Krajcsi Attila – Kovács Kristóf – Pléh Csaba:
INTERNETHASZNÁLÓK KOMMUNIKÁCIÓS SZOKÁSAI
Gyakran internetezôk kommunikációs (Internet- és mobilhasználati) szokásait vizsgáltuk Interneten kitölthetô kérdôívekkel. Az adatokból részben általános kérdésekre kerestük a választ. Az eredmények egy részét elôvetítve a gyakran Internetet használók közt nem jellemzô a függô vagy „elidegenedett“ típusú használat, amely utóbbi jól elkülöníthetô más intenzív háló használattól. Az Internetet intenzíven használók közt az e-mail domináló kommunikációs eszközzé lépett elô más kommunikációs eszközökhöz képest. Nem igazolódott azok aggálya, akik a hitelesség hiányát érezték veszélynek: a használókban kialakulnak olyan módszerek, amelyek számon tartják a forrás megbízhatóságát. Igazolódni látszanak azonban a munkaadók aggályai, miszerint a munkavállalók, ha tehetik, munkaidôben szívesen használják azokat a kommunikációs lehetôségeket, amelyekkel diszkréten magánügyeiket intézhetik. A konkrét eredmények elôtt tekintsük át az Internet hatásait taglaló elképzelések fôbb típusait. Az új kommunikációs technikák megjelenésével, mint amilyen a mobil telefon vagy az Internet, felmerül a kérdés, hogy ezek az új lehetôségek mennyire változtatják meg a kommunikációs szokásainkat, illetve tágabb értelemben, az új technika mennyire hat általában a személyiségünkre, kognitív feldolgozási folyamatainkra, szociális viszonyainkra. A változással kapcsolatosan három tábort különíthetünk el. Az elsô csoport az optimisták tábora. Szerintük az új technikákkal radikális és persze pozitív változásokon megy keresztül a kommunikáció: bármikor elérhetjük szeretteinket, hatékonyabbá válik a munka – akár a szervezés, akár az információszerzés terén kitágulnak a lehetôségek.1 Az elônyök megjelenhetnek azonban a tudományos életben is.2 Egy egzotikusabb elképzelés szerint a multimédiás alkalmazások a gon1
A szociálpszichológiai vonatkozásokról lásd P. Wallace, The Psychology of the Internet, Cambridge: Cambridge University Press, 1999. 2 Egy kezdeményezés, amely a tudományos publikációk ingyenes elérhetôségét szeretné elérni: S. Harnad, „The self-archiving initiative“, Nature 410 (2001), 1024–1025.o. A tudományos munka általánosabb kérdéseivel foglalkozik Laki J. – Palló G., „A tudományos kommunikáció átalakulása“, a Nyíri K. által szerkesztett Mobil információs társadalom c. kötetben, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001, 101–109.o.
93
dolkodás és a kommunikáció természetesebb és könnyebb módját hozhatják el.3 A másik tábor a pesszimisták tábora. Szerintük számtalan negatív hatása van az új lehetôségeknek: máris sokan függôvé váltak az Internettôl és a mobiltól; a nyelvet újabb veszély fenyegeti, és ismét romlásnak indul;4 az Internet elszigetel és a depresszió esélyét növeli; az SMS-ezôk és a billentyûzet-használók ízületi problémáktól szenvedhetnek. Az agresszív játékok agresszívabbá teszik a gyerekeket.5 A harmadik táborba a stabil biológiai rendszerek hívei tartoznak. Szerintük a helyzet radikálisan nem változik, ugyanis az evolúció jónéhány igényt és lehetôséget stabilan belénk huzalozott, amelyet a kultúra eszközei sem tudnak megváltoztatni. Nem válhat valóra emiatt egy orwelli rémálom, hiszen az ember hosszabb távon képtelen elviselni a magányt vagy például az információ terjedésének korlátozását. Azonban a másik oldalon pl. nem várható az sem, hogy elôítéleteinktôl végleg megszabadulunk, hiszen korábban hatékony stratégia volt utálni más csoportokat, és ezt az örökségünket sem tudjuk teljesen levetkôzni. A csoport egyik neves képviselôje6 számos példát hoz fel például a csevegôszobákkal és egyebekkel kapcsolatban, amelyek a hagyományos motivációs és kognitív rendszerbe illeszkednek. A tábor szerint azok válnak Internet- vagy mobilfüggôvé, akik egyébként is függôvé válnának, csak a függôség tárgya változik. Az Plaza-cicák SMS használata sem rontja a nyelvünket,7 mert ôk elôtte sem aranyi magasságokban szárnyaltak, és a technikai korlát egyébként újabb, kreatív megoldásokat is magával hoz. A kognitív architektúrák változási lehetôségei és a motivációs rendszer változásai korlátozottak.8 Az olvasás pedig nem változik meg a hipertext hatására, hanem ellenkezôleg: a weboldalak szerkesztési elvei idomulnak a viszonylag merev rendszerhez.9 Más adatok szerint az emberek az új helyzetben is ragaszkodnak identitásukhoz.10
Az Internettel kapcsolatos álláspontokat elkülöníthetnénk más kritériumok szerint is, ám ezt a felosztást azért tartjuk fontosnak, mert mintha a vitázók a feltételezett hatásokat nem konkrét adatok, hanem általános beállítottságuk alapján feltételeznék. Adatokkal alig rendelkezik bárki is, és mindenki vérmérséklete és elôzetes elképzelései alapján „dönt“ valamilyen álláspont mellett. Vizsgálatunkban ennek a fôként elméleti síkon zajló vitának szeretnénk empirikus támpontokat nyújtani. Egy kérdôíves vizsgálatot végeztünk el annak érdekében, hogy kiderítsük, hogy az intenzív Internet használók milyen kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Módszer Az Interneten elhelyezett kérdôívet tölthettek ki a résztvevôk, önkéntes alapon.11 A kitöltés nagyjából 5–10 percet igényelt, ami webes viszonylatban hoszszúnak számít – az emberek többsége nem szánna ennyi idôt egy kérdôív kitöltésére böngészés közben. A kérdôívet a Pszichológia Online (www.pszichologia.hu) oldalán helyeztük el. A résztvevôk a kérdôívrôl a Pszichológia Online Hírlevelébôl, illetve a Pszichológia Online-on és a Búrán (a Korridor pszichológiai tematikus alsite-ján) felhelyezett hirdetésekbôl értesülhettek, továbbá néhány szakmai listára kiküldött levélbôl tudhattak a kérdôívrôl. 2001 augusztusában, két hét alatt 110-en töltötték ki a kérdôívet. A mintavétel jellegzetességébôl adódóan a minta természetesen nem reprezentatív a teljes lakosságra nézve, azonban elôre lehetett sejteni, hogy a kitöltôk az intenzív Internet felhasználók közül kerülnek ki, és a nôk lesznek túlsúlyban. Eredmények és értelmezés
3
Nyíri K., „A gondolkodás képelmélete“, http://www.uniworld.hu/nyiri/ELTE_2000_conf/tlk.htm. Az ellenérveket is lásd Sándor K., „Mobiltársadalom és nyelvhasználat: Valami új vagy újra a régi?“, a Mobil információs társadalom c. kötetben, id. kiad., 83–93.o. 5 Az empirikus eredményeket tekinti át Sindelyes A., „Számítógépes játékok és erôszak“, http://www.pszichologia.hu/cikk/cikk.phtml?id=19. 6 R. I. M. Dunbar, Grooming, Gossip and the Evolution of Language, Cambridge, MA: Harvard University Press, 1996. 7 Csépe V., „Kognitív fejlôdés és mobil információs társadalom“, a Mobil információs társadalom c. kötetben, id. kiad., 75–82.o. 8 Pléh Cs., „A kognitív architektúra módosulásai és a mai információtechnológia“, a Mobil információs társadalom c. kötetben, id. kiad., 63–74.o. 9 Krajcsi A. (elôkészületben), „Hogyan használjuk helyesen a linkeket?“ 10 J. Suler, „The Psychology of Avatars and Graphical Space in Multimedia Chat Communities“, ld. http://www.rider.edu/users/psycyber/psyav.html. További példák az Internet kapcsán: Krajcsi A., „Az Internettel kapcsolatos régi problémák“, JEL–KÉP 2000/3, 3-9.o. 4
94
Demográfiai jellemzôk Férfiak
Nôk
38,5%
61,5%
1. táblázat A válaszadók megoszlása nem szerint
A nôk valamennyivel többen vannak, ami eltér ugyan az Interneten megszokottól, ám megfelel a Pszichológia Online és a Búra összetételének, ahonnan az adatokat vettük. Más, korábbi felmérések esetén is hasonló arányt kaptunk. 11 A teljes kérdôív megtekinthetô az alábbi címen: http://www.jate.u-szeged.hu/~krajcsi/ publikac/mobil/kerdoiv.htm.
95
Mindez annak köszönhetô, hogy a pszichológiát a hazai portálok elsôsorban az „egészség“ kategóriába helyezik, amit fôként nôk látogatnak, és ôk jutnak el a fenti site-okhoz is. Késôbb összehasonlítottuk a férfiak és nôk kommunikációs szokásait. A nôk kevesebb e-mailt kapnak és küldenek (varianciaanalízis: e-mailt kap munkanapon: F=4,852, p<0,05, e-mailt kap szünnapon: F=8,893, p<0,01, e-mailt küld szünnapon: F=6,002, p<0,01). A többi kommunikációs eszköz használatában azonban nincs különbség. Vagyis nem arról van szó, hogy a nôk nem használják az Internetet, hiszen a böngészésben nincs különbség a nemek közt, hanem hogy valami miatt az e-mailes kommunikációt a nôk nem kedvelik.
Általános iskola Szakmunkás Középiskolai diák Egyetemi hallgató 18.0%
56.0% 23.0% Diploma
Érettségi 17 alatt
18-22
47 felett 15.5%
33-46
13.6%
21.4%
2. ábra A válaszadók megoszlása iskolai végzettség szerint
26.2% 23-26
A résztvevôk meglehetôsen jól képzettek, ami az Interneten megszokott. Itt kevésbé lenne értelme képzettség szerinti kommunikációs különbségeket keresni, hiszen a minta meglehetôsen homogén, és a képzettséggel szorosan összefügg itt a kor is. Város
22.3%
12.9%
27-32
1. ábra A válaszadók megoszlása kor szerint
A korok megoszlásában az lehet érdekes, hogy a válaszadók közel fele túl van a harmincon, holott az Internetet eddig a legfiatalabbak dominálták. A korok szerinti megoszlásban nem találtunk könnyen értelmezhetô különbségeket a kommunikációs szokásokban.
Megyeszékhely 19.8%
63.4% Budapest
Külföld Község
3. ábra A válaszadók megoszlása lakóhely szerint
A résztvevôk túlnyomórészt városiak, azon belül budapestiek, ami az Interneten ugyancsak megszokott. A lakóhely szerinti megoszlásban nem találtunk könnyen értelmezhetô szignifikáns különbséget.
96
97
Internethasználat Az elsô kérdéssorozat a különbözô Internet eszközök használatára vonatkozott. 55% 50% 45% 40%
Wellman egy korábbi vizsgálata szerint12 az e-mail egyáltalán nem csökkenti a többi kommunikációs csatorna használatát; Dimmick és munkatársai szerint13 pusztán a vonalas telefonos beszélgetések egy része „költözött át“ e-mailre. Hozzá kell tegyük, hogy az „ismeretlenekkel“ való levelezés egy jelentôs része szakmai ismeretek cseréjét, szakmai segítségnyújtást jelent, és nem más úton hiányolt emocionális-szociális támogatást. A helyzet tehát a mi értelmezésünkben nem nevezhetô elidegenedettnek, és nem silányítja el a kapcsolatokat. A megkérdezettek még kevesebbet e-maileznek levelezési listán az „idegenekkel“ való levelezéshez képest (Wilcoxon-próba: Z=3,144, p<0,01):
35% 50% 30% 25% 40% 20% 15% 30%
10% 5%
Százalék
0%
20%
Naponta többször
Naponta
Hetente többször
Hetente
Havonta
Ritkábban
10%
4. ábra Milyen gyakran használ e-mailt?
A megkérdezettek igen gyakran használják az elektronikus levelezést – többségük naponta, akár többször is. Megkérdeztük ezen belül, hogy mennyit használ e-mailt ismerôsökkel való kapcsolattartásra, illetve mennyit levelezik olyan személyekkel, akiket csak az Internetrôl ismer. Az adatok szerint általában ismerôssel tartanak ilyen formán kapcsolatot (a válaszadók közel fele legalább naponta ír levelet ismerôsöknek), ám nem gyakori, hogy olyan személlyel leveleznek, akiket csak az Internetrôl ismernek (a résztvevôk 11 százaléka teszi legalább naponta). A két lehetôség közti különbség szignifikáns (Wilcoxon-próba: Z=-7,099, p<0,01). Az egyik félelem az Internettel kapcsolatban az, hogy elidegenít, és mesterséges kapcsolatok alakulnak ki. Az adatok azt mutatják, hogy nem ez jellemzô. Valóban megnyugtató adat az lenne, ha a változásokat is nyomon tudnánk követni, vagyis hogy az új kommunikációs forma az e-mail elôtti idôszakhoz képest mennyire vetette vissza az egyéb kapcsolattartási módokat. Más tanulmányok azt jelzik, hogy az e-mail nem szorítja vissza a hagyományos kommunikációt:
Százalék
Naponta többször
Naponta
Hetente többször
Hetente
Kéthetente
Havonta Ritkábban
Soha
5. ábra Milyen gyakran használ levelezési listát?
Érdekes módon a levelezési lista használatának grafikonja kétcsúcsú eloszlást mutat. Érdemes összehasonlítani a két csoportot. Azok, akik gyakran használják a levelezési listákat a kevesebbet használókhoz képest, több e-mailt kapnak munkanapon (két mintás t-próba: t=1,965, p<0,05), több e-mailt kapnak szünnapon (t=2,635, p<0,02), kevesebb idôt töltenek vonalas telefonnal (t=2,458, p<0,02), inkább használják a vonalas telefont magánügyekre délelôtt (t=2,334, p<0,05), pusztán a kapcsolat kedvéért inkább használnak mobilt (t=2,215, 12 13
98
0%
Idézi B. Wellman, „Computer Networks As Social Networks“, Science 293, 2001, 2031–2034.o. Idézi Wellman, i.m.
99
p<0,05), munkához inkább használnak csevegô csatornát (t=3,714, p<0,01), munkához inkább használnak személyes kapcsolatot (t=3,533, p<0,01), barátokkal inkább beszélnek mobilon (t=0,969, p<05), barátokkal inkább találkoznak személyesen (t=2,483, p<0,02), munkatársaikkal inkább használnának csevegést (t=2,786, p<0,01), inkább használnak mobilt Internetrôl ismert személlyel (t=2,390, p<0,02), munkánál inkább kerülik a személyes találkozást (t=2,051, p<0,05), szerelmükkel inkább kerülik a vonalas telefont (t=2,210, p<0,05), családtaggal inkább kerülik a vonalas telefont (t=2,445, p<0,02), a mobil telefont kevésbé gondolják gyorsnak (t=2,035, p<0,05), a vonalas telefont kevésbé gondolják személyesnek (t=2,386, p<0,02), és végül a személyes találkozást kevésbé találják személyesnek (t=2,445, p<0,02). Természetes, hogy a levelezési lista használói több levelet kapnak, nyilván éppen a listahasználat miatt. A levelezési lista használók szívesebben használják a mobiljukat, és kevésbé szívesen a vonalas telefont. Ez talán a technikai újdonságokra való fogékonysággal magyarázható, mint ahogyan majd a késôbbiekben is találunk erre utaló adatokat. Talán ennek köszönhetô az is, hogy kevésbé idegenkednek a csevegô csatorna használatától. Láthatunk egy látszólagos ellentmondást: a munkához egyszerre használnak inkább személyes kapcsolatot és ugyanakkor kerülik is. A levelezési listát használók 27%-a használná a személyes kapcsolatot munkához, szemben a nem-használók 4 százalékával. Ehhez képest a listahasználók 6 százaléka kerülné a nem listát használók 0 százalékával szemben. A többi adatot is figyelembe véve azt az érdekes eredmény látjuk, hogy a listahasználók szívesebben használják a személyes kapcsolatot. Ismét egy arra utaló jel, hogy azok, akik az internetes kommunikációt intenzíven használják, nem szigetelôdnek el. A megkérdezettek hasonló gyakorisággal használják a netet böngészésre, mint levelezésre (Wilcoxon-próba, nem szignifikáns a különbség).
50%
40%
30%
20%
10%
Százalék
0%
Naponta többször
Naponta
Hetente többször
Hetente
Kéthetente
Havonta
Ritkábban
6. ábra Böngészés információkeresési céllal 50%
40%
30%
20%
10%
Százalék
0%
Naponta többször
Naponta
Hetente többször
Hetente
Kéthetente
Havonta Ritkábban
Soha
7. ábra Böngészés szórakozási céllal
100
101
A böngészést elsôsorban információkeresésre és szórakozásra használják, ezzel szemben nem intézik ügyeiket gyakran a világhálón (utóbbi grafikonja itt nem található). Az elsô két funkció közül valamelyest a szórakozás a gyakoribb (Wilcoxon-próba, Z=-2,627, p<0,01). Az ügyintézés viszonylagos hiánya nem igazán meglepô: manapság még nem tudunk túl sok mindent intézni a világhálón. 50%
2. Levelezés–kommunikáció
3. Szórakozás–függôség
Böngészés általában 0,85
E-mail ismerôssel 0,91
Csevegés 0,81
Böngészés infó keresés 0,81
E-mail 0,88
E-mail ismeretlennel 0,76
Böngészés szórakozás 0,71
2. táblázat Internethasználati funkciók
40%
30%
20%
10%
Százalék
1. Böngészés–infókeresés
0%
Naponta többször
Naponta
Hetente többször
Hetente
Kéthetente
Havonta Ritkábban
Soha
8. ábra Milyen gyakran használ csevegôt?
A csevegés a többség számára nem használatos funkció, ám egy szûkebb réteg használja azt. Jelen tanulmányban fel nem tüntetett adatokból az is kiderül, hogy akik használják a csevegést, azok viszont igen sok idôt töltenek el ezzel. A különbözô eszközhasználatok között faktoranalízissel kerestünk összefüggéseket. Az tehát a kérdés, hogy például a sok csevegés milyen más funkció gyakori használatával jár együtt. A faktorok koordinátarendszerét a könnyebb értelmezhetôség kedvéért elforgattuk. A 2. táblázat a faktorokat mutatja. A faktor elnevezése természetesen tôlünk származik, míg a faktorhoz tartozó tételek a kérdôív elemei. A kérdôív elemei mögött látható értékek a faktortöltetet jelzik. A különbözô faktorok tehát vélhetôen különbözô motivációs igényt jeleznek, amelyeket az alattuk felsorolt eszközök elégítenek ki. A faktorok elnevezései az általunk valószínûnek tartott motivációs forrásra utalnak.
Az egyik fô funkció a neten a böngészés, amely független a többi funkciótól. (Tehát abból, hogy valaki sokat használja böngészésre az Internetet, még nem lehet megjósolni, hogy pl. sokat levelezik-e.) Ezt a funkciót inkább az információkeresés dominálja, szemben a szórakozással. A másik jellegzetes funkció a levelezés, amely ismerôsökkel való kommunikációt jelent. A harmadik funkció olyan idôtöltéseket foglal magában, amely elsôsorban az internetfüggôkre jellemzô, és amelyet a csevegés és az ismeretlennel való levelezés jellemez. Mindez azt erôsíti meg, hogy a függôség nem egyszerûen az Interneten eltöltött sok idôvel áll kapcsolatban, vagyis a sokat internetezôk még nem függôek. Más vizsgálatokból14 az derül ki, hogy a függôség sokkal inkább azzal függ össze, hogy ki-ki mire használja az Internetet. Az eredmények szerint a függôk például sokkal többet csevegnek a nem függôkhöz képest. A mi adataink ezt az eredményt bôvítik ki: pusztán a sok webböngészés vagy az ismerôsökkel való levelezés nem utal függôségre. A függôség tehát azzal áll kapcsolatban, hogy mire használjuk az Internetet, és nem azzal, hogy mennyit. Fontos felfigyelnünk, hogy a faktorok nem egyszerûen a technikai lehetôségek szerint csoportosítják a lehetséges használatot, vagyis nem azért kerülnek egy csoportba a levelezésfunkciók, mert a felhasználónak csak azokhoz van hozzáférése, és nincs lehetôsége böngészésre, hanem motivációs alapon. Így például külön kerül a levelezés aszerint, hogy „ismeretlen“ személlyel vagy ismerôssel folyik, ugyanis a kettô más igényt elégít ki, és más a funkciója. További, fentebb fel nem tüntetett adatokból kiderül, hogy a fenti funkcióktól független a levelezési lista használata és az internetes ügyintézés, amelyek ezek szerint a fentiektôl eltérô igényt elégítenek ki.
14 Nyikos E., Szeredi B., Demetrovics Zs., „Egy új viselkedéses addikció: Az internethasználat személyiségpszichológiai korrelátumai“, XXV. OTDK, Szombathely, 2001.
102
103
Érdekes, hogy a válaszadók mindenbôl többet kapnak, mint küldenek. E-mail esetében ez az aszimmetria érthetô a levelezési listák miatt, hiszen egy kiküldött levelet többen megkapnak. A többi médium esetében két okra gyanakodhatunk: lehet, hogy valóban olyan csoporttal állunk szemben, akiket többet keresnek, mint ahányszor ôk keresnek fel másokat. Az is lehet azonban, hogy mindez valami észlelési torzulás, és tévesen érzékelik a hívások számát.
Kommunikációs szokások 14
12
10
7
8
6
6
5
4
Átlag
4
2
Vonalast kap
Vonalast hív
Mobilt kap
Mobilt hív
SMS-t kap
SMS-t küld
E-mailt kap
3
E-mailt küld
9. ábra Munkanapokon hányszor használja a fenti médiumokat?
Hétköznapokon az e-mail a vezetô kommunikációs forma, amelyet a vonalas telefon, a mobil telefon végül az SMS követ, a felsorolt sorrendben. Az e-mail nem egyszerûen gyakori az Internet felhasználók közt, hanem egyenesen vezetô formává vált a különbözô lehetôségek közt, ami figyelemre méltó lehet a várható tendencia szempontjából. A sorrend meghatározásában esetleg az ár lehet a döntô szerep: minél olcsóbb az eszköz használata, annál gyakrabban használják. Ebbôl talán csak az SMS lóg ki, ám a helyzet nem egyértelmû. Az eltérés egyik oka lehet, hogy viszonylag korlátoltak az SMS-kommunikáció lehetôségei: korlátozott hosszúság, viszonylag lassú szövegbevitel. Azonban az árban is kereshetjük az okokat. Az SMS-t a kritikusok sokszor a marketing csodájának is nevezik, mivel szerintük a felhasználók azt olcsónak gondolják, ám ha ugyanazt a szöveget, amit SMS-en küldünk, telefonon bemondanánk, az jóval olcsóbb lenne hangalapon, mint szöveges SMS-ként. (Persze ez függ a díjcsomagtól, napszaktól, stb., de általában ez lenne a helyzet.) Az adatok alapján viszont megkockáztatjuk azt a hipotézist, hogy ha valóban az ár a döntô tényezô a használati gyakoriságban, akkor a felhasználók egyáltalán nem gondolják sokkal olcsóbbnak az SMS-t, és nem beszélhetünk a szolgáltatók megtévesztô magatartásáról. Természetesen ez a magyarázat csak spekuláció, és további vizsgálatot igényelne.
104
2
Átlag
1
Vonalast kap
Vonalast hív
Mobilt kap
Mobilt hív
SMS-t kap
SMS-t küld
E-mailt kap
E-mailt küld
10. ábra Hétvégi napokon mennyit használja a fenti médiumokat?
Hétvégén mindegyik eszköz használata jelentôsen visszaesik. A 10. ábra „átlag“-tengelyének beosztása nem ugyanaz, mint a 9. ábráé, tehát a különbség valóban nagy. A különbözô médiumok közti különbségek is eltûnnek, bár ez tulajdonítható valamiféle módszertani értelemben vett padló-effektusnak is. (Emlékezzünk, hogy ez egy önbevalláson alapuló felmérés.) A fenti kommunikációra vonatkozó adatokat ismét faktoranalízis segítségével rendeztük csoportokba, a koordinátákat ismét elforgatva. A táblázat az általunk adott faktorelnevezéseket, a teszt elemeit és azok faktortöltetét mutatja.
105
1. SMS–mobil
2. Vonalas – munkanapon
3. E-mail
4. Vonalas – szünnapon
SMS-t kap munkanapon 0,91
Vonalas telefont kezdeményez munkanapon 0,93
E-mailt kap szünnapon 0,89
Vonalas telefont kezdeményez szünnapon 0,82
SMS-t küld munkanapon 0,86
Vonalas telefont kap munkanapon 0,91
E-mailt kap munkanapon 0,77
Vonalas telefont kap szünnapon 0,81
SMS-t küld szünnapon 0,82
E-mailt küld szünnapon 0,63
SMS-t kap szünnapon 0,82
E-mailt küld munkanapon 0,56
Mobil telefont kezdeményez szünnapon 0,74
A 11. ábrán azt láthatjuk, hogy a különbözô eszközöket milyen célokra milyen napszakokban használják inkább.
Délelôtt
Délután
Este
0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4
Mobil telefont kap szünnapon 0,74 Mobil telefont kezdeményez munkanapon 0,71
0,3 0,2 0,1
Mobil telefont kap munkanapon 0,68
0
Vonalas magán
Vonalas hivatalos
Mobil magán
Mobil hivatalos
SMS magán
SMS hivatalos
E-mail magán
E-mail hivatalos
3. táblázat Kommunikációs jellegzetességek 11. ábra Eszközhasználati gyakoriság napszak szerinti bontásban
Érdekes, hogy az SMS és a mobil egy csoportba került. Gondolhatnánk ugyanis, hogy nem minden mobiltulajdonos szeret SMS-t küldözgetni, vagy vannak olyan használók, akik inkább csak SMS-t küldenek, de nem szívesen beszélnek. Az adatok azonban nem ezt mutatják. A fenti táblázatban nem tüntettük fel ugyan a gyengébb korrelációkat, de az elsô SMS–mobil csoporthoz valamelyest hozzátartozik az e-mail használat (valamivel kisebb értékekkel, mint amit fentebb még feltüntettünk), és az e-mailhez az SMS és mobil használat. Tehát ismét e-mail–mobil kapcsolatot találtunk, nem találtunk viszont ilyen kapcsolatot az e-mail és a vonalas telefon közt, ami utalhat a technikai újdonságokra való fogékonyságra. Érdekes, hogy a vonalas telefon használata két különbözô csoportra oszlik: hétvégire és hétköznapira. Késôbbi adatok alapján azt gyaníthatjuk, hogy itt a hivatalos (hétköznap) és a magán- (hétvége) ügyek szétválásáról van szó. Vagyis ismét nem egyszerûen a technikai eszköz miatt kerül egy csoportba valami, hanem a használat motivációja miatt.
106
Úgy tûnik, a délelôtt a hivatalos ügyek intézésének ideje, míg az este a magánügyeké. Ez a tendencia két helyen nem érvényesül: mind az SMS-nél, mind az e-mailnél a nap bármely szakaszában hajlamosak vagyunk magánügyeket intézni. Ezek szerint indokolt a munkaadók aggodalma, hogy munkaidô alatt magánügyekre használjuk az Internetet. Mintha az lenne a kritérium, hogy diszkréten lehessen mindezt csinálni: a telefonálásnál hallható, hogy milyen ügyrôl is van szó, a szöveges üzeneteknél viszont nem lehet tudni, hogy miben utazunk. Feltehetjük, hogy az e-maileket a munkaadók nem ellenôrzik. Eszközök jellemzôi Hat kommunikációs lehetôségrôl kérdeztük meg, hogy mennyire gyors, megbízható, személyes illetve fejez ki egyéni stílust. Az eredményeket részben megelôlegezve: az e-mail, a vonalas telefon, a mobil telefon és az SMS közel azonos értékeket kapott. A személyes csatorna és a csevegés azonban többnyire kilógott a sorból. A személyes kommunikációt többnyire pozitívan ítélték meg a többi lehetôséghez képest, míg a csevegés rendre alacsony pontszámokat kapott.
107
50
Érdemes egyrészt észrevenni, hogy a csevegés nagyon megbízhatatlan a felhasználók szemében. Sokan vetik fel a hitelesség problémáját az Internettel kapcsolatban. Az eredmények azt mutatják, hogy itt is megtanuljuk, hogy melyik eszköz mennyire megbízható, csakúgy mint más médiumok esetében (melyik tévécsatornának, melyik mûsornak, melyik napilapnak, könyvnek, kiadónak, stb. hihetünk). A csevegés szokásos funkciója (idegenekkel, szórakozás céllal) ugyancsak köztudottnak tûnik. Az elsô négy médiából, amelyek az adatok szerint együttjárnak, a hangalapúak emelkednek ki a szövegalapúakhoz képest a megbízhatóságukkal – vagyis a hang racionális kritériumnak tûnik a megbízhatóság megítélésénél.
45
40
35
30
50 25
45 Átlag
20
E-mail
Vonalas
Mobil
SMS
Csevegés
Személyes 40
12. ábra Mennyire gyors?
A gyorsaságnál a szokásos mintázathoz képest a mobiltelefon emelkedik ki, amely az eszköz legfontosabb egyedi tulajdonsága a mi tulajdonságlistánkban.
35
30 50
25 45
Átlag
20
E-mail
40
Vonalas
Mobil
SMS
Csevegés
Személyes
14. ábra Mennyire személyes? 35
Ismét az elsô négy eszköz közül a hangalapúak személyesebbek, mint a szövegalapúak. A személyes kapcsolat pedig nagyon személyes. Ezen nem lepôdünk meg.
30
25
Átlag
20
E-mail
Vonalas
Mobil
SMS
Csevegés
Személyes
13. ábra Mennyire megbízható?
108
109
50
45
40
35
30
25
Átlag
20
E-mail
Vonalas
Mobil
SMS
Csevegés
Személyes
15. ábra Mennyire fejez ki egyéni stílust?
Itt nagyjából ismét azt találjuk, hogy minél több kommunikációs csatornát vehetünk igénybe, annál inkább képesek vagyunk egyéni stílust kifejezni. A csevegés megint igen rosszul szerepel. Jelen eredmények tudomásunk szerint az elsô olyanok, amelyek a mobil- és az Internet-használat kapcsolatát vizsgálják. A minta természetesen nem reprezentatív, így az eredmények csak egy speciális csoportra érvényesek, ám jól elôrejelezhetik a tendenciákat, és megmutatják, hogy a különbözô eszközök – mai formájukban, eltérô jellemzôikkel – milyen igényt elégíthetnek ki, és hogy a különbözô helyzetekben melyik eszközt preferáljuk. A finomabb és bôvebb elemzéshez természetesen további adatok szükségesek, ám a továbblépéshez a fentiek is fontos támpontot adhatnak.
110
111
