INTERNETADÓ ELŐTT, ÁLMAINK UTÁN. Véget érhet a korlátlan szörfözés a világhálón. Sokkoló, érthetetlen az internetadó

KÖZÉLETI HÍRMAGAZIN

2014. NOVEMBER 1/5.

www.monitormagazin.hu

MONITOR extra

Véget érhet a korlátlan szörfözés a világhálón Sokkoló, érthetetlen az internetadó Magyarnak maradni minden körülmények között Ausztriában születtek, ma magyarként barátkoznak

INTERNETADÓ ELŐTT, ÁLMAINK UTÁN

Néptáncműsor a San Franciscó-i magyar fesztiválon, ahol egy nap alatt 3500 vendég fordult meg

Embertelen állatkínzás Soha nem tapasztalt egységes fellépés és tiltakozás jellemzi az internetezők részéről a keszthelyi állatvédelmi járőrszolgálat Facebook-bejegyzését, amely arról szól, hogy lakossági bejelentés alapján találtak rá egy keszthelyi ingatlan gazos részén az október 15-én Cserszegtomajon eltűnt, 22 hetes tacskóra. Az ügyben megtették a rendőrségi feljelentést, közben pedig érkezett a megrendítő hír: elpusztult a kiskutya! „A szerető családból a pokolba! Október 15-én Cserszegen eltűnt egy 22 hetes tacskó. Gazdái rendületlenül keresték, szórólapoztak, bemondatták a rádióban. Járták a környéket, mert volt egy sejtésük, hogy hol lehet a kedvencük. Pénzt is ajánlottak azért, ha visszakapják a kutyájukat, vagy legalább a tetemet, hogy méltón elbúcsúzhassanak tőle. De mindenki letagadta, hogy nála lenne.” Így kezdődik az internetes bejegyzés, amelyben arról is olvashatunk, hogy október 29-én kapott egy lakos-

sági telefonhívást az állatvédelmi járőrszolgálat önkéntese, miszerint egy gazos területen találtak egy félholt, megkínzott kutyát, ott, ahol korábban letagadták. „Még most sem térek magamhoz! A 22 hetes kutyus lába bálamadzaggal volt megkötve, már a húsáig hatolt a kötél. Csont és bőr volt, beköpték a legyek, kikezdték a férgek. Sokkos, eszméletlen állapotban vittük a Nemes kisállatrendelőbe, ahol infúziót kapott, folyamatosan melegen tartották, és sajnos amputálni kellett volna a lábát. A szívem szakadt meg, amikor láttam a gazdái szemében a fájdalmat – mesélte a járőrszolgálat önkéntese, aki arról is tájékoztatta lapunkat, hogy megtették a rendőrségi feljelentést, közben pedig arról értesültek, hogy elpusztult a kiskutya. – Jó lenne, ha kedves városunkban találnának megoldást az ilyen helyzetek megelőzésére az erre illetékesek. Keszthelyen és környékén is nagyon sok embertelen körülmények között tartott állat él!” – tette hozzá az önkéntes, aki beszámolt arról is, hogy az önkormányzatnak is jelezték ezt. Két év Az állatvédelmi törvény értelmében állatkínzás „az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása”. A büntető törvénykönyv szerint aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, valamint állattartóként háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Munka közben a houstoni tiszteletbeli konzulátuson, a magyar állampolgársági eskütételen

Amikor egy egyedülálló ötlet hatalmas sikerrel megvalósul a chicagói Taste of Hungary fesztiválon

Magyarnak maradni minden körülmények között A legkisebb munkát is hatalmas elismeréssel fogadják „Nagyszerű emberekkel találkoztam Texasban, olyan magyarokkal, akik a szakmájukban kiemelkedő munkát végeznek, és elismerik őket, nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a társadalomban” – mesélte a Keszthelyen élő ifj. Aradvári László néptáncos-rendező-koreográfus, aki kulturális kiküldetésre utazott három hónapra Houstonba, majd szintén három hónapra Dallasba. Hazaérkezése után élményeiről, tapasztalatairól kérdeztük.

Figyelem, fegyelem: néptáncoktatás Dallasban a magyaróra után

– Mit lehet tudni a programról? – A magyar állam kiemelkedő művészeti tevékenységet végző, közösségszervező munkában jártas magyar fiatalokat küldött ki egyebek mellett Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba és Kanadába, Dél-Amerikába, valamint Ausztráliába azzal a céllal, hogy erősítsék a diaszpóra és az anyaország magyarsága közötti kapcsolatokat. A nemzetpolitikai államtitkárság által koordinált programot azért hozták létre, hogy a diaszpóra magyarságának magyarnyelv-tudását fejlesszük, rendszeres programokat, kulturális eseményeket szervezzünk, a magyar közösségekben való tevékenységet és a Magyarországgal való kapcsolattartást ösztönözzük, vagyis a magyar identitást megerősítsük. A kint működő szervezetek a minisztériummal közösen jelölték ki, hogy hová milyen kulturális területről szeretnének meghívni magyarokat. Többfordulós kiválasztás után így kerültem Texasba.

Folytatás a 4. oldalon

További hírek és programok a www.monitormagazin.hu oldalon olvashatók.

3

A magyar Himnusz cserkészekkel és huszárokkal a San Franciscó-i magyar fesztiválon

Folytatás a 3. oldalról

– Meséljen nekünk Texasról! Milyen ott az élet? – Komoly felkészítő időszak után utaztam az Egyesült Államokba, azonban előtte sok mindennek magam is utánanéztem, beszélgettem olyan ismerősökkel, akik éltek már Texasban. Három hónapot töltöttem Houstonban, majd szintén három hónapot Dallasban. A kinti magyar szervezetek tevékenységét segítettem mint kulturális kiküldött. Igazi texasiként éltem a mindennapjaimat az előző fél évben. Texast mindenki ismeri hazánkban, hiszen évekig ment a tévében a Dallas című sorozat. Azonban a Ewingok óta sok minden változott, fejlődött a térségben. Az USA második legnagyobb állama Alaszka után. Akkora, mint Németország és Lengyelország összesen. Hatalmasak a távolságok. Autó nélkül az élet ezért elképzelhetetlen, mivel képtelenség tömegközlekedéssel eljutni egyik helyről a másikra, ez nem New York vagy Chicago. A houstoni és a dallasi metropolisban is több mint hatmillió ember él. – Az első kifejezés, amit kint megtanultam: „Everything is bigger in Texas!” És tényleg így van, minden nagyobb Texasban, mint máshol! Az utak, az adagok az étteremben, a házak, a lakóépületek, a távolságok… Elképesztő volt nap mint nap a hatsávos autópályákon közlekedni, ahol gyakoriak az ötemeletes kereszteződések. Gazdaságilag az egyik legstabilabb állam az olajnak köszönhetően. Itt van a rákkutatás világközpontja, valamint több számítástechnikai világcég bázisa, nem beszélve a NASA-ról és az American Airlinesról. Az időjárás elképesztően meleg. Tavaly nyáron állítólag 100 napig nem ment 38 °C alá a hőmérséklet. A helyiek azt mondták, hogy az idén hatalmas szerencsém van a 35 °C-kal. Mindez ráadásul átlagosan 78 százalékos páratartalom mellett. – A legnagyobb városban, Houstonban minden hónap első péntekén tartanak egy Happy Hour elnevezésű programot,

4

amikor a kinti magyarok találkoznak egy étteremben, és ott vitatják meg egymás között az éppen aktuális dolgokat, esetleg valamilyen témáról rövid előadást hallgatnak meg. Megérkezésem után két nappal én is részt vettem ezen az eseményen, ahol bemutatkoztam a helyi közösségnek. Itt a magyar szervezet nemrégen újjáalakult, fiatalosabb, lendületesebb, a kor sajátosságait értő, ámde a múltat maximálisan ismerő és tisztelő személyek kerültek a vezetőségbe. Nagyon lelkesek, segítőkészek egymással, s jó kapcsolatot ápolnak a többi texasi magyar szervezettel és a houstoni tiszteletbeli magyar konzullal. Dallas a vele csaknem egybeépült Fort Worth-szel az USA negyedik legnépesebb régiója. A magyar közösség nagyon szervezett, tagjai pedig rendkívül aktívak. Minden hónapban tartanak magyar nyelvű misét az irvingi ciszterci apátságban. Ennek az oka, hogy még napjainkban is több magyar apát található az intézményben. Itt minden hétvégén volt nyáron valamilyen kulturális program. Én egy gyermek- és egy felnőttcsoportnak tartottam néptáncot, emellett pedig három csoportnak szerveztünk magyar nyelvórákat. Nagyon sokan kimentek a világháborúk után, 1956-ban vagy a rendszerváltozást követő időszakban, családot alapítottak, a gyerekek és az unokák pedig nem beszélnek már magyarul, így elkelt a segítség. – Milyen kulturális programokat talált ki? – Sok szerteágazó feladatom volt. Néptáncpróbák, magyarórák, kulturális fesztiválok, nemzeti ünnepek, fellépések, kétnyelvű prezentációk Magyarországról, mind-mind a mindennapjaim részét képezték a hat hónap során. Dallasban majdnem megduplázódott

a néptáncegyüttes létszáma, amelynek több fellépést is szerveztem. Hatalmas sikerrel szerepeltek a gyerekek is. Sőt annyira népszerű volt a magyar néptánc, hogy egy nemzetközi csoport is elhívott tanítani a saját közösségébe. Az amerikaiak, az ázsiaiak, a dél-amerikaiak imádták például az erdélyi táncokat. Houstonban az igényeknek megfelelően egy Folk Trilogy elnevezésű sorozatot állítottam össze, ahol kiválasztottam három tájegységet, Moldvát, Somogyot és Szatmárt. Minden hónapban szerveztünk egy speciális napot, ahol megismerkedhettek a résztvevők a tájegység népszokásaival, népdalaival, néptáncaival. Hagyományos magyar húsvétot is tartottunk Houstonban és Austinban, bemutattuk a népszokásokat, volt locsolóvers, tojáskeresés és locsolkodás. Ottlétem során több alkalommal tartottam prezentációkat, előadásokat Magyarország kulturális gazdagságáról. Beszéltem többek között a hungarikumokról, a feltalálóinkról, a Nobel-díjasainkról, a nemzeti ünnepekről, a hagyományainkról. Fontos volt, hogy a lehetőségekhez mérten szerepet vállaljak a Mikes Kelemen-, illetve a Julianus-programban, és megismertessem a Texasban élőket a Balassi Intézet ösztöndíjaival. Szívügyemnek tekintettem az állampolgársági kérdést, így több kinti magyarnak segítettem a honosítási kérelmében, valamint tevékenyen részt vettem az állampolgárrá avatási ünnepségen. Több magyar fesztivál előkészületeinél, lebonyolításában dolgoztam. Jó volt látni, hogy ekkora távolságban is megőrzik a magyarságukat, ápolják a kultúrát, a nyelvet és a hagyományokat. A San Franciscó-i és a New Brunswick-i magyar fesztivál több ezer látogatót vonzott, hatalmas siker volt a dallasi szüreti mulatság és a chicagói Taste of Hungary fesztivál.

Az élet a legnagyobb forgatókönyvíró, és tegyük hozzá, az újságírást is percről percre alakítja, különösen lapzárta idején. A Monitor Extra ötödik számában Külföldi itt, magyar ott címmel megismerkedhetnek olyan fiatallal, aki külföldön dolgozott, és olyan külföldivel is, aki nálunk telepedett le, valamint hasznos tanácsokkal szolgálunk azoknak, akik hasonlót terveznek. E cikkek a szerkesztési elv mentén szépen megtöltötték volna az újságot, de közbejött a mindenkit érintő internetadó. A hír kapcsán megkérdeztünk szakmabelieket, internetszolgáltatókat, és nyilatkozott Manninger Jenő országgyűlési képviselő. Aztán lapzártánkkal egy időben Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a Kossuth rádióban, hogy mégsem lesz netadó. Január közepén pedig nemzeti konzultációt indítanak az internet szabályozásáról és a pénzügyi kérdésekről, mert „választ kell kapnunk arra, hogy az interneten keletkező hatalmas extraprofit hová lesz, s nem lehetne-e annak egy részét itt tartani Magyarországon, és bevonni a költségvetésbe” – fűzte hozzá. 2018-ra minden háztartásban lesz széles sávú internet! – ezt mondta az év elején Orbán Viktor kormányfő, az Európai Uniónak tett vállalásban pedig 2020-at jelöltük meg. 2014 második negyedévében 6,81 millió internet-előfizetés volt hazánkban, ennek a 65 százaléka vezeték nélküli. Minisztériumi becslések szerint évente 133 millió gigabájtnyi adatforgalmat

Örök élmény a miami Anna-bál és a lindeni pálinkafesztivál házigazdaszerepe és koordinálása. Columbusban a legnagyobb észak-amerikai értelmiségi nyári táborban segítettem be az Itt-ott találkozón, Los Angelesben pedig egy filmet készítettem Czékmán Balázs szerkesztőtársammal. – Mi adta a legtöbbet? Milyen tapasztalatot gyűjtött Amerikában? – Megtanultam, hogy csak rajtad múlik, hová jutsz el! Ha van tehetséged, kitartásod, munkakedved, akkor optimizmussal nagyon sokra viheted. Ami még nagyon fontos – bár az elején szokatlan volt –, hogy a legkisebb munkát is hatalmas elismeréssel fogadják. Ezt én is tapasztaltam a fél év alatt, amikor

MONITOR extra KÖZÉLETI HÍRMAGAZIN

Programkoordináció közben a lindeni pálinkafesztiválon New Jerseyben


ISSN 2064 - 7379 Copyright © Monitor, 1993 Minden jog fenntartva.

www.monitormagazin.hu E-mail: [email protected]

Szerkesztői levél produkál a lakosság. Ha innen nézzük, 20 milliárd forint körüli bevételre számíthatna évente az állam a tervezett internetadóból, bocsánat, a távközlési különadó kiterjesztéséből, amit ugye jelen pillanatban úgy is értelmezhetünk, hogy lesz, csak nem mostanában. Húszmilliárd sok is, meg nem is. Húszmilliárd forintra biztosították Vermeer Az asztronómus című festményét, amely a Szépművészeti Múzeumban látható. Ekkora összeget szánnak az ősszel induló társasházi pályázatra, amely az energiahatékonysági korszerűsítést tűzte ki célul, és csaknem húszmilliárd forintot ad a kormány az iskolák fenntartásáért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központ idei működésére. Tehát nagyon sokszor 20 milliárd megy el egy év alatt működésre, pályázatokra, kiadásokra, akármire. Én nem szeretnék többet fizetni az internetért, akár rám hárítja a szolgáltató, akár másféleképpen szedi be. Azt sem szeretném, ha változna a szolgáltatás: kisebb csomag, lassabb net, egyéb korlátok. Az internet a munkaeszközöm, ezen intézem a banki ügyeimet, ezen keresztül küldök hivatalos

valamilyen előadást, bemutatót tartottam vagy programot szerveztem. Alig értem haza, már egy tucat üzenet várt, amelyben őszintén megköszönték és elismerték a munkámat. A sok dicséret végig nagyon motivált, még jobb teljesítmény elérésére ösztönzött. Az Egyesült Államok Dallasban lelőtt elnökétől, John F. Kennedytől tanultam, hogy: „Ne azt kérdezd, mit tud érted tenni a hazád, inkább azt, hogy te mit tudsz tenni a hazádért.” – Visszamenne? – Hihetetlenül sok szép helyen jártam, számtalan tapasztalattal gazdagodtam. Azok a magyarok, akikkel kint találkoztam, rendkívüli emberek, csak jót tudok elmondani róluk. Sokat köszönhetek nekik, rengeteget tanultam tőlük, jó néhány barátra tettem szert. Bármi előfordulhat a jövőben, azonban a hazaérkezésem után pár héttel még nem aktuális ez a kérdés.

Főszerkesztő: Szeiler Gábor 06-30/334-3121 Olvasószerkesztő-korrektor: Gulyás Orsolya

Hirdetés: Halász Gabriella 06-30/970-5909 06-70/941-7972 Print: Oláh Nyomdaipari Kft. 1211 Budapest, Központi u. 69-71. Példányszám: 16 000 Tulajdonos, kiadó: Szeiler & Társa Bt. Keszthely, Meggyfa u. 41. Tel.: 06-30/334-3121

és nem hivatalos leveleket, ezen olvasok híreket, interneten tartom a kapcsolatot a külföldön munkát vállaló barátaimmal. Talán nem is az összeg a lényeg, hanem az elv, ahogyan előkészítetlenül előrukkoltak az adó tervével. Na, ebből lett elege több ezer embernek! Összefogtak Budapesten, összefogtak Debrecenben és Szegeden, több kisebb városban. Bízom benne, hogy az összefogás – nem kisajátítva egyes pártok által – egységes jellemzője lesz a magyarnak, akár itthon él, akár külföldön. Mert ki kell állnunk egyegy célért, legyen az a környezetvédelem, a gyerekek elleni erőszak, az éhezés, az állatkínzás vagy éppen az internetadó, bocsánat, a távközlési különadó kiterjesztése.

ÖSSZETARTOZUNK – Az ötlet tavaly fogalmazódott meg bennem, hogy egy kisfilmet készítsek a diaszpóra magyarságáról. Erre most lett lehetőségem, hiszen a program által az egész világon voltak társaim, akik már a kiutazáskor támogatásukról biztosítottak. Czékmán Balázs vancouveri kollégámnak voltak televíziós tapasztalatai, így ő lett a szerkesztőtársam a két hónapos éjjel-nappali munka során. Összesen kétszáz videorészletet forgattak világszerte a kiküldött magyar fiatalok, így rendkívül nehéz volt kiválasztani a majd 10 órás anyagból a legjobb gondolatokat. Ebből készült az úttörőnek számító film, amelyben a külhonban élő magyarok mesélnek megható történeteket, hogy miért fontos magyarnak lenni a diaszpórában és a határon túl. A videó pozitívan mutatja be azt az életérzést, amelyet egy szóval úgy jellemezhetünk: Összetartozunk! A szívhez szóló és megható összeállítás legfőbb üzenete, hogy büszke érzés magyarnak lenni, éljünk bárhol is a világon. Az Összetartozunk kisfilm 82 országba jutott el, tucatnyi helyen mutatták be a nagyközönségnek. Számos tévé, rádió, újság és internetes oldal foglalkozott az anyaggal. Szinte mindenhol könnyeket csalt a nézők szemébe, és felállva tapsoltak a vetítés végén – árulta el ifj. Aradvári László.

1084 Budapest VIII. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu


5

Bio- és táplálékallergia-üzlet

Reform-, natúr és biotermékek Glutén-, laktóz-, tej-, tojásmentes és diabetikus készítmények Gyógyvizek Lúgos víz Táplálékkiegészítők Keszthely, Tapolcai út 34/B Paleo-alapanyagok Tel.: 06-30/532-5530, 06-83/311-254 Mosódió Dr. Lenkei vitaminok

Külföldi munkavállalás előtt Nagyon sok térségünkben élő dolgozik szezonális jelleggel, háromnégy hónapig külföldön, zömében a vendéglátásban. Hol adózik a munkavállaló? Milyen bejelentési kötelezettségei vannak? Mikor keresse fel az adóhatóságot, és mikor az egészségbiztosítót? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóosztálya válaszolt kérdéseinkre, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapján kutakodtunk. Az európai uniós rendelkezések értelmében mindenki ott köteles járulékfizetésre, ahol a keresőtevékenységet végzi. Irány az OEP! A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján ha a keresőtevékenység az Európai Gazdasági Térségben (EU-tagállamok, illetve Norvégia, Liechtenstein, Izland és Svájc) történik, vagy olyan államban fennálló munkavégzésről van szó, amellyel Magyarország nemzetközi egyezményt kötött, a taj számmal rendelkező magyar állampolgár köteles a külföldön létrejött biztosítás kezdetét és megszűnését 15 napon belül a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének bejelenteni. A bejelentést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által rendszeresített bejelentőlapon kell megtenni, amely letölthető az OEP honlapjáról. A taj szám érvénytelenítése az egészségügyi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban azzal a következmén�nyel jár, hogy a külföldi biztosítás ideje alatt Magyarországon csak az orvosilag szükséges ellátásokra jogosult a munkavállaló. A jogosultságot a taj számot tartalmazó hatósági igazolvány helyett a külföldi biztosító által kiállított európai

6

egészségbiztosítási kártya igazolja. A kártya – amely alapvetően 36 hónapig érvényes – az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv ügyfélszolgálatán személyesen vagy írásban igényelhető ingyenesen. Irány a NAV! Az adóhatóságnak kell jelezni a kötelezettség megszűnését akkor, ha az adózó a T1011 jelű adatlapon korábban bejelentést tett, és a NAV egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettként tartja nyilván, de életvitelszerűen külföldön él, és az adott országban végzett munkavállalásából adódóan egészségügyi szolgáltatásra külföldön lesz jogosult. A T1011 adatlaphoz csatolni kell a két feltételt – külföldi járulékfizetés, életvitelszerű külföldön tartózkodás – bizonyító dokumentumot. Annak azonban, aki külföldre távozásakor belföldi lakhelyét felszámolja, és lakcíme megszűnését bejelenti a járási, fővárosi kerületi hivatal okmányirodájához, a NAV-hoz már nem kell bejelentenie a fizetési kötelezettség megszűnését. Hol adózunk? Ha a magyar munkavállaló külföldön, külföldi munkáltatónál dolgozik, akkor az így megszerzett jövedelme után mindenképpen a munkavégzés államában fog adózni, függetlenül a munkával töltött napok számától. A külföldi munkavégzés nem jelenti automatikusan a belföldi adókötelezettség megszűnését, hiszen lehet olyan jövedelme, például magyarországi ingatlan bérbeadása, amely után itthon kell adóznia. Abban az esetben, ha Magyarországnak van a munkavégzés államával kettős adóztatást elkerülő egyezménye, úgy itthon nem kell adót fizetni a külföldön megszerzett és ott adóköteles bérjövedelem után. Azonban ha a magánszemély olyan országban dolgozik, amellyel Magyarország nem kötött egyezményt


a kettős adóztatás elkerüléséről, abban az esetben a külföldi munkaviszonyból származó jövedelmet itthon be kell vallani, de a külföldön fizetett adó beszámít a belföldön megállapított adóba. Ha itthon leszek beteg… A tagállamokban biztosított személy Magyarországon való ideiglenes tartózkodása alatt az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult a tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotára tekintettel. Az ellátásokat – az egyenlő elbánás elve szerint – ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A jogosultságot az illetékes államban kiállított európai egészségbiztosítási kártya (EU-kártya) igazolja. Amennyiben a külföldön biztosítottnak van taj-kártyája, akkor a magyar egészségügyi ellátások igénybevételéhez azt nem használhatja, kizárólag a külföldi EU-kártyát. Más kérdés, ha az EGT-tagállam területén dolgozó és ott biztosított személynek Magyarországon van az állandó lakóhelye, ebben az esetben az illetékes külföldi biztosító által kiállított igazolás alapján Magyarországon is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult – olvasható az OEP honlapján.

A legfontosabb a barátság! – ez a mottója Sonja Gschwendtnernek, akinek a családja Ausztriából költözött Magyarországra, hogy új életet kezdjen. Azóta már itt van az otthonuk, s Ausztria a „kint”.

Az EU-ban szülni? Az uniós határozat alapján a kismamák EU-kártyával jogosultak igénybe venni minden terhességgel és szüléssel kapcsolatos ellátást a másik tagállamban. Erről a kismama kérésére állásfoglalást állít ki az OEP. Hasznos információk:

http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/ LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/EUELLATASOK/GYIK_20130301.PDF http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/ LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/EUELLATASOK/BIZTKOT.PDF http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/ LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/EUELLATASOK/EU_KARTYA_20121024.PDF

– Véletlen módon kerültünk Magyarországra: a balatongyöröki golfpályát építő osztrák vállalkozó megkérte édesanyámat, hogy segítsen a szervezésben, mert benne megbízik – mondta Sonja Gschwendtner, aki hatéves ekkor. – A

munka beindult, anyu rengeteget dolgozott, s lassan kialakultak a kapcsolatok, a baráti szálak. Közben Magyarország a hazánkká vált. A balatongyöröki golfpálya elkészült, 2009-ben megnyitotta kapuit a klubtagok előtt. Kilenc lyukkal és számos szolgáltatással várja a sport kedvelőit. Barátságos környezet és ugyanilyen

fogadtatás – ez a lényeg a mindennapokban. – A golf nekünk tulajdonképpen ismeretlen sport volt, de belejöttünk, beleedződtünk. Jöttek a golfozók, mi fogadtuk őket, s mondták, hogy próbáljuk meg a játékot. Kimentünk, megmutatták a fogásokat, mi pedig elsajátítottuk azokat, megismertük a golf struktúráját, szabályait, minden más apróságot. Lelkesek voltunk, s a lelkesedésünket csak növelte, hogy olyan emberek jöttek, akik nagyon kedvesek, közvetlenek voltak. Ahogy persze mi is mindent elkövettünk, megtettünk, hogy hasonlóan viselkedjünk velük. Nagyon jó kapcsolatok alakultak ki közöttünk, nem is volt kérdés, hogy a későbbiekben hogyan álljunk hozzá a vendégeinkhez. Amiben csak tudtunk, segítettünk. Ez a dolog egyébként a golfozók között is működik, mégpedig kiválóan. Érdekes, hogy sok kezdő golfosnak nehezére esik bemenni egy új pályára, ez nálunk nem így van. Ez köszönhető a pálya kialakításának és persze a fogadtatásnak is. A játékban, az indulásnál – ha kell, a szabályokban – egyaránt segítünk, hiszen velük együtt tudjuk: tanulni mindig lehet és kell is. A profikat sem zavarja, hogy a pályán kezdők is játszanak, sőt inkább segítik, felkarolják őket ők is. Azt mondják, érdekük, hogy minél több barátjuk legyen. Tény: a golfpályákon, így nálunk is, rengeteg barátság szövődik, aki eljön, esetleg „idetéved” hozzánk, az biztos barátokra lel nálunk. Amellett, hogy golfoznak (a gyakorlás lehet tíz perc vagy akár két óra, a játék pedig körülbelül két órát vesz igénybe, ugyanakkor egy egész napot is el lehet tölteni a pályán), megisznak egy kávét, beszélgetnek, s később már keresik egymást, vagy együtt jönnek. S a golf nemzeteket is összeköt, itt barátkozik egymással magyar, német, cseh, amerikai, angol stb. sportoló. A golfpálya ráadásul jót tesz a térségnek, a sportolók a tervezéskor először pályát keresnek, s csak utána foglalnak szállást. Öröm, hogy működik az utánpótlás is, jól együtt tudunk dolgozni az iskolákkal. Tudva, hogy a golf 2016-tól újra olimpiai sportág lesz, fontos az előrelépés e téren is. Jó a csapat, jó a hangulat. De el kell mondanom azt is, hogy van 97 éves klubtagunk is. A golf ugyan szezonális sport, de Magyarországon mégis tovább Folytatás a 8. oldalon


7

Véget érhet a korlátlan szörfözés a világhálón Folytatás a 7. oldalról

űzhető, mint Ausztriában vagy Németországban. A célunk, hogy háromszáz klubtagunk legyen (ez a szám jelenleg 196), s akkor következhetnek az újabb fejlesztések. Ezért népszerűsítjük a pályát, a legjobb módszer erre, ha barátok ajánlják egymásnak – tette hozzá Sonja Gschwendtner. Hangsúlyozta: soha egy percig sem bánták meg, hogy Magyarországra költöztek. – Tizenöt esztendeje jöttünk át Ausztriából, s magyarnak érezzük magunkat. Édesanyám gondolkodása ugyan nyugatias maradt, de már ő is nagyon jól beilleszkedett, és jól érzi

magát itt. A hazánk Magyarország, a „kint” Ausztria. Évente körülbelül négy alkalommal, egy-egy napra megyünk ki ügyeket intézni. Az ünnepeket mindig itt töltjük. Az én indíttatásom nagyon jó volt, talán ezért is kedveltem meg gyorsan e helyet: hatévesen a tanítónőm annyira kedves volt, hogy átsegített minden nehézségen. Pedig akkor még egy szót sem beszéltem magyarul. Szeretünk itt lenni, itt élni, dolgozni, s a legjobb, hogy rengeteg a barátunk, a legtöbb természetesen magyar. Beleszoktunk már e világba, s fel sem merül, hogy másként, másutt kellett volna, kellene élnünk. A golf globális sport, amely összeköti az embereket, barátságokat hoz. Ebben vállalunk mi szerepet Magyarországon, persze már magyarként…

Sokkoló, érthetetlen az internetadó

Az internet – akár a bankkártya – egy költségkímélő eszköz, amel�lyel kényelmesebbé tehetjük az életünket. A technika fejlődésével egyre több eszköz és program függ az internettől, legyen az biztonsági rendszer, hőszolgáltatás vagy épp banki ügymenet – ez pedig mind-mind adatforgalmat generál. Ha DVD minőségben szeretnénk letölteni egy filmet, elhasználunk három-négy gigabájtnyi mennyiséget, ez a megkezdett gigabájtonkénti 150 forintos adó esetében 600 forintot jelent. Előfordulhat, hogy nem használunk jövőre netbankos szolgáltatást, vagy megszűnhetnek például az interneten közvetített vállalati konferenciák az internetadó bevezetésével – nyilatkozta lapunknak az egyik nagy szolgáltató helyi képviselője, aki hangsúlyozta: a tervezett adó az adatforgalomnak és az információáramlásnak lesz a gátja.

A

Magyar Telekom álláspontja a netadóval kapcsolatban határozott és világos: a törvénytervezet visszavonását szeretné elérni, és abban bízik, hogy a döntéshozók megértik és elfogadják azokat az érveket, amiket a szakma képvisel. A cég a jogszabálytervezetet egyelőre nem tekinti véglegesnek. „Értetlenül állunk az internetadó terve előtt, már csak azért is, mert az indoklás pontatlan, ellentmondásos. A jogszabálytervezet megjelenését követően egy egyeztetésen arról tájékoztattak minket, hogy az adó kiterjesztésére azért van szükség, mert a vártnál kevesebb lett az adóbevétel a távközlési adóból. A kormány szerint a beszédforgalom átterelődik az adatszolgáltatások irányába, a mi számaink azonban mást mutatnak. A távközlési adó bevezetését követően nem lett alacsonyabb a hangés az sms-forgalom, így az adóbázis sem szűkült. Az internetalapú kommunikáció gyorsan terjed, ez tény, de ez pont azt jelenti, hogy mi forgalmat, így bevételeket is veszítünk olyan alkalmazásokkal szemben, mint a Viber vagy a WhatsApp, ezért sem értjük, miért az internetszolgáltatókat adóztatják meg” – mondta Christopher Mattheisen vezérigazgató a Portfóliónak adott interjúban.

Ha lepereg az életed filmje, mi benne leszünk. 8


extra

– Nonszensz a gigabájtonkénti 150 forintos internetadóról beszélni (ami a távközlési adó kiterjesztése)! Ha ez így lenne, a mi esetünkben az internetszolgáltatásból származó bevételünk két és félszeresét kellene kifizetnünk az államnak. A maximált 700 forintos összeg is tönkre fogja tenni a kisebb szolgáltatókat, az árbevétel 25-30 százalékát viszi el az internetadó – vélekedett Koloszár Zoltán, a Hír-Sat 2000 Kft. ügyvezetője, aki kérdésünkre azt is elmondta, elképzelhető, hogy nem lesz internetszolgáltatás azokon a kisebb településeken, ahol jelenleg a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor szolgáltat. – Képtelenség kitermelni, képtelenség kifizetni, az adó bevezetése pedig a fejlesztésekre is negatívan fog hatni, leállnak az internetes beruházások. Mit fog ebből érezni a fogyasztó? Ahol megmarad a szolgáltatásunk, visszahozzuk a korlátos csomagokat, azaz véget ér a korlátlan szörfözés a világhálón! Pedig lassan mindent a neten csinálunk: bankolunk, ügyet intézünk, használjuk az ügyfélkaput, levelet írunk a hivatalnak, tehát nem csak a szórakozásról van szó. – Az internet-előfizető vállalkozások döntő többsége bruttó 2500 és 4000 forint közötti összeget költ havonta internetre, ebből a bevételből nehéz lesz kifizetni az 5000 forintos maximált összeget. Ráadásul ha megnézzük, hogy milyen adó terheli a szolgáltatót havonta, rögtön láthatjuk, hogy ráfizetéses az egész: a 27 százalékos áfa mellett ott van a közműadó, a távközlési adó, amelynek kiterjesztése lenne az internetadó. Sőt a forgalommérés, az auditálás költségei is többmilliós kiadást jelentenek – tette hozzá az ügyvezető. „Úgyis áthárítják ránk!” Hány ilyen véleményt hallottunk a napokban! Van benne igazság… Ezzel kapcsolatban Koloszár Zoltán hangsúlyozta: az elektronikus hírközlésről szóló törvény (Eht.) tiltja a határozott időre kötött szerződéseknél az adó áthárítását a fogyasztóra, jogilag tehát a hűségidő alatt erre nincs lehetőség.

Akár a 700 forintos felső határ, akár a megkezdett gigabájtonkénti 150 forintos adó marad, mindenképpen csődbe mennek a kisebb internetszolgáltatók – vélte az általunk megkérdezett keszthelyi cég vezetője.

– Ötleteink vannak azonban arra vonatkozóan, hogy a fogyasztó is vegye ki a részét az adófizetésből, erről azonban nem beszélhetek. Eddig sem volt rózsás a helyzet A Hír-Sat 2000 Kft. 1995-től van jelen Keszthelyen, kezdetben kábeltévé-szolgáltatással, majd bővítették a profilt internet- és telefonszolgáltatással. – Ezen a piacon nincs megállás, folyamatos a fejlesztés és a bővítés, a kábeltévénél a minőség javításával, az internet esetében pedig a sávszélesség növelésével korlátlan adatforgalmú csomagokat vezettünk be. Az összes beruházás a saját költségünkön valósul meg, amennyiben lehetséges, uniós

Koloszár Zoltán

forrásokat veszünk igénybe, az önrészt viszont saját magunk teremtjük elő a megtermelt profitból és hitelekből. Mi nem vagyunk multi, a hozzánk hasonló, kis cégek főként a kisebb városokban, a településeken vannak jelen. Az internetszolgáltatások esetében nem beszélhetünk extraprofitról, nekünk ebből a részből évente 131 millió forintnyi bevételünk van – árulta el az ügyvezető. Koloszár Zoltán úgy vélte: problémát jelent, hogy a telefont kivéve nincs a beszerzéseknek nagykereskedelmi oldalon állami szabályozásuk, így egy kisebb cég aránytalanul nagyobb összeget fordít a beszerzésekre, teljesen más árak vonatkoznak rá, mint egy multira.

TILTAKOZNAK A SZÖVETSÉGEK Minden fórumon tiltakozásának ad hangot a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ), amely semmilyen formában nem tartja elfogadhatónak az internetadó bevezetését, annak módosított tervezetét is elutasítja, és felkéri a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot. A magyarországi kábeles szolgáltatókat képviselő szervezet közölte: nemcsak az eredeti, hanem a már benyújtott módosításnak megfelelően az adó mértékét előfizetőnként havi nettó 700, illetve 5000 forintban maximáló javaslat is súlyosan szembemegy az internetszolgáltatás eddigi fejlődésével. Az adó olyan mértékű többletterhet okoz, amely több hazai kis- és középvállalkozásként működő vezetékes szolgáltatót is ellehetetleníthet, de az intézkedés legnagyobb vesztesei az internetet használó ügyfelek lehetnek. A kisebb szolgáltatókat, a kkv-szektort tömörítő Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter október 27-én levelet írt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, amelyben kitért arra, hogy az eredeti adóterhek a 160 településen szolgáltató 50 magyar tulajdonú vállalkozást azonnal ellehetetlenítenék, a módosított adóteher pedig egy éven belül csődbe viheti a vállalkozásokat. A klaszter javaslata szerint sávos adómértéket kellene bevezetni, így az internetszolgáltatásból származó 500 millió forintos éves árbevétel alatti kkv-cégek ne fizessenek internetadót. Mi lesz a hotspot (wifi) szolgáltatásokkal? A hotspotok, a nyilvános, vezeték nélküli (wifi) internet-hozzáférési pontok jövőjéről senki nem beszél, pedig nagyon sok vidéki településen ez az egyetlen kapcsolódási pont, illetve ingyenes lehetőséget teremt a lakosságnak a könyvtárakban, az iskolákban. Ennek költségeit az önkormányzatok fizetik.


9

Pannon könyvesbolt

Internetadó előtt, álmaink után képes fajtája – sic.!) szemei előtt, hogy „sok kicsi sokra megy” alapon combos adókivetést szenvedhetünk el, ami előbbre nem visz, de rendesen megsarcolja az internethasználót. Majd kínunkban nevettünk az eleve röhejes poénokon, mivel dolgozik bennünk a magyaros automatizmus, azaz: ez valami vicc, ugye? Az említett előkészítettre egy kérdéssel reagálnék: ön mennyire tartja előkészítettnek, ha szólok (mindenféle szakmai egyeztetés nélkül) kedden, hogy bevezetünk egy új adót, amely érinteni fogja az ön szektorát, majd felvetem, hogy erről szerdán egyeztessünk azért. Csak úgy, váratlanul. Mennyire lehet a megbeszélésre felkészülni? Ez nem volt túl fair.

Igényes választékkal, folyamatosan változó akciókkal várjuk üzletünkben. Szakkönyvek, tankönyvek, importkönyvek, antikvár könyvek beszerzését vállaljuk rövid határidővel. 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 40. Tel.: 06-83/318-373 . Fax: 06-83/511-649 Mobil: 06-70/501-9200 E-mail: [email protected]

Internetadó: a négy nagy szolgáltatónak szánták? Megkérdeztük Manninger Jenőt! Fontosnak tartjuk, hogy erről a mindenkit érintő és érdeklő témáról korrektül tájékoztassuk olvasóinkat, és tőlünk telhetően minél több érintettet, kormánypárti politikust és szakembert megkérdezzünk. Manninger Jenőt, Zala megye 2. számú választókerületének országgyűlési képviselőjét is megkerestük az internetadóval kapcsolatos kérdéseinkkel.

Manninger Jenő

Egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak, mi a távközlési adó lényege, mit várnak tőle, előfizetésenként vagy háztartásonként számítják majd, milyen lépésekkel tudják megakadályozni, hogy a szolgáltató ne hárítsa tovább azt az ügyfélre. A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtó- és kommunikációs titkárságának közleménye szerint a szolgáltatók a társasági adójukat levonhatják a távközlési adójukból. Ez továbbra is így van? Mit szól a honatya a tüntetésekhez? Manninger Jenő a szerkesztőségünkhöz elküldött levelében azt válaszolta: „A távközlési adó kiterjesztését azért javasolja a parlamenti előterjesztés, mert a négy legnagyobb szolgáltatónak az utóbbi években 70 milliárd forint feletti nyeresége volt, s szerintem is jogos, hogy akkor nagyobb mértékben vegyék ki részüket a közteherviselésből. Látni kell ugyanakkor, a kommunikációs helyzet az, hogy a fiatalok jelentős része ezt az adót érzelmileg elutasítja, és ezt használták ki a baloldali aktivisták, így tudtak tüntetéseket szervezni. Ezzel a helyzettel a kormányzó pártoknak is foglalkozniuk kell. November 4-én lesz frakcióülés. Sok minden változhat, így a részletes kérdésekre akkor látom értelmét válaszolni.”

10


Alex informatikus, internetes tartalmakat hoz létre a kollégáival, majd ezeket felügyelik, emellett oktat, szakköröket tart, terjeszti az internetes kultúrát. Az internetadóról kérdeztük a szakembert, politikamentesen. – Mi a véleménye az internetadóról? – Sosem gondoltam volna, hogy Magyarországon 2014-ben az internetadóról fogunk beszélgetni, amikor minden hozzáértő tisztában van vele, mennyire nem ott tartunk az internetelérés területén, ahol tartanunk kéne – erre lábon lőjük magunkat egy pluszadóval. Röviden: nagyon ellenzem. – Mennyire tartja előkészítettnek? Lehet-e belőle elfogadható adónemet faragni? – Nézze, amikor beszélgetünk, akkor túl vagyunk egy brutális sokkhatáson, már mindannyiunk hónaljstiftje bizonyíthatott, jócskán leizzadtunk, miután a 150 forint/gigabájtos tarifát belengette a jogalkotó. Lefutott előttünk, mint annyi, azóta híressé vált mémgyáros (az internetes humor

– Finomodott a beterjesztés, felső korlátot határoztak meg; ezzel elégedett? – Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez a jelenleg felpuhult tervezet is egy elég demoralizáló pluszköltség, amely eleve az adózott fizetésre rakódik rá, növelve a havi fix kiadásokat. Ugyanakkor a probléma az, amit már láttunk, ha egy adót bevezet a kormány, akkor csökkenni ritkán szokott. A teljes összeg egy hibahatár alatti költségvetési tétel, azaz többet árt, mint használ, máshol is megfogható lenne. A távközlési szektorban eleve állandó volt az árverseny az előző évtizedben, amely levitte az árakat, valamint ezzel arányosan a profitot is, jelenleg ez a szektor már nem egy gyémántbánya. – Miért ez a szektor kapta az adót? – Nyilván ez is illeszkedik abba a stratégiába, hogy a kormány egy viszonylag kisszámú közreműködő által behatárolható ágazatra hárít át egy adót, például a bankadó egy pontosan ilyen konstrukció. „Nem engedjük áthárítani a lakosságra!” – halljuk a szokásos propagandát, majd meg sem hökkenünk, ha mégis. Az adó szépen leszivárog a legalacsonyabb keresetű

néprétegekig, hiszen a vállalkozások is életben szeretnek maradni, ugyanakkor ők sem a szeretetszolgálat szabályai szerint működnek. – Miért aggályos az adó, mi vele a baj? – Nem jó az országnak, mert korlátozza a lehetőségeinket, nem jó a gazdaságnak sem, hiszen nem hoz kellő adóbevételt – a tervezett húszmilliárd nem az –, a világ az internet alanyi jogú használata felé tart, így nem jó ilyen adókkal a trenddel szembemenni. Ahol a lehetőségekben nem dúskálunk, ott aggályos minden adó, ami még szűkíti azokat, emellett nem arányos, a kiskeresetű és a szegény is ugyanannyit fizet érte, mint a jómódú. – Mi fog változni az adó után, hiszen nagy az esély arra, hogy bevezetik? – Bennem, bennünk összetört valami, mondhatni: egy álommal kevesebb, hiszen a parlamenti többség szavazó tagjai nem tudtak elemelkedni egy társadalmilag fontos döntésben a komoly gravitációt jelentő frakciófegyelemtől. Nem véletlen a tüntetés, ekkora mértékben és ilyen széles társadalmi rétegeket megmozgatva, ez is fontos jelzés a döntéshozóknak. Az adó nem fog tetszeni továbbra sem, de megmarad cserébe a virtuális szabadság, amely lehetővé teszi a bemutatást a 2008-ban még a bevezetés ellen kampányolóknak, akik most éppen megszavazzák ezt – nos, erre mindenképpen alkalmas eszköz marad az internet – persze pluszpénzért! Ajánlom mindenki figyelmébe Veszelszki Ágnes esszékötetét Hogyan változtatta meg az Internet az Ön gondolkodását? – A világhálóba keveredett ember címmel, amely hetvenhét gondolkodó tollából hitelesen szól.

„Nulla forint nyereségünk maradna, ha bevezetnék a netadót” Tizennégy éve működik a Visionet Kft. Hévízen, jelenleg huszonnégy munkatársa van. Kezdetben a cég fő profilja egyedi és közösségi antennarendszerek, kábeltévék tervezése és üzemeltetése volt. A dinamikus fejlődésnek induló cég jelenleg a híradástechnika, az informatika és a kommunikáció számos területén kínálja szolgáltatásait a térségben.

– Folyamatos fejlődés jellemezte működésünket. Eddig. A jövőnket éppen az internetszolgáltatásra alapoztuk, mert már minden e körül forog, húzóágazat a kommunikációs technológia, így erre indultunk el a fejlesztésekkel, a beruházásokkal – nyilatkozta Krasznai István, a Visionet Kft. ügyvezetője. – Az internetadó bevezetésének tervezete nagyon érzékenyen érintett bennünket is. – Egy átlagos internet-előfizetési díj bruttó 3000–3500 forint. Ha ebből levonjuk az áfát, a fenntartási költségeket és az egyéb állami terheket, akkor összesen nem marad annyi, mint a tervezett internetadó. Ez azt jelenti, hogy minden egyes internet-előfizetés veszteséget termel. Az üzleti előfizetések esetében is ugyanez a helyzet: ha az 5000–7000 forintos előfizetési díjból levonjuk a tervezett 5000 forintot, akkor ott sem marad semmilyen haszon. Gyakorlatilag ingyen szolgáltatunk,

és hónapról hónapra termeljük a veszteséget. Milyen extraprofitról beszélünk? Ráfizetéssel nem képes dolgozni a cégünk, így nem tudjuk folytatni ezt az üzletágunkat, más szolgáltatásból pedig képtelenség kompenzálni – tette hozzá Krasznai István, aki elmondta azt is, ez a kis és a közepes szolgáltatók halálát jelenti, az adó a multik malmára hajtja a vizet, a magyar kis- és középvállalkozói szektor pedig nagyobb részben szétverődik. Nem lehet az a cél, hogy a magyar kis- és középvállalkozások tönkremenjenek, míg egy-egy multinacionális cég a tartalékaival könnyebben átvészeli a helyzetet, amíg átrendeződik a piac, és beépítheti az áraiba az új adót is – vélte. Mindenki tanácstalan. A bejelentést semmiféle szakmai érdekegyeztetés nem előzte meg, nem kérdezték meg az érintetteket, így a szolgáltatókat sem – hangsúlyozta az ügyvezető. – A közös célunk az volt, hogy 2018-ra minden háztartásban legyen széles sávú internet! Így nehéz lesz behozni a lemaradásunkat az unióban. Tulajdonképpen a saját gyermekeinkkel tolunk ki, mert tőlük ves�szük el a lehetőséget – vélte Krasznai István, s azt is elmondta, hogy mindenképpen az előfizetők járnak rosszul. Az új adó bevezetésével egészen biztosan nem marad pénz fejlesztésekre, ezáltal csökken a színvonal, és az ország egyre jobban lemarad. – Európában eltörlik a roamingdíjakat, így Magyarországon megjelenhetnek az olcsóbb külföldi mobilinternet-előfizetések is. Ez is egy megoldás lehet, egy kiskapu, amely helyi vállalkozásokat tesz tönkre, munkahelyeket szüntet meg. De miért ezzel kell foglalkoznunk? – kérdezte az ügyvezető. – Szeretnénk fejleszteni, folytatni a megkezdett utat, de így nem lehet nyugodtan dolgozni.

INTERNETADÓ ELŐTT, ÁLMAINK UTÁN. Véget érhet a korlátlan szörfözés a világhálón. Sokkoló, érthetetlen az internetadó

Recommend Documents