INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2008

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN

2008. június Aktualizálva: 2009. szeptember

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.)

MEGRENDELŐ:

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 6745 Szeged, Széchenyi tér 10. Képviselője: dr. Botka László polgármester

KÉSZÍTŐK:

1-5. fejezet: T.T.T. Városépítő Település-, MagasMélyépítési Tervező Bt. (6726 Szeged, Marostői u.35/A) Képviselője: Takács Máté ügyvezető, vezető tervező 6. fejezet: AGENDA CONSULTING Kft. 1112 Budapest, Dió u. 3-5. Képviselője: Csengődi Sándor tanácsadó

és

vezető

2009. évi felülvizsgálat, 7-8. fejezet: COWI Magyarország Kft. 1134 Budapest, Tüzér u. 39-41. Képviselője: Lehoczki Zsuzsanna ügyvezető

Szeged, 2008. június, 2009. szeptember

2


SZAKÉRTŐK:

1-5 fejezet: Takács Máté okl. építészmérnök vezető tervező TT1-06/0129

Kurusa Gergely okl. építészmérnök É2-06-0361/05

Rátai Renáta közgazdász

Takács Máténé okl. mérnök vezető tervező 006/0351/NV227/1997

Csapó László okl. építőmérnök vezető tervező K2-1/06/0199/H-158/98

Somogyi János okl. elektromos mérnök vezető tervező HK 1/06/0467/H-06/1997

dr. Szanka Károly körny.v.,zajcsökkentési szakmérnök SZÉS-4/06-0021/H-580/2000

Novai György környezetvédelmi szakmérnök KVM 644/1990

6. fejezet: Csengődi Sándor vezető tanácsadó

Molnár Judit ügyvezető, gazdasági tanácsadó

2009. évi felülvizsgálat, 7-8. fejezet: Vincze Tibor okl. közlekedésmérnök KÖ-Sz, TRk-T 06/0893

SZAKMAI KONZULENSEK:

a Megbízó részéről: Priskinné Ale Mária Fejlesztési Iroda vez. h.

Katona-Fábián Viktória Fejlesztési Iroda projektmenedzser

Szeged, 2008. június, 2009. szeptember 3


TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban 1.1. A város létrejötte és fejlődésének rövid történeti áttekintése 1.2. A város szerepe a szűkebb és a tágabb térségben 1.3. A vonzáskörzet bemutatása (a Dél-alföldi régió, Csongrád megye, a Kistérség) 1.4. A szegedi kistérség, mint közvetlen vonzáskörzet részletes bemutatása 1.5. A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján II.

A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. A város gazdasága 2.2. A város társadalma 2.3. Környezet (épített és természeti) 2.4. Közszolgáltatások 2.5. Humán infrastruktúra 2.6. Válságtérségek kijelölése

III.

VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE Városrészek azonosítása 3.1. 3.2. Városrészek ellátottságának elemzése 1. Belváros 2. Alsóváros 3. Móraváros 4. Rókus és a lakótelepek 5. Felsőváros és a lakótelepek 6. Újszeged – Szőreg kertváros 7. Déli kertváros és Gyála 8. Északi kertváros és Tápé 9. Nyugati Iparváros és Kiskundorozsma 10. A Tisza - Maros hullámtere

IV.

STRATÉGIAI FEJEZET 4.1. A város hosszú távú – 15-20 évre szóló – jövőképe 4.2. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása 4.3. A városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 4.4. Célhierarhia 4.5. Közlekedésfejlesztési koncepció 4.9. Antiszegregációs terv

V.

A 2008–13 ÉVEK SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 5.1. Városrészek kapcsolódása a célhierarhiához 5.2. Az akcióterületek kijelölése a városszerkezetben 5.3. Akcióterületek bemutatása 4


5.4. VI.

Akcióterületi fejlesztések prioritása

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA (AGENDA CONSULTING KFT.) 6.1. Településközi koordináció mechanizmusai 6.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenységek 6.3. Ingatlangazdálkodási terv 6.4. A stratégia megvalósulásának monitoringja 6.5. A városfejlesztés szervezeti háttere

VII.

PARTNERSÉG 7.1. Partnerség az Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása során 7.2. Partnerség az aktualizáló felülvizsgálat során VIII. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS PROGRAMJA

5


ELŐSZÓ A 2007-13 közötti időszakban a régiók önálló operatív programok keretében valósíthatják meg a városrehabilitációs céljaikat. Az akciók célja alapvetően kétféle lehet: egyrészt szociális típusú rehabilitácó a szegregációs problémák kezelésére; a leromlott, vagy leromlással fenyegetett városrészek feljavítása, másrészt a városok, régióközpontok regionális gazdasági szerepének erősítése, vagy a központtal nem rendelkező városrészekben alközpontok kialakítása. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) „Kézikönyv”-et adott ki a város-rehabilitációs programok egységes kidolgozásához. Az abban rögzített metodika szerint a város-rehabilitáció fenti két típusát az integrált városfejlesztési stratégiára (továbbiakban: IVS) alapozva lehet megvalósítani. Az IVS-nek a város jövőképével, a városhálózatban elfoglalt szerepével, a városban és az egyes városrészekben meglévő problémákkal koherens beavatkozásokat kell tartalmaznia – ettől lesz „integrált”. Az akcióterületek kijelölésénél fontos szempont a koncentráció elvének alkalmazása: azaz több résztvevő, több beavatkozás együttes alkalmazása a térségben garantáltan nagyobb eredménnyel jár. Az IVS fejlesztési és területi szemléletű, 7-8 évet átölelő dokumentum, amely összeköti – a megvalósítás irányába tereli – a Városfejlesztési Koncepcióban rögzített jövőképet és tartalommal tölti ki a Településszerkezeti és a Szabályozási tervet. Szeged Városfejlesztési Koncepciója egyeztetés alatt áll, várhatóan 2008 első félévében testületi jóváhagyásra kerül. A Településszerkezeti és a Szabályozási tervet a Közgyűlés 1999-ben hagyta jóvá, de az évenkénti karbantartással lényegében „naprakész”. Az IVS 4. stratégiai fejezete a város egészére és az egyes városrészekre vonatkozó célokat is „ütközteti” a két dokumentummal: ahol szükséges, javaslatot tesz azok módosítására. Az IVS 4.-5.-6. fejezete, a fejlesztési célok megfogalmazása a jövő szempontjából nagyon fontos, de legalább ilyen jelentőségű az 1.-2.-3. fejezet, a helyzetértékelés, mivel minden további fejlesztést ehhez a kiinduló állapothoz kell mérni. Az IVS összeállításához a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció mellett felhasználtuk a VFK alátámasztó, megalapozó, előkészítő, elemző anyagait is. Kiemelt figyelmet kellett fordítani továbbá arra, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Terv (ÚMFT) olyan sajátos, eltérő arcéllel megjelenő fejlesztési pólusok kialakítását tűzte ki célul, melyek nemzetközi mércével is magas színvonalú szolgáltatást vagy terméket tudnak előállítani, érdemben és tartósan erősíteni képesek önmaguk és tágabb térségük versenyképességét. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció 8 jelentős felsőoktatási intézménnyel rendelkező várost – köztük Szegedet – jelölte ki erre a szerepre. A városok felkérést kaptak, hogy határozzák meg a tudásalapú gazdaságfejlesztés prioritásait a meghatározó adottságaikra. Szegeden a munka során szoros együttműködés alakult ki a város jelentős közszereplői – önkormányzat, egyetem, kutatóintézetek, kamarák, fejlesztési ügynökség, urbanisták, vállalkozások – között. Sikerült egy asztalhoz ültetni a területek legjelesebb képviselőit, akik megismerhették egymás szakmai programjait, megtalálhatták a kapcsolódási pontokat, véleményükkel, nemegyszer építő kritikával segítették egymást. Az elemző és stratégiai dokumentumokban lehatárolásra kerültek a régió számára is fontos szakmaterületek, amelyek magalapozzák a fejlesztési pólus programot. Szegeden az élettudományok terén van jelen a legjelentősebb gazdaságilag hasznosítható 6


tudományos potenciál, innen a program neve: Szeged Biopolisz Fejlesztési Pólus Program. A Biopolisz Program Szeged számára azonban ennél többet jelent. A fejlesztési pólus programot középpontba helyezve olyan komplex, modul rendszerben felépített programcsomagot, amelynek eredménye egy élő, élhető város, vonzó befektetői környezet. A programcsomag központi eleme a „magterület”, azaz a Biopolisz Science Park, de része kedvező földrajzi helyzetből adódóan a NYILT (Nyugati Ipari Logisztikai Tengely), továbbá a „Szeged Fő utcája a Tisza”, a környezetbarát városi közlekedés megteremtése és más nagyívű városrehabilitációs projektek is. Csak az innovációs és infrastrukturális elemek együttes fejlesztésével lehet Szeged versenyképes a világ hasonló nagyságrendű és adottságú városaival. Az IVS kidolgozására szűk két hónap állt rendelkezésre, nem készülhetett volna el az alábbi hatóságok, cégek soron kívüli adatszolgáltatása nélkül: KSH Regionális Igazgatóság Csongrád Megyei Kirendeltsége, Szegedi Víziközmű Üzemeltető KHT., Szegedi Közlekedési Kft., Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., Tisza Volán ZRt., ATIKÖVIZIG, Szegedi IKV ZRt., Szegedi Hőszolgáltató Kft., DÉGÁZ – ÉGÁZ ZRt., DÉMÁSZ ZRt.

Szeged, 2008. április

Takács Máté vezető tervező

7


1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN

8


A fejezet tartalma

1.1. A VÁROS LÉTREJÖTTÉNEK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ...................................................................... 10 1.2. A VÁROS SZEREPE A SZŰKEBB ÉS A TÁGABB TÉRSÉGBEN ........ 13 1.2.1. Geopolitikai helyzet............................................................................................... 13 1.2.3. Településhierarchiában betöltött szerepe .................................................. 13 1.2.4. Vonzáskörzetében ellátott funkciók .............................................................. 14 1.3. A VONZÁSKÖRZET BEMUTATÁSA ............................................... 16 1.3.1. A Dél-alföldi régió .................................................................................................. 16 1.3.2. Csongrád megye ..................................................................................................... 18 1.3.3. A szegedi kistérség ................................................................................................ 21 1.4. A SZEGEDI KISTÉRSÉG, MINT KÖZVETLEN VONZÁSKÖRZET RÉSZLETES BEMUTATÁSA....................................................................... 23 1.5. A VÁROS TÍPUSA A FOGLALKOZTATÁSI SZEREPKÖR ALAPJÁN 47

9


1.1. A VÁROS LÉTREJÖTTÉNEK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE Szeged területén és környékén az őskortól minden régészeti korszak leletanyaga megtalálható. A város a Tisza és a Maros szögében, árterekből kiemelkedő szigeteken, vízi és szárazföldi utak találkozásánál jött létre. Első okleveles említése 1183-ból származik, de a városkörnyéki honfoglalás kori leletek tanúsága szerint a magyarság már ezt megelőzően megszállta a vidéket. A kedvező földrajzi és történelmi adottságok hatására Szeged már a XIII. században gyors fejlődésnek indult, IV. Béla 1246-ban városi rangra emelte. Fejlődését a hatalmas pusztákon nagy mennyiségben tenyésztett vágómarha – állományának és a borkereskedelemnek köszönhette. A tatárjárás következtében a Duna-Tisza közén elnéptelenedett pusztákat szerezte meg a város „közössége”, ez jelentette a vágómarha tenyésztés gazdasági alapját. A török hódításig előkelő bornak a szerémségi számított. A szegedi polgároknak a Szerémségben kiterjedt szőlőbirtokaik voltak, a borkereskedők száma is igen jelentős volt. A város „vonzáskörzete” – piacterülete – ebben az időben Bajáig, Kecskemétig, Gyuláig, délen Belgrádig terjedt. A tatárjárást követően – a török veszély fokozódásával – a város hadászati jelentősége is megnőtt. Szeged 1498-ban lett szabad királyi város. A fejlődést gyorsító jogállást fél évszázadig sem élvezhette: 1542-ben török kézre került. A török hódoltság első felében még tovább virágzott az állattenyésztés, a kereskedelem, a kézműipar, de a 17. században nagyarányú visszaesés következett be. Szeged 1686-ban szabadult fel a török uralom alól, 1715-ben visszanyerte szabad királyi jogállását. A XVIII. században a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendülése a város fejlődését is segítette. A legelőterületek végessége a mezőgazdaság belterjesebb fejlesztését igényelte. Megkezdődött a „kirajzás” a város határába – létrejött a tanyarendszer. A városiasodás különösen felgyorsult a XIX. század második felében. Egymás után épültek ki az infrastruktúra különböző elemei (vezetékes vízellátás 1862ben szűrt Tisza-vízzel, 1887-től ártézi vízzel; szennyvízcsatorna az 1800-as évek végétől, közvilágítás gázzal 1865-ben), 1845-ben megindult a tiszai hajózás, 1854-57 között elkészült a pest-temesvári vasútvonal. A század második felében fejeződött be a Tiszaszabályozás hatalmas munkája, amely a kanyarulatok levágásával a folyó hosszát egynegyedével rövidítette, közel négymillió hold mezőgazdasági területet tett művelhetővé, de egyben potenciális veszélyhelyzetbe hozta Szegedet. 1879. március 12-én a megáradt Tisza átszakítva a pecsorai töltést elöntötte a várost és 5595 házból néhány óra múlva már csak 297 maradt használható. A víz még le sem vonult, amikor már megkezdődött az újjáépítés. Jelentős nemzetközi és országos segítséggel Lechner Lajos tervei alapján indult meg az építő munka, és 1883-ra többé-kevésbé be is fejeződött. A város számára mintegy 16 km2-es területet, „várfal”-lal, 10 km hosszú, mintegy 5 m magas körtöltéssel vettek körül azzal a szándékkal, hogy e terület jelentős részét az úgynevezett „eszményi” szintre – az akkor legmagasabb árvízszint fölé – töltik fel. A feltöltés csak a Tisza Lajos körúton belül 10


készült el teljes egészében. A két körút között az utcákat, a nagykörúton kívül pedig csak a jelentősebb utcákat töltötték fel. Az eszményi szintre épített lakóházak és a feltöltés elmaradása eredményezte a közel 3 ezer pince-, illetve szuterén lakást. Az újjáépítés tervei megfeleltek a századvég korszerű városépítési elveinek: körgyűrűs-sugaras útrendszert alkalmaztak, a központból kifelé haladva egyre szélesedő utakkal Párizs, Pest és Bécs példája nyomán. A terv kétparti várost rajzolt, a körutakat azonban hidak nem kötötték össze, az egyetlen híd a város központjában épült meg. A körtöltésen belül a tervezők szerint mintegy negyedmilliós „metropolis” számára biztosított a terület, a XX. század elején mégis elkezdődött a körtöltésen kívüli területek parcellázása és beépítése a szegényebb néprétegek szegényes házaival. A „falakon-kívüli”-ség napjainkig hátrányos helyzetet jelentett az ott élőknek a kommunális ellátás nehézségei miatt. A XX. század első felében valósult meg a Dóm téri együttes és a klinikai negyed. Az előbbi architektúrájával is, az utóbbi elsősorban funkciójával járult hozzá a városiasodáshoz. A nagyárvíz után az első világháborúig jelentős, ezt követően mérsékeltebb ipari fejlődés elsősorban az élelmiszer-, fa-, és a könnyűiparban volt számottevő. Jellemző, hogy koncentrált ipari terület nem alakult ki, bár Rókus-város déli részére több üzem települt: gyufagyár, kenderfeldolgozó, dohánygyár, malmok stb. A második világháborút követően – kezdeti lendület után – elsősorban politikai megfontolások miatt a város fejlődése lelassult. Az 1951-ben végrehajtott közigazgatási határrendezés megteremtette egy gyorsabb fejlődés jogi alapjait: a város területe és lakosságszáma csökkent. Régi területén 9 község alakult. Lendületes fejlődés a 60-as évek elején kezdődött. 1961-ben Szeged lett ismét Csongrád megye székhelye, ezzel vonzásköre lényegesen megnőtt. Sor került a városközpont bővítésére a Tisza balpartján, ahol egyetemi és középiskolai kollégiumok, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központja, Sportcsarnok és más városi, illetve regionális szintű intézmény települt. A város morfológiai arculatát az új lakótelepek jelentős mértékben megváltoztatták. Míg a Palánk és Odessza szervesen kötődik a történelmi beépítéshez, addig a nagy lakótelepek – Felsőváros, Tarján, Északi városrész, Makkosháza vagy ÚjRókus – csak a gyűrűs-sugaras útrendszerhez kapcsolódnak; öt-tízszintes épületeik a környező tájból, illetve földszintes beépítésből falszerűen kiállva új „körtöltés”-ként a Tiszától a Kossuth Lajos sugárútig keretezik a várost. A nagyarányú iparfejlesztés eredményeként kialakult a belső-nyugati, a külső-nyugati, majd az északnyugati és a lemezgyári iparkörzet. Az olaj- és földgáztermelés eredményeként 1965-től napjainkig sajátos „ipari táj” jött létre Szeged és Algyő között. A város beépített területének és vonzásának növekedésével a szomszédos községekkel agglomerálódott – fokozatosan összenőtt, a kölcsönhatás egyre erősebb lett. 1973-ban sor került a közigazgatási határok egyesítésére Algyővel, Gyálaréttel, Kiskundorozsmával, Szőreggel és Tápéval (az egyesítés gondolata már a 30-as években felvetődött!) A város lakosainak száma így 165 ezer főre emelkedett, területe pedig 33466 hektárra (58 ezer kat.hold) módosult. (1994-től Algyő ismét önállósult). Az 1970-től 80-ig terjedő évtized a város fejlődésében minden vonatkozásban, a városiasodás területén különösen, jelentős eredményeket hozott. Több mint 20 ezer új lakás épült (Hódmezővásárhely nagyságú új város), felújításra került valamennyi főútvonal és elkészült az új Tisza-híd, közel 90 km földgázvezeték épült, a víztermelő kapacitás – a fogyasztási igényeknek megfelelően – kétszeresére nőtt, elkészült a város új szennyvízgyűjtő főcsatornája. A város egyedi arculatát meghatározó eklektikus 11


városkép megőrzése érdekében mintegy félmillió m2 homlokzat került felújításra. Legjelentősebb természeti adottsága a Tisza – a város „főutcája” – ugyancsak ebben az évtizedben kapta az új rakpartot és a partfalat. Az 1990. évi rendszerváltás óta a város szabadon választott önkormányzattal rendelkezik, melyet polgármester vezet. A gazdasági szerkezetváltást a város ipara megszenvedte: a könnyűipari üzemek nagy része egymás után bezárt, helyükön barna mezős területek maradtak vissza. Ugyanakkor a város intézményei, közellátása dinamikusan fejlődött: a középületek megújultak, elkészült a csatornázás, a szennyvíztisztító, a hulladéklerakó, szilárd burkolatot kaptak a mellékutcák is. A legtöbb új munkahely a kereskedelemben létesült a bevásárlóközpontok révén. Megindult a városrehabilitációs projektek sora: a Dóm tér, a Kárász utca, Klauzál tér, Tisza Lajos körút, Szent István tér, Tarján. Sikertörténet az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-hatékony felújítása is, amelyben Szeged országosan élen jár. Jelentősen bővült a felsőoktatás, a különálló intézményekből egységes Universitas jött létre. Napjainkban Szeged megyei jogú város az öt vidéki kiemelt felsőfokú központ egyike – pólusközpont – a régió (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) központja. A város iparának, különösen pedig oktatási, egészségügyi intézményeinek vonzása a Dél-Alföld 3 megyéjén túl is észlelhető. Az elmúlt évtizedek során elsősorban az ún. tercier ágazatok fejlődtek, ezek jelentik a városiasodás jövőbeni biztosítékát. A város távlati fejlesztési terve a termelési funkciók mellett a tudományos kutató, felsőfokú oktató és regionális igazgatási intézmények jelentős arányú fejlődésével számol. A javasolt szerkezeti fejlesztés lényeges elve az intenzív városfejlesztés, a hiányzó hidak megépítése, a gazdaságtalan szétterülés megakadályozása, a folyamatos városépítés feltételeinek biztosítása a fenntartható fejlődés jegyében.

12


1.2. A VÁROS SZEREPE A SZŰKEBB ÉS A TÁGABB TÉRSÉGBEN 1.2.1. Geopolitikai helyzet Szeged országos és nemzetközi közlekedési folyosók metszésében helyezkedik el. A város régión túlnyúló közlekedési és gazdasági kapcsolatai közvetlen elérést biztosítanak Románia és Szerbia felé. Különböző tájegységek találkozási pontján található, a magyar – román – szerb hármas határ mellett fekszik. Középtávon az EU déli határvárosa marad. Déli irányban a Shengeni övezet határvárosa. A kapuvárosi feladat betöltéséhez a városnak adottak a geopolitikai lehetőségei és részben a gazdasági-társadalmi feltételek is. Kiváló geopolitikai helyzetéből fakadóan a város életének meghatározó motívuma a multikulturális jelleg, a román, a szerb és a magyar nép egymás mellett élése, amely a városi élet számos területén befolyással bír.

1.2.3. Településhierarchiában betöltött szerepe Nemzetközi összehasonlításban Szeged beleillik a közép-európai kis-közép városok hálózatába. A településrendszeren belül betöltött jelentőségét, jelenlegi és jövőbeli sikereit meghatározza a nemzetközi termelési és fogyasztási rendszerekhez való kapcsolódás mélysége és intenzitása. Helyi és nemzetközi szinten egyaránt kiépült funkcionális hálózatai – amelyek régión belüli és a régiók közti kapcsolatok tartalmára, működésére is hatással vannak – Szeged számára fejlődési potenciált jelenthetnek földrajzi helyzete, fejlettségi szintje és funkcionális sajátosságai következtében. Cél ezért a város új típusú nemzetközi kapcsolatrendszereinek meghatározó elemeinek hangsúlyosabb megjelenése a várospolitikában.

Szeged nemzetközi kitekintésben 13


Szeged hazánk többi nagyvárosához hasonlóan szoros kapcsolatban él a városkörnyék, az agglomeráció településeivel. Kistérségi és megyeszékhely, a Dél-alföldi régió központja, fejlesztési pólusa. Ezen pozíciójánál fogva feladata, hogy megfelelően hozzájáruljon térsége és régiója kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődéséhez, a növekedés és foglalkoztatás mozgatórugója legyen. Központi szervező szerepet tölt be a Duna-Körös-Maros-Tisza Európai regionális együttműködésben is. A Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés A szervezet 1997. november 21-én alakult Szegeden. A közhasználatban elterjedt neve: DKMT Eurorégió Tagjai: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye (Magyarország); Arad, Hunyad, KrassóSzörény és Temes megye (Románia) Vajdaság Autonóm Tartomány (Szerbia) Területe: 71 879 négyzetkilométer Lakossága: 5,3 millió fő

Az önkormányzat – közösségi szervező, kapcsolatteremtő tevékenységével – minden szinten segíti a településhálózati kapcsolatrendszerek működését és fejlesztését. Legfontosabb együttműködő partnerei: • az agglomerációját képező települések, • a régió alpólusai (Kecskemét, Békéscsaba és Hódmezővásárhely), • az ország társpólusai (Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár-Veszprém), • nemzetközi szinten testvérvárosai (Cambridge – Egyesült Királyság, Darmstadt – Németország, Liége – Belgium, Marosvásárhely – Románia, Nizza – Franciaország, Odessza – Ukrajna, Parma – Olaszország, Pula – Horvátország, Raho – Ukrajna, Szabadka – Szerbia, Temesvár – Románia, Toledo – Ohio Egyesült Államok, Turku – Finnország, Weinan – Shaanxi Tartomány, Lódz – Lengyelország, Larnaka – Ciprus, Kotor – Montenegro)

1.2.4. Vonzáskörzetében ellátott funkciók A regionális szintű intézményrendszer többségében a városban koncentrálódik: Közigazgatási Hivatal, ÁNTSZ, Vám- és Pénzügyőrség, APEH, Nemzeti 14


Közlekedési Hatóság, KSH, Fejlesztési Ügynökség, stb. Számos civil szerveződés regionális szervezete is működik a városban: NCA, Roma Egyesület, stb. A megyei szintű intézmények és szerveződések székhelye Szegeden található: Földhivatal, Levéltár, Múzeum, Egészségbiztosítási Pénztár, Rendőrség, szakmai kamarák, stb. A tágabb térségére kiható vonzáskörzettel rendelkezik az élet sok más területén is: Vallási élet: Itt van a püspöki székhelye a Szeged-Csanádi Egyházmegyének. Egészségügy: A településen a város, sőt a megye határain is túlnyúló feladatokat ellátó egészségügyi intézmények működnek integrált szervezetben. Kulturális szerepköre meghatározó országos szinten is. Színházi, zenei és képzőművészeti rendezvényei rengeteg látogatót vonzanak – esetenként a határon túlról is. Budapest után az országban a második legnagyobb oktatási, kutatási és tudományos központ. Az itt közép- és felsőfokon tanuló diákok 50 ezres száma felér egy közepes magyar város lakosságával, a pedagógusoké pedig egy községével. Szeged oktatási központ szerepe a felsőoktatásban érvényesül leginkább. Felsőoktatási intézményei jelenleg már integráltan Szegedi Tudományegyetemként működnek 7 egyetemi és 4 főiskolai karral. A Trianon után Szegedre telepített Kolozsvári Egyetem mára az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb vidéki oktatási központjává vált, mely egyben a város legnagyobb költségvetéssel rendelkező, legtöbb embert foglalkoztató munkáltatója lett. A nemzetközi szinten is elismert színvonalú szegedi felsőoktatás mögött magas szintű kutatói háttér áll. Jelentős kutató-fejlesztő tevékenység koncentrálódik itt, amely kiemelkedő szerepet ad a város, a megye és a régió egésze számára a K+F terén. A tudományos életét fémjelző biotechnológiai, információ technológiai és anyagtudományi kutatások a dél-alföldi régió gazdaságát jellemző agrártermelés, az élelmiszer feldolgozás és az egészségügy területéhez kapcsolódnak. A városban végzett kutatások egyes területei (pl.: biológiai kutatások) nemzetközi jelentőségűek. A városban több nemzetközi hírnevű kutatóintézet található, amelyek döntően alap- és alkalmazott kutatásokat folytatnak a biotechnológia területén. Közülük legjelentősebb az MTA Szegedi Biológiai Központ, mely a Magyar Tudományos Akadémia legnagyobb élettudományi centruma, egyben legnagyobb vidéki kutatóintézete.

A város funkcióját illetően - a városhierarchiában betöltött szerepének is köszönhetően - funkciógazdag városnak minősíthető.

15


1.3.

A VONZÁSKÖRZET BEMUTATÁSA

1.3.1. A Dél-alföldi régió

Népesség Állandó / jelen lévő Csongrád megye Bács-Kiskun megye Békés megye Dél-alföldi Régió Magyarország Szegedi Kistérség Szeged

1960

1970

1980

1990

2001

434.046 589.744 467.861 1.491.651 9.961.044 160.656 117.515

441.399 577.191 446.405 1.464.995 10.322.099 182.068 140.235

450.829 571.386 445.610 1.467.825 10.701.063 198.725 156.793

434.143 551.886 419.500 1.405.529 10.381.959 203.714 163.350

418.574 541.430 399.302 1.359.306 10.078.138 201.785 156.443

Földrajzi adottságai: A Dél-alföldi régió gazdasági-földrajzi szempontból egységes tájon – az Alföldön – de annak csupán a déli részére kiterjedően jött létre a három megye területéből, lényegében adminisztratív módon. A Dél-alföldi régió gazdaságának kialakulásában lényeges szerepet játszottak a természeti adottságok és a vidék történelme. A XX. század történelmi eseményei jelentősen befolyásolták a délalföldi régióban élők helyzetét. Az első világháborút lezáró békeszerződés eredményeként elődeink az ország földrajzi közepének kedvező pozíciójából napok alatt a jelenlegi Magyarország szélén találták magukat. Ez a körülmény elsősorban a régió keleti és déli részén élők számára jelentett problémát. 16


Szeged regionális kapcsolataira jellemző, hogy az I. világháborút követően a déli területek elvesztése kényszerítette új, dél-alföldi vonzásterület kialakítására, de ezzel együtt új regionális funkciót kapott a Kolozsvárról átköltöztetett egyetemi székhellyel. Szeged jövőbeni regionális szerepét tekintve várhatóan1 nem az I. világháború óta kialakult dél-alföldi központ szerepkör lesz a meghatározó, hanem egy Szeged-Békéscsaba-Arad-Temesvár-Szabadka-Újvidék térségben kialakuló, határon átívelő szerepkör (amely összhangban áll a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégióval). A dél-alföldi régió gazdasági szerkezete sokrétű, amelyből a mezőgazdaság 17%-kal részesedik, a szállítás 7%-ot tesz ki, a szolgáltatási ágazatok 45%-ban oszlanak meg, a fennmaradó 31%-ot az ipari ágazatok jelentik. Az ipari szerkezetet alapvetően a mezőgazdaság – a kiváló minőségű termőtalaj – határozza meg. A hagyományok alapján meghatározóvá vált a gabonatermesztés és az állattenyésztés. A gabonaipari, húsipari, konzerv és tejipari üzemek élelmiszertermelése az országos termelésnek mintegy 20-25%-át adják. A régió nyugati térségében elterülő homokos talaj, valamint az országos átlagot meghaladó mértékben jellemző napsütéses órák száma tovább szélesíti a mezőgazdaság lehetőségeit, teret biztosítva a szőlőés gyümölcstermesztésnek. Az élelmiszeripar mellett jelentős a mezőgazdasági gépgyártás, valamint az itt található építőipari ásványkincsek (agyag, homok, kavics) országos jelentőségű a tégla-, a cserép- és az üveggyártás is. A korábban megkezdett öblösüveg-gyártás mellett a síküveg előállítása is megjelent. A régióban található földgáz és kőolaj kitermelés az országos kitermelés jelentős részét alkotják. Jelentős „ásványkincs” a föld mélyében található termálvíz, amelynek kiaknázása és a meglévő fürdők korszerűsítése napjaink feladata közé tartozik. Annak ellenére, hogy a régió kevés erdővel rendelkezik, igen jelentős a régióban elszórtan található faipari vállalkozások jelenléte. A régió működő vállalkozásainak száma mintegy 97 ezer, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 71. Az alkalmazásban állók száma 2001-ben közel 311 ezer fő, amiből az ipar közel a harmadát foglalkoztatja. A foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete meghaladta a 83 ezer Ft-ot. A rendszerváltást követően megjelentek régiónkban is a külföldi érdekeltségű cégek ( számuk 2001-ben meghaladta a 2 ezret), az általuk jegyzett tőke nagysága mintegy 150 milliárd Ft. Jelentős összegű (191.043 millió Ft) beruházásokat hajtottak végre elsősorban a jogi személyiségű vállalkozások. Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) 10%-át régiónk termeli, beszerzési áron számolva ez az érték 2000-ben 1.261.838 millió Ft volt, egy főre vetítve 913 ezer Ft. Az ipari termelés közel 8%-a a dél-alföldi régióból származik, 2001-ben ez az összeg 970 milliárd Ft volt. A dél-alföldi régió – mint a többi hazai régió is – gazdasága a rendszerváltást követően folyamatos átalakuláson megy keresztül. A mezőgazdaság a régió mindhárom megyéjében meghatározó ágazat, viszont a gépesítés és a mezőgazdasági termékek iránti korlátozott kereslet nem indokolja a korábbi alkalmazotti létszám foglalkoztatását. A felszabaduló átképezhető munkaerőt a mezőgazdaságon kívüli szektornak kell felszívnia, ami egyelőre nem a kellő számban található a térségben. Az előzőekből következően a régiónak alapvető érdeke a különféle iparágak létesítése, meghonosítása. Az ország nemzetközi szerepének betöltése szempontjából a dél-alföldi régió – Baja, Szeged és Békéscsaba térsége – az ország egyik logisztikai szolgáltató központja. Szegeden költségvetési támogatással megvalósult a szegedi kikötő és a Ro1

Mészáros Rezső kutatásai szerint (Mészáros R. 1998)

17


La terminál, amely biztosítja, hogy a kamionok vasúti kocsikra rakva közvetlenül jussanak el Németországba és Ausztriába. Baján az országos jelentőségű logisztikai szolgáltató központ fejlesztése fontos feladat. Békéscsabai logisztikai központ kialakításának vizsgálatát a IV. számú vasúti folyosó teszi indokolttá. Szeged a kijelölt országos jelentőségű logisztikai központok egyike. Az M5-ös, 5-ös és 44-es számú utak nemcsak a fővárossal, hanem – kiegészülve a legforgalmasabb keresztirányú kapcsolattal, a 47-es számú másodrendű főúttal – a régió megyeszékhelyei között is közvetlen főhálózati összeköttetést biztosítanak, ami kedvező a régió belső kapcsolatrendszere szempontjából. Ma ezek az utak, illetve a részleges megyeszékhelyi funkciókat betöltő Baját a Fővárossal, Kecskeméttel és Szegeddel összekötő 41-es, 54-es, és 55-ös számú másodrendű főutak jelentik a régió közúthálózatának gerincét. A régió alapvető célkitűzése a versenyképességének javítása, a leszakadási folyamat megakadályozása és új, fenntartható növekedési pálya kirajzolása. A régió kiemelt területi és településfejlesztési célpontjai: • A területfejlesztés fókuszában Szeged, mint fejlesztési pólus, valamint a városhálózat többi eleme és a mezővárosi hálózat policentrikus fejlesztése áll. • Kiemelt figyelmet kell fordítani a ma még hátrányos helyzetű román és szerb határ menti területekre, a tanyás településszerkezetű Homokhátságra és a Körösök völgyére. • A régió szerepet vállal a Tisza és a Duna térségében regionális és ágazatok közötti koordinációban megvalósuló, országosan kiemelt fejlesztésekben is.

1.3.2. Csongrád megye

18


Földrajzi adottságai: Csongrád megye a Dél-alföldi régió közepén található, nyugatról Bács-Kiskun és keletről Békés megye fogja közre. Délen Romániával és Szerbiával határos, a közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik, aktív szerepet játszik e két országgal folytatott külkereskedelemben és tranzitforgalomban. Csongrád megyét észak-déli irányban a Tisza folyó osztja két részre, amely meghatározó jelentőségű mind földrajzi adottságait, mind településszerkezeti kapcsolatait illetően. Területszerkezete: Csongrád megye az átlagos nagyságú megyék közé tartozik, területe 4,3 ezer km2, 60 településében 422 ezer lakos él. A legurbanizáltabb megye. A lakosság 73,6%-a a megye 8 városában él. A település- és gazdaságszerkezetében meghatározó a két megyei jogú város Szeged és Hódmezővásárhely. A községek átlagos lélekszáma 2.188 fő, kétszerese az országos átlagnak. A külterületen, lakóhely és gazdálkodás céljára épült tanyákon a megye lakosságának 10%-a él. A tájjal, annak természeti környezeti adottságával, agrárgazdasági lehetőségeivel szoros összhangban lévő tanyai gazdaságok – a megváltozott földtulajdon viszonyok révén – újraélednek, lehetőséget kínálva a tanyai turizmus fejlesztésére is. Mezőgazdaság: Csongrád megye az ország legmelegebb tájai közé tartozik, a napfénytartam éves összege 2100 óra. Az éghajlati és a táji adottságok kedvezők a tájspecifikus növények termelésére, mint például a makói hagymára, a szegedi fűszerpaprikára, vagy a szatymazi őszibarackra, összességében az agrárágazatra is. A mezőgazdaságilag művelhető terület aránya nagyobb, a földterületek termőképessége – az átlagos aranykorona érték alapján – jobb az országos átlagnál. A megye keleti részén találhatók a legjobb minőségű mezőségi talajok, a nyugati részén a gyenge termőképességű homoktalajok, a kettő között a Tisza és a Maros menti ártéri területek réti talajai. Ehhez igazodott a mezőgazdaság termelésszerkezete. Humán infrastruktúra: A gazdasági és társadalmi fejlődésre jelentős hatást gyakorol, hogy a térség az ország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási, egészségügyi és tudományos központja. Országos jelentőségű a felsőszintű oktatási, kutatási-fejlesztési tevékenység a megyében. A népesség iskolázottsági szintje jóval meghaladja az országos átlagot. A megye 66 középfokú intézményben évente több, mint 30 ezren tanulnak. A felsőfokú oktatási intézményekben a nappali tagozatos hallgatói létszám 20.710 fő, ez az ország nappali tagozatos felsőfokú hallgatóinak több mint 9%-a. 2006-ban 4.697 hallgató kapott felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelet. Csongrád megye – elsősorban Szeged – a tudományos kutatási, fejlesztési tevékenység vidéki centruma. 151 kutatóhellyel a megyék között az első helyen áll és számát tekintve csak Budapest rendelkezik nagyobb kutató bázissal. A kutatásban, fejlesztésben foglalkoztatottak létszáma évek óta az országosnak közel 10%-a, a vidéknek pedig egynegyedét teszi ki. A kutatóintézetekben foglalkoztatott több mint 4000 főből közel 1900 fő tudományos kutató, fejlesztő tevékenységgel foglalkozik és ezek több mint egyharmada rendelkezik tudományos fokozattal. A Magyar Tudományos Akadémia 20 dél-alföldi tagja mind Csongrád megyei. A megyei felsőoktatási és kutatási intézményhálózat 1920-as évektől folyamatosan fejlődik. Felsőoktatási kutatóhelyek működnek: a Szegedi Tudományegyetem keretein belül, több tanszékén, Hódmezővásárhelyen a DATE Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Karon. 19


Az SZTE műhelyeiben elsősorban alapkutatásokat végeznek. Alkalmazott kutatások folynak az agrárágazathoz kapcsolódóan és az Élelmiszeripari Főiskolán, a gazdasági és technológiai fejlesztéssel összefüggésben, valamint innovatív vállalkozások létrehozásának segítésére. A megyében működő kutató-fejlesztő intézetek: a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja, amely a biokémia, a biofizikai, az enzimológiai, a genetika és a növénybiológiai kutatások területén a Gabonatermesztési Kutató Kht. (1924-1997-ig Gabonatermesztési Kutató Intézet), amely a vetőmagkutatás területén és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézete, amely az agrár, az ipari-környezetvédelmi és az orvosbiológia területén végez nemzetközileg is elismert alap és alkalmazott kutatásokat. A megyében zöldségtermesztési kutatást és kísérleti fejlesztést végez: a szentesi Vetőmag Kereskedőház Rt. Növénytermesztési Központ, a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Kft. Szegedi Kutatási Osztálya és a makói Zöldségtermesztési Kutatóintézet Hagymakutató-állomás. Ezek az intézmények Csongrád megyében kiváló feltételeket teremtenek az innovációhoz, a műszaki-technológiai fejlesztéshez, a gazdasági, társadalmi előnyök kiaknázásához. A megye más városaival fennálló stratégiai szintű kapcsolat erősíthető, a szorosabb kistérségi, megyei koordináció, stratégiai szövetség, városhálózat létrehozása gazdasági, pályázati előnyhöz juttatja a települések mindegyikét.

20


1.3.3. A szegedi kistérség

21


Földrajzi helyzete: A szegedi Kistérség Csongrád megyében helyezkedik el és Szeged települési környezetét foglalja magában. A kistérség térbeli elhelyezkedéséből következően a földrajzi adottságok két, egymástól eltérő egységet képeznek: A kistérség nyugati részét képező négy község (Domaszék, Röszke, Szatymaz, Zsombó) a Duna-Tisza közi Homokhátság része, míg a másik hat község és egy város (Algyő, Deszk, Sándorfalva város, Dóc, Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza) a Tisza- és a Maros folyók mentén, illetve Szeged város közvetlen szomszédságában helyezkednek el, és természeti adottságuk is alapvetően más, mint a kistérség nyugati feléé. A térség egészének földrajzi helyzete már jelenleg is, de a közeli jövőt tekintve különösen kedvezőnek minősíthető. A közelében három országhatár találkozási pontja van. A 2005-ben elkészült M5-ös autópálya, az M43-as tranzitút érinti, illetve áthalad rajta. A tervezett tiszai vasúti híd Románia felé nyit új lehetőséget. Szeged város régióközponti szerepköre, illetve nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá fejleszthető funkciórendszere, valamint egy cross-border típusú eurorégióban betöltendő központ lehetősége a térség számára is új funkciókat ad. A szegedi kistérség nem homogén a környezeti adottságokat, a földrajzi helyzetet, a gazdasági, társadalmi viszonyokat illetően. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem képes területfejlesztési egységként funkcionálni. A fejlesztés alapvető koncepcionális eleme az a körülmény, hogy ez a kistérség a „város és vidéke” tipikus megjelenési formája, ami egyrészt kölcsönös egymásra utaltságot jelent, másrészt éppen a város perspektívája révén dinamizmust és új funkciók kialakulásának lehetőségét biztosítja. Alapvető koncepcionális elem az is, hogy a kistérség fejlettségi szintje, bár meghaladja mind a Csongrád megyei, mind a Dél-alföldi falusi átlagot, mégsem megfelelő színvonalú. Ezért egy sajátos fejlesztési kényszer áll elő: csaknem egyszerre kell fejleszteni az alapinfrastruktúra kiépítettségét és a gazdasági tevékenységet. A harmadik koncepcionális alapelem az a tény, hogy a kistérség speciális természeti és települési adottságokkal rendelkezik és a mezőgazdasági termékek között több hungarikum található.

22


1.4. A SZEGEDI KISTÉRSÉG, MINT KÖZVETLEN VONZÁSKÖRZET RÉSZLETES BEMUTATÁSA A Kistérség településeinek rövid ismertetése „Csongrád megye atlasza” c. kiadvány felhasználásával készült. A statisztikai adatok forrásai a népszámlálások, melyet legutóbb 2001-ben végeztek. (Ilyen mélységű adatok más felmérésből nem állnak rendelkezésre.)

Domaszék Szeged város domaszéki és részben feketeszéli tanyai kapitánysága területén 1952-ben létesített tanyaközség. Neve a Doma családnévből származik, amely már az 1522. évi tizedjegyzékben szerepel. Bojárhalmon egy fejedelemasszony öltözetének ezüst díszeit tárták föl, amelynek alapján a régészek először rekonstruálták a honfoglalás kori magyar női viseletet. Szeged legkorábban benépesedő és századunkra egyik legsűrűbben tanyásodott határrésze. Itt kezdődött az 1760-70-es években a homoki szőlő-telepítés és a múlt század második felében tért hódított a fűszerpaprika termesztés is. 1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001 Lakónépesség

Terület (ha)

5.215

Népsűrűség 1km²-re

1970

1980

1990

2001

3.583

3.313

3.178

4.166

79,9

1.b A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint 2001 Lakónépesség

A nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint Cigány, Magyar Német Szerb Egyéb romani, beás

4.166

3.825

7

9

7

16

2. Foglalkoztatás 2001 Lakónépesség

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

4.166

1.517

137

1.284

1.228

2.a Férfi népességből 2001 Lakónépesség

Férfi

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

4.166

2.075

905

77

487

Eltartott 606

23


2.b Női népességből 2001 Lakónépesség

Nők

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

4.166

2.091

612

60

797

Eltartott 622

3. A helyben dolgozó foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzői, összevont nemzetgazdasági ág szerint 2001 Helyben dolgozó lakónépesség Összesen

Érettséginél alacsonyabb

Legalább középiskolai érettségi

Mezőgazdaságban

Iparban, építőiparban

Szolgáltatásban

487

229

391

101

224

1.517

4. A más településre eljáró foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzői, összevont nemzetgazdasági ág szerint 2001 Más településre eljáró lakónépesség Összesen



Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

442

359

17

302

482

1.517

5. A háztartások és családok főbb adatai 2001 100 háztartásra jutó Háztartások száma

Személy

Foglalkoztatott

282

103

1.477

100 családra jutó Családok száma

Családtag

Összes gyermek

15 éves nél fiata labb gyer mek

302

113

60

1.203

6. A lakások és lakott üdülők komfortossága 2001 Összesen

Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli

Szükség és egyéb lakás

1.754

717

350

103

438

146

7. A népesség és a lakóegységek száma településrész – jelleg szerint 2001 Lakónépesség

Lakás, lakott üdülő, lakott egyéb lakóegység

Összes

Központi belterületen

Egyéb belterü -leten

Külterületen

Összesen


Egyéb belterületen

Külterületen

4.166

2.080

-

2.086

1.755

701

-

1.054

24


8. A lakások és lakott üdülők felszereltsége 2001 Hálózati

Házi

Vízöblí téses WC-vel

Köz -

vízvezetékkel

Meleg folyóvízzel

703

1.261

1.159

458

Összes

1.754

591

Házi

Hálózati

csatornával 837

Palackos

gázzal 1.003

559

Központ fűtéssel

787

25


Röszke Határszéli község az E-75-ös út mellett nagy forgalmú határ átkelőhellyel. Első okleveles említése 1439-ből való Recke néven. A 18. századi dohánykertész telepből századunk elejére falu fejlődött, de Szeged tanyai kapitányságából csak 1950-ben vált önálló községgé, ekkor a szomszédos feketeszéli, nagyszéksósi tanyák egy részét is hozzácsatolták. Gazdálkodói híres paprikatermelők. Határában került elő a páratlan értékű nagyszéksósi hun fejedelmi lelet, melyet a szegedi múzeum őriz. Néhány szép napsugárdíszes házorom a faluban ma is látható. 1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001 Lakónépesség

Terület (ha)

3.663

1970

1980

1990

2001

3.733

3.462

2.979

3.166


86,4

1.b A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint 2001

Lakónépesség

A nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint Cigány, Német Szerb Egyéb Magyar romani, beás

3.166

3.012

2

2

6

7


Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

3.166

1.019

134

1.173

840


Férfi

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

3.166

1.561

580

87

473

Eltartott 421


Nők

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

3.166

1.605

439

47

700

Eltartott 419


1.019



Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

365

196

128

193

240

26





Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

297

161

15

189

254

1.019


100 családra jutó

Személy

Foglalkoztatott

266

86

1.189

Családok száma

Család -tag

Összes gyermek

15 évesnél fiatalabb gyermek

291

105

57

929


Össz-komfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli


1.376

486

393

116

292

89



Összes



Külterületen

Összesen



Külterületen

3.166

2.471

-

695

1.376

976

-

400

8. A lakások és lakott üdülők felszereltsége 2001 Össze s 1.376

Hálózati

Házi

vízvezetékkel 848

239

Meleg folyóvízz el

Vízöblí téses WCvel

Köz -

1.060

928

163

Házi

Hálózati

csatornával 945

Palackos

gázzal 1.005

262

Központi fűtéssel 537

27


Szatymaz Szeged több tanyai kapitányságából 1950-ben létesített tanyaközség. Neve török, más vélemény szerint kun családnévből származik. Egy II. József korabeli térképen a Szeged-Kistelek közti postaállomás (lóváltó hely). Az 1880-as évektől a szatymazi szőlők a szegedi polgárcsaládok kedvelt nyaralójává váltak. Európa-hírű őszibarack-kultúráját néhány oltványokat honosító, nemesítő kisparaszt és tanyai tanító tevékenysége alapozta meg századunk elején. A Fehér-tó környéki szikes legelőkön kiterjedt juhtenyésztés folyt. Szatymazon tűnt fel 1878-ban mint „Kútyúprímás” a gyerkőc Dankó Pista. 1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001 Lakónépesség

Terület (ha)

5.372

1970

1980

1990

2001

4.025

3.781

3.469

4.276


79,6

1.b A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint 2001 A nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint Cigány, Magyar Német Szerb Egyéb romani, beás

Lakónépesség

4.276

3.889

2

11

5

9


Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

4.276

1.487

115

1.449

1.225


Férfi

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

4.276

2.127

877

67

573

Eltartott 610


Nők

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

4.276

2.149

610

48

876

Eltartott 615


1.487



Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

345

242

228

63

296

28





Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

537

363

53

332

515

1.487


Személy

Foglalkoztatott

1.574

272

94


Családtag

Összes gyermek


295

109

61

1.250


Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli


1.883

653

469

144

488

129



Összes



Külterületen

Összesen



Külterületen

4.276

2.140

-

2.136

1.885

800

-

1.085

8. A lakások és lakott üdülők felszereltsége 2001

Összes

1.883

Hálózati

Házi

Vízöblítéses WC-vel

Köz -

vízvezetékkel

Meleg folyóvízzel

922

1.406

1.218

-

460

Házi

Hálózati

csatornával 1.388

Palackos

gázzal 1.089

562

Központi fűtéssel

735

29


Zsombó Írott forrás először 1742-ben említi a Forrósombói csárdát, ahol a hagyomány szerint Rúzsa Sándor is mulatozott. A csárda és környéke névadója a homokos talajú határtól eltérő vizenyős, zsombékos terület lehetett. 1950-ben Kiskundorozsma határából szervezték községgé. Nevezetessége a múlt században telepített, gazdag flórájú, turista úttal megközelíthető Zsombói erdő, benne az alföldi lápok megmaradt zsombéksásos részével. Zsombói tanyán élt Tombácz János (1901-1974), a szegedi táj híres mesemondója. 1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001 Lakónépesség

Terület (ha) 2.690

1970

1980

1990

2001

1.989

2.017

2.225

3.233

Népsűrűség 1km²-re 120,2


Lakónépesség

3.233

3.072

-

10

2

3

2. Foglalkoztatás 2001 Lakó-népesség

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

3.233

1.222

78

893

1.040


Férfi

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

3.233

1.602

703

47

355

Eltartott 497


Nők

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

3.233

1.631

519

31

538

Eltartott 543


1.222



Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

407

239

330

102

214

30





Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

278

298

20

213

343

1.222


Személy

Foglalkoztatott

1.096

295

111


Családtag

Összes gyermek


310

123

74

927


Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli


1.239

521

294

70

230

124



Összes



Külterületen

Összesen



Külterületen

3.233

2.038

-

1.195

1.240

673

-

567


Összes

Hálózati

Házi

vízvezetékkel 1.239

810

159

Meleg folyóvíz zel


Köz -

988

890

-

Házi

Hálózati

csatornával 995

Palackos

gázzal 870

263


581

31


Algyő Régi halászfalu és folyami átkelőhely a Tisza jobb partján Szeged és Hódmezővásárhely között félúton. A 47-es főút és a Tisza között fekvő községnél közút és híd vezet át a folyón. Községegyesítéssel 1973-tól Szegedhez tartozott, de a lakosság kezdeményezésére 1997 októberétől közigazgatásilag önálló településként éli életét. Hírnevét, s fejlődését a térségben a 60-as években megkezdődött kőolaj- és földgázkitermelés teremtette meg. Négysávos út, vasút, helyi autóbuszjárat köti össze Szegeddel, utcáinak többsége burkolt, önálló szennyvíztisztító teleppel rendelkezik. A csendes kertes fasoros rendezett községben a letelepedni, vállalkozni vágyókat új telkekkel és kedvező helyi adózással várják.

1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001 Terület (ha)

7.577

Lakónépesség 1970

1980

1990

2001

6.402

6.357

5.371

5.862


77,4


Lakónépesség

5.862

5.329

111

22

7

24


Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

5.862

2.208

185

1.790

1.679


Férfi

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

5.862

3.153

1.344

110

720

Eltartott 979


Nők

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

5.862

2.709

864

75

1.070

Eltartott 700

32





Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

780

315

113

411

571

2.208




Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

653

460

61

414

638

2.208


Személy

Foglalkoztatott

1.908

273

103


Családtag

Összes gyermek


296

111

58

1.533


Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli


1.903

744

781

142

153

83



Összes



Külterületen

Összesen



Külterületen

5.862

4.864

-

998

1.906

1.767

-

139


Összes

Hálózati

Házi


1.737

14

Meleg folyóvízzel


Köz -

1.729

1.624

1.176

Házi

Hálózati

csatornával 580

Palackos

gázzal 1.627

229


799

33


Sándorfalva Sándorfalva város a megyeszékhelytől 14 km-re északnyugatra található. Területe 5.577 ha, ebből belterület 474 ha, zártkert 151 ha. Lakónépessége 1999. január 1-én 7.759 fő, ebből külterületen él 420 fő. A települést 1879. június 12-én a tiszai árvíz után a romba dőlt Algyő lakói részére Pallavicini őrgróf hitbizományi uradalmának délnyugati sarkában hozták létre. Alapítását követően gyorsan növekedett a lakosság száma, de ez a növekedés az évszázad közepére megállt. Az 1980-as évek közepétől ismét rohamosan növekszik a létszám, az utóbbi másfél évtizedben egyhatodával nőtt. 1970-től várossá nyilvánításáig nagyközség.

1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001

Terület (ha)

5.577


1980

1990

2001

5.894

6.399

6.933

7.803


139,9


Lakónépesség

7.803

7.533

5

10

10

18


Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

7.803

2.883

287

2.475

2.158


Férfi

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

7.803

3.753

1.656

145

937

Eltartott 1.015


Nők

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

7.803

4.050

1.227

142

1.538

Eltartott 1.143

34





Mezőgazdaságban

Iparban, építőipar ban

Szolgáltatásban

689

357

214

259

573

2.883




Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

1.167

670

84

765

988

2.883


Személy

Foglalkoztatott

2.830

276

102


Családtag

Összes gyermek


297

111

6

2.265


Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli


2.951

1 092

1 087

310

378

84



Összes

Központi bel területen


Külterületen

Összesen



Külterületen

7.803

7.309

-

494

2.955

2.714

-

241

8. A lakások és lakott üdülők felszereltsége 2001 Összes en

2.951

Hálózati

Házi

vízvezetékkel 2.48 8

116



Köz -

2.507

2.258

-

Házi

Hálózati

csatornával 2.609

Palackos

gázzal 2.352

426


1.154

35


Dóc A volt Pallavicini uradalom területéből 1950-ben létesített kisközség. A határában települt középkori falu a török alatt elenyészett. Az 1760-70-es években szegedi dohánykertészek telepedtek meg és a kertészség rövidesen 5-600 lelkes kis faluvá fejlődött. Mai határában az uradalom több majort épített. Tájképi jelentőségű a Tiszamenti galériaerdő. A petresi töltésen emlékoszlop jelöli az 1879. március 5-i gátszakadást, amely után a Tisza Algyőt, Tápét és Szegedet elöntötte.

1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001 Lakónépesség Terület (ha)

4.943

Népsűrűség 1km²-re 1970

1980

1990

2001

1.059

902

805

823

16,6


Lakónépesség

823

789

12

1

-

2


Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

823

254

15

286

268


Férfi

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

823

404

160

6

123

Eltartott 115


Nők

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

823

419

94

9

163

Eltartott 153

36





Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

113

18

64

20

47

254




Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

100

23

10

53

60

254

5. A háztartások és családok főbb adatai 2001 100 háztartásra jutó

100 családra jutó

Háztartások száma

Személy

Foglalkoztatott

290

283

87

Családok száma

Családtag

Összes gyermek


300

115

69

236


Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli


324

65

81

35

123

20



Összes



Külterületen

Összesen



Külterületen

823

585

-

238

325

205

-

120


Összes

Hálózati

Házi

vízvezetékkel 324

170

24



Köz -

190

155

-

Házi

Hálózati

csatornával 195

Palackos

gázzal 152

116


80

37


Deszk 1490-ben Dezk néven említik először. A török hódoltságot túlélte; 1746-ban kiszolgált szerb határőrök telepedtek itt meg. 1801-től a báró Gerliczy-család tulajdona. A szőregi csata során teljesen leégett, majd hamarosan újjáépült. A klasszicizáló, később kibővített volt Gerliczy-kastélyban tüdőkórház működik, 10 hektáros parkjában értékes öreg fákkal és cserjékkel; ritka különlegesség az épület előtti kocsányostölgy sövény. A klasszicista görögkeleti szerb templom 1859-ben a neogótikus római katolikus templom 1904-ben épült. Az utóbbi oltárait, szószékét és a keresztúti stációkat tiroli mesterek faragták, az üvegablakok innsbrucki műhelyben készültek. Figyelmet érdemel az 1929ben emelt mintaszerű községi típusiskola. Népességének már csak mintegy kilencede szerb nemzetiségű.

1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001 Terület (ha)

5.205


1980

1990

2001

2.747

2.777

2.755

3.238


62,2


Lakónépesség

3.238

2.991

10

16

159

27


Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

3.238

1.204

81

975

978


Férfi

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

3.238

1.597

670

42

387

Eltartott 498


Nők

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

3.238

1.641

534

39

588

Eltartott 480

38





Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

272

174

75

99

272

1.204




Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

339

419

17

235

506

1.204


Személy

Foglalkoztatott

1.054

307

114


Családtag

Összes gyermek


309

121

68

933


Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli


1.097

541

372

56

84

44



Összes



Külterületen

Összesen



Külterületen

3.238

3.200

-

38

1.098

1.079

-

19


Összes

Hálózati

Házi


1.006

7

Meleg folyóvízzel


Köz -

999

964

4

Házi

Hálózati

csatornával 1.016

Palackos

gázzal 911

132


574

39


Tiszasziget Korábbi neve Ószentiván. A temesvári bánsághoz tartozó területre a csanádi tiszttartóság 1746-ban szerbeket telepített. 1783-ban a királyi kamarától megvásárolta Szeged városa, mire a szerbek átköltöztek a mai Újszentivánra, ezt a falut pedig szegedi magyarok népesítették be. A későbbi zsellérek kubikmunkával keresték hosszú időn át kenyerüket. Területén, közvetlenül a jugoszláv határ mellett fekszik Térvár a maga kétszáz lakosával. Elsőként 1450-ben Thervar-ként említik. Az 1777-ben Szegedről érkezett magyar dohánykertész családok szinte egyedi településformát hoztak létre. Vedresháza-pusztát Vedres István ármentesítette, majd 1808-ban szegedi dohánykertészeket telepített ide, magas színvonalú, kísérletező gazdálkodással. A gyönyörűen bontakozó falut az 1816. évi hatalmas tiszai árvíz tette tönkre egyszer, s mindenkorra. Tiszasziget területén található Magyarország földrajzi mélypontja. (76 m a balti tengerszint felett – ennél is mélyebb azonban a Tisza átellenes oldalán, Lúdvár dűlő: 75,6 m Bf.) 1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001 Terület (ha)

2.689


1980

1990

2001

1.587

1.693

1.567

1.700


63,2


Lakónépesség

1.700

1.632

2

2

4

2


Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

1.700

661

101

511

427


Férfi

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

1.700

832

371

59

187

Eltartott 215


Nők

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

1.700

868

290

42

324

Eltartott 212

40





Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

150

62

90

24

98

661




Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

295

154

27

150

272

661


Személy

Foglalkoztatott

582

292

114


Családtag

Összes gyermek


296

112

57

503


Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli


600

282

195

27

62

34



Összes



Külterületen

Összesen



Külterületen

1.700

1.607

-

93

602

557

-

45

8. A lakások és lakott üdülők felszereltsége 2001 Összes

Hálóza ti

Házi

vízvezetékkel 600

536

7

Meleg folyóvízzel


Köz -

518

509

-

Házi

Hálózati

csatornával 543

Palackos

gázzal 493

80

Központi fűtéssel 304

41


Újszentiván Első említése 1411-ből való: Zenth Iwan. Kezdettől fogva kisebb nemesi családok birtokolták. Magyar jobbágyok lakták a 17. század közepéig, amikoris elpusztult. 1783ban Ószentivánról (Tiszasziget) ideköltözött a szerb lakosság. A múlt század derekán Őscsanádról rajnai frank eredetű, jómódú németség települt be, példamutató istállózó jószágtartással. A Szegedről kirajzott dohánykertész, illetőleg bérlő, cselédsorban élő magyarság képezte hosszú időn át a legszegényebb réteget. Szinte napjainkig szigorú endogámiában él a falu három népe. Az utóbbi évtizedekben népessége gyarapodik. Szerb pravoszláv temploma műemlék jellegű.

1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001

Terület (ha)

1.549


1980

1990

2001

1.289

1.346

1.330

1.650


106,5


Lakónépesség

1.650

1.597

16

6

48

4


Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

1.650

696

67

430

457


Férfi

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

1.650

867

426

42

162

Eltartott 237


Nők

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

1.650

783

270

25

268

Eltartott 220

42





Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

170

86

64

31

161

696




Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

231

209

20

158

262

696


Személy

Foglalkoztatott

528

298

117


Családtag

Összes gyermek


312

125

70

440


Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli


524

231

202

25

54

12



Összes



Külterületen

Összesen



Külterületen

1.650

1.650

-

-

528

528

-

-


Összes

Hálózati

Házi

vízvezetékkel 524

475

3



Köz -

472

453

-

Házi

Hálózati

csatornával 482

Palackos

gázzal 444

58


237

43


Kübekháza A Kübeck Károly bécsi kamarai elnökről elnevezett, szabályos utcahálózatú falut a kincstár 1844-ben alapította. Az odatelepült magyarság szinte teljes egészében szegedi gyökérzetű. 1851-ben svábok is kezdtek beköltözni. Földjük egy meghatározott részén a falubeliek dohányt tartoztak termeszteni. A haszonbérbe kapott földeket a századforduló táján örökáron megszerezhették. A németek egy részét 1946-ban kitelepítették. Főutcáján néhány eklektikus, vakolatdíszes oromzatú német gazdaház látható.

1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001 Lakónépesség Terület (ha)

2.731

Népsűrűség 1km²-re 1970

1980

1990

2001

1.671

1.617

1.455

1.535

56,2


Lakónépesség

1.535

1.401

3

2

-

2


Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

1.535

562

69

503

401


Férfi

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

1.535

751

318

40

192

Eltartott 201


Nők

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

1.535

784

244

29

311

Eltartott 200

44





Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

132

43

79

16

80

562




Mezőgazdaságban


Szolgáltatásban

306

81

27

164

196

562

5. A háztartások és családok főbb adatai 2001 100 háztartásra jutó

100 családra jutó

Háztartások száma

Személy

Foglalkoztatott

546

281

103

Családok száma

Családtag

Összes gyermek


301

115

59

442


Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli


583

184

206

72

108

13



Összes



Külterületen

Összesen



Külterületen

1.535

1.535

-

-

585

581

-

2

8. A lakások és lakott üdülők felszereltsége 2001 Összes en

583

Hálózati

Házi

vízvezetékkel 491

-



Köz -

473

418

-

Házi

Hálózati

csatornával 495

Palackos

gázzal 338

184


194

45


Szegedi kistérség összesített adatai és Szeged Demográfia 1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001 Lakónépesség Terület Település (ha) 1970 1980 1990

Népsűrű ség 1km²-re

2001

Algyő

7.577

6.402

6.357

5.371

5.862

77,4

Deszk

5.205

2.747

2.777

2.755

3.238

62,2

Dóc

4.943

1.059

902

805

823

16,6

Domaszék

5.215

3.583

3.313

3.178

4.166

79,9

Kübekháza

2.731

1.671

1.617

1.455

1.535

56,2

Röszke

3.663

3.733

3.462

2.979

3.166

86,4

Sándorfalva

5.577

5.894

6.399

6.933

7.803

139,9

Szatymaz

5.372

4.025

3.781

3.469

4.276

79,6

Tiszasziget

2.689

1.587

1.693

1.567

1.700

63,2

Újszentiván

1.549

1.289

1.346

1.330

1.650

106,5

Zsombó Szegedi kistérség összes

2.690

1.989

2.017

2.225

3.233

120,2

75.295

179.291

198.101

201.997

205.725

244,7

28.084

145.312

164.437

169.930

168.273

599,2

Szeged

1.b A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint 2001

Település

Lakónépesség

A nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint

Algyő

5.862

5.329

Cigány, romani, beás 111

22

7

24

Deszk Dóc

3.238 823

2.991 789

10 12

16 1

159 -

27 2

Domaszék

4.166

3.825

7

9

7

16

Kübekháza Röszke

1.535 3.166

1.401 3.012

3 2

2 2

6

2 7

Sándorfalva Szatymaz

7.803 4.276

7.533 3.889

5 2

10 11

10 5

18 9

Tiszasziget

1.700

1.632

2

2

4

2

Újszentiván Zsombó

1.650 3.233

1.597 3.072

16 -

6 10

48 2

4 3

168.273 205725

157.301 192.371

1.256 1.426

986 1.077

758 1.006

1.486 4.600

Magyar

Szeged Szegedi kistérség összes

Német

Szerb

Egyéb

46


1.5. A VÁROS TÍPUSA A FOGLALKOZTATÁSI SZEREPKÖR ALAPJÁN

A helyben dolgozó foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzői, összevont nemzetgazdasági ág szerint 2001 Helyben dolgozó lakónépesség Összesen

70480

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

Ipar és építőipar

Szolgáltatási jellegű ágazatok

1271

19183

50026

A más településre eljáró foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzői, összevont nemzetgazdasági ág szerint 2001 Más településre eljáró lakónépesség Összesen

5492

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

Ipar és építőipar

Szolgáltatási jellegű ágazatok

239

2174

3079

A 2001-es népszámlálási adatok szerint alapvetően a szolgáltatás jellegű ágazatokban foglalkoztatottak vannak a legnagyobb számban. A helyben dolgozó foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzői, összevont foglalkoztatási főcsoport szerint 2001 Helyben dolgozó lakónépesség Összesen

70480

Vezető értelmiségi

Egyéb szellemi

Szolgáltatási

17516

16911

11657

Mezőgazdasági 925

Ipari építőipar

Egyéb

17583

5888

A más településre eljáró foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzői, összevont foglalkoztatási főcsoport szerint 2001 Más településre eljáró lakónépesség Összesen

5492

Vezető értelmiségi

Egyéb szellemi

Szolgáltatási

Mezőgazdasági

Ipari építőipar

Egyéb

2021

1046

370

155

1604

296

A 2001. évi népszámlálási adatok szerint az értelmiségi foglalkoztatási főcsoport a foglalkoztatott lakónépesség mintegy 50 %-át teszi ki. 47

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents