Barcs Város Önkormányzata
Integrált Városfejlesztési Stratégia
2009-2013.
Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban ................................................................................5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői ........................................................................5 A Barcsi Kistérség földrajzi elhelyezkedése ........................................................................5 A kistérség területe .............................................................................................................7 A térség népessége, népsűrűsége .........................................................................................7 Természeti tényezők ...........................................................................................................9 Településszerkezet, közigazgatási rendszer .......................................................................10 Közlekedési infrastruktúra ................................................................................................11 Mezőgazdaság ..................................................................................................................12 Ipar ...................................................................................................................................13 Szolgáltatások ...................................................................................................................13 Munkaerőpiaci helyzet, foglalkoztatottság ........................................................................14 1.2 Barcs kistérségi szerepköre a településhálózatban........................................................16 2. Városi szintű helyzetértékelés ...........................................................................................19 2.1 Városszerkezet ............................................................................................................19 A város fejlődését meghatározó történeti, társadalmi, gazdasági tényezők .........................19 2.2 Gazdasági helyzet .......................................................................................................23 Külső elérhetőség..............................................................................................................23 Ágazati szerkezet, vállalkozások .......................................................................................23 2.3 K+F helyzete ...............................................................................................................28 2.4 Turizmus .....................................................................................................................28 Barcs turisztikai látnivalók, attrakciók, szolgáltatások .......................................................28 Helyi gazdaságfejlesztés eszközei .....................................................................................34 2.5 Információs társadalom ...............................................................................................35 2.6 A kultúra szerepe ........................................................................................................35 A városban rendezett kulturális programok .......................................................................36 3. Társadalmi folyamatok vizsgálata .....................................................................................37 3.1 Demográfiai helyzet ....................................................................................................37 Népsűrűség .......................................................................................................................37 Népmozgalmi viszonyszámok ...........................................................................................38 Lakónépességének korcsoportonkénti megoszlása.............................................................42 3.2 Képzettség-műveltség .................................................................................................43 3.3 Munkanélküliség-foglalkoztatás ..................................................................................44 Közmunkások foglalkoztatása ...........................................................................................46 3.4 Jövedelmi helyzet ........................................................................................................47 3.5 Egészségi állapot .........................................................................................................48 3.6 Civil szervezetek .........................................................................................................49 3.7 Nemzetiségek jelenléte a városban ..............................................................................51 4. Települési környezet .........................................................................................................53 4.1 Barcs természeti környezete, értékei ............................................................................53 Helyi természetvédelmi területek ......................................................................................53 Országos szinten védett természeti területek......................................................................53 A környezet állapotának megóvása ...................................................................................54 4.2 Épített környezet és műemlékek ..................................................................................55
2
4.3 Közterületek, zöldterületek, játszóterek .......................................................................59 4.4 Lakásállomány ............................................................................................................60 4.5 Települési infrastruktúra ellátottság .............................................................................62 Közlekedési infrastruktúra ................................................................................................62 Közműellátás ....................................................................................................................63 Hulladékgazdálkodás ........................................................................................................64 Info-kommunikációs adottságok .......................................................................................64 5. Közszolgáltatások .............................................................................................................65 5.1 Oktatási és művelődési intézmények ...........................................................................65 5.2 Egészségügyi intézmények ..........................................................................................68 5.3 Szociális intézmények .................................................................................................69 5.4 Közigazgatás ...............................................................................................................70 Intézményfelügyeleti tevékenység.....................................................................................71 Hatósági tevékenység........................................................................................................72 6. Korábbi időszakok fejlesztései ..........................................................................................77 7. Összegzés – SWOT ..........................................................................................................81 8. Városrészek elemzése .......................................................................................................83 8.1 Városközpont ..............................................................................................................84 A Városközpont SWOT analízise ......................................................................................89 8.2 Nyugati városrész........................................................................................................90 8.3 Somogytarnóca ...........................................................................................................95 8.4 Drávaszentes ...............................................................................................................99 8.5 Északi városrész ........................................................................................................ 103 8.6 Déli városrész ........................................................................................................... 108 8.7 Keleti városrész......................................................................................................... 112 8.8 Nyugati iparterület .................................................................................................... 117 8.9 Keleti iparterület ....................................................................................................... 121 9. Antiszegregációs terv...................................................................................................... 125 9.1 Helyzetértékelés ........................................................................................................ 125 Esélyegyenlőség a közoktatásban .................................................................................... 125 9.2 Alacsony státuszú lakosság helyzete .......................................................................... 126 9.3 Roma kisebbség helyzete Barcson ............................................................................. 131 9.4 Szegregátumok Barcson ............................................................................................ 133 Szegregátum 1. – Belcsapuszta ...................................................................................... 136 Szegregátum 2. – Roma telep .......................................................................................... 137 10. Stratégiai fejezet ........................................................................................................... 140 10.1 Barcs jövőképe ........................................................................................................ 140 10.2 Átfogó cél ............................................................................................................... 141 10.3 Középtávú célok...................................................................................................... 141 Ágazati célok .................................................................................................................. 141 10.4 Területi célok – a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás ............................... 151 10.5 A stratégia koherenciája, konzisztenciája................................................................. 155 A célrendszer illeszkedése, összhangja a Településfejlesztési koncepcióval és a Településrendezési tervvel .............................................................................................. 156 Az egyes városrészekre meghatározott célok koherenciája, konzisztenciája .................... 160 10.6 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése .................................... 161 3
1. 2. 3.
Barcs Nyugati városrész........................................................................................... 163 Barcs Városközpont ................................................................................................. 176 Roma telep akcióterület ........................................................................................... 184
11. Fenntarthatósági szempontok ........................................................................................ 193 12. Anti-szegregációs program ........................................................................................... 194 12.1 Szegregátum 2. - A roma telep integrációjának növelése ......................................... 194 Ágazati fejlesztési programok ......................................................................................... 195 A 2. számú szegregátum helyzetén javító stratégiai beavatkozások ................................. 199 13. Megvalósulás eszközei ................................................................................................. 201 13.1 Városmarketing tevékenység ................................................................................... 202 Környezettudatosság fokozása ........................................................................................ 205 14. Az IVS megvalósulásával kapcsolatos szervezeti elvárások .......................................... 207 15. Településközi koordináció mechanizmusai ................................................................... 210 16. Ingatlangazdálkodási koncepció.................................................................................... 213 16.1 Fejlesztésekkel kapcsolatos ingatlangazdálkodás ..................................................... 213 16.2 Önkormányzat bérlakás gazdálkodása ..................................................................... 221 17. Partnerség ..................................................................................................................... 223 18. Az IVS eredményeinek nyomon követése, monitoring .................................................. 226
4
1. A város szerepe a településhálózatban Barcs Magyarország délnyugati részén, a Dél-dunántúli régióban, Somogy megye déldélnyugati részén, a Barcsi Kistérségben, a Dráva folyó mentén fekszik. A település 1979-ben kapta meg a városi rangot, 1984-ig járási székhely volt. Barcs városa a többnyire az aprófalvas Dráva-menti térség természetes központja, gazdasági, szolgáltatási, foglalkoztatási, kulturális értelemben. A város a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik, határátkelőhellyel Horvátország felé.
1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői A Barcsi Kistérség földrajzi elhelyezkedése A Barcsi Kistérség települései a Dél-Dunántúli régióhoz tartozó Somogy megye déldélnyugati részén, a Dráva folyó völgyében és annak környezetében helyezkednek el. A Barcsi kistérség klasszikus határmenti kistáj, délnyugatról a Dráva övezi, mely határfolyó is egyben. Somogy megye statisztikai kistérségei a Barcsi, a Csurgói, a Fonyódi, a Kaposvári, a Lengyeltóti, a Marcali, a Nagyatádi, a Siófoki és a Tabi Kistérségek
5
A kistérség központi településeként funkcionáló Barcs Budapestről 264, Pécstől és Kaposvártól 65, illetve 70 km-re helyezkedik el. Barcs a közúti híd felújítása – 1969 - óta határátkelőhely Horvátország felé. A barcsi határátkelőhelytől Zágráb 120 km-re, az Adriai tenger partja 500 km-re esik.
6
A kistérség területe A kistérség területe 665,5 km2, mely a megye összterületének (6036 km2) 11%-át alkotja.
A kistérség 26 települést foglal magába, melyek a következők: Babócsa, Barcs, Bélavár, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávatamási, Drávagárdony, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Komlósd, Lad, Lakócsa, Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás, Szulok, Tótújfalu, Vízvár. A települések egy része a Dráva folyó mentén, annak völgyében helyezkedik el, míg a többi Barcstól Észak, Észak-Kelet és Észak-Nyugat irányban található.
A térség népessége, népsűrűsége A barcsi kistérség lakosság száma: 24733 fő. A kistérség a társadalmilag, gazdaságilag elmaradott kistérségek közé tartozik. A kistérségi központ szerepét betöltő Barcs lakossága 12122 fő, mely a népességét tekintve a kistérség 26 falvának lakosságszámával közel egyenlő. A kistérségre jellemző az aprófalvas szerkezet, a kistérség 26 településéből 42% 400 fő alatti. A falvak 15 %-ában a lakosság száma kevesebb, mint 200 fő. A települések közül mindössze a központ, Barcs lélekszáma haladja meg a 2000 főt, a többi 11 település „aprófalu”.
7
A kistérség területe ritkán lakott, alacsony népsűrűségű térségnek számít (38 fő/km2), ez az országos átlagnak (109 fő/km2) alig több, mint egyharmada, a Dél-Dunántúl átlagának (70 fő/km2) kb. fele, még a megyék között ritkán lakottnak számított Somogy átlagának (55 fő/km2) is csak 70 %-a. A térségben az elnéptelenedés által veszélyeztetett települések aránya magas, ez a probléma 15 települést érint. A kistérségben (így a kistérség-központban, Barcson is) a lakosság száma mind a természetes, mind pedig migrációs úton csökken. A térség településein az élve születettek és halálozások számának mutatója negatív, ugyanúgy magas a térség településeiről elköltözők száma is. A lakosságszám természetes úton való fogyásában kedvezőbb arányszámmal rendelkezik a megyei átlagnál, a migrációs fogyás azonban magasabb a megyei aránynál tapasztaltnak. Az elvándorlás oka elsősorban a munkalehetőségek hiánya, melyet a központi településen keletkező lehetőségek sem tudnak kompenzálni. Ebből következően a migrációs folyamatok eltérően jelentkeznek a térségi központban és a zsáktelepüléseken. A zsáktelepülések lélekszáma csökken leginkább, ezekről a településekről sokan költöznek be Barcsra, illetve a környékbeli kisvárosokba, főleg fiatalabb korosztály. A barcsi kistérség településeinek népessége: Település Babócsa Barcs Bélavár Bolhó Csokonyavisonta Darány Drávagárdony Drávatamási Heresznye Homokszentgyörgy Istvándi Kálmáncsa Kastélyosdombó Komlósd Lad Lakócsa Patosfa Péterhida Potony Rinyaújlak Rinyaújnép Somogyaracs Szentborbás Szulok Tótújfalu Vízvár Forrás: KSH – VÁTI TeIR.
Állandó népesség (fő) 2004
Állandó népesség (fő) 2007 1 821 12 222 458 829 1 661 1 049 164 375 304 1 049 675 707 348 208 707 652 299 192 293 312 62 227 146 718 259 673
1 773 12 007 442 824 1 632 1 032 156 407 327 1 229 675 686 292 198 671 618 289 172 267 296 55 229 147 702 239 648
8
A demográfiai folyamatokra a lakosságszám csökkenése mellett a népesség átlag életkorának emelkedése, a romló egészségi állapot jellemző. Kedvezőtlen tendencia az időskorúak számának emelkedése a térség népességén belül.
Természeti tényezők A kistérség természeti környezete országos viszonylatban is kiemelkedően érdekes. Belső Somogy déli részén a mediterrán éghajlati hatások, a változatos domborzati és talajtani viszonyok következtében sajátos növény- és állatvilág alakult ki. A hazai védett növényfajok és növénytársulások (cönózisok) közel harmada megtalálható a térségben, amely 7 fajnak kizárólagos élőhelye. A talaj somogyi homoki alapkőzete pannonkori rétegből épül fel: finom és durvaszemcséjű futóhomok. A homok kémiailag savanyú, mészben szegény, több helyen tetején lösztakaróval. A pangóvizű lápfoltokban agyaglerakódások találhatóak. Jellemző a rozsdabarna, barna erdőtalaj, humuszos kovárványos erdőtalaj, gyengén humuszos homoktalaj, rétitalaj, réti erdőtalaj. Az 1996 óta működő Duna-Dráva Nemzeti Park integrálja a térség legjellemzőbb természeti értékeit, pl. a barcsi Ősborókást, a babócsai nárciszost ill. a Dráva folyót és partszakaszát. A Nemzeti Park területe összesen 49.300 ha, melyből 17.314 ha Somogy megye területén fekszik. A kistérségre a magas erdősültség, a környezetterheléstől mentes, alacsony szennyezettségű területek és gyenge termőképességű mezőgazdasági földterületek a jellemzőek. A térségben jelentős a vad- és erdőgazdálkodás, ami összekapcsolható a folyó adta lehetőségekkel, a gyógyhatású, ásványi összetételű hévizekkel, illetve ezek rekreációs turisztikai célra történő hasznosításával. A kistérség területén a Dráva folyó rendelkezik a legnagyobb felszíni vízkészlettel. A folyó korábbi szabályozása az árvízvédelem érdekében történt. A folyó felső szakaszán több vízi erőmű működik, amely kedvezőtlen hatása megmutatkozik a folyó nagy vízszint ingadozásában. A Dráva vízminőségét a vízgyűjtő területről beömlő kisebb vízfolyások szennyezettségi foka, valamint a települések szennyvízkezelése befolyásolja. A térség másik legnagyobb természeti értéke a termálvíz-bázis. A már működő fürdőkapacitások kihasználásának új lehetőségeit nyithatja meg a gyógyvízzé minősítés. A termálvíz készlet kapcsán a csokonyavisontai, babócsai, barcsi és szuloki kutak említhetők, amelyekre a kiszolgáló infrastruktúra is ráépült. Kihasználatlan termálvíz-bázis található még Kálmáncsa határában.
9
Településszerkezet, közigazgatási rendszer A kistérség településeinek területi elhelyezkedéséből következőleg Barcs központi funkciót tölt be. A városban található 3 középiskola, a kulturális és sportlétesítmények, az egészségügyi intézmények, valamint a kereskedelmi hálózat rendszere az általuk nyújtott szolgáltatásokkal megfelelően képes kielégíteni a lakosság igényeit.
A kistérség hagyományosan kétarcú: a központi funkciót ellátó kisváros Barcs, melynek fejlődése – lehetőségeiből adódóan – dinamikusabb és garantáltabb, míg a vonzáskörzetéhez tartozó kistelepülések, amelyek adottságaikból következően fejletlenebbek, erőforrásaik, perspektíváik szűkösebbek. A kistérségben 7 önálló és 19 körjegyzői hivatal működik. Átlagosan egy körjegyzőséghez 3 település tartozik. A térséget 5-6 mikrokörzetre lehet osztani, amelyek részben a tradíciókon (volt közös tanácsok), részben a jelenlegi körjegyzőségeken, részben a funkcionális és földrajzi egybetartozáson alapulnak. A mikrokörzetek - melyeknek természetesen „határai” nincsenek és semmiféle „besorolást” nem jelentenek - a következők: Darány - Drávagárdony, Kastélyosdombó, Drávatamási, Istvándi Lakócsa - Tótújfalu, Szentborbás, Potony Homokszentgyörgy - Szulok, Kálmáncsa, Lad, Patosfa Babócsa - Komlósd, Péterhida, Somogyaracs, Rinyaújnép Csokonyavisonta - Rinyaújlak (és a szomszéd térséghez tartozó Görgeteg, Rinyaszentkirály) Vízvár - Bélavár, Heresznye, Bolhó
10
A kistérségre az aprófalvas település szerkezet a jellemző (az átlagos falusi lélekszám 500 fő körüli), jelentős a zsáktelepülések száma (6), a 400 főnél kevesebb lakosú település 12, melyek fejlesztése a legnehezebb vidékfejlesztési feladat. Területi elhelyezkedéséből, történelmi gyökereiből, városi jogállásából következően Barcs központi funkciót tölt be. Barcs város fejlődése e központi funkciónak megfelelően dinamikus. Barcs és térsége 1998 óta a vállalkozási övezet státusszal rendelkezik, valamint 2000 óta Ipari Parkkal is. A térségközpont mellett egyre inkább kialakulnak ún. lokális központok is, amelyek egy-egy, valamilyen tényező alapján versenyelőnnyel rendelkező települést takarnak. Ezek mellett perifériális települések találhatóak, amelyek komplex kapcsolatrendszerrel kötődnek a lokális központhoz. A lokális központok jó közelítéssel megfelelnek a körjegyzőségeknek (e megfelelés nem automatikus). Lokális központokként vehetők számba: • Barcs (egyben térségi központ) • Babócsa • Csokonyavisonta • Drávatamási • Vízvár • Lakócsa • Szulok Közlekedési infrastruktúra A kistérség közlekedési infrastrukturális ellátottsága ellentmondásos. A meglévő vasútvonal (Pécs-Nagykanizsa), amely a kistérségben 7 települést érint, alacsony teherbírású, lassú, a vasúti pályák és a településeken található állomások épülete felújításra, korszerűsítésre szorulnak. A kistérségben található másik vasútvonal, amely Barcsot Harkánnyal, illetve Siklóssal köti össze, elmaradott, a menetidő hosszúsága, valamint a közlekedő vonatok korszerűtlensége miatt egyre kevésbé kihasznált, pedig az általa érintett településcsoport megközelíthetősége, az ott élők közlekedési lehetőségeinek és a lokális fejlődés szempontjából is jelentős szerepet játszhatna. A Kaposvár-Nagyatád vonal megszüntetésével a tömegközlekedési igényeket az autóbuszjáratok szolgálják ki. Vasúti határforgalom nincs. Barcson a leginkább használt tömegközlekedési eszköz a helyi autóbusz, melynek szolgáltatását a Kapos Volán Rt biztosítja. Ezen felül helyközi autóbuszjáratok üzemeltetésével elégítik ki a lakossági igényeket, az autóbusz közlekedés átlagosnak mondható. Hosszú ideig jelentős szerepet játszott a város és a kistérség megközelíthetősége szempontjából a drávai folyami hajózás is. Jelenleg a határőrizet mellett magyar víziközlekedés is működik folyón, mégpedig turisztikai célú személyszállítás. A folyó partja szinte teljes egészében érintetlen természetvédelmi terület, melyet a turistahajó fedélzetéről, gyönyörű környezetben figyelhetnek meg az érdeklődők. Ennek szellemében készült el a barcsi hajókikötő, mely 2002. nyarától fogadja a természet kedvelőit.
11
A közúthálózat minősége a főközlekedési utakon közepes, a mellékutak, valamint a településeket a főutakkal összekötő bekötőutak minősége rossz, állaguk folyamatosan romlik. A térségi úthálózat több helyen is hiányos, pl.: szükséges a CsokonyavisontaHomokszentgyörgy, Vízvár-Háromfa, összeköttetések megvalósítása. A barcsi belterületi úthálózat teljes hossza 56,9 km, ebből mintegy 70 % felület szilárd burkolattal kiépített, aszfaltos és betonozott kivitelű, további 15 % itatott aszfaltmakadám rendszerű és 15 % földút. A város és a térség öt fő irányból közelíthető meg: Budapest-Pécs irányából a 6-os sz., Kaposvár irányából 6623 sz., Balatonszentgyörgy-Nagyatád irányából a 68-as sz., Csurgó irányából 6801. sz. főközlekedési utakról, illetve Horvátország irányából a 6. sz. főúton keresztül. A kistérségben főként a centrálisan kialakított útvonalhálózat a jellemző. Hiányoznak viszont a községek közötti többirányú átjárhatóságot biztosító utak, melyek hiánya főként az apró falvak – különösen a zsáktelepülések - elszigeteltségét fokozza. A határforgalom közúton zajlik, folyamatos üzemű, az európai követelményeknek megfelelő (2003. decemberében átadott) határátkelő Barcson működik. A kistérségre jellemző településszerkezetből adódóan a lakosság mobilitásának fokozása – a közutak állapota és a tömegközlekedés állapotának javítása nagymértékben hozzájárul a térség népességmegtartó erejének növeléséhez, de fontos a kistérség gazdaságának fejlődése szempontjából is.
Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés fő tevékenységköre a szántóföldi növénytermesztés, amely 9,8 és 41,7 aranykorona érték közötti területeken zajlik, az aktív keresők 37,9%-át foglalkoztatva. A hagyományos szántóföldi kultúrák termelésében megjelent az organikus- és/vagy bio szemléletű termesztéstechnológia is, amely a kibocsátott termékek piacképességét és hozzáadott érték tartalmát figyelembe véve stratégiai ágazattá válhat a térségben. A térségben jelenleg működő 4786 egyéni gazdaság 13 500 ha összterületen gazdálkodik, amelyből 7 868 ha szántó. A 60 gazdálkodó szervezet esetében ezek rendre 27 979 és 18 060 ha értéket adnak. Az állattenyésztésben a jövedelempozíciók változása következtében az országos tendenciák figyelhetők meg: az állatlétszám csökkenése, gazdasági állatfajok struktúrájának ciklusos változása stb. A meglévő helyi feldolgozóipari kapacitás miatt a fenti jelenség a szarvasmarha állomány esetében csak mérsékelten jelentkezett. Somogy megyei összehasonlításban a kistérség állatállománya (számosállatban kifejezve, 100 ha szántóterületre vetítve) az egyéni gazdaságokban a 2. legnépesebb (37,7), a gazdálkodó szervezetekben pedig megyei listavezető (36,3). A helyi adottságok kihasználásával, a gyepterületek legeltetéses használatával, az állati termék-előállítás organikus szemléletének erősítésével az ágazat jövedelempozíciói javíthatók, az így megnövelt volumenű termelés környezeti terhelése nem okoz feloldhatatlan ellentmondást a környezet- ill. természetvédelmi érdekekkel.
12
Ipar A térségben található termelő- és feldolgozóipari kapacitások Barcson koncentrálódnak. Tradicionálisan jelentős szerepet játszik a fafeldolgozás és az élelmiszeripar. Az építő- és építőanyag-ipar 90-es évekre jellemző visszaesése a térség átfogó gazdasági pozícióinak romlásából ered, de a közeljövőben várhatóan újra fejlődésnek indulhatnak, egyrészt az üzleti befektetések és beruházások szaporodása, másrészt a magánerős építkezések élénkülésével párhuzamosan. A létrejött Ipari Park, valamint a Vállalkozási Övezet státusz és ez utóbbi által képviselt kedvezményrendszer jó alapot ad a működő tőke bevonására és ezáltal a térségre jellemző foglalkoztatási feszültségek enyhítésére, különösen ha a beáramló tőke a perifériális helyzetű településeken is számára kedvező feltételeket találhat. A településeken az ipari egységek jelenléte esetleges, főként a szakképzettséget nem vagy csak kismértékben igénylő ágazatok figyelhetők meg. A térség aktív keresőinek 24,3%-át foglalkoztatja. Jelenlegi szintjén sem a foglalkoztatási gondok, sem a kiáramló jövedelmekből építkező életminőség-javulást nem képes elősegíteni.
Szolgáltatások A térségben a lakossági szolgáltatások szintje infrastrukturálisan alapszinten mindenhol megoldottnak tekinthető. Barcs város, mint térségi központ speciális helyzetben van. Közműellátottsága, egészségügyi (kórház nincs), oktatási, kommunikációs infrastruktúrája pozícionális előnyének megfelelő szintű. Kiskereskedelmi egységek, vendéglátási kapacitás tekintetében ellátottsága kiemelkedően magas, de belső szerkezete aránytalan. A térség 650 kiskereskedelmi egységéből 481 található a városban (Ebből 134 ruházati jellegű, 18 háztartási elektronikai üzlet). Ennek elsődleges oka az elmúlt évek megnövekedett határmenti bevásárló turizmus, amely jelenleg visszaszoruló szakaszban van, az így kieső keresletet a belső fogyasztás nem képes lefedni, így várhatóan ezen egységek száma csökkenni fog. A települések között kiépített ellátási és szolgáltatási infrastruktúrával elsődlegesen az ún. lokális központok rendelkeznek. A közüzemi vízellátás a kistérségben megoldott. Vezetékes ivóvízzel a lakások 90,82 %-a rendelkezik, ami eléri a regionális mutatót és összességében az országos átlag felett van. A szennyvízhálózat kiépítettsége és a szennyvíztisztítás terén az elmúlt időszakban nagyon komoly fejlesztés történt a kistérségben. A Drávamenti Területfejlesztési Önkormányzati Társuláshoz tartozó 26 település közül 18 település kapcsolódott be abba a 7 Mrd forintos beruházásba, melynek köszönhetően ezen települések szennyvízelvezetése és kezelése megoldódott. E beruházásnak köszönhetően a térség kiemelkedően csatornázott területté vált, hiszen az itt élők kb. 90-95 %-a rácsatlakozhat a rendszerre, ez a települések 70-80 %-át érinti. A vezetékes gázellátás tekintetében, annak ellenére, hogy a térség jelentős gázmezőkkel rendelkezik, még mindig – az erre vonatkozó adatok ugyan a megyei átlagot közelítik – elmaradás figyelhető meg. A vezetékes gázellátásba a 26 település közül csak 11 van
13
bekapcsolva (Babócsa és térsége, valamint Homokszentgyörgy), azaz a települések 42 %-a, a lakásállomány arányát tekintve pedig csak 50,94 %. A telefonhálózat kiépítettsége az elmúlt néhány évben növekedést mutatott, ennek ellenére azonban a régióhoz és megyéhez viszonyítva még mindig lemaradás figyelhető meg. Több településen csak rádiófrekvencián üzemelő telefonok vannak. A távbeszélő fővonalak száma 1000 lakosra 226 fővonal jut. Ez jelentősen elmarad mind a Somogy megyei (287), mind a regionális számadatoktól. A térségi hulladékgazdálkodás terén elmaradások tapasztalhatóak, hiszen a falvak kevesebb, mint fele kapcsolódott be a szervezett hulladékgyűjtésbe, továbbá megfelelő, engedélyes lerakó a térségben nincs, ezért égetően szükséges lenne néhány éven belül egy térségközi regionális lerakó, válogató és feldolgozó komplexum kiépítése. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma a térségben (a statisztikai adatok szerint) 326. 1000 lakosra vetítve 12 szálláshely. Mivel a térség adottságai alapvetően a turizmus számára kínálnak lehetőségeket, a szálláshelyek számának mennyiségi növelése és minőségének fejlesztése elkerülhetetlen. A közvetlenül a turizmust támogató szolgáltatási kapacitások kiépítése a térség településein megindult ugyan, de stratégiai jelentőségénél fogva a helyi fejlesztések súlypontját kell, hogy alkossák a jövőben is.
Munkaerőpiaci helyzet, foglalkoztatottság A térségi központ Barcs munkanélküliségi mutatója 17,6%, a kistérségben e mutató 18 %. A Somogy Megyei Munkaügyi Központnál jelentkező ügyfelek 34%-a a barcsi kistérségből való. A megye kistérségei között a Barcsi kistérség munkanélküliségi mutatója a legmagasabb. A munkanélküliek több, mint fele (51,8%) tartósan munkanélküli kategóriába tartozik. A valós arányszámok ennél magasabbak, mivel az ellátási rendszerből kikerült állampolgárokat a közölt adat nem tartalmazza. A regisztrált munkanélküliek száma általában áprilistól csökken, ősszel azonban ismét növekszik. Ez összefügg a megye területén jelentkező szociális munkákkal (építőipar), illetve az önkormányzat által szervezett közhasznú, közcélú foglalkoztatással. A regisztrált munkanélkülieknek 8,5%-a szellemi foglalkozású, a fizikai foglalkozásúak körében magas a szakképzetlenek aránya. Foglalkoztatásuk így csak betanított formában oldható meg, amelyre jelenleg a térségben csak korlátozottan áll rendelkezésre felvevő kapacitás. A szakképzetlenség ily módon korlátozza a gazdaságfejlesztési lehetőségek körét is. Gondot jelent, hogy a térség lassan sorvadó aprófalvaiban szinte nincs munkalehetőség. A regisztrált munkanélküliek számának csökkenését az inaktivitásba (nyugdíj előtti munkanélküli segély, rokkant nyugdíj) menekülők számának és arányának emelkedése kíséri. Nemcsak magas a munkanélküliek száma, a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya, hanem az is súlyos gondot okoz, hogy az érintettek többsége hosszú ideig nem helyezhető vissza a munkaerőpiacra. Jellemző az is, hogy a havonta regisztrációra kerülő
14
munkanélküliek jelentős része „visszatérő”, ez előre vetíti azt a tényt is, hogy a tartós munkanélküliek jelentős részénél csekély az esély az önálló, támogatás nélküli elhelyezkedésre. Kialakult egy réteg, amely, ha talál is munkát, akkor is csak rövid ideig tud állásban maradni. A regisztrált munkanélküliek korcsoportos megoszlását elemezve magasan vezet a 26-45 év között korosztály (54%), a pályakezdők 14%-ban képviseltetik magukat. Állománycsoportos bontásban legmagasabb a fizikai munkát végző, 8 általánost, vagy még azt sem elvégzők aránya. Ezt a csoportot a szakmunkások követik, s a szellemi munkát végzők 8,9%-ban vannak jelen. A regisztrált munkanélküliek férfi-nő arányát az jellemzi, hogy a nők 2,5 %-kal többen vannak munka nélkül, mint a férfiak. A lakóhelytől munkavállalás céljából való elszakadásra a munkanélküliek csak csekély hányada motivált. A kistérségben a legvonzóbb támogatott elhelyezkedés a közhasznú foglalkoztatás. A közcélú foglalkoztatás lehetőségével megpróbálnak élni a települések. A térségben viszonylag alacsony a vállalkozóvá válási kedv. Bár a megváltozott munkaképességű lakosok száma jelentős, kevés a rehabilitációs foglalkoztatás. Nem számottevő az önfoglalkoztatóvá váláshoz való támogatás kérése sem.
15
1.2 Barcs kistérségi szerepköre a településhálózatban Területi elhelyezkedéséből, történelmi gyökereiből, városi jogállásából, funkcióiból, intézményrendszeréből és szolgáltatásainál fogva Barcs központi funkciót tölt be a kistérség lakosai számára. A város egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális intézményrendszere kistérségi szerepkörrel is bír. A kistérség aprótelepülései számára az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó funkciókat nagyobbrészt Barcs látja el, annak ellenére is, hogy a városban nem működik kórház. Barcs Város Önkormányzata Járóbetegellátó Intézménye 1967 óta végzi Barcs és környéke lakosságának egészségügyi ellátását. Jelenleg 5 háziorvosi, 3 házi gyermekorvosi körzet, 16 szakmában 21 szakrendelést biztosít a kistérség lakosainak. A szakrendeléseken megjelent betegszám évről-évre emelkedik, átlagosan évente 10%-kal. A gondozóintézetek betegforgalmával együtt ez a szám megközelíti a százezret. Barcson a Kistérségi Társulás fenntartásában működik a Kistérségi Központi Orvosi Ügyelet. A 24 órás ügyeletet biztosító gondozó-ápoló (orvosi ügyeleten kívül), éjszakás nővér (orvosi ügyeletkor) fogadják a segélyhívásokat és riasztják a szolgálatban lévő házi gondozónőket, illetve az önkéntes házi gondozókat. A szakrendelések közül a belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, ideggyógyászat, pszichiátria, tüdőgyógyászat, radiológia, ultrahang, laboratórium teljes rendelési idővel áll a lakosság rendelkezésére. Heti csökkentett rendelési idővel dolgozik a csecsemő és gyermekgyógyászati, és a szemészeti szakrendelés. Külső, más egészségügyi intézményből kijáró orvosokkal oldják meg a bőrgyógyászati, urológiai, reumatológiai, ortopédiai szakrendeléseket. Barcshoz legközelebbi fekvőbeteg-ellátó intézmény 35 km-re található Szigetváron (Baranya megye). A megyében a legközelebbi kórház Nagyatádon van (40 km-re), a progresszív betegellátást biztosító megyei kórház pedig 60 km-re, Kaposváron. Tekintettel a térség széttagolt, aprófalvas szerkezetére, az országos átlagnál rosszabb közlekedési infrastruktúrára a kistérség lakossága számára azon szakrendelések elérhetősége, amelyekkel a városi rendelőintézet nem rendelkezik, meglehetősen nehezített. Barcs és környékének települései a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás keretében működtetik közoktatási intézményrendszerüket, hivatalos nevén a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények (BNI) részeként. A mikrotérség központjaként működő Barcs városban a bölcsödétől az általános iskolákon át a középfokú oktatásig közoktatási intézményrendszer minden eleme megtalálható: Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Az intézményi struktúra jellemzője, hogy a székhelytelepülésen, Barcson a fenntartónak minden intézménytípusa megtalálható, 6 óvodai egység, 2 általános iskola, 1 gimnázium, 1 szakközép és szakképző iskola. A bejáró középiskolás tanulók számára kollégiumot biztosít. A tanulók igénybe vehetik a székhely településen az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szolgáltatásait, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot. E két intézményegység utazó pedagógusokkal a társulás településein is szolgáltat. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal a barcsi kistérség területén a városi fenntartású Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) foglalkozik.
16
A megyei fenntartású Dráva Völgye Középiskola vonzáskörzete egész Somogy megyére kiterjed, az intézmény fenntartása a megyei önkormányzat feladata. Jelenleg felsőfokú oktatás nincs Barcson; a tervek szerint a Dráva Völgye Középiskolában indulhat el valamelyik régiós felsőoktatási intézmény kihelyezett képzése. Barcson több művelődési intézmény is működik, mely helyzetéből és funkciójából adódóan a kistérségi szerepkörrel is bír. A városban az alábbi művelődési intézmények működnek: • • • •
Dráva Múzeum Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ Városi Könyvtár Vikár Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.
Barcs városban az 1989-ben alapított Szociális Központ vegyes profilú intézményként látja el feladatait. •
• • •
A Szociális Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata nemcsak a város lakóinak, hanem a környező települések egészségi okból rászorulóinak is segítséget nyújt. Az Idősek Klubjának szolgáltatásai iránt nagy az igény, évek óta maximális létszámon működik. Az Idősek Otthona (Otthonház) emelt szintű elhelyezést biztosít az azt igénylő időseknek, egymás mellett épült garzonlakásokban. A Gondozóház a tartós bentlakást biztosító otthonhoz integrálva átmeneti ellátást nyújtó részleget is működtet, így az átmenetileg felvett lakók folyamatos ápolása biztosított.
Barcs város területén és az igazgatásilag hozzá tartozó kistelepüléseken a Barcsi Rendőrkapitányság látja el a közrendvédelmi, bűnügyi és igazgatásrendészeti feladatokat, míg a Barcsi Tűzoltóság a kistérség településeire vonatkozó tűzvédelmi, tűzmegelőzési, tűzvizsgálati és tűzoltás-műszakimentéshez kapcsolódó feladatokat. A polgármesteri hivatal mellett található a városban kistérségi hatáskörrel okmányiroda, gyámhivatal, körzeti földhivatal, munkaügyi kirendeltség. A kistérség környezetvédelemmel és építésüggyel kapcsolatos ügyeiben a városi önkormányzat jár el, mint építésügyi és környezetvédelmi hatóság. A regionális szennyvíz-, ivóvízminőségi-, hulladékgazdálkodási szolgáltatásokért felelős szervezetek kistérségi központja Barcson található. ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézetének a Barcsi, Szigetvári, Szentlőrinci Kistérségi Intézete Barcson található, a 4 említett kistérségben látva el funkcióit. A Barcsi Városi Bíróság funkciója szintén kistérségi szerepkörrel érvényes. A Dél-dunántúli Regionális Mentőszervezet kistérségi mentőszolgálata, mentőállomása a városban található.
17
A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 28-án alakult meg 26 település részvételével a kistérségi szinten ellátható önkormányzati közszolgáltatási feladatok magasabb színvonalú, hatékonyabb szervezésének és a kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítésének céljából. Kistérségi Társulás központja Barcson található A Társulás által ellátott feladatok: Kiemelt feladatok • területfejlesztés, kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása a hatályos törvényre tekintettel, • alapfokú közoktatási intézmények közös fenntartása, • alapfokú közoktatási feladatok közös ellátása, • pedagógiai szakszolgálati feladatok közös ellátása: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, és gondozás, a fejlesztő felkészítés, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és a gyógytestnevelés, • egészségügyi alapellátás együttes szervezése, • szociális és gyerekjóléti alapellátás együttes szervezése: a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás és a nappali ellátás, • a Társulás ellátja a Barcsi Kistérség területén a Területfejlesztési törvény előírásai alapján a Kistérségi Fejlesztési Tanács feladatait is. Egyéb feladatok: • közművelődési, közgyűjteményi tevékenység, mozgókönyvtárak létrehozása a könyvtári szolgáltatás nélküli településeken, • személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított szociális intézmények, valamint gyermekjóléti intézmények közös fenntartása, szociális és gyermekjóléti intézményi ellátás, • hulladékgyűjtés közös szervezése, hulladékgazdálkodási feladatok közös ellátása, szennyvíztisztítás és elvezetés, • közrend- és közbiztonsággal kapcsolatos feladatok, • integrált kistérségi ügyintézési, ügyfélszolgálati irodák, megoldások bevezetése és alkalmazása, szolgáltatás-szervezési feladatok, • természet- és környezetvédelem közös szervezése, • család, gyermek- és ifjúságvédelem, • katasztrófavédelem közös szervezése, • állati hulladékok gyűjtésének és ártalmatlanításának közös szervezése, • ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, bel- és csapadékvíz elvezetés, • esélyegyenlőségi program, foglalkoztatás, • gazdaság- és turizmusfejlesztés, idegenforgalom, • sportfeladatok szervezése.
18
2. Városi szintű helyzetértékelés 2.1 Városszerkezet A településszerkezet kialakulásában a földrajzi adottságok, a várostörténeti tényezők, a gazdasági fejlődés és a határátkelőhely funkciók játszották a legjelentősebb szerepet. A település mai központjának magja a Templom tér körül alakult ki, amely a határátkelő felé, valamint a vasútállomás, a kikötő irányában és a településrészeket összekötő utak mentén terjeszkedett. A Templom tértől északra alakult ki a város új központja. A 68-as út korábbi nyomvonalától nyugatra, a vasútállomás irányában új derékszögű úthálózati jelleggel alakult ki Barcs új lakónegyede az 1960-80. közötti időszakban. A település az alábbi városrészeket foglalja magában: Régi Barcs, Somogytarnóca, Drávaszentes, Drávaszentes, Pálfalu, Munkácsy lakótelep, Köztársaság utcai lakótelep, Roma telep. A település lakosságának közel fele a Régi Barcs városrészben lakik ma is.
A város fejlődését meghatározó történeti, társadalmi, gazdasági tényezők Barcs létrejöttében alapvető szerepet játszott a Dráva folyó, mely nemcsak élelemforrásként és útvonalként, de természetes védővonalként is funkcionált a település történetében. Barcs neve először egy 1389-es keltezésű oklevélben fordul elő először. Előbb a Segesdi uradalomhoz tartozott, majd királyi adományként a Marczali család birtokába került. Barcs várát 1460-ban említik először, mely akkoriban a Bakonyi család birtoka. A vár 1555-ben került török kézre, majd Szigetvár eleste után 1566-tól 120 évig az Oszmán birodalom része, amikor teljesen elnéptelenedett Barcs és környéke. Barcs a középkor és a késő középkor időszakában a jelenlegi várostól távolabb terült el, csak a török kiűzése után települt át jelenlegi helyére. 1677-ben közel két évszázadra a Széchenyiek tulajdonába került. A földesúr az 1700-as években horvát, majd német telepeseket hozatott a településre, ekkor honosodott meg a később híressé vált dohány- és burgonyatermesztés a környéken. A település 1797-ben mezővárosi rangot nyert el. Ennek is köszönhetően 1780-1830 között megháromszorozódott a város lakossága. Barcs mezővárosi korszakában mai Bajcsy-Zsilinszky utca Béke utca sarkánál helyezkedett el a település akkori határa, Barcs központjaként a Templom tér (a mai nevén a Hősök tere) funkcionált. A mai Bajcsy-Zsilinszky utca déli oldala egészen a 19. század közepéig beépítetlen volt, mivel itt húzódott a folyó szabályozásáig a Dráva partja. A Dráván való átkelés a hidak megépítése előtt a révátkelőnél történt, mely ma már nagyjából 1 km-re helyezkedik el a Dráva mai partjától. Barcs a 19. század derekán fontos kereskedelmi szerephez jutott. A Dráva szabályozását követően megindult a folyami gőzhajózás a folyón. 1868-ben megépítették a PécsMurakeresztúr és a Pécs-Barcs vasútvonalat. Így Barcs összeköttetésbe került Béccsel és a
19
tengerrel is. 1885-ben vasúti hidat építettek a Dráva felett, így megnyílt az út a déli területek felé is. A Dráva partján gabonaraktárak létesültek, az átmenő forgalom vasúton és hajón is jelentős volt. Az évi gabonaforgalom hajón és vasúton 400 ezer tonna volt. Így a Déli vasút állomásai közül, Bécs és Trieszt után - a forgalmát tekintve - Barcs következett. Több vasútvonalat is nyitottak ezután, pl.: a Barcs-Somogyszob, a Barcs-Villány, és a Barcs-Kaposvár vonalakat. Ez volt Barcs fejlődésének legintenzívebb korszaka. 1896-ra Somogy megye második legnépesebb települése, mind a forgalmat és az ipari munkásság létszámát illetően első helyen állt a megye települései között. 1896-ban járási székhely címet nyert el. Barcs gyors ütemű fejlődése a 20 század elejéig tartott. A település 1918-ban szerb megszállás alá került, a délszláv csapatok 33 hónapon át tartózkodtak a területén. A gazdaság és a kereskedelem az I. világháborút követően kezdett lassan hanyatlani, a válság a 30-as évek második felében tetőzött. Eközben 1928-ban Barcshoz csatolták Drávapálfalva községet. A II. világháború alatt jelentősen visszaesett a település gazdasága, vasúti hídját lebombázták. A háborút követően lassan indult újra az élet a településen, bár a lakosságszámát tekintve 1949-re ismét 7000 fölé emelkedett, gazdasági fejlődése ezzel nem tudott lépést tartani. A település és a térség gazdasági fejlődését erőteljesen visszavetette a geopolitikai helyzetéből adódó hátránya, elsősorban a Jugoszláviával szemben 1949 és 1961 között kiépített határzár hermetizáló hatása. Ennek következtében Barcs közel két évtizeden keresztül a világtól elzárt településsé vált, még a megyeszékhelyről is csak külön engedéllyel lehetett látogatni. Ebben az időszakban jelentős elvándorlási folyamat indult meg a településről, munkalehetőségek hiánya miatt sokan az ország más részeire telepedtek át. A külső elszigeteltség csak a 60-as évek közepén oldódott. A város gazdasági szerkezete is átalakult: az 50-es években Barcs legjelentősebb munkahelyei az újonnan alakított TSZ-ek, valamint vegyes-szövetkezetek voltak. A barcsi ipar újraszervezésére a 60-as évektől tettek kísérletet, amikor az ÉPGÉP gyárában vasipari termelés indult. A város településhálózat szerkezetében betöltendő új szerepeknek megfelelően az intézményhálózat kialakítása már az 50-es években megindult. Az alapfokú oktatás mellett ipari szakmunkásképző, majd gimnáziumi oktatás jött létre. Az egészségügyi funkciókat tekintve mérföldkövet jelentett a regionális feladatokat ellátó rendelőintézet működésének megindítása 1965-ben. A kultúra és a közművelődés újraszervezésére a járási könyvtár, majd a járási művelődési ház épült. A geopolitikai légkör enyhülése lehetővé tette a közúti Dráva híd újraépítését és megnyitását 1969-ben. Eközben Barcs a városi infrastruktúra mind szélesebb körű kiépítésével (úthálózat, ivóvízhálózat) eleget tett a nagyközségi státusz visszanyeréséhez szükséges elvárásoknak. A 70-es évek a nagy építkezések korszaka volt a település történetében, több üzem is ekkor kezdte meg a termelését Barcson: Kézműipari Vállalat, Kemikál, Mészhomok Téglagyár; továbbá ekkor korszerűsítették a barcsi fafeldolgozó üzemét is. A nagyarányú ipartelepítés megváltoztatta Barcs arculatát is. A beruházások teremtette sokrétű munkalehetőség következtében megindult a betelepülés Barcsra elsősorban a vonzáskörzetéből, de kisebb mértékben távolabbi településekről is.
20
Az ugrásszerűen megnövekedett lakásigényeket a település a hagyományos lakásépítési technológiákkal már nem tudta kielégíteni. Ekkor épültek Barcs lakótelepei és ekkor tűnt el jellegzetes kisváros arculata is. A nagyarányú lakótelep-építéssel párhuzamosan megindult az intézményhálózat bővítése is. Több óvoda, bölcsőde, általános iskola és szakmunkásképző intézet is épült. Két oktatási intézmény összevonásából létrejött a regionális vonzáskörzetű vízügyi és erdészeti szakközépiskola. 1979-ben megnyitotta kapuit a Dráva Múzeum is. Az infrastrukturális fejlesztéseinek eredményeként 1979-ben Barcs ismét elnyerte a városi címet. A városi cím elnyerésével párhuzamosan egyesült vele Drávaszentes és Somogytarnóca is. A 80-as évek végéig a város fejlődése töretlen, mind a mezőgazdaság, mind az ipar jól prosperált. A kisváros működéséhez szükséges oktatási-, művelődési-, egészségügyi-, szociális- és kereskedelmi hálózat kialakult és az intézményrendszer jól működött. A rendszerváltás után szinte minden területen gyors, olykor már rövidtávon is negatív következménnyel járó átalakulás indult meg. A városba települt ipar elsősorban az építőiparhoz kapcsolódott. Ez az iparág az 1990-es évek elejére gyakorlatilag megrendelések nélkül maradt. Hasonlóan hatott Barcs gazdaságára a szomszédban dúló háború, a mezőgazdaság átalakításával járó problémák, valamint a foglalkoztatás szempontjából stratégiai fontosságú nagyüzemek olykor rosszul sikerült privatizációja. A 19% körüli munkanélküliségi mutatón csak szépíteni tudnak a megszűnt üzemek munkásait csak nagyon kis részben alkalmazó vállalkozások. A mezőgazdasági struktúrában a birtokviszonyok jelentősen megváltoztak. A város egyik legnagyobb munkáltatója, a több mint 50 éve működő Vörös Csillag Termelőszövetkezet is átalakult, jogutódja a Dráva Coop Rt. A termelőszövetkezet által művelt földterület a kárpótlások, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozása miatt csökkent. Néhány mezőgazdasági magánvállalkozás működik, jelentős a közép- és törpebirtokok száma is. Tendencia, hogy az állatállomány fokozatosan csökken, úgy tűnik, kezd visszaállni az önellátó szint a városban. Kiemelhető viszont, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó feldolgozóipar (Dráva Tej Kft.) hosszú ideje sikeresen működik. A település az utóbbi években jelentős részben a kereskedelemnek köszönhette ugrásszerű fejlődését. A délszláv háborút követő horvát bevásárló turizmus fénykorában a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások mintegy 15.000 négyzetméter alapterületen kínálták áruikat, illetve szolgáltatásaikat, az üzletek és vállalkozások száma közel 700 volt. Felmérések alapján Barcs város és környéke, az ide járó horvát turistákkal együtt egy kb. 100-130 ezer fős település vásárlóerejével rendelkezik. Erre alapozva épült meg Barcson a Pólus Bevásárlóközpont. A délszláv térség konszolidációja után a kereskedelmi forgalom drámai mértékben visszaesett, napjainkban a háború előtti "normális" szinten működik. 1998 márciusában Barcs és térsége elnyerte a "Vállalkozási Övezet" státuszt, amely az ide érkező befektetők számára központi adókedvezményeket és számtalan kedvező pályázati lehetőséget jelent. Az utóbbi 2 évtizedben számos jelentős, a városszerkezet változását is módosító beruházás zajlott le: új városközpont és sétálóutca épült, korszerűsítésre került a határállomás, kereskedelmi létesítmények épültek, ipari park létesült, megkezdte működését a regionális szennyvíztisztító, a városközpontban új 88 lakásos lakótömb és új sportcsarnok épült. A határátkelő fejlesztési terveiben a már elkészült kamionparkoló mellett állat- és növényegészségügyi állomás, vámszabadterület, vámügynökség kialakítása szerepel. Jelenleg két
21
korszerű, a várost elkerülő úton közelíthetik meg az átutazók az uniós előírásoknak megfelelően újjáépített határátkelőt. A város kereskedőváros-jellege ugyan részben megmaradt, de egyre inkább stratégiai célként fogalmazódik meg a természeti környezet adta lehetőségek kihasználása, az idegenforgalomra épülő városfejlesztés. 2000. évben megépült a hajókikötő, mely lehetőséget biztosít a Dráván való sétahajózásra. A közelmúltban megvalósult „Barcsi Rekreációs és Termálközpont” a kistérség legjelentősebb idegenforgalmi és fürdőszolgáltatást biztosító létesítménye. A fürdő környékén jelenleg is zajlik, illetve tervezési fázisban van több turisztikai célú magánberuházás: A Boróka kemping és panzió projektje egy háromcsillagos panzió és négycsillagos kemping alkotta turisztikai szálláshelycentrumot kíván kialakítani, míg a Hotel Laguna Dráva Wellness Központ projekt keretében egy négycsillagos wellness hotel épül, 250 fős konferenciateremmel.
22
2.2 Gazdasági helyzet Külső elérhetőség Barcs földrajzi helyzete a régión belül viszonylag szerencsésnek mondható, a régió két fontos városához (Kaposvárhoz és Pécshez) egyaránt közel fekszik, másrészt a déli országhatár mentén helyezkedik el, nemzetközi határátkelőhely. A város öt fő irányból közelíthető meg: Budapest-Pécs irányából a 6-os sz., Kaposvár irányából 6623 sz., Balatonszentgyörgy-Nagyatád irányából a 68-as sz., Csurgó irányából 6801. sz. főközlekedési utakról, illetve Horvátország irányából a 6. sz. főúton keresztül. Vasútvonalak közül a 60-as (Nagykanizsa-Pécs) és a 62-es (Barcs-Villány) vonalak érintik Barcsot. Ezzel szemben Barcs országos szintű megközelíthetősége kedvezőtlen, köszönhetően a Déldunántúli régió kedvezőtlen közlekedési és megközelítési viszonyainak. A Dél-dunántúli régió jelenlegi közlekedési infrastruktúrájának minősége, valamint a hálózat egyes elemeinek kiépítetlensége miatt a régió elérhetősége mind külföldről, mind a fővárosból és az ország egyéb fontos gazdasági centrumaiból lassú, a forgalmi igényeknek nem megfelelő. A déldunántúli régió mellékútvonal-hálózata rossz minőségű és hiányosan kiépített. Az úthálózat állapotának romlása aggasztóan gyors. A 6-os számú főút minősége, bár szakaszaiban felújították, néhol nem éri el az egyszámjegyű főútvonalaknak megfelelő színvonalat. A várostól délre található a Barcs - Terezino Polje határátkelőhely Horvátország felé, mely nagy forgalmat bonyolít. A határállomás jelentőségét emeli, hogy a schengeni egyezményhez történő csatlakozásunk (2007. december) után ez a szakasz is schengeni határ lett. Ennek megfelelően 2007-ben a schengeni információs rendszerbe illeszkedő új okmányleolvasókat telepítettek a barcsi határátkelőn. A korszerű okmányleolvasó közel százszázalékos pontossággal olvassa a karaktereket valamennyi ország úti okmányában, egy-két nagyon régi útlevél kivételével.
Ágazati szerkezet, vállalkozások A városban a regisztrált vállalkozások száma 2006-ban 1041, amelyből 339 társas vállalkozás volt. Ez a barcsi kistérségben található regisztrált vállalkozások számának mintegy 63 %-át, Somogy megye regisztrált vállalkozóinak 2,7 %-át teszi ki. A Barcson működő, foglalkoztatásban és árbevételben legjelentősebb társas vállalkozások a feldolgozóiparban (fém-, hús-, tej-, fafeldolgozó ipar) és a gépiparban tevékenykednek, illetve a város rendelkezik egy komolyabb mezőgazdasági vállalkozással is. Barcson 2005-ben a működő (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formák is) vállalkozások száma, vállalkozási demográfia szerint 694. E mutató 1999. évtől kezdve 2002ig emelkedett, míg 2002-től csökkenő tendenciát mutat.
23
Működő vállalkozások számának alakulása Db
Db
Működő vállalkozások számának alakulása
25 000
800 000 700 000
20 000
600 000 500 000
15 000
400 000 10 000
300 000 200 000
5 000
100 000 0
0 1999 Barcs
2000
2001
Barcsi kistérség
2002 Somogy megye
2003
2004
Dél-Dunántúli régió
2005
Év
Magyarország
Forrás: KSH T-STAR A működő vállalkozások számát nemzetgazdasági áganként az alábbi táblázat foglalja össze Nemzetgazdasági ág 1999
Működő vállalkozások száma 2002 2005
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, 28 35 erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, 81 67 gőz-, vízellátás Építőipar 42 52 Kereskedelem, javítás 330 275 Szálláshely-szolgáltatás, 44 48 vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, 38 36 távközlés Pénzügyi közvetítés 17 24 Ingatlanügyletek, 74 112 gazdasági szolgáltatás Oktatás 17 25 Egészségügyi, szociális 16 19 ellátás Egyéb közösségi, személyi 34 44 szolgáltatás Forrás: KSH T-STAR és Önkormányzati adatszolgáltatás
2008
28
29
65
64
57 228
58 214
32
30
26
23
39
43
112
110
34
35
23
25
50
53
Általánosságban elmondható, hogy az egyes nemzetgazdasági ágakban a működő vállalkozások száma 2002-ig növekvő tendenciát mutatnak. Az építőiparban, a pénzügyi közvetítés-, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások-, az oktatás-, az egészségügyi, szociális ellátás, valamint az egyéb közösségi személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban 24
működő vállalkozások száma növekedett, míg a mezőgazdasági-, bányászati-, feldolgozóipar, kereskedelem nemzetgazdasági ágakban, számuk csökkent. Működő jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) 1-9 10-19 20-49 50-249 500 és több Időszak 0 fő 250-499 fő fő fő fő fő fő 68 7 6 7 3 11 1999. év 8 71 7 7 6 3 2000. év 6 81 5 7 8 3 2001. év 2002. év 6 79 8 8 8 2 7 80 8 10 7 1 2003. év 84 7 8 9 1 7 2004. év 4 84 4 10 8 1 2005. év 3 83 6 7 11 1 2006. év Forrás: KSH
0 0 0 0 0 0 0 0
A városban működő jogi személyiségű vállalkozások között döntő többségben vannak a kisés mikrovállalkozások. A vállalkozások 77%-át az 1 és 9 főt foglalkoztató vállalkozások teszik ki. A vállalkozások nagy számban vannak önfoglalkoztatók vagy családi vállalkozások, amelyek a foglalkoztatásban és a GDP termelésben nem játszanak jelentős szerepet. Barcson a mikro és kisvállalkozások fontos szerepet töltenek be a foglalkoztatásban, együttesen a vállalkozások közel 90%-át adják. A nagyvállalkozások – alacsony számukból kifolyólag – kevés főnek tudnak munkát biztosítani a városban. A kiskereskedelmi üzletek száma 2006-ban 389. A kiskereskedelmi üzletek száma 2001-ig növekedett, majd számuk fokozatosan csökkent, mégis a jelenlegi mutató 1997 évhez képest 10 %-os növekedést mutat. Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Db
Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása 1000
180 000
900
160 000
800
140 000
700
120 000
600
100 000
500
80 000
400
60 000
300 200
40 000
100
20 000
0
0 1997 Barcs
1998
1999
2000
Barcsi kistérség
2001
2002
Év Somogy megye
2003
2004
Dél-Dunántúli régió
2005
2006
Magyarország
Forrás: KSH T-STAR
25
Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma 2006. évben 181. Ez a szám 2006. évre a kereskedelmi üzletek száma alakulásának megfelelően változott. 2006-ban a városban található vendéglátóhelyek száma 82, amely az 1997-es évhez képest 31-gyel több. A kereskedelmi szektor az 1990-es-es években a legjelentősebb szolgáltatóvá vált. Elsősorban a horvát bevásárló turizmusra alapozott kereskedelem ment át dinamikus fejlődésen 19922000. között. Ebben az időben telepedett meg Barcson a Pólus Rt. a maga bevásárló központjával. A jelzett időkben gombamód szaporodtak a városban a butikok, fejlesztett az ÁFÉSZ, de megjelentek a nemzetközi láncok képviselői is (Rossmann, DM, Billa). A horvát bevásárló turizmus igényei alapján fejlesztett barcsi kiskereskedelem ugyanakkor féloldalassá tette a kereskedelem szerkezetét. Megtelepült 2003-ban az alapvetően vékony pénztárcájú helyi lakosokra alapozott Penny Market és nem sokkal később a Lidl áruház is. Ezek összességében nem csökkentették a foglalkoztatottsági problémákat, mert a meglevő boltok egy része válaszlépésül vagy bezár, vagy nyitvatartási időt csökkent, vagy dolgozókat küld el. Az elkövetkező évtizedben reálisan nem várható, hogy a ’90-es évekhez hasonló szintre emelkedjen újra a horvát bevásárló-turizmus. A kereskedelemben felhalmozódott tőke más városokba vagy Horvátországba vándorolt, illetve elköltötték, így mostanra nehéz helyzetben vannak az egykori kereskedők.
Vendéglátóhelyek számának változása db
19 97 .é v 19 98 .é v 19 99 .é v 20 00 .é v 20 01 .é v 20 02 .é v 20 03 .é v 20 04 .é v 20 05 .é v 20 06 .é v 20 07 .é v
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Vendéglátóhelyek számában 1997 és 2002 között emelkedő tendencia volt megfigyelhető, 2002-től kezdve enyhe visszaesés 2005-ig, ezt követően ismét emelkedő tendencia figyelhető meg, de még ennek ellenére se érte el a 2002-es állapotot.
Jelentősebb vállalkozások A város egyik legnagyobb foglalkoztatója az élelmiszer kiskereskedelemi profilú Barcs-Coop Zrt. A BARCS COOP Zrt. működési területe Barcs város, és a városkörnyék 26 települése; 9 üzlete Barcs városban működik. A feldolgozóipar kiemelkedő szereplője a Dráva-Tej KFT. A KFT fő tulajdonosa a Dráva Coop Mezőgazdasági zRT. A Dráva Tej a hagyományos tejtermékeken (tej, tejföl, túró,
26
trappista sajt) kívül saját fejlesztésű sajtkrémeket, mézes sajtkészítményeket, valamint „Ricci” túródesszertet is gyárt. Specialitás még a kancsós kiszerelésű tej és tejföl. A KFT a magyarországi piacokon kívül jelentős horvát exporttal rendelkezik. Jelenlegi foglalkoztatott létszám a barcsi telephelyén kb. 100 fő. Szintén fontos mezőgazdasági vállalkozás és foglalkoztató még a jelentős sertésállománnyal rendelkező somogytarnócai A.L.M. Kft. Barcson jelentős hagyományai vannak a gépiparnak. A régi gépipari üzemek már megszűntek, de részben az ottani tapasztalatok, szaktudás és kapcsolatrendszer segítségével új társaságok sikeresek e téren. Közülük is kiemelkedik az Avermann-Horváth KFT, a Barcs Metál 2000 KFT, a Seres KFT és az Unitrade KFT. Az Avermann-Horváth KFT német-magyar tulajdonú kft, fő profilja a hulladéktömörítő és szállító konténerek gyártása. Termékeik Magyarországon és külföldön egyaránt népszerűek. A Barcs Metál 2000 KFT speciális szállító konténereket és egyéb konténereket gyárt. Termékei szintén hazai és igényes export piacokra kerülnek. Jelenleg 40 főt foglalkoztat. Konténerszállító felépítmények, valamint hulladékszállító járművek gyártása a Seres KFT fő profilja. A kft eredményes, folyamatosan fejlesztő tevékenysége révén már nem csak a kistérségben, hanem Pécsen is rendelkezik telephellyel. Foglalkoztatottjainak száma jelenleg a barcsi telephelyén 50 fő. Az ipari vállalkozások közül kiemelkedik a Barcsi Ipari Parkban tevékenykedő MPF Holding üzeme (volt Henkel gyár), amely a régi barcsi Kemikál gyár privatizációjával jött létre. Az üzem legfőképpen építési ragasztóanyagokat gyárt.
Barcsi Ipari és Logisztikai Park Barcs és térsége 1998 óta vállalkozási övezet státusszal, valamint 2000 óta Ipari Parkkal rendelkezik. Az MPF Holding a tulajdonosa a kistérség egyetlen ipari parkjának, a közel 13 hektáros – és ötven hektárra bővíthető – Barcsi Ipari és Logisztikai Parknak. Az ipari park jó adottságokkal rendelkezik. A barcsi közúti határállomás 400 méterre, a 6-os számú főútvonal 200 méterre található. Az ipari parkban található az MPF Holding tulajdonában lévő ragasztógyár (volt Henkel Gyár), a Schenker KFT helyi kirendeltsége, és egy autósiskola, valamint egy parketta forgalmazással foglalkozó egyéni vállalkozó. A park infrastruktúrája megfelelő. Jelenleg még 7,1 ha szabad eladható (vagy bérbe adható) terület áll a befektetők rendelkezésére. A park mellett még 30 ha tartalék terület van, amely jelenleg magántulajdonú és mezőgazdasági hasznosítású. A park az MPF Holding tulajdona, de megállapodás szerint ügyeit Barcs Város Önkormányzata intézi. Az ipari parkon kívül Barcson és a többi településen található többnyire lepusztult, bezárt iparterület, amelyek hasznosítása jelenleg nem megoldott. Ezek barnamezős ipari területként jöhetnek számításba.
27
2.3 K+F helyzete Kifejezetten kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézet nem található Barcson. Az egyes vállalkozások nem rendelkeznek azokkal az anyagi- és humán erőforrásokkal, amelyek lehetővé tennék számukra a kutatás-fejlesztési tevékenység folytatását, így elsősorban az anyacégektől veszik át a K+F eredményeket. Kutatás-fejlesztési tevékenységet, csak tevékenységi körükhöz kapcsolódóan, szűk körben végeznek.
2.4 Turizmus Barcs turisztikai látnivalók, attrakciók, szolgáltatások Duna-Dráva Nemzeti Park Barcs turisztikai vonzerejét elsősorban a Dráva és a folyó mentén elhelyezkedő természeti környezet elemei adják. A korábban szigorúan őrzött volt jugoszláv határon lévő érintetlen természet értékei 1996-ban a Duna-Dráva Nemzeti Park létesítésével védelem alá kerültek. A Dráva különleges horgászélményt nyújt az arra vállalkozóknak, de mivel határfolyó, és többször átlépi a határvonalat, ezért a horgászatot külön rendelkezések szabályozzák. A folyó menti holtágak, az Ó-Dráva, valamint a Kis-bók gyönyörű környezetben felejthetetlen élményekkel ajándékozzák meg a horgászni vágyókat. Horgászati lehetőségre horgászegyesületi szervezésben van lehetőség. A Dráván, a hídfő keleti oldalán - a valamikor igen közkedvelt régi barcsi drávai strand helyén – történt az új strand kialakítása. A folyami fürdőzést kedvelők korszerű, infrastrukturális beruházásokkal, sport- és vendéglátó létesítményekkel rendelkező strandon tölthetik el szabadidejüket. 2002 tavaszán elkészült Barcson a drávai hajókikötő, ahonnan a Drávatours Utazási Iroda szervezésében rendszeresen, igény szerint indulnak a sétahajók. A szolgáltatás rendkívül népszerű a helybeliek és a növekvő számú turistacsoportok körében. A Dráva alkalmas folyóvízi sportokra. Barcson 2001. februárban alakult meg a Vízi sport- és Túraszakosztály, amely a bázisa a helyi vízi sport életnek. A szakosztály a barcsi közúti híd alvízi oldalán - a Dráva 152+300 fkm-nél - engedélyezett telephellyel és kikötővel rendelkezik, amely a sport- és kedvtelésű célú vizijárművek fogadására alkalmas. A jövőben a vízi sport-események fontos turisztikai attrakcióvá nőhetik ki magukat. A vízi sportok helyszíne a Dráva 149 és 162 fkm közötti szakasza. E szakaszon szabadon lehet sporttevékenységet folytatni. Az önkormányzat fejlesztési elképzeléseivel egy időben a Duna-Dráva Nemzeti Park is elkészítette turisztikai hasznosítási koncepcióját, amely szerint növelni szeretnék a tanösvények, túraútvonalak számát, több táborozóhelyet építenek ki, biztosítják igény szerint a csoportok szakmai vezetését, a turisták tájékoztatására térképeket adnak ki.
28
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Oktató- és Látogatói Központja 2004. nyarán került átadásra Barcs egyik városrészében, Drávaszentesen. A központi épületben kiállításokra és előadásokra nyílik lehetőség, valamint kisebb létszámú csoportok elszállásolását is vállalják. A nagy kiterjedésű rét madarainak szemlélésére megfigyelőt létesítettek és a rét egy részére szürkemarha állományt telepítettek, annak érdekében, hogy a turistáknak lehetősége legyen a természeti értékeket közvetlen közelről is megfigyelni. A szabad-strandon megépített közösségi épület elsősorban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága által, illetve a már korábban is működő vízitúra szakosztályok által szervezett vízitúrákon résztvevők számára biztosít megállási helyet és kulturált körülményeket szolgáltatásaival (tisztálkodási, öltözködési, értékmegőrzési lehetőség, BÜFÉ szolgáltatás stb.). A megvalósult gyalogos és kerékpáros híd távlati fejlesztési elképzeléseink, nevezetesen a Dráva menti kerékpáros és gyalogos túraútvonal folyamatosságát biztosító létesítmény. Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a jelenleg még hiányzó, kapcsolódó túraútvonal kialakítását, mely összeköttetést biztosít a már korábban megépült gyalogos sétány és a drávai szabad-strandhoz vezető kerékpárút nyomvonalak között.
Barcsi Gyógyfürdő
A térség másik legnagyobb természeti értéke a termálvízbázis. Barcson befejeződött termálfürdő és rekreációs központ építése, mely Barcs város elsőszámú turisztikai attrakciója és egyben a kistérség legjelentősebb idegenforgalmi és fürdőszolgáltatást biztosító létesítménye. Az egész évben üzemelő fürdő fedett részében hat, szabadtéren pedig két medence található, a nyári szezonban a nagy zöld területen további két szezonális medence is működik. A fürdő területén külön gyógyászati részleg működik. A 2006 februárjában átadott, és azóta folyamatosan üzemelő létesítmény látogatottsága folyamatosan növekszik, 2007-ben és 2008-ban is elérte a 159 ezer főt, és az idei évben az előző év hasonló időszakához képest valamennyit növekedett. Az év folyamán több rendezvénynek adott helyszínt a Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ (regionális nyugdíjas találkozó, sportprogramok kiindulási vagy célállomása, játszóházak, vízi versenyek). A bérletesek aránya növekszik. Az iskolák és óvodák oktatási célú medencehasználata a rendelkezésre álló időkeretet teljesen kitölti. A fürdő minőségére és a kiszolgálás minőségére sok pozitív visszajelzést kapott az üzemeltetését végző Városgazdálkodási Igazgatóság.
29
Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ látogatószámának alakulása Hónap
Látogatók száma (fő) 2006.
2007.
2008.
2009.
Január
0
11 445
10 506
11 030
Február
5 780
9 651
9 965
10 011
Március
11 134
11 224
10 276
10 652
Április
7 581
11 050
9 426
9 780
Május
10 305
12 352
15 804
14 427
Június
18 989
19 352
17 367
13 985
Július
26 246
29 614
22 634
26 287
Augusztus
15 144
21 170
23 723
23 790
Szeptember
8 532
7 853
10 633
-
Október
7 842
8 552
10 479
-
November
8 686
8 922
9 837
-
December
7 132
7 973
9 320
-
127 371 (95 179)
159 158 (125 858)
159 970 (119701)
(119 962)
Év összesen (augusztus végéig):
Turisztikai magánberuházások A város idegenforgalmi fellendülését szolgálják a magáncélú turisztikai fejlesztések. A gyógyfürdővel határos telkeken további turisztikai irányultságú projektek kivitelezése (illetve tervezése) zajlik. A Gyógyfürdő szomszédságában megkezdődött a Boróka Panzió és a Kemping beruházása, amelynek várható befejezési ideje 2010. A Hotel Laguna Dráva 4 csillagos wellness szálloda fejlesztése a Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program kiemelt turisztikai fejlesztések konstrukcióban benyújtásra és befogadásra került, amely ugyancsak magáncélú turisztikai beruházás. Turisztikai termékcsomagok Barcs Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be „Regionális turisztikai termékterv kidolgozása” címmel a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 közötti tervezési időszak keretében meghirdetett kiírások alapján.
30
A tervezett program a már megvalósított turisztikai fejlesztések és a jövőben megvalósítandó turisztikai beruházásokra alapozott turisztikai termékterv és turisztikai csomagok kidolgozását teszi lehetővé, amely marketingstratégiát, magánbefektetések ösztönzésére vonatkozó tanulmányt, turisztikai attrakciók és szolgáltatások adatbázisát, átfogó kerékpárúttervet és átfogó területhasználati tervet (vízi sportra, túrázásra, vadászatra, horgászatra, egyéb rekreációs tevékenységekre) foglal magában. Egyéb turizmus fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek Az idegenforgalom fejlesztésével, a város népszerűsítésével kapcsolatban – a turisztikai kiadványok mellett – jelentős szerepe van a Barcs Város honlapja üzemeltetésének, karbantartásának. A honlapon – a rendszeres frissítéseknek köszönhetően – a helyi vállalkozások (Vállalkozói térkép), intézmények, civil szervezetek, szolgáltatások és rendezvények könnyen megismerhetők és elérhetőek az érdeklődök számára. Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos közterületeken kihelyezésre kerültek a köztéri berendezések: padok, szeméttároló edények, színvonalas a parkosítás, virágosítás. Műemlék jellegű épületek • • • • •
A római katolikus templom 1814-1821. között épült, késő-barokk stílusban. Jelenlegi többször átalakított - formájában stílusa eklektikus. A somogytarnócai Széchenyi-kastély 1875-ben épült, eklektikus stílusban. Az épület körül 3 hektáros különleges faállományú értékes park van. Az 1930-ban épült középrigóci kastély neobarokk stílusban épült, 35 hektáros parkkal körülvéve. Jelenleg középiskolai kollégium. Az izraelita temető Barcs belterületén van. A sírkertben több család értékes síremléke tekinthető meg. A somogytarnócai temetőben a Széchenyi-család kápolnája található (épült 1900-1903ban).
Kereskedelmi szálláshelyek Barcson rendelkezésre álló kereskedelmi szálláshelyek mind mennyiségben, mind választékban elmaradnak az igényektől. A kereskedelmi szálláshelytípusok számában emelkedő tendencia figyelhető meg 1999 és 2003 között, ezt követően visszaesés. 2007-ben mindössze egy kereskedelmi szálláshely üzemelt. A város ezen irányú szükségleteit próbálják kielégíteni a gyógyfürdő szomszédságában megindult szálloda, kemping és panziófejlesztések.
31
A kereskedelmi szálláshelyek számának változása Ifjúsági Szállodák Szállodák Panziók Turistaszállások Kempingek Üdülőházak szállók Időszak száma száma száma száma (db) száma (db) száma (db) száma (db) (db) (db) (db) 1 1 0 0 0 0 0 1999 1 1 1 1 0 0 0 2000 1 1 1 1 0 0 0 2001 1 1 3 1 0 0 0 2002 1 1 3 1 0 0 0 2003 1 1 1 1 0 0 0 2004 0 1 1 0 0 0 0 2005 0 0 1 1 0 0 0 2006 0 0 1 0 0 0 0 2007 Forrás: KSH
A városban a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 2006 év végén 35, amely lényeges csökkenést mutat a 2002-es évhez képest, amelynek során még 87 férőhely állt a városba érkező turisták rendelkezésére. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2006-ban 703 volt, ebből külföldi 165, amely lényegesen kevesebb a korábbi évekhez képest (2003-ban még 6325, 2004-ben például 3572 éjszaka) és fokozatos csökkenést mutat. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött átlagos tartózkodási idő 1,4 éjszaka 2006-ban. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszámának alakulása
Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszámának alakulása 600
400 000 350 000
500
300 000 400
250 000
300
200 000 150 000
200
100 000 100
50 000
0
0 1998 Barcs
1999
2000
Barcsi kistérség
2001
2002
Somogy megye
2003
2004
2005
Dél-Dunántúli régió
2006 Magyarország
Forrás: KSH T-STAR
32
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának alakulása
Db
Db
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma
30 000
25 000 000
25 000
20 000 000
20 000 15 000 000 15 000 10 000 000 10 000 5 000 000
5 000 0
0 1998
Barcs
1999
2000
Barcsi kistérség
2001
2002
Somogy megye
2003
2004
2005
Dél-Dunántúli régió
2006
Év
Magyarország
Forrás: KSH T-STAR
A magánszálláshelyek férőhelyeinek száma 2006 évben 42, a vendégéjszakák száma 321, ebből külföldi 115, a magánszálláshelyeken eltöltött átlagos tartózkodási idő 1,1 éjszaka. Általánosságban elmondható, hogy a Barcsra érkező turisták átlagosan 1 napot töltenek a városban. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településeknek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. A városban fontos a szálláshelyek minőségi fejlesztése, amelyek magánerős kezdeményezések útján az elkövetkezendő időszakban megvalósulhatnak. Emellett elsődleges célként kell kezelni a város turisztikai termékkínálata bővítésének megvalósítását.
Idegenforgalmi adó Barcs Város Önkormányzata 1997. január 01-től Barcs Város közigazgatási területén belül bevezette az idegenforgalmi adót. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább 1 vendégéjszakát eltölt. Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. Az adó mértéke 2007. december 31-ig 300 Ft/fő/vendégéjszaka, 2008. január 1-től 347Ft/fő/vendégéjszaka. Év 2005. 2006. 2007. 2008.
Adózók száma 6 2 5 7
Bevallott adó 132.900 101.100 304.500 240.800
Befizetett adó 78.000 36.600 212.300 169.700
33
Helyi gazdaságfejlesztés eszközei A település gazdasági versenyképességének növelését, elsősorban a kis- és középvállalkozások fejlődésének biztosítása, ipari park infrastruktúra fejlesztése, az üzleti szolgáltatások fejlesztése, illetve a turizmus fejlesztése útján kívánja elérni. Ennek érdekében az önkormányzat törekszik: •
• • •
a gazdasági és intézményi szereplők hatékony együttműködésének megteremtésére, a mikro-, kis- és középvállalkozások működésének hatékony fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével; a gazdasági infrastruktúra fejlesztésére elsősorban a meglévő ipari park struktúrára alapozva; az ipari termelés alól kivont, illetve alulhasznosított barnaövezetek gazdasági hasznosítására, funkcióváltásának elősegítésére; a turisztikai termékkínálat bővítésére.
Az Önkormányzat Képviselő-testülete a befektetés támogatási politikai célkitűzéseit a következők szerint határozza meg: • •
•
A Képviselő-testület törekszik arra, hogy a befektetők számára a település kedvező feltételeket biztosítson. A Képviselő-testület az adópolitikáján keresztül /jogszabály adta keretek között, figyelemmel az EU-s szabályozásra is/ támogatja azokat a befektetőket, amelyek hozzájárulnak a település fejlődéséhez, illetve jelentős számú munkahelyet teremtenek. Az Önkormányzat az ipari területtel, az infrastrukturális beruházásokkal szintén támogatja a befektetni szándékozókat.
A város rendelkezésére álló honlapokon állandóan hirdetni, népszerűsíteni kell a beépítésre váró földterületeket, a helyi ipari területeket. A helyi vállalkozások támogatása, érvényesülése érdekében a város célja, hogy összeállítsa az ún. vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található meg a telephelyük. Az ipari fejlesztés mellett - visszanyúlva a századforduló eredményeihez - a város tovább szeretné fejleszteni a kereskedelmet. A korábbi években a kereskedelem fellendülése az élénk horvát bevásárlóturizmusnak volt köszönhető. Felmérések alapján Barcs város és környéke, az ide járó horvát turistákkal együtt egy kb. 100-130 ezer fős település vásárlóerejével rendelkezett. A horvát bevásárlóturizmus csökkenésével ez a tendencia is csökkenést mutat. A kereskedelmi kínálat átstrukturálódott. Erre alapozva épült meg Barcson a Pólus Bevásárlóközpont. Az önkormányzat adópolitikájának legfontosabb elve, hogy a képviselő-testület csak olyan adórendeleteket fogadjon el, amely a lakosság számára még elviselhető anyagi terhet jelent, valamint a vállalkozások működését, fejlesztési elképzeléseit nem gátolja, nem „kényszeríti” a vállalkozásokat a foglalkoztatottak számának csökkentésére. 1998. márciusában Barcs és térsége elnyerte a "Vállalkozási Övezet" státuszt, amely az ide érkező befektetők számára központi adókedvezményeket és számtalan kedvező pályázati lehetőséget jelent.
34
2.5 Információs társadalom A településen a vezetékes telefonhálózat kiépítettsége a belterületen teljes. A legjelentősebb szolgáltató a T-Com Zrt., a távbeszélő fővonalak 1000 lakosra jutó száma 2006-ban 264 db volt. A mobil telefon hálózat a város teljes területén kiépült, a mobil szolgáltatók közül a Tmobile, a Pannon GSM, és a Vodafone szolgáltató rádióantennái mindenütt kiváló térerőt és vételt biztosítanak. A kábeltelevízió hálózatra való csatlakozás lehetősége a városközpontban 100 %, a kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások aránya a lakásállományhoz viszonyítva 61,2 %. Az Internet – Kábeltelevízió – Kábeltelefon együttes használatának piacán az eddig e szolgáltatást egyeduralkodóként biztosító FiberNet Rt. mellett megjelent a T-HOME egyre bővülő csomagokból választható ajánlataival. A város intézményei számítógépes állománnyal jól felszereltnek mondhatók, tehát a munkahelyeken, az iskolákban természetes munkaeszköz a számítógép. A lakossági hozzáférés lehetősége függ a lakóhelytől és a gazdasági, szociális helyzettől. A teleház, a művelődési ház elősegítik az egyenlőtlenségek mérséklését, ahol nyilvánosan használható az internet. Az otthoni internet-elérésre több szolgáltató is választható a városban, azonban ma még alacsony a felhasználók aránya a magas szolgáltatási díjak miatt. Az önkormányzat fejlesztési elképzelései között szerepel az ún. e-közigazgatás kialakítása, azonban jelenleg ennek anyagi és infrastrukturális lehetősége is korlátozott. Mindazonáltal fontos az információs társadalom kialakulása, mert segíti a város gazdasági fejlődését és javítja a lakosság életminőségét.
2.6 A kultúra szerepe Barcs és térsége elsősorban természeti örökségéről híres attrakcióiról ismert, mint a DunaDráva Nemzeti Parkhoz tartozó Barcsi Ősborókás. A város jelentős attrakciója a gyógyfürdő. Barcs kulturális örökségi szempontból magyarországi viszonylatban átlagosnak mondható, kiemelkedő (nemzetközi, országos, regionális jelentőségű) épített örökségi attrakcióval nem rendelkezik. Jelenleg is álló műemléki, műemlék-jellegű vagy helyi védettségű épületei hely jelentőséggel bírnak. A városnak három ma is álló kastélya van, építészeti, művészettörténeti értéke alapján mindegyik a helyi jelentőségű kategóriába sorolható. A kastélyokban jelenleg kulturális irányú hasznosítás nincs. Barcs egyik szegregáció által sújtott területén, Belcsapusztán található Kremsier-kastély neoreneszánsz stílusban épült 1880 körül. A műemléki védettségű kastély jelenleg magántulajdonban van. Az épület romos állapotú, környezete elhanyagolt, jelenleg üresen áll. Barcs somogytarnócai városrészében található a késő klasszicista-romantikus stílusú 1873ben épült Széchényi-kastély. A kastély jelenleg zárva tart, állapota felújításra szorul.
35
A város harmadik kastélya a 6-os út északi oldalán található Seemann-kastély az 1920-as évek elején épült. Jelenleg vadászházként hasznosítják. Barcs legjelentősebb szakrális emléke az 1800-as évek elején épített római katolikus templom. A templom eredetileg késő barokk stílusban épült, de a későbbi átépítések miatt ma főként eklektikus jegyeket mutat. Berendezése, a fő- és mellékoltár klasszicista stílusú. Az épület a többszöri átépítés miatt eklektikusnak mondható. Emellett Barcsnak számos műemléki védelem alatt álló épülete is van. Az 1860-1870 körül épült, műemléki védettségű egykori gabonaraktárban kapott helyet a Dráva Múzeum. Az 1880 és 1890 között klasszicizáló eklektikus stílusban épült volt városi bírósági épület ma használaton kívül van. A város legrégebbi épülete az 1800-as évek elején épült klasszicista stílusú volt dohány- és sóraktár. Az eredetileg kikötői raktárnak szánt épületet az akkor még erre kanyargó Dráva partjára telepítették. Ma már lakások vannak az épületben. A város legjelentősebb múzeumi intézménye a Dráva Múzeum, mely a Barcson és környékén élő lakosság múltját, kultúráját, a nemzetiségek hagyományait idéző emlékeket gyűjti és mutatja be az érdeklődőknek állandó kiállítása keretében. A múzeum további érdekessége a barcsi tűzoltóság történetét bemutató Tűzoltástörténeti kiállítás. Drávaszentesi Oktató- és Bemutatóközpont nemzeti parkról élővilágát, védett természeti értékeit mutatja be film-és diavetítés keretében. A városban további kulturális program lehetőséget Ürmös István fafaragó mester bemutatóműhelye kínál. A Dráva Múzeumon kívül még kulturális jellegű programokat szervez a Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ, a Vikár Béla Zeneiskola és a Városi Könyvtár. A zeneiskola mellett, néptánc együttesek, kórusok és fúvószenekar is van a városban. A városban rendezett kulturális programok Rendszeresek az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvények, városi nagyrendezvények, átadó ünnepségek, sportrendezvények stb. A Város Napja megrendezésére pedig külön keretet biztosít minden évben a képviselő-testület. A város rendezvényeinek időpontjáról, programjáról minden esetben tájékoztatást kap a megyei napilap, a helyi rádió, televízió és a régiós sajtó. Barcs városának jelentősebb kulturális rendezvényei: • • • • • • • • • •
Drávamenti Kistérségi Kulturális Napok Barcsi Nemzetközi Vásár és Élelmiszeripai Szakvásár Dráva Kupa Nemzetközi Társastáncverseny A Barcsi Szociális Központ Juniálisa Dráva Fesztivál Drávaszentesi Falunap Barcsi Lovasnap Barcs Város Napja Barcsi Blues és Jazz Fesztivál Somogytarnócai Szüreti Mulatság 36
3. Társadalmi folyamatok vizsgálata 3.1 Demográfiai helyzet Barcs város 12.290 hektáron terül el, ezzel a második legnagyobb kiterjedésű település Somogy megyében. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város állandó népessége 11.998 fő. A lakónépesség száma 12.316 fő, így a város a lakosság számának tekintetében negyedik helyen van a megyei városok között. Barcs lakónépességének változása 1970-2009 között
Barcs
1970 8 964
1980 11 464
1990 12 326
2001 12 316
2004 12 157
2005 12 106
2006 11 930
2007 11 792
2008 11 924
2009 11 792
Barcs lakónépességének alakulása 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 1970
1980
1990
2001
2004
2005
2006
2007
2008
2009
A lakónépesség 1970-től 1990-ig folyamatosan növekedett, azóta csekély mértékben folyamatosan csökken. A változások oka elsőlegesen az oda-, illetve elvándorlásban keresendő. Népsűrűség Lakónépesség (fő) Terület (ha)
1970
Somogy 603 586 357 009 megye Barcsi 69 647 29 636 kistérség 12 290 8 964 Barcs KSH Népszámlálási adatok, 2001
Népsűrűség Fő/km² 2001
1980
1990
2001
360 270
344 708
335 237
55,5
29 416
27 476
26 824
38,5
11 464
12 326
12 316
100,2
Barcs népsűrűsége 2001-ben 100,2 fő/km2 volt, közel kétszerese a megyei adatnak (55,5fő/km2) és közel háromszorosa a kistérségi mutatónak. Barcson koncentrálódik a kistérség lakosságának 46%-a. 37
Népmozgalmi viszonyszámok Az országos, regionális és megyei tendenciához hasonlóan, Barcson is megfigyelhető a fokozatos, lassú ütemű lakosságszám csökkenés.
Év 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Barcs
Somogy megye
Dél-Dunántúli Régió
Magyarország
Lakónépesség száma (fő) 344708 1015783 344135 1015511 343725 1015597 342453 1014478 341525 1013475 342593 1011883 342409 1010631 341255 1007920 340734 1005565 339629 1002690 338460 999773 337930 997671 336799 993466 335701 989408 334065 983612 331802 977465 329399 970700 328496 967677 325024 960088
12326 12439 12407 12404 12420 12232 12471 12462 12575 12586 12437 12442 12343 12237 12168 12157 12106 11930 11792
10374823 10373156 10373645 10365033 10350011 10336701 10321228 10301246 10279725 10253418 10221643 10200298 10174853 10142362 10116742 10097549 10076581 10066158 10045401
Lakónépesség változása 1989-2007 400000
12000000
350000
10000000
300000 250000
8000000
200000
6000000
150000
4000000
Barcs Somogy megye Dél-Dunántúli Régió Magyar-ország
100000 2000000
50000 0
20 06
20 04
20 02
20 00
19 98
19 96
19 94
19 92
19 90
0
38
A vándorlási különbözet azonban Barcson a vizsgált 1970-2001-es időszakban mindig pozitív volt, szemben a megyei és kistérségi adatokkal, amelyek 1970-1990 között negatívak voltak. Barcson 1970-1979 között volt a lakónépesség száma közel 8%-al növekedett a természetes szaporodás és közel 20%-al az oda vándorlás következtében. Ugyanekkor a kistérségben (0,86%) és a megyében minimális (1,3%) volt a természetes szaporodás mértéke, a vándorlási különbözet pedig negatív tartományban mozgott. A kiugró érték mögött alapvetően két tényező áll. Egyrészt a korábban fennálló szigorú határzár és az ezzel együtt járó elszigetelődés, illetve szándékos gazdasági visszafejlesztés enyhült erre az időszakra. Másrészt nagy volumenű lakótelep építés zajlott ekkor a városban, aminek következtében sokan költöztek Barcsra – elsődlegesen a város vonzáskörzetéből. Az ideköltözőknek az agrár vertikum (termelés, feldolgozás, élelmiszer előállítás) és az építőipar (pl. mészhomok tégla gyártás, parketta gyár) biztosított megélhetést. 1980-1989 között mindhárom területi egységen drasztikus visszaesés figyelhető meg a lakónépesség szaporodása tekintetében. Mind a természetes szaporodás, mind a vándorlási különbözet negatív volt a megyében és a kistérségben, Barcson pedig lecsökkent 1%, illetve 6% körüli szintekre. Természetes szaporodás, ill. fogyás (-)
Terület, Lakónépesség 1970 igazgatási rang
Élve születés
Halálozás
Vándorlási különbözet
1970–1979 Somogy megye Barcsi kistérség
357009
4706
54157
49451
-1445
29636
256
4532
4276
-476
8964
786
1859
1073
1714
Terület, Lakónépesség 1980 igazgatási rang
Természetes szaporodás, ill. fogyás (-)
Halálozás
Vándorlási különbözet
Barcs
Élve születés
1980–1989 Somogy megye Barcsi kistérség Barcs
Terület, Lakónépesség 1990 igazgatási rang
360270
-11456
42370
53826
-4106
29416
-1320
3410
4730
-620
11464
168
1511
1343
694
Természetes szaporodás, ill. fogyás (-)
Élve születés
Halálozás
Vándorlási különbözet Lakónépesség 2001
1990–2001 Somogy megye Barcsi kistérség Barcs
344708
-16166
40805
56971
6695
335237
27476
-1409
3482
4891
757
26824
12326
-107
1522
1629
97
12316
39
1990-2001. között már csak természetes fogyásról beszélhetünk. Barcson 1 % körül volt, míg megyei és kistérség szinten közel 5% volt a természetes fogyás. A vándorlási különbözet azonban ismét pozitív értéket vett föl mindhárom területi szinten, bár ennek mértéke Barcson és a kistérségben elhanyagolható, 5% alatti. 2004-2008-ig tartó időszakban Barcs lakossága tovább fogyott. Az elhalálozottak száma és aránya folyamatosan nő, az újszülöttek száma csökken. Hasonló a helyzet a vándorlási különbözettel: egyre kevesebben költöznek Barcsra, míg a kijelentkezettek száma évről évre nő. Az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet 2006 évben -12,9, amellyel Barcs város messze meghaladja a megyében található városok átlagát (-1,5), illetve a kistérség (-5,1), a megye (-3,1), a régió (-2,4) mutatóját is. A 2001-es népszámlálás adatai alapján, a vándorlás különbözete az előző népszámláláshoz képest 97 fő, míg az 1990-es népszámláláskor 694 fő, az 1980-as népszámlálás során 1714 fő volt.
Barcsi elhalálozottak száma: Barcsi újszülöttek száma: Barcsra beköltözöttek száma: Barcsról kijelentkezettek száma: Barcs lakossága:
2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 138 126 151 121 138 118 115 115 102 113 241 217 206 141 195 238 228 253 269 371 12.106 12.069 12.007 11.928 11.924
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
Barcs lakosságának változása 2004-2008. 300
14000
250
12000 10000
200
8000 150
elhalálozottak újszülöttek beköltözöttek
6000 100
4000
50
kijelentkezettek Barcs lakossága
2000
0
0 2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
Az adatok alapján az a sajnálatos tendencia látszik kirajzolódni, hogy Barcs lakóinak száma az elmúlt 3 évben folyamatosan csökken, bár a lakosságszám fogyása természetes úton jobb a megyei átlagnál. A születések száma minden évben alatta marad a halálozások számának. A lakosság számának alakulása a 2001. évhez képest 2002-ben 99.56 %, 2003-ban 99.19 %, 2004.05.11-én 98.90 %.
40
Az alábbi két összefoglaló diagram adatainak ismeretében elmondható, hogy a Barcson tapasztalható népesség változás illeszkedik az országos és regionális trendekhez.
Fő
Fő
Élveszületések számának alakulása 4 000
120 000
3 500
100 000
3 000 80 000
2 500 2 000
60 000
1 500
40 000
1 000 20 000
500 0
0 1997
Barcs
1998
1999
2000
Barcsi kistérség
2001
2002
Somogy megye
2003
2004
2005
Dél-Dunántúli régió
Év
2006
Magyarország
Forrás: KSH T-STAR
Fő
Fő
Halálozások számának alakulása
6 000
160 000 140 000
5 000
120 000 4 000
100 000
3 000
80 000 60 000
2 000
40 000 1 000
20 000
0
0 1997
1998
Barcs
1999
Barcsi kistérség
2000
2001
2002
Somogy megye
2003
2004
2005
Dél-Dunántúli régió
2006
Év
Magyarország
Forrás: KSH T-STAR
41
Lakónépességének korcsoportonkénti megoszlása A lakónépesség kor szerinti összetétele kedvezőbb Barcson, mint megyei, regionális és országos szinten. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakónépesség 17,54%-át alkotják a gyermekek, 62,51% a felnőtt lakosság és 15,95% az idősek aránya. A felnőttek részaránya minden vizsgált területi szinten közel azonos (62,29 – 62,97% között). A különbség a gyermekek és az idősek esetén áll fenn: a gyermekek aránya a Barcsi kistérségben a legmagasabb (17,95), ezt követi Barcs (17,54%). Az idős korúak esetében azonban Barcson messze a legalacsonyabb az érték (15,95%), míg a többi területi szinten 20% körüli a részesedésük. Lakónépesség összesen
0-14
fő 10 198 315 1 694 936 Ország 992 368 165 057 Régió Somogy 335 237 56 648 megye Barcsi 26 824 4 816 kistérség 12 316 2 160 Barcs KSH Népszámlálási adatok, 2001
15-59
60-x
% fő 16,62 6 421 820 16,63 622 771
% fő 62,97 2 081 559 62,76 204 540
% 20,41 20,61
16,90
208 803
62,29
69 786
20,82
17,95
16 759
62,48
5 249
19,57
17,54
8 191
62,51
1 965
15,95
Népesség megoszlása korcsoportonként 100% 80% 60%
60-x 15-59
40%
0-14
20% 0% Magyarország
Somogy megye
Barcs
Fenti adatok alapján az öregedési indexek (14 éven aluliak/60 éven felüliek) alakulása: Országos index: 0,81 Régiós: 0,80 Megyei: 0,81 Kistérségi: 0,91 Barcs = 0,92. Elmondható tehát, hogy Barcson a népességben nagyobb arányban vannak jelen a gyermekek, mint az időskorúak, a népesség elöregedése kisebb mértékű, mint máshol. E viszonylag kedvező állapot megítéléséhez azonban hozzá kell tenni, hogy a fejezetben korábban elemezett mértékben a születések száma Barcson is folyamatosan csökken, ami kedvezőtlen irányba tolja a folyamatot.
42
3.2 Képzettség-műveltség A Barcson és térségében jellemzően az alapvégzettségűek (0-8 általános iskolai osztály) aránya a legmagasabb (48%), majd a szakmával rendelkező középvégzettségűek következnek (31%), megelőzve az érettségizetteket (14%), végül pedig a diplomával rendelkezők zárják a sort (7%). A 2001-es népszámlálás adatai alapján, az aktív korú (15-59 éves) lakosság 28,8%-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, míg felsőfokú képesítést a 25 éves és ennél idősebb korosztály tagjainak 10,3 %-a szerzett, amely alatta van az országos (12,6%) átlagnak. 10–X éves 15–X éves 18–X éves általános iskola első Terület, legalább általános legalább középiskolai évfolyamát sem igazgatási iskola 8. évfolyam érettségivel végezte el rang A megfelelő korúak százalékában Ország DélDunántúli Régió Somogy megye Barcsi kistérség Barcs
25–X éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel
0,7
88,8
38,2
12,6
0,9
87,4
32,0
9,9
1,0
86,4
30,5
9,3
1,8
82,9
22,0
6,6
1,4
88,7
31,6
10,3
Forrás: KSH Népszámlálási adatok, 2001
100% 90% 80% 70% 60%
25–X éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel
50%
18–X éves legalább középiskolai érettségivel
40%
15–X éves legalább általános iskola 8. évfolyam
30%
10–X éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el
20% 10% 0% Magyarország
Somogy megye
Barcs
Barcson és a kistérségben az általános iskolát be sem fejezők aránya kétszerese az országos értéknek, de még a megyei szintnek is a másfélszerese. Emellett a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya nagyjából a régiós szinten áll, a felsőfokú végzettségűeknél pedig Barcs 43
még a régiósnál is magasabb értéket mutat, miközben a kistérség messze a legalacsonyabb szinten áll. Ez azt is jelenti, hogy a kistérségben Barcson kívül igen csekély számban élnek diplomások. Barcson rendelkezésre áll bölcsődei, óvodai, általános- és középiskola oktatás. Ezek az intézmények több esetben kistérségi funkciót látnak el. Felsőfokú képzés nincs a városban. 2006-ban a városban a települési könyvtár egységeinek száma 70.575 darab volt, a kölcsönzött könyvtári egységek száma 67.001, amely a 2002-es évhez képest (76 373 darab) némi visszaesést jelez, amely azonban betudható az internetes előfizetések számának növekedésébe. 2006-ban a múzeumi látogatók száma 3041, amely mintegy 2000 fős visszaesést jelez az előző két évben mért adatokhoz képest. A kulturális rendezvényeken részt vevők száma 2006-ban 38.727 fő volt. A településen a lakosság közművelődését szolgálják a Dráva Múzeum, a Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ, és a Városi Könyvtár is.
3.3 Munkanélküliség-foglalkoztatás A város és a térség legsúlyosabb problémája a magas munkanélküliség, amelynek mértéke országos szinten is kimagasló. 2009. októberi állapot szerint Somogyban a munkavállalók 19,3 százaléka nem dolgozik a gazdaságilag aktívak közül, Barcson ez az átlag közel 10%-kal több. 2009-ben már előfordult, hogy 3000 fő fölött volt az álláskeresők száma. Barcson 990 munkanélkülit tartanak nyilván, a falvakban a munkanélküliség 50-80% között van. A Barcsi munkaügyi szakemberek szerint jelenleg több mint 2.500 állástalan él a térségben, számuk a most lezáruló közmunkaprogramokat követően kétszázzal növekszik majd Munkanélküliségi mutatók Barcs városban és térségében 2009. október 20.
Terület
Barcs Barcsi kistérség Somogy megye Dél-Dunántúl Magyarország
Nyilvántartott álláskeresők száma 2009. október
Álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyítva
1 191 22,1 2 874 27,4 26 117 19,3 69 058 17,6 569 650 12,9 Forrás: Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, 2009
Álláskeresők aránya a munkavállalói korú népesség számához viszonyítva 14,52 16,9 11,9 10,6 8,5
Változás az előző év azonos időszakához képest
fő
286 4 555 13 142 142 046
%
11,1 21,1 23,5 34,2
A legfrissebb (2009. október 20. Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ) adatok szerint Barcsot és a kistérséget a relatív mutatók (Álláskeresők aránya a munkavállalói korú népesség számához viszonyítva) szerint is 14,52 - 16,9%-os munkanélküliség sújtja. E mutatókkal a térség az ország legkedvezőtlenebb térségei közé sorolandó e tekintetben. A
44
fenti adat az egyébként nem túl kedvező dél-dunántúli régió mutatóit (10,6%) is rontja, az országos átlagnak (8,5%) pedig a kétszerese! A nyilvántartott munkanélküliek között leghátrányosabb helyzetben a 21-50 év közötti, főleg fizikai állományú, alacsony képzettségű munkavállalók vannak (össz. kb. 70 %). A Somogy Megyei Munkaügyi Központhoz tartozó körzetben nyilvántartott munkanélküliek kb. 30 %-a Barcson él. (Forrás: Somogy Megyei Munkaügyi Központ Barcsi Kirendeltsége) Nyilvántartott álláskeresők számának változása Fő
Fő
Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása 25 000
500 000 450 000
20 000
400 000 350 000
15 000
300 000 250 000
10 000
200 000 150 000
5 000
100 000 50 000
0
0 1997
Barcs
1998
1999
Barcsi kistérség
2000
2001
2002
Somogy megye
2003
2004
2005
2006
Dél-Dunántúli régió
Év
Magyarország
Forrás: KSH T-STAR Lakónépesség 2008. Gazdaságilag aktív népesség (becsült) fő Munkavállalói korú népesség (fő) Nyilvántartott álláskereső fő 365 napnál régebben folyamatosan nyilvántartott munkanélküli 25 év alatti (fő) 50 éves és idősebb (fő) Pályakezdő (fő) Legfeljebb 8 általános végzettségű (fő) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
11 792 5 378 8 201 1 191 498 205 202 134 480 45,0 19,5 51,9 34,2
A helyzetet súlyosbítja, hogy az állástalanok közel fele tartósan munkanélküli, valamint hogy a munkanélküliek ugyancsak közel 50%-a legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkezik. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 34,2%, ami azt jelenti, hogy a háztartások harmada nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, ami nemcsak a megélhetés nehézségét 45
jelenti, hanem a gyermekek számára egy rendkívül kedvezőtlen szülői, vagy családi modellt, a fiatalok számára pedig egy elfogadhatatlan jövőképet is mutat. Ez meg is mutatkozik a születések számának csökkenésében és a városból való elvándorlók számának folyamatos emelkedésében. A Barcson található munkalehetőségek az országos átlaghoz viszonyítva szűkösek, a nehézipar egyáltalán nem található meg. Az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, az általa fenntartott intézményekben mintegy 900 fő dolgozik. A legvonzóbb támogatott elhelyezkedés a közhasznú foglalkoztatás. Pár hónapos foglalkoztatást, jelentős önkormányzati feladatellátást szolgál a közmunka program. Bár a megváltozott munkaképességű lakosok száma jelentős, kevés a rehabilitációs foglalkoztatás. Nem számottevő az önfoglalkoztatóvá váláshoz való támogatás kérése sem. A városban az ipari egységek jelenléte esetleges, főként a szakképzettséget nem vagy csak kis mértékben igénylő ágazatok figyelhetők meg. Nem várható a foglalkoztatási gondok, a kiáramló jövedelmekből építkező életminőség-javulás elősegítése. Barcs városban az elmúlt 3 évben a foglalkoztatás terén a stagnálás volt jellemző. A Barcsi kirendeltség körzetében a regisztráltak száma tartósan 2000-2400 fő körül mozog, ami tartósan 18-20 %-os munkanélküliségi rátát jelent, ez a megyei átlag felett van. A munkaerőpiacot az elmúlt 3 évben aktív mozgás jellemezte, vállalkozások szűntek meg, elbocsátásokkal, leépítésekkel, illetve új vállalkozások indultak. A mozgás általában nem az ágazatok között zajlik, mert ugyanazon ágazatokon belül létesülnek és szűnnek meg munkahelyek. Ilyen ágazatok például a kereskedelem, a fafeldolgozás és a könnyűipar (varrodák). Ezek a mozgások egyben a város iparszerkezetét is jellemzik. A legrosszabb helyzetű csoportok: • ellátatlanok (még szociális segélyre sem jogosultak), • szociális segélyből élők, • pályakezdő munkanélküliek, • minimálbérből élők, • megváltozott munkaképességűek járadékából élők. Javíthatna a helyzeten a civil szféra (foglalkoztatási célú) erősödése a szociális ellátás, gondozás terén, valamint a pályázati pénzek lehívásában (OFA, HEFOP, ROP pályázatok) A már működő foglalkoztatási célú alapítvány lehetőségeinek minél jelentősebb támogatásával is eredmény érhető el a hátrányos helyzetű csoportok gondozása, munkára felkészítése, képzési programokba történő bevonása terén.
Közmunkások foglalkoztatása A közmunka program előnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel tud elláttatni közcélú feladatokat. Közmunkások foglalkoztatását a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által kidolgozott és megpályázott közmunka programok keretében biztosítják, nemcsak Barcson, hanem a kistérség többi településén is.
46
A támogatásban részesült pályázatok keretében az alábbi felsorolt időszakokban és létszámmal zajlott közmunka program: A program időszaka 2007. 03. 01-től 05. 31-ig 2007. 05. 07-től 11. 30-ig 2008. 01. 02-től 06. 10-ig 2008. 12. 10-től 2009. 02. 10-ig
Foglalkoztatott összlétszám 62 fő 75 fő 229 fő 110 fő
Ebből Barcson foglalkoztatott 22 fő 33 fő 85 fő 33 fő
Közhasznú dolgozók részére teremtett munkalehetőségek: A program időszaka
A Kistérségben foglalkoztatott összlétszám
2008. 01. 01-től 12. 31-ig 2008. 10. 01-től 12. 31-ig 2009. 01. 02-től 04. 15-ig 2009. 01. 01-től 10. 31-ig
105 fő 52 fő
Barcson foglalkoztatott átlaglétszám 15 fő 56 fő 10 fő 6 fő
Közcélú foglalkoztatás keretében foglalkoztatott dolgozók: A program időszaka 2008. 10. 01-től 12. 31-ig 2009. 04. 01-től 12. 31-ig
Közcélú foglalkoztatás átlaglétszáma 59 fő Elérik az engedélyezett maximális létszámot: 140 fő
3.4 Jövedelmi helyzet 2006 évben Barcson az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1 300 396 Ft volt. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 3344 fő, ebből saját jogú nyugdíjasok száma 2652 fő, akik átlagos nyugdíja 70 559 Ft. Az ezer lakosra jutó rendszeres szociális segélyben részesítettek száma átlagosan 39 fő. A 2001-es népszámlálás adatai szerint az aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 45,0%. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 19,5 %. A bruttó bérek Somogy megyében az elmúlt 3 év alatt kb. 36 %-kal nőttek, ezen belül az oktatásban 42, az egészségügyben 64 %-kal. Barcson a keresetek a mezőgazdaságban és az építőiparban nagyjából a megyei átlagnak felelnek meg. A bérek az iparban, a kereskedelemben kb. 5 %-kal, az oktatásban, egészségügyben és a közigazgatásban kb. 7 %kal alacsonyabbak, mint a megyei átlag.
47
3.5 Egészségi állapot Az egészségi állapotot tekintve –jellemzően a megyére és az egész Dél-Dunántúli régióra- a városban élők a legkedvezőtlenebb helyzetben vannak Magyarországon. A rendszeres dohányzás előfordulása a 65 év felettieket kivéve minden korosztályban magasabb, és az alkoholfogyasztás tekintetében is „élen” jár a térség lakossága. Az elhízott, és túlsúlyos emberek száma is magasabb a régióban. A kábítószer fogyasztást tekintve a térség a kevésbé „fertőzöttek” közé tartozik. A háziorvosok lakosságszámra vetített betegforgalma magasabb az országos átlagnál, és problémaként jelenik meg a barcsi rendelőintézet leterheltsége is. A keringési rendszer betegségei országos átlagon vannak, azonban a daganatos megbetegedések száma kiemelkedő Somogy megyében. A férfiak és nők születéskor várható élettartama is alatta van a régiós és országos átlagnak. A fentiekre tekintettel különösen fontos a település egészségügyi infrastruktúrájának fejlesztése, kapacitásbővítése a belgyógyászat, kardiológia, diabetológia, pszichiátria, neurológia terén, valamint a kistérségi járó-beteg központ kialakítása. Emellett a város sokat tehet a lakosság érdekében, különféle figyelemfelhívó, tájékoztató, megelőző egészségügyi programok meghirdetésével. Barcs város közigazgatási területére jellemző a halálozási mutatók romlása. A leggyakoribb halálokok előfordulása meghaladja az országos átlagot, ugyanez vonatkozik a morbiditási adatokra is. A születéskor várható átlagos életkor szintén elmarad az országos átlagtól, különösen a férfiak körében. Jellemző, az országos átlagot meghaladó a születések számának csökkenése, az elmúlt 3 évben több mint 15 %-kal csökkent az újszülöttek száma. Emelkedő tendenciát mutat a megélhetési szülések száma, a terhesség-megszakítások számának elvárt csökkenése nem következett be. Ugyanakkor jellemző a lakosság elöregedése, mely új típusú ellátási formák bevezetését, illetve a meglévők bővítését igényli (otthonápolás, időskorúak nappali otthona, szociális ellátás). Barcs városa rendelkezik mentőállomással, állandó mentőtiszti szolgálattal. 2004. május 1-től működik a Központi Ügyeleti Szolgálat, amely szintén javítja a terület sürgősségi ellátását. Az elmúlt 3 év adatai azt mutatják, hogy a város lakosságának egészségügyi állapotára rendkívül negatív hatással van az országos átlagot meghaladó munkanélküliség. A morbiditási adatokra a munkanélküliség gerjesztő hatással van, ez különösen igaz a pszichiátriai esetekre (depresszió, szenvedélybetegségek). A munkanélküliség a lakosság életmódját is negatívan befolyásolja. Statisztikák bizonyítják, hogy a munkanélküliek között jóval nagyobb a szenvedélybetegek, dohányosok, az alultápláltak, a tüdőbetegek, a szíveredetű, valamint a gasztroenterológiai megbetegedések aránya. A lakosság egészségügyi állapotára pozitívan hat, hogy az elmúlt években bevezetésre kerültek különböző szűrővizsgálatok (emlőszűrés, nőgyógyászati rákszűrés, prosztata rákszűrés), ahol a veszélyeztetett korcsoportok nagy százaléka vett részt.
48
3.6 Civil szervezetek Barcson az élet majd minden területére kiterjed a civil szervezetek tevékenykedése. Civil szervezetek nagy számban vannak jelen a város életében és egyre komolyabb szerepet játszanak az emberek életében és a város fejlődése szempontjából. Természetesen az összes bejegyzett és működő szervezet bemutatására nincs lehetőség, csak az IVS-ben érintett területekhez kapcsolódó legfontosabb szervezetek felsorolására: Barcs és Térsége Vállalkozók Egyesülete 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy a térség vállalkozóit, vállalkozásait egységbe tömörítse. Az egyesület pártoktól független, pártbefolyástól mentes, a térség vállalkozóinak közösségi érdekeit megjelenítő társadalmi szervezete. Feladatának tekinti, hogy a vállalkozók számára kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, tapasztalatcsere és információ-szerzési lehetőségeket teremtsen. Az egyesületen belül idegenforgalmi és turisztikai tagozat működik, mely a térség szállásadással, vendéglátással és egyéb az idegenforgalomhoz köthető szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásait fogja össze. Barcsi Környezetvédelmi Egyesület 2001. november 23-án alakult civilszervezet, pártoktól független, pártbefolyástól mentes környezetvédő szervezet. Az egyesület tevékenységi köre: - az épített és természetes környezet megóvása, - a környezettudatos lakossági magatartás formálása. Az egyesület célja: - az egészséges környezet megóvásának elősegítése, - környezetvédelmi bemutatók szervezése, - a környezetvédelem nevezetes napjainak tudatosítása. Tevékenységek: - a környezetvédelmi magatartásra nevelés segítése a városban és a városkörnyék településeinek oktatási intézményeiben, óvodák, iskolák tanulóinak aktív bevonása tevékenységünkbe. - helyi környezetvédelmi programok szervezése együttműködve Barcs Város Önkormányzatával. Ennek érdekében együttműködnek civilszervezetekkel és azonos profilú szervezetekkel. Együtt a Városért Egyesület - Az egyesület közreműködik Barcs város és környéke történetének és hagyományainak felkutatásában, a hagyományőrzés rendszereinek kialakításában, az identitástudat erősítésében. - Elősegíti a városért, a városrészeiért tenni akaró polgárok, szervezetek egymásra találását, a Barcsról elszármazottak kötődésének fenntartását, a település belső társadalmi feszültségeinek csökkentését, a párbeszéd kialakítását. - Támogatja és elősegíti a város és környezete egyes szakterületeinek munkamegosztáson, öntevékenységen alapuló színvonalas működését, fejlesztési irányainak megvitatását, külső szellemi erő bevonását. - Közreműködik abban, hogy a város lakossága minél nagyobb mértékben kapcsolódjon be a település közéletébe, hatni tudjanak a személyüket érintő kérdésekben. Ennek érdekében vállalja a lakossági vélemények közvetítését az önkormányzati döntéshozók felé.
49
- Képviseletet biztosít a helyi és a megyei önkormányzatban a lakosság és az egyesületi célok megvalósítása érdekében. Barcsi Szociális Kerekasztal Egyesület Az Egyesület 1998. június 10-én alakult. Eddigi eredmények: 1999. 248 gyermeknek egy éven át tejet és péksüteményt biztosított a barcsi általános iskolákban. 1999-2000. év karácsonya előtt ruha adományok szervezése, a bevételből karácsonyi csomagokat adományozása 168 rászorult családnak. 2000. szeptemberében Egészséges Életmód előadás keretében főzőtanfolyam szervezése. 2001. januárjában Egészségügyi Felvilágosító előadások tartása. 2002-ben hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek részére kulturális programok szervezése. 2003-ban kirándulás az Ősborókásba, növények megismertetése tanösvény segítségével.,környezetünk megtisztítása, szemétgyűjtés. Barcsi Mentő Alapítvány A Barcsi Mentő Alapítványt a Mentőállomás kollektívája hozta létre 2001-ben azzal a céllal, hogy körzetükben a mentést, sürgősségi betegellátást- és szállítást minél magasabb szakmai színvonalon biztosítsa az OMSZ Barcsi Mentőállomásán keresztül, továbbá bővítse, szélesítse a lakosság elsősegélynyújtó-ismereteit. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Barcsi Csoportja A szervezet 1992. óta működik a városban, változó taglétszámmal (27-33 fő) és önkéntes segítőkkel (5-10 fő). A csoport elsősorban az idős rászorulókat, illetve a nagycsaládosokat támogatja, tevékenysége során együttműködik a védőnői szolgálattal, a Szociális Központtal, a Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint a városi önkormányzattal. Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete Barcsi Körzeti Csoportja A csoport létszáma 135 fő, ebből pártoló tagként 33-an vesznek részt a szervezet munkájában. Barcsi Szív Egyesület Az egyesület 2002. óta működik önálló, kiemelten közhasznú szervezetként. A tagok elsősorban szív és érrendszeri megbetegedésben szenvedő, infarktuson, szívműtéten átesett betegek, illetve a nagy rizikófaktorral rendelkező egészséges emberek. Az egyesület tevékenysége elsősorban a megelőzésre irányul. Ennek érdekében együttműködnek a város egészségügyi szerveivel, szűrővizsgálatokat szerveznek és bonyolítanak le, valamint segítséget nyújtanak a szívbetegek rehabilitációjában (gyógytorna). Barcsi Diabetes Egyesület A Barcsi Diabetes Egyesület 1996. november 14-én alakult, 2000 óta közhasznú szervezetként működik és a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségéhez tartozik. Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Somogy Megyei Szervezetének Barcsi Körzetcsoportja A szervezet célja, hogy minden látássérült gyermek megfelelő, speciális nevelésben és oktatásban részesülhessen. Ennek érdekében az egyesület az iskoláskorú gyermekeket speciális segédeszközökkel támogatja, így biztosítja számukra Picht írógép, Braille tábla, pontozó, magnó, kazetta használatát, illetve segíti bejutásukat azokba az intézményekbe, ahol a megfelelő ellátásban részesülhetnek. A szervezet Braille írás-olvasásoktatást, gyógymasszőr
50
tanfolyamot is szervez a rászorulóknak, ahol a résztvevők szakmát tanulhatnak, illetve a végzős hallgatók vizsgadíját is támogatja az egyesület. Városi Nyugdíjasklub, Barcs 1980. január 1-jén alakult 6 fővel, és mára már 136 fős tagsága van. 1990-ben alakult meg a nyugdíjas vegyes kórus, amely 30 főből áll. A klub tagsága részt vesz más civil szervezetekkel együtt piknikeken, főzőversenyeken, farsangi rendezvényeken. Barcsi Nőegylet 1993. októberében alakult meg a Barcsi Nőegylet, mint civil szervezet, 13 fővel. A Nőegylet a város egésze érdekében végzi munkáját. Gyűjtési akciók: két alkalommal az árvízkárosultak megsegítésére és évente karácsonykor. Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg a sportpályán a civil pikniket a többi civil szervezettel együtt, melyen nagy számban volt jelen a város lakossága. Fő feladatuk, hogy a város érdekében minél nagyobb létszámban aktivizálják a település női lakosságát. Barcsi Természet- és Állatvédő Egyesület 2004. október 6-án alakult a Barcsi Természet- és Állatvédő Egyesület. A rossz bánásmód, az embertelen körülmények, a szegénység és az igénytelenség miatt egyre égetőbb fontosságú minden településen egy olyan civil szerveződés, akik összefognak és együttes erővel, az önkormányzattal és a várossal együttműködve próbálnak meg segíteni a rászoruló állatokon. Jelenleg több, mint száz tagot számlálhatunk soraink között. Rákóczi Szövetség, Barcs A szövetség kiemelten közhasznú szervezetként működik. Politikai tevékenységet nem folytat és nem támogat. A helyi szervezet 1999. április 26-án alakult Barcson. A szövetség célja, hogy folyamatosan tájékoztassa a hazai és nemzetközi közvéleményt a szlovákiai, a csehországi, a horvátországi, a szerbiai és a kárpátaljai magyarság életének eseményeiről és közös rendezvényeiről.
3.7 Nemzetiségek jelenléte a városban Barcs határmenti fekvése természetesen magával hozza a nemzetiségek jelenlétét a lakónépesség körében. A legjelentősebb kisebbségek a horvát, a cigány és a német nemzetiség. Mindhárom csoport létrehozta és működteti a saját kisebbségi önkormányzatát.
Somogy megye
cigány, romani, beás
német
horvát
28 473
4 072
3 291
1 225
183
Barcs
608
Forrás: KSH, Népszámlálás adatok 2001
51
Német Kisebbségi Önkormányzat A kisebbségi önkormányzat tevékenysége eredményeként létrehozták a német nyelvű könyvtárat, megszervezték az óvodai, általános iskolai és felnőtt nyelvoktatást. Az önkormányzat 123 családdal, mintegy 300 barcsi lakossal áll kapcsolatban, akik között a felnőtt és idős korosztály képviseli a nagyobb arányt. Cigány Kisebbségi Önkormányzat A kisebbségi önkormányzat feladata a cigányság érdekeinek képviselete, integrációjának elősegítése. Ügyfelei problémáinak kezelésére állandó ügyfélszolgálatot és jogsegélyszolgálatot biztosít. Az önkormányzat tartalmas együttműködést alakított ki mindazon intézményekkel, amelyek elősegíthetik a cigányság integrációját. Koordinálja, segíti a helyi cigány szervezetek (Roma Nők Egyesülete, Hátrányos Helyzetű Cigány Fiatalok Egyesülete, Dankó kispályás labdarúgó csapat, Nyugdíjas Egyesület) tevékenységét, részt vállal a Dél-Somogyi Cigány Képviselők Szervezete és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Somogy Megyei Társulásának munkájában. Az önkormányzat közösségi házat működtet, amelyben a cigány kisebbség szabadidős-kulturális életét, a cigány tanulók felzárkóztatását, személyiségfejlesztését segítő rendezvényeket szerveznek. Barcsi Horvát Kisebbségi Önkormányzat Kulturális eseményeket szervez, idén rendezte meg hetedik alkalommal a horvát bált, amin kb. 230 vendég vett részt. A barcsi hagyományőrző tánccsoport, énekkar és zenekar tagjainak többsége a Dráva-menti horvát falvakból települt be Barcsra. Magyarországon mintegy 80 ezer horvát nemzetiségű ember él, szétszórtan az országban. A nyolc etnikai csoporthoz tartozó magyarországi horvátok nagyjából fele három megyében, Baranyában, Somogyban és Bács-Kiskunban él, képviseletüket összesen 115 helyi kisebbségi önkormányzat látja el.
52
4. Települési környezet 4.1 Barcs természeti környezete, értékei Barcs város területe síkvidék jellegű, természetes környezete országos viszonylatban is értékes, ami a nyíres-borókás ligeterdők, láperdők és láprétek változatos növény- és állatvilágával „Barcsi Tájvédelmi Körzetként” országos védett területnek minősül és az 1996ban megalakult a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. A Duna-Dráva Nemzeti Park területeit azok helyrajzi számaival a 7/1996.(IV.17.) KTM számú rendelet (MK 1996. évi 30. szám) 1. és 2. számú melléklete Barcs, Drávaszentes és Somogytarnóca címek alatt sorolja fel. A Drávát határközelsége miatt viszonylag háborítatlanul őrizték meg a folyóhoz kapcsolódó ökoszisztémák, amelyek ma Európa utolsó természetközeli állapotban fönnmaradt nagy folyójává teszik. A szürke gémek kolóniái találhatók a vízhez közeli égeresekben, a háborítatlan dús lombú erdőkben több fekete gólya pár is fészkel, s itt található a kormorános erdő is, a tömegesen fészkelő kárókatonák telepe.
Helyi természetvédelmi területek A helyi természetvédelemre javasolt területek a következők, amelyeket a szabályozási tervek is lehatárolnak: • • • • • • • • • •
Hősök tere Somogytarnócai faluközpont és kastélypark Béke u. fasor Belcsapuszta Középrigóci kastélypark Barcs-Komlósdi-Rinya környéke Somogytarnócai halastavak és környéke Május 1. parkerdő Aranyos pusztai temető Izraelita temető
Országos szinten védett természeti területek Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzet Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzet 1974-ben létesült. A 3417 hektár területen több kisebb és védett természetvédelmi terület található. Az Ősborókás parkban Magyarországon egyedülálló, nagy kiterjedésű, savanyú homokon előforduló borókáserdő látható. A borókás örökzöld, tűlevelű lombjai alatt több védett növény is nő, például a homoki pimpó, a fekete kökörcsin, a kék csillag és a kakukkfű. Barcsi Borókás homoki gyepjei a Nemzeti Park területén másutt nem élő állatfajokról is nevezetesek.
53
Ilyen pl. a sisakos sáska (Acrida hungarica) és az erdei pacsirta (Lullula arborea). A borókás legelők és nyíresek jellegzetes éjszakai madara a lappantyú (Caprimulgus europaeus). Szabadon látogatható. Dráva Kapu Bemutatóközpont, Drávaszentes 7570 Barcs-Drávaszentes, Fő u. 1. Tel.: 82/461-285, 30/474-3591 A Barcs központjától kb. 4 kilométerre található a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság „Dráva Kapu Bemutatóközpontja” mely a város és környékének egyik legfontosabb ökoturisztikai központja. Az országos védettség alatt álló természeti értékek bemutatása csak a város és a nemzeti park igazgatóság hatékony együttműködésének köszönhetően valósulhat meg biztonságosan és magas szakmai színvonalon. A bemutatóközpont számos lehetőséget kínál a Dráva-menti védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeivel való ismerkedésre: • • •
• • • •
Terepi programok Természetismereti előadások A 2008-ban megnyílt kiállítás élményszerűen mutatja be a Dráva folyó térségének legfontosabb élőhelyeit és az ott élő védett állatokat. Tanulmányozni lehet a Dráva folyó természetes és mesterséges medervándorlását. Konferenciaterem Szállás Dráva Kapu Grill kávézó Egyéb szolgáltatások: étkezés, kerékpárkölcsönzés, drávai vízitúrák szervezése, szakvezetéses túrák a Duna-Dráva Nemzeti Park drávai szakaszán.
A védett területek, elsősorban a Dráva ökoturisztikai hasznosítása Barcs egyik stratégiai célkitűzése. A nemzeti park felügyeletével ma is érkeznek turisták a Drávára, de még közel sincs kiaknázva az ebben rejlő turisztikai potenciál. A város és környékének felszíni vízhálózata jelentős. A Györgyös, Rinya, Zimonya stb. patakok és kisebb vízfolyások is a Dráva folyóba tartanak. A bőséges csapadék következtében jelentős állóvíz felületek, mesterségesen kialakított tavak létesültek a tájegységben. Az ártéri liget erdők, az égeres láperdők mellett a homoki vegetáció is megtalálható a város határában. Az országos védett területek a város közigazgatási határának 27 %-át foglalják el. A környezet állapotának megóvása Térségben jelen lévő igen csekély ipari tevékenységnek és a mérsékelt közúti forgalomnak köszönhetően a város levegőminősége jó, zajterhelése csekély. Az országos természetvédelmi oltalom alatt álló terültek jelenléte biztosítja azt, hogy Barcs kedvező, egészséges és tiszta környezete megmaradjon. A szép természeti környezet és a látnivalók a város idegenforgalmára is pozitív hatással vannak, illetve eddig nem teljesen kihasznált turisztikai potenciált jelentenek. A talajterhelési díj 2004. július 1-től került bevezetésre a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. tv. 11. paragrafusa alapján. 54
A talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. Barcs Város Önkormányzata 2009-ben megnyitotta a Környezetvédelmi Alap Pénzeszközök elszámolási számlát, melyre az önkormányzat talajterhelési díj számláján rendelkezésre álló összeg kerül át. A közterületek folyamatos tisztántartása érdekében biztosítja azt, hogy minden gyalogos forgalommal érintett közterületre (áruházak, állomások környékén) hulladékgyűjtő edények megfelelő számban legyenek kihelyezve, illetve rendszeres időközönként ürítésre kerüljenek. A közterületek tisztán tartásáról, a zöldfelületek gondozásáról a Városgazdálkodási Igazgatóság, mint a közterületek fenntartására megbízott intézmény gondoskodik. Az illegális hulladéklerakást - a szervezett hulladékgyűjtési akciók ellenére - sem a zöldterületeken, sem a járdákon, autóbusz megállókban nem sikerült megfékezni. Barcs Város Önkormányzata - a város közigazgatási területén található illegális hulladéklerakók felszámolására kiírt pályázat keretében - 2008. októberében (a takarítási világnap keretében) - a BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft-vel kötött vállalkozási szerződés alapján - az alábbi területeken végezte el a hulladékmentesítést: • Gyöngyvirág utca (hrsz.:1717) teljes hossza, • Segesvári utca vége (hrsz.: 1604), • Arany J. utca vége (hrsz.: 1558), • Dankó Pista utca teljes hossza (hrsz.: 1519, 1509), • Mészégető utcát a Drávaszentes felé vezető úttal összekötő önkormányzati tulajdonú útszakasz (hrsz.: 0572). A megtisztított területeken kihelyezésre kerültek figyelmeztető táblák, amelyek a hulladék lerakásának tiltására hívják fel a figyelmet.
4.2 Épített környezet és műemlékek Barcs mai arculatát a régi, hangulatos utcák, a 70-es 80-as években épített lakótelepek és a 90es években - a kereskedelem gyors fejlődésének hatására - kialakult új városközpont szerves egysége adja. A város életében kiemelkedő az egykori kis fürdőhely helyén kialakított Barcsi Gyógyfürdő- és Rekreációs Központ megépülése, amely jelentős turisztikai terméke a településnek. Műemlékek tekintetében a város helyzete átlagosnak mondható, kiemelkedő jelentőségű műemlékkel nem rendelkezik. A legjelentősebb műemlék jellegű épületek a római katolikus templom, az eklektikus stílusban épült somogytarnócai Széchenyi kastély, az 1930-ban, neobarokk stílusban épült középrigóci kastély, amely jelenleg középiskolai kollégiumként szolgál, az izraelita temető, a Széchenyi család kápolnája a somogytarnócai temetőben. Országos védelem alatt álló műemlékek a volt kikötői dohány és sóraktár, a római katolikus templom, a volt városi bíróság épülete, a Dráva Múzeum, volt Kremzier kastély, a volt Széchenyi kastély és a temető kápolna. 55
Barcsi műemlék épületek listája: Barcs, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 155., hrsz: 2114 Lakóépület, volt kikötői dohány- és sóraktár, klasszicista, 1800-1810. Barcs, Hősök tere 3., hrsz: 2652 R.k. templom, késő barokk, 1804. Berendezés: fő- és mellékoltár, klasszicista, 19. sz. első fele. Barcs, Széchenyi u. 19., hrsz: 660 Volt városi bíróság, építette Kremsier Mór, klasszicizáló eklektikus, 1880-1890. (használaton kívül) Barcs, Széchenyi u. 22., hrsz: 173 Múzeum, volt gabonaraktár, 1860-1870 körül. Barcs – Belcsapuszta, hrsz: 2797/1 Volt Kremsier-kastély, eklektikus (neoreneszánsz), 1880 körül. Barcs - Somogytarnóca (Temető), hrsz: 01104 Temetőkápolna, neoromán 1907. Barcs – Somogytarnóca Széchenyi tér 5., hrsz: 4324 Irodák, volt Széchenyi-kastély, késő klasszicista-romantikus, 1873. Tervező: Weber Antal. Magtár, 1830 körül. Barcs város helyi védelemre javasolt épületei: Cím: Hrsz.: 1./ Táncsics M. u.22. 532 2./ Táncsics M. u.7. 500/2 3./ Táncsics M. u. 5. 501 4./ Táncsics M. u.3. 502/2 5./ Semmelweis u.l. 640 6./ Semmelweis u.2. 642 7./ Semmelweis u.4. 646 8./ Semmelweis u. 7. 625 9./ Semmelweis u.8. 650 10./ Semmelweis u. 11. 621 11./ Türr I. u.3. 636 12./ Türr I. u.7. 634 13./ Türr I. u. 11. 632 14./ Türr I. u. 21. 627 15./ Petõfi S. u. 1. 666 16./ Petõfi S. u. 2. 683 17./ Petõfi S. u. 4. 684 18./ Petõfi S. u. 5. 664 19./ Petõfi S. u. 6. 685 20./ Petõfi S. u. 10. 687 21./ Dr.Piszár A. u. 2. 689 22./ Dr. Piszár A. u. 5. 601
Megnevezés: Volt kastély, gyermekotthon villa lakóház lakóház vendéglõ, villa lakóház, villa lakóház, villa lakóház, villa lakóház lakóház, villa lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház-utcai homlokzat lakóház lakóház lakóház
56
23./ Dr. Piszár A. u. 9. 24./ Dr. Piszár A. u 12. 25./ Kossuth L. u. 11. 26./ Kossuth L. u. 15. 27./ Kossuth L. u. 17. 28./ Rákóczi F. u. 2. 29./ Deák F. u. 15. 30./ Deák F. u. 35. 31./ Széchenyi u. 8. 32./ Széchenyi u. 10. 33./ Széchenyi u. 12. 34./ Széchenyi u. 14. 35./ Széchenyi u. 18. 36./ Széchenyi u. 20. 37./ Széchenyi u. 24. 38./ Széchenyi u. 26. 39./ Bajcsy-Zs. u. 1. 40./ Bajcsy-Zs.u.3.-3a. 41./ Bajcsy-Zs. u. 6. 42./ Bajcsy-Zs.u.7. 43./ Bajcsy-Zs.u.9. 44./ Bajcsy-Zs.u. 10. 45./ Bajcsy-Zs.u. 14. 46./ Bajcsy-Zs. u.15. 47./ Bajcsy-Zs.u. 28. 48./ Bajcsy-Zs. u. 46. 49./ Bajcsy-Zs. u. 48. 50./ Bajcsy-Zs.u.125. 51./ Bajcsy-Zs.u.127. 52./ Bajcsy-Zs. u. 53./ Bajcsy-Zs.u.159 54./ Bajcsy-Zs. u. 55./ Damjanich u. 33. 56./ Dózsa Gy. u. 6. 57./ Somogyi B. u. 3. 58./ Somogyi B. u. 5. 59./ Somogyi B. u. 15. 60./ Somogyi B. u. 16/1. 61./ Somogyi B. u. 39. 62./ Somogyi B. u. 40. 63./ Somogyi B. u. 53. 64./ Somogyi B. u. 61. 65./ Somogyi B. u. 65. 66./ Somogyi B. u. 66. 67./ Somogyi B. u. 69. 68./ Somogyi B. u. 70. 69./ Somogyi B. u. 72. 70./ Nagyhíd u. 37. 71./ Rózsa u. 4. 72./ Béke u. 6.
.
580 720 709 712 713 982 993 1028 354 350. 178 177 176 175 172 171 878 879-880 4 884 893 6 8 897 15/1 24 38 1843/1 1846/1 2613 2118 2439/2 44 186 180 181 193 340 214 324/1. 227 235 239 311/1 245 309 308 2695/1 2693 1795
lakóház lakóház, villa lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház volt posta, lakóház lakóház lakóház erdészeti iroda-földszint lakóház lakóház lakóház kultúrház-eredeti épületszárny lakóház lakóház lakóház lakóház városháza-eredeti épületszárny bíróság lakóház lakóház kőkereszt vámhivatal szobor lakóház lakóház, villa lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház-utcai homlokzat lakóház lakóház lakóház lakóház-utcai homlokzat mezőgazd.iroda
57
73./ Béke u. 8. 1794 lakóház 74./ Béke u. 14. 1791 lakóház 75./ Béke u. 9. 1409 lakóház 76./ Béke u. 21. 1415 lakóház 77./ Béke u. 26. 1785 lakóház 78./ Béke u. 42. 1776 lakóház 79./ Béke u. 46. 1774 lakóház 80./ Béke u. 53. 1431 lakóház 81./ Béke u. 65. 1437 lakóház 82./ Béke u. 77. 1444 lakóház 83./ Munkácsy M. u.39. 2139 lakóház 84./ Munkácsy M.u.63. 2151 lakóház 85./ Kálvária 2167,2166,2186,2169 kálvária, területi védelem 86./ Vasvári P. u. 33. 2255 lakóház 87./ Klapka u. 10. 2480 lakóház 88./ Klapka u. 17. 2450 lakóház 89./ Ady E. u. 9. 2410 lakóház 90./ Vasútállomás 480/9 vasútállomás 91./ Dráva menti magtárak 510 magtárak 92./ Széchenyi u. 145/2. régi vasúti épület 93./ Széchenyi u. 144 régi vasúti épület 94./ Dózsa Gy. u. 142/12 régi vasúti épület 95./ Szentesi út menti kereszt 1450/4 kőkereszt 96./ S.tarnóca, Zöldmező u 4273 magtár-homlokzatok 97./ Drávaszentes, Fő u.29. 3616 lakóház 98./ Drávaszentes, Fő u. 43. 3623 lakóház 99./ Drávaszentes, Fő u. 49. 3625 lakóház 100./ Drávaszentes, Fő u. 92. 3729 lakóház 101./ Drávaszentes, Fő u. 146. 3648 lakóház 102./ Drávaszentes északi faluvég zártkert kőkereszt 103./ Drávaszentes 3689 kõkereszt 104./ Drávaszentes 3601 templom, kereszt 105./ Drávaszentes, Fõ u. 4. 3676/4 bolt 106./ Drávaszentes, Tarnócai u. 26. 3665 lakóház 107./ Drávaszentes, Malom u. 1. 3707 lakóház 108./ Középrigóc 0400 iskola, diákotthon 109./ Középrigóc 076/5 vadászház 110./ Hõsök tere 5. 2646 lakóház 111./ Damjanich u. 1-29. területi védelem lásd: szabályozási terv 112./ Városközpont területi védelem lásd: szabályozási terv 113./ Aranyospuszta 0265 templom torony
58
4.3 Közterületek, zöldterületek, játszóterek A Városgazdálkodási Igazgatóság a közterületek megfelelő színvonalon történő fenntartásának érdekében, Barcs Város Önkormányzatának Jegyzője által kiadott engedélyek birtokában gondoskodik a közterületek fásításáról, az elöregedett, veszélyes fák kivágásáról és pótlásáról. A településen, az egy lakosra jutó összes zöld terület 64,6 m2. Barcs Város zöldterületek fenntartására, felújítására, a településkép javítására fejlesztéseket valósított meg. Az ebben foglalt beruházási elemek: • • •
•
Deák Ferenc utcában járda és vízelvezető árok közötti terület zöldfelületének kialakítása füvesítéssel, Petőfi Sándor és Semmelweis utcákban a járda és vízelvezető árok közötti terület zöldfelületének kialakítása füvesítéssel, Barcs, Mező utca és Erkel Ferenc utcákban a megépült gyalogosforgalmú járda nyugati szegélyvonala, és Erkel Ferenc utca keleti szegélyvonala közötti zöldfelület kialakítása, füvesítéssel és növénytelepítéssel, Köztársaság utca nyugati oldalának zöldfelület rendezése, és járdarendszerének felújítása.
„A játszótéri eszközök biztonságáról” szóló 78/2003. (XI.27.) GKM rendeletben foglalt jogszabályi előírás alapján, Barcs város közigazgatási területén lévő köztéri játszótereken kihelyezett játszótéri eszközök kötelező éves felülvizsgálatával megbízott tanúsító szervezet (ÉMI-TÜV SÜD Kft.) elvégzi a felülvizsgálatot, illetve a tanúsítvánnyal nem rendelkező, de megfelelőnek talált (felújított, átépített) játszóeszközökről egyedi megfelelőségi bizonyítványt készít, javaslatot tesz továbbá a régi eszközök szabványossá tételére, illetve szükség szerinti elbontására. A hivatkozott GKM rendeletben rögzített előírások teljesülése érdekében Barcs Város Önkormányzata „Köztéri játszóterek bővítése, felújítása” tárgyában fejlesztéseket valósított meg. Fejlesztéssel érintett játszóterek: • Köztársaság u. 41.-43.-45. társasház mögötti játszótér, • Bajcsy-Zs. u. 33-37. sz. mögötti játszótér, • Hősök téri játszótér (88. szociális lakásoknál lévő).
59
4.4 Lakásállomány A 2001. évi népszámlálás adatai alapján Barcs város lakásállománya 4346 darab lakást foglalt magában. A lakások száma az 1980. évi népszámlálás során mért adatokhoz képest 25 %-os, míg az 1990. évi népszámlálás során mért adatokhoz képest 3,97 %-os emelkedést mutat. A 2001-ben mért adatok szerint a lakások közül 4082 darab lakott.
Lakások és lakott üdülök száma az építés éve szerint Terület összesen 4 346 Barcs 10 189 Barcsi kistérség 130 399 Somogy megye Forrás: KSH Népszámlálás, 2001
1920-1969 1 060 4 495
1970-1979 1 481 2 186
1980-1989 1 138 1 650
1990-2001 322 535
57 152
28 022
22 316
9 648
Lakások megoszlása az építés ideje szerint
100% 80% 1990-2001 60%
1980-1989 1970-1979
40%
1920-1969 20% 0% Barcs
Barcsi kistérség
Somogy megye
A lakóépületek korát tekintve az 1944. évnél korábban épített lakások száma 803, az 19451959 között épült lakásoké 602, az 1970-1989 között épült lakások száma 2619 darab, 19902001 között pedig 322 lakás épült. A lakásépítések volumene 1920-1969 között Barcson volt a legalacsonyabb. 1970-1989 között a megyében és a kistérségben csökkenést mutatott, miközben Barcson növekedés volt megfigyelhető. Barcson a lakásállomány 25%-a épült 1969-ig és a lakásállomány 60%-a épült 1970-1989 között. A három és több szobás lakások száma 2546, a 30 m2-nél kisebb alapterületű lakások száma 27 darab, a 100 m2 és ennél nagyobb alapterületű lakások száma 1301 darab. A lakásállományból 1123 darab lakás összkomfortos, 2682 darab komfortos, 151 darab félkomfortos, 268 darab komfort nélküli. A szükség- és egyéb lakások száma 122. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a lakásállomány 12,4 %-a. Ez az arány az 1990. évi népszámlálás adatai szerint még 19,2 % volt, az 1980. évi népszámlálási statisztika szerint pedig 40,97 %. 60
Lakások és lakott üdülők komfortossága Terület
összesen
Összkomfortos 1 123 2 006
4 346 Barcs 10 189 Barcsi kistérség 130 399 44 935 Somogy megye Forrás: KSH Népszámlálás, 2001
komfortos 2 682 5 215
Félkomfortos 151 541
Komfort nélküli 268 1 876
Szükség és egyéb lakás 122 551
54 547
5 435
17 270
8 212
Lakások megoszlása komfortfokozatuk szerint
100% 80%
Szükség és egyéb lakás Komfort nélküli
60%
Félkomfortos 40%
komfortos Össz-komfortos
20% 0%
Barcs
Barcsi kistérség Somogy megye
Az összkomfortos és komfortos lakások aránya tekintetében Barcs magasan meghaladja a kistérségi szintet és a megyeinél is jobb helyzetben van. A városban található lakások 87% tartozik ezekbe a kategóriákba (a kistérségben 70%, a megyében 76%). A KSH 2006. évi adatai szerint a lakásállomány 2006. év végén, 4490 lakást foglalt magában, és 325 darab fenntartott lakásbérlemény volt található a városban. Az épített lakások száma 18 darab. A lakások átlagos alapterülete 111 m2. Barcson, 2005. évben, az összes lakóház felújítására 1 432 000 Ft-ot költött a város, míg 2006-ban az összes lakóház karbantartására 5 566 000 Ft-ot fordítottak. A településen 4.365 lakás van, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások száma jelenleg 259. A lakások közüzemi víz- és szennyvízhálózatba bekapcsolt aránya 94,6 %. Vezetékes gázt a háztartások 81,4 %-a használ.
61
4.5 Települési infrastruktúra ellátottság Közlekedési infrastruktúra Az önkormányzat fejlesztési elképzelései között mindig kiemelt prioritást kapnak az infrastrukturális fejlesztések. A cél a belterületi közutak kiépítettségének növelése, elsősorban az újonnan kiépült lakóövezetekben, valamint a hiányzó járdák és gyalogutak kiépítésének folytatása. Az elképzelések között szerepel a kerékpárút hálózat kialakítása, egy a várost átszelő, a legfontosabb kulturális, turisztikai célpontokat, és a közszolgálati-oktatási intézményeket érintő kerékpárút megépítése. A célok elérése érdekében az önkormányzat igyekszik felkutatni és igénybe venni valamennyi pályázati forrást. A városban, az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma 257 darab volt 2006-ban, amellyel a település mintegy 10 %-kal marad el a megyében, a régióban, és az országban jellemző értéktől. A barcsi helyi autóbuszjáratokat a Kapos Volán Zrt. Üzemelteti. Tárgyalás, egyeztetés alapján a képviselő-testület minden évben meghatározza a működési költségeket és dönt a szükséges önkormányzati támogatásról. Megállapítja a menetrend szerinti helyi autóbuszközlekedés, valamint a helyi autóbusz különjáratok díját és a díjak alkalmazási feltételeit. A megállóhelyek, várók felülvizsgálatát és a szükséges javítási munkáit az önkormányzat végzi. A határforgalom a közúton zajlik, Barcson folyamatos üzemű határátkelő működik. A fő közlekedési utak állapota közepes, áteresztő képességük korlátozott, a bekötő utak állapota nem kielégítő. A városban helyi és helyközi autóbuszjáratok állnak a lakosok rendelkezésére. A települést a Nagykanizsa-Pécs, illetve a Barcs-Harkány vasútvonal szeli át. A pályák állapota nem kielégítő, teherbírásuk alacsony, így a menetidő aránytalanul hosszú. Vasúti határforgalom nincs. A Kaposvár-Nagyatád vonal megszüntetésével a tömegközlekedési igényeket az autóbuszjáratok szolgálják ki, de e forma mind mennyiségében, mind minőségében fejlesztésre szorul. A településen a kiépített belterületi közutak hossza 48,67 km-t tesz ki, és 10,7 km kiépítetlen még jelenleg. A belterületi közutak 33,25 km hosszúságban aszfaltbeton és öntött aszfalt, 11,95 km-en utótömörödő aszfalt, 3,47 km-en beton burkolattal vannak ellátva. A belterületi elsőrendű főutak átlagosan 9,2 méter, a belterületi másodlagos főutak átlagosan 6,1 méter, a belterületi gyűjtőutak 5,6 méter, a belterületi kiszolgáló és lakóutak átlagosan 4 méter szélesek. A kiépített külterületi közutak hossza 2,35 km, amelyek átlagosan 3,2 méter szélességűek, és betonburkolat fedi őket. Barcson 0,7 km hosszan épült kerékpárút, amely 2,3 méter szélességű, és aszfaltbeton borítású. A városban a gyalogutak és járdák hossza 39,66 km hosszúságot, és 59,49 ezer m2 felületet tesznek ki. Az átlagos szélességük 1,5 méter. 19,48 km-en aszfaltbeton és öntöttaszfalt, 19,48
62
km-en beton, 0,7 km-en beton borítású. A gyalogutak és járdák kiépítetlen hossza 15 km-t tesz ki. A csapadékvíz-elvezető rendszer karbantartását a Városgazdálkodási Igazgatóság folyamatosan végzi. A rendszer rekonstrukcióját a Dél Dunántúli Operatív program keretében kívánja a város megvalósítani. Ebbe a programban a „Piramis” házak mögötti árokrendszer felújítását, a Martinovics utca, Bem utcák vízelvezetését, valamint a Hős utca – Szépkilátás utcák csatlakozásánál a meglévő vízelvezető rendszer rekonstrukciója tartozik bele.
Közműellátás A település közüzemi ivóvíz-vezeték hálózatának hossza 66,6 km, a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 44,4 km, amely 1997. évtől folyamatosan, az akkor meglévő szennyvíz csatorna hossz 2,7-szeresére növekedett. A közműolló 667 méter. A közüzemi ivóvíz vezeték hálózatba bekötött lakások száma 2006-ban 4340 volt, amely a lakások 96,7 %-a. Ez a megyei átlag (95,9) feletti arány, megfelel a Dél-Dunántúli mutatónak (96,4%) és az országos értéknek (94,3 %). A vízminőség javítása érdekében a kistérség bevonásával az Országos ivóvízminőség javító program keretében a KEOP 7.1.3.0 pályázati forrás bevonásával, mintegy 500.000 M Ft + ÁFA összegű beruházás fog megvalósulni. Jelenleg a fejlesztési program második szakasza (projektfejlesztési szakasz) van folyamatban. A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 4202, amely a lakásállomány 93,6 %-a. Ezzel a város jóval a megye (59,2%), a régió (63,8 %) és az ország (67,4%) átlaga felett áll. A háztartási villamos-energia fogyasztók száma 5242 háztartás, a háztartási gázfogyasztók száma 3684 darab volt 2006 évben. Az összes gázcsőhálózat hossza ebben az évben 82,1 km volt. A Drávaszentesi városrészben befejeződött egy, az E ON Hálózati Zrt. saját beruházásában az igényeinket figyelembe véve végrehajtott elektromos vezetékcsere, mellyel a városrész ellátásának biztonsága jelentősen megnőtt. A gázellátó rendszer elavult elöregedett elzáró, szakaszoló szerelvényeinek ütemezett cseréjét az E-ON Zrt. folyamatosan végzi, 2009-ben mintegy 10 ilyen vízzár-tolózár cserére került sor, valamint befejeződött az acél vezetékhálózat korrózióvédelmi beruházása.
63
Hulladékgazdálkodás Barcson 2006. évben, a lakosságtól 4042,40 tonna települési szilárd hulladék került elszállításra. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 4100 darab. A település rendelkezik Környezetvédelmi Stratégiai Programmal. A települési szilárd hulladék elszállíttatásáról és ártalmatlanításáról az önkormányzat megbízásából a BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft. gondoskodik. Barcs közterületein, 50 helyen van kihelyezve 3 frakció (papír, műanyag, üveg) befogadására alkalmas, 1100 literes, színes műanyag, szabvány előírásnak megfelelő gyűjtőtartályokkal felszerelt gyűjtősziget. Évente két alkalommal (április és október hónapban) van lomtalanítás és szerveznek veszélyes hulladékgyűjtési akciót. Évente 1 alkalommal az önkormányzat hulladékgyűjtési akciót szervez a lakosság és a civil szervezetek, valamint a tanulók bevonásával. A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási programban a Dél-dunántúli Régió 319 települése érintett és a program keretében egyesített hulladéklerakó és hulladékkezelő rendszer épül ki, sor kerül továbbá a bezárt hulladéklerakók rekultivációjára. Forrás: Környezet és Energia Operatív Program. A Barcsot érintő fejlesztés tervezett befejezése 2011.06.
Info-kommunikációs adottságok Az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma 264, amely alatta van a megyei (305), a régiós (311) és az országos (334) értéknek is. Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya a lakásállomány arányában 61,2 %, amely meghaladja a megyei (43,0%), a régiós (52,3%) és az országos (50,1%) értéket is. Az Internet – Kábeltelevízió – Kábeltelefon együttes használatának piacán az eddig e szolgáltatást egyeduralkodóként biztosító FiberNet Rt. mellett megjelent a T-HOME egyre bővülő csomagokból választható ajánlataival. Ma a három szolgáltatás együttes igénybevétele fentiek eredményeként már havi 6-10 e Ft/hó körüli áron igénybe vehető. A UPC és a DIGI TV pedig a TV csatornák piacán kínál választási lehetőséget a lakosságnak. A mobiltelefon-szolgáltatás teljes körű lefedettsége a Somogytarnócán üzembe helyezett TMOBIL és VODAFON átjátszóval megoldódott. A mobil telefonon elérhető internetszolgáltatás sávszélessége, gyorsasága - használhatósága is jelentősen javult, e beruházás megvalósulásával.
64
5. Közszolgáltatások 5.1 Oktatási és művelődési intézmények Barcs Város saját fenntartású intézményei útján biztosítja az óvodai ellátást, az általános iskolai oktatást, a többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását, valamint a cigány kisebbséghez tartozó tanulók felzárkóztatását és esélyhátrányának kompenzálását. Saját fenntartású intézményei útján – a Somogy Megyei Közgyűlés anyagi támogatásával, melyet négyévente külön megállapodásban rögzít – biztosítja a többi tanulóval együtt nem nevelhető-oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátását, a korai fejlesztést, a képzési kötelezettek ellátását, a gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzést, a felnőttoktatást, az alapfokú művészetoktatást és a nevelési tanácsadást. Önkormányzati feladat-ellátási kötelezettségből adódó feladatok: - óvodai nevelés-oktatás - alapfokú nevelés-oktatás - a többi tanulóval együtt nevelhető-oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Önként vállalt feladatok: • • • • • • • • • • •
alapfokú művészetoktatás logopédiai szolgáltatás gyógytestnevelés sajátos nevelési igényű gyermekek általános iskolai ellátása (gyógypedagógiai ellátás, korai fejlesztés, képzési kötelezettek ellátása) gimnáziumi oktatás-nevelés (9-12. évfolyam) szakközépiskolai képzés alapműveltségi vizsgára való felkészítés (9-10. évfolyam) szakképzés felnőttoktatás kollégiumi ellátás pedagógiai szakszolgálati tevékenység.
Barcson az alábbi művelődési intézmények működnek: • • • •
Dráva Múzeum Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ Városi Könyvtár Vikár Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.
65
Az önkormányzat a feladatok ellátása érdekében a következő intézményeket működteti: Óvodai ellátás
Városi Óvodák – 7 tagóvodával Arany János Általános Iskola
Alapfokú nevelés-oktatás
Deák Ferenc Általános Iskola Szivárvány Gyógypedagógiai és Módszertani Központ
Középfokú nevelés-oktatás
Széchényi Ferenc Középiskola és Kollégium Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola Vikár Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Egyéb intézmények
Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ Szivárvány Gyógypedagógiai és Módszertani Központ Barcs Város Önkormányzata Szociális Központ Nevelési Tanácsadó
Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás közös igazgatású közoktatási intézmények A társult önkormányzatok a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás mikro-térségi központjaként Barcs városban közös igazgatású közoktatási intézményt tart fenn és működtet: Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Röviden:Barcsi nevelési és Oktatási Intézmények (BNI). A fenntartói jogosítványokat a megállapodásban Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja.
foglaltak
szerint
Barcs
Város
Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményfenntartó Társulás tagjai: – Barcs Város – Bélavár – Heresznye – Komlósd – Péterhida – Rinyaújlak – Szulok – Vízvár Községek Képviselő-testületei A tanulók igénybe vehetik a székhely településen az Alapfokú Művészetoktatási Intézményszolgáltatásait, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot. E két intézmény egység utazó pedagógusokkal a társulás településein is szolgáltat. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal a barcsi kistérség területén a városi fenntartású Szivárvány EGYMI foglalkozik.
66
Intézményszerkezet A székhelyen működő és alapfeladatra létesített szervezeti egység az intézményegység, a telephelyen működő intézményegység a tagintézmény. Iskolaszerkezet TelepIntézIntézhely/ményményTagintéz egység egység mény
Telephely/Tagintéz mény
Intézményeg ység
Települ ések
Barcs
Szulok
Barcs
Barcs
1.-8. évf. általános iskola
Barcs
Vízvár
Barcs
Vízvár
Telephely/Tagintéz mény Rinyaújl ak
1 óvoda 3 csoportos 4 óvoda 3 csoportos , 1óvoda 1 csoportos
1.-8. évf. általános iskola
Barcs
Óvodaszerkezet TelepTelephely/Ta hely/gintézTagintéz mény mény
1.-8. évf. általános iskola
Vízvár
1 óvoda 2 csoportos 1.-4. évf. általános iskola
Szulok Rinyaújlak
1 óvoda 1 csoportos
Az iskolások megoszlása településenként Befogadó település Barcs Arany Barcs Deák Vízvár Szulok Összesen
Összlétszám (fő) 461 520 87 33 1101
Ebből bejárók (fő) 15 64 52 0 131
Ebből HH (fő) 0 26 41 0 67
HHH (fő) 1 15 30 0 46
SNI (fő)
Alsós (fő) 0 3 0 0 3
0 24 23 0 47
A három leggyakoribb céltelepülés rangsora: 1. Deák Általános Iskola (Barcs), 2. Vízvár tagintézmény 3. Arany Általános Iskola (Barcs). Vízvárra a felvételi körzetéből, Heresznye és Bélavár településekről járnak be a tanulók. A barcsi Arany János Általános Iskolába főleg Szulokból járnak be, mivel ott nem működik felső tagozat. A Deák Ferenc Általános Iskolába főleg a körzeten kívüli településekről járnak tanulók: Darány (20 fő), Csokonyavisonta (11fő), és 9 fő más-más településről. Lehetséges okok: változatosabb programkínálat, szülők munkahelye, már óvodába is ide járt a gyermek, alapfokú művészeti oktatás könnyebben elérhető.
67
Az utazást iskolabusszal, falugondnoki szolgálattal oldják meg. Az intézményfenntartó társulás finanszírozza a társulás területéről bejárók bérletköltségeit. A bejáró tanulók utazási terheinek megkönnyítése folyamatos figyelmet igényel. A gimnáziumba és a szakképző iskolába közel egyforma arányban vannak a bejáró tanulók, a kollégiumi szolgáltatást azonban eltérő arányban veszik igénybe. A gimnáziumban 262 bejáró tanulóból 158 kollégista, ez 60,3%. A szakképző iskolában 206 bejáró tanulóból mindössze 19 kollégista van, ez 9,2%. A kollégiumi szolgáltatások a bejáró tanulók, különösen a HH/HHH és SNI tanulók tanulási sikereit továbbá esélyeit növelhetik.
5.2 Egészségügyi intézmények Barcs Város Önkormányzata az egészségügyi ellátás körébe tartozó feladatait a közigazgatási területén látja el. Az egészségügyi alapellátás körében a vállalkozó háziorvosok, a Járóbetegellátó Intézmények, védőnői szolgálat és a Drávamenti Kistérségi Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft feladatellátásában gondoskodik: • • • • •
a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról.
Barcson nem működik kórház, Barcs Város Önkormányzata Járóbetegellátó Intézménye 1967 óta végzi Barcs és környéke lakosságának egészségügyi ellátását. Jelenleg 5 háziorvosi, 3 házi gyermekorvosi körzet, 16 szakmában 21 szakrendelés, 252 szakorvosi és 15 nem szakorvosi órában, 2 gondozási szakmában (tüdő- és pszichiátriai gondozás) 4 gondozó 56 szakorvosi, és 15 nem szakorvosi órában látja el feladatát. Barcs városa rendelkezik mentőállomással, állandó mentőtiszti szolgálattal. 2004. május 1-től működik a Központi Ügyeleti Szolgálat, amely szintén javítja a terület sürgősségi ellátását. A szakrendelések közül a belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, ideggyógyászat, pszichiátria, tüdőgyógyászat, radiológia, ultrahang, laboratórium saját közalkalmazotti létszámmal, teljes rendelési idővel áll a lakosság rendelkezésére. Saját alkalmazottal, de heti csökkentett rendelési idővel dolgozik a csecsemő és gyermekgyógyászati, és a szemészeti szakrendelés. Külső, más egészségügyi intézményből kijáró orvosokkal oldják meg a bőrgyógyászati, urológiai, reumatológiai, ortopédiai szakrendeléseket. Barcs Város Önkormányzata lehetőségeihez képest támogatta és támogatja a Rendelőintézet azon törekvéseit, hogy a város és térség lakossága minél nagyobb arányban, helyben kerüljön kivizsgálásra, illetve kapjon definitív ellátást. Az elmúlt években sikerült az alapszakmákon kívül egyéb szakrendeléseket beindítani (szemészet, urológia, bőrgyógyászat), de a lakosság részéről egyre nagyobb az igény egyéb 68
szakrendelések beindítására, melyeket a térség morbiditási és mortalitási adatai is alátámasztanak. Barcs határtelepülés, a legközelebbi fekvőbetegellátó intézmény 35 km-re található, de más megyében (Szigetvár – Baranya megye). A megyében a legközelebbi kórház Nagyatádon van (40 km-re), a progresszív betegellátást biztosító megyei kórház pedig 60 km-re, Kaposváron. Jellemzően a térség széttagolt, aprófalvas terület, az országos átlagnál rosszabb infrastruktúrával és közlekedési viszonyokkal, így azon szakrendelések elérhetősége, amelyekkel a rendelőintézet nem rendelkezik, meglehetősen nehezített. A szakrendeléseken megjelent betegszám évről-évre emelkedik, átlagosan évente 10%-kal. A gondozóintézetek betegforgalmával együtt ez a szám megközelíti a százezret. A betegszám emelkedésének egyik fő oka, hogy jelenleg az intézet állandó, a lakosság által elfogadott szakorvosgárdával rendelkezik, így azok a betegek is visszapártoltak az intézethez, akik eddig a környező kórházak rendelőintézeteit, illetve magánrendelőket kerestek fel problémáikkal. Az elmúlt időszak műszerfejlesztései is ezt a célt szolgálták.
5.3 Szociális intézmények Barcs városban az 1989-ben alapított Szociális Központ (7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 32.) vegyes profilú intézményként látja el feladatait. Szolgáltatásai: •
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata érzékelve a lakosság mentális terheit, nemcsak a város lakóinak, hanem a környező települések egészségi okból rászorulóinak is segítséget nyújt.
•
Idősek Klubjának szolgáltatásai iránt nagy az igény, évek óta maximális létszámon működik. Az Idősek Klubja 1989-től működik, 50 férőhellyel. 2000-től a működési engedélyt módosítva 60 férőhellyel állnak az érdeklődők rendelkezésére. A létszám évek óta 62-65 fő körül mozog. Várakozók nincsenek, jelentkezés, illetve kérelem után minden igényt ki tudnak elégíteni.
•
Idősek Otthona (Otthonház) emelt szintű elhelyezést biztosít az azt igénylő időseknek, egymás mellett épült garzonlakásokban. A lakásokat nyitott folyosó köti össze. A főépületből az alsóbb szinten elhelyezkedő garzonlakásokhoz liften lehet eljutni. Az intézmény konyhája HACCP rendszerben működik. Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az intézményben az engedélyezett férőhelyek száma 135 fő. Az igénybevétel finanszírozása 20 %-ban állami támogatásból, 80 %-ban a befizetett térítési díjakból történik.
•
Gondozóház a tartós bentlakást biztosító otthonhoz integrálva átmeneti ellátást nyújtó részleget is működtet, így az átmenetileg felvett lakók folyamatos ápolása biztosított. Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött 69
beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Az engedélyezett férőhelyek száma 15 fő. A férőhely-kihasználtság minden évben 100 % felett volt. A lakók átlagéletkora 71 és 75 év között mozog.
5.4 Közigazgatás Barcs Város Önkormányzata 17 tagú testület, valamint a polgármester által gyakorolja az önkormányzati jogokat. A képviselő-testület döntéseinek végrehajtására, valamint a közigazgatási ügyek intézésének céljából Polgármesteri Hivatal működik, amelynek főbb szervezeti egységei: Önkormányzati és Intézmény Felügyeleti Iroda, Igazgatási Iroda, Közgazdasági Iroda valamint Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda. A képviselő-testület részben jogszabályi kötelezés miatt, részben saját munkájának segítése és szakmai megalapozása érdekében állandó bizottságokat hoz létre, amelyek az alábbiak: • • • • • •
Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság Művelődési, Idegenforgalmi Bizottság Oktatási, Informatikai, Sport Bizottság Pénzügyi, Gazdasági, Integrációs Bizottság Ügyrendi, Igazgatási, Jogi Bizottság Városfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottság
Két településrészi önkormányzat kapcsolódik a településhez, a Drávaszentesi és a Somogytarnócai Településrészi Önkormányzatok. A településen cigány, német és horvát kisebbségi önkormányzat tevékenykedik. A Képviselő-testület – az Önkormányzati törvényben meghatározott sorrendet követve az alábbi feladatok, közszolgáltatások ellátásáról gondoskodik: • • • • • • • • • • • • • • • •
épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartás, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztisztaság és településtisztaság fenntartása, helyi tűzvédelem, közbiztonság helyi feladatainak ellátása, közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, közreműködés a foglalkoztatás megoldásában gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, gondoskodás az egészségügyi ellátásról, gondoskodás a szociális ellátásról, gondoskodás gyermek és ifjúsági feladatokról, 70
• • • •
közösségi tér biztosítása, közművelődési tudományos művészeti tevékenység, sport támogatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása, egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
Az önkormányzat hivatásos tűzoltóságot működtet, és a településen jelen van a rendőrség, illetve polgári védelem a polgárőrség működése keretében. A szakmai hivatali apparátus a címzetes főjegyző vezetésével segíti a képviselő-testület, a bizottságok, a polgármester és a képviselők munkáját. Ennek során döntés előkészítő munkát végez, elkészíti a rendelet- és határozat-tervezeteket, és szakmai, ügyviteli teendőket lát el. Intézményfelügyeleti tevékenység Oktatás, közművelődés Az Önkormányzati és Intézményfelügyeleti Iroda látja el a mikrotérség 8 önkormányzata által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény, a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények, a városi fenntartású Szivárvány EGYMI, valamint közművelődési intézményhálózat - Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Dráva Múzeum - törvényességi felügyeletét, átruházott hatáskörben ellátja az ágazatra vonatkozó jegyzői feladatokat a közoktatási törvény, kulturális alaptörvény és azok végrehajtási utasításai szerint. Egészségügy Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 152. §-ában foglaltaknak megfelelően látja el Barcs Város Önkormányzata az egészségügyi ellátás körébe tartozó feladatait a közigazgatási területén. Az egészségügyi alapellátás körében a vállalkozó háziorvosok, a Járóbetegellátó Intézmények, védőnői szolgálat és a Drávamenti Kistérségi Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft feladatellátásában gondoskodik: • a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, • a fogorvosi alapellátásról, • az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, • a védőnői ellátásról, • az iskola-egészségügyi ellátásról. Rendezvényszervezés, testvérvárosi kapcsolatok, média A közművelődési intézmények vonatkozásában a felügyeleti munka mellett egyes városi rendezvények megszervezése, lebonyolítása, vagy a lebonyolításban való közreműködés. Jelentős feladat a testvérvárosi kapcsolatok szervezése, koordinálása, a velük való kapcsolattartás kiegyensúlyozottságának biztosítása Egyre fontosabb jelentőséggel bír a médiával való kapcsolattartás, a városról szóló bemutatkozó cikkek, reklámok megjelentetése, a kiadványok gondozása. A helyi televíziónak, 71
a rádiónak, a megyei napilapnak, az MTI-nek rendszeres tájékoztatást nyújt a városi eseményekről. A város honlapján megjelennek a legfrissebb hírek, események, a lakosságot érintő felhívások, az önkormányzattal kapcsolatos információk. Sport Barcs Város Önkormányzata a sportfeladatokat a Polgármesteri Hivatal közreműködésével, az egyesületek együttműködésével valósítja meg. Az éves költségvetési rendeletében meghatározza a sportra fordítható keretet, a sportegyesületek támogatásához szükséges pályázati keretösszeget. Évente egyszer tájékoztató keretében áttekintik a sportterületek működését, versenyzési lehetőségeket, sportlétesítmények helyzetét, sporteredmények alakulását. Az Önkormányzat fontosnak tartja valamennyi korosztály sportolását, ehhez a feltételek biztosítását. Elkészült a város hosszú távú sportkoncepciója (2004), majd az erre épülő, 2009. áprilisában elfogadott helyi sportrendelet. Barcs Város Sportrendelete kiemelten foglalkozik az utánpótlás-neveléssel, diáksporttal kapcsolatos feladatokkal, a meglévő sportlétesítmények fejlesztésével, a városban működő tradicionális sportágak stabil működtetésével, valamint a szabadidő- és versenysport fejlesztésével. A sportfeladatok megvalósítását a Polgármesteri Hivatalban egy fő, szakképzett sportreferens koordinálja, aki szervezi a gyermeksportot (óvodás - iskolás korosztály), közösségi sportot és versenysportot. Munkaköri feladatai között szerepel a lakosság szabadidősportjának, a diáksportnak és a versenysportnak a szervezése, koordinálása, az ifjúsági feladatok szervezése.
Hatósági tevékenység Adóigazgatás Az adóapparátus (jelenleg 4 fő) feladata a különböző helyi adókkal kapcsolatos adatok nyilvántartása adóalanyonként és adónemenként, a beérkező befizetések naprakész rögzítése, törzsadattár folyamatos karbantartása, fizetési értesítő eljuttatása az adózókhoz, a külső szervek megkeresésére történő adatszolgáltatás, adók módjára beszedhető köztartozások behajtása, adóbevételek külön számlán történő kezelése, vagyoni helyzetről szóló igazolások kiállítása, adó- és értékbizonyítványok elkészítése a helyszínen történő megtekintés alapján. Az önkormányzat az alábbi adónemeket vezette be illetékességi területén: • vállalkozók kommunális adója, • helyi iparűzési adó, • építményadó, • magánszemélyek kommunális adója, • idegenforgalmi adó.
72
Ezeken kívül az önkormányzat feladata még a gépjárműadó kezelése, a földbérbeadásból származó jövedelem adóztatása, a talajterhelési díj kivetése és annak beszedése is. Anyakönyv, népességnyilvántartás, hagyaték • • • • • • •
Születés anyakönyvezése Házasságkötés anyakönyvezése Haláleset anyakönyvezése Válások bejegyzése Utólagos bejegyzések anyakönyvekbe Névváltozások Honosítás, visszahonosítás, állampolgársági eskü
Építéshatósági tevékenység Az építésügyi hatósági munkát Barcs városában és a vonzáskörzethez tartozó 25 településen 3 fő ügyintéző látja el. Vonzáskörzethez tartozó települések: Babócsa, Bélavár, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kastélyosdombó, Kálmáncsa, Komlósd, Lad, Lakócsa, Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás, Szulok, Tótújfalu, Vízvár. Az építésügyi hatósági jogszabályok megváltozásával a városhoz tartozó településeken a nem kiemelt építésügyi hatósági jogkör megszűnt, valamennyi építésügyi hatósági ügyben a városi önkormányzat címzetes főjegyzője jár el első fokon. Gyámügyi igazgatás A jegyzői hatáskörbe utalt feladatok a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - korábban rendszeres gyermekvédelmi támogatás - és a gyermekvédelmi gondoskodás keretében történő hatósági intézkedések közül a védelembe vétel és az ideiglenes hatályú elhelyezés. Gyámhivatal A Gyámhivatal kistérségi hatáskörrel látja el feladatait (Barcs városban és a hozzátartozó 25 községben). Legfontosabb feladatok: • átmeneti és tartós nevelt gyermekek nyilvántartása, ügyük rendszeres felülvizsgálata • gyermek elhelyezési ügyek • gyermekelhelyezés megváltoztatása • kiskorú sértett ellen elkövetett egyéb bűncselekmények ügyében eljárás • kiskorú veszélyeztetése ügyében eljárás • gyermek családi jogállásának rendezése • dönt a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban;
73
A gyámhivatal illetékességi területén nagyon magas a gondnokoltak száma, mivel a területen 4 gondnokoltakat ellátó bentlakásos intézmény működik. A gyámhivatal jelenleg 392 gondnokolt, 170 kiskorú gyámhatósági fenntartásos betétjét kezeli. Kereskedelemmel és szolgáltatással kapcsolatosan Igazgatási területen jelenleg 215 műkő üzlet van nyilvántartva: • 43 vendéglátóipari üzlet, • 172 üzlet az egyéb szakmai ágazatba (ruha, cipő-, bőráru, gépjármű és alkatrészek, gazdabolt, virágbolt, műszaki és építőipari jellegű boltok, bútorbolt, ajándékbolt és használt cikkek), • négy intézményi konyha, • kettő panzió. Legfontosabb feladatok: hatósági munka: engedélyek kiadása igazgatási területen a vállalkozók ellenőrzése, melynek célja nem a szankciók számának a növelése volt, hanem a vállalkozókra vonatkozó jogszabályi előírásoknak a betartatása, és a betartásukhoz a szükséges szakmai segítség megadása. Közterület-felügyelet Folyamatosan ellenőrzik az évszakokhoz kapcsolódó tevékenységeket, kötelezettségek betartását (hóeltakarítást, a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos teendők ellátását, az elhanyagolt, gazos területek kaszálását) Biztosítják a város ünnepi rendezvényeit. Rendszeresen ellenőrzik a parkokat, parkosított területeket, játszótereket, igyekeznek felkutatni az illegális szemétlerakó helyeket azok megszüntetése érdekében. Ellenőrzésre kerülnek a közterületen elhelyezett hirdető berendezések, közúti táblák, a közterület használata. Havonta több alkalommal a gyepmester bevonásával ellenőrzik az ebtartás szabályainak betartását. A városban megtartott „Lim-lom” akció keretében a DDMHG munkatársával közösen végzik a szabályszerű végrehajtást. A Barcsi Határrendészeti Kirendeltséggel közös járőrszolgálatokat végeznek rendszeresen. Ennek keretében a közterületekhez kapcsolódó feladatok összehangolt végrehajtására kerül sor. Okmányiroda Az igazgatási iroda részeként működik az okmányiroda, mely 2000. január 1-én kezdte meg munkáját, az 1999. évi LXXXII. törvénnyel módosított 1992. évi LXVI. törvény alapján. Vezetője az igazgatási iroda vezetője, szakmai irányítását és felügyeletét a címzetes főjegyző végzi. Barcs város és 25 község területére terjed ki az illetékessége.
74
Szabálysértési ügyintézés A szabálysértési eljárások többnyire tulajdon elleni szabálysértés, csendháborítás, közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése szabálysértés, köztisztasági szabálysértés, önkormányzati rendeletben meghatározott szabálysértések elkövetése miatt kerültek lefolytatásra. Szociális igazgatás • • • •
•
Időskorúak járadéka Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei Ápolási díj Közgyógyellátás – Méltányos – Normatív – Alanyi Pénzbeni és természetbeni juttatások: – Jövedelempótló támogatás – Rendszeres szociális segély – Rendszeres szociális támogatás – Gyógyszersegély
Ügyfélszolgálat Feladatai: • átmeneti segélyek, • méltányossági segélyek, • temetési segélyek, • köztemetés, • buszbérlet, • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, • közterület használat engedélyek kiadása, • talált tárgyak kezelése, • hirdetmények kezelése, • termőföld bérleti/vásárlási ajánlatok elektronikus úton való közzététele, • beadványok átvétele, • jegyzőkönyvek felvétele, • leértesített levelek átadása, kezelése, • okmánybélyeg árusítása, • ügyfelek tájékoztatása, irányítása, • lakcímváltozás bejelentése. Az ügyfélszolgálaton folyamatos az ügyfélfogadás.
75
A hivatali kötelező feladatokon kívül az ügyfelek segítése érdekében APEH, MÁK, MEP, NYUFI egyszerűbb nyomtatványait is beszerezték az ügyintézők, így az ügyfeleknek nem kell Kaposvárra beutazniuk ügyintézés céljából (a korábban havonta egyszeri kihelyezett ügyintézés is megszűnt, NYUFI 2007. 01. 1-től, MÁK 2008. 07. 01-től, MEP 2009. 04. 01-től nem tart kihelyezett ügyintézést). Krízistámogatás 2009. 07. 01-től hatályos a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI.24.) Korm. rendelet értelmében 2009. 08. 01-től lehet igényelni az egyszeri, vissza nem térintendő támogatást. E rendelet értelmében a jogosultság igazolása jegyzői hatáskör, mellyel kapcsolatos feladatokat az ügyfélszolgálat látja el. Városfejlesztés- és üzemeltetés Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda végzi a városfejlesztéssel, működéssel, üzemeltetéssel, magas- és mélyépítéssel, energia ellátással, zöldterület fenntartással, környezetvédelemmel és a hulladékgazdálkodással, ingatlan vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat. Az iroda további feladatkörei: • állattartással kapcsolatos panaszok kivizsgálása, • ebek kötelező veszettség elleni védő oltásának előkészítése • méhállomány nyilvántartása, a jelzett növényvédelmi munkákról a méhészek folyamatos értesítése, • a mezőgazdasási művelésre is alkalmas területek hasznosítása, bérbeadása, • vadkár eljárások lebonyolítása a közigazgatási területen működő vadásztársaságokkal, • parlagfű mentesítésre kötelezési ügyek.
76
6. Korábbi időszakok fejlesztései Sikeres pályázatok megírásához majd a projektek megvalósításához komoly szakmai, pénzügyi, szervezési és koordinációs munka szükséges, ami kizárólag csapat munkában valósítható meg. A polgármesteri hivatal és a képviselő testület összehangolt munkájának eredményeképpen városunk évek óta sikeresen pályázik és valósít meg fejlesztési projekteket. A projekteket a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzések mentén fogalmazzuk meg. Az Önkormányzat gazdasági programját alapvetően befolyásolják a II. Nemzeti Fejlesztési terv stratégiai fejlesztési programjai, illetve Ágazati Operatív Programjai, valamint a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó Regionális Fejlesztési Operatív programjai, nevezetesen a Dél Dunántúli Operatív Program és hozzá kapcsolódó Stratégiai Fejlesztési Programok.
Legfontosabb megvalósult, vagy megvalósulás alatt álló projektek: Országos programok: 1.)
6-os számú főközlekedési út Barcs-határátkelő – és Megyehatár közötti szakaszának 11,5 tonnás tengelyterhelésnek való megfeleltetése. Közlekedésfejlesztési Operatív Program Ütemezés: 2009-2011.
2.)
68-as számú főközlekedési út Barcs-határátkelő – és Megyehatár közötti szakaszának 11,5 tonnás tengelyterhelésnek való megfeleltetése. Közlekedésfejlesztési Operatív Program Ütemezés: 2009-2011.
3.)
Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási program, melynek keretében a Déldunántúli Régió 319 települése érintett és a program keretében egyesített hulladéklerakó és hulladékkezelő rendszer épül ki, sor kerül továbbá a bezárt hulladéklerakók rekultivációjára. Környezet és Energia Operatív Program Ütemezés: 2009-2011. A települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése projekt (KEOP 1.1.1.) teljes beruházási költsége:18 722 901 e Ft. A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs projekt (KEOP 2.3.0.) teljes beruházási költsége: 8 641 645 e Ft. (A Barcsot érintő fejlesztések beruházási összértéke: 1 950 000 e Ft, tervezett befejezés: 2011.06.)
4.)
Barcsi kistérség ivóvízminőség-javítási program (két fordulós pályázat: I. forduló: pályázati előkészítés, tervezés, amelynek fejlesztési költsége: 24 800 e Ft, tervezett befejezése: 2009.; II. forduló: ivóvíz-javítási beruházások, amelynek beruházási költsége: 494 747 e Ft, tervezett befejezése: 2010.) Környezet és Energia Operatív Program KEOP 1.3.0.
5.)
BNI Vízvári Tagóvoda fejlesztése (8/2009. (II. 26.) ÖM rendelet alapján)
77
A beruházás tervezett megkezdésének időpontja: 2009. november, befejezés időpontja: 2010. június. Regionális Operatív Programok: 1.
Kistérségi Járóbeteg Központ kialakítása (új gyógyászati egység kialakítása, meglévő épületek átalakítása – rekonstrukciója, közlekedési felületek kialakítása, műszerezettség és gyógyászati technológia kialakítása). A pályázat beadásra került, és a pályázat támogatásban részesült. A építési kivitelezési közbeszerzési eljárás tervezett eredménye 2009. október, a támogatási szerződés várhatóan 2009. novemberben megkötésre kerül. DDOP 3.1.3.B Integrált járóbeteg szakellátó központok fejlesztése (Tervezett beruházási összköltség 663 000 e Ft, ütemezése: kezdés 2009. november, befejezés: 2010.)
2.
Móricz Zsigmond Művelődési Központ fejlesztése (új épületépítés, közlekedési és zöldfelületek kialakítása, belsőépítészet és színház-technológia). A pályázat beadásra és befogadásra került, az értékelés során a pályázat tartaléklistára került. DDOP 4.1.1.D Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 programhoz kapcsolódó regionális fejlesztések megvalósítása (Tervezett beruházási összköltség: 888 000 e Ft.)
3.
Alap és Középfokú Oktatási Intézmények rekonstrukciója (BNI Arany János és Deák Ferenc Általános Iskolák, valamint a Széchenyi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium rekonstrukciója). A beadott pályázat az első fordulóban nyert. Az építésre vonatkozó közbeszerzési eljárás folyamatban van. DDOP 3.1.2./2F Humán közszolgáltatások fejlesztése (Tervezett beruházási összköltség: 1 260 000 e Ft. Ütemezés: kezdés 2009. november, befejezés 2010.)
4.
Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ szolgáltatásainak fejlesztése (orvosi rendelő kialakítása, szénsavkádas kezelés feltételeinek megteremtése, tornaszoba kialakítása, parafangó kezelés feltételeinek kialakítása, pihenőhelyiség kialakítása, medence kiépítése, belsőépítészeti és technológiai berendezések). A beadott pályázat az első és a második fordulóban nyert. Az építésre vonatkozó közbeszerzési eljárás eredményesen lefolytatásra került, a beruházás 2009. augusztusában megkezdődött. DDOP 2.2.1.B Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása (Tervezett beruházási összköltség: 179 000 e Ft. Ütemezés: kezdés 2009. augusztus, befejezés 2009. december.)
5.
Városi területek rehabilitációja (Dráva Völgye Középiskola, Szakképző Iskola, Városi Könyvtár, Ifjúság utca, Barátság utca közötti területekre). A beadott pályázat az első fordulóban nyert, a második forduló lezárása 2009. októberében várható. Az építésre vonatkozó közbeszerzési eljárás folyamatban van. DDOP 4.1.1.A Funkció bővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása (Tervezett beruházási összköltség: 434 020 e Ft. Ütemezés: kezdés 2009. december, befejezés 2010.)
78
6.
Városi területek rehabilitációja III. Városközpont fejlesztése. (Szabadidőpark, Hősök tere, egészségügyi intézményi területek rehabilitációja). A pályázat beadási határideje: 2009. 11. 30. DDOP 4.1.1.B LHH Integrált városfejlesztési akciók támogatása (Tervezett beruházási összköltség: 445 000 e Ft. Ütemezés: kezdés 2010, befejezés 2010.)
7.
Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények Városi Bölcsőde fejlesztése. (nyílászárók cseréje, burkolatok felújítása, komplett fűtéskorszerűsítés, a villamos hálózat felújítása, belső és külső játszóeszközök felújítása, vizes blokkok felújítása, akadálymentesítés és 25 %-os férőhely növekedés létrehozása csoportszobával és tornaszobával). A pályázat beadási határideje: 2009. 12. 01. DDOP 3.1.1. D Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése (Tervezett beruházási összköltség: 77 000 e Ft. Ütemezés: kezdés 2010, befejezés 2010.)
8.
Barcs Város belterületi vízrendezése. (Vasvári Pál, Bem, Martinovich utcák, Piramis házak mögötti terület). A pályázat beadási határideje: 2009. 10. 15. DDOP 5.1.5 B Települési bel- és külterületi vízrendezés (Tervezett beruházási összköltség: 88 888 e Ft. Ütemezés: kezdés 2010, befejezés 2010.)
Régiós és egyéb pályázatok (TEKI, LEKI, CÉDE, TEUT): Az Operatív Programokba nem illeszthető, de az Önkormányzat számára kötelező feladatok a belterületi közutak fenntartása és rekonstrukciós munkáinak elvégzése. Ezen kötelezettség megvalósítására a Kormányzat régiós szinten a „Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek Felzárkóztatási” keretéből, illetve a „Decentralizált Fejlesztési Programok Támogatási” keretéből biztosít forráslehetőséget a Regionális Fejlesztési Tanácsok döntési hatáskörében (TEKI, LEKI, CÉDE, TEUT). TEKI, LEKI, CÉDE, TEUT és egyéb pályázatok támogatásával megvalósuló fejlesztések: 1.)
Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ beléptető rendszerének átalakítása és a téli öltöző bővítése (LEKI keret) Tervezett kezdés: 2009. december Befejezési határidő: 2010. szeptember Tervezett beruházási költség: 12 318 e Ft.
2.)
Barcs-Somogytarnóca, Szabadság utca felújítása (TEUT keret) Tervezett kezdés: 2009. december Befejezési határidő: 2010. szeptember Tervezett beruházási költség: 26 427 e Ft.
3.)
Parkolók kialakítása a Deák F. u. és Kodály Z. u. között (LEKI keret) Tervezett kezdés: 2009. december Befejezés: 2010. szeptember Tervezett beruházási költség: 15 000 e Ft.
79
4.)
Gyalogos forgalmú járda kialakítása a Szentesi utca északi oldalán a Béke utcai elágazás és a Segesvári utcai bekötés között (CÉDE keret) Tervezett kezdés: 2009. december Befejezés: 2010. szeptember Tervezett beruházási költség: 11 415 e Ft.
5.)
Drávai szabad-strandra vezető kerékpárút átvezetése a híd alatt (LEKI keret) Tervezett kezdés: 2009. december Befejezés: 2010. szeptember Tervezett beruházási költség: 9 687 e Ft.
6.)
Gázvezeték kiváltása a Móricz Zsigmond Művelődési Központ előtt (LEKI keret) Tervezett kezdés: 2009. december Befejezés: 2010. szeptember Tervezett beruházási költség: 3 850 e Ft.
7.)
Transzformátor csere a Szociális Központnál (LEKI keret) Tervezett kezdés: 2009. december Befejezés: 2010. szeptember Tervezett beruházási költség: 3 200 e Ft.
80
7. Összegzés – SWOT Barcs város helyzetértékelésének SWOT analízise
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
•
kedvező természeti adottságok
•
magas munkanélküliség, összetétele kedvezőtlen
•
változás szándéka, változtatásra irányuló akarat
•
kevés a helyben mobilizálható tőke
•
térségi identitástudat
•
befektetőket nem vonzó feltételrendszer
vonzó, érintetlen táj
•
•
értelmiség alacsony aránya, lakosság képzettsége alacsonyabb az országos átlagnál
•
termálvizek megléte
•
minőségi turisztikai infrastruktúra és a kapcsolódó szolgáltatások hiánya
•
mezőgazdasági adottságok
•
nincsenek komplex turisztikai programcsomagok
•
agrártermelési tapasztalatok, termelési hagyományok
•
kedvezőtlen demográfiai helyzet
•
településen belül kiépített közműinfrastruktúra viszonylagos fejlettsége, közúthálózat sűrűsége
•
alacsony a lakosság gazdasági aktivitása
•
fejlett oktatási és szociális infrastruktúra
•
magas a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek aránya
kedvező határmenti fekvés
•
•
kedvezőtlen kistérségi térszerkezet, kisméretű települések, kistérségi úthálózat gyengesége
•
országon és régión belüli nehézkes megközelíthetőség, elkerülik az országos és nemzetközi gyorsforgalmi útvonalak.
•
feldolgozóipari tapasztalatok, termelési hagyományok
•
jelentős kereskedelmi kapacitások
•
alacsony hozzáadott értékű termékek termelése, alacsony versenyképesség
•
működő ipari park
•
bevásárlóturizmus és kereskedelem visszaesése
•
ipari tevékenységre alkalmas barnamezős területek állnak rendelkezésre.
•
helyi felsőfokú képzés hiánya
81
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
•
befektetés-ösztönző feltételek megteremtése
•
kedvezőtlen demográfiai folyamatok
•
feldolgozottsági szint emelése
•
politikai folyamatok kedvezőtlen hatásai
•
innovációs készség erősítése
•
elhúzódó gazdasági válság
•
turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése
•
mélyülő munkanélküliségi folyamatok
•
szoros térségi gazdasági együttműködés, kistérségi összefogás erősítése
•
hagyományos termékek piac vesztése
•
határmenti gazdasági kapcsolatok erősítése
•
fejlesztési források esetlegessége
•
termál klaszter erősítése
•
természeti-, környezeti értékek károsodnak
•
szociálisan hátrányos helyzetű rétegek térbeli koncentrációja, leszakadó városrész
•
Turisztikai programcsomagok kialakítása
•
kerékpárút-hálózat fejlesztése
•
az országon belüli periférikus elhelyezkedés felerősödik
•
humánerőforrás fejlesztése
•
hátrányos helyzetű csoportok aránya nő, szociális válság alakul ki
•
határmenti elhelyezkedésre épülő logisztikai ágazat fejlesztése
•
a képzett munkaerő elvándorlása fokozódik a megfelelő minőségű munkahelyek hiányában
•
fenntartható fejlődés környezeti és infrastrukturális feltételeinek megteremtése.
•
a hasonló turisztikai adottságokkal rendelkező hazai és külföldi térségek fejlődése miatt idegenforgalmi versenyképessége csökken
•
a regionális fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal az a város és térségének szükségletei, igényei
•
rendelkezésre álló EU fejlesztési források
•
növekszik a befektetői érdeklődés a város iránt
82
8. Városrészek elemzése A városrészek lehatárolása az alábbi szempontok együttes figyelembevétele alapján történt: • földrajzi fekvés • történelmi hagyományok • fejlesztési elképzelések és a jelenlegi vagy tervezett funkciók csoportosítása. Barcs ennek alapján kilenc városrészre osztható fel, ami a lakosság számához képest soknak mondható, viszont a város kiterjedése és területeinek elhelyezkedése mégis indokolttá teszi. A 9 városrész teljes mértékben lefedi a város közigazgatási területét. A település az alábbi városrészeket foglalja magában: Nyugati városrész, Északi városrész, Városközpont, Déli városrész, Keleti városrész, Somogytarnóca városrész, Drávaszentes városrész, Nyugati Iparterület, Keleti Iparterület. A város településrészeinek korábbi leírásaiban gyakran előfordult Régi Barcs városrész neve is, mely alatt többnyire a mai Nyugati városrész és Városközpont együttese értendő. A város történelmileg is két központú (egy kereskedelmi és egy adminisztratív, ami ma a Nyugati városrésznek és a Városközpontnak feleltethető meg), a két iparterület egymástól markánsan elkülönül, két városrész teljesen különálló egységet képez (Somogytarnóca és Drávaszentes), az Északi városrész adottságai alapján alkot önálló egységet (egységes fejlesztést igényel, majdnem a teljes területe önálló akcióterületet alkot), a Keleti és a Déli városrészek pedig jellegét tekintve válnak el a szomszédos területektől. A városrészeket bemutató térkép az 1. számú mellékletében nagy méretben megtekinthető.
8.1 Városközpont A városrész a település legkorábban kialakult része. A település mai központjának magja a Templom tér körül alakult ki, amely a határátkelő felé, valamint a vasútállomás, a kikötő irányában és a településrészeket összekötő utak mentén terjeszkedett. A Templom tértől északra a kereskedelem gyors fejlődésének hatására alakult ki a város új központja. A városrész fejlődése különösen a délszláv háború alatt kapott lendületet, melynek mozgatója a Horvátországból érkező bevásárlóturizmus volt. A háború befejeződésével a bevásárlóturizmus volumene jelentősen visszaesett. Vásárlóerő eltűnése következtében a kereskedelmi üzletek nagy számban zártak be, üzlethelyiségek jelenleg is üresen állnak. Már korábban is problémaként jelentkezett, hogy a kereskedelem szerkezete túlzottan egysíkú volt. Az áruszolgáltatás minősége javulásához szükséges lenne, hogy a kereskedelem szerkezete diverzifikálódjon.
A településrész magába foglalja a város központi részét, és az alábbi utcák által lehatárolt területen terül el: Bagó-vasút u., Bajcsy-Zs. u. 45/1-105., Damjanich u., Dózsa Gy. u. 34-84., Hősök tere, Kálmán I. u., Köztársaság u. Nagyhíd u., Rózsa u., Somogyi B. u. 100-120., Széchenyi u., Tavasz u.
A városrész lakónépessége 2552 fő, amely a település állandó lakónépességének mintegy 20,7 %-a. A településrész demográfiai helyzete a város egészéhez viszonyítva átlagosnak mondható, a legtöbb mutatója hasonló vagy enyhén kedvezőbb a városi átlagnál.
Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Városközpont
Barcs összesen
2 552 17,0 68,3 14,7
12 316 17,5 66,5 16,0
23,4
28,8
9,7
10,3
1 037 3,9
4 346 12,4
40,9
45,0
15,2
19,5
57,3
51,9
29,4 2 434
34,2 11 998
Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás
Gazdasági helyzetelemzés Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar mezőgazdaság kereskedelem vendéglátás szolgáltatás
Városi szintű adat
Városközpont
876
123
876
2
22 38 457 42 317
2 3 103 11 61
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül)
225
179
Ebből élelmiszer jellegű Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma
76 666 42
19 206 16
85
A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás
Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás:Önkormányzati adatszolgáltatás
DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman-Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft.
DRV Zrt., Avermanhorvát Kft., Magyarplán Kft., Seres Kft., Dunaker Kft.
840 000
145 000
1 6
1 1
3
1
3
2
87,50%
87,50%
Gazdaság Az önkormányzati nyilvántartás szerint az érintett területen működő vállalkozások száma 123, amelyből 87 működik, ez a Barcson működő vállalkozások 18,24 %-a. A működő vállalkozások nemzetgazdasági ág szerinti megoszlására jellemző, hogy a kereskedelem területén 103, szálláshelyek területén 3, vendéglátás területén 11 vállalkozás működik. Pénzügyi szolgáltatók száma: 3 darab, illetve itt található a posta kirendeltsége, valamint egy gyógyszertár és egy fodrászüzlet. A kiskereskedelmi üzletek száma 179. Mezőgazdasági, ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek az UNITRADE Kft. és a MARDEGÁN LEGNO Kft. A vendéglátóhelyek száma 11. A Széchenyi Ferenc Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium kollégiuma 186 szállásférőhellyel rendelkezik, amelyet az intézmény a nyári időszakban hasznosít. A gazdálkodó szervezetek tevékenységéből származóan, a települési iparűzési adóbevétel az elmúlt évben 249 170 000 forintot tett ki. A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás közül e városrészben található a DRV Zrt., Averman-Horvát Kft., Magyarplán Kft., Seres Kft., Dunaker Kft.
Társadalom Az aktív korú lakosság (15-59 évesek) aránya a városi mutatóhoz képest még kedvezőbben alakul az érintett területen (68,3%). Az foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 57,3 %, amely a városi átlagot mintegy 5,4 %-kal felülmúlja. Ez kedvező mutató, azonban a helyzetet fokozatosan rontja a természetes fogyás. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 29, 4 % amely kedvezőbb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %). A 2001-es népszámlálás adatai szerint területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 40,9 %, amely kedvezőbb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. Az legfeljebb általános iskolai 86
végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 15,2 %, amely mintegy 4,3 %-kal kevesebb a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %). Infrastruktúra A városrészben található lakások száma 1037, mely a 23,8%-át adja a város teljes lakásállományának. Ennek 3,9 %-a minősül alacsony komfortfokozatúnak, amely jóval a városi átlag alatti értéket jelent. A területen lévő lakóházak mintegy 23 %-a hőszigetelt, az elmúlt években kerültek felújításra. 36 db lakás lett felújítva 2007-ben. Ennek tartalma a homlokzati nyílászárók cseréje, és a homlokzat és tető hőszigetelése és színezése volt. A terület által érintett úthálózat a Magyarországi átlagot elérő műszaki színvonalú. A teljes területen szilárd burkolatú közlekedési felülettel van ellátva. A járdák felülete részben aszfaltos, illetve az elmúlt időszakban felújításra került szakaszok burkolata színes VIACOLOR. Általában elmondható, hogy a közlekedési felületek minősége jó, az elmúlt években fokozatosan felújításra kerültek. Kivételt képez ez alól az orvosi rendelők előtti útburkolat, illetve az új Kistérségi Járóbeteg Központhoz, és a Szabadidő Központhoz vezető Kálmán Imre utca. Ezek szegélyek között épített beton burkolatú utak, melyeknek műszaki állapota meglehetősen leromlott. Ezért szükséges ezeknek a felújítása. Ugyancsak műszakilag megkifogásolhatók az ezekkel az utakkal párhuzamosan húzódó járdafelületek is. Kifejezetten kerékpározás céljára, illetve vegyes (gyalogos – kerékpáros) forgalomra alkalmas közlekedési felület az akcióterületen nincs. Távlati tervekben azonban szerepel, éppen a Bajcsy Zsilinszky. utca kelet-nyugati irányú főtengelyen, mely érinti a Hősök tere környezetét is, illetve a Nagyhíd utca nyomvonalában, ami a városi hálózat észak – déli irányú tengelyének a része lesz. A terület közműhálózata 100 %-osan kiépített, megtalálható a vezetékes víz-, az áram-, a szennyvíz csatorna-, a gáz-, a közvilágítás-, a telefon- illetve a kábeltévé szolgáltatás. A területen található háztartások víz-, szennyvíz és energiahálózatra való rácsatlakozása közel 100 %-os, a kábeltévé, telefon hálózatra a háztartások 85 %-a csatlakozott, amely mutatók megfelelnek a városi, magas átlagnak. Nem mindenki veszi igénybe a közösségi hálózatot, a lakosság jelentős része egyedileg felszerelt rendszert hasnál. Az akcióterületen egyes helyeken a csapadékvíz-elvezető rendszer részben vagy egészben nem kiépített. A közműhálózat megfelelő állapotúnak mondható, felújítást nem igényel. A víz szennyvíz hálózatot a DRV Zrt üzemelteti és tartja folyamatosan karban. Villany és gázhálózatot pedig a E.ON üzemelteti és tartja karban. Az terület beépítési stílusára az alábbiak jellemzőek. A Köztársaság utca jellemzően tömblakásos jellegű, egy lépcsőházhoz általában 12 db lakás tartozik. Az épületek Fsz + 4 emeletesek. A nyugati oldali és az északi oldali lakótömbökben a földszinten is általában lakások találhatók, elvétve üzletek, míg a keleti és déli oldali lakótömbökben a földszinten üzletek találhatók. A többi terület jellemzően családi házas beépítésű, kivételt képez ez alól a Nagyhíd utca 1. szám alatti 88 db bérlakás, mely társasház jellegű. A családi házas övezetben a lakások általában az 50-es 60-as években épültek, de ezeken a helyeken vannak ettől öregebb, helyi védettség alatt lévő épületek, de a számuk nem számottevő. A Köztársaság utca és Bajcsy Zs. utca északi oldalán a társasházak jellemzően a 80-as években épültek. A tulajdonviszonyokat tekintve általában magántulajdonban vannak az ingatlanok, önkormányzati tulajdonról 129 lakás esetében beszélhetünk.
87
Közszolgáltatások Az Arany János Általános Iskola és a Széchenyi Ferenc Gimnázium és Kollégium mind az épületek állapotát, mind a taneszközök és bútorzat állapotát tekintve komplett felújításra szorul. Az Önkormányzat pályázatot nyújtott be a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, a DDOP-2007- 3.1.2/2F „Integrált kis- és mikrotérségi közoktatási hálózat és központjainak fejlesztése című pályázati konstrukcióra, amelynek keretében az általános iskola és a gimnázium és kollégium épülete is felújításra kerül. Ennek keretében tantermek és szaktantermek, kollégiumi szobák, közösségi terek kerülnek kialakításra, felújításra, korszerűsítésre kerül a fűtési rendszer, valamint megvalósul a nyílászárók cseréje, a homlokzat felújítása, illetve az épületek akadálymentesítése. Az épületek infrastrukturális fejlesztése mellett taneszközök és bútorzat kerül beszerzésre. A pályázat támogatói döntésben részesült. Barcs Város Járóbetegellátó Intézmény felszereltsége, infrastruktúrája jelenleg egy városi intézménynek felel meg, azonban feladat-ellátási kötelezettsége a kistérség összes lakosára kiterjed. Ezt a jelenlegi körülményekkel, kapacitásokkal, helyiségekkel, műszerekkel nem tudja megfelelő hatékonysággal biztosítani. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a DDOP2007-3.1.3/B „Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, járó-beteg szakellátó központok fejlesztése” című pályázati konstrukcióra, amelynek keretében támogatást nyert a jelenlegi „A” épület teljes kiváltására, azaz egy új járó-beteg ellátó központ kialakítására. A jelenlegi „B” épületben található funkciók, úgy, mint a házi orvosi, a gyermekorvosi, fogorvosi ellátás helyben maradnak. Az épületet körbe vevő terület rendezése azonban az épület elérhetősége szempontjából elengedhetetlen, amely célkitűzést az önkormányzat a DDOP-2009-4.1.1/B pályázati konstrukció keretében kíván megvalósítani. Barcs Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala egy részének homlokzat felújítása 2009. nyarán megvalósult. Az épület további részén a nyílászárók cseréje, a homlokzat energiatakarékos szigetelése, homlokzat felújítása szükséges. Barcs Városi Bíróság, Barcs Városi Ügyészség illetve a Barcs Városi Rendőrség intézmények épületei is komplett felújítást igényelnek. A Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Barcsi Kirendeltségének épülete esetében néhány éve komplett felújítás valósult meg, így jelenleg további fejlesztése nem indokolt. A Barcsi Sport és Szabadidőközpont 1989-ben került átadásra, befogadóképessége 2576 fő, amelyből 576 ülőhely, és 2000 állóhely. Füves futballpálya, salakos futópálya, kézilabda-, kosárlabda-, tekepálya található a területén. A futballpálya feletti lelátó betonszerkezetű, amely alatt a kiszolgáló helyiségek, öltözők, raktárak találhatóak. Az épület állapota leromlott, nem biztosítják a szükséges kapacitásokat. A lelátó, és a kiszolgáló létesítmények felújításra, bővítésre szorulnak. A sportközpont megközelíthetősége sem kellően megoldott, az utak, és az érintett közterület felületek rossz állapotúak. Összegezve elmondható, hogy a terület műszaki, fizikai, infrastrukturális fejlettségét tekintve az egész városra jellemző színvonalú. Az épületek, a közösségi közlekedési felületek, közterületek felújításra szorulnak, a zöldfelületek rekreációs célú fejlesztést igényelnek. Alapvető jellemzője, hogy jelentős lakóövezet és közösségi központi szereppel rendelkezik. Itt találhatók többek között a fontosabb kereskedelmi egységek, a szabadidő hasznos eltöltésének terei, sportpályák, sportlétesítmények,stb., vallásgyakorlás létesítményei, oktatási és szociális létesítmények. Tehát a városrésznek jelentős humán, gazdasági, közösségi funkciói vannak. Jellegéből adódóan a közlekedési struktúra megfelelően kiépített.
88
A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az infrastruktúra és a gyógyászati technológia fejlesztése. A városrészt érinti a Barcsi Nevelési és Oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, a programban érintett Arany János és Deák Ferenc általános iskolák rehabilitációja és a Széchenyi Ferenc Közép- és Szakképző Iskola és Kollégium fejlesztése. A városrészre vonatkozó városfejlesztési program - „Barcs Városközpont rehabilitációja” városrehabilitációs program a Hősök tere és a barcsi szabadidő központ rekonstrukcióját, útfelújítást, a rendelőintézet környezetének rendezését foglalja magában. További fejlesztési elképzelés a „Barcs szíve újra dobogjon” városrehabilitációs program II. üteme keretében a Sétálóutca és környezetének rehabilitációja. Átfogó fejlesztési célok: A városrész kereskedelmi funkcióinak és múltjának visszaállítása, közösségi tereinek élhetőbbé tétele és élettel való megtöltése. A Városközpont SWOT analízise ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
kiépített közmű-infrastruktúra jó közlekedési és oktatási infrastruktúra szolgáltató egységekkel jól felszerelt városrész kereskedelmi üzletek bőséges választéka lakónépesség változatos összetétele LEHETŐSÉGEK
• •
magas munkanélküliség kihasználatlan üzlethelyek
•
vásárlóerő hiánya, pangó vállalkozások közintézmények elavult műszaki állapota; üres középületek
•
élhető városközpont
•
•
a kereskedelem szerkezete diverzifikálódik, az áruszolgáltatás minősége javul
•
•
új szolgáltatástípusok telepednek meg
•
• • • • •
•
VESZÉLYEK kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok kereskedelem tovább stagnál, üres üzlethelyiségek romlik a közintézmények műszaki állapota
89
8.2 Nyugati városrész A városrész a település ún. Régi Barcs városrészén terül el, és az alábbi utcák által határolt: Aradi u., Bajcsy-Zs. u. 1-45., 2-50., Barátság u. 1-25., Báthori I. u., Béke u. 2-74., 3-79., 466., Bocskai u., Deák F. u., Dr. Piszár A. u., Esze T. u., Fürdő u., Gábor A. u., Gagarin u., Hársfa u., Hunyadi u., Ifjúság u., Jókai M. u., József A. u., Kandó K. u., Krénusz J. u., Kolozsvári u., Kossuth L. u., Kölcsey F. u., Latinka S. u., Május 1. u., Mátyás Király u., Máv 11-es őrház, Petőfi S.u., Pozsonyi u., Rákóczi F. u., Semmelweis u., Tekeres u., Toldi M. u., Türr I. u., Vak Bottyán u., Ybl. M. u.
90
Társadalom A városrészben élő lakónépesség száma 3260 fő, amely a város lakónépességének (12 316 fő) 26,4 %-a. A városrészen lakók korcsoport szerinti megoszlásában a 0-14 évesek aránya alacsonyabb, míg a 60 felettiek aránya magasabb a városi átlagnál. A városrész kedvező mutatókkal rendelkezik a lakók iskolai végzettsége tekintetében, ahol az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb, míg a felsőfokú végzettségűek aránya magasabb a városi átlagnál. Az aktív korú lakosság (15-59 évesek) aránya a városi mutatóhoz hasonlóan kedvezően alakul az érintett területen (66,4%). A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 53,0 %, amely a városi átlagot felülmúlja. Ez kedvező mutató a területre vonatkozóan, azonban a helyzetet fokozatosan rontja a természetes fogyás. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen 36 % amely kedvezőtlenebb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %), azonban magyarázható az akcióterületen élő 60 év felettiek nagy arányával. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 41,9 %, amely kedvezőbb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 12,5 %, amely 7 %-kal kevesebb a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %). Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Nyugati városrész
Barcs összesen*
3 260 13,3 66,4 20,3
12 316 17,5 66,5 16,0
19,6
28,8
13,6
10,3
1 233 7,5
4 346 12,4
41,9
45,0
12,5
19,5
53,4
51,9
36,0 3 106
34,2 11 998
Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás 91
Gazdasági helyzetelemzés Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar mezőgazdaság kereskedelem vendéglátás szolgáltatás
Nyugati városrész
Városi szintű adat 876
98
876
0
22 38 457 42 317
0 4 68 9 48
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül)
225
11
Ebből élelmiszer jellegű Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma
76 666 42
16 296 9
A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás
Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás: Önkormányztai adatszolgáltatás
DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., AvermanHorvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Drávacoop Zrt. Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. 840 000
95 000
1 6
0 2
3
2
3
1
87,50%
0
Gazdaság
Az önkormányzati nyilvántartás szerint az érintett területen működő vállalkozások száma 98, amely a Barcson működő vállalkozások (876) 11,18 %-a. A működő vállalkozások nemzetgazdasági ág szerinti megoszlására jellemző, hogy a kereskedelem területén 68, vendéglátás területén 9, mezőgazdaság területén 4, szolgáltatás területén 48 vállalkozás működik. A kiskereskedelmi üzletek száma 11, amely a város kiskereskedelmi üzleteinek 4,8 %-a, amelyekből 16 üzlet élelmiszer jellegű 1. A vendéglátóhelyek száma 9. A terület 296 szállásférőhellyel rendelkezik. A gazdálkodó szervezetek tevékenységéből származóan, a települési iparűzési adóbevétel az elmúlt évben 241 millió forintot tett ki. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás a Drávacoop Zrt.
92
Infrastruktúra A városrészben található lakások száma 1233 db, mely a város lakásállományának 28,4%-át teszi ki, melyek közül 7,5% számít alacsony komfortfokozatúnak, amely alatta van a városi átlagnak (12,4%). Az érintett úthálózat a Magyarországi átlagot elérő műszaki színvonalú. Egyes útszakaszokon nem megfelelő a burkolatszélesség, a burkolatok rossz minőségűek, kátyúsak az utak, és nem jól működik a csapadékvíz-elvezető rendszer. A gyalogos felületek, járdák kiépítettek és megfelelő minőségűek az akcióterületen, kiépített kerékpárút szakasz nem található. A területen található zöldfelületek nagysága 95 000 m2, amely a városi zöldfelületek 11,3 %-a A terület közműhálózata 100 %-osan kiépített, megtalálható a vezetékes víz-, az áram-, a szennyvíz csatorna-, a gáz-, a közvilágítás-, a telefon- illetve a kábeltévé szolgáltatás. A területen található háztartások víz- és energiahálózatra való rácsatlakozása 100 %-os, a kábeltévé, telefon, gáz, és szennyvízhálózatra pedig a háztartások 97-98 %-a csatlakozott, amely mutatók megfelelnek a városi, magas átlagnak. Az akcióterületen egyes helyeken a csapadékvíz-elvezető rendszer részben vagy egészben nem kiépített. A Barcson található óvodák közül kettő található a területen, általános iskolák száma 2, a középiskoláké 1. A városrészen található intézmények oktatási és közösségi funkciót látnak el. Itt található a Városi Közművelődési Könyvtár, a Móricz Zsigmond Művelődési Központ, a Dráva Völgye Középiskola és Kollégium, a Barcsi Ipari Kereskedelmi- és Szakképző Iskola, Deák Ferenc Általános Iskola. A városrészben működik a Városi Óvodák 4. számú és 6. számú Tagóvodája. Az akcióterület az oktatási intézmények nagy számának jelenlétével diákközpontnak minősül, különösen, ha az intézményekben nevelkedő és tanuló óvodások és tanulók nagy számát figyelembe vesszük, amely hozzávetőlegesen 1000 diákot és óvodást jelent. Emellett a sportcsarnok, és a városi könyvtár közösségi funkciókat is szolgáltat, tekintettel a sportcsarnokban és a könyvtár területén lebonyolított nagyszámú sport és egyéb kulturális rendezvényekre. A Nyugati városrészben található Barcs legjelentősebb turisztikai vonzerejének számító Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ, amely gyógyászati és wellness szolgáltatásai révén nagyszámú látogatót vonz. A gyógyfürdő környezetében jelenleg is több turisztikai célú beruházás zajlik. Nevezetesen szálláshelyek létesülnek egyrészt a fürdőkomplexumhoz kapcsolódóan, másrészt önálló wellness központ létesítését tervezik magánvállalkozások. Folyamatban lévő beruházásunk a városrészben található oktatási intézmények – könyvtár által határolt területen közösségi intézményi tér kialakítása, illetve a közlekedési struktúra átalakítása. Ezen felül a fürdő, mint kulcsfontosságú létesítmény is folyamatos fejlesztés alatt van, annak érdekében, hogy a látogatottsági mutatókat javítani tudjuk. Összegezve elmondható, hogy a terület műszaki, fizikai, infrastrukturális fejlettségét tekintve az egész városra jellemző színvonalú. Az épületek, a közösségi közlekedési felületek, közterületek felújításra szorulnak, a zöldfelületek rekreációs célú fejlesztést igényelnek. A
93
terület közösségi központként funkcionál, számos városi, közösségi, gazdasági funkcióval rendelkezik. Átfogó fejlesztési célok: A városrész és ezen keresztül a város még vonzóbbá tétele az idegenforgalom számára, turisztikai attrakciók, turisztikai és szálláshely szolgáltatások növelésével.
A Nyugati városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK • • • • •
• •
•
GYENGESÉGEK
kiépített közmű-infrastruktúra jó közlekedési infrastruktúra kiépített oktatási infrastruktúra termálfürdő és kapcsolódó turisztikai szolgáltatások megújuló városrész • LEHETŐSÉGEK
• •
fürdővárosi és kapcsolódó turisztikai szolgáltatások kiépülnek épülő szállodák, emelkedő bevételek, bővülő üzleti lehetőségek
•
oktatás színvonala, minősége emelkedik, választék bővül
•
magas munkanélküliség elöregedő városrész
•
•
VESZÉLYEK
kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok Dráva Völgye Középiskola országos beiskolázottsága a gazdasági válság következtében csökken turisztikai szolgáltatások kihasználtsága visszaesik a gazdasági válság elhúzódása miatt
94
8.3 Somogytarnóca A X-XI. században létrejött település neve egy 1250-ben keletkezett oklevélben már a mai nevén, Tarnócaként (Turnaucha) szerepel. 1870-ig puszta, majd 1871-től önálló község, a Széchenyi-birtok része volt. Somogytarnóca közigazgatásilag 1979. január 1-étől tartozik Barcs városhoz, városrészként. A városrész korábban mezőgazdasági termeléséről volt ismert. Ma is a mezőgazdasági termelés jelenti a fő gazdasági aktivitást. A városrész háztáji gazdálkodásra alkalmas nagy telkekkel rendelkezik.
A településrész az alábbi utcákat foglalja magában: Alkotmány u., Aranyosi u., Hermann O. u., Károlyi M. u., Kistarnóca puszta, Kocsisházi u., Szabadság u., Szántó K. János u., Széchenyi tér, Zöldmező u. Társadalom A városrészen élő lakosság száma 711 fő, mely a barcsi lakónépesség 5,7 %-át teszi ki. A városrész demográfia adatai hasonlóságot mutatnak a település összességére vonatkozó arányokkal. Kisebb eltérés mutatkozik a lakónépességen belül 0-14 évesek arányában, ahol a városrész adatai 2,7%-kal alacsonyabbak a városi átlagnál, illetve a 60 év felettiek lakónépességen belüli arányában, ahol a városrészre vonatkozó számok 2,6%-kal magasabbak a városi arányoknál. Szignifikáns különbség mutatkozik a felsőfokú végzettségűeknek a 25 éves és idősebb népesség arányában, ahol a somogytarnócai városrész arányai több mint kétszeresével elmaradnak a városi átlagtól.
95
A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 52,1 %, amely a városi átlagot felülmúlja. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen 35,9 % amely kedvezőtlenebb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %), azonban magyarázható az akcióterületen élő 60 év felettiek nagy arányával. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 43,7 %, amely kedvezőbb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 19,0 %, amely 0,5 %-kal kevesebb a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %). Somogytarnóca városrész Mutató megnevezése (egyéb belterület) Lakónépesség száma 711 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 14,8 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 66,7 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 18,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1530,6 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 4,6 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) 229 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 10,5 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1543,7 59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 19,0 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 52,1 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 35,9 Állandó népesség száma 722
Barcs összesen* 12 316 17,5 66,5 16,0 28,8 10,3 4 346 12,4 45,0
19,5 51,9 34,2 11 998
Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás
Gazdasági helyzetelemzés Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar mezőgazdaság kereskedelem vendéglátás
Városi szintű adat
Somogytarnóca 876
39
876
0
22 38 457 42
0 9 27 2
96
szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma
A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás
317
11
225
3
76 666 42
5 15 2
DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman-Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán A.L.M Kft. Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft.
Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
840 000
75 000
1 6
0 0
3
0
3
0
87,50%
0
Gazdaság Somogytarnócán 6 kiskereskedelmi üzlet található, amelyből kettő élelmiszer jellegű. A helyi kiskereskedelmi üzletek elegendőek a helyi lakosok napi szükségleteinek ellátására. Nagyobb üzletek nincsenek, erre a célra a más városrészekben elhelyezkedő bevásárló üzleteket veszik igénybe a helyi lakosok. A működő vállalkozások száma 39 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 9 mezőgazdasági, 27 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 11 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A vendéglátóhelyek száma 2 darab, a szálláshelyek száma 15 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás az A.L.M Kft. Infrastruktúra Óvoda, faluház, orvosi rendelő, posta, kiskereskedelmi egységek biztosítják a lakossági igények helybeli kiszolgálását. Iskola nincs a városrészben, a diákokat iskolabuszokkal szállítják be a közeli oktatási intézményekbe. A városrész vezetékes ivóvízzel, kábeltelevízióval., telefonhálózattal, gázvezetékkel van ellátva. Önálló futballcsapata van (SATELIT SE), országszerte híres a Somogytarnócai Asszonykórus. A városrész központjában helyezkedik el az 1873-75 között épített Széchenyi-kastély, amely műemlék
97
jellegű épület. A település zöldfelületeinek nagysága 35 000 m2-t tesz ki. A közlekedési hálózatot tekintve az út- és járdahálózat rossz állapotú. Összegezve elmondható, hogy a terület társadalmi, műszaki, fizikai, infrastrukturális fejlettségét tekintve az egész városra jellemző színvonalú. A városrész Barcs település részeként jellemzően lakóövezetként funkcionál, illetve a helyben lévő mezőgazdasági vállalkozások tartják fenn. A település központtól való távolsága révén hátránya a beközlekedésből adódik, mivel a jelenlegi úthálózat minősége nem üti meg az Európai Unió által elvárt szintet. Ebből adódóan további hátrány a kerékpárút hiánya, mivel az itt élő embereknek kerékpár fontos közlekedési eszköze.
Átfogó fejlesztési célok: A legfontosabb fejlesztési célok e területen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók, a település rész elérhetőségének javítása az úthálózat rekonstrukciójával és kerékpárút fejlesztésével. ezen felül fontos cél a település rész arculatának javítása különösképpen a Hermann Ottó utcai lakótelep és környezete, illetve a település részi központ körzetében.
Somogytarnócai városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
• • •
helyi identitástudat viszonylag jó megközelíthetőség kiépített közúthálózat
•
háztáji gazdálkodásra alkalmas nagy • telkek kedvező mezőgazdasági adottságok • agrártermelési tapasztalatok, termelési hagyományok LEHETŐSÉGEK
• •
• • •
• • •
piacképes agrártermékprofil • kialakítása emberi erőforrás fejlesztés • befektetés ösztönző feltételek erősítése •
magas munkanélküliség elöregedő lakosság foglalkoztatottsági szerkezete kedvezőtlen értelmiség alacsony aránya kevés a helyben mobilizálható tőke VESZÉLYEK kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok kedvezőtlen demográfiai folyamatok kedvezőtlen foglalkoztatottsági szerkezet
98
8.4 Drávaszentes A mai városrész helyén a középkorban Zederegh nevű település létezett, korabeli források már 1193-ban említik, mint „aqua Zuduryg”. 1231-ben szerepel először, mint lakott hely. A 17. században elnéptelenedett, a Széchenyiek 1712-es összeírásában már pusztaként szerepel. A településrész 1979-ig önálló községként működött. Drávaszentes 1979. január 1-től Barcs városrésze.
A településrész az alábbi utcák által lehatárolt: Tarnócai-, Fő-, Malom utcák Társadalom Drávaszentes lakónépessége 351 fő, amely a barcsi népesség 2,84 %-a. A városrész lakosságára a 70-es és 80-as években az elöregedés volt jellemző, a 90-es évektől újra megindult a fiatalabb generáció ,,visszavándorlása". A városrészre jellemző a lakónépességen belül 0-14 évesek és a 60 év felettieknek a városi átlagánál magasabb aránya. A felsőfokú végzettségűek aránya kevesebb mint negyede a városi átlagnak, míg az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya közel 50%-kal magasabb az összvárosi átlagnál. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 41,0 %, amely a városi átlagot jelentősen alulmúlja. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen 46,0 % amely jóval kedvezőtlenebb 11,8 %-kal kedvezőtlenebb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %).
99
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 55,1 %, amely 10,01 %kal kedvezőtlenebb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 34,6 %, amely 15,1 %-kal több a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %).
Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Drávaszentes városrész
Barcs összesen*
351 19,9 61,0 19,1
12 316 17,5 66,5 16,0
43,0
28,8
2,5
10,3
131 38,2
4 346 12,4
55,1
45,0
34,6
19,5
41,0
51,9
46,0 341
34,2 11 998
Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás
Gazdasági helyzetelemzés Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar mezőgazdaság kereskedelem vendéglátás szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma
Városi szintű Drávaszentes adat 876 43 876
0
22 38 457 42 317
0 7 23 2 14
225
4
76 666 42
4 23 2
100
A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás
Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., AvermanHorvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. 840 000
100 000
1 6
0 0
3
0
3
0
87,50%
0
Gazdaság A működő vállalkozások száma 43 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 7 mezőgazdasági, 23 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 14 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 4, amelyből 4 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, a szálláshelyek száma 23 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül egy sem rendelkezik a területen székhellyel. Infrastruktúra A városrészre jellemző az alacsony komfort fokozatú lakások magas aránya (38,2%), mely szignifikánsan a városi átlag fölött (12,4%) helyezkedik el. A lakások száma 131, amely a városi lakásállomány 3,47 %-a. Faluház, orvosi rendelő, posta, sportpálya készült, új családi házak épültek. A zöldfelületek nagysága 100000 m2. A városrésznek óvodája, iskolája nincs, a gyermekeket és a tanulókat naponta iskolabusz szállítja Barcsra. A településrész közmű ellátottsága a városi átlag körüli szintű, az egyes szolgáltatásokra rácsatlakozott háztartások aránya azonban a városi magas átlag alatt van. A közművek átlagon aluli állapotúak, cserére szorulnak. A terület közlekedési felületei rossz állapotúak, az útburkolatok nem megfelelő szélességűek, az utak kátyúsak. A városközpont
101
megközelíthetősége a funkcióhiányok miatt különösen fontos, azonban a közlekedési feltételek nem biztosítottak. Kerékpárút nem található a területen. Összegezve elmondható, hogy a településrész társadalmi szempontból a városi átlaghoz képest hátrányosabb helyzetű, valamint a funkcióellátottság szempontjából sem kiemelkedő, érezhető a településrész városközponttól való távolsága. Átfogó fejlesztési célok: A legfontosabb fejlesztési célok e területen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók, a település rész és Barcs városközpont közti elérhetőség javítása az úthálózat rekonstrukciójával és kerékpárút fejlesztésével. Fontos cél továbbá a szilárd burkolattal nem rendelkező utak kiépítése (Tarnócai és Malom utcák). Ezen kívül fontos cél a település rész arculatának javítása különösképpen a közösségi felületek felújításával.
Drávaszentesi városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
• •
közmű-infrastruktúra többnyire kiépített viszonylag jó megközelíthetőség
• •
•
kiépített közúthálózat
• • •
LEHETŐSÉGEK •
emberi erőforrás fejlesztés
•
•
befektetés-ösztönző feltételek erősítése élhető környezet, népszerű lakóövezet
•
•
•
magas munkanélküliség lakosság kedvezőtlen demográfiai struktúrája foglalkoztatottsági szerkezete kedvezőtlen értelmiség alacsony aránya alacsony komfort fokozatú lakások magas aránya VESZÉLYEK kedvezőtlen munkaerő piaci folyamatok kedvezőtlen demográfiai folyamatok kedvezőtlen foglalkoztatottsági szerkezet
102
8.5 Északi
városrész
Ez a városrész csak lakóövezeti funkcióval rendelkezik, falusias hangulatú, jobbára gondozott házakból áll. A leromlott lakókörnyezet, illetve műszaki állapot nem biztosít megfelelő minőségű életteret az itt élők számára. Ebben a városrészben található a Roma telep akcióterület, melynek rehabilitációjára Barcs Önkormányzata a DDOP-2009-4.1.2/A Szociális célú városrehabilitáció című konstrukció keretében pályázatot tervez benyújtani. Az akcióterület részletes bemutatása a 182. oldalon kezdődő fejezetben olvasható.
A településrészen az alábbi utcák találhatóak területén: Arany J. u., Barátság u. 27-31., 68-72., Béke u. 76-140. 83-119., Csokonai u., Dankó u., Diófasor u., Gyöngyvirág u., Kinizsi u., Pázmány P. u., Segesvári u., Szegfű u., Szentesi u., Új Élet u., Vásártér u.
Társadalom A településrész lakónépessége a barcsi lakosság 9,9 %-a, 1218 fő. A településrész demográfiai struktúrájában markáns arányt képviselnek a 14 év alattiak, melyek a városrész lakosságának 29,5%-át teszik ki, mely jóval a települési átlag (17,5%) fölött található. Ezzel
103
szemben a 60 év fölötti lakosok aránya a városrész lakosságának 7,1% teszi ki, mely jelentősen alatta marad a városi átlagnak (16%). Iskolai végzettség tekintetében a városrész lakosságának összetétele rendkívül kedvezőtlen: az aktív korúak 64,4 % általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 0,5%ot tesz ki a városrész lakosságában. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 37,0 %, amely a városi átlagot jelentősen alulmúlja. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen 41,7 % amely jóval kedvezőtlenebb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %). A településrész foglalkoztatottsági arányai messze a városi átlag alatt maradnak. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 61,5 %, amely 16,5 %-kal kedvezőtlenebb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 45,9 %, amely 26,4 %-kal több a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %).
Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Északi városrész
Barcs összesen
1 218 29,5 63,5 7,1
12 316 17,5 66,5 16,0
64,4
28,8
0,5
10,3
324 34,0
4 346 12,4
61,5
45,0
45,9
19,5
37,3
51,9
41,7 1 238
34,2 11 998
Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás
104
Gazdasági helyzetelemzés Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar mezőgazdaság kereskedelem vendéglátás szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma
A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás
Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
Északi városrész
Városi szintű adat 876
88
876
0
22 38 457 42 317
0 3 26 2 22
225
7
76 666 42 DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman-Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft.
6 34 2
840 000
90000
1 6
0 0
3
0
3
0
87,50%
0
Gazdaság A működő vállalkozások száma 88 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 3 mezőgazdasági, 26 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 22 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 7, amelyből 6 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, a szálláshelyek száma 34 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül egy sem rendelkezik a területen székhellyel.
105
Infrastruktúra A városrész lakásállománya 324, mely a város lakásállományának a 7,4%-át teszi ki, melyek 34%-a alacsony komfort fokozatú kategóriába sorolható. A településrészen oktatási, szociális intézmény nem található. A 6. számú óvoda a városrész határán található. Közösségi és közszolgáltatást nyújtó intézmények közül itt található a Tűzoltóság, illetve a Roma Közösségi Ház. Tulajdonképpen a telep teljes közút – járda és csapadékvíz elvezető rendszere teljes felújításra szorul. Az aszfalt felületű utakban jelentős süllyedések alakultak ki, a beton felületek pedig többségében feltöredeztek, repedezettek. Összességében megfogalmazható hogy a területen megoldásra vár a teljes úthálózat felújítása, a teljes járdahálózat felújítása és a teljes csapadékvíz elvezető rendszer felújítása. A zöldfelületek nagysága 90 000 m2 A városrész közműhálózata 100 %-osan kiépített a vezetékes víz-, az áram-, a szennyvíz hálózat tekintetében. A vezetékes gáz-, a telefon- illetve a kábeltévé szolgáltatás csak részlegesen került kiépítésre, a gázhálózat 15 %-ban, a kábeltévé-, telefon- és egyéb közműhálózat mintegy 65 %-osan. A közmű-csatlakozási lehetőségek általában valamennyi ingatlanra biztosítottak, úgymint víz – villany – szennyvíz hálózat, és részlegesen biztosított a gázhálózatra történő csatlakozás lehetősége. A területen található háztartások víz-, és energiahálózatra való rácsatlakozása 90-98 %-os, a szennyvízhálózatra 55 %-os, a kábeltévé, telefon- és egyéb közműhálózatra a háztartások 40 %-a, a gázhálózatra mintegy 10 %-a csatlakozott, amely mutatók alatta maradnak a városi, magas átlagnak, különösen a szennyvíz- és gázhálózatra való rácsatlakozás tekintetében. Összegezve elmondható, hogy a terület társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős hátrányokkal küzd. Társadalmilag jellemző a magas munkanélküliség, az alacsony gazdasági aktivitás, az alacsony iskolázottság. Emellett egy romló városi környezet és a szolgáltatások, funkciók hiánya figyelhető meg. A terület műszaki, fizikai, infrastrukturális fejlettségét tekintve jelentősen elmarad és alatta marad az egész városra jellemző színvonalnak. Az épületek, a közösségi közlekedési felületek, közterületek felújításra szorulnak, a zöldfelületek rekreációs célú fejlesztést igényelnek.
A jövőben szükséges a városrész integrálása, felzárkóztatása a város egészét jellemző állapotokhoz. Ennek érdekében különösen indokolt a közösségi létesítmények, illetve a közterületek, közösségi felületek infrastrukturális fejlesztése, illetve az itt élők társadalmi integrálása érdekében a képzettségi szint és a foglalkoztatottság emelése. Ezáltal biztosítható az épített és természeti környezet fenntartható fejlesztése, kialakítható az élhető város, egy minőségi élettér, könnyebbé válik a közösségformálás, és erősödik a helyi identitástudat. Átfogó fejlesztési célok: • • • • •
Épített és természeti környezet fenntartása: Telepszerű lakókörnyezet szociális célú városrehabilitációs programján keresztül, a cél a telep környezetének élhetőbbé tétele A leromlott városrész bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén. A településrészen élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A zöldfelületek rekonstrukciója A településrészen útfelújítások, közmű rekonstrukciók megvalósítása
106
Az Északi városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK • •
viszonylag kiépített közműinfrastruktúra jó megközelíthetőség
LEHETŐSÉGEK • • •
városrész lemaradása csökken munkanélküliség csökken szolgáltatások kiépülnek
GYENGESÉGEK •
magas munkanélküliség
• • • •
alacsony gazdasági aktivitás alacsony iskolázottság romló városi környezet szolgáltatások hiánya VESZÉLYEK
• • •
magas munkanélküliség gazdasági inaktivitás tartóssá válik gettósodás folyamata felerősödik
107
8.6 Déli városrész A városrész magában foglalja az alábbi utcákat: Almás u. Barcstelep vasútállomás, Bimbó u., Dózsa Gy. u. 2-32., 1-19., Gyár u., Kazinczy F. u., Kodály Z. u., Nefelejts u., Máv pályaudvar, Mészégető u., Rinya u., Somogyi B. köz, Somogyi B. u. 1-107., 2-98., Széchenyi köz, Széchenyi u., Táncsics M. köz, Táncsics M. u. 218., Verbina u., Viktorpuszta, Zrínyi M. u.
Barcs Déli városrésze vegyes beépítésű terület: egyrészt elhanyagolt ipari területekből, másrészt lakóövezetekből áll. A városrész a 19. század végén épült ki, a hajózás és a kereskedelem fejlődése következtében. A városrész Barcs gazdasági fellendülése idején a város gazdasági fejlődésének motorja volt. Egykori gazdagságáról tanúskodik a korszak nyomokban megmaradt építészeti örökségi állománya is, pl: egykori gabonaközpont, gyümölcselosztó épülete. A városrész második virágzása a 80-as évekre tehető, mikor raktározási központként működött a terület. A 90-es évektől kezdve a gazdasági pangás jellemzi a városrészt: elhagyott iparterületek, magas munkanélküliség. A Dráva határfolyóként működik jelenleg is, a határövezeti státusz a helyi fejlesztéseket megnehezíti, másrészt a Dráva földrajzi adottságai következtében a városrész nem körüljárható. A városrész adottságaiban jelentős potenciált hordoz a Dráva folyó és környezetének fejlesztése. A terület a kikötő és a folyó mentén kialakítható turisztikai szolgáltatások, rekreáció és sporttevékenységek fejlesztésével, a határon átnyúló kapcsolatok, gazdasági tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésével ismét a város fejlődésének fontos tényezőjévé válhat.
108
Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Déli városrész
Barcs összesen
1 362 22,5 60,7 16,8
12 316 17,5 66,5 16,0
36,7
28,8
8,0
10,3
424 18,6
4 346 12,4
48,4
45,0
26,6
19,5
48,3
51,9
39,2 1 284
34,2 11 998
Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás
Társadalom A városrész lakónépessége 1362 fő, amely a település állandó lakónépességének mintegy 11,1 %-a. A városrész demográfiai helyzetéről elmondható, hogy a lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 5%-kal magasabb a városi mutatónál, míg a 15-59 évesek aránya közel 6%-kal alacsonyabb a városi átlagnál. A lakosság iskolázottságában a város egészéhez viszonyítva kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül közel 8%-kal magasabb a városi átlagnál, míg a felsőfokú végzettségűek aránya 2,3%kal alacsonyabb a városi mutatóknál. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 48,3 %, amely a városi átlagot mindössze 3,8 %-kal múlja alul. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen 39,2 % amely 5 %-kal kedvezőtlenebb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %). A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 48,4 %, amely 3,4 %-kal kedvezőtlenebb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 26,6 %, amely 7,1 %-kal több a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %).
109
Gazdasági helyzetelemzés Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar mezőgazdaság kereskedelem vendéglátás szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma
A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása
Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
Városi szintű adat
Déli városrész
876
142
876
2
22 38 457 42 317
2 3 79 4 55
225
9
76 9 666 43 42 4 DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman-Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Barcs Metál Kft., QUATRO Kft. Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TILA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. 840 000
115 000
1 6
0 1
3
0
3
0
87,50%
0
Gazdaság A városrész a rendszerváltás előtti időszakban Barcs legjelentősebb ipari övezete volt. Ma is ezen a területen találhatók a város életét meghatározó legjelentősebb ipari vállalkozások, azonban a gazdasági folyamatok következményeként gazdasági jelentősége lecsökkent, ugyanakkor bizonyos területei – főként a Dráva partjával érintkező területek - turisztikai célú jelentősége megnőtt. A terület a rendszerváltás után, a határsáv lezárásának megszűnésével új fejlődési irányt vett fel. Jelentős mértékben kihasználható a Dráva folyó és környezetének adottságai és a Duna-Dráva Nemzeti Park jelenléte. Ebből következően az elmúlt években a terület jelentős turisztikai fejlesztéseken esett át, és továbbra is kedvelt fejlesztési célpontja akár az Önkormányzatnak, akár magánbefektetők számára. (Hajókikötő létesült, mellyel a kishajós vízi-turizmus feltételei teremtődtek meg, fejlesztésre került a Drávai szabad-strand.). 110
A terület ma tehát kettős funkcióval bír: ipari hagyományok megőrzése mellett komoly turisztikai potenciált hordoz. A működő vállalkozások száma 142 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 2 ipari, 3 mezőgazdasági, 79 kereskedelmi, 4 vendéglátó, 55 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 9, amelyből 9 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 4 darab, a szálláshelyek száma 43 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül a Barcs Metál Kft. található e városrészben. Infrastruktúra A városrészben található lakások száma 424, mely a 9,7%-át adja a város teljes lakásállományának. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya a városrész teljes lakásállományának 18,6%-át adja. A városi óvodák telephelyei közül 1 található ebben a városrészben, azonban sem általános iskolával, sem középiskolával nem rendelkezik a terület, így különösen fontos a városközponttal való infrastrukturális kapcsolata a területnek. Összességében elmondható, hogy a városrész társadalmi szempontból megközelíti a városra jellemző átlagos értékeket. Mind ipari, mind turisztikai funkcióval rendelkezik, azonban napjainkra az ipari jelentősége a területnek lecsökkent, így a városrész számára a határmentisége jelentheti a fejlődés útvonalát. Átfogó fejlesztési célok: A határmentiségből adódóan a határokon átnyúló turisztikai útvonalak kialakítása (bakancsos, lovas, kerékpáros), a határ mellet fekvő nemzeti parkok együttműködésének erősítése. Meglévő ipari vállalkozások potenciáljának növelése, a foglalkoztatás bővítése.
A Déli városrész SWOT analízise • • •
• •
• • •
ERŐSSÉGEK kiépített közmű-infrastruktúra tradicionális városrész Dráva közelsége
• • •
egyedi épített örökségi épületállomány rekreáció, turizmus, sporttevékenységek fejlesztésére alkalmas terület LEHETŐSÉGEK A Dráva turisztikai fejlesztése
•
rekreációs szolgáltatások fejlesztése határon átnyúló kapcsolatok, gazdasági és kulturális együttműködések, szolgáltatások fejlesztése
• •
•
GYENGESÉGEK magas munkanélküliség gazdasági pangás Dráva határfolyóként működik jelenleg is, a határövezeti státusz a helyi fejlesztéseket megnehezíti elhagyott ipari területek
VESZÉLYEK kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok gazdasági visszaesés elmélyül A Dráva elválasztó szerepe erősödik a határon átnyúló kapcsolatokban
111
8.7 Keleti városrész A városrész magában foglalja az alábbi utcákat: Ady E. u., Aranyospuszta, Bajcsy-Zs. u. 86-168., 107-195., Bartók B. u., Belcsapuszta, Bem u., Darányi u., Dési Huber I. u., Dohány u., Felszabadulás u., Fodor J. u., Gárdonyi G. u., Horvát hegy, Hős u., Kálvária u., Kis u., Klapka u., Klára u., Középrigóc, Landler J. u., Liszt F. u., Magyar L. u., Martinovics u., Máv 36-os őrház, Mező u., Munkácsy u., Német hegy, Szépkilátás u., Tiszta u. Vasvári Pál u., Vikár B. u., Virág u., Vörösmarty u., Zátonytelep Barcs keleti városrésze lakóövezeti funkcióval rendelkezik. A városrész vegyes beépítettségű: családi házas övezetek és a társasházi övezetek egyaránt megtalálhatóak. Barcs keleti városrésze kedvező lakókörnyezeti adottságai miatt a városon belüli költözések szempontjából népszerűnek számít, kedvező ingatlanpiaci mutatókkal rendelkezik. Folyamatosan fejlődő városrész, megújuló utcákkal, utcarészekkel. Építkezésre való szabad telkek rendelkezésre állnak.
112
Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás
Keleti városrész
Barcs összesen
2 606 15,8 69,2 15,0
12 316 17,5 66,5 16,0
23,2
28,8
13,5
10,3
917 13,4
4 346 12,4
39,4
45,0
14,8
19,5
57,4
51,9
28,1 2 724
34,2 11 998
Társadalom A városrész lakónépessége 2606 fő, amely a település állandó lakónépességének mintegy 21,1 %-a. A városrész demográfiai helyzetére igazak a városra általánosan elmondható tendenciák, lakossága elöregedő, a legtöbb mutatója hasonló vagy enyhén kedvezőbb a városi átlagnál. A lakosság iskolázottságában a többi városrészhez viszonyítva kedvezőbb mutatókkal rendelkezik: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 5,6%-kal alacsonyabb a városi átlagnál, míg a felsőfokú végzettségűek aránya 3,2%-kal magasabb a városi mutatóknál. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 57,4 %, amely a városi átlagot mindössze 5,7 %-kal felülmúlja. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen 28,1 % amely 6,1 %-kal kedvezőbb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %), tehát a foglalkoztatottságot tekintve városi átlagon felüli. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 39,4 %, amely 5,6 %-kal kedvezőbb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem
113
rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 14,8 %, amely 4,7 %-kal kedvezőbb a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %). Gazdasági helyzetelemzés Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar mezőgazdaság kereskedelem vendéglátás szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma
A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása
Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás: Önkormányzati adatközlés
Városi szintű adat 876
Keleti városrész 150
876
0
22 38 457 42 317
0 4 86 2 71
225
14
76 666 42
8 49 2
DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., AvermanHorvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Karvalics és Kft., Karvalics Kft., TIMagyarplán La Kft. Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. 840 000
120000
1 6
0 2
3
0
3
0
87,50%
0
114
Gazdaság A működő vállalkozások száma 150 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 4mezőgazdasági, 86 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 71 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 14, amelyből 8 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, a szálláshelyek száma 49 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül kettő is található e városrészben, a Karvalics és Karvalics Kft., TI-La Kft.. Infrastruktúra A városrészben található lakások száma 917, mely a 21,1%-át adja a város teljes lakásállományának. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya a városrész teljes lakásállományának 13,4%-át adja. A városrészben található a Barcs Városi óvodák 2 telephelye is, azonban sem általános, sem középiskola nem található a területen. A városrész hátránya, hogy az üzletek, szolgáltatások megjelenése térbeli egyenlőtlenséget mutatnak. Az üzletek és szolgáltatások egy tömbben helyezkednek el a városrész határán, a városközpont szomszédságában, míg a belső és a városközponttól távolabbi övezetekben az üzletek sűrűsége jóval alacsonyabb, a kertesházi övezetben a szükséges szolgáltatások pl: üzletek, játszóterek hiányoznak. A zöldfelületek 120 000 m2-t tesznek ki. Ebben a városrészben található Belcsapuszta, mely jelenleg A KSH által definiált szegregátum. Stratégiai célként fogalmazódik meg az itt található rossz minőségű lakásállomány felszámolása és az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezés a meglévő szociális bérlakások kiutalása révén. Összességében elmondható, hogy társadalmi és funkcióellátottság szempontjából is kedvezőek a városrész mutatói. A településrészre a lakóövezet a legjellemzőbb. A város zajától kívül eső, csendes lakópark-szerű és falusias elrendezésű városrész. Ebből következően a fontosabb fejlesztési célok a városrész arculatának javítása, közúthálózatának és járdarendszerének felújítása, és mivel a nyugati határvonala a határra vezető elkerülő út, ezen a területen fontosnak tartjuk további kereskedelmi és gazdasági fejlesztések megvalósítását. Átfogó fejlesztési célok: Főként magánbefektetők bevonásával a jelenleg üresen álló magántulajdonú-önkormányzati tulajdonú területek beépítése és kihasználása, valamint a város megtartó erejének növelése érdekében új építésű területek kialakítása.
115
Keleti városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
• • •
kiépített közmű-infrastruktúra jó megközelíthetőség fejlődésben lévő városrész
• • •
• •
vonzó lakókörnyezet
•
•
élhető környezet, népszerű lakóövezet
•
•
szolgáltatások fejlesztése
• •
magas munkanélküliség elöregedő lakosság szolgáltatásokban térbeli egyenlőtlenség szegregált terület jelenléte
felkapott városrész
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
•
kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok kedvezőtlen demográfiai folyamatok a városrész fejlődésében térbeli egyenlőtlenség nő szegregátum fennmarad, esetleg bővül
116
8.8 Nyugati iparterület A városrész magában foglalja az alábbi utcákat, területeket: Drávaerdő, Drávapart, Táncsics M. u. 18 A 60-70-es évtizedek folyamán a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemek telepedtek meg a városrészben. A városrész jelenleg stagnáló állapotban van, Megszűnőben lévő ipari telephelyek, korszerűsítésre szoruló technológia jellemzi a városrészt. Termékstruktúrája megújításra szorul. Az itt termelt termékek iránti szűkülő piaci kereslet nehezíti a városrész felemelkedését. Az iparterület adottságainál fogva ideális építőipari vállalkozások és a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemek megtelepedésére. A városrész teljes mértképben iparterület funkciót lát el. A statisztikákból látható, hogy gyakorlatilag lakófunkciója nincs. Mindössze 5 lakóval rendelkezi, lakásállománya 2 darab.
A déli városrészhez közvetlenül kapcsolódó terület, amely elsősorban a mezőgazdaság legfőbb bázisa, valamint korábbi évtizedekben kialakult és a mezőgazdasághoz kapcsolható háttér iparágak, úgymint mezőgazdasági gépipar, építőipar és alkatrész-gyártás. A rendszerváltás után az övezet átstrukturálódott, a meglévő telephelyeken több vállalkozásból létrejött szervezetek működnek, megmaradt viszont a mezőgazdaság, mint fő termelő egység, és ma is egyrészt a település, másrészt a régió élelmiszeripari ellátását és mezőgazdasági termék-ellátását biztosítani tudja.
117
Mutató megnevezése
Nyugati iparterület
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Barcs összesen
5 20,0 80,0 0,0
12 316 17,5 66,5 16,0
25,0
28,8
0,0
10,3
2 0,0
4 346 12,4
25,0
45,0
0,0
19,5
75,0
51,9
0,0 5
34,2 11 998
Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás
Gazdasági helyzetelemzés Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar mezőgazdaság kereskedelem vendéglátás szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma
Városi szintű adat 876 876 22 38 457 42 317
Nyugati Iparterület 79 12 12 3 29 2 12
225
3
76 666 42
3 0 2
118
A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása
Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., AvermanHorvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., B és Z Beton Magyarplán Kft. Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. 840 000
45 000
1 6
0 0
3
0
3
0
87,50%
0
Gazdaság A működő vállalkozások száma 79 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint, 12 ipari, 3 mezőgazdasági, 29 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 12 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 3, amelyből 3 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, szálláshellyel a városrész nem rendelkezik. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül a B és Z beton Kft. található e városrészben. Infrastruktúra Az ipari területekre jellemző infrastruktúrával rendelkezik a terület. Az iparterületi jellegből adódóan különösen fontos, hogy a településrész közlekedési elérhetőségei magas színvonalúak legyenek, illetve az egyes működő vállalkozások magas színvonalon, korszerű technológiával ellátva legyenek képesek termelő munkájuk végzésére. Átfogó fejlesztési célok: Az élelmiszeripari termelés terén, annak korszerűsítésével kijutni az Európai Unió piacaira. Korszerű termelési technológiák bevezetése, és az ipari vállalkozások technológiai fejlesztése.
119
Nyugati iparterület SWOT analízise ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
•
kiépített infrastruktúra
•
• •
jó megközelíthetőség élelmiszeripari termeléshez szükséges feltételek kedvezőek építőipari termeléshez szükséges feltételek kedvezőek LEHETŐSÉGEK
• •
technológiai váltással termékstruktúra váltás építőipari kapacitás iránti kereslet megnő, újjáéledő vállalkozások mezőgazdasági, élelmiszeripari termelés fellendülése
•
magas munkanélküliség
•
gazdasági stagnálás tartóssá válik
•
a gazdasági válság elhúzódása miatt a kereslet nem újul meg az építőipari termelés irányában
•
• • •
korszerűsítésre szoruló technológia, termékstruktúra megszűnőben lévő ipari telephelyek az itt gyártott termékek iránt szűkülő kereslet VESZÉLYEK
120
8.9 Keleti iparterület A városrész magában foglalja az alábbi utcákat, területeket: Bálint tanya, Rév u. Keleti iparterület főként ipari övezetként működik, minimális lakófunkcióval. Az iparterület a 70-80-as években jött létre. Fő profilja az építőipari alapanyagok gyártása volt, melyhez a folyamatos és nagyarányú megrendeléseit a városban folyó nagyarányú lakótelep-építési hullám tette lehetővé. Az iparterület a 90-es évek privatizációja során került a Henkel gyárhoz, mely az építési kemikáliákat gyártó üzemet működtette itt. A privatizációt követően a korábbiakhoz képest visszaesett a termelés volumene, ezt próbálták ellensúlyozni az ipari park kiépítésével. Az ipari park nem teljesen váltotta be az előzetes várakozásokat. Az ipari park egyik fő hátránya volt, hogy szerkezete folytán csak kis cégek megtelepedésére volt alkalmas, akik viszont hosszú távon nem tudták a rezsi és bérleti fizetni.
Így az ipari park túlzottan szétaprózódott volt és magas volt a cégek fluktuációja. Az exportlehetőségek beszűkülése miatt barcsi gyáregységének értékesítése mellett döntött a
121
Henkel és 2009. október 1-től az MPF Holding tulajdonába került az ipari terület, mely az építési kemikáliákat gyártó üzemtől mindössze 15 munkatársat vett át. Az elmúlt évek során felmerült az ipari park területének bővítése a szomszédos telkek megvásárlása révén, de jelenleg az önkormányzatnak nincs pénze a magánkézben lévő terület megvásárlására és a vállalkozások részéről mutatkozó jelenlegi keresleti trendek sem támasztják alá, hogy szükséges lenne a térségben az ipari park bővítése.
Mutató megnevezése
Keleti iparterület
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Barcs összesen
16 12,5 56,3 31,3
12 316 17,5 66,5 16,0
11,1
28,8
16,7
10,3
6 0,0
4 346 12,4
55,6
45,0
11,1
19,5
40,0
51,9
50,0 15
34,2 11 998
Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás
Gazdasági helyzetelemzés Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar mezőgazdaság kereskedelem vendéglátás szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű
Városi szintű adat 876 876 22 38 457 42 317
Keleti iparterület 123 6 6 2 38 3 23
225
6
76
6
122
Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma
A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása
Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
666 42
0 3
DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., AvermanHorvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., QUATRO Kft. Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. 840 000
55 000
1 6
0 0
3
0
3
0
87,50%
0
Gazdaság A működő vállalkozások száma 123 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint, 6 ipari, 2 mezőgazdasági, 38 kereskedelmi, 3 vendéglátó, 23 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 6, amelyből 6 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 3 darab, szálláshellyel a városrész nem rendelkezik. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül a QUATRO Kft. található e városrészben. Infrastruktúra A városrész elsősorban ipari övezet, minimális lakóövezeti funkcióval. Lakónépességének száma 16 fő, lakásállománya 6 darab. Az ipari területekre jellemző infrastruktúrával rendelkezik a terület, közlekedési elérhetőség szempontjából azonban fejletlenebb a Nyugati iparterülethez képest.. Az iparterületi jellegből adódóan különösen fontos, hogy a településrész közlekedési elérhetőségei magas színvonalúak legyenek, illetve az egyes működő vállalkozások magas színvonalon, korszerű technológiával ellátva legyenek képesek termelő munkájuk végzésére.
123
Átfogó fejlesztési célok: Az ipari park elérhetőségének javításával vélhetően megélénkül a vállalkozói kedv, ennek érdekében, mint már annyiszor jelezte az Önkormányzat számos fórum felé, legalább gyorsforgalmi út kialakításával (6-os, 68-as főközlekedési út) lehetne a térség elérhetőségét javítani, ezáltal a gazdasági fellendülést elősegíteni.
A Keleti iparterület SWOT analízise ERŐSSÉGEK • •
kiépített ipari infrastruktúra jó megközelíthetőség
•
előnyös elhelyezkedés, Dráva szomszédsága egy új technológia telepítéshez az ipari terület gyorsan átalakítható, könnyen megvalósítható egy technológiai váltás LEHETŐSÉGEK
•
• • •
technológiai váltással termékstruktúra váltás építőipari kapacitás iránti kereslet megnő, újjáéledő vállalkozások Építőanyagipar és a díszítőanyagipar megtelepedésére lehet ideális terület
GYENGESÉGEK • •
korszerűsítésre szoruló technológia kedvezőtlen trendek, beszűkülő világpiaci kereslet a termékek iránt
VESZÉLYEK • •
tartósan visszaeső világpiaci kereslet a termékek iránt gazdasági stagnálás tartóssá válik
124
9. Antiszegregációs terv 9.1 Helyzetértékelés Barcs város prioritásként kezeli a különböző hátrányokkal rendelkező gyermekek és felnőttek lakhatási, tanulási foglalkoztatási körülményeinek javítását. A rendelkezésre álló tervezési-, jogi-, pénzügyi- és szabályozási eszközökkel úgy gazdálkodik, hogy a lehető legnagyobb hatékonysággal csökkentse a város területei között, illetve a lakónépességen belüli különbségeket. Hiszen a város egészének és minden lakosának érdeke az, hogy a elszakadó, fejlettségben elmaradó, leromló állapotú városrészek ne veszélyeztessék a város fejlődési pályáját, illetve hogy az ott élők minél nagyobb hányada aktív, értéket előállító tagja lehessen a közösségnek. Az anti-szegregációs terv célja a szegregátumként területként beazonosított városi területen élők elkülönülésének oldásával, társadalmi integrációjának biztosításával kapcsolatos intézkedéssorozat bemutatása. Esélyegyenlőség a közoktatásban Barcs Város, Bélavár, Heresznye, Komlósd, Péterhida, Rinyaújlak, Szulok és Vízvár Községek Képviselő-testületei 2007. július 1-jei hatállyal, határozatlan időre intézményfenntartó társulást hoztak létre, mely a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás mikrotérségi központjaként Barcs városban közös igazgatású közoktatási intézményt tart fenn és működtet. Az intézmény neve: Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Röviden: Barcsi nevelési és Oktatási Intézmények (BNI). A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (2008-2014) kimondja: „Nyitottak vagyunk a különböző hátrányokkal, adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek, tanulók fogadására, integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésükre, sajátos igényeiknek megfelelő egyéni fejlesztésükre, esélyt, lehetőséget teremtve arra, hogy mindenki képességeinek, adottságának megfelelően fejlődhessen. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően gyermekbarát, családias légkörben végzünk, segítve ezzel a gyermekek személyiségfejlődését. (BNI IMIP) A BNI intézményegységeiben olyan intézményi gyakorlat kialakítását tűzzük ki célul, amelyben érvényre jut a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A beruházásban, fejlesztésben érintett településeinken, a társulás közoktatási intézményegységeiben az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén különös figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére.”
125
Az Esélyegyenlőségi Terv priorításai • • • •
• • •
Az iskolai szegregáció csökkentése. A nevelés-oktatás tartalmi fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikeres integrációja érdekében. Integrációt és képességkibontakoztatást támogató módszertani adaptáció általános iskolák, óvodák és középiskolák körében. SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése, felülvizsgálatok megszervezése. A pedagógiai fejlesztéshez szükséges eszközök, berendezések beszerzése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai (3 éves kortól történő) óvodáztatását biztosító szakmai programok működtetése Érettségit adó középfokú oktatási intézményben, illetve minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulási utak megerősítése.”
9.2 Alacsony státuszú lakosság helyzete A Barcsi kistérség a leghátrányosabb kistérség egyike. Településein sok a munkanélküli, a szociális támogatásokat igénybe vevők száma magas. A gazdaság struktúraváltása miatt Barcs városban működő üzemek bezárásával jelentősen megnőtt a munkanélküliek aránya. Az elszegényedő családok gyarapítják a szociálisan rászorultak rétegét. Az a tény, hogy a település távol esik a nagyvárosoktól és az utazási költségek megnehezíti a munkavállalást. A társulás településein élő kiskorúak 47,6%-ának (1118 gyermek) igényeltek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A BNI intézményegységeibe járó gyermekek, tanulók közül gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 40,8% (956 fő) hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 383 fő, az összlétszám 16,3%-a. Szociális támogatások alakulása
Barcs Bélavár Heresznye Komlósd Péterhida Rinyaújlak Szulok Vizvár Összesen:
Rendszeres Rendszeres Gyermekek Ebből szociális szociális után igényelt Akiknek szülei Akiknek segélyben segélyben rendszeres nyilatkoztak szülei nem részesülő részesülő gyermekvédelmi HHH nyilatkoztak háztartás személy kedvezmény helyzetükről HHH helyzetükről 481 481 905 300 5 12 12 55 5 na 33 33 61 40 17 7 16 19 0 9 8 13 16 1 15 25 25 23 3 20 32 32 61 10 23 40 40 48 24 na 638 652 1118 383 89
126
Szociális bérlakás program A legrászorultabb, rendkívül rossz lakáskörülmények között élők barcsi családok elhelyezését, illetve a városba található szegregátumok megszűntetését szociális bérlakások építésével és fenntartásával is igyekszik az önkormányzat elősegíteni. Az igénylők száma folyamatosan emelkedett, melyet a 2004-ben átadott 88 lakás bérlete csak csökkenteni tudott, de a létszám azóta is folyamatosan 60-70 fő között mozog. A bérlakásokra bérleti ajánlattal rendelkező 44 jelentkezőből 11 fő a városban található legnagyobb szegregátumból, az ún. roma telepen élt, a kisebbik kijelölt szegregátumból, Belcsapusztáról pedig 1 fő pályázott meg önkormányzati szociális bérlakást. A 2004-ben épült 88 darab önkormányzati bérlakás a város szívében, rendkívül kedvező környezetben és magas műszaki színvonalon épült meg. Sajnálatos, hogy mind a lakások, mind az épületek állapota, állaga folyamatosan és nagymértékben romlik az ott lakók gondatlansága, rongálásai következtében. Vizsgálni kellene az ott élők társadalmi státuszát, gazdasági helyzetét, a lakók összetételének tendenciáját, mert fennáll a veszélye, hogy az épületegyüttes szegregációs területté alakul az elkövetkező évek során. Közoktatásban való részesülés Óvodáztatás Barcs Város Önkormányzata a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményfenntartó Társulás keretében-Komlósd, Péterhida, Vízvár, Bélavár, Heresznye, Szulok, Rinyaújlak önkormányzatainak részvételével - látja el alapfokú közoktatási feladatait (óvodai nevelés, általános iskolai oktatás). A társulás területén összesen 8 feladatellátási helyen 450 kisgyermek befogadására alkalmas óvoda található. (Barcson 6, Vízváron 1, Rinyaújlakon 1 tagóvoda) A településeken élő minden 3. életévét betöltött gyermek óvodai ellátásban részesül. A tagóvodák között a HHH gyermekek aránya nem kiegyenlített. Több mint 25%-ban eltér Barcson a 4.-6., a 5.-6. és 7.-6 tagóvodák esetében. A 6. Sz. Tagóvodában, mely a szegregátumban található, a magas HHH arányt az okozza, hogy az óvoda körzetében magas a halmozottan hátrányos helyzetű, roma családok száma. Ez az óvoda 1976-ban 3 csoportos óvodának, és közfürdőnek épült. A közfürdő megszüntetése után a demográfiai hullám csúcsán 4 csoportos óvoda lett, a gyermeklétszám csökkenése miatt jelenleg 2 csoporttal működik, az 50 férőhelyen jelenleg 49 beíratott gyermekkel. Tárgyi, személyi feltételei a jogszabályi előírásoknak megfelelnek. Ezen családok, akiknek szülei már maguk is ide jártak óvodába, az otthonukhoz közel eső intézménybe szívesebben viszik el gyermekeiket, mint a távolabb eső, bár a felvételi körzethez tartozó óvodába. A felvételi körzetek módosításával próbált az önkormányzat a helyzeten változtatni, melynek eredménye, hogy kevés számban, de másik óvodát is választanak az itt élő családok.
127
Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint a roma gyermekek intézményegységek közötti szegregációjának csökkentése, illetve megszüntetése. Ennek két lehetséges módja van: a felvételi körzetek e célnak megfelelő további módosítása, illetve a gyermeklétszám további csökkenése esetén egy, nem óvodai célra épült óvodai intézmény megszüntetése, s onnan a gyermekek átirányítása a 6. Sz. tagóvodába. Az önkormányzatnak célja továbbá, az óvodai integrációs program feltételeinek megteremtése, annak bevezetése a BNI Városi Óvodák tagintézményeiben, ehhez külön intézkedési terv készül. Óvodai ellátásban részesülő gyermekek összetétele a barcsi óvodákban:
Kötelezően FeladatHH HHH ellátott Gyermekek SNI Csoportok ellátási hely gyermekek gyermekek HHH% települések száma száma száma megnevezése száma száma * 1. sz. Tagóvoda
Barcs
76
31
10
13,2
1
3
3. sz. Tagóvoda
Barcs Komlósd, Péterhida
66
30
13
19,7
2
3
Barcs
77
16
1
1,3
0
3
Barcs
18
5
1
5,6
0
1
Barcs
56
50
27
48,2
0
3
Barcs
86
22
8
9,3
0
3
4. sz. Tagóvoda 5. sz. Tagóvoda 6. sz. Tagóvoda 7. sz. Tagóvoda
*Barcs tagóvodái kötelező felvételi körzeteken belül biztosítják a gyermekek óvodáztatását. A táblázatból kitűnik, hogy a VI. számú tagóvodába járnak a városban élő alacsony státuszú családok gyermekei legnagyobb arányban. Az ide járó gyermekek között a HH gyermekek aránya közel 90%, a HH gyermekek aránya pedig közel 50%. Óvodáztatási támogatásban részesülők lakóhely szerinti vizsgálata is azt mutatja, hogy a támogatottak 50%-a a roma telepen él, továbbá a tagóvodák szerinti megoszlást nézve a támogatást kapó gyermekek 37%-a a VI. számú tagóvodába jár.
128
Általános iskolai közoktatás integráltsága A beiskolázási körzetek megszűntetésének köszönhetően nincs az iskolák között olyan jelentős eltérés a HH/HHH tanulók arányát tekintve, mint azt megfigyelhettük az óvodák esetében.
OM azonosító
Intézmény neve
Intézményben tanulók létszáma Összesen HHH
200908 200908 200908 200908 200908 200908
BNI Deák Ferenc Általános Iskola BNI Deák F. Ált. Isk. Szent István Tagint. Vízvár BNI Arany János Ált.Iskola BNI Arany János Ált. Iskola Szuloki Tagint. Gimnázium Szakképző Összesen:
Tanulólétszám Normál (általános) tanterv
SNI
Összesen HHH
SNI
Tanulólétszám Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Összesen HHH
SNI
Tanulólétszám Gyógypedagógiai tagozat Összesen
HHH
438
99
29
0
0
0
438
99
99
0
0
89
42
3
89
42
3
0
0
0
0
0
361
78
18
299
0
0
62
0
0
0
0
25
5
2
0
0
0
11
0
0
0
0
598 418 1929
8 109 341
26 78
50 418 856
109 0
26 0
539 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
129
Tanulói összetétel a BNI barcsi intézményegységeiben a HH/HHH tanulókra vonatkozóan Intézmény BNI Arany János Általános Iskola Barcs Hősök tere 2. BNI Deák Ferenc Általános Iskola Barcs Kossuth L. u.2. Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Barcs Tavasz u. 3. Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Barcs Barátság u.9-11. (szakiskola) Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Barcs Barátság u.9-11. (szakközépi.) Összesen:
Összes tanuló
HH
HHH %-a
HHH
SNI tanulók %-a
SNI
461
205
78
16,9%
24
5,2%
520
211
102
19,6%
30
5,8%
405
85
16
4,0%
0
0,0%
336
169
73
21,7%
33
9,8%
70
28
5
7,1%
0
0,0%
1912
772
313
16,4%
94
4,9%
130
9.3 Roma kisebbség helyzete Barcson Barcson a cigány kisebbséghez tartozó lakosok száma jelenleg megközelítőleg 1350 fő, akiknek többsége a roma telepen lakik. A roma telep lakosainak száma jelenleg kb. 1100 fő, a többiek Pálfaluban, Drávaszentesen, Somogytarnócán és a városban elszórtan élnek (pl. Széchenyi u. 10, Bimbó u.). A barcsi a cigány népesség 95 %-a beás, 5 % a lovári és a muzsikus csoportba tartozik. A cigány nemzetiségi népesség száma és megoszlása Ebből: a cigány (roma, beás, romani) Terület
Népesség összesen
nyelvet kulturális családi, nemzetiséghez értékekhez, anyanyelvűek baráti tartozók hagyományokkörben hoz kötődők használók száma 361 310 267 287
12 316 Barcs Somogy 315 342 9 440 megye KSH, Népszámlálási adatok 2001
7 752
5 858
5 423
Összesen:
1225 28473
Az adatok alapján elmondható, hogy Barcs lakosságának kb. 10%-a cigány származású, ami meghaladja a megyei arányt. Barcson és környékén komoly gond a munkanélküliség, mely elsősorban a romákat sújtja: ők dolgoztak a sorra megszűnt fűrészüzemekben, fakitermeléseken. A főként határmenti kereskedelemből élő városban a helyi cigányok nem tudnak a kereskedelmi vérkeringésbe bekapcsolódni. Tőke és szakértelem híján csak a „minimálbéres” vagy fekete munka piacán tudnak elhelyezkedni. Munkabér híján járadékokból, segélyekből és a közhasznú munkavégzésért kapott jövedelemből élnek, ami viszont messze nem elegendő eddigi életvitelük, hátrányos helyzetük pozitív irányba történő megváltoztatásához. Cigány Kisebbségi Önkormányzat A kisebbségi önkormányzat feladata a cigányság érdekeinek képviselete, integrációjának elősegítése. Ügyfelei problémáinak kezelésére állandó ügyfélszolgálatot és jogsegélyszolgálatot biztosít. Az önkormányzat tartalmas együttműködést alakított ki mindazon intézményekkel, amelyek elősegíthetik a cigányság integrációját. Koordinálja, segíti a helyi cigány szervezetek (Roma Nők Egyesülete, Hátrányos Helyzetű Cigány Fiatalok Egyesülete, Dankó kispályás labdarúgó csapat, Nyugdíjas Egyesület) tevékenységét, részt vállal a Dél-Somogyi Cigány Képviselők Szervezete és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Somogy Megyei Társulásának munkájában. Az önkormányzat közösségi házat működtet, amelyben a cigány kisebbség szabadidős-kulturális életét, a cigány tanulók felzárkóztatását, személyiségfejlesztését segítő rendezvényeket szerveznek. 131
A Cigány Kisebbségi Önkormányzat a hozzájuk forduló ügyfeleknek információt nyújt a hatályos jogszabályokról, helyi rendeletekről, valamint képviseli érdekeiket, és széles körű kapcsolattartást alakított ki a rászorulókkal. Barcsi Közéleti Roma Nők Egyesülete Az Egyesület 1999-ben alakult. Célja, hogy a barcsi cigány-telepen segítséget nyújtson elsősorban a kisgyermekes családoknak. Tagjai olyan telepi asszonyok, akik szívesen segítenek másokon, és úgy gondolják, hogy jó néhány telepi családnak elemi dolgokban (tisztaság, mindennapi háztartásvezetés, pénzgazdálkodás, gyermeknevelés, betegápolás stb.) van segítségre szüksége. A Kisebbségi Önkormányzattal közösen és önállóan is valósít meg programokat: pl. karácsonyi ünnepély, romanap, anyák napja, kirándulások a telepi nyugdíjasok számára és balatoni tábor szervezése a gyerekeknek. Együttműködnek a telep szélén működő óvodával és más oktatási, és szociális intézménnyel, melyekben roma gyerekek tanulnak, illetve roma gyermekes családokkal kapcsolatban állnak. A tagok az Egyesületi tevékenységet társadalmi munkában végzik, de hasznos volna ha néhány főállású alkalmazottja is lehetne a szervezetnek.
132
9.4 Szegregátumok Barcson Területi alapú szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. közötti társadalmi távolság együtt jár azzal, hogy a különböző csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció állandósítja a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra, és a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeit és egy önmagát felerősítő folyamatot indít el. A tehetősebbek elköltöznek a leromlott részekből, ezáltal azokban tovább nő a hátrányos helyzetűek aránya. A szegregált lakónegyedekben az épületek leromlott állagúak, a lakás- és környezeti körülmények gyakran az egészségre ártalmasak, a közszolgáltatások hiányosak, vagy teljesen megszűntek, a szegregált osztályokban és iskolákban a gyermekek többnyire a helyben elérhetőnél is gyengébb színvonalú oktatást kapnak. Mindezek következtében a szegregátumokban élők életpálya-kilátásai eleve elmaradnak a település más területén élőkétől. A szegregátumok megszűntetése tehát azért rendkívül fontos feladat, mert ezáltal az onnan „kiszabaduló” emberek, gyermekek esélyt kapnak hátrányos helyzetük leküzdésére, alacsony társadalmi státuszuk megváltoztatására, képességeik kibontakoztatására. A leromlott területek lehatárolása két szegregációs mutató alapján történt: A 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató: Szegregátumnak nevezzük azokat a városi területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató: Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi (kerületi) átlag kétszeresét.
A fenti mutatók alapján Barcs városában a két szegregátum kijelölése történt meg: 1. Belcsapuszta: vasúti pálya -Belcsapuszta mindkét oldala a településhatárig. 2. Roma telep: az északi városrészben helyezkedi el és az alábbi utcák alkotják: Gyöngyvirág u. - Dankó u. - Szentesi u. - Új Élet u. - Diófasor u. - Segesvári u. - Kinizsi u. -Béke u. A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít.
133
Jelmagyarázat:
A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak.
134
A szegregátumokban élők helyzetét bemutató összefoglaló táblázatok:
Mutató megnevezése
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Barcs összesen*
Szegregátum 1.
Szegregátum 2.
Belcsapuszta
Roma telep
12 316 17,5 66,5 16,0
54 33,3 51,9 14,8
1200 29,8 63,3 7,0
28,8
82,1
65,2
10,3
3,2
0,5
4 346 12,4
21 90,5
320 34,4
45,0
89,3
61,7
19,5
75,0
46,4
51,9
10,3
37,2
34,2 11 998
87,0 54
41,9 1219
Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
Szegregátum 1. Belcsapuszta
Szegregátum 2. Roma telep
82,1
79,9
3,2
0,0
66,7
78,8
77,8
66,2
75,0
42,8
33,3
6,1
32,1
23,7
88,9
44,3
55,6
27,3
135
Szegregátum 1. – Belcsapuszta Barcs keleti részén, a vasúti sínek és a településhatár között fekvő terület. A városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú, ipari területbe ékelődött szegregátum. A várostól a nagy forgalmú 6-os főút és a vasút választja el. A városközponttól, közintézményektől való távolsága 2-3 km. Legközelebbi közlekedési eszköz a vonat, amely naponta tízszer áll meg ezen a megállóhelyen. Ma is működik a Barcs-felső vasúti megállóhely, a vasúti épületek azonban rendkívül leromlott állapotban vannak. Itt megállnak a Pécs-Barcs-Gyékényes vonalon közlekedő személyvonatok. Egykor itt állt egy szeszgyár, ami azonban néhány éve leégett és lebontották. A szeszgyárnak volt egy raktár épülete is, illetve egy iparvágánya is, ami Barcs felé ágazott ki. A volt gyár területe és romja magántulajdonban van. A gyár mögött található a ma már romos, de műemlékként számon tartott Kremsier-kastély, ami 1880 körül épült eklektikus (neoreneszánsz) stílusban. Magántulajdonban van. Önkormányzati tulajdonban vannak a területen található szociális bérlakások. A lakóépületek rendkívül rossz műszaki állapotban vannak, az összedőlés határán állnak, de egy részük még lakott: nyolc család, tíz gyermekkel él ezekben az épületekben. A fenti táblázatokba foglalt statisztikai adatokból kitűnik, hogy mind a lakásállomány, mind pedig a lakónépesség adatait tekintve a terület kirívóan rossz állapotban van. A három legfontosabb indikátort kiemelve: • komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 89%, • legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 82%, • foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: 87%, elmondhatjuk, hogy ez a terület Barcs legrosszabb állapotban lévő része. Stratégiai célkitűzés: A szegregált területen lévő rossz minőségű lakásállomány felszámolása és az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezés a meglévő szociális bérlakások kiutalása révén. A terület újbóli betelepülését meg kell akadályozni.
136
Szegregátum 2. – Roma telep Barcs északnyugati településrészén helyezkedik el a kb. 11001 fős cigánytelep. Lakói döntő többségében roma származású, létszámuk Barcs lakosságának közel 10 %-a. A telep a Dankó-, Arany-, Segesvári-, Béke-, Gyöngyvirág-, Szegfű-, Kinizsi-, Pázmány-, Diófasor-, Új Élet-, Vásártér-, Cigánysor utcák által meghatározott területen helyezkedik el.
A telep falusias hangulatú, jobbára gondozott házakból áll. A statisztikai adatokból azonban kitűnik, hogy a lakások zsúfoltak és emellett többségükben nem biztosítják az egészséges életkörülményekhez szükséges feltételeket. A kb. 1100 fős lakosság 199 db lakásban lakik, ami átlagosan 5,5 fő/lakást jelent. Ez azért jelent igazán gondot, mert a lakások közel harmada mindössze egy szobás és az összes lakás fele alacsony komfort fokozattal bír. • • • •
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya: 45,7% Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül: 27,3% Lakásállomány (db): 199 Lakónépesség: kb. 1100 fő
A városszövetbe ágyazódott szegregátum közlekedési feltételei megfelelőek, távolsága a városközponttól és a közintézményektől 1 km. A telepet közvetlenül tömegközlekedés nem érinti. A telep szélén található buszmegálló, Csurgó-Pécs, Babócsa-Barcs helyközi autóbuszjáratok állomása.
1
Forrás: Cigány Kisebbségi Önkormányzat, 2009. 137
A lakónépesség foglalkoztatási adatai ugyancsak messze elmaradnak a város fejlettebb területeihez képes. Az aktív korúak közel 70%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel és a foglalkoztatottak közül is szinte mindenki (közel 80%) alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportba tartozik. Ennek alapvető oka a rendkívül nagy arányban megjelenő alacsony képzettségi szint: az aktív korú lakosság 80% legfeljebb az általános iskola 8 osztályt végezte el. A Barcsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és romák alapította civil szervezetek dolgoznak a telepiek tartós foglalkoztatásának, a helyi szociális problémák megoldásán. • • • •
Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében: 79,9% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: 68,7% Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta): 42,8% Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya: 78,8%
Ilyen körülmények között a telepi családok többsége máról holnapra él. Az emberek kölcsönkérnek, egymás gyerekeire vigyáznak, közösen végeznek egyes munkákat, számíthatnak rokonaikra és szomszédságukra. A településrészen oktatási, szociális intézmény nem található. A VI. számú Tagóvoda a telep határán található, a telepen élő gyermekek többsége oda jár. A kiskereskedelmi egységek száma 1, amely élelmiszer jellegű. A vendéglátóhelyek száma 5. A telep állapota összességében, az épületek és az infrastruktúra állapota nem indokolják a telep felszámolását. A telep teljes megtartásra javasolt, ugyanakkor szükséges az ott található lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitációja: a lakásállomány komfort fokozatának és minőségének javítása, illetve a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak pótlása és a lakókörnyezet minőségének emelése. Szükséges továbbá a telep bővülésének megakadályozása. Ezért Barcs Város Önkormányzata akcióterületként jelölte ki a területet és tervezi a DDOP 4.1.2/A Szociális Városrehabilitáció pályázati konstrukcióban a Romatelep fejlesztését. A fejlesztés részleteit a Roma telep Akcióterület fejezet tartalmazza. Roma Közösségi ház A Cigány Közösségi Ház működtetője: Barcsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat A kisebbségi önkormányzat 2000-ben a telep közepén egy közösségi házat épített, melynek elsődleges feladata Barcs városában és a környékbeli falvakban élő romák lehetőségeinek megsokszorozása a tanulás, szórakozás, munkához jutás, információszerzés, érdekérvényesítés, közösségi működés területén. A közösségi ház kihasználása talán ez utóbbi területen rejti magában a legígéretesebb lehetőségeket. A programokat a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Dél-Somogyi Cigányok Közhasznú Szervezete, a Noj Pantru Voj Közéleti Roma Nők Szervezete, a Romák az Európai Unióban szervezete, valamint a Szívegyesület szervezi és tartja.
138
A ház fórumoknak és szakmai konferenciáknak is teret ad, illetve egyéb közösségi tevékenység esetén is igénybe lehet venni, pl. Esélykassza program megrendezésére. Jelenleg a közösségi házban társadalmi munkában 4 fő végzi a tevékenységét, állandó felügyeletet 1 fő lát el. A megfelelő színvonalú működés érdekében szükség volna fizetett alkalmazottak felvételére (közösségi ház vezető, asszisztensek, takarító, karbantartó). A közösségi ház alapterülete kb. 50 m2. A folyosón, mellékhelységeken és egy kis tárolón kívül mindössze egy kb. 25m2-es terem és egy kisebb internetszoba van benne. A közösségi ház jelenlegi felszereltsége igen szűkös és leromlott állapotú. Technikai felszereltség: 4 db P4-es konfiguráció, 1 db hálózati nyomtató, 1 db projektor, 1 db minihifi, 1 db faxos telefon, 1 db 51 cm-es tv, 1 vetítővászon, 1 db iskolai tábla, 1 db vízmelegítő. A ház rendelkezik kábel TV és ADSL internet szolgáltatással. A ház fűtése tartályos gázzal konvektorokon keresztül történik, ami nem gazdaságos megoldás. A közösségi élet fontos eleme a sport, de a házhoz tartozó füves sportpálya és játszótér igen rossz állapotban vannak, sportolásra nem alkalmasak. A működés feltételei jelenleg nehezen biztosíthatók, mert nincs éves működési és fenntartási keret, nincs állandó, fizetett alkalmazott. Stratégiai célkitűzések: A roma telep jövőbeli bővülése, új utcák kialakítása nem lehetséges. A városrész integrálása, felzárkóztatása érdekében szükséges a telep közlekedési-, vízelvezetési infrastruktúrájának fejlesztése, az ott élők társadalmi integrálása érdekében pedig a képzettségi szint és a foglalkoztatottság emelése. Prioritások: 1. Közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra javítása – integrálás a Nyugati városrészt érintő fejlesztésbe 2. Cigány Közösségi Ház fejlesztése, korszerűsítése, funkcióbővítése, sportpályák és játszótér fejlesztés 3. ESZA típusú programok: képzések, tanfolyamok, sport és szabadidős programok, egészségügyi szűrő akciók, szemléletformáló és életmóddal kapcsolatos programok szervezése A célok elérése érdekében a területen tervezett a DDOP-2009-4.1.2/A Szociális Városrehabilitációs pályázati konstrukcióban pályázat benyújtása.
139
10. Stratégiai fejezet 10.1 Barcs jövőképe Barcs városának hosszú távú, átfogó fejlesztési célja egy olyan település kialakítása, amely a kistérségen belüli vezető szerepének megfelelően biztosítja a település és vonzáskörzetének megfelelő minőségű kiszolgálását, megfelelő életminőséget biztosít a lakói számára, helyi kötődésű, fenntartható és versenyképes gazdaságával megfelelően illeszkedik egy dinamikusan fejlődő régió településszerkezetébe, határmenti adottságait kamatoztatva, kapuszerepét erősítve a határon átnyúló gazdasági, turisztikai és kulturális együttműködések, a határmenti kereskedelem kiaknázásával. A város egy vonzó és élhető életteret biztosít természeti értékeinek és épített környezetének megóvásával, természeti és kulturális örökségére építő fejlesztések megvalósításával. Barcs gazdasági szerkezetében, gazdasági fellendülésében jelentős potenciált hordoz az idegenforgalom. Barcs turisztikai potenciálja elsősorban a gyógyfürdője hatásának és a Dráva folyó és környezetének természeti adottságainak kiaknázásában rejlik. A turizmus fellendülésének hatására a foglalkoztatás szerkezete megváltozik, a növekvő idegenforgalomnak köszönhetően a szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozások aránya növekszik, jövedelmezőségük javul. Növekszik a gyógyturizmusra és a kapcsolódó szolgáltatásokra alapuló vállalkozások száma és aránya. A város gazdaságában, bizonyos periódusokban jelentős szerepet játszott a határon átnyúló kereskedelem. Kedvező közlekedés-földrajzi helyzetének kihasználásával a kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek újból megerősödhetnek a városban. A város gazdaságának fejlődése nemcsak a kistérség gazdasági potenciálját, további tőkevonzó képességét erősíti, hanem jelentős hatással lesz a Barcson és a térségben élők jövedelmi viszonyaira, életkörülményeire, elégedettségükre, ezáltal vonzóbb életfeltételeket, jobb életminőséget biztosít a város és környéke lakosságának. Az életminőség javításának tekintetében Barcs kiemelt fontosságot tulajdonít a közszolgáltatások színvonalának növelésének. Az oktatás színvonalának növelésével, a közművelődés lehetőségeinek bővítésével, a szociális és egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelésével Barcs vonzóbb életfeltételeket biztosít a város és térségének lakói számára. A város és környezetének természeti értékeinek és épített környezetnek megóvásával, a város zöldfelületeinek megőrzésével, rekreációs célú hasznosításával, Barcs egy vonzó és élhető várost nyújt polgárai részére. Barcs önkormányzata vezető szerepet játszik a városra és a kistérségre vonatkozó fejlesztések ösztönzésében, tervezésében; aktív, kezdeményező szerepet folytat a fejlesztés politikák kialakításában. A fejlesztések tartalmának kialakításában széleskörű partnerség kialakítására törekszik a városlakók és civil szervezeteik érdemi bevonásával, valamint a térségi, régiós és országos szervezetekkel való intenzív együttműködéssel. 140
10.2 Átfogó cél Barcs város fejlesztésének hosszú távú, általános célja egy olyan település kialakítása, amely a kistérségen belüli vezető szerepének megfelelően biztosítja a település és vonzáskörzetének megfelelő kiszolgálását. A város célja, hogy gazdasága fenntartható, versenyképes fejlesztésével képes legyen az innovációk befogadására, és egyben biztos megélhetést és egzisztenciát nyújtson a város és a kistérség környékbeli lakosai számára. Barcs városfejlesztési koncepciójában a történelmi hagyományokon alapuló kereskedőváros jellegének erősítése mellett stratégiai célként fogalmazódik meg az idegenforgalomra épülő városfejlesztés. Barcs múltját, jelenét és jövőjét jelentősen meghatározta és meghatározza fekvése és nemzetközi útvonalakhoz való csatlakozása. A város további célja, hogy az európai integráció előnyeit kihasználva az évtizedeken keresztül hátrányként jelentkező határmenti adottsága a város gazdaságát és szolgáltatásait serkentő, kereskedelmi fejődését elősegítő előnyös pozícióvá váljon. E célok eszköze egyrészt a város integrált fejlesztése, arculatának kialakítása, a meglévő épített és természeti értékek fenntartható módon való rehabilitálása és fejlesztése, a tudatos a térség erőforrásain alapuló fenntartható turizmus- és gazdaságfejlesztés, a közintézmények által nyújtott közszolgáltatások színvonalának növelése.
Mindezek által a város átfogó célja a város és a térség versenyképességének biztosítása és értékeinek megőrzése és fenntartható fejlesztése által Barcs és térségének jobb életminőség biztosítása és a térség bekapcsolása az európai kereskedelmi és gazdasági hálózat vérkeringésébe.
10.3 Középtávú célok Ágazati célok A város versenyképességének biztosítása, értékeinek megőrzése, fenntartható fejlesztése, illetve a város lakóinak magasabb életminőség elérése céljából Barcs város az alábbi középtávú ágazati célokat nevezte meg: a) b) c) d) e)
Gazdaságfejlesztés Humán közszolgáltatások színvonalának növelése Turizmusfejlesztés Az elérhetőség javítása A meglévő épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése
141
a.) Gazdaságfejlesztés 1. Ipari park és ipari területek infrastruktúra fejlesztése 2. Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés ösztönzése 3. Alulhasznosított barnaövezetes területek gazdasági funkcióváltásának elősegítése 4. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése
célú
hasznosítása,
A város vezetése a település hátrányos helyzetének felszámolására elsődlegesen a gazdaságfejlesztésben lát lehetőséget. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának egyik központi célkitűzése egy olyan gazdaságpolitika megvalósítása, amely mind a külső vállalkozások térségbe vonzásához, mind a helyi vállalkozások versenyképességének növeléséhez szükséges feltételek megteremtését célozza egyidejűleg. A város célja a gazdasági és intézményi szereplők hatékony együttműködésének elérése, a mikro-, kis- és középvállalatok működésének hatékony fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével. A város diverzifikált, jól működő gazdasága alapvető feltétele a lakosság életminőségének növekedésének azáltal is, hogy a vállalkozások foglalkoztatást és megélhetést biztosítanak az aktív népesség számára. A város fontos gazdaságpolitikai célnak tartja, hogy rendelkezésre álljanak olyan versenyképes üzleti infrastruktúrák, melyek szükségesek a külső vállalkozások, befektetések városba vonzására. Az ipari park és az egyéb ipartelepek biztosítják a vállalkozások számára az alapvető termelési helyet, infrastruktúrát, valamint a versenyképes működéshez szükséges speciális szolgáltatásokat, illetve szolgáltatásaik révén elősegítik partnereik marketing, termelési, szervezési, valamint beszerzési és értékesítési tevékenységének fejlődését. Ezáltal a helyi vállalkozások alkalmasak lesznek a betelepülő vállalkozásokkal beszállítói kapcsolatok kialakítására is. A gazdasági infrastruktúra fejlesztésének érdekében a város különös hangsúlyt fektet az ipari park és egyéb ipartelepek infrastrukturális fejlesztésére, a barnaöves területek funkcióváltásának megteremtésére, és befektetés-támogatási politikájával ösztönzi a vállalkozások által kezdeményezett beruházásokat, valamint a vállalkozások közötti együttműködés megteremtését. Barcs városa különösen fontosnak tartja kedvező földrajzi adottságainak kihasználásával a határmenti és a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, gazdasági együttműködések kialakulásának ösztönzését, a határmenti gazdasági potenciáljának erősítését. A határmenti elhelyezkedés lehetőséget biztosít a szomszédos horvát térséggel való gazdasági kapcsolatok bővítésére, és közös fejlesztési projektek megvalósítására. Barcs közúti határátkelője kapu Dél-Kelet Európa irányába. Az Európai Uniós kívánalmak szerinti határátkelő, a hozzá kapcsolódó kamionterminál és logisztikai rendszer, az erre épülő logisztikai ágazat fejlesztése rövid távon is pozitív hatással lehet a városra. Javulhat a tőkevonzó képesség, növekedhet a befektetői érdeklődések száma.
142
b) Humán közszolgáltatások színvonalának növelése 1. 2. 3. 4.
Az oktatás és képzés színvonalának emelése Egészségügy fejlesztése Közművelődés lehetőségeinek bővítése Közigazgatás modernizálása
A település stratégiai célja a humán alapszolgáltatások elérhetőségének javítása, komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált központok kialakításával, valamint a város által biztosított humán jellegű szolgáltatások minőségének fejlesztése, színvonalának javítása. A humán alapszolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítása kiemelten fontos a leszakadó vagy hátrányos helyzetű településrészeken, térségekben. A leértékelődő városi területek és főképp romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, a közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával, valamint a meglévő funkciók megerősítésével a társadalmi kohézió erősítése érdekében. Barcs városának egyik legnagyobb problémája a lakosság alacsony gazdasági aktivitása és ebből következőleg a magas munkanélküliség. A munkanélküliség struktúrája szintén kedvezőtlen képet mutat: magas a tartósan munka nélkül lévők aránya, és az utóbbi években jelentősen megnőtt a pályakezdő munkanélküliség. Ez a munkaképes korú lakosság elvándorláshoz vezet, mely közvetlenül kihat a város általános gazdasági helyzetére is. Több településrészen magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, ezzel szemben a középfokú és diplomás rétegek kis arányt képviselnek. A város gazdaságának fejlesztéséhez elengedhetetlen az inaktív és a munkanélküli lakosság visszavezetése a munkaerőpiacra. Ehhez egy, a piaci igényekhez és elvárásokhoz illeszkedő képzési és átképzési struktúrára van szükség. A munkaerő képzettségi szintjének javítása pedig elengedhetetlen feltétele a korszerű gazdasági tevékenységek meghonosításának.
143
Az önkormányzat célja a település közoktatási intézményeinek integrálásával a hatékony és racionális feladat-ellátás megteremtése. Az integráción alapuló infrastrukturális és szakmai fejlesztések pedig hozzájárulnak az oktatási színvonal emelkedéséhez, az egyenlő esélyű közoktatás megteremtéséhez. Több városi közoktatási intézmény kistérségi szerepkörrel is bír, így hatásuk a kistérségben is érződik. A városban lakók jobb életminőségének elérését szolgálják az egészségügyi-, szociális- és kulturális szolgáltatások fejlesztésével, illetve a szolgáltatásokat biztosító intézmények modernizálásával, fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések. A színvonalas, és tartalmas rekreáció lehetőségének megteremtését célozza meg a Művelődési Ház fejlesztésével. Ugyancsak a közösségi élet, rekreáció, a művelődés és az információhoz jutás lehetőségének megteremtését célozza meg elsősorban a város romalakosságának igényeit kielégítő Roma Közösségi Ház és hozzá tartozó területek rekreációs célú fejlesztése, funkcióbővítése, korszerűsítése. A járóbeteg ellátó központ infrastrukturális fejlesztésével, a szolgáltatások körének bővítésével, az egynapos sebészet kialakításával, az egészségügyi ellátás korszerűsítését és a szolgáltatások színvonalának növelését célozza meg az önkormányzat. Ugyanezt a célt szolgálja a Gyógyfürdő gyógyászati részlegének fejlesztése, melynek egyben egészségügyi megelőzési funkciója is van. Az önkormányzati feladat-ellátás hatékonyságának és színvonalának növelése által az önkormányzat célja a város és térségének közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása, a lakossági elégedettség növelése. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtésében fontos cél a település közintézményeinek akadálymentesítése.
144
c) Turizmusfejlesztés 1. A turisztikai szolgáltatások színvonalának növelése 2. Turisztikai termékkínálat bővítése, turisztikai programcsomagok kialakítása 3. Turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, turizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások fejlesztése Közvetetten a gazdasági versenyképesség növekedéséhez járul hozzá a térség turisztikai vonzerejének növekedése. Barcs ehhez elsőrendű prioritásként a város fő turisztikai vonzerejének számító Gyógyfürdő és Rekreációs Központ szolgáltatásainak fejlesztését határozza meg. Turisztikai programcsomagok kialakításával, a turisztikai termékkínálatának bővítésével (pl: lovas-, vadászati-, gyalogos-, kerékpáros-, kultúr-, gyógy-, illetve ökoturizmus fejlesztése), a turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésével a város turisztikai vonzerejét kívánja megerősíteni, illetve turisztikai potenciálját intenzívebben kihasználni. A termálfürdő Barcs egyik legfontosabb turisztikai vonzerejét képezi, mely országosan elismert, sőt a külföldiek körében is viszonylag népszerűségnek örvend. A termálfürdők fejlesztése szerepel mind a Régió, a megye és a kistérség elképzelései között. Barcs elsődleges turisztikai fejlesztési célkitűzése a város fő turisztikai vonzerejének számító Gyógyfürdő és Rekreációs Központ és ahhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, a gyógyfürdőhöz kapcsolódó egyéb turisztikai szolgáltatások kiépítésének és működtetésének ösztönzése. A város idegenforgalmi fellendülését szolgálják a magáncélú turisztikai fejlesztések. A termálfürdő szolgáltatásainak fejlesztése további vendégeket vonzhat, figyelembe véve a gyógyászati és a wellness szolgáltatások iránti igények folyamatos növekedését az utóbbi években. A lehetőségek kihasználásához szükséges a létesítmények infrastruktúrájának komplex fejlesztése, új szolgáltatások bevezetése, valamint a vendéglátóipari egységek, szálláshelyek fejlesztése is. A befektetők, vállalkozások támogatásával a város ösztönözni kívánja a turizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (vendéglátás: szálloda, camping, panzió, tourinform iroda stb.) megtelepedését, a turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését. A komplex turisztikai programcsomagok, a sokszínű és magas minőségű szolgáltatáskínálat hiánya következtében az ide érkező turisták arányában kevés időt töltenek a városban, költési hajlandóságuk pedig alacsony. A szálláshelyek mennyisége és minősége sem megfelelő. A város kiemelten kezeli a termálturizmus kérdéskörét, de szükséges olyan további programcsomagok meghatározása, melyek a potenciálisan fejleszthető kulturális, természeti és aktív turizmushoz kapcsolódnak. Az aktív turizmus fejlesztéséhez szinte minden feltétel adott az övezetben, hiszen lehetőség van természetjárásra, lovaglásra, kerékpározásra, teniszezésre, túrázásra, vadászatra, horgászatra, stb. Az egy napos elfoglaltságot nyújtó programokon kívül több napos, akár 1 hetes időintervallumot kitöltő programcsomagokat is ki lehetne alakítani, a meglévő sportolási, mozgási lehetőségek összekapcsolása révén. A kerékpáros turizmus fejlesztésére is megfelelő adottságokkal rendelkezik a város és környéke. A kulturális és rendezvény turizmus fejlesztésére a város és térségének hagyományos népi ételei, szokásai, kulturális programjainak szervezése kínálnak lehetőséget.
145
Barcs városának jelentős idegenforgalmi vonzerőt nyújt változatos természeti környezete. A természeti örökségre épülő turizmus kiaknázására, a vizi turizmus fejlesztésére a Dráva mente kitűnő környezetet teremt. A város és környezetének természeti értékeire alapozó turisztikai fejlesztéseknek összhangban kell állnia a természet védelmével, és egyensúlyban kell állítania a természeti értékek bemutatását az értékek megőrzésével. A természeti értékekre alapuló turisztikai szolgáltatások fejlesztésére a Dráva folyó és környezete alkalmas, pl.: evezésre, sétahajózásra, vízi sportolásra, víztúrázásra, horgászatra és strandolásra. Határmenti fekvéséből adódóan Barcs fontosnak tarja a határon átívelő turisztikai termékcsomagok kialakítását, a határmentiségből adódó turisztikai potenciál kiaknázását is. A város ezen törekvését tükrözi, hogy pályázatot nyújtott be „Regionális turisztikai termékterv kidolgozása” címmel a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési keretében. A tervezett program a már megvalósított turisztikai fejlesztések és a jövőben megvalósítandó turisztikai beruházásokra alapozott turisztikai termékterv és turisztikai csomagok kidolgozását teszi lehetővé, amely marketingstratégiát, magánbefektetések ösztönzésére vonatkozó tanulmányt, turisztikai attrakciók és szolgáltatások adatbázisát, átfogó kerékpárúttervet és átfogó területhasználati tervet (vízi sportra, túrázásra, vadászatra, horgászatra, egyéb rekreációs tevékenységekre) foglal magában.
d) Az elérhetőség javítása 1. Közösségi közlekedés feltételeinek fejlesztése 2. Vízi közlekedés feltételeinek fejlesztése 3. Úthálózat karbantartása, fejlesztése A település önkormányzatának célja, a települési igényeknek megfelelő közlekedési feltételek kialakítása, a város elérhetőségének javítása a kistérség lakói számára. Ennek érdekében folyamatosan gondoskodik a közutak, járdák felújításáról, fenntartásáról.
146
Célja a közösségi közlekedés feltételeinek javítása, a tömegközlekedés átszervezésével, a szükséges megállóhelyek, várótermek kialakításával. Emellett Barcs városa igyekszik hasznosítani a Dráva folyó adta vízi közlekedési lehetőségeket, a kikötő fejlesztésével. Az elérhetőség javítása
Közösségi közlekedés feltételeinek
Vízi közlekedés feltételeinek fejlesztése
Úthálózat karbantartása, fejlesztése
e) A meglévő épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése 1. Élhető város megteremtése a városi területek rehabilitálása útján 2. Zöldfelületek rekreációs célú fejlesztése, megőrzése A meglévő épített és természeti értékek megőrzése és fenntartása érdekében a város célja városrehabilitációs programok megvalósítása, amelyek hozzájárulnak a meglévő városi, közösségi, gazdasági terek és funkciók erősítéséhez, új funkciók kialakításához, a közösségi tartalom fejlesztéséhez. A városrehabilitációs programok tervezése és végrehajtása során kiemelt cél a városrészek zöldfelületeinek megőrzése, rekreációs célú hasznosítása, az épített környezet értékeinek megőrzése és fejlesztése, valamint a város és térségének természeti értékeinek védelme. A meglévő épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése
Zöldfelületek rekreációs célú fejlesztése, megőrzése
Városi területek rehabilitációja
147
CÉLPIRAMIS 2007-2013 Átfogó cél Barcs versenyképes, fejlődő térségközpont, mely értékeinek megőrzése mellett jó életminőség biztosít lakói számára
Tematikus prioritások Gazdaságfejlesztés [T1]
Városközpont Városközponti funkció erősítése, épített környezet fenntartása, közszolgáltatások fejlesztése, városrehabilitáció
Humán közszolgáltatások színvonalának növelése [T2]
Nyugati városrész
Északi városrész
Szálláshelye k, turisztikai szolgáltatáso k, turizmus infrastruktúr a, oktatási infrastruktúra
Szegregáció csökkentése, infrastruktúra fejlesztése, társadalmi kohézió erősítése
Turizmusfejlesztés [T3]
Keleti városrész Infrastruktúra fejlesztés
Déli városrész
természeti környezet fenntartása, fejlesztése, vízi közlekedés és turizmus feltételeinek javítása
Az elérhetőség javítása [T4]
Keleti
Nyugati
iparterület
iparterület
Ipari- és barnaöves területek fejlesztése
Ipari- és barnaöves területek fejlesztése
Az épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése [T5]
Drávaszentes
Somogytarnóca
Infrastruktúra fejlesztése, elérhetőség javítása
Infrastruktúra fejlesztése, elérhetőség javítása
148
Városrészekre vonatkozó célok és indikátorok Városrész Városközpont
Nyugati városrész
Északi városrész
Tematikus prioritások [T1] Gazdaságfejlesztés [T2] Humán közszolgáltatások színvonalának növelése [T5] Az épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése
• •
[T2] Humán közszolgáltatások növelése [T3] Turizmusfejlesztés
• • • •
[T2] Humán közszolgáltatások növelése [T4] Elérhetőség javítása
színvonalának
színvonalának
Keleti városrész
[T4] Elérhetőség javítása
Déli városrész
[T3[ Turizmusfejlesztés [T4[ Elérhetőség javítása [T5[ Az épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése
Indikátorok
•
• • • • •
•
rehabilitált területek növekedése -12,52 ha fejlesztett közszolgáltatások számának növekedése3 darab városi funkciók minőségi és mennyiségi fejlesztése rehabilitált területek növekedése- 1,38 ha turisztikai szolgáltatások növekedése- 1 darab szálláshelyek számának növekedése- 2 darab rehabilitált oktatási-közösségi területek növekedése0,6 ha rehabilitált területek növekedése-1,34 ha társadalmi-szociális programok számának növekedése- 5 darab felújított utak-járdák számának növekedése- 1 út és 1 járda felújított szociális bérlakások- 4 darab felújított utak-járdák számának növekedése- 1 darab Drávához kapcsolódó turisztikai szolgáltatások számának és minőségének növekedése-2 darab
Betelepült vállalkozások száma növekedése- 3 darab • Határon átnyúló gazdasági együttműködések erősödése- 1 darab • élelmiszeripari infrastruktúra fejlesztések számának növekedése- 1db •
Keleti iparterület
[T1] Gazdaságfejlesztés
Nyugati iparterület
[T1] Gazdaságfejlesztés
149
Drávaszentes
[T4] Elérhetőség javítása
Somogytarnóca
[T4] Elérhetőség javítása
• • • •
felújított utak-járdák számának növekedése- 1 db rehabilitált területek növekedése-1 db felújított utak-járdák számának növekedése-1 db rehabilitált területek növekedése-1 db
150
10.4 Területi célok – a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az infrastruktúra és a gyógyászati technológia fejlesztése. A városrészt érinti a Barcsi Nevelési és Oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, a programban érintett Arany János és Deák Ferenc általános iskolák rehabilitációja és a Széchenyi Ferenc Közép- és Szakképző Iskola és Kollégium fejlesztése. [T1], [T2], [T5] - A városrészre vonatkozó városfejlesztési program - „Barcs szíve újra dobogjon” városrehabilitációs program - második ütemének megvalósítása - a Sétáló utca és a barcsi szabadidő központ rekonstrukcióját foglalja magában. [T5] - Az önkormányzat - volt bírósági épület közösségi célú- hasznosítási elképzelései is ebben a városrészben realizálhatóak. Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: A városrész kereskedelmi funkcióinak és múltjának visszaállítása, közösségi tereinek élhetőbbé tétele, és élettel való megtöltése. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz: • rehabilitált területek növekedése-12,52 ha • fejlesztett közszolgáltatások számának növekedése-3 db • városi funkciók minőségi és mennyiségi fejlesztése
Nyugati városrész [T1], [T2], [T3] - A Nyugati városrészben található a Barcs legjelentősebb turisztikai vonzerejének számító Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ, amely gyógyászati és wellness szolgáltatásai révén nagyszámú látogatót vonz. A gyógyfürdő környezetében jelenleg is több turisztikai célú beruházás zajlik. A város fő fejlesztési célkitűzései: a gyógyfürdő turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése, a gyógyfürdőhöz kapcsolódó egyéb turisztikai szolgáltatások kiépítésének és működtetésének ösztönzése. A befektetők, vállalkozások támogatásával a város ösztönözni kívánja a turizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (vendéglátás: szálloda, camping, panzió, tourinform iroda stb.) megtelepedését, a turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését. [T2] - A városrészen található intézmények oktatási és közösségi funkciót látnak el itt található a Városi Közművelődési Könyvtár, a Móricz Zsigmond Művelődési Központ, a Dráva Völgye Középiskola és Kollégium, a Barcsi Ipari Kereskedelmi- és Szakképző Iskola. A városrészben működik a Városi Óvodák 4. számú és 6. számú Tagóvodája. Emellett a sportcsarnok, és a városi könyvtár közösségi funkciókat is szolgál, tekintettel a sportcsarnokban és a könyvtár területén lebonyolított nagyszámú sport és egyéb kulturális rendezvényekre. A város célja a közoktatási intézményeinek infrastrukturális és szakmai fejlesztése, melyek nagyban hozzájárulnak az oktatási színvonal emelkedéséhez, az egyenlő esélyű közoktatás megteremtéséhez. 151
Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: A városrész és ezen keresztül a város még vonzóbbá tétele az idegenforgalom számára, turisztikai attrakciók, turisztikai és szálláshely szolgáltatások növelésével. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz: • rehabilitált területek növekedése-1,38 ha • turisztikai szolgáltatások növekedése-1 db • szálláshelyek számának növekedése-2 db • rehabilitált oktatási-közösségi területek növekedése-0,6 ha
Keleti iparterület [T1], [T4] - A Keleti iparterület városrészében a város fő célja az itt található ipari park területén a gazdasági infrastruktúra fejlesztésének elősegítése. A fejlesztésének érdekében a város különös hangsúlyt fektet az ipari park és egyéb ipartelepek infrastrukturális fejlesztésére, a barnaövezetes területek funkcióváltásának megteremtésére, és befektetéstámogatási politikájával ösztönzi a vállalkozások által kezdeményezett beruházásokat, valamint a vállalkozások közötti együttműködés megteremtését. A város céljai között szerepel a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, gazdasági együttműködések kialakulásának ösztönzése. Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: Az ipari park elérhetőségének javításával vélhetően megélénkül a vállalkozói kedv, ennek érdekében, mint már annyiszor jelezte az Önkormányzat számos fórum felé, legalább gyorsforgalmi út kialakításával (6-o, 68-as főközlekedési út) lehetne a térség elérhetőségét javítani, ezáltal a gazdasági fellendülést elősegíteni.
Nyugati iparterület [T1], [T4] – Legfontosabb cél a megszűnőben lévő ipari telephelyek megmentése, korszerű technológiák megtelepítése. A terület adottságait kihasználva az építőipar, a mezőgazdaság és a mezőgazdasághoz kapcsolódó háttér iparágak vállalkozásainak fejlesztését elősegíteni. Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: Az élelmiszeripari termelés terén, annak korszerűsítésével kijutni az Európai Unió piacaira. Korszerű termelési technológiák bevezetése, és az ipari vállalkozások technológiai fejlesztése. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz: • mezőgazdasági, élelmiszeripari infrastruktúra fejlesztések számának növekedése-1 db • építőipari vállalkozások számának növekedése-1 db
152
Somogytarnóca [T4], [T5] - A legfontosabb fejlesztési célok e területen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók, közösségi közlekedésfejlesztés, Barcs városközpont elérhetőségének javítása. Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: Infrastrukturális beruházások megvalósítása: útfelújítások, közmű rekonstrukciók, a település rész elérhetőségének javítása az úthálózat rekonstrukciójával és kerékpárút fejlesztésével. Cél a település rész arculatának javítása különösképpen a Hermann Ottó utcai lakótelep és környezete, illetve a település részi központ körzetében. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz: • felújított utak-járdák számának növekedése-1 db • rehabilitált területek növekedése-1db Drávaszentes [T4], [T5] - Legjelentősebb fejlesztési célok a területen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók, közösségi közlekedésfejlesztés, Barcs városközpont elérhetőségének javítása. Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: Infrastrukturális beruházások megvalósítása: útfelújítások, közmű rekonstrukciók, a település rész elérhetőségének javítása az úthálózat rekonstrukciójával és kerékpárút fejlesztésével, a szilárd burkolattal nem rendelkező utak kiépítése (Tarnócai és Malom utcák). Fontos cél a település rész arculatának javítása különösképpen a közösségi felületek felújításával. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz: • felújított utak-járdák számának növekedése-1 db • rehabilitált területek növekedése-1 db Déli városrész [T1], [T3] - A városrész adottságaiban jelentős potenciált hordoz a Dráva folyó és környezetének fejlesztése. A terület a kikötő és a folyó mentén kialakítható turisztikai szolgáltatások, rekreáció és sporttevékenységek fejlesztésével, a határon átnyúló szolgáltatások fejlesztésével ismét a város fejlődésének motorjává válhat a városrész. Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: A határmentiségből adódóan a határokon átnyúló turisztikai útvonalak kialakítása (bakancsos, lovas, kerékpáros), a határ mellet fekvő nemzeti parkok együttműködésének erősítése. Meglévő ipari vállalkozások potenciáljának növelése, a foglalkoztatás bővítése. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz:
153
•
Drávához kapcsolódó turisztikai szolgáltatások számának és minőségének növekedése-2 db
Keleti városrész [T4] [T5] - A legfontosabb fejlesztési célok a városrészben az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók. Ebben a városrészben található Belcsapuszta, mely jelenleg szegregátum. Stratégiai cél a szegregált területen lévő rossz minőségű lakásállomány felszámolása és az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezés a meglévő szociális bérlakások kiutalása révén. Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: Főként magánbefektetők bevonásával a jelenleg üresen álló magántulajdonú-önkormányzati tulajdonú területek beépítése és kihasználása, valamint a város megtartó erejének növelése érdekében új építési területek kialakítása. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz: • felújított utak-járdák számának növekedése-1 db • társadalmi integráció erősödése Északi városrész [T2], [T4], [T5] - A településrészen a város által kitűzött és megvalósítani kívánt legfontosabb feladat, a roma telep környezetének élhetőbbé tételének megvalósítása szociális városrehabilitációs program keretében. A város célkitűzései a leromlott városrész bekapcsolása a város fejlődésébe, a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén, a településrészen élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A program a roma közösségi ház felújítását és funkció bővítését, a kedvezőtlen munkanélküliségi helyzet javítása érdekében képzési helyszínné alakítása és képzések szervezése, továbbá a közlekedési felületek, és vízelvezető rendszereinek rekonstrukcióját, zöldfelületeinek felújítását célozza. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz: • • •
rehabilitált területek növekedése—1,34 ha társadalmi-szociális programok számának növekedése-5 db felújított utak-járdák számának növekedése-1 út és 1 járda
154
10.5 A stratégia koherenciája, konzisztenciája Barcs városfejlesztési programját az alábbi országos, regionális és megyei fejlesztési koncepciókkal és programokkal összhangban alakította ki: Barcs jelentőségét az Országos Területfejlesztési Koncepció külön is hangsúlyozza akkor, amikor a határ menti városnál megemlíti: • • •
A „kapu” szerepének fejlesztését, A határ menti övezet kialakítását; A határátkelőhely bővítésének szükségességét;
A Somogy Megye Területrendezési Terve Területrendezési Program Barcs várossal kapcsolatban megfogalmazott főbb fejlesztési szempontjai: • Barcs város központját, beépített területét elkerülő országos főútvonalak kiváltása; • A határátkelőhely korszerű kiépítése; • Az ipari park területének kijelölése; • A térségre kiható infrastruktúra fejlesztése; Az Önkormányzat fejlesztési feladatait alapvetően meghatározza az Új Magyarország Program és a hozzá kapcsolódó Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Operatív Program (DDOP). DDOP stratégiai célok: • ……a DDOP hosszú távú átfogó célja (2020-ig) a Dél-dunántúli régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez.” • ……DDOP stratégiai (2013-ig) célkitűzése a Dél-dunántúli régió leszakadásának megállítása.” DDOP specifikus célok: • Magas környezeti minőségű modell régió kialakítása, a,korszerű szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott népesség arányának növelése a régióban. A környezeti állapottal való elégedettség javulása. • Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság. A foglalkoztatottak arányának átalakítása a régióban a 15-64 éves népességhez viszonyítva. • A régión belüli társadalmi különbségek növekedésének megállítása. DDOP prioritások: • A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése. • A turisztikai potenciál erősítése a régióban. • Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés. • Az elérhetőség javítása és környezet fejlesztés. A fenti célok és prioritások mentén Barcs Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célja, hogy Barcs vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő kistérségi központtá váljon, ahol a folyamatosan javuló életminőség, a színvonalas életkörnyezet alapját a versenyképes gazdaság jelenti.
155
A célrendszer illeszkedése, összhangja a Településfejlesztési koncepcióval és a Településrendezési tervvel A Barcs Város igazgatási területére kiterjedő, és a Településrendezési Tervet megalapozó „Településfejlesztési Koncepciót” 182/2002. (IX.19) számú Kt. határozatával hagyta jóvá az önkormányzat. A „Településfejlesztési Koncepció” foglakozik a település jellegével, szerepével, a fejlesztést befolyásoló gazdasági háttérrel, a népesség alakulásával, foglalkoztatási, munkaellátási körülményekkel. Feltárta a település szerkezetét és környezetét, maghatározta a fejlesztéssel kapcsolatos főbb feladatokat, a lakásépítés, szabadidő eltöltés, idegenforgalom, intézményellátás körét és a zöldövezeti fejlesztéseket. Számba vette az infrastrukturális fejlesztési igényeket és foglalkozott a táji és épített környezet védelmével, feltárta a regionális összefüggéseket, és a külterületi fejlesztési szempontokat. A Településfejlesztési koncepció által vizsgált fejlesztési területek és legfontosabb megállapításai: Lakásellátás, lakásépítés: a rendezési terv 742 db lakás elhelyezését tudja biztosítani. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T5] Gazdaság fejlesztés: az iparterületek a dinamikus ipartelepítéssel együtt alakultak ki a város délkeleti és délnyugati részén. Ezt a folyamatot erősítette Barcs és környékének vállalkozási övezetté nyilvánítása (54/1998 (III.27.) számú kormány határozat), továbbá, hogy az iparterület Ipari Park minősítést kapott. Indokolt, hogy további területek is ipari park besorolást kapjanak. Az ipartelepítést elősegíthetik az infrastrukturális fejlesztések. Ezek a közúti közlekedés országos útvonalainak kiépítése, a Dráva folyón kikötő létesítése és a határ menti létesítmények további fejlesztése. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T1] Egészségügyi és szociális ellátás: felsorolja a létesítményeket, melyeket a rendezési tervben adottságként kell figyelembe venni. Megállapítja, hogy a tervezett rekreációs központ az egészségügyi ellátás javítását is szolgálja és ott fizikoterápiai osztály felállítása is tervezett. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T2] Oktatás, művelődés: a lakásépítés fejlesztésével további egy csoport óvodai férőhely kialakításáról is gondoskodni kell. A fejlesztési feladatok között számolni kell az óvoda épületek felújításával. Általános iskolák tekintetében megállapítja, hogy a fejlesztéssel járó igények 47-56 tanteremmel kielégíthetők. A Deák Ferenc Ált. isk. két épületét átépítésre, felújításra javasolja,a többi iskolai épület megfelelő. A művelődési intézmények általában megfelelőek, a távlatokban azonban szükséges lesz egy XXI. Századi igényeket kielégítő művelődési centrum létrehozása a meglévő központ teljes átépítésével. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T2] Igazgatás: az igazgatási intézmények elhelyezése megfelelő, az új intézmények igény esetén a rendezési terv településközpont vegyes, és központi vegyes területein elhelyezhetők. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T2] Kereskedelem, vendéglátás: megállapítja, hogy a kereskedelem és vendéglátás helyzetét a határmenti fekvés nagyban befolyásolja, a szomszédból érkező vásárlási igény hatására
156
alakult ki a város új kereskedelmi központja. Újabb önálló területek kijelölésére nincs szükség, azok a településközpont vegyes vagy központi vegyes övezetekkel együtt tervezhetők. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T1] Idegenforgalom, üdülés: az ipartelepítés mellett a város fejlődésének másik meghatározó ágazata az idegenforgalom. Fejlesztése az alábbi elvekre alapulhat: • A határmenti országos „déli kapu” földrajzi helyzet • A Duna-Dráva Nemzeti Park védelme alatt álló természetvédelmi területek • A Dráva folyó és környezete, hajózás, vízi sportok, vízi túrák és horgászat • A város és környékén lévő erdőségek, szabadidő eltöltés, vadászat, kerékpározás, lovaglás • A környező községekkel összehangolt termál programra épülő rekreációs és üdülő programok. Megfogalmazza, hogy a fejlesztések között kiemelten kell kezelni Barcs város rekreációs központját, ahol a sport, szabadidő eltöltés és a termál vízhez kapcsolódó gyógyászati ellátás feltételeit is meg kell teremteni. A rendezési tervnek a terület kijelölésénél a távlati fejlesztési lehetőségekkel is számolnia kell. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T3] Zöldfelületek, szabadidő eltöltés, sport, temetők: a belterületi zöldfelületek minőségi fejlesztése szükséges. A játszóterek felújítása szükséges. a pihenőterületeket felfűző gyalogos, rekreációs sávot kell létrehozni, amely a tervezett iparterületek és a meglévő lakóterületek közötti védelmet is szolgálja. Az üzemelő köztemető északi és keleti irányú bővítése szükséges. a településre készülő arculatterv feladata meghatározni a közterületek hierarchiáját, szerepkörét, egységes keretbe foglalni a közterületek burkolatait, berendezési tárgyait, térbútorozását. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T5] Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás: a település rendelkezik Környezetvédelmi Stratégiai Programmal. Legfontosabb feladat a szennyvízkezelés megoldása. A 6-os főút nyomvonalának áthelyezése a tervezett iparterületre, ezáltal a városközpont zajterhelésének csökkentése. A meglévő és tervezett iparterületek a Dráva közelsége miatt fokozott környezetvédelmi felügyeletet igényelnek. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T5] Táj, természeti és építészeti értékvédelem: a város közigazgatási határának 27%-a a DunaDráva Nemzeti Park része, tehát országosan védett. Javasolt az országosan védett területeket helyi védettség alá helyezett területekkel összekötni, hálózatba foglalni, úgy, hogy az illeszkedjen a az idegenforgalom fejlesztési elképzeléseihez is. A rendezési tervben külön alátámasztó rnunkarészben ki kell dolgozni a helyi építészeti értékek védelmét oly módon, hogy az alkalmas legyen a város részére a helyi értékvédelemmel kapcsolatos külön rendeletének a megalkotására. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T5] Közlekedés: 6-os számú főút új nyomvonalra helyezése a határátkelő és a 6623. sz. úti csomópont között. A 68. sz. főút új bevezető szakaszának megépítése. Városon belül az új beépítésű területeken mellékúthálózat bővítés. Önálló városi kerékpárút hálózat kialakítása. Közutak mellett a hiányzó járdák építése. A városközpont területén vizsgálni kell a gyalogos
157
területek kijelölhetőségét. A Pécs- Barcs – Gyékényes vasútvonal felújítása esedékes a regionális szerepköre miatt, a nagyobb sebességű forgalom lebonyolítása érdekében. A Harkány - Középrigóc vasútvonalon elképzelhető a vasúti forgalom szüneteltetése, illetőleg a személyforgalom közrútra terelése és esetleg a pálya felszámolása is. A vasútnak környezetbarát jellege mellett népesség megtartó szerepe is lehet, így a vonal felhagyásánál igen körültekintően kell eljárni. A Dráván hosszabb távon sem várható érdemleges áruszállítási tevékenység. Megvalósítható azonban a kiránduló hajózás és a vízi turizmus. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T4] Közmű és energiaellátás: A vízigényeket a Tekeresi kutakból biztosítják. A város vízellátása mennyiségileg és minőségileg is megfelelő, a tervezett lakás többlet igényeit is fedezni tudja. 2000-ben kapott vízjogi létesítési engedélyt a 18 településre kiterjedő csatornázási projekt, amelynek keretében Barcs város még csatornázatlan utcái is közüzemi csatornával lesznek ellátva. A szennyvizek befogadója a Barcs, Belcsapusztától délre tervezett új tisztítótelep. A város elektromos energia ellátása 20 kV-os középfeszültségű hálózatról biztosított. Ezek nyomvonalait a rendezési terv tartalmazza. Szükséges volna egy 120 kV-os hálózat és 120/20 kV-os transzformátor állomás megépítése Telefon ellátás rendkívül jónak mondható. Alépítményi hálózat részek már vannak, rekonstrukciók során is ezt kell szorgalmazni. Mobiltelefon hálózat a város teljes területén kiépült. A rendezési tervben meghatározott funkciók vezeték nélküli összeköttetéseket nem korlátoznak. A kábeltelevíziós rendszer a rendezési tervben meghatározott fejlesztési elképzeléseknek megfelelően bővíthető. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T1], [T3] A dokumentum kiemelten foglalkozik a foglalkoztatási kérdésekkel és a munkanélküliség csökkentése érdekében három súlyponti területet jelölt: • Új ipari üzemek telepítése figyelemmel arra a tényre, hogy Barcs város és környéke vállalkozási övezet. [T1] • A kereskedelem és szolgáltatás további növelése. [T1] • A Duna-Dráva Nemzeti Park és termál vizek adta lehetőségek, valamint a határvárosi adottságokra épülő idegenforgalmi fejlesztések. [T3]
A Településfejlesztési koncepció által meghatározott súlyponti fejlesztési feladatok: • • • • • • • • •
A közúti közlekedési fejlesztéseknél a 6. számú főútvonal új városi átkelő szakaszának kiépítése, és a 68. számú út átkelő szakasz korrekció végleges kiépítése; A Dráva folyón a hajó közlekedés megindítása és a kikötő megépítése; Az iparterületek előkészítése, iparosítás, ipari park kiépítése; A lakóterületek előkészítése, az önkormányzati bérlakások és magánlakások építése; A rekreációs központ felépítése a termálvízre alapozott idegenforgalom fejlesztések szorgalmazása, Drávai strand kiépítése; Az intézményhálózat fejlesztése, felújítása; Az új szennyvíztelep kiépítése; Az elektromos ellátás érdekében új központi állomás és hálózatok kiépítése; A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága által a természetvédelmi területeken tervezett idegenforgalmi fejlesztések.
158
A 2001-ben megfogalmazott célok egy része mára részben, vagy egészben megvalósult. A város helyzetében, funkcióiban 2001. óta bekövetkezett változások miatt szükségesség vált a Településfejlesztési koncepció átdolgozása, aktualizálása. Ez a munka jelenleg folyamatban van. A Településrendezési- szabályozási Terv a településfejlesztési koncepció alapján készül. Amennyiben a szabályozási tervbe vagy a helyi építési szabályzatba olyan fejlesztési elképzelést szeretne a település beilleszteni, amely fejlesztési elképzelést a településfejlesztési koncepció nem tartalmaz, úgy előbb a településfejlesztési koncepció módosítása szükséges. Az Északi Városrészben található Roma Telep Akcióterület fejlesztésével kapcsolatban szükséges a településfejlesztési koncepciót, illetve a Településrendezési tervet módosítani. I. A módosítás szükségessége A fejlesztéssel érintett terület jelenleg közpark övezeti besorolású, megengedett maximális beépíthetősége: 2%. Jelenlegi beépítettség: 1,62 % ( 23 m²). A tervezett, oktatásra, szolgáltatásra is alkalmas közösségi ház létrehozásához szükséges bővítéshez nem elég a 23 m². A terület és a jelenlegi épület is alkalmas a tervezett funkció és épületbővítésre ezért a településrendezési tervmódosítása vált szükségessé.
II. A településrendezési terv módosítása az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározottak szerint kerül lefolytatásra. III. Először elkészült a településfejlesztési koncepció módosítása, mely az alábbiakat tartalmazza: 1. sz. tervlapon : 1./ Közpark terület egy részének kertvárosias lakóterületté minősítése. Az 1517/10-es hrsz-ú, jelenleg közparki besorolású terület déli részének, a meglévő épületet is figyelembe vevő átminősítésére kerül sor közparkból kertvárosias lakóterületté. A területen közösségi oktatási és szolgáltató létesítmény kialakítására kerül sor. Az újonnan kialakítandó terület nagysága meg tud felelni a kertvárosias lakóterület előírásainak. 2. sz. tervlapon: 2./ Központi vegyes terület egy részének átminősítése közparkká. A módosítás során nem változhat a biológiai egyensúly, ami azt jelenti, hogy a megszűnő zöldterületet pótolni kell. A szükséges pótlás a Szentesi utcai - egykori vásártér önkormányzati tulajdonban lévő központi vegyes területből kerülhet kialakításra. A zöldövezeti pótlásra a Szentesi utcában lévő 1452/16 hrsz-ú. /vásártér/ központi vegyes területből kerül kialakításra. IV. Barcs város képviselőtestülete a 2010. május 20-i ülésen elfogadta a módosított Településfejlesztési koncepciót. Ezután lehet a településrendezési tervet módosítani.
159
Ezekkel a módosításokkal már biztosítható, hogy az IVS-ben megfogalmazott célrendszer illeszkedjen a településfejlesztési koncepcióhoz, valamint a településszabályozási- rendezési tervhez. A stratégiában meghatározott prioritások összhangban vannak továbbá Barcs Város Önkormányzatának Gazdasági Programjában, illetve Barcs Város Önkormányzatának Városfejlesztési Programjában meghatározott fejlesztési irányokkal és az önkormányzat szakpolitikai koncepcióiban meghatározott célokkal. Az egyes városrészekre meghatározott célok koherenciája, konzisztenciája A megfogalmazott átfogó célok elérése a város integrált fejlesztése, a város arculatának kialakítása, a meglévő természeti és épített környezet rehabilitációja mentén lehetséges. Ezek az elvek érvényesülnek az egyes városrészeket érintő fejlesztési elképzelések meghatározása és megvalósítása során is. Minden egyes városrész bizonyos funkciók meghatározó jegyeit viseli magán, a szomszédos városrészek funkciói egymástól eltérőek, ugyanakkor megfelelő módon ki is egészítik egymást. Míg egyes városrészeken a humán közszolgáltatások fejlesztése, más városrészeken az infrastrukturális fejlesztések, megint más városrészeken a turisztikai vonzerők fejlesztése képezik az elérendő célt. Kitűzött célok megvalósítása, mintegy egymás előfeltételét képezik. Az infrastrukturális fejlesztések szükségesek a szolgáltatási színvonal növeléséhez. A párhuzamos célú fejlesztések egymást kiegészítve, a lakossági igényeket megfelelő módon kiszolgáló szolgáltatási színvonalat növelik, illetve hozzájárulnak a város gazdasági versenyképességének növekedéséhez. A városrészekre meghatározott célok illeszkednek egymáshoz. Mivel a városrészek lefedik a várost és szerves egészet alkotva kiegészítik egymást funkcióikkal, a városrészek lehatárolása nem eredményezi zárványok kialakulását, sőt a településfejlesztési koncepció alapján továbbgondolt fejlesztések az IVS-en belül további funkcióbővítő intézkedéseknek adnak lehetőséget. Városi és kistérségi szinten is léteznek a város- és vidékfejlesztés szinte minden funkcióra kiterjedő fejlesztési elképzelései, melyek mentén tudatos fejlesztések valósultak meg az elmúlt években. A fejlesztéseknek várhatóan nem lesznek káros környezeti hatásai, ellenkezőleg, a számos fejlesztés az egészséges környezet kialakítása, fenntartása érdekében történik. A város gazdag zöldfelületekben, természeti szépségeiben, amelyekre kiemelt figyelmet fordít a környezet épségét, az itt lakók érdekeit, valamint a turizmus fejlesztéseit szem előtt tartva. Összességében elmondható, hogy a stratégiában megfogalmazott célkitűzések, valamint a megvalósításukhoz vezető beavatkozások összhangban állnak az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és Operatív Programjaival, az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval és az Országos Területfejlesztési Koncepcióval, a Dél-Dunántúli Régió térségfejlesztési dokumentumaival, a barcsi kistérség térségfejlesztési dokumentumaival, a Város Önkormányzatának Településfejlesztési Koncepciójával, Barcs Város Önkormányzatának Városfejlesztési Programjával, Barcs Város Önkormányzatának Gazdasági Programjával, Barcs Város Önkormányzatának Rendezési-Szabályozási Tervével, valamint az önkormányzat szakpolitikai koncepcióival. A városrészekre meghatározott célok illeszkednek egymáshoz.
160
10.6 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése A város fejlesztési elképzeléseiben jelentős célkitűzés a városi területek rehabilitációja. Ezek a különböző városrészek funkciókkal történő bővítését és egyéb rehabilitációját jelentik. A városi rehabilitációs projektek priorizálását az Önkormányzat a következők szerint képzeli el: 1. Városközpont rehabilitáció, 2. Nyugati városrész rehabilitáció, 3. Roma telep rehabilitáció. A priorizálás alapját az képezi, hogy a város átfogó céljait tekintve mely funkciók erősítése szükséges. A legsürgetőbben fejlesztésre szoruló funkciókat hordozó területek lettek akcióterületekké kijelölve. A három akcióterület fenti elv alapján kialakított fontossági sorrendje azonban nem mindig illeszkedik a pályázati konstrukciók időrendi megjelenéséhez, ezért az Önkormányzat adott esetben kénytelen a felállított sorrenden változtatni. Így a felállított sorrendhez képest az első, és a második program kidolgozása felcserélődött. A 2007-2013 évek közötti tervezési időszakra vonatkozóan, az önkormányzat - anyagi lehetőségeire is figyelemmel - elsődlegesen a város belterületén kíván akcióprogramokat megvalósítani. Kiemelt prioritást élvez a belváros, és közvetlen környékének rehabilitációja. Ezek azok a területek, amelyeken megvalósuló fejlesztések leginkább képesek szolgálni a város középtávú céljainak elérését. Barcs emellett számos olyan, az akcióterületeken kívüli fejlesztéseket kíván megvalósítani, amelyek szoros összefüggésben állnak az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel, mintegy kiegészítik azokat, például: út- és járdafelújítások, közmű rekonstrukciók, kerékpárút építése.
161
A 2007-2013 közötti tervezési időszakban fejlesztendő akcióterületek, kék vonallal körülhatárolva:
162
1. Barcs Nyugati városrész A rehabilitáció által érintett akcióterület a település ún. Régi Barcs városrészén terül el, és az alábbi utcák által határolt: Rákóczi Ferenc u.- Esze Tamás u.- Vak Bottyán u.- Hunyadi u.- Kölcsey u.- Latinca Sándor u.- Toldi u.- Aradi u.- Mátyás király u.- Kossuth L. u.- Csokonai u.- Deák Ferenc u.- Május 1. u.- Kodály Z. u.- Fürdő u.- Ifjúság u.- Gagarin u.- Hársfa u.- Gábor Andor u.- Ybl Miklós u.Kandó Kálmán u.- József Attila u.- Barátság u.- Bocskai u.- Báthory u.- Jókai u.- Semmelweis u.- Tür u.- Béke u. nyugati része.
Demográfiai helyzet A kijelölt akcióterületen a KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint 2270 fő él, amely a település állandó népességének (11998 fő) 18,92 %-a. A terület 2427 fős lakónépessége Barcs lakónépességének (12316 fő) 19,7 %-át teszi ki. Az akcióterület népsűrűsége 49,2 fő/km2, amely alatta marad a városi átlagnak (97,1fő/km2). 163
Az akcióterület lakónépességének korcsoport szerinti megoszlása a város mutatóinak viszonylatában negatívnak mondható. Bár az aktív korú lakosság (15-59 évesek) aránya a lakónépességen belül megegyezik a város összességére mért mutatóval, amely 66,5 %, a lakónépességen belül a gyermekkorúak (0-14 évesek) aránya 11,8 %, míg a város viszonylatában ez a mutató 17,5 %. Ezzel szemben az időskorúak, a 60 év felettiek aránya 21,7 %, amely jelentősen meghaladja a városi átlagot, amely 16 %. Tehát az akcióterületen a demográfiai hullám, a lakosság elöregedése, és a születések számának csökkenése erőteljesen mutatkozik. Ugyanakkor az elvándorlási egyenleg a város egészéhez hasonlóan, a városrészen is negatív az önkormányzati nyilvántartás szerint. A lakosság képzettségi-műveltségi helyzetét meghatározó mutatók tekintetében a város alatta marad az országos átlagnak. A településen jellemzően az alapvégzettségűek (0-8 általános iskolai osztály) aránya a legmagasabb (48%), majd a szakmával rendelkező középvégzettségűek következnek (31%), megelőzve az érettségizetteket (14%), végül pedig a diplomával rendelkezők zárják a sort (7%). Az akcióterületen élő lakosság iskolai végzettsége ugyanakkor kedvező képet mutat. A 2001-es népszámlálás adatai alapján, az akcióterületen élő aktív korú (15-59 éves) lakosság 19,9 %-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, míg ez a mutató a város egészét vizsgálva 28,8 %, tehát jelentősen jobb a helyzet a városi és más városrészben jellemző átlaghoz viszonyítva. Emellett felsőfokú képesítést az akcióterületen élő 25 éves és ennél idősebb korosztály tagjainak 13,0 %-a szerzett, amely a városi átlagot (10,3 %) mintegy 3 %-kal meghaladja. Gazdasági helyzet Az önkormányzati nyilvántartás szerint az érintett akcióterületen működő vállalkozások száma 14, amely a Barcson működő vállalkozások (694) 2 %-a. A működő vállalkozások nemzetgazdasági ág szerinti megoszlására jellemző, hogy a kereskedelem területén 8, szálláshelyek területén 1, vendéglátás területén 5 vállalkozás működik. A kiskereskedelmi üzletek száma 8, amely a város kiskereskedelmi üzleteinek 2 %-a, amelyekből 2 üzlet élelmiszer jellegű, 1 pedig ruházati jellegű. A vendéglátóhelyek száma 5. A Dráva Völgye Középiskola kollégiuma 300 szállásférőhellyel rendelkezik, amelyet az intézmény hasznosít. A gazdálkodó szervezetek tevékenységéből származóan, a települési iparűzési adóbevétel az elmúlt évben 241 millió forintot tett ki. A városrészben rendkívül kevés vállalkozás működik, amelyek között túlnyomó többségben vannak a vendéglátó egységek. Erre tekintettel is indokolt a projekt keretében tervezett gazdasági fejlesztés megvalósítása. A városrészen található intézmények oktatási és közösségi funkciót látnak el, amelyhez illeszkedik a tervezett funkció (könyvszaküzlet) kialakítása Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet Általánosságban magas munkanélküliség sújtja a települést és környezetét, a városban a gazdaságilag aktív népesség 19,4 %-át teszik ki a nyilvántartott álláskeresők. A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú lakossághoz viszonyított aránya pedig 12,5 %. A kijelölt akcióterület mutatóit javítja az aktív korú lakosság magas aránya, valamint az aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya. Emellett nem elhanyagolhatók az akcióterületen élők kedvező képzettségi mutatói sem.
164
Az aktív korú lakosság (15-59 évesek) aránya a városi mutatóhoz hasonlóan kedvezően alakul a pályázat által érintett akcióterületen (66,5%). Az akcióterületen a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 52,0 %, amely a városi átlagot mintegy 0,1 %-kal felülmúlja. Ez kedvező mutató az akcióterületre vonatkozóan, azonban a helyzetet fokozatosan rontja a természetes fogyás. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az akcióterületen 37,1 % amely kedvezőtlenebb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %), azonban magyarázható az akcióterületen élő 60 év felettiek nagy arányával. Környezet állapota Az akcióterületen található intézményi épületek, és környezetük, a helyi identitás, közösségformálás létesítményei, helyszínei, fenntartásuk és fejlesztésük a település közösségi funkcióit erősíti. Az akcióterület által érintett területen műemlék jellegű épületek nem találhatóak. Két helyi védettség alatt álló épület található itt: a Móricz Zsigmond Művelődési Központ, valamint a Bajcsy Zsilinszky utca 15. száma alatti épület, amely az akcióterület határán helyezkedik el. A Móricz Zsigmond Művelődési Központ fejlesztése 2006-ban ROP2.2.1 pályázat keretében részben megvalósításra került. Az épület másik szárnyát az önkormányzat a DDOP-4.1.1/D pályázat keretében kívánja rehabilitálni. A Bajcsy Zsilinszky utca 15. szám alatti épület magántulajdonban áll, annak felújítása az önkormányzat részéről nem releváns. A kijelölt akcióterület által érintett zöldfelületek nagysága 59 000 m2, amely a település egésze zöldfelületének (840 000 m2) mintegy 7 %-át teszi ki. Park helyezkedik el a Deák Ferenc utca teljes hossza mentén, 500 méter hosszan, 40 méter szélességben, az Ifjúság utca és Fürdő utca közötti sétány pedig mintegy 2000 m2. A Dráva Völgye Középiskola és a Városi Könyvtár közötti területen 2500 m2-en zöldfelület terül el, a Művelődési ház mellett pedig 2400 m2-en található közpark. A városi strand zöldfelületének nagysága közel 20000 m2. Közlekedés helyzete Az akcióterület által érintett úthálózat a Magyarországi átlagot elérő műszaki színvonalú. Rossz minőségű a fejlesztés által érintett Ifjúság utca Dráva Völgye középiskola és Csokonai utca közötti szakasza, valamint a Csokonai utca Ifjúság és Barátság utca közötti szakasza. Ezeken az útszakaszokon nem megfelelő a burkolatszélesség, a burkolatok rossz minőségűek, kátyúsak az utak, és nem jól működik a csapadékvíz-elvezető rendszer. Forgalomcsillapított övezet kialakítására a fejlesztés keretében kerül sor, az intézmények által övezett területen, a nagy átmenő forgalom megszüntetése érdekében. A gyalogos felületek, járdák kiépítettek és megfelelő minőségűek az akcióterületen, kiépített kerékpárút szakasz nem található. A városban közlekedő helyi járat naponta 6 alkalommal oda, és 6 alkalommal vissza érinti az akcióterületet, elhalad a Kossuth Lajos utca, a Deák Ferenc utca, az Ifjúság utca területén, megáll a Barátság utcán és közvetlenül a Dráva Völgye Középiskola előtt. Az akcióterületen –a városi parkoláshoz hasonlóan- a parkolási lehetőségek korlátozottak. Az akcióterületen mintegy 190-200 parkoló áll rendelkezésre, amely nem képes kiszolgálni a közösségi igényeket. Ez a városban fellelhető parkolóhelyek számának mintegy 18-20 %-a, és szükség lenne bővítésükre mintegy 50 parkolóhellyel, és mintegy 50 parkolóhely felújításra szorul.
165
Közszféra jelenléte A kijelölt akcióterület különösen a területén fellelhető közösségi funkciói által tölti be a városrész-központ szerepkörét. Oktatási intézmények: • Dráva Völgye Középiskola Sportcsarnok és Diákotthon • Barcsi Ipari Kereskedelmi- és Szakképző Iskola • Városi Óvodák 4. számú Tagóvodája (Hársfa utca) • Városi Óvodák 6. számú Tagóvodája (Csokonai utca) Kulturális intézmények: • Városi Könyvtár • Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ A kijelölt akcióterületen található a város legjelentősebb turisztikai vonzerejének számító Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ, amely gyógyászati és wellness szolgáltatásai révén nagyszámú látogatót vonz. A közösségi igényeket kielégítő közösségi közlekedés, parkolás lehetősége azonban e területen sem megoldott. Az akcióterületre vonatkozó fejlesztési célok Az akcióterület fejlesztésének átfogó célja a terület fizikai megújítása és funkciókkal való bővítése, a közszféra és a magánszféra által kezdeményezett beavatkozások megvalósítása útján a terület városrészközponti szerepének, és társadalmi akciókon keresztül a társadalmi kohézió erősítése. •
•
• • •
Közművelődés feltételeinek korszerűsítése a Móricz Zsigmond Művelődési Központ infrastrukturális fejlesztése által: művészeti-, kulturális-, turisztikai- és közösségi központ kialakítása, a művészetoktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése. Oktatási színvonal és közösségi szolgáltatások színvonalának növelése: Dráva Völgye Középiskola, Városi Óvoda és Könyvtár intézmények közötti egységes intézményi tér megteremtése által: biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése, parkosítás, térrendezés, könyvtári szolgáltatások bővítése, könyvesbolt, internet kávézó kialakítása. Turisztikai szolgáltatások színvonalának növelése: Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ szolgáltatásainak fejlesztése által. Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése: Hotel Laguna Dráva, Panzió és Camping kialakítása Meglévő épített környezet fenntartása: az akcióterületen érintett közlekedési felületek, épületek felújítása, térrendezés, parkosítás.
A kijelölt akcióterületen, az elkövetkezendő években –az akcióterület fizikai, társadalmigazdasági és környezeti megújulása érdekében- tervezett fejlesztési beavatkozások egyrészt az önkormányzat által, a regionális operatív program 2007-2013 közötti városrehabilitációs célú állami támogatás keretében megvalósítandó projektre, másrészt a magánszféra által, az akcióterületre megjelölt fejlesztési célok megvalósítása érdekében, az akcióterületi fejlesztések hatásaként megvalósítandó projektekre osztható. Harmadrészt pedig az akcióterületen megjelennek olyan fejlesztési beavatkozások, amelyek a közszféra által, az akcióterületi fejlesztés hatásaként, 2007-2013 között egyéb állami támogatás elnyerése esetén kerülnek megvalósításra. 166
A különböző típusú beavatkozások alá az alábbi projektek sorolhatóak be: A regionális operatív program 2007-2013 közötti városrehabilitációs célú állami támogatás keretében megvalósuló projektek Városi területek rehabilitációja: Dráva-Völgye KözépiskolaBarcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző IskolaVárosi Közművelődési KönyvtárVárosi Óvodák 4-es számú Tagóvoda által közrezárt intézményi tér kialakítása, Városi Közművelődési Könyvtár funkcióbővítő fejlesztése, Könyvesbolt, Internetkávézó kialakítása
A magánszféra által, az akcióterületi fejlesztés hatásaként megvalósítandó projektek
A közszféra által az akcióterületi fejlesztés hatásaként, 2007-20013 között egyéb állami támogatás elnyerése esetén megvalósítandó projektek 1) Hotel Laguna Dráva 1) Barcsi Gyógyfürdő és Wellnessközpont kialakítása Rekreációs Központ fejlesztése 2) 3 csillagos panzió kialakítása 2) Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ rehabilitációja 3) Barcsi Camping kialakítása
Az akcióterületi célok megvalósítása céljából tervezett tevékenységek és azok tartalma Az akcióterületen tervezett infrastrukturális fejlesztések megvalósítása az akcióterület átfogó célkitűzésének eléréséhez járul hozzá. A közösségi, városi és gazdasági funkciók megerősítése a kijelölt akcióterület városrész központi szerepét erősíti. A Városi Közművelődési Könyvtár, valamint a Móricz Zsigmond Művelődési Központ rekonstrukciós bővítése és szolgáltatásainak növelése a település közösségi funkcióit hivatott erősíteni, amennyiben magas színvonalú szolgáltatások és rendezvények kínálatával biztosítja a közművelődési lehetőséget a városrész és az egész település lakosságának számára is. A városi és egyben a közösségi funkciókat erősíti a településrész közoktatási-közművelődési intézményi központjának közösségi térré alakítása, rekreációs célú fejlesztése. A közösségi tér kialakítása igényli a közlekedési fejlesztések megvalósítását, amelyek a településrész városi funkcióit erősítik. A Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ szolgáltatásainak fejlesztése egyrészt a közösségi funkciókat erősíti, másrészt a szolgáltatások értékesítésén keresztül a gazdasági funkciókat erősítő tevékenységek közé tartozik. A Gyógyfürdő fejlesztései által indukált vendégforgalom növekedés a térség idegenforgalmi fejlődését jelzi. A városba érkező turisták számának növekedése a turisztikai szolgáltatások számának és a turizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások számának növekedését igényli. Erre alapozva tervezik a magánberuházók szálláshely-fejlesztési elképzeléseik megvalósítását, amely szintén az akcióterület gazdasági funkcióinak erősítéséhez járul hozzá. A fentiek alapján az akcióterületen történő integrált fejlesztés hozzájárul a településrész és a város arculatának kialakulásához, gazdasági és idegenforgalmi versenyképességének növekedéséhez, és ezáltal a hátrányos helyzet enyhítéséhez. 167
A regionális operatív program 2007-2013 közötti városrehabilitációs célú állami támogatás keretében megvalósítandó projektek Közösségi intézményi tér kialakítása A beavatkozás keretében a pályázó célja a Dráva Völgye Középiskola- Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola- Városi óvodák 4-es számú tagóvodája- Városi Könyvtár által közrezárt intézményi terület rehabilitációja, egységes arculatának kialakítása, közösségi térré fejlesztése. A projektben sor kerül a jelenlegi területet átszelő Latinka Sándor utca ezen szakaszának megszüntetetésére, a közúti forgalom elől „belépő kapuk” kialakításával kerül elzárásra. A helyére térelemekkel gazdagított díszburkolat kerül kialakításra. Az intézményi, közösségi téren térbútorok kerülnek elhelyezésre, 2 darab zenepavilon, információs pont, valamint pergolák, vízi architektúra, ivókút. Funkciójában, hangulatában, anyaghasználatában az iskola oktatási profilját erősítő korszerű, fiatalos teret terveznek létrehozni, az értékes fák megtartásával, intenzív zöldfelület kialakításával. A tér centrumában egy ún. gyülekező teret alakítanak ki, amelyet pergolák vesznek körül. A térről nagyrészt kizárják a közúti forgalmat, egy parkolócsoportot alakítanak ki a délkeleti részen a régi korszerűtlen parkolók helyén, valamint keleti irányban a kollégiumhoz készül a meglévő fák között parkoló. Ezeken kívül a könyvtárhoz készül kétoldalas parkoló. Szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételeinek megteremtése A beavatkozás keretében a rehabilitált intézményi tér területén szelektív hulladékgyűjtő sziget kerül elhelyezésre, amellyel a pályázók célja a rehabilitált rekreációs környezet rendezettségének biztosítása, valamint a pályázat soft elemeivel összhangban a területen a környezettudatos szemléletmód elterjesztésének infrastruktúrális feltételeinek megteremtése. Ifjúság utca, Hársfa utca, Csokonai utca Ifjúság és Barátság utca közötti szakaszának felújítása, közlekedésbiztonsági fejlesztések Az intézményi téralakítással átszervezésre kerül az akcióterület forgalmi rendje is, ennek következtében felújításra kerül a Dráva Völgye Középiskolát nyugati oldalról határoló Ifjúság utca (Latinka utca és Csokonai utca közötti szakasza) úgy, hogy a meglévő pályaszerkezetet kiszélesítik, a víz megfelelő elvezetését megoldják. Az Ifjúság utca felújításával párhuzamosan a Csokonai utca Ifjúság utca és Barátság utca közötti szakaszát is felújítják, hasonló műszaki paraméterekkel, mint az Ifjúság utcát. Déli oldalról közúton a Hársfa utcáról is megközelíthető a tervezési terület. Ezen a szakaszon biztosítják az Ipari és kereskedelmi Szakképző Iskola, valamint a 4-es számú Óvoda gazdasági kiszolgálását, valamint megközelítését. A felújítások mellett, az intézményi tér kialakítása következtében közlekedésbiztonsági fejlesztésekre is sor kerül az érintett területen. Parkolórendszer kialakítása A kialakított intézményi térhez kapcsolódóan, három ponton kerül 106 db parkoló kialakításra, illetve felújításra a területen. Kapcsolódó parkolók és közlekedési felületek helye: Barátság utcában az Ipari szakképző Iskola és Dráva Völgye Középiskola intézményterülete közötti szakasz, valamint az Ifjúság utca Dráva Völgye Középiskola előtti szakasza, a Csokonai utcai becsatlakozásig. Az Ifjúság utca keleti oldalán (Iskola felőli oldalon) parkolók kerülnek kialakításra személygépkocsik és autóbuszok számára. Ez a parkoló-rendszer hivatott kiszolgálni a Dráva Völgye Középiskolához tartozó tornacsarnok rendezvényeit. A kialakuló dísztér keleti féltekén, annak déli oldalán a területet lezáró „belépő kapu” határáig szintén parkoló-
168
rendszert alakítanak ki, amely az intézményi dolgozók számára biztosít parkolási lehetőséget. A rendszer pályaszerkezete igazodik a dísztér pályaszerkezetéhez. Az Hársfa utca elején elhelyezésre kerülő „belépő kapu” határáig szintén parkolókat alakítanak ki. A három ponton elhelyezett parkoló-rendszerrel a város biztosítani tudja a közösségi, illetve az intézményi dolgozói parkolási igényeket. A városi közművelődési könyvtár területén, a közösségi szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása céljából, szintén parkolók kerülnek kialakításra. Közműfejlesztések Az akcióterületen megvalósítani kívánt útfelújítások, valamint az utca- és térburkolatok, illetve zöldfelületek kialakításához kapcsolódóan szükséges néhány érintett közmű korszerűsítése. Városi Közművelődési Könyvtár funkcióbővítése infrastruktúrális fejlesztések (emeletráépítéssel történő bővítés) keretében Az akcióterület egyik legfontosabb beruházási eleme a Városi Könyvtár átalakítása, és funkcióbővítése. Az intézmény már most is biztosít könyvtári szolgáltatásokat (mozgókönyvtár) a kistérség települései számára. A jelenlegi kialakítása, elaprózott térrendszere alkalmatlan a szolgáltatás korszerű biztosítására. Az átépítéssel olyan belső térrendszer alakul ki, amely méltó helyet biztosít a könyvbarátok számára és biztosítani lehet a könyvek raktározását, a kiszolgáló személyzet elhelyezését (irodák, vizesblokkok, közösségi vizesblokkok stb.), valamint a nagyobb alapterületű olvasószobák mellett kisebb méretű stúdió jellegű helyiségek is kialakulnak, ahol felolvasásokat, stúdió-beszélgetéseket, könyvbemutatókat stb. lehet szervezni. Az épület az átalakítás után a földszinten a könyvesbolti, valamint az internet kávézófunkciót foglalja magában oly módon, hogy a keleti traktusban a könyvesbolt kap helyet, míg az internet kávézó az északnyugati traktusában az épületnek. Az épületen valamennyi homlokzati nyílászárót korszerű, faszerkezetű, hőszigetelt kivitelű nyílászáróra cserélik. Az épületet teljes körűen akadálymentesítik, így akadálymentesített parkolóból rámpákkal és lépcsőkkel lehet a főbejáratot elérni, gyengénlátók vezető sávjaival, gyengén hallók figyelmeztető jelzéseivel, mozgásukban korlátozottak védőkorlátaival. A férfi – női wc-mosdó helyiségei mellé akadálymentesített wc-mosdó helyiséget is terveznek. Az emeleti szinten helyezték el a könyvtári funkciót, ahova a korábban már említett módon történő akadálymentesített lépcsőn, valamint két szintet áthidaló liften át juthatunk. Az épület energiaellátását a meglévő gázkazánról, valamint megújuló energia felhasználásával kívánják biztosítani. A könyvtárat déli oldalról határoló – jelenleg kihasználatlan - területen a könyvtárat, a könyvesboltot, valamint az internet-kávézót kiszolgáló parkoló-rendszert alakítanak ki, ami a közelben lévő Gyógyfürdő és Rekreációs Központ parkoló igényét is javítja. A parkolót határoló zöldfelületet a dísztérhez hasonlóan térelemekkel díszítve alakítják ki. A könyvtárépület tetején kb. 200-250 m2 területű zöldtető kerül kialakításra, a projekt keretében megvalósítandó fejlesztések által generált zöldterületi arány változásának ellensúlyozása céljából. Internetkávézó kialakítása A városi könyvtár bővítésével, annak északnyugati traktusában, a földszinten kialakításra kerül egy internetkávézó, amely biztosítja az internetes elérhetőség igénybevételének lehetőségét, valamint vendéglátói funkcióval is rendelkezik.
169
Könyvesbolt kialakítása A városi könyvtár bővítésével és átépítésével párhuzamosan az intézményi környezetből adódóan lehetőség kínálkozik új könyvesbolt kialakítására. Ezt az új elemet a jelenlegi épület földszintjén alakítják ki úgy, hogy szervesen kapcsolódik az új könyvtári részleghez. A kialakított üzlethelyiséget az önkormányzat hosszú távú bérleti szerződés keretében kívánja hasznosítani. A könyvtár déli oldalán található terület hasznosításával megépülnek a könyvesboltot kiszolgáló parkolók is. Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kis léptékű (soft) elemek Városmarketing képzés a közintézmények dolgozói részére A projekt keretében a polgármesteri hivatal dolgozói, valamint a város közintézményeinek vezetői, és dolgozói részére kerül sor egy városfejlesztéssel kapcsolatos általános képzésre, amelynek célja a várost promotáló városmarketing megvalósításához szükséges ismeretek elsajátítása. Meghatározott tematika keretében, gyakorlati példákkal, a város szükségleteit és erősségeit feltárva, meghatározásra kerülnek a város promotálása érdekében szükséges lépések. A képzés során elsajátításra kerülnek városmarketing eszközök, módszerek, valamint azok alkalmazásának módjai. Az elsajátított elméleti tudást, a részt vevők a településsel összefüggésben, a gyakorlatban is alkalmazzák, amely egyben városmarketing tevékenység is. Környezettudatos szemléletmód terjesztése program Az infrastrukturális fejlesztések során a rehabilitált területre szelektív hulladékgyűjtők kerülnek elhelyezésre. Ehhez kapcsolódóan az önkormányzat elképzelése egy olyan környezettudatosságra nevelő akció lebonyolítása, amelynek keretében a környezettudatos szemléletmód terjesztését szolgáló előadássorozat valósul meg a város oktatási intézményeiben. Az előadások célja a környezet megóvása szükségességének tudatosítása, valamint azon módszerek elterjesztése, amelyek az épített és természeti környezet megóvását szolgálják. Szórólapok, bemutatók, hulladékgyűjtési akciók segítik az előadássorozat céljának elérését.
170
A közszféra tervezett beavatkozásai, kapcsolódó fejlesztései Projekt neve
Projekt rövid leírása
Projekt helyszíne
Pályázó szervezet Előkészítettség megnevezése Tervezett és lehetséges projektek Barcsi Gyógyfürdő és A program a meglévő hrsz. 953/1, Barcs Barcs Város Az önkormányzat Rekreációs Központ Barcsi Gyógyfürdő és Május 1. utca 2. Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Rekreációs Központ fejlesztése DDOP-2.1.1B fejlesztését irányozza elő. Regionális jelentőségű A beruházási program egészségturisztikai keretében fejlesztésre fejlesztések ösztönzése kerül a gyógyászati című pályázati szolgáltatások köre, a konstrukció keretében, meglévő amely támogatásban gyógymedencékhez részesült és tartozó vízfelület növelése, wellness megvalósításra került. szolgáltatások körének A projekt zárás előtt áll.
Megvalósítás lehetséges kezdete és vége 2009. 02. 02.-2010. 06. 30.
bővítése. Gyógyászati szolgáltatások bővítése: Orvosi rendelő, parafangó kezelés, szénsavkádas kezelés, tornaszoba, betegváró és pihenő, személyzeti öltöző és tartózkodók kialakítása, mozgáskorlátozott lift kialakítása, gyógyászati technológiai és belsőépítészeti berendezések. Wellness szolgáltatások: Szauna, gőzbarlang, infraszauna, pihenőtér kialakítása. Úszófolyosó kialakítása, mely összeköttetést biztosít a fedett fürdő, és
171
Móricz Zsigmond Művelődési Központ fejlesztése
az élménymedence között. A beruházás a meglévő épületegyüttesben valósul meg úgy, hogy a meglévő gyógyszolgáltatások a bővítéssel együtt a nyári öltöző helyén egy helyre települnek, míg a wellness szolgáltatás és gyógymedence bővítés a jelenlegi gyógyászati szárny helyére kerülnek. A projekt célja a város rehabilitációra szoruló központjában fekvő Móricz Zsigmond Művelődési Központ meglévő épületszárnyának rekonstrukciójához kapcsolódó Művészeti, Kulturális, Turisztikai, Közösségi központ létrehozása. A projekt keretében kialakításra kerül egy 400 fő befogadására alkalmas színház- és koncertterem, kapcsolódó színpaddal és színháztechnikával, kamaraterem és klubszobák, így helyet kapnak az általános művészeti képzések, színháziés koncertelőadások, kiállítások, művészeti előadások. Emellett fejlesztésre kerülnek az intézmény szolgáltató
Hrsz. 893 Barcs Város Az önkormányzat 2009. 04.-2010. 06. Barcs Bajcsy- Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Zsilinszky utca 9. DDOP-2007-4.1.1. D A Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 programhoz kapcsolódó regionális fejlesztések című pályázati konstrukció keretében, amelynek bírálata során a pályázat tartaléklistára került.
172
egységei (büfé, internetszolgáltató) és kialakításra kerül egy kávézó.
Magánszféra tervezett fejlesztései az akcióterületen Projekt neve
Projekt rövid leírása
Pályázó szervezet Előkészítettség Megvalósítás lehetséges megnevezése kezdete és vége Magánvállalkozás A beruházó jogerős 2008-2010 (Gazdálkodó szervezet) építési engedéllyel rendelkezik.
Hotel Laguna építése
Dráva A
Barcs hrsz.724/3, 724/2
3 csillagos építése
panzió
Barcs hrsz. 884/2
Magánvállalkozás (Gazdálkodó szervezet)
A beruházó jogerős 2008-2010 építési engedéllyel rendelkezik, és pályázatot nyújtott be a DDOP-2.1.2. Szálláshelyek fejlesztése című pályázati konstrukcióra. A panzió építése jelenleg folyamatban van.
Barcs hrsz. 975
Magánvállalkozás
A
Barcsi
Camping
projekt keretében kialakításra kerül egy 4 csillagos gyógyszálló, amely a termálvízbázisra épül olyan élményelemekkel, amelyek a jelenleg szokványos wellness szolgáltatásokon felül magas színvonalú, új élményszolgáltatásokat (műtenger) nyújt, 360 férőhelyes szállodai kapacitással. A beruházás keretében egy 70 férőhelyes, 3 csillagos panzió kerül kialakításra, amely közvetlen szomszédságában van a rekreációs központnak és a Művelődési Központnak. A panzió szolgáltatásai: szolárium, infraszauna, sókamra, biliárd terem, bowling pálya, zárt parkoló. A kemping a strand és a
Projekt helyszíne
beruházó
jogerős 2008-2010
173
kialakítása
termálfürdő melletti 1 haos területre készül. 14 db 4 ágyas apartman házban 56 fő, 18 db lakókocsiban 54 fő, sátorban 50 fő részére ad szálláslehetőséget. A bejárattal szemben 50 fő befogadóképességű közösségi tér kap majd helyet. A kemping területén 2 db vizesblokk, 1 db játszótér és 2 db pihenő park kerül kialakításra.
(Gazdálkodó szervezet)
építési engedéllyel rendelkezik, és pályázatot nyújtott be a DDOP-2.1.2. Szálláshelyek fejlesztése című pályázati konstrukcióra, a kemping fejlesztése folyamatban van.
174
A városrehabilitációs projekt pénzügyi terve Költségek I. Előkészítési költségek Megvalósíthatósági tanulmány, tanulmányterv Tervezés Közbeszerzés, műszaki ellenőrzés, könyvvizsgálat II. Megvalósítási költségek Építési beruházás+eszköz beszerzés Projektmenedzsment költségei Soft tevékenységek Nyilvánosság Összesen Igényelt támogatás
Tényleges - várható 19 355 834 900 000 13 560 000 4 895 834 432 145 000 416 625 000 6 770 834 7 250 000 1 500 000 451 501 668 339 104 000
Az akcióterület pénzügyi terve Projekt megnevezése Tervezett összköltség Igényelt támogatás Önerő DDOP-4.1.1/A pályázat keretében megvalósítani kívánt 451 501 668.- Ft 374 655 564.- Ft 76 846 104.- Ft „Barcs Nyugati Városrész rehabilitációja” Hotel Lagúna Dráva 6 500 000 000.- Ft 0.- Ft 6 500 000 000.- Ft Wellness központ kialakítása 3 csillagos panzió és 471 000 000.- Ft 164 500 000.- Ft 306 500 000.- Ft kemping kialakítása Barcsi gyógyfürdő és 124 985 000 .- Ft 62 492 500.- Ft 62 492 500.- Ft Rekreációs Központ fejlesztése Móricz Zsigmond 888 000 000 .- Ft 754 800 000.- Ft 133 200 000.- Ft Általános Művelődési Központ rehabilitációja
175
2. Barcs Városközpont Barcs város önkormányzatának település rehabilitációs elképzelései között kiemelt prioritást kapott az ún. Barcs Városközpont rehabilitációja, amelyen több egymással szorosan összefüggő, és egymást kiegészítő rehabilitációs célú beavatkozást tervez a város képviselőtestülete. A rehabilitáció által érintett akcióterület a település városközponti részén terül el. Az akcióterületet lehatároló utcák: Erkel Ferenc utca – Köztársaság utca – Verbina utca. – Nagyhíd utca – Somogyi Béla utca – Dózsa György utca – Széchenyi utca – BajcsyZsilinszky utca – Béke utca – Mező utca. A projekt célterületei (Hősök tere, Szabadidő Központ, Bajcsy Zs. u. 74-78 szám alatti lakótömbök közterülete) általános leromlottsággal, elhanyagoltsággal jellemezhetők, és ezek az állapotok akadályává váltak annak, hogy a fejlesztési területek integrálódjanak a város szövetébe. A terület rehabilitációjával és megfelelő arculatának kialakításával a célterület olyan alapvető vonzerőt jelenthetne a város számára, mely hatékony városmarketinggel együtt közvetlen módon lenne képes generálni gazdasági növekedést, ezáltal javulhat a lakosság életszínvonala és a természettudatos életmódja.
Demográfiai helyzet A kijelölt akcióterületen a KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint 2434 fő él, amely a település állandó népességének (11998 fő) 20,28 %-a. A terület 2552 fős lakónépessége Barcs lakónépességének (12316 fő) 20,72 %-át teszi ki. Az akcióterület népsűrűsége a városi átlag felett áll. (97,1fő/km2). Az akcióterület lakónépességének korcsoport szerinti megoszlása a város mutatóinak viszonylatában kedvezőnek mondható. Az aktív korú lakosság (15-59 évesek) aránya a lakónépességen belül 68,3 %, amely magasabb a város összességére mért mutatóval, amely 66,5 %. A lakónépességen belül a gyermekkorúak (0-14 évesek) aránya 17,0 %, míg a város viszonylatában ez a mutató 17,5 %, tehát minimálisan marad alatta a városi értéknek. 176
Ugyanakkor az időskorúak, a 60 év felettiek aránya 14,7 %, amely alatta van a városi átlagnak, amely 16,0 %. Tehát az akcióterületen a demográfiai hullám, a lakosság elöregedése, és a születések számának csökkenése kevésbé mutatkozik, mint a város, a kistérség egészét vizsgálva. Ugyanakkor az elvándorlási egyenleg a város egészéhez hasonlóan, a városrészen is negatív az önkormányzati nyilvántartás szerint A lakosság képzettségi-műveltségi helyzetét meghatározó mutatók tekintetében a város alatta marad az országos átlagnak. A településen jellemzően az alapvégzettségűek (0-8 általános iskolai osztály) aránya a legmagasabb (48%), majd a szakmával rendelkező középvégzettségűek következnek (31%), megelőzve az érettségizetteket (14%), végül pedig a diplomával rendelkezők zárják a sort (7%). Az akcióterületen élő lakosság iskolai végzettsége vegyes képet mutat. A 2001-es népszámlálás adatai alapján, az akcióterületen élő aktív korú (15-59 éves) lakosság 23,4 %-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, míg ez a mutató a város egészét vizsgálva 28,8 %, tehát jelentősen jobb a helyzet a városi és más városrészben jellemző átlaghoz viszonyítva. Ezzel szemben felsőfokú képesítést az akcióterületen élő 25 éves és ennél idősebb korosztály tagjainak 9,7 %-a szerzett, amely 0,6%-kal alatta marad a városi átlagnak (10,3 %). Gazdasági helyzet Az önkormányzati nyilvántartás szerint az érintett akcióterületen működő vállalkozások száma 123, amelyből 87 működik, ez a Barcson működő vállalkozások (674) 18,24 %-a. A működő vállalkozások nemzetgazdasági ág szerinti megoszlására jellemző, hogy a kereskedelem területén 103, szálláshelyek területén 3, vendéglátás területén 11 vállalkozás működik. Pénzügyi szolgáltatók száma: 3 darab, illetve itt található a posta kirendeltsége, valamint egy gyógyszertár és egy fodrászüzlet. A kiskereskedelmi üzletek száma 46, amely a város kiskereskedelmi üzleteinek 7 %-a, amelyekből 9 üzlet élelmiszer jellegű, 9 pedig ruházati jellegű. Mezőgazdasági, ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek az UNITRADE Kft. és a MARDEGÁN LEGNO Kft. A vendéglátóhelyek száma 11. A Széchenyi Ferenc Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium kollégiuma 186 szállásférőhellyel rendelkezik, amelyet az intézmény a nyári időszakban hasznosít. A gazdálkodó szervezetek tevékenységéből származóan, a települési iparűzési adóbevétel az elmúlt évben 249 170 000 forintot tett ki. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet Általánosságban magas munkanélküliség sújtja a települést és környezetét, a városban a gazdaságilag aktív népesség 19,4 %-át teszik ki a nyilvántartott álláskeresők. A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú lakossághoz viszonyított aránya pedig 12,34 %. A város mutatóit javítja az aktív korú lakosság magas aránya (66,5 %), valamint az aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya (51,9 %). Az aktív korú lakosság (15-59 évesek) aránya a városi mutatóhoz képest még kedvezőbben alakul a pályázat által érintett akcióterületen (68,3%). Az akcióterületen a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 57,3 %, amely a városi átlagot mintegy 5,4 %-kal felülmúlja. Ez kedvező mutató az akcióterületre vonatkozóan, azonban a helyzetet fokozatosan rontja a természetes fogyás. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az akcióterületen 29, 4 % amely kedvezőbb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %). Környezet állapota
177
Az akcióterületen található egy általános iskola, egy középiskola, egy kollégium, a városi rendőrség, a városi ügyészség, a városi bíróság, a polgármesteri hivatal, valamint a Munkaügyi központ épülete, illetve egy egészségügyi intézmény, egy sportlétesítmény. Az intézményi épületek, és környezetük, a helyi identitás, közösségformálás létesítményei, helyszínei, fenntartásuk és fejlesztésük a település közösségi és közigazgatási funkcióit erősíti. Az akcióterület által érintett területen műemlék jellegű épület a Hősök terén található Római Katolikus Templom, amely 5 éve került felújításra, tetőcsere, illetve homlokzat felújítás keretében. Helyi védettség alatt álló épületek: Bajcsy- Zsilinszky. u. 46. (hrsz.: 24) szám alatti épület, eredeti épületszárnya, amelyben a Polgármesteri Hivatal helyezkedik el. A hivatal homlokzati felújítása, energiatakarékos hőszigetelésének, nyílászáró cseréjének megvalósítása az önkormányzat rövid távú fejlesztési céljai között szerepelnek. A Bajcsy- Zsilinszky. u. 48. (hrsz.: 38) szám alatti épület, amelyben a Barcsi Városi Bíróság kap helyet, szintén felújításra szorul. A Damjanich u. 33. (hrsz.: 44) szám alatti épület lakóház, a Nagyhíd utca 37. (hrsz.: 2695/1) szám alatti épület lakóház, Rózsa utca 4. (hrsz.: 2693) szám alatti épület lakóház-utcai homlokzat, Hősök tere 5. (hrsz.: 2646) szám alatti épület lakóház magántulajdonban álló ingatlanok, így felújításuk által az önkormányzat nem érintett. A kijelölt akcióterület által érintett zöldfelületek nagysága 73 726 m2, amely a település egésze zöldfelületének (840 000 m2) mintegy 8,77 %-át teszi ki. A Testvérvárosok parkja 1800 m2, a Köztársaság utcai park 9000 m2, a Széchenyi Ferenc Gimnázium parkja 8200 m2, a Hősök tere 9360 m2, a Szent István Park 3326 m2, a Milleniumi Park 3040 m2 zöldfelületet jelent. Park helyezkedik el a Szabadidő Központ környezetében, amely 39000 m2 nagyságú területen helyezkedik el. Közszféra jelenléte A kijelölt akcióterület elsődlegesen a területén fellelhető közösségi, valamint a közszféra funkciói által tölti be a városközpont szerepkörét. A város humán közszolgáltatási létesítményei közül –e területen találhatóak az alábbi intézmények: Oktatási intézmények: • Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmény Arany János Általános Iskola • Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmény Széchenyi Ferenc Gimnázium és Kollégium Közigazgatási intézmények: • Barcs Városi Ügyészség • Barcs Város Önkormányzata • Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Barcsi Kirendeltsége Igazságszolgáltatási intézmények: • Barcs Rendőrség • Barcs Városi Bíróság Egészségügyi intézmények • Barcs Város Önkormányzata Integrált Járó-beteg ellátó intézmény
178
Közösségi létesítmények • Barcsi Sport és Szabadidőközpont Közlekedési hálózat helyzete Az akcióterület által érintett úthálózat a Magyarországi átlagot elérő műszaki színvonalú. Az akcióterület a teljes területen szilárd burkolatú közlekedési felülettel van ellátva. A Köztársaság utca környezetén az útburkolat és meglévő parkolórendszer aszfalt felületű. A járdák felülete részben aszfaltos, illetve az elmúlt időszakban felújításra került szakaszok burkolata színes VIACOLOR. Általában elmondható, hogy a közlekedési felületek minősége jó, az elmúlt években fokozatosan felújításra kerültek. Kivételt képez ez alól az orvosi rendelők előtti útburkolat, illetve az új Kistérségi Járóbeteg Központhoz, és a Szabadidő Központhoz vezető Kálmán Imre utca. Ezek szegélyek között épített beton burkolatú utak, melyeknek műszaki állapota meglehetősen leromlott. Ezért szükséges ezeknek a felújítása. Ugyancsak műszakilag megkifogásolhatók az ezekkel az utakkal párhuzamosan húzódó járdafelületek is. Kifejezetten kerékpározás céljára, illetve vegyes (gyalogos – kerékpáros) forgalomra alkalmas közlekedési felület az akcióterületen nincs. Távlati tervekben azonban szerepel, éppen a Bajcsy Zs. utca kelet-nyugati irányú főtengelyen, mely érinti a Hősök tere környezetét is, illetve a Nagyhíd utca nyomvonalában, ami a városi hálózat észak – déli irányú tengelyének a része lesz. Az akcióterületen található parkoló szám: jelenleg 625 db, ez az akcióterület tényleges igényének 76 %-a. A jelen beruházási program keretében 12 db új parkoló létesül az önkormányzat beruházásában, és 30 db parkoló létesül szintén az önkormányzat beruházásában a Kistérségi Járóbeteg Központhoz kapcsolódóan, továbbá 59 db új parkoló létesül a vállalkozó partner területén, összesen: 101 db. Ezzel parkolók iránti tényleges igény 88 %-ra emelkedik. Az akcióterületen tömegközlekedés eszközét igénybe veheti a lakosság, a helyijárat útvonala a Bajcsy Zsilinszky utca Köztársaság utca vonalon közlekedik. Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai Az akcióterület fejlesztésének átfogó célja a terület fizikai megújítása és funkciókkal való bővítése, a közszféra és a magánszféra által kezdeményezett beavatkozások megvalósítása útján a terület városközponti szerepének növelése, és társadalmi akciókon keresztül a társadalmi kohézió erősítése. Az akcióterület részcéljai a megvalósítani kívánt fejlesztési beavatkozások típusára is tekintettel: 1. A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami támogatás keretében megvalósítani kívánt projekt részcéljai: • Közösségi funkciók erősítése: o Közösségi terek minőségi javítása o Közösségi szolgáltatások számának és minőségének növelése o Közösségi funkciót ellátó építmény rehabilitációja, funkcióbővítése. • Városi funkciók erősítése o Közterület közösségi és rekreációs célú fejlesztése o Épületek és közterületek funkció szerinti összeköttetésének biztosítása o Közlekedési fejlesztések, megfelelő közösségi infrastruktúra kialakítása
179
•
Gazdasági funkciók erősítése o Gazdasági funkciók színvonalának fejlesztése, szolgáltatások számának bővítése
2. Az akcióterületen a magánszféra által az akcióterületi fejlesztés hatásaként megvalósítani kívánt projektek részcéljai: • Gazdasági funkciók erősítése: vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése, bővítése, turisztikai célú szolgáltatásfejlesztés 3. A közszféra által az akcióterületi fejlesztés hatásaként állami támogatás keretében megvalósítani kívánt projektek: • Közösségi funkciók erősítése: közösségi terek kialakítása, humán közszolgáltatások (egészségügyi, oktatási) színvonalának fejlesztése Az akcióterületi célok megvalósítása céljából tervezett tevékenységek és azok tartalma DDOP-2009-4.1.1/B Integrált városfejlesztési akciók támogatása az LHH-33 kistérségekben c. konstrukcióban: Hősök tere és szemközti zöldfelület rekreációs célú fejlesztése, játszótér rekonstrukciója A Hősök tere környezete kialakult beállt zöldnövényzetet tartalmaz, amely ma is kiválóan szolgálja a várost. Ezen a térrészleten csak a Bajcsy Zsilinszky. utcával párhuzamos gyalogos közlekedő járda átépítése történik, valamint a meglevő avult játszótér kerül elbontásra. Helyén további zöldfelület kerül kialakításra. Az Arany János Iskola, a Lelkészi Hivatal valamint az önkormányzati bérlakások által határolt zöld parkban alakítják ki a játszóteret, a meglevő gyalogos járdához kapcsolódóan. A játszótéri bútorok közvetlen környezetében gumiőrleményes térburkoló-elemeket terveznek, míg a gyalogos közlekedő felületek kerti szegélyek közé helyezett térburkolatok. A kialakult zöldfelületre további növények kiültetésével erősít rá az önkormányzat. Rendelőintézet és háziorvosi rendelők épületegyüttese parkosított felületének fejlesztése: útfelújítás, térrendezés, parkolók kialakítása, zöldfelület fejlesztése A városközpont ezen területe különösen forgalmas mind a gyalogosok mind pedig a gépjárművel közlekedők által, mivel jelenleg itt működik a Járóbeteg Szakellátó Központ, valamint a háziorvosok rendelése. A jövőben a meglevő épületben működik a háziorvosi-, gyermekorvosi-, fogorvosi ellátás. Cél, hogy a gépjárműforgalom a Bajcsy Zsilinszky utcáról egészen a szabadidő park északi oldaláig szerves egységben legyen. Ehhez a Damjanich utca felé észak-dél irányban átlagosan 7,00 méter széles, gépjárművek közlekedésére alkalmas útfelületet terveztek, amelyhez az üzletek előtti meglévő 12 db parkolót felújítják, míg a meglevő Járóbeteg Szakellátó Központ déli további 12 db parkolót helyeznek el. A 68/2. hrsz-on újabb 12 db parkoló kerül felújításra, míg a Nagyhíd utca felé a Járóbeteg Szakellátó Központ keleti oldalán 4 + 5 + 8 db parkoló felújítására kerül sor. A térfelületen gyalogos közlekedő járdákat is elhelyeztek, amelyek szintén beton térkő burkolatúak, kerti szegélyek közé helyezve. A rendelőintézet keleti oldalán a térburkolatot úgy alakították ki, hogy mentőautóval való megközelítésére külön is lehetőség legyen. A Damjanich utca felé közvetlen útkapcsolat létesül, ezáltal a Kálmán Imre utca közvetlenül is elérhető. A Bajcsy Zsilinszky u. déli oldalán, a 72-74 szám közötti szakaszon felújítják a meglévő aszfaltburkolatos gyalogos járdaszakaszt és a 64/1 hrsz-on ehhez a gyalogos közlekedő
180
sávhoz kapcsolódóan terveznek térrendezést, mely tartalmaz egy különálló látvány vízfelületet is. Kálmán Imre utca felújítása Meglévő 6,00 m széles közlekedő felületet tartalmaz ma is a Kálmán Imre utca, töredezett betonburkolattal és 25 cm magasságú kiemelt szegélyekkel. Az úton nyomvonal korrekciót nem alkalmaznak, a meglevő pályatestet újítják fel, és helyeznek el rajta aszfaltbeton burkolatot kötő – valamint kopóréteggel. A töredezett betonburkolatot a továbbiakban aljzatként veszik figyelembe. Ahol geometriai hibák vannak, ott korrekcióval. A Kálmán Imre utca valamint a Nagyhíd utca csatlakozásánál új burkolati réteget helyeznek el, kisebb hosszszelvényi korrekcióval. A Kálmán Imre utca szakaszán teljes körűen felújítják a meglévő járdaburkolatot szintén beton térkövezéssel, és szegélyezéssel. A Kálmán Imre utca valamint a szabadidőpark között jelenleg is kialakított parkoló felület áll rendelkezésre, ezt a parkoló felületet korszerűsítik, térkővel látják el, amelyek lezárását betonba épített szegéllyel oldják meg. Kialakuló parkoló szám 19 db, melyből 1 db akadálymentesített. Szabadidőpark területén rendezvénytér, gyalogos sétány, vásártér kialakítása, szabadidőpark rekreációs célú fejlesztése A szabadidő park jelenleg igen értékes növényállományt tartalmaz, azonban gyalogos közlekedő rendszere nincs, megfelelő térelemeket nem tartalmaz, színvonalas rendezvényekre jelen formájában alkalmatlan. A város rehabilitáció keretében olyan parkot kívánnak létrehozni, amely mind pihenésre, gyalogos közlekedésre, mind pedig színvonalas városi szabadtéri rendezvényekre egyaránt alkalmas. Gyalogos közlekedő felületeit átalakítják olyan módon, hogy a fő megközelítési cél az a gyülekező tér, ahol rendezvényeket lehet lebonyolítani, de rendezvények nélkül pihenő területként szolgálja a városiakat. Elhelyeznek itt vízfelületet, térburkolatokat, támfalakat, faburkolatos teraszokat, pihenőligeteket, kiegészítik a meglévő infrastruktúrát az új funkcióknak megfelelően, amely a tér korszerű működtetéséhez szükséges. Térbútorokkal rendezik be, amelyek közt pihenőpadokat, ivó-kutat egyaránt találunk. A pihenőpark nyugati oldalán található a 48-as emlékmű, amelynek talpazata és környezete felújításra szorul. Szabadidőpark sportpályák korszerűsítése, kiszolgálóhelyiségek kialakítása A kosárlabda-pályát gumizúzalékos pályaburkolattal látják el, és tüzihorganyzott kerítéssel veszik körül. A kézilabda-pályákat műfüves borítással látják el és körbekerítik. 3 db teniszpálya található a terület déli részén, amelyek vörös-salak burkolatúak A meglevő salakburkolat felújítását és a kerítések cseréjét tervezik. Új gyalogjárda felületeket is terveznek elhelyezni azzal a céllal, hogy a pályák megfelelőképpen megközelíthetőek legyenek. A terület határos a Városi Sportegyesület futópályával körülvett labdarúgó stadionjával, emiatt a tömegsport, és a profi sport területét egymástól kerítéssel választják el, amelybe egy átjárót is elhelyeznek, hogy a tömegsport területről az atletizálni kívánók az atlétikai pályát használni tudják. A kerítés mellett gyalogjárdát helyeznek el, amelyet egészen a Nagyhíd utcáig csatlakoztatnak. A pályák esti megvilágítását reflektorokkal biztosítják. A WC, mosdó, öltöző épületét a sportterület északi részén helyezik el, ezáltal képes kiszolgálni mind a tömegsportot, mind pedig egy nagyrendezvényt a pihenőparkban.
181
Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kis léptékű (soft) elemek „Összefogás a parlagfű ellen”- helyi társadalmi akciók a fejlesztések helyszínén A pályázó 2011. évben 4 alkalommal a fejlesztéssel érintett városi belterületeken csoportos civiltevékenységet tervez a környezetvédelmi tudatformálás és parlagfűirtás céljából. A program előkészítéseként 2011-ben a Föld napján a tanulók részére órákat tart a Barcsi Környezetvédelmi Egyesület, aki részt vesz a projektelemek teljes megvalósításában. Alkalmanként 100-150 fő részvételére számítanak. Kulturális és Sportrendezvények a megújult közösségi téren A sportlétesítményekben 11 sportrendezvényt tervez az önkormányzat a felújításhoz kapcsolódóan, amelyet a Barcsi Városi Sportegyesület segítségével kíván az önkormányzat megvalósítani: Ebből egy több hónapon keresztül tartó bajnokságságot, és több héten át tartó játéknapot terveznek 2 program keretében. Korosztályos játéknapokat és ünnepi sportnapokat terveznek. A Város napja és a Kistérségi sportnap alkalmával a város és a kistérség lakóinak széleskörű bevonásával kínálnak sportolási, kikapcsolódási lehetőséget. A kialakított rendezvénytéren az önkormányzat kulturális programok szervezését tervezi, amelynek célja a közösségformálás, közösségerősítés. Helyi kötődést és identitást erősítő akció A projektelem keretében az önkormányzat a Művelődési Központ közreműködésével olyan helyi kötődést erősítő akciót tervez, amelynek keretében cél Barcs sokszínű kultúrájának bemutatása magyar és nemzetiségi amatőr előadó-művészeti csoportok közreműködésével. A projektelem 2011. szeptemberében kerül megrendezésre.
A magánszféra által, az akcióterületi fejlesztés hatásaként megvalósítandó projektek Mokka étterem szálláshelyfejlesztése A fejlesztés első ütemét követően az Étterem tetőterében szálláshelyek, és hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségek kerülnek kialakítása. A közszféra által az akcióterületi fejlesztés hatásaként, 2007-20013 között egyéb állami támogatás elnyerése esetén megvalósítandó projektek Kistérségi Járóbeteg Központ kialakítása, infrastruktúra és gyógyászati technológia fejlesztése Új kistérségi járó-beteg központ kerül kialakításra. A jelenlegi rendelőintézetben marad a háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi szolgáltatások. A termálközponthoz kapcsolódó gyógyászati háttértevékenységhez szükséges regionális hálózat kialakítása, az egynapos ellátások lehetőségeinek megvalósítása, és az ehhez kapcsolódó diagnosztikai háttér és infrastruktúra megteremtése. A Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmény Széchenyi Ferenc Gimnázium és Kollégium illetve az Arany János Általános Iskola épületének infrastrukturális fejlesztése A projekt keretében a 2007-ben megalakult többcélú intézmény, a Barcsi Nevelési Oktatási Intézmények intézményegységeinek infrastrukturális fejlesztése valósul meg 3 feladat-ellátási helyen (Arany János és Deák Ferenc Általános Iskolák, Széchenyi Ferenc Középiskola és
182
Kollégium), 1959 gyermeket érintően, 2 szakmai együttműködő partner bevonásával. A projekt eredményeként a BNI által biztosítható a színvonalas oktatás és nevelés, az egyenlő esélyű hozzáférés a közoktatási szolgáltatásokhoz, a racionális feladatellátás, az intézmények költséghatékony fenntartása. Volt bírósági épület közösségi célú hasznosítása A rehabilitáció keretében egy ún. Tudásbázis kerül kialakításra, a Kaposvári Egyetem egy kihelyezett tagozata, illetve a Duna Dráva Nemzeti Park oktatóközpontja valósulna meg. Barcs Sétálóutca felújítása Barcs központjában elhelyezkedő bevásárlóközpont, sétáló utca rehabilitációja. Beruházási elemek: Sétáló utca teljes felületének rekonstrukciója. A városrehabilitációs projekt pénzügyi terve Költségek I. Előkészítési költségek Megvalósíthatósági tanulmány, tanulmányterv Tervezés Közbeszerzés II. Megvalósítási költségek Építési beruházás+eszköz beszerzés Projektmenedzsment költségei Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Soft tevékenységek Nyilvánosság Összesen Igényelt támogatás
Tényleges – várható 14 700 000 6 000 000 6 600 000 2 100 000 405 300 000 379 300 000 7 000 000 6 250 000 1 250 000 8 500 000 3 000 000 420 000 000 339 104 000
Az akcióterület pénzügyi terve Projekt megnevezése DDOP-4.1.1/B pályázat keretében megvalósítani kívánt „Barcs Városközpont rehabilitációja” Kistérségi Járó-beteg központ kialakítása Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmény fejlesztése Barcs Sétálóutca felújítása Volt bírósági épület közösségi célú hasznosítása Mokka Étterem szálláshelyfejlesztése
Tervezett összköltség
Igényelt támogatás
Önerő
420 000 000.- Ft
339 104 000.- Ft
80 896 000.- Ft
637 768 123.- Ft
577 029 190.- Ft
60 738 933.- Ft
1 259 010 722.- Ft
1 196 060 186.- Ft
62 950 536.- Ft
450 000 000.- Ft
382 500 000.- Ft
67 500 000.- Ft
450 000 000.- Ft
382 500 000.- Ft
67 500 000.- Ft
80 000 000.- Ft
Nem releváns
80 000 000.- Ft
183
3. Roma telep akcióterület Az akcióterület a város északnyugati településrészén, az Északi városrészben helyezkedik el. Az akcióterületet lehatároló utcák: Béke u., Gyöngyvirág u., Dankó u., Csokonai u.,Szentesi u. Az akcióterület területe:
41,54 ha
Demográfiai helyzet A kijelölt akcióterületen a KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint 1219 fő él, amely a település állandó népességének (11998 fő) 10,16 %-a. A terület 1200 fős lakónépessége Barcs lakónépességének (12316 fő) 9,74 %-át teszi ki. Az akcióterület lakónépességének korcsoport szerinti megoszlása a város mutatóinak viszonylatában összességében kedvezőnek mondható. Az aktív korú lakosság (15-59 évesek) aránya a lakónépességen belül 63,3 %, amely alacsonyabb a város összességére mért mutatóval, amely 66,5 %. A lakónépességen belül a gyermekkorúak (0-14 évesek) aránya 29,8 %, míg a város viszonylatában ez a mutató 17,5 %, tehát jelentősen meghaladja a városi értéket. Ugyanakkor az időskorúak, a 60 év felettiek aránya 7,0 %, amely jelentősen alatta van a városi átlagnak, amely 16,0 %. Tehát az akcióterületen a demográfiai hullám, a lakosság elöregedése, és a születések számának csökkenése kevésbé mutatkozik, mint a város, a kistérség egészét vizsgálva. Ugyanakkor az elvándorlási egyenleg a város egészéhez hasonlóan, a városrészen is negatív az önkormányzati nyilvántartás szerint.
184
A lakosság képzettségi-műveltségi helyzetét meghatározó mutatók tekintetében a város alatta marad az országos átlagnak. A településen jellemzően az alapvégzettségűek (0-8 általános iskolai osztály) aránya a legmagasabb (48%), majd a szakmával rendelkező középvégzettségűek következnek (31%), megelőzve az érettségizetteket (14%), végül pedig a diplomával rendelkezők zárják a sort (7%). Az akcióterületen élő lakosság iskolai végzettsége kedvezőtlen képet mutat. A 2001-es népszámlálás adatai alapján, az akcióterületen élő aktív korú (15-59 éves) lakosság 65,2 %-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, míg ez a mutató a város egészét vizsgálva 28,8 %, tehát jelentősen rosszabb a helyzet a városi és más városrészben jellemző átlaghoz viszonyítva. Felsőfokú képesítést az akcióterületen élő 25 éves és ennél idősebb korosztály tagjainak 0,5 %-a szerzett, amely 9,8 %-kal alatta marad a városi átlagnak (10,3 %). Gazdasági helyzet Az önkormányzati nyilvántartás szerint az érintett akcióterületen működő vállalkozások száma 7, ez a Barcson működő vállalkozások (674) 1,03 %-a. A működő vállalkozások nemzetgazdasági ág szerinti megoszlására jellemző, hogy leginkább a kereskedelem (3 db) és a vendéglátás (2 db) területén működik. Itt található a tűzoltóság, valamint egy közösségi ház. A kiskereskedelmi üzletek száma 3, amely a város kiskereskedelmi üzleteinek 0,45 %-a, amelyekből 2 üzlet élelmiszer jellegű, 1 pedig egyéb tevékenységet végez (tűzifa értékesítés). Mezőgazdasági, ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek nem található az akcióterületen. A vendéglátóhelyek száma 2. Sem kereskedelmi, sem magán szállásférőhellyel nem rendelkezik az akcióterület. A gazdálkodó szervezetek tevékenységéből származóan, a települési iparűzési adóbevétel az elmúlt évben 260 105 174 forintot tett ki, amelyből az akcióterületen található vállalkozások tevékenységéből származó adóbevétel 123 000 forint volt. A cigány közösségi házban található a Hátrányos Helyzetű Cigány Fiatalok Kulturális Egyesületének egy darab irodája. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet Általánosságban magas munkanélküliség sújtja a települést és környezetét, a városban a gazdaságilag aktív népesség 19,78 %-át teszik ki a nyilvántartott álláskeresők. A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú lakossághoz viszonyított aránya pedig 13,13 %. A város mutatóit javítja az aktív korú lakosság magas aránya (66,5 %), valamint az aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya (51,9 %). Az aktív korú lakosság (15-59 évesek) aránya a városi mutatóhoz képest kedvezőtlenebbül alakul a pályázat által érintett akcióterületen (63,3%). Az akcióterületen a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 37,2 %, amely a városi átlagot (51,9 %) mintegy 14,7 %-kal alulmúlja. Ez kedvezőtlen mutató az akcióterületre vonatkozóan, és a helyzetet fokozatosan rontja a természetes fogyás. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az akcióterületen 41, 9 % amely szintén kedvezőtlenebb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %). A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 64,2 %, a munkanélküliségi ráta pedig az akcióterületen 32,1 %, amely a városi átlagot (19,78 %) jelentősen felülmúlja. A tartós munkanélküliek aránya 4,4 %-ot tesz ki. Az akcióterületi lakosság jelentős része alacsony presztizsű foglalkoztatási csoportokban kerül foglalkoztatásra, ennek arányszáma 71,6 %.
185
Környezet állapota A telep kertvárosias lakóterület, jobbára gondozott házakból áll. 334 db családi ház található az akcióterületen, melyek az 1970-es, 1980-as években épültek. További éületek: Közösségi Ház, a Tűzoltóság épülete, illetve egy füves sportfelület és játszótér. A közösségi épület és környezete, a helyi identitás, közösségformálás létesítménye, fenntartásuk és fejlesztésük a település közösségi és köz funkcióit erősíti. A kijelölt akcióterület által érintett zöldfelületek nagysága 6 158 m2, amely a település egésze zöldfelületének (840 000 m2) mintegy 0,73 %-át teszi ki. Ennek a parknak a területén található a füvesített sportterület, illetve a játszótér, illetve a park mentén helyezkedik el a Közösségi Ház. Közlekedési hálózat helyzete A telep teljes közút – járda és csapadékvíz elvezető rendszere teljes felújításra szorul. Az aszfalt felületű utakban jelentős süllyedések alakultak ki, a beton felületek pedig többségében feltöredeztek, repedezettek. A közlekedési hálózat jelenlegi műszaki állapota oly mértékben leromlott, hogy azt egy átfogó felújítási programban lehetne hatékonyan felújítani. Az akcióterületen tehát rossz állapotú és felületű az Arany János utca, Vásártér utca, Cigánysor utca, továbbá a Segesvári utca és Dankó Pista utca. Nem megoldott a megfelelő csapadékvíz-elvezetés az utakon, illetve rossz állapotúak az utakhoz kapcsolódó gyalogos közlekedési felületek is. A legjelentősebb forgalom az Arany János utcában jellemző, ez az út köti össze az akcióterületet a városközponttal. Erről az utcáról érhető el a legtöbb ingatlan közvetlenül és közvetetten. Az utca észak-nyugati oldalán található a közösségi és szolgáltató ház, valamint a sport- és játszótér. Ezekre tekintettel is különösen indokolt az Arany János utca felújítása. Az akcióterületen tömegközlekedés eszközét igénybe veheti a lakosság, helyközi buszmegálló található a Szentesi utca és a Béke utca kereszteződésében. A városközpontból hamar elérhető, a távolság nem méterekben, hanem inkább az életminőség különbözőségében mérhető a város többi lakóterületéhez képest. Funkcióellátottság: A településrész funkcióellátottsága igen gyenge: oktatási, szociális, közigazgatási intézmény nem található. A 6. számú óvoda a telep határán található. Meglévő funkciók a területen: 4. Közszolgáltatást nyújtó közintézmények • Barcs Város Tűzoltósága 5. Közösségi funkciót ellátó intézmények • Közösségi ház 6. • • •
Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatók Barcs és Vidéke Áfész ABC Italbolt Élelmiszer Bolt 186
• •
Tűzifa Diszkont Italbolt
Összegezve elmondható, hogy a kijelölt akcióterület társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős hátrányokkal küzd. Társadalmilag jellemző a magas munkanélküliség, az alacsony gazdasági aktivitás, az alacsony iskolázottság. Emellett egy romló városi környezet és a szolgáltatások, funkciók hiánya figyelhető meg. A jövőben szükséges a városrész integrálása, felzárkóztatása a város egészét jellemző állapotokhoz. Ennek érdekében különösen indokolt a közösségi létesítmények, illetve a közterületek, közösségi felületek infrastrukturális fejlesztése, illetve a képzettségi szint és a foglalkoztatottság emelése. A fejleszteni kívánt akcióterület az alacsony iskolázottság és a munkanélküliség magas szintje, indikátorok valamennyi akcióterületre értelmezhető mutatójának megfelel, az alacsony gazdasági aktivitás és az erősen leromlott környezet indikátorok akcióterületre értelmezhető mutatói közül pedig egy-egynek felel meg, ezáltal teljesíti az útmutatóban előírt akcióterületi jogosultsági feltételeket. Az akcióterület fejlesztési célkitűzései: • • •
Épített és természeti környezet fenntartása: telepszerű lakókörnyezet szociális célú városrehabilitációs programján keresztül cél a telep környezetének élhetőbbé tétele. A leromlott városrész bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén. A településrészen élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása.
A célkitűzések elérésének érdekében Barcs Önkormányzata a DDOP-2009-4.1.2/A Szociális célú városrehabilitáció című konstrukció keretében pályázatot szeretne benyújtani a Barcsi Roma telep rehabilitációjára (bruttó összköltség: 215 millió Ft). Az önkormányzat által benyújtandó pályázaton kívül más közszféra által finanszírozott vagy magánerős beruházás nem tervezett a területen. Az akcióterületi célok megvalósítása céljából tervezett tevékenységek és azok tartalma 1. Lakófunkciót erősítő tevékenységek: a. Önkormányzati tulajdonú, szociális bérlakások felújítása 3 db (Arany János utca 20/1, 2, 3, hrsz: 1517/16) 2. Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek: a. Cigány Közösségi Ház felújítása és bővítése, Cigány Kisebbségi Önkormányzat integrálása (itt végeznék a tevékenységüket), közösségi tér kialakítása (Arany János utca, hrsz: 1517/10) b. Sport felületek (focipálya felújítása, egyéb pályák kialakítása) (Arany János utca, hrsz: 1517/10) 3. Közterületek fejlesztése: a. Játszótér felújítása (Arany János utca, hrsz: 1517/10) 4. Önállóan nem támogatható tevékenységek: a. Út felújítások: Arany János utca adott szakaszán, illetve bel- és csapadékvíz elvezetése b. Járdafelújítások a felújítandó utcaszakaszhoz kapcsolódóan 187
5. Soft elemek: a. Képzések: informatikai alapismeretek, angol nyelv alapfokon, romológia, b. Programok: Tolerancia kupa, tolerancia program, roma nap, tömegsport, felzárkóztató program diákok részére, c. Szemléletformálás: gyermekeknek, serdülőknek, lakáskultúra, barkácsolás, sportélet, környezetvédelem, cigány kultúra d. Egészségvédelem: szűrővizsgálatok, felvilágosító előadások Cigány Közösségi Ház fejlesztése, funkcióbővítése, korszerűsítése, közösségi tér kialakítása • Alapterület bővítés a funkciók fejlesztésének érdekében: konferencia terem, oktató terem, számítógép terem, iroda) • Eszköz felújítás és bővítés (technikai felszerelések, bútorzat). A mindenki számára hozzáférhető internet szolgáltatás biztosítása • Fűtéskorszerűsítés (hatékonyabb, környezetkímélőbb) • Játszótér felújítása, füves labdarúgó pálya felújítása: a játszótér és a labdarúgó pálya főszerepet játszik a közösségi házhoz kapcsolódó szabadidős tevékenységekben. A biztonságos játszási és sportolási feltételek tartalmas időtöltési alternatívaként szolgálnak és kultúrált találkozási helyszínt kínálnak a gyermekeknek és a fiataloknak. • Akadálymentesítés • Energiahatékonysági korszerűsítés Út és járda felújítások: Arany János utca adott szakaszának felújítása, a szakaszhoz kapcsolódó járdafelújítás és a belés csapadékvíz elvezetésének javítása. Az önkormányzati tulajdonú lakások (4 db) felújítása A területen található 4 db lakóépület melyek egyenként kettő-kettő lakásosak. Ezek közül egy darab teljes egészében , míg a másik kettőből csak fele része kerül felújításra. Az épületek a hatvanas évek környékén épülhettek hagyományos szerkezettel, középfőfallal. A födém előre gyártott kiselemes vasbeton szerkezet, a szaruzat fűrészelt fából készült, a főfalak kisméretű téglából épültek. A lakóépület a jelenleg érvényben lévő hőtechnikai rendelet előírásainak nem felel meg. Az épületek állapotukat tekintve nagyon „lelakottak”. A feladat az épület felújítása, az előírásoknak megfelelő hőháztartás kialakítása. Ezekhez szükséges az épület határoló falainak külső hőszigetelése, a födém padlástér felőli hőszigetelése, a homlokzati nyílászárók cseréje. Ezen kívül az alapvető berendezési tárgyak elhelyezése, a burkolatok újbóli elkészítése, a tető héjazatának tetőlécekkel együttes cseréje. Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kis léptékű (soft) elemek Munkaerőpiaci beilleszkedést és a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkóztatását elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok (ESZA): o o o o
Egyéni és csoportos tanácsadás álláskeresők részére EURES tanácsadás Munkerőpiaci információk nyújtása Toborzás, közvetítés 188
o Felzárkóztató programok diákok részére o Informatikai, angol nyelv, romológia képzés Informatika alapismeretek: Napjainkban elengedhetetlen a digitális írástudás. A cigány közösség igénye, hogy legalább felhasználói szinten elsajátítsák az alapvető informatikai ismereteket, a tudással olyan információkhoz juthatnak, amelyek mint az oktatás, a foglalkoztatás és a szórakozás világában engednek betekintést. Ezért első lépésként 2x20 főt szeretnénk alapismeretekhez juttatni, akik elsősorban a felnőtt lakosság köréből kerülnének kiválasztásra, ugyanis az iskoláskorú fiatalok zöme már használja a meglévő informatikai eszközöket a Cigány Közösségi Házban. E képzésünk szorosan kapcsolódik a barcsi Munkaügyi Központ motivációs és álláskeresési technikák képzéséhez is. E programelemtől azt várjuk, hogy az idősebb generáció minél nagyobb számban igényelje a digitális írástudást, amely egy olyan folyamatot indítana el, amiben rövid időn belül kimutatható, hogy az elsajátított informatikai alapismeretekre további képzések is építhetők. Angol nyelv alapfok: Analfabétizmus napjainkban: analfabéta az, aki nem tud az informatikai szupersztrádán közlekedni, és legalább egy közvetítő nyelvet nem beszél. A diákok nyelvi képzése az iskolákon keresztül megoldott, ám a felnőtt lakosság sajnos csak a fizetős nyelvi képzésekkel tudna élni. Sajnos ezt egyikük sem engedhetik meg maguknak anyagai korlátaik miatt. Azonban akik külföldi munkavállalást fontolgatnak, számukra elengedhetetlen lenne egy nyelvi képzés. Első lépésben 2x20 főt szeretnénk bevonni ebbe a programelembe, és a program előrehaladtával bővíteni vagy szűkíteni a résztvevők körét. Romológiai képzés A város különböző intézményeinek szakembereit szeretnénk bevonni ebbe a programelembe. A képzés taglalná a népcsoport történelmét, vándorlását, a kultúrájának sokszínűségét és szokásait. Szeretnénk kiemelni, hogy elengedhetetlen azoknak az embereknek a számára, akik munkájukból kifolyólag nap, mint nap ezekkel az emberekkel dolgoznak és segítenek rajtuk. Tehát fontos egyfajta empátia készség erősítése, és háttértudás a problémáik mélyebb megismeréséhez és kezeléséhez. Tolerancia Kupa A tolerancia jegyében labdarúgó kupát szeretnénk megvalósítani hagyományteremtő célzattal, amelyen részt vennének együttműködő partnereink. (rendőrség, oktatási intézmények, civil szervezetek, stb.) Szeretnénk kihasználni a sport építő hatásait, amelyek hosszú távon a közösség javát szolgálják. Ezért szeretnénk, ha vegyes csapatok vennének részt ezen a kupán, erősítve „a csapatjáték” szellemét. Ebben a programban szintén teret szeretnénk biztosítani a kultúrának, így az amatőr fellépőknek, kiállítóknak, művészeknek. Tolerancia program Helyi tolerancia-erősítő programot szeretnénk kezdeményezni, amellyel erősíteni szeretnénk a helyi kisebbségek és a többségi társadalom viszonyát, valamint téveszméket és előítéleteket szeretnénk leküzdeni, vagy csak éppen tompítani. Úgy gondoljuk, hogy a helyi média nagy szerepet kaphat e tekintetben, ugyanis mind a Híd Tv ás az Aqua rádió műsorában pozitív példákkal szeretnénk megjelenni. A város különböző pontjain, de főképp a Cigány Közösségi
189
Ház területén olyan tömegrendezvényeket (festészet, plakátkészítés, kézműves foglalkozások, fotózás, videózás, stb.) szeretnénk megvalósítani, amely a toleranciát erősítik. Roma nap Eddigi roma napjainkat a város különböző pontjain valósítottuk meg, azonban az elkészült szabadidő centrumban újszerű roma napban gondolkodunk. Az eddigi gyakorlat szerint, mivel nem volt megfelelő és elegendő helyünk, többnyire a város különböző intézményeiben valósítottuk meg programjainkat. Újszerű lehet a tekintetben, hogy a kibővített közösségi ház és a rendezett területe színpaddal, ülőhelyekkel, stb, egy helyen biztosít kikapcsolódást, szórakozást. Ebben a programban szintén teret szeretnénk biztosítani a kultúrának, így az amatőr fellépőknek, kiállítóknak, művészeknek a közösség köréből és a kistérségből egyaránt. Tömegsport Kiváló szórakozást nyújtó programelem lenne ez a tevékenységünk, ugyanakkor rendkívül jó közösségépítő és egészség nevelő is. Ebben a programban valamennyi korosztályt be akarunk vonni, ezzel fel szeretnénk pezsdíteni a közösségi életet. A programhoz olyan tárgyi eszközökre lenne szükségünk, amelyeket hosszú éveken keresztül tudunk használni, és amely egyéni programokhoz is megfelelőek és igénybe vehetőek. Felzárkóztató program diákok részére Az oktatás és a tehetséggondozás legfőbb kitörési pontja a közösségnek. Ezért valamennyi oktatási intézménytől elkérjük azoknak a tanulóknak a névsorát, akik gyengébben teljesítenek és számukra szaktanárokat biztosítunk, hogy felzárkózzanak. Azok számára, akik tehetségesek, olyan plusz lehetőséget szeretnénk biztosítani, amellyel tovább tudják fokozni adott témakörben a tudásszintjüket. Ezt a tevékenységünket aktuális tanévben és nyári szünetben is szeretnénk megvalósítani. Előzetes felméréseink alapján ez kb. 100 főt érintene évente. Szemléletformálás: • Gyermek csoportnak: mindenki ismerje meg a tanulás örömét életkori szintje szerinti ismerettel. • Serdülők programja: szaktanárok, pszichológusok, lelkészek előadásai a családról, párkapcsolatokról • Lakás és környezetkultúra: ünnepekre készülés, dekoráció, kézműves foglalkozások • Sportélet: sportirányítók képzése, akik épessé válnak önállóan rendezvényeket szervezni • Barkácsolás: szakmunkásképző iskola faipari műhelyében, kertgondozás és építés a ház körül • Környezetvédelem: lakáshigiénia, környzetkultúra megteremtése Egészségvédelem: Szűrővizsgálatok: • FINDRISC kérdőív kitöltése a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának felmérésére. A 20 és 60 év közötti korcsoportban lévőkkel a kérdőív kitöltése, a kérdőív elemzése után a kockázati csoportba eső résztvevőknél éhgyomri vércukormérés. A kiszűrt betegek diabetologiai szakrendelésre irányítása. A kérdőív kitöltésére jelentkezőknél a szájüregi daganatok szűrése. • Vérnyomásmérés. 20 és 60 év közötti betegeknél vérnyomásmérés. A 140/90 feletti Hgmm feletti érték esetén háziorvoshoz irányítva további kivizsgálás céljából.
190
• •
Tüdőszűrés. 20 és 60 év közötti lakosoknál, akik az előző egy évben nem voltak tüdőszűrésen. A kiszűrt esetek szakmai protokoll szerinti továbbgondozása. Nőgyógyászati rákszűrés. A nemi életet élő nők részére akik az elmúlt egy évben nem vettek részt rákszűrésen.
Felvilágosító előadások. • Helyes életmód szerepe a betegségek megelőzésében. Különös tekintettel az élvezeti szerek fogyasztására (alkohol, dohány, drog), a higiénia szerepének fontossága. Helyes táplálkozási szokások. • Családtervezés. (Pozitív és a negatív családtervezés mindennapi problémái), fogamzásgátlási lehetőségek. • Daganatos betegségek a mindennapjainkban. Tájékoztató a daganatos betegségek megelőzésének lehetőségeiről. • A magas vérnyomás és cukorbetegség a mindennapjainkban. Barcs Város hőellátásának korszerűsítése geotermikus energia hasznosításával Barcs város közintézményeinek hőenergia ellátása jelen állapotban földgáz energiahordozóra épül. A földgáz világpiaci árának alakulása, illetve a gazdaságos és környezetkímélő üzemeltetés szükségességének eredményeként Barcs Város közintézményeiben geotermikus energia felhasználásával kerülnek működtetésre a létesítmények hőfogyasztó, épületgépészeti berendezései. Gyalogos forgalmú járda kialakítása a Szentesi utca északi oldalán a Béke utcai elágazás és a Dankó utcai bekötés között A Béke utca és a Szentesi utca kereszteződésében épített körforgalom miatt a Szentesi utca déli oldalán lévő járda nem megy végig a körforgalomig, mert közel van a családi ház telekhatára és a körforgalom déli felén nem maradt gyalogos közlekedésre alkalmas terület. A körforgalom északi felén ki van alakítva a gyalogos közlekedés lehetősége. Így járda hiányában a gyalogosok az úttesten közlekednek. Az új járda kiépítésével biztonságosabb lesz a gyalogos közlekedés és a lakótelep elérhetősége is javul a Béke utca – Mező utca irányában. Parlagfűmentes Magyarországért” program 2010. májusban indított kampány 2010. szeptember 30-ig tart, melyet a Barcsi Környezetvédelmi Egyesület Barcs Város önkormányzatával közösen kíván megvalósítani. Az együttműködő önkormányzatok településein élő civilszervezeti klubok szervezésével az alábbi programokat szervezik: - Figyelemfelhívás a parlagfű hatására Iskoláknak: - A barcsi csónakkikötőben, a szabadstrandon rendezett környezetvédelmi program tartalmaz parlagfűirtáshoz kapcsolódó programot: - TOTO a 7-8. osztályokban Civil tevékenység: - Szervezetek megszólításával, aktívan tevékenykedő csoportokkal területbejárás a fertőzött helyek felderítésére, rögzítése a település térképén - Mentesítési hét kiírása: június utolsó hetében.
191
- „parlagfűmentes ház” akció meghirdetése. - Matricák elhelyezéséhez minősítő értékelés, bejárás. - 2010. évben: parlagfűmentes utcaminősítés. A városrehabilitációs projekt pénzügyi terve Költségek I. Előkészítési költségek Megvalósíthatósági tanulmány Tervezés Közbeszerzés II. Megvalósítási költségek Építési beruházás+eszköz beszerzés Projektmenedzsment költségei Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Soft tevékenységek Nyilvánosság Összesen Igényelt támogatás
Tényleges – várható 9 250 000 4 000 000 3 750 000 1 500 000 202 203 000 173 547 000 5 000 000 2 000 000 800 000 22 903 000 1 500 000 215 000 000 182 750 000
Az akcióterület pénzügyi terve Projekt megnevezése Tervezett összköltség Igényelt támogatás Önerő DDOP-4.1.2/A pályázat keretében 215 000 000.- Ft 182 750 000.- Ft 32 250 000.- Ft megvalósítani kívánt „Barcsi Roma Telep rehabilitációja” „Parlagfűmentes 400 000.- Ft 400 000.- Ft 0.- Ft Magyarországért” program Gyalogos forgalmú járda kialakítása a Szentesi utca északi 11 172 000.- Ft 9 496 200.- Ft 1 675 800.- Ft oldalán a Béke utcai elágazás és a Dankó utcai bekötés között Barcs Város hőellátásának korszerűsítése 1 071 955 938 .- Ft 632 523 563.- Ft 439 432 375.- Ft geotermikus energia hasznosításával
192
11. Fenntarthatósági szempontok A városfejlesztési projektek megvalósításával nő a város épített környezetének értéke. A korszerűbb infrastrukturális megoldások biztosítják, hogy a megnövekedett terhelés (gépkocsi forgalom, személyi forgalom, stb.) ellenére a környezeti fenntarthatóság szempontjai a kivitelezés valamint fenntartás során is maradéktalanul érvényesülnek. A tervezett és megvalósuló beruházások minden esetben illeszkednek a város elfogadott „Településrendezési Tervében” leírt, a táj és természetvédelemmel, a művi értékek védelmével, illetve a környezetalakítás és környezetvédelemmel összefüggő elvárásokhoz. A fejlesztések megvalósítását célzó munkálatok során már a tervezés, de főleg a kivitelezés időszakában nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelmi szempontok érvényesülésének. Külön figyelmet fordít az önkormányzat a területen meglévő növényzet (egészséges fák) védelmére, a por és zajvédelem szabályainak betartására. A fejlesztés során létrehozott természeti értékek, zöldterületek a városi klíma kialakításában, tisztítóhatásában kedvezően érvényesülnek. A fejlesztések eredményeként létrejött esztétikus, magas színvonalú épített és természeti környezet hozzájárul ahhoz, hogy Barcs lakosaiban tudatosuljon a környezet iránt érzett felelősség. A fejlesztések megvalósítása során az alábbi, a környezeti fenntarthatóság célkitűzéseihez kapcsolódó fenntarthatósági elvek érvényesülnek: • • • • •
A megvalósuló fejlesztések illeszkednek Barcs város helyi környezetvédelmi programjához és stratégiájához Az épületek, és közterületek felújítása és korszerűsítése során környezetbarát, energiatakarékos megoldások kerülnek alkalmazásra A fejlesztések az akcióterületen hozzájárulnak a zöldfelületek növekedéséhez A fejlesztések a természeti és épített környezet megóvásával valósulnak meg A fejlesztések illeszkednek az akcióterület építészeti jellegéhez, a városi környezethez
193
12 Anti-szegregációs program 12.1 Szegregátum 2. - A roma telep integrációjának növelése Az akcióterület a város északnyugati településrészén helyezkedik el. Lakói döntő többségében roma származásúak, létszámuk eléri az 1100 főt. A leromlott lakókörnyezet, illetve műszaki állapot nem biztosít megfelelő minőségű életteret az itt élők számára. A fejlesztés célja A leromlott városrész bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén. A településrészen élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A program elsősorban a közlekedési felületek, és a városi vízelvezető rendszereinek rekonstrukcióját, zöldfelületeinek felújítását, valamint a vízrendezési feladatok megoldását célozza, továbbá a társadalomba történő visszaintegrálódás elősegítése érdekében tartalmaz fejlesztéseket. A fejlesztés forrásai: DDOP, város-rehabilitációs program, szociális városrehabilitációs program, vízrendezés forrásai. A fejlesztés becsült költsége: 215 millió forint Célcsoport: elsősorban a rehabilitálandó területen élő családok, illetve a Barcs környékén élő romák, akik igénybe veszik a Közösségi ház szolgáltatásait. A projekt keretében megvalósítandó fejlesztések A helyi adottságoknak köszönhetően a roma telep jövőbeli bővülése, esetleges új utcák kialakítása nem lehetséges. A városrész integrálása, felzárkóztatása érdekében szükséges a telep közlekedési-, vízelvezetési infrastruktúrájának fejlesztése, az ott élők társadalmi integrálása érdekében pedig a képzettségi szint és a foglalkoztatottság emelése. A tervezett fejlesztések a „Roma telep akcióterület” című fejezetben kerülnek részletesen bemutatásra. Közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra javítása – integrálás a Nyugati városrészt érintő fejlesztésbe. Szükséges a telep útjaihoz tartozó járdák és az utak menti vízelvezető árkok felújítása, karbantartása, illetve a hiányzó szakaszok megépítése. Cigány Közösségi Ház fejlesztése, korszerűsítése, funkcióbővítése A fejlesztés célja az érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerő-piaci integrációjának elősegítése képzési, átképzési, elhelyezkedést segítő stb. programokkal, közösség-fejlesztéssel, a közösségi ház képzési hellyé történő átalakítása. • Alapterület bővítés a funkciók fejlesztésének érdekében: konferencia terem, oktató terem, számítógép terem, iroda)
194
• Eszköz felújítás és bővítés (technikai felszerelések, bútorzat). A mindenki számára hozzáférhető internet szolgáltatás biztosítása elengedhetetlen a tanulásban, a munkakeresésben, információszerzésben, ügyintézésben. • Fűtéskorszerűsítés (hatékonyabb, környezetkímélőbb) • Sport és szabadidős létesítmények felújítása, kialakítása: játszótér felújítása, füves labdarúgó pálya felújítása, kézilabda és kosárlabda pálya kialakítása betonos területtel. A sportpályák és a játszótér főszerepet játszanak a közösségi házhoz kapcsolódó szabadidős tevékenységekben. A biztonságos játszási és sportolási feltételek tartalmas időtöltési alternatívaként szolgálnak és kultúrált találkozási helyszínt kínálnak a telepen élő gyermekeknek és a fiataloknak. • Parkolóhelyek kialakítása: a közösségi ház környezetének megóvása (útszélek, járda, vízelvezető árok), az ott tartózkodók biztonsága és a környék közlekedési feltételeinek biztosítása és a nagyobb szabású rendezvények megrendezése érdekében szükség van egy megfelelő kapacitású parkolóhely kialakítására. • Akadálymentesítés • Energiahatékonysági korszerűsítés
Ágazati fejlesztési programok Foglalkoztatás A foglalkoztatási színvonal jelentős növelése csak akkor érhető el, ha sikerül a munkaerőpiacról kiszoruló csoportokat is integrálni. A munkaerő-piaci elemzések alapján egyértelműen kimutathatók azok a csoportok, amelyek valamilyen hátránnyal rendelkeznek a munkaerőpiacon. Ilyenek a pályakezdők, a megváltozott munkaképességűek, a romák, az 50 év felettiek, valamint a nők. A hátrányos helyzetű csoportok közül is kiemelt figyelmet kell fordítani a leginkább veszélyeztetett roma munkaképes korú lakosságra. Az ő helyzetükön a munka világába integráló komplex, készség, képzettség fejlesztő, az előítéleteket is kezelő, a foglalkoztatást támogató programok javíthatnak. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az Önkormányzat: • •
• •
A fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai által, illetve közösen szervezett WORK SHOP-okon tájékoztattuk a helyi vállalkozásokat a Regionális és Ágazati Operatív Programok keretében megvalósítható fejlesztési, illetve pályázati lehetőségekről. Ennek eredményeképpen városunkban egy vállalkozó már befogadott pályázattal rendelkezik, további vállalkozásoknak pedig a pályázatuk előkészítése van folyamatban. A várost érintő turisztikai fejlesztéseknél (magánvállalkozások által megvalósítandó) jelentős foglalkoztatási igény megjelenését prognosztizáltuk. Ezzel összefüggésben a termálközpontunkhoz szorosan kapcsolható panzió és kemping fejlesztés kivitelezése ténylegesen megkezdődött, aminek következtében várhatóan 2010-ben munkaerő felvételére kerül sor, akik a létesítmények működtetésében vesznek részt.
195
• • •
• •
Segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen. A közszolgáltatások megtartása, illetve bővítése révén munkahelyet teremt, és tart fenn a köztisztviselők, közalkalmazottak foglalkoztatásával. A „Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ” gyógyszolgáltatásainak fejlesztésével, illetve a szolgáltatások körének kibővítésével 3 fő egészségügyi dolgozó foglalkoztatását tudjuk biztosítani 2010-től. Rendszeresen együttműködik a munkaügyi hivatalokkal. Képzési programokat szervez civil szervezetek bevonásával.
Képzés, átképzés A foglalkoztatás és munkanélküliség egyik legfontosabb ellensúlyozója lehet a magasabb képzettségi arány elérése. A célcsoportot be kell vonni a képzésekbe, majd a megszerzett képzettséggel munkát vállalni. Ennek sikerében civil szervezeteknek és a kissebségi önkormányzatnak jelentős szerepe lehet: képzési programok megírása, a képzések megszervezése, lebonyolítása, az érintettek motiválása. A közösségi ház helyszínt biztosíthat a képzésekhez. Közmunka program Barcs egyéb helyszínein megvalósuló nagymértékű város-rehabilitációs és turizmusfejlesztési projektek, illetve magánerős beruházások, építkezések, továbbá az ezeknek köszönhetően létrejövő magas színvonalú közterek fenntartása, karbantartása az alacsony képzettségű, a tartós munkanélküliséggel leginkább sújtott lakosok részére is munkalehetőséget teremthet. Közmunkaprogramokban való foglalkoztatás. Közmunkások foglalkoztatását eddig a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által kidolgozott és megpályázott közmunka programok tették lehetővé. A barcsi kistérség nagyfokú munkanélküliségének javítását szolgálja a Barka Alapítvány, mely foglalkoztatás bővítését segítő projekteket dolgoz ki. Számos sikeresen végrehajtott projekt után jelenleg két program van előkészítve: az egyik az „Együtt a szociális biztonságért” címet viseli, a másik egy termelőiskola létrehozására irányul a barcsi kistérségben. Mind a két program sikeres pályázat esetén a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatási esélyein kíván javítani a jövőben. Oktatási integráció Barcs város önkormányzata az oktatási integrációt a szegregációkban, illetve a város és a kistérség más részein élő hátrányos helyzetű gyerekek számára a fejezet elején már ismertetett "Települési közoktatási esélyegyenlőségi terv" és a „Közoktatási Minőségirányítási Program” megalkotása és megvalósítása révén látja biztosítottnak. Az általános iskolai képzésben már sikerült elérni, hogy a HH/HHH tanulók aránya az oktatási intézményekben közel egyenletes legyen.
196
Az óvodákban ez a probléma jelenleg még fennáll, de a körzetek megszűntetésének köszönhetően mértéke már csökkent. Az önkormányzat terveiben szerepel egy óvodamegszüntetése, ezáltal egyenletesebbé válik majd a HH/HHH gyermekek megoszlása az óvodákban is. A Közoktatási Minőségirányítási Program hatálya kiterjed a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás oktatási és az oktatáshoz kapcsolódó intézményeire. Elvárások a megyei fejlesztési terv alapján (részletek) • Elő kell segíteni a tanulók személyiségének kibontakoztatását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kiterjesztését. • A tanulók tudatába kell vésni az emberi és alapvető szabadságjogok, a szülei, saját identitása, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint a magyar nemzet értékei iránti és sajátjáétól különböző kultúrák tiszteletét, a természeti környezet iránti tiszteletet. • Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiségi és vallási csoport közötti barátság szellemében tudjon vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelősséget. • Minden rászoruló gyermeknek nyújtson segítséget a mentális problémáknak kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz. • Legyen hatékony a gyermek- és ifjúságvédelem; legyen hatékony együttműködés az oktatási intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. Kistérségi elvárások a Napközi Otthonos Óvodákra vetítve: •
• •
•
Különösen fontos, hogy figyelmet fordítsanak az átlagostól eltérő, fejlődésben lemaradt, a részképesség zavarokkal küzdő, a szociálisan hátrányos helyzetű, fogyatékos gyermekekre. Érjék el, hogy a működési körzetben minél több hátrányos helyzetű családban élő gyermek családja valódi alternatívának tekintse a minél korábbi óvodai beíratást. Fordítsanak kiemelt figyelmet az egyéni képességfejlesztésre, a hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztő programok minél hatásosabb végrehajtására, a gyermekek személyiségének fejlesztésére, az esélyegyenlőség teljes körű biztosítására. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek számára legyen biztosított a 3 éves kortól történő óvodai elhelyezés.
197
• • •
• •
az általános iskolákra vetítve: Biztosítani kell, hogy a gyermekek megközelítőleg azonos feltételek között tanulhassanak, szakszerű oktatásban részesüljenek. Biztosítsák a kiemelkedő képességű, hátrányos helyzetű vagy túlkoros tanulók részére a fejlesztő programokat. Fordítsanak kiemelt figyelmet a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére, a szociális és családi háttér hátrányainak kompenzálására, ezáltal az esélyegyenlőség biztosítására. Biztosítsák az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazását. Legyen kiemelt feladat a tankötelezettség teljesítése, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése.
Egészségügy Az egészségügy területén végzett fejlesztések tekintetében a végső cél annak az állapotnak a megváltoztatása, amely szerint a romák élete 10-15 évvel rövidebb a magyar átlagemberéhez képest. A barcsi kistérségben megvalósult egy roma egészségügyi prevenciós program. A projekt keretében felvilágosító, mozgósító erejű kampány indult, amellyel a különböző szűrővizsgálatokat jutatták el a roma lakossághoz, mentálhigiénés problémákat szűrtek ki, illetve az egyéb egészség-megőrzési programok keretében képzések folytak. További prevenciós programok, kötelező szűrővizsgálatok, felvilágosító kampányok lebonyolítását tervezi az akcióterületre kidolgozott fejlesztési projekt keretében.
198
A 2. számú szegregátum helyzetén javító stratégiai beavatkozások leírása Helyzetelemzés megállapítása
Cél Megfogalmazása
Intézkedés és leírása
Közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra rossz állapota
Az infrastruktúra minőségének emelése a város más részein meglévő színvonalra
A telep útjaihoz tartozó járdák és az utak menti vízelvezető árkok felújítása, karbantartása, illetve a hiányzó szakaszok megépítése
Barcs Város Önkormányzata, 2013 Polgármesteri hivatal
Az infrastruktúra Az infrastruktúra 70%-a felújítva, a 20%-a felújítva hiányzó elemek 50%-a megépítve
Közösségi ház felújítása. A felújított Közösségi házban képzések, programok szervezése
Barcs Város Önkormányzata, Polgármesteri hivatal. Bevonásra kerül: Cigány Kisebbségi Önkormányzat, civil szervezetek
Fejújított, funkciójában és épületében bővített 6 db közösségi ház. program 2 db lebonyolított képzés
Alacsony iskolai végzettségűek aránya magas
Magas munkanélküliség
Cél a szakirányú képzés, lehetőség szerint olyan formában, aminek nem előfeltétele a magasabb iskolai végzettség
Közmunka Foglalkoztatott- programok, ság növelése az városi alacsony beruházások végzettségűek kapcsán történő körében foglalkoztatás elősegítése
Az Intézkedés felelőse
Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításá- eredményindikátor eredményindikátor eredményindikátor nak határideje (n=1 év) (n=3 év) (n=6 év)
2010-2011 között felújítás, utána folyamatosan képzések, programok
Barcs Város Önkormányzata. Polgármesteri hivatal. Bevonásra 2013 kerül: Cigány Kisebbségi Önkormány-zat, civil
A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya nő, csökken azon háztartások aránya, ahol nincs foglalkozatott
Az infrastruktúra 100%-a felújítva, a hiányzó elemek 100%-a megépítve
képzési 10 db program
A munkatapasztalat és a megváltozott életkörülmények miatt hamarabb jutnak új munkahelyhez.
képzési
A gyermekek képzettségi szintje nő, csökken a család szegregálódása
199
Rossz egészségi állapot
szervezetek (Barka) Barcs Város Prevenciós Önkorm. , programok, Hosszabb Polgármesteri felvilágosító élettartam a kampányok, hivatal, romák körében kötelező Járó-beteg szűrővizsgálatok Központ
2013
Kötelező szűrővizsgálatokon résztvevők száma 5%-al nő
Kötelező szűrővizsgálatokon résztvevők száma 15%-al nő
Kötelező szűrővizsgálatokon résztvevők száma 25%-al nő, javul a született gyermekek egészségi állapota
200
13. Megvalósulás eszközei 13.1 A célok megvalósulását szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A település gazdasági versenyképességének növelését, elsősorban a kis- és középvállalkozások fejlődésének biztosítása, ipari park infrastruktúra fejlesztése, az üzleti szolgáltatások fejlesztése, illetve a turizmus fejlesztése útján kívánja elérni. Ennek érdekében az önkormányzat törekszik: •
• • •
a gazdasági és intézményi szereplők hatékony együttműködésének megteremtésére, a mikro-,kis- és középvállalkozások működésének hatékony fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével; a gazdasági infrastruktúra fejlesztésére elsősorban a meglévő ipari park struktúrára alapozva; az ipari termelés alól kivont, illetve alulhasznosított barnaövek gazdasági hasznosítására, funkcióváltásának elősegítésére; a turisztikai termékkínálat bővítésére.
Az Önkormányzat Képviselő-testülete a befektetés támogatási politikai célkitűzéseit a következők szerint határozza meg: • •
•
A Képviselő-testület törekszik arra, hogy a befektetők számára a település kedvező feltételeket biztosítson. A Képviselő-testület az adópolitikáján keresztül /jogszabály adta keretek között, figyelemmel az EU-s szabályozásra is/ támogatja azokat a befektetőket, amelyek hozzájárulnak a település fejlődéséhez, illetve jelentős számú munkahelyet teremtenek. Az Önkormányzat az ipari területtel, az infrastrukturális beruházásokkal szintén támogatja a befektetni szándékozókat.
A város rendelkezésére álló honlapokon folyamatosan hirdetni, népszerűsíteni kell a beépítésre váró földterületeket, a helyi ipari területeket. A helyi vállalkozások támogatása, érvényesülése érdekében a város célja, hogy összeállítsa az ún. vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található meg a telephelyük. Az ipari fejlesztés mellett - visszanyúlva a századforduló eredményeihez - a város tovább szeretné fejleszteni a kereskedelmet. A korábbi években a kereskedelem fellendülése az élénk horvát bevásárlóturizmusnak volt köszönhető. Felmérések alapján Barcs város és környéke, az ide járó horvát turistákkal együtt egy kb. 100-130 ezer fős település vásárlóerejével rendelkezett. A horvát bevásárlóturizmus csökkenésével ez a tendencia is csökkenést mutat. A kereskedelmi kínálat átstrukturálódott. Erre alapozva épült meg Barcson a Pólus Bevásárlóközpont. A város központjában is további bevásárlóközpont épült.
201
Az önkormányzat adópolitikájának legfontosabb elve, hogy a képviselő-testület csak olyan adórendeleteket fogadjon el, amely a lakosság számára még elviselhető anyagi terhet jelent, valamint a vállalkozások működését, fejlesztési elképzeléseit nem gátolja, nem „kényszeríti” a vállalkozásokat a foglalkoztatottak számának csökkentésére. 1998. márciusában Barcs és térsége elnyerte a "Vállalkozási Övezet" státuszt, amely az ide érkező befektetők számára központi adókedvezményeket jelent, továbbá számtalan kedvező pályázati lehetőséget. Városmarketing tevékenység Az utóbbi évek erőteljes fejlesztési munkáinak hatásaként mára elengedhetetlenné vált, hogy Barcson stratégiai szerepet kapjon a városmarketing. A megvalósuló fejlesztések, a kialakuló új funkciók, a magas színvonalú épített és természeti környezet megóvása és fenntartása új szemlélet kíván mindenkitől. Barcson sajnos nincs komoly hagyománya a városhoz kapcsolódó marketing tevékenységnek, de ezt a hiányosságot a város vezetése felismerte és megkezdődtek az ezzel kapcsolatos fejlesztések. A város vezetésének tervei között szerepel Barcs középtávú városmarketing stratégiájának, valamint marketing akciótervének kidolgozása. E téren az eddigi legjelentősebb eredmény a város honlapjának elkészítése és folyamatos karbantartása, frissítése, bővítése. A www.barcs.hu oldal 2005 óta üzemel. Látogatóinak száma elérte a több százezret. A honlap szinte minden fontos és hasznos közérdekű, turisztikai, kulturális, vagy ügyintézéssel kapcsolatos információt tartalmaz az ott élők és az érdeklődők számára egyaránt. 2009-ben elkészült és elfogadásra került Barcs Város Egységes Arculati Stratégiája, melynek célja, hogy a város összképét meghatározó elemek fejlesztése egységes értékrend mentén történjen. A stratégia alapján az egységes arculat kialakításának rendező elvei: • Átláthatóság, rendezett állapot elérésének igénye, • Könnyű fenntarthatóság, üzemeltetés biztosítása, • Megfelelő minőségi színvonal kiválasztása, • Településre jellemző, az adottságokat kiemelő karakter, egyediség megfogalmazása és megjelenítése; A stratégia megfogalmazza a város célkitűzéseit, majd fejlesztési javaslatokat tesz a város egészére és a kilenc városrészre külön-külön is. Célként fogalmazza meg: • Az értéket felismerő, azokat kiaknázó, élhető, működőképes, fenntartható kisvárosi lét környezeti feltételeinek minőségi biztosítása, • Minden utca, járda, közterület burkolata, zöldfelülete rendezett, könnyen karbantartható legyen, • A hiányzó utcai és belterület-széli, valamint lehatároló, irányt adó fasorok telepítése, • A Dráva és a város kapcsolatának erősítése, • A kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása • A többszintű turizmus feltételeinek biztosítása;
202
Konkrét javaslatokat fogalmaz meg az egyes városrészek egységes arculatának eléréséhez, továbbá a településképet meghatározó elemek (közművek, közlekedési útvonalak, utcabútorok, köztéri alkotások, játszóterek, zöldfelületek) fejlesztésére vonatkozóan. A város életében meghatározó szerepet tölt be, az immár 20 éve évente megrendezésre kerülő Barcs Nemzetközi Vásár, amely nagy lehetőséget biztosít a város promóciójára, adottságainak, lehetőségeinek bemutatására. A város turisztikai szerepe az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, ezért lehetőségeink szerint minden évben részt veszünk a Magyar Turizmus Zrt. által szervezett országos turisztikai szakkiállításokon. Folyamatosan frissítjük a város arculatát, gazdasági helyzetét is szemléltető térképeinket, bemutatkozó promóciós anyagainkat. Különösen fontosnak tartjuk azt, hogy ezek az információka nemzetközi piacra is eljussanak. Városmarketing képzés a közintézmények dolgozói részére A szakszerű és stratégiailag megalapozott városmarketing tevékenység kiépítése érdekében első lépésként a polgármesteri hivatal dolgozói városfejlesztési, városmarketing képzésben részesülnek. A képzés a DDOP-2007-4.1.1/A „Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása” című pályázati konstrukció keretében megvalósítani kívánt Barcs Nyugati Városrész akcióterületre benyújtott pályázat ESZA típusú tevékenysége részeként valósul meg. A városban megvalósuló infrastrukturális fejlesztések meghatározóak a város arculatának kialakítása, vonzerejének meghatározása szempontjából. Azonban, hogy ezt a vonzerőt egy település miként tudja hasznosítani, nagymértékben függ a megvalósított városmarketing tevékenységtől is. A képzés, a városfejlesztéssel foglalkozó köztisztviselők, közalkalmazottak számára segít a helyes városmarketing megvalósításában. A képzés célja, hogy a résztvevők a régiós település marketing fogalmát, tartalmi elemeit, elemzési módszereit elsajátítsák, a térség és települések SWOT analízisét összeállítsák és az erre a speciális területre vonatkozó eladási technikát megismerjék. A nonprofit marketing sajátos területét képezi a települések és térségek adottságainak terjesztése, megismertetése, illetve mindazok a menedzsment eljárások, amik egy-egy területi, települési projektet, vagy program megvalósítást szolgálják. A projekt közvetlen célcsoportja a polgármesteri hivatal dolgozói, valamint a közintézmények vezetői, dolgozói, akik tevékenységük során foglalkoznak városfejlesztéssel. A közvetett célcsoport a város lakossága, akik élvezhetik a sikeres városmarketing megvalósításából származó előnyöket. A program tervezett időtartama: 2010. március 01 – 2010. december 31. Tervezett összköltség: 4 687 500.- Ft, mely 90% támogatást és 10% önkormányzati saját erőt tartalmaz. A képzés óraszáma: 88 óra, ebből elmélet 50 óra, gyakorlat 38 óra (melyből motiváció- és csoportdinamika erősítő tréning és eladási technikák 16 óra vagy 24 óra)
203
A tananyag tartalma (tematika) I. Téma A régió- és településmarketing koncepciója − A térség- és településmarketing fogalma, tartalma, célcsoportjai − A területfejlesztés és a marketing kapcsolata − Az új regionális politika megjelenése − Innováció-orientált regionális politika − Kompetenciamarketing − A régió- és településmarketing szemlélete − A régió- és településmarketing stratégiai tervezési folyamata II. Téma Környezet- és szituációelemzés − A szükséges információk körének meghatározása − Információgyűjtés és –feldolgozás módszerei − Az információelemzés struktúrája és módszerei − A versenytársak elemzése − Az összefoglaló elemzés III. Téma Célrendszer a régió- és településmarketingben − A küldetés- és célrendszer Stratégiai dimenziók, stratégiai típusok a régió- és településmarketingben − Parciális marketingstratégiák − Integrált marketingstratégiák IV. Téma A régió és település kínálatának alakítása I. − Gazdaságfejlesztési stratégia, mint a kínálati mix alapja − A kulturális, tudományos teljesítmény fejlesztése − Környezeti értékek védelme, fejlesztése − Köz- és hatósági szolgáltatások fejlesztése − Az Internet szerepe a kínálatfejlesztésben V. Téma Kommunikációs stratégia − A kommunikációs stratégia szerepe a régió, település fejlesztésében − A kommunikációs stratégia tartalma − A kommunikációs stratégia módszerei és eszközei − Települések és régiók internetes kommunikációja − Tréning (2 * 8 óra vagy 3 * 8 óra: motiváció- és csoportdinamika erősítő tréning és eladási technikák) VI. Téma Interregionális együttműködések marketingsajátosságai − Interregionális együttműködések Európában és hazánkban − Határon átnyúló regionális együttműködés Magyarországon 204
− Vállalkozási övezetek mint országon belüli interregionális együttműködések? − Interregionális együttműködés és a gazdaságfejlesztési, vállalkozáserősítési programok egybekapcsolása VII. Téma A régió- és településmarketing stratégia megvalósítása és ellenőrzése − A régió- és településmarketing szervezeti kérdései − A Marketing Információs Rendszer felépítése − A régió- és településmarketing ellenőrzési rendszere VIII. Téma Régió- és településmarketing a gyakorlatban I. − Esettanulmány: egy-egy település/régió marketing intézkedéseinek tanulmányozása IX. Téma Kistérségi összefogáson alapuló térségfejlesztés − Térségfejlesztő közösségi szervezetek − a fenntartható közösségek értelmezése és jellemzői, a kistérség, és a kistérségi közösségek értelmezése, a település és területfejlesztési célú helyi és kistérségi szervezetek típusai, jellemzői, cselekvési lehetőségei, a kistérségi fejlesztések információs háttere. X. Téma Kistérségi területpolitikák és térségfejlesztési stratégiák − a helyi és kistérségi fejlesztési koncepciók szerkezete és tartalma, készítésük − alapelvei, folyamata és módszerei, a helyzetelemzés szempontjai és módszerei. − SWOT analízis, a jövőkép formálása, célkitűzés, a fejlesztési alternatívák megtalálásának és mérlegelésének módszerei, a helyi és kistérségi fejlesztések szokásos alapstratégiái. − akcióterv készítése, finanszírozás, monitoring, a térségfejlesztés kistérségi intézményei. − SWOT analízis elkészítése Barcs és környékére vonatkoztatva a résztvevők aktív közreműködésével − Akcióterv felvázolása a különböző részterületekről érkező résztvevők javaslatai, tapasztalatai felhasználásával XI. Téma Kistérségi fejlesztési programok megvalósítása − Néhány sikeres kistérség fejlesztési project elemzése − Kistérség fejlesztési projectek tapasztalatai, minták turisztikai, mezőgazdasági, ipari vállalkozásfejlesztési, marketing, infrastruktúra-fejlesztési, informatikai, szociális, képzési és közösségfejlesztési projectekre. Környezettudatosság fokozása Az épített és természeti értékek környezetének megóvása egy település alapvető igénye és érdeke. A fejlesztések megvalósulásával egy lényegesen magasabb színvonalú, értékesebb
205
települési környezet jön létre. Ennek megóvása, fenntartása csak akkor biztosítható, ha a lakosság tudatában van ennek fontosságával és felelősségével. A szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtésével és a környezettudatos szemléletmód elterjesztése által megvalósulhat az épített és a természetes környezet védelme, annak hosszú távú fenntarthatósága. Az új szemléletmód elsajátítására leginkább a gyermekek és a fiatalok fogékonyak, rajtuk keresztül lehet az idősebb generációkat is megszólítani, elgondolkodtatni és változtatásra bírni. Környezettudatos szemléletmód terjesztése program Ugyancsak a Nyugati Városrész Akcióterületre vonatkozó DDOP-2007-4.1.1/A „Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása” című pályázati konstrukció keretében megvalósítani kívánt projekt ESZA típusú tevékenysége a „Környezettudatos szemléletmód terjesztése program.” Ennek érdekében a város minden oktatási intézményében előadássorozat valósul meg, továbbá a témához kapcsolódó szórólapok, bemutatók, hulladékgyűjtési akciók segítik az előadássorozat céljának elérését. A projekt a város minden oktatási és nevelési intézményeiben megvalósul: Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények (valamennyi tagintézményében), Szivárvány Gyógypedagógiai Módszertani Intézet, Dráva Völgye Középiskola, Barcsi Ipari Kereskedelmi és Szakképző Iskola. A projekt közvetlen célcsoportja az akcióterületen, valamint a város területén található nevelési-oktatási intézmények tanulói, óvodásai. Tekintettel arra, hogy Barcs a kistérség oktatási központja, a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények városon kívüli tagintézményeinek tanulói is a célcsoportba tartoznak. Emellett a célcsoportot képezik az intézményi dolgozók is. Közvetett célcsoport az akcióterület és a város lakossága. A program tervezett időtartama: 2010. március 01 – 2010. június 30. Tervezett összköltség: 4 375 000 .-Ft, mely 90% támogatást és 10% önkormányzati saját erőt tartalmaz. A program tematikája: 1. Környezetvédelem, fenntartható fejlődés a mindennapi életben (alapfogalmak, magyarázat, világ és népesség változás és hatása, várható jövő) 2. Fenntartható fejlődés a városfejlesztésben, az oktatásban és egyéb szakpolitikákban 3. Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés a településeken (hulladékszegény életmód, zöldhulladék, szelektív hulladékgyűjtés, szennyvízkezelés, szennyvízhasznosítás) 4. Víztisztaság-védelem (felszíni vizek védelme, vízkezelés, milyen vizet iszunk a mindennapokban, spórolás) 5. Levegőtisztaság-védelem (alapfogalmak, veszélyes anyagok, jelenlegi helyzet, várható helyzet) 6. Megújuló energiaforrások és energiatakarékosság (megújuló energiák elemzése, energiatakarékosság a fűtésben, villamosenergia-hasznosításban, stb.) 7. Természetvédelem (természeti értékek, nemzeti parkok, települési környezeti értékek és védelmi, lakossági tevékenységek).
206
14. Az IVS megvalósulásával kapcsolatos szervezeti elvárások Barcs Város Önkormányzata 17 tagú testület, valamint a polgármester által gyakorolja az önkormányzati jogokat. A képviselő-testület döntéseinek végrehajtására, valamint a közigazgatási ügyek intézésének céljából Polgármesteri Hivatal működik, amelynek főbb szervezeti egységei: Önkormányzati és Intézmény Felügyeleti Iroda, Igazgatási Iroda, Közgazdasági Iroda valamint Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda. A képviselő-testület jogszabályi kötelezés miatt és munkája szakmai megalapozása érdekében az alábbiak állandó bizottságokat hozta létre: • • • • • •
Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság Művelődési, Idegenforgalmi Bizottság Oktatási, Informatikai, Sport Bizottság Pénzügyi, Gazdasági, Integrációs Bizottság Ügyrendi, Igazgatási, Jogi Bizottság Városfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottság
Két településrészi önkormányzat kapcsolódik a településhez, a Drávaszentesi és a Somogytarnócai Településrészi Önkormányzatok. A településen cigány, német és horvát kisebbségi önkormányzat tevékenykedik. Részvételük a fejlesztések tervezésében és megvalósításában elengedhetetlen. A településfejlesztésért két szervezet felelős: a Városfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottság, mint a Képviselő-testület szakmai előkészítő szervezete, valamint ennek adminisztratív, hivatali szerve, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda, mely az irodavezető irányításával az alábbi feladatokat látja el: - Közreműködik a beruházások, felújítások irányításában - - Ellátja az önkormányzati utak fenntartásával és javításával kapcsolatos feladatokat - - Ellátja az önkormányzat vagyonával és a vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatokat - - Közreműködik a kommunális, a település köztisztaságának biztosításával összefüggő feladatok ellátásában - - Biztosítja a közterületek és ingatlanok rendjét - - Közreműködik az önkormányzat tulajdonában lévő temetők fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában - - Biztosítja a mezőgazdasággal kapcsolatos feladatok ellátását - - Ellátja a közterület felbontásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat - - Ár- és belvíz elleni védekezéssel, vízkár-elhárítással kapcsolatos tevékenységeket végez - - Közreműködik a településrendezéssel összefüggő feladatok ellátásában - - Gondoskodik a közbeszerzések (építési beruházások) lebonyolításáról - - Ellátja a játszóterek felügyeletével kapcsolatos feladatokat - - Biztosítja a város környezetvédelemmel összefüggő feladatainak ellátását - - Biztosítja a város természetvédelemmel összefüggő feladatainak ellátását - - Fakivágási engedélyeket ad ki
207
-
- Biztosítja a tűz- és balesetvédelmi feladatok ellátását - Közreműködik a város állategészségüggyel kapcsolatos feladatainak ellátásában - Részt vesz a településpolitikai, településfejlesztési koncepciók, programok és tervek előkészítésében, - Irányítja a városrendezési tervek elkészítését, felülvizsgálatát, módosítását - Közreműködik a közlekedésfejlesztési koncepciók kidolgozásában - Részt vesz az építészeti program, koncepció megvalósíthatóság feltételeinek tisztázásában - Gondoskodik a költségvetésben jóváhagyott beruházások, felújítások terveztetéséről és a szükséges tervpályázati eljárások lefolytatásáról - Gondoskodik a területfejlesztési koncepciók kialakításáról, a településfejlesztési építészeti szempontok érvényesítéséről - Nyomon követi a pályázati források elérhetőségét (pályázatfigyelés), gondoskodik az elfogadott pályázati lehetőségek kidolgozásáról, benyújtásáról, az elnyert pályázatok végrehajtásáról, nyilvántartásáról - Kapcsolatot tart a területfejlesztés különböző szintű intézményeivel - Kapcsolatot tart a részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú intézmények, gazdasági társaságok vezetőivel a területfejlesztés területére kiterjedően
Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda munkatársainak száma hat fő. A munkatársak legfontosabb feladatai: Irodavezető: • az irodán folyó munkák koordinálása, ellenőrzése, • ingatlangazdálkodással és vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok, • építészeti ügyek, • a rendezési tervvel, településfejlesztési koncepcióval kapcsolatos egyeztetések, • fejlesztések koordinálása. Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási ügyintéző: engedélyezési eljárások, közigazgatási eljárások lebonyolítása. Közmű és energetikai ügyintéző: engedélyezési eljárások, közigazgatási eljárások lebonyoltása. Közlekedési ügyintéző: hatósági ügyintézés, engedélyeztetések, szakmai egyeztetések lefolytatása, pályázatok előkészítésében és megvalósításában részvétel. Településfejlesztési ügyintéző: fejlesztések kidolgozása, pályázatok előkészítésében és megvalósításában részvétel. Pályázati referens: pályázatok előkészítésében és megvalósításában meghatározó szerep, részvétel a településfejlesztési feladatok ellátásában. A Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda munkája rendkívül széles spektrumot ölel fel. A meglévő önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodástól kezdve a fejlesztési programok, koncepciók kidolgozásán át, a pályázati lehetőségek figyelése, kidolgozása, végrehajtása és nyilvántartása mind ide tartozik. Feladatainak ellátása érdekében megfelelő szakember gárda dolgozik az Irodán, ugyanakkor konkrét, szűkebb szakmai kérdésekben szorosan együttműködik a többi irodával, illetve egyéb, részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú intézmények, gazdasági társaságok vezetőivel.
208
Az Irodán kívül a főépítész is fontos feladatokat lát el annak érdekében, hogy a városban zajló fejlesztések illeszkedjenek a szabályozási dokumentumokhoz, a meghatározott és elfogadott célokkal és szabályokkal összhangban valósuljanak meg. Az Iroda által szakmailag meghatározott fejlesztési elképzelésekről a városfejlesztésben érintett bizottságok egyeztetnek, majd a képviselő-testület fogadhatja el a tervet. A stratégiai döntéseket minden esetben a Képviselő-testület hozza meg. Az integrált városfejlesztési stratégia megalkotása, megvalósítása és monitoringja a többi fejlesztési dokumentumhoz, fejlesztési programhoz és projekthez hasonlóan ugyanezen módon történik .
209
15. Településközi koordináció mechanizmusai A város mindennapi élete, a városban elérhető szolgáltatások és a fejlesztések kizárólag térségi beágyazódásban vizsgálhatók. Funkcióit, szolgáltatásait tekintve Barcs a kistérség központja, fontos határátkelőhely, közigazgatási, oktatási és egészségügyi központ. Gazdasági téren is központi szerepet tölt be a város: Barcson Ipari Park létesült, valamint megszerezte a Vállalkozási Övezet státuszt. Ez utóbbi által képviselt kedvezményrendszer jó alapot ad a működő tőke bevonására és ezáltal a térségre jellemző foglalkoztatási feszültségek enyhítésére. A település fejlesztési programjai illeszkednek a kistérségi, megyei, regionális és országos szintű koncepciókhoz.
Kistérségi együttműködés Barcs és környéke önkormányzatai 2004 júniusában önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati többcélú kistérségi társulást hoztak létre a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködésről szóló 1997. évi CXXXV. Törvény rendelkezései szerint. A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás a 244/2003.(XII.18.) számú Kormányrendeletben meghatározott kistérség határain belül jött létre. A társuláshoz a kistérség valamennyi települési önkormányzata csatlakozott. A Társulásban résztvevő települési önkormányzatok a közszolgáltatások ellátását, valamint a területfejlesztési feladatok közös ellátását, szervezését vállalták. A társuláshoz tartozó 26 település: Babócsa, Barcs, Bélavár, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Komlósd, Lad, Lakócsa,Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás, Szulok, Tótújfalu, Vízvár. A társulás határozatlan időre jött létre a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására. A barcsi kistérség települései 2005-ben elkészítették a Barcsi Kistérség Fejlesztési Stratégiáját, amelyben felvázolták azokat a fejlesztési irányvonalakat, amelyek a településeket együttesen érintik. Így az egész kistérséget érintette a Határátkelőhely megvalósítása, a 6-os, 68-as főközlekedési utak fejlesztései. Közös cél egy logisztikai központ kialakítása, a Nemzeti park szolgáltatásainak fejlesztése, a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése kistérségi szinten, megújuló energiaforrások hasznosítása, irányított turistaforgalom bevezetése, fürdőszolgáltatások minőségi fejlesztése, szálláshelyfejlesztés, Drávai viziturizmus fejlesztése. A közös célok elérése érdekében a települések polgármesterei folyamatosan egyeztetnek, és keresik a közös pályázati lehetőségeket.
210
A 2004 júniusában aláírt Társulási megállapodásban vállalt feladatok a következők: a) területfejlesztés, kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása a hatályos törvényre tekintettel, b) alapfokú közoktatási intézmények közös fenntartása, c) alapfokú közoktatási feladatok közös ellátása, d) pedagógiai szakszolgálati feladatok közös ellátása: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, és gondozás, a fejlesztő felkészítés, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és a gyógytestnevelés. e) egészségügyi alapellátás együttes szervezése, f) szociális és gyerekjóléti alapellátás együttes szervezése g) sport, egészséges életmód feltételeinek megteremtése. Legfontosabb térségi szintű feladatellátások: • Dráva-völgye Középiskola Megyei fenntartású, országos beiskolázású intézmény. Az ingatlan, amiben az intézmény működik a város tulajdonában van. • Barcsi nevelési és Oktatási Intézmények (BNI). A környező települések közötti együttműködés kiemelkedő példája a 2007-ben létrehozott Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények. Az intézmény 8 település: Barcs, Bélavár, Heresznye, Komlósd, Péterhida, Rinyaújlak, Szulok, Vízvár községek intézményfenntartó társulása. A társulás a DDOP „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” című pályázati konstrukció keretében tervezi az intézmény egységeit képező iskolák infrastruktúrális fejlesztését. A projekt hosszú távon hozzájárul a város oktatási színvonalának emeléséhez, a térségre jellemző hátrányos helyzet csökkentéséhez. A társult önkormányzatok a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás mikro-térségi központjaként Barcs városban közös igazgatású közoktatási intézményt tart fenn és működtet: Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. A fenntartói jogosítványokat a megállapodásban foglaltak szerint Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja. • Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Ez a városi fenntartású központ foglalkozik a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal a barcsi kistérség területén, feladatellátása régiós szintű. • Barcs Város Önkormányzata Járóbetegellátó Intézménye Barcs és környéke lakosságának egészségügyi ellátását végzi. Jelenleg 5 háziorvosi, 3 házi gyermekorvosi körzet, 16 szakmában 21 szakrendelés, 252 szakorvosi és 15 nem szakorvosi órában, 2 gondozási szakmában (tüdő- és pszichiátriai gondozás) 4 gondozó 56 szakorvosi, és 15 nem szakorvosi órában látja el feladatát. •
Központi Ügyeleti Szolgálat biztosítja a terület sürgősségi ellátását.
•
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata érzékelve a lakosság mentális terheit, nemcsak a város lakóinak, hanem a környező települések egészségi okból rászorulóinak is segítséget nyújt.
211
Legfontosabb kistérségi, térségi fejlesztések: • Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási program A Dél-dunántúli Régió 319 települése érintett és a program keretében egyesített hulladéklerakó és hulladékkezelő rendszer épül ki, sor kerül továbbá a bezárt hulladéklerakók rekultivációjára. Forrás: Környezet és Energia Operatív Program Ütemezés: 2009-2011. • Barcsi kistérség ivóvízminőség-javítási program A kistérség 10 települése érintett benne. Két fordulós pályázat: I. forduló: pályázati előkészítés, tervezés, amelynek fejlesztési költsége: 24 800 e Ft, tervezett befejezése: 2009.; II. forduló: ivóvíz-javítási beruházások, amelynek beruházási költsége: 494 747 e Ft, tervezett befejezése: 2010. Forrás: Környezet és Energia Operatív Program KEOP 1.3.0. • Drávamenti Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület Három kistérség (Sellye, Csurgó és Barcs) összefogásával olyan, a térségi szereplőket összekapcsoló hálózat alakul ki, amely alulról építkezve, az önkormányzat, a turisztikában érdekelt vállalkozások, valamint a lakosság, a civil szervezetek önkéntességén alapuló egységként működik, és amely a marketingen, az információszolgáltatáson túl a turisztikai infrastuktúra-fejlesztés, a termékfejlesztés és ezen térség összes turisztikával kapcsolatos szakmai és menedzsment feladatait ellátja. • Regionális szennyvízhálózat, szennyvíztisztítómű kialakítása 18 település összefogásával szennyvíztisztító telep került kialakításra, valamint 15-16 000 háztartást érintően a szennyvíz-hálózat került kiépítése.
212
16. Ingatlangazdálkodási koncepció Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll. A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. Forgalomképtelen törzsvagyon, valamint korlátozottan forgalomképes törzsvagyon mindaz a vagyon, melyet jogszabály vagy a Képviselő-testület annak nyilvánít. Forgalomképes vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az Önkormányzat vagyonát - az önkormányzati költségvetési szervek jelentési és nyilvántartási kötelezettségei teljesítését – Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala (továbbiakban Polgármesteri Hivatal) tartja nyilván. Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlanvagyon-kataszterben kerülnek nyilvántartásra. A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről a Polgármesteri Hivatalon belül a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda gondoskodik. Minden évben a költségvetés végrehajtása során, annak részeként beszámoló készül a ingatlangazdálkodási ügyletekről és célkitűzésekről.
16.1 Fejlesztésekkel kapcsolatos ingatlangazdálkodás Az alábbi táblázatok akcióterületenként foglalják össze a városban tervezett fejlesztésekkel érintett ingatlanokat. A táblázatok tartalmazzák az ingatlanok tulajdonviszonyait is, melyből kiderül, hogy a fejlesztések túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonú ingatlanon fog megtörténni, ugyanakkor két akcióterületen magánerős beruházások is megvalósulásra tervezettek.
213
Barcs Városközpont rehabilitációja Barcs Város Önkormányzata Barcs Városközpont rehabilitációja címmel pályázatot kíván benyújtani az Új Magyarország Fejlesztési Terv DDOP-2009-4.1.1 B Integrált városfejlesztési akciók támogatása az LHH-33 kistérségekben c. konstrukcióban. Az akcióterületen a projekt keretében fejlesztendő ingatlanok: Fejlesztendő ingatlan Tervezési terület: Hősök tere Hősök tere Hősök tere Hősök tere déli rész Barcs Járó-beteg ellátó Központ területe Bajcsy-Zs. u. 74. Kálmán I. utca Barcs Járó-beteg ellátó Központ területe Bajcsy-Zs. u. 72. Kálmán I. utca északi rész Kálmán I. utca Kálmán I. utca déli rész Szabadidő Központ keleti rész Szabadidő Központ keleti rész Szabadidő Központ északi rész Szabadidő Központ északi rész
Ingatlan hrsz-a
Ingatlan címe
Ingatlan funkciója
2651 Hősök tere 2652 Hősök tere
Közpark Templom és park
2653 Hősök tere 2649 Hősök tere déli rész 64/1 Bajcsy-Zs. u. 74.
Közpark Közpark, út Járda, Út, Parkolók és Kazánház Parkoló Járóbeteg Szakellátó Központ Út
68/2 Kálmán I. utca 57/1 (57) Bajcsy-Zs. u. 72. 95 Kálmán I. utca északi rész 96 Kálmán I. utca 85 Kálmán I. utca déli rész 86 Szabadidő Központ keleti rész 87 Szabadidő Központ keleti rész 88 Szabadidő Központ északi rész 133 Szabadidő Központ északi rész
Tulajdonviszonyok Önkormányzati Római Katolikus Egyházközösség Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati
Út Út Közpark
Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati
Árok
Önkormányzati
Közpark
Önkormányzati
Árok
Önkormányzati
214
Szabadidő Központ Szabadidő Központ Szabadidő Központ északi rész Dózsa Gy.u. északi rész Dózsa Gy.u. északi rész Szabadidő Központ déli rész Bajcsy-Zs. u. 72.-74. Mokka Kávézó és Étterem
134/29 Szabadidő Központ 134/28 Szabadidő Központ 134/31 Szabadidő Központ északi rész 274 Dózsa Gy.u. északi rész 275 Dózsa Gy.u. északi rész 278 Szabadidő Központ déli rész 889 Bajcsy-Zs. u. 72.-74. 68/1 (68/1, Nagyhíd u. 2-6. 69/1, 70)
Közpark Sport létesítmény Közpark
Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati
Közpark Árok Közpark
Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati
Járda Telek, Kávézó-Étterem
Önkormányzati Magántulajdon
Az akcióterületen a 2007-2013 közötti tervezési időszakban fejlesztendő ingatlanok Fejlesztendő ingatlan Közszféra fejlesztései: Széchenyi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Arany János Általános Iskola Kistérségi Járó-beteg ellátó Központ Volt bírósági épület Sétálóutca Magánerős kezdeményezések: Mokka Kávézó és Étterem
Ingatlan hrsz-a
Ingatlan címe
1819/26 Tavasz utca 3. 2647 Hősök tere 6. 89/1 Nagyhíd utca 660 Széchenyi utca 19. 1819/33-38 Barcs Sétatér 68/1 Nagyhíd u. 2-6.
Ingatlan funkciója
Tulajdonviszonyok
Középiskola
Önkormányzati
Általános Iskola Orvosi szakellátó központ, egynapos sebészet
Önkormányzati Önkormányzati
Közterület-út
Önkormányzati Önkormányzati
Telek, Kávézó-Étterem
Magántulajdon
215
Nyugati városrész akcióterület Az akcióterületen megvalósuló funkcióbővítő városfejlesztési projekt keretében fejlesztendő ingatlanok: Fejlesztendő ingatlan Tervezési terület: Latinka Sándor utca (Ifjúság u. és Barátság utca közötti szakasza) Latinka Sándor utca zöldterülete (Ifjúság u. és Barátság utca közötti szakasza) Ifjúság u. (Latinka u. és Csokonai u. közötti szakasza) Ifjúság u. Barátság utca Csokonai utca (Ifjúság u. és Barátság utca közötti szakasz) Hársfa utca (Gagarin u. és Latinca Sándor utca közötti szakasz) Városi Könyvtár Dráva Völgye Középiskola
Ingatlan hrsz-a
Ingatlan címe
Ingatlan funkciója
Tulajdonviszonyok
1137
Latinka Sándor utca
Közút
Önkormányzat
914
Latinka Sándor utca
Közpark (zöldterület)
Önkormányzat
1198
Ifjúság u.
Közút
Önkormányzat
934 1234 1134
Ifjúság u. 1. Barátság utca Csokonai u.
Közterület Közterület Közút
Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat
913
Hársfa utca
Közút
Önkormányzat
933 1199
Ifjúság u. 18. Latinka u. 13.
Középület, Könyvtár Középiskola
Önkormányzat Önkormányzat
216
Az akcióterületen a 2007-2013 közötti tervezési időszakban fejlesztendő ingatlanok Fejlesztendő ingatlan Közszféra fejlesztései: Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ Rekreációs Termálközpont Közművelődés Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ Magánerős kezdeményezések: Szálláshelyfejlesztés: Hotel Lagúna Dráva Wellnessközpont 3 csillagos panzió Barcsi Camping
Ingatlan hrsz-a
Ingatlan címe
Ingatlan funkciója
Tulajdonviszonyok
953/1
Május 1. utca 2.
Gyógyfürdő
Önkormányzat
893
Bajcsy Zs. U. 9
Művelődési ház
Önkormányzat
724/3, 724/2
Mátyás Király utca
Magántulajdon
884/2
Május 1. utca- Ifjúság utca Deák Ferenc utca
Különleges területSportterület Településközponti Vegyes Terület Különleges TerületKemping
975
Magántulajdon Magántulajdon
217
Roma telep akcióterület, Északi városrész A szociális városfejlesztési projekt keretében fejlesztendő ingatlanok Fejlesztendő ingatlan
Ingatlan hrsza
Ingatlan címe
Ingatlan funkciója
Tulajdonviszonyok
Tervezési terület: Közösségi Ház, pihenőtér, játszótér, sporttér
1517/10
7570 Barcs, Vásártér u. 2.
Önkormányzati
Arany János utca
1517/5
Önkormányzati
Arany János utca
1494
7570 Barcs, Arany János utca 7570 Barcs, Arany János utca 7570 Barcs Vásártér utca 7570 Barcs Vásártér utca 7570 Barcs, Arany János u. 20. A Földszint Ajtó 1. 7570 Barcs, Arany János u. 20. A Földszint Ajtó 2. 7570 Barcs, Arany János u. 20. B Földszint Ajtó 2. 7570 Barcs, Arany János u. 20. C Földszint Ajtó 1.
Közpark Közösségi épület és park Közút Közterület
Önkormányzati
Közterület Közterület Lakás Társasház Lakás Társasház Lakás Társasház Lakás Társasház
Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati
Arany János utca Vásártér utca bekötése Arany János utca Vásártér utca bekötése Lakóépület
1518 1510 1517/16/A/1
Lakóépület
1517/16/A/2
Lakóépület
1517/16/B/2
Lakóépület
1517/16/C/1
Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati
Az akcióterületen a 2007-2013 közötti tervezési időszakban fejlesztendő ingatlanok Fejlesztendő ingatlan Közszféra fejlesztései: Szentesi utca északi oldalán a Béke utcai elágazás és a Dankó utcai bekötés között „Parlagfűmentes Magyarországért” program
Ingatlan hrsz-a
Ingatlan címe
1452/16;1450/5;1452/5 7570 Barcs Szentesi utca 1517/10
7570 Barcs, Vásártér u. 2.
Ingatlan funkciója
Tulajdonviszonyok
Közterület
Önkormányzati
Közpark
Önkormányzati
Magánerős kezdeményezések: 218
Geotermikus energiaellátás megteremtése Barcs Város Közintézményeiben
1452/16 7570 Barcs Vásártér utca
Közterület
Önkormányzati
219
Ingatlan fejlesztések a Leghátrányosabb Kistérségekhez kapcsolódó program keretében Barcs Városközpont rehabilitáció (DDOP 4.1.1 B) – Megvalósulás: Városközpont akcióterületen Fejlesztésben érintett ingatlanok: - Hősök tere és környéke rehabilitációja, - Szabadidő központ és környéke rehabilitációja felújítása, - Bajcsy-Zs. u. 72-78. közötti terület rehabilitációja. Magánerős ingatlan fejlesztés az akcióterületen: Mokka Kávézó és Étterem, Barcs, Nagyhíd u. 2-6. Az ingatlanok részletes felsorolását a Nyugati Városrészhez fejlesztéséhez kapcsolódó táblázat tartalmazza jelen fejezet elején. Barcsi Városi Könyvtár szolgáltatás-fejlesztése (TÁMOP 3.7.7/09/1) – Megvalósulás: Városközpont akcióterületen A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztés a Barcsi Kistérségben címmel pályázat keretében. Hrsz: 933 Cím: Barcs, Ifjúság u. 18. Funkciója: középület, könyvtár A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény infrastrukturális fejlesztése (TIOP-1.2.5/09/1) – Megvalósulás: déli városrészben. A fejlesztés célja a közoktatási intézmények számára egységes alapinformatikai és egyéb infrastruktúra biztosítása, mely nélkülözhetetlen feltétele a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésének és hozzájárul a területi különbségek mérsékléséhez és kiegyenlítéséhez. A Dél-dunántúli Regionális Operatív Programok Gazdaságfejlesztési támogatott projektek keretében érintett ingatlanfejlesztések:
részéből
A Lelle Fém Kft. működési helyszínéül szolgáló barcsi telephelyének infrastrukturális fejlesztése a foglalkoztatottság javítása mellett című projekt célja a Lelle Fém Kft. működési helyszínéül szolgáló barcsi telephelyének infrastrukturális fejlesztése a foglalkoztatottság javítása mellett, amelyben meglévő épület átalakítást, gyártási tevékenységhez illeszkedő korszerűsítést hajtanának végre a foglalkoztatottság növelésével és a szükséges eszközök beszerzésével. A projektgazda a Lelle - Fém Gép és Acélszerkezetgyártó Kft. A projekt konstrukciója DDOP-1.1.1/F. A projekt összköltsége 281,89 M Ft, igényelt támogatása 145,95 M Ft. A pályázat benyújtásra került 2009. 09. 21-én. Megvalsulás: déli városrészben. Új csarnok, új lehetőségek a Dráva parton című projektben új, daruzott csarnok építését tervezi a vállalkozó. A projektgazda az Avermann-Horváth Kft. A projekt várható konstrukciója DDOP1.1.1/F. A projekt várható összköltsége 280,56 M Ft, igényelt támogatása 140,00 M Ft. A pályázat tervezett benyújtása 2009. december. Megvalósulás: városközpont akcióterületen.
220
16.2 Önkormányzat bérlakás gazdálkodása Az önkormányzat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv., és a törvényben kapott felhatalmazás alapján alkotott rendeletek alapján végzi e tevékenységét, mely a lakások bérbeadásával, értékesítésével, valamint a lakbérrel és helyi támogatással kapcsolatos feladatok ellátását jelenti. Önkormányzati bérlakások száma összesen 220 db, melyből 96 db a városközpontban, 4 db az északi városrészben, 39 db déliben, 45 db a nyugatiban és 36 db a keleti városrészben található. A bérlakást igénylők száma folyamatosan emelkedett, melyet a 2004-ben átadott 88 lakás bérlete csak csökkenteni tudott, de a létszám azóta is folyamatosan évi 60-70 fő között mozog. Az éves kötelező felülvizsgálatok alkalmával évente mintegy 20-25 fő törlésére került sor, mivel nem nyújtották be az előírt igazolásokat, de ennek ellenére nem csökken jelentősen a lakásra várók száma. A 2004-ben a 88 darab önkormányzati bérlakás kedvező környezetben és magas műszaki színvonalon épült meg. A lakások és az épületek állapota, állaga folyamatosan és nagymértékben romlik az ott lakók gondatlansága, rongálásai következtében. Fennáll a veszélye, hogy az épületegyüttes szegregációs területté alakul az elkövetkező évek során. A bérbeadás alakulása: szociális 2005. 2006. 2007. 2008.
17 10 8 10
szakember
hosszabbítás
csere
3 1 3
11 9 12 5
2 3 2
A lakástörvényből és a rendeletből adódóan továbbra is lehetséges a bérlakások megvásárlására a bentlakó bérlők részére. A 2005-2008. december 31. közötti időszakban összesen 19 család élt ezzel a lehetőséggel, melynek bevétele 71.524.000.-Ft volt. A bérlakások mellett az önkormányzat helyi támogatás keretében segíti az első lakáshoz jutókat építés, vásárlás és lakásbővítés keretében, valamint a rendelkezésére álló építési telkekből ingyenesen juttatott telket az építeni szándékozóknak. A helyi támogatás keretében nyújtható támogatások 100.000.- 300.000.-Ft összegig nyújthatók, illetve térítés nélküli telek adása esetén 400.000.-Ft, telek megléte esetén építéskor 600.000.-Ft. A lakásbővítéshez nyújtható támogatás mértéke 50.000 - 150.000.-Ft. Az önkormányzat a bérlakásban élők részére lakbértámogatást is nyújt, melyet: 2005-ben 18 fő
2006-ban 22 fő
2007-ben 17 fő
2008-ban 19 fő részére biztosított.
221
Jelentős azon családok száma is, akik lakásfenntartási támogatásban részesülnek, melyet az önkormányzat 1994 óta nyújt. Itt a támogatás összege a közüzemi szolgáltatók felé kerül átutalásra, csökkentve a havi kiadások összegét. A lakásfenntartási támogatás alakulása: 2005. 2006. 2007. 2008.
családok száma 260 296 328 330
támogatásra fordított összeg 14.023.000.-Ft 18.523.100.-Ft 15.436.200.-Ft 20.634.600.-Ft
A lakásfenntartási kérelmek 2004 óta tartó nagymértékű növekedése a bevezetett normatív lakásfenntartási támogatásnak köszönhető, mely a szociális törvény módosításával került alkalmazásra a helyi rendeletünkben is, és azóta a támogatott családok száma általában 330340 között mozog. A normatív támogatás mellett az önkormányzat továbbra is biztosítja a méltányossági alapon történő megállapítást, melynek összege 2.500 - 8.000.-Ft-ig terjedhet.
222
17. Partnerség A városban jelen lévő gazdálkodó szervezetek, civil szervezetek, az önkormányzat, valamint az állam által megvalósítani kívánt, a várost érintő jövőbeli fejlesztések teljességgel szolgálják a város hosszú távú fejlesztési célkitűzéseit. 2007. áprilisában elkészült Barcs város 2007-2013 évek közötti tervezési időszakra vonatkozó fejlesztési koncepciója, melynek kialakításában részt vett a lakosság, a vállalkozók, valamint a civil szervezetek. A településfejlesztési koncepció a folyamatosan aktualizálásra kerül.
lakossági,
vállalkozói igényeknek megfelelően
Általánosságban elmondható, hogy a városrehabilitációs célú fejlesztési elképzelések, már 2007 évben folyamatosan kommunikálásra kerültek a nyilvánosság felé, a helyi televízió által is közvetített testületi üléseken, ahol az Önkormányzat SZMSZ-ében foglaltaknak megfelelően, számos civil, és érdekképviseleti szervezet hozzászólási joggal képviseltette magát. A lakosság a helyi televízióban és helyi sajtóban megjelent cikkek mellett, tájékoztatva lett az ún. városközi egyeztetéseken is, ahol felszólalhattak, elmondhatták igényeiket, a település fejlesztésére vonatkozóan. A városrehabilitációs koncepció ennek megfelelően formálódott. A koncepció kialakítására hatott az akcióterületen lévő közintézmények vezetőivel készült interjúk, valamint a Városi Könyvtárra készített lakossági igényfelmérés is. A városfejlesztési elképzelések megvalósulásához több szintű partneri együttműködés szükséges. Szükséges az önkormányzaton belüli összehangolt, egységes szándék és cselekvés. A képviselőtestület munkáját segítő bizottságok és a polgármesteri hivatal érintett osztályai és az önkormányzati tulajdonú gazdálkodási szervek együttműködése napi szakmai kapcsolatot jelent. A kapcsolattartás formája a különféle tárgyalások és bizottsági ülések. A stratégiáról, valamint a stratégiában foglalt fejlesztési elképzelésekről folyamatos tájékoztatást nyújt az önkormányzat a település honlapján, nyomtatott és elektronikus sajtó útján. A fejlesztések társadalmi részvételt és a gazdasági erő bevonását is igénylik. A fejlesztések támogatásában és azok megvalósításában kulcsszerepet játszik a civil társadalom is. A funkcióbővítő fejlesztések a város szolgáltatásközpontúságát és a szolgáltatások színvonalának minőségét emelik. Fontos, hogy a civil társadalom célja, szándéka összetalálkozzon az önkormányzat és a gazdasági szféra fejlesztési elképzeléseivel. Városkörzeti találkozók Az IVS előkészítése során támaszkodtunk szakmai és civil szervezetek együttműködésére. Városkörzeti találkozók, intézményi egyeztetések és egyéb programok keretében, számos lakossági fórumot és egyéb egyeztetést tartottunk, annak érdekében, hogy a lakosság, a városban élők, az intézményekben dolgozók, vállalkozók, stb. megismerhessék a stratégia tartalmát és véleményt formálhassanak. Barcs város teljes területe hat városkörzetre van felosztva, a választókörzeteknek megfelelően: Somogytarnóca, Drávaszentes és további négy a városon belül. A városkörzeti találkozók minden év novemberében megrendezésre kerülnek, melyek keretében az önkormányzat (képviseli a polgármester) tájékoztatja a megjelenteket (lakosság, civilek, vállalkozók) az adott területen lezajlott-, folyamatban lévő vagy tervezett beruházásokról, 223
fejlesztésekről, problémákról. A megjelentek hozzászólhatnak, véleményt mondhatnak, kérdéseket tehetnek fel. A 2009. novemberében megtartott városkörzeti találkozókon ismertetésre kerültek az IVS-ben szereplő fejlesztési célok és projektek, illetve projekt tervek. A stratégia elkészítésénél nagy segítséget jelentett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által delegált antiszegregációs szakértő munkája, aki az előterjesztés előtt elfogadta az IVS-t. Végül a stratégiát véleményezte a Városfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottság, mely javasolta elfogadásra a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület elfogadta a Barcs Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. A városfejlesztési stratégia megvalósításában résztvevő csoportok: • • • •
Lakosság – fórumokon, városkörzeti találkozókon, nyomtatott és elektronikus sajtó révén Helyi civil szervezetek - fórumokon, városkörzeti találkozókon, nyomtatott és elektronikus sajtó révén, saját maguk is projekt-generálók lehetnek Gazdasági szervezetek – fórumokon, városkörzeti találkozókon, nyomtatott és elektronikus sajtó révén, saját maguk is projekt-generálók lehetnek Cigány Kisebbségi Önkormányzat – bizottsági üléseken részvétel, fórumokon, városkörzeti találkozókon, nyomtatott és elektronikus sajtó révén, maga is projektgeneráló (pl. Roma telep akcióterületen).
Állami beruházások A települések fejlődésének alapfeltételét képezik az infrastruktúrafejlesztések, elsődlegesen az utak, kerékpárutak, gyalogos útvonalak felújítása, fejlesztései. A jövőben a városban várható állami beruházások között szerepel a 6-os és 68-as főközlekedési utak 11,5 tonnásra történő megerősítése. Együttműködés a vállalkozói szférával Az önkormányzat által végrehajtott városrehabilitáció, infrastruktúra-fejlesztés, szolgáltatás bővítés pozitív hatással van a vállalkozások működésére. Növelhetik azok versenyképességét, a termékeik vagy szolgáltatásaik iránti keresletet. Ugyanakkor a városrehabilitációs projektekben elengedhetetlen a magántőke részvétele. Barcson hagyományosan jó az együttműködés a két érintett fél között, amit számos sikeres és folyamatban lévő projekt is bizonyít. Barcs városban az elmúlt években is megvalósultak magánerős fejlesztési kezdeményezések, amelyek az akcióterületi tervben foglalt fejlesztési irányok megvalósulását szolgálták, amennyiben hozzájárultak a város gazdasági helyzetének megerősödéséhez, a turizmus fejlesztéséhez, városi területek rehabilitációjához az épített és természeti értékek fejlesztése útján. A 2007-2013 közötti időszakban további, magánberuházók által megvalósítani kívánt fejlesztések várhatóak, amelyek főként a város turisztikai vonzerejének, a turisztikai szolgáltatások színvonalának emelése útján járulnak hozzá a város arculatának kialakításához, a városi területek rehabilitációjához, a település fejlődéséhez.
224
2010-ben, a Nyugati városrészben tervezik a Hotel Laguna Dráva építésének megkezdését. A 4 csillagos, 240 férőhelyes szállodai kapacitással bíró gyógyszálló, amely a termálvízbázisra épül olyan élményelemekkel, amelyek a jelenleg szokványos wellness szolgáltatásokon felül magas színvonalú, új élményszolgáltatásokat (műtenger) nyújt. Egy gazdálkodó szervezet által kerül megvalósításra, amelyhez már rendelkezésre áll a jogerős építési engedély, és a vállalkozás pályázati forrás igénybevételét tervezi. A Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ és a Móricz Zsigmond Művelődési Központ szomszédságában magánvállalkozás megvalósításában kerül megépítésre egy 70 férőhelyes, 3 csillagos panzió, amely szolárium, infraszauna, sókamra, biliárd terem, bowling pálya, zárt parkoló szolgáltatásokat nyújt a térségbe érkező turisták részére. Szintén egy gazdálkodó szervezet kívánja megvalósítani a Barcsi Camping kialakítását. A kemping a strand és a termálfürdő melletti 1 ha-os területre készül. 14 db 4 ágyas apartman házban 56 fő, 18 db lakókocsiban 54 fő, sátorban 50 fő részére ad szálláslehetőséget. A bejárattal szemben 50 fő befogadóképességű közösségi tér kap majd helyet. A kemping területén 2 db vizesblokk, 1 db játszótér és 2 db pihenő park fog készülni. Barcs és térsége 1998. márciusában elnyerte a "Vállalkozási Övezet" státuszt, amely kedvező feltételekkel várja a befektetőket (központi adókedvezmények, kedvező pályázati lehetőségek).
225
18. Az IVS eredményeinek nyomon követése, monitoring AZ IVS monitoringja két fő elemből áll. Egyrészt szükséges az IVS, mint egységes fejlesztési dokumentum időszakonkénti felülvizsgálata. A mai, gyorsan változó gazdasági és társadalmi környezetben, illetve a folyamatosan megvalósuló fejlesztések okozta hatások feldolgozása, értékelése és beépítése céljából a helyzetértékelés rész is korrekciót igényelhet, illetve ennek folyományaként a felvázolt fejlesztési stratégiai és fejlesztési eszközök is változhatnak az évek során. Jelen IVS-t legkésőbb 2013-ban célszerű áttekinteni, szem előtt tartva a következő EU-s tervezési időszak uniós és hazai fejlesztési konstrukcióit, gazdaságpolitikai eszközeit. A másik feladatkör az IVS-ben meghatározott célok érdekében megvalósuló fejlesztések, projektek monitoringja. A támogatásból megvalósuló beruházások, projektek megvalósítása során, majd az utánkövetési időszakban mindig kötelező a pályázatban, illetve a tervekben szereplő indikátorok nyomon követése, pénzügyi- és szakmai-információ szolgáltatás a közreműködő vagy az ellenőrző szervezet részére. Magánerős fejlesztéseknél az üzleti terv és legtöbbször a profit elérése is szükségessé teszi a projekt megvalósulásának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Ilyen fejlesztések esetében a város vezetésének kisebb mozgástere van a beruházás részletes elemzésében, ugyanakkor felelőssége van a fejlesztés városi szintű hatásaival kapcsolatban, ezért szükséges azokat elemeznie és értékelni. Az önkormányzati fejlesztésekkel kapcsolatos monitoring feladata sem kizárólag az önkormányzat hatásköre; a lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozások bevonása felerősíti az ellenőrzés rendszerét. Barcs városban a településfejlesztéssel kapcsolatos programok és projektek megvalósításáért és monitoringjáért az alábbi szervezetek felelősek: a Képviselő-testület, a Városfejlesztési Környezetvédelmi Bizottság, valamint annak adminisztratív, hivatali szerve, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda. A Polgármesteri Hivatal Városfejlesztő és Üzemeltető Irodája évente helyzetelemzést végez, feltárja az aktuális állapotot és az esetleges problémákat, ezekről jelentést készít, melyben megoldási javaslatot is tesz, majd a Bizottsági megtárgyalás után aktualizálja az IVS-t, és javasolja a Képviselő-testületnek annak elfogadását. Az IVS érvényességéről való gondoskodás, a környezeti feltételek, társadalmi folyamatok változásainak nyomon követése a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörét képezi. A Bizottsági előterjesztés alapján a Képviselő-testület elfogadja és nyilvánosságra hozza az aktualizált IVS-t. Az aktuálisan zajló fejlesztés következtében bekövetkező társadalmi és gazdasági folyamatok, a környezet változásairól leginkább a gazdálkodó és civil szervezetek, valamint a lakosság képes visszaigazolást nyújtani. Az ő igényeik változása határozza meg a fejlesztési célok érvényességét, fenntarthatóságát. Ezért különösen fontos a civil szereplők bevonása az IVSben meghatározott fejlesztések megvalósításának ellenőrzési folyamatába, illetve a monitoringhoz szükséges helyzetelemzést végző Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda munkájába. A civil szereplők képviselőik útján részt vettek korábban is az önkormányzati
226
életben, így rálátásuk, és hozzászólási joguk van a településfejlesztési koncepció, a városfejlesztési program kialakításakor és módosításakor.
227
Kommunikációs kapcsolat a város lakossága és a városi döntéshozatal között: • •
•
Vállalkozói szféra: vállalkozó fórum keretében, önkormányzattal való személyes konzultáció formájában, képviselő-testületi üléseken Civil szféra: valamennyi képviselő testületi ülésre, tanácskozási joggal meghívást kapnak: – Az „Együtt a városért” Egyesület – A Barcsi Polgári Kör Egyesület – A Somogytarnócáért Egyesület – A Barcsi Környezetvédelmi Egyesület – A Barcs és Térsége Vállalkozók Egyesülete – A Dráva menti Polgári Egyesület. Lakosság: lakossági fórum keretében, képviselő-testületi üléseken, közmeghallgatáson, polgármesteri ügyfélfogadási időben, városkörzeti találkozók.
A nyomon követés lépései és eszközei: 1. Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: • Helyzetfeltárás: évente, a fejlesztések kapcsán összegyűjtött fizikai-, pénzügyi-, időbeli adatok alapján a fejlesztések megvalósulásáról, vagy azok elmaradásáról. • Jelentéstétel a Városfejlesztési Bizottság felé. A jelentésben feltárja az elmaradás okait, valamint az akadályok megszüntetése érdekében szükséges lépéseket. 2. Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Iroda: • Teljesíti a beruházásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket (elszámolások, statisztikai jelentések) • Folyamatosan gondoskodik a szükséges üzemgazdasági elemzések, értékelések elkészítéséről 2. Városfejlesztési Bizottság: • A Bizottság az alábbi mutatók szerint kíséri figyelemmel az egyes fejlesztések megvalósulását, és annak hatékonyságát: – Rehabilitált településrész nagysága – Új városi funkciók, elérhető szolgáltatások száma – A fejlesztés által létrehozott új munkahelyek száma – Lakossági elégedettség. • A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a beruházás: – A társadalmi-gazdasági folyamatainak alakulását – A környezeti feltételek változását – A beavatkozások érvényességét • aktualizált IVS képviselő-testület elé terjesztése 3. Képviselő-testület: • aktualizált IVS elfogadása és nyilvánosságának biztosítása 4. A lakosság, a civil és a vállalkozói szféra: Az IVS-el kapcsolatos változásokról információt kaphatnak a helyi újságokból, televízióból és Barcs város honlapján, ahol a friss információkon kívül a teljes dokumentum is elérhető. Véleményüket, javaslataikat, fejlesztési elképzeléseiket és igényeiket fórumokon, képviselőtestületi üléseken, közmeghallgatáson, polgármesteri ügyfélfogadási időben fejthetik ki.
228
