Intenzív haltenyésztés bemutatása

Intenzív haltenyésztés bemutatása Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi tanár

Halgazdálkodási Tanszék

Történet (édesvízi halfajok) • i.e. 2000: Kína, a haltenyésztés első írott emléke, • i.e. 475: Fan Lai (Kína), az első ponty tenyésztési módszer leírása, • Biblia: a halastavak említése (Izsaiás, 19. fejezet, 10. ének), • Rómaiak: haltenyésztésre épített tavak, a kolostorok környékén, • 1930-as évek: a pontytenyésztés intenzifikálása Kínában, majd ennek adaptálása Európában, • 1950-es évek: a tilápia és egyéb sügérfélék nagyobb sűrűségben való nevelésének kísérletei Palesztinában és Izraelben, • 1960-as évek: a pontyfélék tartási módszereinek tökéletesítése, kísérletek az intenzív tartásra Brazíliában, • 1960-as évek: a pisztráng tenyésztés fejlesztése és intenzív technológiák kezdetleges formáinak bevezetése.


Történet (tengeri halfajok) • i.e. 1500: tengerparti népek a halászatkor fogott halak tárolása tengeröblökben, • i.sz. 1400: Indonézia: a lárvaállapotú mullet begyűjtése, és tengerparti tavakban való nevelése, • 1960-as évek: Japán bekapcsolódik a tengeri halak intenzív nevelési programjába a sárgafarkú sügér tenyésztésével, • 1970-es évek: Európa is elkezdi a tengeri halak intenzív nevelési feltételeinek kialakítását, részben adaptálással, részben új fejlesztésekkel (franciák és spanyolok). Halgazdálkodási Tanszék

Extenzív a tenyésztés, amennyiben •

nagy területen/térfogatban,

•

lassan (hosszú időtartam alatt),

•

kevés halat termelünk.


Intenzív a tenyésztés, amennyiben - kis helyen

-rövid idő alatt

-sok halat termelünk

HEFOP 3.3.1. Halgazdálkodási Tanszék

Az intenzív haltenyésztési eljárások elvben hasonlítanak az istállós állattartásra.

Mivel tudom a haltenyészet intenzitását megnövelni? Halgazdálkodási Tanszék

A belterjesség (intenzivitás) növekedése • Hektáronkénti nettó hozam (kg) hazánkban: • • • • • • • •

Ivadék ponty kihelyezés + vegyes kihelyezés + +trágyázás + + +polikultúra + + + + takarmányozás + + + + +levegőztetés + + + + + + vízcsere + + + + + + + medence + extra hal

~150 250 450 600 1 500 5 000 > 30 000 > 500 000


Az akvakultúra termelés szükségessége világ viszonylatban Millió tonna

Termelés

Fogások

Akvakultúra

Millió tonna

Felhasználás

Étkezési célú

Nem-étkezési célú


Az intenzív rendszerek termelése (millió tonna)

1980

1990

2000

2010


A földrészek részvétele az intenzív haltermelésből


Tényleges intenzív rendszerek Halfaj

Termelés (tonna) 55.000

Norvégia, Skócia, Írország

Csatorna harcsa

178.000

USA

Angolna

46.000

Tajvan, Japán

Polikultúra (ponty/tilápia/mullet)

14.000

Izrael

Szivárványos pisztráng

280.000

Nyugat-Európa, USA, Japán

Vörös tengerikeszeg

30.000

Japán

Sárgafarkú sügér

180.000

Japán

Atlanti lazac

Ország


Az intenzív rendszerek termelési felosztása (millió tonna) 35 31,2

30 25 20

17,9

17,3

15 10,7

10 5

6,1

0

0,9

1980 1973

5,1

1990 1983

7,1

2000 1993

2010 2003


Tengeri Édesvízi

Termelési adatokhoz adalék: hal szempontból • Az intenzív rendszerek 75%-a édesvízi halfajok tenyésztését végzi, • A maradék 25% a brakkvízi és tengeri halfajok nevelését végzi (max. 2 millió tonna/év). Hogyan lehet akkor olyan magas a tengeri termelési arány? Válasz: A különböző egyéb tengeri élőlények termelése és tenyésztése révén! Halgazdálkodási Tanszék

7%

6% 5%

4%

2% 5% 3% 2%

Halgazdálkodási Tanszék Eg yé b

8%

t tr án gf él ék An go ln af él ék Ní lu si sü gé r Kí yó fe jű ha Cs l ík os sü gé r To kf Co él re ék go nu sf aj ok

10%

sz

14%

M ul le

16%

Pi

Cs Ay at u or na ha rc sa Ti lá pi af él ék Po nt yf él Af ék ri ka ih ar cs a M ilk fis h

A leggyakoribb édesvízi halfajok 15% 13%

12% 11%

10% 8% 7% 5% 4% 3% 2%

0%

ng o

ln af Le él pé ék ny Ep ha lfé in ep lé k he lu sf aj ok M ul le t Po m pa no Po rg y Fu gu fa jo La k z ac Te fé ng lé er k is üg Te er ng ek er ik es ze g Sá To rg nh af al ar kú sü gé r Eg yé b

A

A leggyakoribb tengeri halfajok 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 20% 17%

12%

8% 6% 6% 6% 6% 5% 5% 4% 3% 2%


Ti lá pi a fa jo An k go ln af Le él pé ék ny ha Ep lfé in lé ep k he lu sf aj ok M ilk fis h M ul le t Po m pa no Te Po ng rg y er is üg er ek Fu gu fa Te jo ng k er ik Sá es rg ze af g ar kú sü gé r Eg yé b

A leggyakoribb brakkvízi halfajok 25% 22%

20%

15%

10%

5% 15% 12%

10% 8% 6% 5% 5% 4% 4% 4% 3% 2%

0%


Mullet: (Mugil fajok, M. gyrans, M. cephalus stb.)


Milkfish (Chanos chanos)


Pompano (Trachinotus carolinus)


Lepényhalfélék


Epinephelus fajok


Porgy fajok


Fugu fajok


Sárgafarkú sügér


Kígyófejű hal


Az akvakultúra rendszerek típusai Tógazdaság RAS (recirkulációs)

Ketreces tartás

Raceway – átfolyóvizes


Az intenzív rendszerek alapkérdései

Nevelhető halfajok

Természetes növekedés Ivadék kérdés Ikra és lárvafejlődés

Szaporítás

Növekedési erély

Tenyésztés

Piaci méret, piaci igény


Az intenzív rendszerek főbb inputjai és outputjai Oxigén

Víz

Takarmány

Állomány

Munka

Hulladék energia

Intenzív rendszer

Piaci hal

Tőke

Salakanyagok


A rendszertől „elvárt” tulajdonságok • A termelési ciklus minden szakaszában viszonylag „egyszerű” nevelési rendszer (berendezés, gép stb.), • Nagy egyedsűrűségű tartás, helykihasználás, egységnyi területre eső minél nagyobb piaci mennyiség kiadás, • Tudományosan tesztelt és formulázott pelletált takarmány, • Technológiai tűrés a „high tech” automatizációval szemben, • Minimális emberi erőforrás igény. Halgazdálkodási Tanszék

A halakkal szemben támasztott követelmények 1. Kiinduló információ: 20.000 halfaj tenyésztését írták már le, de csak 100 halfaj alkalmas az intenzív tartásra • A piaci ár és veszteség: a tenyésztőnek olyan piaci árral kell kalkulálni, hogy a megnövekedett termelési költségeket az kompenzálja. A telepi kibocsátás mértéke nagymértékben függ a konkurencia és a piac igényeitől. Halgazdálkodási Tanszék

A halakkal szemben támasztott követelmények 2. • A takarmányfelvevő és hasznosító képessége a fajoknak. Nyomonkövethetőség a pelletált takarmány felvételének és halhússá történő transzformálásának. Alternatív „üzemmód” biztosítása plankton kiegészítéssel. • Ellenállóképesség és adaptációsképesség a tartáskörülményekkel szemben. Magas stressztűrőképesség, a kannibalizmusra való alacsony hajlam, betegségekkel szembeni ellenállóképesség. Halgazdálkodási Tanszék

A halakkal szemben támasztott követelmények 3. • Egyszerű lárvafejlődés, lehetőleg nagy ikra, kevés lárvafejlődési stádium, jó vizuális ellenőrizhetőség, pisztránghoz hasonló takarmányozás. Kontraszt: sok tengeri halfajnak mikroszkópikus nagyságú ikrája van, számos lárvafejlődési állapottal, különböző táplálék igénnyel!!!!!!! • Szaporodásbiológiai rendszer egyszerűsége, könnyű adaptációs képesség (vad anyák bevitele a rendszerbe), indukált szaporíthatóság (angolna, vagy milkfish esetében ez probléma). Halgazdálkodási Tanszék

Az intenzív rendszer definíciója Intenzív technológiáknak tekintjük azokat a halnevelő rendszereket ahol a haltermelés alapját teljes mértékben a bevitt energia (táplálék, levegőztetés, vízforgatás) adja. A halakat medencésen, nagy egyedsűrűségben tartva nevelik. 2 alaptípus: Átfolyóvizes intenzív halnevelés Recirkulációs intenzív halnevelés Halgazdálkodási Tanszék

Az intenzív technológiák jellemzői

• Mindkét alaptípusra jellemző, hogy a nagy ökológiai forrás igény miatt jelentős hatással vannak a biodiverzitásra. A haltápok igen fontos összetevője például a halliszt, melynek előállítása nagymértékben rombolhatja a tengeri ökoszisztémákat. • A halak anyagcsere tevékenységei és az el nem fogyasztott takarmány révén az átfolyóvizes rendszerek elfolyó vize ráadásul szervesanyagban és tápanyagokban dúsulva távozik. Halgazdálkodási Tanszék

További jellemzők

• A recirkulációs rendszerek előnye hogy, közvetlenül nem szennyeznek és igen víztakarékosak, míg forrásfelhasználásukat tovább növeli magas fosszilis energia igényük. Összehasonlítva azonban más állattenyésztési ágazatokkal, ezekben a rendszerekben sokkal kisebb külső energia felhasználásával állítható elő értékes állati fehérje. • Az intenzív haltermelő technológiák környezeti terhelésének mérséklésében áttörést jelenthet az a technológia, amely szerint az intenzív haltermelő rendszer elfolyó vizét egy extenzív halastó gyűjti össze. Megfelelő népesítéssel a halastóban az elfolyó víz tápanyag terhelése hozamfokozóként hasznosul és kialakulhat az extenzív halastavakra jellemző változatos ökoszisztémák rendszere. Halgazdálkodási Tanszék

Intenzív halnevelési technológiák Tóra alapozott átfolyóvizes rendszerek: •nagy egyedűrűség, •lárvakorig kontrollált körülmények, •utána tavi nevelés (fény és hőmérséklet szabályozás mellett) •oxigéndúsítás, direkt bejuttatással, 50 kg/m2 Recirkulációs rendszerek: •1950-től Japánban, 1970-től Európában, •a használt víz tisztítása mechanikai és biológiai szűrők segítségével, •oxigéndúsítás, direkt bejuttatással, 50 kg/m2 Ketreces tartás: •édesvízi halak esetében terjedt el, •változtatható hely (úszó tartás), •háló alapú tartóketrecek.


Fél-intenzív halnevelés technikák • 2 formája van: – Fél-intenzív és integrált nevelés csatornákban (pl. Olaszországban az angolna nevelés) – Fél-intenzív pontytartás: kontrollált szaporítás, de tavi nevelés, a hagyományosnál magasabb népesítési sűrűségben


Szuper-intenzív technológiák • ‘90-es évek közepétől datálják, • 100 kg/m2 feletti haltermelés halfajonként változik: pl. tilápia 150 kg, • Nagyon érzékeny rendszerek, minimális vízigénnyel, • Igénytelen fajok bírják csak egyedül. Halgazdálkodási Tanszék

Afrikai harcsa (Clarias gariepinus)

• Az akvakultúra számára 1990-es években felfedezett hal, • A szuper-intenzív rendszerek hala, 500 kg/m3 sűrűségnél is hatékonyan növekszik, • 6 hónap alatt piaci méret (1,5 kg), • Könnyen szaporítható, • Igénytelen Halgazdálkodási Tanszék

Csatorna harcsa (Ictalurus punctatus) • Észak-amerikai faj • Mérsékelt övi klímán megél (túléli a telet!) • Ideális növekedést 26-30 °C fokon produkál • Szaporítási idény: márciusjúnius • Legfőbb termelő az USA • Komoly értékesítési problémák Halgazdálkodási Tanszék

Pangasius (Pangasius hypophthalmus) • Több mint egy millió tonnás termelés! • USA vs. Vietnam • Növényevő • Elsősorban ketreces és tavi tartás • Már nálunk is kapható • Olcsó! • 12 hónap alatt 2 kg • Filéhal • 22-26 °C Halgazdálkodási Tanszék

Atlanti lazac (Salmo salar) • Észak-atlanti térség • Igényes vándorló faj • A XIX. századtól szaporítás horgász célokra • 60’as évek norvég ketreces tartás megindulása • 80’as évektől robbanászerű fejlődés (Norvégia, Skócia, Chile, Ausztália)


Lazac II. • Jellegzetesen tengeri és édesvízi ketreces tartás • Eü. gondok • Környezetvédelmi problémák


Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) • Az első mesterségesen szaporított hal • Csendes óceán északi partvidéke • Érzékeny, nagy igény a környezettel szemben, • Oxigénbefúvás, levegő befúvás vagy beoldás. Halgazdálkodási Tanszék

Szivárványos pisztráng II. • A világ számos országában tenyésztik, sok helyen meghonosították • Recirkuláció és átfolyóvizes rendszerek • 9 hónap alatt adaghal • 20 hónap alatt filé • 30-40 kg hal/m3 Halgazdálkodási Tanszék

Ayu (Plecoglossus altivelis) • Japánban a kedvenc édesvízi hal • Tartás 20-25 C°-on • Piaci méret 100 gr, 120150 nap alatt


Tilápia fajok • 1970-től nevelt hal • Jól tűri a rossz vízminőséget • Ellenálló a betegségekkel szemben, • Széles tűrőképesség a környezeti hatásokkal szemben, (max 42 °C, ideális 31-36 °C) Halgazdálkodási Tanszék

Tilápiák • Jó növekedési erély (4500gr 8 hónap alatt) • Szerves, házi, illetve mezőgazdasági hulladék átalakítása magas fokon halhússá • Monosex tejes állományok


Tengeri süllő (Dicentrarchus labrax) • Tengeri faj • Észak-atlanti térség • Ragadozó faj • Toleráns a környezeti tényezőkkel szemben • Jelentős természetesvízi fogás Halgazdálkodási Tanszék

Tengeri süllő II. • Ketreces és átfolyóvizes rendszerek • Drasztikusan csökkenő árak: 16 $

4-5$

• 20-35 kg/m3 • 18 hónap 400 gr Halgazdálkodási Tanszék

Aranydurbincs (Sparus aurata) • Európai faj • A tengeri süllőhöz nagyon hasonló igények és tenyésztés


Barramundi (Lates carcarifer) • Délkelet-Ázsia • Brakk, sós és édesvíz • Prémium termék • 9 hónap 350-400 gr • 60-70 kg/m3


Angolna • Óriási igény mutatkozik a halfajból, • Speciális életmód, • Intenzív rendszerekben jól nevelhető, • Maximális eredmény: 1824 hónap alatt piaci méret, 95%-os megmaradás. Halgazdálkodási Tanszék

Angolna II.

Európai angolna

?

Japán angolna


Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Intenzív haltenyésztés bemutatása

Recommend Documents