INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓ ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓ ÖNÉRTÉKELÉS


Szolnok 2013.


TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS .................................................................................................................................................... 1 1. A SZOLNOKI FŐISKOLA ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE ............................................................. 2 1.1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE ...................................................................................................... 2 1.2. MAB MINŐSÉGFEJLESZTÉSI AJÁNLÁSAINAK BEÉPÍTÉSE .............................................. 3 1.3. INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTUMOK BEMUTATÁSA ...................................................... 4 1.4 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE ÉS VEZETÉSI RENDSZERE, KÜLDETÉSE, JÖVŐKÉPE, STRATÉGIÁJA ................................................................................................................. 5 1. 4. 1. Az intézmény szervezeti és vezetési rendszere ........................................................................ 5 1. 4. 2. A Főiskola küldetése, jövőképe és stratégiája.......................................................................... 5 1.5. A VEZETÉS MINŐSÉG ÉS KIVÁLÓSÁG MELLETTI ELKÖTELEZETTSÉGE .................. 7 1.6. A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT RÉSZVÉTELE AZ INTÉZMÉNYI VEZETÉSBEN .... 8 1.7. A SZOLNOKI FŐISKOLA KÉPZÉSI SZERKEZETE ................................................................. 8 1. 8. C-SWOT ANALÍZIS ....................................................................................................................... 10 2. A SZOLNOKI FŐISKOLA KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI ................................................ 12 2. 1. OKTATÁS ........................................................................................................................................ 12 2. 1. 1. Az intézményben folyó képzések kimeneti eredményei, hallgatói létszámadatok ................ 12 2. 1. 2. Az oktatás és tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében .......................... 15 2. 1. 3. Elitképzés, tehetséggondozás, TDK tevékenység, nemzetköziesítés ..................................... 15 2. 1. 4. Végzettek elhelyezkedése, alkalmazhatósága ........................................................................ 17 2.2. KUTATÁS-FEJLESZTÉS ............................................................................................................... 19 2.3. INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS .................................................................................................. 22 2. 3. 1. A Főiskola gazdálkodásának jellemzői .................................................................................. 22 2. 3. 2. Infrastruktúra-menedzsment és vagyongazdálkodás.............................................................. 23 2. 3. 3. Pályázati tevékenység bemutatása ......................................................................................... 25 3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA .......................................................... 26 3. 1. STRATÉGIA ÉS ELJÁRÁSOK A MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁRA........................................... 26 3. 1. 1. A minőségbiztosítás rendszere ............................................................................................... 26 3. 1. 2. Minőségirányítási rendszer dokumentumai ........................................................................... 27 3. 1. 3. A minőségirányítás szervezete és működése ......................................................................... 27 3. 1. 4. A minőségirányítási rendszer eredményességének értékelése ............................................... 29 3. 2. KÉPZÉSI PROGRAMOK INDÍTÁSA, KÖVETÉSE ÉS RENDSZERES BELSŐ ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................................................ 30 3. 2. 1. Képzésfejlesztés szabályozása és szervezeti keretei .............................................................. 30 3. 2. 2. Képzési formák működésének biztosítása ............................................................................. 31


3. 2. 3. Idegen nyelvű képzések minőségének biztosítása ................................................................. 33 3. 2. 4. A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése ............................. 34 3. 2. 5. Képzési programok felülvizsgálata ........................................................................................ 34 3. 2. 6. Munkaerő-piaci visszacsatolás ............................................................................................... 35 3. 2. 7. Új képzési programok összefüggése az intézményi stratégiával ........................................... 36 3.3. A HALLGATÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ..................................... 37 3. 3. 1. A hallgatók teljesítményértékelésének intézményi szabályozása .......................................... 37 3. 3. 2. A teljesítményértékelés formái .............................................................................................. 39 3. 3. 3. A hallgatók előrehaladásának támogatása ............................................................................. 41 3.4. AZ OKTATÓK MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA ..................................................................... 42 3. 4. 1. Az emberierőforrás-tervezés, irányítás, fejlesztés az oktatók-kutatók körében ..................... 42 3. 4. 2. Emberi erőforrás tervezése és fejlesztése az oktatást segítő munkakörökben ....................... 46 3.5. TANULÁSTÁMOGATÁS, ESZKÖZÖK ÉS HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK ............... 46 3. 5. 1. Az oktatás infrastruktúrája ..................................................................................................... 46 3. 5. 2 Könyvtári infrastruktúra és szolgáltatások .............................................................................. 48 3. 5. 3 Kollégiumi, szociális, rekreációs, kulturális infrastruktúra és szolgáltatások......................... 50 3. 5. 4. Az oktatók hallgatói elérhetősége .......................................................................................... 50 3. 5. 5. Hallgatói tanácsadás rendszere .............................................................................................. 50 3. 5 . 6 Egyéb hallgatói szolgáltatások ............................................................................................... 51 3.6. BELSŐ INFORMÁCIÓS RENDSZER .......................................................................................... 51 3.7. NYILVÁNOSSÁG, A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA .................................................. 53 FÜGGELÉK ................................................................................................................................................... 56


BEVEZETÉS

A Szolnoki Főiskola intézményi akkreditációjára 2008. évben került sor, amelynek eredményeként a MAB támogató határozatot hozott. Az intézmény működési környezetének állandó változása, vezetésének, szervezeti struktúrájának átalakulása jelentős hatással van a tevékenységre, annak elemeire. Ennek tükrében célunk, hogy intézményi önértékelés keretében elemezzük a főiskolán folyó oktatás, kutatás, és szolgáltatás társadalmi eredményességét, bemutassuk a gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében tett intézkedéseket és azok hatásait, valamint az „Alföldi térség” lakossága és szervezetei számára nyújtott szolgáltatásokat, növelve ezzel a térségi beágyazottságot és elismertséget. Célunk továbbá, hogy bemutassuk az intézmény értékeit, önkritikusan feltárjuk a tevékenységet korlátozó problémákat és meghatározzuk az intézményfejlesztés jövőbeli irányait. Az akkreditációs eljárás eredményes lebonyolítása érdekében készítettük el a „Felkészülés az intézményi akkreditációra” c. dokumentumot, amely tartalmazza az akkreditáció feltételeit, az értékelés szempontjait és az akkreditáció munkatervét. Az akkreditációs eljárás zavartalan elbonyolítása érdekében akkreditációs teamet hoztunk létre, valamint témafelelősi rendszert dolgoztunk ki. A tevékenység irányítását és koordinálását az akkreditációs és képzésfejlesztési rektor-helyettes végezte. Az önértékelés elkészítésénél, a fejezetek kidolgozásánál a PDCA elv alapján törekedtünk a folyamatos fejlesztés kiemelésére, valamennyi tevékenység értékelésénél hangsúlyoztuk annak minőségirányítási rendszerbe ágyazottságát. Tekintettel voltunk arra is, hogy az egyes területek bemutatásánál érvényesítsük a befolyásoló tényezők, célok, folyamatok, módszerek, mérhetőség, eredmények, erősségek és gyengeségek komplexitására vonatkozó alapelvet. Az önértékelés első fejezetében tekintettük át az intézmény működését, az utóbbi akkreditáció óta eltelt időszakban a MAB által megfogalmazott javaslatok megvalósítását, a főiskola alapdokumentumait, szervezetét, vezetési rendszerét, stratégiájának kiemelt elemeit, a vezetés minőség és kiválóság iránti elkötelezettségének eredményeit, a képzési szerkezetet, a Hallgatói Önkormányzat részvételét a vezetésben. Ezen túlmenően bemutattuk a CSWOT analízis eredményeit és az ebből származtatott, jövőre vonatkozó fejlesztési irányokat. A második fejezet tartalmazza a főiskola kulcsfontosságú eredményeit az oktatás, a kutatásfejlesztés és a gazdálkodás vonatkozásában. Az önértékelés harmadik fejezete a minőségbiztosítás alapelveinek és gyakorlatának bemutatását, valamint értékelését tartalmazza. Az útmutató alapján kitértünk a stratégiai eljárásokra, a képzési programok indítására, követésére és értékelésére, a hallgatói teljesítmények értékelésének rendszerére, az oktatók minőségének biztosítására, a tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások komplex rendszerére, a belső információs rendszerre és a nyilvánosságra. Az egyes fejezetekben tett megállapítások részletes, számszerű alátámasztása érdekében mellékleteket alkalmaztunk, amelyet a Mellékletek dokumentumban találhatók.

1


1. A SZOLNOKI FŐISKOLA ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE

1.1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE A Szolnoki Főiskola gazdasági-, agrár- és műszaki tudományterületre kiterjedő képzési-, kutatási tevékenységével, komplex szolgáltatási kínálatával a célpiacának tekintett „Alföldi térség” innovatív felsőoktatási intézménye. Hagyományaira építve, alapvető értéknek tekinti a hallgatói igények és a munkaerő-piaci kereslet magas színvonalú kielégítését, a minőségorientációt, a környezeti változások hatását rugalmasan kezelő szervezeti magatartást, a gazdálkodás hatékonyságának javítását és a térség gazdasági-társadalmi felemelkedésében való aktív részvételt. Ennek jegyében az intézmény szoros kapcsolatot épített ki és tart fenn a gazdasági, társadalmi- és civil- szférával, a hazai és a külföldi szakmai szervezetekkel. Intézményünk feladatának tekinti, hogy meghatározó szerepet vállaljon a térségi felsőoktatási és szolgáltatási igények kielégítésében, a regionális gazdasági- és társadalmi folyamatokban. A Főiskola 1979-től a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, illetve 1990-től a Külkereskedelmi Főiskola kihelyezett tagozataként, majd 1993-tól Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola néven önálló intézményként működött. A Főiskola neve 2000. január 1.-től megváltozott (Szolnoki Főiskola), szervezete 2006-ban a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Karának (Mezőtúr) csatlakozásával bővült. Az első intézményi akkreditációra 1998-ban került sor, melynek során a MAB a főiskolát az 1998/6/II/4. számú határozatával akkreditálta. 2002-ben a MAB kiegészítő akkreditációs eljárásban elvégezte a székhelyen kívüli és a távoktatási képzések vizsgálatát, és 2002/7/VII/15. számú határozatában pozitív döntést hozott. 2008-ban a MAB intézményi akkreditáció keretében vizsgálta a főiskola működését és 2008/8/IV. sz. határozatában támogatta az intézményt. A 2012-2013. tanévben a főiskolán 8 alapképzési-, 10 felsőfokú szakképzési- és 9 szakirányú továbbképzési szakon folyik képzés, a hallgatók létszáma 2012. október 15-én 2431 fő volt. A képzés nappali, levelező és távoktatás képzési formában zajlik, Szolnokon, Budapesten és Kiskunfélegyházán. Az intézmény szolgáltatási tevékenysége széleskörű, magában foglalja a hallgatók részére nyújtott, valamint a térség szereplői számára kínált képzési, tudományos, kulturális és gazdasági szolgáltatásokat is. Az intézmény két Kft-vel rendelkezik (Merkating Kft., Tiszaliget Kft.), amelyek a főiskola gazdasági, turisztikai és vendéglátási szolgáltatásait koordinálják. A Szolnoki Főiskola oktatói és kutatói 6 tudományágban, 12 tudományági területen folytatnak alap-, és alkalmazott kutatásokat, amelynek eredményeit folyamatosan publikálják. Ezek a gazdaság szereplői számára elérhetők és jól hasznosíthatók, de a szakmai kultúra terjesztésében is számottevőek. Külső megbízás esetén a térségben működő szervezetek számára célirányos kutatási tevékenységet is folytatunk, amelyek hozzájárulnak adott vállalkozás, vagy intézmény hatékonyabb működéséhez és az „Alföldi térség” fejlődéséhez. A főiskola komplex tevékenységének ellátását 185 fő végzi, a szervezeti egységek száma 26. A közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott oktatók száma 89 fő, közülük 37-en (vagyis az oktatók 41,6%-a) tudományos fokozattal rendelkezik. A Szolnoki Főiskola Campusa egyedülálló természeti környezetben található Szolnokon. A Tisza két partján elhelyezkedő épületegyüttes magas színvonalon biztosítja az oktatás feltételeit és a hallgatók, valamint a térségi szereplők részére kínált szolgáltatások infrastrukturális hátterét. A 2008-ban lefolyatott sikeres intézményi akkreditáció óta eltelt időszakban a főiskola működési környezete – kiemelt tekintettel a külső környezeti tényezőkre – jelentősen megváltozott, amely többnyire kedvezőtlen hatást gyakorolt az intézményre, bár annak működési területeit eltérő mértékben érintette. A demográfiai folyamatok kedvezőtlen hatása, a felvételi eljárás rendszere, a gazdaságtudományi képzési területen az állami szerepvállalás csökkenése, és a gazdasági válság a jelentkezők számának erőteljes szűkülését idézte elő. Ezt fokozta az intézmény célpiacának folyamatos gazdasági- és társadalmi leszakadása, valamint a felsőoktatási intézmények közötti verseny intenzitásának növekedése. Az intézmény fenntartó általi finanszírozásának nehezen előre 2


jelezhető változásai, a sorozatos elvonások, a gazdasági válság okozta fizetőképes kereslet csökkenéséből származó saját bevétel kiesés, továbbá a PPP beruházásokból eredő kötelezettségek likviditási és gazdálkodási problémákat eredményeztek. Ugyanakkor a pályázati lehetőségek hatékony kihasználása lehetővé tette a képzés, tudományos tevékenység, szolgáltatások jelentős fejlesztését, valamint az extenzív és intenzív jellegű beruházási tevékenység erősítését. Fenti tényezők, valamint a nemzeti felsőoktatási törvény, a szakképzési törvény és egyéb jogszabályok egyre szigorodó, gyakran az intézmény önálló döntését is korlátozó hatása mellett a Főiskolának olyan jövőképet és stratégiát kellett kidolgoznia, amely hatékonyan képes támogatni a munkaerő-piaci szereplők elégedettségét kiváltó, magas színvonalú, a kompetenciák megszerzését szolgáló gyakorlatorientált képzést, a tudományos kutatást és szolgáltatási tevékenységet. Az intézményi akkreditáció óta eltelt időszakban a minőségfejlesztés jegyében a következő változtatásokat hajtottuk végre:          

jövőkép, küldetés újra fogalmazása, új stratégia és új intézményfejlesztési terv kidolgozása, szervezeti struktúra átalakítása, döntési szintek racionalizálása, belső szabályzatok módosítása, a szervezetfejlesztéshez kapcsolódó új szabályzatok kidolgozása, munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzés-innováció (képzési struktúra átalakítása, új képzések), szakmai gyakorlati rendszer átalakítása, a gyakorlati képzés infrastruktúrájának javítása, oktatás minőségének javítása, tudományos fokozattal rendelkező oktatók számának növelése, PhD tanulmányok támogatása, oktatási módszerek fejlesztése, oktatók teljesítményértékelésének továbbfejlesztése, tudományos kutatás új alapokra helyezése, pályázati rendszer kialakítása, szolgáltatások számának és minőségének fejlesztése, gazdálkodás hatékonyságának javítása (létszám-racionalizálás, pályázati aktivitás fokozása, energiafelhasználás racionalizálása, költségtakarékos módszerek bevezetése), környezettudatos minőségirányítási rendszer bevezetése és kapcsolódó beruházások megvalósítása.

A változtatások hatékonyságának vizsgálata az érintettek véleményének feltárásával (hallgatók, oktatók, működtetők, vállalkozások, szakértők) és a számszerűsíthető eredmények kimutatásával (mutatószámok, indikátorok, elemzések) történik, amelyek lehetővé teszik a folyamatos visszacsatolást. A változások pozitívan járultak hozzá a minőség fejlesztéséhez, amelyet a külső cég által végzett rendszeres minőségi audit eredményei és az intézmény által elnyert Felsőoktatási Minőségi Díj Ezüst Fokozata is bizonyít. 1.2. MAB MINŐSÉGFEJLESZTÉSI AJÁNLÁSAINAK BEÉPÍTÉSE A 2008. évi intézményi akkreditáció során a MAB által tett minőségfejlesztési ajánlásokat a főiskola beépítette tevékenységébe, annak eredményei a következő területeken láthatók: minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások, képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése, oktatók minőségének biztosítása, belső információs rendszer, nyilvánosság, minőségbiztosítási rendszer, a szervezet működése. A javaslatok megvalósítására két szakaszban került sor, amelyek pénzügyi finanszírozását az intézmény által elnyert EU pályázatok is támogatták.  

2009-2010. évben az intézmény elsősorban a fakultási szervezet átalakítását célzó szervezetfejlesztésre és új stratégia kidolgozására fókuszált, amelyek részben megteremtették a minőségfejlesztési javaslatok megvalósításának alapjait. 2011-2012-ben az intézmény új vezetése olyan intézkedési tervet (http://szolfportal/dokumentumtar) dolgozott ki, amely biztosította azok tudatos és célirányos megvalósítását. A megvalósítás főbb eredményeit az 1. sz. mellékletben található táblázatok tartalmazzák.

3


1.3. INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTUMOK BEMUTATÁSA A Főiskola az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, különös tekintettel a személyes adatok védelmére, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog intézményen belüli érvényesülésére, a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjére, rendszeresen nyilvánosságra hozza a működésére vonatkozó legfontosabb dokumentumait, értékeit, mutatóit, beszámolóit és jelentéseit. A Szolnoki Főiskolán az intézményi alapdokumentumok rendelkezésre állnak, nyomtatott és elektronikus formában (http://szolfportal.hu/dokumentumtar) is elérhetők.  

 













A Szolnoki Főiskola Alapító okiratát és annak módosítását a fenntartó fogadja el. Az alapító okirat minimális adattartalmát a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény határozza meg, intézményünk alapító okirata ennek megfelelő. A Főiskola Küldetésnyilatkozata tartalmazza az intézmény tevékenységét, célpiacát, az általa közvetített alapvető értékeket, elérendő pozícióját, amelyek szoros kapcsolatban vannak a jövőképpel. Az intézmény küldetésnyilatkozata a 2008. évi intézményi akkreditáció óta megújult, nagyobb hangsúlyt kapott a térségfejlesztésben betöltött funkció, a térségbeli partnerekkel történő együttműködés és a felhasználói szükségletek igényes kielégítése. A Szolnoki Főiskola organogramját a Szervezeti és Működési Rend 1. számú melléklete tartalmazza, amely áttekinthetően bemutatja az intézmény szervezeti felépítését, hierachikus kapcsolatait, a szervezeti egységeket, a vezetési, irányítási szinteket. Az Intézményfejlesztési Tervet és annak részeként a Kutatási-Fejlesztési Innovációs Stratégiát a Főiskola Szenátusa fogadja el. A 2012. évi Intézményfejlesztési Terv tartalmazza a korábbi (2006. évi és 2010-ben módosított) intézményfejlesztési terv céljait és azok megvalósítását, a működési környezetre vonatkozó helyzetelemzést, az intézmény képzési-, K+F+I tevékenységének, valamint az intézmény irányításának az értékelését, és a részletesen megfogalmazott Stratégiai tervet. Az intézmény a Kutatás-Fejlesztés-Innováció alaptevékenységének stratégiai céljait és a megvalósítás középtávú feladatait az Intézményfejlesztési tervben rögzíti. A Tudományos Tanács ez alapján a KFI tevékenység koncepcióját elkészíti, majd a kutatóhelyek ennek figyelembe vételével alakítják ki saját éves kutatási projektterveiket. A részletes programot a Tudományos Tanács előterjesztésében a Szenátus hagyja jóvá és lépteti hatályba. A főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg a működésére és szervezetére vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem zár ki, vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni. A Szervezeti és Működési Szabályzat elemei a Szervezeti és Működési Rend (SZMR), a Foglalkoztatási Követelményrendszer (FKR) és a Hallgatói Követelményrendszer. A Főiskola Minőségbiztosítási Szabályzata határozza meg az integrált minőségirányítási rendszer céljait, a minőségirányítás alapjait, a minőségirányítási rendszerben szabályozott tevékenységi köröket, a főiskola minőségirányítási rendszerének szervezetét és vezetését, valamint az ellenőrzés, mérés, nyomon követés, értékelés rendszerét. Az intézmény Minőségfejlesztési programja a Szolnoki Főiskola 2010. évi Intézményfejlesztési Tervének részeként került meghatározásra. Alapvető célja, hogy a minőségirányítási rendszer folyamatos működtetésével és fejlesztésével a Főiskola szolgáltatásai megfeleljenek a mindenkori piaci elvárásoknak. A minőségfejlesztés eredményeiről éves beszámoló készül, amely tartalmazza a következő év kiemelt feladatait is. A 2008. évi MAB akkreditációs jelentés az intézményakkreditációs eljárás eredményét, az akkreditációs minősítést és annak rövid indoklását és az intézmény számára tett javaslatokat tartalmazza. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság határozata külön dokumentumban rögzített. A MAB határozatban foglalt javaslatok megvalósítására vonatkozó Intézkedési terv a szervezeti átalakulást követő időszakra részletesen meghatározza a tennivalókat. Az intézkedési tervben megfogalmazott feladatok végrehajtásáról 2011. és 2012. évre vonatkozóan Beszámolók készültek, amelyek a javaslatok sorrendjében mutatják be azok megvalósításának folyamatát és eredményeit.

A főiskola működési és gazdálkodási eredményeit mutatják be a költségvetési beszámolók, az éves értékelések, jelentések, évkönyvek. Ezek a tartalomhoz igazodóan adnak számot adott évben az intézmény működésének főbb eredményeiről.

4


1.4 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE ÉS VEZETÉSI RENDSZERE, KÜLDETÉSE, JÖVŐKÉPE, STRATÉGIÁJA 1. 4. 1. Az intézmény szervezeti és vezetési rendszere A Főiskola funkcionális szervezeti struktúrában működik, míg az oktatási és kutatási tevékenységet eltérő tudományterületekhez kapcsolódó intézetek, illetve tanszékek, addig a támogató tevékenységet funkcionális szervezeti egységek végzik. A stratégiai döntéseket a felsővezetés hozza, az operatív döntések azok jellegétől függően eltérő vezetési szintekhez kapcsolódnak. Az intézmény működése a feladatok, hatáskörök és felelősségi körök részleteiben is szabályozott. A szervezeti működés hatékonyságát segíti a folyamatos koordináció, kooperáció és a belső kommunikáció. A környezeti változásokhoz való alkalmazkodás és adaptációs képesség javítását jól szolgálta a 2010-ben megkezdett stratégiaalkotási folyamat. Ennek hatására az intézmény 2012-re proaktív, a változásokra tudatosan felkészülő szervezetté vált. A szervezeti működés hatékonyságának javítására a Főiskola 2009-ben pilot jelleggel divizionális jellegű szervezeti struktúrát alakított ki és intézeteket hozott létre. Az intézetek kezdetben költségorientált divízióként működtek, majd kísérletet tettünk a vezetők felelősségének és hatáskörének bővítésére. Ösztönöztük őket a saját bevételek növelésére és ennek eredményeként a működés hatékonyságának javítására. A költségvetési elvonások növekedéséből és a hallgatói létszám csökkenéséből eredő bevételkiesés az intézmény működését a centralizált gazdálkodás irányába terelte, ezért visszaállítottuk a funkcionális szervezeti struktúrát. Az oktatási és tudományos-kutatási tevékenység az intézeteken belül működő tanszékekhez, kapcsolódik. Az intézetek szerepe a tanszékek adminisztratív tevékenységének koordinálásában és az együttműködés hatékonyságának javításában jelenik meg. Az intézmény funkcionális szervezeti egységeit a Rektori Hivatal, a Gazdasági és Műszaki Igazgatóság, a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ és a szolgáltató szervezetek alkotják (kutató- és szolgáltató központok, a tudásközpont, a tangazdaság, a tanétterem, a tanszálloda, a nyelvvizsga központok és a kollégium). A főiskola működése az egységes vezetés, a feladatok ésszerű megosztása, valamint az önkormányzatiság elvein alapul. Az intézmény vezetője a rektor, kinek munkáját felső-vezetők segítik (oktatási és tudományos rektor-helyettes, akkreditációs és képzésfejlesztési rektorhelyettes gazdasági főigazgató, főtitkár), akik együttesen jelenítik meg az intézmény menedzsmentjét. A Főiskola legfőbb döntéshozó testülete a Szenátus, amelynek munkáját különböző bizottságok segítik. A főiskola vezetését a rektor látja el a törvényben és az SZMSZ-ben meghatározott hatáskörben és felelősséggel. A rektor demokratikus vezetési szemlélete hívta életre a Rektori Tanácsot, amely közvetlen információ áramlást biztosít és döntés-előkészítő szerepet tölt be. Állandó tagjai az intézményi egységvezetők, a rektor-helyettesek, a gazdasági főigazgató, a főtitkár, a belső ellenőr, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, a Tudományos Tanács elnöke és a Hallgatói Önkormányzat elnöke. A rektor félévenként egy alkalommal munkatársi értekezletet hív össze, amely a dolgozók szóbeli tájékoztatásán túlmenően biztosítja az interaktív kommunikáció lehetőségét is. A Főiskolán a munkavállalói érdekeket érdekvédelmi szervezetek képviselik, az intézményben a jogszabályoknak megfelelően Érdekegyeztető Tanács működik. 1. 4. 2. A Főiskola küldetése, jövőképe és stratégiája Az intézményi stratégia alapját a küldetésnyilatkozat és a jövőkép határozza meg, amelyeket 2012-ben újrafogalmaztunk az alábbiak szerint. A Szolnoki Főiskola küldetése: „A Szolnoki Főiskola az „Alföldi térség” – mely magába foglalja Jász- Nagykun-Szolnok megyét, valamint Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, SzabolcsSzatmár-Bereg megyék megyénkkel határos területeit, Pest megyéből a ceglédi és dabasi kistérségeket – felsőoktatási intézménye, amely képzési és szolgáltatási tevékenységével e térség 5


fejlődésének és felemelkedésének szolgálatában áll. A Főiskola küldetésének megvalósítása során szorosan együttműködik más felsőoktatási intézményekkel, a gazdasági, és társadalmi szereplőkkel és különösen fontosnak tekinti az intézmény térségbeli beágyazottságának növelését, a társadalmi-gazdasági fejlesztő és katalizátor szerep megvalósítását, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését.” A Szolnoki Főiskola jövőképe: „A Szolnoki Főiskola a gazdasági, társadalmi és intézményi szereplőkkel szoros együttműködésben a tudásgazdaság és a munkaerő-piac igényeihez illeszkedő képzési, tudományos és szolgáltató tevékenységek területén, az „Alföldi térségben” elismert és piacvezető, a különböző előképzettségű, hátrányos helyzetű diákok és hallgatók, valamint a tudáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségét kiemelt hangsúllyal kezelő, differenciált kínálattal rendelkező felsőoktatási intézmény lesz 2016-ra.” Fentiek alapján a Főiskola tudásközpontként integráló szerepet kíván betölteni a térség gazdasági és társadalmi fejlődésében, munkaerő-piaci igényeinek kielégítésében. Mint szolgáltató, egyrészt mindent megtesz annak érdekében, hogy megfelelő elméleti és gyakorlati tudást biztosítson a munkaerő-piaci helytálláshoz, a mesterképzésben történő továbbtanuláshoz, másrészt szolgáltatásaival hatékonyan segítse a régióban működő vállalkozásokat és egyéb szervezeteket. A Szolnoki Főiskola stratégiai tervezése és a megvalósítására irányuló tevékenysége az előző akkreditáció óta jelentősen fejlődött. Ennek keretében a főiskola a stratégiai elemzés és tervezés módszereit tudatosan használta fel és erre építve alakította ki a stratégiai célokhoz igazodó integrált eszközrendszert. Az intézmény a tervezett stratégia megvalósításának érdekében meghatározta a monitoring-rendszert és a visszacsatolást. A stratégiai tervezést, elemzést és visszamérést támogatja a BSC alapú mutatószámrendszer és a kapcsolódó BSC TOOL rendszer is. A működési környezet változásai esetenként szükségessé teszik az intézményi stratégia módosítását, amely a funkcionális stratégiákban is megjelenik. A stratégiai tervezés és kontroll folyamatát „A Szolnoki Főiskola Stratégiai menedzsment folyamatainak, döntéseinek és dokumentumainak rendszere” című dokumentum szabályozza. A stratégia tervezése és menedzselése az intézményi akkreditáció óta eltelt időszakban változó szervezeti keretek között történt. A 2009. évben létrehozott és a rektor közvetlen irányítása alá tartozó Stratégiai és Minőségmenedzsment Központ elsődlegesen az információk gyűjtésében, elemzésében és javaslatok kidolgozásában kapott szerepet, az intézményi stratégia végleges tervezésében külső tanácsadó cég (IFUA Horváth & Partners Kft.) működött közre. A stratégia menedzselése közvetlen rektori hatáskörben van. A Szolnoki Főiskola korábbi Intézményfejlesztési Terve és Megújulási Stratégiája 2006-ban keletkezett. 2010-ben a magyar felsőoktatásban végbemenő változások és az intézményre hátrányosan ható felsőoktatási piaci trendek egyaránt arra ösztönözték az intézményt, hogy újrafogalmazza középtávú stratégiai céljait. A következő évben ennek eredményeként készült el a Főiskola 2011-2014 évekre vonatkozó stratégiai terve. 2012 márciusában a vezetőség megkezdte a dokumentum felülvizsgálatát és a szükséges módosítások után alakult ki az intézmény 20122016 évre szóló új Intézményfejlesztési Terve. A Szolnoki Főiskola által meghatározott stratégiai irányok 8 stratégiai téma mentén kerültek meghatározásra: oktatás, kutatás-fejlesztés, integráció, gazdálkodás és erőforrások, vállalkozási és nonprofit tevékenységek, társadalmi-gazdasági szerep, külső kapcsolatrendszer, támogató tevékenységek. Az intézmény stratégiai céljai hierarchikus rendszert alkotnak, a céltérkép öt nézőpontból (alapfeladatok, gazdálkodás, vevők, folyamatok és tanulás-fejlődés) mutatja meg a Szolnoki Főiskola által követni kívánt célokat. A jövőkép elérése érdekében kiemelhető célok: gyakorlatorientált képzési portfolió kialakítása és minőségi fejlesztése, hallgatói létszám megtartása, lehetőség szerinti növelése, térségi igényeknek megfelelő szolgáltatási portfolió kialakítása, fejlesztésorientált gazdálkodás megteremtése, felhasználók elégedettségének javítása, piaci pozíció javítása. Ezek megvalósítása érdekében az intézmény stratégiai akciókat határozott meg, amelyekhez felelősöket, ütemezést, valamint erőforrást rendelt. A stratégiai akcióprogram elemei: humánerőforrás fejlesztési stratégia kialakítása és megvalósítása, teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer megújítása, a főiskola működésének gazdálkodási szempontú racionalizálása, 6


a Főiskola képzési portfoliójának megújítása, marketing stratégia kialakítása és megvalósítása, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek feltételrendszerének javítása, vállalkozásbarát Főiskola kialakítása, főiskolára jutó jelentkezések számának növelése, a Főiskola nemzetköziesítésének erősítése és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, vezetői döntéshozatalt támogató rendszerek és folyamatok fejlesztése. A kitűzött célok megvalósításának mérési lehetőségét az intézmény által kialakított mutatószámrendszer (2. sz. melléklet) biztosítja, amelynek alapján a főiskola képessé válik a stratégia hatékonyabb menedzselésére, szükség esetén annak módosítására. E módszerek és intézkedések hozzájárulnak a szervezet fejlődéséhez és öntanuló rendszerré válásához. 1.5. A VEZETÉS MINŐSÉG ÉS KIVÁLÓSÁG MELLETTI ELKÖTELEZETTSÉGE A Szolnoki Főiskola stratégiájának megfelelően kiemelt értéknek tekinti a minőség biztosítását és állandó fejlesztését, amely egész tevékenységét áthatja. Ez a szemlélet jelenik meg a szervezet magatartásában, a különböző tevékenységelemek tervezésében, végrehajtásában és ellenőrzésében is. Ennek alapján képes folyamatait javítani, hozzájárulva a működés színvonalának emeléséhez. A vezetés minőség és kiválóság iránti elkötelezettségét mutatja, hogy rendelkezik elfogadott minőségpolitikával, auditált, tanúsított minőségirányítási rendszert tart fenn, mindezekhez biztosítja az erőforrásokat, gondoskodik a folyamatos fejlesztésről és a minőségirányítási rendszert a teljes szervezetre kiterjesztette. Fentieket az alábbi eredmények jelzik.    





   



A Szolnoki Főiskola 2005. óta rendelkezik az európai ISO 9001:2000 szabvány szerinti tanúsítvánnyal, az elmúlt években minden alkalommal sikeresen mérettetett meg a felülvizsgálati auditok során. Minőségirányítási rendszerünk fejlesztése érdekében 2006-ban bekapcsolódtunk a HEFOP 3.3.1. Felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programjába. 2007-ben az intézmény vezetése döntött egy Egységes Minőségirányítási Rendszer bevezetéséről, mely már magában foglalja a TQM alapelveit is. 2008-ban a Főiskola EFQM önértékelési elven alapuló pályázatot nyújtott be regionális és országos díjakra, ennek eredményeként 2009. év végén átvette az Észak-Alföldi Minőségi Díj elismerő oklevelét a vezetés partnerközpontú fejlesztési stratégiájáért, valamint 2010. év elején, az Európai Kiválóság Díj dokumentumát. 2011-ben alapos előkészítés után bevezetésre került az integrált minőségirányítási rendszer, mely a minőségirányítás mellett a környezetirányítás rendszerét is magában foglalja. Ennek szerves részeként a Főiskola fenntarthatósági stratégiáját öt terület mentén építette fel: energiagazdálkodás, környezetvédelem, társadalmi szemléletformálás, épített és természeti értékek védelme, fenntarthatóság területén való gazdálkodás. Az intézmény célja, hogy infrastruktúrájának fejlesztésekor a környezetkímélő, energiaracionalizáló megoldásokat helyezze előtérbe. A fenntartható fejlődés jegyében és a környezetterhelés folyamatos csökkentése érdekében a Főiskola 2011-ben 9 db, míg 2012-ben 4 db környezettudatos programot indított el. A minőségtudatosság szemléletének érvényesítését jelzi a minőségbiztosítás tantárgy beépítése egyes gazdasági szakok tantervébe 2011-ben. A vezetés deklarálta a minőséget garantáló értékek rendszerét, amelyek a különböző szabályzatokban is megjelennek (pl. Etikai Kódexet, és Esélyegyenlőségi szabályzatot). A Főiskola 2011-ben felülvizsgálta a szervezet folyamatmenedzsment rendszerét és ennek során kialakította a Work Flow keretrendszert. A folyamatok irányítása a PDCA (tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, beavatkozás) ciklus szerint történik. Az intézményben 2010-2012 között a tevékenység különböző területeinek minőségi fejlesztésére került sor (pl. K+F+I, folyamatmenedzsment, kockázatmenedzsment, hallgatói szolgáltatások, kapcsolatmenedzsment, elégedettségmérés, információs rendszer, szakmai gyakorlati rendszer, DPR, tanulmányi adminisztráció, munkatársi teljesítményértékelés). Az auditált Integrált Minőség- és Környezetirányítási Rendszert az intézmény kiterjesztette teljes szervezetére és szerződéses kapcsolatai során szolgáltatást teljesítő partnereire is.

A minőség fejlesztésére irányuló tevékenység önerőből és pályázati finanszírozásból valósult meg. A kiemelt pályázatok adatait a 3. sz. melléklet tartalmazza.

7


1.6. A HALLGATÓI VEZETÉSBEN

ÖNKORMÁNYZAT

RÉSZVÉTELE

AZ

INTÉZMÉNYI

A Főiskolán a hallgatói érdekek képviseletét – a jogszabályoknak megfelelő módon – a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) látja el, a testület működési rendjét az alapszabály határozza meg. A HÖK működéséhez és feladatai elvégzéséhez a Főiskola biztosítja a megfelelő feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását és a testület törvényes működését rendszeresen ellenőrzi. A HÖK a jogszabályi keretek között dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök, állami támogatás és saját bevételek felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A HÖK intenzíven és aktívan részt vesz az intézmény vezetésében, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a Főiskola működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A HÖK teljes körű képviselettel bír az intézmény testületeiben, delegálási joga van a Szenátusba, a szenátus munkáját segítő bizottságokba. A HÖK elnök állandó meghívottja a Rektori Tanácsnak és rendszeres kapcsolatot tart fenn a rektorral. A hallgatói szervezet operatív működéséhez az oktatási és tudományos rektor-helyettes nyújt segítséget. A HÖK egyetértési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, valamint a hallgatókat közvetlenül érintő alábbi szabályozásban:   

térítési és juttatási szabályzat, az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje, tanulmányi és vizsgaszabályzat.

A Főiskola vezetése és az intézmény hallgatói önkormányzata az elmúlt évek során hatékony és eredményes együttműködést alakított ki. Ennek keretében a hallgatók aktív résztvevői a beiskolázási kampánynak, a HÖK anyagi eszközökkel támogatja a tudományos diákköri tevékenységben résztvevő, kiemelkedő eredményt elérő hallgatókat. Rendszeresen segítséget nyújtanak az intézményi rendezvények szervezésében, támogatják a Főiskola jótékonysági programjait (pl. véradás, adománygyűjtés, stb.), valamint önálló kezdeményezéssel segítik a környezetvédelmi célok megvalósulását és a zöld programokat. 1.7. A SZOLNOKI FŐISKOLA KÉPZÉSI SZERKEZETE A Főiskola célpiacán széles képzési választékot kínál a továbbtanulni szándékozók részére. Az intézmény képzési programjában összesen 109 szak szerepel, amelyből 8 alapképzés, 24 felsőfokú szakképzés, 4 felsőoktatási szakképzés és 73 szakirányú továbbképzés. A szakok magas száma azzal indokolható, hogy a szakirányú továbbképzésekre az eltérő bemeneti feltételek miatt általában jellemző a szakterületenkénti duplázódás (pl. Marketingkommunikációs szakközgazdász és Diplomás marketingkommunikáció szakreferens). Ezeket leszámítva, még mindig magasnak tartjuk a szakirányú továbbképzések számát, amelynek kínálata a következő tanévben átalakításra kerül. A következő táblázat képzéseink jellemző adatait mutatja (a kifutó főiskolai szakokat a táblázat nem tartalmazza). Jogszabályváltozás miatt felsőfokú szakképzést már csak ebben a tanévben lehetett indítani, 2013. szeptembertől 4 felsőoktatási szakképzést hirdettünk. 1.sz. táblázat Képzések jellemzői Szakok száma Képzési nappali forma levelező távoktatás Képzés magyar nyelve angol Képzés székhelyen helyszíne telephelyen Összesen

Képzések jellemző adatai* Alapképzés 8 8 8 4 8 2 8 4 8

Felsőfokú szakképzés 24 24 21 0 24 0 24 6* 24

Képzési szint Felsőoktatási Szakirányú szakképzés továbbképzés 4 73 4 0 4 73 0 0 4 73 0 0 4 73 4 0 4 73

Összesen 109 36 109 4 109 2 109 14 109

8

INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓ ÖNÉRTÉKELÉS *Az adatok csak a hallgatói jogviszonyban indított képzési helyszínek számát tartalmazzák. A partner középiskolákkal való együttműködés alapján, tanulói jogviszonyban indított képzések 11 városban, 12 középiskolában folynak (4. sz. melléklet).

A képzések részletes listája az 4. sz. mellékletben, míg programjuk a Képzési programban található ((http://szolfportal.hu/dokumentumtar). Az oktatás alapképzésben és szakirányú továbbképzésben gazdaságtudományok, műszaki- és agrár képzési területen folyik. A képzés a székhelyen (Szolnok) és székhelyen kívül (Budapest, Kiskunfélegyháza) történik. A képzési formát vizsgálva alapképzésben nappali, levelező és távoktatási, szakirányú továbbképzésben levelező, míg felsőfokú és felsőoktatási szakképzésben nappali és levelező képzési formát kínálunk. 1.sz. ábra Alapképzés jellemzői

Az alapképzési szakok 50 százaléka gazdaságtudományok képzési területhez tartozik, amely 4 alapképzési szak rendszeres indítását jelenti. Az agrárképzési szakok közül egy szakot (Mezőgazdasági mérnök) gazdaságossági szempontok miatt már két éve nem indított el a Főiskola. A műszaki menedzser fejlődő szaknak mondható, a képzés iránti növekvő kereslet részben a hallgatók érdeklődésének, részben a gazdasági szervezetek általi elfogadottság emelkedésének tudható be. Az alapképzési szakok változatos szakirányokkal rendelkeznek, amelyek a munkaerőpiacon hatékonyan támogatják a hallgatók elhelyezkedését (5. sz. melléklet). Az oktatás magyar nyelven folyik, kivéve két alapképzési szakot (Nemzetközi gazdálkodás, Turizmus-vendéglátás) ahol teljes angol nyelvű képzést is kínálunk. A képzési formát tekintve minden alapképzési szakon megtalálható a nappali és levelező tagozatos munkarend, míg távoktatási formában a képzések 50 százalékát (gazdaságtudományi képzések) hirdetjük. A képzés Szolnokon kívül Budapesten (levelező, távoktatás) és Kiskunfélegyházán (levelező) folyik. A felsőfokú szakképzések közül Szolnokon nappali tagozaton minden képzést, levelező tagozaton csak 21 képzést hirdettünk meg. Az oktatás alapvetően Szolnokon folyik, míg Kiskunfélegyházán néhány képzés indítását engedélyeztettük. A felsőfokú szakképzésben ebben az évben 13 szakon folyik képzés. A felsőoktatási szakképzésben 2013. szeptemberi indítással négy gazdasági szakon hirdettünk képzést, összesen 11 szakirányon, amelyek KKK-ban megjelent, kapcsolódó szakirányok közül egy kivétellel lefedik a teljes listát (6. sz. melléklet). A szakirányú továbbképzések széles választékot kínálnak a diplomával rendelkezők számára, magukba foglalva az agrár-, gazdaságtudományi- és műszaki képzési területhez tartozó szakokat is. A Főiskola az intézményi akkreditáció óta eltelt időszakban növelte a szakirányú továbbképzések számát, azonban azok meghirdetése és indítása a kereslet függvényében szelektíven történik. 2.sz. ábra Szakirányú továbbképzési szakok összetétele %ban A szakirányú továbbképzési szakok 43 százaléka gazdaságtudományi képzési területhez tartozik, legkedveltebb képzések: gazdaságvédelem, logisztika, logisztika és szállítmányozás, marketing kommunikáció, pénzügy, adó és ellenőrzés, vállalati irányítás és kontrolling, vízgazdálkodás, alternatív energetika, épületgépészet és hulladékgazdálkodás. Az oktatás szervezésekor kiemelt szempont, hogy a megszerzendő kompetenciáknak megfelelő tárgyi és személyi 9


feltételeket az intézmény magas színvonalon biztosítsa, amely az erőforrások szakok közötti közös kihasználását feltételezi. Ennek megvalósítása során:  a tantervek fejlesztésekor figyelembe vesszük a szakonként azonos tárgyak előadásának gazdálkodási szempontok szerinti összevonhatóságát,  az azonos tantárgyakat az intézményben egy tantárgyfelelős gondozza, ő biztosítja a tantárgyi programok azonosságát és az oktatási módszerek, a felhasznált irodalom egységességét,  a közös képzési szakaszban az azonos tantárgyak oktatását egy tanszék szervezi, az oktatóról (oktatókról) is ez a tanszék gondoskodik. A Szolnoki Főiskola nem rendelkezik karokkal, így az oktatási feladatokban történő együttműködés szakok között, vagy a szakmai intézeteken belül történik. 1. 8. C-SWOT ANALÍZIS A CSWOT analízis elkészítése során információs forrásként vettük figyelembe a 2011. évi BSC alapú stratégia kialakítását megalapozó környezetelemzést, a 2012. évi képzésfejlesztésre irányuló SWOT analízis (TÁMOP-4.1./A-10/1KONV-2010-0019) eredményeit, a 2012-2016. évre szóló Intézményfejlesztési tervben megfogalmazottakat, valamint a kapcsolódó felhasználói véleményeket. A CSWOT analízis információs bázisának bővítése céljából a külső környezeti tényezők hatásainak feltárása érdekében annak adatait aktualizáltuk (7. sz. melléklet), míg a belső tényezők elemzéséhez az önértékelésben leírtakat hasznosítottuk, valamint az oktatók véleményének feltárására irányuló megkérdezés eredményeit is beépítettük. Az információk gyűjtése után több lépcsőben és kontroll után kerültek meghatározásra az erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek és korlátok, amelyek értékelése a közép és felső vezetők által történt. Ez az egyes tényezők 1-5 skálán történő értékelésből és fontosságának (1-5) megállapításából állt (8. sz. melléklet). A CSWOT mátrixban nevesített tényezők a sorrendiség alapján kiválasztott legfontosabb erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket tartalmazzák, a veszélyek és korlátok megjelenítése egy mezőben történt V és K elkülönítéssel. Az egyes mezők eltérő színezése a tényezők kapcsolódására utal. CSWOT komplex mátrix

10

Negatív rangsorok, médiahírek V

Lakossági fizetőképesség csökkenése K Régió lemaradása V

VESZÉLYEK (V)/KORLÁTOK (K) Munkaerőpiacra alapozott képzések indítása

Működtetők magas létszámaránya Kevés kifelé irányuló szolgáltatás Likviditási zavarok Szakjainkból túl sok van a piacon B épület infrastruktúrája

Társadalmi és gazdasági kapcsolatok Létszám emelkedése, fejlesztése piaci pozíció javulása (felsőoktatási szakképzés) Országos médiumok általi támogatottság

ERŐSSÉGEK

Campus főépület infrastruktúrája Hatékony válságkezelés (működőképesség megőrzése) Szolnok költségtakarékos helyszín Indítható felsőoktatási képzések Diplomáink magas munkaerő-piaci értéke Menedzsment elkötelezettsége, döntései

GYENGESÉGEK

CSWOT MÁTRIX

EU pályázati források PPP állami kiváltása

LEHETŐSÉGEK

Gazdasági képzések finanszírozási problémái V Nappalis életkorúak csökkenése K Költségvetési elvonások K

3.sz. ábra


A CSWOT mátrix jól mutatja, hogy a külső környezetből eredő lehetőségeket ki tudjuk használni (piros mezők), e tevékenységet erősségeink jól támogatják. Az erősségek közül kiemelendő a mátrixban található válságkezelő képesség, a vezetők elkötelezettsége és az operatív döntések megvalósítása, amelynek látható eredményei vannak. Az intézmény által kibocsátott diplomák munkaerő-piaci értéke, a felsőoktatási szakképzési szakok indítási engedélye a hallgatói létszám csökkenésének mérséklődését és stabilizálódását segíti, amelyhez támogatóan járul hozzá a főépület korszerű infrastruktúrája és a viszonylag alacsony szolnoki (nagyvárosokhoz viszonyított) megélhetési költségek. A lehetőségek kihasználását gyengíti a szolgáltatások piacra vitelének alacsony hatékonysága és a képzési struktúra problémája, amely elsősorban az agrárképzések iránti nagyon alacsony kereslettel és a gazdasági képzések zsúfolt versenykörnyezetével jellemezhető. A veszélyek egy része olyan korlátot jelent, amelyre az intézmény alapvetően nem tud hatást gyakorolni, azonban erősségeink ezeket tompítják, vagy kezelhetővé teszik (sárga mezők). A diplomák munkaerő-piaci értéke, a képzés alapelveként megfogalmazott gyakorlatorientáció, a menedzsment tevékenysége, a marketing tevékenység intenzitásának emelkedése pozitívan járul hozzá az önköltséges képzések iránti kereslet várható stabilizálódásához, valamint a média főiskoláról kialakított véleményének javításához. A főiskolának kevés olyan gyengesége van, amely a környezeti veszélyekkel párosítva megoldhatatlan problémákat jelentene. A költségvetési elvonások likviditási zavarokat okoznak, amelyek azonban a PPP kötelezettségek állami kiváltásával várhatóan megoldódnak. A Főiskola gazdasági alapképzési szakjai a piacon erős versenyhelyzetben vannak, amelyet tovább ront az, hogy a lakosság fizetőképességének csökkenése következtében az önköltséges terheket feltehetően egyre kevesebben tudják majd vállalni. Az intézmény jövőbeli tervei a stabilnak tűnő környezeti lehetőségek kihasználására és a veszélyek elhárítására irányulnak, amelyek egy részét már az előző évben kidolgozott Intézményfejlesztési Terv stratégiai nézőpontjai is jól tükrözték. A jövőben a lehetőségek kihasználása érdekében az intézmény 5 éven belül kiemelt feladatának tekinti:   

   

az intézmény pénzügyi stabilitásának biztosítását (PPP kiváltása, saját bevétel növekedése, gazdálkodás hatékonyságának fokozása, energiatakarékos technológiák alkalmazása), a hallgatói létszám megőrzését és lehetőség szerinti növelését (új típusú középiskolai kapcsolatok kiépítése, marketing-költségvetés fejlesztése), a képzési portfolió hallgatói létszám növekedését célzó átalakítását (gazdasági és műszaki képzések munkaerő-piaci igényeken alapuló minőségi továbbfejlesztése, a leginkább keresett agrárképzési szak megtartása és fejlesztése, a felsőoktatási szakképzési szakok körének kibővítése, szakirányú továbbképzés rendszerének átalakítása a szakok szelektálásával, a képzési programok hatékonyabb összehangolása, mesterképzés indítása, nyitás más, állami ösztöndíjas kapacitások megszerzését lehetővé tevő képzési területek felé), társadalmi-gazdasági kapcsolatok hatékonyságának fokozását (kapcsolatépítés, kapcsolatok hatékonyabb kihasználása), saját bevételek növelését célzó szolgáltatási struktúra kialakítását és tényleges szolgáltatási tevékenység folytatását (piacképes szolgáltatások, szolgáltatások kiajánlása), pályázati tevékenység intenzitásának fenntartását és a pályázati források hatékonyabb kihasználását, az intézmény piaci pozíciójának és imázsának javítását (felsőoktatási együttműködés, médiatámogatás).

A veszélyek és gyengeségek kiküszöbölése, illetve a negatív hatások csökkentése érdekében az intézmény nagyon fontosnak tekinti:   

a szervezeti működés hatékonyságának javítását (szervezeti struktúra, vezetési szintek, létszámstruktúra), a további költségvetési elvonások elkerülését az intézmény térségben betöltött társadalmi és gazdasági szerepének elismertetésével, a PPP kötelezettség állami kiváltását és az oktatási infrastruktúra javítását célzó TIOP pályázat megvalósítását (kapcsolatmenedzsment, felsőoktatási együttműködés).

11


2. A SZOLNOKI FŐISKOLA KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI

2. 1. OKTATÁS Az oktatás, mint alaptevékenység eredményessége több szempontból is vizsgálható. Az input oldaláról közelítve az jól jellemezhető és mérhető a képzések iránti kereslettel, valamint a felvettek számával és összetételével, míg output oldalról a képzési és kimeneti követelmények teljesítésének minőségével és időigényével. Az információk egy része a KSH adatbázisából, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. elemzéseiből, a Szolnoki Főiskola Neptun adatbázisából nyerhetők ki. A vizsgált időszak alatt az intézményben a hagyományos főiskolai és az alapképzési szakok is megtalálhatók, az előbbi kifutó, az utóbbi felmenő rendszerben. Az eredményességi elemzések az összehasonlíthatóságot lehetővé tevő alapképzésekre, a felsőfokú szakképzésekre és a szakirányú továbbképzésekre vonatkoznak. 2. 1. 1. Az intézményben folyó képzések kimeneti eredményei, hallgatói létszámadatok Az oktatás, mint alapfeladat tekintetében a stratégiai dokumentumok egyrészt mennyiségi elvárásokat, másrészt minőségi követelmények megvalósítását tűzték ki célul. A hallgatói létszám növelése az időszak beiskolázási jellemzőit figyelembe véve túlzott elvárásnak bizonyult, a 20082010 közötti időszak jelentős létszámcsökkenése után a 2011-es évben a negatív folyamatok megtorpanása és a képzések egyes fajtáinál (felsőfokú szakképzés) a hallgatói létszám növekedése volt tapasztalható a célpiac pontosítása és a tudatos marketingkommunikáció eredményeként. A jelentkezések alapján számított túljelentkezési ráta változó volt, annak mértéke 2008-2012 között rendre 4,6-; 4,8-; 6,1-; 5,6-; és 5,9-szeres volt a jelentkezők és a felvettek arányából számítva (Függelék 1. sz. táblázat). A 2011-es felvételi ragsorokban a Főiskola az első helyet érte el az első helyen jelentkezettek és a felvettek arányát tekintve, amely jól jelzi, hogy a beiskolázás megfelelő piacokra irányult. A szakonkénti felvételi jelentkezéseket tekintve, az alapképzések közül, nappali tagozaton a felvehető mezőgazdasági mérnök hallgatók száma a 2009. évi felvételi eljárásban oly mértékben csökkent, hogy a képzés indítását nem tette lehetővé. A további években sem változott a folyamat, az agrár szakokon, nappali tagozaton az állami finanszírozott/ösztöndíjas keretszám ellenére sem volt a jelentkezett hallgatók száma ahhoz elegendő, hogy a képzések indíthatók legyenek. A levelező tagozat agrár szakterületi képzései a mezőgazdasági mérnök szak kivételével indultak. Az üzleti alapképzéseket nappali tagozaton minden évben elindítottuk, levelező tagozaton azonban a Nemzetközi gazdálkodás szakon egy-egy évfolyam kimaradt az alacsony felvehető létszám miatt. Az angol nyelvű képzés csak nappali tagozaton és alacsony létszámmal folyik, lehetővé téve az Erasmus mobilitásban résztvevő hallgatók fogadását. A felsőfokú szakképzésbe jelentkezők évente csökkenő arányban kerülnek be az általános felvételi eljárás során a Főiskolára, a pótfelvételi lehetőségeket azonban jól kihasználják az e képzési szintre jelentkezők. A szakirányú továbbképzésekre a hallgatók az intézmény felvételi eljárásában jelentkeznek. A szélesedő képzési kínálat több, létszámlimit alatti szakot eredményezett. Ennek kiküszöbölése érdekében az egyhelyes jelentkezési lap módosításra került, többhelyessé vált, így a rokon szakképesítések esetén alternatíva ajánlható a hallgatónak. Ennek eredményeként a csökkenő jelentkezés ellenére sikerült beindítani szakokat. A felvettek lemorzsolódásának mértéke az időszak első három évében 10 százalékos volt, majd az utóbbi két évben 15%-ra emelkedett, amely szoros kapcsolatban van az önköltséges/költségtérítéses hallgatói létszám arányának a növekedésével. A tanulmányok időtartama az abszolutóriumot szerzett hallgatók aktív és passzív, illetve összes féléveit figyelembe véve került elemzésre. A részidejű képzések hallgatói több félév alatt fejezik be tanulmányaikat, ennél a 12


hallgatócsoportnál gyakoribb a félév passziválása. Kérvényeik alapján a passziválás okaként a munkahelyi és családi, szociális, valamint anyagi problémákat jelölik meg. A nappalis hallgatók passzív státuszba kerülésre irányuló kérvényeiben az okok között legtöbbször a számukra kedvezőtlen mintatantervi ütemezés szerepel. A 2010-2011. tanévtől a lehetőséget utoljára megadó 2011-2012-es tanévig jellemző volt több szak párhuzamos végzése, amelynek kedvezményeit csak mindkét szak aktív státusza mellett veheti igénybe a hallgató. Ennek tudható be az, hogy a két év során az aktív hallgatók részaránya magasabb volt. A felsőfokú szakképzés kötöttebb szabályai alacsonyabb passzív félévszámot eredményeztek, az alapképzésen gyakoribb állami finanszírozási időkeret túllépése ezen a képzési szinten kevésbé jellemző. A részidejű képzésben résztvevők arányának növekedésével azonban várható a képzési idő és a passzív félévek számának emelkedése. A záróvizsgáztatás rendszerét a mesterképzésekbe bekapcsolódás megkönnyítése érdekében a 2010-2011. tanévben átalakítottuk, a két vizsgaidőszak háromra módosult, kiegészült egy novemberi, a mesterképzésre történő jelentkezést lehetővé tévő vizsgaidőszakkal. Ebben a vizsgaidőszakban a jelentkezők száma növekvő, az főként a Pénzügy és számvitel szakra koncentrálódik, ahol egy plusz képesítés (Mérlegképes könyvelő) megszerzésének lehetősége is megkívánja az őszi vizsgázást. Míg a téli vizsgaidőszakban a nappali tagozatos hallgatók nagyobb aránya jellemző, addig a részidejű képzésben résztvevők főként a nyári vizsgaidőszakban záróvizsgáznak. Részidejű képzésben résztvevő hallgatóink képzési ideje amiatt is magasabb, mert a BA képzés bevezetése utáni első 3 évfolyam ajánlott tantervében a sikeresebb teljesítést lehetővé tevő nyolc szemeszteres képzési idő volt preferált. A jelenlegi tantervek időütemezése egységes, a teljes idejű és részidejű képzésben megegyezik, ugyanakkor a szemeszterek megnövekedett kreditértéke és a vizsgák száma miatt a jövőben várható a képzési idő hosszának emelkedése. A záróvizsga eredmények értékelésére a záróvizsgák és az évfolyamátlagok összehasonlítása jó lehetőséget nyújt. Míg az alacsonyabb évfolyamok alapozó tárgyakból elért átlagai szerényebbek, a felsőbb, szakirányos tárgyakat tartalmazó évfolyamátlagok annál jóval kedvezőbbek, közelítik a záróvizsga eredményeket. A záróvizsgák összesített eredménye meghaladja a tanulmányok alatti átlagot, bizonyítva, hogy a hallgatók fontosnak tartják, és sok energiát fordítanak a záró dolgozat elkészítésére, annak megvédésére és a komplex tételsorra történő felkészülésre. E jelenség az öt év alatt nem változott. A felsőfokú szakképzés vizsgarendszere számos előnyt és hátrányt is jelent. A modulonkénti osztályzatok összegzése elfedi az esetleges hiányosságokat, ugyanakkor a nagy arányt képviselő nehéz, számításos tárgyak rontják a teljesítmény értékét, alkalmasint ismétlésre kényszerítve a vizsgázót. A diplomával már rendelkezők számára hirdetett szakirányú továbbképzések záróvizsgájának eredménye minden évben 4,0 feletti, ami a vizsgarutinnal és a céltudatosabb tanulással is magyarázható. A záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatók aránya a vizsgált időszak releváns tanéveiben eltérést mutat. Az oklevelet szerzett hallgatók kezdeti 42,1%-os aránya csökkent, majd ismét emelkedett. Az arány javítására a Főiskola 2010-ben megemelt óraszámú nyelvoktatási rendszert alakított ki, tanult nyelvenként heti 3 óra kritérium-feltételi követelménnyel, szintre hozó funkciót is ellátó, „Bevezetés az üzleti nyelvbe” kurzusokat illesztett a mintatantervekbe. A kiemelt nyelvi program eredménye a 2013. téli vizsgaidőszakban várható, de hatása már a 2012. téli vizsgaidőszakban is érezhető volt, mivel a diplomát átvevők aránya 43,3%-ra javult. A diplomát szerzők aránya magasabb az egy idegen nyelvet tanulók körében, illetve a teljes idejű képzésben. A részidejű képzések hallgatóinak magatartásában változás mutatkozik, mivel a nyelvtanulást és a kapcsolódó nyelvvizsgát a záróvizsgát követő félévekre ütemezik, általában az írásbeli és szóbeli követelményeket is két lépésben teljesítik. A 2012-ben hatályba lépett, a belső nyelvi vizsgák lehetőségéről szóló szabályozás alapján a Főiskola kialakította erre vonatkozó szabályzatát, valamint a belső nyelvi vizsgákra történő felkészítés és vizsgáztatás rendszerét. A nagy érdeklődés ellenére a lezajlott két vizsgaidőszakban a vizsgára jelentkezők száma alacsony volt (6 fő), a vizsgáztatás 33,3%-os sikerességgel zárult. A régi diplomák így kiadásra kerülhettek. E lehetőséget kihasználó hallgatók számának emelkedésével várhatóan javulni fog az intézményben diplomát szerzett hallgatók aránya. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet a hallgatók beiskolázására, a végzettek arányának javítására, amely kedvezően hat a főiskola pozíciójára és a felhasználói elégedettségre. A hallgatók beiskolázását az intézmény tudatosan tervezett tevékenység során készíti elő, amelynek évek óta 13


visszatérő jellemző elemei a felsőoktatási felvételi időszakában szervezett felvételi kampány, a külső PR, valamint az intézmény iránti lojalitás kialakítását célzó eseménymarketing. A Főiskola a Felvételi Kampányterv alapján szervezi aktivitásait, amely tartalmazza a kampány időtartamát, a kampány dinamikáját, szórástervét, az alkalmazott eszközöket és módszereket, a kampányköltséget és annak struktúráját, valamint a kampány hatékonyságának mérési módszerét. Megjegyzendő, hogy a kampányok költségvetése az intézményi költségvetés szűkülése miatt egyre kisebb, amely előtérbe helyezi az alacsonyabb költségigényű reklámeszközök és reklámhordozók igénybevételét. A reklámkampányok fajtái normál-, pót- és keresztféléves eljáráshoz kapcsolódnak:  A kampányok tervezését, szervezését és lebonyolítását a főiskola saját tevékenységként végzi, az akkreditációs és képzésfejlesztési rektor-helyettes szakmai felügyelete mellett, a marketinget oktatók aktív közreműködésével. Az alkalmazott reklámeszközök: online reklám, sajtó-, rádió-, televízió reklám, közterületi reklám, középiskolai toborzás (hazai és nemzetközi környezetben), Nyílt Napok, Educatio oktatási kiállítás, stb. A kampányokban néhány bázis vállalkozás és szervezet szponzori, vagy támogatói szerepet is vállal, elsősorban a nyomtatott reklámeszközök kihelyezésére és terjesztésére biztosítanak lehetőséget.  Az intézmény fontosnak tartja a külső PR folyamatosságának fenntartását, amely jellemzően a főiskola különböző eseményeihez kapcsolódó sajtótájékoztatókhoz, PR cikkekhez, rádió és televízió riportokhoz, szakmai műsorokhoz, saját rendezvényeinkhez kapcsolható.  Az intézmény iránti lojalitás kialakítását, illetve annak emelését célozzák a rendszeresen visszatérő események (középiskolások részére szervezett Vállalkozzunk Akadémia, végzős középiskolásoknak tartott szakmai előadások, nyitott konferenciák, HÖK rendezvények, Pont Party, stb). A főiskola beiskolázási tevékenységének hatékonysága nehezen mérhető, ezért azt több irányból közelítjük, pl. jelentkezők száma, felvettek száma, Nyílt Napok résztvevőinek száma, középiskolai toborzásban résztvevők száma, elérés és tetszés feltárását szolgáló primer kutatás. A hallgatók előrehaladását és a végzettek arányának javítását az intézmény kiemelt feladatának tekinti, amelynek érdekében az alábbi kiemelt támogató tevékenységeket végezzük:  Tanulmányok megkezdése előtti támogatás: összevont évindító, illetve szaktanszéki tájékoztatás, amelynek során kiemelt figyelmet szentelünk a tanulmányi kötelezettségek, dokumentumok, az előkövetelményi rendszer, a szakmai gyakorlati rendszer és az oktatási eljárásrend ismertetésére.  Tanulmányok alatti támogatás: oktatói kezdeményezésű, tanszéki szervezésű, számonkérést megelőző, vagy sikertelen vizsga javítását célzó korrepetálások, hallgatói jelentkezésen alapuló térítésmentes korrepetálás (Go-Card rendszer), előrehaladás optimalizálásához kapcsolódó tanácsadás, ügyintézés (TOK, Hallgatói Szolgáltatások Központja, szaktanszékek), képzésszervezői tutorálás, szaktutorálás (távoktatás esetén), mentorálás (szakmai gyakorlat), idegen nyelvi szintfelmérés, szaknyelvet megelőző, felzárkóztató, illetve bevezető jellegű, idegen nyelvi tanulással, vizsgázással kapcsolatos tanácsadás (Idegen Nyelvi Tanszék), képzésszervezői tevékenység (Távoktatási Központ), tehetséggondozás (szakkollégium, Hallgatói Szolgáltatások Központja).  Tanulmányok zárásához kapcsolódó támogatás: záróvizsga módszertani felkészítés, előkészítő hét (felsőfokú szakképzés), nyelvvizsga felkészítés, vizsgák szervezése, lebonyolítása. A hatékonyság mérése a támogatás jellegétől függően eltérő módszerekkel történik:  hallgatói teljesítmények mérése (évközi és vizsgaeredmények),  tanszéki szervezésű, valamint Go-Card korrepetáláson résztvevők száma, vizsgaeredményeik változása  képzésszervező tutorok tevékenységének értékelése,  hallgatói vélemények feltárása (DPR, elégedettségi vizsgálatok),  intézményi szervezésű nyelvvizsgán résztvevők száma és eredményessége.

illetve

Az oktatás fenti értékeléséhez kapcsolódó számszerű információkat a 9-11. sz. mellékletek és a Függelék 1. sz. táblázata tartalmazzák.

14


2. 1. 2. Az oktatás és tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében A hallgatói előrehaladás ütemében és folyamatosságában megjelenik a Bologna-rendszerű képzés rugalmas és egyénre szabható tantárgyfelvételi lehetőségének kihasználása. Az első alapképzési évfolyamok a KKKban szereplő képzési időt átlagosan egy félévvel lépték túl, az abszolutórium megszerzéséhez szükséges félévek számának további növekedése a hallgatók egyéni tanulmányi terveinek kialakítási gyakorlatára is utal. Az ütemesebb haladást ösztönző rendszer (átlagok figyelembe vétele a pályázatoknál) a hatékonyságot az érintettek száma miatt csak korlátozottan befolyásolta. A jelenség minden képzési formában tapasztalható, fokozottabban a levelező és a távoktatás tagozaton. A diplomaszerzéshez szükséges időt az abszolutóriumon kívül a záróvizsga követelményeinek teljesítéséhez szükséges idő (csökken az azonos félévben abszolváló és záróvizsgázó hallgatók aránya), valamint a nyelvvizsgák megszerzése határozza meg (a záróvizsgázók közel 40%-a kap a vizsgaidőszak végén diplomát, további 20% egy éven belül). Növekszik azon képzési időn túli hallgatók aránya, akik az utolsó félévekben másik szakot, vagy szakirányt is végeznek egy időben, ami mind a képzettség, mind a hatékonyság tekintetében pozitívan értékelhető. A felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók tanulmányi ideje kisebb arányban haladja meg a képzési időt, a 2008-ban bevezetett SZVK-k alapján a modulvizsgákat az abszolválás évében elkezdők közel 80%-a eredményes vizsgát tesz az első, majd újabb 15% a következő vizsgaidőszakban. A szakirányú továbbképzési szakok abszolvált hallgatóinak csaknem teljes létszáma záróvizsgázik, a halasztók egy éven belül megvédik dolgozatukat. Az oktatás eredményességét meghatározza az oktatói állomány kapacitása, állománycsoportonkénti összetétele (tanár/oktató), munkaköri besorolása, az oktatás–kutatás–egyéb tevékenységre fordítható munkaidőkerete, didaktikai felkészültsége. A kapacitás eloszlása a tantárgyakat tekintve nem egyenletes, a több tárgyat gondozó oktatók leterheltsége nagyobb, mint az alacsonyabb számú tárgyat több csoportban oktatóké. A telephelyek konzultációs óráit is főként a székhely oktatói látják el, így a hallgatói teljesítmények mérése és értékelése egységes.

A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének mérése és értékelése egyrészt a számonkéréskor történik, másrészt az oktatási szervezeti egységek belső értékelő, összegző eljárásaiban. Az előrehaladás támogatása mind a tanszéki, mind az oktatási adminisztráció, mind a hallgatói szolgáltatásokat végző szervezeti egység irányából tanulmányi tanácsadás formájában nyilvánul meg. A hallgatói teljesítmények összegzése tantárgyanként, szakonként évfolyam és képzési forma szintjén történik. A tantárgyi teljesítmények részletes elemzésére a tanszékeken kerül sor, a tantárgyértékelések keretében. A szakfelelősök a szakértékeléseket évente rendszeresen elkészítik, annak információs bázisát a NEPTUN és az oktatói értékelések adják. Az államilag támogatott hallgatók ösztönzési rendszere a homogén hallgatói csoportonként számított átlagokon alapuló tanulmányi ösztöndíjrendszer. A hallgatói teljesítmények javítását, a szükséges elő- illetve utókompenzáció biztosítja a Go-Card rendszer hallgatói kezdeményezésre kínál felzárkóztató, gyakorló óralehetőségeket a virtuális kártyán lévő órakeret erejéig. A Go-Card óraszervezést 2011-től a Neptun kereteiben bonyolítja az intézmény, amely rendszerével pedig ugyanezen évtől bekerült a felsőoktatási jó gyakorlatok tárába. A képzési idő alatti átlagosan 5%-os hallgatói lemorzsolódást több ok magyarázza. A költségtérítéses hallgatói arány növekedésével a kedvező térítési díjak ellenére a jogviszonyok nagy része gazdasági nehézségek miatt szűnik meg. A lehetséges képzési idő túllépése, a tantárgyak ismételhetőségi korlátai jelentik a jogviszony megszüntetés másik fő okát. Az érintett hallgatók általában újabb jogviszonyt létesítenek a képzés befejezése érdekében. Az intézmények közötti átjelentkezések alapján a Főiskola nettó befogadónak minősíthető. Az oktatás és a tanulás eredményességét bemutató részletes adatokat a 12-13. sz. mellékletek tartalmazzák.

2. 1. 3. Elitképzés, tehetséggondozás, TDK tevékenység, nemzetköziesítés Az elitképzés stratégiai szervezeti egysége a Szenátus Tehetséggondozási Bizottsága, legfőbb operatív egysége a Hallgatói Szolgáltatások Központja (HSZK). A támogatásban közreműködik a a Nemzetközi Iroda, a támogatást és díjakat felajánló Korszerű Kereskedelemért Alapítvány, a Mezőtúri Hallgatókért Alapítvány, a Hallgatói Önkormányzat, a Könyvtár- és Távoktatási Központ, valamint a mindennapi tevékenység során a tanszékek. A tehetséggondozás fontosságát a stratégiai dokumentumok is hangsúlyozzák, megvalósításának folyamatát és belső szabályait az időszakonként aktualizált SZMR-ek és a szabályzatok is rögzítik. Kiemelt eredményeinket az alábbiakban ismertetjük. 15






 





 

Az értékelési időszakot érintő jelentős szervezeti változás volt tehetséggondozási rendszerünk átalakítása. 2010-ben a hallgatói tehetséggondozással és tanácsadással foglalkozó szervezeti egységeket integrálva megalakult a Hallgatói Szolgáltatások Központja (HSZK). A Központ koordinálja az intézményben a TDK munkát, a szakkollégiumok működését és a demonstrátori rendszert, valamint kapcsolatban áll a Magyar Közgazdasági Társaság Ifjúsági Bizottságának Szolnoki Diákszervezetével is. 2010-ben egy sikeres EU pályázat keretében a HSZK tehetségpont-központ lett. Feladata a tehetségazonosítás, a tehetséggondozás, a tehetség-tanácsadás és a tehetségpontok országos és határon túli hálózatába való bekapcsolódás. A HSZK ezen tevékenysége mérhető eredményekben is megmutatkozik (képzés, konferencia, együttműködési megállapodások). A Szolnoki Főiskolán a legrégebben működő tehetségműhely a Tudományos Diákkör, amelynek keretében hallgatóink 1996 óta témavezető oktatóik segítségével készülnek az országos konferenciákra. Elsődleges célunk, hogy a főiskolán művelt tudományterületeken tehetséges hallgatóink sikeresen képviseljék az intézményt. Korlátot jelent az egyetemekkel szemben a főiskola mérete, merítési lehetősége, valamint a kutatások struktúrája, amely jelentősen eltolódott az alkalmazott kutatások irányába. Az alapkutatások 2011-ig az agrár-és műszaki szakokhoz kapcsolódtak, a hallgatók a biogázprojekt kutatócsoportjában vettek részt, míg 2011-től az agrár tudományterületen mikroszaporítási kísérletek folynak több fajt érintően. Az alkalmazott kutatások infrastruktúra igénye más jellegű, az adatgyűjtés, adatfeldolgozás és elemzés szoftverigényét a főiskola licencvásárlással folyamatosan kielégíti, illetve új eszközök és programok beszerzése is megtörtént. A közgazdász hallgatók számára a 2010-es év kiemelkedően sikeresnek tekinthető, a nyolc induló versenyzőből öten díjazottak lettek. Hallgatóink azóta is eredményesen szerepelnek, amelynek további javítása érdekében a Főiskola átalakította az intézményi konferenciák rendszerét (rendezés gyakorisága, dolgozatok értékelése). További célunk a következő OTDK eredményességének növelése. A TDK részvétel és eredményesség adatait a 14. sz. melléklet mutatja be. A TDK mellett meg kell említeni azokat a szakmai versenyeket is, ahol hallgatóink eredményesen szerepeltek: X. Országos Pénzügyi Esettanulmány Verseny, Hajós György Országos Matematika Verseny. Az értékelési időszak alatt intézményünk megalapította szakkollégiumait. 2009-ben a „Szakkollégium a fenntartható fejlődésért”, míg 2010-ben a Bethlen István Szakkollégium (BISZ) alakult meg. Utóbbi tiszteletbeli elnöke Prof. Dr. Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. A BISZ 20 fő hallgató alapító taggal jött létre, 80 fő aktív taggal kezdett működni, 82 kollégiumi férőhellyel rendelkezik, és számos tagjelölt, senior és tiszteletbeli taggal – saját oktatókkal és külső szakemberekkel – áll kapcsolatban. A hallgatók több tudományterülethez kapcsolódó kutatásokban, önképzésben vehetnek részt, melyek a szakcsoportokhoz kapcsolódnak (Pénzgazdálkodás Szakbizottság, Marketingmenedzsment Szakbizottság, Térségmenedzsment Szakbizottság, Értelmiségi Kerekasztal, Pszichológiai Támogató Csoport, Nyelvi Támogató Csoport). A BISZ pályázati támogatással középiskolások részére tehetséggondozó programokat („Vállalkozzunk Akadémia” és „Felsőoktatási intézmények által szervezett, középiskolásoknak szóló táborok támogatása”, „Money, money, money…” előadássorozat), a szakmai kultúra közvetítése érdekében nyilvános előadásokat is szervezett. Hallgatóink, oktatóink és a vezetők számára tehetséggondozáshoz kapcsolódó képzéseket szerveztük, amelyeken eddig 39 fő oktató és 120 fő hallgató vett részt („A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása” komplex készségfejlesztő tréning, Leadership – Vezetésfejlesztés tréning, Projektgazdaságossági és vezetési képzés). A szakkollégiumi szakcsoportok tevékenysége hatékony, amelyet a rendezvények és résztvevők száma, az évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencia, valamint a szakkollégiumi kurzusokban folyó minőségi oktatás is mutat. A tehetséges kutatócsoporti munkában résztvevő hallgatók folyamatosan publikálnak a főiskola tudományos folyóiratában, illetve részt vettek a MTESZ Tudományünnepi Konferenciáján is. Publikációik a Szolnoki Tudományos Közlemények kiadványban jelentek meg. Az ITDK első helyezettjeinek dolgozatai recenzió formájában kerülnek nyilvánosságra az Economica-ban. 2012. decemberben a szakkollégiumot vezető hallgatók benyújtották a szakkollégiumi minősítési pályázatot, amelyen elnyerték a „Szakkollégiumi ígéret” címet. Az Osztojkán Béla Szakkollégium (alapítva 2012-ben) a hátrányos helyzetű, célpiacunk egyes részeire jellemző, mélyszegénységben élő tehetséges fiatalok felsőoktatásba bejutását, felzárkózását tűzte ki célul. amely humán területen nyújt lehetőségeket majd tagjainak. Működését pályázati forrásból fogja megkezdeni, tagjainak humán területen nyújt támogatást. A tehetséggondozási tevékenységet az értékelési időszak alatt részben saját forrásból (Kutatási Támogatási Alap), részben EU pályázati forrásokból finanszíroztuk (TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0005, NTP-OKA-VIII-A-61, NTP-OKA-XXII-057). Hallgatói szolgáltatások megfelelő színvonalú biztosítása érdekében kidolgoztuk a tutori rendszert, amely a főiskolán a tehetséggondozás folyamatába belépő oktatók kiválasztásának lépéseit foglalja össze, illetve a tutorok feladatait és az ehhez szükséges kompetenciákat részletezi. Ezen túlmenően mentorprogramot hoztunk létre, amelynek keretében a felsőbb éves hallgatók a – tehetséggondozás szempontjából – hátrányos helyzetű hallgatótársaiknak adnak szervezett keretek között tanácsot, segítséget.

16




Az intézmény tanszékein demonstrátorok dolgoznak, díjazásukat 2008. évtől a HÖK vállalta fel. Tevékenységük koordinálása 2010-től a HSZK Demonstrátori csoportjának keretében történik. Ebben az évben intézményi szintű pályázati-kiválasztási folyamatot vezettünk be a Szenátus által elfogadott és folyamatosan megújított Demonstrátori szabályzat alapján.

A főiskola nemzetköziesítése az intézmény tevékenységének szerves részét képezi, amelynek megvalósítása érdekében széleskörű partnerrendszert alakított ki és működtet, keretet biztosítva a jó gyakorlatok átvételére és átadására, nemzetközi programok szervezésére és nemzetközi programokban való részvételre, valamint az oktatói, személyzeti és hallgatói mobilitás szervezésére és kivitelezésére. A nemzetköziesítés kiemelt eredményei a következők. 











Az intézmény hatékonyan képviselteti magát a Businet nevű, közel száz intézményt összefogó nemzetközi szervezet éves konferenciáján, melynek 2012-ben a Főiskola volt a házigazdája. Az intézmény évek óta vesz részt egy üzleti játékra épülő MarkSim nevű Erasmus Intenzív Programban, melynek két fordulója az értékelési időszak alatt Szolnokon került megrendezésre. A főiskola saját és a partnerek intézményeiben megrendezett „Nemzetközi hetek”-nek beutazó és kiutazó hallgatókkal részese. Intézményünkben 2 alkalommal zajlottak „Busidays” néven többnapos nemzetközi üzleti napok (nemzetközi partnerek közreműködésével), a hallgatók számára projektfeladatok megoldását kínálva. A Compevent keretén belül hallgatói kutatási programokhoz is kapcsolódtunk. A különféle programok lehetővé teszik hallgatóink kiutazását, cserediákok beutazását, a nemzetközi teamekben való hallgatói munkát és tapasztalatcserét, a külföldi szakmai gyakorlat megszerzését. A tapasztalatok és a jó gyakorlat átvétele folyamatos inputot adnak a képzési programok piaci igényekhez és nemzetközi tendenciákhoz való igazításához. Hallgatóinkat ösztönözzük a részvételre, illetve a jövőben igyekszünk minél több hallgatót bevonni a szervezésbe annak érdekében, hogy nemzetközi és interkulturális élményt szerezhessenek és az idegen nyelvek használatát is gyakorolhassák. A programokról éves terv készül. A programok megvalósítását követően azok valamennyi érintett bevonásával értékelésre kerülnek a tervezést, a kivitelezést és az elvárt eredményeket (elégedettség, nemzetköziesítésre hatás) tekintve. A Főiskola 2003 óta vesz részt az Erasmus-programban, a hallgatói ki- és beutazó létszám meghaladja a húszat. A kiutazó hallgatók kiválasztásánál nagy hangsúlyt kap a tanulmányi eredmény, a nyelvtudás, a motiváció, a fellépés, valamint az, hogy adott hallgató feltételezhetően tud-e élni a külföldi tanulmányok adta lehetőségekkel. A Főiskolára Erasmus mobilitás keretében rendszeresen érkeznek külföldi oktatók. Ez lehetővé teszi, hogy hallgatóink különféle nemzetiségű oktatók (többnyire angol nyelven tartott) előadásain és más jellegű foglalkozásain részt vegyenek. A Nemzetközi gazdálkodás és a Turizmus-vendéglátás szakon a főiskola teljes ciklusú képzést folytat angol nyelven. A képzés a főiskola minőségirányítási rendszerébe illeszkedő, önálló minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik, amelynek részét képezi az oktatás és a hallgatói részvétel monitoringja, óralátogatások, kérdőívek, oktató-hallgatói megbeszélések és mindezek értékelése. A kurzusok nyitottak a nem angol nyelvű képzésben tanuló hallgatók számára is. 2010-ben kétoldalú keret-megállapodás aláírására került sor a Instituto Politécnico De Beja (Portugália) „Cultural Animation Manager” szakirányú továbbképzési program kidolgozására és képzés folytatására. A programot az Oktatási Hivatal regisztrálta, a képzésszervezés folyamatban van. 2011ben a Technische Hochschule Wildau (Németország) partnerünkkel közös telematikai képzésre vonatkozó megállapodást kötöttünk, amelynek keretében folyik a képzés előkészítése. Célunk, hogy a Campus Hungary és az idegen nyelvi képzésekre benyújtott pályázatunk által biztosított lehetőségeket minél eredményesebben ki tudjuk használni a jövőben. A mobilitási adatokat a 2.sz. táblázat, míg a rendezvényadatokat a 15. sz. melléklet tartalmazza.

2. sz. táblázat. Erasmus mobilitás és az angol nyelvű képzés jellemzői (2008-2012. év) Erasmus program Tanév 2008-2009. 2009-2010. 2010-2011. 2011-2012.

fogadott hallgató (fő) 19 20 30 24

küldött hallgató (fő) 20 30 27 27

fogadott oktató/staff (fő) 3 6 5 16

küldött oktató/staff (fő) 8 4 14 6

Angol nyelvű szakokon jogviszonyban lévő külföldi magyar hallgatók hallgatók száma száma 14 43 17 44 17 40 18 44

2. 1. 4. Végzettek elhelyezkedése, alkalmazhatósága A Szolnoki Főiskola törekszik arra, hogy végzett hallgatóinak elhelyezkedését, beválását, a tudás alkalmazhatóságát, az elért kompetenciák szintjét tudatosan mérje és a mérési módszereket a 17


tapasztalatok felhasználásával fejlessze. A külső szervezetek által végzett kutatások eredményeit azok jellegétől függően, eltérő mértékben tudjuk hasznosítani (Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. kutatásai, nemzetközi szintű Gradual trendence kutatások, a munkaerő-piaci közvetítők (fejvadász cégek). A munkaerő-piaci és képzéspiaci külső információk mellett fontosnak tartjuk a saját szervezeti keretekben megvalósított elemzéseket is. A 16. sz. mellékletben található módszerek a kutatás rendszerességében és a véleményező személyében térnek el. A kvantitatív jellegű intézményi kutatások többnyire online megkérdezéssel történnek, amelyet esetenként kvalitatív technikával (fókuszcsoport) készítünk elő. Az eredmények feldolgozása EvaSys és SPSS szoftverek alkalmazásával történik. Az eredményesség mérésében és a módszerek alkalmazásában fejlődés látható. Míg 2010. előtt inkább alkalmi jellegű mérésekről beszélhettünk, a következő években a mérés tudatosabb és gyakoribb lett, valamint módszereiben is fejlődött. Ehhez jelentősen hozzájárult az, hogy az intézmény számára EU pályázati finanszírozás keretében lehetővé vált, hogy költségigényesebb primer kutatásokat is végezhessünk, amelynek folytatását tervezzük. A Főiskola által szervezett DPR kutatások rendszeressé váltak, ennek keretében mértük a 20062010-ben végzettek elhelyezkedését. Az eredmények összehasonlítása az elhelyezkedés idejére és a betöltött munkakörökre irányult, de a gazdasági környezet változásának foglalkoztatásra kifejtett negatív hatása miatt egyértelmű következtetések nehezen vonhatók le. A 2010-ben végzettekre (első BA szakon) vonatkozó kutatás kimutatta, hogy a hallgatók 89 százaléka rendelkezett munkahellyel a megkérdezés időpontjában. Ez annál is inkább kedvező képet mutat, mivel a megkérdezettek többsége nappali tagozaton tanult. A végzett hallgatók munkaerő-piaci státusza megfelelő, a főiskolán tanultakat munkakörükben jól tudják hasznosítani. A hallgatók 55 százaléka nagyvállalatnál dolgozik, leggyakrabban alkalmazottként, viszonylag alacsony azok aránya, akik több munkahellyel is rendelkeznek. Munkakörükben leginkább a munka szakmai tartalmával elégedettek, amelyhez a főiskolán tanultakat jól tudják hasznosítani. A korábbi években végzett hallgatókra irányuló kutatás hasonló eredményeket mutatott, a válaszadók között nagyobb arányú volt a középvezetői beosztásban vagy vállalkozóként dolgozók aránya, amely az életkori különbségekkel és a munkaviszony hosszával magyarázható. A kutatás részletes eredményei a Főiskola honlapján találhatók (http://alumni.szolfportal.hu/palyakovetesivizsgalatok-dpr). 2011-ben kvalitatív és kvantitatív módszerekkel mértük fel hallgatók iránti keresletet és beválást, valamint információkat szereztünk a végzett hallgatók elhelyezkedéséről és munkavégzésükről, megszerzett kompetenciáik értékeléséről. A megkérdezés szakok szerint reprezentatívnak mondható. 4. sz. ábra

Elhelyezkedés ideje

A főiskola számára örvendetes, hogy a végzősök 67,8 százaléka 3 hónapon belül munkát talált. Kiemelkedően jónak mondható a nappali tagozatosok elhelyezkedési aránya, 72,2 százalékuk 3 hónapon belül helyezkedett el. A válaszadók kétharmada lakóhelyén, vagy annak 30 km-es körzetében talált munkát és közel 84 százalékának sikerült a megcélzott településen elhelyezkedni. Az eredmény jól mutatja, hogy a diplomások, kiemelten a közgazdászok iránti kereslet magas. Ez a főiskola számára pozitív információ, amely alátámasztja a közgazdász szakok megtartásának és fejlesztésének szándékát. A végzettek jelenlegi munkakörükben a Főiskolán megszerzett tudás hasznosíthatóságát jónak ítélik meg, azokat részletezve kiemelhető a szakmai ismeretek, a szakirányon elsajátított tudás, az összefüggő szakmai gyakorlat, a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó egyéni, vagy csoportmunka pozitív értékelése. A kutatás részletes eredményei nyilvánosak (http://munkaeropiac.szolfportal.hu/content/index/id/489/m/340). 18


A szakmai gyakorlóhelyek a gyakorlat végén értékelik a hallgatók tevékenységét, azok összesítése alapján kimutatható, hogy adott szak hallgatóinak beválását hogyan értékelte a vállalkozás. A gyakorlóhelyek nagyon jó véleménnyel vannak a hallgatók munkájáról, a legjobb hallgatók számára általában lehetővé válik, hogy a vállalkozásnál helyezkedjenek el. A szakmai gyakorlóhelyekkel az intézmény kapcsolata kiemelkedően jó, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalóként elhelyezkedő hallgatók teljesítményét is figyelemmel kísérhessük. A vállalati visszajelzések pozitívak, a főiskoláról kikerülő hallgatók munkateljesítményét pozitívan értékelik (pl.: Coop Szolnok Zrt., a Co-op Star Zrt., a Bau-Max Magyarország Kft., a Rossmann Magyarország Kft., Bi-ka Kft., MKB Bank, NAV JNSZ Megyei Adóigazgatóság, Magyar Turizmus Zrt. Észak-Alföldi RMI). Az intézmény törekszik arra, hogy a véleménykérés eddigi módszerén változtatva azt rendszeres időközönként mérje. A munkaerő-piaci szervezetek által végzett felmérések pozitív képet mutatnak. A felsőoktatási összesített hallgatói rangsorok alapján a főiskola pozíciója a vizsgált időszakban ugyan gyengülő , azonban ezen rangsorok forrásadatai a hallgatói teljesítményeket tekintve elsősorban a középiskolai eredményekre alapoznak és nem vizsgálják az intézményben folyó tényleges tevékenységet. Sajnos ezek és a kapcsolódó médiahírek rontják a főiskola imázsát és hozzájárulnak a jelentkezők számának csökkenéséhez. Ennek ellenére megállapítható, hogy a hallgatói létszám szempontjából meghatározó jelentőségű gazdaságtudományi képzési területen az intézménynek a vidéki főiskolák között meghatározó szerepe van. Nappali tagozaton legtöbben a turizmus-vendéglátás szakra, levelező és távoktatásos képzésben a kereskedelem és marketing, valamint pénzügy és számvitel szakokra jelentkeznek. 2.2. KUTATÁS-FEJLESZTÉS A stratégiai dokumentumok az értékelési időszakban a kutatás-fejlesztést, mint alaptevékenységet fontos, de a tudományterületi összetételből következően sajátos jellemzőkkel illették. A főiskola kutatási portfóliója az érintett tudománycsoportok tekintetében igen kiterjedt (6 tudományág, 12 tudományági terület). A főiskola fő profiljából következően a gazdálkodás- és szervezéstudományok, valamint a közgazdaságtudomány a leggyakrabban előforduló kutatott terület. A tudományos tevékenység stratégiai irányító testülete a Tudományos Tanács, amely önálló Szervezeti és Működési Rend alapján tevékenykedik, irányítja és koordinálja a kutatással, a fejlesztésekkel és az innovációval kapcsolatos tevékenységet, szervezi az intézmény tudományos közéletét, közreműködik a tudományos rendezvények szervezésében, részt vesz a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fejlesztésével kapcsolatos teendőkben. Az alap- és alkalmazott kutatási programok a K+F+I stratégiai koncepcióban kerültnek rögzítésre, amely a Tudományos Tanács átalakulásával változott. A 2008-2009-es években a Tudományos Tanács elsődleges célja az agrár-műszaki terület folyamatban lévő pályázatainak megvalósítása volt. A 2010-es év az „egységes tudományos kutatási háló” kialakításának időszaka volt, amit a K+F stratégia megvalósításának egyik, deduktív elveken alapuló eszközeként jelölt meg a Tudományos Tanács. A Tanács működése elsődlegesen az alkalmazott kutatások összefogására irányult, ahol az agrárműszaki kutatásokkal szemben nagyobb hiányosságokat diagnosztizált. 2011-ben a Tanács újabb elméleti keret megalkotását tűzte ki célul, többek között a kifutott alapkutatások miatt. A több szektort érintő, szerteágazó tudományos kutatások közös vezérfonala a régió fenntartható gazdálkodása, kulturális fejlesztése lett. A Főiskola sokrétű és széleskörű kutatási profilja a fenntartható fejlődés mindhárom (társadalmi, gazdasági, környezeti) alappillérére kiterjed, ezért különösen alkalmas arra, hogy a fenntarthatóság helyi, regionális szinten történő megvalósítási lehetőségeit, feladatait, megoldásait vizsgálja, továbbá segítsen azok koordinálásában a térségi szervezeteknek. Így az intézmény térségi beágyazódása a K+F területén is biztosítottá válhat, kiküszöbölve az eddigi hiányosságokat. A 2011-12. évi eredményeket összegző tanácsülés módosította a koncepciót, kiegészítve a diverzifikáció és a versenyképesség opciókkal, amelyek mentén még aktuálisabb kutatási projektek kezdeményezhetők.

19


A K+F tevékenység a stratégiai koncepció alapján készült kutatási tervek szerint folyik. Alapkutatás jellegűek a növény-genetikai és szaporodásbiológiai vizsgálatok. Alkalmazott kutatásnak tekinthető: a napkollektorok hatásfokával, a fogyasztóvédelemmel és fogyasztói magatartással, a vidék gazdaságfejlesztési lehetőségeivel, az agrárgazdasági integrációval és államháztartási kapcsolattal, az ellátási láncok kapcsolatrendszerével, a fenntartható tájhasználattal, az ökológiai gazdálkodással, a vállalati kompetenciafejlesztéssel, a vidéki turizmussal, a szabadalmakkal, a matematikai, nyelvi, informatikai oktatási módszerekkel, a marketingszervezetekkel, a logisztikai személyzeti menedzsmenttel, az érzékenységvizsgálatokkal valamint a lisztminőséggel foglalkozó kutatás. Összegezve megállapítható, hogy a Tudományos Tanács koncepciója az eredményesebb, nemcsak publikációkban megjelenő, hanem a térség számára is értékes, felhasználható kutatási eredmények felé orientálja az oktatókat, kutatókat, a létrejövő kutatóműhelyeket és kutatócsoportokat. Az intézményi K+F tevékenység minősítésének középpontjában a kutatási infrastruktúra és a kutatással foglalkozók állományának alakulása, tudományos fokozatszerzés helyzetének vizsgálata, a dokumentált kutatási tevékenység, szervezetek, projektek, publikációs tevékenység és a szakmai tudományos közéleti tevékenység értékelése állt. 









Az alapkutatások száma a kutatási színtérként szolgáló, az alapkutatási infrastruktúra elhelyezését biztosító (fermentor, műszerek) telephely megszűnésével minimálisra csökkent, a biomassza-biogáz kutatásokhoz kapcsolódó pályázatok 2009. évi lezárását követően a kísérletek nem folytatódtak, a tangazdaság kísérleti parcellái hagyományos művelésbe kerültek. A mikroszaporító-labor átköltöztetése megtörtént, berendezései áthelyezésre kerültek, a kísérletek elkezdődtek, eredményei a TDK és a tudományos konferenciákon publikálásra kerülnek. Az országos kutatási pályázatokban nem szerepelt tematikusan a kutatási területekkel releváns kiírt projekt, a vízszelvényminőség-méréssel foglalkozó konzorciális pályázat nem nyert. A folytatódó műszaki-gépészeti kutatásokhoz műszeres mérésekhez kutatóintézeti segítséget kérnek a kutatók, a főiskola jelenlegi műszerezettsége változatlanul nem teszi lehetővé a tudományos mélységű kutatásokat. A főiskola további kutatásfejlesztési portfóliója az alkalmazott kutatások irányába tolódott el. Az üzleti alkalmazott kutatásokhoz az időszak alatt kialakításra kerültek kutatás-specifikus eszközökkel és szoftverekkel felszerelt szaklaborok. A kutatások feldolgozásához használt szoftverek rendelkezésre állnak, licenc frissítésük folyamatos. A kutatások humán erőforrás oldali feltételei a kutatási kompetenciával bíró tudományos fokozattal rendelkező oktatók személyében nyilvánultak meg, a munkaidőalap egy szabályozott részében kutatással foglalkoznak az oktatók. Arányuk az oktatással foglalkozó munkatársak között növekvő, a 2008-as arányt 2012. évre 1,9% ponttal meghaladó. A főiskola foglalkoztatási tervének összeállításánál következetesen alkalmazza azt az elvet, hogy új létszám felvételénél minimum doktorandusz jogviszonnyal rendelkező, kutatásra alkalmas oktatókat alkalmaz. A vizsgált időszak alatt két tudományos főmunkatársat foglalkoztattunk műszaki és társadalomtudományi területen, a Főiskola jelenleg egy fő tudományos segédszemélyzetet alkalmaz részmunkaidőben a labormunka előkészítéséhez. Az időszak alatt három aktív egyetemi tanár irányította a tudományos munkát. A Főiskolának három professzor emeritus címmel rendelkező oktatója van, míg PhD tanulmányokat összesen 37 fő végzett különböző ütemezésben, közülük 2008-2012. között 8 fő szerzett fokozatot. A korábban a Műszaki és Mezőgazdasági Fakultáson szervezetileg is elkülönült Kutató és fejlesztő osztály az időszak alatt többször átalakult, keresve a helyet és a funkciót a külső és belső szervezeti kapcsolatrendszerben. Változatlanul önálló szolgáltató szervezeti egységként először Vidékfejlesztési és Innovációs Kutatóközpont, majd Regionális Fejlesztési és Szaktanácsadási Kutatóközpont (RFSZK) néven főként tudományszervezési feladatokat lát el. A főiskola ezen kívül 10 kutatóhelyet regisztrált. A pályázati eredményként létrehozott Innovatív Turizmus Klaszterben mentorintézményként a főiskolának tudományközvetítő szerepe van. Az RFSZK, de különösen a tanszékek, mint kutatóműhelyek kiterjedt gazdasági és társadalmi kapcsolataik felhasználásával jelentős részt vállaltak a célként kitűzött piacorientált tudományos tevékenység folytatásában. Alkalomszerű, vagy rendszeres kutatási megbízással (Praktiker Magyarország Kft, Magyar Turizmus Zrt), illetve a megnyert pályázatokban szereplő kutatási feladatok saját kutatói bázissal történő elvégzésével (TÁMOP 4.1.1./A) az IFT-ben kitűzött célok megvalósítása megkezdődött, a bevételszerző tevékenység a gazdaságtudományok területén megindult. K+F+I beruházás jellegű tevékenységek a „Mobil energiafű- és gabonaszalma aprítógép prototípus kifejlesztése” c. Baross Gábor pályázatban (2006-2009), a „Növényvédőszer megtakarítást lehetővé tevő permetezőgép fejlesztése és prototípus előállítás” c. Baross Gábor pályázatban (2009-2010), a „Mobil bioreaktor és mérőrendszer kifejlesztése helyszíni biogáz előállítási technológiai kísérletekhez” című Baross Gábor pályázatban (2009-2010), az „Energetikai hatékonyság fokozása megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva” című KEOP pályázatban (2010), valamint az „Innovatív Turizmus Klaszter” c. ÉAOP pályázatban (2009-2010) szerepeltek. Tudományos együttműködés tananyag-fejlesztési projekt formájában a Pécsi Tudományegyetemmel

20


 









valósult meg, amely 2011-ben sikeresen zárult. A szervezeti egységek közös és egyéni kutatási projektjeinek száma csökkent a vizsgált öt év alatt, oka a posztdoktori szakaszba került oktatók által létrehívott kutatóműhelyek munkájának beindulása, amely koncentrálja a kutatási témákat és projekteket. A K+F intézményi forrásai belső pályázati rendszerben, a Kutatástámogatási Alapból kerülnek felosztásra. A pályázat prioritásai a vizsgált időszak alatt módosultak. Változatlan a Ph.D hallgatók konferencia-részvételének és publikációinak támogatása, utána közvetlenül új prioritásként került beillesztésre a kutatócsoportok, kutatóműhelyek kialakításának támogatása, majd az egyéni kutatások. Az elbírálásnál az utóbbi 2 évben alapfeltételként jelentkezett a K+F stratégiai koncepciónak való megfelelés. A pályázatok tudományterületi összetétele átstrukturálódott, a gazdaságtudományi kutatások aránya többszörösére emelkedett a 2008. évihez viszonyítva. A K+F tevékenység eredményessége jellemzően a tudományos publikációs teljesítmény alapján értékelhető. Az oktatói-kutatói foglalkoztatási követelményrendszer részletesen tartalmazza a kutatóműhelyek, tanszékek, oktatók publikációs munkájának elemzését, értékelését, az egyes publikációs aktivitások mérését. Mennyiségi szempontból az eredményesség javult a vizsgált időszakban, összetételét tekintve azonban az arányok továbbra is a hazai konferencia-előadások és hazai szaklapokban megjelent szakcikkek felé tolódtak el. Az elektronikus kiadványok elterjedésével növekvő a részesedése a külföldi szakkiadványban történő publikálásnak. A Főiskolán ciklikusan kiadásra kerül az oktatók közleményeinek bibliográfiai adatait tartalmazó publikációs jegyzék. 2011-ben az agrár-műszaki szakterületekre vonatkozóan jelent meg a gyűjtemény, a közbeeső időben a tanszékek gyűjtik a megjelent publikációk adatait. A tanszéki honlapon és a tudományos alportálon kereshető, tudományági publikációs adatbázis kerül összeállítása. A Főiskola oktatói, kutatói és egyéb besorolású munkatársai az elmúlt években különböző formában évi több mint 200 közleménnyel jelentkeztek. Minimum követelményként jelenik meg az oktatói munka értékelésében a félévenkénti két publikáció teljesítése a további teljesítmények elismerése előtt. Ez az intézkedés jelentősen növelte a publikációk számát, ugyanakkor a minőségi, impact faktorral mérhető eredményesség nem javult. Jelentősen gyarapítja a publikációk számát a Főiskola tudományos folyóirata, az Economica, melyből évente kettő-négy szám jelent meg. A kiadvány szerkesztése során a tudományosság és a minőség elvét, az MTA Gazdaságtudományi Minősítő Bizottságának a folyóiratokra vonatkozó követelményeit érvényesítjük. Rendszeres publikálási lehetőséget jelent a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan kiadásra kerülő Szolnoki Tudományos Közlemények folyóirat. Oktatóink közül 14 fő hazai tudományos közlemény szerkesztő bizottságának tagja, 4 fő külföldi bizottságban dolgozik. A Főiskola saját szervezésű konferenciái jelentősen hozzájárulnak az intézmény térségi szerepének elismeréséhez, amelyek nyitott rendezvényként szerepet vállalnak a szakmai kultúra közvetítésében is. Kétévente kerül megrendezésre az Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási és Tudományos Napok konferenciája, évente a Nemzetközi Környezetvédelmi és Tájgazdálkodási Diákkonferencia, és az intézmény kétévente rendez önálló konferenciát a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, amely 2010ben a „Tudomány határok nélkül”, míg 2012-ben Kutatók és kutatások a jövőért” címmel került megszervezésre. 2012-ben a Matematikát, Fizikát és Informatikát Oktatók Országos konferenciájának volt házigazdája az intézmény. Ezeken kívül szimpóziumok, kisebb konferenciák egy-egy szűkebb tudományterülethez kapcsolódóan is megrendezésre kerültek (logisztika, gasztroökonómia). A Főiskola K+F+I portfóliójának szerves része a tudományos szakmai közéleti aktivitás, a tudományszervezés területén felvállalt szerep, ami egyrészt egyéni kutatói szinten a tudományos szervezetek munkájában való részvétellel, másrészt az intézményi tudományszervezői funkció ellátásával valósul meg. A Campus főépületének infrastruktúrája lehetővé teszi országos konferenciák szervezését is, valamint szakmai és tudományos rendezvények megtartását. Az oktatók szervezeti tagsága bővülő, a tudományos szakmai közéletben végzett tevékenység legnagyobb sikere az MTA DAB JNSZM Szakbizottságának megalakítása. Ennek keretében közvetlen kapcsolatba kerülhettünk a tudományos szervezetekkel, lehetőségeink kibővültek az ismeretszerzésre és átadásra. A Főiskola oktatói és kutatói több tudományterületen nemzetközi szakmai-tudományos szervezetekben, ill. azok hazai szervezetében képviselik intézményünket. Széleskörű tudományos és szakmai közéleti tevékenység végzése elsősorban a posztdoktori szakaszban, a már korábban tudományos fokozatot szerzett, esetleg habilitációra készülő oktatóinkra jellemző. Az egyre növekvő számú tudományos fokozattal rendelkező, ill. annak megszerzésén munkálkodó oktatóink mind aktívabb szerepet töltenek be nemzetközi, országos, regionális és helyi szakmai-tudományos köztestületekben, tudományosismeretterjesztő társaságokban, közhasznú egyesületekben is, amelyek egyben a tudástranszfer színterei is. Munkatársaink összesen 15 nemzetközi szervezetben – ezek közül több külföldi székhelyű – 35 országos és regionális szervezetben képviselik a Főiskolát. Megállapodás alapján közös kurzust tartunk fenn a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával.

Összességében megállapítható, hogy az intézményi akkreditáció óta eltelt időszakban megtörtént a tudományos portfólió-átstrukturálása, a jövőben az alkalmazott kutatások piaci hasznosíthatóságának irányába szükséges fejlődni. A KFI teljesítmény adatait a 17. sz. melléklet tartalmazza.

21


A Főiskola többirányú és folyamatosan működő, eredményeket felmutató nemzetközi tudományos kapcsolatokkal rendelkezik, több tudományterületen.  2009-től a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem gazdasági fakultásával publikációs cserekapcsolatot alakítottunk ki, az intézmények oktatói kölcsönösen részt vesznek a disszeminációs rendezvényeken.  A gazdasági képzések kutatói rendszeresen visszatérően részt vesznek a Selye János Egyetem konferenciáin, míg a szlovákiai intézmény oktatói főiskolánk nemzetközi konferenciáinak előadói.  A Főiskola a Ph.D hallgatók nemzetközi publikációinak gyarapítása érdekében 2012-től rendszeresítette a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem gazdasági témájú konferenciáin történő részvételt.  Legkiterjedtebb, az agrár- és gazdasági kutatásokat is magában foglaló, a lengyelországi WSTiE Sucha Beskidzka-i főiskolával kialakított oktatói, kutatói, hallgatói együttműködés, amelynek eredményei az intézmények tudományos folyóirataiban publikációk formájában jelennek meg.  A portugáliai IP Beja főiskolával bonyolított közös képzésfejlesztés kutatási oldalról történő megalapozását 2010-2011. évben kölcsönös látogatások során végeztük, melynek eredményeként a kidolgozott közös képzés mindként országban. engedélyezésre került.  Kezdeményeztük a kapcsolatfelvételt a beregszászi II. Rákóczi Ferenc magyar nyelvű főiskolával, kutatóik publikációit az Economica folyóiratunkban jelentettük meg.  A tudományos kapcsolatok kiépítése kutatói csere formájában elkezdődött a németországi Technische Hochschule-vel, az első közös szervezésű konferencia 2013 szeptemberében kerül megrendezésre Németországban. A Főiskola térségi tudástranszfer szerepének betöltését támogatja a Szolnoki Főiskola Térségfejlesztő és Szolgáltató Tudásközpontja (TSZT) is, amely a kutatást és fejlesztést segítő, a tudást, a kutatási eredményeket menedzselő tevékenységet végez. 2.3. INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS 2. 3. 1. A Főiskola gazdálkodásának jellemzői A Szolnoki Főiskola – mint minden állami felsőoktatási intézmény – állami támogatásának mértékét elsősorban a hallgatói létszám alapján, valamint fenntartói és tudományos normatívák alapján állapítják meg. A normatívák összegét a mindenkori költségvetési törvény illetve az azt kiegészítő kormányrendeletek határozzák meg. A Főiskola pénzügyi és infrastruktúrával való gazdálkodásának rendjét a Gazdálkodási Szabályzat és az ehhez kapcsolódó egyéb szabályzatok határozzák meg. A kiemelt előirányzatokkal, a szenátus által jóváhagyott keretek betartásával a rektor rendelkezik, a gazdasági főigazgató pénzügyi ellenjegyzése mellett. A keretek kialakításánál a vezetés figyelembe veszi az egyes tanszékek, egységek igényeit. A bevételszerző tevékenység az intézmény csaknem valamennyi szervezeti egységére kiterjed, így azok jelentős tapasztalatokra tettek szert a bevételekkel és költségekkel való gazdálkodásban, amely egyik kiindulópontja volt a pénzügyi allokációs rendszer kialakításának. Az előző évekhez hasonlóan intézményünk 2012. évben is fontos célként tűzte ki a pénzügyi stabilitást és annak megtartását. A mindennapi működésben meghozott takarékossági intézkedések a kiadások folyamatos csökkentését eredményezték. A tudatos és tervszerű intézkedések hatására az intézmény likviditási problémái alig voltak érzékelhetők, a bérek és azok járulékai mindig időben kifizetésre kerültek, az épületek fenntartásával kapcsolatos rezsi díjakat a főiskola kevés határidő halasztással, de teljesíteni tudta. A Főiskola a változó finanszírozási környezetben a folyamatos takarékossági intézkedések ellenére sem tudta teljesíteni a PPPprogramok intézményi részének fizetési kötelezettségét, illetve a jelentős (270.083.000,-Ft) állami normatíva visszafizetési kötelezettségének sem tudott eleget tenni. Működésünket az állami normatív támogatásokból, saját költségtérítéses képzéshez kapcsolódó bevételekből, továbbá külső forrásokból (pályázatok, támogatások) biztosítjuk. Gazdasági helyzetünket negatívan befolyásolta a költségtérítéses hallgatók számának csökkenése, valamint 2012-ben a főiskola által gondozott gazdasági szakokon az államilag támogatott keretszámok eltörlése. 22


Az intézmény vevőkkel szembeni követelése összességében csökkenő tendenciát mutat, mely két okra vezethető vissza. Részben hatékonyabb lett a kintlévőség kezelése, másrészt a bevételek csökkenésével arányosan csökkent a vevői tartozások mértéke is. Jelentősen növekedett azonban a lejárt esedékességű követelés, melynek beszedését nagymértékben nehezíti, hogy a Főiskola gyakran állami hatóságoktól (pl. Oktatási Hivatal), vagy önkormányzati intézményektől (pl. középiskolák) követeli szolgáltatásának ellenértékét. A szállítói állomány a vizsgált időszakban növekedett, értékét szinte kizárólag a PPP programokkal összefüggő kiadások határozzák meg. A Főiskola az intézményi hozzájárulást nem tudta a befektetők részére teljes egészében fizetni, hosszabb távon és külső segítség nélkül a szállítói állomány további növekedése és a PPP-kötelezettség részarányának emelkedése várható. A vevőállomány nagysága 2012-ben jelentősen (45%) csökkent, amely a Főiskola hatékony intézkedéseinek hatására következett be. A Főiskola külső forrásokból származó pénzeszközei között fontosak a gazdasági szervezetektől kapott, meghatározott célra irányuló támogatások, szakképzési hozzájárulások, pályázati és egyéb bevételszerző tevékenységből származó bevételek. Sajnos jogszabályi változások miatt 2012. évtől a szakképzési hozzájárulások támogatási rendszere megváltozott, ezért ez a forrás kizárólag külön pályázat útján igényelhető. 5. sz. ábra Az intézmény bevétel-kiadás alakulása 2009-2012 között Az intézmény vezetése a jelentős kiadás-csökkentő intézkedések meghozatala mellett, folyamatosan jelezte a fenntartó felé gazdaságipénzügyi problémáit. A következő gazdasági évet illetően a hallgatói létszám további mérséklődése várható, valamint az intézmény gazdaságtudományi alapképzéseinél az irreálisan magas ponthatárok miatt feltehetően nem fognak bekerülni állami ösztöndíjas hallgatók. A problémát fokozza, hogy az felsőoktatási szakképzésbe felvehetőek száma ez előző évhez viszonyítva mintegy 50 százalékkal csökkent. Ezek az állami finanszírozás mértékét várhatóan tovább csökkentik. Figyelembe véve az állami támogatás évről évre tapasztalható folyamatos csökkenését, illetve a már a 2013. évre vonatkozó jelentős, 440 millió forintot is meghaladó költségvetési támogatás csökkenést, az intézmény működőképességének fenntartása a vizsgált időszakban pozitív eredményként értékelhető, 2013. évben azonban a fenntartáshoz kiegészítő támogatás szükséges. Ezzel kapcsolatban az egyeztetések megtörténtek és az oktatási kormányzat szoros együttműködésben biztosítani kívánja az intézmény működésének anyagi feltételeit. A Szolnoki Főiskola likviditásának stabilitását a 18. sz. mellékletben található táblázat mutatja be. 2. 3. 2. Infrastruktúra-menedzsment és vagyongazdálkodás Az intézmény működtetése megköveteli az infrastruktúra folyamatos fejlesztését, karbantartását, amely kiterjed az előadó- és szemináriumi termekre, a szaklaborokra és kabinetekre, a kollégiumra, valamint az irodákra és az egyéb kiszolgáló helyiségekre is. A vizsgált időszakban épült fel a Campus főépülete felújításra került az egyik kollégium is. A gazdasági szakok képzésének infrastrukturális feltételei jónak mondhatók, az agrár- és műszaki szakok esetén a mezőtúri képzési helyszín megszűnésével a feltételeket Szolnokon, szerződés alapján más oktatási intézményben biztosítjuk. A Mezőtúron működő tanműhelyeket és szaklaborokat az alacsony hallgatói létszám és a magas fenntartási költségek miatt nem lehetett tovább fenntartani, azonban a tangazdaságban szakmai gyakorlatra továbbra is lehetőség nyílik. A Campus főépülete (5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14.) 2008- ban épült PPP konstrukcióban, a háromszintes épület műszaki állapota 99 százalékos. Az épületben az üzemeltetési-karbantartási feladatok ellátásának ellenőrzésére és a műszaki állapot figyelésére monitoring rendszer működik, 23


ezen felül havi rendszerességgel ellenőrizzük a szolgáltatás színvonalát. A 8.814 m2 hasznos alapterületen kapott helyet az előadótermek többsége, a rektori hivatal, a tanulmányi és oktatásszervezési központ és az irodák. Az oktatást 3 előadóterem (összes kapacitásuk 798 fő), a 30 db tanterem (befogadóképességük összesen 1.762 fő) szolgálja, amelyek órarend szerinti kihasználtsága magas. A Turizmus-Vendéglátás tanszék gyakorlati képzésének biztosítására 2 tankonyha és 1 felszolgáló gyakorlóterem áll rendelkezésre. A „B” oktatási épület – szintén a Tiszaligetben – 1976-ban épült, 3 szintes, hasznos alapterülete 3.740 m2, műszaki állapota 50-60 százalékos. Az elmúlt időben az üzembiztonságot szolgáló állagmegőrző munkák kivételével az épületen jelentős felújításra nem került sor. Az épületben az agrár- és műszaki tanszékek, valamint az Idegen Nyelvi Tanszék irodái vannak. Ebben az épületben találhatók a gazdasági képzések szakborjai, amelyek azok jellegéhez igazodó berendezésekkel és eszközökkel rendelkeznek. TIOP pályázat keretében tervezzük az épület épületgépészeti felújítását és az agrár-műszaki szakos hallgatók gyakorlati oktatását támogató szaklaborok kialakítását. A közreműködő szervezettől kértük a támogatási szerződés módosítás keretében az indikátor-mutatók tényleges hallgatói létszámhoz igazított csökkentését, valamint a befejezési határidő 2013. december 31-re történő módosítását. Elfogadás esetén a projekt megvalósítását a Kecskeméti Főiskolával együttműködve kívánjuk végrehajtani, amelyre vonatkozóan a két intézmény részéről Szenátusok által elfogadott szándéknyilatkozattal rendelkezünk. Az épületben lévő tantermek összesen 670 hallgató egyidejű befogadására alkalmasak, kihasználtságuk váltózó. A meglévő szaktantermek kihasználtsága maximális. Az 1 db 150 fős előadóterem kihasználtsága órarend szerint 60 százalékos, de csak 80-90 fős létszámmal. Az épületben 1 akkreditált nyelvi szaktanterem található, amely az idegen nyelvek oktatásában maximálisan kihasznált. 2012-ben mikrobiológiai labor került kialakításra élelmiszer vizsgálat céljára, melyet a kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás és agrár szakos hallgatók is használnak. A területen különálló épület az úgynevezett vendégház, amely 2 szintes, az emeleten vendégszobák találhatók. A földszinten 2 szemináriumi terem van, melyet idegennyelv-oktatásra és tréningek tartására hasznosítunk. Az oktatási épületek és a kollégiumok a Tisza két partján találhatók, a Tiszavirág híd megépítésével a két épületcsoport könnyebben elérhetővé vált. A szolnoki Student kollégium 1988-ban épült, kb. 60-70 százalékos műszaki állapotú, háromemeletes, objektum. Az épület 15 db 2 ágyas és 90 db 3 ágyas kollégiumi szobával rendelkezik, így összesen 300 férőhelyes. A kollégiumot az egyre csökkenő kapacitáskihasználtság miatt jelenleg nem működtetjük, a hasznosításhoz bérlőt keresünk. A szolnoki Mártírok úti tízemeletes diákszálló paneltechnológiával épült, ugyancsak 1976-ban. 2007-ben a tízemeletes, 4.922 m2-es, 252 férőhelyes kollégiumi épületszárny teljes rekonstrukciója PPP program keretében megtörtént. Az intézmény Központi Könyvtár- és távoktatási Központja a létesítmény földszintes, belső terében működik, mintegy 1.031 m2 alapterületen. A Liget Hotel és tanszálloda komplex rekonstrukciója 2006-ban befejeződött. A tanszálloda hasznos alapterülete közel 1.500 m2 és 33 szobaegységgel rendelkezik. A gyakorlati oktatás részeként turizmus-vendéglátás szakos hallgatókat foglalkoztat. Az épületet a Szolnoki Főiskola tulajdonában lévő Tiszaliget Kft üzemelteti. A Tangazdaság Mezőtúr, Pusztaperes 100. (hrsz: 0615) alatt található, a „kivett” művelési ágú tangazdasági központ területe és épületegyüttesei a Holt-Körös melletti területen helyezkednek el, amelyek mellett található a gyakorlati oktatást és haszon- valamint takarmánynövények termelését szolgáló, vagyonkezelésünkben lévő földterület egy része. Az ingatlan és földterület a 2011-ben kisebb felújításon esett át. A főiskola tangazdaságában 155,62 ha szántó művelési ágú földterületen ökológiai szántóföldi növénytermesztés, 14,03 ha gyep (legelő) művelési ágú földterületen ökológiai gyepgazdálkodás, 4,2 ha-on erdőgazdálkodás folyik. Emellett permanensen 100 egyedből álló magyar merinó fajtájú, törzskönyvezett anyajuh állománnyal és 7 db Furioso-North Star fajtájú törzskönyvezett nukleus kancaállománnyal törzstenyésztés (a kihelyezett fedező ménnel Mezőtúr Város Fedeztető Állomás feladatát is ellátva) folyik. Az intézményi feladatok ellátása feltételezi az infrastruktúra állandóságát, amely időről időre fejlesztéseket, beruházásokat, illetve karbantartási munkálatokat kíván, amelyek elsősorban pályázati finanszírozással valósultnak meg. az alábbiak szerint: 24


     

A „B” épületben található élelmiszervizsgáló laboratórium kivitelezése és üzembe helyezése pályázati forrásból terv szerint megtörtént. A tízemeletes kollégium tetőszerkezetén az 52 db napkollektor telepítésének kivitelezési munkái 2011. december 27-én fejeződtek be. A rendszer azóta biztosítja a melegvíz-termelésre történő részleges rásegítést. A Campus főépület hőszivattyúra és geotermikus szonda kutakra alapozott hűtés-, fűtés-, melegvízellátási rendszere 2012. december 28-ára készült el. Jelenleg folyamatban van a Campus főépület és a „B” épület villamos energia ellátását részlegesen biztosító, 2x48 kW napelem rendszer megvalósítása. Folyamatos, szinten tartó felújításra van szükség, ezért a fentiekben megvalósított beruházásokhoz hasonlóan újabb pályázatokkal további infrastrukturális fejlesztéseket tervezünk. Általánosan követendő elvünk, hogy költségek minimalizálása mellett biztosítsuk a munka- és tűzvédelmi, vagyonvédelmi szempontok érvényre jutását, valamint az egyéb hatósági előírások betartásához szükséges karbantartási-javítási, rendkívüli hibaelhárítási feladatok elvégzését.

A csökkenő hallgatói létszám miatt racionalizálnunk kellett az ingatlanok használatát is, ezért a kezelésünkben lévő ingatlanok egy része jelenleg üzemen kívül van. Gazdasági helyzetünk indokolja, hogy folyamatosan keressük hasznosításukra a megoldást, azonban az ingatlanpiacon bekövetkezett kedvezőtlen változások miatt az értékesítésre tett kísérletünk sikertelen volt, így kénytelenek voltunk kezdeményezni a kezelői jogról történő lemondást az illetékes szerveknél. A Főiskola korábbi központi oktatási épülete (Szolnok, Ady Endre út 9; hrsz. 1428/7) a Campus főépületébe történő költözés miatt 2009. év közepére funkcióját veszítette, feleslegessé vált, a sikertelen értékesítési kísérletek után az ingatlan fenntartónak történő visszaadását kezdeményeztük. Az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat a gazdasági főigazgató irányítása alatt álló Műszaki és Ellátási Osztály végzi, e szervezeti egység felügyeli és koordinálja a PPP keretében üzemeltetett épületek műszaki irányítását. Az infrastruktúra megfelelőségét szakmai felmérés, a Főiskola valamennyi vezetőjéhez eljuttatott széleskörű adatszolgáltatási kérelemre adott érdemi válaszok és a kollégiumokra, az oktatási épületekre kiterjedő hallgatói és dolgozói elégedettség mérés eredményei alapján vizsgálja és határozza meg a szükséges intézkedéseket. Az intézmény saját üzemeltetésben működtetett épületeiben ellátja a karbantartási feladatokat. A takarítási, portaszolgálati, parkgondozási és kazánház üzemeltetési tevékenységeket jelenleg közbeszerzési eljárásban kiválasztott külső vállalkozások végzik. 2. 3. 3. Pályázati tevékenység bemutatása Pályázati tevékenységünk 2009-2012. év között sikeresnek ítélhető meg. A beadott pályázatok számát tekintve a nemzetközi, elsősorban EU forrásból igényelt támogatással megvalósuló pályázatok dominálnak. Ennek egyik fő oka, hogy a hazai pályázati lehetőségek sokkal szűkösebbek voltak, inkább rövid távú célok megvalósítását szolgálták. Ugyanakkor a nemzetközi támogatású pályázati lehetőségek célrendszere, a projektméret és a támogatás nagysága jobban illeszkedett a Főiskola stratégiai célkitűzéseihez. Az érintett 4 évben 31 pályázat került beadásra, melyből 8 hazai, míg 19 nemzetközi támogatású volt. A hazai pályázatok között elsősorban az NTP-OKA, valamint a Baross Gábor Innovációs Program volt a meghatározó. A nemzetközi pályázatokat tekintve a TÁMOP típusú pályázatok (6 db), mellett a KEOP (3 db), Svájci- Magyar Együttműködési (1 db), és a Norvég Alapú pályázatok (3 db) voltak a meghatározóak. 2009-2012. közötti időszakban a 27 beadott pályázatból 26 pályázatot ítéltek támogatásra érdemesnek. Forráshiány miatt tartalékba helyezték a TÁMOP-4.1.2. „Új típusú telematikai anyagok fejlesztése a Szolnok Főiskolán” című pályázatot. A pályázati munka eredményességét a jó előkészítés, a megfelelő szakmai partnerek bevonása, a belső projektmenedzsment, az adott pályázat megvalósításához illeszkedő átgondolt, a pályázati és szakmai elvárásoknak megfelelő tevékenység biztosította. Pályázati úton az elmúlt három évben összesen 2.751.923 e Ft külső forrást tudtunk bevonni. Az ebből származó bevételek 98,3 százaléka nemzetközi forrásból származott. Pályázati aktivitás szempontjából 2011. év volt a legsikeresebb, ekkor az összes támogatás 61,7 százalékát tudtuk elnyerni. 2012-ben 4 TÁMOP típusú pályázat került benyújtásra, amelyekben önállóan, vagy konzorciumi partnerként veszünk részt. TÁMOP 4.1.1. C-12/1/KONV pályázat „Regionális és ágazati felsőoktatási együttműködés támogatása, vidéki felsőoktatási integráció elősegítése” TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0004 25


„Tudomány a Campus határain innen és túl” - beadott pályázatok nem részesültek támogatásban. A KEOP-4.0.0./11 -2011-0048 „Napelemes energiatermelés a Szolnoki Főiskolán” pályázatunk 100 százalékos támogatottsággal került elfogadásra (98.058 e Ft.). Az intézmény pályázati tevékenységének eredményeit a 19. sz. melléklet tartalmazza. A pályázatok során olyan, a versenyképesség növelésére, a munkaerő-piaci alkalmazkodásra, az oktatók nemzetközi mobilitásának növelésére, a térségi szolgáltatóvá válásra, az intézményirányításra, a szolgáltatások fejlesztésére, a környezetbarát műszaki megoldásokra irányuló célokat tudtuk megvalósítani, amelyeket költségvetésünk nem tett volna lehetővé.

3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA

3. 1. STRATÉGIA ÉS ELJÁRÁSOK A MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁRA 3. 1. 1. A minőségbiztosítás rendszere Az Szolnoki Főiskola átfogó minőségpolitikával és ehhez kapcsolódó eljárásokkal rendelkezik, melyek képzési programjainak és az intézmény által kiadott okleveleknek a minőségét garantálják. A Főiskola határozottan elkötelezte magát egy olyan kultúra mellett, amely elismeri a minőség és a minőségbiztosítás fontosságát, a minőség folyamatos javítása stratégiai kérdés. A stratégiának, minőségpolitikának és eljárásoknak a dokumentumai nyilvánosak, tartalmazzák a hallgatók és más érdekeltek szerepét. A minőségbiztosítási rendszer tartalmazza:  az intézmény minőségpolitikáját, valamint az azt megvalósító stratégiát és adott időszakra vonatkozó programokat,  az intézményen belüli viszonyt az oktatás, kutatás és egyéb funkciók között,  az intézményi minőségbiztosítás helyét a szervezeti hierarchiában, vonatkozó feladat-, felelősség-, és hatásköröket,  a tanszékek, intézetek, karok és más szervezeti egységek és egyének minőségbiztosítással kapcsolatos felelősségét,  a hallgatók bevonását a minőségbiztosításba,  a minőségpolitika, stratégia és a minőségfejlesztés megvalósulásának, figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának, valamint a szükséges beavatkozásoknak a módjait. A Főiskola az oktatási, kutatási, fejlesztési tevékenységeinek, minőségközpontú működésének biztosítására tanúsított, auditált Integrált Környezet- és Minőségirányítási Rendszert (Integrált Irányítási Rendszert) tart fenn. A Főiskola rendelkezik az ISO 9001 szabvány alapján kialakított Minőségirányítási Rendszerrel (MIR), melyet – a folyamatos fejlesztés mellett – kibővített a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) követelményeivel. Az így létrejött, a fenntartható fejlődést szem előtt tartó Integrált Irányítási Rendszer (IIR, vagy KIR-MIR) – kitekintve a TQMre, az EFQM-re, az ESG-re, a minőségdíjas modellekre – az MSZ EN ISO 9001:2009-es és az MSZ EN ISO 14001:2005-ös szabványok alapelveire épül. A Főiskola az Integrált Környezet- és Minőségirányítási Rendszer dokumentumaiban rögzíti és teszi nyilvánossá a rendszer fenntartására, működésére vonatkozó elveit, szabályait. Az ISO szabványok által megkövetelt dokumentáción túl, a minőségirányítás szerves alkotóelemének, alapdokumentumának tekintjük a 2012-2016-os időszakot felölelő Intézményfejlesztési Tervet, annak részeként a Főiskola jövőképére épülő, az intézmény küldetésnyilatkozatát megfogalmazó, magában hordozó középtávú stratégiát, és a minőségi mutatókra épülő, felelősöket, mérési gyakoriságot, határidőket tartalmazó környezeti, illetve minőségügyi célokat, programokat. Az Integrált Irányítási Rendszer fenntartásának célja, hogy:  megfelelően kezelje a felsőoktatás jellemző sajátosságait,  a teljesítmény fokozására alkalmas eszközként szolgáljon, 26


     

kiemelt kérdésként kezelje az oktatás és a kutatás minőségének megőrzését, fejlesztését, biztosítsa, hogy a Főiskola képes legyen teljesítményét összehasonlítani más intézmények teljesítményeivel, legyen alkalmas a legfontosabb, fejlesztendő területek meghatározására, alkalmas eszközt jelentsen a Felsőoktatási Minőségi Díjhoz történő csatlakozáshoz, a megszerzett elismeréshez szükséges szinten tartáshoz, feleljen meg az akkreditációs követelményeknek, feleljen meg az EU standardoknak és irányelveknek.

Az Integrált Irányítási Rendszer fenntartását és működését garantálja az intézmény vezetésének, valamint valamennyi munkatársának aktív közreműködése és elkötelezettsége. Fenntartásával elérhető, hogy minden – a partnerek, a jogszabályok, az előírások, illetve a saját magunk által támasztott – követelmény teljesüljön, és ezáltal csak olyan szolgáltatásokat kínáljunk, amelyek ezeknek az elvárásoknak megfelelnek. A tevékenységek célirányos és időbeni tervezésével, a kapcsolódási helyek szabályozásával, az illetékességek egyértelmű meghatározásával biztosítjuk a folyamatok megfelelő működését, a szervezett munkavégzést, a hibák megelőzését. Az IIR átfogóan szabályozza a tevékenységek összességét, azok eljárásmódjait, valamint biztosítja a Főiskola Integrált Irányítási alapelveinek és eljárásainak egységes értelmezését. Ennek érdekében:      

Meghatároztuk, hogy milyen folyamatokra van szükség az IIR-ben az előírt szabvány követelmények kielégítése érdekében. Meghatároztuk a definiált folyamatok sorrendjét és kölcsönhatásait. Meghatároztuk a folyamatok eredményes működtetésének és szabályozásának biztosításához szükséges kritériumokat és módszereket. Folyamatosan gondoskodunk arról, hogy rendelkezésre álljanak azok az erőforrások és információforrások, amelyek e folyamatok működésének és figyelemmel kísérésének alátámasztásához szükségesek. Figyelemmel kísérjük, mérjük és elemezzük ezeket a folyamatokat és azok eredményét hasznosítjuk a fejlesztésben. Alkalmazzuk azokat a tevékenységeket, amelyek a tervezett eredmények elérése és a folyamatok folyamatos fejlesztése érdekében szükségesek.

3. 1. 2. Minőségirányítási rendszer dokumentumai Az IIR működésének leírását tartalmazó dokumentumok: Integrált Irányítási Kézikönyv (IIK), Eljárások Kézikönyve (EKK), Bizonylati Album (BA), SZMSZ, szabályzatok, utasítások, iratok. A rendszer alapdokumentuma az Integrált Irányítási Kézikönyv, mely tartalmazza politikánkat, alapelveiben és átfogóan leírja a Főiskola IIR-ét. Az IIR működése az Eljárások Kézikönyvére épül, amely az egyes folyamatok konkrét végrehajtását szabályozza a tevékenységek és a végrehajtásért felelősök meghatározásával. A részfolyamatok, műveletek szabályozását utasítások rögzítik. A feljegyzések, számítógépes nyilvántartások és jelölések annak igazolását szolgálják, hogy a tevékenység az előírásoknak megfelelően történt. A kötött formátumú feljegyzések és jelölések mintáit a Bizonylati Album mutatja be. A Főiskola minden dolgozója rendelkezik munkaköri leírással, amely tartalmazza a minőség szempontjából fontos tevékenységeket, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeket. A munkatársak rendszeres oktatása, képzése és továbbképzése lehetővé teszi, hogy elkötelezettségük, tudásuk és képességük megfeleljen a mindenkori vezetői és szakmai elvárásoknak. 3. 1. 3. A minőségirányítás szervezete és működése A Szolnoki Főiskola működésének alapelve a hallgatók, valamint a térség gazdasági-, társadalmi szereplői által megjelenő igények lehető legmagasabb szinten történő kielégítése. Ennek megvalósítása érdekében vált szükségessé az IIR létrehozása, amelynek továbbfejlesztése érdekében a vezetés minden munkatársában tudatosítja a jogszabályokban és a belső szabályzatokban meghatározott követelményeket, valamint a képzésben résztvevők által támasztott igények teljesítésének fontosságát. Ennek érdekében a Főiskola kialakította minőség-

27


és környezetpolitikáját, amelynek megvalósítása érdekében rendszeres önértékelést, illetve vezetőségi átvizsgálásokat végez. A minőségügy legfőbb testületi szerve a Szenátus, amely meghatározza a Főiskola egységes IIRét, rendszeres időközönként napirendre tűzi a minőség és környezet központú működés értékelését. Minőségfejlesztési Bizottságot működtet, amely felügyeli az IIR-t. Az IIR működésének egyszemélyi felelőse a rektor, aki megbízza és rendszeresen beszámoltatja a minőség és környezetirányítási vezetőt, gondoskodik az IIR működésének feltételeiről, és megbízza a működésben közreműködő személyeket. A Minőségfejlesztési Bizottság a főtitkár (MIR-KIR vezető) irányításával működik. Feladata a minőségfejlesztés programjának kimunkálása, végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, a minőségpolitikai céljainak érvényesítése. A Minőségfejlesztési Bizottság 11 főből áll, tagjai, elnök (főtitkár), minőségirányítási koordinátor, környezetirányítási koordinátor, gazdasági főigazgató, intézetvezetők, HSZK vezető, 3 fő – a HÖK által delegált – hallgató. A minőség és környezetirányítási vezető a minőség és környezet központú működéssel összefüggő intézményi tevékenység felelős irányítója, a minőség és környezetirányítással összefüggő feladatok operatív végrehajtásának felelőse. A minőségirányítási és a környezetirányítási koordinátor a rektortól kapott megbízás alapján látja el feladatát, az irányítási folyamatokat tekintve szorosan együttműködnek a MIR-KIR vezetővel. A Főiskola IIR-ének, szabályozott tevékenységére kiterjedő folyamatainak felügyeletét és irányítását a kijelölt folyamat-koordinátorok, folyamatgazdák, valamint a minőség menedzsment csoport látja el. Az intézetigazgatók és a központi egységek vezetői egységüknél a minőség és környezet védelem egyszemélyi felelősei. A tanszékvezető a minőséggel kapcsolatos követelmények tanszéki szintű érvényesülésének felelőse. Feladata, hogy gondoskodjon a minőség és környezetirányítási követelmények érvényesítéséről a tanszék oktató, kutató, szolgáltató tevékenységében. A szakfelelős és a képzési program felelőse az adott szak, illetve képzési program tekintetében a minőség és környezetirányítási követelmények érvényesítést biztosítja. A projektvezető feladata hogy adott projekt megvalósítása során gondoskodjon annak minőség és környezetirányítási szempontok szerinti megfeleléséről, valamint a résztvevők feladatainak meghatározásáról. A minőségmenedzsment csoport operatív szervezetként működik, vezetője a minőségirányítási koordinátor. A minőségmenedzsment csoport fő feladatai:   

az IIR működésének segítése, dokumentációinak kezelése, ellenőrzése, a minőség és környezetirányítással összefüggő tervek, programok előkészítése, végrehajtásuk szervezése, indikátorok és mutatók rendszeres megújítása.

A belső auditorokat – képzettségük megszerzése után – a vezetés nevezi ki, megbízólevélben hatalmazza fel őket a rendszerauditok lefolytatására, feladatuk az „5S” program működtetése is. Az IIR működéséért a Főiskola valamennyi munkatársa felelős, munkaköri leírásuk tartalmazza a kapcsolódó feladatokat. Az egyes szakterületek vezetői felelősek az irányításuk alá tartozó szervezeti egység tevékenységeinek szabályozásáért, összehangolásáért, a jogosultságok és az illetékességek meghatározásáért. A minőség és környezetirányítási vezetőnek, a Főiskola egységvezetőinek szükség esetén kötelességük beavatkozni a folyamatokba. A beavatkozást a „Nem megfelelő szolgáltatás kezelése (EU851 jelű)” eljárás szabályozza. A Főiskola vezetése rendszeresen vizsgálja a szervezet működésének minőségét. A vezetőségi átvizsgálás célja, hogy a menedzsment rendszeresen áttekintse a szervezet minőségi követelmények szerinti működését, elemezze a befolyásoló tényezők hatását és ezek alapján döntsön a minőségfejlesztés irányairól, módszereiről és eljárásairól. Vezetőségi átvizsgálásra minden évben a külső felügyeleti, vagy tanúsító audit előtti időszakban kerül sor. A vezetőségi átvizsgáláshoz szükséges indikátorokat és a mérendő, nyomon követő teljesítménymutatókat a minőségértékelési terv szerint biztosítjuk. Az IFT és az önértékelési rendszer előírásai alapján évenkénti pontosítással kerülnek meghatározásra az egyes indikátorok, azok szakmai felelősei, az adatszolgáltatás és határidői, az adatok keletkezésének periodikája alapján. A KIR alkalmazásának célja a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával annak biztosítása, hogy a 28


Főiskola tevékenységével a környezeti terhelést – az adott technológiai szinten – a lehető legkisebb mértékűre csökkentse. Az intézmény tevékenységével együtt járó, elkerülhetetlen környezetterhelés ellenőrzött, a vonatkozó környezetvédelmi törvények, előírások és szabványok követelményeinek megfelelő. A Főiskola KIR tevékenysége a Fenntarthatósági stratégiájára épül. 3. 1. 4. A minőségirányítási rendszer eredményességének értékelése A Szolnoki Főiskola az IIR fenntartását és fejlesztését fontosnak tartva az alábbi főbb eredményekről tud számot adni. 3.sz. táblázat

Integrált irányítási rendszer fenntartása és fejlesztése

Rendszer fenntartása Folyamatos belső auditok: szükséges javítások, fejlesztések Vezetőségi átvizsgálás-önértékelés: minőségügyi fejlesztések, tanúsító és felügyeleti auditok eredményességének alapozása Belső ellenőrzés: döntések, fejlesztések megalapozása Rendszerbe épített vezetői ellenőrzési nyomvonal: rendszeres vezetői ellenőrzés Tanúsító és felügyeleti auditok: fejlesztési javaslatok, minőség tanúsítása

Rendszerszintű fejlesztés Vezetői Információs Rendszer (VIR) Környezetirányítási Rendszer (KIR) Work-flow keretrendszer Kockázatmenedzsment rendszer Intézményi honlap Iktatási és irattárazási rendszer (Poseidon) Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) Oktatói munka hallgatói véleményezése (OHV)

A rendszeres időközönként elvégzett elégedettség vizsgálatok, a felhasználók véleményének feltárására irányuló kutatások eredményei jól hasznosíthatók a képzésfejlesztés, oktatásszervezés, szolgáltatásfejlesztés területén, valamint az infrastruktúra színvonalának biztosítása érdekében. A felhasználók elégedettségére kiterjedő vizsgálatok tartalmát, valamint módszereit folyamatosan felülvizsgáltuk és szükség esetén módosítottuk. A 2008. évi intézményi akkreditáció óta eltelt időszakban tartalmi és módszertani szempontból fejlesztettük a Diplomás Pályakövetési Rendszert (DPR) és az Oktatói munka hallgatói véleményezésének rendszerét (OHV). Az infrastruktúrával való elégedettség mérése folyamatos, amely hozzájárul a problémák feltárásához és a fejlesztésekhez. A Trendence Graduate Barometer nemzetközi kitekintést is ad az intézmény hallgatói megítéléséről. A gyakorlatban jól hasznosuló, a társadalmi hatást és a beágyazottságot erősítő, térségfejlesztő célzatú, valamint az oktatásban hasznosítható törekvéseket a következő eredményekkel tudjuk alátámasztani:        

kutatási tevékenység intenzitásának emelkedése, publikációk számának növekedése, az oktatók kutatási eredményeinek tudatos beépítése az oktatásba, tudományos konferenciák, szakmai rendezvények szervezése, ismeretterjesztő, kultúraközvetítő tevékenység intenzitásának emelkedése, a TDK tevékenység eredményességének javulása, a Go-card készség, képesség, tudás fejlesztő, felzárkóztató „Jó gyakorlat” program, a Munkaerő- és Képzéspiaci Paktum, mint felsőoktatási „Jó gyakorlat”, a „Nyitott intézmény” imázs javítása.

A Fenntarthatóságia stratégia megvalósítása felé tett lépések bizonyítékai: szelektív hulladékgyűjtés, napkollektoros használati melegvíz előállítása (ÁÉV kollégium, Liget Tanszálloda), geotermikus fűtéskorszerűsítés (Campus főépület), energiatakarékos izzók alkalmazása (kollégium), fásítási, környezetrendezési programok, mozgásérzékelős kapcsolók kiépítése (Campus főépület), földgázfogyasztás csökkentése korszerűsítéssel.

A Szolnoki Főiskola IIR hatékony működésének, eredményességének bizonyítéka az MSZ EN 9001:2009 és MSZ EN 14001:2005 szabványok alapján kiállított Tanúsítvány. Minőségügyi elkötelezettségünk fontos és számunkra igen értékes mutatója a 2011. évben elnyert Felsőoktatási Minőség Díj Ezüst Fokozata. 29


3. 2. KÉPZÉSI PROGRAMOK INDÍTÁSA, KÖVETÉSE ÉS RENDSZERES BELSŐ ÉRTÉKELÉSE 3. 2. 1. Képzésfejlesztés szabályozása és szervezeti keretei A Szolnoki Főiskola alaptevékenysége minőségének javítása érdekében nagy hangsúlyt fektet a képzésfejlesztése, amelynek kiemelt területe a meglévő képzési programok átvizsgálása, felhasználói szempontú tartalomfejlesztése, valamint új képzések indítása. A képzés-innováció tevékenységét az intézmény Minőségbiztosítási szabályzatában, a MIR-KIR kézikönyvében, valamint a kapcsolódó folyamatok és eljárások dokumentumaiban szabályozza. A képzési folyamatok elemzésére külső megbízás alapján került sor, amelynek eredményeképpen a képzésfejlesztés folyamatszabályozására részletes javaslat készült. Ennek beépítése az IIR-be 2013-ban válik esedékessé. A képzésfejlesztésre munkaerő-piaci, intézményi stratégiai és szakmai igények alapján kerül sor. A munkaerő-piaci igények alapján induló képzésfejlesztésben, a meglévő képzési programok hatékonyságának javítását céloztuk meg, ezt figyelembe véve tartalomfejlesztést végeztünk, míg új programok igénye esetén képzésindításra került sor. A munkaerő-piaci igények felmérésére szekunder információk által alapozott piac- és konkurenciaelemezést, vagy primer kutatást végeztünk. Az IFT-ben és intézményi stratégiában meghatározott célok teljesítése szükségessé teszi a képzés monitoringját és fejlesztését is. Az intézmény képzési programjainak (kiemelten az alapképzési szakok) az indítástól számított öt éven belüli átvizsgálással szemben gyakrabban végzi, amely hozzájárul a képzés minőségének folyamatos javításához. Ennek során merülhetnek fel olyan reális, a képzés minőségét és gazdaságosságát összehangoló igények, amelyek a folyó képzési programok módosításához vezetnek (felmenő rendszerben). A képzésfejlesztés komplex tevékenység, amelyben az intézmény szervezeti egységei és a kapcsolódó személyek eltérő felelősséggel és hatáskörrel vesznek részt, a folyamatban indítványozó, javaslat/program kidolgozó, véleményező és döntéshozó funkciót töltenek be.    

Indítványozó: szakfelelős, tanszékvezető, felső vezetés, külső partner. Javaslat/program kidolgozó: szakfelelős, tanszékvezető, menedzsment által megbízott személy. Véleményező: akkreditációs és képzésfejlesztési rektor-helyettes, felső vezetés, Oktatásfejlesztési Bizottság, Kompetencia Tanács, Rektori Tanács (esetenként). Döntéshozó: Szenátus.

A véleményezésben a felsoroltak sorrendje egyben, a véleményezés sorrendjét és a program továbbjutását is jelzi. A képzésfejlesztés folyamatában a véleményezés és a döntés különböző kritériumok alapján történik, kiemelt hangsúlyt kap a munkaerő-piaci és képzéspiaci hatások vizsgálata, a képzés minőségfejlesztésének mértéke és hatása, a jogszabályi megfelelés, a szakmai és pedagógiai elvárások érvényesítése, az emberi és infrastrukturális erőforrások biztosításának nehézségei, valamint a gazdálkodási és pénzügyi szempontok. A képzésfejlesztés és oktatás során kiemelt figyelmet kap a képzési és kimeneti követelményeknek történő megfelelés, amelyek meghatározása a képzési szinttől függően eltérően történik. Alapképzések és felsőoktatási szakok esetén a szakhoz kapcsolódó, jogszabályban meghatározott képzési és kimeneti követelmények érvényesek, a program kidolgozásánál ezt maximálisan figyelembe vesszük. A modulrendszerű felsőfokú szakképzéseknél kormányrendeletben meghatározott szakmai és vizsgakövetelményeket kell érvényesíteni, ezzel szemben a szakirányú továbbképzéseknél ezen követelményeket az intézmény dolgozza ki. A tanulmányi kimenetek ezzel összhangban kerülnek meghatározásra az alábbiak szerint.

30


4.sz. táblázat Megnevezés KKK meghatározása KKK/SZVK beépítése

Kimeneti szabályozás

Kimeneti követelmények szabályozása Követelmények szabályozása és dokumentumai kormányrendelet, vagy az intézmény mintatanterv (tantárgyak, kreditek, óraszámok) tantárgyi programok (kompetenciák, kreditek, óraszám, témakörök, oktatás módszerei, teljesítményértékelés, előtanulmányi rend, szakirodalom) szakmai gyakorlat szabályai (szintjei, helye, feladatok) TVSZ (tanulmányi követelmények teljesítése szorgalmi és vizsgaidőszakra vonatkozóan, abszolutórium, záróvizsga/szakmai vizsga, oklevél kiadása)

3. 2. 2. Képzési formák működésének biztosítása A Szolnoki Főiskolán nappali, levelező és távoktatásos formában folyik a képzés. A felsőfokú szakképzésben engedélyezett esti képzés szervezésére 1 esetben került sor (partnerhálózati szakközépiskola). A hálózathoz tartozó intézmények listáját a 20. sz. melléklet tartalmazza. A nappali, levelező és távoktatásos képzés tanterve alapvetően megegyezik. A gazdaságtudományi alapképzéseknél a 2006-2007. tanévben indított képzéseknél a képzési idő még eltérő volt (nappali 7 szemeszter, levelező és távoktatás 8 szemeszter), amelyet a programok fejlesztése során a nappali tagozatos képzési idő szerint egységesített az intézmény. A különbségek a képzési formák sajátosságaiból származnak (órák száma, konzultációs napok, ismeretátadási módszerek, számonkérési forma). A képzési formák működése a tervezés→feltételek biztosítása→ oktatás folytatása→tevékenység ellenőrzése→eredményeinek hasznosítása folyamat során valósul meg. Ennek felügyelete és irányítása a rektor-helyettesekhez tartozik, az egyes tevékenységelemek és műveletek tartalmának megfelelő munkamegosztásban. A feltételek között kiemelt szerepe van az emberi erőforrás-gazdálkodásnak, amely kiterjed a szakfelelősök, tantárgyfelelősök, oktatók és külső szakemberek biztosítására, amely a rektor hatáskörébe tartozik. Alapképzési szakoknál a vizsgált időszakban néhány esetben nehézséget jelentett a tantárgyfelelősök MAB elvárások szerinti biztosítása, mivel több tudományos fokozattal rendelkező oktató vált meg az intézménytől. Örvendetes azonban, hogy oktatóink Ph.D tanulmányok iránti aktivitása és ütemes előrehaladásuk eredményeként az intézményt elhagyó oktatók pótlása lehetségessé vált, ezzel a Főiskola a személyi feltételek tekintetében a MAB elvárásainak megfelel. Az oktatók és tanárok száma a feladatellátáshoz igazodó, azonban egyes szakokon átmeneti jelleggel szükségessé válik óraadók megbízása is. A képzések jellegéből eredően kiemelt feladatnak tartjuk az oktatásba bevont szakemberek számának növelését és szinten tartását. Ez tantervi óraadás, szakmai előadás, vállalati helyszíni előadás formájában valósul meg, amelynek mértéke szakonként különböző. A gyakorlatorientáció e szempontok szerinti támogatása tanszéken belüli sajátosságokat is mutat, amely a tanszékek esetén az oktatók vállalkozói és egyéb szakmai gyakorlatának és tapasztalatainak oktatásba történő integrálásával is mérhető (21. sz. melléklet). Ebben a tanévben 72 fő olyan személy vesz részt a képzésben, aki gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Ez az összes oktatással foglalkozók 80,8 százaléka, amely a gyakorlatorientált oktatás tényét jól mutatja. A nappali, levelező és távoktatásban oktatók személye azonos, de a képzés szervezésénél kiemelt figyelmet fordítunk a távoktatás speciális módszertanának alkalmazására. Az oktatók részére szervezett továbbképzések hatékonyan járulnak hozzá a képzés minőségének javításához. Kiemelt továbbképzések:     

Kompetenciák és kompetenciafejlesztés (2011), Készség- és képességek fejlesztése (7Habits) (2012), Projektek menedzselése módszertani képzés (2012), Szemkamera alkalmazása a piackutatásban (2012), Szakmai csoportoknak szervezett rendezvények (Marketing Klub, tanszéki továbbképzések).

31


Az oktatás minőségének ellenőrzése a tanszékvezetők hatáskörébe tartozik. Az éves ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés tárgyát, módját és ütemezését, amely kiterjed az óratartására, a tantárgyi programok időbeli megvalósítására, a vizsgáztatásra és a kapcsolódó adminisztrációs feladatokra. Az oktatási infrastruktúra minden képzési formában biztosított, a telephely-akkreditáció során az Oktatási Hivatal 2012-ben vizsgálta Budapesten és Kiskunfélegyházán annak meglétét, színvonalát és az értékelés alapján pozitív döntést hozott. Az oktatás során használt kötelező és ajánlott szakirodalom a hallgatók rendelkezésére áll, amelyet részben a főiskola könyvtára, másrészt az intézményben működő Perfekt szakkönyvbolt biztosít. A folyamatba épített, vagy alkalmi jellegű ellenőrzés az oktatási infrastruktúrára is jellemző, amelynek eredményei hasznosításra kerülnek. A Budapesten folyó képzés esetében ennek eredményeként került sor 2012-ben az oktatási helyszín időleges változtatására, így egy szemeszteren keresztül – felújítás miatt – másik épületben folyt az oktatás. A Szolnoki Főiskola új, blended típusú távoktatásos képzése a 2005/2006. tanévben indult külgazdasági szakon. A 2006/2007. tanévtől mind a négy gazdasági szakon (kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás) folyik képzés, budapesti helyszínen. A távoktatási képzés a Könyvtár és távoktatási Központ (http://tavoktatas.szolfportal.hu/kezdooldal) vezetőjének koordinálásával zajlik, az oktatás irányítása és felügyelete az Oktatási és tudományos rektor-helyettes, még a képzés módszertanának biztosítása és fejlesztése az Akkreditációs és képzésfejlesztési rektor-helyettes szakmai felügyelete alá tartozik. A távoktatás működésének szabályait a Távoktatási Szabályzat tartalmazza. Az intézmény alapvető feladatának tekintette egy olyan komplex képzési/oktatási rendszer kialakítását és folyamatos fejlesztését, amely az önálló tanuláshoz hozzájárulva, elősegíti a rendelkezésre álló humánerőforrások és a modern technológiák optimális elosztását. A távoktatási feladatok ellátása speciális erőforrásokat igényel mind a személyi erőforrások (szaktutorok, képzésszervező tutorok, tananyagfejlesztők), mind az infrastruktúra területén. A képzés speciális támogatási rendszerének összetevői a konzultációk („kezdő”, csoportos, egyéni, személyes és on-line), amelyeket a szaktutorok tartanak. 5. sz. táblázat Funkció Távoktatási vezető Csoportvezető/ távoktatási koordinátor/ képzésszervező Csoportvezető/ képzésszervező ILIAS rendszergazda

Távoktatás HR erőforrásai1 (2013/13 tanév) Létszám (fő) 1

Távoktatási végzettség

2

Tanúsítvány: Atipikus tanulásszervezési módszerek alkalmazása a felsőoktatásban (online mentorálás és tutorálás célkitűzései, speciális módszerei, alkalmazása a felsőoktatásban) Kiállította: GDF, MELLearN Egyesület, SZIA Pedagógiai Műhely 2008.11.28 Tanúsítvány: Atipikus tanulásszervezési módszerek alkalmazása a felsőoktatásban (online mentorálás és tutorálás célkitűzései, speciális módszerei, alkalmazása a felsőoktatásban) Kiállította: GDF, MELLearN Egyesület, SZIA Pedagógiai Műhely 2008.11.28 -

1

-

1

A képzésszervező tutorok folyamatosan követve a távoktatásos hallgatók tanulási tevékenységét, felelősek a távoktatásos képzésben résztvevő hallgatók tanulásának teljes körű támogatásáért, gondjaik, problémáik nyugodt, empatikus, barátságos légkörű kezeléséért. A turorok folyamatosan elérhetők, személyre szabott támogatást nyújtanak a hallgatóknak, a kapcsolattartáshoz használják a Főiskola által nyújtott valamennyi kommunikációs csatornát (ILIAS keretrendszer, hagyományos és elektronikus levelezés, telefon, fax). Folyamatos kapcsolatot tartanak a Főiskola tanszékeivel, a TOK-kal és ellátják a képzésszervezéshez kapcsolódó adminisztrációt. A képzésszervező tutorok 35 százaléka rendelkezik távoktatási végzettséggel, a munkakör betöltésekor a távoktatási vezető részükre részletes szakmai iránymutatást adott, betanításuk így biztosított volt. A jelenleg e feladatot ellátó kollégák több éve folytatják a képzésszervező tevékenységet, hallgatói panasz mindössze egy esetben fordult elő. 32


A Főiskola távoktatási tevékenységét az ILIAS tanulásmenedzsment rendszer működtetésével valósítja meg, amelynek használata egyéni jogosultságok alapján szabályozott. Az ILIAS rendszergazda folyamatosan biztosítja a tanulástámogatás dokumentumainak elektronikus elérhetőségét, valamint a kapcsolattartást. A főiskolán a szaktutori tevékenységet az oktatók és tanárok végzik, feladatuk a hallgatók tanulásának szakmai támogatása, amelyet csoportos és egyéni konzultáció során látnak el. A szaktutorok rendszeres kapcsolatot tartanak a hallgatókkal, a távoktatási koordinátorral és a képzésszervező tutorokkal, amely elsődlegesen az ILIAS rendszerben történik. A szaktutor személyre szabott támogatást nyújt hallgatói számára, az egyéni tanulás haladásának minőségét formáló értékelés során ellenőrzi. Ennek keretében a szemeszterenként és tantárgyanként beküldött dolgozatokat értékeli, majd közvetlenül a hallgatóknak juttatja vissza az értékeléssel együtt. A szaktutorok munkáját Tutori kalauz segíti, amely részletesen leírja az ellátandó feladatokat, illetve tartalmazza a tantárgy tutorálására vonatkozó legfontosabb ismereteket. A szaktutor a csoportos konzultáción a hallgatók által felvetett kérdésekkel, tanulási nehézségekkel foglalkozik. A hallgatók vizsgáztatása a szaktutorok feladata. A szaktutorok többsége rendelkezik távoktatási képesítéssel. Az új belépők részére a távoktatási vezető és koordinátor részletes módszertani útmutatást ad. A képzés minőségének fenntartásában elengedhetetlenek a továbbképzések, amelyeken a távoktatási központ munkatársai rendszeresen részt vesznek (22. sz. melléklet). A rendszer működését Képzési kalauz, Tantárgyi kalauz és Tutori kalauz, valamint a hallgatók számára elektronikusan is elérhető olyan tanulástámogató anyagok (tankönyvek, jegyzetek, példatárak, mintafeladatok, esettanulmányok, egyéb online és offline segédanyagok) biztosítják. A hallgatói igények kielégítésének érdekében, a rendszer fejlesztéseként az oktatók a nappali és levelező tagozaton használt ppt.-ket és egyéb segédanyagokat is feltölthetik. Ezek együttes felhasználásával a hallgatók tanulási tevékenysége eredményes, amelyet bizonyít az is, hogy tantárgyi teljesítményük a levelező tagozatos hallgatókéval azonos szinten áll. A tantárgyi kalauz sajátos szerepet tölt be a tanulás támogatásában, mivel a hallgatót lépésről lépésre végigvezeti a tananyagon, a feladatok megoldásának megjelenítésével pedig önellenőrzésre is lehetőséget nyújt. A tantárgyi kalauzok kidolgozása több lépcsőben történt, 2008 óta jelentős fejlesztést hajtottunk végre, amely elsődlegesen a kalauzok felmenő rendszerben történő biztosítására, másrészt azok aktualizálására irányult. Az aktualizálás során figyelembe vettük a felhasználásához kapcsolódó tapasztalatokat, amelyeket megkérdezéssel tárunk fel. Sajnos a kérdőívek alacsony visszaérkezési aránya miatt csak szórványinformációkat nyertünk, ezért a megkérdezés technikáját a jövőben szükséges módosítani. Jelenleg a tantárgyi kalauzokkal való ellátottság mértéke megfelelő, a kalauzokat tutori levelek egészítik ki, amelyek használata a kalauz tartalmának átdolgozása, vagy a tananyag jellege miatt indokolt. A képzés színvonalát a hallgatói teljesítmények, az ingadozás ellenére is stabil hallgatói létszám, a keresztfélévben is indított képzés mellett jól mutatják az elégedettségi vizsgálatok, amelyek tematikus rendszerben követik nyomon a szolgáltatás elemeit.  2007. február: Távoktatás vizsgálata c. felmérés  2008. február: A szaktutorok tanulást segítő tevékenységének vizsgálata c. felmérés  2009. július: felmérés a tantárgyfelvételről és tantárgyteljesítésről a 2008-2009. tanév II. félévében  2010. február: Feladat- és értékeléstovábbítási rendszer vizsgálata c. felmérés  2011. február: a Szolnoki Főiskola távoktatásos képzésének rövid helyzetértékelése (SWOT analízis)  2013. január: Tantárgyi kalauzok véleményezése A hallgatói vélemények visszaigazolják a távoktatás minőségfejlesztése érdekében kifejtett erőfeszítéseinket. 3. 2. 3. Idegen nyelvű képzések minőségének biztosítása A Szolnoki Főiskola 2 (teljes) alapképzési szakon folytat angol nyelven képzést (International Business Administration, Tourism & Catering), amelyek minőségbiztosítására kiemelt figyelmet fordít. Az idegen nyelvű képzések működése „Az idegennyelvű képzés indításának, működtetésének, hatáskörének és felelősségének rendje” c. szabályzat alapján történik, a képzés 33


felügyelete az oktatási és tudományos rektor-helyettes hatáskörébe tartozik, a képzések koordinálását a Nemzetközi Iroda végzi. Az oktatás minőségét az oktatók felkészítése és továbbképzése, a hallgatói vélemények feltárása, speciális oktatási adminisztráció, angol nyelvű honlap, oktatói értekezlet, vezetőségi átvizsgálás, képzési program fejlesztése, szenátusi beszámoló és egyéb operatív intézkedések biztosítják.  

   

Az angol nyelvű képzésbe újonnan belépő oktatóknak felkészítésben kell részt venniük, amely döntő mértékben három területre terjed ki: nyelvi, oktatás-módszertani és „nemzetköziesítési” (azaz interkulturális, a nemzetközi képzések sajátosságaira koncentráló) felkészítésre. Az oktatók munkája többféleképpen kerül „monitoringozásra”. Egyik legfontosabb a minden félév végén, minden hallgató által kitöltött oktatói és tantárgyi véleményezés, amely egy „központi” kérdőívből és egy, az angol nyelvű képzés sajátosságait is tartalmazó kérdőívből áll. A nemzetközi igazgató és az angol nyelvű képzés koordinátora szemeszterenként 5-8 oktató óráját látogatja meg, s tapasztalatait megadott szempontok alapján jelentésben rögzíti. A nemzetközi igazgató félév végén megbeszélést tart a beutazó Erasmus-hallgatókkal, amely a nemzetközi mércéjű vélemények feltárására irányul. Az így kapott eredményeket az oktatókkal megvitatva, közösen jelölik ki a fejlődés irányait. Minden oktató ún. „Progress Report”-ot vezet a tárgyáról. Ez tartalmazza a mindenkori foglalkozások témáját, feladatait, bejegyzéseket, illetve követi a hallgatói részvételt. Ezek segítségével mind az oktató, mind a vezetők átlátják a képzés folyamatát. További eszköz a minden félév végén, illetve elején tartott oktatói értekezlet. Az értekezlet célja az operatív ügyek megbeszélésen túl, az előző félév értékelése, a jó gyakorlat átadása, problémák ismertetése és kezelése, beleértve a különféle kérdőívek, megfigyelések eredményeinek megvitatását. A nemzetközi igazgató minden évben átfogó és alapos jelentést (írás- és szóbeli) tesz a szenátusnak a nemzetköziesedésről, s annak részeként az angol nyelvű képzésről. A jelentés kitér az előző év részletes helyzetelemzésére, tapasztalatokra, a kitűzött célok megvalósítására, valamint a jövőbeli feladatokra. Igény esetén a nemzetközi igazgató (felső) vezetői értekezleten is beszámol a képzésről, esetleges problémákról és szükséges intézkedésekről.

3. 2. 4. A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése Az intézmény számára fontos feladat, hogy átlássa és elemezze a hallgatók előrehaladását, valamint teljesítményét és szükség esetén beavatkozva megszűntesse a rendszer működéséből fakadó akadályokat, vagy személyes támogatást nyújtson a hallgatók részére. Az intézmény az éves beszámoló keretében többszintű értékelést végez, amelyet tanszéki- és szakértékelések alapoznak, vizsgálva a hallgatók előrehaladását és teljesítményüket is. Az kiterjed a képzési idő hosszára, a tantárgyi követelmények teljesítésére, a megszerzett kreditek nagyságára, a szakmai gyakorlati tevékenységükre, a záródolgozat készítésére és az idegen nyelvi követelmények teljesítésére. Ennek információs bázisát biztosítja a Neptun, valamint a TOK által nyújtott adatbázis, amelyek minden elemzési és értékelési szinthez tartozó számára elérhetők. A tantárgyi átlagok minden szemeszter végén rendelkezésre állnak, amelyet a szakfelelősök a szakértékelésben felhasználnak. A hallgatók tantárgyakhoz kapcsolódó teljesítménye egyrészt vizsgaeredményük, másrészt az oktatók által félévenként készített tantárgyi értékelések alapján elemezhető. A szakok a gyenge eredményességű tárgyaknál elsődlegesen oktatás-módszertani fejlesztésekkel keresnek megoldást a problémákra. A szakmai gyakorlatok sikerességét támogatja a fejlesztett mentori és patrónusi rendszer. A záródolgozatok elkészítését az intézmény útmutatóval segíti, a hallgató munkáját a konzulens segíti. A hallgatókat hatékonyan segítik a szakfelelősök és fiatal oktatók, akik nappali tagozaton szinte „mentori” szerepet is felvállalva követik nyomon a hallgatók tevékenységét. A létszám csökkenése következtében a kis létszámú évfolyamokon ez sikeres, amelyet jól támogat az oktatók, tanárok és ügyintézők empátiája és segítőkészsége. A szaktanszékek vezetői és oktatói rendszeresen felhívják a hallgatók figyelmét az előkövetelmények teljesítésének fontosságára és a TOK ügyintézőihez hasonlóan segítik őket egyéni előrehaladásuk tervezésében is. 3. 2. 5. Képzési programok felülvizsgálata A képzési program felülvizsgálata és változtatási javaslatok kidolgozása az Akkreditációs és képzésfejlesztési rektor helyettes felügyelete mellett a szakfelelősök feladata. A képzési programok felülvizsgálatára általában évente sor kerül, amely a képzés külső és belső tényezők általi befolyásoltságával indokolható. A munkaerő-piac és elvárásainak változása, a verseny 34


intenzitásának növekedése, a tudomány fejlődése, a hallgatók tanulási szokásainak változása, a képzési és kimeneti követelmények, valamint szakmai vizsgakövetelmények változása, a MAB személyi feltételekre vonatkozó elvárásainak szigorodása az intézményi akkreditáció óta a képzési programok folyamatos felülvizsgálatát eredményezte. A monitoring kiterjed a kompetenciák megszerzéséhez szükséges feltételek biztosítására, az ismeretkörök tantervi megjelenítésére, a kreditarányok betartására, az előfeltételekre, a tantárgyi programokra, a személyi feltételekre, az oktatási infrastruktúrára, a záróvizsgára és a szakmai gyakorlatra. A tantárgyi programokon belül vizsgálandó a tantárgy által megszerezhető kompetenciák és a KKK/SZVK illeszkedése, a tantárgyi tartalom, a tananyag adott óraszámon belüli és egyéni feldolgozhatósága, valamint annak ütemezése, az oktatás módszertana, az értékelés módja, a kötelező és ajánlott szakirodalom. A felülvizsgálat eredményeként kerül sor a képzésfejlesztési javaslat kidolgozására, annak véleményezésére és szükséges módosítására, majd szenátusi jóváhagyás után annak bevezetésére. A képzési programok fejlesztése sokszereplős projekt, a szereplők azonosak a „Képzésfejlesztés szabályozása és szervezeti keretei” részben foglaltakkal. Közülük kiemelendő a Kompetencia Tanács tevékenysége, amely lehetőséget nyújt a képzési programok intézményi és munkaerő-piaci szereplők általi közös megvitatására és a képzésfejlesztési javaslatok értékelésére. A Kompetencia Tanács intézményének bevezetésével megvalósult a programok külső, munkaerő-piaci szervezetek általi értékelése. A Tanács akkor véleményezi a javaslatot, ha a programokban jelentős tartalmi változtatás történik. A munkaerő-piaci szereplők véleményének gyűjtése és hasznosítása más módon is történhet:  

átfogó, a képzési portfolióra, vagy új képzések kidolgozására irányuló analízisek készítése, jogszabály, vagy felsőoktatási hatóság által meghatározott, kötelező véleménykérés.

Ebben az esetben a véleményezésben a szakfelelősök által szakértőként megjelölt, szakmai gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező, adott szakmában elismert személyek, valamint szervezetek (pl. szakmai kamarák) vesznek részt. Az akkreditált alapképzési programokat a szakindítás óta eltelt időszak alatt fejlesztettük (23. sz. melléklet). Megjegyzendő, hogy a fejlesztés minőségét mutató változást egyes területeken célszerűbb a szakindítás első évéhez viszonyítani, mivel az akkreditációs beadványban leírt információk a képzés folytatása során nem hasonlíthatók össze (pl. oktatók száma), mert a tervezett adatokkal szemben a valós hallgatói létszám, illetve a gazdálkodási szempontok jelentős különbséget okoztak. A szakfelelős személye minden esetben változott, főként nyugdíjazás, vagy a munkaviszony megszűnése miatt. Két szakon bővült az oktatás nyelve, amelyeken magyar és angol nyelven is folyik oktatás. A gazdaságtudományi szakoknál a képzés helyszíne bővült, míg az agrár és műszaki szakoknál azok száma ugyan nem változott, de a képzések Mezőtúrról Szolnokra kerültek. A kontaktórák száma a szakindítási beadványban szereplő óraszámok véglegesítése után, a szakindítás első évéhez viszonyítva egy szak kivételével növekedett. A tantárgycsoportok kreditaránya változott, de mindenhol megfelel a KKK előírásainak. A gyakorlatorientáció jegyében növekedett a szemináriumok aránya, valamint a többszintű gyakorlati rendszer kialakítása miatt a szakmai gyakorlatok szintje is bővült. A értékelés módja eltolódott a kollokvium felé, azon belül növekedett a szóbeli vizsgák aránya. A szakmai tárgyakat oktatók létszáma és beosztás szerinti összetétele szakonként változóan alakult. A tantárgyfelelősség ellátása néhány szakon változott, amely az 1 tantárgyfelelősre jutó kreditérték növekedésével járt, amely elsősorban a nyugdíjba vonuló oktatók számának emelkedésével magyarázható. Az infrastruktúra minden szakon javult, annak elemeit eltérő mértékben érintve. 3. 2. 6. Munkaerő-piaci visszacsatolás A Főiskola képzéseinek fejlesztésénél nagyon fontosnak tartja, hogy azokról munkaerő-piaci hasznosíthatóságuk szempontjából is szerezzen információkat. A munkaerő-piaci kutatások rendszeres, vagy ad hoc jellegűek, utóbbi alatt a speciálisan célirányos, vagy pályázati erőforrásból megvalósított kutatások értendők. A vélemények feltárása érdekében az intézmény beazonosította azokat a szereplőket, akik kompetensen tudnak véleményt formálni (24. sz. 35


melléklet).  Ebbe a csoportba soroljuk azokat a vállalkozásokat és egyéb szervezeteket, amelyek a hallgatók szakmai gyakorlóhelyét biztosítják. A gyakorlati munkahely az összefüggő szakmai gyakorlat alatt végzett hallgatói teljesítmény értékelésével rávilágít a képzés erősségeire és gyengeségeire is. A vélemények feldolgozása a gyakorlatszervezők feladata.  DPR kutatás keretében a hallgatók karriereredményei mellett rendszeresen feltárjuk a képzéssel kapcsolatos véleményt is. A kutatások a HSZK koordinálásában valósulnak meg.  A képzés véleményezését és beválásának feltárását célozta a 2011-ben megvalósított kutatás, amelynek során részben végzett hallgatóink, részben szervezetek nyilvánítottak véleményt.  A főiskola törekszik arra, hogy a vállalati kapcsolatrendszerét arra is felhasználja, hogy véleményt kapjon a képzésekről, a hallgatók beválásáról. A záróvizsga elnök tisztére általában olyan külső szakembereket kérünk fel, akik közvetlen munkáltatóként tudnak nyilatkozni a már végzett hallgatók beválásáról (pl. Coop Hungary Zrt, Magyar Turizmus Zrt. ÉARMI).  Volt hallgatóink közül néhányan hazai és multinacionális vállalkozások vezetőiként tudnak nyilatkozni a főiskolán végzett kollégáik tevékenységéről (pl. Rossmann Magyarország Kft) és javaslatot adnak a képzési programok fejlesztéséhez. Munkaerő-piaci kutatásaink másik iránya a képzések iránti kereslet feltárására irányult (TÁMOP4.1.1.A-10/1/KONV-2010-0019 pályázat), amely hasznos információkat nyújtott a fejlesztéséhez. Szintén e pályázat keretében került sor az intézmény teljes képzési szerkezetének és programjainak hatékonyságát elemző SWOT analízis készítésére, amelynek eredményeként képzésfejlesztési javaslat fogalmazódott meg. Ezt a későbbiekben az IFT kialakításánál hasznosítottuk. E pályázat keretében végzett kutatásaink kiemelt eredményeit és azok felhasználását a 25. sz. melléklet tartalmazza. A hallgatói vélemények feltárása irányuló kutatási eredményeket több szinten hasznosítjuk. A tantárgyakra (OHV), oktatási segédanyagokra (távoktatás) vonatkozó véleményeket azok elemzése és értékelése után elsősorban a tantárgyi programokba építjük be (szakirodalom, oktatási módszerek, formáló és értékelő teljesítményértékelés), a szakokon folyó képzésről alkotott komplex véleményeket pedig a képzési program fejlesztésében használjuk fel (pl. gyakorlati rendszer átalakítása). 3. 2. 7. Új képzési programok összefüggése az intézményi stratégiával Az új képzések indítása az intézmény számára lehetőséget teremt a hallgatói létszám növelésére, a piaci pozíció javítására, a munkaerő-piaci igények kielégítésére és az imázs javítására. A sikeres eljárás érdekében nagy jelentősége van a képzés tervezésének és a szakindítási kérelem pontos kidolgozásának. Az intézményben indítandó képzések kidolgozása az intézményi szintű tervezés részeként történik, azzal szoros összefüggést mutat. Ha az intézményi stratégia a működési környezet változása miatt módosul, az leképezve megjelenik a képzésfejlesztésben is. A 26. sz. melléklet a vizsgált időszakra vonatkozóan mutatja be az intézményi stratégia és a képzés-innováció új képzésekre vonatkozó információit. A Főiskola felső-vezetésének megújulása után 2010-ben Képzésfejlesztési koncepció kidolgozására került sor, amely után rövid idővel elkezdődtek a munkaerő-piaci kutatások is. A már említett célok mellett azt is vizsgáltuk, hogy a koncepcióban meghatározott elemek a gazdasági válság hatására megváltozott működési körülmények között hogyan valósíthatók meg. Ebben az évben szakirányú továbbképzések és felsőfokú szakképzések kidolgozására és indítására fókuszáltunk. 2011-ben BSC alapú stratégia készült, amelyben az intézmény még népszerű gazdasági képzések indítását tervezte, ezért újra elemeztük a gazdálkodás és menedzsment szak indításának lehetőségét, de a személyi feltételek teljesítésének nehézségei és a szűkülő költségvetési korlátok miatt azt elvetettünk. Újabb szakirányú továbbképzéseket és felsőfokú szakképzést dolgoztunk ki és engedélyeztettünk. 2012-ben az új IFT-ben a gazdasági és műszaki képzések fejlesztésére fókuszáltunk, valamint más képzésterületi piacra történő belépést terveztük. Ennek jegyében több, speciális szakmai tudást 36


nyújtó, szakirányú továbbképzést dolgoztunk ki (biztosításmarketing, sales management, településmarketing, vadászat és vadászturisztika, vízgazdálkodás, wellness és spa) és engedélyeztettünk, amelyből a vízgazdálkodási szakmérnök és szakreferens képzéseket sikerült beindítani. Sikeresen fejlesztettünk ki új felsőoktatási szakképzési szakokat (gazdaságtudomány), amelyek meghirdetésre kerültek. Jelenleg folyamatban van a szociális munka alapképzési szak szakindítási kérelmének kidolgozása. Az intézményi akkreditáció óta eltelt időszakban engedélyezett új képzések listáját a 27. sz. melléklet tartalmazza, míg az indított képzésekben a hallgatók előrehaladását a 28. sz. melléklet mutatja be. Az adatok alapján megállapítható, hogy alapképzésben a vizsgált időszakban a képzési idő tekintetében teljesnek tekinthető 2008. évben felvettek adatai alapján a felvett és végzett hallgatók aránya átlagosan 15 százalék, a felsőfokú szakképzésben a 2008. és 2009. évben felvettek esetében 45 százalék volt, míg a szakirányú továbbképzésben 2008-tól kezdődően évente 65-75 százalék között ingadozik. kb. 20 százalék, amelynek okai:  felvettek és beiratkozottak jelentős eltérése (a felvettek kb. 20-30 százaléka nem íratkozik be),  a hallgatók egyéni előrehaladásának egyre lassuló tendenciája,  a passzív félévek magas száma (a költségtérítéses hallgatók kedvezőtlen szociális helyzetük miatt gyakran választják a passzív félévet)  nyelvvizsga megszerzésének eltolódása (levelező és távoktatásban a nyelvvizsga megszerzését a hallgatók később tervezik). Fentiek alapján megállapítható, hogy az értékelés során célszerűbb a beiratkozók és végzettek arányát vizsgálni (megkülönböztetve a diplomát szerzett és oklevelet kapott hallgatókat), amely jóval kedvezőbb képet mutatna. Az új képzési programok kidolgozásának irányítása az Akkreditációs és képzésfejlesztési rektorhelyettes hatáskörébe tartozik. A programok tervezésében és kidolgozásában a korábban leírt személyek/testületek vesznek rész (indítványozó, javaslat/program kidolgozó, véleményező, döntéshozó), az ott felsorolt feladat és hatáskörök szerint. Az új szakirányú továbbképzési programok kidolgozása viszonylag egyszerű, míg az akkreditációköteles képzéseknél ez bonyolultabb feladat és több munkát kíván. A kidolgozás alapjaként a KKK, valamint a MAB szakindítási kérelmének útmutatója szolgál. A programok kidolgozásának sarkalatos kérdése az indítani kívánt létszám meghatározása, a kompetenciák megszerzését lehetővé tevő tantárgyi struktúra kialakítása, a mintatanterv kidolgozása és a személyi feltételek biztosítása. A tantárgyi programok tartalmi és formai azonosságát a minőségbiztosítási eljárások és a kötelező dokumentum biztosítja. Ez tartalmazza a tantárgy nevét, a tantárgyat gondozó tanszék megnevezését, a tantárgyfelelős nevét, elérhetőségét, az oktató(k) nevét, elérhetőségét, a tantárgy státuszát, a kontaktórák számát, kreditértéket, előfeltételeket, előadás/szeminárium helyét és idejét, a tantárgy oktatásának célját, a kimeneti kompetenciákat, az oktatás módszertanát, a tantárgy tartalmát és feldolgozásának ütemezését, az értékelést és a szakirodalmat. A programok meghirdetése és indítása felvételi eljárás keretében történik. A képzések nyilvánossága biztosított, egyrészt a Képzési programban (honlap), másrészt a TOK felületén található adatbázisban érhető el elektronikusan. A beiskolázási kampány keretében a meghirdetett programok neve és elérhetőségére való utalás a különböző médiumokban is megjelenik. Az irányító hatóságokkal történő együttműködés megfelelő, amely elsősorban a jogszabályok értelmezésére, eljárásrendi és szakmai jellegű információk beszerzésére irányul. 3.3.

A HALLGATÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

3. 3. 1. A hallgatók teljesítményértékelésének intézményi szabályozása Az értékelt időszak alatt a hallgatói jogviszonnyal, a hallgatói teljesítménymérés és értékelés rendjével kapcsolatos eljárásokat két törvény szabályozta. A 2011 szeptemberében és azt megelőzően jogviszonyt létesített hallgatókra a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban Ftv.), a 2012 szeptemberében jogviszonyt létesített hallgatókra a nemzeti felsőoktatásról 2011.évi CCIV. törvény (a továbbiakban Nftv.) előírásai vonatkoztak. A Főiskola 37


a jogszabályok figyelembe vételével Tanulmányi tájékoztatót állít össze, melynek intézményi tájékoztató és tanulmányi tájékoztató fejezeteit külön kötetben jelenteti meg nyomtatva, illetve elektronikus adathordozón, és a honlapján folyamatosan elérhetően, letölthetően közzéteszi. A beiratkozó hallgatók az értékelési időszak elején nyomtatva, 2011-ben mini CD-n, majd 2012-ben Pen drive-on személyesen is átvették. A Tanulmányi tájékoztató részeként a Szenátus által jóváhagyott Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) tartalmazza az értékelési és vizsgáztatási követelmények eljárásrendi információit. Az egyes szakokra vonatkozó tartalmi követelmények a szakok Képzési és Kimeneti Követelményében (továbbiakban KKK), felsőoktatási szakképzések esetében a Szakmai és Vizsgakövetelményekben (továbbiakban SZVK) és a képzési program tantárgyi programjaiban jelennek meg, amelyek szintén nyilvános, illetve a hallgatók számára hozzáférhető, letölthető dokumentumok. 2012-ig papír alapon a tanszéki hirdetőkön kifüggesztésre került, majd az ökológiai szempontokat figyelembe véve a tanszékek virtuális hirdetőtábláján, a honlapon jelenik meg. Ezzel párhuzamosan 2011-től a Neptun rendszerben kialakított új profilban, a tantárgyleírások alatt is hozzáférhető a Neptun felhasználók számára. A tantárgyi programok a tantárgy mindenkori meghirdetése félévében a tanszéken eredeti, aláírt példányként rendelkezésre állnak. Az eljárások során hivatkozási alapként szolgálnak, betartásuk következetes, az eljárásokban résztvevők kerülik a potenciális precedensként szolgáló eltéréseket. A szabályok alkalmazása rendszeres, a szabálykövetési ellenőrzési mechanizmusok működnek (pl. határidők betartása, bejegyzések – aláírás, osztályzat bevezetése – Neptun riportok). A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat éves revíziója során (adott év június) a szabályzatot a hatályos jogszabályok beépítése, egységesítés és a tanszékvezetői javaslatok által ajánlott napi eljárási gyakorlat szabályzatba illesztése jegyében aktualizáljuk. A tervezetet a szenátusi előterjesztést megelőzően a Tanulmányi Bizottság és a Kreditátviteli Bizottság megtárgyalja, támogatásukkal kerül előterjesztésre. A Tanulmányi Bizottságban a hallgatói képviselet mind az Ftv., mind az Nftv. szerint biztosított volt. A működés biztonságát a változások felmenő rendszerben bevezetésének elve alapján teremti meg a Főiskola. A TVSZ egyik funkciója, hogy a törvényi szöveget közérthetően közvetítse a hallgatók felé, valamint magyarázatokat és végrehajtási tudnivalókat fűzzön a jogszabályok által előírtakhoz. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hallgatói értékeléshez kapcsolódó paragrafusai: a tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró testületek és személyek, jogorvoslat, fellebbezés, méltányosság, ügyintézés, határidők, regisztráció, tárgyfelvétel, tájékoztatási kötelezettségek, a tanév időbeosztása, tanulmányi követelmények és a hallgatók teljesítményének értékelése, leckekönyv, egyéni tanulmányi terv, részvétel a foglalkozásokon, szak-,szakirány-,tagozat váltás, párhuzamos képzés, külföldi részképzés szabályozása, beérkező nemzetközi hallgatókkal kapcsolatos rendelkezések, kedvezményes tanulmányi rend, kredittel elismert tanulmányi teljesítmény beszámítása, nyelvi képzés, egészségfejlesztés, tehetséggondozás, az ismeretek ellenőrzésének főbb formái, vizsgaidőszak, a vizsgáztatás rendje, sikertelen vizsgák javítása, tantárgyismétlés, jegymegajánlás, a félévi munka elfogadása, kredit megszerzése, félévzárás, a tanulmányi követelmények teljesítése, tanulmányi átlageredmény fajtái, tanulmányi átlageredmény megállapítása, fogyatékkal élő hallgatókra vonatkozó külön rendelkezések, alapképzés lezárása, záróvizsga, Záróvizsga Bizottság; szakdolgozat, záróvizsga általános szabályai, sikertelen záróvizsga megismétlése; oklevél, bizonyítvány. Mindezek alapján a teljesítményértékelés egységesen a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban kerül rögzítése. A Kreditátviteli szabályzat a felsőoktatásban előzetesen teljesített tantárgyak és 2012. évtől az előzetes tudás beszámításának eljárásrendjét szabályozza. Az ehhez kapcsolódó tudás és kompetenciamérés, teljesítménymérés rendszere még nem teljes, jelenleg a tantárgyak beszámításánál a befogadott tárgyra szerzett érdemjegy az irányadó. A Tanulmányi és vizsgaszabályzat egységes szabályai a tanulmányi követelmények és a hallgatók teljesítményének értékelésére vonatkozóan általános eljárásrendet határoznak meg, az ajánlott tantervben szereplő kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tárgyak teljesítésére vonatkozóan, minden szakra és képzési formára. A szabályzatban szerepel a Bologna-rendszer által az ajánlott és nem kötelező tantervek útján biztosított átjárási, beszámítási lehetőség is. Szabályozásra kerül a kritériumfeltétel teljesítése, a kreditek megszerzése és az osztályzattal történő minősítés előírása. Az értékelési időszak elején a tantárgyi programban rögzítésre kerültek 38


az osztályzatok megállapításához ajánlott teljesítménysávok, ez azonban a tantárgyak függvényében a kívánt teljesítmény mennyisége és minősége szerint különböző. A 2011. évi egységesítési kezdeményezés az 50 százalékos elégséges szintet határozta meg, a többi osztályzat sávjának közös kialakítása további feladatot jelent. 3. 3. 2. A teljesítményértékelés formái Meghatározásra kerültek az ismeretek ellenőrzésének főbb formái, amelynek során a főiskola biztosítja, hogy minden hallgató számot adhasson tudásáról, és a sikeres vagy sikertelen számonkérést megismételhesse úgy, hogy a megismételt számonkérés elfogulatlan lebonyolítása és értékelése biztosított legyen mind az aláírás, mind a gyakorlati jegy, mind a kollokvium esetében. Az egyes tantárgyakra vonatkozó értékelési, vizsgáztatási követelmények a tantárgyi programokban kerülnek meghatározásra. A programok letölthetők, a tanszék honlapján elérhetők és a tantárgyleírások a Neptunon is szerepelnek. A Neptun rendszer a tantárgy felvétele során a hallgatóval a tárgy teljesítésének formáját is közli. A követelményrendszer nyilvános, alkalmas arra, hogy a tanszék által hitelesítve más intézmények kreditelismertetési eljárásaiban felhasználásra kerüljenek. Az oktató feladata a szemeszter első óráján a követelmények szóbeli ismertetése, közzététele, a szükséges kiegészítő magyarázatok megtétele, hallgatói kérdések megválaszolása. A hallgató a kinyilatkoztatott követelmények számára kedvezőtlen változtatása esetén kérvénnyel fordulhat a tanszékvezetőhöz. Az alapképzésben és szakirányú továbbképzésben a KKK-k alapján kialakított képzési programban szereplő tantervi háló tartalmazza a tantárgyakat, a tantervi ütemezést és a számonkérés módját. A tantárgyi programok részletezik a tantárgy által megszerezhető kompetenciákat, a tantárgyi követelményeket az egyes számonkérési szintekre bontva. A felsőfokú szakképzések tananyagmoduljai tananyagegységekből épülnek fel, amelyek gyakorlatilag a tantárgyaknak felelnek meg és tantárgyként funkcionálnak. A követelmények az alapképzéshez hasonlóan a tantárgyi programban jelennek meg. A félévközi teljesítmény egyik mércéje az aláírás, amely a tantárgyi programokban kiemelten szerepel. A foglalkoztatási módszerek nemcsak a felsőoktatás klasszikus előadás-szeminárium óratípus váltakozása miatt változatosak, a kompetenciák megszerzése érdekében egyre több tantárgyba épülnek be egyéni és csoportos projektfeladatok, tréningek. 2011-ben a szaklabor gyakorlati rendszer egységesítése a hallgatói foglalkoztatás, számonkérés és értékelés új lehetőségét kínálta. Az évközi gyakorlatok tantárgyi programjai az alkalmazott módszereket tartalmazzák. A teljesítménykövetelmények változatos formában, tantárgy-specifikusan kerülnek előírásra: témakidolgozás, probléma-megoldási javaslat elkészítése házi dolgozat vagy prezentáció formájában, esettanulmányok feldolgozása, szemináriumi egyéni és csoportos feladatmegoldás, zárthelyi dolgozat, műszaki rajz, terv elkészítése, mérési gyakorlat elvégzése, stb., amelyek a követelmények vagy a teljesítés meglétét, vagy bizonyos szintjét írják elő. Gyakori, hogy az oktató a szemináriumi munkát folyamatosan értékeli és pontozza a nyújtott teljesítményt, amelyből meghatározott szintet elérve aláírást kap a hallgató. A folyamatos pontozás, mint formáló értékelési eljárás, a zárthelyi dolgozat, mint felmérő értékelési eljárás épül be a számonkérési módszertanba. A pótlási lehetőséget a hallgatók a Tanulmányi és vizsgaszabályzat előírásai szerint használhatják ki. A kritérium-feltételként meghatározott tantárgyak aláírással zárnak. Az évközi teljesítményt minősíti a gyakorlati jegy, melynek összetevői a tantárgyi programokban megjelennek, az osztályzatok teljesítménysávjai előre megadottak. A pótlási lehetőség a TVSZ alapján biztosított. A legkomplexebb értékelési forma a kollokvium. A főiskola gyakorlatában, főként a szakmai tantárgyakból, különösen a szakirányok tárgyainál tapasztalható, hogy a tanszékek összetett számonkérést alkalmaznak, több részteljesítményt összesítenek a kollokviumi osztályzatban. Ennek megállapításában figyelembe veszik az évközi teljesítményt is, de minden esetben beletartozik az ismeretanyag elsajátításáról történő beszámoló szóban, vagy írásban. Az írásban nyújtott teljesítményt a jobb minősítésért egyes tantárgyakból szóban is ki lehet egészíteni. A tantárgyi programok tartalmazzák a kollokvium összetevőit, az egyes részek százalékos arányát és az értékelés alapjául szolgáló teljesítménysávokat. 39


A Tanulmányi Bizottság által kedvezményes tanulmányi rendet kapott hallgatók számonkérése eltérő lehet, az oktató egyéni elbírálás alapján a kedvezmény okához alkalmazkodva határozza meg a teljesítendő feladatokat. A kapcsolattartás, feladatkiadás és értékelés több esetben interneten keresztül bonyolódik, a személyes jelenlét szükségességét megkívánó számonkérés vizsgaidőszakban, vagy a TVSZ által lehetőségként biztosított vizsgaidőszakon kívül történik, ügyelve a tanulmányi munkaóra és a megszerzett kompetenciák egyenértékűségére. A távoktatás sajátos módszertanának tekinthető a tananyagcsomag részeként, hallgatókhoz eljuttatott távoktatási tantárgyi kalauzokban rögzített egyéni haladási ütemtervet lehetővé tevő felmérő-formáló számonkérések együttese. A kalauz önellenőrző feladatai (minimum 3 db/tantárgy/félév) formáló számonkérés jellegűek, amelyek hatékonyan támogatják az ismeretek elsajátítását és az összegző számonkérésnek minősülő vizsgák sikerességét. Hasonló funkciót töltenek be a beküldendő feladatok, amelyek felmérő számonkérési formaként, vizsga-előkészítő szerepet is betöltenek. A tudásmérés reprodukálhatóságát a főiskolai iratkezelési előírásai biztosítják. A tanszékeknek meg kell őrizniük a vizsgalapokhoz tartozó szóbeli és írásbeli vizsgakérdéseket, így mind a nehézségi szint, mind a tartalom kiterjedtsége ellenőrizhető, az egyes változatok alapján reprodukálható. A hallgató TVSZ által biztosított joga az ismétlő vizsgán a teljesítmény értékelésére bizottságot felkérni, más oktató értékelését kérni. Több tantárgy esetében az oktatást két-három oktató végzi, tematikusan, vagy előadás/szeminárium megosztásban tartva az órákat. A tematikusan felosztott tantárgyak esetében a több oktató általi értékelés biztosított. Bizonyos tantárgyak esetén (Gazdasági matematika, Statisztika) az oktató tanárok együtt értékelik a dolgozatokat, feladatokra osztva a javítást, egyben biztosítva a nagy létszámú kurzusoknál is az egységes elbírálást. Elégtelen teljesítmény esetén a TVSZ lehetőséget biztosít az ismételt vizsgák letételére, vizsgaidőszakonként összesen három vizsgaalkalom használható ki egy tárgyból. Sikertelen vizsgaidőszak esetén a tantárgy ismételten felvehető. Az értékelés sajátos esete a jegymegajánlás, az eljárásrendről a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezik. Az évközi kiemelkedő teljesítményeket ismerheti el az oktató a szemináriummal rendelkező tárgyakból jó és jeles osztályzattal. A hallgató a megajánlott jegyet Neptunon elfogadhatja, vagy azt elutasítva vizsgát tehet. Az összegző vizsgák tipikus fajtája alapképzésen és szakirányú továbbképzésen a záróvizsga, illetve a felsőfokú szakképzésben a szakmai vizsga. Jellegük különböző, míg a szakmai vizsga horizontális jellegű, önálló vizsgarészekből vizsgázva összesítésre kerül a teljesítmény, addig a záróvizsga komplex jellegű, a képzési idő alatt elsajátított ismeretek összefüggései jelennek meg az előre ismert záróvizsga témakörökben. Az értékelést jegyzőkönyv rögzíti. A szakdolgozatok minősítéséhez útmutató készült, amit az opponensek a felkéréskor időben megkapnak. Amennyiben az opponensek értékelése jelentősen eltér, a Tanulmányi és vizsgaszabályzat alapján a tanszékek referenciaértékelést kérnek. A KKK-ban meghatározott egyes kompetenciák megszerzését a hallgató a szakdolgozatában, annak megvédése során és a szóbeli feleletében is bizonyíthatja. Az értékelésbe történő betekintés a hallgató számára biztosított, az írásbeli dolgozatok javítását megnézhetik, a tanszékek erre időpont biztosítanak. A zárthelyi dolgozatok a megírást követő szemináriumon értékelésre kerülnek, az utókompenzálás a problémás feladat(ok) megoldásával történik. Az érdemjegyek eltérése esetén a Tanulmányi és vizsgaszabályzat előírásai szerint felszólamlásnak van helye. Ha ez szóbeli vizsgát érint, a Hallgatói teljesítménylapon szereplő, írásbeli vizsgát érintően a dolgozaton szereplő jegy az érvényes osztályzat. A kijavított dolgozatokat, beadott munkákat a tanszékek a vizsgaidőszakot követően az iratkezelési szabályoknak megfelelően a felszólamlási határidőig őrzik, majd azok az iratselejtezés rendjének megfelelően jegyzőkönyvezve, elszállításra kerülnek. A hallgatói teljesítményértékelés didaktikai megfelelőségét az oktatók szakmai felkészültsége biztosítja. Az intézményben a pedagógiai végzettséggel rendelkező oktatók aránya 60 százalék, amely pozitívan járul hozzá a hallgatói teljesítmények reális értékeléséhez. A távoktatásos 40


formában tanuló hallgatók felmérő értékelését segítik a tutori kalauzok, valamint a szaktutorok részére tartott továbbképzések. 3. 3. 3. A hallgatók előrehaladásának támogatása A hallgatók tanulmányi előrehaladásának segítése az időszak alatt jelentős fejlődésen ment keresztül. 2008-ban az Üzleti fakultáson a Tanulmányi és Információs Központ részeként működött a Hallgatói Információs Iroda. Munkaideje az oktatás rendjéhez igazodva biztosította a levelező és a távoktatás tagozat hallgatóinak (szombati képzési napokon is), hogy leadhassák kérelmeiket, tájékozódhassanak az őket érintő tanulmányi ügyekben. Az iroda munkatársai együttműködve a Tanulmányi és Nyilvántartó Irodával, valamint a tanszékekkel, segítették a hallgatók tantárgyválasztását, információt nyújtottak a tanulmányi rend kialakításához. A Műszaki és Mezőgazdasági fakultáson a hallgatói életbe való bekapcsolódást segítették az évfolyamfelelős tanárok (2 fő/nappali tagozat), illetve a hallgatói önkormányzat reszortfelelősei. A levelezős hallgatók tanulmányait külön tagozatvezető segítette, illetve koordinálta. A Tanulmányi és Oktatástechnikai Iroda tanulmányi előadói (3 fő) minden évfolyamot külön-külön kezeltek, és végigkísérték az első beiratkozásuktól a diplomaátadásig. A Hallgatói Információs Központ, valamint az E-pont Magyarország számítógépes háttérrendszerével minden hallgatónak lehetősége volt a Neptun rendszeren keresztül tájékozódni tanulmányi előrehaladásával kapcsolatban, illetve informálódni a fakultás életének mindennapi eseményeiről. A Campus főépületének átadásával, egységes rendszer alakult ki, ami a hallgatók számára is könnyebb tájékozódást kínál a tanulmányi információkban. 2011-től a hallgatók előrehaladását segítő tanulmányi tanácsadást a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ (TOK), a Hallgatói Szolgáltatások Központ munkatársai és a tanszéki ügyintézők folyamatosan, a tanszékvezetők és az oktatók fogadóórájukon látják el. A Hallgatói Tanulmányi Csoport a HÖK-ön belül támogatja a tipikusan előforduló, valamint egyéb problémás esetek gyors és hatékony megoldását. A kérések többsége a kérvényeken rögzítésre kerül, intézkedés csak kérvényre hozott határozat esetében történhet. A felvett hallgatók beilleszkedését az Információs Napokon (0. hét) tájékoztató előadásokkal segítik az oktatásszervezésben résztvevő egységek. A panaszkezelésnek több lehetőségét kínálja az intézmény, lehetővé téve az anonimitást is. 2008ban a fakultásokon a hallgatói panaszok kezelése – amennyiben azok oktatást érintettek –az oktató munkatárs vezetőjénél közvetlenül zajlott. A tanszékvezető – tanszéki hatáskörben – elbírálta a hallgató által általában szóban elmondott panaszt, majd a hallgató egyetértésével intézkedett a panaszkezelés módjáról. Amennyiben a panasz nem oktatással kapcsolatos volt, a hallgató személyesen is felkereshette a fakultásigazgatót. A kivizsgálás és intézkedés egyedi eljárásban zajlott. A tanulmányokkal kapcsolatos hallgatói panaszok kezelése méltányossági kérelmek formájában történt, a kérelmeket a fakultásigazgató bírálta el, a hallgató tanulmányai alatt egyszer fordulhatott méltányossági kérelemmel az intézményhez. 2010-ben a tanulmányokkal kapcsolatos hallgatói kérvények Neptun rendszerben történő kezelésének bevezetése mind a hallgatók, mind az oktatók, mind pedig a tanulmányi/tanszéki ügyintézők számára megkönnyítette az egyre szaporodó kérvények kezelésével kapcsolatos ügyintézést, ugyanakkor az elektronikus benyújtási, véleményezési és döntési folyamat elszemélytelenedett. A részletes, mindenre kiterjedő indoklás elmaradt. A határozatok ellen jogorvoslattal élő hallgatók problémái a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága elé kerülnek, amelynek ülése előtt szükség esetén az elnök megkeresi a hallgatót a probléma pontosítása érdekében. A hallgató meghívást kap az ülésre, lehetőséget adva a probléma feltárására, szóbeli megnyilatkozásra, kiegészítésre. 2011-ben a honlap megújításával egyidőben elektronikus panaszládát vezetett be a Hallgatói Szolgáltatások Központja, szem előtt tartva az anonimitást. A panaszládába a hallgató – a Neptun rendszeren benyújtandó tanulmányokkal kapcsolatos kérvényeken kívül – bármilyen jellegű panaszt, kérést beírhat, amely az intézmény esélyegyenlőségi koordinátorához jut el elektronikus formában. A koordinátor szükség esetén, előzetesen a hallgató nevének említése nélkül a munkatársaktól információt kér – amely tartalmazhatja a panasz nyomán bevezetni szükséges intézkedés leírását –, majd válaszol a hallgató által megadott e-mail címre. 2012-ben a hallgatói panaszláda megfelelően működött, a hallgatók egyre nagyobb számban vették igénybe ezt a 41


lehetőséget. Tanulmányokkal, ügyintézőkkel, oktatókkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos problémák, kérdések, panaszok merültek fel, összesen 20 esetben. A hallgatóktól nem érkezett visszajelzés a folyamat nem megfelelő működéséről. A hallgatók esélyegyenlőségét és személyi méltóságuk megőrzésének biztosítékait egyrészt a Szolnoki Főiskola Szenátusának állandó bizottságaként 2004 óta működő Esélyegyenlőségi és Fogyatékosügyi Bizottság teremti meg, amelynek feladata egyrészt a fogyatékossággal élő hallgatók ügyeinek intézése, másrészt a dolgozók esélyegyenlőségének elősegítése. A fogyatékosügyi koordinátor 2004 óta segíti a fogyatékossággal élő hallgatókat. 2011-ben megújult a Bizottság Szervezeti és Működési Rendje, a hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében bevezetésre került az önkéntes alapon működő regisztráció, amely a fogyatékossággal élő hallgatók nyilvántartásában és a velük való kapcsolattartásban nyújtott segítséget. Bevezetésre került a Neptunban az esélyegyenlőség biztosítását célzó formanyomtatvány, amelyen a hallgatók a Bizottsághoz nyújthatják be a mentesség vagy kedvezmény igényléséről szóló kérvényüket. 2012-ben a jogszabályváltozások átvezetésre kerültek a Bizottság működési rendjében. Bővült az információnyújtás, a honlapon az abszolutóriumot szerzett, diplomaszerzés előtt álló hallgatók számára is elérhetővé vált a kérelmek formanyomtatványa. A főiskolán nem merült fel olyan ügy, amely az esélyegyenlőség, vagy a személyi méltóság megőrzésének meg nem tartásával lett volna kapcsolatban. Összegezve: a képzési- és tantárgyi követelmények összhangban vannak, a hallgatók teljesítményének értékelési módszerei változatosak és megfelelően körülhatároltak, a mérésértékelés előre ismert és jól szabályozott, a szabályzatok kellően érvényesülnek, nyilvánosak, egyértelműen megfogalmazásra kerültek. 3.4.

AZ OKTATÓK MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA

3. 4. 1. Az emberierőforrás-tervezés, irányítás, fejlesztés az oktatók-kutatók körében 3. 4. 1. 1. Oktatók és kutatók minőségének tervezése A Főiskola humánerőforrás gazdálkodását a jogszabályok, a képzési és kimeneti követelmények, a intézményi szintű dokumentumokban megfogalmazott minőségi elvárások és kötelezettségek – kiemelten SZMSZ, IFT, Minőségbiztosítási Szabályzat –, valamint a gazdálkodás mindenkori helyzete befolyásolja. Fentieknek megfelelően a főiskolán oktatóként, tanárként vagy kutatóként azt a személyt foglalkoztatjuk, aki büntetlen előéletű és cselekvőképes, valamint rendelkezik a munkakörére előírt iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, tudományos előmenetellel vagy tudományos fokozattal, szakmai gyakorlattal és tapasztalattal, valamint idegen nyelvi készségekkel. Ezen kritériumok mentén a Foglalkoztatási Követelményrendszer (FKR) részletesen tartalmazza az egyes munkakörökre vonatkozó alkalmassági követelményeket. Annak érdekében, hogy a főiskola hosszú távon eredményes szereplője maradjon az Európai Felsőoktatási Térségnek, az FKR-ben megfogalmazott elvek, követelmények több vonatkozásban túlmutatnak a törvényi szabályozáson. Ebben a menedzsment azon meggyőződése tükröződik, hogy a főiskola küldetését, stratégiai céljait csak akkor tudja megvalósítani, ha az elvárások teljesítése a legmagasabb szinten valósul meg az oktatók egyéni tevékenységét, valamint az intézmény egészét tekintve is. A létszámgazdálkodás tervezését alapozzák azok az elemzések, amelyek a létszám változására és összetételére vonatkoznak. Ezek több területen is felhasználhatók (éves beszámolók, foglalkoztatási terv, minőségfejlesztési program stb). A Főiskolán foglalkoztatottak létszáma a vizsgált időszakban annak nagyságát és összetételét tekintve jelentősen változott (29. sz. melléklet). Az intézmény állományi létszáma a hallgatói létszám mérséklődésével összhangban jelentősen csökkent. A létszám csökkenésének mértéke évenként eltérő volt és differenciáltan jelent meg. Míg a foglalkoztatás jellegét vizsgálva (teljes-, vagy részmunkaidő) közel azonos mértékű csökkenés tapasztalható (35 százalék), addig a különböző munkakörökben (oktatók, kutatók, tanárok, működtetők) jelentős különbségek mutathatók ki. 42


6. sz. ábra Állományi létszám összetétele munkakörök szerint 2009-2012. év Az oktatói munkakörben foglalkoztatottak létszáma 2012-ben 2009. évhez viszonyítva 26,2 százalékkal csökkent. Évenként vizsgálva legjelentősebb csökkenés 2012ben volt, az előző évhez viszonyítva 12,2 százalékkal (9 fő) mérséklődött az oktatók száma. A munkakörök szerinti összetételre vonatkozó adatokat a függelék 2.sz. táblázata tartalmazza. Megjegyzendő, hogy a főiskolai docensi munkakörben foglalkoztatott oktatók egy része (8fő) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX sz. törvény szerint kerül kinevezésre, ők tudományos fokozattal nem rendelkeznek. Közülük 4 fő jelenleg Ph.D tanulmányokat folytat. A tanári munkakörben foglalkoztatottak (gazdasági-, műszaki, nyelvtanár) esetében az időszak alatt 46,4 százalékkal csökkent a létszám, amely részben oktatói státuszba történő átsorolással is indokolható. Ez a doktori tanulmányok sikeres megkezdése miatt történt. Részletes információk a 30. sz. mellékletben találhatók. A működtetők körében 38 százalékos létszámcsökkenés látható, amely a hallgatók és oktatók létszámának változását tekintve pozitívumként értékelhető. Ez azt eredményezte, hogy az intézményben fokozatosan javult az oktatással foglalkozók és működtetők aránya és sikerült közelíteni az 50-50 százalékhoz. 7. sz. ábra Oktatással foglalkozók életkor szerinti összetétele Az oktatók átlagéletkora a vizsgált időszakban 4,6 százalékkal növekedett, a 2012-ben 47,5 év volt. Az ábra jól mutatja az egyes életkori csoportok változásának arányát, amelynek alapján megállapítható, hogy az életkor szerinti összetétel változása jelentősen befolyásolta az átlagéletkor emelkedését. A 34 év alatti fiatalok aránya csökkent, míg az 55 év felettieké növekedett, bár 2012-ben részarányuk már mérséklődött. Az átlagos életkor emelkedése ellenére az IFT-ben számszerűsített tervezett stratégiai mutatószámnak az intézmény megfelel. Az intézményben oktató fiatalok mindegyike doktori iskola hallgatója, doktorjelöltje, néhányuk már tudományos fokozatot is szerzett. A jövőben ők lehetnek azok, akik felváltják és akkreditációs szempontok szerint is kiválthatják a tudományos fokozattal és szakmai tapasztalattal rendelkező legidősebb generációt. Az oktatók/kutatók részletes létszámadatait a Függelék 2. sz. táblázata tartalmazza. Az oktatói terhelések mértékét az adott félévre érvényes kötelező óraszám (rektori utasítás alapján), valamint a tanszéki tantárgyfelosztásokban szereplő és az órarendbe bekerült megtartott órák száma határozza meg. A főiskola saját és óraadói állományban foglalkoztat oktatókat, a tanszékekhez tartozó oktatók terhelésének összesítésére a tervezett félévet megelőzően, majd a ténylegesen megtartott órákat tekintve a félév lezárását követően kerül sor. A terhelések változása mérhető egyrészt az óraadók számában és a részükre kifizetett díj alakulásában, másrészt az oktatóknak többletteljesítmény ellentételezéseként kifizetett összegen keresztül is. Az óraadók száma az értékelési időszakban jelentősen csökkent, nagyobb arányban az alapképzésben és a felsőfokú szakképzésben, kisebb arányban a szakirányú továbbképzésekben, ahol változatlanul fokozott az igény a gyakorlati szakemberek ismeretátadása iránt. Az oktatási tevékenységet ellátók óraterhelésének adatait tanszéki megoszlásban a 31. sz. melléklet tartalmazza. A 43


mintatervek alapján vizsgálva az alapozó jellegű tantárgyak esetében a tantárgyfelelősséget ellátó oktatók a Gazdaságelemzési és Módszertani Tanszék, Társadalomtudományok és Kommunikáció Tanszék, Idegen Nyelvi Tanszék, Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék állományában vannak. A szakmai tárgyak illetve szakirányok tantárgyfelelősségét szaktanszékek látják el. Ennek részletes adatai a szaktanszékek nyilvántartásában találhatók. Az intézményi létszám nagyságának, összetételének, kapacitáskihasználásának tervezése tudatosan egymásra épülő hierarchiában történik. A munkaáltatói jogok gyakorlója a rektor. Az éves létszám tervezésénél a tervévet megelőzően minden évben Foglalkoztatási Terv készül az egységvezetők bevonásával. Az oktatási egységek vezetői, figyelembe véve a következő évi hallgatói létszámot, a tárgyévben rendelkezésre álló oktatói kapacitást, az átoktatási lehetőséget, az oktatói teljesítményértékelés eredményét, valamint az előre látható változásokat (gyes, alkotói szabadság, stb.), javaslatot készítenek a menedzsment számára. Ezek értékelése minőségfejlesztési, akkreditációs, oktatásszervezési és gazdálkodási szempontok alapján történik, amely az intézmény felső vezetése által valósul meg. A szervezeti egységek javaslatai alapján készül el a Foglalkoztatási Terv, amelyet vezetői jóváhagyás és érdekegyeztetés után a Szenátus fogad el. Az oktatói munkakörben dolgozók egyéni karriertervezése az FKR, a Foglalkoztatási terv, a tanszéki foglalkoztatási célok és az egyén személyes céljai alapján valósul meg. Ha ez összhangban van az intézményi célokkal, akkor ennek támogatását a főiskola minden esetben felvállalja. 3. 4. 1. 2. Az oktatók-kutatók minőségének támogatása Már a 2006-ban elkészült IFT-ben is célként határoztuk meg az átlagéletkor csökkentését és az állomány fiatalítását. E cél megvalósításának lehetőségét abban látjuk, hogy a fiatal, agilis munkatársainkat ösztönözzük és támogatjuk a tudományos fokozat mielőbbi megszerzésére. Különösen indokolt a fiatalítás a kormány politikai elveinek figyelembe vétele miatt, ugyanis a jelenleg nyugdíjasként foglalkoztatott dolgozók 2013. év júliusától feltehetően nem vállalják fel a nyugdíj kiesését és távozni fognak az intézményből. A kilépő oktatók helyére a minőségirányítási programok alapján és a szakmai szempontok figyelembe vételével csak tudományos fokozattal rendelkező, idegen nyelven történő oktatásra képes személyeket alkalmazunk. Az oktatás gyakorlatorientációjának növelése érdekében új felvétel esetén előnyben részesítjük azokat a pályázókat, akik az FKR követelményeinek való megfelelés mellett több éves, az oktatott tárgyakhoz kapcsolódó szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Az oktatási tevékenységet végzők oktatásban eltöltött ideje átlagosan 20 év, azon oktatók esetében, akik az oktatás mellett gyakorlati tapasztalatot is szereztek, az ehhez kapcsolódó idő átlagosan 12,5 év. Az intézménynél megbízásos jogviszonyban tanszékenként átlagosan 2-3 fő külső szakember vesz részt az oktatásban, amely annak gyakorlati jellegét jelentősen emeli. A külső szakemberek bevonásának mértéke az oktatói leterheltség függvényében évente változó. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya jelentősen javult az elmúlt években, az oktatói munkakörben foglalkoztatott létszámhoz viszonyítva 2011-ben elérte a 62,2 százalékot, amely 2009-hez képest 12,8 százalékponttal való emelkedést mutat. Ezt a tendenciát a jövőben is szeretnénk fenntartani, ezért folyamatosan támogatjuk a doktori képzésben résztvevőket a tandíj és utazási költség finanszírozásával. Igény szerint, egyénileg támogatjuk továbbá az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését is. Működtetői körben fontosnak tartjuk az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli továbbképzéseket, illetve a szakmai konferenciákon való részvételt. Nagy hangsúlyt fektetünk a kutatási és publikációs aktivitásra, az FKR munkaköri követelményként határozza meg az oktatói munkakörben foglalkoztatottak számára a kutatási tevékenységet, amely a munkaidőalap tervezésénél is megjelenik. A Tudományos Tanács évente kiírt pályázatai is támogatják ennek megvalósítását, elsősorban azokat a színvonalas kutatási tevékenységet végző, a Szolnoki Főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatókat/kutatókat részesítjük támogatásban, akiknek kutatása összhangban áll a Szolnoki Főiskola K+F+I stratégiájával.

44


7.sz. táblázat Megnevezés Keret összege (e Ft) Résztvevők száma (fő)

Tudományos Kutatási Alapból történő finanszírozás 2009-12. év 2009. év 3500 26

2010. év 3500 28

2011. év 3000 31

2012. év 2365 19

2012-ben a tudományos célok támogatására elkülönített alap nagysága a költségvetési elvonások miatt csökkent, annak ellenére az egy főre jutó, kutatásra fordítható összeg a felhasználók alacsonyabb száma miatt növekedett. 3. 4. 1. 3. Az oktatók-kutatók minőségének mérése és értékelése, visszacsatolás Mind az oktatói, mind a kutatói munkakörökben nagy hangsúlyt fektetünk a teljesítmény minőségének mérésére, annak rendszerességére, amely évenkénti teljesítményértékelésben realizálódik. Ennek folyamata a minőségirányítási dokumentumokban szabályozott, az oktatók esetében az alábbi területekre terjed ki:   

szakmai követelmények: oktatás minősége, tudományos tevékenység, publikálási aktivitás, tananyagfejlesztés, hallgatói munka irányítása, általános követelmények: határidők, pontosság, alkalmazkodóképesség, emberi kapcsolatok, csapatmunka, kommunikáció, személyes megjelenés, intézménnyel szembeni lojalitás, közéleti követelmények: intézményi testületi, bizottsági tagság, marketingmunkában való részvétel, intézmény képviselete szakmai szervezetekben, rendezvényeken való részvétel, forrásszerzési tevékenység.

A kutatói munkakörök teljesítményértékelése szabályozott, azonban jelenleg ilyen munkakörben nem alkalmazunk dolgozót. Az oktatók kutatási tevékenységének minősítési szempontjait az oktatói munkakörökre érvényes dokumentum tartalmazza. Az oktatók értékelésének formái: oktatói munka hallgatói értékelése (OHV), önértékelés, tanszékvezetői értékelés, munkáltatói értékelés. Az oktatók minőségének értékelésénél fontosnak tartjuk az oktatói munka hallgatói véleményezését. Az OHV értékelési szempontjai: új elméleti ismeretek nyújtása, gyakorlati problémák megoldásának támogatása, elemzési és értékelési képességek fejlesztése, szakmai kommunikáció fejlesztése, vitakészség fejlesztése, menedzseri döntéskészség fejlesztése, szervezőkészség fejlesztése, team-munka fejlesztése, oktatástechnikai támogatottság, tantárgyi program elérhetősége, kötelező és ajánlott irodalom elérhetősége, óratartási fegyelmezettség (elmaradt órák, azok pótlása, órakezdés és befejezés). Tekintettel arra, hogy az oktatói/kutatói/tanári kategóriában több munkakört különböztet meg az Ftv. (egyetemi tanár, főiskolai tanár, főiskolai docens, adjunktus, tanársegéd, valamint kutatói és tanári munkakörök) ezért a követelmények is differenciálódnak. A reális, összehasonlítható és ösztönző mérés érdekében dolgoztuk ki a teljesítményértékelés rendszerét, amelyet a vizsgált időszakban módosítottunk.

Az oktatók teljesítményértékelése önértékeléssel indul, majd a végleges értékelő lap kitöltése a közalkalmazott és a munkahelyi vezető konszenzusával történik. Az osztályozó skála mellett lehetőség van egyéni célok és feladatok meghatározására, kijelölésére, melynek megvalósulása és értékelése a következő évi teljesítményértékeléssel ellenőrizhető. Az értékelés eredményei az oktatásban és a munkaerő-gazdálkodásban is hatékonyan felhasználhatók. Az oktatók a hallgatói véleményeket feldolgozva kapják meg, így minden oktató tudomására jut teljesítményének hallgatók általi összesített megítélése. Ennek alapján fejlszti az oktatás módszereit, illetve hallgatókkal való kapcsolatát. A tanszékvezetői értékelés során felmerülő problémák megoldására közösen dolgoznak ki reális megoldásokat. Az oktatói értékelés pozitív eredményeként a rektor döntése alapján kerülhet sor előléptetésre, vagy javadalmazásra, míg negatív esetben elmarasztalásra, vagy az oktatói munka alóli felmentésre. Az oktatói karriertervezés szorosan összekapcsolódik az FKR-ben meghatározott munkaköri előmenetellel. A teljesítményértékelés során meghatározott egyéni karriercélok figyelembevételével az tanszékvezetők a Foglalkoztatási Tervben jelzik, hogy mely oktatók teljesítették a magasabb rangú munkakör követelményeit, ezáltal az előléptetések tervezhetőek. Évente tanszékenként 1-2 fő oktató előléptetése történik. Tekintettel arra, hogy a törvény, valamint a belső szabályozás meglehetősen szigorú és lassú előmenetelt biztosít, igyekszünk az oktatóknak lehetőség szerint mellék-életpályákat is biztosítani. Ha az oktató szakterülete engedi 45


és hajlandóságot mutat, bevonható szakértőként a funkcionális feladatokba is (pl. intézményi marketing, hallgatói szolgáltatások, nemzetközi tevékenység, stb). Az utóbbi években jelentős forrásokra tettünk szert EU pályázatok elnyerésével. A pályázati tevékenység során a szakértői/kutatói feladatokkal szintén oktatóinkat bíztuk meg. Ez nemcsak a jövedelem növekedését eredményezte, hanem a szakmai tapasztalataik is gyarapodtak. Az oktatói elégedettség vizsgálatok jól támogatják a különböző fejlesztéseket. Ilyen vizsgálat az infrastruktúra megítélésével kapcsolatos kutatás, de az intézmény működésével kapcsolatos oktatói vélemények feltárására alkalmazott kérdőív is tartalmaz olyan kérdéseket, amelyekből következtetni lehet elégedettségükre. 3. 4. 2. Emberi erőforrás tervezése és fejlesztése az oktatást segítő munkakörökben Az oktatást segítő (működtetői) munkakörökben a humánerőforrás menedzsment tervezése és fejlesztése az oktatói munkakörökhöz hasonló. A FKR ezekben a munkakörökben is előírja az elvárható szakmai felkészültséget és hozzáértést, a munkakör sajátosságainak megfelelő kommunikációs készséget, kompetenciákat (szolgáltatói attitűd, partneri hozzáállás, felelősségtudat, lojalitás empátia, megbízhatóság, etikus magatartást, stb.). A Foglalkoztatási Terv szerint történik az emberi erőforrás tervezése, amely magában foglalja a továbbképzéseket is. A munkatársak egyéni továbbtanulását abban az esetben támogatjuk, ha az kapcsolódik az adott munkakörhöz. Kiemelt célunk, hogy a működtetői munkakörökben a végzettségi szint emelkedésével hatékonyabbá váljon az operatív munkavégzés. Ennek jegyében támogatjuk a felsőfokú tanulmányok folytatását, nyelvi kompetenciák fejlesztését, de a munkakörhöz kapcsolódó további szakképesítés megszerzését is. Különösen fontosnak tartjuk a továbbképzéseket azokban a munkakörökben, ahol a munkatársak közvetlen kapcsolatba kerülnek a hallgatókkal. Így a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ, a Könyvtár és Távoktatási Központ, valamint a tanszéki ügyintézők esetében kiemelt hangsúlyt fektetünk a készségek fejlesztésre. A működtetői munkakörökben a teljesítményértékelés rendszere szinte teljesen megegyezik az oktatói teljesítményértékeléssel. Általános elvárás a munkatársak felé a szakmai tudás, a precizitás, minőség, alkalmazkodóképesség, az emberi kapcsolatok, a csapatmunka, a kommunikáció. Közéleti tevékenység értékelésének szempontja a testületi/bizottsági munka, az intézmény képviselete szakmai szervezetekben, a rendezvényeken való közreműködés, a forrásszerzési tevékenység. A szakmai követelmények értékelése a következő szempontok alapján történik: felkészültség, ügyfél-orientáció, fizikai terhelhetőség, eszközhasználati ismeretek, döntéshozatali képesség, kreativitás, felelősségérzet, hivatástudat, produktivitás. Munkatársaink folyamatos visszajelzést kapnak a munkájukról, a teljesítményértékelés esetükben is évente történik értékelő megbeszélés formájában a munkahelyi vezetővel közösen. 3.5. TANULÁSTÁMOGATÁS, ESZKÖZÖK ÉS HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK 3. 5. 1. Az oktatás infrastruktúrája A Szolnoki Főiskolán a hallgatók tanulását komplex rendszer működtetésével támogatjuk, amely magában foglalja az oktatási infrastruktúrát, a képzéshez szükséges gyakorlóhelyeket, az intézmény könyvtárát, kollégiumait és egyéb közösségi tereit, valamint a kapcsolódó fizikai és szellemi szolgáltatásokat. Az intézmény tudatosan törekszik e rendszer fenntartására és fejlesztésére, amelynek során megtervezi az infrastruktúra elemeit, a kapacitások hatékony kihasználását, működteti az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat, valamint méri azok hatékonyságát és szükség esetén módosítást, változtatást hajt végre. A hallgatói szolgáltatások nyújtásának szabályait, a szolgáltatók tevékenységét a Minőségbiztosítási szabályzat és az adott szolgáltató szervezet szabályzata tartalmazza. A hallgatói szolgáltatások nyújtásánál kiemelendő a Hallgatói Szolgáltatások Központja, a Könyvtár és Távoktatási Központ, valamint a sportolás lehetőségét és feltételei biztosító és a sportegyesületekkel történő kapcsolattartást megvalósító Sport- és Szabadidő Központ tevékenysége. A Főiskola oktatási infrastruktúrája megfelelő, a különböző képzési programokhoz igazodva biztosítja a hallgatók oktatásának feltételeit. 46


2008-ban a képzés 3 városban folyt (Szolnok, Budapest, Mezőtúr), amely számában ugyan nem változott, de összetételében módosult (Szolnok, Budapest Kiskunfélegyháza). Mezőtúron a Tangazdaság ugyan biztosítja az agrár szakos hallgatók szakmai gyakorlatának lehetőségét, azonban a mezőgazdasági mérnöki szak indításának hiányában jelenleg nem tölti be ezt a funkciót. Az oktatás helyszínei az Oktatási Hivatal által engedélyezettek, a szükséges tantermek, szaklaborok, berendezések, eszközök rendelkezésre állnak. Az oktatási infrastuktúra kiemelt elemeit a 32. sz. melléklet tartalmazza. A tantermek műszaki állapota és felszereltsége a Campus főépületében magas színvonalú, míg a „B” épület helyiségei felújításra szorulnak, amelyet a 2013-ban induló TIOP pályázat keretében történő beruházás során valósít meg az intézmény. Budapesten és Kiskunfélegyházán bérelt helyen folyik az oktatás, amelynek infrasruktúrája a követelményeknek megfelelő, 2012-ben az Oktatási Hivatal telephelyként akkreditálta azokat. A tantermek hallgatók általi hozzáférhetősége biztosított, berendezésekkel, informatikai és egyéb oktatástechnikai eszközökkel való ellátottsága magas színvonalú, a minőség állandóságát a folyamatos monitoring biztosítja (üzemeltetői, oktatástechnikai). A felhasználók elégedettségét az infrastruktúra megfelelőségével kapcsolatos vélemények feltárása során mérjük két online kitölthető kérdőív segítségével: „Hallgatói vélemény az infrastruktúráról” és „Munkatársak véleménye az infrastruktúráról”. Az eredményekből nyert visszacsatolás folyamatos javulást eredményez. Az oktatás informatikai támogatása magas színvonalú, amely az eszközök és szoftverek számában is mérhető. A hallgatók számára biztosított publikusan hozzáférhető gépek száma az igényekhez igazodó (62 db). Az informatikai laborok gépei szintén szabadon hozzáférhetők (összesen 204 db). Az egy hallgatóra jutó gépek száma jónak mondható, mivel a hallgatók többsége saját eszközzel rendelkezik, és csak szabadon használható vezeték nélküli internet hozzáférést igényelnek a közösségi helyiségekben és a kollégiumi terekben. Az eszközök, berendezések hozzáférhetősége 100 százalékos, tartalék eszközökkel támogatott. Az intézményi rendszerek éves szintű rendelkezésre állása 99 százalékos. A karbantartásra, fejlesztésre fordított üzemidő kiesés minden esetben tanulmányi és vizsga időszakon kívülre ütemezett. A jelenlegi igényeinek megfelelően minden tagozat és minden képzési program teljes egészében ellátott informatikai laborral. Elképzelésünk szerint a laborok további fejlesztése interaktív eszközök segítségével valósul meg, a digitális oktatási anyagok teljes mértékű fejlesztése, korszerűsítése mellett. Az Informatikai Központ (IK) az integrált intézmény központi szervezeteként működik, így teljes egészében ellátja annak oktatástechnikai, informatikai és telekommunikációs üzemeltetési feladatait. Ide tartozik továbbá a beszerzéssel, karbantartással, fejlesztéssel kapcsolatos feladatok mellett a különböző pályázatok informatikai kiszolgálása is. Az IK tevékenységében az oktatáshoz és tanulmányi adminisztrációhoz kapcsolódó intézményi rendszerek magas színvonalú üzemeltetése kiemelt szerepet játszik, de fontos feladat a kollégiumi internetes hálózat és tűzfalrendszer üzemeltetése is. Az intézményi hálózati ellátottság 100 százalékos, mely vezetékes és vezeték nélküli hálózati kapcsolódási pontokból áll. Az internet minden hálózati végponton hozzáférhető az intézményi informatikai szabályozásnak megfelelően. Az intézményben összesen 11 számítógépes labor üzemel 175 teljes számítógépes konfigurációval. Ebből a budapesti kihelyezett tagozaton egy teremben (összesen 8db géppel) a kiskunfélegyházai tagozaton kettő gépteremben (összesen 21 gépel) támogatjuk az oktatást. Minden labor, gépterem az oktatás elvárásainak megfelelő szoftveres és hardveres felszereltséggel rendelkezik. Az intézmény tantermeiben összesen további 32 db oktatástechnikai hordozható gép üzemel. Az oktatástechnikai berendezések (projektor, vetítő vászon, audio-video berendezések) minden tanteremben, laborban rendelkezésre állnak. További 3 labor interaktív eszközökkel is felszerelt. A szoftveres ellátottságot a Microsoft operációs rendszereinek és irodai alkalmazásainak használata biztosítja, igazodva a magyar felsőoktatási elvárásokhoz. A műszaki képzés külön CAD/CAM gépteremmel rendelkezik (összesen 16 grafikus munkaállomással), mely a legkorszerűbb 3 dimenziós szkennerrel és nyomtatóval is felszerelt, lehetővé téve a szilárdtest modellezés oktatásának támogatását. 47


8. sz. táblázat

Informatikai rendszerek

Oktatás-támogatási szoftveres rendszerek Evasys: Online kérdőív kitöltő és elemző rendszer RLB: könyvelési, könyvviteli oktatási rendszer SPSS: Statisztikai elemző, értékelő rendszer HostWare: Front Office oktatási rendszer Nagy Utazás: utazás szervezési integrált rendszer Logisztikai oktató rendszer Autodesk Inventor: CAD rendszer NextEngine Dimension: CAM 3D szilárdtest modellező rendszer

Intézményi rendszerek Neptun: Intézményi tanulmányi rendszer Poszeidon: Intézményi központi iktatási rendszer ILIAS: Távoktatási rendszer Aleph: Könyvtári katalógus rendszer Timer: tanulmányi hivatal ügyfélhívó rendszere Intézményi webportál rendszer (www.szolf.hu) Hallgatói Önkormányzat portálja (www.szolfhok.com)

Az alapképzési szakoknál, a képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott kompetenciák megszerzésének biztosítása érdekében az intézménynek szakmai gyakorlat keretében biztosítani kell olyan szakspecifikus, korszerű infrastruktúrát igénylő, egyéni, vagy team munkában végrehajtható feladatok ellátását, amelyek a vállalati gyakorlóhelyek mindegyikén nem valósíthatók meg. Ebben nyújtanak támogatást a szaklaborok, amelyek felszereltsége a szak jellegétől függően, különböző eszközök és szoftverek rendelkezésre állását kívánja meg. Az üzleti szakok szaklaborjai Szolnokon a „B” épületben helyezkednek el, amelynek jövőbeli felújítása a szaklaborok helyiségeit is érinti. Budapesten és Kiskunfélegyházás 1-1 multifunkcionális szaklabor áll rendelkezésre, amelyek megfelelő szervezéssel valamennyi szak rendelkezésére állnak. Az évközi és összefüggő szakmai gyakorlatot a hallgatók bázis gyakorlóhelyeken, vagy a hallgatók által önállóan szervezett és a szaktanszékek által engedélyezett szervezeteknél töltik. A gyakorlat feltételeit az együttműködési megállapodásnak megfelelően e szervetek biztosítják, a főiskola azt mentori rendszerének keretében is képes ellenőrizni és értékelni. A műszaki menedzser és a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök szakos hallgatók tanműhelyi gyakorlata a főiskolával együttműködő Szolnoki Műszaki Szakközép és Szakiskola Jendrassik György Gépipari tagintézményének műhelyeiben folyik, ahol korszerű gépek és eszközök állnak rendelkezésre. A TIOP pályázat keretében megvalósuló beruházásban új szaklaborok és műhelyek kialakítását tervezzük. A turizmus-vendéglátás szakon a vendáglátás termelési és értékesítési folyamatainak elsajátítása a vendáglátó kabinet tankonyháin és a felszolgáló gyakorlóban folyik. Emellett a tanszállodában is szervezünk gyakorlati foglakozásokat.

A Főiskola kezelésében álló Tangazdaság az agrár szakos hallgatóknak nyújt lehetőséget arra, hogy tevőlegesen is részt vegyenek a növénytermesztés és állattenyésztés műveleteiben. A Tangazdaság infrastruktúrájának bemutatását az önértékelés korábbi fejezete tartalmazza. 3. 5. 2 Könyvtári infrastruktúra és szolgáltatások A Szolnoki Főiskola könyvtára a hallgatói szolgáltatások szempontjából meghatározó jelentőségű. A 1993-ban alapított könyvtár az intézmény önálló szervezeti egységeként működik, Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ néven. Jellegét tekintve felsőoktatási, nyilvános szakkönyvtár. A szabadpolcos elrendezésű, 1123 m2 alapterületű, 108 férőhellyel, 25 db számítógéppel, wifi internet hozzáféréssel rendelkező Könyvtárban, heti 40 órás nyitva tartással 8 szakképzett könyvtáros látja el a szakmai feladatokat. 9. sz. táblázat

Könyvtári szolgáltatás feltételei 2012. december 31.

Beiratkozott olvasók száma

Férőhelyek száma

Férőhelyek %-ban

Terület (m2)

Számítógépes ellátottság

Könyvtárosi státusz

6223

108

1,7

1123

25

8

48


A könyvtár gyűjtőköre: magyar gazdaság, külgazdaság, kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom, marketing, marketingkommunikáció, kül- és belpiac, vállalkozás, üzleti információk, nemzetközi marketing, menedzsment, vállalatgazdaság, jog, számvitel, külgazdaságpolitika, pénzügy, nemzetközi pénzügyek, kisvállalkozás, vezetéstudomány, humán erőforrás menedzsment. Továbbá mérnöki tudományok, mezőgazdaság-erdőgazdaság, növénytermesztés, állattenyésztés, mezőgépészeti és agrárgazdasági szakinformációk, kémiai technológiák, mechanikai technológiák hazai és külföldi irodalmának gyűjtése tartozik bele, szükség szerinti mélységben. A gyűjtőkörbe sorolhatók a Főiskola hallgatói által készített szakdolgozatok, TDK dolgozatok is. Mellék-gyűjtőkörébe tartozóan gyarapítja a fő-gyűjtőkörhöz kapcsolódó határterületi tudományágak szakirodalmát. Külön-gyűjteménynek minősülnek: szakácskönyvek, Európai Unió, informatikai, valamint angol nyelvű szakirodalom. A könyvtári állomány 104.971 dokumentumegységből áll, melyek feltártsága 100 százalékos az ALEPH integrált könyvtári rendszerben. Az állomány 98 százaléka szakinformáció hordozó. Állományából 78.030 db könyv, 23.126 db jegyzet, 741 db kazetta, 483 db video, 1048 db CDROM, 1328 db bekötött folyóirat, 190 db hangoskönyv, 25 db E-jegyzet. Folyóirat-állományában papír alapú folyóiratok is (összesen: 69 cím) találhatók, de idegen nyelvű papír alapú ( 5 cím) is válogathatnak a hallgatók és oktatók. Az egy hallgatóra jutó állomány nagysága 43,2 db/fő, míg a szakirodalmi állomány esetében ez 42,1 db/fő. A könyvtári állomány részletes adatait a 33. sz. melléklet tartalmazza. A könyvtári állomány tudományterületi megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az állomány jelentős része alkalmazott tudományokhoz és társadalom-tudományokhoz kapcsolódik, ezek részesedése az összes szakirodalomból 64,2 százalék. A papír alapú folyóiratoknál a társadalomtudományi tárgyúak dominálnak, de az egyes alapképzési szakokhoz tartozó szakfolyóiratok is megtalálhatók. Az állomány fejlesztése tudatosan tervezett, a tanszékek minden tanév kezdése előtt jelzik a szakirodalom változását, az állomány ehhez igazodóan módosul. A könyvtári szolgáltatások a hallgatók számára elérhetőek, azok használata a szolgáltatások jellegétől függő. A hagyományos szolgáltatások közé tartoznak az ingyenes szolgáltatások (helyben használat, online katalógus (ALEPH), olvasótermi referens-tájékoztatás, folyóirat-olvasó használata) és a térítéses szolgáltatások (kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, témakutatás, scannelés, fénymásolás, Internet-használat). A könyvtári szolgáltatásokat igénybevevők 77,4 százaléka a helyben-, vagy távhasználók köréből kerül ki, míg 22,6 százalékuk kölcsönzési szolgáltatást vesz igénybe. A dokumentumok számát tekintve megállapítható, hogy az összes dokumentum 94,5 százaléka kötődik a helyben-, és távhasználók köréhez, míg a kölcsönzők a dokumentumok mindössze 5,5 százalékát használják. A részletes adatokat a 34. sz. melléklet tartalmazza. A hallgatók tanulását jól támogatják az elektronikus adatbázisok és folyóiratok. Az oktatott tudományterületeknek megfelelő elektronikus, szabad hozzáférésű adatbázisok száma 20, míg az előfizetett adatbázisok száma 2 db. Ezen adatbázisok mindegyike multidiszciplináris jellegű, amelyek több ezer folyóirat elérését teszik lehetővé. A Könyvtár - alkalmazkodva a megváltozott olvasói szokásokhoz -, az elmúlt években új, elektronikus, távoli hozzáférésű szolgáltatásokkal fejlesztette kínálatát (Könyvajánló, Ízelítő, Cikk-lapozó, Szemle). A könyvtár igénybevételének hatékonyságát célozza az első évfolyamos, nappali tagozatos hallgatók részére nyújtott szolgáltatás. A mintatantervben szereplő Tanulás- és kutatásmódszertan tárgy sikeres teljesítésének része a könyvtárhasználati foglalkozásokon, könyvtári környezetben való részvétel, melynek célja az információkeresési technikák kiszélesítése, a hiteles, releváns adatbázisok megismerése, a magyar és idegen nyelvű OPAC felületeken történő önálló keresés elsajátítása. 2012-ben 101 fő vett részt a szervezett képzéseken. A könyvtár pályázati tevékenysége eredményes, amely új szolgáltatások kiépítésére és működtetésre, a szakirodalmi és szépirodalmi állomány gyarapítására irányul (TÁMOP, KEBA, Márai program). A könyvtár a Minőségbiztosítási szabályzatban leírtak szerint működik, a külső auditok során munkájának megítélése minden esetben pozitív volt. A Könyvtári Szakfelügyelet 2011. február 15-i ellenőrzésekor összességében nagyon kedvezően értékelte a Könyvtár tevékenységét, a 100 pontos minőségi kérdőíven 93 pontot értünk el. 49


3. 5. 3 Kollégiumi, szociális, rekreációs, kulturális infrastruktúra és szolgáltatások A Szolnoki Főiskola kiemelt feladatának tekinti a hallgatók kollégiumi ellátásának biztosítását és a kapcsolódó szolgáltatások nyújtását. A kollégiumot igénylő hallgatók mindegyikének tudunk szállást biztosítani, a levelező- és távoktatásos képzés hallgatóinak korlátozott számban vendégszobákat kínálunk. A két és három ágyas szobák nagy része összkomfortos. Kollégiumunk fontos jellemzője, hogy alapfunkciójukon túl kiváló lehetőséget nyújt kulturális és sporttevékenységre, valamint a szabadidő hasznos eltöltésére. Önálló edzőteremmel, teniszpályával, valamint számos egyéb sporteszközzel kívánjuk hallgatóink komfortérzetét növelni. A hallgatók kollégiumi érdekképviseletét a Kollégiumi Diákbizottság látja el. Az infrastruktúra részletes adatait a 35. sz. melléklet tartalmazza. 3. 5. 4. Az oktatók hallgatói elérhetősége Az oktatók hallgatók általi elérhetősége az intézményben biztosított, személyes és elektronikus kapcsolatfelvétel formájában is. A szemeszterek megkezdésekor az órarend ismeretében az oktatók fogadóórát jelölnek ki, amely a tanszéki honlapon és a tanszéki hirdetőn is feltüntetnek. A hallgatók így személyesen is intézhetik problémáikat. Az elektronikus-, illetve telefonos kapcsolatfelvétel biztosítéka a tanszéki honlapon található elérhetőség. A főiskolán az oktatóihallgatói kapcsolatrendszer nagyon szoros, a tanszékek hallgatóorientáltságát mutatja, hogy az oktatók a fogadóórákon kívül, szinte bármikor elérhetők. Az elektronikus elérés lehetőségét bővíti a néhány oktatónk által üzemeltetett és karbantartott saját webportál és annak szolgáltatásai. 3. 5. 5. Hallgatói tanácsadás rendszere A hallgatói tanácsadás rendszere elsősorban a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központhoz és a Hallgatói Szolgáltatások Központjához kapcsolódik, de ezen túlmenően minden szervezeti egység aktívan részt vállal. Az intézmény által szervezett „Információs Napok” időszakában az elsős hallgatók részére szervezett tanácsadást tartunk, amely kiterjed:  az egyéni tanulásszervezés és tanrend kialakításának praktikus ismereteire (tanterv, tantárgyfelvétel, Neptun, ILIAS),  a szakfelelősök által tartott tájékoztatókra, a szaktanszékeken folyó tevékenység ismertetésére, amely lehetőséget nyújt a tanszék oktatóinak és ügyintézőinek megismerésére is,  a tantervbe beépített idegen nyelvek felvételével és tanulásával, a nyelvvizsgára történő felkészítéssel és vizsgalehetőségekkel kapcsolatos intézményi gyakorlat bemutatására,  a sportolási, rekreációs, egészségmegőrző, tudományos-ismeretterjesztő, öntevékeny művészeti, diákközéleti lehetőségek bemutatására,  a hallgatói szolgáltatások (kollégiumok, szociális-jóléti juttatások) és a külföldi tanulási lehetőségek, munkalehetőségek ismertetésére. Év közben e tevékenység folyamatosan történik, amelynek során nagy hangsúlyt fektetünk a tanulmányi előmeneteli problémákkal küzdő hallgatók személyes tanácsadására (TOK, szaktanszékek), valamint a szociálisan hátrányos hallgatók segítésére. A tanácsadásban aktív szerepet betöltő szervezeti egységek tevékenységének értékelését rendszeresen végezzük (beszámoltatás, átvilágítás, elégedettségmérés), amelynek eredményeit felhasználva javítjuk a szolgáltatás minőségét, illetve új szolgáltatásokat vezetünk be (pl. ügyfélhívó és időpont foglaló rendszer, Neptun kérvénykezelő-, megajánlott jegy- és opció, MeetStreet opció). Az elsős hallgatók beilleszkedésében, és valamennyi hallgató problémáinak kezelésében nyújt jelentős segítséget a HÖK, személyes, vagy elektronikus tanácsadással (HÖK honlapon „Kérdezz – felelek”, „KISOKOS”) járul hozzá a hallgatói elégedettség emeléséhez. A Hallgatói Szolgáltatások központja széleskörű szolgáltatásokat kínál a hallgatók számára, melyek eredményességét rendszeresen méri a következő eszközökkel. 

A programokra történő jelentkezés önkéntes, ezzel biztosítjuk, hogy csak azok a szolgáltatások működnek, amelyekre valós hallgatói igény van.

50


 

A szolgáltatások meghirdetése előtt igényfelmérést tartunk a Karriernapon, ahol a hallgatók kérdőív formájában, illetve szóban is elmondhatják igényeiket. Az igénybe vett szolgáltatásokkal való elégedettséget a szolgáltatást nyújtó szakember méri fel, amelyről tájékoztatja a HSZK munkatársait.

A HSZK egyik alegysége a Hallgatói és Alumni Tanácsadó Iroda, amely a tanácsadással és az ahhoz kapcsolódó intézményi szintű rendezvények szervezésével, valamint a pályakövetéssel foglalkozik. Fő feladata az alumni kapcsolatok és a diplomás pályakövetési rendszer működtetése. A HSZK által nyújtott tanácsadás típusai: életvezetési, mentálhigiénés-, életmód-, karrier-, életviteli- és tanulmányi tanácsadás. A fakultások megszűnése utáni időszakban a tanácsadási tevékenység egységessé vált, ennek eredményeit 2010-2012-re vonatkozóan a 36. sz. melléklet tartalmazza. 3. 5 . 6 Egyéb hallgatói szolgáltatások A hallgatói tanulmányok és a diploma kiadásának eredményességét szolgálják az idegen nyelvi kompetenciák elérését célzó szolgáltatások. Az intézmény munkaerő-piaci kutatásai azt mutatják, hogy a vállalati elvárások elsősorban a hallgatók idegen nyelven történő kommunikációjának fejlesztésére irányulnak, amelynek érdekében szükségessé vált a tantervbe épített magas óraszám mellett a szolgáltatások választékának bővítése is. Ezeket a szolgáltatásokat az Idegen Nyelvi Tanszék koordinálja, amelyek a következők:  speciális C-tantárgyak oktatása  nyelvi felzárkóztatók szervezése,  nyelvvizsga felkészítők szervezése,  Szakkollégium Idegen Nyelvi Támogató Csoport / International Club, egyéni tanácsadás  idegen nyelvű könyvek adományozása. A hallgatók mozgásigényének kielégítését, egészséges életmódjának kialakítását és fenntartását szolgálják a szervezett formában megnyilvánuló sportszolgáltatások. Ezek a tantervbe épített testnevelés órákon túlmenően az órarendben órarendi sávként szerepelő szabadidős sporttevékenységekben jelennek meg, amelyek koordinálását a Főiskola Testnevelési csoportja végzi. A támogató tevékenység formái:    

a hallgatók által választott, a főiskola tárgyi feltételeihez igazodó bármilyen sportág elsajátítása, gyakorlása, menedzsersportok elsajátítása és fejlesztése, évközi és nyári sporttáborok (sítábor, vízi rafting túra), szabadidő aktív eltöltését támogató kirándulások.

Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a versenyszerűen sportoló hallgatók támogatására. Az egyesületekkel kötött együttműködési megállapodás alapján sportolói ösztöndíjjal, valamint kedvezményes tanrenddel támogatjuk az általuk javasolt, kiemelkedő sporteredményeket felmutató hallgatókat (kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vízilabda, evezés, kajak-kenu, atlétika). Az egyesületek egy része Szolnoki Főiskola néven vesz részt a bajnokságban, illetve versenyeken. A sportolókkal szembeni tanulmányi elvárások szintjét 2011-ben emeltük, támogatásuk egyik feltétele a szemeszterenkénti 15 kredit elérése. A sportolás infrastrukturális lehetőségét a 37. sz. melléklet tartalmazza. 3.6. BELSŐ INFORMÁCIÓS RENDSZER A Szolnoki Főiskola gondoskodik a tevékenységét, különösen képzési programjai eredményes működtetését biztosító információk szisztematikus gyűjtéséről, elemzéséről, felhasználásáról, az információs csatornák eredményes működtetéséről, mely kiterjed:      

a hallgatói előmenetel követésére, a hallgatói elégedettség mérésére, a képzések munkaerő-piaci alkalmazhatóságára, a diplomás pályakövetésre, az intézmény kulcsfontosságú eredményességmutatóinak mérésére, más hazai és külföldi intézményekkel való összevetésre.

51


Az információs rendszer az intézményi akkreditáció óta eltelt időszakban átalakult, a változtatás kiterjedt a képzési információk gyűjtésének, elemzésének és felhasználásának fejlesztésére, a külső és belső kommunikációt végző szervezetek és személyek kompetenciájának meghatározására, a kommunikációs csatornák és támogató informatikai rendszerek fejlesztésére. A képzéssel kapcsolatos információk egy része a képzések fejlesztéséhez, másik része az oktatásirányítás és szervezés fejlesztéséhez kapcsolódik. A képzés fejlesztése során felhasznált információkat a „Felhasználói és szakértői vélemények feltárásának rendszere” c. dokumentum tartalmazza. Az információk gyűjtését, feldolgozását és értékelését a KIR-MIR, valamint a HSZK vezetője koordinálja, az információk felhasználása a képzés fejlesztésében az akkreditációs és képzésfejlesztési rektor-helyettes kompetenciája. A célirányos információk gyűjtésébe a szaktanszékek is bekapcsolódnak. Az információk gyűjtésének és feldolgozásának módszereit folyamatosan fejlesztjük. Az oktatásirányításhoz és fejlesztéshez kapcsolódó információk gyűjtésében a TOK, illetve a tanszékek vesznek részt, koordinálását és értékelését az oktatási és tudományos rektor-helyettes végzi. Az intézményi szintű külső és belső kommunikáció irányítását a főtitkár végzi, ennek keretében koordinálja a Kommunikációs és Marketing Iroda tevékenységét. A marketingtevékenység szakmai felügyeletét az Akkreditációs és képzésfejlesztési rektor-helyettes látja el. Az intézmény külső kommunikációja során több helyi és országos médiummal vagyunk kapcsolatban, a médiaakativitás mértéke növekvő tendenciájú. A belső kommunikáció összetett, kiterjed a vezetés és alkalmazottak közötti, az oktatók és hallgatók közötti, valamint a szervezeti egységek közötti kommunikációra is. Ez minden estben kétirányú kommunikációt jelent. 2009-ben a hallgatókkal való kapcsolattartás három csatornán zajlott. A tanulmányi ügyekben a Neptun rendszeren keresztül tájékoztatták a tanulmányi ügyintézők a hallgatókat. Az egyéb, hallgatókat érintő ügyekben a Hallgatói Önkormányzat segítségét kértük. A Merkating Diákközpont, valamint a Karrier Iroda az állást, szakmai gyakorlati helyet kereső hallgatók, a felsőfokú végzettségű szakemberek, valamint a munkát kínáló cégek számára biztosította a kapcsolatteremtés lehetőségét, továbbá a HÖK-kel együttműködve a főiskolai hallgatók és dolgozók számára rendszeres és színvonalas programokat kínált. 2010. október 1-jén az intézmény szervezetracionalizálásra irányuló intézkedései keretében alakult meg a hallgatói tehetséggondozással és tanácsadással foglalkozó szervezeti egységeket integráló Hallgatói Szolgáltatások Központja (HSZK), amely az intézményi kommunikációs rendszer egyik meghatározó szervezeti egységévé vált. Tevékenysége a tehetséggondozásra, hallgatói tanácsadásra és pályakövetésre is terjed ki. A Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ tanulmányi ügyekhez kapcsolódó kommunikációja személyesen, vagy a Neptun rendszer felhasználásával történik. A hatékonyság növelésének érdekében, az évfolyamok közös e-mail címére küldött üzeneteket is használja. A HSZK négy csatornán keresztül kommunikál a hallgatókkal: a Neptun rendszeren át a kiemelt állásajánlatokat, programokat, fontosabb intézményi híreket továbbítja, de a főiskolai honlapon, a hallgatói oldalakon, és a HSZK webes felületén is tájékozódhatnak a hallgatók. Az Alumni adatbázisban szereplő, végzett hallgatóinknak e-mailen küldenek havonta hírlevelet, amely az intézmény fontos rendezvényeit, híreit tartalmazza. Az intézményi honlap valamennyi felületéről elérhető a Panaszláda, amelyben a hallgatók nemcsak tanulmányi, hanem pl. az esélyegyenlőséget érintő kérdéseket, problémákat is jelezhetnek. Az észrevételek közvetlenül a HSZK vezetőjéhez futnak be, aki személyesen veszi fel a kapcsolatot a hallgatókkal. A Főiskola végzett hallgatóinak munkaerő-piaci életútját, előrehaladását a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) segítségével 2010 óta minden évben online kitölthető kérdőív segítségével méri a HSZK, az adatokat az AR/DPR szabályzatunk alapján az intézmény több szervezeti egysége is felhasználja. Hasonló módon történik az aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók továbbtanulási motivációjára, álláskeresési igényeire vonatkozó információk gyűjtése. Az írásbeli kommunikációban kiemelt szerepet tölt be a Szolnoki Főiskola weboldala, amely 52


egyaránt szolgálja a belső és a külső kommunikációt is. A www.szolf.hu internetes portál karbantartását, gondozását, folyamatos frissítését, tartalomfejlesztését és feltöltését a főtitkár irányításával, önálló munkakörben dolgozó online-tartalom menedzser végzi. A honlap mellett a munkatársak számára belső levelezési rendszert működtetünk (webmail.szolf.hu), a hallgatók, illetve az oktatók, a képzésszervezők, valamint a tanszéki és tanulmányi ügyintézők közvetlen kommunikációját pedig az ILIAS és a NEPTUN elektronikus rendszerek szolgálják. Az intézményi honlapon létrehoztunk egy „Hallgatói büszkeségeink” oldalt, ahol a tehetséggondozásban sikereket elért hallgatóink eredményeit követhetik nyomon az érdeklődők. Ezen adatokat – pl. ITDK, OTDK versenyen való részvétel, elért helyezések – a hallgatók elektronikus indexében is rögzítjük. Főiskolánk a belső információs rendszerek informatikai támogatottságát folyamatosan fejleszti. A belső kommunikáció elsődleges feladata, hogy naprakészen informálja a hallgatókat és munkatársakat az intézményi döntésekről és folyamatokról, valamint ápolja, fenntartsa a kapcsolatot a szervezeti egységek között, ezzel is erősítve az operatív és együttműködésre épülő munkát. A belső kommunikációban szóbeli és írásbeli kommunikációt egyaránt alkalmaz a Főiskola. A belső kommunikációban fontos szerepet kap a Poszeidon iktatási rendszer, amelynek használata minden munkatárs számára kötelező, hiszen ez biztosítja a dokumentumok közzétételét, az azokhoz történő állandó hozzáférés lehetőségét. A hallgatók folyamatos tájékoztatatását szolgálja a NEPTUN egységes felsőoktatási tanulmányi rendszer – amelynek használata minden hallgató és oktató számára kötelező –, valamint az ILIAS távoktatási keretrendszer, amelyet elsősorban a távoktatásos hallgatók és az őket oktatók/tutorálók használnak. A legutóbbi intézményi akkreditáció óta eltelt időszakban fejlesztésre került a belső információs, levelezési rendszer is, mely minden munkatárs számára elérhető hozzáférést biztosít, korlátozás nélkül. Kiemelt jelentőségű a 2011-ben végrehajtott honlap-fejlesztés és az online elérhetőséget biztosító dokumentumtár fejlesztés, melyek folyamatos működtetését és karbantartását az online-tartalom menedzser végzi. A szóbeli kommunikáció nem elhanyagolható, személyes és kétirányú kapcsolatot biztosít a vezetés és a munkatársak, valamint a hallgatók irányába. Kiemelhető az oktatói fogadóórák rendszere, a rendszeresen szervezett hallgatói fórumok és munkatársi értekezletek. A Szenátus ülései nyilvánosak, azokon – a zárt ülést kivéve – a Főiskola polgárai részt vehetnek. A belső információs csatornák működtetése során a Főiskola objektív, mért adatokon alapuló visszajelzést kap a tevékenységéről. A mérési eredményeket több területről, különböző módszerekkel szerzi be az intézmény. Időszakosan visszatérő rendszeres mérés alá esik a hallgatói, a volt hallgatói, a munkatársi és partneri elégedettség, a honlap látogatottsága – ezen belül mérjük az egyes portálok népszerűségét, a tartózkodás időtartamát –, valamint folyamatos kimutatást végzünk a média-megjelenésekről témafigyelés által is, és nem elhanyagolható tapasztalatokat gyűjt a Főiskola az informális csatornák, így pl. a Panaszláda útján is. A mérési eredményeket és a begyűjtött információkat a vezetők a terület felelőseivel értékelik, elemzik, majd az intézményi fórumokon bemutatják, illetve a szükséges intézkedéseket megteszik, azokat a kulcsfontosságú folyamatokba beépítik. A kapott eredmények több területen is jól felhasználhatók, így a képzésfejlesztési folyamatokban (tantervek, képzési tervek módosítása, új szakok indítása), a marketing tevékenységben (felvételi tájékoztatás, vállalati, ipari kapcsolatok fejlesztése, média tájékoztatás), a HR folyamatokban (az alkalmazási követelmények korrekciója, az oktatók ösztönző rendszerének korrekciója), a stratégiaalkotási folyamatban (másodelemzések, a versenytársak eredményeivel történő összevetés), a minőségbiztosítási folyamatban (a vevői elégedettség-mérés eredményei), a jelenlegi és a végzett hallgatóknak nyújtott karriermenedzsment-szolgáltatások fejlesztésében (életpálya-építés és követés szolgáltatásainak fejlesztése). 3.7.

NYILVÁNOSSÁG, A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA

A transzparencia és hitelesség elvét érvényesítve a Főiskola rendszeres, naprakész tájékoztatást ad tevékenységéről, az általa kínált programokról, eljárásokról és lehetőségekről. Az intézmény Képzési programja tartalmazza az alapképzések, felsőfokú és felsőoktatási szakképzések, szakirányú továbbképzési szakok részletes képzési és tanulmányi követelményeit, tanterveit. A „Tanulmányi és vizsgaszabályzatból” tájékozódhatnak az érdeklődők a képzések részletes 53


intézményi szabályairól, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, a hallgatók számára kínált tanulási lehetőségekről. A Főiskola stratégiai elemnek tekinti a pártatlan, következetes, semleges és pontos kommunikációt, amely biztosítja az intézmény teljes nyilvánosságát. Alapvető cél az intézmény tevékenysége során végrehajtott folyamatok hiteles ismertetése, és az eredmények folyamatos publikálása a térség vállalkozásai, intézményei és lakosai, valamint a fenntartó számára. A Főiskola és partnerei közötti bizalom elmélyítése érdekében elengedhetetlen a számukra szükséges és felhasználható információk közlése. A célkitűzések kijelölése, a programok, fejlesztési elképzelések és az eredmények bemutatása kapcsán a lehető legszélesebb nyilvánosságot kell biztosítani, hogy a Főiskola ezzel is fokozza intézményi, térségi elfogadottságát. Mindennek leghatékonyabb módszerei, eszközei a különböző rendezvények, konferenciák, fórumok, a sajtótájékoztatók, a nyilatkozatok, riportok, sajtóközlemények, cikkek, publikációk, az intézményi honlap, továbbá a szórólapok, nyomtatványok, hirdetmények és közlemények. A Főiskola kiemelt feladatának tekinti a térségfejlesztést és céljának vallja a térségi beágyazottság növelését. A rendezvények, konferenciák alkalmat teremtenek a Campus kapuinak megnyitására, ezáltal a nyilvánosság széleskörű biztosítására. 2010-ben az épületben 61 rendezvény volt, mintegy 12.000 látogatóval, 2011-ben 81 rendezvényen 18.540 látogató vett részt. 2012-re gyakorlatilag az ismertsége csúcsra jutott a Campus főépülete, 137 rendezvényen, 26.316 fő vett részt, és vitte jó hírünket a térségben és az országban. A tudományos és szakmai konferenciák, a szimfonikus zenekari koncertek, a különböző nyitott előadások, vállalati rendezvények, kiállítások, szalagavatók mind megfelelő alkalmat kínálnak arra, hogy ne csak az épületet, hanem az oktatást, képzést is népszerűsítsük és szervesen integráljuk a térség tevékenységi körébe. Az intézmény az Educatio nemzetközi oktatási szakkiállításnak állandó résztvevője, amely a beiskolázási kampány kiemelt aktivitását jelenti, lehetőséget teremtve az intézmény képzéseinek kiajánlására. Ennek szervezésében és lebonyolításában a HÖK kiemelt szerepet kap. A nyilvánosságban alapvető eszköznek tekintett intézményi honlap bemutatja a Főiskola szervezetét, tevékenységének eredményeit, képzési, szolgáltatási kínálatát, a nyilvános dokumentumokat, továbbá számtalan egyéb információt közvetít. Az események folyamatos fotódokumentálása a honlap galériáján keresztül valósul meg. A Főiskola honlapja angol nyelven is ismerteti a legfontosabb adatokat, eredményeket. 2012-ben a leglátogatottabb portálok a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos alportálok voltak, majd azt követte a központi portál, a hallgatói portál és a felvételi portál. Kiemelkedő még a nyelvvizsga és International Club híreket/rendezvényeket megjelentető Idegen Nyelvi Tanszék portáljának (www.nyelvoktatas.szolfportal.hu) látogatottsága is. Mivel a központi, illetve a hallgatói portálok főoldalán és hírváltójában minden, a Főiskola életében fontos eseményről folyamatosan hírt adtunk (kiemelt főiskolai rendezvények, tanszéki események, idegen nyelvi estek, BISZ rendezvények, konferenciák, előadások), így elmondható, hogy a 2012-ben lezajlott, megszervezett, meghirdetett eseményekről és rendezvényekről közel 170.000 látogatás során 80.000 látogató szerzett tudomást. Ez átlagosan havi 14.166 látogatást és havi 6.666 egyedi látogatót jelent. Mivel az adott események természetesen a meghirdető tanszék, vagy szervezeti egység (pl. HSZK, HATI, BISZ, TDK, Könyvtár stb.) egyéni portálján is kiemelt helyen szerepeltek, valamint bekerültek a központi eseménynaptárba is, elmondható, hogy a teljes portálrendszert a havi átlagban 65.457 látogatás során felkereső bármely látogató figyelmébe került a Főiskolai élet éppen aktuális eseménye. Külön figyelmet szenteltünk az öregdiákoknak, akiknek havi rendszerességgel beszámoltunk rendezvényeinkről, illetve felhívtuk figyelmüket a következő hónap kiemelt eseményeire. A főiskolai portál üzemeltetése mellett a http://www.szoljon.hu internetes hírportálon is külön rovatot töltünk meg rendezvényeinkkel, beszámolóinkkal. A Szolnoki Főiskola bármely internetes hírének megjelenéséről közvetlenül értesítést kapnak a HÖK erre kijelölt tagjai is, akik önállóan döntik el, hogy a kapott hírt a saját weboldalukon (http://www.szolfhok.com), illetve a Főiskola saját Facebook profilján közzé teszik-e. 2012 decembere óta újabb hírcsatorna nyílt meg a Főiskola számára, a www.iszolnok.hu internetes hírportál révén. 54


2013 január 1-től, követve a technikai változásokat és igazodva a hallgatók internetezési szokásaihoz, ismét megújítottuk web portálunkat. A közel fél éves fejlesztés után jelenleg a Főiskola webfelülete nemcsak asztali és hordozható számítógépeken tekinthető meg a teljesség igényével, hanem arra is alkalmas, hogy bármilyen mobileszköz (androidos telefon, tablet stb.) használatával is elolvasható minden információ, és ha szükséges, különböző közösségi site-okon (Facebook, Twitter, Google+, stb.) azonnal közzétehető legyen. Ugyancsak a fejlesztés eredménye, hogy a felület nem kötődik konkrét képernyőfelbontáshoz, így – az akadálymentesítés jegyében – bárki, bármilyen méretű kijelzőn mindig a teljes tartalmat láthatja. A Főiskola folyamatosan jó kapcsolat fenntartására törekszik a helyi és országos média képviselőivel, kiemelten a megyében terjesztett Új Néplap és annak egyre népszerűbb honlapjának, a www.szoljon.hu weboldalnak a szerkesztőivel, a Szolnok TV-vel, valamint a helyi rádiókkal. A nemzetközi nyilvánosságot a nemzetközi konferenciák, programok és együttműködések szolgálják, melyek kiváló alapot jelentenek a Főiskola nevének, képzési programjának nemzetközi szintű megismertetésére. Angol nyelvű képzéseink pedig lehetőséget adnak arra, hogy rendszeres hallgatói és oktatói mobilitást érjünk el. Kiemelt e téren a Marksim, a Businet, az EURASHE, ERACON nemzetközi szervezeti tagság, valamint a Leonardo Partnership Programme – Comp Event projektjében való részvétel. Az információáramlásnak és a nyilvánosságnak további, folyamatosan ellenőrzött, jogszabályok által meghatározott formája a Főiskola, mint közfeladatot ellátó szerv általános közzétételi kötelezettsége. A Főiskola a feladatkörébe tartozó ügyekben az előírásoknak megfelelően elősegíti és biztosítja a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A Főiskola a törvény alapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat internetes honlapon, digitális formában korlátozásoktól és díjazástól mentesen teszi hozzáférhetővé, saját honlapján. Az intézmény Adatvédelmi Szabályzatának 1. sz. melléklete tartalmazza az egységvezetők felelősségi körébe utalt kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok és információk körét. A megküldött adatok elektronikus közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért, hitelességéért és az adatok frissítéséért a Főiskola felel. Az elektronikusan közzétett adatok – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a honlapról nem távolíthatóak el. A kommunikációs stratégiáért – mind külső, mind a belső kommunikációt illetően, az intézményi SZMR-ben megjelölt hatáskörében – a főtitkár felelős. A főtitkár felel a kommunikációs tevékenység összehangolásáért, előkészítéséért, lebonyolításáért. Folyamatos kapcsolatot tart fenn a testületek tagjaival és a média szereplőivel, szervezi a sajtóeseményeket, előkészíti a sajtóközleményeket, gondoskodik az interjúk megszervezéséről, valamint figyelemmel kíséri az eredmények folyamatos disszeminálását. A főtitkár mellett kommunikációs és rendezvénymenedzser működik, aki a külső kommunikációs csatornák szereplőivel való kapcsolattartásban és a sajtóesemények megszervezésében közvetlenül vesz részt. A Könyvtár és Távoktatási Központ feladata az írott sajtóban a megjelenések folyamatos gyűjtése, amely nyomon követhető a honlapon is az alábbi linken: http://konyvtar.szolfportal.hu/index.php?option=com_content&task =blogcategory&id=77&Itemid=330

Szolnok, 2013. március 08.

Dr. Túróczi Imre rektor

55


FÜGGELÉK

1. sz. táblázat

HALLGATÓI LÉTSZÁMOK ALAKULÁSA (2008-2012. TANÉV)

INTÉZMÉNY/K AR BETŰKÓDJA

ÉV

2008. okt. 15. 2009. okt. 15. 2010. okt. 15. 2011. okt. 15. 2012. okt. 15. 2008- 2012 összesen

SZF

KÉPZÉS TÍPUSA Felsőfokú szakképzés Alapképzés Szakirányú továbbképzés Felsőfokú szakképzés Alapképzés Szakirányú továbbképzés Felsőfokú szakképzés Alapképzés Szakirányú továbbképzés Felsőfokú szakképzés Alapképzés Szakirányú továbbképzés Felsőfokú szakképzés Alapképzés Szakirányú továbbképzés Felsőfokú szakképzés Alapképzés Szakirányú továbbképzés

HALLGATÓK LÉTSZÁMA TELJES IDEJŰ RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN KÉPZÉSBEN első összes első összes évfolyam évfolyam1 évfolyam évfolyam1 210 445 1 349 1240 452 1249 75 169 221 468 6 346 1474 374 1435 52 108 198 442 243 1176 348 1390 50 62 243 451 38 38 174 978 347 1290 52 61 132 379 22 52 129 765 182 1107 25 53 1004 2185 60 97 1241 5633 1703 6471 254 453

VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA TELJES IDEJŰ RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN KÉPZÉSBEN záróvizsgát oklevelet záróvizsgát oklevelet tett2 szerzett tett2 szerzett 23 22 21 9 3 18 107 98 82 81 17 6 8 1 94 89 96 92 373 214 142 40 38 38 137 125 257 208 211 76 57 57 111 96 252 142 211 98 45 45 449 416 920 579 575 233 341 327

Passzív státuszú hallgatók nélkül Záróvizsgát tett hallgatók

1 2

56


2. sz. táblázat

AKTUÁLIS ÖSSZESÍTETT OKTATÓI / KUTATÓI LÉTSZÁMOK

SZEMPONT

Munkakör adjunktus tanárnyelvtanár segéd 8 13 12 1

FOI -hez tartozás AT AE V összesen minősítettség MTA rendes t. MTA lev. t. MTA doktora CSc PhD DLA összesen

egyetemi tanár 1 1 2 egyetemi tanár

1 1

2

egyetemi docens

egyetemi docens

főiskolai tanár 11 4 1 16 főiskolai tanár

főiskolai docens 23 2

3 13

1 16

3

16

25

9

25 főiskolai docens

9 adjunktus

13 tanársegéd

13

12 nyelvtanár

12

testnevelő tanár

kutató

összesen

1

2

egyéb tanár 8 1

2 testnevelő tanár

9 egyéb tanár

1 kutató

77 10 2 89 összesen

1

1 5 32

1

89

2

9

57

INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓ ÖNÉRTÉKELÉS

Recommend Documents