M E G A T E R R A Környezetvédelmi Mérnöki Environmental Engineering Iroda KFT Office LTD Integritas et calliditas Iroda: 1022 Budapest, Herman O. u. 15. (bejárat a Zilah utca felől) Tel.: 225-0124, 213-5813, 06-20-9311-230 Fax: 213-5813 E-mail:
[email protected] Honlap: http://www.megaterra.hu
KONZORCIUMI BESZÁMOLÓ A MONTABIO PROJEKT KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL 3. munkaszakasz: 2010. 01. 01- 2010. 12. 15.
Megbízó: Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda Szerződés száma: OM-00026/2008, OM-00027/2008, OM-00028/2008, OM-00029/2008 Beszámolási időszak: 2010. január 1. – 2010. december 15. A kutatási téma címe: „Komplex monitoring rendszer összeállítása talaj-mikroszennyezők analitikai kimutatására és biológiai értékelésére a fenntartható környezetért (MONTABIO)” Támogatott szervezetek: Megaterra Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft.(konzorciumvezető szervezet) Fair Trade Agro Bio Export-Import Kft. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet MTA Növényvédelmi Kutatóintézet Projektvezető: Dr. Anton Attila Projekt honlapjának címe: http://projects.rissac.hu/montabio/
Anton Attila projektvezető
Dr. Szabó Péter 1
Megaterra Kft.
I. Az 1. beszámolási időszak részfeladatainak listája és státuszuk Felelős: Megaterra Kft.: 1 MTA TAKI: 2 MTA NKI: 3 1
Készültség:
1, 2 1, 2 1, 2 1, 2
elkészült elkészült elkészült elkészült
1, 2
elkészült
3
elkészült
3
elkészült
2
elkészült
Daphnia-biotesztek kivitelezése Ames-féle mutagenitási tesztek kivitelezése Drosophila-SMART tesztek kivitelezése
3 3
elkészült elkészült
3
elkészült
Talajmikroorganizmusok „összmikrobás” katabolikus aktivitásának meghatározása Talajlakó állatokon végzett biotesztek kivitelezése Tanulmányterv a szennyezett területek kockázatbecslésével kapcsolatban Tanulmányterv a talajszennyezésekkel kapcsolatosan felmerülő hatósági és közpolitikai lépésekkel kapcsolatban
3
elkészült
2
elkészült
2
elkészült
2,3
elkészült
Oktatás Konferencia
3 1,2,3
elkészült elkészült
Sorszám
Feladat
1.2.
Térinformatikai adatbázis készítése/bővítése Talajmintavétel Talajvíz- és felszínivíz-mintavétel Talajmintavétel-fejlesztés In situ szenzoros mérések (gázdetektor) fejlesztése In situ szenzoros mérések (gázdetektor) kivitelezése Növényvédőszer-maradékok műszeres analitikai meghatározása Szénhidrogén típusú szennyezők műszeres analitikai meghatározása Műtrágya-eredetű nehézfémszennyezők műszeres analitikai meghatározása
2.1. 2.2. 2.3. 3.1. 3.2. 4.1. 4.2. 4.3. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 6.1. 6.2.
6.3. 6.4.
2
elkészült
II. Az 1. beszámolási időszakban elkészült feladatok és az elért eredmények bemutatása 1. feladat 2. részfeladat: Térinformatikai adatbázis készítése/bővítése (MTA TAKI) 2010-ben tovább üzemeltettük a MONTABIO projekt honlapját (http://ilzer.rissac.hu/montabio/index.html). A belső használatú munkaanyagok jelszavas bejelentkezés után válnak hozzáférhetővé a résztvevők számára. A projekt éves jelentését a honlapon elérhetővé tettük. Ugyancsak elérhetővé tettük a projekt szakmai produktumait, így a 2009-ben megjelent két kiadványt, illetve a 2010-ben megjelenő további két kiadványt is. 2. feladat 1. részfeladat: Talajmintavétel (Megaterra Kft., MTA TAKI) A 2010. évi mintavételi és vizsgálati pontokat a konzorciumi partnerekkel történő szakmai egyeztetés után, azokon a teszt-területeken jelöltük ki, ahol a 2009-es talaj- és talajvíz, felszíni víz minták laboratóriumi vizsgálatai, valamint a helyszíni talajlevegő mérések eredményei pozitívak voltak. A talaj mintavételi mélység, és a mintaszám ennek megfelelően teszt-területenként változott A mintavételi fúrásokat a korábban már bemutatott RPF kvadrát alapján, területenként 5-5 helyen gépi fúrással mélyítettük. A mintavételi terveknek megfelelő darabszámban megvett talajmintákat a különböző laboratóriumi vizsgálatok során dolgoztuk fel. A konzorcium 2010 évben talajminta vételezésre az alábbi teszt-területeket jelölte ki: 1. Agrárterületek • Köröstarcsa bio tábla • Csorvás intenzív tábla • Battonya intenzív tábla 2. Szennyezett ipari területek és mezőgazdasági jellegű szennyező anyaggal, de nem mezőgazdasági tevékenység nyomán szennyezett területek • Gyomaendrőd – Nagylapos • Orosháza II. • Orosháza III. A Megaterra Kft. 2010-ben a kijelölt Békés-megyei teszt-területeken összesen 162 talajmintát vettünk meg az alábbi bontásban: Mintázott terület jellege
Talajminta db
Intenzív mezőgazdasági termelés alá vont termőterület
40
Ökológiai mezőgazdasági termelés alá vont termőterület
20
Pontszerű szennyezés mezőgazdasági jellegű szennyező anyaggal (nem mezőgazdasági tevékenység nyomán)
30
Pontszerű szennyezés ipari eredetű szennyező anyaggal
72
Összesen
162
A mintavételezésről további adatokat a 2.1. Melléklet tartalmaz. Emellett a „Műtrágya-eredetű nehézfém-szennyezők műszeres analitikai meghatározása” (MTA TAKI) című kísérletben (lásd 4. feladat 3. részfeladat) összesen 154 talajmintát analizáltunk, talajkémiai paraméterek mellett a talajminták nehézfém-tartamát vizsgáltuk meg. 3
2. feladat 2. részfeladat: Talajvíz- és felszínivíz-mintavétel (Megaterra Kft., MTA TAKI) A talajvizet egyes talajfúrások, illetve a kijelölt teszt-területeken és környezetükben található figyelőkút, ásott kút, lecsövezett mintavételi fúrás esetében mintáztuk Felszíni víz mintákat a kijelölt teszt-területeken, illetve azok közelében található öntözőcsatornákból és patakokból vettünk. A mintavételi terveknek megfelelő darabszámban megvett vízmintákat a különböző laboratóriumi vizsgálatok során dolgoztuk fel. A konzorcium által 2010 évben kijelölt talajvíz, illetve felszíni víz mintavételi tesztterületek: 1. Agrárterületek • Köröstarcsa bio tábla • Medgyesegyháza bio tábla • Csorvás intenzív és bio tábla • Battonya bio és intenzív tábla, ősgyep 2. Szennyezett ipari területek és mezőgazdasági jellegű szennyező anyaggal, de nem mezőgazdasági tevékenység nyomán szennyezett területek • Gyomaendrőd – Nagylapos • Békéscsaba • Orosháza I. • Orosháza II. • Orosháza III. A Megaterra Kft. 2010-ben összesen 193 vízmintát vett meg, ezeket a következő táblázatban mutatjuk be: Mintázott terület jellege
Felszíni és talajvízminta db/év
Intenzív mezőgazdasági termelés alá vont termőterület
10
Ökológiai mezőgazdasági termelés alá vont termőterület
10
Mezőgazdasági termeléssel felhagyott terület, legelő
4
Pontszerű szennyezés mezőgazdasági jellegű szennyező anyaggal (nem mezőgazdasági tevékenység nyomán) Pontszerű szennyezés ipari eredetű szennyező anyaggal Összesen
22 147 193
A mintavételről további részletek a 2.2. Mellékletben találhatóak. 2. feladat 3. részfeladat: Talajmintavétel-fejlesztés (MTA TAKI, Megaterra Kft.) A MONTABIO projektben célul kitűzött komplex monitorozás során a különböző vizsgálatokhoz különböző mintavételi módszereket kell alkalmazni. E részfeladatban az a célunk, hogy e vizsgálati módszereket harmonizáljuk. A 2009 évi mintavételezések alapján megvizsgáljuk, hogy a térben összerendezetten megvett minták mennyire reprezentatívak és mennyire pontosak az adott talajparaméterre nézve. A pontossági és megbízhatósági elemzések számára két mintahelyen végeztünk vizsgálatokat. 2010 évben ezeket az adatokat elemeztük, mely eredményeket a 4.3, 5.4 és 5.5 részfeladatoknál mutatjuk be. 4
3. feladat 1. részfeladat: In situ szenzoros mérések (gázdetektor) fejlesztése (Megaterra Kft., MTA TAKI) A Megaterra Kft. a MONTABIO kutatás-fejlesztési projekt keretén belül kiemelten foglalkozott a talajlevegő vizsgálati módszer- és eszközfejlesztéssel. A mintavétel és vizsgálatok általános szempontjait, valamint az alkalmazott műszerek, berendezések részletes ismertetését a 2009. évi jelentésben ismertettük. A projektet lezáró harmadik évben az alkalmazott ECOPROBE 5 talajlevegő mérő műszer, illetve a helyszíni talajlevegő mérések és vizsgálatok módszerének továbbfejlesztésére, a mért eredmények közti esetleges korreláció felfedezésére fókuszáltunk. Az Ecoprobe 5 talajlevegő-mérő készülék fejlesztése érdekében a kalibráló gázokat újra hitelesíttettük, az anyagáram még pontosabb megfigyelése céljából a rotaméterek mellé egy talajlevegő mérő gázórát is beszereztünk. A Megaterra Kft. a tavaly megszerzett talajlevegő/depóniagáz/biogáz mintavételi akkreditáció mellé, 2010-ben megszerezte a talajlevegő helyszíni vizsgálati akkreditált státuszt is. A további részleteket a 3.1. Mellékletben közöljük. A Megaterra Kft. 2010. december 6.-án a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) által tanúsítva lett a MSZ EN ISO 14001:2005 tanúsított környezetközpontú irányítási rendszerben (KIR/175), környezetvédelmi szakértés, tervezés, műszaki beavatkozás (kármentesítés), valamint környezeti mintavétel és vizsgálat területeken. 3. feladat 2. részfeladat: In situ szenzoros mérések (gázdetektor) kivitelezése (Megaterra Kft., MTA TAKI) Az Ecoprobe 5 talajlevegő-mérő készülékkel nagyszámú mérést, illetve mintavételt végeztünk, többféle metodika szerint mezőgazdasági és ipari területeken egyaránt. Laboratóriumi összemérések keretében vizsgáltuk a készülék által mért eredményeket. A mérések kivitelezéséről a 3.2. Mellékletben számolunk be. 4. feladat 1. részfeladat: Növényvédőszer-maradékok műszeres analitikai meghatározása (MTA NKI) A 4.1-es részfeladat eredményei részletesen a 4.1-es mellékletben olvashatók. A pályázat harmadik éve során 84 felszínivíz- és 120 talajminta elemzését végeztük el. A szerződés értelmében e részfeladatok teljesítését írásos részjelentéssel (analitikai mérési eredmények) dokumentáljuk. A vizsgálati célvegyületek között 33 növényvédőszer-hatóanyag, bomlástermék és lágyítószer (DBP) jelenlétét vizsgáltuk. A ténylegesen detektált vegyületek körét és egyes analitikai és fiziko-kémiai paramétereit az N.I. Függelék I. táblázata tartalmazza. A kapott 84 vízminta mérése és kiértékelése megtörtént. A kiértékelt vízmintákban talált növényvédő szeres szennyezések mértékét az N.I. Függelék II. táblázata ismerteti. A növényvédőszeres szennyezettségi vizsgálatra kapott 84 vízmintából 61 mintában volt kimutatható mennyiségű növényvédő szer. A kapott 120 talajminta mindegyikének kiértékelése megtörtént. A kiértékelt talajmintákban talált növényvédő szeres szennyezések mértékét a N.I Függelék III. táblázata ismerteti. A 2010-ben vett felszínivíz-mintákat az ELISA rendszerben immunanalitikai vizsgálatnak alávetve vizsgáltuk a víz- és talajmintákból gázkromatográfiás analitikai módszerrel csak igen munkaigényes és magas kimutatási határral detektálható glyphosate hatóanyag szermaradékát.
5
4. feladat 2. részfeladat: Szénhidrogén típusú szennyezők műszeres analitikai meghatározása (MTA NKI) A 4.2-es részfeladat eredményei részletesen a 4.2-es mellékletben olvashatók. A 2008-2009-es években – a konzorciumi megállapodás szerint – csak növényvédő-szermaradék meghatározásokat végeztünk. A laboratóriumba beérkező minták egy részénél azonban – különösen az orosházi közútkezelő vállalat területéről származó vízminták esetében – nagyfokú szerves szennyezettséget tapasztaltunk, ahol is az olajos szennyező a víztől jól elkülönült fázist alkotott. A projekt harmadik évében ezért, a korábbiakon túlmenően, e szennyezők analízisét is megvalósítottuk. Lehetőségünk nyílt egy poliaromás szénhidrogénekre (PAH) érzékenyített ELISA módszer tesztelésére, ami mellé megerősítésként elvégeztük a minták GC-MS analízisét is a szokásos gázkromatográfiás mérési módszerünkkel. 4. feladat 3. részfeladat: Műtrágya-eredetű nehézfém-szennyezők műszeres analitikai meghatározása (MTA TAKI) 2010-ben folytattuk a 2009-es eredmények értékelését, melyről posztert mutattunk be a Talajtani Vándorgyűlésen(T.I. Függelék), és cikket küldtünk a konferenciához kapcsolódó Talajvédelem című lektorált szaklapba, melyet közlésre elfogadtak (4.3.2. Melléklet). Tenyészedényes kísérletben vizsgáltuk különböző foszfor-műtrágyákból kioldódó mikroelemek koncentrációját, szekvens monokromátorral rendelkező, nagy teljesítményű ICP-OES műszeren (részletesen lásd: 4.3.1-es Melléklet). A műszerrel az As, B, Ba, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, Se, Sn, és Zn mérését végeztük el. A kísérlet egy savanyú agyagos vályog és egy savanyú homoktalajon, nyolc műtrágyával, négy dózisszinten, négyféle kioldással került beállításra, vöröshere növénnyel. A műtrágyák a következők voltak: hatféle nyersfoszfát (származási hely szerint Algéria, Észak-Florida, Észak-Karolina, Szenegál, Marokkó, valamint Hyperfoszfát), szuperfoszfát és szuperfoszfát és mész kombinációja. A kontroll talajok mellet 3 dózisban adtuk ki a műtrágyákat: 100, 400 és 1600 mg/kg P 2 O 5 szinten; nitrogént és káliumot minden talaj egyforma adagban kapott. A műtrágyákból kioldódó nehézfémek vizsgálatához királyvizes „összes”, Lakanen-Erviö „oldható”, desztillált vizes és acetát pufferes kivonatokat használtunk. Kísérleti hiba okán néhány eredményt nem tudtunk értékelni, így összesen 154 talajmintát elemeztünk. A királyvizes kivonatból történt vizsgálatban a „B” szennyezettségi határértéket (6/2009 KvVM-EÜM-FVM rendelet szerint) az arzén és a bárium lépte túl, a savanyú agyagos vályog talajon, amelyen ezt a túllépést a kontroll talaj esetében is kimutattuk. A többi elem minden esetben, mindhárom másik kivonatban e határérték alatt maradt. Kísérletünkben tehát a szennyezettséget tekintve a talaj fizikai félesége és kiinduláskori elemtartalma jobban befolyásolta az eredményeket, mint a kijuttatott műtrágyák típusa és dózisa. A magyarországi talajok foszfor-feltöltésére jellemzően a többinél alacsonyabb nehézfém-tartalmú, de savanyító hatású szuperfoszfátot használták, amelyről elmondható, hogy egyik elem esetében sem növelte szignifikánsan azok koncentrációját, még az 1600 mg/kg-os, igen provokatív dózisszinten sem. Az adatokat a T.I.Függelék-ben közöltük. 5. feladat 1. részfeladat: Daphnia-biotesztek kivitelezése (MTA NKI) Az 5.1-es részfeladat eredményei részletesen az 5.1-es mellékletben olvashatók. 2010. évben az ELISA eljárással azonosított, PAH vegyületeket tartalmazó vízminták vizsgálatából megállapítottuk, hogy azok nem okoznak jelentős mobilitásgátlást az ISO szabvány D. magna akut toxicitási tesztben, amennyiben jelentős növényvédő szer mennyiség nem társul a szennyezéshez. A V891 és V892 számú, 10 ng/ml mennyiséget meghaladó PAH vegyületet tartalmazó minták is csak 30-37 %-os mobilitásgátlást okoztak. A további minták gyakorlatilag hatástalanok voltak. Eredményeink szerint a vizekben megtalálható acetochlor (max. 544 ng/liter) nem befolyásolta a 6
mobilitásgátlás kialakulását, vagyis az adott dózisokban a szennyezők kölcsönhatása nem érvényesül. 5. feladat 2. részfeladat: Ames-féle mutagenitási tesztek kivitelezése (MTA NKI) Az 5.2-es részfeladat eredményei részletesen az 5.2-es mellékletben olvashatók. 2010-ben végzett munkánk során néhány talajvízminta vizsgálatát végeztük el, melyek az előzetes Daphnia magna toxicitási tesztben magas LD 50 értékeket mutattak. A V676, V677 és V679 minták ipari szennyezés után elvileg megtisztított kutakból származnak, azonban méréseink szerint a területek továbbra is nagy mennyiségben tartalmaznak növényvédőszer-maradványokat (acetochlor, atrazine, metolachlor, terbutryn, trifluralin). Az előzetes biológiai tesztek pozitív eredményével szemben azonban mutagén hatást a mintákon nem sikerült detektálnunk az Ames teszt alkalmazásával. Elvégeztük ezen kívül a 891 és 892-es számú, magas PAH tartalmú vízminták vizsgálatát is, de ezek sem mutattak mutációs hatást 5. feladat 3. részfeladat: Drosophila SMART teszt kivitelezése (MTA NKI) Az 5.3-as részfeladat eredményei részletesen az 5.3-as mellékletben olvashatók. 2010-ben olyan környezeti minták elemzését végeztük a SMART teszt segítségével, melyek előzetesen toxikusnak bizonyultak Daphnia magna toxicitási tesztben. Elemzésre került a V702-es talajvíz minta, mely magas bórtartalmával és Daphnia tesztben mért 40%-os mortalitási értékével hívta fel magára a figyelmet. Emellett vizsgáltunk két talajmintát is melyekben a növényvédőszermaradékok mellett mikroelemek is megtalálhatóak voltak: a T379-ben az arzéntartalom volt kiemelkedően magas (15 mg/kg), a T460-ban pedig nikkel volt magas koncentrációban (40 mg/l) mérhető. Vizsgálataink azonban kimutatták, hogy a magas növényvédőszer-maradék, és esetenként a szintén magas mikroelem tartalom ellenére ezek a környezeti minták SMART tesztben nem mutagének, tehát kromoszómatöréses mutációt nem okoznak. 5. feladat 4. részfeladat: Talajmikroorganizmusok „össz-mikrobás” katabolikus aktivitásának meghatározása (MTA TAKI) 2010-ben az előző két évben végzett FDA mintavétel-optimalizációs vizsgálatok eredményeit értékeltük ki többféle statisztikai módszert bevetve. Eredményként megállapítottuk, hogy melyik mintavételi elrendezés optimális talaj-mikrobiológiai vizsgálatok számára, mind költséghatékonyság, mint természettudományos értelemben vett pontosság és reprezentativitás szempontjából. Az eredményeket a 4.3-as részfeladat eredményeivel közösen bemutattuk a Talajtani Vándorgyűlésen (ld. T.I.-es Függelék), valamint közlésre fogadták el a „Talajvédelem” című folyóirat lektorált, ISSN számmal rendelkező 2011-ben megjelenő különszámában (ld. 4.3.2-es Melléklet). Az eredményeket a projekt keretében készülő kiadványban is külön fejezetben foglaljuk össze (5.4.1-es Melléklet), valamint előkészítettük a nemzetközi publikációra alkalmas angol nyelvű változatot is (5.4.2-es Melléklet). 5. feladat 5. részfeladat: Talajlakó állatokon végzett biotesztek kivitelezése (MTA TAKI ) 2010-ben az ugróvillások vizsgálatára vett minták vételének és feldolgozásának további optimalizálását végeztük el. A mintafeldolgozáshoz szükséges futtatószekrényt ismert számú élő állat felhasználásával teszteltük, és az eredmények alapján kisebb átépítést végeztünk rajta, valamint megváltoztattuk a futtatott minták mennyiségén, a mintatartókon, és a futtatás módján. A 7
módosított módszertan alapján egy teljes próba-vizsgálatot végeztünk el, a tervezéstől a minták vételén át a feldolgozásig. (5.5.1 Melléklet). A projekt ezen részfeladatának eredményeit a kiadvány egy külön fejezetében fogjuk népszerűsíteni (5.5.2 Melléklet). 6. feladat 1. részfeladat: Tanulmányterv a szennyezett területek kockázatbecslésére (Megaterra Kft.) Egy felszín alatti, vagy felszíni szennyezettség esetében a területre vonatkozó előzetes információgyűjtést követően elsőként a szennyezettség fúrásos, felderítő jellegű feltárása történik meg, amely magában foglalja a szennyezettség térbeli lehatárolását is (tényfeltárás). A projekt során kiválasztott szennyezett ipari területeken és mezőgazdasági jellegű szennyező anyaggal, de nem mezőgazdasági tevékenység nyomán szennyezett területeken korábban történt környezeti tényfeltárás, illetve ehhez kapcsolódóan humán környezet-egészségügyi kockázat elemzés is. A kockázatbecslés metodikájáról, típusairól részletesen a 6.1. Melléklet ad információt. 6. feladat 2. részfeladat: Tanulmányterv a talajszennyezésekkel kapcsolatosan felmerülő hatósági és közpolitikai lépésekkel kapcsolatban (MTA TAKI, MTA NKI ) A 6.2-es részfeladathoz kapcsolódóan elkészült tanulmányterv a 6.2-es mellékletben olvasható. A tanulmányterv összehasonlítja az intenzív és az ökológiai növénytermesztési gyakorlatot a fenti szempontok alapján. 6. feladat 3. részfeladat: Oktatás (MTA NKI) PhD képzés keretében a Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában folytatta munkáját Szécsy Orsolya másodéves PhD-hallgató, Heltai György professzor és Dr. Anton Attila témavezetésével, „Intenzív és ökológiai gazdálkodás nehézfém-terhelése és hatása magyarországi talajok mikrobiológiai aktivitására” témában, melynek során a 2010-es évben a MONTABIO mintaterületek nehézfémtartalmát vizsgálta, az eredményeket konferencián, poszteren közölte. A Szent István Egyetem Állatorvostudományi Doktori Iskolájában Vályi Kriszta, másodéves hallgató folytatott munkát, Dr. Hornung Erzsébet és Dr. Dombos Miklós témavezetésével „A mezőgazdasági használat hatása ugróvillás (Collembola) közösségekre” témában. Ennek során részt vett az ugróvillások mintavételezésének és vizsgálati módszerének optimalizálásában. A projektet és egyes eredményeit gyakorlat keretében bemutattuk a Károly Róbert főiskola környezetgazdálkodási agrármérnök és a Szent István Egyetem biológia szakos hallgatóinak. Uzinger Nikoletta, a Pannon Egyetem Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola PhD hallgatója 2010. október 21-én sikeresen megvédte „Nehézfém immobilizációs modellkísérletek lignittel” című doktori értekezését. A Ph.D. dolgozat céljai közé tartozott annak vizsgálata, hogy a nehézfémek milyen változásokat idéznek elő a talajmikrobióta működésében, szerkezetében, valamint hogy egyes biokémiai, mikrobiológiai vizsgálati módszerek mennyiben alkalmas eljárások a biomonitoring során. A projekt eredményeit beépítettük az MTA NKI Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztályának munkatársai által végzett felsőoktatási tevékenység anyagába. A 2009/2010 tanév 2. szemeszterében Dr. Székács András Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának oktatási programjában az analitikai eredményeket ismertette a „Növényvédő szerek környezetanalitikája” c. tárgy keretében. A PhD-képzés keretében a Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában folytatta munkáját Bokán Kata másodéves PhD-hallgató (témavezető: Prof. Darvas Béla), és megkezdte munkáját Takács Eszter elsőéves PhD-hallgató (témavezető: Dr. Székács András). Emellett a Pannon Egyetem Georgikon Karának Interdiszciplináris Doktori Iskolájában felvételt nyert a biotesztek témakörében Fejes Ágnes elsőéves PhD-hallgató (témavezető: Dr. Fekete Gábor). A két újonnan felvett PhD-munkáját 2009. szeptember elsején megkezdte az MTA NKI Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztályán. 8
6. feladat 4. részfeladat: A 2009. évi eredmények disszeminációja (konferencia) (Megaterra Kft., MTA TAKI, MTA NKI) 2010-ben a következő rendezvényeken ismertettük a projekt eredményeit (részletesebb ismertetéshez lásd: 6.4. Melléklet) • • • • • • • •
MONTABIO konferencia, Budapest. 2010. november 26 Poszteres előadás „Az Élhető Vidékért 2010” 2010. szeptember 22-24. között Siófokon tartott konferencián Poszteres előadások a „ConSoil 2010” szeptember 22-24. között, Salzburgban tartott nemzetközi konferencián Megaterra előadás a Talajtani Vándorgyűlésen, Szeged, 2010. szeptember 3-4. (részletesen: 6.4-es melléklet) Dombos Miklós, Szécsy Orsolya, Vályi Kriszta, László Péter, Anton Attila, Székács András: Komplex talajmonitorozás mintavétel-optimalizációja. Poszteres előadás a Talajtani Vándorgyűlésen, szeptember 3-4 között, Szegeden. Mörtl, M., Maloschik, E., Juracsek, J., Székács, A. (2010) Pesticide contamination in Hungary. Lecture at the 9th Alps-Adria Scientific Workshop (12-17 April 2010, Spicak, Czech Republic). Bokán, K., Fejes, Á., Fekete, G. (2010) Mutagenicity test and an aquatic toxicity biotests for pesticide effect monitoring. Lecture at the 9th Alps-Adria Scientific Workshop (12-17 April 2010, Spicak, Czech Republic). Székács, A., Fejes, Á., Fekete, G., Takács, E., Nádasy, M., Darvas, B., Anton, A. (2010) Aquatic arthropod biotests for environmental surveys. . Poster at the IXth European Congres of Entomology (22-27 August 2010, Budapest).
III. Publikációk listája • • • •
•
• •
Rékási M., Filep T. 2010. Resilience of 4-6 leaf stage maize for microelement contamination on a calcareous chernozem soil. Növénytermelés. 59. Rékási M., Filep T. 2010. Relations between soil properties and the 1 mol NH4NO3 soluble mobile element fraction. Agrokémia és Talajtan. 59. 109-116. Imre Kádár, Márk Rékási, Tibor Filep, Zdenko Loncaric, Péter Ragályi, Vlado Kovacevic. 2010. The fate of molybdenum contamination in the food chain. Proceedings. 5th International Symposium on Agriculture. February 15-19, 2010. Opatia, Croatia. 761-765. Márk Rékási, Imre Kádár, Tibor Filep, Zdenko Loncaric, Péter Ragályi, Vlado Kovacevic. 2010. Effect of sewage sludge treatment on mobility and soil-plant transfer of Cu, Mn, Ni and Zn. Proceedings. 5th International Symposium on Agriculture. February 15-19, 2010. Opatia, Croatia. 906-910. Biró I., Pokovai K., Füzy A., Anton A. Inoculum potential measured by MPN method on three different substrates. Efficient Plant - AMF interaction. Improving Plant Breeding Initiatives and AMF-Application by Hypothesis-driven Discussions across Disciplines. Abstracts. COST 870 Meeting in Evora. 5th - 7th July, 2010. Évora, Alentejo, Portugal. Simon L, Barna S, Koncz J, Anton A. Stabilization of toxic element contaminated soil with water treatment sludge. Fresenius Environmental Bulletin 2010;19:1774-1783. Barna S, Simon L, Anton A. The possibility of reducing the environmental risk with water treatment sludge in heavy metal contaminated soil. 7th International symposium on trace 9
• • • • • • • • •
elements in human: new perspectives: 2009. October 13-15., Athens. Abstarcts 2009;176177. Barna S. Simon L. Tóth Cs, Koncz J, Anton A. Nehézfémmel szennyezett talaj víztisztítási vas-mangán csapadékkal történő stabilizációjának vizsgálata. Talajtani Vándorgyűlés: 2010. szeptember 3-4., Szeged. Anton A. A szennyvíziszap hasznosítással kapcsolatos újabb aggályok: tényleges kockázatok vagy téveszmék? A szennyvíziszapok és biogáz fermentlevek hasznosítása: 2010. március 30., Budapest. Székács A, Fejes Á, fekete G, takács E, Nádassy M, Darvas B, Anton A. Aquatic arthropod biotest for environmental surveys. 9th European Congress of Entomology: 2010. August 2227., Budapest. Vályi Kriszta, Szécsy Orsolya, Dombos Miklós, Anton Attila: Komplex talajmonitorozás mintavétel-optimalizációja. Talajvédelem (publikálásra elfogadva) Maloschik, E., Mörtl, M., Székács, A. (2010) Novel derivatisation technique for the determination of chlorophenoxy acid type herbicides by gas chromatography-mass spectrometry. Anal. Bioanal. Chem., 397: 537-548. Bokán, K., Fejes, Á., Fekete, G. (2010) Application of the SMART mutagenicity test and an aquatic toxicity biotest on pesticides as environmental stressors. Növényterm., 59 (Suppl 3): 187-190. Mörtl, M., Maloschik, E., Juracsek, J., Székács, A. (2010) Pesticide contamination in surface water and soil in Hungary. Növényterm., 59 (Suppl 3): 263-266. Darvas B., Székács A. (2010): Növényvédelem és fenntarthatóság. I. Kémiai növényvédelem. Biokultúra, 21 (2): 9-11. Darvas B., Székács A. (2010): Növényvédelem és fenntarthatóság. II. Géntechnológiai a növényvédelemben. Biokultúra, 21 (3): 12-14
IV. A munkaszakasz tervezett és tényleges költségei lásd: pénzügyi jelentés
V. Pénzügyi elszámolás lásd: pénzügyi jelentés
VI. Monitoring adatszolgáltatás (9. sz. melléklet) lásd: pénzügyi jelentés
VII. Tájékoztatási beszámoló 2010. november 26. MONTABIO konferenciát rendeztünk Budapesten, az MTA TAKI konferenciatermében A konferencia progjamját és az elhangzott előadások összefoglalóit részletesen lásd a T.II. Függelékben.
VIII. A kutatás-fejlesztésben részt vevő személyek MTA TAKI: Bíró Ibolya Dombos Miklós Draskovits Eszter 10
Laborczi Annamária Rékási Márk Szécsy Orsolya Malov Xénia Uzinger Nikolett
MTA NKI: Vezető kutatók: Dr. Székács András Prof. Darvas Béla Posztdoktorok: Dr. Fekete Gábor Dr. Mörtl Mária Fiatal kutató: Maloschik Erik Pályakezdő PhD-hallgató: Bokán Katalin Fejes Ágnes (új alkalmazás) Takács Eszter (új alkalmazás) 3 laboratóriumi asszisztens Megaterra Kft.: dr. Szabó Péter Bernáth Balázs Nagy Zoltán Pintér Miklós Tatai Gábor Szabó Dániel Péter Geibl Szilvia Kurkó Réka Mónika
Függelékek (CD-n)
11
