84 E-mail: [email protected]

Emberi Erőforrások Minisztere KLIK Monori Tankerülete 2200 Monor, Kossuth Lajos út 78-80.

Tisztelt Miniszter Úr! Alulírott Marunák Ferenc a 2013. április 30-án megjelentetett pályázati felhívás alapján ezennel pályázatot nyújtok be a Kossuth Lajos Általános Iskola (2200 Monor, Kossuth L. út 98.) intézményvezetői állására. Kérem pályázatom szíves elbírálását!

Monor, 2013. május 24.

Tisztelettel

Marunák Ferenc általános iskolai tanár, igazgató

3

TARTALOM I. Szakmai önéletrajz II. Az intézmény vezetésére vonatkozó program (szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések) PEDAGÓGIAI HITVALLÁSOM – VEZETŐI ALAPELVEIM HELYZETELEMZÉS A KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN FOLYÓ PEDAGÓGIAI MUNKÁRÓL Az intézmény alapfeladata, fő tevékenységei Az iskola fenntartója Az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei A pedagógusok, a nevelőtestület Az iskola tanulói A nevelő és oktató munka főbb jellemzői Az iskola kapcsolatai VEZETŐI PROGRAM – FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK Vezetési szerkezet, vezetői munka A pedagógiai munka feltételei A nevelők, a nevelőtestület szakmai munkájának fejlesztése Az iskola nevelő és oktató munkája Az iskola, a nevelőtestület kapcsolatai III. Az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolata IV. Hatósági bizonyítvány a büntetlen előélet igazolásáról, valamint annak igazolása, hogy nincs olyan eltiltás, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé V. Öt éves szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum VI. Nyilatkozat hozzájárulásról a teljes pályázati anyag sokszorosításához, továbbításához, illetve harmadik személlyel történő közléséhez VII. Nyilatkozat hozzájárulásról a személyes adatok pályázattal összefüggő kezeléséhez

4

ÖNÉLETRAJZ SZEMÉLYES ADATOK Név Cím Telefon: E-mail Állampolgárság Születési idő

MUNKAHELY • Munkaviszony kezdete • Munkáltató neve és címe • Foglalkozás, beosztás

MARUNÁK FERENC 2200 Monor, Ady Endre út 105. Lakás: 06-29/410-280 Mobil: 06-30/266-15-84 [email protected] magyar 1955. 02. 26.

1981. év 08. hó 01. nap Kossuth Lajos Általános Iskola 2200 Monor, Kossuth L. út 98. 1998-tól igazgató 1984-től igazgató helyettes 1981-től magyar-történelem szakos általános iskolai tanár

ELŐZŐ MUNKAHELYEK • Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Foglalkozás, beosztás

1973. év 09. hó 01. naptól 1981. év 07. hó 31. napig Általános Iskola 2225 Üllő, Malom u. 1. magyar-történelem szakos általános iskolai tanár

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Elnyert képesítés megnevezése • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Elnyert képesítés megnevezése • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Elnyert képesítés megnevezése

1997-től 1999-ig Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Kar közoktatási vezető szakirányú szakképzettség (szakvizsga) 1995-től 1998-ig Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar pedagógia szakos előadó 1974-től 1978-ig Ho Si Minh Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakos általános iskolai tanár

5 EGYÉNI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

ANYANYELV EGYÉB NYELVISMERET

EGYÉB SZAKMAI TEVÉKENYSÉG

SZÁMÍTÓGÉPES ISMERETEK

MŰVÉSZI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK

VEZETŐI ENGEDÉLY DÍJAK ÉS KITÜNTETÉSEK

PUBLIKÁCIÓK

magyar nincs  1981-től 1991-ig történelem tantárgyból körzeti (területi) munkaközösség-vezető  1997-től 2000-ig a Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet megbízásából az „iskolai vezetői munka” szakterületen szaktanácsadó  1997-től: országos közoktatási szakértő „történelem, társadalmi ismeretek, intézményvezetés, pedagógiai program” szakirányban  Microsoft Office szoftverek használata  Számítógép használat: ECDL Start  C kategóriás színjátszó rendező  a Magyar Drámapedagógiai Társaság alapító tagja B kategóriás jogosítvány  2000: Pest Megye Önkormányzata által adományozott Arany János Pedagógiai Díj  2009: Monor Város Önkormányzata által adományozott Monorért Emlékplakett és Oklevél 1. Mi is az a drámapedagógia? (1-2. rész) Drámapedagógiai Magazin, 1991. 1. és 2. szám 2. MODINFO Kft. által kiadott szakmai füzetek az intézményvezetői munka segítésére: 1996:  Gyakorlati útmutató a pedagógiai program előkészítéséhez és összeállításához 1-3. kötet 1997:  Minta pedagógiai program általános iskolák részére 1999:  Alapvető dokumentumok, belső szabályzatok a közoktatási intézményben  2000:  Ellenőrzés, mérés, értékelés, minőségbiztosítás a közoktatási intézményekben  Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az iskolában  Minta pedagógiai program az általános iskolák részére

6  Közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata  Szülők és szülői szervezetek (közösségek) az oktatási intézményekben 2001:  Ajánlás az iskolai kollektív szerződés és mellékleteinek összeállításához 2002:  Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az iskolában  Ajánlás az iskolai kollektív szerződés és mellékleteinek összeállításához  Közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata  Útmutató a tanév-előkészítő feladatok ellátásához 2003:  Útmutató a közalkalmazotti tanácsok újraválasztásának gyakorlati teendőihez és ajánlás a közalkalmazotti szabályzat elkészítéséhez  Gyakorlati útmutató a pedagógiai program felülvizsgálatához és átdolgozásához  A szülői szervezetek működése a közoktatási intézményekben  Pedagógus-továbbképzés, pedagógus-szakvizsga a közoktatási intézményekben 2004:  Az iskolai házirend felülvizsgálata  Minta pedagógiai program az általános iskolák számára – Első rész: nevelési program  Minta pedagógiai program az általános iskolák számára – Második rész: helyi tanterv  Ajánlás az iskolai kollektív szerződés és mellékleteinek összeállításához  Útmutató a közalkalmazotti tanácsok újraválasztásának gyakorlati teendőihez és ajánlás a közalkalmazotti szabályzat elkészítéséhez  Közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata 2005:  Ajánlás az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez, összeállításához  Ajánlás az intézményi minőségirányítási program kötelező értékeléséhez 2006:  Ajánlás az esélyegyenlőségi terv (esélyegyenlőségi szabályzat) elkészítéséhez, összeállításához  Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az iskolában  Intézményi minőségirányítási program – minta  Gyakorlati útmutató a pedagógiai program felülvizsgálatához  A pedagógusok munkaidejének tervezése és nyilvántartása az

7 iskolákban  Közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata  Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok 2007:  Igazgatói kézikönyv – fontos tudnivalók az igazgatói munkához  Minta pedagógiai program az általános iskolák számára  Útmutató a helyi tanterv átdolgozásához a nemzeti alaptanterv felülvizsgálata alapján  Gyakornokok a közoktatási intézményekben, minta gyakornoki szabályzat  Ajánlás az iskolai kollektív szerződés és mellékleteinek összeállításához 2008:  A kompetenciamérések eredményeinek hasznosítása az oktatónevelő munkában  Iskolai házirend  Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az iskolában  Közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata 2009:  Gyakornokok a közoktatási intézményekben és minta gyakornoki szabályzat  Intézményi minőségirányítási program  A közalkalmazotti minősítések új szabályainak alkalmazása a közoktatási intézményekben és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak teljesítményértékelése az intézményi minőségirányítási programban  Pedagógus-továbbképzés, pedagógus-szakvizsga a közoktatási intézményekben 2010:  Minta pedagógiai program az általános iskolák számára 2011:  Közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata 2012:  Iskolai házirend  Ajánlás az iskolai kollektív szerződés és mellékleteinek összeállításához  Minta pedagógiai program az általános iskolák számára  Köznevelési intézmények szervezeti és működési szabályzata  Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok

8

3. Helytörténeti, honismereti ismeretterjesztő munkák:  A Kossuth Lajos Általános Iskola története In.: Monori Krónika Kalangya Kkt-Monor Helytörténeti Kör, 1998.  Monor – Látnivalók (közös szerkesztés Kiss Attilával) Tájak-Korok Egyesület, 2005.  Monori iskolák – Képek a monori oktatás emlékeiből Youtube videómegosztó, 2012. TOVÁBBKÉPZÉSEK

1998: Pedagógiai szakértői tanfolyam (Soros Alapítvány, 120 óra) 1998: Alapfokú számítógép-kezelés és Internet (Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, 50 óra) 1999: Kezdő vezetők tanfolyama (Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, 120 óra) 2000: A vezetés professzionálása (Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, 60 óra) 2000: A számítógép lehetőségeinek felhasználása a szaktárgyi oktatásban (Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ, 60 óra) 2004: ECDL vizsgára előkészítő tanfolyam (Informatikaszámítástechnika Tanárok Egyesülete, 30 óra) 2005: Projekttervező (EU Strukturális Alapokra) (Budapesti Kommunikációs Főiskola) 2006: Hatékony együttnevelés az iskolában (IPR) (Független Pedagógiai Intézet, 30 óra) 2006: Tanórai differenciálás a gyakorlatban (Vitál Pro vezetési tanácsadó és Szolgáltató Kft., 30 óra) 2007: Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés (Horváth & Dubecz Tanácsadó Kft., 30 óra) 2007: Az interaktív tábla felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában (KRON Kereskedelmi Bt., 30 óra) 2008: Az országos kompetenciamérések eredményeinek értelmezése (OKKER Zrt., 30 óra) 2008: Kooperatív tanulás alapelemei (Ec-Pec Alapítvány, 30 óra) 2008: Webszerkesztési alapismeretek (ISZE, 30 óra) 2008: Webszerkesztés haladóknak (ISZE, 30 óra) 2008: Pedagógiai és pszichológiai ismeretek a nem szakrendszerű eredményes oktatáshoz (Füred Tanácsadó és Szolgáltató Bt., 120 óra) 2008: Konfliktuskezelés az iskolában (Dinasztia Tankönyvkiadó Kft., 30 óra) 2010: Szervezeti kommunikáció képzés (Mind Center Kft., 30 óra)

9 2010: Erőszak az iskolában (Ki-útkereső pedagógiai Műhely Kft., 10 óra) 2010: A projektpedagógia módszertana (Ec-Pec Alapítvány, 30 óra) 2010: Oktatással a társadalmi igazságosságért (Ec-Pec Alapítvány, 30 óra) 2011: Közoktatási intézményvezetők akadémiája (RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., 6 óra) 2011: IKT alkalmazása a tanításban (Magyar Gallup Intézet Kft., 30 óra) 2012: Tartalmi, jogi és finanszírozási változások a közoktatásban (RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., 5 óra) 2012: Felkészülés az új NAT bevezetésére (Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft., 6 óra) 2012: III. Országos Tanévindító Konferencia (RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., 7 óra) 2012: Kreatív probléma megoldási technikák egy csokorban (EcPec Alapítvány, 30 óra) 2012: Roma népismeret (Utolsó Padban Egyesület, 15 óra)

10

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ PROGRAM – szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések –

11

PEDAGÓGIAI HITVALLÁSOM – VEZETŐI ALAPELVEIM

A pedagógus pályán eltöltött immár negyven év alatt, valamint az iskolavezetésben végzett huszonkilenc évnyi munka folyamán kristályosodtak ki bennem pedagógiai és vezetői alapelveim. Az igazgatóként eltöltött utolsó tizenöt év gyakorlata is megerősített abban, hogy tanári és intézményvezetői tevékenységemet továbbra is a magam számára már régebben megfogalmazott elvek szerint végezzem. Ezek – a mindennapi munkámat meghatározó – alapelvek négy pilléren nyugszanak: 

gyermekközpontúság,



személyiségfejlesztés,



szakmai hozzáértés,



egyensúlykeresés.

Pedagógiai és vezetői munkám első és legfontosabb alappillére az iskola gyermekközpontúsága. E fogalom számomra azt jelenti, hogy minden vezetői feladat megoldásánál elsődleges szempont az iskolába járó gyerekek érdekeinek védelme, érvényesítése. Az iskolában minden tanuló alapvető érdeke az, hogy vele életkori sajátosságait, életkörülményeit, illetve személyiségét figyelembe véve foglalkozzanak, illetve az, hogy minden gyermek nyugodt és egészséges környezetben eredményesen készülhessen felnőtt életére. Mindez azon túl, hogy számtalan vezetői feladatot ad egy iskola igazgatójának, azt is jelenti, hogy pedagógiai és vezetői döntéseimben először mindig a gyermekek érdekét kell figyelembe vennem, és csak ezután tudok tekintettel lenni mások elvárásaira. Az iskolai élet megszervezésében fontosnak tartom azt is érvényre juttatni, hogy pedagógiai felfogásomban a gyermek nem tárgya, hanem cselekvő alanya az

12

iskolai nevelésnek, akit ezért – életkorának megfelelő szinten – be kell vonni az egyes nevelési területek kialakításába: javaslatait, ötleteit már az iskolai munka tervezésénél figyelembe kell venni; aktivitására, részvételére pedig minden feladat végrehajtásában támaszkodni kell. A gyermekközpontúság annak tudatosítását is jelenti számomra, hogy élete során minden gyermek csak egyszer iskolás. Az iskolába járás minden ember életében egyszeri és megismételhetetlen folyamat, ezért bármilyen feltétel hiánya, hibás döntés, gyenge pedagógiai teljesítmény az ő életében már nem, vagy csak nagy nehézségek árán lesz jóvátehető. Szorosan összefügg e kérdéssel – különösen az általam vezetett iskolában – a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása is, amit az iskolai életben nagyon fontos feladatnak tartok. Úgy gondolom az iskola egyik alapvető szerepe éppen az, hogy – a maga eléggé behatárolt eszközeivel – a leszakadó társadalmi rétegek gyermekeinek is segítséget nyújtson, számukra utat mutasson a felzárkózáshoz, a társadalmi felemelkedéshez. A tanulói személyiség sokoldalú fejlesztését tartom pedagógiai és vezetői munkám másik irányadó szempontjának. A

teljes

személyiségre

ható

fejlesztés

széleskörű

iskolai

tevékenységrendszerben valósítható meg, melynek csak egyik – bár kiemelt fontosságú – területe a tanóra. A tanórai és tanórán kívüli nevelés és oktatás is csak akkor lesz azonban eredményes, vagyis fejlesztő hatású, ha elvárásaiban és módszereiben figyelembe veszi és tanulásra ösztönzi a tanulói személyiséget. Ez alapján úgy látom, hogy a hatékony pedagógiának három alappillére van: a differenciálás (eljutni a tanulói személyiségig), a motiválás (rávenni a tanulót az együttműködésre) és az aktivizálás (az ismeretszerzés önálló módjainak és az ismeretek alkalmazásának megtanítása). A személyiség fejlesztésében – különösen a szocializáció területén – pótolhatatlan szerepet töltenek be a tanórán kívüli – attól eltérő típusú, más funkciójú – nevelési lehetőségek, amelyekről feltétlenül gondoskodnia kell az iskolának. Az iskolai munkában nem az ismeretek felhalmozása az elsődleges cél, hanem

13

az, hogy a tanuló az iskola befejezése után is képes legyen a megszerzett ismeretek folyamatos elmélyítésére és alkalmazására a körülötte folyamatosan változó világban. Ezért az iskola ma csak akkor felelhet meg a jövő kihívásainak, ha négy alapfeladatot tud teljesíteni: megtanítja a tanulókat ismereteket szerezni, és az ismereteket alkalmazni, valamint megtanítja a gyermekeket élni, és együtt élni. Pedagógiai és vezetői tevékenységem harmadik alappillére a szakértelem, melyet mind a pedagógiai, mind a vezetői területen nagyon lényegesnek tartok. A pedagógusok is csak akkor tudnak megfelelni a mai változó, társadalmi, technikai környezetnek, ha tudásukat önképzéssel, továbbképzéssel állandóan bővítik, ezért az ilyen lehetőségek kihasználását természetesen továbbra is támogatni fogom. Úgy vélem, hogy a gazdasági életben működő vállalatokhoz, üzemekhez hasonlóan a közoktatásban is a fejlődés, az előrelépés egyik feltétele a korszerű vezetési technikák ismerete és alkalmazása. Az iskolai munka minőségét, eredményességét, hatékonyságát úgy is lehet növelni, ha a vezető (igazgató) ismeri a szervezetek működésének általános szabályait, és ezeket saját intézményében alkalmazza is. Számomra az igazgató elsősorban pedagógiai vezető, hiszen ő irányítja az iskola szakmai (nevelő és oktató) munkáját. Emellett azonban a jó igazgatónak folyamatosan gondoskodnia kell a szakmai munka feltételeiről is, hogy az intézményben a nevelés és oktatás zökkenőmentesen, egyre jobb körülmények között folyhasson. Magam az általában felsorolt munkahelyi feltételek – pénzügyi, tárgyi, személyi, szervezeti – mellé mindig hozzáteszek még egyet, amit – különösen egy iskolában – nagyon fontosnak tartok: a nyugodt, együttműködésen alapuló, egymás megbecsülésén nyugvó munkahelyi légkört. A jó vezetőnek ennek létrehozásán is fáradoznia kell. Vezetői munkám során a vezetési folyamat minden szakaszában (döntés, tervezés, szervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés) demokratikus módszerekkel kívánok élni. Különösen fontosnak tartom a beleszólás lehetőségének biztosítását a döntések előkészítésénél és a tervezés szakaszában. Ezzel együtt azonban azt is látni

14

kell, hogy az igazgató a közoktatási intézmény vezetője, aki maga hozza meg döntéseit, és a felelősséget is saját személyében viseli a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért. Ez azonban – úgy gondolom – nem ellenkezik azzal, hogy döntései előtt az igazgatónak – éppen azért, hogy helyesen döntsön – ki kell kérnie munkatársainak, a pedagógusoknak a véleményét. A vezetői munka elengedhetetlen részének tartom az ellenőrzést és az ezen alapuló értékelést. Számomra a nevelők és az iskolai dolgozók munkájának értékelése – amint az a szóban is benne rejlik – elsősorban az „érték” megállapítását jelenti: azt igyekszem keresni, hogy egy-egy nevelő vagy dolgozó tevékenységében mi a jó, mi az az előre mutató elem, amire a későbbiekben építeni lehet. Végezetül – pedagógiai és vezetői alapelveim közül utolsóként – arról szeretnék írni, ami mindennapi munkámat újra és újra átszövi, amit mindennap szem előtt tartok ahhoz, hogy a sokfelől jövő és sokban különböző társadalmi igényeknek az iskola is, és én magam is meg tudjak felelni. Ezt a folyamatos odafigyelést, töprengést igénylő vezetői feladatot neveztem el egyensúlykeresésnek. Az egyensúly keresésére, a helyes arányok megtalálására van szükség az iskolai partnerek (tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó) eltérő érdekei esetében, a különböző iskolai és társadalmi célok, feladatok és elvárások között, hiszen – mint tudjuk – egyszerre több igazság is létezhet, egyszerre több helyes út is járható. A vezető – és egy iskolában vele együtt természetesen a nevelőtestület – feladata és felelőssége az, hogy a különféle elvárások között megtalálja a helyes arányt, az egyensúlyt. Vezetői munkám során én az alábbi célok és feladatok megvalósításának összhangjára törekszem elsősorban:  A nevelés és az oktatás összhangja Az iskolának ez a két alapvető feladata, ezért számomra mindkettő egyszerre fontos.

15

 A hagyományos (nevelés és oktatás) és az új (szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi) iskolai feladatok összhangja Az iskolai tevékenységnek alkalmazkodnia kell a társadalmi környezet változásaihoz. A szegény sorsú, rossz szociális körülmények között élő gyerekek fejlesztéséhez, felzárkóztatásához ma már kevésnek bizonyulnak a hagyományos iskolai tevékenységi formák, ezért az iskolában új – gyermekvédelmi, gyermekjóléti – feladatokat is fel kell vállalni, és a gyermekek érdekében meg kell oldani.  A nevelői egyéniség és a nevelőtestület egységének összhangja Nagyon fontosnak tartom, hogy a nevelőtestület független, önálló, színes egyéniségekből álljon, hiszen így az iskolába járó gyermekek számtalan vonzó példával

ismerkedhetnek

meg.

Ezeknek

az

autonóm

pedagógus

személyiségeknek azonban közösen megfogalmazott iskolai célok érdekében kell tevékenykedniük, így munkájuknak, viselkedésüknek az iskola pedagógiai programjában meghatározott célok megvalósítását kell szolgálniuk.  A kötelességek és a jogok összhangja A

iskolai

élet

minden

szereplőjének

(vezetőknek,

pedagógusoknak,

gyerekeknek, szülőknek) tisztában kell lennie kötelességeivel, ugyanakkor biztosítani kell mindenki számára az őt megillető jogokat is.  Az iskola belső életének és külső elismertségének összhangja Tovább kell folytatnunk az eredményes iskolai nevelő és oktató munkát, és arra kell törekednünk, hogy tevékenységünket, eredményeinket minél szélesebb körben az iskolán kívül is megismerjék.  A hagyomány és a modernizáció összhangja A felnövekvő generációknak mindig szükségük lesz identitásuk megőrzéséhez a lakóhely és a haza történetének, művészetének és jelenkori állapotának ismeretére. Kiemelten fontosnak tartom ezért a helyi (iskolai) hagyományok ápolását, a hazaszeretet élesztését. Másrészt azt is látnunk kell, hogy a társadalmi modernizáció új ismeretkörök (p1.: számítástechnika, idegen nyelv ) iskolai elsajátítását is szükségessé teszi, ezért ma az iskolai oktatásnak ezt is jó színvonalon fel kell vállalnia.

16

 A készségfejlesztés és az ismeretszerzés összhangja A tanulók további életét alapvetően meghatározza, hogy milyen eszköz jellegű tudásra,

kompetenciákra

(kommunikáció,

olvasás,

kifejező

képesség,

problémamegoldó gondolkodás) tesznek szert az általános iskolában, ezért e területek fejlesztése minden tanórán minden pedagógus feladata. Ezek mellett azonban iskolánk tanulóinak a tantervi követelményeknek megfelelő szilárd ismeretekkel is rendelkezniük kell, hiszen továbbtanuló diákjainktól a középiskolák ezt is elvárják  A teljesítményközpontú és a személyközpontú szemlélet összhangja A tanulói és a nevelői teljesítmények értékelése kétféle módon történhet. Az egyik esetben csak az elért teljesítményt, és annak a kitűzött célhoz történő viszonyulását vizsgáljuk. A másik esetben a teljesítmény mögött figyelembe vesszük az azt létrehozó személyt is: körülményeit, fejlettségét, igyekezetét. Természetesen a pedagógiai és a vezetői munkám során mindkettőt – a maga helyén és a maga idejében – kell alkalmaznom. Mivel azonban azt is tudom, hogy a pedagógiai és a vezetői munkában csak a jó emberi kapcsolatok révén juthatok – juthatunk – el a célhoz, számomra minden esetben elsődleges az adott teljesítményt felmutató egyén.  A változás és a stabilitás összhangja A minket körülvevő társadalom és a közoktatás nagy változásaiból nem vonhatja ki magát egyetlen iskola sem. A társadalmi körülményekhez igazodva az iskolának is változnia kell. Ez a változás azonban nem lehet öncélú, nem jelenthet lemondást a régi, jól bevált, eredményes oktatási formákról és módszerekről, mert ezeket feltétlenül meg kell őriznünk további munkánkban is.

17

HELYZETELEMZÉS A KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN FOLYÓ PEDAGÓGIAI MUNKÁRÓL

A Kossuth Lajos Általános Iskola Monor város legöregebb iskolája. Írásos emlékeink szerint iskolánk ősét 1567-ben alapította a monori református gyülekezet. Az azóta eltelt 446 esztendőben folyamatosan tanítottak e helyütt rektorok, tanítók, tanárok egymást követő nemzedékei sok-sok monori gyermeket. A hagyományokat folytatva a Kossuth Lajos Általános Iskolában ma is jól felkészült, lelkiismeretes pedagógiai munkát végző nevelők dolgoznak, akik a legjobb tudásuk szerint gondozzák, nevelik és tanítják a rájuk bízott gyermekeket.

Az intézmény alapfeladata, fő tevékenységei Az iskola jelenleg nyolc évfolyamos általános iskola, melyben általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés és oktatás folyik. A 2011-2012. tanévig eredményesen segítette az iskolaéretlen, beilleszkedési és tanulási zavarral küzdő tanköteles korba lépő tanulók fejlesztését az előkészítő (fejlesztő) osztály és a kis létszámú első osztály. A tanulók tanórai nevelését és oktatását széleskörű nevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység egészíti ki. Ezek közül a legfontosabbak: a napközi otthon; a tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások; a diákönkormányzat; a szakkörök; az iskolai sportkör; a sport- kulturális és tanulmányi versenyek; a kirándulások; a gyermekétkeztetés. A

tanulók

szociális

helyzetéből

és

fejlettségéből

adódó

hátrányok

ellensúlyozása céljából a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára az iskola képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez.

18

Az iskola fenntartója Az intézmény fenntartója 2012. december 31-ig Monor Város Önkormányzata volt. Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai jól ismerik az intézmény működését. Elismerik az iskola pedagógiai munkájának eredményeit – ezt jelzi, hogy a tantestület több tagja is részesült már a „Monor Város Nevelési, Oktatási és Közművelődési Díja” kitüntetésben –, de tudomással bírnak az oktatást nehezítő tárgyi körülményekről, tanulói összetételről is. A hazai oktatásügy irányításában történt változások következtében 2013. január 1-jétől az intézmény fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett, mely a közvetlen irányítást a Monori Tankerületen keresztül látja el. Az eltelt néhány hónapban eredményes és hatékony, napi munkakapcsolat alakult ki az iskolavezetés és a tankerület igazgatója, illetve munkatársai között. A Monori Tankerület dolgozói ismerik az iskola jellemzőit, tevékenységét, jól együttműködnek az igazgatósággal különösen a gazdálkodással, a munkáltatói feladatokkal, a következő évi tervezéssel kapcsolatos feladatok ellátásában.

Az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei A Kossuth Lajos Általános Iskola jelenleg Monor központjában két telephelyen, több épületben működik. A Bajcsy-Zsilinszky út 11. sz. alatti épületben egy normál méretű, hidegpadlós, eredetileg ebédlőnek készült, illetve két kisebb méretű szükségtanterem áll az oktatás rendelkezésére. Délelőtt alsó tagozatos osztályok, délután pedig két napközis csoport tanul itt. Ebben az épületben található az iskola tálaló konyhája és az étkezőhelyisége is. A Kossuth Lajos út 98. sz. alatti központi épületben jelenleg délelőtt a többi alsós osztály, illetve a felső tagozat, délután pedig napközis csoportok nyertek elhelyezést. Itt találhatóak az irodák, az iskola tornaterme, illetve sportudvara is.

19

Az egymástól távol lévő két épület – az ebédeltetés miatt – állandó vándorlásra késztetik a napközis gyerekeket, megnehezítik az alsó tagozat és a napközi otthon pedagógusainak egységes nevelőmunkáját. Az elmúlt években Monor Város Önkormányzata elkészítette a központi épület bővítésének tervét – amivel ki lehetne váltani a Bajcsy-Zsilinszky úti épületet –, és többször szerepeltette is ezt a tervet különféle pályázatokban, sajnos mindig sikertelenül. Sajnos az iskola épületeinek mindegyike elhasználódott, megkopott. Az intézmény és a város szűkös költségvetése miatt az elmúlt években több területen is elmaradtak a szükséges felújítások, karbantartások, festések. A szakmai, szaktárgyi szemléltető eszközök pótlása, felújítása – az iskola anyagi lehetőségeihez igazodva – folyamatosan történik, elsősorban pályázatokon elnyert támogatások, illetve az iskolában tantermeket bérlő középiskolák bérleti díjának felhasználásával, és a fenntartó segítségével. Nagy segítséget jelentett az iskola gazdálkodásában az elmúlt években a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára szervezett képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítéshez kapott állami támogatás, melyet elsősorban tantermek felszerelésének és bútorzatának javítására; tanulói taneszközök, iskolai felszerelések vásárlására; illetve kirándulások, táborozások költségeinek csökkentésére lehetett felhasználni.

A pedagógusok, a nevelőtestület Az iskolában a 2012-2013. tanévben 27 főállású és 2 óraadó pedagógus, valamint 11 egyéb alkalmazott dolgozik. 2013. január 1-jétől a konyhai dolgozók jogszabályváltozás miatt új munkáltatóhoz kerültek. A nevelők mindegyike rendelkezik pedagógusvégzettséggel, bár vannak olyan munkakörök és szakok, ahol olyan nevelő tanít, akinek a végzettsége nem arra a munkakörre szól, amelyikben feladatot kell ellátnia. Ezen a helyzeten javít, hogy jelenleg két pedagógus is folytat felsőfokú tanulmányokat a szükséges diploma megszerzésének érdekében.

20

A nevelőtestület összetétele stabil, kevés a mozgás, bár a pedagógusok létszáma – a csökkenő tanulólétszámhoz igazodva – folyamatosan csökken. Az iskolában tanító pedagógusok túlnyomó többsége már több mint huszonöt éve dolgozik a pedagóguspályán, közülük sokan ebben az intézményben kezdték hivatásukat, ami biztos alapja az iskolában folyó eredményes munkának és folyamatos belső fejlesztő tevékenységnek. A nevelők iskolához való kötődését jól mutatja, hogy közülük 11 fő nemcsak pedagógusa, de tanulója is volt valamikor ennek az általános iskolának. Az intézmény pedagógusai fontosnak tartják munkájuk fejlesztését, a szakmaimódszertani megújulást, ezért szívesen vesznek részt a különféle pedagógustovábbképzéseken, és az ott tanultakat folyamatosan beépítik napi munkájukba. A nevelőtestület tagjai megfelelő, aktivitásra ösztönző munkatársi és emberi kapcsolatban állnak egymással. Az összeszokottság és a jó együttműködési készség az állandó biztosítéka a nevelőtestületi feladatok sikeres megoldásának. 2007 végéig az intézmény működésének irányítását négyfős igazgatóság (igazgató, alsó tagozatos igazgatóhelyettes, felső tagozatos igazgatóhelyettes, gazdasági vezető) végezte, jól kialakított munkamegosztás szerint. A rendszeressé váló pénzügyi megszorítások (az egyik igazgatóhelyettesi státusz visszavonása, illetve a gazdasági vezetői állás megszüntetése) miatt az iskolavezetés három taggal működik: igazgató, általános igazgatóhelyettes, és egy fő alsó tagozatos tagozatvezető, aki osztálytanítói munkája mellett látja el a vezetői feladatokat. Az igazgatóság irányító és szervező munkáját eredményesen segítik a nevelők szakmai munkaközösségei (alsó tagozatos, felső tagozatos és napközi otthonos munkaközösségek), és az ezek munkáját összefogó, irányító munkaközösség-vezetők. Az iskola nevelői a pedagógiai munka hétköznapjai során – a nehéz tanulói összetétel

ellenére

–

nagyfokú

gyermekszeretetről

és

türelemről

tesznek

tanúbizonyságot, ami szakmai felkészültségükkel együtt biztos alapját képezi az iskolában folyó eredményes, hatékony nevelő és oktató munkának. Az ügyviteli és a technikai dolgozók lelkiismeretesen, jó munkavégzéssel segítik a nevelőtestület munkáját. Az önálló gazdálkodás megszűnése óta különösen

21

megnehezült és kibővült az iskolatitkár feladatköre a gazdálkodási feladatokhoz kötődő adminisztráció ellátásával.

Az iskola tanulói Az iskola tanulóinak létszáma ma 359 fő. Ez a szám sajnos évek óta folyamatosan csökken. A tanulólétszám csökkenésének egyik fontos oka az, hogy a középosztálybeli, illetve

az

magasabban

annál

kvalifikált

szülők

egyre

igényesebbek

az

iskolaválasztásnál: fontosnak – sőt a gyermek későbbi sorsára nézve meghatározónak – tartják, hogy gyermekük milyen körülmények között, milyen összetételű közösségben kezdi meg tanulmányait, és főleg eszerint választanak iskolát. Mivel mind tárgyi feltételeinkben, mind tanulói összetételünkben adódnak problémák, minden évben több, az intézmény beiskolázási körzetébe tartozó tanuló szülei íratják be gyermeküket másik monori iskolába. Szerencsére azonban a szülők egy része számára ugyanilyen fontos – sőt még talán fontosabb

–

a gyermeket tanító pedagógusok pozitív személyisége,

gyermekszeretete, szakmai felkészültsége, nevelő és oktató munkájának jó eredményei. Mivel mindezeket szerencsére ebben az iskolában is megtalálják, ez még sok szülőt és gyermeket köt ide. A tanulók szociális helyzete igen széles skálán mozog, hiszen az intézmény beiskolázási körzetében élő családok pénzügyi, szociális és kulturális helyzete is nagy eltéréseket mutat. Természetesen az ilyen nagymértékben eltérő szociális, társadalmi és anyagi helyzetű családoknál igen eltérőek a kulturális és az iskolázottsági szokások, elvárások is. Magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Egyre több tanuló érkezik az iskolába valamilyen magatartási vagy tanulási zavarral. A tanulói összetétel további fontos meghatározója, hogy jelenleg az iskola tanulóinak kb. harminc-harmincöt százaléka cigány származású. Számuk az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett. Sajnos a cigány származású tanulók egy része

22

állandó gondot jelent a nevelőknek és a tanulótársaknak is. Ezeknek a tanulóknak szinte mindegyike a cigánytelepről érkezik az iskolába. Mindezek a problémák megnehezítik a nevelőtestület pedagógiai munkáját, hiszen így a gyerekek egy részének fejlesztéséhez nem elegendőek a hagyományos iskolai oktatás – elsősorban frontális – szervezeti formái és eljárásai, mert a magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő, illetve valamilyen részképesség zavarral rendelkező tanulók képzéséhez a személyiségfejlesztés különféle eljárásaira, elsősorban egyéni fejlesztésre, illetve egyéb gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátására is szükség van. A szülők egy része szerencsére támogatja és segíti az iskola nevelőmunkáját. Ők az iskola legfontosabb feladatának a tanulói személyiség és az egyéni képességek fejlesztését, az ismeretközvetítést, valamint a továbbtanulásra történő felkészítést tekintik.

A nevelő és oktató munka főbb jellemzői Az iskola pedagógiai munkájának biztos alapját képezik a nevelőtestület által összeállított, az iskola sajátosságaihoz igazodó belső szabályzatok: a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat ás a házirend. Az iskola tanulói összetétele – az aktuális fejlettség, az előzetes ismeretek, a tanulási képességek és a tanulás iránti motiváltság tekintetében – a családok eltérő szociális, kulturális helyzetének és életkörülményeinek megfelelően igen vegyes képet mutat. Ebből következően az iskola pedagógiai munkájának évek óta meghatározója a tanulókkal való differenciált foglalkozás. A differenciálás a következő változatos iskolai tevékenységek révén valósul meg: nívócsoportos oktatás (bár ebből az oktatási formából a rendelkezésünkre álló alacsony órakeret miatt egyre kevesebbet tudunk szervezni), az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (differenciált csoportmunka, kooperatív technikák, projektmódszer), felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, iskolai sportkör, különféle versenyek, vetélkedők. Jól segítette az iskolai munkában lemaradó tanulók fejlesztését,

23

előrehaladását, hogy az önkormányzat lehetővé tette egy fő fejlesztő pedagógus foglalkoztatását. E szerteágazó tevékenységi rendszer eredményeképpen az elmúlt években a gyengébb képességű tanulók körében stabilizálódott a bukások száma, a tehetséges tanulók pedig – a felkészítő nevelők áldozatkész és önzetlen munkájának köszönhetően – szép eredményeket értek el a különféle szaktárgyi, művészeti és sportversenyeken. A tanórai oktató munka hatékonyságát is jelzi, hogy a nyolcadik osztályt végzettek közül minden tanuló továbbtanul, és a középiskolákból kapott visszajelzések alapján többségük jól megállja a helyét új iskolájában. Fontos kezdeményezés volt, hogy az iskola – az országos bevezetést megelőzve – a 2011-2012. tanévtől kezdve – a teljes önkéntességet szem előtt tartva – lehetővé tette az összes alsó tagozatos gyermek számára az „Erkölcstan, bibliaismeret” tantárgy tanulását, melyet a monori katolikus és református gyülekezet hitoktatói tanítanak. Fontos és kiemelt szerepet tölt be a tanulók nevelésében és a tanórai oktatás segítésében a napközi otthon. Az itt folyó eredményes tevékenység elismerése, hogy az emelkedő térítési díjak ellenére a napközibe beiratkozott tanulók száma folyamatosan növekszik. Sajnos az egyéb tanórán kívüli nevelési lehetőségek (szakkörök, kirándulások, táborok stb.) száma a szülők és az iskola pénzügyi nehézségei miatt az utóbbi időben csökkent. Ennek ellenére a szorobán, az alsós énekkar és felsős színjátszó szakkörökben kiemelkedő eredmények születtek. Az iskolai nevelő munka eredményességét sok esetben akadályozza a családok egy részénél tapasztalható felelőtlen szülői magatartás: nem tartják a kapcsolatot az iskolával, a pedagógusokkal; néhány családban a pedagógusok jelzéseit nem veszik figyelembe vagy ellenségesen fogadják; gyermekük iskolai és iskolán kívüli tevékenységét nem ellenőrzik; és vannak, akik eltűrik a gyermek életkorához nem illő viselkedést, öltözködési és szórakozási formákat.

24

Az iskola kapcsolatai A nevelőtestület és az iskola igazgatósága jó kapcsolatot, eredményes együttműködést épített ki a szülők nagy részével. Különösen pótolhatatlanok és nagy segítséget nyújtanak az iskolai szülői munkaközösség tagjai a különféle osztály és iskolai rendezvények lebonyolításában. Az iskolai nevelő és oktató munka anyagi és tárgyi feltételeinek javításában fontos szerepet tölt be az iskolai „Diáktarisznya” elnevezésű alapítvány. Élő és folyamatos munkakapcsolatban áll az iskola a városban található közoktatási és közművelődési, valamint gyermekvédelmi intézményekkel, a sportegyesülettel, a civilszervezetekkel és az egyházakkal. Az iskola vezetése fontos feladatának tekinti, hogy segítse ezen közművelődési intézmények, civil szervezetek, egyházak működését, például azzal, hogy évente több alkalommal is lehetővé teszi, hogy ezek a szervezetek a városi rendezvények megszervezésénél használják az iskola helyiségeit. A Kossuth Lajos Általános Iskola már hosszú évek óta ad otthont és szervezi a „PEST MEGYEI ALSÓ TAGOZATOS KOMPLEX TANULMÁNYI VERSENYT”, amelyen általában 100-110 kisdiák, Pest megye legjobb negyedik osztályos tanulói mérik össze tudásukat.

25

VEZETŐI PROGRAM – FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK

Igazgatói megbízásom esetén munkámat továbbra is a tantestület által közösen 2013-ban kidolgozott és elfogadott pedagógiai program alapján, az abban meghatározott alapelvek és célok minél teljesebb körű megvalósításának érdekében kívánom végezni. Vezetői tevékenységemben az eddigi eredmények és jó hagyományok megőrzése mellett fontosnak tartom az iskolai élet egyes területeinek további fejlesztését, néhány új elgondolás, ötlet megvalósítását is, melyekről a következőkben szeretnék szólni.

Vezetési szerkezet, vezetői munka Intézményvezetői megbízatásom esetén vezetői tevékenységemet továbbra is az alábbi fő feladatok köré kívánom megszervezni: 

a döntések előkészítése a szükséges információk és az érintettek véleményének összegyűjtésével,



egyéni vagy kollektív döntés meghozatala az egyes feladatokról,



az elhatározott feladatok megismertetése a nevelőkkel és a dolgozókkal,



a feladatok végrehajtásának megszervezése,



képzési, továbbképzési lehetőségek megszervezése, biztosítása,



az iskolai feladatok végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása,



ellenőrzés és értékelés.

Az iskola irányításában nagy problémát jelentett, hogy a fenntartó önkormányzat anyagi helyzete miatt 2008-ban az egyik igazgatóhelyettesi státusz, illetve a gazdasági vezetői állás megszűnt, az általuk ellátott feladatok túlnyomó többségét viszont továbbra is itt az intézményben kellett elvégezni. A volt igazgatóhelyettes feladatait elsősorban az általános igazgatóhelyettes és az alsó

26

tagozatos tagozatvezető, míg a gazdasági vezető itt maradt feladatait főleg az igazgató és az iskolatitkár látta el. Ezek az új teendők sajnos időt és energiát vontak el más fontos szakmai, vezetői feladatoktól. Így – meglátásom szerint – elsősorban az igazgatóság folyamatos ellenőrző, segítő munkája szorult háttérbe, amin – már csak a külső szakmai ellenőrzések újbóli megjelenése miatt is – változtatni kell a jövőben. Amennyiben az új köznevelési törvényben biztosított vezetői létszám (egy igazgató, két igazgatóhelyettes) hatályba lép, a nevelő-oktató munka eredményesebb megszervezése érdekében vissza kell térnünk a régebbi vezetői szerkezethez: 

igazgató



igazgatóhelyettesek  alsó tagozatos igazgatóhelyettes  felső tagozatos igazgatóhelyettes



munkaközösség-vezetők  alsó tagozatos munkaközösség-vezető  felső tagozatos munkaközösség-vezető  napközi otthonos munkaközösség-vezető

Úgy látom, hogy az egyes vezetői tevékenységet most ellátó kollégáim nagy odafigyeléssel, lelkiismeretesen látják el feladataikat, így munkájukra a következő időszakban is természetesen számítok. Rendkívül fontosnak tartom, hogy az iskolai élet különféle területeit irányító vezetők, illetve a nevelőtestület tagjai folyamatosan jól tájékozottak legyenek az iskola előtt álló feladatokról, egymás és az egész intézmény tevékenységéről, az eredményekről és a problémákról; ezért sokkal rendszeresebbé kell tennünk a vezetői tanács és a munkaközösségek megbeszéléseit, akkor is, ha ezt a számtalan egyéb feladat és elfoglaltság, különféle rendezvények, helyettesítések akadályozzák. Továbbra is úgy vélem, hogy amennyiben az igazgató tényleg ismerni akarja az intézmény, a dolgozók munkáját, semmi sem pótolhatja a gyerekek és a nevelők közti személyes jelenlétet, az állandó kapcsolatot, odafigyelést. Ezért – ha én nem is tudok

27

mindenkit mindennap megkeresni – az ajtóm továbbra is bármikor nyitva áll mindenki előtt, aki iskolai vagy személyes problémáját akarja velem megbeszélni.

A pedagógiai munka feltételei A pedagógiai munka tárgyi feltételeinek alakulása, javítása a következő években elsősorban az iskolát működtető Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Monori Tankerületének lehetőségeitől függ majd. Bár ahogy eddig is tettük, a szükséges felújításokhoz, fejlesztésekhez saját erőből – pályázatokon nyert pénzeszközökkel; szülői és alapítványi támogatással, karbantartóink szakértelmével és munkájával – hozzá kívánunk járulni, mégis úgy látom, hogy az itt következő felújítások csak akkor valósulhatnak meg, ha a tankerület munkatársai, ismerve az iskola körülményeit döntéseikkel segítik majd ezek megvalósulását. Az iskola épületeiben leghamarabb a következő átalakításokra, felújításokra van szükség: Központi épület (Kossuth L. út 98.)  Földszintes épület födémének, tetőrendszerének felújítása.  Ereszcsatorna javítása, bádogozási munkák.  A földszintes épület falának utólagos szigetelése.  Az udvar térkövezése, pormentesítése.  Vizesblokkok felújítása.  Nyílászárók felújítása, cseréje.  Tantermek festése.  A tantermek és a folyosók padlójának felújítása.  Batthyány utcai épület bontása.  Tornaterem vasszerkezetének statikai vizsgálata.  Tornaterem szellőző ablakainak cseréje.

28

 Balesetveszélyes világítótestek cseréje.  Az elektromos hálózat korszerűsítése.  A fűtési rendszer korszerűsítése. Bajcsy-Zsilinszky úti épület  Az épület falának utólagos szigetelése.  Az épület tetejének felújítása.  A régi épületrészben a nyílászárók felújítása, cseréje.  A régi épületrész tantermeiben a parketta felújítása.  Ereszcsatorna javítása, bádogozási munkák.  Az udvar térkövezése, pormentesítése.  Az udvari épület bontása.  Az udvar parkosítása, fásítása.  Udvari játékok cseréje. Mindezeken túl továbbra is úgy látom, hogy a tárgyi feltételek javításában a legfontosabb feladat a Bajcsy-Zsilinszky úti épület kiváltásával az iskola egy telephelyen történő elhelyezése. Bár

2013.

január

1-jétől

az

iskola

működtetője

a

Klebelsberg

Intézményfenntartó Központ, ennek a kérdésnek a megoldásában továbbra is kérni kell a Monor Városi Önkormányzat Képviselő-testületének segítségét, hiszen az iskolát – a fenntartótól függetlenül – továbbra is a monori gyerekek használják, nekik kell –néha naponta többször is – a forgalmas városközponton keresztül, esőben, hóban, jeges úton a két épület között vándorolniuk. Az elkövetkező években tovább kell folytatni az oktatáshoz előírt taneszközök és felszerelések beszerzését. Folyamatosan tovább kell bővítenünk, és korszerűsítenünk kell az iskolai oktatást segítő számítógépparkot, illetve folytatni kell további tantermek felszerelését is számítógéppel és projektorral, esetleg interaktív táblával.

29

Az elmúlt évben sikerült elkészíteni az iskola internetes honlapját. A következő időszak feladata lesz – egy ezzel foglalkozó munkacsoport megszervezésével –, hogy a honlapon közölt hírek, információk mindig igazán frissek, aktuálisak legyenek. A pedagógiai munka alapvető feltételének tartom, hogy az iskola nem pedagógus dolgozói is odaadó, pontos munkával segítsék a nevelési-oktatási célok megvalósítását. Úgy látom, hogy az intézmény ügyviteli és technikai dolgozói át is érzik ezt a felelősségüket, és munkájukkal segítik, támogatják a nevelők tevékenységét.

A nevelők, a nevelőtestület szakmai munkájának fejlesztése Az iskolai nevelő és oktató munka színvonalát, eredményességét alapvetően meghatározza a nevelők, a nevelőtestület szakmai (szaktárgyi) és általános pedagógiai felkészültsége, tudása. Ebből az következik számomra, hogy az iskola vezetőjének egyik legfontosabb feladata, hogy támogassa és – bizonyos esetekben – szervezze meg a nevelők azon továbbképzéseit, tanulási lehetőségeit, melyek az iskola céljainak, feladatainak megvalósulását segítik. Jól ismerve a Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programját, tanulói összetételét és az ebből adódó feladatokat, a nevelők továbbképzéseinek segítésében és támogatásában az alábbi területeket tartom különösen fontosnak. 1. Erősíteni kell az iskolán, tantestületen belüli belső továbbképzéseket.  Folytatni kell a munkaközösségi bemutató órák szervezését, amelyek jól szolgálják egymás munkájának – eredményeinek és problémáinak – megismerését, a tapasztatok átadását.  Olyan

helyi

nevelőtestületi

továbbképzéseket

kell

továbbra

is

szerveznünk, ahol az iskolai élet egy-egy különösen fontos problémáját járjuk körül, lehetőség szerint a témát jól ismerő külső előadó meghívásával. E belső továbbképzéseken a következő témákkal volna érdemes

30

foglalkozni: a tanulásirányítás új módszerei (motiválás, differenciálás, tanulásmódszertan); az osztályfőnöki munka feladatai; az ellenőrzés és az értékelés; a cigány tanulók, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztésének sajátosságai. 2. Az iskolán kívüli továbbképzésekre történő jelentkezéseknél előnyben kell részesíteni azokat a továbbképzési lehetőségeket, amelyek segítik a tanulási és magatartási zavarok kezelését; a megváltozott Nemzeti alaptanterv és kerettantervek tanításban történő alkalmazására készítenek fel; ötleteket adnak a számítógép tanórai felhasználásához; eligazítanak az egészséges életmódra való nevelés és a drogmegelőzés feladataiban. A továbbképzések, önképzések segítésén túl az iskolavezetés feladatának érzem azt is, hogy a maga sajátos és korlátozott eszközeivel segítse a pedagógusok életkörülményeinek javítását, keresetének emelését, munkájuk anyagi és erkölcsi elismerését. Az eredményes munkavégzés szempontjából továbbra is fontosnak tartom, hogy a nevelőtestület tagjai között jó emberi, munkatársi kapcsolat alakuljon ki. Ezt jól segítik az iskolánkban ma már hagyományos, kötetlen jellegű együttlétek, amelyek megszervezését ezután is segíteni és támogatni kívánom. Tovább szeretném folytatni és erősíteni azt a kialakult, jó gyakorlatot is, hogy a nevelőtestület rendezvényeire meghívjuk a nyugdíjas pedagógusokat és dolgozókat, karácsonykor pedig együtt ünnepelünk velük.

Az iskola nevelő és oktató munkája A nevelőtestületünk előtt álló legfontosabb feladatok meghatározásához feltétlenül tisztáznunk kell magunkban iskolai munkánk alapvető célját, vagyis azt, hogy a mai gyorsan változó világban, társadalomban milyen felnőttekre van szükség, gyermekeink közül kik lesznek azok, akik a legkönnyebben állnak majd helyt és érvényesülnek jövendő életükben.

31

Úgy vélem, hogy az életben azok a felnőtté váló tanulóink állják majd meg jól a helyüket, akik egyrészt egészségesek, egészséges életmódot folytatnak, másrészt pedig megfelelő képzettséggel rendelkeznek és bármikor hajlandóak és képesek újból tanulásba fogni. Ehhez nekünk, pedagógusoknak véleményem szerint az alábbi képességeket és ismereteket kell tanulóinkban kialakítani:  a kulcskompetenciák, az alapkészségek, az ún. eszközjellegű tudás (írás, olvasás, szövegértés, matematika) elsajátítása;  legalább egy idegen nyelv ismerete;  a számítógép használata;  az egészséges – a drog, alkohol, cigaretta nélküli – életmód, a testmozgás igénye;  a polgári, az állampolgári ismeretek és értékek (a társakkal való együttműködés; az iskolai, a helyi társadalomi közéletben való részvétel). Mindezen fő célkitűzésekből vezethetőek le mindennapi feladataink, melyeknek többségét továbbra is meg kell őriznünk. A nevelőtestület előtt álló egyik legfontosabb feladat az elkövetkezendő időszakban az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek iskolai alkalmazása lesz, az iskola 2013-ban elfogadott helyi tantervének felmenő rendszerű bevezetésével. Ez fokozott felelősséget – és több munkát – ró a pedagógusokra az új dokumentumok, tankönyvek, taneszközök megismerésében; az ezeknek megfelelő éves és tanórai tervező munkában; az iskolai nevelő és oktató munka szervezésében, irányításában; illetve a megváltozott tantervi követelményekhez igazodó ellenőrzésben és értékelésben. A változások bevezetése ellenére is meg kellene őrizni az eddig kiemeltként kezelt oktatási területek prioritását: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, testnevelés; valamint a mi helyi tantervünkben már eddig is szereplő – másutt viszont új – tartalmakat közvetítő tárgyakat: hon- és népismeret, etika.

32

Az olvasástanítást, az irodalom megszerettetését, az ismeretszerzés iskolán kívüli módjának elsajátítását, illetve a könyvtári ismeretek tanítását – kihasználva a városi könyvtár közelségét és intézményeink eddigi jó kapcsolatát – továbbra is a városi gyermekkönyvtárban megtartott könyvtári órák segítenék a leginkább. Továbbra is kiemelten kell kezelnünk a tanulókkal való differenciált foglalkozást. Fontosnak tartanám, hogy a felső tagozatban – elsősorban a magas létszámú osztályokban vissza tudjuk állítani magyar és matematika tantárgyakból a nívócsoportos oktatást. Továbbra is kiemelten kell kezelnünk a tanulók egyéni fejlesztését, a tanulókkal való differenciált foglalkozást. Ennek érdekében minden évfolyamon bővíteni kell az egyéni és csoportmunkára épülő óraszervezést, folyamatosan alkalmazni kell tanóráinkon a differenciált csoportmunkát, a kooperatív technikákat, a kompetencia alapú oktatás módszereit. Folytatni kell – az iskola pedagógiai programjának megfelelően – a projektoktatás alkalmazását, kihasználva a tanulók sokoldalú tevékenykedtetésének fejlesztő hatását. Ezzel együtt – amennyire a szűkös délutáni idő engedi – a napközi otthonban is nagyobb figyelmet kell fordítani a tanulmányi munkán kívüli készség- és képességfejlesztést szolgáló foglalkozásokra (heti beszélgetések, tanulói felelősi rendszer, közös játékok, kulturális és munkafoglalkozások). Abban bízva, hogy az új köznevelési törvény által biztosított órakeret magasabb lesz, mint amivel az intézmény eddig rendelkezett – a felzárkóztató és egyéni fejlesztő foglalkozások megtartása mellett – változatos témájú szakköröket kell szervezni a tanulók számára, melyekben sokan megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő elfoglaltságot.

33

Iskolánk pedagógiai munkáján belül továbbra is figyelemmel kell lenni a cigány tanulók beilleszkedését és felzárkóztatását szolgáló foglalkozások megszervezésre. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk – külső segítséget is igénybe véve – a cigány tanulók hátrányainak csökkentésére, szocializációjának elősegítésére, a társadalmi együttélés normáinak elsajátítására, a szociális gondoskodásra, a tehetséges tanulók továbbtanulásának segítésére. Az iskolai nevelőmunka eredményeinek eléréséhez – különösen az állampolgári nevelés területén – nagy segítséget nyújthat a jól működő diákönkormányzat. Ennek érdekében az iskolai diákönkormányzat tevékenységét megfelelő segítő nevelő kiválasztásával újra meg kell erősíteni. Jó volna, ha a diákönkormányzat tevékenységében nagyobb teret kapna a tanulói vélemények közvetítése és a tanulói érdekek képviselete. Továbbra is az iskolai nevelőmunka kiemelt területének tartom a hagyományok ápolását, a szülőföld és a haza megbecsülését, emlékeinek megőrzését szolgáló nevelést. A hagyományőrző tevékenységben továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítanunk névadónk emlékének ápolására, illetve az iskolánk múltjához kapcsolódó kutatásokra. Tovább kell folytatnunk az egyes történelmi évfordulókhoz kapcsolódó városi szintű rendezvények szervezését. Fel kell újítanunk, rendbe kell hoznunk az iskolatörténeti kiállítást, hogy mindennap ténylegesen látogathatóvá tegyük az érdeklődő idegenek számára. Az iskola nevelési tevékenységén belül továbbra is kiemelten kell kezelni a tanulók testnevelését, sportolási lehetőségeinek biztosítását. Nehéz feladat lesz, de meg kell oldani, hogy a heti öt testnevelés óra mindegyike – a szűkös tárgyi feltételek ellenére – aktív sportolással, mozgással töltött elfoglaltságot jelentsen minden tanuló számára.

34

Az iskola, a nevelőtestület kapcsolatai Az iskola nevelő és oktató munkájának legfőbb segítője a nevelési célokkal azonosulni tudó és azt támogató családi háttér, a szülők közössége. Ezt tudva az igazgatóság és a nevelőtestület elsőrendű feladatának tartom a szülőkkel való kapcsolattartást. E téren az iskola és a szülők kapcsolatainak eddigi formáit tovább lehet erősíteni. A „Diáktarisznya” alapítvánnyal kapcsolatos legsürgetőbb feladatunk az, hogy különféle változatos módszerekkel növelni tudjuk az alapítvány vagyonát, hiszen az alapítvány csak így valósíthatja meg kitűzött céljait. Fontosnak tartom, hogy az iskola munkáját, eredményeit ne csak a nevelők és a diákok ismerjék meg, hanem másokhoz – a szülőkhöz, a város érdeklődő polgáraihoz – is eljusson a Kossuth Lajos Általános Iskola jó híre. Ezt úgy tudjuk elérni, ha megteremtjük és rendszeressé tesszük az iskola életéről szóló tájékoztatás különféle formáit. Továbbra

is

lényeges

feladatnak

tekintem

a

város

közművelődési

intézményeivel, a sportegyesülettel, más egyesületekkel, valamint az egyházakkal fennálló kapcsolataink ápolását, erősítését.

35

Tisztelt Döntéshozók! Tisztelt Véleményezők!

Magam úgy érzem, hogy az öt évvel ezelőtti igazgatói pályázatomban kitűzött legfontosabb célokat – egy sokat és jól dolgozó nevelőtestülettel közös munkában – többségében sikerült megvalósítani.

Remélem Önök is úgy látják, hogy – amennyiben elnyerem az Önök bizalmát – sikerül majd további eredményeket is elérnem az iskola pedagógusaival, dolgozóival közösen a monori gyermekek nevelésében és oktatásában.

Monor, 2013. május 24.

Marunák Ferenc

36

AZ ÁLLÁSHELY BETÖLTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPZETTSÉG, SZAKVIZSGA MEGLÉTÉT IGAZOLÓ OKMÁNYOK MÁSOLATA

37

HATÓSÁGI ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY

38

ÖT ÉVES SZAKMAI GYAKORLATOT IGAZOLÓ DOKUMENTUM

39

NYILATKOZAT

Alulírott Marunák Ferenc hozzájárulok a Kossuth Lajos Általános Iskola (2200 Monor, Kossuth L. út 98.) intézményvezetői állására általam benyújtott teljes pályázati anyag sokszorosításához, továbbításához, illetve 3. személlyel történő közléséhez.

Monor, 2013. május 24.

Marunák Ferenc

40

NYILATKOZAT

Alulírott Marunák Ferenc hozzájárulok személyes adataimnak a Kossuth Lajos Általános Iskola (2200 Monor, Kossuth L. út 98.)

intézményvezetői állására

általam benyújtott pályázattal összefüggő kezeléséhez.

Monor, 2013. május 24.

Marunák Ferenc