INTÉZMÉNYI TÁJÉKOZTATÓ

Nyíregyházi Fõiskola

I NTÉZMÉNYI T ÁJÉKOZTATÓ a 2005/2006. tanévre

1

2

Nyíregyházi Fõiskola

INTÉZMÉNYI TÁJÉKOZTATÓ a 2005/2006. tanévre

Nyíregyháza, 2005

3

Szerkeszti a Nyíregyházi Fõiskola Oktatási és Képzési Bizottsága Felelõs szerkesztõ: Dr. Felelõs kiadó: Dr.

Hadházy Tibor fõiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes Szabó Géza c. fõiskolai docens, fõiskolai fõtitkár Technikai szerkesztõ: Pristyák Erika

ISBN 963 9385 22 0 Negyedik, átdolgozott kiadás Kiadja a Bessenyei György Könyvkiadó 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. Nyíregyháza, 2005

4

Tartalomjegyzék Rektori köszöntõ

7

1. A Nyíregyházi Fõiskola küldetésnyilatkozata

9

2. Az intézmény és környezete

10

3. Az intézmény szervezeti struktúrája és az intézmény vezetõi

12

4. A Nyíregyházi Fõiskola karai

17

Bölcsészettudományi és Mûvészeti Fõiskolai Kar

18

Gazdasági és Társadalomtudományi Fõiskolai Kar

20

Mûszaki és Mezõgazdasági Fõiskolai Kar

22

Természettudományi Fõiskolai Kar

24

5. A Nyíregyházi Fõiskola központi egységei

27

6. A Nyíregyházi Fõiskola tanulmányi rendje

39

7. Az oktatást támogató infrastruktúra

52

8. A hallgatók részére nyújtható támogatások

53

9. A megszerezhetõ végzettségek és szakképzettségek

56

10. A hallgatók szervezetei

58

11. Életképek a Nyíregyházi Fõiskoláról 12. Mellékletek, szabályzatok

61

A hallgatók jogai és kötelességei

63

A Nyíregyházi Fõiskola hallgatói részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendõ díjak, térítések szabályzata

67

A Nyíregyházi Fõiskola Kreditrendszerû Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

111

A Nyíregyházi Fõiskola Hallagtói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata 5

145

6

Rektori köszöntõ A gyorsuló társadalmi-gazdasági-technikai átalakulások a figyelem középpontjába helyezték az oktatást, ezen belül a felsõoktatást is. Az utóbbi évtizedben a felsõoktatás egyre bõvülõ szolgáltatást adó, piaci alapokon mûködõ intézményrendszerré alakult át. E folyamatnak elsõ kézzelfogható eredménye a 2000-ben végrehajtott integráció, melynek következtében jött létre a Nyíregyházi Fõiskola is. A jogelõd intézmények eddigi eredményeire építve a fõiskola határon túli, regionális és szellemi központtá vált, amely során a város, a megye, továbbá Északkelet-Magyarország életében, távlati fejlõdésében meghatározó szakmai és foglalkoztatási szerepet vállal sokoldalú, színes képzési kínálatával. A Nyíregyházi Fõiskola nyitott, modern, a világ egyre nagyobb részét átfogó kapcsolatrendszerû, dinamikus többkarú fõiskolaként – egyetemi szintû képzést is beleértve – látja el feladatát. A folyamatban lévõ beruházás befejeztével minden igényt kielégítõ infrastruktúra áll majd a képzés szolgálatába. E kiadványban az olvasó megtalál minden olyan lényeges információt, amely a tanulmányait megkezdõ hallgató számára fontos. Kívánom, hogy tanulmányaikat eredményesen végezzék, legyen sikerélményük, használják ki az intézmény adta lehetõségeket, váljon otthonukká a Nyíregyházi Fõiskola.

Nyíregyháza, 2005. július 20.

Dr. Balogh Árpád fõiskolai rektor

7

8

1. A

Nyíregyházi Fõiskola küldetésnyilatkozata

Az eddigi fejlõdés eredményeire építve, a Nyíregyházi Fõiskola váljon olyan határon túli, regionális és szellemi központtá, amely a város, a megye, továbbá Észak-kelet-Magyarország életében, távlati fejlõdésében meghatározó szakmai és foglalkoztatási szerepet vállal, sokoldalú és színes képzési kínálatával. Földrajzi adottságából következõen tartalmas kapcsolatot tart fenn a régióhoz tartozó magyar és külföldi társintézményekkel. Az új évezred kezdetére a Nyíregyházi Fõiskola nyitott, modern, a világ egyre nagyobb részét átfogó kapcsolatrendszerû, dinamikus többkarú fõiskolaként (az egyetemi szintû képzést is beleértve) él a terveinkben. A közel négy évtizedes hagyományok folytatásaként magas szintû oktatási és kutatási tevékenységen keresztül hatékonyan elõsegíti a régió és az ország mûszaki, gazdasági és az európai tanulmányok területén felmerülõ felsõfokú szakemberigényének ellátását; valamint értelmiségi bázisát képezi a régió számára annak szellemi centrumaként, támogatja a gazdasági, társadalmi fejlõdést és az európai integrációt. Nyíregyháza földrajzi adottságából következõen egyik alközpontjává válik a határon túli magyar felsõoktatás és a szakember-továbbképzés segítésének, koordinálásának. A térség, a régió, a megye tudományos kutatási, mûszaki fejlesztési centrumává, a felsõfokú szakemberképzés és átképzés bázisává, a kultúraközvetítés, a szociális tudatformálás kisugárzó központjává válik. Széleskörû hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokat tart fenn, melyek új ismeretek feltárását, átadását, bevezetését szolgálják, felhasználva az oktatók, kutatók és hallgatók cserelehetõségeit is. Eredményes mûködésével a több szinten (akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzés, fõiskolai és egyetemi alapképzés, valamint szakirányú továbbképzés) kibocsátott hallgatóinak a munkaerõpiacon jó esélyeket igyekszik nyújtani, biztosítva az életen át történõ tanulást. Munkatársai számára lehetõségeket, kihívásokat és biztonságot teremt.

9

2. Az

intézmény és környezete A város és környéke

A történelem kovácsolta eggyé Szabolcsból, Szatmárból, Beregbõl, Ung és Ugocsa peremébõl Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét. Megyénk három országgal: Romániával, Szlovákiával és Ukrajnával határos. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyönyörû. Érintetlen tájai, ligetei, csábító erdei, tiszta vizû folyói, õslápjai, megannyi templomremeke lenyûgözi az erre járót. Nyíregyháza Magyarország északkeleti térségének dinamikusan fejlõdõ városa (120.000 lakos), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye központja. Nyíregyháza középkori eredetû település. A 18. században szlovák telepesek („tirpákok”) népesítették újra a török hódoltság alatt elpusztult helységet. A 19. században megváltotta magát a földesúri függés alól, ezután a szabadabb polgári fejlõdésnek köszönhetõen ötven év múlva Szabolcs megye székhelye lett. Ma a város a térség meghatározó gazdasági, kulturális és vallási központja. Katolikus püspöki székhely (Debrecen-Nyíregyházi és Hajdúdorogi Egyház-megye). Felsõfokú tanintézetei: a Debreceni Egyetem Egészségügyi Fõiskolai Kara, a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Egyetem és a Nyíregyházi Fõiskola. Nyíregyháza nem bõvelkedik mûemlékekben, de belvárosának sajátos hangulata van: bensõséges passzázsok, sok zöldterület, a régi és az új találkozása jellemzi. Néhány épülete, mindenekelõtt a 2001-ben felújított barokk evangélikus templom, továbbá a XIX. századi eklektikus építészet remekei, a Korona Szálló, a városháza, a megyeháza, a színház és a takarékpalota, igen figyelemre méltó. A Jósa András Múzeum Európa-hírû régészeti gyûjteményt õriz. Nyíregyháza kedvelt fürdõ- és pihenõhelye az erdõ ölében fekvõ Sóstógyógyfürdõ. A Múzeumfalu a megye több néprajzi tájegységébõl gyûjtötte jellegzetes építészeti emlékeit és sok-sok használati tárgyát. Kiemelkedõ Nyíregyházának és vonzáskörzetének a mûvészeti élete. Nyírbátorban a Zenei Napokon a gótikus templom varázsa, csodálatos akusztikája ad méltó keretet a világ minden tájáról érkezett zenekarok és kórusok bemutatkozásának. Kisvárdán a középkori vár ad otthont a színház nyári ünnepnapjainak, melyeken a határainkon túli magyar színházak mutatkoznak be. A képzõmûvészet jeles alkotómûhelyévé vált a Sóstógyógyfürdõn mûködõ Nemzetközi Éremmûvészeti és Kisplasztikai Alkotótelep. A sok neves, nemzetközi sikereket is elért énekkar és zenekar közül is kiemelkedõ az egész világban koncertezõ Cantemus kórus, továbbá a Piccolo Archi vonósegyüttes és a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar. 10

A Nyíregyházi Fõiskoláról A Nyíregyházi Fõiskola a Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskola és a Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mezõgazdasági Fõiskolai Kara integrációjával jött létre. Az új fõiskola négy fõiskolai karral és az oktatást segítõ háttérintézményekkel kezdte meg mûködését. Jelenleg mintegy 12000 hallgatójával, több mint 350 oktatójával, két gyakorlóiskolájával – amelyekben 1200 kisdiákot 130 nevelõ tanít –, tangazdaságával az ország legnagyobb felsõoktatási intézményei közé tartozik. A folyamatos fejlõdéshez jó alapot ad intézményfejlesztési tervünk, amelynek akadémiai és beruházási programrésze új szakok sokaságát, a képzési szerkezet jelentõs átalakítását, a kommunikációs rendszer korszerûsítését, új tanulmányi épületek megépítését eredményezi. A fentiek megvalósításával – Magyarországon egyedülállóan – egy valódi campus jön majd létre. Az intézményünk négy kara: Bölcsészettudományi és Mûvészeti Fõiskolai Kar Gazdasági és Társadalomtudományi Fõiskolai Kar Mûszaki és Mezõgazdasági Fõiskolai Kar Természettudományi Fõiskolai Kar Képzési és Továbbképzési Intézetünk OKJ-s tanfolyamokat, pedagógus továbbképzéseket, nyelvtanfolyamokat, felvételi elõkészítõket indít, távoktatási programokat szervez. A Fõiskola több mint 200 új számítógéppel felszerelt modern Központi Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központja minden internetes elérhetõséget biztosít. Változatos tudományos és kulturális rendezvényeink elõsegítik a hallgatók színvonalas tanulását. Csaknem 1500 hallgatónak biztosítunk kényelmes kollégiumi elhelyezést. Éttermünk minden igényt kielégít. Modern új épületeink, uszodánk, sportcsarnokaink, szabadtéri sportlétesítményeink, lovardánk, kulturált, parkosított környezetünk biztosítják az itt tanulók és dolgozók konfortérzetét. Az elkövetkezendõ években a Nyíregyházi Fõiskola nyitott, modern, dina-mikus, a határon túlra is kisugárzó, tudatformáló regionális szellemi központtá válik. A közel négy évtizedes hagyományok folytatásaként színvonalas oktatási és kutatási tevékenységünkkel szeretnénk hozzájárulni a régió és az ország humán, mûszaki és gazdasági felsõfokú szakember-ellátottságának javításához. 11

12

Az utóbbi években megvalósult fejlesztések Az integráció nem csupán a két elõdintézmény közötti párhuzamosságok megszüntetését, hanem jelentõs beruházásokkal járó fejlõdést is jelentett. A Magyar Köztársaság kormánya több mint 8 milliárd forinttal támogatta új épületek megépítését, új képzések beindítási feltételeinek megteremtését. A Központi Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központ melletti területen egy több funkciót is szolgáló épület épült fel. Ez az úgynevezett Hallgatói Információs Központ, amelyben helyet kapott egy aula, az igazgatási egységek (Rektori Hivatal, Gazdasági és Mûszaki Fõigazgatóság, Tanulmányi Osztály és Felvételi Iroda), a számítóközpont 200 munkaállomással, Internet hozzáféréssel. Szintén ebben az épületben helyezkedik el a Gazdasági és Társadalomtudományi Fõiskolai Kar. A Botanikus Kert mögötti két és fél hektáros területen a Mûszaki és Mezõgazdasági Fõiskolai Kar épülete helyezkedik el. 2005 szeptembertõl a 426 ferõhelyes új diákszálló biztosítja a hallgatók igényes és kényelmes elhelyezését.

3.

Az intézmény szervezeti struktúrája és az intézmény vezetõi A fõiskola szervezeti felépítése, mûködése

Az intézmény szervezeti felépítését és ahhoz kapcsolódóan a különbözõ szintû vezetõk és testületek irányítási, döntéshozatali, végrehajtási és ellenõrzési feladatait és jogkörét a Nyíregyházi Fõiskola Szervezeti és Mûködési Szabályzata írja le részletesen. A négy fõiskolai karnak önálló Szervezeti és Mûködési Szabályzata van, amely a fõiskolai szabályzattal összhangban, kari szinten rendelkezik az elõbbi kérdésekrõl. A fõiskola vezetõ testülete a Fõiskolai Tanács. Hatáskörébe tartozik az intézmény mûködési feltételeit (személyi, oktatási, kutatási, gazdasági stb.) érintõ döntések hozatala, stratégiai célok meghatározása. A Fõiskolai Tanácsban az oktatók, hallgatók és az adminisztratív-technikai dolgozók képviseltetik magukat. A kari fõigazgatók tisztségük alapján tagjai a tanácsnak. Jelenleg a Tanács 30 fõs, ebbõl 9 fõ hallgató. A Fõiskolai Tanácsot meghatározott feladatokkal és jogokkal ellátott testületek és bizottságok segítik munkájában. Az intézmény vezetõje, egyben a Fõiskolai Tanács elnöke a fõiskolai rektor. A fõiskolai rektort a Fõiskolai Tanács javaslata alapján az oktatási miniszter elõterjesztésére a köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel. 2000. január 1-jétõl Dr. Balogh Árpád egyetemi tanár tölti be a fõiskolai rektori tisztséget. A fõiskolai karok élén a kari fõigazgatók állnak. A karok vezetõ testülete a Kari Tanács. 13

A fõiskolai rektor feladat- és hatáskörébe tartozik az intézetben folyó képzési és tudományos, kutatási, igazgatási és gazdasági tevékenység, valamint a személyzeti munka irányítása és a munkáltatói; illetõleg a kiadmányozási jogkör gyakorlása. A fõiskolai rektor helyettesei: az általános rektorhelyettes, a tudományos rektorhelyettes és az oktatási rektorhelyettes. Munkájukat a Rektori Hivatal segíti. A fõiskola vezetésében közvetlenül részt vesz még a gazdasági fõigazgató, a fõtitkár, a humánpolitikai osztályvezetõ, képzési igazgató, a karok fõigazgatói, a szakszervezet titkára, a Közalkalmazotti Tanács elnöke és a Hallgatói Önkormányzati Testület elnöke.

Az intézmény vezetõi Fõiskolai rektor: Dr. Balogh Árpád egyetemi tanár Gazdasági fõigazgató: Dr. Marsiné dr. Bökõ Ildikó Általános rektorhelyettes: Dr. Galó Miklós fõiskolai tanár Oktatási rektorhelyettes: Dr. Hadházy Tibor fõiskolai tanár Tudományos rektorhelyettes: Dr. Székely Gábor egyetemi tanár Fõiskolai fõtitkár: Dr. Szabó Géza címzetes fõiskolai docens Képzési igazgató: Csizmadia Valéria Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola igazgató: Bodnár Mihály Eötvös József Gyakorló Általános Iskola igazgató: Komáromi István Hallgatói Önkormányzati Testület elnöke: Tóbiás Gábor, IV. évf. technika–számítástechnika szakos hallgató

A központi egységek vezetõi Belsõ ellenõrzés: Tasnádi Jánosné Botanikus Kert vezetõ: Boronkay Ferencné Európai Tanulmányok Központja: Dr. Rozgonyi Ibolya fõiskolai tanár Pályázati Iroda: Dr. Szabó István Humánerõforrások Osztály vezetõ: Halkóné dr. Rudolf Éva Hungarológiai Intézet: Dr. Szabó Géza c. fõiskolai docens Képzési és Továbbképzési Intézet vezetõ: Dr. Jeney István fõiskolai tanár Kollégiumi igazgató: Dr. Hanusz Árpád fõiskolai tanár

14

Központi Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központ igazgató: Vadné Kokovay Zsuzsa Minõségügyi vezetõ: Szilágyi Barna fõiskolai adjunktus Nemzetközi Kapcsolatok Központja: Máté Katalin Tanulmányi Osztály vezetõ: Márföldi Józsefné Felvételi Iroda vezetõ: Piros Szikora Ildikó Rektori Hivatal irodavezetõ: Dr. Miklovicz Árpád fõiskolai docens Marketing és PR Iroda: Filep Lászlóné Tangazdaság vezetõ: Dr. Técsy László fõiskolai docens

Az intézmény állandó bizottságai és vezetõi Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság: Pállné dr. Lakatos Ilona fõiskolai tanár Diákjóléti Bizottság: Baloghné Szabó Ildikó fõiskolai docens Tudományos Bizottság: Dr. Kerekes Benedek egyetemi tanár Oktatási és Képzési Bizottság: Dr. Hadházy Tibor fõiskolai tanár Hallgatói Jogorvoslati Bizottság: Halkóné dr. Rudolf Éva osztályvezetõ SZMSZ Bizottság: Dr. Szabó Géza c. fõiskolai docens Tudományos Diákköri Tanács: Dr. Erlichné dr. Bogdán Katalin fõiskolai docens Költségvetési és Gazdasági Bizottság: Dr. Jeney István fõiskolai docens Külügyi Bizottság: Dr. Barabás László fõiskolai docens Kulturális és Sportbizottság: Dr. Csorba Sándor fõiskolai tanár Szociális Bizottság: Dr. Jónás Erzsébet egyetemi tanár Biztonsági és Polgárvédelmi Bizottság: Dr. Nyilas Károly fõiskolai docens Fellebbviteli Bizottság: Dr. Székely Gábor egyetemi tanár Munkahelyi Állatvédelmi Bizottság: Göncziné dr. Szabó Terézia fõiskolai docens Kiadványozási Bizottság: Dr. Sikolya László fõiskolai tanár Fogyatékkal élõket Segítõ Bizottság: Göncziné dr. Szabó Terézia fõiskolai docens Bologna Bizottság: Dr. Galó Miklós fõiskolai tanár

15

16

4.

A Nyíregyházi Fõiskola karai

17

Bölcsészettudományi és Mûvészeti Fõiskolai K ar Kar

4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b. Telefon: (42) 599-432, Fax: (42) 402-485 Kari fõigazgató: Dr. Jánosi Zoltán fõiskolai tanár Kari fõigazgató-helyettes: Tukacsné dr. Károlyi Margit fõiskolai tanár Kari fõigazgató-helyettes: Dr. Szabó Antal fõiskolai tanár Kari titkár: Molnárné Sitku Andrea Kari titkárság: „B” épület Tanszékek, Intézetek

Vezető

Angol Nyelv és Irodalom Tanszék

Dr. Ajtay-Horváth Magda fõiskolai docens (42) 599-439

Ének-Zene Tanszék

Dr. Joób Árpád fõiskolai docens (42) 599-441

Evangélikus Hittudományi Tanszék*

Dr. Csepregi András egyetemi docens (42) 599-443 Dr. Veres Ferenc fõiskolai docens (42) 599-448

Francia Nyelv és Irodalom Tanszék Gyorsírás és Gépírás Tanszék Idegen Nyelvi Intézet

Jakabné dr. Zubály Anna fõiskolai docens (42) 599-452 Répási Györgyné dr. fõiskolai tanár (42) 599-453

Irodalom Tanszék

János István fõiskolai tanár (42) 599-454

Görög Katolikus Hittudományi Tanszék** Magyar Nyelvészeti Tanszék

Dr. Soltész János fõiskolai tanár (42) 599-455 Pállné dr. Lakatos Ilona fõiskolai tanár (42) 599-459

Német Nyelv és Irodalom Tanszék

Dr. Barabás László fõiskolai docens (42) 599-464 Csekéné dr. Jónás Erzsébet egyetemi tanár (42) 599-468 Nagy Lajos Imre fõiskolai docens (42) 599-473

Orosz Nyelv és Irodalom Tanszék Rajz Tanszék Tanítóképzõ Intézet

Dr. Jenei Teréz fõiskolai tanár (42) 599-476

Történettudományi Tanszék

Dr. Czövek István egyetemi tanár (42) 599-479

Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék

Dr. Udvari István egyetemi tanár (42) 599-480

* Az Evangélikus Hittudományi Egyetem kihelyezett tanszéke. ** A Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Fõiskola kihelyezett tanszéke.

18

A BTMFK a fõiskola legnagyobb kara, a jogelõd pedagógusképzõ intézmények nyomdokain haladva több mint másfél évszázada képez pedagógusokat a régió számára. A karhoz tartozó 13 tanszéken és két intézetben több mint 2000 hallgató tanul, akiket 157 oktató tanít. A tanárok közel harmada tudományos minõsítéssel rendelkezik. A szaktanszékek között egyetemi tanszék is mûködik. Az Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék ukránból egyetemi diplomát ad, és országosan kiemelkedõ jelentõséggel ápolja az ukrán és ruszin kulturális kapcsolatokat. A tanszék munkatársai jelenleg a hiánypótló ukrán-magyar szótár elkészítésén dolgoznak. Négy idegen nyelven fõiskolai képzés folyik a karon: az angol, a francia, a német és az orosz tanszékeken. Ezek az egységek fontos kulturális kapcsolatokat ápolnak a tanított nyelv „anyaországaival” is. A magyar nyelvészeti, az irodalom és a történettudományi tanszékek oktatói folyamatosan írnak könyveket, jegyzeteket, szerkesztenek folyóiratokat, publikálnak országos fórumokon is. A tudományos diákkörök segítése révén támaszai a régió tudományos utánpótlásának is. A mûvészeti tanszékek mintegy ékszerei a karnak. A rajz és az ének-zene tanszékekrõl értékes mûvészeti munkásságot is folytató tanárok kerülnek ki. Az oktatók egy részre országosan számon tartott mûvésztanár. A Gyorsírás és Gépírás Tanszék az alapismereteken túl a legmodernebb számítógépes technika alkalmazására is felkészíti hallgatóit. Közülük többen nemzetközi versenyeken is nagy sikerrel szerepeltek, világbajnokot is avattak már körükbõl. A Neveléstudományi és Szociálpedagógia Tanszékre és a Pszichológia Tanszékre épülve 2004. szeptember 1-jétõl önálló Pedagógusképzõ Intézet jött létre, melynek fõ feladata a szociálpedagógus képzés és a tanárképzési modul tantárgyainak oktatása. A nagy hagyományokkal rendelkezõ Tanítóképzõ Intézet az elemi szintû oktatás számára képez pedagógusokat. A tanító szakra felvételt nyert hallgatónak a tanulmányok megkezdése elõtt választania kell egy mûveltségi területet a fõiskola által kínált lehetõségek (ember és társadalom, matematika, természetismeret, testnevelés, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, ének-zene, vizuális nevelés) közül. Az Idegen Nyelvi Intézet angol, orosz, német, francia és olasz nyelvekbõl a fõiskola teljes hallgatóságának és idegen nyelvi képzését ellátja, felkészít a nyelvvizsgákra. Emellett ellátja a tanító szakos hallgatók angol nyelvi mûveltségterület szerinti képzését is. A fõiskola a budapesti Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképzõ Központ akkreditált nyelvvizsgahelye, amely saját vizsgáztatói karral rendelkezik. A karhoz kapcsolódó szerkezetben fõiskolánkon – közös megállapodások alapján – hittanárok képzése is folyik. A katolikus hittanárképzés 1992-ben a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Fõiskolával, a protestáns (evangélikus, református, unitárius, metodista, baptista, adventista) hittanároké pedig 1995-tõl a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemmel közösen történik. (A Nyíregyházi Fõiskola biztosítja az infrastruktúrát, a hittudományi intézmények pedig a képzés tartalmi részét és személyi feltételeit). A társadalmi kihívások tükrében új szakok, szakpárok és rövidebb, gyakorlatorientált, a bölcsészettudományokra és a mûvészetekre alapozó képzési formák beindítását is tervezzük. 19

Gazdasági és Társadalomtudományi Fõiskolai K ar Kar 4400 Nyíregyháza, Rákóczi u. 69. Telefon: (42) 599-482, Fax: (42) 402-485 Kari fõigazgató: Dr. Láczay Magdolna fõiskolai tanár Kari fõigazgató-helyettes: Dr. Kerülõ Judit fõiskolai tanár Kari fõigazgató-helyettes: Dr. Filep Gyula fõiskolai docens Kari titkár: Szerdahelyiné Varga Erzsébet Kari titkárság: „A” épület, 249-es szoba Tanszékek Általános Közgazdaságtudományi Tanszék Filozófia Tanszék Gazdaságelméleti Tanszék Gazdaságmódszertani Tanszék Mûvelõdéstudományi és Felnõttképzési Tanszék Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék Politológia és Szociológia Tanszék Pénzügyi és Számviteli Tanszék VállalatgazdaságiTanszék Vezetés és Humántudományi Tanszék

Vezető Dr. Egri Imre fõiskolai tanár (42) 599-438 Dr. Kiss Lajos fõiskolai tanár (42) 599-445 Dr. Filep Gyula fõiskolai docens (42) 599-449 Dr. Hadházyné dr. Iszály Katalin fõiskolai tanár (42) 599-451 Dr. Kerülõ Judit fõiskolai tanár (42) 599-463 Dr. N. Szabó József egyetemi tanár (42) 599-465 Dr. Nádasdi József fõiskolai tanár (42) 599-471 Dr. Gyuricsku Kálmán fõiskolai tanár (42) 599-470 Dr. Galó Miklós fõiskolai tanár (42) 599-481 Dr. Láczay Magdolna fõiskolai tanár (42) 599-482

20

A 2000. január 1-jével alapított integrált Nyíregyházi Fõiskola karaként kezdte mûködését a két jogelõd „közös gyermekeként” létrehozott kar, amelyik szinte azonnal egyenrangú lett testvéreivel. Ezt a jogi helyzete mellett elsõsorban hallgatóinak számával, kedvelt szakjaival és felkínált fejlesztési programjaival érte el. A kar célja, hogy a folyamatosan változó piaci igényekre felkészült, a gazdaságot és társadalmat ismerõ szakemberek képzésével szolgálja a régiót és az országot. A karon lévõ tanszékek részt vesznek a fõiskola valamennyi karának munkájában az értelmiségi gondolkodást, életmódot segítõ tárgyak oktatásával, de vannak önálló szakjaink is. A kar 10 tanszéket foglal magába, amelyen közel 5000 hallgató tanul, akiket 53 oktató (34% minõsített) tanít. A kar összegzi az integráció elõtti fõiskolai szervezetek oktatási és tudományos lehetõségeit. A jelenlegi három négy folyó képzés a korszerû igényeknek és követelményeknek megfelel. Mindez tükrözõdik a kar által vonzott hallgatók létszámában is. Itt jelennek meg a térség társadalmi- gazdasági fejlõdésének szakemberigényéhez igazodó szakok. Létszámát, népszerûségét tekintve elsõ helyen a gazdálkodási szak áll, ahol a gyakorlatban alkalmazható, korszerû pénzügyi, számviteli, marketing, vállalkozási és vezetési ismereteket oktatnak öt szakirányon (pénzintézeti, közigazgatási, vállalkozási, marketing, logisztikai). A mûvelõdésszervezõ és kommunikáció szakon az elsõ két félévben alapozó képzés, majd 5 szakirányon a speciális szakmai felkészítés folyik, azaz a széleskörû alapmûveltség megszerzése után a kulturális szféra szervezetei, a média intézményei tevékenységének irányítása és a humánpolitikai feladatok ellátására szereznek a képzés során ismereteket, jártasságot. A szakirányok a következõk a mûvelõdésszervezõ szakon: andragógus, non-profit menedzser, PR kommunikációs me-nedzser, médiapedagógus, humán-politika, kommunikáció szakon: kommunikátor, újságíró, intézményi kommunkátor. A nemzetközi kapcsolatok szakon multidiszciplináris szakmai és általános ismeretekkel rendelkezõ szakemberek képzését valósítják meg, akik képesek a különbözõ típusú nemzetközi kapcsolatok kialakítására és ápolására. A képzés fõ tárgyai: diplomáciai tantárgyak (diplomáciatörténet, nemzetközi protokoll és etikett, nemzetközi tárgyalások elmélete és gyakorlata), jogi ismeretek (nemzetközi közjog és magánjog, emberi jogok), politikatudományi tantárgyak (politológia, nemzetközi politika elmélete, stb.) A szakon folyó képzéseknek különleges aktualitást ad az ország EU integrációjából eredõ feladatok gyakorlati végrehajtása. Posztgraduális képzésünkben is számos új lehetõséget kínálunk. Ilyenek lehetnek újabb szakosodást adó kiegészítõ képzéseink, az egyetemi továbblépést lehetõvé tevõ programjaink, illetve a testvérkarokkal együttmûködve tanári szakok felvétele.

21

Mûszaki és Mezõgazdasági Fõiskolai K ar Kar 4400 Nyíregyháza, Kótaji út 9-11. Telefon: (42) 599-434, Fax: (42) 402-485 Kari fõigazgató: Dr. Sikolya László fõiskolai tanár Kari fõigazgató-helyettes: Dr. Kerekes Benedek egyetemi tanár Kari fõigazgató-helyettes: Dr. Páy Gábor fõiskolai docens Kari titkár: Krajnyák Edit Kari titkárság: „C” épület, 103-as szoba Tanszékek Állattenyésztési Tanszék Elektrotechnikai és Automatizálási Tanszék Erõgépek és Gépjármûtechnikai Tanszék Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Gépek Tanszék Kertészeti és Élelmiszertechnológiai Tanszék Mûszaki Alapozó és Gépgyártástechnológiai Tanszék Növénytermesztési Tanszék Közlekedésmérnöki Tanszék Táj- és Környezetgazdálkodási Tanszék

Vezető Dr. Györkös István fõiskolai tanár (42) 599-437 Dr. Ormos László fõiskolai docens (42) 599-440 Dr. Lengyel Antal fõiskolai tanár (42) 599-442 Dr. Kerekes Benedek egyetemi tanár (42) 599-461 Dr. Apostol János fõiskolai docens (42) 599-457 Dr. Péter László fõiskolai tanár (42) 599-462 Dr. Vágvölgyi Sándor fõiskolai tanár (42) 599-467 Dr.Sikolya László fõiskolai tanár (42) 599-474 Dr. Simon László fõiskolai tanár (42) 599-475

22

A kar, jogelõdjeit is figyelembe véve, 1961-tõl meghatározó szerepet tölt be a régió agrárszakember ellátásában. A karon 9 tanszék található, amelyen közel 800 hallgató tanul. 48 fõiskolai oktató tanítja õket, akiknek 34%-a minõsített oktató. Munkájukat 14 fõs személyzet segíti. Az oktatási, kutatási és szaktanácsadási feladatokat jól felszerelt oktató-termek, laboratóriumok és tangazdaság segítségével végezzük. A kar feladata a szakterületéhez kapcsolódó továbbképzési, szaktanácsadási, kutatásfejlesztési tevékenység végzése is. Hároméves képzési idõvel mezõgazdasági gépészmérnöki, mezõgazdasági mérnöki és repülõmérnöki szakokon adunk ki diplomát. A végzettek termelõüzemi, szakigazgatási, oktatási és kutatási területeken helyezkedhetnek el. A beiskolázás országos méretû, de a jelentkezõk mintegy fele az északkeleti térségbõl érkezik. A szaktanszékek képzési profilja: Az Elektrotechnika és Automatizálási Tanszék az elektrotechnika, automatizálás, pneumatika témakörök oktatását végzi. Az Erõgépek és Gépjármûtechnikai Tanszék oktatási feladatkörébe tartozik a hõ- és áramlástan, az erõgépek, a jármûgépészet, a hidraulika, a gépüzemeltetés, az energiafogyasztók és szárítástechnika tantárgyak oktatása. A Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Gépek Tanszék a mezõgazdasági, állattenyésztési és élelmiszeripari gépekkel kapcsolatos ismeretek oktatását végzi. A Mûszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék a mûszaki alapozó szaktárgyakat, gépgyártástechnológiát, minõségbiztosítást, gépjavítást, hegesztéstechnológiát tanít. A Közlekedésmérnöki Tanszék fõ oktatási tevékenységébe a repülõgépek szerkezete és üzemeltetése és az ehhez kapcsolódó szakterületek tartoznak. Az Állattenyésztési Tanszéken mezõgazdasági mérnökök képzéséhez kapcsolódó állattenyésztési ismeretek átadása történik. A Kertészeti és Élelmiszertechnológiai Tanszék a növényvédelemmel, a kertészeti termeléssel és a feldolgozási technológiákkal ismerteti meg hallgatóit. A gyakorlati képzés feltételeit a Tangazdaság biztosítja. A Növénytermesztési Tanszéken a szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódó alapozó és szakmai tantárgyak oktatása zajlik. A Táj- és Környezetgazdálkodási Tanszék táj- és környezetgazdálkodási tantárgyakat oktat a mezõgazdasági mérnökök számára. Igen jelentõs a karon folyó tudományos kutatómunka, melybe kiemelkedõen teljesítõ hallgatóink is bekapcsolódhatnak. A kar fõbb kutatási területei: Anyagtudományok és annak gyakorlati alkalmazása. Mechatronika az iparban és a mezõgazdaságban. A régió infrastruktúrája, ipara, mezõgazdasága és környezeti kölcsönhatása. Tájjellegû növények termesztés-technológiájának fejlesztése. Mezõgazdasági melléktermékek energetikai célú hasznosítása. Növénynemesítési és állattenyésztési tevékenységek. Repülõgépek üzemeltetésének mechanikai viszonyai. 23

Természettudományi Fõiskolai K ar Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b. Telefon: (42) 599-435, Fax: (42) 402-485 Kari fõigazgató: Máté János fõiskolai docens Kari fõigazgató-helyettes: Dr. Balogh József egyetemi tanár Kari fõigazgató-helyettes: Dr. Kovács Zoltán fõiskolai tanár Kari titkár: Budaházi Erika Kari titkárság: „B” épület, 119-es szoba Tanszékek, Intézetek Biológia Intézet Állattan Tanszék Növénytan Tanszék Genetika és Molekuláris Biológia Csoport Ökológia és Hidrobiológia Csoport Fizika Tanszék Földrajz Tanszék Kémia Tanszék Környezettudományi Tanszék Technika és Háztartásökonómia Csoport Matematika és Informatika Intézet Könyvtár és Alkalmazott Informatikai Csoport Matematikatudományi és Matematika-didaktikai Csoport Számítástechnikai és Informatikai Csoport Testnevelés és Sporttudományi Tanszék

24

Vezető Dr. Balázsy Sándor fõiskolai tanár (42) 599-466 Dr. Balogh Árpád egyetemi tanár (42) 599-436 Dr. Balázsy Sándor fõiskolai tanár (42) 599-466 Dr. Máthé Endre fõiskolai docens (42) 599/400/2512 Dr. Wittner Ilona fõiskolai docens (42) 599-400/2347 Dr. Hadházy Tibor fõiskolai tanár (42) 599-446 Dr. Hanusz Árpád fõiskolai tanár (42) 599-447 Dr. Balogh József egyetemi tanár (42) 599-456 Dr. Kiss Ferenc fõiskolai tanár (42) 599-458 Gyurkovicsné Orosz Ildikó (42) 599-400/2302 Dr. Gát György fõiskolai tanár (42) 599-460 Dr. Szerafinné Szabolcsi Ágnes fõiskolai docens (42) 599-400/2186 Dr. Kovács Zoltán fõiskolai tanár (42) 599-400/2186 Dr. Kuki Ákos fõiskolai docens (42) 599-400/2340 Máté János fõiskolai docens (42) 599-478

A Természettudományi Fõiskolai Karon az oktatók száma 90 fõ, 37 %-uk tudományos fokozattal rendelkezik. A technikai és adminisztratív dolgozók létszáma 49 fõ. A karon jelenleg közel 4000 hallgató tanul. A kar egységein folyó képzésre jellemzõ, hogy többségében több évtizedes hagyományokkal rendelkezõ, 1996-ban kiváló minõsítéssel akkreditált szakokon folyik az oktatás. A hallgatók 10 szakon tanári, emellett informatikus-könyvtáros és programozó matematikus diplomát szerezhetnek. A nappali képzés mellett levelezõ alapképzés és újabb diplomás képzés is folyik. Az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek kiválóak. Szaktanszékeinken, valamint a két intézetben az elméleti oktatás mellett, színvonalas gyakorlati képzésben is részesülnek hallgatóink. Ehhez korszerû eszközökkel felszerelt laboratóriumok és mûhelyek állnak hallgatóink rendelkezésére, mint pl. az állattani, növénytani, kémiai, környezettudományi, fizikai, PC laborok, technika mûhelyek. A testnevelés szakképzéshez országos szinten is egyedülálló sportlétesítményekkel rendelkezünk. Fedett atlétikai csarnokunk, fedett uszodánk, tornacsarnokunk, lovardánk, lovaspályánk segíti a színvonalas oktatást, de ezeket a létesítményeket a fõiskola valamennyi hallgatója használhatja. A tantervi óra- és vizsgarendben meghatározott tantárgyak mellett hallgatóink életét szakmai és terepgyakorlatok is színesítik. A kar egységei az alapképzésen túl több területen akkreditált tanártovábbképzõ kurzusokat indítanak. Több tanszék tervez a jövõben új alapszakokat, valamint részt vesz a szakirányú továbbképzésekben és a felsõfokú szakképzésekben is. A kar egységeiben sokszínû kutatási tevékenység folyik: ökológia, biokémia, mikrobiológia kutatások; természeti értékek, fenntartható fejlõdés, humán erõforrások kutatása a régióban; az informatika lehetõségei a multidiszciplináris kutatási és oktatási tevékenységben; matematikai kutatások; humán kutatások, prevenciós lehetõségek az egészségmegõrzés érdekében, környezeti hatások vizsgálata. Mindegyik szakterületen sikeres módszertani kutatások folynak. A szakmai kutatási témák jelentõs része pályázatokkal és ennek megfelelõen kutatási szerzõdésekkel alátámasztott program. Többségében hazai és nemzetközi együttmûködés keretei között valósulnak meg.

25

Pedagógusképzõ Intézet

4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b. Telefon: (42) 599-400, Fax: (42) 402-485 Intézetigazgató: Dr. Szabó László Tamás egyetemi tanár Intézeti titkár: Pázmán Viktória fõiskolai adjunktus „B” épület 125-ös szoba Intézet, tanszékek Pedagógusképzõ Intézet Neveléstudományiés Szociálpedagógiai Tanszék Pszichológia Tanszék Szakmódszertani és gyakorlati képzési csoport

Vezető Dr. Szabó László Tamás egyetemi tanár (42) 599-400/2485 Dr. Venter György fõiskolai tanár (42) 599-469 Dr. Vassné Figula Erika fõiskolai tanár (42) 599-472 Dr. Czeglédy István fõiskolai tanár (42) 599-490

A Pedagógusképzõ Intézet 2004. szeptemberében kezdte meg mûködését három szervezeti egységet fogva össze. Ezek a Neveléstudományi és Szociálpedagógiai Tanszék, a Pszichológia Tanszék, Szakmódszertani és gyakorlati képzési csoport. Az Intézet összefogja mindazon feladatköröket, melyek a fent említett egységekhez tartoznak. Elsõdleges feladatai között szerepel a tanári képesítési követelményeknek megfelelõ képzési program kidolgozása és az elõírt pedagógiai és pszichológiai képzés ellátása, amelynek keretében a tanár szakos hallgatók pedagógiai és pszichológiai tanegységeket, valamint a tanítási gyakorlatot teljesítik. Ezen túl az Intézet tevékenységei közé tartozik a szociálpedagógiai szak képzésének gondozása, koordinálása, valamint a továbbképzések pedagógiaipszichológiai programjainak kidolgozása, szakmai gondozása és az ehhez szorosan kötõdõ felnõttképzés keretében a képzõk képzése illetve a pedagógusok továbbképzése. Az Intézat kapcsolatot tart a gyakorlati képzést lebonyolító intézményekkel ellátja a szakvezetõk (mentorok) vezetõ tanári munkájának tartalmi irányítását, megszervezi a szakvezetõk továbbképzését. Az Intézet mind mûködési mind szakmai-kutatási szempontból fontosnak tartja, hogy tevékenyen részt vegyen a pedagógusképzés reformjára („Bolognai folyamat”) irányuló regionális együttmûködésben. Nem csupán hazai, hanem nemzetközi oktatáskutatási projektekbe is bekapcsolódva részt vesz neveléstudományi és pszichológiai témák vizsgálatában, kutatásában, illetve maga is kezdeményez ilyen kutatásokat. 26

5.

A Nyíregyházi Fõiskola központi egységei

27

Bessenyei György Könyvkiadó 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b., Telefon: (42) 599-400/2250 Vezetõ: Karakó András

A Bessenyei György Könyvkiadó kettõs feladatot lát el: egyrészt a fõiskola oktatói által össze állított tankönyveket jegyzeteket jelenteti meg, másrészt a fõiskola oktatói által végzett kutatómunka eredményeként összeállított tudományos mûveket gondozza és terjeszti. Ez évente 20 új idõszerû tankönyv és tudományos munka megjelenését eredményezi és további 30 jegyzet és gyakorlati képzést elõsegítõ kiadványt. Ezek a kiadványok megvásárolhatók a Tankönyv és Jegyzetboltban. A Nyíregyházi Fõiskola Tankönyv- és Jegyzetboltja a Sóstói úton található a „B” épület földszintjén. 2005. január 1-jétõl a Rákóczi úti jegyzetbolt átköltözött a Sóstói útra így a négy fõiskolai kar hallgatói már egy helyen vásárolhatják meg a tanuláshoz szükséges könyveket, jegyzeteket. A könyvesboltban elsõsorban azok a könyvek, jegyzetek kaphatóak, amelyeket a tanszékek rendeltek meg a hallgatók részére. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy csak az itt tanuló hallgatók vásárolhatnak a boltban, magánszemélyeket, iskolákat is szívesen kiszolgálnak. Ezért fontos, hogy szakkönyveken kívül széles választékot tudjunk biztosítani más jellegû könyvekbõl is: pld: szépirodalom, krimi, ezoterikus könyvek, verses kötetek. A Rubicon folyóirat is folyamatosan kapható. A jegyzetbolt célja, minden igény kielégítése. Ennek érdekében közel harminc könyvkiadóval áll kapcsolatban. A kiadókon kívül más fõiskolák jegyzetboltjaival is folyamatosan tartja a kapcsolatot. Ennek elõnye, hogy az esetleg már nem kiadott könyvek is beszerezhetõek. Igen elterjedt a bizományos értékesítés, melyet mi is elõszeretettel alkalmazunk amennyiben ez lehetséges. A vásárlás nemcsak személyesen történhet, hanem az éteren keresztül is. Minden esetben elfogadnak megrendelést, ha az írásban, telefonon, vagy az interneten keresztül történik. A megrendelt könyveket rövid határidõvel postázzák, melynek kiegyenlítése történhet átutalással vagy csekken keresztül. A boltnak számítógépes nyilvántartás van. Ez elõsegíti a gyors, pontos munkát, megkönnyíti a raktárkészlet nyomon követését, valamint lényegesen csökken az adminisztrációs munkára fordított idõ.

Tuzson János Botanikus K ert Kert 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. Telefon: (42) 599-414, Honlap: www.nyf.hu/botkerts Vezetõ: Boronkay Ferencné

A fõiskola területén lévõ 5,6 hektár területû botanikus kert létrehozása az 1970es évek elején indult meg, s napjainkra fejezõdött be az eredeti terveknek megfelelõen; 2005-ben került átadásra Ázsia növényvilágát bemutató Japán kert és a Trópusi vízi- és haszonnövények háza. A kert új bejárata a stadion parkolója felõl az új zöld bemutató kapun keresztül lesz. 28

Elsõdleges feladata a fõiskola biológia, környezetvédelem és mezõgazdasági szakképzés céljainak megfelelõen, az oktatás segítése, az élõ szemléltetés biztosítása. Mindemellett lehetõvé teszi a régió rendkívül gazdag, s többnyire érintetlen növényvilágának bemutatását, ráirányítva a figyelmet azok értékeire és védelmére, az ehhez társuló környezet- és természetvédelmi feladatokra. A botanikus kert földrajzi besorolása alapján a pannóniai flóratartomány része. Az oktatás mellett biztosítja a kutatómunka feltételeit, egyben kiránduló- és pihenõhely is. A fák és cserjék mellett jelentõs számban évelõk, egy-, és kétnyáriak is találhatóak. A Föld növényzeti övei közül az üvegházakban, a fóliasátrakban ökológiai igényük alapján helyezték el a növényeket: a trópusi esõerdõk öve, idõszakos trópusi esõerdõk öve, szubtrópusi öv növényzete, keménylombú erdõk növényei, sivatagok növényei. Kiemelt feladata a Bátorliget veszélyeztetett növényeinek megmentése és néhány védett faj szaporítása. A botanikus kert védett természeti hely.

Európai TTanulmányok anulmányok Központja (ETK) 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. Telefon: (42) 599-400/2072, E-mail: [email protected] Vezetõ: Dr. Rozgonyi Ibolya fõiskolai tanár

A Nyíregyházi Fõiskolán 1998-ban alakult meg az Európai Tanulmányok Központja PHARE pályázati támogatással. Az ETK az alapképzésben részt vevõ hallgatók számára hirdet – fakultatív szakirányként – tanulmányokat. Ez 24 kreditpontos, 360 órás képzést jelent, amelyre angol, német vagy francia nyelvtudással rendelkezõ fõiskolai hallgatók jelentkezhetnek. A szakirány sikeres teljesítése után a hallgatók az oklevélhez betétlapot kapnak, amelynek megnevezése: európai tanulmányok. A szakirányt minden olyan fõiskolai hallgató felveheti – költségtérítéses formában –, aki középfokú nyelvvizsgával rendelkezik angol, német, vagy francia nyelvbõl, vagy idegennyelv szakos képzésben vesz részt. A központ az európai integráció témakörébõl rövidebb tanfolyamokat is hirdet különbözõ csoportok számára.

Képzési és TTovábbképzési ovábbképzési Intézet (K TI) (KTI) 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. Telefon: (42) 599-421, Honlap: zeus.nyf.hu/~kepzesi Vezetõ: Dr. Jeney István fõiskolai tanár

A KTI a Nyíregyházi Fõiskola képzési, továbbképzési és szolgáltatási feladatokat ellátó egysége, amelynek feladatai: – képzési és szolgáltatási feladatok szervezése és mûködtetése; – a tevékenységével összefüggõ pályázatok figyelése, elkészítése és lebonyolítása; – külsõ (külföldi) szakmai kapcsolatok kiépítése menedzselése; 29

– szakmai minõségbiztosítás mellett az OKJ-s képzések, a pedagógus-továbbképzés, pedagógus szakvizsga, és a szakirányú továbbképzések, illetve egyéb, az intézmény keretei között folyó tanfolyamok programjainak szervezése, lebonyolítása; – a felnõttképzés területére tartozó képzési formák megindítása; – az oktatást segítõ szakmai szolgáltatás megszervezése; – az akkreditált felsõfokú szakképzés szervezése és lebonyolítása A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény alapján kihirdetett 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet szerint a Képzési és Továbbképzési Intézet képzéseit a HajdúBihar Megyei Munkaügyi Központ nyilvántartásba vetette. A nyilvántartásba vételt tanúsító dokumentum száma 15-0103-04, érvényességi ideje: 2008. 04. 10. A Felnõttképzési Akkreditáló Testület intézmény-akkreditációs eljárás lefolytatása eredményeként 2003. április 2. napján hozott határozatában A Képzési és Továbbképzési Intézetet akkreditált felnõttképzési intézménynek nyilvánította. Az intézmény-akkreditációs lajstromszám 0205, az akkreditáció érvényességi ideje: 2007. április 2. A KTI az oktatáshoz és a pályázati projektek tervezéséhez/végrehajtásához kapcsolódó alapfeladatain kívül ellátja a Fõiskolai Tükör címû lap szerkesztõi és kiadói feladatait. 2005 áprilisától az intézet kisközösségi rádiót is mûködtet. A Campus Rádió a Nyíregyházi Fõiskola földi sugárzású rádióadójának szerkesztõségét irányítja, a rádió az interneten is hallgatható a www.campusradio.hu weboldalon. Mûsorainak fõ témája a fõiskola oktatási tudományos és kulturális élete, emellett mûsoridejének közel felében szórakoztató, zenés mûsorokat is sugároz.

Központi Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központ 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. Telefon: (42) 599-424, Honlap: www.viki.nyf.hu Vezetõ: Vadné Kokovai Zsuzsanna könyvtárigazgató

A fõiskola könyvtára nyilvános könyvtár. Ez azt jelenti, hogy bárki helyben használhatja az állományt, igénybe veheti szolgáltatásainkat. A könyvtárba beiratkozhatnak mindazok, akik hallgatói vagy munkavállalói jogviszonyban állnak az intézménnyel, a megyében dolgozó pedagógusok illetve olyan külsõ felhasználók, akikért a fõiskola valamely dolgozója felelõsséget vállal és a könyvtárhasználati szabályzat rendelkezéseit magukra nézve kötelezõnek ismerik el. A beiratkozás egy tanévre szól. A könyvtár 2500 négyzetméter alapterületen mûködik 240 ülõhellyel, amelybõl 180 számítógépes munkaállomás. Állománya 240 000 dokumentum, amelybõl 180 000 kölcsönözhetõ. Több mint 600 féle folyóirat és újság található a folyóirat olvasóban.

30

Szolgáltatások: – tájékoztatás a könyvtár használatáról, dokumentumainkról, adatbázisainkról, segítség nyújtása irodalomkutatáshoz – az olvasótermi dokumentum állomány helyben használata – CD ROM-ok és online adatbázisok használata – dokumentum kölcsönzés – internet használat, fénymásolás, nyomtatás Beiratkozási díj a fõiskola hallgatóinak és dolgozóinak 600 Ft/tanév, külsõknek 1500 Ft/tanév. A kölcsönzési idõ a dokumentum típusától függ, általában 28 nap, egyszerre 6 dokumentum kölcsönözhetõ. A késve visszahozott dokumentumokért késedelmi díjat kell fizetni, amely 10 FT/dokumentum/nap plusz a felszólító levél postaköltsége. A könyvtár nyitvatartása: hétköznap 8.30-19.30 szombaton 9.00-14.00 A könyvtár minden használójára érvényes a könyvtárhasználati szabályzat, amelyet beiratkozáskor mindenki megkap.

Nemzetközi K apcsolatok Központ Kapcsolatok 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. Tel: (42) 599-495, Fax: (42) 402-485, www.nyf.hu E-mail: [email protected] Központvezetõ: Máthé Katalin, [email protected] Külügyi elõadó: Losonczi Gabriella, [email protected] Asszisztens: Szekeres Zsuzsanna, [email protected]

Ügyfélfogadás: Sóstói úti campus, „B” épület 71/A. iroda hétfõ-csütörtök: 08.00-16.00, péntek: 08.00-13.00 A Központ tevékenységei: ƒ Az Erasmus program koordinálása a Nyíregyházi Fõiskolán · Az Erasmus szerzõdések megkötésében való aktív részvétel az évente megrendezésre kerülõ Erasmus Network Meeting alkalmával. · Folyamatos kapcsolattartás az Erasmus partnerekkel. · Újabb szerzõdéslehetõségek felkutatása és realizálása. · A féléves és éves beszámolók elõkészítése. · A pénzügyi elszámolások elõkészítése. · A hallgatói és oktatói mobilitási ösztöndíjak megpályáztatása. Hallgatói mobilitás Kiutazó hallgatók: · szerzõdéskötés a kiutazó hallgatókkal, · az ösztöndíjak átutalásának ügyintézése, · a kiutazó hallgatók tájékoztatása a legfontosabb tudnivalókról, jogaikról és kötelezettségeikrõl, 31

ƒ

ƒ

ƒ

ƒ

· kapcsolattartás a külföldön tartózkodás idején úgy a hallgatóval, mint a partner intézmény koordinátorával, · hazaérkezés után az igazolások, kreditpontok és hallgatói beszámoló összegyûjtése és iktatása. Beutazó hallgatók: · a jelentkezések összesítése a külföldi partnerintézményekbõl, · kapcsolatfelvétel a beutazó hallgatókkal, · a külföldi hallgatók órarendjének összeállítása az érintett oktatókkal együttmûködve, · a beutazás, szállás, étkeztetés, stb. megszervezése, · szabadidõs tevékenységek (kirándulás) szervezése külföldi hallgatóknak ·hazautazás elõtt a végbizonyítványok (Transcript of Records) kiállítása A fõiskolai oktatók és dolgozók külföldi utaztatása: · Utazási határozat készítése az utazás nyilvántartásba vételének céljából. · A pénzügyi elõleg felvételének megszervezése együttmûködve a Gazdasági és Mûszaki Fõigazgatósággal. · A pénzügyi elszámolás elkészítése a hazaérkezéstõl számított 8 munkanapon belül. A Külügyi Bizottság adminisztratív feladatainak ellátása · A bizottsági ülések összes adminisztrációjának elvégzése. · A bizottsági üléseken való részvétel, jegyzõkönyv vezetése. · A Bizottsághoz benyújtott utazási/vendégfogadási pályázatok nyilvántartásba vétele. · A Bizottság döntését követõen a támogatásról szóló határozatok kiküldése · Az odaítélt pályázati támogatások további menedzselése. Nemzetközi konferenciák szervezése a Nyíregyházi Fõiskolán A szervezõkkel együttmûködve: · a meghívók kiküldése, · a jelentkezések regisztrálása, · szállások lefoglalása, · belföldi transzferek megszervezése, · a konferencia helyszínének biztosítása, · kommunikációs és számítástechnikai infrastruktúra igénylése, · a konferencia valamennyi pénzügyi kiadásának/bevételének kezelése, · a programok összeállítása és megszervezése, · a rendezvényen való aktív részvétel, · a végleges pénzügyi elszámolás elkészítése. Külföldi vendégek fogadása a Nyíregyházi Fõiskolán · A beérkezõ külföldi vendégek belföldi transzferének megszervezése. · Szállás, étkeztetés biztosítása. · A vendég szakmai és szabadidõs programjainak szervezése együttmûködve a fogadó tanszékkel.

32

ƒ

ƒ

Kapcsolattartás a Fõiskola kétoldalú szerzõdéses partnereivel · A partnerek meghívása a Fõiskola által szervezett rendezvényekre. · Az élõ kapcsolatok felélénkítése és lehetõség szerint személyes találkozások megszervezése. Egyéb · Kapcsolattartás a Tempus Közalapítvánnyal. · Részvétel a hazai és külföldi szakmai rendezvényeken. · A Fõiskola képviselete nemzetközi rendezvényeken. · Új együttmûködési lehetõségek felkutatása. · Fakultatív angol társalgási tanfolyam szervezése.

Pályázati Iroda 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b., Telefon: (42) 599-488, (42) 599-400/2244, 2259, 2559 Vezetõ: Dr. Szabó István

A Pályázati Iroda a Fõiskola központi szervezeti egysége, amely a fõiskolai rektornak közvetlen alárendeltségben végzi tevékenységét. Az 1997 óta mûködõ egység végzi az intézményi pályázatok koordinációját, segíti a pályázati tevékenységet, közvetítõ szerepet tölt be a pályázók és a pályázatok ügyében döntési joggal felruházott vezetõk között. E feladatkörben ellátandó fõbb tevékenységi körei: konkrét projektötletekbõl álló intézményi fejlesztési stratégia kidolgozása; intézményi pályázati adatbázis létrehozása; folyamatos pályázati forrásfigyelés; pályázati honlap fejlesztés, intézményen belüli pályázati információs rendszer kialakítása; intézményi pályázati projektek lebonyolításában való közremûködés; pályázati tanácsadás; pályázatírási képzés, oktatás; szabad kapacitás esetén külsõ megrendelésre – megbízás alapján –pályázatok írása és támogatásuk esetén azok lebonyolításában való közremûködés. A Pályázati Iroda folyamatosan figyeli a lehetséges pályázati forrásokat ezekrõl rövid tájékoztatót tesz közzé a saját honlapján, továbbá a fontosabb pályázati lehetõségekrõl e-mailen keresztül, körlevében tájékoztatja az egyes szervezeti egységek vezetõit. A Pályázati Iroda tanácsadói tevékenységével segíti az intézményi projekttervek elkészítését. Amennyiben szükséges, a Pályázati Iroda közremûködik megfelelõ konzorciumi partnerek megkeresésében az egyes intézményi pályázatokhoz, a pályázatírást és projekttervezést segítõ letölthetõ elektronikus anyagokat helyez el a saját honlapján, amelyek bárki számára hozzáférhetõek. A Pályázati Iroda biztosítja a pályázati dokumentációkhoz szükséges fõiskolai adminisztrációs adatokat és nyilvántartást vezet a pályázatok és a pályázatokban elkészült produktumok fellelhetõségérõl.

33

Marketing és PR - iroda 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b., Telefon: (42) 599-428, Fax: (42) 402-485 Web: www.nyf.hu, E-mail: [email protected] Vezetõ: Dr. Filep Lászlóné PR-asszisztens, ügyintézõ: Kovács Henriett Szaktanácsadó: Szakál Zoltán Ügyfélfogadás:

Sóstói úti campus, „B” épület 71/A. iroda hétfõ-csütörtök: 08.00-16.00, péntek: 08.00-13.00

A fõiskola stratégiájának fontos része volt, hogy az intézmény egységes arculattal, jó médiakapcsolatokkal és összehangolt PR tevékenységgel rendelkezzen. Ennek érdekében a Nyíregyházi Fõiskola vezetése 2000. január 1-jén létrehozta a PR-Irodát, amelynek egyik feladata volt, hogy hatékony marketing munkával elõsegítse a fõiskola ismertségének növelését és tartalmas együttmûködésre törekedjen a régió gazdasági és humán szakembereivel. A marketing munka további erõsítése érdekében 2005. július 1-jétõl az Iroda újabb munkatársakkal, új elnevezést kapott. Új neve: Marketing és PR-Iroda. Tevékenységi körök: ƒ Az intézeti arculati kézikönyv szerkesztése. ƒ Marketing- és reklámtevékenység. ƒ Médiakapcsolatok (TV, rádió, írott és elektronikus sajtóval való kapcsolattartás). ƒ Sajtótájékoztatók, sajtóbeszélgetések. ƒ Intézmény honlapjának frissítése. ƒ Az Iroda gondoskodik az A és B épületben elhelyezett fényújság üzemeltetésérõl, a hallgatókat érintõ hírek, események megjelenésérõl, intézményi fényújság kezelése, ƒ Kiadványok, programfüzetek szerkesztése, megjelentetése. ƒ Kiállítások, börzék szervezése. ƒ Rendezvényszervezési és protokoll feladatok. ƒ Támogatói- és kapcsolatszervezési feladatok: Az Iroda szervezi a fõiskolai fejlesztésekhez szükséges támogatói kört, amely egyfelõl ötletekkel, szakmai tanácsokkal, közös pályázatokkal segíti a fõiskola elképzeléseit, másfelõl konkrét felajánlásokkal növeli az intézmény bevételeit. Együttmûködési megállapodások készítése. ƒ Megalakult szervezetek: Társadalmi Tanács, Baráti Kör, Öregdiák Szervezet. (Az Öregdiák Szervezet célja: – segítséget nyújt kulturális és szakmai programok, évfolyamés egyéb találkozók szervezéséhez, – tájékoztatást nyújt a továbbképzési lehetõségekrõl, – segítséget nyújt ahhoz, hogy véleményükkel formálják a fõiskola képzési profilját. ƒ A Szakképzési törvény értelmében koordinálja a fõiskolának juttatott szakképzési támogatásokat, szerzõdéseket készít, támogatói kör növelésére törekszik. ƒ Az Iroda foglalkozik a hirdetések, reklámanyagok intézményen belüli elhelyezésérõl. ƒ A fõiskolát jelképezõ reklám- és ajándéktárgyak tervezését, kivitelezését és értékesítését végzi. Az Iroda honlapján található ajándéktárgyak megvásárolhatók a B épület földszint 71/A. szobában. 34

Tangazdaság 4400 Nyíregyháza Sóstói út 31/b. Telefon: (42) 599-400/2397 Vezetõ: dr. Técsy László fõiskolai docens

A tangazdaság szervezését 1994-ben kezdtük, amikor a fõiskola az államtól 270 ha föld kezelési jogát megkapta (mindenféle eszköz, gép, állat és pénz nélkül) azzal a feladattal, hogy teremtse meg a gyakorlati képzés feltételeit. Igen nagy szervezõmunkával, az ügy iránt elkötelezett cégek, magánszemélyek adományaival, a megye és Nyíregyháza város támogatásával, a pályázati lehetõségek kihasználásával eljutottunk oda, hogy mára a tangazdaság körvonalai kirajzolódtak. Az akkori lehetõségek az állattenyésztési gyakorlati bázis kiépítésének kedveztek, amit Napkoron sikerült is kialakítani, ahol sertés-, ló- és juhtenyésztéssel foglalkozunk. Az állattenyésztési gyakorlatok jelentõs része itt zajlik. Legnagyobb sikereinket a sertéstenyésztéssel értük el. Az OMÉK-on és számos regionális kiállításon voltak tenyészállataink gyõztesek, szépségdíjasok és helyezettek. Az utóbbi 3 évben jelentõsen léptünk a lótenyésztésben. A fõiskolán létrehoztuk a lovardát, ahol fedett lovarda is mûködik. Meghirdettük a fõiskolai hallgatók számára az általános testnevelés keretében a lovaglást. Most van szervezés alatt a gyakorló-iskolák tanulói számára is a lovasképzés beindítása egy Póni Klub keretében. Feltételeink adottak, hogy regionális lovasképzõ központtá válhassunk. Sikerült lépni a kertészeti és növénytermesztési gyakorlati feltételek kialakítása terén is. Most telepítettünk Ferenc-tanyán 2,5 ha területen egy gyümölcsös bemutatókertet. A területek megmûveléséhez az elmúlt évben jelentõs gépbeszerzést végeztünk. A Tangazdaságban folyó munkát 1997-ben a mezõgazdasági kormányzat Nagyváthy-díjjal ismerte el.

Tanulmányi Osztály és FFelvételi elvételi Iroda 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b.

Tanulmányi Osztály Vezetõ: Márföldi Józsefné, Telefon: (42) 599-431, A Tanulmányi Osztály (TO) munkatársaival minden hallgató találkozik fõiskolai tanulmányi során. Ez az osztály a fõiskola kari tagozódásának megfelelõen négy csoportban végzi a hallgatók tanulmányi ügyintézését az “A” épület földszintjén (23-30-as szobáig). Az e-mail címek megtalálhatók a www.nyf.hu fõiskolai honlapon (oktatás). Telefon: 42-599-400/ mellék. Részletesebb információk a tanulmányi ügyintézés fejezetben olvashatók.

Felvételi Iroda

Vezetõ: Piros Szikora Ildikó, Telefon: (42)599-416, E-mail: [email protected] Intézményünkben a Felvételi Iroda 1998-ban alakult meg. Feladata a fõiskolai felvételi iránt érdeklõdõk tájékoztatása, valamint a jelentkezési lapok kitöltésének segítése. Az irodában történik a felvételi jelentkezések számítógépes feldolgozása, a gyakorlati, alkalmassági vizsgák megszervezése, a pályázók értesítése az eredményekrõl. 35

Gyakorlóiskolák Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola 4400 Nyíregyháza, Erdõ sor 7. Telefon: (42) 599-413, honlap: www.zeus.nyf.hu/~acsjgyak Vezetõ: Bodnár Mihály igazgató

Az 1956-ban alapított intézmény az általános iskolai tanárképzésben 1962, a tanítóképzésben 1970 óta lát el gyakorlóiskolai feladatokat. A Nyíregyházi Fõiskola által kialakított pedagógusképzési modell szerint folyik a fõiskolai hallgatók gyakorlati képzése, de az Apáczaiban létrehozott pedagógiai program alapján kapnak ízelítõt jövendõ hivatásuk gyakorlásához a leendõ tanítók és tanárok. Az iskola tanulói létszámában, oktatástechnikai felszereltségében, a társadalmi környezet elvárásaihoz való alkalmazkodásában adatokkal alátámasztott, állandó fejlõdést mutat: az 1991-ben kimutatott 596 fõs tanulólétszám 2005-re 800-ra nõtt, a felszereltség napjaink legkorszerûbb technikai megoldásaira is lehetõséget biztosít, az épület bútorzata, berendezései, külsõ megjelenése kellemes környezetet teremt az iskolában tanulók, gyakorlók és dolgozók számára. Az épület tantermeinek a felében klímaberendezés biztosítja a kellemes hõmérsékletet, ultramodern vizesblokkok, informatikai berendezések javítják a közérzetet. Az Apáczai Gyakorlóiskola partnerei – a tanulók, a szülõk, a fõiskolai oktatók és hallgatók, a pedagógusok – intézménnyel kapcsolatos megelégedettségének folyamatos javítása érdekében minõségfejlesztési rendszert épített ki a nevelõtestület. Rendszeres vélemény-kéréssel szerzett információkra alapozott döntésekkel, napi tevékenységgel kiemelkedõ sikerek születtek: az emelkedõ tanulói létszám, a pedagógus-továbbképzésbe történt bekapcsolódás, a gyakorlóiskolai pedagógusok közel hatvan kiadványa, szakmai konferenciákon bemutatott elõadásaik, a tanulók és a szülõk megelégedettsége elismertséget biztosítanak az intézményben dolgozó pedagógusoknak, fõiskolai hallgatóknak és oktatóknak. Különös hangsúlyt fektet az iskola az alkalmazható és maradandó gyermeki tudás kialakítására, a tanulási nehézségekkel küzdõk megsegítésére, a tehetségnevelésre, valamint az egyénileg eredményes, és közösségi szempontból is hasznos magatartás és viselkedés kialakítására. Az elismertséget jelzõ adatok: ƒ 2003-ban a nevelõtestületet a Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány „OKTATÁS, NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGÉÉRT” díjjal jutalmazta. ƒ A Nyíregyházi Fõiskola 2004-ben „REKTORI DICSÉRET” kitüntetést adományozott az iskolában folyó mûhelymunka értékeléseként. ƒ Ugyanebben az évben az Oktatási Minisztérium a „KÖZOKTATÁS MINÕSÉGÉÉRT DÍJ” bronz fokozatát ítélte oda az Apáczai Gyakorlóiskolának a minõségfejlesztés eszközeivel és módszereivel az oktatás-nevelés terén elért eredményei elismeréseként. ƒ Októberben a kiemelkedõ minõségfejlesztõ munkáért a IIASA-Shiba alapítvány „IIASA-SHIBA DÍJ”-ban részesítette az intézményt. 36

ƒ 2005-tõl három évig jogosult az „ÖKOISKOLA CÍM” viselésére, amely elismerés azon iskolák munkájának legmagasabb szintû állami elismerése, melyek iskolafejlesztési, pedagógiai munkája kiemelkedõen magas színvonalon képviseli a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája értékeit. A gyakorló tanítást végzõ fõiskolai hallgatók az Apáczaiban lehetõséget kapnak arra, hogy megtapasztalják, hogyan alkalmazhatják egyéniségük függvényében az elõzetesen megszerzett ismereteiket, hogy átgondolt tanítvány-pedagógus kapcsolatok mûködtetése révén megszeressék a pedagógushivatást, amely állandó megújulást igénylõ, nagyon szép életcél.

Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 12. Telefon: (42) 599-415, honlap: www.eotvos-nyh.sulinet.hu Vezetõ: Komáromi István igazgató

A Nyíregyházi Fõiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium az elmúlt 35 év alatti önálló mûködésével a hagyomány és a megújulás elemeit ötvözve ma olyan korszerû 12 évfolyamos közoktatási intézménnyé vált, amely megõrizve versenyképességét a közoktatási intézmény ek sorában mind az iskolaszerkezetet, mind pedig programkínálatát tekintve vonzó alternatívát tud ajánlani az iskolaválasztó diákoknak és szüleiknek egyaránt, s emellett egyben olyan gyakorlóiskolai mûhely is, ahol a leendõ tanító – és tanárjelöltek életszerû körülmények között, magas színvonalon tudnak felkészülni leendõ hivatásuk gyakorlására. Az ország egyik legnagyobb pedagógusképzõ intézményének, a Nyíregyházi Fõiskolának fenntartásában mûködõ 12 évfolyamos – nyolcosztályos általános iskolát, nyolc – négyosztályos gimnáziumi képzést és több emelt szintû programot, tagozatot (ének-zene, matematika – számítástechnika, rajz-vizuális kultúra, környezetvédelem, idegen nyelvi képzést) magába foglaló – közoktatási intézmény az országban a kevesek egyikeként olyan lehetõséget biztosít az ide jelentkezõ és itt tanuló gyermekek illetve diákok számára, amely lehetõvé teszi az általános iskola elsõ osztályába belépõ kisdiák számára, hogy a kisiskolás éveket, az általános iskola serdülõkorral együtt járó periódusát, valamint a nagygimnáziumi idõszakot is egy alma materen belül eltöltve, felnõttként egy intézmény kapuján kikerülve a fõiskolai–egyetemi diplomát szerezzen. Mindezt egy olyan intézmény falai között tudja megvalósítani, amely az épület adottságait és folyamatosan korszerûsödõ tárgyi feltételeit tekintve is arra törekszik, hogy az ide belépõket tiszta, rendezett és esztétikus környezet fogadja, ahol élmény a tanítás és a tanulás egyaránt. Mindezt egy olyan stabil, életkorát, végzettségét és innovatív szellemiségét tekintve is aktív, alkotó pedagógusközösséggel és dolgozó kollektívával tudja hosszú távon is garantálni, amely munkájának középpontjában a gyermeki személyiség sokoldalú kibontakoztatásának igénye és szándéka, szeretete áll. 37

„Az iskolában folyó nevelõ-oktató munka minõségét és annak – az iskolahasználói érdeklõdés melletti – hivatalos elismerését is jelzik az alábbi címek: ƒ 2001-ben a Magyar Köztársaság oktatási miniszterének „ELISMERÕ OKLEVELE”; ƒ 2003-ban az Európa Bizottság Oktatási és Kulturális Fõbiztosa és a Magyar Köztársaság oktatási minisztere által adományozott „EURÓPAI NYELVI DÍJ”; ƒ 2004-ben „REKTORI DICSÉRET”; ƒ 2005-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány által ado-mányozott „OKTATÁS, NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGÉÉRT OKLEVÉL” ƒ 2005-ben az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által adományozott „ÖKOISKOLA” cím. Az iskola a sokszínû és az iskolahasználók számára – a gyermekek érdek-lõdése és képességei szerinti – sokféle választási lehetõséget kínáló képzési prog-ramjai mellett fontos szempontnak tartja a szolgáltató iskolamodell olyan jellegû kiépítését, amelyben az általános és középiskolai oktatás mellett megtalálhatóak többek között az olyan szakszolgálati tevékenységek is mint például az iskolaorvosi-, a logopédiai-, az iskolapszichológusi-, a gyógytestnevelõi- és az ifjúságvédelmi ellátás. Az Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium – a 90 pedagógus és 25 technikai dolgozó alkotó és szorgalmas részvételével – folyó oktató-nevelõ munka színvonalát bizonyítja az , hogy az iskola 12 évfolyamán a 2005/2006-os tanévben 41 tanulócsoportban 1050 diák vallhatja magát az intézmény polgárának. Az „ép testben ép lélek” elvét vallva fontosnak tartjuk, hogy diákjaink a sport- és szabadidõs tevékenységek – így például a versenysportok (torna, úszás, atlétika, stb.) a természetjárás és turisztika és nem utolsósorban az erdei iskola – keretein belül is széles körû lehetõségekhez jussanak. A kialakult hagyományok szerint e területek programjait a Diákönkormányzatok és a Diáksport Egyesület szervezi és irányítja. A Diákönkormányzat közremûködésével a tanulók által szerkesztett iskolarádió mûködik, és Padlás címmel iskolai újságot jelentettek meg. Nagy hagyományokra tekint vissza a turisztika és a természetjárás is.

38

6. A

Nyíregyházi Fõiskola tanulmányi rendje

Az intézményi kreditrendszer fõbb jellegzetességei A felsõoktatás tartalmi fejlesztésének részeként a 2002/2003-as tanévtõl egységesen bevezetésre kerül a kreditrendszerû képzés. A felsõoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetésérõl a Kormány 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelete rendelkezik. Az intézményi szintû szabályozást a „A Nyíregyházi Fõiskola Kreditrendszerû Tanulmányi és Vizsgaszabályzata” tartalmazza (ld. jelen tájékoztató 1. számú mellékletét.) A kreditrendszerben a hallgató tanulmányi munkaidejét (a foglalkozásokon való részvételt és a felkészülésre fordított idõt) a kreditnek nevezett mérõszámmal mérik. Nemzetközi konvencióknak megfelelõen 30 munkaórához rendelnek 1 kreditet. A szak tanterve minden tantárgyhoz megadja a tárgy kreditértékét. Ezt a kreditet a hallgató akkor kapja meg, ha a tantárgyat sikeresen teljesíti, azaz a tárgyból legalább elégséges érdemjegyet szerzett. Kormányrendelet rögzíti azt, hogy az oklevél megszerzéséhez hány kredit teljesítése szükséges, nevezetesen: 3 éves képzésben: 180 kredit, 4 éves képzésben: 240 kredit, 5 éves képzésben: 300 kredit. A szak tantervét az intézmény a szak képesítési követelményeit leíró kormányrendelet alapján határozza meg. Ugyanazon szak tanterve egyes intézményekben különbözhet, de egy intézményben teljesített kreditet másik intézmény is jóváírhatja – bizonyos feltételek teljesülése esetén –, ha például a hallgató intézményt változtat. A kreditrendszer ilyen módon segíti egyes szakok, karok, intézmények közötti átjárhatóságot. A kreditrendszerû oktatás egyik jellegzetessége, hogy az egyes tárgyakat a hallgató egyéni ütemben, úgynevezett egyéni tanrend alapján végezheti el. A szak mintatanterve ajánlást ad a tantárgyfelvételi rendre. A mintatantervet követve a hallgató a tanulmányi kötelezettségeit a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ alatt be tudja fejezni, miközben minden félévben 30 (±3) kreditet teljesít. A tantárgyak felvételénél fontos az, hogy a mintatanterv egyes tantárgyaknál kötelezõen betartandó elõtanulmányi rendet írhat elõ. Félévenként 30 kredit teljesítése átlagos elvárásnak tekintendõ. A lassabb ütemû haladásnál figyelembe kell venni azt, hogy a tanulmányok elsõ idõszakára bizonyos kreditszám teljesítését az intézmény elõírja (2 aktív félév alatt 15 kredit), továbbá 39

azt is, hogy államilag finanszírozott képzésben az ösztöndíjnak bizonyos kreditszám teljesítése elõfeltétele és az ösztöndíj csak meghatározott számú félévig adható. Az ajánlott ütemtõl gyorsabb haladást pedig az korlátozza, hogy az intézmény egy félévben 40 kreditnél több kredit vállalását engedélyhez köti. (Minimum 6 féléves képzési idõt a Felsõoktatási Törvény elõír.) A kreditrendszerû mintatanterv fõbb tantárgycsoportjai: a kötelezõ („A” típusú) tantárgyak, a kötelezõen választható („B” típusú) tantárgyak, a szabadon választható („C” típusú) tantárgyak. A kötelezõ tárgyak teljesítése a hallgató záróvizsgára bocsátásának elõfeltétele, tehát a tanulmányi idõszak alatt az ilyen tárgyat mindenképpen teljesíteni kell. Ha a hallgató szakirányt választ, akkor a szakirány tantárgyai kötelezõen választható tárgyak lesznek. Tehát a szakirány megválasztásában a hallgatónak szabadsága van, de ennek választása után a szakirány tárgyait már kötelezõ teljesíteni. Ha egy szakon nincs lehetõség szakirány választására (a tanárszakok többsége jelenleg ilyen), akkor a tantervben meghatározott kötelezõen választható tárgycsoportból kell bizonyos kreditértéket összegyûjteni. A szabadon választható tantárgyakat intézményi szinten hirdetik meg, azokból a hallgató szakjától függetlenül választhat. Az egyes tantárgyak pontos leírása a tantárgyi programban található. (A tantárgyi programokat, a szakok mintatanterveivel együtt, az Intézményi Tájékoztatóval mindenki megkapja.) A tantárgyi program megadja a tantárgy nevét, kódját, oktatóját, elõtanulmányi követelményét, félévi óraszámát, kreditpontját, a számonkérés formáját, a képzés célját, tematikáját, a tantárgyhoz ajánlott fontosabb irodalmakat, a hallgató egyéni feladat típusait, vizsgakövetelményeit. Az egyes tantárgyak elsajátításához a tanszékek különbözõ jellegû tanulmányi foglalkozásokat írnak elõ. Ezek típusai: elõadás, szeminárium, gyakorlat. A követelmények teljesítését általában a szokásos ötfokozatú skálán, kivételes esetben háromfokozatú skálán (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) értékelik. Vizsgát egy vizsgaidõszakban összesen háromszor lehet megkísérelni egy adott tantárgyból. Elégtelen gyakorlati jegyet a vizsgaidõszakban egyszer lehet javítani, ha ez lehetséges. Az osztályzat kialakításának módját a tantárgyi követelmény-rendszer tartalmazza. Gyakori forma az, hogy az osztályzatot a féléves és a vizsgán nyújtott teljesítmény együttes beszámításával állapítják meg. A tantárgyak sikertelen lezárása nem teszi szükségessé az egyes félévek megismétlését, kihagyását, a tanulmányok felfüggesztését. Az elõtanulmányi rend betartásával a következõ félévben tovább lehet folytatni a tanulmányokat. Azonban az intézményben a tanulmányok alatt egy tárgyat legfeljebb háromszor lehet felvenni. Ha a követelményeknek harmadjára sem sikerült megfelelni, akkor a hallgatót az intézménybõl el kell bocsátani. 40

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma

I. szak A, B típusú tantárgy

II. szak A, B típusú tantárgy 80

80

75

80

75

75

75

75

75

80

80

80

75

80

85

75

85

80

80

41

80

I. szak szakdolgozat

II. szak szakdolgozat

C típusú tantárgy értelmiségi legalább

8 féléves bölcsész-bölcsész/mûvészeti tanári szakpár 15 15 6† 8 féléves bölcsész/mûvészeti-természettudományos tanári szakpár 15 15 5* 6† 8 féléves bölcsész-testkulturális tanári szakpár 15 10 10 8 féléves természettudományos-természettudományos tanári szakpár 15 19 6 8 féléves természettudományos testkulturális tanári szakpár 15 10 5* 10 8 féléves bölcsész tanári-bölcsész nem tanári szakpár 15 15 10 8 féléves bölcsész nem tanári-természettudományos tanári szakpár 15 15 5* 10 8 féléves bölcsész tanári-szociális szakcsoportban szereplõ szak 15 26† 8 féléves természettudományos tanári-szociális szakcsoportban szereplõ szak 15 20 5* 8 féléves bölcsész nem tanári-bölcsész nem tanári szakpár 15 15 30**** 20

Tanári képesítési követelmények 50 50 50 50 50 40 40 40 40 -

I. szak A, B típusú tantárgy 150 80 80 170 207

42 155 80 80 225 213 115 115

II. szak A, B típusú tantárgy

I. szak szakdolgozat

II. szak szakdolgozat

C típusú tantárgy értelmiségi legalább

8 féléves LA, LD tanári szak 15 20 6 féléves LA, LD tanári szak 15-18** 25-22** 20 6 féléves LD testkulturális tanári szak*** 10 30 20 8 féléves LA szociális szakcsoportban szereplõ szak 20 40 10 8 féléves AN szociális szakcsoportban szereplõ szak 20 13 6 féléves LA, LD bölcsész nem tanári szak 15 10 8 féléves bölcsész-hittanár tanári szakpár 80 15 15 6† 8 féléves mûvészeti-hittanár tanári szakpár 80 15 15 8 féléves tanító/angol nyelv mûveltségterület szak 15 8 féléves tanító/ember és társadalom, magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, ének-zene, testnevelés, vizuális nevelés mûveltségi szak 15 12 1- féléves (egyetemi) bölcsész-8 féléves bölcsész tanári-nem tanári szakpár 825 15 8 7 1- féléves (egyetemi) bölcsész-szociális szakcsoport tanári-nem tanári szakpár 85 25 20 10 5 -

15

Tanári képesítési követelmények 40 40 40 50 50 50 40

43

146

-

203

-

145

-

146

-

146

-

147

-

124

-

185

-

155(+30)

-

155(+30)

-

Jelmagyarázat:

6 féléves gazdálkodási szak 8 8 féléves nemzetközi kapcsolatok szak 12 13 6 féléves mezõgazdasági mérnöki szak 15 6 6 féléves mezõgazdasági gépészmérnöki szak 15 8 6 féléves gépészmérnöki szak 15 8 6 féléves repülõmérnöki szak 15 8 6 féléves programozó matematikus 20 26 7 féléves gépészmérnöki alapszak (BSc) 15 10 6 féléves mezõgazdasági mérnöki alapszak (BSc) 15 10 6 féléves mezõgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapszak (BSc) 15 10 8

18

-

12

-

14

-

11

-

11

-

10

-

10

-

-

-

-

-

-

-

* a megjelölt kreditszámból 5 kredit természettudományos szakterületrõl ** testnevelõ tanár szakon *** testkulturális vagy tanári oklevéllel rendelkezõk számára **** ebbõl legalább 15 kredit nem szakterületi ismeret † a 6 kreditbõl 2 kredit kötelezõen Filozófiatörténet I. (ET1122), 4 kredit pedig a következõ 3 tantárgyból: Közgazdasági ismeretek (ET1232), Politológia (ET2342), Etika (ET2343). Nem vonatkozik az ének-zenetanár szakkal párosított szakokra. Megjegyzés: 1. A szakpárok tanterveiben szereplõ átfedéseket a mintatantervek helyettesítõ tantárgyként rögzítik. Az így adódó kredithiányt szabadon választható tantárgyakkal kell pótolni. Ebben az esetben a szakok mintatanterveiben megjelölt (és még nem teljesített) B típusú tantárgyak szabadon választhatóként is felvehetõk. 2. A szakpáros képzésben az LA és NA tagozaton szerzendõ kreditek száma megegyezik. 3. Az ének-zene-népzene, ének-zene-karvezetés szakpárokhoz, és a természettudományos szakcsoportos képzéshez külön mintatanterv készült. 4. A rajz-vizuális kommunikáció szakpárra a bölcsész-bölcsész tanári szakpár kreditkövetelményei vonatkoznak.

A kreditgyûjtés különös szabályai a tanári és a tanári-nem tanári szakpárokon A tanári illetve a tanári-nem tanári szakpáron tanulmányokat folytató hallgatók a tanulmányokra elõírt krediteket négy nagyobb területen szerzik meg: a két szakjuknak megfelelõ szakterületen, a tanári képesítés területén és az értelmiségi feladatokra felkészítõ tantárgyak csoportjában. Ezt további szabadon választható (másképpen ,,C’’ típusú) tantárgyak egészíthetik ki. A szak mintatanterve tartalmazza a szak kötelezõ (vagy ,,A’’ típusú) tantárgyait. Ezeket a tantárgyakat célszerû a mintatanterv szerint felvenni, amennyiben az elõírt elõfeltételek ezt lehetõvé teszik. A szak kötelezõen választható (vagy ,,B’’ típusú) tantárgyait szintén a szakok mintatanterve tartalmazza. Bizonyos szakokon a hallgató kötelezõen szakirányt választ (ilyen például informatikus-könyvtáros szak), más szakokon lehetõség van szakirány választására (például a biológia szakosok számára a hidrobiológia szakirány), végül vannak szakok, amelyek tanterve szakirányt nem tartalmaz. A szakirány tantárgyai ,,B’’ típusú tantárgyak, de a szakirány választásával ezek a tantárgyak már kötelezõvé válnak. A szakirány teljes kreditértéke általában már úgy van megállapítva, hogy az ,,A+B’’ kreditszám a mellékelt táblázatban megjelölt kötelezõen teljesítendõ értéket adja. Ha a hallgató nem szakirányos, akkor az ,,A’’ típusú tantárgyak mellé a szak mintatantervébõl legalább annyi ,,B’’ típusú tantárgyat kell választania, hogy az ,,A+B’’ kreditérték megadja a táblázatban elõírt értéket. Ha valamely tantárgyat a hallgató egyik szakjában teljesítette, s ugyanez a tantárgy a másik szak hálójában is szerepel vagy valamely más tantárgyat helyettesít, akkor a helyettesített tárgyat nem kell felvenni, de annak kreditértékében szabadon választható tárgyat kell teljesíteni, bármely területrõl. Például tekintsük az elõbbi táblázat 8 féléves természettudományos-természettudományos tanári szakpár sorát, s válasszunk egy matematika szakos hallgatót. A hallgató mintatanterve 58 kreditértékû kötelezõ tantárgyat ír elõ. Matematikából az 58 kredithez még legalább 17 kreditértékû kötelezõen választható tantárgyat kell a tanulmányok során teljesíteni, hogy az elõírt 75 kreditet elérje. Ha ez a hallgató matematika-számítástechnika szakos, akkor a matematika mintatantervben szereplõ 2 kredites Számítástechnika tantárgyat a számítástechnika mintatantervben szereplõ Bevezetés az informatikába tárgy helyettesíti, ezért az utóbbi sikeres teljesítése alapján az elõbbit nem kell felvenni, de helyette legalább 2 kredit értékben szabadon választható tantárgyat kell teljesíteni. A tanári képesítési követelmények 50 vagy 40 kredit megszerzését írják elõ a tanári képesítés területén, attól függõen, hogy a hallgató mindkét szakja tanári, vagy csak az egyik szakja az. Ennek kötelezõen teljesítendõ tantárgyait két vagy három mintatantervbõl együttesen kell megállapítani: egyrészt a tanári képesítési követelmények mintatantervébõl, másrészt a szakmai mintatanterv(ek) módszertani (tantárgypedagógiai) részébõl. A szakmai mintatantervek módszertani része 2 kredit 44

értékben tartalmaz Komplex tantárgypedagógia tantárgyat. Ezt a tanári szakpáros hallgatóknak is csak egyszer kell teljesítenie, azaz csak az egyik szakja kapcsán. A szakok képesítési követelményeinek megfelelõen a hallgatóknak 6, 10 vagy 20 kreditértékû értelmiségi tantárgyat is kell teljesíteniük. Ezen tantárgyak listáját az értelmiségi tantárgyak mintatanterve tartalmazza. Ebbõl a listából a hallgatók szabadon választhatnak tantárgyakat a tanszékek hirdetése alapján, kivéve a bölcsész tanári szakokat, ahol a Filozófiatörténet I. tantárgy kötelezõ, s további 4 kreditet a következõ három tantárgyból kell megszerezni szabad választás alapján: Közgazdasági ismeretek, Politológia, Etika. A tanulmányokra elõírt teljes kreditszámhoz még hozzátartozik az elõírt egy vagy két szakdolgozat kreditértéke is. A legtöbb szakpáron a fentebbi kreditszámok még nem adják meg a tanulmányokra elõírt teljes kreditszámot. A további krediteket szabadon választható tantárgyak teljesítésével kell összegyûjteni. A szabadon választható tantárgyakat minden félévben intézményi szinten hirdetik meg, azokat bizonyos szakpároktól eltekintve bármely területrõl lehet választani, így a kötelezõen elõírt kreditszámon felül is lehet értelmiségi tantárgyakat felvenni. Bizonyos szakokon azonban a képesítési követelmények elõírják azt, hogy a szabadon választható tantárgyakat milyen szakterületrõl lehet felvenni. Ebben is eligazítást ad a mellékelt táblázat. Például egy bölcsész-természettudományos szakpáros hallgatónak 5 kreditértékû szabadon választható tantárgyat kell tanulmányai alatt teljesítenie, de azt csak természettudományos szakterületrõl veheti fel. Mire figyeljen tehát a tantárgyak felvételénél: 1. Három háló (két szakmai, tanári) alapján válassza ki a kötelezõ tantárgyakat. Ezeket lehetõleg az ajánlott félévben vegye fel. Záró-tanári képesítõ vizsgát addig nem lehet tenni, amíg az összes kötelezõ tantárgyat nem teljesítette. 2. Törekedjen arra, hogy a féléves kreditszám 30 legyen. A kötelezõ tantárgyakból megszerezhetõ kreditértéket tehát pótolja ki ,,B’’ és ,,C’’ típusú tantárgyakkal. Az értelmiségi krediteket célszerû a tanulmányok elején teljesíteni, mert a szakmai ,,B’’ tantárgyak a tanulmányok elején általában még nem vehetõk fel az elõfeltételek miatt. (Kivételek lehetnek.) 3. Bizonyos határig egy félévben 30 fölött is vehet fel tantárgyakat, de ezt a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat korlátozza az 5.§ (6) pontban. 4. Ha egy félévben nem teljesít 15 kreditet, akkor nem számítható tanulmányi átlageredmény, melynek következményei lehetnek a hallgatói juttatások területén. A tanulmányok elsõ idõszakára egy minimális kreditszám összegyûjtését a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elõírja a 21.§ (2) pontban. A tantárgyak felvételéhez a CD melléklet pontos útmutatást ad minden egyes szakra, szakpárra vonatkozóan. 45

Tanulmányi tanácsadás A hallgatók tanulmányi programjának támogatásához, az egyéni tanulmányi rend kialakításához, döntéseik késõbbi következményeinek felméréséhez, az ideális útvonal megtalálásához az intézmény tanulmányi tanácsadó szolgálatot mûködtet az oktatásszervezési központ koordinálásával. A tanulmányi tanácsadás háromszintû. Az intézményi tanácsadó a hallgatók általános, szakhoz nem közvetlenül kapcsolódó tanulmányi problémáival foglalkozik. Szak

Tanácsadó Elérhetõség Tanári modul Dr. Lenkovics Ildikó 2228-as mellék fõiskolai docens Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Kar angol nyelv és irodalom Orbán Irén [email protected] fõiskolai tanársegéd 2346-os mellék ének-zene,-népzene -tanár Agárdi Éva [email protected] karvezetés tanársegéd 2553-as mellék francia nyelv és irodalom Dr. Veres Ferenc [email protected], 42/599-448, fõiskolai docens vagy a 2106-os mellék hittanár (evangélikus) Dr. Csepregi András [email protected] egyetemi docens 2329-es mellék hittanár (katolikus) Dr. Soltész János [email protected] fõiskolai tanár 2314-es mellék magyar nyelv és irodalom Pethõ József [email protected] fõiskolai docens 2108-as mellék Dr. Onder Csaba [email protected] fõiskolai docens 2101-es mellék német nyelv és irodalom Dr. Kiss Kálmán [email protected] fõiskolai tanár 2332-es mellék orosz nyelv és irodalom Dr. Laczik Mária [email protected] fõiskolai tanár 2312-es mellék rajztanári Nagy Lajos Imre 2242-es mellék fõiskolai docens szociálpedagógus Dr. Pornói Imre [email protected] fõiskolai tanár 2098-as mellék tanító Dr. Jenei Teréz [email protected] fõiskolai tanár 2075-ös mellék történelem Dr. Reszler Gábor [email protected] fõiskolai tanár 2216-os mellék ukrán nyelv és irodalom Abonyi Andrea [email protected] fõiskolai tanársegéd 2231-es mellék ügyviteli Bertóthyné dr. Végvári [email protected] 2328-as mellék Erzsébet fõiskolai docens vizuális kommunikáció Nagy Lajos Imre 2231-es mellék tanári fõiskolai docens

46

A szakot közvetlenül érintõ problémákkal a szak kijelölt tanácsadói foglalkoznak. Emellett a tanulmányi osztály, a hallgatói képviselet, a hallgatói önkormányzat és Hallgatói Centrum hagyományosan segíti a hallgatókat tanulmányi problémáik kezelésében. Intézményi Tanácsadó: Varró Tamásné, Tanulmányi Osztály Telefon: 599-400/2040, Fax:: 42-404-094, E-mail: [email protected] Gazdasági és Társadalomtudományi Főiskolai Kar kommunikációs szakember Dr. Kerülõ Judit [email protected] fõiskolai tanár 2194-es mellék közgazdász, gazdálkodási Dr. Filep Gyula [email protected] szakirány fõiskolai docens 2479-es mellék mûvelõdésszervezõ Dr. Kerülõ Judit [email protected] fõiskolai tanár 2194-es mellék nemzetözi kapcsolatok Dr. N. Szabó József [email protected] ügyintézõ egyetemi tanár 2217-es mellék Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar agrármérnök Dr. Vágvölgyi Sándor [email protected] fõiskolai tanár 2367-es mellék mezõgazdasági Dr. Sikolya László [email protected] gépészmérnök fõiskolai tanár 2406-os mellék repülõmérnök Szelestey Gyula [email protected] fõiskolai docens 2448-as mellék Természettudományi Főiskolai Kar Göncziné dr. Szabó Terézia, [email protected] biológiatanári fõisk. docens 2014-es mellék Dr. Szabó Sándor [email protected] fõiskolai docens 2289-es mellék fizikatanári Dr. Erlichné [email protected] dr. Bogdán Katalin fõiskolai 2115-ös mellék docens földrajztanári Dr. Dobány Zoltán [email protected] fõiskolai docens 2238-as mellék háztartásökonómia-életvitel Makó Csaba [email protected] szakos tanári fõiskolai adjunktus 2298-as mellék kémiatanári Sarka Lajos [email protected] fõiskolai adjunktus 2121-es mellék informatikus-könyvtáros Dr. Szerafinné Szabolcsi [email protected] Ágnes fõiskolai docens 2190-es mellék környezetvédelem-tanári Dr. Vincze György [email protected] fõiskolai docens 2239-es mellék matematikatanári Dr. Rozgonyi Tibor [email protected] fõiskolai docens 2199-es mellék számítástechnika-tanári Dr. Iszáj Ferenc [email protected] fõiskolai tanár 2344-es mellék technikatanári Makó Csaba [email protected] fõiskolai adjunktus 2298-as mellék testnevelés Hegedûs Ferenc [email protected] fõiskolai adjunktus 2058-as mellék

47

Tanulmányi ügyintézés A Tanulmányi Osztály munkatársai: Osztályvezetõ

Márföldi Józsefné

Osztályvezetõ-helyettes

Palkovics Jánosné Kozma Lászlóné ügyintézõ Iván Andrásné Vajda Györgyné Egyedné Szaniszló Katalin Novák Mihályné Kiss Józsefné Onder Éva Erdõs Judit Maczkóné Molnár Ildikó Palkovics Jánosné Szántó Józsefné Pokoraczki Ildikó Varró Tamásné Szántóné Blaner Ildikó Gorka Ewa Ocskai Andrásné Valach Andrásné Gráf Lászlóné Kácsor Lászlóné Takács Gusztávné Varró Tamásné Tischner Zoltán Megyesi Zoltán

BTMFK tan.csoport, vezetõ Munkatársak

GTFK tan.csoport, vezetõ Munkatársak

MMFK tan.csoport, vezetõ Munkatárs TTFK tan.csoport, vezetõ Munkatársak Szociális pénzügyek Informatikusok Felvételi ügyintézõk BTMFK GTFK MMFK TTFK

Sándorfi Teréz Némethné Turcsán Bernadett Molnárné Juhász Melinda Mihalikné Hankószki Gyöngyi Szabó Emese

48

(42) 599-431, (42) 599-400/2033 2034 2032 2036 2035 2538 2035 2476 2472 2474 2550 2034 2039 2608 2040 2539 2473 2475 2037 2038 2541 2540 2040 2589 2041 2069 2067 2063 2338 2070

A TO és a hallgatók munkáját a NEPTUN – NETrowne Egységes Felsõoktatási Tanulmányi Rendszer segíti. Ennek biztonságos üzemeltetését két informatikus munkatárs biztosítja. A hallgatónak közvetlen kapcsolata (beiratkozás, igazolások kiadása, diákigazolvány ügyintézés, adatok közlése, leckekönyv kezelése) a TO illetékes elõadójával lesz. A pontos, szakrendszerû beosztást a TO hirdetõtábláján, illetve az intézmény honlapján találják meg. A TO valamennyi közleménye, valamint a tanulmányokkal kapcsolatos szabályok kinyomtatott formában a TO hirdetõtábláján, elektronikus formában az alábbi címen tekinthetõk meg: http//www.nyf.hu/oktatás/oktatási hírek valamint a Neptum hírekben A fõiskola „A” és „B” épületében fényújságot mûködtet. A hallgatókat érintõ híreket a TO folyamatosan frissíti. A hallgatók tanulmányi ügyeinek intézése a Sóstói úti „A” épület földszintjén történik. Fogadóóra: Hétfõ, csütörtök, péntek 9.00-11.00 óráig, Kedd 13.00-15.00 óráig, Szerda Szünnap Szombat: 9.00-12.00 óráig – a levelezõ tagozatos hallgatók részére. A fogadóórák betartása elengedhetetlen feltétele a pontos munkának.

A félév idõbeosztása A szorgalmi idõszak hossza félévenként 13-15 hét, a vizsgaidõszak legalább 5 hét. A tanóra idõtartama: 45 perc. A fõiskolai rektor tanévenként együttesen legfeljebb 6 nap tanítási szünetet engedélyezhet.

Az idegen nyelvi képzés rendszere a nem idegennyelv szakos hallgatók számára A fõiskolán valamennyi magyar nyelven tanuló hallgatónak az oklevélkiadás feltétele az adott szak képesítési követelményében meghatározott nyelvvizsga teljesítése. A 2002/2003-as tanévtõl I. évfolyamra beiratkozott hallgatók nyelvvizsga követelményei a Nyíregyházi Fõiskolán a 77/2002. (IV.13.) Korm. rendelet és a Fõiskolai Tanács 4/1-19/2002. sz. határozata (amelyet a 2004. december 14-i ülésén részlegesen módosított) szerint a következõk:

49

Bölcsészettudományi és Mûvészeti Fõiskolai Karon: A követelmény államilag elismert alapfokú „C” típusú vagy középfokú „A” vagy „B” vagy középfokú „C” típusú nyelvvizsga, amely bármely természetes, élõ idegen nyelvbõl teljesíthetõ. (kivéve: az eszperantó, a jel- és a holt nyelveket). Gazdasági és Társadalomtudományi Fõiskolai Karon: A kar a hozzá tartozó szakokon bármely élõ idegen nyelvbõl államilag elismert középfokú „C” típusú nyelvvizsga teljesítését elfogadja (az eszperantó nyelvet is). Mezõgazdasági és Mûszaki Fõiskolai Karon: Legalább egy idegen nyelvbõl államilag elismert alapfokú „C” típusú vagy középfokú „A” vagy „B” vagy középfokú „C” típusú nyelvvizsga, olyan természetes, élõ idegen nyelvbõl, mely segítségével a szak számára fontos tudományos szakirodalom tanulmányozható. Az eszperantó nyelv nem elfogadott. Természettudományi Fõiskolai Karon: A természettudományi Fõiskolai Karhoz tartozó szakokon a nyelvvizsga követelmények az alábbi idegen nyelvekbõl teljesíthetõk: angol, dán, finn, francia, görög, holland, horvát, német, olasz, orosz, portugál, román, spanyol, svéd, szerb, szlovák, ukrán. Az idegen nyelvi követelmény egy idegen nyelvbõl alapfokú „C” típusú vagy középfokú „A” „B” vagy „C” típusú államilag elismert, vagy azzal egyenértékû nyelvvizsga. A felsõfokú szakképzésben (FSZ) résztvevõ hallgatók számára az idegen nyelvi követelményeket a képesítési követelmények tartalmazzák. A szak képesítési követelményeiben elõírt idegen nyelvi követelmény alóli mentesítés feltételeit a Kreditrendszerû Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 8. § (3) pontja tartalmazza. Amennyiben az FTV 86. § (2) bekezdése szerint a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elõ, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és fõiskolai szintû képzésre felvett hallgatók, akik tanulmányaik – elsõ évfolyamon történõ – megkezdésének évében legalább 40. életévüket betöltik. Az FTV 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezõkre is alkalmazni kell, akik e törvény hatálybalépésekor folytatott, illetve a 2003/2004. tanévben elsõ évfolyamon megkezdett tanulmányaik során a szakképesítési követelményeiben meghatározott képzési idõ alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi Szabályzatban foglaltak szerint idõpont megállapításával engedélyt kaptak, a nyelvvizsga követelményinek záróvizsgaidõszakot követõ teljesítésére, és ezen idõpontig betöltik 40. életévüket. Az idegen nyelvi követelmények (szakonként) a Nyíregyházi Fõiskola honlapján www.nyf.hu (Idegen Nyelvi Intézet/ Nyelvvizsga követelmények) található meg. 50

Szakpárban a szakok képesítési követelményeiben elõírt nyelvvizsgák közül a magasabb nyelvvizsga követelményt kell teljesíteni, figyelembe véve mindkét szak idegen nyelvre vonatkozó elõírásait. A fõiskola az intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezõk részére térítésmentes idegennyelv-oktatást biztosít az államilag elismert nyelvvizsgákra való felkészüléshez. A meghirdetett kurzusokra jelentkezni minden félév elsõ hetében a NEPTUN rendszeren keresztül lehet.

Általános testnevelés Ha valamely szakon a testnevelés a záróvizsgára bocsátás feltétele, akkor a teljesítendõ félévek száma 6 féléves vagy attól rövidebb idejû képzés esetén 2 félév, 8 féléves vagy attól hosszabb idejû képzés esetén 4 félév. A Testnevelés és Sport-tudományi Tanszék minden félévben meghirdeti a félévben felvehetõ sportágakat (a foglalkozások idejét és helyét, illetve az órákat tartó oktatókat), amelyekbõl a hallgató választhat. A tanszék a hallgatók részére óralátogatási kártyát állít ki, amelyen a foglalkozást vezetõ tanár igazolja a részvételt. A félév elfogadásához 10 alkalom (20 óra) igazolása szükséges. A foglalkozásokon való részvétel nem kötött órarend szerint történik, hanem rugalmasan; a hallgató önállóan dönti el, hogy milyen típusú foglalkozásokon vesz részt. A testnevelés órákat ki lehet váltani a Testnevelés és Sporttudományi Tanszék által szervezett (önköltséges) sí-, vízi- és természetjáró táborokon való részvétellel. Az igazolt sportolók a testnevelés órák látogatása alól felmenthetõk. A kérelmet a Testnevelés és Sporttudományi Tanszék vezetõjéhez kell benyújtani a félév elsõ hónapja végéig.

Sportlétesítmények Fedett létesítmények: • 40mx30m-es sportcsarnok, melynek egyik felében labdajáték terem, másik felében szertornaterem van berendezve, • 76mx24m-es rekortán borítású atlétikai csarnok, • 25m-es 5 sávos, feszített víztükrû, 1,40m-es vízmélységû uszoda, • 20mx10m-es tornaterem (benne sportmászófal), • 10mx5m-es gimnasztikaterem (aerobik), • lovarda. Szabadtéri létesítmények: • 400m-es, 3 sávos, rekortán borítású, kivilágítható atlétikai pálya, • 2db bitumenes kézilabdapálya, • 3db salakos teniszpálya, • 20m x 20m-es sstreetball pálya, • füves lóversenypálya.

51

7.

Az oktatást támogató infrastruktúra

Elõadótermek, laboratóriumok, mûhelyek Az intézmény legalább 100 fõ befogadására alkalmas elõadótermei: „A” épület: 253-as elõadó (160 fõ), 356-os elõadó (160 fõ) „B” épület: Nagy elõadó (270 fõ), Körelõadók 1-7-ig (110-180 fõ) „C” épület: 113-as elõadó (350 fõ), 114-es elõadó (250 fõ), 112-es elõadó (100 fõ), 115-ös elõadó (100 fõ) Speciális laboratóriumok és mûhelyek Bölcsészettudományi és Mûvészeti Fõiskolai Karon: Rajzmûhelyek (fotómûhely, grafikai mûhely, szobrászmûhely); Bartók terem (hang-versenyterem, 60 fõ befogadására alkalmas), zongorás zenetermek; Gazdasági és Társadalomtudományi Fõiskolai Karon: PC laborok; Mûszaki és Mezõgazdasági Fõiskolai Karon: Hidraulika és hajtóanyagellátó rendszerek lab., belsõégésû motorok lab., diagnosztikai lab., hõ- és áramlástani lab., nyíltszíni mérõrendszer, erõgép mûhely és lab., alkalmazott áramlástani lab., élelmiszeripari gépek lab., elektrotechnikai lab., irányítás-technikai lab., digitális folyamatirányítási lab., BEL lab., robottechnikai lab., anyagszerkezeti lab., mechanikai anyagvizsgáló lab., gépipari mérések mérõszoba, mûszaki informatikai lab., forgácsoló mûhely és lab., hegesztõ mûhely és lab., repülös laborok; hardveres laborok, agrokémiai és talajtani labor, növényés talajvizsgáló labor, környezetgazdálkodási labor, anatómiai és szaporodásbiológiai labor, állattenyésztési és takarmányozási labor, növénytermesztési labor, növény-védelmi labor. Természettudományi Fõiskolai Karon: Állattani, fizikai, kémiai, környezettudományi, növénytani, laboratóriumok, agrotechnika lab., anyagvizsgálati lab., famegmunkálás mûhely, fémmegmunkálás mûhely, géptan lab., háztartásökonómiai lab., információtechnológiai lab., mûszaki rajzterem, textiltechnika mûhely, táplálkozástechnikai lab., PC laborok.

52

8.

A hallgatók részére nyújtható támogatások A támogatási rendszer

A Nyíregyházi Fõiskolán nyújtható támogatásokról és fizetendõ díjakról a következõ szabályzat rendelkezik: „A fõiskola hallgatói részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendõ díjak, térítések szabályzata”. A karok sajátosságait a fenti szabályzat kari kiegészítései tartalmazzák. Az 51/2002 (III. 26) Korm. rendelet alapján a Fõiskolai Tanács 2002 augusztusában dönt a 2002/2003as tanévben tanulmányaikat elsõ évfolyamon, nappali tagozaton megkezdõ hallgatók által fizetendõ díjakról és térí-tésekrõl, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló intézményi sza-bályzatról. Ezt a szabályzatot minden elsõ évfolyamos nappali tagozatos hallgató a Tanulmányi Osztály illetékes elõadójától veheti át a beiratkozáskor. A következõ ismertetés ezért csak tájékoztató jellegû. A hallgatói támogatások és térítések ügyében elsõfokon az Intézményi Diákjóléti Bizottság (DJB), a Kari Diákjóléti Bizottságok (KDJB) és a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat járnak el, a szabályzatban rögzített hatáskörök szerint. A támogatások fõbb formái: köztársasági ösztöndíj, tanulmányi alapösztöndíj, tanulmányi teljesítmény ösztöndíj, kiemelkedõ szakmai, tudományos, közéleti tevékenység alapján megállapítható juttatások, rendszeres pénzbeni szociális támogatás, a szakmai gyakorlat idejére járó költségtérítés, rendkívüli segély. A köztársasági ösztöndíjat az oktatási miniszter adományozza a kiemelkedõ tanulmányi eredményû, a tudományos diákkörben, illetve szakmai területen kimagasló munkát végzõ hallgatók részére. A részletes pályázati kiírást minden év áprilisában teszi közzé az oktatási miniszter. A szociális helyzetük miatt rászoruló, államilag finanszírozott hallgatók pályázhatnak az „Esélyt a tanulásra” pályázatra. A „Bursa Hungarica” (Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj) ösztöndíjra az állami finanszírozású nappali tagozatos hallgatók az állandó lakóhelyük szerinti önkormányzatnál pályázhatnak. Az elbírálás szociális helyzet alapján történik. Lakhatási támogatásra pályázhatnak azok a nappali tagozatos állami finanszírozású hallgatók, akik a kollégiumi szabályzatban meghatározott feltételeknek megfelelnek, de férõhely hiányában kollégiumi elhelyezésben nem részesülnek. Az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók számára tankönyv és jegyzettámogatás jár. A jegyzettámogatás egy részét a hallgatók közvetlenül könyvés jegyzetvásárlásra fordíthatják, másik részét a jegyzetek kiadásának támogatására használják fel a DJB határozata szerint. A közvetlen támogatás felhasználási módját minden tanév elején közzéteszik.

53

Egészségügyi ellátás A hallgatók orvosi ellátását a TAJ kártya szerinti házi orvosi ellátás biztosítja. Sürgõsségi esetekben az “Orvosi Ügyelet” (4400 Nyíregyháza, Szent István út 16. szám alatt, telefon: 42/402-377), látja el a hallgatókat. Testnevelés szakos hallgatók sportorvosi ellátását Dr. Petrika Erzsébet szakorvos, fõiskolai docens a fõiskola Sóstói úti kollégiumi épületének földszinti rendelõjében végzi.

Sportolási lehetõségek A szabadidõ hasznos eltöltésére országos viszonylatban is egyedülálló sportlétesítmények állnak a fõiskolai hallgatók rendelkezésére. Mindez egy helyen, a kollégiumokhoz közel, csodálatos erdei környezetben, a Sóstói erdõ szomszédságában. A fõiskola fedett uszodája 25 méteres, 5 sávos, feszített víztükrû, 140 cm-es vízmélységû, vízhõmérséklete 27 fokos. Az uszodát a fõiskolai órák beosztásán túl, az intézmény minden dolgozója és hallgatója használhatja, sõt az esti órákban és hétvégeken külsõ vendégek is látogathatják. Fedett atlétikai csarnokunk egyedülálló lehetõségeket kínál az atlétika sportág szerelmeseinek. A fõiskolai órákon kívül, rendszeresen használják a fõiskola és a város sportolói. A csarnok kitûnõ lehetõséget biztosít a téli idõszakban is a felkészülésre, emellett helyi és regionális fedettpályás versenyek rendezésére is kiválóan alkalmas. A Nyíregyházi Fõiskola Sportegyesületében 12 szakosztály mûködik. A sportegyesület célja, hogy fõiskolás hallgatóink részére sportolási lehetõséget biztosítsunk mind a verseny-sport, mind a tömegsport területén. Szakosztályaink: ƒ atlétika ƒ röplabda (nõi, férfi); ƒ kézilabda (nõi, férfi); ƒ torna (nõi, férfi); ƒ kosárlabda (nõi, férfi); ƒ turisztikai-szabadidõs; ƒ lovas (fedett és szabadtéri); ƒ úszás

54

Kollégiumi szálláslehetõségek Nyíregyházi Fõiskola Kollégiuma, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. Tel.: 42/599-419 Vezetõ: Dr. Hanusz Árpád PhD, tanszékvezetõ fõiskolai tanár

A Nyíregyházi Fõiskola Kollégiuma jelentõs bõvítés és átalakulás elõtt áll. 2005. szeptemberétõl 427 fõs diákszállóval bõvül a hallgatói férõhelyek száma a Sóstói úton. Az új diákszálló 2 szobás, fürdõszobás, mini konyhás felszereltségével minden igényt kielégít. Várható térítési díj összege 15. 000 Ft/hó. A Sóstói úti kollégium felújítására is sorra kerül, így bár különbözõ komfortfokozatú, de 1200 fõs elhelyezést nyújtó 2x2 ágyas szálláslehetõséggel fogadja a hallgatókat. A Rákóczi úton lévõ 315 férõhelyes kollégium még a 2005-2006-os tanévben fogadja a hallgatókat 3 ágyas elhelyezéssel. Mindkét kollégiumban a térítési díj 4500 Ft/hó. Az épületekben lévõ klubok jól szolgálják a kollégista hallgatók pihenését, a szabad idõ hasznos eltöltését. A közösségi helyiségekhez kapcsolódó élelmiszerbolt, fodrászat, kozmetika, szolárium, konditerem, valamint az étterem szintén a hallgatók igényeinek magas színvonalú kiegészítését szolgálják.

55

9. A

megszerezhetõ végzettségek és szakképzettségek

BTMFK felsõfokú szakképzés: gazdasági idegennyelvi levelezõ (német, angol, francia, orosz) ifjúságsegítõ titkárságvezetõ alapszak: angol nyelv és irodalom szakos tanár ének-zene szakos tanár ének-zene szakos tanár, karvezetõ ének-zene szakos tanár, népzene tanár francia nyelv és irodalom szakos tanár magyar nyelv és irodalom szakos tanár német nyelv és irodalom szakos tanár orosz nyelv és irodalom szakos tanár rajztanár szociálpedagógus tanító történelem szakos tanár ukrán nyelv és irodalom szakos tanár (egyetemi szintû) ügyviteli szakos tanár vizuális kommunikáció szakos tanár GTFK felsõfokú szakképzés: banki szakügyintézõ informatikai statisztikus és gazdasági tervezõ intézményi kommunikátor kereskedelmi szakmenedzser logisztikai mûszaki menedzser aszisztens projektmenedzser pénzügyi szakügyintézõ számviteli szakügyintézõ alapszak: kommunikációs szakember közgazdász gazdálkodási szak mûvelõdésszervezõ nemzetközi kapcsolatok ügyintézõ

56

MMFK alapszak: agrármérnök gépészmérnök mezõgazdasági mérnök mezõgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök mezõgazdasági gépészmérnök repülõmérnök

TTFK felsõfokú szakképzés: idegenforgalmi szakmenedzser alapszak: biológia szakos tanár fizika szakos tanár földrajz szakos tanár háztartásökonómia-életvitel szakos tanár informatikus-könyvtáros kémia szakos tanár környezetvédelem szakos tanár matematika szakos tanár programozó matematikus számítástechnika szakos tanár technika szakos tanár testnevelõ tanár

57

10.

A hallgatók szervezetei

Hallgatói Önkormányzati Testület (HÖT) Nyíregyháza, Sóstói út 31/b., Telefon: (42) 599-400/2077, 599-489 E-mail: [email protected], Vezetõ: Tóbiás Gábor

A Nyíregyházi Fõiskola Hallgatói Önkormányzati Testülete hallgatókból álló szervezet, amelynek fõ feladata a hallgatók jogainak képviselete és védelme, mind intézményi, mind pedig a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) révén, országos szinten is. Ezen kívül szabadidõ hasznos eltöltése, és kulturális rendezvények szervezése is a Testület tevékenységi körébe tartozik. A fõiskola szervezeti felépítéséhez hasonlóan egy fõiskolai HÖT-bõl és a négy kari HÖTbõl áll. Emellett Tájékoztatási-, Szociális,- Külügyi- és Kulturális bizottságokat is mûködtet. A Hallgatói Önkormányzati Testület vezetõi jelen vannak a Kari és Fõiskolai Tanácsüléseken, a Rektori üléseken, a Tanulmányi Bizottságban, ahol a hallgatókat is érintõ ügyekben képviselik diáktársaik érdekeit. A HÖT számos kulturális rendezvényt szervez a tanulmányi év során. Ilyenek például a Gólyatábor, Gólyabál, Ki Mit Tud, FÕHE, Táncház, Közönségtalálkozók. Egész évben azért dolgoznak, hogy elõsegítsék az információk minél gyorsabb áramlását; pályázati lehetõségekrõl, ösztöndíjakról, és a szociális ügyekben döntõ bizottságokban is képviseljék a hallgatók jogait.

Tudományos diákkörök (TDK) A tudományos diákkör a hallgatók önkéntes alapon létrejövõ szervezete, amelynek célja: • a kötelezõ tananyagot meghaladó önképzés, • bekapcsolódás az elméleti és gyakorlati tudományos munkába, • az elért eredmények szakmai megítélésének és nyilvánosságának biztosítása, • a szakmai nyelvtudás fejlesztése, • az eredmények hasznosítása. Az érdeklõdõ hallgató a témának megfelelõ tanszéken választhat magának témát. A munkát témavezetõ tanár irányítja. A tanszéki diákköröket tanárelnök vezeti. Õ ad bõvebb felvilágosítást a diákkör munkájáról, a választható kutatási témákról is. A karokon a diákköri munkát a Kari Tudományos Diákköri Tanács irányítja, melyeket az Intézményi Tudományos Diákköri Tanács fog össze. Az országos koordináló

58

szerv az Országos Tudományos Diákköri Tanács. Az országos szakmai bizottságok kétévenként Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK) szerveznek a tudományterületükön született dolgozatok bemutatására. Az OTDK-t fõiskolai szintû háziverseny elõzi meg.

Hallgatói Centrum (HC) Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. “B” épület, Telefon: (42) 599-400/2282, Web: www.hallgatoicentrum.hu, E-mail: [email protected] Vezetõ: Román István

A HC feladata a Nyíregyházi Fõiskola hallgatói életének a színesítése, a hallgatók segítése információkkal, szórakozási lehetõség megteremtése a számukra. A Hallgatói Centrum a „B” épület végében található, mintegy 600 m2-en. Napközben kávézóként üzemel (internet elérési lehetõséggel), esténként pedig kulturális programok és a messze földön híres fõiskolás bulik színtere. Hétfõ és csütörtök este 2103 között pörög a bakelit, keddenként 20-01 között kétheti rendszerességgel, felváltva Rock- esteken és a Magyar Táncházban lehet aktívan kikapcsolódni. Szerdánként film-klub és a Keresztény Fõiskolások Köre várja az érdeklõdõket. A HC szervez fõiskolai sportversenyeket is (foci, kosárlabda), amelyek az egész félévet betöltõ bajnokságok keretében zajlanak nagy csatákat és drámákat hozva magukkal. A HC-ben található iroda információs kiadványokat jelentet meg, az elhelyezkedésben segíti a végzõsöket, tanácsadásokat szervez, web-lapot üzemeltet. De fordulhattok ide, ha bármilyen programötletek van, netán fellépési lehetõséget szeretnétek.

Pályázatok hallgatóknak Magyar állampolgárok és jogi személyek – köztük a felsõoktatás szereplõi – már ma is számos európai uniós pályázaton vehetnek részt. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 2004. január 15-tõl folyamatosan lehet pályázni az EU és a magyar állam közösen finanszírozott pályázataira (www.nfh.hu) Jelenleg több mint 480, Magyarországon elérhetõ EU-s képzés, ösztöndíj és programképzés szerepel az EU-vonal honlapján. (Információ: www.eu2004.hu) Bármely témában pályázhatnak az egyetemisták 2004. július 31-ig az University College London Undergraduate Open Scholarship elnevezésû ösztöndíjra. Az évi 3000 font ösztöndíjat a tanulmányi idõszak alatt a tandíjból vonják le. (scholarships @ucl.ac.uk) A Világ–nyelv program keretében május 15-ig PhD-hallgatók pályázhatnak külföldi könyvtári kutatómunkára. Az Erasmus Mundus-program keretében a Külügyminisztérium mintegy 90, kiemelkedõen jó minõségû Master-kurzust támogat a közeljövõben. A program elsõ szakasza 2004-tõl 2008-ig tart, az öt évre szánt költségvetése 230 millió euró. 59

A Socrates-program az óvodai neveléstõl a közoktatáson át a felnõttoktatásig az oktatás valamennyi szintjét támogatja. Socrates-elõkészítõ látogatásokra pályázhatnak szeptember 1-jéig azok, akik ezt szükségesnek tartják a Socrates-program megszervezésével összefüggésben. A pályázatokat a saját intézményeknél kell benyújtani. Leonardo Da Vinci-program: A szakképzésre szakosodott program átfogja a teljes szakképzési idõszakot. Pályázatai segítségével külföldi szakmai gyakorlatra mehetnek a fiatalok. Célja: a szakképzési intézmények fejlesztési és együttmûködési törekvéseinek támogatása. A programért az Oktatási Minisztérium a felelõs, és szintén a Tempus Közalapítvány koordinálja 1999. szeptember 1-jétõl. (mindkettõ: Tempus Közalapítvány/Socrates Nemzeti Iroda. www.tka.hu) Az Ifjúság (Youth) program: 15-25 év közötti fiatalok számára szervez csereprogramokat, az ifjúsági vezetõk képzését, a tagállamok közötti ifjúságpolitikai együttmûködést támogatja. Kiemelten kezelik a hátrányos helyzetû fiatalok bekapcsolódását. A programért az Ifjúsági és Sportminisztérium felelõs. (www. mobilitas.hu) Nemzetközi szakmai gyakorlatcsere. Ingyenesen, októbertõl folyamatosan lehet jelentkezni külföldi szakmai gyakorlatra a mûszaki felsõoktatásban tanuló és már szakosodott diákoknak azokban a felsõoktatási intézményekben, ahol már van helyi bizottság. A külföldön kapott fizetés a hazai viszonyokhoz hasonlóan fedezi a megélhetés összes költségét és biztosítja az ország felfedezésének lehetõségét is. (www.iaeste.hu)

60

12. Mellékletek

61

A HALLGATÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

KIVONAT A NYÍREGYÁZI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁBÓL

63

64

A HALLGATÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 10. § (1) A hallgató jogai különösen, hogy: - a képesítési követelmények szerint szabadon választhatja meg a képzési szakirányt és a kreditrendszer keretei között a tantárgyakat, az azonos tárgykörökből párhuzamosan meghirdetett tantárgyak esetén a tanulmányi követelmények előírásain belül oktatóit, illetve a párhuzamosan meghirdetett előadásokat, szemináriumokat és gyakorlatokat; - részt vehet más szakok, karok és felsőoktatási intézmények előadásain, amennyiben azt a fogadó intézmény nem korlátozza; - a főiskolai szabályzatok keretei között az intézményben rendelkezésre álló eszközöknek, létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, informatikai eszközök, sport, kulturális, szabadidő, egészségügyi és egyéb létesítmények) és más, a hallgatók értelmiségi létre való felkészítésében kitüntetett szerepet játszó szolgáltatások igénybevétele, továbbá hogy mindezekről tájékoztatást kapjon; - a főiskolai szabályzatok szerint igénybe veheti a kedvezményes hallgatói szolgáltatásokat (kollégium, étkezés, stb.), és részesülhet a hallgatói juttatásokban (szociális támogatás, ösztöndíj, stb.) illetve kedvezményekben; - a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint kérheti átvételét azonos, hasonló, illetve más képzési irányú oktatási intézménybe, karra, tagozatra vagy szakra; - a tanulmányi ideje alatt – tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését nem akadályozva – a jogszabályban meghatározott módon munkavégzésre irányuló, megbízási illetve vállalkozási jogviszonyt létesítsen, tanulmányi szerződést kössön; - részt vehet a hallgatói önkormányzati szerveknek a tevékenységében, választó és választható legyen a hallgatói önkormányzat testületeibe, tisztségeire; - részt vegyen tudományos és más diákkörök, egyesületek munkájában, tagként részt vehet szakmai-, kulturális-, sport- és más egyesületek, szakkörök és klubok, valamint hasonló szervezetek alapításában és ezek tisztségeinek betöltésében; - véleményt nyilváníthat az oktatók munkájáról és javaslatot tehet az oktatás javítására;

65

- a főiskolai szabályzatok rendelkezései szerint – a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével – a személyét érintő döntésekkel szemben jogorvoslattal élhet; - a hallgatói önkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve az SzMSz-ben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását; - a szakmai gyakorlati képzés keretében, amennyiben abban munkavállalóként vesz részt, megillessék mindazon jogok, melyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére; - megismerhesse a hallgatókra vonatkozó szabályzatokat, az intézményben gyakorolható egyéni és kollektív jogait. (2) A hallgató a tanszékvezető, illetve a tantárgyfelelős oktató által megadott feltételek szerint részt vehet a tanszék oktató-, kutató- és szaktanácsadó munkájában. (3) A hallgató kötelessége, hogy: - tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek, a képesítési követelmények, tantervek előírásai szerint vegyen részt a tanulmányi foglalkozásokon; - tartsa meg a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak és más főiskolai szabályzatok rendelkezéseit; - segítse elő az intézmény céljainak és feladatainak teljesítését; - általános emberi magatartása feleljen meg az intézmény polgáraitól elvárható követelményeknek; - tartsa tiszteletben az intézmény oktatóinak és más közalkalmazottainak, valamint hallgatótársainak emberi méltóságát és jogait; - az előírt módon és biztosított feltételek mellett sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, tartsa be a munkavédelmi szabályokat. (4) A hallgatók a vonatkozó kormányrendelet és szabályzatok rendelkezései szerint térítéseket és egyéb díjakat fizetnek. (5) A hallgatók fegyelmi és kártérítési (anyagi) felelősségéről a Főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési szabályzata rendelkezik (az SzMSz 10. sz. melléklete).

66

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA HALLGATÓI RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK ÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDŐ DÍJAK, TÉRÍTÉSEK SZABÁLYZATA

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 9. SZ. MELLÉKLETE

67

68

Tartalomjegyzék I. II.

Általános rendelkezések A főiskolai hallgatók részére nyújtható támogatások

III.

A hallgatók által fizetendő térítések és díjak

IV.

Eljárási rendelkezések

V.

A tandíj, a költségtérítés és egyéb díjak Befizetésének felhasználása

VI.

Zárórendelkezések Mellékletek

69

70

BEVEZETÉS A Nyíregyházi Főiskola Tanácsa (a továbbiakban: Főiskolai Tanács) – a felsőoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 51.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Ftv. valamint az 51/ 2002.(III.26.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R) rendelkezéseire figyelemmel – a Nyíregyházi Főiskola hallgatói részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak és térítések szabályait a következők szerint határozza meg: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat hatálya 1. § (1) A Nyíregyházi Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) a hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Főiskolán: a) az államilag finanszírozott első: - alapképzésben, - szakirányú továbbképzésben, valamint - felsőfokú szakképzésben, nappali tagozaton tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatókra (a továbbiakban: hallgatók), b) az a) pont szerinti hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárságú hallgatókra , c) az R, illetve a Szabályzat kifejezett rendelkezése esetén, az azokban megfogalmazott eltérésekkel: - az államilag finanszírozott esti vagy levelező tagozatos: - alapképzésben és - felsőfokú szakképzésben, 71

- az államilag nem finanszírozott, költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatókra. (2) A Szabályzat hatálya nem terjed ki: a) az államilag finanszírozott képzésben, a honvédség hivatásos állományú tagjaként részt vevő hallgatókra, b) az 1.§ (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt hallgatók: - a tanulmányok I. félévi tanulmányi ösztöndíj ügyeire, - kollégiumi elhelyezésük pályázati rendszerére, - a képesítési követelményeikben meghatározott képzési időt meghaladó tanulmányok finanszírozási rendjére, c) az Ftv. 82. és 83.§-aiban szabályozott felvételi eljárás során fizetendő díjakra. 2. A Szabályzat tartalma 2. § (1) A Szabályzat rendelkezik mindazokról az általános és a Főiskola valamennyi karát érintő szabályokról, amelyek meghatározzák: a) a hallgatói támogatások megállapításának elveit, az odaítélés módját és eljárási szabályait, a támogatások jogcímeit, időtartamát, valamint a pénzügyi források és más támogatások felhasználásának ellenőrzési rendszerét, b) a hallgatók által fizetendő díjak és térítések megállapításának elveit, befizetésének és kezelésének eljárási szabályait, a mentességek, illetve kedvezmények igénybevételének lehetőségeit, időtartamát, továbbá a díjakból és térítésekből származó bevételek felhasználásának elveit, a források felhasználásának ellenőrzési rendszerét. (2) A Karok a Szabályzatot - a hallgatói önkormányzataik véleményét meghallgatva -, annak alaprendelkezéseit nem érintve (elsősorban eljárási ügyekben és olyan esetekben, amelyek speciálisabb szabályozást igényelnek) kari szabályzattal egészítik ki. A kiegészítést - amelynek rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a Szabályzat előírásaival - a kari tanácsok jóváhagyását követően törvényességi felülvizsgálatra meg kell küldeni a főiskola rektorának. 72

(3) A Szabályzat a hallgatói támogatások arányait, illetve a fizetendő térítéseket %-ban határozza meg. Ezek forint értékre való átszámításánál a le és felkerekítések általános szabályai szerint kell eljárni. 3. A hallgatói támogatások és térítések ügyében eljáró testületek és személyek 3. § (1) A Főiskolai Tanács: a) elfogadja, illetve módosítja a hallgatói támogatásokról, illetve az általuk fizetendő díjakról és térítésekről rendelkező főiskolai Szabályzatot, b) szükség esetén az érintett karokkal, a hallgatói önkormányzatok véleményét kikérve, meghatározza a hallgatók által - a képesítési követelményekben, illetve a mintatantervekben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez nem kapcsolódó, vagy a teljesítéshez kapcsolódó, de többletszolgáltatást biztosító - szolgáltatásokért fizetendő díjakat. c) dönt a Szabályzat által hatáskörébe utalt juttatások és térítési díjak évenkénti összegéről és meghirdetésük módjáról. (2) A Kari Tanács: a Szabályzat általános és karokra vonatkozó rendelkezései alapján elfogadja, illetve módosítja a kari kiegészítő szabályzatot. (3) A Hallgatói Önkormányzati Testület (a továbbiakban: HÖT) a) közreműködik azon intézményi és kari bizottságok megalakításában: - Diákjóléti Bizottság (a továbbiakban: DJB), - Kari Diákjóléti Bizottságok (a továbbiakban KDJB), - Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: KHÖK), amelyek a jelen Szabályzat által meghatározott hatáskörök szerint eljárva döntenek a hallgatók részére nyújtható támogatások, juttatások odaítéléséről, és az ezekkel összefüggő feladatok végrehajtásáról,

73

b) koordinálja és összehangolja a Bizottságok munkáját, illetve rajtuk keresztül gyakorolja mindazokat az egyeztetési, előkészítési, előterjesztési, döntési és ellenőrzési jogokat, amelyeket az Ftv. és az R. rendelkezései, vagy egyéb jogszabályok hatáskörébe utalnak. 3.1. Diákjóléti Bizottság: Kialakítja a Szabályzat Intézményen belüli alkalmazásának és végrehajtásának joggyakorlatát és működésének ügyrendjét: a.) ellátja a Szabályzat végrehajtásával kapcsolatosan - az Ftv. és R. rendelkezései alapján - HÖT hatáskörbe utalt egyeztetési, előkészítési, egyetértési, és előterjesztési feladatokat, b.) összehangolja és ellenőrzi a KDJB-k és a KHÖK által működtetett pályázati rendszert, a támogatások felhasználásának szabályszerűségét, c) összetételét úgy kell meghatározni, hogy: - abban valamennyi kar két fő hallgatóval képviseltetve legyen - elnöke a Főiskola rektora által megbízott vezető oktató, - társelnöke a HÖT elnöke, - titkára a Tanulmányi Osztály szociális ügyekkel foglalkozó előadója, Feladatkörüket a DJB ügyrendje határozza meg. d) a KDJB és KHÖK jelentései alapján elkészíti a hallgatói juttatások felhasználásának éves összesítését, beszámolóját és értékelését. 3.2. Kari Diákjóléti Bizottság: a) elsőfokon dönt a hallgatók részére nyújtható támogatások odaítéléséről, illetve az azzal összefüggő előkészítő feladatok végrehajtásáról (kérelmek, kérdőívek formanyomtatványainak szerkesztése, begyűjtése és kiértékelése stb.), b) összetételét, úgy kell megállapítani, hogy abban valamennyi szak, tagozat és képzési forma - legalább reprezentatív jelleggel - képviseltetve legyen. A hallgatói képviselőket a KHÖT delegálja.

74

A KDJB elnöke a kari főigazgató által megbízott oktató, titkára pedig a Tanulmányi Osztály, kari ügyek intézéséért felelős csoportvezetője. A KDJB titkára a bizottsági üléseken tanácsokozási joggal vesz részt, c) a KDJB ügyrendjét maga határozza meg, amelynek kialakítása során jelen Szabályzatban meghatározott kereteket és elveket köteles figyelembe venni. 3.3. A Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat: a) ellátja a kollégium hallgatói önkormányzati feladatait. A kollégium igazgatójával egyeztetetten meghatározza összetételét, kidolgozza és jóváhagyja SZMSZ-ét, b) javaslatot terjeszt a Főiskolai Tanács elé a kollégiumi díjak megállapítására, amelyhez előzetesen kidolgozza: - a kollégium által biztosított alapszolgáltatások körét és az igénybevételükért fizetendő alapszolgáltatási díjak összegét, - a kollégium által felkínált többletszolgáltatások körét és az igénybevételükért fizetendő többletszolgáltatási díjak összegét, - a kollégium fejlesztéséért fizetendő díjösszeget. c) a meghirdetett pályázat elbírálása alapján dönt a kollégiumi felvételek ügyében, illetve meghatározza a kollégiumi ellátásra jogosult, de a férőhely kapacitás szűkössége miatt felvételre nem került hallgatók körét, akik lakhatási támogatásban részesülhetnek, d) SZMSZ-ében intézkedik mindazon pályázati, döntési, eljárási és ellenőrzési ügyekben, amelyeket jelen Szabályzat a hatáskörébe utal, e) a 3.1. bekezdés d) pontjában foglaltaknak megfelelően végzett munkájáról éves beszámoló jelentést készit a DJB részére.

75

(4) Főiskola Műszaki Gazdasági Főigazgatója: a) a Tanulmányi Osztállyal és az oktatási főiskolai rektorhelyettessel együttműködve megállapítja a hatályos kormányrendelet alapján a finanszírozott hallgatói létszámadatokat, és a támogatások évenkénti előirányzati összegeit, b) a gazdálkodási szabályzat részeként a HÖT-tel egyetértésben irányelveket határoz meg a többletszolgáltatási díjakból befolyt összeg felhasználási arányaira vonatkozóan, c) meghatározza és ügyviteli utasításban szabályozza az állami támogatás, a tandíj, a különeljárási díj és egyéb díjak illetve a kollégiumi térítési díj pénzügyi elszámolási, nyilvántartási rendjét. (5) Főiskolai Oktatási Rektorhelyettes: a) közreműködik a finanszírozott hallgatói létszámadatok évenkénti meghatározásában, b) előterjeszti az Oktatási Miniszternek a köztársasági ösztöndíj pályázatra érkezett, az illetékes fórumok által véleményezett és rangsorolt hallgatói pályázatokat. (6) Hallgatói Jogorvoslati Bizottság (a továbbiakban: HAJOB) - Másodfokon dönt azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály, vagy Szabályzat jogorvoslatot biztosít, illetve ha a hallgatót az elsőfokú eljárásban jogsérelem érte és a megállapított határidőn belül él a jogorvoslati kérelem benyújtásának lehetőségével.

76

II. A FŐISKOLAI HALLGATÓK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK 1. A támogatások forrásai és általános előírásai 4. § (1) A Főiskola, jelen Szabályzat 1.§ (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban megjelölt hallgatók részére (az Ftv. 30.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján): a) az Ftv. 9/A.§-ában meghatározott hallgatói előirányzatból állami támogatás, b) a központi költségvetésen kívüli forrásokból egyéb támogatás valamint, c) speciális célú ösztöndíj adható, d) a támogatások forrásait növelhetik a hallgatók által fizetendő vizsga, különeljárási és egyéb díjak. (2) A hallgatók a központi költségvetésen kívüli forrásokból támogatást elsősorban egyéni pályázat útján kaphatnak. Amennyiben ezen források elosztására a Főiskola kap megbízást, annak szabályait a KDJB-vel egyetértésben a DJB állapítja meg. (3) Jelen Szabályzat 1.§ (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban megjelölt hallgatókon kívül, más oktatási formában résztvevő hallgatók számára is megállapíthat a Kormány (rendeletben) juttatásokat és kedvezményeket. Erre vonatkozóan az Ftv.30.§-ának (2), (3) és (5) bekezdései iránymutatóak, illetve igénybevételük lehetőségeiről jelen Szabályzat külön rendelkezik. (4) Az (1) bekezdésben hivatkozott hallgatói juttatások előirányzatainak intézményi keret összegét az alábbi juttatási formák alkotják: a) a hallgatói normatíva, b) a köztársasági ösztöndíj, c) a kollégiumi normatíva, d) a lakhatási támogatás, 77

e) a tankönyv- és jegyzettámogatás, f) a sport és kulturális támogatás g) Bursa Hungarica Ösztöndíj keretösszegei, amelyek meghatározási módjáról a költségvetési törvény és más kormányrendeletek rendelkeznek. (5) Az intézményi hallgatói juttatási keretösszeg az intézményi hallgatói előirányzati keret: a) hallgatói normatíva, b) lakhatási támogatás, valamint c) tankönyv- és jegyzettámogatás keretösszegeiből tevődik össze. 2. A hallgatók támogatási jogosultsága 5. § (1) A Szabályzat 1.§ (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt hallgatók a képesítési követelményekben meghatározott tanulmányi időnek megfelelő számú, megkezdett félévben részesülhetnek a hallgatói juttatásokból. (2) Az R.alapján megkezdett félévnek számit az a félév, amelybe a hallgató beiratkozott és hallgatói jogviszonya a beiratkozást követő 60. napon sem szűnt meg. (3) Azon hallgatók, akik a képesítési követelményeket meghaladó időtartamban vesznek részt - hallgatói jogviszonnyal - a képzésben vagy hallgatói jogviszonyukat szüneteltetik, illetve hallgatói jogviszonyuk az Ftv. 27.§ (2) bekezdésében felsorolt okok miatt megszűnik, a hallgatói juttatási keretösszegből semmilyen jogcímen nem részesülhetnek. (4) A tanulmányok I. félévére beiratkozott hallgatóit a 6.§ (1) bekezdésének b), d), f), g), és l) pontjaiban meghatározott jogcímeken lehet támogatásban részesíteni. Tanulmányi ösztöndíj számukra ebben a félévben nem állapítható meg. (5) A Főiskolai Tanács a hallgatók részére nyújtható támogatások formáit és keretösszegeit egy tanévre (10 hónapra) határozza meg, és azt évenként az Oktatási Minisztérium által kiadott Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban közzé teszi.

78

(6) A hallgatónkénti támogatások és juttatások félévenként, egy tanulmányi félévre (5 hónapra) kerülnek megállapításra. (7) A hallgatói juttatások odaítélése és folyósítása a Szabályzat IV. fejezetében meghatározott eljárási rend szerint történik. 3. Az intézményi hallgatói előirányzati keret felhasználásának jogcímei 6.§ (1) A Szabályzat 4.§ (4) bekezdésében részletezett intézményi hallgatói előirányzati keret az alábbi jogcímek szerint használható fel: a) a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alapján megállapított tanulmányi ösztöndíj, b) pénzbeli szociális támogatás és készpénzben nyújtott lakhatási támogatás, c) a tantervi követelményeken túlmenő, kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti tevékenység alapján megállapított ösztöndíj, d) más egyszeri juttatás, e) köztársasági ösztöndíj, f) tankönyv- és jegyzettámogatás, g) tanszertámogatás, h) kollégiumok fenntartása, i) kollégiumi férőhelyek bérlése, j) kollégium fejlesztése, k) tankönyv- és jegyzetelőállítás, l) a képzéshez kapcsolódó, belföldi szakmai gyakorlat költségtérítése, m) sport és kulturális támogatás.

79

(2) Az intézményi hallgatói előirányzati keretből a hallgató csak egy intézmény szabályzata alapján részesülhet támogatásban - a finanszírozott hallgatói létszámba való beszámítási időtartamában -, függetlenül attól, hogy hány intézménybe iratkozott be. 4. Az intézményi hallgatói juttatási keretösszeg támogatási formák szerinti megosztása 7. § (1) A Szabályzat 4. § (5) bekezdésében hivatkozott hallgatói juttatási keretöszszegből a Főiskola rendelkezésére álló keretet a támogatásra jogosult hallgatók létszámaránya alapján, karonként kell megosztani. (2) A rendelkezésre álló keretek, az R-ben felsorolt jogcímeken, a következő arányok szerint oszthatók meg: a) tanulmányi ösztöndíj, a hallgatói juttatási keretösszeg legalább 50 %-a, de legfeljebb a hallgatói normatíva 80 %-a, b) pénzbeli szociális támogatás, c) a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapított ösztöndíj, d) tanszertámogatás, e) a képzéshez kapcsolódó belföldi, szakmai gyakorlat költségtérítése, f) rendkívüli segély, a b)-f) pontokban felsorolt támogatási célokra a hallgatói juttatási keretösszeg legalább 15 %-a fordítható, amelynek összege azonban nem haladhatja meg a hallgatói normatíva keretösszegének 25 %-át. A hallgatói normatíva keretösszegének 1,5 %-a, a HÖT kulturális kiadásainak finanszírozására fordítható. A jogcímek szerinti támogatási arányok konkrét értékeit a KDJB-k szabályzatai határozzák meg, figyelembe véve az R idevonatkozó rendelkezéseit, amely szerint a b) pontban megjelölt támogatási összeg el kell, hogy érje a hallgatói juttatási keretösszeg legalább 8 %-át.

80

Ugyancsak a KDJB szabályzatok rendelkeznek a tanulmányok I. félévére beiratkozott hallgatók támogatási jogcímeiről és arányairól, figyelembe véve az 5. § (4) bekezdésében leírtakat. A keretek felhasználása után fennmaradó összeget a KDJB-k a jogcímek között feloszthatják. g) lakhatási támogatás, amelynek R szerint meghatározott összegéből a támogatásra jogosult és pályázatot benyújtott hallgatók legalább 25 %-át kell részesíteni, h) tankönyv- és jegyzettámogatás, amelynek R szerint meghatározott összegét: - közvetlen hallgatói tankönyv- és jegyzettámogatásra, illetve - az intézmény által történő tankönyv- és jegyzet előállítás költségeinek fedezésére (közvetett hallgatói támogatás), kell megosztani. A megosztásnál figyelembe kell venni, hogy az utóbbi célra történő elkülönítés összege nem haladhatja meg az intézményi hallgatói juttatási keretösszeg 2 %-át, de legalább a költségvetési törvényben biztosított keretösszegnek 25-30 %-a között kell alakulnia. (3) Azok a hallgatók, akik alapítványi, vállalati, intézményi vagy más, nem főiskolai forrásból származó ösztöndíjban részesülnek, kötelesek a támogatás elnyerését követő 15 napon belül az ösztöndíjra vonatkozó megállapodást a DJB elnökével ellenjegyeztetni. 4.1. A tanulmányi ösztöndíj 8. § A Szabályzat szerint jogosult hallgatók tantervi követelményei magasabb szintű teljesítésének elismerését szolgálja a tanulmányi ösztöndíj, amely a Főiskolán belül: a) tanulmányi alapösztöndíjra és b) tanulmányi teljesítmény (differenciált) ösztöndíjra oszlik.

81

A) Tanulmányi Alapösztöndíj 9. § (1) A tanulmányi alapösztöndíj a tanulmányok II. félévétől a Szabályzat 1.§ (1) bekezdésében megjelölt főiskolai hallgatót illeti meg, a KDJB által meghatározott ösztöndíjelosztási rendszer alapján. (2) A tanulmányi átlageredmény megállapítása a hatályos tanulmányi és vizsgaszabályzatban (a továbbiakban: KTVSZ) meghatározottak alapján történik, figyelembe véve - a felsőbb évfolyamosok esetében - a KTVSZ karokra vonatkozó sajátos rendelkezéseit is. (3) Más felsőoktatási intézményből, karról, vagy szakról átvett, a Szabályzat 1.§ (1) bekezdés a) és b) pontjainak hatálya alá tartozó hallgató tanulmányi idejének és átlageredményének megállapításáról, a KTVSZ szerint átvételre jogosult határozata rendelkezik. (4) Nem adható alapösztöndíj annak a hallgatónak, akinek: a) hallgatói jogviszonya bármilyen jogcímen szünetel, vagy megszűnik, b) alapösztöndíját fegyelmi büntetésként megvonták (a fegyelmi büntetés hatálya idejére), c) tanulmányi kötelezettség elmulasztása miatt számára félév ismétlést írtak elő (a megismételt időszakra), illetve a kreditrendszerű képzésben az előző megkezdett félévben nem teljesített 15 kreditpontot, d) hallgatói jogviszonya a képesítési követelményekben meghatározott időszakot meghaladta. B) Tanulmányi teljesítmény (differenciált) ösztöndíj 10. § (1) A tanulmányi teljesítmény ösztöndíjat a tanulmányok II. félévétől kezdődően kaphatja az 1.§ (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban megjelölt főiskolai hallgató, amennyiben tanulmányi átlageredménye a kar kiegészítő szabályzatában meghatározott szintet elérte. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tanulmányi eredményre alapozva a tanulmányi teljesítmény ösztöndíj egyes kategóriáit a KDJB határozza meg. Az 82

ezekhez tartozó havi összegekről és felosztásáról, a rendelkezésre álló évfolyamkeretet figyelembe véve hozza meg döntését. (3) A tanulmányi teljesítmény ösztöndíj (2) bekezdés szerinti kategóriáit annak figyelembe vételével kell megállapítani, hogy az adott szakon, szakpáron és évfolyamon belül, azonos tanulmányi eredmény elérése esetén, a tanulmányi teljesítmény ösztöndíj mértéke is azonos legyen. 4.2. Pénzbeni szociális támogatás 11. § (1) A hallgató szociális helyzete alapján, pályázat útján pénzbeni szociális támogatásban részesíthető. Ennek alapformái: a) rendszeres pénzbeni szociális támogatás amely az első évfolyamok első félévére beiratkozott hallgatók esetében: alap és differenciált rendszeres pénzbeni szociális támogatásra osztható, b) rendkívüli segély. c) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj. (2) A rendszeres pénzbeni szociális támogatás az arra rászoruló hallgatók által pályázat útján igényelhető. A pályázati feltételeket a KDJB határozza meg. (3) A támogatást hallgatónként havi 3.000,-Ft-nál alacsonyabb összegben nem lehet megállapítani. Az összeg odaítélésénél a KDJB a hallgató, illetve eltartóinak vagy családtagjainak anyagi helyzetét, életkörülményeit és esetleges egészségügyi károsodásának mértékét kell, hogy figyelembe vegye. (4) Rendkívüli esetekben (baleset, betegség, haláleset stb) a hallgató egyszeri szociális segélyben részesíthető, amelyet a KDJB-hez címzett és az indokoltságot megjelölő kérelem alapján lehet elnyerni. (5) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj elnyerésének pályázati feltételeit és odaítélésének részletes szabályait az oktatási miniszter rendeletben állapítja meg. Az intézményi ösztöndíjrész havi összegét, valamint az ösztöndíjban részesülők körét a Felsőoktatási Pályázatok Irodája küldi meg az intézménynek.

83

4. 3. A tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti tevékenység alapján elnyerhető juttatás 12. § (1) A juttatás igazolhatóan kiemelkedő teljesítményért, a KDJB által meghatározott rendszerben ítélhető oda. (2) Az (1) bekezdés alapján a hallgatók az alábbi jogcímeken kaphatnak támogatást: a) tudományos diákkörben végzett munka feltételeinek biztosítása illetve eredményeinek elismerése, b) a kari vezetés által kiirt és elbírált demonstrátori pályázatok és tevékenység díjazása, c) kiemelkedő közművelődési, művészeti és sporttevékenység, feltételeinek biztosítása, illetve eredményeinek elismerése, d) folyamatos és eredményes közéleti tevékenység (3) A juttatás odaítélését kérheti a hallgató, illetve javasolhatja a témában érintett oktatásszervezeti vagy igazgatási egység vezetője, az illetékes tanulmányi ügyintéző, a HÖT, DJB, illetve TDK elnöke, titkára, továbbá annak a társadalmi, közművelődési, vagy sportegyesületnek a vezetője, amelynek az érintett hallgató tagja. (4) A (2) bekezdésben felsorolt jogcímek szerint felosztható keretösszegeket, illetve azok eseti átcsoportosítását, a KDJB határozza meg. 4.4. Tanszertámogatás 13.§ (1) A tanszertámogatás célja, hogy segítse a hallgatókat szakmai ismereteik elsajátításában, elmélyítésében. (2) A KDJB a Szabályzat 7.§ (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve határozza meg, hogy a hallgatói juttatási keretösszeg mekkora részét és milyen módon fordítja tanszertámogatásra, továbbá azt, hogy melyek azok az eszközök, amelyekre a támogatás odaítélhető.

84

(3) A tanszertámogatás a KDJB döntése szerint pályázat útján, vagy alanyi jogú juttatás formájában adható. 4.5. Szakmai gyakorlat idejére adható költségtérítés 14.§ (1) A mintatantervekben előirt szakmai gyakorlat idejére útiköltség, szállás és étkezési térítés adható. A térítés mértékét a gyakorlat helyétől, az intézmény székhelyétől, a hallgató lakhelyétől való távolság, valamint a szállás és étkezési lehetőségek függvényében kell meghatározni. A rendelkezésre álló keretösszeg felosztásáról a KDJB hozza meg döntését. (2) Amennyiben tanulmányai során nincs szakmai gyakorlat, az erre jutó keretösszeg átcsoportosításáról és felhasználásáról a KDJB dönt. 4.6. Lakhatási támogatás 15. § (1) Azok a hallgatók, akik a kollégium szabályzataiban meghatározott felvételi követelményeknek megfelelnek, de a férőhely kapacitásának szűkössége miatt kollégiumi elhelyezésben nem részesülnek, lakhatási támogatást igényelhetnek. (2) A főiskola lakhatási támogatási keretösszegének felhasználási elveiről - a DJB-vel egyetértésben - a Főiskolai Tanács hozza meg döntését, amely arra terjed ki, hogy: a) a támogatás készpénzes támogatásként, a hallgatói jogosultságot alapul véve kerüljön a karok között felosztásra, vagy b) a támogatás épületek, férőhelyek bérlésére, illetve az intézmény által benyújtott és az oktatási miniszter által elfogadott terv alapján, külön engedélyezési eljárás keretében kollégiumi férőhely bővítésre, valamint kollégium céljára szolgáló épület vásárlására fordítódjon. (3) A lakhatási támogatás készpénzes támogatásként pályázat útján nyerhető el. A pályázatot az arra jogosult hallgatónak a kollégiumi férőhelyre történő pályázattal egyidőben kell benyújtani, a KHÖK által meghirdetett feltételek szerint és időpontig. (4) A KHÖK a lakhatási támogatás felosztandó összegét úgy állapítja meg, hogy az arra jogosult hallgatók legalább 25 %-a a keretösszegből részesedhessen. A 85

hallgatónkénti támogatási összegek differenciálhatók, amelynek elveit úgy kell meghatározni, hogy a főiskolai szinten biztosított keretösszegekből az egy hallgatóra jutó havi összeg minimum felét, maximum kétszeresét kaphassa a támogatásban részesített. (5) A lakhatási támogatás megszűnik, ha: a) a támogatással érintett hallgató, hallgatói jogviszonyának szüneteltetését kéri, vagy az bármilyen okból megszűnik, b) a támogatott hallgató felszabaduló kollégiumi férőhelyre felvételt nyer, c) fegyelmi vétség miatt a hallgatótól a támogatást megvonják. 4.7. Tankönyv- és jegyzettámogatás 16.§ (1) Az intézményi hallgatói juttatási keretösszeg részeként kapott tankönyv- és jegyzettámogatás a hallgatói létszám arányában kerül a DJB közreműködésével a karok között elosztásra. (2) A karok kiegészítő szabályzataikban határozzák meg a leosztott keret felhasználásának arányait, amely felosztásnál figyelembe kell venni a Szabályzat 7. § (2) bekezdésének h) pontjában foglalt megkötéseket. (3) A KDJB-k az évfolyamok között – a 7. § (2) bekezdésének h) pontjában meghatározottakat figyelembe véve – ugyancsak létszámarányos leosztási elvet követve, a hallgatói önkormányzataikkal egyetértésben döntenek, a közvetlen támogatás készpénzben történő felhasználási elveinek differenciálásáról. (4) Karokon belül a közvetett támogatási keret felhasználásának szakszerűségét a Szervezeti és Működési Szabályzataikban meghatározott kari bizottság felügyeli. Ennek megfelelően a karok megalakítják az un. Kiadványozási Bizottságot (a továbbiakban: KB), amely egy fő jegyzetfelelőst választ. A KB tagjai a karon dolgozó tanárok közül a Kari Tanács által választott oktatók (4 fő) és hallgató (1 fő) . A KB a KDJB-vel egyetértésben naptári évre szóló tervet készít a tankönyv- és jegyzetkiadás költségvetésére, a szerzők és lektorok felkérésére a benyújtott oktatói pályázatok jóváhagyásra, a tankönyv és jegyzetkiadás nyomdai ütemezésére.

86

(5) Karokon belül a tankönyv és jegyzettámogatás keretösszegét szigorúan csak a rendelkezéseknek megfelelően lehet felhasználni. Az éves keretösszeg felhasználásra nem kerülő hányadáról a KDJB, illetve a KB rendelkezik.

5. Az intézményi hallgatói előirányzati keret, intézményi hallgatói juttatási keretösszegen túli hányadának felhasználása 17.§ Az R-nek, az intézményi hallgatói juttatási keretösszegen túli előirányzatait az alábbi jogcímeken lehet felhasználni: a) köztársasági ösztöndíj, b) kollégiumi ellátás, c) sport és kulturális célú támogatás 5.1. A Köztársasági ösztöndíj 18.§ (1) Az oktatási miniszter a kiemelkedő tanulmányi eredményű, a tudományos diákkörben, illetve szakmai területen kimagasló munkát végző hallgatók részére - egy tanév időtartamra - köztársasági ösztöndíjat adományoz. (2) Köztársasági ösztöndíjban a főiskola nappali tagozatos, első alapképzésben résztvevő államilag finanszírozott hallgatói kör 0,8 %-a részesülhet, két lezárt félév , illetve legalább 55 kreditpont megszerzése után. (3) Az ösztöndíj pályázat útján nyerhető el, amelynek általános feltételeit az oktatási miniszter minden év március 31-ig teszi közé. A főiskola, pályázatra vonatkozó eljárási rendelkezéseit a Szabályzat IV. fejezete tartalmazza. (4) A köztársasági ösztöndíj havi összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. Az ösztöndíjat elnyert hallgató az adott tanévben más tanulmányi ösztöndíjat a főiskolától nem kaphat. (5) Az adott tanévre elnyert ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható. Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik, vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. 87

5.2. Kollégiumi ellátás 19.§ (1) A főiskola létesítmény nyilvántartásában szereplő, hallgatói elhelyezésekre alkalmasnak nyilvánított kollégiumi férőhelyek szorgalmi és vizsgaidőszakban azon államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók elhelyezésére szolgálnak, akik: a) a képzési hely közigazgatási határain kívül rendelkeznek állandó lakhellyel, illetve b) tanulmányi idejük a képesítési követelményekben meghatározott képzési időt még nem haladta meg. (2) A KHÖK kezdeményezésére a férőhely szám 5 %-ának erejéig a kollégiumban elhelyezhető költségtérítéses vagy helyben lakó hallgató is. (3) A KHÖK a 3.§ (3) bekezdés 3.3. b) pontjában meghatározottak szerint teszi közé a biztosított alapszolgáltatásait, illetve igénybevehető többletszolgáltatások körét és meghatározza azok igénybevételének feltételeit. (4) A kollégiumi szolgáltatásokat a hallgató pályázati úton veheti igénybe, amely meghirdetésének és elbírálásának feltételeit jelen Szabályzat keretei között a KHÖK hozza nyilvánosságra. (5) A kollégiumi elhelyezésre benyújtott pályázatokat a KHÖK az alábbi szempontokat kiemelten mérlegelve rangsorolja, majd dönt a felvétel ügyében: - szociális helyzet, - tanulmányi eredmény, - képzési hely és lakóhely közötti távolság, - közösségi munka. (6) Az (1) bekezdésben nem érintett hallgatók kollégiumi elhelyezést szorgalmi időszakban csak a szabad kapacitások mértékéig, a kollégiumi hallgatói önkormányzat egyetértésével és feltételeivel nyerhetnek, illetve a (2) bekezdésben meghatározott mértékig vehetnek igénybe.

88

(7) Szabad kapacitás hiányában az ellátásra jogosulatlan hallgatók, vendégek és más személyek kizárólag csak erre a célra rendelkezésre álló férőhelyen helyezhetők el, amelyek költségtérítéses formában üzemeltethetők. (8) A lakhatási támogatás keretösszegéig a főiskola a HÖT egyetértése alapján jogosult kollégiumi férőhely bérlésére, illetve az intézmény által benyújtott és az oktatási miniszter által elfogadott terv alapján, külön engedélyezési eljárás keretében kollégiumi férőhely bővítésre, valamint kollégium létesítésének céljaira szolgáló épület vásárlására. 5. 3. Sport és kulturális célú támogatás 20.§ (1) Az intézményt megillető sport és kulturális célú támogatás összege megegyezik az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók éves átlaglétszámának és a sport és kulturális tevékenység tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott normatívájának szorzatával. (2) A rendelkezésre álló keretösszeg felhasználási jogcímek szerinti megosztásáról és felhasználási helyéről a HÖT véleményét - és a hatályos Korm. rendeletet - figyelembe véve a DJB hozza meg döntését.

6. A hallgatói juttatási rendszer további elemei 21.§ (1) A Kormány a felsőoktatásban való részvétel, valamint a képzéshez történő hozzáférés elősegítése, a szociális különbségek mérséklése érdekében, különösen: a) a hallgatói hitel folyósításával, b) a BURSA HUNGARICA Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj rendszerének megteremtésével, c) a diákigazolvány által igénybevehető kedvezmények biztosításával, d) természetbeni juttatásokkal, e) a program támogatások keretében központi pályaorientációs, mentálhigiénes, nemzetközi ösztöndíj-tanácsadási és informatikai programok kezelésével, 89

f) az Esélyt a tanulásra és egyéb közalapítványok működtetésével biztosítja az értelmiségi létre való felkészülés feltételeit. (2) A hallgatói munkadíj, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, a hallgató által megbízási jogviszony keretében végzett: - oktatási, - kutatási tevékenységre, valamint - az intézmény egyéb alapfeladatainak és szolgáltatásainak ellátásában való közreműködés ellenértékeként fizethető.

7. A külföldi állampolgárságú hallgatókra vonatkozó rendelkezések 22. § (1) Külföldi állampolgárságú hallgatók a Főiskolán: - államilag finanszírozott és - államilag nem finanszírozott képzésben vehetnek részt. a) államilag finanszírozott az a külföldi állampolgárságú hallgató, aki a jelen Szabályzat 1. § (1) bekezdésének b) pontjában hivatkozott feltételeknek megfelel, b) amennyiben az 1.§ (1) bekezdésének b) pontjában hivatkozott feltételeknek a külföldi állampolgárságú hallgató nem felel meg, a képzésben csak költségtérítéses formában vehet részt. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt hallgatókra - az 1.§ (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivételekkel - jelen Szabályzat rendelkezései, a magyar állampolgárságú államilag finanszírozott hallgatókkal megegyezően érvényesek. Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt hallgatókat megillető kedvezmények és kötelezettségek a költségtérítéses képzésben résztvevő magyar állampolgárságú hallgatókra meghatározottakkal azonosak. (3) Az A/3 kategóriájú határon túli magyar nemzetiségű hallgatók tanulmányi ösztöndíjban és szociális támogatásban részesülhetnek, illetve részükre a Márton Áron Kollégium ösztöndíj kiegészítést folyósít. 90

III. A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ TÉRÍTÉSEK ÉS DÍJAK 1. Általános rendelkezések 23.§ (1) A Főiskolán tanulmányokat folytató államilag finanszírozott hallgatók a vonatkozó jogszabályok, továbbá jelen Szabályzat rendelkezései és keretei között: - tandíjat, - különeljárási és egyéb díjakat, - a kollégiumi férőhely igénybevétele esetén kollégiumi térítési díjat fizetnek. (2) Szabályzat 3.§ (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott többletszolgáltatások igénybevétele esetén a felsoroltakon kívül is megállapíthatók díjfizetési kötelezettségek. Az erre vonatkozó Főiskolai Tanácsi döntést a Szabályzat mellékleteként kell kezelni. (3) Az (1) bekezdésben nem érintett - nem államilag finanszírozott képzésben résztvevő - hallgatók: - költségtérítést, - különeljárási és egyéb díjakat, térítéseket, - a kollégiumi férőhely igénybevétele esetén kollégiumi térítési díjat fizetnek. (4) A Szabályzatban meghatározott feltételekkel a tandíjfizetésre kötelezett hallgatók részére kedvezmények állapíthatók meg. Az Ftv és R. keretei között a nem államilag finanszírozott képzésben résztvevő - költségtérítéses - hallgatók részére is nyújthatók fizetési kedvezmények. (5) A tandíjmentesség kedvezményét a hallgató csak egy felsőoktatási intézményben veheti igénybe, amiről fegyelmi felelősség terhe mellett a beiratkozás alkalmával nyilatkozni köteles. A nem államilag finanszírozott képzési formában résztvevő hallgatónak - fizetési kedvezményeinek megítéléséhez - indokokra vonatkozó igazolásokat kell benyújtani.

91

2. Tandíj, tandíjmentesség és kedvezmény A.) Tandíjak 24. § (1) Az államilag finanszírozott képzési formában résztvevő hallgató tandíj megfizetésére kötelezett, ha az előző megkezdett félévben nem teljesített 15 kreditpontot (kivétel: LD képzésben résztvevő, tanár-, tanító-, óvodapedagógus oklevelük alapján kredit beszámításban részesülő hallgatók). (2) A fizetendő tandíj összegét félévenként (5 hónapra) kell meghatározni, a mindenkor érvényes hallgatói normatívákat figyelembe véve. Ennek megfelelően az egy hónapra számított tandíj összege: a) a 2002. szeptember 1-e előtt Főiskolánkra beiratkozott hallgatók esetében (a megismételt félévekre) a hallgatói normatíva 3 %-a, b) a 2002. szeptember 1-e után Főiskolánkra beiratkozott hallgatók esetében, a hallgatói normatíva 10 %-a. B) Tandíjmentesség és kedvezmény 25. § (1) A Főiskola hallgatóit, jelen Szabályzat által meghatározott kereteken belül tandíjmentesség és tandíjfizetési kedvezmény illeti meg. Tandíjmentesség illeti meg: a) az államilag finanszírozott képzésben nappali, valamint az esti vagy levelező tagozaton tanuló hallgatót, a számított finanszírozott hallgatói létszámba való beszámítás időtartamában, amennyiben nem tartozik a 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint tandíjfizetésre kötelezett hallgatónak, b) bármely kettes szakszámú szakon szerzett egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező, valamint bármely kettes szakszámú első tanári szakon tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatót nappali, esti és levelező tagozatokon, a második tanári szakképzettség megszerzésekor, a második tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időtartamban, c) bármely szakon költségtérítéses képzésből megüresedett államilag finanszírozott helyre átvett hallgatót a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban, minden olyan esetben, amikor a hallgató államilag finanszírozott hallgatónak számít. 92

(2) A Szabályzat 24.§ (2) bekezdésében meghatározott tandíjat a hallgató az eljárási rendelkezésben ismertetettek szerint köteles fizetni, és ugyancsak az ott leírtak alapján kérhet díjfizetési kedvezményt. 3. Egyéb térítési díjak A) Különeljárási díjak 26. § (1) A Főiskola KTVSZ-ében, egyéb szabályzataiban (beleértve a kari szabályzatokat is), a szakok mintatanterveiben és a tantárgyi követelményrendszerében meghatározott kötelezettségek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a hallgatók - szakra, tagozatra és finanszírozási formára való tekintet nélkül különeljárási díjakat kötelesek fizetni. A különeljárási díjak fizetésének jogcímeit és összegeit jelen Szabályzat melléklete tartalmazza. (2) Amennyiben a hallgató tanulmányi kötelezettségeinek elmulasztása vagy hiányosságai miatt vizsgaismétlésre (beleértve a záróvizsgát is), tantárgyismétlésre kötelezett, továbbá ha sikeres vizsgát saját elhatározásából - a KTVSZ-ben foglaltak alapján - meg kíván ismételni, azt csak a mellékletben részletezett vizsga, illetve számonkérési, ismétlési díjak befizetését követően kezdheti meg. B) Kollégiumi térítési díj 27. § (1) A Főiskola azon hallgatói, akik jelen Szabályzat 19.§-ában foglaltak alapján kollégiumi elhelyezésben részesülnek, az igénybevett szolgáltatásért kollégiumi térítési díjat fizetnek, amelynek összegét tanévenként a Főiskolai Tanács állapítja meg. (2) A kollégiumi térítési díj havonkénti összegét a következő részösszegek alkothatják: a) az alapszolgáltatásokért fizetendő összeg (az R mellékletét figyelembe véve, a Szabályzat 3.§ 3.3. b) pontjában hivatkozottak alapján) a költségvetési törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva 5 %-a, költségtérítéses hallgatók esetében ennek kétszerese, b) a kollégiumi fejlesztésért fizetendő összeg, amelynek mértékét a KHÖK-kel egyetértésben, a fejlesztési cél egyidejű megjelölése mellett a kollégiumi igazgatója terjeszti a Főiskolai Tanács elé jóváhagyásra,

93

c) a kollégiumi többletszolgáltatásért fizetendő összeg, amelynek mértékét a többletszolgáltatás és igénybevételi díjtételének megjelölésével, a KHÖK-kel egyetértésben, a kollégium igazgatója terjeszt a Főiskolai Tanács elé jóváhagyásra. (3) A kollégium valamennyi hallgatója anyagilag felelős a kollégium állagának megóvásáért, melynek garanciájaként félévenként esedékes letéti díjat kell megfizetniük. A letéti díj összegét a KHÖK-kel egyetértésben a Főiskolai Tanács állapítja meg. (4) A hallgatók kollégiumi tagságukkal összefüggő kötelezettségeik elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése esetén különeljárási díjat fizetnek. (5) A kollégiumi térítési díj, letéti díj és különeljárási díjak befizetési és felhasználási rendjét, jelen Szabályzat kereteit figyelembevéve, részleteiben a Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. C) Többletszolgáltatási díjak 28. § (1) A Főiskola hallgatói a szakok képesítési követelményrendszerében meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez nem kapcsolódó, vagy a teljesítéshez kapcsolódó, de többlet lehetőséget nyújtó szolgáltatások igénybevételéért szolgáltatási díjakat fizetnek. Ennek főbb jogcímei: - fakultatív szakirány felvétel, - többletképesítést nyújtó tanfolyami képzés, vizsgaszervezés, - írásos tájékoztatók, szabályzatok igénylése. (2) A többletszolgáltatási díjak mértékét tagozatra és finanszírozási formára való tekintet nélkül a HÖT-tel egyetértésben, a szolgáltatást nyújtó egységek vezetőinek előterjesztésére, a DJB állapítja meg és terjeszti a Főiskolai Tanács elé, jóváhagyásra. (3) A díjak befizetéséről jelen Szabályzat eljárási rendelkezései intézkednek.

94

D) Eljárási díjak 29. § Egyéb hallgatói kérelmek, más intézmények hallgatói kérelmének, vagy végzett hallgatók különleges kérelmeinek teljesítéséért a kérelmezők eljárási díjat fizetnek, melyek jogcímeit és díjtételeit a Szabályzat melléklete határozza meg. 4. Költségtérítés és fizetési kedvezményei 30.§ (1) A Főiskolán költségtérítéses képzési formájú az a beiratkozott hallgató, aki: - a felvételi eljárás során e finanszírozási formára nyert felvételt, - második, vagy további oklevelét párhuzamos képzés keretében kívánja megszerezni, - második vagy további oklevelének megszerzéséért folytat főiskolai tanulmányokat, - külföldi állampolgárságú és nem tartozik a jelen szabályzat 1.§ (1) bekezdés b) pont-jának hatálya alá. (2) Költségtérítésessé válik az az államilag finanszírozott képzésre felvételt nyert hallgató aki: a) az államilag finanszírozott képzésben, a megkezdett féléveinek tekintetében, a rávonatkozó képesítési követelményekben meghatározott képzési időt - 8 féléves vagy annál rövidebb képzési idő esetén 2 félévet, 8 félévnél hosszabb képzési idő esetén 3 félévet meghaladóan - túllépi. E rendelkezést első alkalommal a 2002. szeptember 1-e után Főiskolánkra beiratkozott hallgatók esetében lehet alkalmazni. b) korábban már részt vett államilag finanszírozott képzésben és azt megszüntetve új felvételi eljárás keretében ismét államilag finanszírozott hallgatóként folytatja tanulmányait, azaz új felvételi eljárás alapján megkezdett képzésben olyan időtartamig lehet államilag finanszírozott, amely szerint az összes megkezdett államilag finanszírozott félévek száma nem haladja meg az új képzés képesítési követelményeiben megjelölt tanulmányi időtartamot. (3)A költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók félévenként költségtérítési díj megfizetésére kötelezettek, ugyanakkor az adott félév első napján terhességi95

gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgatótól költségtérítési díj nem szedhető. Ugyancsak nem állapítható meg költségtérítés azon közismereti, vagy hittanári-nevelő szakon, egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatók részére, akik a második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon folytatnak - nappali, esti, vagy levelező tagozaton - tanulmányokat, mégpedig az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban. (4) A (3) bekezdésben foglalt mentességet élvező hallgató csak akkor jogosultak a kedvezmény igénybevételére, ha a jogosultság tényét a Tanulmányi Osztály illetékes csoportvezetőjénél hivatalos okiratokkal igazolta. (5) A (4) bekezdésben érintett hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév I. félévére október 20-ig, II. félévére március 20-ig elkészített tételes jelentés alapján az Oktatási Minisztériumtól vissza kell igényelni. A visszaigénylést a Tanulmányi Osztály kimutatása alapján a Főiskola Műszaki és Gazdasági Főigazgatósága bonyolítja. (6) A költségtérítés összegét a karok előterjesztése alapján a Főiskolai Tanács tanévenként hagyja jóvá és hirdeti meg az Oktatási Minisztérium által kiadott Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban. Összege szakonként, szakpáronként és tagozatonként változhat. (7) A képzési formára felvételt nyert hallgatókat az első beiratkozás során - átruházott hatáskörben - a karok főigazgatói tájékoztatják a Szabályzat rendelkezéseiről és velük személyenként írásbeli szerződést kötnek. A szerződésben meg kell határozni, a hallgató által első tanévben fizetendő költségtérítési összeget és egyéb térítési díjakat, a fizetési kötelezettség feltételeit. A szerződéseket 10 évig a Tanulmányi Osztályon, a hallgatók személyi anyagában kell megőrizni. (8) A tanulmányok második és további éveiben a költségtérítés összege legfeljebb az előző tanévben megállapított költségtérítésnek, a Központi Statisztikai Hivatal által előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel növelt öszszege lehet. A költségtérítés összegét a megelőző tanév május 31-ig nyilvánosságra kell hozni. (9) A költségtérítés mértéke a (2) bekezdés szerint költségtérítésessé váló hallgatók esetén az intézményben, a hallgató által tanult szakon megállapított legalacsonyabb költségtérítés. Amennyiben a főiskola a szakon költségtérítést még nem állapított meg, akkor annak mértéke a tandíj mértékével megegyező lehet. (10) A költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatókat az állami támogatásokra és kedvezményekre vonatkozó jogosultságok kivételével ugyanazok a jogok ille96

tik meg és kötelezettségek terhelik, mint az állami finanszírozású képzésben résztvevő hallgatókat. Részükre támogatás az általuk befizetett különeljárási és ismételt vizsgadíjak terhére az államilag finanszírozott hallgatókkal megegyező módon állapítható meg. (11) Alapvetően, szociális helyzetük alapján, a költségtérítéses képzési formában résztvevő hallgatók – tanulmányaik III. félévétől – méltányossági elbírálást kérhetnek, amely: a) a költségtérítés fizetése alóli átmeneti mentességre, vagy b) a fizetési kötelezettség mérséklésére, átütemezésére irányulhat Határidő: a szorgalmi időszak kezdete előtt 3 hét! (12) A kérelmek elbírálásához a hallgatóknak dokumentálniuk kell a méltánylást érdemlő helyzetüket. A kérelmek ügyében a KDJB véleményét meghallgatva a Kari Tanács hozza meg döntését, mégpedig úgy ütemezve, hogy a beiratkozáskor a tanácsi határozat a hallgató rendelkezésére álljon. (13) A költségtérítés összegét a hallgató a IV. fejezetben meghatározott eljárási rendelkezéseknek megfelelően fizeti meg. (14) A (3) bekezdésben érintett közismereti tanári szakokként azok az alapképzési szakok vehetők figyelembe, amelyeken a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 17.§ (1) bekezdés c)-é) pontjainak képesítési előírásai szerint az ötödik - tizenkettedik évfolyamokon pedagógus munkakör betöltésére jogosító, a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettség szerezhető.

97

IV. ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 1. Hallgatói juttatások és kedvezmények igénybevételére vonatkozó pályázatok (kérelmek) benyújtása és elbírálása 31. § (1) Jelen Szabályzat 1.§ (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott és jogosultsággal rendelkező hallgatói kör a rendszeres pénzbeli szociális támogatás, valamint a kiemelkedő szakmai tudományos, sport és közéleti tevékenység alapján megállapítható támogatás iránti pályázatát, valamennyi tandíj, illetve költségtérítés megfizetésére kötelezett hallgató a fizetési kötelezettség mérséklésére vonatkozó kérelmét az illetékes KDJB-hez címezve nyújthatja be, a Tanulmányi Osztály kari ügyek intézéséért felelős csoportvezetőjének. (2) A pályázat benyújtásának határidejét a KDJB-k határozzák meg. Késedelmes benyújtás esetén különeljárási díjat kell fizetni. Öt munkanapot meghaladó késedelem esetén - ha azt elháríthatatlan akadály nem indokolja - a pályázat nem fogadható el. (3) A benyújtott pályázatokat az illetékes kar, tanulmányi csoportvezetője készíti elő és terjeszti döntésre a KDJB-hez. Ezzel egyidejűleg terjeszti elő a tanulmányi ösztöndíjak megállapításának és odaítélésének alapját képező tanulmányi átlageredményeket, legkésőbb minden év IX. 15-ig, illetve II. hó 15-ig. (4) A KDJB döntését úgy kell ütemezni, hogy a hallgatói támogatásnak a félév első hónapjában esedékes része legkésőbb október 10-ig, illetve március 10-ig átutalható legyen. A tanulmányi időszak további hónapjaiban az átutalásoknak legkésőbb a tárgyhó 10.napjáig kell megtörténnie. (5) Az egyéb támogatási formák igénylési és elbírálási rendjét az ismertetettek figyelembevételével a kar kiegészítő szabályzataiban kell meghatározni. (6) A KDJB döntéséről a hallgatókat minden esetben írásban kell tájékoztatni. A tájékoztatás hirdetés formájában is közzétehető, amit a KDJB elnöke és titkára hitelesít. A tájékoztatást az illetékes tanulmányi csoport vezetője végzi.

98

2. A köztársasági ösztöndíjra vonatkozó pályázat főiskolai rendje 32. § (1) A köztársasági ösztöndíjra azok a hallgatók pályázhatnak, akik megfelelnek a jelen Szabályzat 18.§ (2) bekezdésében meghatározott általános feltételeknek, illetve az oktatási rektorhelyettes által - minden év április 15-ig - kiírt intézményi pályázati feltételeknek. A kiírásoknak megfelelően elkészített pályázatokat két példányban, minden év július 1-ig az oktatási miniszternek címezve, a Tanulmányi Osztály illetékes kari csoportvezetőjéhez kell benyújtani. (2) A kari pályázatokat a DJB, illetve felhatalmazása esetén a bizottság elnöke a kari főigazgatóval egyetértésben rangsorolja, és július 15-ig összeállítja a kari pályázati anyagot. (3) A karokon rangsorolt pályázati anyagokat az oktatási főiskolai rektorhelyettes az OM által megadott határidőre felterjeszti az ösztöndíjat adományozó miniszterhez. (4) A miniszteri döntés után a köztársasági ösztöndíjakról tájékoztatni kell a karok főigazgatóit, KDJB-it és az érintett hallgatókat. Az ösztöndíjban részesültek névsorát közzé kell tenni a főiskola illetve kari hirdetőtáblákon, újságokban, és tájékoztatót kell adni a tanévnyitó ünnepi tanácsülésnek a díjazottakról. 3. Természetbeni juttatásokra vonatkozó kérelmek 33. § (1) A Szabályzat 19.§ (1) bekezdésében meghatározott jogosultság alapján a főiskolai hallgatók kollégiumi elhelyezésben részesülhetnek, illetve annak hiányában - elhelyezési jogosultság esetén - lakhatási támogatásra tarthatnak igényt. (2) Az első évfolyamokra felvételt nyert hallgatók a felvételi döntésről szóló értesítéssel egyidőben kapják meg a kollégiumi felvétellel kapcsolatos eljárási rendet. A felsőbb évfolyamos hallgatók a KHÖK tájékoztatása szerint vehetőik igénybe a szolgáltatás. (3) A felvételről a Kollégiumi Szervezeti és Működési szabályzat keretei között a KHÖK hozza meg döntését, és határozatban foglalva értesíti a kérelmezőket, egyúttal jogorvoslati lehetőséget is biztosítva. (4) A kollégiumi igénylő lapok benyújtásával egyidőben - hivatkozva az esetleges felvételi kérelem elutasítására - kérelmezhető a lakhatási támogatás is. Odaítéléséről a KHÖK dönt.

99

4. Tankönyv és jegyzettámogatás 34. § (1) A karokat megillető támogatási kereteket közvetlen és közvetett támogatásra a karok szabályzatai osztják meg. (2) A kari közvetlen támogatási keretösszegek megállapítása a hallgatói statisztikában szereplő március 15-i és október 15-i létszám alapján történik. A tárgyév december 31-ig ki nem fizetett összegek a maradvány elszámolás részét képezik, amely a következő évben felhasználható. Az éves szintű elszámolást – a kari szabályzatokban meghatározott rendszer szerint – minden év december 31-ig a KDJB-k készítik el, és küldik meg a DJB-nek. A maradvány felosztásáról a KDJB-k hozzák meg döntéseiket. (3) A kari közvetett támogatási keretösszegek felhasználása a Szabályzat 16. § (4) és (5) bekezdéseiben foglaltak szerint történik. Az összeg felhasználásáról a KB készíti el értékelését és dönt a maradvány felhasználásáról. Az értékelést a DJB-nek kell megküldeni. 5. Az állami támogatások kifizetési, illetve a tandíj, egyéb díjak és költségtérítések befizetési rendje 35. § (1) Az alap- és a teljesítmény tanulmányi ösztöndíjat, a rendszeres pénzbeni szociális támogatást, valamint minden egyéb rendszeres pénzbeni támogatást az első és második félév hónapjaiban a 31.§ (4) bekezdése szerint, egyébként a tárgyhónap 10.-ig kell a kifizetéssel megbízott pénzintézet számlájára átutalni. (2) A tandíj illetve költségtérítés fizetésre kötelezett hallgatóknak a megállapított tandíjat, illetve költségtérítést egy összegben, a NEPTUN rendszeren keresztül kell megfizetniük, a félévi beiratkozásokat megelőző időpontig. A kötelezettség teljesítésének igazolása a beiratkozás feltétele. Amennyiben a hallgató fizetési kötelezettségének teljesítését a munkáltatója átvállalja, a beiskolázást megelőzően számlaigénylő lapot kell kitöltenie, amelyet a beiratkozást megelőzően - legalább három héttel – kell eljuttatnia a Gazdasági Főigazgatósághoz, számla kiállításra. Az erről szóló igazolás – amelyet a számlakiállítással egyidejűleg a Gazdasági Főigazgatóság ad ki – a beiratkozás feltételéül szolgál.

100

Az I. évfolyamokra felvételt nyert hallgatók a felvételi döntésről szóló értesítéssel együtt kapják meg a költségtérítési díj befizetésével kapcsolatos eljárási rendet. A félévi befizetési kötelezettség teljesítése után a Tanulmányi Osztály „Tandíját befizette” illetve „Költségtérítését befizette” bélyegzéssel a leckekönyvben igazolja a teljesítéseket. (3) Amennyiben a hallgató félév közben tanulmányait bármilyen jogcímen megszakítja, vagy megszünteti, a részére megállapított tandíjat, vagy költségtérítést a teljes félévre köteles megtéríteni. A befizetett tandíjból vagy költségtérítésből visszafizetés kérelemre sem engedélyezhető. (4) A különeljárási és vizsgaismétlési díjak befizetése a fentiekkel azonos módon, a NEPTUN rendszeren keresztül történik. A vizsgaismétlési díjat, az esedékes vizsgát megelőzően, a különeljárási díjakat - kivéve a késedelmes kollégiumi díj befizetését - a különeljárással pótlandó feladat teljesítése előtt vagy a határozat előírásától számított 8 napon belül kell befizetni. (5) A tandíj és költségtérítés befizetéséről valamint, a személyi jövedelemadóból történő kedvezmény igénybevételére szolgáló igazolást, nappali tagozaton a pénzbeli támogatás összegéről szóló igazolással együtt, a Tanulmányi Osztály adja ki. Az igazolás kiadására a tárgyévet követő január 31-ig, az átvétel igazolása ellenében kerül sor (végzős hallgató esetében az igazolás kiadása a júniusi záróvizsga napján történik). 6. A tandíj, egyéb díjak és költségtérítések befizetésének elmulasztása 36. § (1) Az a hallgató, aki az adott félévi tandíj, illetve költségtérítés befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és a Szabályzatban megállapítottak szerint haladékot sem kap, „passzív félév” NEPTUN bejegyzéssel kerül nyilvántartásba. Az az utolsó éves hallgató, aki egyéb tartozásait a záróvizsgát megelőzően két héttel nem rendezi, nem bocsátható záróvizsgára. Az évközben elbocsátott hallgató is köteles elszámolni könyvtári (és egyéb) tartozásaival! Az elszámolásról szóló igazolást elbocsátása előtt köteles a Tanulmányi Osztály illetékes ügyintézőjének átadni. Ennek elmulasztása esetén a tartozás megfizetése polgári peres eljárás útján is érvényesíthető. (2) A kollégiumi díj befizetésének elmulasztása, illetőleg késedelmes teljesítése esetén a hallgatóval szemben a kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései szerint kell eljárni.

101

(3) Amennyiben a Szabályzat a hallgatói juttatások és egyéb kedvezmények igénybevételéhez a hallgatóval szemben adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, annak elmulasztása esetén a hallgató a kedvezményre nem tarthat igényt. Törvényben előirt adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a hatályos Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat rendelkezései szerint kell vele szemben eljárni. 7. Pénzügyi ügyvitel, ellenőrzés és beszámolási kötelezettség 37. § (1) Az állami támogatás, a tandíj, a különeljárási és egyéb díj illetve a kollégiumi térítési díj pénzügyi elszámolási és nyilvántartási rendjét a Főiskolán a gazdasági főigazgató ügyviteli utasításban szabályozza. (2) A rektor a belső ellenőrrel az időszakonkénti ellenőrzése során az állami támogatások, a tandíj és más díjak megállapításának, befizetésének és nyilvántartásának, továbbá a díjak felhasználásának rendjét kiemelt feladatként vizsgáltatja meg. (3) A kari főigazgatók évenként egy alkalommal kötelesek tájékoztatni a kari tanácsot az állami támogatás, a tandíj és egyéb fizetések helyzetéről. A Főiskolai Tanács erről a rektortól kérhet főiskolai szintű tájékoztatást. (4) A hallgatói előirányzat Szabályzatokban megállapított kereteinek felhasználásáról a KDJB elnöke valamennyi tanulmányi félév végén részletes írásbeli tájékoztatást ad a kari HÖT-nek, amit egyidejűleg megküld a DJB elnökének is. A DJB elnöke a KHÖK és DJB-k értékelései alapján elkészíti a főiskolai szintű értékelést, és arról beszámol a Főiskolai Tanács előtt. 8. Jogorvoslati lehetőségek 38. § (1) Minden olyan esetben, amikor jogszabály vagy a Szabályzat a hallgató ügyében hozott döntés (határozat, intézkedés vagy mulasztás) ellen jogorvoslatot biztosít, másodfokon a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság jár el. (2) A sérelmezett elsőfokú döntés ellen a hallgató a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 4.§-ában meghatározottak szerint, a közléstől számított 15 napon belül nyújthat be halasztó hatályú felülbírálati kérelmet. Az eljárás megindítására, a tényállás tisztázására , a határidők számítására , az igazolásra, a határozatok alakjára és tartalmára, közlésére a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat rendelkezései az irányadóak.

102

(3) A hallgató - amennyiben azt jogszabály nem zárja ki - a másodfokú határozat ellen, annak közlésétől számított 30 napon belül a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 31.§-ában meghatározottak szerint kérhet bírósági felülvizsgálatot. (4) A köztársasági ösztöndíj pályázat elutasítás esetén az oktatási miniszternek címzett, de a főiskolai rektorához benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Amennyiben a jogorvoslati eljárás -keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató érdemes a köztársasági ösztöndíjra, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási miniszter jogosult a hallgató részére az ösztöndíjat odaítélni. Ilyen esetben a hallgató nem vehető figyelembe az intézmény köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor. Részére az ösztöndíjat a főiskolai szintű hallgatói előirányzat terhére kell kifizetni. 9. Tájékoztatási kötelezettségek 39. § (1) A főiskolai hallgatók részére nyújtható támogatásokról, az általuk fizetendő díjakról és térítésekről a hallgatókat írásban, hirdetés útján tájékoztatni kell. A félévenként fizetendő költségtérítések, a kollégiumban lakó hallgatók által fizetendő díjak és térítések évente aktuális összegének közzétételéről a Főiskola Főtitkára gondoskodik. (2) A tájékoztatás konkrét formái: a) a tanévenként kiadásra kerülő Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató, illetve az Intézményi Tájékoztató, amelyben minden a következő tanévben hatályban lévő változást is közölni kell, b) a főiskolai illetve kari hirdetőtáblák, újságok stb.; c) jelen Szabályzat hallgatók számára történő hozzáférhetővé tétele (könyvtárban, főiskolai hivatalokban, kari titkárságon illetve a hallgatói önkormányzatoknál), d) intranet és internet, e) az I. évfolyamok költségtérítéses képzési formájára beiratkozott hallgatókkal a fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket írásban megkötött szerződésben kell rögzíteni.

103

V. A TANDÍJ, A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS ÉS EGYÉB DÍJAK, BEFIZETÉSEK FELHASZNÁLÁSA 40. § (1) A hallgatók által befizetett tandíjból, költségtérítésből, és az 1. számú mellékletben felsorolt díjakból befolyt összeg a következők szerint használható fel: a) működési kiadásra, b) fejlesztési költségre, c) ösztöndíjkeret növelésére, d) hallgatói szociális támogatási célra, e) hallgatói közművelődési célra, f) sporttámogatásra, g) HÖT támogatásra. (2) A befolyt összeg felhasználásának arányai a következők: - a hallgatók által befizetett tandíj bevételek 40%-a főiskolai működési és fejlesztési kiadásra fordítható, 60%-a a hallgatói juttatási keretösszeget növeli, - a hallgatók képzéséből származó költségtérítés bevételei – beleértve a többletszolgáltatási díjként befizetett szakirány felvételéért fizetendő díjat is – „az alaptevékenység részeként végzett kiegészítő tevékenység pénzügyi és érdekeltségi szabályzat” alapján kerülnek felhasználásra. - a különeljárási és eljárási díjakból befolyt összeg, 90%-a a hallgatói normatíva előirányzatát növeli - a kari befizetések arányában -, 10%-a, a hallgatói és tanulmányi ügyek intézésével foglalkozó bizottságok elnökeinek díjazására fordítható, - a vizsga, illetve számonkérési díjak felhasználása, a kari befizetések arányában, a KDJB szabályzatokban leírtaknak megfelelően történik, - az egyéb díjakból befolyt összeget az intézmény működési kiadásokra fordítja, amely az ügyek intézésével kapcsolatos anyagi és személyi jellegű költségek fedezetét biztosítják. 104

(3) A bevételeknek az (1) és (2) bekezdés szerinti felhasználásáról, az éves gazdálkodásról szóló beszámolókban a Főiskolai Tanácsot, a Kari Tanácsot és a HÖT-öt tájékoztatni kell. A tájékoztató elkészítéséért a KDJB-k elnökeinek, a karok főigazgatóinak és a gazdasági főigazgatónak közreműködésével a DJB elnöke a felelős. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 41. § (1) A Főiskolai Tanács döntését követő 10 napon belül a karok elkészítik jelen szabályzatot kiegészítő kari szabályzataikat, amelyeket a kari tanácsok jóváhagyását követő 5 napon belül törvényességi felülvizsgálatra meg kell küldeni a Főiskola rektorának. Nyíregyháza, 2005. június 14. A Főiskolai Tanács nevében: Dr. Balogh Árpád s.k. főiskolai rektor Záradék: A Nyíregyházi Főiskola Főiskolai Tanácsa a 4/1-21/2002. (augusztus 29.) sz. határozatával elfogadott és 2002. szeptember 1-jével hatályba lépett, a 4/129/2002. (november 26.) sz. határozattal módosított és egységes szerkezetbe foglalt „A Nyíregyházi Főiskola hallgatói részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak, térítések szabályzatot” az I/2-2/37-1/2004. (január 27. HAJOSZ) sz., az I/2-2/37-11/2004.(március 30. HAJOSZ) sz., az I/2-2/3729/2004. (július 07.) sz., az I/2-2/1/2-2/2005. (január 11.) sz. és az I/2-1/266/2005. (június 14.) sz. határozatával módosította. A legutóbbi, 2005. június 14-én elfogadott módosítás hatályba lép 2005. június 15-én. Nyíregyháza, 2005. június 14. Dr. Szabó Géza s.k. főiskolai főtitkár

105

1. sz. melléklet A FIZETENDŐ KÜLÖNELJÁRÁSI ÉS EGYÉB DÍJAK ÖSSZEGE Megnevezés

(Forint)

I. KÜLÖNELJÁRÁSI DÍJAK 1. Határidőn túli beiratkozás késedelmi díja 2. Évközi feladatok és tanulmányi kötelezettség késedelmes teljesítése, pótlása

2000 500

3. Diákigazolvány pótlása elvesztés esetén

2000

4. Leckekönyv késedelmes leadása

1000

5. Vizsgára jelentkezés határidejének elmulasztása

1000

6. Szakmai gyakorlatokra jelentkezés elmulasztása, gyakorlati igazolások naplók késedelmes beadása

2000

7. Szakdolgozat témaválasztás késedelme

1000

8. Szakdolgozat késedelmes beadása

2000

9. Késedelmes tantárgyfelvétel

500 Ft/tantárgy

II. VIZSGA, ILLETVE SZÁMONKÉRÉSI DÍJAK 1. Sikeres vizsga javítása

500

2. Ismételt vizsga: - első alkalommal - második alkalommal - további alkalommal

500 1000 1500

3. Gyakorlati jegy pótlása, javítása

1000

4. Vizsgatanítás ismétlése

2000

5. Záróvizsga ismétlése

2000

106

III. ELJÁRÁSI DÍJAK 1. Más felsőoktatási intézményből történő átvétel kérelmezése

2000

2. Az átvétellel összefüggő különbözeti vizsgák tantárgyanként

1000

3. Költségtérítés megfizetésére vonatkozó kedvezmények és mentességek kérelmezése

2000

4. Egyéb hallgatói kérelmek elbírálása (esetenként)

2000

IV. EGYÉB DÍJAK 1. Oklevél, leckekönyv másodlatok, illetve módosított szakképzettségi betétlapok kiadási díja

5000

2. Egyéb különleges kérelmek, igazolások

2000

3. Hallgatói jogviszony visszaállítási díja

5000

4. Regisztrációs díj (első beiratkozáskor)

2000

5. Oklevél kiállítás díja

2000

6. Leckekönyv másodlat – hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók esetén – kiállítási díja 7. Angol nyelvű oklevélmelléklet kiállítás díja:

2000 6000

8. Magyar nyelvű oklevélmelléklet másodlat kiállítás díja

5000

9. Angol nyelvű oklevélmelléklet másodlat kiállítás díja

10000

V. TÖBBLETSZOLGÁLTATÁSI DIJAK 1. Szakirány díja (2. vagy további szakirány, illetve az adott szak mintatanterven kívüli - 180- 240 kreditpont feletti - szakirány) felvétele 2700 Ft/kredit

107

2. sz. melléklet FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS amelyet egyrészről: a Nyíregyházi Főiskola /felnőttképzési akkreditációs száma: AL – 0205/ 4400 Nyíregyháza, Sóstói 31/b, a továbbiakban: FŐISKOLA nevében és képviseletében eljárva a FŐISKOLA ……….……………………… Főiskolai Karának főigazgatója, másrészről: Név: Születési név: Születési hely, év, hónap, nap: Anyja neve: Lakcíme: ……évfolyamos főiskolai hallgató, a továbbiakban: HALLGATÓ kötöttek meg alulírott helyen és napon a következők szerint: 1. A HALLGATÓ 200…… év……………hónap ……… napjától kezdődően hallgatói jogviszony keretében …………………………….…. szakon ………………………. tagozaton vesz részt a FŐISKOLA által szervezett és folytatott ……………………………….. tanulmányi féléves képzésben. 2. A költségtérítéses, újabb diplomás akkreditált felsőfokú alap képzés, szakirányú továbbképzés, valamint a felsőfokú szakképzés a felnőttoktatásról szóló 1993. évi LXXX. Törvény 7.§. (10) bekezdése szerinti költségtérítéses oktatási szolgáltatásnak, illetve a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI törvény 3.§. (3) bekezdése szerinti felnőttképzésnek minősül. 3. A FŐISKOLA jelen szerződés alapján, oktatási szolgáltatásából eredően köteles: a. a tanulmányok megkezdésekor : a HALLGATÓT írásban tájékoztatni a választott szak tartalmi követelményeiről, a jogait és kötelezettségeit érintő főiskolai szabályzatok megismerhetőségéről. Részére a FŐISKOLA Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát, illetve a Nyíregyházi Főiskola hallgatói részére nyújtható támogatások és általuk fizetendő díjak, térítések szabályzatát átadni melyeket az Intézményi Tájékoztató tartalmaz; b. lehetővé tenni, hogy a tanulmányi félévek megkezdésekor a HALLGATÓ a NEPTUN rendszerben meghirdetett tantárgyak alapján tájékozódhasson a félév tantárgyi és vizsgakövetelményeiről, a félévi tanulmányi foglalkozások (előadások, szemináriumok, gyakorlatok) helyéről és idejéről; c. a képzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket (oktatók, oktatási segéderők, előadótermek, szemináriumi helyiségek) biztosítani; d. a főiskolai könyvtár informatikai infrastruktúra igénybevételét lehetővé tenni;

108

e. a HALLGATÓ tanulmányi és vizsgaügyeiben kérésére tájékoztatást biztosítani; f. a jogszabályokban és főiskolai szabályzatokban meghatározott hallgatói jogok gyakorlásához és hallgatói kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételeket biztosítani, az ezekkel kapcsolatos intézkedéseket megtenni, a HALLGATÓ részére a jogai gyakorlásához, kötelezettségei teljesítéséhez a szükséges iratokat, igazolásokat – kérelmére – kiadni; g. a szak mintatantervében előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeit teljesítő HALLGATÓ részére a főiskolai végzettséget és szakképzettséget, valamint szakképzettséget tanúsító oklevelet, illetve OKJ-s szakmai bizonyítványt kiadni. 4. A HALLGATÓ jelen szerződés alapján, jogainak gyakorlása, illetve kötelezettségeinek teljesítése érdekében köteles: a. a FŐISKOLA szabályzatainak reá vonatkozó rendelkezéseit megismerni; b. tanulmányi és vizsgakövetelményeinek az előírások szerinti időben és módon eleget tenni; c. a FŐISKOLÁVAL szembeni, tanulmányaival összefüggésben felmerülő fizetési kötelezettségeit az előírt módon és időben teljesíteni. 5. Amennyiben a FŐISKOLA a jogszabályokban, szabályzataiban előirt jelen szerződésben vállalt valamely kötelezettségét megszegi, a HALLGATÓ a FŐISKOLA Hallgatói Jogorvoslati Szabályzatában meghatározottak szerint jogorvoslattal élhet. 6. A szerződés (5) pontjában meghatározott jogorvoslati ügyek és azon kívüli, e szerződést érintő jogviták elbírálására szerződő felek a Nyíregyházi Városi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. 7. A HALLGATÓ jelen szerződést áttanulmányozta, rendelkezéseit megértette és tudomásul vette, egyben a személyes aláírásával azt elismerni, hogy a szerződés 3/a. pontjában nevesített főiskolai szabályzatokat – egyéb tájékoztató anyagokkal együtt – az Intézményi Tájékoztató + CD beiratkozása alkalmával a FŐISKOLA képviselőjétől átvette. 8. A szerződés 2 példányban készül. 1 példány a hallgató személyi anyagában kerül elhelyezésre, illetve 5 évig megőrzésre. 1 példányt a hallgató részére kell átadni. Nyíregyháza, 200…. év ………………….. hónap ….. nap

hallgató

kari főigazgató 109

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 30. SZ. MELLÉKLETE

111

112

BEVEZETÉS A Nyíregyházi Főiskola (továbbiakban Főiskola) Tanácsa a Főiskola Hallgatói Önkormányzati Testületével egyetértésben (a továbbiakban: HÖT) a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. Törvény 88. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 200/2000. (XI. 29.) Kormányrendelet rendelkezéseit figyelembe véve a Nyíregyházi Főiskola Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát (továbbiakban Szabályzat) a következőkben határozza meg: A Főiskola olyan akkumulációs kreditrendszert vezet be, amely a felsőfokú szakképzésben, BSc, BA alapszakon folytatott képzésben, főiskolai alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamennyi képzési formában, illetve tagozaton a végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevél megszerzésének feltételéül előírt minden, tanulmányi munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését kreditben méri. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya 1. § 1. A Szabályzat hatálya kiterjed a felsőfokú szakképzésben, a BSc, BA alapszakon folytatott képzésben, a főiskolai alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamennyi képzési formában és tagozaton tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú főiskolai hallgató (a továbbiakban: hallgató) tanulmányi és vizsgaügyeire. 2. A külföldi hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire – ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – e Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. A magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos jogállású külföldi hallgató: az illetékes hatóság által kiállított, a Magyar Köztársaság területére érvényes letelepedési, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, valamint a külön jogszabály értelmében menekültnek minősülő személy a személyazonosító igazolvány, illetve a letelepedési engedély (okmány) kiállításának napjától. Tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró testületek és személyek 113

2. § 1. A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon a Főiskola Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottsága (a továbbiakban: TKB) jár el. Döntésekor kikéri a kari főigazgatók véleményét. A kari főigazgató ezt a jogosítványát átruházhatja az illetékes tanszékvezetőre vagy szakfelelősre. 2. A TKB oktató tagjait a kari tanácsok javaslata alapján az oktatási rektorhelyettes bízza meg, hallgató tagjait a Hallgatói Önkormányzati Testület delegálja. Létszáma valamennyi kar képviseletével (4-4 fő) összesen 16 fő. A bizottságban az oktatók és a hallgatók aránya 50-50 %. Elnökét a delegált vezető oktatók közül az oktatási rektorhelyettes bízza meg. A TKB tanácskozási joggal rendelkező titkára a Tanulmányi Osztály (a továbbiakban: TO) vezetője, távollétében helyettese. 3. A TKB a munkáját a Szabályzat alapján végzi. Feladatát az alábbiak szerint látja el: a. tagjaiból megalkotja a kari albizottságokat; b. kialakítja a Szabályzat alkalmazásának joggyakorlatát, a TKB ügyrendjét; c. indokolt esetben, az ügyrend alapján, elsőfokú döntési jogát a kari főigazgatókra, a TKB elnökére illetve a TO vezetőjére átruházhatja; d. ellenőrzi az átruházott jogkörökben hozott elsőfokú döntéseket; e. kezdeményezheti a Szabályzat módosítását. 4. A TKB elsőfokú határozata ellen a hallgató a közléstől számított 15 napon belül halasztó hatályú felülbírálati kérelmet nyújthat be a – Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 4.§-ában meghatározottak szerint – a Hallgatói Jogorvoslati Bizottsághoz. A Bizottság a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat rendelkezései szerint jár el, és hoz másodfokú határozatot. A Hallgatói Jogorvoslati Bizottság másodfokú határozata ellen a hallgató bírósági felülvizsgálatot kérhet, a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 31.§-ában meghatározottak szerint.

114

5. Az intézményi TKB jogköre első fokon: a.

a hallgatói jogviszony visszaállítása,

b.

a Szabályzat módosításának kezdeményezése,

c.

a tanulmányi ügyekhez kapcsolódó panaszok, bejelentések elbírálása,

d.

szakváltoztatás engedélyezése,

e.

az intézményen belüli párhuzamos képzés engedélyezése,

f.

az intézményváltoztatási kérelmek elbírálása, elbocsátás,

g.

minden olyan ügy elbírálása, amelyet nem utaltak a kari TKB-csoportok döntési jogkörébe.

6. A KTVSZ-ben rögzítettek alapján a hallgatók tanulmányi ügyeiben - átruházott jogkörben - elsőfokon az intézményi TKB kari albizottságai döntenek. Jogkörei: a. állami finanszírozású képzésbe átvétel, illetve a tagozatváltoztatási kérelmek elbírálása, b. korábbi tanulmányok alapján a követelmények teljesítésének kreditbeszámítása, c. a szakdolgozatok témájának, címének, témavezetőjének megváltoztatását kérő beadványok, valamint TDK dolgozat szakdolgozatként történő elfogadási kérelmeinek elbírálása, 7. Az (5)-(6) bekezdésben meghatározott ügyekben hozott határozatot az Intézményi TKB elnöke írja alá. A hallgató - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelések kivételével - a Főiskola döntése, intézkedése vagy mulasztása (a továbbiakban döntés) ellen a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozva felülbírálati kérelemmel élhet. A hallgató az elsőfokú döntés ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutástól számított 15 napon belül

115

nyújthat be felülbírálati kérelmet a Hallgatói Jogorvoslati Bizottságnak címezve a Tanulmányi Osztály előadójának. 8. A hallgató az intézmény másodfokú határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti annak közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre, illetve a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére vonatkozó hivatkozással. 9. Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell. Hallgatói jogviszony 3. § 1. A főiskola hallgatója felsőfokú szakképzésben, BSc, BA alapszakon folytatott képzésben, a főiskolai alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. 2. A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záró(képesítő)vizsga-időszaknak az utolsó napjáig tart. A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat a szabályzatban meghatározottak szerint megilletik a záró(képesítő)vizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek. 3. A Főiskolával hallgatói jogviszonyban áll az, aki az első beiratkozás után a megfelelő időpontokban rendre eleget tesz a szakra, szakpárra vonatkozó mintatanterv(ek)ben előírtakban, illetve az alábbi feltételeknek: A képzés első 2 aktív féléve alatt legalább 15 kreditpontot összegyűjtött. 4. Amennyiben a 3. § (3) pontban meghatározott értéket a hallgató nem éri el, az intézményben - tanulmányi okok miatt – jogviszonyát meg kell szüntetni. A jogviszony megszüntetésétől számított 1 félév elteltével tanulmányait saját kérésére folytathatja, olyan finanszírozási formában, amilyenben a

116

jogviszony megszüntetés előtt vett részt. Az átvétel feltétele, hogy az utolsó aktív félévben a hallgató kredit indexe legalább 2,5 legyen. 5. Költségtérítéses képzésből állami finanszírozású képzésbe történő átvétel legalább 30 kreditpont akkumulálását követően, a kari tanácsok által megfogalmazott követelmények alapján történhet. 6. A (3) pontban meghatározott eseteken túl szünetel a hallgatói jogviszony, ha a. a hallgató a tanulmányok folytatásához szükséges beiratkozást elmulasztotta, b. a szakra, szakpárra előírt összes kreditmennyiséget teljesítette, de nem teljesítette a záróvizsgára bocsátás minden feltételét, illetve c. záróvizsgája sikertelen volt. 7. A hallgatói jogviszony a hallgató kérésére is megszüntethető. 8. A hallgató legfeljebb kétszer, összesen maximum 4 passzív félévet vehet igénybe tanulmányai során. A hallgató, ha bármilyen ok miatt a félév során nem szerzett kreditpontot, akkor a hallgató a félévet aktív félévként tanulmányi átlag nélkül 0 kreditponttal zárja. 9. A hallgatói jogviszony fegyelmi határozattal is megszűnhet, amelyről a Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat rendelkezik. A főiskoláról fegyelmi vétsége miatt kizárt hallgató csak abban az esetben kérheti tanulmányai folytatását, ha mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól. 10. A tandíj és költségtérítés befizetésének idejét „A főiskola hallgatói részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak, térítések szabályzata” határozza meg. Amennyiben a hallgató a rá kirótt költségtérítést az e szabályzatban meghatározott időtartamig nem fizette be, akkor az adott félévet aktív félévként tanulmányi átlag nélkül 0 kreditponttal zárja. 11. A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat. A diákigazolványra vonatkozó részletes előírásokat külön szabályzat tartalmazza.

117

II. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A tanév időbeosztása 4. § 1. A tanév időbeosztására tanévenként a HÖT véleményét kikérve a főiskolai rektor tesz javaslatot a Főiskolai Tanácsnak. A szorgalmi időszak hossza félévenként 13-15 hét, a vizsgaidőszak legalább 5 hét. 2. A főiskolai rektor tanévenként együttesen legfeljebb 6 nap tanítási szünetet engedélyezhet. 3. A tanóra időtartama 45 perc. A hallgató beiratkozási, bejelentési kötelezettsége és tantárgyfelvétele 5. § 1. A hallgató bármely képzési szintre és tagozatra csak személyesen iratkozhat be. 2. A felvett hallgató tanulmányai megkezdésére legfeljebb 4 félév időtartamra évhalasztást és passzív félévet kaphat. A kérelmet a beiratkozás időpontjáig be kell nyújtani a TO illetékes előadójának. 3. A hallgató köteles minden félév szorgalmi időszakának első hetében beiratkozni, illetve passzív félévét írásban bejelenteni. Az első évfolyamra felvételt nyert hallgató köteles a szorgalmi időszak első hetének végéig beiratkozni, a mintatanterv szerinti tantárgyakat felvenni az egységes számítógépes rendszerben valamint a leckekönyvben, vagy írásban évhalasztást kérni. Második félévtől a hallgató az előző félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig köteles beiratkozni, és a következő félév szorgalmi időszak első hetének végéig véglegesíteni a tantárgyfelvételt. Ezt követően beiratkozni csak TKB engedéllyel lehet. Indokolt esetben a beiratkozás módosítására a szorgalmi időszak hetének végéig van lehetőség a TKB engedélyével.

118

4. A hallgató félévi tanrendje az egységes számítógépes hallgatói nyilvántartó rendszerben történő rögzítéssel és a leckekönyvbe való beírással válik véglegessé, miután a TO a megelőző félévet lezárta. 5. A hallgató június és január hónapokban kialakítja a következő félév előzetes tanrendjét az egységes számítógépes hallgatói nyilvántartó rendszerben. 6. A hallgató 40 kredittől többet egy félévben csak a TKB engedélyével vállalhat. 7. A hallgató köteles az egységes számítógépes hallgatói nyilvántartó rendszerben szereplő adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul bejelenteni. Az ennek elmulasztásából származó hátrány ellen jogorvoslatnak helye nincs. 8. A tanulmányi ügyekre vonatkozó hallgatói kérelmek benyújtásának határideje: a szorgalmi időszak első hetének utolsó napja. A költségtérítés és tandíj mérséklésére, illetve a fizetés átütemezésére irányuló kérelmeket a félévi szorgalmi időszakot megelőzően: augusztus 20-ig, illetve január 20-ig kell benyújtani a Tanulmányi Osztály ügyintézőjének. Tájékoztatás a követelményekről 6. § 1. Egy kreditpont 30 tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű, amely tartalmazza a hallgató tanórai és tanórán kívüli munkáját. Egy tanév teljesítése átlagosan 60 kreditponttal egyenértékű. A tanterv egy félévére jutó munkamennyisége 30 kreditpontnak felel meg. A hallgatói tanulmányi munkaórák abban az esetben eredményezhetnek kreditet, ha a követelmények teljesítéséről a hallgató sikeresen számot adott. A kredit értéke nem függhet a megfelelés fokozatától. Aláírással záruló követelmény teljesítéséért kredit nem adható. 2. Az első beiratkozás alkalmával minden hallgató rendelkezésére kell bocsátani: a.

a Szabályzatot, valamint a hallgatókat érintő egyéb szabályzatokat,

b. az adott szak képzési céljait illetve a teljes képzési időszak követelményeit tartalmazó tantervet,

119

3. A kari főigazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy a hallgató tájékoztatást kapjon kötelezettségeiről és jogairól. 4. Az oktatók kötelessége a tantárgy oktatásának megkezdésekor tájékoztatni a hallgatókat a tantárgy teljesítésének pontos követelményeiről és feltételeiről 5.

Az intézmény által összeállított kreditrendszerű intézményi tájékoztatónak tartalmaznia kell a képzéseket, a tanterveket, a kreditpontgyűjtésre, a képzési szintek közötti kreditátvitelre vonatkozó szabályokat, valamint az előtanulmányi rendet. Az előtanulmányi rend előírja, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tárgyak előzetes teljesítése szükséges. Egy adott tantárgyhoz legfeljebb három másik tantárgy rendelhető előtanulmányi kötelezettségként.

6. A hallgatók tájékoztatása érdekében a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Szabályzatot, valamint más, a hallgatókat érintő fontosabb szabályzatokat, a szakok képzési célját, követelményeit, a tanterv előírásait és karok által meghirdetett tantárgyak programját tartalmazó összefoglalókat, a rektori hivatalban, a hallgatói önkormányzatnál, az intézményi könyvtárban és a főiskolai és kari internetes honlapokon hozzáférhetővé kell tenni. 7. Minden tanulmányi időszak megkezdése előtt a főiskola honlapján hozzáférhetővé kell tenni a következő információkat: a. a tanév időbeosztását, b. az intézményi hallgatói tanácsadók adatait (nevét, munkakörét, elérhetőségét), c. a tanulmányi szolgáltatások és eszközök leírását (könyvtárak, stúdiók, laborok, egyéb speciális szolgáltatások és eszközök), d. a tanszékek és tantárgyak bemutatását, e. a megszerezhető végzettségek és szakképzettségek listáját, f.

a mintatanterveket,

120

g. a tantárgylistát (azonosító, előfeltételek, oktató, időtartam, oktatási/tanulási módszerek, értékelés módja, tanóraszám és kredit), h. a más szinten, szakon meghirdetett tantárgyak beszámításával kapcsolatos tájékoztatókat, továbbá i.

a kreditpontok egyenértékűségére vonatkozó, intézmények közötti egyezményeket.

8. A hallgató hiányzása miatti tanulmányi hátrányokért, illetve ezek pótlásáért teljes mértékben a hallgató felelős, tekintet nélkül a hiányzás okára. Tantervi, tantárgyi követelmények 7. § 1. A Nyíregyházi Főiskolán a végzettség illetve szakképzettség megszerezéséhez az alábbi kreditértékek szükségesek: o felsőfokú szakképzésben legalább 120 kreditpont;

- 6 féléves BSc, BA alapszakon folytatott képzésben legalább 180 kreditpont; - 7 féléves BSc, BA alapszakon folytatott képzésben legalább 210 kreditpont; - 6 féléves BSc, BA alapszakon folytatott képzésben 180 + 30 kreditpont. o főiskolai szintű 6 féléves egyszakos képzésben legalább 180 kreditpont; o főiskolai szintű 8 féléves egyszakos képzésben legalább 240 kreditpont; o főiskolai szintű 8 féléves kétszakos képzésben legalább 240 kreditpont; o egyetemi-főiskolai szintű 10-8 féléves kétszakos képzésben legalább 300

kreditpont; o szakirányú

továbbképzésben 2/3/4/5 féléves képzésben legalább 60/90/120/150 kreditpont. A felsorolt kreditpontértékek tanári szakok, szakpárok esetében tartalmazzák a tanári képesítési követelményekben előírt 40 illetve 50 kreditpontot is. 121

2. A tantárgyi követelményeket a tanszékek készítik el. 3. A tantárgyi követelményeknek a következőket kell tartalmaznia: a. a foglalkozásokon való részvétel előírásait, b. a félévközi ellenőrzések követelményeit, számát, tervezett időpontját, pótlásuk, valamint javításuk lehetőségét, illetve azt, ha pótlásra nincs lehetőség, c. a vizsgára bocsátás feltételeit, d. az érdemjegy kialakításának módját, e. a kötelező és az ajánlott irodalom jegyzékét, f. a tantárgyhoz rendelt kreditpontot. 4. A tantárgyi követelményeket úgy kell összeállítani, hogy a hallgatónak elegendő ideje legyen a követelmények teljesítésére. 5. Az előtanulmányi rendről a szakok tantervei rendelkeznek. 6. A szakok tanterveinek biztosítaniuk kell, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra előírt összes kreditpont mennyiségét legalább 20 %-kal meghaladó kreditpontértékű tantárgyak közül választhasson. 7. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra előírt összes kreditpont mennyiséget 10 %-kal meghaladó kreditpontértékű tárgyat térítésmentesen vehessen fel. E tárgyakat a hallgató egy másik intézményben, illetve egy másik szakon is felveheti. A további ismeretek megszerzését - kreditpontot eredményező teljesítésük esetén - annak az intézménynek, karnak kell igazolnia, ahol a hallgató a tárgyat felvette. A fenti értéket meghaladó kreditpontot a hallgató előzetesen közzétett kreditpontarányos költségtérítés befizetése esetén vehet fel. 8. Az állami finanszírozású képzésben részt vevő hallgató egy tárgy ismételt felvételéért nem fizethet tandíjat.

122

9. A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató a vonatkozó képesítési követelményben meghatározott képzési időig (6., 7., 8., 10. félév) félévente teljes költségtérítést fizet. A képzési időt meghaladó időszakra (7., 8., 9., 11. félévtől) a felvett kreditpontok arányában állapítandó meg a fizetendő költségtérítés összege. 10. Az állami finanszírozású képzésben részt vevő hallgató a vonatkozó képesítési követelményben meghatározott képzési időn túl 8 féléves, vagy annál rövidebb képzési idő esetén további két félévig, 8 félévet meghaladó képzési idő esetén további három félévig nem fizet költségtérítést. Ezen időszak eltelte után az állami finanszírozású hallgató is költségtérítésessé válik (9., 10., 11.,13. félévtől ) és a felvett kreditek arányában állapítandó meg a fizetendő költségtérítés összege. Idegennyelvi követelmény 8. § 1. A főiskolán valamennyi magyar nyelven tanuló hallgató oklevélkiadásának feltétele az adott szak képesítési követelményeiben meghatározott nyelvvizsga teljesítése. 2. A szak képesítési követelményében az oklevélkiadásához előírt nyelvvizsgához és a hozzá tartozó felkészüléshez nem lehet kreditpontot rendelni. 3. Amennyiben a Ftv. 86. § (2) bekezdése szerint a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik tanulmányaik – első évfolyamon történő – megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik. A Ftv. 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell, akik e törvény hatálybalépésekor folytatott, illetve a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdett tanulmányaik során a szakképesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi Szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a

123

nyelvvizsga követelményeinek záró(képesítő)vizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik 40. életévüket. A BSc, BA alapszakon folytatott képzésben is a fentiek szerint kell eljárni. Egyéni tanrend 9. § 1. A kreditrendszerű képzésben a hallgató minden félévre - a tantervben és a szabályzatban rögzített feltételekkel - egyéni tanrendet dolgozhat ki. Az egyéni tanrendben a hallgató eltérhet a kar által a mintatantervben ajánlott tárgyfelvételi rendtől. Részvétel a foglalkozásokon 10. § 1. Az előadások a képzési folyamat szerves részét képezik, így a főiskola a hallgatóktól elvárja az azokon való részvételt. 2. A szemináriumon/gyakorlati foglalkozáson való részvétel kötelező. A félévi hiányzás megengedhető mértéke a tantárgy heti szemináriumi/gyakorlati kontaktóraszámának háromszorosa. Ennek túllépése esetén a tantárgyi követelményrendszerben előírtak szerint kell eljárni. Átvétel, szakváltoztatás, tagozatváltoztatás 11. § 1. A főiskola karaira az a hallgató vehető át, akinek a hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szűnt meg, illetőleg a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei nem állnak fenn. 2. A főiskolán a karok (szakok, tagozatok) közötti átvételről a TKB dönt. Az átvételi határozatnak tartalmaznia kell a korábbi tanulmányok alatt sikeresen teljesített és befogadott tantárgyak listáját és a finanszírozási formát. A helyettesített tantárgy és a helyettesítő tantárgy programjának legalább 75%-os egyezése esetén annyi kreditpontot kell elfogadni, amennyivel a helyettesített tantárgy a szak tantervében szerepel. Más 124

felsőoktatási intézményből - a hallgató saját nyilatkozata alapján - csak költségtérítéses képzésre vehető át hallgató. 3. Két intézmény között kezdeményezhető olyan megállapodás megkötése, amely a tantárgyak kölcsönös vagy egyoldalú elismerésére vonatkozik. Az elismerésekre vonatkozó megállapodásokat a hallgatók számára nyilvánossá, megismerhetővé kell tenni. 4. A felsőfokú szakképzésben végzett tanulmányokból főiskolai, illetve egyetemi szintű képzésbe legfeljebb 60 kreditpont számítható be, függetlenül attól, hogy azok megszerzésére hallgatói vagy tanulói jogviszonyban került sor. 5. A felnőttképzésben (levelező újabbdiplomás képzésben, szakirányú továbbképzésben) a korábbi tanulmányok alapján a megszerzett ismeretek 75%-os átfedése esetén a TKB a kreditpontokat elismeri. 6. Átvételi kérelmet legkésőbb a félév megkezdése előtt két héttel lehet benyújtani a TO illetékes előadójához. 7. Szak- (szakpáros képzésben csak az egyik szak) és tagozatváltoztatási kérelmet legalább 15 kreditpont teljesítését követően lehet benyújtani minden félév szorgalmi időszakának első hetében. A párhuzamos képzés 12. § 1. A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató egy időben két felsőoktatási intézményben/karon/szakon folytathat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kap. 2. Párhuzamos képzésben csak az a hallgató vehet részt, akinek az anyaintézményében a hallgatói jogviszonya nem szünetel, és tanulmányi kötelezettségeinek mindkét karon/szakon egyidejűleg eleget tud tenni. 3. A főiskola hallgatói a főiskolán belüli párhuzamos képzésben a fogadó kar TKB albizottságának engedélye alapján vehetnek részt. Más esetben a párhuzamos képzésre történő felvételről a fogadó intézmény tanulmányi bizottsága dönt.

125

4. A párhuzamos képzésre felvett hallgató anyaintézményének azt kell tekinteni, ahol jogosult a hallgatói juttatásokra (az első állami finanszírozású intézmény). 5. Ha a hallgató az egyik intézményben oklevelet, diplomát szerez, a másik intézményben második vagy további alapképzésben vesz részt. 6. Az újabb diploma megszerzésére irányuló tanulmányokra a költségtérítéses képzés szabályai vonatkoznak, kivéve az állami finanszírozású képzésben meghirdetetteket. 7. Párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét felsőoktatási intézményben/karon/ szakon külön leckekönyve van. 8. A párhuzamos képzésben részt vevő hallgatónak - a számára előírtaknak megfelelően - teljesítenie kell minden követelményt, továbbá vonatkoznak rá a Szabályzat és más, a hallgatókra vonatkozó főiskolai/kari szabályzatok rendelkezései is. 9. Párhuzamosan végzett tanulmányok esetén egy adott tanulmányi kötelezettség sikeres teljesítése hozzájárulhat minden szakon a kreditpontgyűjtéshez. Áthallgatás, tantárgyelfogadás 13. § 1. A főiskola hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatási intézmény, kar, szak előadásain és foglalkozásain, ha azt a fogadó intézmény szabályzata nem korlátozza vagy nem zárja ki, és tanulmányi kötelezettségeinek ezzel egyidejűleg eleget tud tenni. 2. A szak tantervében szereplő (kötelező vagy kötelezően választható) tantárgyat a hallgató a TKB előzetes engedélye alapján, más intézményben/karon is felveheti. A tantárgy teljesítését (érdemjegyét) a partner intézmény oktatója jegyzi be a leckekönyvbe. A hallgató a kérelmét a vizsgaidőszak első hetében nyújthatja be a TO illetékes előadójához. A más intézményben/karon teljesített helyettesítő tantárgy annyi kreditponttal ismerhető el a hallgató számára, ahány kreditpontot a szak tantervében a helyettesített tantárgy(ak)hoz rendeltek.

126

3. A hallgató más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben szerzett kreditpontjait intézményközi kreditpont-egyenértékűségi egyezmény, a hallgatóval kötött egyéni tanulmányi megállapodás vagy a beszámítást előíró jogszabály ismerheti el. Egyenértékűnek kell tekinteni, ha az ismeretanyagok közötti egyezés legalább 75%-os. Az ismeretanyag egyezésének mértékét a TKB állapítja meg. Ez az egyenértékűség az intézmény számára egy adott intézményen belül és az intézmények között is kreditpontelismerési kötelezettséggel jár. 4. Egy meghatározott tanulmányi követelmény teljesítéséért egy bizonyos szakon vagy programon belül csak egy alkalommal adható kreditpont, de az ily módon elismert tanulmányi teljesítmény más szakon, illetve programban is elismerhető. 5. Az Ftv.-ben nevesített alacsonyabb képzési szinten megszerzett azon kreditpontokat, amelyek a magasabb képzési szint követelményeit is kielégítik, el kell ismerni. 6. A főiskola hallgatója - a TKB engedélye alapján - külföldi felsőoktatási intézményben is folytathat tanulmányokat és ott vizsgát tehet. A hallgató az ilyen külföldi képzésben egyéni tanrend keretében vehet részt. 7. A külföldi képzésen részt vevő hallgató külföldi felsőoktatási intézményben szerzett kreditpontjait a (3) bekezdésben meghatározott módon kell elismerni. 8. Más intézmények hallgatói a főiskolán megtartott bármely előadáson részt vehetnek, ha azt objektív körülmények nem akadályozzák.

127

III. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A vizsgaidőszak 14. § 1. A vizsgaidőpontokat a szorgalmi időszak befejezése előtt legalább 1 héttel, de a vizsganap előtt legalább 2 héttel a tárgyfelelős oktató adja meg az egységes számítógépes hallgatói tanulmányi rendszerben. 2. Amennyiben a vizsgaidőpontok nem teszik lehetővé a hallgatók megfelelő vizsgázását, azt a Hallgatói Önkormányzati Testület kérésére a TKB megvizsgálja, és határoz az ügyben. 3. Külföldi ösztöndíj esetén – tanulmányi szerződés alapján – vizsgaidőszakon kívüli vizsgát indokolt esetben csak a TKB engedélyezhet. A vizsgáztatás rendje 15. § 1. A hallgató egyéni vizsgaterv alapján vizsgázhat. 2. A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést. 3. A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetve a vizsgabizottság elnöke a felelős. 4. A vizsgára jelentkezés, a vizsgahalasztás a főiskolán az egységes számítógépes hallgatói nyilvántartó rendszeren keresztül történik. A vizsgaeredményt be kell vezetni a hallgató leckekönyvébe, valamint rögzíteni kell az egységes számítógépes hallhgatói nyilvántartó rendszerben. A bejegyzés és a rögzítés a vizsgáztató oktató feladata. 5. A hallgató a jelentkezés szerinti időpontban a vizsgán köteles megjelenni, és vizsgát tenni. Távolmaradását három munkanapon belül igazolhatja a vizsgáztató oktatónál. A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén elégtelen osztályzatot kell bejegyezni. 128

6. A hallgató leckekönyv nélkül nem vizsgázhat. A leckekönyv a vizsga befejezéséig a személyazonosság igazolására szolgálhat. 7. Az érdemjegy az előre meghirdetett értékelési rend szerint kerül meghatározásra. Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének formái a záróvizsgára bocsátásig 16. § 1. A tananyag ismeretének értékelésére a következő formákat írhatja elő a tanterv: szigorlat, kollokvium (a kettő bármelyike a továbbiakban vizsga), gyakorlati jegy, minősített aláírás. Egy tárgyból csak egy ellenőrzési forma írható elő. 2. Az értékelés vizsga és gyakorlati jegy esetében ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), míg minősített aláírás esetében háromfokozatú: kiválóan megfelelt (5), megfelelt (3), nem megfelelt (1) az értékelés. Az értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs. 3. A záróvizsgára bocsátásnak lehetnek kreditpont nélküli kritériumfeltételei. Ezek teljesítését a leckekönyvben aláírással kell igazolni. 4. A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tárgy(ak) több félévi anyagát lezáró számonkérése. A szigorlattal kapcsolatos előírások a következők: a. a szakon előírt szigorlatok számát és tartalmát a képesítési követelmények rendelkezései alapján kell megállapítani. b. a szigorlatot a tanterv megjelenítheti a szigorlati tantárgyak egyikének számonkérési formájaként vagy a szigorlati tárgyaktól elkülönítve, önálló névvel és kódszámmal. Utóbbi esetben a szigorlat megállapítható a záróvizsgára bocsátás kreditpont nélküli kritérium-feltételeként is, ha ezt a képesítési követelmények lehetővé teszik; c. a szigorlatot bizottság előtt kell letenni. A szigorlati bizottságot és annak elnökét a tanszékvezető jelöli ki. A szigorlat megszervezéséért a szigorlati bizottság elnöke a felelős. 129

d. a szigorlat elnöke a szigorlatra köteles tételsort biztosítani, és azt a vizsgaidőszak kezdete előtt egy hónappal közzétenni; e. a tárgy természetétől függően a szigorlatnak lehet írásbeli része is, melyet a szigorlat eredményébe részjegyként kell beszámítani. A szigorlati tételsorral együtt ismertetni kell, hogy az elégtelen írásbeli részeredmény kizárja-e a szóbeli vizsga megkezdésének lehetőségét; 5. A kollokvium valamely tantárgy egy félévet átfogó ismeretanyagának számonkérése szóbeli, írásbeli vagy vegyes formában. A kollokviummal kapcsolatos előírások a következők: a. a kollokviummal záruló tantárgy előírt követelményeinek teljesítését a tárgy oktatója a kollokviumi osztályzat bejegyzésével igazolja; b. ha az előtanulmányi rend együtt felvehető tantárgyként gyakorlati jeggyel záruló tárgyat jelölt meg, akkor a sikeres gyakorlati jegy megszerzése a vizsgára bocsátás feltétele; c. az évközi ellenőrzés módjait (zárthelyi dolgozatok, otthoni munkával készített feladatok) a tantárgyi követelményrendszerben rögzíteni, azok adott félévre vonatkozó tervezett időrendjét pedig a szorgalmi időszak első hetében ismertetni kell, és a tanszéki hirdetőtáblára tanszékvezetői ellenjegyzéssel ki kell függeszteni; d. ha a vizsga jegyet az oktató szorgalmi időszakban zárthelyi dolgozatok, ill. otthoni munkával készített feladatok figyelembe vételével kívánja megállapítani, akkor az érdemjegy megállapítása legfeljebb 50%-ban történhet a szorgalmi időszakban végzett munka beszámításával. Ennek pontos feltételeit a hallgatókkal a szorgalmi időszak első hetében ismertetni kell. 6. Gyakorlati jegyet írhat elő a tanterv, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. A gyakorlati jeggyel kapcsolatos előírások a következők: a. a gyakorlati jeggyel záruló tantárgy előírt követelményeinek teljesítését a tárgy oktatója a gyakorlati jegy bejegyzésével értékeli. Ha a hallgató meg sem kísérelte a követelmények teljesítését, akkor a gyakorlati jegy elégtelen;

130

b. a gyakorlat sikeres teljesítésének feltételeit a szorgalmi időszak első hetében ismertetni kell, s azt tanszékvezetői ellenjegyzéssel a tanszéki hirdetőtáblára ki kell függeszteni. Itt kell közzétenni azt is, hogy a sikertelen gyakorlati jegyet lehet-e a vizsgaidőszakban is javítani. Ezt a lehetőséget csak kivételes esetben (például laboratóriumi gyakorlatok, műhelygyakorlatok esetén) lehet megtagadni; c. a gyakorlati jegyet a hallgatónak a szorgalmi időszakban kell megszereznie. 7. A tanterv előírhat egy tantárgyból minősített aláírást is, melyre az értékelés ötfokozatúságától eltekintve a gyakorlati jegyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 8. A kötelező szakmai gyakorlatok teljesítési határidejéről, tartalmi követelményeiről, számonkérésének és értékelésének módjáról a tanterv rendelkezik. 9. A zárótanítások/zárófoglalkozások/diplomahangversenyek rendjéről, értékeléséről külön szabályzat rendelkezik. Sikertelen zárótanítást, zárófoglalkozást, diplomahangversenyt javítani leghamarabb a következő félévben lehet. 10. Amennyiben valamely szakon a testnevelés a záróvizsgára bocsátás kritérium-feltétele, akkor a teljesítendő félévek száma 6 féléves vagy attól rövidebb idejű képzés esetén 2 félév, 8 féléves vagy attól hosszabb idejű képzés esetén 4 félév. A teljesítés tartalmi követelményeiről és a teljesítés módjáról a Testnevelés és Sporttudományi Tanszék vezetője rendelkezik a TKB egyetértésével. Az elégtelen érdemjegy javítása 17. § 1. A hallgató egy tantárgyból egy vizsgaidőszakban összesen háromszor kísérelheti meg egy vizsga letételét (A, B, C vizsga). 2. Elégtelen gyakorlati jegy vagy minősített aláírás javítását egy vizsgaidőszakban tantárgyanként egyszer lehet megkísérelni, ha ez vizsgaidőszakban lehetséges. (ld. 16.§ (6) b) pontja.) 131

3. Egy tantárgyat a hallgató, tanulmányai alatt legfeljebb háromszor vehet fel. Vizsga esetén háromszor tehet vizsgát. Gyakorlati jegy esetén mind a három alkalommal – amennyiben a javítás lehetséges – kétszer kísérelheti meg a gyakorlati jegy megszerzését. 4. A hallgató elégtelen érdemjegy javítására a vizsgaismétlési díj befizetése után jelentkezhet. 5. „B” és „C” vizsgára a hallgató vizsgabizottságot kérhet. A bizottságot a vizsgáztató oktató tanszékvezetője jelöli ki. A bizottság tagja lehet a tantárgy előadója függetlenül attól, hogy vizsgáztatta-e már a hallgatót. A sikeres érdemjegy javítása 18. § 1. A hallgató félévenként egy tantárgyból jelentkezhet sikeres érdemjegyének javítására, ha a tantárgy jellege és a szaktanár ezt lehetővé teszi. Az így megszerzett jegy végleges, azt a leckekönyv megjegyzés rovatába be kell vezetni. Más sikeres érdemjegy nem javítható. 2. A korábbi félév sikeresen teljesített tantárgyát javítás céljából még egyszer felvenni nem lehet. Felmentés tanulmányi és vizsgakötelezettség alól 19. § 1. Újabb diplomás képzésben résztvevő, más intézményből, az intézmény más karáról szakváltoztatási, tagozatváltoztatási engedéllyel átvett hallgató korábbi tanulmányainak beszámítását kérheti. Kari, illetve tanszéki véleményezést követően a TKB meghatározza, hogy a befogadott tantárgyak az adott mintatanterv mely tantárgyainak felelnek meg, továbbá a kreditbeszámítás (felmentés) milyen érdemjeggyel ismerhető el. Az erről szóló határozatot a leckekönyvbe be kell vezetni. 2. Egy tárgyat akkor is be lehet fogadni szabadon választható tárgyként (legfeljebb 2 kredittel), ha az a mintatanterv tárgyaival nem beazonosítható és a szakfelelős javasolja elfogadását.

132

A tanulmányi eredmény 20. § 1. Az intézmény a hallgató féléves tanulmányi eredményét a féléves kreditindexszel méri. Ennek kiszámítása:

∑ (kredit ∗ érdemjegy) 30 2. A kreditindex számításakor a minősített aláírást a következőek szerint kell beszámítani: kiválóan megfelelt: 5, megfelelt: 3. 3. Más intézményben korábbi tanulmányok alapján teljesített tárgyak a kreditindexbe nem számítanak bele. 4. Tanulmányi szerződés alapján külföldi részképzésen részt vett hallgatók eredményét az ECTS grade-ről történő konverzió alapján kell kiszámítani. (Az ECTS grade-re történő konvertálás a partnerintézmény feladata.) 5. A tanulmányi eredményt, a vizsgaidőszak lezárását követő ötödik munkanapig a TO állapítja meg, s gondoskodik annak leckekönyvbe történő bevezetéséről, a kreditpontok nyilvántartásáról. 6. Amennyiben a hallgató az adott félévben nem teljesített legalább 15 kreditpontot, nem számítható tanulmányi átlageredmény. Elbocsátás az intézményből 21. § 1. Tanulmányi okokból meg kell szüntetni a hallgatói jogviszonyát annak, aki a. a képzés első 2 aktív féléve alatt 15 kreditpontnál kevesebbet gyűjtött össze; b. egy kötelező, vagy szakirányhoz tartozó kötelezően választható tantárgyat háromszor felvett, de nem szerzett sikeres vizsgajegyet. 133

2. Fegyelmi okból meg kell szüntetni a hallgatói jogviszonyát annak a hallgatónak, akivel szemben jogerős fegyelmi büntetésként kizárást szabtak ki. 3. Igazgatási meg kell szüntetni a hallgatói jogviszonyát annak a hallgatónak, aki a beiratkozási kötelezettségének nem tett eleget, illetve évhalasztást nem kért. 4. A hallgató hallgatói jogviszonyát saját kérelem alapján is meg kell szüntetni. A kérelmet a TO illetékes előadójához kell benyújtani. 5. Az elbocsátott hallgató, a határozat jogerőssé válásától számított egy félév elteltével, kérelmére, a TKB döntése alapján, olyan képzésre vehető vissza, amilyenben elbocsátása előtt volt. 6. A 21. § (2) a) pontja alapján elbocsátott majd visszavett hallgatóra a pontban leírt feltétel már nem vonatkozik. A 21. § (2) b) pontja alapján elbocsátott majd visszavett hallgató a korábban kétszer felvett és nem teljesített tárgyat még két alkalommal felveheti. Amennyiben a hallgató a tárgy követelményeit ekkor sem teljesíti, tanulmányait a főiskolán az adott szakon szakpáron nem folytathatja. 7. Az a hallgató, akit fegyelmi vétség miatt zártak ki a főiskoláról vagy más felsőoktatási intézményből, tanulmányai folytatását csak abban az esetekben kérheti, ha mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól. 22. § 1. A hallgatói jogviszonyt megszüntető határozat jogerőssé válásától számított egy félév elteltével a hallgató kérelmére, a TKB döntése alapján olyan finanszírozási formájú képzésre vehető vissza a hallgató, amilyenben a jogviszony megszüntetése előtt részt vett. 2. A 21. § (1) b) pont alapján hallgatói jogviszony megszüntetésével rendelkező, majd jogviszony-visszaállítást kapott hallgató a korábban háromszor felvett és nem teljesített tantárgyat még három alkalommal felveheti. Amennyiben a hallgató a tantárgy követelményeit ekkor sem teljesíti, tanulmányait a Főiskolán az adott szakon, szakpáron nem folytathatja.

134

3. Az a hallgató, akinek fegyelmi vétség miatt szűnt meg a hallgatói jogviszonya a Főiskolán vagy más felsőoktatási intézményben, tanulmányai folytatását csak abban az esetben kérheti, ha mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól. IV. A SZAKDOLGOZATRA, A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A szakdolgozat 23. § 1. Az egyetemi, főiskolai alapképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatónak szakdolgozatot (szakdolgozatokat) kell készítenie. 2. A szakdolgozat készítését témavezető irányítja. A témavezető az intézmény főállású vagy további közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, illetve az illetékes tanszékvezető engedélyével külső, egyetemi diplomával rendelkező szakember is lehet. A szakdolgozat formai követelményének teljesülését a tanszékvezető ellenőrzi. 3. A szakdolgozati cím választás előzetes feltétele, hogy a hallgató tanulmányai során összegyűjtsön 4 és 6 féléves képzésben 60 kreditpontot, 8 féléves képzésben 80 kreditpontot, 10 féléves képzésben 120 kreditpontot. Amennyiben a hallgató a fenti kreditpontot akkumulálta, a szakdolgozati cím választására jogosult. 4. Szakdolgozati témák meghirdetésének és jóváhagyásának rendjéről, a témára való jelentkezés szabályairól, a szakdolgozat tartalmi és formai követelményeiről, az értékelés szempontjairól, a beadás határidejéről és a szakdolgozat megvédésének módjáról a karok a kari tanácsok által elfogadott szakdolgozati útmutatóban tájékoztatják a hallgatókat. 5. A szakdolgozathoz rendelt kreditértékről a szak képesítési követelménye, a kidolgozáshoz előírt félévek számáról pedig a tanterv rendelkezik. A hallgató a szakdolgozat választása után a szakdolgozatot, mint gyakorlati jegy köteles tárgyat veszi fel, a tanterv által előírt féléven keresztül. Kreditértékét a tanterv a szakdolgozatra előírt összes kreditszám 135

egyenletes elosztásával állapítja meg. A gyakorlati jegyet a témavezető jegyzi be. 6. Az elkészült és határidőre beadott szakdolgozatot független bíráló értékeli, s javaslatot tesz a szakdolgozat minősítésére. 7. Amennyiben a bíráló a szakdolgozatot elégtelenre minősítette, a TKB a hallgató kérelme alapján határozatot hoz a szakdolgozat(ok) pótlásáról, melyben rögzíti a pótlás feltételeit és a szakdolgozat beadásának legkorábbi határidejét. A bíráló által elégtelenre minősített szakdolgozatot pótolni a tanulmányok alatt csak egy alkalommal lehet. 8. A szakdolgozat megvédése a záró-(képesítő) vizsga részeként, azzal azonos helyen és időben történik. Érdemjegyét a záró-(képesítő) vizsgabizottság állapítja meg. 9. A hallgató kérheti TDK dolgozatának szakdolgozatként történő elfogadását. Erre a tanszékvezető javaslata alapján a TKB albizottsága adhat engedélyt a szak képesítési követelményeinek figyelembevételével. Az egyetemi és főiskolai képzés lezárása 24. § 1. Az egyetemi és főiskolai alapképzés, a BSc, BA alapszakon folytatott képzés, újabb diplomás képzés, szakirányú továbbképzés lezárásaként a hallgató részére végbizonyítványt kell kiállítani. 2. A végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és - a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képesítési követelményekben előírt kreditpontok (ezen belül a kötelező és kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt összes kreditpont) megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsitja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeinek mindenben eleget tett. 3. Végbizonyítvány csak akkor adható ki, ha a hallgató az adott képzési szintre a törvényben előírt minimális képzési időt teljesítette. (Egyetemi alapképzésben legalább 8 félév, főiskolai alapképzésben és BSc, BA alapszakon folytatott képzésben legalább 6 félév, szakirányú továbbképzésben

136

legalább 3 félév. Újabb diplomás képzés tanulmányi ideje legfeljebb egy évvel rövidíthető le, ha a beszámított kreditpontok száma legalább 60.) 4. A végbizonyítványt a hallgató leckekönyvében a kari főigazgató írja alá. A záró(képesítő)vizsga 25. § 1. A záró(képesítő)vizsga a felsőfokú állami iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (készség) ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. 2. A záróvizsgára bocsátás feltétele a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése, továbbá az előírt kreditpontok megszerzése - melyből legalább 60 kreditpontot az intézményben akkumulált - és ezek alapján a végbizonyítvány megléte. 3. Amennyiben a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt hallgatói jogviszonya megszűnését követően bármikor leteheti a záró(képesítő)vizsga letétele idején hatályos képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezési alapján. 4. A hallgató a tanári végzettséget és képesítést nyújtó szakokon záróképesítő vizsgát tesz. 5. A záróvizsgát vizsgáztató bizottság előtt kell tenni: a. a záró(képesítő)vizsga-bizottság elnökből, társelnökből és legalább két tagból áll; b. a záró(képesítő)vizsga-bizottság elnöke, társelnöke az intézmény egyetemi tanára, főiskolai tanára vagy főiskolai docense vagy a szakterület elismert külső szakembere lehet; c. minden bizottságban gondoskodni kell külső szakember részvételéről. 6. A záró(képesítő)vizsga-bizottság tagjait a TO vezetőjével történő egyeztetés után a kari főigazgató bízza meg egy naptári évre.

137

7. A záró(képesítő)vizsga az intézmény időrendi útmutatójában közzétett záró(képesítő)vizsga-időszakban tehető, minden év júniusában és januárjában. 8. A záró(képesítő)vizsga eredményét a szak képesítési követelményeiben előírt módon kell megállapítani, s azt a vizsga napján ki kell hirdetni. 9. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni, részeredményeit és az oklevél minősítését, valamint a végzettség megnevezését a leckekönyvbe is be kell vezetni. 10. A tanszékek a záró(képesítő)vizsga témaköreit minden záró (képesítő)vizsga-időszak előtt legalább 5 hónappal közzéteszik. A sikertelen záró(képesítő)vizsga javítása 26. § 1.

Javító záró(képesítő)vizsga a záró(képesítő)vizsga-időszakban tehető, összesen két alkalommal. Az oklevél 27. §

1. A sikeres záró(képesítő)vizsga alapján az intézmény a jelölt számára oklevelet állít ki. Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését az oklevélben megjelölt szakon. Az oklevél, mint közokirat tartalmazza a. az oklevél megnevezését, (úgymint főiskolai vagy egyetemi oklevél); b.

az intézmény és a kar nevét;

c.

az oklevél birtokosának nevét, születési helyét és idejét;

d.

a végzettség, illetve a tanulmányi szak (szakpár), szakképzettség, képzési forma megnevezését;

e.

a kibocsátás helyét és dátumát;

f.

a záró(képesítő)vizsga-bizottsági elnökének és a főiskolai rektornak eredeti aláírásait;

g.

a Főiskola pecsétjét.

138

2. Az oklevél betétlappal látható el, mely tanúsítja egy szakirány sikeres elvégzését. 3. Az intézmény a hallgató kérésére magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és Európai Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet szerint. A hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni. 4. Az oklevelet idegen nyelven akkor lehet csak kiadni, ha a képzés idegen nyelven folyt. Minden egyéb esetben csak az oklevél fordítására kerülhet sor. Az oklevél minősítése 28. § 1. Amennyiben a képesítési követelmények másként nem rendelkeznek, az oklevél minősítését az alábbi két eredmény átlagaként kell meghatározni: a. záró(képesítő)vizsga átlageredménye két tizedesjegy pontossággal, továbbá b. a tanulmányok teljes idejére számított súlyozott tanulmányi átlag két tizedesjegy pontossággal. 2. Az oklevél minősítése a fentebbi átlageredmény alapján: Kiváló

5,00

Jeles

4,51 - 4,99

Jó

3,51 - 4,50

Közepes

2,51 - 3,50

Elégséges

2,00 - 2,50

3. Kitüntetéses oklevelet kap az, aki a záró(képesítő)vizsga minden tantárgyából (beleértve a szakdolgozat megvédését is) jeles eredményt ért el, zárótanítása(i) zárófoglalkozása(i), diplomahangversenye osztályzata jeles (amennyiben a tanterv ilyet előír), a teljes tanulmányi időszakra számított súlyozott tanulmányi átlaga (kumulatív átlag) legalább 4,51 és osztályzatai között nincs közepesnél rosszabb.

139

Újabb diplomás képzésben a fentieken túl korábbi tanulmányai során teljesített tantárgyakból (amelyekből kreditbeszámításban részesült) közepesnél rosszabb érdemjegye nincs. 4. A sikeres záró(képesítő)vizsga és előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül az intézmény kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére. V. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Meghatározások 29. § E szabályzat alkalmazásában: a) aktív félév: az első beiratkozást követő valamennyi félév, melyben a hallgató beiratkozik, és legalább egy tantárgyat felvesz; b) passzív félév: olyan félév, amikor a hallgató - bejelentése alapján - egyetlen tantárgyat sem vesz fel, nem iratkozik be, és hallgatói jogviszonya szünetel; c) egyéni hallgatói tanulmányi munkaidő: a hallgatói tanulmányi munka azon része munkaórákban kifejezve, melyet a hallgató (átlagosan) a tanórán kívül önállóan végez a követelmények teljesítése érdekében; d) összes hallgatói tanulmányi munkaidő: a tanóra és az egyéni hallgatói tanulmányi munka együtt. Ez alapján allokálják a tárgyhoz a kreditet; e) ECTS: (European Credit Transfer System) európai kreditátviteli rendszer, mely megkönnyíti az ECTS alapelveit vállaló intézmények hallgatói számára az európai felsőoktatási intézmények közötti mobilitást. f) ECTS grade: a különböző országok értékelési rendszerét ezzel igazítják egymáshoz, a megszerzett érdemjegyet ECTS grade-re (A, B, C, D, E, F) konvertálják. A magyar érdemjegyek átváltása az alábbiak szerint történik: 5-A, 4-B, 3-C, 2-D, 1-F.

140

g) előtanulmányi rend: előírja, hogy egy tantárgy teljesítéséhez mely tantárgyakat kell előzetesen teljesíteni (legfeljebb három tantárgyat). Egy tantárgyhoz más tantárgy nem feltétlenül korábbi, hanem legalább egyidejű felvétele is meghatározható; h) előzetes tanrend: a szorgalmi időszakot megelőzően a hallgató kialakítja és az egységes hallgatói nyilvántartó rendszerbe bevezeti a következő félévre felvenni kívánt tantárgyak listáját; i) végleges tanrend: az előzetes tanrend akkor válik végleges tanrenddé, amikor a hallgató a beiratkozással együtt leckekönyvébe azt bevezette; j) kredipont: a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, az összes hallgatói tanulmányi munkaidővel arányos relatív mérőszám. Nemzetközi konvencióknak megfelelően 1 kreditponthoz 30 munkaórát rendelnek. Megszerzése a tanulmányi kötelezettség követelményeinek legalább elégséges szintű teljesítésével lehetséges, de ezen belül értéke az érdemjegytől független; k) kreditgyűjtés (kreditakkumuláció): kreditek gyűjtése a tanulmányok végzése során. Minden egyes tanulmányi időszakban a megszerzett kreditpontok hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditpontokhoz; l) kreditallokáció: a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségekhez a kreditek hozzárendelése; m) kritériumkövetelmény: a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kreditpont. Ilyen lehet a szigorlat, a szakmai gyakorlat, terepgyakorlat, a testnevelésben való részvétel, a nyelvi követelmény; n) kötelező tantárgy („A” típusú tárgy): olyan kredittel ellátott tantervi egység, mely a záróvizsgára bocsátásnak előfeltétele. A főiskolán ennek részesedése a szaktárgyakból a mintatantervben legfeljebb 70 %; o) kötelezően választható tantárgy („B” típusú tantárgy): egy szakirány elvégzéséhez kötelezően előírt tantárgy, vagy egy olyan tantárgycsoporthoz tartozó tantervi egység, melyből bizonyos kreditértéket kötelezően teljesíteni kell a záróvizsgára bocsátás feltételeként. A főiskolán ennek részesedése a szaktárgyakból a mintatantervben legalább 25 %;

141

p) szabadon választható tantárgy („C” típusú tárgy): egy félévente meghirdetésre kerülő főiskolai tantárgylistából tetszőlegesen felvehető tantárgy. A főiskolán ennek részesedése a szaktárgyakból a mintatantervben legalább 5%, kivéve, ha a képesítési követelmények másként rendelkeznek; q) tanterv, mintatanterv: a képzésben szereplő tantárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet az átlagos ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi követelménynek, minden félévben 30 (3) kreditpontot teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be. A mintatantervet a kari tanács fogadja el; r) tanóra (kontaktóra): a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek oktató közreműködését igénylő foglalkozásain való részvétel ideje; s) tanulmányi időszak (félév): amelyre a hallgató beiratkozik, tantárgyakat vesz föl (a mintatanterv alapján, vagy attól eltérően, de az előtanulmányi rendet betartva); sz) tantárgy (tárgy): a szak tantervi felépítésének szakmai alapegysége, amelyhez előtanulmányi és teljesítési kötelezettségek köthetők; t) tantárgyi követelményrendszer (tantárgyhirdetés): a tantárgy meghirdetésekor az oktató a részletes tantárgyi követelményrendszerben rögzíti a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusát, számát, teljesítésének határidejét, gyakorlati jegy, vizsgajegy kialakításának módját, a félévre érvényes részletes irodalmat. A tantárgyi követelményrendszerben kell közzétenni azt, ha az elégtelen gyakorlati jegy javítására a vizsgaidőszakban nincs mód. A tantárgyi követelményrendszert a tanszékvezető hagyja jóvá; u) tantárgyi program (tantárgyleírás): a tantárgyi program tartalmazza a tantárgy nevét, kódját, a mintatanterv szerinti félévét, kreditpontját, órakeretét, a számonkérés módját, előtanulmányait, tantárgyfelelősét, annak beosztását, a tantárgy általános és specifikus célkitűzéseit, a tantárgy tartalmát, az évközi ellenőrzés módját, a tantárgy előirt külső szakmai gyakorlatait, a legfontosabb kötelező és ajánlott irodalmat, a tantárgy speciális tárgyi szükségleteit. A tantervi programot a kari tanács fogadja el; v) Regisztrációs hét: az adott tanév félévi szorgalmi időszakának első hete.

142

w) felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű képzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szerepelő felsőfokú szakmai képesítést ad. z) szakfelelős: a szakot szakfelelős gondozza. A szakfelelős szakmai felelősséget visel a szakos mintatanterv tartalmáért és a szakon folyó képzésért. Hatálybalépés 30. § 1) Ez a Szabályzat 2002. év szeptember hó 1. napján lép hatályba. 2) A Szabályzat rendelkezéseit első ízben a 2002/2003. tanév első évfolyamra felvett hallgatókra kell alkalmazni, mégpedig felmenő rendszerben. 3) A 2002/2003-as tanévtől a főiskolára átvételt nyert, illetve hallgatói jogviszonyába visszahelyezett hallgatóra a Szabályzat hatálya csak akkor terjed ki, ha a TKB-tól ilyen tartamú határozatot kapott. Nyíregyháza, 2005. június 29. Dr. Balogh Árpád s.k. főiskolai rektor Záradék: A Nyíregyházi Főiskola Főiskolai Tanácsa a 4/1-43/2001. (november 6.) sz. határozatával elfogadott, a 4-1-13/2002. (április 30.), az I/2-2/53-1/2003.(január 28.), az I/2-2/53-12/2003. (június 19.) sz., az I/2-2/37-4/2004.(január 27.) sz., és az I/2-2/37-13/2004. (március 30.) sz. határozataival módosított és egységes szerkezetbe foglalt Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot az I/22/37-28/2004. (július 7.), az I/2-2/37-47/2004.(december 14.), az I/2-1/2-46/ 2005. (május 10.) és az I/2-1/2-70/2005.(június 29.) sz. határozatával módosította. A legutóbbi (2005. június 29.) módosítás hatályba lépésének időpontja 2005. július 1. Nyíregyháza, 2005. június 29. Dr. Szabó Géza s.k. főiskolai főtitkár

143

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZATA

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 10. SZ. MELLÉKLETE

145

146

BEVEZETÉS 1. § A Nyíregyházi Főiskola (a továbbiakban: főiskola) Tanácsa, a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvényben (Ftv) kapott felhatalmazás alapján, a Főiskola Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatát a következőkben határozza meg: A Szabályzat hatálya 2. § (1) A Nyíregyházi Főiskola Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a főiskolán folyó alapképzés, kiegészítő alapképzés és szakirányú továbbképzés nappali-, és levelező tagozatain tanulmányokat folytató magyar - és ha a jogszabály, vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - külföldi állampolgárságú hallgatók (a továbbiakban: hallgatók) fegyelmi és kártérítési ügyeire. (2) A Szabályzat hatálya kiterjed arra a hallgatóra is, akinek hallgatói jogviszonya szünetel, de cselekményével a 3.§ (1) bekezdésében meghatározott fegyelmi vétséget követte el, illetve a Szabályzatban meghatározott kárt okozott vagy szenvedett . (3) Nem terjed ki a Szabályzat hatálya a hallgatóknak a kollégiumokban elkövetett fegyelmi vétségére. Azonban a kollégiumi fegyelmi ügyekben is e Szabályzat rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, mégpedig a Kollégiumi Fegyelmi Szabályzat eltérő rendelkezéseire figyelemmel. Abban az esetben, ha a kollégiumi fegyelmi eljárás során felmerül, hogy a hallgató a 3.§ (1) bekezdésében meghatározott fegyelmi vétséget is elkövette, a kollégiumi fegyelmi jogkör gyakorlója, a kollégiumi igazgató útján megkeresi az ügyben illetékes főiskolai karon (a továbbiakban: kar), a hallgatói fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személyt. Hasonló módon, ha a karon folyó fegyelmi eljárás keretében merül fel az a gyanú, hogy a hallgató kollégiumi fegyelmi vétséget is elkövetett, a kari fegyelmi bizottság elnöke az ügyről, intézkedést kérve, értesíti a kollégium igazgatóját. A kollégiumi kártérítési ügyekben a Szabályzat B./ fejezetében foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

147

A. FEGYELMI SZABÁLYZAT I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A fegyelmi vétség 3. § (1) A Szabályzat hatálya alá tartozó fegyelmi vétséget követ el az a hallgató - és ezért fegyelmi büntetésben részesíthető-, aki a jogszabályokban, a főiskolai és kari szabályzatokban meghatározott kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, vagy aki hallgatóhoz nem méltó magatartást tanúsít. (2) Hallgatóhoz méltatlan magatartást tanúsít az, akinek életmódja, magatartása a Főiskola erkölcsi tekintélyét súlyosan sérti, illetőleg az, összeegyeztethetetlen a Főiskola hallgatójával szemben támasztható fokozott erkölcsi elvárásokkal. (3) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a tanulmányi és vizsgaszabályzat fűz hátrányos következményeket. (4) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultnak a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta egy év már eltelt. (5) Ha a hallgató ellen büntetőeljárás indult, a (3) bekezdésében meghatározott határidőket a büntetőeljárás jogerős befejezésétől kell számítani. (6) A fegyelmi vétség miatt a hallgató ellen foganatosított eljárási cselekmény (fegyelmi eljárás elrendelése, idézés, meghallgatás stb.) az elévülést megszakítja. A megszakítás napjával az elévülés újból elkezdődik. 2. Fegyelmi büntetések és intézkedések 4. § (1) A hallgató fegyelmi határozattal a következő fegyelmi büntetésben részesíthető: a) megrovás; b) a Főiskola által nyújtott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetve megvonása; amelynek alapesetei: - az egyéni tanulmányi rendre,

148

- a párhuzamos képzésben való részvételre, illetve - az áthallgatásra vonatkozó engedélyek megvonása, illetve időtartamának csökkentése, - a tanulmányi és egyéb ösztöndíj csökkentése, illetve megvonása, c ) meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától, d) kizárás a főiskoláról. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetés időtartama az öt hónapot nem haladhatja meg, a juttatáscsökkentés legkisebb mértéke 10 % lehet. Fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet. (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti eltiltás időtartamát a fegyelmi jogkör gyakorlója határozza meg, de az legfeljebb négy félév, vagy ennek megfelelő oktatási időszak lehet. (4) A fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a cselekmény súlyához, a hallgató vétkességének fokához, valamint az enyhítő és súlyosbító körülményekhez. 5. § (1) Fegyelmi büntetés kiszabása helyett - az eljárás megszűntetése mellett - figyelmeztetés alkalmazható, ha az elkövetett fegyelmi vétség az eset összes körülményeire - különösen a hallgató személyére, cselekménye indítékára és az elkövetés módjára - tekintettel olyan csekély súlyú, hogy a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is szükségtelen, illetve a figyelmeztetéstől is kellő nevelő és megelőző hatás várható. (2) A figyelmeztetéssel a fegyelmi jogkör gyakorlója felhívja a hallgató figyelmét magatartásának helytelenségére, továbbá arra, hogy a jövőben tartózkodjék minden olyan cselekménytől, amely újabb fegyelmi eljárásra adhat alapot. (3) A figyelmeztetés nem fegyelmi büntetés, de a figyelmeztetés ellen is a fegyelmi eljárás szabályai szerint lehet jogorvoslattal élni. 3. Mentesülés a fegyelmi büntetés alól 6. § (1) A hallgató a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól kérelem és erre vonatkozó határozat nélkül - mentesül:

149

a) a 4.§ (1) bekezdésének a) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított öt hónap elteltével; b) a 4. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozatban kiszabott büntetés lejártával; c) a 4.§ (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésének a) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén az eltiltás lejártával. (2) A 4. § (1) bekezdésének d) pontjában és (2) bekezdésének b) pontjában foglalt fegyelmi büntetések esetén az első fokon eljárt fegyelmi bizottság - a volt hallgató kérelmére - mentesítő határozatot hozhat, feltéve, hogy a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől legalább három év eltelt, és a volt hallgató a fegyelmi vétség elkövetése óta - az illetékes kar tudomása szerint - nem tanúsított olyan magatartást, ami fegyelmi vétséget valósítana meg. (3) A fegyelmi büntetés alóli mentesülés esetén, a hallgató személyi anyagából a korábbi fegyelmi határozatot ki kell emelni, és az ezt dokumentáló feljegyzéseket selejtezni kell. II. A FEGYELMI JOGKÖR GYAKORLÓI 7. § (1) A hallgató ellen a fegyelmi eljárást az illetékes kari főigazgató rendelheti el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkört a főigazgató a kari tanács véleményének meghallgatásával, illetékes helyettesére átruházhatja. Az átruházást be kell jelenteni a rektornak. 8. § (1) A fegyelmi jogkört első fokon a főiskolai kar hallgatói fegyelmi bizottsága (a továbbiakban :fegyelmi bizottság) gyakorolja. (2) A fegyelmi jogkört másodfokon a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság gyakorolja. 9. § (1) Nem vehet részt a fegyelmi jogkör gyakorlásában az, a) akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható, aki az ügyben érdekelt, b) aki az elsőfokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, c) illetve a b) pontban megjelölt személy Ptk. 685.§.b) pontja szerinti közeli hozzátartozója. (2) A kizárásra vonatkozó rendelkezést a jegyzőkönyvvezetőre is alkalmazni kell.

150

(3) A kizárásról a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság elnöke dönt. Ha a kizáró ok az elnököt érinti, kizárásáról a főiskolai rektor határoz, illetve jelöli ki az ügyben eljáró személyt a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság tagjai közül. 10. § (1) A kar oktatókból és hallgatókból álló fegyelmi bizottságot alakít. A fegyelmi bizottság 5 tagú, amelyben a Hallgatói Önkormányzati Testület képviselőinek száma két fő. A testület elnökét és oktató tagjait a kar tanácsa, hallgató tagjait-a Kari Hallgatói Önkormányzati Testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon - a hallgatók választják. A kari tanács az elnökön kívül - a fegyelmi bizottság tagjai közül - elnökhelyettest is választ, aki az elnök akadályoztatása esetén átveszi annak funkcióit. Két hónapot meghaladó akadályoztatás esetén a kari tanács új elnököt választ. (2) Fegyelmi ügyben a fegyelmi bizottság teljes létszámban jár el, minden tag egyenlő szavazati joggal rendelkezik. A fegyelmi bizottság munkájába - különösen a 15.§ (1) bekezdésében meghatározott esetben - tanácsadóként a főiskolai jogi képviselője is bevonható. Indokolt esetben a fegyelmi bizottság elnöke az előzetes tényfeltárásra két tagú (egy oktató és egy hallgató) előkészítő bizottságot küldhet ki. (3) A fegyelmi bizottság jegyzőkönyvvezetőjét - aki szavazati joggal nem rendelkezik - a kar biztosítja. A fegyelmi ügyek ügyviteli és nyilvántartási feladatait is a kar látja el. III. A FEGYELMI ELJÁRÁS 1. A fegyelmi eljárás megindítása 11. § (1) A fegyelmi eljárás lefolytatására az a kar illetékes, amelyhez az eljárás alá vont hallgató szakja besorolásra került. (2) Ha a hallgató több karral, illetve más felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, az a kar vagy intézmény illetékes a fegyelmi eljárás lefolytatására, amelyhez kapcsolódó kötelességét a hallgató megszegte, illetőleg amelynek sérelmére a cselekményt elkövette. Ilyen esetben az eljáró kar (intézmény) fegyelmi bizottsága az eljárás megindulásáról a másik kart (intézményt) értesíti. 12. § (1) A fegyelmi eljárás bejelentésre, vagy hivatalos tudomásul vétel alapján, írásbafoglalást követően indulhat.

151

(2) A fegyelmi eljárást a főigazgató rendeli el, a kari fegyelmi bizottság elnöke, az eljárás alá vont hallgató és a rektor egyidejű értesítése mellett. (3) A fegyelmi eljárást elrendelő intézkedés tartalmazza a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, lakcímét, az évfolyam megjelölését, valamint az eljárás alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását. (4) A fegyelmi eljárást az írásbafoglalástól számított tizenöt munkanapon belül kell elrendelni és az Ftv. rendelkezése szerint - a 13.§ (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az elrendeléstől számított egy hónapon belül be kell fejezni. 13. § (1) Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a főigazgató feljelentést tesz az illetékes hatóságoknál. (2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni (kivéve, ha a tényállás egyébként is tisztázható). A fegyelmi eljárás felfüggesztése az elévülést, illetve a 12.§ (4) bekezdésben meghatározott határidőt megszakítja. (3) Amennyiben a fegyelmi vétség súlya ezt szükségessé teszi, illetve indokolja, a hallgatót a fegyelmi eljárás tartamára a főiskolai intézmények látogatásától és szolgáltatásainak igénybevételétől el lehet tiltani, amelyről a fegyelmi bizottság dönt. (4) A fegyelmi vétség elbírálásának előkészítésére vonatkozó eljárási rendet a fegyelmi bizottság ügyrendjében szabályozza. 2. A fegyelmi tárgyalás 14. § (1) A fegyelemi tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról az érintettek az idézést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal megkapják. (2) A tárgyalásra az eljárás alá vont hallgatót, a tanút és a szakértőt írásban kell megidézni. Az idézésben meg kell jelölni a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, a fegyelmi tárgyalás helyét és idejét, valamint azt is, hogy a címzettet milyen minőségben idézik. A megidézett figyelmét fel kell hívni arra, hogy a személyi igazolványát, illetve az ügyre vonatkozó esetleges bizonyítékait hozza magával. (3) A fegyelmi eljárás alá vont hallgatót az idézésben figyelmeztetni kell arra, hogy jogában áll védekezését írásban benyújtani. Utalni kell a védő választásá-

152

nak lehetőségére, valamint arra, hogy kellő indok nélküli, igazolatlan távolmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. 15. § (1) Az eljárás alá vont hallgató védelmét, megbízása alapján jogi képviselő (ügyvéd) látja el. (2) A hallgató és a védő jogai: a) betekinthet az eljárási iratokba; b) indítványokat terjeszthet elő; c) a tanúkhoz, szakértőhöz kérdéseket intézhet. (3) A fegyelmi tárgyaláson - a határozathozatalt kivéve - megfigyelőként részt vehet a Tanulmányi Osztály vezetője, illetve az illetékes tanulmányi ügyintéző, akiket a tárgyalás időpontjáról és a fegyelmi ügy tartalmáról előzetesen tájékoztatni kell. 16. § (1) A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke vezeti. Az elnök ügyel a Szabályzat rendelkezéseinek megtartására, a tárgyalás rendjének megóvására és gondoskodik arról, hogy az eljárásban résztvevő személyek jogaikat gyakorolhassák. (2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató szabályszerű idézése ellenére nem jelent meg -,és magát előzetesen, elfogadható indokkal nem mentette ki, a fegyelmi tárgyalás távollétében is megtartható. Amennyiben a hallgató távolmaradását előzőleg elfogadható indokkal igazolta, az ülés egy alkalommal, legfeljebb nyolc munkanappal elnapolható. Ennek az eljárási határidőkre nézve halasztó hatálya van. Tartós akadályoztatása esetén az eljárást fel kell függeszteni. 17. § (1) A fegyelmi tárgyalás nyilvános - közérdekből vagy az eljárás alá vont hallgató kérésére - a fegyelmi bizottság a hallgatóságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja. (2) A fegyelmi bizottság elnöke a megjelentek számbavétele és személyazonosságuk igazolása után - ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya - felhívja a tanúkat a helyiség elhagyására. Ezután az elnök ismerteti a fegyelmi tárgyalás alapjául szolgáló adatokat, majd a bizottság meghallgatja az eljárás alá vont hallgatót.

153

(3) A fegyelmi eljárás alá vont hallgató meghallgatása alatt, az ugyanazon fegyelmi eljárás alá vont - még ki nem hallgatott - más hallgatók, valamint a tanúk nem lehetnek jelen. (4) Ha az eljárás alá vont hallgató a fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson beismeri, és a beismeréshez nem fér kétség, a további bizonyítást mellőzni lehet. (5) Ha további bizonyítás válik szükségessé, a fegyelmi bizottság meghallgatja a tanúkat, szükség esetén a szakértőt, és ismerteti a beszerzett iratokat. (6) A tanútól meg kell kérdezni, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e, figyelmeztetni kell igazmondási kötelezettségére és a hamis tanúzás következményeire. (7) A tanú kihallgatása alatt, a még ki nem hallgatott tanú nem lehet jelen. Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont hallgató védekezésével vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását - szükség esetén - szembesítéssel kell megkísérelni. (8) Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani. 18. § (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet, - illetve az eljárás alá vont személy, vagy védő (jogi képviselő) kérésére - hangfelvételt kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (2) A jegyzőkönyvben foglaltakat a meghallgatott személyekkel ismertetni kell és ennek megtörténte után a jegyzőkönyv megfelelő részét velük alá kell íratni. A meghallgatott személy a jegyzőkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kérheti. Az aláírás esetleges megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (3) A jegyzőkönyvet a fegyelmi iratokhoz kell csatolni. 3. A fegyelmi határozat 19. § (1) A fegyelmi bizottság határozatát a bizonyítási eljárás lefolytatása után, zárt ülésen, szavazással hozza meg. A zárt ülésen csak a fegyelmi bizottság elnöke és tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető lehet jelen. (2) A határozat fegyelmi büntetést kiszabó, vagy a fegyelmi eljárást megszüntető határozat lehet.

154

(3) A fegyelmi bizottság a határozatot kizárólag a fegyelmi tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. Kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a fegyelmi eljárás alá vont hallgató terhére értékelni nem lehet. (4) A határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, a kart, továbbá annak a hallgatónak a nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét, és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e. 20. § (1) Büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a fegyelmi bizottság megállapítja, hogy az eljárás alá vont hallgató fegyelmi vétséget követett el és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szükségesnek. (2) A büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell : a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait (személyi igazolvány számát, lakcímét, évfolyamát, szakát, tagozatát); b) az elkövetett fegyelmi vétség megnevezését; c) az alkalmazott fegyelmi büntetést; d) tájékoztatást a felülbírálati kérelem előterjesztésének lehetőségére és az előterjesztés 15 napos határidejére; e) utalást arra, hogy a főiskoláról történő kizárás fegyelmi büntetés kiszabása esetén a határozatot - jogorvoslatra való tekintet nélkül - fel kell terjeszteni a Főiskola Rektorához jóváhagyásra. (3) A büntetést kiszabó határozat indokolásának tömören tartalmaznia kell: a) a megállapított tényállást; b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését; c) annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény milyen vétséget valósít meg, és annak elkövetésében a hallgató mennyiben vétkes; d) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett enyhítő és súlyosbító körülményeket; e) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szolgáltak.

155

21. § (1) A fegyelmi bizottság megszüntető határozatot hoz, ha: a) az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség vagy azt nem az eljárás alá vont hallgató követte el; b) a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható; c) nem állapítható meg a hallgató vétkessége; d) a fegyelmi vétség elévült; e) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már jogerősen elbírálták; f) a fegyelmi bizottság a hallgatóval szemben büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz. (2) A megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell : a) a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait; b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték; c) a fegyelmi eljárás megszüntetésének kimondását; d) a megszüntetés okának megjelölését; e) utalást - erre irányuló döntés esetén - a figyelmeztetés alkalmazására; f) tájékoztatást a felülbírálati kérelem előterjesztésének lehetőségére és az előterjesztés 15 napos határidejére. (3) A megszüntető határozat indokolásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat. Ki kell térni azokra az okokra, amelyek a fegyelmi bizottságot az eljárás megszüntetésére indították. Hivatkozni kell az (1) bekezdés azon pontjára, amelyre a fegyelmi eljárás megszüntetését alapozták. 22. § (1) A fegyelmi bizottság elnöke a zárt ülésen meghozott fegyelmi határozatot kihirdeti. (2) A kihirdetés során fel kell olvasni a határozat - zárt ülésen írásba foglalt rendelkező részét, és ismertetni kell a határozat indokolásának lényegét.

156

(3) A határozat kihirdetése után a fegyelmi bizottság elnöke felhívja a felülbírálati kérelem előterjesztésére jogosult hallgatót jogorvoslati nyilatkozatának megtételére. A nyilatkozat jegyzőkönyvbe vétele után az elnök a tárgyalást berekeszti (4) A fegyelmi határozatot az érintett távollevőkkel kézbesítés utján kell közölni. 23. § (1) A fegyelmi bizottság határozatát a kihirdetéstől számított három napon belül írásba kell foglalni. (2) Az írásba foglalt fegyelmi határozatot és megfelelő számú másolati példányát az eljáró fegyelmi bizottság elnöke írja alá. (3) A határozatot az eljárás alá vont hallgatónak és a védőnek akkor is kézbesíteni kell, ha azt velük kihirdetés útján már közölték. (4) A fegyelmi bizottság a kihirdetetett határozatát nem változtathatja meg. A határozat érdemével össze nem függő hibákat (név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírásokat) azonban kijavíthatja. 4. Jogorvoslat 24. § (1) Az első fokú érdemi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont hallgató, illetve képviseletében védője a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 4.§-ában meghatározottak szerint 15 napon belül terjeszthet elő halasztó hatályú felülbírálati kérelmet. (2) Akivel a bizottság határozatát a fegyelmi tárgyaláson kihirdetés útján közli, felülbírálati kérelmet nyomban bejelentheti, vagy felülbírálat előterjesztési jogáról lemondhat, illetve gondolkodási időt kérhet. (3) Az elsőfokú érdemi határozat ellen a fegyelmi vizsgálat elrendelője is nyújthat be felülbírálati kérelmet az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint. (4) A felülbírálati kérelem benyújtására nyitva álló 15 napos határidő elmulasztása esetén a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 24.§-ában meghatározottak szerint lehet igazolással élni. 25. § (1) A fegyelmi bizottság elnöke a felülbírálati kérelmet az első fokú eljárásban keletkezett iratokkal együtt - a felülbírálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő leteltét követően - haladéktalanul felterjeszti a Hallgatói Jogorvoslati Bizottsághoz. 157

(2) A Hallgatói Jogorvoslati Bizottság, mint másodfokú fegyelmi bizottság eljárására a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) A másodfokú fegyelmi bizottság eljárása során a következő másodfokú döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja, b) az első fokú hozott határozatot megváltoztatja, c) az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt fegyelmi bizottságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. (4) A másodfokú határozat tartalmára és közlésére a 20-23. §-okban foglalt rendelkezések az irányadóak. A másodfokú határozatban - amennyiben az a 4.§ (1) bekezdésének - c) vagy d) pontjában írt (meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától, vagy kizárás a főiskoláról) fegyelmi büntetést tartalmaz tájékoztatni kell a hallgatót arról is, hogy a határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti annak közlésétől számított 30 napon belül. A határozatot a 27.§-ban foglaltak szerint kell közölni! 26. § (1) A fegyelmi határozatot csak jogerőre emelkedése után lehet végrehajtani. (2) Az első fokú határozat azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen: a) a felülbírálati kérelem előterjesztésére jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak felülbírálati kérelemmel élni, illetve kérelmüket visszavonták, b) a jogorvoslati határidő felülbírálati kérelem benyújtása nélkül telt el. (3) A másodfokú határozat közlése napján emelkedik jogerőre. (4) A 4.§ (1) bekezdés c) illetve d) pontjaiban meghatározott másodfokú döntés ellen a hallgató bírósági felülvizsgálatot kérhet a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 31.§-ában foglaltak szerint. Enyhébb fegyelmi intézkedés vagy büntetés kiszabása esetén a hallgató nem jogosult bírósági felülvizsgálatot kérni. (5) Amennyiben a hallgató a jogerős határozatot a (4) bekezdésben foglaltak alapján bíróság előtt megtámadta, a főiskola a bíróság döntésének megfelelően köteles eljárni. (6) A jogerőre emelkedett határozatra záradékul rá kell vezetni, hogy a határozat jogerős és végrehajtható, valamint, hogy mely napon emelkedett jogerőre. (7) A jogerős határozatot nyilvántartásba kell venni. A határozat egy másolatát a hallgató személyi iratgyűjtőjében kell elhelyezni.

158

5.A jogerős fegyelmi határozatok kezelése 27. § (1) Ha a fegyelmi bizottság határozata első fokon jogerőre emelkedik, a határozatot a fegyelmi bizottság elnöke megküldi a fegyelmi vizsgálatot elrendelő kari főigazgatónak és a főiskolai rektornak. (2) A jogerős másodfokú határozatot a másodfokú fegyelmi bizottság elnöke küldi meg az első fokon eljárt fegyelmi bizottságnak, illetve a főiskolai rektornak. (3) A kari fegyelmi bizottság elnöke a kar adminisztrációjának közreműködésével intézkedik, hogy a jogerős fegyelmi határozatot valamennyi érintett megkapja, és elhelyezzék azt a hallgató személyi anyagába. (4) A jogerős fegyelmi határozatot meg kell küldeni mindazoknak az igazgatási és gazdasági szervezeti egységeknek is, amelyeknek a fegyelmi büntetés végrehajtásával (pl. kedvezmény- megvonás, juttatáscsökkentés, eltiltás illetve kizárás esetén a kollégiumi elhelyezés megszüntetése stb.) feladataik vannak. (5) A határozatot a (4) és (5) bekezdésekben foglaltakon túl csak akkor lehet bármely főiskolán belüli vagy külső szervnek megküldeni, ha az hivatalos kérelemmel fordul ez ügyben a főigazgatóhoz, aki az érintett hallgató egyidejű értesítése mellett engedélyt ad a megküldésére. Amennyiben a hallgató a fegyelmi büntetés alól mentesül, erről is értesíteni kell mindazokat, akik a határozatot megkapták. 6. A fegyelmi és kártérítési felelősség együttes vizsgálata 28. § (1) Amennyiben a hallgató a fegyelmi vétség elkövetésével egyidejűleg és azzal összefüggésben a 29.§ (1) bekezdése szerint kárt is okozott, és a kárfelvételi jegyzőkönyvben a károkozás tényét vagy megítélését vitatta - a 32.§ (4)-(5) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - a károkozás körülményeit is a fegyelmi eljárás során kell megvizsgálni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban elrendelt tárgyalásról az első fokú kártérítési határozat meghozatalára illetve ellenjegyzésére jogosultakat is értesíteni kell, akik jogosultak: a) az eljárás során keletkezett iratokat megtekinteni, azokról másolatot készíteni, b) az eljárásban részvevőkhöz kérdéseket intézni és c) a károkozással összefüggő bizonyítási indítványt előterjeszteni.

159

(3) A fegyelmi bizottság (1) bekezdésben meghatározott eljárása során hozott határozatának a 20.§ (2) bekezdésében írottakon túl tartalmazni kell: a) a károkozással összefüggésben megállapított tényállást, és b) a károkozás bizonyítékait. (4) Az (1) bekezdésben irt fegyelmi eljárás során hozott határozatát a fegyelmi bizottság elnöke megküldi az elsőfokú kártérítési jogkör gyakorlójának is.

B. KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A kártérítési felelősségre vonatkozó általános rendelkezések 29. § (1) A hallgató a tanulmányai folytatásával összefüggően a főiskolának, a kollégiumnak, illetőleg a szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkoztatónak jogellenesen okozott kárért, jelen Szabályzat rendelkezései szerint kártérítési felelősséggel tartozik. (2) A kártérítés mértéke a következő lehet: a) gondatlan károkozás esetén a hallgató felelőssége korlátozott, a kártérítés összege az éves hallgatói normatíva egyötödénél nem lehet több, b) szándékos károkozás esetén a hallgató a teljes kárt köteles megtéríteni, e mellett fegyelmi úton is felelősségre vonható c) teljes kártérítési felelősséggel tartozik a hallgató azokban a dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket jegyzékkel, vagy átvételi elismervénnyel, viszsza-szolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel vett át, és amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. (3) Kártérítési kötelezettség megállapítása esetén - a hallgató kérelmére - indokolt esetben részletfizetés engedélyezhető. Erről az első, illetve másodfokú határozat meghozatalára jogosult rendelkezhet az általa hozott határozatban.

160

30. § (1) Ha a hallgatót tanulmányai folytatásával összefüggően, vagy a gyakorlati oktatásban való részvétel során kár éri a kar, a kollégium, illetve a gyakorlati oktatás foglalkoztatója köteles részére a kárt megtéríteni, kivéve, ha bizonyítani lehet, hogy a kárt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, vagy azt a kártérítésre kötelezett működési körén kívül eső elhárít-hatatlan ok idézte elő. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a hallgatót ért kár a kar, a kollégium, illetve a gyakorlati oktatás foglalkoztatója által szervezett foglalkozáson (rendezvényen) következett be. 31. § Az anyagi felelősség egyéb kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 2. A kártérítési jogkör gyakorlói 32. § (1) A kártérítési jogkört első fokon a hallgató által a főiskolán okozott kár esetében a főigazgató, a kollégiumban a kollégiumi igazgató, a könyvtárban a könyvtárigazgató gyakorolja. (2) Az első fokú kártérítési határozatot a gazdasági főigazgató által kijelölt gazdasági ügyintéző ellenjegyzi. (3) A kártérítési jogkört másodfokon a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság - a gazdasági főigazgató ellenjegyzése mellett - gyakorolja. (4) A hallgató meghallgatása nélkül lehet kártérítési határozatot hozni (egyszerűsített kártérítés) azokban az esetekben, amikor a hallgató a 29.§ (2) bekezdésének c. pontja alapján átvett dolgokban bekövetkezett kárért köteles helytállni. A hallgató azonban ilyen esetben is élhet jogorvoslati lehetőséggel. (5) Ugyancsak egyszerűsített kártérítést kell alkalmazni a tizenötezer forintot meg nem haladó kár esetében, ha a hallgató a károkozást és annak mértékét a kárról felvett jegyzőkönyvben elismeri. (6) A hallgatót a főiskolán, a karon és a kollégiumban a 30.§-ban foglaltak szerint ért kár megtérítéséről első és másodfokon az (1) - (3) bekezdésekben meghatározottak döntenek. (7) Kártérítési ügyekben, első fokon 30 napon belül, határozatot kell hozni. Kivételes esetben, ha az ügy elbírálása ezt szükségessé teszi, a határidőt az első fokú döntést hozó további 15 nappal meghosszabbíthatja.

161

33. § (1) Amennyiben a hallgató szakmai gyakorlatán a foglalkoztatónak okoz a 29.§ (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott kárt, illetőleg őt a 30.§-ban foglaltak szerint kár éri - a szakmai gyakorlatra vonatkozó és a gyakorlat kari szervezője által megkötött szerződés ezirányú rendelkezése hiányában a foglalkoztató vezetője - a hatályos jogszabály, illetőleg az ott érvényes munkaügyi szabályok szerint rendelkezik. (2) A foglalkoztató a kártérítési igényének érvényesítésében a főigazgató útján kérheti a főiskola közreműködését. A hallgatói kárigény érvényesítésében, a hallgató ilyen irányú kérelme esetén a főiskola jogi képviselője útján segítséget nyújt.

II. A KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS ALAPVETŐ SZABÁLYAI 1. A kártérítési igény bejelentése és elbírálása 34. § (1) A hallgató által okozott, a jelen Szabályzatban meghatározott kárról - amenynyiben az nem tartozik a 32.§ (4) bekezdésében foglaltak körébe -, a károkozás helyén jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezt a kártokozó hallgatóval is alá kell íratni olyan nyilatkozattal, amely tanúsítja, hogy elismeri-e a károkozás tényét és vállalja-e a 29.§ (2) bekezdésében meghatározottak szerinti kár megtérítését. Amennyiben a hallgató a károkozás tényét vagy megítélését vitatja, úgy ezt kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A kárról szóló jegyzőkönyv felvételéről az okozott kárral érintett szervezeti egység vezetője rendelkezik. (2) A károkozásról készült jegyzőkönyvet az illetékes főigazgatónak, a kollégiumban az igazgatónak kell megküldeni, illetve átadni. (3) A tizenötezer forintot meghaladó kártérítés esetén, vagy amennyiben a hallgató ezt kéri, a kártérítési jogkör gyakorlója köteles a hallgatót meghallgatni. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A károkozásról és a meghallgatásról készült jegyzőkönyveket véleményezésre, a kártérítési határozatot pedig ellenjegyzésre a főigazgató megküldi az ellenjegyzésre jogosultnak. (4) A kártérítési határozatban a hallgató személyi adatain kívül közölni kell az okozott kárt, és a megállapított kártérítés összegét, az esetleges részletfizetési lehetőségét. Ezután az indoklási részben részletesen le kell írni az okozott kárt, a kártérítés megállapításának indokait, a figyelembe vett körülményeket. Egyidejűleg tájékoztatni kell a hallgatót arról, hogy a határozat közlésétől számított 15 napon belül a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 4.§-ában foglaltak szerint ha-

162

lasztó hatályú felülbírálati kérelmet nyújthat be. A kérelmet az első fokú kártérítési határozatot hozó személynek kell benyújtani, de a Hallgatói Jogorvoslati Bizottságnak címezve. Az első fokon eljárt személy a kérelmet az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Hallgatói Jogorvoslati Bizottsághoz. 35. § (1) A hallgató a főiskolán és a kollégiumban, a 30.§-ban foglaltak szerint őt ért kár megtérítését az illetékes főigazgatótól, illetve amennyiben a kár a kollégiumban érte, a kollégium igazgatójától írásban kérheti. A kérelemben részletesen le kell írni a kár jellegét, keletkezésének körülményeit, becsült vagy - ha ez ismert - valóságos értékét. (2) A kérelmet a főigazgató kivizsgálásra, véleményezésre és a válasz előkészítésére megküldi a gazdasági főigazgatónak. A gazdasági főigazgató által kijelölt gazdasági ügyintéző az illetékes kari, tanulmányi előadóval együttműködve vizsgálják meg a hallgatói kérelem tartalmát, körülményeit és javaslatot tesznek a döntésre. A vizsgálathoz szükség szerint kérni lehet a belső ellenőrzés közreműködését és meg kell hallgatni a kérelmező hallgatót is. A vizsgálat megállapításait figyelembe véve a kérelem tárgyában a gazdasági főigazgató által kijelölt ügyintéző ellenjegyzésével a kari főigazgató dönt. A határozatban közölni kell a kérelmező személyi adatain kívül a megállapított kártérítés mértékét és megállapításának indokait, továbbá tájékoztatni kell arról hogy a határozat ellen annak közlésétől számított 15 napon belül halasztó hatályú felülbírálati kérelmet terjeszthet elő a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 4.§-ában meghatározottak szerint. A kérelmet az első fokú határozathozó személyhez kell benyújtani, de a Hallgatói Jogorvoslati Bizottságnak címezve. A kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat az első fokú határozatot hozó személy haladéktalanul felterjeszti a Hallgatói Jogorvoslati Bizottsághoz. (3) A kollégium által okozott kár ügyében a kollégium igazgatója dönt, határozata ellen a Hallgatói Jogorvoslati Bizottságnál lehet felülbírálati kérelmet előterjeszteni a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 4.§-ában foglaltak szerint. Az igazgató szükség szerint meghallgatja a kollégium illetékes gazdasági alkalmazottjának a véleményét is. Amennyiben a jogos kárigény a kollégium anyagi lehetőségeit meghaladja, a kollégium igazgatója a kár megtérítését az érintett hallgató karának főigazgatójától, a kari keret terhére kérheti. (4) A szakmai gyakorlaton a foglalkoztatónál ért kár ügyében a hallgató közvetlenül a foglalkoztatóhoz küldi meg kárigényét. Ennek összeállításához a főiskola jogi képviselőjének segítségét kérheti.

163

2. Jogorvoslati eljárás 36. § (1) A hallgató által okozott, illetve a hallgatót ért kár tárgyában hozott első fokú határozatok ellen a hallgató a határozat közlésétől számított 15 napon belül halasztó hatályú kérelemmel fordulhat a Hallgatói Jogorvoslati Bizottsághoz a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 4.§-ában foglaltak szerint. (2) A Hallgatói Jogorvoslati Bizottság másodfokú döntését a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat rendelkezései szerint, az ott meghatározott eljárás lefolytatásával hozza meg és hoz határozatot. (3) A Hallgatói Jogorvoslati Bizottság másodfokú határozata ellen a hallgató bírósági felülvizsgálatot a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat rendelkezései szerint kérhet. Erről a hallgatót a másodfokú határozatban tájékoztatni kell.

3. A jogerős kártérítési határozatok kezelése 37. § (1) A kártérítési határozatok jogerőre emelkedésére vonatkozóan értelemszerűen alkalmazni kell a 26.§ rendelkezéseit. (2) A jogerős kártérítési határozatot a kártérítés ügyében első fokon döntést hozó útján kell megküldeni az érintetteknek, valamint a rektornak. Az ügy iratait 10 éves selejtezési határidővel kell iktatni. (3) A jogerős kártérítési határozatot az érintett hallgatón kívül meg kell küldeni annak a szervezeti egységnek, ahol a károkozás történt, és mindazoknak az igazgatási és gazdasági egységeknek, amelyeknek a kártérítés behajtásával, illetve kifizetésével, ezek nyilvántartásával kapcsolatban feladatai vannak. (4) A kártérítési határozat egy példányát el kell helyezni a hallgató személyi anyagában is.

164

C. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 38. § (1) Ez a Szabályzat 2001. január 1-jén lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a Nyíregyházi Főiskola jogelőd intézményeinek hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzatai hatályukat veszítik. (2) A Szabályzat rendelkezéseit, a hatálybalépés után - a folyamatban lévő ügyekben is, alkalmazni kell, ha az a hallgató számára kedvezőbb elbírálást eredményez. (3) A kari fegyelmi bizottságokat 2001. február 1-jéig meg kell alakítani. (4) A Főiskolai Tanács felhatalmazza a Kollégiumi Tanácsot, hogy e Szabályzat keretei között a Kollégium Fegyelmi Szabályzatát megalkossa. (5) A Főiskola Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatát a Nyíregyházi Főiskola Tanácsa 2000. november 14-ei ülésén a 4/1-3/2000. számú határozatával elfogadta. Nyíregyháza, 2004. január 27. A Főiskolai Tanács nevében: Dr. Balogh Árpád s.k. főiskolai rektor Záradék: A Nyíregyházi Főiskola Főiskolai Tanácsa a 4/1-3/2000. (november 14.) sz. határozatával elfogadott Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzatot a 4/117/2001.(április 24.) sz. és az I/2-2/37-1/2004. (január 27. HAJOSZ) sz. határozatával módosította. A legutóbbi módosítás (2004. január 27.) hatályba lépésének időpontja 2004. február 4. Nyíregyháza, 2004. január 27. Dr. Szabó Géza s.k. főiskolai főtitkár

165