INTEROPERABILITÁSI TANULMÁNY

A HELYI ÉS REGIONÁLIS SZINTŐ INTEROPERABILITÁS VIZSGÁLATA INTEROPERABILITÁSI TANULMÁNY VÉGLEGES VÁLTOZAT 2007. április 20. A tanulmányban kifejtett nézetek a szerzık nézetei, amelyek nem tükrözik szükségszerően az Európai Bizottság nézeteit. Szabadon utánnyomható – kivéve, ahol más rendelkezés szerepel – feltéve, hogy egyértelmően megjelölik a forrást (e-kormányzati költségvetési szerv, Információstársadalmi Fıigazgatóság, Európai Bizottság).

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

1. Bevezetés A helyi és regionális interoperabilitás (IOP) vizsgálata az alábbi kérdések tanulmányozását tekinti átfogó célkitőzésének: −

A helyi és regionális interoperabilitás státusza a tagállamokban

−

A helyi és regionális interoperabilitás kulcsfontosságú sikertényezıi

−

A helyi és regionális interoperabilitás kulcsfontosságú akadályai

−

Ajánlások a különbözı érdekelt felek számára.

A célkitőzés elérése érdekében a munkaprogram az alábbi három feladatot határozza meg: −

2.1. feladat: A tanulmány elıkészítése

−

2.2. feladat: Az anyagok beszerzése és rendezése

−

2.3. feladat: Az elemzés elvégzése.

A 2.1. feladat a D2.1 a lényeges bibliográfiát, például interoperabilitási keretrendszereket, projekteket stb. tartalmazó eredmény-beszámoló elkészítésével fejezıdött be. A 2.2 és 2.3 feladatok ismétlıdı formában valósultak meg a projekt harmadik hónapjától kezdıdıen és hat tanulmányverziót eredményeztek. A vizsgálat legutóbbi változata (D2.7. eredmény-beszámoló) – utolsóként a hat eredménybeszámoló közül – a hatodik és egyben utolsó ismétlés eredményeit foglalja össze. Az interoperabilitási tanulmányról szóló jelentés az érdekelt felek igényei, az európai helyes gyakorlatok, valamint az e célból beszerzett vonatkozó anyagok és az érdekelt felektıl kapott visszacsatolások elemzése alapján készült. A jelentés fı szövege az e-kormányzat és az IOP bemutatásával kezdıdik (2. szakasz), majd a helyi és regionális IOP áttekintésével folytatódik a 25 tagállam vonatkozásában (3. szakasz). A 4. szakasz bemutatja a vizsgálati eredményekhez alapul szolgáló jelentısebb megállapításokat. Az 5. szakasz tartalmazza a fontosabb sikertényezıket és akadályokat, míg a 6. szakasz sorra veszi a végsı ajánlásokat. A 7. szakasz részletekkel szolgál a dokumentummal kapcsolatos olvasói visszacsatolások módját illetıen és végül a jelentés fı szövege a 8. szakaszban fejezıdik be a jövıbeli intézkedések felvázolásával. Az „A” függelék tartalmazza a vizsgálat lefolytatására használt módszert, míg a „B” függelék röviden felvázolja a MODINI Lot 2 projekt keretében részletesebben elemzett tizennyolc helyes gyakorlatot. A „C” függelék részletesen elemzi az Európai Unió tagállamai IOP státuszát és profilját. Végezetül a „D” függelék referenciákkal és linkekkel szolgál a tagállamokban végzett desktop kutatásaink során beazonosított stratégiai e-kormányzati és IOP dokumentumok vonatkozásában.

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

2

2. E-kormányzat és interoperabilitás 2.1 Indoklás Európában az e-kormányzat (elektronikus kormányzati eszközök) mára minden szinten jól beágyazódott a közigazgatási szakpolitikák és tervek közé: helyi, regionális, nemzeti és páneurópai szinten. Európai szinten az eEurope 2005, és jelenleg az i2010 cselekvési tervek hangsúlyozzák az e-kormányzat fontosságát és szólítanak fel gyors elırehaladásra. Nemzeti szinten az e-kormányzat cselekvési tervei a polgárok igényeinek megfelelıen biztosított online közszolgáltatásokra irányulnak. Az egyablakos ügyintézési és az összekapcsolt kormányzási koncepciók megerısítést nyertek az informatika (ICT), különösen az internet használata által. Az egyablakos és az összekapcsolt kormányzás megvalósításáról könnyebb beszélni, mint megvalósítani azt. A polgárok igényeinek megfelelı szolgáltatások biztosításához szükségszerően együttmőködést kell kialakítani a közigazgatási szerveken belül és azok között és ehhez alapvetıen meg kell változtatni az állami szektor modus operandiját. Számos alkalommal a polgárok igényeinek ténylegesen csak a hagyományosan különbözı közigazgatási szervek által nyújtott információk, illetve szolgáltatások összegzésével lehet eleget tenni. Sıt, a polgároknak a szolgáltatás-ellátás középpontjába helyezése inkább arra utal, hogy ugyanazon szolgáltatás eléréséhez több kommunikációs csatornával kellene ellátni ıket. E hatalmas korszerősítési munka során hamar felismerték az interoperabilitás (IOP) jelentıs szerepét. Elsı pillantásra is látszik, hogy az összes interoperabilitási akadály legyızése nem lesz egyszerő feladat. Például egyes esetekben a hatóságok a jogi korlátok miatt nem cserélnek adatokat, vagy azért mert nincsenek olyan törvények, amelyek kötelezıvé tennék a hatóságok közötti együttmőködést, vagy azért mert az adatvédelmi és a személyiségi jogokat védı törvények nem teszik lehetıvé, hogy a közigazgatási szervek kicseréljék adataikat. És még a szükséges jogi keretek megléte esetén sem lesz egyszerő dolog megszervezni a megfelelı workflow-t (munkafolyamat) a szervezetek között és a szervezeteken belül. Ugyanakkor még abban az esetben is, ha ez megoldódik, akkor is szükséges, hogy az összes együttmőködı hatóság egyetértsen a cserélt adatokra vonatkozóan. És végül az automatikus adatcserének technikailag megvalósíthatónak kell lennie még azokban az esetekben is, ahol a résztvevı közigazgatási szervek eltérı információs rendszerekkel rendelkeznek. Az e-kormányzati projekteket politikai okokból gyakran rövid idı alatt kell megtervezni, kialakítani és leszállítani. Ennek gyakran az lett az eredménye, hogy Európa különbözı részein több hasonló projektet és programot találtak ki újra meg újra, ami meglehetısen komoly fejlesztési költségekkel járt. Ez különösen igaz a regionális és helyi kezdeményezések esetében, amelyek gyakran nem vették figyelembe a máshol már létezı helyes gyakorlat példáit, amelyek átvehetık és a helyi körülményekhez igazíthatók lettek volna. A tanulmány célja, hogy a helyi és regionális szinteken az európai megfelelı helyes gyakorlat kamatoztatásával jobban megértsék és ismerjék az e-kormányzati IOP-ot. 2.2 A vizsgálat alkalmazási területe Fent már említettük, hogy a vizsgálat célja, hogy a helyi és regionális szinteken az európai helyes gyakorlat kamatoztatásával javuljanak az érintettek IOP-ra vonatkozó ismeretei.

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

3

•

Érintettek azok a helyi és regionális szintő közigazgatási szervek, amelyek érdekében áll együttmőködni más hatóságokkal az összesített információ, illetve szolgáltatások átadásában, a nemzeti és európai hatóságok, amelyek meg szeretnék ismerni a helyi és regionális szintő IOP fejleményeket; és általánosabban bárki, aki tanulni szeretne ennek a területnek helyes gyakorlatából.

•

Ebben az összefüggésben helyes gyakorlatnak az e-kormányzati szolgáltatásokat tekintjük azokon a helyi és regionális szinteken, ahol az IOP központi szerepet játszik.

Elismerjük, hogy a vizsgálat az e-kormányzati szolgáltatásokra összpontosít, ott, ahol együttmőködés alakult ki a hatóságok között összesített információ vagy szolgáltatások nyújtása tekintetében. E szolgáltatások két fontos tulajdonságát különböztetjük meg: •

A szolgáltatások e-kormányzati szolgáltatások: ezért az e-kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos minden ismeret nagy jelentıségő a tanulmány számára.

•

két vagy több hatóság együttmőködik, amelyek közül legalább az egyik közigazgatási szerv: ezért az együttmőködéssel, az integrációval, a szervezeteken belüli és azok közötti eljárásokkal stb. kapcsolatos összes ismeret nagy jelentıségő a tanulmány számára.

Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a tanulmány tartalma lehetıleg azokra a kérdésekre fókuszáljon, amelyek az IOP-hoz kapcsolódnak. Ezért igyekszünk nem foglalkozni azokkal a területekre, amelyek csak általánosságban lehetnek fontosak az e-kormányzati szolgáltatások szempontjából, de ahol az IOP nem játszik központi szerepet. Például a megfelelı finanszírozás jelentıs tényezı bármely e-kormányzati projekt sikere szempontjából. Ezekkel a tényezıkkel nem foglalkozunk, nem azért, mintha jelentéktelenek lennének, hanem mert azokra a tényezıkre összpontosítunk, amelyek szorosan kapcsolódnak az interoperabilitáshoz. 2.3 E-kormányzati interoperabilitás A tanulmányban az e-kormányzat és az interoperabilitás Európai Bizottság általi meghatározásait használjuk. Így: •

Az e-kormányzat meghatározása1:

„az információs és kommunikációs technológia használata a közigazgatásban, kombinálva a szervezeti átalakítással és az új készségek fejlesztésével – a közszolgáltatások és demokratikus folyamatok tökéletesítése és a közpolitikák támogatottságának erısítése érdekében”. Az irodalomban egyesek ennél a széles értelemben vett meghatározásnál inkább az „eGovernance” (e-kormányzás) kifejezést használják, mi igazodva az uniós nómenklatúrához az „e-kormányzat” (e-kormányzat) kifejezést alkalmazzuk. •

Az interoperabilitás meghatározása2:

„az információs és kommunikációs technológiai (ICT) rendszerek és az általuk támogatott ügyintézési folyamatok azon képessége, amely lehetıvé teszi közöttük az adatcserét és az információk és tudás kölcsönös megosztását”. 1

Európai Bizottság, 2003, Az elektronikus kormányzati eszközök szerepe Európa jövıjében. A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Brüsszel, 2003.9.26., COM(2003) 567 Final. 2 IDABC 2004. A páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások európai interoperabilitási keretrendszere. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

4

További meghatározásokat és a jelentısebb háttéranyagot a „Jelentés a bibliográfiáról, a fontosabb interoperabilitási keretrendszerekrıl, szabványokról, projektekrıl, stb.” c. D2.1 eredmény-beszámoló tartalmazza. 2.4 Az interoperabilitás típusai Az e-kormányzati IOP elemzésénél lényeges, hogy megfelelı tipológiát használjunk. Jelenleg számos javaslat létezik az IOP tipológiákra vonatkozóan3 (a tipológiák összesítését a 4.2 szakasz tartalmazza). A tanulmány céljaira az IOP tipológia kiválasztásakor két alapvetı feltételt vettünk figyelembe: (a) megfelelıség a folyamatban lévı EK munkával és (b) a tanulmány céljaira való alkalmasság (pl. rendet kell teremteni a kulcsfontosságú tényezık/akadályok és ajánlások között) a tipológia használatakor. E feltételeknek megfelelıen az Európai Interoperabilitási Keretrendszer által bevezetett IOP tipológiát (EIF) fogadtuk el.4 Ennek megfelelıen figyelembe vesszük az alábbiakat: •

Technikai IOP aspektusok. A technikai interoperabilitás…a számítógépes rendszerek, és szolgáltatások összekapcsolásának technikai kérdéseire vonatkozik”.

•

Szemantikai IOP aspektusok. A szemantikai interoperabilitás biztosítja „…a kölcsönösen megosztott információ pontos jelentésének érthetıségét bármely más alkalmazás számára, amelyet eredetileg nem erre a célra fejlesztettek ki. A szemantikai interoperabilitás lehetıvé teszi, hogy a rendszerek összekapcsolják a kapott információt más információs forrásokkal, és azt érthetı formában dolgozzák fel”.

•

A szervezeti IOP aspektusok. A szervezeti interoperabilitás „…meghatározza az ügyviteli eljárásokat, és lehetıvé teszi azon szervek közötti együttmőködést, amelyek információt kívánnak cserélni, de eltérı belsı struktúrákkal és folyamatokkal rendelkezhetnek, továbbá meghatározza a felhasználói közösség szükségleteire vonatkozó aspektusokat is.”

Ezenfelül: •

Az IOP irányítást az Európai Közigazgatási Hálózat (EPAN) 5. sz. e-kormányzat Munkacsoport5 megállapításainak megfelelıen egy újabb, kutatást igénylı fontos megfontolásnak tekintjük. Az IOP irányítás azokkal a politikai, jogi és strukturális feltételekkel foglalkozik, amelyek alapvetı fontosságúak az interoperábilis alkalmazások kifejlesztése és használata szempontjából.

Az általunk használt IOP tipológiát az 1. ábra mutatja be. 1. ábra – IOP tipológia

3

Peristeras V. és Tarabanis K., 2006, The C4IF Interoperability Typology Framework. (A C4IF interoperabilitási tipológiai keretrendszer) Journal of Interoperability in Business Information Systems (IBIS), 1(1), 61-72. o. 4 IDABC 2004. A páneurópai e-kormányzati szolgáltatások európai interoperabilitási keretrendszere. Luxembourg, Európai Közösségek. 5 Európai Közigazgatási Hálózat, E-Kormányzati Munkacsoport, Az interoperabilitási architektúra kulcsfontosságú alapelvei, 2004. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

5

Szervezeti keretrendszer amelyet támogat: Szemantikai keretrendszer

Irányítás

amelyet támogat Technikai keretrendszer Az egyes kifejezések rövid magyarázatát a következı szakaszok tartalmazzák. 2.4.1 Az interoperabilitás irányítása Az EPAN szerint az interoperabilitás irányítása a szervezetek belsı és külsı határain átnyúló ügyintézési folyamatok és információs architektúrák koordinációját és egymáshoz hangolását jelenti. Célja bármely lehetséges akadály, beleértve a törvényi, kulturális és egyéb akadályokat is, azonosítása, kezelése, illetve elhárítása annak érdekében, hogy meg lehessen valósítani a szolgáltatások összesítését és az információ kölcsönös megosztását. A tipikus érdekeltségi helyzet arra enged következtetni, hogy több olyan közigazgatási szerv van, amely kész együttmőködni, hogy összevont e-kormányzati szolgáltatásaikkal jobban meg tudjanak felelni a polgárok szükségleteinek (például a családi események kapcsán). Ezen a szinten az alábbi kérdéstípusokkal kell foglalkozni: •

Vannak-e jogi megszorítások, és azokat hogyan lehet elhárítani?

•

Melyik szerv felelıs a megfelelı IOP szabványok létrehozásáért és fenntartásáért?

•

Megvannak-e a szükséges készségek?

•

Hogyan lehet kifejleszteni az „együttmőködés kultúráját”?

•

Hogyan kell kezelni a változást?

•

Ki dönt az együttmőködés módjáról?

A kutatás kezdıpontját a virtuális vállalkozásokkal foglalkozó irodalom írja le, amely szerint a koordinációt különbözı modelleknek megfelelıen lehet megvalósítani, ezek között az alábbiak6 találhatók: 6

R. Tagg: Workflow in Different Styles of Virtual Enterprise. (Workflow a különbözı stílusú virtuális vállalatoknál), Australian Computer Science Communication. 2001. 23. sz., 21-28. o. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

6

•

Hierarchikus modell, amelyben az egyik szervezet kezdeményezi a folyamatot és eldönti a workflow végrehajtásának módját. Ez a modell további alkategóriákra bontható attól függıen, hogyan alakítja ki a folyamat kezdeményezıje a workflow formáját: o

Központosított, ahol az egyik domináns vagy delegált szerv önkényesen dönt a formáról.

o

Résztvevı, ahol a workflow formájáról meghozandó a döntéshez a folyamatban részt vevı összes szervezettel konzultálnak.

o

Decentralizált, ahol az egyes szervezetek önállóan döntenek a teljes workflow rájuk esı részérıl.

•

Piaci modell, ahol nem születik formális megállapodás, de a workflow-t kezdeményezı szervezet kiválaszthat egy szolgáltatót, beleértve az interfészt is, amelyet a kölcsönös adatcsere és a workflow számára biztosít.

•

Ad-hoc modell, amelynél nem határozzák meg elıre a workflow-t, a folyamat alakulását a szervezetek az adott pillanatban döntik el.

A jogszabályok hatását illetıen a helyes gyakorlatok (például, amelyeket a B függelék mutat be) elemzése jelentıs eredményekkel járhat. Például az ír helyes gyakorlat esetébıl kitőnik, hogy nem csupán a szükséges új jogszabályok meghatározására van szükség, hanem arra is, hogy ezeket a jogszabályokat idejekorán alkossák meg, hogy el lehessen kerülni a jogszabályok és az adott gyakorlat közötti komoly konfliktusok kialakulását. Ezt támasztja alá a svéd helyes gyakorlat esete, amely dokumentálja a projekt több mint egy éves komoly késését a lassan mozduló törvényhozás miatt. 2.4.2 Szervezeti interoperabilitás A szervezeti IOP azoknak a szervezeteknek együttmőködésére vonatkozik, amelyek kölcsönös információcserét szeretnének megvalósítani, ugyanakkor eltérı belsı struktúrákkal és folyamatokkal rendelkeznek. A szervezeti IOP létrehozásának célja az összes szervezeti akadály legyızése, ami által lehetıvé válik a megfelelı szervezeten belüli és szervezetközi workflow kialakítása. Az interoperabilitás létrehozására irányuló szervezeti megoldásokat illetıen az EIF (Európai Beruházási Alap) megvizsgálja és elveti a kétoldalú megoldásokat, elınyben részesítve a többoldalú megoldások alkalmazását. Itt minden egyes együttmőködı partner azonos IOP megoldást alkalmaz. Így ezt az egyetlen megoldást csak egyszer kell megvalósítani és az mindegyikük igényeinek megfelel. Ezenkívül az EIF arra is utalást tesz, hogy a szubszidiaritás elve elıírja a felelısség decentralizálását. Az EIF továbbá javasolja az úgy nevezett „ügyintézési interoperabilitási interfészek” (BII) bevezetését, amelyek révén a különbözı tagállamok közigazgatási intézményei képesek lesznek páneurópai szintő interoperabilitás megvalósítására egyes e-kormányzati szolgáltatások céljából. Az interoperabilitás kérdéseire adott szervezeti megoldások tekintetében az EPAN olyan ügynöki szolgáltatás létrehozását javasolja, amely kölcsönösség alapján, szolgáltatási szintő megállapodásoknak megfelelıen és útmutatók használatával közös funkcionalitást biztosítana a háttérszolgáltató végrehajtó szervek számára. Svédországban például egy új vállalkozás létrehozásához a vállalkozóknak két szervet kellett felkeresniük: egyet a cég nyilvántartásba vételével, és egy másikat a cég adózásával kapcsolatban. A svéd helyes gyakorlat esetében az Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

7

adott workflow-kat áttervezték és ennek eredményeként a Bolagsverket (a cégnyilvántartással kapcsolatos kérdések felelıse) és a Skatteverket (a cégek adózásával kapcsolatos kérdések felelıse) közös e-szolgáltatást biztosít. Ennek következtében ma már egyetlen helyen, a foretagsregistering.se cím alatt lehet intézni a cégek nyilvántartásba vételének teljes procedúráját és így nemcsak az ügyfelek, hanem az érintett szervek is idıt és pénzt takaríthatnak meg. 2.4.3 Szemantikai interoperabilitás Szemantika az adatok jelentését és használatát jelenti7. Ilyen módon, amikor szükségessé válik a közhivatalok közötti információcsere a szemantikai interoperabilitás különösen fontos lesz. A fıbb szemantikai konfliktusok az adatstruktúrához és az adatok jelentéséhez kapcsolódnak. Egy másik osztályozás arra enged következtetni, hogy a szemantikai konfliktusok az adatok szintjén és séma szinten fordulhatnak elı.8 Az adatok szintjén jelentkezı konfliktusok az adat domainekben jelentkezı különbségek, amelyek a hasonló adatok eltérı reprezentációja és értelmezése miatt keletkeznek. Az alábbi adat-szintő konfliktusok elıfordulása lehetséges: •

Adatérték-konfliktusok, például a „külföldi” az egyik adatbázisban azt jelentheti, hogy a személy nem az ország állampolgára, míg egy másikban azt, hogy a személy nem az Európai Unió polgára.

•

Adatreprezentációs konfliktusok, például egy idıpont reprezentációja az egyik adatbázisban 06-30-2005 lehet, a másik adatbázisban 30-06-2005, míg a harmadikban 30Jun-2005.

•

Adategység-konfliktusok, például épületek magassága centiméterben, a másikban hüvelykben szerepelhet.

•

Adatpontossági konfliktusok, például az épületek magasság szerinti osztályozása lehet „magas”, „közepes” és „alacsony” az egyik adatbázisban és A, B, C vagy D szintő a másikban.

•

Adatok nyelvi konfliktusai, például, amikor az információt különbözı nyelveken tárolják.

az

egyik

adatbázisban

A séma szintő konfliktusokat a logikai struktúrák eltérései, illetve a metaadatokban található következetlenségek jellemzik. Az alábbi séma szintő konfliktusok elıfordulása lehetséges: •

Elnevezéssel kapcsolatos konfliktusok, például „Állampolgár” elnevezés az egyik adatbázisban ugyanannak az információnak begyőjtésére szolgál, mint a „Kedvezményezett” elnevezés a másik adatbázisban.

•

Általánosításhoz kapcsolódó konfliktusok, például azok, amelyek akkor merülnek fel, amikor az egyik adatbázisan egy reprezentáció van az „Állampolgárra”, a másik viszont két külön reprezentációt tartalmaz „Férfiakra” és Nıkre”.

7

W.A. Woods „What’s in a link: Foundations for semantic networks”, (Mi van egy linkben: a szemantikai hálózatok alapjai). Representation and Understanding: Studies in Cognitive Science, D.G. Bobrow és A. Colling,. Academic Press, Inc., New York, NY, 1975. 35-82. o. 8 Park, J. és S. Ram (2004). „Information Systems Interoperability: What Lies Beneath?” (Az információs rendszerek interoperabilitása: Mi van mögötte?), ACM, Transactions on Information Systems 22(4): 595–632. o. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

8

Egyéb séma szintő konfliktusok is elıfordulhatnak, például egységazonosító konfliktusok, séma izomorfizmus konfliktusok, összesítési konfliktusok, szemantikai különbségek, stb. A szemantikai IOP megoldásokat és más kapcsolódó kutatásokat gyakran kategorizálják három szélesebb terület6 szerint: kiosztás (mappings) alapú, közvetítı alapú és lekérdezés-orientált megközelítések. A kiosztás alapú megközelítés megvalósítására általában szövetséges (vagy globális) sémát hoznak létre, és kiosztásokat létesítenek a szövetséges (vagy globális) sémák és a résztvevı helyi sémák között. A közvetítı alapú megközelítés egy olyan közvetítı használatát tartja tanácsosnak, amely domain-specifikus ismerettel, mapping ismerettel, illetve specifikusan a különbözı autonóm információs források koordinációjára kifejlesztett szabályokkal rendelkezik. Ez meglehetısen közel van ahhoz a multilaterális megoldási formához, amelyet az Európai Interoperabilitási Keretrendszer javasolt az IOP-nak európai szinten történı biztosítása céljából. A lekérdezés-orientált megközelítés interoperábilis nyelvek használatát javasolja, amelyek képesek több adatbázist átfogó lekérdezéseket megfogalmazni. Feltehetıleg ez a legkevésbé megfelelı megközelítés az e-kormányzat szempontjából, mivel ellentétben állhat a szubszidiaritás elvével. A szemantikai IOP területén jelenleg folyó kutatás végsı célja a különbözı rendszerek közötti összes szemantikai konfliktus teljesen automatizált kezelése. Sıt elfogadott, hogy az általános környezet folyamatosan változik, ezért bármikor új rendszereket lehet felvenni, másokat kivonni. Megjegyzést érdemel azonban, hogy más területektıl eltérıen (például. e-kereskedelem) az ekormányzat területén a szemantikai IOP-követelmények listája sokkal rövidebb, mivel az ugyanazon szolgáltatást nyújtó szervek általában nem versenyeznek egymással. A belga helyes gyakorlat esetében kulcsszerepet játszott az XML sémák adattartalmáról és a különbözı intézményeken és különbözı szolgáltatásokon átívelı adatértelmezésrıl hozott megállapodás. A közszolgáltatásban hagyományos felhasználást alapul véve az egyes intézmények kifejlesztették saját sémájukat és adatstruktúrájukat. Azonban szükségessé vált az intézmények közötti megállapodás létrehozása, amelynek érdekében még akkor is kompromisszumra kellett jutniuk, ha ehhez alapvetı adatbázisaikon változtatniuk kellett. Tárgyalások kezdıdtek, például a név, a cím, stb. értelmezésérıl, majd közös megegyezésre jutottak. Ezeknek a kormányzat által elfogadott reprezentációknak általános használata kormányzati hatáskörben kötelezı. Hasonlóképpen, az osztrák helyes gyakorlat esetében is megállapításra került, hogy a szabványosított elektronikus fájlcsere biztosítása elıtt álló négy nagy kihívás közül az egyiket a közösen használt nyelvtan és szabványok képviselik. Megemlítendı, hogy a szabványok meghatározásának folyamata a megvalósítás során több okból is nehézségekbe ütközött. A dán OIOXML helyes gyakorlat eset az adatszabványok nyomasztó fejlesztési ciklusáról, nyelvi problémákról (ebben az esetben azzal kapcsolatban, hogy választani kellett a dán és az angol között), a szabványosítástól való húzódozásról és a megértés és a kötelezettségvállalás hiányáról számol be. 2.4.4 Technikai interoperabilitás

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

9

A technikai IOP felöleli az összes technikai kérdést (technológiák, szabványok, házirendek), mivel csak így lehet garantálni, hogy az együttmőködı szervek információs rendszereinek technikai komponensei képesek legyenek az együttes munkára. Figyelmet érdemel, hogy a technikai IOP nem csak a technológiákra és a fizikai kapcsolatok rétegére vonatkozik (például a hálózati protokollokra), hanem a szervezeti és szemantikai rétegeket támogató technológiákra is. A technikai IOP osztályozásának több eltérı módja van. Például az Egyesült Királyságban az EKormányzati Interoperabilitás Keretrendszer (e-GIF) az interkonnekcióra, az adatintegrációra, a metaadatok tartalomkezelésére és az e-szolgáltatások hozzáférhetıségére vonatkozó technikai házirendeket és mőszaki specifikációkat ad ki. Másik példa a Német Interoperabilitási Keretrendszer (SAGA ver. 2.1), amely mőszaki szabványokat ajánl az alábbi területekre javasolt architektúra támogatása céljából: folyamatmodellezés, adatmodellezés, alkalmazásarchitektúramodellezés, ügyfél, megjelenítés, kommunikáció, összeköttetés az adminisztrációval és biztonság. A technikai fejlesztések gyorsan követik egymást, különösen azok, amelyek az internethez kapcsolódnak. Ennek következtében a technikai IOP útmutatók általában az összes e-kormányzati szolgáltatásnál javasolják az internet használatát. Az internet könnyen elérhetıvé tette a technikai interoperabilitást9. A technikai IOP eléréséhez általában az internetes szabványok használatát ajánlják. Például a hálózati réteg esetében a TCP/IP-t ajánlják, mint az alapvetı internetes kapcsolatok létesítésének széles körben elterjedt hálózati szabványát; a megjelenítési réteg szabványosítására a HTML-t ajánlják; az adatkapcsolat-réteg esetében a leggyakrabban használt szabvány az XML stb. Már említettük, hogy a jelen vizsgálat azokról a technológiákról számol be, amelyek a szemantikai és a szervezeti IOP-ot támogatják a technikai IOP rétegben. A szemantikai IOP esetében kiemelkedik az XML jelentısége, amely az információ reprezentációjának de-facto szabványa. Az XML-et gyakran tekintik több interoperabilitási kérdésre adható válasznak. Azonban az XML önmagában csak az adathierarchiát képviselı közös keretrendszer létrehozását tudja biztosítani. Kiegészítı specifikációkra van tehát szükség az összetettebb logikai adatstruktúrák és típusok meghatározásához és jóváhagyásához10, különösen azokban az esetekben, amikor a szükségletek a hierarchiák vagy az egyszerő taxonómiák reprezentációjánál többet kívánnak. Az ilyen esetekben alkalmazható technológiák között lehetnek tématérképek, amelyek témák és azok dokumentumokban való elıfordulásának, valamint a témák közötti társulások ábrázolására használhatók. Köztük van a Forrásleíró Keretrendszer (RDF), amely meghatározza a modell és az XML szintaxis, amely a metaadatok ábrázolására és átadására szolgál. Az RDF specifikációk könnyősúlyú ontológiai rendszerrel támogatják az ismeretek cseréjét a weben. Általában bármely internetes forrást weboldalként és annak tartalmaként szokás leírni. Azonban az OWL egy olyan szemantikai jelölınyelv a webforrások számára11, amely lehetıvé teszi az ontológia átadását a weben. A webszolgáltatások kontextusában, az OWL vezetett egy másik, a webszolgáltatások követelményei egy másik fontos 9

Kubicek, H. és Cimander, R. (2005), „Interoperability in eGovernment: A Survey on Information Needs of Different EU Stakeholders” (Interoperabilitás az e-kormányzatban: a különbözı európai uniós érdekelt felek információs szükségleteinek felmérése) , European Review of Political technologies, 2005. december. 10 Chase, E. és Straat, M. (2005), „Information Interoperability and Intelligent Documents” (Információs interoperabilitás és intelligens dokumentumok) , eGov-Interop’05 Konferencia, 2005. február 23-24. 11 TopQuadrant Technology Briefing, Semantic Technology (a Topquadrant technológia ismertetése, szemantikai technológia), 1.2 verzió, 2004. március Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

10

szabványának, az OWL-S-nek meghatározásához. Az OWL-S olyan ontológia, amely szemantikai információ segítségével határozza meg a webszolgáltatásokat. Az OWL-S lehetıvé teszi a szolgáltatás tulajdonságainak és képességeinek deklaratív hirdetését is, amely felhasználható a szolgáltatás automatikus felderítésére, lehívására és leírására12. Szervezeti IOP esetében sok fontos területen számos szabvány létezik, például a folyamat modellezés és a folyamat átszervezés terén. Például a szervezetek közötti workflow-k esetében a vonatkozó workflow-specifikációk tartalmazzák a BPEL4WS-t (a webszolgáltatások vezénylése, folyamata és kompozíciója). Az üzleti folyamatok végrehajtási nyelve a webszolgáltatások használatának elısegítésére (BPEL4WS vagy BPEL) XML-en alapuló adatcsere formátumban van specifikálva. Ezen kívül más fontos specifikációs workflow szabványok a következıket tartalmazzák: BPML (üzleti folyamatok modellezési nyelve), BPMN (üzleti folyamatok modellezési jelölésrendszere), BPSS (az üzleti folyamatok specifikációs sémája az OASIS része, alapja az ebXML az SML alapú eBusiness), WSCI (W3C Web Services Choreography Interface, webszolgáltatások koreográfiai felülete), WSCL (Web Service Choreography Language – webszoláltatások koreográfiás nyelve), XPDL (XML Process Definition Language – folyamatmeghatározás nyelve) stb.13. 2.5 Összefoglalás Az interoperabilitás minden olyan esetben fontos, ahol különbözı közszolgáltatási szerveknek vagy egységeknek kell együttmőködniük abból a célból, hogy az állampolgároknak összegzett szolgáltatásokat, illetve információt nyújtsanak (például családi vagy üzleti esemény kapcsán). Ebbıl következıen az IOP különösen fontos az e-kormányzat elınyeinek realizálása szempontjából, mivel az összekapcsolt és az egyablakos ügykezelés megvalósításának egyik elıfeltételét képezi. A tanulmányban az e célból begyőjtött európai helyes gyakorlat esetei alapján vizsgáljuk az IOPot. Elemezni fogjuk az IOP irányítását, továbbá az IOP szervezeti, szemantikai és technikai aspektusait.

12

Vicente, S., Perez, M., Garcia, X., Gimeno, A. és Javier, N. (2005), „eGovernment interoperability on a semantically driven world” (e-kormányzati interoperabilitás a szemantika által hajtott világban) , eGov-Interop’05 Konferencia, 2005. február 23-24. 13 Punia D. K és Saxena K. B. C., „Managing Inter-organisational Workflows in eGovernment Services” (A szervezetközi workflow-k kezelése az e-kormányzati szolgáltatásoknál), ICEC 2004, 500-505. o. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

11

3. A helyi és regionális interoperabilitás helyzete a tagállamokban Ez a szakasz összefoglalja a helyi és regionális IOP helyzetét az Európai Unió 25 tagállamában. Az egyes tagállamokról készült komplett jelentést a C függelék tartalmazza. Ausztriában még nem rendelkeznek kifejezetten az interoperabilitásra vonatkozó külön stratégiával. Ugyanakkor a nemzeti e-kormányzati stratégia kiemeli az együttmőködés és interoperabilitás elveit. Az osztrák állam szövetségi szervezetének köszönhetıen a hangsúly a szövetségi kormányzati, tartományi, települési és helyi szervek közötti együttmőködésre esik. Az interoperabilitással foglalkozó kulcsfontosságú munkacsoport a kommunikációs architektúra csoport. Ez a csoport nemzetközi szabványok alapján (XML, webszolgáltatások, SOAP stb.) fejleszti az osztrák e-kormányzat interoperabilitási specifikációit. Az interoperabilitást elımozdító projektre példa a jelenleg az utolsó szakaszban található LDAP.gv.at directoryszolgáltatás, amely a tervek szerint a teljes osztrák közigazgatás adatobjektumait tartalmazni fogja majd. Újabb példaként említhetı, hogy az EDIAKT projekt meghatározza a két partner (például hatóságok, bíróságok, cégek, állampolgárok stb.) közötti kommunikáció formátumát rekordok, business case-ek és sub-case-ek használatával, beleértve a dokumentumokat is. Az elektronikus fájlcserélı szabvány az összes kormányzati szinten használható lesz. A Belgium által kidolgozott e-kormányzat interoperabilitási keretrendszert (BELGIF) 2005-ben adták ki. A közigazgatási szervek javaslatot tettek a használandó nyílt szabványok elsı listájára. A BELGIF célja az interoperabilitás elımozdítása mind nemzeti mind európai szinten. A helyi interoperabilitás érdekes példáját képviseli a vallóniai települések és megyék számára készült interoperabilitási projekt. A projekt célja az e-kormányzat kidolgozása és a több hozzáférési csatornával rendelkezı, egy-megállásos ellenırzés megvalósítása, amelyet az összes érintett szerv közösen használ. Cipruson az információs rendszerek stratégiája (amely korábban a kormányzati számítógépesítési terv néven vált ismertté) már elkészült. Az e-szolgáltatások ellátásának gerincét és alapvetı infrastruktúráját képviselı Kormányzati Adathálózat (GDN) már megvalósult. A ciprusi kormány számítógépesítési fıterv információs rendszere jelenleg bıvítés és átdolgozás alatt áll, annak érdekében, hogy lehetıvé tegye a szolgáltatások többcsatornás továbbítását. Jelenleg az interoperabilitás vonatkozásában nincs hivatalos politika, de az megjelenik az információs rendszerek stratégiájában. A Cseh Köztársaságban mély közigazgatási változások mentek végbe. Ezek eredményeként a központi államigazgatás közigazgatási jogköre átszállt a helyi kormányzatokra és a régiókra. Az e-kormányzat vonatkozásában számos stratégia készült – köztük a legfontosabb az „Állami információs és kommunikációs politika: az e-Czech 2006”. A közigazgatási információs rendszerek fejlesztésének nemzeti koordinátora jelenleg a 2003-ben létrejött Informatikai Minisztérium. A minisztérium jelenleg azon dolgozik, hogy elérhetıséget biztosítson a közigazgatási jegyzékek és nyilvántartások engedélyezett kivonataihoz, amelyekre a polgároknak van szükségük, hogy eleget tehessenek a hatóságok elıírásainak. Dánia vezetı helyet foglal el az e-kormányzat vonatkozásában. A dán kormány által elfogadott IT-politika egyebek között bevezette, hogy az interoperabilitás biztosítása érdekében az IT rendszerek tervezésénél közös vállalati architektúra keretrendszert kell használni. 2003 októberében kiadásra került az e-kormányzat Interoperabilitási Keretrendszer elsı verziójának tervezete. A Referencia Profil nevet viselı keretrendszer felsorolja a kormány által javasolt technikai házirendeket és specifikációkat. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

12

Észtországban nemrégen hozták nyilvánosságra az IT Interoperabilitási Keretrendszer v2.0 verzióját. Az IT interoperabilitási keretrendszer és a kapcsolódó politikai dokumentumok alapján eljárva biztosítható az információs rendszerek és a helyi kormányszervek közötti kommunikáció. Létrehozták az X-Road elnevezéső adatcserélı réteget. Az adatbázis-lekérdezések és válaszok internetes elküldéséért felelıs X-Roadot kibıvítették annak érdekében, hogy képes legyen az elektronikus dokumentumok összes típusának biztonságos internetes továbbítására XML formátumban. Jelenleg ez alkotja az összes közszolgáltatás vázát. Kiépítettek egy nyilvános kulcsú infrastruktúrát is (PKI) és számos felhasználó-orientált portál fejlesztése is megtörtént. Finnország vezetı szerepet töltött be az információs és kommunikációs technológiáknak a gazdaság megújítására és a közigazgatás megreformálására történı felhasználásában. A finn ekormányzati stratégiát a „Közszolgáltatások az új évezredben” címő dokumentumban fogalmazták meg. Munkacsoportot neveztek ki egy olyan új testület (KuntaIT) létrehozásnak elıkészítésére, amely az információkezelés területén fogja erısíteni a finn önkormányzatok közötti együttmőködést. Franciaországban az ADELE (ADministration ELEctronique) elnevezéső stratégiai program foglalkozik az interoperabilitás kérdésével. A Francia Interoperabilitási Keretrendszer, az RGI/RGS az interoperabilitás szervezeti, szemantikai és technikai aspektusaival foglalkozik. Az ADELE program az olyan helyi platformok fejlesztését is támogatja, amelyek egymáshoz illeszkedı e-szolgáltatás ellátó rendszerekként mőködnek a közigazgatási intézmények között. A közigazgatási intézmények közötti interoperabilitás formálissá tételéhez a PRESTO protokollt (PRotocole d’Echange Standard Ouvert – Nyílt Protokollcserélı szabvány) használták. A PRESTO bıvítésével alkalmassá válik az európai partnerek közötti transzfer protokoll támogatására. Németország szövetségi rendszerrel rendelkezik, és a Szövetségi Államok és az önkormányzatok felelnek saját e-kormányzati stratégiáikért, illetve politikáikért. Németországban a helységeken és a régiókon átnyúló (beleértve a Szövetségi Államokat is) interoperábilis szolgáltatásokat és struktúrákat fıként valamennyi kormányzati szint és ezek központi szervezeteinek együttes erıfeszítései révén tervezik megvalósítani. A szövetségi, a szövetségi állami és a helyi szintő Automatikus Adatfeldolgozást elımozdító Bizottság (KoopA ADV) fontos szereplı, amely az érdekeket és ismereteket társítja az összes közigazgatási szinten. A Deutschland-Online együttes stratégia az e-kormányzat érdekében 2003. júniusban jött létre. A Deutschland-Online kezdeményezés keretet nyújt a közigazgatási rétegek közötti együttmőködés számára. A BundOnline 2005–tel a Szövetségi Kormány megalkotta e-kormányzati stratégiáját. Az interoperabilitásra vonatkozó politikákra központi igény jelentkezett, ez az oka annak, hogy a „Szabványok és Architektúrák az e-kormányzati alkalmazásokhoz” (SAGA) kidolgozása a BundOnline 2005 kezdeményezéssel együtt indult. Görögország 2006-ban indította útjára a 2006–2013 közötti idıszakra készült digitális stratégiáját. A digitális stratégia kiterjed a köz- és magánszféra lehetséges partnerségére az ekormányzati projektek megvalósításában, és három kulcsfontosságú kormányzati szintő projektet tartalmaz: A „Hermes” nemzeti e-szolgáltatás portál fejlesztése, egységes hitelesítı és tranzakcióbiztonsági rendszer végrehajtása és az egységes közszolgáltatási interoperabilitási rendszer fejlesztése. Ezek a projektek segítenek csökkenteni a vállalkozások adminisztrációs terheit és javítják az emberek életminıségét. 2002-ben az Információs Társadalom Bizottság (amely közvetlenül a Gazdasági és Pénzügy Minisztérium alá tartozik) kiadta a Görög e-Kormányzati Interoperabilitási Keretrendszert. A görög eGIF a fontosabb európai és nemzetközi Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

13

kezdeményezések eredményein alapul. Fontos kezdeményezés a több mint 1000 állampolgári center létrehozása Görögország egész területén, amelyek több mint 1000 közszolgáltatási pont ügyfél oldalaiként fognak mőködni. A Magyar Köztársaság kormánya 2003-ban határozatot fogadott el a Magyar Információs Társadalomról (HISS). Különbözı stratégiai terveket dolgoztak ki az egyes stratégiai célok részletes megfogalmazására, ilyen például az e-Kormányzat 2005 Stratégia és Cselekvési Terv és az Elektronikus Helyi Kormányzatok Stratégiája. Mindkét stratégia – tehát az e-kormányzat programozása és az elektronikus helyi kormányzatok – vonatkozásában részletes megvalósíthatósági programokat készítettek „A települések, kistérségek és régiók infokommunikációs korszerősítése” címmel. 2004-ben készült el a magyar e-Kormányzat Interoperabilitási Keretrendszer (HeGIF) koncepcióját tartalmazó tanulmány. A helyi és regionális szintekre azonban nem dolgoztak ki külön interoperabilitási stratégiákat. A HeGIF kidolgozását az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vállalta, a feladat a HeGIF portál követelményeit meghatározó tanulmány elkészülésével teljesült. Olaszországban a nemzeti e-Kormányzat Cselekvési Tervet 2000-ben hozták nyilvánosságra. Az olasz helyhatóságok legjelentısebb feladata az ICAR projekt. Ez a projekt az úgynevezett SPC (Public Connectivity and Cooperation System) nemzeti szabványainak megfelelıen közös technikai infrastruktúrát alakít ki és tesztel az olasz régiók szervei közötti együttmőködéssel kapcsolatos alkalmazások vonatkozásában. Azt követıen, hogy 2002. márciusában egyezség született a központi kormány és a 19 régió elnöke plusz 2 autonóm megye szervei között, létrejöttek az e-kormányzat regionális kompetenciaközpontjai, amelyek támogatják a regionális és helyi kormányzatokat az e-kormányzat megvalósítása, IT rendszereik korszerősítése és háttérfolyamataik, valamint a szolgáltatásaikat továbbító csatornák átszervezésére tett erıfeszítéseikben. Írországban a nemzeti e-kormányzat stratégiát az „Új kapcsolatok – Stratégia az információs társadalom potenciáljának realizálására” jelentés fogalmazza meg. Ennek célja központi fókusz létrehozása az összes központi egység és szervezet részére a közszolgálatok kezelésérıl szóló törvénynek megfelelı stratégia nyilatkozataik révén. A Reach a kormány által létrehozandó szerv a közszolgálati szolgáltatások ellátásának integrációját szolgáló stratégia megvalósítására. A Reach által létrehozott Public Services Broker (PSB) a belépés helye, amely az e-kormányzati infrastruktúra „szolgáltatásorientált architektúrája” megközelítésén alapuló elektronikus folyamatok, rendszerek, és eljárások integrált együttesébıl épül fel. A PSB – más kormányhivatalokkal és szervekkel együttmőködve – megfogalmazta az “Interoperabilitási szabványokat és útmutatásokat”. Jelenleg az ír közszektorban az interoperabilitás terén számos jelentıs fejlesztés és munkafolyamat figyelhetı meg. Az összes állami szerv összekapcsolható a Kormányzati Virtuális Magánhálózat (Government Private Virtual Network) (GVPN) segítségével. A GVPN egyetlen egységes platformot biztosít a szervek számára az internet biztonságos eléréséhez, e-mailek elküldéséhez stb. A Reach kifejlesztette az Inter-Agency Messaging Service (IAMS), megbízható központosított üzenetszolgálatot, amely a GVPN-en bonyolítja az ügyféllel kapcsolatos információk cseréjét a szervek között. A Helyi Kormányzati Számítógépes Szolgáltatások Bizottsága (Local Government Computer Services Board) jó példa azokra a helyi és regionális szintő szereplıkre, amelyek elısegítik az interoperabilitást. Az LGCSB szerepe, hogy az ICT használata vonatkozásában látóteret, tanácsot, iránymutatást és támogatást nyújtson a helyi szerveknek. 2003-ban kísérletbe (POC) kezdtek egy adat interoperabilitási keretrendszerrel (Data Interoperability Framework) (DIF), amelynek során

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

14

lehetıvé tették, hogy többszörösen eltérı rendszerek saját entitásukat osztott virtuális entitásként képviseljék az összes rendszerben, valamint lehetıvé tették ezeknek az entitásoknak a kétirányú frissítését. Lettország nem rendelkezik sem interoperabilitási keretrendszerrel, sem az interoperabilitással kapcsolatos különleges megközelítésekkel vagy programokkal. Azonban a lett e-kormányzati koncepció és a 2005-2009-i e-kormányzati fejlesztési program elnevezéső szakpolitikai dokumentumok elımozdítják az interoperabilitást. 2006 októberében kezdték használni az elektromos aláírást, míg az „Elektronikus közbeszerzési rendszer” koncepcióját 2005-ben fogadták el. Szintén dolgoznak az e-szolgáltatások fejlesztésének módszerén. 2004 szeptemberében a lett kormány elfogadta az „Elektronikus kormányzat infrastrukturális alapjai fejlesztésének és tökéletesítésének 2004-2006-ra szóló nemzeti programját”, amelynek célja az Európai Regionális Fejlesztési Alap felhasználásával a központi és helyi kormányzatoknál megteremteni az e-kormányzati rendszerek alapját. E nemzeti program keretében található az „ekormányzati Portfolió” projekt, ami számos tevékenységet irányoz elı a szolgáltatások elektronizációjának, az állami információs rendszerek közötti adatcsere fejlesztésének és az információs rendszereknek az Állami Integrált Információs Rendszer (ISIS) használata általi integrációjának elısegítése érdekében. Egy másik, a „Dokumentummozgás- és feladatvezérlı” (DCTCS) elnevezéső projekt célja egy integrált, web-alapú nyilvántartás-vezetı rendszer kifejlesztése és bevezetése. Litvániában, az e-kormányzati Stratégia címő dokumentumot 2002-ben fogadták el. Az Információs Társadalom Fejlesztési Bizottságban létrehozták az állami információs rendszerek interoperabilitásával foglalkozó munkacsoportot. Kifejezetten interoperabilitási stratégiával nem rendelkeznek. Az állami intézmények információs rendszereinek interoperabilitása azonban több stratégiában is említésre kerül. Kidolgozták és megvalósították az elektronikus aláírás infrastruktúráját. 2006-ban vette kezdetét a Közigazgatási Intézmények Információs Rendszerei Interoperabilitásának Létrehozása elnevezéső projekt. A projekt célja létrehozni az intézmények interoperabilitási keretrendszerét és a központi azonosítóval rendelkezı portált. Luxemburgban az e-kormányzatra elıször az e-Luxemburg Cselekvési Terv utalt 2001-ben. Az e-Kormányzat Cselekvési Tervet 2005-ben tették közzé. E terv szerint az interoperabilitás az egyik legnagyobb kihívás, amivel szembe kell nézniük. A Cselekvési Terv 5 interoperabilitási dimenziót határoz meg: a kormányzati belsı (GI), a kormányzat és a szervek közti (G2O), a kormányzat és kormányzat közti (G2G), a kormányzat és az állampolgárok közti (G2C) és a kormányzat és nemzetközi kormányzatok közti (G2IG) interoperabilitást. Máltán 2000-ben jelent meg a „Fehér könyv az e-kormányzat létrehozásának elképzelése és stratégiájáról”. Az interoperabilitást kritikus sikertényezınek tekintik az integrált e-kormányzati szolgáltatások megvalósításában. 2003 áprilisától az e-kormányzat megvalósításának feladata átkerült az új Beruházási, Ipari és Információs Technológiai Minisztériumhoz. A Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Központi Információkezelı Egység (Central Information Management Unit CIMU) hangolja össze a kormányzati információkezelés szabványait és eljárásait. Lengyelország az e-kormányzati stratégiát az „Információs társadalom fejlesztésének céljai és irányai Lengyelországban” (2000) és az „e-Lengyelország – az információs társadalom fejlesztésének stratégiája Lengyelországban 2004-2006-ban” (2004) címő dokumentumokban adta közre. 2004-ben elfogadták a 2004–2006. évi e-Kormányzati Cselekvési Tervet. 2005-ben meghozták a közfeladatokat ellátó egyes intézmények mőködésének számítógépesítésérıl szóló

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

15

törvényt. A törvény horizontális/infrastrukturális programokat ír elı valamennyi közigazgatási szektor számára és közös interoperabilitási keretrendszert hoz létre a lengyel állami szektorban mőködı IT rendszerek számára. 2006 végére a Tudományos Kutatási és Információs Technológiai Minisztérium meg kívánja valósítani az interoperabilitás feltételeit, amelyek nemzeti interoperabilitási keretrendszerként fognak mőködni. Példák a helyi interoperabilitási projektekre: INFOBIBNet, a Kujawsko megyei könyvtári hálózat számítógépesítési projektje (2004-2006), „Eset- és dokumentumkezelı számítógépes rendszer” (Malopolskie megyei Hivatal, 2004-2006) és „Orvosi mentıegységek nyilvántartása” (Malopolskie megyei Hivatal, kiépítés alatt). Szlovákia átfogó e-kormányzati stratégiai terveit a 2004-ben elfogadott, az információs társadalom fejlesztését elıirányzó stratégia és cselekvési terv tartalmazza. A „szlovákiai ekormányzati szolgáltatások megvalósításának ütemterve” szerint az interoperabilitás az ekormányzat fejlesztése tíz alapelvének egyike. Szlovéniában jelenleg készül az „Információs társadalom stratégiája 2010-ig (SI2010)”. 2006ban adták ki a „Szlovén Köztársaság e-kormányzati stratégiája a 2006-2010 közötti idıszakra (SEP-2010)” elnevezéső dokumentumot. A 2010-ig tartó idıszak alatti e-kormányzati fejlesztés egyik követelménye egy interoperabilitási keretrendszer létrehozása. A SEP-2010 az „interoperabilitási keretrendszert” az e-kormányzati szolgáltatásokhoz és megoldásokhoz szükséges összes elem (szabványok és ajánlások, egységes architektúra, nyílt szabványok és megoldások, útmutatók) összekapcsolásaként határozza meg. „Az elektronikus kereskedelem stratégiája az önkormányzatok vonatkozásában (SEPLS)” 2003-ban készült. A projektek vonatkozásában az önkormányzati e-formanyomtatványok rendszere lehetıvé teszi az állampolgárok számára, hogy az önkormányzattal kapcsolatos formanyomtatványokat online nyújtsák be. Ezek alapját a központi kormányzat számára kifejlesztett hasonló rendszer képezi. A nemzeti nyilvántartások közötti adatkapcsolat és –csereprojekt 2005-ben vette kezdetét. Spanyolországban az Elektronikus Közigazgatási Fıtanács mintegy 15 éve foglalkozik azoknak a projekteknek támogatásával, amelyek a rendszerek, fejlesztések és alkalmazások interoperabilitására fókuszálnak. A közszolgáltatásoknak az állampolgárok általi elektronikus elérhetıségérıl szóló törvény foglalkozik a spanyol közigazgatási intézmények és kormányszervek közötti együttmőködés kérdésével és az e-kormányzat kérdését elırehajtó tényezıkkel. Meghatározza az Állam, az autonóm közösségek és a helyi szervek közötti együttmőködés mechanizmusait. Egy teljes fejezetet szentel a rendszerek közötti interoperabilitás kérdésének. A közszolgáltatásoknak az állampolgárok általi elektronikus elérhetıségérıl szóló törvény elfogadását követıen kell az államnak, az autonóm közösségeknek és a helyi szerveknek megállapodást kötniük a nemzeti interoperabilitási tervrıl. A terv alapját szabványok és nyílt interfészek, valamint specifikációk képezik majd. Az interoperabilitási stratégia megvalósításával olyan átfogó programok foglalkoznak, mint az AVANZA terv és az e-modell (az önkormányzatok modernizációs projektjei). A SARA infrastruktúra a közigazgatási alkalmazások és hálózatok rendszere, amely lehetıvé teszi, sıt garantálja az alkalmazások kölcsönös cseréjét és a kormányközi együttmőködést. Ez a strukturális és összekapcsoló elem megkönnyíti a kormányzati kommunikációs insfrastruktúrák, szolgáltatási és információs rendszerek interoperabilitását, és ezzel lehetıvé teszi a közigazgatási intézmények és a kormányzati szervek közötti információ biztonságos cseréjét. Az IOP-ot helyi szinten elımozdító projektek egész listája említhetı: a kormányzati extranet, a TESTA transzeurópai hálózathoz való kapcsolódás, a

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

16

kormányzati címzési terv, az elektronikus nemzeti azonosító kártyák, az elektronikus aláírás igazolások hitelesítési platformja és még sok más projekt. Svédország 2004-ben létrehozta a Kormányzati Interoperabilitás Bizottságot (Government Interoperability Board – GIB), amely a kormányszervek közötti elektronikus információcserére vonatkozó közös szabványok, és útmutatók kibocsátásával foglalkozik. A GIB stratégiai szinten, az Európai Interoperabilitási Keretrendszer (EIF) környezetében egy kormányzati interoperabilitási keretrendszert hozott létre. Az e-kormányzat közös célját Svédországban számos törvény és stratégia fogalmazza meg, legutóbb a 2006. június 21-én kiadott kormányzati e-stratégia. Nemrég (2006. január 1-jén) új kormányügynökséget, a Svéd Közigazgatási Fejlesztési Bizottságot (Verva) hoztak létre, amely egységesíti a központi közigazgatásban folyó fejlesztési munkát. A különbözı szinteken számos projekt és együttmőködés tartalmaz IOP elemeket. Az Egyesült Királyság úttörı munkát végzett az interoperabilitás vizsgálata és elımozdítása terén mind országos mind helyi szinten. A Kormányzati Hivatal (Cabinet Office) által 2005-ben a „Közszolgáltatások átalakítása – a technológia által” címmel kiadott dokumentum lefekteti az Egyesült Királyság kormánystratégiáját a közszolgáltatások átalakítására az információs és kommunikációs technológiák által. Az e-kormányzati interoperabilitási keretrendszer (e-GIF) meghatározza az Egyesült Királyság kormányának az állami szektor interoperabilitásának és az információs és kommunikációs technológiai (ICT) rendszerek koherenciájának elérésére irányuló politikáit. Az e-GIF már a 6.1 verziónál tart, amely 2005. március 18-án jelent meg. Az e-GIF registry (regisztrációs adatbázis) a GovTalk weboldalon keresztül érhetı el. A helyi ekormányzásra vonatkozó nemzeti stratégiát 2002-ben a Miniszterelnök-Helyettesi Hivatal (ODPM) bocsátotta ki. A helyi e-kormányzat stratégiai programjának támogatására portált hoztak létre. A helyhatóságok feletti átfogó felelısséget a Miniszterelnök-Helyettesi Hivatal (ODPM) viseli. Az Önkormányzatok Szövetsége (LGA) – közel 500 önkormányzat képviseletében – elımozdítja az angol és velszi helyhatóságok érdekeit. A többi Egyesült Királyságbeli szereplı között találjuk a következıket: eGovernment Unit (eGU), Improvement and Development Agency (IdeA), eGovernment Strategic Support Unit (SSU), eGovernment Implementation Support Unit (ISU) és Local eGovernment Standards Body (LeGSB). 2001 és 2002 között az ODPM pathfinder projekteket indított az e-kormányzat megvalósítása új módozatainak felkutatása és fejlesztése céljából. Ezekben a projektekben több mint 100 helyhatóság, állami és a magánszektorbeli partner vett részt. A 2002 végén kezdıdött partnerségi program keretében az ODPM felkérte a helyhatóságok és az állami szektor más intézményeinek csoportjait, tegyenek javaslatokat olyan projektekre – és fogadják a finanszírozást –, amelyek hozzájárulnak a jobb elektronikus kormányzati szolgáltatások elımozdítására irányuló közös munkához. Az ODPM huszonkét nemzeti projektjének célja az volt, hogy termékeket, szolgáltatásokat és megvalósítási ütemterveket biztosítsanak a helyi hatóságok számára a helyi szolgáltatások tervezéséhez, bevezetéséhez és tényleges megvalósításához. Az e-kormányzati Támogatás & Kapacitás Programot az ODPM 2003-ban hozta létre. A program a helyi hatóságoknak kívánt segítséget nyújtani abban, hogy az e-kormányzati szolgáltatásokat a helyi e-kormányzatra vonatkozó nemzeti stratégiával összhangban mőködtessék. Az ODPM kezdeményezésére létrejött és a London Borough of Havering által vezetett National e-Service Delivery Standards projekt (nemzeti e-szolgáltatás-ellátási szabványok – NeSDS) célja az e-szolgáltatások mőködési szabványaival, helyes gyakorlatokkal és útmutatókkal segíteni a helyhatóságokat abban, hogy hatékony és konzisztens szinten tudjanak szolgáltatásokat nyújtani ügyfeleiknek. Példák az IOPot helyi szinten elımozdító projektekre: a Blackburn with Darwen Local Strategic Partnership (a Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

17

Blackburn és Darwen helyi stratégiai partnerség), az Essex Online Partnership (essexi online partnerség) stb. Összegezve, az interoperabilitás páneurópai képét áttekintve, megállapíthatjuk, hogy az összes tagállam rendelkezik e-kormányzati cselekvési tervvel. Ezek a tervek ilyen vagy olyan formában, de mind foglalkoznak az interoperabilitással. A részletes interoperabilitási keretrendszer egyes országokban már létrejött, másokban még nem. A legtöbb európai tagállamban vagy már kidolgoztak egy interoperabilitási keretrendszert vagy most zajlik egy ilyen keretrendszer létrehozásának folyamata. A helyzetjelentések alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy az erıteljes szövetségi rendszerrel rendelkezı országokban, mint például Ausztriában és Németországban problémák adódnak a rendszerek és kezdeményezések szétszóródásával, így érdekeltebbek az interoperábilis megoldások kidolgozásában.

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

18

4. Fontos eredmények 4.1 Bevezetés Ez a szakasz beszámol az IOP-pal kapcsolatos jelentısebb eredményekrıl. Ilyenek: •

A mőszaki irodalom tanulmányozásán alapuló eredmények

•

Az érdekelt felek információs szükségleteinek elemzésén alapuló eredmények

•

Az e-kormányzat helyes gyakorlat eseteinek elemzésén alapuló eredmények

•

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációkon alapuló eredmények.

4.2 A mőszaki irodalom tanulmányozásán alapuló eredmények A vizsgálat során számos jelentést, dokumentumot, cikket stb. azonosítottunk, győjtöttünk össze, elemeztünk és értékeltünk a témával kapcsolatos relevanciája szempontjából. Jelentıs mennyiségő releváns információt tartalmaz a projekt „Jelentés a bibliográfiáról, releváns interoperabilitási keretrendszerekrıl, szabványokról, projektekrıl, stb.” elnevezéső D2.1 jelentése. Ebben a szakaszban vizsgálatunknak csak az IOP keretrendszerre vonatkozó eredményeit mutatjuk be, mivel ezek nem szerepeltek a D2.1-ben. Ezek az eredmények különösen hasznosak, mivel rávilágítanak a különbözı megközelítésekre és koncepciókra. Az összes keretrendszerben azonosítható volt egy közös vonás: a változás perspektívájának explicit vagy implicit jelenléte. A különbözı interoperabilitási típusok általában lineáris skálán mérhetık: minél magasabb helyet foglal el egy típus a skálán, annál elırehaladottabbnak tekinthetı a belıle származó interoperabilitás. Ezért az interoperabilitási típusokat néha „szinteknek” nevezik. Ennek az evolúciós perspektívának köszönhetıen a tipológiák többségénél explicit vagy implicit módon megjelenik a linearitás. Az interoperabilitás egy magasabb szintjének eléréséhez az összes elızı szintet sikeresen kell teljesíteni. Vannak azonban olyan esetek, ahol a linearitás lazább. Ez azt jelenti, hogy egy magasabb interoperabilitási típus bizonyos tulajdonságai elérhetıvé válhatnak még akkor is, ha az alacsonyabb interoperabilitási szintek nem teljesültek tökéletesen. Az alábbiakban röviden bemutatjuk az interoperabilitás elemzésének keretrendszereit. 1) A DARPA bemutatta a Levels of Information System Interoperability (LISI) képességi modellt14, amelynél a mátrix struktúra öt interoperabilitási érettségi szintet tartalmaz és négy interoperabilitási jellemzıt használ. A LISI által bevezetett szintek az alábbiak:

14

•

Elszigetelt rendszerek: Nincs fizikai kapcsolat (manuális).

•

Összekapcsolt rendszerek: Elektronikus kapcsolat; szeparált adatalkalmazások; az egységes termékcsere lehetséges (peer-to-peer –P2P).

•

Osztott rendszerek: Minimális közös funkciók; szeparált adatok és alkalmazás; heterogén adatcsere lehetséges (funkcionális).

•

Domain rendszerek: Osztott adatok, de szeparált alkalmazások; kifinomult együttmőködés (integrált).

C4ISR Architektúra Munkacsoport (1998). Az információs rendszerek interoperabilitási szintjei (LISI)

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

19

•

Vállalati rendszerek: Vállalati mérető osztott rendszerek, fejlett együttmőködés; az osztott adatok és alkalmazások interaktív kezelése (univerzális).

A LISI-ben definiált attribútumok, amelyeket a fenti érettségi szintek érintenek az alábbiak: eljárások, alkalmazások, infrastruktúra és adatok. 2) A NATO C3 Technical Architecture (NC3TA)15 kontextusában az NC3TA Reference Model for Interoperability-t (NMI) használják. Az NMI az alábbi kategóriákat használja: •

Nincs adatcsere: Nincs fizikai kapcsolat.

•

Strukturálatlan adatcsere: Emberi értelmezést kívánó, nem strukturált adatok cseréje (szabad szöveg).

•

Strukturált adatcsere: Emberi értelmezést kívánó, strukturált, manuális, illetve automatizált kezelésre szánt, de manuális összegyőjtést, fogadást, illetve üzenetküldést igénylı adatok cseréje.

•

„Seamless” (átmenet nélküli) kölcsönös adatcsere: automatizált kölcsönös adatcsere közös csere-modellen alapuló rendszerekben.

•

„Seamless” (átmenet nélküli) kölcsönös információcsere: információértelmezés együttmőködı adatfeldolgozás útján.

univerzális

3) A Levels of Conceptual Interoperability Framework (tartalmi interoperabilitás keretrendszerének szintjei – LCIF)16 öt szintet definiál a cserélendı adatokra és a rendelkezésre álló interfész-dokumentációra fókuszálva: •

0-Rendszerspecifikus adatok: Nincs interoperabilitás a két rendszer között. Az adatok rendszerforrásnak tekintendık és nem oszthatók meg más rendszerekkel.

•

1-Dokumentált adatok: Az adatok közös protokoll használatával dokumentáltak.

•

2-Metaadat menedzseléssel összehangolt statikus adatok: Az adatok dokumentálása közös ontológián, közös vagy osztott referenciamodelleken alapuló közös referenciamodell és szabványosított adatelemek használatával történik. Azonban ugyanazt az objektummodellt a különbözı rendszerek kissé vagy teljesen eltérı módon használhatják.

•

3-Összehangolt dinamikus adatok: Az adathasználat a társított komponensen belül jól definiált, szabványos szoftverfejlesztési jelölések – pl. az UML – használatával.

•

4-Összehangolt adatok és folyamatok: Szemantikai kapcsolódások olyan adatok között, amelyek nem a végrehajtási kód, hanem inkább az alkalmazás alapját képezı tartalmi modell révén állnak egymással kapcsolatban.

4) J. Park és S. Ram17 interoperabilitási konfliktusokat azonosítottak az alábbi helyeken:

15

NATO Allied Data Publication, 34, (ADatP-34) (2003). NATO C3 Technical Architecture (NC3TA), Version 4.0 Tolk A. és J. A. Muguira (2003). “The Levels of Conceptual Interoperability Model” (A tartalmi interoperabilitási modell szintjei). Szimulációs interoperabilitás workshop, Orlando, Florida 17 Park, J. és S. Ram (2004). “Information Systems Interoperability: What Lies Beneath?” (Információs rendszerek interoperabilitása. Mi van mögötte?) ACM Transactions on Information Systems (ACM tranzakciók információs rendszereken) 22 (4): 595–632 o. 16

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

20

(a) adatszinten, a hasonló adatok (pl. adatérték, adatábrázolás) többszörös ábrázolása és értelmezése miatt és (b) séma szinten; jellemzık a logikai struktúrákban található eltérések, illetve a következetlenségek ugyanannak az alkalmazási területnek metaadataiban (vagy a sémákban) (pl.. konfliktusok a névkezelésben, entitásazonosítókban, séma izomorfizmus, általánosítás). 5) Brutzman és Tolk18 a rendszer interoperabilitásának öt szintjét különböztette meg: •

technikai kapcsolat (technikai szint);

•

ugyanazon adatcserélı protokoll használata (szintaktikus szint);

•

az adatok kontextusának ismerete entitások, attribútumok és relációk világos definíciói formájában (szemantikai szint);

•

az információ használatának ismerete egy komponenshez történı átadásakor (pragmatikus szint); és

•

a komponensnek a világról alkotott közös tartalmi képen belüli funkcionalitásának ismerete annak biztosítására, hogy a feltételezések, illetve a korlátok figyelembevételre kerüljenek (tartalmi szint).

6) A MITRE19 20 mátrix sruktúrát képvisel. Egy dimenzión mentén hat interoperabilitási szint található, melyek a következık: adatok, objektum, alkalmazás, rendszer, vállalkozás és közösség. Ezek a szintek pozitív korrelációban állnak háromfajta integrációval: a szintaktikus, a strukturális és szemantikai integrációval. Példákként taxonómiákkal szolgál a szintaktikai integrációra, adatbázis sémákkal a strukturális integrációra és logika elmélettel a szemantikai interoperabilitásra. Érdekes, hogy a szemantikai explicitás pozitívan viszonyul a laza kapcsolódáshoz. Történelmi sorrendben tehát a szorosan csatolt rendszerek felıl a lazán csatolt rendszerek felé haladunk. 7) A MITRE21: újabb keretrendszer az információs interoperabilitás számára, amely négy „problémaszintet” határoz meg: •

1. szint: A földrajzi eloszlás legyızése (infrastruktúra heterogeneitása).

•

2. szint: A szemantikailag kompatibilis attribútumok megfeleltetése. Egyes függetlenül fejlesztett információs rendszerek ugyanazt a kifejezés használják ugyanarra a tartalomra, de lehet, hogy nem egyformán járnak el.

18

U.S Air Force és Don Brutzman and Tolk A. (2003). Report on JSB Composability and Web Services Interoperability via Extensible Modeling & Simulation Framework (XMSF), Model Driven Architecture (MDA), Component Repositories, and Web-based Visualization (Jelentés a JSB választhatóságról és a webszolgáltatások interoperabilitásáról XMSF útján, a modell alapú architektúráról (MDA), a komponenstárakról és a web-alapú megjelenítésrıl) 19 Obrst, L. J. (2004). “Ontologies and Semantic Web for Semantic Interoperability”(Ontológiák és szemantikai Web a szemantikai interoperabilitás számára), 2004 Semantic Technologies for e-Government Conference, USA. (Konferencia az e-kormányzat szemantikai technológiáiról) 20 Obrst, L. J. (2005). Ontologies & the Semantic Web for Semantic Interoperability (Ontológiák és szemantikai Web a szemantikai interoperabilitás számára), prezentáció a SICoP Workshopon, 2005. 21 Seligman, L. és A. Rosenthal (2004). „A Framework for Information Interoperability.” (Információs interoperabilitási keretrendszer), The Edge Mitre's Advanced Technology Newsletter 8(1): 3-4. o. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

21

•

3. szint: Közvetítés a különbözı reprezentációk között. Az integrátoroknak gyakran kell összehangolniuk ugyanannak a koncepciónak a különbözı reprezentációit.

•

4. szint: Több forrásból származó instance-ok (példák) egyesítése adatkorreláció és az adatérték összeegyeztetése (amelyet néha fúziónak neveznek) útján.

•

Az információs interoperabilitás két fı típusát tartalmazza:

•

Csere, amikor egy elıállító információt nyújt egy fogyasztónak, majd ezt az információt a fogyasztó igényeinek megfelelıen átalakítják (1-3. szint).

•

Integráció, amikor az átalakításon felül több forrásból származó információt is megfeleltetnek egymásnak, azokat fuzionálják. Általában a fogyasztó szívesebben fogad el egyetlen koherens nézıpontot, mint különbözı rendszerszempontokat (4. szint).

8) Clark and Jones22: A szervezeti interoperabilitás érettségi modellje. A modell meghatározza a szervezeti érettség szintjeit, amelyek a szervezet interoperációra való képességét írják le. Öt szint került azonosításra, amelyek összhangban állnak a LISI modell leírásaival. •

Egységesített: az egységesített szervezet céljain, értékrendszerein, parancsstruktúráján, illetve stílusán és tudásán az egész rendszer osztozik.

•

Integrált: A szervezeti interoperabilitás integrált szintjén osztott értékrendszerek és osztott célok vannak, megtalálható a kollektív tudás és a kölcsönös együttmőködésre való felkészültség, például részletes doktrínával rendelkeznek és jelentıs tapasztalatokra tettek szert ennek használatában.

•

Együttmőködı: Az együttmőködı szervezeti interoperabilitási szint az, ahol az interoperabilitást elismert keretrendszerek támogatják. Elismerik a közös célokat, és a szerepeket és felelısségeket a folyamatos felelısségek részének tekintik, azonban a szervezetek továbbra is elkülöníthetık.

•

Ad hoc: Ezen az interoperabilitási szinten csak igen korlátozott mértékben léteznek szervezeti keretrendszerek, amelyek az ad hoc megállapodásokat támogathatják.

•

Független: Ez a szint a független szervezetek közötti interakciót írja le.

9) Klischewski23 két integráció típust azonosít és tárgyal: •

Információintegráció, amelynek célja az információfolyam megkönnyítése, vagyis hozzáférés biztosítása a strukturált információs forrásokhoz a technikai és szervezeti határokon keresztül is, lehetıvé téve a virtuálisan közös információs környezeten alapuló új szolgáltatásokat.

•

Folyamatintegráció, amely technikai és szervezeti határokon átnyúlva a folyamatok megvalósításának lépéseit és fokozatait kapcsolja össze új, a process flow mindent átfogó monitoringján és kontrollján alapuló szolgáltatásokat.

22

Clark, T. és R. Jones (1999). Organisational Interoperability Maturity Model for C2 (Szervezeti interoperabilitási érettségi modell C2-höz) 23 Klischewski, R. (2004). „Information integration or process integration: How to achieve interoperability in administration” (Információintegráció vagy folyamatintegráció. Az interoperabilitás megvalósítása a közigazgatásban.) EGOV04 at DEXA, Zaragoza, Spanyolország. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

22

10) Az IDABC24 által kiadott European Interoperability Framework (Európai interoperabilitási keretrendszer) (rövidítve: EIF) három interoperabilitási szintet ismer fel: •

Technikai szint, amely számítógépes rendszereket és szolgáltatásokat köt össze.

•

Szemantikai szint, amely biztosítja a cserélt információ pontos jelentésének érthetıségét bármely, eredetileg nem erre a célra kifejlesztett más alkalmazás számára is.

•

Szervezeti szint, amely meghatározza az ügyintézési célokat, modellezi az ügyintézés folyamatait, és lehetıvé teszi az intézmények közötti együttmőködést.

11) Medjahed25: az elızıhöz hasonló interakciós modellt alkalmaz, amely az alábbi három rétegbıl áll: •

Kommunikációs réteg: Protokollok a távoli partnerek közötti üzenetváltáshoz.

•

Tartalom: Nyelvek és modellek, amelyek úgy írják le és szervezik az információt, hogy az érthetı és használható legyen.

•

Ügyviteli folyamat: Lehetıvé teszik, hogy autonóm és heterogén partnerek egyenrangú résztvevıként lépjenek interakcióba egymással.

Egy kiegészítı paramétercsomag határozza meg az alkalmazások webes interakciójának módját. Ez a csomag alkalmazható technológiák és prototípusok engedélyezésére és az alábbi paramétereket tartalmazza: összekapcsolás, autonómia, heterogeneitás, külsı kezelhetıség, adaptabilitás, biztonság és skálázhatóság. 4.3 Az érdekelt felek információs szükségleteinek elemzésén alapuló eredmények A projekt során az érdekelt felek IOP vonatkozású információs szükségleteirıl kérdıív segítségével tájékozódtunk. Az alábbi érdekelt felek kerültek azonosításra: •

Helyi és regionális kormányzat,

•

Nemzeti kormányzat,

•

IT-ügyvitel és

•

Oktatás.

Az érdekelt felek egy 10 kérdéses kérdıívet töltöttek ki. A nemzeti e-kormányzat képviselıi határozták meg az elsı két kategóriába tartozó érdekelt feleket. Az IT-ügyvitel és az oktatás érdekelt feleit más hálózatok által vagy konferenciákon azonosították. Összesen 67 kérdıívet kaptunk az érdekelt felektıl, megoszlásukat az alábbi táblázat tartalmazza. Érdekelt felek csoportja

Az összes kérdıív százalékában

Helyi és regionális kormányzat

30%

24

IDABC (2004). Páneurópai e-kormányzati szolgáltatások európai interoperabilitási keretrendszere. Luxembourg, Európai Közösségek. 25 Medjahed, B. (2004). Semantic Web Enabled Composition of Web Services. (A szemantikai webszolgáltatások szemantikus Web által lehetıvé tett összetétele), PhD. tézis, Virginia Polytechnic Institute. Falls Church Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

23

Nemzeti kormányzat

40%

IT-ügyintézés

15%

Oktatás

15%

A felmérési eredmények a minıségre vonatkozó megállapítások megfogalmazását teszik lehetıvé, az eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze. A kérdıív kilenc kategóriát tartalmazott, amelyek alapján az érdekelt felek meghatározhatták prioritásaikat a politikai terek vagy a szolgáltatási területek tekintetében. A megkérdezettek prioritásai tekintetében az alábbi eredmények születtek: Kategória

Kérdıívek száma a kulcsfontosságúként megjelölt kategória alapján

Állam és társadalom (e-részvétel, edemokrácia, civil társadalom)

14

Szociális ügyek (egészségügy, nyugdíjak, szociális biztonság, stb.)

11

Általános cél

10

Rendırség, biztonság és igazságszolgáltatás

6

Oktatás, tudomány és kutatás

4

Környezetvédelem, mezıgazdaság és fogyasztóvédelem

4

Gazdaság és munkaügy

2

Infrastruktúra (közlekedés, építésügy és lakásügy)

1

Adók és vámok

0

A kérdésre adott válaszok azt mutatják, hogy az érdekelt feleket fıként az e-részvételt, az edemokráciát és a civil társadalmat általában érintı kérdések érdekelték. Ez fontos indikátor annak megértéséhez, hogy merre irányul az érdekelt felek érdeklıdése. Azt is megmutatja, hogy hol kell eseteket felderíteni (amit a projekt már figyelembe vett a helyes gyakorlat eseteinek kiválasztásakor). Arra a kérdésre, hogy „Az interoperabilitás (IOP) melyik aspektusáról szeretne többet megtudni?” az alábbi eredményeket kaptuk: n

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

Összesen

24

Szervezeti IOP

66

29

Szemantikai IOP

64

29

Technikai IOP

61

16

Megjegyzendı, hogy több kérdésnél több választ is lehetett adni. Az eredmények bemutatásánál az „n” oszlop azoknak az érdekelt feleknek összes számát tartalmazza, amelyek ezt a specifikus választ választották, míg az „összesen” oszlop azoknak az érdekelt feleknek számát mutatja, amelyek ezt a választ tekintették elsı prioritásuknak. Itt az eredmények arra engednek következtetni, hogy az érdekelt felek inkább érdeklıdnek az IOP szervezési és szemantikai, mint technikai aspektusai iránt. Ez annak tulajdonítható, hogy általában úgy vélik, hogy a technikai problémákra közigazgatási szervek esetén könnyebben lehet megoldást találni. A kérdıív egy másik kérdése: „A célkitőzéseket illetıen, milyen típusú interoperabilitási programok iránt érdeklıdik leginkább?” Az eredményeket a következı táblázat tartalmazza. n

Összesen

Projektek, amelyeknél az interoperabilitást egy a különbözı intézményeket érintı szolgáltatás különbözı szintjein érik el

61

24

Projektek, amelyek célja, hogy a különbözı intézmények megosszák egymással az adatokat

62

17

Projektek, amelyek célja szolgáltatások, könyvtárak stb. közös tárhelyeinek építés

metaadatok,

60

15

Projektek, amelyeknél a több intézménynél közös kiegészítı szolgáltatások (pl. fizetés, hitelesítés) integrálva vannak

58

8

Projektek, amelyek célja, hogy a különbözı területeken (vagy régiókban) mőködı homológ intézmények megosszák egymással az adatokat

54

6

Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az érdekelt felek fıként azon projektek iránt érdeklıdnek, ahol az IOP-ot egy, különbözı intézményeket érintı szolgáltatás különbözı szintjein érik el. Újból azt látjuk, hogy az érdekelt felek szerint a szervezeti és a szemantikai IOP képezik a kulcsfontosságú tényezıket, mivel azok a projektek, ahol az IOP-ot különbözı szintek között hozták létre és különbözı intézmények érintettek, az IOP szervezeti rétegét veszik célba, míg a különbözı intézmények közötti adatmegosztást célzó projektek és a szolgáltatások, metaadatok stb. közös tárhelyeinek építésére vonatkozó projektek a szemantikai IOP aspektusokhoz kapcsolódnak. A kérdésbıl származó eredmények tehát összhangban vannak az elızı kérdés eredményeivel. Ez arra indít bennünket, hogy különleges figyelmet fordítsunk az IOP szervezeti és szemantikai aspektusaira.

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

25

Az integráció típusára vonatkozóan az alábbi kérdést tettük fel: „Az integrációt illetıen, milyen típusú interoperabilitási programok iránt érdeklıdik leginkább?” Az alábbi eredmények születtek, csökkenı sorrendben: n

Összesen

Vertikális és horizontális, vegyesen

63

34

Ugyanazon kormányzati szint intézményei közötti (horizontális)

56

15

Különbözı országok intézményei közötti

54

15

Eltérı kormányzati szintek intézményei közötti (vertikális)

54

14

Nem kell integráció, minket az egy intézményen belüli projektek érdekelnek

33

1

Itt az érdekelt felek olyan projektek iránt mutatnak érdeklıdést, amelyek bonyolultabb és sokoldalúbb integrációtípusokra irányulnak. Ennek valószínőleg az, az oka, hogy a mind vertikális mind horizontális integrációt elıirányzó projektek több akadályba ütköznek, és nagyobb nehézségekkel találkoznak, ezért jobban lehet tanulni belılük. A szervezeti modellek vonatkozásában az alábbi kérdést tettük fel az érdekelt feleknek: „Melyik alapvetı szervezeti modell iránt érdeklıdik?” Ebbıl a kérdésbıl az alábbi eredményeket kaptuk: n

Összesen

Közvetlen kétoldalú vagy közvetlen sokoldalú kommunikáció az intézmények között szabványosított interfészeknek és eljárásoknak megfelelıen

59

28

Központi egység, amely meghatározza a számos helyi egységgel való kommunikáció protokolljait és eljárásait

64

21

Ellátóközpont (vagy bróker, vagy közvetítı), amely átalakítja és adaptálja a különbözı formátumokat és eljárásokat a résztvevı egységek között

57

21

Az érdekelt felek nagyobb érdeklıdést mutatnak az olyan esetek iránt, ahol közvetlen kétoldalú vagy közvetlen sokoldalú kommunikáció folyik. Ez annak tulajdonítható, hogy az intézmények közötti közvetlen kétoldalú vagy közvetlen sokoldalú kommunikáció az IOP-kihívások kezelésének legkönnyebb módja. Azonban meg kell jegyezni, hogy az érdekelt felek által ez iránt a tétel iránt mutatott érdeklıdés nem felel meg a jelenleg folyó kutatási eredményeknek, mivel Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

26

ezek felvetik e modellek skálázhatósági problémáit. És bár elméletben a másik két szervezeti modellt (központi egység és ellátóközpont) kivitelezési szempontból alkalmasabbnak tekintik, különösen, amikor jelentıs számú résztvevırıl van szó, az érdekelt felek véleményét figyelembe kell venni. Figyelemre méltó, hogy a három szervezeti modellre kapott átfogó eredmények jelentısen nem különböznek egymástól. Mivel az interoperabilitás megvalósításánál számos nem technikai aspektus is figyelembe kell venni, feltettük az alábbi kérdést: „Milyen egyéb kérdés foglalkoztatja az interoperabilitás kapcsán?” Az alábbi válaszokat kaptuk: n

Összesen

Biztonsági kérdések, pl. aláírások, kódolások, stb.

59

24

Jogi kérdések, pl. törvények, szabályzatok változása, stb.

64

19

Kulturális kérdések, pl. a közalkalmazottak által tanúsított ellenállás, stb.

57

15

Szociális kérdések, pl. szociális integráció, stb.

55

8

Nagyjából ezek voltak az elvárt válaszok, mivel az ICT projektek biztonsági kihívásokat jelentenek. A jogi akadályokat szintén olyan fontos, nem szervezeti kérdésekként jelölték meg, amelyeket figyelembe kell venni. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az érdekelt felekkel folytatott közvetlen beszélgetések alkalmával néhányan megjegyezték, hogy az eredmények egy általános félreértésnek tudhatók be, mivel a kulturális és szociális kérdések nagyobb mértékben jelentkezhetnek akkor, amikor a biztonsági és jogi kérdéseket már megfelelıen kezelték. A partnerség vonatkozásában a következı kérdést tettük fel: „A partnerséget illetıen, milyenfajta interoperabilitási projekt érdekli leginkább?” A válaszokat az alábbi táblázat tartalmazza. Összesen A három szektor (magán, állami és harmadik szektor) szervezetei közötti

32

Csak az állami intézmények közötti

18

Csak az állami intézmények és a magánszektor közötti

16

Az állami intézmények és a harmadik szektor (pl. nem állami és nem kormányzati szervezetek) közötti

9

A magánszektor és a harmadik szektor (pl. nem állami és nem profitorientált szervezetek, beleértve a nem kormányzati

0

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

27

szervezeteket is) közötti Nem akarunk partnerséget, minket az egyetlen intézményen belüli projektek érdekelnek

0

Az érdekelt felek itt is a bonyolultabb esetek iránt érdeklıdnek, ahol nagyobbak a legyızendı akadályok. Jelek mutatkoznak azt illetıen is, hogy az érdeklıdés az állami intézmények kölcsönös összekapcsolása vagy az állami intézmények és a magánszektor kölcsönös összekapcsolása felıl azon esetek felé fordult, ahol a nem kormány szervezeteket összekapcsolják a magán és az állami szektorral is. A vizsgálat során tanulmányozott utolsó kérdés az IOP projektmenedzsment kérdéseire vonatkozott. A következı kérdést tettük fel: „Az interoperabilitási projekt melyik szakaszáról szeretne többet megtudni?” A válaszok az alábbiak szerint alakultak: Összesen Az IOP projekt megfogalmazása, pl. megfontolások, potenciál, célkitőzés, akadályok

23

Az IOP projekt megvalósítása, pl. technológiák, megfontolások, kockázatok, stb.

16

Stratégiai terv, pl. ellátások, politika, stb.

15

Az eredmények elterjesztése és promóciója a politikusok és döntéshozók között

11

Az IOP projekt létrehozásának módja, pl. útmutatók, források, támogatás, ügyintézési terv stb.

8

A felhasználói tudatosság és az elfogadottság kialakítása

4

A táblázat szerint az érintettek számára a legfontosabb információ a megfogalmazási szakasszal kapcsolatos. Az érintettek több információt szeretnének kapni az IOP-ról, például a megfontolások, a kulcsfontosságú sikertényezık és az akadályok vonatkozásában. Ezért a jelentés alapvetı struktúrája (vagyis a kulcsfontosságú sikertényezık, akadályok, ajánlások) megfelel az érdekelt felek információszükségleteinek. 4.4 A e-kormányzati IOP helyes gyakorlat esetei elemzésének megállapításai A vizsgálat céljaira több mint száz olyan esetet elemeztünk, amelyek a projekt alapján IOP helyes gyakorlat eseteinek minısültek: 1. Az elsı csoportba néhány, a használhatóság, tanulási potenciál stb. alapján a legjobb IOP eseteknek tekintett eset tartozik. Ezek részletes elemzésre kerültek, és hosszú leírások készültek róluk, amelyek IOP vonatkozású, magyarázatos szöveget is tartalmaznak. Az esetek rövid profilját a B függelék mutatja be.

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

28

2. A második csoport az esetek nagyobbik csoportját tartalmazza. Az esetekre vonatkozó információ ugyan kevésbé részletes, de érdekes eredmények alapjául szolgálhat az IOP szervezeti modellek vonatkozásában stb. Ebben a részben mutatjuk be a fent említett esetek elemzésének eredményeit. Az elsı megvizsgált elem arra vonatkozik, hogy egy határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatásról van-e szó, vagy nem. A következı táblázat tartalmazza az eredményeket. Százalék Nem határokon átnyúló

90

Határokon átnyúló

10

A szóban forgó közigazgatási e-szolgáltatásnak megfelelıen a kiválasztott esetek az alábbi elosztásban érintenek e-szolgáltatásokat: Érintett közigazgatási e-szolgáltatások Társadalombiztosítási járulékok

24

Egyéb, oktatással és képzéssel kapcsolatos szolgáltatások

24

Igazolások

22

Közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatások

21

Fogyatékkal élıkkel kapcsolatos szolgáltatások

21

Építési engedély iránti kérelmek

17

Idısekkel kapcsolatos szolgáltatások

17

Jövedelemadók: bevallás, értesítés adó megállapításáról

17

Lakcímváltozás bejelentése

16

Személyes iratok

15

A szakpolitika-fejlesztési és döntéshozatali folyamattal kapcsolatos szolgáltatások

15

Gépjármőnyilvántartás

14

Nyilvános könyvtárak

14

A választásokhoz, népszavazásokhoz kapcsolódó szolgáltatások

és

A munkaügyi szolgáltatások

nyújtott

szolgáltatások

által

referendumokhoz álláskeresı

Beiratkozás felsıoktatási intézményekbe, illetve egyetemekre

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

10 10 10

29

Egészségügyi szolgáltatások

8

Rendırségi feljelentés

8

A vállalkozásokkal kapcsolatos e-szolgáltatások az alábbi táblázat szerint oszlanak meg: E-szolgáltatások vállalkozások számára Adatszolgáltatás a statisztikai hivataloknak

16

Új társaság nyilvántartásba vétele

15

Közbeszerzés

14

Vámáru nyilatkozat

11

Környezettel kapcsolatos engedélyek

10

Munkavállalói társadalombiztosítási járulékok

8

HÉA: bevallás, értesítés

8

Társasági adó, bevallás, értesítés

7

A résztvevı szervezetek szintjei az alábbiak: Résztvevı szervezetek szintje

Interoperabilitási tanulmány

Helyi

86

Nemzeti

72

Regionális

67

Minisztérium

47

Társaság

33

Oktatási intézmény

21

Egészségügyi ellátás

12

Páneurópai

12

Nem profitorientált szervezetek

8

Szabványosítási testületek

6

Nem európai résztvevık

4

Végleges változat

2007. április 20.

30

Az esetekben érintett fıbb IOP rétegek (szervezeti, technikai, szemantikai és szintaktikai) az alábbi táblázatban szereplı megoszlásban szerepeltek. Érintett fıbb IOP rétegek szervezeti IOP

75

68,8%

technikai IOP

65

59,6%

szemantikai IOP

63

57,8%

szintaktikai IOP

57

52,3%

A leggyakrabban használt szervezeti modell a szabványosított workflow, annak ellenére, hogy a három modell (centralizáció, ellátó központ és szabványosított workflow) – a következı táblázat tanúsága szerint – közel ugyanolyan gyakorisággal fordul elı. Szervezeti modell Szabványosított workflow

34

31,2%

Centralizáció

33

30,3%

Ellátó központ

33

30,3%

Nem tudja

6

5,5%

Az egyes esetekben alkalmazott szolgáltatás-ellátási modellek az alábbiak: Szolgáltatás-ellátási modell Ügyfél oldal / Ügyintézı oldal

72

66,1%

Ügyintézı oldal / Ügyintézı oldal

65

59,6%

Ügyfél oldal / Ügyfél oldal

29

26,6%

Végül az interoperabilitás vonatkozásában javasolt besorolás alapján a 109 esetet az alábbiak szerint oszlik meg: Interoperabilitás Interoperabilitási modell.

Interoperabilitási tanulmány

Esetek

Végleges változat

A fıbb IOP besorolási kategóriák esetei

2007. április 20.

Az egyes kategóriák százalékai

31

1a – Különbözı szolgáltatások közötti IOP ugyanazon ügyfél vonatkozásában és közös adatok felhasználásával (ugyanazon közigazgatási szerven belül)

10

1b1 - Különbözı szolgáltatások közötti IOP ugyanazon ügyfél vonatkozásában és közös adatok felhasználásával (azonos kormányzati szinttel rendelkezı különbözı közigazgatási szervek között)

18

1b2 - Különbözı szolgáltatások közötti IOP ugyanazon ügyfél vonatkozásában és közös adatok felhasználásával (eltérı kormányzati szinttel rendelkezı különbözı közigazgatási szervek között)

35

2 – Egy vagy több ellátást elıállító ellátási lánc különbözı szakaszai közötti IOP

43

3a – Különbözı földrajzi területeken ugyanazt a szolgáltatást nyújtó ugyanolyan szervek közötti IOP (2 szerv között)

0

3b - Különbözı földrajzi területeken ugyanazt a szolgáltatást nyújtó ugyanolyan szervek közötti IOP (több szerv között)

12

3c - Különbözı földrajzi területeken ugyanazt a szolgáltatást nyújtó ugyanolyan szervek közötti IOP (az összes szerv között)

10

4 IOP szolgáltatások dokumentumok könyvtárai között

vagy

63

57,8%

43

39,5%

22

20,2%

17

17

15,6%

5a – Kiegészítı szolgáltatásokat támogató IOP. Kiegészítı szolgáltatás, amely különbözı szolgáltatásokra vagy a különbözı szervek által nyújtott azonos szolgáltatásra alkalmazható

26

38

34,9%

5b - Kiegészítı szolgáltatásokat támogató IOP. Különbözı szolgáltatások különbözı kiegészítı szolgáltatásai vagy különbözı szervek ugyanazon szolgáltatásai interoperábilisek

12

4.5 Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk eredményei

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

32

A MODINIS Lot 2, A helyi és regionális szintő interoperabilitás vizsgálatát véve alapul összesen hét workshop került megszervezésre: három központi (vagy formális) és négy helyi. Az elsı központi workshop Brüsszelben volt 2005. szeptember 14-én, a második Prágában 2006. április 19-én, a harmadik Helsinkiben 2006. szeptember 26-án. Az elsı helyi workshopra Bécsben került sor 2006. február 6-án, a másodikra Bordeaux-ban 2006. március 23-24-én, a harmadikra Rómában 2006. július 12-én és a negyedikre Helsinkiben 2006. november 24-én. Az utolsó formális workshopot Brüsszelben, 2007. január 30-án tartják. Az utolsó workshopon ismertetik a vizsgálat eredményeit, és bizottságot hoznak létre, amely vitát tart a helyi, regionális, nemzeti és uniós szintő interoperabilitásról. A konzorcium által szervezett összes workshopon vitára is sor került. A viták alatt a résztvevık kifejthették véleményüket, vagy kérdéseket tehettek fel az elıadóknak (akik vagy a konzorcium tagjai vagy a helyes gyakorlat eseteinek tulajdonosai). Bizonyos esetekben facilitátor igyekezett rávenni a résztvevıket véleményük és tapasztalataik bemutatására. A megvitatott fıbb kérdések a helyes gyakorlat esetére, az IOP fı akadályaira, a kritikus sikertényezıkre, és az ajánlásokra vonatkoztak. Az esetek és prezentációk felmérésére is sor került. A felmérés eredményeit dokumentálták, és figyelembe vették. A viták során azonosított jelentıs IOP akadályok között található az akadályérzékenység, kulturális eltérések a különbözı kormányzati szervezeti egységek között, bizalmi kérdések, idızítés, a különbözı szervek közötti együttmőködés, szervezeti és technikai problémák, nem kielégítı workflow-k, az érdekelt felek meggyızése a rendszer fontosságáról, jogi kérdések, valamint a politikai támogatás és a finanszírozás fontossága. A viták során azonosított kulcsfontosságú IOP tényezık között található a digitális ID-k (azonosítók) és digitális aláírások széleskörő használata, az elkötelezettség az IOP projektekkel, a költségvetés bölcs felhasználása, az összes érdekelt bevonása és az idıbeli megkötöttségek figyelembevétele. Végezetül a megvitatott ajánlások között volt az IOP kérdések fokozatos és rendszerezett megközelítése, a helyes gyakorlat egy esetévé válás iránti érdeklıdés és a közös megegyezés létrehozása. Azok között az alapvetı kérdések között, amelyekrıl a résztvevık többet szerettek volna megtudni a workshop alatt található a közvetlen tapasztalatok és az interoperabilitási architektúra rétegeinek kérdése. Úgy tőnt továbbá, hogy az érdekelt felek érdeklıdésének középpontjában a szemantikai IOP áll, míg a technikai interoperabilitást nem találták ennyire fontosnak (ez összhangban áll az érdekelt feleknek a fentebb részletezett elemzés alapján megállapított információigényével). Az eGovernment Good Practice Framework (e-kormányzati helyes gyakorlat keretrendszer GPF) porton online fórumokat hoztak létre, amelyeken a workshopok résztvevıi és az érdekelt felek megvitathatták a tanulmányt, és észrevételeket tehettek. Konkrétan, minden egyes helyi és minden egyes formális workshop után és a tanulmány minden egyes verziójának megjelenését követıen vitafórumok indultak a GPF portálon (http://www.egov-goodpractice.org/), amelytıl a vizsgálat egyes verzióit is le lehetett tölteni. Egyes esetekben a konzorcium tagjaitól kiegészítı információt kértünk emailen. A lendület megırzése érdekében kezelésük prioritást élvezett.

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

33

Végül említést érdemel, hogy 2005 októbere és decembere között az Európai Bizottság nyilvános online konzultációt tartott a 2010. évi e-kormányzati politikáról26. 403 személy válaszolt a kérdésekre, amelyek a befogadó e-kormányzatra, az állampolgárok bevonására és részvételére, a nagy hatású szolgáltatásokra, a hatékony és hatásos kormányzatra és végezetül a kulcsfontosságú engedélyezıkre vonatkoztak. Majdnem mindegyik szekcióban az interoperabilitás hiányát tekintették a legjelentısebb akadálynak. Különösen a befogadó e-kormányzat, a nagy hatású szolgáltatások nyújtása és a hatékony e-kormányzat esetében tőnt úgy, hogy az interoperabilitás hiányával kell szembenézni, és ez jelenti a legjelentısebb akadályát annak, hogy 2010-re létre lehessen hozni az ekormányzatot. A nagyhatású szolgáltatások nyújtásában tapasztalt „interoperabilitási hiány” által képviselt akadály a szervezeti akadályokat követi. Az e-részvétel megvalósítása során az interoperabilitási kérdések nem tőnnek olyan jelentısnek, mint a már említett szekciókban jelentkezık.

26

EC, “Your Voice on eGovernment 2010 – Online Public Consultation Report”, (Mondja el véleményét a 2010. évi e-kormányzatról – Jelentés az online nyilvános konzultációról, 2006. január, V1.0 Hozzáférés: http://ec.europa.eu/information_society/activities/egovernment_research/doc/highlights/your_voice_egov_2010_repo rt.pdf

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

34

5. Kritikus sikertényezık és akadályok 5.1 Bevezetés Ebben a részben bemutatjuk az azonosított kulcsfontosságú interoperabilitási tényezıket, amelyeket akkor kell figyelembe venni, amikor a vonatkozó projektek kidolgozására és megvalósítására sor kerül. A kulcsfontosságú tényezık lehetnek kritikus sikertényezık az interoperabilitási rendszerek magasabb szintjének elérése szempontjából és lehetnek akadályok is (pl. amikor hiányzó elemekként kerülnek azonosításra). Ezeket a kulcsfontosságú tényezıket kétféle módon lehet megállapítani: •

Fentrıl lefelé elemzéssel (top-down): Kiterjedt irodalmi kutatás eredményeként jelentıs számban találtunk kritikus interoperabilitási aspektusokra való hivatkozásokat.

•

Lentrıl felfelé elemzéssel (bottom-up): Az interoperabilitásnak a tanulmányban szereplı azonosított helyes gyakorlat eseteinek elemzésével („B” függelék). Ezek az esetek értékes hozzájárulást jelentettek a valós világ problémáinak és kulcsfontosságú tényezıinek azonosításához az IOP projektek és kezdeményezések tervezése és megvalósítása során.

Így az ebben a szekcióban bemutatott kulcsfontosságú IOP tényezık fıleg az irodalmi áttekintésen, az érdekelt felek szükségleteinek elemzésén és az azonosított európai helyes gyakorlatokon alapulnak. Az interoperabilitás kulcsfontosságú tényezıi többféle álruhába öltözhetnek: adatvédelem, kétség a hatóság kiléte felıl, nyitottság a nyilvánosság vizsgálata számára, bizalom, a tapasztalat hiánya, hardver/szoftver összeegyeztethetetlenség, adatmegosztási szabványok, tudatosság hiánya a megosztandó lehetıségeket illetıen, sıt, vonakodás az információ megosztása vagy a folyamatok integrációja tekintetében27. A 2. szakaszban bemutatott vizsgálati elemzés keretrendszerével összhangban az e-kormányzati IOP kulcsfontosságú tényezıi az alábbiak szerint rendezıdnek: •

technikai IOP

•

szemantikai IOP

•

szervezeti IOP

•

IOP irányítás.

5.2 A technikai interoperabilitás kulcsfontosságú tényezıi A technikai interoperabilitás itt az összes kulcsfontosságú technológiai eszközt jelenti, amely az integrált elektronikus közszolgáltatások biztosításához szükséges. A technikai interoperabilitással kapcsolatos kulcsfontosságú tényezıket jelenleg a legkönnyebben kezelhetı tényezıknek tekintik. Ez annak köszönhetı, hogy számos bevezetésre kész és készen kapható szabványos megoldás áll rendelkezésre, amelyekkel megoldható az adatok és információk összekapcsolása és kölcsönös cseréje azok között az információs rendszerek között, amelyek eltérı architekturális, illetve technológiai implementációs paradigmák szerint épülnek fel. 27

Minitrack Jelentés: “E-Government Infrastructure and Interoperability” (e-kormányzati insfrastruktúra és interoperabilitás), a 38. Hawaii Nemzetközi Rendszertudományi Konferencia Jegyzıkönyve, Hawaii, 2005. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

35

Két technikai IOP területet különböztetünk meg: Ezek az alábbiak: •

Alapvetı technikai IOP: ide tartozik az összes technikai kérdés, amely az információcsere, illetve az osztott folytonos folyamat-végrehajtás lényegét érinti (pl. az adat szintaxist, illetve szemantika megértését).

•

Támogató technikai IOP: ide tartoznak azok a szélesebb kört átfogó technikai kérdések, amelyek ugyan közösek majd minden információs rendszer végrehajtásában, nagyobb kihívást jelentenek és nehezebben kezelhetık az interoperabilitást igénylı környezetekben (pl. elérhetıség).

Lényeges annak tisztázása, hogy a „lényeg” itt azt nem jelenti, hogy „fontosabb”. Lényegnek tekintjük azokat a technikai kérdéseket, amelyek magát az interoperabilitás fogalmát érintik, támogatják, azaz az adat, információ és jelentéscserét, továbbá a különbözı információs rendszerek és a különbözı szervezetek közti folyamatkoordinációt és együttmőködést. Támogatókon olyan technikai tényezıket értünk, amelyek nem közvetlenül érintik ezt a központi IOP funkciót. Ugyanakkor néhány támogató tényezı kritikus jelentıségő státuszra tehet szert az IOP projekt alkalmazásában és kritikus sikertényezıvé (vagy sikertelenségtényezıvé) válhat (pl. biztonság). Az alábbi pontok bemutatják a kulcsfontosságú technikai IOP tényezık e két kategóriáját. 5.2.1 Az alapvetı technikai IOP kulcsfontosságú tényezıi A következı technológiák fejlesztése és használata kulcsfontosságú tényezınek tekinthetı az alapvetı technikai IOP szempontjából: •

Adatsémák és meghatározások

•

SOA-k és workflow-k

•

Szemantikus web

•

Szemantikus webszolgáltatások.

Ezeket a technológiákat mátrix struktúrába szervezzük, amely négy mezıt határoz meg, ezek az alábbi táblázaton kerülnek bemutatásra. 1. táblázat: Kulcsfontosságúnak tekintett technológiák az alapvetı technikai IOP szempontjából Információ/Statikus

FolyamatSzolgáltatás/Dinamikus

Struktúra

Adatsémák és meghatározások SOA-k, Workflow-k webszolgáltatások, BPL) (pl. XML, adatmodellek, OO modellek)

Szemantika

Szemantikai web (pl. RDF, Szemantikai ontológiák) webszolgáltatások (pl. OWLS, WSMO)

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

(pl.

36

A függıleges tengely mutatja a kérdéses integrációs probléma típusát: az elsı sor, amelyben a strukturális problémák szerepelnek fıként az adat-meghatározásokra, formátumra, tulajdonságokra stb. vonatkozó kérdéseket tartalmazza, míg a második, a szemantikai sor, az adatok értelmére utal. A vízszintes tengely mentén történik az információs rendszereknél általános módon az információ és folyamat, illetve szolgáltatás megkülönböztetése. Ily módon négy mezı került meghatározásra, amelyek mindegyike egy-egy, elemzésünk szempontjából olyan releváns technológiai területet képvisel, amely kulcsfontosságú technikai IOP tényezınek tekintendı. Napjainkban a struktúra/információ által lefedett technológiák meglehetısen éretteknek tekinthetık abban az értelemben, hogy a piacon számos kereskedı kínál stabil kereskedelmi alkalmazásokat és megoldásokat. Sıt, több szabvány is létezik, ilyen az XML, az E-R, a SQL stb. A struktúra/szolgáltatás és szemantikai/információs mezık jelenleg gyorsan fejlıdnek, a nagyobb kereskedık egyre több készen kapható megoldást kínálnak az ezen a területen jelentkezı technológiai problémák támogatására. A struktúra/szolgáltatás mezıt illetıen a kereskedık részérıl érdeklıdés mutatkozik a megvalósítás iránt. Szolgáltatásorientált architektúrák - SOA (pl.. AG28, IBM29 szoftverek). A SOAk-ban az interoperabilitás alapvetıen a szolgáltatásoknak az interfészeiktıl való elválasztása és szabványok használata – különösen az interfész szinten – által jön létre. Ezáltal a szolgáltatásokat eltérıen lehet megvalósítani és az alkalmazások szabványosított interfészek segítségével kommunikálhatnak. Jeles példa ezen a területen a webszolgáltatások paradigmája, amely SOAPot használ távoli behívások üzenetszabványaként, WSDL-t a webszolgáltatás leírására és az UDDI-t a webszolgáltatás tárolási és felkutatási szabványaként. Ugyanabban a mezıben a workflow és az inter-workflow megközelítések címzési problémákra és azok kezelésére fókuszálnak elosztott környezetekben és több együttmőködı fél, illetve szolgáltató esetén. A workflow-ra vonatkozó kutatás eredményeként jött létre a middleware (köztes szoftver) technológia folyamatautomatizálás és a alkalmazásintegráció céljára30. Az utóbbi években a workflow rendszerek – az ügyviteli folyamatok automatizálásának hatékony infrastruktúrái és engedélyezıiként – egyre fontosabbak lettek mind a kormányszerveken belül mind azok között31. Ezen túlmenıen az utóbbi idıben a workflow alapú rendszereket a több szolgáltatós ekormányzati szolgáltatások ellátásában bekövetkezı dinamikus változások kezelésére is használják32. A szemantikai/információs mezıvel kapcsolatban jelenleg növekvı érdeklıdés mutatkozik fıként a szemantikai webalkalmazások vonatkozásában. És bár úgy tőnik, hogy az ezen a területen történt elırelépések elmaradnak a SOA/workflow területének eredményeitıl, itt is 28

http://www.softwareag.com/Corporate/products/cv/default.asp http://www-306.ibm.com/software/solutions/soa/ 30 M.-T. Schmidt, „Evolution of Workflow Standards,” (A workflow szabványok fejlıdése) IEEE Concurrency, 7. kötet, 3. sz., 1999. július- szeptember. 31 Holowczak, R., D. és Chun, S., A. (2001), „Customized Geospatial Workflows for E-Government Services” (Az ekormányzati szolgáltatások testre szabott geospaciális workflow-i) , GIS ’01, 64-69. o. 32 Chun, S., A. és Atluri, V. (2003), „Ontology-Based Workflow Change Management for Flexible eGovernment Service Delivery” (Ontológiai alapú workflow-változtatás menedzsment a rugalmas e-kormányzati szolgáltatásellátás érdekében), A 2003. évi éves nemzeti konferencia a digitális kormányzati kutatásokról, Jegyzıkönyv, 130. kötet, 1-4. o. 29

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

37

érdekes eredmények születtek. A következı generációs web – amelyet Semantic Web, Semantic Web 2.0 vagy Web 3.0 néven ismernek – képe többeket arra inspirált, hogy olyan technológiákon és szabványokon dolgozzanak, mint az RDF, DAML+OIL és OWL33, és nagyon sok munka folyik a fentieknek olyan alkalmazási területeken való alkalmazására, mint a Semantic Wikis (pl. SemperWiki34), a szemantikus hálózatépítés (pl. SIOC ontology35), Semantic Querying stb. A Semantic Web válaszokat és megoldásokat kínál számos olyan problémára, amelyekkel a klasszikus Web, de még a Web 2.0 sem tud megbirkózni a heterogén információ kinyerése, értelmezése, és feldolgozása tekintetében. A Semantic Web Technológiák használatával nagy mennyiségő, különbözı forrásokból érkezı adat válik szemantikailag leírhatóvá és gépi feldolgozásra alkalmassá és így elérhetıvé az intelligens keresık vagy alkalmazások részére, amelyek azt felhasználhatják a különbözı alkalmazások forgatókönyveiben. A jelenlegi Semantic Web technológiák, pl. az RDF, már bizonyítékkal szolgáltak a szemantikusan leírt adatok elınyei tekintetében. Azonban a web nem csupán kinyerendı és feldolgozandó statikus adatokból áll. Dinamikus tartalommal is rendelkezik, amely folyamatosan változik a fogyasztást végzı felhasználótól vagy alkalmazástól függıen. Az érvelések szerint a web statikus tartalma nem elégséges ahhoz, hogy meg tudjon felelni az úgynevezett Business Web36 követelményeinek. Egy ilyen környezetben majdnem minden dinamikus. Ez az extra követelmény a figyelmet az utolsó, a szemantikai/szolgáltatás mezıre irányítja. Jelenleg a szemantikai/szolgáltatás mezıhöz kapcsolódó technológiákat tekintik a legkevésbé éretteknek – ugyanakkor ezek a legígéretesebbek is, különösen, ami a komoly szolgáltatási teherrel rendelkezı szektorokat, például a közigazgatási intézményeket illeti. Az OWL-S, WSMO és WSDL-S erıfeszítések iránt mutatott élénk érdeklıdés és a fontosabb szoftverkereskedık (pl. SAP, HP) és üzleti tanácsadó cégek (pl. Capgemini) részvétele jelentıs R&D projektekben (pl. a DIP37 és a SemanticGov38 IST projektek) arra utal, hogy valószínőleg hamarosan stabilabb megoldások válnak hozzáférhetıvé. A szemantikus webszolgáltatások kihasználják annak elınyeit, hogy a webszolgáltatások szemantikai leírással rendelkeznek. Automatikus felkutatás és kiválasztás, közvetítés, dinamikus lehívás és kompozíció csak néhány azok közül az IOP elınyök közül, amelyek annak tulajdoníthatók, hogy a szemantika bekerült a webszolgáltatások leírásai közé és létrejött az intelligens webalkalmazások új generációja. 5.2.2 A támogató technikai IOP kulcsfontosságú tényezıi A támogató technikai IOP kulcsfontosságú tényezıinek azonosításakor fıként az Európai Interoperabilitási Keretrendszer fogalmait használjuk. Ebben a kategóriában az alábbi kulcsfontosságú tényezıket azonosítottuk:

33

Klischewski, R. (2003), „Semantic Web for E-Government”(E-kormányzati szemantikus Web) EGOV 2003, 288295.o.. 34 www.semperwiki.org 35 www.sioc-project.org 36 Hepp M., „Semantic Web and Semantic Web Services: Father and Son or Indivisible Twins?” (Szemantikus Web és szemantikai webszolgáltatások: Apa és fia vagy sziámi ikrek?) IEEE Internet Computing, 2006. 10(2). kötet, 8588. o. 37 http://dip.semanticweb.org/ 38 http://www.semantic-gov.org/ Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

38

•

Hozzáférhetıség: az e-kormányzati alkalmazás/rendszer ügyfél felületének meg kell felelnie a használhatóság és hozzáférhetıség (könnyen hozzáférhetı információk és szolgáltatások) felhasználói igényeinek

•

Többnyelvőség és több csatoló eszköz: az e-kormányzati alkalmazás/rendszer legyen többnyelvő és támogasson több csatoló eszközt.

•

Biztonság, adatvédelem: Az adatok titkossága és a biztonsági mechanizmusok fontos aspektusok, amelyekkel a technikai interoperabilitás dimenziójában kell foglalkozni. Például az SSL kódolás használata lehet a személyes adatok biztonságának és hitelesítésének egyik módja.

•

Szubszidiaritás: az ügyfél felületnek képesnek kell lennie különbözı funkcionalitások, modulok és opciók biztosítására a különbözı felhasználói kategóriákba sorolt felhasználói jogoknak megfelelıen.

•

Nyílt forráskódú szoftver (OSS): Az OSS olyan szoftver, amelynek forráskódját a nagyközönség szabadon használhatja, illetve módosíthatja. A kód nyilvánossága szilárd alapot nyújt az interoperabilitási alkalmazások létrehozásához. Az OSS használata ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy egy adott alkalmazás nyílt szabványokhoz kapcsolódik. Két nyílt forráskódú szoftveralkalmazás csak akkor tud együttmőködni, ha mindkettı ugyanahhoz a nyílt szabványhoz kapcsolódik39.

•

Nyílt szabványok és specifikációk: A szabványok kulcsszerepet játszanak a technikai interoperabilitás lehetıvé tételében. A nyílt szabványok megvalósítását vagy elfogadását támogató kormánypolitikák javítják a technikai interoperabilitást és az egész kormányzat számára elınyösek40.

5.3 A szemantikai interoperabilitás kulcsfontosságú tényezıi Ebben a részben bemutatjuk a vizsgálat által azonosított szemantikai interoperabilitás kulcsfontosságú tényezıit. Ahogy már kifejtettük a szemantikai IOP-ot támogató technológia kulcsfontosságú tényezıit itt nem mutatjuk be, hiszen azok a technikai IOP kulcsfontosságú tényezıi között szerepelnek. Az elemzés alapján megállapítottuk, hogy a szemantikai IOP (kivéve a technológiát) közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a közigazgatásra vonatkozó információra vonatkozó, közös megállapodással hozott leírások (pl. metamodellek, közös meghatározások és szókészletek, tartalmi szabványok, ontológiák) fejlesztéséhez. Ennek az eredménynek figyelembevételével az azonosított kulcsfontosságú tényezıket három, az alábbiakban felsorolt kategóriába soroljuk a közös meghatározások fejlesztési életciklusa alapján: 1. A közös meghatározások/szókészletek/metaadatok stb. tervezése, illetve a róluk kötött megállapodás 2. A közös meghatározások használata, mőködtetése 3. A közös meghatározások fenntartása, fejlesztése. 39

Lueders, H. (2005), „Interoperability and Open Standards for eGovernment Services” (Interoperabilitás és nyílt szabványok az e-kormányzati szolgáltatásokhoz), eGov-Interop’05 Konferencia, 2005. február 23-24. 40 Muller, B. (2005), „eGovernment, Interoperability and Innovation” (E-kormányzat, interoperabilitás és innováció), eGov-Interop’05 Konferencia, 2005. február 23-24. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

39

A közös meghatározások életciklusát követve megfigyeltük, hogy a fent bemutatott három szintre vonatkozóan valószínőleg azért nincsenek nagymérvő, dokumentált tapasztalatokkal rendelkezı tényleges megvalósítások, mivel a teljes szemantikai IOP terület újdonságnak számít és a közigazgatási szervezetek korlátozott mértékben rendelkeznek a szemantikai IOP-ot támogató alkalmazások bevezetésével kapcsolatos tapasztalattal. Az általunk feltalált tapasztalatok így fıként a közös meghatározásokról és szabványokról való megállapodás, illetve a tervezés folyamatával kapcsolatosak, kevésbé vonatkoznak azok használatára, és alig vonatkoznak fenntartásukra és frissítésükre. Az elsı esetre (megállapodás a meghatározásokról/tervezésük) érdekes példával szolgál a dán OIOXML kezdeményezés. Mivel valós példákat csak korlátozott számban találtunk, a továbbiakban áttekintettük a kapcsolódó irodalmat a terület részletesebb megismerése érdekében. A szemantikai interoperabilitás alábbi kulcsfontosságú tényezıit azonosítottuk: •

A közös meghatározások/szókészletek/metaadatok, stb. tervezésére, illetve a róluk való megállapodásra vonatkozóan:

•

Széleskörő elkötelezettség az e-kormányzati szemantika közös, illetve meghatározásainak és ábrázolásainak fejlesztésével, annak erıteljes támogatása

•

Perspektívamodellezés és formalizmusok a közös meghatározások dokumentálásához

•

A meghatározás-fejlesztés adminisztratív szintjei

•

A közös definíciók használatára, illetve mőködtetésére vonatkozóan:

•

A közös meghatározások promóciója, illetve elosztása és érettsége

•

Bizalom, megbízhatóság és a támogató technikai IOP réteg

•

A közös meghatározások fenntartását, illetve fejlesztését illetıen:

•

A közös meghatározások fenntartása és fejlesztése

átfogó

5.3.1 A közös meghatározások, szókészletek, metaadatok stb. tervezése és a róluk való megállapodás 5.3.1.1 Széleskörő elkötelezettség és erıteljes támogatás az e-kormányzati szemantika közös, illetve átfogó meghatározásainak és ábrázolásainak fejlesztéséhez Miután semmilyen különleges erıfeszítés nem történt az e-kormányzatra specifikus és széles körben elfogadott adat-meghatározások és szókészletek létrehozása érdekében, a különbözı szinteken tevékenykedı kormányzati szervek kénytelenek átvenni a magánipar ágazatközi alkalmazásai számára kifejlesztett szemantikákat és szókészleteket vagy, ami még rosszabb, helyi, nem szabványos szókészleteket állítanak össze. A kormányoknak meg kell vizsgálniuk, és elemzésnek kell alávetniük a különbözı, szabványosítás alatt álló adatkészleteket, hogy meg tudják határozni, ezek közül melyik szókészlet szolgálhatna alapul egy olyan megoldásnak, amely specifikusan az e-kormányzati követelményeknek tesz eleget.41 Bár ez a megközelítés ígéretesnek tőnhet a szemantikai IOP-munka gyors beindítását illetın, vannak bizonyos korlátai. Elıbb vagy utóbb ki kell dolgozni a kormányzati ágazat-specifikus szemantikát, amelyben aztán meg kell állapodni. A kormányzati funkciók, és folyamatok kifejezésére szolgáló szókészlet számos kizárólagosan kormányzati elemet tartalmaz. E szókészlet szövegkörnyezetérıl és pontos 41

CompTIA, Európai Interoperabilitási Keretrendszer – ICT-Ipari Ajánlások, 2004.

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

40

jelentésérıl meg kell egyezni, hiszen ennek alapján kell meghatározni az összes cserélt adatot42. A megegyezés várhatóan hatékonyabb lesz, ha gyakorlati közösségek (érdekközösségek) hozzák, amelyek saját területükre figyelemmel határozzák meg a szemantikai interoperabilitás követelményeit és fejlesztik az ahhoz szükséges szabványokat és házirendeket. Ezeket a gyakorlati közösségeket segíteni és buzdítani kell arra, hogy dolgozzák ki saját konszenzusukat, amely bázisul szolgálhat területük szabványosításához43. Az USA-ban a Szemantikai Interoperabilitás Gyakorlati Közösség (SICoP)44 jelentıs kezdeményezés, amely a terület érdekeltjeinek széles közösségét fogja össze. A belga szociális biztonság esetében az XML sémák adattartalmára és a különbözı intézményeken és különbözı szolgáltatásokon átívelı adatértelmezésekre vonatkozó megállapodások kulcsszerepet játszottak. Az egyes intézmények kifejlesztették saját, a közszolgáltatások biztosítása terén kialakult történelmi használaton alapuló séma és adatstruktúrájukat. Az intézményeknek meg kellett állapodniuk, tehát kompromisszumot kellett kötniük, ami azt is jelenthette, hogy el kellett fogadniuk alapvetı adatbázisaik megváltoztatását. Értelmezni kellett például, hogy mi a név, mi a cím stb., közös meghatározásokat alakítva ki. Az elfogadott kormányzati reprezentációk vonatkozásában arra törekedtek, hogy a kormányzati szervek lehetı legszélesebb körében elfogadottságot szerezzenek. Hasonlóképpen, az osztrák fájlcsere esetében a közös használatú nyelvtanról és szabványokról kötött megállapodást tartják a szabványosított elektronikus fájlcsere biztosítása elıtt álló négy legnagyobb kihívás egyikének. A svéd start-up eset is hangsúlyozza a közös szemantika meghatározásához szükséges együttmőködést. Ugyanakkor a szabványok meghatározásának folyamata több szempontból is problematikusnak bizonyulhat. A dán OIOXML eset egy érdekes tapasztalatról számol be az adatszabványok hosszadalmas fejlesztési ciklusa, nyelvi problémák (ebben az esetben a dán és az angol közötti választásra vonatkozóan), a szabványosítástól való húzódozás, a megértés és elkötelezettség hiánya kapcsán. 5.3.1.2 Modellezési perspektíva és formalizmusok a közös meghatározások dokumentálásához A megfelelı modellezési perspektíva kiválasztásának kérdése kritikus pont és elkerülhetetlenül összekapcsolódik a szükséges reprezentáció létrehozásához használt modellezési formalizmussal és nyelvekkel. Jelenleg az adatelemek meghatározására leginkább használt nyelv az XML. Azonban, ahogy a dán OIOXML esetbıl kitőnik, az adatszabványokat nem szabad kizárólag XML sémákként dokumentálni, mivel az adatszabványokban különbözı szintő adatreprezentációkat kell figyelembe venni (pl. a tartalmi, logikai, fizikai szintek) ahhoz, hogy adatszabványokat lehessen kommunikálni és megosztani nem technikai beállítottságú személyekkel. A közigazgatási intézmények személyi állományának még a konszenzus létrejötte elıtt meg kell értenie az adatszabványokat. Ehhez nyújt alapot a komplett adatmodell, amely valamennyi szinten nyújt információt a mőszaki és az ügyvitellel kapcsolatos kérdések megértéséhez. 42

Európai Közigazgatási Hálózat E-kormányzat Munkacsoport, az interoperabilitási architektúra kulcsfontosságú alapelvei, 2004. 43 Munindar P. Singh, The Pragmatic Web: Preliminary Thoughts, proceedings of NSF-EU Workshop on SemWeb, 2004 (A pragmatikus Web: Elızetes gondolatok, az NSF-EU SemWeb workshop jegyzıkönyve, 2004) 44 http://web-services.gov/ Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

41

Ezzel összhangban különleges figyelmet kell szentelni arra, hogy a javasolt adatreprezentáció egyszerő, kiterjeszthetı45, a központilag meghatározott modellezési perspektívának megfelelı és „felhasználóbarát” legyen. Az irdodalom46 érdekes tapasztalatról számol be egy olyan esettel kapcsolatban, ahol a részt vevı közösségekre és szervezetekre specifikus „állampolgár-barát metaadatokat” használtak. A barátságos metaadatok pontos, ugyanakkor a felhasználók számára értelmes és hozzáférhetı információkeresést tesznek lehetıvé az oldalon. Az elızıleg említett esetbıl azt a következtetés is le lehet vonni, hogy a szemantikai szabványosítás (tartalmi és logikai modellek) ugyanolyan fontos, mint a szintaktikai szabványosítás (XML sémák). A modellezési perspektívával kapcsolatban vet fel egy másik kérdést a belga eset. Az információt a kormányzati szinteken és a kormányzati testületeken keresztül oly módon kell modellezni, hogy a modell a lehetı legtökéletesebben tükrözze tényleges világot. Ez azt jelenti, hogy az információk, azok attribútumai és kölcsönös kapcsolatai a valóság absztrakcióján és nem jogi koncepciókon alapulnak. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy elıfordulhat, hogy ezt a perspektívát nem lehet minden esetre alkalmazni, mert a jogi és a valós világ leírásai közötti komoly konfliktusok lehetnek. Érdekes módon, ez a nyugtalanító helyzet arra utal, hogy jogi összehangolásra is szükség van. Ezt késıbb fejtjük ki az IOP irányítására vonatkozó kulcsfontosságú tényezık kapcsán. 5.3.1.3 Meghatározás-fejlesztés közigazgatási szinten Elméletben az e-kormányzati IOP szabványok kétféle módon közelíthetık meg: •

Fentrıl lefelé: a szabványokat egy központi mechanizmus teszi kötelezıvé a közigazgatási ágazat összes szervezete számára

•

Lentrıl felfelé: a szabványok a szervek közötti mindennapos mőveleti együttmőködésbıl fejlıdnek ki elıször ágazati, majd nemzeti, illetve szövetségi szinten.

Az elemzett esetek közül a dán OIOXML kezdeményezés egyetlen példa a fentrıl lefelé módszerre, amelynek során nemzeti infrastruktúra bevezetésére tesznek kísérletet, amelynek használata és mőködtetése a teljes dán közigazgatás számára kötelezı lenne. A többi példa azoknak a szervezeteknek eseteire vonatkozik, amelyek egyes ágazati, sıt kétoldali problémák kezelése céljából állapodnak meg meghatározásokról. A gyakorlatban mindkét megközelítés szükséges a meghatározásokról való megállapodás létrejöttéhez. Amint az OIOXML esetnél észrevételeztük, az egész állami szektort felölelı adatszabványosítási folyamat felgyorsítása érdekében valamennyi szektort be kell vonni a folyamatba. A kiválasztott megközelítés (amely jelenleg kísérleti stádiumban van) szerint a szabványosítási kötelezettséget és felelısséget át kell ruházni az egyes ágazatokra, ugyanakkor azonban még fenn kell tartani a folyamat feletti központosított ellenırzést. A központosított megoldás erısíti a koncepciók, adatok és folyamatok iránti tulajdonosi érzést. Ezt a módszert azonban elıvigyázatosan kell kezelni, nehogy az adatszabványok rossz hírét keltsék, vagy negatívan befolyásolják az adatszabványok minıségét. Nagyon fontos az egyes szektorok területi koncepcióinak szabványosítása és szektorok közötti harmonizálása. 5.3.2 A közös meghatározások használata és mőködtetése 45

Stefan Decker, Semantic Web and Databases: Relationships and some Open Problems Proceedings of NSF-EU Workshop on SemWeb, (Szemantikus Web és adatbázisok: kapcsolatok és néhány nyitott probléma a SemWeb NSFEU Workshop jegyzıkönyve), 2004. 46 Jeff Hume, David Field, A One-Ipswich Community, eGov-Interop'05 Konferencia, 2005. február 23–24., Genf. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

42

5.3.2.1 A közös meghatározások elımozdítása, elosztása és érettsége Amint azt a dán OIOXML eset dokumentálja, annak ellenére, hogy a projekt egy erıs adatséma együttest (http://isb.oio.dk) kínál egy nyilvánosan elérhetı (az interneten) és szabadon használható XML séma tárhelyen, a közigazgatási szervek azt alig használják és a kormányzati szervezetek a vártnál kevesebb webszolgáltatást valósítottak meg. A probléma kezeléséhez az adatszabványokat a szabványosítási folyamat megkönnyítése érdekében láthatóvá kell tenni. Sıt, az érettségi szabványokat szintén kulcsfontosságú tényezınek tekinti az olyan hosszú távú nemzeti szabványosítási kezdeményezés, mint az OIOXML projekt. Lehet – ahogy a projekt képviselıi észrevételezték –, hogy ebben a korlátozott használatban ténylegesen sokkal több tényezı játszik szerepet, mint amennyit mostanáig sikerült azonosítani. 5.3.2.2 Bizalom, megbízhatóság és a támogató technikai IOP réteg A dán eset egy másik kulcsfontosságú tényezıt is felvet, amelyet a szemantikus IOP projektekben néha aláértékelnek. Ahhoz, hogy a szolgáltatások egy IOP-barát infrastruktúrában ki tudjanak teljesedni, alapvetı az egyes szolgáltatásokba vetett bizalom. E tény felismerése és e bizalom részleteinek és jellemzıinek feltérképezése fontos lépést képvisel az egész folyamat szempontjából. A csupán szintaktikai és szemantikai szabványosítás nem elegendı; a szolgáltatás által kínált minıség, dokumentáció, biztonság és megbízhatóság szintje ténylegesen számít. Vagyis mindaz, amit az elızı részben támogató technikai IOP aspektusként azonosítottunk ezzel a megjegyzéssel kritikus jelentıségre tesznek szert és alapvetı, kulcsfontosságú infrastruktúrának tekintendı, amelynek alapján fejlett IOP megoldásokat lehet kidolgozni. 5.3.3 A közös meghatározások fenntartása, fejlesztése 5.3.3.1 A közös meghatározások fenntartása és fejlesztése A kifejtettek szerint az adatok szemantikai meghatározásai, illetve reprezentációi általában megállapodások, illetve konszenzusos folyamatok eredményei, amelyek nagy erıfeszítéseket és sok idıt igényelnek. Ezeknek a meghatározásoknak fenntartása és fejlesztése a kormányzat különbözı részein szétszórva található emberekbıl és szervezetekbıl alkotott csoport által nagy kihívást jelent – annál is inkább, mivel jelenleg alig állnak rendelkezésre eléggé érett és azonnal elérhetı eszközök ennek az igényes fenntartási folyamatnak támogatásához. Számos veszély is fennáll. Például azok az adatok, alkalmazások és meghatározások, amelyek megfelelnek egy elfogadott sémának (a) elérhetetlenné, használhatatlanná vagy inkonzisztenssé válhatnak, illetve (b) hatalmas erıfeszítést igényelhetnek, mivel a különbözı verziók és branchok kezelése rövid idın belül nagyon munkaigényes, intenzív ismereteket igénylı és alig teljesíthetı feladattá válhat47. 5.4 A szervezeti interoperabilitás kulcsfontosságú tényezıi Az EIF megfogalmazása szerint az szervezeti interoperabilitás „…meghatározza az ügyviteli eljárásokat, és lehetıvé teszi azon szervek közötti együttmőködést, amelyek információt kívánnak cserélni, de eltérı belsı struktúrákkal és folyamatokkal rendelkezhetnek, továbbá meghatározza a felhasználói közösség szükségleteire vonatkozó aspektusokat is”. Nyilvánvaló, hogy itt a szervezetek közötti szolgáltatások és azok felhasználói állnak a középpontban. 47

Stefan Decker, Semantic Web and Databases: Relationships and some Open Problems, Proceedings of NSF-EU Workshop on SemWeb (Szemantikus Web és adatbázisok: kapcsolatok és néhány nyitott probléma a SemWeb NSFEU Workshop Jegyzıkönyve), 2004 Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

43

Ezt a meghatározást figyelembe véve, a szervezeti IOP-ra vonatkozóan az alábbi kulcsfontosságú tényezıket azonosítottuk: •

A szervezeteken átívelı folyamatok, illetve szolgáltatások és a szélesebb hatáskörő szervek ügyviteli stratégiája között fennálló egyértelmő kapcsolat.

•

A közigazgatási szolgáltatások, illetve folyamatok modellezése és megjelenítése.

•

A felhasználók bevonása az új szolgáltatások tervezési folyamatába gyakorlati közösségek létrehozásával.

•

A magánszektor belsı és a szervezetek közötti ügyviteli folyamataira, illetve szolgáltatásaira vonatkozó ismeretek és tapasztalat felhasználása.

•

A közigazgatási szervek közös szolgáltatási funkcionalitásának és jellemzıinek azonosítása és dokumentációja.

•

A többcsatornás szolgáltatás-ellátás támogatása.

•

Konszenzus a szervezeteken átívelı szervezeti folyamatok, illetve szolgáltatások vonatkozásában, az ezekre vonatkozó tulajdonlás, kezelés és felelısség láthatósága.

5.4.1 A szervezeteken átívelı folyamatok, illetve szolgáltatások és a szélesebb hatáskörő szervek ügyviteli stratégiája között fennálló egyértelmő kapcsolat A folyamatokat, illetve szolgáltatásokat a háttérül szolgáló ügyviteli modellre kell alapozni. Az általuk elıállított új együttmőködési folyamatok és szolgáltatások csak ebben az esetben támaszkodhatnak megfelelıen az ügyviteli célokra és a szervezet küldetésére48. A közigazgatási környezetben ez azt jelenti , hogy az egyes szervek által tervezett és végrehajtott közigazgatási szolgáltatások teljes együttesének és még ennél is fontosabb, hogy a közigazgatási szervek közötti együttmőködésbıl és interoperációból majdan származó összes új szolgáltatásnak is a résztvevı szervek általános stratégiájára és politikájára kell támaszkodnia, azzal összhangban kell állnia, és kapcsolódnia kell azok szélesebb stratégiai missziójához és elképzeléséhez. 5.4.2 A közigazgatási szolgáltatások, illetve folyamatok modellezése és megjelenítése A közigazgatási workflow-ban résztvevı különbözı folyamatok modellezése, amely az új elektronikus szolgáltatások tervezését megelızı elsı lépés, döntı tényezı49. És bár a modellezést döntı tényezınek tekintjük a szemantikai IOP vonatkozásában, most inkább a szervezeti aspektusokra helyezzük a hangsúlyt. A szolgáltatások, és folyamatok megfelelı modellezése támogathatja a szolgáltatás, illetve a folyamat megjelenítését, és fordítva. A rendszerintegrációt megjelenítı folyamatábrákat megközelítés-sorozatok alapján kell strukturálni. A megközelítési sorozatokat egy ügyfélorientált megközelítéssel vagy valamely más szereplı megközelítésével kell kezdeni, bemutatva az

48

Paul Johannesson, Erik Perjons, Benkt Wangler, Rose-Mharie Åhlfeldt, Design Solutions for Interoperability using a Process Manager (Az interoperabilitás tervezésének különbözı megoldásai folyamatkezelı használatával), 1. Nemzetközi Konferencia a Vállalati Szoftverek és Alkalmazások Interoperabilitásáról, INTEROP-ESA’2005, Genf, Svájc, 2005. február 23-25. 49 EU, Jelentés az e-kormányzati interoperabilitás workshopról, Brüsszel, 2003. március 18. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

44

ügyintézési szintet, majd az ügyintézési perspektívából kiindulva, egy egyre inkább technikai jellegő perspektíva felé haladva kell egyre több részletet közölni50. A folyamatmodellezés és megjelenítés – egyebek között – a szolgáltatás monitoringjának életfontosságú feltétele. Mind az elektronikus szolgáltatás világos leírása (modellezés), mind az aktuálisan folyó végrehajtási állapot ellenırzésére való képesség nagyon értékes láthatóságot és átláthatóságot kölcsönöz az egész rendszernek. Ez különösen a közigazgatási szolgáltatások esetében fontos az állampolgárok számára51. 5.4.3 A felhasználók bevonása az új szolgáltatások tervezési folyamatába gyakorlati közösségek létrehozásával A gyakorlati közösségek jelentıségérıl már szó esett az elızı részben az adat-meghatározásokról és a szemantikáról való megegyezés folyamata kapcsán. Hasonlóképpen a szervezeti IOP is „felhasználó-centrikus” jellegő és szükségessé teszi az adott felhasználók aktív részvételét (ebben az esetben a kormányokét, a közigazgatási szervekét és az állampolgárokét, illetve vállalkozásokét)52. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a szolgáltatás-ellátás ügyfélcentrikus megközelítését és a közszolgáltatás hatékonyságának javulását szükségessé vált, hogy a közintézmények felettesei kiértékeljék ezek belsı folyamatait, eljárásait és struktúráit53. Ez különösen igaz azokban az esetekben, ahol az egyes különálló (vagy elszigetelt) közszolgálati szervek által nyújtott autonóm, egyszerő szolgáltatások helyett az összetett, szervezeteken átívelı folyamatokra kell fókuszálni, amelyek nagy értékő szolgáltatásokat nyújtanak és az ügyfelek komplex igényeinek tesznek eletet. Például az „állampolgári családi események” és a „vállalati intézkedések” fogalma világosan ez irányba mutat54. Mindezeknél az eseteknél a gyakorlati közösségek létrehozása, bevonásuk a folyamattervezés folyamatába döntı tényezınek tekintendı. 5.4.4 A magánszektor belsı és a szervezetek közötti ügyviteli folyamataira, illetve szolgáltatásaira vonatkozó ismeretek és tapasztalat felhasználása A kormányzati szervek jelentıs elınyökre tehetnek szert, ha együttmőködnek a magáncégek azon meglévı szabványosított szervezetközi ügyviteli folyamatai kiterjesztéseinek és módosításainak fejlesztésében, amelyek megfelelnek a kormányzati ügyvitel követelményeinek55. Hangsúlyozni kell, hogy a magán és az állami szervezetek számos folyamatot nagyjából hasonló módon hajtanak végre. Ez különösen igaz majdnem az összes támogató folyamat esetében (pl. logisztika, HR menedzsment, infrastruktúra karbantartás). A helyett, hogy újra feltalálnák a kereket, a közigazgatási szervek könnyedén felhasználhatják a magánszektorban sikeresen megvalósított tapasztalatokat és modelleket. E célból fel kell mérni a vállalkozási szektorban 50

Paul Johannesson, Erik Perjons, Benkt Wangler, Rose-Mharie Åhlfeldt, Design Solutions for Interoperability using a Process Manager (Az interoperabilitás tervezésének különbözı megoldásai folyamatkezelı használatával), 1. Nemzetközi Konferencia a Vállalati Szoftverek és Alkalmazások Interoperabilitásáról, INTEROP-ESA’2005, Genf, Svájc, 2005. február 23-25. 51 Alain Busso & Alain Keravel, Interoperable government providing services: key questions and solutions analysed through 40 case studies collected in Europe (Az interoperábilis szolgáltató kormányzat: kulcsfontosságú kérdések és megoldások elemzése 40 európai eset alapján), eGov-Interop'05 Konferencia, 2005. február 23 – 24., Genf, Svájc. 52 CompTIA, Európai Interoperabilitási Keretrendszer – ICT-Ipari Ajánlások, 2004. 53 Európai Közigazgatási Hálózat, E-Kormányzati Munkacsoport, Az interoperabilitási architektúra kulcsfontosságú alapelvei, 2004. 54 Alain Busso & Alain Keravel, (Az interoperábilis szolgáltató kormányzat: kulcsfontosságú kérdések és megoldások elemzése 40 európai eset alapján), eGov-Interop'05 Konferencia, 2005. február 23 – 24., Genf, Svájc. 55 CompTIA, Európai Interoperabilitási Keretrendszer – ICT-Ipari Ajánlások, 2004. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

45

kifejlesztett e-business modelleket. Használatukat a közigazgatásban ahol csak lehet ösztönözni kell56. Még érdekesebb, hogy a magánszektor hatékonyan hozott létre szervezetközi vagy extrovertált folyamatokat (pl. ellátási lánc, ügyfélkapcsolat-menedzsment). A közigazgatás igyekezhetne tanulni ezekbıl a tapasztalatokból, felhasználva ezeket az ismereteket szervezeteken átnyúló és a rendszerelemekkel ápolt saját kapcsolataiban. 5.4.5 A közigazgatási szervek közös szolgáltatási funkcionalitásának és jellemzıinek azonosítása és dokumentációja A szervezeti IOP programnak valószínőleg lehetıvé kell tennie a szolgálatokat átfogó közös funkcionalitást és eszközöket kell kifejlesztenie az azonosított közös funkcionalitás biztosítására.5757. Ez a közös szolgáltatásréteg, amelyet általában kölcsönösen megosztott szolgáltatásrétegnek, illetve kiegészítı szolgáltatásoknak nevezik, olyan infrastrukturális szolgáltatásokat tartalmaz, mint a hitelesítés, e-fizetés, biztonság, digitális aláírás, elektronikus azonosítók (ID-k) stb. A hasonló technikai infrastruktúrák mellett e tényezı alá sorolhatunk más mőtárgyakat (artefacts), pl. a közös közigazgatási szolgáltatási modellt. Ahelyett, hogy minden egyes közigazgatási szervezet saját infrastruktúrát fejlesszen ki az ehhez hasonló típusú funkcionalitások támogatására, sokkal elınyösebbnek tőnik a központosított megközelítés, mivel méretgazdaságossághoz vezet, közös megoldásokat biztosít a teljes közigazgatás számára, és forrásokat szabadít fel, amelyeket hatékonyan lehet felhasználni helyi szinten. 5.4.6 A többcsatornás szolgáltatás-ellátás támogatása Komoly állampolgári igény jelentkezik a többcsatornás szolgáltatás-ellátás vonatkozásában. Az architektúra szintjén ez az igény lazán csatolt ügyintézı – ügyfél oldali rendszereket tesz szükségessé, amelyek lehetıvé teszik a szolgáltatások különbözı és alternatív csatornákon történı továbbítását. Ez a szervezeti IOP jelentıs, kulcsfontosságú tényezıje, mivel közvetlen hatást gyakorol a közigazgatás és a társadalom (pl. állampolgárok és vállalkozások) közötti kapcsolatra. 5.4.7 Konszenzus a szervezeteken átívelı szervezeti folyamatok, illetve szolgáltatások vonatkozásában, az ezekre vonatkozó tulajdonlás, kezelés és felelısség láthatósága Valamely elektronikus szolgáltatásban részt vevı összes szereplınek (pl. köztisztviselık, állampolgárok) bármely pillanatban tudnia kell, hogy az elektronikus szolgáltatás éppen melyik státuszában található, vagyis, hogy ki felel az elızı, a jelenlegi, illetve a következı lépés(ek)ért58. Úgy tőnik, hogy a legtöbb esetben a szolgáltatások átfogó végrehajtását központi tulajdonban – minden bizonnyal a jelenlegi szolgáltató tulajdonában – kell tartani. Mivel azonban számos közigazgatási folyamat átnyúlik a szervezetii egységek határain, általában a szolgáltatás tulajdonlása és az érte vállalt felelısség is megoszlik, és nincs olyan referenciapont sem, amely fogadná az állampolgári kérdéseket. Ez különösen igaz, pl. portálszolgáltatások esetében, ahol a

56

Bizottsági személyzeti munkadokumentum, Kössük össze Európát: az interoperabilitás jelentısége az ekormányzati szolgáltatások szempontjából, 2003. 57 Európai Közigazgatási Hálózat, E-Kormányzati Munkacsoport, Az interoperabilitási architektúra kulcsfontosságú alapelvei, 2004. 58 Emmanuel ORAIN, Role of Control Flow in Interoperable Services, (A kontrollfolyam szerepe az interoperábilis szolgáltatásoknál), eGov-Interop'05 Konferencia, 2005. február 23 -24., Genf (Svájc). Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

46

felhasználói felületen a már meglévı ügyintézıi rendszerek, és folyamatok tetejére kell beiktatni egy új réteget. 5.5 Kulcsfontosságú tényezık az interoperabilitás vezetése szempontjából Ebbe a kategóriába soroljuk a szélesebb, politikai, jogi, menedzselési és pénzügyi értelemben vett kulcsfontosságú IOP tényezıket. Elemzés és bemutatás céljából mátrix-struktúrát használunk, amely a kulcsfontosságú tényezıket erıteljesebben fókuszált területekbe szervezi. A mátrixot a specifikus vezetési kérdések kezeléséhez szükséges különbözı megbízások azonosításakor szerkesztettük. Az elsı dimenzió mentén az IOP vezetés kulcsfontosságú tényezıinek négy típusát mutatjuk be: (A) Politikai tényezık: amelyek a szélesebb politikához és intézményes kérdésekhez kapcsolódnak, és amelyekkel a politikusoknak kell foglalkozni. (B) Jogi tényezık: amelyek jogi cselekvést igényelnek. (C) Menedzselési tényezık: amelyek szervezeti, menedzselési és a technológiával kapcsolatos kérdésekre (pl. az alkalmazandó technológiák eldöntése) vonatkoznak, és amelyekkel a közigazgatásban dolgozó szakembereknek és menedzsereknek kell foglalkozniuk. (D) Gazdasági tényezık: amelyek a finanszírozáshoz és a költségvetés-tervezéshez kapcsolódnak. A második dimenzió mentén, három cselekvést igénylı szintet azonosítunk, amelyek az alábbiak: 1. Európai uniós szint: azon aspektusok, amelyekkel európai uniós szinten kell foglalkozni. 2. Nemzeti szint: azon aspektusok, amelyekkel nemzeti szinten kell foglalkozni. 3. Szervezeti szint: azon aspektusok, amelyekkel szervezeti szinten kell foglalkozni. Az itt bemutatásra kerülı tényezık mindegyike kapcsolódik az alábbi táblázat egy vagy több mezıjéhez. Ezeket a kapcsolatokat a vizsgálat ajánlásokat tartalmazó szakaszában is felhasználjuk, mivel a táblázat egyes mezıi az ott meghatározott csoportok számára ajánlásokat tartalmaznak. 2. táblázat – Az IOP vezetéshez kapcsolódó kulcsfontosságú tényezık mátrixa

1 – EU

A - Politikai

B - Jogi

CMenedzselési

D – Gazdasági tényezık

pl. Európai Unió Tanácsa,

pl. uniós irányelvek

pl. Európai Bizottság

pl. uniós programok

pl. nemzeti jogszabályok

pl. központi ekorm. szervek

pl. nemzeti IOP keretrendszerek és programok

Európai Parlament 2 - Nemzeti

pl. miniszterek

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

47

3 - Szerv

pl. politikai kinevezettek

Nem alkalmazható

pl. közigazgatási szakemberek

pl. szervezetek finanszírozása, PPP

A következı táblázaton bemutatjuk az azonosított tényezıket, valamint a fenti négy típus – politikai, jogi, menedzselési és gazdasági – alapján készített megközelítı besorolást. A „megközelítı” kifejezés itt azt jelenti, hogy lehetnek esetek, ahol a tényezıt egynél több típusba lehetne besorolni. Ezekben az esetekben úgy döntöttünk, hogy bemutatás céljából a kulcsfontosságú tényezıt legdominánsabb jellemzıi alapján soroljuk be valamely kategóriába. 3. táblázat – Az IOP vezetéshez kapcsolódó kulcsfontosságú tényezık Politikai tényezık •

A nemzeti e-kormányzati IOP stratégia és programok fejlesztése

•

A szervezeti föderalizmus – mint a divergált közigazgatási tér együttmőködı környezetté történı szervezése modelljének – elısegítése

•

A nemzetközi IOP aspektusok jelentısége

Jogi tényezık •

Jogi összhang a közigazgatási szervek intenzív együttmőködései által támasztott új követelmények kezelése érdekében

•

A szellemi tulajdon védelme a több partner együttmőködésével megvalósuló projektek és fejlesztések esetében

•

A digitális aláírás és elektronikus személyazonosság használatának elterjesztése

•

Az állampolgárok magánéletének tiszteletben tartása és adatvédelem

Menedzselési tényezık •

Világos IOP vezetés/tulajdonlás/szponzorálás/menedzsment

•

Az IOP megoldások rugalmassága /átadhatóság/átkonfigurálhatósága

•

Az összes rendelkezésre álló vonatkozó szabvány és új szabványjavaslatok elfogadása azokon a területeken, ahol nincsenek szabványok

•

Széleskörő elkötelezettség, részvétel és kommunikáció

•

Készség a kulturális változásra valamennyi partnernél

•

IOP projektek a személyzet képzésére

Gazdasági tényezık •

Az IOP megoldásokból eredı költségek elfogadása/változtatása

•

Közbeszerzések és IOP projektek finanszírozási politikái

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

48

•

Partnerség a magánszektorral IOP projektekben

Az alábbiakban következik a fentiek rövid leírása. Sıt, minden egyes azonosított tényezıt megfelelıen összekapcsoljuk a 2. táblázat egy vagy több mezıjével. 5.5.1 Kulcsfontosságú politikai tényezık Ezekkel a kérdésekkel alapvetıen a politika szintjén kell foglalkozni. A politikai kategóriában három kulcsfontosságú IOP tényezıt azonosítottunk. Ezek a következık: •

Nemzeti e-kormányzati IOP stratégia és programok fejlesztése,

•

A szervezeti föderalizmusnak, mint a divergált közigazgatási tér együttmőködı környezetté történı szervezése modelljének elısegítése,

•

A nemzetközi IOP aspektusok jelentısége. Említést érdemel, hogy az elsı tényezı, amely fontos szervezeti és pénzügyi aspektusokat tartalmaz eléggé széles ahhoz, hogy ne csak a politikusokat, hanem egy szélesebb közösséget is bevonhasson.

5.5.1.1 Nemzeti e-kormányzati IOP stratégia és programok fejlesztése Az e-kormányzati IOP-ot nemzeti, illetve szövetségi szintő központi stratégia, terv és támogatás nélkül nagyon nehéz beindítani. Vizsgálataink szerint az alábbi jelentıs kérdések játszanak szerepet a sikeres stratégia kidolgozásában: Világos, hosszú távú elképzelés biztosítása. Az ilyen stratégia világos, hosszú távú elképzelést nyújt, és irányt mutat az egész közszektor számára. Az osztrák fájlmegosztási eset hangsúlyozza, hogy az e-kormányzati interoperabilitás vonatkozásában, az egész országban világos elképzelésre van szükség. Ha kialakítják az IOP világos elképzelését, amely további tervekhez és intézkedésekhez szolgálhat útmutatóul, és ha ezeknek a terveknek kötelezı erejő jogszabályokban adnak törvényi erıt, a nem koordinált és szétszórt fejlesztések elkerülhetık lesznek. Alapvetıen fontos, hogy amikor a célkitőzések meghatározása megtörténik a szervezetek szintjén kiindulópontként világos kép álljon rendelkezésre az elérendı eredményt, és a célkitőzések megvalósítását illetıen. Ilyen módon a meghozott intézkedések érthetıbbé válnak az IOP kezdeményezésekben, illetve projektekben részt vevı emberek számára. Ehhez hasonlóan a belga szociális biztonsági eset rámutat arra, hogy kombinálni kell a hosszú távú elképzelést, a mélyreható áttervezést és a gyors eredményeket: A politikai vezetıket meg kell gyızni arról, hogy az e-kormányzati IOP-ot hosszú távú elképzelésre, és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások ellátásának komoly áttervezésére kell alapozni. A gyors eredményekkel hasznosan lehet bizonyítani az e-kormányzati IOP hatékonyságát és fontosságát, és motiválni lehet a köztisztviselıket a változások végrehajtására, azonban ez csak akkor lehetséges, ha ezek az emberek beleillenek a hosszú távú elképzelésbe. Közös infrastruktúra létrehozása. A fent említett osztrák és belga esetek aláhúzzák a koherens nemzeti e-kormányzati stratégia és programok szükségességét. Ezektıl a programoktól várható, hogy biztosítják egyebek között az IOP elımozdításához szükséges infrastruktúrát. Az alapvetı infrastruktúrát nemzeti szinten kell biztosítani, és helyi és regionális szinten fenntartani. Például

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

49

Ausztriában az internetes registry információ-szolgáltatás ellátásának alapját a központi lakóhelynyilvántartás bevezetése képezi, amely az osztrák e-kormányzati IOP-elképzelés egyik fı pillére. A nemzeti IOP keretrendszerek átfókuszálása ügyviteli kérdésekre. Egy másik figyelembe veendı fontos kérdés a nemzeti IOP stratégia kidolgozása vagy aktualizálása során az, hogy a nemzeti IOP keretrendszert az ügyviteli kérdésekre kell (át)irányítani. A tagállamokban jelenleg rendelkezésre álló nemzeti interoperabilitási keretrendszerek általában csak arra szorítkoznak, amit az Európai Interoperabilitási Keretrendszer technikai interoperabilitásként említ, és nem igyekeznek ugyanolyan mértékben foglalkozni a szemantikai és szervezeti kérdésekkel59. A nemzeti IOP keretrendszerek által meghatározandó és áttekintendı kulturális, jogi és szervezeti kérdéseket általában kulcsfontosságúaknak tekintik60. Annak ellenére, hogy a nemzeti ekormányzati IOP eléréséhez elengedhetetlen egy szilárd technikai architektúra megléte, az információ-megosztás és a rendszer-interoperabilitás technikai részének túlzott hangsúlyozása drasztikusan növeli a szervezeti és társadalmi folyamatok megkurtításának kockázatát61. Az integráció társadalmi-gazdasági aspektusait és az azokra vonatkozó hatásvizsgálatot az empirikus adatok kritikus tömegére kell alapozni, amely nem mindig áll rendelkezésre, vagy kerül könnyen átadásra62. Ezeknek az ügyintézési integrációs aspektusoknak és követelményeknek jelentısége kiemelésre kerül az összes olyan esetben, amelyet a „B” függelék mutat be. Sıt, a fentieket figyelembe véve látható, hogy elengedhetetlenül szükséges a technológia-központú kutatásnál szélesebb, interdiszciplináris (szakmaközi) kutatásokra az e-kormányzati integráció és az IOP támogatásához. Egyszerő átrendezés helyett újra ki kell találni a közigazgatást. Széleskörő elfogadottságnak örvend az a nézet, hogy a kormányközi együttmőködéshez szükség lehet arra, hogy az egyik vagy akár több résztvevı is átrendezze ügyviteli folyamatát63. Mindenképpen kritikus jelentıséggel bír egy általános stratégia felvázolása, mivel így el lehet kerülni, hogy a meglévı közszolgáltatások együttesét magától értetıdınek tekintsék. Ebbıl a perspektívából meg lehet fontolni új és innovatív szolgáltatásokat csakúgy, mint a bevezetett szolgáltatások potenciális eltörlését64. Ez azt jelenti, hogy nem csupán az egyszerő folyamattökéletesítésre kell fókuszálni, hanem hasonló figyelmet kell fordítani a strukturális kérdésekre is, pl. a közigazgatási intézményekben található szervezeti és politikai megosztottságokra is65. Az osztrák EDIAKT esetbıl kitőnik, hogy az IOP elısegítésére irányuló széles kormányzati projektet komplex szervezetfejlesztési projektként kell felfogni, amely alapvetıen megváltoztatja a közigazgatási szerveken belül folyó munkát. Maga a vertikális, belsı és parancsalapú kommunikáció felıl a horizontális, külsı és együttmőködésen 59

CompTIA, Európai Interoperabilitási Keretrendszer – ICT-Ipari Ajánlások, 2004. EU, Jelentés az E-Kormányzati Interoperabilitási Workshopról, Brüsszel, 2003. március 18. 61 Hans J. (Jochen) Scholl, Interoperability in e-Government: More than Just Smart Middleware (Interoperabilitás az e-kormányzatban: több, mint egy ügyes köztes szoftver), a 38. Hawaii Nemzetközi Rendszertudományi Konferencia Jegyzıkönyve, Hawaii, 2005. 62 Man-Sze Li, Business models for interoperable products and services (Ügyintézési modellek interoperábilis termékekhez és szolgáltatásokhoz), Európai Bizottság, DG INFSO, Cluster Enterprise Interoperability, ATHENA, 2005. 63 Gartner, Achieving Intergovernmental Collaboration: Child Support (Kormányközi együttmőködés megvalósítása: Gyermektartás), 2003 64 EU, Munkadokumentum a 2005. utáni e-kormányzatról – Szakpolitikai kérdések áttekintése, 1.0. verzió, 2004. 65 Fountain, Jane (2001) Building The Virtual State (A virtuális állam kiépítése) , Brookings Institution Press, http://www.brook.edu/press/books/virtual_state.htm 60

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

50

alapuló kommunikációs formák felé történı elmozdulás olyan tényezı, amely új kilátásokkal és potenciállal szolgál a kormányzati szervezetek számára. (A-2, C-2, D-2 mezık) 5.5.1.2 A szervezeti föderalizmus – mint a divergált közigazgatási tér együttmőködı környezetté történı szervezése modelljének – elısegítése A közigazgatási tér szervezete erısen fragmentált és vertikális. Olaszország jól példázza azt az osztottságot és fragmentációt (100 központi és 20,000 helyi hatóság), továbbá komplexitást (50,000 törvény és 200,000 rendelet és szabályzat), amely a mai közigazgatási rendszereket jellemzi. A föderalizmus olyan strukturális és szervezeti modell, amelynek alapján lényegében független, autonóm szervek egyesítik erıiket egy magasabb szintő egész létrehozására a megkívánt egységességi szintnek azzal a diverzitás formával történı kombinációja érdekében, amely elengedhetetlen a szervezés sikeréhez66. A szövetségekben a különös integrációs követelményeknek az „internetworked” szervezet reprezentációja és nem az egyéni résztvevı szintjén kell eleget tenni67. Sajnálatos, hogy ezt az együttmőködı környezetet a közigazgatási szervek – tévesen – a saját ügyvitelükre vonatkozó döntések feletti ellenırzés elvesztéseként foghatják fel68. A szövetségi környezetben történı mőködés különleges követelmények elé állítja az összes résztvevıt. Az alábbi két követelmény különösen érdekes az e-kormányzat területén69: •

Rendszerdinamizmus, tekintetbe véve, hogy a felek bármikor csatlakozhatnak a hálózattal összekapcsolt szervezethez (szövetség), illetve abból kiléphetnek.

•

Szervezeti autonómia, amelyben minden egyes szervezet felelısséggel tartozik saját információforrásának kezeléséért és reprezentációjáért. Az utóbit hangsúlyozza a „CoBrA ajánlások a 2005 utáni e-kormányzat számára70 bölcs észrevétele: „Útmutató létrehozására van szükség, amely pontosan meghatározza, hogy az interoperabilitáshoz a harmonizációt vagy inkább a közvetítést kell-e választani (a harmonizációt, ahol lehetséges és ésszerő vagy a közvetítést, tiszteletben tartva a diverzitást)”. (A-2, C-2 mezık)

5.5.1.3 A nemzetközi IOP aspektusok jelentısége 66

Kurt Schwarzenbacher, Johann Wagner, The Federative Principle in Business Architecture (A szövetségi elv az ügyintézési architektúrában). Nemzetközi Konferencia a vállalati szoftverek és slkalmazások interoperabilitásáról, INTEROPESA’ 2005, 567-579. o., Genf, Svájc, 2005. február 23 – 25. 67 Chen, Doumeingts, (2003), European initiatives to develop interoperability of enterprise applications—basic concepts, framework and roadmap (Európai kezdeményezések a vállalati alkalmazások interoperabilitásának fejlesztésére – alapelvek, keretrendszer és ütemterv, Éves Áttekintések, Control 27, 153–162. o. 68 Európai Közigazgatási Hálózat, E-Kormányzati Munkacsoport, Az interoperabilitási architektúra kulcsfontosságú alapelvei, 2004. 69 Silvana Castano, Alfio Ferrara, Stefano Montanelli, Ontology-based Interoperability Services for Semantic Collaboration in Open Networked Systems (Ontológia-alapú interoperabilitás szolgáltatások a szemantikai együttmőködéshez a nyílt hálózaton, 1. Nemzetközi Konferencia a vállalati szoftverek és alkalmazások interoperabilitásáról) INTEROP-ESA’2005., 137-149. o., Genf, Svájc, 2005. február 23 – 25. 70 http://europa.eu.int/idabc/en/document/3594/5671 Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

51

Az e-kormányzati IOP nem csupán ország-specifikus vagy nemzeti kérdés, alkalmazási területe globális. A nemzetközi aspektusok különleges jelentıségre tesznek szert az Európai Unió tagországai esetében. Ennek tudatában a Páneurópai E-Kormányzati Szolgáltatások (PEGS) igyekszik az IDABC által ösztönzött projektekkel (pl. az Európai Interoperabilitási Keretrendszer, PEGS Architektúra, stb.) felhívni az Európai Unió figyelmét. Az Európai Közigazgatási Tér fogalma (pl.71) érdekes elméleti vitára ad alkalmat az európai közigazgatási rendszerek konvergenciájával kapcsolatban Ilyen környezetben az IOP-ról folytatott vitát az európai szinthez igazítva kell megszervezni, mivel ehhez nagyobb együttmőködésre van szükség az EU és a tagállamok között a nemzeti és regionális kezdeményezések vonatkozásában. Sıt, igényli az európai közigazgatási intézményeknek a nemzetközi szabványosítási kezdeményezésekkel és kutatási tevékenységekkel való együttmőködését is72,73. (A-1, A-2 mezık) 5.5.2 Kulcsfontosságú jogi tényezık Vannak jogszabályokhoz kapcsolódó kulcsfontosságú tényezık, amelyeket az e-kormányzati IOP projektek összeállítása, elımozdítása és megvalósítása során kell tekintetbe venni. Az alábbiak különleges figyelmet érdemelnek: •

Jogharmonizáció

•

Szellemi tulajdon

•

A digitális aláírás és az elektronikus személyazonosság elterjesztése

•

Az állampolgárok magánéletének tiszteletben tartása és adatvédelem

Valamennyi ilyen esetben jogi cselekvésre van szükség, amit a késıbbi késések elkerülése érdekében idejekorán kell idızíteni. 5.5.2.1 Jogharmonizáció a közigazgatási szervek intenzív együttmőködése által megfogalmazott új követelmények kezelése érdekében A közigazgatási szerveknek általában az elosztott ellenırzés és a megosztott jogkörök egyedülálló döntéshozatali környezetével kell megbirkózniuk74. Ebben a fragmentált környezetben az e-kormányzat tevékenysége során gyakorolt és ösztönzött információ-megosztás és különösen a szervezeti IOP alapvetı jogi kérdéseket vethet fel, mivel tönkreteszi az olyan legalapvetıbb tervezési elveket, mint a szándékos hatalommegosztás75.

71

Johan P. Olsen, Towards a European Administrative Space? (Az Európai Közigazgatási Tér felé?), ARENA Munkadokumentumok WP 02/26, http://www.arena.uio.no/publications/wp02_26.htm 72 CompTIA, Európai Interoperabilitási Keretrendszer – ICT-Ipari Ajánlások, 2004. 73 Bizottsági személyzeti munkadokumentum, Kapcsoljuk össze Európát: az interoperabilitás fontossága az ekormányzati szolgáltatások szempontjából, 2003. 74 Hans J. (Jochen) Scholl, Interoperability in e-Government: More than Just Smart Middleware (Interoperabilitás az e-kormányzatban: több, mint egy ügyes köztes szoftver), a 38. Hawaii Nemzetközi Rendszertudományi Konferencia Jegyzıkönyve, Hawaii, 2005. 75 P. T. Jaeger, „Constitutional principles and eGovernment: An opinion about possible effects of federalism and the separation of powers on e-government policies” (Alkotmányos alapelvek és e-kormányzat: Vélemény a föderalizmusnak és a hatalom szétválsztásának az e-kormányzati politikákra gyakorolt hatásáról), Government Information Quarterly, 19. kötet, 357-368. o., 2002. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

52

Még alacsonyabb szinten is – igen gyakran az e-kormányzati IOP elısegítése céljából – felmerülhet a törvények, rendeletek stb. harmonizációjának követelménye76. Az ír eset nemcsak a szükséges új jogszabályok azonosításának szükségességét emeli ki, hanem hangsúlyozza e jogszabályok idıben történı meghozatalát is, ami által elejét lehet venni a jogszabályok és a végrehajtás közötti komoly konfliktusok kialakulásának. A svéd eset pontosan a komoly késések lehetıségének problémáját dokumentálja. Arról számol be, hogy a lassan mozduló törvénykezés miatt a projekt több mint egy évet késett. (B-1, B-2 mezık) 5.5.2.2 A szellemi tulajdon védelme a több partner együttmőködésével megvalósuló projektek és fejlesztések során A kormányzatnak elınyben és védelemben kell részesítenie az ICT-ipar által kifejlesztett szellemi tulajdont77. Az interoperabilitás számos új követelményt és problémát fogalmaz meg ezen a területen, mivel közös infrastruktúra és közös rendszerek épülnek ki, amelyeket kiterjedt és nem mindig ellenırizhetı számú szervezet, ügyfél és más felek használnak. A kormányoknak megelızı magatartást kell tanúsítaniuk a közeljövıben a konfliktusok elkerülése érdekében. (B-1, B-2 mezık) 5.5.2.3 A digitális aláírás és az elektronikus személyazonosság használatának elterjesztése A dokumentáció szerint ez a támogató infrastruktúra kritikus jelentıségő lehet számos IOPesetben. Az osztrák esetben arról számolnak be, hogy az aláírásra jelenleg használt intelligens kártyák alacsony elterjedtségét figyelembe kell venni és meg kell vitatni a támogató stratégiákat és az alternatívákat. Az alacsony elterjedtséget kritikus tényezınek kell tekinteni a fejlett ekormányzati interoperábilis szolgáltatások szempontjából. Az elektronikus ID-t kulcstényezıként kezelik a svéd eset megvalósítása szempontjából. Megállapították, hogy ez a legfontosabb tényezı, amely lehetıvé tette a rendszer elterjedtebb használatát. (B-1, B-2 mezık) 5.5.2.4 Az állampolgárok magánéletének tiszteletben tartása és adatvédelem Az információ megosztása és cseréje fontos adatvédelmi és a magánélet tiszteletben tartásával kapcsolatos kérdéseket vet fel. Ezekkel megfelelıen kell foglalkozni, ha az információ megosztásán és összegzésén és az IOP-on alapuló e-kormányzati szolgáltatásoknak széles elfogadottságot és használatot szeretnénk biztosítani78. Azokkal a kihívásokkal például, amelyeket az e-kormányzati IOP jelent az állampolgárok magánéletében az osztrák EDIAKT esetében foglalkoznak, ahol az érzékeny adatok védelmét tekintik a szabványosított elektronikus fájlcsere biztosításával szembeni egyik legnagyobb kihívásnak. (B-2, C-2, C-3 mezık) 5.5.3 Kulcsfontosságú menedzselési tényezık Ebbe a kategóriába az alábbi kulcsfontosságú tényezıket soroltuk: 76

CompTIA, Európai Interoperabilitási Keretrendszer – ICT-Ipari Ajánlások, 2004. CompTIA, Európai Interoperabilitási Keretrendszer – ICT-Ipari Ajánlások, 2004. 78 Bizottsági személyzeti munkadokumentum, Kapcsoljuk össze Európát: az interoperabilitás fontossága az ekormányzati szolgáltatások szempontjából, 2003. 77

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

53

•

Világos IOP vezetés/tulajdonlás/szponzorálás/menedzsment

•

A specifikus projektek által rugalmassága/átadhatósága/átkonfigurálhatósága

•

Szabványok bevezetése

•

Széles körő elkötelezettség, részvétel és kommunikáció

•

Személyi állomány képzése

•

 Készség a kulturális változásra valamennyi partnernél.

javasolt

IOP

megoldások

5.5.3.1 Világos IOP vezetés/tulajdonlás/szponzorálás/menedzsment A technikai, szemantikai és szervezeti aspektusoknak az e-kormányzati IOP-ra gyakorolt befolyása vonatkozásában sürgetıvé vált, hogy a közigazgatási szervek kidolgozzák az IOP menedzsment strukturált szervezeti modelljét. A modellben az egyes szerveket azonosítani kell annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani, ki viseli a felelısséget az IOP különbözı oldalaiért. Például a technikai és szemantikai interoperabilitási szabványok egyetlen szervezet felelısségi körébe tartozhatnak79, míg a szervezeti IOP szabványok különbözı szervezetek felelısségi körét képezhetik a tagállamok közigazgatásaiban mőködı eltérı szervezeti struktúráktól függıen. Ezért minden egyes tagállamnak külön-külön kell megállapítania, hogy az IOP stratégia és architektúra egyes elemei számára, szervezetei közül melyik lehet a legmegfelelıbb irányító hatóság80. A projektenkénti alacsonyabb bekerülést, a projekt magas szponzoráltságát és a fejlesztések világos tulajdonviszonyait a siker biztosítékának tekintik. Ez világosan látható volt, pl. az ír projektben, ahol a következı kritikus sikertényezıket azonosították: •

Erıs projektvezetés, rendszeres projektmegbeszélésekkel a kérdések idıben történı megoldása érdekében

•

Kérdés-specifikus teamek létrehozása, amelyekkel koordinált haladás biztosítható.

•

Struktúra létrehozása a szervezeti egységeken átnyúló kérdések megoldására.

•

Közös megegyezés a fejlesztésrıl

Hasonlóképpen a német eset is a fentieket javasolja, kiegészítve egy professzionális projektmenedzsmentet biztosító szervezeti struktúrával. A belga eset kiemeli, hogy a késedelmek elkerülése érdekében erıs politikai vezetés és központosított projektszponzorálás szükséges. Az elsı követelménynél a legmagasabb szinten tevékenykedı politikusok hozzáférhetıségét és támogatását kell elnyerni, hiszen az erıs politikai vezetés döntı jelentıségő ahhoz, hogy a szükséges változtatások lehetıvé váljanak, és garantálható legyen az együttmőködés az összes kormányzati szint és kormányzati testület között. A második követelménynél – amennyiben egy több résztvevı szervet összefogó ernyı-projektekrıl van szó – a költségvetés szétosztása a nagyszámú érintett partner között késésekhez vezethet, például azért, mert az összes partnernek

79

Gartner, Achieving Intergovernmental Collaboration: Child Support, (Kormányközi együttmőködés megvalósítása: Gyermektámogatás), 2003. 80 Európai Közigazgatási Hálózat, E-Kormányzati Munkacsoport, Az interoperabilitási architektúra kulcsfontosságú alapelvei, 2004. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

54

meg kell kapnia a közigazgatási jóváhagyást. Ez az, amiért a szükséges pénzügyi forrásokat ahhoz a szervezethez kell irányítani, ahol a projektmenedzser székhelye található. Ugyanezen elgondolás alapján a svéd esetben azzal érvelnek, hogy a váratlan bonyodalmak miatt, amelyeket a folyamatláncban bekövetkezı legkisebb változás is elindíthat, szükség van arra, hogy az összes résztvevı fél valamennyi menedzsment szintje erıteljes támogatásban részesítse az IOP projektek fejlesztését és célkitőzéseit. Említésre méltó, hogy az elemzett esetek között egyedül az Egyesült Királyság közlekedési esete volt az, ahol egy merev projektmenedzsment módszert (PRINCE2) választottak és használtak a projekt megvalósítási szakaszában. (A-2, A-3, C-3, D-3 mezık) 5.5.3.2 Az IOP megoldások rugalmassága/átadhatósága/átkonfigurálhatósága Az IOP megoldásoknak lehetıleg átadhatóknak kell lenniük, így elkerülhetı a források túlköltése helyi problémák megoldására vagy ugyanannak a problémának egynél többszöri megoldására. Az olasz egészségügyi esetnél a projekt megvalósításának legfontosabb tanulsága az volt, hogy az egészségügy területén mőködı nagyszámú szervezetet és szereplıt összekapcsoló rendszernek rugalmasnak kell lennie, hogy képes legyen alkalmazkodni a terület különleges szükségleteihez. A svéd esetben az átadhatóság használatát kissé eltérı perspektívából veszik szemügyre. Az eset tulajdonosai arra a következtetésre jutnak, hogy a szervezetnek elıször a helyi IOP kérdésekre kell a szervezetek által egyedül is könnyen kezelhetı és fenntartható megoldást találniuk; mindazonáltal, ezeknek a helyi megoldásoknak továbbra is összeegyeztethetıknek kell lenniük a szélesebb elképzelésekkel, vagyis „átfogóbb célokra” is használhatóknak kell lenniük. Általánosabban elmondhatjuk, hogy az IOP megoldások rugalmassága iránti igénynek legalább két aspektusa különböztethetı meg: (a) Mivel az IOP mindig egy szervezetekbıl álló csoportot érint, rugalmas rendszerre van szükség, amelyben elférnek a csoport egyes szervezeteinek különleges, egyedi jellemzıi, és amely biztosítja, hogy új szervezetek is – minimális külön erıfeszítéssel – könnyen beléphessenek a rendszerbe. (b) Mivel az IOP megoldásoknak egyik nagyon kívánatos aspektusa az átadhatóság, szükség van a rendszernek a különbözı követelményeknek megfelelı könnyő átkonfigurálhatóságára, például a különbözı településeken és régiókban, nemzeti szinten és ideális esetben akár országokon átívelve is. 5.5.3.3 Az összes rendelkezésre álló vonatkozó szabvány és új szabványjavaslat elfogadása azokon a területeken, ahol még nincs szabványosítás A kormányzatnak – beszerzésein keresztül –, a kutatásnak és a szakpolitikáknak támogatniuk és ösztönözniük kell a nyílt szabványok fejlesztésére, elfogadására és elımozdítására tett erıfeszítéseket81. A nyílt szabványok politikájának egyik fontos aspektusa, hogy csak akkor eredményes, ha megvitatása, elfogadása és elımozdítása páneurópai alapon megy végbe82.

81 82

CompTIA, Európai Interoperabilitási Keretrendszer – ICT-Ipari Ajánlások, 2004. EU, Munkadokumentum a 2005. utáni e-kormányzatról – Szakpolitikai kérdések áttekintése, 1.0. verzió, 2004.

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

55

Ahhoz, hogy egy szabvány valóban sikeres legyen, és elınyök forrása lehessen, az alábbi aspektusokat kell figyelembe venni83: •

Az alapvetı infrastruktúra (pl. programnyelvek, operációs rendszerek, hálózat és hardver) heterogeneitásának elrejtése.

•

A technikai szabványokat mőködtetı és meghatározó konzorciumnak széleskörő ipari támogatásra van szüksége. Nem csak a termékforgalmazókat és a megoldások kidolgozóit kell korán bevonni.

•

A meghatározások legyenek ésszerő módon könnyen érthetık és megvalósíthatók, de egyértelmőek.

•

A specifikációknak és szabványoknak ki kell egészíteniük a meghatározási folyamatot.

•

Az ajánlások, és szabványok felvételét kezdettıl figyelembe kell venni.

Az EIF-ICT jelentés84 tartalmaz bizonyos ajánlásokat a nyílt szabványok kormányzati bevezetésére és használatára. A szoftverek kiválasztásánál a nyílt szabványok összeegyeztethetıségének kell a legfontosabb követelménnyé válnia annak érdekében, hogy a kormányok biztosítani tudják az interoperabilitást maguk között. A kormányzaton belüli szabványok és keretrendszerek (pl. az EIF, a UK e-GIF stb.) plusz a közvetlen részvétel a nemzetközi szabványosítási erıfeszítésekben (pl. W3C, OASIS és mások) és a regionális közvetítıkkel (pl. CEN/ISSS) való munka alapvetınek tekinthetı az ekormányzati IOP szempontjából. Ezenkívül az e-kormányzat megvalósításáért felelıs kormányzati tisztségviselıknek, mint a technológia végfelhasználóinak részt kell venniük a szabványosítási folyamatban, amelynek során kifejtik az ügyviteli követelményeket és biztosítják, hogy a technikai szabványok megtestesítsék a kormányzat specifikus követelményeit és a nemzeti nézıpontokat (pl. a magánélet tiszteletben tartásának követelményei és biztonsági szabványok). Az elemzett esetek beszámolnak a szabványok jelentıségérıl az e-kormányzati IOP elımozdításában: •

Az ír és a belga eset aláhúzza a szabványok korai bevezetésének és a felılük való megegyezésnek, valamint annak szükségességét, hogy valamelyik szervezetnek vállalnia kell a felelısséget a szabványok kezeléséért. Az egyik szervezetet meg kell bízni azzal, hogy legyen a szabványok „tulajdonosa” és biztosítsa betartásukat. Írországban a Reach ügynökség, Belgiumban pedig a Crossroads Bank a Szociális Biztonságért kapott megbízást arra, hogy megállapodjon, bevezesse és birtokolja az adatokat, a borítékot (adatburkolót) és az XML üzenetszabványokat, ami nagyon sikeresnek bizonyult a különbözı érintett szabványok, illetve projektek fejlesztése és megvalósítása tekintetében.

•

Az osztrák eset arra a következtetésre jut, hogy a nyílt kódú kriptográfia használata intelligens kártyákkal és a nemzetközi nyílt szabványok használata a közigazgatási szervek, és az állampolgárok közötti kommunikációra közös vonásokat hoz létre azok

83

Man-Sze Li, Business models for interoperable products and services (Ügyintézési modellek interoperábilis termékekhez és szolgáltatásokhoz), Európai Bizottság, DG INFSO Cluster Enterprise Interoperability, ATHENA, 2005 84 CompTIA, Európai Interoperabilitási Keretrendszer – ICT-Ipari Ajánlások, 2004. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

56

között az országok között, amelyek részt vesznek az e-kormányzat létrehozásában Európában. •

A németországi eset további lépéseket javasolt a kormányzatoknak a szabvány törvénybe foglalása terén. Valamivel a szabványnak a német „Melderechtsrahmengesetzben” történt törvénybe foglalása és a regionális jogszabályok azt követı módosítása után lefektették a szolgáltatásfejlesztés és a feldolgozás legfontosabb alapelveit.

•

Továbbá az osztrák EDIAKT eset nemzetközi nyílt szabványok használata mellett teszi le a voksát, mivel azt olyan eszköznek tekinti, amely megkönnyíti és támogatja a további ekormányzati fejlesztést az európai országokban.

(A-1, A-2 mezık) 5.5.3.4 Széleskörő elkötelezettség, részvétel és kommunikáció Az érdekelt felek azonosulása és részvétele az IOP stratégia kialakításában és megvalósításában döntı jelentıségő85. Ez különösen igaz az e-kormányzat területén, ahol a környezetre jellemzı a szervezetek közötti csekély információcsere és a gyakorlatilag ismeretlen a szervezeten belüli tudásmenedzsment86. A kormányközi együttmőködés függ az érdekelt felek kommunikációjától és részvételétıl és attól, hogy mennyire vannak tudatában azoknak az elınyöknek, amelyeket az együttmőködés jelent az egyes érdekelt felek számára. Az együttmőködésnek e típusa megkívánhatja például, hogy minden egyes résztvevı vizsgálja felül, esetleg módosítsa, vagy hagyja figyelmen kívül saját technológiai szabványait – ami komoly konfliktusok okozója lehet87. Ahogy egy Egyesült Királyságbeli e-kormányzati interoperabilitási eset is rámutat:88: „A résztvevı szervezetek hosszú éveken keresztül tartották fenn saját adataikat, a részletes személyi adatoktól kezdve egészen a nagy múzeumok által ırzött állományokra vonatkozó adatokig mindenféle adat számára bonyolult tárakat építettek ki. Ehhez az információhoz általában korlátozott mértékben lehetett hozzáférni, a papírmunka és a bürokrácia által emelt fal elválasztotta az információt azoktól, akik azt esetleg használni szerették volna. Szükséges volt a projekt weboldalának hozzáférhetıséget biztosítani a legkülönbözıbb partnerektıl származó információkhoz, amely partnerek közül sokan soha nem vettek részt jelentısebb interakcióban. Döntı jelentıséggel bírt, hogy a munka ezekkel a szervezetekkel konzultálva folyt, és hogy az érdekelt felek magyarázatot kaptak az információ egymás közötti megosztása által képviselt értéket illetıen.” Továbbá – az osztrák EDIAKT eset beszámolója szerint – a tervezési és fejlesztési szakaszokban az összes szint valamennyi érintett szervével, valamint a megfelelı ITés szoftverszállítókkal folytatott együttmőködés magas szintő projekttudatossághoz vezet.

85

Hans J. (Jochen) Scholl, Interoperability in e-Government: More than Just Smart Middleware (Interoperabilitás az e-kormányzatban: több, mint egy ügyes köztes szoftver), a 38. Hawaii Nemzetközi Rendszertudományi Konferencia Jegyzıkönyve, Hawaii, 2005. 86 Reinhard Riedl, IT-Solutions for International E-Government (IT-megoldások a nemzetközi e-kormányzathoz), Meghívott elıadás, I. IFIP I3E Konferencia, Zürich, 2001. (Prezentáció) 87 Gartner, Achieving Intergovernmental Collaboration: Child Support (Kormányközi együttmőködés megvalósítása: Gyermektartás), 2003. 88

Jeff Hume, David Field, The One-Ipswich Community, eGov-Interop'05 Conference, 2005. február 23 -24., Genf (Svájc).

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

57

Végezetül egy erıteljesebben „piacorientált” megközelítés: Svédországban 2005 tavaszán az elektronikus ID-t televíziós reklámkampánnyal népszerősítették. Ugyanez a projekt – amelynek alapvetı célja az új vállalkozások elektronikus regisztrációjának biztosítása két független szervezet együttmőködésében – azonosította azokat a közvetítıket, amelyek kedvezıen – eszközként – használhatják a rendszer által nyújtott e-szolgáltatásokat az ügyfeleikkel való foglalkozás során. Ez a csoport a kommunikáció vonatkozásában fontos, elkülönített célcsoportot képviselt az egész projekt alatt. (A-2, A-3 mezık) 5.5.3.5 Készség a kulturális változásra valamennyi partnernél Valamennyi szereplı részérıl kifejezett készségre van szükség a rendszer és az eljárások megváltoztatása tekintetében, még akkor is, ha a tulajdonos szervezetnek bizonyos hátrányokat kell elszenvednie az átfogó célkitőzés felé vezetı út során. A németországi esethez hasonlóan a közösen elhatározott tervekhez való csatlakozás a siker egyik elıfeltétele. A kormányzati struktúrára általános érvényő a belga eset felvetése: amennyiben a cél az ekormányzati integráció, egyértelmően radikális kulturális változásra van szükség a kormányzaton belül, pl. a hierarchiát részvételre és csapatmunkára kell cserélni, a fogyasztó igényeit kell kielégíteni, és nem a kormányéit, feljogosítani kell és nem kiszolgálni, jutalmazni kell a kormányzaton belüli vállalkozást, ex post kell értékelni az eredményt, és nem ex ante ellenırizni minden egyes hozzájárulást. (A-2, A-3, C-2, C-3 mezık) 5.5.3.6 A személyzet képzése IOP projektek kapcsán A személyzet képzését általában az új interoperábilis rendszerek tényleges használata elıfeltételének tekintik. Az ír esetben például a szükséges készségfejlesztés a szélesebb szervezetváltoztatási program részét képezte. A képzést az elkötelezettség, részvétel, kommunikáció és kulturális változás elérésére szolgáló eszköznek is tartják, ily módon szorosan kapcsolódik a két elızı kulcsfontosságú tényezıhöz és segíti azokat. (C-2, C-3 mezık) 5.5.4 Kulcsfontosságú gazdasági tényezık Bizonyos kulcsfontosságú gazdasági tényezık kapcsolatban állnak az IOP-pal. Ebben az pontban a következıket mutatjuk be: •

Az IOP megoldásokhoz tartozó bevezetési, váltási költségek

•

Közbeszerzés és finanszírozás

•

A korai felhasználás kockázatai

•

Partnerség a magánszektorral.

5.5.4.1 Az IOP megoldások bevezetési/váltási költségei Az egyik figyelembe veendı fontos kérdés azokkal a magas bevezetési költségekkel kapcsolatos, amelyek az élvonalbeli technológiai megoldások és rendszerek bevezetésébıl eredhetnek. Fennáll az a veszély, hogy a közigazgatási szerveken belül és azok között kialakulhat a digitális szakadék egy sajátságos típusa, amely elválasztja egymástól azokat a szerveket, amelyek meg tudják fizetni

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

58

a legkorszerőbb IOP infrastruktúrákat és azokat, amelyek a költségvetési megszorítások miatt elszigetelıdnek. Ahogy az osztrák eset is hangsúlyozza, biztosítani kell a költségkímélı berendezésekkel történı ellátást annak érdekében, hogy a kisebb települések és a kis költségvetéső fogyasztók is részt tudjanak venni az EDIAKT osztrák nemzeti elektronikus archiváló és elektronikus fájlcserélı rendszerekben. (D2 mezı) 5.5.4.2 Az IOP projektek közbeszerzési politikái és finanszírozása Ki kell fejleszteni az IOP elımozdítását szolgáló közbeszerzési politikákat, mivel jelenleg ilyenek nem léteznek89. A központi támogatáspolitikának képesnek kell lennie az e-kormányzati IOP-pal összhangban álló, ahhoz csatlakozó kezdeményezések pénzügyi prioritásának biztosítására. Ennek érdekében egy olyan központi finanszírozási programnak kell rendelkezésre állnia, amely lehetıvé teszi az IOP támogatásához szükséges infrastruktúra fejlesztését90, és pénzügyi ösztönzıket kell kialakítani a kormányközi együttmőködés és információ-megosztás elısegítésére 91. Bár mindez igen fontos nemzeti és szervezeti szinten, az olasz egészségügyi rendszer esete arra utal, hogy a lehetı legnagyobb mértékben diverzifikálni kell a projektek számára szükséges eszközforrásokat, hogy a projektek sikerét bármilyen körülmények között garantálni lehessen. Egy másik kérdés, ami beszerzési és finanszírozási politikákhoz kapcsolódik az úttörı szerepet vállaló szervezetek esetében felmerülı nagyobb kockázatokra, és magasabb költségekre vonatkozik, amikor azok megpróbálnak innovatív IOP megoldásokat kifejleszteni. Amint azt az ír eset is példázza, az új IOP rendszerek korai felhasználói maguk is érzékelik, hogy nagyobb kockázatot vállalnak a kezdı befektetés, kontra várható megtérülések tekintetében, mivel nekik kell viselni a fejlesztési költségeket. A központi IOP stratégia feladata, hogy bizonyos intézkedéseket hozzon az extra költségek és az ellenállás csökkentésére, amivel az e-kormányzati IOP területén élen járóknak kell szembenézniük. (A-3, C-3, D-3, D-2, D-3 mezık) 5.5.4.3 Partnerség a magánszektorral az IOP projektekben A közszektor partnerségét a magánszektorral – különösen az ICT iparral – szintén döntı jelentıségő sikertényezınek tekintik mind az irodalomban mind az esettanulmányokban. A magánszektorral való partnerség nélkül az e-kormányzati IOP-ot számos veszély fenyegeti, például az alábbiak: 92: •

Olyan technológiák és szabványok bevezetése, amelyek idıvel elavulnak és elvesztik támogatásukat.

89

EICTA, EICTA Interoperabilitás, Fehér Könyv, 2004. Európai Közigazgatási Hálózat, E-Kormányzati Munkacsoport, Az interoperabilitási architektúra kulcsfontosságú alapelvei, 2004. 91 Gartner, Achieving Intergovernmental Collaboration: Child Support (Kormányközi együttmőködés megvalósítása: Gyermektartás), 2003 92 CompTIA, Európai Interoperabilitási Keretrendszer – ICT-Ipari Ajánlások, 2004. 90

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

59

•

Nem lesz képes a magánipar által kifejlesztett technológiai elırelépések és tökéletesített ügyviteli folyamatok gyors felhasználására.

Az osztrák EDIAKT eset rámutat arra, hogy a projekt megvalósítása alatt felvették a kapcsolatot a nagy gyártókkal (pl. Fabasoft, SER, SAP, HP, Intercom és ÖKOM), és ezek – azért, hogy platformjaikkal idıben csatlakozhassanak az EDIAKT-hoz – interfészek elıkészítésével támogatták a kormányzati erıfeszítést. (D-2, D-3 mezık) 5.6 Összefoglalás az interoperabilitás összes kulcsfontosságú tényezıjérıl E rész befejezéseként az alábbi táblázatban összefoglaljuk az interoperabilitás összes azonosított kulcsfontosságú tényezıjét. 4. táblázat – Az interoperabilitás kulcsfontosságú tényezıinek összefoglalása Technikai interoperabilitás •

Alapvetı technikai IOP 1. Struktúra/információtechnológiák: XML, adatbázisok 2. Struktúra/szolgáltatástechnológiák: webszolgáltatások, SOA, WSDL, UDDI, workflow-k. 3. Szemantikai/információtechnológiák: RDF, DAML +OIL, OWL 4. Szemantikai/szolgáltatástechnológiák: webszolgáltatások

•

OWL-S

és

WSMO,

szemantikai

Támogató technikai IOP 5. Hozzáférhetıség 6. Többnyelvőség és multiplatform berendezések 7. Biztonság és a magánélet tiszteletben tartása 8. Szubszidiaritás 9. Nyílt forráskódú szoftver 10. Nyílt szabványok

Szemantikai interoperabilitás •

A közös meghatározások/szótárak/metaadatok elkészítésére/a róluk való megegyezésre vonatkozóan:

11. Közös és átfogó meghatározások/reprezentációk az e-kormányzati szemantika számára 12. Perspektívamodellezés és formalizmusok a közös meghatározások dokumentálásához 13. A meghatározás-fejlesztés adminisztratív szintjei •

 A közös definíciók használatára, illetve mőködtetésére vonatkozóan:

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

60

14. A közös meghatározások elımozdítása, illetve elosztása és érettsége 15. Bizalom, megbízhatóság és a támogató technikai IOP réteg •

A közös meghatározások fenntartását, illetve fejlesztését illetıen 16. A közös meghatározások fenntartása és fejlesztése

Szervezeti interoperabilitás 17. A szervezeteken átívelı folyamatok, illetve szolgáltatások és a szélesebb hatáskörő szervek ügyviteli stratégiája között fennálló egyértelmő kapcsolat. 18. A közigazgatási szolgáltatások, illetve folyamatok modellezése és megjelenítése. 19. A felhasználók bevonása az új szolgáltatások tervezési folyamatába gyakorlati közösségek létrehozásával. 20. A magánszektor belsı és a szervezetek közötti ügyviteli folyamataira, illetve szolgáltatásaira vonatkozó ismeretek és tapasztalat újrafelhasználása. 21. A közigazgatási szervek közös szolgáltatási funkcionalitásának és jellemzıinek azonosítása és dokumentációja. 22. A többcsatornás szolgáltatás-ellátás támogatása. 23. Konszenzus a szervezeteken átívelı szervezeti folyamatok, illetve szolgáltatások vonatkozásában, az ezekre vonatkozó tulajdonlás, kezelés és felelısség láthatósága. Az interoperabilitás vezetése •

Politikai tényezık 24. A nemzeti e-kormányzati IOP stratégia és programok fejlesztése

25. A szervezeti föderalizmus, mint a divergált közigazgatási tér együttmőködı környezetté történı szervezése modelljének elısegítése 26. A nemzetközi IOP aspektusok jelentısége •

Jogi tényezık

27. Jogi összhang a közigazgatási szervek intenzív együttmőködése által támasztott új követelmények kezelése érdekében 28. A szellemi tulajdon védelme a több partner együttmőködésével megvalósuló projektek és fejlesztések esetében. 29. A digitális aláírás és elektronikus személyazonosság használatának elterjesztése 30. Az állampolgárok magánéletének tiszteletben tartása és adatvédelem •

Menedzselési tényezık 31. Világos IOP vezetés/tulajdonlás/szponzorálás/menedzsment 32. Az IOP megoldások rugalmassága/átadhatóság/átkonfigurálhatósága

33. Az összes rendelkezésre álló vonatkozó szabvány és új szabványjavaslatok elfogadása azokon a területeken, ahol nincsenek szabványok

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

61

34. Széleskörő elkötelezettség, részvétel és kommunikáció 35. Készség a kulturális változásra valamennyi partnernél 36. A személyzet képzése az IOP projektek vonatkozásában •

Gazdasági tényezık 37. Az IOP megoldásokból eredı bevezetési/váltási költségek 38. Közbeszerzések és IOP projektek finanszírozási politikái 39. Partnerség a magánszektorral IOP projektekben

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

62

6. Ajánlások Ebben részében ajánlásokat állítottunk össze az interoperabilitás vonatkozásában. Az ajánlások nagy része az alábbiak szerint készültek: •

A vonatkozó irodalomban bemutatásra és megvitatásra került nemzetközi tapasztalatok és terepgyakorlat figyelembevétele,

•

A vizsgálat elızı részében azonosított kulcsfontosságú tényezık vizsgálata (5. fejezet),

•

Az interoperabilitás helyes gyakorlat eseteinek vizsgálata (B. függelék),

•

Ezeknél is fontosabb: az esetek és az IOP-hoz kapcsolód általánosabb kérdések megvitatása az érdekelt felekkel Európa minden részébıl azokon a workshopokon, amelyeket a konzorcium szervezett több európai országban.

A workshopok különösen hasznosaknak bizonyultak, mivel lehetıvé tették az elgondolások és a visszacsatolás összegyőjtését a vizsgálat számára, a vizsgálat kezdeti eredményeinek értékelését és a legfontosabb ajánlások megfogalmazását az érdekelt felek felé. A workshopokra hét különbözı európai uniós városban, Brüsszelben, Prágában, Helsinkiben, Bécsben, Bordeaux-ban, Rómában és Valenciában került sor közigazgatási szakemberek és kutatók részvételével, akik a vitákban is részt vettek. A workshopok további részletei a 4.5 szakaszban találhatók Az ajánlások együttesének jobb megszervezése céljából mátrix struktúrát használunk, amely az ajánlásokat az alábbi két dimenzió mentén csoportosítja: •

A legmegfelelıbb cselekvési szint, amely lehet: o Helyi o Nemzeti o Páneurópai.

Szeretnénk világossá tenni, hogy ez a felosztás nem érinti a vizsgálati fókuszt, amelynek középpontjában továbbra is egyértelmően az IOP helyi és regionális szintő megvalósítása és elısegítése áll. Az IOP-pal kapcsolatos kérdéseknek e szinten történı sikeres megoldásához azonban más politikai szinteken – a nemzeti és az európai uniós szinten – is cselekedni kell. •

Az ajánlások alkalmazási területei az alábbiak: o Törvényhozási o Finanszírozási/pénzügyi o Szakpolitikai/menedzsmenti o Technikai.

Az ajánlásokat a következı táblázat foglalja össze. Ezt követik a részletes leírások. Az egyes ajánlások közvetve vagy közvetlenül kapcsolódnak egy vagy több döntı tényezıhöz, amint az a vizsgálat elızı fejezetében dokumentálásra és bemutatásra került. A táblázatban zárójelben szereplı számok a döntı tényezık és az ajánlások közötti legjellemzıbb kapcsolatokat jelölik, ezeket követik a döntı tényezık számai, az elızı fejezet utolsó összefoglaló táblázatának megfelelıen. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

63

5. táblázat: Ajánlások az interoperabilitás vonatozásában

Helyi

Törvényhozás

Finanszírozás-Pénzügy

Politika - Menedzsment

Technika

• A jogszabályi akadályok jóval korábban történı figyelembevétele

• A köz- és magánszféra partnerségének elısegítése

(7, 8, 27, 28, 29, 30)

(20, 38, 39)

• Megfelelés a kormányzati és stratégiáknak

• Megállapodás a felettes szervekkel a közösen használt tárgyak és folyamatok szemantikája tekintetében

• A jogszabályokból eredıen felmerülı összes probléma és akadály dokumentálása és közlése a nemzeti hatóságokkal

• Nyílt forráskódú megoldások használatának megfontolása

(27, 34)

(1-4, 9, 10, 38) • Szolgáltatásszintő megállapodások használata

nemzeti eaz IOP

(1-16, 24) • Egyértelmő IOP projektvezetés/tulajdonlás/szponzor álás/menedzsment létrehozása (23, 31) • Az összes részt vevı szereplı érdek/gyakorlati közösségeinek létrehozása elkötelezettség és részvétel biztosítás érdekében

(37-39)

(19, 23, 31, 34) • Az összes érdekelt szereplı képzése, a kulturális változás hangsúlyozásával. (35, 36) • Új, szervezeteken átívelı ügyviteli folyamatok kidolgozása (17, 20, 21, 22) • Többcsatornás hozzáférés biztosítása a szolgáltatásokhoz (22) • A rendszer kollaboratív tesztelése élesben történı használata elıtt (LivingLab megközelítés)

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

(11-14, 16, 33) • A központilag vagy helyileg rendelkezésre álló meghatározások/taxonómiák/ontoló giák újrafelhasználása (14, 33) • XML, RDF, OWL és más szabványok használata az ügyviteli fogalmak modellezésére (1-4, 12, 18) • Folyamatok bevezetése az IOP eszközök (pl. taxonómiák, ontológiák) fenntartása és továbbfejlesztése céljából (16) •Szolgáltatásorientált architektúra használata az alkalmazási modularitás biztosítása érdekében (1-4, 33) • SOA megvalósítása a meglévı webszolgáltatási szabványokat használva és az újakat monitorozva (2, 4, 33)

64

(19, 34) • Indítás egy olyan szolgáltatással, amelynek méretgazdaságossága nyilvánvaló (17, 19, 21, 32) • Azoknak a területeknek beazonosítása, ahol a belsı szakismeret döntı jelentıségő; a szakismeret kiépítésének megkezdése (36) • A hasonló vagy kiegészítı információkat megosztó/cserélı szervek beazonosítása és a velük való együttmőködés lehetıségének felderítése (21)

Nemzeti

• A jogszabályi összeférhetetlenségek monitoringja és a megoldásukra tett kísérletek

• Az IOP projektfinanszírozás rugalmasságának növelése

• Elırelátó nemzeti e-kormányzati és IOP stratégia kidolgozása

(37-39)

(24, 25, 26)

• Az e-ID és digitális aláírások használatának terjesztése/elımozdítása

• Partnerségi projektek finanszírozása/elısegítése közös rendszerek/infrastruktúrák létrehozása céljából

• Megosztott szolgáltatóréteg és közös infrastruktúra létrehozása

(29, 30, 33)

(11, 16, 21, 37-39)

(27, 34)

• Korai felhasználók támogatása (37, 38) • A nyílt specifikációk használatának támogatása/elımozdítása és nyílt forráskódú szoftver használatának

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

(21) • Helyi esetek vizsgálata az átadhatóság azonosítása és a legjobb esetek dokumentálása céljából (32) • Trendek és fejlıdések monitorozása és dokumentálása az IOP területén „élenjáró”

• A közösen elfogadott szemantika (pl. taxonómiák, XML sémák, ontológiák) dokumentálása és átvételük ösztönzése (11, 14, 16, 33) • Metaadatok és technikai szabványok újra-felhasználásának ösztönzése, sıt kötelezıvé tétele az összes IT projektben. (14, 33) • Javaslattétel közös szabványmodellezési keretrendszerre és a követendı módszerre (12, 18, 33) • Tér biztosítása a saját területük

65

megfontolása

országokban

(1-4,9,10,38)

(26) • Kontextus-specifikus azonosítók használata az e-ID menedzsmentnél

részletes modellezésére szolgáló helyi iniciatívák számára (11, 13) • IOP ellátó központ létrehozása

(29, 30)

EU

• A közigazgatási gyakorlatok harmonizálásának elımozdítása a tagállamok között (32, 33) A szellemi tulajdonjogok védelme

•IOP projektek és kutatások támogatása, különösen a szemantikai és szervezeti IOP területén (11-23, 25, 26)

(28)

• Az e-kormányzati IOP-ról folyó vita nemzetközivé tétele (26) • Európai e-kormányzati IOP-portál létrehozása a legjobb gyakorlatok és a vonatkozó tapasztalatok dokumentálására

• Európai e-kormányzati IOP-portál létrehozása a helyi hatóságok szolgáltatásainak osztályozása, a legjobb gyakorlatok és vonatkozó tapasztalatok dokumentációja és újrafelhasználása céljából. (14, 21, 26)

(26, 32) • Közös terminológia létrehozásának elımozdítása az elektronikus azonosító (e-ID) vonatkozásában (29)

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

66

6.1 Ajánlások a törvényhozás vonatkozásában Az elemzett IOP esetek igen nagy számánál kiemelték, hogy a jogszabályok nagyon fontos tényezıt képviselnek, és ez akár felgyorsíthatja, vagy megkönnyítheti az IOP projekteket, de komolyan akadályozhatja és veszélyeztetheti is azok használatát és mőködését. 6.1.1 Ajánlások a helyi hatóságoknak •

A jogszabályi akadályok jóval korábban történı figyelembevétele

Általában az a helyzet, hogy a helyi hatóságoknak olyan jogszabályokat kell betartaniuk, amelyeket nemzeti szinten hoztak. Tekintetbe kell venniük az összes korlátozást, amelyet ezek a jogszabályok rendelnek el. Fontos tehát, hogy az IOP projekt még az indulás elıtt világosan és egyértelmően azonosítsa az általános jogszabályi háttér által megszabott korlátozásokat, és ezzel elejét vegye a jelenlegi jogszabályok és szabályzatok vonatkozásában kialakuló késıbbi konfliktusoknak. •

A jogszabályokból eredıen felmerülı összes probléma és akadály dokumentálása és közlése a nemzeti hatóságokkal

A helyi hatóságok általában korlátozott mértékben érhetik el és befolyásolhatják a nemzeti törvényhozási folyamatot. Ennek ellenére közölniük kell az illetékes nemzeti szervekkel az összes ellentmondást és nehézséget, amellyel az ellentmondásos jogszabályok következtében találkoztak. 6.1.2 Ajánlások a nemzeti hatóságoknak •

A jogszabályi összeférhetetlenségek monitoringja és a megoldásukra tett kísérletek

Míg a helyi hatóságoknak felfelé kell közölniük bármely problémát, amellyel a jogszabályok között találkoztak, a nemzeti szerveknek ki kell fejleszteniük a megfelelı infrastruktúrát és folyamatokat, amelyek segítségével ez az információ felhasználhatóvá válik a szükségnek megfelelı jogszabályi módosítások elımozdításához. •

Az e-ID és digitális aláírások használatának terjesztése/elımozdítása

A nemzeti jogszabályoknak elı kell segíteniük, és gyakorlatilag támogatniuk kell az e-ID és a digitális aláírások használatát. Számos esetben e két ajánlás használatát az IOP projektek döntı sikertényezıjének tekintik. 6.1.3 Ajánlások az EU-nak •

A közigazgatási gyakorlatok harmonizálásának elımozdítása a tagállamok között

Ez az aspektus különleges figyelmet érdemel. Világosan rá kell mutatni, hogy a közigazgatási folyamatok, és a közigazgatási intézmények szervezete hivatalosan nem tartozik az EU hatáskörébe. Sıt, a szubszidiaritás elve tovább korlátozza az EU e területre irányuló kezdeményezéseit. Ugyanakkor az európai uniós politika fontos aspektusai mellé csatlakozó, egyre inkább lendületbe jövı Európai Közigazgatási Tér egyre igényesebb és ígéretesebb koncepcióvá válik. Ez a koncepció ugyancsak szoros kapcsolatban áll azzal a közigazgatási kohézióval, amely a közös ágazati politikák széles körének sikeres megvalósításához szükséges. •

A szellemi tulajdonjogok védelme

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

67

Mivel az interoperabilitási projektek több, feltehetıen különbözı országokat képviselı felek együttmőködését, kommunikációját és interakcióját igénylik, a páneurópai szint megfelelı helynek tőnik ezeknek a kérdéseknek a kezeléséhez. 6.2 Finanszírozási, illetve pénzügyi kérdésekhez kapcsolódó ajánlások Általánosságban elmondható, hogy a megfelelı források beszerzése a jelentısebb kormányzati IT projektek számára az utóbbi idıben bonyolult kérdéssé vált. Ez különösen igaz azokra az IOP projektekre, amelyekhez egynél több szervezet együttmőködése szükséges. A költségvetési juttatások odaítélésének vertikális megközelítése egyáltalán nem kedvez az új típusú finanszírozási szükségletek kezelésének. 6.2.1 Ajánlások a helyi hatóságoknak •

A köz- és magánszféra partnerségének elısegítése (PPP)

A PPP-t általában a kormányzati IT projektek szempontjából igen ígéretes finanszírozási rendszernek tekintik. Mivel az IOP projektek néha élenjáró technológiákat használnak, az IOP megoldások teljes megvalósításának költségei magasabbak lehetnek, mint a hagyományos önálló megvalósítások. Ily módon a kiegészítı források iránti igény feltőnıbbé válhat. Sıt, az IOP – a hagyományos közigazgatási szolgáltatásokon felül – új típusú hozzáadott érték szolgáltatásoknak és termékeknek is lehetıséget biztosít. A magánszolgáltatók számára ez egy érdekes beöltendı piaci rést képviselhet. •

Nyílt forráskódú megoldások használatának megfontolása

A nyílt forráskódú megoldások körül élénk vita folyik. A helyi hatóságoknak nagy óvatossággal kell eljárniuk az IOP megoldások becslésénél, mivel a kezdet fejlesztési és installációs költségek csak apró töredékét képviselhetik a teljes kiadásnak, amely tartalmazza a karbantartást, támogatást és korszerősítéseket is. Egy meghatározott gyártóhoz való kötöttség növeli mind a kezdeti fejlesztési mind az átállási költségeket. Az IOP jól illeszkedik a nyílt megoldásokhoz, különösen a nyílt specifikációkhoz, amiktıl a nagy gyártók meglehetısen vonakodnak, mivel félnek piaci részesedésük elvesztésétıl és nem kívánják felnyitni rendszerarchitektúrájukat. •

Szolgáltatásszintő megállapodások használata

A szolgáltatás szintő megállapodás (SLA) a szolgáltatók vagy a szolgáltatók és a fogyasztók közötti megállapodás. Az SLA meghatározza, hogy a szolgáltató milyen szolgáltatásokat képes nyújtani, és hogy milyen következményei vannak, ha a szolgáltató nem tudja teljesíteni a célokat, amelyekre kötelezettséget vállalt. A szolgáltatásszintő specifikációk (SLS) képviselik az SLA technikai részét. Az SLS a technikai paraméterekbıl és a hozzájuk tartozó, a szolgáltatásokat leíró szemantikából áll. Az SLS tárgyalási jegyzıkönyve teszi lehetıvé a jogalanyok közötti együttmőködést (pl. a szolgáltató és a szolgáltatás fogyasztója között). 6.2.2 Ajánlások a nemzeti hatóságoknak •

Az IOP projektfinanszírozás rugalmasságának növelése

Elıfordul, hogy a kormányzati IT rendszerek finanszírozása korlátokba ütközik. Ilyenkor a nemzeti hatóságoknak esetleg felül kell vizsgálniuk módszereiket, és olyan rugalmas finanszírozási rendszereket kell alkalmazniuk és elımozdítaniuk, amelyek lehetıvé teszik a magánszereplık részvételét. Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

68

•

Partnerségi projektek létrehozása céljából

finanszírozása/elısegítése

közös

rendszerek/infrastruktúrák

Általában az IOP eszközök és infrastruktúrák nem egy specifikus szerv tulajdonát képezik, hanem több szerv osztozik rajtuk (pl. közös terminológia). Néha egy-egy ilyen eszköz kifejlesztésének költségeit nem képes egy szerv egyedül fedezni, azonban az eszköz elınyei kiterjedt résztvevıi kört érinthetnek. Ezeket az eseteket vagy központi szinten (pl. nemzeti, állami) kell azonosítani és kezelni vagy az erıfeszítések megduplázódásának elkerülése, és a méretgazdaságosság elérése érdekében számos érdekelt részvételével kollaboratív projekteket kell létrehozni. •

Korai felhasználók támogatása

Egy IOP megoldás/eszköz elsı kifejlesztéséhez jelentıs mennyiségő erıforrásra lehet szükség, ezt követıen azt némi további költséggel már számos szerv veheti használatba, illetve felhasználásba. A korai felhasználókat jelentıs támogatásban kell részesíteni, különösen akkor, ha projektjük nagymértékben újrafelhasználhatónak ítélhetı. •

A nyílt specifikációk használatának támogatása/elımozdítása és nyílt forráskódú szoftver használatának megfontolása

Ugyanazon okokból, amelyeket a helyi hatóságok vonatkozásában fent kifejtettük, a nemzeti hatóságoknak szintén törekedniük kell a nyílt forráskódú specifikációk használatának elımozdítására, és a nyílt forráskódú szoftverek elınyeinek megfontolására minden rendelkezésre álló eszköz igénybevételével. 6.2.3 Ajánlások az EU-nak •

IOP projektek és kutatások támogatása, különösen a szemantikai és szervezeti IOP területén

Az Európai Uniónak minden lehetséges eszközzel és mechanizmussal támogatnia kell az IOP-pal kapcsolatos kutatásokat. Annak ellenére, hogy a helyi és regionális IOP projektek megvalósításának felelıssége és finanszírozása egyértelmően a nemzeti és helyi hatóságokra tartozik, az Európai Uniónak a területen folytatott kutatásnak nyújtott finanszírozással további támogatásban kell részesítenie az IOP knowhow-jának létrejöttét. Általános meggyızıdés, hogy a technikai IOP banális probléma, és hogy az összes technikai akadály könnyen legyızhetı. Ez fıként akkor helytálló, amikor az IOP követelmények nem túl kifinomultak, pl. hasonló adatstruktúrával rendelkezı adatbázisok között kell csatlakoztathatóságot létrehozni. Azonban bonyolult szemantikai, illetve szervezeti IOP esetében a technikai megoldások még nem állnak rendelkezésre és további kutatásokra van szükség, pl. ilyenek a szemantikai webszolgáltatások, a szolgáltatásorientált architektúrák, a szervezetközi workflow-k, stb. Az IOP-irányítás egy másik olyan terület, ahol a munka és a kutatás folytatására kell ösztönözni. 6.3 Politikával és menedzsmenttel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó ajánlások Ebbe a kategóriába csoportosítottuk azokat az ajánlásokat, amelyek a politika, illetve a projektmenedzsment kérdéseihez kapcsolódnak. 6.3.1 Ajánlások a helyi hatóságoknak •

Megfelelés a nemzeti e-kormányzati és IOP stratégiáknak

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

69

Az Európai Unió legtöbb tagállamában elkészültek az IOP nemzeti szintő e-kormányzati stratégiái. Az esetek többségében a stratégiákért felelıs központi e-kormányzati egységek erıteljesen ajánlják az összes közigazgatási szervnek, minden szinten, a stratégiák követését és a javasolt szabványok betartását. Az IT projektek megvalósításán dolgozó összes szerv számára fontos betartani a nemzeti IOP stratégiákat, mert így elkerülhetı, hogy izolált információs szigetekké váljanak, amelyeknek késıbb komoly integrációs problémákkal kell megküzdeniük •

Egyértelmő IOP projektvezetés/tulajdonlás/szponzorálás/menedzsment létrehozása

Az IOP projekteket általában több részt vevı partner együttes erıfeszítésével, a feladatok komplex kiosztásával, és lehetıleg fragmentált és változékony erımegosztásban valósítják meg. Éppen ezért fontos a projektek vezetését egyértelmően meghatározni. Ugyancsak fontos világosan meghatározni, ki a projektgazda; a tulajdonjognak amennyire csak lehet megosztottnak és inkluzívnak (primus inter pares) kell lennie. Végül a felsıbb politikai szint által nyújtott támogatás alapvetıen fontos ahhoz, hogy kialakuljon a szükséges ösztönzı környezet, ami segít felülkerekedni az esetleges vonakodáson, ami a projekt által az ügyintézési folyamatokban, szerepekben, stb. elıidézett kiterjedt változások miatt feltehetıen érezhetı lesz. •

Az összes részt vevı szereplı érdek/gyakorlati közösségeinek létrehozása az elkötelezettség és részvétel biztosítása érdekében

A kommunikációnak elsıdleges jelentısége van a több résztvevıs IOP projekteknél. A projekt kezdetétıl azonosítani kell az összes érintett szereplıt és jól szervezett találkozót kell tartani, amelyen az összes fél nyíltan vitathatja meg a várható helyzet problémáit, lehetıségeit és veszélyeit. Így biztosítható az elkötelezettség és a támogatás a késıbbi stádiumok esetére, amikor számos kérdés merülhet fel és támogatásra lesz szükség. •

Az összes érdekelt szereplı képzése, a kulturális változás hangsúlyozásával

A képzés is fontos és nem csupán a technikai dimenzió mentén (pl. az új IT elsajátítására). Ennél is fontosabb, hogy az összes szereplı részesüljön olyan oktatásban, amely az IOP projektek által szokásosan elıidézett kulturális változásra fókuszál. A képzés egyik fontos célja, hogy az emberek szívesen fogadják az átdolgozott folyamatokat és szerepeket és a projekt támogatóivá váljanak. •

Új, szervezeteken átívelı ügyviteli folyamatok kidolgozása

Ahogy fent említettük, az információs rendszerek IOP-jának elımozdítása általában a meglévı ügyviteli folyamatok átformálását, esetleg egyik-másik eltörlését jelenti. Fontos, hogy a helyi vezetık az IOP projektet szervezeti kezdeményezésnek és lehetıségnek fogják fel – ideális esetben egy általánosabb szervezetfejlesztési program részeként – és nem egy egyszerő technikai feladatnak, amit számítógépes szakértık hajtanak végre. Az IOP projekt során új, szervezeteken átívelı ügyviteli folyamatokat és ügyfél oldali interfészeket kell létrehozni. Ezek híján nagyon valószínő, hogy a technikai IOP és az összecsatolások megvalósításának képességét nem fordították le világos ügyviteli értéknövekményre. •

Többcsatornás hozzáférés biztosítása a szolgáltatásokhoz

Az egyik legszembetőnıbb elıny, amelyet az IOP biztosít a közigazgatási szolgáltatások ügyfeleinek, hogy az ügyfél oldalon több elosztócsatorna állhat rendelkezésre, pl. kábeltévé, web, mobiltelefonok, call centerek. És bár az ügyintézı oldal integrációja képezi az IOP által elérendı legbonyolultabb és egyben legígéretesebb változást, fontos nem elfelejtkezni az ügyfél oldalról Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

70

sem, hiszen ez képezi a kapcsolódási pontot az ügyféllel való kapcsolattartáshoz. Még marketing célokból is fontos, hogy a szerv ügyfelei világosan lássák, hogy az IOP projekt következtében lényegesen jobb tapasztalatokra tesznek szert a közigazgatással való interakciójuk vonatkozásában. A szerveknek emlékezniük kell arra, hogy az ügyfelek elégedettsége általában értékes politikai támogatást eredményez. •

A rendszer kollaboratív tesztelése az élesben történı használat elıtt (LivingLab megközelítés)

Az új szolgáltatás beindítása elıtt, különösen, ha a szolgáltatás ellátását több fél együttmőködésével biztosítják, kollaboratív teszteléssel kell a rendszert „tetıtıl talpig” átvizsgálni. Megfelelı idıt és forrásokat kell biztosítania szolgáltatás-ellátás teljes tesztelésére. A LivingLab módszert – amelynél a vizsgálatok eredményeit abból a szempontból mutatják be és vitatják meg, hogy milyen következményekkel járnak az egyes érintett résztvevık számára – a kollaboratív vizsgálati koncepció hatékony megvalósításának tekintik. •

Indítás egy olyan szolgáltatással, amelynek méretgazdaságossága nyilvánvaló

A kulcsszolgáltatások, pl. az e-ID és az e-beszerzés elıkelı helyet foglalhatnak el a helyi hatóságok napirendjén. Ilyen szolgáltatások számos más környezetben is használhatók, és könnyen lehet, hogy azokat is a sikeres kezdı bevezetés alapján ítélik majd meg. Mindennapos, intenzív használatuk a közigazgatási szervek által meglehetısen jól példázza az IOP elınyeit, így sikeres megvalósításuk általában elısegíti az IOP projektek elfogadottságát és ismertségét. •

Azoknak a területeknek beazonosítása, ahol a belsı szakismeret döntı jelentıségő; a szakismeret kiépítésének megkezdése

Az összetett IOP projektekhez szükség van külsı szakértelem igénybevételére. De van egy pont, amikor a kormányzati szerveknek be kell azonosítaniuk azokat a területeket, ahol belsı szakértelem szükséges a további megvalósítás támogatásához (pl. a közösen elfogadott metaadatszabvány fenntartása és aktualizálása céljából). •

A hasonló vagy kiegészítı információkat megosztó/cserélı szervek beazonosítása és a velük való együttmőködés lehetıségének felderítése.

Ugyanazon az információtípuson osztozó vagy ugyanabban az információs láncban részt vevı más szervek azonosítása fontos elsı lépés egy, az IOP megoldás elınyeirıl folytatott vita és az ismertség kiépítésének megkezdése felé. Számos, ebben a vizsgálatban elemzett IOP projekt lentrıl felfelé tett kezdeményezésként indult, fıként a helyi szerveknek más helyi szervekkel folytatott adatcseréjének áramvonalasítása iránt mutatott érdeklıdésének köszönhetıen. 6.3.2 Ajánlások a nemzeti hatóságoknak •

Elırelátó nemzeti e-kormányzati és IOP stratégia kidolgozása

Az IOP-ot helyileg kell mőködtetni, de koordinálását központilag kell elvégezni. Központi koordinációra van szükség ahhoz, hogy biztosítani lehessen a közös szabványok, eljárások és kompatibilis infrastruktúrák létrehozását. Ez elsı lépés ebbe az irányba a nemzeti e-kormányzati IOP stratégia kidolgozása. Ez az IOP stratégia egy általánosabb e-kormányzati stratégia részét képezi. Az IOP stratégiának a gyakorlati iránymutatás és egy új elképzelés elegyének kell lennie. Továbbá egyensúlyban kell lennie egy megvalósítandó általános terv megfogalmazása és a manıverezéshez szükséges hely biztosítása között, ugyanakkor lehetıvé kell tennie a helyi hatóságok számára azt a rugalmasságot, amely a központilag meghatározott ajánlások Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

71

alkalmazásához, illetve a helyi körülményekhez és szükségletekhez történı hozzáigazításához szükséges. •

Megosztott szolgáltató réteg és közös infrastruktúrák létrehozása

Az IOP stratégia egyik fontos, különleges figyelmet érdemlı aspektusa az, hogy egyértelmően azonosítania kell az azonnal létrehozandó szolgáltatásokat és infrastruktúrákat, amelyek ezután megosztott infrastruktúraként az összes szerv rendelkezésére állhatnak (pl. e-ID, térinformatikai információ). Annak érdekében, hogy ez idıben megtörténjék központilag kell azonosítani a megosztott szolgáltató réteget – legalábbis bizonyos mértékő felbontásig – és nemzeti tervet kell készíteni. Számos jelentett esetben a nagyra törı IOP projektek legyızhetetlen akadályokkal találják magukat szemben, sıt csıdöt is vallhatnak az alapvetı szolgáltatásoknak/infrastruktúráknak hiánya miatt. További ok, hogy a létrejött méretgazdaságok javítják a kormány tárgyalási pozícióját az infrastruktúrák és a szoftverek gyártóival szemben. •

Helyi esetek vizsgálata az átadhatóság azonosítása és a legjobb esetek dokumentálása céljából

A helyi esetek monitoringját végzı nemzeti ellátó központ dokumentációs központként szolgálhat az országos szintő információterjesztés és a helyes gyakorlatok elımozdítása érdekében. A szerep betöltéséhez alkalmas infrastruktúrát késıbb tárgyaljuk részletesebben a technikai ajánlásokkal foglalkozó szakaszban. •

Trendek és fejlemények monitorozása és dokumentálása az IOP területén „élenjáró” országokban

Ez a fent említett ellátó központ másik fontos funkciója, amit szintén a következı szakaszban tárgyalunk. •

Kontextus-specifikus azonosságkezelés)

azonosítók

használata

az

e-ID-kezelésnél

(digitális

A ModinisIDM vizsgálat a releváns információ konvertálását lehetségessé tevı kontextusspecifikus azonosítók használatát javasolja annak érdekében, hogy a több kontextus átfogó információcsere alkalmával lehetıvé váljék a megfelelı azonosító-leképzés. Itt a kontextus tevékenységi körként, földrajzi régióként, kommunikációs platformként, alkalmazási vagy logikai/fizikai területként határozható meg. 6.3.3 Ajánlások az EU-nak •

Az e-kormányzati IOP-ról folyó vita nemzetközivé tétele

Az e-kormányzati IOP-ot nemzetközi vita tárgyává kell tenni az összes európai uniós ország és más országok részvételével. Az Európai Unió Bizottsága ezzel a kérdéssel mostanáig az IDABC programon keresztül foglalkozott, amelynek célja az IOP aspektusoknak elımozdítása páneurópai szinten. Az IDABC máris figyelemre méltó eredményeket ért el. Tapasztalatcsere és az egymástól való kölcsönös tanulás céljából kapcsolatokat kell létesíteni más országok más, IOP-hoz kapcsolódó kezdeményezéseivel a világ minden részén. Például az IDABC program

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

72

eszmecserét kezdeményezhetne a Szemantikai Interoperabilitás Gyakorlati Közösségével (Semantic Interoperability Community of Practice - SICoP) az USA-ban93. •

Közös terminológia létrehozásának elımozdítása a digitális azonosságkezelés (e-ID) vonatkozásában

A ModinisIDM vizsgálat megállapítása szerint az Interoperábilis Digitális Azonosságkezelési (ID) rendszerek fejlesztésének egyik jelentıs akadálya, hogy az uniós országok nem rendelkeznek közös e-kormányzati tartalmi keretrendszerrel, amely az e-ID esetében közös nyelvként mőködhetne. A ModinisIDM Vizsgálatban javasolt terminológiai keretrendszer alapul szolgálhat egy a tárgyban tartandó megbeszélés számára, amelynek célja ennek a tartalmi keretrendszernek létrehozása. 6.4 Technikai kérdésekkel kapcsolatos ajánlások Az IOP-ot általában egyszerő technikai kérdésnek tekintik. Bár a vizsgálat az IOP-ot széles értelemben vett szervezeti kérdésnek fogja fel, a technikai kérdések továbbra is döntı jelentıségőek és így különleges figyelmet érdemelnek. 6.4.1 Ajánlások a helyi hatóságoknak •

Megállapodás a felettes szervekkel a közösen használt tárgyak és folyamatok szemantikája tekintetében

A szemantikai IOP elsıdleges célja megegyezés a közös szótárról, meghatározásokról és nómenklatúráról. A szervek adatobjektumaiknak csak egy kis részét osztják meg más szervezetekkel. Ezeket a közösen használt objektumokat, valamint az azokat használó többi szervet azonosítani kell. Ezután, az összes fél részvételével munkacsoportot lehet létrehozni, amely megvitatja és elfogadja a közös meghatározásokat. A csoportnak tudatosítania és figyelembe kell vennie a területen található szabványokat. Ez a tudatosság annyira fontos, hogy külön foglalkozunk vele a következı ajánlásban. •

A központilag vagy helyileg rendelkezésre álló meghatározások/taxonómiák/ontológiák újrafelhasználása

A szemantikai meghatározások, és eszközök kidolgozásakor mindig építeni kell a meglévı erıfeszítésekre, ha ezek rendelkezésre állnak. Ezek az erıfeszítések lehetnek a nemzeti ekormányzati vagy IOP stratégia termékei. De lehetnek a magánszektor kezdeményezéseinek eredményei vagy a szabványosítási testületek által tett ajánlások vagy egyszerően bármely közigazgatási szintet érintı más IOP projektek kapcsán létrejött tapasztalatok és eszközök. •

XML sémák, RDF, OWL és más szabványok használata az ügyviteli fogalmak modellezésére

Manapság az XML, RDF és OWL eléggé érettnek tekinthetık a vállalati modellezés céljaira. Felhasználhatók a kifejezıerı modellezése terén elért különbözı fejlettségi szintek vonatkozásában; így például egy szerv XML sémák készítésével kezdhet, majd áttérhet az RDF sémákra, és végül létrehozhatja saját ontológiáit OWL-ben. A különbözı formalizmusok újrafelhasználhatósága garantálja a bármelyik szakaszban elvégzett munka ismételt felhasználását a jövıben, magasabb szintő feladatokhoz való hozzájárulásként. 93

SICoP kezdeményezést a Szövetségi CIO Tanács és a Nemzeti Tudományos Alapítvány irányítja (www.webservices.org)

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

73

•

Folyamatok bevezetése az IOP eszközök (pl. taxonómiák, ontológiák) fenntartása és továbbfejlesztése céljából

Annak ellenére, hogy az érdeklıdés fıként a szemantikai eszközök kialakítására összpontosul, ugyancsak fontos létrehozni azokat a folyamatokat, amelyek ezeknek az eszközöknek a karbantartására és fejlesztésére szolgálnak. A szervek meggyızıdhetnek arról, hogy pl. az ontológia fenntartása jól megszervezendı, forrásigényes feladat. Ha az aktualizálás rendje nincs világosan meghatározva, fennáll annak veszélye, hogy a szemantikai infrastruktúra röviddel megalkotása után elavulttá válik. •

Szolgáltatásorientált architektúra (SOA) használata az alkalmazási modularitás biztosítása érdekében

A SOA független szolgáltatásokként elérhetıvé teszi a hálózati erıforrásokat, amelyek az alapul szolgáló platform implementációjának ismerete nélkül is hozzáférhetık lesznek. Ez a tulajdonság nagymértékben lehetıvé teszi a meglévı szolgáltatások feloldását és újrafelhasználását, ami döntı jelentıségő aspektus az IOP-nak a nagyszámú helyi hatóság erısen szórt környezetében történı elımozdítása szempontjából. •

SOA megvalósítása a meglévı webszolgáltatási szabványokat használva és újakat monitorozva

Bár a SOA nem kötıdik egy specifikus technológiához, a webszolgáltatási technológiát jelenleg implementációs célokra történı felhasználás szempontjából korszakalkotónak, s egyszersmind meglehetısen stabilnak és érettnek is tekintik. Az UDDI, a SOAP és a WSDL bevezetett szabványok, amelyekhez több gyártó is kínál összeegyeztethetı megoldásokat. Érdekes, hogy számos nyílt forráskódú megoldás található, amelyek használatát érdemes megfontolni. Mivel a webtechnológiák gyorsan fejlıdnek, a webszolgáltatások területén megjelenı új szabványok monitorozása szintén életfontosságú. 6.4.2 Ajánlások a nemzeti hatóságoknak •

A közösen elfogadott szemantikák (pl. taxonómiák, XML sémák, ontológiák) dokumentálása és újrafelhasználásuk ösztönzése.

A helyi szerveknek minden meglévı szemantikai eszközt újrahasznosítaniuk kell. A siker érdekében központi tárhelyet kell létrehozni nemzeti szinten, amely IOP ellátó központként fog mőködni. Az ellátó központ számára javasolt struktúra további részleteivel a szakasz a késıbbiekben foglalkozik. •

Metaadatok és technikai szabványok újra-felhasználásának ösztönzése, sıt kötelezıvé tétele az összes IT projektben

A kormányszervek esetében az IOP a központosított menedzsment, illetve irányítás és a helyi szinten történı megvalósításhoz szükséges rugalmasság megfelelı arányú keverékét igényli. Ez az a hely, amire jól alkalmazható a „gondolkozz globálisan és cselekedj helyileg” koncepció. Így tehát a nemzeti hatóságoknak elıször is el kell készíteniük egy szabványcsomagot, amelynek beartása az összes közigazgatási szerv számára kötelezı. Ezen a szinten a szabványosítást nem szabad a megoldások felülrıl lefelé való elfogadtatására tett kísérletként felfogni, és kommunikálni, hanem inkább úgy, mint az interoperábilis közigazgatási tér létrehozásának elıfeltételét. Ahhoz, hogy szinergiák jöjjenek létre és a tulajdonosi érzés megosztható legyen, a

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

74

szabványosítási kezdeményezéseket nyílt kollaboratív folyamatra kell alapozni, amelyben ideális esetben az összes érintett szereplı részt vesz. •

Javaslattétel közös szabványmodellezési keretrendszerre, architektúrára és a követendı általános technológiai paradigmára

A munkát az összes szervnek egy közös nyelvvel kell megkezdeni. A közös nyelv jelentheti például a közös modellezési formalizmust (pl. UML), a követendı közös architektúrát (pl. Szolgáltatásorientált Architektúra – SOA) és a követendı közös technológiai paradigmát (pl. webszolgáltatások). Ez a közös irányadás a technológiai fejlıdésnek megfelelıen idırıl idıre megváltozhat, ezért fontos figyelemmel kísérni az aktuális trendeket és szükség szerint átdolgozni a javasolt specifikációkat. •

Tér biztosítása a saját területük részletes modellezésére szolgáló helyi iniciatívák számára

Másrészt viszont a nemzeti szerveknek óvatosan kell eljárniuk szabványosítási folyamatot illetıen. A helyi hatóságok számára biztosítani kell bizonyos mozgási szabadságot és a szabványosításnak csak azt a szükséges infrastruktúrát szabad lefednie, ami lehetıvé fogja tenni a független szervek számára, hogy a szabványosított komponensekre építve, saját tevékenységüknek megfelelıen szabadon fejlesszék ki saját rendszereiket. •

IOP ellátó központ létrehozása

A fenti ajánlások közül többnél felvetıdik a nemzeti ellátó központ létrehozásának szükségessége. Ennek megfelelıen, erıteljesen ajánljuk a nemzeti hatóságoknak, hogy komolyan vegyék figyelembe egy infrastruktúra létrehozását, amely az alábbi feladatoknak tehetne eleget: •

 IOP monitoring Az IOP gyorsan fejlıdı terület. A helyi szervek nem rendelkeznek ennek monitoringjához és követéséhez szükséges forrásokkal és knowhow-val. Az ellátó központnak el kell látnia azoknak az eredményeknek monitoringját, dokumentálását, besorolását és kommunikációját, amelyek legalább három forrásból származnak: o Ipar pl. az IOP-ot lehetıvé tevı új termékek o Kutatás pl. tudományos munkák, konferenciák, projektek és prototípusok o Gyakorlat pl. a nemzeti/helyi szervektıl, más országok nemzetközi gyakorlatából, a magánszektor kezdeményezéseibıl származó helyes gyakorlat esetei.

•

 IOP eszközök létesítése Az IOP ellátó központ nem csak dokumentálja és szervezi a meglévı tudást, hanem új eszközöket is elıállít és azokat a nemzeti/helyi szervek rendelkezésére bocsátja. Az alábbi három tétel alkotja az eszközöknek azt a minimális együttesét, amelynek fejlesztését idıben el kell végezni: o Referencia-architektúra, amely általános architekturális iránymutatásokkal szolgál az IOP-ot lehetıvé tevı IT architektúra (pl. SOA) számára o IOP iránymutatások, pl. átfogó eszköztár a rendszertervezık, helyi hatóságok és közigazgatási menedzserek számára, vagy az IOP eszközök tárhelyének biztosítása, pl.

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

75

központi könyvtár létrehozása, ahol az érvényesített IOP eszközöket – függetlenül ezek kezdeti forrásától – publikálni és osztályozási feltételeket használva, szervezni lehet. 6.4.3 Ajánlások az EU-nak •

Európai e-kormányzati IOP-portál létrehozása a helyi hatóságok szolgáltatásainak osztályozása, a legjobb gyakorlatok és vonatkozó tapasztalatok dokumentációja és újrafelhasználása céljából

Bár az IOP nemzeti ellátó központ létrehozása a nemzeti hatóságoknak tett ajánlások között található (lásd fent), egy (az IDABC portáljához hasonló) európai e-kormányzati IOP portál kialakítása nagyon elınyös lehetne az érintett érdekelt felek számára. Ez az alábbiakat nyújthatná: a) könnyő hozzáférés az IOP különbözı nemzeti elszámoló infrastruktúráihoz, b) tér és iránymutatás biztosítása egy koherens páneurópai módszerhez (pl. szolgáltatásosztályozás) az e-kormányzati IOP elımozdítása érdekében helyi/regionális szinten, c) európai szintő legjobb gyakorlatok és jelentıs tapasztalatok dokumentálása.

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

76

7. Konzultáció: Észrevételek, ajánlások és hozzájárulások Ez a vizsgálat bemutatja az európai helyi és regionális szintő e-kormányzati IOP vizsgálatának megközelítését és eredményeit. Ez a vizsgálat végleges változata. Az érdekelt feleknek a vizsgálat tartalmára vonatkozó észrevételeit szívesen fogadjuk egészen a projekt hivatalos lezáródásáig, vagyis 2007. február végéig. Az észrevételek/elgondolások/ajánlások/tapasztalatok stb. közlésének legegyszerőbb módja az email. Kérjük, használja a következı email címe: [email protected] Az elektronikus üzenet tárgyaként lehetıleg a következıt jelölje meg: IOP Study ver. 6.

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

77

8. Végkövetkeztetések és további intézkedések Az IOP vizsgálat jelen, végleges változata az e-kormányzati interoperabilitás (IOP) bemutatásával kezdıdik. Ez kiterjed arra is, hogy az IOP irányítást három IOP típussal (szervezeti, szemantikai és technikai IOP) együtt vizsgáljuk. Ezután felvázoljuk az IOP helyzetét az egyes tagállamokban. Ezt követıen a jelentés bemutatja a legfontosabb eredményeket az IOP keretrendszereket, az érdekelt felek információszükségleteinek elemzését, az esettanulmányok elemzését és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk eredményeit illetıen. Majd beszámolunk a vizsgálati eredményekrıl. Ezek között találhatók azok a kulcsfontosságú tényezık és akadályok, amelyeket az irodalom és a helyes gyakorlatként azonosított tizennyolc ekormányzati IOP eset alapján állapítottunk meg. Kiemeltük azokat a fontos ajánlásokat, amelyeket az európai uniós, nemzeti és helyi, illetve regionális szintő érdekelt feleknek tettünk. Végül, a vizsgálat lefolytatására, illetve a tizennyolc, mélységében tanulmányozott helyes gyakorlati eset rövid profiljának elkészítésére használt módszereket az „A”, illetve a „B” függelék tartalmazza. Egy komplett IOP helyzetjelentés és az egyes tagállamok vonatkozó ekormányzati IOP linkjei a „C” és a „D” függelékben találhatók.

Interoperabilitási tanulmány

Végleges változat

2007. április 20.

78