INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2008

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 2008. június Aktualizálva: 2009. szeptember

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.)

A FEJEZET TARTALMA

6.1. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MEHANIZMUSAI ............................. 3 6.1.1. A településközi együttműködés fórumai ......................................... 3 6.1.2. Településközi együttműködések ..................................................... 6 6.1.3. Feladatmegosztás; együttműködés a vonzáskörzet, a kistérség településeivel ........................................................................................ 10 6.1.4. Útiterv „Agglomerációs fejlesztési terv” elkészítéséhez ................ 10 6.2 NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ...................................12 6.2.1 Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet ................... 12 6.2.2. Befektetés ösztönzés .................................................................... 12 6.2.3 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység ................ 14 6.3. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV ............................................................ 18 6.4 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK MONITORINGJA ..... 28 6.5. A VÁROSFEJLESZTÉS SZERVEZETI HÁTTERE .............................. 41 6.5.1. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere ............................ 41 6.5.2. Az Integrált Fejlesztési Stratégia megvalósítását biztosító szervezet .............................................................................................................. 42

2


6.1. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MEHANIZMUSAI 6.1.1. A településközi együttműködés fórumai A településközi koordináció a térségben már intézményesült formákkal rendelkezik: 1. A kistérségi koordináló szerepkört 2004 közepe óta a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása látja el. A kistérség 2 városának és 10 községének egyeztető fórumaként feladatai: szervezeti keretet biztosítani a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének, a társult települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítása, valamint önkormányzati feladatok közös ellátása, az önkormányzati feladat- és közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítása, szervezése, működtetése, fejlesztése, (térségi feladatellátás), a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése, térségfejlesztés (területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása, programozási és tervezési tevékenység) A többcélú társuláson belül – a jogszabályi felhatalmazás alapján – 2004. november 10. napján megalakult a Kistérségi Fejlesztési Tanács, melynek tagjai a munkaadók-, a munkavállalók képviselői és a civil szervezetek delegált tagjai. 2004. szeptember 1-el a kistérség minden településének egyenlő mértékű részvételével megalakult a Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Kht., mely a fenti szervezeteknek ellátja a munkaszervezeti feladatait. A helyi gazdaságok fejlesztésében, a munkahelyteremtésben, a lakosság életkörülményeinek javításában segédkezik, ellátja a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása munkaszervezeti feladatait.

3


A Szegedi Többcélú Társulás szervezeti felépítése A társulási megállapodás szerint az önkormányzatok együttműködése az alábbi feladatok ellátására irányul: -

Közoktatás Szociális alapszolgáltatás Gyermekjóléti szak- és alapellátás Egészségügyi feladatok Belső ellenőrzési tevékenység Környezet- és természetvédelem Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás Szennyvíztisztítás és –elhelyezés Turisztika Foglalkoztatás Területfejlesztés 4


A jogszabály által adott lehetőség mellett, a többcélú társulás létrehozásának célja: - közszolgáltatások magasabb színvonalon történő, hatékonyabb ellátása - kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítése, - normatív, kiegészítő normatív támogatások igénybe vételének lehetősége megteremtése, - továbbá pályázatokon való kistérségi szintű részvétel koordinálása. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása feladatainak ellátása érdekében folyamatos és rendszeres kapcsolatot tart fenn a Többcélú Társulásban, valamint a Területfejlesztési Társulásban résztvevő helyi önkormányzatokkal, az érdekelt társadalmi szervezetekkel, a régióban működő szakmai szervezetekkel. Feladatellátásának jellemzői: A Társulás feladatainak ellátását önállóan gazdálkodó intézményein keresztül biztosítja a csatlakozó településeken, az intézmények által ellátott feladatok a következők: - Közoktatási feladatellátás, mely az általános iskolák, óvodák, középiskolák működési feladatainak ellátását jelenti. - Közoktatási szakszolgálati feladatellátás, amely a logopédia, gyógytestnevelés, nevelési tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadó, fejlesztő felkészítés feladatainak ellátását foglalja magába. - Szociális intézményi feladatok ellátása, a hajléktalanok átmeneti szállásának működtetését jelenti. - Szociális alapszolgáltatási feladatok ellátása, a szociális étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, fogyatékos és demens személyek nappali intézményének és nappali melegedő működtetését jelenti. - Gyermekjóléti alapellátási feladatok a gyermekjóléti szolgálat működtetését biztosítja. - Belső ellenőrzési feladatok ellátása. A Társulás alapvető feladatai közé tartoznak a következők: - szervezeti keretet biztosítson a települési önkormányzatok kapcsolat és együttműködési rendszerében - a társult településeken összehangolt fejlesztés közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítása, valamin az önkormányzati feladatok közös ellátása - az önkormányzati feladat és közszolgáltatási rendszer közös illetve térségi rendszerének kialakítása, szervezése, működtetése, fejlesztése, térségi feladatellátása - egyes ágazati feladatok közös szervezése ellátása ágazati feladatellátás - a feladatellátás feltétel és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése - térségfejlesztés, területfejlesztés és település fejlesztés összehangolása, programozási és tervezési tevékenység. A 2007. évben bekövetkezett feladat változások: A Társulás 2007. január 1-től a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ és a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Központ önállóan gazdálkodó intézményein keresztül biztosítja szociális feladatellátását. A szakszolgálati feladatellátása munkaszervezetében történt, majd 2007. július 1-től a gyógytestnevelés kivételével átkerült a Közoktatási Intézményhez. A Társulás feladatellátása évközben jelentősen bővült a Közoktatási Intézmény megalakulásával, amely közoktatási és szakszolgálati feladatok ellátását 2007. július 1-től biztosítja. 5


2. Szeged és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás tagjai a Szegedi kistérség települései, továbbá Bordány, Forráskút és Üllés. A társulás székhelye Szeged, elnöke Dr. Botka László Szeged város polgármestere. Minden település több szolgáltatást vesz igénybe Szeged városától és a közvetlen szomszédság is több fejlesztési cél összehangolását teszi szükségessé. 3. A kistérség települései között ágazati, szakmai feladatok gazdaságosabb ellátása érdekében megállapodások és társulási formák is kialakulnak. A Tisza-Maros Szög Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 1999 októberében alakult Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza és Deszk községek tagságával, újszentiváni székhellyel. A társulásnak együttműködő tagja még a szőregi városrész, amely a Szegedi Önkormányzathoz tartozik. Rövidesen közösen működtetik az ivóvíz- és szennyvízhálózati rendszerüket, valamint további együttműködési formák kialakítását tervezik az oktatási ágazatban, az egészségügyben, a szociális ágazatban, valamint az informatikai rendszer kiépítésében. Mindegyik szervezetben jelentős projektmenedzsment tudás halmozódott fel ahhoz, hogy nemcsak az érintett települések, hanem az egész agglomerálódó térség fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják.

6.1.2. Településközi együttműködések Érdekegyezőség esetén megvalósuló együttműködések során mutatkozik meg a közös fellépésekben rejlő többleterő, segítségével mind Szeged, mind a környező települések a közös érdekek és értékek mentén történő fejlődés mozgatóivá válnak. Ezt jól igazolják az alább felsorolt, példaértékű akciók. • Az INTERREG 3A program keretében Szeged-Szabadka együttműködése (Vadaspark – Palicsi Állatkert), illetve magyar szerb együttműködés a Gyálai HoltTisza rehabilátációjának tervezésében (Szeged - Magyarkanizsa – Zenta). • A közelmúltban öltött alakot Szeged együttműködése Makóval az M43-as és az újszegedi vasútvonal megmaradásáért. Utóbbiban Makó és Szeged mellett a vonal menti települések is hallatták hangjukat. • Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. november hónapban döntött arról, hogy 2007. január 1-től a szociális alapellátást – az összes működő formáit – feladatellátási szerződéssel a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának adja át. Hasonló döntést hozott Zsombó, Dóc majd Domaszék és Szatymaz önkormányzata is. Ezzel a döntéssel a szociális alapellátás összehangoltabban és magasabb szakmai színvonalon tud megvalósulni a Szegeden működő szakmai, módszertani szervek közreműködésével. Mindezeken túl a feladatellátás költséghatékonyabb lett a magasabb összegű állami támogatás mellett. • Szeged város és a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása között 2007-től kezdődően hatékony és eredményes együttműködés jött létre a közoktatás területén is, ezzel is segítve a környező települések „kisiskoláinak” életben maradását, az ellátás szakmai színvonalának garantálását. Együttműködési megállapodás keretében kerül ellátásra a szakszolgálati ellátás és a szakmai szolgáltatás, továbbá egységes, kistérségi fenntartású iskola jött létre szegedi általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény és gimnázium fenntartói jogának átadásával. • Szeged város az „1000 mester Integrált Szakképzési Központ” (TISZK) létrehozására pályázatot nyújtott be, amelynek célja a szakképzés struktúrájának korszerűsítése, a piac igényeinek megfelelő, korszerű oktatási rendszerű szakmák oktatása a Dél-alföldön. Ezen cél elérése négy másik önkormányzattal

6


együttműködve, sőt az önkormányzatok közötti koordinációval valósítható meg. Együttműködő partnereink: Hódmezővásárhely, Orosháza, Mórahalom és a Csongrád Megyei Önkormányzat. A pályázat jelenleg elbírálás alatt van. • Kulturális területen a „Pécs Európa Kulturális fővárosa 2010” programsorozat keretében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt partnerként szerepel. • A Szegedi Önkormányzat Városüzemeltetési Iroda által koordinált együttműködés a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás. A társulásban résztvevő Szeged Önkormányzata és a régióhoz tartozó további Önkormányzatok a 2002. márciusában létrejött Konzorciumi szerződésben foglaltak szerint megállapodtak az EU által támogatott regionális hulladékgazdálkodási együttműködésben. A 33 tag-önkormányzat a Szegedi, Kisteleki, Mórahalmi kistérségek összes, a Makói néhány és Bács megye 2 települése közül kerülnek ki. • A Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda Egészségügyi és Intézményi Osztályának szárnyai alatt fut 2002 óta a Szegedi Szociális Igazgatási Mintahely program. Szeged feladata, hogy évente meghatározott rendszerességgel, vagy szükség szerint szakmai napot szervez a Csongrád megyei települések polgármesteri hivatalaiban dolgozó szociális, gyermekvédelmi szakemberek, ügyintézők számára, ahol sor kerül a jogszabályváltozások megtárgyalására, tapasztalatcserére, egymás szociális intézményeinek megismerésére, az egyes települések sikereinek, gondjainak bemutatására. Ezek a találkozók a kisebb települések számára különösen nagy jelentőséggel bíró szakmai fórumok, többször hangot adtak annak, hogy a napi munkájuk során felmerült kérdésekre rendszeresen itt kapnak választ. • 2007. január 01. napjától - az 571/2006. (XII. 08.) Kgy. sz. határozat alapján - a Humán Szolgáltató Központ valamennyi ellátási formával (szociális alapszolgáltatások, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások és a gyermekjóléti alapellátások) a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásába kerül át. A Társulás illetékessége Szegedre és a környező 11 településre terjed ki. A továbbiakban ezen ellátásokat a Társulás biztosítja Szeged város területén. • 2007. július 10-én Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Csongrád Megyei Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött egyrészt a speciális gyermekotthoni, másrészt a fogyatékos személyek bentlakásos intézményi ellátására. A speciális gyermekotthoni megállapodás tagjai a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága szervezeti keretein belül működő Hódmezővásárhely, Béla cigány u. 17. szám alatti Leány Speciális Otthon és a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthon. A fogyatékos személyek bentlakásos intézményi ellátására kötött megállapodás tagjai a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő Aranysziget Otthon Kisréti Otthon és a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában lévő Dr. Waltner Károly Otthon. A Szeged, mint regionális, megyei központ és megyei jogú város által ellátott feladatok és szerepek rendszere, a környező települések közötti együttműködés az ott élő polgárok valós igényeire épülve a közös érdekek és értékek mentén fejlődik. A városok közti együttműködés problémáinak gyökere az, hogy az intézményrendszer a régióközpontban koncentrálódik, és ez valós foglalkoztatási, fejlesztési és presztízsgondokat okozhat más városok, megyeszékhelyek számára. Figyelembe véve

7


a modern közlekedési viszonyok és az információs társadalom által biztosított lehetőségeket, ez nem lehet valós probléma. Reális elképzelés, hogy egy-egy régió városai (és nem kizárólag megyeszékhelyei), jól kihasználva adottságaikat, sajátosságaikat és lehetőségeiket, osztozzanak a régióban ellátandó funkciókon, illetve az ezeket teljesítő intézményrendszeren. Fejlesztési igények Az agglomeráció egységes fejlődése érdekében elengedhetetlen a közös fellépés, problémakezelés, közös projektek, programok kialakítása, amely feladatokban Szeged vezető szerepet tölthet és tölt is be. Komoly lehetőségek rejlenek Szeged és a környező települések fejlesztési igényeinek összehangolásában, ezért törekedni kell e területen az együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázására. Csongrád megye kistérségeinek pályázati forrásai 2004-2006

100%

5,3 1,4 7,7

1,1 7,0 8,8

2,3 80%

10,7

6,7 2,5

9,7

27,9 16,7

5,5

10,4

Szentesi 11,9

16,5 10,4 0,0

60%

Mórahalomi

21,4

Kisteleki 25,9

%

10,7

Makói

40% 72,5 65,7

Hódmezővásárhelyi

61,7 23,4 42,0

20%

Szegedi

14,1 0% HEFOP

GVOP

KIOP

ROP

AVOP

Operatív programok

Forrás: www.nfu.hu adatai alapján

A Dél-alföldi ROP konstrukciói közül főként a Turisztikai vonzerők fejlesztése, illetve a fogadóképesség javítása volt a legnépszerűbb. Városi területek rehabilitációjára Szeged mellett Szentes nyert jelentősebb forrásokat. A GVOP nagyobb érdeklődést kiváltó KKV-kat érintő támogatási konstrukciói mellett jelen témában fontosabb a K+F és innováció témákban nyertes pályázatok közt elsöprő a szegedi elsőség. Hódmezővásárhely emelkedett ki, Csongrád és Mórahalom pedig 1-1 projekttel szerepelt. A HEFOP-os konstrukciókban csak Szeged városa 2,3-szor annyi forráshoz jutott, mint a megye összes többi települése együttesen. Ennek 30%-át a munkanélküliség megelőzése és kezelése, 55%-át pedig a oktatás és képzés tartalmi, szerkezeti és infrastrukturális fejlesztése tett ki. Az összes OP alapján, kistérségi székhelyek nélkül összesített pályázati források egy főre vetített összege szerint a makói (1,62M), a mórahalmi (0,57M) és a szentesi (0,56M) kistérségek is megelőzik a szegedit (0,39M), vagyis a szegedi kistérségi fejlesztések egyértelműen Szegeden összpontosulnak. Fontos megjegyezni azonban, hogy Szeged regionális központként vonzáskörzetével együtt életképes, a központ és vonzáskörzete közti együttműködés a közös érdekek és értékek mentén fejlődik. A két

8


kategória egymás nélkül nem értelmezhető, a megyei jogú város önmagában nem illeszthető be a területi rendszerbe. A tervezett fejlesztési elképzelések megvalósulása Szeged vonzáskörzetére is kedvező hatást gyakorol. A foglalkoztatás növekedésével a környező települések munkanélküli lakosai is kedvezőbb helyzetbe kerülnek, az önkormányzatok a betelepülők és foglalkoztatottak számának növekedésével többletbevételekre tesznek szert. Egyes közlekedési fejlesztések (pl. NYILT) megnövekedett forgalmat eredményeznek, de pozitív változásokat is hoznak gazdasági téren. Kijelenthető tehát, hogy jelen dokumentumban és Szeged Hosszútávú Fejlesztési Koncepciójában felsorolt fejlesztési elképzelések területi kölcsönhatása pozitív mérlegű, a hatások kiegészítik, felerősítik egymást, felesleges, párhuzamos kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. A város területén tervezett, illetve megvalósuló, nem az önkormányzat által kivitelezett beruházások: állam által tervezett, vagy jelenleg megvalósuló fejlesztések: o gyorsforgalmi útépítések M43, M47, nyugati elkerülő É-i szakasza o Rektori hivatal felújítása magánszereplők által tervezett, vagy jelenleg megvalósuló fejlesztések o KÉSZ irodaház a Gutenberg utcában o Interspar o Haffner fatelep területén irodaház és lakóépületek épülnek. o Buszport kiköltözése Kálvária sgt. és a Móravárosi krt. sarkára o Újszegedi fürdőkomplexum fejlesztés élményparkká bővítése a város közös beruházása a Hungest Hotellel, közös üzemeltetéssel. o Árkád üzletház az Első Magyar Kendergyár Zrt. területén o Volt kábelgyár területén lakóparkot terveznek o Városkapu projektek A város környékén tervezett beruházások állam által tervezett vagy jelenleg megvalósuló fejlesztés o M43-as Szeged-Makó közt és a hozzá tartozó Tisza-híd o 4302 j. összekötõ út Kübekháza és Klárafalva (12+500 - 20+709 kmsz.) közötti szakszának felújítása o 4415 j. összekötõ út Hódmezõvásárhely és Földeák (3+050 - 10+500 kmsz.) közötti szakaszának felújítása o 4521 j. összekötõ út 0+720 - 6+070 km szelvények (Szentes és Szegvár) közötti szakaszának felújítása o Hódmezővásárhelyen a Tornyai János kulturális városrehabilitációs program magán szereplők által tervezett vagy jelenleg megvalósuló fejlesztések o Újszentiván termálhotel más önkormányzat által tervezett vagy jelenleg megvalósuló fejlesztés o Mórahalom-Domaszék közös, komplex vízvisszatartási akcióprogramja a Nagyszéksós-tó vízrendszerében o Makó városa a Brunnen Hőtechnika Kft-vel közös céget alapított az egymilliárdos termálkút-beruházás megvalósítására

9


6.1.3. Feladatmegosztás; együttműködés vonzáskörzet, a kistérség településeivel

a

Szeged város vonzáskörzete – természetes módon a szerepkörök különböző fajtáiban más és más, így az egyértelműen nem határolható le. Kijelölhető azonban a legintenzívebb kapcsolatok összessége alapján az a vonzáskörzet, ahol az egymásra utaltság és a feladatmegosztás kézenfekvő. Ennek alapján a vonzáskörzet: a Kistérség települései, valamint Hódmezővásárhely megyei jogú város, Makó és Mórahalom. A Kistérségi társulási megállapodás szerint az önkormányzatok együttműködése az alábbi feladatok ellátására irányul: közoktatás, szociális alapszolgáltatás, gyermekjóléti szak- és alapellátás, egészségügyi feladatok, belső ellenőrzési tevékenység, környezet- és természetvédelem, hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás és –elhelyezés, turisztika, foglalkoztatás, területfejlesztés. Hosszú távon a Három Város (Szeged, Hódmezővásárhely, Makó) szoros együttműködését a közelség (30-30-30 km) és az együttesen közel negyedmilliós lakosságszám is indokolja. Hódmezővásárhelyen és Makón a hagyományos ipar jelentős, alacsonyabb szinten képzett munkaerőt foglalkoztat. A szegedi munkaerő kínálat felvevőhelye lehet mind a magasan, mind az alacsonyabb szinten képzett munkavállalók körének. A szegedi kereskedelem és szolgáltatóipar pedig a két város és a Kistérség munkavállalóit fogadja. Az egészségügy és a középfokú oktatás területén a feladatmegosztásnak a Három Város között ugyancsak van perspektívája. Az együttműködés kiemelt területe lehet az idegenforgalom összehangolása, egymás nevezetességeinek programba iktatása, a Kistérség településein lassan alakuló falusi turizmus városi támogatása. Szeged és Makó között a Maros folyón rendszeresen közlekedő kishajó forgalom megszervezése egyedülálló természeti látványosságot, eladható idegenforgalmi értéket teremthet. Szeged és Hódmezővásárhely között a képzőművészet területén is adottak az egymást segítő – kiegészítő lehetőségek. (Alföldi Galéria, Kortárs Művészetek Háza). A Három Város közúti kapcsolata várhatóan már középtávon megfelelő színvonalú lesz: megvalósul a 47-es út még hiányzó szakaszainak 2x2 sávos kiépítése, az M43-as autópálya átadását követően felújításra kerül a 43-as út Szeged – Makó közötti szakasza és a Makó – Hódmezővásárhely közötti út. Kedvezően alakuló gazdasági fejlődés esetén a Három Város közötti elővárosi gyorsvasúti kapcsolatnak is adott az alépítménye. A vasút tiszai átvezetése Szegeden a vasúti „körforgalmat” is megteremtheti.

6.1.4. Útiterv „Agglomerációs fejlesztési terv” elkészítéséhez - Szeged koordinálásában az agglomerációs körzet pontos lehatárolása adatgyűjtés és helyzetelemzés alapján, figyelembe véve az elfogadás előtt álló OTrTben „együttervezendő térség”-ként megjelölt településegyüttes összetételét. - Kapcsolatfelvétel, rendelkezésre álló ágazati és településfejlesztési dokumentumok összegyűjtése - Munkacsoport létrehozása, működési modell kidolgozása, feladatok és felelősségi körök leosztása területi és ágazati szinten, partnerségi kör és kommunikáció kidolgozása és működtetése

10


- SWOT - Koncepció készítés a főbb fejlesztési irányok meghatározásával - Stratégiai terv készítése ágazati és területi szinten meghatározva a prioritásokat - SWOT, koncepció és stratégia társadalmasítása településenként, visszacsatolás a dokumentumokba. - Agglomerációs fejlesztési terv testületi elfogadása településenként. - Utánkövetés, időszakos felülvizsgálatok

11


6.2 NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 6.2.1 Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet A fejlesztési célok elérését alapjaiban befolyásolja a helyi önkormányzat fejlesztői tudatossága és a fejlesztéseket támogató szabályozási gyakorlata. A megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a jelentősebb fejlesztéseket nem csak az állami/Uniós források lehívása hanem (és legfőképpen) a magántőke befektetései kapcsán. Jelen stratégia sikeres megvalósításához ezért elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Kölcsönös előnyök esetén célszerű lehet a PPP konstrukciók alkalmazása, ami biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát.

6.2.2. Befektetés ösztönzés Szeged olyan vonzó befektetői környezetet képes felmutatni, amely alapján nem csak Budapesttel, hanem más fővárosokkal és vidéki településekkel is állja a versenyt. A siker kulcsa az infrastruktúra korszerűsítésén felül a nyelvi és a szakmai képzés fejlesztése. A város egyablakos ügyintézéssel várja a befektetőket. A közeljövőben irodaházak kialakítására alkalmas ingatlanok létesülnek, mely ingatlanok helyet adhatnak "shared service" centereknek, amelyek 1000-es nagyságrendű foglalkoztatás alapjait teremtik meg. A városban a már jelenleg is működő szolgáltató központok bővítik kapacitásukat, és mindamellett új callcenterek letelepedése várható Szegeden. A város helyi iparűzési adóról szóló - többször módosított - rendelete igen széleskörű adókedvezményi rendszert fogalmaz meg. 2007-ben 299 millió forint adókedvezményt állapítottak meg, ennyi maradhatott a vállalkozásoknál. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség 2005. januárjától él, lényege, hogy a vállalkozó, aki az előző évhez képest növeli létszámát, minden egyes új foglalkoztatott után egymillió forinttal csökkentheti adóalapját. Számítások szerint e mentesség mintegy 66 millió forint tehercsökkenést eredményez a Szegeden adót fizetőknek. A helyi adótörvény lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára adómentes adóalap összegének meghatározására. Szegeden az egymillió forint adóalapot meg nem haladó vállalkozóknak nem kell helyi iparűzési adót fizetni.

12


Szegeden a barnamezős és egyéb beruházások megvalósítását elősegíti az Önkormányzat a szabályozási tervek szükséges korrekciójával, amennyiben a tervezett beruházás a város szándékaival összhangban van. Amennyiben a Fejlesztési koncepcióhoz illeszkedő tervek kerülnek bemutatásra, a SZÉSZ szükség szerint alakítható. Eszerint például az 5-ös főút mellett régi gazdasági területek élednek újjá, ahol a város közlekedési, infrastrukturális átalakításokkal, felújításokkal nyújt segítséget. Típusai az aktív és a proaktív befektetés ösztönzés, melyek fontosabb, részben hiányzó szegedi feladatai a következők: Aktív befektetés-ösztönzés • A már említett szolgáltatási egyablak működtetése leegyszerűsíti és megkönnyíti a külföldi befektetők tájékozódását a befektetési lehetőségeket, befektetési hátteret illetően, • befektetői kérdésekre választ adó, többnyelvű interaktív honlap elkészítése, folyamatos töltése, frissítése: a Szeged Pólus Kht. és az ITD Hungary Zrt. által üzemeltetett több nyelvű honlapok ezt megfelelően ellátják. • Befektetés-ösztönzést támogató adattárak létrehozása: a szolgáltató központok adattárai elláthatják ezt a feladatot, amelyhez a hatékony együttműködés ugyancsak nélkülözhetetlen. • A világban már működő, hasonló együttműködés feltérképezése, tapasztalatcsere, partnerkapcsolatok kiépítése a tudástranszfer megvalósulása érdekében, valamint az ott gyűjtött tapasztalatok hasznosítása. Proaktív befektetés-ösztönzés eszköztárát a város az IVS és az akcióterületi tervekben szereplő fejlesztések kapcsán átdolgozva erősíteni fogja a következő gondolatok mentén • A befektetés-ösztönzési projekt célja a Szeged Biopolisz Pólus befektetés-ösztönzési eszköz-, információ- és humánerőforrás rendszerének koncentrálása, optimalizálása és az intézményi/önkormányzati/vállalkozói együttműködések hatékonyságának növelése. Kiindulási alap a meglévő adottságok, tárolt információk, adatok felhasználása, a közreműködő intézmények és azok hálózatának megléte, tapasztalata és folyamatos működése. • Angol-magyar nyelvű elektronikus projekt-adatbázis készítése, folyamatos fenntartása, bővítése és aktualizálása, mely egyik alapja a kiajánlásnak. • A „termékek” piacképességének vizsgálata, felkészítés a piacra-jutásban, piackutatások (termék marketing). • Befektetés-szempontú marketing eszközök létrehozása, marketing csatornák és kapcsolatrendszerek aktivizálása. • A termék és régiómarketing eszközeinek nemzetközi hálózatba való bekapcsolása (ITDH külpiaci hálózata, kamarák partnerszervezetei, DKMT, megyék és városok külügyi kapcsolatai, kül- és belföldi tanácsadó és ingatlanfejlesztő cégek), promóciós eszközök használata. • szegedi vállalkozások újrabefektetési igényeinek feltérképezése, majd bekapcsolása a proaktív és aktív tevékenységi rendszerekbe. Főbb helyi vonatkozású befektetői szempontok szerinti értékelés: A város politikai és gazdasági szempontból stabil, a polgármester kiterjedt politikai és intézményi kapcsolatrendszereivel nagyban segíti befektetések és a város fejlődését. Célirányos fejlesztések valósulnak meg a város koncepcióinak megfelelően. Szeged rendelkezik Gazdaságfejlesztési Programmal.

13


A helyi piacnak a versenytársak és a piacra jutás szempontjából van jelentősége. A szegedi vásárlóerő a bevásárlóközpontok befektetői megítélése szerint elég erős további egységek fenntartásához is, a piac tehát bízik a vásárlóerő fejlődésében. Fontos kérdés, milyen keretfeltételeket teremt az üzleti vállalkozások működéséhez egy település. A város által biztosított üzleti környezetet a helyi adók és az Építési Szabályzat rugalmassága kapcsán részben bemutattuk, emellett azonban jelentős számú banki és pénzügyi szolgáltató, szolgáltató központ, ipari park, logisztikai és innovációs központ nyújt támogatást a vállalkozások számára. A város 100 %-os tulajdonában álló Szegedi Pólus Kht. látja el a befektetés ösztönzési feladatokat 2005 vége óta. A város infrastrukturális ellátottsága korábban bemutatásra került. Kiemelendő azonban a közművesített ipari parkok nagy száma. A Csongrád megyei ipari parkok közül 5 Szegeden található, a megyében pedig további 9. Munkaerő-ellátottság szempontjából Szeged a környező települések munkavállalóinak vonzási központjaként előnyös helyzetben van. A megye alkalmazottainak majd fele itt dolgozik, az ingázás igen magas. A legmagasabban kvalifikált munkaerő mellett az alacsonyan képzett betanított munkások is jelen vannak, azonban a műszaki vonalon szakemberhiány van. Szeged alsó-, közép- és felsőfokú oktatási-képzési tevékenysége révén kiemelkedő oktatási központ, továbbá a munkaerő képzése is alátámasztott. A letelepedés költsége is fontos tényező a befektetőknek, amelyet a város adókedvezményekkel és az előző fejezetben kifejtettekkel támogat. A Pólus Kht. akár irodakereséssel is segíti a betelepülni szándékozó cégeket. Végül a befektetők szubjektív tényezőket is számításba vesznek. Ilyenek a kulturális, élhetőségi jellemzői egy városnak, melyeket Szeged humán, közösségi és közlekedési, távközlési funkcióellátottságának köszönhetően, számos szolgáltatásával maximálisan kielégít.

6.2.3 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység A település fejlesztési céljainak elérését nagyban segítheti olyan tudatos, következetes és hatékony marketing-kommunikációs tevékenység, amely akár magát a várost, akár az egyes fejlesztési elképzeléseket képes a tervezett célközönség felé „eladni”. Szeged városmarketinget ellátó szervezetei a város tulajdonában álló Pólus Kht, illetve a turisztikai marketinget folytató Tourinform iroda. A városról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a Fejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. Az elmondottak fényében Szeged erős kulturális programkínálata és kiterjedt testvérvárosi kapcsolatrendszere segítségével ígéretes marketingtevékenységet folytat. A városi honlap folyamatosan frissülő marketingjellegű tevékenységét kiadványok és egyéb direkt reklámok formájában erősíteni szükséges.

14


A város által összegyűjtött információk jelentősége mindig a döntés-előkészítésnél jelentkezik, s az információknak a marketing kérdések megválaszolását is kell szolgálniuk. A városi gyakorlat tovább erősítendő, a települési információk három fő terület elemzését kell, hogy segítsék: • a település versenyképességi tényezőinek elemzése, megítélése (érték audit) • a célcsoportok jellemzőinek, elvárásainak meghatározása, a releváns piacszegmentációs alapok meghatározása (imázs audit) • a versenytárs területek meghatározása, összehasonlító elemzése (tevékenység audit) Különösképpen az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni:

Célcsoport Belső lakossági célcsoport (a településen élők) Külső lakossági célcsoport (a településen kívül élők) Belső gazdasági célcsoport Külső gazdasági célcsoport

Célok, feladatok, ellátó szerv elégedettség fokozása, támogatottság szerzése Fő feladat: bevonás, meggyőzés Szerv: Szeged M.J. Város Önkormányzata turisztikai látogatások ösztönzése, szimpátia megszerzése Fő feladat: tájékoztatás, meggyőzés Szerv: Tourinform elégedettség fokozása, támogatottság szerzése Fő feladat: megnyerés Szerv: Szeged Pólus Kht. betelepülés ösztönzése, befektetések vonzása Fő feladat: tájékoztatás, meggyőzés Szerv: Szeged Pólus Kht.

A települési kommunikáció és a „termék” értékesítés nem választható külön, minthogy a termék sem egyértelműen definiált. A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Szeged (el)ismertségét. Következésképp ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Erősíteni kell a köztudatban, valamint a potenciális befektetők és betelepülők tudatában Szeged vonatkozásában a „tervezhető jövő” és a „megbízható partner” fogalmát. Piacbefolyásoló eszközök • elektronikus reklámozás: internetes oldalak naprakész, strukturált információkkal, televíziós műsorok (4 helyi televízió társaság), közvetítések (Városi TV Szeged: Közgyűlés közvetítések és tematikus programok,...), rádiók (5 helyi rádió társaság) • közterületi reklámozás: programok-, műsorok hirdetései, középületek felületei, közterületek, fejlesztési területek információs táblái

15


•

direkt reklámozás: levél, telefon útján történő megkeresések (pl.: 2008 Az építkezések éve kiadvány, éves turisztikai kiadványok a Tourinformmal együttműködve, 2008-ban 9 nyelven, 20.000 példányban) • újságok: 2 db napilap, 9 db hetilap, 9 db kéthetilap, 12 db periodika Ezen eszközök által a kapcsolat a piaccal biztosított, mégis ezek használata segíthet a megszólítás, együttműködés javításában. A várost a közérdekű adatok közzétételére az alábbi jogszabályok is kötelezik: • 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról • 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról • 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Szeged arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. • • •

Nem pénzügyi Kiadások: támogatás együttműködési készség önkéntes feladatvállalás

• • •

Bevételek elégedettség érdekeltség támogatottság

A marketing alapvető a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. Továbbá a lakók számára is növekszik az elérhető szolgáltatások köre. A látogatók másutt megtermelt pénzeszközöket költenek el a területen, és ezáltal hasznot jelentenek a település magángazdálkodóinak és részben ezek által részben pedig közvetlenül a településnek. Mindezeken túl az elégedetten távozó látogatók más területekre, pl. a befektetőkre is pozitív hatással vannak. A város kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a város lakóinak identitását, hozzájárul városi 16


büszkeségük fejlesztéséhez – egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként visszamérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a módszertani kézikönyvnek megfelelően az IVS két-három évente felülvizsgálatra kerüljön. Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat- és területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása. Az IVS célja, hogy adott területek fizikai megújítása mellett megvalósuljon az érintett közösségek erőforrásainak fejlesztése és adott területeken működő vállalkozások bevonása is. Ezért törekedni kell a fejlesztésekhez kapcsolódó helyi partnerségek kialakítására, a közösségek és gazdasági szereplők bevonására. Ezt fórumok, információs és tájékoztatási intézkedések, marketing akciók segítik elő. Az akcióterületeken végrehajtott funkcióbővítő vagy szociális városrehabilitáció során alkalmazni kell a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” és az „Arculati kézikönyv”- ben foglalt követelményeket.

17


6.3. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV Az önkormányzati ingatlanvagyon Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2006. december 31-i ingatlankataszter alapján 8.753 db rendezett tulajdonú ingatlant tulajdonol, a rendezetlen tulajdonú ingatlanok száma 9. Az önkormányzati ingatlanvagyon könyv szerinti értéke 254 milliárd, becsült értéke 304 milliárd forint. 7659 ingatlan belterületen helyezkedik el, a belterületi ingatlanállomány becsült értéke 287 milliárd forint. Az 1099 külterületi ingatlan becsült értéke 17 milliárd forint. Az önkormányzat vagyonával – így az ingatlanvagyonnal – való gazdálkodás általános kereteit a „25/2003 (VI. 27.) Kgy. rendelet Szeged Megyei Jogú Város vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól”1 (továbbiakban „Vagyonrendelet”) határozza meg. A Vagyonrendelet definiálja a forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképes vagyontárgyakat: 3. § /1/ Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll. 4.§ /1/ A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon, vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. /2/ Forgalomképtelen vagyon: a) helyi közutak és műtárgyaik, b) terek és parkok, c) vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, d) levéltári anyagok, tervtári terv- és iratanyagok, továbbá e) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy közgyűlési rendelet annak nyilvánít. /3/ Korlátozottan forgalomképes vagyon: f) műemléki védettségű ingatlanok, g) a muzeális értékek és gyűjtemények, h) a közművek, közművek védőterületei – vízművek és hozzájuk tartozó védőterületek, szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védőterületek -, i) a védett természeti területek és emlékek, j) a köztemetők, k) a Felső-Tiszapart 35. Sporttelep (hrsz.: 10005) és a Temesvári körúti Sporttelep (hrsz.: 1661 és 1662) kivételével a sportpályák és sportcélú építmények, l) helyi közforgalmú pályák és vasúti tartozékai, m) a Szeged Belterület 2 és a Szeged Belterület 23 helyrajzi számú ingatlanok kivételével a strandok és egyéb üdülési célú építmények (ideértve az állat-, és növénykerteket), n) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények (hulladéklerakók, -válogatók), o) az önkormányzati intézményekre rábízott ingó- és ingatlan vagyon, p) a közfeladatot ellátó kizárólagos és többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági, illetve nonprofit gazdasági társaságokban lévő önkormányzati részesedések továbbá a vagyonkezelési szerződéssel a vagyonkezelő részére vagyonkezelésbe átadott vagyon, a hasznosítás céljából részükre átadott, illetve a használatukban, üzemeltetésükben lévő önkormányzati vagyon, kivéve a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott vagyontárgyakat, q) az önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a közfeladatot ellátó szervezet részére üzemeltetésbe, illetve használatba átadott önkormányzati ingó- és ingatlan vagyon r) önkormányzati tulajdonú középületek, s) önkormányzati alapítású közalapítványok használatába adott vagyon, t) az erdők, u) a repülőtér, továbbá v) mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy közgyűlési rendelet annak nyilvánít. 5.§ Forgalomképes vagyon mindaz, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

1

Ez a rendelet nem terjed ki a lakásokra és lakáscélú ingatlanokra, azok értékesítését és bérbeadását külön rendeletek szabályozzák.

18


Az önkormányzati ingatlanok több, mint fele (4689 ingatlan, 139 milliárd forint becsült értékben) forgalomképtelen, további 3954 ingatlan (160 milliárd forint értékben) korlátozottan forgalomképes minősítésű. A fennmaradó 115 forgalomképes ingatlan becsült értéke 4,6 milliárd forint. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok összesen 2.578 hektárnyi területen helyezkednek el, ennek több, mint fele (1.393 hektár) beépítetlen terület. 2007. december 31-én az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok főbb jellemzői Ingatlan típus Ingatlan Földrészletek Ingatlan Ingatlan száma (db) területe könyv szerinti becsült értéke (Ha) bruttó értéke (millió Ft) (millió Ft) Összes ingatlan Belterületi ingatlan Külterületi ingatlan

8.753

2.578

254.446

304.609

7.659

1.579

239.214

286.991

1.099

966

14.949

17.271

Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes

4.689

1.862

139.129

139.578

3954

682

110.428

160.068

115

0,7

4.605

4.615

2.800

1.393

67.349

67.485

Beépített terület 2.981 1.153 Műemléki védettségű 131 45 Természetvédelmi terület 24 50 Településen kívül fekvő 62 58 Forrás: Ingatlankataszter, 2007. december 31.

167.952

214.989

35.655

46.921

4.473

4.511

390

2.207

Forgalomképes Beépítetlen terület

Az önkormányzat 416 hektár zöldterületet tulajdonol (védett természeti területek nélkül), ebből 284 hektár gondozott. A beépítetlen területek közül 20 hektár termőföld besorolású, lakóépülettel 52 hektár építhető be, 71 hektár egyéb építési telkek besorolású. A beépítetlen területek főbb adatai Ingatlan típus Ingatlan száma (db)

Termőföld

44

Földrészletek területe (Ha) 20

Ingatlan könyv szerinti bruttó értéke (millió Ft)

Ingatlan becsült értéke (millió Ft)

724

733

19


Lakóépülettel beépíthető Egyéb építési telek Művelés alól kivett

52

8

449

449

71

10

1.177

1.210

201

79

3.442

3.445

Összesen 368 119 Forrás: Ingatlankataszter, 2007. december 31.

5.794

5.839

Az önkormányzati vagyongazdálkodás jogszabályi keretei és elvei: Az önkormányzat vagyonnal – így az ingatlanvagyonnal – való gazdálkodásának legfontosabb szempontjait a Vagyonrendelet 11. §-a határozza meg: 11.§ /1/ A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése. /2/ A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. /3/ Vagyontárgy, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére, illetve vállalkozásból való kivonására csak gazdasági-műszaki elemzés alapján kerülhet sor. /4/ Nem önkormányzati feladatellátást célzó vállalkozásban, vagy más tevékenységben csak olyan önkormányzati vagyontárgyakkal lehet részt venni, melyek hiánya az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyezteti.

Ezzel összhangban az önkormányzat az ingatlanvagyonnal való gazdálkodására vonatkozóan az alábbi elveket fogalmazza meg: Az önkormányzat: - gondoskodik a tulajdonában lévő ingatlanok állagának megóvásáról, az ingatlanvagyon értékének megőrzéséről és növeléséről; - ingatlanjait költséghatékony módon működteti, üzemelteti és használja; - ingatlanvagyonát tudatosan hasznosítja közigazgatási, városi és más funkciók minőségi és mennyiségi fejlesztésére; - az ingatlanok által generált – egyszeri, időszaki vagy folyamatos – bevételeket tudatosan és tervszerűen hasznosítja az integrált Fejlesztési stratégiában megfogalmazott célok elérésének elősegítésére. Az ingatlanvagyonnal való gazdálkodás, az ingatlanok hasznosítása és elidegenítése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlója rendelkezik. A Vagyonrendelet értelmében: 14. §

/1/ A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítás a közgyűlés hatásköre. A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vagyonkezelésbe nem adható, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete. /2/ A forgalomképtelen vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintő hasznosítása, és megterhelése tárgyában az /1/ bekezdésben foglaltaktól eltérő módon, a 17/A. §-a szerinti tulajdonosi jogok gyakorlója dönt:

20


16. §

/1/ A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlóját a vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlása esetén a vagyontárgy piaci értéke határozza meg (…)

17/A.§ Korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonnal való rendelkezésről (…) /1/ 10 millió Ft értékhatárig a polgármester /2/ 10-50 millió Ft vagyonértékig a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság (VTLB) és a Pénzügyi Bizottság (PB) előzetes véleményének kikérését követően a polgármester /3/ 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.

Az önkormányzati ingatlangazdálkodás céljai: Forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok esetében: az ingatlanállomány költséghatékony és funkcionális működtetése, üzemeltetése; az ingatlanállomány tudatos és költséghatékony módon történő felhasználása a városi közszolgáltatási funkciók és kötelezettségek ellátásához o az épületállomány fenntartása és fejlesztése a jogszabályi előírásoknak megfelelő működés és a mindenkori felhasználói igények kielégítése érdekében; o a közművagyon fenntartása és fejlesztése annak érdekében, hogy az elvárt minőségben és a jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelően legyen képes működni; o kulturális, rekreációs, sport és egyéb célú létesítmények, valamint közterületek fejlesztése, hogy azok funkcióikat az elvárások szerint, javuló minőségben legyenek képesek ellátni; o köztéri műalkotások és műemlékek állagának megőrzése; Forgalomképes ingatlanok esetében: a forgalomképes ingatlanok értékének megőrzése, növelése; az ingatlanállomány tudatos és költséghatékony felhasználása a városi funkciók ellátásához, bővítéséhez; Az önkormányzati módja:

ingatlanvagyon

hasznosításának,

fejlesztésének

Forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes épületállományt az önkormányzat feladatainak ellátásához kapcsolódóan hasznosítja. E feladatok ellátásra való alkalmasság biztosításához szükséges fejlesztési feladatok – beruházási értéktől függően - a tulajdonosi jogkör gyakorlói és az ingatlanokat hasznosító, üzemeltető szervezetek együttműködésében kerülnek megvalósításra, forrásukat az önkormányzat költségvetése és/vagy külső források biztosítják. Az állagmegóvási, pótlási munkálatok költségeinek fedezetét a város éves költségvetése, illetve – szerződésben szabályozott kötelezettségvállalás mellett – a hasznosítást végző szervezetek költségvetése biztosítja.

21


Az önkormányzati közművagyon, továbbá a közterületek és létesítmények kezelése, állagmegóvása és fejlesztése az azokat kezelő szervezetek feladata, amelyet a tulajdonosi jogok gyakorlójával egyeztetett módon végeznek. Az önkormányzati ingatlangazdálkodás elveivel összhangban a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes ingatlanállomány hasznosítására és fejlesztésére vonatkozó döntések előtt meg kell vizsgálni azok hasznosításának alternatív lehetőségeit, a hasznosításra, fejlesztésre vonatkozó döntések meghozatalakor a költséghatékonyságot érvényre kell juttatni. Forgalomképes ingatlanok A önkormányzati bevételek jelentős részben forgalomképes ingatlanok hasznosításából származnak, ezen ingatlanok egyszeri (pl: eladás), eseti (pl: rendezvény szervezése), vagy folyamatos (pl: bérleti díj) bevételeket generálnak. A forgalomképes ingatlanok hasznosítására vonatkozó döntéseket megelőzően meg kell vizsgálni hasznosítási lehetőségeit és az egyes hasznosítási formákhoz kapcsolódó bevételtermelő képességet és kiadásokat. A hasznosításra vonatkozó döntéseket ezen alternatívák ismeretében kell meghozni. Az akcióterületeken megvalósuló fejlesztések és azok hatásai az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra Mars téri akcióterület Az akcióterület a Belvárosban található, a fejlesztések a Mars tér, a Gutenberg és a Kölcsey utcákra koncentrálódnak, az akcióterület ezért a Mars teret, a Gutenberg és Kölcsey utcákat, valamint ezen területeket határoló utcákat foglalja magában. Határai: • Mars teret körülvevő Mérey, Boros József és Bakay Nándor utcák, • majd a Londoni körúton áthaladva a Gutenberg utcától északra a Hajnóczy utca, délre a Gogol utca, • majd a Tisza Lajos körúton átnyúlva a Tisza Lajos körút, a Kígyó utca, a Kárász utca és a Somogyi utca által körülhatárolt Kölcsey utca tömbjei csatlakoznak hozzá. Az akcióterületen az önkormányzat funkcióbővítő városrehabilitációt kíván megvalósítani, a Mars téri akcióterület megújításának célja a belváros funkcióellátottságának javítása, illetve a városi környezet minőségének és élhetőségének javítása. Az akcióterületi fejlesztések keretében: • megújul a Mars téri piac (az őstermelők számára „asztalokon történő” árusítási lehetőségeket biztosító új, modern és egységes fedett csarnok épül, a korábban asztalos árusításnak helyet adó területeken pedig parkoló kerül kialakításra), illetve megvalósul a környező utcák forgalomszabályozása és 3 modern, jelzőlámpás forgalmi csomópont kerül kialakításra; • a barnamezős kendergyári területen bevásárló központ kerül kialakításra, a lebontandó csarnoképületek védett homlokzati elemeinek visszaidézésével, megújításra kerülnek a Kölcsey utca közterei (díszburkolat, zöldfelületek, kialakításával, utcabútorok kihelyezésével, az autós forgalom megszűntetésével) hogy azok a Kárász utca és Klauzál tér nemrégiben megújított környezetéhez illeszkedő arculatot kapjanak, biztosítva a turisztikai

22


•

•

szempontból különös jelentőségű belső városmag kiterjesztését és egységesítését; megújításra, átalakításra kerül a Reök-palota előtti, háromszög alakú tér, hogy az a jövőben szabadtéri rendezvények alkalmas helyszíne lehessen, ezért a díszburkolat kialakítása mellett utcabútorok kerülnek kihelyezésre, zöldfelület kerül kialakításra; a kereskedelmi funkciókban jelentős mértékben fejlődő Mars teret és a belső városi kereskedelmi és turisztikai szempontból egyaránt frekventált részeket összekötő Gutenberg utca közterei megújításra kerülnek, ezzel biztosítva a terület integrálását a város kereskedelmi és turisztikai vérkeringésébe, valamint - a Gutenberg utcai volt Kossuth Zsuzsanna Gimnázium épületének átalakításával és bővítésével – a tervek szerint egy „A” kategóriás irodaház jön létre, e fejlesztés segíti a lokális munkahely-ellátottság növekedését és a terület funkcióellátottságának bővítését;

Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések hatására megújulnak a közterek, jobb lehetőség adódik a turizmuson és a kiskereskedelmen alapuló gazdasági potenciál kihasználására. Az ingatlan-beruházások következményeként a szolgáltató iparág megerősödése várható. A fejlesztés hatása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra Az akcióterületen 420 lakás és 227 nem lakáscélú, üzleti hasznosítású ingatlan van az önkormányzat tulajdonában. A lakások jellemzőit az alábbi táblázat segít áttekinteni. Önkormányzati tulajdonú lakások áttekintése Lakás jellege Lakások Átlagos szobaszám száma alapterület szerint (db) (négyzetméter) 1 szoba 131 31,0 1,5-2 szoba 196 59,9 2,5-3 szoba 64 100,2 3 szoba felett 29 158,3

Az üzleti hasznosítású ingatlanok között üzlethelyiségek, raktárak (161 db) és irodai jellegű (27 db) ingatlanok, továbbá műhely (12 db) és állandó garázs (20 db) funkcióban hasznosított helyiségek vannak, ezen felül 7 helyiség „egyéb” besorolású. Az üzletek céljára hasznosított helyiségek alapterülete 8 és 326 négyzetméter között szóródik, az irodák 13 és 558 négyzetméter közötti alapterülettel rendelkeznek, de alapvetően a 100 négyzetméter körüli irodaméret a jellemző. A közterületek felújításával, illetve a fejlesztések eredményeként a kereskedelem és a turizmus területén jelentkező fellendülésből adódóan az akcióterületen mind az üzleti hasznosítású helyiségek, mind a lakások értéke nő. Az akcióterületi fejlesztések így – közvetett értéknövelő hatásaikon keresztül – pozitívan hatnak az önkormányzati ingatlanvagyon felértékelődésére, a befektetett források egy része a vagyonnövekedésben térül meg. Az üzlethelyiségeket az önkormányzat tartósan saját tulajdonban kívánja tartani, számítva arra, hogy a kereskedelem intenzitásának növekedése és a funkcióbővülésből eredő hasznosítási potenciálok szélesedése a bérleti jogai felértékelődését és azok forgási sebességének növekedését eredményezheti, ezzel pótlólagos bevételeket teremtve az önkormányzat számára.

23


Összhangban az önkormányzat lakásértékesítési törekvéseivel, könnyebben eladhatóvá válnak e területen az önkormányzati tulajdonú lakások. Jelentős ingatlanhasznosítási potenciált rejt magában a teljes egészében önkormányzati tulajdonú lakóházak (9 ház, közel 150 lakás) értékesítési célú hasznosítása. Mind a piaci árusítási és vásárlási feltételek javítása, mind az egykori kendergyár területén megvalósuló bevásárlóközpont fejlesztés a fejlesztendő területekről könnyen elérhető funkciók bővülését eredményezi, egyben a Mars tér és a belső kereskedelmi egységek közötti vevőforgalom intenzifikálódását vetíti előre. E forgalom számára kínálhat gyalogos közlekedési alternatívát a fejlesztendő Gutenberg utca, a gyalogosforgalom növekedése pedig ott újabb kiskereskedelmi és szolgáltató funkciók megtelepedését vonja maga után. Erre erősít rá az itt épülő új irodaház is. Mindez a környező ingatlanok felértékelődéséhez, egyesek további funkcióváltásaihoz vezethet. Odessza lakótelep akcióterület Az akcióterületként kijelölt Odessza lakótelep a Torontál tér - Székely sor - Temesvári körút, - vasútvonal - Alsókikötő sor által határolt területen helyezkedik el. Az Odessza lakótelep a város legrégebben épült lakótelepe, ahol mind a lakóházak, mind a közterületek felújítása szükséges. Az akcióterületen az önkormányzat szociális jellegű városrész-rehabilitációs célú projektet kíván megvalósítani, a rehabilitáció célja az élhetőbb, egészségesebb lakókörnyezet kialakítása. A projekt keretében megújulnak a lakótelep közterületei, megtörténik a rossz állapotú útburkolatok, járdák cseréje, új gyalogutak kerülnek kiépítésre, felújításra kerül az elhasználódott utcabútorzat és a közterületeken található sportlétesítmények („aszfalt pályák”, vagy „dühöngők”). Egyes utcákban forgalomcsillapítás történik, ezek többnyire díszburkolatot is kapnak. A területen négy, jelenlegi szabványoknak megfelelő játszótér kerül kialakításra, a többi, jelenleg balesetveszélyes egység helyét zöldterület veszi át. Az egészséges környezet érdekében kiváltásra kerülnek a pollen allergiát okozó nyárfák. A zsúfoltság új parkoló építésével, a régiek felújításával megszűnik. Környezetbarát módon megújul a lakótelepet ellátó közösségi fűtési rendszer, a lakótelep mindegyik házába új, egyedi fogyasztás mérését biztosító hőközpont kerül. A víziközmű rekonstrukciója során egyes utcákban megvalósul az elöregedett vezetékek cseréje. A fejlesztés magában foglalja az akcióterületen elhelyezkedő, önkormányzati tulajdonú ingatlanokban működő közintézmények külső akadálymentesítését. A fejlesztés hatása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra Odessza lakótelepen 318 önkormányzati tulajdonú lakás mellett több közoktatási intézmény (1 bölcsőde, 2 általános iskola) és egészségügyi intézmény (ifjúsági drog centrum, házi- és szakorvosi rendelőintézet, gyermekkórház), valamint sportuszoda és sportcsarnok is található. 318 önkormányzati tulajdonú lakás mellett 20 önkormányzati tulajdonú, nem lakás célra hasznosított helyiség van, közülük 10 üzlethelyiség, 2 iroda, 2 raktár, 4 garázs, 2 egyéb hasznosítású.

24


A környezet megújítása, a lakhatóbb tér kialakítása, illetve az energiatakarékosabb üzemeltetés nyomán szükségszerűen adódó alacsonyabb fenntartási költségek megnövelik a területen található ingatlanok – így az önkormányzati tulajdonú lakások – értékét. A megújult közterületek élhető környezete lehetővé és üzletileg is megtérülővé teszi bizonyos komfortnövelő kereskedelmi funkciók – pl: fagylaltárusítás – megjelenését, a városrész életének élénkülése az üzletek forgalmának csekély növekedését eredményezheti.

Roosevelt tér – Stefánia – Tisza-part akcióterület Az akcióterület a Roosevelt teret és a Móra parkot foglalja magában, határai délen a Roosevelt tér, nyugaton a Stefánia és a Dózsa György utca, északon a Tisza Lajos körút, keleten a Tisza. Az akcióterületen az önkormányzat funkcióbővítő városrehabilitációt kíván megvalósítani, a fejlesztés célja egyrészt a leromlott és az árvízvédelmet már nem kellő módon biztosító védmű megújítása, másrészt a terület funkcióbővítése kulturális és szolgáltató jelleget és színvonalat egyaránt erősítő fejlesztésekkel. Az akcióterületen az új védmű kialakításához kapcsolódó munkálatokkal párhuzamosan megújításra kerül a Móra park, feltárásra és kulturális-turisztikai célokat szolgáló módon rehabilitációra kerülnek az egykori vár megmaradt részei. Megújul a múzeum előtti szökőkút és a tér, valamint a Roosevelt tér zöldfelületei. Szolgáltató funkciók megtelepedését elősegítő módon kerül átalakításra a rakparti lépcső, valamint a rakparti út és a folyó közötti területek. Funkcionalitást biztosító módon megújításra kerül a vízibástya A fejlesztés hatása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra Az akcióterületen összesen 103 lakás van az önkormányzat tulajdonában, ezeknek több, mint fele a Roosevelt tér 10-11 szám alatt (59 db, 23 és 67 négyzetméter közötti alapterületű lakás) található, két, 100 négyzetméter feletti alapterületű irodahelyiséggel együtt. Jelentős továbbá a Dózsa György utca 9. szám alatti ingatlan, itt 18 nagyobb (főként 60 és 90 négyzetméter közötti) alapterületű lakás mellett egy 22 négyzetméteres iroda és egy 21 négyzetméteres raktár hasznosítású ingatlantulajdonnal rendelkezik a város. Az akcióterület északi részén helyezkedik el egy gimnázium és egy szakközépiskola, továbbá önkormányzati tulajdont képez a teljes Móra park, a Stefánia, valamint a Roosevelt tér is. Ezek fényében a tervezett terület-rehabilitáció – a közterület állapotának javításán és a város árvízvédelmi biztonságának fejlődésén túl – bizonyosan hozzájárul az önkormányzati tulajdonú lakások és üzlethelyiségek értékének növekedéshez. A megújítandó közterületek (Móra park, múzeum előtti területek, rakpart) kiemelt jelentőséggel bírnak a város kulturális és közösségi életében, a vár feltárása és a lépcső, valamint a rakpart rehabilitációja tovább növeli a terület értékét mind kulturális, mind turisztikai szempontból. A fejlesztés által lehetővé tett (főként szolgáltatási jellegű) funkció-bővülés tovább növelheti a terület turisztikai értékét és ebből adódóan – a város és az ott működő magán szolgáltató egységek bevételeit is.

25


Tarján II. lakótelep akcióterület Az akcióterület a József Attila sugárút – Budapesti körút – Szilléri sugárút – Debreceni utca által határolt lakótelep-rész. Az akcióterületen az önkormányzat szociális céllal városrehabilitációs fejlesztést kíván megvalósítani, a rehabilitáció célja az élhetőbb lakókörnyezet kialakítása. Az akcióterületen megvalósuló fejlesztés a Tarján lakótelep I. ütemének területein már korábban megvalósult rehabilitáció folytatása, eredményeként a teljes lakótelep rehabilitálásra kerül. A projekt keretében megújulnak a lakótelep közterületei, megtörténik a rossz állapotú útburkolatok, járdák cseréje, új gyalogutak kerülnek kiépítésre, felújításra kerül az elhasználódott utcabútorzat és a közterületeken található sportlétesítmények („aszfalt pályák”, vagy „dühöngők”). A területen három, jelenlegi szabványoknak megfelelő játszótér kerül kialakításra, a többi, jelenleg balesetveszélyes egység helyét zöldterület veszi át. Ügyelve arra, hogy ne csökkenjenek a rendelkezésre álló zöldfelületek, jelenleg is burkolt területek átgondolt átalakításával új parkolók létesíthetők, a régiek felújításra kerülnek. A lakótelep mindegyik házába új, egyedi fogyasztás mérését biztosító hőközpont kerül. A víziközmű rekonstrukciója során a Retek utcában – annak burkolatjavításával párhozamosan – kicserélésre kerülnek az elöregedett vezetékek. A fejlesztés magában foglalja az akcióterületen elhelyezkedő, önkormányzati tulajdonú ingatlanokban működő közintézmények külső akadálymentesítését. A fejlesztéseket „szoft” programelemek (pl: közösségfejlesztés) egészítik ki. A fejlesztés hatása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra Az akcióterületen összesen 187 önkormányzati tulajdonú lakás van, egy – szociális bérlakásokat magában foglaló ház – teljes egészében önkormányzati tulajdont képez. A József Attila sugárúton az önkormányzat egy üzlethelyiséget és egy pavilont, valamint különböző helyeken összesen 9 garázs és 1 műhely célra hasznosított tulajdonol. A házak közötti közterek és utcák mind az önkormányzat tulajdonában vannak. Az akcióterületen az önkormányzat 4 óvodát, 3 bölcsődét, 2 általános iskolát és 1 középiskolát működtet, önkormányzati tulajdonú épületekben. A közelmúltban felszámolt Gyevi temető beépítetlen területei magántulajdont képeznek, az ingatlan hasznosítása még nem eldöntött. Az akcióterületeken megvalósuló fejlesztések eredményeként javul a lakótelep közterületeinek minősége, ami pozitívan hat a városrész élhetőségére. Ennek eredményeként felértékelődnek az akcióterület fejlesztései által érintett területeken elhelyezkedő lakások, továbbá az élhető környezetet erősítő, új szolgáltató funkciók megjelenése várható Biopolisz park akcióterület Az akcióterületet keleten a Tisza-part és a Boszorkánysziget, északon a Tiszapartot a Markovits utcával összekötő gondolati határvonal, nyugaton a Semmelweis utca – Bánomkert utca – Indóház tér – Gőz utca – Bem utca vonala, délen a Máglya sor határolja. Az akcióterületen az önkormányzat funkcióváltó rehabilitációt kíván megvalósítani, amelynek célja, hogy teret biztosítson az orvostudományi és biotechnológiai vonatkozású kutatás-fejlesztés, innováció és termelés számára. A

26


fejlesztés célja egy, a város központjához közel eső olyan terület kialakítása, amelyen egymás közvetlen közelségében működik klinika, egyetemi kutatóintézet, magántőkére alapozottan működő kutató-fejlesztő tevékenység és ezekhez kapcsolódó gyártás, egészségipari tevékenység. E cél elérése érdekében jelenleg alacsony funkciójú területeken a kutatás-fejlesztés és a tudásalapú termelés számára vonzó kutatói és ipari hasznosításra egyaránt alkalmas terület kerül kialakításra a kapcsolódó közmű és más közszolgáltatások alapjainak megteremtésével. A fejlesztési projekt keretében ezért a kutató tevékenységhez és ipari termeléshez illeszkedő közmű kerül kiépítésre a jövőbeli üzemek és kutatóegységek számára. Az akcióterületi fejlesztés ezért alapvetően a magántőkére alapozott befektetéseknek kíván megfelelő terepet teremteni a terület fejlesztésével, funkcióváltást előkészítő rehabilitációjával. Az akcióterületen halad át a tervezett déli híd, amely összeköttetést biztosít egyrészt a Tisza két partján elhelyezkedő, de összefüggő tudásalapú innovációs- és termelő funkcióknak helyt adó fejlesztési területeknek, másrészt hozzájárul az elővárosi és távolsági közlekedés feltételeinek javulásához és a város szűkös közlekedési csatornái (azon belül főként a jelenlegi hidak) tehermentesítéséhez. A fejlesztés hatása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra A fejlesztés célja, hogy kiaknázhatóvá tegye a klinikai tömbhöz is kapcsolódó, valamint jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, városközponthoz közeli terület tudásalapú gazdasági tevékenység céljára történő hasznosítását. Az akcióterületen, illetve környékén nincs jelentős mennyiségű és értékű önkormányzati tulajdonú épület, ingatlan, így az akcióterületi önkormányzati ingatlanállományra gyakorolt várható hatás nem jelentős. De nem is ez a fejlesztés hátterében álló fő motiváció, hanem az, hogy az akcióterületi fejlesztés eredményeként olyan új gazdasági funkciójú városi terület alakulhasson ki, amely jó minőségű munkahelyeket, munkalehetőségeket teremt a városon belül, továbbá az ott zajló gazdasági tevékenység eredményeként a város számára közvetlen és jelentős adóbevételek teremtődjenek.

27


6.4 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK MONITORINGJA A monitoring célja, hogy folyamatos, időszerű és hiteles képet nyújtson a Fejlesztési tevékenységek eredményeiről és a stratégia megvalósításának előrehaladásáról. A monitoring rendszerszerűen folytatott tevékenység, amely rendszeres időközönként, meghatározott célcsoportok számára biztosít strukturált információkat. A monitoring elsődleges célcsoportja a stratégia megvalósításáért felelős döntéshozók (Közgyűlés, polgármester), illetve a stratégia megvalósítását koordináló menedzsment (városfejlesztésért felelős alpolgármester, Fejlesztési Iroda, Fejlesztési társaság vezetője). A monitoring rendszer által szolgáltatott információk másodlagos célközönségét a stratégia tevékenységeinek és azok eredményeinek érintettjei (steakholderek) képezik (pl: fejlesztés által érintett területek lakói, a város gazdasági szereplői, a város lakossága, vagy a források folyósításáért és felhasználásáért felelős Fejlesztési Ügynökség). A monitoring tevékenység akkor tölti be funkcióját, ha jól meghatározott, egyértelműen definiált az egyes célcsoportok számára biztosítandó információk köre és a monitoring tevékenység célcsoportja(i) érdekeltek az információk előállításában. Elengedhetetlen, hogy a monitoring rendszer elemei pontosan meghatározott és gyűjthető adatokra épülő indikátorok legyenek, amelyekhez kiépült adatgyűjtési rendszer szolgáltatja az időszerű és megbízható információkat. Ezen adatok előállítása és az érdekeltek számára történő megismertetése a stratégia végrehajtásáért felelős menedzsment feladata és felelőssége. Az akcióterületi tervek és az integrált Fejlesztési stratégia megvalósításának előrehaladását láttató monitoring mutatók rendszerszerű gyűjtéséért a Fejlesztési Iroda felelős, az Iroda e feladat ellátására statisztikai ismeretekkel és monitoring-módszertani tudással rendelkező munkatársat alkalmaz. Az akcióterületi tervek előrehaladásáról a Fejlesztési társaság – szerződésben meghatározott rendszer és struktúra szerint – negyedévente jelentést készít a Fejlesztési Iroda számára. Szeged Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiájának végrehajtásáról, előrehaladásáról és eredményeiről az IVS végrehajtásáért felelős menedzsment (Fejlesztési Iroda, városfejlesztésért felelős alpolgármester és a polgármester) évente beszámol a város Közgyűlésének, amely értékeli és elfogadja a beszámolót. Ezt a Közgyűlés éves munkatervébe föl kell venni. A beszámoló az alábbiakat tartalmazza: • Az átfogó célok, a tematikus célok és a városrész-szintű célok indikátorai (stratégia elfogadásakor érvényes bázisérték, a beszámoló időszakában aktuális érték, a stratégiában megfogalmazott célérték, valamint az előző Közgyűlés által elfogadott beszámolóban közölt értékhez képest történt elmozdulás); • a stratégia megvalósításához rendelt források felhasználása (a stratégia megvalósításának kezdete óta, valamint az előző Közgyűlés által elfogadott beszámoló óta megvalósult forrásfelhasználás); • a stratégia keretein belül megvalósuló projektek (cél, tevékenység, költségvetés, előrehaladás); 28


• •

a stratégiához közvetlenül nem kapcsolódó projektek bemutatása (kiemelve azoknak a stratégiában megfogalmazott célok elérésére gyakorolt vélelmezett vagy tényleges pozitív/negatív hatásait); a stratégia keretei között és ahhoz közvetlenül nem kapcsolódó projektek keretében megvalósult fejlesztések és azok eredményeinek hatása a városrészszintű és tematikus célokra.

A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó cél, valamint a tematikus célok és a városrészi célok mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. Az indikátorrendszer egységes keretben prezentálja az IVS átfogó, tematikus és városrész-szinten megfogalmazott céljai, valamint az akcióterületekhez rendelt céljai tekintetében mérhető előrehaladást. Alább táblázatban mutatjuk be az IVS átfogó, tematikus és városrész-szinten megfogalmazott céljainak indikátorait, továbbá az egyes akcióterületekhez rendelt indikátorokat, megjelölve azok adatainak forrásait és adatgyűjtési gyakoriságát.

29


Indikátorrendszer Cél

Indikátor neve

A város gazdasági teljesítménye

Átfogó cél: Szeged tartós térnyerése a formálódó új európai policentrikus városhálózatban, fenntartható módon minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára

A városban élők munkajövedelme Munkanélküliségi ráta

T1. A gazdaság élénkítése, befektetésösztönző városimázs kialakítása

A lakónépesség változása A lakosság elégedettsége K+F vállalkozások ösztönzése

1.1. Tudásintenzív ipar fejlesztése

K+F vállalkozások befektetett tőkéje Infrastrukturális fejlesztés

Indikátor definíciója Szegeden működő gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók éves nettó árbevételének 2007. évre diszkontált értéke (cél: növekedés) Szegeden élő foglalkoztatottak éves munkajövedelmének 2007. évre diszkontált értéke (cél: növekedés) A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva (cél: csökkenés) A város lakosságszámát korrigáljuk az országos %-os változással, ehhez viszonyítjuk a tényleges lakosszámot (cél: növekedés) Az időközönként mért lakossági elégedettség mértéke. Betelepült K+F vállalkozások száma Szegeden gazdasági tevékenységet folytató K+F vállalatok saját tőkéje (cél: növekedés) A tudásintenzív ipar fejlesztéséhez köthető infrastrukturális fejlesztések (cél: 10.000 m2 növekedés)

Vendégéjszakák száma

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (cél: növekedés)

Idegenforgalmi adó

A városhoz befolyt idegenforgalmi adó mértéke terület és éjszakák után

Mértékegység

Forrás

Adatgyűjtés gyakorisága

millió Ft

Polgármesteri Hivatal

Éves

millió Ft

APEH

Éves

%

KSH

Éves

%

KSH

Éves

%

Közvéleménykutatás

Éves

db


éves

millió Ft

APEH

Éves

m2


Éves

db

KSH

Éves

Millió Ft


Éves

1.2. Turizmusfejlesztés

30


Cél

Indikátor neve Szállodai kapacitásbővülés Irodakapacitás

1.3. Magasszintű üzleti szolgáltatások fejlesztése

Üzleti szolgáltatások jelenléte Logisztikai Szolgáltató központ fejlettségi szintje Közúti kapcsolatok Vasúti kapcsolatok száma és minősége

1.4. Külső elérhetőség javítása, logisztikai szolgáltatások bővítése

Hajóforgalom Autópálya, autóút kapcsolatok Repülőforgalom Iparban foglalkoztatottak száma

1.5. Hagyományos ipar fejlesztése

Ipari parkok betelepítettsége, infrastrukturális fejlettsége

Indikátor definíciója A 4-5 *-os szállodai férőhelyek számának változása. (cél: 500 férőhely növekedés) Bérelhető iroda, tárgyaló jellegű területek bővülése. (cél: 20.000 m2 növekedés) A magasszintű üzleti szolgáltatások: bankok, ügyvédi irodák, fordító irodák, call centerek, mérnöki irodák, stb. mennyisége a városban. Logisztikai szolgáltató központba betelepült vállalkozások száma (cél: 15 db növekedés) Elővárosi autóbusz-járatok száma, ebből ütemes menetrend szerint Szegedről kiinduló vasúti irányok száma; irányonként a megengedett jellemző pályasebesség (cél: növekedés, javulás) A Tiszai víziút szegedi szakaszának összesített hajóforgalma (cél: növekedés) Autópályán, autóúton kiinduló útirányok száma Szegedről (cél: növekedés) Repülőtér forgalmi adatai (cél: növekedés) A hagyományos ipari ágakban foglalkoztatott munkavállalók száma (cél: növekedés) Ipari parkokba betelepült vállalkozások száma, a park kihasználtsága

Mértékegység

Forrás


db

Tourinform

Éves

m2


Éves

db/10000 fő


Éves

db

Adatszolgáltatás a logisztikai központtól

éves

db/db db; km/h

KTI Reg. I. Polgármesteri Hivatal, MÁV

Éves

(bruttó reg. tonna)

Minisztérium

Éves

db


éves

db

SZKT

Éves

Fő

KSH

Éves

db, %

Adatszolgáltatás az egyes ipari parkoktól

éves

BRT

31


Cél

Indikátor neve GDP részesedés Árvízvédelmi munkák

2.1. Hatékony vízgazdálkodás

Belvízvédelmi munkák

Műemlék épületek funkcióbővítése

Műemléki védelem kiterjesztése

T2. Élhető városi környezet biztosítása

2.2. Épített környezet védelme

Közintézmények felújítása

Felújított panellakások száma 2.3. Hatékony és tiszta energiagazdálkodás

Alternatív energiaforrások használata

Elektromos közösségi közlekedés bővülése

Indikátor definíciója Az ipar, építőipar területén előállított GDP változása (cél: növekedés) A felújított árvízi védművek hossza (cél: 1500 m növekedés) A város területén belvíz által sújtott területek mérete (cél: csökkenés) Azon, korábban használaton kívüli műemléki épületek száma, melyek funkcióváltáson estek át (cél: 2 db növekedés) Azon műemléki, helyi védelem alá eső épületek száma, melyek 2008ban nem szerepeltek a védelmi listán. (cél: növekedés) A hőszigetelésen, fűtő/hűtőrendszer felújításon átesett közintézmények száma. (cél: 10 db növekedés) A Panelprogram keretében felújított panellakások száma (illetve az energiatakarékos módon felújított lakóépületek száma) (cél: 50 db lakóépületszám növekedés) Azt mutatja, milyen részt képviselnek a város energetikai ellátásában a megújuló energiaforrások (cél: 3% növekedés) A felújított és az újonnan üzembe helyezett közösségi közlekedési útszakaszok hossza. (cél: 10 km növekedés)

Mértékegység

Forrás


Millió Ft

KSH

Éves

m


Éves

m2


Éves

db


Éves

db

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Szegedi Regionális Irodája, Polgármesteri Hivatal

Éves

db


Éves

db


Éves

%


Éves

km

Szeged Pólus Fejlesztési Np. Kft.

Éves

32


Cél

Indikátor neve Gyalogos és vegyes forgalmú úthálózat

2.4. Belső elérhetőség, közlekedésminőség javítása

Kerékpározás részaránya Közösségi közlekedést igénybe vevők száma, részaránya Holtág-rehabilitáció Zöldterületrehabilitáció

2.5. Természeti környezet védelme

Véderdők növelése

T3. A helyi társadalom jó fizikai és mentális megteremtése

Ellátórendszer fejlesztése

Sport és rekreáció

3.1. Jó egészségi állapot elérése

Egészségtudatosság

Bűnesetek

Indikátor definíciója Szeged gyalogos- és vegyesforgalomra átalakított útszakaszainak hossza (cél: növekedés) A közlekedési munkamegosztásban a kerékpárosok részaránya A városi közösségi közlekedés által adott évben szállított utasok száma, részarányuk A Tisza és a Maros holtágainak rehabilitáción átesett szakaszainak hossza (cél: 4 km növekedés) A város zöldterületeinek rehabilitáción átesett területe (cél: 5.000 m2 növekedés) A véderdőként betelepített terület, és változása (cél: növekedés), a gyűrű teljessége A felújításon átesett, illetve új egészségügyi létesítmények száma (cél: 1 db növekedés) A sport- és rekreációs létesítmények befogadóképességének alakulása (cél: 600 fő növekedés) Az egészségtudatos életmód népszerűsítésére rendezett programok száma. (cél: növekedés) A nyilvántartott bűnesetek számának változása a megelőző év arányában. (cél: csökkenés)

Mértékegység

Forrás


km


Éves

%

Felmérés

Éves

fő, %

Közlekedési társaságok, felmérés

éves

km


Éves

m2

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kht

Éves

m2, %, %


Éves

db


Éves

Fő


Éves

db


Éves

%

Szeged Városi Rendőrkapitányság

Éves

33


Cél

Indikátor neve Bűnmegelőzés, közbiztonság

3.2. Szociális biztonság javítása

Szociális segélyben részesülők száma Az otthoni szociális gondozásban részesülők száma Intézményfejlesztés Pedagógusok szakmai továbbképzése

3.3. Oktatásfejlesztés

3.4. Közösségfejlesztés, kulturális szolgáltatások fejlesztése

Kompetenciaalapú oktatás elterjesztése Közösségi terek fejlesztése Közösségi szolgáltatások fejlesztése Kulturális infrastrukturális fejlesztés

Indikátor definíciója Bűnmegelőzési és közbiztonság témákban rendezett képzések, programok száma (cél: növekedés) Szegeden szociális segélyben részesülők száma (cél: csökkenés) Az otthoni szociális gondozásban részesülő idős korúak száma (cél: növekedés) A felújított oktatási létesítmények száma Szegeden. (cél: 10 db növekedés) A szegedi pedagógusok milyen arányban vettek részt továbbképzésen. (cél: növekedés) Kompetenciaalapú programcsomagokat legalább 3 kompetenciaterületen, legalább 4 évfolyamon bevezető oktatási intézmények tanulóinak száma A felújított közösségi terek mérete a város területén. (cél: 5000 m2) A Polgármesteri Hivatal által szervezett összes közösségi rendezvény száma A felújított, fejlesztett kulturális intézmények száma Cél: 2 db növekedés)

Mértékegység

Forrás


db


Éves

fő

KSH

Éves

fő

KSH

Éves

db


Éves

%


Éves

Fő


Éves

m2


Éves

Db


Éves

Db


Éves

34


Cél

Indikátor neve

Városrészek közötti diszparitási mutató

Indikátor definíciója

Mértékegység

Forrás


A városrészek között fennálló különbségek megállapítására vonatkozó komplex mutató az alábbi adatokból, városrészi szintű bontásban előállítva: Öregedési index Aktivitási ráta Komfortos lakások aránya Felsőfokú végzettségűek aránya a 21 évesnél idősebb népesség körében

Képzett érték

KSH, Polgármesteri Hivatal

10 évenként

%

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kht

Éves

%, nap/év

ATI_KTVF

Éves

%

Közvélemény-kutatás

Projekt végén

Db


Éves

Városrészi lakókörnyezeti különbségek csökkentése, sokfunkciós városrészek specifikumokkal Hulladékgazdálkodás

Horizontális célok

Környezettudatos településfejlesztés, fenntarthatóság

Levegőtisztaság Lakossági elégedettség

Esélyegyenlőség biztosítása

Esélyegyenlőségi szempontok érvényre jutása

A szelektíven gyűjtött hulladék arányának mértéke. (cél: növekedés) A határérték-túllépések mértéke, gyakorisága Az utólagos felmérés során mért lakossági elégedettség mértéke a hátrányos helyzetűek közt. Az esélyegyenlőség szempontjainak érvényese mellett felújított és újonnan épített létesítmények száma (cél: 20 db növekedés)

35


A továbbiakban az egyes akcióterületekre vonatkozó monitoring-táblázatok kerülnek bemutatásra. Akcióterület megnevezése Mars tér – Gutenberg utca – Kölcsey utca Biopolisz – Science Park

Tiszapart (Roosevelt tértől a Hajóállomásig a Tiszapart, Stefánia, Dózsa György utca által határolt terület)

Tarján lakótelep II. üteme (Budapesti körút - József Attila sugárút – Retek utca)

Odessza lakótelep (Alsó kikötősor – Torontál tér – Székely sor – Temesvári körút – vasútvonal)

Akcióterület tartalma Mars tér egykori Zsidónegyed közterületeinek rehabilitációja Barnamezős jelleggel útfeltárás és közműfejlesztés, valamint egyetemi inkubátorház és klinika létesítése Árvízvédelmi védmű felújítása, Stefánia (park) megemelése Alsó rakpart felújítása és revitalizációja, a Bástya rendbe hozása, Kas Szálló felújítása, Múzeum előtti szökőkút felújítása, Múzeum és Vár közötti kazamaták kibontása, felújítása Szociális városrehabilitáció – közösségi területek felújítása, kereskedelmi/ szolgáltató funkciók megtelepítése Szociális városrehabilitáció – közösségi területek felújítása, kereskedelmi/ szolgáltató funkciók megtelepítése

Akcióterületi célok A lakosság számára minőségi életkörülmények biztosítása Üzleti infrastruktúra fejlesztése, vállalkozások betelepülésének ösztönzése, K + F ösztönzése Városvédelem, árvízvédelem Új funkciók kialakítása: kereskedelmi/ szolgáltató egységek létesítése (pl. étterem) Új szolgáltató egységek kialakítása A szociális városrehabilitáció megvalósítása révén élhetőbb lakókörnyezet biztosítása, az életkörülmények javítása a lakosság körében A szociális városrehabilitáció megvalósítása révén élhetőbb lakókörnyezet biztosítása, az életkörülmények javítása a lakosság körében

36


Cél

Indikátor neve A fejlesztéssel érintett terület nagysága A fejlesztések által érintett lakosság létszáma

Mars tér Gutenberg és Kölcsey utca

A konstrukció által teremtett munkahelyek száma A fejlesztés nyomán elérhető köz- és profitorientált szolgáltatások száma A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Lakossági elégedettség

Biopolisz – Science Park

Indikátor definíciója Az akcióterületen megvalósított beruházások, rehabilitáció által érintett terület nagysága (cél: 32.000 m2 növekedés) Az akcióterületen megvalósított beruházások, rehabilitáció által érintett lakó népesség száma. (cél: 2.100 fő)

Mértékegység

Forrás

Adatgyűjtés gyakoriság a

m2

Kedvezményezett jelentés

Éves

fő

KSH, Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás, építési naplók

Éves

A megvalósult projektcélok által eredményezett új munkahelyek száma

db

A köz- és magáncélú beruházások eredményeként létrejött szolgáltatások száma.

db

Önkormányzat számítása

Éves

A felújított épületek, közterületek korszerű energetikai kivitelezése révén elért energiamegtakarítás mértéke.

GJ

Kedvezményezett jelentései

Éves

Az utólagos felmérés során mért lakossági elégedettség mértéke.

%

Közvéleménykutatá s

Projekt végén


Éves

Az akcióterületi közcélú fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházás volumene A fejlesztéssel érintett terület nagysága

A magánszféra által az akcióterületen beruházásokra fordított összeg (cél: 1,5 milliárd Ft)

Ft

Az akcióterületen megvalósított beruházások, rehabilitáció által érintett terület nagysága.

m2

A fejlesztések által érintett lakosság létszáma

Az akcióterületen megvalósított beruházások, rehabilitáció által érintett lakó népesség száma.

fő

A konstrukció által teremtett munkahelyek száma


db

Kedvezményezett jelentés KSH, Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás, építési naplók

Éves

Éves Éves

Éves

37


Cél

Mértékegység

Forrás



db


Éves


GJ


Éves

A lakosság elégedettsége

Az időközönként mért lakossági elégedettség mértéke.

%


Éves

Az akcióterületi közcélú fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházás volumene

A magánszféra által az akcióterületen beruházásokra fordított összeg.

Ft


Éves

A BIOPOLISZ-hoz kapcsolódóan megszerzett fejlesztési területek nagysága és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítettségének állapota – az MTA Szegedi Biológiai Központjának bővítése

ha

Adatszolgáltatás az egyes intézményektől

Éves

Az Orvoscentrumhoz betelepült innovatív vállalkozások száma (cél: növekedés)

db

Indikátor neve A fejlesztés nyomán elérhető köz- és profitorientált szolgáltatások száma A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás

BIOPOLIS fejlesztése

Tiszapart (Roosevelt tértől a Hajóállomásig a Tiszapart, Stefánia, Dózsa György utca által határolt terület)


K+F tevékenység ösztönzése A fejlesztéssel érintett terület nagysága

Kiemelt Gazdasági Övezetben (KGÖ) letelepült innovatív vállalkozások száma (cél: növekedés) Az akcióterületen megvalósított beruházások, rehabilitáció által érintett terület nagysága.

A fejlesztések által érintett lakosság létszáma

Az akcióterületen megvalósított beruházások, rehabilitáció által érintett lakó népesség száma.

fő

A konstrukció által teremtett munkahelyek száma


db

db m2

Adatszolgáltatás az egyes intézményektől Polgármesteri Hivatal Kedvezményezett jelentés KSH, Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás, építési naplók

Éves Éves Éves Éves

Éves

38


Cél

Mértékegység

Forrás



db


Éves


GJ


Éves

Lakossági elégedettség


%


Projekt végén

Az akcióterületi közcélú fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházás volumene

A magánszféra által az akcióterületen beruházásokra fordított összeg.

Ft


Éves

Db/km2


Éves

Indikátor neve A fejlesztés nyomán elérhető köz- és profitorientált szolgáltatások száma A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás

A támogatással felújított lakások száma

Tarján lakótelep II. üteme (Budapesti körút - József Attila sugárút – Retek utca)

A fejlesztések által érintett lakosság létszáma A rehabilitált városi terület nagysága A fejlesztés nyomán elérhető köz- és profitorientált szolgáltatások száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Lakossági elégedettség


A támogatással felújított lakások száma (illetve az energiatakarékos módon felújított lakóépületek száma) (cél: növekedés) Az akcióterületen megvalósított beruházások, rehabilitáció által érintett lakó népesség száma Az akcióterületen megvalósított beruházások, rehabilitáció által érintett terület nagysága

fő m2

KSH, Polgármesteri Hivatal IKV, Polgármesteri Hivatal

Éves Éves


db


Éves

Az akcióterületi beruházások megvalósulásában résztvevő lakosok száma

fő

Kedvezményezetti jelentés

Éves


GJ


Éves


%

Utólagos felmérés

Projekt végén

39


Cél

Indikátor neve A támogatással felújított lakások száma

Odessza lakótelep (Alsó kikötősor – Torontál tér – Székely sor – Temesvári körút – vasútvonal)

A fejlesztések által érintett lakosság létszáma A rehabilitált városi terület nagysága A fejlesztés nyomán elérhető köz- és profitorientált szolgáltatások száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás A lakosság elégedettsége

Indikátor definíciója A támogatással felújított lakások száma (illetve az energiatakarékos módon felújított lakóépületek száma) (cél: növekedés) Az akcióterületen megvalósított beruházások, rehabilitáció által érintett lakó népesség száma Az akcióterületen megvalósított beruházások, rehabilitáció által érintett terület nagysága

Mértékegység

Forrás


Db/km2


Éves

fő m2

KSH, Polgármesteri Hivatal IKV, Polgármesteri Hivatal

Éves Éves


db


Éves

Az akcióterületi beruházások megvalósulásában résztvevő lakosok száma

fő

Kedvezményezetti jelentés

Éves


GJ


Éves

Az időközönként mért lakossági elégedettség mértéke.

%


Éves

40


6.5. A VÁROSFEJLESZTÉS SZERVEZETI HÁTTERE 6.5.1. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere A városfejlesztés irányvonalainak kijelölése és a fejlesztési tevékenység kereteinek meghatározása Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének (továbbiakban: Közgyűlés) feladata. A Közgyűlés fogadja el többek között a Hosszútávú Fejlesztési Koncepciót, az Építési Szabályzatot és Szerkezeti Szabályozási Tervet, valamint az Integrált Fejlesztési Stratégiát. Az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 25/2003 (VI. 27.) Kgy. rendelet értelmében a Közgyűlés tulajdonosi jogokat gyakorol a város vagyona felett, továbbá kompetenciájába tartozik a város költségvetésének elfogadása, így közvetlen befolyást gyakorol az egyes fejlesztésekre, illetve átfogó fejlesztési programokra. A Fejlesztési feladatok átfogóan a Közgyűlés Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottságának (VTLB) kompetenciájában tartoznak, amely feladatát a VTLB az egyes szakterületeket felügyelő szakbizottságokkal, valamint a Pénzügyi Bizottsággal (PB) és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsággal egyeztetve valósítja meg. A Fejlesztési feladatok előkészítését és a fejlesztések koordinációját a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodája végzi, a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában együttműködik a városi funkciók szakterületeihez kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős más szakirodákkal és intézményeikkel. A városüzemeltetési feladatok ellátásában több szakosodott cég vesz részt (közszolgáltatási, üzemeltetési, vagy vagyongazdálkodási szerződések keretein belül), a Városüzemeltetési Iroda Cégfelügyeleti Csoportja koordinálja tevékenységüket és érvényesíti a tulajdonosi jogokat. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft a hulladékgazdálkodási, közterület-fenntartási feladatokat, továbbá a helyi közösségi közlekedéshez kapcsolódó jegyellenőri feladatokat látja el közszolgáltatási szerződés keretében. Az IKV Zrt fő profilja az önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérbeadása és hasznosítása, továbbá ingatlan-értékesítési feladatokat is ellát egyedi megbízások és szerződéses viszony keretében egyaránt. A Szegedi Közlekedési Kft a város villamos- és trolibusz-közlekedését biztosítja, továbbá üzemelteti a város repülőterét és a város parkolóit. A Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft a város tulajdonában lévő kis piacokat, valamint a Mars Tér és a Szent István tér piacait és a Nagybani Piacot üzemelteti. A Szegedi Fürdők Kft üzemelteti Sziksós fürdőt és az Anna fürdőt. Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft az Ifjúsági Házat, a Belvárosi mozit, továbbá a Partfürdőt üzemelteti. Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Nonprofit Kft szervezi a Szegedi Szabadtéri Játékokat, továbbá üzemelteti a Reök palotában működő kortárs művészeti központot, az újszegedi Kertmozit és szabadtéri színpadot. Szegedi Testamentum Kft kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében végzi a Belvárosi temető és a hozzá kapcsolódó területek üzemeltetését.

41


A Fejlesztési tevékenységek kidolgozásában és megvalósításában mind a fejlesztések által érintett önkormányzati intézmények, mind az önkormányzati feladatok ellátását támogató cégek és további szervezetek részt vesznek, közreműködnek. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia, illetve az általa összefogott ágazati stratégiák és az egyes, aktuális fejlesztési tevékenységek összhangjáért valamennyi szereplő szakmai és politikai felelősséggel tartozik.

6.5.2. Az Integrált Fejlesztési Stratégia megvalósítását biztosító szervezet Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 időszaki, városrehabilitációs célokra biztosított forrásainak felhasználására vonatkozó iránymutatások értelmében az Integrált Fejlesztési Stratégia megvalósításához az önkormányzat olyan, tisztán fejlesztési profilú fejlesztési társaságot működtet, amelynek fő tevékenysége komplex városrehabilitációs programok megvalósítása a stratégiában kijelölt akcióterületeken, érvényesítve a város hosszú távú gazdasági és társadalmi érdekeit. A Fejlesztési társaság működtetése azért indokolt, mert hatékony, rugalmas, átlátható, piaci szemléletű menedzsmentet biztosít a fejlesztési tevékenységhez; saját bevételekkel rendelkezik, továbbá célzottan és hatékonyan használja fel a fejlesztési forrásokat, így tehermentesítheti az önkormányzati költségvetést; olyan tervezési és kivitelezési koordinációt valósít meg, mely révén a város rehabilitációs tevékenységei összehangolhatók lesznek, finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik; a városfejlesztő társaság képes és alkalmas magántőke bevonására a fejlesztések megvalósításába, illetve azokhoz kapcsolódóan; alkalmas szervezet JESSICA konstrukciók keretében finanszírozott projektek megvalósítására; lehetővé teszi a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködését a városfejlesztésben és városrehabilitációban; lehetővé teszi a városfejlesztés és városrehabilitáció terheinek megosztását a közszféra és a magánszféra között; lehetővé teszi magántőke bevonását az önkormányzat irányításával és ellenőrzése mellett megvalósításra kerülő fejlesztési akciók végrehajtásának finanszírozásába; az önkormányzati, kormányzati és EU források pénzügyi szempontból hatékonyabb (nagyobb multiplikátor hatást biztosító), szakmai szempontból jobb koordinációval történő felhasználását teszi lehetővé a városfejlesztésben és városrehabilitációban. A városfejlesztő társaság olyan, 100%-os önkormányzati tulajdonú társaság, amely részt vesz a városfejlesztés stratégiai és operatív tervezésében, a stratégia megvalósításához kapcsolódó operatív feladatok kidolgozásában és lebonyolításában; a fejlesztési irányokkal összhangban befektetéseket ösztönöz, gazdasági fejlesztésekhez kapcsolódóan egyeztet, megállapodásokat és szerződéseket

42


készít elő a befektetőkkel, tevékenysége során integrálja a gazdaságfejlesztési elemeket; a fejlesztési célok megvalósítását elősegítő projekteket generál, készít elő és valósít meg; állami és magán finanszírozási forrásokat keres és szervez a fejlesztési tevékenységekhez, biztosítja a fejlesztések pénzügyi egyensúlyát, finanszírozhatóságát; előkészíti és menedzseli az integrált fejlesztési stratégia keretében megvalósuló városrehabilitációs kiemelt projekteket (akcióterületi terveket); önállóan, vagy partnerek bevonásával menedzseli és/vagy teljes mértékben megvalósítja az akcióterületi tervek fejlesztéseit; koordinálja a fejlesztések eredményeinek fenntartását, biztosítva azok fenntarthatóságát; a fejlesztési feladatok ellátása során együttműködik a városfejlesztés és – üzemeltetés érintett önkormányzati szervezeteivel és feladatellátásra szakosodott cégeivel; társadalmasítási és tájékoztatási feladatokat lát el a fejlesztési tevékenységhez és az egyes projektekhez kapcsolódóan; szervezi és generálja a fejlesztések megvalósítását segítő partnerségeket állami, piaci és civil szervezetekkel, biztosítja a fejlesztések érintettjeinek (többek között az érintett lakosságnak) a bevonását a fejlesztések előkészítésébe;

A Fejlesztési társaság létrehozásáról, működésének szabályairól és feladatellátásának főbb felelősségi- és hatásköreiről a Közgyűlés dönt. A Fejlesztési társaság létrehozásáról szóló közgyűlési rendelet szabályozza az önkormányzat tulajdonosi jogai gyakorlásának módját; az önkormányzat főbb jogosítványait és kötelezettségeit; a városfejlesztő társaság fontosabb jogosítványait és kötelezettségeit; a városfejlesztő társaság törzstőkéjét, valamint a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrás mértékét; a társaság vagyongyarapodásából származó nyereségének felhasználását; a fejlesztendő akcióterületeken történő ingatlangazdálkodás rendjét; a Fejlesztési társaság és az érintett területeken a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelős társasággal való együttműködés kereteit. A Fejlesztési társaság tevékenységét az önkormányzat felügyeli, aki a társaság feletti tulajdonosi jogokat is gyakorolja. A társaság a fejlesztési tevékenységet az önkormányzat és a társaság között a városrehabilitáció megvalósítására irányuló megbízás (szerződés) keretében végzi, a társaság feladatait, jogosítványait, kompetenciáit és kötelezettségeit ez – a Közgyűlés határozatával összhangban lévő – megállapodás szabályozza. A városfejlesztés, rehabilitáció irányait, priorizálását továbbra is a Közgyűlés, illetve a szakosodott önkormányzati bizottságok határozzák meg, ám a megvalósításhoz kapcsolódó feladatokat az arra szakosodott társaság végzi. A városfejlesztő társaság tevékenységét az önkormányzat Fejlesztési irodája koordinálja. Az iroda felel a fejlesztések stratégiai összhangjáért és irányáért, a településfejlesztési dokumentumokban és a szerkezeti tervben foglaltaknak való megfelelőségért, az iroda készíti a bizottsági, közgyűlési döntések előkészítéséhez szükséges szakmai anyagokat.

43


Szeged Megyei Jogú Város akcióterületein az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai által támogatott fejlesztések koordinálását és az akcióterületi tervek megvalósításának menedzsmentjét az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit korlátolt felelősségű társaság (mint fejlesztési társaság) látja el. A Fejlesztési társaság rendelkezik az akcióterületi tervek előkészítéséhez és megvalósításához szükséges szervezeti tudással, részt vesz más, a város fejlődése szempontból meghatározó projekt előkészítésében és menedzsmentjében. Ez különösen előnyös, hiszen több, egymással párhuzamosan előkészítésre kerülő és/vagy megvalósuló, a város fejlődését szervesen meghatározó projekt koordinációja ugyanazon szervezet keretei között zajlik, ezáltal biztosított, hogy a projektek koherensen illeszkedjenek a stratégiához és egymáshoz, azok tartalmát és ütemezését tekintve. Így biztosított, hogy a Fejlesztési társaság egyértelműen fejlesztési – és nem működtetési, üzemeltetési, vagy vagyongazdálkodási – profillal rendelkezik, a fejlesztések eredményes és hatékony megvalósításában érdekelt. A Fejlesztési társaság tevékenysége során együttműködik a fejlesztések által érintett ingatlanok kezelését végző vagyonkezelő társaság(okk)al. A Fejlesztési társaság tevékenységét nem profitorientált módon végzi, az akcióterületeken megvalósuló fejlesztési projektek megvalósításához kapcsolódó tevékenységéből származó bevételeket visszaforgatja az akcióterületi fejlesztésekbe. A Fejlesztési társaság feladatainak ellátásához partnereket és alvállalkozókat vonhat be. Az akcióterületi tervek megvalósulásáért – az azokhoz kapcsolódó fejlesztési (szakmai, pénzügyi és adminisztratív) feladatok elvégzéséért – a Fejlesztési társaság ügyvezető igazgatója felelős. A városfejlesztési társaság funkciót ellátó szervezet több, városfejlesztési relevanciájú projekt előkészítését és megvalósítását is végzi, így az ügyvezető igazgató felelőssége egyszerre ezek mindegyikére kiterjed. Az ügyvezető nem érintett vagyongazdálkodási, vagy üzemeltetési feladatok ellátásában, személye és az általa vezetett társaság egyértelműen városfejlesztési profilt képvisel. Az egyértelmű felelősségi rendszert és tiszta ügymenetet biztosítva az akcióterületi tervek megvalósítására irányuló projekt(ek)et – projekt-igazgatói státuszban – a városfejlesztési menedzser fogja össze, koordinálja. A városfejlesztési menedzser alapos közgazdasági szaktudással, átfogó fejlesztési – különösen ingatlanfejlesztési – ismeretekkel és látásmóddal rendelkezik, emellett birtokában van a projekt lebonyolításához szükséges projekt menedzsment tudásnak és tapasztalatoknak. Egy akcióterületi terv megvalósítására irányuló projektben – a szükséges szervezeten belüli tudás, kompetenciák és kapacitások biztosítását hangsúlyozandó – a projekt igazgatót feladata ellátásában legalább 3, kizárólag az akcióterületi terv projektjeivel foglalkozó – pénzügyi, műszaki/építészeti és lebonyolítási, valamint jogi ismeretekkel rendelkező – szakember segíti.

44


A városfejlesztési társaság szervezeti felépítése Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Felügyelő Bizottság

Városfejlesztési társaság Ügyvezető Igazgató

Szakértők (ingatlangazdálkodási, ingatlanfejlesztési, jogi, közgazdasági és projektmenedzsment tudás)

Projekt 1

Akcióterületi terv megvalósítására irányuló projekt

Projekt 2

Asszisztens

Városfejlesztési menedzser (projekt igazgató) (közgazdasági, városfejlesztési és ingatlangazdálkodási ismeretek, projekt menedzsment tudás)

Műszaki menedzser

Pénzügyi referens

Jogi referens

(műszaki, építészeti és lebonyolítási ismeretek)

(pénzügyi, számviteli ismeretek)

(közbeszerzési és ingatlanjogi ismeretek)

Az akcióterületi terv megvalósítására irányuló projekt operatív és általános ügyviteli feladatait az ügyvezető és a projekt igazgató közé rendelt, más projektekkel – költséghatékonysági megfontolások alapján – közös és a szervezet működését általánosan támogató asszisztencia segíti. (Az akcióterületi terv megvalósítására irányuló projekt indokolt esetben – kizárólag a projekt-specifikus asszisztensi feladatok ellátására – saját asszisztenciát is igénybe vehet.) Az akcióterületi terv megvalósítására irányuló projekthez a szervezeten belül nem, vagy nem megfelelő minőségben/mennyiségben rendelkezésre álló szaktudás, vagy kapacitások biztosítása céljából a városfejlesztő társaság külső szakértői, tanácsadói tevékenységet vehet igénybe. A szakértők munkáját a projekt igazgató koordinálja, biztosítva az akcióterületi terv megvalósításához való közvetlen kapcsolódást. A városfejlesztési társaság felelős az akcióterületi terv előrehaladásának nyomonkövetését biztosító monitoring adatok előállításáért. A társaság az akcióterületi terv előrehaladásához kapcsolódóan megvalósított tevékenységéről negyedévente jelentést készít az integrált városfejlesztési stratégia megvalósítását koordináló Fejlesztési Iroda vezetőjének.

45


Források: Abonyiné Palotás J. (2004): Pillanatkép Szeged város fejlődéséről. In. A földrajz tanítása 12. évf., 4. szám, pp. 9-12 Abonyiné Palotás J. (2004): Szeged a XXI. Század első éveiben. In. Szeged társadalomföldrajzi nézőpontból (2004) Bércesi Ferenc. (2003): A nagyvárosok helye, szerepe és funkciója, valamint a környezetével való kapcsolata - a kistérségek szemszögéből Garamhegyi Á. (2000): A településmarketing mint a településfejlesztés eszköze; PhD dolgozat, Szeged KSH Csongrád Megyei Igazgatósága (2003): Agglomerációk, településegyüttesek: Szegedi településegyüttes Mészáros R. (1998): Fejlesztési dilemmák Szegeden, történelmi háttérrel; In. Szeged társadalomföldrajzi nézőpontból (2004) Piskóti I.–Dankó L.–Schupler H.–Büdy L. (1997): Régió és Településmarketing; Miskolc Rudl J. (1990): Szeged vonzáskörzete. In. Szeged társadalomföldrajzi nézőpontból (2004)

46

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents