INTÉZMÉNYI TÁJÉKOZTATÓ

Nyugat-Magyarországi Egyetem GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR

INTÉZMÉNYI TÁJÉKOZTATÓ

Székesfehérvár 2004.

Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Főiskolai Kar, Székesfehérvár Intézményi tájékoztató, 2004/2005.

Összeállította:

Dr. Engler Péter főiskolai docens, főigazgató-helyettes

Kiadásért felelős:

Prof. Dr. Márkus Béla egyetemi tanár NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar főigazgatója

2


TARTALOMJEGYZÉK 1.

A KAR BEMUTATÁSA............................................................................................................7 1.1.

A város, ahol élünk......................................................................................................................... 7

1.2.

A Kar alapítása, rövid története ................................................................................................... 8

1.3.

Küldetés-nyilatkozat és minőségfilozófia ................................................................................... 10

1.4.

Szervezeti felépítés ....................................................................................................................... 12

1.5.

Tanszékeink .................................................................................................................................. 13

1.5.1. 1.5.2. 1.5.3. 1.5.4. 1.5.5. 1.5.6. 1.5.7. 1.5.8.

2.

1.6.

Hallgatói Önkormányzat ............................................................................................................. 18

1.7.

Kultúra, sport, szórakozás .......................................................................................................... 18

1.8.

Kollégium...................................................................................................................................... 19

1.9.

Intézményi infrastruktúra........................................................................................................... 20

TANULMÁNYI KÉRDÉSEK ................................................................................................22 2.1.

A kreditrendszer fő vonásai, kari sajátosságai.......................................................................... 22

2.2.

Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzat ................................................................... 23

2.3.

Az Egyetemi Szabályzat Karra vonatkozó kiegészítő szabályai .............................................. 45

2.4.

Tanulmányokkal kapcsolatos ügyek és pénzügyek intézése..................................................... 50

2.4.1. 2.4.2.

3.

Kari Juttatási és Térítési Szabályzat..................................................................................................... 50 A hallgatók Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata ................................................................................. 57

A KÉPZÉS BEMUTATÁSA...................................................................................................59 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4. 3.1.5.

3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5. 3.2.6.

4.

Általános Jogi Tanszék ........................................................................................................................... 13 Felmérési és Földrendezői Tanszék ....................................................................................................... 14 Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék.......................................................................................... 14 Geoinformatikai Technológiák Tanszék ............................................................................................... 15 Geodézia Tanszék ................................................................................................................................... 15 Idegen Nyelvi Lektorátus ....................................................................................................................... 16 Térinformatika Tanszék......................................................................................................................... 16 Természet- és Társadalomtudományi Tanszék .................................................................................... 17

Szakok és szakirányok ................................................................................................................. 59 Földmérő szak ......................................................................................................................................... 59 Földrendező szak..................................................................................................................................... 61 A földmérő és földrendező szakok tanterve (nappali, levelező) ........................................................... 64 Ingatlan-nyilvántartási szervező szak ................................................................................................... 68 Az ingatlan-nyilvántartási szervező szak tanterve (nappali, levelező) ................................................ 70

Mintatantervek............................................................................................................................. 72 Földmérő szak, nappali tagozat mintatanterve .................................................................................... 72 Földmérő szak, levelező tagozat mintatanterve.................................................................................... 75 Földrendező szak, nappali tagozat mintatanterve ............................................................................... 78 Földrendező szak, levelező tagozat mintatanterve ............................................................................... 81 Ingatlan-nyilvántartási szervező szak, nappali tagozat mintatanterve .............................................. 84 Ingatlan-nyilvántartási szervező szak, levelező tagozat mintatanterve.............................................. 86

A TANTÁRGYAK TARTALMA...........................................................................................89 4.1.

A földmérő és a földrendező szakok közös tantárgyai.............................................................. 89

3


4.2. 4.2.1. 4.2.2. 4.2.3. 4.2.4.

A földmérő és földrendező szakok szakirányainak tantárgyleírásai..................................... 120 A földmérő szak mérő szakirányának tantárgyai .............................................................................. 120 A földmérő szak térinformatika szakirányának tantárgyai.............................................................. 130 A földrendező szak rendező szakirányának tantárgyai..................................................................... 141 A földrendező szak nyilvántartó szakirányának tantárgyai ............................................................. 152

4.3.

Ingatlan-nyilvántartási szervező szak tantárgyai.................................................................... 162

4.4.

Idegen nyelvi tárgyak................................................................................................................. 189

4.5.

Szabadon választható tárgyak .................................................................................................. 192

4.5.1. 4.5.2.

Földmérő és földrendező szak.............................................................................................................. 192 Ingatlan-nyilvántartási szervező szak ................................................................................................. 202

SZÓTÁR .........................................................................................................................................207

4


ELŐSZÓ Napjainkban a gazdaság és a társadalom minden területét érintő mélyreható változások mennek végbe kirajzolva az alapvetően tudásközpontú információs társadalom korszakát. A világ élenjáró társadalmai már hosszú idő óta tudástársadalmakról, információs-kommunikációs világkorszakról gondolkodnak. Az új évezred emberének megnő az igénye az információ iránt, általános információ-éhség tapasztalható. A jó értelemben vett globalizáció, az adatforrások gyarapodása, a kommunikáció csatornáinak megszaporodása és a komplex elemzések iránti igény indukálják ezt a folyamatot. Az adatok jelentős része helyhez köthető, az információk ún. földrajzi információs rendszerekben szolgáltathatók. Az ilyen irányú információk hagyományos előállítói és szervezetei az utóbbi években jelentős átalakulási folyamaton mentek át. Létfontosságú, hogy az oktatás is kövesse ezt az átalakulási folyamatot, ami az eddigi oktatási formák megújításával, a tananyag átalakításával, a szervezeti struktúra esetleges megváltoztatásával és az infrastruktúra fejlesztésével együtt képzelhető csak el. A kelet-közép-európai társadalmi átalakulás, a piacgazdaság kiépülése, Magyarország Európai Uniós csatlakozása, az információs társadalom kialakulása, az életminőség javításának igénye azok a sarokpontok, amelyek meghatározzák a felsőfokú oktatás közegét és egyben indokolják a szakmai oktatás megújításának szükségességét. A földügyi és térképészeti ágazat előtt olyan fontos feladatok állnak, mint például az informatikai társadalom digitális térképi infrastruktúrával való ellátása, az agrártámogatással kapcsolatos nyilvántartási feladatok, a birtokrendezés és a hozzá kapcsolódó előkészületek. A térinformatika rövidesen bevonul a megyei földhivatalokba. Ezek a feladatok felkészült szakembereket igényelnek. Ebben a folyamatban az elmúlt három évtizedben fontos helye volt a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Karának, amely Székesfehérváron telepedett meg, s legalább ilyen jelentőségű feladat előtt áll az új évezred első évtizedeiben is. Bár viszonylag kis szakterületről van szó, mégis nagy hatással van a nemzetgazdaság különböző ágazataira, a tulajdonbiztonságra, az infrastrukturális fejlesztések digitális térképellátottságára, a közigazgatás és a műszaki igazgatás információs rendszereire és az Európai Unió által megkívánt adatszolgáltatások alapjaira. A Főiskolának sikerült megőriznie és tovább erősítenie meghatározó szerepét a földügyi és geodéziai felsőfokú oktatásban az elmúlt nehéz időszakban is. A Főiskola elnyerte az Akkreditációs Bizottság elismerését, beindítottuk a földmérő és földrendező szakokon az új szakirányokat (amelyek első diplomáit éppen ebben az évben kapták kézbe hallgatóink), az ingatlan-nyilvántartási szervező szakot sikeres akkreditációja után, ebben a tanévben már a második évfolyam kezdi meg a nappali tagozaton a munkát, s még ebben a tanévben kiadjuk az első szervező diplomákat a levelező tagozaton. A sikeres képzés új perspektívákat nyitott meg a Főiskola életében. A földhivatalokkal és a szakmával, az iparral való jó kapcsolatnak köszönhetően a Főiskola eredményesen dolgozott a szakmai továbbképzés területén. Vezető szerepet kaptunk a Nemzeti Kataszteri Program oktatási projektjében, a TAKAROS, a DAT Szabályzat oktatásában. A Főiskola hagyományaira támaszkodva ezeket a kezdeményezéseket szeretnénk folytatni, erőnktől függően szélesíteni, illetve elmélyíteni.

5


6


1.

A KAR BEMUTATÁSA

1.1. A város, ahol élünk Nehéz feladat röviden írni egy évezredes múlttal rendelkező városról, mégis meg kell próbálkozni vele, hiszen ez a történelmi város majd 3-4 évig otthont jövendő hallgatóinknak. Székesfehérvár neve a diadalmas és egyben viszontagságos múltat, és azt az ősi városközpontot villantja elénk, amely ma is elevenen lüktető ütőere a ma már 117 ezer lakosú megyeszékhelynek. Géza nagyfejedelem X. századi kis, négykaréjos kápolnájától a mai nagyvárosig azonban hosszú út vezetett. A X. században kialakult fejedelmi szálláshely egy ideig elárvultan várta, hogy a fény ismét rávetődjék, míg 1018-ban István király - külső és belső ellenségtől veszélyeztetett hatalmának megszilárdítása után - megnyitotta a Fehérvár alatt húzódó zarándokútvonalat. A reprezentatív királyi központ kialakítása során első lépésként felépítette a koronázó bazilikát, amely köré hamarosan további templomok, kolostorok, paloták emelkedtek, felépült a prépostság és a káptalani iskola is. A királyi székhelyet azután falakkal vették körül, a koronázó templomot pedig folytonosan bővítették, díszítették. Időközben szűk, kanyargós utcákat alkotva, felépültek a polgárok házsorai is, hiszen a királyi udvar jelenléte, a gyakori, országos ünnepi események, a zarándokútvonal forgalma tömegeket vonzottak ide, és ez által virágzó ipari és kereskedelmi élet alakult ki. A XII. századtól már a városfalakon kívüli szigetek is benépesültek. Létrejött a Budai külváros a mai Felsőváros területén, a déli külváros a mai Széchenyi út - Horvát István út kereszteződése tájékán, és a Sziget városrész, a mai Palotaváros egy részének elődjeként. A déli külvárosban, a koronázási domb mellett Szent Márton temploma, a Budai külvárosban különféle szerzetesrendek kolostorai, köztük a zarándokok számára is szállást biztosító, Szent Miklósról elnevezett prépostság, a Szigetben pedig a francia johannita keresztes lovagok temploma, rendháza és ispotálya emelkedett. A szigetek között, a városkapuk felé cölöpökre épült fahidak vezettek. A XIII. és XIV. században ez a virágzás hanyatlani látszott, a királyi székhely is Budára és Visegrádra tevődött át, a humanizmus szelleme azonban még rövid fellendülést hozott Székesfehérvár számára. A palotákat, lakóházakat, templomokat gótikus stílusban építették át, és Alba Regia új épülettel is gazdagodott. Mátyás maga is gótikus, családi sírkápolnával ékesítette a Nagyboldogasszony bazilikát. Ezt a kort reprezentálja a város legrégibb épségben maradt műemléke a Szent Anna-kápolna is.

7


1543-tól a török uralom a maga képére formálta és Isztolni Belgrádnak nevezte az ősi Alba Regiát. Polgárainak egy része elmenekült, templomait kifosztották és dzsámivá alakították, a keresztény szentek helyére muzulmán jelképek kerültek. Minaretek és fürdők épültek, a tereken pedig török kereskedők jelentek meg, nyüzsgő, keleti életet teremtve a város méltóságteljesen emelkedő falai közé. Az a fél évezredes kultúra indult enyészetnek a hódoltság 145 esztendeje alatt, amelyről ma már jobbára csak a Középkori Romkert kőtöredékei, és a latin nyelven írott krónikák regélnek. A törökök kivonulása után, a XVIII-XIX. századi természetes városfejlődés során lebontották a városfalakat és az omladozó középkori épületeket. Helyükben sorra emelkedtek a pompás barokk (Belváros), majd klasszicista (Szent István tér és a Magyar Király Szálloda), később romantikus, eklektikus (Vörösmarty tér, Zichy liget környéke) házak és házsorok alkotta terek és utcák. A lakosság túlnyomó többsége ma mégis, tízemeletes lakótömbökből álló negyedekben él. A panelek „komfortjának” és a „százezres iparváros” rangjának azonban ára volt. Az ősi városmag körül eltűntek a századforduló táján kialakult árnyas, földszintes utcácskák és ezzel eltűnt egy nyugalmas kisvárosi életforma is. Székesfehérvár ezer éves történelmi városközpontja mégis fontos közigazgatási, kereskedelmi és kulturális szerepét megtartva - ma is kikerülhetetlenül ágyazódik a város szerkezetébe. A városközpont viszonylagos állandóságához képest, századunkban folyamatosan változtak a körülötte gyűrűszerűen elhelyezkedő városrészek. Az elmúlt években Székesfehérvár igen nagy fejlődésen ment át. Jelentős ipari parkok alakultak ki, ahol több multinacionális cég telepítette le gyárait. Ebben komoly szerepet játszott többek között az is, hogy a város a Dunántúl legnagyobb forgalmi csomópontja. Mind közúton, mind vasúton egyaránt nagyon könnyen megközelíthető. Sok helyen Székesfehérvárt iskolavárosnak említik, bár ez inkább a középiskolák nagy számára utal. Felsőoktatási intézmény még kettő van Főiskolai Karunkon kívül, a Kodolányi János Alapítványi Főiskola és a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete.

1.2. A Kar alapítása, rövid története A Kar története összefonódik a magyar földmérés és egyetemünk soproni központjának II. világháború utáni történetével. A II. világháború után a földmérés növekvő szakember igénye az Állami Földmérés meglevő szervezetei mellett létrejött geodéziai vállalatok, a nagy tervező intézetek geodéziai részlegeiben egyre nagyobb mértékben jelentkezett. Ennek az igényeknek a hatására a felsőfokú szakemberképzés továbbfejlesztése és korszerűsítése céljából 1962-ben létrehozták - a székesfehérvári Jáky József Útépítő Technikumban 1959-től működő kétéves földmérő technikus képzés átszervezésével - a Kar jogelődjét a Felsőfokú Földmérési Technikumot melyben az oktatónevelő és tudományos tevékenység fejlődése 1972-ben ért el arra a szintre, hogy minőségi változásként a felsőfokú technikumi képzést a főiskolai üzemmérnök képzés válthatta fel a Minisztertanács 1032/1972.(VII. 31.) számú határozata alapján.

8


A határozat értelmében a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karaként földmérő és földrendező szakokon székesfehérvári székhellyel 1972 őszén kezdődött el a földmérők, majd 1975-től a földrendezők képzése. Az üzemmérnökök szakosító továbbképzésének megszervezésével (1978) az alapító okiratban megjelölt minden feladatunkat teljesítjük. Az új főiskolai szervezeti forma mindezeknek a megoldásához kedvező feltételeket teremtett. A Kar viszonylagos önállósága továbbra is megmaradt, ez biztosította a földmérő ágazat igényeinek folyamatos érvényesítését. A nagy múltú anyaintézménytől pedig sikerült átvenni az oktatási, nevelési és kutatási munka hasznos tapasztalatait. Nem teljesen előzmények nélküli a fehérvári kar Sopronhoz tartozása, hiszen az évezredes múltra visszatekintő földmérés tudományában önálló, iskolarendszerű mérnökképzés Magyarországon először Sopronban indult meg, amikor 1949-ben létrehozták az akkor a budapesti Műegyetemhez tartozó Főiskolán belül az Erdőmérnöki és Földmérő mérnöki Kart. Ezt 1950-ben két részre erdőmérnöki és földmérőmérnöki osztályra - bontották. Ugyanezen évtől a Műszaki Egyetemi Karok keretében, majd 1956-60-as években a Nehézipari Műszaki Egyetem Földmérőmérnöki Karán - mindvégig Sopronban - folyt az oktatás. 1960-tól a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara képez (jelenleg is) okleveles földmérő mérnököket. Kezdettől fogva alapvető követelményként fogalmazódott meg a biztos, korszerű szakmai ismeretek, készségek és jártasságok kialakítása a rendelkezésre álló oktatási idő alatt. A tantervek és a tantárgyi programok időben szorosan követték és követik a tudományterület változásait, a gyors technikai-technológiai fejlődést, figyelembe veszik a földügyi szakágazat képzéssel szemben támasztott igényét és a felsőoktatás fejlesztésének feladatát. Ennek megfelelően a tantervek, a tantárgyi programok 5 évenként nagyobb mértékben, a közbe eső években kisebb mértékben változtak, alakultak. A 2002/2003. tanévtől új tanterv szerint folyik az oktatás és felmenő rendszerben bevezettük a kredit rendszerű képzést. A továbbképzésben ez ideig ipari geodézia, fotogrammetria, geodéziai adatfeldolgozás, ingatlannyilvántartás és térinformatika szakirányban folyt, illetve folyik oktatás. Az oktatás-nevelés mellett fontos feladata volt Karunknak a kutatási tevékenység, valamint a kapcsolatok kiépítése hazai és nemzetközi szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel. Az intézmény közvetlen irányító főhatósága 1993-ig a Földművelésügyi Minisztérium volt. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény értelmében valamennyi magyarországi egyetem és főiskola az Oktatási Minisztérium irányítása alá tartozik. 2000. január elsejétől a felsőoktatási intézmények integrációja után az egyetemünk új nevet kapott: Nyugat-Magyarországi Egyetem. A Főiskola neve 2001. júliusától - a 136/2001. (VII. 20.) Kormány Rendelet értelmében Geoinformatikai Főiskolai Kar.

9


1.3. Küldetés-nyilatkozat és minőségfilozófia Küldetésnyilatkozat: A Kar eddigi fejlődési pályáját továbbra is megtartva, a volt Soproni Egyetem és a Kar szellemiségére, hagyományaira és tapasztalataira építve kíván meghatározó szerepet betölteni a földmérés, a földrendezés, a fotogrammetria, a térinformatika, az ingatlan-nyilvántartás minőségelvű, gyakorlat-orientált oktatása és kutatása területén. A Kar a Nyugat-Magyarországi Egyetem tagjaként szeretné kihasználni az integrációs együttműködésben rejlő azon lehetőséget, hogy képzési kínálatának bővítésével – egy másik, erőteljesen fejlődő régióban kulcspozícióra törekvő városban működve –, az Egyetem képviseletében szélesítheti tevékenységét. Az Egyetem ebben a régióban megjelenve erősítheti pozícióit az általa felkínált számos képzési területen úgy, hogy a Közép-Dunántúli régióban is jelentkező munkaerő-igényt sokoldalúan képzett felsőfokú szakemberekkel elégíthesse ki. Ennek érdekében, a társadalmi-szakmai és hallgatói igényekhez igazodó oktatási formák kialakítására törekedve, a Kar felkínálja a választási lehetőséget a szakemberképzés változatos formáiban, a főiskolai mérnök- és a szakmérnök képzés, az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés változatos területein, támaszkodva a távoktatás korszerű, Internettel is támogatott formáira. A Kar a fejlődését megteremtő és a kölcsönös előnyökön alapuló, széleskörű hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatok kiépítésére törekedve kívánja szolgálni az új ismeretek bevezetését és átadását az oktatásban, az alkalmazott kutatás feltételeinek biztosítását, valamint az oktatók, kutatók és hallgatók cserelehetőségeinek bővítését. A Kar a technikai-technológiai fejlődést folyamatosan nyomon követő, a hallgatók önálló tanulását támogató tananyag és oktatási környezet kialakítására törekedve kívánja elérni, hogy a végzett szakembereknek változatlanul jó munkaerő-piaci esélyeket teremtsen. A küldetésnyilatkozatunkban megfogalmazottak szerint jövőképünket változatlanul a földügyi szakigazgatásban és az általa kiszolgált valamennyi nemzetgazdasági ágazatban jelentkező geomatikai és szervezési feladatok megoldására alkalmas, a társadalom igényeit kielégítő, művelt, szakterületükön alapos elméleti és magas szintű gyakorlati tudással bíró, annak alkalmazásához megfelelő készséggel rendelkező szakemberek kiképzése határozza meg. Meggyőződésünk szerint az információs társadalomban a nemzetgazdaság egyre több területének működéséhez, fejlesztéséhez lesz elengedhetetlen szükség térképekre és digitális térképi alapokon nyugvó informatikai rendszerekre. A főiskolai szinten szakjainkra nézve Magyarországon egyedüli képző intézményként, országos igények kielégítésén dolgozunk. Az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében, hatókörünket kiszélesítve, fel kívánjuk készíteni hallgatóinkat az európai elvárásokkal kapcsolatos igények

10


kielégítésére. Ennek előkészítéseként, PHARE támogatással, már több éve együtt dolgozunk Európa több egyetemével (Kelet-Londoni Egyetem, Manchesteri Városi Egyetem, Leuveni Katolikus Egyetem, Salzburgi Egyetem) olyan programokon, melyek részben az oktatás tartalmának az EU igényekhez igazodó alakításával, részben az oktatás új technikai lehetőségeinek (távoktatás, internetes oktatás, virtuális képzőhely) megismerésével, átvételével segítik ezt a törekvésünket. Ennek a felkészülésnek a jegyében, az integrációval létrejött egyetem lehetőségeinek kihasználásával, szélesíteni kívánjuk a képzési kínálatot a Felsőoktatási Törvényben definiált képzési szintek közül a felsőfokú szakképzésben (FSZ-ben) a főiskolai képzésben és az egyetemi képzésben is. A korszerű jövőkép kialakítása kapcsán megkezdtük két fontos szakterületen – a területfejlesztés valamint a geodézia és térinformatika területén- a szakok akkreditációs anyagok összeállítását. Ezeken a szakokon a NyME több karának oktató gárdájára építve, egyetemi szintű képzést kívánunk indítani 2005-2006-tól. Ezzel megteremthető lenne az a Székesfehérváron még nem létező, felsőoktatási képzési szint, mely részben a potenciális jövőbeni hallgatóság tehetségesebb tagjai számára lehetővé teszi a tudományos karriert a Karon (az egyetemen) művelt diszciplínákban, másrészt megerősítheti a Kart a további fejlődés útján. Ezeknek az oktatási elképzeléseknek a megvalósítása azonban egyrészt megfelelő személyi feltételrendszert, másrészt infrastrukturális, továbbá szervezeti változtatásokat kíván meg. A jövőben a megfelelő infrastrukturális háttér létrehozása egyrészt a ma meglévő épület- és eszközpark fejlesztésével, másrészt újabb beruházások révén valósítható meg. Ennek érdekében 2003-ban elkészült az egyetem Intézményfejlesztési Terve (IFT), melyben ezeknek a fejlesztéseknek kiemelt szerepet szánt a terv kidolgozását végző csoport. A személyi feltételek megteremtése során lényegesnek tartjuk az oktató gárda ésszerű, a várható feladatokhoz szükséges átalakítását és megerősítését. Ebben a munkában lenne fontos szerepe az egyetemi szintnek, hogy a kiemelkedően teljesítő fiatalokkal megerősíthessük egy PhD képzés keretében az oktató gárdát, és akikkel az oktatói korfát is kedvezően alakíthatnánk át. Ezeknek a feltételeknek hosszú távon való kialakításával megteremthető egy olyan oktató, szaktanácsadó és továbbképző tudásközpont, amely a képzés valamennyi szintjén lehetővé teszi a az élethosszig tartó folyamatos tanulást (life long learning), a nemzetgazdaság különböző területén dolgozó szakemberek.

11


1.4. Szervezeti felépítés Főigazgató Főigazgató-helyettes (oktatási-nevelési) Főigazgató-helyettes (kutatási) Főigazgató-helyettes (továbbképzési)

Prof. Dr. Márkus Béla egyetemi tanár Dr. Engler Péter főiskolai docens Dr. Ágfalvi Mihály főiskolai tanár Dr. Szepes András főiskolai docens

Szervezeti egységek Főigazgatói Titkárság Gazdasági Kirendeltség Informatikai Központ Kollégium Könyvtár Tanulmányi Hivatal

Az egységek vezetői Letenyei Hédi titkár Oláh Andrásné kirendeltség vezető Kulcsár Attila központvezető Dr. Homoródi András kollégiumi igazgató Dr. Tánczos Lászlóné könyvtárvezető Máténé Varju Edit mb. csoportvezető

Tanszékek Általános Jogi Tanszék Felmérési és Földrendezési Tanszék Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék Geoinformatikai Technológiák Tanszék (FÖMI) Geodézia Tanszék Idegennyelvi Lektorátus Térinformatika Tanszék Természet és Társadalomtudományi Tanszék

A tanszékek vezetői Dr. Kurucz Mihály főiskolai docens Dr. Vincze László főiskolai docens Dr. Engler Péter főiskolai docens Dr. Mihály Szabolcs egyetemi docens Dr. Csepregi Szabolcs főiskolai tanár Janurik János nyelvtanár Prof. Dr. Márkus Béla egyetemi tanár Prof. Dr. Závoti József egyetemi tanár

A karon működő bizottságok Tudományos Bizottság Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság Juttatási és Térítési Bizottság Tudományos Diákköri Tanács Fegyelmi Bizottság Minőségbiztosítási Bizottság Gazdasági Bizottság

A bizottságok vezetői Dr. Csepregi Szabolcs főiskolai tanár Dr. Engler Péter főiskolai docens Csordásné Marton Melinda főiskolai tanársegéd Dr. Ágfalvi Mihály főiskolai tanár Dr. Fenyő György főiskolai docens Dr. Busics György főiskolai docens Dr. Szepes András főiskolai docens

12


1.5. Tanszékeink A tanszékek a felsőoktatási struktúra alapegységei, amelyek gondozói, felelősei egy-egy szakterületnek, tantárgynak, szakiránynak vagy továbbképzési formának, kutatási feladatokat vállalnak, szakdolgozati témákat javasolnak és konzultálnak a hallgatókkal. A tanszék élén a tanszékvezető áll, aki összefogja a különböző beosztású és feladatkörű munkatársai oktatási, nevelési, kutatási tevékenységét. Jelenleg a karon hét tanszék és egy lektorátus működik.

1.5.1. Általános Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kurucz Mihály főiskolai docens A Főiskola „legfiatalabb” tanszéke, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Egyetemi Tanácsa 2001. júniusában engedélyezte alapítását. Létrejötte kötődik az ingatlan-nyilvántartási szervező szak 2001. évi indításához. A Tanszék feladata lényegében kettős. Egyrészt el kell látnia az Ingatlan-nyilvántartási szervező szak keretében valamennyi jogi tantárgy – szám szerint 11 – oktatását, másrészt mind a földmérési, mind a földrendezői szakon biztosítani kell a Jogi és államigazgatási ismeretek, valamint az Ingatlan-nyilvántartás c. tantárgyak oktatását. Az ingatlan-nyilvántartási szak célja határozza meg a Tanszék működési irányát és kereteit. Jelesül, hogy a szakon olyan képzés valósuljon meg, ahol a hallgatók a Főiskola eredményes befejezését követően az ingatlanokkal kapcsolatos hatósági tevékenységet (földhivatali és önkormányzati ügyintézés), ingatlanforgalmazást, értékelést, pénzügyi műveleteket (bankokban, pénzintézetekben), megfelelő szakértelemmel tudják ellátni és az említett területekkel összefüggő, terjedelmes joganyagban kellő jártassággal rendelkezzenek. A Tanszék „működési” területe az ingatlanhoz, földterülethez kötődő jogi tantárgyak – polgári jog, ingatlan-nyilvántartás, közigazgatási jog, ingatlanjog – gondozása, valamint az eljárásjogok (polgári, államigazgatási) és az alapozó vagy szorosan kötődő tárgyak kellő részletességgel való bemutatása. A teljesség igénye nélkül vázolt tantárgyak kellő szintű oktatása szinte megköveteli, hogy a Tanszék oktatói rendszeresen publikáljanak a különböző szakfolyóiratokban, valamint hogy a különböző szakmai fórumokon aktívan működjenek közre. A Tanszék tervei között szerepel a földügyi igazgatás és az ahhoz kötődő területeken dolgozó szakemberek továbbképzése, amely részben a Főiskolán, részben pedig kihelyezett tanfolyamokon történne. Erre kellő alapot nyújt a Magyar Közigazgatási Intézet engedélye, amely benyújtott pályázatunk alapján „A közhiteles ingatlan-nyilvántartás és számítógépes kapcsolata a felhasználókkal” c. programot a minősített közigazgatási továbbképzési programok sorába felvette.

13


1.5.2. Felmérési és Földrendezői Tanszék Tanszékvezető: Dr. Vincze László főiskolai docens ([email protected]) A Tanszék 1990-ben jött létre más szaktanszékek megfelelő tantárgyainak és oktatóinak átcsoportosításával. Amint nevéből kiderül, jelentős a kötődése a Földrendező szak és szakirányainak tárgyaival, de ezenkívül általános tantárgyakat is oktat. A Tanszék feladata a valóságos állapot felmérése és ábrázolása, a térképhez tartozó információk gyűjtése és jogi viszonyok hozzákapcsolása. Ezen túlmenően a műszaki munkálatok (Magas- útvízépítés) megalapozása (Talaj- és földtani ismeretekkel), a Föld- és terület-rendezés (birtokrendezés) menedzselése és az ingatlan-nyilvántartás számítógépes kezelése, valamint a térképi változások követésének oktatása. A tantárgyak oktatásában egyre fokozottabb hangsúlyt kapnak a digitális technológiák és korszerű szoftverek, melyek ismerete a hallgatóknál is elvárás. A Tanszék eredményesen bekapcsolódott a távoktatási anyagok kifejlesztésébe és alkalmazza is azt. Emellett hagyományos levelező képzés is folyik mind az alapszintű, mind pedig a szakmai továbbképzésben. Kezdettől cél a korszerű ingatlankataszter kialakítása (alap- és továbbképzésben, tanfolyamokon) és széleskörű fórumokat is szervezünk e témakörben. A kutatások is túlnyomórészt ennek irányában történnek, de a tanszéki profilhoz kötődő más témák is szerepelnek a repertoárban. A Tanszék munkatársai jelentős mennyiségű szakdolgozatot konzultálnak, tudományos rendezvényeken rendszeresen előadnak és jelentős szakmai publikációt folytatnak.

1.5.3. Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék Tanszékvezető: Dr. Engler Péter főiskolai docens ([email protected]) A Tanszék 1993. december 31-ig Fotogrammetriai és Topográfiai Tanszék elnevezéssel és ennek megfelelő oktatási programmal működött a Főiskola megalakulása óta. Az 1994-es átszervezést követően – bár a távérzékelés bizonyos elemei korábban is szerepeltek az oktatott tananyagban – a Távérzékelés tantárgy oktatása is a tanszékre került, így a tanszék neve is megváltozott. A Tanszék az általa oktatott korábbi tantárgyakat természetesen továbbra is megtartotta. Mind a fotogrammetriában, mind a távérzékelésben oktatott tananyagban fokozott hangsúllyal szerepelnek a korszerű digitális technológiák. A klasszikusnak mondható analóg és analitikus kiértékelő műszerek gyakorlatban történő megismerése mellett lehetőséget biztosítunk hallgatóinknak a digitális fotogrammetria elsajátítására is. A Tanszék elsősorban az alapképzés mindhárom szakához tartozó tantárgyak (Térképtan, Fotogrammetria, Topográfia, Távérzékelés, Fotointerpretáció és távérzékelés) oktatását látja el a nappali és a levelező tagozaton. Ezen túlmenően a Tanszék részt vállal a szakirányú továbbképzésben is. Az utóbbi évek kutatási munkái jellemzően az építészeti fotogrammetria és a környezetvédelem témakörében születtek. Az oktatott tantárgyak építenek az alapozó tárgyakban (Matematika, Geometria, Fizika), illetve szakmai alapozó tárgyakban (Vetülettan, Kiegyenlítő számítások, stb.) tanultakra. A Tanszék által oktatott ismereteket több szaktárgy (például Országos felmérés, Mérnökgeodézia) is felhasználja. A Tanszék oktatói – más munkatársakhoz hasonlóan – az oktatáson túl számos intézményi feladatot (nyomda vezetése, TDK titkári teendők, oktatásszervezési feladatok stb.) is ellátnak.

14


1.5.4. Geoinformatikai Technológiák Tanszék Tanszékvezető: Dr. Mihály Szabolcs egyetemi docens ([email protected]) A hazai geoinformatikai kutatások hatékonyabb kihasználása, valamint az alapképzés és a szakirányú továbbképzés feltételeinek javítása érdekében 2004. január 1-től a FÖMI-ben megalakult kihelyezett tanszékként a Geoinformatikai Technológiák Tanszék. A FÖMI kvalifikált kutatói részt vesznek a képzési programokban, közreműködnek a szakdolgozatok és TDK dolgozatok konzelensi feladataiban. Az oktatás a következő témakörökre terjed ki: felsőgeodézia, kozmikus geodézia (az aktív GPS hálózathoz kapcsolódó témakörök bemutatása), fotogrammetria és távérzékelés (főként gyakorlati foglakozások biztosítása a FÖMI-ben rendelkezésre álló korszerű IT eszközökkel és módszerekkel, valamint távérzékelési adatokkal, állami alapadatokkal), térinformációs rendszerek (térbeli referenciául szolgáló alapadatkörök és korszerű technológiák ismertetése gyakorlati foglakozások keretében), földügyi és térképészeti hálózat IT rendszerének és adatainak bemutatása. A kutatás területén az együttműködés kiterjed a kutatási koncepciók egyeztetésére, főbb irányainak meghatározására, közös kutatási projektek kidolgozására, a források közös pályázására, közös publikációk írására, előadások tartására, a főiskolán létesítendő GPS permanens állomás fenntartására, valamint a műszerbeszerzések egyezetésére, szabad kapacitások kölcsönös hasznosítására

1.5.5. Geodézia Tanszék Tanszékvezető: Dr. Csepregi Szabolcs főiskolai tanár ([email protected]) A Geodézia Tanszék 1962-ben alakult. Feladata, hogy az országban felmerülő helymeghatározási, földmérési feladatokat végző szakemberek képzését segítse, a főiskolai alapképzés és továbbképzés színvonalát emelje. Témaköre szerint a Tanszékhez tartozik a földmérés alapjainak oktatása, a felmérési módszerek, geodéziai technológiák fejlesztése, az országos alaphálózatok kiépítése és sűrítése, a felsőgeodéziai fogalmak, a globális helymeghatározó rendszer, a mérnöki létesítményekkel kapcsolatos geodéziai feladatok, felmérések, kitűzések ismertetése. A Tanszék – az oktatáson kívül – jelentős tevékenységet fejt ki a kutatómunkában, mind hazai mind nemzetközi szinten. A tanszékekhez tartozó tárgyak következtében a Tanszék tantervi kapcsolata igen sokrétű. A szakmai alapozó tárgyak alapozás szempontjából a természettudományi tárgyakban megszerzett ismeretekre támaszkodnak. Ezek a tárgyak (Geodézia, Vetülettan, Kiegyenlítő számítások) alapot adnak a szaktárgyak oktatásához, a Geodézia Tanszéken oktatott Alappontmeghatározás, Mérnökgeodézia és Felsőgeodézia tárgyakhoz, de a más tanszéken oktatott szaktárgyak számára is. A tanszéken oktatott tárgyak alapvető fontosságúak a főiskolai szintű földmérő- és földrendező mérnök-képzés színvonalának meghatározásában. Hasonlóan ahhoz, ahogy egy jó térképitérinformatikai rendszer csak jó geodéziai alapokra épülhet, a hallgatók biztos szakmai ismeretekre csak akkor támaszkodhatnak, ha a geodézia alapjait elsajátítják. Ezt szolgálják többek közt a műszertár (amelyet a lehetőségekhez képest korszerű eszközökkel bővítünk), a mérőtermi gyakorlatok (ahol a mérőkészség és számítási készség elsajátítására nyílik mód) és a terepgyakorlatok (amelyet első év végén és harmadév elején a sukorói mérőbázison tartunk). A Tanszék a földmérő szakirány bázistanszéke, hallgatóink itt magasabb szinten művelhetik a szakma egy-egy területét.

15


1.5.6. Idegen Nyelvi Lektorátus Lektorátusvezető: Janurik János nyelvtanár ([email protected]) 1972 és 1989 között hallgatóink a szokásos módon az orosz nyelvet tanulták, ebből szóbeli és írásbeli záróvizsgát tettek. Más nyelvek tanulására fakultatívan volt lehetőség. 1990-ben, párhuzamosan a szabad nyelvválasztás belépésével, megalakult az Idegen Nyelvi Lektorátus. A hallgatóság angolt, németet és oroszt tanulhat. Az utóbbira esetenként egy-két fő jelentkezne, így ténylegesen csak angolt és németet oktatunk. Teszt alapján gyengébb és erősebb csoportokat alakítunk ki. E két nyelv között a választás aránya évenként ingadozik, de mértékében hasonló. A diploma kiadásának feltétele főiskolánkon egy akkreditált, általános, alapfokú „C” típusú illetve ennek megfeleltethető, államilag elismert nyelvvizsga. Ha valaki tanulmányainak megkezdésekor ezzel nem rendelkezik, kötelezően nyelvet kell tanulnia. A nyelvvizsgát önállóan teszik le a hallgatók, erre bármikor bejelentkezhetnek. A választott nyelvet az első négy félévben, heti négy órában, térítésmentesen tanulhatják hallgatóink. A nyelvtanuláshoz jó feltételeket tudunk biztosítani. Külön tantermekben írásvetítő, magnetofon, TV ill. videó, továbbá Relaxa-anyagok segítik a munkát. Az oktatás nyelvvizsga-központú; céltudatos és figyelmes tanári munka segíti a felkészülést. A bolti forgalomban kapható tankönyveken kívül rendszeresen használunk különböző kiegészítő anyagokat ill. feladatlapokat is; ezeket másolatban kapják a hallgatók. Az eredményességhez azonban még további szorgalmas, egyéni tanulásra is szükség van. Ezt a könyvtárban a hagyományos, nyomtatott tananyagok mellett már CD-ROM-ok is segítik, de itt – hasonlóan a többi számítógéphez – adott a csatlakozás az Internethez is.

1.5.7. Térinformatika Tanszék Tanszékvezető: Prof. Dr. Márkus Béla egyetemi tanár ([email protected]) A Tanszéket a Főiskola 1994-ben alapította. A Térinformatika Tanszék az azóta eltelt rövid időben komoly nemzetközi hírnevet szerzett. A Tanszék feladata a térinformatikai kultúra terjesztése és formálása. A térinformatikai ismereteket erős informatikai képzéssel alapozzuk meg. A Tanszék gondozza a nappali képzésben a térinformatikai szakirányt. A szakirányú továbbképzésben kurzusaink rugalmasan illeszkednek az ipar igényeihez, kielégítve mind a műszaki geomatikai, mind a térinformatikai menedzsment igényeit. A Tanszék informatikai és térinformatikai ismeretekkel támogatja a társtanszékek és a szaktárgyak kapcsolódó igényeit. A Térinformatika Tanszék a térinformatikai szakirány bázistanszéke. A Tanszék eredményesen működik nemzetközi konferenciák (pl. az EUGISES 2000 nemzetközi oktatási konferencia, Space and Time konferencia), nemzetközi nyári iskolák (pl. az "European Masters in GI Science" program keretében) szervezésében.

16


Munkájuk elismeréséül az Európai Unió több pályázatát nyerték el, melyekkel sikeresen korszerűsítették képzési és továbbképzési rendszerünket. A Tanszék látja el az Idrisi projekt és az UNIGIS nemzetközi térinformatika oktatási hálózat magyar képviseletét. Tagja a hazai HUNAGI, az AGILE, a EUROPACE, a GISIG és a FIG nemzetközi szervezeteknek. Évente megrendezi a GIS Open konferenciát, mellyel lehetőséget adnak volt hallgatóinknak ismereteik korszerűsítésére, egyben fórumot biztosít tapasztalataik átadásához. Fontos kutatási-fejlesztési tevékenysége a Tanszéknek a távoktatási technológia hazai meghonosítása és folyamatos fejlesztése. A továbbképzés területén már csak ilyen jellegű tanfolyamokat indít, és a nappali tagozat egyes tantárgyainál is szeretné ezt megvalósítani.

1.5.8. Természet- és Társadalomtudományi Tanszék Tanszékvezető: Prof. Dr. Závoti József egyetemi tanár ([email protected]) A Tanszék alapvető feladata, ahogy az 1962-es kezdetkor, úgy ma is, a Matematika, a Geometria és a Fizika oktatása. Fontos szerepet játszott a Tanszék a számítástechnikai oktatás bevezetésében is, és egészen 1994-ig ellátta e tantárgy oktatását is. Jelenlegi formájában a Tanszék 1991 óta működik. Célja az, hogy a Matematika, a Geometria és a Fizika színvonalas oktatása a korszerű földmérési, földrendezési és térinformatikai szaktárgyak igényeinek megfelelően alakuljon. A 90-es évek közepétől elindult a matematika oktatásának korszerűsítési folyamata, amelynek eredményeként a matematika oktatását segítő jegyzet-sorozat nagymértékben megújult. A Tanszéken 2001-ben készült, a Műszaki Kiadó által megjelentetett, lineáris algebra tankönyv az egész magyar műszaki felsőoktatást segíti. Megerősödött a Tanszék tudományos kutatási tevékenysége. Nemzetközi tudományos konferenciákon színvonalas előadással szerepeltek a munkatársak. Több hazai OTKA kutatási témában is eredményes volt a Tanszék, ami az erős mezőnyt ismerve, komoly elismerést jelent. A kutatási témák közül kiemelkedik a Geodéziai Tanszékkel közösen végzett kutatási munka a geodinamika területén. A Geometria és a Matematika tantárgyakra épül számos szakmai tárgy oktatása. A Fizika tantárgy keretében oktatott tananyag szintén a geodéziában és fotogrammetriában alkalmazott mérőeszközök fizikai hátterének megértését segíti. A fizikai laboratóriumot mikrohullámú berendezéssel szerelték fel. A Tanszékhez tartozik a Gazdaságtan tantárgy is, amelynek oktatására az új tanterv szerint az utolsó évben kerül sor. A hallgatók a gazdasági élet számos fogalmát és módszerét életszerűen, a közeli alkalmazás reményében ismerhetik meg.

17


1.6. Hallgatói Önkormányzat A Főiskolán Hallgatói Önkormányzat működik, melynek fő feladata a hallgatói jogok és érdekek képviselete a különböző fórumokon, bizottságokban. Fontos szerepe van a Kari Tanácsban, ahol 5, illetve az Egyetemi Tanácsban, ahol 1 hallgatói képviselő van. A kari HÖK, az egyetemi HÖK és HÖOK felügyeletével és támogatásával végzi munkáját. 2004-ben megválasztott új elnöke: Szabó Adrien II. éves hallgató. Alelnök: Lukács Anikó III.évf. hallgató; Ellenőrző bizottsági tag: Lukács Róbert II.évf. hallgató; Sport és kulturális bizottsági tag: Németh András III.évf. hallgató; Külügyi bizottsági tag: Szalai Bálint III.évf. hallgató. A HÖK iroda a Kollégium A épült, földszint 10 sz. szobájában található.

1.7. Kultúra, sport, szórakozás Azoknak a hallgatóknak, akik kedvet és késztetést éreznek valamely általuk választott téma mélyebb megismerésére, a tudományos diákkör (TDK) ad lehetőséget és keretet a munka elvégzésére. A tanári, konzulensi segítséggel elkészült dolgozatokat az évente rendezett házi konferencián, illetve annak ajánlásával, a kétévente sorra kerülő országos konferencián (OTDK) lehet bemutatni. A TDK elnöke dr. Ágfalvi Mihály tudományos főigazgató helyettes, titkára Balázsik Valéria főiskolai adjunktus. Hallgatóink ez idáig igen eredményesen szerepeltek az OTDK-kon, elismerést szerezve saját maguknak és Alma Materüknek egyaránt. Mivel Főiskolánkon órarendi testnevelés nincs, ezért Diák Sportegyesület (DSE) néven sportkör működik, mely biztosítja hallgatóink számára a rendszeres sportolási lehetőséget. Vezetője Kulcsár Attila tanszéki mérnök, megtalálható a 214-es szobában. Heti két alkalommal az esti órákra egy közeli középiskolában bérelünk tornatermet, ezen kívül a kollégiumi sportpályán és a konditeremben van lehetőség különböző sporttevékenység folytatására. Nagy népszerűségnek örvend az évenként megrendezett tanár-diák labdarúgó mérkőzés, mely szépszámmal vonzza a szurkolókat is. A Főiskola életét 1972 óta színesítik a Selmecbányáról származó, majd Sopronban továbbélő tradíciók. Ezeket a hagyományokat a fehérvári hallgatók is ápolják, gondozzák. Hosszú az út, amíg a megszeppent „pogány” elsőévesek különböző mókás próbatételek után „balek” sorba lépnek, majd az évek multával a végzős „firmák” dicső karának tagjai lesznek. Évenként 4-5 vidám hangulatú szakestély teszi felejthetetlenné a fehérvári Geósok diákéveit. A hagyományőrző rendezvények záróeseménye a „Valétálás”, a harmadévesek látványos esti fáklyás felvonulása a Pirosalma utcától a Városházáig. Ez a hallgatók búcsúja a Főiskolától, a várostól, s ez alkalommal a város polgármestere elbúcsúztatja a diákjainkat. A diákhagyományok ápolása a Főiskolai Karon az évről-évre megismétlődő balekfogadást, balekoktatást, balekvizsgát, szakestélyeket, valétálást, a Selmeci Diáknapokat és a három, de inkább több évre szóló balek-firma kapcsolatot jelenti.

18


Ezen hagyományok eredete az 1735-ben Selmecbányán alapított bányatisztképző intézetben ill. annak jogutódjaiban kialakult diákszokásokra vezethető vissza. A haladó szellemű hagyományok ápolása szerepet játszhat a szakmaszeretet és életre szóló barátságok, közösségi szellem kialakításához. A túlnyomóan vidám, szórakoztató szokások színessé, érdekessé teszik a diákéveket. A diákhagyomány nemcsak azzal erősíti a hallgatói közösséget, hogy bizonyos állandóságot és folyamatosságot teremt annak nemzedékről-nemzedékre ismétlődő és megújhodó mindennapi életében, hanem azáltal is, hogy viszonylag kiemeli a hallgatói közösséget a kortárs emberi közösségek sokaságából, relatív autonómiát eredményez számára. Ez utóbbit erősíti a jellegzetes egyenruha, ami külsőségében is kifejezi a hovatartozást. A hagyományokhoz szorosan kapcsolódó diákdaloknak nem kis köze van ahhoz, hogy meghitt együttessé váljon az évfolyam, az iskola minden hallgatója, veteránok és balekok, geodéták és erdészek, kohászok. Ezt a tevékenységet az évenként megújuló Valéta Bizottság a valéta elnök vezetésével szervezi. A 2004/2005-es tanévben Fehér Szabolcs III. éves hallgatót választották firmatársai Valéta Elnökké. A Bizottság munkáját Dr. Engler Péter tanszékvezető segíti.

1.8. Kollégium A főiskola 1987-től saját kollégiumot tart fenn, ahol kedvező körülmények között, háromágyas szobákban 160 hallgató fér el. A kollégiumban, ami a Főiskolától öt percre található az összes nappali tagozatos hallgató kb. 70%-a kaphat elhelyezést. A kollégium a színtere a diákélethez kapcsolódó rendezvényeknek, programoknak. A kollégiumi önkormányzat alakítja ki a házirendet, szervezi a kulturális és egyéb eseményeket, biztosítja a klub és a stúdió működését. A kollégiumi térítési díj jelenleg 4.500,- Ft havonta, ill. félévenként 1.700,- Ft egyszeri hozzájárulás a kollégium fenntartásához, fejlesztéséhez. Azok a hallgatók, akik nem jutottak be a kollégiumba, de egyébként jogosultak lennének rá (min. 3,00 tanulmányi átlag), lakhatási támogatást pályázhatnak meg. A kollégiumi önkormányzat munkáját a Kollégiumi Bizottság szervezi. A bizottság vezetőjét és további négy tagját a kollégiumi közgyűlés választja a posztra jelentkező kollégiumi tagok közül. Elnöke jelenleg: Suplicz Orsolya III. éves hallgató. Tagjai: Szakál Melinda, Szabó Szilvia, Babos Szilveszter, Szalai Bálint, Godó Attila. A kollégium igazgatását dr. Homoródi András főiskolai docens látja el, aki a főiskola főállású oktatója, munkáját Császár Tibor gondnok segíti.

19


1.9. Intézményi infrastruktúra Az évfolyamoknak szóló előadások megtartására egy 90 fő, és két 60 fő befogadására alkalmas előadóteremmel rendelkezünk a főépületben. A levelezős konzultációkra a kollégiumban további két nagy befogadóképességű előadót, a volt menza helyén két 40 fős oktatótermet alakítottunk ki. A szervezős hallgatók ősztől birtokba vehetik a régi GIS házban kiépített 40 fős tantermet. Ebben a házban van a szakon meghatározó szerepet játszó Általános jogi tanszék néhány oktatói szobája és az adminisztráció szobája. Az évfolyamokat a gyakorlatok, szemináriumok idejére 10-16 fős csoportokra osztjuk a hatékonyabb munkavégzés érdekében. A kiscsoportos oktatásra, konzultációra a 12-30 fős gyakorlóhelyiségekben kerül sor. A műszerek kezelésének elsajátítása speciális berendezéseket, eszközöket kíván. A geodéziai mérőteremben (II. emelet) a mérőkészség és a műszervizsgálatok gyakorlására valamint adatfeldolgozásra van lehetőség. A fotogrammetriai műszerteremben (I. emelet) a különböző kiértékelő műszereken végezhető munkafolyamatok sajátíthatók el. A valós terepi körülmények között végzett méréseket az intézeti terepgyakorlatokon gyakoroltatjuk. Ezeknek a gyakorlatoknak egy részét a városhoz közeli Velencei-hegységben, illetve az ottani falvakban (Pákozd, Sukoró) tartjuk. Sukorón néhány éve egy mérőbázist alakítottunk ki, ahol hallgatóinkat faházban szállásoljuk el. A terepgyakorlatokhoz és évközi gyakorlatokhoz szükséges műszerek a műszerraktárban (alagsor) találhatók. A műszerparkot igyekszünk minél korszerűbb eszközökkel folyamatosan bővíteni. A képzés során meghatározó jelentősége van az információtechnológiai ismeretek elsajátításának. A cél elérését mintegy 90 számítógép biztosítja, melyek közül kb. 50 darab közvetlenül a hallgatók rendelkezésére áll. A laborok nagy részét az órarendi időn kívül szabadon használhatják a hallgatók feladatmegoldás, tanulás, Internet elérés célból is. Ilyen tömegű számítógépet már csak hálózatban lehet hatékonyan üzemeltetni. Erre a célra valósult meg a kari belső hálózat, melynek minden gépéről elérhető az Internet is. Minden beiratkozott hallgató önálló felhasználóként kapcsolódhat a hálózatra, és ennek révén használhatja az Internet minden szolgáltatását, így a böngészést és levelezést is. Elkészült a kollégiumi hálózat is, melyet mikrohullámú kapcsolat révén az Internetes hálózatba is be tudtunk kapcsolni.

20


21


2.

TANULMÁNYI KÉRDÉSEK

2.1. A kreditrendszer fő vonásai, kari sajátosságai A magyar felsőoktatásban az intézmények tanterveiben előírt tanulmányi követelmények teljesítését mérő egyik eszköz, az érdemjegy mellett, a kredit. Bevezetését több dolog tette szükségessé, így 2000-ben megjelent a Kormány 200/2000 (XI.29) számot viselő rendelete, melyben kötelezővé teszi a magyar felsőoktatás intézményei részére a kreditrendszer és a kreditrendszerű képzés bevezetését. Ez a rendszer nagy mértékben használja az u.n. Európai Kredit Átviteli Rendszer (gyakran használt rövidítése ECTS, az European Credit Transfer System kifejezés után) fogalmait és módszereit. A rendszer lényege: az oklevél megszerzése meghatározott tanulmányi munka igazolt elvégzéséhez kötött. A tanulmányi követelmények teljesítéséért a hallgató kreditet (kredit pontot) kap. Ez a tanulmányi munkaidővel arányos mérőszám. Az összes, a tanulmányok elvégzéséhez szükséges hallgatói tanulmányi munkaidőt (ami egy átlagos hallgató számára a tanulmányok sikeres teljesítéséhez szükséges időt jelenti) az intézmények u.n. mintatantervei tartalmazzák. Ez az idő a tanóra mellett magába foglalja azt az időt is, amit a hallgató a tanórán kívül önállóan a tananyag elsajátítására és a követelmények teljesítésére fordít (beleértve a vizsgaidőszakban a tanulásra fordított időt is). A nemzetközi megállapodásoknak megfelelően 30 hallgatói tanulmányi munkaóra értéke 1 kredit(pont). Az egyes tantárgyakkal megszerezhető kreditet, a félévekben összegyűjthető (alapesetben 30), a végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez szükséges összkredit-pontot (főiskolai karunk esetében 180) szintén a mintatanterv tartalmazza. Kreditet akkor kap a hallgató, ha számot adott ismereteiről. A számonkérés formái: a vizsga, a félévközi jegy és a beszámoló. A számonkérés minősítése a vizsgán és a félévközi jegynél az ismert ötfokozatú osztályzattal történik, a beszámoló esetében a minősítés háromfokozatú (jól megfelelt, megfelelt és nem felelt meg). A számonkérés akkor eredményes és kreditet csak akkor ér el a hallgató, ha a minősítése legalább elégséges ill. megfelelt. A kredit méri a tanulmányi követelményekben való előrehaladást is mivel az egyes időszakokban szerzett kreditek összeadódnak (kumulálódnak vagy akkumulálódnak). Csak megfelelő számú összegyűjtött kredit elérésével lehet előrehaladni a tanulmányokban. Mintatantervünkben, az ECTS-t követve, a tárgyak három kategóriába tartoznak: kötelező tárgyak (A jelű), a kötelezően választható (B jelű) és a szabadon választható (C jelű) tárgyak. Az egyes félévek során nemcsak a tantárgyak teljesítéséért, hanem a tantervben előírt gyakorlatok elvégzéséért is jár kredit a gyakorlat időtartamával összhangban. Kreditet (18 pontot) kap a hallgató szakdolgozati feladata eredményes elkészítéséért is.

22


A kreditrendszerű képzés bevezetése a korábbi tanulmányi rendszerek kötöttségét oldja, lehetőséget teremtve egy rugalmasabb, a diákoknak több választási lehetőséget adó oktatási rend bevezetésére. A mintatanterv alapján, azt követve optimális idő alatt lehet a végzettséget megszerezni. Ugyanakkor a hallgatóknak módot ad arra is, hogy az első féléveket befejezve - a tantárgyak egymásra épülését szem előtt tartva – egyéni tanrendet kialakítva szervezzék munkájukat. Megszűnik a félévismétlés kényszere. A nem teljesített tantárgyak – bizonyos feltételek mellett ismételten felvehetők. Így nem kell a tanulmányokat minden esetben megszakítani, más tárgyakkal együtt tovább lehet haladni. Az új rendszer bevezetése elősegítheti más intézményekben folytatott tanulmányok elismerését, résztanulmányok más intézetben (akár külföldön is) történő elvégzését. A kreditrendszerű képzésben fontos feladat hárul a Tanulmányi és Tantárgy-befogadó (kredit) Bizottságra (rövidítve TTB). Munkájában a tapasztalt oktatók mellett hallgatók is részt vesznek.. A bizottságot a kar oktatási főigazgató-helyettese vezeti, titkára a Tanulmányi Hivatal egy munkatársa. A TTB bírálja el az előző bekezdésben felsorolt lehetőségek közül választó hallgató hozzá benyújtandó kérelmét.

2.2. Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzat

1. § A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a NyugatMagyarországi Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai (ATFK)-, Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai (BPFK)-, Erdőmérnöki (EMK)-, Faipari Mérnöki (FMK)-, Geoinformatikai Főiskolai (GEO)-, Közgazdaságtudományi (KTK)- és Mezőgazdaságiés Élelmiszertudományi (MÉK) karai által folytatott akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, első, második és kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevő nappali, esti, levelező tagozatos és másoddiplomás magyar és - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - külföldi állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire. (2) Az Egyetem doktori (PhD) képzésben résztvevő hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét az Egyetem Doktori Szabályzata tartalmazza. (3) Azokban a kérdésekben, amelyekre az egyetemi Szabályzat nem tartalmaz előírásokat, a kari szabályzatok, vagy határozatok rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Külföldi részképzésben résztvevő hallgatók esetében a Szabályzat 11. § szerint az ECTS (European Credit Transfer System: európai kreditátviteli rendszer) elveinek megfelelően kell eljárni. 2. § A kreditrendszer alapfogalmai (1) A kredit (tanulmányi pont) egy tantárgy teljesítéséhez szükséges összes átlagos hallgatói tanulmányi munkaidő mérőszáma, mely a tanórákat (kontaktórákat) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. Az országos kreditátviteli rendszerben

23


(2)

(3)

(4)

(5) (6) (7) (8)

(kredittranszfer) –az ECTS (European Credit Transfer System: európai kreditátviteli rendszer) elveire tekintettel- egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges vagy megfelelt szintű teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytől, a megfelelés fokozatától független. A kreditrendszerben az egyetemi/főiskolai végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez megszabott időkorláton belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott számú kreditet kell gyűjteni, valamint kritérium követelményeket is teljesíteni kell. Az egyes tantárgyak teljesítése nincs megadott tanulmányi időszakhoz rendelve. Az előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek felhasználásával, a hallgató egyéni terv és ütemezés szerint haladhat. A kritérium követelmény a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet pl. a szigorlat, a szakmai gyakorlat, a testnevelésben való részvétel, a képesítési követelményekben előírt nyelvi követelmény. Ezek megjelenési formája is tantárgy. Az előkövetelmény egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak előkövetelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium követelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. Az előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előkövetelményeinek összessége. A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi és/vagy laboratóriumi óráira (kurzusára) vagy annak vizsgájára való jelentkezés. A tantárgyfelvétel feltétele a tantárgy előkövetelményeinek teljesítése. Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz. A passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben egyetlen tantárgyat sem vesz fel. A passzív félévben a hallgató a vizsgára bocsátás feltételének korábbi teljesítése esetén vizsgát tehet. 3. § A képesítési követelmények

(1) A NYME szakjain megszerezhető végzettség, illetőleg szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények, valamint az ennek alapján készített tantervek határozzák meg. (2) A képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, az oklevél megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget kreditben meghatározva, a szigorlati tantárgyakat, a szakdolgozat, diplomamunka követelményeit, a záróvizsga rendszerét és rendjét, az oklevél eredményének kiszámítási módját, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket. Az Egyetem szakjain a végzettséget igazoló oklevél megszerzéséhez minimálisan teljesítendő: főiskolai szintű végzettség esetén legalább 180 kredit, egyetemi szintű végzettség esetén legalább 300 kredit, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés esetén legalább 120 kredit, kiegészítő alapképzés esetén legalább 120 kredit, szakirányú továbbképzés esetén 120-180 kredit.

24


Az Egyetem egyes szakjain a vonatkozó képesítési követelményeket a 77/2002. (IV. 13.) sz. Kormányrendelet tartalmazza. 4. § A tanterv, mintatanterv, egyéni tanrend (1) A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg. A tanterv a képesítési követelmények tartalmi előírásaihoz, és a kreditrendszer teljesítmény-elismerési rendszeréhez igazodva határozza meg a végzettség megszerzéséhez szükséges kötelező (A), kötelezően választható (B) és a szabadon választható (C) tantárgyakat. (2) A kötelező tantárgyak (A) mindegyikének teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. A kötelezően választható tantárgyak (B) közül a tantervben megadott kreditnyi tantárgy felvétele és teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. A szabadon választható tantárgyak (C) a tanterv által konkrétan meg nem határozott olyan bármely egyetemi (főiskolai) képzésben szereplő tantárgyak, amelyeket a képzésért felelős kar a 19. § szerint befogad. (3) A tantárgymodul a szak tantervének több tantárgyat tartalmazó, egymásra épülő egysége. Az alapozó modul azon tantárgyak és ismeretek rendezett összessége, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen más, az adott szak sajátosságait meghatározó ismeretkörök, illetve modulok szempontjából, illetve amelyekre más (szak) modulok (elsősorban a szakcsoporton belüli szakok moduljai) is ráépíthetők. A szakmai törzsanyag modul olyan tantárgyakat foglal magába, amelyek tematikailag, a szak képzési célját illetően rokon ismereteket tartalmaz. A szakirány modul egymással egyenértékű, egymást helyettesítő egység. (4) A hallgatók számára az alapozó és szakmai törzsanyag modul választása kötelező. A hallgatók joga a párhuzamosan meghirdetett szakirány modulok közötti választás. Az egy szakirány modult felvehető hallgatók száma korlátozható, a szakirány modul tantárgyainak meghirdetéséhez a dékán/főigazgató minimális hallgatói létszám jelentkezését írhatja elő. (5) A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. A mintatanterv a tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, melyet ha a hallgató követ, eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi kötelezettségeknek, minden félévben 30 (±3) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt (egyetemi végzettség esetén 10, főiskolai végzettség esetén 6-8 félév) alatt fejezi be. (6) A mintatanterv tartalmazza oktatási időszakonkénti bontásban valamennyi: - kötelező és kötelezően választható tantárgyat, ill. a kötelezően választható tantárgyak meghirdetésének szabályait, - a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + tantermi gyakorlat + terepi és tanüzemi gyakorlat bontásban) és a hozzájuk rendelt krediteket, - a számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy, gyakorlati jegy, beszámoló, kollokvium, szigorlat), - a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi), - a kritérium követelményeket és azok teljesítésének határidejét, - a szakirány választás feltételeit és szabályait, - az előtanulmányi rendet, - a diplomamunka (szakdolgozat) felvételére és teljesítésére vonatkozó előírásokat, - a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, ill. azok kiválasztásának szabályait. (7) Az Egyetem mintatanterveiben a kreditek legalább 20 %-a a választhatósághoz kötődik. A kötelezően választható tantárgyak részben a szakmai képzéshez, részben az általános értelmiségképző funkcióhoz kötődnek. A „Diplomamunka készítés” (főiskolai szinten a

25


„Szakdolgozat készítés”) kötelezően választható tantárgy, melynek kreditjeiről a kari szabályzatok rendelkeznek. Valamennyi tanterv a teljes képzéshez rendelt összes kredit legalább 5 %-ában lehetőséget kell biztosítani szabadon választható tantárgyak felvételére. (8) Az egyetemi szintű végzettséghez tartozó kredit a mintatantervben 10 félévnek felel meg. A főiskolai szintű végzettséghez megszerzendő kredit a mintatantervben 6-8 félévvel egyenértékű. (9) A mintatantervben a tanórák ajánlott számát a kari szabályzatok tartalmazzák. (10) A kreditrendszerű képzésben a hallgató minden félévre egyéni tanrendet dolgozhat ki. Az egyéni tanrend lehetőséget ad a hallgatónak arra, hogy minden tanulmányi időszakra egyénileg válasszon a felajánlott tanulmányi kötelezettségek közül. Az egyéni tanrendben a hallgató eltérhet az átlagos ütemű előrehaladás esetére a mintatantervben ajánlott tantárgyfelvételi rendtől. (11) A tantervben szereplő kötelező (A) és kötelezően választható (B) tantárgyak felvételének szabályát a tantárgy előtanulmányi rendje, a szak egyes moduljainak választási feltételeit a modul előtanulmányi rendje határozza meg. A karok kialakítják az előtanulmányi rendet, annak szabályzását, amellyel kapcsolatban a Kari Hallgatói Képviseleteknek véleményezési joguk van. Egy adott tantárgyhoz előkövetelményként maximálisan három másik tantárgy (vagy egy modul) írható elő, de ajánlott előtanulmányként a tantervben szereplő többi tantárgy is megadható. (12) A tanóra (kontaktóra) a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek oktató közreműködését igénylő foglalkozásain való részvétel ideje. A tanóra típusai: előadás, szeminárium, tantermi gyakorlat, terepi, tanüzemi, és óvodai-iskolai szakmai gyakorlat. Egy tanóra időtartama 45 perc. 5. § Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció, tantárgyi követelmények (1) A tantárgy a szak tantervének alapegysége, melynek felvételéhez és teljesítéséhez feltételek kötendők. Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyprogramok határozzák meg. A tantárgy akkreditációja a tantárgy programjának jóváhagyása. (2) Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok akkreditálják. Az egyes szakok tanterveit az országos akkreditációs eljárást megelőzően a képzésért felelős Kari Tanácsok, karközi képzés esetén - a képzésben résztvevő karok Tanácsaival egyetértésben - az Egyetemi Tanács határozzák meg. Az akkreditált tantárgyak közül a képzésért felelős kar Kari Tanácsa fogadja be a szak kötelező és kötelezően választható tantárgyait. (3) A tantárgy programja tartalmazza: - a tantárgy kódját, teljes és rövidített címét, - a heti (félévi) tanóraszámot (előadás + tantermi gyakorlat + terepi és tanüzemi gyakorlat bontásban), - a félév végi számonkérés típusát (aláírás, gyakorlati jegy, beszámoló, kollokvium, szigorlat), - az elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségét kreditben, - a tantárgy felelős tanszékét és oktatóját, a tantárgy felvételének elő-követelményét, - a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, - a tantárgy tananyagának leírását, - az osztályzat (aláírás) kialakításának módját, az esetleges vizsga-követelményeket, - az írott tananyagot (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány stb. jegyzékét), a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, - a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát. (4) A tantárgy felvételi rendjét a szak előtanulmányi rendje, teljesítésének feltételét a tantárgyi program, adott félév esetében a részletes szabályokat a tantárgyi követelmény határozza meg. (5) A tantárgyi követelményrendszer a hallgatók számára megfogalmazza teendőiket és azok határidejét annak érdekében, hogy a tantárgyat teljesíthessék.

26


(6) A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza: a) a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetőségét, b) az igazolás módját a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén, c) a félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyik) számát, témakörét és időpontját, pótlásuk és javításuk lehetőségét, d) a félév végi aláírás követelményeit, e) az osztályzat kialakításának módját, f) a vizsga típusát, g) a tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, segédletek, irodalom listáját. (7) A tantárgyi követelményeket az oktatási szervezeti egységek készítik el, és a kari szabályzatok szerint jóváhagyásra a dékánhoz/főigazgatóhoz terjesztik. (8) A tantárgyi követelményrendszert a hallgatói információs rendszerben a tantárgyfelvételnél megjelenő információknak tartalmaznia kell, valamint az oktatás első hetében a felelős tanszékeknek szóban, és a tanszéki hirdetőtáblán írásban közölni kell a hallgatókkal. (9) Ha az oklevél minősítésébe valamelyik tantárgyból szerzett érdemjegy beszámít, a tantárgy oktatásának megkezdésekor erre az oktatást végző tanszék vezetőjének, vagy a tantárgyfelelős oktatónak a hallgatók figyelmét fel kell hívni. 6. § A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek (1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben, valamint a tantárgyak 18. és 19. § szerinti befogadásának szakmai döntéseiben első fokon a karok Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottsága (a továbbiakban Kari TTB) jár el. (2) A Kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság négy-hat tagú. A testület elnöke a kar oktatási dékán-helyettese/főigazgató-helyettese, vagy a dékán/főigazgató által megbízott oktató, a főiskolai karokon egy megbízott vezető oktató, tagjait a kari tanácsok, hallgató tagjait a kari HÖK-ok választják meg. A kari TTB-ban az ötvenszázalékos hallgatói részvételt, szavazati joggal biztosítani kell. Az igen és a nem szavazatok egyezésekor, az elnök szavazata dönt. (3) A Kari TTB hatáskörének részletes leírását valamint ügyrendjét a kari szabályzatok tartalmazzák. (4) A Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság a hatáskörét a hallgatók érdekeit nem sértő ügyek intézésének meggyorsítására a kari oktatási dékán-helyettesre illetve az oktatási főigazgató helyettesre átruházhatja. Az átruházott jogokat a Kari TTB ülésén írásba kell foglalni. (5) A Kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság első fokon hozott határozata ellen a hallgató annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szabályzatban rögzítettek szerint a kar dékánjánál, illetve főigazgatójánál halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. (6) A másodfokú hatáskört mindig a dékán illetve főigazgató gyakorolja. A dékáni/főigazgatói döntés határideje a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc nap. (7) A másodfokú határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs. Az 29 § (3) bekezdésben foglalt ügyekben méltányossági alapon kérelemmel lehet fordulni az Egyetem Rektorához, másodfokú határozatának kézhezvételétől számított 15 napon belül. (8) A kérelmeket és fellebbezéseket írásban kell benyújtani. (9) A méltányossági kérelmeket az oktatási dékán-helyettes, illetve főigazgató-helyettes javaslatával kell a rektor részére megküldeni. (10) Bármely hallgató és oktató a Hallgatói Képviseleten ill. a tanszékvezetőn keresztül a Kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság intézkedését kérheti, ha véleménye szerint valamely tanulmányi ügy intézése nem a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak (TVSZ-nek) megfelelően történt.

27


(11) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs. 7. § A tanév időbeosztása, az oktatás időszakai (1) A képzési idő tartamát a képesítési követelmények ajánlása alapján a szakok tantervei határozzák meg. (2) A félév szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. A beiratkozást (regisztrációt), a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak kezdetét és végét, diplomamunka/szakdolgozat leadásának határidejét, a záróvizsgák, a tanítási szünetek, a Tudományos Diákköri Konferencia és a szakmai gyakorlatok időpontjait tanévenként a Kari Tanácsok határozzák meg és az így kialakított összesített intézményi tanulmányi rendet az Egyetemi Tanács hagyja jóvá. (3) Egyéb – a tanév időbeosztását meghatározó eseményeket - (tanulmányutak, terepi-, üzemi-, iskolai-, óvodai gyakorlatok stb.) kari tanulmányi rendben kell meghatározni. (4) A regisztrációs hét a szorgalmi időszak első hete, amelynek során a hallgató a kezdődő félévben felveendő tantárgyait véglegesíti a 13.§ szerint. A regisztrációs héten tanórák nincsenek. (5) A szorgalmi időszak további részében a hallgató tanórákon vesz részt és ezzel kapcsolatos feladatokat old meg. Vizsgát csak bizonyos feltételek teljesülése esetén tehet. A szorgalmi időszak hosszát szakonként a képesítési követelmények alapján a Karok határozzák meg. (6) A vizsgaidőszak szolgál a vizsgák letételére, amely alatt a szorgalmi időszakhoz kötődő követelmények teljesítése csak rendkívüli esetekben, (15.§ (13) és (14)), általában díjfizetési feltételhez kötve lehetséges. A vizsgaidőszak hosszát szakonként a képesítési követelmények alapján a Karok határozzák meg. (7) A tanév időbeosztásának készítésekor biztosítani kell, hogy az egy kampuszon tanuló hallgatók félévi időbeosztása lehetőleg azonos legyen, lehetővé téve más szakok tantárgyainak felvételét és teljesítését. (8) A Rektor és a dékán/főigazgató tanévenként külön-külön legfeljebb 3 nap tanítási szünetet engedélyezhet. A tanítási szünet engedélyezése előtt a dékán/főigazgató a Rektorral egyeztetni köteles. 8. § A hallgatói jogviszony, az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés (1) Az Egyetem állami finanszírozású, valamint költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatójává válni kizárólag a felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy más szak, kar, intézmény állami finanszírozású képzéséből, és az azonos szak költségtérítéses képzéséből a 9. § szerinti átvétellel lehet. (2) A hallgató az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony az első félévre történő beiratkozással jön létre és – a doktori képzésre vonatkozó kivétellel – a hallgató névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záróvizsga időszaknak az utolsó napjáig tart. A hallgató jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat jelen szabályzatban meghatározottak szerint megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek. (3) A hallgatói jogviszony fenntartása az aktív félévre történő beiratkozással történik. A hallgató állami finanszírozás keretei között a képesítési követelményekben meghatározott számú aktív félévre iratkozhat be (egyetemi képzésben 10, főiskolai képzésben az akkreditált szak sajátosságainak megfelelően 6 (8) félév). (4) Az Egyetem államilag finanszírozott képzésre felvett hallgató az alapképzési szak képesítési követelményeiben, illetve a felsőfokú szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben

28


meghatározott időtartamban – ha a Ftv. másként nem rendelkezik – nem kötelezhető tanulmányainak államilag nem finanszírozott képzésben való folyatatására. Költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatóvá válik az a hallgató, aki az államilag finanszírozott képzésben a megkezdett félévek tekintetében a rávonatkozó képesítési követelményekben meghatározott képzési időt 8 féléves vagy annál rövidebb képzési idő esetén 2 félévet, 8 félévnél hosszabb képzési idő esetén 3 félévet meghaladóan túllépi. (5) Szünetel a hallgatói jogviszony a passzív félévben, függetlenül attól, hogy a hallgató azt előre bejelentette-e. (6) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a szak szempontjából a képesítési követelményekben meghatározott krediteket teljesítette, de a záróvizsgát nem tette le. (7) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a 12. § szerinti beiratkozást nem végezte el. Kétévi mulasztás után a hallgatót törlik a névsorból, kivéve, ha a hallgató kérelmére a dékán/főigazgató engedélyezte a törlés mellőzését. (8) A hallgatói jogviszony tanulmányi okból, elbocsátással szűnik meg, ha a hallgató által a kötelező (A) és a kötelezően választható tantárgyakból (B): a főiskolai képzésben az első három aktív félév után min. 45 kreditet, egyetemi képzésben az első négy aktív félév után min. 60 kreditet teljesített. (9) A hallgatói jogviszony a hallgató kérelmére is megszüntethető. (10) Az intézményből való kizárás a Fegyelmi Szabályzatban (SzMSz M11.) rögzített fegyelmi büntetésként szabható ki. (11) Az első évfolyamra felvett személy tanulmányai megkezdésére legfeljebb kétévi halasztást kaphat, amelyet a felvételi értesítés kézhez vétele után 15 napon belül írásban a kar dékán-, illetve főigazgató helyettesétől kell kérnie. A halasztási engedély lejártát követően a felvett személy felszólítás nélkül köteles a 12. § szerint beiratkozni. (12) A Kar vezetője a félév statisztikai jelentésének határnapjáig alapos indok alapján engedélyezheti az aktív félév passzívvá nyilvánítását. (13) A félévi statisztikai jelentés határnapján túl az aktív félév passzívvá nyilvánítását – tartós időtartamú egészségügyi okot kivéve − a Kar vezetője méltányossági alapon engedélyezheti. 9. § Átvétel (1) Másik felsőoktatási intézményből, más karról, szakról illetve tagozatról az a hallgató vehető át, a) aki legalább egy lezárt félévvel rendelkezik és utolsó félévének tanulmányi átlaga, valamint ösztöndíjindexe a kari szabályzatban meghatározott értékeknek megfelelő. b) akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szűnt meg, illetve a kötelező elbocsátás, vagy kizárás feltételei sem állnak fenn. (2) Az átvétel feltételeit a szakfelelős, az illetékes tanszékek/intézetek és az átvevő kar Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottsága véleményének meghallgatása után a kar dékánja, illetve főigazgatója határozza meg. (3) Az átvételt kimondó határozatban rendelkezni kell arról, hogy az átvett hallgató mely szakon, tagozaton a képzés melyik szemeszterében folytathatja tanulmányait, továbbá dönteni kell arról, mely tantárgyakból mennyi kredit fogadható el. (4) Átvett hallgatók esetében a tandíj és az ösztöndíjak megállapítása a kari szabályzatban rögzítettek alapján történik. (5) A felsőfokú szakképzésben résztvevők átvételének feltételeit a Felvételi Szabályzatban kell meghatározni.

29


(6) A más szakon, karon vagy intézményben teljesített tantárgyak befogadásáról, a megszerzett kreditek elismeréséről a fogadó kar Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottsága dönt a 18. § szerint. (7) A költségtérítéses képzésből állami finanszírozású képzésbe történő átvétel feltételeit a Kari Szabályzatok rögzítik. 10. § A párhuzamos képzés (1) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató egy időben két felsőoktatási intézményben, vagy karon, vagy szakon folytat tanulmányokat és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kap. (2) A párhuzamos képzésre való felvételről és a tanulmányok folytatásának feltételeiről az a kar dönt saját szabályzata szerint, amelyben a hallgató második vagy további oklevelét megszerezni kívánja. Ha felvételi vizsga tantárgyai nem egyeznek meg, vagy az első szakon azokat nem hallgatta, valamint az új intézményben (karon, szakon) való tanuláshoz készségek, vagy ismeretek szükségesek, a hallgatónak felvételi eljárás keretében felvételi (alkalmassági) vizsgát kell tennie. (3) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató mindegyik szakon köteles beiratkozni. A tanulmányi előadó mindegyik szakra külön leckekönyvet állít ki. (4) A párhuzamos képzésben a hallgató csak egy szakon vehet részt államilag finanszírozott képzésben. Az állami finanszírozás azt a kart illetve szakot illeti meg, melyet a hallgató írásban megjelölt. (5) A párhuzamos képzésre történő felvételét a hallgató köteles a kar dékánjának bejelenteni, megjelölve azt, hogy melyik képzését tekinti az elsőnek, azaz államilag finanszírozottnak. Az ezt elmulasztó hallgató ellen a dékán/főigazgató fegyelmi eljárást indíthat. 11. § A részképzés (1) Kérelme alapján a hallgató adott időszakra engedélyt kaphat tanulmányai folytatására más – belföldi vagy külföldi − egyetemen. (2) Az adott félévben (külföldi) részképzésen résztvevő hallgató is köteles beiratkozni a 12. § szerint. (3) A részképzést a Kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság engedélyezi. (4) A részképzés ideje alatt teljesítendő ill. teljesített tantárgyak a részképzést megelőzően, ill. azt követően a 18. § szerint fogadtathatók be, teljesítésük kredittel ismerhető el. 12. § A hallgató beiratkozási és bejelentési kötelezettsége (1) A hallgató köteles minden félév regisztrációs hetének végéig beiratkozni, vagy passzív félévét írásban bejelenteni. Ha e kötelezettségének saját hibájából nem tesz eleget, hallgatói kötelezettség megszegése miatt − a hallgatót (maximum 2 évig) úgy kell tekinteni, hogy tanulmányait szünetelteti. Két év után a hallgatót el kell bocsátani. (2) Ha a hallgató az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, a féléve automatikusan passzív félévnek minősül, és a 8. § (6) szerinti következményekkel jár. (3) A Kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság indokolt esetben engedélyezheti, hogy a hallgató a beiratkozási időszaktól eltérően, illetve az előírt határidőn túl iratkozhasson be. Az erre irányuló kérvényt a beiratkozási határidő lejárta előtt a TTB-hoz kell benyújtani.

30


(4) A beiratkozás a hallgatói információs rendszerben a tantárgyak felvételével, majd a tárgyfelvétellel azonosan kitöltött leckekönyv leadásával történik meg a kari szabályzatok szerint. A beiratkozáskor a hallgató a leckekönyvébe felveszi: - a tanterv által az adott félévre előírt kötelező (A) tantárgyakat, - a kötelezően választható (B) tantárgyakat, - a szabadon választható (C) tantárgyakat, speciális kollégiumokat, - az engedélyezett áthallgatható tantárgyakat. (5) A hallgató köteles a hallgatói információs rendszerben szereplő adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul bejelenteni. Az ennek elmulasztásából származó hátrány ellen jogorvoslatnak helye nincs. (6) Az elsőéves hallgatók a beiratkozással egy időben a TVSz és egyéb, a hallgatókat érintő szabályzatok átadásával, valamint szóban is tájékoztatást kapnak a jogaik gyakorlásához és a hallgatói, illetőleg a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges tudnivalókról. (7) A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat, amely - jogszabályban, illetve szabályzatban meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít, - jogszabályban, illetőleg szabályzatban vagy külső szervekkel való megállapodásban meghatározott jogok érvényesítését biztosítja, - jogszabályban, illetőleg szabályzatban meghatározott információk tárolását biztosítja. (8) A diákigazolványt a hallgató által benyújtott kérelem alapján kell kiállítani. A diákigazolvány a következő személyes adatokat tartalmazza: - a hallgató arcképét, - a hallgató családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, anyja nevét, állampolgárságát, aláírását, - a hallgatói azonosító számot, - a NYME nevét, székhelyét (képzés helyét), - tagozat megjelölését. A (8) bekezdésben meghatározott adatok kezelője az Országos Felsőoktatási Információs Központ, amely működteti a felsőoktatás információs rendszerét. A felsőoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges intézményi és hallgatói adatokat tartalmazza, az adatkezelés jogszerűségért az oktatási miniszter felelős. (9) A felsőoktatás információs rendszere tartalmazza a hallgatói nyilvántartást, amelyből adat – az érintetten kívül – csak a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott szerv, illetve adat a kezelő által kijelölt, az adatok feldolgozását végző szervezet részére továbbítható. Az adattovábbítások nyilvántartását a továbbítástól számított 10 évig kell megőrizni. (10) A fent felsorolt adatok a diákigazolvány kiállításától számított 10 évig kezelhetők. A határidő újra kezdődik, ha újabb diákigazolvány kiállítását kérik. (11) A hallgatói azonosító a külön jogszabályban meghatározott módon az Országos Felsőoktatási Információs Központ által képzett egyedi azonosító szám. 13. § A tantárgyak meghirdetése és felvétele (1) Az Egyetem karai kötelesek biztosítani, hogy a hallgató a tanulmányai során a szakra előírt kreditek 10%-kal meghaladó, kredit szerzésére alkalmas tantárgyat vehessen fel. A hallgató e tanulmányait más szak, kar, intézmény közül is választhatja. Más intézmény tantárgyainak felvétele esetén a 18. § és 19. § szerint kell eljárni.

31


(2) A Karok legalább az egyik szemeszterben kötelesek meghirdetni indított szakjai kötelező (A) és a kötelezően választható (B) tantárgyait, valamint a tantervben meghatározott szabadon választhatón (C) tantárgyakat. A tantárgyak meghirdetéséért a szakot indító kar dékánja/főigazgatója a felelős. (3) A vizsgával/kollokviummal záruló tantárgyak meghirdethetőek a tanórák megtartásával és anélkül is. Ez utóbbi esetben csak vizsgázni lehet, a félévközi követelmények nem teljesíthetők, a tantárgy felvételének előkövetelménye a tantárgy félév végi aláírásának megléte az indexben, és a kari nyilvántartó rendszerben. (4) A vizsgával záruló kötelező tantárgyakat minden félévben meg kell hirdetni. A mintatanterv szerinti aktuális félévükben kurzusuk meghirdetésével (tanórák megtartásával; a kurzus a tantárgy megjelenési formája), míg a követő félévükben legalább a vizsgázás lehetőségével. A félévközi jegyre végződő kötelező tantárgyakat csak a mintatanterv szerinti aktuális félévükben köteles a kar meghirdetni. (5) A gyakorlati jegyre végződő tantárgyak a tanórák megtartásával, azaz kurzusok indításával hirdethetők meg. (6) A karok, a tanszékek javaslata alapján a megelőző félév szorgalmi időszakának vége előtt legalább két héttel korábban közzéteszik a következő félévben a: - kurzusok indításával meghirdetendő tantárgyakat, (azok oktatóit, várható órarendjét, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, amennyiben az nem a jelentkezés sorrendje, ill. azok követelményrendszerét), - csak a vizsgával meghirdetendő tantárgyakat. (7) Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható a foglalkozást vezető oktató észszerű teherbírása, a rendelkezésre álló taneszközök korlátozott száma, és egyéb objektív okok alapján. (8) A hallgatók joga (a tantervi előírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók megválasztása (az oktatói kapacitás függvényében), a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás. A hallgató tárgyfelvételének, illetve egyéni tanulmányi programjának támogatása céljából az Egyetem karai Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat (TTSZ) kiépítését és működtetését szervezik meg. (9) A Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat tagjai segítik a hallgató tantárgyválasztását, információt nyújtanak az előtanulmányi rendről, a Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzat egyes pontjainak értelmezéséről. A testület összetételéről és működéséről a kari szabályzatok rendelkeznek. (10) Ha egy felvett tantárgy kreditjeit a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, egy későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti. Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését a tanszék aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét is, ha a tantárgy a tanórákat megtartva kerül meghirdetésre. A tantárgy programjának jelentős változása esetén a tanszéknek a tantárgyi követelményekben jeleznie kell a hallgatóknak, hogy a korábban teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Utóbbi két esetben a megszerzett aláírás érvényét veszti, a félévközi követelményeket ismét teljesíteni kell. A hallgató 1 tárgyat maximum 3-szor vehet fel a tanulmányai során. (11) A Karok az állami finanszírozású képzésben résztvevő hallgató számára a tantárgy ismételt felvételét, ill. meghatározott számúnál több ősszegzett kredit felvételét más szabályzat díjfizetéshez kötheti. (12) Az Egyetem karain a hallgató a képesítési követelményekben a végzettség megszerzéséhez meghatározott minimális kreditek 10%-ával meghaladó tantárgyat vehet fel, a kari szabályzatokban rögzítetten. Ha a hallgató az összes kredit 10%-át meghaladó kreditértékben

32


vesz fel tantárgyakat, ezekért a tárgyakért a felvett kredittel arányos költségtérítési kötelezettség állapítható meg. 14. § Részvétel a foglalkozásokon (1) Az Egyetem hallgatói bármelyik előadást engedély nélkül látogathatják. A gyakorlatokon, illetve szemináriumokon való részvételhez az azt vezető oktató engedélye szükséges. Kívülállók a tanulmányi foglalkozásokat csak dékáni, főigazgatói engedéllyel látogathatják. A felvett tantárgyak foglalkozásain való részvételt a tanszékek által előírt tantárgyi követelmények szabályozzák. (2) A tantárgyi követelményrendszerben előírt kötelező tanulmányi foglalkozásokról való távolmaradást az azt előíró tanszéken kell, a tanszéki követelményeknek megfelelően igazolni. (3) A kötelezően előírt tanulmányi foglalkozásokról öt napig az oktatási dékán-helyettes, illetve az oktatási főigazgató helyettes engedélyezhet távolmaradást. Az összes ilyen távolmaradás nem haladhatja meg a 10 tanítási napot. A hallgató az engedéllyel felkeresi az érintett tanszékeket a szükséges pótlások megbeszélése céljából. (4) A levelező hallgatók kötelező foglalkozásokról való távolmaradásának igazolási rendjét a dékán, illetve a főigazgató külön szabályozza, s ezt a levelező hallgatók tudomására hozza. (5) A tanszéknek meg kell tagadnia a tantárgy félévi aláírását, ha egy tantárgyból a hallgató önhibáján kívüli hiányzásai az ötheti óraszámot meghaladják. (6) Az ötheti óraszámot meg nem haladó hiányzások következményeinek eldöntése első fokon a tanszékvezető hatáskörébe tartozik. A mulasztott órák számától – illetve egyéb körülményektől – függően a tanszékvezető a tárgy előadójának javaslatára a félév aláírást megtagadja a kifüggesztett tantárgyi követelmények alapján, vagy a félév lezárása előtti beszámolóra utasíthatja a hallgatót, pótfeladatot adhat. Ha a hallgató a kapott pótfeladatát nem teljesíti a tárgy előadója megtagadhatja a tantárgy lehallgatásának leckekönyv aláírással történő elismerését. (7) Az évközi gyakorlati foglalkozásokról távolmaradt hallgató féléve csak akkor ismerhető el, ha az elmulasztott gyakorlatot – indokolt esetben a Kari Szabályzatban rögzített díjfizetés mellett − pótolja. Az elmulasztott gyakorlatok pótlásának módját és lehetőségét a szakvezető, vagy az intézetigazgató ill. tanszékvezető határozza meg, és még a félév elején a tantárgyi követelményekben a hallgatóság tudomására hozza. 15. § Az ismeretek ellenőrzése és a kreditgyűjtés (kreditakkumuláció) (1) A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt a hallgató kreditakkumulációs rendszerében a karok tanulmányi nyilvántartásában tartják nyilván és összegzik. Az összegzés szempontjából figyelembe kell venni minden kötelező (A), kötelezően választható (B) tantárgyakat, illetve ezek helyettesítő tárgyait (19. § szerinti elvek figyelembevételével). Az Egyetem karai saját szabályzatukban rögzítik annak elveit, hogy a kreditakkumulációs rendszerben a hallgató tanulmányi teljesítése során szabadon választott tantárgyai (C) közül melyeket fogad el a képesítési követelmények teljesítéseként, és veszi figyelembe a kreditakkumulációban. (2) A képzés során alkalmazandó ellenőrzési formákat a tanterv határozza meg. (3) A tantárgyak főbb számonkérési formái, amelyek közül egy tantárgyból – a gyakorlati jegyet kivéve – csak egyféle számonkérési forma írható elő, a következők: a) Félévközi jegyet (gyakorlati jegyet, gyakorlatértékelést) írhat elő a tanterv, ha a tantárgy elméleti anyagának gyakorlati alkalmazása és az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából szükséges és lehetséges. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy

33


(4)

(5) (6) (7) (8) (9)

követelményeit a hallgatónak az oktatási időszakban kell teljesítenie, kivéve az elégtelen gyakorlati jegy kijavítását. Ennek határidejét a tanszékek határozzák meg. A gyakorlati jegy közlésének és pótlásának módját és határidejét a tanszékek/intézetek határozzák meg. b) A beszámoló a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag számonkérésére szolgál. Értékelése háromfokozatú minősítéssel történik, és a kreditponttal súlyozott tanulmányi átlag megállapításakor a jól megfelelt minősítés jeles (5), a megfelelt minősítés közepes (3), a nem megfelelt minősítés elégtelen (1) érdemjegynek felel meg, s a számonkérés anyagából a továbbiakban más vizsga nem írható elő. c) A vizsga/kollokvium valamely tantárgy félévi anyagának számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A vizsga/kollokvium értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. d) A szigorlat több tantárgy integrált számon kérése, letételére legkorábban a szigorlat anyagát jelentő tantárgyak utolsó vizsgájának teljesítését, illetve félévközi jegyének megszerzését követően kerülhet sor. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik, de kreditértéke nincs. A szigorlat a ráépülő tantárgyak vizsgára bocsátásának kritérium követelménye. Ha a hallgató az oktatási időszak végén szigorlatot tesz, a szigorlat félévében más számonkérési formát – a gyakorlatértékelést kivéve – a tantárgy anyagából előírni nem lehet. Szigorlatot tarthat a tanszék a szorgalmi időszakban, vagy a vizsgaidőszakon kívül is. Ha a szigorlat letételére külön szigorlati időszakot biztosítanak, a tantárgy utolsó oktatási időszakának anyagából kollokvium is előírható. Záróvizsga tantárgyból szigorlatot előírni nem lehet. e) A hallgató kötelező szakmai (üzemi, termelési, óvodai-iskolai stb.) gyakorlatát (kivéve a külföldi cseregyakorlatokat) a tantervi előírásoknak megfelelően kell értékelni. A tananyag ismeretének értékelése: − a szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv) értékelésével, − a vizsgaidőszakban tett vizsgával (öt fokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); három fokozatú (beszámoló): kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg minősítéssel − szigorlattal, − záróvizsgával (26.§). történhet. A hallgató munkájának minősítésében nem tehető különbség attól függően, hogy államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésben vesz-e részt. A hallgató csak abban az esetben kezdheti meg félévi vizsgáit egy adott tantárgyból, ha a félév befejezéséig tanulmányi és egyéb (pl.: tandíjfizetés stb.) kötelezettségeinek ezen tárgyból eleget tett, s ezt a tantárgy oktatója a hallgató leckekönyvében aláírásával igazolja. A leckekönyv aláírása azt igazolja, hogy a hallgató az adott tantárgy elméleti és gyakorlati foglalkozásaira megállapított vizsgára bocsátás követelményeit teljesítette. A leckekönyvbe érdemjegyet csak a tantárgy előadója írhat alá. Akadályoztatása esetén, a helyettesítőt írásban a tanulmányi osztályoknak, csoportoknak be kell jelenteni. A tantárgy előadójának a félév kezdetén ismertetnie kell a hallgatókkal a leckekönyv aláírás, illetve a vizsgára bocsátás tantárgyi követelményeit. Amennyiben a hallgató a tantárgyi követelményeket nem teljesíti, leckekönyvének aláírását, vizsgára bocsátását a tanszékvezető, illetve a tantárgy előadója megtagadhatja, vagy a félév elismerését meghatározott feltételekhez kötheti. A tanszékvezető a szorgalmi időszak befejezésekor a hallgatókkal ismerteti és az

34


oktatási dékán-, illetve főigazgató helyettesnek megküldi azon hallgatók névsorát, akiknek a félév aláírását várhatóan megtagadja. (10) Azokból a tantárgyakból, ahol a hallgató félévét elismerték, a hallgató vizsgát tehet. (11) A szabadon választott (C) tantárgyakból az aláírás megtagadása esetén a tantárgyat a leckekönyvből törölni kell. (12) Félév végi osztályzat adható: a) félévközi jeggyel (jele f), mind elméleti, mind gyakorlati jellegű tantárgyak esetén, a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján, b) vizsgajeggyel (jele v), ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján, vagy a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembevételével. Ez utóbbi esetben az érdemjegy megállapítása legalább 50%-ban a vizsga, és legfeljebb 50%-ban a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján történik. (13) Ha a félévközi jegy megállapítása zárthelyik alapján történik, a szorgalmi időszakban kell lehetőséget biztosítani a sikertelen, vagy meg nem írt zárthelyik pótlására (kivételt jelenthet a szorgalmi időszak utolsó hetében megírt zárthelyi pótlása). Ha a hallgató a pótlási lehetőség(ek)kel sem tudja a félévközi jegyet megszerezni, a vizsgaidőszak második hetének végéig a 16.§ (10) bekezdése szerint egy, ill. két alkalommal, ismételt vizsga jelleggel kísérletet tehet a félévközi jegy megszerzésére. (14) A vizsgával záruló tantárgy félévközi követelményeinek teljesítését a (leckekönyvi) aláírás igazolja. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. Az aláírás feltételeként a félévközi ellenőrzéseken elérhető pontszám legalább 50%–ának (vagy 2,50-es átlagnak) elérését lehet előírni. Ha a hallgató olyan kötelezettségét nem teljesíti, mely a követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése legkésőbb a vizsgaidőszak második hetének végéig egy alkalommal, más szabályzatban meghatározott különeljárási díj befizetése mellett kísérelhető meg. 16. § A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak (1) A vizsgaidőpontokon vizsgázó hallgatók száma a tantárgyat felvett hallgatók létszámának legalább kétszerese és szóbeli vizsgánál 30 fő hallgatói létszámig és írásbeli vizsgánál legalább 3 vizsganap, a vizsgaidőszakban körülbelül egyenletesen elosztva. Szóbeli és kötelező szóbeli részt tartalmazó vizsgánál 30 fő hallgatói létszám felett legalább hetente 1 vizsganap. (2) A vizsgarendet a vizsgaidőszak előtt legalább két héttel a kari szabályzatok szerint nyilvánosságra kell hozni. (3) A hallgatónak a kitűzött vizsgaidőpontban a vizsgán meg kell jelennie és vizsgát kell tennie. (4) Ha a hallgató a választott napon a vizsgán nem tud megjelenni, más vizsganapra történő átsorolását legkésőbb a vizsga előtti napon a vizsgáztató engedélyezheti. (5) A vizsgáról igazolatlanul távolmaradó hallgató csak megismételt vizsgát tehet a 16. § (10) bekezdésében foglaltak szerint. (6) A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést. A több részből álló vizsgát is lehetőleg egy napon kell lebonyolítani. (7) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetve a vizsgabizottság elnöke a felelős. (8) Leckekönyv nélkül a hallgató nem vizsgázhat. A vizsga befejezéséig a leckekönyv csak a személyazonosság igazolására szolgálhat. (9) A szóbeli vizsgák – ideértve a záróvizsgát és a diplomamunka illetve szakdolgozat védését is − nyilvánosak. A nyilvánosságot a dékán/főigazgató korlátozhatja.

35


(10)Egy vizsgaidőszakon belül egy tantárgyból a hallgató kétszer tehet ismételt vizsgát. Ha mindkét alkalommal sikertelen a megismételt vizsga, akkor harmadik ismételt vizsgát dékáni/ főigazgatói engedéllyel tehet, negyedik ismételt vizsgát egy tárgyból maximum egyetlen alkalommal, csak rektori engedéllyel tehet a hallgató összhangban a 13.§ 10. bekezdésével. (11)Ismételt vizsgát (szigorlatot) más szabályzatban előírt vizsgaismétlési díj befizetése után lehet letenni a vizsgaidőszakra kiírt vizsgaidőpontokban. A hallgató tanszékvezetőhöz benyújtott kérésére az ismételt vizsgát más oktató, vagy bizottság előtt teheti le. (12)Egy félévben a hallgató a vizsgaidőszak befejezéséig egy tantárgyból javítóvizsgát (szigorlatot) tehet. A javítóvizsga (szigorlat) előtt közölni kell a hallgatóval, hogy a vizsgán (szigorlaton) rontani is lehet. A sikeres vizsga (szigorlat) javításával újabb kredit nem szerezhető. (13)A szigorlatot legalább két oktatóból álló bizottság előtt kell letenni, arról jegyzőkönyvet kell vezetni, és azt a tanulmányi osztálynak, csoportnak meg kell küldeni. A Bizottság elnöke vezető oktató. Ez alól felmentést az illetékes Kar dékánja illetve főigazgatója adhat. (14)Ha a vizsgáztatást egy oktató végezte: a) az első megismételt vizsgát azokból a tantárgyakból, amelyekből az adott szakon és évfolyamon több vizsgáztató van − a hallgató kérelmére − más oktató, vagy bizottság előtt is leteheti, b) a második vagy további megismételt vizsgát bizottság előtt kell tenni. Az utóvizsgabizottságot az érintett szervezeti egység vezetője jelöli ki és kéri fel. Az első vizsgáztatást végző oktató tagja a bizottságnak. (15)A vizsga eredményét az illetékes tanulmányi osztálynak, csoportnak vizsgalapon, legkésőbb a vizsgahónap befejezésekor meg kell küldeni. (16)A hallgató különösen indokolt esetben kérelmére, a Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság döntése alapján, a vizsgaidőszakon kívül is − de legkésőbb a következő félév szorgalmi időszakának kezdetéig − tehet vizsgát. Az ilyen vizsgát a vizsgaidőszakban tett vizsgának kell tekinteni. 17. § Kritérium követelmények (1) (2) (3)

A hallgatók tanulmányaik befejezéséig kötelesek a szak képesítési követelményeiben meghatározott nyelvvizsgát letenni. A hallgatók nyelvvizsgájának részletes szabályait a szakok tantervei és a kari szabályzatok határozzák meg. A nem szakhoz kötődő kötelező testnevelési órák esetén a tantárgy aláírással zárul, kredit értéke nincs. A kötelezettségek teljesítése alól a dékán/főigazgató indokolt esetben (pl. fogyatékosság, súlyos betegség) felmentést ad. 18. § Más intézményben, valamint az egyes képzési szinteken és szakokon megszerzett és összegyűjtött kreditek más képzési szinteken történő elismerése és beszámítása

(1) (2)

(3) (4)

A hallgató kérheti más intézményben szerzett tanulmányi pontjainak beszámítását. Az Egyetem karain el kell ismerni azon elbocsátó intézmények tantárgyainak kreditértékét, amellyel a hallgatót befogadó karnak érvényes kredit-egyenértékűségre vonatkozó egyezménye létezik. Két ismeretanyagot egyenértékűnek kell tekinteni, ha az ismeretanyagok közötti egyezés legalább 75%-os. A más intézményben szerzett kötelező és/vagy a kötelezően választható tantárgyak elismerése esetén a helyettesítő tantárgyakról szóló 19.§ szerint kell eljárni. Az Egyetem karai a képesítési követelményekben meghatározott feltételek figyelembevételével saját kari kreditszabályzatukban határozzák meg a kiegészítő alapképzésben tanulmányokat

36


folytató hallgatók esetében a korábbi alapképzésben szerzett kreditek beszámíthatóságának szabályait, a maximálisan beszámítható kreditek számát. Ennek meghatározásánál, valamint a korábbi alapképzésben teljesített kreditek elfogadásánál a 19.§ (3) bekezdés előírásait is szem előtt kell tartani. (5) Az Egyetem karai a saját egyetemi képzésben megszerzett tantárgyaik kreditjeit főiskolai képzésben elismerik. Az egyetemi képzés alapmoduljaiban szerzett kreditek csak olyan mértékben helyettesítik a főiskolai képzés kreditjeit, amilyen mértekben azt a tanterv meghatározza. A szakképesítés megszerzése szempontjából szükséges kreditek közé csak azon tantárgyak ismerhetők el, melyek a képesítési követelményekben meghatározott szakmai kritériumoknak, valamint a helyettesítő tantárgyak kritériumának megfelelnek. (6) A főiskolai képzésben szerzett tantárgyak kreditjeinek egyetemi képzésben történő elfogadásáról a karok illetékes bizottságai döntenek a kari szabályzatok figyelembevételével. (7) Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben szerzett kreditek az annak tantervében egyetemi vagy főiskolai szinten is elfogadott tantárgyak kreditjei érvényesíthetők, maximum 60 kumulatív kreditig. (8) Kiegészítő alapképzés esetén a főiskolai végzettség (oklevél) kredittel helyettesíthető. Mértékét a képesítési követelmények figyelembevételével a karok önállóan határozzák meg annak figyelembevételével, hogy a kiegészítő alapképzésben szükséges kumulatív kreditek minimuma 120 (legalább 4 félév). (9) Amennyiben a főiskolai végzettséget kiegészítő egyetemi alakképzésben kredittel ismer el a kar, a későbbi tanulmányok során a hallgató számára tantárgy korábbi tanulmányiból plusz kredittel nem ismerhető el. (10) Másoddiploma megszerzésére irányuló képzés esetén a kari illetékes bizottsága határozza meg, hogy a szak képesítési követelményeit és az első diploma érdekében folytatott tanulmányokból a szak − a helyettesítő tárgyakra vonatkozó elvek figyelembevételével − mely tárgyakat ismer el. A tanulmányi idő azonban ez esetben sem rövidíthető le a meghatározott minimális képzési időnél rövidebb időre. 19. § A helyettesítő és a szabadon választható tantárgyak elfogadása (1) Egy más karon vagy intézményben meghirdetett tantárgy befogadása a tantárgyhoz tartozó kredit megállapítását és a tantárgy más tantárggyal (vagy tantárgyakkal) való helyettesíthetőségének illetve más tantárgyaktól való különbözőségének megállapítását jelenti. (2) Valamely tantárgy(ak) egy másikkal helyettesíthető(k), ha a helyettesítő tantárgy(ak) (össz)kreditjeinek száma nem kisebb a helyettesített tantárgy(ak) (össz)kreditjeinél, programja legalább 75 %-ban megfelel a helyettesített tantárgy programjának. (3) Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető figyelembe, amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi tantárgytól. (4) A hallgató az adott félévre való beiratkozást megelőzően a kari szabályzatokban leírt módon kérheti a más karon, más felsőoktatási intézményben felvenni tervezett, vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását a kartól. A befogadásról szóló döntést az (1) - (2) - (3) bekezdések figyelembevételével az illetékes kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság hozza. A Bizottság a hozzá benyújtott kérelmeket olyan határidővel bírálja el, hogy az befogadást kérelmező hallgató (az esetleges fellebbezést követő) végleges döntés figyelembevételével állíthassa össze a következő féléves tanrendjét. (5) A korábban teljesített tantárgyak befogadása esetén a tanulmányok befejezéséhez rendelkezésre álló idő minden megkezdett 30 kredit elismerésekor egy félévvel csökken.

37


(6) Ha a helyettesítő tantárgyhoz a kari tantervnek megfelelő kredit hozzárendelhető, akkor a helyettesítő tantárgyhoz kapcsolódóan szerzett érdemjegyet kell elfogadni Ha ahhoz több érdemjegy tartozik, ezek kerekített átlagát kell figyelembe venni. 20. § A tanulmányi eredmény nyilvántartása (1) Az Egyetem karainak Dékáni Hivatalai/Tanulmányi Osztályai kötelesek a hallgatók tanulmányi teljesítéséről nyilvántartási rendszert létrehozni, vezetni és karbantartani.. (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a hallgató személyi adatain túl a: - a hallgató aktív féléveinek számát, - a hallgató által felvett tantárgyakat tantárgytípusonként (A,B,C), - a félévaláírás teljesítését, - teljesített tantárgyakat. azok mennyiségi krediteit és minősítését, - a kreditakkumuláció értékét, - a hallgató tanulmányi ügyeire vonatkozó határozatok nyilvántartási számát és helyét. (3) A hallgató tanulmányi eredményét a leckekönyvbe (indexbe) és a hallgatói információs rendszer törzskönyvi részébe írják be az arra jogosult oktatók, adminisztrátorok. A leckekönyv közokirat. A hallgatói információs rendszerben lévő adatok az index hiteles másolatai. Az indexbe és a hallgatói információs rendszerbe történő bármilyen illetéktelen bejegyzésnek törvényi következményei vannak. (4) A hallgató számára biztosítani kell, hogy a tanulmányi kreditnyilvántartása, kreditakkumulációja számára olvasás céljából szabadon hozzáférhető legyen, de biztosítani kell hogy személyiségi jogok figyelembevételével az illetéktelen személy számára hozzáférhetetlen legyen. 21. § A tanulmányi eredmény mutatószámai (1) A tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszakot követően haladéktalanul, de legfeljebb a 2. hét végéig meg kell állapítani. (2) A kijavított elégtelen érdemjegyet az átlageredmény kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. (3) A tanulmányi átlageredmény: a) kitűnő, ha az átlag 5,00 b) jeles, ha az átlag 4,50 – 4,99 c) jó, ha az átlag 3,50 – 4,49 d) közepes, ha az átlag 2,50 – 3,49 e) elégséges, ha az átlag 2,00 – 2,49 (4) A hallgató elfogadott tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditek száma mutatja. (5) A tanulmányi munka minőségét a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag adja: Súlyozott tanulmányi átlag = Σ (kredit x érdemjegy)/ Σ kredit (6) A súlyozott tanulmányi átlag megadható a hallgató adott félévére és teljes tanulmányára vonatkozóan: kredit alatt értendő - súlyozott tanulmányi átlag esetében: A hallgató által az adott félévben teljesített és befogadott kredit. - kummulált tanulmányi átlag esetében: A hallgató tanulmányai során teljesített és befogadott összes kredit.

38


(7) A befogadott tantárgy eredménye beszámítandó a súlyozott tanulmányi átlagba, kivéve, ha azt a hallgató a szakmai képzéséhez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel. (8) A tanulmányi munka mennyiségi és minőségi értékelésére szolgál a kreditindex: Kreditindex = Σ (kredit x érdemjegy)/30 Kredit alatt értendő a hallgató által az adott félévben teljesített kredit. A kreditindex egy félévre vonatkozik. (9) Az kreditindex számításánál befogadott tantárgyak csak abban az esetben vehetők figyelembe, ha a tantárgy teljesítése abban a félévben történt, amelyre a kreditindex vonatkozik. Az adott félévi ösztöndíjak megállapításának alapja az előző félévi kreditindex. 22. § Az Egyetem tájékoztatási és kreditinformációs rendszere (1) Az Egyetem és karai hallgatói információs rendszerben biztosítja, hogy minden hallgatója megfelelő információt kapjon az egyetemi kreditrendszerről és annak szabályairól. (2) A hallgatói információs rendszer közös alapszabálya, hogy a tantárgyak leírása, egymásra épülésének elvei, a beiratkozás rendszere az Egyetem karain azonos. (3) Az információs rendszert az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek megfelelően kell elkészíteni magyar és angol nyelven, segítve vele külföldi hallgatók magyarországi tanulmányit is, és magyar hallgatóink külföldi tanulmányinak hazai elismerését. (4) A dékánnak/főigazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy az egyetemi tanulmányait megkezdő hallgató beiratkozása alkalmával hozzájusson a TVSZ-hez, a juttatások és térítések szabályzatához, valamint egy tájékoztató kiadványhoz a kreditrendszerű képzésről, és a tantervről. (5) A dékánnak/főigazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy egyénileg megvásárolható, valamint a Dékáni Hivatalban/Tanulmányi Osztályon, a Könyvtári Központban és a Hallgatói Képviselet irodáiban megtekinthető írásos tájékoztató álljon a hallgatók rendelkezésére, amely részletesen ismerteti a kar, a szak képzési célját, a követelményeket, valamennyi szakirány teljes tantervmintáját, a kar által meghirdetett tantárgyak programját. (6) Az egyéni tanrend kialakításának megkönnyítésére és a szabályzatokkal kapcsolatos információadásra a karok oktatókból és hallgatókból álló Tanulmányi Tanácsadó Szolgálatot (13. § (9)) működtetnek. 23. § Kedvezményes tanulmányi rend (1)

(2)

(3)

Kedvezményes tanulmányi rendet engedélyezhet a mintatanterv első négy félévét teljesített hallgatónak kiváló tanulmányi eredménye, részképzésben, párhuzamos képzésben való részvétele, vagy jó tanulmányi eredménye esetén közösségi, szociális és egészségügyi indokai, élsporteredménye alapján − a kari kiegészítő szabályzatban rögzített további feltételek mellett − a Kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság véleménye alapján a dékán ill. főigazgató. Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, feladatainak beadási határideje módosulhat, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is, de legkésőbb a következő szorgalmi időszak kezdetéig leteheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más kedvezményben részesülhet. Az engedély adott időszakra szól, és indokolt esetben visszavonható.

39


24. § A végbizonyítvány, abszolutórium (1)

(2)

(1) (2) (3)

(4)

(5)

(6) (7) (8)

(9)

A végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével a képesítési követelményekben előírt kreditpontok (ezen belül a kötelező és kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt összes kreditpont) megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeknek mindenben eleget tett. A végbizonyítványt az Egyetem rektora, illetve átadott hatáskörben a dékán, főigazgató írja alá a hallgató leckekönyvében. 25. § A diplomamunka, szakdolgozat A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez az egyetemi szinten diplomamunkát (vagy diplomatervet), a főiskolai szinten szakdolgozatot kell készítenie. Ez összetett, egyéni feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg. A „Diplomamunka készítés” („Szakdolgozat készítés”) érdemjeggyel végződő tantárgy, felvételének előkövetelménye van, amelyet a tantárgyprogram tartalmaz. A diplomamunka (szakdolgozat) készítését témavezető és esetenként konzulens irányítja. Témavezető a kar oktatója és kutatója, illetve dékáni engedéllyel külső szakember lehet. A konzulens a munkát segítő egyetemi oktató, kutató, vagy külső szakember. Külső témavezető csak belső konzulenssel együtt kérhető fel. A tantárgy aláírását a kari oktató, kutató témavezető vagy konzulens adja, érdemjegyét a Záróvizsga Bizottság állapítja meg. Az aláírást megszerzi a hallgató, ha a diplomamunkát (szakdolgozatot) határidőre beadta és azt a témavezető és a külső konzulens értékelésében legalább elégségesre minősítette, illetve, ha az a témavezető további közreműködése nélkül egy későbbi félév beadási határidejére elkészíthető. A tantárgy eredményeként megszülető diplomamunkát (vagy diplomatervet, diplomadolgozatot) (szakdolgozatot) bíráltatni kell. A bíráló csak egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkező külső szakember, illetve egyetemi/főiskolai oktató vagy kutató lehet, akit a tanszékvezető, vagy a dékán/főigazgató kér fel. A témavezető külön is készít értékelést. A bírálatokat legkésőbb 5 nappal a diplomamunka (szakdolgozat) védése előtt el kell juttatni a jelölthöz. A bíráló és a témavezető javaslatot tesz a diplomamunka (szak-dolgozat) minősítésére. A pedagógiai szakokon külső bíráló nem szükséges, de különleges témáknál felkérhető. A diplomamunka/szakdolgozat védése a kiíró tanszéken, vagy a záróvizsgával együtt történhet a karok sajátosságai szerint. A védésen külső szakemberek is részt vehetnek és javaslatot tehetnek az értékelésre. A védés osztályzatát öt fokozatú (jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)) minősítéssel kell kialakítani. Az a jelölt, aki dolgozatát eredményesen megvédte, szóbeli záróvizsgát tehet. A TDK dolgozat szakdolgozatnak, diplomamunkának akkor fogadható el, ha erről a TDK konferencia bíráló bizottságának tagjai írásban nyilatkoztak. Ez esetben is a tanulmányi rendben rögzített időpontban, az utolsó évfolyamon lehet a dolgozatot, a témát kiíró tanszéken leadni. A továbbiakban a bírálatra az általános előírásokat kell alkalmazni, vagyis újra bíráltatni kell a dolgozatot. A Kari Szabályzatok határozzák meg a: a) diplomamunka témák meghirdetésének és jóváhagyásának rendjét, b) a témákra való jelentkezés szabályait, c) a diplomamunka formai követelményeit, d) a beadás határidejét.

40


26. § A záróvizsga (1) A záróvizsga az ismereteknek a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (készség) ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek a kar Záróvizsga Bizottsága előtt arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket összefüggéseiben érti, és alkalmazni tudja. A hallgató – kérelem benyújtásával, annak kedvező 3elbírálása esetén – jogosult más, azonos képzést folytató felsőoktatási intézményben záróvizsgát tenni. (2) A záróvizsgára bocsátás feltétele a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése, kreditrendszerű képzésben, továbbá az előírt kreditpontok megszerzése és ezek alapján a végbizonyítvány megléte. (3) A dékán/főigazgató tanévenként egy – indokolt esetben kettő − záróvizsga időszakot jelöl ki. A záróvizsgát csak a kijelölt záróvizsga-időszakban lehet letenni. (4) A záróvizsga a) a diplomamunka/szakdolgozat megvédéséből és azzal egyidejűleg, vagy elkülönítve, b) a képesítési követelményekben és a tantervben előírt írásbeli illetőleg szóbeli vizsgából, c) egyes szakokon meghatározott gyakorlatok elvégzéséből áll. (5) A záróvizsgára összesen legalább 15 és legfeljebb 30 kreditnek megfelelő ismeretanyagot felölelő tantárgyak (tantárgycsoportok) jelölhetők ki. (6) A Záróvizsga Bizottságnak az elnökön kívül tagja minden szakterület oktatója, vagy külső szakemberek. Az elnök a szakterület elismert külső szakember, illetőleg az egyetemi-, főiskolai kar tanára, vagy docense lehet. A Bizottság tagja kivételesen adjunktus is lehet. (7) A Záróvizsga Bizottság elnökét és tagjait – a Kari Tanácsok egyetértésével – a kar dékánja, illetve főigazgatója záróvizsga-időszakonként bízza meg. (8) A jelölt szakmai felkészültségét a Bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen – vita esetén szavazással – megállapítják a záróvizsga eredményét. Szavazat-egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (9) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. (10) A záróvizsgák tapasztalatairól a Záróvizsga Bizottság elnöke tájékoztatja a kar dékánját, illetve főigazgatóját és az Egyetem Rektorát. (11) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt további két alkalommal tehet záróvizsgát. Javító záróvizsga a következő záróvizsga-időszakban tehető. (12) Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt hallgatói jogviszonya megszűnését követően bármikor leteheti, a záróvizsga letétele idejében hatályos képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján.

27. § Az oklevél (1) Sikeres záróvizsga alapján a kar a jelölt számára a szakra vonatkozó képesítési követelményben meghatározott szakképesítés megjelölését is tartalmazó oklevelet állít ki. Az oklevél tartalmát a törvényi előírások alapján a Kari Szabályzatok tartalmazzák. Az oklevelet a Záróvizsga Bizottság elnöke (tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a vizsgabizottság egy tagja), továbbá a dékán, illetve főigazgató írja alá. Ha a Ftv másként nem rendelkezik, az oklevél kiadásának feltétele az alapképzési szakok és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve

41


(2) (3) (4)

(5)

(6)

(7)

miniszteri rendeletben a záróvizsgára bocsátás előfeltételeként előírt államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga követelmény teljesítése. A sikeres záróvizsga és az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül az Egyetem kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére. .Amennyiben a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a képesítési követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik a beiratkozás évében a 40. életévüket betöltik. Az oklevél minősítését a záróvizsga, valamint a szigorlatok nem kerekített átlagának egyszerű számtani átlaga adja. Az oklevél minősítésénél az eredménytelen vizsgák osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. A (2) és (3) bekezdés szerint kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,51 – 5,00 jó 3,51 – 4,49 közepes 2,51 – 3,49 elégséges 2,00 – 2,49 Kitüntetéses oklevelet kap az, aki a záróvizsga minden tantárgyából jeles eredményt ért el, diplomamunkájának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlaga legalább 3,50, továbbá osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs. Az oklevelet magyar nyelven kell kiadni. Külföldi felhasználásra, kérelem alapján, idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást. Az idegen nyelvű mellékletért a kari szabályzat díj fizetését írhatja elő. A hallgató kérésére az Egyetem magyar nyelvű oklevél mellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet szerint. A hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni. 28. § Elbocsátás az intézményből

(1) El kell bocsátani az intézményből a hallgatót, ha: a) a 8. § (9) bekezdése a hallgató esetében fennáll, b) a beszámolón szerzett „nem felelt meg” minősítést a tanulmányokat lezáró utolsó vizsgaidőszak végéig nem javította ki, illetve addig a beszámolási kötelezettségének nem tett eleget, vagy c) a felsőoktatásban maximálisan tölthető időt túlhaladta, d) 13.§ (10) bekezdésben foglalt tárgyfelvételi lehetőségét a hallgató kimerítette. (2) Az elbocsátott hallgató, illetve akinek a hallgatói jogviszonya az 12. § (1) bekezdése alapján megszűnt, az utolsó érvényes oktatási időszak lezárásától számított két év elteltével – kérelmére – ugyanabba az intézménybe visszavehető vagy tanulmányait az átvétel szabályait is figyelembe véve, más felsőoktatási intézménybe − a fogadó intézmény engedélye alapján − folytathatja. (3) Akit az intézményből fegyelmi vétség miatt kizártak, tanulmányai folytatását csak abban az esetben kérheti, ha mentesül a fegyelmi büntetés jogkövetkezményei alól. (4) Akit fegyelmi vétsége miatt valamennyi felsőoktatási intézményből kizártak, felsőoktatási intézmény hallgatója nem lehet, és tanulmányai folytatását is csak abban az esetben kérheti, ha mentesül a fegyelmi büntetés jogkövetkezményi alól. 29. § Méltányosság gyakorlása

42


(1) Méltányosságot – az Egyetem bármelyik karára, szakára beiratkozott hallgató ügyében – az Egyetem Rektora gyakorol. Ebbe a körbe azok a tanulmányi és vizsgaügyek tartoznak, amelyekben a karok vezetőinek, valamint a kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottságoknak nincs joguk kedvezményt adni, illetve az ügyben más határozatot hoztak. (2) A méltányossági jogkört a Rektor írásban leadhatja a Karok vezetőinek. Leadott jogkör esetén az eljárást a karok Szabályzata határozza meg. (3) A hallgató kérelmében, különleges méltánylást érdemlő esetben az Egyetem Rektora felmentést adhat – összesen egy alkalommal – a sikertelen vizsgák megismétlése (16. § (10) pont), az elbocsátás (28. § (1)−(2) pont) szabályai alól. (4) A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell a pótlás feltételeiről, az esetleges felmentésekről és utalni kell arra, hogy a hallgató a továbbiakban méltányossági kedvezményt nem kaphat. (5) A méltányossági határozatot a leckekönyvbe be kell jegyezni. (6) A fogyatékossággal élő hallgatók egyedi elbírálás alapján Rektori illetve dékáni/főigazgatói méltányossági kedvezményben részesülnek. 30. § A hallgató vétsége a kreditszabályzat megsértése esetén (1) A hallgató vétséget követ el, ha egyéni tanrendjének kialakítása, tantárgyfelvétele és elfogadtatása során nem a kredit szabályzat rendelkezései szerint jár el (ráépülési kritériumok megsértése, kreditakkumuláció sértése, stb.). A vétség körülményeit a kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság tisztázza, mértékét a Fegyelmi Szabályzatban (SzMSz M11.) meghatározottak fokozatoknak megfelelően mérlegeli, és döntését annak megfelelően hozza. (2) Jogerős elmarasztaló fegyelmi határozat esetén, a hallgató kredit- nyilvántartásából a jogtalanul szerzett és elismert krediteket törölni kell. 31. § Hallgatói jogorvoslat (1) A hallgatónak joga van – a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével – az Egyetem döntése, intézkedése vagy mulasztása (a továbbiakban: döntés) ellen a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással felülbírálati kérelemmel élni. (2) A hallgató az Egyetem döntése ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be a kérelmet a rektorhoz. A kérelem tárgyában a rektor által létrehozott bizottság jár el az SZMSZ 13.§ A. pontja szerint. (3) Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) az elsőfokú határozatot megváltoztatja, d) az elsőfokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. (4) A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató a szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén,

43


úgy a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára , hogy észrevételeit írásban megtehesse. (5) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és tartalmára, közlésére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) A hallgató az intézmény másodfokú határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. (7) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell. (8) Az e paragrafusban foglaltakat a hallgatók a szak-, illetve intézményváltoztatási kérelmei tekintetében is alkalmazni kell. A hallgatók kártérítési és fegyelmi ügyeiben az e paragrafusban foglaltakat a Ftv.10-11. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (9) Ha az ügy nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, a bizottság a beadványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez és erről értesíti a beadvány benyújtóját. 32. § Záró rendelkezések, kapcsolat más szabályzatokkal (1) Ezt a Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot a Nyugat-Magyarországi Egyetem Egyetemi Tanácsa a mai napon megtárgyalta és 157/2003. (X.8.) számú határozatával egyhangúlag − az elhangzott módosításokkal – elfogadva jóváhagyta azzal, hogy a Szabályzat 2003. október 8. napján lép hatályba. „A Ezzel egyidejűleg a Nyugat-Magyarországi Egyetem Egyetemi Tanácsának a 88/2001. (X.10) számú határozatával elfogadott Kredites Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatályon kívül kerül. (2) A jelen szabályzatot megelőzően érvényben lévő Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatályossága idején beiratkozott hallgatók korábbi tanulmányaiknak kreditrendszerben történő beszámítása érdekében a régi tanterveket is kreditesíteni kell (különbözeti vizsgák előírhatók). (3) E szabályzat a Nyugat-Magyarországi Egyetem Szervezeti és Működési szabályzatának 9. számú melléklete. (4)

A hallgatók részére nyújtható támogatásokat, az általuk fizetendő díjakat a Hallgatók Juttatási és Térítési Szabályzata (SzMSz M10.) tartalmazza.

(5)

A Kreditrendszerű TVSz értelmezésével kapcsolatban állásfoglalás kibocsátására az oktatási rektorhelyettes jogosult.

(6)

Az Egyetemi Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsga Szabályzatához a karok 2003. november 15.-ig „Függeléket” készítenek.

44


(7)

Jelen Szabályzat a 2003. december 17. napján tartott Egyetem Tanácsülésen hozott 180/2003. sz. határozattal egységes szerkezetű szövegezést tartalmaz.

2.3. Az Egyetemi Szabályzat Karra vonatkozó kiegészítő szabályai 1. § A Tanulmány és Vizsgaszabályzat hatálya (1) E Szabályzat hatálya kiterjed a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Karán (továbbiakban: Kar) az alapképzésben, kiegészítő alapképzésben valamint - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -, akkreditált felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzésben résztvevő nappali, esti, levelező tagozatos, és másoddiplomás magyar és külföldi állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeinek azon kérdéseire, amelyekre a Kreditrendszerű Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz.) nem tartalmaz előírásokat, illetve kari hatáskörbe utal. (2) Jelen KTVSz. az Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat kiegészítése, azzal együtt kezelendő. (3) Minden olyan ügyben, amelyről jelen szabályzat nem rendelkezik, vagy nem rendelkezik kellő részletességgel, az Egyetemi TVSz. előírásai szerint, illetve annak szellemében kell eljárni. A TVSz 4. § -hoz A tanterv, mintatanterv, egyéni tanrend (1) /4. bekezdéshez/ Az egyes szakirányok indításához előírt minimális hallgatói létszám a nappali tagozaton: 8 fő. Ennél kisebb létszám esetén főigazgatói engedéllyel indítható csak a szakirány. (2) /7. bekezdéshez/ A szakdolgozattal szerezhető kreditpontok száma 18. (3) /9. bekezdéshez/ A mintatantervben a kontaktórák ajánlott száma nem haladhatja meg -nappali tagozaton - a heti 30 tanórát. A 6 félévi ajánlott óraszám nem lépheti túl a 2350 tanórát, levelező tagozaton a 8 féléves alapképzésben a 800 órát. (4) /11. bekezdéséhez/ A tantárgyprogramok tartalmazzák a tárgyak felvételének előkövetelményeit. A tárgyak csak ezek megléte esetén vehetők fel. Ha a hallgató az adott tárgyból a félévi aláírását megszerezte, de vizsgáját nem tette le, akkor a ráépülő tárgyat felveheti. Ekkor a ráépülő tárgyból csak abban az esetben vizsgázhat, ha a megelőző tárgyból sikeres vizsgát tesz. Ilyen kedvezménnyel egy félévben maximum két tantárgyból és legfeljebb egy fél évig élhet a hallgató. A TVSz 5. §-hoz Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció, tantárgyi követelmények (1) (2)

/7. bekezdéshez/ A tantárgyi követelményeket a tantárgyfelelősök elkészítik a TVSz 5 § (6) bekezdésében leírt tartalommal. Az új követelményeket a tanszékvezető az előző szorgalmi időszak vége előtt 4 héttel írásban eljuttatja a kari TTB-hez, aki a véleményével ellátva, jóváhagyásra előterjeszti a kar főigazgatójához. A TVSz 6. §-hoz Tanulmányi ügyrendben eljáró bizottságok és személyek

(1)

/3. bekezdéshez/ A Kari TTB hatáskörébe tartozik különösen:

45


Kérelem típusa Beadási határidő Más oktatási intézményből történő átvétel regisztrációs hét 1. napja szak- és tagozatváltási kérelem elbírálása regisztrációs hét 1. napja Párhuzamos/részképzés engedélyezése regisztrációs hét 1. napja leckekönyv aláírásának megtagadásával a vizsgaidőszak első napja kapcsolatos fellebbezések elbírálása a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése a szorgalmi időszak kezdete Évhalasztás, évkihagyás, engedélyezése Folyamatos hallgatói jogviszony megszüntetése Folyamatos karra történő visszavétel elbírálása regisztrációs hét 1. napja felmentés tanulmányi- és vizsgakötelezettség alól regisztrációs hét utolsó napja csak vizsgával történő tantárgyfelvétel regisztrációs hét utolsó napja engedélyezése különösen indokolt esetben vizsga engedélyezése a vizsgaidőszak végét követő hét vizsgaidőszakon kívüli időpontokban átsorolás államilag finanszírozott képzésre a regisztrációs hét kezdete (2) (3)

A Kari TTB döntései előtt szükség szerint kikéri az illetékes tantárgyfelelős / tanszékvezető (szakvezető)/ véleményét. A TTB akkor határozatképes, ha az oktató és hallgató tagjainak külön-külön is legalább a fele jelen van. A TVSz 7. §-hoz A tanév időbeosztása, az oktatás időszakai

(1)

/2. bekezdéshez/ A szorgalmi időszak hossza félévente 10-15 hét, a vizsgaidőszak hossza 4-6 hét.

A TVSz 8. §-hoz A hallgatói jogviszony, az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés (1)

(2)

/4. bekezdéshez/ Költségtérítéses státuszúvá válik az állami finanszírozású képzésben résztvevő hallgató, ha a szakra meghatározott képesítési követelmények szerinti képzési időt két félévet meghaladóan túllépi. A képzési időt túllépő hallgató az engedélyezett két félév tartama alatt tandíjat köteles fizetni. /7. bekezdéshez/ A hallgatói jogviszony, összesen négy félévig szüneteltethető. Ez további két félévvel különleges méltányosságból meghosszabbítható főigazgatói engedély alapján. A TVSz 9. §-hoz Átvétel

(1) /1. bekezdéshez/ Az átvételi engedély megadása nem függ a tanulmányi átlagtól. Az átvételről szóló határozatban rögzíteni kell a hallgató -az átvétel alapjául szolgáló leckekönyvben regisztráltak alapján megállapítható - eddig felhasznált aktív és passzív féléveinek számát, valamint a korábbi intézmény igazolása alapján az államilag finanszírozott képzésben eltöltött és ebben a finanszírozási formában a karon igénybe vehető félévek számát. (2) /4. bekezdéshez/ Az állami finanszírozású képzési helyre átvett hallgató, az átvétel félévében tanulmányi ösztöndíjat nem kaphat. (3) /7. bekezdéshez/ A költségtérítéses képzésre felvett hallgató (kivéve a kiegészítő képzésre felvetteket) három érvényes lezárt félév után és az utolsó két félévben elért legalább 3,75 átlageredmény illetve kreditindex alapján kérheti átsorolását államilag finanszírozott státuszra.

46


A TVSz 10. §-hoz A párhuzamos képzés (1) (2) (3)

/2. bekezdéshez/ Párhuzamos képzésben a hallgató azon a szakon vehet részt államilag finanszírozott képzésben, ahova a felvételi eljárás során először nyert felvételt. A párhuzamosan felvett szako(ko)n csak költségtérítéses képzésben vehet részt a hallgató. Karon belül a hallgató párhuzamos képzés keretében engedélyt kaphat másik szak felvételére, amennyiben a kérvényezést megelőző utolsó félévben legalább 4,00-es tanulmányi eredményt ért el. Más kar, intézmény hallgatójának párhuzamos képzésben való részvételének feltételeit esetenként a TTB határozza meg. A TVSz 12. §-hoz A hallgató beiratkozási és bejelentési kötelezettsége

(1)

/4. bekezdéshez/ A beiratkozás a hallgatói információs rendszerben a vizsgaidőszakban felvett tantárgyak felvételének véglegesítésével és a kitöltött leckekönyv, valamint az aláírt iratkozási lap leadásával történik. Leadási határidő a regisztrációs hét utolsó munkanapja. A TVSz 13. §-hoz A tantárgyak meghirdetése és felvétele

(1) /9. bekezdéshez/ A Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat (TTSz.) tagjai: valamennyi tanszék egyegy kijelölt oktatója és a Tanulmányi Hivatal kijelölt munkatársai. A tagok a tárgyválasztás időszakában meghatározott fogadási időben, illetve a Tanulmányi Hivatal kijelölt munkatársai ügyeleti rendszerben látják el a tanácsadó feladatot. (2) /12. bekezdéshez/ Egy tanulmányi félévben felvett tárgyak kreditértéke 10 %-nál nagyobb mértékben nem haladhatja meg a mintatantervben rögzített értéket. Az e fölött felvett kredit a Hallgatói Juttatási és Térítési Szabályzatban meghatározott díjfizetéshez kötött. A TVSz 15. §-hoz Az ismeretek ellenőrzése és a kreditgyűjtés (kreditakkumuláció) /1. bekezdéshez/ A hallgatók a Kari Tanács által elfogadott szabadon választható ( C ) tárgyakat a szaktól függetlenül beszámíttathatják a kreditgyűjtésbe. /4. bekezdéshez/ A kreditindex megállapításakor a háromfokozatú értékelés konverziója ötfokozatúra a következők szerint történik: „jól megfelelt” minősítés jeles (5) „megfelelt” minősítés közepes (3) „nem felelt meg” minősítés elégtelen (1) érdemjegynek és értéknek felel meg. a. Az olyan beszámolóval, vagy kollokviummal ellenőrzendő tantárgyakból, amelynek előadásaihoz szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, az oktató a hallgatónak az oktatási időszakban nyújtott tanulmányi teljesítménye, tudományos diákköri munkája alapján jegyet ajánlhat meg. b. jegymegajánlás lehetőségét a tantárgyi követelményekben a félév elején előre közölni kell a hallgatókkal. c. A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátást.

47


Kiegészítő értelmezés: Az egyes tantárgyak csak a mintatantervben megadott számonkérési formákkal értékelhetők: félévközi jegy (gyakorlati jegy), beszámoló, vizsga. Amennyiben a hallgató nem teljesíti a félév elején a tantárgyi követelményekben kihirdetett feltételeket, úgy számára nem igazolható a félév teljesítése, azaz nem kap aláírást (de pl. nem alkalmazhatók a helyből ismételt vizsga, vagy vizsgaköteles tárgyak esetében elégtelen gyakorlati jegy és más korábban „megszokott formák). A TVSz módot ad arra, hogy a hallgató meghatározott feltételek teljesítésével /15.§(9) és (14) bekezdések/, külön eljárási díj befizetése után a mulasztást pótolja. Ha ezt nem teszi meg, vagy sikertelenül teszi, akkor nem kap kredit pontot és a tárgyat újra fel kell vennie. Tanulmányait azonban folytathatja. A TVSZ 16. §-hoz A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak (1) Vizsga az adott szorgalmi időszakra előírt tantárgyi követelmények teljesítése esetén a szorgalmi időszakban is engedélyezhető. A hallgatók a szorgalmi időszak utolsó két hetében a tantárgyfelelős /vizsgáztató/ oktatóval egyeztetve elővizsgát tehetnek, időpontjuk nem sértheti az órarend szerinti foglalkozásokat (2) /1. bekezdéshez/ Szóbeli vizsga esetén a kiírt vizsgalehetőségek száma nem lehet kevesebb, mint a vizsgára jogosult hallgatók létszámának min. 1,2-szerese. (3) /2. bekezdéshez/ A tanszékek kötelesek 2 héttel a vizsgaidőszak előtt a vizsganapokat a hallgatói információs rendszerben közzétenni. (4) A hallgatók a vizsgákra a hallgatói információs rendszeren keresztül jelentkezhetnek. (5) A vizsgáztató a javítóvizsgán (szigorlaton) megszerzett új érdemjegyet „jav.v” („jav.sz.”) megjegyzéssel látja el a leckekönyvben. (6) /4. bekezdéshez/ Vizsgaidőpontot módosítani és az új időpontú vizsgára bejelentkezni a vizsga előtti munkanapon 14.00 óráig lehet. Ezt követően, a vizsga megkezdésének időpontjáig a be- és kijelentkezés módosítását, a vizsgáztató oktató kérésére csak a Tanulmányi Hivatal dolgozója teheti meg. Ha ez már nem lehetséges, akkor a vizsgáztató „igazoltan távol” beírást tesz a hallgató neve melletti megjegyzés rovatba. Amennyiben a hallgató nem jelenik meg a vizsgán és három munkanapon belül nem igazolja a hiányzást, vagy nem jelezi a hiányzás okát (pl. tartós betegség), a vizsga elégtelen érdemjeggyel kerül bejegyzésre. A TVSz 17. §-hoz Kritérium követelmények /2. bekezdéshez/ (1) A 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján a Kar alapképzési szakjain tanuló hallgatók záróvizsgára bocsátásának egyik feltétele a szak képesítési követelményében meghatározott alapfokú C típusú nyelvvizsga letétele. A módosított 97/2000. (VI. 22.) Korm. rendelet értelmében, a rendelet érvényességéig, a Kar alapképzési szakjain az előírt állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga a záróvizsgára bocsátás feltétele. (2) A kar az OM előírásának megfelelően térítésmentes nyelvoktatást biztosít a hallgatók nyelvvizsgára történő felkészítésére. A nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók 4 féléven keresztül heti 4 órában nyelvóra látogatására kötelezettek. A térítésmentes nyelvoktatás független attól, hogy a hallgató teljesítette-e már a képesítési követelményekben előírt nyelvvizsgát. (3) A nyelvnek nincs kreditértéke, teljesítése viszont kritérium követelmény. A kötelezettség teljesítése a képesítési követelményekben meghatározott nyelvvizsga bizonyítvánnyal kiváltható.

48


(4) A tantervben szereplő szakmai gyakorlat teljesítése kritérium követelmény. Amennyiben a szak tantervében szereplő szakmai gyakorlatot a hallgató nem teljesíti, vagy annak teljesítése nem elfogadható, a pótlás lehetőségét és feltételét a gyakorlatot szervező határozza meg. (5) A kritériumkövetelmények teljesítését, vagy a felmentést a leckekönyvbe be kell jegyezni. (6) A kritériumkövetelmények teljesítése a záróvizsgára bocsátás feltétele. A TVSz 19. §-hoz A helyettesítő és szabadon választott tárgyak elfogadása (1) (2)

(1)

/4. bekezdéshez/. A tantárgy-befogadási kérelmet a TTB-hez címezve a regisztrációs hét végéig kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a leckekönyv fénymásolatát, a tantárgy programját és követelményrendszerének leírását. A Karon megszerzett érdemjegy elfogadtatása iránti kérelmet szintén a TTB-nek kell benyújtani. A TVSz 23. §-hoz /1.bekezdéséhez/ Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezését főiskolai hallgató 3 félév után kérvényezheti, az Egyetemi TVSZ-ben engedélyezettek alapján. A TVSz 25. §-hoz Szakdolgozat, szakdolgozat /9. bekezdéshez/

(1)

(2) (3) (4)

(5)

(6) (7)

(8) (9)

A tanterv előírásai alapján a főiskolai hallgatók tanulmányaik utolsó évében szakdolgozatot készítenek, mellyel igazolják, hogy a Főiskolán elsajátított ismeretek birtokában képesek szakképzésük irányának és színvonalának megfelelő elméleti és gyakorlati feladatot önállóan megoldani. A tanszékvezetők az éves tanulmányi rendben megadott határidőig javaslatokat tesznek a szakdolgozati témákra, azok konzulenseire, és azt a kari TTB-nek egyeztetésre leadják. A TTB által egyeztetett szakdolgozati témajavaslatokat a tanszékek a tanszéki hirdetőn és tanszéki honlapjukon az éves tanulmányi rendben megadott határidőig meghirdetik. A hallgató a meghirdetést követően szakdolgozati feladatot köteles választani. Ha a tanszékek által meghirdetett témák közül nem kíván választani, lehetősége van saját javaslatát a választott szakirányáért felelős tanszék vezetőjének címzett kérelemben előterjeszteni. Az így kialakított témát is le kell adni a kari TTB-nek. A hallgató a TH által kiadott formanyomtatványon a téma konzulensé(i)nek aláírásával igazoltatja a konzulensi feladat elfogadását. A formanyomtatványt az éves tanulmányi rendben megadott időig kell a TH-ban leadni. Határidőn túl leadott kérelemért a hallgatónak különeljárási díjat kell fizetni. A szakdolgozati feladat kiírását jelen szabályzatunk 1.sz. melléklete alapján kell az éves tanulmányi rendben megadott határidőig elkészítenie az illetékes tanszéknek. A szakdolgozati feladat tartalmi és formai követelményeit, a dolgozat értékelésének szempontjait tartalmazó, a TH által szerkesztett útmutatót a hallgatói információs rendszerben, és a Kar honlapján minden év szeptemberében közzé kell tenni. Egy-egy nyomtatott változatát a TH-ban és a könyvtárban kell elhelyezni. A szakdolgozatot 1 példányban köteles a hallgató elkészíteni. Az elkészült dolgozatot a feladatkiírásban megadott határidőig a feladatot kiíró tanszéken kell leadni. A szakdolgozat készítése során az utolsó előtti félév vizsgaidőszakának a végéig a hallgató köteles bemutatni konzulensének az addig végzett munkáját. Az időarányos teljesítést a konzulens a hallgató leckekönyvében aláírásával igazolja.

49


A TVSz 26. §-hoz A záróvizsga /9/ bekezdéséhez A záróvizsga eredményét a záróvizsgán elért érdemjegy és a szakdolgozat-védés osztályzatának számtani átlaga adja.

A TVSz 27. §-hoz Az oklevél (1) /1. bekezdéshez/ Az oklevél, mint közokirat tartalmazza: az oklevél megnevezését, (úgymint főiskolai oklevél); az intézmény és a kar nevét; az oklevél birtokosának a nevét, születési helyét és idejét; a végzettség, illetve a tanulmányi szak, szakirány megnevezését; az oklevél minősítését; a kibocsátás helyét és dátumát; a záróvizsga-bizottság elnökének és a kar főigazgatójának eredeti aláírását; a Kar körbélyegzőjének lenyomatát. A TVSz 29. §-hoz Méltányosság gyakorlása (1)

/2. bekezdéshez/ A Kar vezetőjének leadott méltányossági jogkör esetén a kérelmeket a rektornak címezve a TH-ba kell eljuttatni. A TH a főigazgató javaslata alapján elkészíti a határozatokat, amelyeket a Rektori Hivatalnak is továbbít.

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának Geoinformatikai Főiskolai Karára vonatkozó 5. számú függelékét a Geoinformatikai Főiskolai Kar Tanácsa 5/2003. (II.18) számú határozattal hagyta jóvá.

2.4. Tanulmányokkal kapcsolatos ügyek és pénzügyek intézése A Karon a Tanulmányi Hivatal és a Gazdasági Kirendeltség látja el ezeket a feladatokat, külön ügyrend szerint. A hivatalok munkáját oktatókból és hallgatókból álló bizottságok segítik. Tanulmányi ügyekben a Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság, ösztöndíj ügyekben a Juttatási és Térítési Bizottság.

2.4.1. Kari Juttatási és Térítési Szabályzat A Kari szabályozás, illetve kiegészítés az egyetemi szabályzattal együtt értelmezhető. I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

50


A NyME Geoinformatikai Főiskolai Karának hallgatóira vonatkozó jelenlegi szabályozás a NyugatMagyarországi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) „Szabályzat az egyetem hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról” szóló anyaga (a továbbiakban: Szabályzat) alapján, annak fejezeti számozását, címeit és paragrafus számozásait követve készült. A Szabályzatot a 51/2002. (III. 26.) Kormányrendelet alapján állították össze. A szabályzat hatálya 1.§-hoz

(1) A kari szabályzat érvénye a NyME Geoinformatikai Főiskolai Karára terjed ki azon ügyekben, amelyek a kar hallgatói részére juttatható támogatásokkal, illetve az általuk fizetendő díjakkal függenek össze. (2) Ebben a kari szabályzatban foglaltak minden olyan ügyre vonatkoznak, amelyet a hivatkozott rendelet és a Szabályzat kari hatáskörbe utal. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Szabályzat előírásai szerint kell eljárni. 2.§-hoz

Az Egyetem által a hallgatók részére nyújtható állami és intézményi támogatások és juttatások, továbbá a fizetendő díjak jogcímeit, feltételeit és mértékét egy tanévre kell megállapítani, és azokat az Oktatási Minisztérium által kiadott Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban, a Kar honlapján és a Tanulmányi csoport hirdetőjén közzé kell tenni. 3.§-hoz

(1) A hallgatói juttatási és térítési ügyek intézésére a karon Juttatási és Térítési Bizottságot (JTB) kell létrehozni. (2) A JTB feladata a hallgatók részére nyújtható támogatások odaítélése. Döntését a hallgatói alapközösségek (tanulócsoportok) véleményének kikérése, javaslata alapján hozza meg. Határozata ellen a hallgató 15 napon belül fellebbezhet a Főiskolai Kar főigazgatójához, aki azt 8 napon belül elbírálja. (3) A JTB hallgató képviselőit a hallgatók választják, összetételét a főigazgató hagyja jóvá. (4) A JTB elnökből, elnökhelyettesből, titkárból és tagokból áll. a) A JTB elnökét a JTB tagjainak javaslatára a főigazgató jelöli ki. Az elnöki tisztet oktató tölti be. b) A JTB elnökhelyettesét a tagok jelölik ki maguk közül. c) A JTB titkára a tanulmányi hivatal kijelölt munkatársa. d) A JTB tagjai az évfolyamok választott képviselői.

II. fejezet A HALLGATÓK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK (1) A hallgatói előirányzat részét képező hallgatói normatívából [TVSz. 9/A§. (2) bekezdés] a számított finanszírozott hallgatói létszámba való beszámítás időtartamában a Szabályzat 1.§ (1) bekezdésben meghatározott hallgatói kör részére az alábbi támogatások nyújthatók:

51


a) tanulmányi ösztöndíj (a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alapján), b) pénzbeni támogatás, c) kiemelt ösztöndíj (a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján), d) jutalom, e) egyszeri juttatás (segély), f) szakmai gyakorlatos ösztöndíj. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt jogcímekre a hallgató normatíva, a kari szabályzat következő fejezeteiben meghatározott összegeit lehet felhasználni. (3) A Szabályzat 1.§ (1) bekezdésben meghatározott hallgató körnek a hallgatói előirányzat hallgatói normatíván kívüli forrásból (egyéb állami támogatásokból és intézményi forrásokból) adható támogatások: a) köztársasági ösztöndíj, b) készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás, c) tankönyv- és jegyzettámogatás (2.450,- Ft/félév/hallgató), d) tanszertámogatás, e) sport- és kulturális támogatás (820,- Ft/év/hallgató), f) egyéb támogatás. (4) A Karnak a havonta folyósítandó juttatások kifizetéséről – a tanulmányi félévek első hónapjának kivételével – legkésőbb az adott hónap 10. napjáig intézkednie kell. A szeptemberi és a februári juttatások kifizetéséről a következő hónap 10. napjáig kell intézkedni. Tanulmányi ösztöndíj 7. §-hoz

(1) Tanulmányi ösztöndíjra a hallgatói juttatási keretösszeg legalább 50 %-át kell fordítani. (2) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. (3) Tanulmányi ösztöndíjat kaphat: a) az a kreditrendszerű képzésben résztvevő hallgató, akinek az ösztöndíj indexe (TVSZ 20.§ (8) bekezdés) legalább 3,00 és nem lehet újra felvett tantárgya. b) az a nem kereditrendszerű képzésben résztvevő hallgató, akinek az előző félévi tanulmányi átlageredménye legalább 3,00. (4) Nem kaphat tanulmányi ösztöndíjat a hallgató ha, az előbbi tanulmányi átlageredményt eléri ugyan, de halasztott, vizsgaidőszakon túli, vagy 2 db-nál több megismételt vizsgája van. Az ismételt vizsgákba a terepgyakorlatok elégtelen jegyei nem számítanak, a szorgalmi időszak gyakorlati jegyei viszont beleszámítanak. (Egy tárgyon belüli többszöri vizsga is ismétlésnek számít. Vizsgaidőszakon túli, vagy halasztott vizsga esetében kivételesen, egyéni elbírálás alapján ettől eltérni is lehet.) Nem számít megismételt vizsgának a hallgató kérelmére tett javítóvizsga. (5) Az általános tanulmányi ösztöndíjak elosztásán, a keret és a tanulmányi átlagok megoszlásának ismeretében, a JTB félévenként változtathat. (6) Az általános tanulmányi ösztöndíj elosztása a következő: ösztöndíj index tanulmányi átlag ösztöndíj (Ft) 3.00 3000,3.10 3650,3.20 4300,-

52


3.30 3.40 3.50 3.60 3.70 3.80 3.90 4.00 4.10 4.20 4.30 4.40 4.50 4.60 4.70 4.80 4,90 5,00

(7)

4950,5600,6250,6900,7550,8200,8850,9500,10150,10800,11450,12100,12750,13400,14050,14700,15350,16000,-

Minden 0,1 javítás, illetve rontás ±50,- Ft differeciálással jár, de az ösztöndíj összege 3000,Ft-nál kevesebb nem lehet. Az ösztöndíj összegét úgy kell megállapítani, hogy 50-nel osztható legyen. Más felsőoktatási intézményből, karról, szakról átjelentkezett hallgató tanulmányi ösztöndíját az átiratkozás előtti félévben elért eredménye figyelembevételével a JTB-nek kell meghatározni. Jutalom (1) Jutalmazásra a kari keretösszeg 1 %-a fordítható. (2) A jutalmazási keret terhére jutalomban részesíthetők: - a tanulmányi átlageredményt 0,5 vagy ennél nagyobb mértékben javítók, - közösségi munkát végzők, - a TDK helyezettek, - kimagaslóan jó szakdolgozatot készítők. (3) A tanulmányi átlageredmény nagyarányú javítása esetén adható jutalmak: Javítás mértéke 3,00 alatt3,00-3,49 3,50-3,99 4,000,90-től 3200 3800 4200 5000 0,70-0,89 2600 3200 3800 4400 0,50-0,69 2000 2600 3200 3800 A jutalmak összegén a JTB a rendelkezésére álló pénzösszeg ismeretében változtathat. Pénzbeli szociális- és a készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás 8.§-hoz

(1) Pénzbeli szociális támogatásra a havi keretösszeg 43 %-a fordítható. (2) A pénzbeli szociális támogatásra fordítható összeg - 80 %-a alapjuttatásra, (melyet minden hallgató havonta megkap)

53


- 17 %-a a szociális helyzettől függő rendszeres pénzbeni támogatásra, - 3 %-a egyszeri pénzbeni támogatásra (segély) használható fel. (3) A szociális támogatásra felhasználható kari keret felosztásánál a jövedelemigazolásban feltüntetett átlagjövedelemből kell kiindulni. Szociális támogatásban részesülhet az a hallgató, akinek az egy főre eső jövedelme nem éri el a mindenkori legkisebb nyugdíj összegét. Az így megállapított szociális támogatás összegét módosítják a jövedelem igazolásban nem tükröződő olyan vagyoni és egyéb életkörülmények, melyek a hallgató életszínvonalát lényegesen befolyásolják. Ezeket az egyéb körülményeket igyekszik megvilágítani a jövedelem igazolás mellékleteként kiadott kérdőív. A folyósítandó szociális támogatás mértékét befolyásolja a HÖK ill. JTB tagjainak a hallgató életviteléről kialakított véleménye is. (A megállapított támogatás összege 50-nel osztható legyen.) Az elosztásnál figyelembe kell venni: - a hallgató állandó lakhelyét, - a szülők jövedelmi helyzetét, - a felsőoktatásban tanuló testvérek számát, - a hallgató családi állapotát, helyzetét (egy eltartó, eltartó(k) tartós munkanélkülisége, nyugdíjas eltartó, házasság, gyermekek száma stb.), - a hallgató életvitelét. (4) A hallgató szociális helyzetében bekövetkezett igazolható tartós változások esetében a JTB félév közben is módosíthat a szociális támogatás mértékén. Kari (kiemelt) ösztöndíj 9.§-hoz

(1) A kiemelt tanulmányi ösztöndíj összegét a JTB félévenként újra határozza meg a rendelkezésre álló ösztöndíj keret, az ösztöndíj indexszel és a tanulmányi eredménnyel arányos ösztöndíjak ismeretében. A kiemelt ösztöndíj felső határa a (kiegészített) Köztársasági ösztöndíj 90 %-a. (2) A kiemelt ösztöndíjat a szorgalmi időszak második hetének végéig írásban kell kérni. (3) A kiemelt ösztöndíjat a Kari HÖK egyetértésével az oktatási főigazgató-helyettes hagyja jóvá. Egyszeri juttatások 10.§-hoz

Segély (1) A JTB rendkívüli támogatást (segélyt) juttathat egyénenkénti mérlegelés alapján minden olyan hallgatónak, akinek szociális helyzete azt indokolja. A segély összegét a kérvényező szociális helyzete és az indokok súlyossága alapján állapítja meg a bizottság. Szakmai gyakorlatos ösztöndíj (1) A szakmai gyakorlatok idejére adott költségtérítésre a kari keretösszeg 3 %-a fordítható (2) Szakmai gyakorlat idejére a hallgatók változatlanul kapják: - állami támogatásuk (szociális támogatás, ösztöndíj) időarányos részét, - ösztöndíj kiegészítést. Ösztöndíj kiegészítésben kérelme alapján az a hallgató részesülhet, aki a gyakorlat végzésére kijelölt vállalattól pénzbeli juttatásban (munkabér, jutalom) nem részesül. A kiegészítés mértékét a JTB évente állapítja meg.

54


(3) Terepgyakorlatra (geodéziai, topográfiai, országos felmérés, alappontsűrítés) az állami támogatás időarányos részén kívül a többletkiadások fedezésére ösztöndíj kiegészítésben részesülhetnek a hallgatók. Ennek összegét a JTB a gyakorlatot vezető tanszék javaslata alapján, a gyakorlat sajátosságainak megfelelően állapítja meg. (4) A tantervben szereplő tanulmányutak esetében a többletköltségek fedezésére (szállás, étkezés stb.) szintén ösztöndíj kiegészítés folyósítható. HÖK támogatás (1) Az eddig felsoroltakon túl a kari keretösszeg 3 %-t a HÖK működési költségeire kell elkülöníteni. Az összeg felhasználásáért és a felhasználás igazolásáért a HÖK elnöke felelős. (2) Az összeg felhasználásáért és a felhasználás igazolásáért a HÖK elnöke felelős. (3) A diákvezetők (HÖK elnök, alelnök, EB tag, Kollégiumi Bizottsági titkár, Valéta elnök) részére havi 5000,- Ft, 3000-3000,- Ft és 2500-2500 Ft támogatás jár, addig, amíg munkájukat megfelelően végzik. Nem megfelelő munkavégzés esetén a hallgatóság aláírásgyűjtést kezdeményezhet a vezető(k) ellen. Hallgatók 50 %-a +1 aláírás esetén a vezető(k) leváltható(k). Tankönyv- és jegyzettámogatás 12.§-hoz

(1) A tankönyv és jegyzettámogatásra szolgáló kari keretösszeg kizárólag tankönyv- és jegyzetvásárlásra, illetve tankönyv- és jegyzetkiadásra fordítható. (2) A kar a jegyzetellátást részben maga végzi. Az így előállított jegyzeteket önköltségi áron forgalmazza. (3) A karon előállított jegyzetekre a kar a Szabályzat 1.§ (1) bekezdésében említett hallgatói a karon kialakított készpénz helyettesítő formában kapnak támogatást. A JTB javaslatára ettől eltérni is lehet. Tanszertámogatás 13.§-hoz

Tanszertámogatás juttatásokon belüli keretösszegéről – a HÖK véleménye alapján – a kari JTB dönt. Kollégiumi elhelyezés 14.§-hoz

A kollégiumi elhelyezés feltételeiről a Kollégiumi SzMSz ad részletes információt. Lakhatási támogatás Az önhibájukon kívül kollégiumi elhelyezésben (helyhiány miatt) nem részesülő hallgatók lakhatási támogatást kérhetnek. A kérelmet írásban kell benyújtani a JTB-nak. A lakhatási támogatásra jogosult hallgatók támogatásként kapják meg a mindenkori kollégiumi díj összegét. III. fejezet

55


A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK 17.§-hoz (1) Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók tandíj és egyéb díjak fizetésére kötelezhetők. (2) Az államilag nem finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók költségtérítést és egyéb díjakat fizetnek. Tandíj 18.§-hoz (1) A tandíjfizetésre kötelezett hallgatók névsorát – nappali és levelező tagozaton egyaránt - a főigazgató határozatban állapítja meg. (2) A félévi tandíj összegét, befizetési határidejét a Szabályzat 2.számú melléklete tartalmazza. (3) A nappali tagozatos hallgatók tandíjukat az ösztöndíjosztást követő 5. munkanapon kötelesek csekken befizetni. (4) A levelező hallgatók kötelesek a féléves tandíjat két részletben befizetni. Az első részlet befizetése az első konzultáción, a második részlet az utolsó konzultáció végéig esedékes. (5) A hallgató a féléves tandíjat előre, egy összegben is befizetheti. (6) Amennyiben a hallgató fizetésképtelen, úgy fizetéshalasztást kérhet a főigazgató-helyettestől, aki ezt elbírálja. (7) Aki nem mutatja be a megadott időpontig a befizetési nyugtákat, az nem kezdheti meg vizsgáit, illetve végső esetben nem iratkozhat be a következő félévre. Vizsga ismétlési díj 24.§-hoz

(1) Az a hallgató, akinek vizsgája, gyakorlati jegye sikertelen és ismételt vizsgát tesz, vizsgaismétlési díjat fizet. (2) A vizsgaismétlési díj összege az ugyanabból a tantárgyból tett első ismétlésnél a hallgatói normatíva 0,3 %-a 50 forintra kerekítve, a második, vagy a további ismétlésnél a hallgatói normatíva 0,6 %-a 50 forintra kerekítve. Záróvizsga esetén a vizsgaismétlési díj a hallgatói normatíva 3 %-a 50 forintra kerekítve. (3) Az első ismételt szigorlat ismételt vizsgadíja a hallgatói normatíva 0,6 %-a 50 forintra kerekítve, a második vagy további ismétlésnél a normatíva 1,2 %-a 50 forintra kerekítve. (4) A hallgató kérelmére tett javítóvizsga díjmentes. (5) A nem kreditrendszerben tanuló - hallgatók számára szóló átmeneti rendelkezés: Félévismétlési díj

(1) Akit félévismétlésre utasítottak, az ismételt félév beiratkozásakor félévismétlési díjat köteles fizetni. (2) A félévismétlési díj összege a hallgatói normatíva 3%-a 50 forintra kerekítve. (3) Évhalasztás, évkihagyás esetén nem kell ismétlési díjat fizetni.

56


Különeljárási díj 25.§-hoz (1) Ha a hallgató a kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában, illeteve más szabályzatában rögzített kötelezettségét elmulasztja, vagy késedelmesen tesz eleget, díjat köteles fizetni.

(2) A különeljárási díj mértéke: - az első határidőig a hallgatói normatíva 0,3 %-a 50 forintra kerekítve, - a második határidőig a hallgatói normatíva 0,6 %-a 50 forintra kerekítve. A határidőket a tanszékek a tantárgyi követelményekben határozzák meg. (3) Amennyiben a késedelem nem a hallgató hibájából történt (pl. betegség), úgy a tárgy előadója, gyakorlatvezetője újabb egyéni határidőt tűzhet ki. (4) A Tanulmányi Hivatal által kiszabható különeljárási díjak: hatósági igazolások késedelmes benyújtása 300,- Ft, leckekönyv, oklevél elvesztése a normatíva 3 %-a, diákigazolvány elvesztése 500,- Ft, rektori, főigazgatói engedély iránti kérelem 500,- Ft, vizsgaidőszakon túli vizsga iránti kérelembenyújtása 300,- Ft, szakdolgozat késedelmes beadása (önhibából) 500,- Ft, tandíj befizetési határidejének elmulasztása 300,- Ft, - beiratkozás határidőn túl 300,- Ft. A befizetett díjak felhasználása 26.§-hoz Az ismételt vizsgadíjakból és különeljárási díjakból befolyó összeg hallgatói célokra fordítható, mellyel kapcsolatban a HÖK-nek egyeztetési joga van. V. fejezet Záró rendelkezések 29.§-hoz

E kari szabályzatot a Kari Tanács a 2003. március 11-én tartott ülésén elfogadta. A kari szabályzat 2003. szeptember 1-jén lép hatályba., Ez a kari szabályozás függeléke az egyetemi tanács 43/2002 sz. határozatával 2002. május 28-án elfogadott szabályzatnak és csak azzal együtt érvényes.

2.4.2. A hallgatók Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata Külön kari szabályozás nincs, az egyetemi szabályzat az egyetem www.nyme.hu honlapján megtalálható.

57


58


3.

A KÉPZÉS BEMUTATÁSA

3.1. Szakok és szakirányok 3.1.1. Földmérő szak Szakvezető: Dr. Csepregi Szabolcs főiskolai tanár, tanszékvezető Tanácsadó Bizottság: Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság Képzési cél: Mérnökök képzése a földügyi szakigazgatás, ezen belül az állami földmérés és térképészet számára, akik – túl a mérnököktől általánosan elvárható követelményeken – képesek a földméréssel szemben támasztott igények felismerésére és színvonalas kielégítésére, a földmérési alapmunkák elvégzésére; ismerik a korszerű műszereket, mérési és feldolgozási eljárásokat; képesek hatékonyan közreműködni a természet- és környezetvédelmi, földvédelmi feladatok végrehajtásában, a környezeti ártalmak megelőzésében, elhárításában, valamint arra, hogy tudásukat az ágazat igényeinek megfelelően szervezett vagy önálló továbbképzés érintett területein továbbfejlesszék. A földmérő szakon végzettek alkalmasak a magyar gazdaság szakterületein jelentkező alábbi geodéziai feladatok megoldására: - a földmérési alapmunkák végzésére (alappontok meghatározására, nagyméretarányú térképek, topográfiai térképek készítésére és felújítására); - a gazdaság legkülönbözőbb ágazataiban a műszaki munkák tervezésének és kivitelezésének alapját képező, kellő pontosságú és megfelelő részletességű térképek korszerű eljárásokkal való elkészítésére; - a városok, községek, ipartelepek és egyéb ipari létesítmények fejlesztéséhez, létesítéséhez, a beruházási, tervezési, kivitelezési, kitűzési stb. célok érdekében szükséges földmérési, térinformatikai, távérzékelési dokumentumok elkészítésére, ill. e feladatok elvégzésére; - az államigazgatás részeként működő ingatlankataszter tervezésében, kivitelezésében és továbbvezetésében való aktív közreműködésre; A képzés szerkezete: Képzési idő: 6 félév nappali tagozaton, 8 félév levelező tagozaton Legkisebb óraszáma teljes időre: 2700 óra, levelező tagozaton 800 óra Megszerzendő kreditek száma: minimum180 Végzettségi szint: főiskolai Szakképzettség, ill. a diploma megnevezése: földmérő mérnök mérő vagy térinformatikai szakirányon

59


Szakirányok: mérő szakirány, térinformatikai szakirány A képzés formái: nappali és levelező tagozat Tanulmányi és vizsgakövetelmények: Az ismeretek ellenőrzésének rendszere: Kötelező vizsgák száma: mérő szakirányon 24, térinformatikai szakirányon 23 Félévközi jegyek száma: mérő szakirányon 9, térinformatikai szakirányon 11 Beszámolók száma: mérő szakirányon 4, térinformatikai szakirányon 5 Szigorlatok száma: 0 A tanulmányi átlagszámítás módja: súlyozott tanulmányi átlag A képzés tartalma: Tantárgy – területek Természettudományos és mérnöki alapismeretek Matematika, Geometria, Fizika, Információtechnológia I. Mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek Földtan és talajtan Gazdasági és humán ismeretek Gazdaságtan, Minőségbiztosítás, Mérnöketika, Jogiés államigazgatási ismeretek Szakmai törzsanyag Információtechnológia II, Geodézia, Térképtan, Fotogrammetria, Vetülettan, Kiegyenlítő számítások, Térinformatika, Alappontmeghatározás, Műszaki ismeretek, Mérnökgeodézia, Topográfia, Rendszerszervezés és tervezés, Országos felmérés, Ingatlan-nyilvántartás, Felsőgeodézia I, Menedzsment Differenciált szakmai ismeretek Szakirányok tantárgyai Gyakorlati képzés (1x3, 2x2, 1x1 hét) 3.1.1.1 Szakdolgozat Mindösszesen Nyelvoktatás

Összesített kredit-értékük 26

Arányuk az oktatási tevékenységen belül, % 14,4 %

2

1,1 %

8

4,5 %

87

48,4 %

26

14,4 %

13 18 180 4 óra/hét 4 féléven keresztül

7,2 % 10,0 % 100,0 %

Gyakorlati képzés: Geodézia (3 hét), Országos felmérés (2 hét), Topográfia (1 hét), Alappontmeghatározás (2 hét), a 4. félév után 3 hét üzemi gyakorlat A záróvizsga és az oklevél: A záróvizsgára bocsátás feltételei: - a tantervben előírt módon legalább 162 kreditpont és a kritérium követelmények teljesítése, - szakdolgozat készítés aláírása,

60


A záróvizsga részei: - a szakdolgozat védése (18 kredit), - komplex záróvizsga (legalább 15 és legfeljebb 30 kreditnek megfelelő tantárgyak ismeretanyagából). A szakdolgozat követelményei: A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a hallgató tanulmányaira támaszkodva, témavezető vagy konzulens irányításával megoldható mérnöki feladat írásbeli kidolgozása, amely igazolja azt, hogy a jelölt kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, képes adatgyűjtésre, értékelésre, következtetések levonására, helyes véleményalkotásra, a témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozására, az előzmények, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására. A záróvizsga eredménye: a szakdolgozat és a felelet számtani közepe Az oklevél kiadásának feltétele: egy idegen nyelvből alapfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. Az oklevél eredményének kiszámítási módja: a záróvizsga átlagából és a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlagból kiszámított számtani közép. Az oklevél minősítése: kiváló 4,51 – 5,00 jó 3,51 – 4,50 közepes 2,51 – 3,50 elégséges 2,00 – 2,50

3.1.2. Földrendező szak Szakvezető: Dr. Szabó Gyula főiskolai tanár Tanácsadó Bizottság: Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság Képzési cél: Mérnökök képzése a földügyi szakigazgatás, ezen belül az állami földmérés és térképészet, a mező- és erdőgazdálkodás számára, akik – túl a mérnököktől általánosan elvárható követelményeken – képesek a földrendezéssel szemben támasztott igények felismerésére és színvonalas kielégítésére; ismerik a korszerű műszereket, mérési és feldolgozási eljárásokat, technológiákat; képesek hatékonyan közreműködni a természet- és környezetvédelmi, földvédelmi feladatok végrehajtásában, a környezeti ártalmak megelőzésében, elhárításában, valamint arra, hogy tudásukat az ágazat igényeinek megfelelően szervezett vagy önálló továbbképzés érintett területein továbbfejlesszék. A földrendező szakon végzettek alkalmasak: - egyrészt a földhivatalokban, a földügyi szakigazgatásban, (földhasználat, földvédelem, földértékelés, ingatlan-nyilvántartás) a tervező irodákban, a mezőgazdasági nagyüzemekben, a polgármesteri hivatalokban végzik azokat az agro geodéziai feladatokat, amelyek a mezőgazdasági (kis és nagy)üzemek terület kiválasztásával, a településrendezéssel, szőlők és gyümölcsösök telepítésével, tereprendezéssel, vízrendezéssel és vízhasznosítással, mezőgazdasági utak tervezésével és kitűzésével, a gazdálkodási egységek telepítésével, újak létrehozásával, az üzemi nyilvántartással, egyéb birtokpolitikai rendezésekkel(kárpótlási feladatok, polgári tagosítás,...), a földhivatalok hatósági jellegű feladataival kapcsolatban merültek fel; - másrészt, belterületi vonatkozásban látják el a földhivatalokban, a tervező irodákban, a geodéziai és egyéb cégeknél (Rt, Kft, Bt) a tervezési alaptérképek, a rendezési tervek készítésével kapcsolatos geodéziai munkákat, általában a területrendezés feladatait, - a határterületek (tájrendezés, tájvédelem, vízügy stb.) földrendezési feladatainak ellátására, e területek integrált fejlesztésére, tudományos kutatásra és irányításra.

61


A képzés szerkezete: Képzési idő: 6 félév nappali tagozaton, 8 félév levelező tagozaton Legkisebb óraszáma teljes időre: 2700 óra, levelező tagozaton 800 óra Megszerzendő kreditek száma: minimum180 Végzettségi szint: főiskolai Szakképzettség, ill. a diploma megnevezése: földrendező mérnök rendező vagy nyilvántartó szakirányon Szakirányok: rendező szakirány, nyilvántartó szakirány A képzés formái: nappali és levelező tagozat Tanulmányi és vizsgakövetelmények: Az ismeretek ellenőrzésének rendszere: Kötelező vizsgák száma: rendező szakirányon 25, nyilvántartó szakirányon 26 Félévközi jegyek száma: rendező szakirányon 8, nyilvántartó szakirányon 8 Beszámolók száma: rendező szakirányon 7, nyilvántartó szakirányon 5 Szigorlatok száma: 0 A tanulmányi átlagszámítás módja: súlyozott tanulmányi átlag A képzés tartalma: Tantárgy – területek Természettudományos és mérnöki alapismeretek Matematika, Geometria, Fizika, Információtechnológia I. Mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek Földtan és talajtan Gazdasági és humán ismeretek Gazdaságtan, Minőségbiztosítás, Mérnöketika, Jogiés államigazgatási ismeretek Szakmai törzsanyag Információtechnológia II, Geodézia, Térképtan, Fotogrammetria, Vetülettan, Kiegyenlítő számítások, Térinformatika, Alappontmeghatározás, Műszaki ismeretek, Mérnökgeodézia, Topográfia, Rendszerszervezés és tervezés, Országos felmérés, Ingatlan-nyilvántartás, Felsőgeodézia I, Menedzsment Differenciált szakmai ismeretek Szakirányok tantárgyai Gyakorlati képzés (1x3, 2x2, 1x1 hét) Szakdolgozat Mindösszesen Nyelvoktatás

62



2

1,1 %

8

4,5 %

87

48,4 %

26

14,4 %

13 18 180 4 óra/hét 4 féléven keresztül

7,2 % 10,0 % 100,0 %


Gyakorlati képzés: Geodézia (3 hét), Országos felmérés (2 hét), Topográfia (1 hét), Alappontmeghatározás (2 hét), a 4. félév után 3 hét üzemi gyakorlat A záróvizsga és az oklevél: A záróvizsgára bocsátás feltételei: - a tantervben előírt módon legalább 162 kreditpont és a kritérium követelmények teljesítése, - szakdolgozat készítés aláírása, A záróvizsga részei: - a szakdolgozat védése (18 kredit), - komplex záróvizsga (legalább 15 és legfeljebb 30 kreditnek megfelelő tantárgyak ismeretanyagából). A szakdolgozat követelményei: A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a hallgató tanulmányaira támaszkodva, témavezető vagy konzulens irányításával megoldható mérnöki feladat írásbeli kidolgozása, amely igazolja azt, hogy a jelölt kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában. Képes adatgyűjtésre, értékelésre, következtetések levonására, helyes véleményalkotásra, a témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozására, az előzmények, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására. A záróvizsga eredménye: a szakdolgozat és a felelet számtani közepe Az oklevél kiadásának feltétele: egy idegen nyelvből alapfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. Az oklevél eredményének kiszámítási módja: a záróvizsga átlagából és a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlagból kiszámított számtani közép. Az oklevél minősítése:

kiváló közepes

4,51 – 5,00 2,51 – 3,50

63

jó elégséges

3,51 – 4,50 2,00 – 2,50


3.1.3. A földmérő és földrendező szakok tanterve (nappali, levelező) A tanterv a teljes képzési időre együttesen mutatja be a tantárgyakat, azok egymásra épülését, órakeretét. A földmérő szak és a földrendező szak közös tantárgyai a nappali tagozaton. 1. 2. 3. 4. 5. 6. Típus/ Elm. 14 hét 13 hét 14 hét 13 hét 14 hét 10 hét Kredit

Gya k

Össz

Matematika

3+3v

2+2v

A/6, 4

68

68

136

Geometria

2+2v

2+2v

A/4, 4

54

54

108

Információtechnológia

2+2f

2+5v

A/4, 6

54

93

147

Geodézia

3+4v

3+4v

A/6, 6

81

108

189

Fizika

2+2f

A/4

28

28

56

Térképtan

1+2v

A/3

14

28

42

Topográfia

2+2v

A/4

26

26

52

Földtan és talajtan

2+0f

A/2

26

0

26

Fotogrammetria

2+2v

2+3v

A/4, 5

54

67

121

Térinformatika

2+2f

2+2v

A/4, 4

54

54

108

Alappontmeghatározás

2+3v

A/5

28

42

70

Kiegyenlítő számítás

2+2v

A/4

28

28

56

Vetülettan

1+2f

A/3

14

28

42

Jogi és államigazgatási ismeretek

2+0b

A/2

28

0

28

Rendszerszervezés és tervezés

1+2f

A/3

14

28

42

Gazdaságtan

3+0b

B/2

42

0

42

Mérnökgeodézia

2+3v

A/5

26

39

65

Ingatlan-nyilvántartás

2+2v

A/4

26

26

52

Műszaki ismeretek

2+2f

A/4

26

26

52

Országos felmérés

3+3v

A/6, 6

81

81

162

3+3v

Menedzsment

2+2f

A/3

20

20

40

Minőségbiztosítás

2+0b

C/2

20

0

20

Mérnöketika

2+0b

C/2

20

0

20

832

844

1676

… a harmadéven oktatott többi tárgy szakirányonként külön táblázatban szerepel Heti óraszám

28

28

28

28

6+ 8+ szakir. szakir.

Jelmagyarázat: A kötelező tárgy, B kötelezően választható tárgy, C szabadon választható tárgy ”v” vizsga, ”f” félévközi jegy, ”b” beszámoló

64


Szakirányhoz kötődő tantárgyak szak →

Földmérő

szakirány →

tantárgy ↓ Út- és vízépítéstan Térinformatikai alkalmazások Mérnökgeodézia Geodéziai rendszerek Felsőgeodézia Távérzékelés Műholdas helymeghatározás Térinformatikai menedzsment Kartográfia Adatintegráció Föld- és területrendezés Fotointerpretáció és távérzékelés Településrendezés

mérő

Földrendező

térinformatikai

rendező

nyílvántartó

5. 6. 5. 6. 5. 6. 5. 6. 14 hét 10 hét 14 hét 10 hét 14 hét 10 hét 14 hét 10 hét 2+2v 2+2v 2+2f 2+2f 2+4v 2+2v 1+2f 2+1v 3+1v 2+1v 2+1v 2+3v 2+3v 2+2f 2+3v

2+3v 2+2v

2+3v

2+3v 2+2v

2+0b 2+0b

Vidék- és területfejlesztés Ingatlan-nyilvántartás Településszociológia Szakirányok tárgyai összesen (heti óraszám) Összes óraszám

2+0b 3+0v 3+0v 2+0b 2+2v 2+2v 3+2v 2+2v 18

16

18

16

19

2+0b 16

24

24

24

24

25

24

65

18

24

Elm. Gyak. Össz. 28

28

56

28/ 48 28 14 58 28 20 20

28/ 68 28 28 24 14 30 20

56/ 116 56 42 82 42 50 30

28

42

70

C/2 B/2 2+3v B/4, 4 B/4

10 10 48 28

10 20 72 28

20 30 120 56

B/2 C/2 C/2 B/2 C/2 B/2 C/3 2+2v B/3 B/3 3+2v C/3 2+1v B/4, 2 C/2 17 Mérő Téri Rend Nyta 25 Mérő Téri Rend Nyta

28

0

28

28 42

0 0

28 42

28 20

0 20

28 40

30

20

50

48 20 216 200 272 244 1048 1032 1104 1076

38 0 206 212 154 178 1050 1056 998 1022

86 20 412 412 426 422 2088 2088 2102 2098

B/5 1+1f 1+2f

Vízrendezés Földhasználat és környezetvédelem Polgári jogi ismeretek Ingatlan-értékbecslés

Típ./ kredit B/3 C/3 C/3 B/3, 4 B/4 B/3 B/2, 3 C/2 B/5 B/2


A földmérő szak és a földrendező szak közös tantárgyai a levelező tagozaton. Órák száma félévenként Tantárgy 1.

Matematika 16v Geometria 14v Információtechnológia 16v Fizika és elektronika 14v Geodézia 26v Térképtan 14v Fotogrammetria Vetülettan Kiegyenlítő szám. Térinformatika elemei Alappontmeghatározás Földtan és talajtan Jogi és államigazg. ism. Magas-, út- és vízép. ism. Mérnökgeodézia Topográfia Ingatlan-nyilvántartás Országos felmérés Gazdaságtan Felsőgeodézia Menedzsment Minőségbiztosítás Mérnöketika Szakirányú tárgyak Összesen 100 Terepgyakorlatok: 2. félévben 4. félévben 6. félévben

Kredit

Össz. órasz.

14v 12v 18v

A/3, 4, 3

20v

A/5, 5, 3

50 44 54 28 74 14 44 16 20 20 24 20 10 20 20 20 20 58 20 14 14 6 6 150 766

2.

3.

20v 18v 20v 14v 28v

4.

5.

6.

7.

8. A/3, 4, 2 A/3, 4, 3 A/3, 3

A/3

16v

18v

A/3, 4, 2

10v

A/3

16v

A/4

20v 20v 24v

A/4 A/5 A/4

20v

A/2

10v 20v

A/4 A/4

20v

A/4

20v 10b 22v 20v

10zv 20v

A/2, 2 A/5, 4, 3

16v

B/4 A/3

14v

100 100 100 100 Geodézia Alappontmeghatározás Országos felmérés

66

40 70 100 100 2 hét 3 kredit 2 hét 3 kredit 2 hét 3 kredit

14v 6b 6b 40 66

A/3 C/2 C/2


Szakirányhoz kötődő tantárgyak Szak → szakirány → tantárgy ↓ Magas út- és vízépítési ismeretek Térinformatikai alkalmazások

6.

mérő 7.

Földmérő térinformatikai 8. 6. 7. 8.

20v 20v

20v

20v 17v

22v

12v 14v

17v

17v 14v 21v

20v

10v 20v 23v 17v

19v

23v 17v

14v

19v 14v

10v 14v 14v

14v 14v

7b 20v

40

70

40

40

70

40

67

kredit B/4 C/4 B/4, C/3 B/4,4 B/4 B/3,2 B/3 B/3 C/3 B/4,4

16v 20v

Mérnökgeodézia Geodéziai rendszerek Felsőgeodézia Távérzékelés Ingatlan értékbecslés Térinformatikai menedzsment Kartográfia Adatintegráció Föld- és területrendezés Fotointerpretáció és távérzékelés Térinformatikai módszerek Településrendezés Ingatlan értékbecslés Földműveléstani ismeretek Környezet- és természetvédelem Mezőgazdasági út- és vízépítéstan Ingatlan-nyilvántartás Polgári jogi ismeretek Összesen

Földrendező rendező nyilvántartó 6. 7. 8. 6. 7. 8.

40

70

12v

40

40

23v 14v 70

12v 40

össz. órasz. 20 36 42 20 29 14 17 14 41

C/2 B/4 B/4,4 B/3

10 20 42 17

C/3

14

C/2 B/3 B/3 C/3 B/2

10 14 14

B/3,2

32

B/4,2 B/3

35 14 150

7


3.1.4. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak Szakvezető: Dr. Fenyő György főiskolai docens Tanácsadó Bizottság: Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság Képzési cél: A földügyi szakigazgatás, az önkormányzatok, az ingatlan-forgalmazással foglalkozó pénzintézetek és más szakágazatok számára olyan felsőfokú ingatlan-nyilvántartási szakemberek képzése, akik ismerik az ingatlan-nyilvántartás és ingatlan-jog, valamint a kapcsolódó jogterületek teljes szabályozását, képesek ezek magas szintű alkalmazására, megfelelő gyakorlat után alkalmasak a földügyi szakigazgatás, az ingatlan-forgalmazás, az ingatlan-vagyon kezelés területén a tevékenység irányítására, koordinálására, képesek arra, hogy tudásukat a mindig változó, fejlődő körülményekhez igazítva az ágazat igényeinek megfelelően szervezett vagy önálló továbbképzés formájában az ingatlan-jog érintett és kapcsolódó területein az átlagos jóval meghaladó alapos tudást szerezzenek és egyes meghatározott feladatokat önállóan végrehajtsanak, kellő jártassági szintű ismeretekkel rendelkeznek az ingatlan-jog kapcsolatáról a többi tudományterület, valamint vezetési és szervezési ismeretek birtokában vannak a szakterületről, képesek a földügyi szakigazgatás területén az önkormányzatoknál és más szakágazatoknál gyakorlati irányítói tevékenység ellátására, fejlesztő munkakörök betöltésére, készség szinten alkalmazzák a különböző nyilvántartási és információs rendszereket bármelyik szakterületen. Az ingatlan-nyilvántartási szervező szakon végzettek: - ismerik az ingatlan-nyilvántartás és ingatlan-jog, valamint a kapcsolódó jogterületek teljes szabályozását, képesek ezek magas szintű alkalmazására, - alkalmasak a földügyi szakigazgatás, az ingatlan-forgalmazás, az ingatlan-vagyon kezelés területén a tevékenység irányítására, koordinálására, - képesek a földügyi szakigazgatás területén, az önkormányzatoknál és más szakágazatoknál (bankok, biztosító társaságok) gyakorlati irányítói tevékenység ellátására, fejlesztő munkakörök betöltésére. A képzés szerkezete: Képzési idő: 6 félév nappali tagozaton, 8 félév levelező tagozaton Legkisebb óraszáma teljes időre: 2700 óra, levelező tagozaton 800 óra Megszerzendő kreditek száma: minimum180 Végzettségi szint: főiskolai Szakképzettség, ill. a diploma megnevezése: ingatlan-nyilvántartási szervező A képzés formái: nappali és levelező tagozat Tanulmányi és vizsgakövetelmények: Az ismeretek ellenőrzésének rendszere: Kötelező vizsgák száma: 37 Félévközi jegyek száma: 3 Szigorlatok száma: 0 A tanulmányi átlagszámítás módja: súlyozott tanulmányi átlag

68


A képzés tartalma: Tantárgy – területek Társadalomtudományi ismeretek Közgazdaságtan, Statisztika, Szervezés és menedzsment, Szociológia Jogi és igazgatási ismeretek Alkotmányjogi ismeretek, Közigazgatási jog, Jogi alaptan, Nemzetközi magánjogi ismeretek, Polgári nem peres eljárások, Polgári jogi és családjogi ismeretek, Polgári eljárásjogi ismeretek, Agrárjog, Ingatlanjog, Ingatlan-nyilvántartás, Pénzügyi jogi ismeretek, Európai Uniós jogi ismeretek Földmérési és birtokrendezési ismeretek Földmérési ismeretek, Föld- és területrendezés, Föld- és ingatlanértékelési ismeretek Informatikai ismeretek Informatikai ismeretek, Térinformatika, Digitális alaptérkép ismeretek Szakdolgozat Mindösszesen Nyelvoktatás



95

52,8 %

23

12,8 %

24

13,3 %

18 10,0 % 180 100,0 % 4 óra/hét 4 féléven keresztül

Gyakorlati képzés: a 4. félév után 3 hét üzemi gyakorlat A záróvizsga és az oklevél: A záróvizsgára bocsátás feltételei: - a tantervben előírt módon legalább 162 kreditpont és a kritérium követelmények teljesítése, - szakdolgozat készítés aláírása, A záróvizsga részei: - a szakdolgozat védése (18 kredit), - szóbeli vizsga Közigazgatási jogból, Polgári jogból és Ingatlan-nyilvántartásból A szakdolgozat követelményei: A szakdolgozatban a hallgatónak a szaknak megfelelő témakörből bizonyítania kell a problémamegoldó képességét, a szakirodalomban való jártasságát és adaptációs készségét, az elméleti ismeretek gyakorlatba való átültetésének képességét. A szakdolgozatot a záróvizsgán kell megvédeni. A záróvizsga eredménye: a szakdolgozat és a feleletek érdemjegyeiből számított számtani közép Az oklevél kiadásának feltétele: egy idegen nyelvből alapfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. Az oklevél eredményének kiszámítási módja: a záróvizsga átlagából és a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlagból kiszámított számtani közép. Az oklevél minősítése:

kiváló közepes

4,51 – 5,00 2,51 – 3,50

69

jó elégséges

3,51 – 4,50 2,00 – 2,50


3.1.5. Az ingatlan-nyilvántartási szervező szak tanterve (nappali, levelező) Az Ingatlan-nyilvántartási szervező szak tantárgyai a nappali tagozaton. 1. 2. 3. 4. 5. 6. Típus/ Elm. 15 hét 14 hét 15 hét 14 hét 15 hét 10 hét Kredit

Gya k

Össz

Alkotmányjogi ismeretek

3+0v

2+0v

A/3, 3

73

0

73

Földmérési ismeretek

5+1v

5+1v

A/6, 6

145

29

174

Informatikai ismeretek

3+2v

1+2f

A/5, 4 5

89

103

192

Jogi alaptan

3+0v

A/3

45

0

45

Közigazgatási jog

2+0v

4+0v

A/3, 5 5

146

15

161

Közgazdaságtan

3+0v

2+0v

B/3, 2

73

0

73

Polgári jogi és családjogi ismeretek

2+0v

5+0v

A/3, 5 5, 5

216

29

245

Statisztika

2+1v

2+1v

B/3, 3

58

29

87

C/2, 2

43

0

43

A/6, 5

131

0

131

A/6, 6 5

176

73

249

Szociológia

2+0b

2+3v

4+1v

4+1v

4+1v

1+0b

Ingatlanjog

5+0v

4+0v


4+2v

4+2v

4+1v

Agrárjog

3+0b

A/3

42

0

42

Digitális alaptérképi ismeretek

2+2v

B/4

28

28

56

Föld- és területrendezés

3+0v

4+1v

A/3, 5

102

15

117

Polgári nem peres eljárások

3+0v

4+1v

A/4, 5

102

15

117

Polgári eljárásjogi ismeretek

4+1v

4+0v

A/5, 4

100

15

115

Térinformatika

2+1v

2+1v

B/3, 3

50

25

75

Európai Uniós jogi ismeretek

2+0v

B/2

30

0

30

Föld- és ingatlanértékelési ismeretek

5+0v

B/3

50

0

50

Nemzetközi magánjogi ismeretek

2+0

B/3

20

0

20

Pénzügyi jogi ismeretek

3+0v

B/3

30

0

30

Szervezés és menedzsment

4+1v

C/5

40

10

50

1789

386

2175

Heti óraszám

27

27

27

28

23

23

Jelmagyarázat: A kötelező tárgy, B kötelezően választható tárgy, C szabadon választható tárgy ”v” vizsga, ”f” félévközi jegy, ”b” beszámoló

70


Az Ingatlan-nyilvántartási szervező szak a levelező tagozaton. Órák száma félévenként Tantárgy Alkotmányjogi ismeretek Földmérési ismeretek Informatikai ismeretek Jogi alaptan Szociológia Közigazgatási jog

1. 24v 18+4b 7+4f

2.

18+4v 7+9v

3.

4.

7+9f

Kredit 6.

7.

8.

9+7v

16v 27v 14b

Közgazdaságtan Szervezés és menedzsment Ingatlanjog

14v

14b

26v 22v 17v

18v


22b

Polgári jogi és családjogi ismeretek Statisztika Digitális alaptérképi ismeretek Föld- és területrendezés Agrárjog Polgári nem peres eljárások

15b

15v

16b

12+3v

Polgári eljárásjogi ismeretek Föld- és ingatlan értékelés Európai Uniós jogi ismeretek Térinformatika Nemzetközi magánjogi ismeretek Pénzügyi jogi ismeretek Összesen

5.

16v

12+10v 12+10b 14b 10+4v 16+2b

20v 12+2v

16+2v 12v 12+2b 22v

100

100

100

100

71

84

100

15v

14v 24+2v 12b 12b 14+4v

97

14+5v 22+2v 15b 14+4v 15v 24v 115

A/5 A/5, 5 A/3, 3, 3, 3 A/3 C/4 A/2, 2, 2 B/5 C/4 A/4, 4, 4 A/4, 4, 4, 4 A/4, 4, 4, 4, 4 B/3, 3 B/3 A/4, 4 C/3 A/3, 3, 4 A/4, 5 B/3, 4 B/3, 3 B/3, 3 B/3 B/4

Össz. órasz. 24 44 59 16 27 42 26 22 51 86 73 31 14 36 12 47 48 36 27 56 15 24 796


3.2. Mintatantervek A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. Tartalmazza a tárgyak elosztását szakokra, szakirányokra és természetesen félévekre bontva, a tantárgyak kódjait, a számonkérés módját, a felelős tanszékeket és nem utolsó sorban az előfeltételeket, amelyek a tárgyak felvételéhez szükségesek. Ha átlagos (normál) ütemben kíván a hallgató haladni tanulmányaiban, akkor célszerű az itt meghatározott sorrendben felvenni a tárgyakat, amit úgy tehet meg, ha eleget tesz a tantárgyaknál meghatározott előfeltételeknek, minden félévben megszerzi az előírt kreditet és a tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott idő alatt teljesíti.

3.2.1. Földmérő szak, nappali tagozat mintatanterve 1. félév

Tantárgy neve

Kódja

Óraszám, Kredit Felelős Előfeltétel számonkérés tanszék

Matematika I. Geometria I. Információtechnológia I. Geodézia I. Fizika Térképtan

GANAMAT1 GANAGEM1 GANAINT1 GANAGED1 GANAFIZ0 GANATÉT0

3+3 V 2+2 V 2+2 F 3+4 V 2+2 F 1+2 V

Tantárgy neve

Kódja


Matematika II. Geometria II. Információtechnológia II. Geodézia II. Topográfia Földtan és talajtan

GANAMAT2 GANAGEM2 GANAINT2 GANAGED2 GANATOP0 GANAFTT0

2+2 V 2+2 V 2+5 V 3+4 V 2+2 V 2+0 F

Tantárgy neve

Kódja


Fotogrammetria I. Térinformatika I. Alappontmeghatározás Kiegyenlítő számítások Vetülettan Jogi és államigazgatási ismeretek Rendszerszervezés és tervezés Gazdaságtan

GANAFOT1 GANATÉI1 GANAAMH0 GANAKIS0 GANAVET0 GANAJÁI0

2+2 V 2+2 F 2+3 V 2+2 V 1+2 F 2+0 B

4 4 5 4 3 2

GFO GTI GGE GGE GGE GJO

Geometria II. Geodézia II. Geodézia II. Geodézia II. Geometria II. -

GANARSZ0

1+2 F

3

GTI

Inf.technológia II.

GANBGAT0

3+0 B

2

GTT

-

6 4 4 6 4 3

GTT GTT GTI GGE GTT GFO

-

2. félév

4 4 6 6 4 2

GTT GTT GTI GGE GFO GFF

Matematika I. Geometria I. Inf.technológia I. Geodézia I. Térképtan Térképtan

3. félév

72


4. félév

Tantárgy neve

Kódja


Fotogrammetria II. Térinformatika II. Mérnökgeodézia Ingatlan-nyilvántartás Műszaki ismeretek Országos felmérés I.

GANAFOT2 GANATÉI2 GANAMGE0 GANAINY0 GANAMŰI0 GANAOFE1

2+3 V 2+2 V 2+3 V 2+2 V 2+2 F 3+3 V

Tantárgy neve

Kódja


Országos felmérés II. Út- és vízépítéstan Térinformatikai alkalmazások I. Mérnökgeodézia Geodéziai rendszerek Felsőgeodézia I.

GANAOFE2 GFNBUVÉ0 GFNCTAL1

3+3 V 2+2 V 2+2 F

6 3 3

GFF GFF GTI

Országos felmérés I. Műszaki ismeretek Térinformatika I.

GFNBMGE0 GFNBGER0 GANBFEG1

2+2 V 1+2 F 2+1 V

4 3 2

GGE GGE GGE

Mérnökgeodézia I. Alappontmeghatározás Fizika

Tantárgy neve

Kódja


Menedzsment Minőségbiztosítás Mérnöketika Felsőgeodézia II. Távérzékelés Műholdas helymeghatározás Ingatlan-értékbecslés

GANAMEN0 GANCMIB0 GANCMET0 GFNBFEG2 GFNBTÁÉ0 GFNBMHM0

2+2 F 2+0 B 2+0 B 3+1 V 2+3 V 1+2 F

3 2 2 3 5 2

GGE GGE GGE GGE GFO GGE

Gazdaságtan Országos felmérés I. Felsőgeodézia I. Fotogrammetria II. Alappontmeghatározás

GFNCIÉB0

2+2 V

3

GFF


5 4 5 4 4 6

GFO GTI GGE GJO GFF GFF

Fotogrammetria I. Térinformatika I. Geodézia II. Jogi- és államig. ism. Matematika II. Geodézia II.

MÉRŐ SZAKIRÁNY 5. félév

6. félév

73


TÉRINFORMATIKAI SZAKIRÁNY 5. félév

Tantárgy neve

Kódja


Országos felmérés II. Út- és vízépítéstan Térinformatikai alkalmazások I. Felsőgeodézia I. Térinformatikai menedzsment Településrendezés

GANAOFE2 GFNCUVÉ0 GFNBTAL1

3+3 V 2+2 V 2+2 F

6 3 3

GFF GFF GTI

Országos felmérés I. Műszaki ismeretek Térinformatika I.

GANBFEG1 GFNBTÉM0

2+1 V 2+3 V

2 5

GGE GTI

Fizika Térinformatika II.

GANCTER0

2+0 B

2

GFF

Jogi- és államig. ism.

Tantárgy neve

Kódja


Menedzsment Minőségbiztosítás Mérnöketika Térinformatikai alkalmazások II. Távérzékelés Kartográfia Adatintegráció

GANAMEN0 GANCMIB0 GANCMET0 GFNBTAL2

2+2 F 2+0 B 2+0 B 2+4 V

3 2 2 4

GGE GGE GGE GTI

Gazdaságtan Országos felmérés I. Térinformatika II.

GFNBTÁÉ0 GFNCKAR0 GFNBADI0

2+3 V 1+1 F 1+2 F

5 2 2

GFO GTI GTI

Fotogrammetria II. Térképtan Térinformatika II.

6. félév

Intézeti terepgyakorlatok: 2. félév Geodézia Topográfia Földtan és talajtan 4. félév Országos felmérés Alappontmeghatározás Üzemi gyakorlat Szakdolgozat kreditpontjai: Idegen nyelv: 2-5. félév

GANAGGY0 GANATGY0 GANAFTG0 GANAOGY0 GANAAGY0 GANAÜGY0 GANBSZD0 GANBANG1 - 4 GANBNÉM1 - 4

3 hét 1 hét 16 óra 2 hét 2 hét 3 hét 0+4/hét 0+4/hét

74

F F F F

5 GGE Geodézia I. 2 GFO Térképtan GFF 3 GFF Alappontmegh. 3 GGE Alappontmegh. kritérium követelmény 18 GTO 0 GNL 0 GNL


3.2.2. Földmérő szak, levelező tagozat mintatanterve 1. félév

Tantárgy neve

Kódja

Óraszám, Kredit Felelős Előfeltétel Számonkérés Tanszék

Matematika I. Geometria I. Információtechnológia I. Fizika és elektronika I. Geodézia I. Térképtan

GALAMAT1 GALAGEM1 GALAINT1 GALAFIZ1 GALAGED1 GALATÉT0

16 V 14 V 16 V 14 V 26 V 14 V

Tantárgy neve

Kódja


Matematika II. Geometria II. Információtechnológia II. Fizika és elektronika II. Geodézia II.

GALAMAT2 GALAGEM2 GALAINT2 GALAFIZ2 GALAGED2

20 V 18 V 20 V 14 V 28 V

Tantárgy neve

Kódja


Matematika III. Geometria III. Információtechnológia III. Geodézia III. Vetülettan Földtan és talajtan

GALAMAT3 GALAGEM3 GALAINT3 GALAGED3 GALAVET0 GALAFTT0

14 V 12 V 18 V 20 V 16 V 20 V

Tantárgy neve

Kódja


Fotogrammetria I. Kiegyenlítő számítások Térinformatika elemei Alappontmeghatározás Topográfia

GALAFOT1 GALAKIS0 GALATÉE0 GALAAMH0 GALATOP0

16 V 20 V 20 V 24 V 20 V

Tantárgy neve

Kódja


Fotogrammetria II. Jogi és államigazgatási ism. Magas-, út- és vízépítési ismeretek I. Ingatlan-nyilvántartás I. Országos felmérés I. Gazdaságtan

GALAFOT2 GALAJÁI0 GALAMUV0

18 V 10 V 20 V

4 2 4

GFO GJO GFF

Fotogrammetria I. Matematika III.

GALAINY1 GALAOFE1 GALBGAT0

10 B 22 V 20 V

2 5 4

GJO GFF GTT

Geodézia III. -

3 3 3 3 5 3

GTT GTT GTI GTT GGE GFO

-

2. félév

4 4 4 3 5

GTT GTT GTI GTT GGE

Matematika I. Geometria I. Inf.technológia I. Fizika és elektronika I. Geodézia I.

3. félév

3 2 3 3 3 4

GTT GTT GTI GGE GGE GFF

Matematika II. Geometria II. Inf.technológia II. Geodézia II. Geometria II. Térképtan

4. félév

3 4 4 5 4

GFO GGE GTI GGE GFO

Geometria III. Geodézia III. Inf.technológia III. Geodézia III. Térképtan

5. félév

75


MÉRŐ SZAKIRÁNY 6. félév

Tantárgy neve

Kódja


Fotogrammetria III. Mérnökgeodézia I. Ingatlan-nyilvántartás II. Országos felmérés II. Magas-, út- és vízépítési ismeretek II. Térinformatikai alkalmazások I.

GALAFOT3 GALAMGE0 GALAINY2 GALAOFE2 GFLBMUV0

10 V 20 V 10 V 20 V 20 V

2 4 2 4 4

GFO GGE GJO GFF GFF

GFLBTAL1

20 V

4

GTI

Tantárgy neve

Kódja


Országos felmérés III. Felsőgeodézia I. Térinformatikai alkalmazások II. Mérnökgeodézia II. Geodéziai rendszerek I. Távérzékelés

GALAOFE3 GALAFEG0 GFLCTAL2

16 V 14 V 16 V

3 3 3

GFF GGE GTI

GFLBMGE0 GFLBGER1 GFLBTÁÉ0

20 V 17 V 17 V

4 3 3

GGE GGE GFO

Tantárgy neve

Kódja


Menedzsment Minőségbiztosítás Mérnöketika Geodéziai rendszerek II. Felsőgeodézia II. Ingatlan-értékbecslés

GALAMEN0 GALCMIB0 GALCMET0 GFLBGER2 GFLBFEG0 GFLCIÉB0

14 V 6B 6B 12 V 14 V 14 V

Fotogrammetria II. Geodézia III. Ingatlan-nyilvánt. I. Országos felmérés I. Magas-, út- és vízépítési ismeretek I. Térinformatika elemei

7. félév

Országos felmérés II. Fizika II. Térinformatikai alkalmazások I. Mérnökgeodézia I. Alappontmeghatározás Fotogrammetria II.

8. félév

76

3 2 2 2 3 3

GGE GGE GGE GGE GGE GFF

Gazdaságtan Országos felmérés III. Geodézia rendsz. I. Felsőgeodézia I. Ingatlan-nyilvánt. II.


TÉRINFORMATIKAI SZAKIRÁNY 6. félév

Tantárgy neve

Kódja

Óraszám, Kredit Felelős Előfeltétel számonkérés Tanszék

Fotogrammetria III. Mérnökgeodézia I. Ingatlan-nyilvántartás II. Országos felmérés II. Magas-, út- és vízépítési ismeretek II. Térinformatikai alkalmazások I.

GALAFOT3 GALAMGE0 GALAINY2 GALAOFE2 GFLCMUV0

10 V 20 V 10 V 20 V 20 V

2 4 2 4 4

GFO GGE GJO GFF GFF

GFLBTAL1

20 V

4

GTI

Tantárgy neve

Kódja


Országos felmérés III. Felsőgeodézia I. Térinformatikai alkalmazások II. Távérzékelés Térinformatikai menedzsment I. Kartográfia

GALAOFE3 GFLBFEG0 GFLBTAL2

16 V 14 V 22 V

3 3 4

GFF GGE GTI

GFLBTÁÉ0 GFLBTÉM1

17 V 21 V

3 4

GFO GTI

Országos felmérés II. Fizika és elektronika II. Térinformatikai alkalmazások I. Fotogrammetria II. Térinformatika elemei

GFLCKAR0

10 V

2

GTI

Térképtan

Tantárgy neve

Kódja


Menedzsment Minőségbiztosítás Mérnöketika Térinformatikai menedzsment II. Adatintegráció

GALAMEN0 GALCMIB0 GALCMET0 GFLBTÉM2

14 V 6B 6B 20 V

3 2 2 4

GGE GGE GGE GTI

GFLBADI0

20 V

4

GTI

Fotogrammetria II. Geodézia III. Ingatlan-nyilvánt. I. Országos felmérés I. Magas-, út- és vízépítési ismeretek I. Térinformatika elemei

7. félév

8. félév

Intézeti terepgyakorlatok: 2. félév Geodézia 4. félév Alappontmeghatározás 6. félév Országos felmérés Szakdolgozat kreditpontjai: Idegen nyelv:

GALAGGY0 2 hét F GALAAGY0 2 hét F GALAOGY0 2 hét F GALBSZD0 kritériumkövetelmény

77

3 3 3 18

Gazdaságtan Országos felmérés III. Térinformatika menedzsment I. Térinformatika elemei GGE GGE GFF GTO

Geodézia I. Alappontmegh. Alappontmegh.


3.2.3. Földrendező szak, nappali tagozat mintatanterve 1. félév

Tantárgy neve

Kódja


Matematika I. Geometria I. Információtechnológia I. Geodézia I. Fizika Térképtan

GANAMAT1 GANAGEM1 GANAINT1 GANAGED1 GANAFIZ0 GANATÉT0

3+3 V 2+2 V 2+2 F 3+4 V 2+2 F 1+2 V

Tantárgy neve

Kódja


Matematika II. Geometria II. Információtechnológia II. Geodézia II. Topográfia Földtan és talajtan

GANAMAT2 GANAGEM2 GANAINT2 GANAGED2 GANATOP0 GANAFTT0

2+2 V 2+2 V 2+5 V 3+4 V 2+2 V 2+0 F

Tantárgy neve

Kódja


Fotogrammetria I. Térinformatika I. Alappontmeghatározás Kiegyenlítő számítások Vetülettan Jogi és államigazgatási ism. Rendszerszervezés és tervezés Gazdaságtan

GANAFOT1 GANATÉI1 GANAAMH0 GANAKIS0 GANAVET0 GANAJÁI0 GANARSZ0

2+2 V 2+2 F 2+3 V 2+2 V 1+2 F 2+0 B 1+2 F

4 4 5 4 3 2 3

GFO GTI GGE GGE GGE GJO GTI

Geometria II. Geodézia II. Geodézia II. Geodézia II. Geometria II. Inf.technológia II.

GANBGAT0

3+0 B

2

GTT

-

Tantárgy neve

Kódja


Fotogrammetria II. Térinformatika II. Mérnökgeodézia Ingatlan-nyilvántartás Műszaki ismeretek Országos felmérés I.

GANAFOT2 GANATÉI2 GANAMGE0 GANAINY0 GANAMŰI0 GANAOFE1

2+3 V 2+2 V 2+3 V 2+2 V 2+2 F 3+3 V

6 4 4 6 4 3

GTT GTT GTI GGE GTT GFO

-

2. félév

4 4 6 6 4 2

GTT GTT GTI GGE GFO GFF

Matematika I. Geometria I. Inf.technológia I. Geodézia I. Térképtan Térképtan

3. félév

4. félév

78

5 4 5 4 4 6

GFO GTI GGE GJO GFF GFF

Fotogrammetria I. Térinformatika I Geodézia II. Jogi- és államig. ism. Matematika II. Geodézia II.


RENDEZŐ SZAKIRÁNY 5. félév

Tantárgy neve

Kódja


Országos felmérés II. Felsőgeodézia I. Föld- és területrendezés I Fotointerpretáció és Távérzékelés Településrendezés Vízrendezés Földhasználat és környezetvédelem

GANAOFE2 GANCFEG1 GRNBFTR1 GRNBFOI0

3+3 V 2+1 V 2+3 V 2+2 V

6 2 4 4

GFF GGE GFF GFO

Országos felmérés I. Fizika Országos felmérés I. Fotogrammetria II.

GANBTER0 GRNCVRE0 GRNBFHK0

2+0 B 2+0 B 3+0 V

2 2 2

GFF GFF GFF

Jogi- és államig. ism. Műszaki ismeretek -

Tantárgy neve

Kódja


Menedzsment Minőségbiztosítás Mérnöketika Föld- és területrendezés II. Ingatlan-értékbecslés Vidék- és területfejlesztés Településszociológia

GANAMEN0 GANCMIB0 GANCMET0 GRNBFTR2 GRNBIÉB0 GRNBVTF0 GRNCSZO0

2+2 F 2+0 B 2+0 B 2+3 V 2+2 V 3+2 V 2+0 B

6. félév

79

3 2 2 4 3 3 2

GGE GGE GGE GFF GFF GFF GFF

Gazdaságtan Országos felmérés I. Föld- és területrend. I. Ingatlan-nyilvántartás -


NYILVÁNTARTÓ SZAKIRÁNY 5. félév

Tantárgy neve

Kódja

Országos felmérés II. GANAOFE2 Föld- és területrendezés I GRNBFTR1 Fotointerpretáció és GRNBFOI0 Távérzékelés Földhasználat és GRNCFHK0 környezetvédelem Polgári jogi ismeretek GRNBPJI0 Ingatlan-nyilvántartás I. GRNBINY1

Óraszám, Kredit Felelős Előfeltétel számonkérés tanszék 3+3 V 2+3 V 2+2 V

6 4 4

GFF GFF GFO

Országos felmérés I. Országos felmérés I. Fotogrammetria II.

3+0 V

2

GFF

-

2+0 B 2+2 V

2 4

GJO GJO

Jogi- és államig ism. Jogi- és államig ism.

6. félév

Tantárgy neve

Kódja


Menedzsment Minőségbiztosítás Mérnöketika Föld- és területrendezés II. Ingatlan-értékbecslés Vidék- és területfejlesztés Ingatlan-nyilvántartás II.

GANAMEN0 GANCMIB0 GANCMET0 GRNBFTR2 GRNBIÉB0 GRNCVTF0 GRNBINY2

2+2 F 2+0 B 2+0 B 2+3 V 2+2 V 3+2 V 2+1 V

Intézeti terepgyakorlatok: 2. félév Geodézia Topográfia Földtan és talajtan 4. félév Országos felmérés Alappontmeghatározás Üzemi gyakorlat Szakdolgozat kreditpontjai: Idegen nyelv: 2-5. félév

GANAGGY0 GANATGY0 GANAFTG0 GANAOGY0 GANAAGY0 GANAÜGY0 GANBSZD0 GANBANG1 - 4 GANBNÉM1 - 4

3 2 2 4 3 3 2 3 hét 1 hét 16 óra 2 hét 2 hét 3 hét 0+4/hét 0+4/hét

80

F F F F

GGE GGE GGE GFF GFF GFF GJO

Gazdaságtan Országos felmérés I. Föld- és területrend. I. Ingatlan-nyilvántartás Ingatlan-nyilvántart. I.

5 GGE Geodézia I. 2 GFO Térképtan GFF 3 GFF Alappontmegh. 3 GGE Alappontmegh. kritérium követelmény 18 GTO 0 GNL 0 GNL


3.2.4. Földrendező szak, levelező tagozat mintatanterve 1. félév

Tantárgy neve

Kódja

Óraszám, Kredit Felelős Előfeltétel Számonkérés tanszék

Matematika I. Geometria I. Információtechnológia I. Fizika és elektronika I. Geodézia I. Térképtan

GALAMAT1 GALAGEM1 GALAINT1 GALAFIZ1 GALAGED1 GALATÉT0

16 V 14 V 16 V 14 V 26 V 14 V

Tantárgy neve

Kódja


Matematika II. Geometria II. Információtechnológia II. Fizika és elektronika II. Geodézia II.

GALAMAT2 GALAGEM2 GALAINT2 GALAFIZ2 GALAGED2

20 V 18 V 20 V 14 V 28 V

Tantárgy neve

Kódja


Matematika III. Geometria III. Információtechnológia III. Geodézia III. Vetülettan Földtan és talajtan

GALAMAT3 GALAGEM3 GALAINT3 GALAGED3 GALAVET0 GALAFTT0

14 V 12 V 18 V 20 V 16 V 20 V

Tantárgy neve

Kódja


Fotogrammetria I. Kiegyenlítő számítások Térinformatika elemei Alappontmeghatározás Topográfia

GALAFOT1 GALAKIS0 GALATÉE0 GALAAMH0 GALATOP0

16 V 20 V 20 V 24 V 20 V

Tantárgy neve

Kódja


Fotogrammetria II. Jogi és államigazgatási ism. Magas-, út- és vízépítési ismeretek Ingatlan-nyilvántartás I. Országos felmérés I. Gazdaságtan

GALAFOT2 GALAJÁI0 GALAMUV0

18 V 10 V 20 V

4 2 4

GFO GJO GFF

Fotogrammetria I. Matematika III.

GALAINY1 GALAOFE1 GALBGAT0

10 B 22 V 20 V

2 5 4

GJO GFF GTT

Geodézia III. -

3 3 3 3 5 3

GTT GTT GTI GTT GGE GFO

-

2. félév

4 4 4 3 5

GTT GTT GTI GTT GGE

Matematika I. Geometria I. Inf.technológia I. Fizika és elektronika I. Geodézia I.

3. félév

3 2 3 3 3 4

GTT GTT GTI GGE GGE GFF

Matematika II. Geometria II. Inf.technológia II. Geodézia II. Geometria II. Térképtan

4. félév

3 4 4 5 4

GFO GGE GTI GGE GFO

Geometria III. Geodézia III. Inf.technológia III. Geodézia III. Térképtan

5. félév

81


RENDEZŐ SZAKIRÁNY 6. félév

Tantárgy neve

Kódja


Fotogrammetria III. Mérnökgeodézia I. Ingatlan-nyilvántartás II. Országos felmérés II. Föld- és területrendezés I. Fotointerpretáció és távérzékelés

GALAFOT3 GALAMGE0 GALAINY2 GALAOFE2 GRLBFTR1 GRLBFOI0

10 V 20 V 10 V 20 V 23 V 17 V

Tantárgy neve

Kódja


Országos felmérés III. Felsőgeodézia I. Föld- és területrendezés II. Térinformatikai módszerek Településrendezés Környezet- és természetvédelem Mezőgazdasági út- és vízépítéstan I.

GALAOFE3 GALAFEG0 GRLBFTR2 GRLCTIM0 GRLCTER0 GRLBKTV0

16 V 14 V 19 V 14 V 10 V 7B

3 3 4 3 2 2

GFF GGE GFF GTI GFF GFF

Országos felmérés II. Fizika és elektronika II. Föld- és ter. rendezés I. Térinformatika elemei Jogi- és államig. ism. -

GRLBMGU1

20 V

3

GFF

Magas-, út- és vízépítési ismeretek

Tantárgy neve

Kódja


Menedzsment Minőségbiztosítás Mérnöketika Ingatlan-értékbecslés Földműveléstani ismeretek Mezőgazdasági út- és vízépítéstan II.

GALAMEN0 GALCMIB0 GALCMET0 GRLBIÉB0 GRLBFMI0 GRLBMGU2

14 V 6B 6B 14 V 14 V 12 V

2 4 2 4 4 3

GFO GGE GJO GFF GFF GFO

Fotogrammetria II. Geodézia III. Ingatlan-nyilvánt. I. Országos felmérés I. Országos felmérés I. Fotogrammetria II.

7. félév

8. félév

82

3 2 2 3 3 2

GGE GGE GGE GFF GFF GFF

Gazdaságtan Országos felmérés III. Ingatlan-nyilvánt. II. Föld- és talajtan Mezőgazdasági út- és vízépítéstan I.


NYILVÁNTARTÓ SZAKIRÁNY 6. félév

Tantárgy neve

Kódja


Fotogrammetria III. Mérnökgeodézia I. Ingatlan-nyilvántartás II. Országos felmérés II. Föld- és területrendezés I. Fotointerpretáció és távérzékelés

GALAFOT3 GALAMGE0 GALAINY2 GALAOFE2 GRLBFTR1 GRLBFOI0

10 V 20 V 10 V 20 V 23 V 17 V

Tantárgy neve

Kódja


Országos felmérés III. Felsőgeodézia I. Föld- és területrendezés II. Térinformatikai módszerek Ingatlan-nyilvántartás I. Polgári jogi ismeretek

GALAOFE3 GFLBFEG0 GRLBFTR2 GRLCTIM0 GRLBINY1 GRLBPJI0

16 V 14 V 19 V 14 V 23 V 14 V

Tantárgy neve

Kódja


Menedzsment Minőségbiztosítás Mérnöketika Ingatlan-értékbecslés Földműveléstani ismeretek Ingatlan-nyilvántartás II.

GALAMEN0 GALCMIB0 GALCMET0 GRLBIÉB0 GRLCFMI0 GRLBINY2

14 V 6B 6B 14 V 14 V 12 V

2 4 2 4 4 3

GFO GGE GJO GFF GFF GFO

Fotogrammetria II. Geodézia III. Ingatlan-nyilvánt. I. Országos felmérés I. Országos felmérés I. Fotogrammetria II.

7. félév

3 3 4 3 4 3

GFF GGE GFF GTI GFF GJO

Országos felmérés II. Fizika és elektronika II. Föld- és ter. rendezés I. Térinformatika elemei Jogi- és államig. ism. Jogi- és államig. ism.

8. félév

Intézeti terepgyakorlatok: 2. félév Geodézia 4. félév Alappontmeghatározás 6. félév Országos felmérés Szakdolgozat kreditpontjai: Idegen nyelv:

GALAGGY0 2 hét F GALAAGY0 2 hét F GALAOGY0 2 hét F GALBSZD0 kritériumkövetelmény

83

3 2 2 3 3 2

GGE GGE GGE GFF GFF GFF 3 3 3 18

GGE GGE GFF GTO

Gazdaságtan Országos felmérés III. Ingatlan-nyilvánt. II. Föld- és talajtan Ingatlan-nyilvánt. I. Geodézia I. Alappontmegh. Alappontmegh.


3.2.5. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak, nappali tagozat mintatanterve 1. félév Tantárgy neve

Kódja

Kredit Felelős tanszék 3 GJO 6 GGE 5 GTI 3 GJO 3 GJO 3 GTT 3 GJO

Előfeltétel

GSNAALJ1 GSNAFMI1 GSNAINI1 GSNAJAT0 GSNAKIJ1 GSNBKGT1 GSNAPCJ1

Óraszám, számonkérés 3+0V 5+1V 3+2V 3+0V 2+0V 3+0V 2+0V

Alkotmányjogi ismeretek I. Földmérési ismeretek I. Informatikai ismeretek I. Jogi alaptan Közigazgatási jog I. Közgazdaságtan I. Polgári jogi és családjogi ismeretek I. Statisztika I.

GSNBSTA1

2+1V

3

-

Tantárgy neve

Kódja

Alkotmányjogi ismeretek II. Földmérési ismeretek II. Informatikai ismeretek II. Közigazgatási jog II. Közgazdaságtan II. Polgári jogi és családjogi ismeretek II. Statisztika II. Szociológia I.

GSNAALJ2 GSNAFMI2 GSNAINI2 GSNAKIJ2 GSNBKGT2 GSNAPCJ2

Óraszám, számonkérés 2+0V 5+1V 1+2F 4+0V 2+0V 5+0V

Kredit Felelős tanszék 3 GJO 6 GGE 4 GTI 5 GJO 2 GTT 5 GJO

GSNBSTA2 GSNCSZO1

2+1V 2+0B

3 2

Tantárgy neve

Kódja

Informatikai ismeretek III Ingatlanjog I. Ingatlan-nyilvántartás I. Közigazgatási jog III. Polgári jogi és családjogi ismeretek III. Szociológia II.

GSNAINI3 GSNAINJ1 GSNAINY1 GSNAKIJ3 GSNAPCJ3

Óraszám, számonkérés 2+3V 5+0V 4+2V 3+1V 4+1V

Kredit Felelős tanszék 5 GTI 6 GJO 6 GJO 4 GJO 5 GJO

GSNCSZO2

1+0B

2

GJO

-

2. félév

GJO GJO

Előfeltétel Alkotmányjogi ism. I. Földmérési ism. I. Informatikai ism. I. Közigazgatási jog I. Közgazdaságtan I. Polgári és családjogi ismeretek I. Statisztika I. -

3. félév

84

GJO

Előfeltétel Informatika ism. II. Közigazgatási jog II. Polgári jogi és családjogi ism. II. Szociológia I.


4. félév Tantárgy neve

Kódja GSNCAGJ0 GSNBDAI0

Óraszám, számonkérés 3+0B 2+2V

Kredit Felelős tanszék 3 GJO 4 GFF

Agrárjog Digitális alaptérképi Ismeretek Föld- és területrendezés I Ingatlanjog II. Ingatlan-nyilvántartás II. Polgári nem peres eljárások I. Polgári jogi és családjogi ismeretek IV.

GSNAFTR1 GSNAINJ2 GSNAINY2 GSNAPNP1 GSNAPCJ4

3+0V 4+0V 4+2V 3+0V 4+1V

3 5 6 4 5

Tantárgy neve

Kódja

Föld- és területrendezés II. Ingatlan-nyilvántartás III. Polgári nem peres eljárások II. Polgári eljárásjogi ism. I. Térinformatika I. Európai Uniós jogi ismeretek

GSNAFTR2 GSNAINY3 GSNAPNP2

Óraszám, számonkérés 4+1V 4+1V 4+1V

Kredit Felelős tanszék 5 GFF 5 GJO 5 GJO

GSNAPEJ1 GSNBTÉI1 GSNBEUJ0

4+1V 2+1V 2+0V

5 3 2

Tantárgy neve

Kódja

Föld- és ingatlanértékelési ismeretek Nemzetközi magánjogi ismeretek Pénzügyi jogi ismeretek Polgári eljárásjogi ismeretek II. Szervezés és menedzsment Térinformatika II.

GSNBFIÉ0

Óraszám, számonkérés 5+0V

Kredit Felelős Előfeltétel Tanszék 3 GFF -

GSNBNMJ0

2+0V

2

GJO

-

GSNBPJI0 GSNAPEJ2

3+0V 4+0V

3 4

GJO GJO

-

GSNCSME0 GSNBTÉI2

4+1V 2+1V

5 3

GGE GTI

Közgazdaságtan II. Térinformatika I.

GFF GJO GJO GJO GJO

Előfeltétel Földméréstani ism. II. Földméréstani ism. II. Ingatlanjog I. Ingatlan-nyilvánt. I. Polgári jogi és családjogi ism. III.

5. félév

GJO GTI GJO

Előfeltétel Föld- és területrend. I. Ingatlan-nyilvánt. II. Polgári nem peres eljárások I. -

6. félév

Üzemi gyakorlat: 4 félév Szakdolgozat kreditpontjai: Idegen nyelv: 2-5. félév

GSNAÜGY0 GSNBSZD0 GSNBANG1 - 4 GSNBNÉM1 - 4

3 hét

kritérium követelmény 18 GTO 0+4/hét 0 GNL 0+4/hét 0 GNL

85


3.2.6. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak, levelező tagozat mintatanterve 1. félév Tantárgy neve

Kódja

Alkotmányjogi ismeretek Földmérési ismeretek I. Informatikai ismeretek I. Jogi alaptan Szociológia

GSLAALJ0 GSLAFMI1 GSLAINI1 GSLAJAT0 GSLCSZO0

Óraszám, számonkérés 24 V 18 + 4 B 7+4B 16 V 27V

Kredit Felelős Tanszék 5 GJO 5 GGE 3 GTI 3 GJO 4 GJO

Előfeltétel

Óraszám, számonkérés 18 + 4 V 7+9V 14 B 26 V 22 V

Kredit Felelős Tanszék 5 GGE 3 GTI 2 GJO 5 GTT 4 GGE

Előfeltétel

Kredit Felelős Tanszék 3 GTI 4 GJO 4 GJO 2 GJO 4 GJO

Előfeltétel Informatikai ism. II. Közigazgatási jog. I. -

-


Kódja

Földmérési ismeretek II. Informatikai ismeretek II. Közigazgatási jog I. Közgazdaságtan Szervezés és menedzsment

GSLAFMI2 GSLAINI2 GSLAKIJ1 GSLBKGT0 GSLCSME0

Földmérési ism. I. Informatika ism. I. -


Kódja

Informatikai ismeretek III Ingatlanjog I. Ingatlan-nyilvántartás I. Közigazgatási jog II. Polgári jogi és családjogi ismeretek I. Statisztika I.

GSLAINI3 GSLAINJ1 GSLAINY1 GSLAKIJ2 GSLAPCJ1

Óraszám, számonkérés 7+9F 17 V 17 + 5 B 14 V 15 B

GSLBSTA1

16 B

3

Tantárgy neve

Kódja

Informatikai ismeretek IV. Ingatlanjog II. Ingatlan-nyilvántartás II. Közigazgatási jog III. Polgári jogi és családjogi ismeretek II. Statisztika II.

GSLAINI4 GSLAINJ2 GSLAINY2 GSLAKIJ3 GSLAPCJ2

Óraszám, számonkérés 9+7V 18 V 17 + 5 V 14 B 15 V

Kredit Felelős Tanszék 3 GTI 4 GJO 4 GJO 2 GJO 4 GJO

GSLBSTA2

12 + 3 V

3

GJO

4. félév

86

GJO

Előfeltétel Informatikai ism. III. Ingatlanjog I. Ingatlan-nyilvánt. I. Közigazgatási jog II. Polgári jogi és családjogi ism. I. Statisztika I.



Kódja

Digitális alaptérképi ism. Föld- és területrendezés I Ingatlanjog III. Ingatlan-nyilvántartás III. Polgári jogi és családjogi ismeretek III.

GSLBDAI0 GSLAFTR1 GSLAINJ3 GSLAINY3 GSLAPCJ3

Óraszám, számonkérés 10 + 4 V 16 + 2 B 16 V 17 + 5 B 14 B

Kredit Felelős tanszék 3 GFF 4 GFF 4 GJO 4 GJO 4 GJO

Előfeltétel

Óraszám, számonkérés 12 V 16 + 2 V 15 + 5 V 12 + 2 B 22 V 12 + 2 V

Kredit Felelős tanszék 3 GJO 4 GFF 4 GJO 3 GJO 4 GJO 4 GJO

Kredit Felelős tanszék 3 GFF

Előfeltétel

Polgári nemperes eljárások I. Polgári eljárásjogi ismeretek I. Polgári jogi és családjogi ism. IV. -

Földméréstani ism. II. Földméréstani ism. II. Ingatlanjog II. Ingatlan-nyilvánt. II. Polgári jogi és családjogi ism. II.


Kódja

Agrárjog Föld- és területrendezés II. Ingatlan-nyilvántartás IV. Polgári nemperes eljárások I. Polgári eljárásjogi ism. I. Polgári jogi és családjogi ismeretek IV.

GSLCAGJ0 GSLAFTR2 GSLAINY4 GSLAPNP1 GSLAPEJ1 GSLAPCJ4

Előfeltétel Föld- és területrend. I. Ingatlan-nyilvánt. III. Polgári jogi és családjogi ism. III.


Kódja

Föld- és ingatlanértékelési ismeretek I. Polgári nemperes eljárások II. Európai Uniós jogi ism. I. Polgári eljárásjogi ismeretek II. Polgári jogi és családjogi ismeretek V. Térinformatika I.

GSLBFIÉ1

Óraszám, számonkérés 12 B

GSLAPNP2

14 V

3

GJO

GSLBEUJ1 GSLAPEJ2

12 B 24 + 2 V

3 5

GJO GJO

GSLAPCJ5

15 V

4

GJO

GSLBTÉI1

14 + 4 V

3

GTI

Kódja

Óraszám, Kredit Felelős Előfeltétel számonkéré tanszék s

GSLBFIÉ2

22 + 2 V

4

GFF

GSLAPNP3

14 + 5 V

4

GJO

GSLBNMJ0

15 V

3

GJO

Föld- és ingatlanért. Ismeretek I. Polgári nemperes eljárások II. -

GSLBPJI0 GSLBTÉI2 GSLBEUJ2

24 V 14 + 4 V 15 B

4 3 3

GJO GTI GJO

Térinformatika I. EU jogi ism. I.

8. félév Tantárgy neve Föld- és ingatlanértékelési ismeretek II. Polgári nem peres eljárások III. Nemzetközi magánjogi ismeretek Pénzügyi jogi ismeretek Térinformatika II. Európai Uniós jogi ism. II. Szakdolgozat kreditpontjai: Idegen nyelv:

GSLBSZD0 kritériumkövetelmény

87

18

GTO

-


88


4.

A TANTÁRGYAK TARTALMA

Megjegyzés: a nappali és a levelező tagozatok tantárgyainak tartalma megegyezik.

4.1. A földmérő és a földrendező szakok közös tantárgyai

89


A tantárgy kódja: GANAMAT1 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás + 3 gyakorlat Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Matematika I. (MAT) Számonkérés módja: vizsga

Félév: 1 Kreditek száma: 6

Tanszék: Természet és Társadalomtudományi Tanszék (GTT) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Závoti József, Csabina Zoltánné A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A tantárgy oktatásának célja, hogy a szakmai tárgyak elsajátításához szükséges matematikai alapismeretekkel, módszerekkel, ill. eszközökkel rendelkezzenek a hallgatók. A tantárgy leírása: A matematika alapjai (halmazok, műveletek halmazokkal, valós számok, számegyenes, abszolút érték és tulajdonságai). Függvények (leképezések) fogalma. Számsorozatok és konvergenciájuk. Fontos speciális számsorozatok és határértékei. Számsorok és konvergenciája. Valós függvények, a függvények határértéke, folytonos és szakadásos függvények, racionális és irracionális függvények, trigonometrikus függvények, exponenciális és logaritmikus függvények. Differenciál számítás (differenciál hányados és derivált, magasabb rendű deriváltak, a differenciálás általános szabályai). Összetett függvények, lánc-szabály. Differenciálható függvények vizsgálata, differenciálszámítás középérték tételei, határérték számítás. Síkgörbék néhány jellemzőjének meghatározása (érintő, normális, hajlásszög, simulókör). Többváltozós függvények differenciálása. Integrálszámítás. Határozott integrál (alaptulajdonságai, középérték tételei, Newton-Leibniz-féle képlet). Határozatlan integrál (alapintegrálok, integrálási szabályok). A határozott integrál alkalmazásai (területszámítás, síkgörbe ívhossza, forgástestek térfogata). Improprius integrálok. Numerikus analízis elemei. Hibaszámítás. Követelmények: A tantárgy teljesítése esetén a hallgatónak a következő szintű ismerettel kell használnia a matematikát: a matematikai gondolkodás és működési alap elemeivel tisztában legyen, bizonyos matematikai manipulációban készséggel, illetve jártassággal rendelkezzen, szakmájához szükséges konvertibilis és tovább építhető matematikai ismeretekkel rendelkezzen. Oktatási módszer: Előadások írásvetítő felhasználásával, gyakorlatok egyéni feladatmegoldással, konzultáció. Értékelés: 50%-ban az évközi feladatok és 50%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom, egyéb segédeszközök: Csabina Zoltánné: Matematika Kovács-Takács G. – Takács M.: Analízis Denhinger – Gyurkó: Matematikai analízis (Feladatgyűjtemény) Bárczy Barnabás: Differenciálszámítás Bárczy Barnabás: Integrálszámítás Megoldandó feladatok száma, típusa: Az elméleti részhez tartozó szöveges és numerikus feladatok.

90


A tantárgy kódja: GANAMAT2 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAMAT1

A tantárgy neve: Matematika II. (MAT) Számonkérés módja: vizsga Matematika I.


Tanszék: Természet és Társadalomtudományi Tanszék (GTT) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Závoti József, Dr. Monhor Davaadorzsin A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A tantárgy oktatásának célja, hogy a szakmai tárgyak elsajátításához szükséges matematikai alapismeretekkel, módszerekkel, ill. eszközökkel rendelkezzenek a hallgatók. A tantárgy leírása: Valószínűségelmélet, matematikai statisztika: Kombinatorika (véges halmazok, direkt szorzat, alapvető tételek). Véges halmazokból történő mintavételi sémák. Valószínűség (fogalma, felépítése, klasszikus valószínűségi mezők). Valószínűségi változók és eloszlásuk. Nagyszámok törvényei, központi határeloszlás tételek, többdimenziós eloszlás. Statisztikai becslés, pontbecslés, a normális eloszlásra vonatkozó becslési eljárások. Statisztikai hipotézisek, az u-próba, t-próba. Regressziós elemzés elemei, a regresszióra vonatkozó hipotézisek. Lineáris algebra: Lineáris egyenletek. Mátrix algebra (műveletek mátrixokkal, lineáris egyenlet és mátrix kapcsolata). Mátrix inverze és egyéb mátrix algebrai elemek. Vektortér (n-komponensű vektorok vektortere, alterek, lineáris összefüggés). Lineáris transzformáció, elemi bázistranszformáció. Lineáris programozás. Szimplex módszer geometriai-kombinatorikai háttere. Követelmények: A tantárgy teljesítése esetén a hallgatónak a következő szintű ismerettel kell használnia a matematikát: a matematikai gondolkodás és működési alap elemeivel tisztában legyen; bizonyos matematikai manipulációban készséggel, illetve jártassággal rendelkezzen; szakmájához szükséges konvertibilis és tovább építhető matematikai ismeretekkel rendelkezzen. Oktatási módszer: Előadások írásvetítő felhasználásával, gyakorlatok egyéni feladatmegoldással, konzultáció. Értékelés: 50%-ban az évközi feladatok és 50%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: D. Monhor: Valószínűségelmélet (NyME GEO jegyzet, 2002.) D. Monhor: Matematikai statisztika elemei (NyME GEO jegyzet, 2002.) D. Monhor: Valószínűségelmélet (NyME GEO példatár, 2000.) D. Monhor: Valós lineáris algebra és lineáris programozás (Műszaki Könyvkiadó, Bp, 2001) Megoldandó feladatok száma, típusa: Valószínűségelméletből 10, matematikai statisztikából 6, lineáris algebra és lineáris programozásból 12 legfontosabb alapvető típusú minta feladatot kell megoldani. Ezek gyakorló illetve illusztráló jellegű, az elméleti anyag megértését szolgáló, valamint matematikai módszerek felhasználását elősegítő feladatok. A feladatok a jegyzetekben illetve a könyvekben találhatók, vagy az oktatók adják ki a gyakorlatokon.

91


A tantárgy kódja: GANAGEM1 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Geometria I. (GEM) Számonkérés módja: Vizsga


Tanszék: Természet és Társadalomtudományi Tanszék (GTT) Tantárgyfelelős oktató: Baboss Csaba A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A szakmai tantárgyak által igényelt geometriai ismeretek elsajátítása, önálló feladatok megoldása, a mérnöki munkához nélkülözhetetlen térszemlélet fejlesztése. A tantárgy leírása: Mátrixok, determinánsok, vektorok, vektorok skaláris, vektoriális és vegyes szorzata. Koordináta rendszerek (polár- és henger, Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer). Koordináta geometria. Az egyenes analitikus geometriája, két egyenes kölcsönös helyzete. A sík analitikus geometriája, illeszkedés, párhuzamosság, merőlegesség. Metrikus feladatok. Szögfelező egyenes egyenletrendszere. Két kitérő egyenes távolsága és normál transzverzálisának egyenletrendszere. A kúpszeletek, a gömb és az ellipszoid egyenlete. A hiperbola aszimptotáinak egyenletei. A parabola érintőinek tulajdonságai. Projektív geometria. Alapalakzatok, alrendszerek, perspektivitás, projektivitás, osztóviszony, kettősviszony. Papposz tétele. Elsőfokú alapalakzatok projektív vonatkozása. Másodfokú alapalakzatok perspektív helyzete és projektív vonatkozása. Síkrendszerek kollineár leképzése. Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a témakörökkel kapcsolatos feladatok megoldásait, szerkesztési eljárásait. Oktatási módszer: Szemléltetéssel, modellezéssel és írásvetítő használatára épülő előadás, a gyakorlatokon pedig logikai készséget és térszemléletet fejlesztő feladatok megoldása. Értékelés: 50%-ban az évközi feladatok és 50%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom, egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Baboss Csaba: Geometria I. (NyME GEO jegyzet, 2002.) Ajánlott irodalom: H.S.M. Coxeter: A geometriák alapjai (Műszaki Kiadó, Bp., 1973.) H.S.M. Coexter – S.L. Greitzer: Az újra felfedezett geometria (Gondolat Kiadó, Bp., 1977.) Hajós György: Bevezetés a geometriába (Tankönyvkiadó, Bp., 1966.) Kárteszi Ferenc: Bevezetés a véges geometriába (Akadémia Kiadó, Bp., 1972.) Kárteszi Ferenc: Lineáris transzformációk (Tankönyvkiadó, Bp., 1974.) Lánczos Kornél: A geometriai térfogalom fejlődése (Gondolat Kiadó, Bp., 1976.) Pelle Béla: Geometria (Tankönyvkiadó, Bp., 1974.) Reiman István: A geometria határterületei (Gondolat Kiadó, Bp., 1986.) Sain Márton: Nincs királyi út (Gondolat Kiadó, Bp., 1986.) Szőkefalvi Nagy Gyula: Projektív geometria (Tankönyvkiadó, Bp., 1970.) Megoldandó feladatok száma, típusa: Az elméleti előadásokhoz kapcsolódó aktuális feladatok megoldása.

92


A tantárgy kódja: GANAGEM2 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAGEM1

A tantárgy neve: Geometria II. (GEM) Számonkérés módja: vizsga Geometria I.


Tanszék: Természet és Társadalomtudományi Tanszék (GTT) Tantárgyfelelős oktató: Baboss Csaba A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A szakmai tantárgyak által igényelt geometriai ismeretek elsajátítása, önálló feladatok megoldása, a mérnöki munkához nélkülözhetetlen térszemlélet fejlesztése. A tantárgy leírása: Szférikus geometria. Gömbkétszög, gömbháromszög, mellék-, csúcs-, átellenes- és szimmetrikus gömbháromszögek. A gömbháromszög területe, szinusztétele, koszinusztétele. Földrajzi helyek távolsága. Ortodróma, loxodróma, geodetikus vonal fogalma. Kótás projekció. Méretarány, lépték, térelemek ábrázolása. Két egyenes kölcsönös helyzete, illeszkedési feladatok. Lejtő, rézsű fogalma. Párhuzamos és merőleges térelemek ábrázolása. Metszési alapfeladatok. Dőléskúp fogalma, alkalmazása. Sík- és térgörbék ábrázolása. Görbe adott pontjához tartozó simulóköre, görbülete. Rézsűfelületek. Terepfelületek ábrázolása, nevezetes pontjai és vonalai, metszése, érintősíkja, érintő egyenese, semleges vonala. Plató szerkesztése. Centrális projekció. Térelemek ábrázolása, illeszkedő és párhuzamos térelemek. A sík nevezetes vonalai. Metsző térelemek. Térelemek képsíkszöge. Dőléskúp alkalmazása. Centrális kollineáció. A képsík rendezők törvényei. Sztereoszkópikus képpárok. Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a témakörökkel kapcsolatos feladatok megoldásait, szerkesztési eljárásait. Oktatási módszer: Szemléltetéssel, modellezéssel és írásvetítő használatára épülő előadás, a gyakorlatokon pedig logikai készséget és térszemléletet fejlesztő feladatok megoldása. Értékelés: 50%-ban az évközi feladatok és 50%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Baboss Csaba: Ábrázoló geometria II. (EFE FFFK jegyzet) Petrich Géza: Ábrázoló geometria (Tankönyvkiadó, Bp., 1973.) Zigány Ferenc: Ábrázoló geometria =Tankönyvkiadó, Bp., 1962.) Megoldandó feladatok száma, típusa: Az elméleti előadásokhoz kapcsolódó aktuális feladatok megoldása. Két tussal kihúzott rajzi feladat elkészítése 6-6 feladattal.

93


A tantárgy kódja: GANAINT1 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Információtechnológia I. (INT) Számonkérés módja: félévközi jegy


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szepes András A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: a hallgatók informatikai, számítástechnikai ismereteinek megalapozása, illetve szélesítése. Olyan ismeretekkel kell felvértezni a hallgatókat, melyek alapján alkalmassá válnak a szaktantárgyakban felmerülő feladatok önálló számítógépes megoldására, illetve az ott bemutatott alkalmazói szoftverek gyors elsajátítására. Különösen fontos a számítástechnikai kultúra iránti igényük felkeltése, az alkotó alkalmazói szemlélet kialakítása. Fontos feladat a csoportmunkára való felkészítés. Alkalmassá kell válniuk a hallgatóknak az Európai Számítógépkezelői Vizsga követelményeinek teljesítésére. A tantárgy leírása: Informatikai, számítástechnikai alapismeretek: Informatikai alapfogalmak (adat, információ, hardveres alapfogalmak, szoftveres alapfogalmak, az operációs rendszerek, a fájlmenedzser programok). Hálózati ismeretek (a hálózatok kiépítése, a hálózatok vezérlése, a hálózatok biztonsági kérdései, a hálózati munka szabályai). A szövegszerkesztés (a szövegszerkesztő programok jellemzése, a szövegszerkesztők szolgáltatásai, a szöveg- és kiadványszerkesztés szabályai). A számítógép alapelemei, kezelési ismeretek. A DOS operációs rendszer alapbeállításai (konfigurálás) és alapműveletei (állományok létrehozása, kezelése). A Windows NT kezelői felülete, alapbeállítások végrehajtása. Alapműveletek állományokkal. Hálózatok kezelése, hálózati munkavégzés. Az Internet felhasználása, böngészés, levelezés, FTP szolgáltatások. Szövegszerkesztés (formázás, beillesztés). Számítógépes prezentáció Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk az operációs rendszerek kezelését, a szövegszerkesztést és a file-menedzserek kezelését. Oktatási módszer: Előadásokon számítógépes demonstráció, bemutató anyagok, mintafuttatások. A gyakorlatokon minden hallgató külön számítógép mellett dolgozik, többnyire azonos feladatokat oldanak meg. Értékelés: Az évközi feladatok és számonkérés alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Szepes A.-Szepesné Stiftinger M.: Információtechnológia, Szfvár, 2002. Benkő és tsai.: Mindenkinek a PC-ről, Computerbooks, Budapest 1995. Stolnicki Gy.: Hálózatokról kezdő felhasználóknak, Computerbooks, Budapest. 1995. Megoldandó feladatok száma, típusa: 5 db óra eleji kisdolgozat 2 db beszámoló (1 órás feladat) 2 db házi feladat

94


A tantárgy kódja: GANAINT2 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 5 gyakorlat Előfeltételek: GANAINT1

A tantárgy neve: Információtechnológia II. (INT) Számonkérés módja: vizsga Információtechnológia I.


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szepes András A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: a hallgatók informatikai, számítástechnikai ismereteinek megalapozása, illetve szélesítése. Olyan ismeretekkel kell felvértezni a hallgatókat, melyek alapján alkalmassá válnak a szaktantárgyakban felmerülő feladatok önálló számítógépes megoldására, illetve az ott bemutatott alkalmazói szoftverek gyors elsajátítására. Különösen fontos a számítástechnikai kultúra iránti igényük felkeltése, az alkotó alkalmazói szemlélet kialakítása. Fontos feladat a csoportmunkára való felkészítés. Alkalmassá kell válniuk a hallgatóknak az Európai Számítógépkezelői Vizsga követelményeinek teljesítésére. A tantárgy leírása: Adatkezelési ismeretek: Programozási ismeretek (algoritmuselmélet, programozási alapfogalmak, a Turbo Pascal alapelemei, egyszerű programok létrehozása, összetett programok létrehozása, adatkezelés programból). Adatbázis-kezelés (az adatbázisok felépítése, az adatbázisok kezelésének módszerei, az adatbázisok kiépítése, az adatbázisok karbantartása). Táblázatkezelés (a táblázatkezelők szolgáltatásai, a táblázatok létrehozása, a táblázatkezelők szolgáltatásai, a táblázatok karbantartása). Szakmai adatfeldolgozási ismeretek: Felmérési rendszerek (rendszerelméleti alapfogalmak, a felmérési rendszerek felépítése. A digitális térkép (a digitális térkép alapfogalmai, a digitális térkép adatforrásai). A digitális térkép szerkesztése (a síkrajz létrehozása, a feliratok elhelyezése, a jelkulcsok elhelyezése). A területszámítás megoldása. A digitalizálás célja, megoldása. Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a számítógépes programozás alapjait, a digitális térkép szerkesztésének módszereit. Oktatási módszer: Előadásokon számítógépes demonstráció, bemutató anyagok, mintafuttatások. A gyakorlatokon minden hallgató külön számítógép mellett dolgozik és egy nagyobb, összefüggő feladatot kell megoldaniuk. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Szepes A.-Szepesné Stiftinger M.: Információtechnológia, Szfvár, 2002. Szepes A.-Szepesné: Automatizáció a földhivatalban, SE FFFK, Szfvár 1997. MS Acces és MS Excel felhasználói kézikönyv Szepes A.: Adatfeldolgozás, SE FFFK, Szfvár, Szepes A.: MicroStation, SE FFFK, Szfvár 1997. Szepes A.: Interaktív Térképszerkesztő Rendszer, SE FFFK 1993. Oláh R.: ITR felhasználói kézikönyv, DIGICART, Budapest 1995. Megoldandó feladatok száma, típusa: 10 db óra eleji kisdolgozat, 4 db beszámoló (1 órás feladat), 4 db házi feladat

95


A tantárgy kódja: GANAGED1 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás + 4 gyakorlat Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Geodézia I. (GED) Számonkérés módja: vizsga


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Tánczos László A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a geodéziai munkálatok elvégzéséhez szükséges alapismereteket, műszereket, a feldolgozás alapvető módszereit. A tantárgy leírása: Alapfogalmak. Föld alakja és függővonal, szintfelület és geoid. fogalma, közelítő felületek. Mérés elve, mértékegységek. A mérés hitelessége. A távolság meghatározás fogalma. Mérőszalag és komparálása. Egyenes vonalak kitűzése. Szögprizmák. Derékszögű koordináta mérés és kitűzés. Szabad mérési vonal. Mérési jegyzet és mérési vázlat. Műszerek szerkezeti elemei. Vetítők, pontra állás, állótengely függőlegessé tétele. Geodéziai távcsövek, az irányvonal fogalma, az irányzás és megbízhatósága. Elektronikus szögmérés elve és módszerei. Leolvasó berendezések. Vízszintes és magassági szögmérés. Pontok megjelölése. A teodolit felépítése, főbb szerkezeti részei, tartozékai, kényszerközpontosítás. A műszerhibák figyelembevétele elektronikus teodolitoknál. Műszervizsgálatok végrehajtása. Geodéziai koordináta rendszerek. Irányszög és távolság, valamint polárispont számítása. Álláspontok tájékozása, szögeltérés és lineáris eltérés számítása. Koordináta transzformáció. Pont kapcsolások elve. Területszámítás koordinátákból. Trapézekre és háromszögekre bontása. Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell az geodézia alapfogalmait, az alapfeladatok megoldásait, a feladatok gyakorlati végrehajtásának szabályait. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon terepi mérőgyakorlatok, illetve irodai feldolgozás, számítási feladatok végrehajtása. Értékelés: A félév során két zárthelyi dolgozatot (1. elmélet, 2. geodéziai számítások) és egy gyakorlati beszámolót (műszerkezelés) tesznek a hallgatók. 40%-ban az évközi feladatok és 60%ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Tánczos László: Általános geodézia I. (EFE FFFK jegyzet) Ajánlott irodalom: Krauter András: Geodézia (Műegyetemi Kiadó, Bp., 1995.) Dr. Fialovszky Lajos: Geodéziai műszerek (Műszaki Kiadó, Bp., 1979.) Kezelési útmutató (SHARP 512S) Megoldandó feladatok száma, típusa: Mérési (hosszmérés, derékszögű koordináta mérés, iránymérés teodolittal, magassági szögmérés) és számítási (mértékegységek, tájékozás, polárispont számítás, transzformálások, területszámítás koordinátákból, előmetszés, oldalmetszés, ívmetszés) feladatok.

96


A tantárgy kódja: GANAGED2 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás + 4 gyakorlat Előfeltételek: GANAGED1

A tantárgy neve: Geodézia II. (GGE) Számonkérés módja: vizsga Geodézia 1.


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csepregi Szabolcs A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a földmérés műszereit, a mérési módszereket, számítási eljárásokat. A tantárgy leírása: Pontkapcsolások elve. Előmetszés, oldalmetszés, hátrametszés, ívmetszés és külsőpont fogalma, számítása. Legkedvezőbb alakzat kérdése. Számítási ellenőrzés. Pontmeghatározás pontkapcsolásokkal. Fölös mérések szükségessége. A sokszögvonal fogalma, csoportosítása, a mérési eredmények értelmezése. Kétszeresen tájékozott, egyszeresen tájékozott, beillesztett sokszögvonal számítása. A mérési hiba helyének keresése. Kényszerközpontosítás. Mérési hiba fogalma, osztályozása a hiba jelege és eredete szerint. Pontossági mérőszámok, Gauss hibatörvénye. Kiegyenlítő számítás alapelve és végrehajtása egy ismeretlenre végzett mérések esetében, A hibaterjedés fogalma és alkalmazása. Fizikai távmérés alapelve, távmérési módszerek, A légkör hatása a távmérésre, törésmutató meghatározása, meteorológiai javítás. A távmérés hibaforrásai, az összeadó és a szorzó állandó meghatározása. A távolság mérések redukálása, redukciók. Elektronikus teodolitok, A digitális szögmérés módszerei. Dőlésérzékelők, elektronikus libellák. Műszerhibák figyelembe vétele. Elektronikus és optikai tahiméterek és mérőállomások A teodolit távmérő és az adatrögzítő egység kapcsolata. Az elektronikus tahiméterek fontosabb programjai. A mérőállomások programjai, Különböző mérőállomások használata. Poláris részletmérés. Mérőállomások. Adatok kiolvasása és átvitele számítógépbe. Kiolvasó és feldolgozó programok. Magasságmérés fogalma, különböző alapfelületek. A magasság meghatározás különböző módjai. A szintezés és a vonal szintezés alapelve. Szintezőműszerek felépítése libellás és kompenzátoros műszerek. Felépítése, használata és igazítási hibái. Szintezőlécek. Szintezés végrehajtása, és gyakorlati szabályai. Követelmények: A tantárgy teljesítését követően készség szinten ismerni kell az alapvető mérési, számítási feladatokat, az egyes méréseket önállóan kell végrehajtani. Jártasság szinten kell használni a tanszéken található műszereket. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó és oktatófilm. Gyakorlatokon a különböző műszerek és mérési eljárások bemutatása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Dr. Krauter András: Geodézia (Tankönyv Kiadó, Budapest) Dr. Csepregi Szabolcs: pontkapcsolások és mérőállomások jegyzet kiegészítés Felhasználható anyagok: előadásjegyzetek, műszerleírások, a Geodézia és Kartográfia folyóirat cikkei, oktató videofilmek Megoldandó feladatok: a félévi tantárgyi követelményekben meghatározott gyakorlatokról (mérési, számítási feladatok) műszaki leírásokat kell készíteni, illetve megírandó 2 zárthelyi dolgozat.

97


A tantárgy kódja: GANAFIZ0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Fizika (FIZ) Számonkérés módja: Félévközi jegy


Tanszék: Természet és Társadalomtudományi Tanszék (GTT) Tantárgyfelelős oktató: Csordásné Marton Melinda A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A tantárgy oktatásának célja egyrészt, hogy a hallgatók elsajátítsák a szaktárgyak oktatásához nélkülözhetetlen fizikai ismereteket, másrészt, hogy korszerű műszaki gondolkodásmódot alakítsanak ki. A tantárgy leírása: A nemzetközi mértékegység rendszer. A mechanika alapjai és alkalmazásai. Mozgástani és erőtani alapismeretek (kinematika, dinamika). Általános tömegvonzás, gravitációs tér, gravitációs potenciál. Kepler törvények. Középponti erők, az égitestek, bolygók és műholdak mozgása, különös tekintettel a GPS méréstechnikára. A rezgőmozgás elemei, a rezonancia jelenségének vizsgálata. Hullámtan, polarizáció, diffrakció, interferencia. A fénytan alapjai és alkalmazása. A geometriai optika alapjai (tükrök, lencsék, prizmák, összetett optikai rendszerek, távcsövek, képalkotás, képszerkesztés). Leképezési hibák. A fény mint hullám. Lézerek. A lézerek működési elve és típusai. A fizikai optika alapjai a méréstechnikában. Az elektromosság és mágnesség alapjai. Áramforrások, akkumulátorok. Az elektromos áramtér, Ohm és Kirchoff törvényei. Az elektromágneses indukció és alkalmazásai. A váltakozó áram és szinuszos váltakozó áramkörök. A váltakozó áramú körök elemei. Rezonancia, rezgőkörök, Thomson egyenlet. Az elektromágneses hullámok, hullámspektrum. Rádióhullámok terjedése az ionoszférában, sztratoszférában és troposzférában. Az elektronika alapjai és egyes alkalmazásai. Elektronikus áramköri elemek. A kvantumelektronika elemei. Impulzus áramköri elemek és alkalmazásuk. Az idő és mérése korszerű eszközökkel, atom- és molekuláris órák. Követelmények: Olyan speciális fizikai ismeretek megszerzése, melyekre a korszerű műszaki tudomány építhet. Készség szinten kell az elméleti és gyakorlati feladatokat megoldani, különös tekintettel a műszaki vonatkozásokra. Oktatási módszer: Előadások alatt demonstrációs eszközök, írásvetítő, videó használata. Gyakorlatokon műszeres mérések, kísérletek, feladatmegoldások történnek. Értékelés: Az évközi feladatok és számonkérés alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Dr. Futó László: Fizika és elektronika Budó-Mátrai: Kísérleti fizika I-III. Megoldandó feladatok száma, típusa: A félév során tíz alkalommal elméleti ismeretek számonkérése, két alkalommal feladatmegoldó zárthelyi írása.

98


A tantárgy kódja: GANATÉT0 A tantárgy óraszáma/hét: 1 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Térképtan (TÉT) Számonkérés módja: vizsga


Tanszék: Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék (GFO) Tantárgyfelelős oktató: Marton Tibor A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja a Magyarországon használatos vetületi rendszerek, térképrendszerek bemutatása, a térképkészítés során felhasználható anyagok (hordozók), rajzeszközök ismertetése, a térképkészítés rajzi utasításainak bemutatása. A tantárgy leírása: A térkép fogalma, a térképek osztályozása (földi térképek, földmérési, topográfiai, közmű és szaktérképek, tematikus térképek, korográfikus térképek). Magyarországi vetületi- és térképrendszerek, a vetületek szelvényhálózati és szelvényszámozási rendszerei. A térkép tartalma és a tartalom ábrázolása. Egységes jelölések a térképeken, jelkulcsok. A jelkulcsi ábrázolás szabályai, módszerei, a térképek névrajza. A térképek kirajzolása, hordozóanyagok, a rajzolás és szerkesztés eszközei. A térképkészítés munkafolyamata. Digitális térkép szerkesztése, nyomtatása. Térkép sokszorosítási eljárások. Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell a magyarországi térképrendszereket, a térképkészítés technológiai lépéseit. Jártasnak kell lenniük a térképező eszközök használatában, ismerniük kell a digitális térképek készítésének elvét, sajátosságait. Oktatási módszer: Előadások írásvetítő felhasználásával. Gyakorlatokon anyagok bemutatása, rajzi, szerkesztési feladatok elvégzése. Értékelés: 50%-ban az évközi feladatok és 50%-ban a szóbeli vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Irodalom Klinghammer – Papp-Váry: Földünk tükre a térkép (tankönyv) F.7. és DAT szabályzatok, előadásjegyzetek, Térképtan jegyzet (készül) Megoldandó feladatok száma, típusa: Gyakorlatokról (térképi elemek rajzolása, térképezési feladatok, térképrészlet szerkesztése, rajzolása) hetente elkészítendő és leadandó feladatok, továbbá 2 zárthelyi dolgozat megírása a félév elején megadott részletes tantárgyi követelmények szerint.

99


A tantárgy kódja: GANATOP0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANATÉT0

A tantárgy neve: Topográfia (TOP) Számonkérés módja: vizsga Térképtan


Tanszék: Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék (GFO) Tantárgyfelelős oktató: Marton Tibor A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A topográfiai alaptérkép tartalmának, előállításának, felmérési módszereinek, technológiájának ismertetése. A kialakult felszíni formák térképi ábrázolásához szükséges ismeretek és jártasság megszerzése. A tantárgy leírása: Topográfiai alapfogalmak, a hazai topográfiai térképezés történeti áttekintése. A domborzatábrázolás fejlődése, módjai. A szintvonalas domborzatábrázolás. Domborzattan, a domborzati idomok, fő és mellék idomok. Vízgyűjtő és vízválasztó idomok. Összefüggő domborzatábrázolás törvényszerűségei. A topográfiai térképek csoportosítása, magassági alapszintjei, vetületi rendszerei, méretaránya és szelvénybeosztása. A topográfiai térkép tartalma, a tartalom ábrázolása, jelkulcsok. Hagyományos és fototopográfiai felmérési módszerek. A topgráfiai térképek felújítása, a felújítás szükségessége, munkafolyamata. A térkép vizsgálata, pontossági követelmények. A Magyar Topográfiai program lényege, szolgáltatásai. A digitális domborzatmodell előállítási módszerei, eszközei. Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell a topográfiai alaptérkép készítésének technológiai lépéseit, módszereit, az elkészítendő mellékletek tartalmát és formai követelményeit. Ismerniük kell a felszíni formákat és azok szintvonalas ábrázolásának szabályait. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, dia és oktatófilm. Gyakorlatokon szerkesztési feladatok elvégzése. A terepgyakorlaton egy kijelölt terület felmérése az alapoktól a tisztázati rajzig Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Birkás János: Topográfia I. /domborztattan/ (EFE FFFK jegyzet) Irodalom T.1. T.2., T.3. szabályzatok, Topográfia jegyzet (készül) Megoldandó feladatok száma, típusa: Hetente elkészítendő feladatok (szintvonaltervek készítése idomvázlat alapján, metszetszerkesztés) leadása, továbbá 2 zárthelyi dolgozat megírása a félév elején megadott részletes tantárgyi követelmények szerint.

100


A tantárgy kódja: GANAFTT0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: GANATÉT0

A tantárgy neve: Földtan és talajtan (FTT) Számonkérés módja: félévközi jegy Térképtan


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Dömsödi János A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: egyrészt alapozó, illetve kiegészítő ismereteket nyújt az egyes szaktárgyakhoz (Topográfia, Mérnökgeodézia, Felsőgeodézia), másrészt elősegíti a földmérő és földrendező mérnökök munkáját mindazokon a területeken, ahol a geodézia és a geológia (szükségszerűen) kapcsolódik (pl. bányászat-bányamérés, mélyépítés, út- vasútépítés, vízépítés). A tantárgy leírása: Földtan: A Föld, mint égitest, a Föld kialakulása; a földfelszín kialakulása; a Föld külső és belső részei. A légkör tulajdonságai. Belső és külső erők (vulkánosság, földrengések, erózió, defláció, letarolódás). Lejtőlepusztulási és feltöltődési formák, a folyóvíz felszínalkotó munkája. A karsztosodás, a karsztformák kialakulása. A lösz felhalmozódásával, lepusztulásával keletkező felszínalaktani formák. Szerkezettan, rétegtan, szerkezeti mozgások. Vízföldtan, talajvíz, rétegvíz, a víz és a kőzetek kapcsolata, artézi víz, források. Kőzettan, a kőzetek csoportosítása, alkotórészei. Geomorfológia; a síkságok, a völgyek, a medencék, a hegyek; a hegységek rendszerezése. Talajtan: A talaj fogalma, a talajtan fejlődése és felosztása. A talaj kialakulása (a talajképződés tényezői). A talaj alkotórészei, tulajdonságai, kémhatása, hőgazdálkodása, levegőgazdálkodása, vízgazdálkodása, tápanyag-gazdálkodása. A talajok rendszertani felosztása. A talajtípusok részletes ismertetése. A talajtérképezés céljai és módszerei, a talajtérképek rendszerezése. Földértékelés, földminősítés. A földminőség romlása, védelmi lehetőségei. A földminőség javulásához alkalmazható javítási módszerek, eljárások. Követelmények: Fogalmi ismeretek elsajátítása, a gyakorlati ismeretek alkalmazása. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő, videó filmek alkalmazása. Gyakorlatokon tanulmányutak, illetve földminták, transzparensek bemutatása. Értékelés: Az évközi feladatok és számonkérés alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: dr.Dömsödi János: Földtan és talajtan (NyME GEO főiskolai jegyzet 2002) Megoldandó feladatok száma, típusa: A félév során két zárthelyi dolgozat, egy számítási feladat (földminőség-javítás számítása) és két rajzi feladat (földtani szelvények szerkesztése, talajtani térkép szerkesztése).

101


A tantárgy kódja: GANAFOT1 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAGEM2

A tantárgy neve: Fotogrammetria I. (FOT) Számonkérés módja: vizsga Geometria II.


Tanszék: Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék (GFO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Engler Péter A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a szakágazat terén felmerülő feladatok fotogrammetriai módszerekkel történő megoldásait és azokat alkalmazni tudják. Átfogó ismereteket kapnak a hallgatók a különböző kiértékelési módszerekről, a felhasználható műszerekről, az elérhető pontosságról. A tantárgy leírása: A távérzékelés fogalma, alapelve, képalkotó megoldások. A fotogrammetria és a távérzékelés kapcsolata. A fotogrammetria fogalma, feladata, felosztása. A fotogrammetria geometriai, optikai, fotográfiai és matematikai alapjai. A mérőfénykép fogalma, külső és belső adatai, nevezetes pontjai, vonalai. A mérőfénykép torzulásai. Földi és légi fényképező kamerák felépítése, csoportosításai, kiegészítő berendezései. A CCD kamerák működési elve, megoldási módjai. A légifényképező kamerát hordozó eszközök fajtái, követelmények. A földi fotogrammetria alapjai, munkaszakaszai. Korszerű felvevő és kiértékelő rendszerek. A légi fotogrammetria alapjai, a repülési terv. Az ortofotoszkópia fogalma. A perspektív és a differenciális képátalakítás módszerei, műszerei. Követelmények: A tantárgy teljesítését követően készség szinten kell az alapvető mérési, számítási és kiértékelési feladatokat végrehajtani. Jártasság szinten kell használni a tanszéken található műszereket. Ismerni kell a hazai és nemzetközi gyakorlatban használatos korszerű műszereket. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó és oktatófilm. Gyakorlatokon a különböző műszerek és mérési eljárások bemutatása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Karl Kraus: Fotogrammetria (Tertia Kiadó, Budapest) előadásjegyzetek, Felhasználható anyagok: Geodézia és Kartográfia, ill. Térinformatika folyóiratok cikkei, oktató videofilmek, műszerleírások Megoldandó feladatok: a félévi tantárgyi követelményekben meghatározott gyakorlatokról (mérési, számítási feladatok) műszaki leírásokat kell készíteni, illetve megírandó 2 zárthelyi dolgozat.

102


A tantárgy kódja: GANAFOT2 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 3 gyakorlat Előfeltételek: GANAFOT1

A tantárgy neve: Fotogrammetria II. (FOT) Számonkérés módja: vizsga Fotogrammetria I.


Tanszék: Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék (GFO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Engler Péter A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a szakágazat terén felmerülő feladatok fotogrammetriai módszerekkel történő megoldásait és azokat alkalmazni tudják. Átfogó ismereteket kapnak a hallgatók a különböző kiértékelési módszerekről, a felhasználható műszerekről, az elérhető pontosságról. A tantárgy leírása: A térfotogrammetria alapjai, alapképletek. Belső-, relatív- és abszolút tájékozás analóg és analitikus megoldásai. A tájékozások hibaforrásai, hatásábrái, a modelltorzulások. Analóg térfotogrammetriai műszerek, számítógéppel támogatott rendszerek felépítése. Analitikus műszerek csoportosítása, felépítése, működése. Az általános fotogrammetriai technológia lépései. Fotogrammetriai térképkészítési technológiák és pontosságuk. Légiháromszögelési eljárások osztályozása, pontosságuk. A digitális fotogrammetria fogalma, alapjai, műszerei, kiértékelési módszerei. A GPS alkalmazási lehetőségei a fotogrammetriában. A fotogrammetria speciális alkalmazási területei. Követelmények: A tantárgy teljesítését követően készség szinten kell az alapvető mérési, számítási és kiértékelési feladatokat végrehajtani. Jártasság szinten kell használni a tanszéken található műszereket, ismerni kell az ezekkel végrehajtható térképezési, pontsűrítési feladatokat. Ismereti szinten kell elsajátítani a hazai és nemzetközi gyakorlatban használatos korszerű műszereket, technológiákat. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó és oktatófilm. Gyakorlatokon a különböző műszerek és mérési eljárások bemutatása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Karl Kraus: Fotogrammetria (Tertia Kiadó, Budapest) Kötelező irodalom: Felhasználható anyagok: előadásjegyzetek, Geodézia és Kartográfia, ill. Térinformatika folyóiratok cikkei, oktató videofilmek, műszerleírások Megoldandó feladatok: a félévi tantárgyi követelményekben meghatározott gyakorlatokról (mérési, számítási feladatok) műszaki leírásokat kell készíteni, illetve megírandó 2 zárthelyi dolgozat.

103


A tantárgy kódja: GANATÉI1 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAGED2

A tantárgy neve: Térinformatika I. (TÉI) Számonkérés módja: félévközi jegy Geodézia II.


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Végső Ferenc A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően (A) A tantárgy célja: A tantárgy célja a térinformatika alapfogalmainak, elemeinek és funkcióinak, tipikus alkalmazásainak, fejlődésének megismertetése. A tantárgy leírása: Alapfogalmak: GIS elemek, térbeli döntés-előkészítés, GIS műveletek, alkalmazások, a térinformatika története. A valós világ számítógépes modellezése: az egyed leképezésének problémái, az egyed megjelenése a modellben, a vektoros és raszteres rendszer összehasonlítása, a fedvény koncepció, az objektum orientált modell. Térinformatikai algoritmusok áttekintése: az adat-átalakítás műveletei, műveletek térinformatikai rétegek között. Térbeli elemzés: a lekérdezés, a térbeli szerkesztések, az elemzés, a megjelenítés alapelvei, a megbízhatóság becslése. Térbeli adatok kezelése: térbeli adatbázisok, a felhasználói felület és értékelése, a térinformatikai rendszer testre szabása. GIS alkalmazások vázlatos áttekintése: földinformációs rendszerek (LIS), a GIS és a közművek, városi alkalmazások. Informatikai trendek. Követelmények: Tudni kell a térinformatika alapfogalmait, az adatbázis létrehozásának elveit, lépéseit, a térbeli elemzések alapvető módszereit, ismerni kell a működő rendszerek elveit, a rendszer testre szabásának folyamatát. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó, programbemutató. Gyakorlatokon feladatmegoldás számítógépeken. Értékelés: Az évközi feladatok megoldása és számonkérés alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Márkus Béla – Végső Ferenc: Térinformatika főiskolai jegyzet Ajánlott irodalom: Goodchild et al.: Geographical Information Systems Vol. I. A Geodézia és Kartográfia folyóirat vonatkozó cikkei A témával foglalkozó mindenkori webhelyek Segédeszközök: Térinformatikai szoftverek Megoldandó feladatok: Saját térinformatikai adatbázis felépítése és elemzése a gyakorlaton tanultak alapján.

104


A tantárgy kódja: GANATÉI2 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANATÉI1

A tantárgy neve: Térinformatika II. (TÉI) Számonkérés módja: vizsga Térinformatika I.


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Prof. Dr. Márkus Béla A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően (A) A tantárgy célja: A hallgató ismerje meg a térinformatikai szoftverek által alkalmazott módszerek és algoritmusok elveit, alapformáit, sémáit, az adatelemzési stratégia kialakításának folyamatát, sajátítsa el az adatelemzési problémák megoldásának gyakorlati fogásait. A tantárgy elsajátítása után a hallgató képet kap a térinformatikai rendszerek projektszemléletű megvalósításának folyamatáról, képes lesz A tantárgy leírása: Alapfogalmak. Egyszerű térbeli műveletek: távolság, terület, lekérdezések, statisztikai műveletek. Szomszédság (övezetek, csoportosítás, szűrés). Összetett térbeli műveletek: problémák, skálák, átlapolás, vektoros átlapolás (algoritmusok, Boolean műveletek, forgácsok), raszteres átlapolás, térképi algebra, idősorok. Térbeli interpoláció, speciális interpolációk (vonal menti, területekre). Transzformációk (vektor-raszter, raszter-vektor). Digitális domborzatmodellezés: interpolációs módszerek, elemi műveletek, komplex műveletek. Hálózatok: irányítás, készletek elosztása, gyűjtés. Döntés előkészítés: kartográfiai modellezés, megbízhatóság. Projektmenedzsment alapismeretek: stratégiai menedzsment, projektötlet, projekttervezés, projektmenedzsment. A GIS helye és szerepe a szervezetben. Tervezés és jövőkép. Követelmények: A hallgatónak ismernie kell a térbeli műveletekkel kapcsolatos alapfogalmakat, képessé kell válnia azok gyakorlati alkalmazására, és a döntéstámogatásban való felhasználására. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó, programbemutató. Gyakorlatokon feladatmegoldás számítógépeken. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Márkus Béla: Térinformatika II. - Térinformatikai rendszerek, NyME GEO jegyzet, 2003. Guszlev Antal: ArcGIS gyakorlatok, NyME GEO, jegyzet, 2003. Ajánlott irodalom: Detrekői Ákos - Szabó György: Térinformatika, Nemzeti Könyvkiadó, 2002. NCGIA Core Curriculum II. és III. kötet, SE FFFK, 1994. Szoftver: ArcGIS és GeoMedia Megoldandó feladatok: a félévenként kiírt tantárgyi követelmények szerint: 2 zárthelyi, gyakorlati feladatok, és 1 komplex beszámoló.

105


A tantárgy kódja: GANAAMH0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 3 gyakorlat Előfeltételek: GANAGED2

A tantárgy neve: Alappontmeghatározás (AMH) Számonkérés módja: vizsga Geodézia II.


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Busics György A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A hallgatók sajátítsák el a vízszintes, a magassági és a térbeli alapponthálózat létesítésének, fenntartásának és felhasználásának korszerű és gazdaságos módszereit, szerezzenek kellő gyakorlatot az egy-, két- és háromdimenziós mérésekkel végrehajtott alappontsűrítésben, elsősorban a felmérési hálózatokra és az országos negyedrendű hálózatokra koncentrálva. A tantárgy leírása: A pontok térbeli helyének értelmezése, a geodéziai helymeghatározás folyamata. Az alappontok csoportosítása. A magyar vízszintes hálózatok történeti áttekintése. Az EOVA felépítése. A negyedrendű, az ötödrendű és a felmérési alappontok létesítésének célja, pontsűrűsége, relatív hibája, szabályai. Az állandósítások áttekintése. Meglévő építmények felhasználása vízszintes alappontként. Az őrhálózat szerepe. Az irány- és távméréses negyedrendű és felmérési hálózatok kiépítésének munkaszakaszai: az irodai előkészítés és tervezés, a szemlélés és kitűzés. Az építés és állandósítás munkaszakasza, a pontok ideiglenes megjelölése. A mérés munkaszakasza: irodai és terepi előkészítés, az iránymérés és a távmérés végrehajtása. A mért távolságok redukálása. Toronymérés külpontossági elemeinek meghatározása segédpontokkal és alapvonallal. Előkészítő számítások: tájékozás adott és új pontokon. A meghatározási terv jelölései. A pontonkénti számítás néhány módszere: magaspont levezetés számítása, pontkapcsolások alkalmazása, sokszögelési csomópont számítása. Fiktív irányok és távolságok felhasználása. Szabatos számítási eljárások. Vízszintes hálózatok kiegyenlítéssel történő számításának előnyei a pontonkénti számítással összevetve. Szabad álláspont koordinátáinak számítása. A vizsgálat munkaszakasza. Hibahatárok. Az EOVA pontszámozási rendszere. A magassággal és a magassági hálózatokkal kapcsolatos fogalmak. A magyar magassági hálózatok történeti áttekintése. Az EOMA felépítése. Régi és új állandósítási módok a magyar szintezési hálózatban. Vízszintes alappontok magasságának meghatározása. A magasságszámítások gyakorlati végrehajtása. A negyedrendű vonalszintezés célja, munkaszakaszai, munkarészei. Az ötödrendű vonalszintezés célja, munkarészei. A magassági alappontok számozásának rendszere. A műholdas helymeghatározás elve. A GNSS/GPS rendszer felépítése. A kódmérés és fázismérés elve, egyenlete. A D-kód tartalma. A GPS hibaforrásai. Relatív statikus és kinematikus GPS mérési módszerek. GPS mérések feldolgozásának folyamata. A GPS-szel történő alappontsűrítés munkafolyamata. A GPS hálózatok rövid áttekintése. Követelmények: A az alappontokkal kapcsolatos fogalmak ismerete, készség néhány pontból álló hálózat önálló létrehozására, mind a mérés mind a számítás tekintetében; jártasság a technológiai szabályzatok alkalmazásában. Oktatási módszer: Előadásokon projektoros bemutató, a fogalmak és alapvető mérési-számítási eljárások magyarázata. Gyakorlatokon csoportos mérési feladatok majd egyéni feldolgozás. Értékelés: 50 %-ban az évközi feladatok, 50 %-ban a szóbeli vizsga alapján. A kredit megszerzésének feltétele az évközi feladatok megfelelő színvonalú, határidős beadása és egy zárthelyi dolgozat eredményes megírása. A zárthelyi akkor eredményes, ha az elérhető pontszám legalább felét a hallgató megszerezte. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Németh gy. – Busics Gy.: Alappontmeghatározás. Főiskolai jegyzet, Székesfehérvár, 1993. Husti György és társai: Globális helymeghatározó rendszer (NyME, Sopron, 2000.) Ádám és társai: Műholdas helymeghatározás, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2004. Geodézia és Kartográfia folyóirat ajánlott szakcikkei, Segédletek és az előadások pdf formátumú vázlatai.

106


A tantárgy kódja: GANAKIS0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAGED2

A tantárgy neve: Kiegyenlítő számítások (GGE) Számonkérés módja: Vizsga Geodézia II.


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csepregi Szabolcs A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a mérési eredmények feldolgozásának matematikai módszereit, elsajátítsák a kiegyenlítő számítások gyakorlati feladatait. A tantárgy leírása: A kiegyenlítő számítások és a matematikai statisztika kapcsolata. Eloszlások, intervallumbecslés, Statisztikai próbák. Mérési hibák, pontossági mérőszámok és mátrixok. Hibaterjedés általános törvénye. A kiegyenlítő számítás feladata, alapelve. Célfüggvények. Kiegyenlítő számítások csoportosítása. Oda-vissza mért mérések kiegyenlítése. Közvetett mérések kiegyenlítése. Javítási egyenletrendszer és normál egyenletrendszer szerkezete. Magassági hálózatok kiegyenlítése a közvetett mérések kiegyenlítése szerint. Iránymérések javítási egyenlete. Távmérések javítási egyenlete. Súlyozás irány- és távméréses hálózatokban. Schreiberféle fiktív egyenletek. Hálózati relatív középhiba. Oldal középhiba. Vektorhálózat kiegyenlítése, GPS mérések kiegyenlítése. Térbeli pont pontossága, hiba ellipszoid meghatározása. Hálózatkiegyenlítés számítógépen. Kiegyenlített pont pontossági jellemzői. Hibaellipszis és talppont görbe. Ponthiba és közepes ponthiba. Közvetlen mérések kiegyenlítése. Magassági hálózatok kiegyenlítése a közvetlen mérések kiegyenlítése szerint. Vízszintes hálózatok feltételi egyenletei. Közvetett mérések kiegyenlítése kényszerfeltételekkel. A kiegyenlítés általános esete: Közvetlen mérések kiegyenlítése paramétereket tartalmazó feltételi egyenletekkel. Önálló hálózatok kiegyenlítése, a hálózat ranghiánya, kiegyenlítés a szabad paraméterek megkötésével és általánosított inverzek alkalmazásával. Önálló hálózatok kiegyenlítése kényszerfeltételek felvételével. A mátrixok Moore-Penrose általánosított inverz és szerepe a kiegyenlítésnél. Szekvenciális kiegyenlítés általános ismertetése. Kiegyenlítő egyenesek (regressziós egyenesek) változatai. Kiegyenlítő sík (regressziós sík) egy hibás koordináta esetén. Követelmények: A tantárgy teljesítését követően készség szinten ismerni kell az alapvető kiegyenlítő számítási feladatok megoldását. Jártasság szinten kell használni a kiegyenlítésben is alkalmazható matematikai szoftvereket. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó és oktatófilm. Gyakorlatokon a különböző műszerek és mérési eljárások bemutatása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Dr. Csepregi Szabolcs: Kiegyenlítő számítások Felhasználható anyagok: ajánlott német vagy angol nyelvű irodalom, előadásjegyzetek, a Geodézia és Kartográfia folyóirat cikkei Megoldandó feladatok: a félévi tantárgyi követelményekben meghatározott számítási feladatokat meg kell oldani, valamint megírandó 1 zárthelyi dolgozat.

107


A tantárgy kódja: GANAVET0 A tantárgy óraszáma/hét: 1 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAGEM2

A tantárgy neve: Vetülettan (VET) Számonkérés módja: félévközi jegy Geometria II.


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Németh Gyula A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A hallgatók ismerjék meg a nagy- és kisméretarányú térképek szerkesztéséhez használható fontosabb vetületeket, a magyarországi vetületi rendszerek kialakításának körülményeit és alkalmazásuk lehetőségeit. Szerezzenek kellő gyakorlatot a vetületi számítások és a különféle vetületi rendszerek közötti átszámítások végrehajtásában. A tantárgy leírása: A Föld térbeli felülete, erőtér, erővonalak. Alapfelület, képfelület, valódi és képzetes vetítés, vetítési középpont, centrális, ortogonális, klinogonális vetítés. Alapfelületek értelmezése: forgási ellipszoid, ellipszoidi földrajzi szélesség és hosszúság, kezdő meridián, szélességi kör, azimut, normál- és ellen normál metszet, geodéziai vonal, meridián és haránt irányú görbületi sugár. Gömbi földrajzi szélesség és hosszúság, ellipszoidot helyettesítő gömbök, ortodróma, loxodróma, geodéziai főfeladatok, gömbháromszögek. Képfelületek és torzulások: normális, transzverzális, ferde elhelyezés, érintő, lebegő, metsző (redukált) helyzet. Vetületi egyenletek, szögtartóság, terület tartóság, általános torzulás. Vetületi főirányok, lineár modulusz, területi modulusz, irány modulusz, torzulási ellipszis (indikatriksz) alakja, első irányredukció, második irányredukció vetületi meridián konvergencia. Magyarországi vetületek: sztereografikus, Fasching-féle henger-, egységes országos hengervetület (EOV), a világvetületek (GK és UTM) magyarországi vonatkozásai, vetületi egyenletek és szelvényhálózatok. Vetületi átszámítások: átszámítási módszerek azonos és különböző alapfelületek esetén. Térbeli hálózatok közötti átszámítások. Követelmények: A hallgatóknak ismerni kell a vetületekkel kapcsolatos fogalmakat, alkalmazni kell az átszámítási módszereket, ismerni kell a hozzáférhető programok kezelését. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő alkalmazása. Gyakorlatokon számítási és szerkesztési feladatok megoldása. Értékelés: Félévközi jegy, 50%-ban a gyakorlatok, 50%-ban az elméleti tesztek megoldása. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Németh Gyula: Vetülettan. Kézirat, Székesfehérvár, 2003. Bácsatyai László: Magyarországi vetületek. Mezőgazd. Szaktudás Kiadó, Budapest, 1994. Megoldandó feladatok tartalma: Gömbfelületi számítások, ortogonális és centrális vetítés, képzetes vetítés, kettős vetítés, vetületi átszámítások.

108


A tantárgy kódja: GANAJÁI0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Jogi és államigazgatási ismeretek (JÁI) Számonkérés módja: beszámoló


Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Fenyő György A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A földmérő és földrendező hallgatók megismertetése azokkal a jogi kategóriákkal és igazgatási környezettel, amelyben a mérnökök feladataikat végzik. A tantárgy leírása: A jog fogalma. A jogszabály szerkezete. Jogforrások hierarchiája. A jogalkotás, jogalkalmazás. A jogrendszer. A Magyar Köztársaság Alkotmányos alapjai. Az Alkotmány. A közigazgatás alapfogalmai. A közigazgatás szervezte, feladatai és tevékenységei fajtái. Az országgyűlés, köztársasági elnök. A Kormány felépítése, feladatai. Minisztériumok és országos hatáskörű szervek. Bírói szervezet. Az Alkotmánybíróság. Ügyészi szervezet. Helyi szervek. Az önkormányzatok. Az államigazgatási eljárás általános szabályai. Alapeljárás. Jogorvoslati eljárás. Végrehajtási eljárás. Ügyvitel az államigazgatásban. A földügyi szakigazgatási szervezetrendszer felépítése és főbb kapcsolatai. Követelmények: A tantárgy elsajátítását követően a hallgatóknak az államigazgatásban, földmérési munkakörben általános jogeseteket kell megoldani és döntést hozni. Egyéb munkaterületeken tudnia kell egyszerűbb szerződéseket elkészíteni, értelmezni. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Értékelés: Az évközi feladatok és a beszámoló alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Az államigazgatási eljárás SEF Földmérő és Földrendező Főiskolai Kar jegyzet Ingatlan-nyilvántartás NYME Földmérő és Földrendezői Főiskolai Kar SDILA céljegyzetből a tulajdonjogi rész. Megoldandó feladatok: -

109


A tantárgy kódja: GANARSZ0 A tantárgy óraszáma/hét: 1 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAINT2

A tantárgy neve: Rendszerszervezés és tervezés (RSZ) Számonkérés módja: félévközi jegy Információtechnológia II.


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szepesné Stiftinger Mária A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása a rendszerben való gondolkodás kialakításában, megismertetni a rendszerfejlesztést, mint speciális problémamegoldást. A módszeresség szükségességének jelentőségét beláttatni, a rendszertervezés különböző módszereit és módszertanokat bemutatni, és alkalmazni. A tantárgy leírása: Rendszerelvű gondolkodás. A rendszer kialakítása, meghatározása, tartalmának körvonalazása, elemeinek feltárása, kapcsolatok felépítése, a rendszer célja. A rendszer jellemzői, rendszerfejlesztés. A rendszer életének szakaszai, életciklus. A rendszerszervezés története (módszerek nélkül, strukturált programozás és adatorientáltság, korszerű módszertanok). Rendszerfejlesztési módszertanok (a módszertanok fejlődése, a térinformatikai rendszerek sajátságai). CASE rendszerek Objektumorientált tervezés fázisai: objektumok és jellemzőinek meghatározása, az objektumokkal végezhető műveletek definiálása, az objektumok és műveletek közötti interfészek megtervezése, az objektumok kivitelezéséhez szükséges részletes terv elkészítése. Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a térinformatikai szoftverek kezelését, az adatelemzések módszereit. Oktatási módszer: Előadásokon számítógépes demonstráció, bemutató anyagok, mintafuttatások. A gyakorlatokon minden hallgató számítógép mellett dolgozik, a kitűzött feladatok részben csoportos, részben egyéni munkát jelentenek. Értékelés: A tantárgyi követelményben meghatározott gyakorlatok, beadandó feladatok és a zárthelyi dolgozatok alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: 1. Pataki Ferenc, Szepesné Stiftinger Mária: Információs rendszer tervezése és megvalósítása, NyME FFFK, DLG jegyzet, 1999. 2. Angster Erzsébet: Az objektumorientált tervezés és programozás alapjai, 1997 3. Bana István: Az SSADM rendszertervezési módszertan, LSI, 1998. Megoldandó feladatok: 2 db zárthelyi dolgozat 5 db házi feladat

110


A tantárgy kódja: GANBGAT0 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Gazdaságtan (GAT) Számonkérés módja: beszámoló


Tanszék: Természet és Társadalomtudományi Tanszék (GTT) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Nagy László A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek azokkal az alapvető összefüggésekkel, amelyek elősegítik a társadalom létszféráiban a tájékozódást, a gazdasági gondolkodást. Ennek érdekében olyan ismeretket szereznek a hallgatók a vállalatok gazdálkodásáról, amelyek segítik a rugalmas alkalmazkodást az állandó változásban levő gazdasági feltételekhez. A tantárgy leírása: Bevezetés a gazdaságtan tanulmányozásába. A vállalat fogalma, céljai, formái. A vállalat helye a társadalomban: koordinációs mechanizmusok, piac és piaci viszonyok. Az állam gazdasági szerepe, az üzleti világ fejlődési tendenciái. A vállalat tevékenységi rendszere: rendszer és stratégia, a marketing, az innováció, az emberi erőforrás, az információ, mint erőforrás, a vállalat anyagi folyamatai – logisztikai rendszer. A termelés és a szolgáltatás. Vállalati pénzügyek: a vállalat pénzügyi stratégiája, pénzügyi rendszerének működése. Vállalati költséggazdálkodás. Befektetés és finanszírozás. A vállalati stratégia tartalma, típusai. Alternatív struktúrák. Követelmények: A hallgatóknak olyan ismeretekkel kell rendelkezniük, melyek segítik a rugalmas alkalmazkodást a gyorsan változó gazdasági viszonyokhoz. Oktatási módszer: Az előadásokon írásvetítő, a szemináriumokon beszélgetés, az anyag értelmezése gyakorlati példákkal. Értékelés: Egy zárthelyi dolgozat és az írásbeli beszámoló alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Dr. Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan (AULA Kiadó Kft.) Ajánlott irodalom: Közgazdaságtan (Szerk.: Molnár József, Közgazdasági és Szaktudás Kiadó Kft.) Megoldandó feladatok: -

111


A tantárgy kódja: GANAMGE0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 3 gyakorlat Előfeltételek: GANAGED2

A tantárgy neve: Mérnökgeodézia (MGE) Számonkérés módja: vizsga Geodézia II.


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Ágfalvi Mihály A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókat mindazokkal a geodéziai és méréstechnikai feladatokkal, amelyeket a mérnöki létesítmények telepítése, tervezése, építése és üzemeltetése során kell megoldani. A tantárgy leírása: A mérnökgeodézia fogalma, tartalma. A beruházások geodéziai munkáinak általános áttekintése. A mérnöki létesítmények tervezésével és megvalósításával kapcsolatos geodéziai feladatok. A mérnöki létesítmények alapponthálózatai: vízszintes és magassági alapponthálózat. Mérnöki létesítmények kitűzési munkái. A mérnökgeodéziai célú kitűzési munkák sajátosságai, rendje, pontossági követelményei. Vízszintes és magassági kitűzések. A lézertechnika mérnökgeodéziai alkalmazása. Mérnökgeodéziai célú részletes felmérések. Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk az alapfogalmakat, végre kell hajtaniuk a témakörhöz kapcsolódó egyszerűbb méréseket, számításokat, rajzi feldolgozásokat. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, projektor alkalmazása. Gyakorlatokon számítógépes bemutató, terepi mérőgyakorlatok, illetve irodai feldolgozás. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Ágfalvi Mihály: Mérnökgeodézia I. Főiskolai jegyzet. 2003. M1 Mérnökgeodéziai szabályzat. Budapest. 1975 A tantárgy félévi követelményrendszerében megnevezett egyéb irodalmi források (más felsőoktatási intézmények jegyzetei, szakfolyóiratok cikkei, Internetes honlapok stb.) Megoldandó feladatok: Kitűzési hálózat létrehozása, magassági alappontok meghatározása szabatos szintezéssel, épület alaprajz- és metszet készítés, tanulmányi kirándulás.

112


A tantárgy kódja: GANAINY0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAJÁI0

A tantárgy neve: Félév: Ingatlan-nyilvántartás (INY) 4 Számonkérés módja: Kreditek száma: vizsga 4 Jogi- és államigazgatási ismeretek

Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Fenyő György A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A földmérő és a földrendező szakos hallgatók részére átfogó ismereteket nyújtani az ingatlan-nyilvántartás problémáiról és azok megoldási módjáról. A tantárgy leírása: Az ingatlan-nyilvántartás fogalma, célja, alapelvei. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és részei. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma (adatok, jogok és tények). A tulajdoni lap fajtái, részei és tartalma. Egyéb nyilvántartási munkarészek. A változásvezetési eljárás az ingatlannyilvántartásban. A számítógépes ingatlan-nyilvántartás áttekintése. A TAKAROS Ingatlannyilvántartási Információs Rendszer (IIR). Változásvezetés az IIR-ben. Kapcsolatok a térképészeti (TAKAROS-KÉKES) alrendszerrel. Adatszolgáltatás az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról. Az IIR használatának fontosabb szabályai és szolgáltatásai. Lekérdezések és a gyakoribb ügyintézések. Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a nyilvántartás alapelveit, munkarészeit. Jártasságot kell mutatniuk a számítógépes nyilvántartás adatbázisának használatában. Ismerniük kell a nyilvántartás vezetésének főbb szabályait. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Gyakorlatokon a szakterületen előforduló valamennyi ügy intézésének bemutatása, gyakorlása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Közhitelű nyilvántartás az ingatlanokról, 2001. NYME FFFK Megoldandó feladatok: -

113


A tantárgy kódja: GANAMŰI0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAMAT2

A tantárgy neve: Műszaki ismeretek (MŰI) Számonkérés módja: félévközi jegy Matematika II.


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Homoródi András A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: Átfogó ismeretek nyújt a magas és mélyépítés, a településtervezés, az út-, vasút-, alagút- és vízépítés témaköréből, kapcsolódva e témakörök geodéziai igényéhez. A tantárgy leírása: Statikai alapfogalmak. Erőrendszerek, eredő, egyensúly. Axiómák. Kényszerek. Síkbeli erőrendszerek tételei. Erőpár. Nyomaték. Közös metszéspontú, párhuzamos és általános síkbeli erőrendszerek. Egyszerű síkbeli tartók. Tartók egyensúlyozása, igénybevételi ábrái. Szilárdságtan. Építési anyagok. Falazatok. Födémek. Fedélszerkezetek, fedél héjazatok, tetők. Nyílászárók. Lépcsők. Épületek alapozása. Vázas épületek. Csarnoksor szerkezetek. A település. Terület felhasználás. Beépítési módok. A település lakó,- ipari,- közlekedési és közműterülete. Zöldterületek. Műemlékek. A vasúti közlekedés. Kereszt- és hossz-szelvények. Al- és felépítmény. Vízszintes vonalvezetés. Túlemelés. Vasúti felépítmény. Sínek, ágyazatok, sínleerősítések és illesztések. Különleges felépítményi rendszerek. Kitérők és átszelések. Különleges vasutak. Vasúti állomások, pályaudvarok. Víztelenítés. Alagutak fajtái, nyomvonala, hossz- és keresztszelvényei. Fejtési munkamódok. Alagutak falazata. Alagútépítési módszerek. Alagutak víztelenítése és szellőzése. Követelmények: Készség szintjén kell ismerni az egyes statikai feladatok megoldását. Ismerniük kell a témakörök alapfogalmait, azok alkalmazását szakterületükön. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon feladatmegoldások a mechanika tárgyköréből. Értékelés: Az évközi feladatok és számonkérés alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: dr. Homoródi András: Magas-, út- és vízépítési Ismeretek I. dr. Homoródi András: Mechanika példatár dr. Cholnoky Tibor: Mechanika I-II. Megoldandó feladatok: -

114


A tantárgy kódja: GANAOFE1 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás + 3 gyakorlat Előfeltételek: GANAGED2

A tantárgy neve: Országos felmérés I. (OFE) Számonkérés módja: vizsga Geodézia II.


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Vincze László A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: a földmérő és földrendező hallgatók kiképezése a nagyméretarányú földmérési felmérések és térképkészítés gyakorlati feladatainak megoldására, valamint dokumentálására. A tantárgy leírása: Jelenlegi (nagyméretarányú) térképállományunk. A felmérések csoportosítása, lebonyolításának rendje és résztvevői. A felmérésekre vonatkozó jogi és szakmai szabályozások. A technológiák főbb jellemzői a rendelkezésre álló munkarészek minősége szempontjából. Újfelmérések, térképfelújítások és átszerkesztések. Digitális "nagyméretarányú" térképi adatbázis jellemzői, létrehozásának feltételei. "Digitális" alapfogalmak. Adatminőségi elvárások a térképkészítéssel szemben (hibahatárok, stb.). A DAT adatbázis szerkezete és kapcsolatai. A DAT előállítás általános feladatai. Az előkészítés feladatai (felmérési tanulmány, műszaki terv készítése). Adatgyűjtés és a meglévő (bedolgozható) adatok átalakítása. Elhatárolás, objektumok terepi/irodai azonosítása, objektum-azonosítók és megadásuk. Adatnyerési módok (terepi, fotogrammetriai és irodai), valamint a feldolgozás lehetőségei. A DAT készítés technológiáinak folyamat-szintű összefoglalása. Terepi, illetve a fotogrammetriai (sztereo- digitális és ortofoto) újfelmérés folyamata, feladatai, sajátosságai és munkarészeik. Meglévő alapadatok digitális átalakításának lehetőségei, feladatai, folyamata, munkarészei. Vegyes módszerek szerepe és feladatai a DAT előállítása érdekében. Az adatbázis előállítása, az adatcsere formátum létrehozása, az állami átvételi vizsgálat, adatbázisba integrálás. Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a felmérési technológiákat. Jártasságot kell mutatniuk a fotogrammetriai, illetve digitális technológiák alkalmazásában és a munkaszervezés egyes kérdéseiben. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon terepi mérőgyakorlatok, illetve irodai feldolgozás. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: DAT Szabvány és szabályzatok, Hankó András: Országos felmérés II., dr.Vincze László: Országos felmérés I. (megjelenés előtt) Megoldandó feladatok: az év elején kifüggesztettek szerint: adatgyűjtés alapján térképi feldolgozás különféle módszerekkel és szoftverekkel. DAT adatbázis előállítása.

115


A tantárgy kódja: GANAOFE2 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás + 3 gyakorlat Előfeltételek: GANAOFE1

A tantárgy neve: Országos felmérés II. (OFE) Számonkérés módja: vizsga Országos felmérés I.


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Vincze László A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: a hallgatók kiképezése a nagyméretarányú földmérési alaptérkép változásai gyakorlati feladatainak dokumentálására alkalmas munkák elvégzésére és a változások érvényesítésére a műszaki alapadatokban. A tantárgy leírása: A sajátos célú geodéziai munkák fogalma, fajtái, végrehajtásukra vonatkozó főbb szabályozások. Geodéziai koordináció és szakfelügyelet. Bejelentési kötelezettség, visszaigazolás, adatszolgáltatás, munkarész- benyújtási kötelezettség. Földmérési munkára jogosultak köre és kötelezettségeik. A változások fajtái. Kapcsolat az ingatlan-nyilvántartással. A sajátos célú geodéziai munkák végrehajtásának általános munkafolyamata. Tervezési alapfeladatok és számítások. Területosztások és határszabályozások számításai. Helyrajzi számozás földrészletek változásakor, alrészletek kezelése. A kitűzés előkészítése, azonosítás, hibahatárok, a kitűzések esetei. Földrészlet határok kitűzése. Megvalósulási térképek - változási vázrajzok készítésének általános előírásai és végrehajtása. Településhatár és fekvéshatár-változások, épületfeltüntetési és művelési ág változási vázrajzok fajtái és készítésük feladatai, ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges egyéb (egyszerűbb) vázrajzok készítése, telekalakítások és mezőgazdasági területek kiosztásának jogi, igazgatási és földmérési feladatai; végrehajtása. Házhelyosztások és mezőgazdasági területalakítások geodéziai munkái és munkarészei. Kisajátítási dokumentáció készítése. Műszaki nyilvántartási feladatok. A változások átvezetésének esetei, folyamata, feladatai hagyományos és digitális térképeken, digitális térképi adatbázisokban. Földmérési (igazságügyi) szakértői feladatok és a tevékenység végrehajtásának főbb szabályai. Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell a sajátos célú geodéziai munkák fajtáit, munkafolyamatát. Készség szinten el kell sajátítaniuk a földmérési alaptérkép tartalmában bekövetkezett változásokkal kapcsolatos mérési és feldolgozási feladatok végrehajtását. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon terepi azonosítás, elhatárolás, mérés, illetve irodai feldolgozás. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Nagy Lajos: Országos felmérés III. dr.Vincze László: Országos felmérés II. (megjelenés előtt) F.2 szabályzat. Megoldandó feladatok: a félév elején kihirdetettek alapján. Telekalakítási, kisajátítási, kitűzési feladatok végrehajtása manuálisan és számítógépes programokkal. Változásvezetés.

116


A tantárgy kódja: GANAMEN0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANBGAT0

A tantárgy neve: Menedzsment (MEN) Számonkérés módja: félévközi jegy Gazdaságtan


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Németh Gyula A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A hallgatók ismerjék meg a földügyi szervezetek műszaki-gazdasági folyamatait, a kibocsátott termékek és szolgáltatások költség és értékszámítását, a földhivatali és vállalkozási formákban végezhető munkák gazdaságszervezési oldalát. A tantárgy leírása: Általános és rendszerelméleti alapfogalmak. Emberi erőforrás menedzsment. Személyiség, értékrend, motiváció, viselkedés. Munkafolyamat menedzsment. Munkaélettani jellemzők, időfelhasználás, szakmai sajátságok. Munkacsoport menedzsment. Munkaszervezési elvek, munkakörnyezeti hatások. A munkaszervezés szakmai sajátosságai. Szervezetek kialakítása. Cél, folyamat, szervezet. Modell, környezet, irányítás. A földügyi szakágazat szervezetei. Hivatali típusú szervezetek kialakítása, köztisztviselők. Társas és egyéni vállalkozások kialakulása. Piaci menedzsment. Gazdálkodási alapismeretek. Termelés, szolgáltatás. Nonprofit szervezetek. A nemzetgazdaság rendszere. Modell, működés, irányítás. Vezetéselméleti alapfogalmak, szervezeti kultúra, döntés- és személyiségközpontú vezetési stílusok. Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell a földügyi feladatok humán és műszaki-gazdasági elemeit, a várható költségek és gazdasági haszon kiszámításának módját, az alapvető gazdálkodási és vezetési alapfogalmakat és szabályokat. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, alkalmazása. Gyakorlatokon tesztek, számítások megoldása és értékelő konzultációs beszélgetések. Értékelés: Az évközi feladatok eredménye és írásbeli vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Németh Gyula: Menedzsment. Kézirat, Székesfehérvár, 2002. Gaál Zoltán – Kovács Zoltán: Menedzsment földhivatali vezetőknek. Kézirat, Szfvár., 1995. Bakacsi Gyula és szerzőtársai: Vezetés-szervezés I-II. Aula Kiadó, Budapest, 1991. Megoldandó feladatok tartalma: Humán menedzsment módszerei, pályázati önéletrajz, szakmai feladatok erőforrásainak elemzése, szakirodalmi feldolgozások.

117


A tantárgy kódja: GANCMIB0 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás Előfeltételek: GANAOFE1

A tantárgy neve: Minőségbiztosítás (MIB) Számonkérés módja: beszámló Országos felmérés I.


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Busics György A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja átfogó és általános ismeretek átadása a minőségügyi és mérésügyi rendszerekről és dokumentumokról, a hallgatók eligazodási készségének segítése, a minőség fontosságának tudatosítása, a minőségellenőrzés módszereinek áttekintése a térképkészítés folyamatában. A tantárgy leírása: A minőség fogalma. Minőségügyi fogalmak. A minőségügy történeti áttekintése. Minőségügyi rendszerek áttekintése.. A teljes körű minőségirányítás (TQM) elvei. A szabványosítás. Minőségirányítási rendszerek szabványai. Az ISO 9000:2000 szabvány alapelvei. A minőségirányítás módszerei, minőség-technikák. Statisztikai módszerek, folyamatszabályozás. Minőségügyi rendszer bevezetése. Minőségügyi dokumentumok. A minőségügyi rendszer független tanúsítása, az audit. A kataszteri térképkészítési folyamat minősége. A térkép minősége és minőségellenőrzése. Adatminőségi csoportok a DAT és a DITAB szabványok szerint. A mérésügy fogalmai. A mérőeszközök kezelése az ISO 9000:2000 szabvány alapján. Követelmények: A hallgatóknak ismerni kell a minőségügy fontosabb fogalmait, eljárásait, szakmai kapcsolatát. Az elsajátított ismeretekről számot kell adni. Oktatási módszer: Előadásokon projektoros bemutató. Esetenként hallgatói kiselőadás, csoportos teszt. Értékelés: Írásbeli beszámoló alapján, amely akkor eredményes, ha az elérhető pontszám legalább felét a hallgató megszerezte. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Bálint Julianna.: Minőség. Tanuljuk és tanítsuk. Műszaki Kiadó, 1999. Busics Gy.-Kiss A.-Forgács Z.: Minőségbiztosítás a kataszteri térképkészítésben. SE FFFK, 1998. A Phare TDQM tankönyvsorozat kiadványai. Magyar Minőség c. folyóirat ajánlott szakcikkei. Az előadások vázlatai pdf formátumban.

118


A tantárgy kódja: GANCMET0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Mérnöketika (MET) Számonkérés módja: beszámoló


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Apagyi Géza A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: A társadalmi együttélés értékrendjének megismerése, a mérnöki munkával szemben támasztható etikai elvárások megismerése. A tantárgy leírása: Etikai fogalmak. Erkölcsi tanok az ókorban. Munkaerkölccsel kapcsolatos ismeretek, fogalmak. Földmérési etikai sajátos követelmények általában és a hatóságoknál dolgozó mérnököknél, vezetőkkel szembeni elvárások. Az oktató, kutató, tudományos munkát végző mérnökök etikája. A vállalkozó mérnök, az igazságügyi földmérő szakértő etikája. Etikai kódex a nyugati államokban. A közszolgálati etikai kódex. A Magyar Mérnöki Kamara etikai kódexe. Ajánlások az emberekkel való bánásmód pozitív formáira. Követelmények: Ismerni és alkalmazni kell a mérnöki etika elvárásait. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Értékelés: Két zárthelyi dolgozat alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Balázs László: Mérnöketika (EFE FFFK jegyzet, Székesfehérvár) Ajánlott irodalom: Geodézia és Kartográfia folyóiratban publikált etikai témájú írások Megoldandó feladatok: -

119


4.2. A földmérő és földrendező szakok szakirányainak tantárgyleírásai

4.2.1. A földmérő szak mérő szakirányának tantárgyai

120


A tantárgy kódja: GFNBUVÉ0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAMÜI0

A tantárgy neve: Út- és vízépítéstan (UVÉ) Számonkérés módja: vizsga Műszaki ismeretek


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Homoródi András A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: Átfogó ismereteket nyújt az út- és vízépítés tárgyköreiből, kapcsolódva e témakörök geodéziai igényeihez. A tantárgy leírása: Utak osztályozása, közúthálózat. Vonóerő, teljesítmény. Ellenállások. Látótávolságok. Vízszintes és magassági vonalvezetés. Burkolatszélek vonalvezetése. Csomópontok. Terület- és köbtartalom számítás. Víztelenítés. Műtárgyak. Védőművek. Útpályaszerkezetek. Környezetvédelem. Hidrológia. Hidraulika. Hidrometria. Vízrendezés, vízkár elhárítás. Vízhasznosítás: vízbeszerzés, tározás, szétosztás. Öntözés. Vízi utak. Vízerő hasznosítása. Szennyvíztisztítás, csatornázás. Követelmények: Kellő jártasság megszerzése az utak tervezésében, a vízépítési műtárgyak tervezési, felmérési feladataiban. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon egy útterv elkészítése, vízgyűjtők meghatározása, egyéb számítások végrehajtása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Dr. Nemesdy Ervin: Úttervezés 1-2. Dr. Nemesdy Ervin: Útívkitűző zsebkönyv 1-2. Kézdi-Markó: Földművek 1-2. Megoldandó feladatok: -

121


A tantárgy kódja: GFNCTAL1 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANATÉI1

A tantárgy neve: Térinformatikai alkalmazások I. (TAL) Számonkérés módja: félévközi jegy Térinformatika I.


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Végső Ferenc A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: A tantárgy keretében áttekintjük a térinformatika főbb alkalmazásait: földinformációs rendszerek, közműalkalmazások, városi alkalmazások. A tantárgy leírása: Földrajzi információs rendszerek: a LIS eredete, szükségessége, földrészlet alapú LIS, a LIS létrehozásának kérdései, szervezeti kérdések, rendszerspecifikáció, rendszerkiválasztás és testre szabás, adat átalakítás, karbantartás. A GIS és a közművek: a közművek típusai, szerkezete, természete. A digitális alaptérkép, mint a közműtérkép alapja. Tipikus közmű alkalmazások. A közmű alkalmazások hardver és szoftver szükséglete. Városi alkalmazások: az önkormányzati térinformatika specifikus vonásai, tipikus önkormányzati önkormányzati rendszerek. Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell az alapfogalmakat, képessé kell válnia az alapelvek alkalmazására, felhasználására. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó, programbemutató. Gyakorlatokon feladatmegoldás számítógépeken, tipikus projektek megismerése. Értékelés: Az évközi feladatok és számonkérés alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Végső Ferenc: Térinformatikai alkalmazások főiskolai jegyzet Ajánlott irodalom: Goodchild et al.: Geographical Information Systems Vol. II. A Geodézia és Kartográfia folyóirat vonatkozó cikkei A témával foglalkozó mindenkori webhelyek Segédeszközök: Térinformatikai szoftverek Megoldandó feladatok: Egy kiválasztott – a félév témájába illeszkedő - térinformatikai alkalmazás kialakítása féléves projekt feladat keretében, a munkaterv bemutatása számítógépes prezentációval.

122


A tantárgy kódja: GFNBMGE0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAMGE0

A tantárgy neve: Mérnökgeodézia (MGE) Számonkérés módja: vizsga Mérnökgeodézia


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Ágfalvi Mihály A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókat mindazokkal a geodéziai és méréstechnikai feladatokkal, amelyeket különböző mérnöki létesítmények kitűzése ill. építés közbeni ellenőrző mérése során, a közművek felmérése és nyilvántartása során, mozgásvizsgálatok során, ill. a földalatti mérnöki létesítmények telepítése, építése és üzemeltetése során kell megoldani. A tantárgy leírása: Válogatott kitűzési és ellenőrző mérési feladatok a mérnökgeodéziai gyakorlatból (vázszerkezetű építmények, darupályák, toronyszerű építmények stb. kitűzése, építés közbeni irányító és ellenőrző mérése). Mérnökgeodéziai mozgásvizsgálatok: a mérések célja, a meghatározás modellje és alapelve. Mozgásvizsgálati mérési módszerek. A mérések feldolgozása, értékelése és értelmezése. Közműfelmérés és nyilvántartás: a nyilvántartás készítésének célja, a nyilvántartás rendszere és tartalma. Az egységes nyilvántartás létrehozásának folyamata, munkarészei. A földalatti részletek műszeres kutatása, a feltárt részletek részletes felmérése. Földalatti mérések: a mélyművelésű bányákkal kapcsolatos bányamérési feladatok. Bányászati alapfogalmak, a földalatti vízszintes és magassági alapponthálózat mérése. A felszíni és a földalatti hálózatok összekapcsolásának megoldásai. A bányanyitással és a műveléssel kapcsolatos feladatok. Földalatti vasutak, alagutak építésével kapcsolatos geodéziai feladatok. Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk az alapfogalmakat, végre kell hajtaniuk a témakörhöz kapcsolódó egyszerűbb méréseket, számításokat, feldolgozásokat. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, projektor alkalmazása. Gyakorlatokon terepi számítógépes bemutató, mérőgyakorlatok, illetve irodai feldolgozás. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Ágfalvi Mihály: Mérnökgeodézia II. 2003. A tantárgy félévi követelményrendszerében megnevezett egyéb irodalmi források Megoldandó feladatok: szakági részletes helyszínrajz készítése, mozgásvizsgálati feladat, azimut meghatározás giroteodolittal, kapcsoló háromszög mérése, aknamélységmérés (magasságátvitel) és hidrosztatikai szintezés, tanulmányi kirándulás

123


A tantárgy kódja: GFNBGER0 A tantárgy óraszáma/hét: 1 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAAMH0

A tantárgy neve: Geodéziai rendszerek (GGE) Számonkérés módja: vizsga Alappontmeghatározás


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csepregi Szabolcs A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: választható (B) A tantárgy célja: A műszerek és korszerű eljárások megismerésével a hallgatók jobban ki tudják használni a műszereket és sajátos módszerek alkalmazásával eredményesebben, oldhatják meg feladataikat. A tantárgy oktatásának célja, hogy a ma általánosan használt műszerek és módszerek újabb, kevésbé ismert lehetőségeit kihasználva a munkafeladatokat eredményesebben és gazdaságosabban oldják meg. A tantárgy leírása: Különböző mérőállomások és legújabb típusaik. Mérőállomások programjainak felépítése, adatrögzítési rendszerei, különböző rögzítési formátumok beállítási lehetőségei. Mérőállomások és a számítógépek kapcsolat, adatátvitel a mérőállomásból és mérőállomásba. Kitűzés mérőállomással. Közvetlen koordináta számítási lehetőségek alkalmazása. Szabadálláspont meghatározása és kitűzés szabadálláspontról. Műszervizsgálatok és a műszerhibák figyelembevétele. Mérőállomások egyéb programjai, homlokzatfelmérés, hossz-és keresztszelvény felvétel, útkitűzés. Mérés fóliára és szabad felületre, és ezek előnyeinek kihasználása. Robusztus kiegyenlítési eljárások. Durvahiba szűrés a kiegyenlítés végrehajtása során. Térbeli transzformációk. Térbeli forgatás és hasonlósági transzformációk megoldása. Térbeli előmetszés, ipari mérőrendszer. Szögtartó és általános torzulási transzformációk. Műszerek kalibrálása és ennek tanúsítása. Műszervizsgálat alapvonalon. Műszervizsgálat. Követelmények: A tantárgy teljesítését követően készség szinten ismerni kell a mérőállomások program rendszerét, egyes speciális feladatok lehetőségét. Műszer vizsgálatokat és a műszer kalibrálás jelentőségét. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó és oktatófilm. Gyakorlatokon az egyes minta feladatokat el kell készíteni. Értékelés: 50%-ban az évközi feladatok és 50%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom Műszergyárak leírásai. Műszerek kézikönyvei. Angol és német nyelvű műszertan könyvek. Geodézia és Kartográfia idevonatkozó megjelölt szakcikkei. Felhasználható anyagok: előadásjegyzetek, a Geodézia és Kartográfia folyóirat cikkei, oktató videofilmek Megoldandó feladatok: a félévi tantárgyi követelményekben meghatározott gyakorlatokat be kell adni, illetve megírandó 1 zárthelyi dolgozat.

124


A tantárgy kódja: GANBFEG1 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: GANAFIZ0

A tantárgy neve: Felsőgeodézia I. (FEG) Számonkérés módja: vizsga Fizika


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Joó István A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A leendő földmérő és földrendező mérnökök megszerezzék azokat a geodéziai ismereteket, amely birtokában el tudják végezni a felsőrendű vízszintes és felsőrendű magassági alaphálózatok létesítésével kapcsolatos munkákat, továbbá, hogy áttekintő ismereteket szerezzenek a földfizikai alapok, az elméleti geodézia, a műhold-geodézia tárgyköréből. A tantárgy leírása: Földfizikai alapok: A Föld: szerkezete, felépítése, kora, forgása, keringése. A felszínt alakító hatások. Izosztázia, földmágnesesség, földrengések. Tengerek, árapály. A Föld gerőtere: Alapfogalmak. Nehézségi mérések: abszolút-, relatív meghatározások. Redukálások. Normális érték, nehézségi rendellenességek. A Föld elméleti alakja: Előzmények, szintfelületek, szintszferoidok. Függővonal-elhajlás. Geoid meghatározások. Geodéziai alapfelületek: A forgási ellipszoid és összefüggései. Számítások az ellipszoidon (szögfelesleg, oldalhossz, geodéziai főfeladatok). A forgási ellipszoid meghatározása: fokmérés, felületek módszere. Nemzetközi ellipszoidok. Geodéziai alaphálózatok: Alapismeretek. A háromszögelési eljárás vázlatos tárgyalása. Felsőrendű szintezés részletes bemutatása. Háromdimenziós hálózatok, gravimetriai hálózatok rövid áttekintése. Műhold-geodézia: Mesterséges holdak és pályáik. Geometriai, dinamikai és pályamódszerek és űrgravimetria. GPS-technika bemutatása továbbá a szélső pontosságú GPS mérések hibaforrásainak részletesebb tárgyalása. Követelmények: A tantárgy teljesítését követően a hallgatónak tisztában kell lennie a mérési és levezett adatok megbízhatóságával és annak gyakorlati jelentőségével. A hallgatóknak tételesen ismernie kell a felsőrendű méréseket, a műszereket, a gravimetriai hálózatokat, a műholdas helymeghatározás alapvető típusait, valamint a GPS technológia alkalmazhatóságát szélső pontosságú mérések esetében. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diák. Értékelés: 25 % zárhelyi dolgozat + 75% a vizsga alapján Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Dr. Joó István: Elméleti geodézia (Felsőgeodézia III.) Dr. Joó István: Felsőrendű mérések (Felsőgeodézia IV.) Felhasználható anyagok: előadásjegyzetek, műszerleírások, a Geodézia és Kartográfia folyóirat cikkei, oktató videofilmek Dr. Homoródi L.: Felsőgeodézia (Bp. 1966)

125


A tantárgy kódja: GFNBFEG2 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: GANBFEG1

A tantárgy neve: Felsőgeodézia II. (FEG) Számonkérés módja: vizsga Felsőgeodézia I.


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Joó István A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A földmérő szakos hallgatók egyrészt megszerzik azokat az alapvető csillagászati ismereteket, amelyek a földrajzi helymeghatározáshoz, továbbá a műholdgeodéziában szükségesek, másrészt elsajátítják a földrajzi helymeghatározás Magyarországon használt módszereit. A tantárgy leírása: Csillagászati alapismeretek: A csillagászattan fogalma, feladata, felosztása, jelentősége és rövid története. Az éggömb: Égitestek, csillagképek, csillagtérképek. Helymegjelölés az éggömbön. Jellegzetes vonalak és pontok. Látszólagos Föld körüli keringés. Az égitestek fényessége. A Naprendszer. A Nap. A Föld. A Hold. Különleges elhelyezkedések. A bolygók és egyéb égitestek. Galaxisok (Tejút-rendszer, extragalaxisok). A csillagok tulajdonságai. Sztellárstatisztika, a csillagok mozgása. Kéttest és háromtest-probléma. A bolygók, a holdak, a kisbolygók és az üstökös mozgása. Kozmogónia. A földgömb és az éggömb koordinátarendszerei: A földrajzi helymeghatározás fogalma, feladata. Különböző földrajzi koordináták. Az éggömb koordináta rendszerei. Csillagkatalógusok, csillagászati évkönyvek. Csillagászati helyzetháromszög. Az idő és időrendszerek: Különböző idők. Időegyenleg. Új világidő-rendszerek. Átszámítás a különböző időrendszerek között. Az év értelmezése. Naptárak. A földrajzi helymeghatározás eszközei. Irányzó műszerek. Időmérő műszerek. Segédműszerek A földrajzi helymeghatározás főbb módszerei: Észlelési alapműveletek. Helyi csillagidő-, és földrajzi hosszúság meghatározása. Földrajzi szélességmeghatározások Azimutmeghatározás és a csillagászati északi irány kitűzése. Redukálások. Követelmények: Alapvető fontosságú a fogalmak definiálása, a tárgyalt ismeretanyag elemei közötti kapcsolat felismerése, az összefüggések ismerete és azok alkalmazási készsége. A csillagászati alapismereteknél a tárgyalt anyag áttekintő ismerete, a főbb jellemzők és főbb adatok ismerete a fontos. A felsőrendű mérésekkel, az idővel, a koordinátákkal, a csillagászati koordinátarendszerekkel, a földrajzi helymeghatározás műszereivel, módszereivel, a műholdgeodézia geometriai módszereivel és a redukálásokkal foglalkozó anyagrész tételes ismerete szükséges. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diák. Értékelés: 25 % zárthelyi dolgozat és 75% a vizsga alapján Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Dr. Joó István: Csillagászati alapismeretek (Felsőgeodézia I.) Dr. Joó István: A földrajzi helymeghatározás elemei (Felsőgeodézia II.)

126


A tantárgy kódja: GFNBTÁÉ0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 3 gyakorlat Előfeltételek: GANAFOT2

A tantárgy neve: Távérzékelés (TÁÉ) Számonkérés módja: vizsga Fotogrammetria II.


Tanszék: Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék (GFO) Tantárgyfelelős oktató: Csornai Gábor A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A képzés célja, hogy a földmérő szakos hallgatók megalapozó bevezető képzést kapjanak a távérzékelt adatok kiértékelésének, alkalmazásának alapjairól a hazai fontosabb alkalmazási területek áttekintésével. A tantárgy leírása: A távérzékelés fizikai alapjai, a kvantitatív módszer. Felvételező rendszerek, távérzékeléses adatfajták, beszerzésük. A távérzékelt felvételek kiértékelése, feldolgozási módszerek, összehasonlításuk, a digitális feldolgozás lépései. A távérzékelt felvételek előfeldolgozása. A digitális képfeldolgozás lépései, a képelemzés feladata, lépései, módszerei, pontosságvizsgálata. Válogatott kérdések a képelemzésből. Távérzékelés alkalmazási eredmények, mezőgazdasági alkalmazások. A földrajzi információs rendszerek és alkalmazásuk a távérzékelt felvételek kiértékelésében. Korszerű irányok, fejlesztési programok. Főbb hazai projektek bemutatása. Követelmények: A végzett hallgatók képesek legyenek egy-egy terület alkalmazási, fejlesztési, vagy fejlesztési projektben részt venni. Ismerjék a távérzékelés alapjait, előnyeit, korlátait, a felvételek feldolgozásának módszereit, lépéseit. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő fóliák, diák és űrfelvételek. Gyakorlatokon az alkalmazott eszközök, módszerek, hardver és szoftver elemek megismerése. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Csornai – Dalia: Távérzékelés (jegyzet), előadásanyagok. Megoldandó feladatok: A félév során 2 elméleti és 2 gyakorlati (számítások) zárthelyi dolgozat kell megírni.

127


A tantárgy kódja: GFNBMHM0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAAMH0

A tantárgy neve: Műholdas helymeghatározás (MHM) Számonkérés módja: félévközi jegy Alappontmeghatározás


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Busics György A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A GPS technika egyre szélesebb körű alkalmazása szükségessé teszi, hogy a hallgatók elmélyítsék eddigi, e tárgykörben szerzett ismereteiket, kellő jártasságot szerezzenek a GPS vevők és feldolgozó programok kezelésében, képesek legyenek gyakorlati célú GPS projektekben való részvételre. A tantárgy oktatásának célja a GPS mérés, feldolgozás és alkalmazás bemutatása, az elméleti alapok elmélyítése és készségek kialakítása az új technika alkalmazására. A tantárgy leírása: GPS feldolgozó szoftverek. A GNSS rendszer jelenlegi és jövőbeni helyzete. 3D, 2D és 1D transzformációk GPS mérések átszámítására helyi vonatkozási rendszerekbe. Statikus mérés munkafolyamata. Kinematikus mérés munkafolyamata. RTK technika. A DGPS technika megvalósítási lehetőségei. Navigáció és GPS. Passzív és aktív GPS hálózatok és példák. A GNSS alkalmazási területeinek áttekintése. A GPS mérések feldolgozásának matematikai modelljei. Gyakorlatok: GPS méréstervező programok. RINEX formátumú adatok elemzése. Adatbeviteli lehetőségek. Hosszú GPS vektorok feldolgozása. Felmérési hálózat GPS vektorainak feldolgozása. GPS hálózat kiegyenlítése. GPS-EOV transzformáció. Kinematikus mérés feldolgozása, ábrázolása. Mérés geodéziai és navigációs vevőkkel és az adatok feldolgozása, elemzése. Követelmények: A hallgatóknak el kell mélyíteni a GPS mérés és feldolgozás terén szerzett ismereteiket. Készség szinten el kell sajátítani két feldolgozó szoftver valamint a főiskolai kar GPS vevőinek használatát. Oktatási módszer: Előadásokon projektoros bemutató, a fogalmak és technológiák bemutatása, magyarázata. Gyakorlatokon régebbi mérések egyéni feldolgozása különböző szoftverekkel, saját mérések tervezése, végrehajtása és elemzése. Értékelés: 60 %-ban az évközi feladatok, 40 %-ban zárthelyi beszámoló alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Husti György és társai: Globális helymeghatározó rendszer, NyME, Sopron, 2000.

B. Hofmann-Wellenhof, H. Lichtenegger, J. Collins: GPS. Theory and Practice. Springer, Wien, 1997. Ádám és társai: Műholdas helymeghatározás, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2004. A Geodézia és Kartográfia folyóirat ajánlott szakcikkei. Az előadások vázlatai pdf formátumban. Gyakorlati segédlet.

128


A tantárgy kódja: GFNCIÉB0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAINY0

A tantárgy neve: Ingatlan-értékbecslés (IÉB) Számonkérés módja: vizsga Ingatlan-nyilvántartás


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Mizseiné dr. Nyíri Judit A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: Az ingatlanértékelés iránti széleskörű igény a rendszerváltást követően jelent meg ismételten Magyarországon, mintegy negyvenévi kényszerű szünet után. Az igények és elvárások a szakemberképzés területén is megnövekedtek. Szükséges, hogy a földmérő és földrendező mérnökök megismerkedjenek ezzel a szakterülettel, az alkalmazott értékelési módszerekkel. Különösen fontos részterület a termőföld értékelése, amely igen szoros kapcsolatban áll a földmérési szakmával. A tantárgy leírása: Az ingatlanértékelés alapjai. Az értékelés matematikája (sorozatok, egyenértékűségi összefüggések, pénzfolyam, értékcsökkenés, területi mértékegységek). Az értékbecslés szerepe a gazdálkodási folyamatokban. Az ingatlan fogalma és az ingatlanpiac. Építmények elhelyezésére szolgáló földrészletek. Az ingatlan értékeléssel összefüggő jogi vonatkozások. Felépítményes ingatlanok műszaki építészeti ismerete (építési módok, épületek szerkezettani ismerete, épületdiagnosztika). Az értékelés általános folyamata, értékbecslési módszerek és alkalmazási területek. A termőföld értékelése, a földértékelés jelenlegi rendszere. Az értékelési szakvélemény tartalmi felépítése. Az ingatlanfejlesztés és az értékelés kapcsolata. Európában alkalmazott értékelési módszerek. Követelmények: A hallgató kellő ismeretekkel rendelkezzen az ingatlanok értékbecslésével kapcsolatos szakterületek fogalmairól, feladatairól. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon az értékelés módszereinek gyakorlása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: jegyzet, ajánlott szakirodalom Megoldandó feladatok: feladatlap (8)

129


4.2.2. A földmérő szak térinformatika szakirányának tantárgyai

130


A tantárgy kódja: GFNCUVÉ0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAMÜI0

A tantárgy neve: Út- és vízépítéstan (UVÉ) Számonkérés módja: vizsga Műszaki ismeretek


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Homoródi András A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: Átfogó ismereteket nyújt az út- és vízépítés tárgyköreiből, kapcsolódva e témakörök geodéziai igényeihez. A tantárgy leírása: Utak osztályozása, közúthálózat. Vonóerő, teljesítmény. Ellenállások. Látótávolságok. Vízszintes és magassági vonalvezetés. Burkolatszélek vonalvezetése. Csomópontok. Terület- és köbtartalom számítás. Víztelenítés. Műtárgyak. Védőművek. Útpályaszerkezetek. Környezetvédelem. Hidrológia. Hidraulika. Hidrometria. Vízrendezés, vízkár elhárítás. Vízhasznosítás: vízbeszerzés, tározás, szétosztás. Öntözés. Vízi utak. Vízerő hasznosítása. Szennyvíztisztítás, csatornázás. Követelmények: Kellő jártasság megszerzése az utak tervezésében, a vízépítési műtárgyak tervezési, felmérési feladataiban. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon egy útterv elkészítése, vízgyűjtők meghatározása, egyéb számítások végrehajtása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Dr. Nemesdy Ervin: Úttervezés 1-2. Dr. Nemesdy Ervin: Útívkitűző zsebkönyv 1-2. Kézdi-Markó: Földművek 1-2. Megoldandó feladatok: -

131


A tantárgy kódja: GFNBTAL1 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANATÉI1

A tantárgy neve: Térinformatikai alkalmazások I. (TAL) Számonkérés módja: félévközi jegy Térinformatika I.


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Végső Ferenc A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A tantárgy keretében áttekintjük a térinformatika főbb alkalmazásait: földinformációs rendszerek, közműalkalmazások, városi alkalmazások. A tantárgy leírása: Földrajzi információs rendszerek: a LIS eredete, szükségessége, földrészlet alapú LIS, a LIS létrehozásának kérdései, szervezeti kérdések, rendszerspecifikáció, rendszerkiválasztás és testre szabás, adat átalakítás, karbantartás. A GIS és a közművek: a közművek típusai, szerkezete, természete. A digitális alaptérkép, mint a közműtérkép alapja. Tipikus közmű alkalmazások. A közmű alkalmazások hardver és szoftver szükséglete. Városi alkalmazások: az önkormányzati térinformatika specifikus vonásai, tipikus önkormányzati önkormányzati rendszerek. Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell az alapfogalmakat, képessé kell válnia az alapelvek alkalmazására, felhasználására. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó, programbemutató. Gyakorlatokon feladatmegoldás számítógépeken, tipikus projektek megismerése. Értékelés: Az évközi feladatok és számonkérés alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Végső Ferenc: Térinformatikai alkalmazások főiskolai jegyzet Előadás anyagok Ajánlott irodalom: Goodchild et al.: Geographical Information Systems Vol. II. A Geodézia és Kartográfia folyóirat vonatkozó cikkei A témával foglalkozó mindenkori webhelyek Térinformatikai szoftverek Segédeszközök: Megoldandó feladatok: Egy kiválasztott – a félév témájába illeszkedő - térinformatikai alkalmazás kialakítása féléves projekt feladat keretében, a munkaterv bemutatása számítógépes prezentációval.

132


A tantárgy kódja: GFNBTAL2 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 4 gyakorlat Előfeltételek: GANATÉI2

A tantárgy neve: Térinformatikai alkalmazások II. (TAL) Számonkérés módja: vizsga Térinformatika II.


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Végső Ferenc A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A tantárgy keretein belül áttekintésre kerülnek a környezetgazdálkodási feladatok, ezek információ és adatszükséglete, valamint kívánt végeredményei. Az elméletben bemutatott feladatcsoportok alapján a hallgatók önállóan dolgozzák fel egy-egy általuk kiválasztott terület környezeti információit, majd bemutatják a feldolgozást és javaslatokat tesznek a terület kezelésére. A tantárgy leírása: A környezetvédelem legfontosabb feladatai: Környezetállapot felmérés értékelés, vegetációtérképezés, döntés-előkészítés – döntéstámogatás, hatásvizsgálat - telepítés tervezés, a hazai országos környezetvédelmi előírások és projektek áttekintése. A környezetvédelmi feladatok adatigénye: rendelkezésre álló adatforrások, távérzékelés a környezetgazdálkodásban, adatintegráció. Környezetgazdálkodás és GIS: a legfontosabb feladtat típusok megoldása térinformatikai eszközökkel, tematikus térképezés, több szempontú környezetértékelés, döntéselőkészítés - döntéstámogatás merev feltételekkel, döntés-előkészítés - döntéstámogatás lágy feltételekkel, hatásvizsgálatok, terjedési modellek Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell az alapfogalmakat, képessé kell válnia azok alkalmazására, felhasználására. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó, programbemutató. Gyakorlatokon feladatmegoldás számítógépeken, tipikus projektek megismerése. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Végső Ferenc: Térinformatikai alkalmazások főiskolai jegyzet Előadás anyagok Ajánlott irodalom: Goodchild et al.: Geographical Information Systems Vol. II. A Geodézia és Kartográfia folyóirat vonatkozó cikkei A témával foglalkozó mindenkori webhelyek Segédeszközök: Térinformatikai szoftverek Megoldandó feladatok: Egy kiválasztott – a félév témájába illeszkedő - térinformatikai alkalmazás kialakítása féléves projekt feladat keretében, a munkaterv bemutatása számítógépes prezentációval.

133


A tantárgy kódja: GANBFEG1 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: GANAFIZ0



Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Joó István A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A leendő földmérő és földrendező mérnökök megszerezzék azokat a geodéziai ismereteket, amely birtokában el tudják végezni a felsőrendű vízszintes és felsőrendű magassági alaphálózatok létesítésével kapcsolatos munkákat, továbbá, hogy áttekintő ismereteket szerezzenek a földfizikai alapok, az elméleti geodézia, a műhold-geodézia tárgyköréből. A tantárgy leírása: Földfiziakai alapok: A Föld: szerkezete, felépítése, kora, forgása, keringése. A felszínt alakító hatások. Izosztázia, földmágnesesség, földrengések. Tengerek, árapály. A Föld gerőtere: alapfogalmak. Nehézségi mérések: abszolút-, relatív meghatározások. Redukálások. Normális érték, nehézségi rendellenességek. A Föld elméleti alakja: Előzmények, szintfelületek, szintszferoidok. Függővonal-elhajlás. Geoid meghatározások. Geodéziai alapfelületek: A forgási ellipszoid és összefüggései. Számítások az ellipszoidon (szögfelesleg, oldalhossz, geodéziai főfeladatok). A forgási ellipszoid meghatározása: fokmérés, felületek módszere. Nemzetközi ellipszoidok. Geodéziai alaphálózatok: Alapismeretek. A háromszögelési eljárás vázlatos tárgyalása. Felsőrendű szintezés részletes bemutatása. Háromdimenziós hálózatok, gravimetriai hálózatok rövid áttekintése. Műhold-geodézia: Mesterséges holdak és pályáik. Geometriai, dinamikai és pályamódszerek és űrgravimetria. GPS-technika bemutatása továbbá a szélső pontosságú GPS mérések hibaforrásainak részletesebb tárgyalása. Követelmények: A tantárgy teljesítését követően a hallgatónak tisztában kell lennie a mérési és levezett adatok megbízhatóságával és annak gyakorlati jelentőségével. A hallgatóknak tételesen ismernie kell a felsőrendű méréseket, a műszereket, a gravimetriai hálózatokat, a műholdas helymeghatározás alapvető típusait, valamint a GPS technológia alkalmazhatóságát szélső pontosságú mérések esetében. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diák. Értékelés: 25 % zárhelyi dolgozat + 75% a vizsga alapján Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Dr. Joó István: Elméleti geodézia (Felsőgeodézia III.) Dr. Joó István: Felsőrendű mérések (Felsőgeodézia IV.) Felhasználható anyagok: előadásjegyzetek, műszerleírások, a Geodézia és Kartográfia folyóirat cikkei, oktató videofilmek Dr. Homoródi L.: Felsőgeodézia (Bp. 1966)

134


A tantárgy kódja: GFNBTÉM0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 3 gyakorlat Előfeltételek: GANATÉI2

A tantárgy neve: Térinformatikai menedzsment (TÉM) Számonkérés módja: vizsga Térinformatika II.


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Prof. Dr. Márkus Béla A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A térinformatikai menedzsment alapelveinek, és gyakorlati fogásainak, módszereinek megismertetése a hallgatókkal. A tantárgy leírása: A térinformatikai menedzsment alapfogalmai. A környezet jelentősége: belső, cégspecifikus és külső környezet. Térinformatikai projektmenedzsment – projekttervezés, projekt marketing és monitoring. A GIS megvalósítási folyamata: projektötlettől a beüzemelésig: felhasználói igények felmérése, az információs igényekre alapozott tervezés, és munkarészei. Logikai keretmátrix. Gantt-diagram készítése. Adat- és informatikai menedzsment. Költség és haszon elemzés. Minőségbiztosítás. Változás menedzsment. A GIS helye, szerepe a szervezetben és hatásai. Fejlődési tendenciák. Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a térinformatikai menedzsment alapfogásait, képesnek kell lenniük az egyszerűbb GIS projektek megtervezésére és lebonyolítására. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó, programbemutató. Gyakorlatokon térinformatikai projektek tervezése. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Márkus Béla: Térinformatikai menedzsment, NyME GEO jegyzet, 2003. Ajánlott irodalom: Detrekői Ákos - Szabó György: Térinformatika, Nemzeti Könyvkiadó, 2002. NCGIA Core Curriculum III. kötet, SE FFFK, 1994. Szabó Szilárd: A magyarországi térinformatika forráskönyve, 2003. Szoftver: Microsoft Projekt, Visio Megoldandó feladatok: a félévenként kiírt tantárgyi követelmények szerint: 2 zárthelyi, gyakorlati feladatok, és 1 komplex beszámoló.

135


A Térinformatikai menedzsment tárgyat angol nyelven is tanulhatják a hallgatók. A tantárgy kódja: GFNBTÉM0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 3 gyakorlat Előfeltételek: GANATÉI2

A tantárgy neve: GI Management (TÉM) Angol nyelven Számonkérés módja: vizsga Térinformatika II.


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Prof. Dr. Márkus Béla A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: Introduction to the fundamentals, skills and methods of GI management. A tantárgy leírása: Fundamentals of geographic information management. The importance of environment: internal, firm-specific and external environment. GIS project management, planning, project marketing and monitoring. GIS realization process: from the project idea to operational use. User demand survey, needs analysis, planning based on information demand. Logical framework matrix. Preparation of Gantt charts. Data and information management. Cost and benefit analysis. Quality assurance. Change management. Role and effects of GIS within the organization. Development trends. Követelmények: Students must become adept at basic skills of GI management and must be able to plan and organize simple GIS projects. Oktatási módszer: During lectures: projector, video and software presentation. During practical: GIS project planning. Értékelés: 60% homework, tasks, reports and 40% written exam Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Required reading: o Markus, B.: Parcel-Based Information Systems, Lecture notes, Salzburg, 2001. o Tomlinson, R: Thinking about GIS, ESRI Press, Redlands, California, 2003. Recommended reading: o NCGIA Core Curriculum Volume III., NCGIA, Santa Barbara, 1989 - 2004. o Frank A. - Raubal M. - van der Vlugt M.: PANEL - GI Compendium, Geoinfo Series nr. 21, Vienna, 2000. o BEST-GIS: Guidelines for best practice in user interface for GIS, 1998. o Calkins H. et al.: Geographic Information System Development Guides, NCGIA CC, Unit 136. o Nebraska Guidebook for a Local Government Multipurpose Land Information System, http://www.calmit.unl.edu/gis/LIS_Stds_Intro.html, 2000. Software: Microsoft Project, Visio Megoldandó feladatok: according to announced semester subject requirements: 2 tests, weekly tasks and 1 final exam.

136


A tantárgy kódja: GANCTER0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: GANAJAI0

A tantárgy neve: Félév: Településrendezés (TER) 5 Számonkérés módja: Kreditek száma: beszámoló 2 Jogi- és államigazgatási ismeretek

Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Sztanekné Apai Gabriella A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: Átfogó ismeretek nyújtása a szakterületről, a birtokrendezési tervek készítésének megalapozása. A tantárgy leírása: A terület- és településfejlesztés, rendezés közigazgatási keretei, államszervezeti struktúra, törvényalkotó, végrehajtó, ellenőrző funkciók, gyakorlásuk szervezetei, módja. Jogszabályi háttér, jogalkalmazási alapismeretek. Települési – terület önkormányzati fejlesztésirendezési feladatok és hatáskörök, közigazgatási hatósági feladatok és hatáskörök. Terület- és településfejlesztés, - rendezés értelmezése, összefüggései a területi tervezés szintjei, feladatai. Területi tervek rendszere, a tervek fajtái, a tervegyezetés, jóváhagyás rendje, a korszerű területi tervezés irányelvei. A területi és településfejlesztés tervezési fázisai, a tervek tartalma. Településrendezési szerkezeti terv. Korszerű településrendezési szabályozás alapelvei, elemei. Tervkarbantartás, adatnyilvántartás. Települési értékvédelem: beépítési hagyományok, épített értékek. A település-ökológiai adottságok; ökológiai szempontok érvényesítése a településfejlesztésben. Zöldfelületi rendszer, fejlesztési-rendezési irányelvek. Környezetterhelhetőség vizsgálata, környezetfejlesztő területi szabályozás. Gazdaságfejlesztő területfejlesztés, - rendezés; ipari parkok; mezőgazdasági célú birtokrendezés területi alapjai. Területgazdálkodás, terület felhasználás. A településrendezés sajátos jogintézményei. Követelmények: Az alapfogalmak ismerete, elsajátítása és alkalmazása. Oktatási módszer: Hagyományos és korszerű oktatástechnikai eszközöket használunk, tervrészleteket, komplett terveket mutatunk be. Oktatási segédeszközök: Jegyzet előkészületben, fóliaábrák Értékelés: Az évközi feladatok és a beszámoló alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Tantárgyi követelményekben közreadott irodalomjegyzék; településrendezés témájú szakdolgozatok könyvtári példánya, településrendezési tervek – önkormányzatoknál megtekinthetők. Megoldandó feladatok: a tantárgyi követelmények szerint

137


A tantárgy kódja: GFNBTÁÉ0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 3 gyakorlat Előfeltételek: GANAFOT2

A tantárgy neve: Távérzékelés (TÁÉ) Számonkérés módja: vizsga Fotogrammetria II.


Tanszék: Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék (GFO) Tantárgyfelelős oktató: Csornai Gábor A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A képzés célja, hogy a földmérő szakos hallgatók megalapozó bevezető képzést kapjanak a távérzékelt adatok kiértékelésének, alkalmazásának alapjairól a hazai fontosabb alkalmazási területek áttekintésével. A tantárgy leírása: A távérzékelés fizikai alapjai, a kvantitatív módszer. Felvételező rendszerek, távérzékeléses adatfajták, beszerzésük. A távérzékelt felvételek kiértékelése, feldolgozási módszerek, összehasonlításuk, a digitális feldolgozás lépései. A távérzékelt felvételek előfeldolgozása. A digitális képfeldolgozás lépései, a képelemzés feladata, lépései, módszerei, pontosságvizsgálata. Válogatott kérdések a képelemzésből. Távérzékelés alkalmazási eredmények, mezőgazdasági alkalmazások. A földrajzi információs rendszerek és alkalmazásuk a távérzékelt felvételek kiértékelésében. Korszerű irányok, fejlesztési programok. Főbb hazai projektek bemutatása. Követelmények: A végzett hallgatók képesek legyenek egy-egy terület alkalmazási, fejlesztési, vagy fejlesztési projektben részt venni. Ismerjék a távérzékelés alapjait, előnyeit, korlátait, a felvételek feldolgozásának módszereit, lépéseit. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő fóliák, diák és űrfelvételek. Gyakorlatokon az alkalmazott eszközök, módszerek, hardver és szoftver elemek megismerése. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Csornai – Dalia: Távérzékelés (jegyzet), előadásanyagok. Megoldandó feladatok: A félév során 2 elméleti és 2 gyakorlati (számítások) zárthelyi dolgozat kell megírni.

138


A tantárgy kódja: GFNCKAR0 A tantárgy óraszáma/hét: 1 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: GANATÉT0

A tantárgy neve: Kartográfia (KAR) Számonkérés módja: félévközi jegy Térképtan


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Guszlev Antal A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókkal a számítógépes térképészet alapfogalmait, és az alapvető térképtervezési és szerkesztési műveleteket A tantárgy leírása: Térkép, méretarány, generalizálás. A térképek típusai; Tematikus kartográfiai módszerek; Domborzatábrázolás, 3D megjelenítés; A térképek névrajza, tipográfia; Vektoros és raszteres térképek. Térképek az interneten; Színrendszerek, nyomdai előkészítés; Térképkészítésre alkalmas szoftverek; A térképtervezés és szerkesztés lépései. Követelmények: A hallgatónak ismernie kell a számítógépes térképészet elméleti hátterét és a térképszerkesztés lépéseit. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó, programbemutató. Értékelés: Az évközi feladatok és számonkérés alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Zentai László: Számítógépes térképészet, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000 Zentai László: Számítógéppel segített térképszerkesztés (jegyzet) Tempus SJEP 11191-96, Budapest, 1999. Kraak, M.J. and Brown, A.: Web cartography - developments and prospects, ITC, 2001. Megoldandó feladatok: Általános földrajzi térkép tervezése és szerkesztése

139


A tantárgy kódja: GFNBADI0 A tantárgy óraszáma/hét: 1 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANATÉI2

A tantárgy neve: Adatintegráció (ADI) Számonkérés módja: félévközi jegy Térinformatika II.


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Kulcsár Attila A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megvizsgálják a földrajzi adatok tulajdonságait, kapcsolatait, megismerik a különböző metaadat szabványokat, adattárházakat, az adatbányászat elveit és a földrajzi és leíró adatok integrálásának gyakorlati megvalósítását. A tantárgy leírása: Témakörök: adatbányászat, térbeli adatmodellek, földrajzi és leíró adatok adatintegrációja Elméleti órák anyaga: Adattárházak, Adatbányászat, Térbeli adatmodellek összefoglalása, Valós földrajzi adatot tulajdonságainak elemzése, Meta szabványok, GIS adatok integrálása Gyakorlati órák anyaga: Adatintegráció GIS szoftverekkel: Idrisi, GeoMedia, ArcGIS, Mapinfo Követelmények: Az elméleti és a gyakorlati anyag kézség szintű ismerete. Oktatási módszer: Előadásokon számítógépes bemutató, prezentáció. Gyakorlatokon egyénileg számítógépes feladatok végrehajtása. Értékelés: A félévközi jegy megszerzéséhez elméleti ismeretekből 1 zárthelyi és témakörönként egy gyakorlati beszámolót kell sikeresen teljesíteni. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: IKTA projektek: http://fish.fomi.hu és http://terinf.axis.hu Szabványok: FGDC, ISO, CEN, OGC, MSZ GIS szoftverek felhasználói kézikönyve Kulcsár Attila: Automatic GIS data Quality Assessment for Non-experts, MMU (UK) MSc dissertation, 2001, 141 old. Megoldandó feladatok: Földrajzi mintaadatok alapján GIS adatbázis építése és metaadat leírás készítése az egyes szoftverekkel.

140


4.2.3. A földrendező szak rendező szakirányának tantárgyai

141


A tantárgy kódja: GANCFEG1 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: GANAFIZ0



Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Joó István A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: A leendő földmérő és földrendező mérnökök megszerezzék azokat a geodéziai ismereteket, amely birtokában el tudják végezni a felsőrendű vízszintes és felsőrendű magassági alaphálózatok létesítésével kapcsolatos munkákat, továbbá, hogy áttekintő ismereteket szerezzenek a földfizikai alapok, az elméleti geodézia, a műhold-geodézia tárgyköréből. A tantárgy leírása: Földfiziakai alapok: A Föld: szerkezete, felépítése, kora, forgása, keringése. A felszínt alakító hatások. Izosztázia, földmágnesesség, földrengések. Tengerek, árapály. A Föld gerőtere: Alapfogalmak. Nehézségi mérések: abszolút-, relatív meghatározások. Redukálások. Normális érték, nehézségi rendellenességek. A Föld elméleti alakja: Előzmények, szintfelületek, szintszferoidok. Függővonal-elhajlás. Geoid meghatározások. Geodéziai alapfelületek: A forgási ellipszoid és összefüggései. Számítások az ellipszoidon (szögfelesleg, oldalhossz, geodéziai főfeladatok). A forgási ellipszoid meghatározása: fokmérés, felületek módszere. Nemzetközi ellipszoidok. Geodéziai alaphálózatok: Alapismeretek. A háromszögelési eljárás vázlatos tárgyalása. Felsőrendű szintezés részletes bemutatása. Háromdimenziós hálózatok, gravimetriai hálózatok rövid áttekintése. Műhold-geodézia: Mesterséges holdak és pályáik. Geometriai, dinamikai és pályamódszerek és űrgravimetria. GPS-technika bemutatása továbbá a szélső pontosságú GPS mérések hibaforrásainak részletesebb tárgyalása. Követelmények: A tantárgy teljesítését követően a hallgatónak tisztában kell lennie a mérési és levezett adatok megbízhatóságával és annak gyakorlati jelentőségével. A hallgatóknak tételesen ismernie kell a felsőrendű méréseket, a műszereket, a gravimetriai hálózatokat, a műholdas helymeghatározás alapvető típusait, valamint a GPS technológia alkalmazhatóságát szélső pontosságú mérések esetében. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diák. Értékelés: 25 % zárhelyi dolgozat + 75% a vizsga alapján Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Dr. Joó István: Elméleti geodézia (Felsőgeodézia III.) Dr. Joó István: Felsőrendű mérések (Felsőgeodézia IV.) Felhasználható anyagok: előadásjegyzetek, műszerleírások, a Geodézia és Kartográfia folyóirat cikkei, oktató videofilmek Dr. Homoródi L.: Felsőgeodézia (Bp. 1966)

142


A tantárgy kódja: GRNBFTR1 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 3 gyakorlat Előfeltételek:GANAOFE1

A tantárgy neve: Föld- és területrendezés I. (FTR) Számonkérés módja: vizsga Országos felmérés I.


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szabó Gyula A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókat a magyar földbirtokrendszer kialakulásának folyamatával, a rendezésre váró jelenlegi birtokszerkezettel, a birtokrendezések jogi szabályozásával, pénzügyi feltételeivel, valamint a földügyi ágazat szakterületi összefüggéseivel. A tantárgy leírása: A földbirtokpolitika definíciója, politikai és gazdasági célkitűzései, valamint annak eszközrendszere. Magyarország birtokrendezéseinek (földrendezéseinek) történeti áttekintése. Magyarországi földreformok. A földtulajdon és művelési ágak várható alakulása a jelenlegi földprivatizáció befejeztével. A birtokrendezések adminisztrációja, jogi szabályozása és pénzügyi feltételei. A földügyi ágazat feladata. A Nemzeti Földalap. Általános birtokrendezés Magyarországon (TAMA). Birtokrendezés a környező országokban. Követelmények: Jártasság és készség szintjén kell ismerni az évközben gyakorolt, a komplex tervkészítést szolgáló témaköröket. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Dr. Szabó Gy. (1997): Földbirtok-politika és területrendezés; OLLO jegyzet, SE FFFK Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár. Dr. Szabó Gy. (2001): Föld- és területrendezés I. (Földbirtok-politika, birtokrendezési modellek) Kézirat; NYME GEO Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár. Dr. Romány Pál (2002): Kortársunk az agrárpolitika, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. Megoldandó feladatok: Külterületi tábla keretmérése, tervezési térképek készítése a hozzátartozó munkarészekkel együtt.

143


A tantárgy kódja: GRNBFTR2 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 3 gyakorlat Előfeltételek: GRNBFTR1

A tantárgy neve: Föld- és területrendezés II. (FTR) Számonkérés módja: vizsga Föld- és területrendezés I.


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szabó Gyula A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: Megtanítani a mezőgazdasági területek komplex, mindenre kiterjedő rendezésének módszereit, annak tájrendezési, környezetgazdálkodási összefüggéseit. Bemutatni az EU vidékfejlesztési programjait, Magyarország vidékfejlesztési koncepcióját és az erdőtérképek sajátos rendszerét. A tantárgy leírása: Mezőgazdasági nagyüzemek, társas gazdaságok komplex (mindenre kiterjedő) rendezése (termelésszervezés, táblásítás, vízrendezés, melioráció, úthálózat, fásítás, erdősítés, talajvédelem). Zonalitás és EU támogatás. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos földmérési munkák: erdőfelmérés, erdőrendezés, erdőtervezés. Az erdőtervezés általános szabályai. Azonosító adatok, az erdő területi beosztása. Erdőtérképezés. A Digitális Erdészeti Térkép (DET). Az erdőtervezés szakmai ellenőrzése; Minőségbiztosítás. Követelmények: Jártasság és készség szintjén kell ismerni az évközben gyakorolt, a komplex tervkészítést szolgáló témaköröket. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Dr. Szabó Gyula (2001): Föld- és területrendezés II. A.; Kézirat, NyME GEO Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár. Dr. Szabó Gyula (2001): Föld- és területrendezés III. (Erdőtérképészet); Kézirat; NyME GEO Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár. Budai Sántha Attila (2001): Agrárpolitika-Vidékpolitika. (A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió), Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Megoldandó feladatok: Birtokrendezési terv készítése a megelőző félévben készült munkarészek felhasználásával megadott irányelvek szerint.

144


A tantárgy kódja: GRNBFOI0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAFOT2

A tantárgy neve: Fotointerpretáció és távérzékelés (FOI) Számonkérés módja: vizsga Fotogrammetria II.


Tanszék: Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék (GFO) Tantárgyfelelős oktató: Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A képzés célja, hogy a földrendező szakos hallgatók megismerjék a különböző távérzékelési adatgyűjtő rendszerek által nyújtott adatnyerési lehetőségeket, a felvételek kiértékelési módszereit. A tantárgy leírása: A fotointerpretáció és a távérzékelés fogalma, kapcsolata. A távérzékelés fizikai alapjai: távérzékelésre alkalmas energiaforrások, a légkör hatása a távérzékelésre, a reflektancia, a fő felszínborítások speciális tulajdonságai. A távérzékelés adatgyűjtő eszközei és hordozói: légifényképező, pásztázó letapogató, mikrohullámú rendszerek, műholdrendszerek (LANDSAT, SPOT, AVHRR, stb.) jellemzői. A távérzékelési adatok kiértékelése. A vizuális interpretáció, fotointerpretáció elemei és szakaszai, a fotointerpretációt segítő műszerek. Digitális képanalízis: az előfeldolgozás célja, egyes előfeldolgozási műveletek, az osztályozás (clusterezés, területi mintavételezés, tanuló- és tesztterületek), az osztályozás pontosságvizsgálata. A távérzékelési adatok fő alkalmazási területei. Mezőgazdasági alkalmazás: növénytermesztés (fő haszonnövények országos területfelmérése, állapot meghatározás, termésbecslés), talajtan (genetikus talajtérképezés, talajdegradáció felmérése). Földhasználati és környezetgazdálkodási alkalmazás (nemzetközi projektek alapján – CORINE projekt), erdészeti és vízgazdálkodási alkalmazás. A távérzékelés és a térinformatika kapcsolata. Követelmények: A hallgatók alkalmazni tudják a távérzékelt felvételeket a földrendezéssel kapcsolatos feladatok megoldásában. Ismerjék a távérzékelés alapjait, a különböző rendszerek jellemzőit. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő fóliák, diák és fényképek. Gyakorlatokon a különböző légi és űrfelvételek bemutatása, mérési gyakorlatok. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Csornai – Dalia: Távérzékelés (jegyzet), Gerencsér: Fotointerpretáció és távérzékelés (jegyzet), szakfolyóiratok cikkei, Megoldandó feladatok: A félévi tantárgyi követelményeknek megfelelően el kell készíteni a gyakorlatokról (mérési, számítási feladatok) 1-1 műszaki leírást és meg kell írni 2 zárthelyi dolgozatot.

145


A tantárgy kódja: GANBTER0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: GANAJAI0

A tantárgy neve: Félév: Településrendezés (TER) 5 Számonkérés módja: Kreditek száma: beszámoló 2 Jogi- és államigazgatási ismeretek

Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Sztanekné Apai Gabriella A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: Átfogó ismeretek nyújtása a szakterületről, a birtokrendezési tervek készítésének megalapozása. A tantárgy leírása: A terület- és településfejlesztés, rendezés közigazgatási keretei, államszervezeti struktúra, törvényalkotó, végrehajtó, ellenőrző funkciók, gyakorlásuk szervezetei, módja. Jogszabályi háttér, jogalkalmazási alapismeretek. Települési – terület önkormányzati fejlesztésirendezési feladatok és hatáskörök, közigazgatási hatósági feladatok és hatáskörök. Terület- és településfejlesztés, - rendezés értelmezése, összefüggései a területi tervezés szintjei, feladatai. Területi tervek rendszere, a tervek fajtái, a tervegyezetés, jóváhagyás rendje, a korszerű területi tervezés irányelvei. A területi és településfejlesztés tervezési fázisai, a tervek tartalma. Településrendezési szerkezeti terv. Korszerű településrendezési szabályozás alapelvei, elemei. Tervkarbantartás, adatnyilvántartás. Települési értékvédelem: beépítési hagyományok, épített értékek. A település-ökológiai adottságok; ökológiai szempontok érvényesítése a településfejlesztésben. Zöldfelületi rendszer, fejlesztési-rendezési irányelvek. Környezetterhelhetőség vizsgálata, környezetfejlesztő területi szabályozás. Gazdaságfejlesztő területfejlesztés, - rendezés; ipari parkok; mezőgazdasági célú birtokrendezés területi alapjai. Területgazdálkodás, terület felhasználás. A településrendezés sajátos jogintézményei. Követelmények: Az alapfogalmak ismerete, elsajátítása és alkalmazása. Oktatási módszer: Hagyományos és korszerű oktatástechnikai eszközöket használunk, tervrészleteket, komplett terveket mutatunk be. Oktatási segédeszközök: Jegyzet előkészületben, fóliaábrák Értékelés: Az évközi feladatok és a beszámoló alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Tantárgyi követelményekben közreadott irodalomjegyzék; településrendezés témájú szakdolgozatok könyvtári példánya, településrendezési tervek – önkormányzatoknál megtekinthetők. Megoldandó feladatok: a tantárgyi követelmények szerint

146


A tantárgy kódja: GRNCVRE0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: GANAMÜI0

A tantárgy neve: Vízrendezés (VRE) Számonkérés módja: beszámoló Műszaki ismeretek


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Homoródi András A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: Átfogó és részletes szakmai ismereteket nyújt a mezőgazdasági vízrendezések tervezéséről, építéséről. A tantárgy leírása: A víz tulajdonságai , vízkészlet. A hidrológiai körfolyamat és elemeinek vizsgálata. Éghajlati valószínűségi függvény. A vízgyűjtő. A terepről lefolyó vízhozam nagysága. Vízgyűjtő karakterisztikák. Kisvízfolyások, belvízcsatornák, vízmosások mértékadó nagyvíz hozama. A vízfolyások alaktana. Állóvizek. Felszín alatti vizek. Euler és Pascal törvénye. Nyomásábrák. Folyadékmozgások. Kontinuitás és Bernoulli törvénye. Folyadék áramlása csatornákban. Chezy levezetése. Csatornaméretezési eljárások. Bukógátak. Számítógéppel segített tervezés és oktatás a vízépítésben. A vízállás, a vízszín esés, a vízmélység, a vízsebesség, a vízhozam és a hordalék mérése, mederfelvétel. A mérési adatok feldolgozása. A vízrendezés tárgya. Melioráció. Sík vidéki vízrendezés felszíni és felszín alatti művekkel. Domb- és hegyvidéki vízrendezés. A vízgyűjtő rendezése. Vonal menti vízrendezés, kisvízfolyások szabályozása. Követelmények: Ismerniük kell a témakörök alapfogalmait, azok alkalmazását szakterületükön. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon komplex feladat megoldása. Értékelés: Az évközi feladatok és a beszámoló alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Dr. Homoródi András: Mezőgazdasági út- és vízépítés tan II. Kézdi-Markó: Földművek-víztelenítés Markó: Földművek-védelem Megoldandó feladatok: -

147


A tantárgy kódja: GRNBFHK0 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Földhasználat és környezetvédelem (FHK) Számonkérés módja: vizsga


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: dr. Dömsödi János, Katonáné Gombás Katalin A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: Alapozó, kiegészítő ismereteket nyújt az egyes szaktantárgyakhoz (földrendezés, ingatlannyilvántartás). A tantárgy leírása: A földhasználat a nyitottság szemléletével Európában, majd a Kárpát Medence területén kialakuló mező- és erdőgazdálkodás természeti, társadalmi, földhasználati viszonyait – a földhasználat teljeskörű megértéséhez szükséges ismereteket, tanulságokat - mutatja be. A földműveléstan és az erdészeti ismeretek nem törekszik az agrár-, illetve az erdőmérnök képzéshez kialakult tantárgyi teljességre, hanem a földrendező mérnök hallgatók oktatásához szükséges – szűkebb – ismeretanyagot szintetizálja, rendszerezi. Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell a témakörök alapfogalmait és azok alkalmazását szakterületükön. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: jegyzet Megoldandó feladatok: -

148


A tantárgy kódja: GRNBIÉB0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAINY0



Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Mizseiné dr. Nyíri Judit A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: Az ingatlanértékelés iránti széleskörű igény a rendszerváltást követően jelent meg ismételten Magyarországon, mintegy negyvenévi kényszerű szünet után. Az igények és elvárások a szakemberképzés területén is megnövekedtek. Szükséges, hogy a földmérő és földrendező mérnökök megismerkedjenek ezzel a szakterülettel, az alkalmazott értékelési módszerekkel. Különösen fontos részterület a termőföld értékelése, amely igen szoros kapcsolatban áll a földmérési szakmával. A tantárgy leírása: Az ingatlanértékelés alapjai. Az értékelés matematikája (sorozatok, egyenértékűségi összefüggések, pénzfolyam, értékcsökkenés, területi mértékegységek). Az értékbecslés szerepe a gazdálkodási folyamatokban. Az ingatlan fogalma és az ingatlanpiac. Építmények elhelyezésére szolgáló földrészletek. Az ingatlan értékeléssel összefüggő jogi vonatkozások. Felépítményes ingatlanok műszaki építészeti ismerete (építési módok, épületek szerkezettani ismerete, épületdiagnosztika). Az értékelés általános folyamata, értékbecslési módszerek és alkalmazási területek. A termőföld értékelése, a földértékelés jelenlegi rendszere. Az értékelési szakvélemény tartalmi felépítése. Az ingatlanfejlesztés és az értékelés kapcsolata. Európában alkalmazott értékelési módszerek. Követelmények: A hallgató kellő ismeretekkel rendelkezzen az ingatlanok értékbecslésével kapcsolatos szakterületek fogalmairól, feladatairól. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon az értékelés módszereinek gyakorlása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: jegyzet, ajánlott szakirodalom Megoldandó feladatok: feladatlap (8)

149


A tantárgy kódja: GRNBVTF0 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Vidék- és területfejlesztés (VTF) Számonkérés módja: vizsga


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szépvölgyi Ákos, Dr. Udvardy Péter, Kovács Miklós A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: Magyarország és az Európai Unió regionális politikájának megismertetése a hallgatókkal, a magyarországi sajátosságok bemutatása. A vidék- és régiófejlesztés működésének alapvető elemei, birtokrendezésre ható tényezői. A tantárgy leírása: a „vidék” jelentősége Magyarországon, a társadalmi és gazdasági régiók kialakulása és működése, alkalmazkodás az új kihívásokhoz. A vidékfejlesztés (rural development) célja. A vidék- és területfejlesztés kapcsolatrendszere, azok komplexitása. A vidékfejlesztés főbb célterületei, programjai, lokalitás. A terület- és vidékfejlesztési modellek birtokrendezési vonatkozásai, modell-elemek (területhasználat, alternatív foglalkoztatás, környezetvédelem, foglalkoztatás fejlesztés) és célrendszer (fenntartható fejlődés, ésszerű ingatlanhasználat, környezetvédelem, ökológiai stabilitás fenntartása, üdülés-szabadidő kihasználás javítása). A területfejlesztés jogszabályi alapjai. A terület- és vidékfejlesztés intézményrendszere. Az EU agrárvidékfejlesztési stratégiája, vidékfejlesztés, mint a közös agrárpolitika alappillére. Cél- és eszközrendszer, kapcsolat a környezetvédelemmel. Struktúra- és regionális politika. Követelmények: Fogalmi ismeretek a tárgykörből. Jártasság az ismeretek alkalmazása terén. A félév végén a hallgatóknak eredményes vizsgát kell tenniük. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő, videó és számítógépes bemutatók alkalmazása, modelldokumentációk ismertetése és készítése, tanulmányutak. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Dorgai L., Hinora F., Tassy S.: Területfejlesztés-vidékfejlesztés, AKII, Budapest, 1998. Kengyel J.: Az Európai Unió regionális politikája. Aula, Budapest, 1999. Sarudi Cs.: Regionális politika és vidékfejlesztés. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár, 2000. Horváth Gy.: Európai regionális politika. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1998. Rechnitzer János: Területi stratégiák. MTA RKK Győr, 2000. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés, 1999. Sipos Aladár: Az Európai Unió és Magyarország. Megoldandó feladatok: Az adott félévi tantárgyi követelmények szerint.

150


A tantárgy kódja: GRNCSZO0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Településszociológia (SZO) Számonkérés módja: beszámoló


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szirmai Viktória, Dr. Udvardy Péter A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókkal a szociológia és a településföldrajz tudományok határán elhelyezhető településszociológia tudományának fontosabb összefüggéseit, bemutatni a településeken meglévő konfliktusok típusait, azok kezelésének módszereit. A tantárgy leírása: bevezetés a településszociológiába, alapkérdések, irányzatok; a magyar településszerkezet jellemzői; az urbanizáció szakaszai és társadalmi következményei; térbeli egyenlőtlenségek, hátrányos térségek; lakóhely, lakóközösségek, lakótelepek; város- és faluszociológia, urbanizáció, dezurbanizáció, településfejlesztés; a politika és az önkormányzatok szerepe a helyi társadalomban, helyi közigazgatás, helyi közösségek fejlesztése, érdekegyeztetés; ökológiai problémák, megoldások; vizsgálati módszerek; a város- és faluszociológia főbb kutatási területei. Követelmények: A hallgatóknak a félév végén sikeres beszámolót kell tenniük. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása, feladatok önálló elvégzése. Értékelés: Az évközi feladatok és a beszámoló alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Dr.Szirmai Viktória: A településszociológia alapjai; Településtudományi füzetek 7. Bp., 1994. Berey K. et al.: Település- és városszociológia. Műegyetemi Kiadó, Budapest 1998. Andorka R.: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest 1997. A. Giddens,: Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest, 1997. Megoldandó feladatok: Az adott félévi tantárgyi követelmények szerint.

151


4.2.4. A földrendező szak nyilvántartó szakirányának tantárgyai

152


A tantárgy kódja: GRNBFTR1 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 3 gyakorlat Előfeltételek: GANAOFE1

A tantárgy neve: Föld- és területrendezés I. (FTR) Számonkérés módja: vizsga Országos felmérés I.


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szabó Gyula A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókat a magyar földbirtokrendszer kialakulásának folyamatával, a rendezésre váró jelenlegi birtokszerkezettel, a birtokrendezések jogi szabályozásával, pénzügyi feltételeivel, valamint a földügyi ágazat szakterületi összefüggéseivel. A tantárgy leírása: A földbirtokpolitika definíciója, politikai és gazdasági célkitűzései, valamint annak eszközrendszere. Magyarország birtokrendezéseinek (földrendezéseinek) történeti áttekintése. Magyarországi földreformok. A földtulajdon és művelési ágak várható alakulása a jelenlegi földprivatizáció befejeztével. A birtokrendezések adminisztrációja, jogi szabályozása és pénzügyi feltételei. A földügyi ágazat feladata. A Nemzeti Földalap. Általános birtokrendezés Magyarországon (TAMA). Birtokrendezés a környező országokban. Követelmények: Jártasság és készség szintjén kell ismerni az évközben gyakorolt, a komplex tervkészítést szolgáló témaköröket. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Dr. Szabó Gy. (1997): Földbirtok-politika és területrendezés; OLLO jegyzet, SE FFFK Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár. Dr. Szabó Gy. (2001): Föld- és területrendezés I. (Földbirtok-politika, birtokrendezési modellek) Kézirat; NYME GEO Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár. Dr. Romány Pál (2002): Kortársunk az agrárpolitika, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. Megoldandó feladatok: Külterületi tábla keretmérése, tervezési térképek készítése a hozzátartozó munkarészekkel együtt.

153


A tantárgy kódja: GRNBFTR2 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 3 gyakorlat Előfeltételek: GRNBFTR1



Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szabó Gyula A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: Megtanítani a mezőgazdasági területek komplex, mindenre kiterjedő rendezésének módszereit, annak tájrendezési, környezetgazdálkodási összefüggéseit. Bemutatni az EU vidékfejlesztési programjait, Magyarország vidékfejlesztési koncepcióját és az erdőtérképek sajátos rendszerét. A tantárgy leírása: Mezőgazdasági nagyüzemek, társas gazdaságok komplex (mindenre kiterjedő) rendezése (termelésszervezés, táblásítás, vízrendezés, melioráció, úthálózat, fásítás, erdősítés, talajvédelem). Zonalitás és EU támogatás. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos földmérési munkák: erdőfelmérés, erdőrendezés, erdőtervezés. Az erdőtervezés általános szabályai. Azonosító adatok, az erdő területi beosztása. Erdőtérképezés. A Digitális Erdészeti Térkép (DET). Az erdőtervezés szakmai ellenőrzése; Minőségbiztosítás. Követelmények: Jártasság és készség szintjén kell ismerni az évközben gyakorolt, a komplex tervkészítést szolgáló témaköröket. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Dr. Szabó Gyula (2001): Föld- és területrendezés II. A.; Kézirat, NyME GEO Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár. Dr. Szabó Gyula (2001): Föld- és területrendezés III. (Erdőtérképészet); Kézirat; NyME GEO Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár. Budai Sántha Attila (2001): Agrárpolitika-Vidékpolitika. (A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió), Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Megoldandó feladatok: Birtokrendezési terv készítése a megelőző félévben készült munkarészek felhasználásával megadott irányelvek szerint.

154


A tantárgy kódja: GRNBFOI0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAFOT2

A tantárgy neve: Fotointerpretáció és távérzékelés (FOI) Számonkérés módja: vizsga Fotogrammetria II.


Tanszék: Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék (GFO) Tantárgyfelelős oktató: Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A képzés célja, hogy a földrendező szakos hallgatók megismerjék a különböző távérzékelési adatgyűjtő rendszerek által nyújtott adatnyerési lehetőségeket, a felvételek kiértékelési módszereit. A tantárgy leírása: A fotointerpretáció és a távérzékelés fogalma, kapcsolata. A távérzékelés fizikai alapjai: távérzékelésre alkalmas energiaforrások, a légkör hatása a távérzékelésre, a reflektancia, a fő felszínborítások speciális tulajdonságai. A távérzékelés adatgyűjtő eszközei és hordozói: légifényképező, pásztázó letapogató, mikrohullámú rendszerek, műholdrendszerek (LANDSAT, SPOT, AVHRR, stb.) jellemzői. A távérzékelési adatok kiértékelése. A vizuális interpretáció, fotointerpretáció elemei és szakaszai, a fotointerpretációt segítő műszerek. Digitális képanalízis: az előfeldolgozás célja, egyes előfeldolgozási műveletek, az osztályozás (clusterezés, területi mintavételezés, tanuló- és tesztterületek), az osztályozás pontosságvizsgálata. A távérzékelési adatok fő alkalmazási területei. Mezőgazdasági alkalmazás: növénytermesztés (fő haszonnövények országos területfelmérése, állapot meghatározás, termésbecslés), talajtan (genetikus talajtérképezés, talajdegradáció felmérése). Földhasználati és környezetgazdálkodási alkalmazás (nemzetközi projektek alapján – CORINE projekt), erdészeti és vízgazdálkodási alkalmazás. A távérzékelés és a térinformatika kapcsolata. Követelmények: A hallgatók alkalmazni tudják a távérzékelt felvételeket a földrendezéssel kapcsolatos feladatok megoldásában. Ismerjék a távérzékelés alapjait, a különböző rendszerek jellemzőit. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő fóliák, diák és fényképek. Gyakorlatokon a különböző légi és űrfelvételek bemutatása, mérési gyakorlatok. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Csornai – Dalia: Távérzékelés (jegyzet), Gerencsér: Fotointerpretáció és távérzékelés (jegyzet), szakfolyóiratok cikkei, Megoldandó feladatok: A félévi tantárgyi követelményeknek megfelelően el kell készíteni a gyakorlatokról (mérési, számítási feladatok) 1-1 műszaki leírást és meg kell írni 2 zárthelyi dolgozatot.

155


A tantárgy kódja: GRNCFHK0 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Földhasználat és környezetvédelem (FHK) Számonkérés módja: vizsga


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: dr. Dömsödi János, Katonáné Gombás Katalin A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: Alapozó, kiegészítő ismereteket nyújt az egyes szaktantárgyakhoz (földrendezés, ingatlannyilvántartás). A tantárgy leírása: A földhasználat a nyitottság szemléletével Európában, majd a Kárpát Medence területén kialakuló mező- és erdőgazdálkodás természeti, társadalmi, földhasználati viszonyait – a földhasználat teljeskörű megértéséhez szükséges ismereteket, tanulságokat - mutatja be. A földműveléstan és az erdészeti ismeretek nem törekszik az agrár-, illetve az erdőmérnök képzéshez kialakult tantárgyi teljességre, hanem a földrendező mérnök hallgatók oktatásához szükséges – szűkebb – ismeretanyagot szintetizálja, rendszerezi. Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell a témakörök alapfogalmait és azok alkalmazását szakterületükön. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: jegyzet Megoldandó feladatok: -

156


A tantárgy kódja: GRNBPJI0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: GANAJÁI0

A tantárgy neve: Félév: 5 Polgári jogi ismeretek (PJI) Számonkérés módja: Kreditek száma: beszámoló 2 Jogi és államigazgatási ismeretek

Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Fenyő György A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A földrendező hallgatók jogi ismereteinek elmélyítése különös, tekintettel az ingatlanokra és a társaságokra vonatkozó jogi szabályozások körére. A tantárgy leírása: Általános polgári jogi ismeretek. Jogképesség, cselekvőképesség, jognyilatkozatok. A személyi jogok védelme, szerzői jogok védelme. A dologi jogok fajtái. A föld és az épület jogi helyzete. A korlátolt dologi jogok. Az értékjogok (jelzálogjog). Jogi személyek létrejötte és megszűnése. A tulajdonjog fogalma, alanya és tárgya. A tulajdonjog tartalma és védelme. Az ingatlanok tulajdonjoga szerzésének formái (eredeti és származékos szerzésmódok). A közös tulajdon fogalma, sajátosságai, keletkezése, megszűnése. Átruházás, örökség, növedék, ráépítés. Hatósági határozat, árverés, elbirtoklás, kisajátítás. Földhasználati jog, haszonélvezet, használat, használati jogok. Kötelmi jogi ismeretek. A szerződés fogalma és általános szabályai. A szerződés tartalma és tárgya. Közhasznú tevékenység és a közbeszerzési eljárás. Társasági jog. Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok, rendelkezések. Egyes gazdasági társaságok. Cégnyilvántartás. Öröklési jogi ismeretek. Követelmények: A hallgatónak a polgári jog témaköréből ismernie kell azokat az alapfogalmakat, amelyeket szakterülete gyakorlása során alkalmaz, felhasznál. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Értékelés: Az évközi feladatok és a beszámoló alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Bíró György: A kötelmi jog és a szerződéstan közös szabályai, NOVOTNI Kiadó, 2001. Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata c. jegyzet jelölt részei, ELTE Megoldandó feladatok: -

157


A tantárgy kódja: GRNBINY1 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAJÁI0

A tantárgy neve: Félév: Ingatlan-nyilvántartás I. 5 (INY) Számonkérés módja: Kreditek száma: vizsga 4 Jogi és államigazgatási ismeretek

Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Fenyő György A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A földrendező szak, nyilvántartó szakirány hallgatói részére mélyebb ismereteket nyújtani az ingatlan-nyilvántartás problémáiról és azok megoldási módjáról. A tantárgy leírása: Az ingatlan-nyilvántartási eljárás. Az ingatlan-nyilvántartási beadványok fajtái. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok. Határozat az ingatlan-nyilvántartási eljárásban. Jogorvoslat. Bírósági eljárás. Törlési, kiigazítási perek. Közigazgatási perek. Nem peres eljárások. Az ingatlannyilvántartás szerkesztése. Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a nyilvántartás alapelveit, munkarészeit. Ismerniük kell a nyilvántartási okiratok fajtáit, főbb szabályait. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Gyakorlatokon a szakterületen előforduló valamennyi ügy intézésének bemutatása, gyakorlása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Közhitelű nyilvántartás az ingatlanokról, 2001. NYME FFFK Megoldandó feladatok: -

158


A tantárgy kódja: GRNBINY2 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: GRNBINY1

A tantárgy neve: Ingatlan-nyilvántartás II. (INY) Számonkérés módja: vizsga Ingatlan-nyilvántartás I.


Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Fenyő György A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A földrendező szak, nyilvántartó szakirány hallgatói részére mélyebb ismereteket nyújtani az ingatlan-nyilvántartás problémáiról és azok megoldási módjáról. A tantárgy leírása: A TAKAROS információs-technológiai projekt célkitűzései. A TAKAROS KFH programrendszer Ingatlan-nyilvántartási és Információs alrendszere felépítése, funkciói. Ügyiratkezelés szerepe, feladatai és végrehajtása. Ingatlan-nyilvántartási átvezetések térképet érintő és nem érintő esetekben: egy- és kétkörös ügyek. Határozathozatal és a változások foganatosítása. Teendők fellebbezéskor a rendszerben. A META és a TAKAROS KFH kapcsolatai. A TAKARNET és az InterOffice szerepe a földügyi nyilvántartásban. Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a számítógépes nyilvántartás elveit, kezelését. Ismerniük kell az alkalmazott szoftverek jellemzőit, használatát. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Gyakorlatokon a szakterületen előforduló valamennyi ügy intézésének bemutatása, gyakorlása. Oktatási segédeszközök: Jegyzetek, tankönyvek, egyéb írásos anyagok. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Közhitelű nyilvántartás az ingatlanokról, 2001. NYME FFFK Megoldandó feladatok: -

159


A tantárgy kódja: GRNBIÉB0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAINY0



Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Mizseiné dr. Nyíri Judit A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: Az ingatlanértékelés iránti széleskörű igény a rendszerváltást követően jelent meg ismételten Magyarországon, mintegy negyvenévi kényszerű szünet után. Az igények és elvárások a szakemberképzés területén is megnövekedtek. Szükséges, hogy a földmérő és földrendező mérnökök megismerkedjenek ezzel a szakterülettel, az alkalmazott értékelési módszerekkel. Különösen fontos részterület a termőföld értékelése, amely igen szoros kapcsolatban áll a földmérési szakmával. A tantárgy leírása: Az ingatlanértékelés alapjai. Az értékelés matematikája (sorozatok, egyenértékűségi összefüggések, pénzfolyam, értékcsökkenés, területi mértékegységek). Az értékbecslés szerepe a gazdálkodási folyamatokban. Az ingatlan fogalma és az ingatlanpiac. Építmények elhelyezésére szolgáló földrészletek. Az ingatlan értékeléssel összefüggő jogi vonatkozások. Felépítményes ingatlanok műszaki építészeti ismerete (építési módok, épületek szerkezettani ismerete, épületdiagnosztika). Az értékelés általános folyamata, értékbecslési módszerek és alkalmazási területek. A termőföld értékelése, a földértékelés jelenlegi rendszere. Az értékelési szakvélemény tartalmi felépítése. Az ingatlanfejlesztés és az értékelés kapcsolata. Európában alkalmazott értékelési módszerek. Követelmények: A hallgató kellő ismeretekkel rendelkezzen az ingatlanok értékbecslésével kapcsolatos szakterületek fogalmairól, feladatairól. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon az értékelés módszereinek gyakorlása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: jegyzet, ajánlott szakirodalom Megoldandó feladatok: feladatlap (8)

160


A tantárgy kódja: GRNCVTF0 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Vidék- és területfejlesztés (VTF) Számonkérés módja: vizsga


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szépvölgyi Ákos, Dr. Udvardy Péter, Kovács Miklós A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: Magyarország és az Európai Unió regionális politikájának megismertetése a hallgatókkal, a magyarországi sajátosságok bemutatása. A vidék- és régiófejlesztés működésének alapvető elemei, birtokrendezésre ható tényezői. A tantárgy leírása: a „vidék” jelentősége Magyarországon, a társadalmi és gazdasági régiók kialakulása és működése, alkalmazkodás az új kihívásokhoz. A vidékfejlesztés (rural development) célja. A vidék- és területfejlesztés kapcsolatrendszere, azok komplexitása. A vidékfejlesztés főbb célterületei, programjai, lokalitás. A terület- és vidékfejlesztési modellek birtokrendezési vonatkozásai, modell-elemek (területhasználat, alternatív foglalkoztatás, környezetvédelem, foglalkoztatás fejlesztés) és célrendszer (fenntartható fejlődés, ésszerű ingatlanhasználat, környezetvédelem, ökológiai stabilitás fenntartása, üdülés-szabadidő kihasználás javítása). A területfejlesztés jogszabályi alapjai. A terület- és vidékfejlesztés intézményrendszere. Az EU agrárvidékfejlesztési stratégiája, vidékfejlesztés, mint a közös agrárpolitika alappillére. Cél- és eszközrendszer, kapcsolat a környezetvédelemmel. Struktúra- és regionális politika. Követelmények: Fogalmi ismeretek a tárgykörből. Jártasság az ismeretek alkalmazása terén. A félév végén a hallgatóknak eredményes vizsgát kell tenniük. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő, videó és számítógépes bemutatók alkalmazása, modelldokumentációk ismertetése és készítése, tanulmányutak. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Dorgai L., Hinora F., Tassy S.: Területfejlesztés-vidékfejlesztés, AKII, Budapest, 1998. Kengyel J.: Az Európai Unió regionális politikája. Aula, Budapest, 1999. Sarudi Cs.: Regionális politika és vidékfejlesztés. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár, 2000. Horváth Gy.: Európai regionális politika. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1998. Rechnitzer János: Területi stratégiák. MTA RKK Győr, 2000. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés, 1999. Sipos Aladár: Az Európai Unió és Magyarország. Megoldandó feladatok: Az adott félévi tantárgyi követelmények szerint.

161


4.3. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak tantárgyai

162


A tantárgy kódja: GSNAALJ1 GSNAALJ2 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás 2 előadás Előfeltételek: GSNAALJ1

A tantárgy neve: Alkotmányjogi ismeretek I. Alkotmányjogi ismeretek II. (ALJ) Számonkérés módja: vizsga vizsga

Félév: 1 2 Kreditek száma: 3 3

Alkotmányjogi ismeretek I.

Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Somody Bernadette A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy leírása: Az alkotmányjog, illetve az alkotmánytörvény bemutatását, majd az Alkotmány rövid történeti fejlődésének ismertetését követően a tantárgy részletesen tárgyalja a jogforrástani ismereteket. Ezt követően foglalkozik a szuverenitással, az állampolgársággal, majd a közvetlen és a képviseleti demokrácia intézményeivel. A kormányzati rendszerek bemutatását az egyes állami szervek és azok viszonyának tárgyalása követi. A tantárgy végül foglalkozik az alapvető jogokkal és kötelességekkel. Oktatási módszer: előadásokon írásvetítő. Értékelés: a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I. Budapest, 2002., Osiris Kiadó; Sári János: Alapjogok. Alkotmánytan II. Budapest, 2000. (vagy későbbi kiadás), Osiris Kiadó; CompLex CD jogtár. Megoldandó feladatok: -

163


A tantárgy kódja: GSNAFMI1 A tantárgy óraszáma/hét: 5 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Földmérési ismeretek I. (GGE) Számonkérés módja: vizsga


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE), Fotogrammetria és Távérzékelési Tanszék (GFO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csepregi Szabolcs, több oktató segítségével A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a földmérés feladatait, módszereket, felmérési és térképkészítési eljárásokat. A tantárgy leírása: Térképek, fogalma. Különböző térképek csoportosítása, méretarány szerint. Földmérési, topográfiai és földrajzi térképek tartalma és ábrázolási módjai. Helymeghatározás alapelve. Alapfelületek. Vízszintes és magassági meghatározás, térbeli meghatározás. Mérés egységei, távolság mértékegységei, méter és öl rendszer, angolszász hosszegységek, terület egységek. Szögegységek. Mérés eredménye, élessége és pontossága, mérési ellentmondások. Vízszintes mérés fontosabb egyszerű eszközei, és mérési módszerei. Vízszintes és magassági alappontok állandósítása, vízszintes és magassági együttes állandósítások. Pontleírások tartalma. Optikai alapfogalmak, prizmák távcsövek, Geodéziai távcsövek Egyenesek kitűzése, prizma használata. Libellák, függő. Távolságok mérésének eszközei műszerei. Távmérés elve. Távmérés fontosabb hibaforrásai, távolságok redukciói. Vízszintes és magassági szögmérés elve, műszere és fontosabb hibái. Mérőállomások alkalmazása, fontosabb programjai, alkalmazási területei. Mérés feldolgozó programok, adat átvitel műszerből számítógépbe, koordináták számítása. Koordináta rendszerek. Koordináták értelmezése. Poláris és derékszögű koordináta rendszerek. Irányszög és távolság számítása. Polárispont számítása. Tájékozás. Koordináta rendszerek, geodéziai koordináták, pont meghatározások a geodéziában, pontkapcsolások sokszögvonalak, szabad álláspont fogalma. Magasság fogalma, magasság mérési módszerek, magasság meghatározás trigonometriai úton. Szintezés műszerei, módszerei, hibaforrásai, végrehajtása. Szintezési hálózatok kialakítása és meghatározásuk. Magassági alappontok és számozásuk. A vízszintes alappont hálózatok szerepe, Magyarország alaphálózatai. Alappontok számozása. A részletmérés módszerei, ortogonális és poláris részletmérés végrehajtása. Mérési jegyzet, mérési vázlat, tömbrajz. Topográfia fogalma, topográfiai térképek jellemzői, felhasználási területei. Domborzat-ábrázolási módszerek, szintvonalas domborzatábrázolás. Domborzati idomok csoportosítása, a fő idomok jellemzése (hátak, völgyek). A topgráfiai térképek felmérési módszerei. Az 1:10000 EOTR topgráfiai térkép kerete, keretmérete, kereten kívüli elemei. A fotogrammetria fogalma, felosztása. Az információszerzés folyamata, eszközei. A mérőfénykép fogalma, belső és külső adatai. A mérőfénykép torzulásai. A síkfotogrammetria módszerei, műszerei. A térmodell előállításának módszerei, lépései, műszerei. Általános fotogrammetriai technológia. A digitális fotogrammetria alapjai, a digitális ortofotó. Követelmények: A tantárgy teljesítését követően készség szinten ismerni kell a földmérés alapvető feladatát, mérési, a legfontosabb mérési és számítási fogalmakat ismerniük kell. Ismerniük kell a topográfia és a fotogrammetria legfontosabb fogalmait. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó és oktatófilm. Gyakorlatokon a különböző műszerek és mérési eljárások bemutatása. Értékelés: 30%-ban az évközi feladatok és 70%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: jegyzet elkészül 2003 októberére Felhasználható anyagokelőadásjegyzetek, műszerleírások, a Geodézia és Kartográfia folyóirat cikkei, oktató videofilmek Megoldandó feladatok: a félévi tantárgyi követelményekben meghatározott feladatokat be kell adni, illetve megírandó 2 zárthelyi dolgozat.

164


A tantárgy kódja: GSNAFMI2 A tantárgy óraszáma/hét: 5 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: GSNAFMI1

A tantárgy neve: Földmérési ismeretek II. (GGE) Számonkérés módja: vizsga Földmérési ismeretek I.


Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE), Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csepregi Szabolcs, több oktató segítségével A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a földmérés feladatait, módszereket, felmérési és térképkészítési eljárásokat. A tantárgy leírása: A vízszintes alappont hálózatok szerepe, Magyarország alaphálózatai. Alappontok számozása. A részletmérés módszerei, ortogonális és poláris részletmérés végrehajtása, mérési jegyzet, mérési vázlat, tömbrajz. Térbeli hálózatok és koordináta rendszereik. Kapcsolatuk a fizikai rendszerekkel. Globális helymeghatározási rendszer, alapelve, megvalósítása. Alkalmazói, műhold és irányítói rendszerei. Amerikai, orosz és az európai rendszerek és mai felhasználási lehetőségeik. Globális helymeghatározási rendszer, alapelve, megvalósítása. Alkalmazói, műhold és irányítói rendszerei. Mérési módszerek, statikus és kinematikus mérési módszerek, abszolút és relatív meghatározás és transzformáció a geodéziai rendszerekbe. A geodéziai GPS mérések fontosabb hibaforrásai. A GPS vevők csoportosítása. A felmérések célja, módszerei; felmérési technológiák. Térképi tartalom: alappontok, egyéb pontok, A vízszintes részletpontok csoportosítása. A földrészletek fogalma és kivételek az általános fogalom alól. Térképi tartalom: épületek, építmények és tartozékaik azonosítása és ábrázolása. Terepi újfelmérés alapján végzett térképkészítés általános folyamata, munkaszakaszai. Művelési ágak és művelés alól kivett területek. Térképi tartalom. Terepi újfelmérés alapján végzett térképkészítés általános folyamata, munkaszakaszai. Az elhatárolás és munkarészei. A nagyméretarányú felmérések fotogrammetriai eljárásai, jellemzői, munkafázisai és általános folyamata. Részletmérés feldolgozása. Térképezés, helyrajzi számozás, terület-meghatározás. A felmérések minőség-ellenőrzése, a belső vizsgálat feladatai. A minőség ellenőrzése és tanúsítása. Az állami átvétel vizsgálat feladatai. A sajátos célú földmérési munkák fogalma, fajtái. Geodéziai koordináció és szakfelügyelet feladata. A geodéziai bejelentési és benyújtási kötelezettség. A változási vázrajz fogalma, csoportosítása, fajtái és általános tartalma. A kisajátítási térkép. A változások átvezetésének általános elvei és feladatai. Követelmények: A tantárgy teljesítését követően készség szinten ismerni kell a földmérés alapvető feladatát, a legfontosabb mérési és számítási fogalmakat ismerniük kell. Ismerniük vetületek és a különböző felmérések fogalmait, a térképek tartalmát és használatát. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó és oktatófilm. Gyakorlatokon a különböző műszerek és mérési eljárások rajzi és térképi munkarészek bemutatása. Értékelés: 30%-ban az évközi feladatok és 70%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: jegyzet készül Felhasználható anyagok előadásjegyzetek, műszerleírások, a Geodézia és Kartográfia folyóirat cikkei, oktató videofilmek Megoldandó feladatok: a félévi tantárgyi követelményekben meghatározott feladatokat be kell adni, illetve megírandó 2 zárthelyi dolgozat.

165


A tantárgy kódja: GSNAINI1 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Informatikai ismeretek I. (INI) Számonkérés módja: vizsga


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Kulcsár Attila A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek az információ technológia alapfogalmaival, a számítógépek kezelésével, néhány, a továbbiakban gyakrabban alkalmazott segédprogrammal, valamint a szövegszerkesztés és táblázatkezelés feladatával. A tantárgy leírása: Témakörök: számítástechnikai alapismeretek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés. Elméleti órák anyaga: Informatikai alapismeretek, Állományszervezés, Windows alapismeretek, Hálózati alapismeretek, architektúrák, Hálózati biztonság, Internet, Vírusok, Szövegszerkesztési alapismeretek, Formázás, Eszközök, Táblázatok, Körlevél, Táblázatkezelési alapismeretek, Formázás, Függvények, Diagrammok, Nyomtatás Gyakorlati órák anyaga: PC, Windows alapok, Állománykezelés, Hálózati munka – Windows, Novell NDS, TCP/IP környezetben, Internet, MS Word 2002 kezelése, MS Excel 2002 kezelése. Követelmények: Az elméleti és a gyakorlati anyag kézség szintű ismerete. Oktatási módszer: Előadásokon számítógépes bemutató, prezentáció. Gyakorlatokon egyénileg számítógépes feladatok végrehajtása. Értékelés: Aláírás megszerzéséhez elméleti ismeretekből 1 zárthelyi és témakörönként egy gyakorlati beszámolót kell sikeresen teljesíteni. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kulcsár Attila: Információ technológia 2001, NyME GEO jegyzet, 2001, 140 old. Bártfai B: Office XP, BBS-Info, Budapest 2001 Megoldandó feladatok: A témakörökhöz kapcsolódó típusfeladatok (Állomány és könyvtár kezelés, Szövegszerkesztés, Táblázatkezelés).

166


A tantárgy kódja: GSNAINI2 A tantárgy óraszáma/hét: 1 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GSNAINI1

A tantárgy neve: Informatikai ismeretek II. (INI) Számonkérés módja: félévközi jegy Informatikai ismeretek I.


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Kulcsár Attila A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek a számítógépes problémamegoldás és az adatszerkezetek elméletével és gyakorlati kérdéseivel, megvalósításával. A tantárgy leírása: Témakörök: programozás, adatszerkezetek Elméleti órák anyaga: Számítógépes problémamegoldás, Algoritmusok, Programozási alapismeretek, Adatbevitel, Szekvencia, Szelekció, Iteráció, Eljárások és függvények, Tömbök és rekordok használata, Adatállomány kezelés Gyakorlati órák anyaga: Pascal Követelmények: Az elméleti és a gyakorlati anyag kézség szintű ismerete. Oktatási módszer: Előadásokon számítógépes bemutató, prezentáció. Gyakorlatokon egyénileg számítógépes feladatok végrehajtása. Értékelés: Aláírás megszerzéséhez elméleti ismeretekből 1 zárthelyi és témakörönként egy gyakorlati beszámolót kell sikeresen teljesíteni. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kulcsár Attila: Információ technológia 2001, NyME GEO jegyzet, 2001, 140 old. Lipschutz: Adatszerkezetek, Panem, Budapest 1993. Megoldandó feladatok: A témakörökhöz kapcsolódó típusfeladatok (SQL parancsok, Grafikus prezentáció, Honlap szerkesztés).

167


A tantárgy kódja: GSNAINI3 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 3 gyakorlat Előfeltételek: GSNAINI2

A tantárgy neve: Informatikai ismeretek III. (INI) Számonkérés módja: vizsga Informatikai ismeretek II.


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Kulcsár Attila A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek az adatbázis kezelés elméletével és gyakorlati megvalósításával, a számítógépes grafika és prezentáció alapjaival, a HTML nyelvvel. A tantárgy leírása: Témakörök: adatbázis kezelés (SQL), grafika, prezentáció, HTML Elméleti órák anyaga: Adatbázis-kezelő rendszerek alapjai, Komponensei, Adatmodellezés, SQL használata, Számítógépes grafika, Képformátumok, Tömörítési eljárások, Prezentáció, HTML Gyakorlati órák anyaga: Access, SQL, Paint, PowerPoint, FrontPage Követelmények: Az elméleti és a gyakorlati anyag kézség szintű ismerete. Oktatási módszer: Előadásokon számítógépes bemutató, prezentáció. Gyakorlatokon egyénileg számítógépes feladatok végrehajtása. Értékelés: Aláírás megszerzéséhez elméleti ismeretekből 1 zárthelyi és témakörönként egy gyakorlati beszámolót kell sikeresen teljesíteni. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kulcsár Attila: Információ technológia 2001, NyME GEO jegyzet, 2001, 140 old. Bártfai B: Office XP, BBS-Info, Budapest 2001 Megoldandó feladatok: A témakörökhöz kapcsolódó típusfeladatok (Szekvencia, Szelekció, Komplex feladat).

168


A tantárgy kódja: GSNAJAT0 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Jogi alaptan (JAT) Számonkérés módja: vizsga


Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Richter Attila A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A tantárgy megfelelő elméleti alapot kíván teremteni a hallgatók számára, amely ismeretek elsajátítása kellő segítséget nyújt a hallgatók részére a tanszék által oktatott ún. tételes jogi tantárgyak elméleti összefüggéseinek a megértéséhez és a tételes jogi tananyagban történő eligazodáshoz. A tantárgy oktatása során alapvető feladat a hallgatók megismertetése a jogi gondolkodásban használt alapfogalmakkal, definíciókkal (állam, jog, jogrend, jogi norma, jogszabály, jogviszony, jogalany, jogrendszerek stb.), és hallgatókban a jogról, mint egy komplex rendszerről való gondolkodásmód kialakítása. A tantárgy leírása: Mint alapozó tantárgy tárgyalja az állam és a jog eredetét, a modern állam és jog kialakulását, az állam és a jog sajátosságait. Tárgya továbbá a jogi norma és a jogszabály, a jogrend, a jogrendszer és tagozódása, valamint a jogérvényesülés és a jogalkalmazás vizsgálata. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó és oktatófilm. Értékelés: Vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Dr. Szilágy Péter: Jogi Alaptan, 2001., Osiris Kiadó.

169


A tantárgy kódja: GSNAKIJ1 GSNAKIJ2 GSNAKIJ3 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás 4 előadás 3 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: GSNAKIJ1 GSNAKIJ2

A tantárgy neve: Közigazgatási jog I. Közigazgatási jog II. Közigazgatási jog III. (KIJ) Számonkérés módja: vizsga vizsga vizsga

Félév: 1 2 3 Kreditek száma: 3 5 4

Közigazgatási jog I. Közigazgatási jog II.

Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Lövétei István A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy leírása: A tantárgy foglakozik a közigazgatás fogalmának részletes meghatározásával, helyével és szerepével az állami szervek rendszerében. Tárgya a stúdiumnak a közigazgatási jog-, a jogforrások, a közigazgatási szervezetrendszer felépítése, a közigazgatási feladatokat ellátó szervek típusai, valamint a munkamegosztás módja az államigazgatási és az önkormányzati szervek között. A tantárgy megismerteti a hallgatókat a gazdaság, a társadalom és a politika összefüggésével. A gazdasági közigazgatás kapcsolatával magán- és közigazgatással. A piac igazgatási szempontból lényeges sajátosságaival. A tulajdon gazdaságban és a gazdasági közigazgatásban betöltött szerepével, a privatizáció lényegével és a közigazgatási összefüggéseivel. A makrogazdasági közigazgatás fő területeivel és eszközeivel. A tananyag másik blokkja megismerteti a hallgatókat az Európai Gazdasági Közösségek létrejöttének előzményeivel, a Gazdasági Közösségeket alapító szerződésekkel, Az Európai Közösségek, majd az Európai Unió létrejöttével, az EU soron lévő intézményi reformjával. Az EU szervezeti felépítésével, a közösségi jog sajátosságaival, a gazdasági integráció intézményrendszerével és működésével. Más jelentősebb nemzetközi szervezettel. Magyarország külkapcsolati rendszerével. Az utolsó félévben kerül feldolgozásra az államigazgatási eljárás teljes részletességgel, így különösen az alapeljáráson belül a tényállás tisztázása, a bizonyítási eszközök, a határozathozatal. A jogorvoslati rendszeren belül az államigazgatási döntés reperálásának lehetséges eszközei, és befejezésül a végrehajtási eljárás. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó és oktatófilm. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Mádl F.-Vékás L.: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. Megoldandó feladatok: -

170


A tantárgy kódja: GSNBKGT1 GSNBKGT2 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás 2 előadás Előfeltételek: GSNBKGT1

A tantárgy neve: Közgazdaságtan I. Közgazdaságtan II. (KGT) Számonkérés módja: vizsga vizsga


Közgazdaságtan I.

Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Alitisz Ágnes A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy leírása: A közgazdaságtan a gazdaságra vonatkozó legáltalánosabb kategóriákat, mutatókat, jelenségeket ismerteti meg a hallgatókkal, ezzel segítve őket a társadalmi, gazdasági folyamtok, inflációk közötti eligazodásban, önálló vélemény kialakításában. A tantárgy keretében megismerkednek a modern gazdaság működésével, a mikro- és makroszereplők jellemzőivel, magatartásuk törvényszerűségeivel, és a közöttük kialakuló kölcsönhatásokkal. Jártasságot szereznek az alapvető elemzési módszerek alkalmazásában. Áttekintik a kormányzat beavatkozási lehetőségeit, eszközeit, ezek előnyös és hátrányos következményeit. Megismerkednek a gazdasági nyitottságból eredő problémákkal, ezek kezelésének lehetőségeivel. Oktatási módszer: Előadás. Értékelés: Évközi zárthelyi (készültségi szint felmérése céljából 2 alkalommal), megfelelt, nem felelt meg. Év végi írásbeli kollokvium. Sikeres megírása 50 %-os teljesítménytől. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Simanovszky Zoltán – Solt Katalin – Bálint Dénes: Közgazdaságtan alapfokon; TRI MESTER Tatabánya, 2001.; Figyelő, HVG aktuális számai. Megoldandó feladatok: -

171


A tantárgy kódja: GSNAPCJ1 GSNAPCJ2 GSNAPCJ3 GSNAPCJ4 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás 5 előadás 4 előadás + 1 gyakorlat 4 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: GSNAPCJ1 GSNAPCJ2 GSNAPCJ3

A tantárgy neve: Polgári jogi és családjogi ismeretek I. Polgári jogi és családjogi ism. II. Polgári jogi és családjogi ism. III. Polgári jogi és családjogi ism. IV. (PCJ) Számonkérés módja: vizsga vizsga vizsga vizsga

Félév: 1 2 3 4 Kreditek száma: 3 5 5 5

Polgári jogi és családjogi ismeretek I. Polgári jogi és családjogi ismeretek II. Polgári jogi és családjogi ismeretek III.

Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Lévainé dr. Szijártó Mariann A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy leírása: A tantárgy az ingatlan-nyilvántartás tatalmával összefüggésben részletesen tárgyalja mindazon jogi intézményeket, amelyek megismerése és elsajátítása szükséges ahhoz, hogy a nyilvántartásban feltüntetett jogok és tények megérthetők legyenek a hallgató számára. A polgári jog keretén belül bemutatásra kerül a polgári jog fogalma és rendszere, a polgári jog alapelvei, a polgári jogi jogviszonyok, a személyek a polgári jogban, jogképesség, cselekvőképesség, a tulajdonjoggal kapcsolatos ismeretanyag, a kötelmi jog rendszere, azon belül kiemelten az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése, a szerződés tárgya és tartalma, létrejötte, módosulása és megszűnése. A használati kötelmeken belül a bérlet, a haszonbérlet, a mezőgazdasági haszonbérlet, a lakásbérlet és a haszonkölcsön. Szintén részletesen feldolgozásra kerül a zálogjog. Az öröklési jog foglalkozik a törvényes öröklés általános rendjével és a végintézkedésen alapuló örökléssel. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, szóbeli előadás. Értékelés: Két ZH után , a félév kollokviummal zárul. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Bíró György: A kötelmi jog és a szerződéstan közös szabályai, NOVOTNI Kiadó, 2001. Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata c. jegyzet jelölt részei, ELTE. Megoldandó feladatok: -

172


A tantárgy kódja: GSNBSTA1 GSNBSTA2 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 1 gyakorlat 2 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: GSNBSTA1

A tantárgy neve: Statisztika I. Statisztika II. (STA) Számonkérés módja: vizsga vizsga


Statisztika I.

Tanszék: Természet és Társadalomtudományi Tanszék (GTT) Tantárgyfelelős oktató: Prof. Dr. Závoti József A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy célja: A hallgatóknak olyan módszertani, gyakorlati ismeretek átadása, amely tudás alkalmas a valóság tényeinek, adatok nagy tömegének tömör, számszerűsített jellemzésére. A tantárgy leírása: Az ingatlan-nyilvántartás gazdasági célja - többek között - hogy adattartalma alapul szolgál különböző statisztikai adatszolgáltatásnak. Ezért indokolt, hogy a hallgató a statisztika fogalmát, a különböző statisztikai felméréseket, elemzéseket, a módszert, az osztályozást megismerje, a különböző alapvető statisztikai számításokat a hozzá tartozó matematikai ismeretekkel együtt elsajátítsa, illetőleg alkalmazni tudja. Követelmények: A statisztika alapfogalmainak megismerése; az adatgyűjtés, a statisztikai feldolgozás, a statisztikai módszerek készség szintű elsajátítása. A statisztikában alkalmazott matematikai modellek jártasság szintű használata. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, gyakorlatokon számítási feladatok. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Kerékgyártó Györgyné – Mundruczó György: Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben (Aula Kiadó, 2000.); Ajánlott irodalom: Molnár Máténé- Tóth Mártonné: Általános statisztika példatár I-II. (Nemzeti Tankönyvkiadó 2001.). Megoldandó feladatok: a tantárgyi követelményekben meghatározott gyakorlatok elvégzése, 2 évfolyam zárthelyi dolgozat megírása.

173


A tantárgy kódja: GSNCSZO1 GSNCSZO2 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás 1 előadás Előfeltételek: GSNCSZO1

A tantárgy neve: Szociológia I. Szociológia II. (SZO) Számonkérés módja: beszámoló beszámoló


Szociológia I.

Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Mészáros József A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy leírása: A szociológia tantárgy keretében feldolgozásra kerül szociológiai megismerés: társadalmi cselekvés, szociológia, amire használható – és amire nem, szociológiatörténet dióhéjban, fejlemények a jelenkori szociológiában. Kultúra: a kultúra szociológiai és antropológiai értelmezése, a kultúra, mint jelentésháló: jel, jelentés, kontextus, szimbólum stb., pld.: a tömegkultúra (a tömegkultúra története, fogyasztói társadalom), szubkultúrák. Szocializáció, értékek, normák: elméleti alapok, szocializációs közegek (család, iskola, kortárs kapcsolatok, média), a cigánykérdés, mint szocializációs probléma. Deviancia: anómiaelméletek: az öngyilkosság, a drogprobléma és a depresszió Magyarországon. Család, rokonság: a család történeti funkcióváltása, családtípusok régen és ma. A gazdasági élet: Hogyan érvényesül a társadalom logikája a piacon? – a gazdaság, mint intézményesített folyamat, a gazdasági intézmények társadalmi beágyazottsága, társadalmi hálózatok, a nem gazdasági piacok (egészségügy, oktatás, művészet stb.) működése. Hogyan érvényesül a piac logikája a társadalmon kívül? – a racionálisdöntések elmélete, a társadalmi csere elmélete. Vallás: a vallásszociológia elméleti kérdései, vallás és társadalom viszonya, vallás integráló szerepe, szekularizáció. Társadalmi struktúra, rétegződés, mobilitás: fogalmak, elméletek, a csoportképző ismérvek történeti változása (rendi társadalom-osztálytársadalom), magyarországi struktúra- és rétegződés-kutatások, társadalmi mobilitás. A szociológia módszertana. A jelenkor kihívásai: a modernizációs, az elmaradottsági, a függőségi stb. elméletek, a modern urbanizmus, a gazdasági élet globalizálódása. A demográfiai folyamatok alakulása Magyarországon. Magyarország az elmúlt 10 évben. A rendszerváltás gazdasági hatásai: a tulajdonszerkezet átalakulása, privatizációs stratégiák Közép-Európában, multinacionális cégek, magyar vállalatok, kereszttulajdonlás, kisvállalkozások, kényszervállalkozások. A rendszerváltás társadalmi hatásai: a társadalomszerkezet alakulása, tulajdonosok, és menedzserek, új és régi elitek, leszakadók, a munkaerőpiac átalakulása. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Értékelés: Az évközi feladatok és a beszámoló alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, 2002; A Giddens: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, 2002. Megoldandó feladatok: -

174


A tantárgy kódja: GSNAINJ1 GSNAINJ2 A tantárgy óraszáma/hét: 5 előadás 4 előadás Előfeltételek: GSNAINJ1

A tantárgy neve: Ingatlanjog I. Ingatlanjog II. (INJ) Számonkérés módja: vizsga vizsga


Ingatlanjog I.

Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Kurucz Mihály A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy leírása: A tantárgy az ingatlanra vonatkozó magánjogi korlátozásokat részben ismételve, részben kiegészítve dolgozza fel az alapozó szakaszban (első félév), az ingatlanjog és végrehajtási jog speciális osztályait. A második év harmadik szakaszában az egyes közjogi korlátozásokat tárgyalja az építésügyi korlátoktól a műemlékvédelemig, a környezet és természetvédelmi korlátozásoktól a vízjogi közjog rendelkezéseinek tárgyalásáig, a bányászati jogtól az útjogon át energetikai jog ismertetéséig. A tárgy feladata komplex és integrált gyakorlatban is hasznosítható alapképzést nyújtania hallgatóknak képesség téve őket az alkalmazandó jog gyors felismerésére, majd jogesetek megoldására. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Értékelés: Az első és második félévben külön zárthelyi. 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Ingatlanjog kézirat, jegyzet. Megoldandó feladatok: -

175


A tantárgy kódja: GSNAINY1 GSNAINY2 GSNAINY3 A tantárgy óraszáma/hét: 4 előadás + 2 gyakorlat 4 előadás + 2 gyakorlat 4 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: GSNAINY1 GSNAINY2

A tantárgy neve: Ingatlan-nyilvántartás I. Ingatlan-nyilvántartás II. Ingatlan-nyilvántartás III. (INY) Számonkérés módja: vizsga vizsga vizsga

Félév: 3 4 5 Kreditek száma: 6 6 5

Ingatlan-nyilvántartás I. Ingatlan-nyilvántartás II.

Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Kurucz Mihály, Dr. Fenyő György A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy leírása: A képzés centrális tárgya, amely az ingatlan-tulajdon nyilvántartásával, annak jogi és gazdasági céljával behatóan és teljes részletességgel foglalkozik. Bemutatja a különböző típusú nyilvántartási rendszereket, különös tekintettel az Európában alkalmazottakra. Tárgyalja az ingatlan-nyilvántartás előzményeit, kialakulását, fogalmát, célját, tárgyát, alapegységeit. Az ingatlan-nyilvántartás részeit, azok tartalmát (adatok, jogok, jogilag jelentős tények). A nyilvántartás alapelveit és azok jelentőségét a jogalkotásban. A nyilvántartás módját, létrehozását és a változások vezetésére irányuló eljárást, valamint a jogorvoslati módokat ugyancsak megfelelően taglalja. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépesítése is részben itt kerül tárgyalásra. A decentralizált számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer készség szintű megismerése, a számítógépen vezetett ingatlan-nyilvántartáson a változás érvényesítése. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Gyakorlatokon feladatok végrehajtása, földhivatali látogatások. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Közhitelű nyilvántartás az ingatlanokról, 2001. NYME FFFK Megoldandó feladatok: -

176


A tantárgy kódja: GSNCAGJ0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Agrárjog (AGJ) Számonkérés módja: Beszámoló


Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Mátay Csaba A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy leírása: Az agrárjog című tantárgy célja feldolgozni a termőföld tulajdonszerzésének a szabályrendszerét, az agrár környezetvédelmet, bemutatni az agrárszerződések sajátosságait, valamint az agrárpiac szabályozásának jogi eszközeit Magyarországon és az Európai Unióban. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal: Ingatlan-nyilvántartás, ingatlanjog, föld- és ingatlan értékelés. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Értékelés: szóbeli beszámoló alapján Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Agrárjog, ELTE Állam és Jogtudományi Kar Megoldandó feladatok: -

177


A tantárgy kódja: GSNBDAI0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GSNAFMI2

A tantárgy neve: Digitális alaptérképi smeretek (DAI) Számonkérés módja: vizsga Földméréstani ismeretek II.


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Vincze László A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy leírása: A digitális alaptérkép (DAT) fogalmainak megismerése, a digitális térkép jellemzői és szerepe az ingatlanadatok nyilvántartásában. A digitális rajzállomány és térképi adatbázis közötti különbségek. A DAT előállításának fajtái és általános folyamata: a DAT készítés tervezése, adatgyűjtés és feldolgozási lehetőségek, módszerek. Készítendő munkarészek. Térképkezelés és változásvezetés digitális térképi adatbázisban. A digitális térkép és az alfanumerikus ingatlanadatok együttes kezelése. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Gyakorlatokon feladatok végrehajtása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: dr.Vincze László: DAT ismeretek, DAT szabvány és szabályzatok. Megoldandó feladatok: térképszerkesztés és adatbázis-elemzés, térképi változás-átvezetés.

178


A tantárgy kódja: GSNAFTR1 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás Előfeltételek: GSNAFMI2

A tantárgy neve: Föld- és területrendezés I. (FTR) Számonkérés módja: vizsga Földmérési ismeretek II.


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szabó Gyula A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: A félév órakeretében megismertetni a szak hallgatóit a magyar földbirtokrendszer kialakulásának folyamatával; a XX. század birtokrendezéseinek történéseivel; a birtokrendezések jogi szabályozottságával, a földügyi ágazat szakterületi összefüggéseivel és a különböző birtokrendezési modellekkel. A tantárgy leírása: A földbirtok politika definíciója, politikai és gazdasági célkitűzései, valamint annak eszközrendszere. Magyarország birtokrendezéseinek (földrendezéseinek) történeti áttekintése. Magyarországi földreformok. A földtulajdon és művelési ágak várható alakulása a földprivatizáció befejeztével. A birtokrendezések adminisztrációja, jogi szabályozása és pénzügyi feltételei. A földügyi szakágazat feladatai. A földmérés, földrendezés és ingatlan-nyilvántartás kapcsolatrendszere, térinformatikai fejlesztések. Birtokrendezési modellek. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Dr. Szabó Gyula (1997): Földbirtokpolitika és területrendezés; OLLO jegyzet, SE FFFK Szfvár. Dr. Szabó Gyula (2001): Föld- és területrendezés I.; (Földbirtok-politika, birtokrendezési modellek) Kézirat; NYME GEO Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár Farkasné Dr. Fekete Mária (1999): A földhasználat és az agrárpolitika összefüggései az Európai Unióban; Mezőgazda Kiadó, Budapest Vonatkozó törvények, rendelkezések, tanulmányok, szakcikkek Megoldandó feladatok: Minden hallgatónak fel kell dolgozni tetszőlegesen kiválasztott település (településrész, mezőgazdasági nagyüzem,…) birtokszerkezeti változásait 1945-től napjainkig. Vázlatosan ismertetni kell az akkor érvényes jogszabályok fontosabb előírásait (10-15 oldal).

179


A tantárgy kódja: GSNAFTR2 A tantárgy óraszáma/hét: 4 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: GSNAFTR1



Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szabó Gyula A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy célja: Megtanítani a mezőgazdasági területek komplex, mindenre kiterjedő rendezésének módszereit, annak tájrendezési, környezetgazdálkodási összefüggéseit. Bemutatni az EU vidékfejlesztési programjait. Magyarország vidékfejlesztési koncepcióját és az erdőtérképek sajátos rendszerét. A tantárgy leírása: Mezőgazdasági üzemek, társas gazdaságok komplex rendezése, ezen belül az üzemszervezési, termesztéstechnológiai igények, a termőföld ésszerű hasznosítása, az optimális üzemi úthálózat, vízrendezés és melioráció, erdőművelési ág elhelyezése és a terep átalakítás témakörei. Ismertetésre kerül a magyar településszerkezet és környezete, a mezőgazdasági települések tájszerkezete, a mai mezőgazdasági lakó- és termőtáj rendezése, környezetének tervezése. A hallgató a tantárgy keretein belül megismeri az Európai Unió vidékfejlesztési koncepcióját, valamint a környezet és természetvédelmi célkitűzéseit, a magyar vidékfejlesztési modelleket és azok birtokrendezési összefüggéseit. A félév zárófejezetei: Erdőtérképezés, a Digitális Erdészeti Térkép (DET), minőségbiztosítás az erdőtervezésben. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Dr. Szabó Gyula (1997): Földbírtok-politika és területrendezés; OLLO jegyzet, SE FFFK, Szfvár. Dr. Szabó Gyula (2001): Föld- és területrendezés II. A; Kézirat; NYME GEO Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár Dr. Szabó Gyula (2001): Föld- és területrendezés III. (Erdőtérképészet);Kézirat; NYME GEO Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár Budai Sántha Attila (2001): Agrárpolitika-Vidékpolitika. (A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió), Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Farkasné Dr. Fekete Mária (1999): A földhasználat és az agrárpolitika összefüggései az Európai Unióban; Mezőgazda Kiadó, Budapest Megoldandó feladatok: Ismerkedés birtokrendezési tervekkel, tervezési szakaszok részletes bemutatása.

180


A tantárgy kódja: GSNAPNP1 GSNAPNP2 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás 4 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: GSNAPNP1

A tantárgy neve: Polgári nem peres eljárások I. Polgári nem peres eljárások II (PNP) Számonkérés módja: vizsga vizsga


Polgári nem peres eljárások I.

Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Papp Zsuzsanna A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy leírása: A polgári nem peres eljárások című tantárgy a következő témákat tárgyalja: a cégeljárás általános elveit, a cégbejegyzési eljárást, az egyes társasági formákat, a végrehajtási jogot, szabályait, kiemelten az ingatlan végrehajtást, a végrehajtási pereket. A csőd és a felszámolási eljárást, a végelszámolást és végül a hagyatéki eljárást. A felsorolt eljárások - ingatlan esetén - az ingatlan-nyilvántartásra "támaszkodnak", abból indulnak ki és befejezésük is változást eredményez a nyilvántartás tartalmában. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Gyakorlatokon példák elemzése. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Magyar polgári perjog (szerk. Németh I.) Budapest, Ligatura Kidadó, 1996. Magyar polgári perjog II. (szerk. Németh I.) Budapest, ELTE, 1992. Megoldandó feladatok: -

181


A tantárgy kódja: GSNAPEJ1 GSNAPEJ2

A tantárgy neve: Polgári eljárásjogi ismeretek I Polgári eljárásjogi ism. II. (PEJ) Számonkérés módja: vizsga vizsga

A tantárgy óraszáma/hét: 4 előadás + 1 gyakorlat 4 előadás Előfeltételek: GSNAPEJ1 Polgári eljárásjogi ismeretek I.


Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Papp Zsuzsanna A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) A tantárgy leírása: A tantárgy oktatását az is indokolttá teszi, hogy a másodfokon hozott ingatlannyilvántartási határozatok bíróság előtt megtámadhatók, így a földhivatali határozat a peres eljárás tárgya. Ugyanakkor a ingatlan-nyilvántartási törvény tárgyalja a törlési és a kiigazítási pereket. Indokolt tehát, hogy a hallgató a peres eljárás szabályaival, az eljárásban érvényesülő alapelvekkel tisztában legyen. Így ismerje a bírósági rendszert, a keresetlevél benyújtását és kellékeit, a perbeli képviseletet, a tárgyalás menetét, a keresetváltoztatást, a viszont keresetet és az egyezség fogalmát, a perköltségre vonatkozó előírásokat, a bizonyítási eszközöket, különös tekintettel az okirati bizonyításra, a határozat hozatalt és végül a perorvoslatokat. Ugyancsak célszerű a közigazgatási perek, az ingatlan-nyilvántartási perek, a társasági és más típusú határozatok bírósági felülvizsgálata, a végrehajtási perek valamint a választott bírósági eljárás és választott bíróság határozat általános szabályainak ismertetése. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Gyakorlatokon példák elemzése. Értékelés: 10%-ban az évközi feladatok és 90%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Részletes jogszabályi tájékoztató Tankönyv írása tervezett Előadásjegyzetek Megoldandó feladatok: -

182


A tantárgy kódja: GSNBTÉI1 GSNBTÉI2 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 1 gyakorlat 2 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: GSNBTÉI1

A tantárgy neve: Térinformatika I. Térinformatika II. (TÉI) Számonkérés módja: vizsga vizsga


Térinformatika I.

Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Prof. Dr. Márkus Béla A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy leírása: A tantárgy oktatásának célja a hallgatók térinformatikai ismereteinek megalapozása. Olyan ismeretekkel kell felvértezni a hallgatókat, melyek alapján alkalmassá válnak a szakterületen használatos szoftverek működésének megértésére. Különösen fontos a térinformatikai kultúra iránti igényük felkeltése. Szükséges továbbá, hogy a hallgató megismerje a térinformatikai módszereket és szoftvereket, az algoritmusok elveit, az adatelemzés folyamatát. Sajátítsa el az adatelemzési problémák megoldását, gyakorlati fogásait. A tantárgy keretében további gyakorlati ismereteket kell szerezniük a földinformációs rendszerekről (LIS), a földrészlet alapú LIS-től, ezek különböző környezetben (önkormányzat, bank, biztosítás) való alkalmazásáról. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Gyakorlatokon feladatok végrehajtása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kötelező irodalom: Márkus Béla: Bevezetés a térinformatikába, NyME GEO jegyzet, 2003. Guszlev Antal: ArcGIS gyakorlatok, NyME GEO, jegyzet, 2003. Ajánlott irodalom: Detrekői Ákos - Szabó György: Térinformatika, Nemzeti Könyvkiadó, 2002. NCGIA Core Curriculum I. kötet, SE FFFK, 1994. Szoftver: ArcGIS Megoldandó feladatok: a félévenként kiírt tantárgyi követelmények szerint: 2 zárthelyi, gyakorlati feladatok, és 1 komplex beszámoló.

183


A tantárgy kódja: GSNBEUJ0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Félév: Európai Uniós jogi ismeretek 5 (EUJ) Számonkérés módja: Kreditek száma: vizsga 3

Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szabó Sarolta A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy leírása: A tantárgy alapvető célja, hogy az Európai Unió közösségi jogát, annak lényegi elemeit megismertesse a hallgatóval. Ennek keretében tárgyalásra kerül az Európai Közösség megalakulása, célja, intézményi felépítése. A közösségi jog jellege, a közösségi jog forrásai, a közösségen belüli jogharmonizáció és ezen belül a jogharmonizáció eszközei, továbbá a közösségi jog közvetlen alkalmazhatósága, illetve közvetlen hatálya. A közösségi jog szupremációja, értelmezése. A tantárgy az alkotmányjogi és a jogi alaptani ismeretekre alapozva megfelelő teret szentel az emberi jogoknak, azok csoportosításának és összefonódásának. A téma keretén belül az Alapvető Jogok Emberi Chartájának ismertetésére is sor kerül. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom: „Európai Unió” – Bernek – Kondorosi – Nemerkényi – Szabó, Cartographia Kft. 2004. Előadás jegyzetek. Megoldandó feladatok: -

184


A tantárgy kódja: GSNBFIÉ0 A tantárgy óraszáma/hét: 5 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Föld- és ingatlanértékelési ismeretek (FIÉ) Számonkérés módja: Vizsga


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Dömsödi János, Mizseiné dr. Nyiri Judit A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy leírása: A mezőgazdasági és erdőterületek (külterületek) országos felméréséhez, az ingatlan-nyilvántartáshoz, a földrendezéshez és földminősítéshez ad alapozó és kiegészítő ismereteket. A tantárgy tartalma a talajtannal összefüggésben a talaj kialakulása, alkotórészei, típusai, ezzel összefüggésben a földminősítés módszerei, lehetőségei. Az ingatlanok forgalmi értékének meghatározásáról ugyancsak kiegészítő ismeretket ad a tantárgy. Ismertetésre kerülnek az ingatlan-értékelés módszerei, az értékelés folyamata, az értékelési tényezők kiválasztása. Az ingatlanértékelés iránti széleskörű igény a rendszerváltást követően jelent meg ismételten Magyarországon, mintegy negyvenévi kényszerű szünet után. Az igények és elvárások a szakemberképzés területén is megnövekedtek. Szükséges, hogy a földmérő és földrendező mérnökök megismerkedjenek ezzel a szakterülettel, az alkalmazott értékelési módszerekkel. Különösen fontos részterület a termőföld értékelése, amely igen szoros kapcsolatban áll a földmérési szakmával. Az ingatlanértékelés alapjai. Az értékelés matematikája (sorozatok, egyenértékűségi összefüggések, pénzfolyam, értékcsökkenés, területi mértékegységek). Az értékbecslés szerepe a gazdálkodási folyamatokban. Az ingatlan fogalma és az ingatlanpiac. Építmények elhelyezésére szolgáló földrészletek. Az ingatlan értékeléssel összefüggő jogi vonatkozások. Felépítményes ingatlanok műszaki építészeti ismerete (építési módok, épületek szerkezettani ismerete, épületdiagnosztika). Az értékelés általános folyamata, értékbecslési módszerek és alkalmazási területek. A termőföld értékelése, a földértékelés jelenlegi rendszere. Az értékelési szakvélemény tartalmi felépítése. Az ingatlanfejlesztés és az értékelés kapcsolata. Európában alkalmazott értékelési módszerek. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő, videó használata. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: jegyzet, ajánlott szakirodalom Megoldandó feladatok: kiadott feladatlapok (8)

185


A tantárgy kódja: GSNBNNMJ0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Nemzetközi magánjogi ismeretek (NMJ) Számonkérés módja: vizsga


Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Raffai Katalin A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy leírása: Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban számos esetben szerepelnek külföldiek ügyfélként és nem ritka, hogy külföldön kiállított okirat alapján kell a nyilvántartás tartalmát módosítani. Ugyancsak gyakori a külföldre történő kézbesítés. Ezért tehát indokolt, hogy a nemzetközi magánjog forrásaival, a külföldi beruházásokkal és a tulajdon védelmével, a tulajdon szerepével, a nemzetközi forgalomban, a magyar nemzetközi magánjogban, a gyámság és gondnokság intézményével, a holtnak nyilvánítással és általában a külföldiek jogállásával a szakterületen dolgozó tisztában legyen. Az Európai Unió jogrendszerével lényegesebb elemek is itt kerülnek megvilágításra. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő használata. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Nemzetközi Magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (Mádl F. – Vékás L.) Budapest, Nemzetközi Tankönyvkiadó, 1997. Megoldandó feladatok: -

186


A tantárgy kódja: GSNBPJI0 A tantárgy óraszáma/hét: 3 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Pénzügyi jogi ismeretek (PJI) Számonkérés módja: vizsga


Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Lóránt Zoltán A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) A tantárgy leírása: A pénzügyi jogi ismeretek című tantárgy tananyagát képezi a pénzügyi rendszer, a közbevételek, az adó fogalma, az adórendszer lényeges elemei, a központi és a helyi adók, az adózási folyamat szakaszai. Az államháztartás joga és az illetménytörvény is itt kerül oktatásra. Követelmények: A tantárgy elsajátítása során a hallgatónak alapvető ismeretekkel kell rendelkeznie, az államháztartás négy alrendszeréről, ezen belül az önkormányzati alrendszerről. Ismernie kell a központi költségvetési szervek működési és finanszírozási mechanizmusát, továbbá felhasználói szinten el kell igazodnia a jövedelemadók, a vagyon és a helyi adók rendszerében. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő használata. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Földes Gábor: Pénzügyi Jog I.-II. kötet, KERSZÖV, Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Bp., 2000. a szaktanár által átadott bővített előadásvázlat, előadásjegyzetek, a Magyar Közigazgatás és Pénzügyi Szemle folyóirat cikkei. Megoldandó feladatok: félévente egy zárthelyi dolgozat

187


A tantárgy kódja: GSNCSME0 A tantárgy óraszáma/hét: 4 előadás + 1 gyakorlat Előfeltételek: GSNBKGT2

A tantárgy neve: Szervezés és menedzsment (SME) Számonkérés módja: vizsga Közgazdaságtan II.


Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: dr. Németh Gyula A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy leírása: Rendszerelméleti, szervezési és gazdálkodási alapfogalmak. A rendszer modellje, környezete és irányítása. A szervezési formák fejlődése és a szervezés szintjei. Termelési tényezők, termelés/szolgáltatási folyamatok. A nemzetgazdaság rendszere. A földügyi szakágazat helye a nemzetgazdaság rendszerében. Költségvetésből gazdálkodó rendszerek, társas és egyéni vállalkozások rendszere, szervezeti és gazdálkodási jellemzőik. A vezetéselmélet kialakulása és történeti fejlődése. Szervezeti alapfogalmak. Döntés- és személység központú vezetési módszerek. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő használata. Gyakorlatokon példák ismertetése, megoldása. Értékelés: 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a vizsga alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Németh Gyula: Menedzsment. Kézirat, Székesfehérvár, 2002. Gaál Zoltán – Kovács Zoltán: Menedzsment földhivatali vezetőknek. Kézirat, Szfvár., 1995. Bakacsi Gyula és szerzőtársai: Vezetés-szervezés I-II. Aula Kiadó, Budapest, 1991. Megoldandó feladatok: -

188


4.4. Idegen nyelvi tárgyak

189


A tantárgy kódja: GANBANG1 GANBANG2 GANBANG3 GANBANG4 GSNBANG1 GSNBANG2 GSNBANG3 GSNBANG4 A tantárgy óraszáma/hét: 4 gyakorlat Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Angol nyelv

Félév: 2-5.félév

Számonkérés módja: félévközi jegy

Kreditek száma: 0 (kritérium követelmény)

Tanszék: Idegen Nyelvi Lektorátus (GNL ) Tantárgyfelelős oktató: Jancsóné Szabó Ildikó A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kritérium követelmény A tantárgy célja: Az alapvetően szükséges, hétköznapi nyelvtudás megszerzése. A leggyakoribb, legjellemzőbb élethelyzetekben a megértés ill. megértetés lehetőségének biztosítása. A tantárgy leírása: Az általános alapfokú nyelvvizsga témaköreinek ill. elvárásainak megfelelő anyagok feldolgozása, az ehhez tartozó szókincs ill. nyelvi fordulatok elsajátíttatása. Az adott szinten szükséges nyelvtani ismeretek (kiejtés és intonáció ill. szótan és mondattan) megtanulása ill. alkalmazása. A szóbeli („A”) vizsgához a kötetlen beszélgetés, a kép(ek) alapján történő témakifejtés és a szituációs párbeszéd megismerése, az erre való felkészülés. Az általánosan használt, akcentus nélküli, egyszerű beszéd megértése. Hétköznapi helyzetekben a saját szándék(ok) ill. problémák nyelvi kifejtése és megoldása. Közepes nehézségű szóbeli interakciókban kellő nyelvi biztonság. Az írásbeli („B”) vizsgához hétköznapi jellegű formanyomtatványok kitöltése, ilyen élethelyzetekben előforduló információs anyagok, különböző útmutatók lényegi megértése. Mondanivalóját legyen képes írásban is – elsősorban levél formájában – megfogalmazni.A nehezebb szövegekhez ill. közlendőkhöz tudjon szótárt használni. Követelmények: A mindenkori akkreditált nyelvvizsgák közül az ún. „ Rigó utcai ” általános alapfok „C” típus ( „A” + „B” együttesen ) követelményei szerint. Oktatási módszer: Tankönyv(ek), feladatgyűjteménye(ek) ill. feladatlapok, írásvetítő fóliák, hanganyag(ok), videófilm(ek) és internetes elérhetőség(ek). Értékelés: A mindenkori feladatok teljesítése. A félévi érdemjegyek alapján (legalább 2,0 átlaggal) félévközi jegy. Felhasználható irodalom, egyéb segédeszközök: Kötelező: A szaktanár által megadott tankönyv(ek), feladatgyűjtemény(ek) ill. feladatlapok Ajánlott: Szaktanári javaslat szerint Megoldandó feladatok száma, típusa: Az aktuális félévi anyaghoz kapcsolódó szóbeli és írásbeli házi feladatok megtanulása ill. elkészítése, valamint az ellenőrző dolgozatok megírása.

190


A tantárgy kódja: GANBNÉM1 GANBNÉM2 GANBNÉM3 GANBNÉM4 GSNBNÉM1 GSNBNÉM2 GSNBNÉM3 GSNBNÉM4 A tantárgy óraszáma/hét: 4 gyakorlat Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Német nyelv

Félév: 2-5.félév

Számonkérés módja: félévközi jegy

Kreditek száma: 0 (kritérium követelmény)

Tanszék: Idegen Nyelvi Lektorátus (GNL ) Tantárgyfelelős oktató: Janurik János A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kritérium követelmény A tantárgy célja: Az alapvetően szükséges, hétköznapi nyelvtudás megszerzése. A leggyakoribb, legjellemzőbb élethelyzetekben a megértés ill. megértetés lehetőségének biztosítása. A tantárgy leírása: Az általános alapfokú nyelvvizsga témaköreinek ill. elvárásainak megfelelő anyagok feldolgozása, az ehhez tartozó szókincs ill. nyelvi fordulatok elsajátíttatása. Az adott szinten szükséges nyelvtani ismeretek (kiejtés és intonáció ill. szótan és mondattan) megtanulása ill. alkalmazása. A szóbeli („A”) vizsgához a kötetlen beszélgetés, a kép(ek) alapján történő témakifejtés és a szituációs párbeszéd megismerése, az erre való felkészülés. Az általánosan használt, akcentus nélküli, egyszerű beszéd megértése. Hétköznapi helyzetekben a saját szándék(ok) ill. problémák nyelvi kifejtése és megoldása. Közepes nehézségű szóbeli interakciókban kellő nyelvi biztonság. Az írásbeli („B”) vizsgához hétköznapi jellegű formanyomtatványok kitöltése, ilyen élethelyzetekben előforduló információs anyagok, különböző útmutatók lényegi megértése. Mondanivalóját legyen képes írásban is – elsősorban levél formájában – megfogalmazni. A nehezebb szövegekhez ill. közlendőkhöz tudjon szótárt használni. Követelmények: A mindenkori akkreditált nyelvvizsgák közül az ún. „ Rigó utcai ” általános alapfok „C” típus ( „A” + „B” együttesen ) követelményei szerint. Oktatási módszer: Tankönyv(ek), feladatgyűjteménye(ek) ill. feladatlapok, írásvetítő fóliák, hanganyag(ok), videófilm(ek) és internetes elérhetőség(ek). Értékelés: A mindenkori feladatok teljesítése. A félévi érdemjegyek alapján (legalább 2,0 átlaggal ) félévközi jegy. Felhasználható irodalom, egyéb segédeszközök: Kötelező: A szaktanár által megadott tankönyv(ek), feladatgyűjtemény(ek) ill. feladatlapok Ajánlott: Szaktanári javaslat szerint Megoldandó feladatok száma, típusa: Az aktuális félévi anyaghoz kapcsolódó szóbeli és írásbeli házi feladatok megtanulása ill. elkészítése, valamint az ellenörző dolgozatok megírása.

191


4.5. Szabadon választható tárgyak

4.5.1. Földmérő és földrendező szak

192


A tantárgy kódja: GANCPRI0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 gyakorlat Előfeltételek: GANAINT2

A tantárgy neve: Programozási ismeretek (PRI) Számonkérés módja: félévközi jegy Információtechnológia II.


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Kulcsár Attila A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek a számítógépes programozás gyakorlati kérdéseivel, megvalósításával. A tantárgy leírása: Témakörök: programozás Elméleti órák anyaga: Adatbevitel, Szekvencia, Szelekció, Iteráció, Eljárások és függvények, Tömbök és rekordok használata, Adatállomány kezelés Gyakorlati órák anyaga: Pascal Követelmények: Az elméleti és a gyakorlati anyag kézség szintű ismerete. Oktatási módszer: Gyakorlatokon egyénileg számítógépes feladatok végrehajtása. Értékelés: Aláírás megszerzéséhez elméleti témakörönként egy gyakorlati beszámolót kell sikeresen teljesíteni. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kulcsár Attila: Információ technológia 2001, NyME GEO jegyzet, 2001, 140 old. Megoldandó feladatok: A témakörökhöz kapcsolódó típusfeladatok (Szekvencia, Szelekció, Komplex feladat).

193


A tantárgy kódja: GANCALF1 A tantárgy óraszáma/hét: 1 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANCPRI0

A tantárgy neve: Alkalmazásfejlesztés I. (ALF) Számonkérés módja: félévközi jegy Programozási ismeretek


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Kulcsár Attila A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek az objektum-orientált és a vizuális programozás elméletével és gyakorlati kérdéseivel, megvalósításával. A tantárgy leírása: Témakörök: programozás Elméleti órák anyaga: Objektum, Osztály, Egységbe zárás, Kiterjeszthetőség, Öröklődés, Polimorfizmus, Object Pascal újdonságai, Delphi fejlesztői környezet, Vizuális komponensek áttekintése, Formok, Alapvető komponensek használata Gyakorlati órák anyaga: Delphi Követelmények: Az elméleti és a gyakorlati anyag kézség szintű ismerete és az angol nyelv olvasási szintű ismerete. Oktatási módszer: Előadásokon számítógépes bemutató, prezentáció. Gyakorlatokon egyénileg számítógépes feladatok végrehajtása. Értékelés: Aláírás megszerzéséhez témakörönként egy gyakorlati beszámolót kell sikeresen teljesíteni. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Delphi Basic honlap (http://www.delphibasics.co.uk/) Megoldandó feladatok: A témakörökhöz kapcsolódó típusfeladatok (Objektumok, Formok, Vizuális komponensek).

194


A tantárgy kódja: GANCALF2 A tantárgy óraszáma/hét: 1 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANCALF1

A tantárgy neve: Alkalmazásfejlesztés II. (ALF) Számonkérés módja: félévközi jegy Alkalmazásfejlesztés I.


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Kulcsár Attila A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek a haladó szintű vizuális programozás elméletével és gyakorlati kérdéseivel, megvalósításával, továbbá a DBMS szerverek használatával, adatbázis-kezelő alkalmazás fejlesztésével több platformon. A tantárgy leírása: Témakörök: programozás, adatbázis kezelés, CASE, CGI Elméleti órák anyaga: Több form használata, DBMS szerverek, adatmodellezés CASE eszközzel, Adatbázis kezelő komponensek, Riport készítő komponensek, Web fejlesztő komponensek Gyakorlati órák anyaga: Delphi, InteBase/Firebird, MySQL Követelmények: Az elméleti és a gyakorlati anyag kézség szintű ismerete és az angol nyelv olvasási szintű ismerete. Oktatási módszer: Előadásokon számítógépes bemutató, prezentáció. Gyakorlatokon egyénileg számítógépes feladatok végrehajtása. Értékelés: Aláírás megszerzéséhez témakörönként egy gyakorlati beszámolót kell sikeresen teljesíteni. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Delphi Basic honlap (http://www.delphibasics.co.uk/) IBPhoenix honlap (http://www.ibphoenix.com/) MySQL honlap (http://www.mysql.com/) Megoldandó feladatok: A témakörökhöz kapcsolódó típusfeladatok (Adatbázis tervezés CASE eszközzel, Adatbázis-kezelő alkalmazás, Web propgramozás).

195


A tantárgy kódja: GFNCTÉD0

A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GANATÉI2

A tantárgy neve: Térbeli döntés-előkészítés Spatial Decision Support (TÉD) angolul is választható Számonkérés módja: beszámoló Térinformatika II.

Félév: 5

Kreditek száma: 3

Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Prof. Dr. Márkus Béla A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: A hallgató megismertetése a térbeli döntés-előkészítés alapfogalmaival, alapelveivel és gyakorlati végrehajtásával. A résztvevők megtanulják a térbeli döntés-előkészítés eszközrendszerét és esettanulmányokon keresztül gyakorlatát. A tantárgy leírása: GIS és modellezés, Logikai modellek, Többértékű modellek, Fuzzy modellek, Bayes módszerek. Követelmények: A hallgató legyen képes tömören és világosan ismertetni a térbeli döntéselőkészítés elveit, legyen képes értékelni a feladat megoldásához alkalmazható módszereket. A hallgatónak a gyakorlatban is bizonyítania kell a térbeli döntés-előkészítésben való jártasságát. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, programbemutató. Gyakorlatokon térinformatikai programok használata. Értékelés: 60%-ban az évközi feladatok és 40%-ban a beszámoló alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: 1. Márkus B.: NCGIA Core Curriculum, SE FFFK, Székesfehérvár, 1994. 2. UNITAR/GRID: GIS and Decision Making, Idrisi Project. 3. Bonham-Carter, G. F. : GIS for Geoscientists: Modelling with GIS, Pergamon Press, 1996. 4. Aranoff, S.: Geographic Information Systems: a Management Perspective, WDL Publication, Ottawa, Canada, 1989. Megoldandó feladatok: a félévenként kiírt tantárgyi követelmények szerint: 2 zárthelyi, 2 házi feladat, és 1 féléves komplex beszámoló.

196


A tantárgy kódja: GFNCWMP0 A tantárgy óraszáma/hét: 1 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Webmapping (WMP) angol nyelven Számonkérés módja: vizsga


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Guszlev Antal A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: Introduction to the fundamentals, skills and methods of spatial data dissemination over the internet. A tantárgy leírása: Lectures: possibilities and pitfalls of Web sites for spatial data dissemination, exploring and evaluating Web sites, how the World Wide Web works, information analysis, Web site content for specific user groups Practicals: web site construction and publishing, using HTML authoring tools, optimizing graphics and maps, Web server access, Web site maintenance, publishing own Web site using either own data or materials provided Követelmények: Students must become adept at basic skills of website management and must be able to create and publish GIS related websites. (Good command of English is necessary) Oktatási módszer: During lectures: projector, video and software presentation. During practicals: web developer software. Értékelés: 70% midyear tasks and 30% exam Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Kraak - Brown: Web Cartography: Developments and prospects. Taylor and Required reading: Francis, 2001. Recommended reading: Plewe: GIS Online: Information Retrieval, Mapping, and the Internet. OnWord Press, 1997. Zhong-Ren Peng - Ming-Hsiang Tsou: Internet GIS: Distributed Geographic Information Services for the Internet and Wireless Network. John Wiley & Sons, 2002. Software: HTML editors, Web browsers, image processing software, GIS Megoldandó feladatok: weekly tasks, website publication and 1 final exam.

197


A tantárgy kódja: GANCTEF0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Területfejlesztés alapjai (TEF) Számonkérés módja: Beszámoló


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék Tantárgyfelelős oktató: Balsay István A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókkal a területfejlesztés alapjait, eszközés intézményrendszerét, az uniós és hazai területpolitikát. A tantárgy leírása: A területfejlesztés fogalma, jelentősége, eszközrendszere; Európai Unió alapjai, gazdaság- és területpolitikája; globalizáció; regionális fejlődés Európában és Magyarországon; a magyar közigazgatás –állami szervek rendszere, régió, kistérség, önkormányzat; régiópolitika, regionális intézményrendszer; hazai területfejlesztés a csatlakozás előtt; nemzeti területfejlesztés uniós támogatással; támogatási rendszer, pályázati lehetőségek. Követelmények: A leadott előadások és a javasolt szakirodalmak ismerete, elsajátítása, a félév végén sikeres beszámoló. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő alkalmazása. Értékelés: Beszámoló alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, Budapest, 2001. Stratégiai füzetek, MEH Stratégiai Elemző Központ, Budapest, 2002; 2003. A magyar közigazgatás –Az állami szervek rendszerében, MEH Közigazgatás-és Területpolitikai Államtitkár Titkársága, Budapest, 2002. Szigeti Ernő: Régió, közigazgatás, önkormányzat, Magyar Közigazgatási Intézet, Bp., 2001. Szigeti Ernő: Község, város, jogállás, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 2002. A regionális intézményrendszer kiépítése, BM Kiadó, Budapest, 2003. A közigazgatási kistérség, BM Kiadó, Budapest, 2003. Folyóiratok: Ma & Holnap : Területfejlesztési és környezetvédelmi folyóirat

198


A tantárgy kódja: GANCMET0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Meteorológiai ismeretek (MET) Számonkérés módja: Beszámoló


Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Udvardy Péter A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a meteorológia alapjaival a légkör folyamatainak bemutatása valamint ezen ismeretek gyakorlati alkalmazhatósága által. A tantárgy leírása: Meteorológia fogalma, jelentősége, meteorológiai alapfogalmak, a légkör szerkezete, összetétele, a klíma fogalma, klíma és domborzat összefüggései, sugárzás, légmozgás, hőmérséklet, víz, ózonproblémák, üvegházhatás, időjárás előrejelzés, műszerismeret, Követelmények: Az alapfogalmak ismerete, elsajátítása és alkalmazása, a félév során kiadott feladatok teljesítése, félév végén sikeres beszámoló. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása, feladatok önálló elvégzése. Értékelés: Az évközi feladatok és a beszámoló alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Dr Tar Károly: Általános meteorológia, Kossuth Egyetemi kiadó, Debrecen, 1996.

199


A tantárgy kódja: GANCPRG0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Félév: 6 Precíziós gazdálkodás (PRG) Számonkérés módja: Kreditek száma: beszámoló 2

Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Udvardy Péter A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a precíziós gazdálkodás alapjaival, a hatékony gazdálkodási módszerekkel és ezek eszközrendszereivel. A tantárgy leírása: A tantárgy témakörei: A precíziós gazdálkodás jelentősége, alapjai, természeti erőforrások ismerete, GPS rendszer, adatigény és adatforrás megismerése, távérzékelés, légi- és űrfelvételek, Internet, szenzorok és monitorok, tápanyag gazdálkodás, gyomszabályozás, vízgazdálkodás, gépüzemeltetés, döntéstámogatás. Követelmények: Az alapfogalmak ismerete, elsajátítása és alkalmazása, a félév során kiadott feladatok teljesítése, félév végén sikeres beszámoló. Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása, feladatok önálló elvégzése. Értékelés: Az évközi feladatok és a beszámoló alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Tamás János: Precíziós mezőgazdaság. Mezőgazdasági szaktudás Kiadó, Budapest, 2001.

200


A tantárgy kódja: GANCBÜÉ0 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Bevezetés az üzleti életbe (BÜÉ) Számonkérés módja: Félévközi jegy

Félév: 4, 6 Kreditek száma: 2

Tanszék: Természet- és Társadalomtudományi Tanszék (GTT) Tantárgyfelelős oktató: Bartha Csaba A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: A hallgató ismerje meg saját felelősségét a szervezetben, képes legyen felismerni, és helyesen értékelni a belső folyamatokat, képes legyen etikus döntések meghozatalára, ismerje fel a munkatársak viselkedésének okait, képes legyen hatékonyan motiválni munkatársait, biztosítani tudja a reá bízott szervezet folyamatos fejlődését. A tantárgy leírása: A növekedés törvényszerűségei. Motivációs skála (pénz,- személyes nyereség,hivatástudat,- magától értetődő kötelesség). Etika, etikai állapotok, érzelmi állapotok (hangulati skála). Az etika és a hangulati állapot hatása a munkatársak mindennapjaira (egyén, család, munkahely, stb.). Egy szervezet működésének, növekedésének fázisai, ennek törvényszerűségei (trendek, etikai kondíciók). Szervezési irányelvek, belső kommunikáció. A termék, értékarányok Az értekezlet, a vezető felelőssége, a munkatárs kiválasztása. Statisztika, mint a teljesítmény mérésének módja Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell az alapfogalmakat, törvényszerűségeket, képessé kell válnia azok felismerésére, alkalmazására, felhasználására. Oktatási módszer: Előadások. Gyakorlatokon szituáció gyakorlás. Értékelés: Az évközi feladatok alapján. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Saját jegyzetek, egyéb írásos anyagok. Megoldandó feladatok: Az előadásokon tanultak alkalmazása.

201


4.5.2. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak

202


A tantárgy kódja: GSNCALF1 A tantárgy óraszáma/hét: 1 előadás + 2 gyakorlat Előfeltételek: GSNAINI2

A tantárgy neve: Alkalmazásfejlesztés I. (ALF) Számonkérés módja: félévközi jegy Informatikai ismeretek II.


Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) Tantárgyfelelős oktató: Kulcsár Attila A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek az objektum-orientált és a vizuális programozás elméletével és gyakorlati kérdéseivel, megvalósításával. A tantárgy leírása: Témakörök: programozás Elméleti órák anyaga: Objektum, Osztály, Egységbe zárás, Kiterjeszthetőség, Öröklődés, Polimorfizmus, Object Pascal újdonságai, Delphi fejlesztői környezet, Vizuális komponensek áttekintése, Formok, Alapvető komponensek használata Gyakorlati órák anyaga: Delphi Követelmények: Az elméleti és a gyakorlati anyag kézség szintű ismerete és az angol nyelv olvasási szintű ismerete. Oktatási módszer: Előadásokon számítógépes bemutató, prezentáció. Gyakorlatokon egyénileg számítógépes feladatok végrehajtása. Értékelés: Aláírás megszerzéséhez témakörönként egy gyakorlati beszámolót kell sikeresen teljesíteni. Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Delphi Basic honlap (http://www.delphibasics.co.uk/) Megoldandó feladatok: A témakörökhöz kapcsolódó típusfeladatok.

203


A tantárgy kódja: GSNCJTB1 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Jogtörténeti bevezetés I. (JTB) Számonkérés módja: beszámoló


Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Fenyő György, Kovács Miklós A tantárgy státusza a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: Célja az, hogy a hallgatók megfelelő előismeretekkel rendelkezzenek a jogi szaktárgyak tanulmányozásához. Egészében tudják átlátni a jogágak kialakulását, alapvető ismeretekkel rendelkezzenek a magyarországi jogintézmények történeti fejlődéséről. A tantárgy leírása: A római jog külső története: a római jog korszakai, a köztársasági államszervezet, normarendszerek az ókori Rómában, ius civile, ius honorarium, ius publicum, ius privatum, a jogalkalmazás, jogforrások, perrendek az ókori Rómában. Személyi és családjog: jogképesség, cselekvőképesség és befolyásoló tényezői, személyállapot, capitis deminutio, jogi személyek, családi állapot, a család és a rokonság, matrimonium, gyámság, gondnokság. Dologi jog: dolog, vagyon, tulajdon, dolgok osztályozása, birtok (hét civilis possessor), birtok megszerzése és megszűnése, tulajdonszerzési módok, tulajdon megszűnése, idegen dologbeli jogok. Kötelmi jog: kötelem fogalma, fajai, jogügylet és érvényessége, jogügyletek hatályossága, alkatrészei, a kötelem tárgya, felelősség, a kötelem biztosítékai, kötelem megszűnése, a szerződésekről általában, szerződések fajtái és jellemzőik. Követelmények: A jogi alapfogalmak megértése és elsajátítása, az egyes magyar jogintézmények megismerése. Oktatási módszer: Idézetek felolvasása, diavetítés, referátum készítése, dialógus. Értékelés: A referátum és a beszámoló alapján. Felhasználható irodalom és egyéb eszközök: Magyar alkotmánytörténet, szerkesztette: Dr. Mezey Barna, Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Magyar jogtörténet, szerkesztette: Dr. Mezey Barna, Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Dr. Földi András – Dr. Hamza Gábor: A római jog története és institúciói, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. Dr. Takács Péter: Nehéz jogi esetek, Napvilág Kiadó, Budapest, 2001.

204


A tantárgy kódja: GSNCJTB2 A tantárgy óraszáma/hét: 2 előadás Előfeltételek: -

A tantárgy neve: Jogtörténeti bevezetés II. (JTB) Számonkérés módja: beszámoló


Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) Tantárgyfelelős oktató: Dr. Fenyő György, Kovács Miklós A tantárgy státusza a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) A tantárgy célja: Célja az, hogy a hallgatók megfelelő előismeretekkel rendelkezzenek a jogi szaktárgyak tanulmányozásához. Egészében tudják átlátni a jogágak kialakulását, alapvető ismeretekkel rendelkezzenek a magyarországi jogintézmények történeti fejlődéséről. A tantárgy leírása: Magyar jogtörténet: személyi, dologi és kötelmi jog fontosabb részeinek tárgyalása. Magyar alkotmánytörténet: Az államfő: a király, kormányzó, helytartó, köztársasági elnök, szentkorona-eszme, koronázás, koronázási jelvények. A közigazgatás szervei: királyi tanács, országos főméltóságok, dikasztériumok, királyi és nemesi vármegyék; felelős magyar kormány, törvényhatóságok, községek. Törvénykezés szervei: curia: királyi tábla, hétszemélyes tábla; ispánok ítélkezése, királybírák, vármegyei törvényszékek, úriszék, városi bíráskodás, falubíró, vándorbíráskodás, közhitelességi szervezet; 1848 után: rendes bíróságok, különös bíróságok, esküdtbíráskodás; ügyészi szervezet, közjegyzőség. Követelmények: A jogi alapfogalmak megértése és elsajátítása, az egyes magyar jogintézmények megismerése. Oktatási módszer: Idézetek felolvasása, diavetítés, referátum készítése, dialógus. Értékelés: A referátum és a beszámoló alapján. Felhasználható irodalom és egyéb eszközök: Magyar alkotmánytörténet, szerkesztette: Dr. Mezey Barna, Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Magyar jogtörténet, szerkesztette: Dr. Mezey Barna, Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Dr. Földi András – Dr. Hamza Gábor: A római jog története és institúciói, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. Dr. Takács Péter: Nehéz jogi esetek, Napvilág Kiadó, Budapest, 2001.

205


206


SZÓTÁR A szótár összeállításával segítséget kívánunk adni néhány, a felsőoktatásban használatos kifejezés megértéséhez. Természetesen még sok-sok fogalom van (pl. aláírás, félévközi jegy, kreditindex, törlés, stb.), amit a mindennapokban használunk. Ezek többsége a szabályzatokban (TVSZ, JTSZ) megtalálható. Abszolutórium: Igazolja a főiskolai tanulmányok eredményes befejezését, azaz, hogy a hallgató teljesítette mindazon feltételeket, amelyeket a tantervek előírnak, megszerezte a végzéshez szükséges kreditpontokat. Ezzel már lehet munkát vállalni. Az oklevél megszerzéséhez még záróvizsgát kell tenni. Adóigazolás: A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók az adott évben befizetett tandíjról adóigazolást kapnak. Ez az igazolás szükséges az adótörvények szerinti adókedvezmény igénybevételéhez. Akkreditáció: Minőséghitelesítés. Meghatározott időszakonként a Magyar Akkreditációs Bizottság megvizsgálja, hogy a felsőoktatási intézmény képzési és tudományos tevékenysége, a képzési programok szakmai és infrastrukturális színvonala, illetve az intézmény személyi és szervezeti feltételei megfelelnek-e a törvényben előírt követelményeknek. Aktív félév: Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz. Államilag finanszírozott képzés: Az első diploma megszerzéséhez nyújtott állami támogatás, mely tandíjmentességet jelent. Minden évben az állam meghatározza, hogy hány első diplomáját megszerző nappali és levelező tagozatos hallgatót tud/kíván központi keretből támogatni. A jelentkezéskor természetesen elsősorban ezt kell megjelölni, de az ebbe a keretbe való bekerüléshez magasabb pontszámot kell elérni, mint a költségtérítéseseknek. Akik a második vagy további diplomájukat kívánják megszerezni, illetve azok, akik a felvételi ponthatártól legfeljebb 10 %-kal kevesebb pontot értek el a felvételin csak költségtérítéses képzésben vehetnek részt. A támogatás további, kézzel fogható elemei: tanulmányi ösztöndíj (a tanulmányi eredménytől függően), szociális segély, lakhatási támogatás, jegyzettámogatás, stb. Ezeket a támogatásokat érvényes félév után lehet megszerezni. Államvizsga: → záróvizsga Csekk: A befizetéseket (kivéve az ismételt vizsga díja és a különeljárási díj) sárga csekken tehetik meg a hallgatók. A befizetésben illetékes szervezeti egység (TH, Gazdasági Kirendeltség, Kollégium)biztosítja a befizetésekhez szükséges csekkeket.

207


Diákhitel: Minden felsőoktatási intézménybe beiratkozott 35. életévét be nem töltött hallgató tanulmányi finanszírozására havi 10 - 25.000,- Ft-ig terjedő hitelt vehet fel különféle bankoktól. A hitelrendszer célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül a hallgató anyagi teherviselő képességétől. Bővebb információ a www.diakhitel.hu honlapon. Diákigazolvány: Igazolja, hogy tulajdonosa valamely oktatási intézmény beiratkozott diákja. A diákigazolványt, illetve az érvényesség meghosszabbításához szükséges „bélyeget” a Tanulmányi Hivatalban kapja meg minden hallgató. A diákigazolvánnyal sok kedvezmény (pl. utazási) jár. Az aktuális kedvezményekről bővebb információt az Oktatási Minisztérium (www.om.hu), illetve a diákkedvezmények (www.diákbónusz.hu) honlapján lehet találni. Diáktanácsadó: A székesfehérvári főiskolák néhány évvel ezelőtt közösen egy Diáktanácsadó Irodát alapítottak, aminek a Kodolányi Főiskola (Szabadságharcos út 59.) ad helyet. Az Iroda segítséget nyújt többek között jogi ügyletekben, pályázatokat érintő kérdésekben, albérletkeresésben. További információk a következő honlapon kaphatók: www.kodolanyi.hu/diaktanacsado. Diploma/oklevél kiosztó ünnepség: A főiskolai élet utolsó kötelező eseménye. Nyilvános, ünnepi Kari Tanács ülés keretében a sikeres záróvizsgát tett hallgatók megkapják jól megérdemelt, a mérnöki végzettséget igazoló oklevelüket. Az oklevél átvétele előtt azonban le kell tenni a mérnöki esküt. A rendezvényre meg lehet hívni a szülőket, rokonokat, barátokat és barátnőket. Előadás: Olyan óra, ahol az egész évfolyam együtt hallgatja valamely tudományterület megismeréséhez szükséges tudásanyagot. Előadáson általában csak a tanár beszél, miközben néhány segédeszközzel (tábla, írásvetítő, projektor, stb.) láthatóvá is teszi a tananyagot. Előkövetelmény: Egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak előkövetelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium követelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. Előtanulmányi rend: A szak tantervében szereplő tantárgyak előkövetelményeinek összessége. Épületek: Az oktatás elsősorban a Főépületben (Pirosalma u. 1-3.) folyik. A „véges kapacitás” miatt a Gyümölcs utcai oktatási épületben (főként az ingatlan-nyilvántartási szervezők) és a Kollégiumban (főként a levelező órák és a nyelvi órák) is kialakított a főiskola tantermeket. Étkezés: A Főiskola sajnos nem rendelkezik saját konyhával, étteremmel. Az étkezésre a következő lehetőségek vannak: a közelben lévő néhány étterem (Stop, Plutó, Zabos Zebra), a főiskolai büfé, a Kollégiumban kialakított konyhákban mindenki a saját igényei szerint főzhet. Félév/szemeszter: A főiskolás élet legfontosabb időegysége, ami egy → szorgalmi időszakból és egy → vizsgaidőszakból áll. A tanév 2. félévéhez még → intézeti terepgyakorlat(ok), üzemi gyakorlat is tartozik. Nappali tagozaton általában 13-14 hetes szorgalmi időszakot 6 hét vizsgaidőszak követ.

208


Halasztás: Tanulmányi vagy egyéb (pl. családi) okok miatt a tanulmányok folytatását egy-két félév kihagyása után lehet folytatni, ezt félévhalasztásnak hívjuk. Halasztani lehet még feladatleadást, vizsgát is. A halasztásokat minden esetben írásban kell kérni az illetékes vezetőtől. Az engedély megadása után szükség van még némi összeg befizetésére is. Hallgatói Önkormányzat (HÖK): A hallgatók érdekképviseleti szerve, azaz a HÖK képviseli a hallgatók érdekeit az Egyetemi Tanácsban, a Kari Tanácsban, a különböző kari bizottságokban, a felvételi eljárásban, a kollégiumi felvételekben. Fontos szerepet játszik a hallgatók és a főiskola közötti információáramlás biztosításában. Programokat szervez és finanszíroz a rendelkezésére álló anyagi forrásokból. Hallgatóként mindenki választójoggal rendelkezik és választható az évenkénti HÖK választásokon. Honlap: A www.geo.info.hu honlapon minden fontos információ megtalálható a Főiskoláról: szervezeti felépítése, története, elérhetősége, képzési programok, órarendek, szabályzatok, friss hírek, információk, stb., stb. Index: → Leckekönyv Intézeti terepgyakorlat: A tantervek a mérési és számítási ismeretek elmélyítése érdekében több tantárgyhoz iskolai szervezésű terepgyakorlatot ír elő, ezek teljesítéséhez kreditpontokat rendel. A terepgyakorlatok a városban és környékén, illetve közeli településeken (Pákozd, Sukoró) zajlanak. Ismételt vizsga: Az ismételt vizsga (ismertebb nevén utóvizsga, uv) a középiskolához képest a legnagyobb találmány a vizsgarendszerben. Ha egy vizsga nem sikerül, további lehetőség (max. 2, illetve főigazgatói/rektori engedéllyel 3 vagy 4) van még a megfelelő érdemjegy megszerzésére, persze némi pénzösszeg kifizetésével. A tanulmányi átlagba csak az eredményes vizsga érdemjegye számít. Jegyzetellátás: A megtanulandó ismeretanyag jegyzet, tankönyv formájában megvásárolható a Főiskola „jegyzetboltjában”. A főiskolai jegyzeteket főként a kar oktatói írták és a kar saját jegyzetsokszorosító részlegében készültek. A jegyzetek megvásárlásához az állam támogatást nyújt. Egyre több jegyzet jelenik meg a Főiskola honlapján is. Kari Tanács: A Főiskola legfőbb döntéshozó és tanácsadó fóruma, amely oktatókból, dolgozókból és hallgatókból álló választott testület. Feladatait a kari Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Kollégium: A Főiskola Kollégiuma a Hosszúsétatér 8. szám alatt található. Az A és B épületből álló „komplexumban” 2-3 ágyas szobák (+ vizesblokk) nyújtanak kényelmes, komfortos szállást. A komfortérzetet fokozzák: a szobákhoz tartozó hűtőszekrények, telefonvonalak, számítógépes hálózati csatlakozások, továbbá az emeletenként kialakított és jól felszerelt konyhák, a kábel TV, közösségi helységek (klub, konditerem). A kollégiumba minden félévben jelentkezni kell, a felvételről a hallgatókból álló Kollégiumi Bizottság dönt. Kollokvium: A féléves anyagot átölelő szóbeli-, vagy írásbeli számonkérés, vizsga. Konzulens: A szakdolgozat, TDK dolgozat megírásához, illetve bármilyen, a Főiskolához kötődő munka elvégzéséhez egy kiválasztott vagy kijelölt oktató, dolgozó szakmai segítséget ad.

209


Könyvtár: A Főépület I. emeletén található Könyvtár sok szolgáltatást nyújt bárki számára, akik szakkönyveket, tankönyveket, jegyzeteket, korábbi szakdolgozatokat, folyóiratokat, napilapokat akarnak olvasni. Lehetőség van internetet használni, TV-t és videót nézni. Kötelező tárgy: A mintatantervben „A” tárgyként felsorolt tantárgyak mindegyikét eredményesen kell teljesíteni az oklevél megszerzéséhez. Ezen tárgyak az általános szakmai műveltség kialakításhoz feltétlenül szükséges ismereteket tartalmazzák. Kötelezően választandó tárgy: A mintatantervben „B” tárgyként felsorolt tantárgyak részben az általános ismereteket nyújtó, részben a kiválasztott szakirány tantárgyainak ismeretanyagát tartalmazzák. Kredit: Tanulmányi pont, amely az elvégzett tanulmányok mérésére szolgál. Egy kredit 30 tanulmányi munkaóra, ami tantermi munkából (kontakt órából) és egyéni hallgatói munkából (otthoni tanulás, könyvtár, stb.) áll. Kredit csak akkor jár, ha az adott tantárgyat legalább elégséges szinten teljesíti a hallgató, azaz a kredit értéke a megszerzett érdemjegytől, a megfelelés fokozatától független. Az egyes tárgyakhoz, gyakorlatokhoz és a szakdolgozathoz rendelt krediteket a tanterv tartalmazza. Kreditrendszer: Tanulmányi pontrendszer. Szabályozza, hogy a Főiskolán hogyan és hány kreditpontot kell összegyűjteni az oklevél megszerzéséhez. A félév során teljesített kreditpontok félévente, évente összeadódnak, míg összegyűlik a diplomához elegendő kredit. A kreditrendszer lehetővé teszi az egyéni ütemben való haladást, azaz – bizonyos korlátok között – a szabad tantárgyválasztást is. Egyik előnye, hogy ha netán nem sikerül egy vizsga, akkor a következő félévben akár a tantárgy felvétele nélkül is lehet újra vizsgázni. Kritérium követelmény: Az oklevél megszerzéséhez kötelezően teljesítendő, a tantervben rögzített olyan feltétel, aminek teljesítéséhez nem rendel kreditet, de feltétele az oklevél megszerzésének (pl. nyelvvizsga, szakmai gyakorlat). Lakhatási támogatás: Aki kért kollégiumot és jogosult lenne kollégiumi elhelyezésre (a tanulmányi átlaga megvan, államilag finanszírozott hallgató), de helyhiány miatt nem nyert felvételt, az félévente a havi albérleti díjhoz pénzbeli támogatást igényelhet. Leckekönyv: A leckekönyv (index) olyan, mint egy ellenőrző, csak fekete borítással. Tartalmazza a személyi adatokat, az aktuális félévre felvett tárgyakat (név, kód), az őket oktató tanárok neveit, a tanegységek óraszámait és az elért eredményeket, kreditpontokat. Az indexbe a hallgató csak a felvett tárgyak adatait írja be, más egyebet csak a tanár, illetve az arra illetékes írhat bele. Mintatanterv: A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. Tartalmazza a tárgyak elosztását szakokra, szakirányokra és természetesen félévekre bontva. Ha átlagos (normál) ütemben kíván a hallgató haladni tanulmányaiban, akkor célszerű az itt meghatározott sorrendben felvenni a tárgyakat, amit úgy tehet meg, ha eleget tesz a tantárgyaknál meghatározott előfeltételeknek, minden félévben megszerzi az előírt kreditet és a tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott idő alatt teljesíti. Neptun: A Neptun az Interneten/Intraneten keresztül működő számítógépes tanulmányi nyilvántartó rendszer. Itt tartják számon a hallgatók (személyi adatok, tanulmányi eredmények, stb.), az oktatók (pl. oktatott tárgyak) összes adatát, a tantárgyak leírásait. Használatához minden

210


hallgató kap egy „felhasználónevet” és egy „jelszót”. A Neptun rendszeren keresztül lehet felvenni a tárgyakat, itt történik a jelentkezés a vizsgákra. A Neptun rendszer használatához a hallgatók külön útmutatót kapnak kézhez. Nyitvatartási idő: A Főiskola szervezeti egységei (TH, GH, Könyvtár) meghatározott időben fogadják a hallgatókat. A hallgatók csak az ügyfélfogadási időben intézhetik el ügyes-bajos dolgaikat. Nyelvi Lektorátus: Az a hallgató, aki még nem rendelkezik az oklevél megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgával, az 4 féléven keresztül heti négy órában tanulhat angol vagy német nyelven. A nyelvi képzést a Nyelvi Lektorátus oktatói látják el. Orvos: Betegség esetén az Esze Tamás utcai körzeti orvosi rendelő látja el hallgatóinkat gyógyszerrel, igazolással. Rendkívüli esetben a Sarló utcai orvosi ügyeletet, vagy a Szent György Kórházat kell felkeresni. Órarend: A mintatantervben leírtaknak megfelelően készül el félévente az órarend, amely szakra, szakirányra lebontva tartalmazza az előadások időpontját, helyét, a gyakorlatok csoportok szerinti beosztását. Az egyéni tanrend szerint haladó hallgatóknak úgy kell megválasztaniuk a felvett tárgyakat, hogy az órákon részt tudjanak venni. Ösztöndíjak: Az államilag finanszírozott, nappali tagozatos hallgatók a következő ösztöndíjakban, támogatásokban részesülhetnek: tanulmányi ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, szociális támogatás, lakhatási támogatás, Köztársasági Ösztöndíj. A támogatásokat írásban kérvényezni kell. Az odaítélés feltételeit és az összegeket a Juttatási és Térítési Szabályzat tartalmazza, a döntést pedig a JT Bizottság hozza meg, melynek tagjai hallgatók. Passzív félév: A hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben egyetlen tantárgyat sem vesz fel. A passzív félévben a hallgató a vizsgára bocsátás feltételének korábbi teljesítése esetén vizsgát tehet. Posztgraduális képzés: A főiskolai oklevél megszerzésével még nem zárul le a tanulás időszaka. Az ismeretek folyamatos megújításához, speciális ismeretek megszerzéséhez szakmai továbbképzések, szakirányú továbbképzések (szakmérnöki) szervezésével segít a Főiskola. Regisztrációs hét: A szorgalmi időszak első hete, ami alatt tanítás még nincs, de a megjelenés kötelező. Ekkor történik meg a beiratkozás, az index kitöltése, tematikák begyűjtése, kérelmek, kérvények leadása, illetve tájékoztató az oktatás menetéről és tartalmáról. Ezen a héten kell felvenni a tantárgyakat is a Neptun rendszeren keresztül. Sportolás: A Főiskola nem rendelkezik saját sportlétesítménnyel. Sportolási lehetőség azonban van, hiszen a kollégium mellett lévő kézilabdapályát, illetve a kollégiumban lévő konditermet, valamint a DSE által bérelt tornatermet is használhatják a hallgatók. Ezen felül uszodabérlet is rendelkezésre áll. Szabadon választható tárgyak: A mintatantervben „C” típusú tárgyként szereplő tantárgyak a szabadon választható tárgyak. Ezek közül érdeklődésüknek megfelelően bármelyiket felvehetik a hallgatók. A szakok leírása tartalmazza, hogy maximum mennyi C tárgyat fogad el.

211


Szakdolgozat: Az utolsó tanévben a szakhoz, szakirányhoz kapcsolódó témából szakdolgozatot kell készítenie minden hallgatónak. Szakdolgozatot a kiírt vagy „hozott” témákból lehet választani. A szakdolgozat szakirodalmi feldolgozást, önálló mérési és számítási feladatokat tartalmaz. A munkát belső és/vagy külső konzulens segíti. Záróvizsga előtt a szakdolgozatot egy megfelelően kiválasztott bizottság előtt meg kell védeni. A szakdolgozati jegy a diploma (oklevél) minősítésének része. Szak: A szak egy adott szakterület igényeinek megfelelően összeállított tematika szerint képez szakembereket. Szakirány: A szakterület általános elméleti képzése (4. félév) után mindenkinek szakirányt kell választania, mely az adott szakon belüli specializálódást jelenti. Számítógép-használati lehetőségek: A Főiskola épületében a Könyvtárban, illetve több számítógépteremben állnak a hallgatók rendelkezésére számítógépek.. Az itt lévő számítógépeket tanórákon kívül, meghatározott feltételek mellett a nyitvatartási időn belül lehet használni. SzMSz: A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza a Főiskola feladatait, az oktatók és hallgatók jogait és kötelezettségeit, a szervezeti felépítését, működését és vezetését, a szervezeti egységeket. A főiskolai SzMSz mellékleteként a Kollégium külön szabályzattal rendelkezik. Szorgalmi időszak: A félév/szemeszter egy időszaka, ami 13-14 hétből áll. Ez idő alatt történik az ismeretek „átadása”. Az előadások és gyakorlatok látogatása mellett számos zárthelyi dolgozatot, feladatot kell megírni, megoldani. Támogatások: → ösztöndíjak Tanszék: A tanszék olyan szervezeti egység, amely egy szakterület tantárgyainak oktatását látja el. Tantárgyfelvétel: Egy tantárgy meghirdetett óráira (kurzusára) való, a Neptun rendszeren keresztül történő jelentkezés. A hallgató eldöntheti, hogy mely tantárgyakat akarja tanulni, de célszerűen a mintatanterv szerinti tantárgyakat érdemes (vagy kell) felvenni. A tantárgyfelvétel a regisztrációs héten történik. A tantárgyfelvétel feltétele a tantárgy előkövetelményeinek teljesítése. Tantárgyi követelmények: A félév megkezdése előtt a tantárgyfelelős oktatók összeállítják azokat a feltételeket, amelyek a tárgy sikeres teljesítéséhez szükségesek. A tantárgyi követelmények tartalmazzák a témaköröket, az elvégzendő feladatokat, a számonkérés módját, idejét, az aláírás feltételeit, az ajánlott irodalmat. A tantárgyi követelményeket az első órán ismertetni kell a hallgatókkal, majd a tanszéki hirdetőkön, a Tanulmányi Hivatalban és a Neptunban elérhetővé kell tenni. Tantárgyi program: A tantárgyi program a tantárgy részletes leírása. Meghatározza az óraszámokat, a kreditpontokat, a számonkérés módját, a felelős tanszéket és a tárgy oktatóját, a tárgy oktatásának célját, tartalmát, az oktatás módszerét, a felhasználható anyagokat. Tanterv: A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv tartalmazza. A tanterv a képesítési követelmények tartalmi előírásaihoz és a kreditrendszer teljesítmény-elismerési rendszeréhez igazodva határozza meg a végzettség megszerzéséhez szükséges kötelező (A), kötelezően választott (B) és szabadon választott (C) tantárgyakat.

212


Tanuló csoportok: Az évfolyamokat 10-15 fős csoportokra bontják, ugyanis a gyakorlatokon számítási feladatok megoldása, műszeres mérések és számítógépes feladatok végrehajtása történik, ami csak kis létszámban lehetséges. A tanulócsoportok kialakítását az első évben a nyelv, később a szakirány határozza meg. Tanulmányi Hivatal: A hallgatók tanulmányi ügyeinek, ösztöndíjainak intézésére „szakosodott” hivatal. Tanulmányi rend: Féléves bontásban tartalmazza az adott tanév időbeosztását, így a regisztrációs hét, az első és utolsó oktatási nap, a vizsgaidőszak, a gyakorlatok, a záróvizsga, a szünetek, a fontosabb rendezvények és események időpontjait. Tanulmányi Tájékoztató: Olyan áttekintő és részletes kiadvány, aminek segítségével a hallgatók áttekinthetik a tanulmányaik egészét. Áttekintést ad a Főiskola múltjáról szerkezetéről, céljairól, az oktatott szakokról. Tartalmazza az egyes tárgyakhoz rendelt kreditek értékeit, a tantárgyak részletes leírását, a tantárgyak egymásra épülésének rendszerét. TDK: A Tudományos Diákkör keretében a hallgatók egy kiválasztott témában a tananyagon túlmutató ismereteket szereznek és ezeket az ismereteket egy dolgozatban rögzítik. A házi TDK konferenciákon legjobban szereplő dolgozatok az Országos Tudományos Diákköri Konferencián képviselik a Főiskolát. TVSz: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat részletesen rögzíti azokat a jogokat, kötelezettségeket, feltételeket, amelyek betartása mind a hallgató, mind az oktató részére kötelező. Uv: → ismételt vizsga Üzemi gyakorlat: Külső cégeknél (hivatalok, vállalatok, vállalkozások) eltöltött 3 hét alatt a hallgatók ízelítőt kapnak a szakmai életből. Teljesítése kritériumkövetelmény. Vizsgaidőszak: A félév szorgalmi időszakát követő, többnyire 6 hetes időtartam. Ez a számonkérés időszaka, amikor a félév során megszerzett ismeretekről kell számot adni. Záróvizsga: A főiskolai tanulmányok utolsó vizsgája. A záróvizsgára bocsátás feltételeit a tantervek tartalmazzák. A Záróvizsga Bizottság előtt letett, a szakterület egészéről átfogó ismereteket igazoló sikeres vizsga után már nincs akadálya az oklevél kiadásának. Zh: Zárthelyi dolgozat; egy félévben tantárgyanként általában 2 alkalommal, számonkérés gyanánt íratott dolgozat. Eredménye beleszámít a félévi érdemjegybe, de lehet az aláírás feltétele is.

213

INTÉZMÉNYI TÁJÉKOZTATÓ

Recommend Documents