Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Debrecen Megyei Jogú Város

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

MELLÉKLETEK

Készítette: Euro-Régió Ház Kht.

Debrecen, 2008. június

MELLÉKLETEK 1. melléklet: Debrecen településrészeinek elnevezése .............................................................. 3 2. melléklet: Az infrastruktúra-ellátottság néhány jellemzője................................................... 5 3. melléklet: Az IVS összhangja Debrecen szabályozási és rendezési tervével...................... 11 Belváros ............................................................................................................................... 12 Hagyományos beépítésű belső lakóterület ....................................................................... 13 Lakótelepek......................................................................................................................... 15 Villanegyed.......................................................................................................................... 17 Kertváros............................................................................................................................. 18 Ipari üzemi területek.......................................................................................................... 18 Nagyerdő ............................................................................................................................. 19 Józsa..................................................................................................................................... 19 Külső településrészek ......................................................................................................... 19 Egyéb területek................................................................................................................... 22 Településszerkezeti tervlap................................................................................................ 23 4. melléklet: Akcióterületi Ingatlangazdálkodási Terv ........................................................... 24 5. melléklet: Az IVS társadalmasítása során (vállalkozói, lakossági és civil fórumok, írásban érkezett észrevételek, HBKIK véleménye) az anyaggal kapcsolatban érkezett releváns észrevételek és az azokra adott válaszok................................................................................ 121 6. melléklet: Az IVS célrendszerének monitoring mutatói ................................................... 144

2

1. melléklet: Debrecen településrészeinek elnevezése (a 32/2007. (VI. 28.) Önkormányzati rendelet 1. számú függeléke Ssz. 1. 2. 3.

Városrésznév Akadémiakert Auguszta Basahalom

4.

Belváros

5.

Boldogfalvikert

6.

Burgundia

7. 8. 9. 10. 11.

Csapókert Csigekert Dobozikert Egyetemváros Epreskert

12.

Falóger

13. 14. 15. 16.

Nagyerdőalja Gerébytelep Gyógyszergyár Hatvan utcai kert

17.

Homokkert

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Hőforrás Ispotály József Attila-telep Júliatelep Kandia Kerekestelep Kertváros Kétútköz Kincseshegy Kondoros Köntösgát Köntöskert Köztemető Lencztelep Biharikert Libakert Majorság Mesterfalva Miklóskapu

37.

Műhelytelep

38. 39. 40. 41. 42.

Nagyerdő Nagyerdőpark Nagyerdőtölgyes Nagysándortelep Nyulas

43.

Pércsikert

44. 45.

Péterfia Postakert

46.

Repülőtér

47.

Sámsonikert

Határleírás Vezér utca – Böszörményi út – Akadémia utca – Bán Imre utca – Károli Gáspár utca belterületi határ – Pallagi út – Móricz Zsigmond út – Kartács utca Hszob.-Db. vasútvonal – Db.-Mikepércs vasútvonal – belterületi határ Mester utca – Hunyadi utca – Rákóczi utca – Burgundia utca – Klaipeda utca – Sumen utca – Wesselényi utca – Erzsébet utca – nyugati új körút – Antall József utca – nyugati új körút Hszob.-Db.-Nyh. vasútvonal – Mikepércsi út – Jász utca – Epreskert utca – külterületi határ (Repülőtér városrész) – Egyletkert utca Csapó utca – Árpád tér – Rakovszky utca – Hajnal utca – Faraktár utca – Kossuth utca – Burgundia utca Sámsoni út – Budai Nagy Antal utca – Kurucz utca – Db.-Nyíregyháza vasútvonal Füredi út – Böszörményi út – Bartók Béla utca – Csigekert utca Ótemető utca – Db.-Nyh. vasútvonal – Faraktár utca – Hajnal utca – Rakovszky utca Móricz Zsigmond út – Pallagi út – Nagyerdei krt. – Dóczy József utca Jász utca – Mikepércsi út – külterületi határ (Repülőtér) – Epreskert utca Huszár Gál utca – Budai Nagy Antal utca – Komáromi Csipkés György tér – Faraktár utca – Db.- Nyh. Vasútvonal Hadházi út – Kassai út – Árpád tér – Nyíl utca Acsádi út – Veres Péter utca – Vámospércsi út – Budai Nagy Antal út – Sámsoni út belterületi határ – Köztemető Ny-i kerítése – Benczúr Gyula utca – Pallagi út Bartók Béla út – Pesti utca – Kishegyesi út – Db.-Tiszalök vasútvonal Vágóhíd utca – Diószegi út – Borzán Gáspár utca – Monostorpályi út – Mikepércsi út – Db.Nyh. Vasútvonal belterületi határ – Acsádi út – Sámsoni út Erzsébet utca – Wesselényi utca – Sumen utca – Nyh.-Db.-Hszob. vasútvonal – Salétrom utca Diószegi út – belterületi határ – Monostorpályi út – Borzán Gáspár utca belterületi határ – Sámsoni út – Db.-Nyh. Vasútvonal Kossuth utca – Faraktár utca – Hajnal utca – Szent Anna utca – Klaipeda utca Monostorpályi út – Alma utca – belterületi határ – Mikepércsi út Akadémia utca – Böszörményi út – Füredi út – vízmű melletti utcanyitás – Bán Imre utca 4. sz. főút – István út – Db.-Hszoboszló vasútvonal – belterületi határ Kurucz utca – Budai Nagy Antal utca – Huszár Gál utca – Db.-Nyh. Vasútvonal Db.-Nyírábrány vasútvonal – belterületi határ – Lahner utca Balmazújvárosi út – Kishatár utca – Nagysándortelep határa – Kishegyesi út – belterületi határ Balmazújvárosi út – Csigekert utca – Bartók Béla út – Db.-Tiszafüred vasútvonal belterületi határ – 4. sz. főút – Benczúr Gyula utca – Köztemető Ny-i kerítése Monostorpályi út – belterületi határ –Alma utca Db.-Nyírábrány vasútvonal – Lahner utca – Diószegi út – Hétvezér utca Füredi út – Egyetem sugárút – Mester utca – Csemete utca – Dózsa György út Hszob.-Db. vasútvonal – Egyletkert utca – külterületi határ (Repülőtér) – Kanális utca Mester utca – nyugati új körút – Hatvan utca – Pesti utca Miklós utca – nyugati új körút – Erzsébet utca Faraktár utca – Komáromi Csipkés György tér – Db.-Nyírábrány vasútvonal – Db.-Nyh. Vasútvonal Nagyerdei krt. – Hadházi út – Egyetem sugárút Benczúr Gyula utca – Hadházi út – Nagyerdei körút – Pallagi út külterületi rész a belterület (Nyulas, Auguszta, Gyógyszergyár és Köztemető) határán külterületi rész a belterület (Nyulas, Auguszta, Gyógyszergyár és Köztemető) határán belterületi határ – Kartács utca – Doberdó utca – Böszörményi út Vámospércsi út – belterületi határ – Db.- Nyírábrány vasútvonal – Komáromi Csipkés György tér Füredi út – Bem tér – Eötvös utca – Rákóczi utca – Hunyadi utca – Egyetem sugárút Széchenyi utca – Külső vásártér – Szoboszlói út – István út külterületi rész a belterület (Tégláskert, Majorság, Boldogfalvikert, Epreskert, Kerekestelep) határán Kassai út – Db.-Nyíregyháza vasútvonal – Ótemető utca – Rakovszky utca – Árpád tér

3

Ssz.

Városrésznév

48.

Sestakert

49. 50. 51. 52. 53. 54.

Sóház Széchenyikert Szentlászlófalva Téglagyár Tégláskert Tizenháromváros

55.

Tócóliget

56.

Tócórét

57. 58.

Tócóskert Tócóvölgy

59.

Újkert

60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75.

Úrrétje Vargakert Vénkert Veres Péter-kert Wesselényi Zsibogó Alsójózsa Bánk Dombos Felsőjózsa Haláp Kismacs Nagycsere Nagymacs Ondód Pallag

Határleírás Békessy Béla utca – Dóczy József utca – Egyetem sugárút – Füredi út – Nádor utca – Thomas Mann utca – Mikszáth Kálmán utca Faraktár utca – Db.-Nyh. vasútvonal – Vágóhíd utca – Hajnal utca Kishegyesi út – Segner tér – Nyugati utca – Széchenyi utca – István út Hadházi út – Nyíl utca – Árpád tér – Csapó utca – Rákóczi utca – Eötvös utca – Bem tér Kishegyesi út – Lóskúti utca – Határ út – belterületi határ Db.-Hszob. vasútvonal – Kanális utca – belterületi határ – Db.-Mikepércs vasútvonal Hatvan utca – nyugati új körút – Miklós utca – Külső vásártér – Nyugati utca – Segner tér belterületi határ – Károli Gáspár utca – Bán Imre utca – vízmű melletti utcanyitás – Balmazújvárosi út – belterületi határ Balmazújvárosi út – Db.-Tiszalök vasútvonal – Nagysándortelep keleti határa - Görgény utca – Kishatár utca Kishegyesi út – István út – 4. sz. főút – Derék utca Kishegyesi út – Derék utca – 4. sz. főút – belterületi határ – Lóskúti utca Doberdó utca – Kartács utca – Békessy Béla utca – Mikszáth Kálmán utca – Thomas Mann utca – Nádor utca – Füredi út – Böszörményi út belterületi határ – Böszörményi út – Vezér utca – belterületi határ Szoboszlói út – Erzsébet utca – Salétrom utca – Db.-Hszoboszló vasútvonal – István út Füredi út – Dózsa György út – Csemete utca – Mester utca – Böszörményi út Acsádi út – belterületi határ – Vámospércsi út – Veres Péter utca Szent Anna utca – Attila tér – Vágóhíd utca – Db.-Nyh. vasútvonal – Sumen utca Db.-Nyírábrány vasútvonal – Hétvezér utca – Vágóhíd utca – Db.-Nyh. vasútvonal külterületben, a Szentgyörgyfalvi úttól keleti irányban külterületben külterületben külterületben, a Szentgyörgyfalvi úttól nyugati irányban külterületben külterületben külterületben külterületben külterületben külterületben

Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönye, 2007. évi 12. szám (VI.28.)

4

2. melléklet: Az infrastruktúra-ellátottság néhány jellemzője 1

Debrecen azon belterületi utcái , ahol részben, vagy egészében nem található: közvilágítás, pormentes út, járda, vezetékes gáz, szennyvíz-csatorna (a hátrányos helyzető gyermekek számának és arányának megjelölésével) 1

Azok a belterületi utcák, ahol 2008. februárjában volt bejelentett lakos Közterület: a több városrészhez tartozó utcák többször is szerpelhetnek az adott városrészhez tartozó szakaszaikkal 3 Pormentes út és járda: azok az utcák, amelyeken a pormentes burkolat, és/vagy járda hiánya eléri a teljes utcahossz 20%-át, vagy legalább a 200 métert 4 Vezetékes gáz: Csak azok az utcák minősülnek el nem látottnak, amelyek a távhő-szolgáltatásba sincsenek bekapcsolva 5 Szennyvízcsatorna: az ellátottságnál már figyelembe vettükk a 2008-ban megvalósuló ISPA fejlesztéseket is

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52.

TÍMÁR

UTCA

MALOMKÖZ

UTCA

ÓKÚT

UTCA

SERHÁZ

UTCA

FONATOS

UTCA

SAROK

UTCA

SÁRVÁRI PÁL

UTCA

NYÁR

UTCA

SZEGFŰ

UTCA

ŰRHAJÓSOK

TERE

VIOLA

UTCA

KARÁCSONY GYÖRGY

UTCA

MUNKÁCSY MIHÁLY

UTCA

TOMPA MIHÁLY

UTCA

CSENGŐ

UTCA

KÉSMÁRK

UTCA

EPERFA

UTCA

EPRESKERT

UTCA

JÁSZ

UTCA

SELYEM

UTCA

KOMLÓSSY

ÚT

NYÍREGYHÁZI

UTCA

BESSENYEI

UTCA

KOMLÓSSY

ÚT

FÖLDI

UTCA

GYÁR

UTCA

KADOSA

UTCA

KRÚDY GYULA

UTCA

ERŐSS LAJOS

UTCA

GYOLCSOS

UTCA

KRISTÁLY

UTCA

KÜRTÖS

UTCA

NYÁRÁD

UTCA

BÁN

UTCA

HERCZEG

UTCA

JÁNOS VITÉZ

UTCA

KELETI

SOR

KÖZÉP

UTCA

SÁRKÁNY

UTCA

VARGAKERT

UTCA

BÁDOGOS

UTCA

BOLDOGKERT

UTCA

BORSOVAI

UTCA

CSER

KÖZ

CSÓNAK

UTCA

EPRESKERT

UTCA

GHILÁNYI

UTCA

KALOTASZEG

TÉR

KASZA

KÖZ

KEVE

UTCA

AKÁCFA

UTCA

DÁRDA

UTCA

1. 2.2. 2.2. 2.2. 2.2. 2.2. 3.1. 3.3. 3.3. 3.3. 3.3. 3.4. 3.4. 3.5. 3.6. 3.6. 3.8. 3.8. 3.8. 3.8. 3.9. 4. 4. 4. 5.1. 5.1. 5.1. 5.1. 5.1. 5.1. 5.1. 5.1. 5.1. 5.1. 5.1. 5.1. 5.1. 5.1. 5.1. 5.1. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2.

Belváros Északkeleti hagyományos Északkeleti hagyományos Északkeleti hagyományos Északkeleti hagyományos Északkeleti hagyományos Nyugati lakótelep Libakert Libakert Libakert Libakert Dobozikert Dobozikert Wesselényi Sóház Sóház Epreskert Epreskert Epreskert Epreskert Sestakert Villanegyed Villanegyed Villanegyed Délnyugati kertváros Délnyugati kertváros Délnyugati kertváros Délnyugati kertváros Délnyugati kertváros Délnyugati kertváros Délnyugati kertváros Délnyugati kertváros Délnyugati kertváros Délnyugati kertváros Délnyugati kertváros Délnyugati kertváros Délnyugati kertváros Délnyugati kertváros Délnyugati kertváros Délnyugati kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros

Szennyvízcsatorna 5

neve

Vezetékes gáz 4

jellege száma

Járda 3

IVS városrész

Pormentes út

neve

2

Közvilágítás

Sorszám

Közterület

3

2

Hátrányos helyzetű gyerekek száma aránya (%) állandó (fő) népességhez 2

1,71

1 1 1

2,33 0,63 5,56

12 12 3 2 4 32 2

3,12 2,67 1,43 4,88 1,21 3,67 4,26

1 2 1 46

1,56 9,52 3,23 7,80

4 4

2,90 0,95

3

4,69

1

0,78

2

1,21

1 1 1 1

0,80 1,75 1,82 1,59

2 1

2,44 0,82

2

0,82

1 1 4

1,08 0,76 2,60

4

1,93

1

4,55

5

53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116.

HÍD

UTCA

KISS ÁRON

UTCA

TARÁNYI JÓZSEF

UTCA

TARR

UTCA

WEKERLE

UTCA

ÁLMOS

UTCA

BECSKY

UTCA

BIRSALMA

UTCA

EPER

UTCA

ERDÉLY

UTCA

KABAR

UTCA

KEREKES FERENC

UTCA

KIRGIZ

UTCA

KLAUZÁL GÁBOR

UTCA

KÖKÖRCSIN

UTCA

KUN

UTCA

LILIOM

UTCA

LOMNIC

UTCA

MIKEPÉRCSI

ÚT

MOGYORÓ

UTCA

PAJTÁS

UTCA

POVOLNY FERENC

UTCA

ROZMARING

UTCA

SOMLYAI

UTCA

TÖRÖK

UTCA

TUBARÓZSA

UTCA

TÜDŐS KLÁRA

UTCA

URAY

UTCA

VADALMA

UTCA

VÁRAD

UTCA

VEKER

UTCA

BALOGH MIHÁLY

UTCA

CSERMELY

UTCA

CSOROSZLYA

UTCA

HALÁSZ

UTCA

KANÁLIS

UTCA

KISMARJA

UTCA

LADIK

UTCA

PÁSZTOR

UTCA

SZEPESI

UTCA

TÉGLÁSKERT

UTCA

VADÁSZ

UTCA

VARSA

UTCA

ÁRNYAS

UTCA

BÉKÉSCSABA

UTCA

DOBVERŐ

UTCA

KISDOBOS

UTCA

KISTELEK

UTCA

KOPÁNCS

UTCA

KORCSOLYÁS

UTCA

KÖSZMÉTE

UTCA

LENCZ

UTCA

MUSKOTÁLY

UTCA

NAGYDOBOS

UTCA

PAPRIKA

UTCA

POHL FERENC

UTCA

PRÉSHÁZ

UTCA

RETEK

UTCA

RIBIZLI

UTCA

SARKAD

UTCA

SZEGED

UTCA

SZÉNA

TÉR

SZILVA

UTCA

KERESSZEGI

UTCA

5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.2. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.3. 5.4.

Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Déli kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Délkeleti kertváros Keleti kertváros

Szennyvízcsatorna 5

neve

Vezetékes gáz 4

jellege száma

Járda 3

3

IVS városrész

Pormentes út

neve

2

Közvilágítás

Sorszám

Közterület

Hátrányos helyzetű gyerekek száma aránya (%) állandó (fő) népességhez 3 4

5,77 1,92

1

4,17

2

2,00

2 2 2

1,09 6,45 0,97

2

11,76

1

14,29

3 1 1

0,85 1,96 1,49

1

3,23

3 3

4,23 4,76

4

5,33

1

1,72

2

9,52

8 1 3

3,16 1,37 3,75

12 8

2,47 2,06

3 1

4,29 1,49

5 1 2

4,39 2,27 6,90

5 1 1

3,23 0,57 0,99

3 5

3,61 2,67

1 3

3,70 2,83

6

2,94

4 2

3,42 2,22

6

117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180.

UTCA

SZILÁGYI ERZSÉBET

UTCA

KOMÁROMI CSIPKÉS GYÖRTÉR VERESEGYHÁZI TAMÁS

UTCA

DOLMÁNY

UTCA

FORDULÓ

KÖZ

HAJÓS ALFRÉD

UTCA

IRÉN

UTCA

JÓZSAI

UTCA

JUHÁSZ GÉZA

UTCA

KÖNYVKÖTŐ

UTCA

MAKKAI SÁNDOR

UTCA

NAGY LAJOS

UTCA

BENEDEK MIHÁLY

UTCA

ŐRMESTER

UTCA

BAJONETT

UTCA

BORHÁZ

UTCA

BÚZA

UTCA

CSEREI

UTCA

FUTÓ

UTCA

GOLYÓ

UTCA

GYALOG

UTCA

GYŰRŰ

UTCA

HEVESI

UTCA

KAKUKK

UTCA

KARD

UTCA

KÖKÉNY

UTCA

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR UTCA UTCA

NAGY JENŐ

UTCA

NYEREG

UTCA

SÁTOR

ZUG

SIMON ISTVÁN

UTCA

SZURONY

UTCA

TIZEDES

UTCA

TÖLTÉNY

UTCA

TŐR

UTCA

VASTORONY

UTCA

ZÓLYOM

UTCA

ZOVÁNYI JENŐ

UTCA

KERESSZEGI

UTCA

TORNAI ISTVÁN

UTCA

BÁLINT ZOLTÁN

UTCA

ELŐKERT

UTCA

JÁMBOR LAJOS

UTCA

LŐPOROS

UTCA

ŐZ

UTCA

TYUKOD

UTCA

UNGVÁRIKERT

UTCA

VASPÁLYA

UTCA

ÁRVA

UTCA

CSENDES

UTCA

CSUKA

UTCA

CSŰRY BÁLINT

UTCA

DARU

UTCA

ERDEI FERENC

UTCA

GÁSPÁR ENDRE

UTCA

KANDÓ KÁLMÁN

UTCA

KÁNYA

UTCA

KERECSEN

UTCA

MÉSZÖLY GÉZA

UTCA

MÉZESKALÁCSOS

UTCA

SOMOGYI PÁL

UTCA

SZARVAS

UTCA

5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4.

Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros

Szennyvízcsatorna 5

Vezetékes gáz 4

neve

Járda 3

jellege száma

SÜVEG

LŐTÉR

3

IVS városrész

Pormentes út

neve

2

Közvilágítás

Sorszám

Közterület

Hátrányos helyzetű gyerekek száma aránya (%) állandó (fő) népességhez

1 1 1

10,00 1,12 6,67

1 3

1,43 1,82

2 3

2,04 2,80

1 1

4,35 4,35

1

4,76

2 1 3 1

3,92 1,69 2,78 4,00

8 3 4

1,70 13,64 1,83

4

4,82

2

3,17

6 5

5,66 3,40

4 16 6

1,70 38,10 1,71

1

2,94

3

3,80

1 1 5 1 7 2

4,35 1,47 4,90 3,85 4,19 9,09

1 1 1

3,45 1,67 2,63

1

1,14

7

181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244.

ÚJ

UTCA

VASUTAS

UTCA

VIKÁR BÉLA

UTCA

KOLÓNIA

UTCA

HÁRMASHEGY

UTCA

HEGYKÖZ

UTCA

KAKAS

UTCA

KÉRÉSZ

UTCA

MÉZESHEGY

UTCA

PÉRCSIKERT

UTCA

PILLANGÓ

UTCA

PIPÓHEGY

UTCA

PORTÖRŐ

UTCA

REZEDA

UTCA

SZÉLSŐ

UTCA

DESSEWFFY

UTCA

JÓSIKA

UTCA

KERESSZEGI

UTCA

MIKES KELEMEN

UTCA

TÖLGYFA

UTCA

BÁN IMRE

UTCA

TESSEDIK SÁMUEL

UTCA

THURÓCZI GYULA

UTCA

HOLLÓS

UTCA

KARTÁCS

UTCA

TÜCSÖK

UTCA

BENDEGÚZ

TÉR

BOGNÁR REZSŐ

UTCA

JENŐ

UTCA

VARSÁNY

UTCA

ÁCS

UTCA

DÉLIBÁB

UTCA

FŰRÉSZ

UTCA

GÉZA

UTCA

GOHÉR

UTCA

HALASTÓ

UTCA

IPOLY

UTCA

KÖTELES

UTCA

SÁNDOR

UTCA

SASZLA

UTCA

BÁN IMRE

UTCA

BAY ZOLTÁN

UTCA

KÁLMÁN BÉLA

UTCA

KERTVÁROS

UTCA

SZABÓ LŐRINC

UTCA

BEZERÉDJ

UTCA

KISS ERNŐ

UTCA

MAROS

UTCA

OND

UTCA

TÖHÖTÖM

UTCA

ÁRVALÁNYHAJ

UTCA

BOJTORJÁN

UTCA

KECSKERÁGÓ

UTCA

LIBATOP

UTCA

LÓSKÚTI

ÚT

NAPRÓZSA

UTCA

SELYEMFŰ

UTCA

SOMKÓRÓ

UTCA

TÓCÓPART

UTCA

ZÖRGŐFŰ

UTCA

CIMBALOM

UTCA

CITERA

UTCA

DÉVÉNY

UTCA

DOB

UTCA

5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.4. 5.5. 5.5. 5.5. 5.5. 5.5. 5.5. 5.5. 5.5. 5.5. 5.5. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.6. 5.7. 5.7. 5.7. 5.7.

Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Északnyugati kertváros Északnyugati kertváros Északnyugati kertváros Északnyugati kertváros Északnyugati kertváros Északnyugati kertváros Északnyugati kertváros Északnyugati kertváros Északnyugati kertváros Északnyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nagysándortelep Nagysándortelep Nagysándortelep Nagysándortelep

Szennyvízcsatorna 5

neve

Vezetékes gáz 4

jellege száma

Járda 3

3

IVS városrész

Pormentes út

neve

2

Közvilágítás

Sorszám

Közterület

Hátrányos helyzetű gyerekek száma aránya (%) állandó (fő) népességhez 1

0,68

2 3

1,52 1,20

6

8,22

4 5 1 2 1

3,51 4,17 20,00 4,55 1,03

1

0,93

1

0,61

1 5

2,27 2,30

1 1

3,33 1,67

1 1 1 4 3 1

1,41 14,29 4,76 5,48 1,86 1,08

4 1

5,41 25,00

1

1,79

1

0,81

1

0,49

11

4,33

1

2,22

6 3

5,22 9,38

3

3,37

8

245. 246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281. 282. 283. 284. 285. 286. 287. 288. 289. 290. 291. 292. 293. 294. 295. 296. 297. 298. 299. 300. 301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308.

ÉRMELLÉK

UTCA

FURULYA

UTCA

GÖRGÉNY

UTCA

HARGITA

UTCA

KADARCS

UTCA

KÓCSAG

UTCA

LANT

UTCA

MEGYER

KÖZ

MEGYER

TÉR

POPRÁD

UTCA

SÍP

UTCA

TEGEZ

UTCA

HARSONA

UTCA

HÁZGYÁR

UTCA

KIRÁLY

UTCA

BALÁSHÁZY JÁNOS

UTCA

CSALOGÁNY

UTCA

SZENT MIHÁLY

UTCA

TAVASZ

UTCA

VULKÁN

UTCA

VADVIRÁG

UTCA

BASAHALOM

UTCA

VÉRTESI

ÚT

BÖLLÉR

UTCA

HARANGOS

UTCA

ÖDÖN

UTCA

SIMON LÁSZLÓ

UTCA

SÍPOS

UTCA

TENGERÉSZ

UTCA

VASUTAS

UTCA

KARTÁCS

UTCA

BENCZÚR GYULA

UTCA

MEDGYESSY

SÉTÁNY

ALSÓJÓZSAI

UTCA

ARANYKAPU

UTCA

BERKENYE

UTCA

BOCSKAI ISTVÁN

ÚT

BODAI

UTCA

CSONKATORONY

UTCA

CSÚCS

UTCA

ERDŐHÁT

UTCA

HATHÁZ

UTCA

HOMOKHÁT

UTCA

JÓZSA ISTVÁN

UTCA

JÓZSAKERT

UTCA

KERTEKALJA

UTCA

KISERDŐ

UTCA

KISKERT

UTCA

KLASTROMPART

SOR

MÁRCIUS 15.

UTCA

MONOSTORERDŐ

UTCA

NAGYSZENTGYÖRGY

UTCA

ÓISKOLA

UTCA

ÓKASTÉLY

UTCA

PLATÁN

UTCA

SÍNTELEP

UTCA

SZÁRAZMALOM

UTCA

SZENTGYÖRGYFALVI

ÚT

SZŐLŐHEGY

UTCA

TELEK

UTCA

TEMPLOM

UTCA

TÓCÓS

UTCA

TOKAJI

UTCA

UNOKAKERT

UTCA

5.7. 5.7. 5.7. 5.7. 5.7. 5.7. 5.7. 5.7. 5.7. 5.7. 5.7. 5.7. 6.1. 6.1. 6.1. 6.1. 6.1. 6.1. 6.1. 6.1. 6.1. 6.2. 6.2. 6.3. 6.3. 6.3. 6.3. 6.3. 6.3. 6.3. 7. 7. 7. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8.

Nagysándortelep Nagysándortelep Nagysándortelep Nagysándortelep Nagysándortelep Nagysándortelep Nagysándortelep Nagysándortelep Nagysándortelep Nagysándortelep Nagysándortelep Nagysándortelep Nyugati iparterület Nyugati iparterület Nyugati iparterület Nyugati iparterület Nyugati iparterület Nyugati iparterület Nyugati iparterület Nyugati iparterület Nyugati iparterület Délnyugati iparterület Délnyugati iparterület Keleti iparterület Keleti iparterület Keleti iparterület Keleti iparterület Keleti iparterület Keleti iparterület Keleti iparterület Nagyerdő Nagyerdő Nagyerdő Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa

Szennyvízcsatorna 5

neve

Vezetékes gáz 4

jellege száma

Járda 3

3

IVS városrész

Pormentes út

neve

2

Közvilágítás

Sorszám

Közterület

Hátrányos helyzetű gyerekek száma aránya (%) állandó (fő) népességhez

5 1 2

5,49 1,02 8,33

2 3 1

5,56 7,50 10,00

1 31 2

33,33 5,71 7,69

7 3 4 2

14,89 9,38 4,40 4,26

5

6,33

10

5,38

1

1,45

1 1

0,74 0,46

3 2 1 1 11 6

4,92 2,13 0,65 0,49 3,43 14,63

3

1,71

4

6,45

1 7 5 1

0,81 5,60 1,68 0,31

2 5 2 1 1

1,47 2,72 0,93 0,99 2,63

9

309. 310. 311. 312. 313. 314. 315. 316. 317. 318. 319. 320. 321. 322. 323. 324. 325. 326. 327. 328. 329. 330. 331. 332. 333. 334. 335. 336. 337. 338. 339. 340. 341. 342. 343. 344. 345. 346. 347. 348. 349. 350. 351. 352. 353. 354. 355. 356. 357. 358. 359. 360. 361. 362. 363. 364. 365. 366. 367. 368. 369.

ZSINDELY

UTCA

BONDORHÁT

UTCA

ELEK

UTCA

ÉRSEK

UTCA

FÉNY

UTCA

GÖNCZY PÁL

UTCA

HÁTSZEG

UTCA

JÓSA MIKLÓS

UTCA

ÖRDÖGKERT

UTCA

RÓZSAVÖLGY

UTCA

SILLYE GÁBOR

UTCA

VASHÁMOR

UTCA

BÜKK

UTCA

FÁCÁN

UTCA

FOGOLY

UTCA

FÜRJ

UTCA

MELINDA

UTCA

SZÁRCSA

UTCA

ÁROK

UTCA

SZŐLŐ

UTCA

CSÍZ

UTCA

ERDŐSOR

UTCA

FAKOPÁNCS

UTCA

FECSKE

UTCA

HARKÁLY

UTCA

SÁRMÁNY

UTCA

SEREGÉLY

UTCA

CSÉPLŐ

UTCA

GUBACS

UTCA

MAKKOS

UTCA

TRAKTOROS

UTCA

ARATÓ

UTCA

DOHÁNYOS

UTCA

FENYVES

UTCA

GYÜMÖLCS

UTCA

KASTÉLYKERT

UTCA

LÁTÓKÉP

UTCA

LOMB

UTCA

MACSI

UTCA

MÁTAI

UTCA

NAGYHÁT

UTCA

ONDÓDI

UTCA

PARK

UTCA

SUMMÁS

UTCA

BOJTÁR

UTCA

HINTÓS

UTCA

KALÁSZ

UTCA

KISKÚT

UTCA

KOCSIS

UTCA

KÖLES

UTCA

KÖR

UTCA

MUSKÁTLI

UTCA

NYÁRFÁS

UTCA

SZEKERES

UTCA

DARÓCZI VILMOS

UTCA

DOHÁNYKERT

UTCA

FEKETE ISTVÁN

UTCA

MANNINGER GUSZTÁV

UTCA

MATHIÁSZ JÁNOS

UTCA

MORVAY ZOLTÁN

UTCA

ZSÁLYA

KÖZ

8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1. 9.1.

Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Józsa Egyéb belter. (Bánk) Egyéb belter. (Bánk) Egyéb belter. (Bánk) Egyéb belter. (Bánk) Egyéb belter. (Bánk) Egyéb belter. (Bánk) Egyéb belter. (Dombos) Egyéb belter. (Dombos) Egyéb belter. (Haláp) Egyéb belter. (Haláp) Egyéb belter. (Haláp) Egyéb belter. (Haláp) Egyéb belter. (Haláp) Egyéb belter. (Haláp) Egyéb belter. (Haláp) Egyéb belter. (Nagycsere) Egyéb belter. (Nagycsere) Egyéb belter. (Nagycsere) Egyéb belter. (Nagycsere) Egyéb belter. (Nagymacs) Egyéb belter. (Nagymacs) Egyéb belter. (Nagymacs) Egyéb belter. (Nagymacs) Egyéb belter. (Nagymacs) Egyéb belter. (Nagymacs) Egyéb belter. (Nagymacs) Egyéb belter. (Nagymacs) Egyéb belter. (Nagymacs) Egyéb belter. (Nagymacs) Egyéb belter. (Nagymacs) Egyéb belter. (Nagymacs) Egyéb belter. (Nagymacs) Egyéb belter. (Ondód) Egyéb belter. (Ondód) Egyéb belter. (Ondód) Egyéb belter. (Ondód) Egyéb belter. (Ondód) Egyéb belter. (Ondód) Egyéb belter. (Ondód) Egyéb belter. (Ondód) Egyéb belter. (Ondód) Egyéb belter. (Ondód) Egyéb belter. (Pallag) Egyéb belter. (Pallag) Egyéb belter. (Pallag) Egyéb belter. (Pallag) Egyéb belter. (Pallag) Egyéb belter. (Pallag) Egyéb belter. (Pallag)

Szennyvízcsatorna 5

neve

Vezetékes gáz 4

jellege száma

Járda 3

3

IVS városrész

Pormentes út

neve

2

Közvilágítás

Sorszám

Közterület

Hátrányos helyzetű gyerekek száma aránya (%) állandó (fő) népességhez 4 1 18 2 1 5

1,56 4,76 2,82 2,94 2,22 1,62

1

7,69

15 11 2 2 5 2 7

2,60 2,29 1,75 2,04 3,97 4,35 4,96

3

1,83

3

2,36

4 2 1 2 3 1

6,90 5,00 2,86 3,45 2,16 2,63

1

2,08

3 2 1 1 7 1 1 1 3 7

2,91 2,44 1,09 2,94 3,14 1,14 2,86 3,33 3,06 6,93

1 2 6 3 2 4 3 1 1 1 2

1,85 6,67 6,00 2,44 3,23 6,78 4,41 7,14 1,30 2,56 3,33

2

6,06

10

3. melléklet: Az IVS összhangja Debrecen szabályozási és rendezési tervével A Debrecen egyes városrészeire vonatkozó szabályozási-rendezési előírásokat a Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének Debrecen Megyei Jogú Város szabályozási terveiről és helyi építési szabályzatáról szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelete, illetve a Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti terve, valamint Debrecen szabályozási terve tartalmazza. A rendezési tervek a város közigazgatási területén az alábbi rendeltetési zónákat jelölte ki: a) horizontális rendeltetési zónák 1. a beépítésre szánt területen: - lakó:(L) ezen belül: - nagyvárosias (Ln) - kisvárosias (Lk) - kertvárosias (Lke) - falusias (Lf) - vegyes:(V) ezen belül: - településközponti vegyes ( Vt) - központi vegyes (Vk) - gazdasági:(G) ezen belül: - kereskedelmi, szolgáltató (Gk) - zavaró hatású ipari (Gip) - egyéb ipari (Ge) - üdülő:(Ü) ezen belül: - üdülőházas (Üü) - hétvégi házas (Üh) - különleges:(K) ezen belül: - különleges kereskedelmi célú (Kke) - különleges közhasználatú építményi (Ki) - bányászati (Kb) - honvédelmi és belbiztonsági (Kho) - hulladék elhelyezésére szolgáló (Kh) - városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti (Kk) - különleges közlekedési (Kkö) 2. a beépítésre nem szánt területen: - közlekedési és közmű:(Kö) ezen belül: - általános közlekedési (Köá) - vasúti közlekedési (Köv) - légi közlekedési (Köl) - közpark:(Z) - erdő:(E) ezen belül: - védelmi rendeltetésű (Ev) - egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű (Ee) - gazdasági rendeltetésű (Eg) - mezőgazdasági:(M) ezen belül: - mezőgazdasági kertes (Mke) - mezőgazdasági tanyás (Mt) - mezőgazdasági különleges I. (Mk 1) - mezőgazdasági különleges II. (Mk 2) - vízügyi: (V) b) vertikális rendeltetési zónák. Az építési zónákon belül az alábbi városépítészeti karakterek kerülnek lehatárolásra: 1. belvárosi, 2. cívis, 3. villanegyedi,

11

4. belső kertségi, 5. külső kertségi és 6. egyéb karakterű építési zónák.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában elkülönített városrészek az alábbi rendeltetési zónákat foglalják magukban

Belváros A városrészben a településközponti vegyes zóna, a központi vegyes zóna, valamint általános közlekedési zóna és a közpark zóna rendeltetési zónák találhatóak. Az érintett zónákra az alábbi előírások vonatkoznak: Településközpont vegyes zóna (Vt) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen - lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő, továbbá különleges esetben - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, lakások az épületek földszintjén a közterülettel határos épületszárnyban nem helyezhetők el.

Központi vegyes zóna (Vk) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. b) A területen elhelyezhető - igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, továbbá a közterülettel határos épületszárny földszintjének kivételével lakások, különleges esetben üzemanyagtöltő. c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Általános közlekedési zóna (Köá) a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve - az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei. - a zóna közlekedés, parkolás céljára szolgáló létesítménnyel térszint alatt beépíthető. Az így kialakított építmények a telekhatárokon keresztül összekapcsolhatók a szomszédos zónák pinceszintjeivel, és számukra közös lejárat is biztosítható. - a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, különleges esetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület helyezhető el. c) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

12

Közpark zóna(Z) (1) Közparkok céljára kijelölt terület. A terület min. 75%-át zöldfelülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben részletes szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők. (2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), különleges esetben vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. (3) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (4) Az újonnan elhelyezhető épületek építmény magassága legfeljebb 4,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át. (5) A területen terepszint alatti garázsok elhelyezhetők, ha a garázsok felett legalább 80 cm földtakarás biztosítható a növények telepítéséhez, és a terület legalább 10%-a nagyméretű fák egyenletes elosztásban való ültetésére is alkalmas aktív zöldfelület marad.

A Belvárossal kapcsolatban megfogalmazott fejlesztési elképzelések összhangban vannak az ott található rendeltetési zónákra vonatkozó előírásokkal. A szabályozási terv és a települészerkezeti terv tartalmazza a Belváros és a Hagyományos beépítésű belső lakóterület határán húzódó nyugati tehermentesítő út tervét, és annak Belváros felé eső oldalán lehetővé teszi a tervezett funkciójú épületek felépítését és a szükséges parkolók kialakítását Az Intergrált Városfejlesztési Stratégiában a Multimodális Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ tervezett helyszínén a szabályozási terv parkolót is jelöl, a szabályozási terv módosítása nem szükséges.

Hagyományos beépítésű belső lakóterület A városrészben nagyvárosias lakózóna, kisvárosias lakózóna, településközpont vegyes zóna, központi vegyes zóna, illetve különleges közlekedési zóna, általános közlekedési zóna és közpark zóna rendeltetések találhatók. Az érintett zónákra az alábbi előírások vonatkoznak (a rész nem tartalmazza az előző városrészben már felsorolt előírásokat): Nagyvárosias lakózóna (Ln) a) A terület jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, sportlétesítmény, továbbá kivételesen, - szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő helyezhető el. c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló, kereskedelmi, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, épület, továbbá - különleges esetben szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, sportlétesítmény, egészségügyi, szociális építmény, üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény, kézműipari épület helyezhető el

13

c.) A területen lakásonként, (rendeletetési egységenként) 140 m2 telekhányadot kell biztosítani, továbbá a területen a beépítési százalék legfeljebb 40%, saroktelek esetén 75% lehet, amely érték saroktelek esetében sem haladható meg. Az e pontban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni ott, ahol a DÉSZ egyéb előírásai másként rendelkeznek. d) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Különleges közlekedési zóna (Kkö) a) A terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe. b) A zónába csak az épületnek minősülő közlekedési építmények (pl. parkolóház, autóbusz-pályaudvar stb.) területei, illetve nagykapacitású parkolók, ha azok nem közterületek tartoznak.

A hagyományos beépítésű belső lakóterület városrésszel kapcsolatban megfogalmazott fejlesztési elképzelések összhangban vannak az ott található rendeltetési zónákra vonatkozó előírásokkal. A szabályozási terv és a településszerkezeti terv tartalmazza a Belváros és a hagyományos beépítésű belső lakóterület határán húzódó nyugati tehermentesítő út tervét, valamint az út mentén olyan rendeltetési zóna található, ami lehetővé teszi az oda tervezett fejlesztéseket. A városrész a jogszabályban a cívis karakterű építési zónák kategóriájába tartozik, amelyre az alábbi további előírások vonatkoznak: (1) A zónába a jellemzően kialakult, illetve nem kialakult cívisház karakterű területek tartoznak. (2) A zóna területén a) újonnan az utcavonalon, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik, magastetős, legalább 6,0 m és legfeljebb 12,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. Újonnan előkert nem alakítható ki. Az épület utcai homlokvonala az utcai hosszán különleges esetben léphet vissza, de ez esetben az utcai telekhatár és az épület közötti területeken a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni, és azt a közforgalom céljára át kell adni. b) udvari szárny telekhatáron állóan csak tűzfalasan alakítható ki. Azon szomszédos telek felé, amelynek a telekhatárán az épület áll, az udvari szárny tetőfelülete nem lejthet. c) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 300 m2 lehet. d) új építményeket zártsorú-általános, vagy zártsorú-keretes beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. e) a 450 m2-nél kisebb telkeknél a beépítettség a zóna előírását további 10%-kal túllépheti. (3) A zónában a telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség. (4) A gépjárművek elhelyezését bővítés, rendeltetés változás esetén -amennyiben az saját telken belül nem lehetséges- az önkormányzati parkolási rendeletben előírtak szerint lehet biztosítani. (5) Gépjármű-tároló saját telken belül, épületben vagy terepszint alatti épitményben helyezhető el. Lakásonként (rendeltetési egységenként) 1 db gépkocsi elhelyezését saját telken belül kell biztosítani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzlerakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

14

Lakótelepek A lakótelepek zömmel nagyvárosias lakóterületbe és egyéb karakterű építési zónába tartoznak (1) Nagyvárosias lakózóna (Ln) a) A terület jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, sportlétesítmény, továbbá kivételesen, - szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő helyezhető el. c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (1) A zónába az előzőekbe nem besorolható - általában szabadonálló-telepszerű, kivételesen zártsorú-keretes, zártsorú-általános, illetve szabadon álló-általános beépítési móddal beépített, illetve beépíthető kialakult, illetve nem kialakult területek tartoznak. (2) Az építési telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése, kivéve a nem központi települési területeket, ahol megengedett a részleges közművesítettség is. (3) A helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni. (4) A zónába eső meglévő lakótelepeken a szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi telektömb területére kell értelmezni az építési előírásokat, kivéve a korábban kialakult egyedi telkeket. (5) A zónába eső lakótelepeken úszótelek határait túllépő építést, illetőleg a szintterület növelését engedélyezni csak a helyi építési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően szabad lehet. *(6) A zóna területén, ha az előírt beépítési mód szabadonálló-telepszerű és ezen beépítési módnál a telekterület meghaladja a 4000 m2-t az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű telekhasználat érdekében építést engedélyezni csak az építési helyeket rögzítő, jóváhagyott szabályozási tervlap alapján szabad. *(7) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

A városrészekben ezen kívül megtalálható még a kisvárosias lakózóna, a településközpont vegyes zóna, a központi vegyes zóna, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna, az Egyéb ipari gazdasági zóna, a Különleges kereskedelmi célú zóna, a Különleges közhasználatú építményi zónák, az Általános közlekedési zóna, a Vasúti közlekedési zóna, a Közpark zóna és a Védelmi rendeltetésű erdőzóna rendeltetési zónák találhatóak. Az érintett zónákra az alábbi előírások vonatkoznak (a rész nem tartalmazza az előző városrészben már felsorolt előírásokat):

15

Kertvárosias lakózóna (Lke) a) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, továbbá - különleges esetben a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, kizárólag maximum 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek kiszolgálására alkalmas üzemanyagtöltő helyezhetők el. c) A területen lakásonként (rendeltetési egységenként) 450 m2 telekhányadot kell biztosítani. d) A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. e) A területen hulladékudvar kialakítható. f.) Az előírt gépjármű-elhelyezési igényt saját építési telken belül kell kielégíteni és a gépkocsi épületben történő elhelyezésének lehetőségét a telek beépítettségénél (minimum bruttó 20 m2/gépkocsi tároló) figyelembe kell venni. Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zóna (Gk) a) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület. b) A területen - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, igazgatási épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, továbbá - különleges esetben a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el. Egyéb ipari gazdasági zóna (Ge) a) A terület a jellemzően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi, szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. b) A területen - az a) pontban felsoroltakon túlmenően különleges esetben elhelyezhetők gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek -továbbá 10 000 m2 épület-szintterületet nem meghaladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények. Különleges kereskedelmi célú zóna (Kke) a) A területen elsősorban a 10 000 m2 hasznos bruttó szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények számára kijelölt terület. A hasznos bruttó területbe a gépkocsi tároló szintterület nem tartozik bele. b) A területen különleges esetben elhelyezhetők 1. a különleges rendeltetést hordozó épületeken kívül szállás jellegű, iroda, továbbá 2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató és vendéglátó épületek. c) A területen az a) bekezdésben meghatározott építmény elhelyezését engedélyezni csak környezeti hatástanulmány alapján szabad. Különleges közhasználatú építményi zónák (Ki) a) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. c) A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli eltérő kizárólagos használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre, illetve alövezetekre írt rendeltetés meghatározásával.

16

Vasúti közlekedési zóna (Köv). a) A területen a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, továbbá a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el. b) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt vasúti közlekedési és közműterület legfeljebb a telekterület 2%-a lehet. Védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev) a) A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, illetve természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál. b) A területen épület újonnan nem helyezhető el. A Lakótelepek városrésszel kapcsolatban megfogalmazott fejlesztési elképzelések összhangban vannak az ott található rendeltetési zónákra vonatkozó előírásokkal.

Villanegyed A városrészben a nagyvárosias lakózóna, a kertvárosias lakózóna, a településközpont vegyes zóna, a központi vegyes zóna, az egyéb ipari gazdasági zóna, a különleges közhasználatú építményi zónák, a különleges közlekedési zóna, az általános közlekedési zóna, és a közpark zóna rendeltetési zónák találhatóak. Az érintett zónákra vonatkozó szabályozási előírások már bemutatásra kerültek. A Villanegyed városrésszel kapcsolatban megfogalmazott fejlesztési elképzelések összhangban vannak az ott található rendeltetési zónákra vonatkozó előírásokkal. A városrész a jogszabályban a villanegyed karakterű építési zónák kategóriájába tartozik, amelyre az alábbi további előírások vonatkoznak: (1) A zónába a jellemzően villa karakterű kialakult, illetve nem kialakult területek tartoznak. (2) A zóna területén a) újonnan legfeljebb 9,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, b) újonnan kialakítható telek legkisebb területe 900 m2 lehet, c) az építményeket újonnan szabadonálló-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni, d) ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, új építés esetén legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező, e) csak egyszintes tetőtérbeépítés engedélyezhető, f) az építési telkek újonnan legfeljebb 30%-ig építhetők be. (3) A zónában önálló rendeltetési egység építésének feltétele a teljes közművesítettség. (4) Az előírt gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül épületben kell kielégíteni. (5) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá telkeknként egy lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

Véleményünk szerint a fenti szabályozás nagymértékben elősegíti a városrészzel kapcsolatban megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket (pl. a városrész további építészeti leromlásának megakadályozása).

17

Kertváros A városrészben a nagyvárosias lakózóna, a kisvárosias lakózóna, kertvárosias lakózóna, a településközpont vegyes zóna, a központi vegyes zóna, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna, egyéb ipari gazdasági zóna, különleges közhasználatú építményi zónák, honvédelmi és belbiztonsági zóna, az általános közlekedési zóna, a vasúti közlekedési zóna, a közpark zóna, a védelmi rendeltetésű erdőzóna és a vízügyi zóna rendeltetési zónák találhatóak. Az érintett zónákra az alábbi előírások vonatkoznak (a rész nem tartalmazza az előző városrészben már felsorolt előírásokat): Honvédelmi és belbiztonsági zóna (Kho) a) A terület a honvédség és a belbiztonság számára kizárólagosan igénybevett területeket foglalja magába. b) A területen csak honvédelmi, illetve belbiztonsági célokat szolgáló építmények helyezhetők el. Vízügyi zóna (V) (1) A területbe - a folyóvizek medre és parti sávja, - az állóvizek medre és parti sávja, - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, - a vízbeszerzési területek, tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad a) egyedi horgásztanyák nem építhetők, b) az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.

A Kertváros városrésszel kapcsolatban megfogalmazott fejlesztési elképzelések összhangban vannak az ott található rendeltetési zónákra vonatkozó előírásokkal.

Ipari üzemi területek A városrészben a kertvárosias lakózóna, a falusias lakózóna, az egyéb ipari gazdasági zóna, a különleges kereskedelmi célú zóna, a hulladék elhelyezésére szolgáló zóna, a városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti zóna, az általános közlekedési zóna, a vasúti közlekedési zóna, a közpark zóna, a védelmi rendeltetésű erdőzóna és a vízügyi zóna rendeltetési zónák találhatóak. Az érintett zónákra az alábbi előírások vonatkoznak (a rész nem tartalmazza az előző városrészben már felsorolt előírásokat): Hulladék elhelyezésére szolgáló zóna (Kh) A területen a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló telephelyek, építmények létesíthetők. Városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti zóna (Kk) a) A terület városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet számára fenntartott terület. b) A területen csak városüzemeltetési kertészettel kapcsolatos építmények helyezhetők el. c) A területen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára különleges esetben telepíthető lakás is, mely lakásterület nem haladhatja meg építési engedély alapján a beépített nettó alapterület 5%-át

18

Az Ipari üzem terület városrésszel kapcsolatban megfogalmazott fejlesztési elképzelések összhangban vannak az ott található rendeltetési zónákra vonatkozó előírásokkal.

Nagyerdő A városrészben a kertvárosias lakózóna, központi vegyes zóna, különleges közhasználatú intézményi zónák, az általános közlekedési zóna, közpark zóna, védelmi rendeltetésű erdőzóna és a vízügyi zóna találhatóak. Az érintett zónákra vonatkozó szabályozási előírások már bemutatásra kerültek. A Nagyerdő városrésszel kapcsolatban megfogalmazott fejlesztési elképzelések összhangban vannak az ott található rendeltetési zónákra vonatkozó előírásokkal.

Józsa A városrészben a Kertvárosias lakózóna, a Központi vegyes zóna, az Általános közlekedési zóna, a Vasúti közlekedési zóna, a Közpark zóna és a Védelmi rendeltetésű erdőzóna rendeltetési zónák találhatóak. Az érintett zónákra vonatkozó szabályozási előírások már bemutatásra kerültek. Józsa városrésszel kapcsolatban megfogalmazott fejlesztési elképzelések összhangban vannak az ott található rendeltetési zónákra vonatkozó előírásokkal. A településszerkezeti terv tartalmazza a városrész megközelíthetőségének javítását szolgáló fejlesztéseket.

Külső településrészek A városrészben a kertvárosias lakózóna, a falusias lakózóna, a központi vegyes zóna, az egyéb ipari gazdasági zóna, az üdülőházas zóna, a hétvégi házas zóna, a különleges kereskedelmi célú zóna, a hulladék elhelyezésére szolgáló zóna, az általános közlekedési zóna, a vasúti közlekedési zóna, a védelmi rendeltetésű erdőzóna, egészségügyi-szociálisturisztikai rendeltetésű erdőzóna, a gazdasági rendeltetésű erdőzóna, a mezőgazdasági zóna különböző típusai és a vízügyi zóna rendeltetési zónák találhatóak. Az érintett zónákra az alábbi előírások vonatkoznak (a rész nem tartalmazza az előző városrészben már felsorolt előírásokat): Üdülőházas zóna (Üü) a) A terület jellemzően üdülőépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. c) A területen 1. olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják,

19

2. nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró szórakoztató, kulturális építmények, d) A területen állattartó épület - ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik - a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével - különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el. e) A területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el. f) A területen hulladékudvar nem alakítható ki. g.) A beépítés feltételeit elvi építési engedélyezési eljárásban kell tisztázni. Hétvégi házas zóna (Üh) a) A terület legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló maximum 4,5 m építménymagasságú üdülőépületek elhelyezésére szolgál, melynek rendeltetési egységenként 300 m2 telekhányadot kell biztosítani b) A területen - csak olyan építmények helyezhetők el, melyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, illetve azt szolgálják. Elhelyezhetők sportlétesítmények is, melyek beépítési feltételeit elvi építési engedélyezési eljárással kell tisztázni. c) A területen - ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik - a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével – különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el. d) A területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el. e) A területen hulladékudvar nem alakítható ki. Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőzóna (Ee) a) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál. b) A 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb azoknál 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el. c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. Gazdasági rendeltetésű erdőzóna (Eg) a) A zónába az előző zónákba nem sorolható erdők területei tartoznak. b) A 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. Mezőgazdasági kertes zóna (Mke) a) A zónába a volt zártkertek, illetve zártkert jellegű kisüzemi művelésű, jellemzően kistelkes területek tartoznak. b) A zónába eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, illetve a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelő lakóépületek építhetők. c) Az építményelhelyezés feltételei a zónába eső telkeken: 1. 720-1500 m2 közötti telekterületen (csak szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken) egy gazdasági épület és egy terepszint alatti építmény (pince) létesíthető, 2. 1500 m2 feletti telekterületen (csak szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken) max. három gazdasági épület és pince létesíthető, 3. lakóépület és hozzá tartozó gazdasági épületek csak 6000 m2 feletti telekterületen, csak szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú telken létesíthetők, 4. szántó, rét, legelő, nádas művelési ágú telek nem építhető be, csak az esetben, ha a teleknek legalább 720 m2-nyi (lakóépület létesítési igénye esetén legalább 6000 m2-nyi) szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú telekrésze van.

20

d) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot, és a 600 m2-t sem. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a (de max. 300 m2) építhető be, de a teleknagyságtól függetlenül az állattartó épület által elfoglalt telekterület nem haladhatja meg a bruttó beépített terület 30%-át. e) A telken újonnan elhelyezendő építmény 1. szabadon állóan 2. legalább 3 m oldalkert biztosításával 3. hatályon kívül helyezve 4. magas tetővel, max. 45° tetőhajlásszöggel telepíthető, és 5. az úttengelytől legalább 11,00 m-re helyezhető el f) Állattartó telep a zónában nem létesíthető. (2) Mezőgazdasági tanyás zóna (Mt) a) A zónába a jellemzően tanyás jellegű mezőgazdasági területek tartoznak. b) A zónába eső telkeken a növénytermesztés, állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, és tárolás építményei illetve a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelő lakóépületek, valamint a jelen előírás 15. §-ban felsorolt építmények helyezhetők el. c) A zónába eső telken új építményt elhelyezni csak az alábbi telekterület nagyság és művelési ágak esetén szabad: 1. Gazdasági épületek: 1.1 szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén: min. 1 ha telekterület, 1.2 szántó, kert, rét, legelő művelési ág esetén: min. 3 ha telekterület, 1.3 nádas művelési ág esetén: nem helyezhető el, csak akkor, ha a telek az 1.1. és 1.2. pont alatt meghatározott nagyságú és művelési ágú telekrészt is tartalmaz. 2. Lakóépület gazdasági épületekkel: 2.1 szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: min. 5 ha telekterület, 2.2 szántó, kert művelési ág esetén: min. 10 ha telekterület, 2.3 rét, legelő, nádas: nem helyezhető el, csak akkor, ha a telek az 2.1. és 2.2. pont alatt meghatározott nagyságú és művelési ágú telekrészt is tartalmaz. d) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot, illetve a (birtokközpont telkén a 45%-ot) Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a, de max. 300 m2 építhető be. Az 1000 m2-t meghaladó épület csak a beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedély alapján helyezhető el. e) A telken újonnan elhelyezhető építmények – kivéve a mezőgazdasági technológiához közvetlen kapcsolódó építményeket - csak 1. szabadon álló beépítési mód szerint, 2. legalább 5,0 m előkert biztosításával, 3. önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m építménymagassággal és magas tetővel, max. 45° tetőhajlásszöggel telepíthetők. f) Egy telken újonnan csak egy tanyaudvar alakítható ki, amelynek területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület) 1. nem lehet nagyobb, mint 6000 m2 és a telek 50%-a, 2. utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében az újonnan kialakuló telek a legfeljebb 3%-os beépítettség előírásnak nem felel meg. (3) Mezőgazdasági különleges I. zóna (Mk 1) a) A zónába jellemzően az Erdőspuszták területén lévő, erdőterületek közé ékelődő hagyományosan kialakult mezőgazdasági területek tartoznak. b) A zónába eső telkeken a növénytermesztés, állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, illetve a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelő lakóépületek, valamint jelen előírás 15. §-ában felsorolt építmények helyezhetők el. c) Új építményt elhelyezni csak az alábbi telekterület nagyság és művelési ágak esetén szabad: 1. Gazdasági épület: 1.1. szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: min. 2 ha telekterület, 1.2. szántó, kert (legelő) művelési ág esetén: min. 5 ha telekterület, 1.3. (rét), nádas: nem helyezhető el épület, csak akkor, ha a telek az 1.1. és 2.1. pont alatt meghatározott nagyságú és művelési ágú telekrészt is tartalmaz. 2. Lakóépület gazdasági épületekkel:

21

2.1. szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén: min. 5 ha telekterület, 2.2. szántó, rét, legelő, nádas művelési ág esetén: nem helyezhető el új lakóépület, csak akkor, ha a telek az 2.1. pont alatt meghatározott nagyságú és művelési ágú telekrészt is tartalmaz. d) Nagy létszámú állattartó telep (az Állategészségügyi Szabályzat meghatározása szerint) a zónában nem létesíthető. (e) 600 m2 beépített területet meghaladó épület, továbbá védett természeti területet érintő beépítés esetén építési engedély csak a beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedély alapján adható. (4)Mezőgazdasági különleges II. zóna (Mk 2) a) A zónába a környezet és tájvédelmi, ökológiai okból nem beépíthető mezőgazdasági művelési ágú területek tartoznak. b) A zónában nyomvonal jellegű építményeken és műtárgyakon, a külön jogszabályok keretei között a köztárgyakon, a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építményeken, a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyakon, a nyilvános illemhelyeken, hulladékgyűjtőkön túl csak a természetvédelmi fenntartást, kutatást és bemutatást, illetve a legeltetéses állattartást szolgáló legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épület létesíthető, min. 5 ha nagyságú telken, telkenként max. egy, legfeljebb 100 m2 beépített területű épület elhelyezésével. (5)Mezőgazdasági zónák közös előírásai a.) Az Mt és Mk 1 mezőgazdasági zónában, ha azok nem esnek védett területbe, kialakítható gyorsforgalmi út építéséhez anyagnyerő bányatelek, ha annak területe nem haladja meg a 10 000 m2-t. A 10 000 m2-t meghaladó telkek csak különleges bányászati zónákban (5.6 pont) alakíthatók ki. b.) A nyersanyag kitermeléshez ily módon kialakított telkeken a) a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek nem építhetők, csak a bányászatot kiszolgáló felvonulási épületek helyezhetők el, b) az építmények által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és az új építmény magassága - a fúróberendezések építményét kivéve - a 7,5 m-t nem haladhatja meg. Az építményeket, létesítményeket a bányászat befejezése után azonnal el kell távolítani. c.) A felhagyott anyagnyerő helyén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület egészére kiterjedő tájrendezési terv alapján végrehajtott rehabilitáció után engedélyezhető. d.) A dűlő utak mentén az úttal határos földtulajdonosokat az önkormányzat határozatában a telekhatáron védő fasor telepítésére kötelezheti. e.) Lakóépület esetén legfeljebb 2 lakás, maximum 4,5 méter építménymagassággal, gazdasági épület maximum 3,5 méter építménymagassággal létesíthető. f.) Amennyiben a terület rendeltetésével (használatával) összefüggő gazdálkodás (mezőgazdasági) indokolttá teszi, úgy a területen az előírt beépítettség mértékéig, gazdasági épület esetén, az (5) bekezdésben meghatározottnál nagyobb építménymagasságú épületek is elhelyezhetőek (pl. terménytárolók, géptárolók) az Építészeti-Műszaki Tervtanács előzetes véleményével.

A Külső városrészek városrésszel kapcsolatban megfogalmazott fejlesztési elképzelések összhangban vannak az ott található rendeltetési zónákra vonatkozó előírásokkal.

Egyéb területek Az egyéb területek városrészbe a kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zóna, az egyéb ipari gazdasági zóna, a különleges közhasználatú építményi zónák, a honvédelmi és belbiztonsági zóna, különleges közlekedési zóna, az általános közlekedési zóna, a vasúti közlekedési zóna, a közpark zóna, a védelmi rendeltetésű erdőzóna rendeltetési zónák tartoznak. Az érintett zónákra vonatkozó szabályozási előírások már bemutatásra kerültek. A egyéb területek városrésszel kapcsolatban megfogalmazott fejlesztési elképzelések összhangban vannak az ott található rendeltetési zónákra vonatkozó előírásokkal.

22

Településszerkezeti tervlap

23

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

4. melléklet: Akcióterületi Ingatlangazdálkodási Terv

D EB R EC EN Megyei Jogú Város AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERVE Készült az integrált városfejlesztési stratégia végrehajtásához

Készítette: Cívis Ház Zrt., DMJV Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztály 2008. június 24 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Tartalom

Bevezetés…………………………………………………………………………………...

26

1. Akcióterületi ingatlangazdálkodás általános stratégiai kérdései…………………. 1.1. Forgalomképes vagyon minősítési szempontjai……………………………… 1.2. Forgalomképtelen vagyon minősítési szempontjai……………………………

29 30 32

34 2. Akcióterületi ingatlangazdálkodás…………………………………………………… 35 Funkcióbővítő rehabilitációs akcióterületek…………………………………………….. 2.1. Belváros…………………………………………………………………………… 36 59 2.2. Nagyállomás környéke………………………………………………………….. 65 2.3. Nagyerdő…………………………………………………………………………. 72 2.4. Déli Ipari terület………………………………………………………………….. 77 2.5. Debreceni egyetem – Tudományos, Technológiai és Innovációs Park……. 81 Szociális rehabilitációs akcióterületek…………………………………………………... 83 2.6. Dobozikert………………………………………………………………………… 93 2.7. Sóház……………………………………………………………………………… 2.8. Nagymacs………………………………………………………………………… 102 2.9. Nagysándortelep- Vulkán telep………………………………………………… 110

3. Akcióterületek önkormányzati ingatlan-értékesítésének indikatív becslése…….

119

25 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

BEVEZETÉS

26 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában az általános és a városrész szintű helyzetfeltárás eredményeire támaszkodva, figyelembe véve az anti-szegregációs terv megállapításait valamint a stratégiai fejezetben leírt célkitűzéseket, kijelölésre kerültek a város akcióterületei. Megyei jogú városok esetében a 2007-2013-as időszakban funkcióbővítő és szociális típusú városrehabilitációs tevékenységek megvalósítása egyaránt kötelező. A funkcióbővítő típusú akcióterületek indikatív kijelölése során olyan célterületek kerületek megjelölésre, amelyek fejlesztése a konkrét területen túlmutatva a város egészére jelentős hatással van. A szociális típusú akcióterületek kiválasztásánál pedig a leginkább hátrányos helyzetű városrészek helyzetének javítása volt a legfontosabb szempont. Mindezek figyelembevételével a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan Debrecen Megyei Jogú Városban az alábbi 9 akcióterület került nevesítésére, amelyek közül 5 funkcióbővítő és 4 szociális típusú: Funkcióbővítő rehabilitációs akcióterületek: 1. Belváros 2. Nagyállomás környéke 3. Nagyerdő 4. Déli Ipari terület 5. Debreceni Egyetem – Tudományos, Technológiai és Innovációs Park Szociális rehabilitációs akcióterületek: 6. Dobozikert 7. Sóház 8. Nagymacs 9. Nagysándortelep Az akcióterületek kijelölése indikatív jelleggel történt a rendelkezésre álló statisztikai adatok felhasználásával. A lehatárolás finomítása és az ebből adódó adatpontosítások szükség esetén az akcióterületi tervek készítése során történik meg. Az Ingatlangazdálkodási Terv készítésekor már folyamatban van a Belváros Akcióterületi Tervének készítése, annak adatai részben már ismertek, így az ingatlangazdálkodási terv vonatkozó részében felhasználásra került. Az ingatlangazdálkodási terv tematikailag két fő részre tagolódik. Az első rész azokat az általános elveket tartalmazza, melyeket egységesen lehet alkalmazni minden akcióterület esetében. Itt azok a szempontokat kerültek meghatározásra ingatlantípusonként és javasolt tevékenységenként, amelyek alapján együttesen határozható meg az Önkormányzat akcióterületi vagyonelemével kapcsolatos tervezett beavatkozás és a jövőbeni hasznosítás módja. 27 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A második részben akcióterületenként külön-külön kerülnek meghatározásra azok az intézkedési javaslatok, melyek segítik az IVS-ben megfogalmazott tevékenységek végrehajtását, erősítve azok hatásait megkönnyítik a kitűzött középtávú célok elérését. Ebben a részben kerül bemutatásra az önkormányzat adott akcióterületeken lévő ingatlanvagyona típusonként és tervezett beavatkozás szerinti bontásban. Tekintettel arra, hogy nem minden akcióterületen van jelentős önkormányzati tulajdonhányad, az ingatlangazdálkodási terv akcióterületi fejezetei eltérő terjedelműek, sőt egyes esetekben nem is tartalmaznak érdemi intézkedést a meglévő ingatlanvagyonnal kapcsolatos gazdálkodás tekintetében. Terjedelmi okokból egyes esetekben a vagyonelemek felsorolása nem egyenként, hanem típusonként összesítve szerepel, megjelenítve a legfontosabb összesített naturális mutatókat (pl: összes lakásszám és alapterület) AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁS SZERVEZETI ELŐZMÉNYE DMJV Önkormányzata forgalomképes vagyona jelentős részének kezelésére 1994-ben egyszemélyes gazdasági társaságként megalapította a Cívis Ház Kft-t, a mai Cívis Ház Zrt. jogelődjét. A közgyűlés döntésével összhangban megkötésre került a felek között a kezelés jogi és pénzügyi kereteit szabályozó Vagyonkezelési Szerződés, melynek mellékletét képezte a kezelt ingatlanok listája. Ezeket az ingatlanokat a társaság idegen tulajdonként, a tulajdonos mindenkori döntései alapján kezeli, kivéve azokat a külön szabályozott eseteket, ahol döntési szabadsága volt-, van-, illetve lesz a vagyonkezelőnek (pl: városfejlesztő tevékenység, városrehabilitációs keretmegállapodás, stb.). Az alapító a létrehozott társaságot ingatlan-vagyonnal is ellátta, ami az önkormányzati tulajdonú, forgalomképes nem lakás célú helyiségek egy részének apportálását jelentette. Ezeket az ingatlanokat a társaság a tényleges tulajdonviszonynak megfelelően sajátjaként kezeli, és látja el a tulajdonosi feladatokat. Az önkormányzat ezen ingatlankörhöz kapcsolódó áttételes tulajdonosi érdekei a társaság SZMSZ-e és alapító okirata szerinti döntési mechanizmuson keresztül csak részben és áttételesen érvényesülnek. A Cívis Ház Zrt. az alapítása óta eltelt időben ingatlanfejlesztési céllal folyamatosan vásárolt és vásárol kockázati vagyont. Az ezekkel kapcsolatos döntéseket a társaság arra jogosult döntéshozó szerve saját gazdasági érdekeinek szem előtt tartásával hozza meg. A kezelésbe át nem adott, illetve a társaságba be nem apportált vagyon kezelési feladatait DMJV Önkormányzatának Vagyonkezelési osztálya látja el. A fenti képet csak kismértékben árnyalja az a körülmény, hogy az önkormányzat 2000-ben az általa tulajdonolt gazdasági társaságokat az általa alapított Debreceni Vagyonkezelő Zrt-be apportálta, így tulajdonosi érdekei és jogai érvényesítésének láncolatába újabb szemet illesztett. 28 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

1. AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS STRATÉGIAI KÉRDÉSEI

29 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Ebben a fejezetben kerülnek rögzítésre azok a szempontok, amelyek együttes figyelembe vételével tervezhetők az egyes önkormányzati tulajdont érintő konkrét intézkedések. A felsorolt minősítési szempontok nem kizárólagosak, a döntés az összes szempont együttes mérlegelésével születik egyedi vizsgálat alapján. Mindenek előtt fontos rögzíteni azokat az általános gazdálkodási elveket, amelyek mentén az önkormányzat az ingatlangazdálkodás operatív és stratégiai döntéseit meghozza. Ezek közül az alábbiak a legfontosabbak: - intézkedései legyenek összhangban az akcióterület fejlesztési prioritásaival - segítsék elő az IVS-ben meghatározott indikatív tevékenységeket - könnyítsék a kapcsolódó középtávú célok elérését - erősítsék a tervezett tevékenységek hatását - racionalizálják az akcióterületek tulajdonosi struktúráját - katalizátorként serkentsék a magánszektor fejlesztéseit - javítsák az akcióterületek önkormányzati ingatlangazdálkodásának gazdasági eredményét - összességében segítsék elő az akcióterületeken az önkormányzati vagyon gyarapodását A fent felsorolt elvek érvényesüléséhez különböző ingatlantípusok esetében különböző egyedi szempontokat kell figyelembe venni, más-más súlyozással. Az alábbiakban ezek kerülnek ismertetésre. 1.1. Forgalomképes vagyon minősítése 1.1.1. Megtartandó Lakások: városképileg fontos épületben található; jelentős önkormányzati tulajdoni hányad; megfelelő komfortfokozat; lakhatási szempontból jó elhelyezkedésű; hosszútávú fenntarthatóságot biztosító gazdasági mutatók; semleges szabályozási tervi érintettség; értékesítése nemkívánatos állapotokat konzerválna; megtartása egyéb jogi kötelezettségből következik; Helyiségek: üzletileg frekventált övezetben található; a funkciónak megfelelő jó megközelítésű; az épület építészeti értékének, környezetének és elhelyezkedésének megfelelő funkcióval, üzletkörrel üzemel; korszerű műszaki jellemzők; hosszútávú fenntarthatóságot biztosító gazdasági mutatók; semleges szabályozási tervi érintettség; értékesítése nemkívánatos állapotokat konzerválna; Építési telkek: szabályozási tervi érintettsége kizárja a későbbi beépítést; beépítése városképi, funkcionális vagy egyéb szempontból irányítandó; önkormányzati fejlesztés helyszíne lehet; későbbi értékesítésig bekövetkező felértékelődése arányaiban magasabb bevételt eredményez; 30 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

1.1.2. Értékesítendő Lakások: elenyésző önkormányzati tulajdoni hányad; a kor követelményinek megfelelő korszerűsítése nem megoldható, vagy nem áll arányban az ingatlan értékével; lakhatási szempontból rossz elhelyezkedésű; hosszútávú fenntarthatóságot nem biztosító gazdasági mutatók; semleges szabályozási tervi érintettség; értékesítése nemkívánatos állapotokat nem konzervál Helyiségek: fekvése, megközelítése üzleti szempontból hátrányos, pozitív irányú változás spontán módon nem várható, és mesterséges módon sem idézhető elő; az épület építészeti értékének, környezetének és elhelyezkedésének nem megfelelő, korszerűtlen műszaki jellemzők; hosszútávú fenntarthatóságot nem biztosító gazdasági mutatók; semleges szabályozási tervi érintettség; korszerűsítése nem megoldható, vagy nem áll arányban az ingatlan értékével; értékesítése nemkívánatos állapotokat nem konzervál Építési telkek: jelentős felértékelődése nem várható; mielőbbi beépítése városképi, városszerkezeti szempontból kívánatos, de a város azt nem kívánja elvégezni; a várható beépítés katalizátorhatással bír a környezet fejlődésére, így közvetett módon is eredményez önkormányzati vagyonnövekedést; semleges szabályozási tervi érintettség; 1.1.3. Bontandó Lakások: megtartásuk a fenti szempontok szerint nem lehetséges, és azokban változás sem várható, és értékesítést kizáró tényezők merülnek fel; szabályozási terv rendelkezéseiből következik; a telek egyéb módon gazdaságosabban hasznosítható; Helyiségek: megtartásuk a fenti szempontok szerint nem lehetséges és azokban változás sem várható, és értékesítést kizáró tényezők merülnek fel; szabályozási terv rendelkezéseiből következik; a telek egyéb módon gazdaságosabban hasznosítható; 1.1.4. Funkcióváltással, korszerűsítéssel érintett Lakások: városképileg fontos épületben található; nem megfelelő komfortfokozat vagy elavult alaprajz és épületszerkezet; lakhatási vagy üzleti szempontból jó elhelyezkedésű; funkcióváltással vagy korszerűsítéssel hosszútávú fenntarthatóságot biztosító gazdasági mutatók érhetők el; semleges szabályozási tervi érintettség; értékesítése vagy bontása későbbi időpontban várható, de átmeneti hasznosítása kívánatos; Helyiségek: üzletileg frekventált övezetben található; a jövőbeni funkciónak megfelelő jó megközelítésű; az épület építészeti értékéhez, környezetéhez és elhelyezkedéséhez méltatlan funkcióval, üzletkörrel üzemel; funkcióváltással vagy korszerűsítéssel hosszútávú fenntarthatóságot biztosító gazdasági mutatók érhetők el; semleges szabályozási tervi érintettség; értékesítése vagy bontása későbbi időpontban várható, de átmeneti hasznosítása kívánatos; 31 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

1.2. Forgalomképtelen vagyon minősítése 1.2.1. Megmaradó jelenlegi hasznosítás Saját hivatali épületek: megfelelő műszaki állapot; funkciónak megfelelő fekvés és megközelíthetőség; létszámnak és feladatnak megfelelő arányos elhelyezési alapterület; gazdaságos üzemeltetési mutatók; semleges szabályozási tervi érintettség; Önkormányzati fenntartású intézmények: megfelelő műszaki állapot; funkciónak megfelelően arányosan elosztott városrészi fekvés és megközelíthetőség; létszámnak és feladatnak megfelelő arányos elhelyezési alapterület; gazdaságos üzemeltetési mutatók; demográfiai, városfejlődési és gazdasági változásokat követni tudó flexibilis alaprajzi, szerkezeti kialakítás; semleges szabályozási tervi érintettség; Közterületek: a városi közterületi rendszerben hosszútávon betöltendő szerepének megfelelő kialakítás és állapot; 1.2.2. Fejlesztendő ingatlanok Saját hivatali épületek: városképileg jelentős épület; elavult műszaki állapot; funkciónak megfelelő fekvés és megközelíthetőség; létszám és feladat szempontjából aránytalan vagy elégtelen elhelyezési alapterület; gazdaságtalan üzemeltetési mutatók; semleges szabályozási tervi érintettség; korszerűsítéssel javítható szolgáltatási színvonal vagy bővíthető szolgáltatási kör; a felszabadítható irodai funkció fekvéséhez méltóbb üzleti hasznosításával jobb pénzügyi üzemeltetési és városképi eredmény érhető el; Önkormányzati fenntartású intézmények: elavult műszaki állapot; funkcióhoz képest aránytalan eloszlású városrészi fekvés és rossz megközelíthetőség; létszám és feladat szempontjából aránytalan vagy elégtelen elhelyezési alapterület; gazdaságtalan üzemeltetési mutatók; demográfiai, városfejlődési és gazdasági változások miatt feleslegessé váló funkció vagy épületrész, és/vagy új funkcióra vonatkozó igény felmerülése; változó igényeket követni tudó flexibilis alaprajzi, szerkezeti kialakítás; semleges szabályozási tervi érintettség; Közterületek: a városi közterületi rendszerbe újonnan illesztendő elemek kialakítása; meglévő, de jövőbeni új szerepének megfelelő átalakítás; meglévő, megmaradó közterület elavult elemeinek felújítása, hiányzó részfunkció létesítése 1.2.3. Értékesítendő ingatlanok (forgalomképessé nyilvánítást követően) Saját hivatali épületek: városképileg nem jelentős épület; elavult műszaki állapot; funkciónak nem megfelelő fekvés és megközelíthetőség; létszám és feladat szempontjából aránytalan vagy elégtelen elhelyezési alapterület; gazdaságtalan üzemeltetési mutatók; semleges szabályozási tervi érintettség; 32 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

korszerűsítéssel nem javítható a szolgáltatási színvonal, vagy nem áll arányban az ingatlan értékével, a kiváltandó funkció más módon gazdaságosabban biztosítandó; Önkormányzati fenntartású intézmények: elavult műszaki állapot; funkcióhoz képest aránytalan eloszlású városrészi fekvés és rossz megközelíthetőség; létszám és feladat szempontjából aránytalan vagy elégtelen elhelyezési alapterület; gazdaságtalan üzemeltetési mutatók; demográfiai, városfejlődési és gazdasági változások miatt feleslegessé váló funkció vagy épület; változó igények követésére alkalmatlan alaprajzi, szerkezeti kialakítás; semleges szabályozási tervi érintettség; Közterületek: a városi közterületi rendszerből kikerülő elemek; (A kialakuló építési telek értékesítésének egyéb szempontjai az 1.1.2. alatt találhatók.)

Az ismertetett szempontok és elvek szerinti intézkedések meghatározása időben változó környezetben történik. A későbbi fejezetekben ismertetésre kerülő részletes és kevésbé részletes akcióterületi tervek a készítésük időpontjában fennálló helyzet elemzése alapján, és az akkor meghatározott célok ismeretében készültek. Az esetleg megváltozó jogszabályi-, gazdasági-, tulajdonszerkezeti-, társadalmi- és egyéb környezeti tényezőkhöz igazodva az akcióterületi terv részleteit, esetleg egészét szükséges lehet a jövőben átgondolni és szükség esetén megváltoztatni.

33 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

2. AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁS

34 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓS AKCIÓTERÜLETEK

35 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

2.1 BELVÁROS

36 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

AKCIÓTERÜLET RÖVID BEMUTATÁSA Az alábbi táblázat tartalmazza az IVS-ben kijelölt akcióterület főbb jellemzőit, javasolt intézkedéseket, és a kapcsolódó középtávú célokat. Belváros AT Lehatárolás: Mester utca – Hunyadi utca – Péterfia utca – Kálvin tér – Piac utca – Csapó utca – Liszt Ferenc utca – Batthyány utca – Szent Anna utca – Piac utca – Petőfi tér – Erzsébet utca – nyugati új körút nyomvonala – Antall József utca – nyugati új körút nyomvonala által határolt terület, a nyugati új körút nyomvonalától nyugatra eső területet is beleértve egy telekmélységig annak teljes hosszában. Terület: 68,6 ha Állandó népesség száma (2008. február): 5.028 fő Népsűrűség: 7.392,5 fő/km

2

A Belterület városrész stratégiában meghatározott célja: V1. A regionális központi szerepkörhöz kapcsolódó funkciók erősítése, az ehhez szükséges feltételek magasabb szintre emelése, valamint a lakosság életkörülményeinek a javítása Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

+

+

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

++

++

++

+

Mezőgazdasági

Közösségi

++

Az akcióterület a Belváros városrész Piac utcától nyugatra eső részét, illetve ahhoz kelet felől csatlakozva a Csapó – Liszt Ferenc – Batthyány – Szent Anna – Piac utcák által határolt területet foglalja magába. Ez a terület Debrecen történelmi városközpontjának jelentős részét teszi ki, ahol a számos központi funkció koncentrálódik. Az akcióterület fejlesztése az egész városra, sőt a megyére és a régióra is hatással van, hiszen az intézményei révén biztosított központi funkciókat nemcsak a város lakossága veszi igénybe. Indíkatív tevékenységek

Középtávú kapcsolódó célok

Becsült bruttó költség (ezer Ft.)

1

Közlekedés fejlesztése kiemelten a nyugati kiskörútra és az arra merőleges utcák burkolatának felújítására és zöldfelületének megújítására

2

A terület parkoló-kapacitásának fejlesztése

T2, T7

850.000

3

Közösségi közlekedés fejlesztése

T2, T7

nem becsülhető

4

A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása: további kerékpárutak és tárolók létesítése

T2, T5

48.000

5

A gyalogos zóna kiterjesztése nyugati, valamint észak-déli irányba

T2, T5

242.000

6

A nyugati kiskörút mentén létrejött foghíj-telkek megfelelő felhasználása

T3, T7

nem becsülhető

7

A Déri-hagyaték elhelyezése és kiállítása az egykori Magyar Nemzeti Bank épületében

T5, T8

589.000

8

Az Emlékkert és a Romkert megújítása, rekonstrukciója

T5, T7

221.000

T2

2.100.000

Tömbrekonstrukciók: - volt általános iskola épületének átalakítása ifjúsági házzá 9

- Piac-Hatvan-Pásti-Bajcsi tömb feltárása, zöldfelület növelése, legalább helyi védettségű épületek rekonstrukciója

T2, T3, T7, T8

nem becsülhető

- Apolló-tömb rekonstrukciója - Gambrinus köz megújítása (lakófunkció erősítése, kereskedelmi funkciók átszervezése) 10

Ady Endre Gimnázium bővítése és felújítása

T8

612.000

Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsolódó középtávú célok: T2. A városon belüli közlekedés feltételeinek javítása T3. A gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés T5. A minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a meglévő adottságok magasabb szintre emelése T7. Az épített környezet védelme és felújítása T8. A város oktatási és közművelődési infrastruktúrájának a fejlesztése 1. ábra Forrás: IVS

37 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projektelem neve:

Projekt helyszíne: Projektelem neve:

Projekt helyszíne:

Projekt neve:

Projekt helyszíne:

Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

Közösségi célú

ERFA

ERFA

ERFA

Debrecen Belvárosi – tervezett Nyugati kiskörúthoz kapcsolódó – területének rehabilitációja I. ütem /KKV-k által birtokolt üzletek, szolgáltató helyiségek, stb. külső felújítása / Debrecen, Hatvan utca és a Széchenyi utca között új nyomvonal kialakítása

Közszféra funkcióit erősítő ERFA

Lakás célú

„Soft” tevékenység

Szociális célú

ERFA

ERFA

ESZA

Emlékkert, Romkert, Veres Torony megújítása, rekonstrukciója, fejlesztése A fejlesztés eredményeinek megőrzését szolgáló tevékenységek: védelmi infrastruktúra fejlesztése. Az akcióterületen található a település életében meghatározó, köztulajdonban lévő tárgyi, építészeti, műemléki értékek értékmegőrző felújítása, fejlesztése, a műemléki értékek értékmegőrző felújítása. Debrecen, Hrsz: 8325; 8326, 8327 Debrecen Belvárosi – tervezett Nyugati kiskörúthoz kapcsolódó – területének rehabilitációja I. ütem /A településközpontok megközelíthetőségé nek javítása/

Debrecen, Hatvan utca és a Széchenyi utca között új nyomvonal kialakítása Halköz téren komplex burkolatkialakítás, parkosítás, szobor, vízmedence, utcabútor elhelyezés /Közösségi terek bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése/ Debrecen, Hrsz: 8712; 8740; 8741

38 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt neve:

Projekt helyszíne: Projekt neve:

Projekt helyszíne:

Gazdasági célú ERFA

Városi funkciót erősítő ERFA

Közösségi célú ERFA

Közszféra funkcióit erősítő ERFA

Lakás célú ERFA

„Soft” tevékenység ERFA

Szociális célú ESZA

Fazekas Mihály Általános Iskola átalakítása ifjúsági ház céljára / Közoktatási – nevelési intézmények rekonstrukciója, külső és belső felújítása új közösségi funkciók kialakításához./ Debrecen, Simonffy u. 21. sz (Hrsz: 8693.) Parkolóház, irodák, üzletek /Kiskereskedelmi és szolgáltató egységek épület építése/ /Mélygarázs és parkoló kialakítása és felszerelése 1000 férőhelyig/ Debrecen, Bajcsy Zsilinszky u. 11. Hrsz.: 8536

2. ábra Forrás: Akcióterületi terv

A Belváros akcióterületi tervéből származó fenti táblázatok tartalmazzák azokat a tervezett tevékenységeket, amelyeket az Önkormányzat az akcióterületen támogatás igénybevételével kíván megvalósítani. Ezek azok a projektek, amelyek megvalósításával leghatékonyabban érhetők el az IVS-ben megfogalmazott fejlesztési célok. Az Ingatlangazdálkodási Terv által megfogalmazott egyéb tevékenységeket azokkal összhangban, úgy kell meghatározni, tervezni és végrehajtani, hogy a lehető leghatékonyabb módon segítsék a célok elérését, és kiteljesítsék azok hatását.

39 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

3. ábra Forrás: IVS

4. ábra Forrás: Belváros ATT

A fenti ábrák szemléltetik a Belváros elhelyezkedését, és pontos lehatárolását.

Akcióterület

városon

belüli

40 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Az akcióterület az alábbi utcákat, illetve utcaszakaszokat érinti: Közterület neve

Közterület jellege

Páratlan oldal

Páros oldal

ANTALL JÓZSEF

utca

összes szám

összes szám

ARANY JÁNOS

utca

1-37

2-40

BAJCSY-ZSILINSZKY

utca

1-43

2-40

BALTAZÁR DEZSŐ

tér

összes szám

összes szám

BARNA

utca

1-19

2-12

BATTHYÁNY

utca

összes szám

-

BETHLEN

utca

1-25

2-34

BOLDOGFALVA

utca

összes szám

összes szám

CSAPÓ

utca

1-5

-

CSEREPES

utca

összes szám

20-28

CSÓK

utca

összes szám

összes szám

CSOKONAI

utca

1-9

2-8

DARABOS

utca

1-11

2

tér

összes szám

összes szám összes szám

DÉRI DÓSA NÁDOR

tér

összes szám

ERZSÉBET

utca

1-9

-

FŰVÉSZKERT

utca

összes szám

összes szám

GAMBRINUS

köz

összes szám

összes szám

GARAI

utca

összes szám

összes szám

HAL

köz

összes szám

összes szám

HATVAN

utca

1-33

2-38

HUNYADI JÁNOS

utca

1-13

-

ISKOLA

utca

összes szám

összes szám

JÁSZAI MARI

utca

összes szám

összes szám

JÓKAI

utca

1-15

2-12

tér

13, 17

14, 16

KÁLVIN KÁPOLNÁSI

utca

összes szám

összes szám

KOSSUTH

tér

összes szám

összes szám

KOSSUTH

utca

1-17

2-10

LISZT FERENC

utca

összes szám

-

MESTER

utca

-

2-20

MIKLÓS

utca

1-33

2-28

MÚZEUM

utca

összes szám

összes szám

NEMZETŐR

utca

összes szám

összes szám

NYOMTATÓ

utca

összes szám

összes szám

PÁSTI

utca

összes szám

összes szám

PERÉNYI

utca

összes szám

összes szám

PÉTERFIA

utca

-

2-4

tér

2-8

1-9

utca

összes szám

16-44

PETŐFI PIAC RÉVÉSZ

tér

összes szám

összes szám

RÓZSA

utca

összes szám

összes szám

SAS

utca

összes szám

összes szám

SIMONFFY

utca

1-33

2-32

SZALKAI

utca

összes szám

összes szám

SZÉCHENYI

utca

1-31

2-32

SZENT ANNA

utca

-

2-10

TÖRÖK BÁLINT

utca

1-13

2-14

VÁROSHÁZ

utca

összes szám

összes szám

VÁSÁRY ISTVÁN

utca

összes szám

összes szám

VÖRÖSMARTY

utca

összes szám

összes szám

ZAMENHOF

utca

összes szám

összes szám

Meghatározó önkormányzati vagyonelemek: 41 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Nem lakás célú egységek -

Az akcióterületen 1156 kiskereskedelmi egység működik, ami a város összes üzlethelyiségének mintegy 30%-a. Ebből 55 önkormányzati tulajdonú, további 169 pedig önkormányzati érdekeltségű társaság (Cívis Ház Zrt.) tulajdonában áll. Ezek számát növeli a nem forgalomképes épületekben (pl. Régi Városháza földszintjén, Kölcsey központban) lévő helyiségek száma (21 db, 18000 m2), így a terület 245 helyiségével az önkormányzati érdekeltségi kör meghatározó szerepet tölt be. Ez a szám folyamatosan gyarapszik a lakások funkcióváltásából adódóan, amivel a tulajdonos erősíteni kívánja a terület üzleti-, szolgáltató-, és közösségi jellegét.

-

Az akcióterületen a kereskedelmi szálláshelyek száma 8, ami a város összes szálláshelyének megközelítőleg 20%-t teszi ki.

Lakásegységek -

A rendelkezésre álló adatok alapján az akcióterületen a város 83.423 darabos lakásállományának csak 4,5%-a található. Ugyanakkor a bérlakások 11,2%-a (410 db) fekszik az akcióterületen. Így a terület lakásállományának közel 2,5-szer akkora hányadát alkotják a lakott önkormányzati bérlakások, mint a városi átlag. Lakásszám Összes lakásszám Önkormányzati lakásszám

Akcióterületi 3.664 410 (összes AT lakásszám 11,2%)

Városi 83.423 3.763 ( teljes városi lakásszám 4,5%-a)

Még nagyobb az eltérés az üresen álló lakások esetében, ugyanis azok túlnyomó hányadát teszik ki az önkormányzati tulajdonban lévő üres lakások. Az akcióterületi önkormányzati lakásállomány 20,7 %-a (85 db.) üresen áll. Ez egyrészt a lakások korából, műszaki állapotából, „erkölcsi avultságából” (nagyság, komfortfokozat, alaprajzi kialakítás) adódik, ugyanis az Önkormányzat az elfogadott Lakáskoncepcióval összhangban megüresedés után már nem adja bérbe az ilyen lakásokat. Az üres lakások önkormányzati arányát nagyobb részben azonban az a mindenképpen pozitív tény növeli, hogy a város- és ingatlanfejlesztési, illetve városszerkezet-átalakítási helyszínek jelentős előkészítettségi állapotban vannak. Az üres lakások állományát növelik az újbóli bérbeadásig (fejlesztést követően, vagy a nélkül) átmenetileg bérleti szerződéssel le nem kötött bérlemények is. -

Az akcióterület alacsony komfortfokozatú lakásainak aránya 11%-os, ami kis mértékben magasabb, mint a 10,7%-os debreceni átlag, de kedvezőbb, mint a magyarországi városok 13,6%-os átlaga. 42 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Önkormányzati hivatalok, intézmények -

Az akcióterület Debrecen intézményhálózatát tekintve uralkodó szerepet tölt be. A közigazgatással foglalkozó intézmények 60%-a, míg az egyéb államszervezettel kapcsolatos intézmények 48,6%-a található ebben a városrészben.

-

Mivel az önkormányzati feladatot ellátó, de a teljes közigazgatási területre hatáskörrel bíró hivatalok az akcióterületen találhatók, ezek aránya magasabb, mint a város más területein. Ezt az arányt csak kismértékben javítja a területileg egyenletes elosztású, más területeken is fekvő intézmények száma (körzeti orvosi rendelők, oktatási intézmények, stb.).

Az adatok alapján megállapítható, hogy az akcióterületen a közvetlen és közvetett tulajdonviszonyokat tekintve jelentős befolyással bír az önkormányzat. Ennek köszönhetően a rendelkezésére álló ingatlangazdálkodási eszközökkel jelentős mértékben hozzá tud járulni az Integrált Városfejlesztési stratégiában és az Akcióterületi Tervben megfogalmazott célok eléréséhez. Sajnos az már most látható, hogy e tekintetben a város többi részén kijelölt akcióterületeken jelentősen rosszabb adottságai lesznek az önkormányzatnak. Operatív ingatlangazdálkodási eszközök alkalmazásával sok esetben alig, néhány esetben pedig egyáltalán nem fog tudni élni. Ezért kiemelt jelentőségű az, hogy – annak a néhány akcióterületnek az esetében, ahol arra lehetősége van – az Önkormányzat jól határozza meg az ingatlangazdálkodás eszközeit, azokat következetesen alkalmazza, és megfelelő anyagi forrásokat rendeljen hozzá, akár az akcióterület bevételeiből, akár saját költségvetéséből.

43 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A VÁROSKÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE

5. ábra

44 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

AZ AKCIÓTERÜLET ALAPTÉRKÉPE

6. ábra

45 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

AKCIÓTERÜLET SZÍNEZETT ALAPTÉRKÉPE TULAJDONVISZONYOKKAL Önkormányzati tulajdoni arány: színezetlen 0%, sárga: 1-49%, piros: 49-99%, kék: 100%

7. ábra

46 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

VAGYONELEMEK BEMUTATÁSA 2.1.1. Forgalomképes vagyon A forgalomképes vagyon tekintetében az ingatlangazdálkodás legfontosabb kérdésköre a tulajdonosi struktúra átalakítása. Ennek elsődleges eszköze az ingatlanvagyon értékesíthetőségének a vizsgálata. Az önkormányzat álláspontja és célja az, hogy a fejlesztési célok végrehajtásához polarizáltabb tulajdonosi struktúra alakuljon ki. Ott, ahol az önkormányzat, vagy valamely általa alapított és tulajdonolt társasággal együtt közösen 100%-os tulajdoni hányada van, nem kívánja megbontani a homogén tulajdonosi szerkezetet. Ahol ez az arány 50% feletti, ott igyekszik azt megtartani, különös tekintettel az ingatlanon belül kulcspozíciót elfoglaló egységekre. Ilyen lehet többek között a leendő közterületbe eső épületrész, vagy az utcafronton elhelyezkedő üzlethelyiségek, illetve az ilyenné alakítható lakások. Azokban az ingatlanokban, ahol az önkormányzati érdekeltség nem éri el az 50%-ot, ott a stratégiai ingatlanrészek kivételével a tulajdoni hányad csökkentése a cél, de olyan módon, hogy az ne lehetetlenítse el a fejlesztési tervek ingatlant érintő végrehajtását. Az adásvételek előkészítésekor fontos szempont kell, hogy legyen az esetleges korábbi értékesítések során magánkézbe került, de a pillanatnyi fejlesztést akadályozó ingatlanok és ingatlanrészek visszaszerzése akár cserék útján, vevőkijelöléssel is. Másodlagos eszközként alkalmazandó a megtartandó ingatlanok magasabb pénzügyi eredményt hozó, városképbe jobban illeszkedő funkciók kialakítása és minél magasabb színvonalú hasznosítása. Városképi szempontból sokszor olyan ingatlanok fejlesztésére és átmeneti hasznosítására is sor kerülhet, amelyek a tervezett városszerkezeti beavatkozás (bontás, utcanyitás, értékesítés) végrehajtásáig megtérülnek, vagy csak a városképre gyakorolt pozitív hatással összemérhető nagyságú veszteséget eredményeznek. Az üzlethelyiségek és irodák bérbeadásánál egyre nagyobb figyelmet kell szentelni az épületek műszaki állapota- és a bérbeadó által biztosított szolgáltatási színvonalra. Ennek azért van kiemelkedő jelentősége, mert a városközpontban nő az önkormányzati érdekeltségi körön kívüli, bárbeadó, új építésű üzlethelyiségek és irodák száma, így a piaci versenyben egyre kisebb helyzeti előnyt jelent az önkormányzati helyiségek városközponti fekvése. Az üzlethelyiségekkel kapcsolatos gazdálkodási feladatok meghatározásában kisebb szerepet tölt be a tulajdonosi struktúra átalakítása, vagy megtartása, mint a lakások esetében. Ott, ahol a két ingatlantípus együttesen jelentős hányadot képvisel, külön figyelmet kell fordítani a döntések összehangolására. Az ingatlangazdálkodási terv készítésekor az akcióterületen elenyésző számban rendelkezik az önkormányzat építési telekkel. A tulajdonát képező építési telkek döntően a szabályozási terv által kialakításra jelölt, de azzá még földhivatalilag át nem minősített közterületek helyén találhatóak, így azok gyakorlatilag forgalomképtelenek, és a közterületekkel azonos elvek alapján kezelendők. Az esetleges kisajátítások és közterület-alakítások elvégzését követően kialakuló volt magán- és önkormányzati telkek, telekhányadok értékesítése csak akkor javasolható, ha azon saját fejlesztést nem valósít meg az önkormányzat. Az értékesítéseket időben úgy kell ütemezni, hogy – figyelembe véve a környezet fejlesztési terveit, és azok állapotát, ütemterveit – 47 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

azok legjobb pénzügyi eredményt hozzák, műszakilag pedig az összes projekt megvalósítását tekintve optimális időpontra essenek. A hosszútávú hasznosításra alkalmatlan, piaci vagy műszaki okokból nem értékesíthető, és így végeredményben értékét vesztő, vagy éppen a szabályozási terv, illetve valamely fejlesztési projekt miatt feleslegessé váló ingatlanok bontását el kell végezni. A bontás időpontjának meghatározásánál a következő projektfázis megvalósításán túl városképi és vagyonkezelési, tulajdonvédelmi szempontok együttes mérlegelésével kell dönteni. Tekintettel a forgalomképes vagyontárgyak jellegére, funkciójára (különösen a nem lakás célú helyiségekre), ez az a kör, ahol vállalkozói tőke bevonására is van lehetőség. Így a magánszféra partnerségének igénybevételével segítheti az önkormányzat a célok szélesebb társadalmi alapokon nyugvó, mind teljesebb elérését. 2.1.1.1. Megtartandó Lakások: Az önkormányzat a fentiek alapján 146 db, 8087 m2 összes alapterületű bérlakást hosszú távon meg kíván tartani, és bérlakásként kíván hasznosítani. A bérleti szerződések alakulásától és a bérlők szándékától függően ezek közül az alacsonyabb komfortfokozatúak folyamatos korszerűsítését tervezi a tulajdonos. A korszerűsítések és a felújítások alkalmával a lakások egyedi döntésektől függő, de mindenképen jelentős hányadát (50-70%) piaci alapokon, szociálisan nem támogatott körben kívánja bérbe adni. Ez az egyik leghatékonyabb eszköz az akcióterület színvonalas, piaci szemléletű lakófunkciójának megerősítésére, és annak hosszútávú megtartására. Helyiségek: A lakásokhoz viszonyítottan magasabb a megtartani szándékozott arány, ami 183 db helyiséget jelent (ebből 144 db Cívis Ház Zrt. tulajdonában van). Az önkormányzati tulajdonú helyiségállomány jelentős részét teszi ki a Kölcsey Központ. A megmaradó üzlethelyiségek belső korszerűsítése és az azokat tartalmazó épületek külső felújítása évenként az üzleti tervekkel együtt készülő ütemterv alapján történik, a Cívis Ház Zrt, mint meghatározó tulajdonos és vagyonkezelő szervezésében. Az épületek külső felújítása ennek ellenére nehezen tervezhető, hiszen azok legnagyobb része vegyes tulajdonú társasházban található. Sok esetben a finanszírozásról szóló tárgyalások eredményeként egyedi megállapodásokkal kell kezelni ezek pénzügyi részét. Építési telkek: Az akcióterületen nem kíván az önkormányzat olyan saját beruházást megvalósítani, amihez a tulajdonában lévő üres építési telek megtartására volna szükség. A közterület kialakítása miatt átsorolandó telkek pedig nem képezik ennek a kategóriának a tartalmát, azt a közterületekkel azonos módon kezeli a tulajdonos. 48 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

2.1.1.2. Értékesítendő (értékesíthető) Lakások: Az elmúlt években az akcióterületen az önkormányzat a tulajdonában álló lakások közül nagy számban jelölt ki a bérlők számára történő értékesítésre. Ebből 125 lakás esetében a bérlők nem éltek a vételi lehetőséggel, de középtávon ezek értékesítésével továbbra is számít az önkormányzat, összesen 6386 m2 alapterülettel. A jelenlegi vizsgálatok alapján az eddig értékesítésre ki nem jelölt lakások közül további 15 lakás kijelölése várható, 653 m2 alapterülettel. Az üres lakások közül 7 lakás értékesítése várható 317 m2 alapterületen, pályázat útján. Ebben nem szerepel azon lakások száma, amelyek fejlesztési helyszínként az építési telekkel együtt kerülnek értékesítésre. Nem tervezhető azonban pontosan az értékesítésre kijelölt illetve kijelölendő lakások tényleges eladási aránya (kb. 20%). Helyiségek: Tekintettel az akcióterület városközponti fekvésére, és a kedvező üzleti lehetőségekre, a területen gyakorlatilag nem tervez az önkormányzat és az önkormányzati érdekeltségi kör (Cívis Ház Zrt.) helyiségértékesítést. Erre csak a kivételesen kedvezőtlen fekvésű, vagy rosszul hasznosítható, esetleg tulajdonosi struktúra egyszerűsítése miatti kényszer esetében van tulajdonosi szándék. Nem tervezhető azonban pontosan az értékesítésre kijelölt illetve kijelölendő helyiségek tényleges eladási aránya sem (kb. 20%). Önkormányzat: 8 db Cívis Ház Zrt: 10 db Építési telkek: Az akcióterületen a következő években, illetve tervezési ciklusokban mintegy 33 db üres építési telek értékesítésével lehet számolni. Ezek egy része már előkészítési stádiumban van (9 db, 9700 m2), de többsége csak a következő években induló projektek keretében válik piacképessé. Ebben a körben további 24 db, és 16850 m2 összes területű telek értékesítése várható. Ezek értékesítési üteme, pillanatnyi forgalmi értéke és tényleges értékesítési hányada csak becsülhető (kb. 20%). 2.1.1.3. Bontandó Lakások: Az eddig ismertetett szempontok alapján a következő években előre láthatólag 61 db (3183 m2) lakott és 22 db (1142 m2) üres lakás bontása válik szükségessé. Helyiségek: A bontásra javasolható helyiségek kis aránya azok jó bérbe adhatóságával magyarázható. Bontás csak ott tervezett, ahol a városrendezési és ingatlanfejlesztési javaslatok azt szükségessé 49 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

teszik. A kieső üzlethelyiségek azért nem eredményeznek a lakásokhoz hasonló állomány-csökkenést, mert azok pótlása – részben lakások átalakításával, részben pedig az új beruházásokhoz kapcsolódó tulajdonszerzéssel – lehetőségekhez képest teljes számban pótlásra kerül. Önkormányzat: 8 db Cívis Ház Zrt: 15 db 2.1.1.4. Funkcióváltással, korszerűsítéssel érintett Lakások: A rendelkezésre álló információk és üzleti kalkulációk alapján középtávon (3 év): 34 db, 1918 m2 összes alapterületű lakás eltérő használatát (üzletté, irodává történő alakítását) tervezi az önkormányzat, amiből első évben 9 db (408 m2) megvalósítására lehet számítani. Ezzel kívánja az önkormányzat segíteni az IVSben megfogalmazott azon célt, miszerint erősítendő az akcióterület kereskedelmi-üzleti funkciója. Helyiségek: A magasabb színvonalú kereskedelmi kultúra erősítése, az épített és funkcionális környezethez illeszkedő tevékenységi kör bevezetése, a turisztikai jelleg erősítése és a helyiséget magába foglaló épület rehabilitációja érdekében az önkormányzat és a bérbeadó a lejáró szerződések megújításával összhangban, vagy a meglévő bérlővel egyeztetetten folyamatosan végezte és végzi azok felújítását. A következő években önkormányzati tulajdonban álló helyiségek közül 20 db, míg a Cívis Ház Zrt. tulajdonában állóak közül 45 db korszerűsítése, funkció- vagy tevékenységi kör váltása várható. (ez a darabszám benne van a 2.1.1.1. alatt jelzett mennyiségben) 2.1.2. Forgalomképtelen vagyon (nem forgalomképes) Az IVS-ben meghatározott kiemelt akcióterületi funkciók erősítése (közlekedési, zöldfelületi, közösségi, turisztikai) és a megfogalmazott középtávú célok elérése tekintetében a forgalomképtelen vagyonelemeknek (közterületek, intézmények, hivatalok, stb.) nagyobb jelentősége van, mint a forgalomképeseknek. Ezzel összhangban a Belvárosi akcióterületen alig találunk olyan forgalomképtelen vagyontárgyat, amit ne érintenének a következő tervezési ciklus(ok)ban tervezett beavatkozások. Ez alól csak a közelmúltban korszerűsített hivatali épületek és közterek a kivételek (pl: Új városháza, Kossuth tér és Piac utcai sétálóövezet) Éppen a vagyonelemek és a beavatkozások jellegénél fogva nehezen képzelhető el a fejlesztések kizárólag piaci alapú megvalósítása, túlnyomó arányú magántőke bevonásával. Bár egyes vegyes funkciójú projektekbe kisebb-nagyobb arányban szerepe lehet a vállalkozói tőkének, a finanszírozás gerincét mégis a közösségi források (állami, önkormányzati, Uniós) kell, hogy adják. 2.1.2.1. Megmaradó jelenlegi hasznosítás 50 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Saját hivatali épületek: 1 db, (Új Városháza) Önkormányzati fenntartású intézmények: 4 db körzeti orvosi rendelő; Vojtina bábszínház; Közterületek: Meglévő belvárosi sétálóövezet, közel 49000 m2 területen 2.1.2.2. Fejlesztendő ingatlanok Saját hivatali épületek: 2 db, (Régi Városháza, Hatvan u. 23.) Önkormányzati fenntartású intézmények: 3 db, („Kis Fazekas” általános iskola 2 telken, Közgazdasági szakközépiskola, Vásáry utcai általános iskola,) Közterületek és azzá váló építési telkek: (összes közterület nagysága: 288000 m2) A közelmúltban kialakított belvárosi sétálóövezet (59000 m2) kivételével az akcióterület többi közterülete (229000 m2) a következő években, illetve tervezési ciklusokban, több ütemben szintén fejlesztéssel érintett. A fontosabb ismert tervezett fejlesztések felsorolása a 2.1.3.1. fejezetben található. 2.1.2.3. Értékesítendő ingatlanok (forgalomképessé nyilvánítást követően) Az akcióterületen nem tervezi a Város ilyen ingatlanok nagyobb számban való értékesítését. Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: 4 db szakorvosi rendelő és VESZ székház (árbevételéből központi szakorvosi ellátó intézmény építését tervezi finanszírozni a város, lehetőleg az akcióterületen); Miklós u. 12. sz. alatti elavult, kihasználatlan, rossz műszaki állapotú tagiskola telkének értékesítése várható a tömb rehabilitációjával összhangban. Közterületek: a városi közterületi rendszerből kikerülő elemek; - (A kialakuló építési telek értékesítésének egyéb szempontjai az 1.2. alatt találhatók.)

51 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

TERVEZETT FONTOSABB BERUHÁZÁSOK ÉS BEAVATKOZÁSOK Az alábbi felsorolásban szereplő, az akcióterületen tervezett beruházások között kiemelten szerepelnek az Akcióterületi terv szerint támogatással megvalósítandó projektek. 2.1.3. Saját ingatlanon 2.1.3.1. Saját tulajdonban tartva Közterületek: Nyugati kiskörút kialakítása, I. ütem (Hatvan u. – Arany J. u. közötti szakasz) megépítése; Nyugati kiskörútra merőleges utcák burkolat-felújítása, zöldfelületek rendezése; belváros parkolási kapacitásának növelése elsősorban felszín alatt; közösségi közlekedés fejlesztése; kerékpárutak, kerékpártárolók építése; gyalogos zóna nyugati irányú kiterjesztése; Bika tömb rehabilitációja; Szabályozási terv szerinti tömbfeltáró utak kialakítása, további tömbrehabilitációs területek előkészítése (pl: Iskola u-i tömb rehabilitációja); Nagytemplom mögötti romkert rehabilitációja; Halköz tér rehabilitációja; Zamenhoff utca bekapcsolása a sétálóövezetbe; Gambrinusz tömbhöz kapcsolódó közterületek rehabilitációja; Az akcióterület legnagyobb közterület-fejlesztési projektje a nyugati kiskörút kialakítása mintegy 45000 m2 területen. Ebből támogatott projektként I. ütemben megvalósuló fejlesztés mintegy 17000 m2-t érint. Az akcióterület többi közterülete a következő években, több ütemben szintén fejlesztéssel érintett. (pl: RomkertEmlékkert területe 4800 m2-en), melyeket részben a körút fejlesztésével, részben pedig a tervezett tömbrehabilitációkkal (pl: Iskola utcai tömbbelső 2800 m2-en, vagy a Bika tömb rehabilitációja mintegy 11500 m2-en) összehangoltan kell megvalósítani. A tervezett közterületi fejlesztések egy része a magánbefektetők által megvalósuló fejlesztések részeként, tőkebevonással jönnek létre, mint például a Gambrinusz köz rehabilitációja esetében, ami mintegy 3500 m2 közterületet érint. A további területek projekt-tartalmának meghatározásakor törekedni kell arra, hogy a vegyes összetételű helyszínek esetében minél nagyobb közterületi fejlesztés valósulhasson meg tőkebevonással. Ott, ahol erre nincs lehetőség támogatás igénybevételére lesz szükség, a Nyugati kiskörút fejlesztéséhez hasonló konstrukcióban. Saját hivatali épületek: Régi városháza rekonstrukciója; Önkormányzati fenntartású intézmények: úgynevezett „Kis Fazekas” iskola ifjúsági házzá történő átalakítása; Ady Gimnázium bővítése és felújítása; Fazekas Mihály Gimnázium felújítása, bővítése; 2.1.3.2. Értékesítés útján Építési telkek: beépíthetővé váló, illetve kialakuló belvárosi építési telkek értékesítése lehetőleg többlet parkolókapacitás 52 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

létesítésének kötelezettségével; Bajcsy-Zs E. u. 11-13. alatt üzlet-, iroda- és parkolóház építése; Nyugati kiskörút mentén kialakuló foghíjtelkek hasznosítása (pl: Bajcsy-Zs E u. 35-37.); „Iskola utcai” tömb rehabilitációja során létrejövő építési telkek hasznosítása; 2.1.4. Vásárolt ingatlanon 2.1.4.1. Saját tulajdonban tartva Közterületek: Nyugati kiskörút kialakítása, nyomvonalának biztosítása; belváros parkolási kapacitásának növelése elsősorban felszín alatt; közösségi közlekedés fejlesztése; kerékpárutak, kerékpártárolók építése; gyalogos zóna nyugati irányú kiterjesztése; szabályozási terv szerinti tömbfeltáró utak magántulajdonban lévő ingatlanjainak megvásárlása, majd a közterület kialakítása. (lásd még a 2.1.3.1. fejezetben) Önkormányzati fenntartású intézmények: új kamaraszínház kialakítása a Debrecen Fórum épületegyüttesében; Déri-hagyaték elhelyezése az MNB épületében; 2.1.4.2. Értékesítés útján Építési telkek: Nyugati kiskörút mentén, illetve az akcióterületen a vásárolt telkekből a közterület kialakítását követően kialakuló építési telkek hasznosítása; „Iskola utcai” tömb rehabilitációja során létrejövő építési telkek hasznosítása 2.1.5. Idegen tulajdonon Támogatás formájában: pályázat alapján, Városfejlesztési bizottság vagy Városfejlesztő társaság döntése útján odaítélhető pénzalap létrehozásával, körút menti (akcióterületi) megtartandó magáningatlanok rehabilitációjának elősegítésére (pl: Bajcsy-Zs E u. 35-37., Simoffy u. 32, stb.) (Pénzügyi forrás lehet a költségvetés, akcióterületi bevételek, egyéb pályázati forrás.)

53 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Az alábbi tematikus térképeken feltüntettük az akcióterületen közelmúltban megvalósult, előkészítés alatti és javasolt fontosabb beruházásokat, beavatkozási pontokat. Az akcióterületi tervben felsorolt támogatott projekteken túl szerepelnek további javaslatok is, melyek nagy részének megvalósítására a következő években kerül sor, az akcióterületi projektekkel párhuzamosan, azokkal összhangban.

G 300 G 500

G 100 G 300 G 500 G 181

G 200

G 93 G 109 G 500 G 40 G 400 G 63 G 35

Meglévő kapacitás

Előkészített kapacitás

Előírt kapacitás

Javasolt további kapacitás

8. ábra A Belváros AT parkolóház-rendszere

54 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Bethlen utcai tömb Bika tömb Krúdy tömb Pásti utcai tömb

Medgyessy tömb

Gambrinus köz Révész téri tömb Apolló tömb

Iskola utcai tömb

Megvalósuló rehabilitáció

Előkészítés alatti rehabilitáció

További rehabilitáció

9. ábra Belváros AT tömbrehabilitációi

55 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Simonffy utcai iker sarokházak homlokzata és tornyai

Emlékkert, Romkert, Vers torony megújítása

Piac u. 19. portál Piac u. 19. homlokzat Régi Városháza felújítása

Hal-köz tér, Bajcsy-Zs. U. 8. és Simonffy u. 7. homlokzat felújítása

Burgundia u. 9. új beépítése a Balháné utcai árkádképzéssel

Széchenyi u. 1. homlokzat

Piac u. 17. homlokzat

Fazekas M. Ált. Isk. közösségi házzá alakítása

Roncsolt térfal beépítése Kossuth u. 8. teljes felújítás Kossuth u. 3,5,15. homlokzat

Batthiány u. 1. teljes felújítás

Régiposta vendéglő és lakóház

Széchenyi u. 17. felújítás Gambrinus közi rekonstrukció Piac u. 57-65. homlokzatok tömbrehabilitációval együtt

Szent A 12-14. teljes felújítás Piac u. 22. teljes felújítás

Miklós u. 4. homlokzat

Piac u. 22. saroktorony

Piac u. 79. teljes felújítás Piac u. 69-77. homlokzatok tömbrehabilitációval együtt

Közelmúltban megvalósult

Piac u. 79. Inkubátorház kialakítása

Előkészítés alatt

Iparkamara egykori épületének felújítása

Javasolt

10. ábra Belváros AT fontosabb városképjavító beavatkozásai

56 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Mester u. 16.

Hatvan u. 30-32. körút és tömb felőli beépítés

A tömb részleges vagy teljes átépítése

Bajcsy-Zs u. 33-35. telkek végeinek tömbfeltáró út menti beépítése

Simonffy u. 27. teljes, és Bajcsy-Zs u. 34. körút menti telekvég beépítése Hatvan u. 33. beépítése Széchenyi u. 25. és Simonffy u. 26. főépületei között telekrész beépítése

A teljes telektömb beépítése

Simonffy u. 33. beépítése

Táblabíróság, Fellebbviteli Főügyészség és térszín alatti parkolóház

Széchenyi u. 31., Üzletés Irodaház építése Városi Bíróság Széchenyi u. 32-34. Szálloda építése

Vörösmarty u. 2. beépítése

Arany J. u. 37. Üzlet- és Irodaház építése, vagy szálloda II. üteme

Török Bálint u. 8-10. és Boldogfalva u. 4.

Boldogfalva u. 6.

Miklós u. 28. és 30. telekvégek, illetve Török Bálint u. 13. együttes beépítése

Boldogfalva u. 12-14.

Boldogfalva u. 16. Vörösmarty 13. beép.

Erzsébet u. 5-7-9.

Megvalósult

Előkészítés alatt

Javasolt

Jelentős közpark

11. ábra Nyugati kiskörút menti fontosabb új beruházások

57 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Spontán átépülés, addig véghomlokzat és kerítés-rekonstrukció

Spontán átépülésig véghomlokzat és kerítés-rekonstrukció (Mester u. 20.)

Spontán átépülés, addig utcai homlokzatrekonstrukció

Spontán átépülésig szükség szerinti homlokzat-felújítások

A javasolt új beruházás megvalósításáig tűzfal homlokzatosítása és kerítésépítés (Hatvan u. 32.)

Átépítésig véghomlokzat és kerítés-rekonstrukció (Jókai u. 12., Csokonai u. 9.)

Teljes homlokzatfelújítás tűzfalrekonstrukcióval és Körút felől üzletkialakítással

Átépítésig véghomlokzat és kerítés-rekonstrukció (Jókai u. 12., Csokonai u. 9.)

Spontán átépülésig véghomlokzat és kerítés-rekonstrukció (Bajcsy-Zs. u. 34.)

Spontán átépülésig véghomlokzat és kerítés-rekonstrukció (Bajcsy-Zs. u. 40.)

Széchenyi u. 25. és Simonffy u. 26. főépületek teljes rekonstrukciója emelet-ráépítéssel és tetőtér-beépítéssel

Teljes homlokzatrekonstrukció (Simonffy u. 32.)

Spontán átépülésig szükség szerinti homlokzat-felújítások

Spontán átépülésig véghomlokzat és kerítés-rekonstrukció

Szalkay u. 8. homlokzatfelújítás

Megvalósult

Előkészítés alatt

Javasolt

12. ábra Nyugati kiskörút menti városképi (rekonstrukciós) beavatkozások helyenként Önkormányzati szerepvállalással

58 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

2.2 NAGYÁLLOMÁS KÖRNYÉKE

59 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Az alábbi táblázat tartalmazza az IVS-ben kijelölt akcióterület főbb jellemzőit, javasolt intézkedéseket, és a kapcsolódó középtávú célokat. Nagyállomás környéke AT Lehatárolás: a Petőfi tér déli része az Erzsébet utcától délre (a Nagyállomás környéke) Terület: 1,5 ha Állandó népesség száma (2008. február): - fő Népsűrűség: - fő/km

2

Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

+

+

+

++

Lakó

Mezőgazdasági

Közösségi

Az akcióterület a Belváros déli határa mellett, az Ispotály városrészben található, a Petőfi-tér déli részét és annak környékét foglalja magába (Nagyállomás mellett), amely a tervek szerint a létesítendő Multimodális Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ létesítésének helyszíne. Az új közlekedési csomópont elsődleges célja a buszpályaudvar áthelyezése a MÁV pályaudvar mellé. A létesítmény egyik szintje a helyközi, másik pedig a helyi buszjáratok indulásának lesz a helyszíne, emellett felszín alatti parkolóhelyek is létesülnek. A beruházás kiemelten fontos, mivel kiváltaná az elavult, szűk helyen lévő és számos közlekedési problémát generáló jelenlegi helyközi buszpályaudvart, illetve jelentősen megkönnyíti majd a vasúti és a közúti tömegközlekedés átjárhatóságát.

Indíkatív tevékenységek

1

Multimodális Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ megépítése

Középtávú kapcsolódó célok T1, T2

Becsült bruttó költség (ezer Ft.) 9.000.000

Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsolódó középtávú célok: T1. A város elérhetőségének javítása T2. A városon belüli közlekedés feltételeinek javítása 13. ábra Forrás: IVS

Az akcióterületen, annak speciális helyzeténél, kiterjedésénél és jellegénél fogva, a tervezett kiemelt, támogatás igénybevételével megvalósuló beruházáson túlmenően (Multimodális Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ megvalósítása) egyéb kapcsolódó intézkedés végrehajtására, illetve más beruházás elvégzésére nincs lehetőség. Az akcióterületen a kiemelt projektbe bevonandó, alább részletezett vagyonelemeken túl más ingatlannal nem rendelkezik az önkormányzat, így a tervezett tevékenységhez kapcsolódó közvetlen beruházás-bonyolítási tevékenység elvégzésén túl egyéb ingatlangazdálkodási eszközökkel sem segíthető akcióterületen belül az IVS-ben szerepeltetett célok elérése. Az akcióterülettel határos városrészek kapcsolódó ingatlanaiban végrehajtható „akcióterületi jellegű” ingatlangazdálkodási eszközökkel azonban közvetett módon erősíteni lehet annak hatását. Ilyen lehet többek között a területre néző épületek homlokzat-felújításainak kezdeményezése azok tulajdonosaival közösen, illetve az azokban lévő üzlethelyiségek színvonalának emelése. Mivel ezek nem esnek az akcióterületre, nem is kerülnek ebben a fejezetben részletezésre, de azok elveire és végrehajtására vonatkozóan tájékoztatást illetve iránymutatást adnak a Belváros AT esetében leírtak.

60 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A TERÜLET ALAPTÉRKÉPE

14. ábra

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON A TERÜLETEN Önkormányzati tulajdoni arány: színezetlen 0%, sárga: 1-49%, piros: 49-99%, kék: 100%

15. ábra

61 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

VAGYONELEMEK BEMUTATÁSA 2.2.1. Forgalomképes vagyon Az akcióterületen vagyonnal.

az

önkormányzat

nem

rendelkezik

forgalomképes

2.2.1.1. Megtartandó Lakások: Helyiségek: Építési telkek: 2.2.1.2. Értékesítendő Lakások: Helyiségek: Építési telkek: 2.2.1.3. Bontandó Lakások: Helyiségek: 2.2.1.4. Funkcióváltással, korszerűsítéssel érintett Lakások: Helyiségek: 2.2.2. Forgalomképtelen vagyon (nem forgalomképes) 2.2.2.1. Megmaradó jelenlegi hasznosítás Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: Közterületek: 2.2.2.2. Fejlesztendő ingatlanok Saját hivatali épületek:62 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Önkormányzati fenntartású intézmények: Közterületek és azzá váló építési telkek: 1 db, 18000 m2 2.2.2.3. Értékesítendő ingatlanok (forgalomképessé nyilvánítást követően) Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: Közterületek: a városi közterületi rendszerből kikerülő elemek; Amennyiben a Petőfi tér közterületének egy részét a MÁV-val kötendő csereügyletbe be kell vonni, azt előtte forgalomképessé kell nyilvánítani. (A kialakuló építési telek értékesítésének egyéb szempontjai az 1.2. alatt találhatók.)

63 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

TERVEZETT FONTOSABB BERUHÁZÁSOK ÉS BEAVATKOZÁSOK Az akcióterületen egy kiemelt, támogatás igénybevételével megvalósuló beruházást tervez az önkormányzat. Ezen túlmenően (az akcióterület kiterjedésénél fogva) egyéb beruházás elvégzése nem tervezett. 2.2.3. Saját ingatlanon 2.2.3.1. Saját tulajdonban tartva Közterületek, közlekedési létesítmények: Multimodális Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ megépítése, és az ahhoz kapcsolódó közterületek rehabilitációja; a közlekedési létesítményekhez kapcsolódó parkoló-kapacitás növelése; az új logisztikai központ közösségi funkcióit kiegészítő kisebb szolgáltató egységek létesítése; villamos-vonal nyomvonalának korrekciója, kiegészítő létesítményeinek korszerűsítése, aluljárórendszer bővítése és korszerűsítése; Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: 2.2.3.2. Értékesítés útján Építési telkek: 2.2.4. Vásárolt ingatlanon 2.2.4.1. Saját tulajdonban tartva Közterületek: nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok megvásárlása (csere útján MÁV bevonásával), majd a közterület kialakítása; Önkormányzati fenntartású intézmények: 2.2.4.2. Értékesítés útján Építési telkek: -

64 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

2.3 NAGYERDŐ

65 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Az alábbi táblázat tartalmazza az IVS-ben kijelölt akcióterület főbb jellemzőit, javasolt intézkedéseket, és a kapcsolódó középtávú célokat. Nagyerdő AT Lehatárolás: Egyetem tér – Nagyerdei körút – Hadházi út – Benczúr Gyula utca – Pallagi út – belterületi határ – Kartács utca – Dóczi József utca által határolt terület Terület: 329,2 ha Állandó népesség száma (2008. február): 679 fő Népsűrűség: 206,2 fő/km

2

A Nagyerdő városrész stratégiában meghatározott célja: V7. A város idegenforgalmi potenciáljának, felsőoktatási és K+F szerepének növelése, valamint a természeti környezet értékeinek a megóvása Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

++

++

Közlekedési

Lakó

Mezőgazdasági

Közösségi

+

Az akcióterület megegyezik a Nagyerdő városrésszel, amely a rekreációs szempontból kiemelkedő jelentőségű Nagyerdőparkot, valamint az Egyetemvárost és az Augusztát foglalja magába. Ebből kifolyólag az akcióterület felsőoktatási, valamint – a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centruma révén – egészségügyi ellátásban betöltött szerepe is jelentősen túlmutat Debrecenen. A Nagyerdő az egyik legösszetettebb akcióterület, ahol a jelentős magántőkés beruházások mellett számottevő egyetemi és kormányzati pénzeszközre is szerepet kaphatnak a fejlesztés során.

Indíkatív tevékenységek

Középtávú kapcsolódó célok

Becsült bruttó költség (ezer Ft.)

1

A Nagyerdei Kultúrpark által kínált kikapcsolódási lehetőségek bővítése

T5

120.000

2

A városrész minőségi szálláshely-kapacitásának növelése (új négycsillagos szálloda)

T5

5.100.000

3

A Nagyerdei Gyógyfürdő modernizálása

T5, T9

2.900.000

4

A jelenleg kihasználatlanul álló, vagy a városrészhez nem illő formában működő objektumok megújítása (pl. Nagyerdei Stadion, Víztorony, Medgyessy sétány villái, Nagyerdei Szabadtéri Színpad, Csónakázótó, Újvígadó)

T5, T6

4.700.000

5

A terület parkoló-kapacitásának fejlesztése

6

A Debrecen Egyetem oktatási és kutatási kapacitásának fejlesztése (pl. az orvos– és egészségtudományi képzést szolgáló Elméleti Négyszög fejlesztése és rekonstrukciója, a kémia épületegyüttesben található kísérleti üzem rekonstrukciója)

T4

7

A Nagyerdő természeti értékeinek megőrzése és az erdőállományt fenyegető veszélyek csökkentése

T6

T2, T5, T6

nem becsülhető Pályázatfüggő, min:: 8.000.000 940.000

Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsolódó középtávú célok: T2. A városon belüli közlekedés feltételeinek javítása T4. A Debreceni Egyetem és az MTA ATOMKI oktatási-kutatási infrastruktúrájának a fejlesztése, a gazdasági élet szereplőivel kialakított kapcsolat magasabb szintre emelése T5. A minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a meglévő adottságok magasabb szintre emelése T6. A természeti környezet védelme, állapotának javítása T9. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése 16. ábra Forrás: IVS

66 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A TERÜLET ALAPTÉRKÉPE

17. ábra

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON A TERÜLETEN Önkormányzati tulajdoni arány: színezetlen 0%, sárga: 1-49%, piros: 49-99%, kék: 100%

18. ábra

67 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Az akcióterület az oktatási és egészségügyi szempontból jelentős Egyetemvárost (és a Klinikákat), illetve az Augusztát, továbbá a rekreációs szempontból kiemelkedő jelentőségű Nagyerdőparkot foglalja magába. Az előbbi csoportot az oktatási épületeken túl a gyógyászati, és a szállás-jellegű diákotthonok, illetve szolgálati lakásokat tartalmazó épületek alkotják. Az utóbbiak közé tartozik többek között a Nagyerdei Gyógy- és Strandfürdő (jelenlegi nevén: Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont), a Régi- és Új Vigadó, számos vendéglátó egység, szálloda, Állat- és Növénykert, Vidámpark, illetve a Debreceni Sportközpont. Az önkormányzat akcióterületi vagyonának döntő részét a fent említett ingatlanok és létesítmények teszik ki. Ezen túlmenően egyéb bérlakás-állomány, bérbe adott nem lakáscélú helyiség nem jellemző, azok csak elszórtan, kis számban találhatóak, így az ingatlangazdálkodás akcióterületi eszközeit sem az ezek kezelése, fejlesztése határozza meg. Azokat célszerű alárendelni az IVS-ben meghatározott, fejlesztendő turisztikai, zöldfelületi és közösségi alapfunkciókkal kapcsolatos teendőknek.

VAGYONELEMEK BEMUTATÁSA 2.3.1. Forgalomképes vagyon 2.3.1.1. Megtartandó Lakások: Az akcióterületen 17 db önkormányzati bérlakás található, 1612 m2 alapterületen. Ebből 8 a Móricz Zsigmond körúton városi érdekből kulturális céllal, úgynevezett művészlakásként van bérbe adva. A további 9 lakás a Medgyessy sétányon található, részben üres, részben régi „szociális” bérleti jelleggel, részben pedig már piaci alapon hasznosítja a tulajdonosa. Helyiségek: A Nagyerdő területén (Medgyessy sétány) 2 önkormányzati tulajdonú helyiség található összesen 42 m2 alapterületen. Az egyik a terület alapfunkciójának megfelelően fagyizóként működik, míg a másikat az AKSD bérli. Építési telkek: 2.3.1.2. Értékesítendő Lakások: Helyiségek: Építési telkek: 1 db, 38000 m2 (Jubileumi játszótér melletti terület) 2.3.1.3. Bontandó Lakások: 68 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Helyiségek: Az AKSD által bérelt helyiség sem megjelenésében, sem funkciójában, sem pedig állapotában nem alkalmas arra, hogy a terület megfelelő színvonalú épületállományának része legyen, így annak bontása várható. 2.3.1.4. Funkcióváltással, korszerűsítéssel érintett Lakások: A Medgyessy sétány három villájának folyamatos korszerűsítését végzi az önkormányzat (a 3. szám alatti már elkészült). A régi szociális lakásbérlők elhelyezését követően az épületek teljes átalakításon, korszerűsítésen mennek át. Ezt követően a kívül eredeti formájában megújult, de belül teljesen korszerűsített épületeket a nagyerdő rekreációs főfunkciójának megfelelő módon, azzal összhangban, bérbeadás útján piaci alapon hasznosítja a tulajdonos. Helyiségek: 2.3.2. Forgalomképtelen vagyon (nem forgalomképes) 2.3.2.1. Megmaradó jelenlegi hasznosítás Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények (sport, rekreációs, szociális, egészségügyi): 3 db, 138000 m2 telekterület (Biogal sporttelep, óvoda, DVSC sporttelep) Közterületek (utak, parkok): - (lásd a következő bekezdésben) 2.3.2.2. Fejlesztendő ingatlanok A területen fizikai kiterjedését és tulajdoni hányadát tekintve is jelentős arányt képviselnek a közvetlen és közvetett önkormányzati tulajdonosi érdekeltségi körbe tartozó intézmények és objektumok. Ezek nagy része már közel 50-100 éve épült, a kor akkori divatjának, technikai fejlettségének, de leginkább az akkori funkcionális elvárásoknak megfelelően. Ezek közül sok már vagy funkcióját vesztette, vagy nem tudja betölteni az azóta jelentős változáson átment elvárások miatt az eredeti funkcióját, így az erkölcsi avulást gyors fizikai avulás követte. (pl. a Nagyerdei stadion, Szabadtéri színpad, Víztorony, Csónakázótó és Újvigadó). Jelentős részük nincs is önkormányzati tulajdonban, így azokra csak a szabályozási terv eszközein keresztül és közvetlen tulajdonosi tárgyalásokon javaslattétel formájában van ráhatása a városnak. Hasonlóan speciális helyzetben vannak az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok által birtokolt létesítmények is. Ezeket (és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok birtokában lévő objektumokat) kapcsolódásaik miatt szerepeltetjük a fejezetben, de közvetlen önkormányzati ingatlangazdálkodási eszközöket nem lehet 69 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

alkalmazni esetükben. Néhol elengedhetetlen, más esetekben pedig javasolt (pl. Újvigadó) az ingatlan, vagy tulajdoni hányad megszerzése. A feladat jelentőségének megfelelően az elmúlt években az önkormányzat folyamatosan készíti elő az erre vonatkozó projektek dokumentumait, melyeket összehangol a terület egyéb (nem önkormányzati kézben lévő) fejlesztéseivel. Saját hivatali épületek:Önkormányzati fenntartású intézmények (sport, rekreációs): 8 db, 200000 m2 telekterület Közterületek (utak, parkok, egyéb objektumok): Az akcióterület közterületi rendszere alapvetően megmarad a jelenlegi formájában és rendszerében. Azok folyamatos és fokozott karbantartására illetve korszerűsítéssel egybekötött felújítására azonban elmúlt évtizedek elmaradt fejlesztései miatt kiemelt figyelmet és lényegesen nagyobb összeget kell áldozni, hogy a visszafordíthatatlan „avulás” elkerülhető legyen. Külön figyelmet kell fordítani a megvalósuló fejlesztések, és a felgyorsult motorizáció miatti közlekedésszervezési feladatok végrehajtására. (29 db, 798000 m2) 2.3.2.3. Értékesítendő ingatlanok (forgalomképessé nyilvánítást követően) Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: Közterületek: a városi közterületi rendszerből kikerülő elemek; -

70 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

TERVEZETT FONTOSABB BERUHÁZÁSOK ÉS BEAVATKOZÁSOK 2.3.3. Saját ingatlanon 2.3.3.1. Saját tulajdonban tartva Közterületek (utak, parkok, egyéb objektumok): a terület parkolókapacitásának fejlesztése, kisebb mértékben önálló, felszíni parkolóhelyek kialakításával, nagyobb mértékben pedig az egyéb beruházásokkal együtt épülő jelentős parkoló szám létesítésével (pl. stadionrekonstrukció); utak, sétányok rehabilitációja; növényállomány megőrzése, pótlása telepítéssel; Nagyerdő vízellátásának (felszín alatti vizek) megoldása; Nagyerdei Szabadtéri Színpad fejlesztése, Csónakázó tó szolgáltatási színvonalának fejlesztése a magántulajdonban lévő Újvigadóval összhangban, akár a tulajdonjog megszerzésével is; Stadionrekonstrukció, Víztorony és környékének rehabilitációja; Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: 8 db, 200000 m2 telekterülettel, a fejezetben részletezettek szerint (Szabadtéri színpad, Szociális otthon, Nagyerdei Kultúrpark (4 ingatlan); Csónakázó tó, Nagyerdei Stadion; 2.3.3.2. Értékesítés útján Építési telkek: Jubileumi Játszótér melletti terület (1 db, 38000 m2) 2.3.4. Vásárolt ingatlanon 2.3.4.1. Saját tulajdonban tartva Közterületek: (lásd a 2.1.3.1. alatt leírtakat az Újvigadó tekintetében); Önkormányzati fenntartású és egyéb hasonló intézmények: Nagyerdei gyógyfürdő modernizálása, a rajta található magántulajdonú felépítmény tulajdonjogának megszerzését és bontását követően, szállás-kapacitás növelésével együtt; Nagyerdei Kultúrpark fejlesztése; 2.3.4.2. Értékesítés útján Építési telkek: -

71 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

2.4 DÉLI IPARI TERÜLET

72 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Az alábbi táblázat tartalmazza az IVS-ben kijelölt akcióterület főbb jellemzőit, javasolt intézkedéseket, és a kapcsolódó középtávú célokat. Déli ipari terület AT Lehatárolás: a Repülőtértől délre eső terület (külterületen) Terület:: 113 ha Állandó népesség száma (2008. február): 0 fő Népsűrűség: – Az Ipari üzemi terület városrész stratégiában meghatározott célja: V6. A város gazdaságának további fejlődéséhez szükséges infrastrukturális feltételek kialakítása Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

+

++

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

Mezőgazdasági

Közösségi

+

Debrecen meglévő ipari parkjainak telítődésével elkerülhetetlen új iparterület megnyitása. A Repülőtér, a közvetlen vasúti csatlakozás lehetősége, a 47. számú főút, valamint a nyugati elkerülő út tervezett déli részének közelsége miatt a terület rendkívül kedvező logisztikai adottságokkal rendelkezik. Ezen a területen található az Európai Neutronkutató Központ (ESS) kijelölt magyarországi helyszíne (sikeres magyar pályázat esetén valósulhat meg). A terület mindenképp meghatározó szerepet játszik majd Debrecen életében, hiszen ha az ESS nem Magyarországon valósul meg, a Déli Ipari terület a jövőben akkor is a város ipartelepítéseinek meghatározó helyszíne lesz.

Indíkatív tevékenységek

1

Az iparterület infrastruktúrájának kiépítése

2

Bekötőút létesítése nyugati elkerülő út tervezett déli szakaszához

3

A terület bekapcsolása a közösségi közlekedésbe

Középtávú kapcsolódó célok T3

Becsült bruttó költség (ezer Ft.) 2.900.000

T1, T2

nem becsülhető

T2

nem becsülhető

Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsolódó középtávú célok: T1. A város elérhetőségének javítása T2. A városon belüli közlekedés feltételeinek javítása T3. A gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés 19. ábra Forrás: IVS

73 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A TERÜLET ALAPTÉRKÉPE

20. ábra

74 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON A TERÜLETEN Önkormányzati tulajdoni arány: színezetlen 0%, sárga: 1-49%, piros: 49-99%, kék: 100%

21. ábra

75 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A Debreceni Déli Ipari Park fejlesztését a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalata, a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft. szervezi és koordinálja, melynek teljes, 113 hektáros területe a társaság tulajdonában van. Jelenleg a park stratégiai feladatainak egyeztetése folyik. A park rendelkezik szabályozási tervvel. Elkészültek a környezetvédelmi hatástanulmányok, valamint a Debrecen Fejlesztési Pólus keretén belül az Üzleti Park infrastruktúrájának műszaki tervdokumentációi. A közművek kivitelezése ütemezve valósul, elsődleges stratégiai cél az, hogy a 113 hektáros területet megfelelő kapacitású közművel 2008-ra feltárják. A Déli Ipari Park területe a debreceni nemzetközi repülőtér közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A fejlesztési terület Debrecen város központjától 5 perc alatt közelíthető meg, a 47-es számú Gyorsforgalmi úton. A Debrecent elkerülő gyorsforgalmi autóutat négysávos főút fogja összekötni a 47. sz. úttal, mely park területén halad át. Közvetlen szomszédságában vasúti kapcsolat áll rendelkezésre, az iparvágánnyal történő ellátás feltételrendszere biztosított. A stratégiai alternatívák között szerepel a magántőke-bevonásával történő fejlesztés, esetleges elidegenítés, illetve a Debreceni Repülőtér és a Déli Ipari Park közös fejlesztési vagy értékesítési koncepciója. A park területén az önkormányzat nem rendelkezik ingatlan tulajdonjogával, így akcióterületi ingatlangazdálkodás közvetlen eszközeivel nem tudja a terület fejlesztését elősegíteni. Tekintettel azonban a Park városi jelentőségére, közvetett eszközökkel segíteni kívánja azt, de ezek az eszközök itt csak megemlítésre kerülnek, nem képezik részét az akcióterület ingatlangazdálkodási tervének. • Az iparterület infrastruktúrájának kiépítéséhez szükséges városi közműkapcsolatok csatlakozásának biztosítása • Bekötőút létesítése nyugati elkerülő út tervezett déli szakaszához • A terület bekapcsolása a közösségi közlekedésbe

76 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

2.5 DEBRECENI EGYETEM – TUDOMÁNYOS, TECHNOLÓGIAI ÉS INNOVÁCIÓS PARK

77 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Az alábbi táblázat tartalmazza az IVS-ben kijelölt akcióterület főbb jellemzőit, javasolt intézkedéseket, és a kapcsolódó középtávú célokat. Debreceni Egyetem – Tudományos, Technológiai és Innovációs Park AT Lehatárolás: a Nyugati Ipari parktól északra eső ipari terület (külterületen) Terület: 25 ha Állandó népesség száma (2008. február): 0 fő Népsűrűség: – Az Ipari üzemi terület városrész stratégiában meghatározott célja: V6. A város gazdaságának további fejlődéséhez szükséges infrastrukturális feltételek kialakítása Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

++

Közlekedési

Lakó

Mezőgazdasági

Közösségi

++

A Debreceni Egyetem – Tudományos, Technológiai és Innovációs Park (DE TTIP) a város jelenleg kiépülés alatt lévő zöldmezős ipari területe. A Debreceni Egyetem kutatási-oktatási tevékenységére, valamint a régió húzóágazataira és komparatív előnyeire alapozva a park célja olyan, a régió gazdaságfejlesztését támogató, nemzetközi szinten is jelentős innovatív környezetet és tudományos technológiai platform létrehozása, amelyben a legmagasabb szinten adottak a tudásintenzív vállalkozások létrejöttéhez és optimális fejlődéséhez szükséges feltételek. Az alapinfrastruktúra kiépítésének első üteme már lezárult, a második pedig folyamatban van. Idén elkezdődik a cégek betelepítése. A területen inkubátorház is épül, amely az egyetemi profilba illeszkedő és/vagy egyetemi tulajdonú spin-off és start-up vállalkozások számára biztosít majd megfelelő környeztet.

Indíkatív tevékenységek

Középtávú kapcsolódó célok T3, T4

Becsült bruttó költség (ezer Ft.)

1

Az iparterület infrastruktúrájának teljes kiépítése

1.100.000

2

Bekötőút létesítése a Balmazújvárosi út felől

T2

130.000

3

A terület bekapcsolása a közösségi közlekedésbe

T2

nem becsülhető

Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsolódó középtávú célok: T2. A városon belüli közlekedés feltételeinek javítása T3. A gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés T4. A Debreceni Egyetem és az MTA ATOMKI oktatási-kutatási infrastruktúrájának a fejlesztése, a gazdasági élet szereplőivel kialakított kapcsolat magasabb szintre emelése 22. ábra Forrás: IVS

78 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A TERÜLET ALAPTÉRKÉPE

23. ábra

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON A TERÜLETEN Önkormányzati tulajdoni arány: színezetlen 0%, sárga: 1-49%, piros: 49-99%, kék: 100%

24. ábra

79 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A park területén az önkormányzat nem rendelkezik ingatlan tulajdonjogával, így akcióterületi ingatlangazdálkodás közvetlen eszközeivel nem tudja a terület fejlesztését elősegíteni. Tekintettel azonban a Park városi jelentőségére, közvetett eszközökkel segíteni kívánja azt, de ezek az eszközök itt csak megemlítésre kerülnek, nem képezik részét az akcióterület ingatlangazdálkodási tervének. • Az iparterület infrastruktúrájának kiépítéséhez szükséges városi közműkapcsolatok csatlakozásának biztosítása • Bekötőút létesítése a Balmazújvárosi út felől • A terület bekapcsolása a közösségi közlekedésbe

80 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓS AKCIÓTERÜLETEK

81 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia keretein belül elkészült Debrecen városrészeinek szegregációs vizsgálata. A vizsgálatok eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a szegregációs mutató értéke alapján Debrecen városrészei közül egyik sem minősül szegregátumnak. A mutató értéke csak olyan városrészekben lépte át az előírt 50%-os küszöbértéket ahol a lakosság száma nem érte el az előírt 50 főt. Ebből kifolyólag célszerűbb azokat kedvezőtlen adottságú városrészeknek nevezni. A legkedvezőtlenebb mutatókkal az alábbi városrészek rendelkeznek.

Városrész neve

Állandó Segély típusa Szegregációs népesség mutató Rendszeres Rendszeres LakásÁtmeneti 2008, fő szoc. segély gyermekvéd. fenntartási segély (2001) 1000 főre kedvezmény támogatás 1000 1000 főre 1000 főre főre Dobozikert 6.113 26,5 35,8 49,9 32,4 13,0 Epreskert 1.918 27,1 58,4 57,9 24,0 12,6 Nagysándortelep 3.077 31,5 53,9 51,3 31,8 32,5 Sóház 882 32,9 36,3 46,5 26,1 12,4 Tizenháromváros 1.267 35,5 41,0 45,0 33,1 25,4 Nagymacs 1.011 22,7 29,7 33,6 11,9 28,8 Debreceni átlag 28,9 34,1 46,7 22,6 20,9 1,5-szerese

Alacsony komfortú lakások aránya (2001, %) 7,6 0,5 39,7 5,3 15,2 33,9 11,8

25. ábra Forrás: KSH Népszámlálás 2001, DMJV Önkormányzatának adatszolgáltatása alapján

A fent bemutatott városrészek közül kijelölésre kerültek Debrecen szociális városrehabilitációs helyszínei, mint akcióterületek. Összességében 4 olyan városrész van, ahol a szociális városrehabilitáció eszközeivel be kell avatkozni a terület jövőbeni fejlődésének érdekében. Az következő fejezetekben bemutatásra kerül, hogy hol van módja és eszköze – és melyek azok – az önkormányzatnak arra, hogy az ingatlangazdálkodás segítségével elősegítse az IVS-ben megfogalmazott célok elérését.

82 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

2.6 DOBOZIKERT

83 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Az alábbi táblázat tartalmazza az IVS-ben kijelölt akcióterület főbb jellemzőit, javasolt intézkedéseket, és a kapcsolódó középtávú célokat. Dobozikert AT Lehatárolás: Ótemető utca – Db.-Nyh. vasútvonal – Faraktár utca – Hajnal utca – Rakovszky utca által határolt lakótelep Terület: 37,7 ha Állandó népesség száma (2008. február): 6.113 fő Népsűrűség: 16.206,6 fő/km

2

A Lakótelepek városrész stratégiában meghatározott célja: V3. Az infrastruktúra modernizálásával, a szociális és közösségi terek megújításával az életkörülmények átfogó javítása Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

++

Mezőgazdasági

++

Közösségi

+

A Dobozikert Debrecen legrégibb (1960-as-1970-es évek) lakótelepi technológiával épített városrészei közé tartozik, az akcióterület megegyezik az azonos nevű városrésszel. Az anti-szegregációs terv megállapításai szerint a városrész egyike Debrecen hátrányos helyzetű térségeinek. A legfontosabb fejlesztési célok a lakókörnyezet minőségének javítása (lakóépületek, zöldfelület, közterek), illetve a közösségi funkciók erősítése. Az iparosított technológiával épült lakótömbök felújítását DMJV Önkormányzata is támogatja a teljes összeg 1/6 részéig, de maximum lakásonként 250.000 Ft-ig (11/2008. (III.28.) Ö.r.).

Indíkatív tevékenységek

Középtávú kapcsolódó célok

Becsült bruttó költség (ezer Ft.)

1

A városrész panel-technológiával készült lakóépületeinek felújítása (fűtési és gépészeti rendszer, nyílás-zárók, hőszigetelés).

T7

240.000

2

A lakótelep környezetének felújítása (pl. játszóterek, parkok és egyéb zöldfelületek, utcabútorok) és alkalmassá tétele a közösségi programok kiszolgálására a civil szervezetek munkájának bevonásával és a lakosság önszerveződésének segítésével.

T7

195.000

3

A felújított közterületek közösségi térként való használata.

T8

73.000

Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsolódó középtávú célok: T7. Az épített környezet védelme és felújítása T8. A város oktatási és közművelődési infrastruktúrájának a fejlesztése 26. ábra Forrás: IVS

84 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A TERÜLET ALAPTÉRKÉPE

27. ábra

85 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A TERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE

28. ábra

86 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON A TERÜLETEN Önkormányzati tulajdoni arány: színezetlen 0%, sárga: 1-49%, piros: 49-99%, kék: 100%

29. ábra

87 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Az akcióterület legfontosabb jellemzője, hogy a város egyik legöregebb lakótelep jellegű területe. A beépítés jellege döntően telepszerű, tömb- és úszótelkes, kisebb részében pedig megtalálható a régi földszintes, telkes családi házas beépítés is. Bár a telepszerű jelleg a döntő beépítési forma, épületszerkezeti összetételét tekintve rendkívül heterogén képet mutat a városrész, aminek az a magyarázata, hogy időben elhúzódó volt a terület beépítése. A közel 100 éves épületállományú, de jellegénél fogva spontán módon is folyamatosan megújuló hagyományos tégla építési módú családi házak mellett jelen van a mintegy 60 éves egyemeletes, téglaépítésű első lakótelepi rész az Ótemető és Dobozi utcák felől. Ezt követte időben a blokkos és paneles építési módú, jelentős lakásszámot képviselő 4 és 10 emeletes épületek létrehozása. A telepszerű építésből adódóan determináltak a terület legfontosabb jellemzői (jók és rosszak egyaránt): -

rendkívül magas közterület arány nagy zöldfelületi fedettség komplex városrészközponti funkcionális összetétel jó intézményellátottság nagy laksűrűség kialakult városrész-szerkezet, illetve utcarendszer „beállt” lakosságállomány kedvezőtlen irányú szociológiai változások

Az akcióterületen mind területi elhelyezkedését, mind pedig nagyságrendjét tekintve jellemző az önkormányzati tulajdon jelenléte. Ezek főleg lakásokat, oktatási- és egészségügyi-, kisebb számban szociális intézményeket takarnak. Lakások: Nem lakás célú helyiségek: Oktatási intézmények: Egészségügyi intézmények: Közterületek:

297 db, 12000 m2 5 db, 685 m2 5 db 6 db 37 db, 185000 m2

88 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

VAGYONELEMEK BEMUTATÁSA 2.6.1. Forgalomképes vagyon 2.6.1.1. Megtartandó Lakások: Az önkormányzat az akcióterületen 279 db, 11999 m2 összes alapterületű bérlakással rendelkezik. A kezdeti kötelező lakásprivatizációból adódóan az elmúlt időszakban az önkormányzati tulajdoni hányad minden ingatlanban jelentősen 50% alá csökkent, ezért a lakásállomány stratégiai célú megtartása nem indokolt. Az önkormányzat a területen lévő lakásait a bérlők részére történő értékesítésre a közelmúltban kijelölte. Ahogy azonban azt a szegregációs vizsgálat eredményei is igazolták, a szűkös anyagi helyzetű bérlők rendkívül kis számban tudtak élni ezzel a lehetőséggel. Természetesen tulajdonosként az önkormányzatnak célja, hogy a mindenkori lakásállomány megfelelő műszaki állapotban megfelelő lakáskörülményeket biztosítson, ezért a panelrekonstrukciós program önkormányzati támogatásán túl társasházak társtulajdonosaként is kezdeményezi és támogatja azok külsőbelső felújítását, és biztosítja a ráeső költséghányadot. Ez azért is kiemelt jelentőségű, mert ezzel (még ha kis tulajdoni hányadon keresztül is) az IVS-ben megfogalmazott lakófunkció erősíthető. Helyiségek: A lakásokhoz viszonyítottan elenyésző számú helyiségállomány (önkormányzat: 5 db, 685 m2, Cívis Ház Zrt.: 14 db, 965 m2) szintén az értékesíthető kategóriába sorolható, így megtartandó forgalomképes helyiséggel hosszú távon nem szükséges számolni. A megmaradó üzlethelyiségek belső korszerűsítése és az azokat tartalmazó épületek külső felújítása évenként az üzleti tervekkel együtt készülő ütemterv alapján történik, a Cívis Ház Zrt, mint tulajdonos és vagyonkezelő szervezésében. Az épületek külső felújítása ennek ellenére nehezen tervezhető, hiszen azok legnagyobb része vegyes tulajdonú társasházban található, többségi magántulajdoni aránnyal. Építési telkek: Az akcióterületen nem kíván az önkormányzat olyan saját beruházást megvalósítani, amihez a tulajdonában lévő üres építési telek megtartására volna szükség. A terület kialakult jellegénél fogva nincs is módja új önkormányzati tulajdonú építési telkek kialakítására.

89 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

2.6.1.2. Értékesítendő (értékesíthető) Lakások: Az önkormányzat az akcióterületen 279 db, 11999 m2 összes alapterületű bérlakással rendelkezik, melyeket értékesítésre kijelölt. (lásd még 2.6.1.1. pontnál) Helyiségek: A 2.6.1.1. pontban leírtak szerint a 5 db, 635 m2 önkormányzati, és a 14 db, 965 m2 alapterületű Cívis Ház Zrt. tulajdonú forgalomképes helyiségek értékesítését kizáró feltétel nincs, így azok eladása javasolható. Építési telkek: A terület kialakult jellegénél fogva nincs mód jelentősebb számú új önkormányzati tulajdonú építési telek kialakítására. Ez alól kivétel lehet a terület nyugati határát jelentő Rakovszky utca szélesítése, melyet a szabályozási terv ír elő. Az itteni magántulajdonú ingatlanok megvásárlásának, illetve kisajátításának kimenetelétől függően jöhet létre olyan új építési telek, ami a közterület-alakítást követően beépíthető. Ezek értékesítésével számolni lehet, bár azok száma és területe a jogi intézkedések eredménye miatt bizonytalan. A tervezett utcaszélesítés összesen 16 ingatlant érint. 2.6.1.3. Bontandó Lakások: A 2.6.1.2. pontban leírt utcaszélesítés miatt 1 db, 31 m2 alapterületű önkormányzati lakás bontása várható. Helyiségek: Sem az önkormányzat, sem pedig a Cívis Ház Zrt. nem tervezi a területen forgalomképes helyiség bontását.

2.6.1.4. Funkcióváltással, korszerűsítéssel érintett Lakások: Az akcióterület telepszerű építésnél és koránál fogva a városi átlaghoz képest lényegesen kevesebb az alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya, ezért ennek a kérdésnek nincs különösebb stratégiai jelentősége. Természetesen egyedi igény (bérlői szándék) és lehetőség (lejáró bérleti szerződés, műszaki alkalmasság) felmerülése esetén az önkormányzat támogatni fogja ezeket, hogy ezzel is segítse a terület szociológiai és lakókörülménybeli jellemzőinek a javulását. A lakások épületen belüli elhelyezkedése és az akcióterület jellege miatt nem tervezi viszont az önkormányzat egyes lakások üzlethelyiséggé alakítását. (lásd még 2.6.1.1. pontnál) Helyiségek: (lásd még 2.6.1.1. pontnál) 90 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

2.6.2. Forgalomképtelen vagyon (nem forgalomképes) Az IVS-ben meghatározott kiemelt akcióterületi funkciók erősítése (zöldfelületi, közösségi) és a megfogalmazott középtávú célok elérése tekintetében a forgalomképtelen vagyonelemeknek (közterületek, intézmények, hivatalok, stb.) nagyobb jelentősége van, mint a forgalomképeseknek. Ezzel összhangban az akcióterületen alig találunk olyan forgalomképtelen vagyontárgyat, amit ne érintenének a következő tervezési ciklus(ok)ban tervezett beavatkozások. Éppen a vagyonelemek és a beavatkozások jellegénél fogva nehezen képzelhető el a fejlesztések kizárólag piaci alapú megvalósítása, túlnyomó arányú magántőke bevonásával. Bár egyes vegyes funkciójú projektekbe kisebb-nagyobb arányban szerepe lehet a vállalkozói tőkének, a finanszírozás gerincét mégis a közösségi források (állami, önkormányzati, Uniós) kell, hogy adják. A megcélzott szociális városrehabilitáció egyik fő jellemzője az érintett közösség önszerveződésének, identitásának az erősítése. E miatt – és elsősorban a közterületet és a közösségi tereket, intézményeket érintő beavatkozások esetében – a műszaki beavatkozások végrehajtásába minél szélesebb körben kell bevonni a lakosságot és a civil szervezeteket. Ennek a közvetlen eredményen túlmutató jelentősége lehet a megvalósuló közterületi fejlesztések állagának megőrzésére gyakorolt pozitív hatásában. 2.6.2.1. Megmaradó jelenlegi hasznosítás Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: 4 db egészségügyi intézmény (orvosi rendelő) Közterületek: - (lásd a következő bekezdésben) 2.6.2.2. Fejlesztendő ingatlanok Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: 7 db, (bölcsőde, óvoda, ált. isk., szakközép isk., könyvtár) Közterületek és azzá váló építési telkek: Az akcióterület közterületei (37 db, 185000 m2) a következő években, illetve tervezési ciklusokban, több ütemben szintén fejlesztéssel érintettek. A fontosabb ismert tervezett fejlesztések felsorolása a 2.6.3.1. fejezetben található. 2.6.2.3. Értékesítendő ingatlanok (forgalomképessé nyilvánítást követően) Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: Közterületek: a városi közterületi rendszerből kikerülő elemek; 91 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

TERVEZETT FONTOSABB BERUHÁZÁSOK ÉS BEAVATKOZÁSOK 2.6.3. Saját ingatlanon 2.6.3.1. Saját tulajdonban tartva Közterületek: a Nagykörút keleti szakasza akcióterületet érintő részének kialakítása (Rakovszky u. 10-38.); az utcák és parkok burkolat-felújítása, zöldfelületek rendezése; játszóterek felújítása; üzletek, intézmények környezetében kerékpártárolók építése; Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: ”Kispiac” fejlesztése; a területen lévő oktatási intézmények mindegyikének felújítása, fejlesztése; 2.6.3.2. Értékesítés útján Önkormányzati fenntartású intézmények: Építési telkek: 2.6.4. Vásárolt ingatlanon 2.6.4.1. Saját tulajdonban tartva Közterületek: a Nagykörút keleti szakasza akcióterületet érintő részének kialakítása (Rakovszky u. 10-38.), magántulajdonban lévő ingatlanjainak megvásárlása, majd a közterület kialakítása. Önkormányzati fenntartású intézmények: 2.6.4.2. Értékesítés útján Építési telkek: (lásd 2.6.1.2.) 2.6.5. Idegen tulajdonon Támogatás formájában: pályázat alapján, a városrész lakótelepi lakásállományának felújítása céljából (fűtési és gépészeti rendszer, nyílás-zárók, hőszigetelés)

92 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

2.7 SÓHÁZ

93 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Az alábbi táblázat tartalmazza az IVS-ben kijelölt akcióterület főbb jellemzőit, javasolt intézkedéseket, és a kapcsolódó középtávú célokat. Sóház AT Lehatárolás: Faraktár utca – Db.-Nyh. vasútvonal – Vágóhíd utca – Hajnal utca által határolt terület Terület: 19,5 ha Állandó népesség száma (2008. február): 882 fő Népsűrűség: 4.532,5 fő/km

2

A Lakótelepek városrész stratégiában meghatározott célja: V3. Az infrastruktúra modernizálásával, a szociális és közösségi terek megújításával az életkörülmények átfogó javítása Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

++

+

++

Mezőgazdasági

Közösségi

++

A Sóház Debrecen legrégibb (1960-as évek) lakótelepi technológiával épített városrészei közé tartozik (téglaépítésű, gázkonvektoros kis alapterületű lakások, elavult hőszigetelési és gépészeti rendszerrel). Az akcióterület az azonos nevű városrésszel megegyezik, lakófunkció csak a terület északi részen található (Hajnal, Alkotmány és Faraktár utcák által határolt terület). Az anti-szegregációs terv megállapításai szerint a városrész egyike Debrecen hátrányos helyzetű térségeinek. A legfontosabb fejlesztési célok a lakókörnyezet minőségének javítása (lakóépületek, zöldfelület, közterek), a közösségi funkciók erősítése, illetve a jelenleg beépítetlen területek hasznosítása. A városrészben egy tömbben találhatók önkormányzati bérlakások, amely tömb 2007-re teljes egészében felújításra került (hőszigetelés, épületgépészet, homlokzat-felújítás). Az iparosított technológiával épült lakótömbök felújítását DMJV Önkormányzata is támogatja a teljes összeg 1/6 részéig, de maximum lakásonként 250.000 Ft-ig (11/2008. (III.28.) Ö.r.).

Indíkatív tevékenységek

1

A városrész elavult hőszigeteléssel és gépészeti rendszerrel rendelkező lakóépületeinek felújítása (fűtési és gépészeti rendszer, nyílás-zárók, hőszigetelés).

2

A jelenleg üresen álló beépítetlen területek városcéloknak megfelelő hasznosításának ösztönzése.

3

A városrész belső úthálózatának felújítása

Középtávú kapcsolódó célok

Becsült bruttó költség (ezer Ft.)

T7

igény szerint

T3, T7

Fejlesztési és szabályozási eszközök

T2

157.000

Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsolódó középtávú célok: T2. A városon belüli közlekedés feltételeinek javítása T3. A gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés T7. Az épített környezet védelme és felújítása 30. ábra Forrás: IVS

94 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A TERÜLET ALAPTÉRKÉPE

31. ábra

95 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON A TERÜLETEN Önkormányzati tulajdoni arány: színezetlen 0%, sárga: 1-49%, piros: 49-99%, kék: 100%

32. ábra

96 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Az akcióterület sajátossága, hogy kis kiterjedésű, és mindössze néhány utcából áll. Nagyobb részén a korábbi Bocskai Laktanya helyén kialakított APEH, KSH, valamint a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorlógimnáziuma működik, lakófunkció csak a terület északi részen található. A területnek a vasútvonallal érintkező része még üresen áll, így ott a közeljövőben további, vélhetően nem lakó funkciójú fejlesztések várhatóak. Az elkészült IVS ezt a területet külön akcióterületként kezeli a tőle északra található Dobozikert városrésztől, mint szociális városrehabilitációs akcióterülettől, ami összhangban van Debrecen városrészeinek lehatárolásáról szóló 32/2007. (VI. 28.) Ö.r. számú önkormányzati rendelettel, és ezt az elkülönítést látszik erősíteni a Faraktár utca, és a vasúti felüljáró elválasztó hatása. Mindkét városrész elemzése ebből adódóan részleges funkcióhiányosságot állapított meg. A képet azonban jelentősen árnyalja az a tény, hogy a városrészek között közvetlen gyalogos és gépkocsi forgalmat biztosít a felüljáró alatt áthúzódó Kolozsvári utca (folytatása). Ezen az összekapcsoló hatáson keresztül kissé kiegyenlítődnek a városrészek jellemzői, javítva azok mutatóit. Míg a Dobozikert nagyrészt kialakult városrész, beépíthető telkek nélkül, főként felújításra szoruló lakóépület-állománnyal, addig a Sóház a nagyarányú nem-lakó funkció és jelentős beépíthető telekállomány miatt szinte már funkcióbővítő rehabilitációs helyszín is lehetne. Mivel a városrészek (elsősorban a lakóterületi részek) várostörténeti szempontból hasonlóak, a lakóépületek, parkok és a közterületek tekintetében azonos ingatlangazdálkodási elveket kell folytatnia az önkormányzatnak, ezért az ott leírtak ismétlése szükségtelen. A terület fejleszthető építési telekállománya nem önkormányzati tulajdonú, így e téren csak a közterület-fejlesztések azokkal történő összehangolásán keresztül van ingatlangazdálkodási eszköze az önkormányzatnak. Az akcióterületen egy épület kivételével (Hajnal u. 16., 100% önk. tul.) az önkormányzat csak rendkívül alacsony (10% alatti) tulajdoni hányaddal rendelkezik. Lakások: Nem lakás célú helyiségek: Oktatási intézmények: Egészségügyi intézmények: Közterületek:

67 db, 2527 m2 20 db, 53000 m2

97 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

VAGYONELEMEK BEMUTATÁSA 2.7.1. Forgalomképes vagyon 2.7.1.1. Megtartandó Lakások: 26 db, 1053 m2 Az önkormányzat az akcióterületen 67 db, 2527 m2 összes alapterületű bérlakással rendelkezik. A kezdeti kötelező lakásprivatizációból adódóan az elmúlt időszakban az önkormányzati tulajdoni hányad minden ingatlanban jelentősen 50% alá csökkent, ezért a lakásállomány stratégiai célú megtartása nem indokolt. Az önkormányzat a területen lévő lakásait a bérlők részére történő értékesítésre a közelmúltban kijelölte. Ez alól kivétel a Hajnal u. 16. szám alatti 26 lakásos lakóépület, amit a Széchenyi terv keretei között állami támogatás igénybe vételével alakított át az önkormányzat, és a szerződésnek megfelelően 20 évig akként hasznosítja. Ahogy azonban azt a szegregációs vizsgálat eredményei is igazolták, a szűkös anyagi helyzetű bérlők rendkívül kis számban tudtak élni az értékesítés lehetőségével. Természetesen tulajdonosként az önkormányzatnak célja, hogy a mindenkori lakásállomány megfelelő műszaki állapotban megfelelő lakáskörülményeket biztosítson, ezért a panelrekonstrukciós program önkormányzati támogatásán túl társasházak társtulajdonosaként is kezdeményezi és támogatja azok külsőbelső felújítását, és biztosítja a ráeső költséghányadot. Ez azért is kiemelt jelentőségű, mert ezzel (még ha kis tulajdoni hányadon keresztül is) az IVS-ben megfogalmazott lakófunkció erősíthető. Helyiségek: A területen az önkormányzat nem rendelkezik forgalomképes helyiségállománnyal. Építési telkek: Az akcióterületen nem kíván az önkormányzat olyan saját beruházást megvalósítani, amihez a tulajdonában lévő üres építési telek megtartására volna szükség. A terület kialakult jellegénél fogva nincs is módja új önkormányzati tulajdonú építési telkek kialakítására. 2.7.1.2. Értékesítendő (értékesíthető) Lakások: Az önkormányzat az akcióterületen 41 db, 1474 m2 összes alapterületű olyan bérlakással rendelkezik, melyeket értékesítésre kijelölt. (lásd még 2.6.1.1. pontnál) Helyiségek: 98 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A területen az önkormányzat nem rendelkezik forgalomképes helyiségállománnyal. Építési telkek: A terület kialakult jellegénél és tulajdonviszonyainál fogva nincs mód új önkormányzati tulajdonú építési telek kialakítására. 2.7.1.3. Bontandó Lakások: Az akcióterületen nem található bontásra váró önkormányzati bérlakás. Helyiségek: A területen az önkormányzat nem rendelkezik forgalomképes helyiségállománnyal.

2.7.1.4. Funkcióváltással, korszerűsítéssel érintett Lakások: Az akcióterület telepszerű építésnél és koránál fogva a városi átlaghoz képest lényegesen kevesebb az alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya, ezért ennek a kérdésnek nincs különösebb stratégiai jelentősége. Természetesen egyedi igény (bérlői szándék) és lehetőség (lejáró bérleti szerződés, műszaki alkalmasság) felmerülése esetén az önkormányzat támogatni fogja ezeket, hogy ezzel is segítse a terület szociológiai és lakókörülménybeli jellemzőinek a javulását. A terület egyetlen kizárólag önkormányzati tulajdonú lakóépülete a közelmúltban került kialakításra, így annak műszaki állapota kiemelkedik a környezetéből. A támogatási szerződésből adódóan annak bérletidíj bevételét külön kell kezelni, ami hosszú távon fedezetet biztosít a megfelelő karbantartásra és esetleges felújításra. A lakások épületen belüli elhelyezkedése és az akcióterület jellege miatt nem tervezi az önkormányzat egyes lakások üzlethelyiséggé alakítását. (lásd még 2.7.1.1. pontnál) Helyiségek: A területen az önkormányzat nem rendelkezik forgalomképes helyiségállománnyal. 2.7.2. Forgalomképtelen vagyon (nem forgalomképes) 2.7.2.1. Megmaradó jelenlegi hasznosítás Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: 99 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Közterületek: - (lásd a következő bekezdésben) 2.7.2.2. Fejlesztendő ingatlanok Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: Közterületek és azzá váló építési telkek: Az akcióterület közterületei (20 db, 53000 m2) a következő években, illetve tervezési ciklusokban, több ütemben szintén fejlesztéssel érintettek. A fontosabb ismert tervezett fejlesztések felsorolása a 2.7.3.1. fejezetben található. 2.7.2.3. Értékesítendő ingatlanok (forgalomképessé nyilvánítást követően) Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: Közterületek: a városi közterületi rendszerből kikerülő elemek; -

100 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

TERVEZETT FONTOSABB BERUHÁZÁSOK ÉS BEAVATKOZÁSOK 2.7.3. Saját ingatlanon 2.7.3.1. Saját tulajdonban tartva Közterületek: az utcák és parkok burkolat-felújítása, zöldfelületek rendezése; játszóterek felújítása; üzletek, intézmények környezetében kerékpártárolók építése; Csengő és Alkotmány utcák teljes rekonstrukciója a környező telkek beépítésével összhangban; Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: 2.7.3.2. Értékesítés útján Önkormányzati fenntartású intézmények: Építési telkek: 2.7.4. Vásárolt ingatlanon 2.7.4.1. Saját tulajdonban tartva Közterületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: 2.7.4.2. Értékesítés útján Építési telkek: 2.7.5. Idegen tulajdonon Támogatás formájában: pályázat alapján, a városrész lakótelepi lakásállományának felújítása céljából (fűtési és gépészeti rendszer, nyílás-zárók, hőszigetelés)

101 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

2.8 NAGYMACS

102 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Az alábbi táblázat tartalmazza az IVS-ben kijelölt akcióterület főbb jellemzőit, javasolt intézkedéseket, és a kapcsolódó középtávú célokat. Nagymacs AT Lehatárolás: a város központi belterületétől egyik legtávolabb eső belterületi besorolású városrész, amely Debrecen nyugati külterületébe ágyazva fekszik Terület: 55 ha Állandó népesség száma (2008. február): 1.011 fő Népsűrűség: 2.022 fő/km

2

A Külső településrészek városrész stratégiában meghatározott célja: V9. A helyben élő lakosság életkörülményeinek javítása, az idegenforgalom fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, figyelembe véve a természeti környezet megóvásának a szükségességét Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

Lakó

Mezőgazdasági

Közösségi

+

+

+

++

Debrecen város központi belterületétől elkülönülve, a külterületbe beágyazódva a több mint 10 ezer lakosú, népszerű lakóhelyként funkcionáló Józsa mellett további 8 kisebb belterületi besorolású városrész található. Ezek közül a 33-as útról zsáktelepülés-szerűen megközelíthető Nagymacs a legnagyobb (1011 fős lakosság), egyszersmind a város központjától az egyik legtávolabb fekvő és legnehezebben elérhető településrész. Nagymacs kedvezőtlen fekvése miatt „fizikai szegregátumnak” tekinthető és az antiszegregációs tervben is megjelölt, hátrányos helyzetű terület. A településrész rendelkezik egy felújításra szoruló általános iskolával, viszont óvodája nincs és a közösségi funkciók is gyakorlatilag teljesen hiányoznak.

Indíkatív tevékenységek

Középtávú kapcsolódó célok T8

Becsült bruttó költség (ezer Ft.)

1

Közösségi funkciók erősítése közösségi tér fejlesztése által.

53.000

2

Egyéni kompetenciák fejlesztése (felnőttképzés).

3

Az általános iskola épületének korszerűsítése

T7

21.000

4

A településrész elérhetőségének javítása (tömegközlekedés)

T2

nem becsülhető

58.000

Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsolódó középtávú célok: T2. A városon belüli közlekedés feltételeinek javítása T7. Az épített környezet védelme és felújítása T8. A város oktatási és közművelődési infrastruktúrájának a fejlesztése 33. ábra Forrás: IVS

103 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A TERÜLET ALAPTÉRKÉPE

34. ábra

104 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON A TERÜLETEN Önkormányzati tulajdoni arány: színezetlen 0%, sárga: 1-49%, piros: 49-99%, kék: 100%

35. ábra

105 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A Debrecentől központjától 17 km-re fekszik Nagymacs, amely a 33-as számú főút felől zsáktelepülés-szerűen megközelíthető belterületi besorolású településrész. Nagymacs funkciói közül legfontosabb a lakófunkció. Lakosságát jórészt a magas lakhatási költségek elől kitelepülő és a kertesházas életformát választó fiatal, rosszabb anyagi körülmények között élő volt városi családok alkotják, így a településrész átlag-életkora és iskolázottsága lényegesen alacsonyabb a debreceni átlagnál. A településrész gazdasági funkciói közül mindössze a mezőgazdasági tevékenység érdemel említést. Az aktív korú foglalkoztatottak többsége napi szinten Debrecenbe ingázik. Bár a többi Debrecen külterületében elhelyezkedő településrészen is hasonlóak, azonban a vizsgált településrész nagyobb lélekszáma, és fizikai elzártsága indokolja azt, hogy a szegregálódási folyamatokat megelőzése céljából Nagymacson területén is valósuljanak meg a városi fejlesztések. Ingatlangazdálkodási szempontból a város kedvezőtlen alaphelyzetből kénytelen indulni, hiszen forgalomképes vagyona az akcióterületen nincs. Sem önkormányzati bérlakás, sem üzlethelyiség, sem pedig építési telek tulajdonjogával nem rendelkezik. Akcióterületi vagyonát kizárólag nem forgalomképes ingatlanok adják, azok is az átlaghoz képest kisebb számban. • a helyi iskola, ami a Vénkerti Általános Iskola tagintézményként funkciónál. • a településrész közművelődési funkcióit is (pl. könyvtár) is az iskola látja el. (működő óvoda a településrészen nincs) • szociális-nevelési jellegű intézményként 2 db közelmúltban létrehozott lakásotthon működik a területen • Közterületek Oktatási intézmények: 1 db (3 ingatlanon működik, 26000 m2) szociális-nevelési jellegű intézmény: 2 db Közterületek: 19 db, 71000 m2 A fenti adottságok miatti szűkös ingatlangazdálkodási eszközökkel az alábbi tevékenységek javasolhatók: • a lakosság információellátását biztosító fiókkönyvtár létesítése (napilapok, internet-hozzáférési); • felnőttképzési helyszínek biztosítása; • az általános iskola épületének korszerűsítése • a Debrecen központjába irányuló helyi buszjáratok sűrítése • a városrész belső úthálózatának felújítása, pormentes burkolattal való ellátása.

106 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

VAGYONELEMEK BEMUTATÁSA 2.8.1. Forgalomképes vagyon 2.8.1.1. Megtartandó Lakások: A területen az önkormányzat nem rendelkezik bérlakással. Helyiségek: A területen az önkormányzat nem rendelkezik forgalomképes helyiségállománnyal. Építési telkek: Az akcióterületen nem kíván az önkormányzat olyan saját beruházást megvalósítani, amihez a tulajdonában lévő üres építési telek megtartására volna szükség. A tervezett beavatkozások a tulajdonában lévő intézmények ingatlanjain megvalósíthatóak. A terület jellegénél fogva nincs is módja új önkormányzati tulajdonú építési telkek kialakítására. 2.8.1.2. Értékesítendő (értékesíthető) Lakások: Helyiségek: Építési telkek: 2.8.1.3. Bontandó Lakások: Helyiségek: 2.8.1.4. Funkcióváltással, korszerűsítéssel érintett Lakások: Helyiségek: 2.8.2. Forgalomképtelen vagyon (nem forgalomképes) 2.8.2.1. Megmaradó jelenlegi hasznosítás Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: 2 db lakásotthon Közterületek: 107 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

2.8.2.2. Fejlesztendő ingatlanok Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: 1 db Iskla, (3 ingatlanon

működik, 26000 m2 telekterületen) Közterületek: Az akcióterület közterületeinek részleges felújítása (19 db, 71000 m2) a következő években, illetve tervezési ciklusokban szükségessé válnak. 2.8.2.3. Értékesítendő ingatlanok (forgalomképessé nyilvánítást követően) Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: Közterületek: a városi közterületi rendszerből kikerülő elemek; -

108 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

TERVEZETT FONTOSABB BERUHÁZÁSOK ÉS BEAVATKOZÁSOK 2.8.3. Saját ingatlanon 2.8.3.1. Saját tulajdonban tartva Közterületek: az utcák és parkok burkolat-felújítása, pormentesítése, zöldfelületek rendezése; üzletek, intézmények környezetében kerékpártárolók építése; Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: Iskola felújítása (3 ingatlanon működik), esetleg bővítése fiókkönyvtár, felnőttképzésiés közösségi terek létesítésével; demográfiai adatok alakulásának függvényében óvoda létesítési lehetőségének vizsgálata, esetleg óvodába-járás egyéb módon (közlekedés) való támogatása; 2.8.3.2. Értékesítés útján Önkormányzati fenntartású intézmények: Építési telkek: 2.8.4. Vásárolt ingatlanon 2.8.4.1. Saját tulajdonban tartva Közterületek: Új közterület kialakítására a szabályozási terv nem tesz javaslatot. Önkormányzati fenntartású intézmények: Jelenleg ez a tevékenység nem tervezett, de a 2.8.3.1. pontban foglaltak szerint később szükséges lehet 2.8.4.2. Értékesítés útján Építési telkek: (lásd 2.8.4.1. pont, közterületek)

109 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

2.9 NAGYSÁNDORTELEP – VULKÁN TELEP

110 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Az alábbi táblázat tartalmazza az IVS-ben kijelölt akcióterület főbb jellemzőit, javasolt intézkedéseket, és a kapcsolódó középtávú célokat. Nagysándortelep–Vulkán telep AT Lehatárolás: Harsona utca – Kunhalom utca – Poprád utca – Görgény utca – Tegez utca – Kishegyesi út – Vulkán utca – Balásházy utca – Szent-Mihály utca – Kishegyesi út által határolt, kertvárosi jellegű lakóterület Terület: 84 ha Állandó népesség száma (2008. február): 3.235 fő Népsűrűség: 3.851,2 fő/km

2

A Kertváros városrész stratégiában meghatározott célja: V5. A lakosság közintézményekkel való ellátásának és a városrész megközelíthetőségének a javítása, valamint a város felsőoktatási és K+F szerepének növelése Megerősítendő funkciók: Közigazgatási

Kereskedelmi

Ipari, logisztikai

Turisztikai

Zöldfelületi

Közlekedési

+

Lakó

Mezőgazdasági

+

Közösségi

++

A Kertváros városrészbe sorolt Nagysándortelep - Vulkán-telep akcióterület a Nagysándortelep városrész teljes egészét, valamint a közvetlenül délre fekvő, hasonló adottságú ún. Vulkán telepet foglalja magába. A beépítettség kertvárosias jellegű, ahol saját tulajdonú kis alapterületű, általában alacsony komfortfokozatú kertes házak dominálnak. Az akcióterület felmerülő problémái sok szempontból azonban eltérnek Debrecen más kertvárosi részeinek problémáitól: a keleti és délkeleti kertségekhez hasonlóan itt is alacsony a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége és a pormentes burkolattal ellátott utcák aránya, a megközelíthetősége és fekvése viszont kedvező, alapvető intézményekkel jól el van látva, a közelben pedig számos kereskedelmi egység is található. Ebből kifolyólag a Kertváros IVS-városrészre megfogalmazott célok itt csak igen korlátozottan érvényesek. Pontos adatok nem állnak ugyan rendelkezésre, de a becslések alapján a Nagysándortelepen számottevő a roma lakosság aránya. A lakosság képzettségi és foglalkoztatási mutatói kedvezőtlenek, a közösségi funkciók hiányosak, és a városrész az anti-szegregációs tervben is nevesítésre került. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy az elmúl évtized tendenciái városrehabilitációs szempontból kedvezőbbek, számos új lakóház épült, illetve többet felújítottak. Indíkatív tevékenységek

Középtávú kapcsolódó célok

Becsült bruttó költség (ezer Ft.)

1

Közösségi funkciók erősítése (teleház)

T8

42.000

2

Képzés és programkínálat bővítése (szociális-munkaerőpiaci, szocio-kultúrális)

T8

86.000

3

A városrész belső úthálózatának felújítása, pormentes burkolattal való ellátása

T2

192.000

Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsolódó középtávú célok: T2. A városon belüli közlekedés feltételeinek javítása T8. A város oktatási és közművelődési infrastruktúrájának a fejlesztése 36. ábra Forrás: IVS

111 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A TERÜLET ALAPTÉRKÉPE

37. ábra

112 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON A TERÜLETEN Önkormányzati tulajdoni arány: színezetlen 0%, sárga: 1-49%, piros: 49-99%, kék: 100%

38. ábra

113 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

A Nagysándortelep a Kertváros városrészhez tartozik, míg a Vulkán telep ipari területbe ékelődött, 3 utcából álló kertvárosias lakóterület A Kertvárosi területeken 1990 után a népességszám növekedés volt a jellemző. Míg a Nagysándortelepen is nőtt a lakosságszám, addig a lakóházak száma csökkent, ami a régi lebontott épületek helyén épülő tágasabb, magasabb komfortfokozatú lakásokkal magyarázható. Ez, és a telep közvetlen környezetében elindult fejlesztés (Fészek-lakópark, Határ úti ipari park) megváltoztatta azt helyzetet, amelyre a rendszerváltás előtt és közvetlen utáni időszakban meghatározóan az alacsony státuszú és roma lakosság élettere volt a jellemző. A terület városszerkezeti szempontból is változtatásra javasolt, ami a régi, elsősorban mezőgazdasági funkció miatt kialakult nagytelkes telekrendszernek köszönhető. A területen beindult spontán fejlődési folyamatokat jelentősen segíteni tudja az önkormányzat azzal, hogy ezeknek a telkeknek a helyén telekalakítással, közterületnyitással, tömbök feltárásával további beépíthető ingatlanok kialakítását teszi lehetővé. Ennek megvalósítását viszont nehezíti, hogy az érintett ingatlanok magántulajdonban vannak, így e téren elsősorban a magántőke és a lakosság önszerveződő közösségének együttműködése szükséges, amit az önkormányzat csak közvetett eszközökkel tud ösztönözni. Ilyenek lehetnek az önerős útépítések támogatása, lakossági illetve vállalkozói igényeknek megfelelő optimális szabályozási tervi paraméterek kialakítása, közterületek és infrastruktúra kiépítésében vállalt koordináló szerep, elkészülő közterületek és infrastruktúra kezelésbe vétele, stb. A meglévő utcarendszer egyes, elsősorban kisebb jelentőségű eleminek közterület-alakítással való szélesítése várható. Ezeket azonban az önkormányzat nem kívánja kisajátítással akciószerűen megvalósítani, inkább spontán, önkéntes jelleggel a lakossági érdekkörben felmerülő fejlesztési igények (építkezés magáningatlanon, önerős útépítés) jól felfogott magánérdekre alapozva, feltételeként kívánja szabni. A terület fejlesztése fentiek alapján napjainkban is folyik, a meglévő utcarendszer teljes körű közművesítés a jelenleg zajló csatornázási munkákkal fejeződik be. Ezeknek a folyamatoknak köszönhetően a Nagysándortelep megítélése sokat javult a 10-15 évvel ezelőttihez viszonyítva. Az akcióterület fejlesztésébe ingatlangazdálkodási eszközökkel nem tud beavatkozni az önkormányzat, mert sem forgalomképes lakásállománnyal, sem pedig forgalomképes helyiségállománnyal nem rendelkezik. A nem forgalomképes vagyona is igen korlátozott, hiszen a közterületek kivételével csak egy-egy alapfokú oktatási intézmény (óvoda, általános iskola) található a területen. Az akcióterületen több olyan önkormányzati tulajdonú lakótelekingatlan található, ami az állami időkben magántulajdonú felépítményekkel beépítésre került, határozatlan idejű (a felépítmény fennállásáig) térítésmentes telekhasználati joggal. Ezek a telkek a felépítmény 114 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

tulajdonosainak jelképes áron értékesítésre ki lettek jelölve. Az értékesítés mennyisége, és a jogi helyzet miatti telekár nagyságából adódóan említésre méltó önkormányzati bevétel ezekből nem képződik. Az értékesítés elsődleges célja a terület tulajdonviszonyainak a rendezése. Az akcióterületi tevékenységek cél- és eszközrendszerét elsősorban az utóbbi évek pozitív irányú változásaihoz való adaptációs igény határozza meg. Ezeknek jelentős része nem is elégíthető ki ingatlangazdálkodási eszközökkel. Az IVS-ben meghatározott célok az alábbiak: • a lakosság képzettségi szintjének növelése • a munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítése • közösségi funkciók erősítése • a lakosság információhoz való hozzáférésének javítása • a városrész közlekedési viszonyainak javítása Az ezek eléréséhez javasolt lehetséges tevékenységek: • felnőttképzések megvalósítása a lakosság képzettségének és elhelyezkedési esélyeinek javítása érdekében (akkreditált képzések hiányszakmákban, számítógépes és internetes alapismeretek); • felzárkóztató képzések az alapfokú szint (8 általános) megszerzéséhez; • foglalkoztatási programok szervezése (közmunkaprogramok megvalósítása, ehhez kapcsolódóan képzések szervezése betanítható tevékenységekre, amelyek később máshol is hasznosíthatók); • teleház kialakítása, amely nem csak az információhoz való hozzáférést segítené elő, hanem a különféle képzési és közösségi programok számára is helyszínül szolgálna (a teleház által ellátott feladatok illeszkednek a Magyar Teleház Szövetség által definiált célrendszerhez); • hagyományőrző és egyéb közösségi programok (tánckultúra, zenés programok, gasztronómiai rendezvények), amelyek a hagyományok megőrzése mellett a szegregációs folyamatok megelőzését is szolgálják; Ezeknek a tevékenységeknek helyet biztosító épület létrehozása lehet ingatlangazdálkodás jellegű feladat, ami valamely korábbi vagy jelenlegi oktatási létesítmény felújításával, részleges átalakításával, bővítésével, esetleg bontást követően új építésével hajtható végre. Ezen feladatok részletes meghatározása az akcióterületi terv készítése során történik meg. Önkormányzati vagyonelemek a területen: Oktatási intézmények: Egészségügyi intézmények: Közterületek: Idegen felépítményes telek:

3 db, 18700 m2 telekterületen 1 db, 1200 m2 telekterületen 43 db, 114200 m2 95 db, 41300 m2 115

DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

VAGYONELEMEK BEMUTATÁSA 2.9.1. Forgalomképes vagyon 2.9.1.1. Megtartandó Lakások: A területen az önkormányzat nem rendelkezik bérlakással. Helyiségek: A területen az önkormányzat nem rendelkezik forgalomképes helyiségállománnyal. Építési telkek: Az akcióterületen nem kíván az önkormányzat olyan saját beruházást megvalósítani, amihez a tulajdonában lévő üres építési telek megtartására volna szükség. A tervezett beavatkozások a tulajdonában lévő intézmények ingatlanjain megvalósíthatóak. A terület tulajdonviszonyainál fogva nincs is módja új önkormányzati tulajdonú építési telkek kialakítására. 2.9.1.2. Értékesítendő (értékesíthető) Lakások: Helyiségek: Építési telkek: 95 db, 41300 m2 összes telekterület 2.9.1.3. Bontandó Lakások: Helyiségek: 2.9.1.4. Funkcióváltással, korszerűsítéssel érintett Lakások: Helyiségek: 2.9.2. Forgalomképtelen vagyon (nem forgalomképes) 2.9.2.1. Megmaradó jelenlegi hasznosítás Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: - (mindegyike felújításra és fejlesztésre szorul) 116 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

Közterületek: 2.9.2.2. Fejlesztendő ingatlanok Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: 4 db; egy gondozási központ, óvodák (2 db), általános iskola; Közterületek: Az akcióterület közterületeinek felújítása (43 db, 114200 m2) a következő években, illetve tervezési ciklusokban szükségessé válnak. 2.9.2.3. Értékesítendő ingatlanok (forgalomképessé nyilvánítást követően) Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: Közterületek: a városi közterületi rendszerből kikerülő elemek; -

117 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

TERVEZETT FONTOSABB BERUHÁZÁSOK ÉS BEAVATKOZÁSOK 2.9.3. Saját ingatlanon 2.9.3.1. Saját tulajdonban tartva Közterületek: az utcák és parkok burkolat-felújítása, pormentesítése, zöldfelületek rendezése; üzletek, intézmények környezetében kerékpártárolók építése; Saját hivatali épületek: Önkormányzati fenntartású intézmények: Iskola felújítása, esetleg bővítése fiókkönyvtár, felnőttképzési- és közösségi terek létesítésével; óvodák és gondozási központ felújítása 2.9.3.2. Értékesítés útján Önkormányzati fenntartású intézmények: Építési telkek: - (fejlesztést nem igényelnek, lásd a bevezetőben) 2.9.4. Vásárolt ingatlanon 2.9.4.1. Saját tulajdonban tartva Közterületek: Az önkormányzat közterület céljára saját érdekkörben nem tervezi ingatlanok vásárlását. Azok kialakítását az akcióterület bevezető részében leírtak szerint kívánja megvalósítani. Önkormányzati fenntartású intézmények: Jelenleg ez a tevékenység nem tervezett, 2.9.4.2. Értékesítés útján Építési telkek: -

118 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

3. AKCIÓTERÜLETEK ÖNKORMÁNYZATI INGATLAN-ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK INDIKATÍV BECSLÉSE

119 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

AKCIÓTERÜLETEK ÖNKORMÁNYZATI INGATLAN-ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK INDIKATÍV BECSLÉSE: (nettó összegek, mai áron becsülve) értékesítésre kijelölhető ingatlanelem akcióterület

típusa

becsült fajlagos ár (eFt/m2)

száma

összes területe

tól

ig

becsült árbevétel (eFt) becsült eladási hányad 0,65 0,15 1 0,25 1 0,2 1 0,5 1 0,3 akcióterületi összesen: 0,65 0 1 0 1 0 1 0 1 0 akcióterületi összesen: 0,65 0 1 0 1 0 1 0 1 0,25 akcióterületi összesen: 0,65 0 1 0 1 0 1 0 1 0 akcióterületi összesen: 0,65 0 1 0 1 0 1 0 1 0 akcióterületi összesen: 0,65 0,15 1 0,5 1 0,2 1 0,15 1 0,3 akcióterületi összesen: 0,65 0,15 1 0,5 1 0,2 1 0,15 1 0,3 akcióterületi összesen: 0,65 0,15 1 0,5 1 0,2 1 0,15 1 0,3 akcióterületi összesen: 0,65 0,15 1 0,5 1 0,2 1 0,15 0,2 0,2 akcióterületi összesen: mindösszesen:

árkorrekció

Belváros

lakott lakás üres lakás üzlethelyiség egyéb intézmény építési telek

132 7 8 5 33

7039 317 693 2295 26550

100 100 60 180 50

200 200 300 250 80

Nagyállomás környéke

lakott lakás üres lakás üzlethelyiség egyéb intézmény építési telek

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 60

0 0 0 0 100

Nagyerdő

lakott lakás üres lakás üzlethelyiség egyéb intézmény építési telek

0 0 0 0 1

0 0 0 0 38000

200 200 180 170 70

350 350 290 280 100

Déli Ipari Terület

lakott lakás üres lakás üzlethelyiség egyéb intézmény építési telek

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

DE-TTIP

lakott lakás üres lakás üzlethelyiség egyéb intézmény építési telek

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Dobozikert

lakott lakás üres lakás üzlethelyiség egyéb intézmény építési telek

279 0 4 0 0

11999 0 655 0 0

100 100 130 120 20

150 150 210 200 40

Sóház

lakott lakás üres lakás üzlethelyiség egyéb intézmény építési telek

41 0 0 0 0

1474 0 0 0 0

100 100 0 0 20

150 150 0 0 40

Nagymacs

lakott lakás üres lakás üzlethelyiség egyéb intézmény építési telek

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 120 15

0 0 0 150 35

NagysándortelepVulkántelep

lakott lakás üres lakás üzlethelyiség egyéb intézmény telek

0 0 0 0 95

0 0 0 0 41300

0 0 0 120 15

0 0 0 150 35

tól

ig

68630,3 137261 7925 15850 8316 41580 206550 286875 398250 637200 689671 1118766 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 665000 950000 665000 950000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 116990 175485 0 0 17030 27510 0 0 0 0 134020 202995 14371,5 21557,3 0 0 0 0 0 0 0 0 14371,5 21557,3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 24780 57820 24780 57820 1527843 2351138

39. ábra

120 DMJV PH, Vagyonkezelési osztály, 4024 DEBRECEN, PIAC U. 20. CÍVIS HÁZ ZRT. 4024 DEBRECEN, IPARKAMARA U. 2. www.civishaz.hu

5. melléklet: Az IVS társadalmasítása során (vállalkozói, lakossági és civil fórumok, írásban érkezett észrevételek, HBKIK véleménye) az anyaggal kapcsolatban érkezett releváns észrevételek és az azokra adott válaszok ƒ

kérdések, észrevételek

►válaszok Vállalkozói fórum 2008. április 9. Belvárosi Művelődési Ház, 1700 ƒ

A város kelet-nyugati átjárhatósága érdekében a Hatvan-Csapó, a Kossuth-Széchenyi és a Miklós-Szent Anna utcák Piac utca alatti földalatti összeköttetéseinek megterveztetése.

►a Piac utca alatt átvezető utcák megtervezésére az IVS keretében a tervezési kritériumok nem adnak lehetőséget ƒ

A 471-es főút forgalmának levezetése érdekében szükséges azt a várost nyugatról elkerülő út északi szakaszához (345) kapcsolni

ƒ

A várost keletről elkerülő útszakasz megépítése, a körgyűrű teljessé tétele

►az elkerülő utak megépítése egyrészt állami hatáskör, másrészt pedig csak külterületen történhet, amelynek kivitelezésére az IVS keretében nincs mód és a városrehabilitációs források sem teszik mindezt lehetővé; ƒ

A déli ipari terület közvetlen csatlakoztatása az elkerülő úthoz

►a déli ipari terület és a repülőtér a tervek szerint közvetlen csatlakozással rendelkezik majd a gyorsforgalmi út várost elkerülő szakaszához ƒ

Látóképi víztározó partján elhelyezkedő telkek kérdése a tervezett vízszintemelés okán

►a Látóképi víztározó partján elhelyezkedő telkek kérdése nem illeszthető az IVS-el szemben a Városrehabilitáció 2007-2013-ban című kézikönyvben megfogalmazott városrehabilitációs tevékenységekhez és elvárásokhoz ƒ

Mi a nyugati tehermentesítő kiskörút nyomvonala, mikor fog elkezdődni a megvalósítás

►2008. május végére elkészülnek az engedélyes tervek, ezzel párhuzamosan zajlanak a további előkészítések, amint sikerül szerződést kötni a városrehabilitációs forrásokra indulhat a beruházás, először a Hatvan utca – Arany János utca közötti szakasz ƒ

Mikor valósulhat meg az Ungvárikert belterületbe vonása, foglalkozik-e ezzel az IVS?

►az IVS-nek nem feladata a belterületbe vonások tervezése, amely igen hosszadalmas folyamat; a belterületbe vonások legfőbb akadálya Debrecen esetében, hogy a közutak jogszabályban előírt szélességét maradéktalanul biztosítani kell, ehhez pedig az érintett telkek tulajdonosainak megegyezése szükséges (korábban ezek a kertségi telkek zártkertként kerültek értékesítésre).

121

Lakossági és civil fórum 2008. április 10. Belvárosi Művelődési Ház, 1700 ƒ

A Határ út közelében lévő ipari funkciójú területtel mi a város szándéka

►a város által fejlesztett Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park megtelt, most 16 hektáros bővítése van folyamatban; a környéken lévő egyéb iparterületek magán kézben vannak, erre az IVS keretében nincs mód beavatkozások tervezésére.. ƒ

Konkrét rendezési tervek szerepelnek-e az IVS-ben a keleti városrész vonatkozásában (pl. Rakovszky utca, Júlia telep)

►ezeket a kérdéseket a város jelenleg felülvizsgálat alatt álló rendezési terve szabályozza, ez az IVS-nek nem feladata; a Rakovszky utca állami közút, fejlesztése pusztán városi hatáskörben nem értelmezhető ƒ

Gambrinusz köz fejlesztése mikor kezdődik el?

►Konkrét tervek léteznek, magánbefektető szerződésben kötelezettséget vállalt a beruházásra. ƒ

Falfirkák ellen mit tud tenni a város?

►nem IVS feladat ennek vizsgálata; helyi szabályozással csak a tulajdonosok kötelezhetők a falfirkák eltávolítására, emellett térfigyelő rendszer kiépítése lehetséges még; a rongálók szigorúbb büntetésének kérdésköre állami hatáskör. ƒ

A keleti városrész ellátottsági problémáinak kérdése (intézmények)

►jelenleg folyik iskola beruházás, új üzletek is megjelennek (Aldi), az IVS foglalkozik a kérdéssel, szerepel a városrész céljai között az intézményekkel való ellátottság növelése. ƒ

A kerékpáros közlekedést az IVS nem veszi kellően figyelembe, az útfejlesztés (Nyugati kiskörút) csak újabb forgalmat generál, ehelyett inkább le kellene zárni a forgalom elől a Belvárost.

►A kerékpáros közlekedés fejlesztése a Belváros esetében az IVS-ben is megjelölt cél és tevékenység, akárcsak a gyalogos zóna kiterjesztése. A város a kerékpárutak fejlesztésére külön figyelmet fordít, külön koncepció is készült a területre, és jelenleg is folynak beruházások. Nem értünk egyet azzal, hogy a Nyugati kiskörút fejlesztése csak felesleges forgalmat generál, hiszen a belvárosi szűk utcákban araszoló járművek környezeti terhelése jóval jelentősebb, mint a belváros peremén gyorsabban közlekedő gépkocsiké. ƒ

Belterületbe vonások a kertségekben mikor várhatók?

►Belterületbe vonás csak megfelelő telekméretekkel és útszabályozási szélességek biztosításával lehetséges, a településszerkezeti tervekben napirenden van a kérdés (pl. Ungvárikert). ƒ

Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (DERKE) kérdései (írásban is közölték észrevételeiket 17 oldalon)

►a DERKE észrevételei és az azokra adott válaszok a melléklet végén szerepelnek, számos észrevétel beépítésre került az IVS-be

122

Írásban érkezett észrevételek (e-mail, levél) Az e-mail útján érkezett észrevételek és kérdések elsősorban nem közvetlenül az IVS-t érintették (kivéve a DERKE külön csatolt észrevételeit), hanem inkább településszerkezeti és rendezési tervek hatáskörébe tartoznak (Ungvárikert belterületbe vonása, a Határ út és a Tócóvölgyi vasút közötti területek szabályozásának kérdése, a Látóképi víztározó partján elhelyezkedő telkek kérdése a tervezett vízszintemelés okán).

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara észrevételei (2008. április 22.) ƒ

A helyzetleíró, helyzetértékelő részek mellékletben történő szerepeltetése

►Nem lehetséges, mivel az IVS egy stratégiai dokumentum, amelynek meghatározó része az átfogó és városrészekre vonatkozó helyzetértékelés, ennek formáját a Városrehabilitáció 2007-2013-ban c. kézikönyv is rögzíti. ƒ

A „2.2 Gazdaság” fejezet adatainak kiegészítése a gazdasági társaságok egyéb mutatóival, mint létszám, árbevétel.

►Az IVS nem gazdaságfejlesztési koncepció, hanem városrehabilitációs célok megvalósítását elősegítő stratégiai dokumentum, ezért véleményünk szerint nem indokolt az ilyen jellegű bővítés. A KSH által rendelkezésünkre bocsátott adatbázisban egyébként nem szerepelnek ilyen adatok. ƒ

A „2.2.3 Kutatás-fejlesztés a K+F eredményeinek bemutatása

►Sajnos a K+F tevékenység eredményeiről országos szinten is alig készültek felmérések, kisebb bontásban pedig gyakorlatilag nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok. ƒ

A „2.2.4 Ipari parkok” fejezetben az egyes ipari parkok gazdasági súlyának bemutatása. (árbevétel, eredmények, export stb. adatok)

►Az ipari parkok vonatkozásában beépítettünk az anyagba egy részletező táblázatot. ƒ

A megvalósítandó tematikus célok és intézkedések között egy prioritási sorrend felállítása

►Az akcióterületekkel kapcsolatos priorizálást már tartalmazza az IVS legfrisebb verziója. ƒ

Az egyes intézkedésekhez kapcsolódó költségvonzatok, az ezek megvalósításához tervezett források meghatározása

►Az akcióterületeken tervezett fejlesztések becsült költségvonzata folyamatosan beépülésre kerül az IVS-be, az akcióterületi tervek pedig pontos kalkulációt tartalmaznak. ƒ

Fontosnak tartjuk a stratégiában meghatározni, hogy Debrecen város az ipari fejlesztés mely területeit preferálja, milyen befektetői kört céloz közép, illetve hosszú távon, milyen támogatási feltételeket biztosít e cégek számára

►Az IVS nem elsősorban gazdaságfejlesztési dokumentum, ezért ilyen priorizálást véleményünk szerint indokolt benne szerepeltetni.

123

Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület

Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

Debrecen 2008. április 16. 124

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

Tartalomjegyzék: 1.

2.

Bevezető ............................................................................................................................. 3 1.1.

A stratégiai terv jellege ............................................................................................... 3

1.2.

A stratégia célja .......................................................................................................... 3

1.3.

Időzítés és szakmai kidolgozottság............................................................................. 3

Közlekedés fejlesztési irányelvek az IVS-ben.................................................................... 4 2.1.

Két tematikus cél: elérhetőség és a városon belüli közlekedés .................................. 4

2.2. A város elérhetőségét tekintve csak a közúti és légi közlekedés fejlesztése jelenik meg, a vasút nem .................................................................................................................... 4 2.3. Városon belüli közlekedés fejlesztésére vonatkozó irányelvek nincsenek minden esetben konkretizálva ............................................................................................................. 4 3.

4.

Az IVS hiányzó elemei és hibái ......................................................................................... 5 3.1.

Vasúthálózat fejlesztése hiányzik ............................................................................... 5

3.2.

Nemzetközi vasúti kapcsolatok fejlesztésének hiánya ............................................... 5

3.3.

Repülőtér regionális kapcsolati koncepciója kiegészítésre szorul .............................. 5

3.4.

Közösségi közlekedés szerepe átértékelésre szorul .................................................... 6

Mobilitási igények és a motorizációs folyamatok .............................................................. 7 4.1. A gépjárműhasználat gyors és közvetlen, ugyanakkor minden egyéni igény kielégítésre az intenzíven látogatott városrészekben hely hiányában nincs lehetőség. .......... 7

5.

6.

7.

8.

4.2.

A motorizációs problémák kezelése átértékelésre szorul ........................................... 7

4.3.

Parkolási koncepció .................................................................................................... 8

4.4.

A közúti motorizációt nem szabad befolyásolhatatlan tényként kezelni. ................... 8

Megoldás a motorizációs problémákra. .............................................................................. 9 5.2.

Kintről befelé elv ........................................................................................................ 9

5.3.

Időbeli eltolás ............................................................................................................. 9

5.4.

Térbeli eltolás ............................................................................................................. 9

5.5.

Húzó és fékező intézkedések ...................................................................................... 9

5.6.

Várható hatások ........................................................................................................ 10

Közösségi közlekedés fejlesztési lehetőségei ................................................................... 11 6.1.

A közösségi közlekedés szerepe ............................................................................... 11

6.2.

Alapvető cél, az utasok megtartása........................................................................... 11

6.3.

Módszerek és feladatok Debrecen közösségi közlekedésében ................................. 11

Multimodális közösségi közlekedési logisztikai központ ................................................ 14 7.1.

Az átszállóközpont ................................................................................................... 14

7.2.

A tervek hiányosságai:.............................................................................................. 14

7.3.

Megoldási javaslataink és előnyeik: ......................................................................... 15

Összegzés.......................................................................................................................... 17 8.1.

Megfontolásra javasoljuk ......................................................................................... 17 2/17

125

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

Egyesületünk az Euro-Régió Ház Kht. által készített, 2008. április 7-én közzé tett Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) áttanulmányozta és az alábbi észrevételeket tesszük, elsősorban Debrecen város közlekedésfejlesztési stratégiáira vonatkozóan.

1. Bevezető 1.1.A stratégiai terv jellege 1.1.1. Az elmúlt évtizedek fejlesztéseit összefogva az integrált stratégiai tervben egy már régóta hiányolt szemlélet jelenik meg, a komplexitás. Korábban egymással nem összefüggő szegmensekben valósultak meg beruházások, amelyek egyes esetekben egymással ellentmondásban voltak, vagy illeszkedés miatt korrekcióra szorultak. Azonban a stratégiai tervekben jelentős új elem nem jelenik meg, mindössze a korábban tervezett beruházásokat, fejlesztéseket gyűjti össze. 1.2.A stratégia célja 1.2.1. A stratégiai terv két alapvető középtávú célt jelöl meg, miszerint Debrecen térszervező erejét és regionális szerepkörét kívánják növelni a régióban, illetve a várost nemzetközi jelentőségű tudásközponttá kívánják emelni. 1.3.Időzítés és szakmai kidolgozottság 1.3.1. Ahogyan azt a 2008. április 10-én tartott fórumon több civil szervezet is szóvá tette, a stratégiai terv véleményezésére rendkívül kevés időt hagyott az önkormányzat. Tekintve, hogy a Közgyűlés április végén dönteni akar az IVS megvalósításáról, érdemi változtatásokra már nem lesz idő. Az ilyen kiemelt jelentőségű, a város fejlődését évekre meghatározó döntések előtt szükség lett volna az előkészítés részleteibe bevonni a civil és a szakmai szervezeteket. Az egyeztetés hiánya a dokumentum helyenként szakmailag pontatlan fogalmazásán is érzékelhető. A stratégiai terv javarészt a korábban is ismert fejlesztéseket gyűjti össze, hogy komplex módon kezelhetőek legyenek, ezért hiányoljuk a szakmai és civil szervezetek bevonását az előzetes egyeztetésbe! Ez annak ellenére nem történt meg, hogy a bevezetőben leírtak szerint a civil szféra bevonására kiemelt figyelmet kívánnak fordítani.

3/17

126

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

2. Közlekedés fejlesztési irányelvek az IVS-ben 2.1.Két tematikus cél: elérhetőség és a városon belüli közlekedés 2.1.1. Kilenc tematikus középtávú célt határoz meg, melynek első két eleme a közlekedéssel foglalkozik. Egyrészt a város elérhetősége, másrészt a városon belüli közlekedés fejlesztése. 2.2.A város elérhetőségét tekintve csak a közúti és légi közlekedés fejlesztése jelenik meg, a vasút nem 2.2.1. A stratégiai terv továbbra is a közúti közlekedés és a személygépjárműforgalom további térnyerésével számol. Ezen igények kielégítésére pedig a város bevezető útjainak kapacitásbővítését tervezi. A vasúthálózatra vonatkozó konkrét fejlesztések nem jelennek meg nemzetközi kapcsolatok tekintetében sem. A közösségi közlekedést pedig alkalmatlannak tartja az utazási igények kielégítésére és a vasúthoz hasonlóan konkrét célok sem kerülnek meghatározásra. 2.3.Városon belüli közlekedés fejlesztésére vonatkozó irányelvek nincsenek minden esetben konkretizálva 2.3.1. A városon belüli közlekedés tekintetében konkrét feladat meghatározása a közúthálózatra vonatkozóan jelenik meg (nyugati kiskörút, Nyíl utca), valamint a Multimodális Közösségi Logisztikai Központ kialakítása. A közösségi közlekedés egységes szervezési feltételeinek kialakítását tekinti elérendő célnak, holott ezek a feltételek a város számára kedvező közszolgáltatási szerződések megkötésével jelenleg is biztosíthatók lennének. Említi a villamoshálózat bővítését, azonban az nem derül ki, hogy ez a „2-es villamos” megépítésén túl más területek is bevonásra kerülnek vagy sem. Az előzőekhez hasonlóan a kerékpáros közlekedésre vonatkozóan is csak általánosságokat fogalmaz meg. Alapvető szemléletbeli probléma, hogy a stratégiai terv a közúti motorizációt gyakorlatilag befolyásolhatatlan külső tényezőnek tekinti, és a közúthálózat fejlesztése alá rendeli a feladatokat. A motorizáció egy törvényszerűen lezajló folyamat, de nem szabad megváltoztathatatlan tényként kezelni!

4/17

127

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

3. Az IVS hiányzó elemei és hibái 3.1.Vasúthálózat fejlesztése hiányzik 3.1.1. A város elérhetőségének javítása érdekében két közlekedési ágazat, a közúthálózat és a repülőtér fejlesztése jelenik meg, a vasúthálózat fejlesztése teljesen hiányzik. Bár említi a 100. számú, Budapest – Szolnok – Debrecen – Záhony vasútvonal átépítését, de az egyéb fővonalak és mellékvonalak sorsát illetően nem jelenik meg határozott stratégia. 3.1.2. Azért tartjuk fontosnak a vasút szerepét, mert a jelenleginél jóval szélesebb körben, különösebb beruházások nélkül is képes lenne szállítási feladatokat átvállalni. Ahogyan a stratégiai tervben is megjelenik, a fejlesztéseknek és a közúti motorizációs folyamatoknak köszönhetően, várható a városba irányuló személy- és teherforgalom növekedése, amely többlet utazási igényeket a közúthálózat még a tervezett kapacitás bővítés esetén sem tudja majd fennakadások nélkül kielégíteni, csak a jelenlegi közlekedési problémák egy részét oldják meg néhány évre (3-4 év). 3.2.Nemzetközi vasúti kapcsolatok fejlesztésének hiánya 3.2.1. Nem

esik

szó

a

Debrecen-Nagyvárad

közvetlen

vasúti

kapcsolat

helyreállításáról, illetve más Romániába irányuló vasúti fejlesztések lehetőségéről, pedig a stratégiai tervben az oktatási intézmények közötti együttműködési lehetőségek között számos romániai egyetem jelenik meg, mint a Debreceni Egyetem partnerintézménye, köztük a Nagyváradi Egyetem is. Az oktatási intézmények közötti szoros kapcsolat kialakításához elengedhetetlen a gyors, közvetlen közlekedési kapcsolat megléte. 3.3.Repülőtér regionális kapcsolati koncepciója kiegészítésre szorul 3.3.1. A repülőtér szerepét illetően kiemelkedően fontos lenne mind személy, mind teherforgalomban a regionális szintű vasúti kapcsolatok erősítése. Személyforgalom tekintetében Debrecen 100 km-es körzetén belül (határon túl is) 90 perc alatt elérhetőnek kellene lennie a repülőtérnek, hogy az életképes maradjon. Önmagában Debrecen kiszolgálása nem elegendő, szükség van a régióra is. 3.3.2. A regionális közlekedési kapcsolatok fejlesztésén túl elengedhetetlen a debreceni repülőtérről közvetlenül, illetve átszállással, de egyben megvásárolható jeggyel elérhető célpontok számát is növelni. Az eddigi két kísérlet (DebrecenMünchen ill. Debrecen-Budapest) tapasztalatai alapján egyértelműen látszik, hogy egy-egy izoláltan működő járat nem vonz kellő utasforgalmat sem az ide-, sem az elutazók körében, hiszen így a Debrecenből kiindulva vagy Debrecenbe érkezve az utas csak jóval kedvezőtlenebb kondíciókkal tud jegyet váltani, valamint az utazása 5/17

128

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

során is kellemetlenségekkel néz szembe (pl. többszöri check-in, hosszabb várakozási idők). Szükségesnek látjuk tehát, hogy akármelyik légitársaság indít a debreceni repülőtérre járatot, az integrálva legyen az adott légitársaság, vagy még inkább az adott légitársasági szövetség rendszerébe mind díjszabásilag, mind menetrendileg, mind az utaskezelés (pl. csak egyszeri check-in) tekintetében. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy akár be-, akár kiutazók valós alternatívaként tekintsenek a debreceni reptérre. Kívánatos továbbá, hogy az elsők közt bevezetett célállomások Európa nagy, sok átszállási kapcsolattal rendelkező repterei (pl. London Heathrow, Frankfurt am Main International, Amsterdam Schipol, Paris Charles de Gaulle) legyenek, mivel leginkább ezek szolgálnák az utasforgalom felfutását. 3.4.Közösségi közlekedés szerepe átértékelésre szorul 3.4.1. Alapvető hibaként jelenik meg , hogy a stratégiai terv a közösségi közlekedést nem tartja eléggé alkalmasnak a személyforgalmi igények maradéktalan kielégítésére. Olyan indokokat említ, mint az átszállás időigényessége, az eszközök nem megfelelő színvonala, a környezetszennyező, energiapazarló és elavult járműpark illetve a járatszervezés és az igények összhangjának hiánya. A fenti hiányosságok és problémák mindegyike

befolyásolható illetve megszüntethető, különösebb

beruházási igénye nélkül! A stratégiai tervből hiányzik a vasúthálózat fejlesztése, valamint a vasút és közúti villamos közlekedés integrálása, pedig az agglomeráció és a város kapcsolatát kiemelten kellene kezelni, mert ez a repülőtér életképességének is feltétele. Sajnos azonban

a

közösségi

közlekedést

általánosan

alkalmatlannak

tartja

a

személyforgalmi igények kielégítésére.

6/17

129

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

4. Mobilitási igények és a motorizációs folyamatok 4.1.A gépjárműhasználat gyors és közvetlen, ugyanakkor minden egyéni igény kielégítésére az intenzíven látogatott városrészekben hely hiányában nincs lehetőség. 4.1.1. Korunk legnagyobb problémája a közúti motorizáció, amely a városok élhetőségét korlátozza. Amellett, hogy környezetszennyező rendkívül hely- és energiapazarló. Energiapazarló azért, mert ugyanazon személyek elszállításához sokkal több üzemanyagra van szükség és helypazarló azért, mert széles utak és rengeteg parkolóhely építését követeli meg. Egy személy utazásához 10 m2 területre van szükség, míg közösségi közlekedés esetén ennek kevesebb mint tizede is elegendő. Közösségi közlekedés használta esetén pedig parkolási igény fel sem merül. 4.1.2. Az elmúlt években a közúti motorizáció térnyerésére utak, és parkolók, parkolóházak építése volt a válasz. Ez átmenetileg megkönnyítette a közúti közlekedést, ugyanakkor az életszínvonal növelésével egyre többeket sarkallt gépjármű használatra a gyors és közvetlen eljutás lehetősége. Hamar kiderült, hogy az utak kapacitása már nem elegendő a megnövekedett gépjárműforgalom levezetésére, újból megjelentek a torlódások és a parkolási problémák. Erre újabb utak és újabb parkolók építése volt a válasz, ami újfent megalapozta az igényeket a gépjárműhasználatra. Minél jobban elősegítjük a közúti motorizációt, a gépjárművek közlekedését, annál több és több igény merül fel a közúthálózat bővítésére, hiszen a jobb közlekedési lehetőségek a gépjárműhasználatot ösztönzik. 4.1.3. A legnagyobb probléma a több száz éves múltra visszatekintő történelmi városrészekben van, ahol eleinte a városszerkezetet átalakítva, műemléki védettséget élvező épületek veszélybe sodorva, építettek utakat és parkolókat, de hamar kiderült, hogy a belvárosban nem lehet a végtelenségig növelni az utak és a parkolóhelyek számát. A belváros mindig is zsúfolt lesz, a funkciók tömörülése miatt állandó intenzív forgalomra kell számítani. 4.2.A motorizációs problémák kezelése átértékelésre szorul 4.2.1. Az IVS ugyan figyelembe veszi a közúti motorizáció térnyerését, azonban a problémák kezelésére, válaszként kizárólag közúthálózat bővítése merül fel. Bár a hosszú távon számol egy, a teljes belvárost átölelő sétálóövezet kialakításával, de ez önmagában nem elegendő, hiszen – különösen a parkolóhely kínálat bővítése esetén – ez nem akadályozza meg, hogy a belváros széléig ne gépjárművel közlekedjenek. A belvárosi gyalogos övezetet körülvevő utak zsúfoltsága nem fog csökkeni, emiatt a „zöld sziget” megközelíthetőségét nehezítik.

7/17

130

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

4.3.Parkolási koncepció 4.3.1. A stratégiai tervben a belvási pakolási lehetőségek bővítése szerepel, ami elsősorban térszín alatti parkolók létesítésében valósulna meg, környeztvédelmi szempontokra hivatkozva. Ez azonban téves felvetés, mert a felszíni parkolás visszaszorítása

nem

csökkenti

a

környezetszennyezést,

a

gépjárműforgalom

megmarad, sőt növekszik, mindössze a városi terek esztétikai kialakítását befolyásolja kedvezően. Ezért a belvárosba csak akkor szabad újabb térszín alatti parkolókat építeni, ha azzal párhuzamosan felszíni parkolók szűnnek meg és az így felszabadult területeket pedig a közösségi közlekedés járműveinek és a kerékpárosok rendelkezésére kell bocsátani. A gépjárműforgalmat hatékonyan csökkenteni pedig forgalomszabályozással, a parkolási lehetőségek korlátozásával és a közösségi közlekedés előnyben részesítésével lehet megoldást nyújtani. 4.4.A közúti motorizációt nem szabad befolyásolhatatlan tényként kezelni. 4.4.1. A városba bevezető utak kapacitását növelni kívánják, illetve megépülne a nyugati tehermentesítő út és a belvárosban újabb parkolóházak épülnének, mondván az utak bővítése nem gyakorol hatást a belterületre. Ennek a módszernek a hátránya, hogy jelenleg a bevezető utakon lassabban közlekedő járművek – a kapacitás bővítése következtében – többen és gyorsabban jutnának be azonos időn belül a szűkebb, zsúfoltabb lassabban járható, közúti jelzőlámpákkal teli városi területekre. Ez a jelenleginél is nagyobb torlódásokat okozna, hiszen a munkába és iskolába járási szokásoknak megfelelően a többség azonos időben akar közlekedni. A nyugati tehermentesítő út megépítése pedig – a gépjárművek számának növekedését és a fejlesztések forgalomnövelő hatását is figyelembe véve - csak átmenetileg (3-4 év) és lokálisan oldja meg a problémát. Emiatt mind a tehermentesítő utakon, mind a tehermentesített

utakon

és

a kapacitásbővített

bevezető

szakaszokon

újból

megjelennek a torlódások és ismételten felveti az igényt az utak áteresztőképességének növelésére. A fejlesztési irányelvek jelentős része a közút kapacitásnövelését és a parkolóhely kínálat bővítését szorgalmazza. Helyenként ellentmondásosan a kapacitás bővítés jótékony hatásaként a zsúfoltság csökkenésével számol, máshol pedig a forgalom további növekedésével, amit zöldfelületek kialakításával kívánnak kompenzálni. A bevezető utak kapacitásának növelése csak azt eredményezi, hogy a belvárosba gyorsabban, több gépkocsi jut be, ami a jelenleginél is több fennakadást okoz majd!

8/17

131

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

5. Megoldás a motorizációs problémákra 5.1.1. Az alább vázolt javaslatunk a közúti motorizáció okozta problémák enyhítésére nem kizárólag a közút kapacitás bővítésével, hanem a közlekedési szokások alakításával

és

a közösségi

közlekedés

igénybevételének

elősegítésével

és

támogatásával is befolyásolni kívánja a közúti motorizációs folyamatokat. 5.2.Kintről befelé elv 5.2.1. Azt az alapelvet kell alkalmazni, hogy elsőként a legkülső elkerülő út épüljön meg, majd a tényleges forgalomcsökkenés függvényében dönteni a további, belső úthálózat bővítésének mértékéről. Legfontosabb feladat, amelynek mindenképpen el kell készülnie, a 4-es főút hiányzó szakaszának megépítése. Ezt a stratégiai terv is tartalmazza, viszont hangsúlyozni kell, hogy ez a bevezető utak és a belső úthálózat bővítését megelőzze. Fontos a külső városrészeket összekötő körutak megépítése is, amelyek, amellett hogy a közösségi közlekedés bővítését teszi lehetővé, tehermentesíti a helyi forgalomtól a belvárost. Ezen kerülőutak elkészülte, és a hatások elemzése után szabad csak dönteni a belváros úthálózatának átalakításáról. 5.3.Időbeli eltolás 5.3.1. A nagyobb forgalmat vonzó intézmények munkarendjét, az iskolákban a tanítás kezdetét úgy kell kialakítani, hogy az intézményenként eltérő legyen. Ezáltal csökkenthető az azonos időben közlekedők száma. 5.4.Térbeli eltolás 5.4.1. A belvárosba nem szabad több nagy forgalmat vonzó létesítményt (bevásárlóközpont) telepíteni, sőt egyes funkciók kitelepítését is végre kell hajtani. Továbbá az intézményi területek kialakításánál arra kell figyelni, hogy a gyakran együttesen használt funkciók közel kerüljenek egymáshoz. (Például, ahol van orvosi rendelő, ott legyen gyógyszertár is gyaloglási távolságon belül.) 5.5.Húzó és fékező intézkedések 5.5.1. Az utazási szokásokat úgy kell megváltoztatni, hogy különösen az elővárosokból gépjárművel érkezők számára sokkal jobban megérje a közösségi közlekedést használni. A gépjárműhasználatot fékező intézkedéseket folyamatosan kiterjeszteni (parkolási díj, dugódíj, egyirányúsítás) Biztosítani kell a közösségi közlekedés járműveinek elsőbbségét, illetve a helyi közlekedés és vasúti kapcsolatok jelenleginél szorosabb kapcsolatát kiépíteni, illetve az egységes tarifarendszert és a közlekedési szövetséget kell kialakítani. A városon belül közlekedők számára a közösségi közlekedés fejlesztésén túl a kerékpáros közlekedés részarányának

9/17

132

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

növekedését elősegítő kerékpárutak építését mihamarabb (bevezető utak átépítése előtt) előtérbe kell helyezni. 5.6.Várható hatások 5.6.1. A fenti intézkedések következtében kisebb mértékben lesz szükség a belső úthálózat és a bevezető szakaszok bővítésére. A nyugati tehermentesítő út és környékét elsősorban közösségi közlekedés látja majd el, ezáltal keskenyebb utakra és kevesebb parkolóhelyre, parkolóházra lesz szükség, így több ingatlanterület marad más beruházások megvalósítására és zöldterületek kialakítására. 5.6.2. Forrásokat takaríthatunk meg, így lehetőség nyílik a vasúthálózat fejlesztésére is. A stratégiai terv bevezetőjében a Debrecen–Létavértes/Nagykereki vasútvonal kapcsán felmerül az egyszerűsített vasútüzem bevezetése, de azt csak távlati megoldási lehetőségnek tekinti, helyette a teherforgalom fellendülése esetén lát lehetőséget a gazdaságos üzemeltetésre. Mivel az Európai Unió irányelvei szerint keresztfinanszírozásra nincs lehetőség, a személyszállításnak önállóan kell megélnie, tehát a személyszállítás csak közvetve támaszkodhat a teherforgalom fellendüléséből adódó lehetőségekre. Ezért a pályahasználat feltételeit a már említett egyszerűsített technológiának megfelelően kell kialakítani, oly módon hogy közvetlen kapcsolatot kell kialakítani a közúti villamos vasút és a nagyvasúti vonalak között. A személyszállítást pedig hibrid üzemű, illetve több áramnemű járművekkel lehetne ellátni. Ez a környező települések és Debrecen belvárosa között átszállásmentes kapcsolatot létesítene, ami nagy mértékben hozzájárulna a közutak leterheltségének csökkentéséhez, ami részben a gépjárművek használatának csökkenésében, részben pedig a jelenleg párhuzamosan közlekedő autóbuszok utasainak vasútra terelésében jelenik meg. A közúthálózat bővítésén túl más lehetőségek is rendelkezésre állnak az utak zsúfoltsági problémáinak megoldására.

10/17

133

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

6. Közösségi közlekedés fejlesztési lehetőségei 6.1.A közösségi közlekedés szerepe 6.1.1. Az egyéni közlekedés fokozatos térnyerésével a közösségi közlekedés teret vesztett, szerepe átalakult. Mivel korábban más versenyképes alternatíva nem volt, ezért a versenyszemlélet hiányában az utasok – mint vevők – megtartása sem volt szempont. Ma már ez koránt sincs így, pedig a szemlélet alig változott. A járatcsökkentések okaként az utasok számának csökkenését jelölik meg. A teljesítmény csökkenéstől gazdaságosságot és nagyobb hatékonyságot várnak. Ez a gazdaságosság azonban csak átmeneti, a hatékonyság pedig csak látszólagos, hiszen az utasok száma csökken, míg az utakon egyre több lesz a személygépkocsi, amelyek tömeges megjelenéséből adódó problémákat korábban már megismerhettük. Ám, amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon, a járatcsökkentéssel rövid távon megtakarított összegeket a gépjárművek okozta káros hatások csökkentésére kell fordítani. 6.1.2. Ma a közösségi közlekedés legfontosabb feladata, hogy versenyképes alternatívát nyújtva az egyéni közlekedéssel szemben, biztosítsa a tiszta, környezetbarát közlekedés lehetőségét a zsúfolt városokban. 6.2.Alapvető cél, az utasok megtartása 6.2.1. Mivel az egyéni közlekedés elterjedése miatt jelentősen lecsökkent az utasszám és ez a csökkenés jelenleg is folytatódik elsődleges stratégiai feladat az utasok megtartása, hosszabb távon, pedig az utasszám növelése, ezért meg kell teremteni a közösségi közlekedésben a versenyszemléletet és a vevőközpontú szolgáltatást. 6.3.Módszerek és feladatok Debrecen közösségi közlekedésében 6.3.1. A jelenlegi közösségi közlekedési hálózat elavult, nem tudta rugalmasan követni a gazdasági strukturális változások miatt megváltozott igényeket. A cselekvést sürgetik az elkövetkező években megvalósuló beruházások (2-es villamos, multimodális központ) is, amelyek újabb komoly átrendeződést okoznak majd. 6.3.2. Elsődleges szempont a közvetlenség, az átszállások minimalizálása, minél szélesebb körben kell elérhetőnek lennie az átszállásmentes, közvetlen eljutási lehetőségnek. Emiatt a helyi és az elővárosi közlekedést együtt kell kezelni, különösképpen azért, mert a városba érkező forgalom jelentős részét a szomszédos településekről érkező ingázók alkotják. A szolgáltatásnak rugalmasnak és átjárhatónak kell lennie, ezért szükséges a közlekedési szövetség megteremtése és az egységes tarifarendszer bevezetése.

11/17

134

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

6.3.3. A közösségi közlekedés egy olyan szolgáltatás, amelynek életképessége a szolgáltatás elérhetőségén múlik. Ha akkor és ott nem kínál megfelelő utazási lehetőséget, ahol és amikor az igény felmerül, az utas más alternatívát fog keresni. Más alternatíva birtokában (pl. személygépkocsi) pedig, akkor sem veszi igénybe a szolgáltatást, ha az éppen megfelelne neki. Például, ha valaki délután utazik munkahelyére, nem fogja a közösségi közlekedést választani (se délután, se este), ha este a munka végeztével a ritka közlekedés miatt nem, vagy csak nagy várakozást követően tudna hazajutni. Ezért nagyon fontos hogy, csúcsidőn kívül is egy minimális alapszolgáltatást kell nyújtani, akkor is, ha kevés az utas, vagyis kínálatot kell biztosítani. Ez megoldja a járatszervezés és az igények közötti összhang megteremtését. A kínálati menetrend alapja az ütemesség és a minimális alapszolgáltatás, amelynek mértéke egy Debrecen méretű városban a ritkábban lakott központi belerületeken is minimum 20-30 perces, külső területeken (Haláp, Ondód, Kismacs, Nagymacs, stb.) minimum 60 perces követési idő. 6.3.4. A hálózat legnagyobb problémája az átszállások okozta időveszteség, amelyet a forgalomszervezés technológia átalakításával és egy kis odafigyeléssel hatékonyan kezelni lehet. Az átalakításnál kitűzendő feladatként kell megjelölni, hogy a város bármely pontjáról a központi belterület bármely pontja egy átszállással elérhető legyen. 6.3.5. Az eszközpark fejlesztésének folyamatosan napirenden kell lennie, hogy elmaradó járműbeszerzések ne okozzanak később nehezen megoldható problémát. 6.3.6. A járművek életkora kevésbé befolyásolja az utazási igényeket, annál inkább a járművek tisztasága, illetve az utastájékoztatás színvonala és teljessége. 6.3.7. A villamoshálózat bővítését tovább kell folytatni a Tócóskert, valamit a Zsibogó és a Lencztelep irányába. Utóbbi két esetben a Vágóhíd utcán és a Leiningen utcán található iparvágányok felhasználásával valósítható meg a közúti villamosos vasúti üzem bevezetése. 6.3.8. A

nagyvasút

és

a

villamos

közvetlen

kapcsolatának

kiépítésével

megvalósítható az integrált elővárosi közlekedés. 6.3.8.1. Hajdúböszörmény - Tiszalök felé a TEVA iparvágány felhasználásával 6.3.8.2. Balmazújváros – Hortobágy felé a Balmazújvárosi és Füredi úton a 2-es villamoshoz

kapcsolódva.

Ezzel

párhuzamosan

a

Balmazújvárosi

úti

bevásárlóközpontok mellett szükséges új vasúti megálló kiépítése is, amely a jelenleg ellátatlan, de nagy utasforgalmi igénnyel rendelkező terület kiszolgálásán jelentősen javítana. 12/17

135

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

6.3.9. A város rendkívül jó vasúti kapcsolatokkal rendelkezik, ami a jelenleginél sokkal jobban kihasználható lenne. A vasút és a közúti villamosvasút integrálása és a – bevezető utak bővítési költségének töredékéből megvalósítható – pályasebesség emelésével olyan vonzerővé válna, hogy egyes elővárosi közutak bevezető szakaszainak fejlesztésére nem is lenne szükség. 6.3.10. A jelenlegi vasúti megállók problémája, hogy azok közösségi közlekedéssel nehezen megközelíthető helyen vannak. Meg kell vizsgálni az áthelyezés, illetve új megállók létesítésének lehetőségét a jelenleginél jobb közlekedési kapcsolattal rendelkező helyen. 6.3.11. Fejlesztésre javasolt vasútvonalak. (pályasebesség emelése/helyreállítása és/vagy összekötése a közúti villamos vasúttal) 6.3.11.1. Debrecen – Nagyvárad közvetlen vasúti kapcsolat helyreállítása 6.3.11.2. Debrecen – Érmihályfalva nemzetközi jelentőségű vasútvonal fejlesztése 6.3.11.3. Debrecen – Mátészalka elővárosi és regionális jelentőségű vasút fejlesztése 6.3.11.4. Debrecen – Tiszalök vasútvonal és a közúti villamosvasút integrálása 6.3.11.5. Debrecen – Füzesabony vasútvonal és a közúti villamosvasút integrálása Kiemelt figyelmet kell fordítani a közösségi közlekedésre, mert ez az egyetlen hatékony megoldás, hogy csökkentsük az utakon közlekedő gépjárművek számát.

13/17

136

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

7. Multimodális közösségi közlekedési logisztikai központ 7.1.Az átszállóközpont 7.1.1. A stratégiai terv a multimodális központ létesítésének szükségességét a jelenlegi autóbusz-pályaudvar kedvezőtlen elhelyezkedésével magyarázza, miszerint megközelítése nehézkes, az autóbuszok tárolására kevés hely áll rendelkezésre és kedvezőtlen az átszállási lehetőség vasútra. Ezzel szemben a jelenlegi autóbuszpályaudvar közösségi közlekedéssel nagyon jól megközelíthető, a parkoló autóbuszok számát pedig forgalomszervezési módszerekkel is lehetne csökkenteni. Az egyetlen ésszerű indok az áthelyezésre, hogy a vasútra kedvezőbb átszállási kapcsolat lesz kialakítható. 7.1.2. Amennyiben az átalakítás jelen terveknek megfelelően megvalósul a Nagyállomás előterében – annak funkciójával ellentétben – nem egy kedvező átszállási lehetőséget biztosító közlekedési tér lesz, hanem egy olyan sétáló övezet, amely az utas részére – az aluljárót követően – egy újabb akadályt jelent útja folytatásában. A helyi közlekedésnek közvetlenül az állomási előtéren kell elhelyezkednie, a peronoktól minimális gyaloglási távolságon belül. 7.1.3. Mivel az új csomópont több funkciót is koncentrál, illetve magánberuházásban bevásárlóközpont is épülne a jelenleginél jóval nagyobb forgalom generálódik majd. Ez pedig komoly fennakadásokat fog okozni. Az úthálózat bővítésére csak irreálisan magas költségek árán lenne megvalósítható. A 4-es főút teljes elkerülő szakasza forgalomba helyezését követően valamelyest csökken ugyan a forgalom, de a teljes körgyűrű elkészültéig számottevő csökkenésre nem lehet számítani. Ezért rendkívül fontos hogy a közösségi közlekedés járművei a forgalom más résztvevőivel szemben előnyt élvezve zökkenőmentesen megközelíthessék a Nagyállomást és környékét. 7.2.A tervek hiányosságai: 7.2.1. A létesítendő komplexum a jelenleginél is nagyobb gépjárműforgalmat generálna, viszont az ahhoz kapcsolódó úthálózat nem bővül. A Wesselényi utcán már most is rendszeresen torlódások alakulnak ki. 7.2.2. További parkolókra a Nagyállomáson nincs szükség, csak a jelenlegiek áthelyezésére, vagy olyanokra, amelyet csak érvényes vasúti bérlettel, vagy jeggyel lehet igénybe venni a tovább utazók részére. 7.2.3. A belváros forgalmán nem tehermentesítene, hiszen pont a belvárosba vonzaná a forgalmat. 7.2.4. A komplexum megépítése az átszállás megkönnyítését szolgálná, viszont a rágyaloglási távolságok a jelenleginél hosszabbak lennének, mert a helyi buszok 14/17

137

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

számára létesítendő buszállások és a villamos megállója kétszer messzebbre kerülne a peronokhoz vezető aluljáró kijáratától. 7.2.5. A villamos fejvégállomás hiányosságai: 7.2.5.1. a nyugati oldali szélső vágányról nem lehet közvetlenül kijárni az egyetem felé, ez pedig a kapacitás problémát okoz a jelenlegi forgalomszervezési technológia mellett, különösen rendkívüli helyzetekben, 7.2.5.2. a vágányátszelés ívben van, aminek kialakítása és fenntartása drága, sőt szükségtelen, mert az előtte lévő egyenes szakaszon volna hely azt kialakítani. Egyébiránt a jelenlegi hurokvágány átbocsátóképessége nagyobb és fenntartása is olcsóbb. (A folyópálya ívsín kopása kevesebb fenntartási problémát okoz, mint négy ívesített kitérő és egy íves vágányátszelés fenntartása és alkatrész utánpótlása …) 7.2.5.3. a fejvégállomás előnye, hogy nem kell íveket kialakítani, de ez elvész, mert két ív is készül az ütközőbakok és az Erzsébet utcai kereszteződés között. 7.2.5.4. a tervezett fejvégállomás területigénye alig kisebb, mint a jelenlegi hurok rendszerű végállomásnak 7.2.6. Az multimodális központ arra alapoz, hogy a legtöbb busznak itt lesz a végállomása, pedig ez nem törvényszerű. 7.2.7. Az állomás előtere funkció nélkül marad, a városba érkező utas további utazási lehetőséget szeretne, nem árgyalogolandó nagy teret. (Igényes tér kialakítására a Petőfi téri park átalakítása is lehetőséget nyújt). 7.2.8. A homokkerti felüljáró alatt külön balra kanyarodó sáv létesülne az autóbuszállomáshoz, azonban a pillérek között nincs hely ötödik forgalmi sáv kialakítására. 7.2.9. A tervek egyáltalán nem foglalkoznak a kerékpáros közlekedéssel. Nincs sem a komplexumhoz vezető kiépített kerékpárút, valamit a kerékpárok tárolására sem nyújt megoldást. 7.3.Megoldási javaslataink és előnyeik: 7.3.1. Decentrumokat kell létrehozni az MGM-nél, (tervezett Sámsonikert vasúti megálló), a Fényesudvarnál, illetve lehetőség szerint az István út – Déli sor kereszteződésénél, ahol új vasúti megálló is létesíthető. Ezáltal a forgalom eloszlik a város más részei között. A decentralizácó további előnye, hogy a város más részei is fejlődnek, több munkalehetőség lesz. 7.3.2. Nagyállomást csak megállóként (átmenő viszonylatként) érintenék, mind a helyi, mind a (20-30 km-en belüli) helyközi buszok és rövid 5-10 perces, menetidőt kiegyenlítő tartózkodást követően indulnának tovább. A végállomás pedig a város másik részén, valamelyik decentrumban lenne. Ez kevesebb helyigénnyel járna, 15/17

138

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

helyben kevesebb busz tárolására lenne szükség, csökkentené a zsúfoltságot, mert nem kényszerül mindenki átszállásra, aki a csomóponton csak átutazik. Így a Nagyállomás és környéke részben tehermentesül. 7.3.3. A helyi buszok és a troli megállóit a Nagyállomás előtti téren kell elhelyezni a jobb átszállási kapcsolat végett. 7.3.4. A villamos hurokvágányát meg kell hagyni és a 2-es villamos terveivel összhangban bővíteni kell a nagyobb átbocsátóképesség érdekében, amelyre szükség is lesz, ha beindul az új vonal. 7.3.5. A Nagyállomás és környékét be kell kötni a kerékpárút hálózatba, valamit meg kell oldani a kerékpárok tárolásának lehetőségét. A multimodális közösségi közlekedési logisztikai központot tervezett kialakítását átgondolásra javasoljuk, mert a jelenlegi tervek nem veszik figyelembe, hogy az állomási előtérnek a közlekedési funkciója az elsődleges. Az új autóbusz-állomás közúti kapcsolata nem kellően átgondolt, a torlódások rendszeresek lesznek. A jelenleg meglévő jól működő hurokvágány elbontása nem indokolt, sőt a tervezett fejvégállomási vágánykapcsolat amellett, hogy bonyolult szerkezeti kialakítása miatt fenntartási nehézségeket okoz, az átbocsátóképességet is csökkenti különösen azáltal, hogy nem lehet mindhárom vágányról közvetlenül kijárni az Egyetem felé.

16/17

139

© Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

8. Összegzés 8.1.Megfontolásra javasoljuk 8.1.1. Mivel az Integrált Városfejlesztési Stratégia hosszú évekre meghatározza a város fejlesztési irányelveit és a felhasználható támogatások tárgyát, az abban foglalt hibák és téves következetések miatt félő, hogy olyan beruházások valósulnak meg, amelyek elkészültük után rövid időn belül átalakításra vagy korrekcióra szorulnak, vagy rosszabb esetben ellehetetlenítik a közlekedést és hosszú időre kellemetlenséget okoznak a városban közlekedőknek. 8.1.2. A fentiek tükrében kérjük a Euro-Régió Ház Kht. és a Polgármesteri Hivatal munkatársait

valamint

Debrecen

Megyei

Jogú

Város

Közgyűlését,

hogy

észrevételeinket gondolja át és – más szakmai és civil szervezetek észrevételeivel összhangban –építse be a stratégiai tervbe.

Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület

Debrecen, 2008. április 16.

17/17

140

TERVEZŐI VÁLASZOK A Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (DERKE) Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához című anyagára Köszönettel fogadtuk a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület IVS-hez fűzött javaslatait, amelyet véleményünk szerint az a jobbító szándék vezetett, hogy javítsák a város 2007-2013 közötti fejlődését alapvetően meghatározó dokumentum színvonalát. Szakmai jellegű felvetéseikre az alábbi válaszokat adjuk (a jelölések a DERKE dokumentumára vonatkoznak). 2.2. pont Elismerjük, hogy a terv nem tartalmazza a vasúthálózat fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket, aminek az az oka, hogy ezek az országos dokumentumokban (KÖZOP) jól rögzítettek. A közgyűlés elé kerülő anyagban már szerepelni fog a 2007-2008 közötti akciótervben szereplő Szolnok-Debrecen vasútvonal (később esetleg Nyíregyháza) korszerűsítése, és ennek hatásai. A stratégiai terv elsősorban nem azért tervezi a városba vezető utak kapacitásbővítését, mivel a személygépjárműforgalom és a közúti közlekedés további térnyerésével számol, hanem azért, mert a készítők figyelembe vették a Debrecen-Józsa, a Sámsoni út és a Hajdúszoboszló felől érkező utak forgalmát. A közösségi közlekedést nem alkalmatlannak tartjuk az utazási igények kielégítésére, hanem úgy véljük, hogy jelenleg kisebb mértékben képes minőségi szolgáltatást biztosítani az utazóközönség számára (ezért van szükség a stratégiai tervben rögzített intézkedésekre). 2.3. pont Elismerjük, hogy elérendő célnak tekintjük a közösségi közlekedés egységes szervezési feltételeinek kialakítását tekinti elérendő célnak, mivel azt a DERKE is elismeri, hogy ezek most nem léteznek („holott ezek a feltételek a város számára kedvező közszolgáltatási szerződések megkötésével jelenleg is biztosíthatók lennének”), vagyis tenni kell értük. A villamoshálózat további bővítését a terv készítői is üdvözölnék, ennek sorsát több azonban tényező is befolyásolja: mit fognak tartalmazni a KÖZOP későbbi időszakra vonatkozó akciótervei, Debrecen mely városrészei tudják teljesíteni az EU kapacitáskihasználtságra vonatkozó előírásait (maximum a Tócóskert??). A kerékpáros-közlekedés vonatkozásában a terv 163. oldalán több konkrétum is olvasható, amelyeket bővítünk. 3.1. pont A tervbe bekerült a Szolnok-Debrecen vasútvonal (később Nyíregyháza??) korszerűsítése. 3.2. pont A terv készítői a jelenlegi elképzeléseket tekintve nem látnak sok esélyt a DebrecenNagyvárad közötti közvetlen vasúti kapcsolat helyreállítására. 3.3. pont A repülőtérről leírtakkal egyetértünk, de ezen javaslatok (főleg a 3.3.2. pont) nem képezhetik az IVS részét. 3.4. pont Nem igaz a DERKE azon állítása, „hogy a hogy a stratégiai terv a közösségi közlekedést nem tartja eléggé alkalmasnak a személyforgalmi igények maradéktalan kielégítésére”, valamint 141

hogy „Sajnos azonban a közösségi közlekedést általánosan alkalmatlannak tartja a személyforgalmi igények kielégítésére” (6. oldal). A terv 142 oldalán a következő mondat olvasható: A felmerült problémák egyik lehetséges megoldását jelenti a közösségi közlekedés, amely azonban jelenleg egyre kisebb mértékben képes minőségi szolgáltatást biztosítani az utazóközönség számára. A tervezett intézkedések célja, hogy javuljon a helyzet. Emellett szeretnénk a DERKE figyelmét arra is felhívni, hogy az új iparterületek kialakítása során a terv készítői mindig fontosnak tartották az érintett területek bekapcsolását a közösségi közlekedési hálózatba, valamint a közösségi közlekedés működési során a vállalati igények figyelembevételét (pl. 6.3.3. Városrészekhez kapcsolódó célok – Ipari terület). 4.2. pont Nem igaz a DERKE azon állítása, hogy „Az IVS ugyan figyelembe veszi a közúti motorizáció térnyerését, azonban a problémák kezelésére, válaszként kizárólag közúthálózat bővítése merül fel” (7. oldal). A 143. oldalon felsorolt intézkedéseknek több mint a fele más területre irányul. 4.3. pont Egyetértünk a DERKE azon véleményével, hogy a felszíni parkolás visszaszorítása nem csökkenti a környezetszennyezést. A terv készítői is úgy gondolják, hogy a felszín alatti parkolók számának a növekedését a felszíni parkolók számának a csökkenése fogja kísérni, és a felszabaduló területeket egyéb módon (pl. gyalogos zóna kiterjesztése, kerékpárosközlekedés, zöldfelületek kialakítása) kell hasznosítani. Azt azonban kicsit bizonytalannak tartjuk, hogy a DERKE véleménye szerint ezeket a közösségi közlekedési céljaira is fel lehetne használni, és kérnénk a konkrét javaslatokat (pl. újabb busz-sávok). 4.4. pont Nem igaz a DERKE azon állítása, hogy az IVS szerint az utak bővítése nem gyakorol hatást a belterületre, a 6.4.4. fejezet eléggé részletesen foglalkozik ezzel a témakörrel. A terv készítői számára nem világos, a DERKE 8. oldalon olvasható véleménye: „Ennek a módszernek (a városba vezető utak kapacitásának növelése) a hátránya, hogy jelenleg a bevezető utakon lassabban közlekedő járművek – a kapacitás bővítése következtében – többen és gyorsabban jutnának be azonos időn belül a szűkebb, zsúfoltabb lassabban járható, közúti jelzőlámpákkal teli városi területekre. Ez a jelenleginél is nagyobb torlódásokat okozna, hiszen a munkába és iskolába járási szokásoknak megfelelően a többség azonos időben akar közlekedni”. Úgy véli a DERKE, maradjon meg a jelenlegi helyzet?? Mit szólnak ehhez a Józsán és Hajdúsámsonban élők? 5.2. pont Egyetértünk, hogy fontos feladat az elkerülő út északkeleti szakaszának gyors megépülése (erről próbálják meg a Bocskaikertben élőket meggyőzni), de azt elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ez előzze meg a bevezető utak és a belső úthálózat további bővítését. Elismerjük a külső városrészeket összekötő körutak megépítésének a fontosságát, és ez a javaslat bekerül az IVS-be. 5.3. pont Egyetértünk a javaslattal, ami bekerül az IVS-be. 5.5. pont Egyetértünk a javaslattal, amelynek több eleme is olvasható a 143. oldalon.

142

5.6. pont Egyetértünk az elővárosi közlekedés átalakításával kapcsolatban megfogalmazott javaslatokkal (pl. a közúti villamos vasút és a nagyvasúti vonalak közötti kapcsolat kialakítása), ezek megvalósítására ugyanakkor a jelenlegi tervek szerint csak 2013 után kerülhet sor (az IVS-t 2-3 évente egyébként is aktualizálni kell, így kedvező külső körülmények esetén az elképzelés beépülhet a frissített dokumentumba). 6.3. pont Egyetértünk a javaslatokkal (egy részük beépül az IVS-be), ugyanakkor megvalósításukra döntő mértékben csak a 2013 utáni tervezési periódusban lesz lehetőség. 7.1.-7.2. pont A megfogalmazott kritikák részben a konkrét beruházás közlekedés-szervezési problémáival foglalkoznak (7.1.2., 7.2.4., 7.2.5., 7.2.6., 7.2.7., 7.2.8., 7.2.9.), így nem képezhetik az IVS részét, kérjük forduljanak az illetékesekhez. A 7.1.1. pontban megfogalmazott hibát korrigáltuk. 7.1.3., 7.2.1. pont – A tervek szerint a Központ a körgyűrű északkeleti részének az átadása után fog elkészülni, amikor már kisebb lesz az Erzsébet-Wesselényi utca forgalma. 7.2.2. pont – A terv készítői szerint a megnövekedett forgalom szükségessé teszi újabb parkolók kialakítását. 7.2.3. pont – Kérjük jelezzék, a dokumentum mely része tartalmazza, hogy a központ tehermentesítené a belváros forgalmát. 7.3. pont A DERKE a központ létjogosultságát is megkérdőjelezi. A terv készítői a közlekedéssel kapcsolatos részek kidolgozása során döntő mértékben a közgyűlés által elfogadott Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési terve című dokumentumra támaszkodtak, amely tartalmazza ezt a Központ megvalósítását. Ennek következtében a DERKE javaslata nem a terv készítőinek a kompetenciájába tartozik.

Végezetül újra megköszönjük a DERKE által megfogalmazott szakmai javaslatokat, amely véleményünk szerint hozzájárultak az IVS minőségének javításához. A válaszban szereplő oldalszámok a társadalmi vitára bocsátott anyagra utalnak, a közgyűlés elé kerülő anyag oldalszámai – a többi beérkező vélemény dokumentumba történő beépítése miatt – elcsúszhattak.

Debrecen, 2008. április 21.

143

6. melléklet: Az IVS célrendszerének monitoring mutatói Célok

Az indikátor neve

Mértékegység

Adatok forrása

Kiinduló érték

A bruttó hozzáadott érték egy lakosra jutó reálértéke (cél: növekedés)

Ft

KSH

1.342.480 (2006)

Az adófizetők száma (cél: növekedés) A regisztrált munkanélküliek aránya (cél: csökkenés)

fő %

KSH KSH

92.741 (2006) 5,2 (2006)

fő

KSH

204.124 (2007.01.01.)

fő

Debreceni Repülőtér

km

Közútkezelő Kht.

43.950 (2007) -

km km

Közútkezelő Kht. Polgármesteri Hivatal

12,7 (2006) -

db

Polgármesteri Hivatal

560 (2007 vége)

Ezer fő

KSH

km

Polgármesteri Hivatal

165.739 (2006) 31,8 (2006 vége)

Átfogó cél A város földrajzi elhelyezkedésére, valamint jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodó magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes gazdaság, amely az értékek megőrzésével és fenntartható használatával hosszú távon biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára.

A lakónépesség növekedés

száma

(cél:

stabilizálódás

majd

Középtávú tematikus célok

T1. A város elérhetőségének a javítása

T2. A városon belüli közlekedés feltételeinek a javítása

A Debreceni Repülőtér utasforgalma (cél: növekedés) A városba bevezető újonnan kiépített 2x2 sávos utak hossza (cél: növekedés) A város körüli körgyűrű hossza (cél: növekedés) A városban felújított és újonnan kialakított utak hossza (cél: növekedés) A Belvárosban található felszín alatti és parkolóházban fekvő parkolóhelyek száma (cél: növekedés) A közösségi közlekedést igénybe vevők száma (cél: stabilizálódás majd növekedés) A városban található kerékpárutak hossza (cél: növekedés)

144

T3. A gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés T4. A Debreceni Egyetem és az MTA ATOMKI oktatási-kutatási infrastruktúrájának a fejlesztése, a gazdasági élet szereplőivel kialakított kapcsolat magasabb szintre emelése T5. A minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a meglévő adottságok magasabb szintre emelése T6. A természeti környezet védelme, állapotának javítása T7. Az épített környezet védelme és felújítása

T8. A város oktatási és közművelődési Infrastruktúrájának a fejlesztése

T9. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése

Az újonnan létrehozott megfelelő infrastruktúrával ellátott ipari területek nagysága (cél: növekedés)

ha

Debreceni Regionális Innovációs Ipari Park Kft

-

Az újonnan kialakított iparterületekre beköltöző vállalatok által foglalkoztatottak száma (cél: növekedés) A műszaki és természettudományi oktatásban (IK, MK, TTK) részt vevő hallgatók száma (cél: stabilizálódás majd növekedés)

fő

-

fő

Debreceni Regionális Innovációs Ipari Park Kft Debreceni Egyetem

A K+F kiadások reálértéke Hajdú-Bihar megyében (cél: növekedés) A K+F területén foglalkoztatottak száma Hajdú-Bihar megyében (cél: növekedés) A szállodákban és panziókban eltöltött vendégéjszakák száma (cél: növekedés)

millió Ft

KSH

fő

KSH

db

KSH

Az átlagos tartózkodási idő a szállodákban és a panziókban (cél: növekedés) A város belterületén a gondozott zöldfelületek nagysága (cél: növekedés)

db

KSH

m2

Polgármesteri Hivatal

A Belvárosban és a Hagyományos beépítésű belső lakóterület városnegyedben újonnan kialakított és felújított lakások száma (cél: növekedés)

db

Polgármesteri Hivatal

-

A felújított iparosított technológiával épült lakások száma (cél: növekedés) A két-tannyelvű és idegen-nyelvű oktatásban részt vevő általános és középiskolai diákok száma (cél: növekedés) Számítógépek száma a közoktatási intézményekben (cél: növekedés) A települési (nyilvános) könyvtárakból kölcsönzött könyvtári egységek száma (cél: stabilizálódás majd növekedés) Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (cél: növekedés) A felújított és újonnan kialakított szociális férőhelyek száma (cél: növekedés) Az egynapos ellátásban részesülők száma (cél: növekedés)

db

Polgármesteri Hivatal

-

fő

Polgármesteri Hivatal

fő

db

KSH

db

KSH

4.698 (2006) 681.378 (2006)

fő

KSH

db

Polgármesteri Hivatal

18.496 (2006) -

fő

VESZ

-

7.996 (2008.03.15)

14.405 (2006) 3.164 (2006) szálloda: 235.126 (2006) panzió: 34.743 (2006) szálloda: 2,9 (2006) panzió: 2,0 (2006)

145

Városrészi célok

V1. Belváros

V2. Hagyományos beépítésű belső lakóterület

V3. Lakótelepek V4. Villanegyed V5. Kertváros

A városrész lakónépesség-száma (cél: stabilizálódás majd növekedés) Az újonnan kialakított és felújított lakások száma (cél: növekedés) A gondozott zöldfelületek nagysága (cél: növekedés) A felszíni és felszín alatti parkolóházakban található parkolóhelyek száma (cél: növekedés) Az újonnan kialakított és felújított lakások száma (cél: növekedés) A gondozott zöldfelületek nagysága (cél: növekedés) A felújított utcák hossza (cél: növekedés) A felújított iparosított technológiával épült lakások száma (cél: növekedés) A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (cél: csökkenés) A felújított utcák hossza (cél: növekedés) A felújított utcák hossza (cél: növekedés) Az újonnan létrehozott és felújított óvodai férőhelyek száma (cél: növekedés) Az újonnan létrehozott megfelelő infrastruktúrával ellátott ipari területek nagysága (cél: növekedés)

Fő

KSH

db

Polgármesteri Hivatal

m

2

Polgármesteri Hivatal

db

Polgármesteri Hivatal

db

Polgármesteri Hivatal

560 (2007 vége) -

m2 km db

Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal

-

%

KSH

km km db

Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal

ha

Debreceni Regionális Innovációs Ipari Park Kft, Debreceni Egyetem Debreceni Regionális Innovációs Ipari Park Kft, Debreceni Egyetem Polgármesteri Hivatal

V6 Ipari üzem terület

V7. Nagyerdő

V8. Józsa V9. Külső településrészek V10. Egyéb területek

Az újonnan kialakított iparterületekre beköltöző vállalatok által foglalkoztatottak száma (cél: növekedés)

fő

A városrész szálláshely-kapacitása (cél: növekedés)

db

A Nagyerdei Kulturpark vendégforgalma (cél: növekedés)

fő

A felújított zöldfelületek nagysága A városrész és a központi belterület közötti átlagos közlekedési idő (cél: csökkenés) Az újonnan kialakított szilárd burkolattal rendelkező utcák hossza (cél: növekedés) A Debreceni Repülőtér utasforgalma (cél: növekedés) A logisztikai infrastruktúrával rendelkező újonnan kialakított terület nagysága (cél: növekedés)

10.281 (2001) -

17,77 (2001) -

-

m2 perc

Nagyerdei Kulturpark Kht. Polgármesteri Hivatal Hajdú Volán Zrt.

784 (2007 vége) 189.415 (2006) 20-25 perc

km

Polgármesteri Hivatal

-

fő

Debreceni Repülőtér

ha

Polgármesteri Hivatal

43.950 (2007) -

146