INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2008

III. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE

2008. június Aktualizálva: 2009. szeptember

1

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.)

A fejezet tartalma 3.1. VÁROSRÉSZEK AZONOSÍTÁSA .......................................................... 4 3.2. VÁROSRÉSZEK ELLÁTOTTSÁGÁNAK ELEMZÉSE .............................. 6 1. BELVÁROS ......................................................................................................................... 6 3.2.1. A városrész rövid története ............................................................................. 6 3.2.2. Gazdaság ................................................................................................................. 7 3.2.3. Társadalom ............................................................................................................ 8 3.2.4. Környezet ............................................................................................................... 8 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága .................................................................. 11 3.2.6. Összegzés .............................................................................................................. 13 3.2.7. SWOT – analízis ................................................................................................. 14 2. ALSÓVÁROS ................................................................................................................... 19 3.2.1. A városrész rövid története ........................................................................... 19 3.2.2. Gazdaság ............................................................................................................... 19 3.2.3. Társadalom .......................................................................................................... 20 3.2.4. Környezet ............................................................................................................. 20 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága .................................................................. 22 3.2.6. Összegzés: ............................................................................................................ 24 3.2.7. SWOT – analízis ................................................................................................. 25 3. MÓRAVÁROS ................................................................................................................. 28 3.2.1. A városrész rövid története ........................................................................... 28 3.2.2. Gazdaság ............................................................................................................... 28 3.2.3. Társadalom .......................................................................................................... 29 3.2.4. Környezet ............................................................................................................. 29 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága .................................................................. 31 3.2.6. Összegzés .............................................................................................................. 33 3.2.7. SWOT – analízis ................................................................................................. 34 4. RÓKUS ÉS LAKÓTELEPEK ...................................................................................... 37 3.2.1. A városrész rövid története ........................................................................... 37 3.2.2. Gazdaság ............................................................................................................... 37 3.2.3. Társadalom .......................................................................................................... 38 3.2.4. Környezet ............................................................................................................. 38 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága .................................................................. 41 3.2.6. Összegzés .............................................................................................................. 43 3.2.6. SWOT – analízis ................................................................................................ 44 5. FELSŐVÁROS ÉS LAKÓTELEPEK ...................................................... 48 3.2.1. A városrész rövid története ........................................................................... 48 3.2.2. Gazdaság ............................................................................................................... 49 3.2.3. Társadalom .......................................................................................................... 49 3.2.4. Környezet ............................................................................................................. 50 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága .................................................................. 52 3.2.6. Összegzés .............................................................................................................. 53 3.2.7. SWOT – analízis ................................................................................................. 55 2


6. ÚJSZEGED – SZŐREG KERTVÁROS.................................................................... 59 3.2.1. A városrész rövid története ........................................................................... 59 3.2.2. Gazdaság ............................................................................................................... 59 3.2.3. Társadalom .......................................................................................................... 60 3.2.4. Környezet ............................................................................................................. 60 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága .................................................................. 63 3.2.6. Összegzés .............................................................................................................. 64 3.2.7. SWOT – analízis ................................................................................................. 66 7. DÉLI KERTVÁROS ÉS GYÁLA ................................................................................. 69 3.2.1. A városrész rövid története ........................................................................... 69 3.2.2. Gazdaság ............................................................................................................... 69 3.2.3. Társadalom .......................................................................................................... 70 3.2.4. Környezet ............................................................................................................. 70 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága .................................................................. 73 3.2.6. Összegzés .............................................................................................................. 74 3.2.7. SWOT – analízis ................................................................................................. 76 8. ÉSZAKI KERTVÁROS ÉS TÁPÉ .............................................................................. 79 3.2.1. A városrész rövid története ........................................................................... 79 3.2.2. Gazdaság ............................................................................................................... 79 3.2.3. Társadalom .......................................................................................................... 80 3.2.4. Környezet ............................................................................................................. 80 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága .................................................................. 83 3.2.6. Összegzés .............................................................................................................. 84 3.2.7. SWOT – analízis ................................................................................................. 86 9. NYUGATI IPARVÁROS ÉS KISKUNDOROZSMA ............................................ 89 3.2.1. A városrész rövid története ........................................................................... 89 3.2.2. Gazdaság ............................................................................................................... 89 3.2.3. Társadalom .......................................................................................................... 90 3.2.4. Környezet ............................................................................................................. 90 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága .................................................................. 93 3.2.6. Összegzés .............................................................................................................. 94 3.2.7. SWOT – analízis ................................................................................................. 96 10. A TISZA-MAROS HULLÁMTERE ..................................................... 99 3.2.7. SWOT - analízis .................................................................................................. 99

3


3.1. VÁROSRÉSZEK AZONOSÍTÁSA 1.

Belváros (Bécsi krt. – Moszkvai krt. – Londoni krt. – Rigó u. – Boross J. u. – Kossuth L. sgt. – Párizsi krt. – Berlini krt.Brüsszeli krt. – Római krt. – Bertalan híd – Felső kikötő sor – Közép fasor – Szőregi út – Temesvári krt. folytatása a tervezett Déli hídra – Tisza – Máglya sor – Bem u. – Boldogasszony sgt.)

2.

Alsóváros (Bécsi krt. –Boldogasszony sgt. – Bem u. – Máglya sor – Boszorkány sziget – Téli kikötő – Körtöltés – Szabadkai út – Petőfi S. sgt.)

3.

Móraváros (Moszkvai krt. – Petőfi S. sgt. - Szabadkai út – Körtöltés – Kálvária sgt. – Vásárhelyi P. u – Kossuth L. sgt. – Boross J. u. – Rigó u. – Londoni krt.)

4.

Rókus és a lakótelepek (Izabella híd - Körtöltés – Homonnai u. – Ungvári u. – Késmárki u. – Makkosházi krt. – József A. sgt. – Brüsszeli krt. – Berlini krt. – Párizsi krt. – Kossuth L. sgt.)

5.

Felsőváros és a lakótelepek (József A. sgt. – Makkosházi krt. – Késmárki u. – Ungvári u. – Körtöltés – Felső Tisza part – Római krt.)

6.

Újszeged – Szőreg kertváros (Közép fasor – Szőregi út – Temesvári krt. folytatása – Alsókikötő sor – Lövölde u. – Kamaratöltés – Szőreg belterületi határa – Újszeged belterületi határa – Felsőkikötő sor)

7.

Déli kertváros és Gyála(Tisza folyó – Szeged-Budapest-Szabadka vasútvonal – Közigazgatási (belterületi) határ)

8.

Északi kertváros és Tápé (Tisza folyó – Körtöltés – SzegedBékéscsaba vasútvonal - Közigazgatási (belterületi) határ)

9.

Nyugati Iparváros és Kiskundorozsma - Subasa – Sziksós Béketelep (Szeged-Szabadka vasútvonal – Bajai út – Vásárhelyi P. u. – Kossuth L. sgt. – Szeged-Békéscsaba vasútvonal Közigazgatási (belterületi) határ)

10.

A Tisza - Maros hullámtere Az árvízvédelmi fővonalakon – töltéseken – belüli terület

4


5


3.2. VÁROSRÉSZEK ELLÁTOTTSÁGÁNAK ELEMZÉSE 1. BELVÁROS (Bécsi krt. – Moszkvai krt. – Londoni krt. – Rigó u. – Boross J. u. – Kossuth L. sgt. – Párizsi krt. – Berlini krt. – Brüsszeli krt. – Római krt. – Bertalan híd – Felső kikötő sor – Közép fasor – Szőregi út – Temesvári krt. folytatása a tervezett déli hídra – Tisza – Máglya sor – Bem u. - Boldogasszony sgt.)

3.2.1. A városrész rövid története Szeged a középkor századaiban nem alkotott összefüggő várostestet: a Tisza ártéri szigetvilága szükségszerűvé tette a laza települést. Az egyes városrészek kialakulására ma sincsenek egyértelmű bizonyítékok, de a XIII-XIV. században a Vár és a Palánk (ami régen maga volt Szeged) mellett Alszeged – a mai Alsóváros – és Fölszeged (Fölső sziget), a mai Felsőváros önálló településként léteztek és csak a XV. sz. végén forrtak össze egységes várossá. A mai Belváros jelentős része az egykori Vár és a Palánk területén helyezkedik el. Magas fekvése miatt is ez Szeged ősmagja, a sókereskedelem központja és hosszú időn keresztül Csongrád megye székhelye. Szeged legrégebbi ma is álló emléke a Dömötör templom román stílusú tornya, egyedül ez maradt meg a 4 középkori templom, az alsóvárosi Szent Péter, a fölsővárosi Szent György, és a várban állt Szent Erzsébet templomok közül. A gótikus Szent Erzsébet templom alapfalainak feltárása és bemutatása napjainkban készül el. Az 1879 évi árvízig a Palánk – Belváros – az egykori várárkon belüli területre terjedt ki: délen a mai Tisza L. krt. vonaláig, nyugaton a Jósika u. – Rákóczi tér, északon a Szent István tér – Sóhordó utca határolta. A Tisza áradása az erre vonatkozó, 1689-ből származó első feljegyzések óta folyamatosan veszélyeztette a várost, így az Al- és Felszegednél magasabban fekvő Palánkot is. Az 1700-as években hét, az 1800-as években 13 esetben került komolyabb veszélybe, majd 1879. márc. 12-én egy minden korábbinál nagyobb áradás elpusztította Szegedet és környékét, a Palánk jelentős részét is. Néhány nap alatt a város 5723 házából mindössze 265 db maradt meg, nagyobb részt a Palánkban. Az árvíz utáni új körgyűrűs – sugaras útrendszer a történelem során kialakult városrész-határokat kissé módosította: a Belvárost délen és nyugaton a Nagykörút, északon a Kossuth L. sgt. és a Tisza L. krt. határolta. Az árvíz utáni újjáépítés során alakult a Belváros mai képe, a „palotás város”. Itt épültek meg az igazgatási, pénzügyi intézmények székházai, többségében egységes eklektikus stílusban. A városközpontban, a Tisza L. krt. környékén a magánpaloták – többlakásos bérházak – stílusban és méreteikben is követték az intézményeket. A XIX – XX. sz. fordulójának nagyarányú fejlődését az I. világháború, majd a trianoni határok erősen visszafogták. Az 1921-ben Szegedre települt Kolozsvári Egyetem, az 1922-ben Temesvárról áttelepült Csanádi püspökség meglévő, a délvidéki területek 6


elvesztése miatt feleslegessé vált középületekbe költöztek. A fejlődés az 1920-as évek végén indult újra és az 1930-as évek végére kialakult az Egyetemi városrész is és lényegében befejeződött az újjáépítés. 1950 és 1980 között a Belváros népességszáma gyarapodott: lakások épültek a foghíjtelkeken és a nagyobb tömbbelsőkben, de ebben az időszakban épült a Megyeháza és néhány egyetemi épület is. A város igazgatási, szolgáltató és kereskedelmi funkcióinak bővülésével a Belváros határai is kitolódtak a Nagykörúton belüli teljes területre, a Mars térnél azon is túlra. Szeged a XX. sz. első felében vált kétparti várossá: Újszeged 1920 után indult erőteljes fejlődésnek. Megépült a Tanítóképző, a Bábaképző, az állami menhely, a Vakok Intézete, a sportuszoda, a Mezőgazdasági Kutatóintézet és még több kisebb létesítmény. A Csanádi utca térségében – a Ládagyár helyén – 1962-től lakótelep épült (Odessza), majd az MTA Biológiai Kutatóintézete, Sportcsarnok és fedett uszoda, több egyetemi épület és kollégium. Újszeged Közép fasoron belüli része olyan mértékben sűrűsödött és telítődött intézményekkel, hogy napjainkra a Belváros Tisza bal parti részének tekinthető. A Tisza által „kettévágott” Belváros két része közötti közlekedési kapcsolat a D-i híd hiánya miatt már jelenleg is csak nagy nehézségek mellett bonyolódik. A Belváros legújabb kori – a következő évtizedekben kiépülő – bővülete a Bem utca – Tisza-part közötti, zömében vasúti területen a Máglya sorig terjedő Biopolisz (tudásváros, egyetemi városrész bővülete), valamint ezzel átellenben, a bal parton tervezett új városrész-központ.

3.2.2. Gazdaság Városrész

Város db/ 10.000 fő

db

db/ 10.000 fő

2.899

986,96

813,20

Iparban

212

72,18

74,40

Építőiparban

108

36,77

59,07

Mezőgazdaságban

29

9,87

16,88

Kereskedelemben

703

239,34

214,06

Vendéglátásban

133

45,28

31,50

Egyéb szolgáltatatásban

1.714

583,53

417,30

Kiskereskedelmi üzletek száma összesen (gyógyszertárak nélkül)

1.062

361,56

184,76

Működő vállalkozások száma összesen

7


3.2.3. Társadalom Városrész

A város egésze

30 580

168 273

Lakónépességen belül 0 – 14 évesek aránya

11,0

14,9


63,1

66,5

Lakónépességen belül 60 –x évesek aránya

26,0

18,6

13,0

17,2

30,8

20,7

51,2

44,2

9,2

10,6

46,0

52,7

51,9

41,1

Lakónépesség száma

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59) évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15 – 64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Állandó népesség száma

156443

Öregedési index (a 65 éves és idősebb népesség a 0-14 éves népesség %-ában)

187,3

93,6

A városrész területe (km²)

4,29

281

Népsűrűség fő/km2

6 847

599

Városrész

Város összesen

107

166

249

259

-

-

14

19

3.2.4. Környezet a) Épített és természeti környezet Műemlékek száma (db) Helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma (db) Védett természeti terület nagysága (ha) /Nemzeti Park/ Helyi védelemben részesült természeti értékek száma (db)

8


b) Környezeti elemek Zajvédelem A belvárosban zajvédelmi szempontból a nagyvárosias beépítésű lakóterület funkció a meghatározó. Tisza jobb oldali árvízvédelmi töltése - Tisza L. krt. – Kossuth L. sgt. – Boros J. u. – Rigó u. – Gogol u. által bezárt terület: Klasszikus beépítésű városközpont lakó és intézmény funkcióval. A területen belül ma már jelentős üzemi zajforrás nincs. A KSZV korábbi üzeme helyén a jelenlegi tervek szerint bevásárló központ létesül, ami zajvédelmi szempontból kellő figyelem hiánya esetén okozhat kisebb problémát. Nyáron a szórakoztató és kulturális rendezvények idején azok környezetében, így például a Szegedi Szabadtéri Játékok környezetében lehetnek zajpanaszok az éjszakai előadások és próbák idején. A kulturális rendezvények indokolatlan túlhangosításától a város nagyszámú lakója szenved. Az alkalmi rendezvények mindegyike egyedi engedéllyel rendelkezik, de gyakorlatilag minden héten van legalább egy, a megengedettnél sokkal zajosabb rendezvény. Ezek a rendezvények nemcsak a közvetlen környezetüket, hanem több tízezer ember hétvégéjét terhelik. Közlekedési zajterhelés a Belvárosi híd, Mars téri busz pályaudvar, Tisza Lajos körút, Kossuth L. sgt., környezetében a legjelentősebb. Tisza jobb oldali árvízvédelmi töltése - Tisza L. krt. – Gogol u. – Londoni, Moszkvai Bécsi körutak – Boldogasszony sgt. – Bem u.- Hattyas u. Máglya sor által bezárt terület. A területen zártsorú belvárosias beépítésű lakóterület és intézmények találhatók, melyek közül legnagyobb a klinikák területe. Gazdasági terület található a vasút és a védőtöltés közötti területen. Rehabilitációjára részletes szabályozási terv készült. Távlati terv szinten vasúti és közúti híd építése szerepel a nagykörút folytatásának vonalában. A tervezett hídtól északra és délre intézmény terület „Biopolisz” létesítése tervezett. A Biopolisz déli részén környezetbarát gazdasági tevékenységre is lehetőség van az érvényes zajvédelmi előírások betartása mellett. Közlekedési zajterhelés a kiskörút, a nagykörút, a Petőfi S. sgt, a Kálvária sgt., Boldogasszony sgt. Szentháromság u. és nagyállomás közelében jellemző. Szt.István tér – Felsőtiszapart – Római, Brüsszeli, Berlini körutak – Kossuth L. sgt. által határolt terület. A területen zártsorú belvárosias beépítésű lakóterület és intézmények találhatók. A területen belül környezetét zajjal terhelő üzem nincs. Közlekedési zajterhelés a határoló utak mentén és a József A sgt mentén jellemző. Ipari létesítmény PICK RT. Maros utcai telephelye, zajterhelése nem zavaró. Újszegedi árvízvédelmi töltés – Középfasor – Szőregi út – Temesvári krt. - Székely sor által határolt terület kertvárosias beépítéssel és intézményekkel. A területen belül üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajterhelés a Szőregi út és a Temesvári körút mentén a legjelentősebb a 43-as főút átvezető szakasza miatt. Az EU legutóbbi bővítése óta drasztikusan megnőtt a közlekedés és a velejáró zajterhelés. Újszegedi árvízvédelmi töltés –Székely sor - Temesvári krt. – Kertész u. által határolt terület paneles lakótelep jellegű beépítéssel és a vasúttól délre gazdasági területtel. A területen belül jelenleg üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajterhelés a Szőregi út és a Temesvári körút mentén a legjelentősebb a 43-as főút átvezető szakasza miatt. Az 9


EU legutóbbi bővítése óta drasztikusan megnőtt a közlekedés és a velejáró zajterhelés. A gyermekkórház szempontjából ezt különösen hátrányosnak kell ítélnünk. c) Lakásállomány Városrész

Város összesen

15 444

70 787

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

5,0

8,0

Összkomfortos lakások aránya (%)

41,1

61,9

Komfortos lakások aránya (%)

53,9

30,1

Félkomfortos lakások aránya (%)

2,3

2,7

Komfort nélküli lakások aránya (%) /szükséglakások is/

2,7

5,3

Egyszobás lakások aránya (%)

20,5

10,1

1945 előtt épült lakások aránya (%)

36,9

18,6

Lakásállomány összesen (db)

Rossz energia hatékonyságú lakások /1982. dec. 31. előtt épültek/ db, %

48 069 Nincs adat 67,9

Vályog falazatú szilárd alap nélküli lakások aránya (%)

-

Paneles és egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, %

Nincs adat

Egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, %

Nincs adat

2000 óta felújított – hőszigetelt – paneles lakások Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%)

1,0 25 552 36,1 947 1,3

180 db

5 000

18,1

6,8

d) Infrastruktúra Gázellátásban részesülő lakások aránya (%) Önkormányzati kezelésű belterületi utak hossza (Km) Ebből pormentes burkolatú utak aránya (%) Burkolat nélküli utak aránya (%) Az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) A szennyvizes csatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) Földgázhálózatra kötött lakások aránya (%) Rendszeres szemétszállításba bevont lakások aránya

Városrész

Város összesen

97,7

97,2

Nincs adat

464

100

76

0

24

100

97,4

99,7

80,4

97,7

98,2

100

98,1

10


Városrész

Város egésze

a) Gazdasági funkciók db

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Piac

5

1,70

12

0,71

729

248,19

2056

122,18

25

8,51

33

1,96

3

1,02

6

0,36

5

1,70

66

3,92

2

0,68

75

4,45

2

0,68

6

0,36

2

0,68

4

0,24

Irodaház

10

3,40

13

0,77

Panzió

6

2,04

22

1,31

Szálloda

8

2,72

8

0,47

Vendéglátó egység, étterem

44

14,98

74

4,40

Kiskereskedelmi üzlet Bank, pénzügy, biztosító Szolgáltató központ Bevásárló központ Ipari park Logisztikai központ Innovációs központ

3.2.5. A városrész funkcióellátottsága

b) Közlekedési, távközlési funkciók

Városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Vasútállomás

1

0,34

5

0,29

Postahivatal

6

2,04

20

1,19

Közösségi közlekedés járatai

32

10,89

102

6,06

Benzinkút

-

0

16

0,95

11


Városrész

Város egésze

c) Közösségi funkciók db

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Könyvtár

6

2,04

18

1,07

Művelődési ház

5

1,70

14

0,83

Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum

13

4,43

17

1,01

Sportlétesítmény

9

3,06

38

2,26

d) Állami-, igazgatási-, hatósági-, igazságszolgáltatás i funkciók

Városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Önkormányzati kirendeltség, okm. ir., adóiroda

9

3,06

17

1,01

Igazságügy, rendészet

6

2,04

10

0,59

Tűzoltóság, katasztrófavédelem

-

0

1

0,06

e) Humán szolgáltatási funkciók db

Városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás

31

10,55

77

4,58

Gyógyszertár

12

4,09

31

1,84

Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény

4

1,36

29

1,72

Óvoda

9

3,06

52

3,09

Általános iskola

9

3,06

37

2,20

Középiskola, szakiskola

10

3,40

26

1,55

Egyetem, kutatás, K+F

21

7,15

23

1,37

12


3.2.6. Összegzés Gazdaság A 10.000 főre vetített vállalkozások száma a városrészben jóval meghaladja a városi átlagot, amely különösen kereskedelem, a vendéglátás és egyéb szolgáltatási szektorban jellemző. Társadalom Elöregedő városrész, a lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya itt a legnagyobb, míg a 0-14 éves korosztály száma a legkisebb. Képzettségi státusz tekintetében a felsőfokú végzettségűek aránya itt a legmagasabb. Épített és természeti környezet A városrész központi része műemléki jelentőségű terület, a műemlék épületek többsége is ebben a városrészben található. A városrészt átszeli Szeged Fő utcája, a Tisza. Lakásállomány A lakásállomány ebben a városrészben a legnagyobb, ezen belül itt a legmagasabb az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, és igen magas – Alsóváros és Móraváros után a legmagasabb – az 1945. előtt épült lakások aránya. Ugyanakkor itt található az egyik legrégebben, iparosított technológiával épült lakótelep 2485 lakással, meglehetősen leamortizálódott lakásállománnyal. Infrastruktúra: Az infrastrukturális ellátottság teljesnek mondható. Funkcióellátottság: A városrészben koncentrálódik a kiskereskedelmi, a vendéglátó, a szállodai, a pénzügyi szolgáltatási szektorban működő vállalkozások döntő többsége. Itt működik a legtöbb közösségi, államigazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási funkciójú intézmény és itt található az egyetem épületeinek döntő többsége is. A kutatóintézetek mind ebben a városrészben vannak. Ugyanakkor nagy feszültségek vannak a városrészen belül atekintetben, hogy bizonyos része korábbi funkcióját elveszítette (példa a volt Tisza teherpályaudvar több hektáros területe, mely jelenleg a várostestbe ékelődött szlömös rozsdaövezet), más része pedig közösségi-gazdasági használati pozíciójához képest alulhasznosított vagy jelentősen amortizálódott (példa az új városközpontnak ígérkező Mars tér és környezete, és a teret a jelenlegi városközponttal összekötő utcák, valamint a Tisza mindkét partja)

13


3.2.7. SWOT – analízis Erősségek (Helyi, helyzeti energiák) Áttekinthető, jól tagolt, rendezett szerkezet (gyűrűs-sugaras főúthálózat). Kiváló közlekedési kapcsolat a többi városrésszel. A városközpontot átszelő Tisza folyó és az Erzsébet liget pótolhatatlan természeti adottság. A Tisza mentén D-i irányban a városközpont bővítésére barnamezős területek állnak rendelkezésre. A folyamatosan újuló, patinás, számos műemléket és helyi védettségű épületet tartalmazó Belváros mind idegenforgalmi, mind a lakosság identitás-tudata szempontjából kiváló adottság. Az újszegedi gyógyfürdőkomplexum része a városközpontnak. A sport- és rekreációs létesítmények döntő többsége a Belvárosban található.

Gyengeségek A sugaras úthálózatból következően itt koncentrálódik a gépjárműforgalom (túlterhelt csomópontok, parkolási gondok, környezetszennyezés). Az egyetlen és szűk Belvárosi híd megnehezíti a közlekedést a Belváros két része között. Fejlesztésre alkalmas területekkel mind az Önkormányzat, mind az Egyetem csak igen korlátozott mértékben rendelkezik. A városközpont lakótömbjeinek nagyobb hányada még teljes revitalizációra szorul. Különösen elmaradott a közterületek és a folyópartok állapota (Mars tér, Múzeum tér, Belvárosi Tisza-part). A gyógyfürdő turizmusban rejlő lehetőségek kihasználatlanok. Nem működik a városban magasabb kategóriájú (5 csillagos) szálloda.

14


Lehetőségek

Kockázatok

A közterületek rehabilitációja az identitástudat növelése mellett a turizmusfejlesztést és a központi szerepkör erősítést is szolgálja.

A partfal-rehabilitáció elmaradása potenciális árvízveszéllyel jár.

A városközpont nagyobb részének mentesítése a gépjárműforgalomtól mind az idegenforgalmat, mind az ott élők életminőségét alapvetően javítaná.

A városközpont közelében épülő parkolóházak egyszerre biztosítanák a megközelítést és a felszíni parkolók területének visszanyerését más funkciók számára.

A D-i Tiszahíd késlekedő megvalósulására hivatkozva halogatott forgalomkorlátozás zsúfolt közlekedési helyzetet, romló életminőséget okoz a Belvárosban. Nagyobb befogadó képességű parkolók létesítése mellett elmarad a közterületi parkolás felszámolása (pl. Arany János u.), így csak a forgalomvonzás növekszik. A parkolóépítés szükségességébe vetett tévhit, a közpénzből finanszírozhatatlan parkolóház-építések elmaradása megakadályozhatja a közterületek rehabilitációját, a Városközpont gépkocsi-mentesítését.

A városközpontban elhelyezkedő ugyanakkor közvetlen természeti környezethez kapcsolódó gyógyés élményfürdő együttes fejlesztése erősíti a központi szerepkört és jelentősen növelheti az idegenforgalmat.

A szomszédos városokban már üzemelő, nagy fejlesztés előtt álló gyógy- és látványfürdők (Mórahalom, Algyő, Hódmezővásárhely, Makó) alacsonyabb áraikkal a szegedi fürdő gazdaságos üzemeltetését megakadályozhatják.

A városközpontba integrálódva fejlődő „tudásközpont” – „latin negyed” és Biopolisz egymás erősségeit fokozzák.

Összehangolatlan városi és egyetemi fejlesztések ronthatják azok hatékonyságát.

15


16


17


18


2. ALSÓVÁROS (Bécsi krt., Boldogasszony sgt., Bem u., Máglya sor, Boszorkány sziget, Téli kikötő, Körtöltés, Szabadka út, Petőfi S. sgt.)

3.2.1. A városrész rövid története A Palánktól délre elterülő ártéri szigeteken a XI. század elején jött létre „Alszeged”. Első temploma az Árpád kori, Szent Péternek szentelt templom kezdetben a johannitáké. A XII. században szentelték fel, 1444-ben a ferenceseké lett. Mátyás idejében felújították és kolostort építettek hozzá. A jelenleg is álló, díszeitől megfosztott gótikus templom azonban csak a század végén kezdett épülni és 1509 augusztusában szentelték fel a Havas Boldogasszony tiszteletére. A templom mellett szerdánkénti heti vásár tartására kaptak engedélyt, ekkor Alszegedet még külön városként említik. A templom búcsúja napjainkban is jelentős esemény. A hódoltság idején Alsóvárost zömmel magyarok lakják, míg a Palánkban és a Várban törökök, Fölsővároson magyarok, törökök, délszlávok vegyesen. A templomot, kolostort és a temetőt a XIX. század derekáig hatalmas kőfal vette körül, többször menedéket nyújtva a lakosságnak is. Alsóváros földműves népéhez fűződik a világhírűvé vált fűszerpaprika termesztése, feldolgozása („Paprikaváros”). A városrész főutcája, a Szentháromság – Sárkány – Földműves utca a középkori nyomvonalon halad, mai utcaszerkezete többségében a nagyárvíz utáni újjáépítés eredménye. Az újjáépítés típustervei alapján megvalósult napsugaras oromzatú, nagy tornácos parasztházakból néhány még látható a Nyíl utcában, a Pásztor utcában. Alsóvárost a temető, a Pick Szalámigyár és a vasút olymértékben körbe zárja, hogy bővítésére nincs lehetőség, új épületek csak a régiek helyén építhetők.

3.2.2. Gazdaság Városrész Város db/10.000 fő Működő vállalkozások száma összesen Iparban Építőiparban Mezőgazdaságban Kereskedelemben Vendéglátásban Egyéb szolgáltatatásban Kiskereskedelmi üzletek száma összesen (gyógyszertárak nélkül)

db

db/10.000 fő

690

829,43

813,20

68

81,74

74,40

54

64,91

59,07

18

21,64

16,88

187

224,79

214,06

30

36,06

31,50

333

400,29

417,30

102

122,61

184,76

19



A város egésze


7628

168 273


14,9

14,9


61,2

66,5


24,0

18,6

13,6

17,2

25,9

20,7

43,8

44,2

8,8

10,6

52,5

52,7

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)

46,9

41,1

Állandó népesség száma

7059

156443


122,0

93,6


3,03

281


2 746

599

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59) évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15 – 64 éves népességen belül (%)

3.2.4. Környezet a) Épített és természeti környezet

Műemlékek száma (db) Helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma (db) Védett természeti terület nagysága (ha) /Nemzeti Park/ Helyi védelemben részesült természeti értékek száma (db)

Városrész

Város összesen

9

166

2

259

-

-

1

19

20


b) Környezeti elemek Zajvédelem Bécsi körút – Petőfi S. sgt. – Vasúti töltés – Árvédelmi töltés – Máglya sor – Hattyas u., Bem u., Boldogasszony sgt. által határolt terület. A terület zömében kertvárosias beépítésű lakóterületből és gazdasági területből áll. Az eltérő funkciójú területek nem keverednek. A terület nyugati sarkában ipari terület található, amin belül a PICK RT. Szalámigyára a legjelentősebb. Ennek környezetében időnként jelentkezik a közvetlen környezetet terhelő zajkibocsátás, melyek megszüntetését műszaki megoldásokkal próbálja az RT. Megszüntetni. Ismereteink szerint jelenleg nincs érdemleges panasz a szalámigyár környezetében. A terület szélén halad a Petőfi S. sgt. jelentős közlekedési zajterheléssel, továbbá a Szentháromság utca, Földmíves u. , Sárkány utca, Tompai kapu útvonal mentén van jelentős forgalom. Jelenleg az utóbbi útvonal vezet a medencés kikötőhöz. A rendező pályaudvar zajszennyező szerepe a jelenleg lecsökkent vasúti szállítások miatt nem jelentős. A vasúti szállítások növekedése esetén potenciális közlekedési zajforrás.

c) Lakásállomány Városrész

Város összesen

3 296

70 787


11,7

8,0


37,8

61,9


50,7

30,1


4,4

2,7


7,1

5,3


10,8

10,1


38,9

18,6


0,5

1,0

Paneles technológiával épült lakások db %

Nincs adat


Egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, % 2000 óta felújított – hőszigetelt – paneles lakások db, % Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%)

25 552

120

36,1 947

3,4

1,3

Nincs adat

Nincs adat

2,4

6,8

21


d) Infrastruktúra Városrész

Város összesen

98,8

97,2

Nincs adat

464

100

76

0

24

98,0

97,4

84,7

80,4

96,3

98,2

Nincs adat

98,1

Gázellátásban részesülő lakások aránya (%) Önkormányzati kezelésű belterületi utak hossza (Km) Ebből pormentes burkolatú utak aránya (%) Burkolat nélküli utak aránya (%) Az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) A szennyvizes csatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) Földgázhálózatra kötött lakások aránya (%) Rendszeres szemétszállításba bevont lakások száma és aránya

3.2.5. A városrész funkcióellátottsága Városrész

Város egésze

a) Gazdasági funkciók db

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Piac

-

0

12

0,71

71

85,35

2056

122,18

-

0

33

1,96

-

0

6

0,36

Bevásárló központ

-

0

66

3,92

Ipari park

4

4,81

75

4,45

1

1,20

6

0,36

-

0

4

0,24

Irodaház

-

0

13

0,77

Panzió

5

6,01

22

1,31

Szálloda

-

0

8

0,47


2

2,40

74

4,40

Kiskereskedelmi üzlet Bank, pénzügy, biztosító Szolgáltató központ

Logisztikai központ Innovációs központ

22


b) Közleke dési, távközlé si funkciók

Városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Vasútállomás

-

0

5

0,29

Postahivatal

-

0

20

1,19


7

8,41

102

6,06

Benzinkút

1

1,20

16

0,95

Városrész

Város egésze

c) Közösségi funkciók db db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Könyvtár

-

0

18

1,07

Művelődési ház

1

1,20

14

0,83


-

0

17

1,01

Sportlétesítmény

3

3,61

38

2,26

d) Állami-, igazgatási-, hatósági-, igazságszolgáltatási funkciók Önkormányzati kirendeltség, okm. ir., adóiroda

Városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

-

0

17

1,01


-

0

10

0,59


-

0

1

0,06

e) Humán szolgáltatási funkciók db Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás

Városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

2

2,40

77

4,58

23

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.) Gyógyszertár

3

3,61

31

1,84


2

2,40

29

1,72

Óvoda

4

4,81

52

3,09

Általános iskola

3

3,61

37

2,20


1

1,20

26

1,55


-

0

23

1,37

3.2.6. Összegzés: Gazdaság A 10.000 főre vetített vállalkozások száma a városrészben meghaladja a városi átlagot. Társadalom A 60 év felettiek aránya magas, ugyanakkor a 0-14 éves korosztály aránya is elég magas, ami arra utal, hogy sok új társasház épül és a fiatalok szívesen költöznek ide. Képzettségi státusz tekintetében a felsőfokú végzettségűek aránya magasabb a városi átlagnál. Épített és természeti környezet Néhány műemlék épület – a templom és több napsugaras ház – található a városrészben. A Mátyás tér és környezete műemléki jelentőségű terület. Lakásállomány A lakásállományon belül a városi átlagot jóval meghaladja az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A Belváros és Móraváros mellett itt található a legtöbb 1945. előtt épült lakás. Sok új társasház épül, ezáltal megindult a rossz műszaki és komfort állapotú lakások spontán felszámolódása. Infrastruktúra: Az infrastrukturális ellátottság az ISPA szennyvízberuházásnak köszönhetően közel 100 %-os. Funkcióellátottság: A városrészben több panzió működik, a gazdasági funkciók más tekintetben kevésbé vannak jelen. Egy művelődési ház és három sportlétesítmény található itt, egyéb közösségi funkciójú létesítmény vagy állami- igazgatási- hatóságiigazságszolgáltatási funkció nincs. Humán szolgáltatási funkciókkal a városi átlagnál jobban ellátott.

24


3.2.7. SWOT – analízis Erősségek (Helyi, helyzeti energiák) Történetiségében a Belvárossal egyenértékű – egykor önálló – település a ferences Kolostor és templom köré szerveződött. Lakóinak azonosság tudata, lokálpatriotizmusa magas. A műemlék templomés kolostor-együttes, a napsugaras oromzatú házak, a paprikatermesztés hagyományai, az alsóvárosi búcsú jelentős idegenforgalmi fejlesztő erő és a lakosság identitástudatát is erősíti, közérzetét javítja. A városrész lakóterületi presztízse növekszik jó közlekedési kapcsolatai, az Egyetemi városrész szomszédsága miatt.

Gyengeségek A városrésznek területi bővítési lehetősége nincs, az új lakások a régiek helyén épülhetnek. A városrészt a közeli vágányok zárják el.

Tiszától

vasúti

A városrész kiskereskedelmi ellátottsága alacsony. A Mátyástértől távol eső közterületek – Vadkerti tér, Szabadság tér – részben kiépítetlenek, részben teljes rekonstrukcióra szorulnak. A Bem u. – Szent Ferenc u. – Boldogasszony sgt. nyugalmát zavarja az ideiglenes teherkikötő – homok-sóder rakodó és betonüzem –, a konténer átrakó és a Paprika üzem teherforgalma.

Lehetőségek A közterületek teljes értékű karbantartásával, a környezethez, a hely szelleméhez illeszkedő átépítéssel a városrész továbbra is kedvelt lakóterület marad.

Kockázatok A közterületek leromlott állapota, a közlekedési környezetszennyezés növekedése lakóterületi értékvesztéshez vezethet.

A szomszédos területeken hosszabb távon megvalósuló egyetemi-tudásipari fejlesztések tovább növelik a városrész lakóértékét, gazdasági aktivitását. Az Alsónyomás sor kiépítése gyűjtőútként lehetőséget teremtene a Sárkány utca – Földmíves utca forgalomcsillapítására.

25


26


27


3. MÓRAVÁROS (Moszkvai krt., Petőfi S. sgt., Szabadkai út, Körtöltés, Kálvária sgt., Vásárhelyi P. u., Kossuth L. sgt., Boross J. u., Rigó u., Londoni krt.)

3.2.1. A városrész rövid története A városrész nagyjából a Kálvária és a Petőfi sugárutak közt terül el, nevét talán egykori (1676) főbírájáról, Móra Balázsról kapta. Az alsóvárosi népek Újvárosnak nevezték. Móraváros évszázadokig lakatlan, vízállásos terület volt, magasabb részeit művelték, ilyen volt az Aszalóhögy és a Mestörhögy. A Cserepes sor elnevezés utal a korabeli fazekasok jelenlétére. Móraváros területe még a XVIII. században is lakatlan volt a korabeli térképek tanúsága szerint. Lakossága alsóvárosi és rókusi családokból alakult, házainak színvonala azonban nem éri el azokét. A Veresács, Nemestakács utcanevek (régebben Vörösács, Nömöstakács) helyi iparosok neveit őrizték meg. A korábbi Gyöp utca Gép utca lett az idők során. Móravárosban a város legszegényebb rétegei telepedtek le, munkások, napszámosok, kubikosok. Ebben a városrészben alakult ki a szegedi papucs iparművészetté emelkedett, mai kinézete, innen indult a szegedi munkásmozgalom.

3.2.2. Gazdaság Városrész Város db/10.000 fő db

db/10.000 fő


892

875,80

813,20

Iparban

101

99,17

74,40

Építőiparban

51

50,07

59,07

Mezőgazdaságban

9

8,84

16,88

Kereskedelemben

291

285,71

214,06

Vendéglátásban

44

43,20

31,50


396

388,80

417,30


583

572,41

184,76

28



A város egésze

10169

168 273


11,9

14,9


67,3

66,5


20,8

18,6

23,6

17,2

18,5

20,7

55,6

44,2

15,1

10,6

42,3

52,7


49,2

41,1


7763

156443


141,9

93,6


90,7

281


19,8

599





Városrész

Város összesen

-

166

4

259

-

-

1

19

29


b) Környezeti elemek Zajvédelem A városrészen belül lakó és gazdasági terület található. Moszkvai krt. – Kálvária sgt. – vasúti töltés – Petőfi sgt. által határolt terület. A terület belső részén a Móravárosi körúton belül zömében kertvárosias beépítésű lakóterület, azon kívül és a Cserepes sortól délre gazdasági terület található. A Kereskedelmi célú gazdasági területen belül található a Laktanya lakópark, aminek Petőfi S. sgt. melletti szélén intézmények és kis környezetbarát üzemek is vannak. A területen belül található a Vadaspark. A területen szennyező ipari zajforrás nincs. A Móravárosi körút mentén gazdasági övezetben működő és tervezett áruházak területe található. Az áruházak környezetében jelenleg nincs zajpanasz. A tervezett áruházakat úgy kell megépíteni, hogy a későbbiekben se legyen a szomszédos lakóterületeken a megengedettnél nagyobb zajterhelés. A közlekedési zajszennyezés a terület szélein haladó utak: Moszkvai krt., Petőfi S. sgt., Kálvária sgt. – vasút Laktanya lakópark melletti szakasza közelében és a területen áthaladó Móravárosi krt. mentén van.

Londoni krt. - Rigó u. – Boros J. u. – Kossuth L sgt. – Vásárhelyi Pál u. – Kálvária sgt. által határolt terület. A területen belül kertvárosias beépítésű lakóterület és gazdasági terület található. Ipari tevékenységet a Gyufagyárban, Finomöntödében (Rigó u) és a Vasipari szövetkezetben végeznek. Korábban a két üzem szomszédságában előfordult zajpanasz. Ezek a közvetlen környezetet érintették. A Rigó –Huszár- Bakay N. – Mura utcák által határolt tömbben nagykereskedelmi tevékenységet folytatnak, ami a közvetlen környezetben okozott zajpanaszt. Kívánatos az ipari és nagykereskedelmi tevékenység akusztikailag kedvezőbb környezetbe való áttelepítése. A közlekedési zajszennyezés a Kossuth L sgt., Kálvária sgt, Londoni krt., Vásárhelyi Pál utcák mentén és kisebb mértékben a Bakay N. utcában fordul elő.


Város összesen


3700

70 787


14,3

8,0


33,3

61,9


52,8

30,1


5,4

2,7


8,5

5,3


22,6

10,1


39,4

18,6

0,1

1,0


30

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.) Paneles technológiával épült lakások %

25 552

db 24

36,1 947

0,6

1,3

2000 óta felújított – hőszigetelt – paneles lakások db, %

29

-

Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%)

7,7

6,8


d) Infrastruktúra 2001

Város összesen

97,1

97,2

Nincs adat

464

100

76

0

24

97,4

97,4

93,9

80,4

93,6

98,2

Nincs adat

98,1


3.2.5. A városrész funkcióellátottsága a) Gazdasági funkciók db

Városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

1

0,98

12

0,71

381

374,08

2056

122,18

2

1,96

33

1,96

-

0

6

0,36


4

3,93

66

3,92

Ipari park

8

7,85

75

4,45

-

0

6

0,36

-

0

4

0,24

-

0

13

0,77

Piac Kiskereskedelmi üzlet Bank, pénzügy, biztosító Szolgáltató központ

Logisztikai központ Innovációs központ Irodaház

31

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.) Panzió

2

1,96

22

1,31

Szálloda

-

0

8

0,47


2

1,96

74

4,40

Városrész

Város egésze


db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Vasútállomás

-

0

5

0,29

Postahivatal

-

0

20

1,19


9

8,84

102

6,06

Benzinkút

3

2,95

16

0,95

Városrész

Város egésze


db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Könyvtár

2

1,96

18

1,07

Művelődési ház

-

0

14

0,83


1

0,98

17

1,01

Sportlétesítmény

1

0,98

38

2,26


Városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

2

1,96

17

1,01


1

0,98

10

0,59


-

0

1

0,06

32



Városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő


10

9,82

77

4,58

Gyógyszertár

2

1,96

31

1,84


4

3,93

29

1,72

Óvoda

4

3,93

52

3,09

Általános iskola

-

0

37

2,20


4

3,93

26

1,55


-

0

23

1,37

3.2.6. Összegzés Gazdaság A 10.000 főre vetített vállalkozások száma a városrészben meghaladja a városi átlagot. Társadalom A 60 év felettiek aránya magas, a 0-14 éves korosztály aránya a vizsgált időszakban alacsony. Itt a legmagasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül. Épített és természeti környezet Műemlék épület nincs, néhány helyi védelemben részesült épület található a városrészben. Lakásállomány A lakásállományon belül a városi átlagot jóval meghaladja az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A városban itt található a legtöbb 1945. előtt épült lakás. Infrastruktúra: Az infrastrukturális ellátottság az ISPA szennyvízberuházásnak köszönhetően közel 100 %-os. Funkcióellátottság: Közlekedési kapcsolatokkal jól ellátott. Üzletek, bevásárló központok nagy számban megtalálhatók. Humán szolgáltatási funkciók tekintetében a városi átlag feletti, kivéve az általános iskolát. Itt került megszüntetésre a roma szegregációt elkerülendő a Kolozsvári téri Általános iskola, az itt élő gyermekek a város többi iskolájába lettek integrálva. Egyéb szolgáltatási funkciók a városi átlag alatt találhatók meg a városrészben. 33


3.2.7. SWOT – analízis Erősségek (Helyi-helyzeti energiák)

Gyengeségek

A városrész szerkezeti elhelyezkedése kiváló: kapcsolódik a városközpont Ny-i nyúlványához, a három sugárút a távolabbi környékkel és a Belvárossal, a Harmadik körút a szomszédos városrészekkel köti össze.

A Cserepes sor – Vadaspark lakópark közötti terület rendezetlen. A Cserepes sori szükséglakások lakói időnkénti deviáns viselkedésükkel rontják a környék presztízsét.

A Sancer tavak, a Vadaspark - Körtöltés menti erdő értékes természeti környezete a zöldterületekben egyébként szegény városrésznek. A Móravárosi körút mentén beépítésre alkalmassá tehető területek állnak rendelkezésre.

Az egykori ipari telepek barnamezős gazdasági – kereskedelmi – szolgáltató ipari fejlesztésre adnak lehetőséget

Az egykori Kábelgyár helyén működő nagykereskedelmi és szállítmányozó vállalkozás teherjármű forgalma zavarja a környék nyugalmát. A Rigó utcában a Kenderfonó gépei és teherforgalma okoz a megengedettnél nagyobb környezeti ártalmat. A gépjárműforgalomtól származó közúti zaj a Kálvária és a Kossuth L. sgt.-on, valamint a Vásárhelyi P. utcában túllépi a megengedett határt. A városrész rendelkezik

sportlétesítményekkel

nem

Lehetőségek Az egykori Kábelgyár és a Kenderfonó területén tervezett funkcióváltás – teljes átépítés lakó-, illetve kereskedelmi létesítményekkel – mérsékeli a környezeti zavaró hatásokat és javítja a térség kereskedelmi-szolgáltató ellátottságát, növeli a környező lakóterületek értékét.

Kockázatok A fejlesztések és a közterület-rehabilitációk elmaradása rontaná a városrész megítélését, lakóinak közérzetét, a lakóterületek értékét.

A Cserepes sori szegregált lakóterület komplex kezelése antiszegregációs program keretében javítja a városrész presztízsét. A Kolozsvári tér, Kálvária tér, Vám tér rehabilitációja, a Cserepes sori piac korszerűsítése a városrész kedveltségét, a lakóhelyi közérzetet alapvetően javítaná. A távolsági „Buszport” kereskedelmi, szolgáltató és sportlétesítményekkel együttes megvalósítása Móraváros és a környező városrészek ellátottságát is alapvetően javítaná

34


35


36


4. RÓKUS ÉS LAKÓTELEPEK (Izabella híd, Körtöltés, Homonnai u., Ungvári u., Késmárki u., Makkosházi krt., József A. sgt., Brüsszeli krt., Berlini krt., Párizsi krt., Kossuth L. sgt. )

3.2.1. A városrész rövid története Múlt századi hivatalos neve Rókusváros. A városrész nevét a pestisjárvány emlékezetére emelt Szent Rókus kápolnáról kapta, ami mellett kórház is volt. A városrész ünnepe Vasas Szent Péter napjára esik, amikor enyhült a pestisjárvány, erről ma utcanév emlékezik. A XVIII. században kezdett kialakulni, alacsony fekvése miatt korábban nem volt lakott, de terjeszkedésre Szegednek már csak ebben az irányban volt lehetőség, a Pestre vezető országút (Kossuth Lajos sugárút) mentén a Kálvária sugárútig bezárólag. A Rókusi plébániát 1805-ben alapítják, anyakönyveiből következtethetünk lakosságának összetételére, ami legnagyobb százalékban fölsővárosi, kisebb részben alsóvárosi és palánki szegényebb népekből tevődött össze. A XVIII. század végén a zsidókat is ide telepítik. A lakosság foglalkozására nézve céhen kívül rekedt mesteremberekből, kiskereskedőkből, fuvarosokból, napszámosokból, alkalmi munkásokból állt. A Mars tér helyén is vízállásos rész, katonai gyakorlóterep volt. A mai ruhagyár táján állt az egykori Budai kapu is, amelyet éjszakára lezártak. Egykoron sok kis vendéglő, csárda és lebúj volt ebben a városrészben, ide járt szórakozni Alsó- és Fölsőváros lakossága. Külső részein állattenyésztés, disznó- és birkatartás folyt, itt volt a fehértói juhászok téli szálláshelye, akolvárosa. Rókus gondoskodott Szeged húsfogyasztásáról, innen a Kukoricaváros, Juhászváros elnevezések. Sűrű vízállásos, zöld legelős részeiben kacsát neveltek, az I. vh. után hűtőházat is építettek a baromfiexport miatt. Rókus központjai a következők (korábbi szőlőhegyek) voltak: Franciahögy, Názáret, Róma, Jerikó, Kálvária. A Vértó nevét a vágóhíd szennyvizéről kapta. A Nagyárvíz idején innen tört be a Tisza, ma is sok utcanév őrzi emlékét (Gergely, Petresi, Pulz, Árvíz, Hullám, Feltámadás).

3.2.2. Gazdaság Városrész

Város db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

2 765

772,97

813,20

Iparban

204

57,03

74,40

Építőiparban

195

54,51

59,07

Mezőgazdaságban

29

8,11

16,88

Kereskedelemben

726

202,96

214,06

Vendéglátásban

90

25,16

31,50

1.521

425,20

417,30

521

145,65

184,76


Egyéb szolgáltatatásban Kiskereskedelmi üzletek száma összesen (gyógyszertárak nélkül)

37



A város egésze

37833

168 273


17,7

14,9


71,0

66,5


11,3

18,6

16,8

17,2

19,0

20,7

40,0

44,2

9,8

10,6

57,9

52,7

32,7

41,1

36290

156443


45,4

93,6


3,88

281


9219

599





Városrész

Város összesen

-

166

1

259

-

-

1

19

38


b) Környezeti elemek Zajvédelem A városrészen belül lakó és gazdasági terület található. Északi városrész Paneles beépítésű lakótelep. A területen belül tömbfűtőmű található, melynek közvetlen környezetében észlelhető zajkibocsátás.

Makkosháza Paneles beépítésű lakótelep. A területen belül tömbfűtőmű található, melynek közvetlen környezetében észlelhető zajkibocsátás.

Újrókus Paneles beépítésű lakóterület és gazdasági terület. A területen belül tömbfűtőmű található, melynek közvetlen környezetében észlelhető zajkibocsátás. A terület északnyugati szélén kereskedelmi létesítmények vannak. A PLAZA előtti parkolóban alkalmi szórakoztató rendezvények idején a megengedettnél hangosabb zajkibocsátás valószínű. A területen áthalad a Rókusi körút, a szélein halad el a Csongrádi sgt. és a Kossuth L sgt. A területen belül bevásárló központok és áruházak vannak: TESCO, PLAZA, OBI. És kisebb áruházak.

Rókus Alapvetően kertvárosias beépítésű lakóterület „Öreg Rókus” néven ismert városrész. A területen belül jelentősebb zajjal járó gazdasági tevékenység a DÉMÁSZ erőmű, melynek zajcsökkentését megoldották. A valamikori kenyérgyár jelenleg egyéb gazdasági tevékenységet szolgál ki. A terület szélein jelentős a közlekedési zajterhelés: Kossuth L sgt., Berlini krt., kevésbé jelentős a Damjanich u.

Brüsszeli krt., Berlini krt. - Jakab L. u. – Makkoserdő sor – Rózsa u. – Temető u. – Gyevi u. – József A sgt. által határolt terület. A terület kertvárosias beépítésű lakóterület. A területen belül üzemi zajforrás nincs. Közlekedési eredetű zajterhelés a Brüsszeli és Berlini körút mentén igen jelentős a 43-as főút városi szakasza mentén, ahol a zajterhelés a rossz állapotú útburkolat miatt fokozottan jelentkezik. Jelentős zajterhelés van a Csongrádi sgt. és a József A sgt. mentén.

Fodortelep - Gedó Makkosházi krt. – Murányi u. – Árvédelmi töltés – Lomnici u. – Agyagos u. által határolt terület. A terület kertvárosias beépítésű lakóterület. A területen belül üzemi zajforrás a nyomda telephelye lehet. Jelenleg nincs ismeretünk zajpanaszról. Közlekedési zajterhelés a Makkosházi krt. mentén van.

39



Város összesen

15610

70 787

3,3

8,0

88,4

61,9


8,3

30,1


1,4

2,7


1,9

5,3


8,1

10,1


8,0

18,6


0,1

1,0

11 384

25 552

76,8 30

36,1 947

0,2

1,3

1638

-

4,8

6,8

Lakásállomány összesen (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Összkomfortos lakások aránya (%)

Paneles technológiával épült lakások db % Egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, % 2000 óta felújított – hőszigetelt – paneles lakások db, % Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%)

d) Infrastruktúra


Városrész

Város összesen

98,3

97,2

Nincs adat

464

100

76

0

24

99,8

97,4

99,2

80,4

97,8

98,2

Nincs adat

98,1

40



Városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

2

0,56

12

0,71

331

92,53

2056

122,18

4

1,12

33

1,96

-

0

6

0,36


14

3,91

66

3,92

Ipari park

6

1,68

75

4,45

-

0

6

0,36

-

0

4

0,24

Irodaház

-

0

13

0,77

Panzió

3

0,84

22

1,31

Szálloda

-

0

8

0,47


5

1,40

74

4,40



Összesen db/10.000 fő

Városrész


db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Vasútállomás

1

0,28

5

0,29

Postahivatal

2

0,56

20

1,19


7

1,96

102

6,06

Benzinkút

3

0,84

16

0,95

41


Városrész c) Közösségi funkciók db

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Könyvtár

3

0,84

18

1,07

Művelődési ház

-

0

14

0,83


1

0,28

17

1,01

Sportlétesítmény

2

0,56

38

2,26


Városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

1

0,28

17

1,01


-

0

10

0,59


-

0

1

0,06


Városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő


17

4,75

77

4,58

Gyógyszertár

4

1,12

31

1,84


8

2,24

29

1,72

Óvoda

9

2,52

52

3,09

Általános iskola

5

1,40

37

2,20


6

1,68

26

1,55


-

0

23

1,37

42


3.2.6. Összegzés Gazdaság A 10.000 főre vetített vállalkozások száma a városrészben alulmarad a városi átlagnak. Társadalom A városrészek közül a legnagyobb lakónépességgel rendelkezik. A legkevesebb 60 év feletti lakos él itt, a 0-14 évesek aránya ebben a városrészben a legmagasabb. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül itt a legmagasabb a város viszonylatában. Épített és természeti környezet Műemlék épület nincs a városrészben, helyi védelemben mindössze 1 épület részesült. Lakásállomány A lakásállomány döntő többsége paneles technológiával épült. Az energetikai felújításon átesett lakások száma 2000 óta folyamatosan nő. Infrastruktúra: Az infrastrukturális ellátottság teljeskörűnek mondható Funkcióellátottság: A városrész funkcióellátottsága közepesnek minősíthető, néhány mutató tekintetében azonban a városi átlagon alul marad (pl. postahivatal, kiskereskedelmi üzlet, sportlétesítmény, gyógyszertár, óvoda, általános iskola).

43



Gyengeségek

A legnagyobb népességszámú, a 75-85 között épült nagy lakótelepeket befogadó városrész. A Kossuth L., Csongrádi és a József A. sugárutakkal szervesen kapcsolódik a Belvároshoz, míg a harmadik körút a belső és a szomszédos városrészek felé teremti meg a főútvonali kapcsolatot.

Az idősebb lakótelepek – Északi város, Makkosház – közterületei rövidesen teljes rekonstrukcióra szorulnak.

A Körtöltés menti erdők, a lakótelepek közparkjai és néhány összefüggő zöldterület a belső városrészeknél kedvezőbb lakókörnyezetet biztosít.

A főútvonalak mentén, a történelmi és az új lakóterületek határán az egyre növekvő forgalomból származó környezetszennyezés jelentős feszültségforrás.

A terület kommunális, kereskedelmi, alapés középfokú intézményi ellátottsága, közösségi közlekedése a városi átlagot meghaladja.

A városrészen belüli, a lakosságszámhoz viszonyítva is alacsony munkahely-szám miatt magas a mobilitási igény.

A nagy népességszám és népsűrűség gazdaságossá teszi magasabb szintű szolgáltatások üzemeltetését, jó adottság a gazdasági aktivitás fokozására.

Az épületek döntő többsége rossz hőháztartású, paneles technológiával épült.

A városrész egyes területeiről a közforgalmi járatokra való rágyaloglás mértéke meghaladja a városi átlagot. A történelmileg kialakult belső lakóterületek közterületei, épületállományának jelentős része rekonstrukcióra szorul. A szabadidő eltöltés, a rekreáció és az egészségmegőrzés alapvető intézményei hiányoznak (uszoda, sportcsarnok, kocogópályák). A TESCO előtti nagyméretű, fátlan burkolt felület – parkoló – mind a városképre, mind a mikroklímára rossz hatású.

A kisváros nagyságú (35 ezer fő) városrész a szolgáltatások területén funkcióhiányos.

44


Lehetőségek

Kockázatok

A közösségi közlekedés fejlesztésével mérsékelni lehet a városrész közúti terhelését, a közlekedés okozta környezetszennyezést.

A közösségi közlekedésfejlesztés elmaradása több ponton is forgalmi zsúfoltsághoz vezethet.

A közterületek felújítása, majd folyamatos karbantartása, az épületek hőszigetelése a komplexitás és a jó városszerkezeti elhelyezkedés miatt a nagyüzemi technológiával épült lakótelepek értékét megőrzik. A Vízmű mögötti erdőterületen – mintegy 7 ha – az egészségmegőrzést, a tömegsportot szolgáló létesítmények megvalósíthatók.

A paneles lakótelepek közterületi rekonstrukciójának és az épületek hőszigetelésének elmaradása jelentős értékvesztést eredményez. A hagyományos városrész közterületeinek elhanyagolt állapota, a rossz állagú épületek jelentős száma megállíthatja a szegregáció folyamatban lévő mérséklődését.

A gazdasági, igazgatási és humánszolgáltatási funkciók fejlesztésével csökkenthetők a közlekedési igények és javítható a komfortérzet.

45


46


47


5. FELSŐVÁROS ÉS LAKÓTELEPEK (József A. sgt., Makkosházi krt., Késmárki u., Ungvári u., Homonnai u., Körtöltés, Felső Tisza part, Római krt. )

3.2.1. A városrész rövid története „Fölsőváros” („kényös város”, „selymös város”) nagy valószínűséggel Szeged legrégebbi városrésze, erre utalnak utca és dűlőnevei is: Tabán, Tarján (Árpád-kori magyar törzs), Szillér (Silon bibliai város), Gëcëmán a mai Csillag tér környékén. A városrész ősi magja a Tisza árteréből kiemelkedő 5-6 magaslatra települt a mai Tisza L. krt – Kis Tisza utca és a Csuka utca közötti területen a Szent György tér körül. Fölsővároson mindig állt templom. Már 1225-ben említik a bencések templomát. A Szent Miklós templom a török hódoltság alatt elpusztult. Semmilyen képi ábrázolás nem maradt fenn róla. Az egykori gótikus Szent György templomot (a mai Dózsa György Iskola helyén állt) az 1800-as évek második felében bontották el rossz állapota miatt. A minoriták a XVIII. században telepedtek le Szegeden, és a Szent Miklós templom romjain építették fel ma is álló templomukat és kolostorukat. A felsővárosi Kis Tisza-part és a Nagy Tisza-part volt a város vízi életének fő területe. Itt érkezett vízi úton a fa, amelyből a felsővárosi superek hajót, vízimalmot készítettek és virágzott a többi fával dolgozó mesterség (ácsok, kerékgyártók, zsindelyvágók, asztalosok). Ide települtek a tímárok, vargák, kékfestők is, a Tisza vizét használva mesterségükhöz. Az országos hírű Felmayer kékfestő gyár helyére épült később a Pick Szalámigyár, a tiszai párás levegőt használva a szalámiérleléshez. A Kis Tisza nyugati partjára telepedett házsoron éltek a XIX. század híres hajósgazdái, halászai, vízimolnárjai. A mai Dankó Pista utca mélyfekvésű, vízállásos részeit jelölte ki tanácsi határozat a cigányok lakóhelyéül. (A cigány kovácsok munkája nélkülözhetetlen volt a hajóépítők, kerékgyártók számára.) A XVIII. század során először hidakkal, töltésekkel kötötték össze a kiemelkedő magaslatokat, majd fokozatosan feltöltötték és beépítették a mély fekvésű részeket. A XVIII. sz. során beépült a szilléri szőlők területe is, egészen az árvíz után épült körtöltés vonaláig. A nagyárvizet követő újjáépítés során csak néhány utca őrizte meg eredeti vonalát (Maros utca, Dugonics utca, Teleki utca, Csuka utca, Sándor utca, Tarján széle utca), az egykori halmaz településből szabályos utcarendszerű kertvárosi terület lett. A XX. sz. folyamán Felsőváros ősi magja, a Szent György tér és környéke a Belváros része lett, majd előbb a Tarjáni szőlők helyén felépült a Tarján lakótelep, majd a Hajós – Debreceni utcáktól kifelé a felsővárosi lakótelep a családi házak bontásával. Felsőváros egykori hangulatát már csak a Kis Tisza utcai védett házsor őrzi.

48



db/10.000 fő

1 966

585,40

813,20

Iparban

133

39,60

74,40

Építőiparban

129

38,41

59,07

Mezőgazdaságban

19

5,66

16,88

Kereskedelemben

494

147,10

214,06

Vendéglátásban

64

19,06

31,50


1.127

335,58

417,30


273

81,29

184,76



A város egésze

31268

168 273


14,5

14,9


69,9

66,5


15,7

18,6

16,0

17,2

20,2

20,7

42,0

44,2

9,4

10,6

55,1

52,7

40,7

41,1

29486

156443


78,2

93,6


1,94

281


17311

599



49




Városrész

Város összesen

7

166

-

259

-

-

1

19

b) Környezeti elemek Zajvédelem Kertvárosias és paneles lakótelep beépítésű lakóterület. József A. sgt. - Agyagos u. – árvízvédelmi töltés – Szilléri sgt. – Retek u. által határolt terület. A terület tömeges lakásépítésű lakótelep. A lakófunkció a döntő. A területen üzem nincs. Üzemi zajforrások a fűtőművek, melyek környezetében zajtúlterhelés lehetséges. Közlekedési zajterhelés József A .sgt. (47-es út városi szakasza) mentén, a Budapesti krt. és a Retek u. mentén van.

Római krt.,– Szilléri sgt. – Debreceni u. – József A sgt. – Retek u. – Szilléri sgt. – árvédelmi töltés – Felső Tiszapart által határolt terület. A területen tömeges lakásépítésű lakótelep. A lakófunkció a döntő. A területen belül üzem nincs, üzemi zajforrások a fűtőművek, melyeknek környezetében zajtúlterhelés lehetséges. Szórakoztató rendezvények, sörfesztiválok idején a túlhangosítás miatt a város nagyszámú lakója szenved a zajtúlterheléstől. Ez a probléma szabályozást és megoldást kíván az érintett lakosság védelme érdekében. Közlekedési zajterhelés a Római krt. (43-as út városi szakasza) mentén igen jelentős, a József A .sgt. (47-es út városi szakasza), Szilléri sgt., Kereszttöltés u., Felső Tiszapart és a Retek u. mentén van.

Római krt.,– Szilléri sgt. – Debreceni u. – József A sgt. által határolt terület. A területen kertvárosias-társasházas beépítési jellegű lakóterület van. A lakófunkció a döntő. A területen belül üzem nincs. Közlekedési zajterhelés a Római krt. (43-as út városi szakasza) mentén igen jelentős, a József A .sgt. (47-es út városi szakasza), Szilléri sgt., és a Retek u. mentén van.

50



Város összesen

14029

70 787

1,0

8,0


86,2

61,9


12,6

30,1


0,5

2,7


0,7

5,3


4,1

10,1


2,0

18,6

-

1,0

11 964

25 552

80,0 457

36,1 947

3,1

1,3

1783

-

6,1

6,8

Lakásállomány összesen (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

Vályog falazatú szilárd alap nélküli lakások aránya (%) Paneles technológiával épült lakások %

db

Egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, % 2000 óta felújított – hőszigetelt – paneles lakások db, % Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%)

d) Infrastruktúra


Városrész

Város összesen

96,7

97,2

Nincs adat

464

100

76

0

24

99,9

97,4

99,8

80,4

96,6

98,2

Nincs adat

98,1

51



Városrész

Városrész egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

1

0,30

12

0,71

158

47,05

2056

122,18

-

0

33

1,96

1

0,30

6

0,36


9

2,68

66

3,92

Ipari park

2

0,60

75

4,45

-

0

6

0,36

-

0

4

0,24

Irodaház

2

0,60

13

0,77

Panzió

-

0

22

1,31

Szálloda

-

0

8

0,47


7

2,08

74

4,40



Városrész

Városrész egésze


db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Vasútállomás

-

0

5

0,29

Postahivatal

2

0,60

20

1,19


15

4,47

102

6,06

Benzinkút

1

0,30

16

0,95

52


Városrész c) Közösségi funkciók db

Városrész egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Könyvtár

1

0,30

18

1,07

Művelődési ház

1

0,30

14

0,83


-

0

17

1,01

Sportlétesítmény

4

1,19

38

2,26


Városrész

Városrész egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

-

0

17

1,01


1

0,30

10

0,59


-

0

1

0,06


Városrész

Városrész egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő


2

0,60

77

4,58

Gyógyszertár

2

0,60

31

1,84


6

1,79

29

1,72

Óvoda

8

2,38

52

3,09

Általános iskola

5

1,49

37

2,20


3

0,89

26

1,55


1

0,30

23

1,37

3.2.6. Összegzés Gazdaság A 10.000 főre vetített vállalkozások száma a városrészben jóval alulmarad a városi átlagnál, és ez minden szektorra jellemző. 53


Társadalom A korösszetétel, képzettség és foglalkoztatottság a városi átlagot közelíti. Épített és természeti környezet A városrész régi karakterét őrző műemlék-együttes a Kis-Tisza utca. Lakásállomány A lakásállományon belül itt a legkevesebb az alacsony komfortfokozatú lakások száma. A lakásállomány döntő része – 80 %-a – paneles technológiával épült. 2000. óta folyamatosan nő az energetikai felújításon átesett lakások száma. Infrastruktúra: Az infrastrukturális ellátottság teljeskörűnek mondható. Funkcióellátottság: A városrész funkcióellátottsága minden téren alulmarad a városi átlagnak. Különösen kiemelkedő e tekintetben az orvosi rendelő, gyógyszertár, sportlétesítmény, a kiskereskedelmi üzlet.

54


3.2.7. SWOT – analízis Gyengeségek Erősségek (Helyi-helyzeti energiák) A második legnagyobb népességszámú városrész, 1966-1975 között épült paneles lakótelepekkel. A sugárutakkal szervesen kapcsolódik a Belvároshoz és a külső területekhez, a harmadik körút a Tiszához és a szomszédos városrészekhez teremti meg a főútvonali kapcsolatot. A körtöltés menti erdő, a közvetlen Tiszaparti kapcsolat, a lakótelepi közparkok természetközeli lakókörnyezetet biztosítanak. A terület kommunális, kereskedelmi, alapés középfokú intézményi ellátottsága, közösségi közlekedése a városi átlagot meghaladja, ezért értékes lakóterület. Tarján városrész Budapesti krt. – Körtöltés közötti részének komplex közterületi rehabilitációja példaértékű módon elkészült.

Az időskorúak magas aránya – az alacsony gyermeklétszám miatt több alapfokú gyermeknevelési intézményben funkcióváltást kellett végrehajtani. A városrész gazdasági aktivitása alacsony, hiányoznak a gazdasági, igazgatási funkciók. Magas a rossz hőháztartású, paneles technológiával épült lakások aránya. A közterületek nagyobb rehabilitációra érett (Tarján melletti részének kivételével).

hányada körtöltés

A parkolóhelyek alacsony száma feszültség forrása és veszélyezteti a zöldterületek fenntarthatóságát. Az árvíz utáni beépítésből megmaradt, a paneles épületek közé beékelődő polgárvárosi lakótelkek „együttélése” konfliktushelyzeteket teremt. A Tiszaparti Stadionban zajló rendezvények időnként zavarják a környék nyugalmát. A szabadidő eltöltés, a rekreáció és az egészségmegőrzés alapvető intézményei hiányoznak (uszoda, sportcsarnok, kocogópályák). A József A. sgt. külső, Budapesti krt.-ig terjedő szakaszán és a hídfőben jelentős a közlekedésből származó környezeti terhelés.

55


Lehetőségek

Kockázatok

A közterületek felújítása, majd folyamatos karbantartása, az épületek hőszigetelése, a komplexitás és a jó városszerkezeti elhelyezkedés miatt a nagyüzemi technológiával épült lakótelepek értéküket megőrzik.

A paneles lakótelepek közterületei rekonstrukciójának és az épületek hőszigetelésének elmaradása jelentős értékvesztéshez vezet.

Az Etelka sor – Körtöltés – Felső Tiszapart közötti területen a hiányzó sportlétesítmények (uszoda, sportcsarnok), a hullámtérben időszakos rekreációs és lakossági vízisport lehetőségek megteremthetőek.

A magasabb szintű szolgáltatások hiánya a városrész öregedési folyamatát gyorsíthatja, illetve lassítja az egészséges korösszetétel kialakulását.

56


57


58


6. ÚJSZEGED – SZŐREG KERTVÁROS (Közép fasor, Szőregi u., Temesvári krt. folytatása, Alsókikötő sor, Lövölde u., Kamaratöltés, Szőreg belterületi határa, Újszeged belterületi határa, Felsőkikötő sor)

3.2.1. A városrész rövid története Újszeged a város bal-parti része, a Közép fasortól keletre. A városrész középkori és hódoltsági múltjáról nincsenek adatok. Ez volt a Maros torkolati vidéke, mocsaras, vízjárta táj. Bánát néven 1779-ig katonai közigazgatás alá tartozott, területén mindössze 14 háztelek volt. A város a kincstártól 1781-ben 25 évre zálogbirtokba vette. A magasabban fekvő Tisza-parti területek és Szőreg között Vedres István városi mérnök a mocsárvilágot átszelő „százlábú” fahidat épített, amely 1870-ig állott. Újszegednek 1877ben már 111 háza és 843 lakosa volt. Igazgatásilag Torontál megyéhez tartozott, a járási székhely Törökkanizsa, a megyeszékhely Nagybecskerek volt. 1880. június 5-én lett Újszeged község és a Nagymarostő Szeged része. A nagyárvíz után – amely a városrészt megkímélte – hivatalosan az Erzsébetváros nevet kapta, de a lakosság ezt nem fogadta el. A Maros szabályozása, a terület ármentesítése teremtette meg a fejlődés alapjait: intenzív kertészkedés kezdődött a jó termőképességű öntéstalajon. Főként Alsóvárosról ide települt kertészek váltak messze földön híressé gyümölcsfáikkal, rózsáikkal. A városrészben 1960 után indult rohamos fejlődés, amely egyre növelte a terület presztízsét és rövidesen Szeged „elit” kertvárosává vált. A Fő fasor két oldalán K-i irányban – Deszk felé – folyamatosan bővül. Szőreg árpád-kori település. A török hódoltság idején elnéptelenedett, később magyarok – főként Alsóvárosból – és szerbek települtek vissza. Plébánia temploma 1761-ben épült. 1849-ben a szabadságharc súlyos vereségének helyszíne. Az első világháború után szerb csapatok szállták meg (Újszegeddel együtt). 1923-ig Torontál megye, Arad-Torontál, később Csanád vármegye része és csupán 1950-től tartozik Csongrád megyéhez. 1973-ban egyesült Szegeddel. A XX. sz. elején kezdődött a szőregi gyümölcsfa és rózsanemesítés és egy fél évszázad elteltével a szőregi rózsa világhírnévre tett szert. Idegenforgalmi látványosság az évente megrendezett Rózsafesztivál.


db/10.000 fő

1 843

1131,16

813,20

Iparban

155

95,13

74,40

Építőiparban

140

85,93

59,07

Mezőgazdaságban

110

67,51

16,88

Kereskedelemben

476

292,15

214,06

Vendéglátásban

67

41,12

31,50

895

549,32

417,30



59

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.) Kiskereskedelmi üzletek száma összesen (gyógyszertárak nélkül)

123

75,49

184,76


A város egésze

15545

168 273


16,7

14,9


63,8

66,5


19,5

18,6

13,7

17,2

28,5

20,7

40,5

44,2

9,1

10,6

56,2

52,7


33,6

41,1


15144

156443


84,4

93,6


56,88

281

286

599






Városrész

Város összesen

4

166

1

259

-

-

1

19

60


b) Környezeti elemek Zajvédelem Kertvárosias beépítésű létesítményekkel.

lakóterület

intézményekkel

és

kereskedelmi

Középfasor – Szőregi út – Újszegedi állomási feljáró – vasúti töltés – kamara töltés – kiskertek és lakóterület széle – Kürü sor – árvízvédelmi töltés által határolt terület. A terület kertvárosias beépítésű lakóterület. A területen belül üzem nincs. Jelenleg bevásárló áruház nincs, kisebb üzletek vannak. Üzemi zajforrás a területen nincs, néhány lokális kisebb zajforrás lehetséges. Közlekedési zajterhelés a Szőregi út, Temesvári körút mentén igen jelentős a 43-as út hatalmasra duzzadt forgalma miatt. A területen belüli utak, Fő fasor, Bérkert u., Derkovits fasor mentén közlekedési zajterhelés van, vagy a szélen levő lakóterületek bővülése miatt a jövőben számítani kell rá. A vasút forgalma ritka, jelenleg a bezárás és az elővárosi vasúttá fejlesztés egyaránt szóba kerül. Valamikor ez volt a Temesvár, Arad felé vezető vasútvonal. Az EU integráció újra aktuálissá teheti ennek a vonalnak a fontosságát. A vasút fejlesztése jelentős közlekedési zajforrássá növelheti ezt a vonalat, bezárása pedig teljesen megszüntetheti, mint zajforrást.

Kertész u. Újszegedi állomás közötti tervezett út – vasúti töltés – kamara töltés – Légió u. – Törökkanizsai u. – Lövölde u.– árvízvédelmi töltés által határolt terület. A terület kertvárosias beépítésű lakóterület. A területen belül üzem nincs. Jelenleg bevásárló áruház nincs, kisebb üzletek vannak. Üzemi zajforrás a területen nincs, néhány lokális kisebb zajforrás lehetséges. Közlekedési zajterhelés jelenleg a területen és annak szélén sem jelentős. A tervezett harmadik híd, a hozzávezető út mentén közlekedési zajterhelés távlatilag jelentkezhet, ennek zajvédelmét a jövőben kell majd a létesítéssel együtt megoldani. A vasút forgalma ritka, fejlesztése jelentős közlekedési zajforrássá növelheti ezt a vonalat, bezárása pedig teljesen megszüntetheti, mint zajforrást.

Szőreg A település kertvárosias, falusias beépítésű lakóterület. A területen jelentős ipari létesítmény nincs. Lokális üzemi zajforrások nem kizártak. Közlekedési zajterhelés a Szőregi út, Makai út mentén igen jelentős a 43-as út hatalmasra duzzadt forgalma miatt. Különösen kedvezőtlen állapot van a Makai út település határ és Hősök tere közötti szakaszon a rendkívül szoros beépítés és az emelkedők miatt. A területen belüli utak, Magyar u, Szerb u. mentén közlekedési zajterhelés lehet. A vasút forgalma ritka, fejlesztése jelentős közlekedési zajforrássá növelheti ezt a vonalat, bezárása pedig teljesen megszüntetheti, mint zajforrást.

.

61



Város összesen

5 668

70 787


9,9

8,0

Összkomfortos lakások aránya (%

59,4

61,9


30,2

30,1


2,3

2,7


8,1

5,3


4,0

10,1


11,0

18,6


2,0

1,0

262

25 552

4,5 19

36,1 947


Paneles technológiával épült lakások db % Egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, %

0,3

1,3


36

-


1,0

6,8

d) Infrastruktúra


Városrész

Város összesen

97,9

97,2

Nincs adat

464

100

76

0

24

95,8

97,4

46,5

80,4

94,3

98,2 98,1

62



Városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

-

0

12

0,71

94

57,69

2056

122,18

1

0,61

33

1,96

2

1,23

6

0,36


4

2,46

66

3,92

Ipari park

3

1,84

75

4,45

-

0

6

0,36

-

0

4

0,24

Irodaház

1

0,61

13

0,77

Panzió

1

0,61

22

1,31

Szálloda

-

0

8

0,47


5

3,07

74

4,40



Városrész

Város egésze


db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Vasútállomás

2

1,23

5

0,29

Postahivatal

2

1,23

20

1,19


8

4,91

102

6,06

Benzinkút

1

0,61

16

0,95

Városrész

Város egésze


db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Könyvtár

1

0,61

18

1,07

Művelődési ház

1

0,61

14

0,83


1

0,61

17

1,01

Sportlétesítmény

4

2,46

38

2,26

63



Városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

2

1,23

17

1,01


1

0,61

10

0,59


-

0

1

0,06


Városrész

Város egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő


4

2,46

77

4,58

Gyógyszertár

2

1,23

31

1,84


2

1,23

29

1,72

Óvoda

4

2,46

52

3,09

Általános iskola

2

1,23

37

2,20


1

0,61

26

1,55


1

0,61

23

1,37

3.2.6. Összegzés Gazdaság A 10.000 főre vetített vállalkozások száma a városrészben meghaladja a városi átlagot. Társadalom A 0-14 éves korosztály aránya elég magas, ami arra utal, hogy a fiatalok szívesen költöznek ide. Képzettségi státusz tekintetében a felsőfokú végzettségűek aránya a Belváros után itt a legmagasabb. A Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül jóval meghaladja a városi átlagot. Épített és természeti környezet Néhány műemlék épület található Szőreg területén. Lakásállomány A lakásállományon belül a városi átlagot némileg meghaladja az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. 64


Infrastruktúra: Az infrastrukturális ellátottság az ISPA szennyvízberuházásnak köszönhetően közel 100 %-os. Funkcióellátottság: A városrész funkcióellátottsága szinte minden tekintetben a városi átlagon alul marad, fokozottan igaz ez a humán szolgáltatási funkciókra. Az elégtelen gyűjtőúthálózattal rendelkező, alacsonyabb laksűrűségű városrészben a közösségi közlekedési szolgáltatás hagyományos formája nagyrágyaloglási távolságokat, nem elég sűrű követést eredményez.

65


3.2.7. SWOT – analízis Erősségek (Helyi, helyzeti energiák)

Gyengeségek

Szennyeződés-mentes természeti környezet, Tisza-Maros part, revitalizált Holt-Maros meder.

Fokozott zajterhelés és balesetveszély a Szőregi - Makai utca (43. sz. főút mentén).

A terület magas presztízse (lakóértéke) részben a hagyományok, részben a természeti környezet és a Belváros, a természeti környezet szomszédsága miatt.

A belvízelvezető rendszer hiányos, illetve felújítandó.

Újszeged és Szőreg lakosságának erős identitástudata aktív civil szervezeteket működtet. A szőregi rózsa világhírű, az évenként megrendezett rózsaünnep a hagyományőrzés mellett idegenforgalmi vonzerő.

A Szeged – Mezőhegyesi vasúttól D-re eső területek közforgalmi kiszolgálása hiányos, kiskereskedelmi ellátása nincs. A Tisza-part környéki területek közforgalmi ellátottsága alacsonyabb a városi átlagnál (rágyaloglás 700-1000 m). Közlekedési kapcsolata a jobbparti városrészekkel a Déli Tisza híd hiányában kritikus.

Szőreg történelmi településszerkezete, védett kulturális öröksége (Apátság-domb, templomok), a magyar és szerb népi hagyományok együttélése.

Lehetőségek

Kockázatok

A kertvárosi jelleg megtartásával a nagyméretű tömbbelsők beépíthetők, a városrész fenntartható módon, lakóértékének megőrzésével fejleszthető.

Déli Tiszahíd hiányában csúcsidőben a forgalom a meglévő két hídon egyre gyakrabban torlódásos helyzetet teremt.

A rehabilitált Holt-Maros a vízminőség megőrzésével presztízsnövelő természeti érték, a városrész rekreációs területévé válik. Az M43-as autópálya megépülésével a környezeti ártalom jelentősen mérséklődik. A Déli Tiszahíd javítja a jobbparti városrészekkel a közlekedési kapcsolatot. Az újszegedi hídfőben épülő bevásárló központ csökkenti a hidak forgalmát.

66


67


68


7. DÉLI KERTVÁROS ÉS GYÁLA (Tisza folyó – Szeged-Budapest-Szabadka vasútvonal – Közigazgatási (belterületi) határ)

3.2.1. A városrész rövid története Az első világháború után Szegeden is megjelentek a telepek, amelyek kezdetben a városban dolgozó kisemberek, napszámosok, munkások, kisiparosok szálláshelyéül szolgáló, családi házas kertvárosok voltak. A lakosok egy része szegedi származású, más részük bevándorló volt. A szabadkai nemzetközi országút mentén keletkezett Kecskés István városi tisztviselő közbenjárására Kecskéstelep (Ságváritelep), amely minőségben felette állt a Baktói és Somogyitelepi részeknek. Azok az alsóvárosiak is kaptak itt földet, akiknek Ballagitói földjeiket kisajátították az ötvenes évekbeli vasútépítéskor. Klebelsberg telep leginkább a vasutasok, kistisztviselők otthona, jó fekvésű helyen, a Tisza és a Holt-Tisza szomszédságában található. Trianon után indult el betelepülése, kezdetben igen rossz körülmények közt éltek lakói. Régebbi elnevezése, a Hattyas telep feltehetőleg a korábban vízállásos területen ezeknek a madaraknak a gyakori jelenlétére utal. Klebelsberg Kunó sokat tett ezért a városrészért, óvodát, iskolát nyitott, fásíttatta a közterületeket. 1929-ben épült a ma is álló haranglábja. Szentmihály Árpád-kori múltú település volt Alsóváros mellett a szegedi paprikatermelés hírnevének megteremtője. A falu kialakulása, első említése a XIV-XV. századra tehető. A falu a földműveléshez oly szükséges feketeföldekre települt, vizekkel gazdagon átszőtt területen fekszik, keletről a Holt-Tisza, dél-nyugatról a Maty csatorna határolja, amely biztosította az árvizek levezetését is. A település a török uralom alatt elpusztult, a XVI-XVII. században már csak pusztaként említik, később Szegedhez csatolták. A XVIII-XIX. században Szeged szőlőhegye, alsóvárosi és palánki tulajdonosokkal. A XVIII. századtól dohány- és paprikatermelők kezdik benépesíteni, a földeket bérlik, virágzik a kertes földművelés. Akkoriban a Tisza partján mocsári tölgyesek húzódtak végig, amelyek faanyaga nélkülözhetetlen volt a hajó- és malomiparnak, a Tiszán számos paprikaőrlő hajómalom működött. Az 1880-as évi telekosztáskor sok alsóvárosi család telepedett le itteni szérűskertjében. Az 1960-as években készült házhelyrendezési tervvel alakult ki a falu mai képe. Gyálarét az egykori Boszorkány szigettől délre, a Tisza egykor nyugat felé kanyarodó ága, az Öregtisza mellett kialakult Szilágy (szilfaerdő) sziget helyén jött létre. Erre utal a Szilágyi major, ami egyúttal a mai Gyálarét magja. Az Öregtisza egy másik kiemelkedő része, a Fehérpart ma is létezik.


db/10.000 fő

509

643,08

813,20

Iparban

63

79,60

74,40

Építőiparban

57

72,02

59,07

Mezőgazdaságban

19

24,01

16,88


69

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.) Kereskedelemben

151

190,78

214,06

Vendéglátásban

19

24,01

31,50

200

252,68

417,30

56

70,75

184,76

Egyéb szolgáltatatásban Kiskereskedelmi üzletek száma összesen (gyógyszertárak nélkül)


A város egésze


7467

168 273


16,2

14,9


61,6

66,5


22,2

18,6

20,8

17,2

11,8

20,7

40,2

44,2

12,5

10,6

54,9

52,7


38,2

41,1


7468

156443


92,9

93,6


34,25

281

231

599





Városrész

Város összesen

-

166

-

259

-

-

-

19

70


b) Környezeti elemek Zajvédelem

Tisza árvízvédelmi töltése – városi árvízvédelmi töltés – Szeged Szabadkai vasútvonal által határolt területen belül több helyen levő kertvárosias beépítésű lakóterület.

Kecskéstelep Kertvárosias, falusias beépítésű lakóterület. A vasút melletti szélén az 5. sz. főút mellett egy kenyérgyár üzemel. Lokális zajterhelés időszakosan nem zárható ki, zajpanaszról nincs tudomásunk. Közlekedési zajterhelés a Szabadkai út mentén van. Távlatilag sem kell a közlekedési zajterhelés jelentős változására számítani, mivel elkészült az M5 autópálya országhatárig tartó szakasza és forgalom növekedésre ott kell számítani. A terület északnyugati szélén a repülőtértől eredő zajok esetenként zavaróak, noha a zajvizsgálatok ezt nem erősítik meg. A repülőtér fejlődésével itt a zajtúlterhelést nem lehet kizárni.

Klebesberg telep (Hattyas) Kertvárosias, falusias beépítésű lakóterület. A területen belül jelentős üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajforrás a Pancsovai u. – Váltó u. – Vaskapu u. útvonal, mely a Tompaszigeti kiskertekhez és Gyálarétre vezet. Szentmihály Kertvárosias, falusias beépítésű lakóterület. A területen belül jelentős üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajforrás a Kapisztrán utca,a Röszkére vezető út mentén lehetséges.

Gyálarét Kertvárosias, falusias beépítésű lakóterület. A területen belül jelentős üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajforrás: csak a település célforgalma miatt nem jelentős.

Tompaszigeti kiskertek Kertvárosias, falusias beépítésű hétvégi kertes terület. A területen belül üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajforrás: a Gyálaréti út mentén a saját célforgalmon túl Gyálarétre és az ottani kiskertekhez irányuló forgalom van.

Gyálaréti kiskertek Kertvárosias, falusias beépítésű hétvégi kertes terület. A területen belül üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajforrás: csak célforgalom van.

Bodom kiskertek Kertvárosias, falusias beépítésű hétvégi kertes terület. A területen üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajforrás: csak célforgalom van.

71



Város összesen

2 2682

70 787


16,7

8,0

Összkomfortos lakások aránya (%

47,5

61,9


32,2

30,1


5,4

2,7


14,9

5,3


4,7

10,1


14,7

18,6


3,1

1,0

Paneles technológiával épült lakások db %

-


-


-

-

0,2

6,8



25 552 36,1 947 1,3

d) Infrastruktúra


Városrész

Város összesen

95,5

97,2

Nincs adat

464

99,5

76

0,5

24

90,4

97,4

33,1

80,4

89,8

98,2 98,1

72



Városrész

Városrész egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

-

0

12

0,71

37

46,75

2056

122,18

-

0

33

1,96

-

0

6

0,36


-

0

66

3,92

Ipari park

6

7,58

75

4,45

-

0

6

0,36

2

2,53

4

0,24

Irodaház

-

0

13

0,77

Panzió

-

0

22

1,31

Szálloda

-

0

8

0,47


-

0

74

4,40



Városrész

Városrész egésze


db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Vasútállomás

-

0

5

0,29

Postahivatal

4

5,05

20

1,19


3

3,79

102

6,06

Benzinkút

-

0

16

0,95

Városrész

Városrész egésze


db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Könyvtár

2

2,53

18

1,07

Művelődési ház

3

3,79

14

0,83


-

0

17

1,01

Sportlétesítmény

3

3,79

38

2,26

73



Városrész

Városrész egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

-

0

17

1,01


-

0

10

0,59


-

0

1

0,06


Városrész

Városrész egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő


4

5,05

77

4,58

Gyógyszertár

2

2,53

31

1,84


1

1,26

29

1,72

Óvoda

4

5,05

52

3,09

Általános iskola

3

3,79

37

2,20


-

0

26

1,55


-

0

23

1,37

3.2.6. Összegzés Gazdaság A 10.000 főre vetített vállalkozások száma a városrészben alulmarad a városi átlagnak. Ezen belül azonban az iparban, építőiparban és mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya magasabb a városi átlagnál. Társadalom Korösszetétel tekintetében mind az idősebb, mind a fiatalabb korosztály magasabb számban képviselteti magát a városrészben a városi átlagnál. Alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek és magasabb a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya a városi átlaghoz képest. Épített és természeti környezet Műemlék, helyileg védett épület nincs a városrészben. Lakásállomány A Nyugati Iparváros után itt a legmagasabb az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. 74


Infrastruktúra: Az infrastrukturális ellátottság az ISPA szennyvízberuházásnak köszönhetően közel 100 %-os. Funkcióellátottság: A városrészben több iparterület működik. szolgáltatási funkciókkal jól ellátott.

Közösségi funkciókkal és humán

75


3.2.7. SWOT – analízis Erősségek (Helyi, helyzeti energiák)

Gyengeségek

A városrész táji-természeti adottságai kiemelkedőek: az egyes területrészeket a Tisza leghosszabb holtága (19 km) fűzi fel.

A Holt-ág felső bögéje (Fekete víz) a korábbi városi szennyvíztől, a jelenleg is belefolyó termálvíztől erősen szennyezett, időnként bűzös.

Sugárirányú, szerkezeti jelentőségű útjai kedvező kapcsolatot teremthetnek a belső városrészekkel.

A Szeged – Budapest, Szeged – Békéscsaba, Szeged – Szabadka vasútvonalak szintbeni közúti kereszteződése (sorompós) elvágja, illetve szakaszossá teszi a belső városrészek megközelítését.

A városrész közművesítettsége teljes értékű. Szentmihály az egykori Tisza hullámterének szélére települt, egyedülálló zsákutcás szerkezete védendő érték.

Kecskés-, Klébelsberg-telepen és Gyálaréten a csapadékvíz elvezető hálózat teljes felújításra szorul. Kecskéstelep és Szentmihály a repülőtér felszálló zónájába eső területein a zaj időnként átlépi a megengedett határértéket. Hiányzik a megfelelő minőségű közúti kapcsolat Szentmihály és Gyála, valamint az országos főutak között. A városrészt alkotó négy lakóterület körül a legidősebbnek – Szentmihálynak – nincs tartalmat is hordozó köztere. A másik három terület közterei funkcióhiányosak.

Lehetőségek

Kockázatok

A két vasúti kereszteződés átépítése külön szintűvé jelentősen javítaná a terület megközelíthetőségét.

A szintbeni kereszteződés maradása tovább rontja a lakóterületek értékét.

A Holt-Tiszaág rehabilitációja, vízi élővilág bemutató, rekreációs és horgászvízkénti hasznosítása alapvetően növelné a terület presztízsét.

A Holt-Tisza felső bögéje rekonstrukciójának elhúzódása a szomszédságában élők és a Tompaszigeti kiskerttulajdonosok életminőségét rontja.

Az Elkerülő út Szabadkai út – Medencés kikötő közötti szakaszának megépítése a városrészt rövid úton kapcsolhatja a főhálózathoz. A közterek rehabilitációjával, funkcióinak bővítésével a lakóhelyi közérzet, elégedettség jelentősen javítható.

76


77


78


8. ÉSZAKI KERTVÁROS ÉS TÁPÉ (Tisza folyó – Körtöltés – Szeged-Békéscsaba vasútvonal – Közigazgatási (belterületi) határ)

3.2.1. A városrész rövid története Tápé a legrégibb magyar falvak egyike, feltehetően a kőkorszaktól kezdve lakott hely. Lakói halászattal és gyékényszövéssel foglalkoztak. Temploma a XIII. században épült. Alsóvárossal együtt a szegedi táj legarchaikusabb közössége. 1848-ig Szeged városának birtoka. Lakossága részt vett a délvidéki magyar dohánykertész falvak benépesítésében. Mivel Tápé a Tisza árterében feküdt egykor, és vízjárta hely volt, ma is sok utcanév emlékeztet a Tisza és a Maros elágazásaira, ereire (Szillér, Tigér, Kemös, Tápaiér, stb). Az 1879-es Nagyárvíz Tápét is elpusztította. Tápé az 1973-as egyesítésig közigazgatásilag önálló település volt. Hagyományai halványulóban vannak. Somogyitelep (ma Petőfitelep) Somogyi Szilveszter akkori polgármesterről kapta nevét, aki szorgalmazta a munkások számára a telekosztást a körtöltésen kívül, Szillér és Tápé között. Rendkívül alacsony fekvése miatt belvizes, és az árvizek is folyamatosan fenyegették. Sokáig közmű nélküli, burkolatlan úthálózatú volt. Baktó a Vásárhelyre vezető országút és a Csongrádi sugárút között fekvő terület a körtöltésen kívül. Nevét a 16. században itt birtokkal rendelkező Bak családról kapta, amely nevet felvette az itt található állóvíz is, így lett Baktó. Napjainkra egyre intenzívebb kertvárosias beépítés, burkolt utcák jellemzik. Egy részén találhatóak a Baktói kiskertek.


db/10.000 fő

1 050

803,74

813,20

Iparban

151

115,58

74,40

Építőiparban

141

107,93

59,07

Mezőgazdaságban

16

12,25

16,88

Kereskedelemben

260

199,02

214,06

Vendéglátásban

38

29,09

31,50


444

339,87

417,30


87

66,60

184,76


79



A város egésze

12783

168 273


15,5

14,9


62,4

66,5


22,1

18,6

20,8

17,2

12,5

20,7

40,7

44,2

12,8

10,6

54,5

52,7

37,5

41,1


12807

156443


101,7

93,6


23,57

281

554

599


Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59) évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15 – 64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)




Városrész

Város összesen

1

166

1

259

-

-

-

19

80


b) Környezeti elemek Zajvédelem Kertvárosias beépítésű lakóterület. Tápé Kervárosias beépítésű lakóterület. A területen a Csatár u., Berettyó u. és a Védő töltés, valamint az Irinyi J. u. és a védőtöltés közötti területen vannak termelő gazdasági telephelyek. Ezek környezetében időszakosan lokális zajtúlterhelés nem zárható ki. Közlekedési zajterhelés az Irinyi J u., Budai Nagy A. u. Körös sor, Rév u. és a Zágráb utca mentén lehetséges.

Petőfi telep és Új-Petőfi telep Kervárosias beépítésű lakóterület. A területen jelentős üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajterhelés az Algyői út, Csap u. és a Zágráb utca mentén lehetséges.

Baktó Kervárosias beépítésű lakóterület. A területen jelentős üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajterhelés az Algyői út és a Ladvánszky utca mentén lehetséges.

Baktói kiskertek Kertvárosias, falusias beépítésű hétvégi kertes terület. A területen belül üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajforrás: a terület szélén a Csongrádi sgt. és a Szeged-Békéscsaba vasúti fővonal.

Tápéi kiskertek Kertvárosias, falusias beépítésű hétvégi kertes terület. A területen belül üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajforrás: a terület szélén a Zágráb u. és Gerle sor jelenleg nem jelentős.


Város összesen


4443

70 787


15,5


49,8

61,9


33,1

30,1


6,1

2,7


11,0

5,3


4,8

10,1


16,0

18,6

81

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.) Vályog falazatú szilárd alap nélküli lakások aránya (%) Paneles technológiával épült lakások

1,8

1,0 25 552

db

-

%

36,1 947


-


-

-

0,0

6,8


1,3

d) Infrastruktúra


Városrész

Város összesen

96,8

97,2

Nincs adat

464

99,5

76

0,5

24

93,5

97,4

22,9

80,4

91,7

98,2 98,1

82



Városrész

Városrész egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

1

0,77

12

0,71

55

42,10

2056

122,18

-

0

33

1,96

-

0

6

0,36


3

2,30

66

3,92

Ipari park

1

0,77

75

4,45

-

0

6

0,36

-

0

4

0,24

Irodaház

-

0

13

0,77

Panzió

1

0,77

22

1,31

Szálloda

-

0

8

0,47


1

0,77

74

4,40



Városrész

Városrész egésze


db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Vasútállomás

-

0

5

0,29

Postahivatal

2

1,53

20

1,19


8

6,12

102

6,06

Benzinkút

2

1,53

16

0,95

Városrész

Városrész egésze


db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Könyvtár

2

1,53

18

1,07

Művelődési ház

2

1,53

14

0,83


1

0,77

17

1,01

Sportlétesítmény

5

3,83

38

2,26

83


d) Állami-, igazgatási-, hatósági-, igazságszolgáltatási funkciók Önkormányzati kirendeltség, okm. ir., adóiroda Igazságügy, rendészet Tűzoltóság, katasztrófavédelem


Városrész

Városrész egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

1

0,77

17

1,01

-

0

10

0,59

-

0

1

0,06

Városrész

Városrész egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő


4

3,06

77

4,58

Gyógyszertár

3

2,30

31

1,84


1

0,77

29

1,72

Óvoda

5

3,83

52

3,09

Általános iskola

5

3,83

37

2,20


-

0

26

1,55


-

0

23

1,37

3.2.6. Összegzés Gazdaság A 10.000 főre vetített vállalkozások száma a városrészben megközelíti a városi átlagot. Ezen belül azonban az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak aránya magasabb a városi átlagnál. Társadalom Korösszetétel tekintetében az idősebb korosztály lényegesen magasabb számban képviselteti magát a városrészben a városi átlagnál. Alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek és magasabb a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya a városi átlaghoz képest. Épített és természeti környezet Egyetlen műemlék épülete a Tápéi templom. Lakásállomány A Nyugati Iparváros és a Déli kertváros után itt a legmagasabb az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. 84


Infrastruktúra: Az infrastrukturális – az ISPA szennyvízberuházásnak köszönhetően közel 100 %-os. Funkcióellátottság: A városrész közösségi közlekedési járatokkal jól ellátott. A közösségi funkciók jó arányban vannak jelen a városrészben (könyvtár, művelődési ház, sportlétesítmény). A gazdasági szolgáltató funkciók viszont hiányosak. A humán szolgáltatási funkciók közül az orvosi rendelők és a szociális intézmények tekintetében tapasztalható elmaradás a városi átlaghoz képest.

85


3.2.7. SWOT – analízis Gyengeségek

Erősségek (Helyi, helyzeti energiák) Többségében környezeti ártalmaktól mentes lakóterület. Jó közúti és közösségi városközpont felé. A teljes területen szennyvízelvezetés, az burkolatúak.

közlekedés

a

megoldott a utak szilárd

A Nagy-Szilléri domb beépítésével korszerű kertvárosi fejlesztés valósulhat meg. A tápéi lakosság erős identitás-tudata, a népi hagyományok őrzése (gyékényszövés, búcsú). Tápé védett történelmi település magja, Tisza parti fekvése, műemlék temploma idegenforgalmi vonzerő.

Az Algyői út (43. sz. út) térségében erős zajterhelés. Egyes területek közforgalmi kiszolgálása nem éri el a városi átlagot (több, mint 500 m rágyaloglási távolság). Új-Petőfi telep csapadékvíz-elvezető hálózata felújításra szorul. A közterületek – különösen az alközpontok és környezetük – teljes felújításra szorulnak (Tápé-piactér, Fő tér, Lidice tér, stb.) Baktónak – Új-Petőfi közösségi tere.

telepnek

nincs

A Petőfi telepet átszelő Szillér-Baktói főcsatorna és környezete ápolatlan. Az Algyői út Ny-i oldalára települő kereskedelmi – szolgáltató létesítmények biztonságos közúti megközelítése megoldatlan (szerviz út). A Baktói kiskertek (nem belterület!) területén a mintegy 180 db lakott épület közművekkel részlegesen ellátott, a területnek sem kereskedelmi, sem közforgalmi ellátása nincs.

Lehetőségek Tápé idegenforgalmi erőteljes fejlesztése.

lehetőségeinek

Kockázatok --------------

A piactér és tömbjének teljes rehabilitációja, fejlesztése, „fórum” létrehozása. A Nagy-Szilléri domb beépülése növeli a térség presztízsét. A tápéi népi hagyományok, a helytörténeti gyűjtemények idegenforgalmi „hasznosítása” az identitás-tudat erősítése mellett gazdasági eredményt is hozhat.

86


87


88


9. NYUGATI IPARVÁROS ÉS KISKUNDOROZSMA Kiskundorozsma- Subasa – Sziksós—Béketelep (Szeged-Szabadka vasútvonal – Bajai út – Vásárhelyi P. u. – Kossuth L. sgt. – SzegedBékéscsaba vasútvonal – Közigazgatási (belterületi) határ

3.2.1. A városrész rövid története Béketelep, más nevén Aigner-telep a legrégibb Szeged környéki telep, azoknak a hajlékául szolgált, akik a körtöltésen belül nem jutottak lakáshoz. A rókusi állomás és az Öthalom között épült, ahol akkoriban disznóhízlaldák, vásárállások, régi vesztőhely és birkahajtóutak voltak. Első lakói téglagyári és akoltelepi munkások voltak. Alapítója Csányi János. Kiskundorozsma, vagy Dorozsma Árpád-kori település, a Dorozsma-nemzetség lakhelye, templommal és monostorral, amelyekből mindössze néhány töredék maradt. A török hódoltság alatt elpusztult. A XVIII. században palócokat, szlovákokat telepítenek ide. 1876-ig Jászkunhoz, azóta Csongrád megyéhez tartozik, 1973-tól Szeged része közigazgatásilag. A Nyugati Iparváros az 1950-es évektől egyre jobban beépülő ipari-raktározási terület a budapesti út mentén, eredetileg szántóföldi művelés alatt állt. Napjainkra egyre inkább a kereskedelmi hasznosítás a jellemző. A régi nagy ipartelepek helyén sok kis vállalkozás létesült. Külső szakaszán logisztikai központ van épülőben. Sziksós-Subasa Kiskundorozsmán túl fekvő, az utóbbi évtizedekben kialakult és népszerűvé vált üdülő és kiskertes terület. Itt található a kedvelt fürdőhely, Sziksósfürdő. Napjainkra egyre többeknek szolgál állandó lakhelyéül.


db/10.000 fő


949

752,58

813,20

Iparban

146

115,78

74,40

Építőiparban

110

87,23

59,07

Mezőgazdaságban

25

19,83

16,88

Kereskedelemben

281

222,84

214,06

41

32,51

31,50


346

274,39

417,30


285

226,01

184,76

Vendéglátásban

89



A város egésze

12140

168 273


14,8

14,9


65,4

66,5


19,9

18,6

24,5

17,2

8,1

20,7

46,3

44,2

14,5

10,6

49,8

52,7

42,6

41,1

11608

156443

95,8

93,6

107,66

281

117

599


Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59) évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15 – 64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Állandó népesség száma Öregedési index (a 65 éves és idősebb népesség a 0-14 éves népesség %-ában) A városrész területe (km²) Népsűrűség fő/km2



Városrész

Város összesen

2

166

1

259

-

-

-

19

90


b) Környezeti elemek Zajvédelem A terület kertvárosias lakóterületből és gazdasági területekből áll. Kiskundorozsma Kertvárosias beépítésű lakóterület. A területen a Dorozsmai út mellett van a ROLA telephely, továbbá a Díszlet utcában vannak telephelyek. Eddig, mint jelentős üzemi zajforrások nem szerepelnek. A nagybani piac miatt a Negyvennyolcas utca és a Kettőshatári út környezetében komplex panaszon belül a zajterhelés is szerepelt. Közlekedési zajterhelés a Dorozsmai út, Negyvennyolcas u., Széksósi út mellett van. A Szilva utcai körforgalomból nyíló utak gazdasági területen haladnak, vagy fognak haladni. A körforgalom környezetében lokális zajterhelés nem zárható ki.

Béketelep Kertvárosias beépítésű lakóterület. A területen a jelentős üzemi zajforrások nincs. Közlekedési zajterhelés a Régi posta út, Nagyszombati és Csallóközi utcák mentén jelentkezhet azokban az esetekben, amikor menekülő útnak használják az autósok a Kossuth L. sgt., Izabella híd, Dorozsmai út bedugulása miatt.

Bevásárlóközpontok környéke Tiszta ipari gazdasági terület. Jelenleg a területen a környezetét zajjal szennyező telephely nincs. A szomszédos lakóterületek védelmét a fejlesztéseknél figyelembe kell venni.

Logisztikai központ és környéke Tiszta ipari gazdasági terület. Jelenleg a területen a környezetét zajjal szennyező telephely nincs. A szomszédos lakóterület, Dorozsma védelmét a fejlesztéseknél figyelembe kell venni.

Repülőtér és környéke. A területen jelentős üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajforrás a vasút, Bajai út és a repülőtér. A repülőtér fejlesztésénél figyelembe kell venni a közeli lakóterületek zajvédelmét.

Sziksósi üdülők területe Kertvárosias, falusias beépítésű hétvégi kertes terület. A területen belül üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajforrás: a terület szélén áthaladó Bordányi út.

Subasai kiskertek területe Kertvárosias, falusias beépítésű hétvégi kertes terület. A területen belül üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajforrás: a területen kívül elhaladó M5 autópálya, melynek zajától zajárnyékoló fal véd és a terület szélén elhaladó Széksósi út.

91



Város összesen


4341

70 787

Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

17,9

8,0


37,2

61,9


41,2

30,1


5,9

2,7


15,7

5,3


5,9

10,1


24,7

18,6


5,2

1,0

60

25 552

1,3 64

36,1 947

Paneles technológiával épült lakások %

db


1,4

1,3


16

-


0,6

6,8

d) Infrastruktúra Városrész

Város összesen

94,9

97,2

Nincs adat

464

Ebből pormentes burkolatú utak aránya (%)

95

76

Burkolat nélküli utak aránya (%)

5

24

90,3

97,4

20,1

80,4

Gázellátásban részesülő lakások aránya (%) Önkormányzati kezelésű belterületi utak hossza (Km)

Az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) A szennyvizes csatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) Földgázhálózatra kötött lakások aránya (%)

84,8

Rendszeres szemétszállításba bevont lakások száma és aránya

92



Városrész

Városrész egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

2

1,59

12

0,71

200

158,60

2056

122,18

1

0,79

33

1,96

-

0

6

0,36


27

21,41

66

3,92

Ipari park

43

34,10

75

4,45

3

2,38

6

0,36

-

0

4

0,24

Irodaház

-

0

13

0,77

Panzió

4

3,17

22

1,31

Szálloda

-

0

8

0,47


8

6,34

74

4,40



Városrész

Városrész egésze


db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Vasútállomás

1

0,79

5

0,29

Postahivatal

2

1,59

20

1,19


13

10,31

102

6,06

Benzinkút

5

3,97

16

0,95

93

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.) Városrész

Városrész egésze


db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

Könyvtár

1

0,79

18

1,07

Művelődési ház

1

0,79

14

0,83


-

0

17

1,01

Sportlétesítmény

7

5,55

38

2,26


Városrész

Városrész egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő

2

1,59

17

1,01


1

0,79

10

0,59


1

0,79

1

0,06


Városrész

Városrész egésze

db

db/10.000 fő

db

db/10.000 fő


3

2,38

77

4,58

Gyógyszertár

1

0,79

31

1,84


1

0,79

29

1,72

Óvoda

5

3,97

52

3,09

Általános iskola

4

3,17

37

2,20


2

1,59

26

1,55


-

0

23

1,37

3.2.6. Összegzés Gazdaság A 10.000 főre vetített vállalkozások száma a városrészben némileg alulmarad a városi átlagnak. Ezen belül azonban az iparban, építőiparban és mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya magasabb a városi átlagnál. 94


Társadalom Korösszetétel tekintetében a városrész hozza a városi átlagot. Képzettséget tekintve itt a legmagasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya. Épített és természeti környezet Műemlék, helyileg védett épület Kiskundorozsmán a templom és a szélmalom. Lakásállomány Itt a legmagasabb az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. A lakásállományon belül meghaladja az 5 %-ot a vályog falazatú, szilárd alap nélküli lakások aránya. Infrastruktúra: Az infrastrukturális ellátottság az ISPA szennyvízberuházásnak köszönhetően közel 100 %-os. Funkcióellátottság: A városrészben működik a nagybani piac. Ipari-logisztikai funkciók tekintetében a városrész gazdag. Közösségi közlekedéssel jól megközelíthető. Közösségi funkciókkal és oktatás szolgáltatási funkciókkal jól ellátott. Egészségügyi és szociális szolgáltatás tekintetében elmarad a városi átlagtól.

95



Gyengeségek

A várostól ÉNy-ra elterülő, mintegy 8 km2es összefüggő ipari zóna a 43-as és a 47-es út kivételével közvetlenül kapcsolódik a közúti és vasúti országos hálózathoz. Az épülő Nyugati Elkerülő út az ipari területeket a repülőtérrel és a medencés kikötővel is összekapcsolja.

A Nyugati Logisztikai Tengely – NYILT két befejező szakasza hiányzik, ezért Logisztikai centrum és a repülőtér, medencés kikötő között nem működik közvetlen közúti kapcsolat.

A területen 4 db bejegyzett ipari park működik. Itt koncentrálódik a város teljes hagyományos ipara (a Pick Szalámigyár kivételével). Az ipari zóna határain „barnamezős” területek is (volt szovjet laktanya) rendelkezésre állnak. Kiskundorozsma védett történelmi település-szerkezete, az egykor mezővárosi ranggal is bíró község lakóinak identitástudatát erősíti. Temploma, szélmalma műemlék.

– a a a

Zöldmezős ipari terület csak jó termőképességű mezőgazdasági területek rovására alakítható ki. A térség belvízelvezető kapacitása a megnövekedett lefolyási tényező miatt nem elégséges. Kiskundorozsma lakóterületeinek bővítési lehetősége erősen korlátozott. Kiskundorozsma belvízelvezető rendszere teljes felújításra szorul. A Kiskundorozsma Búza utcai szegregált, szlömösödött telep erősen rontja a tágabb térség megítélését, lakókörnyezeti értékét.

A XX. sz. elejétől működő Sziksósfürdő körüli üdülőtelkek a fürdő további fejlesztését igénylik.

Lehetőségek A NYILT megvalósulásával a közlekedés fő ágazatai között szoros együttműködés és munkamegosztás, ezáltal nagyobb jövedelmezőség jön létre. A Logisztikai centrum benépesülése és a NYILT megteremti egy hatékony „Cytilogisztika” létrehozásának feltételeit.

Kockázatok Az M43-as autópálya megépülésével félő, hogy a Dél-magyarországra települni szándékozó szállító-raktározó cégek tovább mennek a 100 km-re fekvő Aradra. A Csongrádi Tisza-vízlépcső elmaradása esetén a tiszai kereskedelmi hajózás nem fejlődik, környezeti és gazdasági okokból a repülőtér II. ütem nem valósul meg, ezért a NYILT céljai csak részlegesen teljesülnek.

A volt Szovjet laktanya területén az érvényes szabályozási terv alapján – Kiemelt Gazdasági Övezet – tudásalapú, korszerű ipari struktúra jöhet létre.

Változatlan belvízelvezető kapacitás mellett a jövőben a mélyebb fekvésű területeken belvízelöntéssel kell számolni.

A Búza utcai telepre készítendő antiszegregációs terv megvalósításával megállítható a térség értékvesztése.

A Búza utcai telep szociális és környezeti rehabilitációjának elmaradása tovább rontja a térség presztízsét.

96


97


98


10. A TISZA-MAROS HULLÁMTERE 3.2.7. SWOT - analízis Erősségek (Helyi-helyzeti energiák)

Gyengeségek

A város létét – évszázadokon keresztül fejlődését – a két folyónak köszönheti.

Szeged számára a legnagyobb veszély forrása – a járványok és a tűzvész mellett – a Tisza volt.

Napjainkban pótolhatatlan természeti adottság – Tisza és Szeged elválaszthatatlan fogalmak – az itt élők identitás-tudatának egyik meghatározója. Gazdasági jelentősége első sorban a mikroklímára, a levegő minőségére gyakorolt hatásában, idegenforgalmi vonzásában és a rekreációs lehetőségekben rejlik, másodsorban potenciális víziút. A hullámtér belvárosi szakasza, a rakpartok, a városi közösségi élet látványos színhelyei lehetnek.

A folyó jelenleg is a legnagyobb veszély forrása: kiszámíthatatlan, örökös készenlétet, folyamatos törődést igényel. A meglévő partfal már nem nyújtja a szükséges biztonságot. A Tisza csak Csongrádig, a Maros szinte egyáltalán nem hajózható. Hiányoznak a folyó mentén a vízi szállítást segítő berendezések, építmények. Az egyre rapszódikusabban érkező és a korábbit rendre túllépő árvízszintek egyre lassabban folynak le a hullámtér növekvő „érdessége” miatt (burjánzó aljnövényzet, kerítések, terepszinti beépítések). A lassú lefolyás intenzívebb feltöltődést eredményez. A következő 150 évben 3 m-t is emelkedhet a hullámtéri „terepszint”.

99


Lehetőségek

Kockázatok

Új árvízvédelmi rendszer megvalósítása a Tisza belső városi szakaszán a fokozott biztonság mellett a környezet alakítására is megtermékenyítő hatással lehet: megújulhat a Múzeum előtti tér, a Várkert, a Stefánia, a Vízibástya.

A partfal-rekonstrukció katasztrófához vezethet.

A hullámtér városi szakasza az aljnövényzet kiirtásával, tereprendezéssel különböző rekreációs funkciókat kaphat, idegenforgalmi és lakossági egészségmegőrző programoknak adhat helyet, miközben az árhullámok gyorsabb levonulását is szolgálja.

késése

árvízi

A hullámtér használhatóvá tételének és/vagy folyamatos karbantartásának elmaradása veszélyezteti a „Fő-utca” koncepció megvalósulását.

Az üdülőterületek közművesítésének elmaradása, a szlömösödött, elhanyagolt épületek továbbélése fizikai és esztétikai környezetszennyezéssel, az üdülőterület értéktelenedésével jár.

A hullámtérben az állandó jellegű (szilárd) építési technológiával épült magánüdülők hosszú távú megmaradásával számolva, már rövid távon meg kell szüntetni a kerítéseket, terepszinti beépítéseket, a szennyvíz épületenkénti szikkasztásos elhelyezését. Kulturált környezet e nélkül nem alakulhat ki.

100

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents