Intézményi innováció

TÁMOP 3.1.4-2008/2-2008-0162 Intézményi innováció

A nevelőszülőkkel való partneri együttműködés formái, módszerei a Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Óvodájának Érsekcsanádi tagintézményében

Műfaja: tanulmány

2010

Készítette: Feketéné Máté Anikó 1

TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0162

Óvodánk neve: Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Óvodájának Érsekcsanádi Tagintézménye. Bács – Kiskun megyében található. Hat csoportos óvoda, vegyes csoportokkal, 3 – 7 éves gyerekek járnak a csoportokba. A csoportok átlagosan 20 fővel működnek. 4 csoportban 1 óvodapedagógus, 1 dajka, 2 csoportban 2 óvodapedagógus 1 dajka dolgozik. Állandó délelőttös, állandó délutános. 3H: 9 fő , 2H: 40 fő A nevelőszülőkkel való partneri együttműködés formái, módszerei című innovációt kidolgozó pedagógus Feketéné Máté Anikó, a Süni csoportban dolgozik. Tanítói végzettsége is van, és 20 év pedagógiai tapasztalattal rendelkezik. Az óvodánkban meglévő Környezettudatos életmódra nevelés munkacsoport tagja. Váltótársa nincs. Bevont óvodapedagógusként elkészítette a Víz projektet és csoportjában megvalósította. Érsekcsanádon kevés a munkalehetőség. Sok család vállal hitbeli okokból sok gyermeket. Az édesanyák otthon vannak a gyermekekkel, családcentrikusak. Többen úgy gondolták, hogy vesznek ki intézetből gyerekeket, hiszen ez számukra munkalehetőség is. A Süni csoportból 3 fő él nevelőszülőknél: 3 fiú, ketten testvérek, mindhárman SNI - ek. Az óvodapedagógus napi személyes kapcsolatot tart fenn a nevelőszülőkkel. Óvodai programunkban nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való együttműködésre, például: beszoktatás, óvodába érkezés előtti családlátogatás, nyíltnapok, közös programok szülőkkel. A témát több nézőpontból megközelítve végigkövette a lehetőségeket az együttműködésre, a gyermek óvodába kerülése előtti időtől az iskolába lépés utánig is. Az innováció megvalósításához javasolt időkeret 30 óra.

Kanyarné Kiss Helga szakmai vezető

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezetés................................................................................................. 3. oldal II. A nevelőszülői szerep vállalásának motivációi .................................. 3. oldal III. Törvényi háttér ................................................................................... 4. oldal IV. Kapcsolattartás az óvodába lépő gyermekek szüleivel óvodába lépés előtt ....................................................................................................... 6. oldal Szeptembertől óvodába járó (nevelőszülőnél elhelyezett) gyermekek, és nevelőszüleik meghívása tevékenykedésre, programokra .................... 6. oldal Családlátogatás...................................................................................... 7. oldal Az óvodába lépés előtti kapcsolattartás részletes bemutatása .............. 9. oldal V. Kapcsolattartás az óvodába járó gyermekek nevelőszüleivel óvodába járás alatt.............................................................................................. 14. oldal A Szülői klub működésének részletes bemutatása .............................. 17. oldal VI. A nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek követése az iskolába lépés után ................................................................................................... 23. oldal VII. Az óvodapedagógus és óvodai dolgozók feladatai, elvárt attitűdjei ............................................................................... 24. oldal VIII. Összegzés......................................................................................... 25. oldal Felhasznált irodalom............................................................................... 26. oldal

3

I.

Bevezetés

Témaválasztásomat motiválta, hogy Érsekcsanádon új szerepkörrel találkozunk a szülők körében: egyre nő a nevelőszülőséget vállaló családok száma. A nevelőszülőhöz kerülő gyermekeket egészséges, szeretetteljes környezet veszi körül a nevelő családban, de a beilleszkedés megpróbáltatás szülőnek, gyermeknek egyaránt. Egy intézménybe bekerülni, szintén alkalmazkodást igényel, ami a lelkileg egyébként is sérült gyermekeknek még inkább nehéz. Új helyzettel találkozik a nevelőszülő is, hiszen lehet, hogy saját gyermekei már régen voltak óvodások, újabb elvárásoknak kell megfelelnie, illetve a nevelt gyermekek nehezen válnak el, a már biztonságosnak érzett otthontól. Új kihívás elé kerül a pedagógus is, még elfogadóbbnak, nyitottabbnak kell lennie a nevelt gyermek, és nevelőszülője felé, valamint a többi szülő esetleges negatív előítéletének megszüntetése is feladatává válik. Célom olyan kapcsolattartási forma kidolgozása, mely megkönnyíti nevelt gyermek, nevelő szülő beilleszkedését az óvodai életbe, az óvodai nevelés ideje alatt pedagógiai módszertani támogatást nyújt a szülőnek – és ezáltal a gyermeknek – nevelési problémáik kezeléséhez és megoldásához, kapcsolatuk továbbfejlesztéséhez és biztosítja a család életének után követését az iskolai élet kezdeti szakaszában.

II. A nevelőszülői szerep vállalásának motivációi A nevelőszülőkkel való beszélgetésekből kiderült, hogy elsősorban érzelmi indítékok vezérelték szerepvállalásukat. Ugyanakkor nem titkolták, hogy agyagi okok is közrejátszottak, amikor nevelőszülőnek jelentkeztek. Érsekcsanádon nagy számban élnek erősen vallásos, nagycsaládok (A 2001-es országos népszámlálás szerint Érsekcsanádon a 2821 fős lakosságból 1507 fő vallotta magát római katolikus, 471 fő református vallásúnak, 405 fő pedig más felekezethez tartozott, melyek közül legjelentősebb a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet, Hit Gyülekezet), ahol az anyák - főállású anyaként - a gyermekek nevelését vállalják fel, munkahelyen nem helyezkednek el. Saját gyermekeik felnövekedése után nem tudnak már elhelyezkedni, gyakorlat, munkalehetőség híján. 4

A fentiekből következik, hogy a nevelőszülői szerep vállalását motiválja a saját gyermekek felnövekedése is, valamint jót cselekedni másokkal, főleg gyermekekkel. Egyik nevelőszülőnk a testvérén keresztül – aki maga is nevelőszülő – került kapcsolatba a rendszerrel. Ezeknek a családoknak a helyzete találkozik a gyermekvédelemnek azzal a törekvésével, hogy a gyermekek családi környezetben nevelődjenek, mivel a család a társadalmi beilleszkedést eredményesebben tudja elősegíteni, mint a nevelőotthoni, gyermekotthoni rendszer.

III. Törvényi háttér Fontosnak tartom a törvényi háttér ismeretét, hiszen a nevelőszülők felé szigorú elvárásokat támaszt. Ezen elvárások megismerésével, másokkal való megismertetésével elősegíthetjük a nevelőszülők pozitív megítélését, szakmai tudásuk elismerését. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról VII. fejezet 54. § (1) Nevelőszülő az a huszonnegyedik életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki a) a gondozásba helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, b) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének támogatására… c) a külön jogszabályban meghatározott felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett. (5) A nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. (9) A nevelőszülőnél, a hivatásos nevelőszülőnél, a speciális hivatásos nevelőszülőnél (a továbbiakban: nevelőszülő) elhelyezendő gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek fogyatékosságát, személyiségzavarát vagy az egyéb különleges nevelést indokoló körülményt. (10) Különösen indokolt esetben a nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével az (5)-(7) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól - a gyermek érdekében - el lehet térni. 55. § (1) A nevelőszülő - a működtető által elkészített egyéni gondozási-nevelési terv alapján - a saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermeknek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek. Ennek érdekében különösen a) elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, személyisége kibontakozását, b) elősegíti - a működtető támogatásával - a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülését és ennek érdekében együttműködik a családdal, vagy ha ez nem lehetséges, illetve ez nem áll a gyermek érdekében, örökbefogadó családnál történő elhelyezését,

5

c) elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét, d) felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre, alapvető személyes ügyeinek intézésére, e) segítséget nyújt a fiatal felnőtt önálló életvezetéséhez, társadalmi beilleszkedéséhez, hozzátartozóival való kapcsolattartásához. (2) A nevelőszülő a gyámhivatal kirendelése alapján ellátja a gyámi feladatokat. (3) A nevelőszülő a gyámhivatal határozata alapján biztosítja az általa nevelt gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított szülőjével és közeli hozzátartozóival. (4) A nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl a működtető hozzájárulásával a) elláthatja a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek különleges gondozását, nevelését, illetve a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek speciális gondozását, nevelését, b) részt vállalhat az egyéni elhelyezési tervben foglaltak szerint a vér szerinti család komplex gondozásában, c) elláthatja a helyettes szülői feladatokat feltéve, hogy személyében, valamint körülményeiben alkalmas e feladatok végzésére és a működtető biztosítja számára a speciális szakmai támogatást. (5) A működtető a nevelőszülőt a) külön jogszabályban meghatározott követelmények figyelembevételével kiválasztja, felkészíti, nyilvántartásba veszi, és b) szakmai tanácsadással, családgondozással és utógondozással segíti, továbbá c) folyamatosan segíti és ellenőrzi a nevelési díj és az ellátmány felhasználásában, a szakmai tevékenysége ellátásában. (6) A nevelőszülő tevékenységét e törvényben meghatározott nevelőszülői jogviszonyban végzi legalább öt nevelőszülőt foglalkoztató - nevelőszülői hálózat keretében. A nevelőszülői hálózat nevelési alapdokumentuma a nevelőszülők és a nevelőszülői tanácsadók által elfogadott, a nevelőszülői hálózatban folyó nevelés célját, alapelvét és módszereit tartalmazó szakmai program. 56. § (1) A nevelőszülőt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, valamint a volt gondozott fiatal felnőtt ellátására nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege - gyermekenként - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a. (2) A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a) százötven százaléka, ha a nevelt gyermek a 82. § (1) bekezdésében meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság által készített szakvélemény szerint súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutat, illetve pszichoaktív szerekkel küzd, b) száznegyven százaléka, ha a nevelt gyermek tartósan beteg, illetőleg fogyatékos. (3) A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek ruházatára, tankönyvére, tanszerére és a tanulmányai végzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek költőpénzére, valamint a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb - gyermekenként - az éves nevelési díj 25%-ánál. (4) A (3) bekezdésben meghatározott külön ellátmányt elsősorban pénzben biztosítják, és a nevelési díjjal együtt havonta folyósítják. (5) A nevelőszülő az (1)-(3) bekezdésben meghatározott juttatásokat kizárólag a gyermek megfelelő ellátására fordíthatja.

6

IV.

Kapcsolattartás az óvodába járó gyermekek nevelőszüleivel óvodába lépés előtt Cél: Pozitív attitűd kialakítása a nevelt gyermekek – pedagógusok, nevelőszülők – pedagógusok, nevelőszülő-szülő között, a gyermek és a család életének és kapcsolatuk helyzetének megismerése, az óvodai segítségnyújtás lehetőségének feltérképezése.

PROGRAMTERV 1. Szeptembertől óvodába járó (nevelőszülőnél elhelyezett) gyermekek, és nevelőszüleik meghívása tevékenykedésre, programokra 1.1 Játsszunk együtt a csoportszobában! Meghívás egy délelőtti együttjátszásra Cél: - ismerkedés az óvoda dolgozóival, csoportokkal, szabályokkal, csoportszobai játékokkal, azok használatának szabályaival, az óvodához fűződő pozitív érzelmi viszony kialakításának kezdete

1.2 Játsszunk együtt az udvaron! Meghívás egy délelőtti udvari együttjátszásra Cél: - ismerkedés az udvari játékokkal, balesetmentes használatukkal, az udvaron tartózkodás szabályaival

1.3 Kerti parti (május) Erre a délutánra a gyermekek szüleikkel jöhetnek. A pedagógusok a programok (ugráló vár, horgászás,ügyességi versenyek, rövid meseelőadás, vagy táncház, „kézműves asztal”, kézműves vásár, arcfestés stb. ) megszervezéséről,és a vendéglátásról gondoskodnak. A szülők vásárolhatnak a helyi kézművesek áruiból, együtt tevékenykedhetnek gyermekeikkel, a gyerekek birtokba vehetik az óvodaudvart, kisebb ajándékokra tehetnek szert (horgászás), készíthetnek pl. papírsárkányt.

7

Cél: - ismerkedés az óvodai környezettel - közös élmény biztosítása

1.4. Csoportkirándulás (május-június, már tudjuk, melyik csoportba fog járni a gyermek) Cél: - a nevelőszülők, gyermekek ismerkednek a leendő csoporttársakkal, szülőtársakkal, óvónővel, dajkával - közös élmény biztosítása

1.5 Rajzkiállítás A Művelődési házban rendezett bemutatón minden óvodás gyermeknek legalább egy munkája kiállításra kerül. Mivel év közben igen változatos technikákkal dolgozunk, nem nehéz összeállítani egy olyan színvonalas, színes kiállítást, melyre szívesen jönnek el a szülők, nagyszülők, rokonok. A kiállítás megnyitó ünnepségén, felkért vendégünk megnyitóbeszéde után valamelyik csoportunk rövid műsort ad elő. E rendezvényre május végén, június elején kerül sor, általában két hétig tekinthető meg.

Cél: - óvodások megnyitóműsorának, alkotásainak megtekintése - ismerkedés az óvoda hagyományaival

2.

Családlátogatás Cél: - személyes kapcsolatok kialakítása - a család értékrendjének, szokásainak megismerése - a gyermek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása - szülő óvodával kapcsolatos igények felmérése

8

A családlátogatás során:

- A gyermek megkapja a jelét, ismerkedik óvónőjével. - A szülők tájékoztatást kapnak az óvoda Helyi nevelési programjáról, a szokásokról, szükséges eszközökről, felszerelésekről, az intézmény szolgáltatásairól (szakkörök, programok, saját fejlesztő pedagógus, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás helyben stb. - Az óvónő elkészíti a gyermek anamnézisét, diszkréten tájékozódik a gyermek egészségi, érzelmi állapotáról, egyéni szokásairól, a család szokásairól, a gyermek mentális állapotáról (van-e szakvéleménye nevelési tanácsadótól, vagy tanulási képességeket vizsgáló bizottságtól). A pedagógus arról is tájékozódik, várhatóan meddig lesz a gyermek a családnál.

9

Az óvodába lépés előtti kapcsolattartás részletes bemutatása ELŐKÉSZÍTŐ MUNKA Tevékenység

Érintett

A szeptemberben óvodába kerülő (nevelőszülőnél nevelőtestület elhelyezett) gyermekek védőnő névsorának bekérése a védőnőtől

Programterv készítése

nevelőtestület

Időpont/ határidő

Eszköz/ módszer

Keletkezett dokumentum

Elvárt eredmény

nevelési év januárja

személyes egyeztetés

Névsor: születési idő, lakcím feltüntetésével

A rendelkezésünkre bocsátott adatok pontosak

nevelési év februárja

ötletbörze

Programterv

Programterv elkészül

megbeszélés

Jegyzőkönyv, mellékelve: forgatókönyv

A programok szervezéséhez, lebonyolításához felelősök jelentkeznek. Forgatókönyvek elkészülnek.

Meghívó

A szülők megkapják a meghívókat, jelzik részvételi szándékukat

Felelősök, érintett csoportok kiválasztása, a konkrét tevékenységek meghatározása

nevelőtestület

nevelési év márciusa

Meghívók küldése

a lebonyolításért felelős pedagógus

az aktuális számítógép, papír, rendezvény boríték, bélyeg előtt 2 héttel

10

LEBONYOLÍTÁS Tevékenység

1.1. Játsszunk együtt a csoportszobában!

1.2. Játsszunk együtt az udvaron!

Érintett

A lebonyolítást vállaló csoportba járó gyermekek, a csoport óvónője, dajkája, nevelőszülők, leendő óvodás nevelt gyermekek



nevelési év március vége

nevelési év április vége

Eszköz/ módszer

Beszélgetés, bemutatás, magyarázat, közös játék.

Beszélgetés, bemutatás, magyarázat, közös játék (homokozás, körjátékozás, futóverseny, focizás, csúszda, mászóka kipróbálása).

11


Elvárt eredmény

Feljegyzés, fotók

- A meghívottak eljönnek, jól érzik magukat. - Kötetlen beszélgetés alakul ki a felnőttek között. - Az óvodába járó gyermekek szeretettel fogadják a vendégeket. - A meghívottak ismerkednek a csoportszoba elrendezésével, az óvodai élet szabályaival, az óvoda épületével (mosdó, többi csoport helye, neve)

Feljegyzés, fotók

- A meghívottak eljönnek, jól érzik magukat. - Kötetlen beszélgetés alakul ki a felnőttek között. - Az óvodába járó gyermekek szeretettel fogadják a vendégeket. - A meghívottak ismerkednek az udvarhasználat szabályaival, az óvoda épületével - A meghívott gyermekek bizalommal fordulnak az óvónőhöz, dajkához

Lebonyolítás Tevékenység

1.3 Kerti parti

1.4. Csoportkirándulás

Érintett

Az óvoda minden dolgozója, az óvodába járó gyermekek, szüleik, nevelőszülők, nevelt gyermekeik.



május vége

Eszköz/ módszer

Beszélgetés, tevékenységekben való részvétel segítése

május vége, június eleje, Beszélgetés, közös a csoport játék szokásainak megfelelően

12


Elvárt eredmény

Feljegyzés, fotók

- A meghívottak eljönnek, jól érzik magukat. - Kötetlen beszélgetés alakul ki a felnőttek ( szülő pedagógus, szülőszülő)között. - Közös élmény biztosítása

Feljegyzés, fotók, album

- A meghívottak eljönnek, jól érzik magukat. - Kötetlen beszélgetés alakul ki a felnőttek ( szülő pedagógus, szülőszülő)között. - Közös élmény biztosítása - A gyermekek ismerkednek leendő csoporttársaikkal

Lebonyolítás

Tevékenység

1.5. Rajzkiállítás

2. Családlátogatás

Érintett

Az óvoda minden dolgozója, az óvodába járó gyermekek, szüleik, nevelőszülők, nevelt gyermekeik.

A csoport óvodapedagógusa(i), nevelőszülők, nevelt gyermek(ek)


Eszköz/ módszer

május vége, június eleje (munkatervnek megfelelően)

Beszélgetés, magyarázat (ábrázolási technikák bemutatása)

óvodába lépés előtt, augusztus

Beszélgetés, A gyermek(ek) jele(i) HOP kivonat, anamnézis nyomtatvány, lista a szükséges eszközökről, felszerelésről

13


Elvárt eredmény

Feljegyzés, fotók, vendégkönyv

- A meghívottak eljönnek - Kötetlen beszélgetés alakul ki a felnőttek ( szülő pedagógus, szülőszülő)között. - Közös élmény biztosítása - A nevelőszülők, és neveltjeik ismerkednek az óvodai élet sokszínűségével

Anamnézis, a gyermek személyi anyaga, feljegyzés

- A szülők sokrétű, szakszerű tájékoztatást kapnak - Elkészül a gyermek anamnézise - A gyermek, szülő örül a találkozásnak, bizalommal fordul az óvónő felé - A pedagógus ismerkedik a gyermekkel, a család szokásaival, nevelési elveivel, tájékoztatást kap a gyermek „előéletéről”

UTÓMUNKÁK

Tevékenység

Tanévzáró nevelőtestületi értekezlet

Érintett

Nevelőtestület

Szülők véleményének megkérdezése

A meghívást elfogadó nevelőszülők, szervező pedagógusok

Publikálás

Felelős pedagógus Honlap szerkesztő szakember


munkatervben meghatározott

Eszköz/ módszer beszámoló, diavetítés, ötletbörze

június

június

kérdőív

Keletkezett dokumentumok Feljegyzés, fényképes prezentáció

Összegző feljegyzés, kérdőívek mellékelve

fotó sorozat, rövid beszámoló tájékoztatás a kapcsolattartásról

14

Elvárt eredmény - A nevelőtestület minden tagja megismerkedik az eredményekkel, a szervezők tapasztalataival. - Új ötletek merülnek fel. - A tevékenység megerősítést kap.

A szülők kitöltik, visszaküldik a kérdőíveket.

-

az óvoda partnerei, tágabb környezete értesül az óvodai tevékenységekről

V. Kapcsolattartás az óvodába járó gyermekek nevelőszüleivel óvodába járás alatt Cél: - Folyamatos párbeszéd kialakítása. - A nevelőszülő igazi partnernek érezze magát. - A nevelőcsaládok és az óvoda partnerkapcsolatának erősítése, a gyermek érzelmi és szellemi fejlődése érdekében. A kétoldalú kommunikáció, az együttműködés erősítése, melyet a pedagógus, szülő, gyermek közös tevékenysége alapoz meg. - Az óvodapedagógusok szakmai ismeretei által pedagógiai, módszertani segítségnyújtás a nevelőszülőknek vállalt feladatuk eredményes elvégzéséhez - A felmerülő problémák kezeléséhez szakszolgálati segítség igénybevételének támogatása Formái: 1. Szülői klub 2. Szülői értekezlet 3. Óvodabál 4. Csoport kirándulás 5. Nyílt nap 6. Teadélután

1. Szülői klub Cél: Olyan fórum létrehozása, ahol a szülők megoszthatják tapasztalataikat, problémáikat egymással, az előadók új, szakszerű ismereteket nyújtanak. A foglalkozások együttgondolkodásra ösztönözzenek.

Területe: Érzelmi nevelés

Felelős: a tagintézmény gyermekvédelmi felelőse

Érintettek: nevelőszülők, óvodánkba járó gyermekek szülei, pedagógusok, szakszolgálatok szakemberei, könyv és játékterjesztők 15

Szervezési feladatok: - Felelősök megválasztása, határidők, időkeretek meghatározása - Ötletbörze - Programterv, forgatókönyv készítése, - Szülők tájékoztatása a Szülői klub indításáról, érdeklődés felmérése - Munkadélután lebonyolításához eszközbeszerzés - Fenntartótól támogatás kérése a szülők vendégül látásához Témajavaslatok: A negatív élmények feldolgozásának „gyakorlása” Segítő technikák – gyermekpszichológus előadása A mese és az óvodás gyermek Óvodapedagógus előadása - A mese hatása, mesélési szokások, technikák alakítása,

megosztása egymással.

- A televízió, és számítógép hatása a gyermekekre – tapasztalatok megbeszélése Sérült gyermek a csoportban Gyermekpszichológus előadása -

Miről ismerhető fel a sérült gyermek ?

-

Milyen alapvető sérülési kórképek vannak ?

-

Kihez fordulhatunk, ha valamilyen rendellenes fejlődést tapasztaltunk ?

-

Hogyan fogadjuk el a másságot: közvetlen környezetünkben, gyerekcsoportban.

Az óvodai élet konfliktusai, ezek feloldása Óvodapedagógus előadása Munkadélután – karácsonyi ajándék készítése saját kezűleg - egyszerű társasjátékok - „alvópárna” készítése Fejlesztőjáték -, könyvbemutató, vásár

16

Elvárt eredmény: - A nevelőszülők új, szakszerű ismereteket kapnak - Kötetlen párbeszéd kialakulása szülő-pedagógus, szülő-szülő, szülő-szakember között. - A pedagógusok új területen mutathatják be (előadás) tudásukat, a felkészülés során mélyítik, korszerűsítik ismereteiket.

17

A Szülői klub működésének részletes bemutatása ELŐKÉSZÍTŐ MUNKA Tevékenység Felelősök, kapcsolattartók kijelölése, előadásokra való felkészülés vállalása Programterv készítése

Érintett óvodapedagógusok

óvodapedagógusok



Eszköz/ módszer

szeptember jegyzőkönyv

megbeszélés

- a pedagógusok aktívan részt vesznek a szervezésben, önként vállalnak feladatot, erősségeiknek megfelelően

szeptember programterv

ötletbörze

-programterv elkészül

Egyeztetés előadókkal

felelős pedagógus

október

feljegyzés

megbeszélés

Szülők meghívása, tájékoztatása

felelős pedagógus, nevelőszülők szülők

október

meghívó

nyomtató, boríték, bélyeg

október

Kérelem a fenntartóhoz, vállalkozókhoz, szponzori tevékenység ellátására

nyomtató, boríték, bélyeg

Anyagi forrás keresése az előadók utaztatásához, szülők vendégül látásához

felelős pedagógus, óvodavezető

Elvárt eredmény

18

- az érintettek megismerik az időpontokat, a felkészülésre rendelkezésre álló időkeretet -a szülők megkapják a meghívókat, jelzik részvételi szándékukat -a fenntartó anyagi hozzájárulást biztosít az előadók utazásához, a szülők vendégül látásához - a helyi üzlet üdítőt és süteményt ajánl fel két alkalomra

LEBONYOLÍTÁS

Tevékenység

Érintett

Előadás meghallgatása

- nevelő szülők, - szülők - pedagógusok

Munkadélután, karácsonyi ajándék készítése



Fejlesztőjáték-, könyv bemutató és vásár

Időpont/ határidő november január március április

Keletkezett dokumentum - forgatókönyv - számla (a vendéglátás költségeiről) - fotók - feljegyzés

Eszköz/ módszer

előadás, utána kötetlen beszélgetés

december

forgatókönyv számla fotók feljegyzés

közös, kreatív tevékenység

december március

fotók feljegyzés

magyarázat, bemutatás

19

Elvárt eredmény - a meghívottak eljönnek - a szülőknek van igényük a kötetlen beszélgetésre - szülők, nevelőszülők új ismereteket, segítséget kapnak - a nevelőszülők, szülők eljönnek, jól érzik magukat - elkészülnek az ajándékok - közös élmény biztosítása - kötetlen beszélgetés, emberi kapcsolatok alakítása - esetleges előítéletek oldása - a szülők a könyveket, és a fejlesztő játékokat választják karácsonyi/húsvéti ajándéknak, felismerik azok hasznosságát - az óvoda bevételre tesz szert a terjesztők jutalékából

UTÓMUNKÁK

Tevékenység

Érintett



Eszköz/ módszer

Elvárt eredmény -

Szülői kérdőívek kiadása

Felelős pedagógus Nevelőszülők

május vége

kérdőívek összesítés

kérdőívek -

Nevelőtestületi értekezlet

Nevelőtestület

munkatervben beszámoló meghatározva

értékelés, ötletbörze -

Publikálás

Felelős pedagógus Honlap szerkesztő szakember

május vége

fotó sorozat, rövid beszámoló a szülői klub tevékenységéről.

20

tájékoztatás

a szülők kitöltik, visszajuttatják a kérdőíveket a kérdőívek értékelhető információt tartalmaznak a nevelőtestület tagjai megbeszélik tapasztalataikat, a szülők visszajelzéseit új ötleteik vannak a következő nevelési évre az óvoda partnerei, tágabb környezete értesül az óvodai tevékenységekről

2. Szülői értekezlet Cél: A szülők tájékoztatása az óvodai programokról, az óvodai élet aktualitásairól. Kötetlen beszélgetés kialakítása neveléssel kapcsolatos témákról. Egymás – szülő-pedagógus, szülő-szülő – jobb megismerése. A nevelőszülőkkel, nevelt gyermekeikkel szembeni esetleges előítélet oldása. Érintettek: nevelőszülők, szülők, a csoport óvodapedagógusa(i) Felelős: csoportvezető óvodapedagógus Szervezési feladatok: - a szülők meghívása - pedagógus felkészülése - terem berendezése - óvodai programok listájának kinyomtatása, kiosztása a szülőknek

Elvárt eredmény: - A nevelőszülők is eljönnek a szülői értekezletre - Kötetlen beszélgetés alakul ki - Egymás személyiségének, nevelési elveinek megismerése

3. Óvodabál Cél: Hozzájárulni az óvoda alapítványának bevételéhez. A szülők, pedagógusok kreativitásának ösztönzése. Közös élmény biztosítása. Érintettek: nevelőszülők, szülők, az óvoda dolgozói, támogatók, vendégek Felelős: az alapítvány kuratóriumának elnöke Szervezési feladatok: - felelősök, kapcsolattartók megválasztása - vacsora, zenekar megrendelése a szülői javaslatok alapján - szülők felkérése süteménysütésre, tombolatárgyak beszerzésére, felajánlására - műsor szervezése - teremdíszítés, terítés - meghívók, plakátok, ültető kártyák készítése

21

Elvárt eredmény: - a szülők segítenek a teremrendezésben, terítésben, süteménysütésben - azonosulnak céljainkkal, anyagi lehetőségükhöz mérten támogatják az alapítványt - maradandó közös élményt szerzünk

4. Csoport kirándulás Cél: Közös élmény biztosítása az óvodán kívül. Ismerkedés az óvoda tágabb környezetével, lakóhelyünkkel. Kapcsolatok alakítása a kísérő szülők, pedagógusok között. Magatartásformálás. Érintettek: nevelőszülők, szülők, a csoportba járó gyermekek, csoportban dolgozó felnőttek, segítő nagyszülők, ismerősök Felelős: csoportvezető óvodapedagógus

Szervezési feladatok: - szülői értekezleten a kirándulás helyszínének, időpontjának egyeztetése, „esőnap” kijelölése, költségek megbeszélése, jóváhagyása - a pedagógus tájékozódik a helyszínről, ha szükséges megszervezi a szállítást - szülők meghívása, tájékoztatása a költségekről, felszerelésről - forgatókönyv készítése

Elvárt eredmény: - nevelőszülők is velünk tartanak, segítenek a szervezésben (pl. lovas kocsival rendelkező nagypapa felkérése stb.) - olyan közös élményt szerzünk, melynek felidézése évek múlva is kellemes érzés - a gyermekek új ismeretekre tesznek szert, akarati tulajdonságaik fejlődnek - a csoporthoz tartozás érzése erősödik - szülők, pedagógusok jobban megismerik egymást, az esetleges előítéletek gyengülnek

22

5. Nyílt nap Cél: A szülők ismerjék meg gyermekeik mindennapjait az óvodában. Ismerjék meg az óvodapedagógus nevelési módszereit, az átadott ismeretanyagot, óvodai napirendet, tevékenységeket. Figyeljék meg gyermekük viselkedését közösségben. Érintettek: nevelőszülők, szülők, a csoportba járó gyermekek, csoportban dolgozó felnőttek, óvodavezető Felelős: csoportvezető óvodapedagógus Szervezési feladatokok: - szülők meghívása - gyerekek felkészítése látogatók jelenlétére - forgatókönyv készítése Elvárt eredmény - a nevelőszülők is eljönnek - tapasztalatokat szereznek gyermekük óvodai életéről, viselkedéséről - a csoportba járó gyermekek szülei között az emberi kapcsolatok mélyülnek, az esetleges előítéletek oldódnak (nevelőszülővel, nevelt gyermekkel szemen egyaránt)

6. Teadélután Cél: Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében, otthonos, kötetlen légkörben való ismerkedés a tanító nénikkel Érintettek: nagycsoportos óvodások, szüleik, nevelőszüleik, leendő elsős tanítónők, óvónők, dajkák Felelős: a tagintézmény éves munkatervében meghatározott kollégák Szervezési feladatok: -

meghívók kézbesítése

-

teremrendezés

-

vendéglátás megszervezése

-

gyermekek felügyeletének biztosítása

23

Elvárt eredmény: - a nevelőszülők is eljönnek neveltjeikkel együtt a rendezvényre - kötetlen beszélgetés alakul ki nevelőszülők-tanítónők között - a nevelőszülők is megkapják az első osztályosoknak beszerzendő eszközök listáját - a gyermekeknek élmény lesz a tanító nénikkel való találkozás

VI.

A nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek követése az iskolába lépés után

1. Az óvónők látogatása az első osztályosoknál Cél: A gyermekekben pozitív érzések keltése Tájékozódás a gyermekek beilleszkedéséről, előmeneteléről Érintettek: óvodapedagógus, nevelőszülőnél élő gyermek, tanítónő, a régi óvodás csoport gyermekei Felelős: a tagintézmény éves munkatervében meghatározott kollégák Szervezési feladatok: - egyeztetés a tanítónővel, alkalmas időpont kiválasztása - színező, apró ajándék készítése a gyerekeknek - kedvenc óvodai udvari játékuk felidézése a szünetben – kiválasztás, felkészülés a játékvezetésre Elvárt eredmény: -

a gyerekek örülnek óvó nénijüknek, érdeklődnek óvodában maradt társaik, dadusuk iránt

- szívesen játszanak az óvónővel a szünetben -

szívesen mesélnek iskolai élményeikről

2. Elsősök, szüleik, tanítóik meghívása tavaszi akadályversenyre, óvodai kerti partira

Cél: Kellemes, közös élmények felelevenítése Emberi kapcsolatok ápolása

24

Érintettek: nevelőszülők, nevelt gyermekeik, tanítók, óvoda dolgozói, első osztályos gyermekek Felelős: a tagintézmény éves munkatervében meghatározott kollégák

Szervezési feladatok: - egyeztetés tanítónőkkel, szülők meghívása - óvodások felkészítése a „vendégek” jelenlétére - vendéglátás megszervezése

Elvárt eredmény: - az akadályversenyen az elsősök csatlakoznak „régi” csoportjukhoz (vegyes életkorú csoportok szervezésének köszönhetően ez zökkenőmentesen megoldható) - a kerti partin felidézik óvodás emlékeiket - jól érzik magukat, szívesen jönnek vissza az óvodába

- nevelőszülő-szülők, nevelőszülő- óvónő között kötetlen beszélgetés alakul ki VII. Az óvodapedagógus és óvodai dolgozók feladatai, elvárt attitűdjei - előítéletek leküzdése (nevelőszülők megítélése során/pénzért vállalt feladat, gyerekek megítélése során/milyen családból származhat), saját magukban, és a többi szülőben egyaránt - a nevelőszülői státusz megbecsültségének erősítése azzal, hogy tájékozottak vagyunk, elmondjuk a többi szülőnek is, hogy milyen feladatai vannak a nevelőszülőnek - gyermekek felkészítése az édes szülővel való találkozásra, és ennek feldolgozásának segítése (beszélgetés, rajzolás). A gyermek és biológiai szülő találkozása után a gyermek magatartásának, lelkiállapotának figyelemmel kísérése, - együttműködés a Nevelőszülői tanácsadó szolgálat munkatársaival, - a belső harmónia megteremtéséhez szükséges attitűdök alakítása, az azt segítő életviteli technikák gyakoroltatása, - az egymáshoz való viszony formálása, pozitív érzelmi légkör fenntartására és megteremtésére való nevelése, 25

- a szeretet képességének növelése, - sikerélmény nyújtása, - speciális gondozó és korrekciós nevelési feladatok ellátása, - élményeket biztosító közös tevékenységek során a jellem formálása, erkölcsi tulajdonságok finomítása, - a szépre, a jóra való nyitottság és képesség növelése, - érzelmekben gazdag óvodai élet szervezése, - a nevelési módszerek differenciált, szakszerű alkalmazása, - a gyermekek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatainak kialakítása társaival és az őt körülvevő felnőttekkel - a gyermekek érzelmi világának minél pontosabb megismerése, gazdagítása - a gyerekek a segítségükkel és vezetésükkel, személyes példáikon keresztül olyan együttélési technikákat tanuljanak, melyek segítségével másokkal való életük harmonikussá válhat, alkalmazkodóképességük fejlődik. VII.

Összegzés

A nevelőszülőkkel, a Nevelőszülői Tanácsadó Szolgálat munkatársaival való beszélgetések során leszűrt tapasztalataim: -

a nevelőszülők jogi-, nevelési tanácsadást kapnak a működtetőtől, rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt

-

az óvodától inkább azt várják, hogy a gondozás 24 órás feladatából vegyen át minél többet

-

szívesen vesznek részt óvodai rendezvényeken

-

neveléssel kapcsolatos problémáik nem az intézmények használatával függnek össze (A működtető irányelvei igen szigorúak a fegyelmezés módszereinek tekintetében, a szülők hiányolják saját, bevált módszereik alkalmazhatóságát, de elfogadják, hogy ez a gyermekek védelmében történik. Sok negatív előítélet éri őket, és neveltgyermekeiket, pl. környezetük nem tolerálja a gyermekeik viselkedését, ezért kevesebb helyre tudnak eljárni velük, mint saját gyermekeikkel.) 26

-

elégedettek az óvodai ellátással, nevelt gyermekeik befogadásával, az óvoda dolgozóinak viszonyulásával.

Mindez megerősít abban, hogy jó irányban haladunk. A nevelőszülők értékelik a partneri közeledést, együttműködnek a pedagógusokkal, nyitottak az új programok, lehetőségek iránt. Azonban ösztönöznünk kell őket abban, hogy kezdeményezzenek; javasoljanak programokat, témákat Szülői klub, vagy szülői értekezlet foglalkozásaira.

27

Felhasznált irodalom:

Integrációs Pedagógiai Műhely Füzetek 9. Kapcsolaterősítő élmények az iskolában 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Készítette: Feketéné Máté Anikó Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Óvodájának Érsekcsanádi Tagintézménye

28

Intézményi innováció

Recommend Documents