INTEGRITÁSI MEGÁLLAPODÁS

INTEGRITÁSI MEGÁLLAPODÁS

Útmutató magyarországi ajánlatkérők számára 2012

Köszönetnyilvánítás

Köszönetet szeretnénk nyilvánítani a budapesti Amerikai Nagykövetségnek a kötet megjelenéséhez nyújtott támogatásáért. A kiadvány a Transparency International és a Water Integrity Network alábbi kiadványa alapján készült: Integrity Pacts in the Water Sector: An Implementation Guide for Government Officials (2010)

A kötetet szerkesztette: dr. Tausz Péter, programvezető, Transparency International Magyarország Szakmai lektor: dr. Németh Anita, ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, egyetemi oktató, ELTE ÁJK

ISBN 978-963-08-3769-9

© 2012 Transparency International Magyarország Alapítvány Falk Miksa u. 30. 1055 Budapest Magyarország http://www.transparency.hu

Tartalom

5

összefoglaló

7

Az integritási megállapodás főbb elemei Tervezés Alkalmazás

7 8

A független monitor

9

Az integritási megállapodás költsége

11

9

Az integritási megállapodás megvalósítása Mire használható az IM?

11

Melyek az IM alkalmazásának előnyei és korlátai?

12

Nem fogom elrettenteni az ajánlattevőket, ha megkövetelem tőlük az IM aláírását? 12 Miért van szükség IM-re, ha megfelelő korrupcióellenes törvények vannak érvényben? 13 Mire nem képes az IM? Mikor nem alkalmazható? Mikor és hol működik legjobban az IM? Hogy alkalmazzuk az IM-et?

14

15

Milyen típusú szerződésekre alkalmazható az IM? Milyen beszerzéseknél alkalmazzuk az IM-et?

17

13

15

16

Az integritási megállapodás előkészítése Előkészületek és az IM hatáskörének a meghatározása Kik írják alá az IM-et?

19

17

18

Felek vállalásai Ajánlatkérő és ajánlattevő közös kötelezettségvállalásai Ajánlattevők további vállalásai

20

Ajánlatkérők további vállalásai

20

További lehetséges kötelezettségek

19

21

3

22

Szankciók

24

A monitoring rendszer Mik a monitor feladatai?

24

Hogyan járhat el a monitor, ha korrupció vagy korrupció gyanúja merül fel? 26 A monitor hozzáférése az információkhoz és azok bizalmas kezelése 26

27

Az érintettek bevonása

28

Vitás kérdések rendezése

30

Egyéb szempontok A közérdekű bejelentők (whistleblowers) védelme Információk közzététele Összeférhetetlenség

32

Nemzetközi kitekintés Argentína

32

Kolumbia

32

Németország India

33

33

Indonézia Olaszország Lettország Mexikó

4

31

33 33 34

34

Dél-Korea

34

Pakisztán

34

31

30

összefoglaló Az Integritási Megállapodás (IM), angolul: Integrity Pact a Transparency International (TI) által kifejlesztett antikorrupciós eszköz, amely a köz­be­ szer­zések átláthatóságát, a tisztességes ver­seny erősítését és a korrupciós kockázatok csökkentését célozza. Egy olyan háromoldalú szerződésről van szó, amelyet az ajánlatkérő, az ajánlattevők, illetve egy független civil szervezet köt egymással. A megállapodásban nyilatkoznak arról, hogy tisztességesen járnak el a közbeszerzési eljárás és a szerződés teljesítése során, illetve megbíznak egy civil szervezetet, hogy felügyelje és ellenőrizze az eljárást. A független monitor az eljárásban részt vevő minden érintett fél számára biztosítja az átláthatóságot és garantálja a tisztességes verseny feltételeit. Magyarországon a közbeszerzések kifejezetten érzékenyek a korrupció szempontjából, nemzet­ közi becslések szerint a rendszerszerű korrupció 20-25%-kal drágíthatja a beszerzéseseket, amit hazai kutatások is alátámasztottak. A Transparency International tapasztalatai szerint az integritási megállapodások alkalmazása 30−60%-kal képes csökkenteni a beszerzések árát, növelheti a bi­ zalmat a közintézményekben, és elősegítheti a

versenyt az üzleti szférában. Az integritási megállapodás, mint a közbeszerzések átláthatóságát elősegítő módszer, az OECD legújabb, közbeszerzésekre vonatkozó ajánlásai között legjobb gyakorlatként szerepel. Az integritási megállapodás megerősíti a tör­vényi alapelveket, egyértelművé teszi a játék­szabá­ lyokat, átláthatóbbá a folyamatokat és megfelelő szankciót is biztosít. Mindezek hatékony − főleg preventív − eszközt jelenthetnek a korrupt viselkedéstől való elrettentésre, és biztosítják, hogy az IM ne csupán az érintettek jóakaratáról tanúskodó puszta gesztus ma­radjon. Az IM egyik legfontosabb hozadéka, hogy képes növelni a bizalmat az ajánlatkérőkben és az adott közbeszerzési eljárás tisztességes lefolytatásában. Az IM alapvető célja ugyanakkor a közbeszerzés hatékonyságának növelése a valódi verseny biztosításával és ezáltal jobb szolgáltatás nyújtása az állampolgárok számára. Az IM alkalmazásáról szóló kézikönyvvel a Transparency International Magyarország segítséget kíván nyújtani azoknak a hazai önkormány­ zatoknak, közintézményeknek és egyéb ajánlatkérőknek, akik átláthatóbbá akarják tenni saját

5

közbeszerzésüket. Ez a kézikönyv egy praktikus útmutató, amelynek célja, hogy megismertesse a közbeszerzési folyamatokért felelős szakembereket az IM-mel, és konkrét megoldási javaslatokat adjon annak sikeres alkalmazásához.

Az INTEGRITÁSI MEGÁLLAPODÁSOK hOzzÁjÁRuLNAK A KözbESzERzéSI SzERzőDéSEK SIKERéhEz Az integritási megállapodás sikeres alkalmazása azt jelenti, hogy a közbeszerzési eljárás, a szerződéskötés és a teljesítés korrupciótól mentesen és átláthatóan valósult meg. A projekt az integritási megállapodás segítségével hatékonyabban elérheti a kitűzött társadalmi és gazdasági céljait. Ha pedig felmerül a korrupció gyanúja, akkor az IM segíthet annak észlelésében és hatékony kezelésében. Az IM ezenkívül segíti az állami és önkormányzati szervezeteket abban, hogy megszerezzék a politika, a társadalom és a helyi lakosok bizalmát. Az adott szerződési folyamatra gyakorolt egyedi hatáson túl az IM céljai közt szerepel a közszféra döntéseibe vetett bizalom erősítése, a kedvezőbb üzleti környezet biztosítása és a köztisztviselők, közalkalmazottak támogatása a korrupció elleni fellépésben, valamint a civil társadalom részvételének növelése a közhatalmi döntéshozatalban. Az IM a hatályos jogszabályokkal összhangban ösztönöz normakövetésre, csökkenti a konfliktusokat és a bizalmatlanságot, és mederbe terelheti a nézeteltéréseket, konfliktusokat. A független monitor bevonása pedig olyan speciális ellenőrzést biztosít, amelyet csak egy professzionális civil kontroll képes megvalósítani. A monitor az ajánlatkérő és a többi résztvevő számára egyaránt megnyugtatóan garantálja a folyamat integritását, és elszigeteli a döntéshozatalt a politikai nyomásgyakorlásoktól. Az IM egy új, alapvetően az együttműködésre és a prevencióra fókuszáló ellenőrzési rendszert hoz létre és az adott jogszabályi környezetet figyelembe véve számos különböző szankciót is kilátásba helyez. Az ajánlattevők ellen alkalmazható szankciók a − nemzetközi példák alapján − a szerződéskötés megtagadásától az ajánlat vagy a teljesítési biztosíték elvesztésén vagy a kártérítésen át egészen a jövőbeli szerződésektől való eltiltásig terjedhet. Természetesen a hazai jogszabályi

6

környezet szűkíti az IM megsértésekor alkalmazható szankciók tárházát. Az IM alkalmazhatónak és rugalmasnak bizonyult egymástól jelentősen eltérő jogi környezetben is. Létrehozása óta már több mint 15 országban használták a világ különböző részein. Mivel lényegét tekintve együttműködésen alapuló eszközről van szó, bizalomra épül és konstruktív megközelítést igényel. Az IM a megelőzést hangsúlyozza, és nem jár együtt azokkal a mellékhatásokkal, amelyek más korrupció elleni eszközökre jellemzőek, amik gyakran félelmet és bizalmatlanságot keltenek. Az átláthatóság azonban nem lehet önmagáért való cél, hanem a hatékonyabb közpénzfelhasználást kell segítenie. Magyarországon több, különböző méretű közbeszerzési eljárásban próbálták már ki az ajánlatkérők az IM-et, hogy megvizsgálják, milyen működési modellt igényel a hazai jogszabályi és kulturális környezet. Az eddigi tapasztalatok alapján az IM szövegét és a struktúrát is tovább egyszerűsítjük és fejlesztjük, nagyobb hangsúlyt helyezve az érdemi nyilvánosság és átláthatóság megteremtésére, illetve a civil monitoring együttműködésen alapuló erőteljesebb szerepére. A TI és számos közbeszerzési jogi szakértő álláspontja, hogy az IM megkötése nem ütközik a hatályos közbeszerzési törvény (Kbt.) előírásaiba. Az IM olyan módon és tartalommal kerül megkötésre, hogy az nem jelenti a Kbt. kógens szabályaitól való meg nem engedett eltérést. Mi több, az új közbeszerzési törvény megerősíti a közbeszerzési alapelvek szerepét, ezek között a verseny tisztasága, átláthatósága és nyilvánossága alapelveit. (Kbt. 2. § (1) bek., 3. §) A 3. § értelmében a Kbt. rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. Az IM az említett alapelvek kiteljesedését, erősítését hivatott szolgálni, és jelentős mértékben preventív eszköz. A megállapodás tartalma úgy kerül kialakításra, hogy az abban foglaltak ne ütközzenek a Kbt. szabályaival. így az nem sérti, nem sértheti a Kbt. jogszerű alkalmazását. Az IM-ben részes ajánlatkérő a Kbt.-vel összhangban tud eljárni, és önként vállalja az IM szerinti elkötelezettséget.

Az integritási megállapodás főbb elemei Tervezés A kézikönyv abban segítheti a felhasználókat, hogy megtalálják azokat a projektet, be­szer­zé­se­ ket, amelyeknél az IM hatékonyan alkal­mazható. Az IM elvileg a projekt egyes vagy akár mindegyik szakaszában alkalmazható, de a TI azt szorgalmazza, hogy a projekttel kapcsolatos tevékeny­ ségek teljes körére alkalmazzák, az eljárás előkészítésétől a teljesítés befejezésig. A Transparency International nemzeti tagozatai eltérő konstrukcióban és feladatkörrel alkalmazzák az IM-et. A feladatokról és a felelősségi körökről az ajánlatkérő és a felkért civil szervezet közösen állapodnak meg az IM előkészítése során. Ezért nem lehetséges egy minden projektre alkalmazható kész szerződésszöveget készíteni. Ez egy rugalmas konstrukció, ami igazodik az ajánlatkérő és az adott beszerzés méretéhez, tárgyához és figyelembe veszi az adott szektor jogszabályi, illetve kulturális környezetének sajátosságait. Nincs egyetlen olyan bevált recept, amely ráhúzható lenne a különféle eljárásokra és a beszerzési tár-

gyakra. Ezért ez a kézikönyv a különböző IM konstrukciók tapasztalatait és legjobb megoldásait kívánja összefoglalni. A kézikönyv két fontos esettanulmányra épít: az egyik a mexikói El Cajón-i és a La Yesca-i vízerőmű építése, a másik a berlini schönefeldi repülőtér bővítése (a Berlin Brandenburg Nemzetközi Repülőtér projekt). A kézikönyv végigvezeti a felhasználót azokon a feltételeken, amelyek az IM sikeres megtervezésének, összeállításának és alkalmazásának az alap­jait jelenthetik. Ezek közül a legfontosabbak: • Az ajánlatkérő szervezet vezető tisztségviselői­ nek elkötelezettsége, hogy mindent megtesznek a korrupció kiküszöbölése, valamint a közbeszerzési eljárás tisztességes lefolytatása érdekében. • Az eljárás kellően megalapozott előkészítése. • Külső, független monitoring rendszer alkalmazása, amely ellenőrzi az IM-ben lefektetett

7

vállalások teljesítését és az átláthatóság biztosítását. • érintett szereplők aktív részvétele. A civil társadalomnak fontos szerepe van az IM-et alkalmazó ajánlatkérők támogatásában, hiszen a civil társadalmi szervezetek a szaktudás, a legitimitás, a hitelesség és a függetlenség forrásai lehetnek. Nagyon fontos, hogy ésszerűen legyenek elosztva a felelősségek az ajánlatkérő és a velük dolgozó civil társadalmi szervezet között. A Transparency International tapasztalatai azt mutatják, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása és a teljesítés időszakában is igen magas a korrupciós kockázat. Ezért rendkívül fontos, hogy az IM alkalmazását ezekre a fázisokra is kiterjesszük és már a korai szakaszban intézkedéseket tegyünk a szerződési folyamat átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítására. A Magyarországon eddig alkalmazott IM-nél különös hangsúlyt fektettünk az eljárás megfelelő előkészítésére. Az IM részeként az ajánlatkérő piackutatást és igényfelmérést végzett, hogy olyan ajánlati felhívás születhessen, ami figyelembe veszi az adott piac sajátosságait, az ajánlatkérő valódi igényeit. Ezzel is erősítheti az IM a tisztességes eljáráshoz szükséges feltételek kikényszerítését.

Fontos, hogy az IM-et minden érintett általában véve támogassa − ugyanakkor fontos az is, hogy megértsük az esetleges szkepticizmus okait. Lehet, hogy jogos ellenvetésekre kell meggyőző válaszokat adnunk, pl. egyes érintettek tarthatnak a késésektől vagy attól, hogy a projekt további adminisztratív teherrel bővül. A legtöbb probléma megfelelően kezelhető, ha időben informáljuk az érintetteket az IM-ről és annak következményeiről. A TI Magyarország az első IM alkalmazásakor az eljárás előkészítése során a piackutatás részeként külön tájékoztatta a potenciális ajánlattevőket az IM nemzetközi tapasztalatairól és a magyarországi megállapodás tervezett szövegéről. A megkeresett vállalatok mindegyike pozitívan fogadta a kezdeményezést, hiszen meggyőződhettek arról, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő valódi versenyt szeretne elérni és ennek biztosítására működik együtt a Transparency International-el.

8

ALKALMAzÁS Az IM sikeres alkalmazásához átfogó kommunikációs stratégiára is szükség van. Az ajánlatkérőknek, a potenciális ajánlattevőknek és az alvállalkozóknak tisztában kell lenniük az IM-ben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel; az ajánlatkérő nevében eljáró személyeknek, a közreműködő és ellenőrző szervezeteknek is meg kell érteniük az IM működését és annak előnyeit. Fontos, hogy az állampolgárok és különösen azon kisebb közösségek számára, akik haszonélvezői lesznek az adott eljárás során nyújtott szolgáltatásoknak, vagy építési beruházásnak, megfelelő nyilvánosságot kell biztosítani, hogy fel tudjanak lépni az esetleges visszaélések vagy a nem szerződésszerű teljesítés ellen. A civil társadalmi szervezetek különféle szerepeket játszhatnak az IM alkalmazásában: lehetnek kezdeményezők, tanácsadók vagy monitorok. Azonban mindenképpen nélkülözhetetlenek abban, hogy a civil kontrollt biztosítsák. Az IM eredményes alkalmazásához megfelelő kapacitásra, forrásra, elkötelezettségre és hitelességre, illetve a különféle érdekcsoportok aktív bevonására van szükség. Szereplők egész sora támogathatja az IM alkalmazását, annak szélesebb terjesztését és kommunikációját; például kereskedelmi és iparkamarák, gazdasági és önkormányzati szövetségek, illetve a civil szervezetek. Magyarországon az egyik nagyobb építési beruházásnál alkalmazásra kerülő IM-nél a felek létrehozták az ún. Átláthatósági Tanácsadó Testületet, amelynek a monitor, a TI és a közreműködő szervezetek is tagjai voltak. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy minden felmerülő problémát az érintett felek közösen és konszenzussal oldhassanak meg.

A füGGETLEN MONITOR

Az INTEGRITÁSI MEGÁLLAPODÁS KöLTSéGE

A monitor szerepe kulcsfontosságú az IM sikere szempontjából. Monitoring rendszer nélkül az IM előnyei nem érvényesülhetnek megfelelően és könnyen egy egyszerű kommunikációs elemmé degradálódik. A független monitor legfőbb szerepe az IM betartatása, az eljárási dokumentumok ellenőrzése, az átláthatóság kikényszerítése és a bejelentések kezelése. Ezért a monitor a hitelesség forrása: megnyugtatóan biztosítja mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevők számára, hogy a folyamat tisztességesen fog haladni. A nyilvánosság számára a monitor információforrást jelent, és növeli az állampolgárok bizalmát az ajánlatkérő beszerzési folyamatai iránt.

Az IM alkalmazásának költségei függnek az alkalmazás feltételeitől, a folyamatba bevont tevékenységek körétől és a versenyeztetési eljárás bonyolultsági fokától. Azonban tapasztalat azt mutatja, hogy a projekt költségeinek mindenképpen igen csekély hányadát teszik ki, és többféle forrásból is fedezhetők: az ajánlatkérő saját forrásából, a projektet finanszírozó szervezettől, külföldi és hazai alapokból, az ajánlattevők hozzájárulásából vagy mindezek kombinációjából. Az összeg változó, de egy IM átlagosan 50−200 ezer dollárba kerül. A mexikói La yesca-i duzzasztó IMjének költsége például kb. 68 ezer dollár volt, ami a projekt teljes költségének, 760 millió dollárnak, kevesebb mint 0,01 százaléka. Általánosságban megállapítható, hogy a projekt fél és két százaléka közötti összeget jelent az IM költsége.

A monitor főbb feladatai: • áttekinti és értékeli a dokumentumokat a jogszerűség, a tisztességesség és az átláthatóság kritériumainak megfelelően • részt vesz az eljáráshoz kapcsolódó eseményeken • rendszeres helyszíni szemlét tart a projekt megvalósításának színhelyén • kapcsolatot tart az ajánlatkérővel • fogadja és kezeli a bejelentéseket • ellenőrzi az IM-ben tett vállalások betartását • jelentéseket készít az IM-nek megfelelően

Magyarországon a monitoring költsége az egyik projektben a becsült érték 0,2% a másikban 2%-a volt, de ezt minden egyes projektnél a felek közösen határozzák meg.

Magyarországon két eltérő konstrukció is megvalósult. Az egyik esetben a TI az ajánlatkérő tanácsadójaként működött közre s segítette őt a monitor kiválasztásában, illetve végig kísérte az eljárás teljes folyamatát. A másik esetben a TI maga volt a monitoring szervezet, ahol felkért szakértőkkel nézett át minden dokumentumot és tett javaslatokat az átláthatóság, a jogszerűség és a tisztességes eljárás garantálása érdekében. A szakmaiság minden esetben biztosítható, de az utóbbiban a civil monitoring előnyei jobban tudnak érvényesülni.

9

ANNAK Az éRTéKE, hOGy A KORRuPcIó „NEM TöRTéNT MEG” Az IM nem tökéletes eszköz: a korrupciót sohasem lehet száz százalékosan kizárni; más kiegészítő elemekre is szükség van az IM pozitív hatásainak erősítésére, például az ellenőrző hatóságok hatékonyabb fellépésére, közreműködő szervezetek együttműködésére. Mint minden hasonló eszközzel, megfelelő garanciák nélkül az IM-mel is vissza lehet élni és egyszerűen kirakni a vitrinbe. Az IM hatékonyságát, mivel alapvetően preventív célokat szolgál, valóban nehéz mérni. Hiszen ha nem történik korrupció az adott eljárásban, akkor nem mondhatjuk, hogy IM nélkül megtörtént volna. Azonban a tisztességes verseny által elérhető árcsökkentés mérhető. vannak ugyanakkor egyéb szempontok, amelyek az IM eredményességét, hatékonyságát jelezhetik:

• Ha a projekt a terv szerint haladt: az eljárási dokumentumokat átvizsgálták, a szerződéseket jóváhagyták és megfelelő volt a teljesítés is, azaz a projekt sikeresen − jogorvoslati eljárás nélkül − befejeződött. • Ha a projekt átlátható volt, és minden rendelkezésre bocsátható, vagy közzétehető információt megosztottak a nyilvánossággal, az érintettek a teljes folyamatot követhették. • Az ajánlattételi időszakban, a bírálat és a szerződés teljesítése során a konfliktusok és panaszok minimálisak voltak, vagy megfelelően kezelték őket. • Az eredeti költségvetéshez képest határozott csökkenés mutatkozott a költségekben vagy a piaci árhoz képest kedvezőbb ajánlatokat nyújtottak be. • A korrupciót vagy annak lehetőségét időben észlelték és megfelelően kezelték. A Transparency International tapasztalatai szerint az integritási megállapodások alkalmazása 30−60%-kal csökkenti a beszerzések árát. Kolumbiában az eredeti költségvetések 50−60%-kal lettek alacsonyabbak, Olaszországban a milánói metróépítés költségei 227 millió $/km-ről 90 millió $/km-re csökkent.

10

Az integritási megállapodás megvalósítása Mire használható az IM? Az integritási megállapodás (IM) egy olyan eszköz, amelyet a Transparency International (TI) az 1990as években dolgozott ki, hogy segítse a közpénzt felhasználó intézményeket a közbeszerzési eljárások korrupciós kockázatainak csökkentésében. Az IM egy olyan polgári jogi szerződés, amelyet egy-egy tenderhez kapcsolódóan ír alá az ajánlatkérő és az összes ajánlattevő, illetve egy független monitor szervezet. Az önkéntes megállapodás értel­mében a felek a közbeszerzés alatt tartózkodnak a korrupció minden fajtájától, és minden lehetséges információt közzétesznek. A folyamatok monitorozásával egy független szakértőt vagy szervezetet bíznak meg. Az IM a kiírás elkészítésétől a végrehajtás utolsó fázisáig a teljes projektciklust lefedi, így a független monitor szerepe nem csak a nyertes kiválasztásának eljárására korlátozódik.

Egy konkrét szerződéskötési folyamatban az IM két fő cél elérésére szolgál: 1. A tisztességes versenyt elősegíteni a közbeszerzési eljárásokban az átláthatóság és a civil monitoring biztosításával. 2. Hatékonyabbá tenni a közbeszerzési eljárásokat az átláthatóság és a civil monitoring biztosításával.

11

MELyEK Az IM ALKALMAzÁSÁNAK ELőNyEI éS KORLÁTAI? Az IM legfontosabb sajátossága, hogy együttműködésen és a megelőzésen alapul, illetve a bizalomra épül. Az IM ezért minden szereplőtől konstruktív megközelítést igényel és magát a megelőzést hangsúlyozza. Nem félelmet és bizalmatlanságot kelt, hanem ellenkezőleg, az ajánlatkérő korrupcióelleni elkötelezettségét jelzi. Az IM további előnyei: • A jogszerű jogalkalmazást segíti • csökkenti a konfliktusokat és a bizalmatlanságot; hatékony konfliktuskezelésre alkalmas • A monitor nagyobb garanciát jelenthet a tisztességes eljárás kikényszerítésére • Szakmaiság kerül a központba a politikai szempontok helyett • A civil társadalom bevonása elősegíti a folyamat integritását Az IM-nek azonban megvannak a maga korlátai. Ezek közül a legfontosabbak: • Százszázalékosan nem képes kizárni a korrupció lehetőségét, ezért fontos az ellenőrző hatóságok és közreműködő szervezetek szerepe, az állampolgári bejelentések ösztönzése • Kellő körültekintés hiányában az IM − mint minden hasonló mechanizmus − visszaélésekre adhat lehetőséget, és könnyen a „tisztára mosás” eszközévé válhat. Az IM kommunikációs előnye helyett a közpénzfelhasználás hatékonyságát kell a középpontba helyezni, és ehhez a folyamat teljes lefedése szükséges.

NEM fOGOM ELRETTENTENI Az AjÁNLATTEvőKET, hA MEGKövETELEM TőLüK Az IM ALÁíRÁSÁT? Az utóbbi években a vesztegetés elleni új törvények és a szankciók szigorodása miatt a korrupciós kockázat egyre magasabb szintet jelent a cégek számára, amely komoly, tervezhetetlen költséget eredményez. Ezért is fogadhatják szívesen az IMet, mint olyan eszközt, amelynek segítségével az ajánlatkérő a tisztességes verseny szándékát jelzi a piac felé.

12

Az ENSz 2003-as korrupcióellenes egyezményének (UNcAc) aláírói is megerősítették, hogy világszerte egyre erőteljesebb fellépésre van szükség a korrupció ellen. Az egyezmény 2003-ban lépett életbe, és mára már több mint 140 ország ratifikálta. A korrupció számos megnyilvánulása a legtöbb nemzeti törvényi kereten belül is bűncselekménynek számít. A világ leggazdagabb exportőr államait tömörítő OEcd (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) megvesztegetés elleni Egyezményét 1999-ben 38 ország írta alá azzal a céllal, hogy harcot indítsanak a hivatali személyek megvesztegetése ellen. Magyarországon az Egyezmény 2000. május 31-től hatályos. Az ajánlattevők tehát világszerte alapvetően egy új jogi helyzettel állnak szemben. Ezért készen kell állniuk arra, hogy olyan megállapodásokat kössenek, amelyeknek az a célja, hogy kiegyensúlyozottabb játékteret biztosítsanak a versenyzők számára, függetlenül attól, hogy melyik szférában működnek. Ahogy ebben a részben már említettük, számos oka lehet annak, ha az ajánlattevők vonakodnak az efféle elköteleződések aláírásától. Ha a vonakodás oka a korrupt tevékenység, s ez kellő okot szolgáltat egy ajánlattevőnek, hogy ne vegyen részt a pályázaton, akkor a visszalépésük a projekt szempontjából máris szerencsésnek mondható. A kormány és az állampolgárok jobban járnak, ha a korrupt szereplők kívül rekednek a szerződéskötési folyamaton. Magyarországon az ajánlatkérőkkel és a közbeszerzési eljárások tisztességével szembeni bizalmatlanság kifejezetten nagynak mondható. Ezért is fogadhatják pozitívan az IM-et a magyar közbeszerzési piacon is. A közbeszerzés az egyik leginkább korrupció sújtotta terület Magyarországon. A kutatások azt mutatják, hogy Magyarországon a pályázatok 65−75%-át szövi át a korrupció, és az általános, rendszeres korrupció a beszerzések költségeit 25%-kal növeli. Az EbRD 2010es értékelése szerint a régióban a magyar közbeszerzési jogszabályok megfelelőek ugyan, de viszonylag alacsony a magyar közbeszerzések hatékonysági és gazdaságossági szintje, mert az előkészítő és az utólagos pályázati szakaszban nincs elegendő szabályozási eszköz, és jelentős eltérések vannak az integritást biztosító eszközök végrehajtásában is. Ebben jelenthet előrelépést az IM.

MIéRT vAN SzüKSéG IM-RE, hA MEGfELELő KORRuPcIóELLENES TöRvéNyEK vANNAK éRvéNybEN? A korrupciót tiltó törvények ellenére a jelenség része a közbeszerzési eljárásoknak és ez azt mutatja, hogy szükség van olyan mechanizmusokra, amelyek segítenek a törvény betartásában, a szabályok alkalmazásának kikényszerítésében. vagyis az IM nem a törvény megkettőzését jelenti, hanem egy olyan eszköz, amely elősegíti a törvény betartását és megfelelő biztosítékot nyújt a versenyzőknek, hogy mindannyian ugyanazokkal a feltételekkel indulhassanak. Mivel együttműködésen alapuló eszközről van szó, az IM azt is képes kezelni, amelyeket a törvény csak ritkán: a résztvevők tisztábban láthatják a többi fél viselkedését, és nem csupán azért, mert ugyanazt a megállapodást írja alá a többi ajánlattevő és az ajánlatkérő is, hanem mert a monitor biztosítja, hogy minden fél be is tartsa az IM-ben vállalt kötelezettségeit. Az IM nem helyettesíti, hanem kiegészíti a törvényt. A monitor révén egy ellenőrzési mechanizmust is alkalmazunk, amely biztosítja a vállalások betartását és az információhoz való hozzáférést.

MIRE NEM KéPES Az IM? MIKOR NEM ALKALMAzhATó? Hogy egy IM mire képes, az nagymértékben annak megtervezésétől, az alkalmazás során végzett szakmai munka minőségétől is függ. Mire nem képes az IM? • Tökéletesen kizárni a korrupció lehetőségét. • Az IM-nek nem célja, hogy megváltoztassa a jogszabályokat • Az IM nem képes a szervezet teljes gazdálkodását átláthatóbbá tenni, azonban előmozdíthatja az intézmény szintű változást • Nem helyettesíti az ellenőrző, felügyelő és szabályozó szervek szerepét, csupán kiegészíti azokat.

A 2012. január 1-én hatályba lépett új közbeszerzési törvény előtti korábbi közbeszerzési törvénybe egy rövid ideig bekerült az ún. „átláthatósági megállapodás”. Ez épp a TI indítványára történt, azonban a jogalkotás folyamatában az eredeti koncepció olyan mértékben és olyan irányban változott, hogy végül már a TI sem értett egyet az intézmény szabályozási megoldásával, és erős kritikát kapott a közbeszerzési szereplők részéről is. Emiatt volt rövid életű a szabályozás, és a szabályozási anomáliák miatt a gyakorlatban kipróbálásra sem kerülhetett a 2009-es koncepció. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ez a szabályozás, elképzelés is a verseny tisztasága és a nyilvánosság alapelvéhez kötődően, ezek erősítése érdekében született, azonban nélkülözte a civil ellenőrzést és egy újabb bürokratikus elemet épített volna be a folyamatba.

13

MIKOR éS hOL MŰKöDIK LEGjObbAN Az IM? Mikor alkalmazzunk IM-et? Ahogy korábban már említettük, a projektciklus több fázisában is lehetőség nyílik az IM alkalmazására. Az ideális esetben már a projekt kezdetétől alkalmazni érdemes az IM-eket, azaz a projekttervezésnek a legkorábbi szakaszaitól kezdve, az igényfelmérés, a kulcsfontosságú döntések meghozatala időszakában. Az IM-nek ezután a projekt megvalósításának teljes időtartamára érvényben kell maradnia, ide értve a szerződés teljesítési időszakát is. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében tett intézkedéseket pedig már a folyamat elején alkalmazni kell. Az azonnal teljesítendő szerződések (pl. vásárlás, építés vagy karbantartás) rendszerint alkalmasabbak arra, hogy olyan monitoring rendszerrel ellenőrizzük őket, mint amilyet az IM tartalmaz. A későbbi vagy folyamatos teljesítésre (pl. közművek működtetésére) kötött szerződések azonban túl bonyolultak lehetnek ahhoz, hogy a teljesítési fázisban IM-en keresztül ellenőrizzék őket. A teljesítési fázisban a szerződés monitoringja egyébként is azt jelenti, hogy biztosítjuk: az IM-ben lefektetett kötelezettségeknek az érintettek eleget tesznek, és ehhez nem feltétlenül tartozik hozzá a szolgáltatás teljesítésének és minőségének a kontrollja, amelyek esetében más ellenőrzési mechanizmusokat érdemes beépíteni.

14

Hasznos tehát, ha mind a közbeszerzési eljárás, illetve elôkészítése fázisait, mind a szerződésteljesítés fázisait észben tartjuk az IM kidolgozásánál. 1. Ideális esetben az IM-et már az eljárás előkészítésétől kezdve alkalmazzuk: az igényfelmérés, a szerződéstervezet és az ajánlati felhívás, dokumentáció tervezésekor, még mielőtt az eljárás megkezdődne. Hiszen az egyik legnagyobb korrupciós kockázat már a tender előkészítésénél megjelenik, amikor valamelyik ajánlattevőre célzottan írják ki a pályázat feltételeit. 2. Ideális esetben az IM-et a szerződés teljesítésére is ki kell terjeszteni (az építési beruházás vagy áru- és szolgáltatás beszerzési szerződés teljesítését, különös tekintettel a szerződésmódosításokra). 3. Ideális esetben a teljes projektciklusra érvényben kell lenniük olyan intézkedéseknek, amelyek az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot biztosítják, és ezzel előmozdítják a projekt sikeres megvalósulását. A Magyarországon alkalmazott IM mindegyike az eljárás előkészítésétől a szerződés teljesítését lezáró teljes folyamatot lefedte. Ahhoz, hogy az előkészítést − ideértve a piackutatást, az igényfelmérést és a tender dokumentáció tervezését − is ellenőrizni tudjuk az ajánlatkérő egy külön megbízási szerződést írt alá a monitor szervezettel, amelynek keretében felkérte az eljárás ellenőrzésére, illetve az IM megalkotására és az abban vállalt feladatok teljesítésére. így az IM aláírása elôtt megteremtettük a jogalapot a dokumentumok ellenőrzésére

hOGy ALKALMAzzuK Az IM-ET? Az IM ajánlattevők és ajánlatkérők általi aláírása három különböző módon történt: 1. Az IM az ajánlati dokumentáció része volt, amit az ajánlattevő aláírva csatolt az ajánlatához. A bontást követően annak hiteles másolatát minden más aláíró − ajánlatkérő és a közreműködő szervezetek − aláírta, és a monitor visszaküldte az ajánlattevőknek az aláírt szerződések egy példányát. 2. Az IM az ajánlati dokumentáció része volt, azonban azt nem kellett az ajánlat részeként elküldeni. A bontást követően az ajánlatkérő elkészítette az ajánlattevő számára az IM-eket és azokat aláírva elküldte részére. Ezt követően az ajánlattevő aláírta a példányokat és egyet magánál tartva visszaküldte az ajánlatkérőnek. Az ajánlatkérő pedig egy-egy példányt eljutatott a monitor számára is. 3. Az ajánlatkérő és a monitor által aláírt IM az ajánlati dokumentáció része volt, és az ajánlattevőnek csak egy egyoldalú nyilatkozatot kellett ajánlatához csatolnia, melyben kijelentette, hogy magára nézve kötelezőnek ismeri el az IM-et.

MILyEN TíPuSÚ SzERzőDéSEKRE ALKALMAzhATó Az IM? Az IM bármely építési beruházás, áru- és szolgáltatás beszerzési szerződésekre alkalmazható. A legfontosabb, hogy az ajánlatkérőben meglegyen a hajlandóság az IM alkalmazására. IM-et alkalmazhatunk akkor is, amikor döntünk • egy kormány privatizációs vagy egyéb versenyeztetést igénylő jogügyeleteirôl; • koncessziós szerződésekről (pl. olaj vagy gáz kutatására vagy kitermelésére, bányászatra, halászatra, fakitermelésre és egyéb kitermelési jogokra); • speciális beszerzésekről (pl. nemzetbiztonsági beszerzések). A szerződés és az IM kiterjedhet az ajánlatkérő vagyontárgyaihoz kapcsolódó tervezésre, építésre, működtetésre, értékesítésre valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokra.

15

MILyEN bESzERzéSEKNéL ALKALMAzzuK Az IM-ET? Amikor kiválasztjuk, hogy mely projektek és szerződési folyamatok esetében van a legnagyobb szükség az IM-re, a következő szempontokat hasznos szem előtt tartanunk: 1. Ha az ajánlatkérőnek több projektje van, olyat válasszunk, • amelyeknek nagyobb társadalmi vagy gazdasági hatása van − nem csak a szerződés értékét, hanem a projekt stratégiai fontosságát tekintve az adott szektorban vagy régióban, és amelyek az állampolgároknak nyújtott alapvető szolgáltatáshoz kapcsolható; • amelyek vegyes finanszírozásúak (uniós részfinanszírozás, külföldi alap), és amelyeknél az átláthatóságnak, nyilvánosságnak különböző szintjei vannak. Az IM így biztosítja, hogy a legmagasabb kritériumnak kelljen megfelelni; • amelyeknél a korrupció (valós vagy észlelt) kockázata veszélyeztetné egy olyan projekt megvalósulását, amelyre mindenképp szükség van, azonban korábbi korrupciós esetek miatt már megkérdőjelezték magának a projektnek is a létjogosultságát. Tehát a bizalom újbóli felépítése kulcsfontosságú; • amelyek vagy műszakilag komplex projektek és ahol egy harmadik fél bevonása előmozdíthatja a döntéshozatalt és a folyamatba vetett bizalmat; • amelyek a közvélemény szemében rendkívül érzékeny projektnek tekinthetőek (pl. környezetvédelmi szempontok stb.) • amelyeknek a költségei az állami vagy helyi költségvetés jelentős részét teszik ki.

16

2. A projekten belül előzetesen válasszuk ki azokat a folyamatokat, amelyeknél IM-et fogunk alkalmazni. A következő kritériumokat vegyük figyelembe: • IM-nek csak olyan projekteknél van értelme, amelyekben versenyeztetésre kerül sor (pl. akár nyílt, vagy meghívásos eljárásról van szó, akár közbeszerzésről, vagy nemzeti értékhatár alatti beszerzésről). Az IM értelme abban rejlik, hogy a tisztességes verseny feltételeit próbálja biztosítani, tehát valamilyen versenynek mindenképp lennie kell. • Nagy projektek esetében, amelyek viszonylag nagyszámú különálló szerződést tartalmaznak, az IM-et minden egyes szerződésnél alkalmazni lehet. Ha nem lehet bevonni mindegyiket vagy nem érdemes, mert túlzott adminisztrációs teherrel járna, válaszszuk ki a legkockázatosabbat. Fontos, hogy elérjük − főleg építési beruházásoknál −, hogy nemcsak a fővállalkozó, hanem az alvállalkozók is az IM hatálya alá kerülhessenek. • Ha valószínűsíthető, hogy az ajánlattevők között több nagy nemzetközi vállalat is lehet, amelyek máshol esetleg már találkoztak IM-mel, az számukra könnyebben érthető és elfogadható lesz. A magyarországi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy azoknál a beszerzéseknél lehet sikeres az IM, ahol a piac nem túlságosan szûk. Azaz valódi verseny van az adott szektorban és az IM lehetőséget nyújt a versenyből eredő előnyök kiaknázására és ezáltal a beszerzés hatékonyságának növelésére.

Az integritási megállapodás előkészítése A feladatok megtervezéséhez és a szükséges lépések meghatározásához három irányelvet kell szem előtt tartanunk: az átláthatóságot, az érintettek minél szélesebb körű bevonását és az elszámoltathatóságot. Ha ezeket a szempontokat végig szem előtt tartjuk, akkor a projekt sajátosságaitól és körülményeitől függően a folyamatba különféle új elemeket tudunk beépíteni Átláthatóság Milyen információkat kell a nyilvánosság elé tárni, és mikor? Milyen eszközöket kell használni ezeknek az információknak a terjesztésére, illetve hogyan tehetjük ezeket hozzáférhetővé? Az érintettek bevonása Kik a projekt érintett szereplői?  Hogyan és mikor érdemes őket bevonni a projektbe? Elszámoltathatóság Ki hozza a döntéseket, mikor és hogyan? A döntések és azok indoklásai nyilvánosságra kerülnek-e? A projekt finanszírozói milyen elszámolást kapnak a projekt állásáról?

Előkészületek és az IM hatÓkörének a meghatározása További antikorrupciós és egyéb átláthatóságot növelő elemet is a megállapodás részévé lehet tenni. Ezek a tevékenységek az IM kellő megértésének és annak aláírásához szükséges konszenzus megteremtésének szempontjából lehetnek különösen hasznosak. Hozzájárulhatnak a folyamat megértéséhez és megteremthetik a kellő legitimitást, valamint nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot tesznek lehetővé. Ezek kialakításánál a következőket mérlegeljük: 1. Határozzuk meg a rendelkezésünkre álló lehetőségeket: született-e már döntés a projekt megkezdéséről? Elkezdődött-e már a szerződési folyamat? Az IM-nek csak akkor van értelme, ha az ajánlattételi szakasz még nem kezdődött meg. Ha még nem indult el az eljárás, akkor el lehet kezdeni az IM folyamatának és tartalmának megtervezését. 2. Amikor megkezdődött a tervezési folyamat, határozzuk meg, mit kell elérnünk és kivel, és mekkora hatáskörre van szükség ezekhez a döntésekhez. Be kell-e még vonnunk valakit? 3. Döntsük el, hogyan fogjuk alkalmazni az IM-et a folyamatban, beleértve a felelősségek megosztását az ajánlatkérő és a felkért civil szer-

17

vezet között, illetve melyek lesznek a megfelelő monitoring rendszer elemei. Kezdjük el mihamarabb bevonni a lehetséges érintetteket és érdekelt szereplőket azzal, hogy tájékoztatjuk őket az IM-ről.

a) Kötelező vagy önkéntes legyen az aláírás? A tapasztalat azt mutatja, hogy jobb, ha kötelezővé tesszük az IM aláírását, vagyis ha csak olyan ajánlattevők vehetnek részt az eljárásban, akik aláírják a megállapodást. Ez biztosítja az IM hatékonyságát és az esélyegyenlőséget. Ha az IM aláírása önkéntes alapon történik, az a helyzet állhat elő, hogy az eljárásnak nem minden résztvevőjére lesznek érvényesek ugyanazok a szabályok, és így az IM sem tud kellően hatékony lenni.

b) Milyen formát ölthet az IM? Az IM, mint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés része Ebben a formában az IM egyaránt lehet kötelező vagy önként vállalt, de a megállapodás az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés része legyen. Magyarországon ennek két formáját próbálták ki az ajánlatkérők. Az egyik esetben az ajánlattevők az ajánlatukhoz csatolták az aláírt IM-et, a másik konstrukcióban a bontást követően az ajánlatkérő küldte el aláírásra az ajánlattevőknek az IM-et.

c) Az IM, mint egyoldalú nyilatkozat Tehát célszerű, ha az IM aláírása kötelező, de ugyanakkor hiánypótolható dokumentum. Fontos, hogy mindig megbizonyosodjunk: az ajánlattevők tökéletesen megértik, milyen kötelezettséget vállalnak az IM aláírásával, még akkor is, ha az rájuk nézve kötelező. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy megfelelően kommunikáljuk és elmagyarázzuk, mi az az IM és mi a pontos tartalma.

Az ajánlattevők elköteleződését külön egyoldalú nyilatkozat formájában is kifejezhetik. Ebben az esetben a nyilatkozatot szintén az ajánlatukhoz csatolják, amelyben magukra nézve kötelezőnek ismerik el az IM-et. Ezzel is egyszerűsíthetjük a folyamatot.

KIK íRjÁK ALÁ Az IM-ET? Magyarországon eddig is több különböző konstrukciót alkalmaztak. Az egyik IM-nél az ajánlattevők önkéntesen vállalták az IM aláírását, egy másik eljárásnál pedig kötelező feltétel volt. Amikor az ajánlatkérő kötelező feltételként írta elő az ajánlattevőknek az IM-hez való csatlakozást, egyetlen kifogás, panasz sem érkezett és minden ajánlattevő aláírta, valamint az ajánlatához csatolta az IM-et. Azoknál az eljárásoknál, ahol önként választható volt az IM, az ajánlattevők jelentős része csatlakozott a megállapodáshoz. Ez utóbbi azonban komoly kockázatot jelent, hiszen az is előfordulhat, hogy a nyertes ajánlattevő nem írja alá az IM-et. Ezért, amennyiben ezt a konstrukciót választják, a kommunikáció kiemelten fontossá válik, hogy kellőképpen meggyőzzék az ajánlattevőket az önkéntesen vállalt csatlakozás előnyeiről.

18

1. Ajánlatkérő 2. Ajánlattevők 3. Monitor Magyarországon az „ózd városi ivóvíz-ellátási infrastruktúra és elosztási rendszer fejlesztése és fenntartható irányítása tárgyú beruházása” során alkalmazott IM-nél aláíró volt az ózdi önkormányzat, mint ajánlatkérő, a monitor, a TI és az ajánlattevők, ellenjegyezte a Nemzeti fejlesztési ügynökség, mint a Svájci−Magyar Együttműködési Program Nemzeti Koordinációs Egysége és a vÁTI Magyar Regionális fejlesztési és urbanisztikai Nonprofit Kft., mint a Svájci−Magyar Együttműködési Program Közreműködő Szervezete.

felek vállalásai Ajánlatkérő és ajánlattevő közös kötelezettségvállalásai • Az ajánlatkérő és az ajánlattevő a közbeszerzés előkészítése és a közbeszerzés során sem közvetve, sem közvetlenül nem ad, vagy ígér jogtalan előnyt, valamint nem engedélyezi, vagy tűri jogtalan előny átadását vagy ígéretét, továbbá semmilyen más módon nem kísérli meg a másik félnek, vagy annak alkalmazottjának befolyásolását.

• A közbeszerzési eljárás átláthatóságának biztosítása érdekében, az üzleti titok védelmének biztosítása mellett az ajánlattevő és az ajánlatkérő ésszerű időn belül hozzáférést engedélyeznek a monitornak a közbeszerzési eljárással kapcsolatos iratokhoz, dokumentumokhoz, feljegyzésekhez, és lehetőséget biztosítanak a munkatársaikkal való egyeztetésre.

• Az ajánlatkérő és az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás során, azzal összefüggésben nem fog sem közvetlenül, sem közvetve semmilyen kifizetést kezdeményezni, kivéve azokat a kifizetéseket, amelyek jogszerű szolgáltatások megfelelő ellenértékét képviselik.

• Mindegyik fél vállalja, hogy megtesz minden ésszerű lépést annak érdekében, hogy az IM rendelkezéseit betartassa minden alkalmazottjával, a közbeszerzésben és annak előkészítésében részt vevő külső tanácsadóival, szakértőivel, tulajdonosaival, anya- leány-, társult vállalataival, azok képviselőivel, konzorciumi és vegyes vállalati partnereivel, alvállalkozóival és beszállítóival.

• Az ajánlatkérő és az ajánlattevő nem fog sem közvetlenül, sem közvetve olyan lépésekhez folyamodni, amelyek szándékosan befolyásolnák a monitor tevékenységét.

• Mindegyik fél vállalja, hogy kinevez egy megfelelő felső beosztású vezetőt, akinek a feladat­körébe tartozik a jelen megállapodás rendelkezéseinek betartása és betartatása.

19

Ajánlattevők további vállalásai

Ajánlatkérők további vállalásai

• Az ajánlattevő vállalja, hogy a közbeszerzés során nem köt a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, különösen a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseit, illetve a tisztességes verseny elvét sértő, illetve a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást. Különösen érvényes ez az árral, árösszetevőkkel kapcsolatos megállapodásokra, a tiltott árajánlásokra, az ajánlatok benyújtására vagy be nem nyújtására vonatkozó megállapodásokban való részvételre.

• Ajánlatkérő felel azért, hogy az eljárás során az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot minden ajánlattevő irányába biztosítsa, és a közbeszerzéssel kapcsolatban többlet információt nem nyújt egyetlen ajánlattevő részére sem.

• Az ajánlattevő nem használja fel rendelte­ téstől eltérő módon, gazdasági előnyszerzés, versenyelőny vagy személyes nyereségszerzés céljából az ajánlatkérőtől a közbeszerzés keretében kapott információkat, továbbá azokat nem adja át harmadik személy részére. • Az ajánlattevő a Kbt. és az ajánlata szerinti valamennyi alvállalkozóját tájékoztatja az IMről, valamint felkéri a teljesítésben résztvevő alvállalkozóit, hogy külön nyilatkozatot tegyenek, hogy magukra nézve kötelezőnek ismerik el az IM-et.

20

• Ajánlatkérő köteles az eljárás előkészítése és lefolytatása során készülő dokumentumokat a monitor részére előzetesen elküldeni véleményezésre. • Amennyiben az ajánlatkérő tudomást szerez arról vagy annak gyanúja felmerül, hogy az ajánlatkérő bármely alkalmazottja az IM teljesítését érintő bűncselekményt követett el a közbeszerzés vagy a szerződés teljesítése során, az ajánlatkérő köteles a szükséges jogi lépések megtételére. • Amennyiben valamelyik ajánlattevő előzetes vitarendezési eljárást kezdeményez, az ajánlatkérő köteles arról a többi ajánlattevővel egyidejűleg a monitort is értesíteni.

További lehetséges kötelezettségek További kötelezettségek is az IM részévé tehetők. Ezek egyrészt tovább erősíthetik a felek elkötelezettségét, hatékonyabbá tehetik a szankciókat, azonban a közbeszerzéseket szabályozó szigorú jogszabályi háttér jelentősen megköti az ajánlatkérők kezét Magyarországon.

További kötelezettségek az ajánlattevők számára: • Az ajánlattevőknek javasolni lehet, hogy fogadjanak el olyan belső működési szabály­zatot, etikai kódexet (amelyben világosan elutasítják a vesztegetés minden formáját), valamint egy végrehajtási programot az üzletviteli szabályzat betartatására a vállalaton belül. Iránymutatásként erre alkalmas lehet a Transparency International által kidolgozott Vesztegetéselleni Irányelvek dokumentum, amely a TI honlapján is elérhető. • Minden ajánlattevő külön nyilatkoztatható arról, hogy az általa benyújtott dokumentumok és információk a valóságnak megfelelnek és tisztában van azzal, hogy a hamis nyilatkozatnak büntetőjogi és egyéb közbeszerzési következményei vannak. • Az ajánlattevő nyilatkoztatható arról is, hogy az ajánlattételt megelőző időszakban (ez lehet pl. 3-5 év) nem vett részt az IM által tiltott tevékenységekben vagy más korrupt magatartásáért nem marasztalták el. Ha igen, az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell az esetről, és be kell mutatnia, mit tett annak érdekében, hogy a szervezeten belül rendbe hozza a problémát és csökkentse a korrupciós kockázatokat vállalatán belül. • Más kötelezettségekre is kiterjeszthetjük az aján­lattevők vállalásait, például a szerződéstel­ jesítés során felmerülő adó- és társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség megfizetésére és az arról szóló igazolás bemutatására.

További kötelezettségek az ajánlatkérők számára: • Az ajánlatkérő oldalán eljáró köztisztviselőket, közalkalmazottakat, akik közvetlenül vagy közvetetten részt vesznek a szerződési folyamatban, meg lehet kérni, hogy tegyenek az IMhez hasonló etikai nyilatkozatot. A vállalásban részletesebben meghatározhatjuk az ajánlattevőkkel való kapcsolattartás egyes szabályait az eljárás és a teljesítés idejére, beleértve az összeférhetetlenségek kezelését és a jövőbeni foglalkoztatás korlátozását (lásd „forgóajtójelenség”, amikor valaki például a közszférából kerül a magánszektorba vagy fordítva, és a közszférában betöltött hivatali ideje alatt szerzett információt és kapcsolati hálót olyan cégek javára használja fel, amelyeknél korábban dolgozott, vagy amelyeknek a jövőben dolgozni szeretne). • Az ajánlatkérő kötelezettséget vállal, hogy a nyilvánosság elé tárja a szerződési folyamattal kapcsolatos releváns információkat − ebbe beletartozhat minden olyan információ, amelynek bejelentésére a törvény kötelezi, de más további elemek is, amelyeket a projekttől függően relevánsnak tekintünk. Ennek a kötelezettségnek része az is, hogy az ajánlatkérő vállalja: nem hozza nyilvánosságra és bizalmasan kezeli az ajánlattevők által üzleti titoknak jelölt adatokat. • A monitornak ugyanúgy hozzáférést kell biztosítani ezekhez az információkhoz, amelyeket a monitor köteles bizalmasan kezelni. • A szerződési folyamatban részt vevő tisztviselőknek több alkalommal vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk, mind a saját, mind a családjuk vagyonáról, hogy megerősítsék, nem gyarapodott-e indokolatlanul vagyonuk a projekt során.

21

szankciók Az IM feltételeinek megsértése szankciókat von maga után, amelyeket a megállapodásban részletezni kell. A szankciók kialakítása nagyban függ az adott jogszabályi környezet adta lehetőségektől. Az IM ajánlattevők általi megszegésének esetére a különböző nemzetközi gyakorlat alakult ki: • Az eljárásból való kizárás. • Ajánlati biztosíték és jóteljesítési biztosíték elvesztése. • Kötbér. Az IM-be illeszthetünk egy kötbérről szóló részt, amely előre meghatározza, hogy a szerződésszegés esetén mekkora összeg fizetésére köteles. A szerződési kötbér előnye, hogy megtakarítjuk vele a kár összegének megállapításának nehézségeit, és ha megfelelően magas (de nem túlzott mértékű) összeget határozunk meg, akkor elrettentő hatása van. Ezzel a bizonyítás terhe is átkerül a kötbért követelő fél válláról az IM-et megszegő fél vállára.

22

• Az ajánlatkérő egy bizonyos időre eltilthatja a szerződésszegőt, hogy részt vegyen az ajánlatkérő beszerzési eljárásaiban. Fontos, hogy a szankciók és azok alkalmazása arányban legyenek a szerződésszegés mértékével. Az IM ajánlatkérői oldalon való megszegése rendszerint fegyelmi eljárást vonhat maga után, vagy egyéb büntetőjogi következménye is lehet a jogsértésnek. Ezért is fontos, hogy az IM-be bele kell foglalni azt is, miszerint a monitor minden szabálytalanságot a megfelelő ellenőrző és bűnüldöző hatóságnak azonnal jelent.

Tekintettel a magyar közbeszerzési törvény adta korlátozott lehetőségekre, az alábbi intézkedések beépítését javasoljuk az IM-be jogsértések esetén: • Amennyiben az ajánlatkérő vagy az ajánlattevő vagy alvállalkozója megsérti a Kbt. bármely rendelkezését, a Kbt. alapján az arra jogosult jogorvoslati eljárást kérelmez a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. felek vállalják, hogy jogorvoslati eljárás esetén a kérelemrôl egyidejűleg arról értesítik a monitort. • Amennyiben bármely fél tudomására jut, hogy bármely ajánlattevő vagy alvállalkozója, illetve bármely ajánlattevő alkalmazottja vagy alvállalkozójának alkalmazottja, illetve az ajánlatkérő vagy alkalmazottja korrupció körébe tartozó vagy korrupció jellegű bűncselekményt követett el (ideértve különösen a büntető Törvénykönyv 250255/A., 255/b., 256., 257., 258/b-D., 258/ E-f., 225., 244., 300. és 319-320. §-ába ütköző bűncselekményeket), vagy amennyiben ennek gyanúja merül fel, értesíti a hatóságokat. • Abban az esetben, ha a monitor szerint felmerül a gyanú, hogy az ajánlatkérő, ajánlattevő vagy alvállalkozója nem tartotta be az IM valamely rendelkezését, a monitor az alábbi intézkedéseket foganatosítja: 1. A megállapított vagy feltételezett szerződésszegést a lehető legrövidebb időn belül írásbeli jelentésbe foglalja, és a jelentést a tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon belül megküldi az ajánlatkérőnek.

2. Amennyiben bűncselekmény gyanúja fennáll, a monitor köteles a bűnügyi hatóságoknál feljelentést tenni. 3. Amennyiben a monitor a közbeszerzés során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LvII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy Európai unió működéséről szóló szerződés 101. § szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli, vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles az Ajánlatkérőt erről értesíteni, aki − a Kbt. 28. §-ának (2.) bekezdése szerinti kötelezettsége alapján − a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint a jogsértést jelzi a Gazdasági versenyhivatalnak. • Amennyiben a monitor sérti meg a megállapodás bármely rendelkezését vagy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, a felek felmondhatják a a megállapodást. • A szerződésszegő fél köteles megtéríteni az IM bármely rendelkezésének megszegése miatt a többi félnek okozott teljes kárt. • A felek nyilvánosságra hozhatják a megállapodás létét és − szerződésszegés esetén − megszegésének tényét, a jogsértést elkövető fél személyével és az ügy körülményeivel együtt; az IM aláírásával a felek kifejezetten hozzájárulnak az előbbiek szerinti nyilvánosságra hozatalhoz.

23

A monitoring rendszer A független, elszámoltatható és hiteles moni­ toring rendszer alkalmazása az IM kulcsfontosságú része. A monitoring rendszer különféle fontos funkciókat lát el az IM-en belül: 1. Biztosítja, hogy az IM-ben lefektetett kötelezettségeket minden fél betartja, ezáltal biztosítja az IM hitelességét. 2. Ellenőrzési feladatokat lát el a közbeszerzési eljárás és a szerződés teljesítése alatt is. Ezeket a feladatokat részletezni lehet az IM-ben vagy a monitorral kötött külön megállapodásban. A monitor a hitelesség forrása, hiszen megnyug­ tatóan biztosítja mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevők számára, hogy a folyamat a megállapodás szerint halad, egyben információforrást jelent a nyilvánosság számára, és építi a szerződési folyamatba vetett társadalmi bizalmat.

24

Mik a monitor feladatai? A független monitor feladata, hogy gondoskodjék az IM megfelelő alkalmazásáról, többek között arról, hogy az ajánlattevők és az ajánlatkérő teljesítsék a benne foglalt kötelességeiket. E feladat ellátásának érdekében a monitor számos tevékenységet végezhet: • Megvizsgálja az ajánlatkérő által készített terve­zeteket, jelentéseket és az eljárás előkészítésével kapcsolatos dokumentumokat, és felhívja a figyelmet az esetleges korrupciós kockázatokra. • Megvizsgálja az eljárás kiírásához kapcsolódó dokumentumokat és még a közzététel előtt véleményezi őket, hogy nem tartalmaznak-e jogszerűtlen vagy a tisztességes versenyt sértő, illetve korlátozó rendelkezéseket. • Az IM-hez kapcsolódó nyilvános eseményeken részt vesz. • Figyelemmel kíséri az ajánlatkérőnek feltett kérdéseket és a rájuk adott válaszokat. Ellenőrzi, hogy megfelelő válaszok születtek-e, és

•

•

• • •

minden ajánlattevő számára megküldésre kerültek-e, illetve időben elérhetővé váltak-e. Az IM-mel kapcsolatban találkozókat, képzéseket stb. szervez vagy szakértőként részt vesz ezeken és segédanyagokat készít. részt vesz a közbeszerzési eljárás nyilvános eseményein és ellenőrzi, hogy a jogszabálynak és az IM-nek megfelelően folyik-e az eljárás. Ellenôrzi az elbírálást. Felügyeli a döntéshozatalt adott esetben az eredményhirdetést. Helyszíni szemlét tart az építkezési területen (építési beruházás esetén), átnézi a vállalkozó jelentéseit, hogy kiszűrje az esetleges szabálytalanságok jeleit a szerződés teljesítésénél.

• Áttekinti a szerződésmódosítási igényeket. • Kapcsolatot tart a helyi közösségekkel, hogy olyan információkat vagy panaszokat gyűjtsön a szerződés teljesítésével kapcsolatban, amelyek időben jelezhetik a korrupciót vagy a nem szerződésszerű teljesítést. • A tudomására jutott információkat közli az ajánlatkérő felső vezetésével és a bevont civil szervezetekkel és, ha szükséges, a bűnüldöző hatóságokkal. • Az IM-mel kapcsolatos panaszokat fogadja, kezeli és ha szükséges, vizsgálatot kezdeményez. • Jelentéseket készít.

A Magyarországon alkalmazott IM során a monitornak az alábbi jogai és feladatai voltak:

mint, hogy a válaszadás megfelelt-e a vonatkozó jogszabályoknak; − megvizsgálja, hogy az ajánlatkérő által feltett kérdések (felvilágosítás, kirívó ajánlati elemek), illetve számítási hiba javítása kapcsán minden ajánlattevő megkapta-e írásban és egyidejűleg az erről való tájékoztatásellenőrzi adott esetben a hiánypótlásról, az ajánlatok érvénytelenségéről, az eljárás eredménytelenségéről szóló döntés jogszerűségét; − megvizsgálja, hogy a szerződéskötésről szóló döntést jogszerűen, a kiírással összhangban hozták-e meg; ennek keretében a közbeszerzést lezáró döntéshozatali jegyzőkönyv tervezetét ajánlatkérő képviselői általi elfogadását megelőzően ellenőrzi; − ellenőrzi az aláírásra előkészített szerződés tervezetét

• A monitor az ajánlatkérőtől és az ajánlattevőktől függetlenül látja el feladatkörét. Ennek értelmében az ajánlatkérő és az ajánlattevő semmiféle módon nem utasíthatja, jelentéseinek tartalmát nem változtathatja meg. • A monitor ellenôrzi, felügyeli a közbeszerzés minden fázisát, és köteles az ellenőrzések során megvizsgálni, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevők jogszerűen és a megállapodásban meghatározott kötelezettségek szerint járnak el. • A monitor áttekinti és véleményezi a közbeszerzés során keletkező dokumentumokat, valamint a Kbt. előírásainak figyelembevételével nem kötelező jellegű ajánlásokat ad ki. • A közbeszerzés során a monitor ellenőrzi az eljárás, illetve előkészítése jogszerűségét és átláthatóságát, így különösen: − ellenőrzi a közbeszerzés előkészítő szakaszát lezáró jegyzőkönyv tervezetét; − formai és tartalmi szempontból is ellenőrzi a hirdetmény (felhívás) és a dokumentáció tervezetét; − ellenőrzi, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően tették-e közzé a hirdetményt; − megvizsgálja, hogy az ajánlattevők által feltett kérdésekre (kiegészítő tájékoztatás) minden ajánlattevő megkapta-e írásban és egyidejűleg a válaszokat, vala-

• A monitor feladata megfigyelni a szerződés teljesítését is, továbbá azt összevetni a nyertes ajánlat és a szerződések tartalmával. • A monitor áttekint minden szerződésmódosítási igényt, a rész- és végszámlák kifizetését, és megállapítja, hogy nem szegték-e meg a megállapodás bármely, a tejesítésre vonatkozó rendelkezését. • A monitor fogadja a névtelen vagy névvel, a megállapodás kötelezettségeinek megszegésével kapcsolatban érkező panaszokat.

25

hOGyAN jÁRhAT EL A MONITOR, hA KORRuPcIó vAGy KORRuPcIó GyANÚjA MERüL fEL?

A MONITOR hOzzÁféRéSE Az INfORMÁcIóKhOz éS AzOK bIzALMAS KEzELéSE

Az IM-nek világosan jeleznie kell, hogy milyen eljárást kell kezdeményezni korrupció vagy annak megalapozott gyanúja esetén.

Amennyire fontos, hogy mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevők teljes körű, korlátlan hozzáférést biztosítsanak a monitornak a szerződési folyamattal kapcsolatos információkhoz, annyira fontos az is, hogy a monitor kötelezettséget vállaljon a törvény által védett információk (üzleti titkok) bizalmas kezelésére. A megállapodásban világosan meg kell fogalmazni, hogy mindkét aspektus a monitor hatáskörébe és feladatai közé tartozik.

• Az ajánlatkérő felé Eredményes lehet, ha elsőként az ajánlatkérő vezető tisztségviselőit értesíti a monitor a gyanúról, amennyiben nem feltételezhető az ő érintettségük is. A monitor függetlenségének megőrzése érdekében azonban világossá kell tenni, hogy amennyiben az ajánlatkérő nem reagál, illetve nem reagál kellőképpen vagy elég gyorsan, a monitor nyilvánossághoz fordulhat és értesíti a hatóságokat. • A bűnüldöző szervek felé Ha a gyanú kellően megalapozott és bizonyíték is rendelkezésre áll, a monitor értesíti a bűnüldöző hatóságokat. • A nyilvánosság felé (média) A nyilvánosság igénybevétele, a széleskörű tájékoztatás egy felfedezett korrupciós esetről súlyos következményekkel járhat, ezért kellő körültekintéssel szabad csak használnunk. Magyarországon az egyik IM-nél létrehoztak egy konzultációs szervezetet, az Átláthatósági Tanácsadó Testületet, amelynek tagjai a monitor, a TI, a társfinanszírozó alap és a közreműködő szervezetek képviselői. ha a monitor számára a korrupció gyanúja felmerül, először ezt a konzultációs testületet kell tájékoztatnia és megpróbálnak konszenzussal dönteni a szükséges lépésekről.

26

A titoktartás követelményét a monitort segítő szakértőkre is ki kell terjeszteni. A Magyarországon alkalmazott IM–nek része volt egy titoktartási klauzula is, miszerint az IM aláírásával a felek kifejezetten hozzájárulnak az információk IM szerinti átadásához és nyilvánosságra hozatalához, illetve hozzáférhetőségének biztosításához. A felek vállalták, hogy az IM során tudomásukra jutott információkat, tekintettel az információk jellegére, az azokra vonatkozó jogszabályi kötelezettségek betartásával kezelik és őrzik meg azok titkos vagy bizalmas jellegét. Minden olyan információ tekintetében, ami az IM alapján jutott a felek tudomására és azok nyilvánosságra hozatalához az érintett nem járult hozzá, amennyiben azok nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak, a felek kötelesek az üzleti titok védelmének figyelembevételével eljárni.

Az éRINTETTEK bEvONÁSA Az IM tartalmazhat olyan eszközöket is, amelyek biztosítják az érintettek részvételét a folyamatban. érintettek lehetnek azok a közösségek, akikre a projekt valamilyen hatással van (vagy akiknek valamilyen előnyük származik belőle), vagy amelyek a projekt szempontjából releváns politikai és szakmai döntéseket hozzák, illetve ide tartoznak a civil társadalmi szervezetek és a média is. Számos eszköz beépítése javasolt az IM-be, többek között: • Nyilvános események, tájékoztatók, konferenciák Ezeknek többféle célja lehet, például: − értesülhetnek a potenciális ajánlattevők az IM előnyeiről − értesülhetnek a helyi közösség tagjai a projektről, az IM-ről és a kapcsolódó nyilvánossági elemekről − Elősegítheti a tárgyalásokat a közösséggel a projekt környezeti és társadalmi hatásairól és sajátosságairól; számos országban ez már kezd kötelező elemmé válni.

• Az információk könnyű elérhetősége, proaktív közzététel támogatása. • A civil társadalomnak is aktív szerepe lehet a folyamatban, szakértelmével és támogatásával hozzájárulhat a nyilvános meghallgatások szervezéséhez és az egyéb, projekthez kapcsolódó kommunikációs feladatokhoz. A Transparency International Magyarország kifejlesztett egy projekt vizuális eszközt, amelynek részeként a közbeszerzési eljárás és a teljesítés is láthatóvá, közérthetővé válik. A honlapon könnyen letölthetővé válnak az eljárási dokumentumok, késések és változtatások okai és a monitor jelentései. A fejlesztés célja, hogy az állampolgárok a közbeszerzések ellenőrzésének minél aktívabb szereplőjévé válhassanak és érezzék a felelősségüket a közpénz felhasználás hatékony és átlátható elköltésének kikényszerítésében.

27

Vitás kérdések rendezése Az IM aláírói között könnyen adódhatnak nézeteltérések a megállapodás értelmezését vagy alkalmazását illetően. A vitás kérdések jogszerű kezelésére egy speciális vitarendezési mechanizmust is bevezethetünk az IM részeként. Fontos, hogy ebben az esetben is az adott jogszabályi környezettel való megfelelés biztosítva legyen és az alternatív vitarendezési megoldások ne veszélyeztessék a jogorvoslati határidőket. Számos IM − nemzeti vagy nemzetközi − választott­ bíróságra való kikötést tartalmaz. Mi a választott­ bíráskodás előnye? • Ha több nemzetközi cégről van szó: − Előfordulhat, hogy egy adott ország igaz­ ságszolgáltatása nem jelent megfelelő ga­ ran­ciát egy másik országban székhellyel rendelkező vállalkozás számára. Ebben az esetben jó választás lehet választott­bírás­ kodás kikötése. − Ahol létezik jól működő nemzeti választott­ bírósági rendszer és élvezi a felek bizalmát,

28

akkor költséghatékonyabb lehet, mint egy külföldi, speciális választott bíróság. • Ha csak hazai cégekről van szó: − A választottbíráskodás és más alternatív vitarendezési eljárások gyakran gyorsabb konfliktuskezelési mechanizmusnak bizonyulhatnak, mint a bíróságok, és esetleg már egy korai stádiumban megoldhatják a konfliktusokat. − Ahol nincs nemzeti szintű választott­bí­rás­ kodási rendszer, a felek nemzetközi dön­tő­ bírósághoz fordulhatnak, pl. a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Vá­lasz­tott­ bíróságához, amely a Kamara szabá­lyainak megfelelően működik (vagy más hasonló nemzetközileg elfogadott döntőbírósági intézményhez). Bizonyos esetekben azonban a választottbíráskodás költsége igen tetemes lehet, ezért ezt mindig ki kell deríteni, mielőtt döntés születik a választott bíróság bevonásáról.

Legfontosabb, hogy a jogviták rendezési mechanizmusa − bármilyen formát öltsön is − független, átlátható és elszámoltatható legyen. Ezért a következő szempontokat kell figyelembe venni, amikor megegyezünk a választottbíráskodás szabályaiban: • A döntőbírák kiválasztási folyamata objektív legyen; általában az az optimális megoldás, ha egy harmadik fél választja ki őket. A legkedveltebb megoldás az, hogy mindkét fél kinevez egy döntőbírót, és a két választott döntőbíró jelöl ki egy harmadikat. • Ami az átláthatóságot illeti, a minimális követelmény, hogy az eljárás megkezdéséről, valamint a bíróság végső döntéséről értesíteni kell a nyilvánosságot.

A magyarországi IM-eknél beépítettek egy alternatív vitarendezési elemet, egy mediációs eljárást a következők szerint: • A szerződő felek megállapodnak, hogy az IM-ből fakadó, vagy azzal összefüggésben felmerülő jogvitáikat békés úton igyekeznek rendezni. • Ennek eredménytelensége esetén a felek a vitás ügyek rendezésére közvetítőt kérhetnek fel. A vitarendezési eljárás nem veszélyeztetheti a jogorvoslati határidőben való eljárásindítást. Amennyiben a vitarendezés eredménytelenül zárul, a felek rendes bírósági, illetve egyéb jogorvoslati eljáráshoz folyamodhatnak.

• Az IM természetével és céljaival összhangban a döntőbírósági megállapodás ideális esetben harmadik fél hozzájárulását (vagyis az amicus curiae-t) is lehetővé teszi. • A megállapodásnak világosan tartalmaznia kell az alkalmazandó törvényt és az ülés helyét; ideális esetben az alkalmazandó törvény a szerződés teljesítésének a helyéhez kapcsolódik.

29

EGyéb SzEMPONTOK A KözéRDEKŰ bEjELENTőK (whistleblowers) véDELME Az IM tartalmazhat közérdekű bejelentőket védő intézkedéseket is, például: • Azt a követelményt, hogy mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevők hozzanak létre belső szabályozást, és vállalják, hogy megvédik az elbocsátástól és bármilyen más szankciótól azokat az alkalmazottakat és tisztviselőket, akik bűncselekményeket jelentenek be. • Anonim bejelentési mechanizmus bevezetését, amelyen keresztül be lehet jelenteni a monitornak az esetleges bűncselekményeket, pl. bejelentő vonalak (whistleblower hotlines).

30

A whistleblowing szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy sípot fújni. Magyarul talán a vészharang kongatása adja vissza leginkább az angol kifejezés jelentést. Persze sokkal fontosabb, hogy valójában mit jelöl ez a kifejezés: bejelentést tenni egy szervezetnél történt visszaélésről vagy annak veszélyéről annak érdekében, hogy azt megakadályozzák, vagy fellépjenek ellene. A szükséges szabályozás két részre tagolódik: egyrészt a bejelentéseknek egy olyan csatornát kell kiépíteni, amely lehetővé teszi, hogy az eljárások gyorsan megindulhassanak és a bejelentő lássa, hogy nem hiába kockáztatja a munkáját vagy teljes egzisztenciáját. Másrészt a bejelentőnek megfelelő védelmet kell biztosítani a munkahelyi vagy egyéb retorziók ellen.

INfORMÁcIóK KözzéTéTELE Az IM a törvényben előírt szélesebb közzétételi kötelezettséget is előírhat. Ebben az esetben az üzleti titok védelmét megfelelően biztosítani kell. Ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy mely doku-

mentumokat mikor hozunk nyilvánosságra, hiszen egy túl korán közzétett dokumentum révén az átláthatóságnak könnyen versenytorzító hatása is lehet, és jogszabályokba is ütközhet.

A magyarországi IM-eknél az alábbi dokumentumok nyilvánosságra-hozatalát vállalták az aláírók: Nyilvánosságra hozható dokumentumok az Ajánlatkérő és a Monitor honlapján

határidő

SzERvEzETI (Ajánlatkérő) Funkciók

folyamatosan

A szerződéskötésért felelős ügyosztályok vagy egységek

folyamatosan

Alkalmazandó jogszabályok

folyamatosan

Finanszírozási források

folyamatosan

KözbESzERzéSI SzERzőDéSKöTéS Hivatalos tenderdokumentáció

Kbt. szerint

A tenderdokumentáció módosításai

Kbt. szerint

Hivatalos ajánlati felhívás

Kbt. szerint

összegezés − amely leírja az értékelési szempontok egyes ajánlattevőkre történő alkalmazásának módját.

Kbt. szerint

A nyertes kiválasztásáról hozott döntés

Kbt. szerint

A felek által aláírt szerződés szövege

szerződéskötést követően

Szerződésmódosítások

a szerződés aláírását követően a Kbt. szerint

Monitor jelentései

folyamatosan

öSSzEféRhETETLENSéG Az összeférhetetlenség vizsgálata a független és elfogultság mentes döntés záloga. Az IM alkalmazásában részt vevő felek legitimitására és hitelességére is negatív hatással van egy fennálló összeférhetetlenség. Ezért fontos, hogy megfelelően kezeljük, hiszen az IM-ben részt vevő minden szereplő − monitor, ajánlattevők, ajánlatkérő, civil szervezet − vonatkozásában fennállhat az öszszeférhetetlenség kockázata.

Magyarországon alkalmazott IM-ek esetében a monitor és a TI által bevont minden szakértőnek összeférhetetlenségi nyilatkozatot kellett tenniük.

31

Nemzetközi kitekintés

32

Argentína

Kolumbia

A nyilvános események, vitafórumok kulcsfontosságú elemei az IM-nek Argentínában. Poder Cuidadano, a Transparency International helyi partnere nyilvános meghallgatásokat szervez annak érdekében, hogy ezen keresztül teremtse meg a projekt átláthatóságát és az önkormány­ zatok elszámoltathatóságát. Ezek az események lehetőséget biztosítanak az állampolgároknak, szakértőknek, a helyi vállalkozásoknak és persze az ellenzék képviselőinek arra, hogy találkozzanak az ajánlatkérő képviselőivel és a monitorral, akikhez kérdéseket intézhetnek1.

Kolumbiában az ajánlatkérő − a TI helyi szervezetét bevonva − az ajánlattevőkkel közösen előre megvitatja a szerződéskötési folyamatot és az IM elemeit. Így próbálják megteremteni a beszerzés átláthatóságát és kikényszeríteni a felek etikus együttműködését. Ezen a fórumon vitatják meg az IM egyes pontjait is és elfogadnak egy ún. „Etikai Nyilatkozatot” is, amelyet az érintett köztisztviselők kötelesek elfogadni és aláírni. A Transparencia por Columbia (TI Kolumbia) a különböző szektorokban több mint 60 közbeszerzési folyamatot felügyelt2.

1 További információkat találhat az argentin korrupcióellenes harcról a partnerszervezet honlapján: http://poderciudadano.org/?do=temas&id =86 (az oldal spanyol nyelvű).

2 További részletes információt a kolumbiai korrupció elleni küzdelemről a „Az integritási megállapodások szisztematikus alkalmazása Kolumbiában a közbeszerzések terén” című tanulmányban találhat, amelyet itt érhet el: http://www.transparency.org/content/download/58307/ 933316/Colombia_SystemicImplementationIPs.doc

Németország

Indonézia

A Schönefeld Nemzetközi Repülőtér, melynek építése jelenleg is zajlik és több, mint 2,4 milliárd euróba került, jó példa az integritási megállapodások sikerére. A korrupciós kockázatok csökkenté­ se érdekében a projekt kivitelezésével megbízott cég, a Flughafen Berlin-Schönefeld GmbH, megkereste a Transparency International németországi irodáját és közösen kidolgoztak egy megállapodást, mely megfelelt a német közbeszerzési jogszabályok követelményeinek is. A megállapodás a projektben érintett minden vállalkozóra érvényes volt és minden beszerzési eljárásnál alkalmazták. Az IM keretében ellenőrzik a szerződésben foglaltak pontos végrehajtását és az ellenőrzés folytatódni fog a repülőtér hivatalos megnyitásáig3.

Indonéziában csaknem 20 körzet esetében vezették be az integritási megállapodásokat helyi önkormányzatok közbeszerzéseinél. A megállapodások fő eleme az állampolgári ellenőrzés, amely révén a helyi lakosok komoly szerepet töltenek be a megállapodások végrehajtásának nyomon követésében5. 

India A TI India jogvédő szervezet munkája eredményeként az indiai Központi Korrupcióellenes Bizottság (Central Vigilance Commission, CVC) elfogadta a 008/CRD/013 számú irányelvet, amely az integritási megállapodásokat a kormány minden nagyobb közbeszerzésénél előírta. Ezidáig, több mint 39 állami tulajdonú vállalat (Public Sector Under­ taking, PSU) írta alá a TI India Egyetértési Nyilatkozatát (Memorandum of Understanding, MoU) és annak megfelelően alkalmazzák az integritási megállapodásokat4.

3 További információkat a német TI tagozat honlapján talál: korrupcióellenes küzdelemről a tagozat honlapján talál: http://www.transparency. de/Konzept-und-moegliche-Anwendun.697.0.html 4 További információt talál az átláthatósági megállapodások indiai alkalmazásáról a tagozat honlapján: http://www.transparencyindia.org/ projects.php?id=36

Olaszország Olaszországban az integritási megállapodásokat főként önkormányzatok alkalmazták. A milánói önkormányzati képviselőtestület döntött először az IM alkalmazásáról. Erre 2002-ben került sor. 2009-ben az Olasz Önkormányzatok Szövetsége, az olasz közigazgatási miniszter és a Transparency International Olaszország közös nyilatkozatot írt alá az IM szélesebb körű bevezetéséről. Olaszországban az IM alkalmazását képzés előzi meg, amelyen az eljárásban részt vevő összes szereplő részt vesz. Az olasz modell nem biztosít külön független külső ellenőrzést, ehelyett inkább a Számvevőszék ellenőrzési mechanizmusaira támaszkodik6.

5 További információkat talál az indonéziai korrupcióellenes küzdelemről. „A közbeszerzési eljárások során tapasztalható korrupciós kockázatok csökkentése” című kézikönyvben, illetve a TI honlapján: http://www. transparency.org/publications/publications/other/procurement_ handbook 6 A Transparency International Olaszország munkájáról több információt a tagozat honlapján talál: http://www.transparency.it/ (A honlap olasz nyelvű).

33

Lettország

Dél-Korea

2005-ben, a Transparency International Lettország és a lett Kulturális Minisztérium megegyeztek abban, hogy kidolgoznak egy integritási megállapodást, amelyet három nagyobb jelentőségű projekt (egy nemzeti könyvtár, egy koncertterem, valamint egy kortárs művészeti múzeum) kivitelezése során alkalmaznak. A független külső megfigyelő szerepét a Transparency International Lettország kapta, feladata az volt, hogy biztosítsa az átláthatóságot és nyilvános beszámolókat készítsen a folyamatról7.

A dél-koreai modell nagy hangsúlyt fektetett a közérdekű bejelentők védelmére és arra, hogy létrehozzon egy ombudsmanrendszert a független, külső ellenőrzés céljából. A tagozat 2003-ban felmérést végzett a közszférában alkalmazott integritási megállapodásokról8.

Mexikó A Transparencia Mexicana (TI Mexikó) több mint 100, összesen mintegy 30 milliárd amerikai dollár értékű szerződés kidolgozásakor alkalmazott integritási megállapodást. A TI Mexikó nagy hangsúlyt fektetett a független megfigyelő szerepére, melyet „társadalmi tanúnak” is neveztek. 2004ben, a közigazgatási felügyeleti hatóság kiadott egy rendeletet, amely egy meghatározott érték felett kötelezővé tette a „társadalmi tanúk” alkalmazását.

7 A megállapodás kivitelezéséről itt talál összefoglalót: http://info. worldbank.org/etools/antic/detail.asp?ID=13

34

Pakisztán A TI Pakisztán 2000-ben integritási megállapodás keretében felügyelte a Nagy-Karacsi Vízellátó Rendszer projektet9, amelynek kivitelezője a Karacsi Víz- és Csatornamű Testület (KWSB) volt. A TI Pakisztán figyelemmel kísérte a pályázati fo­ lyamat tervezési és megvalósítási szakaszát. A projekt a tervezett időpont előtt készült el és 10 millió amerikai dollárral kevesebbe került a tervezetthez képest. 2004-ben a pakisztáni kormány új közbeszerzési szabályokat fogadott el, amely egy bizonyos értékhatár felett kötelezővé tette az integritási megállapodás alkalmazását.

8 A felmérésről és a dél-koreai korrupcióellenes küzdelemről itt talál további információt: http://www.transparency.org/content/download/ 58304/933304/Survey+-+Integrity+Pacts+%282003%29.pdf 9 http://www.transparency.org/content/download/58302/933296/ kw%26s b.pdf