Internet-szolgáltatások

Komplex szakmai kommunikációs és informatikai csomag • Informatikai alkalmazások TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

Internet-szolgáltatások Informatikai alkalmazások I/13. évfolyam tanulói jegyzet

A kiadvány a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 azonosító számú projekt keretében jelenik meg.

Szerző: Szepessy István Lektor: Madarász Péter

Borító és tipográfia: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján

A mű egésze vagy annak részletei – az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve – oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók.

A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, 2009. Igazgató: Bertalan Tamás Tördelés: Király és Társai Kkt. • Cégvezető: Király Ildikó

Tartalomjegyzék Bevezetés.............................................................................................................................................................................. 5 Keresések, regisztrációk............................................................................................................................................ 7 Alapfogalmak (Egy kis ismétlés!)........................................................................................................................................ 7 A böngészőprogram.............................................................................................................................................................. 8 Keresőszerverek.................................................................................................................................................................. 10 Típusok.......................................................................................................................................................................... 10 A kulcsszavas keresés módszere........................................................................................................................................ 11 A találati lista................................................................................................................................................................. 11 Egyszerű keresés............................................................................................................................................................ 12 Összetett keresés............................................................................................................................................................ 12 Szűrők használata.......................................................................................................................................................... 12 A tematikus keresés módszere........................................................................................................................................... 13 Regisztráció az interneten.................................................................................................................................................. 15 Üzleti célú internetes szolgáltatások.......................................................................................................... 16 Online vásárlás. webáruház használata.............................................................................................................................. 16 Az online vagy internetes vásárlás................................................................................................................................ 16 Az internetes vásárlás előnyei....................................................................................................................................... 17 Hátrányok, kockázatok, veszélyek................................................................................................................................ 17 Fontos teendők a vásárlás, megrendelés előtt................................................................................................................ 17 Az online vásárlásokra vonatkozó fontosabb jogszabályok.......................................................................................... 18 A megrendelés nyomon követése.................................................................................................................................. 19 A vásárló jogai az internetes vásárlást követően........................................................................................................... 19 Fizetés az interneten...................................................................................................................................................... 19 Adatbiztonság az interneten............................................................................................................................................... 22 A https kapcsolat és az SSL tanúsítvány........................................................................................................................ 23 Privát böngészés (Mozilla Firefox 3.5 verziótól, Internet Explorer 8, Google Chrome).............................................. 23 Banki tevékenységek.......................................................................................................................................................... 24 Kontrollszolgáltatások................................................................................................................................................... 27 Céginformációs szolgáltatások........................................................................................................................................... 28 Egyéb online szolgáltatások................................................................................................................................ 30 Információs rendszerek, információs tevékenységek......................................................................................................... 30 A portál fogalma. Portálszolgáltatások.............................................................................................................................. 30 A portál fogalma............................................................................................................................................................ 30 A portálok szolgáltatásai................................................................................................................................................ 31 Távoli (online) adatbázisok................................................................................................................................................. 32 Online menetrendek (www.menetrendek.hu)..................................................................................................................... 33 A Volán társaságok menetrendjei................................................................................................................................... 33 Vasúti közlekedés.......................................................................................................................................................... 33 Közlekedés Budapesten................................................................................................................................................. 35 Utazás repülővel............................................................................................................................................................ 35 Vízi közlekedés.............................................................................................................................................................. 36 Online telefonkönyv (www.telefonkonyv.hu)..................................................................................................................... 38 PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

3

A Magyar Elektronikus Könyvtár (www.mek.oszk.hu).................................................................................................... 39 Szótárak, fordítás a WEB segítségével...............................................................................................................................40 A Kormányzati portál......................................................................................................................................................... 42 Álláskeresési technikák. Adatok letöltése, hitelesítés, szerzői jogok....................................44 Álláskeresés........................................................................................................................................................................44 Álláskeresés a profession.hu segítségével..................................................................................................................... 45 Álláskeresés internetes apróhirdetésekben.................................................................................................................... 46 Letöltések............................................................................................................................................................................ 47 Letöltések szerepe, folyamata........................................................................................................................................ 47 Protokollok, az FTP protokoll....................................................................................................................................... 47 Jogok, jogosultságok..................................................................................................................................................... 48 Legális, illegális letöltések............................................................................................................................................ 49 Adathitelesítés..................................................................................................................................................................... 50 Az adathitelesítés szerepe................................................................................................................................................... 50 Digitális aláírás................................................................................................................................................................... 50 A digitális aláírás létrehozása . .......................................................................................................................................... 51 A Netlock Kft. szerepe ...................................................................................................................................................... 51 Szerzői jogok....................................................................................................................................................................... 52 A szerzői jog fogalma, keletkezése, hatálya alá tartozó alkotások................................................................................ 52 Az internetes tartalmak a szerzői jog tekintetében........................................................................................................ 53 Adatok, tartalmak felhasználása, továbbítása................................................................................................................ 53 Egyéb adatvédelmi kérdések......................................................................................................................................... 54 Utószó................................................................................................................................................................................... 55 Függelék............................................................................................................................................................................. 56 A jegyzetben szereplő ajánlott, hivatkozott honlapok neve és címe.................................................................................. 56 A jegyzetben szereplő képek forrása.................................................................................................................................. 56 Időkitöltő, gyakorló feladatok......................................................................................................................... 57

4

Internet-szolgáltatások • tanulói jegyzet

I/13. évfolyam

Bevezetés Manapság az élet internet nélkül nehezen képzelhető el. Mindennapi tevékenységeink részévé vált, használjuk levelezésre, böngészésre, valós idejű csevegésre, letöltésekre, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Böngészőprogramunk alkalmazásával szolgáltatásokat veszünk igénybe. Az ezekben való eligazodáshoz igyekszik e jegyzet segítséget nyújtani. Nem feladatunk a klasszikus értelemben vett internet-szolgáltatások (levelezés, WWW, FTP, IRC stb.) tárgyalása, ezek közül csak a keresésekkel foglalkozunk, kiegészítve online szolgáltatások, adatbázisok igénybevételével. Bepillanthatunk üzleti célú szolgáltatásokba (pl. internetes bank), tippeket kaphatunk álláskeresési technikákhoz. Természetesen mindenki rendelkezik már több-kevesebb tapasztalattal a fentiek terén. A gyakorlati feladatok megoldása során azokat bátran használja, lehetőség szerint ossza meg a többiekkel idevonatkozó gondolatait. Legyünk munka közben kreatívak, váljunk felfedezőkké! Ehhez a munkához ad egyfajta egységes fogódzót e jegyzet. Biztos lesz, aki úgy gondolja, „ezeket én már tudom…”. Sebaj, ők is biztosan találnak érdekességeket, kipróbálhatják tudásukat a feladatokkal, s a végén reméljük, azt mondják, érdemes volt végighaladni a jegyzet anyagán. Ehhez mindenkinek sikeres, jó munkát kívánunk! Néhány fontos tudnivaló a tananyaggal kapcsolatban. Céljaink –– A tananyag feldolgozása után Ön legyen képes a különféle internetes szolgáltatások használatára, azokat hatékonyan tudja alkalmazni akár hétköznapi, valós környezetben, akár mindennapi tevékenységében. –– Az internetes keresések ismert vagy alkalmazott „technikáinak” összegyűjtése, azok szintetizálása, a szükséges elméleti tudnivalók elsajátítása. A találati lista hatékony elemzése. A különféle regisztrációk megismerése, veszélyek feltárása. –– Üzleti célú internetes szolgáltatások megismerése, azok igénybevétele. Legyen tisztában a személyes adatok kezelésének kérdéseivel, azok megadásának jelentőségével, az adatbiztonsággal. –– Ismerjen meg online adatbázisokat, tudja használni, célszerűen alkalmazni azokat. –– Legyen fontos Önnek a letöltési, a szerzői jogok tiszteletben tartása. –– Álláskeresési praktikák, tapasztalatok megosztása, egymás segítése, csoportos munka. Követelmények A tananyag elsajátítása után: –– Ismerje a kulcsszavas keresést, legyen képes keresni az interneten kulcsszavak, operátorjelek, szűrők segítségével, használatával. Tudja értelmezni és felhasználni a találati listát. –– Legyen tisztában a tematikus keresőkkel, azok használatával. Tudjon eligazodni az ilyen oldalakon. Tudja használni a kombinált keresőket is. –– Tudja alkalmazni a fönti keresési módszereket olyan site-okon is, amelyek a kétféle keresést kombinálják. –– Legyen tisztában az internetes regisztráció szerepével, fontosságával, a személyes adataik megadásának jelentőségével, azokra fokozottan ügyeljen. Legyen képesek regisztráció elvégzésére, legyen tisztában a különféle jogosultságaival. –– Ismerjen többféle internetes szolgáltatást, legyen jártas azok használatában, tudja alkalmazni a már megismert regisztrációs folyamat lépéseit. Legyen igénye személyes adatai védelmére, a szolgáltatás igénybevétele esetén a folyamat nyomon követésére. –– Ismerjen távoli adatbázisokat, azok gyakorlati hasznát fel tudja használni mindennapi tevékenységei során. PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

5

–– Sajátítsa el a különféle (legális) letöltéshez szükséges ismereteket, legyen tisztában az ide kapcsolódó protokollokkal, etikus magatartásformákkal, veszélyekkel. –– Ismerjen internetes álláskeresőket, legyen képes azok használatára, legyen tisztában az ilyen portálok szerepével, fontosságával. –– Fontos, hogy megismerje az alapvető szerzői jogokat, tartsa tiszteletben azokat internetes tevékenységei alkalmával. Jelmagyarázat A tanulói jegyzetben a tananyag fontos elemeit, a példákat és a tanulási tippeket különböző ikonok jelölik. Ikon

Jelentés A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvassa el, így megismeri a fejezet fókuszpontjait.

Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez.

Az ikon mellett olyan gondolatébresztő, kérdéseket, felvetéseket, problémákat talál, amelyek megválaszolásával elmélyülhet a témában. Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekességeket, példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat talál.

6


I/13. évfolyam

Keresések, regisztrációk Ebben a fejezetben célunk az internetes keresések ismert vagy alkalmazott „technikáinak” összegyűjtése, azok szintetizálása. Szükségünk van az elméleti tudnivalók elsajátítására. Konkrét keresések indítása, a találati lista hatékony elemzése is feladataink része lesz. Sort kerítünk a különféle regisztrációk megismerésére, a veszélyek feltárására.

Alapfogalmak (Egy kis ismétlés!) Az alábbiakban áttekintjük azokat a fogalmakat, amelyekre feltétlenül szükség lesz a keresések során. (Beszéljünk egy nyelven!) a) Az internet: egy, a TCP/IP protokollra épülő, ügyfélkiszolgáló felépítésű, nyilvános, világméretű hálózat, amely a Föld különböző pontjain található számítógépek, kisebb hálózatok összekapcsolódásával jött létre. b) WWW [World Wide Web, röviden web (háló)]: Az internet könnyebb használatához kifejlesztett alkalmazás, amely grafikus felületet biztosít a felhasználók számára, ma az elérhető szolgáltatások közül legismertebb és legelterjedtebb. Gyakorlatilag hiperszöveges oldalak webkiszolgálókon megjelenő halmaza, amelyek hivatkozásokkal kapcsolódnak össze. c) Hiperszöveg: olyan speciális, szöveg alapú dokumentum, ami hivatkozásokat is tartalmazhat, amelyeket az ún. HTML (HyperText Markup Language) nyelven szerkesztenek. A HTML a weblap megjelenését írja le a böngésző számára. (Egy HTML fájl egy weblapnak felel meg.) d) Link: a weblap része, egy szöveg vagy kép egészéhez vagy részéhez, illetve nyomógombhoz hozzárendelt hivatkozás (egy „egérérzékeny” pont), amelynek segítségével egy másik weblapra (ami lehet a kiszolgálón, egy másik kiszolgálón, megjelenhet egy lista menthető fájlokkal, egy e-mail cím, ahova írhatunk stb.) lehet eljutni. A hivatkozás általában grafikusan meg van jelölve (pl. aláhúzással, más színnel kiemelve), felette az egérmutató általában kézzé alakul. e) Weboldalak: a WWW dokumentumai (alapegységei), szöveget, képet, hangot és mozgóképeket egyaránt tartalmazhatnak. –– Formázott szöveg: hasonlóan készül el, mint a szövegszerkesztőnél, lehetőségünk van a betűméret, betűtípus, a szín, az igazítás vagy a tabulátorok beállítására. –– Képek: többnyire jpg, gif és png típusú képeket helyeznek el, mert a böngészők ezeket más programok megnyitása nélkül is képesek megjeleníteni. Önállóan, a weblaptól függetlenül menthetők. –– Űrlapelemek: a felhasználótól való adatbekérésre szolgálnak. Lehetnek: kitölthető szövegmezők, jelölő négyzetek, lenyíló listák, választógombok. Parancsgomb segítségével küldhetjük el az adatokat, a küldés után azokat visszavonni nem lehet (egy részüket esetleg később módosíthatjuk). –– Keretek: a böngésző munkaterületét részekre osztják, így szokás elkülöníteni a menüt és a hozzá tartozó információkat. f) Webhely (website): valamilyen közös jellemző (tartalom, forma, készítő stb.) alapján összekapcsolt weblapok összessége. g) Honlap (homepage): egy cég, személy vagy társaság webhelyének az első, kezdő oldala, tartalomjegyzéke. Általában itt találjuk a webhely főmenüjét, ahonnan elindulva megtekinthetjük a webhely többi oldalát. h) URL (Uniform Resource Locator): (webcím) a webbel egyidős megoldás az erőforrások azonosítására, a webhelyek eléréséhez szükséges egységes hálózati cím. Általános szerkezete: protokoll:// kiszolgáló/elérési út/fájlnév. (A kiszolgáló a kiszolgáló tartományneve, vagy IP címe, pl. www.

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

7

petriktiszk.hu; az elérési út ahhoz a könyvtárhoz tartozik, amelyikben a weblap található; a fájlnév a weblap fájlneve.) i) HTTP (Hypertext Transfer Protocoll): ez teszi lehetővé a szolgáltatóról a hipermédiás dokumentumok letöltését és használatát. A titkosított adatátvitelhez a HTTPS protokollt használják. Szinte az összes mobil telefonon a WAP (Wireless Application Protocol) segítségével elérhetőek a megfelelően szerkesztett weboldalak. (Megjegyzendő azonban, hogy erősen lebutított a böngészési funkciója, és sokak szerint igazából nem lett túl sikeres, nehézkes, körülményes a használata.) Ma már egyre több telefonon fut mobil böngésző, amely http-t használ. Kérdések 1. 1. Mi a különbség a honlap és a webhely között? 2. Hogyan keresne a Petrik TISZK honlapján olyan hivatkozásokat, amelyek a webhelyen belülre mutatnak, illetve olyanokat, amelyek külső címekre hivatkoznak?

A böngészőprogram Olyan ügyfélprogram, amely képes a különböző programozási nyelveken, illetve a html kódban megírt weboldalak megjelenítésére, kiegészítő szolgáltatásokkal való használatára. Programok: Internet Explorer, Mozilla Firefox, Google Chrome, Opera, Galeon, Safari. Alapfeladatok (böngészés, szörfözés) –– megadjuk (begépeljük) a címsávba a weboldal URL címét. –– A program először megkeresi és betölti a szolgáltató által beírt webcímhez tartozó fájlokat, –– majd értelmezi a letöltött fájlokban levő kódokat, és megjeleníti az adatokat a képernyőn. Kényelmi szolgáltatások –– Navigálás a böngészőben, a már meglátogatott oldalak között. Ennek lehetőségei: •• Ugrás vissza: a böngésző legutóbbi elindítása óta meglátogatott oldalak közül az utolsóra ugrik (általában lehetőség van egy legördülő listából az oldalak közül választani is (beállítástól függően). •• Ugrás előre: a visszalépés előtti weblapra kerülünk. •• Ugrás a kezdőlapra, a böngésző megnyitásakor megjelenő weboldalra •• Könyvjelzők (kedvencek) használata: olyan általunk megjelölt weboldalakat látogathatunk meg, amelyek címét a látogatás idejétől függetlenül tároljuk. •• Előzmények használata: a legutóbbi néhány napban (beállítástól függően) a böngésző megőrzi a meglátogatott weboldalak címét. •• Ha elkezdjük beírni a címet, akkor a böngésző automatikusan kiegészíti azt, így nem kell végig beírnunk. •• Egy legördülő listából kiválaszthatjuk napi bontásban a meglátogatott oldalak közül a kívánt oldalt. –– A weblap megjelenítését a megfelelő ikon vagy menüpont segítségével leállíthatjuk, frissíthetjük. –– Üres lapok használata, pl. kezdőlapnak. –– Keresés a weblapokon: adott szöveget kereshetünk, a szövegszerkesztőben megszokott módon –– A megjelenítendő weblapot egy új ablakban vagy egy új lapon is megnyithatjuk

8


I/13. évfolyam

Műveletek a weblapokkal –– Letöltés: letöltésről beszélünk, ha a webkiszolgálóról bármi a munkaállomásra kerül (akár csak megjelenítés céljából). –– Mentés: mentésről akkor beszélünk, ha a kiszolgálón található fájlokat a munkaállomás valamely háttértárolójára mentjük. –– Menthetjük •• magát a weblapot, ilyenkor csak az aktuális oldalnak megfelelő HTML kódú fájl kerül a háttértárolóra, a hozzátartozó képek, hangok stb. nem, így a későbbiekben a fájlt megnyitva, azok nem fognak megjelenni; •• a teljes weblapot a tartozékaival (elemeivel), amelyek általában egy külön könyvtárba kerülnek (a hivatkozásokhoz tartozó többi oldal nem kerül mentésre, több weblap letöltéséhez speciális letöltő program szükséges); •• egy képet a weblapról; •• a weboldal egy kijelölt részét vágólap segítségével; •• egy fájlt, amit rendszerint egy hivatkozással (letöltés) tehetünk meg. –– Másolás: a weblap szövegének egy részletét vagy az URL címét a vágólap segítségével másolhatjuk át egy másik alkalmazásba. –– Küldés e-mailben: az alapértelmezett levelezőprogram segítségével elküldhetjük a teljes oldalt vagy annak az URL címét. –– Nyomtatás: a szokásos beállítások (papírméret, margó stb.) beállítása után kinyomtathatjuk a teljes lapot, a kijelölt részt vagy az aktuális keret tartalmát. Nyomtatás előtt érdemes megnézni a nyomtatási képet, hogy ellenőrizhessük, valóban az kerül nyomtatásra, amit szeretnénk. –– Bizonyos (régebbi) verziók (Mozilla) a weblapok szerkesztésére is lehetőséget adhatnak A böngészőben elvégezhető beállítások –– A kezdőlap címének megadása •• A beállítások menübe begépeljük a címet. •• A beállítások menüben megadhatjuk, hogy az éppen aktuális oldalt tegye kezdőlapnak. •• A weblap felajánlhatja, hogy tegyük őt kezdőlapnak. –– Előzmények kezelése •• Beállíthatjuk, hogy hány napig őrizze meg a meglátogatott oldalak címét, illetve hogy hány oldalt őrizzen meg. •• Törölhetjük az előzményeket. –– Kedvencek (könyvjelzők) kezelése •• A könnyebb áttekinthetőség kedvéért létrehozhatunk egy könyvtárszerkezetet. •• Az adott oldalt felvehetjük a kedvencek közé, illetve törölhetjük onnan. –– Megtekinthetjük a weblap meglátogatásának utolsó dátumát (az Előzményekben). –– Ideiglenes internetfájlok kezelése •• Megadhatjuk az ideiglenes fájlok által betölthető lemezterület nagyságát és a letöltés könyvtárát. •• Törölhetjük, illetve letilthatjuk az ideiglenes fájlokat. –– Süti (cookie): olyan szövegfájl, amelyet a böngésző a gépre ment, hogy a webkiszolgáló bizonyos adatainkhoz hozzáférhessen, ezekkel segítve az oldal legközelebbi betöltését, testre szabását. Ezek fogadása letiltható. –– Előugró ablakok: egy weblap meglátogatásakor megjelenő, többnyire reklámcélú ablakok, amelyeket le lehet tiltani. Ugyanakkor vannak hasznos előugró ablakok (párbeszédpanelek), pl. letöltéshez, e-mail küldéshez. –– A weboldalon található képek megjelenítése is letiltható pl. az oldal letöltésének meggyorsítása érdekében.

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

9

–– Adatvédelmi, biztonsági beállítások (pl. tartalmi tiltások). –– A weblap megjelenésének beállításai (színek, betűtípusok, betűméret, kódlap, nyelvek stb.). Jelentős probléma, hogy a felhalmozódott információmennyiségben egyre nehezebb eligazodni, ezért jogos igény merült fel az eligazodás megkönnyítésére: az ún. keresőszolgáltatások bevezetésére. Kérdések 2. 1. Miben különbözik az Ön által (leggyakrabban) használt böngésző egy másiktól (felépítés, funkciók, gyorsaság)? 2. Hogyan törölné az Ön által használt böngésző előzményeit? 3. Ha valaki megkérdezné Öntől, milyen böngészőt javasol, melyiket ajánlaná, és miért?

Keresőszerverek Az interneten ma már számos olyan speciális keresőszerver működik, amelyek igyekeznek a web minél nagyobb részét feltérképezni, és a megtalált oldalak adatait tárolni. Emellett olyan keresőprogramot is futtatnak, amelyet a webhely látogatói a saját böngészőjükből vezérelhetnek. A keresőszerverek lehetővé teszik, hogy az interneten különféle szempontok alapján információkat keressünk. A keresőszerverek különösen nagy teljesítményű számítógépek, amelyeket különböző szolgáltatók tartanak fenn. Egyes típusai témakörök szerint, míg mások az internetes oldalak szövege alapján keresnek. A keresőszerverek adatbázisokat építenek fel az oldalakból, és indexelik azokat. A keresőszervereknek két fajtáját különböztetjük meg, a témakör szerinti keresőket, valamint a tartalom szerinti keresőszervereket. A tartalom szerinti keresést végző szervereket keresőgépeknek is nevezzük. Egy dolgot több keresőben is érdemes megnézni, mert azok adatbázisa más-más eredményt adhat, vagy még szélesebb körből juthatunk a keresett információhoz

Típusok a) Kulcsszavas keresők: a keresett adatra, információra jellemző szó, illetve szöveg alapján végzik a keresést. Pl. www.google.com, www.bing.com, www.yahoo.com, www.altavista.com, www.szorcs. hu, www.altavizsla.hu. b) Tematikus kereső: egy többszintű, hierarchikusan rendezett tematikus rendszer (internet-katalógus), amiben téma szerint, egyre szűkülő körben kereshetünk információkat. Pl. www.hudir.hu c) A kettőt kombináló oldalak: www.excite.com, www.lycos.com d) Egyéb keresők: –– Metakeresők: szétküldik a kérdést különböző keresőknek (be lehet állítani, hogy melyiket használják), és a bejött adatokat rendezik, a találatokat közös listán jelenítik meg, pl. http://www.ariadnet. hu

10


I/13. évfolyam

–– Gyűjtőkörű keresők: egy jól (pl. földrajzilag) elhatárolt területen (egy adott országban, kontinensen, nyelvterületen) vagy dokumentumtípus szerint (zenék, videók, képek) keresnek, pl. YouTube. A nagyobb keresőknél erre a típusú keresésre külön „fülek” vannak. –– Speciális keresők: www.startlap.kereso.lap.hu (ami a keresőket gyűjti össze), az ún. induló oldalak pl. www.startlap.hu (ami a weboldalakat gyűjti össze tematikusan, egy-egy témakörhöz kapcsolódva). Kérdések 3. 1. Mi a különbség, és mi a hasonlóság a kulcsszavas, illetve a tematikus kereső között? 2. Használt-e már speciális keresőket, ha igen milyen, milyen céllal? Feladatok 1. 1. Tanulmányozza az ebben a fejezetben megismert keresőoldalakat! Keressen zenéket, információkat egy közeli, nevezetes eseménnyel kapcsolatosan! 2. Próbáljanak ki egy kombinált keresőt pl. www.lycos.com! 3. Szeretne moziba menni a hétvégén barátjával. Keresse meg, hol és milyen filmeket játszanak! Mit ajánl? Hogyan és hol találta meg? Válasz: ...................................................................................................................................................

A kulcsszavas keresés módszere Először választunk egy számunkra megfelelő keresőoldalt a böngészőnkben (pl. www. google.hu). A keresendő dologgal kapcsolatosan megadhatunk egy szót (kulcsszó) vagy egy több szóból álló szöveget (keresőkifejezés), amit a keresőmezőbe kell beírnunk, majd az ENTER leütésével, illetve, a Keresés (Search) gombra való kattintással indíthatjuk el a keresést. A keresést a szerverre telepített ún. keresőrobotok végzik el, amelyek egyfolytában pásztázzák a webet és folyamatosan építik, frissítik a keresőszolgáltatás adatbázisát. A kulcsszavas keresés kérésének elküldése után nem a keresőrobotok, hanem egy másik szoftver a robotok által készített adatbázisban keres, és onnan adja a találatot, az ún. találati listát.

A találati lista a) Általában a talált oldalak számát, a keresési időt és a találati lista első néhány elemét tartalmazza. b) A találatokat egyezőség, illetve időrendi sorrendbe szokás rendezni. c) Egy megtalált dokumentum esetén kiírja a címét, a webcímét, a terjedelmét (adatmennyiségét), a megjelenés dátumát, a kifejezés helyét. A találati lista elején azok az oldalak vannak, amelyek leginkább megfelelnek az indított keresésnek. Ha mégsem találjuk meg a keresett információt, alkalmazzuk a lentebb említett operátorok valamelyikét!

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

11

Egyszerű keresés Egy szót (lehetőleg a ragozatlan alakot) adjunk meg; finomítani lehet a rokon értelmű szavak megadásával is

Összetett keresés A kulcsszavakból a műveleti jelek (operátorok) segítségével kifejezéseket képezünk, ezzel pontosítjuk, finomítjuk a keresést, ezt gyakran űrlap segítségével adhatjuk meg. a) * operátor: tetszőleges karaktert helyettesít (töredékszó használata), pl. játék*, minden olyan szó szerepelhet benne, ami a játékkal kezdődik. b) + operátor: amelyik szó elé beírjuk, annak mindenképpen szerepelnie kell a találatban. c) And operátor: amelyik két szó között szerepel, annak mind a kettőnek rajta kell lennie a megkeresett oldalon. d) A – jel vagy a Not operátor: az utána szereplő szó nem szerepelhet egyik dokumentumban sem. e) Or operátor: amelyik két szó között szerepel, azok közül valamelyiknek szerepelnie kell dokumentumban. f) Az „” jelek közé írt szövegnek pontosan kell az oldalon szerepelnie.

Szűrők használata Finomíthatjuk a keresést ún. korlátozó, szűkítő feltételek megadásával is. –– Dátum szerint: a megjelenés idejét korlátozza. –– Ékezet nélküli: nem tesz különbséget az ékezetes és a nem ékezetes betűk között. –– Nyelv szerinti: csak az adott nyelvű dokumentumokat jeleníti meg. –– Csak a weblap címében (URL) keres. –– Csak a dokumentum címében (title) keres. A kulcsszavas keresők előnyei: –– Gyorsak. –– Nagy adatbázissal rendelkeznek. –– Mindig a legfrissebb információkat találják meg. –– Csak valóban működő oldalakat találnak. A kulcsszavas keresők hátrányai: –– Néha több ezer oldalt is kaphatunk eredményül, ezért időigényes az áttekintése. –– Nem minden találati oldal felel meg a keresés eredeti céljának. –– Drága az üzemeltetése, ezért sok a reklám, a szponzorált oldal (ezek lesznek legelöl a listában). Tekintse meg a kulcsszavas keresésre, valamint a szűrőoperátor használatára vonatkozó INFO13_VID1_01 videót!

12


I/13. évfolyam

Feladatok 2. 1. Végezzen keresést a Szent István, illetve Szent -István szavakra egy kulcsszavas keresőben! Hasonlítsa össze a kapott találati listákat! Írja le a tapasztalatait: ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 2. Keressen a Petrik TISZK honlapján tagiskolákat! Válasszon ki egyet ezek közül, majd keresse meg a névadó életrajzát egy kulcsszavas, illetve egy tematikus keresőben! Milyen keresőket használt? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................

A tematikus keresés módszere A témakör szerinti keresésnél a lapok üzemeltetői kategóriákba rendezik a weboldalak címeit. Ezt a munkát emberek végzik, így sokkal pontosabbak az információk, de kevésbé hatékony, illetve lassúbb az adatbázis kialakítása. Lehetőség van arra, hogy a weboldal üzemeltetője kérje az oldal felvételét az általa meghatározott kategóriába. A dokumentumok adatai tartalmuk alapján vannak csoportosítva, a főcsoportokban (kategóriákban) minden téma további altémákat tartalmaz. Mindaddig haladunk egyre beljebb, amíg el nem érünk a kiválasztott dokumentum szintjére. A rendszerezés nem egységes, ahány katalógus, annyiféle rendszer. Az osztályozás alapja lehet: a) Főcsoportok a közismert szakcsoportok, az alcsoportok ezek részterületei, pl. történelem → középkor → Európa → Magyarország → Mátyás uralkodása → a Fekete sereg b) Ismeretterületek szerinti csoportosítás, pl. közlekedés → repülőgép → légitársaságok → menetrend → helyfoglalás, jegyvásárlás c) Földrajzi rendszer, pl. országok szerinti elrendezés d) Dokumentumtípusok szerinti rendszer, pl. zene, kép, hangoskönyv e) Könyvtári ETO rendszer Közös jellemzők: –– Az alcsoportok gyakran betűrendben jelennek meg. –– A dokumentumokat a hasznosságuk alapján értékelik (1–5)

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

13

–– A tematikus keresést ki lehet egészíteni (pl. a kategórián belüli) kulcsszavas kereséssel. Előnye: pontosabb az egyezés az eredményben. Hátránya: kevesebb a találatok száma. A jövő: A keresők fejlesztése abba az irányba halad, hogy a program képes legyen felismerni a kérdő mondatot, majd az ebben megfogalmazott problémára a konkrét választ keresi meg. (Tehát nem olyan mondatot, amelyben a feltett kérdés szerepel!) Tekintse meg a tematikus keresés bemutatására vonatkozó INFO13_VID1_02 videót! Kérdések 4. 1. Mi a különbség és mi a hasonlóság a kulcsszavas, illetve a tematikus kereső között? 2. Használt-e már tematikus keresőket? Ha igen, milyet, milyen céllal? Feladatok 3. 1. Keressen az I. vagy a II. világháborúval kapcsolatos oldalakat egy tematikus keresőben! 2. Keressen a Petrik TISZK honlapján tagiskolákat! Válasszon ki egyet ezek közül, majd keresse meg a névadó életrajzát egy tematikus keresőben! Milyen kereső(ke)t használt? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 3. A Praktiker barkácsáruházban szeretne ütvefúrót venni. Keressen rá az áruház weboldalán kulcsszavas, illetve tematikus keresési módszerrel! Milyen különbségeket vett észre? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................

14


I/13. évfolyam

Regisztráció az interneten A regisztráció olyan folyamat, amely során valamely szolgáltatás igénybevételére jogosultak leszünk. Ez lehet például valamilyen banki szolgáltatás, internetes levelezés böngészőn keresztül, de egy (web-) áruház vásárlójává is regisztráció után léphetünk elő. Sokszor valamilyen program használata szintén regisztrációhoz kötött. A regisztrációs folyamat során személyes adataink közül általában nevünket, e-mail címünket, egyéb elérhetőségünket, felhasználói (nick) azonosítónkat kell megadni. A szolgáltatás eléréséhez szükséges jelszót vagy nekünk kell megadni, vagy a szerver küldi el e-mailben, utóbbi esetben azonban célszerű az első belépés után megváltoztatni. Ügyeljünk arra, hogy túlságosan sok személyes adatot ne adjunk meg. Azokon az oldalakon, ahol fizetni is szeretnénk vagy pénzutalásainkról rendelkezünk, soha nem kérhető a bankkártya PIN- kódja, nincs olyan hivatalos oldal, amely e kód megadására kérheti a felhasználót! A biztonságos oldalak státuszsorában egy zárt lakat jele található. Személyes oldalakra érve a böngészőprogram figyelmeztet az adatmegadás veszélyeire (feltéve, hogy a megfelelő biztonsági szint van bekapcsolva). Regisztrációt kezdeményezni általában a belépés jele mellett található Regisztráció linkre történő kattintással lehet. Majd egy „varázsló” vezet minket végig a folyamaton. Kövessük az utasításokat, ha úgy érezzük, csak a kötelező adatokat adjuk meg. A regisztrációról és az ez utáni egyéb felhasználói műveleteinkről (vásárlás, utalás stb.) elektronikus levélben kapunk tájékoztatást. Kezeljük bizalmasan személyes adatainkat, mások adataival semmiképpen ne éljünk vis�sza! Jelszavainkat ne adjuk meg senkinek, mert könnyen ellenünk fordíthatják, akár kárunk is származhat belőle! Mindig tartsuk be a netikettet: csak valós adatokat adjunk meg! Tekintse meg a regisztráció bemutatására vonatkozó INFO13_VID1_03 videót! Kérdések 5. 1. Milyen internetes regisztrációkat ismert meg? 2. Mire kell odafigyelnie a regisztráció során? Feladatok 4. 1. Hozzon létre egy internetes levelezőfiókot (pl. a gmail vagy a hotmail oldalán) saját használatra! Próbaképpen küldjön levelet az adott csoportbeli osztálytársainak! 2. Keressen információkat (életrajz, képek) Petrik Lajosról! Másolja a kapott adatokat egy Word dokumentumba, majd küldje el egy osztálytárs e-mail címére!

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

15

Üzleti célú internetes szolgáltatások Ebben a fejezetben a már megismert és elsajátított keresési technikák segítségével egy speciális területen fogjuk alkalmazni tudásunkat. Az üzleti célú felhasználások közül az internetes vásárlást, valamint a banki szolgáltatások használatát nézzük meg közelebbről, kitérve az adatbiztonság, ‑védelem fogalmára is. Gyakorlati feladatokon keresztül egyes szolgáltatások (vásárlás, banki tevékenység) használatát részletesen elemezzük. Mit tekintünk üzleti célú szolgáltatásnak az interneten? Az internet alapszolgáltatásai (böngészés, levelezés, FTP, IRC, Telnet, csoportmunka stb.) mellett fontos alkalmazási terület minden olyan tevékenység, amely valamilyen irányú pénzmozgást eredményez, vagy ilyen folyamatot készít elő. A vállalkozások, cégek, magánszemélyek és egyéb szervezetek azért használják az internetet, mert egyrészt hasznos szolgáltatásokat nyújt számukra, illetve az általuk kínált szolgáltatásokat egyszerűbben, kényelmesebben, gyorsabban érhetik el az ügyfelek, kommunikációs partnerek. Az utóbbi években fontos ügyviteli rendszerek, online áruházak, banki szolgáltatások stb. kerültek (és kerülnek folyamatosan) az internetre. A szervezetnek el kell dönteni, hogy üzleti terve vagy informatikai stratégiai terve alapján támogatja-e vagy nem az internetalapú szolgáltatásokat. Úgy is mondhatjuk, hogy a szervezet mérlegelés után, az üzleti megfontolások figyelembevételével, meghatározza a stratégiáját, majd – tekintettel a kapcsolt szolgáltatásokat is – dönt a költségekről és egyéb tényezőkről. A szolgáltatást igénybe vevő ügyfél tájékozódik az interneten, a szerint, hogy mire van szüksége (pl. vásárlás), amihez hasznos segítséget nyújtanak a keresési lehetőségek. Miután megtalálta a kívánt oldalt, a legtöbbször regisztráció után, kellő körültekintéssel hozzáláthat az internetes tevékenységhez. (Hogy mire kell odafigyelnünk, arról később lesz szó, részletesen!) Tekintsünk át néhány konkrét szolgáltatást részletesen, példával illusztrálva!

Online vásárlás. webáruház használata Az online vagy internetes vásárlás Az internetes vásárlás olyan típusú szerződésforma, amelyben eladó és vevő egyszerre nincs jelen a szerződés megkötésekor. A vevő az eladó (más néven szolgáltató) által üzemeltetett, fenntartott virtuális vásártérben (webáruház, online áruház, e-bolt, webshop stb.) rendeli meg a terméket. A rendelés, amelynek véglegesítése előtt regisztráció szükséges, viszonylag hosszabb folyamat. Az ügyfél belép a weboldalra, böngészőn keresztül kiválasztja a terméke(ke)t, amelyet egy virtuális bevásárlókosárba helyez. A kosár tartalmát frissítheti, megadja a fizetési és szállítási módot, leadja/befejezi (véglegesíti) a megrendelést. A vásárláshoz mindenképpen az eladó által küldött visszaigazoló elektronikus levél tartozik. Magyarország – az Európai Unió tagjaként – jogszabályban rögzíti az internetes vásárlási szerződéseket, gyakorlatilag ugyanolyan jogi következményekkel ruházva föl azokat, mintha a szerződés aláírással vagy szóbeli megállapodással jött volna létre.

16


I/13. évfolyam

Az internetes vásárlás előnyei Kétségtelen, hogy rengeteg időt, utánajárást, ezzel energiát takarítunk meg, ha gyakorlatilag a lakásból ki sem mozdulva vásárolunk. Nem akadály a nagy távolság (akár az ország más részéről vagy külföldről is rendelhetünk), vagy ha (pl. betegség miatt) mozgásunkban korlátozattak vagyunk. A webáruház mindig nyitva van, arról nem beszélve, hogy személyesen fel sem kell keresni az üzletet. Nagyon hasznos, hogy a megrendelés teljesítése történhet a munkahelyre, ezt gyakran az üzemeltetők javasolják is, így nem kell a futárt hívogatni az áru átvétele miatt. A termékek általában személyesen is átvehetők, ami főleg akkor előnyös, ha többe kerül a kiszállítás, mint maga az áru. Az internetes árak összehasonlíthatók: létezik olyan weboldal, amely ezt a szolgáltatást nyújtja.

Hátrányok, kockázatok, veszélyek Az online vásárlások egyik legnagyobb hátránya, hogy a vevő egy virtuális áruházban vásárol, így nem tudja kézbe venni, kipróbálni a terméket. Hiába tesznek a webáruházban termékismertetőt az áruhoz, sokszor éppen az lehet fontos, ami kimaradt a felsorolásból. (Ezért, ha van rá mód és szükséges, vásárlás előtt egy üzletben vegyük szemügyre a vásárolni kívánt terméket.) Az is kockázatot jelent, hogy a webshop ténylegesen létezik-e, joga van-e a tevékenység végzésére. Mindezek annak az egyenes következményei, hogy a vevő és az eladó ténylegesen nincsen jelen a vásárlás során, sokszor éppen a meggondolatlanság a bonyodalmak forrása. Veszélyt jelent még a bizonytalan eredetű termékek dömpingje a világhálón: gyógyszereket, étrendkiegészítőket (különösen idegen nyelvű spamekben kínáltan) semmi esetre sem vegyünk az interneten. Az érvényben lévő jogszabályok védelmet biztosítanak a fogyasztók számára a távoli vásárlások, üzletkötések során (garanciák, csereszabatosság, megfontolási idő biztosítása, elállás a vásárlástól stb.). Ugyanakkor kötelezettségeket rónak a webáruház üzemeltetőjére: részletes és pontos tájékoztatást kell adnia a vásárlásokról, a termékekről, a fizetési és szállítási feltételekről, az átvétel utáni jogok érvényesítéséről. Olyan webboltban ne vásároljunk, amelyik nem tünteti föl a saját elérhetőségét, nem biztosít kapcsolatot a vásárlóval, a felhasználóval.

Fontos teendők a vásárlás, megrendelés előtt Figyeljünk oda az alábbiakra! –– Szerezzünk be információkat: termékről, webáruházról; –– nyissunk ingyenes (web alapú) levelezőfiókot (a spamek ellen); –– lehetőleg végezzünk próbavásárlást. Mielőtt megrendeljük a termék(ek)et, próbáljunk meg minél több információt gyűjteni a webbolt üzemeltetőjéről, a vásárlási, fizetési és szállítási feltételekről. Hasznos lehet, ha a megvenni kívánt terméket egy (nem web-) áruházban kézbe tudjuk venni, ki tudjuk próbálni. (Az internetes megrendelést azért választjuk mégis, mert pl. kedvezményt kapunk az árból, és a legtöbbször találunk olcsóbb terméket.) Tehát mindig szánjunk elég időt a vásárlás előzményeire, a honlapon hozzáférhető általános szerződési feltételek elolvasására, hogy később ne érjen bennünket meglepetés. Célszerű, ha a vásárlási feltételeket végigolvassuk, nem csak átsiklunk fölötte, hiszen fontos információkat tartalmaznak, és a mi érdekeinket is védik. Nem árt, ha ki is nyomtatjuk (sőt, le is menthetjük). Ezzel később igazolni tudjuk, milyen feltételekkel jött létre a szerződés (még, ha esetleg utólag változtattak is azon). Ha nem szeretnénk sok kéretlen elektronikus levelet (ún. spamet) kapni, akkor célszerű valamilyen web alapú levelezőt (pl. freemail, gmail, hotmail, citromail) használni vagy nyitni, hiszen ezek eleve végeznek ilyen irányú szűrést. Ez annak ellenére is jól jöhet, ha a webáruház ígérete szerint biztonságosan kezeli személyes adatainkat. PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

17

Ha az internetes üzlet megnyerte tetszésünket és később is szándékozunk itt vásárolni, akkor egy olcsóbb termékkel célszerű próbavásárlást végezni, így tájékozódhatunk a vásárlási, fizetési, szállítási feltételek betartásáról.

Az online vásárlásokra vonatkozó fontosabb jogszabályok „A szolgáltatóra vonatkozó adatokról és az elektronikus szerződéskötés lépéseivel kapcsolatban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény tartalmaz rendelkezéseket, az elállási jog gyakorlásának részletes feltételeit a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Természetesen az internetes vásárlásokra is vonatkoznak a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései.”1 Ha másik országban található site-ról vásárol, ellenőrizze, hogy milyen törvények vonatkoznak az Ön által kötendő szerződésre. Ha a terméket egy másik országból szeretné megrendelni, megvenni, és a szerződésre annak az országnak a törvénykezése érvényes, probléma esetén az ügy nehezen rendezhető. Figyeljen arra is, hogy az ilyen irányú beszerzéseknek anyagi vonzatai (vám, adó) is lehetnek. Most nézzünk meg részletesen egy konkrét példát az internetes vásárlásra! (Megtekintheti a folyamat bemutatására vonatkozó INFO13_VID2_01 videót is!) Telefonkészülékünkhöz szeretnénk memóriakártyát vásárolni. A készülék leírása, használati útmutatója nincs birtokunkban, csak az internet áll rendelkezésre a tájékozódásra. Tegyük fel, hogy telefonunk típusa Nokia 5610. 1. Először keressünk rá, milyen memóriakártya való a telefonunkba. Navigáljunk böngészőnkkel a www.telefonguru.hu oldalra, majd a Telefonok link alatt a Nokia típusnál kattintsunk az 5610-re! A paramétereknél a memória bővíthetőségnél microSD kártyatípust találunk. 2. A www.argep.hu oldalon a kereséshez írjuk be a „microsd” kulcsszót, majd a keresés elindítása után megjelenő listáról válas�szuk ki a nekünk megfelelő tárolókapacitású eszközt! (Figyeljünk arra, hogy nem mindegyik telefon támogatja a HC – High Capacity – típusú kártyát, az 5610 sem!) Példánkhoz a „micro SD-Card 2GB” jelű eszközt választjuk. 3. A kártya típusára vagy a jelére kattintva részletesebb ismertetőt, valamint ár szerint rendezett összehasonlító listát kapunk. Innen kiválasztjuk a számunkra leginkább megfelelőt (ne csak a legolcsóbbra figyeljünk, sokat számít az is, hogy vásároltunk-e már az adott helyen, milyenek az egyéb tapasztalatok, szállítást kérünk-e, az áruház hol található stb.). Példánkban az ElectroMade üzletét választottuk. 1 Forrás: nfh.hu (2009. 09. 27.)

18


I/13. évfolyam

4. Ha regisztrált felhasználók vagyunk, lépjünk be, ha nem, regisztráljuk magunkat (a bal oldalon). Belépés után tegyük a Kosárba a terméket, majd, mivel többet, illetve mást nem veszünk, kattintsunk a bal oldalon az Ugrás a bevásárlókosárhoz linkre! Ezután még mindig módosíthatunk a rendelésünkön. Ha minden rendben, akkor a Pénztárra kattintás következik. 5. Itt először a szállítási módot adhatjuk meg, majd a Továbbra kattintva az alábbi fizetési módok egyikét jelöljük meg: (ha a termék ára alacsony, példánknál a vásárlás idején 2000 Ft, érdemes a személyes átvétel mellett dönteni).

 Utánvétes fizetés Budapesten belül, három munkanapos kiszállítási határidővel (+ 600 Ft (bruttó))  Utánvétes fizetés Budapesten belül, egy munkanapos kiszállítási határidővel (+ 1000 Ft (bruttó))  Postai utánvét 5000 Ft alatti termék esetén (+ 1000 Ft (bruttó))  Postai utánvét 5001–10000Ft. közötti, max. 1 kg termék esetén (+ 1300 Ft (bruttó))  ROYAL SPRINT Futár Szolgálat, utánvétes fizetés, törékeny és érték biztosított, egy munkanapos szállítással (+ 1400 Ft (bruttó))

 GLS Futár Szolgálat utánvéttel, 1 munkanapos szállítással, max. 2 kg-ig (+ 1700 Ft (bruttó))  Személyesen veszem át a rendelésemet az üzletben. 6. Utolsó lépésként a rendelést jóváhagyása történik, mely előtt megadhatunk személyes üzenetet pl. az átvételre, szállításra vonatkozóan. 7. Ha elküldtük rendelésünket, akkor ezt a szerver nyugtázza, majd a megadott e-mail címre értesítőt kapunk a megrendelésről.

A megrendelés nyomon követése Megrendelésünk után elektronikus levélben értesítést kapunk, ha a terméket átvehetjük, illetve ha a termék beérkezésére várni kell, arról, hol tart éppen a megrendelésünk. Fontos lehet tehát a postaládánk figyelése, mert vannak olyan webáruházak, amelyek néhány napnál tovább nem biztosítják a termék átvételét.

A vásárló jogai az internetes vásárlást követően Mint láttuk, az internetes vásárlással szerződés jön létre eladó és vevő között. Mivel az árut nem láttuk, nem próbáltuk ki, a szállítás során sérülhet is, jogszabályok biztosítanak lehetőséget az átvétel utáni észrevételeink érvényesítésére. Ha a termék(ek)kel nem vagyunk megelégedve (különösebben nem szükséges indokolni), akkor 8 napon belül visszaküldhetjük [ún. elállási jog; 17/1999. (II.5) Kormányrendelet] a kereskedőnek, akinek kötelessége visszatéríteni az áru értékét legkésőbb 30 napon belül. Tudnunk kell azonban, hogy a visszaszállítás költsége a vevőt terheli. A terméke(ke)t az eredeti csomagolásban és az átvett állapotban kell visszaküldeni, ellenkező esetben az eladó kártérítéssel léphet fel. Ha az áru gyári hibás vagy szállítás közben sérült meg, és ragaszkodunk hozzá, akkor azt díjmentesen kicserélik. Egyéb esetekben (nem kaptuk meg az árut, egyéb kár ért minket stb.) a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez (www.nfh.hu) fordulva élhetünk jogorvoslattal.

Fizetés az interneten Fizetés bankkártyával Ha ezt a fizetési módot választjuk, akkor fokozottabban ki vagyunk téve az internet használatából eredő veszélyeknek, hiszen előre át kell utaltatnunk a bankkal az áru ellenértékét, valamint meg kell adnunk a bankkártyánk számát. Jogosan vetődik föl bennünk a kérdés, mi történik, ha nem kapjuk meg a kifizetett termék(ek)et (fontos hangsúlyozni, hogy az internetes vásárlás bizalmon alapul: PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

19

olyan helyről rendeljünk, amelynek tulajdonosában megbízunk, ahonnan már ismerőseink is rendeltek,) így veszélye csekély, hogy adatlopással visszaélnek a kártyaszámunkkal (pl. vásárlást kezdeményeznek vele). Ha az interneten bankkártyával fizetünk, a szolgáltatók rendszerint ún. dombornyomott kártyát fogadnak el, ami önmagában nagyobb területen jelent használhatóságot. Továbbá az is tény, hogy az áru megrendelésekor levonják a számlánkról az ellenértéket, így semmilyen kártyaolvasóra (POS terminál) nincs szükség a fizetéshez. Ilyenkor gondolhatunk arra, hogy a cég a kártyaszám birtokában – elvileg – tranzakciót indíthat számlaegyenlegünk terhére. A másik lehetőség pedig az, hogy ha a gépünk vírusos, akkor adathalász programok „ellophatják” kártyaszámunkat, továbbítva azt illetéktelenek felé, akik így visszaélhetnek azzal. Megoldást jelenthet, ha valamilyen típusú internetes fizetési kártyát használunk a tranzakciók lebonyolítására. Ezek a kártyák ügyfélszámlákhoz kötődnek, és – biztonságképpen - célszerű csak az átutalásokhoz föltölteni a szükséges összegekkel. Természetesen ennek a kártyának a számát kell megadnunk, s az átutalás megtörténte után a cég már nem tud arról pénzt levonni (pl. utólagos pótdíj címén), hiszen pontos összeggel töltöttük föl a „kártyát”. Az illetéktelenek sem mennek semmire ebben az esetben, hiszen a kártyának nincs fedezete. Ezek az internetes kártyák (is!) kiegészíthetők ún. limit-, valamint SMS-értesítő beállítási opcióval (mennyi a maximálisan levonható összeg, valamint szöveges üzenet a tranzakciókról). Előre fizetős, feltöltős (Prepaid) kártya használata –– Vásárolunk egy ilyen kártyát. (A legtöbb nagyobb banknál igényelhet minden 14. életévét betöltött természetes személy, akivel szerződést kötnek. Általában a kibocsátó bankok a kártyán lévő összegtől függően kártyahasználati díjat számolnak fel. Például az OTP-nél 18 éven aluliak maximum 100 000 forinttal tölthetik fel a kártyát. A kártya felhasználhatóságáról az adott webáruház rendelkezik).2 –– Megtanuljuk a hozzá tartozó PIN-kódot. –– A kártyakiszolgáló elérésével megadjuk a személyes kártyajelszavunkat. (Vigyázzunk rá, nehogy illetéktelenek tudomására jusson a PIN-kóddal együtt!) –– Az online kártyapartner üzletekben vásárolhatunk vele, a fizetésnél ezt a fizetési módot kell kiválasztani. (És megadni a kódot, jelszót.) –– A kiszolgáló (szerverprogram) ellenőrzi a szükséges adatokat, majd levonja a megfelelő összeget a kártyáról. Fizetés teljes elszámolási rendszerekben (pl. Firstgate, www.firstgate.com, más néven ClickandBuy) A CliclandBuy népszerű online fizetési mód a világon. Több mint 15000 kereskedő elfogadja. Az egyik legnagyobb cég – a Neteller nevű mellett – az elektronikus pénztárcák között, 1999 óta működik. Legfőbb célja a szolgáltatás működtetésének a biztonság, amely a folyamatosan dolgozó szerverbiztonsági technológia eredménye SSL és TLS kapcsolaton keresztül. Tulajdonképpen egy olyan közvetítő cégről van szó, amely nem számít fel külön díjat a tranzakciókért, mégis biztonságosan bankolhatuk. –– Egy ilyen rendszernek regisztrációval válhatunk felhasználójává (tagja többek között pl. T-Online, Saturn, EA, ITunes stb.). A Magyarországon elterjedt bankkártyák használhatók ebben a rendszerben. Itt is fokozottan ügyeljen személyes adatainak megadására. Hitelkártyás fizetéshez is meg kell adnia adatokat. –– Felhasználónevet és jelszót kell megadnunk a hozzáféréshez. –– E-mailben visszaigazolást kapunk a regisztrációról. –– Azokban az ajánlatokban, amelyeknél ilyen fizetési módot találunk, használhatjuk a fent nevezett rendszerben történő kiegyenlítést. (Nemcsak vásárlásnál, hanem pl. letöltéseknél is.) 2 Forrás: OTP Bank

20


I/13. évfolyam

–– Mielőtt vásárolunk, tájékozódjunk a pontos feltételekről! –– A tranzakciókról – általában havonta – értesítőt és részletes elszámolást kapunk. Online aukciókon, liciteken (pl. Vatera) való részvétel Az online aukció az – ókorból eredeztethető – árverés internetes formája. Regisztrált felhasználók kínálnak megvételre termékeket, amelyekre – szintén regisztrált – vásárlók licitálhatnak (ajánlatot tehetnek egy általuk elfogadható összegre vonatkozóan). Mindig van egy kikiáltási ár és egy – azonnali – leütési ár, amellyel rögtön elvihető a termék. (Egy bizonyos időt biztosítanak az átvételre.) A termékek mellett megtaláljuk az aukció időtartamát is. A fizetési mód általában bankkártyás. Nézze meg, hogy milyen értéken kínálnak megvételre egy terméket, mérlegeljen, hogy megéri-e a vásárlás. Lehetőleg olyan oldalakon licitáljon, amely jegyzett, ismert, az elérhetőségek megadottak. –– Tanulmányozza alaposan a megvásárolandó termék adatait, szükség esetén kérdéseket is fel lehet tenni. Nagyobb értékű termékek esetén kérjen származási igazolást, tudakozódjon a vásárlási, garanciális feltételekről, az áru használtsági fokáról. –– Keressen rá, milyen áron szerezhet be magának hasonló típusú termékeket (összehasonlítás). –– Tapasztalatlan licitálóként inkább alacsonyabb összegekre tegyen ajánlatot, kérjen segítséget tapasztaltabb ismerőseitől. –– A közvetlen ajánlatokat helyezze előbbre, olyanokat válasszon (ha lehet), amelyeket személyesen is megtekinthet, tanulmányozhat és – természetesen – vehet át. –– A hamis ajánlatok-kínálatok, adatlopás elkerülése érdekében ellenőrizze, hogy az aukció weboldala hiteles, biztonságos-e. –– Mielőtt fizetne, mindig legyen birtokában az eladóval már egyeztetett címnek. –– Figyeljen arra a pénz utalásakor, hogy a számlatulajdonos egyezzen meg az eladóval. Külföldi oldalakon ne licitáljon! –– Lehetőség van arra, hogy nagy értékű áruk esetén a vételár letétben marad addig, amíg meg nem érkezik a termék. –– Ne fogadjon olyan felkínálást, amelyik már az aukció lezárása után kínálkozik Önnek! Ilyenkor legyen bizalmatlan! –– Természetes bizalom nélkül nincs üzlet, ezért biztonságos helyeken kezelje nyugalommal és kritikusan a liciteket. Bizonytalan esetekben forduljon bátran az üzemeltetőhöz, kérje segítségét. Törvénytelenség esetén keresse fel a rendőrséget. Lopott termék gyanúja alkalmával különösen fontos, hogy lehetőleg mihamarabb intézkedjen, nehogy orgazdaság vádja érje. –– Az aukciós oldalak aktív használójának gyakran díjat számítanak fel az üzemeltetők, amely általában egy összegben értendő és egy adott időszakra (pl. naptári évre) vonatkozik. Paypal fizetés az eBay üzemeltetőn keresztül Az eBay részvénytársaság az USA-ban bejegyzett székhelyű, speciálisan aukciókra szakosodott, Európában is egyre népszerűbb cég. Elfogadott fizetési módja az ún. paypal szisztéma. Ez a rendszer már több mint 100 országban elérhető3 biztonságos fizetési rendszerű hálózat. Nincs szükség közvetítőkre a vásárlások vagy eladások során. Egy internetes számlaszolgáltatásról van szó, amelyre a vásárlók pénzt tölthetnek föl, innen utalhatják a termék – esetleg szolgáltatás – ellenértékét. Ez a fajta fizetési mód azért is biztonságos – a paypal rendszer biztonsági szintjén túl –, mert nem szükséges minden tranzakciónál megadni a bankkártya adatait. –– Először föl kell keresnie a www.paypal.com weboldalt, és a „bejelentkezésre” kell kattintania. A kommunikáció SSL kapcsolaton (lásd a következő oldalon!) történik. Ügyeljen személyes adatai 3 2009 decemberi adat PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

21

–– –– –– –– ––

nak és a bankkapcsolat körültekintő megadására. Ilyenkor a böngészőjében olyan beállítást kell tennie, amelynél a cookie-kat („sütiket”) aktiválnia kell. Szükség lesz a hitelkártyája adataira, amennyiben ezzel kíván fizetni. Jelszóval védje adatait! Az online területen pénzutalási lehetősége is van paypal számlájára. Amennyiben megszerzi a terméket az eBay-nél, azaz az eladó a paypalt elfogadja, egy „P” betűszimbólum jelenik meg a tranzakció megnevezésénél. Véglegesítés előtt a Fizetés és Küldés gombra kell kattintania. Célszerű ellenőriznie a termék nevét, az árát, majd ha mindent rendben talált, meg kell adnia e-mail címét és jelszavát, ezzel mintegy megerősítve és lezárva egyben a fizetést.

Tekintse meg a paypal regisztrációra, valamint az eBay használatára vonatkozó INFO13_VID2_03, illetve INFO13_VID2_04 videókat! Kérdések 6. 1. Végezze el a vásárlási példában részletezett lépéssort saját telefonjára vonatkozóan! Ha nincs memóriabővítési lehetőség vagy szintén microSD kártya szükséges a készülékbe, nézzen utána, hogy milyen igen nagy kapacitású pendrive-ok kaphatók. Hogyan vásárolna meg egy ilyen eszközt? 2. Milyen veszélyekre kell figyelni az internetes vásárlás során? 3. Milyen fontosabb lépései vannak az internetes vásárlásnak?

Adatbiztonság az interneten Figyeljünk oda, hogy milyen személyes adatokat adunk meg. Mielőtt ilyen típusú adatokat megadnánk, gondolkodjunk el azon, hogy vajon a webhely fenntartójának tényleg szüksége van-e ezekre az adatokra. Legyünk gyanakvóak, ha a személyi számunkat, személyiigazolvány-számunkat, édesanyánk nevét, bankszámlaszámunkat stb. kérik. Nézzük meg, hogy a kommunikáció titkosítva van-e! Erre utal az URL címben a „https” és az oldal jobb alsó sarkában szereplő lakat vagy a bal alsó sarkában szereplő kulcs, melyre rákattintva meg kell jelennie a tanúsítványnak. 22


I/13. évfolyam

A https kapcsolat és az SSL tanúsítvány A https a HyperText Transfer Protocol biztonságos (Secure) kapcsolatot jelölő és biztosító változata. Szintaktikailag megegyezik a http sémával, amelyet az ugyanilyen nevű protokollnál használnak, de a https nem önálló protokoll, csak azt jelzi, hogy a HTTP protokollt kell használni a szerver 443-as TCP portján a HTTP és a TCP szintek közé titkosító/ autentikáló SSL vagy TLS réteg beiktatásával. (A nem titkosított HTTP általában a 80-as TCP portot használja.) A https a Netscape cég fejlesztése, és azzal a céllal jött létre, hogy az internetes kommunikáció titkosítható, autentifikálható legyen. Manapság szélesen elterjedt ez a rendszer minden olyan típusú tranzakcióknál, amely biztonságos szintet követel meg. Ilyen például az internetes vásárlás, bankolás vagy jelszavak kezelése. SSL (Secure Socket Layer – biztonságos kapcsolati réteg) tanúsítványok használatával gyakorlatilag garantáltan megállapítható a weboldal valódisága. Az SSL tanúsítvány a webes felületen működtetett elektronikus adattovábbítás biztonságossá tételére alkalmazott hitelességi bizonyítvány, amely megakadályozza, hogy pl. egy internetbankban vagy akár egy webáruházban tranzakciót végző ügyfél bármilyen adata illetéktelenül megszerezhető legyen. SSL-lel gyakorlatilag minden böngésző és webkiszolgáló együttműködik, jelenlétére az állapotsávon megjelenő zárt lakat ikonja, illetve az URL címben található http:// előtag helyett szereplő https:// előtag utal. Az SSL továbbfejlesztésével jött létre a TLS (Transport Layer Security – az adatátviteli réteg biztonsága), amely másik hálózati réteg biztonságára helyezi a hangsúlyt, meglehetősen komplikált kódolási eljáráson alapszik, és az e-mailek, az online kereskedelmi tranzakciók kódolásának támogatására szolgál.

Privát böngészés (Mozilla Firefox 3.5 verziótól, Internet Explorer 8, Google Chrome) Fontos dolog, hogy biztonságossá tegyük a böngészőnk használatát is, már amennyire lehetséges. Az Eszközök menü Beállítások/Internetbeállítások alatt célszerű a vásárlások, banki tranzakciók lebonyolítására magas biztonsági, adatvédelmi szintet beállítani (Ha valamely oldal így „nem működik megfelelően”, akkor adjuk hozzá a kivételekhez.). Egyéb beállításként cookie-k (sütik), valamint személyes adatok törlését a böngésző bezárásakor szintén célszerű beállítani, hiszen sokszor nem a saját gépünket használjuk. (Ilyenkor felhasználói adatok, jelszavak, megtekintett oldalak stb. nem maradnak a gépen.) Az alábbiakban a Firefox 3.5 Eszközök menüjében elérhető speciális lehetőséget mutatjuk be. A Firefox 3.5-ben és a későbbi verziókban található Privát böngészés segítségével úgy lehet internetezni, hogy a program nem őriz meg semmilyen információt a meglátogatott oldalakról. A böngészőbe bevitt személyes jellegű adatokat (pl. felhasználónév, jelszó) a program arra használja, hogy fokozza a felhasználói élményt az interneten. Amikor a böngésző megjegyzi a meglátogatott weboldalakat vagy menti a felhasználónevet és a jelszót a könyvjelzős (kedvenc) oldalakon, akkor ezek az információk személyes adatoknak minősülnek. Természetesen adódhat úgy, hogy nem szeretné, hogy a számítógépen más is hozzáférjen ezekhez az információkhoz, például ha valakivel közösen vagy nyilvános helyen használja a számítógépet. Ebben az esetben lehetősége van arra, hogy a személyes (privát) adatai ne tárolódjanak. (Természetesen, amikor úgy gondolja, bármikor törölheti a kényes adatokat, általában a ctrl + shift + del billentyűkombinációval.) (A Privát böngészés funkció megakadályozza a böngészés adatainak rögzítését a számítógépen, de nem biztosítja a „névtelenséget” az interneten!)

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

23

Ha bekapcsolja a privát böngészés funkciót, a számítógép nem jegyzi meg az alábbiakat: –– Meglátogatott oldalak: a privát böngészés során meglátogatott oldalak URL címe nem lesz benne az Előzmények menü listájában, a Könyvtár ablak Előzmények listájában, illetve az Intelligens címsáv címlistájában. –– Űrlapadatok és keresési előzmények: a webes űrlapok beviteli mezőibe írt adatok, továbbá a keresősávba írt értékek nem kerülnek be a Mentett űrlapadatok adatbázisába. –– Jelszavak: a privát böngészés során az újonnan bevitt jelszavakat nem jegyzi meg a böngésző, a rég jelszó mezőt pedig automatikusan nem tölti ki. –– Letöltési lista elemei: a letöltött fájlok nem maradnak meg a Letöltés ablak listájában. –– Sütik: nem tárolódnak a különböző weboldalak által létrehozott fájlok, amelyek információkat tárolhatnak a weboldal beállításairól. –– Gyorsítótár fájljai: a gyorsítótárba (más néven ideiglenesen rögzített internetes fájlokhoz) került állományok csak addig kerülnek tárolásra, amíg a privát böngészési funkció be van kapcsolva. Kérdések 7. 1. Hogyan állítaná be böngészőjének adatvédelmi szintjét magasra, illetve azt, hogy a sütiket pedig ne fogadja? 2. Mi a privát böngészés? 3. Mi a szerepe a tanúsítványoknak és a titkosításoknak?

Banki tevékenységek Magyarországon is egyre többen gondolják úgy, hogy banki tevékenységeik lebonyolításához saját számítógépüket, otthoni környezetüket választják. Sajnos, erre azok is odafigyelnek, akik lopással, csalással kívánnak maguknak jövedelmet biztosítani – tehát a számítógépes bankolás, másképp home banking nem kockázatmentes. Vírusok, becsapós levelek vagy technikai trükkök segítségével megszerezhetik személyes adatainkat, kártyaadatainkat, néha magának az ügyfélnek – tudtán kívüli – közreműködésével. Ebben a fejezetrészben a fentiekkel kapcsolatos tudnivalókról, a megelőzésről lesz szó. Az internetes (online) banki ügyintézésen asztali, hordozható vagy kézi-számítógépen, illetve manapság már egyre több okostelefonon keresztül való ügyintézést értjük. Mindezek a tevékenységek sokfélék lehetnek: számlaegyenleg-lekérdezések, különböző átutalások, de ide sorolhatjuk a pénzmozgással kapcsolatos számlainformációs lekérdezéseket is. Több olyan bank is létezik már, amelynek nincs fióküzlete, csak az interneten keresztül tevékenykedik, és érhetik az ügyfelek. Ilyen például a Moneybookers vagy az AlertPay. Először nyitni kell egy számlát a szokásos regisztrációs adatok megadásával. Valós adatokat adjunk meg, mert ellenőrzik: vagy egy már meglévő banki kapcsolat adatainak felhasználásával (természetesen csak a személyt azonosítják ezzel: név, cím stb.), vagy nekünk kell megadnunk személyi igazolványunk másolatát. A szerződéskötés az adatok helyességének ellenőrzése után, a megadott feltételek elfogadásával történik, hasonlóan a távollévő ügyfelek közötti szerződéskötéshez. Az internet segítségével végrehajtott banki tevékenységek tekintetében is fontos, egyben alapkövetelmény a megbízhatóság. Ezért mindig kiemelten ügyeljen az azonosításhoz szükséges adataira: jelszavakra, PIN-kódra, böngészőbiztonságra, kilépésre.

24


I/13. évfolyam

Fokozottan ügyeljünk arra, nehogy valaki megszerezze kártyánk PIN-kódját (kifigyeli), mert így már a kártyaszám birtokában visszaélhet vele. Mint azt már korábban láthattuk, interneten a kártyához tartozó PIN-kódot semmi esetre sem kérhetnek, ne adjunk meg! (Hasonlóképpen járjunk el, ha nyilvános kell megadnunk PIN-kódunkat pl. vásárlás során üzletben, bankautomatánál stb.) Banki ügyleteinkhez saját gépünket válasszuk, kerüljük a nyilvános helyeket. (Ilyen helyeken, ha böngészőt használunk, még a ránk utaló, személyes adatokat se hagyjuk a gépen!) Jelszavainkat változtassuk viszonylag gyakran, hozzunk létre szám- (kis- és nagy-) és betűkombinációs változatokat, lehetőleg kerülve a könnyen kitalálható (születésnap, rendszám stb.) verziókat. A csalók nagyon ravasz módszereket alkalmaznak, ha pénzhez kívánnak jutni. Egy ideje viszonylag nem ritka, hogy levélben szólítják fel az ügyfelet bankszámlájához kapcsolódó adatai megadására. Többnyire a bankéhoz megtévesztésig hasonló oldalra vezetik a gyanútlan ügyfelet, ahonnan egyszerűen adathalászattal megszerzik a szükséges információkat. Fontos tudni, hogy egyik bank sem kéri az interneten ilyen típusú adatok (PIN-kód, jelszavak) tényleges, látható megadását, tehát soha ne hozzuk nyilvánosságra ezeket! Ahhoz, hogy biztonságosan intézhessük banki ügyleteinket online formában, sokat tehetünk magunk is. Tartsuk a gépünk személyi tűzfalát bekapcsolva, legyen a gépen frissített vírusvédelmi szoftver, töltsük le, és telepítsük az operációs rendszerünk, valamint a böngészőprogramunk biztonsági javításait, mert kémprogramok, trójai vírusok segítségével könnyen megszerezhetik illetéktelenek banki adatainkat. Lehetőleg mindig begépeléssel (és nem menüből) aktualizáljuk a banki URL címet, a jelszót ne jegyeztessük meg a böngészővel! Ne használjunk olyan programokat, amelyek az internetezés sebességét hivatottak gyorsítani, mert ezekkel gyakran egy harmadik (és még ki tudja, hányadik) személy jut információhoz adatainkkal kapcsolatosan. A két leggyakoribb csalási módszer az adatkémlelés, valamint a hamis oldalra vezetés utáni adathalászat. Szerencsére a bankok is tisztában vannak ezekkel a módszerekkel, és tájékoztatják az ügyfeleket, mire figyeljenek oda. Mindezek mellett fejlesztik saját szerverük biztonsági rendszereit, megpróbálnak a csalók előtt járni. Tulajdonképpen ritkán, de előfordul, hogy az „ügyeskedők” sikeres próbát tesznek az online számlákkal kapcsolatos visszaélésekre. Ehhez szükség van a jelszón és a PIN-kódon kívül az ún. tranzakció-azonosító kód (TAN-kód) megszerzésére. Ez a kód a megbízások hitelesítésének egyik eszköze, amelyet a bank ad nyomtatott formában és postán keresztül küldi el (az igényléshez személyes találkozás szükséges). Több kódot kapunk egyszerre (kötegelt csomag), de egy kódot csak egyszer használhatunk, így a megbízás teljesítése után célszerű a már felhasználtat kihúzni, majd a következőt használni és így tovább. Az utolsó kóddal újabb TAN-lista generálható. Az egyes kódok az egyszeri használat után tehát érvényüket vesztik, de ha a csaló a kódokat az első használat előtt szerzi meg, akkor nagy valószínűséggel sikerrel jár. Ilyenkor az ügyfélnek kell igazolni, hogy biztonsági adatait, azonosítóit nem kezelte hanyagul, mert ellenkező esetben saját maga felel a károkért. Banki ügyleteinket intézhetjük telefonos kapcsolaton keresztül (gondoljunk a „TeleBank” szolgáltatásra). Ha ezt az ügyintézési módot választjuk, csak olyan tevékenységeket végezzünk, amelyek kevésbé titkosak (pl. egyenleg lekérdezése), mert a telefont viszonylag könnyű lehallgatni. A banki szolgáltatások telefonon keresztül történő igénybevétele során vagy egy telefonos ügyintézővel kommunikálunk (a beszélgetést rendszerint rögzítik), vagy a telefonbillentyűzet segítségével menüutasításokkal intézzük dolgainkat. Jelszavas, beszédfelismerős hozzáférések segítik, teszik biztonságossá a kapcsolatot. A Smart-telefonok már biztonságosabb kommunikációt tesznek lehetővé, a számítógépekhez teljesen hasonló módon használhatjuk azokat. Arra azonban mindenképpen ügyeljünk, hogy a hálózati kapcsolat biztonságos WLAN (vezeték nélküli) üzemmód legyen! Napjainkban a bankintézetek biztonságos SSL kapcsolatot alkalmaznak a kommunikáció titkosítására. Sokszor azonban még valamilyen felhasználói program is szükséges a biztonság fokozásához, kiegészítő kódok biztosítására. Ezek a programok a biztonsági kódok tekintetében a PIN-, illetve TAN-rendszer kódolási technikáját együttesen alkalmazzák. Az előbbi (PIN-) kód a számlatulajdonos adathozzáféréséhez szükséges, míg a TAN-kódok a tranzakciók (utalások) indításához biztosítanak egy-egy adott esetben PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

25

lehetőséget. Magyarországon nincs egységesen alkalmazott online banki szabvány az ügyintézésre. Sok bank használja ez előbb ismertetett módszert, míg mások egyéb, saját megoldással dolgoznak. Van rá már példa, hogy az ügyfél bankjával chipkártyás kommunikációs kapcsolaton keresztül intézheti bankügyleteit. Ilyen esetben a felhasználó azonosítása, valamint az adatátvitel titkosítása egyaránt igen magas biztonsági szinten megy végbe. Ez például azt is jelenti, hogy felhasználó adatainak (név, jelszó) birtokában sem tud a csaló hozzáférni a bankadatokhoz, mert ahhoz szükség van még magára a kártyára is. Ha ezt a módszer kívánja valaki használni, akkor külön program és kártyaolvasó berendezés is szüksége. Mindez természetesen – csekély mértékű - költségnövelő tényező. Foglaljuk össze az online ügyintézés védelmének lehetőségeit! –– Feltétlenül fordítsunk kellő figyelmet arra, hogy ellenőrizzük, valóban valódi internetes bankoldalon vagyunk-e (itt általában saját bankunkról beszélhetünk). A bejelentkezési adatokat mindig gépeléssel vigyük be. A TAN-kód iránti érdeklődés biztosan az oldal hamisságára utal. Az URL cím is árulkodó lehet: nem a megszokott formátumú, a bank neve csak mintegy hozzá van fűzve a címhez, nem név, hanem IP-cím szerepel a bejelentkezés után. –– Saját, felhasználói adatait tartsa biztonságban, soha ne tárolja a gépen jelszavait PIN- és TANkódjait. Lehetőség szerint válasszon nehezen kitalálható, kombinációs jellegű (szám, kisbetű, nagybetű) jelszavakat, amelyek nem következtethetők ki ismeretség által (pl. gépkocsi rendszáma, születési vagy családi adatok stb.). –– Próbálja úgy intézni bankügyleteit, hogy az mindig saját, otthoni gépéről történjen. Ha mégis szükség nyilvános helyen vagy több személy által használt gépen bankol, érdemes néhány alapszabályt betartani. A böngészőprogramunk típusától függően az átmeneti adattárakat feltétlenül törölni kell: Mozilla Firefox használata során az Eszközök menü Beállítások pontja alatt az Adatvédelem fülön van erre lehetőség, vagy kapcsoljuk be a Privát böngésző funkciót. Internet Explorer alatt szintén az Eszközök menü Internetbeállítások Adatvédelem, illetve Általános fülek pontjai biztosítják a funkciókat. A munkánk végeztével mindig ki kell lépni banki profilunkból, és (kitisztítva) zárjuk be a böngészőt! –– Mindenkor biztos eredetű szoftvereket használjon (beleértve az operációs rendszert és a felhasználói programokat egyaránt), röviden szólva, fontos a jogtisztaság, hiszen lehet, hogy a nem jogtiszta programmal települnek kém- vagy trójai programok a gépünkre. (Az ingyenes programokat, próbaverziókat is biztos forrásból töltse le!) –– Számítógépe operációs rendszerének védelmi beállításai is hozzájárulhatnak a biztonság növeléséhez. Ez lehet egy felhasználói profil jelszóvédelme (képernyővédőé is), de akár BIOS-szintű jelszóval is gátolhatjuk a hozzáférést gépünkhöz. –– Legyen a számítógépen eredeti, frissített állapotú vírusvédelmi szoftver, amelynek minden védő funkciója bekapcsolt állapotban van. Ha a frissítés kézi, akkor mindig a program hivatalos weboldaláról töltse le a patchet. –– Hasonló módon az operációs rendszere is legyen mindig napra készen friss, amelyen az aktuálisan „befoltozható” biztonsági rések eltüntetését értjük. Természetes, hogy ezeket a tartalmakat is hivatalos oldalról mentsük le. –– A bankszámlájának tranzakciós ügyleteiről folyamatosan tájékozódjon. (A havi számlaértesítőn kívüli estekben is akár!) Ismeretlen ügyletek, számlamozgások esetén azonnal forduljon bankjához.

26


I/13. évfolyam

Kontrollszolgáltatások Például a Kártyakontroll4 használatával bankszámlájához kapcsolódó valamennyi bankkártyával végzett online tranzakcióról gyorsan, egyszerűen egy SMS-ben kap értesítést. Az ügyfél adja meg, hogy milyen jellegű kártyaműveletekről küldjön számára értesítőt a bank. Kérheti például, hogy –– kizárólag a bankjegykiadó automatákon keresztül végrehajtott készpénzfelvételekről, –– kizárólag a POS terminál (üzletekben elhelyezett kártyaolvasó) segítségével végzett vásárlásokról, készpénzfelvételekről, –– az előbb említett mindkét típusú tranzakcióról (ez a célszerűbb). Szintén a felhasználó adja meg, hogy csak a saját kártyájához kapcsolódó számlaműveletekről, vagy pedig az összes, a kérdéses számlához tartozó egyéb kártyával, illetve online módon vagy személyesen lebonyolított tranzakciókról kér üzenetet. Bankkártyához kapcsolódó kontrollszolgáltatást a legtöbb bankfiókban igényelhetünk már. Az SMS tartalma Az SMS üzenetben a bank az alábbi adatokat bocsátja az ügyfél rendelkezésére: –– az érintett kártya számának utolsó 4 számjegye, –– a tranzakció időpontja, –– típusa (készpénzfelvétel, vásárlás, zárolás stb.), –– a tranzakció pénzösszege, –– a tranzakció helye, –– a kártyát elfogadó berendezés üzemeltetőjének neve, –– a bankkártya megnevezése, mellyel a tranzakciót végezték. Hasznos védelmi eszköz lehet egy napi limit (maximális pénzösszeg), amellyel korlátozni tudjuk a számláról levehető, kiadható pénz nagyságát. Aki illetéktelenül fér hozzá ahhoz, igyekszik rögtön az egész pénzt leemelni róla. A kéretlen jellegű, adathalász elektronikus leveket hagyja figyelmen kívül, ne is kattintson rá, utasításait ne kövesse! Beállíthatja alkalmas levelezőprogramját, hogy kezelje levélszemétként az ilyen jelleg üzeneteket. Célszerű bankját is tájékoztatni az ilyen típusú e‑mailekről, a bank általában megteszi a szükséges lépéseket. Ha bankkártyáját ellopták vagy elhagyta, illetve bármilyen gyanús ügyletet észlel, azonnal tiltassa le a kártyahasználatot, a számlamozgást bankjánál. Az ehhez szükséges hozzáférés (pl. telefonszám) mindig legyen kéznél! Tekintse meg az OTP Bank weboldalának Interaktív bemutatójához való hozzáférést segítő, INFO13_VID2_02 videót! Kérdések 8. 1. Milyen fontosabb banki tevékenységeket végezhetünk az interneten? 2. Mi PIN- és a TAN-kódok szerepe? Mire kell vigyáznunk ezekkel kapcsolatban? Gyakorlati feladat 1. 1. Tekintse át az OTP Bank OTPDirekt szolgáltatásának használatát az „interaktív bemutató” segítségével! Feladata a nevezett szolgáltatás megtalálása is az interneten.

4 Forrás: OTP Bank PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

27

Céginformációs szolgáltatások A céginformációs szolgáltatás lényege, hogy kérelem esetén jogszabályban rögzített feltételek alapján hiteles, naprakész információt nyújtanak a kérelmezőnek a közhiteles cégnyilvántartásban megtalálható cégek adatairól, iratokról. Rövid ismertetőnkben idézzük a magyarországi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium erre vonatkozó honlapját (http:// ceginformaciosszolgalat.irm.gov.hu/). „A Céginformációs Szolgálat biztosítja a cégnyilvántartásban szereplő cégek cégjegyzékben (a cégbíróság a cégekre vonatkozó adatokat cégjegyzékben tartja nyilván) szereplő adatainak és cégiratainak megismerését. A Céginformációs Szolgálat kérelemre a cégjegyzékekben szereplő hatályos vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem számítógépen rögzített, még be nem jegyzett adatairól tájékoztatást ad, amely szolgáltatás bárki számára igénybe vehető. Emellett hiteles vagy nem hiteles másolatot ad a cégek elektronikus úton feldolgozott beszámolóiról, valamint az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról és biztosítja az ezekbe történő betekintést. A Céginformációs Szolgálat által szolgáltatott adatok azonosak a cégbíróságokon számítógépen rögzített adatokkal, mivel a Céginformációs Szolgálat a Magyarországon működő összes megyei cégbírósággal számítógépes összeköttetésben áll, ezáltal a Magyar Köztársaság területén bejegyzett összes cégről naprakész információt szolgáltat. A Céginformációs Szolgálat az alábbi céginformációkat nyújtja erre irányuló kérelem esetén: –– Cégmásolat –– Cégkivonat –– Cégbizonyítvány –– Névjegy –– Cégnév –– Céginformáció az elektronikus úton benyújtott vagy elektronikus okirattá átalakított cégiratokról –– Céginformáció a számviteli törvény szerinti beszámoló egészéről vagy annak részeiről (mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet) –– Céginformáció a cégre vonatkozó cégbírósági és más bírósági közleményekről –– Céginformáció az egyes Cégközlönyökben megjelent valamennyi cégbírósági közlemény szövegéről –– Elektronikus úton történő betekintés a cégjegyzék adataiba –– Cégfigyelés A Céginformációs Szolgálattól az egyes cégjegyzékekbe bejegyzett adatok csoportosított céginformációként történő szolgáltatása is igényelhető. Céginformáció az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal kötött megállapodás alapján, a Céginformációs Szolgálat számítógépes hálózata útján is kérhető (egyedi online szerződés, disztribútori szerződés). A Céginformációs Szolgálat az elektronikus cégeljárás keretén belül kibővítette szolgáltatásait: –– Cégbejegyzés (változásbejegyzés) elektronikus úton, –– Céginformáció nyújtása elektronikus úton, –– Beszámoló közzététele, letétbe helyezése elektronikus úton.

28


I/13. évfolyam

Céginformáció iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásra van szükség, kivéve, ha a kérelmet a kormányzati portálon keresztül terjesztik elő a Céginformációs Szolgálat számára. Ebben az esetben a kért információt a Céginformációs Szolgálat a kormányzati portálon keresztül szolgáltatja. Elektronikus aláírást szolgáltatókról a Nemzeti Hírközlési Hatóság honlapján, a www.nhh.hu weboldalon tájékozódhat (Elektronikus aláírás, elektronikus hirdetés menü, elektronikus aláírás-nyilvántartások almenü). A Céginformációs Szolgálatnál rendelkezésre álló adatok (cégjegyzék adat, cégirat) azonosak a cégbíróságokon elektronikusan rögzített adatokkal. A Céginformációs Szolgálat a kért céginformációt a kérelmező által megadott e-mail címre küldi meg az alábbi formákban: –– Elektronikus közokirati formában: Az elektronikus okirat közokiratnak minősül, amennyiben a Céginformációs Szolgálat – a kérelem alapján – azt minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el. Az elektronikus közokirat kiállításával a Céginformációs Szolgálat azt tanúsítja, hogy annak tartalma mindenben megegyezik az eredeti okiratéval. Az elküldött elektronikus közokirat csak elektronikus formában hiteles. –– Elektronikus okirati formában: A Céginformációs Szolgálat által kiadott elektronikus okirat nem tartalmaz minősített elektronikus aláírást és időbélyegzőt.” Kérdések 9. 1. Mi a szerepe, haszna a céginformációs szolgáltatásnak? 2. Milyen haszna van a webáruházak honlapján lévő céginformációnak? Hogyan kapcsolódik ez a minisztériumi szolgáltatáshoz? Gyakorlati feladat 2. 1. Tanulmányozza a http://ceginformaciosszolgalat.irm.gov.hu/ weboldalt a céginformáció-szolgáltatás további megismerésére!

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

29

Egyéb online szolgáltatások Az interneten keresztül hatalmas, online adatbázisokhoz férhetünk hozzá. Jegyzetünknek ebben a fejezetében csak olyan adatbázisokról lesz szó, amelyek valamilyen – általában tartalmi – szolgáltatást kínálnak, tehát információkat nyújtanak a felhasználóknak. Egyegy önálló egységben tárgyaljuk bizonyos utazási információk megszerzésének lehetőségeit, de szó lesz online telefonkönyv használatáról, az elektronikus könyvtárról. Bemutatjuk egyszerű fordítási lehetőségek használatát, és bepillantást nyerhetünk a kormányzati portál egyszerűbb funkcióiba is.

Információs rendszerek, információs tevékenységek Információs rendszernek nevezzük általános értelemben –– az adatoknak (információknak), –– a velük kapcsolatos információs eseményeknek, –– a rajtuk végrehajtott információs tevékenységeknek, –– az előzőekkel kapcsolatos erőforrásoknak, –– az információk felhasználóinak, –– a fentieket szabályozó szabványoknak és eljárásoknak szervezett együttesét. Az információs tevékenységek fajtái –– Adat-előállítási műveletek, amelyek során új ismeretek születnek. –– Adatkezelési műveletek (lekérdezés, szűrés, listakészítés, módosítás, törlés stb.). –– Vezérlési műveletek (a résztevékenységek összehangolása). Az általunk bemutatott rendszerek egy speciális tájékoztató-kereső felületen (weboldalon) biztosítanak tartalomszolgáltatást, illetve alkalmasak az adott területen a felhasználó számára igényelhető információk megadására. Más szavakkal az oldal tulajdonosának adatbázisában kereshetünk, válogathatunk le adatokat előre beállított szempontok szerint.

A portál fogalma. Portálszolgáltatások A portál fogalma Portál: kapu, bejárat, kiindulópont a web böngészéséhez. A portál eredetileg olyan webhely, amely a felhasználó számára minden szükséges információt közvetlenül (vagyis a felkeresett lapon közvetlenül megtalálható módon) vagy közvetve tartalmaz. Utóbbi esetben a felkeresett lap egy linket jelenít meg, amely az információt tartalmazó oldalra mutat. (A portál tehát tartalomszolgáltatást nyújt a felhasználók számára.)

30


I/13. évfolyam

A portál mai értelmezése: olyan fogadó, bemutatkozó, áttekintést nyújtó weboldal, amely kirakatszerűen mutatja szolgáltatásait; innen linkekre kattintva jutunk el a részletező weboldalakig. Az üzleti érdekeltségű portál-weboldalak mozgalmasak, tarkák és a reklámok miatt lassabbak lehetnek, e weblapok velejárója tehát a reklám ugyanúgy, mint a látogatók megtartása érdekében nyújtott csalogatók: pl. ingyen hírszolgálat, címtárak, böngésző- és keresőprogramok, postafiókok, stb. egészen az ingyenes webtárhelyig. Egy portál fenntartása drága és bonyolult vállalkozás, ezért sokszor a tulajdonos felvásárol olyan kis cégeket, amelyek ezek közül néhányat már korábban hatékonyan üzemeltettek (fúzió, akvizíció).

A portálok szolgáltatásai –– Kereső: sok portál egy webkeresőből fejlődött ki, ezek a saját keresői adatbázisukat teszik elérhetővé. A legtöbb portál azonban csak a saját anyagai (hírei) közötti keresést teszi lehetővé. –– Hírek: a portálok fő szolgáltatása. A híreknek csak egy része saját, a többségük másodközlés, hírügynökségtől megvásárolt anyag. A híreket csoportosítva közlik. A szokásos kategóriák: •• Külföld •• Belföld •• Gazdaság •• Tudomány •• Kultúra •• Sport •• Bulvár A rovatok, a hírek felépítése nagyon hasonlít a hagyományos sajtó szerkezetére, illetve a napilapok online megjelenési formájára. –– Ingyenes levelezési és tárhelyszolgáltatások •• A regisztrációt követően elérhetővé válik a webes levelezési rendszer, sok esetben ingyenes tárhely a HTML-anyagok elhelyezésére. •• Az ingyenességnek „ára van”: a levelező- és a tárhelyfelületen folyamatosan reklámok jelennek meg, sokszor az elküldött levelek végére is kerül valamilyen reklámszöveg. –– Blog: nyilvános, publikus webes napló. –– Online kereskedelem: még nem minden portál része, illetve ahol van, ott is csak bizonyos termékek kínálata található meg, de a piacorientáltság miatt ez a fejlődés útja, hiszen viszonylag kis befektetés után nagy haszonnal jár –– Vitafórumok: a főbb témákat a portál karbantartója határozza meg, de az engedélyével újabb témák is felkerülhetnek. Jogi (olykor büntetőjogi) kérdéseket vet fel az anonimitás és a moderálás kérdése, illetve a korlátok csökkentése. –– Személyre szabhatóság: a regisztrált felhasználók számára nyújtott szolgáltatás, amelyben a belépés utáni megjelenés szabályozható. Ugyanakkor a regisztrációs kérdőívvel a felhasználó érdeklődési köre is felmérhető, így célzott reklámokkal lehet őt elárasztani. Példák portálokra a mindennapi életből –– Yahoo.com: az egyik legrégebbi portál, webkeresőként indult, de egyre erősödik a kereskedelmi tevékenysége. –– msn.com: a Microsoft online szolgáltatása, inkább szórakoztatásra, mint naprakész, precíz tájékoztatásra szolgál. –– index.hu: egy lapsokaság, a főlapon híreket tartalmaz (percre készen), illetve sok linket a különböző, szűkebb témakörökkel foglalkozó (tartalomorientált) többi lap irányába (ezek a mellékletek). Ugyancsak a főoldalról érhetők el az ún. mutációk: blogok (több témában), fórumok, egy-egy térségre fókuszáló helyi hírek, illetve a korlátozott e-kereskedelem (utazás, könyv). PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

31

–– origo.hu: klasszikus portál, az Altavizsla kereső és az Origo híroldal, illetve az ingyenes levelezőprogram, a Freemail megvásárlásával és egybeolvasztásával hozta létre egy távközlési cég, amely intenzív reklámfelületet biztosít a hagyományos szolgáltatások mellett. –– stop.hu: ez a portál is több webhely összeolvasztásával jött létre, és még ma is több szolgáltatást más helyek elérhetővé tételével biztosít. –– magyarorszag.hu: a Kormányzati portál, a magyar kormányzat hivatalos lapja. (Részletesebben lásd a jegyzet Kormányzati portálról szóló fejezetét!)

Távoli (online) adatbázisok Online adatbázis: hálózaton keresztül elérhető adatbázis, amely távolról kezdeményezett lekérdezések eredményeit szolgáltatja, esetenként a felhasználó azonosítását is megkövetelhetik bizonyos információk eléréséhez. Ha ilyen szolgáltatást veszünk igénybe, egy web alapú kezelő felülettel találkozhatunk. Ez tulajdonképpen, egy keresőt foglal magában, amellyel az adatbázis tartalmát pásztázhatjuk, adatait leválogathatjuk. Az adatbázisban ellenben nem a hagyományos értelemben vett weblapok vannak, ilyen formátumú oldal csak akkor jön létre a tartalomból, amikor információt szeretnénk belőle kinyerni. Ezeknél a lekérdezéseknél, szűréseknél ún. dinamikus weblapok jönnek létre, illetve semmisülnek meg. Éppen e tulajdonsága miatt az internetnek ezt a részét láthatatlan webnek is szokták nevezni. Az internetes keresőprogramok ezeket a weboldalakat ritkán képesek felvenni az adatrendszerükbe. Bizonyos metakeresők azonban „beleláthatnak” az online tartalmakba. Tehát, ha a web „láthatatlan” részén, annak a tartalmában szeretnénk keresni, akkor ne a tartalomra, hanem magára az adatbázisra keressünk rá. Mivel manapság bárki létrehozhat weblapot, annak a tartalmát illetően legyünk kritikusak, figyeljünk oda, ha tudunk, a hitelességre. Szerencsére a legtöbb esetben a kritikus tartalmak tekintetében az online adatbázisok tartalmát szakemberekkel gyűjtetik össze, illetve készíttetik el, rendeztetik csoportokba. (Mindenkor ez lenne a kívánatos és megbízható!) Az ilyen tartalmakban való keresést az általános osztályozási struktúrák, tárgyszavak jegyzéke segíti. Meg kell említeni, hogy az online adatbázisok keresői az általános keresőkhöz képest sokkal fejlettebbek. Az ilyen rendszerek tartalma a legtöbbször igen értékes, ezért az üzemeltető pénzt kérhet a tartalomszolgáltatásért. Ha tágabb értelemben vesszük az online adatbázisok fogalmát, akkor ezek közé sorolhatjuk a menetrendeket, telefonkönyveket, valamint egyéb, hasonló informatív jellegű szolgáltatást is. A következő fejezetekben néhány hasznos, gyakran igénybe vett szolgáltatásba tekinthetünk bele. Kérdések 10. 1. Milyen egyéb, nevezetes információs rendszereket alkalmaznak a hétköznapi életben? Nézzen utána az internet segítségével! 2. Milyennek képzeli el jövő információs rendszereit? Milyen lenne egy ideális rendszer? 3. Honnan származnak és milyen hitelességűek az online adatbázisok dokumentumai?

32


I/13. évfolyam

Online menetrendek (www.menetrendek.hu) A menetrendek.hu oldalon a tömegközlekedés hivatalos menetrendjei egy helyen érhetők el a kialakított linkek segítségével. (Az oldalon elhelyezett változatos reklámhivatkozásokkal természetesen nem foglalkozunk.)

A Volán társaságok menetrendjei Sorrendben első helyen a Volán társaságok belföldi menetrendjéhez navigálhatunk. [Az oldal látássérültek számára akadálymentesített, a WAP-os (mobilos) eléréshez külön változat készült.] Ha a Volán társaság saját oldaláról (volan.hu) szeretnénk a belföldi járatokhoz „eljutni”, akkor is ugyanez az oldal nyílik meg. Érdemes odafigyelni az adott menetrend érvényességére, általában december közepén változik. Egy kereső-szűrő felületen válogathatunk le adatokat az adatbázisból, amelynek első sorában azt kell megadnunk, hogy honnan utazunk, majd a célállomás beírása következik. A szöveges mezők melletti ikonok segítségével lehetőség nyílik az adott helység, illetve megállóhely kiválasztására listából, a nagyító jel segítségével az általunk beírtakhoz leginkább illeszkedő adatbázislistát jeleníti meg, az utolsó, radír jel segítségével egy kattintással törölhetjük az adott sor szövegét. Megadhatjuk, hogy melyik településen, megállón keresztül történjen az utazás. A következő egységben (utazási paraméterek) az utazás időpontját, a találati lista elrendezését állíthatjuk be, illetve megadhatjuk a minimális várakozási időt. Ha mindennel elkészültünk, kattintsunk a Keresésre!

A kapott listát elemezve, értelmezve kapunk tájékoztatást az utazási lehetőségekről. Az oldal tartalmaz még egyéb hivatkozásokat is: díjszabást (ez a link a volan.hu-ra mutat), telefonszámokat, az egyes volántársaságok honlapjait, vendégkönyvet, valamint segítségnyújtási lehetőséget. A www.volan.hu oldalon a cég nemzetközi menetrendje is elérhető tematikus keresési rendszerben: vagy a helységnevet kell megkeresnünk, vagy a járatszám ismeretében juthatunk el a kívánt információkhoz. Itt lehetőségünk van még céginformációra és utastájékoztatás igénybevételére is.

Vasúti közlekedés A MÁV-Start honlapja, közkeletű nevén Elvira, egy rendkívül gyors keresési lehetőséget biztosít a belföldi vasúti forgalomban indított járatokról. A program funkciói elérhetők a menetrendek.hu-ról vagy a http://mav-start.hu/-ról egyaránt. PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

33

Az előbb megismert elvhez hasonlóan, egészen egyszerűen kiválasztható az induló állomás, valamint a célállomás, s ha megadtuk a dátumot is, pillanatok alatt megkapjuk az aznapi járatok számát, indulási és érkezési időpontját, valamint a menetjegy árát attól függően, hogy teljes árú vagy kedvezményes jegyárat választottunk a legördülő menüben. Az adatbázisban való keresést úgy alakították ki, hogy a Honnan mezőbe írt kiindulási állmásról a Hova után írt célállomásra el tudjon jutni az utas a lehető legrövidebb idő alatt. Így előfordulhat, hogy valamely létező járatot a program nem ajánl, ha talál gyorsabb lehetőséget (néhány perc is számíthat), kivéve, ha közvetlen utazási lehetőség van a megadott két állomás között. A találati listában ilyenkor az összes lehetőség benne lesz. Részletes keresésnél arra is van lehetőség, hogy érintendő állomás nevét is megadjuk. Ebben az esetben olyan lehetőségeket kapunk, amelyeknél a megadott hely is szerepel az útvonalban. Sokszor fordul elő, hogy az indulási és az érkezési hely között nincs közvetlen járat, ilyenkor az átszállásokat, illetve azok számát is megadja a program. Szempont lehet az is, hogy lehetőleg ne kelljen sokszor átszállni másik vonatra az utazás során. Mivel ez is fontos lehet az időtényező mellett, ezért az ilyen javaslatok is megjelennek a találati listában. Természetesen az ajánlatok között megjelennek a pótdíjköteles járatok (pl. Intercityk), bár a keresési algoritmus előnyben részesíti az olcsóbb lehetőségeket. Ha bekapcsoljuk a Pótjegy nélkül szűrőt, akkor értelemszerűen ezek a járatok nem lesznek benne a listában. Ugyanilyen értelemben alkalmazhatjuk az Átszállás nélkül szűrőt, amikor egy járattal szeretnénk „célba érni”. Mint láthatjuk, az általánosan használt keresési felületekhez alkalmazkodik a program, de ezen túlmutató szolgáltatásokat is kínál, nem pusztán egy online menetrend. Információt kaphatunk a jegyárakról, különböző kedvezményekről és az ezzel igénybe vett árakról egyaránt. Jegypénztárak, vasútállomások keresését is elindíthatjuk. A találati listában egy adott járat információit, esetleges késését külön link alatt megtaláljuk. Ügyfélszolgálati felvilágosítást is kérhetünk az utazással kapcsolatosan vagy saját észrevételeinket is közölhetjük. Lehetőségünk van arra is, hogy sorban állás nélkül vegyük meg jegyünket az interneten keresztüli vásárlással („E-Ticket”), melynek során kapott kóddal vehetjük át jegyünket az automatákból a nagyobb pályaudvarokon (Keleti, Nyugati, Déli pályaudvar). Hírek, információk sokasá-

34


I/13. évfolyam

ga segít minket a tájékozódásban pl. változások a menetrendben, vágányzár, aktuális rendezvények, utazási ajánlatok stb. Mobiltelefonos, wapos elérhetőség is biztosított az Elvirához: wap.elvira.hu címen. Tekintse meg az Elvira használatára vonatkozó INFO13_VID3_01 videót!

Közlekedés Budapesten A budapestiek és a fővárosba látogatók számára nyújt hasznos utazási információkat a BKV honlapja: www.bkv.hu. Egy rendkívül, elsőre talán túlságosan is informatív látvány (jelenlegi formájában kaotikus, áttekinthetetlen) fogadja az idenavigálót. Az aktuális tájékoztatóktól kezdve a menetrendeken keresztül a videók, csengőhangok letöltéséig, reklámokig, jegy- és bérletinformációkig terjed a paletta. Persze mindez érthető, hiszen ez a BKV hivatalos, nyilvános, webes felülete. Tájékozódásunk két dologra terjed ki: a különféle járművek menetrendjére, valamint a vállalat közlekedésiútvonal-tervezőjére. Az indexlap tetején lévő hivatkozások közül érdemes kiemelni az Utasészrevételek hivatkozást, amely megnyitja számítógépünk alapértelmezett levelező programját, majd ezen keresztül írhatunk e-mailt az adott címre. Beállíthatjuk az oldal nyelvét angolra, megtekinthetjük az oldaltérképet is. Megadhatjuk, hogy a beépített kereső a kulcsszavak lapján a menetrendekben vagy a weboldalak tartalmában keressen. A menetrendeket járműtípusok, járatszámok szerint jeleníthetjük meg. A két végállomást megadó linkre kattintva, a BKV megállóiból ismert, még jó állapotban lévő tájékoztató tűnik fel. Itt lehetőségünk van térképes megjelenítésre váltani, láthatjuk az ellenkező irányt vagy akár nyomtathatunk is. Jól használható a cég saját hálózaton belüli útvonaltervezője (utvonal.bkv.hu), amely a főoldalról is elérhető. Meg kell adnunk az indulás és az érkezés helyét (kerület, utca, házszám), majd a Mehet jelre kattintva megkapjuk az utazási információkat: alapesetben a legkevesebb átszállással, leggyorsabb útvonal ideális kombinációjával kalkulált tervet. Ezen a beállításon módosíthatunk az Alternatívák linkre kattintás után. A kapott útvonaltervben megjelenik az utazás ideje a várakozási idővel együtt, a távolság, az igénybe veendő járművek. Térképen is nyomon követhetjük a megadott útirányt.

Utazás repülővel Ha repülővel szeretnénk utazni (pl. a nagy utazási távolság miatt), akkor információkat szerezhetünk be a MALÉV oldaláról. (Természetesen nem biztos, hogy a Malévval el tudunk jutni a kívánt célig, illetve, hogy ez a legkézenfekvőbb légitársaság-választás, de tájékozódási pontnak jó lehet.) A www.malev.hu portálon sokféle utazási és utazás előtti információt találhatunk: az utazással, a repülőterekkel, menetrenddel, poggyásszal, magával a céggel kapcsolatban stb. Letölthető menterendet is feltettek a honlapra magyar, illetve angol nyelven számítógépes, valamint hordozható eszközök számára alkalmas formátumban. Repülőgépes utazásoknál fontos a körültekintő tájékozódás. Az elsősorban fapados társaságok-

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

35

ra jellemző akciós árakat (www.fapados.hu) fenntartásokkal kell kezelni, hiszen sok költség nincs benne a közölt kedvezményes árban. Érdemes jól körülnézni az ajánlatok között, hiszen egy jól megválasztott (időpont, légitársaság) utazással több tízezer forintot spórolhatunk az úti céltól függően.

Vízi közlekedés Érdemes szólnunk a vízi közlekedésről is. Az ilyen tárgyú információéhségünket jól csillapíthatja pl. a MAHART PassNave Személyhajózási Kft. weboldala. A főoldalon a legtöbb információ a kft. saját hajóinak adatairól szól. A hajó neve, építési ideje, szállítható személyek száma, főbb mértek stb. Érdekesség, hogy ezen a portálon egy tematikus jellegű keresőfelület segítségével tájékozódhatunk a menetrendekről. A bal oldali menüben az útirány kiválasztása után a szükséges járatot kell megadnunk a megfelelő linkre kattintással. Ezután böngészhetjük a kapott menetrendet: az egyes járatok fontosabb információi (időpont, útirány, árak, szabad helyek stb.) jól áttekinthetően, külön színekkel, piktogramokkal kiemelten jelennek meg. Választhatunk még a különféle programhajók kínálatából, aktuális ajánlatokból egyaránt.

36


I/13. évfolyam

Nézzük meg egy példán keresztül az egyes menetrendek használatát! Szeretnénk eljutni 1146 Budapest, Thököly út 48–54. számú címről a siófoki Ezüstpart hotelbe. Helyi tömegközlekedést és vonatot szeretnénk igénybe venni. Keressük meg, hogy milyen járatokat válasszunk és – hozzávetőleg – mennyi időt vesz igénybe az utazás! 1. Először tájékozódjunk a siófoki szállás címéről. A Google keresőjének segítségével az „ezüstpart cím” kulcsszavakra az első találatban benne van a Hotel Ezüstpart címe: 8609 Siófok, Liszt Ferenc sétány 2–4. (Érdekes feladat megtalálni a szálloda saját honlapján a címet!) 2. A Google használatával azt is megtudhatjuk, hogy a Déli pályaudvarról indul a vonatunk. („pályaudvar Balaton” kulcsszavak beírásával.) A Google segítségével megtudhatjuk a Déli Pályaudvar (a két kulcsszó beírásával) pontos címét: I. kerület, Krisztina krt. 37. 3. A BKV útvonaltervezőjét használjuk. Az utvonal.bkv.hu lapon található Indulás és Érkezés mezők megfelelő sorait kell kitöltenünk értelemszerűen. A tervező az 5-ös buszt „javasolja”, kb. 6 km utazási távolsággal, hozzávetőleg fél óra utazási idővel. 4. Most navigáljunk az Elvirára! A Honnan mezőbe Budapest – Déli, a Hova sorába Siófok kerüljön. Az utazás időpontját, az esetleges egyebeket állítsuk be értelemszerűen. A Keresésre kattintva eljuthatunk a szükséges információkig, sőt akár meg is vehetjük a jegyet, ha a kiválasztott vonat melletti Jegyvásárlás gombra kattintunk. Innen a vásárlási folyamat regisztrációhoz és bankkártya-használathoz kötött. (Megjegyzés: Siófoki úti célunk helyzetéhez a Google térképe iránymutatást ad a vasútállomástól kiindulva.)

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

37

Online telefonkönyv (www.telefonkonyv.hu) A telefonkonyv.hu: Csak azokat az adatokat tartalmazza, amelyek a hagyományos telefonkönyvben is benne vannak, és az előfizető hozzájárult a nem kereskedelmi és reklám célra való közzétételhez. Ilyenek például: –– a közérdekű telefonszámok, –– az országok hívószáma, –– tudakozó szolgáltatás (név, cím, telefonszám alapján való keresés), –– szaknévsor. E fönti honlap nemcsak egy szimpla tudakozó, hanem számos szolgáltatással integrált felületen elhelyezett kereső. Választhatunk, hogy (Online) Telefonkönyvet, Arany oldalak szolgáltatásokhoz kapcsolódó vagy Üzleti Telefonkönyvet szeretnénk használni. Külön érdekesség, hogy minden telefonkönyvtípus más-más színben pompázik, és egy másik URL címre navigálja a felhasználót. Online telefonkönyvünknél maradva megjelölhetjük, hogy magánszemélyt, céget, térképet, útvonaltervezőt keresünk, vagy telefonszám alapján kívánunk keresni. A keresési mód lehet egyszerű, illetve részletes (település, utca, házszám stb.), szöveges vagy térképes. Vegyük a két leggyakoribb esetet: név és cím alapján keressük valakinek vagy valamely cégnek a számát vagy egy ismert számhoz tartozó előfizető nevét, címét próbáljuk felderíteni. Sajnos ezekre egyre kevesebb reményünk van, hiszen nagyon sok a titkosított (nem nyilvános) telefonszám a magán előfizetők körében. Ha munkánknak mégis van gyümölcse, akkor kapunk egy találati eredményt, bizonyos esetekben listát. Ezt tanulmányozhatjuk, kérhetjük az eredményt térképre, sőt útvonaltervet is néhány kattintással. A keresések szűkíthetők céges tudakozásnál különböző munkaterületek (pl. bank, biztosító, étterem stb. kiválasztásával.) Szeretnénk megtudni Tóth Gábor, Budapest, I. kerület lakos telefonszámát, valamint munkahelyének, az ACOMP Kft.-nek budapesti elérhetőségét. (A munkahellyel való kapcsolat fiktív!) Először a magánszemély keresőt, azon belül részletes keresést állítunk be. A Mit keres?-hez kerül a név, a Hol keres-hez Budapest, majd töltsük ki lejjebb a helység és kerület mezőket is. A Cégkeresőben a Mit keres?-hez kerül az ACOMP név, a Hol keres-hez Budapest. Részletezés nélkül rögtön sikerrel járunk, sőt még hasonló nevű találatokat is kapunk. Érdemes összehasonlítani a magánszemélyes és a céges találati listákat.

38


I/13. évfolyam

Kérdések 11. 1. Hol és hogyan keresne rá saját elérhetőségére? Milyen adatbázisokban szerepelnek az Ön adatai? Keressen rá ezekre! 2. Milyen okai lehetnek telefonos elérhetőségünk titkosításának? 3. Milyen egyéb útvonalkeresőket, -tervezőket ismer, illetve használ?

A Magyar Elektronikus Könyvtár (www.mek.oszk.hu) A Magyar Elektronikus Könyvtár (a továbbiakban röviden MEK, www.mek.oszk.hu) egy több mint 7000 digitális könyvet (beleértve a hangoskönyvet is) tartalmazó ingyenes, internetes szolgáltatás. Magyar nyelvű, illetve magyar vagy közép-európai vonatkozású tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható anyagokat tartalmaz digitalizált formátumban. Ezek lehetnek könyvek, hangoskönyvek, újságok, folyóiratok többféle formátumban: leggyakrabban HTML, PDF, WORD, MP3. A Magyar Elektronikus Könyvtár előkészítése, megalapítása és működési szabályozásának előkészítése, az első anyagok gyűjtése néhány lelkes könyvtáros (Drótos László, Moldován István, Kokas Károly) nevéhez fűződik, akik 1994 tavaszán fogtak hozzá a könyvtár kialakításához. A fejlesztésekbe bekapcsolódott többek között a Miskolci Egyetem, a BME, a SZTAKI, az Országos Széchényi Könyvtár. Ez utóbbi intézmény ad otthont a MEK-projektnek. 2001-ben önálló, saját szerveren kerül kialakításra egy fejlettebb kezelőfelület, könyvtári rendszer. Az alapítók, kezdeményezők számos, díjban, elismerésben részesültek. Erdélyben, Szlovákiában és a Vajdaságban is működnek proxy szervereik, számos külső hivatkozás is elérhető a webes felületükről. „Az elmúlt évek alatt a MEK a magyar internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává lett. Valóságos »mozgalom« alakult ki körülötte, hiszen bárki a legkisebb mértékben és a legegyszerűbb eszközökkel is részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában: Felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok copyright jogait. Átvételre, archiválásra javasolhat más szervereken levő anyagokat, segíthet a dokumentumok különböző formátumra való átalakításában, vagy egyszerűen csak a MEK népszerűsítésében. Munkával vagy pénzzel egyaránt támogathatja az ország első számú virtuális könyvtárának építését. További információk az Irattárban és a GY. I. K. oldalon találhatók vagy elektronikus levélben kérhetők.”5 Összefoglalva: A MEK –– A hagyományos dokumentumok elektronikus formában megtalálható, írott, esetleg hangoskönyv formátumú gyűjteménye, rendszerezése. –– Használható online, de le is tölthető a dokumentum, figyelve a szerzői jogokra. –– Katalógusában a szerző, a cím és elérhetőség mellett a hagyományos kiadvány kicsinyített képe is megtalálható. –– Egyre bővülő, népszerű szolgáltatás, linkek jelennek meg benne más weblapokon elérhető művekre is. A MEK honlapján az információkeresés történhet téma vagy ábécé szerinti katalógusban, illetve adatbázis-keresők segítségével (pl. jogtár használata). Az oldal tetején, a név alatt található hivatkozások közül érdemes megemlíteni a különböző listákat. Az Újdonságok alatt a legfrissebb föltett művek találhatók időrendben. A Sikerlista a teljes állományt 5

Forrás. www.mek.oszk.hu

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

39

úgy rendszerezi, hogy a legolvasottabbtól haladhatunk a kevésbé keresettek felé. A Teljes lista ábécérendben tartalmazza a teljes állományt. Ha egy művet megtaláltunk, illetve kiválasztottunk, akkor az elérhető formátum, valamint csomagolt változata sötétebb színnel jelenik meg a képernyőn. Ugyanezen az oldalon megnézhetjük a katalóguscédulát többféle típusban. Rákereshetünk a szerzőre, illetve a műre többféle könyves állományban (online könyvesboltok, könyvtári adatbázisok stb.) a Keresés gomb alatt. Megjelenik a kiadvány képe is, részlet a műből. A Forrás link alatt a szerző honlapjára juthatunk, a Súgó segítségével információt kaphatunk az egyes állománytípusokról. A nyitóoldalon elhelyezett keresővel a kiadványok főbb adatai alapján (szerző, cím, téma), valamint típus (mp3, pv, lit, cc) szerint érhetjük el, amit szeretnénk. (Az egérmutató az ismert rámutatással röviden tájékoztat az adott funkcióról.) Szeretnénk elolvasni Gárdonyi Géza Egri csillagok című könyvét a MEK segítségével, valamint rákeresni, hol kapható, és mennyibe kerül. (Megtekintheti az erre vonatkozó INFO13_VID3_02 videót is!) A nyitóoldalon elhelyezett keresőbe a szerzőhöz írjuk Gárdonyi nevét, a címhez Egri csillagok kerüljön. Több találatunk is lesz: (az eredeti mű, hangoskönyv-formátum, rovásírással írt, valamint egy idegen nyelvű változat). Ha az eredeti műre (első találat) navigálunk, láthatjuk, hogy gyakorlatilag az összes formátumban elérhető. Wordként megnyitva menthetjük is gépünkre. A Könyvkeresésre kattintva a Könyvterjesztői adatbázis segítségével a Libri oldalára jutunk. Kár, hogy rögtön nem jelenik meg a kiadvány. Be kell írni a címet a keresőbe, de az Egri után már listát kapunk, többféle kötésben, árral. Igazi, komoly segítség a MEK adatállománya az olvasni szerető embereknek, hasznos a kötelező olvasmányok elérésében. Persze sokan mondják, hogy a könyvben az a jó, hogy kézbe lehet fogni, lapozható, és nem „ég ki” a szem a monitor előtt. Ilyenkor még mindig ott van a nyomtató, feltéve, hogy ezt megengedhetjük magunknak. És ne felejtsük el, hogy az olvasás szeretetét nem szabad „kiirtanunk” magunkból, bármennyire is ez a tendencia látszik elterjedni! Kérdések 12. 1. Hány darab Móricz Zsigmond-művet tartalmaz a MEK? 2. Mikor rögzítették a legújabb kiadvány(oka)t a MEK adatbázisában? 3. Hol található az Országos Széchényi Könyvtár, és hogyan juthatna el oda?

Szótárak, fordítás a WEB segítségével Az utóbbi időben elterjedő, jelentősen fejlődő, de a magyar nyelv szempontjából még erősen hiányos szolgáltatásról van szó. (A magyar nyelvnél szerepe lehet annak is, hogy közel sem világnyelvről van szó, és meglehetősen nehéz a fordíthatósága is!) Internetes szótárak már hosszú ideje léteznek (pl. SZTAKI), de olyanok, melyek több nyelv közötti fordítást biztosítanak, felolvassák a szavakat, weboldalakat képesek lefordítani, csak az utóbbi időben jelentek és jelennek meg, fejlődnek rohamos léptekben. Persze, ne várjunk ezektől jelentős dolgokat! A kezdőknek semmiképp nem javasolt: nyelvtanilag nem helyesek a mondatok, a kiejtés sokszor nem érthető (baj van a fonetikával is), gyakran hiányos az adatbázis is, nem beszélve a nyelvtan megismeréséről. Szótanulásra, -ellenőrzésre jó lehet, haladók számára eligazít oldalak tartalmában, ismeretlen szavak felkutatásában, a szókincs bővítésében. Meg kell jegyezni, hogy kaphatók már olyan, toll alakú eszközök, amelyekkel egy (néhány szavas) Word formátumú szöveg lefordítható (megjelenik a kijelzőn) vagy hangosan is értelmezhetővé válik. (Leegyszerűsítve: egy szkenner és egy szótár adatbáziskombinációjáról van szó.)

40


I/13. évfolyam

Nézzünk néhány jól használható, egyszerű felületű szótáradatbázis honlapot. Közös jellemző, hogy a megfelelő nyelv(ek) kiválasztása után a beírt szó, kifejezés fordítása listaként, illetve gyakran hangos formátumban egyaránt elérhető. http://startlap.kirzen.hu/ A Startlap szótára. Több mint 20 magyar szótárral, többségében hangos szótárral rendelkezik. Kereshetünk csak szóra, csak kifejezésre vagy mindkettőre. Bármilyen egyezés, szó eleji, illetve teljes egyezés „figyelése” beállítható. Az ékezetekre és a hasonló szóalakokra is tekintettel van. http://szotar.sztaki.hu/index.hu.jhtml Az [origo] és a Sztaki fejlesztése. A Startlaphoz képest kevesebb a magyar szótár (6), a beállítási lehetőségek megegyeznek. Egyéb funkciók (pl. hangos szótár, kiejtés, rövidítés) a bal oldali linkmenüben találhatók, használatuk gyakran, enyhén szólva is viccesen megfogalmazott. http://www.webforditas.hu/ A honlap szerint: „A MorphoLogic ingyenes nyelvészeti szolgáltatásokat nyújt: szövegfordítás, weblapfordítás, szótárak, hangos beszéd, nyelvfelismerés, helyesírás, többnyelvű keresés és mondatelemzés. Fordítóprogram a magyar és 50 másik nyelv között!” Itt merőben más a fordító szerkezete: két panelben dolgozik. Az egyikbe beírjuk vagy bemásoljuk a fordítani valót, kiválasztjuk a nyelvet, majd a „fordít” után a másikon megjelenik az eredmény. (Akár két idegen nyelv között is!) Ezen az elrendezésen változtatni is tudunk. Sok funkció található még az oldalon: visszajelzést küldhetünk a szerkesztőknek, javítási javaslatokat írhatunk, felolvastathatjuk a szöveget, bekapcsolhatjuk a helyesírás figyelőt, a nyelvfelismerőt (minimum 25 karakternyi szöveg esetén). Hivatkozásokkal válthatunk teljes weboldalfordításra, a Google-lel közös felületű keresésre, külön szótárra, elemzőre, helyesírás ellenőrzőre. http://translate.google.hu/ A Google fordítója. Alapbeállítás szerint angol nyelvről magyarra fordít. Ezen kívül több, mint 50 nyelv közül választhatunk. A tapasztalat szerint még nem kifejlett a fordítási technika, kevés a kapott szó. Képes egy keresési találati listában lévő idegen nyelvű oldal lefordítására, a sikerességről egyelőre ne beszéljünk. Érdekes látni, hogy például egy szó beírásakor, gépelés közben jeleníti meg az aktuálisan beírt szó fordítását. Tekintse meg az egyes online szótárak használatára vonatkozó INFO13_VID3_03 videót! Egyszerű példaként fordíttassuk le a Google-lel a pencil angol szót. Figyeljük meg az éppen beírt szó fordítását! (pe-testnevelés; pen-toll, pencil-ceruza) Kérdések 13. 1. Használta-e már tanulmányai során valamelyik online fordítót? Ha igen, melyiket? Milyen tapasztalatai voltak? Ha nem, próbálja ki valamelyiket a föntiek közül! 2. Mi a véleménye: mennyire, milyen irányba tökéletesedik az online fordítás? 3. Mennyiben (lehet) más egy online fordító és egy szótárgép?

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

41

A Kormányzati portál A 2001. év végén indult el a Kormányzati portál (www. magyarorszag.hu) az elektronikus kormányzás megvalósítása céljából, akkor még ekormanyzat.hu címen. (Ha ma ezt beírjuk, akkor is a magyarorszag. hu-ra jutunk!) Már akkor is kapuként emlegették, bár indulása nem volt zökkenőmentes. Később az informatika és vele együtt a portál fejlődésével mind több, hasznos funkció, információmennyiség került az oldalra, amely azóta is folyamatosan bővül.

A kormányzati portál az államigazgatási eljárások elektronikus ügyintézésének lehetőségét biztosítja, információkat nyújt az ügyfél számára, internetes okmányirodaként, elektronikus bevallási felületként (ügyfélkapu) is funkcionál. Személyes, céges jellegű felhasználáshoz (adók, bevallások stb.) regisztráció szükséges. Ha az ügyfél rendelkezik elektronikus aláírással, akkor állampolgári ügyeinek intézéséhez ki sem kell mozdulnia otthonából. Mi mindenre alkalmas ez a portál? Az elérhető linkeket csoportosítva tartalmazza, ügyeink intézéséhez beléphetünk a szerverre és az alábbi ügyeket intézhetjük –– Állampolgárként: •• személyiigazolvány-, útlevél-ügyintézés •• lakcímnyilvántartás •• anyakönyvi kivonat –– Vállalkozóként: •• cégalapítás adó- és járulék-ügyintézés •• egyéni vállalkozói igazolvány –– A közigazgatás címszó funkcióit használhatjuk: •• a közszférában történő munkavállalás ügyében •• közbeszerzési oldalakra navigálhatunk. 42


I/13. évfolyam

–– A regisztrálás után egy, a weblapon található saját mappába minden olyan információ elmenthető, ami megkönnyíti a későbbi ügyintézést. –– Az elektronikus ügyfél-azonosító rendszere: az Ügyfélkapu, ennek használatával regisztrálhatunk. (Ha nincs elektronikus aláírásunk, be kell menni egy okmányirodába, ahol igazoljuk a személyazonosságunkat, majd kapunk egy felhasználónevet, jelszót, így még több szolgáltatás lesz elérhető, pl. benyújthatjuk az adóbevallásunkat, ellenőrizhetjük a TAJ számunkra hivatkozva elvégzett orvosi ellátás költségeit.) –– Itt vehetjük igénybe az internetes okmányiroda szolgáltatásait is. –– Időpontot foglalhatunk az ügyeink elintézésére a hagyományos okmányirodában. –– Elindíthatjuk az ügyintézést, pl. lakcímváltozás esetén, gépjármű adás-vétel ügyében, jogosítvány igénylésekor. –– Előkészíthetjük az ügyintézést, letölthetjük a szükséges dokumentumokat, elektronikusan kitölthetjük az adatlapokat. –– Tájékoztatást kérhetünk. –– Kereséseket indíthatunk a portálon, valamint speciális kereséseket jogszabályokban, hírekben, fórumokban, hivatalok oldalain. Kérdések 14. 1. Hogy gondolja: van-e olyan eljárás, amelyet célszerű lenne elektronikusan intézhető formába foglalni? 2. Tanulmányozza a magyarorszag.hu szolgáltatásait! Gyakorlati feladat 3. 1. Van-e hozzáférése az Ügyfélkapuhoz? Ha igen, ossza meg tapasztalatait tanulótársaival. Ha nem, tervezi-e a regisztrációt?

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

43

Álláskeresési technikák. Adatok letöltése, hitelesítés, szerzői jogok Az internetes szolgáltatások ismertetésével foglalkozó jegyzetünk befejező részében bepillantunk az álláskeresés webes világába. A betekintés célja, hogy könnyebben rátaláljunk az ilyen témával kapcsolatos oldalakra, legyünk tisztában azzal, hogy mire kell odafigyelnünk, ha állást keresnénk. Ezután néhány kiegészítő, de nem elhanyagolható elméleti jellegű ismeretanyagot veszünk sorra, amelyek a letöltésekhez, a hitelesítések és digitális aláírások elvégzéséhez, valamint adatvédelmi és szerzői jogi kérdésekhez kapcsolódnak. Itt is célunk az előbb felsorolt tevékenységek, fogalmak rövid tartalmi ismertetése az etikus, jogszerű hozzáférés, illetve felhasználás az internetes tartalmak tekintetében.

Álláskeresés Általában két ok miatt lesz valaki állást kereső ember: vagy egyáltalán nincs munkája, vagy nem elégedett jelenlegi állásával. Utóbbi esetben nem feltétlenül csak az anyagi tényezőre kell gondolnunk, választási, váltási kényszer lehet a munkakörülmények elégtelensége vagy a túl stresszes állás is. Ha valaki első munkahelyét keresi, sokszor bizonyos értelemben „időhúzásképpen” olyan állást választ (pl. árufeltöltő, gyorséttermi alkalmazott stb.), amely pénzforrást biztosít (még ha nem is sokat) ahhoz, hogy egy jobb, az életcélnak megfelelő munkakör megszerzésére felkészüljön (pl. továbbtanulás, idegen nyelv elsajátítása stb.). Így tehát, ha állást keresünk, mindenképpen legyenek konkrét terveink, céljaink. Találomra történő választással lehet, hogy rövidesen ismét új munkahelyet fogunk keresni. Fontos, hogy „el tudjuk adni magunkat”: legyünk tisztában erősségeinkkel, határozottnak kell mutatnunk személyünket, előképzettségeink legyenek megfelelőek, azokat hiánytalanul tudjuk dokumentálni. Szükségünk lesz egy – formailag, tartamilag egyaránt – elfogadható önéletrajzra, amelynek elkészítéséhez az interneten sok segítséget találunk. Számítógépes ismeretek nélkül nehezen találunk munkát manapság: az operációs rendszer használata (általában MS Windows), állományműveletek, szövegszerkesztési, táblázatkezelési, nyomtatási ismeretek alapkövetelménynek számítanak. Ha van egy pártfogó szerepű segítőnk, az is sokat jelenthet. Az álláskeresési technikák terén alapjában véve két útirány van a választásra kényszerülő előtt: vagy az interneten keres a lehetőségek között (ehhez találunk útmutatást a további részben) vagy az újságok apróhirdetéseiben merül el. Természetesen állással kapcsolatos apróhirdetések az internetes oldalakon is szép számmal vannak, és ezek megtekintéséhez fizetni sem kell, kényelmesen, otthonról intézhetők az ügyek, így a webes tartalmak böngészése praktikusabb megoldásnak kínálkozik. Jegyzetünk következő részében két internetes oldalt nézünk át részletesen: az egyik álláskeresési tanácsokat nyújt a felhasználóknak, a másik, a legnagyobb hazai apróhirdetési fórum webes változata.

44


I/13. évfolyam

Álláskeresés a profession.hu segítségével A honlapot megnyitva a főoldalon az álláskeresők számára biztosított hivatkozások tűnnek föl, ábécérendben, foglalkozási területekre bontva. Adatbázis-kereső is rendelkezésre áll a kulcsszavas keresések támogatására. Városok szerinti rendszerezésben is találunk álláskínálatot, a hirdetések száma szerinti (csökkenő) sorrendben. A bal oldalon elhelyezett Karriereszközök linksor alatt kiegészítő lehetőségek találhatók: önéletrajz-minták, álláskeresési tanácsok, a munkaügyi központok országos jegyzéke, érdekességként tesztek, kvízek, valamint szabadság- és bérkalkulátor. A fölső részen elhelyezett linkek közül a második egy részletes keresés funkcióját ellátó oldalra vezeti a felhasználót. Itt lehetőség van arra, hogy egy tematikus keresőfelület-rendszeren, több szempont szerinti (elhelyezkedés, pozíciószint, terület, iskolai végzettség, nyelvtudás, hirdető cégek adatbázisa) keresést indítsunk a webhely adatbázisában, amelyet még kulcsszavas keresőmezővel is kiegészítettek.

Ez a szolgáltató is, mint a legtöbb, komplex álláskereséssel foglalkozó cég, tulajdonképpen közvetítői tevékenységet is ellát, amiért pénzt számít fel, és ebből tartja fent magát. Éppen ezért érdekük, hogy az álláspiac legfrissebb hirdetései közül a látogató napra készen tudjon válogatni. Az álláskínálatok tartalmát nem ellenőrzi, azért felelősséget nem vállal, így az ügyfél fokozott körültekintésére van szükség. Ez vonatkozik egyébként is az álláskereső oldalak használatára. (Lehetnek olyan kínálatok, amelyek visszaélnek az ügyfél jóhiszeműségével, az apróhirdetések között például nem ritka a „becsapós ajánlat”.) Az oldal által biztosított funkcióinak egy részéhez csak regisztrált felhasználóként férhetünk hozzá. Ilyenkor azonban pluszszolgáltatásként egy tárhelyet kapunk, amelyen személyes dokumentumainkat helyezhetjük el: személyes nyitóoldal, mentett keresések, hírlevél, önéletrajz készítése és feltöltése. A regisztráció során az ahhoz szükséges minimális adatok megadása után a beírt e-mail címre visszaigazoló levelet kapunk, így biztosítva az illetéktelen regisztrációt. Ezzel ellenőrizhető a folyamat ténye, majd aktiválnunk kell hozzáférésünket,. A kínált és megtekintett ajánlatokat a felhasználónak tudnia kell kiértékelni. Megfelel-e az ajánlat saját elképzeléseinek, valamint ő maga megfelel-e az álláshirdetésben szereplő elvárásoknak. A konkrét helyzetekben az ajánlatok tanulmányozásához az állást kereső ügyfél, ha szüksége van rá, vegye igénybe tapasztaltabbak segítségét, de akár az állást kínáló is adhat pluszfelvilágosítást. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő elérhetősége legyen a hirdetés feladójának. A felhasználó azonban nemcsak böngészhet, illetve kereshet az ajánlatok között, hanem önéletrajzával, munkavállalókénti elképzeléseivel – a regisztrált felhasználóknak biztosított tárhely adta lehetőséggel – maga is kínálhatja referenciáit. Ekkor azonban tudomásul kell vennie, hogy a közölt adatokat felhasználhatják mások is a véleményezésük során. PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

45

Érdekes és egyben hasznos lehetőség a már említett Karriereszközök címszó alatt lévő hivatkozások tartalma. Találunk itt önéletrajzi mintákat magyar, angol, helyenként német, illetve francia nyelven egyaránt, többféle típusban (kronologikus, funkcionális, Europass) kiegészítve hasznos tanácsokkal, tippekkel, a gyakori hibák felsorolásával. Hasonló elrendezésben a kísérő- vagy más néven motivációs levél megírásához is kaphatunk segítséget, itt is megemlítve a hibákat, tippeket és béralku lebonyolításának mikéntjét. Az Álláskeresési tanácsok link alatt érdekes szituációkról, hasznos tudnivalókról olvashatunk több alcímszó tartalmában egyaránt. Megtudhatjuk az ország munkaügyi központjainak elérhetőségét. Különleges lehetőség a kalkulátor funkció, amellyel vagy bruttó bérünk ismeretében – hozzávetőleges – számításeredményt kapunk nettó jövedelmünkről (az egyes levonások részletezésével), megtudhatjuk még azt is, hogy milyen jogcímen, hány nap szabadság jár egy évben. Nem utolsó sorban teszteken ellenőrizhetjük felkészültségünket, mennyire ismerjük ki magunkat az álláskeresés technikáiban, tudunk-e „jó” önéletrajzot készíteni a különböző elhelyezkedési lehetőségek tekintetében. A honlap alján a szokásos linkek között találjuk a kapcsolatfelvételi lehetőségeket, a gyakran feltett kérdéseket, valamint az olvasásra érdemes felhasználási feltételeket. Tekintse meg a profession.hu oldalt bemutató INFO13_VID4_01 videót!

Álláskeresés internetes apróhirdetésekben Az apróhirdetéseket közlő oldalak, mint az a névből kikövetkeztethető, csak ajánlatok fel-, illetve átadásával foglalkoznak. Ha szemügyre vesszük pl. a legnagyobb, magyarországi apróhirdetőt, az express. hu-t, és csak az Állás kategóriára fókuszálunk, akkor láthatjuk, hogy ábécé-rendben tematizálva mutatja az állásajánlatokat, megjelenítve az egyes kategóriákban lévő hirdetések számát is. Feltűnő, hogy egy álláskereső céghez képest is, mennyivel több az ajánlatok száma. A megfelelő kategória, illetve alkategória kiválasztása után böngészhetjük az adott hirdetést. Érdemes szólnunk arról, hogy ezeknek a tartalma gyakran nem egészen fedi a valóságot, tehát kezeljük mindig némi fenntartással, így nem érhet meglepetés minket. A kínált ajánlatra, a megadott feltételeket figyelembe véve, általában a megadott e-mail címre írt levélben lehet jelentkezni. Ha telefonszámot is megadnak, akkor azon keresztül tájékozódjunk először, ne adjuk ki meggondolatlanul személyes adatainkat. Ha elfogadható hitelességű az adott hirdetéstartalom, akkor is inkább, a jegyzetben már említett módon, olyan e-mail címről írjunk levelet, amelyet nem a tartós, mindennapi, úgymond hivatalos üzenetváltásra használunk. Lehetőség van arra, hogy regisztrált felhasználóként, értesítést kapjunk általunk megadott témájú hirdetésekről az ún. „hirdetésfigyelő” szolgáltatás igénybevételével. Kérdések 15. 1. Látogatott-e már álláskereső oldalt, vagy ilyen céllal keresett apróhirdetések között? Ha igen, ossza meg tapasztalatait tanárával, csoporttársaival! 2. Milyen álláselképzelései vannak? Keressen ajánlatokat a fent említett oldalakon! 3. Tekintse át a profession.hu és az express.hu oldalakat, azok hasznos funkcióit! Gyakorlati feladatok 4. 1. Próbálja ki a profession.hu weboldalon a kalkulátor, illetve a teszt lehetőségeket! 2. A minták tanulmányozása után készítsen saját önéletrajzot kísérőlevéllel együtt!

46


I/13. évfolyam

Letöltések Jegyzetünknek ebben a részében (egy elméleti tananyag keretében) igen bonyolult, meglehetősen szerteágazó jogszabályok rendszerét igénylő tartalmakkal foglalkozunk, a nagy terjedelmű tartalomra való tekintettel a lényeg kiemelésével. Tulajdonképpen az interneten található hatalmas mennyiségű (és nem ritkán kétes eredetű) tartalom felhasználásáról, letöltéséről, továbbadásáról lesz szó. A tananyagrész általános érvényű tanácsokat, javaslatokat tesz, igyekszik megmutatni az etikus magatartásformákat, remélve, hogy az olvasó mint internetestartalom-fogyasztó a jogszabályoknak megfelelően hasznosítja mindazt, ami a világhálón elérhető. Először a letöltésekről lesz szó.

Letöltések szerepe, folyamata Letöltésről akkor beszélünk, ha a hálózaton keresztül valamilyen adat kerül a felhasználó számítógépére (vagy más, hálózatra csatlakoztatott kommunikációs eszközre). Ez a letöltés történhet pusztán ún. áttöltés segítségével vagy direkt módon indított fájlletöltési protokoll használatával. Az áttöltés nem más, mint a böngészővel megnyitott oldalak tartalmának memóriába való bekerülése (gondoljunk csak arra, hogy pusztán a böngészés is generál huzamosabb időn keresztül és oldaltartalomtól függő internetes adatforgalmat), valamint a járulékos weboldal-információk (pl. sütik) bejegyzésként való tárolása a merevlemezen. A weboldal és a böngésző bezárása után a nevezett memóriatartalom kiürül, de a fájlbejegyzések megmaradnak. Biztonsági szempontból fontos, hogy ezek közül mire lehet szüksége a felhasználónak (pl. egy-egy oldal gyorsabb elérése, személyes funkciók rögzítése stb.), de ugyanebben rejlik a veszély is: a tartalom hordozhat magában támadó jelleget (adathalászat, kémprogramok, vírusok formájában), tárolt jelszavainkhoz, személyes adatainkhoz illetéktelenek is hozzáférhetnek a gépen maradt böngészőbejegyzési állományok tanulmányozásával. Ha szükséges, akkor a törléséről gondoskodnunk kell! (Lásd a jegyzetnek a Mozilla Firefox privát böngésző szolgáltatásáról szóló részét!) Másképpen járunk el, ha valamilyen adatállományt mentünk a háttértárolónkra. Ez a művelet technikailag kétféleképpen valósulhat meg: a TCP/IP (adatátvitel-ellenőrző/internet-protokoll) keretében vagy a böngészőben megvalósuló mentés lehetőségével (a letölteni szándékozott képre vagy fájllinkre kattintunk az egér jobb gombjával, majd mentés következhet), http protokollal vagy az FTP protokoll segítségével való letöltési móddal.

Protokollok, az FTP protokoll Protokollnak nevezzük azokat a szabványokat az informatikában, amelyek segítségével kommunikálhatunk az egyes (operációs és hálózati) rendszerek között, adatcserét végezhetünk. Ilyenek például a http, TCP/IP, SMTP, ISO/OSI hétrétegű hálózati protokolljai stb. A tényleges kommunikációt több, általában egymásra épülő protokoll valósítja meg. A protokollokat szabványosító szervezetek hozzák létre. Az FTP (File Transfer Protocol – Fájlátviteli szabvány) TPC/IP hálózatokon szolgál állományátvitelre. Biztosítja a különböző operációs rendszerek közötti kapcsolati lehetőséget az állományok le-, illetve feltöltése során. Az FTP úgynevezett szerver-kliens alapú szolgáltatás. A felhasználó bejelentkezik a szerverre (pl. a böngészőnk címsorába beírjuk ftp://URL_vagy_IP_cím vagy a Total Commander vagy PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

47

az ingyenes FileZilla FTP-funkciójával), a biztosított hozzáférése szerinti mappába állományokat tölthet fel vagy mappából fájlokat tölthet le. Tudnunk kell, hogy ez a protokoll nem támogat titkosított kommunikációt, így csak megbízható kapcsolat (hálózat) esetén használjuk. A web-böngészők is képesek FTP-kliensként való működésre. Ezt a protokollt – az FTP-szerver gyakori lehetséges leterheltsége, és ezáltali lassúsága miatt – lassan felváltja egy másik, mondhatni elterjedt hálózati kapcsolódási forma, az ún. peer-to-peer vagy P2P protokoll. Ennek az a lényege, hogy az egyes gépek mint informatikai hálózati végpontok közvetlenül kommunikálhatnak egymással, nincs szükség csomóponti-központi gépre. Térhódítását a tömörítési algoritmusok megjelenése és a fájlcserélő szolgáltatások elterjedése eredményezte. A Napster az 1990-es évek végén indította az első fájlcserélő szolgáltatást (üzenetküldésre és egy baráti társaság tagjainak mp3-fájlok cserélésére), hamar nagy népszerűségre téve szert ezáltal. A szerzői jogok (részletesen lásd a jegyzet Szerzői jogokról szóló fejezetét) tulajdonosai sok pert kezdeményeztek az üzemeltetők ellen, így 2001-ben megszűnt a szolgáltatás, annak ellenére, hogy a szolgáltató nem tárolta a tartalmakat. Utódai lettek – többek között – a Kazaa, Morpheus, DC++, Bittorrent. Ezek ellen a mai napig küzdelmet folytatnak a jogtulajdonosok. A legális, jogtiszta letöltéseket kínáló, online zeneáruházak is megjelentek, például 2003-ban az Apple iTunes, amely a legnépszerűbb lett.

Jogok, jogosultságok Ahhoz, hogy egy szerverhez le-, illetve feltöltéshez FTP-szerveren keresztül a felhasználó hozzáférjen, jogosultságokra van szüksége. Ezek az alábbiak lehetnek: olvasási, hozzáadási (írási), törlési, teljes vagy valamilyen, előre beállított kombinációs változatuk pl. olvasási + hozzáadási. Ezeket a kiszolgáló gépen az üzemeltető rendszergazdája állítja be. Fontos megjegyezni, hogy a tartalmak felhasználhatóságáról, továbbadásáról már az ideillő jogszabályok (pl. szerzői jog, adatvédelem) rendelkeznek. A letöltött fájlok tartalmát figyelembe véve az adott felhasználónak mindenképpen el kell döntenie, hogy arra a célra, amelyre az állományt szeretné felhasználni, a hatályos jogszabályi keretek között van-e joga. Természetesen mindez nem arra vonatkozik, ha valaki például letölt egy képet illusztrációs céllal pl. egy prezentáció elkészítéséhez, hanem folyamatosan, üzleti céllal végzett tevékenységre. (Magyarul: a letöltött fájlokat feldolgozza, azok tartalmából anyagi hasznot húz, másokat megkárosít.) Bizonyos – idevonatkozó – törvények tekintetében az alábbiak adhatnak tájékoztató jellegű információkat: 1992. évi LXIII. törvény – Adatvédelmi törvény – , amelynek része a személyes adatok védelméről szóló törvény, amellyel az Alkotmány 59. §-a foglalkozik. Az összegyűjtött személyes adatok védelmét az Adatvédelmi törvény alábbiakban idézett pontjai biztosítják. „a) az adatok felvétele és kezelése tisztességesen és törvény rendelkezései alapján történik (előzetes felvilágosítás mellett); b) korlátozott, előre törvényben leírt célok érdekében dolgozzák fel azokat; c) az adatok a célnak megfeleljenek, lényegesek és nem túlzottak; d) a tárolt és hosszabb ideig őrzött adatok mindenkor hitelesek és pontosak legyenek; e) nem tárolják tovább őket, mint szükséges; f) az adatkezelés biztonságos legyen; g) nem továbbítják őket olyan országba, amelyben nincs megfelelő védelem; h) az érintettek jogaival összhangban kezelik őket (bármikor kérhető másolat, utólagos felvilágosítás az adatkezelésekről, megváltozott/helytelen adatok kijavítása, adatok törlése, ha azok megőrzését törvény nem írja elő, stb.)” [Rendre az alábbiak szerint: 1992. évi LXIII. törvény, 7. § (1) a) pont; 1992. évi LXIII. törvény, 5. § (1) bek.; 1992. évi LXIII. törvény, 5. § (2) bek.;1992. évi LXIII. törvény, 7. § (1) b) pont; 1992. évi LXIII. törvény, 5. § (2) bek.; 1992. évi LXIII. törvény, 10. §; 1992. évi LXIII. törvény, 9. §; 1992. évi LXIII. törvény, 6-7. §, 11-14. §, 16. §] 48


I/13. évfolyam

Bővebb információkat találunk például a http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabaly kereso cím alatti jogszabálykeresőben, ahol megadjuk a jogszabály (törvény, rendelet stb.) évszámát, sorszámát, paragrafusszámát vagy kulcsszavak alapján kereshetünk. TÖREKEDJÜNK A JOGSZABÁLYOK BETARTÁSÁRA, LEGYÜNK ETIKUSAK A LETÖLTÉSEKKEL!

Legális, illegális letöltések Legális letöltésen azt értjük, ha az adatállomány(ok) letöltéséhez megfelelő jogunk van (például regisztrált felhasználóként valamely szerveren a megfelelő anyagi vonatkozások figyelembevételével használjuk a kínált szolgáltatást). Ez jelentheti mondjuk mobiltartalmak letöltését telefonra vagy zenéket a számítógépünkre stb. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy ha ilyen módon jutunk tartalmakhoz, azokat nem használhatjuk korlátlanul: nem sokszorosíthatjuk, nem adhatjuk tovább, nem tehetjük pénzzé azokat. (Igaz, hogy ezek vonatkoznak a nem számítógépen tárolt, jogdíjas termékekre pl. CD-hanglemez, DVD-filmek, könyvek stb.) Röviden: rendeld meg, töltsd le, használd, DE NE ADD TOVÁBB! Különös tekintettel kell lennünk a freeware (ingyenes), shareware/trial (próba verzió), demo (bemutató), adware (reklámot is tartalmazó) programokra. A freeware programok ingyenesek, szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek, mindenki számára hozzáférhetőek. A shareware vagy trial programok egy fizetős program próbaverzióját jelentik, általában időkorlátosak, a funkciójuk is általában kevesebb a teljes programhoz képest. Figyelmezetnek a lejárati időre, funkciók hiányosságaira, és általában kedvezményesen válthatunk a teljes verzióra. Az adware programok általában teljes értékűek, nem fizetősek, de használat közben egy reklámfelület is látszik a képernyő egy részén (csíkon), amely a programkészítő bevételét képezi. Mindenképpen szólnunk kell a fájlcserélő rendszerekről (bittorrent oldalakról). Itt arról van szó, hogy a már említett peer-to-peer protokoll segítségével egy vastagkliens (internetet használó, nem webes felületű, önálló program, titkosítással) programon keresztül tölthetünk le állományokat. „Cserébe” a felhasználónak is meg kell osztani fájlokat, és ezzel kezdődnek a jogi bonyodalmak. Számos jogász egybehangzó véleménye szerint a jogvédett tartalmakhoz való hozzáférés egészen addig, amíg csak letöltjük, személyes használatra igénybe vesszük (meghallgatunk egy zenét, megnézünk egy filmet) a jog mai, hatályos eszközével nehezen büntethető. Nem igazán állapítható meg, hogy a kérdéses, jogvédett tartalom miként került a gépre (pl. egy CD-lemez gépünkre másolása, „rippelése” nem jogellenes, akár mp3 állományba konvertálás céljából, teljes lemez másolása azonban már vitatható). Tulajdonképpen belefér a szabad felhasználás kategóriájába, ha a tevékenység nem sérti a szerzői jogot (lásd a szerző jogokról szóló részt). Sok fájlcserélőben letöltés közben egyben feltöltés is történik: a letöltött állományt a felhasználó (program által) megosztja másokkal. Ez jogszabályba ütközik, nem tartozik bele a szabad felhasználás kategóriájába. Kiadók, jogvédők folyamatos harcot vívnak a fájlcserélők ellen, nem egyszer eredménnyel. Többször hallottuk már, hogy több terabájtos tartalommal feltöltött fájlcserélő szervereket (ún. HUB‑okat) foglaltak le, üzemeltetőiket vonták jogi felelősségre. Itt érdemes megjegyezni, hogy ha a jogvédett tartalom olcsóbb lenne (beleértve az új kiadásúakat is), talán (még) nagyobb lenne a vásárlási kedv. A jogdíj-tulajdonosok a viszonylag magasabb árat éppen az illegális terjesztés miatti bevételkiesés kompenzálásával indokolják. Kérdések 16. 1. Milyen tapasztalatai vannak a legális letöltésekről? Keressen, illetve mondjon olyan weboldalakat, amelyekről legálisan tölthető le állomány! 2. Hogyan különböztetjük meg az internetről letölthető programokat (szoftvereket)? 3. Mi az FTP protokoll lényege? 4. Mi számít etikus magatartásnak a letöltések terén? 5. Melyek a fontosabb, fájlokhoz kapcsolható jogosultságok?

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

49

Adathitelesítés Az adathitelesítés szerepe A világhálón rengeteg információ található. Ezek egy része kétes eredetű, tartalma nem megbízható. Szükség van tehát az adatok hitelességének, valódiságának igazolására, amely nemcsak a felhasználó (fogyasztó) érdeke, hanem legalább annyira a szolgáltatóé is. Ezzel a céllal hozták létre, illetve alakultak az ún. hitelesítő szolgáltatók, a digitális tanúsítvány kibocsátó cégek. Az adathitelesítés céljából digitális tanúsítványt hoznak létre, amely vagy az információk valódiságát, helyességét, sértetlenségét, eredetiséget igazolja a tanúsítványt kibocsátó hitelesítő cég, szervezet által (Certification Authority, rövidítése CA) vagy a tanúsítványt kiadó szolgáltató, harmadik félként részt vesz olyan tranzakciókban, amely igazolja az egyéb résztvevők kilétét, azok valódiságát (digitális aláírás). Tanúsítványok tehát sokféle célból kiállíthatók, például internetes felhasználó, webszerver hitelesítéséhez, elektronikus levelezés biztonságosabbá tételéhez, SSL és TLS céljaira, továbbá kódaláíráshoz. A tanúsítványt kiállító, valamint aláíró szervezet a hitelesítésszolgáltató. A tanúsítványok rendszerint az alábbi adatokat tartalmazzák: –– A felhasználó ún. nyilvános kulcsának értékét (lásd alább a digitális aláírás létrehozásáról szóló részt) –– A felhasználót azonosító adatokat (név, e-mail stb.) –– Az érvényességi időt (ameddig a tanúsítvány érvényes) –– A hitelesítésszolgáltató adatait –– A kiállító igazolását arra nézve, hogy a felhasználó nyilvános kulcsa és adatai közötti kapcsolat érvényes. A tanúsítványoknak fontos szerepe van a titkosított (SSL, TLS) kapcsolatokban, banki tranzakcióknál. Az operációs rendszer szintén „igényli” ezeknek a digitális hitelesítési „dokumentumoknak” a meglétét: programok telepítésekor ellenőrzi a szoftver valódiságát, tárolja az adatokat, hasonlóan jár el a weblapok hitelessége kapcsán. Alkalmasak még eszközök adatkommunikációs hitelesítésére is: pl. router, WAPátjáró, LAN-belépés. Tanúsítványt igényelni hitelesítésszolgáltatóknál lehet, a szolgáltatásért fizetni kell egy meghatározott, az adott időtartamra a hitelesítés típusától (osztályától) függő összeget. (Sok szolgáltatónál létezik ingyenes, teszttanúsítvány, pl. Netlock Kft.)

Digitális aláírás Olyan speciális, egyedi adat, amely valamely üzenethez, dokumentumhoz egy ún. hitelesí tésszolgáltató közreműködésével csatolódik, egy titkosító eljárást tartalmaz, igazolja a küldő (aláíró) és a tartalom valódiságát. A hagyományos aláírással ellentétben nem másolható, utánozható (ezért ne is nevezzük helytelenül, elektronikus aláírásnak, amely például beszkennelt kép is lehet). Nem vihető át más dokumentumra. Letagadhatatlan, hiszen nem hamisítható (csak akkor, ha a titkos kulcs illetéktelenek birtokába jut). Biztos a dátumozása, nem dátumozható vissza vagy előre. Nem függ a technológiától. A digitális aláírást hazánkban a 2001. évi XXXV. törvény szabályozza, amely az Európai Parlament és Tanács irányadó elvein alapszik.

50


I/13. évfolyam

Szerepe van szerződések, jognyilatkozatok, az állami, költségvetési gazdasági szféra területén a kommunikációban, jelentős szerepe lehet az ügyintézés, az adózás terén is. Egyszerűsége, gyorsasága, kényelmes használata teszi vonzóvá (hátránya a beszerzés körülményessége, az ára és a korlátozott érvényességi idő).

A digitális aláírás létrehozása Mint láttuk, a digitális aláírás egy hitelesítési forma, amely a hamisíthatóság elkerülése érdekében titkosítást tartalmaz. A titkosítás elve, módszere az úgynevezett kettős kulcsú titkosítás alkalmazásával valósul meg. A szükséges két kulcs egyike egy nyilvános kulcs, amelynek saját változatát közre adhatjuk bátran (különben mi sem tudunk nekünk küldött, hitelesített dokumentumokat megnyitni), a másik pedig egy titkos kulcs, amely értelemszerűen nem kerülhet ki a felhasználó hatásköréből. Az üzenet (hivatalos levél, kérelem, igazolás stb.) elkészítése után a feladó létrehoz a nyilvános és egy titkos kulcsból álló párt. A címzett nyilvános kulcsának segítségével kódolja az üzenetet, a fogadó pedig saját nyilvános kulcsával (és csak azzal) hozzá tud férni a hitelesített tartalomhoz, hiszen azt az ő nyilvános kulcsával kódolták. Ha a feladó digitális aláírást szeretne készíteni, akkor egy úgynevezett „ujjlenyomatot” hoz létre, amely egy, az üzenetnél sokkal rövidebb szám. Ezt kódolja titkos kulcsa segítségével. Ebből a lenyomatból magát az üzenetet nem lehet előállítani, de bármilyen csekély változtatás esetén, a lenyomat teljesen megváltozik. Ez az „ujjlenyomat”, tehát maga a digitális aláírás. A képbe a harmadik fél olyan módon lép be, hogy „ő” felel a tartalom hitelességéért, a valódiságért. Ez a harmadik fél a hitelességszolgáltató, a tanúsítvány kibocsátója. A technikai megvalósításhoz szükség van egy programra és egy kártyaolvasó eszközre. A program biztosítja egy adott hálózati adatforgalom titkosítását, a kulcsok kezelését, előállítását, valamint több adatvédelmi és titkosítási funkció kezelését. A kártyaolvasó saját nyilvános és titkos kulcsunk bevitelére, kezelésére szolgál, használatához PIN-kód szükséges.

A Netlock Kft. szerepe

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

51

A Netlock Kft. (www.netlock.hu) Magyarországon vezető szerepet tölt be a hitelesítésben. Ingyenes, teszttanúsítványt is kibocsátanak, amely egy hónapig érvényes, nevünket azonban nem foglalhatjuk bele. A cég 1996-ban kezdte meg tanúsítványok kibocsátását digitális aláírásokhoz, részt vett az aláírásokról szóló 2001. évi XXXV. törvény előkészítésében. 1999-ben minden Microsoft termékben szerepel legfelsőbb szintű hitelesítési szolgáltatóként. A cég és tanúsítványai az egész világon ismertek, elfogadják a hitelesítéseket. Három fő területre terjed ki tevékenységi körük: hitelesítésszolgáltatás, szaktanácsadás, rendszerintegráció az aláírás, időbejegyzés, titkosítás és archiválás platformfüggetlen megvalósításához. Megvalósulhatnak a szolgáltatásaikkal az elektronikus számlázás, bevallás, archiválás kötelezettségei, weboldalak védelme, online zárás fogadások esetében. Az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszer kertében működnek. A tanúsítványok A, B, C, M (minősített) és T (teszt) osztályúak. A tanúsítványok fajtái: személyes aláíró, illetve titkosító, munkatársi aláíró, illetve titkosító, szervezeti aláíró, illetve titkosító, SSL, VPN (adapter), web átjáró, login, IPSEC és láncolt hitelesítési. Az intelligens kártyák USB kapcsolatos modulon keresztül csatlakoztathatók a számítógéphez. Jelszóval (PIN-kóddal), többszöri sikertelen próbálkozás esetén blokkolással védettek, az adatok nem másolhatók ki. Kérdések 17. 1. Miért fontos az adathitelesítés, hol alkalmazzák? 2. Mi a digitális aláírás lényege? 3. Mi a szerepe a nyilvános és titkos kulcsoknak? 4. Hol és hogyan szerezhetünk be digitális aláírási jogosultságot? 5. Milyen osztályok és típusok ismertek? Ha szükségét érzi, nézzen utána az interneten az osztályjelölések bővebb tartalmának!

Szerzői jogok A szerzői jog fogalma, keletkezése, hatálya alá tartozó alkotások A szerzői jog olyan, a szellemi alkotásokhoz (lásd az alábbi törvényt) fűződő kizárólagos tulajdonjog, amely azt biztosítja, hogy a jogtulajdonos (szerző) saját alkotását, szellemi termékét vagyontárgyként használhatja, másolhatja, terjesztheti, azzal rendelkezhet, másokat felhatalmazhat a reprodukálásra, feldolgozásra, forgalmazásra, bemutatásra stb. A jog az alkotás létrejöttekor keletkezik, függetlenül a nyilvánosságra hozataltól. A szerzői jogokról az 1999. évi LXXVI. (módosított) törvény rendelkezik hazánkban. A jog hatálya alá tartozó művek soráról a törvény így szól: „1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:

a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, b) a nyilvánosan tartott beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, e) a zenemű, szöveggel vagy a nélkül, f) a rádió- és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),

52


I/13. évfolyam

h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotóművészeti alkotás, j) a térképmű és más térképészeti alkotás, k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez- és díszletterv, o) az ipari tervezőművészeti alkotás, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.” A szerzői jogok tekintetében a szerzőt megilletik ún. személyhez fűződő jogok (nyilvánosságra hozatal; a szerző nevének föltüntetése; a mű egységének védelme; védelmi idő – 70 év!), valamint vagyoni jogok a felhasználásra és annak engedélyezésére (másolás; terjesztés; nyilvános előadás; átdolgozás stb.). Ha az alkotás munkaviszonyban vagy ahhoz hasonló jogviszonyban keletkezett, akkor a vagyoni jogok a munkáltatót illetik meg, átszállhatnak annak a jogutódjára. A jog átruházása esetén díj illeti meg a munkavállalót, és az ilyen viszonyban keletkezett műről mellőzhető a név feltüntetése.

Az internetes tartalmak a szerzői jog tekintetében Az egyes weboldalakon megjelentetett információk egyfelől speciális kommunikációt jelentenek a nyilvánosságra hozatal tekintetében, másfelől internetes honlapként önálló műtípus. A szerzői jogok sérülhetőségét tulajdonképpen a fénymásoló berendezések, valamint a hang- és videomásolatok robbanásszerű elterjedése eredményezte. Az internet elterjedése a hozzáférhető tartalmak tekintetében tovább bonyolította a – jogi – helyzetet. A jog egyik korlátja az úgynevezett szabad felhasználás. A vagyoni jogokra vonatkozik, és csak a nyilvánosságra hozott szellemi termékek esetében érvényes. Lényege, hogy a felhasználáshoz nem szükséges a szerző engedélye, és nem díjköteles. Követelmény, hogy a szabad felhasználás nem sértheti a mű alapértelmű felhasználását, nem okozhat kárt a szerző jogos érdekeiben, a tisztességes magatartás elvárásainak meg kell felelnie, a szabad felhasználással össze nem egyeztethető célokra nem irányulhat. A szabad felhasználást könnyíti meg a „Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5, Magyarország” nevű licencfeltétel, amely a Creative Commons („kreatív közös jogkezelés”) nevű nonprofit cég által kiadott, a cégnévvel megegyező licenc. Olyan alkotások szerepét és számát kívánják így növelni, amelyek jogszerűen megoszthatók vagy felhasználhatók saját dokumentumok készítéséhez, olyan feltételekkel, mint a szerző (URL cím) és műcím megnevezése, kereskedelmi célokat nem szolgálhat, átdolgozása csak a licence továbbvitelével terjeszthető, amennyiben a szerző másképpen nem rendelkezik, és egyéb jogokat (pl. személyiségi, szabad felhasználás) nem sért.

Adatok, tartalmak felhasználása, továbbítása Felhasználásnak számít, ha egy mű valamely részletét vesszük át. Ilyenkor meg kell adnunk a mű címét, szerzőjét, megjelenési helyét és idejét. Illik az idézett részt idézőjelek közé tenni. Az idézet egy önálló alkotás valamely részlete lehet. A felhasznált művel valamilyen indokolt kapcsolat kell, hogy legyen (pl. oktatás, tudományos értekezés, bírálat stb.). Nem pontos hivatkozásoknál az eredeti (hivatkozott) tartalom lényegi része nem sérülhet, nem módosulhat. Az internetes honlapokról vett közléseknél meg kell adni a honlap címét és a közlés dátumát. Egy mű részlete – elvileg – bárki által, szabadon idézhető (az előbbi feltételekkel). Az üzletszerűség nem számít jogkövető magatartásnak. PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

53

Ha – nem üzletszerű tevékenység céljából – másoljuk, sokszorosítjuk a művet (pl. oktatási céllal tankönyvvé, jegyzetté nyilvánítják), akkor nincs szükség engedélyre. Internetes, önálló felhasználási formára nem vonatkozik az előbbi gondolat. Egy belső hálózaton való használat, többszörözés nem tartozik a szabad felhasználás területéhez, jövedelemszerzést sem szolgálhat. A nem szabad felhasználású műveknél a szerző (vagy jogutód) a kizárólagos jogosult arra, hogy engedélyt adjon az átdolgozásra, feldolgozásra, új műként történő megjelentetésre. Ismert még az úgynevezett árva művek fogalma a szerzői jog szempontjából. Olyan alkotásokról van szó, amelyek szerzője ismeretlen vagy nem lelhető föl, és a felhasználó a megtalálásra minden – elvárható – kísérletet megtett. Az ilyen művek üzletszerű felhasználása engedély- és díjköteles (kormányrendelet szabályozza).

Egyéb adatvédelmi kérdések Az internetes weblapok alján találhatunk információkat arról, hogy az oldal(ak) tartalmát hogyan, milyen feltételekkel használhatjuk fel.

Ezen a Startlap oldalon (www.startlap.hu) a Felhasználási feltételek alatt olvashatjuk a szükséges tudnivalókat. Az Adatvédelem hivatkozás alatt a felhasználó és egyéb személyek személyes adatairól, azoknak jogszerű kezeléséről szóló rész tanulmányozható. Az internetes tartalmak tekintetében az ilyen hivatkozás megfelel a hatályos jogszabályoknak, a felhasználó a weblap megnyitásával, a webhely használatával elfogadja a szabályokat. Az ún. jogi nyilatkozatok – szintén a honlapok alján érhetők el – is a felhasználhatóság feltételeiről adnak számot, gyakran az idevonatkozó törvények megnevezésével együtt. A tartalom felhasználása, másodközlése, a tartalommal való visszaélés következményeinek jogi háttere többek között az alábbi törvényekben található: Polgári Törvénykönyv 1957. évi IV. törvény, Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. törvény, Szerzői jogról szóló 1999. évi. LXXVI. törvény, a Sajtóról szóló 1986. évi II. törvény megfelelő részei. A szerzői jog megsértésének lehetséges (leggyakoribb) következményei: a jogsértés bírósági megállapítása, a tevékenység abbahagyása, elégtétel szolgáltatása, nyilatkozattétel üzleti tevékenységről, kártérítés, lefoglalás, megsemmisítés. Kérdések 18. 1. Mi a szerzői jog, milyen szellemi alkotásokra vonatkozik? 2. Mi tartozik a szabad felhasználás kategóriájába? Mi a Creative Commons? 3. Hogyan kell jogszerűen idézni? 4. Mit jelent az internetes oldalak jogi nyilatkozata, és hol találjuk azokat általában? 5. Milyen lehetséges következményei vannak a szerzői jog megsértésének?

54


I/13. évfolyam

Utószó Kedves Tanuló! Ön a jegyzet, és így az Internet-szolgáltatások című tananyag végére ért. Remélem, hogy az eddigi ismereteit hasznosan tudta alkalmazni, sikerült a fogalmakat pontosítani, s a lehetőségekhez mérten új tudnivalókkal is gazdagodott. Tudom, hogy az Olvasó sok dologgal találkozott már, esetleg lehet, hogy többször (pl. érettségire felkészülés közben) feldolgozott ismereteket hordozott a tananyag egy-egy része, de talán ebben a formában, így összegyűjtve, a jegyzet hasznos segédeszközzé vált a webes szolgáltatások bátrabb, biztosabb és biztonságosabb felhasználásában. Sok kérdés az Ön tapasztalataira, eddigi ismereteire vonatkozott, amely igen fontos szempont egy jegyzet elkészítése során. Ezekre mindig szükség van, ezért kérem, ossza meg azokat tanáraival is, hogy felhasználhatók legyenek későbbi fejlesztések során. Megköszönve, hogy részt vett a projektben, további jó tanulást, sikeres munkát kívánok Önnek. A szerző

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

55

Függelék A jegyzetben szereplő ajánlott, hivatkozott honlapok neve és címe Álláskeresés, hirdetés: www.professional.hu; www.express.hu Céginformációs Szolgálat: http://ceginformaciosszolgalat.irm.gov.hu/ Creative Commons: http://creativecommons.org/ Hírportálok: index.hu, origo.hu Ingyenes, webalapú levelezőprogramok: gmail; hotmail; freemail; citromail Keresőoldalak: www.google.hu; www.yahoo.com; www.altavizsla.hu; www.hudir.hu; www.excite.com; www.lycos.com; www.ariadnet.hu; www.startlap.hu Kormányzati portál: www.magyarorszag.hu Magyar Elektronikus Könyvtár: www.mek.oszk.hu Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság: www.nfh.hu Netlock Kft.: www.netlock.hu Online menetrendek: www.menetrendek.hu; mav-start.hu; www.volan.hu; www.bkv.hu; www.malev. hu; www.mahartpassnave.hu Online telefonkönyv: www.telefonkonyv.hu OTP Bank Nyrt. honlapja: www.otpbank.hu Petrik TISZK: www.petriktiszk.hu Praktiker Barkácsáruház: www.praktiker.hu www.argep.hu www.biztonsagosinternet.hu www.paypal.com www.telefonguru.hu

A jegyzetben szereplő képek forrása Bevezetés és Keresőszerverek fejezet elején: gamestar.hu Microsoft Office (2003, 2007) ClipArt, illetve képernyő-printscreen

56


I/13. évfolyam

Időkitöltő, gyakorló feladatok 1. Keresse meg, mi a címe a mai napon, az m2 tévécsatornán 22 órakor futó műsornak? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 2. Derítse ki, hogy Magyarország hány bronzérmet szerzett a 2004-es olimpián! ..................................................................................................................................................................... 3. Adja meg, hogy kedvenc mozija milyen filmet játszik holnapután 17 óra körül? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 4. Keresse meg, hogy a BKV útvonaltervezője szerint legkevesebb hány átszállással juthat el a IV. kerületi Szent Imre térről a Móricz Zsigmond körtérre! ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 5. Debrecenben vagy Miskolcon működik több mozi? Adja meg a darabszámokat is! ..................................................................................................................................................................... 6. Tudja meg, hogy a Szépművészeti Múzeumban hány olyan szobor található, amely i. e. I. évezred korabeli és görög eredetű? ..................................................................................................................................................................... 7. Keresse meg, hogy az Acer B173 17” vagy a Samsung 734B 17” monitornak nagyobb-e a maximális felbontása! Adja meg a maximális felbontás értékét is! ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

57

8. Keressen jpg formátumú, színes képet az Up! című animációs filmben szereplő kedves, különleges madárról! Mentse a képet számítógépére! ..................................................................................................................................................................... 9. Keresse meg a Mozilla Firefox böngészőprogram legfrissebb verzióját, és töltse le gépére! Találja meg az ehhez tartozó, szintén legfrissebb Adobe FlashPlayer kiegészítő programot, majd ezt is töltse le! Győződjön meg arról, hogy ingyenes (freeware) programokról van szó! 10. Adja meg a Malév jövő hétfőn Budapestről Londonba indított első, közvetlen járatának a számát! ..................................................................................................................................................................... 11. Mennyi idő alatt ér el a Volán busz első járatával Debrecenből Pécsre? .....................................................................................................................................................................

58


I/13. évfolyam

Internet-szolgáltatások

Recommend Documents