Intézmény neve: SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Intézmény székhelye, címe: 4220 Hajdúböszörmény, Radnóti M. u. 3

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 3.  4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, Pf. : 37. OM: 202 745 Web: www.hbmgi.sulinet.hu; e-mail: [email protected]  06-52-561-046 FAX.: 06-52-561-047

Intézmény neve: SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Intézmény székhelye, címe: 4220 Hajdúböszörmény, Radnóti M. u. 3. Intézmény OM azonosítója: 202745 Intézmény fenntartója: Vidékfejlesztési Minisztérium Intézmény vezetője: Papp István Intézményvezető helyettesek: Molnár Magdolna Ilona (közismeret), Végh Attila (szakképző), Ficzere Róbert (gyakorlati oktatásvezető), Bodóné Monori Anikó (gazdaságvezető)

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

PEDAGÓGAI PROGRAM (2013. március) (kiegészített, módosított változat)

Részei: I. Nevelési Program II. Helyi Tanterv Szakközépiskola tanterve Szakiskola tanterve Szakképző évfolyamok tanterve Érettségi témakörök Nyíló világ program: életpálya-építési kompetencia fejlesztés programja Arany János Kollégiumi Program előkészítő évfolyamának tanterve

Felelős:

…………………. Papp István igazgató

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

2

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert)

I. NEVELÉSI PROGRAM


3


Tartalomjegyzék PEDAGÓGAI PROGRAM ............................................................................................ 2 I. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................... 3 Tartalomjegyzék ....................................................................................................... 4 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYBA LÉPÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................... 8 3. HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ................................................................................. 9 3. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................... 9 3.1. Alaptevékenysége: .......................................................................................................9 3.2. Az iskola rövid története ............................................................................................ 11 3.3. Képzési szerkezet ....................................................................................................... 14 4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI....................................................... 16 4.1. Iskolánk cél- és feladatrendszere ................................................................................ 17 4.1.1. Sokoldalú általános műveltség biztosítása korszerű szemlélettel .......................... 17 4.1.2. Jó kommunikációs készség kialakítása ................................................................ 18 4.1.3. Tudományos ismereteken alapuló alkotó gondolkodásra nevelés ......................... 18 4.1.4. A különféle területeken megmutatkozó tehetség kibontakoztatása ....................... 18 4.1.5. Közép és emelt szintű érettségire, továbbtanulásra, való felkészítés..................... 19 4.1.6. Célunk egyéni és közösségi emberi értékek kialakítása........................................ 19 4.1.7. Önmagával és környezetével összhangra törekvő személyiség kialakítása ........... 19 5. TANULÓINK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATAINK: ................................................................................................................................. 20 5.1. A személyiségfejlesztés színterei ............................................................................... 21 5.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................... 22 5.2.1. Az értelmi nevelés ............................................................................................... 22 5.2.2. Erkölcsi nevelés .................................................................................................. 23 5.2.3. Esztétikai nevelés ................................................................................................ 23 5.2.4. Testi nevelés ....................................................................................................... 23 5.2.5. A családi életre nevelés ....................................................................................... 24 5.2.6. Az állampolgári nevelés ...................................................................................... 24 6. KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSE ............................................... 24 6.1. A Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Hajdúböszörmény Város intézményeiben című TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0031 számú pályázatban vállalt feladatok: ......................................................................................................................................... 25 6.2. A kompetencia alapú oktatás implementációja – fenntartása a pályázatban vállalt időszakban ........................................................................................................................ 25 6.3. A Kompetencia-alapú oktatás lényege........................................................................ 26 6.3.1. A kompetencia-területek bemutatása ................................................................... 26 6.3.2. Új oktatásszervezési eljárások ............................................................................. 29 7.DIGITÁLIS KÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS ...................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.1. Általános útmutatás ............................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.2. Vizsgarend ............................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.3. Az intézményhálózat felépítése és működése ......... Hiba! A könyvjelző nem létezik. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

4

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 8. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ....... 30 8.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: ..................................... 30 8.1.1. A közösségfejlesztés célja ................................................................................... 31 8.1.2. A tanulói közösségfejlesztés színterei.................................................................. 31 8.1.3. Az osztályközösség megszervezése, formálása .................................................... 33 8.1.4 A pedagógusközösség formálása .......................................................................... 34 8.2. Nevelői módszerek a közösségfejlesztésben ............................................................... 34 8.2.1. Az önkormányzás képességének kialakítása ........................................................ 35 8.2.2. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése ....................................... 35 9. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................ 36 9.1. Szűrés, diagnosztizálás............................................................................................... 36 9.2. A megelőzés módjai: .................................................................................................. 36 9.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségeket több módszerrel enyhítjük: .................... 37 9.3.1. A pedagógusok feladatai ..................................................................................... 37 9.3.2. Együttműködés kortárs csoportokkal ................................................................... 38 9.3.3. Speciális programok kialakítása .......................................................................... 38 9.3.4. Konfliktuskezelés ................................................................................................ 38 10. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .... 39 10.1. A tanulók képességeinek kibontakoztatása ............................................................... 39 10.1.1. A képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .......................................... 39 10.1.2. Tehetség felismerés, tehetséggondozás .............................................................. 39 10.2. Feladataink a képesség kibontakoztatásában, a tehetségfejlesztésben ....................... 40 10.3. A képességfejlesztés és tehetséggondozás formái ..................................................... 40 10.3.1. Tanórán ............................................................................................................. 41 10.3.2. Tanórán kívül .................................................................................................... 41 11. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....... 42 11.1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő kérdések........................................... 42 12. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK ........................................................................................................... 44 12.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ......................... 44 12.2. Célok és feladatok.................................................................................................... 46 12.3. A megvalósítás......................................................................................................... 47 13. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉG .......... 47 13.1. Arany János kollégiumi programok .......................................................................... 48 14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK .............................. 49 14.1. Infrastrukturális háttér: eszköz, ingatlan, és a humán erőforrás ................................. 49 14.2. A helyi tantervi program végrehajtásához szükséges oktatástechnikai és taneszközök ......................................................................................................................................... 50 15. A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 50 15.1. Kapcsolat a fenntartóval, szülőkkel, dolgozókkal, tanulókkal, iskolaszékkel, intézményekkel................................................................................................................. 50 15.2. Kapcsolat a tantestület és a kollégiumi nevelők között ............................................. 52 16. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ..................................................................... 52 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

5

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 16.1. Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt elsődleges feladatai: ........ 53 16.2. Másodlagos és harmadlagos megelőzés, a már meglévő betegségek és hatásainak feltartóztatása, vagy lassítása: ........................................................................................... 54 16.3. Az egészségnevelés az intézmény minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. ................................................................................... 54 16.4. Az intézményi egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: ........................................................................................................................ 55 17. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ................................................................ 56 17.1. A környezeti nevelés alapelvei: ................................................................................ 57 17.2. A környezeti nevelés célkitűzései: ............................................................................ 57 18.A HELYI TANTERVEKHEZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANTÁRGYI SEGÉDLETEK, ÉS ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI: ................................. 59 18.1. Alapelvek a tankönyvek kiválasztásához (A tankönyvellátás szabályzata a Pedagógiai Program mellékletét képezi: .............................................................................................. 60 18.2. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának eljárási szabályai: ............................. 60 19. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI....................... 61 19.1. Az intézménybe való belépés feltétele: ..................................................................... 61 19.2. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: .................................................................. 61 19.3. A középiskolai átjárhatóságot igénybevevő tanulók fogadásának feltételei: .............. 62 20. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA .................................................................................. 63 20.1. A beszámoltatás ....................................................................................................... 63 20.2. A tanulók dicséretének és jutalmazásának szempontjai: ........................................... 63 20.3. A magatartás értékelése............................................................................................ 64 20.3.1. A tanulók magatartási osztályzatainak követelményei: ...................................... 65 20.4. A szorgalom értékelése ............................................................................................ 65 20.4.1. A tanulók szorgalmi osztályzatainak követelményei: ......................................... 66 21. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ................................................................................................................................. 67 22.NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSÉRE SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK, MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS. .............................................................................. 67 23. IPR PROGRAM (INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ PEDAGÓGIAI RENDSZER) ..................................................................................... 69 23.1. Az alkalmazás feltételei ........................................................................................... 69 23.1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei ...................... 69 23.1.2. Célrendszer megfogalmazása ............................................................................ 70 23.1.3. Az iskolába való bekerülés előkészítése, heterogén osztályok kialakítása .......... 70 23.1.4. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése ....................................... 71 23.2. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei ...................................................... 71 23.2.1.Az önálló tanulást segítő fejlesztés ..................................................................... 71 23.2.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése............................................................. 73 23.2.3. Szociális kompetenciák fejlesztése .................................................................... 74 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

6

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 23.3. Multikulturális tartalmak .......................................................................................... 77 23.3.1. A kisebbség kultúrája létező, megismerhető és megérthető. ............................... 77


7

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1. KÜLDETÉS

A Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Hajdúböszörmény városának egyik leggyorsabban fejlődő, biztos alapokon álló szakképző intézménye. Olyan iskola, mely a hagyomány és innováció egyensúlyára épít: büszke a múltjára, s annak vívmányaira alapozva mindig nyitott az újra, alakul, formálódik, fejlődik, választ ad a kihívásokra, befogadni képes. A klasszikus pedagógiai módszereket az új kompetencia-alapú oktatással s a modern technikai vívmányokkal ötvözve elismert, a szűkebb régióban megbecsült gyakorlatorientált szakképzést, valamint az érettségire magas színvonalú felkészítést biztosít tanulóinak. Névadójának, Széchenyi Istvánnak a szellemiségét szem előtt tartva diákjait a magyar állam tevékeny, hasznos állampolgáraivá szeretné nevelni, akik toleránsak, nyitottak, ugyanakkor kritikusak a társadalmi folyamatokra. Az idegen nyelvek és kultúrák megismerésével tudatos európai, ill. világpolgárrá válhatnak anélkül, hogy elfelejtenék múltjukat, gyökereiket. Napjaink információs társadalmának rendkívüli ütemben bővülő ismeretanyaga elengedhetetlenné teszi az egész életen át tartó tanulásra, a folyamatos képzésre való képesség kialakítását. Az iskola olyan tudás és értékrend közvetítését szorgalmazza, amely hatékonyan szolgálja tanulói személyes fejlődését, mindazon készségek erősítését, melyek révén képessé válnak új ismeretek befogadására és alkotó alkalmazására. Ily módon - a családdal közösen - fontos szerepet vállal abban, hogy a rá bízott diákok sikeresen állják meg helyüket az életben, a munka világában. Az iskola egyik legfőbb értéke a diákok és tanárok összetartozása. Ennek szellemében őszinte, becsületes, művelt, dolgos embereket szeretne nevelni, akik hosszú évek múlva is büszkék lesznek arra, hogy egykor széchenyis diákok voltak. 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYBA LÉPÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 1. A program hatályba lépése: A fenntartói elfogadást követően 8 napon belül. 2. Hatályossága: Törvényi rendeletmódosítás illetve fenntartói határozatmódosítás által előírt feltételek szerint 3. Felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás: A tantestület kezdeményezésére a DÖK és az SZMK véleményének kikérésével, az alkalmazotti közösség jóváhagyásával bármikor módosítható. Kötelező felülvizsgálata 2014 augusztusában történik. Amennyiben módosításra kerül sor, a módosított dokumentumot el kell fogadtatni a fenntartóval. 4. Nyilvánosságra hozatala:  A Pedagógiai Program nyomtatott formában hozzáférhető az igazgatói irodában, a tanári szobában és az iskolai könyvtárban.  Az Pedagógiai Program elektronikusan hozzáférhető az iskolai honlapon a következő címen: www.hbmgi.info PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

8


3. HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK     

 



20/2012. EMMI r. 7.§ (1) a) aa-ak) az 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény a közoktatásról, 2011. évi CXC törvény – Törvény a nemzeti köznevelésről az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről,2011. évi CLXXXVII. törvény – Törvény a szakképzésről a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet A kerettantervek kiadásáról és jogállásának rendjéről a többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról,Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet, 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelete az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról 30/2012. (IV.27.) NEFMI rendelet a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja támogatásának igénylése, döntési rendszere, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése részletes szabályairól

3. HELYZETELEMZÉS NEVE: Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari ALAPÍTÁSÁNAK ÉVE: 1938 SZÉKHELYE: 4220 Hajdúböszörmény, Radnóti Miklós u. 3.

Szakképző Iskola

Telefon: 06/52 371-062 Fax: 06/52 561-047 E-mail:[email protected] Honlap:www.hbmgi.info/www FENNTARTÓJA: Vidékfejlesztési Minisztérium JOGKÖRE: Önállóan működő és gazdálkodó 3.1. Alaptevékenysége: Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola alaptevékenységébe tartozik: szakiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás


9

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók neveléseoktatása a sajátos nevelési igényű tanulók tekintetében különleges bánásmódot igénylő tanuló aki szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi- érzékszervi értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos szakképző tevékenység, szakiskolai nevelés és oktatás sajátos nevelési igényű képzés keretében az általános műveltség megalapozása szakmai előkészítés az első négy évfolyamon felkészítés érettségi vizsgára illetve felsőfokú tanulmányok megkezdésére

Az intézmény az alábbi szakmacsoportokra készít fel: szakiskolai képzés:  mezőgazdaság,  élelmiszeripar, szakközépiskolai képzés:  mezőgazdaság  környezetvédelem-vízgazdálkodás,  közgazdaság  élelmiszeripari Alapfeladata: Szociális hátrányokkal küzdő gyermekeknél a hátrányok kompenzálása. Hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítése a szakiskolában. Az esélyegyenlőség biztosítása. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált iskolai nevelése-oktatása a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás. A fogyatékosság típusa szerint:  mozgásszervi- érzékszervi értelmi  beszédfogyatékos  több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos Beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek integrált iskolai nevelése-oktatása a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján. A tanulók nevelése egészséges, kulturált életre, közéletiségre. Differenciált képességfejlesztés. Az intézmény az érvényben lévő törvényi rendelkezéseknek megfelelően biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket. Szakkörök, diákkörök, tanfolyamok szervezése. Iskolai sportkör működtetése. Gyógytestnevelés szervezése. Iskolai könyvtár működtetése. Tanulók étkeztetése, munkahelyi vendéglátás. Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjának működtetése. Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjának működtetése Az intézmény képviselője: az iskola igazgatója PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

10

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Az iskola működő Alapítványa: Széchenyi Alapítvány Az iskola OM azonosítója: 202 745 Alapító Okirat száma:648/2009. (XII. 17.) Önk. sz. határozata kelte: 2009. december 17. Az engedély kiállítója: Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának polgármestere: Kiss Attila és jegyzője: Dr.Ficsor László AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI TERÜLETE: Hajdúböszörmény város közigazgatási területe és vonzáskörzete. AZ ISKOLA TÉNYLEGES BEISKOLÁZÁSI KÖRZETE:Hajdú-Bihar megyén kívül több szakmában kiterjed a szomszédos megyékre is, így Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-AbaújZemplén,Békés, Szolnok és Heves megyékre. 3.2. Az iskola rövid története 1920-as évek második felében vetődött fel az igény, hogy a böszörményi fiatalok az elemi iskola elvégzése után további képzésben vegyenek részt, mely elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozott. A Mezőgazdasági Szakiskola alapításának éve 1938. Induláskor nem folyt gépészképzés, csak a mezőgazdálkodással kapcsolatos mindennapi életre készített fel. Az iskola a 6 elemi elvégzése után biztosított tanulási lehetőséget. Mezőgazdasági továbbképző (ismétlő) iskola volt. Nem kellett minden nap iskolába járni. Egyenletesen elosztva az osztályok külön jártak szakmai és elméleti oktatásra. A város fiataljai közül sokan jártak a „kullogó”-ba. A nevét onnan kapta, hogy a város legszélén volt és oda kellett kikullogni. Az iskola alapításakor az udvarban lévő tantermek, az istálló, a disznóakol, valamint a lovarda biztosította a képzés feltételeit. Az istálló mellett volt a szénatartó, valamint a gazdasági felszerelések raktára, ahol a kocsit, szekereket, egyfejes ekét, sövényboronát, vasboronát, fahengert stb. tároltak. Az istállókban lovakat, magyar szürke marhát, az akolban mangalica sertést tartottak. Ezek mind az iskola tulajdonát képezték. A lovászok és tehenészek oktatóként is tevékenykedtek a gyakorlat során. 8-10 tanár tanította a fiatalokat, nők és férfiak egyaránt. 1946-ban lányok részére háztartási tanfolyamokat szerveztek, ahol háztartásvezetési, főző, szabó, varró ismereteket szereztek. 1947-48-ban az ifjúsági képzés mellett felnőttek részére gazdatanfolyamok indultak, melyek zömmel télen a mezőgazdasági munkák szünetében zajlottak. A mezőgazdasági gépészképzés tulajdonképpen 1948-ban indult, az iskola neve Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola lett. Ebben az iskolában 2-3 hónapos felnőtt betanított munkás tanfolyamok folytak. A hallgatók traktorvezető, munkagépkezelő, kombájnvezetői ismereteket szerezhettek. 1958-tól 2 éves mezőgazdasági gépész szakmunkásképzés lett az elsődleges oktatási szakirány A termelőszövetkezetek megalakítása után nagy igény merült fel gépszerelő szakmunkások iránt. Ezért 1961-1965-ig féléves mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásképző tanfolyamok indultak felnőttek részére. A hároméves ifjúsági szakmunkásképzés 1965-ben indul be. Növénytermesztő gépészeket iskoláztak be évente 2 osztállyal. Mellette felnőtt tanfolyamokat is tartottak. Ekkorra elterjedtek a mezőgazdasági nagyüzemek és egyre inkább igényelték a jó szakmai ismeretekkel rendelkező emberek munkáját. Az egyre növekvő tanulólétszám miatt 1970-ben megépült a korábban korszerűnek mondható emeletes tanügyi épület 6 tanteremmel. Egyre több vidéki tanuló jelentkezett az iskolába, ami felvetette a diákotthoni elhelyezés kérdését. A régi oktatási épületet átalakították diákotthonná a vidékről idejáró tanulók számára. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

11

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A régi épületek mellett az udvar hátsó részében megépült 1965-1972. között 2 db fémszerkezetű, kitöltő falazattal ellátott műhely is, mely szintén a gyakorlati képzést szolgálta. 1976-ban tanulók munkáját is felhasználva átadták az új tornatermet, melyhez öltöző, szertár és szociális helyiségek is tartoznak. Ebben az időben már nem foglalkoztak állatokkal, így a felszabadult istálló épületében konyhát és raktárt rendeztek be. 1980-tól a város termelőszövetkezetei egyre inkább bekapcsolódnak a képzésbe. Mind az öt tsz fogadott tanulókat, ahol a diákok gyakorlati képzése folyt. 1985-ben megépült az új konyha és ebédlő épülete. 1989-ben a 122. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetből átkerült iskolánkba a mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásképzés is, hiszen növénytermesztő-gépész és a mezőgazdaságigépszerelő szakmák egymáshoz közel állóak és sok szálon kötődnek egymáshoz. 1991. szeptember 1-jén a korábbi növénytermesztő-gépész és mezőgazdasági gépszerelő szakmák összevonásából megindult a mezőgazdasági gépszerelő és üzemeltető szakmunkásképzés. A szakmunkásokhoz hasonlóan a Földművelésügyi Minisztérium gondozásában kísérleti jelleggel kezdődött meg a mezőgazdasági gépjavító és karbantartó szakközépiskolai szak. Ez a profilváltás jobban megfelelt az átalakuló mezőgazdaság termelési igényeinek. Az iskola neve: Széchenyi István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet lett. 1992-től az átalakulás tovább folytatódott. Három újabb szakma képzése indult el iskolánkban. Általános kertész szakmunkás, általános állattenyésztő szakmunkás és vadászvadtenyésztő szakközépiskolai osztályok indultak, melyek a mai napig működnek. 1996-ban indult a szakmunkások szakközépiskolája 2 éves intenzív nappali képzés, mely igen nagy népszerűségnek örvend. 1997-ben indult a parkgondozó kerti munkás speciális szakiskolai képzés, illetve 1998–ban a technikus képzés (vadász, környezetvédelmi). 1997-ben átadásra került a mintegy 50 millió forintos beruházással készült 5 tantermet és 4 csoportfoglalkoztatót magába foglaló új épületszárny. A 2000/2001-es tanévben szakképzésünk tovább bővült. Európai üzleti asszisztens képzés indult nappali rendszerben, levelező tagozaton pedig a mezőgazdasági menedzser aszszisztens felsőfokú szakképzés folyt. 2002-ben a növekvő kollégiumi férőhelyigények kielégítésére átadták a kibővített ebédlőt és az új, 250 férőhelyes kollégiumot. A technikus képzés keretében a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karával együttműködve bekapcsolódtunk a felsőfokú akkreditált szakképzésbe. Jelenleg folyik a Nyíregyházi főiskolával kialakított együttműködés keretében a felsőfokú informatikai statisztikus és gazdasági tervező, valamint a pénzügyi és számviteli ügyintéző képzés. 2005 őszétől a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása érdekében sikerült beindítanunk az Arany János Kollégiumi programot, mely egy előkészítő évfolyam után az érettségi vizsgát tűzi ki célul a gyerekek elé. A nagy érdeklődésre való tekintettel a 2007/08-as tanévtől a hátrányos helyzetű szakiskolai tanulók számára is lehetőséget kínál az Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program, melyre szintén sikeres pályázatot nyújtottunk be. 1999-től a régió igényeit kielégítve, rendszeressé vált a különböző felnőttképzési tanfolyamok szervezése, mely tevékenységünk akkreditációja 2006.-ban megtörtént. 2009-ben az „UMVP” képző szervezet címet nyerte el iskolánk a felnőttképzés területén. Az intézmény nyilvántartásba vételi száma: 09-0049-04. A további kihívásoknak való megfelelés érdekében lezajlott az intézmény akkreditációja 2006-ban. Az akkreditációs lajstromszámunk AL-1303. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

12

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Leonardo pályázat keretében hetedik alkalommal készítjük elő ebben az évben a tanulók nyári külföldi gyakorlatát. Szintén Leonardo program keretében tejfeldolgozási tananyag kidolgozását végezzük 4 másik nemzettel együttműködve. Iskolánk felismerve a lehetőséget, bekapcsolódott az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ által szervezett szakmák oktatásába. Jelen pillanatban beiskolázási gondjaink nincsenek, sőt az iskola tanulólétszámának további emelkedésére számítunk. A gyakorlati oktatás teret vesztett a tangazdaság KFT létrehozását követően. A jól működő TSZ utódok azok, akikkel tudunk együttműködni ezen a téren. Az iskolától többletmunkát és anyagi áldozatot követel a gyakorló bázis biztosítása, ahol tanulóink felkészülhetnek a családi gazdaságok működtetésére. Ehhez a pályázati források folyamatosan szűkülnek. Decentralizált szakképzési forrásból sikerült a gépész képzéshez munkagépeket, a dísznövénykertész képzéshez mintegy 10 M Ft értékben növényházat és gombatermesztő házat beszereznünk. Átvett szakképzési hozzájárulásból erdészeti és kertészeti eszközöket szereztünk be. 2007–ben aktívan részt vettünk az Észak Hajdúsági Szakképzés Szervezési Társulás létrehozásában. Ezzel a kor kihívásához alkalmazkodtunk és továbbra is fogadhatunk szakképzési támogatást, igaz most már a TISZK –en keresztül. 2009 év végén mintegy 19 M Ft értékben szereztünk be eszközöket. Targoncát az erdész képzéshez, szerszámokat, hegesztő berendezést, plazmavágót a gépész képzéshez, mikroszaporító labort a dísznövénykertész képzéshez. Regisztrált TISZK-ként alkalmasak voltunk a TÁMOP 2.2.3 pályázati felhíváson indulni. A pályázatunk a második fordulóban támogatást nyert és 2012. január 15-ig egy 475 M Ft összértékű szak- és felnőttképzési szervezetfejlesztést valósíthattunk meg, felkészülve ezzel a TISZK-ként működésre. Ezen pályázat készítésében és a projekt megvalósításában is igyekeztünk Hajdúböszörmény és ezen keresztül iskolánk helyzetét erősíteni a TISZK-en belül. 1992. óta az iskola kezelésében volt 210 ha tangazdasági terület. Ezt a volt SZÖVÁL telep kb. 50 %-ának megvásárlásával bővítettük (FVM-es pályázatból). A telep mellett pedig 85 ha szántót béreltünk a Nemzeti Földalapkezelőtől. Hajdúböszörményben, 2009-ben öt helyszínen indulhatott meg a kompetenciaalapú oktatás bevezetése a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 3.1.4.) keretében meghirdetett és sikeresen elnyert 79 millió forintos támogatási összegből. Egy óvoda és egy általános iskola mellett a Széchenyi István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium egyrészt a szakközépiskolában matematika és szövegértés, másrészt a kollégiumban szociális és életviteli kompetenciaterületen vállalta fel mind a pedagógiai-módszertani eszköztárának, mind a tanulóinak a fejlesztését. A program alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. 2010. szeptemberében indult az első kísérleti tanév a hajdúböszörményi „Hajdúsági Digitális Középiskolában”, ahol 60-80, diák (Felnőtt) kezdhette meg tanulmányait. Mára már három évfolyamon(9-11) folyik az érettségire előkészítő középiskolai oktatás. Az iskolában alkalmazott innovatív képzés az Internet segítségével megvalósuló, sajátos iskolarendszerű távoktatási modellel biztosítja hallgatóinak az oktatást.


13

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 3.3. Képzési szerkezet

Szakma megnevezése Végzettség

OKJ szám

Képzési idő (év) alapképzés, szakképzés

SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS Mezőgazdasági szakmacsoportos képzések 54 623 01 0000 Erdész technikus 8. ált. 4+(2) év 00 00 XXXI. Mezőgazdasági gépész ágazat Erdészeti és vadgaz54 623 01 4+(1) év dálkodási technikus 8. ált. Mezőgazdasági gé54 521 05 4+(1) év pésztechnikus Környezetvédelem – vízgazdálkodás szakmacsoportos képzések Természet- és környe54 850 02 0000 8. ált. 4+(2) év zetvédelmi technikus 00 00 XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat Környezetvédelmi 8. ált. 54 850 01 4+(1) év technikus Gépészet szakmacsoportos képzés Mező- és erdőgazda54 525 02 0000 8. ált 4+(2) év sági gépésztechnikus 00 00 Közgazdasági szakmacsoportos képzés Pénzügyi – számviteli 52 344 01 0000 8. ált. 4+(2) év ügyintéző 00 00 Élelmiszeripar szakmacsoportos képzés XXXVI. Élelmiszer ágazat Élelmiszeripari techérettségi 54 541 02 4+(1) év nikus Arany János Hátrányos Helyzetű Tanulók Kollégiumi Programja Szakközépiskola szakképző évfolyama (érettségi után) Mezőgazdasági szakmacsoportos képzés 54 623 01 0000 Erdész technikus érettségi 2 év 00 00 XXXI. Mezőgazdasági gépész ágazat Erdészeti és vadgaz54 623 01 2 év dálkodási technikus érettségi Mezőgazdasági gé54 521 05 2 év pésztechnikus PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

14


Környezetvédelem – vízgazdálkodás szakmacsoportos képzések Természet- és környe54 850 02 0000 érettségi 2 év zetvédelmi technikus 00 00 XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat Környezetvédelmi érettségi 54 850 01 2 év technikus Gépészet szakmacsoportos képzés Mező- és erdőgazda54 525 02 0000 érettségi 2 év sági gépésztechnikus 00 00 Közgazdasági szakmacsoportos képzés Pénzügyi – számviteli 52 344 01 0000 érettségi 2 év ügyintéző 00 00 Élelmiszeripar szakmacsoportos képzés XXXVI. Élelmiszer ágazat Élelmiszeripari techérettségi 54 541 02 2 év nikus SZAKISKOLAI KÉPZÉS Mezőgazdasági szakmacsoportos képzés 8. ált. 31 621 03 0010 Állattenyésztő 3 év isk. 31 04 33 622 01 1000 Dísznövénykertész 10. évf. 3 év 00 00 8. ált. 31 623 01 1000 Erdészeti szakmunkás isk., 10. 3 év, 2 év 00 00 évf. Mezőgazdasági gép- 8. ált. 31 521 01 0010 3 év szerelő, gépjavító isk. 31 03 Növénytermesztési 8. ált. 31 521 20 0010 gépüzemeltető, gép- isk., 10. 3 év, 2 év 31 04 karbantartó évf. 8. ált. 31 622 01 0010 Zöldségtermesztő 3 év isk. 31 04 8. ált. Dísznövénykertész isk., 34 622 01 3 év 10. évf. Erdészeti szakmunkás 34 623 01 3 év 8. ált. Kertész 34 622 02 3 év isk. Mezőgazdasági gépész 34 521 08 3 év Élelmiszeripari szakmacsoportos képzés 8. ált. 31 541 01 1000 Húsipari termékgyártó isk., 10. 3 év, 2 év 00 00 évf. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

15


8. isk. Élelmiszeripari szak- 8. munkás isk. 8. Húsipari termékgyártó isk., évf. Tejtermékgyártó

ált. 33 541 07 1000 3 év 00 00 ált. 34 541 02 3 év ált. 10. 34 541 03

3 év, 2 év

4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei olyan értékek, amelyek a társadalmi, gazdasági, kulturális létünkben gyökereznek és a várható jövő irányába mutatnak, így támaszt jelenthetnek ahhoz, hogy tanítványaink boldog, sikeres felnőttekké váljanak. A korszerű műveltség néhány követelménye áthatja az iskolai oktatásunk szinte valamennyi elemét. Az egységes követelmények elősegítik a tantárgyak közti válaszfalak ledöntését, biztosítják a tanítástanulás szemléleti egységét, következésképpen a tanulók személyiségének fejlődését. Elsődleges célunk az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése. Ennek szellemében kerül kidolgozásra a Helyi tanterv, megjelenik a tantárgyi programokban, tanórán kívüli foglalkozásokon. Iskolánk ezt a munkát az alábbi kiemelt értékek közvetítésével végzi:              

Gondolkodás, értelem fejlesztése Egyéni képességek fejlesztése Tisztességre, erkölcsre nevelés Rendre, fegyelemre nevelés Felelősségérzet kialakítása A tudás tisztelete A munka szeretete Művészeti értékek tisztelete Nemzeti érzések tisztelete Európaiság-érzés Társadalmi beilleszkedés Egészséges életmód Anyanyelvi ismeretek oktatása Idegen nyelv tanítása

Ezen értékek alapján tanítványainktól elvárjuk, hogy:  

Stabil ismeretekkel, jó tanulási módszerekkel rendelkezzenek. Képesek legyenek a szükséges információk megszerzésére, kezelésére és feldolgozására. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

16

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA       

Képesek legyenek önálló problémamegoldásra. Kellő önfegyelemmel és önismerettel rendelkezzenek. Legyen kialakított saját – a társadalmi normákhoz igazodó – értékrendszerük, ismerjék a társadalmi együttélés szabályait. Legyenek önálló életvitelre képesek. Megfelelő szinten kommunikáljanak idegen nyelven. Legyenek nyitottak más kultúrákra és szokásrendszerekre. Testi adottságaiknak megfelelő képességekkel rendelkezzenek.

4.1. Iskolánk cél- és feladatrendszere Eddigi tevékenységünk felülvizsgálata alapján az alábbi célokat tűzzük magunk elé: A fiatalok legyenek nyitottak a klasszikus kultúra, mindenekelőtt a humán diszciplinák iránt, legyenek hajlandók megdolgozni a művészi élményért és megőrizni azt a klasszikus kultúrkincset, amit az emberiség az évezredek során felhalmozott. E szándék akkor vezethet eredményre, ha pedagógusaink tudomásul veszik iskolánk ifjúságának „rejtett vonásait”, többek között művészi igényeit, szükségleteit, ízlését, öltözködési szokásait. Ellenükre, fentről rájuk erőltetve ugyanis ezen a területen nincs esély az értékek elfogadtatására. Fontos, elérendő cél, hogy fiataljainkban alakuljon ki a stabil értéktudatra épülő erkölcsi tartás. Napjainkban sajnos csak az anyagi javak, a pénz és a személyi érdek körül kikristályosodó értékrend dominál. A fiatalok jelentős része ennek alapján fordul el mindattól, ami rövid időn belül és látványosan nem térül meg, elsősorban a humán és humanisztikus, az esztétikai, mentálhigiénés értékektől. Pedagógiai gyakorlatban a saját értéktudat kialakításához szükséges képességek fejlesztésénél a teoretizálásra, moralizálásra, őszinte igazságkeresésre, életkori sajátosságaiknál fogva készek a fiatalok. Ezt a fogadókészséget kell kihasználni. Fontos, hogy a fiatalok képesek legyenek saját állásfoglalás kialakítására és az önálló problémakezelést lehetővé tevő autonómiára. Az autonómia és ezzel együtt az önmegvalósítás igénye leginkább a két alapvető intézmény, a család és az iskola között elégülhet ki. Fontos tehát, hogy a fiatalok tudatába mennyire épültek be a családi, illetve az iskolai követelmények. E fontos célfeladat elérése szükségessé teszi a család és az iskola jó együttműködését. Be kell láttatni a fiatalokkal, hogy a dolgok nem csupán történnek velük, ők is felelősek saját sorsukért, életútjukért, személyiségük alakulásáért. A megfelelő én erő kibontakoztatása, a belső kontroll kialakítása fontos pedagógiai feladat. Tudatosítani kell az egészségmegőrzés fontosságát, a rendszeres testedzést, a megfelelő szintű mentálhigiénés kultúra kialakítását. Ezek mind hozzájárulnak a belső egyensúly, a harmónia megteremtéséhez, a testi és lelki egészség megőrzésének kialakításához. Céljaink:

4.1.1. Sokoldalú általános műveltség biztosítása korszerű szemlélettel A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek:    

Az iskola rendelkezésére álló órakeretből a lehetőségek figyelembe vételével biztosítjuk a szakköri óraszámot. A könyvtári állományt gyarapítjuk(könyv és CD). Ösztönözzük és támogatjuk az IKT eszközök alkalmazását a tanítási órákon. Szaktantermek és szertárak számítógéppel történő bővítését szorgalmazzuk. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

17

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA     

Tanárainkat a számítógép használatára ösztönözzük Szaktanáraink a diákok számára olyan feladatokat jelölnek ki, amelyek számítógép és Internet használatot kívánnak. Széleskörű Internet hozzáférés biztosítunk a tanulók és tanárok számára. Színház, hangverseny, mozi, kiállítások látogatási igényének felkeltése mellett megteremtjük az ezeken való részvétel lehetőségét. A tanárok szaktudásukat és tanulás-módszertani ismereteiket bővítik és korszerűsítik, a továbbképzési tervet ennek megfelelően alakítjuk.

4.1.2. Jó kommunikációs készség kialakítása A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek:       

Magas szinten használja minden tanuló: anyanyelvét, legalább egy idegen nyelvet, az informatika kommunikációs rendszerét. Minden tanár feladata, hogy tanóravezetésében lehetőséget adjon a diákoknak a szóbeli megnyilatkozásokra. Egy idegen nyelvet magas óraszámban oktatunk. Az emelt szintű csoportokban tanuló diákokat nyelvvizsgára és/vagy emelt szintű érettségire készítjük fel. Külföldi kapcsolatainkat továbbra is fenntartjuk (Leonardo programok). Informatikát, szakiskola 9. évfolyamában a magyar, matematika tárgyakat csoportbontásban oktatjuk. Az iskolai számítógépek használatát tanórán kívüli lehetővé tesszük.

4.1.3. Tudományos ismereteken alapuló alkotó gondolkodásra nevelés A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek:     

Az ismeretközvetítés az életkori sajátosságok figyelembevételével történik. Az alapvető gondolkodási műveleteket megismertetjük a tanulókkal és tanórákon gyakoroljuk. Tanórán és tanórán kívül egyre több problémamegoldó és önálló gondolkodást igénylő feladatot adunk. A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok (prevenciós programok), Az önálló tanulási képességet kialakító programok (tanulásmódszertan).

4.1.4. A különféle területeken megmutatkozó tehetség kibontakoztatása A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek:   

Különböző orientációjú osztályokat szervezünk. Széleskörű szakköri és diákköri kínálatot biztosítunk. Tehetségeinket a versenyeken való részvételre ösztönözzük, számukra a versenyeken való részvétel lehetőségét megteremtjük.


18


4.1.5. Közép és emelt szintű érettségire, továbbtanulásra, való felkészítés A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek:     

Kidolgoztuk az iskolai mérés-értékelés szabályzatot. A tanulók felzárkóztatását, egyéni fejlesztését tanórán belüli tanulásszervezéssel és kötelező órakereten felüli foglalkozásokkal oldjuk meg. Emeltszintű érettségire választható órakeret biztosításával - a tanulók többségének igénye szerinti tantárgyakból – készítünk fel angol és történelem tárgyakból. Lehetőséget biztosítunk előrehozott érettségi vizsga letételére. Az érettségi vizsgaidőszakban minden vizsgatárgyból felkészítőket szervezünk.

4.1.6. Célunk egyéni és közösségi emberi értékek kialakítása A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek:      

A fenti cél elérése minden tanítási órának és minden tanórán kívüli tevékenységnek feladata. E cél elérését feladata minden tanárnak személyes példaadással segíteni. Tanulóink sikerélményhez juttatását meghatározó motivációs eszközként használjuk. A közösségi élet rendezvényeinek megszervezését a diákokkal közösen végezzük, amelynek színtere a Diákönkormányzat. Támogatjuk a diákok önszerveződését, segítjük önkormányzatuk munkáját. A közösséghez tartozás élményét az iskolai, helyi és nemzeti hagyományok ápolásával erősítjük.

4.1.7. Önmagával és környezetével összhangra törekvő személyiség kialakítása A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek:         

Rendszeres tömegsportot biztosítunk az iskolánkban a diák sportkör lehetőségeinek kihasználásával. Mozgósítunk a tömegsport rendezvényeken való részvételre. Kirándulásokat, kerékpártúrákat, vízi táborokat, sí táborokat szervezünk. Osztályfőnöki és biológia órákon az egészségnevelést a helyi tanterv szerint tanítjuk, bevezetjük az egészségnevelés modult. Védőnői fogadóórák, mentálhigiénés tanácsadás aktív igénybevételét szorgalmazzuk. Tudatosítjuk a különböző egészségkárosító szerek károsító hatását és használatuk jogi kockázatát. Az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismerésére irányítjuk tanulóink figyelmét. A tantárgyakban megjelenő környezettel, természettel, egészséggel kapcsolatos tananyagot kiemeljük. Környezettudatos életmód elemeinek szocializációját végezzük (pl. hulladékszelekció, természetbarát termékek használatára való ösztönzés, természeti környezet védelme, lakó és iskolai környezet közös megóvása).


19

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA II. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A személyiség az adott egyén gondolkodását és viselkedését meghatározó pszichikai tényezők organizációja, komponensrendszere. A személyiség az emberi tevékenység révén alakuló és fejlődő pszichés képződmény, amely egyedi és sajátos. Az egyén lelki-szellemi életének sajátos összjellege, a jellemző tulajdonságok összerendezett egysége, amelyik a környezethez való alkalmazkodás során cselekvéseinkben nyilatkozik meg. Célunk a fiatalokat olyan oktatásban részesíteni, és személyiségüket úgy fejleszteni, hogy képesek legyenek vállalni a felelősséget saját életük irányításáért. Másodsorban, oly módon képezni a fiatalokat és fejleszteni személyiségüket, hogy felelősséget vállaljanak majd saját maguk megvalósításáért egészségi, anyagi, érzelmi és szellemi téren egyaránt. Ezeken kívül oly módon képezni és fejleszteni a fiatalok személyiségét, hogy képesek legyenek saját fejlődésüket egész életükben figyelemmel kísérni és értékelni, autonóm személyisséggé válni, A személyiség fejlődése folyamatos, az egész életen át tartó fejlődés során különböző szintek alakulnak ki, ezáltal az egyén egyre önállóbbá, egyre kreatívabbá válik. Az iskola legfontosabb feladata a személyiség fejlesztése, mivel a személyiség erkölcsi, akarati tulajdonságainak a megerősítése, szokásrendszer szintű stabilizálása feltétele a tanulásnak, az általános és a speciális képességek fejlesztésének. A nevelés, a fejlesztés feladatait az iskola életének valamennyi megnyilvánulásában, késztetésében, valamennyi tantárgy oktatásában érvényre kell juttatni. A tanulói személyiség fejlesztés szempontjából az öt személyiségfaktor közül a következő hármat helyezzük előtérbe:  Együttműködés: olyan viszonylatrendszer, amely feltételezia másik fél elfogadását, a türelmes, a megértő, a mások problémáival azonosulni tudó, segítő és problémamegoldó magatartást. Magában foglalja a pontosságot, a megbízhatóságot, az ön- és mások megismerésének a képességét, a célkitűzések elérése érdekében való akarást (akaraterő), a nehézségek leküzdésének, az olykor testi fájdalmakkal is együtt járó fájdalom elviselésének a képességét s az ehhez szükséges tűrőképességet is. 

Lelkiismeret:a szocializációs folyamat különböző fejlődési szintjén szerveződő morális elvek és erkölcsi normák alapján működő belső szabályozórendszer. A lelkiismereti komponensek szerveződésében meghatározó az önismeret, az önbecsülés és mások emberi értékeinek, teljesítményének a megismerése, elismerése és értékelése.



Nyitottság:tágabb értelemben a világ dolgainak a befogadási képességét, az arra való hajlandóságot jelenti. A világra nyitott személyiséget a fogékonyság, a problémaérzékenység, az eredetiség (amely lehetővé teszi, hogy bizonyos dolgokat másképpen lássunk), könnyedség (képessé tesz bennünket arra, hogy a régi ismeretektől elszakadjunk, hogy a régiekhez újakat asszociáljunk), ellaboráció (az a képesség, hogy új struktúrát hozzunk létre), az átfogalmazás képessége (lehetővé teszi, hogy dolgokat másképpen interpretáljunk) jellemzi.

5. TANULÓINK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATAINK: Elsősorban a mindennapi élethez és a munkavégzéshez is nélkülözhetetlen képességek fejlesztése kerül az előtérbe, nevezetesen az idegen nyelvi kommunikáció, az informatikai PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

20

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA készségek és képességek, az egész életen át tartó tanulás, az együttműködés és a szolidaritás. Fontos szerepet kapnak a személyes minőséggel kapcsolatos képességek, azaz a felelősség, az önértékelés, az önirányítás és önmenedzselés is. A fent kifejtett értékek tudatos pedagógiai összekapcsolása a politikai kultúra, a tanított ismeretek és a fejlesztendő kulcskompetenciák szintjén egyaránt kívánatos. A helyi, nemzeti, európai és globális értékek, tartalmak, képességek egységes, egyenértékű térbeli kiterjesztéséről, dimenziójáról van szó. 1. Legfontosabb az önismereti nevelés, amely meg kell, hogy előzzön minden más nevelési feladatot. Feladat: pozitív énkép kialakítása, egyéni aktivitás fejlesztése, döntési képesség fejlesztése 2. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 3. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 4. A tanulók érzelmi /emocionális/ nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása, az egymás iránti tisztelet, megbecsülés fejlesztése. 5. Testi nevelés Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, fejlesztése. 6. Környezeti nevelés Feladat: környezeti tudatosság kialakítása, fejlesztése. Környezetvédelmi tevékenység és környezettudatos életvitel fontosságának hangsúlyozása. 7. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységeiknek gyakoroltatása. 8. A tanulók akarati nevelése Feladat: A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 9. A tanulók nemzeti és állampolgári nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Ezzel egy időben, ezek mellett, megjelenik a multikulturalitás is. 5.1. A személyiségfejlesztés színterei  Tanórák keretében:  interaktív kommunikáció  szemléltetés /video, CD ROM-ok/ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

21

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA       

külső előadó Internet Szakkörök Iskolai sportkör Tanulmányi, kulturális verseny, házi bajnokságok Egyéb: tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, kulturális és sportrendezvények látogatása, szabadidős tevékenység, Kollégium

5.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok       

Értelmi nevelés Erkölcsi nevelés Esztétikai nevelés Munkára nevelés Családi életre nevelés Testi nevelés Állampolgári nevelés

5.2.1. Az értelmi nevelés A nevelés része az oktatás, amely elsősorban a tudást közvetíti. Az oktatásban is kölcsönhatás van a tanárok és a tanulók között, és sem a felnőttek, sem a gyerekek nem csupán ésszel vesznek részt benne, hanem jelentősek érzelmeik, motivációik, kapcsolataik. Az ismeretek, a kialakuló képességek a gyerekek egész személyiségét formálják, és egész életére hathatnak. Az iskolai oktatásban különösen nagy jelentőségű:  a teljesítményorientáció  az értékelés  a siker és kudarc lehetőségei  motiváció A kívánt hatások eléréséhez fel kell kelteni az érdeklődést, a kíváncsiságot. Az inger csak akkor motivál tevékenységre, ha találkozik a gyerekek meglévő tapasztalataival. Szükséges a meglévő tapasztalatok felszínre hozása, felelevenítése. A tapasztalatszerzés lehetőségei, színterei A nevelés formájának és céljának megfelelően ezekből kell válogatni. A tanórákon:  magyarázat  szemléltetés /képek, video, CD-romok, számítógépes animáció stb./  kísérletek bemutatása  külső előadó meghívása  Internet Egyéb lehetőségek: PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

22

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA múzeum- és színházlátogatás séták osztálykirándulás iskolai ünnepségek kortárs kapcsolatok könyvtárlátogatás versenyek tömegkommunikáció A tanórákon, foglalkozásokon fontos feladat a lehetőségek szerinti differenciálás, a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez való igazodás.        

5.2.2. Erkölcsi nevelés A legfontosabb a nevelő magával hozott emocionális kínálata: a jóakarat, jóindulat, érzelmi melegség, következetesség. A gyerekek alapvető szükséglete az elfogadás, a bizalom, a gondoskodás, a figyelem érzése. Az erkölcsi nevelés főbb színterei:  osztályfőnöki óra  óraközi szünetek  osztálykirándulás  szabadidős programok  kollégium A tudás elsajátítása igaz, hogy egyéni, de az iskolában közösségben, csoportban zajlik, ezért soha nem szabad figyelmen kívül hagyni a nevelés társas jellegét. Az erkölcsi nevelés során törekedjünk alakítani a gyermekekben a példakép és eszménykép szükségességét. A példaképben és eszményképben meghatározott minőségű, részletesen kimunkált magatartási minták testesülnek meg. A példaképben ez a minta viszonylag konkrét, míg az eszményképben elvontabb és általánosabb formában adott. Elfogadtatásuk esetén szükségletként funkcionálnak. Az iskolában átélt, látott felnőtt-felnőtt, felnőtt-gyerek, gyerek-gyerek kapcsolatok modellként szolgálnak a tanuló későbbi életére is.

5.2.3. Esztétikai nevelés Lehetőségek, színterek:  az iskola épületeinek és udvarának rendje, tisztasága, díszítése  osztályterem rendje, tisztasága, teremdíszítés  ünnepek alkalmával a külsőségekre való fokozottabb figyelés  szóbeli megnyilatkozás a nagyobb közösségek előtt

5.2.4. Testi nevelés


23

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A testi nevelés leggyakoribb színterei:  testnevelés óra  sportköri tevékenység  versenyekre való felkészülés, a verseny  túrák, osztálykirándulás  séták  egyéb diákkörök A sport a megfelelő gyűjtőfogalom a testedzésre. A sport magában foglal minden testgyakorlatokkal végzett testkultúrával kapcsolatos tevékenységet, függetlenül attól, hogy azt milyen céllal és milyen szervezeti keretben végzik. Annak, hogy valaki sportol-e, tehát az az egyetlen kritériuma, hogy bizonyos rendszerességgel valamelyik sportágban kifejt-e fizikai aktivitást bizonyos ideig és bizonyos intenzitással.

5.2.5. A családi életre nevelés A családi életre nevelés iskolánkban a 9. évfolyamon elkezdődik. Az ifjúsági védőnő rendszeresen tart minden osztályban az osztályfőnöki órákon előadásokat, bemutatókat. Az osztályfőnöki órák rendszeres témája a családi élet valamilyen vonatkozása. A családi életre nevelés lehetősége jelentkezik még egyéb tanórákon is, pl. magyar irodalom, történelem, biológia stb. A nevelés eszközei:  bemutatók  videofilmek  beszélgetés  kirándulás  az egészségnevelés összes formája

5.2.6. Az állampolgári nevelés Színterei:  Történelem óra  Osztályfőnöki óra  Ünnepségek (iskolai, városi)  Múzeumlátogatás  Honismereti verseny  Diákkörök  Témahét

6. KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSE A magyar közoktatás az elmúlt évtizedekben, főként a 90-es évek kezdetétől nagy változásokon ment keresztül, mind a rendszer hatékonyságát, mind irányítását és finanszírozását PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

24

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA tekintve. A 2000-ben elvégzett kompetencia-alapú PISA mérés eredményei világítottak rá először arra, hogy a 15 éves korosztály mintegy 20 százaléka súlyos olvasási, és a matematikai nehézségekkel küzd, amit a 2006-os vizsgálat is megerősített. Ugyancsak évek óta elégedetlenek a munkaadók az oktatásból a munkaerőpiacra kilépők felkészültségével. Mindezek a negatív jelzések, illetve a hazai mérések eredményei is az oktatás korszerűsítését sürgették. Hajdúböszörményben, ebben a tanévben öt helyszínen indult meg a kompetenciaalapú oktatás bevezetése a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 3.1.4.) keretében meghirdetett és sikeresen elnyert 79 millió forintos támogatási összegből. Egy óvoda és egy általános iskola mellett a Széchenyi István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium - egyrészt a szakközépiskolában matematika és szövegértés, másrészt a kollégiumban szociális és életviteli kompetenciaterületen - vállalta fel mind a pedagógiai-módszertani eszköztárának, a pedagógusok módszertani kultúrájának, a tanulók készségeinek, képességeinek a fejlesztését. A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. „Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.” (suliNova) 6.1. A Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Hajdúböszörmény Város intézményeiben című TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0031 számú pályázatban vállalt feladatok: A program alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. Iskolánk az elmúlt évtizedben sorra kapcsolódott be olyan országos illetve az Európai Unió által támogatott, az oktatás színvonalát fejlesztő programokba, melyek lehetőséget adtak az intézményi innováció kiterjesztésére, valamint partnereink elégedettségének növelésére. A fenti célok megvalósulását az alábbi részcélok támogatják: - a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a iskolánkban (ehhez szükséges újszerű tanulásszervezi eljárások bevezetése – pl. projektalapú oktatás, kompetenciaalapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása); - a pályázó intézményekben szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás); - a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés, IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása). 6.2. A kompetencia alapú oktatás implementációja – fenntartása a pályázatban vállalt időszakban Célunk a NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja. A tevékenységet úgy valósítjuk meg, hogy az a következő kötelező elemeket tartalmazza: PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

25

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 

9. és 10 évfolyamon kötelezően 3 tanulócsoportban a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása  9. és 10 évfolyamon kötelezően 3 tanulócsoportban a „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása  9. évfolyamon 2 tanulócsoportban, „Digitális” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása;  műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása magyar nyelv és irodalom műveltségterületen 10. évfolyamon 1 tanulócsoportban valósul meg. Az előző pontban szereplő, oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, múzeumpedagógia stb.) tanítási gyakorlatunkban prioritást élvez. A tevékenységet úgy végezzük, hogy annak körében (a tanulásszervezési eljárások bevezetésének keretében) a következő kötelező elemek megvalósuljanak:    

Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként 9. évfolyamon 1 tanulócsoportban Legalább egy témahét megszervezése tanévenként Legalább egy moduláris oktatási program megszervezése (egészséges életmód) 12. évfolyamon biológia és osztályfőnöki órákon, 2 tanulócsoportban. Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg.

6.3. A Kompetencia-alapú oktatás lényege A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. „Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.” (suliNova)

6.3.1. A kompetencia-területek bemutatása Szövegértés-szövegalkotás a magyarórán: A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenység-centrikusság:A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell választ találniuk, hanem a különböző típusú szövegekkel – akár maguk által elgondolt – műveleteket kell végezniük. Rendszeresség:A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések


26

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság: Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási módja, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Partnerség:A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák kapcsolatot képviselje. Kutatószemlélet: A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. Integrált magyartanítás – a nyelv és az irodalom új viszonya: A szövegértésszövegalkotás kompetenciájának fejlesztése az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képességek fejlesztését szolgáló magyartanítást állítja. Ennek része a kommunikációs képesség hatékony fejlesztése:       

a kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban; a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata; az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata; a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége; a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése; a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével; a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése.

A kommunikációs képességfejlesztés a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének feltétele. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg:         

a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása; nyelvi adatokkal műveletek végzése; szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára; a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása; a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása; szövegtípusok interpretálása és alkotása; a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia; a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésébe; a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.

Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megalkotja magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentés-összefüggést), mozPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

27

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA gósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja a mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében és más a szépirodalmi művek olvasásakor. Az első esetben az olvasó többnyire már valamilyen gyakorlati céllal fordul a szöveghez, míg az utóbbiban az esztétikai élvezet, a játék, a kikapcsolódás vagy a másokon keresztüli önmegértés a cél. A szövegértés-szövegalkotás programja nem az irodalomtörténetet vagy a műfajelméletet „tantervesíti”, illetve „tankönyvesíti”, hanem abból indul ki, hogy a jó olvasóban bizonyos képességek potenciálisan működésbe lépnek, ezért elsősorban ezeket kell tudatosan és módszeresen fejleszteni. A matematika kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese”.     

Készségek: számlálás, számolás, becslés Gondolkodási képességek: rendszerezés, deduktív és induktív következtetés Kommunikációs képességek: relációszókincs, szövegértés, térlátás Tudásszerző képességek: problémaérzékenység, megoldás, metakogníció Tanulási képességek: figyelem, emlékezet

Az A-típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segíti. Digitális kompetencia: "A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A digitális kompetencia magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek ismernie kell az elérhető inforPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

28

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA máció hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint a kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internetalapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. A digitális kompetencia részét alkotó, korszerű technológiák elsajátítása elsősorban az informatika órán (de nem kizárólag ott) történik. Életpálya-építés kompetencia-terület Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa a sorsát. E tevékenység keretében az egyén életpálya-célokat tűz ki, stratégiákat készít a célok eléréséhez, és a stratégiák szerint a célokat megvalósítja. Az életpálya-építés élethosszig tartó folyamat, melyben a tanulásnak változó jelentőségű, de állandó szerepe van. Az életpálya-építés akkor sikeres, ha: • a célkitűzés reális, illetve szükség esetén módosítható: azaz a megvalósításhoz és a módosításhoz szükséges feltételrendszer rendelkezésre áll vagy megteremthető. • a célok eléréséhez vezető utak és stratégiák alkalmasak a célok eléréséhez, és lehetővé teszik a menet közbeni módosítást. • a stratégiák megvalósításához a feltételrendszer rendelkezésre áll, illetve megteremthető. • az utakat az egyén ténylegesen végigjárja, azokat kontrollálni, valamint szükség esetén a célokkal együtt módosítani képes. Az életpálya-építés – mint tevékenység – az egyén magán és publikus szereprepertoárjára és szerepváltásaira egyaránt vonatkozik, mivel a személyiség megbonthatatlan, annak egésze vesz részt a folyamatban, illetve mert a két terület – magán és társadalmi szerepek, illetve életesemények – kölcsönös függőségi feltételrendszert alkotnak. Az életpálya-építés tudatossága azt jelenti, hogy az egyén képes felmérni lehetőségeit: • saját adottságait, képességeit • az életpálya-építés szűkebb tágabb, társadalmi - kulturális - szociális-gazdasági környezetét • megtervezni életpályáját: • saját személyiségének fejlesztését, az óhajtott, elérni kívánt státuszt, identitást, végrehajtani a tervezetteket. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése az osztályfőnöki órákon és tanórákon kívül valósul meg . Nyíló világ program: életpálya-építési kompetencia fejlesztés programja, mint átvett jó gyakorlat részletezve a mellékletben található

6.3.2. Új oktatásszervezési eljárások Moduláris oktatás, moduláris taneszköz: A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek pélPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

29

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA dául a kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanári-tanulói) elemei, az értékelési eszközök. Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. Az intézmény pedagógiai programjába rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak.

A projektoktatás egy új pedagógiai szemlélet, mely új pedagógiai módszerekkel dolgozik. Alkalmazása az iskolákban rendkívül fontos, mert egyre inkább az ily módon megszerzett tudás lesz használható. Azok, akiknek lehetőségük van projektekben való munkára, az iskolán kívüli világban is otthonosabban oldják meg problémáikat. A projektmunka nemcsak tanulási technika, pedagógiai módszer, hanem a gyerekek nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszköze is. A projekt a pedagógiában sajátos tanulási egység, amelyben az egyes tanuló vagy tanulócsoport önállóan sajátítja el a tanagyagot. A projekt középpontjában egy probléma, egy téma áll. A projektoktatás a tanulóra, a tanuló olyan célszerű öntevékenységére helyezi a súlyt, amelyet az élettel közvetlen kapcsolatban lévő témák inspirálnak. A projektoktatás mindig komplex módon, egy jól meghatározott struktúrát követve szervezi újjá a tananyagot. A projekt a tanulók életéhez, élményeihez kapcsolódó problémákból indul ki. Alapul szolgálnak a diákok tapasztalatai, képességeik, érdeklődésük. 8. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskola alapegysége egy osztály közössége. Ahhoz, hogy ez az egy osztályba járó gyerekcsoport közösséggé váljon, rendkívül sok közös élmény szükséges, az iskolában tanító pedagógusok és természetesen az osztályfőnökök személyes részvételével, aktív irányításával.

8.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: az iskolai élet egyes területeihez /tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez/ kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm, a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

30

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért öszszehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

8.1.1. A közösségfejlesztés célja A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának egyik alapvető feladata. Egy közösség mindig más minőség, mint az őt alkotó egyének összessége. Nem több vagy kevesebb, főleg nem jobb vagy rosszabb, de feltétlenül más, ezért nem mindegy, hogy az adott közösség milyen és mennyire képes nevelni. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, a tanulók „közügyekben” való tevékenységét és részvételét fokozó módszer. A közösségfejlesztés lényegében a tanulók fejlesztése, formálása. A közösségfejlesztés legfontosabb célja, olyan légkör teremtése, amelyben a tanulóknak lehetőségük van az önmegvalósításra. A tanulónak szüksége van a megértésre, arra a tudatra, hogy mások elismerik, és tiszteletben tartják személyiségét, valamint olyan irányításra, amely kibontakoztatja addig lappangó képességeit. A közösségfejlesztés során az egyén vagy csoport ereje, jártassága, tudása és tapasztalata fejlődik. A közösségfejlesztés során a közösség fokozatosan önállósodik, függősége a fejlesztőtől csökken. A bizalom megmaradhat, de mind kevésbé van szükség a fejlesztő jelenlétére. A folyamat elindítója végül ráébred, hogy feladata szinte véget ért, mert a közösség tagjai nélküle is képesek megoldani problémáikat. Ettől kezdve a közösséget a kultúra, vagyis ismeretek, beállítódások és normák rendszere tartja össze.

8.1.2. A tanulói közösségfejlesztés színterei A tanulók többféle állandó közösségnek és – differenciált tevékenységformái révén – sokféle eseti csoportosulásnak lehetnek tagjai. A tanulóknak az állandó csoportokon túl módjukban áll eltérő korú, azonos érdeklődési körű csoportokat is választani. Rendkívül fontos, hogy a tanulók sokféle élethelyzetben találkozzanak egymással. A különböző csoportok módot adnak arra, hogy egy tanuló az egyik helyen periférián, máshol a központban legyen. Minél többféle tevékenységformában vesz részt egy tanuló, annál nagyobb a valószínűsége, hogy amiben PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

31

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA sikeres, ott egyben a helyét is megtalálja. Fontos az is, hogy olyan mikroközösségek működjenek, amelyekben a résztvevők egyben a makroközösség számára is valamilyen szolgáltatást nyújtanak, így teremtve meg a lehetőséget az iskola egészével való kapcsolatra, a lojalitásra, az identitás megszerzésére. Állandó közösségek Makroközösségbe beletartozik az iskola valamennyi tanulója. Mikroközösségek közé tartoznak az osztályközösségek /iskola elsődleges közösség/, tanulói csoportok. A tanuló állandó környezete az iskola és az osztály. Ez a szervezeti, közösségi forma a képzés egész ideje alatt megmarad. Az iskolai hagyományok szervezése, megrendezése állandósulva a tanulókhoz kötődik, igen erős közösségi hátteret biztosít. A tantárgyak tanulása, a közösség rendezvényei közös élményt biztosítanak. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a márciusi forradalom évfordulója, az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója alkalmából, valamint karácsonykor, szalagavatókor, ballagáskor, technikus oklevél átadásakor, évnyitás és évzárás alkalmával. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére iskolánkban diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 9-14. osztályokba megválasztott küldöttekből álló iskolai diákönkormányzat vezetősége irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a tanulók által felkért és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Szakkörök Az iskolánkban működő szakkörök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják, de kitűnő keretet biztosítanak a közösségi magatartás gyakorlására, a közösségfejlesztésre is. Kulturális rendezvényekhez kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben – múzeum, levéltár, könyvtár, színház, filmszínház – tett csoportos látogatások. Ezeken a foglalkozásokon csak akkor nem kötelező a részvétel, ha az költségekkel jár. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli versenyekre, de a szakkörökhöz hasonlóan kiváló lehetőséget biztosítanak – vertikális felépítésük mellett is – a közösségfejlesztésre. Tanulmányi kirándulások, túrák A tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka – elsősorban a közösségfejlesztés – elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kiPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

32

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA rándulást szervezünk. A tanulmányi kiránduláson való részvétel természetesen önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. A túrákat az iskola pedagógusai szervezik. Szakmai tanulmányutak: Nemzeti parkok, OMÉK, termelő üzemek, Feldolgozó üzemek, különféle bemutatók. Egyéb rendezvények Hasznos lehet minden olyan együttes cselekvést igénylő rendezvény, amely elősegíti az adott közösség formálását, fejlesztését. Változó csoportok, közösségek A szabad programválasztás különböző életkorú és létszámú csoportokat hoz létre. Vertikálisan szerveződnek, így emelt szintű érettségire felkészítő tanulócsoportok, szakkörök, diákszínpad, sportkör, egyéb tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó csoportok. Ami az egyes tanuló számára változó csoport, az az iskolában sokszor állandó, az iskola számára tradíció, s egyben sok tanulónak állandó közösség is.

8.1.3. Az osztályközösség megszervezése, formálása Az iskola legfontosabb közössége az osztály. Az osztály az a közeg, amelyben – a kollektivitás élményén keresztül – a tanulók önmagukról, a társadalmi létről, a világról meghatározó élményeket kapnak, amely legfőbb alakítója az éppen formálódó középiskolás korosztálynak. Az a tudás- és ismeretanyag, amely az osztály nyújtotta együttes élményen keresztül jut el a tanulóhoz, az feltétlenül személyiségformáló erővé válik. Ami nem, az általában megmarad holt és idegen ismeretnek. Feltétlen kritérium annak a légkörnek a megteremtése, amelyben a tudás érték, amelyben a világ megismerése személyes feladat, amelyben a tanulás nem formális kötelezettség. Az osztályközösség kialakításánál tudatosan, tervszerűen törekszünk az élménygazdagságra, az élménysűrűségre. Alakuljon ki egy valódi „mi-élmény. Legyen az osztálynak saját szimbólumrendszere, „összekacsintás élménye. Tudatos nevelői ráhatás eredményeként alakuljon ki jellegzetes közös értékrend, de fogadják el egymás értékrendjét is. Jelentsen biztonságot az osztályközösség – „védőháló funkció. Fontos a bizalom megteremtése és a kooperációs képessége kialakítása. Tudja az osztályközösség konfliktusait önmaga megoldani. Kritérium a nyitottság és a kritikus hozzáállás is, mégpedig ezek nehezen megtalálható egyensúlya: olyan szellemiség, amelyben az érdeklődés és a szkepszis, az elfogadás és a fenntartások egyszerre vannak jelen. Összességében az osztályközösség minden tulajdonsága az iskola hatására alakul ki vagy nem alakul ki. Értékrendjük, elvárásaik, kommunikációjuk erősen magán viseli az iskola – osztályfőnök /elsősorban/, tanárok, légkör, hagyományok, konfliktus - bélyegét. Kiemelkedően fon-


33

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA tosnak tartjuk tehát, hogy az iskola olyan értékrendet, normákat, erkölcsöt, tudást hordozzon, amely elfogadásra méltó. A közösségfejlesztés szervezésében legfontosabb irányítója az osztályfőnök.

8.1.4 A pedagógusközösség formálása A nevelőtestület szervezi és vezeti a nevelési folyamatot, benne az egyes tanár, aki egész személyiségével gyakorol hatást neveltjeire, a nevelőtestület képviselőjeként is hat rájuk. A pedagógusközösségünk – funkciójából adódóan – jellemzője, hogy a közösségi kritériumok nemcsak mint önfejlődés jelenségei alakulnak ki, hanem azokat az egységes pedagógiai hatásrendszer érdekében tervszerűen és céltudatosan munkálja ki magában. Így hagyományaink, tevékenységünk, célkitűzéseink arra összpontosulnak, hogy fokozatosan kialakítsuk, fejleszszük és tagjaink között pontosan körülhatárolt munkamegosztás alapján részleteiben megvalósítsuk iskolánk sajátos nevelési rendszerét. A közösség fejlődését, egyéni arculatát befolyásolja a pedagógusközösség összetétele, tagjainak egyéni teljesítménye és kooperatív képessége. A nevelői közösség kapcsolatrendszerének sarkalatos pontja a tanár-diák viszony. Az egyes pedagógus legjobb szándéka mellett sem tudja tartósan és hatékonyan megvalósítani a jó tanár-diák viszonyt. Arra törekszünk, hogy ez váljék az együttműködő nevelőtestület jellemzőjévé. A tanulók és a pedagógusok közössége nem egymástól függetlenül, elszigetelődve fejlődik. Arra kell törekednünk, hogy pedagógusközösség az együttes nevelőmunkában, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése közben, a közös tapasztalatok kollektív elemzése nyomán erősödjék és fejlődjék. Tehát párhuzamosan alakul a tanulóközösséggel, mellyel együtt az iskola egységes nevelő közösségét kell, hogy alkossa. A Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Hajdúböszörmény Város intézményeiben című TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0031 számú pályázatban vállalt feladatok megvalósítása a pedagógusok számára is új kihívásokat jelent. A team munka mindennapi gyakorlattá vált iskolánkban. Ennek köszönhetően erősödtek a munkaközösségek, javult az együttműködés a pedagógusok között. Fontos a pedagógusok közötti együttműködés kiépítése, hiszen a tervezés, az esetmegbeszélés a problémamegoldás, a szakmai együttműködés is sikeresebb ebben az esetben. Ez pedig minden esetben a diákok érdekében történik. 8.2. Nevelői módszerek a közösségfejlesztésben A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó – heteronóm személyiségből az autonóm személyiséggé válásig – közösségi magatartáshoz. A közösségfejlesztő nevelőnek alkalmaznia kell a direkt és indirekt hatásrendszert. A direkt hatásrendszer esetében a személyiségformáló hatások forrása a nevelő, akinek akciói az egyes tanulókra irányulnak, de az ő fejlesztésével természetesen pozitív befolyást gyakorolnak a közösségre is. Az indirekt hatásrendszer forrása ezzel szemben a közösség tevékenysége, az ezen belül kialakított feladatok rendszere, valamint a közösségi tevékenység keretében kibontakozó hatások, amelyeket maguk a közösség tagjai produkálnak igen változatos kölcsönhatások, interakciók formájában. A nevelőnek az indirekt hatásrendszer életre hívásában és orientálásában is nélkülözhetetlen szerepet kell betöltenie. A nevelő szakszerű pedagógiai eljárásokat alkalPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

34

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA mazva működjön közre a közösség optimális személyiségformáló tevékenységrendszerének és kölcsönhatásrendszerének kialakításában. Mind a direkt, mind az indirekt hatásrendszer kialakításánál alkalmazzuk a következő módszereket:  



A szokások kialakítását szolgáló módszerek: követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés, A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésére alkalmas, a példaképek, eszményképek kialakítását célzó módszerek: modellértékű személyek bemutatása, műalkotások bemutatása, a nevelő személyes példaadása, A meggyőződések formálásában döntő szerepű eljárások, a tudatosítás módszerei: magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló elemző munkája.

8.2.1. Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítanunk a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Fontos a szolidaritás élményének megtapasztalása, megtanulása ennek értékekhez való kötése, kapcsolása. A tolerancia megnyilvánulása más közösségek, embertársaink iránt.

8.2.2. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése a tanulói közösséget irányító tanár feladata, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokon aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Ki kell alakítanunk a tanulói közösségre jellemző, az összetartást erősítő viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válását, ápolását. Az erkölcsi nevelés erősítése Az iskolánk feladata és egyben jelentősége is az erkölcsi nevelést illetően az, hogy az erkölcsi ítélőképesség kognitív /megismerő/ fejlődését, valamint az erkölcs gyakorlását a közösségi életben és a közös munkában biztosítsa. Szabadidő szervezése A közösségfejlesztés szempontjából nagyon fontos a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények biztosítása, megszervezése. Az iskolavezetés feladata a szakkörök, sportkörök működésének biztosítása. A diákönkormányzat munkáját segítő tanár feladata az iskolai és osztály diákbizottságok munkájának koordinálása. A szabadidő szervezését végző tanár/személy felPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

35

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA adata olyan rendezvények, összejövetelek szervezése, amelyek biztosítják a tanulók szabadidejének tartalmas, kulturált eltöltését. Az osztályfőnökök feladatához tartoznak olyan események, rendezvények szervezése – mozi és színházlátogatás, tanulmányi kirándulás, túra – amelyek elősegítik az osztályközösség kialakítását, fejlesztését.

9. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

A szakemberek beilleszkedési, magatartási zavarok magyarázatára több okot, illetve ezek együttesét feltételezik. Ezek lehetnek biológiai problémák (esetleg genetikai), stresszhelyzetekből adódóak, családi zavarok, illetve egyéb iskolán kívüli közösségből fakadó viselkedési és mentális zavarok, szocializációs problémák. A középiskolába felvett beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulókra jellemző a figyelemzavar, magatartászavar, tanulászavar, beilleszkedési zavar. Feszültek, szorongók, agresszívak. Ezek következménye, hogy képességük színvonala alatt teljesítenek. Az iskola, a pedagógus feladata a megelőzés, szakember /orvos, pszichológus/ segítségével a felismerés és a kezelés. 9.1. Szűrés, diagnosztizálás Annak érdekében, hogy a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknak a lehető legjobb módon tudjunk segíteni, az elsődleges feladat a szűrés, diagnosztizálás lehet. Ebben az iskola vezetése mellett részt vesznek az osztályfőnökök, valamint speciális szakemberek (orvos, pszichológus, ifjúságvédelmi felelős, nevelési tanácsadó). Az indulási hátrányok csökkenése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében már az iskola 9. évfolyamára jelentkezőket diagnosztizáljuk. Ennek első lépése a problémák feltárása, amely történhet írásos jelentkezés és személyes elbeszélgetés alapján. Ezek után a pedagógus és a szakember az egyedi esetek megismerésével kialakíthatja a leghatásosabb megoldási módszert a tanuló problémáira, azaz egyénileg kap képet az iskola, az osztályfőnök és az érintett tanárok az adott tanuló állapotáról és fejlesztendő területeiről. Amennyiben egy tanulóról kiderül, hogy sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd – mely kérdésben a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt a nevelési tanácsadó megkeresésére - a tanuló felmenthető az iskolaigazgató által egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ebben az esetben az iskolának egyéni foglalkozást, fejlesztést kell szerveznie a tanuló részére, melynek célja a tanuló felzárkóztatása a többiekhez, az elvárt szinthez a tanulmányi sikerességhez. A vizsgákon biztosítani kell a tanuló számára, hogy az érintett tantárgyak helyett másik tantárgyat válasszon; hoszszabb felkészülési idő álljon rendelkezésére; alkalmazhassa a tanulmányai során alkalmazott segédeszközöket (írógép, számítógép stb.); ha szükséges, felválthassa az írásbeli beszámolót szóbelivel, a szóbeli beszámolót pedig írásbelivel. 9.2. A megelőzés módjai: 

A kiváltó okok orvoslása (megismerése, diagnosztizálása)


36

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA  

A kezdeti stádiumban lévő esetek gyors felismerése, hatékony kezelése, megoldása A további károsító hatások következményeinek csökkentése

Ennek érdekében a pedagógus tartson szoros kapcsolatot a családdal, a nevelési tanácsadóval, az ifjúságvédelmi felelőssel, a gyermekjóléti szolgálattal, az iskola-egészségüggyel, az iskolapszichológussal. 9.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségeket több módszerrel enyhítjük:

9.3.1. A pedagógusok feladatai 



 

 

A tanulás megszervezésénél a pedagógus – lehetőség szerint – igazodjon a tanulók egyéni képességeihez, a differenciált tanulásszervezés jelenjen meg ezeken a tanórákon és fejlesztéseken. Az iskolához köthető „teljesítményszorongás” folyamatosan akadályozza az eredeti, önálló, kreatív megoldások keresésében, ezért ezek a tanulók jobban szeretnek és többet is tudnak írásban produkálni, mint szóban. A felzárkóztató és fejlesztő órák és foglalkozások csökkenthetik a szorongást. A kudarckerülő magatartást felválthatja a sikerre való törekvés. Az „eltűnni” igyekvő, szorongó tanuló mellett, a figyelmet magára felhívni akaró agresszív tanulónak is segíteni kell. /Ha pozitív magatartásformákkal – pl.:jó teljesítménnyel - nem tud annyi figyelmet ébreszteni a pedagógusban, szülőkben, társakban, amennyire szüksége lenne, akkor negatív formát - bohóckodást, agressziót – választ. Megfelelő intenzitású figyelemmel csökkenthető ez a magatartási zavar. A kötekedő, agresszív tanulókkal szemben /ezeknél a tanulóknál általában agresszív a családi háttér, vagy a baráti kör/ a pedagógusnak segítenie kell. A támadó és védekező agresszió kezelésében a szülő segítsége is szükséges. A párbeszéd színtere az iskolai lehetőségek /szülői értekezlet, fogadódóra/ mellett a családlátogatás is lehet.

A pedagógus részéről a következőnek kell érvényesülnie:  a helyes cselekedetek mindig kapjanak pozitív megerősítést, jelenjen meg a motiváció  tetteit, döntéseit mindig indokolja meg, fontos a professzionális tanári kommunikáció megjelenése és gyakorlata  beszélgessen gyakran a tanulóival, akár csoportfoglalkozás keretében is,  a tanuló közeledésére mindig pozitívan reagáljon. A beilleszkedési és magatartási nehézségek kezelése gyakran jelent problémát a pedagógusnak. Gyakorlatlanok a kapcsolatkezelési és viselkedési készségekben, nincs önbizalmuk az esetek kezelésében, nem érzik kompetensnek magukat, nem ismerik fel a problémát.


37

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A pedagógusok továbbképzése – a pszichológiai ismeretek oktatása mellett – tartalmazza a kommunikációs készségek fejlesztését, a probléma- és konfliktuskezelő képesség növelésére irányuló tréningeket. Mindezek a módszertani eszköztár növelését célozzák meg, és fejlesztik. A pedagógus az iskolába meghatározott időközönként ellátogató szakemberekkel, /iskolapszichológus, nevelési tanácsadó, ifjúságvédelmi felelős/ rendszeresen beszélje meg azokat az eseteket, amelyek számára valamilyen szempontból nehézséget okoznak, vagy nem tud kezelni. Ezek a konzultációk a pedagógusok pszichológiai továbbképzésének speciális, személyre szabott módszere, amelyben azokat a gyakorlati technikákat, módszereket ismertetik meg, amelyek alkalmazására a pedagógiai gyakorlatban az igény felmerült. A városi konzultációk segítséget nyújtanak ahhoz, hogy felderíthesse, korrigálhassa a saját tudását.

9.3.2. Együttműködés kortárs csoportokkal A kortárs csoporttal az iskolavezetés, az ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat vezetői és az osztályfőnökök tartanak közvetlen kapcsolatot, működését és pontos programját közösen alakítják ki. Támogatjuk minél több kortárs oktató felkészítését.

9.3.3. Speciális programok kialakítása Szükség szerint az iskolában működhetnek speciális programok, melyeknek célja az, hogy segítséget nyújtsanak a problémás iskolai, illetve magánéleti helyzetekben, és oldják a szorongásokat, félelmeket. Ezáltal elősegítik a serdülők harmonikusan működő személyiségének a kibontakozását. A programok további feladata az, hogy időben felismerjék azokat a komoly pszichés problémákat, melyek kizárólag pszichológus, illetve pszichiáter segítségével orvosolhatóak. A programok során fontos szerepe van a folyamatos kapcsolattartásnak, egyrészt a szakemberekkel, másrészt pedig a szülőkkel. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére a programok egyéni és csoportos foglalkozásokból állnak. A csoportos foglalkozások mindegyike előre eltervezett metodika szerint épül fel, míg az egyéniek feladatuknak megfelelően a diákok egyéni, és legtöbbször intim problémájához igazodva alakulnak. Annak megítélése, hogy kinek milyen foglalkozásra van szüksége, egy előzetes felmérés feladata.

9.3.4. Konfliktuskezelés Fontosnak tartjuk a konfliktuskezelési stratégiáknak a tanulóifjúság minél szélesebb körében való megismertetését, annak érdekében, hogy a konfliktust, ne negatív és pusztító erőnek tekintsék, hanem lehetőségnek, amely elősegítheti a fejlődést és a tanulást. Amennyiben tanulóink elsajátítanak bizonyos konfliktuskezelési készségeket, képesek lesznek szociális helyzeteket elemezni, viselkedési lehetőségek közül választani és felelősséget vállalni saját cselekedeteikért. A konfliktuskezeléssel kapcsolatos ismeretek megszerzését kezdetben szabadidős tevékenységként, a későbbiekben pedig tanóra keretében kívánjuk megvalósítani. Konfliktuskezelő program szabadidős tevékenység keretében „problémás” gyerekek részére


38

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Cél: gyakorlatokon keresztül, saját tapasztalataik révén megértsék és elsajátítsák a konfliktusok megoldási technikáit Követelmény: a tanulók legyenek képesek kritikusan elemezni attitűdjeiket és különböző kérdésekről alkotott nézeteiket, rendelkezzenek konfliktuskezelő készségekkel, érezzék és értsék a kommunikáció fontosságát, sajátítsák el a konfliktus feloldásához szükséges kommunikációs készséget Tartalom:  Önismeret: önértékelés, énkép kialakítása, az én szerepe a különböző helyzetekben.  Mások egyediségének, különbözőségének felismerése, elfogadása, fontossága a kapcsolatokban.  Interakció, konfliktushelyzetekben való kommunikáció: hallgatási stratégiák, testbeszéd, hatékony társalgási technikák, bizalommal kapcsolatos gyakorlatok.  Konfliktus okai, következményei: az erőszak alkalmazása a konfliktus során.  Öt-lépéses konfliktuskezelési stratégia, a stratégia alapgondolata „mindkét fél nyerhet”.  Alapvető emberi jogok és azok kapcsolata a konfliktussal. Feltétel: A tanár ismerje a konfliktuskezelési stratégiákat. Segédlet: Daniel Shapiro: Konfliktus és Kommunikáció: Át a konfliktus kezelés labirintusán című program, Feladatlapok, Stresszoldó gyakorlatok

10. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

10.1. A tanulók képességeinek kibontakoztatása A teljes iskolai, kollégiumi nevelő és oktató munkának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy valamennyi tanulója kibontakoztathassa képességeit, tehetségét – szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyeket születésénél, családi, vagyoni helyzeténél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak – felkészülhessen a továbbtanulásra, a munkába állásra.

10.1.1. A képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az iskola fő feladata – a tehetséggondozás mellett – a tanulók általános képességeinek kibontakoztatása és a meglévők fejlesztése. Ennek érdekében fel kell kelteni tanulóinkban a tanulás iránti vágyat, hiszen „Egy gyerek nem megtöltendő edény, hanem felgyújtandó tűz!”

10.1.2. Tehetség felismerés, tehetséggondozás A tehetség kibontakoztatásának környezeti feltételei között a család mellett az iskola a legfontosabb közreműködő szerv. A tehetséges gyerekekkel, fiatalokkal rendszeresen foglalkozni kell. Erről Szentgyörgyi Albert az alábbiakat írta: „Táplálni kell őt könyvekkel, külön feladatokkal, gyakorlatoztatni az agyát, hogy tudjon futni, de nem szabad belőle extra valakit csinálni, mert ez elrontja. És vigyázni kell nagyon, hogy el ne nyomjuk… Nincs könnyebb dolog, mint egy lángelmét elnyomni, mert az nagyon érzékeny. Azt úgy el lehet nyomni és taposni, mintha ott se lett volna.” PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

39


Célok és feladatok  a tehetségek felismerése a felvételizés időszakában, illetve a kilencedik évfolyamon  kreativitás fejlesztése  specifikus képességek kibontakoztatása  tanórán kívüli képességfejlesztő szakkörök igény szerinti működtetése  egészséges versenyszellem kialakítása, ápolása  iskolán belüli és iskolán kívüli megyei ill. országos szinten szervezett versenyeken való részvétel (OSZTV, SZKT, stb.) 10.2. Feladataink a képesség kibontakoztatásában, a tehetségfejlesztésben A tehetség kibontakoztatásának környezeti feltételei között - a család mellett - az iskola a legfontosabb. A középiskolai nevelés és oktatás egyik célja az, hogy a tanulók megtalálják azt, amihez tehetségük van. Arra kell törekednünk, hogy a tehetség felismerését akadályozó tényezőket korlátozzuk vagy megszüntessük. Olyan értékrendet kell közvetítenünk diákjaink felé, amely azt sugallja, hogy a bennük levő adottságok csak aktív tevékenységek során, munkával, gyakorlással fejleszthetők. Minden tanulót hozzá kell segítenünk, hogy saját lehetőségeinek maximumát érhesse el, életkorának és személyi előfeltételeinek megfelelő ütemben. Az ismeretek megtanítása során, lehetőség szerint a legkorszerűbb tudásanyag átadására és a kor követelményeinek megfelelő képességek kialakítására kell törekednünk. Az iskola felelőssége éppen az, hogy felismerje és gondozza a tehetséget, megfelelő pályát biztosítva a kibontakozáshoz. Az osztályfőnöki programnak is fontos része az önismeret, a személyiségfejlesztés, a kommunikációs képességek fejlesztése, valamint a tanulás tanítása. A legfontosabb a tanulók személyiségének megismerése. Ezen ismeretek birtokában tervezhetjük meg és szervezhetjük a hatékony képességfejlesztést és tehetséggondozást. A tehetségfejlesztés a szakmai oktató munka része is. Nem elegendő hozzá a jó színvonalú hagyományos oktatás, differenciált, speciális és egyéni foglalkozást is igényel. A tehetséggondozással foglalkozó tanárnak szakmailag, pedagógiailag, pszichológiailag is felkészültnek kell lennie. Ismernie kell a tehetséges diák természetét és igényeit, az oktatás új fejleményeit, a legújabb kutatási eredményeket. Fontos tényező a pszichológiai fejlődés ismerete, a tanított tárgy átlagon felüli ismerete, a különleges módszerek, irányítás és vitavezetés. Nagyon fontos a tehetségeknél a kreativitás és a rugalmasság fejlesztése. Nélkülözhetetlen a pedagógusok segítsége a tehetséges tanulók iskolai és szociális beilleszkedésében. Fontos a környezet segítsége a tehetséges tanulók érzelmi biztonságának megteremtésében. 10.3. A képességfejlesztés és tehetséggondozás formái A képesség- és tehetségfejlesztés részben a tanórákon, részben azokon kívül valósul meg. Iskolánkban a képességfejlesztésnek, tehetséggondozásnak a következő formáit preferáljuk: PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

40


10.3.1. Tanórán Az egyes osztályokban a humán és természettudományok, az idegen nyelv és a sport területén tájékozódunk a tanulók képességeiről. Ennek módszerei: egyéni elbeszélgetés, felmérés, feladatmegoldás, bejövő szintfelmérés alapján csoportbontások. A tanítási órán ezt egyéni feladatok adásával oldhatjuk meg, amelynek során a tanulók egymástól függetlenül dolgoznak. Az egyéni munka másik gyakran alkalmazott módja a rétegmunka. Az osztály tanulóit képességeik szerint csoportokba osztjuk, s ennek megfelelően kapnak különböző, egyénileg megoldható feladatot. Ennél a módszernél fontos, hogy a feladat egyszerre legyen az illető számára megoldható és fejlesztő. A differenciált egyéni tanulás formái akkor hatékonyak, ha biztosítják mindenki számára az előrelépés lehetőségét önmagukhoz képest. A kooperatívtanulásszervezést, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztés érdekében alkalmazzuk. A jól szervezett csoportmunka az egyes tanulókra és az osztályra pozitív hatással van. A tanulók megtanulnak figyelni egymásra, vitatkozni, érvelni, élményeket szereznek, fontos tapasztalatokat gyűjtenek önmagukról. A tanulók szintjének, sajátosságainak leginkább megfelelő forma a szimultán tanulásszervezés. Miközben az osztály nagy része együtt dolgozik, az olyan diákok, akiknek ez a közös szint már nem megfelelő, egyénre szabott feladatokat kapnak. A tanulók képességei kiselőadásokkal is fejleszthetők. Ezt elsősorban a kutató tevékenység, az élményszerű ismeretszerzési forma biztosítja. A képességfejlesztés egyik hatékony formája a vita, amely az ismeretek elsajátításán túl fejleszti a gondolkodást és a kommunikációs készséget. Segítségével tartós problémamegoldó képesség, személyközi kapcsolatok, közösségfejlesztés érhető el. A Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Hajdúböszörmény Város intézményeiben című TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0031 számú pályázatban bevezetett projektoktatás a tanulók életéhez, élményeihez kapcsolódó problémákból indul ki. Alapul szolgálnak a diákok tapasztalatai, képességeik, érdeklődésük.

10.3.2. Tanórán kívül A tanulók képességfejlesztésének, tehetséggondozásának jelentős terepe a tantárgyhoz kapcsolódó szakkör, ahol a tanár és a tanulók kooperatív tevékenysége során többlet tananyag aktív feldolgozása, magas szintű elsajátítása, a tanulók önálló tanulásra való képessége, a tanulási motivációnak magas szinten szerveződő önszabályozása válik lehetővé. A tehetséges tanulóink részére egyéni (1-3 fő) foglalkozás tartható a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozásokon felül. Lehetőség szerint élni kell ezzel a lehetőséggel a tanulmányi versenyekre való felkészülés során. Szorgalmazzuk tanulóink részvételét a tanulmányi versenyeken, iskolai szinttől az országosig. A sokirányú fejlesztés folyamatában ezzel is szeretnénk elősegíteni továbbtanulási esélyeik növekedését. A versenyek egyben motivációs szerepet is betöltenek a tanulókban levő értékek kibontakoztatásában. Sokan ezeken a versenyeken szembesülnek valós körülmények között képességeikkel, tudásukkal, összehasonlítva a realitással és mások teljesítményével. A versenyeken megerősítésre vagy cáfolatra találnak az egyéni ambíciók is. A továbbtanulás elősegítése érdekében a különböző tantárgyakból előkészítő foglalkozásokat szervezünk. A képességfejlesztés minél magasabb fokon történő megvalósításához tanulóink igénybe vehetik az iskolai könyvtár, internet, tantárgyi szertárak szolgáltatásait. Az önközvetítő informáPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

41

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA cióhordozók (kiemelten az elektronikus média) is fontos eszközei a képességfejlesztésnek, különös tekintettel a tehetséges tanulókra. Sportolóink is rendre bizonyítják tehetségüket, ezért szorgalmazzuk, hogy minél több tanuló vegyen részt az iskolai sportkörök munkájában, ahol kibontakoztathatják képességeiket. A tehetségfejlesztést szolgálják a hagyományos diákkörök is, pl. színjátszó kör, és az alkalmi rendezvényekhez kapcsolódó diákcsoportok. Szorgalmazzuk, hogy tanulóink vegyenek részt kulturális és sportversenyeken, bemutatókon, műveltségi vetélkedőkön. Hasznos kiegészítői a képességfejlesztésnek a szabadidős foglalkozások, így a tanulmányi kirándulások, a csoportos színház- és múzeumlátogatások, tantárgyi képességfejlesztő programok (tantárgyi versenyek). A Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Hajdúböszörmény Város intézményeiben című TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0031 számú pályázatban bevezetésre kerülő témahét nagymértékben alkalmas oktatásszervezési mód a tehetség és képesség kibontakoztatására. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok.

11. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

11.1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő kérdések Az iskolában végzett felmérés azt mutatta, hogy tanulóifjúságunk több mint fele a veszélyeztetett és/vagy hátrányos helyzetű gyermekek köréből kerül ki. Egyre kevesebb azon tanulóink száma, akik rendezett családi háttérrel rendelkeznek, amely esetekben jó az iskola és a szülői ház együttműködése, kapcsolattartása. Egyre fontosabbá válik tehát a gyermek- és ifjúságvédelem. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában ezen feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: a) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, c) gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvéPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

42

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA delmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, f) az iskolában a tanulók a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, g) az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. Az iskolánk és a kollégiumunk kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak és a szülőnek a középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez. A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a gyermekektől, tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak. Az iskola – a kiskorú tanulóktól elkülönítetten – a nagykorú tanulói részére kijelölt olyan helyet, ahol dohányozni lehet. A gyermekekkel és a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a nevelési év, illetőleg a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint (a tanórai, kollégiumi, gyakorlati foglalkozás, kirándulás stb. során) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola, kollégium házirendjében meghatároztuk azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az iskolában, kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Az iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában meghatároztuk a nevelésioktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). A hátrányos helyzet ismérvei: az a tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. A veszélyeztetettség lehetséges okai:  Családi háttér /bűnöző, szenvedélybeteg ill. beteg szülők, megélhetési gondok a családban/  Környezeti okok /baráti kör/  Egészségügyi okok /szenvedélybetegségek: alkohol, drog, illetve mentális betegségek/ A veszélyeztetett gyermekek felderítése kiemelten az osztályfőnök feladata:  Kapcsolattartás a szülőkkel /személyesen és telefonon/.  Szükség esetén családlátogatás.  Fontos az osztályfőnökök, a szaktanárok és az ifjúságvédelmi felelős kölcsönös, folyamatos együttműködése. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

43

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Az iskola ifjúságvédelmi felelőse minden tanévben felmérést készít a veszélyeztetett és/vagy hátrányos helyzetű tanulók kiszűrésére. Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot:  (területileg illetékes) Gyermekjóléti Szolgálattal  (területileg illetékes)Családsegítő és Gondozási Központtal  (területileg illetékes) Nevelési Tanácsadóval  (területileg illetékes) Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályával, a Jegyző melletti Gyámügyi csoportjával  Gyermekvédelmi szakellátó intézménnyel  Rendőrség ifjúságvédelmi csoportjával  Bűnmegelőzési Tanáccsal  Vöröskereszttel  Kortárs segítő szolgálattal  Kábítószer Egyeztető Fórummal A prevenciós tevékenység részben tanórai keretben, részben megelőző programok keretében folyik az alábbi kiemelt témákban:  Egészséges életmód  Szenvedélybetegek  A dohányzás  Az alkoholfogyasztás  A drogfogyasztás Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem megvalósítását:  A személyes, egyéni tanácsadás /tanulónak, szülőnek/  Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése  Moduláris oktatás (egészséges életmód)  A családi életre történő nevelés  Az iskola egész területén a dohányzás tilos.  A tanulók szabadidejének szervezése /tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, szünidei programok. Fontos feladatunk ezek bővítése a szabadidő-szervező tanár vezetésével/  A tanulók szociális helyzetének javítása /segély, természetbeni támogatás/. A költségvetésben /csekély/ szociális keretet különítünk el a rászorulók támogatására /tankönyvtámogatás, illetve kirándulás támogatás/. Szükség esetén kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani a rossz anyagi vagy rossz lakáshelyzetben lévő családok gyermekeinek  Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

12. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK

12.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program


44

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Nem az ismeret a lényeg, hanem a képesség. Az ismeret csak eszköz legyen ahhoz, hogy a tanuló egyéni képességeit minél magasabb szinten kiművelhesse. Tudni kell, hogy:  hogyan kell elsajátítaniuk a tananyagot,  hogyan kell megoldaniuk a feladatokat és  hogyan fogalmazzák meg írásban munkáikat. A tanuláshoz való viszony, a későbbi önképzésre való igény, annak módja és jellege azoktól a magatartási formáktól és szokásoktól függ, amelyeket az egyén az iskolaidő alatt szerzett és gyakorolt be. Csak aki megtanulta, hogyan kell tanulni, képes arra, hogy a célul kitűzött alapvető ismereteket és betekintést átvigye új tanulmányi témákra. Nagyon fontos, felelősségteljes feladat hárul az osztályfőnökre, az osztályban tanító tanárokra és az ifjúságvédelmi felelősre, hogy feltárják az osztályba járó tanulók közül, akik kudarcnak vannak kitéve a tanulásban. A felmérés során ki kell annak is derülnie, hogy ennek mi az oka:  otthoni, szociális és kulturális helyzet,  a szorgalom hiánya,  a céltudatosság hiánya,  képességbeli hiányosság,  nem megfelelő tanulási módszer,  az előképzettség hiányossága,  önismeret hiánya,  önbizalom hiánya,  kudarctól való félelem,  koncentrációs zavar,  iskolai ártalmak (pl. Pedagógus nem megfelelő személyisége, rossz osztályközösség, sikerélmény helyett állandó frusztráció stb.) A felzárkóztatás módszerét csak ennek megállapítása után lehet meghatározni. Tudni kell, hogy a tanulási nehézségek csak nagyon ritkán vezethetők vissza egyetlen okra. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásában jelentős szerepe van:  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatának, itt is fontos, hogy a professzionális tanári kommunikáció megjelenjen,  a tanulók egymás közötti személyes kapcsolata. Szorgalmas segítőkész tanulók, sokat tudnak lendíteni gyenge társaikon, ha együtt tanulnak (tanulópárok). Erre a jövőben jobban kellene figyelni, támaszkodni a szaktanároknak.  családi és iskolai ártalmak feltárásának, enyhítésének vagy megszüntetésének  önbizalom, önismeret kialakításának, erősítésének,  akaraterő fejlesztésének,  motiváció felkeltésének  minden tanár feladata, hogy a tanórai tanulás megszervezésénél vegye figyelembe az egyéni képességeket és módszereit az osztály képességeihez igazítsa. Szintén fontos feladat, hogy diákjainkat ne csak a 9. osztályban figyeljük. Vegyük észre, ha tanulóink közül valaki tanulmányi munkájában, magatartásában negatív irányba változik. Járjunk utána, hogy ennek mi az oka, hogyan lehetne visszafordítani a folyamatot. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

45

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A 9. évfolyamos osztályokban minden tanulónál fel kell mérni:  az olvasási,  az írási  a szövegértési készséget  matematikai gondolkodási készséget. Időben szűrjük ki a funkcionálisan analfabéta tanulókat. Számukra szervezzünk felzárkóztató foglalkozásokat, egyéni fejlesztéseket, lehetőség szerint kiscsoportos foglalkozás keretében tanítsuk meg, hogyan kell helyesen tanulni, a tanulás tanulásának megismertetése. Nagyon fontos a „többcsatornás” tanulás. Minél több „csatorna” vesz részt már az információ befogadásában, és „belsőleg” minél alaposabban feldolgozásra kerül az adott témakör, annál tartósabb alapok képződnek az anyag megjegyzéséhez. A tanítás során tanúsított aktív együttműködés csökkenti az otthoni munka időtartamát. Ha egyszer valamit megtanultak délelőtt, azt délután már nem kell újból átvenni, „csak” ismételni. A Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Hajdúböszörmény Város intézményeiben című TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0031 számú pályázat arra épül, hogy a tudást mindenki maga építi fel, és ebben a gondolkodási folyamatban aktívan kell részt vennie, ehhez másokkal együtt kell működnie. A leegyszerűsített, leképzett, megszerkesztett tananyag ezt nem tudja biztosítani, csak a tapasztalatok és az életszerű helyzetek. A komplex tanulási környezet megteremtése alapfeltétel: többé már nem egy tankönyv és egy tanár az információ forrása, hanem maga a valóság. Az életszerű helyzetekben fellelhető valóságos problémákra csoportosan, változatos munkaformákkal és módszerekkel keresik a diákok a választ. A konstruktivista pedagógia sajátos tanulási környezetet igényel, amelyben a tanulók együtt dolgozhatnak és segíthetik egymást, változatos eszközöket és információs forrásokat használva, a tanulási célok eléréséhez és a problémamegoldó tevékenységhez. Mindez a tanórai differenciálással, csoportmunkával, projektekkel, témahéttel csökkenti a tanulási kudarc lehetőségét, és segít a felzárkózásban. 12.2. Célok és feladatok 



    

A bejövő évfolyamon a hátrányok és annak okainak a feltárása (megfigyelés, kérdőív, családlátogatás, környezettanulmány). Segítségnyújtás a felismert hátrányok leküzdésében: tényleges igény alapján, a tanuló napközbeni ellátásának biztosítása (kollégium, tanulószoba, étkeztetés biztosítása; rászorultság esetén iskolai illetve önkormányzati költségvetés terhére), a hiányzó tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése, teljesítmény motivációk kialakítása, a fejlődést esetlegesen gátló beállítódások megszüntetése, társakhoz való viszony, segítőkészség, együttműködés, tisztességes versengés fejlesztése, helyes tanulási szokások kialakítása (rendszeresség, sikeresen teljesíthető feladatok, ellenőrzés, értékelés).

Az értelmi képességek fejlesztése: a.) megismerési képesség:  szemléltetés, megfigyelések biztosítása,  a megfigyelés szóbeli megfogalmazása, PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

46

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA  szókincsnövelés,  szöveges feladatok megoldása,  szövegértés fejlesztése  matematikai gondolkodásmód kialakítása. b.) kommunikációs képesség:  olvasási készség  íráskészség  beszédkészség  szövegértés és szövegképzés  fogalmazási készség c.) gondolkodási készség:  Rendszerezési, kombinatív, szabályindukciós képesség fejlesztése tapasztalati szinten, tárgyakkal. d.) informatikai képesség:  Az információhoz való jutás módszereinek megismerése, kézikönyvek, szótárak, lexikonok, számítástechnika megismerése és használata. 12.3. A megvalósítás A felzárkóztató munkában szerepet kaphatnak:  osztályfőnökök  szaktanárok, szakoktatók  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős  tanulóközösség  szabadidő-felelős  kollégiumi nevelőtanárok. 13. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉG Az iskolánk eddig is sokat tett a szociális hátrányok enyhítéséért. A törvényalkotó arra ösztönzi a tantestületeket, hogy külön is végiggondolják és rendszerbe foglalják azokat a tevékenységi formákat, amelyek a szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységi formák enyhítik iskolánkban: Fontosnak tartjuk hogy iskolánk minden tanulója számára kiterjedjen a szociális háló. Iskolánk lehetőségeihez mérten az alábbi támogatást nyújtja: 

Fokozott segítségnyújtás a beilleszkedési gondokkal küzdő tanulóknak, az új osztályközösségeknek.



Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése, iskolaorvosi vizsgálat biztosítása.



A rászoruló tanulók számára pénzbeli támogatás vagy természetbeni juttatás megállapításának kezdeményezése.



Felzárkóztató órák, illetve konzultációs lehetőség. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

47


Továbbtanulás irányítása, segítése.



Diákétkeztetés (kedvezményes étkeztetés rászorultsági alapon).



Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek (számítógép) egyéni vagy csoportos használata.



A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata.



A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése.



Családlátogatás: osztályfőnök és ifjúságvédelmi felelős.



Tankönyvvásárláshoz nyújtott segítség, tartós tankönyv, ingyenes tankönyv.



Kollégiumi elhelyezés.



Írószer, tankönyv, ruhagyűjtések szervezése.



Anyagi támogatások lehetőségeinek felkutatása (önkormányzati juttatások, alapítványi pénzügyi támogatások) segélyek differenciált elosztása.



Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórán.



Kapcsolatfelvétel a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel.



Élményt nyújtó programok (kirándulás, iskolai rendezvények) térítési díjának részbeni vagy teljes átvállalása.



Szorgalmazzuk a gyermekjóléti intézmények által szervezett rendezvények látogatását.



Patrónusi, mentori, vagy tutori rendszer működtetése (Útravaló Program).

A szociális hátrányok enyhítését segítő gyermek és ifjúságvédelmi munkák során minden esetben a tanuló érdekét képviseljük. 13.1. Arany János kollégiumi programok A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Program (AJKP) lehetőséget nyújt a rászoruló tanulóknak az érettségi megszerzéséhez. A program célja, hogy egy középiskolai kollégiumok által alkalmazható pedagógiai eszközrendszer segítségével biztosítani lehessen, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen nappali tagozatos, érettségit adó szakközépiskolai és gimnáziumi osztályokban a legszegényebb, legképzetlenebb szülők gyermekei. A programban kollégiumunk vállal felelősséget azért, hogy a program jól körülírt célcsoportjához tartozó, meghatározott számú gyermeket - egy felkészítő munkát követően - szakközépiskolába vagy gimnáziumba beiskolázzanak, és az öt éves program keretében nappali tagozatos osztályokban érettségi bizonyítványhoz segítsék őket. A kollégiumi program kiegészül egy középiskolai tanulmányokra felkészítő, elsősorban a kulcskompetenciák fejlesztését felvállaló - előkészítő kilencedik évfolyammal, amelyet valamelyik, a kollégiummal együttműködő középiskola szervez meg. A program az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességéből indul ki. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

48

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programja (a továbbiakban: AJKSZP) lehetőséget nyújt a rászoruló tanulóknak a szakmai vizsga megszerzéséhez. Az AJKSZP célja, hogy a jelenleginél nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, szakképzésben- szakiskolában - a legszegényebb, gyermekvédelmi ellátásban részesülő fiatalok a legképzetlenebb szülők gyermekei közül. Az AJKSZP további célja, hogy a célcsoport számára szakiskolai tanulmányaikhoz inkluzív pedagógiai környezetet, valamint szociális és kulturális hátrányok kompenzálását és ezeken keresztül a lemorzsolódás elkerülését biztosítsa AJKSZP -t megvalósító kollégiumokban. Az AJKSZP-ban szakiskolás tanulókat is ellátó kollégiumok vállalnak felelősséget azért, hogy a program célcsoportjához tartozó, meghatározott számú gyermeket szakiskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban tanuló osztályokban államilag elismert szakképesítéshez segítsenek. A kollégiumok felelőssége különösen az AJKSZP-ba való bekerülés és a pályaorientációval támogatott előrehaladás, a képző intézménnyel való tanári és szülői együttműködés megszervezése és megvalósítása, az inkluzív pedagógiai közeg megteremtése a diákok lemorzsolódásának elkerülése érdekében. A célcsoporthoz tartozó diákok a tanulmányaikat bármely többcélú intézményként működő szakképző intézmény a nappali rendszerű iskolai oktatás 9. évfolyamán, vagy a felzárkóztató évfolyamon kezdhetik meg.

14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

14.1. Infrastrukturális háttér: eszköz, ingatlan, és a humán erőforrás 



Az intézményben az oktatást 23 tanterem szolgálja a tanügyi épületcsoportban. A 32 teremből 19 normál osztályterem, 6 csoportfoglalkoztató, 3 számítástechnikai tanterem, és egy laboratórium. A gépész gyakorlati bázison három épületben folyik oktatás. A három épületben 15 foglalkoztató található. A 15 foglalkoztatóból 3 osztályteremként, 6 pedig csoportfoglalkoztatóként is működtethető. A többi tanműhely. A kertészoktatás bázisaként, kertészeti területtel rendelkezünk. A kertészet területén két osztályterem, és két csoportfoglalkoztató található. A gyakorlati oktatást szabadföldi és fólia alatti termesztés segíti. Fólia a kertészet területén, és az iskola területén is található. Fentieken kívül mintegy 250 hektár tangazdaság segíti a gyakorlati oktatást. Tanulóink közel 50 %-a kollégista. (4 megye a beiskolázási körzetünk) A kollégium 250 férőhelyes, ehhez járul hozzá a Béke Kollégium 100 férőhellyel. Eszközök: Az elméleti oktatást 13 darab interaktív tábla segíti. Az informatikai eszközöket egyre több pedagógus használja. A tantestület több tagjának laptop és projektor áll a rendelkezésre. Az internet szinte minden tanteremben elérhető. Az oktatást jól PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

49

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA felszerelt könyvtár támogatja. A szakmai oktatás műszaki eszközökkel közepesen felszerelt. Traktorok és munkagépek segítik a tanulást. Az osztályok és csoportok mozgatását az intézmény saját buszával oldja meg. Nagyobb csoportok szállítására nagy busz áll rendelkezésre, kisebbekhez pedig egy 14 személyes. 14.2. A helyi tantervi program végrehajtásához szükséges oktatástechnikai és taneszközök 1.Oktatástechnikai anyagok, eszközök:  Tantermeink többsége tartalmaz Videó, DVD lejátszót televízióval, vagy számítógépet projektorral  A szaktantermek felszerelése: a fentieken kívül számítógépet, esetenként videó projektort, interaktív táblát tartalmaz.  Az idegen nyelvi képzéshez, valamint a közismereti tárgyak csoportbontásban történő alkalomszerű tanításához külön számítógépterem áll a tanulók rendelkezésére.  Az információhordozók készítése és beszerzése folyamatos: CD, DVD lemezek, audiovizuális-, multimédia anyagok, számítógépes oktatóprogramok.  A munkaközösségek illetve tanárok munkáját könyvtár, külső- (internetre), és belső hálózatba kötött számítógépek, másológépek segítik. 2.Taneszközök:  A közismereti és szakmai tantárgyak tanításához a központi taneszköz jegyzékben megjelölt felszerelési anyagok állnak rendelkezésünkre.  A műhelyek, laboratóriumok, felszereltsége megfelel az általános tantervi, és a tantárgyi utasításokban közölt eszközjegyzéknek.  Az új képzési, szakképzési profilok taneszköz-, és tananyag fejlesztése folyamatos feladat.  Összegezve az állapítható meg, hogy intézetünk hosszú távú működéséhez a legalapvetőbb tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, de nem mondhatunk le folyamatos fejlesztésükről.Az iskola- és szakmaszerkezetben bekövetkező várható változások oktatási- tárgyi feltételeit (szertári eszközök) az intézet költségvetési fedezetből és egyéb pályázati pénzekből meg tudja valósítani. 15. A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A kapcsolattartás a fenntartóval, az iskolaszékkel, szülői szervezetekkel, szülőkkel, tanulókkal, az oktatásban közvetlen segítséget nyújtó intézményekkel, vállalatokkal az alábbi módon történik: 15.1. Kapcsolat a fenntartóval, szülőkkel, dolgozókkal, tanulókkal, iskolaszékkel, intézményekkel A fenntartóval, szakmai főhatóságokkal az intézmény igazgatója tart közvetlen kapcsolatot PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

50

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA    

az adott szervek rendezvényein való részvétellel, az intézmény ügyeiben esetenként eljárva, az intézmény érdekeinek képviseletével, az alkalmazottakról, tanulókról vezetett adatok szolgáltatásával. Egyes konkrét esetekben e feladatot átruházhatja, illetve megoszthatja adott szakterület felelősével /gazdasági titkár, gyakorlati oktatásvezető stb./.

az

Az iskolaszékkel a kapcsolatot az e testületbe delegált pedagógusok, illetve az iskola igazgatója által valósítja meg az intézmény. Az iskolaszék elnöke a felelős, hogy az iskolaszéki határozatokról a tantestület, a tantestület döntéseiről az iskolaszék tagjai értesüljenek. Pedagógusokkal  Az iskola vezetősége hetente egyszer, hétfőnként vezetői értekezletet, havonta egyszer, kibővített vezetői értekezletet (az iskolavezetés kiegészül a munkaközösségvezetőkkel) tart.  Az értekezleteken megbeszélik, értékelik az elmúlt időszak munkáját és a következő hetek feladatait.  Ezen túl a kibővített vezetői értekezleten – az éves munkatervben foglaltak szerinti ütemezésben – beszámolnak a munkaközösség-vezetők és a szakterületek felelős vezetői. Felelős: igazgató.  Fenti értekezletről illetve az aktuális problémákról minden hónapban nevelőtestületi értekezlet formájában rövid tájékoztatást ad a vezetőség. Felelős: igazgató.  A tantestülethez eljuttatandó információk megismertetésére és a testület véleményének a megfogalmazásra teremt lehetőséget a tanári szerver regisztrált tantestületi tagok számára. Felelős: igazgatóhelyettes. A tanári együttműködés formái

  

értékelő esetmegbeszélések problémamegoldó fórumok hospitálásra épülő együttműködés

Nem pedagógus dolgozókkal Az gazdasági vezető napi rendszerességgel irányítja és ellenőrzi a gazdasági és technikai részleg munkáját, szükség esetén értekezletet hív össze. Felelős: gazdasági vezető. Diákokkal  A nevelőtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják. Felelősök: osztályfőnökök  Kiemelten fontos eseményekről tanítási napokon írásos körözvény formájában és az iskolarádión keresztül értesítjük a tanulókat. Felelős: igazgatóhelyettesek.  Az ellenőrző könyvbe az osztályfőnök írja be: szülői értekezlet, fogadónap időpontját, dicséreteket, büntetéseket. Felelős: osztályfőnökök.  Az osztályok képviselőiből (2 fő osztályonként) álló DÖK tanács havonta 2 alkalommal (hétfőnként) tartja tanácskozását, ahol a DÖK segítő tanár közvetítésével megbeszélik a diákokat érintő problémákat. Felelős: DÖK segítő tanár.

Szülőkkel PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

51








Fogadónapok: évente háromszor, az éves munkatervben meghatározott napon, 14.3015.30 óra időtartamban várjuk a szülőket az iskolába. A munkaközösségek külön teremben fogadják az érdeklődőket. Az igazgatóhelyettesek a terembeosztás rendjét a porta mellett és a megfelelő terem ajtajára kifüggesztik. A fogadóórán minden pedagógusnak (az óraadóknak és részmunkaidőben dolgozóknak is) részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik előzetes kérelem alapján. Szülői értekezlet: minden évben 3 alkalommal szülői értekezletet kell tartani (ősszel és az első félév lezárását követően). Ezen túl az évnyitót követően az osztályfőnökök tájékoztató szülői értekezletet tartanak a 9. évfolyamos tanulók szüleinek. Tanári fogadóóra: Minden tanárnak meg kell jelölnie egy tanórát, amelyben hetente fogadni tudja a szülőket. Ezen időpontokat az osztályfőnökök beíratják a tanulókkal az ellenőrzőbe. SZMK-val: A kibővített iskolavezetés az SZMK-val tartja a kapcsolatot, évente 2 tanácskozást szervez. Felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek.

Intézményekkel  A tanuló életútjának előző és következő állomásaival (általános iskola, egyetem vagy főiskola, és a munka világa, a Leonardo projektekben résztvevő külföldi partnerek) osztályfőnökök, projektfelelős, továbbtanulási-, beiskolázási felelős.  A társadalmi és szakmai igényeket szabályozó rendszeren keresztül érvényesítők (OM. FVM, Agrárkamara) szakmai igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető.  Akik segítik az iskolát nevelési, oktatási céljainak elérésében (kulturális, szociális, gazdasági, civil szervezetek, sportintézmények, sport bizottságok) a kapcsolattartás nem szabályozott, alkalmi. 15.2. Kapcsolat a tantestület és a kollégiumi nevelők között 

A közös igazgatás alatt működő kollégium nevelői a tantestület tagjai is egyben, a testületi értekezleteken rendszeresen részt vesznek. A két feladatellátási hely egy udvarban található, így a kapcsolattartás közvetlen és hagyományosan jó. Havonta egyszer kerül sor osztályfőnök-csoportnevelő találkozóra.



A város középiskoláival a városi kollégiumi funkció miatt az iskola igazgatója, a kollégium vezetője, a nevelőtanárok valamint a gazdasági titkár tartják a kapcsolatot.

16. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

A 20/2012. EMMI rendelet r. 7.§ (1) a) ac) pontja szerint „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5-12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál (10.§./5/)”.


52

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 16.1. Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt elsődleges feladatai: -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – sajátítják el az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismereteket: Biológiai ismeretek Betegségek és megelőzésük, Életvezetéssel kapcsolatos ismeretek: -személyközi kapcsolatok kialakítása ill. alakítása és fenntartása, -konfliktusok kezelése, -életforma, életmód változtatási lehetősége, döntési szituációk, A táplálkozás és egészség A családi és kortárskapcsolatok: -harmonikus párkapcsolat és családi életkialakítása, fenntartása, -a családtervezési módszerek, Az egészséges és biztonságos környezet védelme, Az aktív életmód, szabadidő hasznos eltöltése a sport, mint minden napos testmozgás, A személyes higiénia,- lelki egyensúly megteremtése, A szexuális fejlődés-AIDS Az egészséget károsító tényezők: -alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás. Cél:

Fontos, hogy az intézményből önmegvalósító, önbizalommal felvértezett tanulók lépjenek ki. A családdal közösen el kell érni, hogy az egyén a következő személyes értékekből a lehető legtöbbel rendelkezzen. - Jó testi egészség, erő és életkedv. - Család, utódok, barátok léte. - Gondoskodó, felelős szülővé, társsá válás. - Boldogságot nyújtó gyermekkori családi háttér. - Az érzelmek kifejezését megengedő gyermekkori családi háttér. - Erős nemi azonosságtudat átélése. - Szexuális vonzalmak érzése. - Kellemes megjelenés, csinosság vagy különleges vonzerő. - Humorérzék. - Jó szellemi képesség. - Képzelőerő és alkotóképesség. - Világos kifejezőkészség. - Ragaszkodás és rugalmasság. - Jólneveltség, műveltség. - Otthonteremtő képesség. - A képesség érzésének átélése. - Jó ítélőképesség. - Tanítási készség. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

53

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA -

Nyitottság, érdeklődés. Erős érzelmek. Közreműködés és felelősség emberek, cselekedetek, ügyek iránt. Tehetség, különleges adottság. Az emberek szeretete. Tűrőképesség és a feszültség elviselése. Az egyedüllét képessége. Egészséges vágyak és törekvések. Szakmai beteljesülés és örömök.

16.2. Másodlagos és harmadlagos megelőzés, a már meglévő betegségek és hatásainak feltartóztatása, vagy lassítása: -a korai kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, -a betegség visszatérésének megakadályozása, -idült állapot súlyosságának csökkentését célozza, pl. hatékony rehabilitáció segítségével. 16.3. Az egészségnevelés az intézmény minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. A Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Hajdúböszörmény Város intézményeiben című TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0031 számú pályázatban vállalt feladatok közül önálló modulként épül be oktatási gyakorlatunkba az egészségnevelés néhány eleme. 12. szakközépiskolai évfolyamon biológia és osztályfőnöki órák keretében valósul meg a moduláris oktatás. Pedagógiai eszközeinkkel igyekszünk a tanulóinkban tudatosítani az egészséges életmód, higiénia, testápolás, környezetápolás fontosságát, szükségességét. Módszereink elsősorban az ismeretek gyakorlati alkalmazását biztosító készségeket fejlesztik, az ismeretek teljes alkalmazását segítik elő. Tanulóinkat az alkohollal, dohányzással, drogokkal kapcsolatos ellenállásra, a dohány- és alkoholfogyasztást ösztönző ingerekkel szemben aktív elutasításra neveljük. A modul elemei: 1. Az egészség megőrzése Alapvető értékek: A biológiai lét és az egészség. Mi az egészség? - mint érték?- melyek az összetevői? Mi az egészség-fejlesztés? -mely tényezőktől függ? Az egészséget veszélyeztető tényezők: - helytelen életmód, - egészségtelen környezet, - rossz szociális. helyzet. - "kockázatos és veszélyes" viselkedések. Veszélyes foglalkozások. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

54

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2. – 3. Drogfogyasztás

A szenvedélybetegségek közös vonásai: drogfogyasztók, szervezetük élettani és pszichikai működése, viselkedése és gondolkodása megváltozik. Orvosi kezelésre, nevelésre terápiára van szükségük. Kigyógyulás lehetséges, de nehéz, ezért csak kevesen érik el. A függőség válfajai és fokozatai, társadalmi megítélésük. A drog szervi, lelki változást hoz létre a szervezetben. Testi függőség: a drogszedő szervezetének normális működéséhez drog kell. Lelki függőség: a testi függőség lelki vetülete, a drog érzelmi kielégültséget nyújt. (Legtöbbször a kettő együtt jár!) A drogfüggőség következménye: társadalmi kirekesztettség. 4. -5. Alkoholfogyasztás

Mi az alkohol? Ki az alkoholista? Az alkoholfogyasztás okai, (rövid, és hosszú távú) hatása a testre, egészség-károsítása. Az alkoholizmus figyelmeztető jelei, fokozatai. A fiatalok és serdülők italozási okai, következményei. 6. -7. Dohányzás

Dohány és nikotin összefüggése. A cigaretta káros anyagainak összefüggése az egyes betegségek kialakulásával. Nikotinfüggőség. Passzív dohányzás. Egyéni felelősség. 8. -9. Az emberi szexualitás A biológiai nem és a kultúra. A biológiai nem meghatározói: - kromoszómális, - hormonális, - genitális. A testi fejlettség megelőzi a társa-dalmi érettséget. Az érés hatására megnő a külső nemi szervek mérete, formálódik a testalkat, megváltozik a viselkedés. Szexuálhigiénia lányoknál, fiúknál. 10. Családtervezés és fogamzásgátlás. Szerelem és párválasztás. Férfi és női nemi betegségek. Az abortusz erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozásai. Abortusz fogalma, féleségei (természetes és mesterséges vagy művi) Az abortusz veszélyessége, lehetséges szövődményei, lelki következményei. Az abortusz törvényi feltételei országonként különbözők. Vallási szemszögből: az élet elpusztítása bűn!

16.4. Az intézményi egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  A biológia, kémia, munka- és környezetvédelem tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órák tanóráin (a 28/2000. sz. OM rendelet szerint a helyi osztályfőPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

55




      

  

  



  

nöki tantervben tanévenként legalább 10 órát az egészséges életre nevelés, illetve egészségvédelemre kell fordítani) feldolgozott ismeretek; Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (vöröskereszt által biztosított lehetőségek; elsősegély-nyújtási, csecsemőápolási, táplálkozási, túra); minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal egészség- és környezetvédelmi nap, játékos vetélkedők az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; „Véradók napja” alkalmából véradás szervezése. Az intézményi egészségügyi szolgálat (intézményorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: Félévente egy alkalommal (szükség esetén több alkalommal) évfolyamonként egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; A tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. Egyéni fogadóóra áll a tanulók rendelkezésére, melyet az iskola védőnője tart. Ez esetleges tanácsadást is magába foglalhat. /Kéthetente az iskolában/ Az egészséges életmódra nevelés, felvilágosítás terén együttműködünk az iskolaorvossal, Vöröskereszttel, Városi ÁNTSZ-szel Felvételi eljárás keretében minden tanuló számára egészségügyi és munkaalkalmassági vizsgálatot szervezünk. /Különös tekintettel a mozgásszervi, vérkeringési, légzési, látási rendellenességek kiszűrésére/. Az iskolaorvosi rendelésen egészségügyi szűrővizsgálatra, tanácsadásra van lehetőség. Önismereti, problémamegoldó csoportfoglalkozások /ifjúságvédelmi felelős vezetésével/ Úszásoktatás: A 10. évfolyamon a tanulók kötelező úszásoktatáson vesznek részt. Egészségnevelés és a prevenció szempontjából ez rendkívül fontos. A gyerekeknek itt lehetőség nyílik arra, hogy megismerjék, megszeressék a vizet, mely életvitelüket a későbbiek során pozitívan /alakíthatja/ befolyásolhatja. /pl. rendszeres úszás/. A könnyített és gyógytestnevelés iskolánkban a kötelező tanórai foglalkozások keretében zajlik. FITT-Soft motorikus mérés Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskola sportkörfoglalkozásait. Az iskolai sportkör feladatait az iskolánkban a diáksportkör látja el. Az iskola tanulói az iskolai sporteszközöket, továbbá a kondicionáló termet, a szabadtéri pályákat és tornacsarnokot előzetes időpont-egyeztetés mellett ingyenesen vehetik igénybe. Egészségmegőrző táborok – Vízi tábor - Sítábor– Kerékpártúra Balesetvédelmi oktatás minden félévben egyszer Városi és iskolai sportversenyek

17. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A Közoktatási Törvény 1999. évi módosítása az iskolák pedagógiai programjának felülvizsgálatát és új tartalmi elemekkel való bővítését írja elő. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

56

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA El kell érni azt, hogy a környezeti nevelés, az európai normák szerint is hangsúlyos pedagógiai terület szervesen illeszkedjék az iskola nevelő-oktató munkájához. Az iskola feladata, hogy segítse a tanulókat a környezettel harmonikus életvezetési képességek kialakulására, segítsen a környezeti problémák felismerésében, kezelésében, fejlessze felelősségérzetüket és törekedjen arra, hogy a környezettel kapcsolatos nézeteik az erkölcsi alapelvek szintjére emelkedjenek.

17.1. A környezeti nevelés alapelvei: A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. A környezeti nevelés – a természet, s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. A környezeti nevelés tartalma kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. A környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember – természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti – és egészségtudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi iskolatípus és tantárgy feladata. Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. 17.2. A környezeti nevelés célkitűzései:       

Rendszerszemléletre nevelés Az alternatív problémamegoldó gondolkodás elsajátítása A globális összefüggések megértése A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése A szerves kultúra fontosságának tudatosítása a fenntartható fejlődésben

A tanár által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedés, mint az értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segít az új környezetben való eligazodásban, és felkelti vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. A környezetvédelem társadalmi megítélése, a környezeti kérdésekkel összefüggő közfelfogás az elmúlt években jelentős változáson ment át, melynek eredményeképpen erősödött a társadalom környezeti tudatossága. Egyikünk sem lehet közömbös környezetével szemben, hiszen mindnyájunknak egyetlen otthona van, a Föld.


57

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A riói nyilatkozat megfogalmazása szerint „mozgósítani kell a világ ifjúságának alkotó erejét – átfogó közösségi szellem kialakításához a fenntartható fejlődés és a jobb jövő érdekében”. Környezetünk jövője tehát az iskolapadokban dől el! Kérdés és egyben válasz is. A környezetvédelmi oktatás-nevelés, a környezetvédelmi tudat kialakítása tehát nagyon fontos főleg a fiatal korosztálynál, hiszen a belső indítékok által motivált környezetvédő cselekedet mindig hatékonyabb a külső kényszer hatásánál. Mindehhez egészséges szemlélet, környezetkímélő életmód, és környezetfejlesztő cselekedet is szükségeltetik. A környezeti tudatosság kialakítása, fejlesztése főleg az oktatási rendszeren keresztül valósítható meg komplex programok segítségével. Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik ugyan a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Kétségbevonhatatlan, hogy a természettudományi tárgyaknak (Földünk és környezetünk, Biológia, Kémia) igen nagy a felelőssége, hiszen a környezeti nevelés egyik pillére. Ezen órák keretében ismernék meg a tanulók a környezetvédelmi alapfogalmakat, alapelveket és összefüggéseiket. Például: - az élet tisztelete,       

természetvédelem, tájvédelem, természeti értékek, talaj-, víz- és levegővédelem, biodiverzitás, műemlékvédelem, fenntartható fejlődés.

A iskolánkban szorgalmazzuk, hogy minden pedagógus tekintse feladatának a környezeti nevelést. Ugyanolyan alapvető feladata a társadalomtudományi, humán és a testnevelés tárgyaknak is a környezeti tudat kialakítása. Valamennyi tantárgyba kerüljenek be a szükséges környezeti nevelési ismeretek, készségek, értékek. Különösen nagy lehetőség kínálkozik az osztályfőnöki órák keretein belül a következő témák feldolgozására:       

Osztálykirándulások, szakmai programok alkalmával tartsuk szem előtt környezetünk tisztaságát, fokozott védelmét. Védőnői előadás az egészséges életmódról, helyes táplálkozásról, káros szenvedélyekről. A hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének csökkentése, újrahasznosításának lehetőségei. Parlagfű irtása az iskola környezetében. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek népszerűsítése, szakszerű használatának megismertetése családi és baráti körben. A városban meghirdetett környezetvédelmi vetélkedőkre való nevezés és részvétel. Rendhagyó osztályfőnöki órák keretében a veszélyes hulladékok elhelyezési problémájának megismerése – gyűjtőtelep megismerése igény szerint.

Elsősorban házon belül szervezhetők sikeres környezetvédelmi akciók, amelyek a tanulók számára tudatosítják a hosszú távú, tágabb (országos, nemzetközi, globális) szemléletű környezetvédelmi tevékenység, illetve környezettudatos életvitel fontosságát. Ennek koordinálásában fontos szerepet tölt be az intézményben működő természettudományi munkaközösség és természetjáró szakkör. A munkaközösség tevékenységi területe: PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

58

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA             

Pályázatfigyelés és azokon való részvétel, Jeles környezetvédelmi napokra való felhívás, és megemlékezés Szeptember 16. – Ózon Világnapja Szeptember 23. – Takarítási Világnap Október 4. – Állatok Világnapja December 29. – Biodiverzitás Világnapja Február 2. – Vizes Élőhelyek Világnapja Március 6. – Energiatakarékossági Világnap Március 22. – Víz Világnapja Május 10. – Madarak és Fák Napja Június 5. – Környezetvédelmi Világnap Június 21. – Nap Napja Madáretetők elkészítése és kihelyezése az iskola parkjában.

Az iskolában a szelektív hulladékgyűjtés folyamatosan történik – a szárazelemek, akkumulátorok külön gyűjtése. Az iskola keretein belül működő felnőttoktatás is színtere a környezetvédelmi tudatformálásnak. A szakmai oktatásban hangsúlyt kap az integrált növénytermesztés, biogazdálkodás témaköre, a környezetterhelés csökkentése, valamint a helyi, regionális, nemzeti és globális környezetvédelmi problémák. Az Európai Unióhoz csatlakozott országok számára az egyik legösszetettebb problémát a környezetvédelemmel összefüggő feladatok jelentik. Az EU-s integrációban való részvétel szempontjából rendkívül fontos a modern intézményes környezetvédelem, és abban az ifjúság részvétele. Napjainkban sokan állítják magukról, hogy „környezetvédők”. E jelző azonban nem csak együttérzést, hanem tudatosan, rendszeresen végzett tevékenységet is jelent. Ennek szellemében állítottuk össze környezetvédelmi programunkat.

18.A HELYI TANTERVEKHEZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANTÁRGYI SEGÉDLETEK, ÉS ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI: 1.Tankönyvek, munkafüzetek:  a tankönyv szellemisége feleljen meg a tanterv cél és követelményrendszerének,  tartalmazza a tananyag fő fejezeteit,  a törzsanyagon kívül tartalmazhatja az emeltszintű érettségi tananyagtartalmát is,  didaktikai felépítése, nyelvezete, kép, ábra, rajz és táblázat anyaga segítse a tanuló önálló munkáját a tananyag elsajátításában,  lehetőleg tartalmazzon rendszerező, alkalmazó, ellenőrző kérdéseket, gyakorló feladatokat,  kiegészítő egységként esetenként rendelkezzen tanári és tanulói munkafüzettel,  gerinctankönyvként tartalmazhatja több évfolyam tantervi anyagát is,  bizonyos esetekben (nyelvkönyvek) feleljen meg a tartós tankönyv elvárásainak.

2.Oktatási segédanyagok, munkafüzetek, digitális adathordozók:  segítse a tantervi célok és feladatok elsajátításának, begyakorlásának megvalósulását,


59

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA   

tegye lehetővé a problémamegoldó gondolkodás, az önálló tanulás, információgyűjtés, felkészülés gyakorlását, nyújtson lehetőséget a frontális tanórai munka mellett a csoportmunka megszervezésére, használatához kapcsolódjon korszerű információhordozó (CD-DVD), taneszköz, szemléltető eszköz.

3.Oktatástechnikai eszközök, taneszközök:  alkalmazásával valósuljon meg a kívánt didaktikai cél,  tanári, tanulói bemutató vagy gyakorló eszközként funkcionáljon,  több szakmacsoport képzési programjában is felhasználható legyen,  moduláris építésű legyen,  tartalmazza a fejlesztés, bővítés lehetőségét,  bizonyos esetekben számítógéphez is csatolható legyen,  többszöri felhasználásra legyen alkalmas, bírja a használatával járó igénybevételeket,  egyszerű, könnyen kezelhető, telepíthető kivitelben készüljön,  esztétikus kivitel jellemezze. 18.1. Alapelvek a tankönyvek kiválasztásához (A tankönyvellátás szabályzata a Pedagógiai Program mellékletét képezi: A Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Hajdúböszörmény Város intézményeiben című TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0031 számú pályázatban elnyert kompetenciaalapú oktatási programokat az érintett tanulócsoportokban használjuk szövegértés-szövegalkotás és matematika kompetenciaterületen. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. az ÚMFT TÁMOP 3.1.1 - 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció kiemelt projekt keretében hozzáférést biztosít a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez szükséges programcsomagok alkalmazásához a TÁMOP 3.1.4-es pályázat kedvezményezettjei számára. A hét DVD-ből álló gyűjtemény a kompetencia alapú oktatási programcsomagok elemeit tartalmazza hat (1-6. DVD) területen, valamint egy DVD (7.) a digitális kompetencia területének fejlesztési programját. 18.2. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának eljárási szabályai:  Minden pedagógus tanmenetének mellékleteként elkészíti az alkalmazandó tankönyvek és taneszközök listáját, melynek finanszírozásáról a szülőnek kell gondoskodni.  Az egyes pedagógusok által elkészített listát a munkaközösség összegzi és a szükséges véleményeztetés után dönt az alkalmazott tankönyvekről és taneszközökről.  A listát véleményeztetni kell az Iskolaszékkel, különös tekintettel a szülői véleményekre, állásfoglalásokra.  Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője gondoskodik arról, hogy a listát a szülők az osztályfőnökökön és a diákon keresztül megismerjék. (Csak felsőbb évfolyamok esetén.)  Az intézménybe belépő fiatalok esetében az érvényes tankönyv és taneszköz listát minden tanévben május 30-ig kell kifüggeszteni az iskola épületében. Erről a szülőket a felvételi tájékoztatóban értesíteni kell, hogy a listát időben megismerhessék.  Fontos szempontként kell kezelni, hogy ha szakmailag azonos értékű könyvek közül lehet választani, akkor a költségkímélő megoldást kell alkalmazni. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

60

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA   

A tankönyvlista intézeti összesítéséről az igazgató mindenkori megbízottja az általános igazgató helyettes gondoskodik. Az összesített tankönyvlistán szereplő tankönyvek és segédletek megrendelését a tankönyvfelelős végzi. Az intézmény területén a tankönyvek árusítását, csak az igazgató által megbízott személyek végezhetik.

19. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI 19.1. Az intézménybe való belépés feltétele: 9. évfolyamra  az általános iskola 8. évfolyamának elvégzését igazoló bizonyítvány,  az általános iskola által kitöltött szabályos jelentkezési lappal,  túljelentkezés esetén eredményes felvételi vizsga után,  az orvosi szakmai alkalmassági vizsgálat után „alkalmas” minősítéssel,  tanulóviszony létesítése a beírás napján. 11. illetve 13. évfolyamra: 10. évfolyam elvégzése után: 11. szakképzési évfolyamra vagy sikeres különbözeti vizsgával a szakközépiskola 11. évfolyamára 13. évfolyamra érettségi vizsgával technikus képzési évfolyamra, felsőfokú szakképzésbe Másik iskolából érkező tanulók esetén a felvétel feltétele:  Szakmai egészségügyi alkalmasság Más iskolából történő átlépés esetén a szükséges különbözeti vizsgák eredményes letétele. Gazdálkodószervezettel kötött iskolai megállapodás alapján. Iskolai gyakorlóhely esetében tanulószerződés, illetve megállapodás nem szükséges. Egyéb feltételek:  Nagyarányú túljelentkezés esetén eredményes felvételi vizsga alapján. (Szövegértés szövegalkotás, matematika kompetencia)  Kisebb arányú túljelentkezés esetén a szakmacsoport által meghatározott tantárgyak átlageredményének limitálásával.  Szakmai mérlegelés után az intézmény jogkörébe tartozó szülői beleegyezéssel megerősített szakmák közötti átirányítással.  Speciális szakiskolai képzésbe a nevelési tanácsadó igazolásával. 19.2. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanulmányi eredmények minősítése félévenként, a továbbhaladást befolyásolva évenként osztályozó értekezleten történik. Nem léphet az iskola magasabb évfolyamába a tanuló:  Ha a tanuló érdemjegye egy vagy több tárgyból elégtelen és javítása a javító vizsgán nem sikerült.  Ha valamely tantárgyból vagy tantárgyakból mulasztása miatt nem osztályozható, és számára a nevelőtestület az osztályozóvizsgát nem engedélyezte. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

61

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA  

Ha érdemjeggyel nem minősített tárgyból (pl. nyári gyakorlat) nem teljesítette Ha eredménytelen javító, különbözeti, vagy pótló vizsgát tesz a tanuló. 19.3. A középiskolai átjárhatóságot igénybevevő tanulók fogadásának feltételei:

Gimnáziumból szakközépiskolába: Az azonos évfolyamra történő átlépéskor valamennyi közismereti tantárgy elfogadásra kerül. A tanulónak azokból a szakmai alapozó tantárgyakból kell különbözeti vizsgát tennie, amelyeket korábban nem tanult. A különbözeti vizsgát az átlépést követő 30 napon belül kell teljesítenie. Több tárgyból történő különbözeti vizsga esetén az igazgató engedélyezheti 30 napot meghaladóan is a különbözeti vizsga letételét. Amennyiben a különbözeti vizsga maximum két tantantárgyból elégtelen újabb 30 napon belül javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsga is eredménytelen tanulmányit csak az osztály megismétlésével, azaz alacsonyabb évfolyamon folytathatja. 11-12. évfolyamra történő átlépés alakalmával a szakmai gyakorlatot pótolnia kell. A szakmai gyakorlat pótlásának lehetőségét és idejét a fogadó iskola igazgatója határozza meg. Szakközépiskolából szakközépiskolába: Az azonos évfolyamra történő átlépéskor valamennyi közismereti tantárgy elfogadásra kerül. A tanulónak csak azokból a szakmai alapozó tantárgyakból kell különbözeti vizsgát tennie, amelyeket a másik szakközépiskolában nem tanult. A különbözeti vizsgát az átlépést követő 30 napon belül kell teljesítenie. Több tárgyból történő különbözeti vizsga esetén az igazgató engedélyezheti 30 napot meghaladóan is a különbözeti vizsga letételét. Amennyiben a különbözeti vizsga maximum két tantantárgyból elégtelen újabb 30 napon belül javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsga is eredménytelen tanulmányit csak az osztály megismétlésével, azaz alacsonyabb évfolyamon folytathatja. 11-12. évfolyamra történő átlépés alkalmával csak azt a szakmai gyakorlat részt kell pótolnia, amit korábban nem teljesített. A szakmai gyakorlat pótlásának lehetőségét és idejét a fogadó iskola igazgatója határozza meg. Szakiskolából szakközépiskolába: A szakiskola 9. vagy 10. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló kérheti átvételét a szakközépiskolai képzésbe. Az átvétel minden tantárgyból sikeres különbözeti vizsga letétele után lehetséges. Az iskola szervezetten a szakiskola 10. osztályát eredményesen befejezett tanulók részére 2 hetes különbözeti vizsga felkészítőt tart, ha azt több mint 10 fő tanuló igényli. A különbözeti vizsga időpontja ebben az esetben az augusztusi javítóvizsgák időpontja. Szakiskolából szakiskolába: Az azonos évfolyamra történő átlépéskor valamennyi közismereti tantárgy elfogadásra kerül. A tanulónak csak azokból a szakmai alapozó tantárgyakból kell különbözeti vizsgát tennie, amelyeket a másik szakiskolában nem tanult. A különbözeti vizsgát az átlépést követő 30 napon belül kell teljesítenie. Több tárgyból történő különbözeti vizsga esetén az igazgató engedélyezheti 30 napot meghaladóan is a különbözeti vizsga letételét.


62

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Amennyiben a különbözeti vizsga maximum két tantantárgyból elégtelen újabb 30 napon belül javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsga is eredménytelen tanulmányit csak az osztály megismétlésével, azaz alacsonyabb évfolyamon folytathatja. Szakképző évfolyamra csak az első egy hónapban van lehetőség különbözeti vizsga nélkül átlépni. Egy hónap után minden nem tanult elméleti tantárgyból az előzőek szerint különbözeti vizsgát kell tennie és a szakmai gyakorlatot pótolnia a megadott helyen és időben.

20. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA 20.1. A beszámoltatás Beszámoltató rendszerű oktatásban részesülő tanulócsoportok iskolánkban nincsenek. Magántanulók esetében minden tantárgyból negyedévenkénti beszámolót köteles a tanuló teljesíteni az eredményes továbbhaladása érdekében. Iskolánkban az általános és középiskolát végzett tanulók esetében folyamatos osztályozást alkalmazunk.

Egyéb beszámoltatási lehetőségek: 

 

Félévkor, ill. év végén a jobb osztályzat elérés érdekében a bukásra álló tanulóknál, ill. a továbbtanulóknál, akik a 11.évfolyam és 12.évfolyam év végi osztályzatukat felvételi pontszámként viszik tovább a szaktanár lehetőséget adhat a beszámoló keretében történő javításra. Sok hiányzás /esetleg lemaradás/ esetén a tantestület osztályozó vizsga letételét engedélyezheti. Más iskolából történő átlépés esetén, illetve szakiskolából szakközépiskolai tanulmányokba történő bekapcsolódás esetén minden tantárgyból eredményesen teljesített tanévenkénti különbözeti vizsgával biztosít az iskolánk lehetőséget. 20.2. A tanulók dicséretének és jutalmazásának szempontjai: 





Nevelőtestületi jegyzőkönyvi dicséretben részesülhetnek azok a tanulók, akik példás magatartást és szorgalmat tanúsítanak, s legalább 3,7-es tanulmányi eredményt érnek el, valamint akik az iskolai közösség érdekében folyamatosan végzett, igen jelentős a kötelességeken túl mutató tevékenységet fejtenek ki. Ugyancsak jegyzőkönyvi dicséretben részesülhet az a tanuló, aki a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyen az első 10 közé jut és a tantestület, az iskolai Diákönkormányzat is javasolja erre a fokozatra. Igazgatói dicséretben részesülhetnek azok a tanulók, akik (a verseny szervezési módjától és eredményétől függően) valamilyen tanulmányi versenyen bejutottak a megyei fordulóra és ott az első 10 közé jutottak, magatartásuk és szorgalmuk legalább jó. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

63








A „jó tanuló” (jó sportoló) címet lehet adni azon példás magatartású és szorgalmú tanulónak, akik a magyar és matematika, vagy történelem mellett még két szakmai tárgyból és gyakorlatból jó érdemjegyet kaptak és közepesnél rosszabb osztályzatuk nincs, ha valamelyik sportágban megyei szintű versenyen az első 3 helyezett közé kerülnek. Jutalmat kaphat a tanuló, ha az iskola és a Diákönkormányzat által szervezett tanulmányi versenyek és vetélkedők első 3 helyezettje, vagy csoportjai, ha magatartásuk és szorgalmuk legalább jó. Kollégiumvezetői dicséretben részesülhetnek, és jutalmat kaphatnak azok a tanulók is, akik a fenti magatartási és szorgalmi fokozatnak megfelelnek és a diákotthon közösségi életében kiemelkedő munkát végeznek. Gyakorlati oktatásvezetői dicséretben részesülhetnek és jutalmat kaphatnak azok a tanulók is, akik a fenti magatartási és szorgalmi fokozatnak megfelelnek, szakkörben, vagy az üzemi gyakorlaton egy félévben, illetve egész évben csoportjában a legjobban dolgozott.

20.3. A magatartás értékelése A tanuló magatartása a iskolai közösségben való viselkedésében és az iskolai munkához való viszonyában nyilvánul meg. Ezek a magatartási formák osztályzattal nyernek minősítést félévkor és évvégén. A közoktatási Törvény 70.§(Köznevelési Törvény 54§)-ban meghatározott formákat használva: példás /5/ jó /4/ változó /3/ rossz /2/ A minősítést befolyásoló tényezők:  Az értékelésre osztályfőnöki órákon történik javaslattétel az osztályfőnök irányításával. Itt a tanulónak lehetősége nyílik önbírálatra, figyelembe kell venni a tanulótársak véleményét.  A magatartás osztályzatot az osztályfőnök az osztályozó értekezleten /félévkor- évvégén/ terjeszti a nevelőtestület elé.  A házirend mint helyi jogszabály rögzíti a tanulóktól elvárt iskolai és iskolán kívüli viselkedési formákat, követelményeket. A házirend megszegése következményekkel jár /pl. igazolatlan mulasztás módosítja a magatartási osztályzatot/.  Az iskolai nevelés tartalma rögzíti azokat a pozitív értékeket melyekkel a tanulóknak rendelkezniük kell.  Iskolai és iskolán kívüli viselkedési formák, magatartásbeli megnyilvánulás alapján történik a tanulók jutalmazása és büntetése.  A jutalmazás és büntetés változtat a magatartási osztályzaton. Büntetési fokozatok:  szaktanár: figyelmeztetés, intés  osztályfőnök: figyelmeztetés, intés  igazgató: figyelmeztetés, intés, megrovás, szigorú megrovás  fegyelmi bizottság: áthelyezés más oktatási intézménybe, kizárás,  eltiltás a megkezdett tanév folytatásától (tanköteles kivételével). PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

64


20.3.1. A tanulók magatartási osztályzatainak követelményei: Példás(t) kaphat az a tanulók, aki  példamutató magatartású,  aktív, kezdeményező a közösségi munkában,  jó közösségi ember,  önzetlen, tisztelettudó szüleivel, tanáraival, a felnőttekkel és társaival,  viselkedésével megfelel a Házirend követelményeinek,  nincs káros szenvedélye,  igazolatlan mulasztása nincs.  Példamutató lehet annak a tanulónak a magatartása is, aki a fenti pozitív emberi tulajdonságokkal rendelkezik, de személyiségéből hiányzik a kezdeményező készség (pl. valamilyen pszichikai ok miatt gátlásos, szorongó, nehezen beszél, vagy egyéb nem szándékán múló hiányosságokkal küzd, előfordul, hogy abban a közösségben nem tud kezdeményezni.) Jó(t) kaphat az a tanuló, aki  jó közösségi ember és tisztelettudó,  a Házirend követelményeinek eleget tesz,  részt vesz a mozgalmi év közösségi munkáiban,  ha figyelmeztetésben részesült is, kisebb nem szándékos emberi hibáiért. Változó a tanuló magatartása  ha a Házirendet tanári és közösségi ellenőrzés mellett általában betartja,  ha a közösségi munkában részt vesz, de vonakodva, a közösség biztatására.  Emberi hiányosságai mellett nem közösség ellenes, nem tiszteletlen és nem szembenálló.  Kisebb emberi hibái mögött nincs szándékosság és rosszindulat.  Igazolatlan hiányzása a szülők hibájára vezethető vissza. Rossz magatartású az a tanuló, aki  fegyelmezetlenségével gyakran megsérti a Házirendet,  magatartása hátráltatja a közösség fejlődését, a közösség tevékenységét,  tiszteletlen a felnőttekkel és társaikkal,  fegyelemsértései mögött szándékosság tapasztalható,  igazolatlanul hiányzik,  fegyelmi büntetést kapott. A nyári szakmai összefüggő 5 hetes gyakorlat üzemi magatartási és szorgalmi jegyeit a következő félév lezárásakor figyelembe kell venni. 20.4. A szorgalom értékelése A szorgalom olyan belső motiváció, amely a tanulót arra készteti, hogy a képességeinek megfelelően a legjobb eredményt elérje. A tanuló szorgalmi jegyének megítélésében és elbírálásában elsődleges szerepe van az osztályfőnöknek és a tanulótársak által alkotott véleménynek.


65

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Félévkor és évvégén külön osztályfőnöki óra témájaként bírálja el az osztályközösség a szorgalmi jegyeket hasonló módon a magatartás elbírálásához. A kialakult minősítéseket tovább alkalmazva: példás /5/ jó /4/ változó /3/ hanyag /2/ 

Az osztályozás függvénye még a tanuló eredményei az egyes tantárgyakból, ill. a tanuláshoz és a gyakorlati munkához való iparkodó, felelősségteljes hozzáállás.

20.4.1. A tanulók szorgalmi osztályzatainak követelményei: Példás(t) kaphat az a tanuló, aki  az iskola és diákotthoni kötelességeit képességének és körülményeinek megfelelően teljesíti,  törekszik tanulmányai nehézségeinek leküzdésére, a tanáraitól, társaitól segítséget kér, illetve társait segíti tanulmányi munkájában,  az iskola által szervezett tanulmányi tevékenységekben, versenyekben igyekvően részt vesz,  szakkörökben aktívan tevékenykedik,  önállóan tanul. Jó a tanuló szorgalma, ha  iskolai, diákotthoni feladatait elvégzi,  vállalt kötelezettségét teljesíti,  ha nem teljes sikerrel is, de törekszik az önálló tanulásra, segítségre szoruló társait támogatja, Változó szorgalmú az a tanuló, aki  a képességeihez és körülményeihez mérten nem egyenletes tanulmányi munkát teljesít (néha képességei alatt),  tanulmányi munkájából hiányzik az önállóság, s képességei ellenére sem segít társainak, Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki  képességeihez és körülményihez képest felületesen, nem törődöm módon végzi iskolai tanulmányi munkáját,  gyenge teljesítményében szándékos hanyagság tapasztalható,  munkájában megbízhatatlan.  Hanyag osztályzatot kapjon az a tanuló, aki valamilyen tárgyból elégtelenre áll.


66

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 21. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. § rendelkezik A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A módszertani vizsgálat két részből áll, az alapmérésekből és a motoros tesztekből. Az alapmérések kötelező jellegűek, és ezek tárgyi feltételekkel mérhetők, és mérjük is. A kiegészítő mérések (pulzus, testsúly, magasság) alkalmanként kerül mérésre. A minőségellenőrzés az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérésében valósul meg. A minőségbiztosítás az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosításával valósul meg. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek módszertani mérései a testnevelési órákon, évente kétszer (tavasszal és ősszel). A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére motoros próbákat végzünk: 

   

Az aerob kapacitás mérése sík felületen, mely adott idő (12 perc) alatt megtett távolsági érték alapján országos átlag ill. életkor függvényében összehasonlításos alapon történik Az alsó végtag (láb) dinamikus erejének mérésére a helyből távolugrás mérése szolgál. A vállövi és karizmok erő-állóképességének mérését a fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás kifáradásig folyamata határozza meg. A hátizmok erő-állóképességét a hasonfekvésből törzsemelés és leengedés mintegy 4 percen keresztül történő végrehajtása jelenti. A hasizmok erő-állóképességének mérését a hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés kifáradásig ill. maximum 4 percig történő megvalósítása szolgálja.

A két mérési alkalom összehasonlítása a tanuló önmagához való fejlődését mutatja, ill. ennek az országos átlagszinthez hasonlítása jelenti az állapotfelmérést. Az adott értékek elemzése alapján a testnevelő tanár differenciált alapon a gyenge teljesítményi mutatókat fejleszti, erősíti. 22.NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSÉRE SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK, MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS.


67

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Megvalósítandó: A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére. Cél: A másság elfogadására nevelés. Tanulóközösségeink váljanak a különböző nemzetiségű, etnikumú emberek és világnézeti alapállások különbözőségével szemben toleránssá. Követelmény:    

a tanulók legyenek képesek leküzdeni előítéleteiket, legyenek képesek egyenrangú embernek elfogadni és tisztelni a kisebbségi nemzethez, etnikumhoz tartozó embereket, tudjanak toleráns módon viszonyulni mindenfajta mássággal szemben, legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt és becsüljék meg azokat.

Tartalom:    

mások egyediségének, különbözőségének felismerése, elfogadása, fontossága a kapcsolatokban, a nemzeti, etnikai kisebbség történelmének, hagyományainak és kultúrájának megismertetése, a nemzeti, etnikai kisebbség konszolidációs törekvéseinek a megismertetése, az alapvető emberi jogok ismerete.

Feltétel:   

a tanár ismerje a tanulók településein élő nemzeti, etnikai kisebbség helyzetét, legyen tájékozott a nemzeti, etnikai kisebbség történelmével és kultúrájával kapcsolatban, ismerjen ide vonatkozó szakirodalmat, segédleteket.

Segédlet:    



Pomogyi László: Cigánykérdés és cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon. Osiris – Századvég Kiadó, Budapest, 1995. Czibulka Zoltán: Nemzetiségeink és a statisztika. In: Kisebbségkutatás Glatz Ferenc: Kisebbségkutatás Magyarországon. Múlt és lehetőségek (Előadás az MTA KM Megnyitóján, 1998. április 27.) Magyar Bálint: Az iskola példa. „Romák az Integrálódó Európában” címmel megrendezett Regionális Roma Konferencián elhangzott beszéde 2003. június 29 – július 1. Játékfilmek: Kamondi Zoltán: Kísértések Gyöngyössy Bence: Romanikris Gyarmathy Lívia: Koportos Szőke András: Tündérdomb Czabán György – Pálos György: Országalma PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

68

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Szederkényi Júlia: Paramicha

23. IPR PROGRAM (INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ PEDAGÓGIAI RENDSZER) A modern társadalom működése elképzelhetetlen a polgárok együttműködése, egymás igényeinek tiszteletben tartása nélkül. A felgyorsult technikai fejlődés következtében a felnövekvő generációk számára fokozott kihívást jelent a modern technológiai eljárások ismerete. A tanulás, mint tevékenység kitolódik az élet teljes hosszára. A munkahelyi igények megkövetelik a felkészült, a gyorsan változó feltételekre hatásos válasszal felelő munkavállalót. A tények, szabályok ismerete helyett, az egész személyiség kompetenssé tétele az iskola elsődleges feladata. A szervezetelmélet klasszikus definíciója szerint a kompetencia nem más, mint azok az alapvető személyes tulajdonságok, amelyek eredményeként adott munkakörben egy munkatárs a magatartása alapján értékelhető, előre meghatározott kritériumok szerint jó/kiváló teljesítményt nyújt. Az Európa Parlament ettől tágabban határozza meg a kompetencia fogalmát, ami nem más, mint adott helyzetben megfelelő tudás, készségek, attitűdök ötvözete. A kulcskompetenciák pedig azok, amelyek, támogatják a személyes önmegvalósítást, a társadalmi beilleszkedést, az aktív állampolgári létet, a munkába állást. A kompetenciafejlesztésre alapozott nevelés-oktatás nem nélkülözheti a tanár-diák, diák-diák, szülő-tanár együttműködésére épített tanítási-tanulási folyamatot. A kooperatív tanulási formák alkalmazásának manapság egyre növekvő igénye az intézményes tanulásban a hagyományos pedagógia hiányosságaira vezethető vissza (Nagy 2005). A legújabb pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményei igazolják, hogy a hagyományos, túlnyomórészt frontális tanulási formák nem felelnek meg a mai társadalom igényeinek, nem készítik fel a felnövekvő nemzedékeket a modern, tudás alapú társadalomban való aktív részvételre. Nagy József ezért a hagyományos pedagógiai kultúra csődjéről beszél az oktatás-nevelés minden fontosabb területén, de leginkább a kognitív fejlődés, „az értelem kiművelése” és a szociális kompetencia, vagyis a társas viselkedés terén. A kiutat szerinte – és mások szerint is – egy kompetencia alapú, kritériumorientált pedagógia bevezetése jelentheti. Ennek egyik legfontosabb tényezője az egyéni és csoportos, cselekvő tanulás rendszeres művelése, valamint a kooperatív tanulási formák alkalmazása az iskolában. A képesség-kibontakoztató felkészítés és az integrációs felkészítés 2003. szeptember 1-jétől az általános iskolákban és a szakiskolákban vezethetők be. A rendelet mindkét formára vonatkoztatva előírja, hogy a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján – kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik. 23.1. Az alkalmazás feltételei

23.1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei Intézményünk a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

69

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés (a továbbiakban: képességkibontakoztató felkészítés) megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. (2) A képességkibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló egyedi helyzetéhez igazodva – biztosítja az iskola  a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,  a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot,  a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet. (3) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.

23.1.2. Célrendszer megfogalmazása -

-

Az esélyegyenlőségi terv alapján a „közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése” az iskolában. A HHH tanulók integrációjának és képesség kibontakoztatásának megteremtése. A HHH tanulók tanulási motivációjának növelése, az iskolai eredményességük javításának elősegítése, a lemorzsolódás csökkentése, valamint szakmai végzettség vagy érettségi megszerzésének elősegítése. A programban résztvevők komplex személyiségstruktúrájuknak leginkább megfelelő, számukra optimális fejlesztésben részesülnek, fokozottan figyelembe véve előzetes tudásukat, a tanulók igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit.

Az iskolai integrációs program feladatai: Felmérni az iskolában tanuló HH és HHH tanulók létszámát, ennek a fenntartó a adatbázisával történő egybevetése. - Program kidolgozása az integráció és a képesség kibontakoztatás elősegítése érdekében.

23.1.3. Az iskolába való bekerülés előkészítése, heterogén osztályok kialakítása A tanulók osztályba sorolása szakiskola 9-10. évfolyamán a választott szakma alapján történik A szakmai képzés időtartama, illetve a rokon szakmák lehetőség szerinti egy osztályba sorolása az alapvető szempont az osztályok kialakításánál. Szakközépiskolai tagozaton szintén a szakmacsoportok szerinti besorolás a mérvadó. Az, hogy milyen módon soroljuk osztályba, tanulócsoportba a gyerekeket alapvetően meghatározhatja az integrációs célkitűzések sikerét. Ide sorolhatjuk a különböző diagnosztikai mérések alkalmazását a garantáltan heterogén csoportok kialakítása, a kudarcveszélyek, fenyegetettségek megismerésére, illetve a fejlesztési tervek megalkotása érdekében. A tanulócsoportok kialakításánál arra kell törekedni, hogy eltérő szocio-kultúrájú gyerekek kerüljenek egy tanulócsoportba. Az osztályba sorolás az első évfolyamon megtörténik, de ha lehetséges, akkor azt mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek nagy arányban ne kerüljenek egy csoportba. Fontos, hogy lehetőséget teremtsünk arra is, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek is integráltan tegyenek eleget tankötelezettségüknek, természetesen a tanulásban akadályozottakszámára kidolgozott követelmények szerint. Ok így egy osztályközösségPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

70

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA nek a tagjai maradhatnak, de ha szükséges, akkor a speciális foglalkozásokon az adott szakember külön is foglalkozhat velük. Az iskola lehetőségeihez mérten igyekszik megfelelni a fent leírtaknak, noha vállalt feladatából adódóan, képzési struktúrájából következően nem biztos, hogy az esetek többségében ezt meg tudja oldani. Mindenesetre a szándék töretlenül megvan, az ott dolgozó pedagógus kollégák pedig kellő szakmai felkészültséggel, megfelelő szemléletlátással rendelkeznek ahhoz, hogy ezt a problémát kezelni tudják. A pedagógiai munka kiemelt területei: - A 9. évfolyamon minden tanulóra kiterjedő kompetenciamérés az iskolába lépéskor és tanév végén, az országos mérőeszközök felhasználásával, az eredmények összevetése az országos mérés iskolai eredményeivel. - A HH és HHH tanulók tanórai és tanórán kívüli teljesítményének dokumentálása. - Korszerű módszerek mind szélesebb körben való elterjesztése (kooperatív tanulás, differenciálás, egyéni bánásmód, önismeret, kiscsoportos foglalkozások stb.). - A kulcskompetenciák kiemelt fejlesztése.

23.1.4. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése -

-

-

Személyes kapcsolatfelvétel a szülőkkel, folyamatos és rendszeres kapcsolattartás, esetmegbeszélések szervezése, szükség esetén családlátogatás. Kapcsolatfelvétel kezdeményezése a cigány kisebbségi önkormányzatokkal, megállapodás a kapcsolattartás formáiban, közös rendezvényeken, fórumokon való részvétel, a teendők megfogalmazása. Az eddigi kapcsolat még rendszeresebbé tétele a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, a beiskolázási körzetben működők számára lehetőség biztosítása a tapasztalatcserére, a közös feladatok megfogalmazására. Szükség szerinti együttműködés kialakítása a pedagógiai szakmai és szakszolgálatokkal, a segítségnyújtás hatékonyságának növelése érdekében. A meglévő kapcsolataink ápolása, továbbfejlesztése a civil szervezetekkel A védőnői rendszer működtetése, fogadóórák szervezése az iskolaorvosi rendelőben. Az eddigi kapcsolatok ápolása a városi és a megyei kulturális intézményekkel, az általuk hirdetett rendezvényeken való részvétel.

23.2. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei

23.2.1.Az önálló tanulást segítő fejlesztés Önálló tanulási képességet kialakító programok A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többsége gyenge tanulmányi eredménnyel, tanulási zavarokkal érkezett hozzánk az általános iskolából. Általában perifériára szorultak, motiválatlanok, alacsony és hiányos tudással rendelkeznek. Sem az iskolában, sem a családi környezetben nem kaptak segítséget abban, hogy kialakuljon az eredményes tanuláshoz szükséget tanulási módszerük, képességük. 

Az önálló tanulási képességet kialakító program célja PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

71

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Az önálló tanulási képességet a tanulási motivációval lehet elsősorban kialakítani, majd eredményesen fejleszteni és fenntartani. Új tanulási módszerek alkalmazásával a kreativitás, koncentráló képesség, lényeglátó képesség és az önismeret megfelelő szintre emelése a cél. Meg kell találni és használni azt a módszert, amivel részben ellensúlyozni lehet a családból hozott hátrányokat az eredményes tanulás érdekében. 

Feladat

Meg kell keresni a sikerrel kecsegtető cselekvés lehetőségét minden tanuló számára. Ahhoz, hogy megfelelően motiválhatók legyenek, legelőször is ki kell alakítani a megfelelő önismereti és jövőképet számukra. Tanulási tanácsokkal és módszerekkel segíteni kell őket, hogy képesek legyenek helyes tanulási szokásrenddel eredményesen tanulni, ezáltal a szükséges önbizalommal és megfelelő ismeretekkel leküzdeni a hátrányaikat, egyre magasabb szintű tanulásra legyenek képesek. 

Alkalmazott módszerek

Differenciált foglalkozással, kísérletezéssel, szemléltetéssel, új tanulási-tanítási módszerek alkalmazásával, csoportmunkák és kutatási feladatok szervezésével, kézműves foglalkozások, kiállítások, ünnepekhez kapcsolódó díszítések, versenyek szervezésével a tanulók minél nagyobb számú motiválása. Iskolán kívüli rendezvények szervezésével az ismeretszerzés, ismeretbővítés iránti igény felkeltése. 

Helyszínek

Tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokon, színházlátogatás, múzeumlátogatás, koncertek, hangversenyek, kiállítások látogatása, kirándulás szervezése, játékos versenyek rendezése, közösségi rendezvények, kísérletek, előadások az iskolában vagy külső helyszíneken számtalan lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tanulók több oldalról, különböző forrásokból meríthessenek. 

Várható eredmények

Legfőbb eredmény az, hogy saját értékeiket, képességeiket, céljaikat megismerve olyan önálló tanulási képességgel rendelkezzenek, amely a tanulmányi eredmény javulását segíti elő. Kézügyességük, kreativitásuk, közösségi szellemük fejlődik, lemaradásukat, hátrányaikat leküzdik, illetve csökkentik, Képesek lesznek az összefüggéseket értelmezni, a lényeget kiemelni, fejlődik fantáziájuk, önkifejezésük, igényességük és általános műveltségük. 

Ellenőrzés módjai

Az írásos dokumentumok, beszámolók, helyszíni látogatások, mérési eredmények, osztályzatok alapján lehet megállapítani az elért eredményt.


72


Dokumentálás

Írásos beszámolók formájában, képes beszámolókkal, videofelvételekkel, honlapon történő megjelenítéssel folyamatosan dokumentálni kell az eseményeket.

23.2.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Kommunikációs képességet fejlesztő programok A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többsége ingerszegény környezetben él, a családi háttér nem nyújt számukra lehetőséget arra, hogy kommunikációs képességeik fejlődjenek. A szülők nem tudják a megfelelő forrásokat biztosítani sem eszközökben, sem a személyes kommunikáció szintjén abban a tekintetben, hogy a tanulók a minimális képességekkel rendelkezzenek. 

A kommunikációs képességet fejlesztő programok célja

Korszerű információforrások megismertetésével, használatával a kommunikációs képesség szükségszerinti kialakítása illetve fejlesztése. Ezek alkalmazásának képessége a tanulásban és a mindennapi életben. 

Feladat

A tanórán és a tanórán kívüli programok, rendezvények különböző érdeklődési területek átölelésével valamennyi tanulónak lehetőséget adjanak képességeik kibontakoztatására, fejlesztésére. A nyelvi versenyeken való részvétellel ismerjék meg a nyelvhelyességi szabályokat, stílusárnyalatokat, a beszédhibák javításának lehetőségeit, módjait. Önálló szövegalkotási versenyeken tudják alkalmazni, használni a megszerzett ismereteket. Szövegek reprodukálása nyújtson lehetőséget számukra önálló és irányított feladatmegoldásokra. Szakmai vizsgákra és az érettségire kapjanak megfelelő felkészítést, hogy önálló gondolataikat is ki tudják fejteni. A tanulók beszédkultúrájának, stílusának fejlesztése, az igényes társalgás igényének elfogadtatása fontos feladat. 

Alkalmazott módszerek

Tanórán, különböző foglalkozásokon, szituációs, csoportos és egyéni versenyeken, kreatív játékok keretében különös hangsúlyt kell kapnia a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésének. 

Helyszínek

Tanórákon, tanórán kívüli rendezvényeken, szakmai, tantárgyi versenyeken, pályázatokon, versíró, meseíró, versmondó, mesemondó versenyek, szépkiejtési versenyeken való aktív részvétellel, a tanulók érdeklődésének felkeltésével el kell érni, hogy minél nagyobb számban, sikerélménnyel gazdagodva vegyenek részt a tanulók.


73


Várható eredmények

A nyelvi készség fejlődése, a nyelvi szint, szóbeli kifejezőkészség emelése, a közösségi szellem kialakulás, fejlődése fontos eredmény. A tanulók beszédkultúrájában egymással, szüleikkel, a felnőttekkel való kommunikációjában kialakul, fejlődik a megfelelő beszédstílus és a hangnem. Magabiztosabb lesz helyzetfelismerésük, önálló gondolataikat, véleményüket ki tudják fejezni, meg tudják fogalmazni. Szakmai vizsgákon, érettségi vizsgákon nem jelent számukra nehézséget az, hogy összefüggő, értelmes szöveget alkossanak, folyamatosan beszéljenek. 

Az ellenőrzés módjai

A foglalkozások, versenyek írásos dokumentumai, a vizsgák eredményei, az osztályzatok, személyes látogatások nyújtanak lehetőséget az ellenőrzésre és értékelésre. 

Dokumentálás

Írásos anyag, fotók, videofelvételek, honlapon történő rögzítéssel folyamatosan dokumentálni kell az eseményeket és a résztvevők nevét.

23.2.3. Szociális kompetenciák fejlesztése A közösségfejlesztő, közösségépítő program Bevezető: A NAT kiemelt fejlesztési feladatai közvetve támogatják a szociális kompetencia fejlesztését. A szociális kompetencia öröklött és tanult elemek készletéből áll, amelyek lehetővé teszik, hogy szociális kapcsolatainkban el tudjuk érni a kívánt hatást, oly módon, hogy mások érdekét ez ne sértse. Jelzi a személy attitűdjeit, készségeit, képességeit, amelyek hozzájárulnak a harmonikus életvitelhez, és döntően meghatározzák közösségi beilleszkedését. Az iskola sokrétű képzési szerkezete következtében a tanulók összetétele előképzettség, szociokulturális jellemzők tekintetében heterogén, amely megnyilvánul a tanuláshoz való viszonyukban, viselkedéskultúrájukban egyaránt. Sok a munkában és a tanulásban igénytelen, önkritikával alig rendelkező, aszociális (esetenként antiszociális) megnyilvánulásokat mutató, empátiahiányos, különböző devianciákra (öltözködés, hajviselet, agresszivitás stb.) hajlamos diák. A magatartási hibák kialakulásának okai gyakran a családon belül keresendők: a problémás esetek kezelése során legtöbbször kiderül, hogy a szülők viszonylag kevés időt szánnak (képesek szánni) gyermekükre. Sok család anyagi helyzete rossz, illetve romló tendenciájú, nem ritka az egyik vagy mindkét szülő munkanélkülisége. Ahol a családi háttér nem megfelelő, fokozottan felértékelődik a kortárs csoportok szerepe, ami sok esetben nem barátságot, tartalmas kapcsolatokat jelent, hanem negatív, antihumánus, antiszociális, agresszív hatást. Sajnos sok diákból hiányzik, illetve a korábbi évtizedek alatt megszokottnál kisebb mértékben van jelen a sokirányú érdeklődés, a kíváncsiság, a szükséges mértékű akaraterő, a tapasztalat


74

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA és a tudás elvárható szintű tisztelete, a tolerancia, a kapcsolatteremtő technikák és a társasági érintkezés szabályainak ismerete és betartásának igénye



Fejlesztési célok, feladatok

Annak érdekében, hogy tanulóink sikeres életpályát fussanak be, elengedhetetlenné válik a megfelelő viselkedési normák ismerete. Mivel a család a szocializációs hátrányok kialakulásában egyre kevésbé hatékony, az iskola szerepe mérvadóvá válik a szociális kompetenciák fejlesztésében. Az iskola segítséget nyújthat a szociális készségek készletének gyarapodásában valamint, hogy a tanulók megismerjék erősségeiket és gyengeségeiket, képesek legyenek erősségeikre építeni és a gyengeségeiken javítani. A közösség formálásnál, fejlesztésnél alapvető céljaink, hogy diákjaink:  olyan tudásra, képességekre (empátia, türelem, udvariasság) tegyenek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy az idő múlásával új és új pozíciókba kerülve a társadalmi elvárásoknak megfelelően teljesítsenek (család, munkahely, lakókörnyezet stb.).  képesek legyenek a környezetükkel szembeni pozitív attitűd kialakítására;  megtanulják, hogyan kell barátokat szerezni, kapcsolatokat fenntartani, hogyan tudnak kompromisszumokat kötni;  megtanulják a pozitív önértékelést, a hatékony kommunikációt, aktivitást konfliktuskezelést, toleranciát, szolidaritást, kooperativitást az interakciók során;  képesek legyenek saját viselkedésük elemzésére és a szükségszerű korrekciók megtételére. Célkitűzéseink elérése érdekében fontos feladatainknak tekintjük a következőket:  meleg, nyitott iskolai légkör kialakítását, ahol a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, szívesen tartózkodnak, és bizalommal vannak társaik és tanáraik iránt;  folytatni az iskolán belüli és kívüli már meglévő közösségépítő programjainkat, mivel a szociális kompetenciák fejlesztése eredményesebb a tanulók együtt munkálkodásával. A csapatjátékkal teljesített feladatok során a diákok megosztják egymással ötleteiket, megbeszélik gondolataikat, együttműködnek, gyakorolva ezzel a felelősség vállalás szerepeit.  új szituációs gyakorlatokból álló foglalkozások szervezése, amelyek az élményalapú tanulást szolgálják, a kooperatív munkaformák lehetőségét teremtik meg;  kapcsolatok ápolása civil szervezetekkel (Népfőiskola, Vöröskereszt, Természetbarát egyesület) – mert így növelhető a közösségért tenni akarók száma; 

Alkalmazás módszerei és helyszínei:

Tanítási órák és gyakorlatok, rendhagyó órák, osztályfőnöki órák A személyiségfejlesztés részét képezi az egyes tanórákon végzett munka, mert a pozitív viselkedés számos eleme megjelenik az osztálytermi munka során. Ezek között található a korrektség és tisztesség, a felelősségvállalás és megbízhatóság, valamint a kötelességtudat, a tolerancia és szolidaritás, a megértés, a segítőkészség, a csoportban való dolgozás, a tanulás és a haladás iránti szándék. Az alkalmazott módszerek például: vita, véleménynyilvánítás (kommunikáció fejlesztése, másik tiszteletben tartása), esetmegbeszélések, szerepjátékok, találkozók volt diákokkal, előadások, csoport munka. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

75




Tanórán kívüli foglalkozások

Iskolai rendezvények:  Aradi vértanúk, Október 23, a Magyar Kultúra Napja, Március 15-ke, Költészet Napja- – segítik a tanulókban a nemzettudat, nemzeti önismeret, hazaszeretett elmélyítését.  Alkalmazott módszer a szerepjáték, felolvasás, megemlékezések.  Az iskola új diákjai mutatkoznak be egy játékos vetélkedőn, és válnak igazi diákokká; Alkalmazott módszer a kooperatív tanulásra alapozott vetélkedő.  Szalagtűző – ahol hagyományainkhoz híven az iskolavégzős diákjai szalag avatójukkal jelzik az alsóbb évfolyamosoknak, hogy sikerült tanulmányaikat teljesíteniük és készülnek vizsgáikra, mintát mutatva ezzel.  Szeretet napja – a cél diákok, tanárok ráhangolódása a KARÁCSONYRA;  Széchenyi napi műveltségi vetélkedő - jó alkalom, hogy a diákjaink más társaikkal méretessék meg magukat bizonyítva tudásukat, ügyességüket, illetve, hogy tanáraikkal mérjék össze erejüket (tanár-diák foci).  Nevezetes napok (Víz világnapja, Föld világnapja, Madarak- fák napja)- a cél a környezetvédelmi nevelés, valamint az emberiség egyik legnagyobb problémájának a környezetszennyezés: a légkör, a talaj és a víz pusztításának megakadályozása; Alkalmazott módszer: csapatmunka, együttműködés, önálló tevékenységek, tapasztalatokon épülő tanulás. Versenyek, amelyek célja a másik munkájának megbecsülése, környezetünk megóvása, a sportköröknél - fejlesztési cél – a csoporton belül pozíció kialakítása, ami a későbbiekben a pozitív önértékelést a deviáns magatartás elkerülését szolgálja ; Valamint az iskolában működő tehetségkutatás, amelynek célja, hogy az átlag fölötti képességekkel rendelkező diákjaink lehetőséghez jussanak, meg tudják mutatni tudásukat. Szakkörök:  természettudományi - a környezeti nevelés az egészséges életmódra neveléssel szorosan összekapcsolódva, együttesen kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, részévé válik a személyiségfejlesztésnek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek.  kézműves foglalkozások – segít elsajátítani saját és más népek kultúrájának megismerését, a munka iránti elkötelezettséget, és fejleszti a kreativitást, hozzájárulva az egyéni személyiségfejlődéshez.  gasztronómiai klub – segíti az ízlésvilág formálását, az együttműködést, az udvariasságot, és egészséges táplálkozás szabályait elsajátítani.

Kulturális rendezvények, kirándulások  Színházlátogatások: - a cél a megfelelő viselkedési mintázatok elsajátítása.  Könyvtár használat  Osztálykirándulások Dokumentálás módja:  Fotók, videó felvételek, szakköri naplók, tanmenetek. Eredményességi mutatók: PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. augusztus

76

SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA  a diákok megtanulják, hogyan viszonyuljanak társaikhoz, a felnőttekhez a jobb kapcsolat kialakításának érdekében,  kialakul az életkornak megfelelő egészségtudatos szokásrendszer,  csökken az igazolatlan hiányzások száma, a lemorzsolódási arány, javulnak a tanulmányi eredmények, esélyt teremtetve a sikeres szakmaválasztáshoz. 23.3. Multikulturális tartalmak A multikulturális szemlélet szerint az oktatási rendszerben a különböző kisebbségeket azonos tisztelet és védelem illeti meg, mind egymástól, mind a többségtől.

23.3.1. A kisebbség kultúrája létező, megismerhető és megérthető. A program feladata megismertetni és megértetni a nem roma tanulókkal a csoportban velük élő, tevékenykedő, gondolkodó társaik otthonról hozott szokásait, életmódját, értékeit éppúgy, mint az elvárásokat, a többségi társadalom velük szemben támasztott követelményeit. A roma és nem roma tanulók egyaránt legyenek büszkék hagyományos értékeikre, etnikai kötődésükre, és ezeket a tulajdonságokat társaikban is tiszteljék. A multikulturális oktatás segíti a népi hagyományok megőrzését, és az ezekre a hagyományokra épülő értékek továbbfejlesztését. 

Tevékenységek



Megismertetni a tanulókat a más népek kulturális, néprajzi, zenei, életmódbeli örökségének jellemző sajátosságaival, értékeivel. Segíteni, megértetni a különböző népek jellemző érték-és normarendszert, az európai kultúrában való elhelyezkedést, erősíteni identitástudatunkat. A tartalmak a következőkben felsorolt tantárgyak keretében valósítható meg: - magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz Multikulturális hetet szervezünk, ahol a diákok megismerhetik az Európában élő népek szokásait, életmódját.





Várható eredmények.

Hosszú távon A tanulók egymás kultúrájának megismerésével, és az ennek érdekében folytatott közös tevékenységekkel a tolerancia, a másság tiszteletére és értékeinek felfedezésére lesznek képesek. A roma tanulók pedig hátrányaik kompenzálására, a közoktatási rendszeren belüli előrejutásra, illetve rugalmasabb társadalmi beilleszkedésre válnak alkalmassá. Rövid távon: Az iskolai ünnepségeken lehetőség szerint bevonjuk a HHH tanulókat a műsorokba, a tanulók képzőművészeti jellegű munkáit kiállítjuk, ha van rá lehetőség, az ilyen jellegű versenyeken szerepeltetjük tanulóinkat.


77



78

Intézmény neve: SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Intézmény székhelye, címe: 4220 Hajdúböszörmény, Radnóti M. u. 3

Recommend Documents