INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MELLÉKLETEK EGYEZTETÉSI VERZIÓ 2008. ÁPRILIS 21.

I. RÉSZLETES HELYZETELEMZÉS ................................................................................. 6 I.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ............................... 6 I.1.1. Nemzetközi környezet........................................................................................................................... 6 I.1.1.1. Európai uniós környezet ................................................................................................................ 6 I.1.1.2. Pécs az „EKF-klubban” ................................................................................................................. 8 I.1.1.3. Az országhatáron túli, potenciálisan érintett települések ............................................................... 9 I.1.1.4. Pécs város külkapcsolati rendszere .............................................................................................. 13 I.1.2. Pécs, a Balkán kapuja.......................................................................................................................... 15 I.1.2.1. Magyarország és Dél-Európa – Pécs szerepe .............................................................................. 15 I.1.2.2. A CADSES-Dél – a South East European Space ........................................................................ 18 I.1.2.3. Magyar-horvát együttműködési lehetőségek ............................................................................... 19 I.1.3. Pécs az országos településhálózatban ................................................................................................. 21 I.1.3.1. A tervezési dokumentumok és Pécs ............................................................................................. 21 I.1.3.2. Pécs a Megyei Jogú Városok körében ......................................................................................... 26 I.1.3.3. A régió és Pécs............................................................................................................................. 28 I.1.3.4. Pécs kistérségi, megyei és regionális szerepköre ......................................................................... 32

I.2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE ....................................................................... 34 I.2.1. Gazdaság ............................................................................................................................................. 34 I.2.1.2. Regionális és megyei összehasonlítás .......................................................................................... 35 I.2.1.3. Pécs város agglomerációja ........................................................................................................... 40 I.2.1.4. Pécs város gazdaságának elemzése .............................................................................................. 41 I.2.1.5. Ágazati elemzések ....................................................................................................................... 50 I.2.1.6. A város gazdaságának térbeli elhelyezkedése ............................................................................. 68 I.2.2. Társadalom.......................................................................................................................................... 71 I.2.2.1. A népesség számának alakulása Pécsett ...................................................................................... 71 I.2.2.2. Korstruktúra ................................................................................................................................. 79 I.2.2.3. Születések .................................................................................................................................... 85 I.2.2.4. Halálozások ................................................................................................................................. 89 I.2.2.5. A migráció hatása Pécs társadalomszerkezetére .......................................................................... 98 I.2.2.6. Foglalkoztatottság és munkanélküliség ..................................................................................... 104 I.2.2.7. Iskolázottság és oktatás .............................................................................................................. 107 I.2.2.8. Életminőség ............................................................................................................................... 110 I.2.2.9. Szociális problémák, érintett társadalmi csoportok ................................................................... 112 I.2.2.10. Pécs a multikulturális város ..................................................................................................... 115 I.2.2.11. Az iskolázottság jellemző mutatói Pécsett ............................................................................... 119 I.2.2.12. Kultúrafogyasztási szokások.................................................................................................... 122 I.2.2.13. A környezeti nevelés és környezettudatosság kérdései ............................................................ 125 I.2.2.14. Civil szervezetek Pécsett ......................................................................................................... 128 I.2.3. Környezet ...........................................................................................................................................129 I.2.3.1. Vízminőség, vízgazdálkodás ..................................................................................................... 130

Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010 Integrált városfejlesztési stratégia

I.2.3.2. Levegőminőség .......................................................................................................................... 134 I.2.3.3. Zaj- és rezgésterhelés ................................................................................................................. 139 I.2.3.4. Élővilág ...................................................................................................................................... 141 I.2.3.5. Pécs közterületei és parkjai ........................................................................................................ 144 I.2.3.6. Épített környezet ........................................................................................................................ 146 I.2.4. Közszolgáltatások ..............................................................................................................................148 I.2.4.1. Oktatási intézményrendszer ....................................................................................................... 148 I.2.4.2. Kulturális intézmények .............................................................................................................. 154 I.2.4.3. Egészségügy .............................................................................................................................. 160 I.2.4.4. Szociális ellátás .......................................................................................................................... 165 I.2.4.5. Közigazgatás .............................................................................................................................. 168 I.2.4.6. Közlekedés, közösségi közlekedés ............................................................................................ 172 I.2.4.7. Hulladékgazdálkodás ................................................................................................................. 180 I.2.4.8. Közművek .................................................................................................................................. 182 I.2.5. SWOT a város egészére vonatkozóan ................................................................................................186

I.3. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE ................................................... 192 I.3.1. Városrészek azonosítása ....................................................................................................................192 I.3.2. Városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés ................................197 I.3.2.1. Belső városrészek ...................................................................................................................... 197 I.3.2.2. Mecsekoldal ............................................................................................................................... 217 I.3.2.3. Meszes-Pécsbánya ..................................................................................................................... 237 I.3.2.4. Délkelet-Pécs ............................................................................................................................. 249 I.3.2.5. Dél-Pécs ..................................................................................................................................... 261 I.3.2.6. Somogy, Vasas, Hird ................................................................................................................. 277 I.3.2.7. Uránváros................................................................................................................................... 286 I.3.2.8. Nyugati ipari-kereskedelmi terület ............................................................................................ 295 I.3.3. Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról.................................................................................298

II. FORRÁSTÉRKÉP .......................................................................................................... 303 II.1.1. Az EKF kulcsprojektek finanszírozása .............................................................................................303 II.1.2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai .................................................................................303 II.1.2.1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program ...................................................................................... 303 II.1.2.2. Környezet és Energia Operatív Program .................................................................................. 303 II.1.2.3. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program............................................................................ 304 II.1.2.4. Társadalmi Megújulás Operatív Program................................................................................. 304 II.1.2.5. Dél-dunántúli Operatív Program .............................................................................................. 304 II.1.2.6. Közlekedés Operatív Program .................................................................................................. 306 II.1.3. Európai területi együttműködés célkitűzés forrásai ..........................................................................306

3


II.1.4. Közösségi programok .......................................................................................................................307 II.1.4.1. „Európa a Polgárokért” program .............................................................................................. 307 II.1.4.2. „Kultúra” program .................................................................................................................... 307 II.1.4.3. „Cselekvő Ifjúság” program ..................................................................................................... 307 II.1.5. Egyéb nemzetközi források ..............................................................................................................307 II.1.5.1. EGT-támogatások ..................................................................................................................... 307 II.1.5.2. Visegrádi Alap.......................................................................................................................... 308 II.1.6. Hazai források...................................................................................................................................308 II.1.6.1. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pályázatai ........................................... 308 II.1.7. Nem vissza nem térítendő támogatást alkalmazó finanszírozási formák ..........................................308 II.1.8. Intézkedési terv .................................................................................................................................309

III. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE ..................................................................................... 311 III.1.1.1. A projektszintű kockázatok integrált elemzése ....................................................................... 312 III.1.1.2. A 2010-es EKF program eredményességét fenyegető kockázatok ......................................... 314 III.1.1.3. Az EKF hosszú távú, pozitív hatásait fenyegető kockázatok .................................................. 315

4


Jelen dokumentum az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városfejlesztési Kézikönyve1 alapján, Pécs városára készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) melléklete, mely részletes helyzetelemzést, forrástérképet és kockázatelemzés fejezetet tartalmaz. A melléklet tartalmának túlnyomó többségét a részletes helyzetelemzés teszi ki, mely az EKF kulcsprojektek előkészítése során készített Komplex Megvalósíthatósági Tanulmány, valamint Pécs Megyei Jogú Városa által 2007. novemberében elfogadott Hosszú- és Középtávú

Stratégia

helyzetelemzéseinek

egyesítésével

keletkezett.

Az

egyesített

helyzetelemzés mélysége, tartalma, terjedelme lényegesen meghaladja a Városfejlesztési Kézikönyv által elvárt tartalmat. Ennek oka az is, hogy a helyzetfeltárás munkálatai még a Városfejlesztési Kézikönyv megjelenése előtt befejeződtek az alább közölt tartalommal. Az IVS törzsanyagában szereplő helyzetelemző fejezetek tehát tartalmazzák mindazokat az elemzési szempontokat és adatokat, amelyet az előírások megkövetelnek. A részletesebb tájékozódáshoz, a pontosabb képbe kerüléshez azonban jó segítséget nyújthat – terjedelmi okok miatt – végül mellékletbe került teljes, részletes helyzetfeltárás. A forrástérkép, illetve a kockázatelemzés szintén a Komplex Megvalósíthatósági Tanulmány részét képezték. Előbbi az EKF-fejlesztésekhez kapcsolódó további városi fejlesztések lehetséges forrásait veszi számba, míg a kockázatelemzés integráltan vizsgálja az EKFfejlesztések valószínűsíthető kockázatait.

1

Városrehabilitáció 2007-13-ban, Kézikönyv a városok számára. ÖTM, 2007

5


I. RÉSZLETES HELYZETELEMZÉS I.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I.1.1. Nemzetközi környezet I.1.1.1. Európai uniós környezet

Pécs városa uniós összehasonlításban nem tartozik a vezető európai települések közé. Ugyanakkor hazánk ötödik legnépesebb városaként, fejlett regionális központként az Európai Unió területfejlesztési és kapcsolódó dokumentumai és projektjei (ld.: ESPON, Urban Audit, stb.) számolnak vele. Önmagában ez a tény is azt jelzi, hogy a város „szerepel” a brüsszeli döntéshozók és szakértők térképén. Az európai területi folyamatokat kutató ESPON (European Spatial Planning Observation Network) terminológiája szerint Pécs városa és vonzáskörzete egyike az 1595 ún. „funkcionális városi körzetnek” (Functional Urban Area, azaz FUA), mely azokat az európai városokat jelöli, ahol a lakosság 15 ezer főnél nagyobb és a vonzáskörzet lakossága 50 ezer főnél több. (ESPON, 2005) (www.espon.eu). Pécs a FUA-k lakosságszám szerinti osztályozásában az ötből a negyedik csoportba került (50-250 ezer fő). A FUA települések osztályozásakor Pécs városa funkcióit tekintve, mint egyetemi város került meghatározásra és, mint a hibajegyzékből kiderül (ESPON, 2006), tévesen csak nemzeti fontosságú településként került a térképre, holott jelentősége nemzetközi/interregionális. Az egyébként is monocentrikus magyar településstruktúrában Pécs és vonzáskörzete (PUSH area – az a terület ahonnan autóval Pécs 45 percen belül elérhető) az ESPON vizsgálatok szerint szintén monocentrikus felépítésű, ahol Pécs dominanciája megkérdőjelezhetetlen. Ugyanakkor a monocentrikusság az új területi gondolkodásban kedvezőtlen tényező, sokkal kívánatosabb a több település szoros és kölcsönös hálózatos együttműködésén alapuló policentrikus fejlődés (nem csak az uniós dokumentumok, hanem pl. az OTK is ezt favorizálja). Az ún. Urban Audit vizsgálatok alapján (mely az EU Bizottsága kezdeményezésre az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok közreműködésével zajlik) Pécs városa a különböző kiválasztott mutatók alapján (több mint 250 különböző mutató az alábbi témakörökben:

6


demográfia, társadalmi helyzet, gazdasági állapot, civil társadalom szerepe, oktatás-képzés, környezet állapota, közlekedés, információs társadalom, kultúra és pihenés – részletesen lásd: www.urbanaudit.org) a vizsgálatban szereplő 258 város közül a középmezőny alsó felébe pozícionálható. Sokat árnyalja azonban a néhány alábbi szubjektíven kiemelt adat (mind 2001-ből) a város átlagos teljesítményét. Pécs városában a lakosok várható élettartama nem egészen 74 év, szemben a vizsgált települések 75,5 éves átlagával, mely az általános egészségi állapot kedvezőtlen alakulását mutatja. Ugyanakkor az 1000 főre jutó kórházi ágyak tekintetében a város a 36. helyen áll, az átlagot közel 30%-kal meghaladva. Sajnálatos, de nem meglepő eredmény az egy főre jutó GDP alacsony értéke, mely a településcsoport átlagának alig ötödét éri el, ezzel 173. a listán. A vizsgálatunk szempontjából sarkalatos kultúra területén Pécs nagyon jól szerepel. Az 1000 lakosra jutó felsőoktatási hallgatók száma közel 150 (ezzel Pécs 34.), míg az átlag nem éri el a százat, ezzel Pécs olyan egyetemvárosokat utasít maga mögé, mint Párizs, Montpellier, Grenoble, Milano, München, Lipcse, Orleans stb. Az egy lakosra jutó színházi székek száma alapján szintén a településcsoport felső harmadába tartozik Pécs (59.), míg az egy lakosra jutó múzeumlátogatók száma évente 2,4 (átlag: 1,8), mellyel Pécs a 38., olyan egykori EKF városokat megelőzve, mint Krakkó, Prága, Rotterdam, Porto, Genova, Bologna. Az a tény, hogy az uniós dokumentumok és vizsgálatok számolnak vele, továbbá egyértelmű profillal (egyetemváros) ruházzák fel, kedvezően értékelhető. A Nyugat-Balkán irányába, Közép-Európa felől az utolsó jelentős egyetemi város, ezáltal kultúra-, és innováció-közvetítő szerepe potenciálisan fontossá válhat. Ezt a potenciált erősíti, hogy a Nyugat-Balkánt az uniós vérkeringésbe bekapcsolni tervezett TEN korridor (V/C) utolsó jelentős közösségen belüli állomása lesz, belátható időn belüli elkészülte esetén. (1. ábra) Megítélésünk szerint az uniós összehasonlításban két olyan elemmel rendelkezik Pécs városa, mely döntő hatással lehet hosszú távú fejlődésére, nemzetközi, interregionális funkcióinak kiépítésére. Az egyik az egyetem (melyet az EU-s dokumentumok, adatbázisok a város jellegadó funkciójának tekintenek), a másik pedig a földrajzi helyzet, miszerint a NyugatBalkánra tartó V/C korridor – kiépülése esetén – utolsó jelentős Unión belüli települése. A Nyugat-Balkán integrálásával mind a potenciális közlekedési szerep, mind a „legközelebbi

7


uniós egyetem” jelleg megszűnik, Pécs relatív fontossága csökken. Az addig kialakítandó együttműködések és hálózatok, melyeknek Pécs lehet a mozgatója, azonban továbbélhetnek.

Jelmagyarázat: 1 – szárazföldi korridorok, 2 – kiemelkedő fontosságú transzbalkáni, 3 – dunai vízi út, 4 – nem korridor autópályák, 5 – M9, mint az új selyemút része 1. ábra: Délkelet-európai kommunikációs korridorok Forrás: Erdősi, 2007.

I.1.1.2. Pécs az „EKF-klubban”

Pécs városa a 2010-es eseménnyel egy új, közösségi hálózat részévé válik. Ez a csoport az Európa Kulturális Fővárosait tömörítő „klub”. A valaha EKF-címet nyert települések köre meglehetősen heterogén, viszont alapot szolgáltathat egy újabb összehasonlítási dimenzióhoz. A korábbi EKF-települések kiválasztásakor jól megfigyelhető tendenciák érvényesültek, melyekben időnként változások is észlelhetők. Soha eddig nem töltötte be ezt a címet olyan város, melynek ne lett volna egyeteme. Pécs esetében egyetemváros mivoltára, mind az EKF-kapcsán, mind a város hosszútávú stratégiája

8


kidolgozása esetén lehet építeni. A város arculatát, imázsát, funkcióinak alakulását nagymértékben befolyásolja egyeteme. A nemzetközi partnerkapcsolatokban ez az egyik biztos közös pont, amelyre az EKF-városok hálózatában építeni lehet. 1985 és 2000 között évente egy település töltötte be a fővárosi címet, melyek közül tíz főváros, a többi pedig Weimar kivételével hazája egyik legnagyobb, legjelentősebb városa (Glasgow, Szaloniki, Antwerpen stb.). A 2000-es évtől (amikor is vegyesen kilenc főváros és közepes méretű város töltötte be az EKF címet) napjainkig, már egy kivételtől eltekintve (Luxembourg), nem fővárosok kerültek kiválasztásra. Általános tendencia szerint régió, illetve megyeszékhelyek töltik be Európa Kulturális Fővárosa tisztet, lakosságuk 75 és 600 ezer között szóródik. Pécs a 2000 utáni győztesek sorát tekintve semmiben nem lóg ki sem pozitív, sem negatív értelemben. Mind lakosságszáma, mind a közigazgatási hierarchiában betöltött szerepe alapján a többi kulturális fővároshoz nagyságrendjeiben hasonló méretű, funkciójú város (ld. a külön dokumentumot alkotó Komplex megvalósíthatósági tanulmány mellékletben).

I.1.1.3. Az országhatáron túli, potenciálisan érintett települések

Pécs EKF szerepe nem csak belföldön, hanem a határon túl is érezteti hatását. Ezek elsősorban a kárpát-medencei magyar lakossággal is rendelkező városok köre, másrészt a Pécshez közel eső stájer, észak-olasz, szlovén, horvát, bosnyák, vajdasági városok, harmadrészt a várossal, megyéjével és régiójával hagyományosan szoros kulturális és gazdasági kapcsolatban álló dél-német, osztrák, összefoglalóan Duna-menti területek városai. Az

EKF

program

a

hazai,

valamint

a

korábbi

EKF

városokkal

kialakítandó

kapcsolatrendszeren túl a fent említett területek városait tudja „megszólítani”. Ebben a megközelítésben érdemes megvizsgálni, hogy melyek ezek a városok, és milyen jellegű kapcsolat jöhet létre köztük és Pécs között. Az alábbiakban a város és a régió adottságaiból és hagyományaiból adódó együttműködési dimenziók szerint határozunk meg kooperációs területeket.

9


I.1.1.3.1 „A rómaiak Magyarországon” dimenzió A régió és Pécs egyik büszkesége az ókeresztény sírkamrákhoz kapcsolódó Világörökség helyszín.

Imázsalakító

jelentősége

nagy,

(tömeg)vonzása

csekély.

A

potenciális

együttműködő településkör Magyarországon túl a horvát, észak-olasz, osztrák terület lehet, melyek esetében a közös kulturális örökség és a hasonló (katolikus) gyökerek, korábbi kapcsolatok okán a kooperáció alapjai biztosítottak. A térség nagy átfedést mutat az ún. déli kulturális övezet koncepció, térségi- települési körével. I.1.1.3.2 A dunai dimenzió A dunai dimenzió ebben az esetben azt jelenti, hogy Pécs és térsége évszázadok óta kapcsolódik a Duna-mente közlekedési, kulturális és innovációs folyosójához. Sajátos körülmény, hogy az EKF-ben egy német város, Essen a társfőváros. A dunai németek (ld. Drang nach Osten, Donauschwaben, Schwäbische Türkei) meghatározó szerepet töltöttek be a térség polgárosodásában, városiasodásában, a gazdaság fejlesztésében és az európai struktúrákba való beilleszkedésében, összekötő szerepet betöltve a Balkán, Közép-Európa és az európai centrumtérség között. Ennek ma is kézzelfogható eredményei érzékelhetőek például a német vegyes vállalatok jelenlétében. A kulturális ipari „exportnak” (mint kulturális turisták, vásárlók, partnerek) a dél-német és osztrák területek lehetnek az elsődleges – Kárpátmedencén kívüli – célterületei. I.1.1.3.3 A nyugat-balkáni dimenzió A Duna mentén nem csupán német telepesek migráltak, üzleteltek és hoztak létre maradandó kulturális értékeket, hanem délről északra is megjelentek telepesek az oszmánok elől, a háborús fenyegetettség miatt menekülve, vagy éppen velük együtt. Ez adja a balkáni dimenzióhoz való kapcsolódást. Kulturális-társadalmi tartalmai többféleképpen (pl. kisebbségek) jelen vannak Magyarországon. Erre épülve, mint határmenti együttműködés, eurorégiós szerveződés, kereskedelmi és turisztikai kapcsolatrendszer, a dimenzió jelen van ma is. A horvát, bosnyák, montenegrói, bolgár, görög stb. kapcsolatok jelenleg is élnek, fejlesztésükben jelentős tartalékok vannak. A város kulturális gazdaságának, mint célpiac, partneri környezet és mint tartalom/téma jelenthet vonatkozási pontot.

10


I.1.1.3.4 Török-iszlám dimenzió Az EKF projektben az EU-n kívüli társfőváros Isztambul. A város mérete (9 millió lakos, agglomerációval együtt 19 millió fő), gazdasági és kulturális potenciálja Magyarországét is felülmúlja. A török csatlakozási folyamat, a kelet-balkáni csatlakozás (Románia, Bulgária), és a nyugat-balkáni térség (főleg muszlim csoportokhoz kapcsolódó) biztonsági problematikája az Európai Unióban a figyelmet a török-iszlám dimenzióra irányítja. A régiónk a hódoltsági időkből török/iszlám anyagi kulturális (főleg építészeti) örökséggel bír. Ez lehetőséget kínál ezen dimenzió megjelenítésére a város kulturális gazdaságában is. A csatlakozni kívánó, vagy a csatlakozási folyamat különböző stádiumában lévő országok egy alacsonyabb „integrációs lépcsőfokról” néznek egyelőre ránk. Egyes oktatási, kulturális szolgáltatások esetében a városnak kedvező lehetőségei vannak a Nyugat-Balkánnal való kooperáció terén. I.1.1.3.5 A protestáns dimenzió A Dél-dunántúli régió sajátsága, hogy leszakadó térségei, belső perifériái közül több is református hagyományú, az anyagi-szellemi kulturális öröksége a protestantizmushoz kötődik. Az Ormánság, a Zselic, a Sárköz protestáns közösségei ma is léteznek. A Pécsre beköltözéssel ma már a városban is jelentős protestáns közösség alakult ki. A népi építészet, a népi kultúra pregnánsan református jellegű a Dél-Dunántúlon, a régió imázsában, kulturális arculatában ez az örökség messze felülmúlja a reformátusság jelenlegi számarányát. A protestáns dimenzió úgy tud megjelenni, hogy a régió kulturális iparának piacán megjelennek a Kárpát-medence főleg határon túli magyar lakossága (különösen fontos számunkra, hogy a hozzánk legközelebbi szlavóniai, vajdasági magyarság református hagyományú), illetve a keleti országrész szintén református hagyományú, kötődésű lakossága. Őket meg lehet szólítani ezzel a tartalommal. Másodsorban a kulturális kapcsolat, azonosulás lehetőségét kínálja a svájci, németalföldi és az északi protestáns közösségek számára, akik hagyományosan érdeklődést mutatnak Magyarország iránt és ezzel a kulturális ipar számára egy fizetőképes, fontos piaci szegmenst képeznek. A régió számára az ebben a körben megnövekedett ismertség más piaci kapcsolatokat, befektetéseket is indukálhat.

11


I.1.1.3.6 A bor dimenziója Európa három nagy déli félszigete közül az Ibériai- és az Appennin-félsziget a szőlő-bor termelésének fellegvárai. A klimatikus, illetve egyéb termelési adottságok, valamint a szakmai-kulturális örökség biztosítja a gazdaság e területének a virágzását. A Balkán-félsziget potenciálisan ugyanilyen jó adottságokkal bír. Ugyanakkor számos tekintetben elmarad az előbb említett területektől. A város és a régió egyik jellegadó terméke a bor és a hozzá kapcsolódó, kulturális tartalmú szolgáltatások. Felvetődik tehát az ebben a dimenzióban, a hasonló adottságú városokkal, térségekkel kialakítandó kapcsolat kérdése. I.1.1.3.7 További kapcsolatrendszerek A fenti dimenziókon túl egyes földrajzilag jól körülhatárolható területek városai, városcsoportjai számára is nagy fontossággal rendelkezik és rendelkezhet a jövőben is Pécs. Ezt a jelentőséget a 2010-es programsorozat tovább növelheti. A Kárpát-medencei magyar lakossággal is rendelkező városok elsősorban a kulturális turizmus kapcsán jöhetnek szóba. Lévén a kultúra jelentős része nemzetspecifikus, a 2010-es évben Pécs szerepe a magyar kultúrát is őrző városok körében felértékelődik. (Kolozsvár, Marosvásárhely, Komárom, Nagyvárad, Szabadka stb.) A Dél-Dunántúl és benne Pécs hagyományos kapcsolatrendszere révén (Észak-Itália, délnémet területek) az ezekről a területekről érkező nemzetközi turizmus volumene is emelkedni fog. Itt elsősorban a Duna-menti térség (Alsó- és Felső-Ausztria, Stájerország, Bajorország, Baden-Württemberg), valamint az észak-adriai térség (Szlovénia, Friuli-Venezia-Giulia, Veneto, Trentino-Alto-Adige, Emilia-Romagna) városaira kell gondolnunk. Harmadik nagy csoportunk a nemzetközi hatásokat tekintve a város földrajzilag és funkcionálisan is legközelebbi szomszédai, a horvát, szlavón, nyugat-vajdasági és északboszniai városok, összefoglalóan a Nyugat-Balkán északi fele. Ezen területeket tekintve Pécs város EKF címe a turisztikai kapcsolatok mellett sokkal többet jelent. Egy hátrányos helyzetű, megkésett fejlettségű, a közelmúltban súlyos konfliktusok miatt a figyelem középpontjába került, azóta azonban jórészt elfeledett térség számára nyújt lehetőséget a nemzetközi közvélemény előtt való megjelenésre. A szlavón, bosnyák és vajdasági városoknak úgy kell a nemzetközi imázsjavítás, mint egy falat kenyér. 2010-ben a pécsi programok holdudvarába

12


kerülve erre lehetőségük nyílhat. Pécs városa számára ez hosszútávú előnyöket biztosíthat. Ha a déli kulturális övezet 2010-re a fenti közös érdekek alapján intézményesülni tud, a város számára olyan 2010-en túlmutató nemzetközi interregionális funkciót biztosíthat, mely évtizedekre meghatározhatja fejlődését.

I.1.1.4. Pécs város külkapcsolati rendszere

A nemzetközi kapcsolatok széles körében vizsgáltuk Pécs városa intézményi kapcsolati hálóját. A kapcsolatokat három intézményi dimenzióban vizsgáltuk (MJV, Pécs-Baranya központja, a Dél-Dunántúli Régió központja). Az első körben Pécs MJV partneri kapcsolatait tekintettük át. Ezekről szintén a külön melléklet ad képet. Fontos megemlíteni, hogy a város nemzetközi kapcsolati rendszere kétszintű. A testvérvárosi kapcsolat mellett (melyet a táblázat tartalmaz) létezik a kevésbé szoros, ún. partnervárosi kapcsolat is. A régió külkapcsolati stratégiájával kapcsolatos gyűjtőmunka keretében a régióban található megyei, városi, kamarai, stb. intézményeket a regionális ügynökség munkatársai felkérték, hogy egy ötfokozatú skálán értékeljék kapcsolataik fontosságát, jelentőségét. A felmérés szerint 24 kapcsolatot adtak meg, illetve értékeltek a szakreferensek. Hat kapcsolatot, jellemzően a nagy földrajzi távolságra fekvőket értékelték gyengébben, mint „fontosat”, ezek francia, észak-amerikai, izraeli és török városok. A többi 18-at, mint „nagyon fontosat” ítélték, ezek közül nyolc ún. EKF város. A városok mérete és funkcionális megoszlása változatos, különösebb stratégiát nem tükröz. A legnagyobb város közel 10 milliós, és két főváros is található köztük, a többi változatos skálán mozog. Kérdéses a partnerkapcsolatok egy részének jövőbeli tartóssága ilyen méretbeli és funkcionális differenciák esetében. Földrajzi eloszlásban a legnagyobb csoportot a délkelet-európai térség adja (összesen 10 partneri kapcsolattal). Közép-Európához öt kapcsolat fűződik. Egy város jelzi még ÉszakEurópa (finn kapcsolat), míg három Nyugat-Európa (az angol, a holland, a francia kapcsolat) jelentőségét. Egy város van még Dél-Európából (olasz kapcsolat), míg a többi Európán kívüli

13


(kettő a Közel-Keletről, kettő pedig Észak-Amerikából). A személyes beszélgetések alapján is a délkelet-európai térség településeivel létrejött városváros kapcsolatok kerültek első helyen említésre: a 30 éves testvérvárosi kapcsolattal bíró Eszék, a szintén napi kapcsolatokkal rendelkező Tuzla, valamint Szarajevó, Zágráb és Újvidék került kiemelésre. Pulával, mint Horvátország leendő kulturális fővárosával is éledezőben vannak a kétoldalú kapcsolatok, és szintén formálódó kapcsolatok vannak a bulgáriai Szlivennel is. A partnervárosi kapcsolatok közül a leggyümölcsözőbbnek az Araddal kötött, ötéves kapcsolat bizonyult, melyet az aradi színház, zeneiskola „vendégszereplése” is bizonyít. A „nyugati” kapcsolatok közül Fellbach városa emelhető ki, amellyel az 1986-ban megkötött kapcsolat az első nyugatnémet-magyar testvérvárosi kapcsolat volt. A 40 ezer fős kisvárossal azóta is intenzív a kapcsolat. A korábbi EKF-városok közül Graz-cal van még testvérvárosi kapcsolat, az EKF-pályázati szakasz idején aktív volt az együttműködés a két város között. A francia városok közül a Lyonnal lévő „tetszhalotti” testvérvárosi állapotot az utóbbi időben némi fellendülés követte, de vannak kapcsalatok Lille-lel (az EKF-ük révén), illetve Dijonnal is. A fenti listát (és a külön mellékletben levő összefoglaló táblázatot végigtekintve) láthatólag érvényesül a térhatékonyság elve a partnerkapcsolatok földrajzi eloszlásában. A távolsággal fordítottan arányos a kapcsolatok fontosságának megítélése, illetve a távolsággal arányosan változik a kapcsolatok száma. A partnerkapcsolatok szövete Délkelet-Európában a legsűrűbb. A városhoz (mint Pécs-Baranya természetes központjához) szorosan kapcsolódnak a megye nemzetközi kapcsolatai, ha ezek intézményesen nem is a MJV-hoz kötődnek. Jelentősége a város számára elmarad az előbb felsorolt körtől. Szintén a külön dokumentumot alkotó mellékletben található 3. melléklet Baranya megye pécsi intézményi központjához kötődő partneri kapcsolatokat veszi számba, szám szerint 19et. Az ötfokozatú skálán minden fokozatban szerepelnek partnerek. A térhatékonyság elve itt is érvényesül, tehát a távolsággal arányosan csökken a partnerek száma. A földrajzi eloszlás elemzésével kiderül, hogy feltűnően hiányoznak a stratégiai jelentőségű délkelet-európai kapcsolatok, illetve a kisszámú említések fontossági megítélése is igen alacsony. Kitüntetett

14


figyelmet a fejlett, közép-és nyugat-európai térségek kaptak. A Dél-dunántúli régió esetében is releváns a régióközpont szerep. Az intézményrendszer kiforratlansága és relatíve rövid múltja miatt csak nagy óvatossággal lehet kezelni a sokágú kapcsolatokat, melyek alapvetően a regionális fejlesztési ügynökséghez (DDRFÜ) kötődnek. A kapcsolatok érzékelhetően nem összemérhetőek az előző két intézményi partneri körrel. A listán 44 partneri kapcsolat található, de a szereplők státusa, a kapcsolatok jellege rendkívül heterogén. A potenciálisan nagy horderejű kapcsolatok mellett számos, egyelőre jelentéktelennek tűnő, nem is intézményesült kapcsolat szerepel a felsorolásban. Egészében a térhatékonyság elvének érvényesülése ebben az esetben is látható. A kapcsolatok – az EU-s pályázati források prioritásainak megfelelően – döntően közép- és nyugat-európai partnerekkel alakultak ki.

I.1.2. Pécs, a Balkán kapuja I.1.2.1. Magyarország és Dél-Európa – Pécs szerepe

Egy olyan erőteljesen a fővárosi agglomerációra koncentrálódott országban, mint Magyarország, egy vidéki város külkapcsolati rendszerének az elemzése során nem lehet megkerülni az állami szintű és volumenű külkapcsolatok, külgazdasági kapcsolatok áttekintését. Esetünkben, mivel földrajzi helyzete, hagyományos kapcsolati rendszere és a különböző regionális tervezési dokumentumok az ún. délnyugati stratégiai irány tekintetében határoznak meg érdekeltséget és feladatokat a város számára, ezért a dél-európai térség államaival kapcsolatos magyar reál- és intézményi kapcsolatokat értékeljük. Ez a térség 17 állami egységet érint a Boszporusztól az Európa legnyugatibb pontjának számító Roca-fokig (az EKF társfőváros Isztambultól a Pécs számára kiemelt jelentőségű V. számú (TEN) korridor végpontjának számító Lisszabonig). Magyarország számára Dél-Európa napjainkban nem képez külpolitikai, vagy külgazdasági prioritást. Ezzel szemben a egyes vizsgálatok2 arra mutatnak, hogy ezzel az országcsoporttal a

2

OTKA T 49291 számú kutatás

15


reálkapcsolatok minden területén fejlődnek, így a térség, nem utolsósorban a közös EU és NATO tagság kötelékei miatt, felértékelődőben van Magyarország számára. Magyarországot biztonságpolitikai megfontolások is a területhez kötik. Szervezetileg egyértelműen ide tartozik, a magyar haderő a NATO déli szárnyának nápolyi főparancsnoksága alá. A térségbeli államokkal kapcsolatban évről-évre jelentős kereskedelmi aktívum képződik, a kapcsolatos kereskedelem volumene pedig nő. A magyar működőtőke-kihelyezésben a térség, különösen pedig a Balkán-félsziget országai kitüntetett figyelmet élveznek. Néhány magyar vállalkozás (MOL, OTP, TriGránit, Betonút, Magyar Telekom, stb.) jelentős szerepet játszik a nyugat-balkáni privatizációs folyamatokban. Az Adria partjai mentén (Horvátországban és Montenegróban) magyar vállalkozások sora szerzett pozíciókat a távközlés, energiaipar, pénzügyi szolgáltatások és a turizmusvendéglátás területén. A Magyarországra irányuló FDI terén az olaszok, a spanyolok és a törökök aktívak, de még a térségen belül listavezető olaszok is csupán a 8-9. helyet foglalják el egész Magyarország viszonylatában. A turizmus területén is érzékelhető a növekedés. A magyarok térségbeli érdeklődése jellemzően Horvátországhoz, Olaszországhoz, Bulgáriához és Görögországhoz kötődik. A többi országban is nő a magyar látogatók száma, de arányaiban elmarad az előbbiekben felsoroltakhoz képest. A nagyon különböző méretű és jellegű csoportból néhány olyan állam is azonosítható, amelyek esetében a kapcsolatok volumene és intenzitása számottevő, és a jövőben egyre inkább meghatározó lehet a számunkra. •

Magyarország összes dél-európai kapcsolatainak a meghatározó hányada Olaszországhoz kötődik. A történelmi jóviszony, a fejlett intézményrendszer, a relatíve nagyszámú, nyelvet beszélő közvetítő, a térség legjelentősebb gazdasági potenciálja kiemelt partnerré teszi számunkra Itáliát. Nagyok a fejlődés lehetőségei, különösen az olasz Dél területén, ami számos feladatot állít Magyarország elé. Az aszimmetriákból adódóan a kapcsolatok fejlődésében a magyar érdekeltség az erősebb. Hosszabb távon az olasz kapcsolatok, bár várhatóan megőrzik elsőségüket, arányukban csökkenni fognak, és a spanyol, török, bolgár politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok erősödhetnek meg.

•

A magyar-spanyol kapcsolatokban is van fejlődési lehetőség. A világ 8. gazdaságát

16


létrehozó és a spanyol nyelvű világ felé Európának kaput nyitó, növekvő politikai súlyú országgal erősen aszimmetrikusak a magyar társadalom kapcsolatai. Az állami szinté a formálison (alapvetőn) túl, csak a turizmushoz kapcsolódóan jelenik meg. A spanyol intézményi jelenlét Magyarországon arányaiban túlmutat a kapcsolatok jelenlegi szintjén. A gazdaságban egy intenzív növekedés tapasztalható, mind az FDI, mind a kereskedelem és turizmus terén. A társadalmi, civil, önkormányzati kapcsolatok terén érződik leginkább a jövőbeli fejlődést korlátozó szűk keresztmetszet. •

A horvát-magyar reláció - bár a fejlődés korlátai (már csak a méretek okán is) láthatóak nagyon fejlett az országcsoporton belül. A problémamentes politikai kapcsolatok, a széleskörű kereskedelmi, befektetési és turisztikai kapcsolatok fontos, stabil és állandó partnerré teszik az országcsoporton belül Horvátországot. A várható horvát EU és NATO tagság révén az intézményi kapcsolatok még tovább erősödhetnek.

•

A török viszonylatban, a jövőt illetően sok ugyan a kérdőjel (EU tagság), de a törökmagyar kapcsolatok jól megalapozottak, és minden területen dinamikusan fejlődnek. A törökök számára a magyar kapcsolat geopolitikai és történelmi okok miatt is fontos. Az eurázsiai ország hatalmas demográfiai és gazdasági potenciállal rendelkezik, egy olyan térség határán, mely jelentős demográfiai erózión, strukturális átalakuláson megy keresztül az elkövetkező évtizedekben.

Az együttműködés dimenziói közül jelentősek a földrajziak és a kulturálisak is. A földrajzilag erősen tagolt mediterrán térségben a „távolság” kérdése több aspektusból is jelentőséggel bír. Nem csupán a földfelszíni távolsággal kell számolnunk, hanem mentálissal és finanszírozásival is. A nagy közlekedési rendszerek még nem képeznek összefüggő egészet, jelentősek a fehér foltok, a belső perifériák. A tenger szerepe az országok életében meghatározó, nagymértékben fordulnak felé társadalmaik. A nyelvi-kulturális faktor szerepe is jelentős. Ilyen a magyar kisebbség szerepe Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában, a közvetítő szerepet játszó horvát, szerb, görög, bolgár kisebbségé. A magyarság iránt egyfajta „történelmi barátságot” éreznek a törökök, bolgárok, és részben az olaszok is. Az oktatási rendszerünk (földrajz, történelem, nyelvek) felelőssége kiemelkedő szerepet játszik a kapcsolatok jövőbeli alakulásában. A globalizációs folyamatokhoz alkalmazkodás a dél-európai térség egésze számára

17


feladatokat ad, részben ahhoz hasonlókat, mint amilyeneket Magyarország elé is állít. Az egész vizsgált térség periférikus helyzetű és jellegű, a modernizáció és a biztonság kihívásai sok tekintetben megegyeznek a Magyarországéival. A nagytérségi kapcsolatrendszerekhez való alkalmazkodás terén Pécsnek vannak bizonyos lehetőségei. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok irányító központja Budapesten van, de a kulturális-társadalmi kapcsolatok alakításában elfoglalhat bizonyos helyet. A magyar külpolitika és külgazdaság irányítása nem kezeli a helyén a dél-nyugati stratégiai irány kapcsolatrendszerét, de a reálkapcsolatok alakulása miatt ez minden bizonnyal változni fog. Kérdés, hogy Pécs ebben a növekvő intenzitású kapcsolatban milyen szerepet tud betölteni. Látszanak bizonyos hiányosságok, űrök, melyeknek betöltésében a város bizonyos szerepet betölthet. Ilyen a jelentős államok körében a spanyol és a görög dimenzió, a kisebb államok köréből pedig Montenegró, Macedónia és Málta dimenzióinak megerősítése a magyar kapcsolatokban. I.1.2.2. A CADSES-Dél – a South East European Space

A 2007-13-as tervezési időszakban az INTERREG programok területi lefedettsége megváltozott. Hazánk számára a legfontosabb változás a korábbi CADSES térség felosztása, melynek következtében Magyarország abba a kedvező helyzetbe került, hogy az újonnan létrejövő programozási térségek (South East Europe, Central Europe) közül mindkettőnek részévé vált. A Délkelet-Európa elnevezésű tervezési területnek ráadásul Budapest a programozási központja, így Magyarországra a délkelet-európai területfejlesztési nagytérség interregionális szervezése kapcsán igen fontos szerep hárul. Budapestnek a regionális politikában felértékelődő szerepéből tudatos lobbi-tevékenység segítségével, illetve a város, régió vezetőinek elkötelezettségével Pécs is profitálhat, amennyiben sikerül kihasználnia helyzeti előnyét és a térség egyik fontos (potenciális?) regionális szervező városává válhat. A SEES (South East European Space) programozási régió 17 országot érint, ahol 269 millió fő él, általános célkitűzései a kiegyensúlyozott területi fejlődés, a területi harmónia elérése és a lisszaboni és göteborgi folyamatoknak megfelelően az innováció, a környezet, az elérhetőség és a fenntartható városfejlődés jelentik a kooperáció sarokköveit.

18


A fejlesztési prioritásokon belül megtalálható beavatkozási területek között megtalálható a mind a pólus programnak, mind az EKF-nek, mind pedig Pécs potenciális fejlődési pályájának megfelelő irány. A kulturális értékek és erőforrások fejlődés szolgálatába állítását célozza ez a terület. Olyan hálózatok kialakítását, kulturális kínálat bővítését, kisebbségi csoportok támogatását, együttműködések létrehozását, tanulmányok készítését és képzési programok lebonyolítását támogathatja a program, melyek a kultúrát, mint fejlesztési erőforrást vonják be a terület- és településfejlesztés eszköztárába. Ez a prioritás összhangban áll Pécs törekvéseivel, a Pólus programmal, az EKF programmal, és mindazokkal a megállapításokkal, amelyeket a fentiekben tettünk. A SEES kereteiben finanszírozható, annak szervezeti keretet adó nemzetközi interregionális együttműködés, a kultúra, kultúraszervezés, oktatás/képzés, kulturális szolgáltatások, kulturális turizmus területén, az ehhez kapcsolódó tapasztalatok és know-how-k piacosítása jelenthetnek középtávú fejlődési lehetőséget Pécs számára. Nem látszik életszerűnek, hogy a közel 270 milliós térségben, ahol olyan városokkal kell versengeni, illetve együttműködni, mint Bécs, Milánó, Athén, Isztambul, Pozsony, Belgrád, Szófia stb., Pécs majd a gazdaság valamely ágában játszik vezető szerepet. Sokkal valószínűbb, hogy a rendkívül sokoldalú, színes kulturális, nyelvi, vallási hagyományokkal rendelkező térség hozzávetőleges közepén elhelyezkedő város a térség (egyik) kulturális, szellemi, oktatási központjává válhat. I.1.2.3. Magyar-horvát együttműködési lehetőségek

A magyar-horvát relációban, intézményesült formában Pécs a Duna-Dráva-Száva eurorégió (5. ábra3) egyik vezető településeként fontos szerepet játszhat. A dél-dunántúli funkcionális régió területe magában foglalja Szlavónia jelentős részét csakúgy, mint Eszék városát. Hosszú távon (a Nyugat-Balkán integrálódása következtében) ennek a déli kapcsolatrendszernek fontos szerepe lehet Pécs fejlődésében. A város számára ez a dél-nyugati kapcsolati rendszerben részvétel az egyik potenciális és legvalószínűbbnek tűnő nemzetközi interregionális feladat/szerep, ami nélkül regionális és közösségi fontossága korlátozott

3

Forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara http://www.pbkik.hu/download.php?id=1512

19


marad. Sajnálatos tény azonban, hogy a jelenlegi intézményi és szervezeti rendszerben a

DDSZ

eurorégió

kevéssé látszik hatékonynak lenni. (Ezt jól példázza – szubjektíven kiragadva – például a honlapjuk is (www.ddseuro.org - 2007-08-24), ahol

az

utolsó

hír

2003-as

eseményről tudósít. Ha nem történt azóta semmi, vagy, ha történt is, de senkit

nem

mindkét

tájékoztatnak

lehetőség

problémáiról

a

róla,

működés

tanúskodik.)

Ez

azonban nem kizárólag a jelenlegi struktúrákból fakadó hiányosság, hanem annak is következménye, hogy

az

hátrányos tevődik

eurorégió helyzetű

össze.

Sem

döntően térségekből a

2. ábra: A Duna-Dráva-Száva eurorégió

Dél-

Dunántúl, sem pedig Kelet-Szlavónia nem tartozik hazája dinamikusan fejlődő térségei közé , és bár Tuzla kanton boszniai összehasonlításban nem nevezhető elmaradottnak, az ország általános fejlettsége, politikai, stabilitási, nemzetközi jogi és természetesen gazdasági problémái miatt az együttműködés nem tudott eddig érzékelhetően hatékonnyá fejlődni. Az eurorégió talán legfőbb problémája azonban a gazdasági együttműködés hiánya, mely egyszerre következménye a térség gazdasági lemaradásának és a közös gazdasági érdekek hiányának. Mindazonáltal vitathatatlan tény, hogy ha Pécsnek lehet nemzetközi interregionális szerepe, akkor az ebben a térségben képzelhető el. Ugyanakkor el kell gondolkodni azon, hogy ez a szerep a „kemény” gazdasági szférára koncentráljon-e, avagy sokkal inkább olyan „puha” területekre, mint a kultúra, (regionális) kisebbségpolitika,

20


regionális oktatási/képzési központ, környezetvédelem, és csak ehhez kapcsolódóan gazdasági területekre, valamint az V/C korridor kiépültével és a dunai hajózás fejlesztésével elosztókereskedelmi együttműködésre. Ennek az új együttműködési profilnak megvannak az előzményei, a helyi szervezetei, alapintézményei Pécsett. Elég, ha az oktatás teljes vertikumát átfogó nemzetiségi (pl. horvát) és két-tannyelvű képzésekre, vagy a Magyarországon egyedülálló Horvát Színházra gondolunk. A nyugat-balkáni nemzetek kisebbségei szinte kivétel nélkül képviseltetik magukat Pécsen, szélesítve az együttműködés bázisát. Szintén kedvező körülmény a térséggel kialakítandó együttműködések során a diplomáciai alközponti szerep is. A magyar horvát együttműködés elmélyítésében további lehetőséget jelent 2007-től a Magyar-Horvát

Határmenti

Együttműködési

Program

(Hungary-Croatia

CBC

Programme). A program két prioritással rendelkezik. A fenntartható környezet és turizmus elnevezésűben hangsúlyosan szerepel a Mura-DrávaDuna térségének ökoturisztikai fejlesztése, kisebb léptékű természet- és környezetvédelmi akciók végrehajtásának támogatása. A második prioritás pedig a gazdasági és emberierőforrásfejlesztéssel foglalkozik, melynek keretén belül gazdasági és munkaerőpiaci együttműködések,

közös

stratégiai

tervezés,

valamint

határon

átnyúló

oktatási

együttműködések, people-to-people akciók, valamint a kétnyelvűség támogatása szerepel. A program 52,4 millió eurós támogatásra számíthat 2007-13 között.

I.1.3. Pécs az országos településhálózatban I.1.3.1. A tervezési dokumentumok és Pécs

I.1.3.1.1 Pécs az Országos Területfejlesztési Koncepcióban Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) egyik alapvető célja a területi harmónia kialakítása. Ennek egyik fontos eszköze a decentralizáció, illetve a magyar településhálózat „Budapest-központúságának” mérséklése. Az OTK ezt többek között a főváros fejlődésének vissza nem fogása mellett a kiemelt regionális központok támogatásával, központi fejlesztésével kívánja elérni. Az ún. pólusvárosok (Győr, Pécs, Székesfehérvár-Veszprém,

21


Szeged, Debrecen és Miskolc) olyan kiemelten támogatandó települések, melyeknek feladata tágabb környezetük dinamizálása, a többi településsel hálózatos együttműködések kialakítása, régiójuk társadalmi, gazdasági, kulturális stb. életének szervezése (2. ábra). Regionális és tengelyek Regionálispólusok fejlesztési pólusok és tengelyek Kassa Bécs

Pozsony Salgótarján Miskolc Sopron

Ungvár/ Kijev

Nyíregyháza

Eger Győr

Tatabánya Debrecen

Nagyvárad

Budapest Szombathely

Szolnok

Székesfehérvár Veszprém Dunaújváros

Zalaegerszeg

Kecskemét Hódmezővásárhely

Békéscsaba

Nagykanizsa

Jelmagyarázat Nemzetközi tengely

Kaposvár

Szekszárd

Regionális tengely Szeged

Szabadka/ Belgrád

Pécs

Zágráb

Eszék

Arad

Fejlesztési pólus Fejlesztési társközpont Fejlesztési alközpontok

3. ábra: Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Forrás: OTK 2005

A pólusvárosokkal szemben támasztott követelmények tehát egy valódi regionális központi funkciókkal rendelkező, dinamikus és innovatív település képét vetítik előre. Ez a fejlesztési igény egyben ki is emeli a fenti településeket a magyar megyei jogú városi körből, féligmeddig intézményesíti azt, amit eddig a szakma vallott csak, nevezetesen, hogy az országban vannak kiemelt, teljes értékű regionális központok (többé-kevésbé a pólustelepülések) és vannak a funkcionális hierarchiában alacsonyabb szinten álló „csak” megyeszékhelyek. Ez a város hosszú távú fejlődése szempontjából (a pólusvárosoknak jutó kormányzati támogatástól függetlenül is) kedvező körülmény.

22


Pécs városára emellett az OTK alapján más területi feladatok is hárulnak. Az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének egyik fontos eleme a határon átnyúló együttműködések kialakítása, fenntartása és fejlesztése (3. ábra), ezzel azonban a II.1.3-as fejezetben foglalkozunk.

4. ábra: Pécs helye Magyarország területi integrálódásának főbb dimenziói között Forrás: OTK 2005

I.1.3.1.2 A Pólus Program Az öt pólusváros és a „póluspáros” meglévő erőforrásaikra alapozott fejlesztési terveket dolgoztak ki a kormányzati támogatások lehívása és az OTK-ban foglalt szerep betöltésére. Ezek a pólusprogramok ennek következtében településenként részben eltérőek, ami jelenti azt is, hogy maradéktalan megvalósulásuk esetén az érintett városok más és más társadalmigazdasági fejlődési pályára léphetnek. Az egyes pólusvárosok javasolt fejlesztési projektjei alapján Magyarország városhálózatának e kiemelt elemei fejlesztési prioritásaikban párhuzamosságokat és egyedi vonásokat egyaránt felfedezhetünk. Több városnál megjelenik az orvostudományi egyetemi képzés bázisán az egészségipar, illetve az ahhoz kapcsolódó kiegészítő innovatív iparágak fejlesztésének igénye

23


(Debrecen, Szeged, Pécs). VÁROS

PROJEKT-TÍPUSOK

Debrecen

egészségügyi, gyógyszeripari és agrárinnovációs projektek

Miskolc

Technopolisz – alkalmazott high-tech ipari megoldások

Szeged

Biopolisz – egészségipar, ipari környezetvédelem, agrár-biotechnológia

Pécs

Az életminőség pólusa – egészségipar, környezetipar, kulturális ipar

Győr

Autopolis – autóipari innovációs-termelési klaszter

Székesfehérvár – Technopolisz – mechatronika, informatika, elektronika, logisztika Veszprém 1. táblázat: Az egyes pólusvárosok kiemelt prioritásai Szerkesztette: Reményi P., 2007

A jelentős agrárpotenciállal és hagyományokkal rendelkező, megfelelő intézményi struktúrát is felvonultatni képes városokban (Szeged, Debrecen) az agrárinnovációnak is kiemelt fontosságot tulajdonítanak. A közelmúlt és a jelen leginkább ipari profilú városai (Miskolc, Győr, SzékesfehérvárVeszprém) a gépipari innovációt tartják városuk és régiójuk kiemelendő fejlesztési prioritásának. Látszik tehát, hogy a fejlesztendő innovatív ágazatok több város esetében is átfedik egymást. Kérdéses, hogy ezáltal a pólusvárosok és régióik kooperatív, vagy ellenkezőleg, kompetitív viszonyba fognak kerülni egymással. A tervezett szakterületi specializációk mellett is nehéz például elképzelni, hogy a tízmilliós magyar piacon eddig is versengő három legnagyobb vidéki egyetem mindegyike olyan egészségipari innovációs központot tud majd megvalósítani, melyek nem egymás elől próbálják a fejlesztési forrásokat, megrendeléseket, piacokat és szakembereket „elhalászni”, hanem egymással kooperatív és komplementer módon képesek majd megélni a piacon (nem beszélve arról, hogy mindez hogyan viszonyul a budapesti hasonló profilú szervezetekhez, valamint a nemzetközi multicégek hasonló tevékenységéhez). A pólusprogramok realizálására tett eddigi törekvések figyelembe vételével valószínűleg szükségessé válik azok korrekciója, illetve felmerülhet az egymáshoz való viszony tisztázásának igénye. Pécs városa kapcsán van egy olyan elem (kulturális ipar) amely az egyéb pólusvárosoknál

24


nem merült fel prioritásként. Ez az innovatív gazdasági terület ráadásul az EKF programmal is összekapcsolódik. Egy sikeres pólus-megvalósítás, egy sikeres EKF program, valamint a már ma is meglévő változatos országos és nemzetközi programsorozat (POSZT, Szabadtéri Játékok, ICWIP, stb.) továbbfejlesztése, az egyetemváros-imázs erősítése Pécs számára különleges helyet biztosíthat a magyar településhálózatban. Nem csak közigazgatási és regionális központi szerepe biztosítana számára kiemelkedést a városhálózatból, hanem a szerteágazó kulturális-tudományos-oktatási profil is, mely egyszerre nyújt rendkívül kedvező imázst, magas hozzáadottértékű innovatív és fenntartható gazdasági fejlődést, valamint a lakosok számára élhető városi miliőt. Ugyanakkor a Pólus Programban megfogalmazott fejlesztések (Kreatív Kutatási és Kísérleti Központ, Pécsi Digitális-Animációs Tudásközpont, Digitális Médiakutató Intézet, Turisztikai beruházások) a kulturális iparnak csak egy szűk szeletét képviselik. Önmagukban tekintve korlátozott gazdasági dinamizáló hatásuk is, hiszen a turisztikai beruházások némelyikét leszámítva (pl. Harkányi aquapark – aminek viszont innovativitása szorul magyarázatra) nehezen képzelhető el, hogy önmagukban képesek lesznek a város (és a régió) gazdasági teljesítményét érdemben megváltoztatni. A pécsi pólus program másik két elemével kapcsolatban szintúgy felmerülnek a kulturális ipar kapcsán feltett kérdések. Önmagában mind az egészségipar, mind a környezetipar támogatandó célokat tűz maga elé, azonban a kellő számú és innovativitású vállalkozások hiánya, valamint a többi pólus-programmal való átfedés miatt érdemesnek tűnik továbbgondolni ezeket, hogy betölthessék szerepüket a város, a régió és tágabb környezete társadalmi-gazdasági dinamizálására. Az egészségipari kiemelt projektekkel kapcsolatban kijelölt egészségpolitikai célkitűzések jók, támogatandók, ugyanakkor a fejlesztések lokális gazdaságra gyakorolt dinamizáló hatása korlátozott. Az Egészségipari Innovációs Központ (mellyel kapcsolatban kockázati tényező a jelenleg nem kellőképpen erős régióbeli vállalkozói háttér) kivételével a többi tervezett beruházás közvetlen gazdasági haszna a jelenlegi egészségpolitikai helyzetben bizonytalan. A meddőségi és mozgásszervi centrumok tulajdonképpen egészségügyi szolgáltatások új modelljeit képviselik, melyek mint ilyenek ígéretesek, azonban működésüket vagy a társadalombiztosító (azaz az állampolgárok), vagy a betegek (azaz az állampolgárok)

25


finanszírozzák. Nehezen elképzelhető, hogy mindezen szolgáltatások olyan mértékű nemzetközi vonzerőt tudjanak kialakítani, hogy ezáltal számottevő mértékű forrásokat tudnának bevonni a régió fejlődésébe. A környezetipari pillér (zöld)energetikai beruházásai ambiciózus tervek, magvalósításukra a jelenlegi nemzetközi és hazai politikai és társadalmi légkör (éghajlatváltozás, a zöld energia központi támogatása, a zöld gondolat rohamos terjedése) kedvező. A régióban zajlott és zajló hasonló jellegű projektek ambivalens eredményei ugyanakkor kockázati tényezőként jelennek meg a nagy volumenű beruházások rentabilitásához kapcsolódóan. Kistérségi, települési szinten, egy-egy tőkeerős vállalat (amiből kevés van a régióban) szintjén működhet a projekt, de a régió társadalmi-gazdasági dinamizálása ezen ágazat hatókörén is túlmutat. A Pólus Program tehát részben jól, már tekintetben nem elég markánsan különbözteti meg Pécset a többi pólusvárostól. A program keretében kitűzött ágazati fejlesztések céljai, irányai megfelelők, önmagukban azonban csak korlátozott hatást gyakorolhatnak a régi gazdaságára. I.1.3.2. Pécs a Megyei Jogú Városok körében

A magyar városhálózat alapját adó megyei jogú városok körének településhálózati jelentőségét rendszeresen mérik. Ezen vizsgálatok (BELUSZKY, 1967), (BERÉNYI – DÖVÉNYI, 1995), (BELUSZKY, 1999), (CSAPÓ, 2001), (PAP, 2002) áttekintése révén kirajzolódik Pécs helyzete, erősségei és hiányosságai is, ami a városhálózati versenyben rejlő lehetőségeit és korlátait is meghatározzák. A verseny korunk regionalizációs, decentralizációs és dekoncentrációs folyamataiban a mind erősebb és teljesebb regionális szerepkörért, a regionális funkciókért (ami itt azt jelenti, több megyére kiterjedő vonzás, szerep) folyik a város-verseny a vizsgálati körben. Az ezredforduló környékén elvégzett, fentebb hivatkozott mérések mintegy 80 regionális funkciót azonosítottak. Az 1990-2000 közötti 10 éves időszakban jelentősen nőtt ezek száma (mintegy 24 beazonosított, új, regionális intézménytípus alakult), különösen a gazdasági, szolgáltatási területen létrejött új funkciók azok, amelyek megváltoztatták a regionális funkciók térképét (pl. a Pécsett is releváns hipermarketek). Az 1992-es, az 1995-ös, az 1998-as, és a 2001-es vizsgálatok mindegyike az 1-5-ös skálán a legmagasabb fokozatúba sorolta Pécset, együtt Debrecennel és Szegeddel. Ezeket tekinthetjük

26


teljes, fejlett, vagy egyértelmű regionális központnak. A második, hiányos szerepkörű központnak tekintett Győr és Miskolc esetében is egyetértenek a vizsgálatok, ezt követően a fennmaradó városi körben kisebb differenciák már előfordulnak az egyes, időben egymást követő vizsgálatok során. A 2001-es, legteljesebbnek tekinthető vizsgálat az állami, dekoncentrált szervek, a gazdaság, infrastruktúra, az oktatás, kultúra, és az egészségügy, szociális területeken vizsgálta a regionális szerepköröket. Az összehasonlításban (9. melléklet) Pécs toronymagasan vezetett minden egyes szférában, a MJV-k körében, Debrecen és Szeged által követetten. A szóródás rendkívülinek tekinthető, Hódmezővásárhely 2 pontja és Pécs 101 pontja között foglalt helyet a többi város. Az 1990 és 2000 között létesített új regionális szerepkörök versenyében is Pécs végzett az első helyen (27 új regionális funkció), Szeged és Debrecen (23-23) fej-fej melletti versenyben követte. A vizsgálat eredményeként kimondható, hogy a rendszerváltozás időszaka óta a megyei jogú városok hálózatában a regionális funkciók erőteljes koncentrációja ment végbe. Ennek a konvencionálisan régióközpontnak tekintett települési kör (Pécs, Szeged, Debrecen, Győr, Miskolc) az egyértelmű nyertese. Pécs számára ez egy egyértelmű sikertörténet. A regionális funkciókban végbement fejlődése hatása azonban nem az egész magyarországi városhálózatra terjed ki, hanem elsősorban a régiós szerepkörért folytatott városverseny eredményét befolyásolta döntően. A vizsgálat eredményeit nem célszerű abszolutizálni, mert bár a regionális funkciók sok tekintetben befolyásolják a települések életét, de az élhetőségnek csupán bizonyos területeit fedik le. A

város

gazdaságának

szerkezete,

versenyképessége,

nemzetközi

integráltsága,

a

foglalkoztatási lehetőségek, főként pedig annak bővülése, a helyi jövedelmi viszonyok hosszú távon éppolyan erős hatást gyakorolnak az élhetőségre, mint az előbb felsoroltak. Ezekről az IVS a társadalmi-gazdasági viszonyokat elemző fejezetei adnak áttekintést.

27


4

I.1.3.3. A régió és Pécs

Magyarország egésze szempontjából a délnyugati stratégiai irányban a kapcsolati terület földrajzilag determináltan az ún. geográfiai Dél-Dunántúl. Történetileg konstans módon stratégiai útvonalak haladnak keresztül ezen a területen, amelyek meghatározzák a térszerkezeti alapvonásokat és Pécs helyzetét is. A magyar állam történelmi léptékben létrejött (politikai, demográfiai, és gazdasági) magterületéről (Visegrád, Veszprém, Fehérvár, Pest és Buda) az útvonal Itália felé a Balaton északi/déli partjai mentén a fontos drávai átkelőhely Ptujon (Petovium, Potoj) keresztül haladt az Adria partjáig. A szelíd, dombsági jellegű Pannon táj nem okoz nagyobb közlekedési nehézségeket. Csak a folyókon, patakokon való átkelés jelent itt-ott problémát, ugyanis a folyóhálózat futásiránya hozzávetőlegesen merőleges erre a történelmi, stratégiai útvonalra. Nagyobb igénybevételt elsősorban a Dinári-hegység vonulatai jelentettek és jelentenek ma is. Magyarország számára napjainkban a délnyugati irány/korridor két fő célterületet tár fel. Az egyik az olasz területeket jelenti és a domináns közúti közlekedés számára a BudapestNagykanizsa-(Zágráb)-Ljubljana-Trieszt vonalon érhető el legoptimálisabban. Ennek infrastrukturális alapja az épülő magyar M7, a horvát Csáktornya-Zágráb autópálya, továbbá a szlovén autópálya Sezana-ig. Az autópályalánc legnagyobb része ma már készen van. Vasúton a Venezia nemzetközi gyorsvonat teremt közvetlen kapcsolatot Budapest és Velence, illetve Róma között. A légi kapcsolat Budapest-Róma (Fiumicino/Ciampino) és BudapestMilánó között intenzív. A másik célterület az Adria keleti tengerpartja, amelynek turisztikai célterületeit, illetve kikötőit (Koper, Rijeka) a Budapest-Zágráb-Károlyváros-Rijeka/Split autópályák tárják fel. Légi úton Magyarország számára a Dubrovnik körüli dél-dalmát térség tárható fel. A Balatontól délre, a magyar országhatárig, illetve a Dráváig elterülő térség – ezt kezeljük egy földrajzi Dél-Dunántúlként – nem egyezik meg minden tekintetben a statisztikai területi rendszerben, illetve a területfejlesztés számára kialakított, három megyéből álló régióval.

4

A fejezet az alábbi elemzések alapján készült: Pap Norbert (szerk. 2006): A Balatontól az Adriáig. Lomart

Kiadó, Pécs

28


Ennek a gateway funkciókat potenciálisan hordozó területnek a kiterjedése nyugati irányban kiterjed Zala megye egy délkeleti részére, délre pedig átterjed a határon, az ún. Baranyaháromszögre, Eszékig. Térkapcsolatai erőteljesek a főváros körüli magyar magterülettel, másodsorban a Dél-Alföld irányába. Hagyományos térszerkezeti szerepe közvetítő jellegű a Nyugat-Balkán és az adriai, itáliai térségek irányába. Ugyanakkor sajátos ellentmondása a térségnek, a közvetítő szerep mellett jelenlévő, szintén hagyományosan fennálló izoláció. Az úthálózat többszörösen átalakult a történelem során. Budapesttől kiindulva a Balaton partjai mentén elhaladva Nagykanizsa az utolsó közvetítő város délnyugati irányba. Innen Zágráb-Károlyváros-Fiume, illetve Ljubljana-Koper felé halad az út a tengerig, illetve Trieszten keresztül az olasz területek felé. Egy másik, kisebb jelentőségű adriai kijárat az ugyancsak Budapesttől induló, de ezúttal a Duna mentén, Szekszárdon át, Pécsen és Eszéken, mint közvetítő városokon áthaladó út, Szlavonszki Brod, Szarajevó, Mostar, Metkovic, Ploce vonalon. A gateway szerepet vasútvonalak is támogatják, a közútitól kismértékben különböző, párhuzamos vonalakon. A régió térszerkezeti vázát a tranzitutaktól nem független, urbánus térségek alkotják. A Balaton déli partján kialakult egy policentrikus, a turizmussal és a rekreációs funkcióval összeforrott agglomeráció, létrejött a Kaposvár-Dombóvár urbanizációs tengely, az ipari alapokon naggyá nőtt, ma átalakuló funkciójú Pécs-Komló agglomeráció, a déli hídváros és sokoldalú funkciókkal rendelkező Eszék, a Duna mentén mezővárosokból fejlődött várossor (hídvárosi funkciókkal), délnyugaton pedig Nagykanizsa a hagyományos kereskedőváros, némi iparral. A köztes térségekben keskenyebb-szélesebb átmeneti zónák által körülvéve belső perifériák alakultak ki. A dombsági területeken aprófalvak, zsáktelepülések, városhiányos térségek találhatók, esetenként funkcióhiányos, ceremoniális városokkal. Jellemzően a megyehatárok mentén, a megyeszékhely városok közötti zónában találhatjuk ezeket, ami arra utal, hogy jellegük kialakulása nem független a közigazgatási térszervezés sajátosságaitól sem. (4. ábra)

29


5. ábra: A Dél-Dunántúl szerkezeti térkategóriái Szerkesztette: Pap N. 2006

A déli államhatár mentén egy külső periféria is kialakult, az 1950-es évek Jugoszláviájával történt szembenállással összefüggő módon. Az utóbbi évtizedek délszláv háborús konfliktusai sem segítettek a határmenti térségen. A hosszú, relatív elzártság és az elmaradt beruházások hatására elnéptelenedő, demográfiai és foglalkoztatási válsággal jellemzett zóna ez, melyből csupán néhány határátkelőhely emelkedik ki. A térség magyarországi oldalán a megyei struktúrák erősek, örökösük elsősorban a történelmi megyeszékhely, ma megyei jogú városok (Pécs, Kaposvár, Szekszárd, illetve nyugaton Zalaegerszeg). Népességi, gazdasági súlyuknál, vezetőik politikai erejénél fogva a térségi folyamatokat meghatározzák. A szintén megyei jogú város, Nagykanizsa a kisvárosok jelentőségével vesz csak részt a folyamatok alakításában. A városok és a megyék közötti, változó intenzitású rivalizálás és az ehhez képest kiegészítő

30


kooperáció, a területi folyamatok meghatározó vonása. A metropol5 térségekhez való kapcsolódás mutatja a közvetítő szerepkörét a térségnek. Nagykanizsa a két órás utazótávolság tekintetében inkább kapcsolódhatna Zágrábhoz, mint Budapesthez, a többi nagyobb város inkább Budapest perimetropol régiójához tartozik. A metropol városokhoz való hatékony kapcsolódást az infrastruktúra fejlesztésében fennálló jelentős lemaradás akadályozza. Pécs a meghatározó térszerkezeti vonalak közötti átmeneti zónában található. Népesedési, intézményi, kulturális és politikai súlyánál fogva régióközponti szerepe evidencia, de az elmúlt

évtizedek

fejlődését

indukáló

bányászati-energetikai

szektor

eltűnésével,

átalakulásával szerepe több szempontból is megkérdőjeleződött. A funkcióváltás (bányászati-ipari központból korszerű szolgáltató-ipari központtá) részben spontán, részben tervezett folyamatok révén zajlott le. Ugyanakkor az elvesztett ipari munkahelyeket és funkciókat az újak nem tudták teljes mértékben pótolni, ami a jelenlegi válságérzet fő oka. A város a régióban elsősorban államigazgatási, egészségügyi-szociális, a kereskedelmi és az oktatási-kulturális funkciói révén jelenik meg. A kiépült kiskereskedelmi kapacitás igen jelentős és a földrajzi régió egésze számára meghatározó jelentőségű. Az oktatási funkciók döntően az egyetemhez kapcsolódnak, illetve a város néhány középiskolájához. A foglalkoztatásban betöltött regionális szerepköre egy nagyságrenddel marad el a fenti funkcióktól. A régió további urbánus térségeiben is változásokat mérhetünk. Kaposvár impozáns fejlődésen ment keresztül az elmúlt bő egy évtizedben. Az autópálya-építés, az új dunai híd Szekszárd számára teremtett új lehetőségeket. Ugyanakkor nem indultak meg a városban azok a folyamatok, amelyek révén ezek a kedvező változások, pozitív hatásukat kifejthetnék. A regionális szerepkörért folytatott verseny a már ismertetett vizsgálat szerint (CSAPÓ, 2001) a régióban a következő eredményeket hozta: Pécs első helye az országos elsőség nyomán aligha vitatható. Kaposvár a MJV listán a középmezőnyben végzett, a 11. helyen, Szekszárd a

5

Metropol – a globális nagyvárosi hálózat része (itt Budapest és Zágráb), perimetropol városok – a metropol központtól maximum két órás utazó távolságra lévő, azzal szorosan összefonódott települések (városok).

31


17. és a megyeszékhelyek közül csupán egy szerepel mögötte (Salgótarján). A földrajzi DélDunántúlon fekvő, de a Nyugat-Dunántúlhoz integrált Nagykanizsa a ranglista 19. helyén áll (a zalai megyeszékhely Zalaegerszeg a 14.). DÖVÉNYI, 1992 Fejlett regionális központ Debrecen, Pécs, Szeged

BELUSZKY, 1995 Teljes regionális központ Debrecen, Pécs, Szeged

2

Regionális központ Győr, Miskolc

Hiányos regionális központ Győr, Miskolc

3

Fejlett felsőfokú központ Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg, Felsőfokú központ Salgótarján, Sopron, Szekszárd, Tatabánya,

Teljes megyeközpont Eger, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Veszprém,

1

4

5

Fejlett középfokú központ Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa

Hiányos, vagy részleges megyeközpont Békéscsaba, Salgótarján, Sopron, Szekszárd, Tatabánya, Zalaegerszeg, Teljes értékű középváros Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa

CSAPÓ, 2001 Egyértelmű regionális központ Debrecen, Pécs, Szeged Regionális központ hiányos funkciókkal Győr, Miskolc Több regionális funkcióval rendelkező felsőfokú központ Kaposvár, Kecskemét, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Veszprém Néhány regionális funkcióval rendelkező felsőfokú központ Békéscsaba, Eger, Nyíregyháza, Zalaegerszeg Regionális funkcióval alig rendelkező felsőfokú központ Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Salgótarján, Szekszárd, Tatabánya

2. táblázat: Az MJV városok hierarchia-besorolása három vizsgálat alapján Forrás: Csapó T. (szerk.) (2001) alapján

I.1.3.4. Pécs kistérségi, megyei és regionális szerepköre

A város vonzáskörzete kiterjed Baranya megye egészére és néhány tekintetben túl is terjed azon. Egyeteme, kulturális vonzása klinikai funkciói kiterjednek a régió egészére és országos jelentőségűek. Kereskedelmi szerepei déli irányban túlterjednek az országhatáron is. Sajnálatos módon a foglalkoztatási szerepköre elmarad a fentiektől. A pécsi kistérség jellegzetessége, hogy nagyrészt Pécs városának agglomerációjába tartozó települések alkotják. A kistérségi együttműködés alapvető kérdése a városi folyamatokhoz

32


való kapcsolódás lehetősége. A kistérség „sikeres” települései Pécs egyes funkcióihoz kapcsolódva tudták megtalálni a helyüket, akár mint lakóterület (Kozármisleny, Keszü, stb.), akár mint rekreációs terület (Orfű). A város és a kistérségi települések együttműködése a múltban nem volt mindig problémamentes. Ennek részben a méretbeli különbségek, a gyakran ellentétes érdekek mellett az is oka volt, hogy a magyar térszervezés nem számol az agglomerációk nyújtotta lehetőségekkel. A kistérségi központ székhelye Pécsett van. A gyakorlatban a „kistérség”, azaz a Pécsen kívüli települések és a város között a kooperáció igen limitált. A megyei szerepköre a városnak az utóbbi időszakban több tekintetben „kiürült”, ami a közigazgatást illeti. Ugyanakkor a Baranya megyei intézmények (kórház, könyvtár, múzeumok, stb.) jelentős hányadának a város ad működési környezetet. Pécs a regionális szerepköröket illetően a magyar városok közül a legfejlettebbek közé tartozik (Csapó T. 2001). A dekoncentrált államigazgatási szervek közül nem minden regionális szerepkörű központja került a városba, de így is igen jelentős regionális funkcióhalmaz jellemzi a várost. A lehetséges több mint 80 szerepkör mintegy ¾-e jelen van a városban. A legjelentősebb a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, melynek munkaszervezete annak ellenére, hogy létezik egy kaposvári és egy szekszárdi kisebb iroda, a városba koncentrálódik.

33


I.2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE I.2.1. Gazdaság I.2.1.1.1 Külső elérhetőség Egy város gazdasági helyzetét – a korábbi évtizedekkel, évszázadokkal ellentétben – sokkal kevésbé a város és környezetének (természeti) erőforrásai, a helyi termelési és ellátási tényezők szabják meg, hanem a város külső elérhetősége, a hálózati kapcsolatok, és ebből következően, a nemzetközi gazdasági folyamatokhoz való integrálódási képesség. Elérhetőség6 tekintetében Pécs kedvezőtlen helyzetben van. Az autópályák viszonylag távol (120-165 km-re) futnak, a rávezető utak rossz minőségűek, teherbíró képességük alacsony. Mivel a jelenlegi legközelebbi kapcsolati pontok sem tartoznak az európai fő irányokhoz, illetve kiépítettségük még nem teljes, egyelőre csak kerülővel csatlakozhat a város a nemzetközi forgalomba. A hazánkat metsző két fő vonal (Németország – Közel-kelet, illetve az Észak-Olaszország – Ukrajna tengely) távol esik, és a hazai működés szempontjából fontos fővárosi kapcsolat sem épült még ki, annak ellenére, hogy ez egy nemzetközi folyosónak (V/c korridornak) része. A közutakhoz hasonló a vasúti közlekedés is. A nemzetközileg fontos vonalak is Pécstől távol találhatók. Bár a Budapest-Pécs vonal villamosítása megtörtént, az egy sínpár és a nem megfelelő teherbírás miatt – különösen, ha figyelembe vesszük a magyarországi teherszállítás 9 km/órás átlagsebességét is – nem nevezhető modern kapcsolatnak. Igaz ez a megállapítás még akkor is, ha ez a vonal része a Budapest-Eszék-Szarajevó nemzetközi főiránynak. A globális hálózatok kialakulásával egyre nagyobb hangsúly kapnak a repülőterek is. Napjainkban az áruszállítás látványosan növekvő hányada történik légi úton. A gyorsan változó igények miatt csak kevés termék esetében engedhető meg, hogy egy-egy szállítmány hetekig vagy hónapokig járművön legyen. A Pécs-Pogányi repülőtér megépítésével a légi közlekedés és szállítás lehetősége 2006. év tavaszán létrejött. A kifutópálya nem megfelelő

6

A város külső és belső közlekedési kapcsolataival részletesen foglalkozik a Közszolgáltatások fejezeten belül a

Közlekedés, tömegközlekedés részek.

34


mérete miatt csak a kisgépek le- és felszállása biztosított, ezért számottevő forgalom nem alakult ki. Áruforgalomról alig beszélhetünk, a személyszállítás sincs egész évben. A menetrend szerinti személyszállítás (Pécs-Bécs között) csak néhány hónapig működött 2006ban, alacsony kihasználtsággal, charter járatok a 2007-es nyári turisztikai szezonban (júniustól szeptemberig) közlekedtek Pécs és Korfu között, teljes kihasználtsággal. A mai szabványoknak megfelelő hosszúságú kifutópálya megléte lehetővé tenné a közepes gépek fogadását is, ami a lehetőségeket számottevően bővítené. A hajózás látszólag közömbös Pécs város gazdasága szempontjából. A Duna, mint hajózható folyó, ugyan mindössze 40 km-re van a várostól és vasúti kapcsolat is van Pécs és Mohács között, nem bír különösebb hangsúllyal. Áruszállításhoz megfelelő kikötő csak Baján, mint a Dél-Dunántúl egyik logisztikai központjában található. Bajával viszont sem a közúti, sem a vasúti közlekedési kapcsolat nem megfelelő. A belső közlekedési rendszerek helyzete hasonló, esetenként rosszabb, mint a külső. A belterületi utak kiépítettségének aránya alacsony. Nincsenek valódi elkerülő utak (csak nevükben), az átmenő forgalom a Belvároson, vagy a lakóövezeteken halad át, a városrészek közötti kapcsolat áteresztő kapacitása alacsony. Az utak paraméterei nem felelnek meg a követelményeknek, különösen a Mecsek-oldalban, ahol a spontán városfejlesztés miatt (szőlőterület átminősítése lakóterületté) az utak keskenyek (sokszor egy nyomtávúak) és kiépítetlenek. A szilárdburkolatú utak minősége az elmaradt felújítások miatt ugyancsak rossz. I.2.1.2. Regionális és megyei összehasonlítás

I.2.1.2.1 Jövedelmi helyzet, beruházások Baranya megye országban elfoglalt gazdasági helyzetének vizsgálatához elsőként az egy főre jutó GDP országos átlaghoz képest történő alakulását vizsgáltuk meg. Ez alapján kimutatható, hogy 1994 óta a megye az ország egészéhez képest leszakadóban van, az országos átlagtól ugyanis mind távolabb kerülve, 2005-ben annak már csak 72,5%-án állt, ami több mint 10 százalékpontos esés a 11 évvel korábbi helyzetéhez képest (6. ábra). A Dél-dunántúli régió többi megyéje Baranya megyéhez hasonlóan folyamatosan szakad le az ország egészétől. A legjelentősebb változás Tolna megyében történt, amely 1994-ben alig több mint 5

35


százalékponttal maradt el az országos átlagtól, addig 2005-ben ez az érték már több mint 25 százalékpontra növekedett. Az 1990-es évektől kezdődően a külföldi tőkebefektetések döntő többsége az ország északnyugati, illetve középső területeire koncentrálódott, a keleti, illetve déli területekre alig érkezett külföldi, exportorientált, hosszabb távú fejlődést megalapozni képes befektetés. DélDunántúl egészére jellemző emiatt a gazdasági leszakadás az ország fejlettebb, dunántúli, illetve közép-magyarországi területeitől. Alacsonyabb térségi szinten ez a folyamat ugyancsak megfigyelhető. 100 95 90 85 Baranya

80

Tolna Somogy

75

Dél-Dunántúl

70 65 60 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

6. ábra: Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában a Dél-Dunántúl megyéiben Forrás: Saját számítás KSH adatok alapján

Mivel kistérségi és települési szinten GDP adatok nem állnak rendelkezésre, ezért Pécs megyéjében, valamint az ország egészében elfoglalt helyzetét az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapon keresztül vizsgáltuk meg. A megye kistérségeinek egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapja szerint a megye legfejlettebb területének a megyeszékhely és térsége számít, amit jól mutat, hogy mind 1996-ban, mind 2004-ben egyedül Pécs és környéke haladta meg az országos kistérségi átlagot, míg az összes többi Baranya megyei térség jóval elmaradt attól. A megyén belüli jelentős jövedelmi polarizáltságot Faluvégi Albert 2004-es

36


vizsgálata is alátámasztja7. Faluvégi egy komplex mutató alapján különítette el az ország 168 kistérségét fejlettség szerinti öt kategóriába (dinamikusan fejlődő, fejlődő, felzárkózó, stagnáló, lemaradó), amely szerint Baranya megyében egyedül a Pécsi, illetve a Pécsváradi kistérségek érik el a fejlődő kategóriát, az összes többi a felzárkózó, stagnáló, ill. lemaradó csoportba esik. A Pécsi térségnek viszonylag előnyös helyzete azonban nem jelent bizakodásra okot: gazdaságában – mint a továbbiakban látni fogjuk - továbbra sincsenek jelen az ország gyorsan fejlődő területeit fejlődésben tartó gazdasági ágazatok, továbbra sem tudott kilépni fejletlen berendezkedéséből. A térség egészének lemaradását mutatatja, hogy az egész Dél-Dunántúli régióban nem található dinamikusan fejlődő térség, szemben az ország többi régiójával, nincsen ugyanis olyan régiója Magyarországnak a vizsgáltan kívül, ahol legalább egy térség ne érné el ezt a kategóriát. Pécs hátrányos helyzetét mutatja az is, ha rangsort állítunk föl a megyeszékhelyek között az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap alapján. A sor elejére – Budapest után – az ország legfejlettebb, észak-dunántúli megyéinek megyeszékhelyei kerülnek, míg Pécs csak a rangsor 13. helyén lelhető fel, mind 1996, mind 2004 adatai szerint. A baranyai megyeszékhely ezzel csak az ország ugyancsak fejletlenebb térségeinek központjait tudja túlszárnyalni, ami a korábbi adatokhoz hasonlóan mutatja az ország nyugati felének megosztottságát: míg az észak-dunántúli megyék, megyeszékhelyek a gazdaság szekérhordói, addig a déli területek azoktól jócskán lemaradva, a sereghajtók között találhatók.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Budapest Székesfehérvár Veszprém Győr Szombathely Zalaegerszeg Eger Szolnok Szekszárd Kecskemét

1996 151,3 142,0 142,6 137,8 138,2 132,8 127,7 131,6 130,7 112,9

2004 151,4 144,4 142,5 136,2 132,2 131,4 129,8 126,4 125,1 116,3

11 12 13 14 15 16 17 18 19

Tatabánya Szeged Pécs Debrecen Kaposvár Békéscsaba Nyíregyháza Miskolc Salgótarján Ország

1996 101,2 122,8 114,9 108,8 115,9 116,4 101,7 103,7 103,0 100

2004 114,8 113,0 112,2 108,5 107,5 104,4 104,2 102,1 100,2 100

3. táblázat: A megyeszékhelyek sorrendje az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap szerint

7

Faluvégi Albert (2004):

37


Forrás: KSH, T-Star

A tárgyalt negatív eredményeknek hátterében áll a már említett tény, hogy a térséget a rendszerváltozás óta elkerülik a jelentősebb tőkebefektetések. 180 160 140

Országos átlag

120

Dél-Dunántúl 100

Baranya Somogy

80

Tolna 60 40 20 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

7. ábra: Az egy lakosra jutó beruházás értéke az országos átlag százalékában Forrás: Saját számítás KSH adatok alapján

A 32. ábra adatai is ezt mutatják: a Dél-Dunántúl és Baranya megye a vizsgált 9 éves időszakban mindvégig elmaradt az országos átlagtól egy főre jutó beruházás tekintetében. Tolna megyében egyszer (a Szekszárdi Duna-híd építésekor), Somogy megyében kétszer (az M7-es út építésekor) sikerült túlszárnyalni az országos értéket. A befektetések elmaradását mutatja többek között az is – ahogyan majd az iparral foglalkozó fejezetben látni fogjuk –, hogy a városban jelenleg alig találhatóak külföldi, tőkeerős nagyvállalatok, amelyik pedig mégis jelen van, az sem épített ki igazán jelentős helyi beszállítóhálózatot, a helyi gazdasággal szoros kapcsolatot. Mivel a régióban a fejlesztési ráfordítások is jelentősen elmaradnak az országos átlagtól, a felzárkózásra inkább csak hosszútávon van esély. A rendszerváltozás óta eltelt évek gazdasági adatai alapján elmondhatjuk, hogy jelenleg a vidéki Magyarország gazdaságának fejlesztésében legjelentősebb szerep az iparnak jut, az ország GDP-jének jelentős hányadát ugyanis ma ezen gazdasági szektor szolgáltatja. A tercier ágazat ezzel szemben ma Magyarországon ugyan meghatározó részarányú, struktúrájában

38


azonban – Budapestet leszámítva – az alacsony termelékenységű ágazatok a dominánsak8, ami az ipar hazai szerepének fontossága mellett egyértelműen differenciáló szerepére hívja fel a figyelmet. A Baranya megyei iparba történt befektetések elmaradását mutatja az egy lakosra jutó ipari termelés, mely szerint 2004-ben Baranya megye abszolút utolsó volt 640,7 ezer Ft/fő értékével, mely az országos átlagnak alig több mint 42%-a. A következő évben, 2005ben ugyan már megelőzte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, azonban ez – tekintettel SzabolcsSzatmár-Bereg megye gazdasági helyzetére – jelentős optimizmusra még nem ad okot.

Megye

Érték 1000 Ft/fő

Komárom-Esztergom

7 584,4

Győr-Sopron-Moson

3 799,3

Fejér

3 464,7

Vas

2 154,4

Zala

1 742,2

Borsod-Abaúj-Zemplén

1 693,1

Budapest

1 445,7

Jász-Nagykun-Szolnok

1 442,4

Heves

1 394,2

Pest

1 308,8

Veszprém

1 300,3

Csongrád

965,0

Megye

Érték 1000 Ft/fő

Hajdú-Bihar

937,9

Bács-Kiskun

902,4

Somogy

898,6

Tolna

861,2

Békés

716,7

Nógrád

705,6

Baranya

697,4

Szabolcs-Szatmár-Bereg

669,6

Dél-Dunántúli átlag

806,8

Országos átlag

1 657,1

4. táblázat: Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke a megyékben, 1000 Ft/fő, 2005 Forrás: KSH, Baranya megye Statisztikai Évkönyv, 2005

Az autópálya-fejlesztések gazdaságélénkítő hatásait nem túlmisztifikálva is kijelenthető, hogy az elmaradt befektetések okai között jelentős súllyal esik latba a térség közlekedési infrastruktúrájának elmaradottsága. Ma már csak hat olyan megye van, amelyik nem rendelkezik autópályával, illetve gyorsforgalmi úttal. Ebből kettő a Dél-Dunántúlon található, egy a Dél-Alföldön. Ezek a megyék az országban periférikusan helyezkednek el, és a szomszédos ország közeli területei sem rendelkeznek jó közlekedési feltételekkel. Más a helyzet a többi megyével, mert vagy közvetlen közelségükben több autópálya is található (pl.

8

Barta, 2002

39


Szolnok, ahol az elmúlt években dinamikusan fejlődött a gazdaság), vagy a nyugati határ mentén fekszik (pl. Vas megye), ahol nem csak fejlett gazdasághoz, de fejlett közlekedési hálózathoz is könnyen kapcsolódhatnak a szomszédos osztrák térségeken. A bemutatott adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Dél-Dunántúl, Baranya megyével és Péccsel együtt relatíve leszakad az ország többi részétől. A KSH 2007. júliusi kiadványában olvasható: „Az ország fejlettebb régióihoz képest valószínűsíthetően megmaradt, néhány területen fokozódhatott a Dél-Alföld, de különösen a Dél-Dunántúl lemaradása. Mindkét régió gazdaságában a természeti adottságokból, tradíciókból eredően az átlagosnál nagyobb a súlya a mezőgazdaságnak, továbbra is alacsony (Dél-Dunántúlon csökkenő) az ipar teljesítménye, a fejlesztésre fordított fajlagos összegek pedig csak alig több mint felét tették ki a közép-dunántúli invesztícióknak.”9

I.2.1.3. Pécs város agglomerációja

Pécs város gazdaságának megítélésekor célszerű megvizsgálni Pécs agglomerációjának helyzetét is. A szakirodalom és a különböző vizsgálatok megállapításai szerint Magyarországon két olyan város található, amelyik rendelkezik ilyen kapcsolatokkal, Budapest és Pécs. A statisztikailag lehatárolt pécsi agglomerációhoz 62 település tartozik, népessége mintegy 200 ezer fő. Ez a térség elsődlegesen kelet-nyugati kiterjedésű, csatlakozó déli településekkel. A belső gyűrű 20, a külső pedig 41 települést integrál. Budapest esetében egy gyorsan, esetenként a fővárosnál is gyorsabban fejlődő gazdasági térség jött létre, mely a termelési, kereskedelmi és logisztikai kapcsolatok jelentős részét vonzotta magához. Pécs esetében is hasonló folyamatok zajlottak le, azonban itt mindig a termelésen volt a hangsúly. Korábban elsősorban a szén- és uránbányászat termelő és kiszolgáló üzemeinek jelentős része működött az agglomerációs övezetben. Napjainkban – elsősorban az egykori kiszolgáló létesítményekben – részben ipari, részben szolgáltató üzemek működnek, teljesítményük részaránya azonban már lényegesen kisebb. Ennek ellenére Pécs város gazdasága szempontjából nem elhanyagolható az agglomeráció,

9

A gazdasági fejlődés regionális különbségei Magyarországon 2006-ban, KSH, Debrecen, 2007. július

40


különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egyrészt a kreatív iparágak szereplőinek egy része itt működik, másrészt a városi átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkezők egyre nagyobb része költözik az érintett településekbe. Jövedelmük jelentős részét Pécsett költik el, amelyben a kulturális szolgáltatások igénybevétele is számottevő. A demográfiai folyamatokat részletesen vizsgáljuk a Társadalommal foglalkozó fejezetben, de talán itt is lényeges megemlíteni, hogy az agglomeráció belső gyűrű 20 településén a népességszám folyamatos (2002. január 1. és 2005. december 31. között 12,2%-os) növekedése figyelhető meg, a természetes szaporodás pozitív értékű és a belföldi vándorlási különbözet is +20 ezrelék körül mozog. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma közel háromszorosa a megyei, illetve a pécsi adatnak, miközben a 4 és több szobás lakások aránya is közel kétszerese. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások aránya ugyan alacsonyabb, mint Pécsett, illetve Harkányban, de lényegesen meghaladja a többi település adatát.

I.2.1.4. Pécs város gazdaságának elemzése

I.2.1.4.1 Általános gazdasági feltételek, történeti háttér Korábbi időkben egy térség természeti adottságai jelentős részben determinálták a terület gazdasági fejlődési pályáját, lehetőségeit. Korunkban ez már nem feltétlenül igaz, de Pécs vonatkozásában kiemelhetjük, hogy a város természeti adottságai kimondottan jónak tekinthetők. Az időjárási viszonyok mellett a város földrajzi elhelyezkedése is pozitívan értékelhető. A várost északról „védő” Mecsek-hegység nemcsak a különleges klíma kialakulásához járul hozzá, hanem okozója a Magyarországon szinte csak Pécsre jellemző flóra kialakulásának is. A változatos domborzat, a védelmet nyújtó erdőségek, a bőséges hozamú, kristálytiszta karsztvízforrások és Mecsektől délre fekvő termékeny sík vidék már több ezer éve vonzóvá tette a várost és környékét az emberiség számára. A Mecsekben rejlő természeti kincsek (pl. kvarc, homok, szén urán) az újkorban lettek a gazdasági fejlődés irányadói. A város tágabb értelemben vett környékén található gyógy- és termálvizek pedig a jövőben tölthetnek be fontos szerepet. Az évezredek óta lakott településen élők keze munkája is mély nyomokat hagyott a városon. Az i. e. IX. században épült Jakab-hegyi földvártól, a Kr. u. IV. század ókeresztény

41


műemlékein és a középkor török épületein keresztül, a XIX. és XX. század építményeiig számos műemlék és műalkotás, köztük ipartörténeti emlékek maradtak fenn az utókor számára. Az épített környezet nemcsak a város múltbeli kiemelkedő gazdasági és kulturális szerepét jelzi, hanem a közeli és távoli jövő fejlődésében is fontos szerepet tölthet be. Pécs város modernkori gazdaságának kialakulása a dualizmus korára tehető. A kiegyezést követően alakultak ki azok a feltételek, amely a gyáripar, a kereskedelem és a szállítás gyorsütemű fejlődését lehetővé tették. A város lakossága 1869 és 1910 között megduplázódott. Ehhez hasonlóan alakult a foglalkoztatottak (akkori szóhasználattal „keresők”) száma is. A keresők foglalkozási szerkezete azonban ebben az időszakban jelentősen megváltozott. Alig változott az őstermeléssel (mezőgazdasággal) foglalkozók száma, miközben az ipar, a kereskedelem és szállítás terén jelentős növekmény figyelhető meg. Foglalkozási ág

Létszám 1869-ben

Létszám 1910-ben

Őstermelés Bányászat Ipar Kereskedelem, szállítás Értelmiségi Személyes szolgáltatás Egyéb

1 962 1 025 3 625 730 590 2 902 714

1 714 1 303 8 558 2 911 1 852 3 135 4 390

Összesen

11 548

23 973

5. táblázat: A keresők foglalkozási szerkezete Pécsett, 1869-ben és 1910-ben Forrás: Kaposi Z. Pécs gazdasági fejlődése 1867-2000

Az ebben az időszakban létrejött társaságok a XX. század pécsi gazdaságának is meghatározó szereplői voltak. Ekkor alapította Zsolnay család a még ma is működő Porcelángyárat. A Hamerli család által létrehozott Kesztyűgyár alapozta meg a minőségi „pécsi kesztyű” fogalmát. Ezek a termékek nemcsak a XIX. században voltak világhírűek. Keresett cikkek voltak még a XX. század végének nemzetközi piacain is. A rendszerváltást követően a nagyüzemi kesztyűgyártás megszűnt, tucatnyi kis- és középvállalkozás azonban ma is folytat ilyen tevékenységet. Ugyancsak a dualizmus idején jött létre Pécsett a sörgyártás, és ekkor alapozták meg a tejtermékek előállítását. Littke család még a kiegyezés előtt kezdte meg a pezsgőgyártást,

42


mely tevékenység – ha kevésbé jelentős mértékben is – de mind a mai napig jelen van Pécs gazdasági életében. Az élelmiszeripar keretében ekkor alakultak ki a malomipar üzemei, valamint az ecetgyártás is. A város gazdaság szempontjából fontos esemény volt az állami dohánygyár felépítése, mely már a XX. század elejére datálható. A XIX. században lendült fel a fém- és gépipar, valamint a technikai eszközgyártó iparágak tevékenysége is. A gépgyártás terén ekkor alapították a gépgyárat, a mai Huani-Sopiana Gépgyár elődjét. Ugyanekkor jött létre Pécsett a rézöntöde, amelynek fő tevékenysége a harangöntés volt, de mellette gyártottak tűzifecskendőket, szivattyúkat és más vas- és fémöntvényeket is. Az ágazat egy speciális ágát jelentette a hangszerkészítés, amelyben az Angster család orgona és harmónium gyára vált híressé. Ezt a tevékenységet is megtaláljuk a város mai gazdasági palettáján. A dualizmus korának pécsi gazdasági struktúráját a nyomdaipar és a faipar tette teljessé. Külön kell szólni a szénbányászatról. Ennek kialakulása még megelőzte a dualizmus korát. A Dunagőzhajózási Társaság (DGt) megjelenésével ugrásszerű fejlődés következett be ezen a területen is. Az üzemek ekkor még nem Pécsett, hanem zömmel a ma már a városhoz tartozó Somogy és Vasas területén működtek, jelenlétük azonban mindvégig befolyásolta Pécs város fejlődését, melynek különösen a XX. század második felében keletkeztek „látható” nyomai. A többi ágazat fejlődése összefüggött egyrészt az ipar gyors térnyerésével (pl. építőipar, városi közműrendszer), vagy az ország általános fejlődésével (pl. vasúti közlekedés, közintézmény-hálózat). Az 1867-1914. közötti időszak látványos fejlődése a ma méltán híres családok sikertörténeteinek eredménye. A két világháború közötti időszakot már kevésbé jellemzik a „nagy gyáralapítások”. Ennek az időszaknak legjelentősebb új üzeme az egyébként még 1762-ben alapított Bőrgyár, és ekkor merült fel az uránérc kitermelése is. Az elmúlt század első felének legfontosabb változása az, hogy a családi vállalkozások átalakultak társas vállalkozássá. Ez lehetővé tette a küldő tőke bevonását, így egyre nagyobb szerepet kaptak a bankok és a pénzintézetek is. Ez a társaságok többségénél hozzájárult az 1929-33-as válság túléléséhez is. A II. világháborút követően valamennyi üzeme államosították. A régi kapacitásokon kialakult

43


„szocialista nagyipar” látványos fejlődésnek indult. Ott volt a háttérben a nagy piac, a Szovjetunió, majd a KGST. Ez biztos megrendelést, bizonyos keretek között biztos árbevételt jelentett. Új üzemek is alakultak ekkor, a bányászat bővült az uránbányászattal, kialakult a katonai célra termelő műszeripar és megépült a Hőerőmű. Pécs és Baranya ebben az időszakban az iparosodott megyék kategóriájába tartozott. Gazdaságának összetétele is kedvező volt, mert az egyes ágazatok súlya arányos volt. Talán csak a bányászat (szén- és uránbányászat) volt kicsit túlsúlyos. A rendszerváltáskor a gazdaságban négy rendszer változásával kellett számolni. Bekövetkezett a tulajdonosi rendszerváltás, szükségessé vált a piacváltás, a termékváltás és a technológiai rendszerváltás. Ezek a rendszerváltások nem voltak zökkenőmentesek. A tulajdonosi rendszer változásának széles skálája volt. Néhány vállalatot egyben értékesítettek általában külföldi tulajdonosoknak (pl. Dohánygyár, Sopianae Gépgyár), esetenként hazai magánszemélyeknek (pl. Sütőipar). A cégek egy másik részét társaságokká alakították, majd részeket egyenként értékesítették. Találunk példát arra is, hogy az eszközök egy részét adták el – általában a dolgozóknak – és ezen a bázison jöttek létre új kapacitások. Van arra is példa, hogy a társasággá alakítás után állami (vagy önkormányzati) tulajdonban marad. Ilyen például a Zsolnay Porcelánmanufaktúra, bár itt is történt „darabolás és értékesítés. A tulajdonosi rendszerváltásnak voltak előnyei, de hátrányai is. Ezek közül a legnagyobb, hogy nagy számban jöttek létre tőkeszegény, vagy tőkehiányos kisvállalkozások. Ez olyan mértékű, hogy nemcsak a gazdaság fejlődését nehezíti, hanem a működését is veszélyezteti. Voltak olyan ágazatok és vállaltok, amelyek10-15 év alatt leépültek, beolvadtak más szervezetbe, vagy megszűntek. Ilyen például a bányászat. A piacváltást a KGST megszűnése, illetve az orosz piacok „elvesztése” tette indokolttá. Ehhez a váltáshoz azonban megfelelő minőségű termékekre volt szükség, a régi termékek közül csak kevés felelt meg az piacok követelményének. A termékváltás még normál esetben is sok terhet jelent egy vállalkozásnak. Hatványozódik a teher, ha egyszerre kell a teljes termékstruktúrát átalakítani. Ehhez pedig sok esetben technológiaváltásra is szüksége volt. Szükség volt a technológiaváltásra azért is, mert korábban alkalmazott technológiáknál a takarékosság, a költséghatékonyság nem volt valódi követelmény. Az új helyzetben, a versenyképesség biztosítása miatt viszont alapkövetelménnyé lépett elő. A tőkehiány miatt

44


ezek az átalakítások csak döcögve zajlottak, illetve zajlanak le még napjainkban is. Az ágazati sokszínűség miatt Pécsett és térségét nem rázta meg egy olyan válság, mint amilyen pl. a monokultúrás gazdasággal rendelkező Ózdon, vagy Miskolcon alakult ki. Ez kétségtelenül előnyös volt az itt élők számára. Hátrányt jelentett viszont, hogy a válságkezelési programokból is kimaradt ez a térség. Az 1996. óta alkalmazott terület- és gazdaságfejlesztési forrásokhoz viszont – a tőkeszegénység okán – nem volt lehetősége. Az elmúlt 10 évben mind az egykori válságrégiók (pl. Borsod-Abajúj-Zemplén megye, SzabolcsSzatmár-Bereg megye), mind a fejlettebb észak-dunántúli megyék vállalkozásai több állami forráshoz jutottak, mint a Pécs-baranyai gazdasági szereplők. I.2.1.4.2 Humán erőforrás A gazdasági folyamatok megítéléséhez mindenképpen szükséges a folyamatok mögött álló humán erőforrás helyzetének rövid áttekintése, melynek részletes kifejtése a Társadalom fejezetben fog megtörténni10. Pécs város lakónépessége 2005 év végén 156 113 fő, állandó népessége 155 269 fő volt. A 844 fős különbözet az ideiglenes jelleggel Pécset élő nem Pécsiek és az ideiglenesen másutt élő pécsiek számának különbsége. Valószínűsíteni lehet, hogy az ideiglenesen Pécsett élők többsége egyetemi hallgató, továbbá az is feltételezhető, hogy a másutt élő pécsiek között is jelentős az egyetemi hallgatók aránya, de magas a munkavégzés miatt másutt élők száma is. A kétféle csoport között jelentős különbség van: az egyetem elvégzését követően a hallgatók többsége távozik Pécsről, akik viszont munkavégzés miatt kerültek máshová, csak ritkán költöznek vissza Pécsre. Mivel mindkét esetben fiatalokról van szó, egy nagyon kedvezőtlen korstruktúra kialakulását idézi elő. Hasonló a hatása az agglomerációval foglalkozó részben jelzett „kitelepülésnek” is. A kiköltözők többsége a 30-as, 40-es korosztályból kerül ki, akiknek egzisztenciális helyzete stabil, és már rendelkeznek az önálló családi ház építéséhez szükséges anyagiakkal és a közlekedéshez szükséges 1-2 gépjárművel. Magyarországon az öregedési index megközelítőleg 100%, azaz ugyanannyi 65 éven felüli lakosa van, mint 15 éven aluli. A 2001-es Népszámlálás adatai alapján Pécs városának

10

Az itt található adatok viszont frissebbek, mint a társadalom hosszabb fázisú rezdüléseit vizsgáló demográfia

alfejezetben.

45


öregségi indexe 104,3, ami jóval magasabb az országos átlagértéknél. A város korösszetétele tehát öregebb, mint az országos átlagérték, a Pécsi kistérség egésze azonban fiatalos korszerkezetűnek tekinthető az országos átlaghoz viszonyítva. Ez is megerősíti az előbb elmondottakat: a városból a környező településekre folyamatosan a fiatalabb, munkaképes korúak költöznek ki, míg az idősebb korosztályra ez a folyamat nem annyira jellemző. Pécs város 7 évnél idősebb lakosságának 22,16%-a végezte el az általános iskola 8 osztályát. Középiskolai végzettséggel rendelkezik a 43,45%, felsőfokú végzettségű 19,60%. A középiskolát végzettek közül 4,85% sem érettségivel, sem szakmai oklevéllel nem rendelkezik, 14,60%-a szakmai oklevelet kapott, érettségi nélkül, 11,30%-a érettségizett általános oklevéllel, míg 12,70% az érettségi mellett szakmai oklevéllel is rendelkezik. A város 7 évnél idősebb népességének több mint 63%-a legalább középfokú végzettségű, és közel 50%-a valamilyen szakmai végzettséggel is rendelkezik. A felsorolt 2005-ös adatok alapján a négy évvel korábbi, 2001-es helyzethez képest (17. táblázat) a közép- és felsőfokú végzett lakosság arányában egyértelmű javulás volt tapasztalható, melynek egyik oka a felsőoktatás expanziója, hallgatói létszámának emelkedése. Megnevezés

Pécs

Debrecen

Miskolc

Szeged

Győr

Általános iskolai 8 osztály alatt

14,78

16,02

15,16

14,71

13,87

Általános iskola 8 osztálya

22,16

21,42

21,40

19,80

21,22

Középiskolai

43,46

43,16

46,60

43,47

46,84

- szakoklevéllel rendelkezik

27,30

27,86

29,51

28,89

32,78

Felsőfokú végzettség

19,60

19,40

16,84

22,01

18,05

6. táblázat: A 7 évnél idősebb népesség összetétele iskolai végzettség szerint (%) Forrás: KSH, T-Star 2005

A tábla adatai szerint a szegedi lakosság iskolai végzettsége a legjobb, melyet Pécs és Debrecen követ. A felsősokú végzettség tekintetében elmarad Győr és Miskolc eredménye, ez az arány a középfokú végzettségnél helyreáll. Különösen a szakoklevéllel rendelkezők aránya magas Győrött és Miskolcon. E tekintetben Pécs mutatója a leggyengébb. Korábban már említettük az ipar dinamizáló szerepét a vidék gazdaságában. Ott már láttuk, hogy az iparban történő beruházások tekintetében a megye a sereghajtók közé tartozik. Ugyanez a sereghajtók közötti szerep az alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti megoszlásában is megtalálható (24,8%, a Budapest nélküli országos átlag ezzel szemben

46


32,1%), Baranya megyét ugyanis csak Somogy megye múlja alul ebben a mutatóban (valamint Budapest, de az a tercier szektor másfajta szerepe miatt nem összevethető a vidéki Magyarországgal). A mutató jelentőségét mutatja, hogy a sor elején azok a megyék állnak (Komárom-Esztergom, Fejér, Vas, Győr-Moson-Sopron), ahol a gazdaság is dinamikusan fejlődött az elmúlt években, megmutatva ezzel az összefüggést az ipar jelenléte és a gazdaság általános állapota között. Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak fizikai szellemi együtt összesen 368 249 617 32 1 37 38 5 6 729 1 823 8 552 1 123 846 1 030 1 876 13 7 576 2 890 10 466 1 141 1 450 392 1 842 145 2 966 1 633 4 599 456 584 226 810 160 1 932 2 212 4 144 222 4 836 840 48 1 975 1 030 3 005 358 813 4 392 5 205 277 1 349 7 808 9 157 826 813 2 499 3 312 1 677 498 776 1 274 247 20 328 24 943 45 271 5 589 Teljes

Gazdasági ág Mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás Ipar együtt Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlan ügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

Alkalmazásban állók összesen 649 43 9 675 1 889 11 607 1 987 5 055 970 4 366 888 3 363 5 482 9 983 4 989 1 521 50 860

7. táblázat: Az alkalmazásban állók száma a foglalkoztatás jellege szerint Pécsett, 2005 Forrás: KSH, Baranya megye, Statisztikai Évkönyv 2005

Az alkalmazásban állók száma Pécsett 2005. évben 50.860 fő, az egyéni vállalkozók száma 14.354 fő volt. Legális munkajövedelemmel így összesen mintegy 65 ezer ember rendelkezett. Az alkalmazásban állók 90%-a teljes munkaidőben dolgozott, ezek közül pedig 45%-a fizikai, 55%-a szellemi munkát végzett. A teljes munkaidőben alkalmazottak 28,6%-a a termelő ágazatokban, 21,1%-a a kereskedelem vendéglátás és szállítás területén dolgozott. A közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátás területén foglalkoztatottak aránya 39%, míg a többi ágazat alkalmazottai 11,3%-ot képviselnek. A gazdasági ágak közül legtöbben az oktatásban dolgoznak, többen, mint a teljes feldolgozóiparban.

47


A népesség gazdasági aktivitása Baranya megyében 2005. évben 51,4% volt. Pécsett ez az arány kedvezőbb, 56,2%. Ugyanekkor az országos átlag 54,5%, ami Budapest előnyös helyzete mellett a fejlett észak-dunántúli megyéknek köszönhető Hasonlóan alakult a foglalkoztatási arány, mely Baranyában 47,0% volt, Pécsett pedig 52,9% (az országos átlag 50,5%). Az ezredforduló óta mind Baranya megyében, mind Pécsett ebben az évben voltak legkedvezőbbek a foglalkoztatási mutatók, annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta is ekkor volt a legmagasabb. A kedvező helyzet persze csak viszonylagos, az ország fejlettebb területeihez képest még így is tetemes lemaradásban van a vizsgált megye és székhelye. Pécsett a KSH munkaerő-felméréséből számított munkanélküliségi ráta 3,8% volt 2005-ben, ami igen kedvezőnek mondható, a megyei érték azonban több mint 2 százalékponttal haladja meg az országos átlagértéket. Az arányt egyedül a Pécsi kistérség javítja, a várostól távolabb lévő térségek esetén ugyanis mindenhol nagy gondot jelent a nagyarányú munkanélküliség, amely sehol nem tudja az országos átlagértéket még megközelíteni sem. Az

álláskeresők

száma

a

Dél-Dunántúli

Regionális

Munkaügyi

Központ

Pécsi

Kirendeltségének tájékoztatója szerint a 2007 júliusát megelőző 12 hónapban 8%-kal (4 880 főről 5 268 főre) növekedett. Az idényjellegű foglalkoztatás a férfiak számára biztosít több elhelyezkedési lehetőséget, ezért jelenleg az álláskeresők 52,9%-a nő, és csupán 47,1%-a férfi. Ilyen arány a megye egyetlen térségében sem alakult ki, mindenütt az álláskereső férfiak száma magasabb. Életkor 21 év alatt 21-25 26-35 36-45 46-55 55 év feletti

Pécsi kirendeltség 4,80 14,10 31,91 22,72 22,19 4,27

Baranya megye 5,72 13,74 28,37 24,66 22,85 4,65

8. táblázat: Az álláskeresők kor szerinti összetétele (%), 2007. július Forrás: Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

A megyeszékhely térségében a legfiatalabb és a legidősebb korcsoport alacsonyabb, a munkatapasztalattal rendelkező középkorosztályokhoz tartozók magasabb arányt képviselnek. A regisztrált álláskeresők iskolavégzettség szerinti összetétele is meglepő képet mutat. Pécs térségében felsőfokú végzettséggel rendelkezik 11,0%, középfokú végzettséggel 60,7%. A szakmai végzettséggel rendelkezők aránya meghaladja az 59%-ot.

48


Az álláskeresők foglalkozás szerinti összetételének vizsgálata11 azt jelzi, hogy a fizikai foglalkozások körében a kereskedelmi alkalmazottak száma a legmagasabb (317 fő), őket követik az építőipari szakmák (142 fő), a vendéglátóipar különböző foglalkozásai (114 fő), majd a járművezetők (104 fő). A fémipari szakmák (lakatosok, hegesztők, forgácsolók) 64 fős létszáma tűnik relatíve magasnak, ugyanis ezek azok a szakmák, amelyben Pécsett és Baranyában egyaránt hiány van. A szellemi foglalkozásúak körében az alacsony szakmai képesítéssel rendelkezők (ügyviteli foglalkozások) száma a legnagyobb (384 fő), őket követik a kereskedelmi, számviteli ügyintézők (123 fő), majd a pedagógusok (107 fő). Magas a mérnökök és a technikusok száma is (48, illetve 44 fő). A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 2005–ben Pécsett 169175 Ft/hó volt. Ez közel 10 ezer Ft-tal haladja meg az országos átlagot, és a Péccsel együtt számított Baranya megyei átlagnál is 26 ezer Ft-tal magasabb. Ez a különbség nemcsak abból következik, hogy Pécsett általában magasabbak a jövedelmek, hanem abból is, hogy a magasabb jövedelmű gazdasági ágakban foglalkoztatottak aránya Pécsett magasabb. Település, terület Pécs Baranya megye Országos átlag

Fizikai Szellemi foglalkozásúak 110 288 217 158 97 126 195 863 103 854 223 347

Összesen 169 175 143 044 159 423

9. táblázat: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete Pécsett, Baranyában és Magyarországon, (Ft/fő), 2005 Forrás: KSH, Baranya megye, Statisztikai Évkönyv 2005

A gazdasági ágakat vizsgálva megállapítható, hogy Pécsett a pénzügyi közvetítés területén a legmagasabbak a keresetek. Ugyan ez a helyzet országosan és Baranya megyében is, azzal az eltéréssel, hogy Baranya megyében csak 266.799 Ft/hó volt a havi átlag, míg országosan 347.279 Ft-ot, Pécsett 303.199-ot vihettek haza átlagosan az alkalmazottak. Második helyen a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás szerepel, az a gazdasági ág, ahol az alkalmazottak több mint 80%-a szellemi foglalkozású és felsőfokú végzettségű. Ebben a

11

A Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2007. júliusi tájékoztatója a „Pécsi Kirendeltség munkaerő-

piaci helyzetéről” című kiadványa alapján

49


sokaságban a pécsi átlag magasabb az országos és a megyei átlagnál egyaránt. (A bányászat elhanyagolható, mert az alkalmazottak száma az összes foglalkoztatott 1 ezrelékét sem éri el.) Gazdasági ág Mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás

Fizikai

Szellemi

foglalkozásúak

Összesen

79 798

174 671

118 086

Bányászat

102 333

303 525

298 230

Feldolgozóipar

118 298

270 940

150 836

Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás

156 053

270 528

218 904

Ipar együtt

122 512

271 210

163 572

Építőipar

82 712

143 197

95 584

Kereskedelem, javítás

92 347

158 158

115 715

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

77 183

146 847

96 620

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

146 560

226 155

189 047

Pénzügyi közvetítés

154 125

303 913

303 199

Ingatlan ügyletek, gazdasági szolgáltatás

95 102

210 758

134 745

Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás

128 721

249 665

230 774

Oktatás

101 203

204 920

189 640

94 884

170 578

151 998

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

112 087

190 023

159 558

Összesen

110 288

217 158

169 175

Egészségügyi, szociális ellátás

10. táblázat: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete Pécsett (Ft/fő), 2005 Forrás: KSH, Baranya megye, Statisztikai Évkönyv 2005

Pécsett a férfiak 2005. évben 145.703 Ft/hó bruttó átlagkeresettel rendelkeztek, ez 4%-kal magasabb a nők 140.118 Ft-os kereseténél. A gazdasági ágak többségében mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúaknál ez az eltérés nagyobb, de mivel a legmagasabb keresettel rendelkező pénzügyi szektorban és a közigazgatásban, valamint az ugyancsak átlag feletti keresetet felmutató oktatásban többségében nők dolgoznak, a teljes halmazra vonatkozó átlag alig tér el egymástól. I.2.1.5. Ágazati elemzések

I.2.1.5.1 Ipar Baranya megye a rendszerváltást megelőző évtizedekben a jelentős iparral rendelkező megyék közé tartozott. Ebben nyilvánvalóan szerepe volt a bányászatnak, a KGST piacokra termelő feldolgozóiparnak, ezen belül különösen az élelmiszeriparnak és a textiliparnak. A rendszerváltást követően ezek az ágazatok leépültek, a régi kapacitásokon legfeljebb néhány

50


kis- és középvállalkozás jött létre. Ennek eredménye lett, hogy a 90-es évek végére Baranya (Pécset is beleszámítva) az ipari termelés területén a sor végére került az országban. Hogy milyen mértékű volt a leszakadás, azt a 9. táblázat néhány adata nagyon jól mutatja. Az egy lakosra

Az egy alkalmazottra

Megnevezés jutó ipari termelés értéke, 1000 Ft/fő

Az ipar értékesítéséből az export aránya %

Baranya megye

697 400

11 383 609

24,2

Dél-Dunántúl átlaga

806 800

13 322 709

44,3

1 623 000

21 810 201

55,1

Csongrád megye

965 000

15 298 382

25,4

Hajdú-Bihar megye

937 900

16 792 373

24,7

7 584 400

57 000 119

82,6

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

669 600

12 754 080

56,3

Somogy megye

898 600

16 597 765

77,2

Tolna megye

861 200

12 655 714

19,9

42,97

52,19

43,92

Országos átlag

Komárom-Esztergom megye

Baranya az országos átlaga %-ában

11. táblázat: Az ipari termelés és értékesítés néhány mutatója, 2005 Forrás: KSH, Baranya megye, Statisztikai Évkönyv 2005

Az egy lakosra jutó ipari termelés értéke Baranya megyében 2005-ben 697.400 Ft volt, ennél gyengébb eredményt csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ért el. Az országos átlag 1.623.000 Ft/fő volt ugyanekkor, miközben a legiparosodottabb megyének számító KomáromEsztergom megyében 7.584.400 Ft-ot teljesítettek. Az egy alkalmazottra jutó termelési érték tekintetében valamennyi térség jobb eredményt ért el Baranyánál, ami azt jelzi, hogy a termelékenysége is alacsony szintű. A megyei – és így Pécs város – iparának versenyképessége is a gyengébbek közé tartozik. Az ipari értékesnek mindössze 24,4%-a export, ennél alacsonyabb aránnyal csak Tolna megye rendelkezik. Baranyához hasonló exportaránnyal rendelkezik Csongrád és Hajdú-Bihar megye, ahol a termelékenységi mutatók valamivel jobbak.

51


Ágazat

Az ipari termelés

Belföldi

Export

Összes

értékesítés értéke, millió Ft

Bányászat

901

1 464

0

1 464

94 705

85 081

12 891

97 972

6 010

1 635

6 806

8 441

11 511

9 659

6 693

16 352

9 471

8 201

4 646

12 847

15 143

14 713

1 381

16 094

3 961

6 750

4 520

11 270

52 546

8 582

49 901

58 483

Egyéb feldolgozóipar

1 950

1 167

2 137

3 304

Feldolgozóipar együtt

195 296

135 788

88 974

224 762

54 806

139 006

0

139 006

251 002

276 257

88 974

365 231

Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása Fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység Vegyipar Nemfém ásványi termékek gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozás Gépipar

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar összesen

12. táblázat: Az ipari termelés és értékesítés ágazati megoszlása Pécsett, 2005 Forrás: KSH, Baranya megye, Statisztikai Évkönyv 2005

A Baranya megyei ipar teljesítményének alakulásában három ágazat játszik komoly szerepet: a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás; az élelmiszer, ital, dohány gyártása; valamint a gépgyártás. Az ipari termelés több mint 20%-át, az értékesítés 38%-át a villamosenergia-, gáz-, gőz- vízellátás adja. Legjelentősebb képviselői a PannonPower Holdinghoz tartozó cégek (villamosenergia- és hőtermelés), mely a Dél-Dunántúl egyik legjelentősebb energetikai vállalataként 2007-ben a francia Dalkia csoport tagjává vált. Jelentős befektetéseként 2004-ben Közép-Európa legjelentősebb biomassza-tüzelésre alapozott energiatermelő egysége kezdte meg működését Pécsett, amelynek további bővítése céljából jelentős kutatásokat folytat jelenleg is. A PannonPower Holding mellett az E.ON cégcsoporthoz tartozó társaságok, mint a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. és a DélDunántúli Gázszolgáltató Zrt. (villamosenergia, illetve földgáz értékesítés), a Pécsi Vízmű Zrt. (víztermelés és értékesítés), valamint a PÉTÁV Kft. (távhőellátás) összesen több mint 4 ezer, Pécsett több mint 1800 főt foglalkoztat. Az ágazat éves termelési értéke 2005-ben közel 55 milliárd, az értékesítés 139 milliárd Ft-ot tett ki. Ez az ágazat kizárólag a hazai piacokra termel, és fontos szerepet tölt be a régió gazdaságának energiaellátásában. Működésével számos KKV számára biztosít munkát, a gazdaság dinamizálásában azonban nem ez az ágazat

52


fog vezető szerepet betölteni. Az élelmiszer-, ital-, dohánygyártás biztosította a 2005. évi termelés 37,7%-át és az értékesítés 26,8%-át. Az árbevételének mindössze 13,16%-a származott külföldről. A termelési adatok alapján ez a legerősebb, de egyúttal a legsérülékenyebb ágazat Pécsett. Az elmúlt évek negatív tendenciái (MIZO megszűnése, Dél-Hús integrálódása a Pick Szeged Zrtbe) miatt romlottak az ágazati mutatók. A British American Tobacco Hungary, mely 1992-ben vásárolta fel a Pécsi Dohánygyárat, jelenleg 47%-os részesedéssel piacvezető Magyarországon, ennek ellenére jelenleg értékesítési gondokkal küzd a hazánkban forgalmazott csempészáruk magas aránya miatt. A Pécsi Sörfőzde Zrt. alacsony piaci részesedés és magas termelési költségek miatt ugyancsak értékesítési gondokkal küzd. Az 1848-ban alapított sörgyár jelenleg az egyetlen Magyarországon, amely nincs külföldi tulajdonban. A város és térsége gazdaságának élénkítésében várhatóan ez az ágazat sem játszik majd vezető szerepet. A gépipar által biztosított termelés értéke az összes ipari termelés 20,9%-át tette ki. Az ipari értékesítésből ez az ágazat 16%-kal vette ki a részét. Az értékesítésen belül az export részaránya 85,33% volt. Az ágazathoz tartozó vezető vállalkozások nagyon fontos szerepet töltenek be mind a megye, mind Pécs város életében. Elsődlegesen azzal, hogy munkahelyet és rendszeres jövedelmet biztosítanak közel 6 ezer munkavállalónak, és munkát több mint száz KKV-nak elsősorban a szolgáltatás területén. Az ágazathoz tartozó KKV-k számára csak az 1994 óta itt székelő, cigaretta-gyártásra szolgáló gépek összeszerelését végző Hauni Hungária Gépgyártó Kft. biztosít munkát bedolgozói hálózaton keresztül, azonban a cég ma még csak igen csekély részarányt képvisel az ipar teljesítményéből. Az egy léptékkel nagyobb Elcoteq Magyarország Kft. ilyen jellegű helyi kapcsolatokra nem törekedik, a termelés valamennyi fázisát üzemen, vagy cégcsoporton belül oldja meg, bedolgozói hálózat kialakítását pedig nem is tervezi. Pozitívumként kell értékelni viszont, hogy az Elcoteq Magyarország Kft. egyre nagyobb hangsúlyt fordít a termékfejlesztésre, ehhez saját fejlesztőrészleget alakított ki, ahol mind több fiatal pécsi mérnök talál munkahelyet. A finn vállalat 1998-ban érkezett Magyarországra, amely kommunikációs technológiai eszközök gyártását végzi. Jelenleg, mint a város legnagyobb ipari foglalkoztatója, közel 7000 embernek ad munkát, a helyi, képzett munkaerőhiányra utal azonban az, hogy sokukat távolabbi

53


vidékekől (pl. az Ormánságból) kell foglalkoztatniuk. A nemfém ásványi termékek gyártása területén Pécsett a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. bír jelentőséggel. Az 1852-ben alapult, világhírű porcelánedényeket gyártó vállalat 1999ben vált három felé, melyek egyikeként a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. jelenleg porcelánedényeket és díszárukat, Zsolnay eozint es Zsolnay Pirogránitot készít. A vállalat termékeinek hírneve, a tradíciók, az ipari örökség és az Európai Kulturális Főváros projektje révén a közeljövőben is fontos tényezője lehet a helyi gazdaságnak. A könnyűiparban az Agora Kft. emelhető még ki, amely jelenleg a Pécsi Ipari Park második legnagyobb foglalkoztatója. A megváltozott munkaképességűeket is foglalkoztató vállalat papír- és műanyaggyártással, ruhagyártással, valamint nyomtatással foglalkozik. Összességében megállapítható, hogy a Pécs város és Baranya megye gazdasága szempontjából fontos szerepet töltenek be az iparban működő vállalkozások, dinamizáló szerepük

azonban

csekély.

Nem

tekinthetők

klasszikusan

innovatívnak,

inkább

„teherhordók”. A jövőbeni fejlődés lehetőségét a ma még jelentőséggel alig bíró „újszerű”, nem tradicionális, a lakosság életminőségét javító ágazatokban, mint a környezetipar, egészségipar és kulturális ipar területén kereshetünk. Ezek létjogosultságát a nemzetközi trendek is igazolják. I.2.1.5.2 Építőipar Az építőipar helyzete sok tekintetben hasonló az iparhoz Pécsett és Baranya megyében. A 80as évek végén – hasonlóan a bányászathoz és a könnyűiparhoz – a nagy állami vállalatok felbomlottak, helyükre tőkehiányos kisvállalkozások léptek. Ebbe az ágazatba számottevő külső tőke sem érkezett, ezért az ágazatban jelentős fejlődés nem következett be. A tőke és eszközszegény vállalkozások a közbeszerzési versenyben nem tudtak eredményesen részt venni, ezért legtöbbször „nyomott” árakon tudtak csak munkához jutni. A megerősödésüket ez sem segítette elő. Jellemző erre az időszakra az is, hogy a megrendelések száma és összege is csökkent, ezért a verseny élesebb lett, az árak pedig még nyomottabbak. Az egy lakosra jutó építőipari termelési érték a 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai alapján 2006. évben Baranya megyében 85.700 Ft volt. Ez az országos átlag 60%-át sem teszi ki, de

54


így is elég volt a megyei rangsorban a 14. hely eléréséhez. Jelentős eltérést mutat a Baranya megyében végzett építőipari termelés és a Baranya megyei székhelyű szervezetek teljesítménye is. A baranyai szervezetek 2005. évben 29.905 millió Ft termelési értéket értek el. Ebből Baranya megyében 17.619 millió, más megyében, illetve kismértékben külföldön 12.286 millió Ft-ot teljesítettek. Baranya megyében megvalósított 35.646 millió Ft termelési értékéből a más megyei székhelyű vállalkozások 18.027 millió Ftot biztosítottak. Ez a helyi eredmények több mint 50%-a, és közel másfélszerese a megyei vállalkozások „exportjának”. Ez azt jelenti, hogy ha a helyi vállalkozások 2005. évben a teljes kapacitásukat helyben hasznosították volna, akkor is igénybe kellett volna venni külső kapacitásokat. Az elkövetkező évek növekvő építési feladatai miatt ez a tendencia tovább erősödhet. Pécs város területén az építőiparban jelenleg 898 társas vállalkozás működik, ebből 446 kft., 429 bt. és mindössze 8 részvénytársasági formában. A vállalkozások közül 550 db 20 millió Ft alatti árbevételt ért el, 102 társaság teljesített 20 és 50 millió Ft között, 128 pedig 50 és 300 millió Ft között. 300 millió Ft-ot meghaladó árbevétele 24 társaságnak volt, ebből mindössze 2-nek volt milliárdos teljesítménye. 94 cég teljesítménye ismeretlen. A KSH Cég-Kód-Tárból idézett adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a városban jelentős kapacitással rendelkező építőipari vállalkozás nem működik. Ennek fő oka, hogy az egykoron megyei, majd regionális nagyvállalat (a Baranya Megyei Építőipari Vállalat, majd BÁZIS Építőipari Vállalat) még a rendszerváltás idején felszámolásra került. Az egyes értékesíthető kapacitásokból kis vállalkozások jöttek létre, zömmel ezek képezik a napjaink pécsi építőiparát. Az egyetlen komoly tőkével rendelkező utódszervezet, a Baukomplex Kft. néhány évnyi működés után ugyancsak felszámolásra került. Összességében megállapítható, hogy a pécsi építőipari vállalkozások a közeljövő nagy városi fejlesztéseinek megvalósításában legfeljebb csak alvállalkozóként fognak részt venni. Komolyabb szerep vállalásához sem tőkével, sem megfelelő eszközparkkal nem rendelkeznek. Ugyan néhány szervezet között kialakultak együttműködések, az ágazat egészére azonban inkább a széthúzás és a szembenállás a jellemző. Rontja az építőipari vállalkozások együttműködési készségét az is, hogy az elmúlt években több beruházásnál a fővállalkozók nem fizették ki az alvállalkozóikat.

55


I.2.1.5.3 Kereskedelem Pécsett 2005. évben 2.963 kiskereskedelmi üzlet működött, melyből 369 élelmiszer jellegű üzlet és áruház, 361 ruházati szaküzlet volt. Egy évvel korábban még 2.950 üzletet tartottak nyilván, a változás elhanyagolható. Az összetételben következett be kismértékű átrendeződés, csökkent a ruházati és cipő szaküzletek száma, növekedett a gépjárműalkatrész értékesítéssel foglalkozó üzletek száma. Pécsett megtalálható az üzletek szinte minden típusa, a bevásárlóközpontoktól (Árkád, Pláza) a nagyáruházakig (Tesco, Interspar, Metro), illetve a szakáruházaktól (BauMax, Praktiker, Electro World, Kika stb.) az egyszemélyes kisboltokig. A kiskereskedelem területén kihangsúlyozandó az a jelenség, amit a városrészekkel foglalkozó részben fejtünk ki bővebben: a bevásárlóközpontok megnyitásának hatására (jelentős részben a Belváros közeli Árkád miatt) a Belváros kiskereskedelmi üzlethálózatának visszaesése figyelhetp meg. Hét olyan társaság rendelkezik pécsi székhellyel, amelyiknek a forgalma meghaladja a 4 milliárd Ft-ot. I.2.1.5.4 Közlekedés, szállítás, hírközlés Az ágazat infrastrukturális helyzetét a város infrastruktúrájával foglalkozó fejezetében már értékeltük. Az ágazathoz tartozó pécsi társas vállalkozások száma 219, ezek közül egynek pedig 4 milliárd feletti árbevétele. A társas vállalkozások közül 34 foglalkozik személyszállítással, 114 közúti teherszállítással, 36 raktározással, rakománykezeléssel és szállítmányozással. Posta, illetve futárposta szolgáltatást 12 szervezet végez, távközlés pedig 23 szervezet főtevékenysége. I.2.1.5.5 Idegenforgalom Ez az ágazat mind Pécs, mind Baranya megye gazdaságában fontos szerepet tölt be. Jelentősége a jövőben várhatóan tovább növekedik. Pécsett a kereskedelmi és a magánszálláshelyek kapacitása 2005. július 31-én 5.100 ágy volt. Ennek zöme (4.813 ágy) kereskedelmi szálláshely, és mindössze 287 magánszálláshely. Egy évvel korábban még 6.303 ágy volt a teljes kapacitás, a kereskedelmi szálláshelyeké pedig 6.001.

56


Kereskedelmi

Megnevezés

Magán-

szálláshelyen

Együtt

Összes vendég

140 775

3 959

144 734

- ebből külföldi

27 830

537

28 367

258 478

13 849

272 327

58 429

1 491

59 920

Átlagos tartózkodási idő

1,8

3,5

1,9

- ebből külföldi

2,1

2,8

2,1

Összes vendégéjszaka - ebből külföldi

13. táblázat: Az idegenforgalom adatai Pécsett, 2005 Forrás: KSH, Baranya megye, Statisztikai Évkönyv 2005

A városba látogató vendégek száma, illetve az itt eltöltött vendégéjszakák száma is átlagosan 10-15%-kal csökkent 2004. évhez képest, miközben az egyébként sem hosszú átlagos tartózkodási idő is rövidült. Pécs idegenforgalmának kétségtelenül egyik legnagyobb problémája, hogy a vendégek csak rövid ideig tartózkodnak itt. Ennek két oka van. Egyrészt a vendégek jelentős száma egy-egy program, rendezvény, konferencia miatt látogat Pécsre; másrészt kevés a város kínálata. A kulturális, illetve természeti kínálat 2-3 napig nyújt csak újat az idelátogatóknak. Hosszabb idejű üdülésre pedig nem alkalmas a város, ehhez sem természetes fürdőhellyel, sem gyógy- és termálvízzel nem rendelkezik. Az idegenforgalmi attrakciók számának növelésével, a kínálat bővítésével, illetve a Pécs környéki turisztikai célpontok bevonásával bővíthető a vonzerő, ami mind a vendégek számának, mind az itt eltöltött vendégéjszakák növekedésével járhat. Az ágazatot sújtja az is, hogy a szálláshelyek között alacsony a szállodai szobák aránya, és azok komfortossága is alacsony szintű. Ez év elejéig a város nem rendelkezett négy csillagos szállodával, az idén átadott egység kapacitása is alacsony. Ezen a területen is komoly fejlesztések szükségesek. Az idegenforgalom területén Pécsett 391 társas vállalkozás működik. Ebből 42 szállodai szolgáltatással,

218

étkezőhelyi

vendéglátással,

69

bárok

üzemeltetésével

és

23

utazásszervezéssel foglalkozik. Kemping, ifjúsági és egyéb szállás-szolgáltatást 16, munkahelyi és közétkeztetést 25 vállalkozás végez. A társaságok közül 186 kft, 203 bt formában működik, a részvénytársaságok száma 1, a szövetkezetek és közkereseti társaságoké együtt 3. A társaságok többsége (283 vállalkozás) éves árbevétele 20 millió Ft alatti és mindössze háromé haladja meg a 300 millió Ft-ot.

57


Ismeretlen 35 társaság létszáma, nincs főállású alkalmazottja 79 társaságnak. Egy alkalmazottal 81 vállalkozás rendelkezik. A mikro vállalkozások száma 321, a kisvállalkozásoké 34, a középvállalkozásoké 3. I.2.1.5.6 Gazdasági szolgáltatások, ingatlangazdálkodás Az elmúlt 20 évben gazdasági szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma és teljesítménye jelentősen növekedett. Napjainkban 3.384 társas vállalkozás működik ezen a területen. Tevékenységük kiterjed az ingatlangazdálkodásra, a pénzügyi, biztosítási, számviteli, adó, üzletviteli és műszaki tanácsadásra, valamint a kutatás-fejlesztésre is. Mára az üzletvitelhez szükséges szinte valamennyi szolgáltatás elérthető Pécsett, melyhez az egyetemi háttér is jelentős támogatást biztosít. Ugyancsak speciális szolgáltatást nyújt a vállalkozásoknak a Pécsi Rendezvényszervező Kht is. A társaság megbízható konzultációs és szolgáltató hátteret biztosítani a hazai és külföldi vállalkozásod piacfejlesztési és piacépítési törekvéseihez. Pécs kedvező földrajzi fekvését kihasználva kívánja elősegíteni a hazai és Délkelet-Európa országaiból érkező partnerek együttműködését. A régió legnagyobb és legmodernebb rendezvénykomplexumának, az Expo Center Pécs Multifunkcionális Kiállítási és Rendezvényközpontnak a megépítésével jelentős szerepet vállal a társaság Délnyugat-Magyarország új üzleti és kulturális találkozóhelyének kialakításában. Az elmúlt egy év tapasztalatai visszaigazolják a stratégiai célkitűzések megfogalmazásának helyességét. Az új expo-center közel 10.000 m2 fedett és 20.000 m2 nyitott alapterülettel rendelkezik. Az üzemeltető társaság, a Pécsi Rendezvényszervező Kht. vállalja többek között kiállítások, vásárok, termékbemutatók, konferenciák, kongresszusok, üzleti találkozók, fesztiválok, kulturális rendezvények, szakmai rendezvények, sajtótájékoztatók, fogadások, céges családi napok és lakossági rendezvények tervezését és megvalósítását egyaránt. I.2.1.5.7 A Pécsi Ipari Park A gazdasági szolgáltatások speciális formája az ipari park, ahol nem csak építési területtel, vagy bérelhető ingatlannal segítik a betelepült vállalkozásokat, hanem különféle üzletviteli tanácsadást is biztosítanak a számukra. A Pécsi Ipari Park a város dél-keleti részén, jelenleg

58


mintegy 140 ha területen működik. Üzemeltetője a Pécsi Ipari Park Zrt, melynek legfőbb tulajdonosai Pécs Város Önkormányzata, a Pécsi Városüzemelési és Vagyongazdálkodási Zrt, de a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is rendelkezik tulajdoni hányaddal. A társaság stratégiája szerint az ipari parknak koordináló, integráló és vezető szerepet kell betöltenie a régió ipari parkjai között. Erre jó alapot biztosít az elnyert Integrátor Ipari Park cím, melyet a székesfehérvári és a győri ipari park után harmadikként a pécsi nyert el. Ezen címet azon Ipari Parkok kaphatják meg, amelyek más parkokkal együttműködve törekednek a méretgazdaságosságban, valamint a kollektív tudásban rejlő versenyelőnyök kihasználására. (Mindazonáltal a címnek nincs közvetlen gazdasági hatása, versenyelőnye.) Az elmúlt 5 évben a legnagyobb fejlesztés az innovációs központ létrehozása, a Vállalkozói Falu kialakítása, illetve közműfejlesztés területén történt. A Vállalkozói Faluba elsősorban olyan KKV-ket várnak, amelyeknek kisebb, 1000-1500 m2-es területeket keresnek. Az Ipari Park szolgáltatási

spektruma

tág,

a

műszaki,

jogi,

környezetvédelmi

tanácsadástól,

a

pályázatfigyelésen, területőrzésen, postai, irodai, közlekedési, műszaki, karbantartás jellegű szolgáltatásokon keresztül a logisztikai szolgáltatások és az innovációs tanácsadásig terjed. A 42 betelepült vállalkozás közül legtöbben a környezetvédelmi tanácsadást vették igénybe. A parkban lévő vállalkozások együttműködése jó, hét vállalkozás tartozik a létrejött biotechnológiai klaszterbe. Egy külön csoportot alkot az Elcoteq Magyarország Kft és beszállítói köre. Az Elcoteq többek között a NOKIA beszállítója, így ipari parkon kívüli kapcsolódása is erős. A Pécsi Ipari Parkban több nagyobb volumenű vállalati logisztikai beruházás valósult meg. A British American Tobacco Hungary Kft 8000 m2-es raktárközpontot épített a pécsi dohánygyárban elkészült termékeinek elhelyezésére, melyeket innen szállítanak ki a 14 regionális elosztó központba. A Pécsi Ipari Parkban építette fel az ország legnagyobb könyvraktáraként működő logisztikai központot, az Alexandra Könyvkiadót működtető pécsi Direkt Kft. A 12 ezer m2-es új logisztikai központ az ország 28 városában könyvesboltot, Budapesten és Pécsett pedig nagykereskedelmi raktárbázist is működtető társaság innen szolgálja ki a vevőit. A régió egyik kiemelkedő vállalata a NOKIA itteni gyáregységét megvásárló Elqotec Magyarország Kft., mely a Pécsi Ipari Parkban kommunikációs technológiai termékeket

59


gyártó üzemet és raktárbázist egyaránt üzemeltet. A vállalat egyben a város legnagyobb ipari foglalkoztatója is. Az Elcoteq mellett azonban jelentős multinacionális cégek nincsenek, a Parkban eddig főképp KKV-k telepedtek le, amiben várhatóan nem is lesz változás addig, amíg Pécs autópályán megközelíthetővé nem válik, utána viszont a Park kiváló megközelíthetőséggel fog rendelkezni. Az Ipari Park jövőbeli stratégiáját két fő momentum határozza meg: egyfelől a Park területét bővíteni akarják, további KKV-k idecsábítása végett, másfelől tudományos-technológiai ipari park irányában szeretnének elmozdulni. Ennek jegyében szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatot a Pécsi Egyetemmel, a kutatások és a termelés mind szorosabbá tétele érdekében. Ennek jegyében hozzák létre a Pécsi Egészségváros Innovációs Központot, mely az egyetemmel karöltve elsősorban biotechnológiával foglalkozna, illetve orvosi kutatásokat folytatna. I.2.1.5.8 Egészségügyi és szociális ellátás Az egészségügy és szociális ellátás területén Pécsett 524 társas vállalkozást tartanak nyilván. Ezek többsége az orvosi praxis végzésének biztosít keretet. Legalább 20 millió Ft árbevételt 36 társaság ér el, 50 millió feletti teljesítménye csupán 11 vállalkozásnak van. A létszámukat illetően csak egy olyan társaság van, amelynek létszáma meghaladja az 50 főt és 22 a 10 főt. A többi mikro vállalkozás. Szociális ellátás terén mindössze négy társas vállalkozást jegyeznek, ebből csak egynek a létszáma éri el a 20 főt. Árbevételüket tekintve, két társaság 20 millió Ft alatti, kettő pedig 2050 millió Ft közötti teljesítménnyel rendelkezik. Az egészségügyi és szociális ellátás állami és önkormányzati intézményrendszere számos területen kapcsolódik a gazdasághoz. Vizsgálódásunk szempontjából két területet kell kiemelni. Az egyik, hogy jelentős megrendelője a helyi gazdaságnak (nagy fogyasztó), a másik, hogy az egyetemi kutatások magas színvonala révén a reálgazdaság K+F tevékenységének is jelentős segítője lehet. I.2.1.5.9 Oktatás Az oktatás kérdése bizonyos fokig hasonló az egészségügyhöz. A nagy állami és önkormányzati rendszerek megrendelőként jelentős hatást gyakorolnak a helyi gazdaságra.

60


Vizsgálódásunk szempontjából viszont az a fontosabb, hogy milyen humánerőforrást biztosítanak a gazdaság számára a közép- és felsőfokú intézmények. Középfokon, a szakiskolákban és a speciális szakiskolákban, Baranya megyében 2005. évben 1.149 fő tett sikeres szakmai vizsgát. Szakmacsoport Egészségügy Elektrotechnika-elektronika

Létszám

Szakmacsoport 8

36

Egyéb szolgáltatás

Létszám 130

Élelmiszeripar

73

Építészet

107

Faipar

91

Gépészet

135

Informatika (szoftver)

44

Marketing, adminisztráció

174

Könnyűipar

58

Mezőgazdaság Nyomdaipar Ügyvitel

86

Művészet, közművelődés

3

2

Speciális szolgáltatások

37

28

Vendéglátás, idegenforg.

137

14. táblázat: A sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma Baranya megyében, 2005 Forrás: KSH, Baranya megye, Statisztikai Évkönyv 2005

A táblázatból kitűnik, hogy például a fémipari szakmákban senki sem tett vizsgát, pedig már évek óta ezek iránt van a legnagyobb kereslet Baranya megyében és Pécsett egyaránt. A legnagyobb számban, az úgynevezett divatszakmákban volt a kibocsátás, a marketing, az egyéb szolgáltatások (kozmetikus, fodrász), valamint a különböző informatikai szakmákban. Továbbra is úgy tűnik, hogy a képzőintézetek „tanulószerző” versenyében a szülők és tanulók óhajai, mintsem a gazdasági igények kapnak prioritást. A megyében működő felsőoktatási intézményekben évről évre növekedett a hallgatók száma. A 2001/2002-es tanévben számuk még 20.767 fő volt, a 2005/2006-os tanévben már meghaladta a 25 ezret. A felsőfokú képzésben még mindig magas a humán (bölcsésztudományi) karokon tanuló hallgatók száma és alacsony a reál, különösen a műszaki karokra járók aránya. I.2.1.5.10 A K+F helyzete A Dél-dunántúli régió a kutatás-fejlesztés tekintetében ugyan azokkal a problémákkal küszködik, mint az ország többi vidéki régiója. Mind az akadémiai szféra, mind a vállalati kutatóhelyek tekintetében elmondható, hogy a tevékenység igen erőteljesen Budapesten

61


koncentrálódott, még a vidéki egyetemi bázisok is jóval szerényebb mértékben részesedtek a kutatótevékenységből, mint azt a méretük, vagy a felsőoktatásban betöltött szerepük ezt indokolná. 1990 után a K+F-re fordított kiadások GDP arányosan évről évre jellemzően vagy csökkentek, vagy legfeljebb stagnáltak. A városban a PTE jelenti a K+F tevékenység legfontosabb bázisát, még akkor is, ha némely szakterületeken (műszaki, természettudományos) korábban évtizedekig csak főiskolai formában működött, így a valóban egyetemi szintű kutatási tevékenység felépítése évekig tartott. Az egyetem szervezetén kívül az akadémiai szférát csak néhány kutatóintézet, például a pécsi országos központtal működő MTA Regionális Kutatások Központja, vagy az FVM – jelenleg kissé bizonytalan sorsú – Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete jelenti. Az alapkutatások városi összehangolásában az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága játszik szerepet. Elhanyagolhatóan kicsi ugyanakkor a nyilvántartott vállalati kutatóhelyek száma, nem csak Pécsett, hanem az egész régióban alacsony a saját fejlesztést folytató, innovatív vállalkozások száma. A másik súlyos hiányosság, hogy a korábbi erőfeszítések ellenére (ilyen volt például a PTE Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központja, amely közel sem teljes mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket) a tudományos és a gazdasági szféra kapcsolata továbbra is gyenge, vagyis az új tudományos eredmények nem, vagy csak igen csekély mértékben hasznosulnak a régió és a város nem különösebben innovatív gazdaságában. A közelmúltban a Pécsi Pólusprogram különös hangsúlyt fektetett a tudásalapú iparágak meghonosításának és a hiányzó innovációs láncok életre hívásának. Egyelőre még nem mondható meg bizonyosan, hogy az ott megfogalmazott elképzelésekből mi bizonyul hosszú távon is működőképesnek, a program három pillére közül az egészségiparban és a környezeti iparban is jelentős szellemi kapacitásokkal rendelkezik a város, azonban különösen az első esetben jelent gondot a reálszférában működő tőkeerős partnerek bevonása. A statisztikai adatokból kiindulva, Magyarországon 2005. évben 2.516 kutató-fejlesztő hely működött. Ennek közel fele (1.204) Közép-Magyarországon (zömmel Budapesten) folytatta tevékenységét. A vidéki mezőnyből a Szeged és Debrecen képviselte régiók emelkednek ki.

62


A kutató-fejlesztő helyek száma

A K+F ráfordítások nagysága millió Ft

350

20 000

300

17 500 15 000

250

12 500

200

10 000

150

8. ábra: A kutató-fejlesztő helyek száma Magyarország régióiban, 2005 Forrás: KSH, Baranya megye, Statisztikai Évkönyv 2005

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

KözépDunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0 Dél-Dunántúl

0 NyugatDunántúl

2 500 KözépDunántúl

5 000

50

Dél-Dunántúl

7 500

100

NyugatDunántúl

fő

9. ábra: A K+F ráfordításai Magyarország régióiban, millió Ft, 2005 Forrás: KSH, Baranya megye, Statisztikai Évkönyv 2005

Hasonló arányok figyelhetők meg a K+F összes létszáma, illetve a kutató, fejlesztő létszám esetében is. Jelentősen módosul azonban a kép, ha a kutatások ráfordításait vizsgáljuk, bár az alföldi régiók Szeged és Debrecen egyetemei révén még jelentősebb előnyre tettek szert. Ebben az összevetésben a Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl is megelőzte a Dél-dunántúli régiót, annak ellenére, hogy Pécsett található az ország legnagyobb egyeteme. Az ábrán látható különbség 2007-2008-ban tovább fog növekedni, mert az elmúlt évek pályázati rendszerében a debreceni egyetem 16,2 milliárdos fejlesztési forráshoz jutott, szemben a pécsi egyetem 4,6 milliárdos és a szegedi egyetem 3,9 milliárdos támogatási összegével. A kutatóhelyekhez hasonlóan az innovatív vállalkozások tekintetében sem áll jól Pécs. „A DélDunántúlon az adatbázisban mindössze 18 olyan cég található, amelyek profilja elsősorban innovációs jellegű tevékenység, ezzel a Dél-Dunántúl a hét magyarországi nagytérség közül az észak-magyarországi térséggel holtversenyben az utolsó helyen áll, messze leszakadva a többi régió mögött. Ha nem számítjuk bele az innovatív cégekbe az egyetemeket és

63


főiskolákat, a Dél-Dunántúl a maga 10 szervezetével az országban az utolsó helyen áll.”12 Az akkori vizsgálat viszont egyértelműen igazolta, hogy a régió innovációs központja Pécs. Az innovatív vállalatok és szervezetek közel fele Pécsett található, és az innovációs szegmensek 53,5%-a is Pécshez kötődik. A RIS megalapozásához készített vizsgálatok óta ez a helyzet lényegesen javult, 2005. óta számos új szervezet kapcsolódott be az innovációs tevékenységbe. I.2.1.5.11 Kulturális élet Speciális szerepet tölt be Pécs életében a kultúra. Már az ókorban itt élők is számos műalkotást hagytak az utókorra, a középkori egyházi művészet nyomai is máig jelen vannak, és az újkor is hozzátette a saját remek alkotásait. A legújabb kor, a XX. század második fele sem a rombolásról szólt, ellenkezőleg, ekkor jött létre számos gyűjtemény, kiállítás, melyek ma is a város büszkeségei közé tartoznak. Nem véletlen, hogy a Janus Pannonius Múzeum negyedik leglátogatottabb intézménye, és a vidékiek közül csak az egri Dobó István Múzeum előzte meg. A Megyei Múzeum látogatóinak száma 2005. évben 311.816 fő volt Számottevőek a kultúrához tartozó más területek is. Jelentős – az országos átlagot meghaladó – a könyvtárak és a könyvtári egységek száma is. Több évtizedes múltra tekint vissza a rádiózás és a televíziós műsorok készítése és sugárzása. Évszázados múltja van a lapkiadásnak is. Számottevő a színházi és a zenei élet. Egy város gazdasági elemzésének készítésénél a múltban ezek nem témák legfeljebb marginálisan, mint lehetséges idegenforgalmi vonzerők, szerepeltek. A XXI. században már ezt a kérdéskört is másképp kell megközelíteni. Nem számíthatunk arra, hogy állami, önkormányzati finanszírozással ingyenesen, vagy minimális díjért juthatunk hozzá az ilyen szolgáltatásokhoz. Megkezdődött a kultúra piacosítása, tudomásul kell venni, hogy a kultúra ugyanolyan, mint bármely más áru. Ha kiváló minőségű és találkozik a lakosság igényével, akkor eladható, ellenkező esetben holt dologgá válik. Az elmúlt évek néhány rendezvénye (POSZT) és kiállítása (Munkácsy képek) már igazolta ennek létjogosultságát. A jövőben – a kiváló adottságok okán – Pécs város gazdasági fejlődésének egyik meghatározó ágazata lehet.

12

A Dél-Dunántúl regionális innovációs stratégiája (RIS), 2004 32.o.

64


I.2.1.5.12 Kreatív ipar és feltételei A kreatív ipar, mint fogalom az elmúlt 30 évben került előtérbe, az utolsó 10 évben pedig mint önálló gazdasági ágazat is egyre nagyobb figyelmet és szerepet kap. A fogalmi, de legfőképpen a tartalmi meghatározása sem kristálytiszta, önálló statisztikai megfigyelési formája pedig nem is létezik. Egy olyan ágazatról van szó, amely egyrészről innovációt tartalmaz, másrészről a legszélesebb értelemben vett kultúrához kapcsolódik, A kulturális szolgáltatások társas vállalkozásainak száma Pécsett mindössze 4 db. Egy vállalkozás árbevétel 51-300 millió ft közötti, háromé 20 millió Ft alatti. Egy szervezet foglalkoztat 5-9 fő közötti létszámos, három pedig egy-egy főt. Kiadói tevékenységet 65 társas vállalkozás végez. Valamennyinek a létszáma 50 fő alatt volt, sőt három kivételével 10 fő alatti mikro vállalkozások. Három társaság ért el 51-300 millió Ft közötti árbevétel, hét 2150 millió Ft-ot, a többi teljesítménye 20 millió Ft alatt maradt. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások száma a többi kreatív ágazathoz viszonyítva magas, jelenleg 115 ilyen társaság működik. Ezek közül egynek az árbevétele haladja meg a 300 millió Ft-ot, hat vállalkozásé 51-300 millió Ft közötti, ugyancsak haté 21-50 millió közötti, míg 102-é 20 millió alatti. Létszámukat tekintve 3 vállalkozás tartozik kisvállalkozási kategóriában (10-19 fő közötti létszámmal), a többi mikro vállalkozás, zömében egy foglalkoztatottal. Az idegenforgalommal, mint kreatív ipari ágazat adatait az ágazati fejezetben már bemutattuk. A többi kreatív iparhoz tartozó tevékenység létszám és bér adatait a 11. és a 12. tábla tartalmazza. Árbevétel millió Ft 1000-2500 700-1000 300-500 50-300 20-50 0-20 Ismeretlen Összesen

Szépségápolás

Fittnessszolg.

Sportszolg.

1 1 3 45 5 53

1 34 9 46

Szoftverfejl.

Nyomdai tev.

1 1 4 26

3 9 6 44 4 66

Kerámiaipar

Bőrfeldolg. 1

1 5 2 34 1 42

32

1 1 4 7

1 4 3 26 3 38

15. táblázat: A kreatív iparágak vállalkozásainak száma árbevétel szerint Baranya megyében, 2005 Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár, 2007/2

65


Létszám fő 200-249 100-199 50-99 20-49 10-19 10 alatt Ismeretlen Összesen

Szépségápolás

48 5 53

Fittness szolg.

Sportszolg.

37 9 46

1 3 37 1 42

Szoftver fejl.

Nyomdai tev.

1 31

1 2 8 51 4 66

32

Kerámia ipar 1

1 5 7

Bőrfeldolg. 1 1 3 2 2 25 4 38

16. táblázat: A kreatív iparágak vállalkozásainak száma létszám szerint Baranya megyében, 2005 Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár, 2007/2

A bemutatott adatok alapján egyértelműen látszik, hogy a kreatív iparban zömmel mikro- és kisvállalkozások működnek. Napjainkban a középvállalkozási szintet egyetlen szervezet sem éri el. A vállalkozások száma viszont meglepően magas, így jó alapját képezhetik egy jövőbeli fejlesztésnek. Ehhez azonban le kell küzdeni azokat a ma még meglévő az állami-, önkormányzati intézmények piacrendszerrel szembeni ellenállását. Az elmúlt években már voltak arra utaló jelek, hogy a magánszféra nemcsak megtűrt „betolakodó” lesz ezen a területen, hanem meghatározó gazdaságfejlesztő erő. Ehhez a kreatív ipar szereplőinek további erősödése – mind a termelési és szolgáltatási módszerek alkalmazásában, mind tőkéjük mértéke tekintetében – szükséges. Az előrelépéshez szükséges a kreatív ipar szereplőinek együttműködését javítani mind a magánszféra szereplői és az intézményi szféra között, és mind az egyes ágazati szereplők (pl. idegenforgalom, kultúra) között. I.2.1.5.13 Klaszterek Pécsen A gazdasági együttműködés igényére tekintettel több ipari „klasztert” is létrehoztak az elmúlt időszakban a Dél-dunántúli régióban. A klaszterek kialakításának általános céljai között található az ágazat szereplőinek összefogása, szervezeti háttér biztosítása a fejlesztési ötletek megvalósítására, az ágazat piacosításának és a vállalkozások jövedelemtermelő képességének erősítése. Ilyen okokból döntöttek a Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter megalakításáról a kamarában. A klasztert a Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület által elnyert pályázati támogatás segítségével hozták létre. Az elfogadott pályázati program alapján végzik a régió megyéiben valamennyi érintett vállalkozás számára hasznos know-how kifejlesztését, képzések és közös piaci működés szervezését.

66


Az egyesület és a klaszter közös interaktív kommunikációs platformot működtet a klaszter tagok aktív részvételével, a www.kikk.hu oldalon. Ezen keresztül tud a Kompetencia Központ, és a klaszter tagok egymással és a megrendelőikkel is kommunikálni. A kiépült belső intranet hálózaton tapasztalatcserére, ajánlatok tárgyalására, programok egyeztetésére, a létrejövő adatbázis használatára nyílik lehetőség. A klaszter alapítói a kiépülő hálózathoz kapcsolódóan tanácsadói programokat dolgoznak ki kifejezetten a kreatív és kulturális kis- és középvállalkozások számára. E téren két nagy témára koncentrálnak: projektgenerálás (projekt tervezése, menedzselése, üzleti terv készítése stb.), valamint innovációs tanácsadás (innovatív ötletek menedzselése, innovációs folyamatok irányítása, tervezése, szabadalmaztatás, védjegyeztetés stb.). A klaszter immár 33 tagintézménnyel működik, a létszám folyamatosan bővül. Emellett létrejött egy egészségipari klaszter is, melynek eredményeképpen alakították ki a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ Zrt.-t, mely piacképes termékek és szolgáltatások fejlesztésének kutatás, kutatás-fejlesztés, gyártás-forgalmazás tevékenységekkel kapcsolatos igényeit biztosítja. Ehhez kapcsolódóan 2005 nyarán 6 pécsi kisvállalkozás létrehozta a Biotechnológiai Innovációs Bázist, mely mára 11 bejegyzett tagvállalkozásból és 3-4 külső partner együttműködéséből tevődik össze, amely szerves alapját képezi a Pécsi Egészségipari Innovációs Központnak. A klaszter főbb szolgáltatásai során élelmiszerbiztonsági kutatásokban vesz részt, technológiai innovációkat végez, ritka megbetegedések és az időskor biológiai, élettani, medicinális kihívásaira épülő speciális orvosi biotechnológiai és az ellátással kapcsolatos fejlesztéseket folytat. Ezeken túl egészségipari termékek és szolgáltatásfejlesztéseket azonosít, elemez; együttműködéseket generál; benchmarking szolgáltatást nyújt, piaci információkkal látja el a tagokat, illetve részt vállal a fejlesztések során. A klaszternek jelenleg 11 vállalat tagja, rajtuk kívül pedig további partner intézmények is kapcsolódnak a szervezethjez (pl. Pécsi, Kaposvári Egyetem, Dombóvári Egészségipari Klaszter, PBKIK, stb.).

67


I.2.1.6. A város gazdaságának térbeli elhelyezkedése

I.2.1.6.1 Körzetek és funkciók Egy település körzeteinek lehatárolása sokféleképpen történhet. Pécs városában ma is tucatnyi körzet létezik (létezhet), gyakran a használók, vagy az érintettek sem tudják, hogy éppen melyik körzethez tartoznak, vagy egyáltalán hány körzet van. Körzetesítés történik az egészségügyi ellátás (házi orvosi körzetek, járóbeteg-ellátási körzetek), a beiskolázás, vagy éppen a postai irányítószámok szerint is. Más körzeteket alkalmaznak a helyhatósági választásokkor, illetve az országgyűlési választásokon. A sor folytatható a népszámlálással, vagy éppen a városrendezéssel is. Körzeteket jelenthetnek az egyes városrészek, melyek a múltban önállóak voltak, a korábbi nevek ma is élnek, de a határok mára már nehezen állapíthatók meg (pl. meddig tart Ispitaalja és hol kezdődik a Szigeti-Külváros vagy Uránváros?) A körzetek kialakításakor mindig léteznek bizonyos paraméterek, amelyeket teljesíteni kell (pl. körzetenként közel azonos népességszám) vagy célszerűségi kritériumok (pl. a városrendezés körzetei a könnyebb szabályozás érdekében legyenek homogének). Egy gazdasági elemzésnél, melynek feladata, hogy megalapozzon egy fejlesztési koncepciót, programot, vagy projektet, is több funkciót kell vizsgálni ahhoz, hogy olyan körzetek kialakítására tegyen javaslatot, amelyek a tervezési munkát (majd később a működést) segítsék. A példaszerűen felsorolt mutatók közül a városrendezési feltételek állnak legközelebb a gazdasági körzetek kialakításához. A modern gazdaság egyes funkciói (pl. személyi közlekedés, áruszállítás, környezetterhelő tevékenység, vagy a lakosság ellátásának formája miatt) erősen eltérnek egymástól. Ma már önálló kereskedelmi övezetek alakulnak ki, ahol a megközelíthetőség és a parkolás az egyik legfőbb kritérium. Az alapellátást végző kisboltok, illetve a speciális áruk forgalmazásával foglalkozó kisboltok, viszont már működhetnek a gyalogosforgalmi övezetekben is. Fontos az is, hogy az ipari termelő körzetek alakuljanak ki. Nemcsak azért, mert ezek a tevékenységek általában terhelik a környezetet, zavarják a lakók nyugalmát, rontják az életminőséget, hanem azért is mert ipartelepek működtetési feltételei könnyebben alakíthatók ki. A működés és az együttműködésnek egyaránt lehet jobb és olcsóbb, ha a partnerek közel, esetleg azonos körzetben működnek. Ugyancsak fontos feltétel az is, hogy az eltérő, főleg

68


egymást zavaró tevékenységek jól különüljenek el. Egy három műszakban folyamatosan termelő és szállító üzem és egy sok gyalogost vonzó kulturális, vagy egészségügyi intézmény szomszédsága bizonyára nem kívánatos. A XIX. század végének, illetve a XX. század elejének is megvoltak az ilyen körzetei, ha nem is írták le őket. Például a Zsolnay gyár egykoron a város keleti szélére épült. A bőrgyár, vagy a húsipari vállalat az Északmegyer, illetve a Siklós Külvárosban talált helyet. Ezeket az elkülönült övezeteket azonban a város túlnőtte. A Zsolnay gyárat északról és nyugatról körülvették a lakóházak, Északmegyertől délre létrejött egy közel 70 ezer fős új városrész. A vázlatosan leírt funkciók alapján az alábbi körzetek lehatárolását javasoljuk: − Idegenforgalmi és kulturális körzetek − Kereskedelmi körzetek − Intézményi körzetek − Ipari körzetek − Lakókörzetek Természetesen „tiszta” körzetet nem lehet kialakítani, hacsak nem sok apró körzetet határolnánk le. A javaslat az, hogy legyen viszonylag kevés körzet, törekedjünk a körzet „tisztítására”, a funkciók fokozatos szétválasztására. A körzethatárok leírásánál a város földrajzi tagoltságát és domborzati viszonyait is figyelembe kell venni. I.2.1.6.2 A gazdaság körzetenként Az idegenforgalmi és kulturális körzetek feltételei és sajátosságai vázlatosan: -

jó személyi közlekedési feltételek,

-

járműmentes, esetleg minimális járműforgalommal bíró belső terület,

-

kulturális létesítmények és területek magas aránya,

-

vendéglátóhelyek és speciális kereskedelmi létesítmények magas száma

-

az ágazatok működéséhez szükséges intézményhálózat megléte (utazási irodák, jegypénztárak, bankok stb.)

A kereskedelmi körzetek feltételei és sajátosságai: -

jó közlekedési feltételek (személyi és teherforgalomra egyaránt),

-

jó parkolási feltételek.

69


Az intézményi körzetek feltételei és sajátosságai: -

jó megközelíthetőség,

-

jó parkolási feltételek.

Az ipari körzetek feltételei és sajátosságai: -

jó infrastrukturális ellátottság,

-

jó közlekedési és szállítási feltételek,

-

a többi körzettől megfelelő távolság.

A lakókörzetek feltételei és sajátosságai: -

alacsony személyi és gépjárműforgalom,

-

alapellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató és intézményi háttér.

Indikatív gazdasági körzetek: - Idegenforgalmi és kulturális körzetek a) Belváros és Kisbalokány b) Tettye és az attól északra fekvő területek - Kereskedelmi körzetek a) Bolgárkert, Szigeti tanya, Füzes és Északmegyer nyugati része b) Diós déli rézse és Gyárváros keleti része c) Kertváros nyugati része d) Árpádváros nyugati és dél-nyugati része - Intézményi körzetek a) Szigeti Külváros és Uránváros keleti és déli része b) Siklósi Külváros c) Megyer városrész központja (Apáczai Csere János tér és környéke – ÁNK) és a Kertváros keleti része - Ipari körzetek a) Kertváros észak-nyugati része, Északmegyer, Balokány, Basamalom, Gyárváros és a Pécsi Ipari Park b) Nyugati Ipari Terület - Lakókörzetek

70


Valamennyi körzet, amelyik nem szerepel az előző felsorolásokban.

I.2.2. Társadalom I.2.2.1. A népesség számának alakulása Pécsett

Pécs a Dunántúl legnagyobb városa. (Ezt a pozícióját gyakorlatilag az I. világháború végétől őrzi, mindössze az 1920-as népszámláláskor volt magasabb Győr lélekszáma mintegy 250 fővel.) Népesedési folyamatait ugyanazok a tényezők határozták, határozzák meg, amelyekről szóltunk az előző fejezetben. Népességének gyarapodása különösen intenzív volt 1949 és 1980 között, amikor 89.470-ről 161.784-re nőtt az itt élők száma, ami több mint 80%-os növekedésnek felel meg. Ennek hátterében túlnyomóan az ebben az időben még pozitív természetes szaporodás mellett a munkahelyek – főként a szénbányászatra és az uránbányászatra alapozott – bősége által gerjesztett bevándorlás állt.13 Így alakult ki a városnak a mindmáig kitapintható kettős arculata: a régi polgárváros és a rátelepült iparváros.14 A népesség növekedése – bár egyre mérséklődő ütemben – egészen 1993-ig folytatódott, ekkor érte el a történelmi maximumát 174.135 fővel és a következő évben kezdetét vette az azóta is folyamatosan tartó népességcsökkenés.15 A 2005. év végére a csúcshoz képest valamivel több mint 10%-át veszítette el Pécs a lakónépességének, amelynek okaira, a veszteség „forrásaira” később még részletesebben kitérünk. A monoton fogyás tempója 1995-től egyenletesnek mondható, 0,3-0,9% között ingadozik, egy évtized alatt sem gyorsuló, sem lassuló tendencia nem érzékelhető benne, így alakult ki a vizsgált időszak végére a 156.116 fős népességszám, amely immár alig haladja meg az 1970-ben regisztrált mennyiséget.

13

Kisebb részben hozzájárult néhány környező település Pécs közigazgatási területéhez csatolása. Lásd erről részletesebben: Németh Zsolt: Pécs népességének főbb demográfiai és társadalmi jellemzői a második világháború befejezésétől 1990-ig. In.: Tanulmányok Pécs történetéből I. Szerk. Vonyó József. Pécs Története Alapítvány. Pécs, 1995. 117-160. o.

14

15

A következő évben, 1994-ben regisztrált, közel 8 ezer fővel kisebb népességszám részben módszertani okokra vezethető vissza. A KSH-ban ettől az évtől korrigálták a népességszámokat és törölték a lakónépességből a régi és meg nem újított ideiglenes bejelentővel szereplőket. Emiatt főleg az egyetemi városok lakónépessége esett vissza a pécsihez hasonló módon.

71


Év 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 1991

Népességszám, fő* 29 839 37 186 43 869 54 789 61 360 59 846 75 358 89 464 89 470 116 042 150 779 169 134 170 039 171 521

Változás az előző adat %-ában .. 124,6% 118,0% 124,9% 112,0% 97,5% 125,9% 118,7% 100,0% 129,7% 129,9% 112,2% 100,5% 100,9%

Év 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Népességszám, fő* 173 031 174 135 165 815 165 153 164 445 163 548 163 013 162 228 161 286 159 794 158 942 157 659 156 567 156 116

Változás az előző adat %-ában 100,9% 100,6% 95,2% 99,6% 99,6% 99,5% 99,7% 99,5% 99,4% 99,1% 99,5% 99,2% 99,3% 99,7%

* 1870-1990: népszámlálási adatok, 1991-től továbbvezetett adatok. 1870-1960: jelenlevő népesség; 1970-2005: lakónépesség 17. táblázat: Pécs népességének változása, 1870-2005 Forrás: KSH, Népszámlálás, illetve Baranya megye statisztikai évkönyvei.

A jobb áttekinthetőség és értelmezhetőség érdekében Pécs népességének változását az alábbiakban összevetjük Magyarország, Budapest és az új évezredben a 100.000 fős népességszámot meghaladó nagyvárosok (Debrecen, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár) hasonló adataival. A 6. ábrán az 1970-es népszámlálás lakónépességi adatait tekintettük kiindulópontnak és ehhez viszonyítottuk a kiválasztott településeknek 2001-ig a népszámláláskor rögzített, azt követően pedig az év végi lakónépességét.

72


125,0%

százalék

120,0% 115,0% 110,0% 105,0% 100,0% 95,0% 90,0% 85,0% 80,0% 1980

1990

2001

2002

2003

2004

2005

évek Pécs

Nagyvárosok

Budapest

Magyarország

10. ábra: Budapest, a nagyvárosok és Pécs népességének alakulása az 1970. évi százalékában Forrás: Népszámlálási adatok, megyei statisztikai évkönyvek

1970 és 1980 között valamennyi vizsgált kategóriában nőtt a népesség, Pécs és a többi nagyváros – Budapest kivételével – még a következő évtizedben is gyarapodott 1970-hez képest, miközben az ország és fővárosának lakosságszáma 1990-ben már alig haladta meg a kiinduló év szintjét. A 90-es években Budapest elveszítette 1970-es népességének közel 12%át és a népességfogyása egészen 2004-ig folytatódott, majd 2005-ben a trend megtörni látszik és néhány száz fős többlet mutatkozott a fővárosban. Ma még korai lenne megjósolni, hogy egy a mai szinten stagnáló népességgel kell számolni, vagy egy tényleges gyarapodás, a reurbanizáció keretében értelmezhető jelenség vette kezdetét. Bár Pécs és a többi vidéki nagyváros görbéje nagyon hasonló, a különbségek fölött nem szabad elsiklani. A 70-es és 80as években Pécs népességnövekedésének intenzitása elmaradt a többi nagyvárosétól, a 90-es években pedig a visszaesés erőteljesebb volt azokénál. (Természetesen nem homogén csoport a nagyvárosoké sem. Győr, Kecskemét és Szeged az új évezredben egyes években némi növekedést is fel tudott mutatni, miközben Miskolc változatlanul és erőteljesen zsugorodik.) Pécs görbéje az elmúlt években már a magyar átlagot jelzőéhez áll a legközelebb. A teljesebb kép kedvéért Pécs adatait egybevetjük szűkebb környezetének, a Dél-Dunántúlt

73


alkotó megyék és a Pécsi kistérség hasonló adataival.

Terület

Évvégi népesség, 1990

Pécs 170 512 Pécsi kistérség 21 083 Baranya megye 417 683 Somogy megye 344 137 Tolna megye 253 696 Dél-dunántúli régió 1 015 516

Az évvégi lakónépesség változása az 1990. év százalékában 1995 2000 2001 2002 96,9% 94,6% 93,7% 93,2% 109,8% 116,9% 119,5% 123,1% 99,2% 97,7% 97,3% 96,9% 99,5% 98,2% 97,9% 97,5% 100,1% 99,2% 98,7% 98,1% 99,5% 98,2% 97,8% 97,4%

2003 2004 92,5% 91,8% 125,9% 129,0% 96,3% 95,8% 97,1% 96,4% 97,5% 96,7% 96,9% 96,3%

2005 91,6% 131,7% 95,4% 95,7% 95,8% 95,6%

18. táblázat: A Dél-dunántúli régió egyes területeinek lakónépesség változása 1990-2005. Forrás: KSH, megyei statisztikai évkönyvek.

Az 1990-es év végi lakónépesség adatait kiinduló pontnak tekintve láthatjuk, hogy Baranya, Somogy és Tolna megyék népességcsökkenése nagyon hasonló ütemben zajlott, köztük csak tizedszázaléknyi eltérés mutatkozik. Pécs adatai ebben az összehasonlításban is sokkal kedvezőtlenebbek, míg a régió népessége 2005-ben 95,5%-át tette ki az 1990. évinek, Pécs esetében ez az érték mindössze 91,6%. Árnyalja azonban a képet, ha a Pécsi kistérség, vagyis Pécs közvetlen vonzáskörzetének adatait is bevonjuk a vizsgálódásba, ugyanis ebben a térségben már egy árnyalattal kedvezőbb adatot kapunk (96%), mint a régió vagy annak megyéinek átlaga. Ha a Pécsi kistérséget alkotó 39 település adataiból kihagyjuk a megyeszékhelyet, a többi település figyelemre méltó népességgyarapodást mutat: a vizsgált időszakban 31,7%-os növekedést értek el. Ez a jelenség egyértelműen az erőteljes szuburbanizálódásnak tulajdonítható, ami természetesen nem terjed ki mind a 38 településre. Azokban a falvakban, amelyek szuburbánus funkcióval16 csatlakoznak Pécshez, a népesség növekedése még dinamikusabb volt. Ezt a körülményt figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy Pécs népességcsökkenésének egy része kifejezetten a szuburbanizáció számlájára írható, vagyis sokan elköltöztek ugyan a városból, de annak közvetlen közelében maradtak és megőrizték vele a kapcsolatukat: továbbra is oda járnak dolgozni, iskolába, használják a kulturális intézményeit, látogathatják a programokat és igénybe veszik a rendelkezésre álló szolgáltatásokat. (A korábban viszonyítási pontként használt vidéki nagyvárosok közül csak

16

Keszű, Birján, Cserkút, Szederkény, Kozármisleny, Szemely, Nagykozár, Pellérd, Pogány, Gyód, Pécsudvard, Bogád. (A szerzők számításai.)

74


Győr mutat Pécshez hasonlóan markáns szuburbanizálódást.) Úgy tűnik, mintha Pécs népességének csökkenése a kistérségével együtt vizsgálva a korábban írtaknál kevésbé lenne aggasztó. Az arányszámok mellett azonban érdemes magukat a számokat is egybevetni: miközben 1990 és 2005 között Pécs lakónépessége 14.396 fővel csökkent, a kistérség növekedése 6691 főt tett ki. Vagyis Pécs népességvesztesége még így is tetemes, miközben azt sem állíthatjuk, hogy a kistérség népességtöbblete kizárólag Pécsről származik. (A migráció jelenségére később még részletesebben visszatérünk.) A nagyvárosokkal és szűkebb környezetének népesedési trendjeivel való összevetés után óhatatlanul vetődik fel a kérdés, hogy itt vajon Pécs népességmegtartó képességégének elernyedéséről van-e szó, vagy más magyarázata van a jelenségnek, esetleg nem is kell különösebb fontosságot tulajdonítani neki? Az utóbbi típusú felvetésekre csak határozott nemmel lehet válaszolni! Bármiféle közép vagy hosszú távú városfejlesztési koncepció vagy stratégia kiindulópontjában, magjában a népesség számának és összetételének alakulásáról szóló tudásnak és annak értelmezésének kell állni. Divatja van ugyan a gazdasági és azon belül is a pénzügyi szempontokat minden más elé helyező megközelítéseknek, de a futurisztikus és elrugaszkodott gazdaságfejlesztési ötletek megvalósulásának leggyakrabban az első számú feltétele az lenne, hogy az érintett területen le kellene telepíteni azokat az embereket, akikkel az megvalósítható – esetleg egyenesen a helyiekkel szemben. Minden város életében elképzelhetőek és bekövetkezhetnek olyan időszakok, amikor a népessége stagnál, visszaesik, főleg az olyan időben is rendkívül koncentráltan jelentkező gazdasági és társadalmi változások esetében, ami Magyarországon zajlik a 80-as évek vége óta. Tekinthető az ilyen az erőgyűjtés, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás időszakának is, amit az új feltételekhez illeszkedő újabb fellendülés követhet. De az európai és a magyar várostörténetből is számos példát említhetünk arra, amikor városok egy virágzó periódus után az eljelentéktelenedés, a leépülés pályájára csúsztak. Pécs esetében a népesség alakulásának szikár számaiból is különböző értelmezési szcenáriók bonthatók ki, elfogadva kiindulásként azt, hogy a népesedési mutatók tekintetében Pécs rosszabb képet mutat, mint a vidéki nagyvárosok átlaga. a.) Semmi gond. Pécs népességfogyása a magyar demográfiai folyamatok helyi megjelenése. A többi magyar nagyvároshoz viszonyított demográfiai – és persze

75


gazdasági – alulteljesítés okozói a bányabezárások és a délszláv háborúk voltak.17 De ezeknek vége, jönnek az „uniós források”, melyek segítségével úrrá lehet lenni a kialakult helyzeten. b.) Pécs a 60-as és 70-es éveknek a bányászatra alapozott gazdaságfejlesztése, az ezekhez kapcsolódó munkahelyek vonzásának következtében lett viszonylag gyors tempóban 170 ezres nagyváros. A helyi gazdaság szerkezetének radikális átalakulása, a munkaerőpiac beszűkülése is támogatja azt a folyamatot, amelynek során a város népességszámban (és jelentőségben) is visszahajlik ahhoz a pályához, amit az erőszakos iparosítás idején hagyott el. Számos hipotézissel terhelve is bonyolult és nehézkes lenne annak számítgatása, hogy miként alakult volna a népesség a bányászatra alapozott helyi gazdaság nélkül – és ezt az adott keretek között feladatunknak sem érezzük. Pusztán analógiára építve és a múlt század első felében Péccsel számos hasonlóságot mutató Győr példájából kiindulva 100-120 ezer körülire tesszük azt a népességszámot, amit Pécs elért volna, ha nem válik ipar/bányavárossá. Értelmezhető tehát a jelenlegi népességfogyás az „egy számmal kisebb” méretre visszaállás folyamataként. Hangsúlyozzuk, hogy amennyiben döntéshozók ezzel, vagy ehhez hasonló értelmezési kerettel közelítenek a városhoz, az a feladatokat tekintve ugyanolyan kihívást jelent, mint a gyors népességnövekedés dinamizmusának menedzselése. c.) A KSH a területi számjel nevű nomenklatúrájában igyekezett annak megfelelően is besorolni, értékelni a városokat és vidéküket, hogy milyen minőségű és intenzitású az őket összefűző kapocs. Az agglomeráció jelenti a legmagasabbrendűnek ítélt települések közötti kapcsolattípust, efelé tartanak az úgynevezett agglomerálódó térségek, és egy létező, de lazább kapcsolatot fejez ki a nagyvárosi településegyüttes besorolás. Pécs települési környezete mindenképpen sajátos abból a szempontból, hogy apró- és törpefalvakkal sűrűn telehintett tájban fekszik. Ezzel is összefüggésbe hozható, hogy a hazai nagyvárosok közül Győr és Miskolc mellett csupán Pécs kapta

17

Bármennyire hihetetlennek vagy lapos ironizálásnak tűnik, ezek a tényezők a helyi döntéshozók érvkészletében még mindig előkelő helyen szerepelnek.

76


meg a vonzáskörzetébe tartozó 20 településsel18 a vidéki agglomeráció minősítést. Az ezen belüli kapcsolatokat ugyancsak erősíti az, hogy az agglomerációt alkotó települések egy részét szuburbanizációs szálak is a központjukhoz kapcsolják. Ha tehát elfogadjuk, hogy a hazai viszonyok között magas integráltsági szintet elérő településcsoport központja Pécs, amely körül határozottan azonosíthatók a szuburbanizáció jegyei is, akkor felvázolható egy olyan értelmezési keret is, amely szerint Pécs népességének alakulása csak az agglomerációs / szuburbanizációs övezetével együtt értelmezhető, és ebben a megközelítésben, ha egy egységként kezeljük a teljes vonzáskörzetet, a népességmegtartó illetve népességvonzó erő tekintetében kedvezőbb lehet az összehasonlítás a többi vidéki nagyvárossal. Alapvetően ez is egy bizakodó álláspont, mert megfér benne az az állítás, hogy nem igazán aggasztó Pécs népesedési helyzete, a városon belüli népesedési folyamatok jól magyarázhatóak a szuburbanizációval és a környező településekkel kialakult magas fokú integrációs kapcsolattal, vagyis Pécs = a város + a szuburbiák. d.) A kortárs globális világgazdaság leírható városgazdaságok hálózataként. A hálózatban elfoglalt pozíció centrálisabb vagy periférikusabb helyzet határozza meg az esélyeket a globalizáció hátrányainak csökkentésére vagy az esetleges előnyeiből való részesedésre. A mi térségünkben a hátrányok csökkentése tűnik a reálisabb feladatnak és célnak. Pécs és Baranya megye gazdasága rendkívül gyenge és jelentéktelen szálakkal kapcsolódik csak a globális gazdaság termelési rendszeréhez.19 A 90-es években, amikor a külföldi tőkebefektetések virágkora volt Magyarországon, Pécs jószerivel teljesen kimaradt ebből. Így ma Baranya az utolsó helyeken szerepel a megyék sorában a jelen levő külföldi tőke arányában, az egy főre jutó ipari termelésben – és a rendkívül alacsony szintű ipari termelésnek kirívóan alacsony arányát sikerül csak exportálni. A gazdaság tehát jelenleg a lehetőségekhez mérten kicsiny, belterjes és zárványszerű. Ennek a népesedési folyamatokra gyakorolt hatása a

18

Martonfa, Kökény, Keszű, Cserkút, Kozármisleny, Kővágótöttös, Kővágószőlős, Bakonya, Szemely, Nagykozár, Orfű, Pellérd, Pogány, Gyód, Pécsudvard, Romonya, Egerág, Hosszúhetény, Lothárd, Bogád. 19 A KSH területi statisztikai rendszerében a gazdasági folyamatok reális megítéléséhez szükséges adatok többnyire megyei szinten állnak rendelkezésére. Mivel azonban Pécs gazdasági értelemben még sokkal erősebb dominanciával bír Baranya megyén belül, mint amit a népességből képviselt aránya indokolna, megengedhetőnek tartjuk, ha a baranyai gazdasági jellemzőket érvényesnek tekintjük Pécsre is.

77


munkaerőpiacon

keresztül

jelentkezik,

amennyiben

döntően

befolyásolja

a

rendelkezésre álló munkahelyek mennyiségét és minőségét is. Az emberek, a családok lakóhelyválasztásában kiemelkedő jelentőségű tényező az, hogy milyen kapcsolódást kínál

a

munkaerőpiachoz.

Érdemes

tehát

összefüggéseket

keresni

Pécs

népességcsökkenése és a városban rendelkezésre álló munkahelyek között. Nem hagyható figyelmen kívül az a speciális körülmény sem, hogy a pécsi egyetemről évről évre nagy számban kerülnek ki fiatal diplomások, ami sajátos nyomás alatt tartja a helyi munkaerőpiacot még akkor is, ha értelemszerűen a felsőfokú végzettségűek nagyobb hányada nem itt akar elhelyezkedni. Az egyetem jelenléte elvileg lehetőséget teremtett egy tudásintenzív helyi gazdaság kialakulásához, ez azonban nem jött létre. Gazdasági értelemben a háttérbe szorulás a Dunántúlon a nagyvárosok közül Győr és Székesfehérvár, illetve számos középváros mögött is mára befejezett tényként kezelhető. A népességcsökkenés magyarázatához, megértéséhez, illetve a népességmegtartó és népességvonzó erő megítéléséhez a fentebb felkínált négy értelmezési keret bármelyikénél figyelembe kell venni, hogy a migrációs mozgások során milyen társadalmi, demográfiai, gazdasági jellemzőkkel leírható csoportok hagyják el a várost és milyenek érkeznek a helyükbe. Erről a későbbiekben még szolgálunk adalékokkal.

78


A népességszámok alakulásához kapcsolódva szólunk röviden

a

népsűrűségről,

amit

különösen

Terület

a

Népsűrűség, fő/km2 (2001)

településföldrajzban szívesen használnak az urbanitás Pécs mérőszámaként. Magyarország átlagos népsűrűsége a Pécsi kistérség

Baranya megye

2001-es adatok szerint 109,6 fő/km2. Az ország leg- Somogy megye ritkábban lakott régiója a Dél-dunántúli (70 fő/km2), a leg- Tolna megye

Dél-dunántúli régió

nagyobb népsűrűségű területe pedig Budapest (3385,5 Győr fő/km2).

Pécs

nagyvárosok

a

100.000

közül

a

főnél

népesebb

legnagyobb

vidéki

népsűrűséggel

rendelkezik (999,3 fő/km2), ilyen értelemben a városok közül az urbanitás tekintetében közvetlenül Budapest után következik. Miskolc és Győr mutatója is meghaladja a

Székesfehérvár Miskolc Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Szeged Budapest Magyarország

999,3 218,7 92 55,5 67,4 70,0 741,1 622,3 777,9 432,8 457,1 335,3 599,2 3385,5 109,6

nagyvárosok átlagát. Történeti okokra visszavezethetően 19. táblázat: Népsűrűség az

alföldi

települések,

köztük

az

olyan

nagy Forrás: KSH, Népszámlálás 2001.

népességszámúak is, mint Debrecen vagy Szeged, nagy területen helyezkednek el, ezért népsűrűségük is kisebb. Debrecen bár az ország második legnagyobb lélekszámú települése, az épületállományának jellege és a beépítés sajátosságai miatt urbanitásának szintjében a külső szemlélő számára is érzékelhetően elmarad a Dunántúl városaitól.

I.2.2.2. Korstruktúra

Az olyan nyílt népességű városok korösszetételét, mint amilyen Pécs is, négy tényező együttesen határozza meg. A születések száma és az egyes korcsoportok túlélési valószínűségei mellett a be- és az elvándorlások nagyságát kell kiemelni. Pécs korstruktúrájának leírásához elsőként a legfontosabb változásokat tekintjük át két keresztmetszeti adatsoron, a legutóbbi és az azt megelőző népszámlálások adatai alapján.

79


85-x 80-84

Férfi 1990

Férfi 2001

75-79

Nő 1990

Nő 2001

70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 9000

7500

6000

4500

3000

1500

0

1 500

3 000

4 500

6 000

7 500

9 000

11. ábra: Pécs népességének kormegoszlása 1990-ben és 2001-ben Forrás: Népszámlálás 1990, 2001.

A pécsi népesség kormegoszlása az ezredfordulón a hazai állapothoz hasonlóan mindkét nemnél bimodális volt. E mögött az ötvenes évek pronatalista népesedéspolitikája, azaz a 4550 évesek magasabb száma, és ennek visszhanghatásaként az ő huszonéves gyermekeik állnak. Alakját tekintve nincs számottevő különbség a hazai és a pécsi korpiramis között. A korfából leolvasható, hogy az egy évtizeddel korábbi népszámláláshoz képest mely korcsoportok száma változott. Egyértelműnek tűnik mind a fiúknál, mind pedig a lányoknál a gyermek- és fiatalkorúak (0-19) számának csökkenése, amely visszautal a termékenység számottevő csökkenésére. A 20 és 30 évesek száma mindkét nemnél magasabb volt. A 30-39 év közöttiek száma jelentősebben, a 40-44 éveseké kevésbé csökkent 2001-re. A 45 év feletti női korosztályok esetében – két korcsoport kivételével – egyértelmű növekedésről, vagyis a népesség öregedéséről lehet beszélni. A férfiaknál némiképp árnyaltabb megfogalmazásra kényszerülünk, ugyanis az 50-64 év közöttiek száma alacsonyabb volt, mint 1990-ben. Magyarázatként a már említett négy tényező közül valószínűleg a halandóság szerepe a meghatározó. A kilencvenes évek elején, a gazdasági recesszió alatt az erőteljes mortalitási krízis a középkorú népesség körében a korábbiakhoz képest is jelentős mértékű

80


többlethalálozással járt. 85-x

85-x

80-84

80-84

Féfi

75-79

Nő

Féfi

75-79

70-74

70-74

65-69

65-69

60-64

60-64

55-59

55-59

50-54

50-54

45-49

45-49

40-44

40-44

35-39

35-39

30-34

30-34

25-29

25-29

20-24

20-24

15-19

15-19

10-14

10-14

5-9

5-9

0-4

Nő

0-4 12

10

8

6

4

2

0

2

4

6

8

10

12

12. ábra: A népesség kormegoszlása Pécsett, 1990 Forrás: Népszámlálás, 1990.

12

8

6

4

2

0

2

4

6

8

10

12

13. ábra: A népesség kormegoszlása Pécsett, 2001 Forrás: Népszámlálás, 2001.

85-x

85-x

80-84

80-84

Féfi

10

Nő

75-79

75-79

70-74

70-74

65-69

65-69

60-64

60-64

55-59

55-59

50-54

50-54

45-49

45-49

40-44

40-44

35-39

35-39

30-34

30-34

25-29

25-29

20-24

20-24

15-19

15-19

10-14

10-14

5-9

5-9

0-4

Féfi

Nő

0-4 12

10

8

6

4

2

0

2

4

6

8

10

12

14. ábra: A népesség kormegoszlása Magyarországon, 1990 Forrás: Népszámlálás, 1990.

12

10

8

6

4

2

0

2

4

6

8

10

12

15. ábra: A népesség kormegoszlása Magyarországon, 2001 Forrás: Népszámlálás, 2001.

I.2.2.2.1 A népesség korösszetétele a legutóbbi népszámlálás során A legutóbbi népszámlálás adatai szerint, bármilyen referencia területet veszünk is alapul – Budapest kivételével – a baranyai megyeszékhelyen volt a legkisebb a gyermekkorúak aránya az össznépességen belül. A különbség különösen a Pécs és a környező települések

81


vonatkozásában volt szembetűnő. Ebben a viszonylatban a jelenség valószínűsíthetően magyarázható egyrészt az elmúlt másfél évtized településszociológiai fejleményeivel: a város „magterületéről” a peremterületek, szuburbiák felé történő kiáramlással. Mivel ez a folyamat leginkább a fiatalabb, aktívkorú, gyermekes generációk sajátossága, ennek köszönhetően a környező települések korstruktúrája fiatalodott, népesség száma pedig nőtt. Másrészt utalnunk kell arra a tényre is, hogy a kistérség a közigazgatás által ismert fogalom, a hozzá tartozó települések Pécs esetében inhomogének, jelentős részük nem szuburbán, hanem rurális vonásokat tükröző vagy kisebb számban egykori ipari falvak, amelyek eltérő fertilitási mintázata valószínűsíthetően szintén magasabb a pécsinél. Mindazonáltal nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nagyvárosokból történő kiköltözés szinte mindenütt, bár valószínűsíthetően eltérő intenzitással zajlott és folytatódik a jelen időszak alatt is. A fenti gondolatmenet tehát nem magyarázat arra a tényre, hogy Pécs népességén belül a gyermekkorúak aránya csekély mértékben ugyan, de alacsonyabb volt, mint a hozzá nagyjából hasonló méretű 100.000 fő feletti hazai városokban. Terület Pécs Pécsi kistérség Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúli régió Győr Székesfehérvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Debrecen Szeged Nagyvárosok Budapest Magyarország

0-14 15-64 65-x 0-14 15-64 65-x Népesség száma évesek száma évesek aránya, % 162498 23636 114218 24644 14,5 70,3 15,2 24847 4592 17051 3204 18,5 68,6 12,9 407448 65872 280773 60803 16,2 68,9 14,9 335237 56648 226721 51868 16,9 67,6 15,5 249683 42537 168630 38516 17,0 67,5 15,4 992368 165057 676124 151187 16,6 68,1 15,2 185587 27518 132921 25148 14,8 71,6 13,6 161655 24226 116379 21050 15,0 72,0 13,0 107749 18349 75636 13764 17,0 70,2 12,8 184125 27895 128643 27587 15,2 69,9 15,0 118795 20262 84962 13571 17,1 71,5 11,4 211034 33431 150528 27075 15,8 71,3 12,8 168273 25017 119850 23406 14,9 71,2 13,9 1137218 176698 808919 151601 15,5 71,1 13,3 1777921 227622 1236759 313540 12,8 69,6 17,6 10198315 1694936 6957129 1546250 16,6 68,2 15,2

20. táblázat: A népesség korösszetétele 2001-ben Forrás: Népszámlálás, 2001.

A 2001-es népszámlálási népesség kormegoszlása szerint a pécsi népesség 15,2%-a volt 65 év feletti. Az inaktív generációk aránya pontosan megegyezett a hazai átlaggal, de közel két százalékponttal volt magasabb a hazai nagyvárosokénál. Az idősödés azonban elsősorban

82


Budapesten jelentkezik, és alapvetően a fővárosi népesség magasabb életkilátásainak, a várható élettartamának kitolódásának, valamint az alacsony reprodukciónak tudható be. A fiatal és az idősebb korcsoportok magasabb arányának köszönhetően Pécs aktív korú népessége (70,3%) valamivel kisebb volt a hazai nagyvárosok átlagánál (71,1%). A különbség azonban e téren sem nem tekinthető számottevőnek. A leíró statisztika segítségével megrajzolható korprofil szerint a 100.000 fő feletti hazai nagyvárosok átlagához képest a gyermek- és a produktív korúak aránya kisebb, míg az idősebbek aránya valamelyest magasabb volt. Szűkebb területi kitekintésben a dél-dunántúli régiós értékekhez képest a gyermekkorúak aránya alacsonyabb volt, míg az időseké pontosan megegyezett a régióéval. A korösszetétel leírásának számos egymutatós változata ismert. Előnyük a korfához és a részletes kormegoszlás leírásához képest, hogy egyetlen mutatóba sűrítve tájékoztatnak a vizsgált jelenségről. Az egymutatós indikátorok döntően arra a kérdésre keresik a választ, hogy az egyes korcsoportok milyen arányban képviselik magukat a vizsgált sokaságokban. Valamennyi implicite azt sugallja, hogy az egyes korosztályok egyúttal homogén gazdasági aktivitású csoportokat jelenítenek meg, amely természetesen erős fenntartásokkal kezelhető. További hátrányuk, hogy a mutatók által használt korcsoportok túlságosan elnagyoltak, számos esetben sokkal inkább tesznek eleget a demográfiai konvencióknak, semmint valós folyamatokra reflektálnának. A kínálati oldalon az oktatási rendszer expanziójával különösen a fiatal felnőttek esetében atipikus a korai munkába állás, míg keresleti oldalon a munkaerőpiac beszűkülésével a pályakezdők munkanélkülisége magasabb, mint az idősebb generációknál. Mindezek ellenére az egymutatós indikátorok a kormegoszlás leírásának gyakorta használt eszközei. Az általunk alkalmazott mutatók közül a függőségi hányados (általános eltartási teher) az eltartottak (0-14 évesek) és az inaktívak (65-x) azaz az improduktív korúak számát vetíti az aktívakéra (produktív korúakéra). A mutató azt fejezi ki, hogy száz munkaképes korúra mennyi nem aktív korú népesség jut. Hátránya, hogy a nem produktív korú népesség megoszlására érzéketlen, amennyiben nem tesz különbséget a fiatal és az idős generációk népességnagysága között. Nyilvánvaló, minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a társadalom transzferigénye, annál sajátosabb infrastrukturális igényekkel kell szembesülniük a döntéshozóknak. Hasonló elven működik a gyermek- és az

83


időskori függőségi hányados, amely nem más, mint az általános eltartási teher tényezőkre bontása. Míg az előbbi a gyermekkorúak, az utóbbi az idősek számát viszonyítja a produktív generációkéhoz. Az öregedési index a fiatal generációra jutó 65 feletti népesség arányát mutatja meg. Végül a gazdasági eltartottsági hányados a munkaerőpiacon aktív szerepet vállaló és a munkaerőpiacon valamilyen ok miatt (koruknál, egészségi állapotuknál, gyermekvállalás stb.) kívül lévők arányát írja le. Ez utóbbi mutató kevésbé demográfiai jellegű, esetünkben, ahol a kormegoszlások döntően identikusak, inkább reflektál a népesség munkaerőpiaci kilátásaira. Terület Pécs Pécsi kistérség Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Győr Székesfehérvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Debrecen Szeged Nagyvárosok Budapest Magyarország

Népesség száma 162498 24847 407448 335237 249683 992368 185587 161655 107749 184125 118795 211034 168273 1137218 1777921 10198315

FüggőGyermek Időskori Öregségi ségi függőségi függőségi index hányados hányados hányados 42,3 20,7 21,6 104,3 45,7 26,9 18,8 69,8 45,1 23,5 21,7 92,3 47,9 25,0 22,9 91,6 48,1 25,2 22,8 90,5 46,8 24,4 22,4 91,6 39,6 20,7 18,9 91,4 38,9 20,8 18,1 86,9 42,5 24,3 18,2 75,0 43,1 21,7 21,4 98,9 39,8 23,8 16,0 67,0 40,2 22,2 18,0 81,0 40,4 20,9 19,5 93,6 40,6 21,8 18,7 85,8 43,8 18,4 25,4 137,7 46,6 24,4 22,2 91,2

Gazdasági eltartottság 166,6 191,5 198,7 198,0 184,0 194,6 128,2 123,7 145,8 199,9 168,6 172,4 165,4 156,2 138,3 176,4

21. táblázat: Függőségi mutatók alakulása különböző területi szinteken 2001-ben Forrás: Népszámlálás, 2001.

A leíró elemzéshez képest az egymutatós indexek az áttekinthetőségen kívül kevés tartalmi újdonsággal szolgálnak. A pécsi népesség függőségi hányadosa mind a hazai átlagnál, mind pedig közvetlen környezeténél (kistérség, megye, régió) alacsonyabbnak bizonyult. Némiképp borúlátóbb kép tárul elénk, ha a hazai nagyvárosokra fókuszálunk. A korfüggőségi hányados ugyanis – Miskolc és Kecskemét kivételével – valamennyi nagyvárosban alacsonyabb volt, vagyis a 100.000 fő feletti mai magyar nagyvárosok 15-64 év közötti népességére együttesen kevesebb eltartott és inaktív jutott. A gyermekek és az idősek arányát leíró öregségi index Pécs esetében szignifikánsan

84


magasabb az országos, a dél-dunántúli és a nagyvárosokra jellemző értéknél, de kétségtelenül elmarad az extrém módon kiugró budapesti adattól. A mutatót interpretálva megállapítható, hogy Pécsett 100 gyermekkorúra 104 időskorú jutott. Nem sokkal kedvezőbb kép tárul elénk, ha a gazdasági eltartottságot vizsgáljuk. Pécsett 100 foglalkoztatottra 167 eltartott, munkanélküli és inaktív jutott. Ez az érték csupán régiós kitekintésben tekinthető jónak. A nagyvárosok foglalkoztatottsága átlagosan kedvezőbbnek mutatkozott. A városok közül Budapest, két dunántúli nagyváros (Győr és Székesfehérvár) és Kecskemét áll az egyik póluson, míg a másikon az átlagtól tetemesen leszakadva Miskolc. A 2001-es adatok alapján Pécs a középmezőnyben Nyíregyháza, Szeged, Debrecen társaságában foglalt helyet. I.2.2.3. Születések

A születések száma és a nyers születési ráta Európában az elmúlt egy – másfél évtizedben is tartósan alacsony volt. A teljes termékenységi arányszám 2005-ben csak a kontinens egy távoli zugában, a nem egészen 300 ezer fős Izlandon haladta meg a 2-t (2,05), tág teret nyitva a demográfusoknak annak vitatására, hogy ez már elegendő a konstans népességhez, vagy ahhoz közelebb kellene kerülni a 2,1-es értékhez. Mindenesetre Európa népesedési kilátásai sokkal derűsebbek lennének, ha az országok többségének sikerülne megközelíteni Izland mutatóját. Néhány ország figyelemreméltó gyorsasággal csatlakozott az európai főáramlathoz. Macedóniában és Cipruson 2004-ben még 2.22, illetve 2,16 volt a teljes termékenységi arányszám, ami 2005-re 1,46-ra, illetve 1,4-re zuhant. Magyarország 2005-ben 1,3-as teljes termékenységi arányszámával, ha nem is a lista legvégén, de annak alsó harmadában szerepelt, ez az érték megegyezett ugyanis Bulgáriáéval, Olaszországéval és Lettországéval, meghaladta azonban Lengyelországét, Csehországét, Litvániáét, Szlovéniáét és Szlovákiáét. Mint látszik, a sereghajtók Olaszország kivételével az újonnan csatlakozott országok közül kerültek ki. Magyarországon a tartósan alacsony születésszámok és a magas szinten stabilizálódott halálozások együttes hatásaként minden túlzás nélkül beszélhetünk demográfiai válságról. „A születések száma az 1991 utáni 8 év alatt mintegy 26%-kal csökkent. Az 1999. évi történelmi

85


mélypont idején mindössze 94,6 ezer újszülöttet regisztráltak.”20 A helyzet érdemben azóta sem javult. De nézzük ezt valamivel részletesebben. Terület Pécs Pécsi kistérség Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-dunántúli régió Győr Székesfehérvár Miskolc Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Szeged Nagyvárosok együtt Budapest Magyarország

A természetes szaporodás, illetve fogyás ( - ) mértéke, fő 1970198019901979 1989 2001 2002 2003 2004 2005 7483 -1023 -4793 -513 -681 -493 -491 7959 -2109 -6199 -571 -733 -525 -522 15766 -5967 -14667 -1461 -1912 -1400 -1580 4706 -11456 -16166 -1482 -1682 -1698 -1657 7552 -3181 -9881 -1045 -1248 -1197 -1144 28024 -20604 -40714 -3988 -4842 -4295 -4381 9112 1921 -1618 -156 -199 -263 -57 8244 3894 -51 -131 -212 -93 -74 13018 1487 -6785 -766 -849 -812 -826 9976 5227 1592 -11 -143 2 -117 14669 6010 -1112 -339 -330 -291 -233 6820 2688 116 -15 -235 -25 -43 7369 501 -3543 -516 -466 -434 -290 69208 21728 -11401 -1934 -2434 -1916 -1640 -373 -98246 -127108 -8913 -9267 -8070 -7531 400251 -142240 -372862 -35648 -40940 -36857 -37679

22. táblázat: A természetes szaporodás alakulása, 1970-2005 Forrás: KSH, megyei évkönyvek

A 7. táblázat a természetes szaporodás – ami a születések és a halálozások egyenlege – alakulását mutatja a kiválasztott területeken 1970 és 2005 között, tehát a korábbiakkal ellentétben itt már nem szerepel a migráció hatása. Az 1970-1979 közötti időszakban a vizsgált területek, települések közül még csak Budapesten mutatkozik 373 fős veszteség, a mutató mindenütt másutt pozitív. A következő évtized érdekessége számunkra az, hogy Budapestet követően Magyarország és Pécs, a Pécsi kistérség és a Dél-Dunántúlt alkotó megyék természetes szaporodása is negatívba fordult, azonban a többi nagyváros mutatója ekkor még markánsan pozitív. Az 1990-2001 közötti időszakban a természetes fogyás eléri a nagyvárosok többségét is, már csupán Nyíregyháza és Kecskemét esetében mutatkozik többlet. 2002-től valamennyi vizsgált területi egység természetes fogyást produkált, egyedül Nyíregyházán volt 2004-ben 2 fős többlet. A nagyvárosok csoportjából kitűnik Pécs és Miskolc, ahol a természetes fogyás mértéke a legnagyobb. Ebből levonhatjuk azt a

20

Társadalmi helyzetkép 2005. KSH Budapest, 2007. 10. o.

86


következtetést, hogy nem csupán a népességmegtartó és népességvonzó erő tekintetében vannak különbségek a magyar nagyvárosok között, hanem lakosságuk gyermekvállalási hajlandóságában is. Ez természetesen nagy mértékben összefüggésben áll a népesség korszerkezetével, de sok egyéb olyan tényezővel is, amelynek a vizsgálatára a jelen keretek között nincs lehetőségünk. A következő lépésben a nyers élveszületési arányszámokat hasonlítjuk össze. Terület Pécs Pécsi kistérség Pécsi kistérség* Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-dunántúli régió Győr Székesfehérvár Miskolc Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Szeged Nagyvárosok Budapest Magyarország

1990 12,37 12,29 11,63 12,24 12,28 12,70

1995 10,23 10,36 11,26 10,61 11,00 10,53

12,37 12,13 12,79 11,41 13,44 13,51 14,49 11,90 12,69 9,64 12,07

10,72 10,07 9,66 10,14 11,55 11,59 12,02 11,19 10,91 8,69 10,81

A nyers élveszületési ráta 2000 2001 2002 2003 9,34 9,14 8,87 9,09 9,27 9,14 8,95 9,23 8,80 9,15 9,46 10,09 9,24 9,10 9,16 8,96 9,57 9,40 9,02 8,91 9,06 8,82 8,96 8,61 9,30 9,20 8,76 9,22 9,57 9,44 10,30 9,18 9,36 8,30 9,48

9,13 9,41 8,62 8,64 9,56 9,33 8,82 9,50 9,14 8,38 9,44

9,06 9,71 8,67 9,07 10,02 9,53 10,95 8,91 9,49 8,62 9,45

8,85 9,59 8,41 8,60 9,27 9,34 9,41 9,28 9,14 8,52 9,25

2004 8,59 8,85 10,38 8,92 9,12 8,78

2005 9,26 9,39 10,15 9,20 9,22 8,68

8,95 9,80 9,11 8,85 9,76 9,42 10,99 9,24 9,52 8,85 9,33

9,08 10,79 9,40 9,08 9,79 9,95 10,66 9,76 9,88 9,37 9,58

* Pécs adatai nélkül 23. táblázat: A nyers élveszületési ráta alakulása a kiválasztott területeken, 1990-2005 Forrás: KSH alapadatokból a saját számítások

Magyarországon a nyers élveszületési ráta 1990-ben meghaladta a 12 ezreléket és ezzel az értékkel a demográfusok ma már biztos nagyon elégedettek lennének. A ráta azonban 2000től már a 9,5 ezreléket is csak a legutolsó évben, 2005-ben haladta meg valamennyivel. A Dél-dunántúli régió és annak mindhárom megyéje 2000-től rendre alatta marad az országos átlagnak, noha 1990-ben még valamennyien fölötte álltak. Ez arra utal, hogy a régióban az országos átlagnál is erőteljesebben esett vissza a gyermekvállalási kedv. A nagyvárosok átlagát Pécs a kiválasztott évek közül egyszer sem haladja meg, csak 2000-ben és 2001-ben mutat azzal nagyon hasonló vagy azonos értéket. 2002-től a két trend tartósan elválik egymástól és a nagyvárosok átlaga a pécsi fölött marad. Ha a hét nagyvárossal egyenként

87


vetjük össze Pécset, akkor is csak azt állapíthatjuk meg, hogy különösen 2002-től mindig az egyik legalacsonyabb rátát mondhatja magáénak. 2002-től élesen elvált egymástól Pécs és a Pécsi kistérség nélküle számított adata is: a kistérség születési arányszáma 10 ezrelék fölé emelkedett, miközben Pécsé 9 ezrelék körül ingadozik. 13,00

ezrelék

12,50 12,00 11,50 11,00 10,50 10,00 9,50 9,00 8,50 8,00 1990

Pécs

1995

Pécsi kistérség*

2000

2001

Dél-dunántúli régió

2002

Nagyvárosok

2003

Budapest

2004

2005

Magyarország

16. ábra: A születési ráták alakulása a kiválasztott területeken, 1990-2005. (ezrelék) Forrás: a 6. táblázat adatai.

A nyers születési ráták területi adatai grafikonon ábrázolva eléggé zavaros képet mutatnak, az egyes területi egységek vonalai keresztül-kasul metszik egymást. Trendként legfeljebb annyi olvasható ki belőle, hogy a 90-es években valamennyi figyelembe vett terület adatai az addig egyedül Budapest által „belakott” 10 ezrelék alatti sávba zuhantak és némiképpen hektikus éves változásokat mutatva ott is maradtak, csak a Pécsi kistérségnek a központ nélkül számított adatai emelkedtek ki onnan. A születésekkel és a születési rátával kapcsolatban összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy Pécs ebben a tekintetben is inkább kedvezőtlen helyzetűnek nevezhető, nem függetlenül a korstruktúrájának korábban ismertetett jellemzőitől.

88


I.2.2.4. Halálozások

A népesség halandósági szintjének meghatározására számos módszer áll rendelkezésre. A születéskor várható élettartam az egyik leggyakrabban használt és vitán felül a legegzaktabb halandósági mutatószám, amely a vizsgált népesség életkor és a nemek szerinti halandóságáról ad képet egy adott évben. A halandósági tábla voltaképpen egy fikció, amely a halandóságnak mindig a jelenlegi (általában adott évre vonatkozó) szintjét részletezi. Előnye a standardizált halandósági mutatókkal szemben, hogy nincs szükség – a kormegoszlás hatását kiszűrő – standardként meghatározott külső népességsúlyra vagy a referencia népesség halandósági rátájára, így az összehasonlítás anélkül is lehetséges, hogy bármilyen önkényesen definiált korszerkezettel éltünk volna. A másik nagy előnye a standardizált rátákkal szemben, hogy nem egyetlen mutatóban fejezi ki a népesség mortalitásának színvonalát, hanem annak minden korra való részletezését tartalmazza. A jelen keretek között elsőként a leggyakrabban használt mutató a születéskor várható élettartam ( e00 ) alakulását tekintjük át az elmúlt másfél évtized során. Mivel a mortalitás nemek szerinti mintázata – a kelet-európai régióban különösen – eltér és markánsak a férfiak és a nők közötti különbségek, továbbá a demográfiai megközelítésmód is tradicionálisan külön kezeli a férfiakat és a nőket, ezért az ettől való eltérést (nemek szerint súlyozott mutatók használatát) nem láttuk indokoltnak. A rendszerváltozással együtt járó krízis tünetei azonnal jelentkeztek a népesség életkilátásaiban, életminőségében és ezzel párhuzamosan a mortalitás alakulásában. A jelenséget a kérdéssel foglalkozó demográfusok és epidemiológusok kelet-európai mortalitási krízisnek, illetve egészség paradoxonnak nevezték el, mintegy utalva a jelenség példanélküliségére. Kétségtelenül már a hetvenes-nyolcvanas években is mélyülő szakadék, divergens mortalitási mintázat jellemezte Kelet- és Nyugat-Európa országait, amely a kilencvenes években az elmúlt fél évszázad során soha nem tapasztalt különbséghez vezetett. Különösen a középkorú férfi népesség halandósága emelkedett jelentősen. A kilencvenes évek kezdetén a korábbi szocialista blokkon belül Csehország és az egykori Kelet-Németország kivételével valamennyi európai területen fekvő országban csökkent a népesség várható élettartama. A krízis csúcsán 1993-ban Magyarországon a férfiak születéskor várható élettartama 64,5 év volt, pontosan három évvel kevesebb, mint a hatvanas évek közepén. A férfi népesség terület-specifikus halandóságát elemezve láthatjuk, hogy a pécsi adatok

89


kisebb hektikusságuk mellett döntően kedvezőbbek voltak, mint a nagyvárosok és a hazai népesség adatai. Hasonlóan az ország egészéhez a 90-es évek első harmadában jelentősebb visszaesés történt, majd ezt követően a 90-es évek közepén megtorpant és stagnált a trend, érdemi javulás a kilencvenes évek utolsó harmadától érzékelhető. A diagrammon látható, hogy a lineáris trend mindkét nemnél jól illeszkedik a görbéhez. Az elemzés első évében a férfiak születéskor várható élettartama Pécsett 66,4 évről 2005-re 71,1 évre emelkedett. Ez az érték 2,5 évvel magasabb, mint a büszkeségre semmiképpen sem számot tartó hazai átlag, a 100.000 fő feletti nyolc nagyváros átlagánál pedig egy évvel hosszabb életkilátásokkal rendelkeztek a pécsi férfiak. Részletesebb bontásban csak a székesfehérvári (71,8) és a győri (71,6) adatok voltak kedvezőbbek. A nők esetében a területi halandósági különbségek mérsékeltebbek és a területi mintázat sem szisztematikusan azonos a férfiakéval. Valószínűsíthető, hogy a férfiaktól eltérően, ahol a nagyváros

egyfajta

védettséget

kínál

az

erősebb

nem

számára

a

magasabb

foglalkoztatottságon és jövedelmi viszonyokon, azaz kedvezőbb életkilátásokon keresztül, addig nőknél ezt a helyzeti előnyt ellensúlyozza a férfiakhoz hasonló mértékű egészségkárosító magatartás (dohányzás, alkoholfogyasztás) elterjedtsége, ami a vidéki nők körében esetleg eltérő prevalenciájú. A pécsi értékek néhány év kivételével döntően magasabbak voltak, mint a hazai átlag, összességében azonban alig tértek el a nagyvárosok értékeitől. A nőknél is számottevő javulás figyelhető meg, a kezdeti 1990-es évhez képest 74,1 évről pontosan 4 évvel hosszabb életkilátásra számíthatnak a 2005-ben születettek. A születéskor várható élettartam mindössze egy évvel volt magasabb Pécsett (78,1), mint az ország egészében (77,03), és alig néhány tizeddel, mint a hasonló méretkategóriájú nagyvárosokban (77,8).

90


72 71

79 y = 0,3563x + 65,108

78

R2 = 0,8855

70

y = 0,3015x + 73,176 R2 = 0,8867

77

69

76

68

75

67 74

66

73

65 64

Országos P écs

63

Nagyvárosok Lineáris (P écs)

62

72

Országos P écs

71

Nagyvárosok Lineáris (P écs)

70 1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

17. ábra: A férfiak születéskor várható élettartama, 18. ábra: A nők születéskor várható élettartama, 1990-2005 1990-2005 Forrás: A halandóság földrajzi különbségei (1988-1994, 1995-2005), Demográfiai évkönyv 2000, saját számítások.

Az elmúlt másfél évtizedben a halandóságban bekövetkezett jelentős javulás az egyes korcsoportokat eltérő mértékben érintette. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a pécsi népesség egyes korcsoportjainak expozíciói mennyire tekinthetők kedvezőnek vagy kedvezőtlennek a nagyvárosok és az ország egészéhez viszonyítva. A második kérdés arra vonatkozott, hogy a halandóság korcsoportos mintázata időben miképpen változik. A mortalitás korcsoportonkénti alakulásának elemzését a korspecifikus halandósági ráták alapján végeztük el. Pécs esetében referenciának az 1990-1994 közötti magas halandóságú időszakot vettük. A térbeli elemzésnél minden esetben az adott időszak hazai átlaga jelentette a viszonyítás alapját. A feltett kérdések közül kezdjük az utóbbival. Pécs egyes korcsoportjainak halandósága a legutóbbi időszakban lényegesen kedvezőbb, mint tíz évvel korábban. A kivételt mind a férfiaknál, mind a nőknél a húsz év körüli korcsoportok jelentették.

91


1,8

1,8 1990-1994

1,6

1990-1994

1,6

1995-1999 1,4

2000-2005

1995-1999 1,4

1,2

1,2

1,0

1,0

0,8

0,8

0,6

0,6

0,4

0,4

0,2

2000-2005

0,2 0

5

10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 85-

19. ábra: A korspecifikus halandósági ráta alakulása a pécsi férfiak körében, referencia 1990/1994

0

5

10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 85-

20. ábra: A korspecifikus halandósági ráta alakulása a pécsi nők körében, referencia 1990/1994

A hazai – nagyvárosi – pécsi relációkat ábrázoló diagrammokon látható, hogy a pécsi népesség mortalitási adatai túlnyomórészt valamennyi korcsoportban kedvezőbbek, mint az ország egészében és a hazai nagyvárosok átlagában, ahogy az már sejthető volt a születéskor várható élettartam idősoros adataiból is. Az elemzés kapcsán egyetlen mozzanatra, a kiugró értékekre hívnánk fel a figyelmet. Megfigyelhető, hogy a magasabb halandósági ráták fiatal korban 15-29 év között jelentkeznek, döntően a fiatal felnőtt generációkat érintik. Megjegyzendő, hogy ebben az életszakaszban bekövetkező halálozások az összhalálozások körülbelül 1-2%-át teszik ki a férfiaknál és kevesebb mint 1%-át a nőknél. A halálozások jelentős része külső okoknak köszönhető, és mint ilyenek az ún. elkerülhető halálozások körébe tartoznak. Minden bizonnyal a magasabb, s mint láttuk, időben is növekvő pécsi értékek az urbanizáció negatív externáliáinak tudhatók be. 1,2

1,2

1,1

1,1

1,0

1,0

0,9

0,9

0,8

0,8

0,7

0,7

Ország

Ország

0,6

Nagyváros

0,6

Nagyváros

0,5

P écs

0,5

P écs

0,4

0,4 0

5

10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 85-

21. ábra: A korspecifikus halandósági ráta a férfiak körében, 1990-1994

0

5

10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 85-

22. ábra: A korspecifikus halandósági ráta a nők körében, 1990-1994

92


1,3

1,3

1,2

1,2

1,1

1,1

1,0

1,0

0,9

0,9

0,8

0,8

0,7

Ország

0,7

Ország

0,6

Nagyváros

0,6

Nagyváros

P écs

0,5 0,4

P écs

0,5 0,4

0

5

10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 85-


0

10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 85-


1,4

1,4

1,3

1,3

1,2

1,2

1,1

1,1

1,0

1,0

0,9

0,9

0,8

5

0,8

Ország

0,7

Nagyváros

0,6

Ország

0,7

Nagyváros

0,6

P écs 0,5

P écs 0,5

0,4

0,4 0

5

10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 85-


0

5

10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 85-


I.2.2.4.1 Okspecifikus halandóság Az elmúlt évek során jelentősen javultak az életkilátások a baranyai megyeszékhelyen. A javulás igazolható volt nemek szerint és azon belül szinte valamennyi életkorban is. Az eddig elemzett adatok arra is rámutattak, hogy Pécs halandósága az ország egészéhez képest és a hazai nagyvárosok viszonylatában is kedvezőnek mondható. A halandósági elemzés utolsó etapjában a halálozások okstruktúráját mutatjuk be az elmúlt hat esztendő összevont adatai alapján a legfontosabb, ún. vezető halálokok szerint. Az elemzés során a halandósági mutatók kiszámításához standardizáltuk adatainkat. Erre azért volt szükség, hogy a korösszetétel

93


torzító hatását kiszűrhessük. Mivel a halálozások száma a kiemelt haláloki főcsoportokban, nemek szerint az egyes – főképp fiatalabb – korosztályoknál az évenkénti összevonások ellenére is alacsony, ezért a standardizálás indirekt módszerét választottuk, amely kevésbé érzékeny az extrémebb értékek okozta túlsúlyozásra. A standardizált halandósági hányados (SHH) a demográfiában használt jelöléssel a következőképpen írható fel: w

ms =

D w

∑m x =0

s x

⋅ ⋅ Px

∑m x =0 w

s x

Pxs

∑P x =0

s x

A módszer röviden abban áll, hogy az egyes korspecifikus országos halandósági rátákat felszorozzuk az adott területi egység korcsoportjainak számával, így kapjuk a halálozások becsült számát. Ezt követően a tényleges halálozásokat osztottuk az önsúlyozott becsült értékekkel. A mutató egyszerűen interpretálható: amilyen arányban jobb/rosszabb a pécsi vagy a nagyvárosi népességcsoport kor szerinti halandósága az egész népesség kor szerinti halandóságánál, ugyanolyan arányban lesz alacsonyabb/magasabb a standardizált halandósági hányadosuk is. A táblázatban az országos adatoknál a nyers halandósági rátát adtuk meg 100.000 főre. Mivel az országos rátát tekintettük referenciának, így a standardizált halandósági hányados ebben az esetben pontosan 1, vagy százalékban kifejezve 100%. A halálozások etiológiáját vizsgálva, megállapítható, hogy országosan az összes halálozás több mint fele (51,1%-a) a keringési rendszer elégtelenségére vezethető vissza. Pécsett ez az arány valamivel kevesebb volt (47,6%). A férfiak és a nők halandóságán belül a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozások aránya eltérő. A nőknél részben a magasabb életkornak köszönhetően nagyobb gyakoriság fordult elő. Országosan a halálozások közel hat tizede (57,1%) volt szív- és érrendszeri eredetű, addig a nagyvárosokban (55,2) és Pécsett (52,7) csekélyebb gyakoriságról beszélhetünk. A férfiaknál „tértől” függetlenül a halálozások 42-45% köszönhető a keringési rendszer megbetegedéseinek. Magyarországon

minden

negyedik

halálozás

(24,5%)

rosszindulatú

daganatos

megbetegedéseknek köszönhető. Számuk az utóbbi időben is emelkedett. Arányuk a férfiaknál magasabb (26,7%) volt. Az országoshoz képest a pécsi férfiak daganatos

94


halálozásai az összes halálozáson belül 28,9%-ot tettek ki, míg a nőké 24,1%-ot. A szív- és érrendszeri, valamint a rosszindulatú daganatok okozta halálozások az összes halálozás háromnegyedét teszik ki. Jóval kisebb súllyal esik latba a harmadik kiemelt halálok, az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás (6,9%). Ezt negyedikként a mortalitás külső okai követik, országosan 6,8%-kal. A légzőrendszer okozta halálozások száma a 2000-2005 évek átlagában 3,9% volt. Az említett öt vezető halálok lefedi a hazai halálozások 93-94%-át. Ha a standardizált értékeket vesszük figyelembe a teljes halandóság esetében, megerősítve látjuk a korábban elmondottakat. Pécs népességének halandósága a férfiaknál jelentősen, mintegy 11%-kal, a nőknél kevésbé, mindössze 3,4%-kal kedvezőbb mint az ország egészében. Mindkét nem adata előnyösebb volt a hazai nagyvárosokénál, de a különbség csak a férfiakénál volt szignifikáns. A pécsi férfiak okspecifikus halandósága – a légzőrendszer okozta halálozások kivételével – jóval kedvezőbb volt, mint a hazai átlag. A kiugró értékre valószínű magyarázatot a foglalkozási ártalmakban, az egykori szén- és uránbányászatban kereshetjük. A férfiaktól eltérően a kedvező halandósági viszonyok nem általánosak a nők körében. Pécs női

népességének

halandósága

kedvezőtlenebb

az

országosénál

a

daganatok,

az

emésztőrendszer és a külső okok terén. Külön kiemelendő a légzőrendszeri megbetegedések okozta halálozások magas száma, amely egyúttal azt is jelenti, hogy a megbetegedés, majd a halált okozó kockázatok aránya is magasabb. A standardizált halandósági hányados értéke 143,5 volt, vagyis több mint kétötödével magasabb mint a hazai átlag. Mindez a környezeti tényezők (légszennyezettség, egészségtelen munkakörülmények) egészségkárosító hatása mellett a dohányzás nagyobb elterjedtségét is feltételezi. Mint arra korábban már utaltunk, elfogadhatónak

tűnik

az

a

magyarázat,

hogy

a

nagyvárosok

női

népességének

egészségmagatartása (pl. a dohányzási szokások terén) a férfiakéhoz hasonló. Ezt erősíti az is, hogy a nagyvárosok SHH értéke is magasabb mint a hazai átlag, de kétségtelenül jóval szerényebb mértékben mint Pécsett.

95


Megnevezés

Országos halálozások megszáma oszlása

Keringési rendszer Daganat Emésztőrendszer Külső okok Légzőrendszer Egyéb Összesen

189299 111010 35403 35708 18274 26185 415879

45,5 26,7 8,5 8,6 4,4 6,3 100,0

Keringési rendszer Daganat Emésztőrendszer Külső okok Légzőrendszer Egyéb Összesen

221976 86248 20474 19323 13085 27679 388785

57,1 22,2 5,3 5,0 3,4 7,1 100,0

Keringési rendszer 411275 51,1 Daganat 197258 24,5 Emésztőrendszer 55877 6,9 Külső okok 55031 6,8 Légzőrendszer 31359 3,9 Egyéb 53864 6,7 Összesen 804664 100,0 *100.000 főre jutó halálozások száma

Nagyvárosok halálozások Nyers megráta* száma oszlása Férfiak 656,1 16086 45,4 384,8 9737 27,5 122,7 3003 8,5 123,8 3078 8,7 63,3 1455 4,1 90,8 2016 5,9 1441,4 35465 100,0 Nők 697,1 18709 55,2 270,9 8091 23,9 64,3 1873 5,5 60,7 1716 5,1 41,1 1271 3,7 86,9 2249 6,6 1221,0 33909 100,0 Összesen 677,6 34795 50,2 325,0 17828 25,7 92,1 4876 7,0 90,7 4794 6,9 51,7 2726 3,9 88,7 4355 6,3 1325,8 69374 100,0

SHH

Pécs halálozások megszáma oszlása

SHH

93,8 95,8 91,46 91,4 87,7 87,3 93,3

2452 1674 487 432 389 357 5791

42,3 28,9 8,4 7,5 6,7 6,2 100,0

82,2 96,4 89,8 78,8 135,1 87,8 89,0

93,7 101,1 97,1 94,9 106,5 88,4 97,5

3161 1447 348 317 300 422 5995

52,7 24,1 5,8 5,3 5,0 7,0 100,0

89,4 104,4 105,7 102,6 143,5 95,8 96,6

93,5 97,8 92,5 91,5 95,3 87,6 94,0

5613 3121 835 749 689 779 11786

47,6 26,5 7,1 6,4 5,8 6,6 100,0

85,9 99,5 94,7 86,2 138,2 91,6 92,3

24. táblázat: Az okspecifikus halálozások főbb mutatói, 2000-2005

I.2.2.4.2 A népesség morbiditása A népesség életmódjáról, az egészségi állapottal összefüggő egyes kockázati tényezők gyakoriságáról igen korlátozott mennyiségű információ áll csak rendelkezésre. Az utolsó megbetegedésekre vonatkozó nagymintás adatfelvételre 1994-ben került sor a KSH-ban. A jelen elemzésben felhasznált adatok a háziorvosi jelentések alapján készültek. Az adatbázis a háziorvosokhoz bejelentkezettek, nyilvántartásba vett betegek főbb betegségeit tartalmazza. Az adatbázis nem tartalmaz redundáns adatokat, vagyis adott betegségnél egy ember csak egyszer szerepelhet, viszont egy embernek több betegségét is nyilvántartásba vehetik. Az elemezhetőséggel kapcsolatos súlyos nehézséget az jelenti, hogy az esetek nem kizárólag az adott területen élőkre vonatkoznak, így nem pontosan az adott terület morbiditását, hanem sokkal inkább az adott terület háziorvosai által kezelt betegek adatait tükrözik. Ez különösen torzító lehet egy olyan város esetében, amely egyúttal központi települési funkciókat lát el és

96


mindemellett egészségügyi centrum is. Az adatok a 2005-ös év viszonyait elemzik a 19 éves és afölötti népesség körében. Az elemzés során nyers mutatókat használtunk, valamennyi betegség előfordulását 100.000 főre vetítettük és nemek szerint külön-külön is kiszámoltuk. A betegségek kiválasztásának lehetősége korlátozottabb, mint a mortalitás esetében, így a BNO főcsoportok helyett a daganatos, a nagyobb gyakoriságú keringési rendszer megbetegedéseit és az idült légúti megbetegedéseket vettük górcső alá. Megnevezés

Rossz-indulatú daganatok

Pécs Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Nagyvárosok Budapest Összesen

3155,7 2670,4 2361,7 2293,5 2471,2 2233,7 1980,3 2099,3

Pécs Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Nagyvárosok* Budapest Összesen

3516,2 3214,1 2968,4 2822,7 3033,4 2790,1 2351,9 2555,6

Pécs Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Nagyvárosok Budapest Összesen

3354,2 2961,2 2685,1 2574,9 2771,2 2537,2 2186,6 2343,4

Magasvérnyomás betegségek

Ischaemiás szívbetegségek

férfiak 28591,3 26228,4 27400,7 23015,3 25818,7 23941,5 21964,6 22470,0 nők 29852,1 30859,2 35854,3 29339,6 32169,3 27868,3 22934,7 27245,6 összesen 29285,5 28705,4 31907,5 26378,9 29207,0 26083,6 22503,1 25024,5

Cerebrovascularis betegségek

Egyes idült alsó légúti betegségek

13654,1 11554,7 10379,3 9561,4 10656,0 9510,4 8468,6 8568,6

3608,0 3466,0 3619,6 3181,6 3446,6 3377,8 3346,8 3298,5

4440,5 4482,6 5646,9 3833,1 4713,9 3548,3 3885,4 3852,6

13899,7 13001,3 12993,7 11973,5 12742,4 10008,8 7988,6 9651,2

3345,3 3473,6 4162,2 3108,4 3615,4 3396,3 3039,7 3489,3

2553,9 3154,4 4536,5 3036,7 3592,4 2968,3 3184,5 3059,6

13789,4 12328,5 11773,1 10844,3 11769,2 9782,3 8202,2 9147,7

3463,4 3470,1 3908,9 3142,7 3536,7 3387,9 3176,3 3400,6

3401,7 3772,1 5054,9 3409,5 4115,6 3231,9 3496,3 3428,4

25. táblázat: A 100.000 lakosra jutó megbetegedések száma Forrás: A KSH Statinfo adatbázisa.

Mivel a betegek területi hovatartozása az adatbázisból nem határozható meg pontosan, ezért az egzakt elemzés helyett csak a fontosabb tendenciákra hívnánk fel a figyelmet. Miközben a nők halandósága kedvezőbb, mint a férfiaké, a megbetegedési statisztikák terén közismerten a nők vezetnek. Ez a megállapítás tartható a jelen esetben is. Az általunk kiemelt betegségek

97


közül valamennyi előfordulása lényegesen nagyobb a dél-dunántúli régióban és ezen belül különösen Pécsett és Baranyában, mint az ország egészében. A régió megyéi közül Tolna leszakadása tűnik mérsékeltebbnek. Mindkét nem esetében súlyos egészségügyi problémákról lehet beszámolni. A 100.000 főre jutó daganatos megbetegedések aránya másfélszerese a hazai átlagnak. Ennél is kedvezőtlenebb arány fordul elő az ischaemiás szívbetegségeknél. A nőknél ugyancsak e két betegség túlzott gyakoriságát emelhetjük ki. A daganatos betegek száma 38, az ischaemiás betegek száma 44%-kal magasabb mint az ország egészében. Noha a nagyvárosok adatai is kedvezőtlenebbek az országosnál, de a Pécsihez képest minden esetben, nemtől függetlenül visszafogottabb különbségekről lehet beszámolni. I.2.2.5. A migráció hatása Pécs társadalomszerkezetére

A népesség alakulására ható legfontosabb tényezők között a korábbiakban is többször utaltunk már a migrációra. A magyar társadalom térbeli mobilitása nemzetközi összehasonlításban inkább alacsonynak mondható, mégis jelentős hordozója más társadalmi jelenségeknek, így egyebek között az urbanizációnak és a térbeli társadalomszerkezet változásainak. Terület Pécs Pécsi kistérség Pécsi kistérség* Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Győr Székesfehérvár Miskolc Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Szeged Nagyvárosok Budapest

1990 -0,08 1,55 14,77 0,01 -1,18 -1,86 -0,86 0,79 -1,38 -10,90 -0,02 5,82 7,38 5,89 0,82 5,83

1995 -3,73 -1,13 17,61 -1,09 1,36 -0,34 -0,07 2,57 -7,78 -7,81 0,74 -3,47 4,99 -8,20 -3,41 -5,87

2000 -5,72 -1,96 22,97 -1,25 0,71 -0,14 -0,31 -4,46 -3,64 -8,13 -2,45 -6,53 -0,07 -10,72 -5,79 -10,35

2001 -5,82 -1,75 24,47 -0,94 0,94 -0,64 -0,23 -7,46 -6,30 -12,61 -1,89 -3,60 -1,66 -8,37 -6,38 -8,12

2002 -1,98 2,51 30,54 -0,39 0,62 -1,55 -0,34 0,53 -13,22 -7,90 -2,60 -2,65 2,85 -3,70 -3,85 -6,39

2003 -3,73 0,34 24,87 -1,43 -0,25 -2,24 -1,23 -6,17 -8,16 -9,76 -3,14 -5,47 1,45 -1,72 -4,98 -6,00

2004 -3,68 0,61 25,67 -1,10 -1,55 -3,63 -1,89 -1,46 -3,10 -7,98 -3,74 -2,09 3,67 -0,33 -2,44 -4,25

2005 0,95 4,23 22,88 -0,34 -2,24 -3,77 -1,84 2,05 -0,41 -3,04 -2,97 -1,46 4,54 0,85 -0,33 -2,62

26. táblázat: A vándorlási egyenleg 1000 főre számított értéke, 1990-2005. Forrás: KSH megyei évkönyvek, T-STAR adatbázis.

98


Pécs a 70-es években még közel 11 ezer fős, a 80-as években pedig mintegy 2 ezer fős migrációs nyereséget könyvelhetett el, de ebben a két évtizedben Budapest és a többi vidéki nagyváros vándorlási egyenlege is erősen pozitív volt, hiszen tartott a népesség áramlása a rurális térségekből a városok felé. A fordulat a vidéki nagyvárosok közül először Miskolcon következett be, amelynek a migrációs vesztesége a 80-as években már meghaladta a 13 ezer főt. A Dél-dunántúli régióból és annak megyéiből már a szóban forgó évtizedekben is többen költöztek el, mint ahányan ezeket a megyéket lakóhelyüknek választották. A Pécsi kistérség falvai a 70-es éveket még veszteséggel zárták, a következő évtizedben azonban vándorlási egyenlegük pozitívvá vált és ezt napjainkig meg is őrizték. 1990-ben a vizsgált területi egységek még különböző migrációs mintázattal voltak leírhatóak. Miskolcon továbbra is jelentős volt a veszteség, Pécs és Nyíregyháza „negatív nulla” értéket, Székesfehérvár csekély veszteséget mutatott, míg a többi város – beleértve Budapestet is – nyereséget mondhatott magáénak. A Pécsi kistérség falvaiba már ekkor folyt az intenzív kiköltözés és erősen pozitív, később még tovább növekvő, a 90-es adat kétszeresét is elérő vándorlási nyereséget könyvelhettek el. Pécsett 2000-től folytatódott a vándorlási veszteségek tendenciája, ami csak az utolsó vizsgált évben, 2005-ben tört meg. Az ma még nem látható előre, hogy ez az adat a trend fordulását jelzi, vagy csak egy kivételes évről van szó. Budapest és a vidéki nagyvárosok csoportja trendjében ugyan csökkenő mértékű, de monoton módon a negatív tartományban levő vándorlási egyenleggel jellemezhető. A nagyvárosok sem homogének azonban ebből a szempontból, Kecskemét például az utóbbi négy évben a vándorlások révén gyarapodást mutatott, de Győr és Szeged is nyereséggel zárt egyes éveket. A Pécs számára különös jelentőséggel bíró Pécsi kistérség falvainak csoportjában a vizsgált években mindig meghaladta a 20-at az 1000 főre számított vándorlási nyereség, sőt, 2002-ben 30 fölé emelkedett. Mint arra már utaltunk, ez a szuburbanizálódás folyamatának erőteljes voltát bizonyítja. Fölöttébb indokoltnak tűnik tehát, hogy Pécs fejlesztési elképzeléseiben kiemelt figyelmet fordítsanak erre a tényre, és ahol csak lehetséges, a várost a hozzá intenzív szálakkal kapcsolódó szuburbánus településeivel egy egységként kezeljék, értelmezzék.

I.2.2.5.1 A vándorlások hatása a társadalomszerkezetre A vándorlások jelentősége nem csak abban áll, hogy egy terület, település népessége

99


gyarapodik vagy fogy. A vándorlási egyenleg mögött a népesség intenzív cserélődése is zajlik, aminek a mélyebb hatása és értelme fontosabb lehet annál, amit a puszta egyenleg mutat. Enyhén csökkenő népesség mellett is elképzelhető, hogy egy településen belül a cserélődések következtében nő a jobb munkaerőpiaci pozíciókkal rendelkezők és mondjuk a magasabb képzettségűek száma és aránya, míg a növekedés mögött állhat akár az elesett és segély-dependens csoportok bővülése. A 2001. év népszámlálás adatai lehetővé teszik annak vizsgálatát is, hogy a migráció során milyen társadalmi jellemzőkkel leírható csoportok érkeztek és milyenek távoztak egy településről.21 Az elemzés ezen részében a KSH népszámlálási kiadványai közül A társadalom rétegződése22 című kötet módszertanára és részben az ott közölt adatokra támaszkodunk. A felhasznált statisztikai, népszámlálási információkkal sokkal részletesebb adatokhoz juthatunk a vándorlások finom szerkezetéről és az abban résztvevők társadalmi jellemzőiről, ugyanakkor az egyik komoly fogyatékosság az, hogy a népszámlálás eszmei időpontjában összeírt lakóhelyhez képest a költözőkről csak a népszámlálásit közvetlenül megelőző lakóhelyükről jutunk információhoz. Például ha valaki 1990. után költözött Pécsre, de a 2001-es népszámlálás előtt már a városon belül lakást váltott, akkor az ő esetében az előző lakhelyként is Pécs fog megjelenni. Ezen korlátok mellett is érdekfeszítő és újszerű képet lehet felvázolni Pécs társadalmáról. Ebből pécsi nem pécsi pécsi nem pécsi születésűek születésűek születésűek születésűek

Pécsiek Rétegek fő Elit rétegek Középrétegek Alsó rétegek Inaktívak, kiszakadók Tanulók, gyerekek Összesen

10479 71407 30962 8607 41043 162498

a lakónépesség százalékában 6,4% 43,9% 19,1% 5,3% 25,3% 100,0%

fő 3908 34397 12737 4269 30425 85736

a rétegek százalékában 6571 37010 18225 4338 10618 76762

37,3% 48,2% 41,1% 49,6% 74,1% 52,8%

62,7% 51,8% 58,9% 50,4% 25,9% 47,2%

27. táblázat: Pécs népességének összetétele társadalmi rétegek és születési hely szerint Forrás: 2001. évi népszámlálás, saját számítások

21

Természetesen komoly korlátai is vannak az elemzéseknek. Mindenekelőtt definíció szerint csak azokról állnak rendelkezésre információk, akik éltek a népszámlálás eszmei időpontjában, ami – ismerve a magyar társadalom különböző képzettségi, foglalkozási csoportjainak drámaian eltérő halálozási viszonyait – egyáltalán nem elhanyagolható tényező. A további korlátokra a megfelelő helyeken fogunk utalni, kitérni. 22 http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/16/16_2_modsz.pdf

100


A követett módszer szerint Pécs lakónépességének 6,4%-a, 10.479 fő tartozott az elit rétegekbe, 71.407 fő (43,9%) alkotta a középrétegeket. Az alsó rétegek 30.962 főt (19,1%) tettek ki, 8607 főből (5,3%) állt az inaktívak és munkaerőpiacról kiszakadók csoportja és 41.043 fő (25,3%) került a tanulók és gyerekek rétegébe.23 Pécs 2001. évi lakónépességének valamivel több mint a fele (52,8%) volt pécsi születésű, a többiek beköltözők. (Természetesen a pécsi születésűek között is lehetnek olyanok, akiknek az előző lakóhelye nem Pécsett volt.) A társadalmi csoportok közül a tanulók és gyerekeké közel háromnegyed részben Pécsett születettekből áll. Az inaktívak és kiszakadók között gyakorlatilag fele-fele arányban voltak a helyben és másutt születettek, de a középrétegek is kiegyenlítettek ebből a szempontból. Az alsó rétegek között már határozott a betelepültek többsége, de az olló a legszélesebbre az elit rétegeknél nyílt, az ide tartozóknak 62,7%-a nem pécsi születésű. Ha eltekintünk a tanulók és gyermekek csoportjától, akkor a nem pécsi születésűek 55%-kal már többségbe kerülnek. Mindenképpen felvetődik azonban a kérdés, hogy a város kultúráját, mentalitását, a „pécsiséget” – ha van ilyen – mi határozza meg, melyik csoport nyomja rá inkább a bélyegét. Ki tudott-e alakulni a múltban egy olyan kultúra, amely képes volt integrálni a betelepülőket? Ha nem, akkor van-e esély ilyenre? (Például EKF?) Vagy a betelepülők a maguk heterogén kultúrájával és mentalitásával éppen szétfeszítették a korábbi lokalitás kultúráját? Mi a jelentősége annak, hogy az elitnek majdnem kétharmad része nem tősgyökeres pécsi? A statisztika eszközeivel ezekre a kérdésekre természetesen még hozzávetőleges válaszokat sem lehet adni, további adatokkal azonban vagy a válasz kereséséhez járulunk hozzá – vagy újabb kérdéseket generálunk. Sajnos csak az állandó népességre, nem pedig az eddig használt lakónépességre tudtunk elvégezni olyan vizsgálatot, hogy kinek hol volt a népszámláláskori lakóhelyét megelőz lakóhelye, ha volt egyáltalán előző lakóhelye, hiszen sokan az életük során nem változtattak lakóhelyet sem településen kívül, sem azon belül. A Pécs állandó népességét alkotó 153.230 fő 81,5%-ának már az előző lakóhely is Pécs volt (vagy még egyáltalán nem változtatott

23

Az ide soroltak közé tartoznak a családi állás szerint „gyermek” pozíciójukat, vagyis akikről eltartójuk gondoskodik, így a réteg sokkal bővebb, mint akár a 14, akár a 18 év alattiaké, mert a felsőfokú tanulmányokat folytatók túlnyomó hányada is részét képezi.

101


lakóhelyet).

Mivel

ez

az

arány

jóval

magasabb

a

pécsi

születésűekénél,

arra

következtethetünk, hogy a máshonnan betelepedettek jelentős része már Pécsen belül is változtatta legalább egyszer a lakóhelyét, amit tekinthetünk talán a pécsivé válás egyik indikátorának. 18,5% válaszolta azt a népszámláláskor a Pécsett összeírtak közül, hogy az előző lakóhelye egy másik településen volt. Az állandó lakosok 10%-a 1990. előtt költözött be, 7,9%-uk pedig 1990-ben vagy azt követően. Feltűnő, hogy a vizsgált szempontból milyen kevés és jelentéktelennek mondható rétegspecifikus jellemző mutatkozik. Az elit rétegek tagjainak éppúgy valamivel kevesebb mint 10%-a érkezett 1990. után, mint az inaktívaknak és a munkaerőpiacról kiszakadóknak. Rétegek A megye, ahonnan költözött

Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatnár-Bereg Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Külföld Összesen

elit rétegek

középréteg

alsó rétegek

inaktívak, kiszakadók

tanulók, gyerekek

Összesen

936 81 24 42 73 72 60 37 16 36 11 43 187 18 22 218 58 85 149 206 91

8717 409 158 175 201 235 152 122 64 96 46 174 1152 120 135 935 143 218 381 667 471

5006 238 79 97 76 58 52 54 34 27 12 68 557 57 56 400 53 78 176 199 146

1139 87 27 35 73 74 32 21 21 27 13 48 180 18 26 172 43 62 104 105 137

3402 471 106 124 201 397 211 71 68 142 90 184 1083 61 109 1130 257 309 627 482 492

19200 1286 394 473 624 836 507 305 203 328 172 517 3159 274 348 2855 554 752 1437 1659 1337

2465

14771

7523

2444

10017

37220

28. táblázat: A Pécsre beköltözöttek előző lakóhelyük és társadalmi rétegek szerinti megoszlása Forrás: 2001. évi népszámlálás

Amint a fenti táblázatból látszik, a Pécsre beköltözők legfőbb forrása Baranya megye, itt volt 52%-uknak az előző lakóhelye. A legtöbben a középrétegeket gyarapították, de innen

102


rekrutálódott az elitnek több mint 9%-a is. Pécs régióközpont szerepére utal a Somogyból és Tolnából érkezettek nagy száma. Budapest, valamint Zala és Bács-Kiskun megyék szintén jelentős forrásai a beköltözőknek, de az utóbbiakkal hasonló nagyságrendet képviselnek azok is, akiknek külföldön volt az előző lakóhelye. Ezzel szemben csekélyek a migrációs kapcsolatok például Nógrád és Heves megyével. A beköltözők azonos arányban gyarapították az elit és az inaktív, kiszakadó csoportokat, ugyanakkor a felnőtteknek több mint fele a középrétegeket képviselte. A megye, ahova költözött Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Összesen

elit rétegek

középréteg

Rétegek alsó inaktívak, rétegek kiszakadók

tanulók, gyerekek

Összesen

663 48 6 24 41 55 76 18 8 26 9 116 103 7 7 96 40 62 79 639

7954 242 59 83 157 246 183 65 46 81 17 394 612 45 59 363 96 139 229 1785

5316 206 57 60 95 168 68 38 22 45 18 139 436 38 30 269 28 77 110 284

1648 55 14 32 32 35 25 13 3 14 6 44 115 7 6 70 7 16 37 162

4101 70 28 40 118 105 112 44 16 40 11 138 265 24 17 162 45 86 98 633

19682 621 164 239 443 609 464 178 95 206 61 831 1531 121 119 960 216 380 553 3503

2123

12855

7504

2341

6153

30976

29. táblázat: A Pécsről elköltözöttek új lakóhelyük és társadalmi rétegek szerint24 Forrás: 2001. évi népszámlálás

Baranya megye településein éltek a legtöbben olyanok, akiknek az előző lakóhelye Pécsett volt. Legtöbbjük a középrétegekből került ki, visszaigazolva a tézist, ami szerint a szuburbanizáció elsősorban középosztályi jelenség. Az inaktívak és kiszakadók elköltöző rétegében látjuk azokat, akiknek az életkörülményei ellehetetlenültek Pécsett és a 24

A külföldre költözöttekről a népszámlálás nem tartalmaz adatokat.

103


reruralizálódással igyekeztek megoldást találni a problémáikra. Az elköltözöttek 11%-a Budapesten telepedett le, jelentős részük a középrétegeket és az elitet gyarapította, de velük együtt kezelhetők azok is, akik Pest megyét választották lakóhelyül. Közöttük különösen magas az elitbe tartozók aránya, amiből arra következtethetünk, hogy a fővárosi munkalehetőségek vonzó hatása motiválta őket, de ugyanezt elmondhatjuk a középrétegekbe tartozókról is. Somogy és Tolna megyék is gyakori célpontjai a költözéseknek. A társadalmi rétegek közül az elköltözöttek között is a középrétegek dominálnak. Figyelemre méltónak tartjuk azonban, hogy a Pécs népességéből mintegy tízezer főt kitevő elit réteggel szemben több mint kétezer azoknak a száma, akik az elköltözöttek közül ebbe a rétegbe tartoznak, vagyis az elitnek kb. az ötöde hagyta el a várost. A 12. és a 13. táblázat adatainak egybevetéséből úgy tűnhet, mintha Pécsnek migrációs nyeresége lenne, holott korábban az éves vándorlási adatok alapján azt rögzítettük, hogy Pécs egyenlege erősen negatív volt. Ismét hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a használt módszer csak arra alkalmas, hogy a népszámláláskori lakóhely és az azt megelőző lakóhely adatait elemezzük. Emiatt ha számszerűen nem is, de irányait és társadalmi tartalmát illetően mindenképpen megbízható képet alkothatunk a vándorlásokról és a társadalmi rétegek térbeli elhelyezkedésének változásairól. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az adataink szerint az elvándorlások legfőbb iránya Budapest és Pest megye, de Győr-Moson-Sopron megye szívó hatása is erős. Ez a migrációs pálya jelentősen megcsapolja Pécsett a magas képzettségű és jó munkaerőpiaci pozícióval rendelkező rétegeket. Az elköltözők helyébe főleg Baranyából és a dél-dunántúli régióból érkeznek új betelepülők. I.2.2.6. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

A helyi munkaerőpiac által kínált lehetőségek, a megszerezhető jövedelem és az elérhető presztízs, a karrier pályák nyitottsága ugyancsak jelentős hatással vannak a migrációra, a települések közti vándorlásra. A munkaerőpiac nyitottsága, dinamikus bővülése vonzóerőt jelent, ellenkező állapota pedig inkább taszító hatással bír.25 Mindenekelőtt abból a

25

A munkaerő persze nem olyan egydimenziós termelési tényező, mint amilyennek libertáriánus közgazdászok látják vagy látni szeretnék, az álláslehetőségen és a jövedelmen kívül ezer oka lehet annak, hogy valaki az egyik

104


szempontból vetjük össze Pécs népességét a referenciaként eddig is használt területekkel, hogy a munkaerőpiachoz való viszony szempontjából miként tagozódik. Ismét a 2001. évi népszámlálás adataiból indulhatunk ki, ami azért előnyös, mert nem egy reprezentatív minta felszorzott adataiból vonhatunk le következtetéseket, hanem a teljes népességről rendelkezünk ugyanarra az időpontra vonatkozó adatokkal. Ebből Terület

Lakónépesség

a foglalkoztatottak

a munkanélküliek

az inaktív keresők

az eltartottak

aránya Pécs Pécsi kistérség Pécs nélkül Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Győr Székesfehérvár Miskolc Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Szeged Nagyvárosok Budapest Magyarország

162 498

37,5%

3,2%

31,3%

28,0%

24847 407 448 335 237 249 683 992 368 129 412 106 346 184 125 118 795 211 034 107 749 168 273 1 025 734 1 777 921 10 198 315

34,3% 33,5% 33,6% 35,2% 33,9% 43,9% 45,6% 33,3% 37,2% 36,7% 40,7% 37,9% 38,6% 42,0% 36,2%

4,6% 4,6% 4,7% 4,2% 4,5% 2,6% 2,6% 5,8% 4,5% 4,1% 3,5% 3,7% 4,0% 2,8% 4,1%

32,4% 34,2% 34,6% 33,5% 34,2% 27,0% 25,7% 32,8% 27,5% 28,6% 26,8% 29,1% 28,6% 31,3% 32,4%

28,7% 27,8% 27,1% 27,0% 27,4% 26,5% 26,1% 28,0% 30,8% 30,6% 29,0% 29,4% 28,8% 23,9% 27,3%

30. táblázat: A népesség gazdasági aktivitás szerint 2001. február 1-én Forrás: KSH. Népszámlálás, 2001.

Pécsett a népesség 37,5%-a volt foglalkoztatott, ami 1,1 százalékponttal elmarad a vidéki nagyvárosok átlagától, de hasonló mértékben meghaladja az országos mutatót. A nagyvárosok közül Székesfehérvár, Győr, Kecskemét és természetesen Budapest foglalkoztatottsági adatai meghaladják Pécsét, Szegedé és Nyíregyházáé pedig hasonlóak hozzá. Szűkebb környezetében Pécs kedvező helyzetű a foglalkoztatás szempontjából, akár a Dél-Dunántúllal és annak megyéivel, akár a kistérségével hasonlítjuk össze. A munkanélküliség26 területén az

vagy a másik települést választja lakóhelyéül. 26 Az itt használt munkanélküliségi adat nem vethető egybe sem a KSH munkaerő felvételéből, sem a Foglalkoztatási Hivatalnál regisztrált munkanélküliek számából kalkulált munkanélküliségi rátával, mivel nem a 16-64 évesek (nemzetközi összehasonlításban inkább a 15-74 évesek) létszámához viszonyítottuk, hanem a teljes

105


elemzésbe bevont területek helyzete, sorrendje nagyon hasonló a foglalkoztatottságéhoz. Pécs mutatója Budapest, Győr és Székesfehérvár után a legalacsonyabb, és jóval elmarad a régiós, a nagyvárosi és az országos átlagtól is. Az inaktív keresők többségét a nyugdíjszerű ellátásban részesülők teszik ki, tehát arányuk szorosan összefügg a korszerkezettel. A pécsi inaktív keresők népességen belüli aránya pontosan megegyezik a budapestivel, meghaladja a nagyvárosok átlagát, de elmarad a régiós és megyei átlagoktól. Az eltartottak két csoportból tevődnek össze: egyrészt azokból a gyermekekből és felsőfokú tanulmányaikat folytató fiatalokból, akik nem rendelkeznek saját jövedelemmel, másrészt azokból a foglalkoztatási korban levőkből, akik sem saját munkajövedelemmel, sem sajátjogú ellátási jogosultsággal nem rendelkeznek, hanem az eltartásukról valaki más gondoskodik. Ez utóbbi csoportba tartozó eltartottak és a nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta a mai Magyarország egyik legsúlyosabb társadalmi problémája. Bár vannak jelentős területi különbségek, az alacsony foglalkoztatottsági szint és az eltartottak magas aránya általános jellemző. Mint bemutattuk, a foglalkoztatottak aránya Pécsett hazai viszonylatban nem alacsony, de nem is kiemelkedően jó. Szűkebb földrajzi környezetének alacsony foglalkoztatotti és magas munkanélküliségi arányszámai azonban azt mutatják, hogy sem olyan helyi gazdasággal, és ebből fakadóan olyan munkaerőpiaccal sem rendelkezik, ami húzóerőt jelenthetne kistérsége, a megye, netán a régió számára.

népességhez.

106


Terület

Munkanélküliségi ráta 2000

2001

2002

2003

2004

2005

Pécs Pécsi kistérség Pécs nélkül Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Győr Székesfehérvár Miskolc Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Szeged Nagyvárosok Budapest

3,3% 4,9% 6,5% 6,9% 6,8% 6,7% 2,9% 3,4% 7,8% 5,2% 5,3% 5,1% 4,5% 4,4% 1,7%

3,0% 5,1% 6,1% 7,1% 6,4% 6,5% 2,6% 3,1% 6,7% 4,0% 4,1% 4,6% 3,8% 3,7% 1,5%

2,9% 5,0% 6,6% 7,1% 5,8% 6,6% 2,5% 3,2% 6,8% 3,7% 4,2% 4,2% 3,9% 3,7% 1,5%

3,1% 5,2% 7,1% 7,7% 6,7% 7,2% 2,6% 3,3% 6,8% 3,7% 3,9% 4,6% 4,3% 3,7% 1,6%

3,3% 5,2% 7,2% 9,4% 7,6% 8,0% 3,1% 3,5% 7,1% 4,3% 4,5% 4,6% 4,4% 4,0% 1,9%

3,7% 5,7% 8,0% 9,3% 7,7% 8,4% 2,9% 3,7% 7,5% 4,3% 4,7% 4,4% 4,7% 4,1% 1,7%

Magyarország

5,4%

4,9%

5,0%

5,2%

5,8%

5,9%

31. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők a 15-64 évesek év közepi számának százalékában, 2000-2005 Forrás: T-STAR adatbázis, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai és saját számítások

Ha a foglalkoztatási helyzeten belül a munkanélküliekre koncentrálunk és Pécs adatait a régión belüli területekkel hasonlítjuk össze, akkor kifejezetten kedvezőnek tűnő képet kaphatunk. Az emelkedő trend ellenére a pécsi munkanélküliség arányában és a növekedés mértékében is kevesebb mint fele a megyei és a régiós átlagnak. A Pécsi kistérség relatíve magas adata ismét azt jelzi, hogy Pécs munkaerőpiaca még a közvetlen vonzáskörzetében is csak korlátozott hatást tud kifejteni, amiből egy viszonylag gyenge és kis hatósugarú városi gazdaságra lehet következtetni. Ennek ellenére Pécs adatai a többi nagyvárossal összevetve is kifejezetten kedvezőek, a vizsgált években rendre csupán Győr munkanélküliségi rátája volt alacsonyabb. I.2.2.7. Iskolázottság és oktatás

A népesség iskolai végzettségéről csak a népszámlálási adatok nyújtanak részletes információkat, az éves statisztikákból csak az oktatási intézményekről és azok tanulóiról, hallgatóiról juthatunk adatokhoz.

107


Általános iskola Terület

A 7 éves első és idősebb évfolyamát sem népesség összesen végezte el

1–7.

Középiskola 8.

érettségi érettségivel nélkül

Egyetem, főiskola stb. oklevél nélkül

oklevéllel

osztályt végzettek a 7 éves és idősebb népesség százalékában

Pécs 152 730 Pécsi kistérség 23001 Baranya megye 380 218 Somogy 311 463 Tolna 232 520 Dél-Dunántúl 924 201 Győr 121 587 Székesfehérvár 99 922 Miskolc 172 513 Nyíregyháza 110 611 Debrecen 197 265 Szeged 157 575 Kecskemét 100 131 Nagyvárosok 959 604 Budapest 1 681 195

1,2% 2,2% 1,8% 2,1% 2,0% 2,0% 1,1% 1,2% 1,2% 1,5% 1,8% 1,3% 1,9% 1,4% 1,4%

13,5% 19,3% 17,8% 20,2% 21,1% 19,4% 12,7% 12,5% 13,9% 15,0% 14,2% 13,5% 16,0% 13,9% 11,5%

22,2% 30,1% 27,9% 28,8% 28,7% 28,4% 21,2% 20,8% 21,4% 20,5% 21,4% 19,8% 24,0% 21,2% 20,3%

19,5% 25,4% 22,6% 22,8% 23,5% 22,9% 20,0% 19,9% 18,2% 22,2% 19,0% 18,7% 21,6% 19,7% 14,7%

24,0% 16,6% 18,7% 17,3% 16,6% 17,7% 26,8% 27,3% 28,4% 23,8% 24,2% 24,8% 21,0% 25,3% 28,8%

5,3% 1,0% 2,7% 1,4% 1,1% 1,9% 3,4% 3,0% 3,5% 3,6% 5,3% 6,3% 2,9% 4,2% 4,3%

14,3% 5,3% 8,5% 7,3% 7,1% 7,7% 14,6% 15,4% 13,3% 13,4% 14,1% 15,7% 12,7% 14,2% 19,1%

Magyarország

1,7%

18,3%

26,3%

21,1%

20,5%

2,2%

9,8%

9 487 187

32. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség iskolai végzettsége, 2001. Forrás: Népszámlálás, 2001.

Pécsről él egy olyan képzet, hogy az oktatási infrastruktúrájának és főként az egyetemének köszönhetően

a

népességében

kiemelkedően

magas

arányban

vannak

felsőfokú

végzettségűek. A 12. táblázat cáfolja ezeket a vélekedéseket, de már korábban, a vándorlásokról és a munkaerőpiacról rendelkezésre álló információk is megalapozták azt a felvetést, miszerint a Pécsi Tudományegyetem ugyan évről évre nagy mennyiségben bocsátja ki a friss diplomásokat, de a pécsi munkaerőpiac a relatív zártsága, illetve a gazdasági pezsgés hiánya miatt őket felszívni, számukra vonzó perspektívát nyújtani nem tud. Ha csak a felsőfokú végzettségűekre fordítunk egy kis figyelmet, azt látjuk, hogy bár Baranyában és régiójában kiemelkedően magasnak számít a felsőfokú oklevéllel rendelkezők pécsiek aránya, a többi nagyvárossal összehasonlítva inkább a középmezőnyben helyezkedik el. Budapesten kívül Szegeden, Székesfehérváron és Győrben is magasabb a diplomások aránya. Pécs a legelőnyösebb arcát akkor mutatja, ha az oktatási intézményeinek vonzerejét, kapacitásait, teljesítményét – itt csak a mennyiségi teljesítményre gondolva – emeljük ki.

108


Terület

Általá-nos iskolai

Gimnáziumi

Szakközépiskolai

Szakiskolai

tanulók 1000 lakosra jutó száma a nappali oktatásban Pécs d)

Pécsi kistérség Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Győr Székesfehérvár Miskolc Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Szeged Nagyvárosok Budapest

A felsőok- A nappali A nappali tatásban tagozac) tagoza-tos résztve-vőa) tosb)

hallgatók 1000 lakosra jutó száma

83,7

44,2

32,8

20,6

223,4

96,7

107,6

54,0 83,4 87,3 84,8 85,1 85,3 89,1 81,3 92,3 85,3 96,6 82,8 86,6 68,6

0,0 21,7 15,7 18,7 18,9 41,3 40,7 34,3 40,8 36,0 29,1 29,4 35,6 30,2

0,0 19,1 21,4 21,9 20,6 53,6 69,8 70,2 53,5 46,7 47,5 47,3 55,1 32,1

0,0 13,9 16,5 17,8 15,8 27,0 33,8 21,1 25,8 20,9 18,0 16,9 22,6 9,4

0,0 87,5 14,4 0,0 40,7 96,5 85,6 84,7 114,7 149,8 57,3 195,7 118,3 95,9

0,0 37,8 8,2 3,6 19,2 64,8 28,9 44,2 61,5 81,0 30,3 106,6 63,6 53,8

0,0 42,1 6,2 0,0 19,4 53,0 26,4 47,2 49,3 91,4 30,3 107,7 63,2 55,3

Magyarország 85,2 19,6 24,2 13,0 42,0 21,5 21,5 a) Minden tagozaton, az intézmény székhelye szerint. b) Kihelyezett tagozatok szerint. c) Az intézmény székhelye szerint. d) Pécs nélkül. 33. táblázat: Az 1000 főre jutó tanulók, hallgatók száma az oktatási intézményekben, 2005. Forrás: T-STAR adatbázis, megyei évkönyvek.

Az általános iskolai tanulók 1000 főre jutó számában Pécs elmarad a régiós és az országos átlagtól, valamint a nagyvárosok többségétől is. A gimnazisták aránya azonban a vizsgált területek, városok közül már itt a legmagasabb, több mint kétszerese az országos átlagnak, közel egyharmaddal magasabb Budapest, és közel 10 százalékponttal a nagyvárosok mutatójánál. A helyi gazdaság állapotáról már több alkalommal megfogalmazottakkal látszik egybecsengeni az, hogy a szakközépiskolák esetében és a szakképzésben közel sem olyan meghatározó Pécs szerepe, mint a gimnáziumoknál. Ezen intézménytípusoknál a diákok 1000 lakosra vetített száma elmarad a nagyvárosok átlagától. Pécs igazi arculatának, jellegének a meghatározásában kiemelkedő, ha nem domináns szerepe van az egyetemnek, amelynek költségvetése nagyságrendileg azonos a városéval és emellett az egyik legnagyobb foglalkoztató is. Valamennyi képzési forma adatait együttvéve közel 35 ezres hallgatói létszámával a PTE volt 2005-ben az ország legnagyobb egyeteme. Az 1000 lakosra jutó 223

109


hallgatóval Pécs magabiztosan vezeti a magyar városok rangsorát, amiben Szeged (196) és Debrecen (150) követik. A nappali tagozatos hallgatóknak az intézményi székhelyek szerinti, 1000 lakosra jutó adataiban Pécs és Szeged együtt áll az élen és őket követi Debrecen. A felsőoktatásban Szeged mutatója csak akkor előzi meg Pécsét, ha a kihelyezett tagozatok hallgatóit a tagozatnak otthont adó város adatihoz számoljuk. I.2.2.8. Életminőség

Egy település lakosainak életminőségét egzakt módon meghatározni nagyon nehéz feladat, nem csak azért, mert a rendelkezésre álló statisztikai adatok csak nagyon durva kép megrajzolásához elegendőek, hanem azért is, mert maga a fogalom sem feltétlenül határolható le teljesen egyértelműen: a jövedelmi és vagyoni viszonyok mellett olyan puhább mutatók is idetartozhatnak, mint például a lakó- és városi környezet minősége, vagy a város által a polgárai számára nyújtott szolgáltatások összessége.

I.2.2.8.1 A lakosság anyagi helyzete Pécs lakosságának életminőségét meghatározó jövedelmi viszonyokról rendelkezésre álló legjobb közelítő adat az összes személyi jövedelemadó, illetve ennek egy főre vetített értéke. 2004-ben az előbbi érték, vagyis a városban keletkező összes szja-tömeg megközelítette a 21 mrd Ft-ot, ami egy lakosra (nem egy adófizetőre!) számítottan mintegy 128 ezer Ft-ot jelent27. Ezzel az értékkel Pécs mindössze 49. a magyar városok, és 14. a megyei jogú városok között, többnyire csak kelet- és észak-magyarországi megyeszékhelyeket (Salgótarján, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen) előzve meg. A régión belüli összehasonlításban valamivel jobb a helyzet, hiszen a Dél-Dunántúl átlaga a pécsi értéknek alig több mint fele (82 ezer Ft)28, és csak egyetlen kistérség, a paksi mutat a pécsihez hasonló értéket. A városok közül Pakson kívül Szekszárd is Pécs előtt van, de például a régió üdülőtelepülései nem, ami jelzi az szjaval, mint indikátorral kapcsolatos problémákat, a látható és a láthatatlan jövedelmek közötti településenként változó mértékű eltérést. A jövedelmi viszonyok további árnyalásához

27

Adatok forrása: KSH T-Star adatbázis

28

KSH Pécsi Igazgatósága: A jövedelmek területi különbségei a Dél-Dunántúlon az SzJA-adatok tükrében. Pécs,

2006, 8 p.

110


hozzátartozik, hogy Pécsett az állandó lakosság 44%-a tekinthető személyi-jövedelemadófizetőnek, és az adó átlagos mértéke a jövedelmek 21%-át teszi ki. Mindkét érték a regionális átlagnál jobb életminőségre utal, hiszen a megfelelő értékek a három megye egészére 40%, ill. 17%. Pécs egyébként az átlagos adó mértékét tekintve Közép-Magyarországot leszámítva valamennyi régió átlagánál jobban teljesít, bár az adófizetőinek aránya elmarad a Dunántúl északi és nyugati részén tapasztalhatóktól, vagyis a jövedelmek koncentráltsága itt valamivel erőteljesebb, mint a gazdaságilag dinamikusabb régiókban. Rövid távon nem nagyon látszik változás a trendekben sem, hiszen a 2001 és 2004 közötti változás aránya megegyezett az országossal. Megkockáztatjuk, hogy a külső gazdasági feltételek jelentős átalakulása nélkül Pécs a későbbiekben is hasonló, a régió szintjén kiemelkedő, de országos összevetésben inkább csak átlagosnak tekinthető jövedelmi pályán fog mozogni. A háztartások vagyoni helyzetének gyakori indikátora a személygépkocsik ezer főre jutó száma. Pécsett ez az érték 2004-ben 290,7 volt. Az országos átlag ezzel szemben 287, a vidéki átlag 274 jármű volt. A Dél-Dunántúlon pedig – a fenti kettőhöz igen hasonlatosan 276 volt az érték, igen csekély különbséggel a három megye között. Az összevetés nagyjából ugyan azt az eredményt hozza, mint az adó alapján történő: a pécsi érték természetesen messze elmaradt a közép-magyarországitól, de a régiók közül valamelyest a nyugat-dunántúlitól is, és lényegében megegyezik a közép-dunántúli értékekkel. Vagyis a város ebben az értelemben is inkább csak a Dél-Dunántúlon kiemelkedő. Pécsett összesen a lakott lakások 91,5%-a összkomfortos vagy komfortos kategóriába kerül, a maradék nagyjából egyenlően oszlik meg félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakás kategóriák között.29 Ugyanígy kedvező mutató, hogy az egyszobás lakások száma 10% alatt marad. A rossz minőségű lakások aránya azonban erőteljes területi koncentrációt mutat, ami előrevetíti a város társadalmi szerkezetének törésvonalait. 10% felett van a komfort nélküli lakások aránya például Gyárvárosban, Pécsbányatelepen, a Balokányban, illetve olyan, a városhoz csatolt falusias lakóterületeken, mint amilyen Vasas vagy Somogy.

29

A 2001-es népszámlálás adatai

111


I.2.2.9. Szociális problémák, érintett társadalmi csoportok

A város jelenlegi szociális problémái szoros összefüggésben vannak közelmúltjának történetével, társadalmi-gazdasági fejlődésével, valamint demográfiai struktúráival. A város lakosságának 15%-a, 24 400 fő idősebb 65 évnél. Az időskorúak elhelyezkedése sajátos térbeli koncentrációkat alakított ki, vannak kifejezetten elöregedő városrészek. Ilyenek például némely lakótelepek, ahol az egyszerre beköltöző, akkoriban fiatalos népesség egyszerre öregedett meg az épületállománnyal, jó példa erre Uránváros, ahol a lakosság 23%a tartozik az időskorúak statisztikai kategóriájába. Az öregségi nyugellátásban részesülők száma meghaladja a 28 ezret, további 21 ezer fő viszont egyéb nyugdíjszerű ellátásban (elsősorban rokkantnyugdíjban) részesül, ami összesen azt jelenti, hogy a város lakosainak majdnem egyharmada tekinthető tágabb értelemben véve nyugdíjasnak. Általában az időskorúak ki vannak téve a szegénység kockázatának, különösen, mivel körükben az egyszemélyes háztartások aránya magas. A város mintegy 64 ezer háztartásából 19 ezer az egyszemélyes (természetesen ez nem mind az időskorúak teszik ki), de többnyire ide sorolható a városban élő 2300 özvegy férfi és 12600 hasonló sorú nő. Ebben a csoportban jellegadónak tekinthetők az egykori bányavállalatok dolgozói, akik közül igen sokan küzdenek súlyos egészségkárosodásból fakadó problémákkal, de az egészségesek számára is igen nehéz időszak volt a strukturális átalakulás nyomán kialakult válság, az új társadalmi szerepkör megtalálása és elfogadása. Éppen ezért ez a csoport, illetve családtagjaik különösen ki voltak és vannak téve a társadalmi devianciák elterjedése veszélyeinek.

112


1 foglalkoztatott

2 foglalkoztatott

3 vagy több foglalkoztatott

csak munkanélküli

csak inaktív kereső

csak eltartott

27. ábra: A háztartások összetétele Pécsett gazdasági aktivitás szerint Forrás: KSH Népszámlálás, 2001

A szegénység elsősorban azokat a háztartásokat sújtja, ahol nincs aktív kereső, ez jelenleg Pécsett a háztartások közelítőleg 40%-a, de ehhez veszélyeztetettként hozzá kell számolnunk egy részét az egykeresős háztartásoknak is. Különlegesen érzékeny csoportnak tekinthetők a fogyatékkal élők, mintegy 11500 (!) főt jelent a városban, közülük30 legnagyobb arányban a mozgássérültek vannak jelen. A fogyatékkal élők elsöprő többsége, 92%-a egyedül, vagy családban él, csak a fennmaradó hányaduk intézményi keretek között. Problémát, mégpedig súlyos problémát jelent viszont, hogy közülük alig 1500 fő a foglalkoztatott. Nagyon nehezen felmérhető a városban a különböző szenvedélybetegségekben szenvedők száma, illetve a problémacsoport tényleges súlyossága: a városban az alkohol- és drogproblémák nem tekinthetők kiemelkedően súlyosnak, de éppúgy, mint mindenhol az országban igen kedvezőtlenül befolyásolják a szociális helyzetet. Kiemelendő viszont az az országos szinten is elismert szakmai együttműködés, amely civil szervezetek és hatóságok bevonásával működik a drogprevenció, illetve a szenvedélybetegek kezelése területén. A 30 Pécs Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2005.

113


város Kábítószerellenes Egyeztető Fóruma 2002-ben alakult, és többek között elkészítette a város stratégiáját a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében.31 Ez utóbbinál talán összességében kevésbé súlyos, de „szem előtt lévő” kérdés a hajléktalanoké, akik nehezen megbecsülhető számban vannak, több tucatnyian jelen a város utcáin. Ellátásukban kiemelkedő a nem állami szervezetek részvétele.

Szociális támogatások A szociális támogatások rendszerét Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2007.(04.15.) számú rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szabályozza. A rendelet a vonatkozó törvények alapján szabályozza az alábbi támogatási formákat: időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, rendszeres

gyermekvédelmi

kedvezmény,

tanulói

bérlettámogatás,

rendkívüli

gyermekvédelmi támogatás, temetési segély, köztemetés, közgyógyellátás. A rendszeres támogatások közül a legjelentősebbek a rendszeres szociális segély, amelyre 2005-ben 878-an voltak jogosultak, 2002-ben még csak 820-an: a tendencia határozottan növekvő. Ezen felül a rendszeres támogatások közé tartozik a közgyógyellátás és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás. Előbbi támogatási forma igénybevételéhez szükséges közgyógyellátási igazolvány 6282 személynek volt birtokában (2005), utóbbi támogatási forma évente több mint 6000 családhoz jut el. A szociális támogatások rendszere négy területi szociális központ szervezésében működik. A szociális ellátás intézményei Pécsett kiépültek. A városban az önkormányzat fenntartásában három egyesített szociális intézmény (Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény, Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény, Malomvölgyi Integrált Szociális Intézmény), egy idősek otthona (Tímár utcai Idősek Otthona), és egy integrált nappali szociális intézmény (Integrált Nappali Szociális Intézmény) működik. Ezen kívül nem önkormányzati intézmények, mint például a Baldauf Gusztáv Evangélikus Szeretetotthon is szolgálják az idősügyi ellátást. A mozgásukban korlátozott személyek nappali ellátását az Integrált Nappali Szociális Intézmény

31

Elérhető Pécs honlapján az „e-ügyintézés – tájékoztatók” menüpont alatt.

114


– Pécs, Krisztina tér 9. szám alatt működő Mozgáskorlátozottak Klubja, a bentlakásos intézményi ellátásokat pedig az Integrált Szociális Intézmény Mozgásfogyatékos részlege biztosítja. A fogyatékosok ellátásában kiemelkedő szerepe van olyan nem önkormányzati intézményeknek, mint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Csilla Gondviselés Háza, a Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány és a „Fogd a Kezem” Alapítvány. A hajléktalanok gondozását, komplex ellátását a Támasz Gondozási Központ több telephelyen végzi, munkájában támogatja többek között a Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány is. Az intézményhálózatról általában elmondható, hogy kiépült, és képes kezelni lényegében valamennyi, a nagyvárosokra jellemző szociális problémát, ugyanakkor kapacitásai sok esetben nem kielégítőek (az idősek otthonával kapcsolatosan különösen hosszúak a várólisták, de a hajléktalanokat gondozó menhelyek is sokszor teljesítőképességük felső határán működnek), és természetesen szükség van a szolgáltatások színvonalának folyamatos fejlesztésére is. I.2.2.10. Pécs a multikulturális város

I.2.2.10.1 Nemzetiségek Pécsen Pécs, miképpen az azt körülvevő megye és részben a régió is, egyike az utolsó valódi multikulturális szigeteknek, amely még őriz valamit a XX. században jelentősen homogenizálódott Magyarország egykori etnikai és vallási sokszínűségéből. Kétezer éves történelme során úgy rakódtak egymásra avar, római, szláv, magyar, török és balkáni, ismét csak szláv, német és magyar rétegei, hogy mindegyik hozzáadott valamit azokhoz az értékekhez, amelyet az előtte itt élők megteremtettek. XVII. század végi, XVIII. század eleji újjáalapítói között egyaránt voltak németek, a délszláv etnikumok valamelyikéhez tartozók és magyarok, sőt sokáig az utóbbiak számítottak a városban kisebbségnek. Még 1816-ban is nyelvileg három, lényegében egyforma létszámú csoport különíthető el (magyar, horvát, német), de még a XX. század elején is, két évszázados asszimiláció után, az akkori (1910) közel 50 ezres lakosság egyhatoda vallotta magát valamelyik nemzetiség tagjának. Ehhez képest vallási szempontból sokáig homogénebb a kép: az ellenreformáció egyik bástyájaként a püspöki székhely katolicizmusa magától értetődő, a más vallásúak bekötözését a város polgárai időnként akadályozzák is, csak az állam szekularizációja nyitja meg az utat az 1816-

115


ban még a lakosság kevesebb mint 1%-át jelentő felekezetek megjelenése előtt, és 1910-re már a megyeszékhelynek már több mint 2000 református és mintegy 4000 izraelita lakosa is van. A XX. század jelentős részében nem kedvezett az etnikai és vallási pluralizmusnak. Ezért napjainkra Pécs etnikai sokszínűsége a számok szintjén csak a magyarországi viszonyokkal összevetve ragadható meg. magyar

95%

bolgár

3,16%

cigány görög horvát lengyel német örmény román ruszin szerb

1,06%

1,17%

szlovák szlovén ukrán egyéb, nem történelmi

28. ábra: Pécs etnikai összetétele, 2001 Forrás: KSH Népszámlálás 2001

A városban tehát összesen 5%-ot tesz ki a hivatalos népszámlálási statisztikák szerint a nemzetiségek aránya, ami mintegy 10 000 nemzetiségi lakost jelentene. A három legnagyobb csoport természetesen a németeké (5061 fő) és a horvátoké (1702 fő), valamint a cigányoké (1869 fő), de érdemes megjegyezni, hogy mind a tizenhárom, hazánkban történelminek tekintett nemzetiség képviselteti magát a városban. A horvátok esetében Pécs a legnagyobb lélekszámú hazai közösség otthona, a németek esetében csak Budapest előzi meg Pécset ebben a tekintetben. Az etnikai összetételt tovább színesítik a városban tanuló külföldi egyetemisták, akiknek a száma már az ezres nagyságrendet is eléri, földrajzi megoszlásuk meglehetősen változatos, aránylag sokan érkeznek például Németországból és a skandináv országokból (főleg Norvégiából) is. A nemzetiségek általában jól szervezett közösségekként vannak jelen a város életében. A

116


2006-os választások után Pécsett nem kevesebb, mint kilenc (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, ruszin szerb és ukrán) kisebbségi önkormányzat alakult, és a pécsi kisebbségi politikusok évek óta aktív szerepet játszanak több nemzetiség országos önkormányzatában is. A nemzetiségek számos alulról szerveződő civil kezdeményezés bázisát adják, amelyek teljes bemutatására itt nincs lehetőség, de néhány fontosat a teljesség igénye nélkül mégis kiragadunk. Ezek az alulról szerveződő társadalmi képződmények az oktatás, a kultúra, a foglalkoztatás és a szociális szféra területén működnek. A cigány kisebbség neves szervezetei a Gandhi Közalapítvány, Collegium Martineum Egyesület, valamint a Rácz Aladár kulturális Ház a város roma lakosságának kulturális központja. A német nemzetiség legfontosabb szervező ereje az első magyarországi német egyesület a Lenau Verein, az általuk felépített Lenau-Ház pedig a megyei németség kulturális központja. Az August Senoa Horvát Klub, Pécs és agglomerációjában élő horvátok identitástudatának megőrzését és erősítését vállalta fel. A kisebbségi oktatás területén is kiemelkedő szerepet tölt be Pécs. Az egyetlen olyan magyar város, ahol az óvodától az egyetemig folyik cigány nyelvű tanítás. A Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium nemcsak Magyarország, hanem egész Európa első roma nemzetiségű középiskolája, melynek nagy szerepe van a roma nyelv oktatásában, ápolásában, de

nem

elhanyagolható

feladata

a

roma

értelmiség

képzése

sem.

A

Pécsi

Tudományegyetemen működő romológia szak ugyancsak hasonló indíttatással alakult meg, de nyitva áll minden érdeklődő egyetemista előtt. A német és a horvát kisebbségnek anyanyelvi oktatása a cigány kisebbséghez hasonlóan megoldott és példa értékű a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont, a Leőwey Klára Gimnázium, valamint az országos vonzáskörzettel rendelkező Miroslav Krleza Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. A felsőfokú nemzetiségi oktatás is megoldott a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Tanszékén. Pécs emellett nemzetiségi és kulturális intézményekben is bővelkedik. Ezek közül kiemelendő a Pécsi Horvát Színház, amely 1994 óta működik, egyedülálló kezdeményezés hazánkban. Összességében a XXI. század elejére a város ismét eljutott oda, hogy az etnikai sokszínűséget mint igen fontos imázs- és fejlesztési tényezőt kezelje, és képes a nemzetiségek jelenlétéből fakadó előnyök legalább részbeni kiaknázására. Legnagyobbrészt az ezen a területen végzett

117


munka elismeréseként nyerte el a város 1998-ban az UNESCO „Városok a békéért” díját.

I.2.2.10.2 Vallási felekezetek A város vallási értelemben valamivel kevésbé heterogén, mint nemzetiségi tekintetben. római katolikus

12%

görög katolikus ortodox összesen református evangélikus baptista

19%

adventista többi protestáns

59%

többi keresztény izraelita

2%

egyéb vallás

7%

egyházhoz, felekezethez nem tartozó nem kívánt válaszolni

29. ábra: Pécs lakosságának vallási megoszlása, 2001 Forrás: KSH Népszámlálás, 2001

A lakosság közel 60%-a továbbra is római katolikus, a második legnagyobb létszámú felekezet a reformátusoké, de arányuk elmarad az országos átlagtól (15,9%), és ez igaz az evangélikusokra is. A protestáns hívők általában a XIX.-XX. században zajló urbanizáció nyomán érkeztek Pécsre, és szintén az 1950 és 1980 közötti gyors növekedési időszak hatását fedezhetjük fel az egyházhoz nem tartozó, illetve a kérdésekre válaszolni nem kívánó pécsi polgárok magas arányában, amely kettő összesen az országos átlagot mintegy 6%-kal haladja meg. Pécs római katolikus püspöki székhely, a városban hagyományosan, és feltehetően a jövőben is ez az egyház rendelkezik legszélesebb társadalmi beágyazottsággal és legkiterjedtebb intézményhálózattal. A város egyik építészeti jelképének számító bazilikán túl az egyház még 19 további templomot, illetve kápolnát tart fenn, amelyek közül számos igen jelentős építészeti,

örökségvédelmi

értéket

hordoz,

és

többet

közülük

az

alapfunkcióval

összeegyeztethető kulturális rendezvények, például koncertek színhelyéül is szolgál.

118


A katolikus egyháznak köszönhetően nyílt meg még 1774-ben a város első nyilvános könyvtára, és a hitéleten túlmutató kulturális funkció ma is igen jelentős. A püspökvárban egyházmegyei levéltár működik, 1991-ben pedig Hittudományi Főiskolaként alapult újjá az 1949-ben megszüntetett egyházi felsőoktatás. A római katolikus egyház ugyanis az oktatás teljes vertikumát képes felkínálni: A Miasszonyunk Női Kanonokrend óvodát és általános iskolát (Árpádházi Szent Margit Katolikus Általános Iskola és Zeneiskola) a püspökség a Szent Mór Katolikus Iskolaközpontot, a Ciszterci Rend pedig a Nagy Lajos Gimnáziumot tartja fenn. Meg kell említeni a szociális szférában működő Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítványt, és a város határában, Cserkúton működő Szent Lőrinc Gondozóotthont. A református egyház pécsi gyülekezete csak 1902-ben vált anyaegyházzá, és mindössze 100 évvel ezelőtt készült el templomuk a Szabadság úton, amely mellett 1994 óta már a kertvárosi gyülekezetnek is saját temploma van. A gyarapodó református közösség erejét jelzi, hogy az 1990-es évek közepére létrejön a Pécsi Református Kollégium, amely napjainkra alap- és középfokú oktatási intézményként működik. A reformátusnál kisebb létszámú pécsi evangélikus gyülekezet valamivel korábban, már 1868-ban anyaegyházzá vált, és ma is használt templomuk 1875-ben készült el. Oktatási intézményt nem tartanak fenn, de a város szociális ellátásában jelentős szerepet játszik a Baldauf Gusztáv Szeretetotthon, részben emelt szintű ellátással, 50 férőhellyel. A pécsi zsidó hitközség a XIX. század második felében erősödött meg és 1865-ben építette ma is látható zsinagógáját. A II. világháború előtt mintegy 3500 zsidó vallású polgára volt a városnak, napjainkban azonban már csak egy viszonylag kis csoport gyakorolja rendszeresen vallását, rabbijuk Szegedről jár át. A fenti, a városban történelminek tekinthető egyházakon kívül jelen vannak a városban önálló templommal az elsősorban a XX. század közepén a városba bevándorolt görög katolikusok, a városban két gyülekezettel is rendelkező baptisták, az 1990-es években megtelepedő Hit Gyülekezete, és még több kisebb vallási csoport is. I.2.2.11. Az iskolázottság jellemző mutatói Pécsett

Pécs lakosságának képzettségi színvonala jelentős mértékben meghaladja a regionális és országos átlagokat. Amíg a 2001-es népszámlálási adatok szerint a megfelelő korú népesség

119


mintegy 10%-a rendelkezik egyetemi vagy főiskolai oklevéllel, ez az érték Pécs esetében 18,8% (a 25 év feletti népességre vonatkoztatva). A skála másik végén, alig 419 pécsi lakost találtak (0,3%), aki 10 évesen még mindig nem végezte el az általános iskola első osztályát sem (így analfabétának tekinthető), ez az érték országosan 0,8%. Természetesen, a felsőfokú végzettség magasabb aránya azt jelenti, hogy a középfokú végzettségűek aránya viszonylag kisebb, a teljes népességen belül 24%-nak érettségi, 19%-nak pedig érettségi nélküli középiskolai bizonyítvány jelenti a legmagasabb végezettséget. A diplomások magas aránya magától értetődőnek tűnik az egyetemi városban. Arányuk olyan módon is növekszik, hogy a más településen érettségiző, de később Pécsett diplomázó fiatalok közül évről évre sokan döntenek úgy, hogy nem utaznak vissza szülőhelyükre, hanem a baranyai megyeszékhelyen próbálnak egzisztenciát teremteni. A diplomások magas aránya természetesen alapvetően kedvező adatnak tekinthető, jelenlegi értékében már tetten érhető az 1990-es évek felsőoktatási expanziója. Más kérdés, hogy a szakirodalomban gyökeret vert az a nézet, amely túlzottnak tartja a diplomások arányát, és a fejlett országokéhoz képest igen alacsonynak az ún. „post-secondary”, vagyis felsőfokú szakképzésben végzettséget szerzettekét. A munkaerő képzettségének szerkezete nem felel meg annak, amit a munkaerőpiac képes lenne felvenni. A diplomások között Pécsett hagyományosan magas a bölcsész végzettségűek aránya, nagyon sok a tanári képesítést szerző fiatal, miközben a közoktatásban az álláshelyek számának jelentős csökkentésével vagyunk kénytelenek még középtávon is számolni. Hovatovább a jogászképzés felfutása miatt már az ÁJK-n szerzett diploma sem garancia az elhelyezkedésre. A diplomás munkanélküliség jelensége mégsem vált uralkodóvá, a regisztrált álláskeresők között megyei szinten alig 3,6%-ot tesznek ki (2006), amíg mintegy 46%-nak legfeljebb általános iskolai végzettsége van. Igaz ugyan, hogy a diplomások aránya növekedést mutat (évi mintegy 7-8%-os mértékben). A regisztrált munkanélkülieknek nagyjából egytizede pályakezdő, köztük a felsőfokú végzettségűek részaránya már eléri a 10%-ot. A munkaerőpiaci helyzetre vonatkozó legfrissebb publikált adatok 2007. májusára

120


vonatkoznak32. Pécsett 4119 álláskeresőt tartottak nyilván, közülük 738 fő volt 365 napon túli. Mivel a gazdaságilag aktív népesség számát mintegy 70 ezerre lehet becsülni, így a munkanélküliségi ráta 5,9%-nak adódik, a munkavállaló korú népességgel összevetve még kedvezőbb értéket mutat. Ezek a mutatók lényegesen jobbak a térségi és megyei átlagoknál, de nem szabad elfelejteni, hogy a regisztrált álláskeresők száma feltehetően lényegesen alatt marad a tényleges munkanélkülieknek, illetve, hogy a viszonyítási alap is már egy meglehetősen alacsony aktivitási rátát tükröz. A foglalkoztatás és képzés kapcsolatában a látszólag kedvező helyzet ellenére is jelentős strukturális problémákat találhatunk. A diplomások egyre nagyobb hányada a végzettségétől idegen területen helyezkedik el, illetve, ami ennél is nagyobb probléma, hogy olyan munkaköröket

töltenek

be,

amelynél

egyáltalán

nem

volna

szükség

felsőfokú

végzettségűekre. Gyakori a magasan kvalifikált fiatalok elvándorlása is: a célpont többnyire Budapest, illetve kisebb mértékben Nyugat-Európa. A korábban már említettük, hogy a középfokú szakképzés nagy nehézségek árán próbált alkalmazkodni a megváltozó feltételekhez, és hogy ez a mai napig csak részben tekinthető sikeresnek. Mai napig van kereslet bizonyos szakmák iránt, amit a szakképzés nem képes kielégíteni, részben, mert hiányzik a szükséges felszerelés és esetenként a minőségi humán erőforrás. A pályakezdő munkanélküliek körében végzett felmérések33 alátámasztják, hogy a fiatalok pályaválasztás helyett iskolaválasztásban gondolkoznak, és az egyre inkább jelentkező szakmunkáshiány ellenére is inkább csak akkor választják a szakképző iskolákat, ha érettségit adó képzésben való részvételre nem nyílik lehetőségük. Mind a szakképzés, mind pedig az egyetemi oktatás területén elindultak olyan reformértékű lépések, amelyek zászlajukra tűzték a gazdasági élet igényeinek jobban megfelelő fiatalok kibocsátását, a képzések ehhez szükséges átalakítását. Ezek megvalósulásával a munkaerőpiaci helyzet is javulhat valamelyest, de az aktivitási ráta emelésére, a munkaerőpiacról tartósan kiszorult rétegek aktivizálásra kevés esély kínálkozik.

32

Az adatsorok elérhetők a www.bmmmk.hu oldalon

33

BMMK: Pályakezdő munkanélküliek Baranya megyében (2006). www.bmmk.hu

121


I.2.2.12. Kultúrafogyasztási szokások

A 2007 júliusában a Konzorcium megbízásából elvégzett kérdőíves felmérés keretében – az egyik fontos piaci szegmens képviselőiként – 300 pécsi és Pécs környéki lakost vontak be a primer kutatásba, amely során nagy hangsúlyt fektettek a jelenlegi kultúrafogyasztási szokások feltárására. A megkérdezettek legszívesebben olvasással töltik szabadidejüket (39%), de népszerűnek bizonyult a kertészkedés (16%), kirándulás (13%) és a TV nézés (12%) is. A színházlátogatást a válaszadók mindössze 3%-a jelölte meg szabadidős tevékenységként, más jellegű kulturális kikapcsolódást emellett nem is említettek. 4 3,34 3

2

0,50

0,47

0,46

0,45

Moziban

0,59

Múzeumban, galériában

0,66

Sportesemények meglátogatásával

0,73

1

Színházban, bábszínházban

1,18

0,42

0,38

Szórakozással szabadtéri szórakoztató intézményekben, Szórakoztató teremjátékokkal (biliárd, bowling)

Kulturális, zenei rendezvények, koncertek meglátogatásával Esti szórakozással (étkezés, táncolás)

Könyvtárban

Kirándulással

Sportolással

0

30. ábra A szabadidős tevékenységek gyakorisága Pécs és a Pécsi kistérség lakossága körében (alkalom/hó) Forrás: Konzorcium megbízásából végzett Synovate felmérés (300 fős minta)

A konkrétan vizsgált szabadidős tevékenységek közül a teljes mintán a sportolás bizonyult a leggyakoribb tevékenységnek: a megkérdezettek átlagosan havonta 3-4-szer sportolnak, ha azonban a rendszeresen sportolókat vesszük alapul (a válaszadók 40%-a), akkor a gyakoriság eléri a heti két alkalmat. Viszonylag gyakoriak a kirándulások is, míg a többi vizsgált tevékenység esetében a gyakoriság nem éri el a havi egy alkalmat. Ebbe a kategóriába esnek

122


az alapvető kulturális lehetőségek is (könyvtár, kulturális rendezvény, színház, múzeum, galéria), érdekes ellentmondás azonban, hogy ezek a spontán említéskor csak részben jelentek meg. A kistérség lakosai a hétköznapi ügyintézés, vásárlás mellett a szabadidő eltöltése céljából is viszonylag gyakran – havonta 3-4 alkalommal – felkeresik Pécset. Ilyen típusú utazásról a nem pécsi lakosság 70%-a számolt be. A kulturális rendezvények iránti érdeklődés a legintenzívebb a zenei programok és a színházi előadások iránt, ezekre általánosságban 5-ből 4-en lennének kíváncsiak, de kedveltek a kiállítások és a táncelőadások is. A zenei programokon belül leginkább a könnyűzenei koncertek, a színházi előadások közül a hagyományos színi előadások jelentenek nagyobb vonzerőt, valamint kedveltek a musical és az operett előadások is. Az egyedi programok közül a kézműves foglalkozások és a gasztronómiai programok iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. ZENEI PROGRAMOK Könnyűzenei koncertek Komolyzenei koncertek, hangversenyek Népzene Jazz, blues, világzenei koncertek

58%

32% 25% 18%

SZÍNI ELŐADÁSOK Hagyományos színi előadások Musical előadás Operett előadás Opera előadás Kortárs színi előadások Bábjátékok

17% 15% 9%

TÁNC, PERFORMANCE Néptáncbemutató Klasszikus művészi táncprodukciók Modern, látványra épülő táncelőadások

58%

32% 29% 23%

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK, TÁRLATOK Klasszikus képzőművészeti kiállítások Kortárs képzőművészeti kiállítások Nem képzőművészeti kiállítások Kortárs multimédia, audio-vizuális Fotográfia művészeti kiállítás Mesterségek bemutatói, kézműves foglalkozások Gasztronómiai programok Életmóddal kapcsolatos programok, előadások Tudományos-szakmai programok Irodalmi programok Filmvetítések Idegenvezetett, csoportos városnéző séták Gyermekprogramok, játszóház Vallási programok Civil falu

7%

10% 6%

45%

26% 26% 21%

28% 28% 24% 23% 22%

79%

56%

40% 39%

79%

41%

0%

59%

53%

63%

50%

100%

31. ábra A kulturális rendezvények iránti érdeklődés Forrás: Konzorcium megbízásából végzett Synovate felmérés (300 fős minta)

A kultúrafogyasztás egyik mennyiségi jellemzője a művelődésre fordított pénzösszeg. Saját bevallásuk

szerint

a

megkérdezettek

átlagosan

7823

forintot

költenek

havonta

123


kikapcsolódásra, ennek több mint 60%-át kifejezetten kulturális programokra. A relatív többség átlagosnak érzi a programok árszintjét, azonban valamivel többen (25%) drágállják a jegyek árát, mint ahányan kedvezőnek tartják azokat (20%). A kulturális programok iránti keresletet az ingyenes vagy olcsóbb lehetőségek nagymértékben megnövelné, de hasonló hatást váltana ki a több szabadidő rendelkezésre állása is: a válaszadók 49, illetve 42%-a nyilatkozott úgy, hogy elsősorban ezek a tényezők a programok gyakoribb látogatására. A konkrét intézményeket figyelembe véve a pécsiek és a kistérség lakóinak kétharmada tekintett meg színi előadást az elmúlt két évben a Pécsi Nemzeti Színházban, amelyek minőségével összességében nagyon elégedettek voltak. Majdnem minden 2. lakos járt a

Csontváry Múzeumban, illetve a város valamely könyvtárában – mindegyik intézmény magas színvonalon szolgálta ki látogatóit. Lényegesen kisebb az érdeklődés a Zsolnay Múzeum és

gyár iránt, továbbá kifejezetten kevesen, csak minden 5. helyi lakos vett részt a Bóbita Bábszínház előadásán – e látogatók azonban kifejezetten elégedetten távoztak. Mindössze az ANK Művelődési Ház látogatói (29%) és a Pécsi Kulturális Központot meglátogatók (27%) távoztak kevésbé elégedetten, bár összességében az ő véleményük sem mondható kifejezetten rossznak (5 fokozatú skálán 3,94-es, illetve 4,09-es érték). A részletes primer kutatás nem azonosított olyan, ma nem elérhető kulturális, szabadidős programokat, amelyek a helyi lakosok tömegeiben hiányérzetet keltenének: mindössze a lakosok 8%-a hiányol (további) zenei programokat, 5-5% pedig több sporteseményt, illetve kibővített úszási lehetőségeket igényelne. A kultúrafogyasztás szerepe közvetett módon abban is megmutatkozhat, hogy a lakosok mennyire tartják fontosnak, illetve megfelelő színvonalúnak a lakóhely által nyújtott kulturális kínálatot. A válaszadók szerint az ideális lakóhely esetében kevésbé fontosak a kulturális és szórakozási lehetőségek, ennél sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a város esztétikus és nyugodt jellegére. A kulturális kínálat tekintetében a helyi lakosság Pécset nem tartja kiemelkedőnek, többnyire a hasonló méretű hazai nagyvárosokkal egy szinten helyezte el. A kulturális értékek a várossal kapcsolatos spontán asszociációk során sem kerültek a gyakori említések közé. Részben ezeket az értékítéleteket türközi vissza az is, hogy az EKFprogram megvalósítása mindössze a megkérdezettek 37%-a szerint lesz hatással saját és családja életére.

124


I.2.2.13. A környezeti nevelés és környezettudatosság kérdései

A környezeti nevelés alapvető letéteményesei Pécsett is az általános- és középiskolák, amelyek

mindegyikének

pedagógiai

programjában

megjelenik

a

környezettudatos

gondolkozásra való nevelés igénye. Ebben a tekintetben különösen az alapfokú oktatás területén tapasztalható jelentős előrelépés az utóbbi években, hiszen a legtöbb iskola felismerte annak fontosságát, hogy a 8-12 éves gyermekek fogékonyak talán leginkább ezekre a témákra, és a környezeti tudatformálás területén éppen ebben a korosztályban lehet a legnagyobb eredményeket elérni, azzal az addicionális hatással, hogy a „zöld szellemben” felnövő gyerekek gyakran igen kedvező hatással vannak családjuk hozzáállására is. Az iskolák ezért általában nem csak a tantervben, órai keretek között, hanem projektalapon szervezett egyéb akciókban történő részvétellel jelentős mértékben közreműködnek a környezeti nevelésben. A környezeti nevelést a város, illetve a közszolgáltatók is igyekeznek elősegíteni. Ilyen célt szolgál például az önkormányzat által létrehozott Környezetünkért Közalapítvány (ifjúsági környezetvédelmi pályázatok, rendezvényszervezés, szelektív gyűjtés, ismeretterjesztés), A Biokom Zöld Suli programja, a Környzeti Nevelési Egyesület, az Egészséges Városért Közalapítvány, vagy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (Tettye Oktatási Központ). A város környezetvédelmi erőfeszítéseit a Pécs Ökováros – Mecsek-Dráva Ökorégió Program fogja össze. Eredményeiket nehéz számszerűsíteni, de mindenképpen említésre méltó a szelektív hulladékgyűjtési program sikere, és a lakosság – olykor önszerveződő, (bár eddig jellemzően

inkább

csak)

tiltakozó

mozgalmakban

is

megnyilvánuló

–

növekvő

környezettudatossága. A lakosság környezettudatosságát a Konzorcium megbízásából elvégzett kérdőíves felmérés is vizsgálta különböző szempontok segítségével. Az egyik kérdés konkrétan rákérdezett a lakosság által alkalmazott környezetkímélő módszerekre. Átlagosan a megkérdezettek több mint fele állítja, hogy alkalmazza a vizsgált környezetvédő megoldásokat.

125


Igen

Nem 0%

Odafigyel, hogy sose szemeteljen a közterületeken? Alacsonyan tartja a vízfogyasztását? Energiatakarékos izzókat használ? Csak a legszükségesebb dolgokat vásárolja meg? Ha csak lehet, környezetkímélõbb megoldást választ és nem ül autóba? Újratölthetõ elemeket használ? Mindig keresi a környezetbarát jelzéseket a csomagolásokon?

20%

40%

60%

80%

100% 99%

1%

1%

73%

25%

72%

28%

1%

64%

35%

1%

42%

0%

58%

47% 53%

1% 22% 13% 1%

81%

18%

1%

Részt vesz környezeti oktatásokon, környezetvédelmi programokon? Rendszeresen támogat anyagilag környezetvédelmi szervezeteket, programokat?

NT

78% 86%

32. ábra Környezetkímélő megoldások alkalmazása Pécs és a Pécsi kistérség lakossága körében Forrás: Konzorcium megbízásából végzett Synovate felmérés (300 fős minta)

Gyakorlatilag mindenki odafigyel arra, hogy ne szemeteljen közterületen, ötből négyen megpróbálják alacsonyan tartani vízfogyasztásukat, háromnegyedük pedig energiatakarékos izzókat használ, és csak a legszükségesebb dolgokat vásárolja meg. A lakosság kétharmada, amikor lehet, a közösségi közlekedést részesíti előnyben, míg ötből hárman újratölthető elemeket használnak. Ezek többnyire azok a tevékenységek és módszerek, amelyekkel saját maguk és háztartásuk legalább középtávon pénzügyi előnyökhöz juthatnak. Ezzel szemben a válaszadók kevesebb mint fele állítja, hogy kifejezetten keresi a környezetbarát termékjelzéseket a csomagolásokon, ez ugyanis rendszerint már többletráfordításokat jelentene, hasonlóképpen a – nagyobb aktivitást és a szabadidő egy részének feláldozását igénylő – környezetvédelmi programokhoz (minden 5. válaszadó) és a környezetvédelmi szervezetek anyagi támogatásához (minden 8. válaszadó). (Azonban meg kell jegyezni, hogy a környezettudatosság kérdése tipikusan olyan terület, ahol a megkérdezettek hajlamosak „szebb képet festeni” magukról a valóságosnál.) Az összességében környezettudatosnak mondható pécsi és Pécs környéki lakosok inkább megfelelőnek tartják a város környezetvédelmi infrastruktúráját, bár minden 5. közülük

126


negatívan nyilatkozott arról. NT,NV

100%

Egyáltalán nem tartom megfelelőnek (1)

80%

Nem igazán tartom megfelelőnek (2)

60%

Megfelelőnek is tartom, meg nem is (3)

40%

Valamennyire megfelelőnek tartom (4)

20%

Teljes mértékben megfelelőnek tartom (5)

0%

4% 17%

39%

31% 8% TELJES MINTA

33. ábra Pécs környezetvédelmi infrastruktúrájának megítélése a város és a kistérség lakossága körében Forrás: Konzorcium megbízásából végzett Synovate felmérés (300 fős minta)

A lakosság környezeti érzékenységét jelzi, hogy a város mint lakóhely megítélésében kiemelt szerepet kapnak a környezeti szempontok: szép természeti környezet (80 pont), tiszta és esztétikus környezet (77 pont), sok zöldterület (72 pont). Pécs erőssége a felsoroltak közül elsősorban a természeti környezet tekintetében mutatkozik meg, a többi tényező a válaszok alapján még fejlesztésre szorul – különösen a felmérésben szereplő többi várossal összehasonlítva. A lakosság mellett a helyi és térségi vállalkozások esetében is megfogalmaztak olyan kérdéseket, amelyekkel elemezhető a cégek működésének környezeti hatékonysága. A felmérésbe bevont 150 vállalkozás 43%-a ítélte meg úgy, hogy a többi céghez képest nagyobb figyelmet fordít a környezettudatos tevékenységekre, ami főként a hulladék szelektív gyűjtésében nyilvánul meg.

127


Szelektív hulladékgyűjtés

35%

Saját terület, környezet rendben tartása

9%

Szelektív hulladék kezelés

8%

Nem szemetel, vigyáz a tisztaságra

8%

Újrahasznosítás Veszélyes hulladékok szállitása, szállíttatása Minőségirányitási rendszer működtetése

6% 6% 6%

Veszélyes hulladékgyűjtés A veszélyes anyagok szakember által történő megsemmisítése Hulladékszállítás a megfelelo helyre

5%

Előírások betartása

5%

5% 5%

0%

50%

100%

34. ábra Környezetkímélő megoldások alkalmazása a saját cégét környezettudatosnak tartó pécsi és a Pécs környéki vállalkozások körében Forrás: Konzorcium megbízásából végzett Synovate felmérés (65 fős minta)

I.2.2.14. Civil szervezetek Pécsett

Pécsett 2005-ben 1593 regisztrált nonprofit szervezet működött. 1000 lakosra vetítve az 10,1es értékek felel meg, amely akkor tűnik értelmezhetőnek, ha összevetjük a régió 7,9-es, vagy az ország 7,3-as átlagával. Vagyis Pécsett hazai viszonylatban meglehetősen sok nonprofit szervezet működik, de nem szabad elfelejteni, hogy a társadalom intézményesülő alulról jövő szerveződései sokkal kevésbé jellemzőek Magyarországra, mint a nyugat-európai országokra, a társadalomnak itthon sokkal kisebb hányada vesz részt aktívan ilyen kezdeményezésekben. Pécsett a nonprofit szervezetek szám szerint kisebb, de mint a foglalkoztatottak, mint más mutatók tekintetében jelentősebb részét azok szervezetek alkotják (közalapítványok, közhasznú

társaságok),

amelyek

nem

tekinthetők

klasszikus

értelemben

civilnek.

Közalapítványok és kht-k számos, lényegében közfeladatnak minősíthető funkciót is ellátnak. A valódi civil kezdeményezések is számottevőek a város életében. Az elmúlt ciklusokban az önkormányzat képviselőtestületének minden alkalommal voltak olyan tagjai, akiket civil szervezet és nem pártok delegáltak. A civil szféra különösen a város- és környezetvédelem területén, emlékezetes, hogy a civil szervezetek, ha nem is értek el sikert, de képesek voltak közel 40 ezer embert mozgósítani a lokátorról szóló népszavazás kapcsán.

128


A legtöbb alapítvány és egyesület ehhez képest szerényebb körülmények között, a napi szenzációktól mentesen működik. Több olyan is akad közöttük, amely szakmai munkájával országos elismerést vívott ki, elég, ha kiragadott példaként itt most csak a Világ Világossága Alapítvány, a Szemem Fénye Alapítvány vagy a Kerek Világ Alapítvány neve kerül feltűntetésre. A civil szervezetek nagy tömege a lakosság többsége számára ismeretlenül, szerény forrásokból, csak egy-egy kisebb társadalmi csoportban tevékenykedve végzi munkáját.

I.2.3. Környezet A Mecsektől D-DK-re kiterebélyesedő, 130-250 m tszf-i átlagmagasságú dombsági, kis részben síksági kistáj, amelynek felszínébe egyrészt ÉNy-on a Pécsi-síkság alacsonyabb, másrészt ÉK-en a Geresdi-dombság magasabb, de igen kis kiterjedésű kistájai öblösödnek be, továbbá felszínéből D-en a Villányi-hegység szigetként magasodik fel. Alaphegységi szerkezete bonyolult. Ny-i része alatt a Görcsönyi-hát magasra emelt paleozóos röge húzódik, pleisztocén lösszel fedve. Ettől K-re a Geresdi-rögig az Ellendi-medence húzódik, amely a Villány-szalatnaki mélytörés része. K-i peremén nagy szerepe van a völgyhálózatot befolyásoló ÉNy-DK-i irányú töréseknek. A Szederkény-Újpetre közti törésvonal a löszfelszín lépesős lealacsonyodásában is megmutatkozik. A domborzat a szerkezeti vonalak mentén,

pleisztocén

völgybevágódások

hatására,

pannóniai

üledékeken

kialakult

hordalékkúpos hegylábi felszínből formálódott a mai dombsági térszínné. Ny-on a lösszel fedett széles Görcsönyi-hát alapja hordalékkúpos hegylábfelszín. A Szemely-Peterdi-víz és a Karasica közti völgyközi hátak a dél-mecseki pliocén hegylábfelszín maradványai; a Zengő aljáig felhúzódnak, ahol kisebb medencéket kereteznek. A Szederkény-Újpetre törésvonaltól D-re a hátak lealacsonyodnak és gyengén tagolt, de 10 méternél vastagabb lösztakarójú felszínben folytatódnak. Itt löszdolinák is előfordulnak (Kisjakabfalva). A völgyhálózat É-D-i irányú és korábbról öröklődött át. Délen a vastag löszös takarójú enyhe lejtőkön deráziós völgyhálózat jellemző, de egyes mélyre (60-80 m) vágódott völgyeket fiatal pleisztocén völgyvállak kísérnek (pl. Máriakéménd). A kistáj közepesen és gyengén tagolt, jórészt löszös, dombsági felszínére átlagban 58 m/4 km2 relatív relief jellemző; a nagy felületekre tipikus 25-50 és 50-100 m/4 km2 relatív relief értékek mellett csak DNy-on kisebb felszínen fordul

129


elő 10-25, illetve 5-10 m/4 km2-es relatív relief. Pécs város az abszolút csillagászati földrajzi helyzete szerint a Keleti hosszúság 18 és az Északi szélesség 46 metszéspontja körül helyezkedik el. A Mecsek hegység déli oldalán, a tenger szint felett 535 méter magas Misina tető és a város déli határán mért 130 méteres magasság közötti lejtőn, terül el. Topográfiai helyzetére az a legjellemzőbb, hogy a földtörténet hosszú korszakai során kialakult ÉK-DNy tengelyű Mecsek-hegység erdővel borított déli oldalán terül el. Ezeknek az adottságoknak köszönhetően a hegység elzárja az északról érkező hideg légáramlatokat, szeleket. Emiatt egyrészről a hegy déli lábánál kialakult várost egy sajátos mikroklíma teszi vonzóvá, másrészről a város területén elhelyezkedő parkerdőben különlegesen jellegzetes mediterrán növénytársulások alakultak ki. I.2.3.1. Vízminőség, vízgazdálkodás

I.2.3.1.1 Felszíni vizek A Dél-baranyai dombság kistáj keleti részének felszíni vizeit a Karasica Villány feletti szakasza (42 km, 647 km2) a Dunába, nyugati részét a Bükkösdi-víz (50 km, 332 km2) és a Pécsi-víz (56,6 km, 592 km2), valamint az Eperszegi-csatorna (27 km, 209 km2) a Feketevizen át a Drávához csapolja le. A Karasica nevezetesebb mellékvize a Vasas-Belvárdi-víz (27 km, 162 km2) és a Villány-Pogányi-vízfolyás (24,5 km, 206 km2). A kistáj keleti felének kismértékű vízhiánya, nyugati felének vízfeleslege van. K-en: Lf=2,5 l/s.km2;

Lt=13%;

Vh=30 mm

Ny-on: Lf=4 l/s.km2;

Lt=18%;

Vf=30 mm

Vízjárási adatok az alábbi vízfolyásokról állnak rendelkezésre: Vízfolyás

Vízmérce

LKV

LNV

KQ

KÖQ

NQ

m3/s

cm Karasica

Villány

-10

256

0,07

1,6

95

Villány-Pogányi- vízfolyás

Villány

..

..

0,08

1,9

83

Váras-Belvárdi-víz

Belvárdgyula

34

300

0,015

0,4

40

Pécsi-víz

Kémes

20

238

0,06

1,6

57

Egerszegi-víz

Drávaszabolcs

..

..

0,05

0,5

43

Bükkösdi-víz

Szentlőrinc

16

296

0,15

0,35

45

34. táblázat: Vízjárási adatok (forrás: Magyarország Kistájainak Katasztere II.)

130


Míg a kisvizek időszaka egységesen a nyár vége és az ősz, addig az árvizek bármelyik évszakban felléphetnek. Vízminőség szerint a Pécsi-víz végig III. osztályú, míg a többi ek II. osztályúak. Az ártér kiterjedése 131 km2, amiből 13,6 km2 a belterület, 62 km2 a szántó, 53,7 km2 a rét és legelő, 1,7 km2 az erdő. A különböző rendeltetésű mesterséges tavak-tározók száma 17, felületük 368 ha. Legnagyobb közöttük az Erzsébeti-tározó (138 ha). Öt halastava együtt 307 ha felszínű. Közöttük a Pécsváradi-halastó (170 ha) a legnagyobb. Pécs területéről a Vasas-Hirdi városrész kivételével az elfolyó felszíni vizek befogadója a Pécsi-víz. A Pécsi-víz Mecsek-hegység gerincéig felnyúló vízgyűjtő területe a város közigazgatási határáig 140 km2. A vízgyűjtő nagyobb részt hegyvidéki, kisebb részt dombvidéki jellegű. A Pécsi víz jelentősebb mellékágai: a Patacsi vízfolyás, Magyarürögi vízfolyás, Új Füzes árok, Keszü-Kökényi vízfolyás, Nagyárpádi vízfolyás, Lámpás patak, Meszesi vízfolyás és a Szabolcsi vízfolyás, amely a Meszesi vízfolyással való összefolyása után, Pécsi-vízként van nyilvántartva. A Vasas-Hirdi városrész csapadékvizeinek befogadója a Vasas-Belvárdi vízfolyás és mellékágai. Tápláló vízfolyások, így a befogadó Pécsi-víz és a Vasas-Hirdi vízfolyás természetes vízhozama is kicsi, száraz időszakban vízminőségüket döntően a tápláló vízfolyások, valamint a bányavizek, a kezelt vagy kezeletlen szennyvizek határozzák meg. A Pécsi-víz minősége, a minőséget befolyásoló tényezők Pécs felszíni vizeit befogadó Pécsi-vizet a város területén jelentős szennyezőanyag terhelés éri. A legnagyobb szennyvízterhelő a Pécs-Pellérdi szennyvíztisztító telep.

I.2.3.1.2 Csapadékviszonyok A kistájon a csapadék évi összege keleten és DK-en 650 mm körüli, nyugaton 670 és 690 mm közötti, északon kevéssel 700 mm feletti. A vegetációs időszakban keleten 370-400 mm, nyugaton 400-420 mm csapadék hullik. A 24 órás csapadékmaximum 118 mm, az észlelés helye Németi (Szalánta). A téli időszakban átlagosan 35-38 hótakarós nap várható, az átlagos maximális hóvastagság 26-28 cm közötti. A terület ariditási indexe 0,99-1,08 (É-on kisebb). Pécs csapadékvizeinek elvezetését vizsgálva megállapítható, hogy a hegyoldali lejtőn elhelyezkedő négy különböző területen más-más elvezetési problémák jelentkeznek: -

A Magaslati út feletti területen az erdőterület felől leömlő víz leválasztása és a hordalék megfogása szükséges, ezért övárok kiépítése és a víz Belváros feletti

131


elterelése javasolt. -

A Magaslati útig a vízelvezetés művei, árkok és csapadékcsatornák hiányoznak, a lefolyó víz összefogott vízelvezető rendszerekbe való bevezetése megoldatlan.

-

A Magaslati út és a vasút közötti szakaszon az É-D-i főgyűjtők kiépültek.

-

A vasútvonal és a Pécsi-víz mélyvonala közötti területen a szabad vízkiáramlást kell elősegíteni, megfontolandó a Pécsi-víz mélyítése.

-

Az új városrészek csapadékvíz elvezetése megoldott, a körbezárt csatornázás nélküli területrészek bekötésére kell törekedni (régi Kertváros, Malom, Postavölgy, stb).

A zárt csapadékvíz elvezető rendszerek az elöntés veszély csökkentését szolgálták, a korszerű városbeépítés az összefüggő vízelvezető rendszerek kiépítését igénylik. A város speciális vízelvezetési viszonyai miatt a szivárgókat, a történelmi belvárost érintő forrásokat és gravitációs vízvezetékeket is a vízelvezető rendszer részeként kell kezelni. A vízelvezetés megoldatlansága, illetve a folyókák, burkolt árkok elhanyagolt állapota támfalomlásokban, pincevizesedésekben, épületkárokban jelentkezik.

I.2.3.1.3 Felszín alatti vizek Pécs közvetlen térségének földtani és morfológiai adottságai következtében a felszín alatti vizek változatos rendszere alakult ki. A város hegységi és hegyoldali részén karsztvíz és repedésvíz jelentkezik, a hegy lábánál rétegvíz megjelenésével kell számolni. A mély fekvésű, sík és domboldali területeken a talajvíz jelenik meg, mint felszín alatti első vízszint. A felszín alatti vizek utánpótlódásukat a lehulló csapadék beszivárgó részéből nyerik és az érintkezési felületeken a különböző víztartók vizüket átadják egymásnak. A felszín alatti vizek fő szivárgási iránya a Pécsi medence felszíni vízgyűjtőjének vízválasztó vonalától a Pécsi-sík mélyvonalán húzódó Pécsi-víz, mint erózióbázis felé mutat, és tovább vonul a mélyvonalon Ny-i, DNy-i irányba. A város alatt lévő felszín alatti vizek egységes vízrendszert alkotnak, függetlenül a tároló kőzetek korától és összetételétől. Önálló vízföldtani egységet képez a Közép-Mecsek fő tömegét alkotó karsztosodott mészkő, amelynek déli oldali fő megcsapolója a Tettye forrás. A Nyugat-Mecsek előterében elhelyezkedő Pellérdi és Tortyogói víztároló medencéknek csak az É-i és ÉK-i pereme helyezkedik el Pécs közigazgatási területén. Az itt kialakított vízműtelepek képezik Pécs város vízellátásának bázisát, ezért ezek fokozott

132


védelme indokolt.

I.2.3.1.4 Felszíni és felszín alatti vizek védelme Pécs felszín alatti vízbázisai sérülékeny földtani környezetben helyezkednek el. A pellérdi és a tortyogói felszín alatti víztároló medencéi részben a város alatt húzódnak és egységes rendszert alkotnak, így bárhol bekerülő szennyeződés veszélyezteti a vízbázisokat. Önálló vízföldrajzi egységet képez a mecseki karszt, amelynek víznyerő helye a Tettye forrás. Országos célprogram is támogatja a vízbázisok védelmét. Kormányrendelet írja elő a védőterület-rendszer meghatározását és a szükséges korlátozások rögzítését és betartatását. A helyi vízbázisok nem csak Pécs, hanem a városkörnyéki települések közös tulajdonában vannak, ami koordinációs feladatokat támaszt. A város felszíni és felszín alatti vizeinek mennyiségi és minőségi alakulása, védelme kapcsán vizsgálva az 1998-2003 közötti időszakot, összességében a következők állapíthatók meg34: -

A város felszíni vizeinek, tisztított szennyvizeinek és csapadékvizeinek döntő többségét elvezető Pécsi-víz vízminősége alapvetően nem változott; a többnyire erősen szennyezett (V), esetenként szennyezett (IV) kategóriába sorolható a főbb paraméterek alapján. Vízminőségének kismérvű javulása csak a városhatáron túli zóki szelvényben

észlelhető.

A

többi

kisvízfolyás

vízminőségét

a

helyi

szennyvízkibocsátások és szennyvízszikkasztások határozzák meg. -

A legjelentősebb terhelő forrásává a Pécs-Pellérdi szennyvíztisztító telep vált, a többi, korábban jelentősebb kibocsátó összesen is csak a városi szennyvíztelep terhelésének töredékét juttatják a befogadókba.

-

1997-2003 között jelentős területrészek csatornázása történt meg (Pécsújhegy, Magyarürögi völgy, Tettye, Pécsszabolcs, stb.). míg továbbra is csatornázatlan Hírd és Vasas és a Mecsekoldal egyes részei.

-

A csatornázások és a kibocsátott szennyvízmennyiségek kisebb csökkenése ellenére a felszíni vizek minőségénél jelentősebb javulást nem mutatnak a rendszeres és eseti vízvizsgálatok.

34

Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Települési Környezetvédelmi Program (2005 - 2010)

133


-

A különféle eredetű felszín alatti vizek minőségének ellenőrzésére kiépültek a figyelőkút rendszerek. Az országos, a lokális és a vízbázisvédelmi monitoring rendszer kútjai módot adnak vízminőség alakulásának nyomon követésére. Nem épült ki a talajvizek szennyezésére a települési monitoring rendszer.

I.2.3.2. Levegőminőség

I.2.3.2.1 Meteorológiai és klimatikus viszonyok Éghajlat A dél-dunántúli régió a Földközi-tengeri légtömegek elsődleges érkezési területe, ezért erősen érvényesül a mediterrán hatás: korai a kitavaszodás, a nyár meleg és nem túl forró, az ősz hosszú, a tél enyhe és hóban gazdag, a csapadék viszonylag bőséges és kiegyenlített. Ezen belül Pécs térségének éghajlati viszonyai területileg is változatosak, amelyek szorosan összefüggenek a földrajzi helyzettel és a domborzati, beépítettségi viszonyokkal. Egy tárgyilagos és avatott tollú magyar urbanista építész Granasztói Pál a következőképpen ír a városról: „Pécs az egyik legszebb és legkülönlegesebb városunk. A terjedelmes, igen változatos és dús, sőt sajátos növényzetű Mecsek-hegység déli lejtőjén ereszkedik alá, majd terül el az itt kezdődő síkságon, az északi szelektől védetten. A már délies éghajlat és részben délszaki növényzet – e hegyoldalban például szelídgesztenye, füge terem – és a domborzatos terephez illeszkedő beépítés szinte mediterrán atmoszférát teremt itt…”. Pécs magyarországi viszonylatban, a tőle északra eső országok városaival összehasonlítva, valóban mediterrán hangulatot áraszt. Erre a közmegítélésre nem csupán a földrajzi helyzete, éghajlati és topográfiai tulajdonságai miatt szolgált rá, mivel a történelem évszázadai nyomán kialakult városszerkezeti adottságai, demográfiai sokszínűsége, s az itt lakó emberek délies mentalitása, erős identitás tudata, derűs optimizmusa és nyugalma, a „mediterrán hangulatot”, atmoszférát erősíti és jeleníti meg az idelátogatók számára. Hőmérséklet A város, földrajzi fekvése által meghatározott adottságaiból következően, a mérsékelt éghajlati övben, s az óceántól való nagy távolsága miatt, az éghajlati zónán belül a kontinentális éghajlati területen helyezkedik el. A hozzá legközelebbi fekvésű Adriai tenger

134


(Földközi tenger) fejti ki a legerőteljesebb éghajlat módosító hatásokat. Ezek a mediterrán klíma hatások – a korai kitavaszodás, a későn beköszöntő tél, a hosszú fagymentes időszak és a második, őszi csapadékcsúcs – az egész ország területén belül Pécsett és térségében érvényesülnek a legjobban. A léghőmérséklet alakulását a domborzat, a beépítettség is jelentősen befolyásolja. Az évi középhőmérséklet a Jakabhegy-Tubes-Misina-ÁrpádtetőVasas vonaltól északra 9,0-9,5 °C, a Mecsek déli lejtőin 9,5-10,0 °C, míg a várostól délre fekvő dombsági területeken 10,0-10,5 °C között alakul. Hasonló mértékű hőmérsékleteltolódás figyelhető meg a nyári félév (április-szeptember 15,5-17,5 °C) és a téli félév (október-március 2,5-4 °C) esetében is, ahol a Mecsek, a Mecsek déli területei és a dombsági térség középhőmérsékletei 0,5-1,0 °C közötti eltéréseket mutatnak. Az országban az évi napsütéses órák száma itt a legmagasabb – sokévi átlagban 2025 óra – s a kedvező sugárzási viszonyok miatt az ország legmelegebb vidékei közé tartozik. Légnedvesség, páranyomás A páranyomás a térségben keletkező és az ide érkező légtömegeket jellemzi, és kisebb mértékben változhat a felszínek nedvességviszonyaitól függően. A magas, 14,1 Hgmm-t meghaladó páranyomás értékek fülledtség-érzetet keltenek. Légáramlás, szélviszonyok A vizsgált térség szélviszonyait alapvetően befolyásolják a domborzati és beépítési viszonyok. A szélmérések adatai szerint az uralkodó szél 1.500 méter magasságig északias, amely mellett azonban nagy arányban fordulnak elő a nyugatias szelek is. 1.500-10.000 m között a Ny-DNy-É szektor irányából fújnak a szelek a leggyakrabban. Ez arra utal, hogy az atlanti és mediterrán áramlatok mellett a kontinentális áramlást jelző keleties szelek erősen megritkulnak.

I.2.3.2.2 A vizsgált terület tágabb környezetének légszennyezettsége „A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról” szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 21/2001. Korm rendelet) alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának

figyelembevételével

zónákba

kell

sorolni.

A

zónák

kijelölésére

„a

légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről” szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM

135


rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. A rendelet az egyes zónákban öt kiemelt jelentőségű szennyező anyagot értékel, ezekre A, B, C, D, E, F csoportokba tipizálja a zónát. A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendeletben Pécs és környéke légszennyezettségi zónában a kéndioxid koncentrációja az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg, a nitrogén-dioxid koncentrációja a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van, a szén-monoxid koncentrációja az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg, a szilárd légszennyező anyagok a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között vannak, a benzol koncentrációja az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A vizsgált öt légszennyezőanyag Pécsett mért értékei alapján a szennyező anyagonkénti kategóriákat az alábbi táblázat mutatja. Zónacsoportok a szennyező anyagok szerint Légszennyező anyag

SO2

NO2

CO

PM10

benzol

Levegőminőségi zóna Koncentráció (µg/m3 ) Légszennyező anyag

F < 50 PM10 Arzén (As)

C 40-60 PM10 Kadmium (Cd)

F < 2500 PM10 Nikkel (Ni)

D 14-70 PM10 Ólom (Pb)

Levegőminőségi zóna

F

F

F

F

F <2 PM10 benz(a)pirén (BaP) B

Koncentráció (ng/m3 )

< 2,4

<2

< 10

< 0,1536

0,4-0,6

Talajközel i ózon O-I > 18 00035

35. táblázat: Pécs és környéke légszennyezettségi zónái (forrás: 4/2002 (X. 7.) KvVM rendelet)

A fentiek alapján a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. § (7) értelmében a nitrogén-dioxidra vonatkozó integrált intézkedési programot kellett készíteni. Pécs és környéke zóna levegőminőség javításáról szóló intézkedési programot 2004-ben készítette el a DD-KTVF. Fontos megjegyezni, hogy az intézkedési program elkészítésének idejében szilárd (PM10) légszennyező anyagok tekintetében is „C” zónabesorolás volt érvényben, ezért a program ezen szennyezőanyagokra is kitért. A légszennyező anyagok immissziós határértékei „A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről” szóló 14/2001. (V. 9.)

35

A vegetáció védelmére, 2010. évre 18 000 µg/m3 x óra

36

µg/m3

136


KöM-EüM-FVM együttes rendeletben kerültek meghatározásra. Légszennyezettség egészségügyi határértéke (μg/m3)

Légszennyező anyag

Veszélyességi fokozat

Órás

24 órás

Éves

10.000

5.000

3.000

II.

Nitrogén-oxidok

200

150

70

II.

Nitrogén-dioxid

100

85

40

II.

50

40

III.

125

50

III.

Szén-monoxid

Szállópor (PM10) Kén-dioxid

250

36. táblázat: Légszennyező anyagok határértékei (forrás: KöM-EüM-FVM 14/2001. (V. 9.) együttes rend.)

I.2.3.2.3 Helyi zónabesorolás A

többször

módosított

Pécs

Építési

Szabályzatának

és

Szabályozási

Tervének

megállapításáról szóló 29/2004. (XI. 26.) rendeletben levegőtisztaság-védelmi zónák kijelölésére került sor. A szabályzat öt levegőtisztaság-védelmi zónát különböztet meg: •

Kiemelten érzékeny zóna

•

Átlagos érzékenységű – I. zóna

•

Átlagos érzékenységű – II. zóna

•

Átlagos érzékenységű – III. zóna

•

Nem érzékeny zóna

A tervezési terület az „átlagos érzékenységű – I.” levegőtisztaság-védelmi zónába tartozik, a zónában a levegőterhelést okozó tevékenységek közül csak a csekély mértékben levegőterhelést okozó létesítmények alakíthatók ki. A légszennyezettség jelenlegi állapota A légszennyezettség állapotát 4 db monitoring állomás (Szabadság út, Boszorkány út, Légszeszgyár u. és Buzsáki úti, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi

Felügyelőség

által

üzemeltetett

automata

mérőállomások

(Országos

Légszennyezettségi Mérőhálózat) mérési eredményei alapján az 1998-2006 közötti időszakban vizsgáltuk. Szállópor (PM10) esetében a monitorállomások által mért szállópor szennyezettségek éves átlag eredményeit tekintve a Pécs, Szabadság úti állomáson 1998-hoz viszonyítva a TSPM és

137


PM10 szennyezettség tendenciája csökkenő, míg a Pécs, Légszeszgyár úti monitoring állomáson ingadozó, változó átlagos szennyezettségek vannak. Nitrogén-dioxid és NOx esetében a monitoring állomások által mért szennyezettségek éves átlagértékeit tekintve minden monitorállomáson növekvő tendencia volt megfigyelhető 2005ig. Ez a tendencia 2006-ban megtört és a Légszeszgyár utca kivételével az NO2 és az NOx minden állomáson csökkent (kivétel a Buzsáki úti állomást, ahol az NOx 2006-ban 2005-höz képest stagnált). A mért napi értékek sok helyszínen határértéket meghaladó szennyezettséget mutatnak. A légszennyezettség oka NOx légszennyezőanyag esetében meghatározó az ipari eredetű kibocsátás, de jelentősnek mondható a közlekedési emisszió is. A szilárd emissziók terén lakossági vegyestüzelés emissziója a legjelentősebb. Az ipari emissziók NOx és szilárd kibocsátásának döntő részét a Pécsi Hőerőmű adja. Az NOx szennyezettség területi eloszlásában az I. és III. negyedéveket összehasonlítva a belvárosban alakulnak ki a magasabb szennyezettségek, amelynek fő okozója a közlekedés. A fűtési időszakban kialakuló magasabb szennyezettségeket a közlekedés mellett megjelenő helyi fűtési emissziók eredményezik. Ezek az eredmények összhangban vannak a mért szennyezettségi adatokkal, hiszen a városon átmenő 6-os út mellett lévő két monitoring állomás nitrogén-oxidok mérési eredményei a legmagasabb szennyezettségi eredményeket adják. A fűtési időszakban az egyedi fűtéses területeken a lakossági eredetű nitrogén-oxidok emisszió a meghatározó, a nem fűtési időszakban viszont a közlekedés szerepe jelentős. A porszennyezettség alakulásában jelentős anomália van a mért és a modellezett eredmények között. A modellezés csak a pontforrásokból és közlekedésből származó szilárd emissziót képes kezelni, a diffúz eredetű porszennyezést nem. Az I. és III. negyedév szennyezettség eloszlását összehasonlítva látható, hogy a fűtési időszakban a vegyes-tüzelésből származó szilárd emisszió hatásai jelentősek. A nyári időszakban az ipari és közlekedési eredetű szilárd kibocsátások alacsony szennyezettséget eredményeznek. Ennek ellenére a mért porszennyezettségek alapján alig van különbség a fűtési és nem fűtési időszakok porszennyezettségi eredményei között. Egyes

138


mérőhelyeken

inkább

a

nem

fűtési

időszak

szennyezettségi

adatai

magasabb

szennyezettségeket mutatnak. Ennek oka az un. diffúz porszennyezés (pl. bányászati tevékenység, a közlekedési utak felületéről felvert por, stb.). I.2.3.3. Zaj- és rezgésterhelés

I.2.3.3.1 A vizsgált terület tágabb környezetének zajszennyezettsége Pécs város zajhelyzetét alapvetően a közúti közlekedés határozza meg. A különböző vizsgálatok (forrás: ÁNTSZ felmérése 2003, DDKvVF ellenőrzései, a beruházások tervezése,

hatásvizsgálata 1997-2004) megállapításai szerint a forgalmi eredetű zajszintek a városon áthaladó országos közutak nyomvonalai mentén, valamint a gyűjtő és összekötő utak mentén is magasak. A városon áthaladó 6. számú I. rendű főút, valamint az 57., 58. és 66. számú II. rendű főutak városi szakaszai igen nagy forgalmat bonyolítanak. Hasonlóan nagy forgalmúak a városrészeket összekötő gyűjtő-összekötőutak, amelyek jelentős terhelést okoznak a mellettük fekvő lakóterületeken. 1998 és 2004 között több elkészült út mentén javult a zajhelyzet, mint a déli városrészt a 6-os főút keleti bevezető szakaszával összekötő, ún. keleti elkerülő út, a DNy-i elkerülő út I.-II üteme, a Somogyi B. - Bacsó B. utak korszerűsített és a Kálvária út új nyomvonala esetében. Ugyanakkor a már elkészült utak mellett hiányoznak a még meg nem épült szakaszok, amelyek elősegíthetik a tehermentesítést, az egyenletesebb forgalomeloszlást és így kedvezőbb zajviszonyokat (pl. a DNy-i összekötő út III., a forgalmat a 6-os főútra kivezető szakasza; a keleti és DNy-i utakat összekötő Maléter P. utcai szakasz; az átmenő forgalmat a város területéről elvezető/átvezető gyorsforgalmi utak). A Pécs - Szentlőrinc - Budapest irányban haladó vasúti fővonal melletti lakóterületet nappal 65-70 dB, éjjel 60-65 dB zajterhelés éri, míg a Mohács irányba haladó mellékvonalak melletti területeken 60 dB-es zajterhelés mérhető. Az utóbbi időben a vasúti a személyszállítás, de főként a teherszállítás jelentősen csökkent. Bár ennek hatása a vasútvonalak mentén kedvező, azonban ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a közúti szállítás, így a közutak mentén jelentős zajterhelés növekedés tapasztalható. Az ipari zajviszonyok szempontjából kedvező, hogy több nagyobb és zajos üzem megszűnt, vagy jelentősen csökkentette termelését és/vagy megszüntette az éjszakai műszakot. Az üzemek többsége elvégezte vagy folyamatosan végzi a szükséges zajcsökkentési

139


intézkedéseket. Az új üzemi létesítmények, vállalkozások csak a megengedett határértékek teljesülése esetén kapnak telephelyengedélyt. Ennek köszönhetően az ipari eredetű zajterhelés Pécsett nem meghatározó.

I.2.3.3.2 Helyi zónabesorolás A

többször

módosított

Pécs

Építési

Szabályzatának

és

Szabályozási

Tervének

megállapításáról szóló 29/2004. (XI. 26.) rendeletben zaj elleni védelmi zónák kijelölésére került sor. A szabályzat által kijelölt négy zaj elleni védelmi zóna: • • • •

Fokozottan érzékeny, Átlagos érzékenységű I., Átlagos érzékenységű II., Nem érzékeny. Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint, Laeq, dB Ha az építési munka időtartama

Zóna neve

1 hónapnál kevesebb

1 hónap felett 1 évig

1 évnél több

nappal 6-22 óráig

éjjel nappal 22-6 óráig 6-22 óráig

éjjel 22-6 óráig

nappal 6-22 óráig

éjjel 22-6 óráig

Fokozottan érzékeny

60

45

55

40

50

35

Átlagos érzékenység I.

65

50

60

45

55

40

Átlagos érzékenység II.

70

55

65

50

60

45

Nem érzékeny

70

55

70

55

65

50

37. táblázat: Építőipari kivitelezés zajterhelési határértékei (Pécs Építési Szab. és Szabályozási Terv) Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB)

Zóna neve

Fokozottan érzékeny Átlagos érzékeny I. Átlagos érzékeny II. Nem érzékeny

Autópálya, autóút, I. gyűjtőút; összekötő üdülő-, rendű főút, út, bekötőút, egyéb lakóépületek és autóbuszközút, vasúti közintézmények kiszolgáló út; pályaudvar, vasúti mellékvonal és közötti forgalomtól átmenő forgalom fővonal és pályaudvara, elzárt területeken; nélküli út mentén pályaudvara, repülőtér, illetve pihenésre kijelölt repülőtér, illetve helikopterállomás, közterületeken helikopterállomás, leszállóhely mentén leszállóhely mentén nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 22-6 6-22 22-6 6-22 22-6 6-22 22-6 óráig óráig óráig óráig óráig óráig óráig óráig 45 35 50 40 55 45 60 50 50 40 55 45 60 50 65 55 55 45 60 50 65 55 65 55 60 50 65 55 65 55 65 55

140


38. táblázat: A közlekedésből származó zaj terhelési határértékei

A tervezési terület az „átlagos érzékenységű I.” zónába tartozik. A fenti rendeletben meghatározásra került az egyes zónákban az építőipari kivitelezési tevékenységtől, az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből, valamint a közlekedésből származó zaj megengedett hangnyomásszintjei. Az EKF projekt szempontjából releváns tevékenységektől származó zaj terhelési határértékei az alábbi táblázatokban kerülnek bemutatásra. I.2.3.4. Élővilág

I.2.3.4.1 Állatvilág A Pécs a florisztikai tagolás tekintetében a Pécsi flórajárásba (Sopianicum) tartozik. A tervezési terület városi környezetben helyezkedik el, az eredeti növénytársulások már csak nyomokban fedezhetők fel. Pécs belterületén települési ökoszisztéma alakult ki, a természeti értékeket elsősorban a telepített parkok, fasorok valamint parkerdők képviselik. Pécs belterületén előforduló védett állatok: -

Különböző denevérfajok: törpe denevér, vízi denevér, horgasszőrű denevér, kis patkósorrú denevér, kései denevér, közönséges denevér, fehérszélű denevér, alpesi denevér, korai denevér, szürke hosszúfülű denevér, pisze denevér, csonkafülű denevér. Alvó és áttelelő helyük a panelházak padlásán gyakori.

-

A Szabolcs szőlőhegy tövében fehér gólya fészkel.

-

Bokros, fás területeken fészkel a nagy fakopáncs és a balkáni fakopáncs.

-

Elhagyott templomtornyokban előfordul a gyöngybagoly.

I.2.3.4.2 Növényvilág Pécs belterületén előforduló, a szubmediterrán területre jellemző védett növények: -

Fokozottan védett és a Zengőre tervezett NATO lokátor kapcsán a sajtóban egyben legismertebb növény a Bánáti Bazsarózsa (Paeonia officinalis banatica). A KeletMecsek déli lejtőinek színpompás, fokozottan védett növénye, amelynek a világállomány 95 %-a található itt. Pécs területén a Pintér kertben, Tettye-Havihegyen és a Városi Parkerdőben láthatóak nagyobb mennyiségben.

141


-

Csodabogyófélék családjába (Ruscaceae) tartozó növények: mediterrán területeken honos örökzöld félcserjék vagy liánok.

-

Farkasboroszlán

(Daphne

mezereum)

a

boroszlánfélék

családjába

tartozó,

lombhullató, felálló szárú, 100 cm magas cserje.

I.2.3.4.3 Védett területek Pécs helyi védett természeti értékei: -

Anna utcai kadarkafa 129/1974. (XII. 23.) VB. hat.

-

Bálicsi török mogyoró 129/1974. (XII. 23.) VB. hat.

-

Dömörkapui sziklagyep 69/1996. sz. Önkorm. rend. 0,4251 ha

-

Isten kútja-forrás 73185/1940. (VIII. 10.) FM. hat. 0,29 ha

-

István téri török mogyoró 129/1974. (XII. 23.) VB. hat.

-

Jakab-hegyi vörös áfonya 129/1974. (XII. 23.) VB. hat. 23,1 ha

-

Janus Pannonius T. Egy. botanikus kertje 3/1989. sz. Tan. rend. 0,5764 ha

-

Kaliforniai óriásfenyő 129/1974. (XII. 23.) VB. hat.

-

Kálvária-domb 23/1995. sz. Önkorm rend. 1,0491 ha

-

Káptalan utcai tiszafák 129/1974. (XII. 23.) VB. hat.

-

Páfrányfenyő a Ferencesek utcában (volt Sallai u.) 129/1974. (XII. 23.) VB. hat.

-

Pécsbányatelepi szelídgesztenyés 129/1974. (XII. 23.) VB. hat.

-

Papnövelde utcai szőlőfa (Kulich Gyula u.) 129/1974. (XII. 23.) VB. hat.

-

Szent István tér és a Barbakán 129/1974. (XII. 23.) VB. hat.

-

Tettye-Havihegy 68/1996. sz. Önkorm. rend. 10,4 ha

-

Városi parkerdő 129/1974. (XII. 23.) VB. hat. 501,5 ha

Pécs környéki, országosan védett területek: -

Abaligeti-barlang: Az 1750 méter hosszú, fokozottan védett Abaligeti-barlang a Mecsek leghosszabb és legismertebb barlangja. Klímája gyógykezelésre is alkalmas, állatvilága (számos denevérfaj, egy nevezetes vakbolharák-faj) szintén különleges. Védetté nyilvánítva: 41.241/1941. I. 5. Védett terület nagysága: 1,3 ha.

-

Jakab-hegy: Kavics-konglomerátum és vörös homokkő építi fel. A szép panoráma mellett figyelmet érdemel a korai vaskorból származó földvár, amely a második

142


legnagyobb Európában, és a körülötte elhelyezkedő halomsírok. További nevezetesség az XIII. században épült pálos kolostor maradványa. Védetté nyilvánítva: 11/1978. OTVH. hat. Védett terület nagysága: 223,4 ha. -

Melegmány-völgy:

Karsztjelenségek:

víznyelők,

töbrök,

üregrendszerek

(zsombolyok, barlangok) keletkeztek a triász kori mészkőben. Figyelemre méltó a mintegy 6-8 méteres Melegmány-vízesés. Védett növények: a szúrós és a lónyelvű csodabogyó, a vesepáfrány-félék, a gímpáfrány, a turbámliliom, a farkasölő sisakvirág, ritkább pedig a sápadt kosbor, a havasi tisztesfű, a csőrös és a Tallós nőszőfű, a keleti zergevirág és a pázsitos nőszirom. Értékes állatfajai a védett területnek a barlangi patakokban élő vak viziászka és csiga-félék, a felszíni vízfolyásokhoz kötődő, fokozottan védett, endemikus mecseki őszitegzes és a nagy termetű sárgasávos hegyi szitakötő. Fészkel a területen fekete harkály, kék galamb, hegyi billegető és néha kis légykapó is. A barlangok, odvas fák pedig nagyszámú denevér pihenő- és telelő helyei. Védetté nyilvánítva: 292/1957. O. Term. Tanács Védett ter. nagysága: 719 ha. -

Nagy-mező, Arany-hegy: A területen több mint harminc védett növényfaj fordul elő: a fokozottan védett bánáti bazsarózsa, a bodzaszagú ujjaskosbor ritka, piros színváltozatú példányaival is találkozhatunk, de kora tavasszal megcsodálhatjuk a fekete kökörcsin bókoló, pelyhes virágait is. Védetté nyilvánítva: 26/1996. (X.9.) KTM r. Védett ter. nagysága: 101 ha.

-

Pintér-kert Arborétum (Pécs belterületén helyezkedik el): védetté nyilvánítva: 18/1977. OTVH hat. Védett terület nagysága: 1,8 ha.

A tervezési terület közvetlen környezetében országos jelentőségű védett természeti terület nem található. A tervezett tevékenység közvetlen környezetében nem található „az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről” szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján kijelölt terület (Natura 2000). Pécs közigazgatási területén található a „Mecsek” (területazonosító: HUDD10007) különleges madárvédelmi terület, a „Mecsek” (területazonosító: HUDD20030) és a „Pécsi-sík” (területazonosító: HUDD20066) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

143


I.2.3.5. Pécs közterületei és parkjai

Az alábbi fejezet a város Hosszú- és Középtávú Stratégiájára, illetve a Közterek és parkok megújítása kulcsprojekt megvalósíthatósági tanulmányának helyzetfeltáró részére épül. A város legjelentősebb közterületei a belvárosban találhatóak; a Széchenyi, Jókai, Szent István, Színház terek emelhetőek ki. Ezeket a tereket érintik a város sétálóutcái, amelyeken a belvárosi

üzletek,

bankok,

vendéglátóhelyek

találhatóak,

ezért

szintén

kedvelt

találkozóhelyek, korzók (Király utca, Ferencesek utcája, Citrom utca, Sétatér). Szintén a belvárosban jellemzőek a kisebb terek, közök, amelyek hangulatos szökőkútjai, köztéri szobrai a belvárosi séták színfoltjai. Ilyen a Flórián tér, Ciszterci köz, Hal tér, de ide sorolható a Mecsekoldalon található Tettye tér is. Egy másik funkcionális arculattal rendelkező csoport a történelmi belváros peremén elhelyezkedő közlekedési, parkolási, ugyanakkor intézményi kereskedelmi jelentőséggel is bíró terek. Ide sorolható a Búza tér, 48-as tér, Ágoston tér, Barbakán tér, Kossuth tér, Kórház tér, Indóház tér. Ezek forgalmas utak mentén helyezkednek el, számos intézmény, kereskedelmi egység található területükön. Fontos csoportot alkotnak a városi decentrumok, amelyek többnyire egy-egy városrész központi tereit jelölik. Ilyen terek az Uránbányász tér, Diana tér, Megyeri tér, Hősök tere, Fekete Gyémánt tér, Köztársaság tér. A közparkok, közterek, kertek kisebb zöldfelületeket jelentenek, de mivel a város szövetébe beágyazódva helyezkednek el, jelentőségük így is nagy. A belváros zöldterületekkel kevésbé ellátott, említésre méltó a Szent István tér és a Barbakán, a Várkert, a Szent Ágoston tér, valamint az Eszperantó park. A Mecsekoldalon található a védett Pintér-kert és a Tettye teret övező zöldterület. A város legkiterjedtebb parkja a Balokány-liget. A városban található lakótelepek jelentős zöldfelülettel rendelkeznek, kiemelkedik Uránváros nagyobb parkszerű területeivel (Szilárd Leó park, Péchy Blanka tér), de a Megyeri városrész és Meszes is rendelkezik ilyen felülettel. A város utcáin, terein fontos szerepet kapnak a zöldsávok, fasorok, amelyek porfogó hatásuk és városkép szépítő szerepük révén is javítják a település élhetőségét. Impozáns fasorok találhatók a Szabadság út, Vas Gereben utca, Megyeri út, Nendtvich Andor út vonalán.

144


Egyes városi intézmények jelentős zöldterülettel rendelkeznek, kiemelkedik a PTE Ifjúság úti épületének botanikus kertje, az egyetem több karának parkja, a korházak kertjei (Gyermekkorház), a múzeumkertek, a temetők zöldfelületei, a sportpályák és strandok füves felületei. A közterek minőségi állapotával kapcsolatban általánosságban kijelenthető, hogy a város közterületeinek többsége a fokozatos leromlás stádiumában van, és csak szűk azon területek száma, ahol színvonalas állapotú, gondosan karbantartott köztér fogadja a járókelőt. Mindemellett a közelmúltban több zöldfelület és köztér fejlesztése, rendezése valósult meg (Sétatér, Jókai utca – bár megjegyzendő, hogy a díszburkolat kis kockakövei több helyen hiányoznak, Jókai tér, Citrom utca stb.), amelyek a lakosság és a turisták által is kedvelt tartózkodási helyekké váltak. Pécs különleges színfoltjai a belső udvarok, amelyeket gyakran hasznosítanak vendéglátó célokra. Az intim, bensőséges teresedések kedvelt tartózkodási és találkozási helyek, hozzájárulnak Pécs mediterrán hangulatának erősítéséhez. Hasonlóan jellegzetes Pécsett a több helyen felbukkanó városfal, melynek egy része szintén megújult az elmúlt években. A közterületek a város életében betöltött funkcióit vizsgálva kijelenthető, hogy a város tereinek nagy része monofunkcionális, konkrétan pedig a közlekedés dominál. Ezen belül is a gépjárművel való közlekedés, illetve a parkolási igények „mindenhatósága” a tetten érhető, még olyan belvárosi területek vonatkozásában is (pl. Széchenyi tér, Kossuth tér), amelyek esetében a turisztikai, találkozóhely-szerepkör lényegesen testhez állóbb lenne. További probléma, hogy alacsony az utcabútorok száma (még az oly népszerű Király utcára is igaz ez), kevés a köztéri szobor, műalkotás. Szintén kevés a Pécsen korábban oly népszerű ivókutak, csobogók, vagy működő szökőkutak száma. A fokozatosan leromló környezet néhol természetes terepe a vandalizmusnak, a graffitinek, a hajléktalanok térfoglalásának, ami a leromlás folyamatát tovább gyorsítja (pl. Kertváros, Keleti városrész, Domus-parkoló). Elavultnak tekinthető a város meglévő szabadidős kültéri infrastruktúrája is. A játszóterek nagy része nem felel meg az uniós szabványoknak, emiatt a város megszüntetni volt kénytelen többet is. A megmaradt játszóterek csak a kiskorú gyermekek igényeit elégítik ki, a fiatalkorúak részére fenntartott szabadidős tevékenységek hiányoznak: nincsenek számukra

145


vonzó,

modern

szabadidő-

és

kalandparkok,

a

meglévő,

szabadon

használható

sportlétesítmények száma pedig csekély, legtöbbször aszfaltos burkolatú, balesetveszélyes. A zöldfelületek fizikai leromlását fokozza, hogy az öntözésre csak kevés helyen biztosított. A városi zöldterületek öntözésébe, valamint a szökőkutak, ivókutak táplálásába – az elképzelések szerint – bevonható lenne a város alatt húzódó karsztvíz-vagyon. Ennek a karsztvíz-vagyonnak kihasználását ösztönözheti az éghajlatváltozás veszélye, ugyanis egyes előrejelzések szerint Magyarország évi átlaghőmérséklete növekedni fog, ami várhatóan az öntözés fokozását kívánja majd meg. A fenti negatív folyamatokat kívánja megfordítani az EKF-program keretében megvalósítani tervezett Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt. A projekt keretében megújulnak majd a város leglátogatottabb belvárosi közterei és utcái, a tettyei külváros utcái, a belvárosból délre és délkeletre kinyúló utcák, valamint három decentrum, Uránváros, Kertváros és Meszes központi terei. I.2.3.6. Épített környezet

I.2.3.6.1 Történelmi emlékek A történelmi emlékek közül a legjelentősebb Pécs IV. századi késő-római, Közép-KeletEurópában egyedülálló ókeresztény temetője, melyet az UNESCO az emberiség kiemelkedő értékű örökségének nyilvánította. A Cella Septichora Látogatóközpont a 2004-2006. évi ROP pályázat eredményeként egy új, modern, korszerű, akadálymentes épületben tekinthető meg. A város sajátos vonzerői a törökkori emlékek, amelyek a turisták szempontjából a leginkább ismert és imázsformáló látnivalók közé tartoznak. Ilyen kiemelt törökkori emlék a Gázi Kászim Pasa Dzsámija és a Jakováli Hasszán Pasa Dzsámija és Minaret. Az előbbi vonzerő egyházi tulajdonban, az utóbbi a Műemlékek Állami Gondnoksága tulajdonában és kezelésében van, így a város jelenleg kis hatást gyakorolhat rá. Megemlítendő még Idrisz baba türbéje is. Egyházi történelmi örökség Pécs kiemelt látnivalója, jelképe a Szent Péter és Pál Székesegyház (Bazilika), amely nemzetközi szintű vonzerőnek tekinthető. Országos hatókörű egyházi vonzerő a pécsi Zsinagóga is.

146


Igen jelentős, egyedülálló ipari, kulturális örökségnek tekinthetőek a Zsolnay-örökség kiemelkedő emlékei: a Zsolnay Múzeum, a Zsolnay Mauzóleum, a Zsolnay Gyár, és a Zsolnay-kút.

I.2.3.6.2 Műemlék épületek, helyi védettségű épületek Szinte minden évszázad hagyott itt értékes nyomokat a római, reneszánsz, török, barokk, historizáló és a XX. század eleji avantgarde korból, a műemlék épületek (egy főre vetített száma) az egyik legmagasabb az országban. Sajnos az egységes állapotfelmérésen alapuló városi műemlékgondozási koncepció elkészítése még várat magára. Pécsen a helyi védettséggel bíró épületek köre is fokozatosan bővül: a 15/2005, a 37/2006, az 1/2007-es helyi rendelet szabja meg a helyi védettségi épületek körét: Az első ütemben 14, majd 64, jelenleg a III. ütemben 40 épület javasolt helyi védelemre, melynek az előzetes vizsgálatai 2008. tavaszán készülnek el, majd ezután kerül sor a védésre. (Utóbbi körben már síremlék, domborművek vagy harangláb is szerepel ezen a listán.) Nem csak történelmi korú épület kerülhet fel erre a listára; legutóbb két kortárs épület is felkerült, az egyik ezek közül a 2006-ban Európa legszebb téglaépületének választott (2002-ben épült) Barbakán-ház. A helyi védettségű épületek listájából – a Városfejlesztési Főosztály adatszolgáltatása alapján – a jelenlegi 78 épület homlokzatának állaga a következő megoszlást mutatja: Állag Kitűnő/ Jó Megfelelő Rossz Összesen

Épületszám 57 18 3 78

39. táblázat: A helyi védettségű épületek állaga

Mindenképpen kiemelendő műemlékvédelmi szempontból a város történelmi külvárosa, a Tettye városrész, melynek a 16-17. században, a török időkben alakult ki utcahálózata. A műemlékvédelem, műemlékgondozás szintén forráshiánnyal küzdött az elmúlt években. A városban sok a potenciálisan műemléki védettségre érdemes épület, azonban a védelem alatt állók állapota sem kielégítő. Jelentős részük ugyanis olyan korban és közegben épült, amelyekben elfogadott volt a rossz minőségű anyagok használata, aminek következtében állaguk jórészt leromlott.

147


I.2.4. Közszolgáltatások I.2.4.1. Oktatási intézményrendszer

Pécs oktatási intézményrendszere hazai viszonylatban igen jól fejlettnek tekinthető. Az első magyarországi egyetemnek helyet adó települést joggal tekinthetjük iskolavárosnak, hiszen az oktatási kínálata az alaptól a felsőfokig bezárólag igen sokszínű, képes kielégíteni az összes szokásos, és néhány speciális igényt, középfokon alapvetően megyei, bizonyos elemeiben regionális, felsőfokon pedig elsősorban regionális, néhány tekintetben országos, sőt nemzetközi vonzáskörzettel rendelkezik.

I.2.4.1.1 Óvodák és alapfokú oktatási intézmények Az óvodai nevelés tekintetében elmondható, hogy 2005-ben a statisztikák Pécsett 5032 férőhelyet és 4966 beíratott óvodást regisztráltak, 54 feladatellátási helyen37. Az óvodák döntő többségének fenntartója az önkormányzat, amely 194 csoportban 4570 férőhelyet üzemeltet. Az önkormányzati fenntartású intézmények kihasználtsága 101%-os, amelyben vannak városrészek közötti egyenlőtlenségek, ahol a keleti városrészek férőhelyhiányával szemben az elöregedett uránváros túlkínálata áll. 2000-ben az önkormányzat szervezeti reformot hajtott végre és a 49 óvodát 13 óvodai egységben vonta össze, néhány tagóvoda megszűntetésével. Ez 24 tagintézményt jelent, és további 10 óvodai feladatellátási hely pedig többcélú intézmények részeként működik. Az új szervezeti rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, megkönnyítette az erőforrásokkal történő ésszerű gazdálkodást, és jelenleg a demográfiai mutatók alapján a közeljövőben nem lesz indokolt az óvodai hálózat megnyirbálása, sőt, bizonyos városrészekben az igények bővülésével kell lépést tartani. Az önkormányzat további kötelező, óvodai neveléssel kapcsolatos feladati közül a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelését az ANK 2. sz. Óvodájában, a Siklósi Úti Óvodában valamint az Esztergár Utcai Óvodában látja el. A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók óvodai nevelésével a horvát nemzetiségű gyermekek számára a Miroslav Krleža Óvoda,

37

Baranya Megye Statisztikai Évkönyve 2005

148


Általános Iskola, Középiskola és Kollégium, a cigány gyermekek számára a Teleki Utcai Óvoda tagintézménye áll rendelkezésre. A német nemzetiségi óvodákat az önkormányzat 2004-ben átadta a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának.38 A pécsi óvodások mintegy 10%-a nem önkormányzati fenntartású intézménybe jár. A gyakorlatban ez egyházi (Miasszonyunk Női Kanonokrend) egy egyetemi, három alapítványi fenntartású intézményt, valamint a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatnak már említett két óvodáját jelenti. Az alapfokú iskolai oktatásban az elmúlt években a legmeghatározóbb folyamatokat a demográfiai és finanszírozási feltételek kedvezőtlen alakulásai kényszerítették ki. A város oktatási infrastruktúrájának kiépítése lényegében az 1980-as években fejeződött be, amikor a gyorsan növekvő és fiatalos korszerkezetű településen a Ratkó-unokák okozta demográfiai hullám kikényszeríttette a jelentős kapacitásbővítést. Az iskolás korosztályt az 1990-es évektől elérő népesedési hullámvölgy, amely az ezredfordulóra ért el különösen kritikus szintet, az iskolahálózat racionalizálására kényszerítette az önkormányzatot. Ez a folyamat 1995 után nyolc korábbi iskola megszűntetésével járt együtt. Ez szervezetileg legtöbbször összeolvadást jelentett, de mivel legtöbbször az iskolák épületeit is kivonták a feladatellátásból,

így

gyakorlatilag

nyugodtan

beszélhetünk

iskolabezárásokról,

a

közvélemény is ekként élte meg a folyamatot. Az intézkedések ellenére az egy osztályra, illetve egy osztályteremre jutó gyereklétszám folyamatosan csökkent, és napjainkban több iskola is évről évre beiskolázási gondokkal küszködik. E mellett a város számára folyamatosan gondot jelent, hogy az agglomerációból bejáró gyerekekkel kapcsolatos finanszírozási problémákat mind a mai napig nem sikerült kielégítően rendeznie a szomszédos önkormányzatokkal. Éppen ezen tényezők miatt az alapfokú oktatás struktúrája jelenleg is átalakítás alatt áll, amelynek révén a fenntartó öt területi alapon szervezett „oktatási és nevelési központ’”-ba integrálja az összes eddig önálló intézményt.39

38

Pécs M.J.V. Önkormányzatának Közoktatási Fejlesztési és Intézkedési Terve, 2007

39 Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási Bizottsága 2007. február 27-ülésére. Üi. Sz. 06-311/2006-2.

149


Az önkormányzat fenntartásában a 2006/2007-es tanévben 23 általános iskola működött, összesen 10 699 férőhellyel. Az iskolák számított kihasználtsága – az alapító okiratban szereplő férőhely és a tényleges létszám összevetése alapján – városi szinten 85%. Az önkormányzati fenntartású iskolák kínálatát egészíti ki két egyetemi, két alapítványi, három egyházi és egy az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat által fenntartott intézmény. Ezek meglehetősen nagy és népszerű intézmények, az elsős tanulók mintegy egynegyede nem önkormányzati fenntartású iskolákban kezdi meg tanulmányait, ami országos szinten kiemelkedő adat és jelezi a pécsi közoktatási kínálat pluralizmusát. Ez utóbbi jellemvonás megmutatkozik az egyes iskolák által követett pedagógiai programok különbözőségében, az általuk felkínált speciális képzések sokoldalúságában is. Mindenképpen a város alapfokú oktatása erősségének kell tekintenünk a magas szinten specializált, és ebben a tekintetben kiemelkedőt nyújtó iskolák sorát. A teljesség bármiféle igénye nélkül megemlítjük a nemzetiségi nyelven történő oktatást (német, illetve horvát nyelven), matematikai, idegen nyelvi és művészeti emelt szintű programokat. Az alapfokú művészetoktatást az önkormányzat az Apáczai Nevelési Központ két művészetoktatási intézményegységében, a Sziebert Róbert Általános Iskolában és a Liszt Ferenc Zeneiskolában biztosítja. A városban ezen kívül számos, nem önkormányzati intézményben is van alapfokú művészetoktatás. Az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium látja el a többiekkel együtt nem nevelhető, sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását.

I.2.4.1.2 A középfokú oktatás helyzete A középfokú oktatás a városban 16 gimnáziumi és 20 szakközépiskolai feladatellátási helyen valósult meg (2005). A középfokú oktatás utolsó békeéveit éli: a tanulólétszám, köszönhetően a képzési idő meghosszabbodásának és a beiskolázási arányok növekedésének, ezen a szinten egyelőre még nem csökkent, ez az állapot azonban mindenképpen átmenetinek tekinthető. A város önkormányzata 17 intézményt tart fenn, amelyek közül csak a kisebbség tiszta profilú,

döntő

többségükben

ezek

gimnáziumok

és

szakközépiskolák,

illetve

szakközépiskolák és szakiskolák egyszerre, illetve néhányuk alap- és középfokon is indít osztályokat. Az oktatási intézményeket egy önálló, és három többcélú intézményben működő középiskolai kollégium egészíti ki. A középfokú oktatás piacának liberalizált voltát mutatja, hogy ezeken kívül összesen 20 további intézmény működik a városban a legkülönbözőbb

150


szereplők fenntartásában. Köztük van néhány Pécs nagy hagyományokkal rendelkező és jelentős méretű oktatási intézményei közül (például a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma vagy a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnáziuma és Szakközépiskolája), vannak kisebb egyházi fenntartású intézmények, kisebbségi önkormányzat által fenntartott többcélú intézmény, de a többség valamely nonprofit szervezet által életre hívott, elsősorban a felsőfokú szakképzések terén működő iskola. A KSH összesen 2005-ben 415 osztályban 12 045 tanulót tartott nyilván, akiknek közel egyharmada más településekről jár be napi vagy heti rendszerességgel. A középiskolák eltérő profilú képzéseikkel igyekeznek előnyt szerezni az élesedő versenyben. Kiemelhető többek között a város középfokú intézményeiben folyó képzések közül a német és horvát nemzetiségi, a német, angol, olasz, spanyol és francia két tanítási nyelvű programok, tehetséggondozó képzés, humán- és reáltagozatok. A gimnáziumok mindegyike lehetőséget biztosít tanulóinak valamely szakmai képzésben történő részvételre. A szakképzés kifejezetten jelentős átalakulást élt meg 1990 után is, nem csak a törvényi keretfeltételek változása révén, hanem azért is, mert a város korábbi, a könnyűipari profilhoz alkalmazkodó szakmunkásképzése a gazdasági szerkezetváltással légüres térbe került. Az intézmények maguk is igyekeztek alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, illetve az önkormányzat szintén végrehajtott bizonyos átszervezéseket, felszámolta a meglévő párhuzamosságok nagy részét. 2004-től kialakításra kerül a Pannon Térségi Integrált Szakképző

Központ

(TISZK),

ahol

modern

gépészeti-informatikai

felszereltségű

tanműhelyeket alakítanak ki a Zipernowsky Károly szakközépiskola bázisán. A változások ellenére a kereslet és a kínálat összhangja még mindig nem mondható teljesnek, az iskolák dolgát megnehezíti a csökkenő létszám melletti egyre nagyobb gimnáziumi és szakközépiskolai beiskolázás, amelynek révén a szakképzésbe jelentkezők erőteljesen kontraszelektáltak. A szakképzés átalakulása után is fennmaradt a hagyományos iskolai profilok egy része, például az építőipari alapszakmák (Pollack), a könnyűipar, fodrász- és kozmetikusképzések (Simonyi), a vendéglátóipari és idegenforgalmi szakmák (Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola), a vasas szakmák (Angster), a szociálisés egészségügyi, többnyire érettségi utáni képzések (Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola), a zene-, képző-, ipar- és táncművészeti képzések (Művészeti

151


Szakközépiskola).

I.2.4.1.3 A felsőoktatás Pécsett A felsőoktatás pécsi hagyományai igen jelentősek, az 1367-es első magyarországi egyetemalapítás után már a XX. században, a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1923-ban költözött a városba. 1951-ben létrejött a különálló orvosi egyetem, aminek következtében az egyetemen csak jogászképzés folyt egészen 1975-ig, mikor is megalakult a közgazdaságtudományi kar. 1982-ben a Tanárképző Karral bővült az akkor már Janus Pannonius nevet felvevő intézmény. 1992-ben négy kar működött (Általános Orvostudományi Kar, Általános Jogi Kar, Bölcsészettudományi – Természettudományi Kar), 1995-ben bővül a főiskolai szintű műszaki karral, majd egy évvel később a művészeti karral. 2000-ben az egyetemek integrálódásának kapcsán létrejött a Pécsi Tudományegyetem, a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola (Szekszárd) egyesülésével. Ezt követően a két főiskolai kar (Egészségtudományi Kar, Pollack Mihály Műszaki Kar) is egyetemi szintűvé alakult (2004, 2006), és megalakult a tizedik kar (Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar). Napjainkra az ország egyik legnagyobb egyeteme a PTE, amely képzési kínálatában felvonultatja lényegében az összes fontos képzési terület szakjait (kivételt talán az agrár tudományterületek jelentenek), hasonló komplexitást csak a szegedi és debreceni egyetemek tudnak felmutatni. Ennek megfelelően a PTE egyike a legnagyobbaknak is, évről évre mintegy 32-33 ezer hallgató, akik közül általában 17 ezernél több nappali tagozatos, koptatja előadótermeit. Ezen belül 17 akkreditált doktori (PhD) és mester (DLA) képzésben több mint 1000 PhD-hallgató végzi tanulmányait. Az egyetem karai és képzései közül több az ország felsőoktatásának szűk élvonalába tartozik. Ilyen például a jogi, a közgazdasági és az orvosi képzés, de a természettudományos, vagy bölcsészképzés több ága is. Országosan egyedülálló intézmény a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar (korábban intézet), amely 1998 óta a felsőfokú felnőttképzés elismert intézményévé nőtte ki magát. Szintén pécsi sajátosság a Művészeti Kar is, amely fontos szerepet játszik a város kulturális éltében.

152


A karok az elmúlt időszakban folyamatos erőfeszítéseket tettek a képzések megújításának érdekében. A többciklusú képzésre való áttérés az országos felsőoktatási reform részeként jelenleg is folyamatban van, de az egyetem ezen túlmenőleg is igyekszik a megváltozó kereslethez alakítani a kínálatát. A jövőben ez bizonyos hagyományos, tanárképzési vagy bölcsész szakok le-, illetve más területek, például az alkalmazott műszaki tudományok felértékelését, egyetemen belüli súlyának növekedését hozza majd magával. Az egyetemi klinikák révén a PTE a régió legnagyobb egészségügyi centruma is, amely az egészségügyi reform lezárultával, az egészségügyi ellátás koncentrálásával ezt a szerepét tovább fogja erősíteni. Igen jelentős a PTE foglalkoztatóként is, hiszen összesen négy és félezer, többségében magasan képzett dolgozót foglalkoztat. Ezzel nemcsak a város, hanem az egész régió egyik legnagyobb foglalkoztatója. Az egyetem sokrétű és bonyolult szerepet játszik a város életében, amelynek igen erőteljes gazdasági vonatkozásai vannak. Az egyetem nappali tagozatos hallgatóinak döntő többsége nem pécsi illetőségű, ez az arány a 2005/2006-os tanév alapján 4:1, vagyis a hallgatók 80%-a nem rendelkezik állandó pécsi lakóhellyel. Ezres létszámban vannak jelen a külföldi hallgatók is, akik tandíjukat és egyéb kiadásaikat tekintve egyaránt a többszörösét költik el magyar társaikhoz képest. Mivel a hallgatók döntő többsége szülői támogatásból, egy kisebb része pedig diákhitelből fedezi tanulmányai és pécsi tartózkodás költségeit, így azt mondhatjuk, hogy az egyetem révén máshol megtermelt jövedelmek áramlanak a városba, melyek közül pusztán az albérleti díjak összegét is évente milliárdos nagyságrendűre becsülhetjük40, a teljes összeg pedig ennek a többszöröse lehet: nem csak a lakástulajdonosok, hanem számos más ágazatban működő vállalkozás is profitál az egyetemisták jelenlétéből. Az egyetem mindenek előtt szellemi műhely: alap és alkalmazott kutatások helyszíne, amely része a nemzetközi tudományos hálózatoknak, munkatársai állandó résztvevői a multinacionális kutatói együttműködéseknek.

40

Gyüre Judit 2007: Pécsi egyetemisták a térben. Kézirat, PTE TTK Földrajzi Intézet.

153


I.2.4.2. Kulturális intézmények

Pécs hagyományosan büszke kulturális hagyományára; intézményhálózatát vizsgálva pedig megállapíthatjuk, hogy viszonylag sűrű szövetű, sokszínű, szinte mindegyik művészeti ágazatnak teret adó, de rossz állapotú, korszerűtlen illetve hiányos épületállománnyal rendelkezik41. A város sok szempontból kiemelkedik a hasonló magyar regionális központok közül, elsősorban a muzeális intézmények terén. De országosan ismert és elismert a pécsi színházi élet is.

I.2.4.2.1 Színházi élet Pécs méretéhez képest viszonylag nagyszámú színházi kultúrát szolgáló alapintézménnyel rendelkezik: öt színház működik a városban (a Nemzeti, a Harmadik Színház, a Horvát Színház, a Bóbita Bábszínház és a Janus Egyetemi Színpad), és itt rendezik évente a Pécsi Országos Színházi Találkozót (POSZT), a színházi szakma hazai fesztiválját. Ez azt is jelenti, hogy megindult a nagyvárosokra jellemző differenciálódás: a színházak igyekeznek egyedi profilt kialakítani és a közönség különböző rétegeinek eltérő igényeit kielégíteni. A Pécsi Nemzeti Színház az ország egyik legnagyobb színháza, prózai és balett tagozattal, valamint költségvetési indokra hivatkozva lassú elhalásra ítélt operatagozattal A színház prózai társulata egyszerre több művészi igény kielégítésére vállalkozik, a külföldi és magyar klasszikus szerzők műveinek színrevitele mellett, a széleskörű közönségréteg igényeihez igazodva nagy előadásszámban játszik operetteket, és musicaleket, de egy-egy klasszikus és kortárs darab bemutatását is felvállalja. A nagyszínházon kívül – mely 570 fős nézőtérrel rendelkezik – a 300 fős kamaraszínházban, illetve a 80-80 fős stúdió-, valamint szobaszínházban is zajlanak előadások, köztük olykor kísérleti jellegű bemutatókra is sor kerül. A legnagyobb gondot a technikai berendezések amortizációja jelenti. A Nemzeti Színház keretei között működik az 1961-ben alapított Pécsi Balett is, amely hagyományosan a modern magyar táncszínház élvonalába tartozik. A Pécsi Harmadik Színház amatőr és alternatív hagyományokra építő, társulat nélküli

41

M. Császár Zsuzsa 2007: A pécsi színházak szerepe a kultúragazdaság fejlődésében. PTE TTK Földrajzi

Intézet, kézirat.

154


színház, amely programját a saját produkciók, és a meghívott előadások kombinációjára építi. A színház önálló társulattal nem rendelkezik, évente körülbelül 100 előadást tart gyerekeknek és felnőtteknek. Művészeti, szakmai elismertségét bizonyítja, hogy produkciói rendszeresen részt vesznek országos fesztiválokon. A Pécsi Horvát Színház 1992-ben alakult, elsősorban a magyarországi horvátság színházikulturális igényének kielégítésére Hosszú távú terveiben a színház az anyanyelv ápolásán túl kulturális centrummá szeretne válni. A színház sajátossága, hogy nemcsak a pécsi, Anna utcai épületben, hanem a horvátok lakta városokban, falvakban, településeken is népszerűsíti a kultúrát. Viszonylag alacsony költségvetésből, de rendszeresen születnek előadások. Munkájuk elismeréseképpen minden évben meghívást kapnak a horvátországi fesztiválokra. A Bóbita Bábszínház mind hazánkban és külföldön is elismert társulatként működik már több mint negyven éve. Gyermekelőadásai mellett egy sor ismertté vált felnőtt-előadást is létrehozott. Sikereit is ezen a téren érte el, világszerte elismertté váltak a háromévente megrendezendő Nemzetközi Felnőtt-bábfesztivál létrehozásával. A színház igen súlyos infrastrukturális gondokkal küszködik, jelenlegi épületük nem méltó az általuk képviselt magas művészeti színvonalhoz. A Janus Egyetemi Színház 1996-ban jött létre, a korábbi egyetemi színjátszás hagyományaira építve. Eleinte más színházi épületek adtak otthont a JESZ-nek, majd 1997 őszétől az egyetem egyik épületébe költöztek, 2003 elejére elkészült egy újabb játszóhely szintén az egyetemen. A JESZ repertoárjában egyszerre van jelen a professzionális, kísérleti előadások, saját bemutatók tervezése, befogadó színházi előadások (a hazai alternatív és kísérleti színházak legjobb előadásai) és dráma szakos képzés gyakorlati feladatainak ellátása. Hovatovább lassan „intézményként” tekinthetünk a város egyik országosan ismertté vált kulturális rendezvényére, a Pécsi Országos Színházi Találkozóra, amely a magyar színházi élet legfontosabb szakmai megmérettetése. A 2001 óta Pécsett zajló fesztivál szakmai támogatottsága óriási, rangot jelent a részvétel. A POSZT legfontosabb része a versenyprogram, s azok szakmai vitái. A találkozó reprezentálja az adott színházi évadot, alkalmat ad a színházi világban alkotóknak az egymással való diskurzusra.

155


I.2.4.2.2 Múzeumi intézmények Pécs joggal büszke múzeumaira: a KSH nyilvántartása szerint a városban 24 muzeális intézmény működik, amelyeknek 2005-ben összesen 311 ezer látogatójuk volt. A város múzeumaira a szervezeti és bizonyos értelemben a földrajzi koncentráció egyaránt jellemző. A 1951-ben két korábbi pécsi múzeum egyesült Janus Pannonius Múzeum néven, majd 1958ban újabb kiállítóhelyek integrálásával létrejött a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága. A múzeumi szervezet sajátossága, hogy a szakmai osztályok külön működnek, és az egységek önállóan is rendelkeznek a múzeumi besorolás kritériumaival (tehát nem pusztán csak kiállítóhelyek). Ennek a szervezeti egységnek köszönhetően 2005-ben a Janus Pannonius Múzeum a legtöbb nézőt vonzó vidéki múzeum volt Magyarországon, összesen 271 ezer látogatóval. Az osztályok között megtalálhatók a klasszikus múzeumi gyűjtemények, értve ez alatt a Régészeti

Osztályt

és

Állandó

Régészeti

Kiállítást

a

Reneszánsz

Kőtárral,

a

Természettudományi Osztályt, a Várostörténeti Kiállítást és a Néprajzi Osztályt. Pécs múzeumváros hírnevét elsősorban mégis igen gazdag XIX-XX. századi képzőművészeti gyűjteményeinek köszönheti. Ezek közül a látogatók közül is egyik leginkább kedvelt a Csontváry Múzeum, és a pécsi származású művészek közül a Victor Vasarely alkotásaiból létrejött tárlat. Az életét nagyrészt Olaszországban leélő egykori Tóth Imre városnak ajándékozott alkotásaiból jött létre az Amerigo Tot múzeum, A pécsváradi születésű, leginkább szürrealistaként kategorizálható, Svédországban alkotó művész életműve vetette meg az Endre Nemes Múzeum alapjait. A két részre tagolódó Modern Magyar Képtár a XX. századi magyar festészet egyik leggazdagabb gyűjteményének ad otthont. Egészen különös a „Schaár Erzsébet: Utca” című múzeum, amely lényegében egyetlen alkotás, a művésznő 1975-ben Luzernben bemutatott térkompozíciójának rekonstrukcióját tartalmazza. Némileg kilóg ebből a sorból, de a Pécsre látogatók között igen népszerű és a város imázsának fontos eleme a szintén a Káptalan utcában (vagyis a híres „Múzeum utcában”) található Zsolnay Kerámiakiállítás. A nem az igazgatóság alá tartozó állandó kiállítások és múzeumok tovább színesítik a kínálatot. Mindenképpen ki kell emelni a Mecseki Bányászati Múzeumot és annak földalatti, mérethű „bányamakettjét”, amely a város alatt húzódó pincerendszer egyik szakaszában

156


kapott helyet, egyedülálló módon „belvárosi bányaként”. Említésre érdemes még a Postapalota kisebb kiállítása, a Szerecsen Patikamúzeum, valamint a város török emlékei, a Jakováli Hasszán dzsámi és Múzeum, valamint Memi Pasa Fűrdője. Természetesen külön fejezetet érdemelnének a világörökség részét képező későrómai sírépítményeknek, amelyek a Szent István tér környezetében, a város szakrális központjában csoportosulnak. A nemrégiben átadott Cella Septichora látogatóközpont számít jelenleg a legfontosabb attrakciónak az örökségi területen, de ezen kívül még több más kisebb-nagyobb régészeti helyszín tekinthető meg, például az Ókeresztény Mauzóleum, valamint az Apáca utcában feltárt temetőkápolna és sírépítmények. Az antik Sopianae nyomait a belvárosban több helyen is megtalálhatja az érdeklődő, fürdő- és más épületfeltárások tekinthetők meg a Kereskedők Háza alagsorában és a Teréz utcában is. Az állandó kiállításoknak helyet adó múzeumok attrakcióit még számos, többnyire kisebb galéria is kiegészíti (Múzeum Galéria, Pécsi Galéria, Pécsi Kisgaléria, Művészetek Háza stb.), a problémát itt mindenképpen a széttagoltság, a nagyobb kiállítások megrendezésére alkalmas tér hiánya jelenti.

I.2.4.2.3 Egyéb kulturális intézmények A város könyvtári ellátottsága, elsősorban az egyetem jelenlétének köszönhetően jónak tekinthető. A Városi Könyvtár több fiókkönyvtárat (négy gyermek- négy közös gyermek és felnőtt szerepkörű, egy összevont közművelődési és iskolai és egy további kifejezetten felnőtt szerepkörű könyvtár) üzemeltet a város több pontján. Állományukban összesen 237 ezer nyomtatott, és mintegy 10 ezer hang- és képi dokumentum van, amelyek közül 146 ezer kölcsönzés történt összesen 106 ezer olvasó részéről (2006).42 A Csorba Győző Megyei Könyvtár ettől függetlenül működik és gondozza többek között a pécsi helytörténeti gyűjteményt is. További jelentős városi könyvtárak még az Apáczai Nevelési Központ Könyvtára és a Területi Művelődési Intézmények Minerva Könyvtára. A város legnagyobb könyvtári kapacitásai mégis csak a PTE Egyetemi Könyvtárához kötődnek, amely természetesen nyitva áll nem csak az egyetem, hanem a város polgárai előtt

42

A Városi Könyvtár honlapja, www.pecs-vk.hu

157


is. Az egyetemi könyvtár maga is komplex szervezet, a központi könyvtáron túl magában foglal kari könyvtárakat és tanszéki, intézeti szakkönyvtárakat is (pl. Társadalomtudományi Szakkönyvtár, Földrajzi Intézet Szakkönyvtára), összesen 15 egységet. Alapjait még Klimó György pécsi püspök nyilvánossá tett magángyűjteménye vetette meg a XVIII. században. A könyvtár állománya dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben másfélszeresére növekedett és napjainkra elérte az 1,6 millió könyvet és 300 ezer egyéb dokumentumot, amelyhez évi 660 ezres kölcsönzési számot és az egymillió feletti személyes használat társul. A városban az egyetemen kívül is találhatók még tudományos jellegű könyvtárak, például a Pedagógiai Szakkönyvtár vagy a Regionális Kutatások Központjának gyűjteménye.

Mozik tekintetében a város bejárta napjaink tipikusnak mondható pályáját. Az elmúlt évtizedben a valamikori három nagy mozinak a sorsa megpecsételődni látszott, amikor megnyílt egy tíztermes multiplex mozi az egyik bevásárlóközpontban. Végül, önkormányzati kezdeményezésként megújult és – köszönhetően kedvezőbb fekvésének és alacsonyabb jegyárainak is – sikeresen működik az Uránia Filmszínház, és ezzel részben konkurálva, hasonló rétegeket is megcélozva az Apolló Art Mozi. Mind a két intézmény gyakran tűz műsorára európai, illetve mindenekelőtt jelentősebb művészeti tartalommal jellemezhető alkotásokat. Ezeken kívül a Művészetek Házában, az Apáczai Nevelési Központban és az Ifjúsági Házban is rendszeresen szerveznek filmvetítéseket. A város kulturális életében jelentős szerepet játszik a Pécsi Ifjúsági Központ, amelynek egységei (Ifjúsági Ház, Szivárvány Gyermekház, Mecseki Vidámpark, Mecseki Kisvasút, Kreszpark) közül különösen az első kettő tölt be fontos szerepet a szabadidő eltöltésében, kiemelten a fiatal korosztály számára. A Pécsi Kulturális Központ mindenek előtt szervező feladatokat lát el, illetve üzemelteti a különböző kisebb rendezvények méltó helyszínének számító Dominikánus Házat. A Művészetek és Irodalom Háza két termében elsősorban irodalmi és színházi estek, kamarakoncertek várják az érdeklődőket, tetőterében galéria kapott helyett. A város régi problémája a jelentősebb komolyzenei koncertek megtartására szolgáló intézmény hiánya, így többek között a Pannon Filharmonikusok is áthidaló megoldásokkal kénytelenek élni, így gyakran van hangverseny a PTE ÁOK Szigeti úti aulájában, illetve a Dómban. Megemlítendő még az ANK Művelődési Központja, amely elsősorban a mintegy 50 ezres

lakótelep

fiataljainak

kínál

művelődési

alternatívákat,

de

jelentős

méretű

158


rendezvényteremmel is rendelkezik. Könnyűzenei koncerteket több helyszínen is rendeznek a városban, a már említett Ifjúsági Ház az egyik állandó, de ilyen célokra időnként kibérelik a Lauber Dezső Városi Sportcsarnokot, illetve az Expo Center a kiállítás- és vásárszervezésen túl otthont ad egy-egy szabadtéri zenés rendezvénynek. A szabadidő elköltésével kapcsolatban ki kell még emelni az 1960-as években a Misina oldalában kiépült mecseki intézményeket, például az állatkertet, amelynek elhelyezése közel sem ideális, mély válságon ment keresztül az elmúlt évtizedben, de talán megtalálta a megfelelő fejlesztési utat. Ide kapcsolódik a Mecseki Vidámpark is, amely felújítása ellenére is inkább nosztalgikus jellegűnek tekinthető, de kitűnő adottságokkal rendelkezik, az, hogy sikerült megőrizni, jelentős érték (lehet) a város számára. A parkokban igencsak szűkölködő városban a Mecseki Parkerdő fontos szerepet játszik, turistaútjait folyamatosan karbantartják, a terület gazdája, a Mecseki Erdészeti Zrt. színvonalas tanösvényeket is kialakított. Ide kapcsolódik, bár földrajzilag távol esik a Mecsextrém park, ami jelenlegi félkész állapotában is jelentős új attrakciónak számít, nevének ismertté tételével a tulajdonos országos szinten is próbálkozik. A város szabadidősport infrastruktúrája sok szempontból igencsak megszenvedte a rendszerváltás óta eltelt időszakot, tucatnyi labdarugócsapat szűnt meg például, legalább hat egykori sportpályát is más célokra hasznosítanak azóta. A tömegsport feltételei nem túl kedvezőek, de a versenysport bizonyos ágai még most is vonzó alternatívát jelentenek a szabadidő eltöltésében (mindenekelőtt a mindkét szakágban sikeres kosárlabda, jobb években a labdarúgás, újabban a vízilabda, stb.). Noha a régóta tervben lévő stadionrekonstrukció csak bizonyos elemeiben valósult meg, mindenképpen ki kell emelni a város korszerű, nemzetközi versenyek megrendezésére több sportágban alkalmas, 3-4000 fő befogadni képes sportcsarnokát, a Hullámfürdő fedett uszodáját, és nyitott jégpályát. Sajnos nem épült meg a magánerőből tervezett fedett jégcsarnok, és Hullámfürdőn kívül csak a PTE és az ANK uszodája nevezhető jelentősnek, vagyis az infrastruktúrának éppen a tömegsport tekintetében vannak szűk keresztmetszetei.

159


I.2.4.3. Egészségügy

A város egészségügyi helyzetének bemutatása teljes egészében a város által elfogadott Hosszú és Középtávú Stratégia alapján készült, az ott szereplő helyzetfeltárás kivonata. Pécs városában az egészségügyi ellátás (szolgáltatás) szinte teljes skálája (a prevenciótól a betegellátáson keresztül a rehabilitációs szolgáltatások legnagyobb részéig) fizikailag biztosított a város lakossága számára. Az egészségügyi szolgáltatások széles választéka áll rendelkezésre egyrészt a lakosság (az állami egészségügyi ellátás mellett a magánorvosok, alternatív medicinával foglalkozók magas számban találhatóak a városban), másrészt a vállalkozások számára (foglalkozás-egészségügyi szolgálatok). A progresszív ellátás szintjei adottak (alap-, járó- és fekvőbeteg ellátás), így a legtöbb betegség gyógyításának lehetőségei a városban biztosítottak. Az egészségügyi intézmények tulajdonosi (fenntartói) köre sokszínű, de az ellátás biztosításában nyújtott részesedésük tekintetében jelentős különbségekkel jellemezhetőek. Pécsett öt nonprofit (pl. Máltai Szeretetszolgálat, INDIT Közalapítvány, Szociális Háló Egyesület), négy forprofit (pl. Uro Clin Kft., Neuro CT Kft.), két megyei (Baranya Megyei Kórház, Kerpel-Fronius Ödön Gyermekkórház), és egy állami (Pécsi Tudományegyetem) egészségügyi szolgáltató biztosítja a lakosság ellátását.43 Az

egészségügyi

intézmények

tulajdonosai/

fenntartói

között

a

legnagyobb

részesedéssel/kapacitással a PTE OEC, a megyei és a városi önkormányzat rendelkezik – a felsorolás sorrendjében, – a többi tulajdonos részesedése csekély.

I.2.4.3.1 Az alapellátás jellemzői Az egészségügyi alapellátást tekintve a felnőtt háziorvosi körzetek száma a fogyó lakosságszám ellenére az elmúlt két évtizedben folyamatosan növekedett, a házi gyermekorvosok száma pedig – csökkenő gyermekszám mellett – stagnált. Betöltetlen körzet a vizsgált években nem volt, és jelenleg sincs a város területén. Az utóbbi évtizedben a privatizált rendelőkben a háziorvosok rendkívül jelentős fejlesztéseket 43

Regionális Egészségfejlesztési Tanulmány és Regionális Operatív Programjavaslat. Dél-dunántúli Regionális

Egészségügyi Egyesület 2005. november

160


hajtottak végre, mely az önkormányzat tulajdonában maradt rendelőkre nem jellemző. Állaguk romlása a betegellátást veszélyezteti, működési engedélyüket pedig – 12 rendelő esetében – a fennálló ÁNTSZ rendelkezések veszélyeztetik (mivel a minimumfeltételeknek sem felelnek meg). A fogorvosi körzetek számáról – időben vizsgálva – csak hiányosan állnak rendelkezésre adatok. 1996-ban jogszabály tette kötelezővé a fogászati körzetek kialakítását, majd 1997-ben a finanszírozásról szóló jogszabály 3600 főben maximálta a praxishoz tartozó lakosok számát. A város a jogszabályi kötelezettségekre tekintettel 45 vegyes fogászati praxist alakított ki. A fogászati ellátásban azonban számottevő arányú a privát fogorvosi szolgáltatások igénybe vételének aránya. Az ÁNTSZ nyilvántartása szerint a Pécsett (is) rendelővel rendelkező fogorvosi praxisok számára kiadott működési engedélyek száma 147 (2007. évi adat). A lakosság és az iskoláskorúak körzetekbe való besorolása nem feltétlenül a „lakosságközeli” szolgáltatások ellátási elvet követi, s ez okoz némi kényelmetlenséget a szolgáltatást igénybe vevőknek. 1985 (KSH adatszolgáltatás)

1990 (TSTAR)

2005 (TSTAR)

2005 (Magyar Orvosi Kamara, szakorvosok)

Általános orvosi (háziorvosi) körzetek száma Háziorvosok száma

63

67

98

-

63

67

95

172

Gyermekorvosi körzetek száma

40

39

39

-

Házi gyermekorvosok száma

40

39

38

n.a.

Fogorvosi körzetek száma

n.a.

n.a.

n.a. (45*)

-

Fogorvosok száma

n.a.

n.a.

n.a.

146

1 202

n.a.

n.a.

Dolgozó orvosok száma n.a. *2007. évi, Pécs város honlapján közzétett adat.

40. táblázat: Általános orvosi, gyermekorvosi és fogorvosi körzetek (db) és orvosok (fő) száma – Pécs, 1985, 1990, 200544

I.2.4.3.2 Védőnői ellátás A települési önkormányzat által fenntartott körzeti védőnői szolgálat a családok egészségének megőrzésére, segítésére irányulóan végez preventív tevékenységeket, valamint a betegségek 44

Forrás: KSH (TSTAR, adatszolgáltatás), Magyar Orvosi Kamara

161


kialakulásának az egészségromlás megelőzésének érdekében lát el egészségnevelési feladatokat. A védőnő gondozási tevékenységét azon családok körében végzi, ahol várandós és gyermekágyas anya, illetve 0-16 éves korú gyermek él. Pécs városában 42 területi körzetre osztva látják el a védőnői szolgálat feladatait. Kialakításra kerültek a védőnői központok45, ahol a területi védőnők többségének székhelye és tanácsadó irodája található. A területi védőnők legfontosabb feladata a 0-6 éves korú gyermekek, illetve a kismamák gondozása, valamint az oktatási intézményekbe nem járó gyermekek állapotának, fejlődésének figyelemmel kísérése – alapvetően az önkormányzat által fenntartott tanácsadókban, illetve a családok otthonaiban. Az iskolai védőnő működési terepe az iskola, partnerei az iskolaorvos (vagy házi gyermekorvos), esetleg a területi védőnő. 1990-ban Pécsett az anya- és csecsemővédőnők száma 80 fő volt, 2005-ben a betöltött védőnői álláshelyek száma 66.46

I.2.4.3.3 Iskola-egészségügyi ellátás Pécsen jelenleg 21 iskolafogászati körzet van: az iskola-egészségügyi ellátás (iskolaorvos, iskola-fogászat) Pécs valamennyi oktatási-nevelési intézményében biztosított.47 Az iskolaegészségügyi ellátáshoz kapcsolódóan Pécs városában – általános és közép - iskolai védőnő lát el feladatokat.

I.2.4.3.4 Ügyeleti ellátás Az ügyeleti ellátás Pécs és a kistérség lakosai számára mind a felnőtt, mind a gyermek lakosság esetében a hét minden napján biztosított, a fogászati ügyelettel együtt. A sürgősségi ellátásból – a mentőszolgálatot tekintve – az EU-ban elvárt idő biztosított (15 percen belül a helyszínen, pontosabban a betegnél van a mentő). A mentőhelikopter telephelye jelenleg Pécsett van, s ez a város környékének lakossága,

45

Verss E. u., Munkácsyi M u., ACSJ Nevelési Központ

46

Forrás: KSH, TSTAR

47

Gazdasági Program a 2007-2010. évekre, Egészségügyi ágazat. Pécs MJV Önkormányzata

162


valamint a környéken történt balesetek ellátása szempontjából is igen kedvező. A mentőhelikopter telephelyének áthelyezése Szekszárdra a város külterületi részein és vonzáskörzetében élő lakosság sürgősségi ellátásának színvonalát (adekvát ellátáshoz való jutásának gyorsaságát) ronthatja.

I.2.4.3.5 A járóbeteg szakellátás jellemzői A járóbeteg szakellátás kiemelt intézménye a város tulajdonában lévő Egyesített Egészségügyi Intézmény (EEI), amelynek szakrendelései a Pécsi Tudományegyetem Orvosés Egészségügyi Centruma Klinikáinak szakambulanciáival együtt biztosítják a város lakosságának járóbeteg szakellátását (a vonzáskörzet lakosaival együtt). Az évi gyógykezelési vizsgálati esetek számáról a KSH adatai állnak rendelkezésre. E mutató Pécsett 1985 és 2005 között folyamatosan nőtt, az esetszám azonban nem kizárólag a pécsi lakosok ellátását jelenti. 1985 (KSH adatszolgáltatás)

1990 (TSTAR)

2005 (TSTAR)

Az évi gyógykezelési vizsgálati esetek száma a szakrendelési ellátásban (MÁV-val együtt)

3 122 322

3 197 207

n.a. (4 669 800*)

Az évi gyógykezelési vizsgálati esetek száma a szakrendelési ellátásban (MÁV nélkül)

2 978 247

3 038 834

n.a. (4 546 274*)

* 2004. évi adat 41. táblázat: Az évi gyógykezelési vizsgálati esetek száma a szakrendelési ellátásban – Pécs, 1985, 1990, 2005 Forrás: KSH (TSTAR, adatszolgáltatás

Pontos adatok hiányában is azonban biztosan állítható, hogy a járóbeteg szakrendelések széles skálája áll rendelkezésre a lakosság számára. Probléma nem a hozzáférhetőséggel, hanem esetenként a párhuzamosságokkal, a kedvezőtlen körülményekkel, a korszerűtlen rendelési feltételekkel tapasztalható.

I.2.4.3.6 Fekvőbeteg ellátás Pécs város nem rendelkezik fekvőbeteg intézménnyel, lakosságát elsősorban a városban található Baranya Megyei Kórház és a PTE OEC klinikái látják el. A működő ágyak száma az utóbbi években – az egészségügyi kormányzat intézkedései következtében – jelentősen

163


csökkent. Fekvőbeteg ellátás adatai – Pécs, 1985, 1990, 2005 1985

1990

2005

Összes működő kórházi ágyak száma

2 393

2 438

2 154

Működő általános osztályi kórházi ágyak száma

1 931

1 934

n.a.

Szülészeti és nőgyógyászati ágyak száma a működő kórházi ágyak közül

270

236

n.a.

Az elbocsátott betegek száma a kórházakban

61 950

67 439

98 730

A kórházakban ténylegesen teljesített ápolási napok száma

746 649

697 879

584 094

Kórházakban teljesíthető ápolási napok száma

865 743

871 195

773 972

n.a.

1 081

662

Működő kórházi ágyak számából az önkormányzati felügyeletűek (szülőotthonnal együtt) 1 Forrás: KSH adatszolgáltatás

42. táblázat: Fekvőbeteg ellátás adatai – Pécs, 1985, 1990, 2005

A következő ábrán látható, hogy míg Baranyában a kórházakban teljesíthető ápolási napok száma jelentősen csökkent 1990 és 2005 között, addig Pécsett ez a csökkenés jóval kisebb arányú mind abszolút számban, mind relatíve, a megyei összes ápolási napokhoz viszonyítva. 1800000 1600000 1400000 1200000 1000000

Pécs Baranya (Pécs kivételével)

800000 600000 400000 200000 0 1990

2005

35. ábra: Kórházakban teljesíthető ápolási napok száma (db) Pécsett és Baranyában 1990, 2002 Forrás: HKS, illetve KSH (TSTAR, adatszolgáltatás)

164


I.2.4.3.7 Humán erőforrás Az egészségügyi szolgáltatásban foglalkoztatott munkaerő (humán erőforrás) elegendő számban van jelen a város egészségügyi ellátásában és képzettségi szintje megfelelő (a városban orvoskar és egészségtudományi kar működik, melyek az orvos és egyéb egészségügyi dolgozók magas színvonalú képzését és továbbképzését végzik). Az utóbbi néhány évben az egészségügyben tapasztalható bizonytalanságok, a személyzet egzisztenciális problémái és a szakmai megbecsültség hiányosságai miatt egyre több jól képzett orvos és egészségügyi szakdolgozó hagyja el nemcsak a várost, hanem az országot is, és ideiglenesen, vagy véglegesen külföldön vállal munkát. A képzett szakorvosok elvándorlása – amennyiben ez a folyamat tömegesebbé válik – a minőségi egészségügyi ellátást is veszélyeztetheti. I.2.4.4. Szociális ellátás

A város szociális ellátórendszerének bemutatása teljes egészében a város által elfogadott Hosszú és Középtávú Stratégia alapján készült, az ott szereplő helyzetfeltárás kivonata. A szociális ellátások kapcsán erősségként értékelhető, hogy az önkormányzat a törvényben előírt kötelezettségeknek egyre inkább megfelel, az alapellátások kiépítettsége és működése mind a törvényi, mind a szakmai előírásoknak megfelelő. A városban három intézmény, az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye (ÉFESZI), az Integrált Nappali Szociális Intézmény (INSZI), valamint az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat napjainkban már kistérségi hatókörrel látja el feladatát, feladat ellátási megállapodással (mely az önkormányzat és kistérségi társulás között jön létre). Szintén pozitívum, hogy a pénzbeli és természetbeni ellátások (segélyek) egyre több formájához kapcsolódik személyes segítést biztosító szolgáltatás (pl. lakásfenntartási támogatáshoz: adósságkezelési szolgáltatás, lakáskísérési program; az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedési programja a családsegítő központokban). A város valamennyi kötelezően biztosítandó ellátást helyi rendeletben szabályozza. Ezen felül az elmúlt években alternatív támogatási formák épültek ki (pl. a lakáskísérési programhoz kapcsolódó pénzbeli támogatás, az ún. hátralékcsökkentési támogatás). Városrészenként a legjellemzőbb támogatási formák a következők:

165


•

Uránváros: aktív korúak rendszeres szociális segélye, közgyógyellátási igazolvány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

•

Belváros: közgyógyellátási igazolvány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, lakásfenntartási támogatás,

•

Kertváros: lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátási igazolvány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

•

Meszes: aktív korúak rendszeres szociális segélye, közgyógyellátási igazolvány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény.

Célcsoportonkénti bontásban az alábbi sajátosságok állapíthatók meg.

I.2.4.4.1 Időskorúak ellátása Az idősek klubjaiban a férőhelyek kihasználtsága igen vegyes képest mutat: a peremterületeken

(Szabolcsfalu,

Pécs-Somogy,

Pécs-Vasas),

valamint

Kertvárosban

megközelíti, vagy eléri a 100%-ot, az Apáca és a Felsőbalokány utcában a férőhelyek feltöltöttsége mintegy 80%, míg a Zipernovsky és a Garay utcában az igénybevétel alig haladja meg az 50%-ot. Jelentős különbség van az egyes klubok igénybevevőinek korösszetételében is. A belvárosi Apácai utcai szolgáltatást közel 40%-ban a 60 évnél fiatalabbak veszik igénybe csakúgy, mint a Pécs-Somogyi, továbbá a Polgárszőlői utcai ellátást. A Littke és a Barátság utcai Idősek klubjában is jelentős a nyugdíj korhatárt el nem érők aránya (32%, ill. 25%), szemben a Zipernovsky és a Kassai utcai intézményekkel, ahol az igénybevevők között nem található 60 év alatti személy. Az idősek gondozóházaiban az ellátottak döntő többségét a 75 éven felüliek adják (több mint 60%). Az ellátottak között jelentős (50% körüli) a demencia kórképpel rendelkezők aránya. Az ellátásban részesülők valamennyien fizetnek térítési díjat.

I.2.4.4.1.1

Fogyatékossággal élők ellátása:

Pécs városában a fogyatékkal élők nappali ellátását öt szolgáltató biztosítja. Jelenleg összesen 200 fő részesül ellátásban, 105 férfi és 95 nő. A szolgáltatók között működik feladatmegosztás, így a célcsoport ellátásának lefedettsége megfelelő, tekintettel arra is, hogy a város biztosítja a törvény által előírt kötelezettségeket, sőt, támogató szolgálat tekintetében

166


túlkínálat lépett fel a szolgáltatás biztosításában. A fogyatékosok ellátását biztosító városi fenntartású intézmények infrastrukturális és tárgyi feltételei az átlagosnál jobbnak mondhatóak, ami szintén segíti a magas színvonal biztosítását. Az intézmények érdekérvényesítési képessége, és kapcsolata az önkormányzattal szintén jobb az átlagosnál. A jelenlegi fejlesztési elképzelések szerint minden fogyatékossági típus számára elérhető lesz az átmeneti elhelyezés, ami régiós ellátást fog biztosítani.

I.2.4.4.1.2

Hajléktalanok ellátása:

A hajléktalan-ellátásban az utcai szolgáltatás ellátotti köre 2005. december 31-ről 2006. december 31-re 326 főről 284-re csökkent. Rendszeres ellátott kb. 150 fő. Az ellátottak legnagyobb arányban 40-59 évesek. Nappali ellátást heti átlagban kb. 300 fő vesz igénybe, krízis időszakban 350 fő, nyáron 200 fő. Az ellátottak 80%-a férfi. Pécs városában a hajléktalanok ellátását egy civil szolgáltató biztosítja. A hajléktalanellátórendszer széles körben kiépített, a jogszabály szerint csaknem valamennyi (hajléktalanok rehabilitációs intézménye kivételével) szolgáltatást biztosítják. Az ellátási szerződéssel működtetett szolgáltatások mellett működik a diszpécser szolgálat, valamint 24 órás orvosi szolgálat és lábadozó is, OEP finanszírozással. Az ellátás komplex és integrált rendszerbe ágyazottan működik.

I.2.4.4.1.3

Szenvedélybetegek ellátása:

A célcsoport ellátását egy civil szolgáltató biztosítja. Az INDIT Közalapítvány által működtetett Baranya Megyei Drogambulancia a 2006-os évben összesen 1123 kábítószerfogyasztót gondozott. Pécs városában a szenvedélybetegek számára valamennyi szolgáltatás biztosított, a hiányzó ellátások (szenvedélybetegek otthona és szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye) nem kötelezőek városi szinten. A szenvedélybeteg ellátás komplex és integrált rendszerekbe ágyazottan működik.

I.2.4.4.1.4

Pszichiátriai betegek ellátása

2007-ben a törvényi előírásoknak megfelelően megkezdte működését a közösségi alapellátás

167


pszichiátriai betegek számára a városban (INSZI szolgáltatása). Az ellátást igénybevevők száma folyamatosan növekszik-

I.2.4.4.1.5

Családsegítés

A szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége (80-90%-a) a 18-59 korcsoportból kerül, mintegy kétharmaduk nő, és jellemzően legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A szolgáltatást felkeresők gazdasági aktivitás szerinti összetételében a legnagyobb hányadot az inaktív keresők adják (kb. 40%), míg a második legnépesebb csoport, egyre növekvő mértékben a munkanélküliek köréből kerül ki (2006-ban az arányuk megközelítette a 40%-ot). A családsegítő szolgáltatásait igénylők legnagyobb mértékben a gyermekes családok veszik igénybe, de közel ilyen magas a „csonka” családban élő, valamint az egyedülálló igénybe vevők aránya is. A segítséget kérők által hozott problémák között az anyagi problémák, a foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek, továbbá a családi-kapcsolati problémák dominálnak. A Családsegítő Szolgálat ellátási területe a Pécsi kistérség, az egységek Pécsett Meszesen, a Belvárosban, Kertvárosban és Uránvárosban vannak. Az egyes városrészeken található egységek közül a belvárosiban és a kertvárosiban lényegesen számottevőbb az éves forgalom nagysága, mint a másik két egység esetében. I.2.4.5. Közigazgatás

I.2.4.5.1.1

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának szervezeti felépítése

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata jogi személyként működik, feladatait és hatáskörét a képviselő testülete, a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése látja el. A közgyűlés tagjainak száma 41 fő. Az önkormányzati jogokat a Közgyűlés gyakorolja. A Közgyűlés ellátja a törvényben megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket. A Közgyűlés egyes hatásköreit

a

polgármesterre

és

a

bizottságaira,

részönkormányzataira,

kisebbségi

önkormányzataira és - a törvényben meghatározottak szerint - társulásaira ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról legkésőbb az átruházott hatáskör teljesítését követő 30 napon belül írásban beszámolni kötelesek, a Közgyűlés átruházott

168


hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolójában. A Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Jelenleg az alábbi állandó bizottságok működnek: •

Önkormányzati Bizottság

•

Költségvetési Bizottság

•

Pénzügyi Bizottság

•

Gazdasági Bizottság

•

Városfejlesztési Bizottság

•

Kommunális Bizottság

•

Oktatási Bizottság

•

Kulturális Bizottság

•

Népjóléti Bizottság

•

Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága

Az állandó bizottságok albizottságokat hozhatnak létre, szakmai koncepciók, vélemények, javaslatok, állásfoglalások kialakítása s azok végrehajtásának szervezése, ellenőrzése céljára. A Közgyűlés konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Pécs város közigazgatás területén német, horvát, cigány, szerb, görög, lengyel, bolgár, ukrán, ruszin kisebbségi önkormányzatok működnek. A Közgyűlés hivatala Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, mely jogi személyként működő önálló költségvetési szerv. A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését, ügyfélfogadási rendjét a Közgyűlés a polgármester előterjesztése alapján külön állapítja meg. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését általános és részletes feladatait, valamint működési rendjét az ügyrend tartalmazza, amelyet a polgármester hagy jóvá. Feladata az önkormányzat működésével, gazdálkodásával, a beruházások és felújítások koordinálásával, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. A Polgármesteri Hivatal a jegyző vezeti, jelen

169


esetben címzetes főjegyzői beosztásban.

I.2.4.5.1.2

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat döntéshozatali rendje

A Közgyűlés működése és döntéshozatali rendje részéletesen szabályozott a Szervezeti és Működési Szabályzatban, így itt kizárólag röviden a rendes eljárásra vonatkozóan foglaljuk össze azt. A polgármester - megválasztását követő hat hónapon belül- a Közgyűlés megbízatásának időtartamára gazdasági programot terjeszt a Közgyűlés elé. A gazdasági program végrehajtására a Közgyűlés éves ülés- és munkatervet készít. A Közgyűlés a munkatervében meghatározott számú, de évente legalább 6 ülést tart. A Közgyűlés rendes ülésének napirendi pontjaira a polgármester az Önkormányzati Bizottsággal egyeztetve tesz javaslatot. A napirendet a Közgyűlés állapítja meg. A Közgyűlés napirendi pontjának előterjesztője a polgármester, alpolgármester, a bizottság, az albizottság, a tanácsnok, a képviselő, a jegyző, az aljegyző és a polgármesteri hivatal főosztály besorolású szervezeti egysége lehet. Az előterjesztések

lehetnek:

a

rendelet-tervezetek,

határozati

javaslatok,

beszámolók,

tájékoztatók. Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Kiemelt fontosságú témákban a határozathozatalhoz a megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. A Közgyűlés minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő írásos jegyzőkönyv készül, melyet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Baranya Megyei Kirendeltsége Vezetőjének illetve meg kell küldeni a városi és megyei könyvtár olvasóterme számára is. A polgármester várospolitikai fórumot illetve városrészi tanácskozást hívhat össze olyan jelentőségű kérdésekben, amelyben az önkormányzat testületének döntési illetve felterjesztési, felszólalási joga van.

I.2.4.5.1.3

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetési helyzete

Pécs MJV Önkormányzatának 2007 évi költségvetési bevételeinek és kiadásainak megoszlását az alábbi táblázat mutatja:

170


Önkormányzati költségvetés Költségvetési bevételek Önkormányzatok sajátos működési bevétele – Illetékek; helyi adók; átengedettmegosztott központi adók; bírságok, pótlékok, egyéb sajátos bevételek (lakbér bevétel) Támogatások – OEP finanszírozás Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Hosszúlejáratú felhalmozási hitelek Intézményi működési bevételek – Önkormányzat által bérbe adott ingatlanok bérleti díjai Működési hitel Költségvetési kiadások Személyi juttatások Dologi és egyéb folyó kiadások Munkaadókat terhelő járulékok Felújítás, felhalmozási kiadások Tartalékok Pénzeszköz átadás, egyéb támogatások Hitelek, kölcsönök törlesztése

Megoszlás 38%

35% 9% 8% 7% 3% 39% 24% 13% 9% 7% 6% 2%

43. táblázat: Önkormányzati költségvetés Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési szerkezete, intézményei, városi adatszolgáltatás

Az önkormányzatok legjelentősebb, legmeghatározóbb működési költségvetési bevételi eleme a központi költségvetésből származó állami támogatások és hozzájárulások. A működési, költségvetési és az összesített kiadások körében továbbra is a legnagyobb részarányt a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, valamint a dologi és egyéb folyó kiadások jelentik, amelyek együttesen az összkiadás 76%-át teszik ki. A város jelentős hiányt halmozott fel az elmúlt években. A legnagyobb terhet az intézményi hálózat, illetve annak működtetése okozza. Ezt az Önkormányzat létszámleépítéssel kívánja orvosolni, hiszen a működési kiadások 80%-át a személyi juttatások és azok járulékai teszik ki. Így első lépésként az oktatási szférában hajtanak végre leépítéseket, ugyanis a demográfiai helyzetből adódóan az intézmények ellátottainak száma csökkenő tendenciát mutat. Végleges

megoldást ugyanakkor csak az intézményi struktúra átalakítása jelenthetne. A

kiadások

racionalizálása

érdekében

az

Önkormányzat

különböző

intézményi

összevonásokat hajt végre, annak érdekében, hogy az intézmények strukturális átalakításával hatékonyabb,

gazdaságosabb

rendszer

jöjjön

létre.

Jelenleg

folyamatban

van

az

önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok egységes vállalatirányítási rendszerének kialakítása. A fejlesztés célja a feladatellátás javítása, a részben vagy egészében városi

171


tulajdonú társaságok működtetésének eredményességének javítása. Az létrehozott cégcsoport vagyonkezelői feladatait a PVV Pécsi Városüzemelés és Vagyonkezelő (továbbiakban: PVV Zrt.) vállalná fel, megőrizve eddigi tevékenységi körét is: a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló PVV Zrt. jelenlegi feladata ugyanis a városüzemeltetési feladatokat ellátása. Az önkormányzat nyilvántartás szerinti vagyonának értéke (a vagyonmérlegek adatai alapján) 2005. évben 114,4 md forintot tett ki. Az önkormányzat tulajdonában lévő 10.764 db ingatlan 49 %-át a forgalomképtelen, 4 %-át a korlátozottan forgalomképes, illetve 47 %-át a forgalomképes ingatlanok teszik ki. I.2.4.6. Közlekedés, közösségi közlekedés

A közlekedés helyzetének leírásakor az IVS 4. kötetében található, az EKF program előkészítése során készült Közlekedésfejlesztési stratégia helyzetelemzésére támaszkodtunk.

I.2.4.6.1 A város közúti kapcsolatai Pécs városa a 6. sz. elsőrendű főút nyomvonala mentén, az 57. sz. (Mohácsi út), az 58. sz. (Siklósi út) és a 66. sz. (Komlói út) másodrendű főutak csomópontjában fekszik. Így minden irányban állami főúthálózat elemei kapcsolják össze a várost az ország más megyéivel, régióival, valamint szűkebb környezetével. Ugyanakkor gyorsforgalmi közúti kapcsolat (még) nem halad a város közelében, az M6 autópálya pillanatnyilag Budapest és Dunaújváros között használható48. Távolsága a fővárostól a 6. sz. főúton 198 km. Pécs nem fekszik európai jelentőségű közúti folyosó mentén, így logisztikai szerepe is alacsonyabb. A régió közúti hálózatának fő tengelye a főként regionális kapcsolatokat, valamint a főváros elérését is szolgáló, nem túl jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító 6. sz. főút. Ez a térség közúthálózatának legfontosabb eleme, mely átvezet a városon a belvárostól délre, és amelynek az átmenő forgalom elvezetése mellett helyi forgalmi szerepe is jelentős, a város 48

A Kormány tervei szerint az M6-os gyorsforgalmi út Szekszárd – Bóly és az M60-as Bóly – Pécs közötti

szakasza PPP konstrukcióban épülhet meg. A kiírás szerint mindkét szakaszt legkésőbb 2010. első negyedévében kell forgalomba helyezni, tehát az EKF rendezvénysorozat idejére a tervek szerint elkészül. (www.nif.hu alapján)

172


közlekedésének kelet-nyugati tengelye. Észak felé kapcsolat Dunaújváros – Budapest irányban, valamint a Szekszárdi Duna-hídon át a keleti országrésszel. Nyugat felé a 6. sz. út Szigetvár – Barcs útvonalon keresztül vezet Horvátország irányába. Kisebb országos jelentőségű, de regionálisan fontos közutak:

az 57.sz. főút (Bóly, Mohács, és az 56.sz. főútba csatlakozva Eszék irányába),

az 58.sz. főút (a Pécs-Pogányi repülőtér érintésével Harkány, Siklós),

és a 66.sz. főút (Sásd és Kaposvár, Komló a 6543.sz. úton, valamint Dombóvár a kiágazó 611.sz. úton; emellett a budapesti forgalom egy jelentős része is ezt használja az M7 autópálya felől).

Mindegyik országos főútra igaz, hogy a forgalom nagysága a város felé folyamatosan emelkedik, ahogy a távolsági közúti forgalomhoz hozzáadódik a városkörnyék igen magas gépjárműforgalma. A belterületi szakaszok forgalomnagysága minden esetben kiugróan magas. A legnagyobb forgalom a 6. sz. országos főút keleti oldali bevezető szakaszán adódott (a Hird és Pécs közötti keresztmetszeten), ahol 2006-ban megközelítette a 17 ezer Ejm/nap értéket kétirányban, és az elmúlt években folyamatosan emelkedett. A 6. sz. út belvárosi szakaszán a forgalom meghaladja a 32.000 Ejm/h értéket.

I.2.4.6.2 Távolsági és helyközi autóbusz-közlekedés A Pécs környéki helyközi személyszállítási forgalomban az autóbuszos közlekedés a meghatározó. A helyközi szolgáltató a Pannon Volán ZRt., távolsági forgalomban több Volán társaság is közlekedtet járatokat. Pécsett a távolsági és helyközi autóbusz-pályaudvar a Nagy Lajos király útja–Alsómalom utca–Zólyom utca által határolt területen fekszik (a 6. sz. főút átvezető szakasza mellett, a városközponttól néhány száz méterre). Megközelítése így megoldott a város főúthálózatán keresztül (6. és 58. sz. főutak városi szakaszain), a jó közúti kapcsolat ugyanakkor forgalmi akadályokat is jelent – hiszen a főúthálózatot használja a személygépjármű forgalom is, a Siklósi út–Alsómalom utca és a Nagy Lajos király út–Rákóczi út szakaszok a város legterheltebb útvonalai. A pályaudvaron 30 álláshely található, ebből 18 indít járatokat, a többi érkező kocsiállás. A

173


tárolást részben a helyszínen tudja megoldani a szolgáltató, azonban a szűk terület miatt a környéken lévő szabad területeket is használják (pl. Alsómalom utcai felüljáró alatt). Az autóbusz-állomáson munkanapokon mintegy 500 járat indul és érkezik. A

Pannon

Volán

ZRt.

járatszervezését

jelentősen

megnehezíti

Baranya

megye

településszerkezete. A megyében sok az apró, 500 lakos alatti település, valamint a települések harmada zsákfalu, amelyek kiszolgálása jelentős menetidő- és költségtöbbletet jelent. A legnagyobb utasforgalom az agglomerációt kiszolgáló útvonalakon tapasztalható, elsősorban Komló, Kozármisleny, Siklós és Pécsvárad irányban. A térség úthálózata miatt a főutak és a jelentősebb összekötő utak mentén fekvő településeket számos járat érinti, ugyanakkor sok kisebb település csak betérőkkel szolgálható ki, itt mindössze napi néhány járat közlekedik.

I.2.4.6.3 Vasúti közlekedés Pécs négy vasútvonal (menetrendi mező) végpontja, ténylegesen a vasúthálózat a Budapest– Pusztaszabolcs–Dombóvár–Szentlőrinc–Pécs–Pécsbánya-Rendező–Villány–Mohács/Pélmonostor fővonalból és az abból Pécsett kiágazó pécsváradi mellékvonalból áll. A fővonal az európai közlekedési folyosók része (TEN folyosók, V/C), Horvátország és Bosznia–Hercegovina északi kapcsolatát biztosítja. Az egyes menetrendi mezők: •

40. számú vonal: Budapest–Pusztaszabolcs–Dombóvár–Pécs vasúti fővonal, nagyrészt egyvágányú, villamosított vasútvonal, csak a Budapest – Pusztaszabolcs szakasz kétvágányú.

•

60. számú vonal: Pécs–Szentlőrinc–Barcs(–Nagykanizsa) vasúti fővonal, egyvágányú, nem villamosított. Szentlőrinc és Pécs között a két vonal együtt halad, egy vágányon.

•

65. számú vonal: Pécs–Villány–Mohács/Pélmonostor–Eszék fővonal, egyvágányú,. Pécsbányáig villamosított.

•

64. számú vonal: Pécs–Pécsvárad–Bátaszék mellékvonal, jelenleg csak Pécsváradig van vasúti személy és teherforgalom, Pécsvárad állomástól a vasúti forgalom szünetel,

174


a pálya nem járható. A térség vasúti hálózatának központja Pécs vasútállomás, itt zajlik a személyforgalom döntő része. Pécs agglomerációjában kevés település rendelkezik vasúti kapcsolattal, a Pécsre irányuló utasforgalmat elsősorban autóbuszokkal bonyolítják. Elővárosi jellegű vasúti kapcsolata a városnak tulajdonképpen csak Szentlőrinccel van.

I.2.4.6.4 Légi közlekedés A Pécs-Pogány repülőtér a város határától kb. 6 km-re fekszik déli irányban, Pécsről az 58-as számú főúton (Siklósi út) közelíthető meg. A repülőtér a rendszerváltásig sport és hobby repülőtér volt, 1990 után már mezőgazdasági célokat is szolgált, és 1994 óta légimentő-bázis is üzemel itt. Az önkormányzati tulajdonban lévő repülőtéren 2003-ban megépült egy aszfaltborítású futópálya, 2004-ben pedig elkészült a fény- és navigációs rendszer. A 2006-ra megépült új fogadóépület elkészültével és átadása óta nemzetközi járatokat is fogad a repülőtér. Alapvetően charter járatok használják. Emellett 2007-ben rendszeres járatok indulnak Korfura (júniustól szeptemberig heti 3 járatpár) és Lipcsébe (áprilistól októberig kéthetente 1 járatpár). Nagygépek fogadásához a repülőtér futópályájának további fejlesztése szükséges. A repülőtérnek jelenleg nincsen a várossal tömegközlekedési kapcsolata.

I.2.4.6.5 A város belső közúti közlekedése Pécs közúti közlekedési hálózatának szerkezetét jelentősen befolyásolja a várostól északra fekvő Mecsek-hegység, ami helyi észak-dél irányú közlekedési folyosó kapacitását befolyásoló természetes korlátozó tényező. A város főúthálózatát az országos főutak városi szakaszai jelentik. Fő közúti tengely a 6. sz. főút, mely kelet-nyugati irányban halad át a városon. Ettől délre, keleti irányba vezet az 57. sz. út, ami az 58. sz. útból ágazik ki. A 66. sz. út északról ékezik a városba és a 6. sz. főúttal a Komlói út – Zsolnay Vilmos utca csomópontban találkozik. Az 58. út dél felől metszi az 57. sz. utat a Kanizsai Dorottya út – II. János Pál út kereszteződésben, majd belefut a 6. sz. főútba a Nagy Lajos király út – Siklósi út kereszteződésében.

175


A város közúti rendszerének további fontos elemei a város déli részét keretbe foglaló, a 6. sz. főútból a város nyugati részénél dél felé induló Tüzér út – Megyeri úti, valamint a város keleti részén vezetett Üszögi úti útvonalak, melyek az 58. sz. úttal párhuzamosan kapcsolatot teremtenek a Megyer és a Málom között elhelyezkedő Kanizsai Dorottya út – Maléter Pál út útvonallal (57. sz. út). Pécs belvárosának részleges tehermentesítése szempontjából nélkülözhetetlenek a történelmi központ elkerülését lehetővé tevő alternatív útvonalak. A Tortyogói út a központot keresztező 6. sz. út forgalmát mérséklő, elkerülő útvonal dél-nyugati eleme. A történelmi belváros a 6. sz. főúttól északra, az Aradi Vértanúk útja, a Kálvária utca, a Felsőmalom utca, a Rákóczi út, valamint a Klimó György utca által körbezárt területen helyezkedik el. A központban a város természeti adottságaitól függetlenül sugaras, monocentrikus szerkezet figyelhető meg, melynek központja a Széchenyi István tér. A város speciális adottságaiból kifolyólag a vasút és a Mecsek közé ékelődött térség meghatározó forgalmi áramlatai (6. sz. főút, Ifjúság út, Mártírok útja) kelet-nyugati irányúak, ami elsősorban a vasútvonal és a Mecsek szegregáló hatásának köszönhető, míg a déli terület legjelentősebb forgalmi áramlatai észak-déli irányúak (a Siklósi úton és a Megyeri úton, a belváros felé). A vasút jelentős elválasztó hatást jelent, két oldala közötti kapcsolatot elsősorban az Alsómalom utca teremt, melynek forgalma emiatt kiugróan magas: közel 40 ezer Ejm/nap. A Megyeri nagyhíd forgalma ennek hozzávetőleg a fele. A körforgalmak alkalmazása egyelőre nem jellemző a városban, jelentősebb csomópontban nem találkoztunk ilyen kialakítással (elsősorban a bevásárlóközpontok parkoló területein jellemző ez a csomóponti forma). A városban a közút-vasút keresztezések jellemzően szintbeni vasúti átjárókat jelentenek, a legnagyobb közúti forgalmat lebonyolító utak 40-es vonali átkelésénél épült mindössze felüljáró a Megyeri úton (Megyeri nagyhíd) és a Siklósi úton. Emiatt a vasút és a pályák melletti területek jelentős elválasztó hatást jelentenek, a felüljárók szerepe és terhelése kiemelkedő. A gyalogos keresztezés j ellemzően szintbeni átkelőkön történik, gyalogos felüljáró a főpályaudvar területén (a Jókai utca magasságában) található.

176


A parkolás-szabályozás tarifás módja mellett (zónás parkolási övezetek) a történelmi belváros védelme érdekében a városmagban korlátozott forgalmú és gyalogos övezeteket jelöltek ki. A városmag egy jelentős része ilyen korlátozott behajtási övezet, a jellemzően szűk utcák miatt a terület forgalomcsillapítása tulajdonképpen az adottságok miatt megvalósul. A behajtási korlátozás lényege, hogy az adott övezetre csak előzetesen kiváltott (eseti) engedély birtokában lehet behajtani, s az engedély kiadásának pontos feltételei vannak. Az övezetben lakók lakásonként egy gépjárműre kaphatnak behajtási engedélyt, a taxisok számára pedig engedélyezett a behajtás és a be/kiszállás idejére a várakozás. Mivel a korlátozott forgalmú övezetben a behajtás is engedélyhez kötött, közforgalmú parkolási funkciója a területnek nincs. A belvárosban zóna rendszerű parkolási rendszer üzemel, mely három díjövezetet különböztet meg, ahol összesen közel 2876 parkolóhely áll rendelkezésre. A parkolóhelyek bérlettel vagy jegykiadó automatánál váltott jeggyel vehetők igénybe.

I.2.4.6.6 Helyi autóbusz közlekedés A helyi tömegközlekedési forgalmat a Pécsi Közlekedési (továbbiakban PK) ZRt. kizárólag autóbuszokkal bonyolítja (a Pannon Volán a helyközi autóbusz-forgalom szolgáltatója). Sok olyan városrésze van ugyanakkor a PK ZRt. szolgáltatási területének, mely jellegét tekintve inkább agglomerációs forgalomnak tekinthető (gondolunk itt a közigazgatásilag Pécshez tartozó, de nem összeépült településrészekre, mint pl. Hird, Somogy, Vasas) A helyi vonalhálózat hossza kb. 160 km (KSH adat), a PK ZRt. által közlekedtetett viszonylatok száma 69. A következő ábra a hálózatot és a megállóhelyi lefedettséget mutatja (utóbbit 300 m-es gyaloglási távolságra). A helyi tömegközlekedésben Pécs térszerkezetéhez igazodóan két fő tengely a meghatározó, a kelet-nyugati irányú Budai vám–belváros–Újmecsekalja és az észak-déli irányú Belváros– Kertváros tengelyek. A tengelyek végpontjain, valamint a belvárosban a vasútállomásnál található a helyi közlekedés négy decentruma:

Uránváros autóbusz-állomás

Budai vám autóbusz-állomás

Főpályaudvar

177


Kertvárosi autóbusz-állomás

A fő buszviszonylatok (általában az egy számjegyű viszonylatok) ezek között közlekednek, a hálózat a városrészek szempontjából kedvező kialakításúnak mondható. A négy decentrum jól lefedi a legnagyobb forgalmat keltő területeket, az átlós vonalak pedig jól feltárják a legforgalmasabb területeket. A PK Zrt. által szolgáltatott járatsűrűség (menetrendiség) a legnagyobb utasforgalmú viszonylatokon kedvező utazási lehetőségeket teremt a városban. A vasútállomásnál található helyi közlekedési decentrumból indulnak a dombokra települt városrészeket kiszolgáló viszonylatok (30-as és 40-es vonalcsoport) amelyek a belvárosban, vagy a belvárost határoló útvonalakon haladnak, így sok utas számára biztosítják a közvetlen eljutást. A viszonylatok követési ideje az igényekhez igazodik, általában óránként 2-4 járat közlekedik. Ki kell emelni az egyetemi városrészt kiszolgáló 30-as viszonylatot, amely a legnagyobb forgalmú viszonylatok egyike. A történelmi városközpontot, a Széchenyi teret három viszonylat érinti (a reggeli csúcsórában 20 járatpár). A város jelentős kiterjedése miatt a szélső területek közvetlen belvárosi kapcsolattal nem rendelkeznek, ezeket a decentrumokból induló járatok tárják fel. Öt számozott éjszakai viszonylat (901–905) közlekedik minden nap, egy illetve két indítási időpontban, a decentrumok és a belváros között, további hat útvonalon a szolgálati járatok vehetők igénybe, ezeknek azonban csak a belvárosi és végállomási indítási ideje van meghirdetve. Az éjszakai járatokon csak az ott váltott menetjegy érvényes.

I.2.4.6.7 Gyalogos közlekedés Pécsett jelentős szerepet kap és elfogadott, elterjedt a gyaloglás, mint közlekedési lehetőség, ilyen szempontból inkább a kisvárosias attitűd jellemző még mindig a városra. Kiemelten igaz ez a belvárosi területeken, ahol a forgalom korlátozása és a parkolási rendszer miatt az egyéni gépjárműves közlekedés nehézkes és drága. Nagyon fontos gyalogos útvonallá vált az Árkád megépülésével az Irgalmasok utcája–BajcsyZsilinszky út–Rákóczi út metszéspontja és a környező területek, amely elsősorban a kereskedelmi funkciók erősödése miatt vált központi szerepűvé. A Rákóczi út jelenlegi forgalmi terhelése ezért is problémás.

178


A várostervezési döntések során kihasználható az a kedvező helyzet, hogy a gyaloglás már ma is természetes az emberek számára. Ezért mindenképpen szükségesnek és viszonylag konfliktusmentesen megvalósíthatónak tartjuk a feltételek további javítását és a belváros gyalogos tengelyeinek továbbfejlesztését. Kifejezetten sétálóutca („gyalogos utca”) jelenleg ugyanis alig van a város területén – Király utca, Ferencesek utcája, Jókai tér –, emellett azonban a belváros csillapított forgalmú területei és korlátozott behajtási övezetei a városközpontban kedvező feltételeket teremtenek a gyalogosoknak. Sok utca a belváros déli részein – ahol jelentősebb a gyalogosok száma – már ma is jellemzően sétálóutcaként működik, ugyanakkor a járdák jellemzően keskenyek, így a gyalogosok az útfelületet is birtokba veszik. Konfliktust ez nem okoz, azonban érdemes lehet megfontolni a belvárosban minél több helyen a forgalomcsillapítás olyan jellegű megvalósítását, ahol közösen használják az utca teljes keresztmetszetét a gyalogosok és a helyi gépjárműforgalom, így nőhet a gyalogos közlekedés igényeihez igazított utcák száma, és kialakulhat egy kölcsönös egymásra figyelés a közlekedők között.

I.2.4.6.8 Kerékpáros közlekedés A kerékpározás szerepe, ha nem is elhanyagolható, de nem jelentős a városban. A kerékpározás hagyományai is mások, mint pl. az alföldi városokban, a viszonylag alacsony használat oka azonban valószínűleg az, hogy a kerékpáros lehetőségek jelenleg Pécsett kedvezőtlennek mondhatók. Egyrészt Pécs fekvése és domborzata a város nagy részén nem teszi vonzóvá a mindennapi használatra ezt a közlekedési eszközt (ugyanakkor a Mecsek remek túrázási lehetőségeket is kínál, nemcsak nehéz városi terepet), másrészt sok városrészben nem állnak rendelkezésre biztonságos, a közúti forgalomtól és a gyalogosoktól elválasztott kerékpáros útvonalak. Problémát jelent a közúti tengelyek zavaró és elválasztó hatása is. A nagy közúti forgalmat bonyolító városi főúthálózat mentén rosszak az átkelés feltételei, elsősorban a gyalogátkelőket használhatják a kerékpárosok. Kisebb jelentőségű, de szintén kedvezőtlen a vasút elválasztó hatása, a közúti különszintű átjárók tervezésekor a kerékpárosok közlekedése nem volt szempont, ráadásul forgalmuk is igen jelentős, így kerékpáros közlekedésre alkalmatlanok (nem véletlenül nem ajánlják a helyi

179


kerékpárosoknak ezeket az útvonalakat). A biciklisek a szintbeni vasúti átjárókat használhatják. Városrészeket összekötő szerepe miatt legfontosabb átkelési pont a kijelölt kerékpáros útvonalakhoz tartozó Bajcsy-Zsilinszky úti szintbeni gyalogos-kerékpáros átkelő. I.2.4.7. Hulladékgazdálkodás

A város területén keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése lényegében megoldott és ellenőrizhetően biztosított. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. alapján Pécs Megyei Jogú Város a 44/2002. (06. 30.) számú határozatával Hulladékgazdálkodási rendeletet alkotott. Az ebben foglaltak szerint a Pécs városában keletkező települési szilárd hulladékokat a BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft. gyűjti és szállítja be az ártalmatlanítás helyszínére, valamint végzi el az ártalmatlanítást. A maximális hatékonyság érdekében a modern, porkibocsátást kizáró hulladékbegyűjtő járatokat számítógéppel támogatott logisztikai rendszerben üzemeltetik, a begyűjtés heti kétszeri gyakoriságú. A Pécsett begyűjtött hulladék a Kökény és Szilvás közigazgatási területén található, Pécs Önkormányzatának tulajdonában lévő korszerű, műszaki védelemmel rendelkező, nem veszélyes hulladékok fogadására alkalmas hulladéklerakón kerül elhelyezésre. A hulladéklerakó egyben a térség hulladékainak az elhelyezésére is szolgál, mely a hulladékok elhelyezését évtizedekig ellátja. A

kiemelten

kezelendő

hulladékáramok

közül

a

növényi

olaj,

festékes

fém,

növényvédőszerrel szennyezett anyag, hűtőberendezés, szárazelem, gyógyszer, akkumulátor, olajos rongy, elektromos berendezés átvétele egész évben, folyamatosan biztosított a BIOKOM Kft. Eperfás úti hulladékudvarában. Az egészségügyi hulladék teljes mennyiségét a Pécsi Környezetvédelmi Kft. gyűjti össze és szállítja el a Septox Kft. segítségével. Az ártalmatlanítást a Septox Kft. végzi a budapesti Korányi Kórház veszélyes hulladék égetőműjében. Az állati eredetű hulladékot konténerekben gyűjtik, a begyűjtést, elszállítást és az égetéssel történő ártalmatlanítást az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. végzi. A gumi hulladékot a helyi hulladékudvarban egyéni beszállítással gyűjtik össze, majd a beremendi cementgyárba

szállítják

égetésre.

A

Környezetünkért

Közalapítvány

szervezésében

összegyűjtött szárazelemet a Forego Kft. gyűjti össze, majd szállítja el az aszódi veszélyes hulladéklerakóba ártalmatlanításra. A város intézményeiben a Pécsi Környezetvédelmi Kft. is üríti a szárazelemgyűjtő tartályokat. A zöldhulladékot a város három családi házas övezetében házhoz menő gyűjtés keretében, valamint a hulladékudvarba lakossági beszállítás által gyűjti

180


a BIOKOM Kft. A begyűjtött zöldhulladék komposztálása a kökényi hulladékkezelőn kialakított komposztálóban történik. A keletkező komposzt jelentős része mezőgazdasági hasznosításra kerül, de szeméttelepi takarásra is használják. A BIOKOM Kft. a szelektíven gyűjtött hulladékok hasznosítását is lehetővé tevő hulladék gyűjtő- és hasznosító rendszert dolgozott ki, mellyel a lerakással ártalmatlanítható hulladékok mennyisége 60-80%-ára csökkenthető. 2006. áprilisi adatok alapján Pécsett 182 gyűjtősziget működött, melyből 169 darab 3 frakció (papír, műanyag, üveg), 4 darab két frakció (papír, műanyag) és 9 darab papír szelektív gyűjtésére alkalmas. Átlagosan 700 méterre helyezkednek el egymástól a szigetek, kb. 240 háztartásra jut egy. Ezen kívül a város három családi házas övezetében házhoz menő gyűjtést alkalmaz a szolgáltató: a szelektív hulladék begyűjtésére hetente egyszer kerül sor. Itt zsákokkal történik papír, műanyag és fémdobozok begyűjtése. Az intézmények egynegyedénél, valamint a panelépületekben kihelyezett edényzetekkel szelektív papírgyűjtés folyik. A szelektíven gyűjtött hulladékok a pécsi válogatóműben kerülnek válogatásra, majd bálázásra a további értékesítéshez és újrahasznosításhoz. A válogatóművet a Biomark 2000 Kft. üzemelteti. Hulladékfajta Szilárd települési hulladék Szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék Egészségügyi hulladék Állati hulladék (*2006-os adat) Szárazelem (Pécsi Környezetvédelmi Kft. által gyűjtve) Gumihulladék Hulladékolajok, akkumulátorok, szárazelemek, elektromos és elektronikai hulladékok, növényvédőszerek, egyéb hulladék Szilárd települési hulladék Szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék Egészségügyi hulladék Állati hulladék

Mennyisége (t/év) 49 552 2174,118 2,783 214,85* 6,631 74,695 40,680 49 552 2174,118 2,783 214,85*

44. táblázat: A Pécsett keletkező éves hulladékmennyiség hulladékfajtánként Forrás: BIOKOM Kft. - 2005)

Az elmúlt években Pécs területén nagyobb illegális hulladéklerakások nem keletkeztek, a folyamatosan keletkező kisebb illegális hulladéklerakók évente felszámolásra kerülnek. A felszámolást hatósági felszólításra az ingatlantulajdonos végzi, illetve közterületen folyamatosan számolja fel a közterület kezelő.

181


I.2.4.8. Közművek

I.2.4.8.1 Vízhálózat A pécsi vízmű rendszer, a környező 10 település ellátását is biztosító egységes rendszer, melyet a Pécsi Vízmű Rt. üzemelteti. A vízmű rendszer egyharmad részben helyi, kétharmad részben regionális vízbázisra támaszkodik. Helyi vízbázisok a Pellérdi (“P” terület): Tortyogói víznyerő terület (“T” terület), Tettye karsztforrás. Regionális vízbázis a Margitta szigeti parti szűrésű kutakra, illetve a felszíni vízkivételre támaszkodó Pécs - Mohács regionális rendszer. E vízbázisok kapacitása jelentősen meghaladja a csökkenő tendenciájú vízfogyasztást. A vízfogyasztás növekedésének, akár lakossági, akár ipari vízfogyasztást tekintve, nincs korlátja. A város vízellátási szempontból 7 magassági zónára van osztva. Minden zóna saját víztárolóval, s ahol a továbbemelésre is szükség van, gépházzal rendelkezik. A legkiterjedtebb az I-es zóna, mely a város teljes vízfogyasztásának kb. 2/3-át, átlagban napi 21.000 m3 vizet itt vesz le az itt élő mintegy 120.000 lakos és a helyi ipar. A Pécsi-víztől délre elterülő Siklósi városrészben kiépítettek egy I/A zónát, ez mintegy 8.000 lakosnak, napi átlagban 1.500 m3-t szolgáltat. A II-es zóna már két egymástól távoli területen épült ki, a Siklósi városrészben és a Mecsek oldalban. Ez a zónát kb. 28 000 fő lakja, és napi átlagban 5000-6000 m3 vizet fogyasztanak. Az e fölötti zónák már egyre ritkábban lakottak, és a Meszes városrésztől eltekintve zöldövezeti, családi házas beépítésűek. E területek jelentősége, hogy az utóbbi időkben az építési igények itt jelentkeznek. A III – VI. zóna összlakossága kb. 12.000 fő, s napi 3.000-3.500 m3 vizet fogyaszt. A VII. zóna lakossági igényt nem szolgál, mélytározóként a Misina tetőn levő TV torony és a hozzá kapcsolódó létesítmények vízigényét elégíti ki. A zónák tározói az 1990-es évek előtti, lényegesen nagyobb vízforgalomra méretezettek. A tározók karbantartása, állapota jó. Egyes tározók a szükségesnél nagyobb területtel rendelkeznek, ezek telekalakítással leválaszthatók, és másra hasznosíthatók. Ilyenek a Kertváros I, a Losonc utcai és a Szkókó tározó. A városi kútgyűjtő hálózat 72,6 km, a távvezeték 48,8 km, a városi nyomóvezeték 583 km, és a bekötővezetékek hossza 113 km. A vezetékek anyaga a fektetés idejétől függő; öntöttvas,

182


eternit, PVC majd kemény polietilén. A vezetékhálózat fele a műanyag vezeték (PVC, KPE ). Kicserélésre vár az 1940-es, 1950-es években lefektetett 120 km-nyi azbesztcement vezeték egészségügyi okokból, és 90 km-nyi acél vezeték az állapota miatt. A ma Pécsett levő 66.097 lakás 95-97 %-a részesül vezetékes vízellátásban. A bekötött közületek száma 6.145. A város vízfogyasztása az utóbbi 10-12 évben fokozatosan csökkent. Az 1985-ös átlagfogyasztás 64.100 m3/d volt, s a nyári csúcs 78.630 m3/d. 2005. évi adatok szerint a napi átlagfogyasztás 25.000-30.000 m3 között mozog, de a nyári csúcs sem éri el a 40.000 m3-t. A vízelosztó hálózat a korábbi nagyobb igényekre épült ki, ennek megfelelően kapacitás problémák nincsenek, a hálózat rekonstrukciója folyamatban van. A közüzemi vízzel ellátatlan területek, a szám szerint kis létszámú, de a területileg nagy kiterjedésű, domboldalakon találhatók. Az ellátatlan területek zömében azok a korábban hétvégi házas területek, amelyek az utóbbi időben fokozatosan kertvárosi családi házas területekké alakultak át, de még csak részben beépítettek. A közüzemi vezetékek mentén a tüzivíz ellátás a hálózatról általában biztosítható. A ma érvényes 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet szerint az oltandó létesítménytől 100 m-es távolságon belül biztosítani kell a vízvezetéki hálózatra telepített földfeletti tűzcsapon a vízvételezési lehetőséget, vagy az 500 méteren belüli tüzivíz tározót és a tűzcsapoknál az úton a két nyomsávot. E feltételek a város régebben épített részein és a Mecsek oldal szűk utcáiban nem teljesülnek. A nagyobb ipari üzemek technológiai vízigényüket egyre inkább saját vízműről biztosítják. Ezek részben rétegvízre, kisebb arányban talajvízre települtek.

I.2.4.8.2 Csatornahálózat Pécs szennyvízcsatornázása 1926-ban kezdődött, s kisebb-nagyobb megszakításokkal a mai napig tart. A csatornák anyaga a háború előtt beton és kőagyag, később beton, majd az 1970es évektől az utóbbi mellett megjelenik a műanyag cső, s ma az új fektetéseknél ez vált jellemzővé. Az 1970-es évek második feléig a csatornahálózat teljes egészében gravitációs volt. A peremvidékeknek a csatornázásával ez a gyakorlat már nem volt tartható, szennyvízátemelők

183


és szennyvíz-nyomóvezetékek beépítésével lehetett a rendszerhez csatlakozást megoldani. Ma a város területén egy központi, továbbá hét helyi átemelő működik. A központi átemelő a város teljes szennyvízmennyiségét nyomja a pellérdi szennyvíz-tisztitó telepre, a Megyeri úttól kiépített, 4.370 méter hosszúságú, NÁ 100 cm átmérőjű SENTAB nyomóvezetéken. Valamennyi átemelőben FLYGHT típusú függőleges szivattyúk üzemelnek. A város csatornahálózatának hossza 373 km, a bekötéseké 126 km. A csatornaszolgáltatásban részesülő lakosság száma 149 ezer fő, az összlakosság 87 %-a. Az ellátatlan ingatlanok nagy többségben a családi házas övezetekbe esnek, ezért a további új bekötéseknél általában csak egy lakás terhe várható. A város fő szennyvízelvezető rendszere kiépült, a várható távlati igények fogadására is alkalmas. A ma közcsatornával ellátatlan, elsősorban a domboldalra felhúzódó lakott területek szennyvízelvezetése a következő évek feladata. A hegyoldal csatornázása az elmúlt évtizedben tanulmány és kiviteli tervek készültek, amelyek nagyobb részt korszerűsítésre szorulnak. A szennyvíztisztító telep 80.000 m3/nap mechanikai és 60.000 m3/nap biológiai kapacitással rendelkezik, ez utóbbiból a fokozott tisztaságú biológiai 40 000 m3/nap.

I.2.4.8.3 Energiaellátás Energiaellátás terén Pécs viszonylag kedvező helyzetben van. A múlt század bányászati fejlesztései miatt olyan termelési és hálózati kapacitások alakultak ki, amelyek ma is képesek eleget tenni az igényeknek. A villamos energia ellátás biztonságát növelte a közelmúltban átadott Paks-Pécs nagyfeszültségű vezeték. A gázellátást a Dél-alföldről érkező gázvezeték biztosítja. A biztonságos ellátáshoz szükséges lenne a rendszer összekötése más hálózatokkal is. A lakások, illetve az egyes ipari övezetek energiaellátása ma biztosított. A termelő, illetve elosztó kapacitások lehetővé teszik az új igények rövid idő belüli kielégítését. Ez a megállapítás vonatkozik mind a villany, mind a gázellátásra, valamint a távhőellátással rendelkező területek egyaránt.

I.2.4.8.4 Hírközlés A hírközlés területén az elmúlt 20 évben robbanásszerű fejlődés következett be, így ezen a téren a lemaradások felszámolásra kerültek. A szükséges hálózati elemek – különösen az

184


országos optikai gerinchálózat – kiépítése, az informatikai rendszerek fejlődése olyan mértékű volt, hogy ezen a területen ma semmiféle hátrányban nincs a város. (Meg kell azonban jegyezni, hogy az internet-használók aránya mind a háztartások, mind a vállalkozások esetében elmarad az országos átlagtól.) Számolni kell ugyanakkor azzal, hogy a közeljövőben további látványos változások következnek be (pl. digitalizálás), ami a jelenlegi színvonal további emelkedésével fog járni. Pécs város legnagyobb környezetvédelmi problémája a levegőszennyezettség, melyet a város dél-keleti határán működő villamos- és hőerőmű, illetve a városi közlekedés zsúfoltsága okoz. A szénbányászat befejezésével ás az erőmű szenes kazánjainak átalakításával ez a szennyezettség valamelyest mérséklődött. Számottevő változásra csak a külfejtési terület végleges rekultivációját követően lehet számítani.

185


I.2.5. SWOT a város egészére vonatkozóan A SWOT-analízis a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításait összegzi, a helyzetfeltárás főbb tématerületei mentén haladva. (Megjegyezve ugyanakkor, hogy számos téma szorosan összefügg egymással és akár több helyen is szerepelhetne: például környezettudatosság: társadalom / környezet; oktatás, képzés: társadalom / közszféra, stb.

TÉRSZERKEZETI SZEREPKÖR Erősségek • • • • • • • •

jelentős kapu- és közvetítő funkcióval rendelkezik; kapcsolódik a Duna mente közlekedési, kulturális és innovációs folyosójához; fejlett regionális, interregionális központi szerepkört tölt be; egyetemvárosként ismert Európában; széles körű és jól bejáratott testvérvárosi, partnervárosi kapcsolatok az utóbbi időszakban felerősödött a szuburbanizáció folyamata. erős, fejlődő agglomerációs körzet; jól lehatárolt, fontos városi funkciókat tömörítő belváros

Gyengeségek • • • • • • • • •

Lehetőségek • • • • •

•

Magyarország számára a dél- és délkeleteurópai országok politikai és gazdasági jelentősége felértékelődik; kultúra- és innováció-közvetítő szerepe a potenciálisan fontossá válhat a Balkán irányába; az EKF-cím segíthet megerősíteni helyét az európai kulturális térben; Horvátország EU-csatlakozása tovább erősíti a kapcsolatokat a Balkán irányába; az M6 és az M60 autópályák megépítése gyorsabbá teszi a város elérhetőségét és csökkentheti a belvároson átmenő forgalmat; a pogányi repülőtér fejlesztésével a város nemzetközi elérhetősége javul.

részben hiányoznak az erős délkelet-európai kapcsolatok; a határon átnyúló gazdasági együttműködés gyenge; a Duna-Dráva-Száva eurorégió működése nem hatékony; a Dél-dunántúli régió az ország kevésbé fejlett régiói közé tartozik; a Dél-dunántúli régió térszerkezetében jelentősek a külső és a belső perifériák; vonzáskörzete monocentrikus felépítésű; a városnak az agglomerációval nincs rendszerezett kapcsolata; hiányos országos, és nemzetközi térkapcsolatok (pl. autópálya hiánya); nemzetközi repülőtér hiánya, nincs jó közlekedési kapcsolattal ellátott dunai kikötői kapcsolat Veszélyek

• • • •

•

Magyarország számára Dél- és DélkeletEurópa nem képez külpolitikai és külgazdasági prioritást; a nyugat-balkáni országok európai integrálódásával a város közvetítő és kapu szerepköre mérséklődik; a délszláv térség politikai instabilitása újból megnő; az ország Budapest-központúsága tovább erősödik mind térszerkezeti, mind gazdasági tekintetben; az M6 és az M60 autópályák építésének időbeli eltolódása.

186


GAZDASÁG, TURIZMUS Erősségek • • • • • • •

a régióhoz viszonyítva az egy főre jutó GDP értéke magas; a város bányászati-ipari központból szolgáltató-ipari központtá vált; a kiépült kiskereskedelmi kapacitás a régió egésze számára meghatározó jelentőségű; az ipari park kiépült infrastrukturális háttérrel és széles szolgáltatási kínálattal jellemezhető; az ipari parkban jelentős logisztikai kapacitás épült ki az ókeresztény sírkamrák szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján; az építészeti örökség jelentős idegenforgalmi értékeket hordoz.

Gyengeségek • • • • • • • • • • • • •

Lehetőségek • • •

•

a pólusprogram megvalósított fejlesztései dinamizálják a város gazdaságát; a régióba és a városba érkező fejlesztési források növekednek; az ipari park jelentős gazdasági bázist jelenthet nemcsak a betelepülő vállalkozások, hanem a beszállítói kör számára is. Az EKF programsorozat felhelyezi a várost Európa kulturális turisztikai térképére

a város kedvezőtlen megközelíthetősége hatással volt az elmúlt évekbeli fejlődésére az országos átlaghoz viszonyítva az egy főre jutó GDP értéke csökken; a rendszerváltást követően a munkahelyek száma beszűkült; alacsony a jelen lévő külföldi tőke aránya; alacsony az egy főre jutó ipari termelés és beruházás értéke; a K+F kapacitás alacsony mind a kutatóhelyek számát, mind a ráfordításokat tekintve; az ipari parkban jelentős a kereskedelmi funkció, az IP területe jelentős része kihasználatlan a város ipari foglalkoztatásában egy vállalat játszik kulcsszerepet, mely jelentős sérülékenységet hordoz magában; a korábbi termelői kapacitásokon kevés kisés középvállalkozás jött létre; a tőkehiányos kis- és középvállalkozások száma magas; a korábbi ipari létesítmények egy része jelenleg kihasználatlan. a szállásférőhelyek száma és komfortfokozata viszonylag alacsony; a vendégek átlagos tartózkodási ideje rövid. Veszélyek

• • • • •

•

az egyetem továbbra sem generálja a tudásintenzív helyi gazdaság kialakulását; az EKF-program átfogó dinamizáló hatása elmarad; a pólusvárosok hasonló fejlesztési profiljai kioltják egymást, a közöttük lévő konkurencia túl nagy lesz; a város gazdasági lemaradása a többi dunántúli régióközponthoz képest tovább növekedik; a tőkehiányos kkv-k nem tudnak aktívan bekapcsolódni az elkövetkező évek jelentős fejlesztéseibe; az erősödő verseny miatt a város nem tudja kihasználni az örökség- és kulturális turizmushoz kapcsolódó adottságait;

187


TÁRSADALOM Erősségek • • • • •

a lakosok várható élettartama növekvő tendenciájú és meghaladja az országos átlagot; az egyes korcsoportok halandósága javuló tendenciával jellemezhető a helyi identitástudat erős; a város megőrizte etnikai sokszínűségét, multikulturális jellegét; a jelentős számú egyetemista jelentősen hozzájárul a fiatalos, dinamikus városi arculathoz;

Gyengeségek • • • • • • • • • • • • • •

Lehetőségek •

•

•

a világörökségi listán való szereplés, illetve az etnikai sokszínűség jelentős arculatformáló tényező lehet; a kulturális értékek és programok iránti kereslet nő, így a kulturális ipar a fejlődés meghatározó ágazata lehet; az EKF-program sikeresen megvalósul.

az 1993-as csúcshoz viszonyítva népességének több mint 10%-át elvesztette, évtizedek óta jellemző a természetes fogyás; az országos átlaghoz képest a gyermekkorúak aránya alacsony; a város öregedési indexe nagymértékben meghaladja az országos értéket; jellemző a szelektív elvándorlás, amely főként a fiatal és képzett rétegeket érinti. a szakképzésbe jelentkezők erőteljesen kontraszelektáltak; a diplomások között a műszaki végzettségűek alulreprezentáltak; a képzés és a munkaerő-piaci igények nincsenek összhangban egymással; a közösségi kultúrafogyasztás kevésbé honosodott meg a városban; az internethasználók aránya elmarad az országos átlagtól; a szociális ellátás intézményi kapacitása nem elegendő; a város munkaerőpiaca nem képes felszívni az évről évre újratermelődő friss diplomás réteget; a diplomás munkanélküliek száma viszonylag magas; az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó országos összehasonlításban alacsony; a civil szervezetek jelentős része a lakosság számára ismeretlenül, szerény forrásokból végzi tevékenységét. Veszélyek

• •

a népességmegtartó erő gyengülésével nem képes betölteni régióközponti szerepkörét; a társadalmi és a területi szegregáció fokozódik;

188


KÖRNYEZET Erősségek • • • • • • •

sajátos, „mediterrán” mikroklíma; a közelben lévő Mecsek gazdag tájitermészeti értékei; a város bővelkedik karsztvízforrásokban; az ipari eredetű zajszennyezés Pécsett nem számottevő; a város jelentős műemléki, illetve helyi védettségű épületállománnyal rendelkezik; történelmi külvárosa, a Tettye egyedi értéket jelent Magyarországon. a város lakóinak környezettudatossága magasnak tekinthető.

Gyengeségek •

• •

• • •

• • • • • • Lehetőségek • •

a belváros jelentős része járműközlekedés elől elzárt terület lesz az EKF-kulcsprojekt keretében a pécsi közterületek jelentős része meg fog újulni.

a Pécs felszíni vizeit befogadó Pécsi-vizet a város területén jelentős szennyezőanyag terhelés éri; Pécs felszín alatti vízbázisai sérülékeny földtani környezetben helyezkednek el; a város egyes helyein a lefolyó víz összefogott vízelvezető rendszerekbe való bevezetése megoldatlan; a légszennyezés mértéke több mutató esetében túllépi a határértéket; A városon áthaladó nagyforgalmú utak mentén jelentős a lég- és zajszennyezés a város közterületeinek többsége a fokozatos leromlás stádiumában van, és csak szűk azon területek száma, ahol színvonalas állapotú, gondosan karbantartott köztér fogadja a járókelőt; a városi zöldterületek öntözése csak kevés helyen megoldott; a közterületf-fenntartásra, zöldfelületgondozásra fordított összegek alacsonyak; jellemző a műemléki épületek állapotának leromlása; a város belterületén kevés az összefüggő zöldterület; a városi zöldfelület-állomány leromlott; a városi fasorok száma kevés, többségük elöregedett. Veszélyek

• •

az éghajlatváltozás hatására szélsőségesebb időjárási helyzetek a növekvő közlekedés hatására növekszik a légszennyezés

189


KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Erősségek

Gyengeségek

Oktatás-kultúra: Oktatás-kultúra: • az oktatási intézményrendszer hazai • az alapfokú oktatási intézményrendszer viszonylatban fejlett, már korábban átszervezése nem fejeződött be; jelentős szervezeti átalakításokat hajtottak • a kulturális intézményrendszer korszerűtlen, végre; elavult, illetve hiányos épületállománnyal • az oktatási intézmények kínálata sokszínű; jellemezhető. • a gimnazisták aránya az országos átlag Egészségügy, szociális helyzet: több mint kétszerese; • a város tulajdonát képező, az alapellátást biztosító rendelők egy része (szám szerint • itt működik az egyik legjelentősebb hazai 12, területi ellátási kötelezettséggel) egyetem mind a hallgatói létszám, mind a rendkívül rossz fizikai állagú; képzési kínálat tekintetében; város demográfiai szerkezetének • Nyugat-Balkán irányába az utolsó jelentős • a változásait nem követi megfelelő ütemben egyetemi város; az időskori egészségügyi (és nem • az egyetem a régió egyik legnagyobb egészségügyi), az ún. integrált humán foglalkoztatója; ellátórendszer fejlesztése. • kulturális intézményhálózata sűrű szövetű; • sokszínű, szinte mindegyik művészeti Közigazgatás: • A város jelentős hiányt halmozott fel az ágazatnak teret adó. elmúlt években; Egészségügy, szociális helyzet: • A várospolitika befelé forduló, nincs • a város lakossága számára fizikailag tekintettel a szűkebb és tágabb térségi rendelkezésre áll az egészségügyi ellátás kapcsolatokra (kistérség, megye, régió), (szolgáltatás) szinte teljes skálája; ennek következtében a város területi hatása, • a felnőtt háziorvosi (és fogorvosi) körzetek kisugárzása is lecsökkent. száma elegendő, betöltetlen körzet nincs; Tömegközlekedés: • az egészségügyi szolgáltatásban foglalkoztatott munkaerő (humán • Jelentős átmenő forgalom terheli a belvárost erőforrás) elegendő számban van jelen és • A belváros északi részén kevés parkolóhely áll rendelkezésre; képzettségi szintje megfelelő; • A közösségi közlekedés feltételei nem • a város lakosságának egészségi állapota megfelelőek sem a járatsűrűség, sem a összességében nem kedvezőtlenebb más menetidő tekintetében; magyarországi városokénál. • Hiányzik az együttműködés a Közigazgatás: tömegközlekedési szolgáltatók között • sok, viszonylag friss és tartalmas („közlekedési szövetség”); szakterületi program áll rendelkezésre, a • A kerékpározás kevésbé elterjedt, az stratégiai tervezés jelen van a városban. infrastrukturális feltételei kialakítatlanok. Tömegközlekedés: • a kialakított zónarendszer jó eszköze a Hulladékgazdálkodás, közművek: • A csapadékvíz elvezetés a Mecsekoldalon parkolási politika megvalósításának; nem megoldott; • jól kiépített tömegközlekedési hálózat. • Sérülékeny a mecseki ivóvízbázis (állatkert, Hulladékgazdálkodás, közművek: Mecsekoldal csatornázatlansága). • a hulladékelhelyezés kérdése megoldott; • a szelektív hulladékgyűjtés is jelen van; • az ISPA-program befejezésével a csatornázottság csaknem teljes körű lesz.

190


Lehetőségek

Veszélyek

Oktatás-kultúra: Oktatás-kultúra: • A TISZK-rendszerben rejlő további • Továbbra is csökkenő gyereklétszám miatt fejlődési lehetőségek; beiskolázási gondok az iskolákban; • A felsőoktatás további fejlődése az EKF- • A középfokú iskolákban is a tanulólétszám beruházások hatására (DDRKTK, csökkenése valószínűsíthető; Művészeti Kar); • Az (oktatási) intézményrendszer • A kulturális intézmények egy része az finanszírozási terhei tovább növekednek; EKF-beruházások eredményeképpen • Az új kulturális létesítmények magasabb színvonalas épületekbe költözhetnek fenntartási költségigénye. (NKT, PKK, DDRKTK, ZsKN); Egészségügy, szociális helyzet: • A 2010-es kulturális év hosszú távon • a fekvőbeteg ellátó intézmények élénkítheti a keresletet a kulturális kapacitásának jelentős lecsökkentése; rendezvények iránt. • az egészségügyi ellátás finanszírozásának Egészségügy, szociális helyzet: további változásai; • az egészségügyi szolgáltatások kínálatának növelése a magán egészségügyi • az integráció elmaradása a megegyezés hiánya és a döntésképtelenség miatt; szolgáltatók fogadásával; egészségügyi ellátáshoz való • a civil szféra bevonása (finanszírozással) • az hozzáférhetőség társadalmi egyenlőtlenaz egészségi problémák növekedésének ségeinek növekedése az egészségügyre megelőzésére. fordítható állami és önkormányzati kiadások Közigazgatás: csökkenésének következtében. • az agglomeráció településeivel szorosabb Közigazgatás: stratégiai és szervezeti együttműködés • a pártpolitika megnehezíti az operatív kialakítása; döntéshozatalt, a konszerzuskeresést. • a regionális vezető szerep megszilárdítása; Tömegközlekedés: • még intenzívebb részvétel nemzetközi, • az egyéni közlekedés további térnyerése a határon átnyúló kapcsolatokban. tömegközlekedés kárára; Tömegközlekedés: • a közlekedés okozta környezeti terhelések • lehetséges EU-s források a növekedése. tömegközlekedés fejlesztése érdekében. Hulladékgazdálkodás, közművek: Hulladékgazdálkodás, közművek: • növekvő lakossági hulladéktermelés. • a közterek és parkok kulcsprojekt keretében légvezetékek kiváltása a látkép szempontjából fontos területeken; • a szelektív hulladékgyűjtés további erősítése.

191


I.3. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE I.3.1. Városrészek azonosítása Minden területi elemzés értelmét az az axióma adja, hogy a társadalmi-gazdasági jelenségeket hordozó egyének és azok csoportjai, szervezetei, közösségei a térben egyenlőtlenül oszlanak el, legyen szó akár országok vagy országrészek, akár települések összehasonlításáról. Nincs ez másképp a településeken belül sem: a népesség demográfiai, társadalmi jellemzőkkel megragadható csoportjai és gazdasági vagy egyéb célú szervezetei egyes településrészekben koncentrálódnak, máshol nem vagy csak esetlegesen fordulnak elő. A sűrűsödésekbőlritkulásokból előálló mintázat adekvát megragadásának előfeltétele a területi egységeknek a vizsgálati célok számára alkalmas lehatárolása. Már a török hódoltság idejében született leírások is említenek olyan tényeket, amelyek a népesség

településen

belüli

területi

elhelyezkedésére

vonatkozó

információként

értékelhetők.49 Az igazán szisztematikus vizsgálatok az 1980. évi népszámlálás adatainak a felhasználásával kezdődtek, ekkor tette közzé a KSH Baranya Megyei Igazgatósága első városrészi elemzését.50 Az 1990. évi népszámlálás után is folyt olyan kutatás, amely foglalkozott a városrészek térbeli társadalomszerkezetével.51 A legfrissebb e tárgyban közzétett munkát is a KSH Baranya Megyei Igazgatósága jegyezte.52 Ezeknek az elemzéseknek közös sajátossága, hogy a várost úgynevezett funkcionális városrészekre osztották és ezek szerint vizsgálták a térbeli tagoltságát. Ugyanakkor ma már csak nehezen lenne kideríthető – ha egyáltalán –, hogy az 1980-as funkcionális városrészek mennyiben feleltek meg a 2001-eseknek, tekintettel arra is, hogy a népességszám változásával és a húsz év alatt bekövetkező egyéb szerkezeti módosulásokkal (például az erőteljes belső szuburbanizációval, az ipari üzemek bezárásával) gyorsan alakult át a területek használatának jellege. Pécs esetében a városrészek lehatárolása – csakúgy mint a mindegyik nagyváros esetében –

49

Keresztények nem telepedhettek le a városfalakon belül. Pécs városszerkezetének, városrészeinek főbb jellemző vonásai. KSH Baranya Megyei Igazgatósága, 1983. 51 Németh Zsolt: Pécs népességének főbb demográfiai és társadalmi jellemzői a második világháború befejezésétől 1990-ig. Tanulmányok Pécs történetéből I., Pécs, 1995. 52 A nagyvárosok belső tagozódása, Pécs. KSH Baranya Megyei Igazgatósága, 2003. 50

192


egyes esetekben triviális, „adja magát”, éles választóvonalak különítik el a területeket egymástól, míg más esetekben – és inkább ebből van több – a határvonal futása nem egyértelmű, vita tárgyát képezheti. Pécs városát a KSH 35 statisztikai adatfelvételi körzetre osztotta, e keretek között történt meg a városban a népszámlálás is 2001-ben, illetve erre az adatfelvételre épült a KSH Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs elnevezésű kiadványa is, melyre fentebb már hivatkoztunk. Jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia két megalapozó tanulmánya, a város Hosszú- és Középtávú Stratégiája, valamint a Komplex megvalósíthatósági tanulmány is tartalmazott városrészi elemzést, mindkét esetben a KSH 35 körzetének integrálásával kialakítva a városrészeket. Az előbbi dokumentum 8, az utóbbi 20 városrészre osztotta a várost. A Hosszú- és Középtávú Stratégiát – és ezáltal annak városrészi beosztását – Pécs város közgyűlése 2007. decemberében elfogadta, ezért csaknem teljes egészében a HKS 8-as beosztását vettük át, de ahol csak lehetséges volt felhasználtuk a Komplex megvalósíthatósági tanulmány részletesebb területi szempontú megállapításait, ezáltal mélyítve a városrészi elemzés szintjét. A Hosszú- és Középtávú Stratégia alapján lehatárolt városrészek (és azok megfelelősége a KSH statisztikai körzeteihez) a következő: 1. Belső városrészek Belváros Ispitaalja Szigeti külváros Diós

Siklósi külváros Budai külváros Havihegy Piricsizma

2. Mecsekoldal Gyükés Rigóder Makár Csoronika Szkókó Ürög Szentmiklós Zsebedomb

Rókusdomb Mecsekoldal Donátus Daindol Bálics Patacs Szentkút Rácváros

3. Meszes-Pécsbánya

193


Meszesi lakóövezet Meszesi lakótelep

Szabolcs Pécsbánya

4. Délkelet-Pécs Balokány Gyárváros Tüskésrét

Basamalom Újhegy

5. Dél-Pécs Kertváros Málom Postavölgy Északmegyer

Árpádváros Megyer Nagyárpád Füzes

6. Somogy-Vasas-Hird Somogy Hird

Vasas

7. Uránvárosi terület Uránváros

Kovácstelep

8. Nyugati ipari-kereskedelmi terület Bolgárkert Fogadó Az egyes városrészek lehatárolásában az alábbi fő jellegzetességek játszották a fő szerepet: •

A Belső Városrészek sajátos funkcionalitása egyértelmű, itt összpontosulnak a város legfontosabb

közintézményei,

szolgáltatásai,

itt

vannak

a

legfrekventáltabb

találkozóhelyek, turisztikai látványosságok. •

A Mecsekoldal lehatárolásában fontos szerepet kapott a földrajzi helyzet, a városrész elsősorban a Mecsek déli lejtőinek területeit foglalja magában, délen a 6-os út és a Belváros, keleten pedig a Meszes és Pécsbánya a határa.

•

Meszes-Pécsbánya

az

egyetlen

terület,

ahol

eltértünk

a

HKS

városrészi

lehatárolásától: Pécsbányát a Meszeshez sorolva. Ennek indoka a város által azóta tervezett szociális városrehabilitáció területi lehatárolásához való igazodás, valamint Pécsbánya társadalmi-gazdasági jellemzőinek jóval inkább Meszessel, mintsem Mecsekoldallal való rokonsága.

194


•

Délkelet-Pécs városrész az 56-os és a vasút által közrefogott, szerkezetében hasonló, többnyire földszintes beépítésű településrészeket foglal magában, amelyek elsősorban a városrész északkeleti részén összpontosulnak. A városrész többi területén a lakófunkció nem jellemző, inkább az ipari, gazdasági funkció az, ami ezeket a területeket összekapcsolja egymással.

•

Dél-Pécs ettől nyugatra, a vasút vonalától délre helyezkedik el. Kialakítása elsősorban az itteni városrészek funkcionális összekapcsolódásából adódik (Megyer, Kertváros, Málom, Árpádváros, Nagyárpád), illetve az ennek a szomszédságában, nyugati irányban található, elsősorban gazdasági funkciójú területek is ide tartoznak (Füzes).

•

Somogy-Vasas-Hird lehatárolása egyértelmű, a három egykori faluból álló városrész földrajzilag élesen elkülönül a város belső területeitől, attól több kilométer távolságra nyugatra, a 6-os út mentén találhatóak.

•

Uránváros területe két, egymástól eltérő településszerkezeti képpel rendelkező városrészből tevődik össze (Uránváros panelos, míg Kovácstelep családi házas beépítésű), funkcionálisan azonban a két terület szorosan összekapcsolódik és elkülönül az övező területektől.

•

A Nyugati ipari terület funkcionálisan rendkívül homogén városrész, területén szinte csak gazdasági funkciók találhatóak, amelyeknek gazdasági ereje jóval túlnyúlik saját határain. Önálló városrészként kezelése, sajátos fejlesztési irányok meghatározása a területre emiatt indokolt.

A következő oldalon lévő térkép mutatja a városrészek pontos elhelyezkedését és határaikat.

195

Belső városrészek Mecsekoldal Meszes - Pécsbánya Délkelet Pécs Dél Pécs Somogy-Vasas-Hird Uránváros Nyugati ipari-kereskedelmi terület Egyéb

Pécs Megyei Jogú Város – Integrált Városfejlesztési Stratégia

I.3.2. Városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés A városrészek bemutatásánál – mint azt korábban is jeleztük – elsősorban három dokumentumra támaszkodunk. Egyfelől a város 2007-ben elfogadta a város hosszú- és középtávú fejlesztési stratégiáját (Pécs Megyei Jogú Város Hosszú- és Középtávú Stratégiája, Eco-Cortex Tanácsadó Iroda, 2007.), másfelől a Pécs 2010 Konzorcium által készített

Európai Kuluturális Fővárosa – Pécs 2010 Integrált Városfejlesztési Stratégájának vonatkozó fejezeteit. A városrészekre vonatkozó statisztikai adatok többségét a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága által 2003-ban kiadott, a 2001-es Népszámlálás adatait feldolgozó A Nagyvárosok Belső Tagozódása, Pécs dokumentuma adta.

I.3.2.1. Belső városrészek

A városrész magába foglalja a Belvárost, a Siklósi külvárost, az Ispitaalját, a Budai külvárost, a Szigeti külvárost, a Piricsizmát, a Havihegyet, valamint Dióst. A Belváros, mint Pécs történelmi városmagja alapvetően a valamikori és részben ma is látható városfallal körülvett területből áll, amihez keleti oldalán csatlakozik még néhány háztömb. Magas urbanitási szintet képvisel és nagy a népsűrűsége. (6339 fő/km2, amit Pécsett csak a panel lakótelepek múlnak felül). A város igazgatási, gazdasági és kulturális központja. A közintézmények mellett pénzintézetek, biztosítók, a legkülönfélébb vállalkozások irodáinak ad helyet, de itt koncentrálódnak a legnagyobb mértékben az éttermek, szórakozóhelyek, kulturális intézmények, múzeumok, galériák és mindenféle szolgáltatást nyújtó helyek. A magas népsűrűség mellett is ebben a városrészben szorult vissza a leginkább a lakófunkció. Beépítésének sajátosságai közé tartozik, hogy akár más magyar városok központjával összevetve is nagyon kevés benne a park és a zöldterület, a Szent István téren, a Dóm téren és a Barbakán környékén kívül a közterületeken alig látható élő fa, játszótérként legfeljebb az Eszperantó park értelmezhető. A Siklósi külvárosnak nevezett városrész a Belváros déli - délkeleti peremén helyezkedik el. Funkcionálisan nagyon sok hasonlóságot mutat a Belvárossal, sőt azzal számos szempontból egy egységet képez, a tágabb értelemben vett városközponthoz tartozik, beépítettségének jellege azonban nagyban különbözik tőle. A kiskereskedelem területén jelentősége felülmúlta a Belvárost, köszönhetően az új bevásárlóközpontnak, az áruházaknak, a vásárcsarnoknak és

197


számos kis üzletének. De helyet ad közintézményeknek, iskoláknak, egészségügyi intézményeknek is. Jelentőségét fokozza, hogy itt található a vasútállomás és a távolsági buszpályaudvar is. Nagyobb közparkok teszik változatosabbá ezt a területet, így a Móricz Zsigmond tér és a valamikori Domus áruház környéke, a 48-as tér és az Árkád udvarában található zöldfelület. Kelet – nyugati irányban szeli át a Nagy Lajos király útja, a városon átvezető legforgalmasabb és az ennek megfelelő környezeti terhelést jelentő út. „Külvároskénti” megnevezése egy korábbi, múltbeli pozíciójára utal, semmiképpen nem a mai helyzetére és jellegére. A Szigeti külváros és Ispitaalja a Belváros nyugati, délnyugati részéhez csatlakozik, közlekedési tengelyét a Rákóczi út, a Hungária út és a Szigeti út képezi. Funkcionálisan tagolt, sokrétű. A lakófunkció mellett fontos közintézmények is itt kaptak helyet, az egészségügyi intézmények közül itt találhatók a legnagyobbak, a Megyei Kórház és a PTE ÁOK

Egyetemi

Klinikája,

az

egyetem

karai

közül

az

Orvostudományi

és

a

Bölcsészettudományi Kar. Elrendezése szellős, egybefüggő zöldterületekkel, még ha ezek zömükben nem is tekinthetők köztérnek, mivel intézményekhez tartoznak, mint pl. a PTE ÁOK parkja és teniszpályái. Fontos közparkja a Köztársaság tér, nagyobb méretű játszótér található a Madách téren, és ebben a városrészben van a Hullám fürdő. A Szliven áruház környékén korábban saját városrészi központot alakítottak ki, ez mára ebből a funkciójából sokat veszített, köszönhetően a jó közlekedési feltártságnak és a Belváros közelségének. Beépítése nagyon vegyes, régebbi családi házas tömbök ugyanúgy találhatók benne, mint 10 és 4 emeletes panel épületek. Az utak mentén és a házak között sok a fa, ami a Belváros után kifejezetten üdítően hat. A panel épületek között több játszótér is van. Nevezetes közterületi objektuma

az

elhíresült

„magasház”,

ami

korábban

a

szocialista

városépítészet

státuszszimbóluma volt, jelenleg viszont már hosszú ideje üresen, kihasználatlanul áll. Két kisebb városrészre osztható, a lakóinak mintegy kétharmadát kitevő Szigeti külvárosra és a kisebb lakosságszámú, többségében családi házas Ispitaaljára. A Budai Külváros, a Havihegy, a Piricsizma, valamint Diós a történelmi belvárostól keletre helyezkedik

el

és

hagyományos

beépítésű

lakóterületeket,

valamint

kertvárosias

lakóövezeteket foglal magába. Az előbbiek a belvárossal határosak: a Havihegy a Mecsek lábainál, a belvárosról észak-keletre található, tőle délre a szintén hagyományos beépítésű Budai külváros helyezkedik el, a két terület pedig közrefogja a kertvárosias Piricsizmát,

198


amelytől észak-keletre a szintén ilyen besorolású Rigódert találjuk.

I.3.2.1.1 Lakosságszám A Belső városrészekhez tartozó területegységek népességszámát a város összlakosságához viszonyítva megállapítható, hogy a legmagasabb arányban a Szigeti külvárosban élnek, de szintén jelentős a Belváros és a Budai külváros népességszáma is. A legalacsonyabb aránnyal a Diós területegység rendelkezik, itt csupán a város össznépességének 0,41%-a él. A belső városrészekben az össznépesség 22,42%-a él. A Belváros népességszáma és annak részaránya a város népességén belül évtizedek óta csökken. Már az 1980-as, 10 ezer főt meghaladó lakosság is csupán 67%-a volt az 1970esnek, ami 1990-ben már alig haladta meg a 8 ezer főt, végül a legfrissebb adatok szerint, a 2001-es népszámlálás idején már mindössze 6145 főt tett ki. A Siklósi külváros Népességszáma alacsony, mindössze 3577 fő, a pécsi népesség 2,2%-a, a relatíve kis területe miatt népsűrűsége (4766 fő/km2) azonban 4,8-szerese a városi átlagnak. A Szigeti városrész és Ispitaalja népessége a legutóbbi népszámláláskor összesen 14.794 fő volt, ami Pécs lakosainak 9,1%-a. Népsűrűsége a paneles körzeteknek köszönhetően a Szigeti külvárosban az egyik legmagasabb, 10904 fő/km2, a városi átlag 11-szerese, a hagyományos beépítésű Ispitaalján sokkal moderáltabb, 3974 fő/km2, ami még mindig négyszerese az átlagnak. A Budai külváros, a Havihegy és a Piricsizma területén a népsűrűség a pécsi átlagot jóval meghaladja, a Budai külváros azonban különösen zsúfoltnak mondható: ötször többen annyian laknak itt egy négyzetkilométeren, mint Pécsett átlagban. A három városrész mintegy 11 ezer ember otthona, a helyi népesség fele a Budai Külvárosban él. Diós népessége 2001ben 665 fő volt, Pécs lakosságának mindössze 0,4%-a.

199


7 6 5 4 3 2 1 Diós

Piricsizma

Havihegy

Siklósi külváros

Ispitaalja

Belváros

Budai külváros

Szigeti külváros

0

36. ábra: Népességszám az össznépességhez viszonyítva (%) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.1.2 Korcsoportonkénti megoszlás Ha a 0-14 évesek és a 65 éven felüliek egymáshoz viszonyított arányát vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a legkedvezőtlenebb korösszetétel a Siklósi külvárost és az Ispitaalját jellemezte. A Siklósi külvárosban 100 gyermekkorúra 383 időskorú jutott, az Ispitaalján pedig 232, miközben a városi átlag 112 volt 2001-ben. Elmondható, hogy a Belső városrészekben – Diós és Piricsizma területegységek kivételével – mindenhol meghaladta az időskorúak aránya a gyermekkorúakét. A Belvárosban 1990-ig nőtt a 14 éven aluliak és a 60 év fölöttiek aránya is a korcsoportok között, majd ezt követően részben fordult a trend. A 90-es években az adatok szerint az elköltözés leginkább a kisgyermekes családokat érinthette, ugyanis a 14 éven aluliak aránya 17,5%-ról 10,9%-ra csökkent. A népességcsökkenés és a korszerkezet változása mögött több folyamatot is nevesíthetünk. Egyrészt, mint már említettük, látványosan visszaszorult a Belvárosban a lakófunkció, vele szemben pedig teret nyert elsősorban az üzleti és kulturális, szórakoztató, szabadidős jelleg, másrészt szerepet játszik az alacsony komfortfokozatú és alacsony státuszú lakókkal jellemezhető udvari lakások felszámolása az elmúlt bő másfél évtizedben. Bár adatokkal egyelőre nem lehet alátámasztani, de lehetséges, hogy a következő népszámlálás a jelen évtizedre ismét új folyamatot fog jelezni és kimutatható lesz a dzsentrifikáció folyamata. Szórtan, de főként a városrész északkeleti negyedében érzékelhetően változik a lakosság: a régi házakat fiatalok veszik meg és vagy felújítják őket,

200


vagy újat építenek a helyükbe. A terület presztízsének emelkedése nem hagyta érintetlenül a vállalkozó szellemet sem. Telekbelsőkre kaptárszerű lakóházakat építettek fel többek között a Felsőmalom utcában a valamikori kis piac mellett, illetve a Jókai tér, Ferencesek utcája, Mátyás király utca határolta tömbbelsőben, a Mária utcában, a Munkácsy utcában. A Siklósi városrész lakói között élnek Pécsett a legnagyobb arányban 65 év felettiek, ők a népesség 29%-át teszik ki, a 14 év alattiak ezzel összefüggésben viszont csupán 7,5%-ot képviselnek. A 100 gyermekkorúra jutó időskorú aránya így extrém módon magas, 383, ami a városi átlag 3,7-szerese. A Szigeti városrész és Ispitaalja korszerkezete nagyon hasonlít a Belvároséra: kétharmaduk aktív korú, magas, 22,5%-os az idősek aránya és kevés a 14 év alatti, csupán 11%. 100 felnőtt korúra 34, 100 gyermekkorúra pedig 198 időskorú jut. A 7443 háztartásnak 45%-a 1 személyes, 100 háztartásra átlagosan 199 fő jut, ami jóval alacsonyabb a 240 fős pécsi átlagnál. A Budai külváros, a Havihegy és a Piricsizma társadalmának kormegoszlása jelentősen nem tér el a pécsitől, de kis többlet mutatkozik a korcsoportok pólusain. Kisebb jelentőségű különbségek azért meghúzódnak: míg a gyermekkorúak aránya, ha kis mértékben is, de meghaladja a pécsi átlagot, addig az idősek aránya a Havihegyen és a Budai külvárosban meghaladja a pécsi arányt, a Piricsizmán pedig alatta marad annak. Így aztán a pécsinél (42) számottevően magasabb a városrészben az eltartottsági index értéke: 47 gyermek és időskorú jut 100 felnőttre. Az öregedési index a városrészi korstruktúra pólusain mutatkozó kiegyenlített eltérésnek köszönhetően a pécsi mutató értékével (104) majdnem azonos (103), azonban a városrészen belüli különbségek, jelesül a Budai külvárosban mutatkozó enyhe gyermektöbblet, illetve az idősek ennél sokkal jelentősebb aránytöbblete azt eredményezi, hogy ezen a területen nagyon magasra szökik az öregedési index: 115 idős jut 100 gyermekre. Diós területén a fiatalok aránya 17,8%, az aktívaké 64,6%, míg az időskorúak a népesség 17,4%-át adják, a városrész viszonylag fiatalos korszerkezetűnek tekinthető.

201


Diós Piricsizma Havihegy Budai külváros Ispitaalja Szigeti külváros Belváros Siklósi külváros 0%

20%

40% 0-14

15-39

60% 40-64

80%

100%

65-x

37. ábra: A népesség korcsoportonkénti megoszlása (2001) Forrás: Nagyvárosok Belső Tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.1.3 Iskolázottság A Belső városrészek iskolázottsági mutatói a városi átlagnál kedvezőbbek, közel kétszerese az egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya, mint a városban átlagosan. Az alacsony végzettségűek aránya elmarad a városi átlagtól. A Belső városrészeken belül a Belvárosi területegység népessége rendelkezik a legmagasabb arányban egyetemi/főiskolai oklevéllel. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya a Siklósi külvárosban a legalacsonyabb, míg a legmagasabb a városrész keleti részén elhelyezkedő Budai külváros, Diós és a Piricsizma területegységeken, de itt sem haladja meg a városi átlagot. A Belvárosban élők egyik legfontosabb társadalmi jellemzője a felsőfokú iskolai végzettségűek koncentrálódása: Szkókó és Csoronika után a városban itt a legmagasabb a 25 év fölöttiek között a felsőfokú végzettségűek aránya, 34,4%, ami közel kétszerese a városi átlagnak. A Siklósi városrészben az átlagosnál magasabb a népesség iskolai végzettsége: 24,5%-uk felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a középfokú végzettségűek aránya (62,6%) már elmarad a városi átlagtól. A Szigeti városrészben és Ispitaalján az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya (25,6%) összességében elmarad valamivel a Belvárosétól és a Siklósi külvárosétól, de meghaladja a városi átlagot. A középiskolai végzettségűek a legjellemzőbbek a városrészbena

202


megfelelő korúak 60,7%-a középfokú végzettségű. A Budai külváros, a Havihegy és a Piricsizma tekintetében szembetűnő, hogy mennyire a képzettségek szerinti megoszlás városi arányai köszönnek vissza a városrészben. A városrészen belül a Havihegy iskolázottsági viszonyai némileg jobbak a másik két alvárosrészénél, ami különösen a megszerezhető legmagasabb iskolai végzettség megfelelő korcsoportbeli arányaiban mutatkozik meg. A 10 év alattiaknak mindössze 2%-a nem végezte el az általános iskola első osztályát sem, felsőfokú végzettséggel azonban a 25 évesnél idősebb népesség körében 20,2%, illetve 19,4% rendelkezik, azaz nagyjából minden ötödik ebbe a korcsoportba tartozó havihegyi lakosnak főiskolai vagy egyetemi diplomája van. Diós területén mind az egyetemi és főiskolai végzettségű, mind az érettségizett lakosok aránya magasabb, mint Pécs egészében, a városrész lakosságára is az jellemző, mint ami a Belső városrészek egészére, az, hogy népessége magasabb iskolázottsággal rendelkezik a város egészéhez képest.

Legalább általános iskola 8 osztály

Legalább középiskolai érettségi

Budai külváros

Piricsizma

Diós

Havihegy

Siklósi külváros

Szigeti külváros

Ispitaalja

Belváros

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Egyetemi, főiskolai oklevél

38. ábra: A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korú népesség százalékában (2001) Forrás: Nagyvárosok Belső Tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.1.4 Foglalkoztatottak A Belső városrészekben a foglalkoztatottak népességen belüli aránya a városi átlag alatt volt 2001-ben. A legalacsonyabb arány a Siklósi külvárost jellemezte, míg a legmagasabb a Piricsizma területegységet. A foglalkoztatottak alacsony aránya valószínűleg az időskorú népesség magas arányával magyarázható a Belső városrészekben.

203


A munkanélküliek népességen belüli aránya a városrészben alacsonyabb volt, mint Pécsett átlagosan, csupán a Budai külváros és a Havihegy területegységek értékei voltak magasabbak. A legalacsonyabb arány a Diós területegységet jellemezte. A Belső városrészekben az inaktív keresők népességen belüli aránya a városi átlag felett alakult, mivel a városrészben magas az időskorúak aránya. Legmagasabb érték a Siklósi külvárosban volt, de az Ispitaalja területegység értéke is közel 10%-kal volt magasabb a városi átlagnál. Ezen a két területegységen a legmagasabb az időskorúak népességen belüli aránya is. Az eltartottak népességen belüli aránya a Belső városrészekben a pécsi átlagnál alacsonyabb volt, ami a gyermekkorú népesség alacsony arányával magyarázható. A területegységek közül a legalacsonyabb érték az Ispitaalját jellemezte, a legmagasabb pedig a Belvárost. A városrészre jellemző átlagos foglalkoztatási arány a pécsinél alacsonyabb volt, a területegységeket vizsgálva nagy eltéréseket tapasztalhatunk. A legmagasabb arány a Piricsizma területegységet jellemezte, amely a foglalkoztatottak gazdaságilag aktív korú népességen belüli magas arányával magyarázható. A legalacsonyabb foglalkoztatási arány a Siklósi külvárosban volt. A munkanélküliségi ráta a városrészben kedvezőbb volt, mint a városban. Csupán a Budai külvárosban és a Havihegyen haladta meg a városi átlagot. A legalacsonyabb munkanélküliségi ráta a Diós területegységen volt. Az aktivitási arány átlagosan kedvezőtlenebbül alakult a városrészben, mint Pécsett. A legalacsonyabb arány a Siklósi külvárosra volt jellemző, feltehetőleg a foglalkoztatottak és a munkanélküliek népességen belüli alacsonyabb aránya miatt. A legmagasabb aktivitási arány a Piricsizma területegységet jellemezte. A Belvárosban a korszerkezettel hozható összefüggésbe, hogy átlag alatti a teljes belvárosi népességen belül a foglalkoztatottak aránya, 31,4%, de alacsony a munkanélküliség is (2,6%). Minden foglalkoztatottra jut 1 inaktív kereső, ezen felül 1,1 eltartott, vagyis összességében 100 foglalkoztatottal 210 inaktív és eltartott állítható szembe. A foglalkoztatottaknak több mint 80%-a szolgáltató ágazatokban dolgozott. A Siklósi városrészben a népességnek csak 31%-a foglalkoztatott, 42%-a inaktív kereső, 25%-a pedig eltartott. Munkanélküli az összeíráskor mindössze 61 fő volt. Így 100 aktív keresőre 214 inaktív és eltartott jut. Annak ellenére, hogy a lakásállomány egy korábbi

204


korszak színvonalát tükrözi, a foglalkoztatottak között magas arányban találhatók vezetők és értelmiségiek (36%), valamint egyéb szellemi foglalkozásúak (26%). A Szigeti városrész és Ispitaalja 14794 lakosából 5200 fő, vagyis a 35%-uk volt 2001-ben foglalkoztatott. A munkanélküliség nem tartozott a súlyos problémák közé, a népesség 2,2%át érintette. A korszerkezetből következően viszont magas az inaktívak aránya, 38,4%, miközben az eltartottaké alacsony (24,2%). A 100 foglalkoztatottra jutó 109 inaktív kereső is azt jelzi, hogy a Szigeti városrész – a többi belvárosi jellegű területtel együtt – részben nyugdíjas jelleget ölt, noha ez a folyamat nem annyira előrehaladott, mint a Siklósi külvárosban. A foglalkoztatás jellege itt is a szolgáltatásokban dolgozók abszolút túlsúlyát (78%) mutatja, az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak aránya 21%. A Budai külváros, a Havihegy és a Piricsizma esetében tekintettel arra, hogy a városrész korstruktúráját, illetve iskolázottsági viszonyait leíró mutatók nagyon hasonlóan alakulnak a város egészének társadalmát jellemző számokkal összevetve, nem meglepő, hogy a foglalkoztatottság tekintetében is szembetűnő a hasonlóság a városrészek és a város egésze között. A Piricsizmán élők a pécsinél kedvezőbb, a Budai külvárosban élők viszont a pécsinél kedvezőtlenebb munkaerőpiaci pozíciókkal rendelkeznek: az előbbiek körében 52,2% a foglalkoztatási arány és csak 5,4% a munkanélküliségi ráta, az utóbbiaknak viszont 45,6%-os foglalkoztatási aránnyal és 9,9%-os munkanélküliségi rátával kell számolnia. A foglalkoztatottság mellett a korszerkezet itt is hatással van az eltartottsági mutatókra, így még erőteljesebb különbségek rajzolódnak ki a két terület között: 100 foglalkoztatottra a pécsinél (158) kedvezőbb, 142 inaktív kereső és eltartott jut Piricsizmán, a Budai külvárosban azonban már 170 főt tesz ki a mutató értéke. A foglalkoztatottak különböző munkakörök szerinti megoszlása tekintetében ugyancsak a városi arányok köszönnek vissza a városrész egészében: a munkavállalók 28,9%-a vezető beosztásban vagy értelmiségi munkakörben dolgozik, 22,6% egyéb szellemi munkakörben, 16,1% a szolgáltatói szektorban, 23,7% ipari, 0,7% pedig mezőgazdasági fizikai munkás. Jelentősebb eltérés a városrészen belül csak a vezető beosztásúak és értelmiségiek tekintetében figyelhető meg, mert az ő arányuk a Budai külvárosban (25,6%) két százalékponttal elmarad a pécsi átlagtól (27,7%), a Havihegyen, és a Piricsizmán azonban számottevően meghaladja azt (rendre 31,7%, 32,3%, illetve 34,6%). Diós területén a foglalkoztatottak aránya meghaladja a pécsi átlagot, a munkanélküliek aránya pedig jóval alacsonyabb annál. Az aktivitási arány a városi átlag közelében található.

205


Foglalkoz- MunkaAktivitási tatási nélküliségi arány (%) arány (%) ráta (%)

Foglalkoztatott (%)

Munkanélküli (%)

Inaktív (%)

Eltartott (%)

Belváros

31,4%

2,6%

31,4%

34,6%

39,7%

7,6%

43,0%

Budai külváros

35,6%

3,9%

34,9%

25,6%

45,6%

9,9%

50,7%

Havihegy

37,0%

3,8%

32,7%

26,4%

48,1%

9,4%

53,1%

Ispitaalja

35,2%

2,0%

40,8%

21,9%

46,6%

5,5%

49,3%

Siklósi külváros

31,3%

1,7%

41,8%

25,2%

38,0%

5,2%

40,1%

Szigeti külváros

35,1%

2,3%

37,3%

25,3%

43,7%

6,2%

46,6%

Diós

37,0%

1,2%

32,8%

29,0%

49,6%

3,1%

51,2%

Piricsizma

40,3%

2,3%

29,1%

28,2%

52,2%

5,4%

55,1%

Városrész átlaga

34,6%

2,6%

35,9%

26,8%

45,4%

6,5%

48,6%

Pécs átlaga

37,6%

3,1%

31,4%

27,9%

47,1%

7,8%

51,1%

45. táblázat: A munkaerőpiaci helyzetet meghatározó tényezők (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.1.5 Infrastruktúra I.3.2.1.5.1

Közlekedés

A belváros kétségkívül közlekedési szempontból a legproblémásabb terület. A városon belüli forgalom elsőszámú célterülete a belváros. A városi átmenő forgalom sajnos a mai napig a belváros peremén, illetve a belvároson halad át. A városi tömegközlekedés által szintén erősen érintett, az autóbusz-viszonylatok túlnyomó többsége érinti a belvárost. Ennek a forgalmi terhelésnek és a történelmi okoknak köszönhetően a belvárosi úthálózat leromlott állapotú. A belvárosi utak több mint 50%-a nem megfelelő állapotú, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az aszfaltburkolat hiányos, vagy nincs, gödrök, kátyúk tarkítják a felületet, az útszegély nem megfelelő, a csapadékvíz elvezetése nem megoldott. A közlekedés ezeken az utakon

balesetveszélyes,

és

a

gépjárművek

műszaki

állapotát

is

veszélyezteti.

Általánosságban elmondható, hogy ezekben az utcákban az utak mellet futó járdák is hasonló, vagy még rosszabb állapotban vannak. A belváros alatt nagy kiterjedésű részben ismert, részben ismeretlen fekvésű pincerendszer húzódik. A pincerendszer részben tömedékelt, de így is alámosások, omlások és süllyedések fordulnak elő. Az állandó közműfejlesztési, bekötési és javítási munkák miatt az útfelületek nem egységes borításúak, a csőtörések tovább rongálják az amúgy sem megfelelő útalapozást. Nagyobb esőzések idején a belváros északi

206


peremén fekvő utcákon időszakos patakok jelennek meg és a hegylábfelszínre érve elöntik a kereszteződéseket (Ágoston-tér, Korház tér, Alagút) nagy mennyiségű hordalékot hagyva maguk után. I.3.2.1.5.2

Közterületek

A városban található közterületek közül kiemelkedő jelentőséggel bírnak a közterek és a sétálóutcák, amelyek jelentős közösségi, gazdasági funkciókat látnak el. A legjelentősebb, legszínesebb funkcióval ellátott közterek a belvárosban találhatók. Ezek közül is kiemelkednek a sétálóutcák által felfűzött terek, amelyek jelentős rekreációs, kereskedelmi és közösségi funkciókat látnak el. A belváros négy legjelentősebb közösségi funkcióval rendelkező tere a Széchenyi, Jókai, Szent István, Színház terek. Több intézmény, kereskedelmi és vendéglátó egység található ezeken a tereken, rendszeresen adnak helyt rendezvényeknek, szabadtéri programoknak. Éppen ezért kedvelt találkozóhelyek, rekreációs és közösségi területek. Az elmúlt időszakban felújításuk részben megtörtént, köztéri kutakkal, utcabútorokkal, növényzettel ellátottak, ünnepi díszkivilágításuk is megoldott. Ezeket a tereket érintik a város sétálóutcái és sétánya, amelyeken a belvárosi üzletek, bankok, vendéglátóhelyek találhatóak, ezért szintén kedvelt találkozóhelyek, korzók. (Király utca, Ferencesek utcája, Citrom utca, Sétatér) Szintén a belvárosban jellemzőek a kisebb terek, közök, amelyek hangulatos szökőkútjai, köztéri szobrai a belvárosi séták színfoltjai. Ilyen a Flórián tér, a Ciszterci köz, a Hal tér, de ide sorolható a Mecsekoldalon található Tettye tér is. A Tettye tér a város kedvelt találkozóhelye, amely vendéglőkkel és látnivalókkal várja a helyieket és a turistákat. Nyáron szabadtéri előadások is megrendezésre kerülnek itt. Egy másik funkcionális arculattal rendelkező csoportot jelentenek a történelmi belváros peremén

elhelyezkedő

közlekedési,

parkolási

funkcióval,

ugyanakkor

intézményi

kereskedelmi jelentőséggel is bíró terek. Ide sorolható a Búza tér, 48-as tér, Ágoston tér, Barbakán tér, Kossuth tér, Kórház tér, Indóház tér. Ezek forgalmas utak mentén helyezkednek el, számos intézmény, kereskedelmi egység található területükön. Kevésbé alkalmasak közösségi funkciók betöltésére, köztéri szobraiknál megemlékezések, sűrűn látogatott intézményeik folytán spontán találkozások színhelyei. Megjelenésük többnyire hagy kívánni valót maga után, utcabútorokkal, díszítő elemekkel, növényzettel kevésbé ellátottak.

207


A belváros zöldterületekkel kevésbé ellátott, említésre méltó a Szent István tér és a Barbakán, a Várkert, a Szent Ágoston tér, valamint az Eszperantó park.

I.3.2.1.6 Lakáshelyzet A történelmi belvárosra a többszintes, többlakásos lakóépületek a jellemzők, a földszinten gyakran kereskedelmi, szolgáltatói funkcióval. A Siklósi és Szigeti területegységek részben tömbházas beépítésű lakótelepek, de mindkettőhöz tartoznak kisebb társas házas, kertes házas beépítések is. Diós, Piricsizma, Havihegy családi házas övezetek. A Belvárosi városrészeket együtt vizsgálva az egy lakásos épületek túlsúlyát állapíthatjuk meg. A Belső városrészekben 17 409 lakás van, ez az összes lakás 26,5%-a. A Szigeti külváros kiemelkedik magas lakásszámával, ezt a nagy számú tízemeletes, a nagy kiterjedésű lakótelep és a sűrűn beépített keleti rész eredményezi. A Belváros és a Budai külváros nagyjából hasonló lakásszámmal rendelkezik, az utóbbiban ez a nagyobb tömbépületeknek is köszönhető. Ispitaalja nagyobb kiterjedése, a Siklósi városrész tízemeletesei révén tudhat magáénak sok lakást. A hegyvidéki területek beépítettsége kevésbé sűrű, ezek közül Havihegyen van a legtöbb lakás. A Belső városrészekben lakások alapterülete átlagosan 64,3 m2 (ez 6%-kal alacsonyabb a városi átlagnál), a Belvárosban 71 m2. A családi házas övezetekben (Diós, Piricsizma, Havihegy) magas alapterületű lakások, míg a lakótelepeken a kisebb méretű lakások a jellemzőek. A lakások 7,8 %-a önkormányzati tulajdonban van, ez 1 251 lakást jelent. A fennmaradó lakások természetes személyek tulajdonát képezik. 6000 5000 4000 3000 2000 1000 Diós

Piricsizma

Havihegy

Siklósi külváros

Ispitaalja

Budai külváros

Belváros

Szigeti külváros

0

39. ábra: A lakások száma (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

208


A Belvárosi városrészekre leginkább az 1945 előtt építetett ingatlanok a jellemzőek. (Főképp a történelmi belvárosra, a Havihegyre és az Ispitaaljára.) A hatvanas években épült a Siklósi külváros nagy része. A Szigeti városrész keleti fele régi építésű házakból áll, nyugati fele a hetvenes években épült lakótelep. A Belső városrészekben az összkomfortos lakások aránya 13%-kal alacsonyabb, mint a városi átlag, ez részben az egyedi fűtésű lakások magas számával van összefüggésben. A komfortos lakások aránya itt magasabb, mint a város többi részén (a fűtést leszámítva minden központi szolgáltatás elérhető). Az alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya összhangban van a városi adattal. A Belvárosban 618 lakóház állt 2001. február 1-én, ebből a legtöbb (41%) 4-10 lakásos volt, 25-25%-ot tett ki az 1 és a 2-3 lakásosok száma és 9%-nyi volt a 11 és több lakásosoké. A hagyományos városi bérházak domináltak tehát, hiszen ebbe a kategóriába sorolhatók a 4-10 és az afölötti lakásszámú épületek. A 618 lakóépületben összesen 2962 lakást írtak össze, ezeknek a 81%-a volt lakott, 14% került a nem lakott és további 5% az egyéb célra használt kategóriába. Ez utóbbi kategória szám szerint és arányában is itt a legmagasabb valamennyi városrész közül. A lakások átlagos alapterülete 70,9 m2, ami valamivel meghaladja a városi átlagot, a 100 lakásra jutó lakók száma (169) azonban lényegesen alacsonyabb annál. A lakásállomány értelemszerűen itt a legöregebb, 76,3%-uk 1945 előtt épült, és kiemelkedően magas arányuk, 11%-uk önkormányzati tulajdonban van. A lakások relatív többsége, 37,5%-a 2 szobás, negyedrészük 3 szobás és nagyjából egyötödös arányt képviselnek az 1, valamint a 4 és több szobások. A Siklósi városrészben az épített környezet a Nagy Lajos király útjának 10 emeletes „pizsama” házai és a Móricz Zsigmond tér és a Jókai utca 4 emeletes tégla épületei jellemzik. A lakásállományának 19%-a származik 1945 előttről, a zöme a 60-as (32,5%) és a 70-es (27,4%) években épült. Feltűnően kevés lakást vettek használatba a 80-as (1,2%) és a 90-es (1,4%) években, ez utóbbiak szám szerint is mindössze 52-őt tesznek ki. Az összesen 1953 lakás átlagos alapterülete is meglehetősen alacsony, mindössze 56,2 m2, több mint 70%-uk nem haladja meg a 60 m2-t, ami a 60-as és 70-es évek lakásépítési programjának a hozadéka, ugyanakkor alacsony a 100 lakásra jutó lakók száma is (173). A lakások 60%-a 2 szobás, 20%-a 3 szobás, az ennél nagyobbak csak 5%-ot tesznek ki. A Szigeti városrész és Ispitaalja beépítettségének vegyes jellegét mutatja, hogy az 1355

209


lakóépületnek közel a fele földszintes, ugyanakkor 20%-ukban 11-nél több lakás található, további 17% pedig 4-10 lakásos. Az épületekben 6885 lakott lakást írtak össze, de a teljes lakásállományból 716 nem volt lakott, ezek egy részlét irodaként használják. A lakások átlagos alapterülete a Szigeti külvárosban kicsi, 55 m2, ami 10 m2-rel elmarad a városi átlagtól, az Ispitaalján 66 m2, éppen a pécsi átlagnak megfelelő. A laksűrűség is alacsony, 100 lakásra átlagosan csak 192 lakó jut, 100 szobára pedig csupán 81, tehát a kis lakások legalább nem zsúfoltak. A lakások 29%-a 1945 előtt épült, ebbe a körbe a földszintes épületekben találhatók lakások tartoznak. A lerombolt családi házak helyén a 60-as és 70-es években épült a lakások több mint fele, ezek a 4 és 10 emeletes panelházak építésének időszaka. A 80-as és 90-es években – a beépíthető területek hiányában – már nagyon kevés új lakás épült, az állománynak alig 4,5%-a. A lakások 5%-a még mindig önkormányzati tulajdonban van, a többi magántulajdon. A lakott lakások 55%-a 2 szobás, a 3 szobások aránya 24%, az 1 szobásoké 13%, a 4 és több szobásoké pedig mindössze 7%. A Budai külváros, a Havihegy és a Piricsizma területén a földszintes családi házak dominálnak. A városrész több részében előfordulnak többlakásos lakóépületek is, a Budai külvárosban még egy kisebb lakótelepet is találunk, de jelentős a 2-3 lakásos (14-20%), illetve a 4-10 lakásos házak (4-8%) aránya is. A mintegy ötezer lakás jó része 1945 előtt épült, különösen nagy arányban igaz ez a Havihegy lakásaira: itt a lakások 60%-a ebből az időszakból származik. A Pricsizma lakóházainak egy jelentős hányada (30%-a) 1980 után épült. Az egyszobás lakások aránya a Budai külvárosban (24,9%), valamint a Havihegyen (16,8%) jóval meghaladja a pécsi arányt (9,5%). A Havihegy lakásállományának súlyos problémája továbbá, hogy a területen magas a komfort nélküli (8,3%), illetve a szükséglakások aránya (9,3%). Diós lakóépületeinek döntő többsége földszintes, legnagyobb részük 1 lakásos. Átlagterületük meghaladja a városi átlagot (97 nm2). Döntő többségűk 2, vagy többszobás, illetve összkomfortos.

210


3,3

2,3 3,5

Összkomfortos Komfortos Fél-komfortos

33,8

Komfort nélküli

57,1

Szükség- és egyéb lakás

40. ábra: A Belső városrészek lakásállományának összetétele komfortfokozat szerint (%) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.1.7 Közüzemi infrastruktúra A Belső városrészek közüzemi infrastruktúrája jó, a hegyoldali területeken a szennyvízhálózat és az ivóvízhálózat nem teljes, de az ISPA program II. ütemében ezek kiépítése elő van irányozva. Ennek megvalósulásával a városrész közüzemi infrastruktúrája teljes körű lesz, mivel nagyrészt a gázbekötések is lebonyolódtak már.

Hálózati vízvezetékkel ellátott

Közcsatornával ellátott

Havihegy

Piricsizma

Diós

Budai külváros

Siklósi külváros

Belváros

Szigeti külváros

Ispitaalja

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Hálózati gázzal ellátott

41. ábra: Közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya (%) Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Hosszú- és Középtávú Stratégiája

211


I.3.2.1.8 Vállalkozások A Belső városrészekben 2001-ben 5381 vállalkozás működött, a pécsi vállalkozások 30%-a. Az ezer lakosra jutó vállalkozások értéke 148,7 volt, ami 36%-kal haladja meg a városi mutatót. A városrészen belül kiemelkedik a belváros és a szigeti külváros eredménye, de jól teljesít Ispitaalja és a Budai külváros is. A hegyi területek értelemszerűen gyengén teljesítenek, bár valamennyi területegység lakossággal súlyozott értéke kedvezőbb a városi átlagnál. 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200

Működő vállalkozások száma

Havihegy

Budai külváros

Szigeti külváros

Piricsizma

Siklósi külváros

Ispitaalja

Diós

Belváros

0

1000 lakosra jutó vállalkozás

42. ábra: A vállalkozások száma abszolút értékben és 1000 lakosra vetítve (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.1.9 Szolgáltatások A Belső városrészek rendelkeznek a legsokoldalúbb szolgáltatási kínálattal. Itt található az üzletek, vendéglátóegységek, szolgáltatók, intézmények, hivatalok túlnyomó többsége. A belvárosban van a főposta és további négy postafiók. A bankfiókok szinte kivétel nélkül a belső városrészeken helyezkednek el. Ezen belül is kiemelkedően sok bankfiók található a Rákóczi úton. Az ATM-ek csaknem 60%-a szintén ebben a városrészben található. A közösségi személyszállítás szempontjából a belváros különösen preferált, a járatok túlnyomó többsége érinti a Belső városrészeket, jelentős részük a belváros megközelítésére szolgál. A Belső városrészekben kilenc taxiállomás működik, itt a legkedvezőbb a szolgáltatásuk igénybevétele. Itt található a központi távolsági buszpályaudvar és a vasúti főpályaudvar.

212


A Belső városrészek szolgáltatási kínálatának fontos mennyisége az 1550 kereskedelmi üzlet, ami a város üzleteinek 54%-a. A Belvárosban van a pécsi kereskedelmi üzletek 22%-a, de jelentős a Siklósi- és a Szigeti külváros üzleteinek száma is. Ezzel szemben a hegyi területeken csak elvétve található néhány élelmiszerüzlet. A városrészben 348 vendéglátóhely fogadhatja a látogatókat, ez a városi érték 44%-a. Elmondható, hogy a színvonalasabb éttermek, cukrászdák, pub-ok túlnyomó többsége a Belvárosban található. A Belső városrészek adnak helyt a szállodák és panziók többségének is. Itt találhatók a nevezetességek, látnivalók, a város jelképeinek nagy része. A Belvárosban látogatható a világörökségi helyszín, a múzeumok, könyvtárak, és a Nemzeti Színház. A Belvárosban kerül megrendezésre a legtöbb rendezvény, fesztivál, megemlékezés, ünnepség. A belvárosi székhellyel rendelkező vállalkozások 100 lakosra jutó száma 2001-ben 250 volt, ami két és félszeresen múlja felül a pécsi átlagot. Ennél nagyobb vállalkozás-sűrűség csak az alacsony népességű, kifejezetten ipari jellegű városrészekben fordul elő. Ez az arány is igazolja a Belváros gazdasági centrum funkciójának erősségét. Az 1538 működő vállalkozás túlnyomó többsége (1366) a szolgáltatási ágakban tevékenykedett, ez 9,3%-a az össze ilyen pécsi vállalkozásnak. Még ennél is magasabb a vendéglátás és az idegenforgalom koncentrációja. A vendéglátóhelyek 19%-a, ezen belül az éttermek és cukrászdák 22%-a itt várja a vendégeket, de a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek 18%-a is ezen a nem egészen 1 km2-es területen található. A Siklósi városrészben a vállalkozások jelenléte 2001-ben sokkal alacsonyabb volt a Belvárosénál, 100 főre vetítve 142, ami a városi átlagot még mindig tetemesen meghaladja. Friss adatok sajnos nem állnak rendelkezésre, de az Árkád bevásárlóközpont megnyitása ebben lényeges emelkedést hozhatott. A 418 kiskereskedelmi üzlet közel negyede (96) már korábban is ruházati szaküzlet volt. A Szigeti városrész és Ispitaalja a vállalkozások 100 főre jutó száma 134, ami alacsonyabb a másik két eddig elemzett városrész mutatójánál és arra utal, hogy azokénál gyengébb a gazdasági szerepköre a Szigeti városrésznek és markánsabb a lakóhely funkciója. A városrészen belül sajnos nem tudunk további különbségeket tenni, de megengedhetőnek tartjuk azt a feltételezést, hogy a Belvárostól távolodva csökken a vállalkozói aktivitás és erősödik a lakóhely funkció. A Budai külváros, a Havihegy és a Piricsizma területén a lakosságszámhoz viszonyítva

213


relatíve sok, a pécsi arányt meghaladó mennyiségű vállalkozás van – 1000 lakosra jutó 132 vállalkozásával a Piricsizma emelkedik ki. A vállalkozások túlnyom többsége (70-80%-a) szolgáltatásokat végez, 20-30%-uk ipari, illetve építőipari jellegű tevékenységet űz. A Budai külvárosban és a Havihegyen viszonylag nagy számban fordulnak elő kiskereskedelmi üzletek és vendéglátó helyek, melyek a helyi és a városi piacot is célba veszik. A Belváros után a Budai városrész kínálja a legtöbb szálláshelyet panziókban: minden alvárosrészben jelentős a panziók kapacitása, a Piricsizmán 84, Havihegyen 73, a Budai külvárosban pedig 61 ilyen szálláshelyet kínálnak. Utóbbi területére esik egy nagykapacitású, 450 férőhelyes, ámde a szolgáltatás színvonalát tekintve a panzió szintjét el nem érő (kollégiumi) kereskedelmi szálláshely is. Dióson az 1000 lakosra jutó vállalkozások ugyancsak száma jóval meghaladja a városi átlagot (162), a Belvárosétól azonban elmarad. 700 600 500 400 300 200 100 Havihegy

Diós

Vendéglátóhelyek száma

Piricsizma

Kereskedelmi üzletek száma

Ispitaalja

Budai külváros

Szigeti külváros

Siklósi külváros

Belváros

0

43. ábra: A kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek a Belső városrész területén (2002) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.1.10 Humán infrastruktúra A Belső városrészek humán infrastruktúra szempontjából is kiemelt területek, mivel a közintézmények – a város legfontosabb kulturális, oktatási-, egészségügyi- és szociális intézményeinek nagy része – ezen a területen működnek; így a humán területen foglalkoztatott lakosság nagy része a belső városrészek intézményeiben dolgozik. A terület – teljes városhoz viszonyított – lakónépessége 22,4%, azonban a napközben itt

214


tartózkodók száma ennél jóval jelentősebb, hiszen a város népességének jelentős hányada tölti a területen működő intézményekben munka idejét, intézi humán és egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyeit. A Belső városrészekben összesen 34 oktatási intézmény működik, a pécsi alap és középfokú oktatási intézményekben tanulók közel fele ezen a területen tudja igénybe venni az életkorának és választott hivatásának megfelelő képzési lehetőséget. A terület 8 óvodai és 9 alapfokú intézményét a Nyugati- és Keleti Városrész Óvodai központjai, a Városközponti Oktatási Centrum, illetve a Mecsekaljai Oktatási Központ fogja össze. A területen kiemelkedő a gimnáziumok és szakközépiskolák száma – összesen 13 -, illetve a Pécsi Tudományegyetem – egyes karokhoz kapcsolódó – épületei is a belső városrészekre koncentrálódnak. A „kulturális tőkével” rendelkező lakosság elsősorban ezen a területen jut foglalkozási lehetőséghez, így indokolt, hogy a legtöbb kisgyermekellátáshoz kapcsolódó oktatási és szociális intézmény is a belső városrészekben található. A város bölcsődei férőhelyeinek 34%-a a belső városrészekre koncentrálódik. A kulturális élet fő tartópillérei – színházak, múzeumok, könyvtárak, levéltár, szabadidő- és ifjúsági központok - és az azt szervező főbb intézmények, szervezetek is ezen a területen találhatók, illetve a főbb kulturális rendezvények nagy része is a belvárosban kap helyet. Az egészségügyi ellátórendszer szakintézményei, azok felügyeleti szervei és szolgáltatói is a belső városrészekben jelennek meg elsősorban. Pécs más területeiről tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető belső városrészek adnak helyet a szakintézményeknek – kórházaknak, klinikáknak, egyéb egészségügyi szolgáltatóknak -, illetve a PTE Általános Orvostudományi Karának elméleti tömbje is ezen a területen működik. A szociális ellátórendszer tekintetében is fontos szerepet lát el a terület, a kapcsolódó intézmények és szervezetek nagy számban működnek itt. A XESZI II. számú gondozási központja biztosítja a belvárosban a szociális étkeztetést, házi-, és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, időskorúak nappali ellátását. A városon beleül ezen a területen működik a legtöbb idősek otthona és idősek klubja. Ez egyrészt indokolható a városrészben lakó idős népesség magas számával (20,1%), illetve a könnyű megközelíthetőség, hozzáférhetőség szempontjaival is. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat étkeztetés biztosításával, fogyatékos-, hajléktalan- és idősellátással, valamint egyéb karitatív tevékenységek vállalásával erősíti a pécsi szociális ellátórendszert. A szervezet központi irodája is a belvárosban található. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények nagy része is a belvárosban kap helyet, ami az ellátórendszerbe kerülő gyermekek vérszerinti családjukkal való kapcsolattartása, illetve a szolgáltatásokhoz való

215


hozzáférés szempontjából indokolt. Az Esztergál Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Belvárosi egysége a Pécsi Átmeneti Otthon és Gyermekotthon, a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ a belső városrészekben működő legfontosabb jóléti intézmények. Sportlétesítmények tekintetében is a belső városrészek jelentik a legfőbb területet, hiszen a PTE uszodája, futball-, futó-, súlylökő pályája, a Hullám Fürdő uszodai szolgáltatása, a PMFC futball pályája, a PVSK atlétikai pályája, illetve a városi Lauber Dezső Sport Csarnok mind a belső városrészekben helyezkedik el, szinte ezzel teljességében lefedve a kapcsolódó létesítmények körét.

I.3.2.1.11 Összefoglalás A városrész egyértelműen Pécs központja, számos gazdasági, intézményi, kulturális funkció otthona. Ugyancsak itt találhatóak a város legfontosabb, legfrekventáltabb közterei, amelyek azonban sok esetben felújításra szorulnak. A meglévő zöldfelületek aránya sem kielégítő, a városrészben igen kis számú, rekreációra alkalmas zöldfelület található. Ezek, az egész várost ellátó funkciók elsősorban a Belvárosra és környékére jellemzőek, a keleti városrészeken már kevésbé vannak jelen. A Belső városrész Pécs legnagyobb népességkoncentrációjú területe. Népességének legnagyobb része a Belvárosban és környékén él, a keleti városrészek népességszáma jóval alacsonyabb a központi részeknél, amely elsősorban az eltérő beépítési módból következik, hisz amíg a Belvárosra és környékére a többszintes, többlakásos, illetve több helyen a blokkos, panelos építési módszer volt a jellemző, addig a keleti városrészekben földszintes családi házak a dominánsak. A lakások legnagyobb része csatornahálózatra, szennyvízhálózatra, valamint gázhálózatra rákötött. A népesség általában véve idősödő, Diós és Piricsizma kivételével mindegyik városrészben nagyobb arányban vannak jelen, mint a fiatalkorúak. A Belváros egyik legnagyobb problémája pont ebből ered, a népességszám ugyanis itt folyamatosan csökken, amit csak siettetett a városrész rossz állapotú épületeinek korábbi lebontása. Az időskorúak viszonylag magas számából ered a városrész egy másik nagyobb problémája, a foglalkoztatottak viszonylag alacsony aránya. A munkanéküliek aránya ennek ellenére alacsony, noha a Budai külvárosban a 10%-os értékhez közelít. A népesség iskolázottsága kiemelkedőnek mondható, a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya mindegyik városrészben meghaladja a városi átlagot. A városrész problémája az egyre növekvő autóforgalom, a rossz útviszonyok.

216


BELSŐ VÁROSRÉSZEK Erősségek • • • • • • • • • • •

A népesség iskolai végzettsége magasabb, mint a városi átlag; Alacsony munkanélküliségi ráta; Kiemelkedő városképi jelentőségű közterek, kedvező adottságokkal rendelkező sétálóutcák; Számos műemléki épület, világörökségi helyszín; Magas az ezer lakosra jutó vállalkozások száma; Sokoldalú és magas minőségű szolgáltatási kínálat; Sokrétű pénzügyi, üzleti szolgáltatás kínálat Turisztikailag frekventált terület, számos szálláshellyel és vonzerővel; A közintézmények, kulturális-, oktatási-, egészségügyi- és szociális intézmények és sportlétesítmények nagy része itt található; Közüzemi infrastruktúrával jól ellátott; A vasútállomás és az autóbuszállomás itt található.

Gyengeségek • • • • • • • • •

Lehetőségek •

• • •

Az EKF-fejlesztések hatására a Belső városrészek keleti szárnyának jelentős funkcionális bővülése, a belváros keleti irányba történő kiterjedése; EKF nyomán megélénkülő idegenforgalom; EKF során megújult közterek, felpezsdülő köztéri, közösségi élet; A magánberuházások eredményeképpen a Belváros „keleti kapujának” kiépülése.

Elöregedő, fogyó népesség; Magas forgalmi terheltség; Rossz állapotú utak; Kedvezőtlen parkolási viszonyok; Zöldterületek alacsony aránya; Kontrasztos lakóépületek, az egységes építészeti arculat hiánya; Idős lakásállomány; Az összkomfortos lakások aránya elmarad a városi átlagtól; A foglalkoztatottak aránya elmarad a városi átlagtól.

Veszélyek • • • • • •

A Belváros közlekedési és parkolási gondjai tovább növekednek; A csapadékvíz elvezetés megoldatlansága a szélsőséges időjárás következtében krízishelyzetekhez vezet; Az EKF program beruházásai nem valósulnak határidőre; A EKF program során elkészült létesítményeket nem sikerül tartalommal megtölteni; A Zsolnay-gyár és a Belváros közti lakóterület továbbra is rendezetlen marad; A turisztikai fejlesztések nem járnak vonzerő-fejlődéssel, a térség nem válik nemzetközileg jegyzett desztinációvá.

I.3.2.2. Mecsekoldal

A városrész magába foglalja Gyükést, Rigódert, a Mecsekoldalt, Makárt, Donátust, Csoronikát, Daindolt, Szkókót, Bálicsot, Ürögöt, Patacsot, Szentmiklóst, Szentkutat,

217


Zsebedombot, Rácvárost, valamint Rókusdombot. A Zsebedomb jellegét mindmáig a kiskertek, hétvégi telkek határozzák meg. A lakóövezet beépítésének jellege is különböző, attól függően, hogy mikor épültek a lakások. Az uránvárosi buszpályaudvar közelsége a lakóövezetek egy részének sűrű tömegközlekedést biztosít. A Mecsekoldal nyugati részén helyezkedik el Bálics, a Daindol, a Makár a Szentkút és a Szkókó egy részén korábban a pécsi polgárok szőlői és gyümölcsösei voltak, ennek nyomai épületállományában és részben népességében is mindmáig kimutathatók. Funkciója túlnyomóan lakófunkció, itt-ott még mindig találhatók ezen a területen kertek, szőlők. Korábban más mecseki erdőkkel és zöldterületekkel együtt a „város tüdejének” fontos szerepét is betöltötte, de a beépítettség növekedésével ez a funkciója elveszett, ami egyes szakértői vélemények szerint Pécs megnövekedett levegőszennyezettségének egyik oka. Az egyetemi városrészben, a Csoronikán és a Rókusdombon található a PTE számos intézménye, így a Természettudományi Kar, a Művészeti Kar és a Pollack Mihály Műszaki Kar és a Boszorkány úti kollégium. Arculatához hozzátartoznak az egészségügyi intézmények is, az Édesanyák útján a Szülészeti Klinika, a Gyermekkórház és a Szívcentrum. A területen fekszik továbbá a PTE TTK arborétuma és a PMFK-hoz és a Művészeti Karhoz tartozó parkos terület. Gyükés nagy területű, de csekély népességű Gyükés üdülőterületnek számít – ennek megfelelően a városrész az egyik legalacsonyabb népsűrűséget mondhatja magáénak Pécsett. A városrész északi, középső részén található (a szűken értelmezett) Mecsekoldal53, amely közvetlenül a Belvárostól északra, enyhén dombos területen helyezkedik el. Funkcionálisan homogénnek tekinthető lakóövezet. Beépítettségét a Belvároshoz közelebbi részeken zárt, városias házsorok, feljebb régebbi építésű városi villák és családi házak jellemzik. A szocialista városfejlesztés során épült itt néhány 4 emeletes panelépület és egy KISZlakótelepnek nevezett tömb is. Néhány évtizede még Pécs legmagasabb presztízsű lakóövezete volt, sokan talán ma is így tartják számon. A Tettyével szomszédos peremén található egy a látogatók számára is nyitott, arborétum jellegű park, a Pintér kert. A Belváros nagy részéből akár gyalogosan is elérhető, de jók a közlekedési kapcsolatai is.

53

A Mecsekoldal városrészen belül található egy Mecsekoldal elnevezésű kisebb egység, statisztikai körzet is.

218


A Rigóder kertvárosias településrész, ahol szinte csak a családi házak dominálnak.

I.3.2.2.1 Lakosságszám A Mecsekoldalon élt 2001-ben a város össznépességének 18,3%-a. A városrészen belül a legnépesebb területegységek a Mecsekoldal, Makár és a Rókus-domb. Ezeken a területegységeken élt a városrész lakosságának fele, míg a másik fele a többi 14 területegységen. A népesség arányát tekintve Szentkút, Szentmiklós és Zsebedomb területegységek rendelkeznek a legkisebb lakosságaránnyal. A városrészek népsűrűsége nagyon változó, a városrész nyugati részének városrészei, Patacsé (2073 fő/km2) és Ürögé (1355 fő/km2) a pécsi átlagot meghaladó, Rácvárosé, Szentmiklósé, Zsebedombé elmarad attól. A Zsebedombnak 187, Szentmiklósnak pedig 194 lakója volt a népszámláláskor. A funkcionális szerepkörök tehát meglehetősen jól elkülönültek, a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági területeknek alig van lakónépessége. A Mecsekoldal nyugati felének városrészei (Bálics, Daindol, Donátus, Makár, Szentkút, Szkókó) között is nagy különbségek vannak népsűrűség szempontjából. A legkorábban benépesített Makáré magas, 3457 fő/km2, de a Szkókóé (1984 fő/km2) és Bálicsé (1215 fő/km2) is meghaladja a városi átlagot, a Donátusé (878 fő/km2) Daindolé (736 fő/km2) és Szentkúté (361 fő/km2) azonban már elmarad attól. A Szigeti városrésztől északra, a Makár, a Belváros és Szkókó által övezve terül el az egyetemi városrész (Csoronika, Rókusdomb). Népessége 5881 fő, ami Pécs népességének 3,6%-a, a Rókus-domb a népesebb és a nagyobb népsűrűségű (8075 fő/km2), a Csoronikán kevesebben élnek és kisebb a népsűrűsége is (3394 fő/km2), igaz, ez még mindig 3,4-szerese a pécsi átlagnak. Gyükés területe 335 pécsinek ad otthont, a Rigóder területén további 1000 ember él. A szűken vett Mecsekoldal népessége 5585 fő volt 2001-bem, Pécs lakosságának 3,4%-a.

219


3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 Szentkút

Zsebedomb

Szentmiklós

Gyükés

Donátus

Rácváros

Bálics

Rigóder

Daindol

Csoronika

Szkókó

Patacs

Ürög

Rókusdomb

Makár

Mecsekoldal

0

44. ábra: A Mecsekalja területegységeinek népessége az a városi népesség arányában (%) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.2.2 Korcsoportonkénti megoszlás A városrészben a Zsebedombon élő népesség korösszetétele a legkedvezőtlenebb, (2001-ben 100 gyermekkorúra 425 időskorú jutott), ezzel a „legöregebb” területegység a városban. Feltehetőleg azért alakult ki ekkora különbség a két korcsoport között, mert a Zsebedomb jellemzően kistelkes/kiskertes terület, melyeken nyugdíjasok élnek. Szintén magasabb az időskorúak aránya a Makár, Rácváros, Mecsekoldal és a Rókus-domb területegységeken. Patacs, Ürög, Szentmiklós korszerkezete kedvező, átlagukban viszonylag magas a 14 éven aluliak (17%) és az aktív korban levők (70%) és alacsony az idősek (13%) aránya. Különösen Patacson sok a gyermek (21%) és Ürögben kevés az időskorú (11,5%). A 100 felnőtt korúra jutó időskorú száma Rácvárosban viszont magasabb mint a felnőtt korúakra vetített gyerekek száma, Zsebedomb pedig rendkívül elöregedő, lakosságának majdnem 40%-a időskorú.. Gyükésre is fiatalos korszerkezet jellemző, a fiatalok aránya (22,4%) a városrész területegységei közül itt a legmagasabb, az időskorúak aránya viszont az egyik legalacsonyabb (8,7%). Az ettől északkeletre elterülő városrészek korszerkezete (Bálics, Daindol, Donátus, Makár, Szentkút, Szkókó) összességében csak nagyon is mértékben tér el a városi átlagtól, de különkülön nézve vegyes a kép. A legkorábban beépített Makár lakói között már magas, 19%-os arányban vannak a 64 év felettiek és alacsony (10%) a 14 év alattiak aránya. Bálics, Daindol és a Donátus korszerkezete éppen fordított: sok a gyermek (19-20%) és kevés az időskorú

220


(10-11%), ami azt mutatja, hogy az ott lakó családok többsége a családi életciklusnak abban a szakaszában van, amikor még kisgyermekeket nevelnek. Szkókón kevesebb a gyermek (15%), de az idősek aránya sem magas (11%), így az ott lakóknak majdnem háromnegyede az aktív korúak közül kerül ki, amiből arra következtethetünk, hogy az előzőektől eltérően a családi életciklus tekintetében előbbre járnak és a gyermekek egy része már elhagyta a szülői házat. Az egyetemi városrész (Csoronika, Rókusdomb) korszerkezete sajátos: abszolút túlsúlyban vannak az aktív korúak, azon belül is különösen a 15-39 évesek aránya magas. Kevés az időskorú, de a gyermekek száma is alatta marad Pécs átlagának. A 100 felnőtt korúra jutó időskorú aránya alacsony (11), ezen belül a Csoronikán az egész városban az egyik legalacsonyabb (6), de a gyermekkorúak aránya is kevesebb a Pécsre jellemzőnél. Rigóder városrészben az idősek aránya alatta marad a pécsi aránynak, mindössze 13,5%. A fiatalok aránya ezzel szemben jóval magasabb, mintegy 18%-os. A szűken Mecsekoldal Népességében a 14 éven aluliak aránya 15%, a városi átlaghoz nagyon közel eső. Az 65 év felettiek aránya 19%, ami azt jelenti, hogy arányuk átlag feletti, a városrész elöregedő jellegű és ezt alátámasztja a 100 gyermekkorúra jutó 128 időskorú arányszáma is. Gyükés Patacs Bálics Donátus Daindol Rigóder Ürög Szkókó Mecsekolda Szentmiklós Szentkút Rácváros Makár Rókusdomb Zsebedomb Csoronika 0%

20%

40% 0-14

15-39

60% 40-64

80%

100%

65-x

45. ábra: A Mecsekoldal népességének korcsoportonkénti megoszlása (2001) Forrás: Nagyvárosok Belső Tagozódása, Pécs, KSH, 2003

221


I.3.2.2.3 Iskolázottság A Mecsekoldalon átlagosan a népesség 21,5%-a rendelkezett egyetemi/főiskolai oklevéllel, ami 7%-kal magasabb, mint a városi átlag (14,3%). A városrészen belül a Szkókó, Bálics, Mecsekoldal és a Donátus területegységeken élő népesség rendelkezett a legmagasabb arányban egyetemi/főiskolai oklevéllel. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők átlagos aránya a városrészben 1,9%-kal alacsonyabb, mint a városi átlag (14,8%). A városrészen belül a legkisebb arányban Csoronika és Szentkút, legmagasabb arányban pedig Gyükés és Patacs területegységeken rendelkeztek 8 osztálynál alacsonyabb végzettséggel. A legfeljebb középiskolát végzettek átlagos aránya a városrészben 38,9%, ami a városi átlagnál alacsonyabb (43,5%). Patacson magas az alacsony iskolai végzettségűek aránya is, egyötödük 8 általánosnál kevesebb osztályt végzett. A 25 évesnél idősebbek közül Ürögben 26%-nak van diplomája, Patacson 23%-nak. A Nyugati Mecsekoldal lakói a pécsi átlagnál jóval iskolázottabbak, éppen egyharmaduknak van felsőfokú végzettsége (oklevéllel vagy anélkül), további negyedüknek érettségije. A 25 éves és idősebb népességből a Szkókón élők 47%-ának van diplomája, ami azt is jelenti, hogy Pécs valamennyi városrésze közül itt a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek koncentrálódása. Ugyanez az érték a Bálicson lakóknál 41%, ami ugyancsak kiemelkedően magas, több mint kétszerese a városi átlagnak, de a Donátus (37%) és Makár (24%) mutatója is markánsan meghaladja azt. Szentkút népessége ellenben kifejezetten alacsony iskolázottságú. Az egyetemi városrész (Csoronika, Rókusdomb) iskolai végzettsége kiemelkedően magas: a Csoronikán a megfelelő korúak 44%-a, a Rókus-dombon 37%-a rendelkezik egyetemi, főiskolai oklevéllel, az érettségizettek aránya pedig 87, illetve 77%. Gyükés iskolázottság szempontjából a városi és a városrészi átlagnál rosszabb helyzetben van, a teljes népességnek mindössze 11,6%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A Rigóder iskolázottsági viszonyai némileg jobbak, mint ami a városra jellemző, kicsivel magasabb a középiskolai, illetve az egyetemet végzettek aránya a városrészben.

222


A szoros értelemben vett Mecsekoldal területén az egyetemi és főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya 29%, ami a városrészek között a Szkókó és Bálics után a harmadik legmagasabb érték, de emellett az átlagtól alig elmaradó a 8 osztálynál kevesebbet végzettek 14%-os aránya. A megfelelő korú népességen belül a diplomások éppen kétszeresét teszik ki a városi átlagnak, de magasnak számít az érettségizettek 68%-os aránya is.



Szentkút

Szentmiklós

Gyükés

Rácváros

Daindol

Rigóder

Zsebedomb

Patacs

Makár

Ürög

Mecsekoldal

Donátus

Rókusdomb

Bálics

Csoronika

Szkókó

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0


46. ábra: A Mecsekoldal népességének iskolai végzettsége a megfelelő korú népesség százalékában (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.2.4 Foglalkoztatottak A városrészre jellemző átlagos foglalkoztatási arány a pécsinél alacsonyabb volt, de a területegységeket vizsgálva nagy eltéréseket tapasztalhatunk. A legmagasabb foglakoztatási arány Szkókó területegységen, a legalacsonyabb a Csoronika területegységen volt. Ez utóbbira magyarázat, hogy a gazdaságilag aktív korú népesség aránya igen magas, másrészt a foglalkoztatottak népességen belüli aránya alacsony a területen. A munkanélküliségi ráta a városrészben kedvezőtlenebbül alakult, mint a városban. Legalacsonyabb munkanélküliségi rátája Zsebedomb területegységnek volt, a legmagasabb munkanélküliségi ráta a Csoronika területegységet jellemezte, ez több mint kétszerese volt a városi átlagnak. Az aktivitási arány alacsonyabb volt a városrészben, mint Pécsett. A legalacsonyabb arány a

223


Csoronika területegységre volt jellemző, míg a legmagasabb aktivitási arány a Szentkút területegységet jellemezte. Patacson és Ürögben a foglalkoztatási arány magasabb a pécsi átlagnál, Rácváros valamivel alatta marad és itt a munkanélküliség is magasabb annál. A foglalkoztatási arány Makáron 37%, de valamennyi többi nyugat-mecseki városrészben eléri, vagy meghaladja az 50%-ot (Szkókón 57%), tehát a városrendezési terület egésze nagyon jó munkaerőpiaci pozíciókkal jellemezhető. A foglalkoztatottság és a korszerkezet eredőjeként a 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső csak a Makárban haladja meg a 100-at (112), a többi városrészben Szentkút kivételével 70 alatt marad, a Szkókón pedig mindössze 51! A vezető és értelmiségi munkakörökben dolgozók aránya Pécsett a Szkókón (59%) és Bálicson (57%) a legmagasabb. Szentkút a maga 9%-os értékével éppen az ellenkező póluson helyezkedik el, de itt ne feledkezzünk meg arról, hogy ez mindössze 47 foglalkoztatottból jelenti a közölt mutatót. Az egyetemi városrészben Csoronika lakóinak mindössze 22%-a, a Rókus-dombiaknak 30%-a foglalkoztatott, ugyanakkor mindkét területen magas az eltartottak aránya (58, illetve 42%). A jelenségre a magyarázatot egyrészt az jelentheti, hogy a népesség nagy hányadát tehetik ki a 14 évnél idősebb, de még középiskolai vagy felsőfokú tanulmányaikat folytatók, másrészt a női munkavállalás maradhat el a másutt jellemzőtől. Az Egyetemi városrészben a foglalkoztatottakon belül – az iskolai végzettségi adatokat visszaigazolva – kiemelkedően magas a vezetők és értelmiségiek aránya (49,2%), további egynegyedük pedig egyéb szellemi foglalkozású. Gyükés munkaerőpiaci szempontból nincs előnyös helyzetben. 222 munkaerőpiacon kívüli jut 100 foglalkoztatottra. A foglalkoztatottak körében a városrész domborzati adottságainak és kiterjedtségének köszönhetően viszonylag magas a mezőgazdasági fizikai munkát végzők aránya: 3,1%. A városrész további jellemzője, hogy az ipari fizikai munkások aránya jelentősen meghaladja a pécsi átlagot. A vezető beosztásúak, illetve értelmiségi foglalkozásúak aránya a pécsi átlaggal megegyező. Rigóder lakosságának foglalkoztatottsági mutatói jobbak a város egészénél, azonban a munkanélküliek aránya is meghaladja azt. A szűken értelmezett Mecsekoldal lakói közül a foglalkoztatottak, a munkanélküliek, az

224


inaktív keresők és az eltartottak aránya is a városi átlag körül alakul, ebben a tekintetben a városrész nem mutat semmilyen sajátosságot. A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív keresők és eltartottak száma 150, ami kevéssel elmarad a 158-as városi értéktől. A magas iskolai végzettség megmutatkozik azonban a foglalkoztatás jellegében: vezető és értelmiségi munkakört tölt be 49%, további 21%-uk pedig egyéb szellemi foglalkozású, ami együtt 70%os arány. A 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma 92. Foglalkoztatott (%)

Munkanélküli (%)

Inaktív (%)

Eltartott (%)

Foglalkoztatási arány (%)

Munkanélküliségi ráta (%)

Aktivitási arány (%)

Rókusdomb

29,9%

1,9%

26,0%

42,3%

34,7%

5,9%

36,9%

Bálics

38,2%

1,1%

24,2%

36,6%

51,1%

2,8%

52,5%

Csoronika

22,1%

6,2%

13,8%

58,0%

24,1%

21,9%

30,8%

Daindol

40,4%

2,4%

28,0%

29,2%

52,1%

5,7%

55,2%

Donátus

39,9%

1,7%

26,1%

32,3%

52,6%

4,1%

54,9%

Makár

30,4%

3,8%

33,9%

31,8%

36,7%

11,2%

41,3%

Mecsekoldal

38,9%

2,8%

32,9%

25,4%

50,6%

6,7%

54,2%

Patacs

39,0%

3,0%

27,1%

30,9%

52,1%

7,0%

56,1%

Rácváros

35,8%

4,3%

32,8%

27,2%

43,1%

10,6%

48,2%

Rigóder

38,9%

3,9%

27,7%

29,5%

51,5%

9,2%

56,7%

Szkókó

46,5%

1,9%

23,5%

28,0%

56,9%

4,0%

59,3%

Ürög

41,6%

2,4%

27,2%

28,8%

53,2%

5,4%

56,3%

Gyükés

29,3%

5,7%

33,1%

31,9%

38,4%

16,2%

45,9%

Szentkút

40,2%

8,5%

30,8%

20,5%

50,0%

17,5%

60,6%

Szentmiklós

39,7%

4,6%

33,0%

22,7%

48,4%

10,5%

54,1%

Zsebedomb

30,5%

0,5%

53,5%

15,5%

41,6%

1,7%

42,3%

Városrész átlaga

35,5%

3,2%

28,9%

32,4%

45,9%

9,1%

50,3%

Pécs átlaga

37,6%

3,1%

31,4%

27,9%

47,1%

7,8%

51,1%

46. táblázat: A városrész lakosságának munkaerőpiaci helyzetét meghatározó tényezők (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003


Közlekedés

A Mecsekoldalon az egykori szőlőterületek helyén mára családi házas lakóövezet alakult ki.

225


A közlekedés a mélyutakban kialakított egysávos aszfalt utakon zajlik. Az ottani lakosság nagy része személyautóval közlekedik, de a még mindig nagy számban folyó építkezések miatt nagy a teherforgalom is. A szemétszállítás és az autóbusz közlekedés nehézkes. Mivel két autó az esetek többségében nem fér el egymás mellett, gyakran kell az autósoknak félrehúzódniuk, visszatolatniuk, elengedniük egymást. Az út szélesítése régóta tervben van, elsősorban tulajdonjogi problémák hátráltatják. Az út menti telkek egy részének kisajátítása lehetne a megoldás, de ennek egy részét legálisan és még inkább illegálisan már beépítették. Komoly problémát okoz a csapadékvíz elvezetés hiánya. Nagyobb esőzések idején az utak járhatatlanok, a víz levonulása után hordalékkal borítottak. A kiterjedt pincerendszer, mely részben tömedékelt szintén problémát okoz. A két tényező együttes hatására gyakoriak a süllyedések, alámosások. Hóesés idején a közlekedés csak terepjáróval megoldható. A gyalogos forgalom az utakon zajlik, járda szinte egyáltalán nincs kiépülve. I.3.2.2.5.2

Közterületek

A Mecsekoldalon nem jellemzőek a kiterjedt terek, az egykori szőlőhegyen nem kerültek kialakításra közösségi terek. Kivételt képez a Mecsekoldal déli peremén található Tettye tér és a kisebb templomok, kápolnák előtti területek, valamint az üdülő övezetben található nagyobb pihenőhelyek és kilátók. Kisebb tér van a Havihegyi-kápolna, a Pálos kolostor és a Donátusi templom előtt. Elmondható, hogy kifejezett hiány van közösségi terekből, ami növeli a terület „bolygó-városrész” jellegét. A Mecsekoldalt északról a Mecsek erdőségei határolják, ahol jól kiépített turistautak, pihenőhelyek és kilátók szolgálják a pihenni vágyókat. Az egykori szőlőterületek beépítésekor nem kerültek közparkok kialakításra, de a zártkeretek összességében egy nagyméretű zöldfelületet jelentenek.

I.3.2.2.6 Lakáshelyzet A Mecsekoldalon 8683 lakóépület van, amelynek 88%-a egy lakásos. Az egykor nagyrészt szőlőterületként funkcionáló hegyoldalon ma 11 267 lakás van, ami a városi lakások 17%-a. Mecsekoldal (kisebb terület egység), Makár és Rókus-domb nagy területe és számos társasháza miatt a legtöbb lakást adja a városrésznek. Elmondható, hogy a magasabban fekvő területek ritkábban lakottak, de a központtól és a decentrumoktól való távolság is ilyen hatással volt a letelepedésre. A városrész lakásállomány kiegyensúlyozott korösszetételű, de a

226


legtöbb lakás a hatvanas években épült. Az egyes évtizedekben mindig másik területen növekedett az építési terület. 1945 előtt épült például Szentkút nagy része, az ötvenes években nem volt nagyobb építkezési hullám. A hatvanas években épült fel Alsó-Makár lakótelepe, a hetvenes években épült ki Rókus-domb és Zsebedomb. A nyolcvanas évek idején benépesült Szkokó és Bálics, majd legkésőbb Patacs és a Donátus. Jelenleg is az egyik legintenzívebben épülő városrész, de beépíthetősége mára már korlátozott. 3000 2500 2000 1500 1000 500

Zsebedomb

Szentkút

Szentmiklós

Gyükés

Csorinka

Bálics

Donátus

Rácváros

Rigóder

Daindol

Szkókó

Patacs

Ürög

Rókusdomb

Makár

Mecsekoldal

0

47. ábra: A lakások száma (db) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

A Mecsekoldal városrészen az összkomfortos lakások aránya 3%-kal alacsonyabb, mint a város egészében. Figyelembe véve, hogy ez a városrész rendkívül kedvezőtlen közmű infrastruktúrával rendelkezett a felmérés idején, ez egy nagyon jó mutató. Ezt a kedvező mutató Rókusdomb, Makár lakótelepi területeinek, valamint Szkokó kedvező infrastruktúrájú területeinek köszönhető. A legtöbb területegységben az átlaghoz közeli értéket mértek, de negatívan befolyásolja a mutatót Szentkút, Szentmiklós, Daindol. Az utóbbi területeken a legnagyobb a komfort nélküli lakások aránya is. Zsebedombon kiemelkedően magas (36%) a szükséglakások aránya. Az ISPA program keretében a Mecsekoldal városrész az egyik érintett terület, a már befejezett és a várhatóan kivitelezésre kerülő fejlesztések lényegesen javítják a lakások komfortosságát. Rácvárosban, Patacson, Szentmiklóson, Ürögön és Zsebedombon a lakóépületek 97%-a egylakásos; Patacson, Ürögben és Rácvárosban található csak néhány társasház. A lakóövezetek lakásainak átlagos alapterülete viszonylag nagy, 100 m2 körüli. A 4 és

227


többszobás lakások aránya Ürögben 50%, Rácvárosben 42%, Patacson 39%, a pécsi átlagot magasan felülmúló. A városrendezési területen a lakásépítési aktivitás egészen a 80-as évekig jóval elmaradt a pécsi átlagtól, a 90-es években azonban már ötszörösen felülmúlta azt, köszönhetően elsősorban annak, hogy Patacs és Ürög népszerű lakóhelyekké váltak és mára már itt a legnagyobb a lakásállomány. Az adatok szerint ebben a két városrészben az elmúlt évtizedben sem csökkent az építési aktivitás. A nem lakóövezeti jellegű városrészekben található kevés számú lakás legnagyobb része komfort nélküli vagy szükséglakás, ami arra utal, hogy ezeket eredetileg nem állandó lakóhelynek szánva építették. A Mecsekoldal nyugati részén a Makár, a várostesthez legközelebb eső terület intenzív beépítése kezdődött a legkorábban, a 60-as években. Ezzel párhuzamosan, de jóval kisebb ütemben elkezdődött a Daindol és Bálics birtokba vétele, ezeken a területeken a legerőteljesebb építkezések a 80-as és 90-es években voltak, és ekkor csatlakozott hozzájuk a Donátus és Szkókó is. A 90-es években a lakások már visszafogottabb tempóban gyarapodta, a súlypont a Donátusra helyeződött át, az itteni lakások 45%-a ekkor készült. Külön kategóriát képez Szentkút, ami a Magyarürögi út legtávolabbi szakaszánál, a város közigazgatási határán terült el. Lakásállománya kicsi, ennek is majdnem a fele még 1945 előtt épült. A lakások szobaszámában is nagy a szóródás. A Bálicson több mint 4, Szentkúton 2,1 szoba jut 100 lakásra. Pécs statisztikai körzetei közöl Bálicson a legmagasabb a négy- és többszobás lakások aránya és a lakások átlagos mérete is (122 m2). A Csoronika lakóházainak 77%-a egylakásos, 16%-ában 2-3, 7%-ában 4-10 lakás található, tehát a családi házak mellett még legfeljebb társasházak épültek itt. A Rókus-dombon is többségben vannak a családi házak (74%), de az épületek 15%-a 11 és több lakásos. A lakások átlagos alapterülete a Csoronikán 114 m2, ami Pécsett a második legmagasabb érték, a Rókus-domb ettől jóval elmarad a pécsi átlagot éppen csak meghaladó 68 m2-rel. A 100 lakásra jutó lakók száma is az előbbi területen a magasabb (260), az utóbbi 220. A két városrész közül a Rókus-domb beépítése kezdődött hamarabb, a lakások 57%-a a 70-es, 12%a a 80-as években készült el, a 90-es években itt már csupán 39 lakást adtak át, vagyis rögzíthető, hogy ekkorra a területen elfogytak a szabad helyek és a város tovább terjeszkedett a Mecsek irányába, amint azt a Csoronika lakásainak kora is mutatja. Az 1945 előtt épült 19%-nyi lakás inkább a szőlőkben és gyümölcsösökben felhúzott hétvégi ház volt. A 70-es évekig alig folyt itt építkezés, a 80-as években készült el az ingatlanok 24, 1990 után pedig

228


34%-a, ami mutatja, hogy a centrumhoz való relatív közelsége és a városi ártalmaktól jobbára mentes környezet igazán vonzónak bizonyult. A régi építésű, hétvégi- és présház jellegű építményekben vannak az 1 szobás lakások, de ezek jellemzik a legkevésbé a városrészt. A Csoronikán a lakások 45%-a 4 és több szobás, és hasonlóan az alapterülethez, ebben is csak a Bálics előzi meg, de további 32%-ot tesznek ki a 3 szobás lakások is. A Rókus-domb lakásállománya elmarad ettől: a 2 szobás lakások aránya 37%, a 3 szobásoké 46%, a 4 és több szobásoké pedig 14%. Gyükés lakóházainak majdnem mindegyike földszintes, túlnyomó többségük egylakásos családi ház. A lakások többsége 1945 előtt épült, azonban figyelemre méltóan növekvő tendenciát mutat a lakásépítés, a lakások 20%-a a közelmúltban, 1990 után épült. A Rigóderben szinte kizárólag földszintes házak vannak jelen. A lakások nagyobb része 2 vagy több szobás, alapterületük is nagyobb a városi átlagnál. Komfortfokozat szerint a legnagyobb része összkomfortos. A szűken vett Mecsekoldal lakóépületeinek 69%-a egy, 20%-a 2-3, 11%-a 4-10 lakásos. A több mint 10 lakásos épületek aránya 2%, számuk 25. A lakások átlagos alapterülete 81 m2, a 100 lakásra jutó lakók száma 216. A lakások 36%-a 1945 előtt épült, a következő nagy építési hullám a 60-as években volt, a 70-es években az állomány már csak 15%-kal gyarapodott, majd a 80-asévekben 8%, 1990 után pedig 9%-kal. Viszonylag kevés a kis alapterületű lakás, az állománynak mindössze 17%-a tartozik az 50 m2 alatti kategóriába. , Elmondható tehát erről a területről, hogy jó minőségű a lakásállománya és jobbára a városi ártalmaktól mentes környezetben helyezkedik el.

229


6,1

4,5

2,7

Összkomfortos Komfortos Fél-komfortos Komfort nélküli

19,6

Szükség- és egyéb lakás

67,2

48. ábra: A lakások megoszlása komfortfokozat szerint (%) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.2.7 Közüzemi infrastruktúra A Mecsekoldal közüzemi ellátottsága a városi átlagnál kedvezőtlenebb. Ez annak köszönhető, hogy a hegyvidéki területeken a közmű infrastruktúra kiépítése rendkívül költséges, és különösen az elmúlt két évtizedben nem állt rendelkezésre ekkora forrás. Elsősorban a Mecseki vízbázis védelmének céljából megvalósuló ISPA program keretében, lehetőség nyílik a hiányzó közművek kiépítésére. A lenti adatok ezért erős kritikával kezelendők, hiszen sok helyen már elkészült, illetve a közeljövőben elkészül a közmű infrastruktúra, így sokkal inkább egy meghaladott állapotot mutatnak, mely inkább az azóta megvalósult fejlesztés szükségességét indokolja. Az ivóvízhálózat a lakások 87,8%-ához jutott el, ami 9%-kal rosszabb érték, mint a városi átlag. A problémás területek, Daindol, Szentkút, Gyükés, Szentmiklós. A közcsatorna hálózattal ellátott lakások aránya 82,3%, ami kedvezőtlen adat, és 6%-kal marad el a pécsi átlagtól. Különösen problémás Daindol, Rigóder, Gyükés, Szentkút helyzete. Szerencsére ezek a területek kivétel nélkül szerepelnek az ISPA projekt tervezett fejlesztései II. ütemében. Mind az ivóvíz, mind a szennyvíz infrastruktúra kapcsán kedvező értékekkel rendelkezik, Makár, Rókusdomb.

230


A gázzal való ellátottság 85,3%-os, ami jóval kedvezőbb, mint a 69%-os városi érték (ez 2001 óta már javult). Kevésbé kiépített területegység Zsebedomb, Szentmiklós, Gyükés és Daindol. A legjobb értékek Rókusdombot, Makárt és Csoronikát jellemzik.



Szentkút

Zsebedomb

Szentmiklós

Gyükés

Daindol

Donátus

Patacs

Szkókó

Ürög

Rigóder

Mecsekoldal

Rácváros

Bálics

Csorinka

Makár

Rókusdomb

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0


49. ábra: A közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya (%) Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közép- és Hosszútávú Stratégiája, 2007

I.3.2.2.8 Vállalkozások A Mecsekoldalon 2001-ben 3813 vállalkozás működött, ez a pécsi vállalkozások 21%-a. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a városrészben 128 volt, ami 17%-kal haladja meg a városra jellemző átlagos értéket. A városrészen belül kiemelkedik a Bálics és a Zsebedomb, de a Szkókóban és Rácvároson is magas az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma.

231


900 800 700 600 500 400 300


Szentkút

Szentmiklós

Gyükés

Csorinka

Makár

Daindol

Rókusdomb

Rigóder

Donátus

Patacs

Ürög

Mecsekoldal

Rácváros

Szkókó

Zsebedomb

Bálics

200 100 0


50. ábra: A vállalkozások száma és vállalkozássűrűség a Mecsekoldal területén (db) (2002) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.2.9 Szolgáltatások A Mecsekoldal szolgáltatási kínálata kevésbé fejlett, mint a város többi területén. Ez abból adódik, hogy a Mecsekoldalra a szűk dűlőutak, kedvezőtlen terepviszonyok a jellemzők. Mivel a Mecsekoldal a város legnagyobb területű városrésze, változó képet mutat a szolgáltatások fejlettsége. Elmondható, hogy a Belső városrészekhez közelebb eső területeken és a város hosszanti tengelyében elhelyezkedő területegységeken fejlettebbek és sokoldalúbbak a szolgáltatások. A Mecsekoldalon jellemzően kisboltok, vendéglátóegységek találhatók, kevés az intézmény és a hivatal. A Mecsekoldalon a postai szolgáltatás megfelelő, 3 postahivatal működik területén megfelelő elrendezésben, számos helyen postaládák vannak kihelyezve. A banki szolgáltatásokról ugyanez nem mondható el. A Mecsekoldalon sem bank, sem ATM nem üzemel, ami elsősorban a helyi kereskedelmi és vendéglátóegységek működését hátráltatja. A közösségi személyszállítás szempontjából vegyes képet mutat a városrész. A központi területén a személyszállítás kedvezőnek mondható, az Indóház téri buszállomásról indulnak járatok a Mecsek irányába. Kedvezőtlenebb a Mecsekoldal nyugati és keleti végén található területegységek elérhetősége, mivel némely területre csak átszállással lehet eljutni. Különösen kedvezőtlen a városrészen belüli közlekedés Ny-K-i irányban. Hosszabb távot csak több átszállással lehet megtenni.

232


A Mecsekoldalon 197 kereskedelmi üzlet található, ami a város üzleteinek csupán 7%-a. A városrészen belül a legtöbb kereskedelmi üzlet a Makár, Rácváros és Rókusdomb területegységeken található, ezek összesen 56%-át teszik ki a városrész üzleteinek. A városrészben 111 vendéglátóhely van, ami a városi érték 15%-a. Elmondható, hogy jellemzően kocsmák jelentik a városrészben a vendéglátóegységek zömét, bár a belvároshoz közelibb területegységeken színvonalas éttermek is találhatók. A városrész turisztikai szempontból jelentős, több nagyméretű szálloda és panzió található területén. A turisztikai programok közül kiemelkedik az állatkert, a vidámpark és a TVtorony. A Mecsekoldal nyugati részének városrészeiben a kiskereskedelmi üzletek az egész városfejlesztési körzetben alig találhatók. A lakófunkció homogenitását csak néhány kisebb kapacitású panzió töri meg. Az egyetemi városrész kiskereskedelmi üzletekkel csak hiányosan ellátott (a Csoronikán 1, a Rókus-dombon 12 élelmiszerüzlet van), ez vélhetően semmilyen negatív hatást nem gyakorol az ott élők életminőségére. Gyükés területén csak kisszámú vállalkozás működik. A Rigóder területén a vállalkozások száma nem sokkal haladja meg a 100-at, 1000 lakosra is kicsivel több válllakozás jut, mint 100. A kereskedelmi üzletek száma emiatt igen csekély, a vendéglátóhelyek száma pedig minimális. A szűken vett Mecsekoldalra nagy arány jellemző, 1000 lakosra jutó 152 vállalkozása átlag feletti vállalkozói aktivitásra utal.

233


50 40 30 20 10


Szentkút

Szentmiklós

Gyükés

Bálics

Szkókó

Donátus

Daindol

Rigóder

Zsebedomb

Csoronika

Patacs

Ürög

Mecsekoldal

Rókusdomb

Rácváros

Makár

0


51. ábra: A kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Mecsekoldal területén (db) (2002) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.2.10 Humán infrastruktúra A Mecsekoldal lakóövezetében a város összlakosságának 18,3%-a él, a területen belül jelentős életszínvonalbeli különbségek találhatók. A Mecseki területek égtájak szerinti bontásában jól látható, hogy a keleti oldal lepusztult lakóterületei a szociális szempontból veszélyeztetett, megélhetési nehézségekkel küzdő társadalmi csoportoknak adnak otthon elsősorban, míg a középső és egyre fejlődő nyugat-mecseki területek a legfelsőbb társadalmi rétegek lakóhelyeit rejtik. A Belvároshoz közel eső Rókus-domb kiemelt szerepű a humán infrastruktúra szempontjából, hiszen egyfelől a Pécsi Tudományegyetem Műszaki- és Művészeti karának épülete tölti meg fontos funkcióval a területet, másfelől a Szülészeti Klinika és Gyermekkórház kap helyet e területen. Oktatási intézmények tekintetében a Mecsekoldal területein összességében 3 általános iskola nyújt szolgáltatást, melyek közül a Pázmány Péter utcai Általános Iskola a Mecsekaljai Oktatási Központhoz, a Bártfa utcai Általános Iskola a Budai Városkapu Oktatási Központhoz tartozó intézmény, illetve a Kerek Világ Általános Iskola alapítványi fenntartású, így az e területen működő intézmények a városi alap és középfokú oktatásba járóinak 1,8%-át szolgálják ki. Bölcsődei szolgáltatást nem nyújtanak a területen, és mindössze egy alapítványi óvoda –

234


Kincseskert - nyújt szolgáltatást kisgyermekes családoknak. Szociális ellátás szempontjából a női hajléktalanok számára átmeneti szálló és éjjeli menedékhely működik a területen, illetve az időskorúak teljes körű ellátását a Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény biztosítja. A fogyatékos személyek nappali ellátását, támogató szolgálatát, illetve lakóotthonát alapítványok – „Kerek Világ”, „Fogd a kezem” - működtetik a területen. Sportlétesítmények csak magánkézben működnek a területen – például teniszpálya, fallabdapálya –, városi fenntartású intézményt nem találunk a Mecsekoldal területein.

I.3.2.2.11 Összefoglalás A városrészre, különösen annak nyugati területére, rendezett kertvárosias lakókörnyezet jellemző, amely a felsőbb státuszú rétegek kedvelt lakóhelye. A keleti részén (pl. Gyükés területén) már mindinkább megjelennek a lepusztult lakóterületek, szociálisan veszélyeztetett népességgel. A városrész emellett funkcionálisan nagyon elkülönülő, a kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági területeknek alig van népességük. A népesség több mint fele három városrészben (a szűk értelemben vett Mecsekoldal, Makár, Rókus-domb) tömörül, a másik 13 városrészre jut a népesség másik fele. Korszerkezete igen változatos, előfordulnak mind fiatalos, mind rendkívül elöregedő korszerkezetű részek is. A népesség iskolázottsága többnyire meghaladja a városi átlagot, Szentkút és Gyükés területén azonban nagyon alacsony a népesség iskolázottsága. A lakosság munkaerőpiaci helyzete is fejlesztésre szorul, a városi átlagot meghaladja a munkanélküliek aránya, míg a foglalkoztatottaké elmarad attól. A városrész infrastruktúrája szintén fejlesztendő: az utak keskenyek, a közlekedés emiatt nehézkes, járda sok helyen nincsen kiépítve, a vízelvezetés, illetve a közüzemi ellátottság pedig több helyen nem megoldott. A városrész közösségi terek szempontjából is rosszul áll, alig van olyan közös pont, ahol a lakosság szabad ég alatt történő rekreációja megvalósulhatna. Ezt kompenzálja bizonyos szintig a Mecsek erdőségeinek közelsége, a kiépült turista-utak, amelyek egyben jelentős turistacsalogatóak is. A városrész lakásainak döntő többsége családi ház, Szentkút, Szentmiklós, Daindol, Zsebedomb területén viszont magas a komfort nélküli lakások aránya. A Belső városrészekhez közelebb eső területeken és a város hosszanti tengelyében elhelyezkedő területegységeken fejlettebbek és sokoldalúbbak a szolgáltatások, a városrész többi területén kevés az üzlet és az intézmény.

235


MECSEKOLDAL Erősségek • • • • • • • •

Fiatal korszerkezetű népesség jelenléte a városrész több területén; A városrész népességének iskolai végzettsége magasabb a városi átlagnál Fiatal lakásállomány; A városi átlagnál magasabb az ezer főre jutó vállalkozások száma; A városrész (nyugati fele) magas státuszú; A Pécsi Tudományegyetem egyes karai a városrészben találhatók; A Mecsek erdőségeinek turistaútjai közel fekszenek; Turisztikai szempontból jelentős területek.

Gyengeségek • • • • • • • • • • • • • •

Lehetőségek •

A nyugati városrész magas státuszának megtartása, bővítése.

A városrész társadalmában markáns keletnyugati kettősség figyelhető meg A legnagyobb népességszámú városrészekben az idősek nagy aránya jellemző Szentkút, Gyükés népességének iskolázottsága a városi átlagnál jóval előnytelenebb képet mutat Foglalkoztatottak aránya alacsony Munkanélküliek aránya magas Rosszak a közlekedési adottságok, szűkek az utak, járdák hiánya A személyszállítás és a buszközlekedés nehézkes Hiányzik a csapadékvíz elvezetés A közüzemi ellátottság sok helyen nem megoldott Nincsenek közösségi terek Kevés és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat Kiskereskedelmi üzletek száma csekély Nincs böcsődei szolgáltatás és óvoda is csak egy található a városrészben Csak magánkézben lévő sportlétesítmények vannak a Mecsekoldalon Veszélyek

•

• • •

Az építkezések folytatódnak, a nagyobb beépítettség következtében negatív hatások jelentkeznek (csapadékvíz, forgalomnövekedés, a város levegő utánpótlásának elapadása) A megnövekedett gépkocsi-forgalmat nem bírják el a szűk utcák A csapadékvíz elvezetés megoldatlansága a szélsőséges időjárás következtében krízishelyzetekhez vezet Közösségi terek és szolgáltatások hiányában az „alvó-városrész” jelleg fokozódik

236


I.3.2.3. Meszes-Pécsbánya

A Meszes-Pécsbánya városrész magába foglalja a Meszesi lakóövezetet, Pécsszabolcsot, a Meszesi lakótelepet, valamint Pécsbányát. A Meszesi lakóövezet és a Meszesi lakótelep Pécs keleti városnegyedében, a folytonosan beépített lakóterületek keleti peremén helyezkedik el, tőle (észak-)keletre már csak a belterületében elkülönülő Somogy, Vasas és Hird található. A két területegység egy észak-déli kiterjedésű hosszú, de rendkívül keskeny területen fekszik, ami lényegében véve felfűződik a Komlói út több mint két kilométeres szakaszára – ez a forgalmas út egyszerre fő ütőere, ugyanakkor választóvonala is a városrésznek, hiszen az út mentén markánsan két részre bomlik Meszes, egy nyugati és egy keleti oldalra. A városrész északi részén Pécsszabolcs helyezkedik el, korábbi nevén Mecsekszabolcsként önálló település volt egészen 1947-ig, amikor Pécshez csatolták. Nyugatról Pécsbányával, délről pedig a Meszesi városrésszel határos. A város folytonosan összeépült lakóterületének észak-keleti peremén helyezkedik el, tőle keletebbre már csak belterületükben elkülönülő korábbi községek találhatóak (Somogy, Vasas, Hird). A Mecsek lábainál fekvő lakóterület kialakulását döntően befolyásolta a XIX. század közepétől az egész városrészt nagymértékben alakító bányászat. A terület falusias jellegű lakóövezetnek számít, azonban magában foglalja a keleti városrész legnagyobb kiterjedésű bányászkolóniái közül Györgytelepet és a Hősök tere környékét, valamint István-aknát, utóbbi azonban észak-keleti irányban területileg elkülönül Pécsszabolcs egyébként egybefüggő területétől. A kolóniák rendkívül sűrű beépítettsége következtében a falusias jellegű lakóövezetek közül Pécsszabolcs népsűrűsége a legnagyobb (1394 fő/km2), ami meghaladja a pécsi átlagot (999 fő/ km2). Pécsbánya a 66-os úttól nyugatra helyezkedik el. Területe a lakott részeken kívül a korábbi bányaművelés számos helyszínét is magába foglalja, így a város utolsó, jelenleg rekultiválás alatt lévő nagykiterjedésű külszíni fejtését is. A szoros értelemben vett Pécsbánya kertvárosias lakóövezetnek számít.

I.3.2.3.1 Lakosságszám A Meszes-Pécsbányai területen a város össznépességének 9,57%-a élt 2001-ben. A városrészt alkotó négy területegység közül a szabolcsi volt a legnépesebb, a lakók számát tekintve pedig Pécsbánya mondhatja magáénak a legalacsonyabb értéket (1727 fő).

237


A városrészek közül a lakótelep a legzsúfoltabb, népsűrűsége 14 ezer fő/km2, ezt a népsűrűséget csak a Megyer lakótelep múlja felül Pécsett. A falusias jellegű lakóövezetek közül Pécsszabolcs népsűrűsége a nagyobb (1394 fő/km2), ami meghaladja a pécsi átlagot (999 fő/ km2), Pécsbányáé pedig az alacsonyabb (596 fő/km2). 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Szabolcs

Meszesi lakóövezet

Meszesi lakótelep

Pécsbánya

52. ábra: Meszes-Pécsbánya területegységeinek népessége az a városi népesség arányában (%) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.3.2 Korcsoportonkénti megoszlás A 0-14 évesek, a 15-39 évesek és a 65-x évesek aránya magasabb, a 40-64 évesek aránya alacsonyabb, mint a városi átlag. A városrészben 100 gyermekkorúra átlagosan kereken 100 időskorú jut, azaz azonos arányban vannak jelen mindkét korcsoport képviselői. Ha a területegységeket vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy a Meszesi lakótelepen van jelen magasabb arányban az időskorú népesség, míg a Szabolcsi, Pécsbányai egységen a gyermekkorúak aránya magasabb, mint az időskorúaké. A gazdaságilag aktív népesség – vagyis a 15-64 évesek – legmagasabb arányban (72,5%) a Meszesi lakóövezetben élnek. Pécsszabolcs korszerkezetének legfontosabb jellemzője a gyermekkorúak pécsit meghaladó aránya (18,8%), azonban a lakóterület ezen átlaga mögött még ennél az eltérésnél is jóval jelentősebb különbségek húzódnak meg a 14. életévüket be nem töltöttek tekintetében. A bányászkolóniákon ugyanis rendkívül magas a gyermekek aránya: Györgytelepen 49,3%, a Hősök tere környékén 25,3%, míg István-aknán 33,3%. Ennek megfelelően Pécsszabolcs egészében 100 felnőtt korúra a pécsi index értékét (21) jelentősen meghaladó, 28

238


gyermekkorú jut. Az idősek aránya megegyezik a pécsivel (22 időskorú jut 100 felnőttre) és ennek eredményeképpen az öregedési index alacsonyan alakul: 78 időskorú jut 100 gyermekkorú helyi lakosra. A háztartások szerkezetében is megmutatkozik a gyermekkorúak magasabb városrészbeli aránya: 100 családra 64 15 évesnél fiatalabb jut, ami jóval magasabb a pécsi arányszám 51-es értékénél. A háztartások ennek megfelelően átlagosan jóval nagyobbak a többi pécsi háztartásnál: míg 100 pécsszabolcsi háztartásra 293 háztartástag jut, addig Pécsett ez az arányszám mindössze 240-et tesz ki. Pécsbánya lakossága közül majdnem minden ötödik pécsbányai gyermekkorú, másrészt viszont a 65 év felettiek aránya a városrészen belül a legalacsonyabb. Ennek hatásaként az eltartottsági mutató kissé magasabb (46) mint a pécsi index értéke (42), azonban a városrész öregedési indexe jóval kedvezőbben alakul a pécsinél: mindössze 60 időskorú pécsbányai jut 100 helyi gyermekre, míg Pécsett az index értéke 104.


Meszesi lakótelep

Szabolcs

Pécsbánya 0%

20%

40% 0-14

15-39

60% 40-64

80%

100%

65-x

53. ábra: A Meszes-Pécsbánya városrész lakosságának korösszetétele (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.3.3 Iskolázottság A Meszesi terület iskolázottsági mutatói kedvezőtlenebbek, mint a városi átlag. (Az alacsony végzettségűek aránya magasabb, a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb.) A városrészen belül a Meszesi lakóövezetéi a kedvezőbbek, a városi átlagnál kisebb arányban vannak az alacsony végzettségűek, magasabb arányban a középfokú végzettséggel rendelkezők és közel azonos mértékben a felsőfokú végzettségűek. A Meszesi lakótelepen viszont a felsőfokúak aránya elenyésző, mindössze 4,3%.

239


Pécsszabolcs képzettsége Pécs más városrészeivel összevetve az egyik legalacsonyabb. A megfelelő korú népesség körében a megszerezhető iskolai végzettség maximumát magukénak tudók aránya a pécsi átlagtól rendre számottevően elmarad és inkább a többi falusi jellegű lakóövezetként besorolt lakóterülethez áll közel. Különösen jelentős az érettségivel vagy felsőfokú diplomával rendelkezők alacsony aránya: míg Pécsett a 18 évesnél idősebb népesség fele legalább érettségivel rendelkezik és a 25 évesnél idősebbek közül majdnem minden ötödik pécsi polgárnak felsőfokú diplomája is van, addig Pécsszabolcson ez az arány mindössze 27,7%, illetve 7,2%. Pécsbánya iskolázottság szempontjából kifejezetten rossz helyzetben lévőnek mondható. Míg Pécsett csak nagyjából minden harmadik ember képzettsége reked meg a legfeljebb általános iskolai végzettségnél, addig Pécsbányán a helyiek több mint fele legfeljebb az általános iskolai 8 osztályát végezte el. Különösen kevesen végeztek felsőfokú tanulmányokat a városrészben: felsőfokú oklevéllel a teljes népesség mindössze 5,5% rendelkezik, ami a pécsi átlag harmada.

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Meszesi lakóövezet

Szabolcs


Pécsbánya


Meszesi lakótelep


54. ábra: A Meszes-Pécsbányai népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.3.4 Foglalkoztatottak A Meszesi területen a foglalkoztatottak népességen belüli aránya a városi átlag alatt volt 2001-ben. A legalacsonyabb arány a Meszesi lakótelepet jellemezte, még a legmagasabb a

240


Meszesi lakóövezetet. A munkanélküliek népességen belüli aránya a városrészben magasabb volt, mint Pécsett átlagosan. A legmagasabb arány a Meszesi lakótelepet, míg a legalacsonyabb a Meszesi lakóövezet területegységet jellemezte. A Meszesi területen az inaktív keresők népességen belüli aránya a városi átlag felett alakult. Legmagasabb érték a Meszesi lakótelepet jellemezte, ami az időskorúak magasabb arányával magyarázható, míg a legalacsonyabb értéket a Meszesi lakóövezetben regisztráltak. Az eltartottak népességen belüli aránya a Meszesi területen a pécsi átlagnál alacsonyabb volt. A városrész helyi társadalmának korszerkezetből és képzettségi szintjéből adódóan pécsi viszonylatban rosszul alakul a pécsszabolcsiak foglalkoztatási helyzete: alacsonyabb a foglalkoztatási arány (41,8%), magasabb a munkanélküliségi ráta (11,1%), és jóval több inaktív kereső (115) és eltartott (89) jut 100 foglalkoztatottra, mint Pécsett, ahol az utóbbi értékek 83, illetve 75 főt tesznek ki. A foglalkoztatottak körében pécsi viszonylatban magas az ipari fizikai munkát végzők aránya (36%) és csak minden harmadik munkavállalónak van szellemi munkaköre (ebből vezető értelmiségi 15,1% és egyéb szellemi munkát végez 19,6%), míg a pécsi foglalkoztatottak nagyjából fele bír ilyen típusú állással. Pécsbánya munkaerőpiaci szempontból szintén nincs előnyös helyzetben54. A városrészen belül itt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta és az eltartottsági ráta. A városrészben 100 foglalkoztatottra 188 munkaerőpiacon kívüli személy jut, szemben a pécsi arányszám 158-as értékével. E területen is magas a mezőgazdasági fizikai munkát végzők aránya. A terület további jellemzője, hogy az ipari fizikai munkások aránya 10 százalékponttal meghaladja a pécsi átlagot – minden harmadik munkavállaló ebben a kategóriába tartozik. Pécsbányán a vezető beosztásúak, illetve értelmiségi foglalkozásúak aránya mindössze 12%. Foglalkoz- Munkanéltatott (%) küli (%)

Inaktív (%)

Eltartott (%)

Foglalkoz- Munkanél- Aktivitási tatási küliségi arány arány (%) ráta (%) (%)


40,1%

1,9%

28,3%

29,6%

48,8%

4,5%

51,1%

Szabolcs

31,6%

3,9%

36,2%

28,3%

41,8%

11,1%

47,0%

Meszesi lakótelep

29,9%

4,0%

41,8%

24,3%

38,7%

11,8%

43,9%

Pécsbánya

32,7%

5,7%

31,7%

29,8%

42,9%

14,9%

50,5%

54

Épp ez (és ez ezekhez hasonló társadalmi jellemzők indokolták, hogy a területből – a HKS beosztásával ellentétben – ne a Mecsekoldal, hanem a Meszeshez sorolva alakítsunk ki városrészt.

241


Városrész átlaga

33,87

3,52

34,72

27,85

43,3%

9,7%

47,8%

Pécs átlaga

37,6%

3,1%

31,4%

27,9%

47,1%

7,8%

51,1%

47. táblázat: Meszes-Pécsbánya munkaerőpiaci helyzete (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003


Közlekedés

A területet a 66-os úton lehet megközelíteni, ami viszonylag jó állapotban van. Pécsbánya, Meszes leromlott lakóterületein az utak és járdák minősége is nagyon rossz. Szabolcs úthálózata rendezetlen, az utak állapota itt sem megfelelő. I.3.2.3.5.2

Közterületek

A Meszesei területeken a sétálóutcák és a rendezett közösségi terek hiányoznak. Központi terei a Fekete Gyémánt tér, a Szeptember 6. tér és a Hősök tere, amelyek egy észak-déli tengely (66-os út) mentén húzódnak. A központi terek közösségi funkciói hiányosak, a társadalmi érintkezés gyakorlására korlátozottan alkalmasak. A három tér közül a Hősök tere jelentkezik ebből a szempontból a legkedvezőbb kialakítással, azonban a tér általános műszaki állapota rendkívül leromlott. A lakótelepi területekre a kis parkok és játszóterek a jellemzők, amelyek szintén lepusztultak. Pozitívum, hogy a terület határán nagyméretű összefüggő zöldterületek találhatók, ilyenek a Szabolcsi-árok völgyének nyugati része, a Meszes-patak völgye, az egykori meddőhányók rekultivált területei.

I.3.2.3.6 Lakáshelyzet A Meszesi területre az 1945-1959 között épített ingatlanok a jellemzők. Ez leginkább a mecseki bányászathoz kapcsolódó lakótelepek építése miatt van, ekkor építették a lakások zömét. Elmondható, hogy a Meszesi terület lakásainak legnagyobb részét (83,4%) 1969-ig építették. A Meszesi területre összességében az egylakásos lakóépületek a jellemzők, főleg a Meszesi lakóövezet és a Szabolcs területegységek családi házas jellege miatt. A többlakásos épületek leginkább a Meszesi lakótelepen vannak, itt az összes lakóépület 82%-a legalább 11 lakásos. A Meszesi területen 4982 lakás van, ez a Pécsett található összes lakás 7,6%-a. A

242


területegységek közül a Meszesi lakótelepen található a legtöbb lakás, a tömbházas építkezés miatt. Ezen a területen a legmagasabb a népsűrűség, 14706 fő jut egy km2-re. A Szabolcsra és a Meszesi lakóövezetre a családi házas építkezés a jellemző, ezt bizonyítja az alacsonyabb népsűrűség is. A lakások átlagos alapterülete a városrészben 67,3 m2, ami a városi átlaghoz hasonló. A területegységek közül a Meszesi lakótelep lakásainak átlagos alapterülete a legalacsonyabb, közel 17 m2-rel kisebb, mint a városi és városrészi átlag. Az átlagos alapterület a Meszesi lakóövezetben a legmagasabb, közel 11%-kal haladja meg a városi átlagot.A lakások 11,2% -a önkormányzati tulajdonban van, ami 562 lakást jelent. Különösen kiemelkedik az önkormányzati tulajdonú lakások aránya a Meszesi lakótelepen, ahol a lakások 17,4 %-a van önkormányzati tulajdonban. A Meszesi területen az összkomfortos lakások aránya közel 33%-kal alacsonyabb, mint a városi átlag, ez az egyedi fűtésű lakások magas száma és a Szabolcsi területegység hiányos infrastruktúrája miatt alakult így. A komfortos lakások aránya a városi átlagnál 28%-kal magasabb. A félkomfortos lakások aránya kissé magasabb, mint a városi átlag. A komfortnélküli lakásoké pedig, több mint kétszerese a városi átlagnak. A szükséglakások aránya a városi átlag körül alakult. A komfort nélküli lakások legnagyobb arányban (17 %) Szabolcsban fordulnak elő. Pécsszabolcs területén a földszintes, egylakásos lakóépületek, azaz a családi házak dominálnak a bányászkolóniák szintén földszintes sorházai mellett. A lakások fele 1945 előtt épült, a többi pedig az azt követő évtizedekben nagyjából egyenletesen, a lakásállomány 1015%-át kitevő mértékben gyarapodott – utóbbi arra utal, hogy a lakóterület egyes részei szuburbánus funkciót is betöltenek. A lakások adottságai is jól tükrözik a korábbi falu, a bányászkolóniák és a szuburbia keveredését: a pécsi átlagot jóval meghaladó a 4 vagy annál több szobás lakások aránya (22,4%), ugyanakkor az egyszobás, jórészt a bányászkolóniákon koncentrálódó lakások aránya szintén jóval magasabb a pécsi átlagnál. A komfortosság hiányossága szempontjából – ismét főként a bányászkolóniákat érintően – kiemelkedő, hogy a pécsi átlag több mint ötszörösét teszi ki a komfort nélküli, és több mint kétszeresét a szükséglakások aránya. Pécsi viszonylatban magasnak számít az önkormányzati tulajdonban lévő lakások aránya: 2001-ben a lakóterület lakásainak 12,6%-a tartozott ebbe a kategóriába. Pécsszabolcs mintegy ötezer pécsinek szolgál lakóhelyéül. Pécsbánya lakóházainak majdnem mindegyike földszintes, túlnyomó többségük egylakásos

243


családi ház, azonban viszonylag jelentős számban fordulnak elő a többlakásos lakóépületek is. Ez annak tudható be, hogy Pécsszabolcshoz, valamint Somogyhoz és Vasashoz hasonlóan Pécsbányán is lakottak még a keleti városnegyedbeli bányászat korai időszakából származó sorbeépítésű bányászkolóniák. Emellett Pécsbánya északi szegletében jelentős, egyben fennmaradt bányatiszti telepet is találunk, ahol a lakóházak a 2-3 lakásos kategóriába tartoznak. A lakásállomány kétarcúságát mutatja, hogy pécsi viszonylatban magas ugyan az egyszobás, valamint a komfort nélküli és a szükséglakások aránya ebben a városrészben (ami főként a bányászkolóniáknak köszönhető), azonban a legalább négyszobás lakások aránya meghaladja a pécsi átlagot. A lakásállomány további fontos jellemzője, hogy Pécsbányán magas (22%) az önkormányzati tulajdonú lakások aránya.

6,3

3,1

3,8

37,5 Összkomfortos Komfortos Fél-komfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás

49,3

55. ábra: A lakások komfortfokozat szerinti megoszlása (%) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.3.7 Közüzemi infrastruktúra A Meszes terület közüzemi infrastruktúrája jónak mondható, bár Pécsbánya, Szabolcs területegység csatornázottsága alacsony, de az ISPA program II. ütemében ennek kiépítése folyamatban van. A közüzemi gázzal való ellátottság szintén a pécsbányai, szabolcsi területen a legalacsonyabb. Ugyan a lakótelepeken a közműellátás kiépített, az infrastruktúra lepusztult állapotban van, gyakoriak a meghibásodások. További gondot okoz, hogy a lakók nem tudják megfelelően karbantartani az amúgy is elavult belső vezetékrendszert.

244


100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Meszesi lakótelep

Szabolcs




Pécsbánya


56. ábra: A közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya (%) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.3.8 Vállalkozások A Meszesi területen 2001-ben 1004 vállalkozás működött, ez a Pécsett működő vállalkozások 5,7%-a. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma átlagosan 65 volt a városrészben, ami 41%-kal kevesebb, mint a városi átlag. A városrészen belül a Meszesi lakóövezet mutatója a legkedvezőbb. A Meszesi lakótelepen 44 vállalkozás jut 1000 főre, ami a településrészek közül a legalacsonyabb érték a városban. Pécsbánya területén csak kisszámú vállalkozás működik, ezen belül azonban jelentős arányt (20%) képviselnek az ipari vállalkozások.

400 350 300 250 200 150 100 50 0 Meszesi lakóövezet

Szabolcs


Meszesi lakótelep

Pécsbánya


57. ábra: Vállalkozások száma Meszes-Pécsbányán (db) (2002)

245


Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.3.9 Szolgáltatások A városrészben összesen 103 kereskedelmi üzlet van, ami a városban található üzletek 3%-a. A területegységek közül a Meszesi lakóövezetben van a legtöbb üzlet, a Meszesi lakótelep értéke alacsony. A Meszesi városrészben összesen 35 vendéglátóhely van, ami a város értékének 4%-a. A vendéglátóhelyek tekintetében nagy eltérések nincsenek a területegységek között. Elmondható, hogy az itteni vendéglátóhelyek színvonala általában alacsony. Pécsszabolcson 361 vállalkozás működött 2001-ben, amelyek túlnyomó többsége (282) szolgáltatásokat nyújtott, több mint fele pedig egyéni vállalkozás formájában működött. A helyi szolgáltatások palettáján 34 kiskereskedelmi üzlet és 10 vendéglátóhely szerepel, az egészségügyi ellátást pedig három háziorvos, egy gyermek háziorvos és egy gyógyszertár adja. Jelentősebb intézmények nem találhatók a városrészben. Városi viszonylatban is jelentős a közelmúltban átadott szabadidős létesítmény, a Mecsextrém. Pécsbányán a vállalkozások zöme a máshonnan is ismert módon szolgáltatásokat nyújt, de nem a helyi piac számára. Jelentősebb intézmények nem találhatóak a területen, (kivéve a Mecsekben lévő, mára teljesen leépült Vidámparkot) azonban jelentős ipari műemléki épületegyüttes található a területen (Széchényi-akna). 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Meszesi lakóövezet

Szabolcs


Meszesi lakótelep


58. ábra: A kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Meszes-Pécsbányán (db) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

246


I.3.2.3.10 Humán infrastruktúra A Meszesi területek a város egyik legrégebbi, azonban város rehabilitációs szempontjából jelenleg leginkább érintett egységei. A város legalacsonyabb jövedelmű, szociális szempontból leginkább veszélyeztetett rétegei élnek a Meszesi lakóövezetekben, a városi népesség 8,56%-át adva ezzel. A Budai Városkapu Oktatási Központhoz tartozó Csokonai Vitéz Mihály Általános és Szakiskola nyújt szolgáltatást a területen, elsősorban a hátrányos helyzetű, tanulásban akadályozott, vagy tanulási nehézségekkel küzdő meszesi gyermekek számára. Ezen kívül két középfokú oktatási intézmény - Gandhi Gimnázium, Kodály Zoltán Gimnázium és Szakközépiskola – illetve egy óvoda – Teleki Blanka - és egy bölcsőde működik a területen. Étkeztetést, házi segítségnyújtást, idősek klubját a XESZI biztosít, illetve, idősek otthonát tart fenn a területen. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Meszesi egysége foglalkozik a szociális szempontból veszélyeztetett helyi népességgel, azonban mivel a veszélyeztetett gyermekek és családok száma ezen a területen a legmagasabb, így indokolt lenne a humán infrastruktúra szociális szempontú megerősítése. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi csoportja „Csilla” Gondviselés Háza Nyújt szolgáltatásokat és biztosít támogató szolgálatot fogyatékos célcsoportok számára. Szociális és városrehabilitációs szempontból a Meszesi városrész keleti területei kiemelten érintettek, több komplex városrehabilitációs program – Borbála, Jelenlét, CASE - célterületeit adva így. Egészségügy vonatkozásában az alapellátáson kívül más szolgáltatás nem érhető el a területen. A Bányász Kulturális Szövetség Pákolitz István Közösségi Háza, - a József Attila Művelődési Központ utódintézményeként - törekszik a területen működő civil szervezetek összefogására, képzési programok, kulturális, hagyományőrző rendezvények szervezésére.

I.3.2.3.11 Összefoglalás A városrész népességének jelentős része szociálisan rászorult, veszélyeztetett. Legnagyobb részük lakótelepen lakik, Pécsszabolcs, Pécsbánya inkább falusias jellegű. Korösszetétel

247


tekintetében heterogén a városrészen belüli helyzet: a lakótelepen az idősek, Szabolcson és Pécsbányán a fiatalok, míg a Meszesi lakóövezetben az aktív korúak magasabb aránya jellemző. A városrész lakosságának képzettsége elmarad a városi átlagtól. Noha a Meszesi lakóövezetben kicsivel meghaladja a felsőfokúak aránya a városi átlagot, a lakótelepen, Pécsszabolcson és Pécsbányán jóval alatta marad annak. A foglalkoztatottak aránya alacsony, a munkanélküliek aránya magas a városrészben, főként a lakótelepen, Pécsszabolcson és leginkább Pécsbányán. Meszes leromlott lakóterületein az utak és járdák minősége is nagyon rossz. Szabolcs úthálózata rendezetlen, az utak állapota itt sem megfelelő. A városrész központi tereinek központi funkciói hiányosak, a meglévő zöldfelületek kicsik, nem eléggé karbantartottak. A városrészben a többlakásos, többszintes lakóépületek a lakótelepre jellemzőek, a másik két területegységen a földszintes családi házak dominálnak, az összkomfortos lakások aránya azonban igen alacsony. A közüzemi infrastruktúra általában jól kiépített, noha Pécsszabolcs, Pécsbánya csatornázottsága alacsony, de az ISPA program II. ütemében ennek kiépítése folyamatban van. Mindemellett nagyon alacsony a vállalkozások száma is.

MESZES Erősségek • • •

A népesség korszerkezete kiegyensúlyozott A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége megfelelő A 6-os és 66-os útról elérhetősége kiváló.

Gyengeségek • • • • • • • • •

Lehetőségek

A városi átlagnál kedvezőtlenebb az iskolai végzettség; A foglalkoztatottak népességen belüli aránya alacsonyabb a városi átlagnál; A lakosság a város szociálisan legrászorultabb lakosságával rendelkezik; A magasabb rendű utak kivételével az utak nagyon rossz állapotúak; A parkok és a játszóterek műszaki állapota rossz; A központi terek központi funkciói hiányosak; Idős a lakásállomány, magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya; Alacsony az ezer főre jutó vállalkozások száma; Alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat. Veszélyek

248


•

Szociális városrehabilitáció lehetősége a városrész egy részén.

• • • •

A terület leszakadása folytatódik, a lakókörnyezet fizikai leromlása és az itt lakók elvándorlása tovább erősödik A szegregáció erősödik; A városrész kriminalizálódik; Az önkormányzati tulajdonú lakások állaga tovább romlik, elértéktelenednek

I.3.2.4. Délkelet-Pécs

A városrész Balokányból, Basamalomból, Gyárvárosból, Újhegyből, illetve Tüskésrétből tevődik össze. Újhegy családi házas lakóövezete harangra emlékeztető formában, meglehetősen elkülönülve függ a Pécsváradi úttól délre. Közlekedési kapcsolatait sokban javította az elmúlt években elkészült déli elkerülő út. A Balokány, Basamalom és Gyárváros terület több esetben együtt kezeljük, keleti ipari övezetént említve. Közülük Gyárvárosnak volt városrészi alközpont jellegű helye a gyárvárosi iskolánál és a templomnál, mára azonban ezt teljesen felszámolta a Zsolnay út átmenő forgalma. A terület elsősorban gazdasági, ipari, területére esik a Hőerőmű, ami Pécs és a régió gazdaságának egyik meghatározó üzeme és a Pécsi Ipari Park is, ami eddig csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az Ipari Parkon kívül számos termelőüzem, telephely és szolgáltató egység működik itt, ezek több helyen csoportosulnak, így a Balokány nyugati, délnyugati részén, a Mohácsi út és a Tüskésréti út mentén. A természeti környezet inkább sivár, jelenlegi állapotában esztétikai értékkel nem rendelkezik. A Tüskésrét A Siklósi út, a Mohács út és a Kanizsai Dorottya út közé beékelődött terület déli részén fekszik. A Füzeshez hasonlóan népessége és lakásállománya elhanyagolható, hiszen mindössze 36 főről és 12 lakásról van szó. Területén található azonban a nekropolisz, a pécsi temető, de úgy véljük, ennek adatai a tanulmány szempontjából nem relevánsak.

I.3.2.4.1 Lakosságszám A

Délkelet-Pécs

városrészben

Pécs

össznépességének

4,01%-a

élt

2001-ben.

A

területegységek közül Újhegy volt a legnépesebb, itt a város össznépességének 1,9%-a élt. Újhegy népessége 2001-ben 3090 fő volt, népsűrűsége 1114 fő/km2, valamivel átlag feletti. A

249


lakóhelyen kívül más jellegzetes funkciók nem kapcsolódnak hozzá. A Keleti ipari övezet népességszáma 3348 fő, Pécs lakosságának 2,1%-a. A városrészek népsűrűsége alacsony, Gyárvárosé 762 fő/km2, a Balokányé 686 fő/km2, a Basamalomé mindössze 221 fő/km2. 2 1,6 1,2 0,8 0,4 0 Újhegy

Gyárváros

Balokány

Basamalom

Tüskésrét

59. ábra: Délkelet-Pécs városrész népességszám a teljes népesség arányában (%) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.4.2 Korcsoportonkénti megoszlás A városrészben a 0-14 évesek aránya és az időskorúak aránya alacsonyabb volt a városi átlagnál, a 15-39 és a 40-64 évesek aránya pedig magasabb. 100 gyermekkorúra átlagosan 105 időskorú jutott, ami kedvezőbb, mint a városi átlag. A városrészen belül az időskorúak legnagyobb arányban a Tüskésréten éltek. A 0-14 évesek aránya Újhegyen a legmagasabb, emellett a 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma csupán 68. A gazdaságilag aktív népesség – vagyis a 15-64 évesek – aránya a Balokány területén a legmagasabb, 82,6%. Újhegy népességén belül a gyermekek valamivel magasabb, az idősek alacsonyabb arányt képviselnek, mint a pécsi átlag, így a 100 felnőtt korúra jutó gyermekkorúak száma 25 fő, az időskorúaké pedig 17 fő. A 100 háztartásra jutó személyek száma (308) is jóval meghaladja a 240-es városi mutatót. A keleti ipari övezet városrész népességének korcsoportos megoszlása nem szokványos, a gyerekek és az idősek aránya is a városi átlag alatti. Ez elsősorban a Balokány miatt alakul így, ahol a népesség 64%-át a 15-39 év közöttiek alkotják, miközben alacsony a 14 év alattiak

250


(9%) és a 65 év fölöttiek (8%) aránya is. Az extrém korcsoportos megoszlás egyik oka az egyébként ritkán lakott Balokányban található egyetemi kollégium. Ne feledkezzünk meg azonban arról sem, hogy a Balokány lakói között magas a romákhoz tartozók száma és aránya, ami ugyancsak a Pécsre jellemzőnél fiatalosabb korszerkezetet von maga után. Basamalom lakói között a 40-64 évesekből kerül ki a legnépesebb korcsoport, az időskorúak itt is kevesen vannak, a gyermekek aránya közel esik a városi átlaghoz. Gyárvárosban a korcsoportok alapvetően kiegyensúlyozottan vannak jelen, bár a gyermekek és az idősek aránya is meghaladja valamivel a pécsi jellemzőt.

Balokány Tüskésrét Basamalom Gyárváros Újhegy 0%

20%

40% 0-14

15-39

60% 40-64

80%

100%

65-x

60. ábra: Délkelet-Pécs népességének korösszetétele (%) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.4.3 Iskolázottság A városrész iskolázottsági mutatói rosszabbak, mint a városi átlag. Magasabb arányban vannak a jelen a 8 osztálynál kevesebb végzettséggel rendelkezők, valamint az általános iskolát végzettek. A középfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb és szintén alacsony az egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya is. A városrészen belül az felsőfokú oklevéllel rendelkezők aránya Újhegyen a legmagasabb, de itt sem éri el a városi átlagot. Ugyanezen végzettségűek aránya a Tüskésréten a legalacsonyabb. A középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a Basamalom és az Újhegy területegységeken a legmagasabb. Újhegy iskolai végzettségi adataiból egy az átlagnál alacsonyabban iskolázott népesség képe bontakozik ki. Bár valamennyi iskolai végzettségi csoport képviselői megtalálhatók

251


Újhegyen, a diplomások és az érettségizettek aránya alacsonyabb, a 8 általános és az annál kevesebbet végzettek aránya magasabb a Pécsre jellemzőnél. A keleti ipari övezet egészére jellemző, hogy az ott lakók iskolai végzettsége alatta marad a pécsi átlagnak, különösen a felsőfokú és a középfokú végzettségűek tekintetében. A Balokányban a diplomával rendelkezőké a legalacsonyabb (3,9%), az érettségizetteké (19,3%) azonban – ismét a kollégiumnak köszönhetően – a legmagasabb a városrészen belül, de a 8 általánosnál kevesebb osztályt végzettek aránya (14,3%) gyakorlatilag nem különbözik Pécs átlagától. Basamalomban a lakosság 5%-ának van diplomája és 18,4%-ának érettségije, mindkét érték átlag alatti, a 8 osztályt (30,1%) és az annál kevesebbet maguk mögött tudók azonban jóval meghaladják azt. Gyárvárosban ugyancsak alacsony a diplomások (5,6%) és az érettségizettek (17%) aránya, viszont a 8 általánost (32,4%) vagy annál kevesebbet (21,9%) kijártaké kiemelkedően magas. A megfelelő korúak iskolai végzettségét vizsgálva is hasonló eredményre jutunk, de ebből még az is kiderül, hogy mindhárom városrészben nagyon magas a 10 évnél idősebbek közül azoknak az aránya, akik az általános iskola első osztályát sem végezték el: Basamalomban 0,8%, a Balokányban 1,3%, Gyárvárosban pedig 1,4% a 0,3%-os pécsi átlaggal szemben. Ez azt mutatja, hogy erősen koncentrálódnak azok, akik idő előtt kihullattak a közoktatási rendszerből. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Újhegy

Balokány

Gyárváros


Basamalom

Tüskésrét



61. ábra: A városrész népességének iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

252


I.3.2.4.4 Foglalkoztatottak A Délkelet-Pécs városrészben a foglalkoztatottak népességen belüli aránya a városi átlag alatti. A legalacsonyabb arány a Balokányt, míg a legmagasabb a Tüskésrét területegységet jellemezte. A Balokány nemcsak a városrész, hanem az egész város tekintetében a legrosszabb mutatójával rendelkező területegység. A munkanélküliek népességen belüli aránya a városrészben magasabb volt, mint Pécsett átlagosan. A Tüskésrét népességéből a munkanélküliek aránya 0%, ami a városban más területegységen nem fordult elő, igaz azonban, hogy itt a lakosság száma minimális. A városrész többi területegységén a munkanélküliek népességen belüli aránya a városi átlag felett volt, legmagasabb érték a Balokányt jellemezte. A Délkelet-Pécs városrészben az inaktív keresők népességen belüli aránya a városi átlag felett alakult. Legmagasabb arány a Tüskésrét, még a legalacsonyabb arány a Balokány területegységet jellemezte. Az eltartottak népességen belüli aránya a városrészben a pécsi átlagnál magasabb volt. A területegységek közül a legalacsonyabb érték a Tüskésrétet jellemezte, a legmagasabb pedig a Balokányt. Az aktivitási arány átlagosan kedvezőtlenebbül alakult a városrészben, mint Pécsett. A legalacsonyabb arány a Balokányra volt jellemző, a foglalkoztatottak népességen belüli alacsony aránya miatt. A legmagasabb aktivitási arány a Basamalom területegységet jellemezte. Újhegy foglalkoztatottságának főbb mutatói nem térnek el jelentősen az átlagtól, bár a foglalkoztatottak száma kicsivel alacsonyabb, a munkanélkülieké pedig valamivel magasabb annál. A foglalkoztatottak között magas az iparban és az építőiparban dolgozók aránya (35%) és elmarad az átlagtól a vezető és értelmiségi beosztásúaké (22%). A Keleti ipari övezet, és azon belül is különösen a Balokány foglalkoztatási jellemzői ijesztően rosszak. A Balokányban a foglalkoztatási arány mindössze 15,3%-os, a munkanélküliségi ráta azonban 31,9%, négyszerese a pécsi átlagnak. A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív keresők és az eltartottak száma is kiemelkedően magas. A Basamalomban főként a munkanélküliség jelent problémát. Gyárváros ugyancsak alacsony foglalkoztatottsággal és magas munkanélküliséggel jellemezhető. A foglalkoztatottak között mindhárom városrészben

253


magas az iparban, építőiparban dolgozók, és alacsony a vezető, értelmiségi munkát végzők aránya. Foglalkoztatott (%)

Munkanélküli (%)

Inaktív (%)

Eltartott (%)




Balokány

13,4%

6,3%

22,8%

57,6%

15,3%

31,9%

22,5%

Basamalom

37,9%

5,0%

33,9%

23,1%

45,8%

11,7%

51,9%

Gyárváros

31,1%

5,2%

37,8%

25,9%

39,5%

14,4%

46,2%

Újhegy

36,6%

3,8%

31,1%

28,6%

46,9%

9,3%

51,7%

Tüskésrét

41,7%

0,0%

38,9%

19,4%

51,7%

0,0%

51,7%

Városrész átlaga

31,5%

4,7%

31,7%

32,2%

39,8%

13,5%

44,8%

Pécs átlaga

37,6%

3,1%

31,4%

27,9%

47,1%

7,8%

51,1%

48. táblázat: A munkaerőpiaci helyzet Délkelet-Pécs városrészben (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003


Közlekedés

A területet feltáró utak közül az újonnan megépült ipari elkerülő út jó állapotban van, az 56-os út minősége kifogásolható. A Mohácsi út állapota szintén rossz. Gyárváros és Újhegy lakóútjai nagyon leromlott állapotúak. I.3.2.4.5.2

Közterületek

A Délkelet-Pécs központjának a 6-os főút és a 66-os út kereszteződése tekinthető a Budai vámnál. Itt találhatók a legfontosabb kereskedelmi, szolgáltatási funkciók. A városrészben nagy összefüggő közterek nincsenek. A Balokány-liget, a városrész egykor népszerű pihenőhelye mára az enyészeté lett. A zöldterületek jellemzően rekultivált területek, ilyen a Tüskésrét és a Balokány déli része. Összefüggő zöldterület található a Kisbalokány területén, nagyobb szőlőterületek Újhegyen.

I.3.2.4.6 Lakáshelyzet Délkelet-Pécs városrészre az egylakásos épületek a jellemzők, az itt található összes ingatlan 92%-a egylakásos, ez leginkább a családi házas építkezéssel függ össze. A 2-3 lakásos ingatlanok a Balokányban és Gyárvárosban találhatók, de arányuk elenyésző.

254


A városrész területén 1974 lakás található, ez az összes lakás 3%-a. A területegységek közül Újhegy emelkedik ki a lakások számával, ami annak a következménye, hogy kedvelt családi házas övezetté vált. Gyárváros sűrűn beépített. A lakások átlagos alapterülete a városrészben közel 80 m2, ami 14 m2-rel magasabb a városi átlagnál. Kiemelkedően magas a lakások átlagos alapterülete Újhegyen, a városi átlagnál 24 m2-rel. A legalacsonyabb átlagos alapterület Tüskésrétet jellemezte. A lakások közül 97 önkormányzati tulajdonban van, ez a lakások 5%-a. Gyárvárosban azonban ez az arány 10%, ami 64 önkormányzati tulajdonú lakást jelent. A városrész lakásainak 33%-a 1945 előtt épült, ez a városi átlagnál 14%-kal magasabb érték. Ez leginkább Gyárvárosra jellemző, ahol az épületek 67%-a épült a második világháborút megelőzően. A többi lakás közel hasonló arányban oszlik meg az építési időszak tekintetében. Viszonylag magas az 1990-2001 között épített lakások aránya is, Újhegyen csaknem minden negyedik lakás a közelmúltban épült, ez a városi átlag ötszöröse. 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Újhegy

Gyárváros

Balokány

Basamalom

Tüskésrét

62. ábra: A lakások száma Délkelet-Pécs városrészben (db) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

Délkelet-Pécs területén az összkomfortos lakások aránya 46,3%, ami a városi átlagnál 24%kal alacsonyabb, ez valószínűleg az egyedi fűtésű lakások magas számára és a közmű infrastruktúra hiányosságaira vezethető vissza. A félkomfortos vagy annál kedvezőtlenebb komfortfokozatú a lakások 25%-a, ami a háromszorosa a városi értéknek. A komfort nélküli és a szükséglakások száma Gyárvárosban 129, ami a területen található lakások 21%-a. Újhegy területén 961 épület található, ebből 929 lakóház, 32 üdülőként van bejelentve.

255


Épületei földszintesek és néhány kivételtől eltekintve egylakásosak. Alapterületük átlagosan 90 m2, a 100 lakásra jutó lakók száma 326, Nagyárpád és Hird után a harmadik legmagasabb. A lakások 11%-a még 1945 előtt épült, 1970-ig viszonylag kevés volt a gyarapodás, az azt követő 30 évben alapvetően egyenletes eloszlásban készült évtizedenként a lakások 21-24%a. Legnagyobb arányt a 4 és több szobások képviselnek (37%), 29% a három- és 26% a kétszobások részesedése, egyszobás mindössze 7%. A szobaszám mellett az alapterületek is viszonylag magasak, 35% 100 m2 fölötti, további 28% 80-99 m2, 18% 60-79 m2 közötti. A pécsi átlagnál magasabb a komfort nélküli és a szükséglakások aránya, ezek minden bizonnyal az állomány régebbi építésű részéből kerülnek ki. A hálózati vízvezetékkel való ellátottság sem teljes. A keleti ipari övezet lakóépületeinek túlnyomó többsége földszintes, 84%-uk egylakásos. A lakások átlagos alapterülete 67 és 77 m2 között változik városrészenként, tehát a különbség nem igazán számottevő. A 100 lakásra jutó lakók száma Basamalomban a legmagasabb (302 fő), de a Balokányban (266 fő) és Gyárvárosban (262 fő) is a városi átlag alatt marad. A városrész lakásainak a többsége (54%) 1945 előtt épült, további negyede 1945-1959 között, az ezt követő évtizedekben a gyarapodás nagyon kis tempójú volt, 1990 után mindössze 29 lakás készült el. A lakások szobaszám szerinti összetétele változatos, nincs igazán domináns kategória, a relatív többség (38%) a kétszobásoké, de a 4-nél több szobások aránya is 17%. Hasonló megállapítást tehetünk a lakások alapterületével kapcsolatban is: minden típus mérhető gyakorisággal fordul elő, bár a legkisebb, 30 m2 alatti lakásból van a legkevesebb (6%), a leggyakoribb pedig a 60-79 m2 közötti (25%), de a 100 m2 fölöttiek aránya is meghaladja a 15%-ot. Szobaszám és alapterület szerint a városrész lakásállománya jobbnak tűnik a pécsi átlagnál. Ha azonban megnézzük a komfort nélküli és a szükséglakások arányát, akkor az a látszat gyorsan elillan: a komfort nélküli lakások aránya 12%, szemben a 3%-os pécsi átlaggal, a szükség- és egyéb lakásoké pedig 8%, míg a városi átlag csupán 3%. Így a lakásállományról az összkép már koránt sem kedvező.

256


8

9,1

Összkomfortos

8,1 46,3

Komfortos Fél-komfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás

28,6

63. ábra: A lakások megoszlása komfortfokozatuk szerint (%) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.4.7 Közüzemi infrastruktúra A városrészben a hálózati vízvezetékkel való ellátottság 93,6%-os, Gyárváros és Újhegy mutatói kissé kedvezőtlenebbek, de az ISPA program II. ütemének keretében Újhegy esetében javulás várható. A közcsatornával való ellátottság már kevésbé pozitív, egyedül Újhegy csatornázottsága volt 90% feletti, de az ISPA program I. ütemének keretében Balokány és Basamalom csatornázása már megvalósult. Gyárváros és Tüskésrét csatornázottsága a legrosszabb, bár Gyárváros esetében az ISPA program II. ütemében tervezik annak kiépítését. A gázhálózat kiépítettségi foka a városi átlaghoz hasonló, ennél rosszabb érték csak a Balokány és Gyárváros területegységeket jellemezte.

257


100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Tüskésrét

Újhegy


Basamalom

Gyárváros


Balokány


64. ábra: A közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a városrészben (%) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.4.8 Vállalkozások A Délkelet-Pécs városrészben összesen 781 vállalkozás működött, ez a Pécsett működő vállalkozások 4%-a. Az ezer lakosra jutó vállalkozások értéke 120,6 volt, ez 10%-kal magasabb, mint a városi átlag. (A Tüskésrét területegységen a mutató értéke 556. Csupán Újhegy értéke volt alacsonyabb az ezer főre jutó vállalkozások tekintetében a pécsi átlagnál, ezt azonban a városrész minimális lakosságszáma okozza). 600 500 400 300 200 100 0 Tüskésrét

Basamalom

Gyárváros


Balokány

Újhegy


65. ábra: A vállalkozások száma Délkelet-Pécs városrészben (db) (2002) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

258


I.3.2.4.9 Szolgáltatások A területen 1 posta és 2 ATM automata található, de a 6-os főút túloldalán több posta és pénzautomata van a közelben. A tömegközlekedés a 6-os főút közelében különösen jó, amit a Budai állomás közelsége is tetéz. Újhegyen és a déli területeken a buszközlekedés nem ilyen kedvező, de megfelelő. A városrész határán található egy taxiállomás. A városrészben összesen 136 kereskedelmi üzlet volt, ami a Pécsett lévő üzletek közel 5%-a. A területegységek közül Gyárvárosban volt a legtöbb üzlet, de Balokány értéke is viszonylag magasabb a városrészen belül. A városrészben négy töltőállomás és egy nagyáruház is található. A Délkelet-Pécs területén 2001-ben 50 vendéglátóhely működött, ami a városi vendéglátóhelyek 6%-a. Ezek a vendéglátóhelyek többnyire kicsik és alacsonyabb színvonalúak. A városrészben található az Ipari park, amely számos vállalkozás székhelye. Újhegyen 1000 lakosra 100 vállalkozás jut, ezek között magasabb az egyéni vállalkozások száma, mint a társas vállalkozásoké. A kiskereskedelmi üzletek száma kevés (23), ezen a helyzeten javított a közelében nemrég nyitott hipermarket. A Keleti ipari övezetben összesen 453 vállalkozás működik, ebből 285 szolgáltatási jellegű, 95 ipari, 66 építőipari, 7 mezőgazdasági. A kiskereskedelmi üzletek száma a városfejlesztési körzetben 101. A Tüskésrét 20 vállalkozás székhelye volt 2001-ben, ezek közül 13 szolgáltatási, 4 építőipar, 3 pedig ipari jellegű. A területen 12 üzlet is található, ezek közül az egyik hipermarket, az egész városra kiterjedő vonzóerővel.

259


60 50 40 30 20 10 0 Gyárváros

Balokány

Újhegy


Tüskésrét

Basamalom


66. ábra: A kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma (db) (2002) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.4.10 Humán infrastruktúra Délkelet-Pécs területén a város lakosságának 4,01%- él, humán intézményei elsősorban oktatási és szociális intézmények oldaláról közelíthetők meg. Az óvodák közül a Zsolnay Vilmos Úti Óvoda működik a területen, a 3-6 éves korú gyermekek számára. Elsősorban a tanulásban akadályozott, más oktatási intézményekből lemorzsolódott fiatalok számára nyújt szolgáltatásokat a Forrás Szakiskola, a város alap és középfokú oktatási intézményeiben tanulók 0,8%-át ellátva ezzel. Szociális ellátás szempontjából a terület hajléktalan ellátó intézményeknek ad helyet, a TÁMASZ alapítvány Férfi Átmeneti Szállója és Éjjeli menedékhelye működik ezen városrészben. A területen működő Ifjúságért Egyesület Családok Átmeneti Otthona nyújt segítséget a krízis helyzetbe került családoknak.

I.3.2.4.11 Összefoglalás A városrészben Pécs lakosságának csak kicsiny hányada lakik. Területén a családi házak dominálnak, az átlagos komfortszintjük azonban alacsonyabb a pécsi átlagénál. A lakófunkció mellett meghatározó az ipari, gazdasági funkció is, hiszen ebben a városrészben található a Pécsi Ipari Park, amelynek egy jelentős része még beépítetlen. A városrész természeti képe sok esetben lepusztult, nagyobb zöldfelületek csak a rekultivált területeken vannak, emellett városrészi közterekben is hiányt szenved. A lakosság általában fiatalabb korszerkezetű, mint a

260


városi átlag, amiben egyfelől szerepe van az Újhegy területére kiköltözőknek, másfelől a viszonylag magas roma populációnak is. A lakosság iskolai végzettsége nem túl magas, ami a foglalkoztatottak alacsony, illetve a munkanélküliek magas arányában is megmutatkozik. A városrész úthálózata nagyrészt leromlott állagú, a szennyvízelvezetés pedig sok helyütt kiépítetlen.

DÉLKELET-PÉCS Erősségek • • • • •

Gyengeségek

Sok a felhagyott, barnamezős iparfejlesztésre alkalmas terület; Kiegyenlített a népesség korszerkezete; A városrész az Ipari park székhelye; Újhegy területén dinamikus lakásépítés tapasztalható; A fiatalok és aktív korúak aránya magasabb a városi átlagnál.

• • • • •

Alacsonyan képzett, rossz munkaerőpiaci pozíciókkal rendelkező és alacsony státuszú népesség; Gyenge minőségű és komfortfokozatú lakásállomány; Jellegtelen természeti környezet; Kevés és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat; A szennyvízelvezetés sok helyen kiépítetlen.

Lehetőségek • •

Veszélyek

Az M6-os autópálya megépülése (mely ebből az irányból éri el Pécset) Az Ipari Park fejlődése erősíti a terület gazdasági potenciálját.

• •

A leszakadó területek szegregációja A közeli EKF létesítmények működtetését és használatát veszélyeztető szociális konfliktusok.

I.3.2.5. Dél-Pécs

A

városrész

Kertvárosból,

Árpádvárosból,

Málomból,

Megyerből,

Postavölgyből,

Nagyárpádból, Északmegyerből, Füzesből, Bolgárkertből áll. A terület az 58-as út mentén (az elemzés szempontjából) két részre osztható; egy keleti és egy nyugati területegységre. Árpádváros, Nagyárpád és Postavölgy, mint a déli városrész keleti területegysége definiálható, a terület funkciójában meghatározó a lakóhely, de Árpádvárosban vannak olyan kereskedelmi egységek, amelyek az egész városra kiterjedő vonzáskört mondhatnak magukénak. A fenti három városrésztől nyugatra a helyi népnyelvben leegyszerűsítő módon csak Kertvárosnak aposztrofált városrészt takarja (déli városnegyed nyugati területegység),

261


amely több részre osztható. Északmegyer vegyes funkciójú terület, részben családi házas lakóövezet, részben vállalkozások, kisebb-nagyobb termelő üzemek telephelye, de itt található az egész város számára fontos és nagy becsben tartott vásártér is. A (régi) Kertváros dominánsan családi házas lakóövezet, néhány lakossági szolgáltatással és peremén a Honvéd kórházzal. Megyer Pécs legnagyobb lakótelepe, övezetei az építési idő szerint különülnek és különíthetőek el, a lakófunkcióhoz társuló lakossági szolgáltatások széles választéka is megtalálható itt. A Nevelési Központ és környéke városrészi központnak épült, kisebb, elsősorban a kereskedelmi egységek sűrűsödéséből észlelhető alközpontok is azonosíthatók a területén. Vannak óvodái, általános- és középfokú oktatási intézményei, sőt nagy szolgáltató cég központja is itt választott magának helyet. A Mecsek Pláza ugyan csak határos a szóban forgó városrésszel, de funkcionálisan hozzá tartozik és minden bizonnyal az itteni fizetőképes keresletre telepítették. Málom karaktere vegyes, a valamikori falura ráhúzódott a lakótelep, így jelenlegi beépítettsége részben családi házas, részben panelházas. A városrész egészében sok a zöldterület, a lakótelepeken az építéskor ültetett fák megnőttek, és nagyban meghatározzák a látványt. A városrész harmadik eleme, a délnyugati ipari övezetnek tekinthető Füzes területegység, mely kifejezetten ipari, gazdasági funkciójú. Az Uránváros és Északmegyer közötti sík területen fekszik, a két városrészt összekötő út mentén.

I.3.2.5.1 Lakosságszám A Dél-Pécs városrész népessége az össznépesség 32,96%-a. A városrészen belül a legmagasabb aránnyal a Megyeri területegység rendelkezik, ez tulajdonképpen a paneles beépítésű területeket foglalja magába. Málom és Kertváros területegységek rendelkeznek még magasabb népességszámmal, a többi területegység össznépességen belüli aránya nem jelentős. A

déli

városnegyed

keleti

területegységének

népsűrűsége

a

paneles

beépítésű

Árpádvárosban a legmagasabb (1123 fő/km2), az inkább falusias jellegű Nagyárpádon (813 fő/km2) és Postavölgyben (498 km2) alacsony. Városrészi alközpont nem alakult ki, a terület ilyen értelemben a Déli városnegyed nyugati részéhez csatlakozik. A déli városnegyed nyugati területegységben a legnagyobb Pécsett a népességkoncentráció: 49282 lakója volt 2001-ben, a város népességének 30%-a, amiből egyedül Megyer több mint

262


35 ezer főt tett ki. A népsűrűsége városrészenként változik: Északmegyeré kifejezetten alacsony, mindössze 149 fő/km2, Kertvárosé 2802, Málomé 4233, Megyeré 16.101 fő/km2, ez utóbbi Pécs legsűrűbben lakott része. A Füzes lakófunkcióval gyakorlatilag nem rendelkezik, a népszámlálás idején mindössze 30an éltek ebben a városfejlesztési körzetben. 25 20 15 10 5

Füzes

Északmegyer

Postavölgy

Nagyárpád

Árpádváros

Kertváros

Málom

Megyer

0

67. ábra: Dél-Pécs népessége a teljes lakosság arányában (%) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.5.2 Korcsoportonkénti megoszlás A városrészben a 0-14 évesek aránya magasabb, mint a városi átlag. A 15-39 évesek aránya magasabb, a 40-64 évesek aránya és a 65-x évesek aránya alacsonyabb. A 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma átlagosan 80 fő volt, ami kedvező korösszetételt jelent. A városrészen belül, ha a 0-14 évesek arányát a 65-x évesek arányához hasonlítjuk, akkor a legfiatalabb népességű területegységek a Bolgárkert, Árpádváros és Füzes. A legöregebb népességű területegység Északmegyer és Kertváros. A munkaképes korú lakosság – vagyis a 15-64 évesesek – aránya Megyer, Málom és Árpádváros területegységeken a legmagasabb. Árpádváros korszerkezete páratlan Pécs városrészei között. A 14 éven aluliak teszik ki a népesség 26,5%-át, a 15-39 év közöttiek pedig 47,2%-át, miközben mindössze 3,5% a 60 év felettiek aránya. Ehhez hasonló korszerkezettel legfeljebb a halmozottan hátrányos helyzetű, romák lakta körzetekben lehet találkozni, itt azonban egészen másról van szó. A 80-as évek

263


második felében elkészült lakásokba fiatal párok költöztek, akik a családi életciklusnak abban a szakaszában vannak, amikor még gyermekeik velük egy háztartásban laknak. A pécsi átlaghoz képest Nagyárpád és Postavölgy korszerkezete kiegyensúlyozottnak mondható. Nagyárpádon 100 felnőtt korúra 23 gyermek és ugyanannyi idős ember jut, Postavölgyben ezek az arányok 26, illetve 18, vagyis több gyermeket nevelnek a családok. A déli városnegyed nyugati területegységének városrészeiben élők korszerkezete eltérő. Északmegyer határozottan elöregedő, magas a 65 év felettiek és alacsony a gyermekek aránya. Kertváros jóval nagyobb népességszám mellett ehhez hasonló, ahol a 40-64 évesek arányából következtethetően további elöregedési hullám várható. A lakásállomány piacképessége miatt azonban ez valószínűleg fiatalabb családok folyamatos beköltözésével oldódik meg. Megyer lakóit a fiatal középkorú generációk jellemzik leginkább. A gyermekek száma még magas, de ennek folyamatos csökkenése előrelátható, az időskorúak aránya alacsony. Málom korszerkezete a legfiatalabb. A családok felnőttjeinek többsége a 15-39 éves korcsoportba tartozik, a családi életciklus azon szakaszába, amikor még iskoláskorú gyermekeiket nevelik, ennek megfelelően magas a 14 év alattiak aránya is. A 100 felnőtt korúra jutó gyermekek száma szintén itt a legmagasabb (28), Megyerben és Kertvárosban 20, Északmegyerben már csak 18. Ezzel éppen fordított sorrend alakul ki a 100 felnőtt korúra jutó időskorúak esetében. A háztartások között a pécsi átlagnál 3 százalékponttal magasabb az egy szülő gyermekkel típusú háztartások aránya, ami azt mutatja, hogy ebben a városrészben sok az elvált, gyermekét egyedül nevelő szülő. Északmegyer Kertváros Megyer Nagyárpád Postavölgy Málom Füzes Árpádváros 0%

20%

40% 0-14

15-39

60% 40-64

80%

100%

65-x

68. ábra: A déli városrész népességének korösszetétele (%) (2001)

264


Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.5.3 Iskolázottság A városrész iskolázottsági mutatói kissé rosszabbak, mint a városi átlag. A 8 évfolyamnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és az általános iskolai végzettségűek aránya magasabb, a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig alacsonyabb, mint a városi átlag. A városrészen belül az egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya Árpádváros, Kertváros, Málom, Postavölgy és Megyer területegységeken haladja meg a városi átlagot. Árpádváros esetében viszont fontos azt megemlíteni, hogy azzal egyidejűleg, hogy magas a felsőfokú végzettségűek aránya, magas a 8 évfolyamnál alacsonyabb végzettségűek aránya is. A 8 évfolyamnál alacsonyabb végzettséggel rendelkező népesség aránya Északmegyer területegységen a legmagasabb. A középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a Megyeri területegységen a legmagasabb. Árpádváros lakói között a pécsi átlagot néhány százalékponttal meghaladó a diplomások és az érettségizettek aránya (20,3%), míg Postavölgy és Nagyárpád mutatói jóval átlag alattiak. Különösen utóbbié, ahol a diplomások aránya alig több mint harmada, az érettségizetteké pedig kevesebb mint kétharmada a Pécsre jellemző aránynak. A felsőfokú végzettségűek aránya a déli városnegyed nyugati területegységében általában alacsonyabb a pécsi átlagnál. Míg Málomban a legmagasabb (18,2%), sorrendben ezt követi Kertvárosban (16,8%), Megyer (14,9%) és végül Északmegyer egy kirívóan alacsony értékkel (6,1%). Az érettségizettek és a más középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a terület egészén már felette van a városi átlagnak, a 8 általánossal vagy annál kevesebb osztállyal rendelkezőké pedig ismét alacsonyabb annál. Nagyjában-egészében tehát a középfokú végzettségűek magasabb arányban vannak jelen a területen.

265


100 80 60 40 20



Északmegyer

Nagyárpád

Füzes

Megyer

Postavölgy

Kertváros

Málom

Árpádváros

0


69. ábra: A városrész népességének iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.5.4 Foglalkoztatottak Dél-Pécs városrészben a foglalkoztatottak népességen belüli aránya a városi átlag felett volt. A legalacsonyabb arány Nagyárpád, még a legmagasabb Árpádváros területegységet jellemezte. A munkanélküliek népességen belüli aránya Bolgárkertben legmagasabb érték, a legalacsonyabb pedig Nagyárpádon. A városrészben az inaktív keresők népességen belüli aránya a városi átlag alatt alakult. Az eltartottak népességen belüli aránya a dél-pécsi városrészben a pécsi átlagnál alacsonyabb volt. A területegységek közül a legalacsonyabb érték Kertvárost jellemezte, feltehetőleg a gyermekkorúak alacsony aránya a magyarázat az eltartottak ilyen alacsony arányának. Az aktivitási arány átlagosan kedvezőbben alakult a városrészben, mint Pécsett. A legalacsonyabb arány Nagyárpád területegységre volt jellemző, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek népességen belüli alacsony aránya miatt. A legmagasabb aktivitási arány Árpádváros területegységet jellemezte. A foglalkoztatottak aránya Árpádvárosban 11 százalékponttal meghaladja a városi átlagot, Postavölgy és Nagyárpád kisebb mértékben elmarad attól. Közös jellemzője a vizsgált terület foglalkoztatottjainak, hogy 31-34%-uk az iparban és az építőiparban talált munkát, ami

266


szignifikánsan magasabb a pécsi átlagnál. Ennek következtében viszont alacsonyabb a szolgáltatásokban dolgozók aránya. A foglalkoztatottak közül a vezető és értelmiségi munkakörökben dolgozók aránya Postavölgyben 31%, Árpádvárosban 20%, Nagyárpádon pedig csupán 15%. A déli városnegyed nyugati területegységében a foglalkoztatottsági adatok jók. A korszerkezettől sem függetlenül persze Megyerben és Málomban az ott élők 44-45%-a foglalkoztatott, az öregedő Kertvárosban ez már csak 36%. A munkanélküliség sehol sem kiugró, Kertvárosban és Málomban kifejezetten alacsony (2,5 és 2,8%). A foglalkoztatottak 70%-a a szolgáltató szektorban, 28%-a az iparban és az építőiparban dolgozik. A foglalkoztatás jellege szerint a vezetők és értelmiségiek aránya Málomban és különösen Megyerben elmarad a pécsi átlagtól, Kertvárosban valamivel meghaladja azt. Jellemző az egyéb szellemi, a szolgáltató jellegű és az ipari, építőipari foglalkoztatottság, a mutatók ezekben az ágakban 2-3 százalékponttal felette van a városi átlagnak. Foglalkoztatott (%)

Munkanélküli (%)

Inaktív (%)

Eltartott (%)

Foglalkozta tási arány (%)



Árpádváros

48,6%

4,1%

11,7%

35,6%

67,0%

7,8%

72,7%

Málom

44,1%

2,8%

19,6%

33,5%

58,4%

6,0%

62,1%

Megyer

45,1%

3,3%

25,9%

25,7%

55,2%

6,8%

59,2%

Kertváros

35,7%

2,5%

40,0%

21,8%

45,1%

6,6%

48,3%

Postavölgy

36,6%

4,0%

30,4%

29,0%

47,2%

9,7%

52,3%

Nagyárpád

34,0%

2,3%

36,8%

26,9%

43,6%

6,4%

46,6%

Északmegyer

34,9%

4,6%

38,6%

22,0%

45,9%

11,6%

51,9%

Füzes

36,7%

6,7%

23,3%

33,3%

47,8%

15,4%

56,5%

Városrész átlaga

43,8%

3,1%

25,8%

27,2%

51,9%

10,0%

57,9%

Pécs átlaga

37,6%

3,1%

31,4%

27,9%

47,1%

7,8%

51,1%

49. táblázat: A munkaerő-piaci helyzet Dél-Pécs városrészében (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003


Közlekedés

Kertvárosban a fő közlekedési útvonalak megfelelő minőségűek (kivétel a Nagy Imre út

267


északi szakasza), a gyűjtőutak már erősen kifogásolható állapotban vannak, a lakóutak minősége elsősorban a régi kertvárosban kifejezetten leromlott. A csapadékvíz a megfelelő csatornázás miatt itt nem okoz jelentős problémát, az utak alapozása megfelelő, közműmunkálatok kevésbé szabdalták fel az útfelületeket. Az utak állapotának romlásáért elsősorban a forgalomterhelés a felelős, kiemelten a nehezebb járművek terhelése. Gyakori probléma a kátyúsodás, az aknafedelek megsüllyedése. I.3.2.5.5.2

Közterületek

A Dél-Pécs városrészben alapvetően több centrum jellegű területet lehet megnevezni. Megyer területegységben egyik a Diana tér, a másik a Nevelési központ és közvetlen környezete. Az előbbinek a gazdasági, kereskedelmi, az utóbbinak a humán szolgáltató szerepe van a városi léptékű decentrum működésében. „Régi” Kertváros központja a Templom tér és a Honvéd tér együttesen. Ezen a centrumon kívül fontos szerepet játszik a Pécs Plaza, amely ugyan vesztett városi kiterjedésű vonzerejéből, de továbbra is meghatározó. A parkokat és a zöldterületeket illetően megállapítható, hogy a városrész határában húzódó Malomvölgyi tavon és a Szabadidőparkon kívül nagy összefüggő zöldövezet nincsen. A tömbházak között nagyobb zöldfelületek, játszóterek, sportpályák vannak, utóbbiak többnyire leromlott műszaki állapotúak.

I.3.2.5.6 Lakáshelyzet A Dél-Pécs városrészben a lakóházak többsége egylakásos, ez a hagyományos kertvárosi beépítésű területekre jellemző. Ennek ellenére a népességének zömét adó területegységek tömbházas, panel lakótelepek. Ez leginkább Árpádvárosra igaz, itt az ingatlanok 100%-a 11 lakás feletti, a város legnagyobb panel lakótelepe azonban Megyer területegységben található. A 11 lakás feletti lakóházak 46%-a található a Dél-Pécs városrészben. A Dél-Pécs városrészben összesen 20538 lakás volt, ami a Pécsett lévő lakások 31,5%-a. A Megyeri területegység lakásállománya kiemelkedően magas, ami a nagyszámú tízemeletesnek és a nagy kiterjedésű lakótelepeknek köszönhető. A Megyeri területegység népsűrűsége 15998 fő/km2, ami a legmagasabb a városban. Városi viszonylatban magasnak számít Málom és Kertváros lakásállománya is.

268


A lakások átlagos alapterülete a városrészben 59 m2, ez a városi átlagnál 7 m2-rel kisebb. A városrészen belül viszont nagy eltéréseket tapasztalhatunk, ugyanis Kertváros, Postavölgy és Nagyárpád területegységein az átlagos alapterület 93 m2 felett van. A többi területegységen az átlagos alapterület a városi átlag alatt volt, a Megyeri területegységen, ahol a legtöbb lakás van, az alapterület csupán 53 m2. A lakások közül 975 önkormányzati tulajdonú, ami a városi érték 26%-a. Az önkormányzati tulajdonú lakások aránya a városrészben 5%. Dél-Pécs a legfiatalabb városrész, csak a lakások 8,1%-a épült 1970 előtt. Ez 41%-kal alacsonyabb, mint a városi érték. Az 1980-89 között épült lakások arányában viszont 30%-kal magasabb értéket mutat a városrész. Ennek a magyarázata, hogy a tízemeletes lakótömbök építése akkor zajlott a legnagyobb ütemben. A lakások 36,1%-a 1970-1979 között épült, ezek leginkább az idősebb paneles beépítésű területek. A 90-es években az építkezések megtorpantak, ekkor épültek fel a Rózsadomb alatti társasházak. 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 Füzes

Északmegyer

Nagyárpád

Postavölgy

Árpádváros

Kertváros

Málom

Megyer

0

70. ábra: A lakások száma Dél-Pécs városrészben (db) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

Pécsett az összkomfortos lakások legnagyobb arányban a Dél-Pécs városrészben találhatók (94,9%). A lakótelepek teljes közművel és távfűtéssel ellátottak, de Kertváros közművesítése is teljes. Az alacsony komfortfokozatú lakások összesen 2%-ot tesznek ki és elsősorban Postavölgyben és Füzesen találhatók. A déli városnegyed keleti területegységének épületállománya 96%-a földszintes és

269


majdnem ugyanilyen arányban egylakásos. Itt Árpádváros lóg ki a sorból, ahol csak 38 panelépület áll, valamennyi 11 lakásosnál nagyobb. A panelek átlagos alapterülete 55 m2, a másik két városrész lakásai átlagban 97 m2-esek. A 100 lakásra jutó lakók száma a nagyon különböző méretű lakásállománnyal rendelkező Árpádvárosban és Postavölgyben majdnem azonos, 274 illetve 271 fő, Nagyárpádon azonban már 336 fő. Árpádvárosban a 80-as évekig egyáltalán nem volt lakás, itt fejeződött be a pécsi lakótelep építési láz a 80-as években felépített 568 lakással. Nagyárpád lakásainak a negyede 1945 előttről származik, a 60-as és 70-es években volt a nagy építési hullám, amikor közel 50%-a készült a lakásoknak, akkortól egyre csökkenő az érdeklődés a városrész iránt, bár az építkezés nem szűnt meg. Postavölgy a 70-es években vált népszerűvé, ekkortól évtizedenként nagyjából 25%-a készült el a lakásállománynak. Bár Árpádvárosban közel fele-fele arányban vannak a 2 és a 3 szobás lakások, az alapterületükben sok eltérés nincs, mivel a lakások 94%-a az 50-59 m2-es kategóriába esik. Nagyárpádon és Postavölgyben is 40%-ot meghaladó a 100m2 fölötti lakások aránya. A déli városnegyed nyugati területegységének lakásállománya elegyes. Északmegyer valamennyi lakóépülete földszintes és néhány kivételtől eltekintve egylakásos. Kertvárost hasonlóképpen a földszintes és egylakásos épületek dominálják. Málom lakóépületeinek a 72%-a földszintes és egylakásos, ugyanakkor 34%-a több mint 11 lakásos panel. Megyer egyöntetűbb képet mutat, lakóépületeinek 92%-a több mint 11 lakásos, további 3%-a 4-10 lakásos emeletes ház. A lakások átlagos alapterülete Kertvárosban a legnagyobb (94 m2) és Megyerben a legkisebb (53 m2), Északmegyerben és Málomban a kettő közé esik (66, illetve 63 m2). A 100 lakásra jutó lakók száma Megyerben és Málomban majdnem azonos (102, illetve 103), Északmegyerben 96, Kertvárosban 85. Ez utóbbi érték már alacsonyabb a városi átlagnál. Megyerben 14.511 lakás található, amiben nagyjából annyian élnek, mint a Péccsel szomszédos megyeszékhelyen, Szekszárdon. A lakótelep építése a 60-as évek legvégén kezdődött és azonos lendülettel folyt a 70-es és a 80-as években, amikor elkészült a lakásállomány 98%-a. Északmegyer 95 lakásának több mint fele 1945 előttről származik és a 60-as éveket követően már alig gyarapodott. Kertváros kiépülése már a háború előtt kezdődött, a csúcspontját a 60-as években érte el, és szerényebb mértékben azután is folyt. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy 1990 után sok házat felújítottak, modernizáltak. A lakótelep építési láz a 80-as években érte el Málomot, ekkor adták át a 3176 lakás 85%-át. A 80-as évek végétől épültek családi házak is, a 90-es évek 11%-nyi gyarapodását már ezek

270


adták. A lakások szobaszám és alapterület szerinti megoszlása alapvetően az építési mód és részben az építési idő függvénye. A lakótelepeken kezdetben 2, később részben 3 szobás lakásokat építettek, ez olvasható ki Megyer adataiból: a 2 szobás lakások aránya 62%, a 3 szobásoké 32%. Kertvárosban a 3 szobás lakások aránya 40%, a 4 és több szobásoké 30%, Málomban az utóbbi kategóriát 19% képviseli. A lakások alapterületének adatai ugyanezt támasztják alá. A lakótelep építések pozitívumaként lehet megemlíteni, hogy gyakorlatilag hiányoznak a lakásállományból a komfort nélküli és a szükséglakások. A Füzes területén összesen 9 lakást írtak össze, amiből 6 még 1945 előtt épült és közülük egy 4-10 lakásos épület. 2,9

0,5

0,6 1,2 Összkomfortos Komfortos Fél-komfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás

94,9

71. ábra: a lakások komfortfokozat szerinti összetétele (%) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.5.7 Közüzemi infrastruktúra A Pécs Dél-2 városrész közüzemi infrastruktúrája jónak mondható. Az ivóvízhálózat kiépítettsége csupán Postavölgy és Füzes területegységeken alacsony, de javulás várható az ISPA program II. ütemének köszönhetően. A közcsatorna hálózatra ugyanez igaz, azzal kiegészítve, hogy e területen még Északmegyer is elmaradással küzd. A nem távfűtéses lakások esetében a hálózati gázzal való ellátottság is megfelelő, egyedül Füzes esetében mutat alacsony értéket.

271


100 80 60 40 20



Árpádváros

Málom

Füzes

Megyer

Északmegyer

Postavölgy

Nagyárpád

Kertváros

0


72. ábra: A közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a városrészen belül (%) Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közép- és Hosszútávú Stratégiája

I.3.2.5.8 Vállalkozások A Dél-Pécs városrészben 5028 vállalkozás működött 2001-ben, ami a pécsi vállalkozások közel 29%-a. Megyer területegységen működik a pécsi vállalkozások 17%-a, ezek elsősorban a szolgáltatásban tevékenykedő cégek, egyéni vállalkozók. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a városrészben 94,5 volt, ami a városi átlagnál 13%-kal alacsonyabb. Kiemelkedően magas az ezer főre jutó vállalkozások száma az Északmegyer és Füzes területegységeken, aminek a ritkán lakott iparterület jelleg a magyarázata.

272


3000 2500 2000 1500 1000 500


Nagyárpád

Megyer

Árpádváros

Málom

Postavölgy

Kertváros

Füzes

Északmegyer

0


73. ábra: A vállalkozások száma és a vállalkozássűrűség Dél-Pécsen (2002) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.5.9 Szolgáltatások A városrész közüzemi szolgáltatásokkal megfelelően ellátott. A postai szolgáltatások is biztosítottak, öt postahivatal működik. Dél-Pécs pénzintézetekkel is rendelkezik, amelyek Megyer területegységben találhatók, de 11 ATM automata is rendelkezésre áll. A peremterületeken a szolgáltatások nem megfelelően biztosítottak, de a centrum könnyen megközelíthető. A tömegközlekedés kedvező, a legtöbb járat a Déli autóbusz pályaudvarról indul a Belvárosba, Uránvárosba, és az iparterületekre. A pályaudvar nemrégiben újult meg, infrastruktúrája megfelelő. A város peremén fekvő területegységek megközelíthetősége a belvárosból többnyire közvetlen járattal történik, kivételt képez ez alól Málom különösen a Rózsadombi terület. Dél-Pécs fontos logisztikai központ, északi részén található a konténerrakodó és több nagy raktárbázis. A városrészben 702 kereskedelmi üzlet működött, ami a városban lévő összes üzlet közel 25%-a. A legtöbb üzlet Megyer és Kertváros területegységeken volt, ami a népességszám miatt indokolt is. Nem szabad megfeledkezni a Pécs Plazaról sem, amely ugyan mára vesztett vonzerejéből, de még mindig sok üzlettel rendelkezik. A kereskedelmi profiltól inkább a szolgáltatás felé eltolódó Fema volt a város első nagyobb bevásárlóközpontja. Pécs déli városrészében több nagyáruház is található, jelen van az Interspar, a Baumax és a Tesco. A városrészben található a Vásártér, amely regionális jelentőségű kereskedelmi eseményeknek a

273


helyszíne. A vendéglátóhelyek száma a városrészben 175 volt, ami a városi érték 22%-a. A vendéglátóhelyek többsége a közepes- és alacsony színvonalú kocsmák és éttermek közé tartoznak, de akad egy-egy magas színvonalú is. A déli városnegyed keleti területegységének három városrészében összesen csupán 21 kiskereskedelmi üzlet működik, ebből 6 élelmiszerbolt, vagyis a helyi ellátás elég visszafogott. Igaz, Megyer üzletei Árpádvárosból akár gyalogosan is elérhetőek. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma Északmegyerben nagyon magas, majdnem 7szerese, de Kertvárosban is 1,4-szerese a városi átlagnak. Megyerben és Málomban viszont alacsony a vállalkozói aktivitás. A Füzes számos vállalkozás telephelye, kis- és nagykereskedelmi üzletek egyaránt találhatók itt. Területi értelemben a Füzeshez tartozik a Mecsek Pláza is, amely azonban funkcionálisan egyrészt a Déli városnegyedhez kapcsolódik, a benne működő moziknak köszönhetően viszont egész Pécsre kiterjedő a vonzáskörzete. Hasonló a helyzet a nemrég átadott Expo Centerrel. Célközönsége az egész város, bár egyelőre kevéssé integrálódott Pécs kulturális életébe. A szabad területek és a már ott levő funkciók, vállalkozások nem zárják el a lehetőséget semmilyen további fejlesztésnek. Pécs csökkenő népességszámára tekintettel azonban a lakófunkciót célszerű lenne továbbra is távol tartani a Füzestől. 2001-ben ezen a területen 19 vállalkozásnak volt a központja, ezek közül 12 szolgáltatási, 4 ipari, 3 pedig építőipari volt. A kiskereskedelmi üzletek száma nagyon magas, szám szerint 96, ezekből 36 ruházati szaküzlet. (A kiskereskedelmi üzletek koncentráltságát a Mecsek Pláza magyarázza.)

274


300 250 200 150 100 50


Postavölgy

Nagyárpád

Árpádváros

Északmegyer

Málom

Füzes

Kertváros

Megyer

0


74. ábra: A kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma Dél-Pécsen (db) (2002) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.5.10 Humán infrastruktúra Dél-Pécs egymástól erősen eltérő adottságokkal rendelkező belső övezetekből áll. Döntő része lakóövezet, ahol a város 32,96% él. Humán infrastruktúra szempontjából azonban a kertvárosi belső terület értékelhető leginkább. Elsősorban oktatási és szociális intézmények szempontjából fontos városrész, hiszen a belső városrészek mellett, közintézmények tekintetében a második legjelentősebb terület. Összesen 12 oktatási létesítmény működik a Dél 2-es területen. Az alap és középfokú oktatási intézményekbe járó gyermekek 27% veszi igénybe itt, a 4 óvodai, a Megyervárosi Oktatási Központ 5 általános iskolai, 2 gimnáziumi (ANK, Árpád Fejedelem) és 3 szakiskolai (MIOK, ANK, Simonyi Károly) intézmény szolgáltatásait. Három bölcsőde lát el kisgyermekellátáshoz kapcsolódó feladatokat a területen. Az oktatási intézmények magas számát és a bölcsődei ellátás elérhetőségét, a gyermekek magas aránya indokolja elsősorban, hiszen így a lakóhelyhez közeli szolgáltatások hozzáférhetősége biztosított. A szociális alapellátások rendszere kiépített, melyet az INSZI biztosít a területen, étkeztetés, házi segítségnyújtás, közösségi pszichiátriai ellátás, támogató szolgáltatás, fogyatékkal élők nappali ellátása, illetve idősek klubja formákban. Továbbá szociális intézmények

275


szempontjából az idősek és fogyatékosok intézményi ellátása is jelentős, melyet a területen működő Malomvölgyi Integrált Szociális Intézmény biztosít. A családok és gyermekek veszélyezettségének megelőzésével és kezelésével a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Kertvárosi egységének munkatársai foglalkoznak. A Kisgyermek Szociális Intézmények Családok Átmeneti Otthonát működtet a területen a válsághelyzetbe jutott családok elhelyezésére, segítésére. Ez a szolgáltatás szintén fontos a területen, hiszen a veszélyeztetett családok és gyermekek száma, a Meszesi területek után, a kertvárosi övezetekben a legmagasabb. Fogyatékosok nappali Szociális Intézménye, mint Mozgáskorlátozottak klubja nyújt szolgáltatást a fogyatékkal élő célcsoport számára, illetve támogató szolgálat is elérhető .a területen. A döntően a belvárosi területekre koncentrált, a városközpont adta lehetőségeket kinőtt, kulturális programoknak, a 2006-ban átadott Expo Center Pécs Kiállítási és Multifunkcionális rendezvényközpontja hivatott teret biztosítani, a program-szervezést lebonyolítani. Az oktatási intézmények közül az ANK kulturális programok tekintetében is aktív szereplő, illetve a fiatalok szórakoztatásának, fesztivál jellegű „Rock Maraton” rendezvényének is a Malomvölgyi tó területe ad otthont évek óta.

I.3.2.5.11 Összefoglalás A városrészben funkcioanlitását tekintve megtalálhatóak mind a lakó-, mind a gazdasági funkciójú területek, utóbbiak elsősorban a Füzes és a Bolgárkert területén, ahol a lakosok száma minimális. A paneles beépítésű területeken ezzel szemben nagy számú lakos él, míg a családi házas területeken alacsonyabb népességkoncentráció a jellemző. A fiatalok aránya viszonylag magas, különösképpen Árpádvárosban, ahova a 80-as évek második felétől kisgyermekes családok költöztek ki. A népesség iskolázottsága ezzel szemben elmarad a pécsi átlagtól, ennek ellenére a foglalkoztatottak aránya magasabb, míg a munkanélkülieké elmarad attól. További pozitívum a lakások kiugróan magas arányú komfortfokozata, amely elsősorban a döntően panelházas beépítésű területeknek köszönhető. Ugyancsak jó a városréz közüzemi infrastruktúrája, noha egyes városrészekben a csatornázás és a gázszolgáltatás fejlesztendő feladat. A városrész mellékútjai azonban felújításra szorulnak, ugyanígy, a

276


zöldfelületek is nagyon leromlott állapotban vannak. A városrész legnagyobb részén a vállalkozások száma is alacsony, noha a Megyer környezetében a szolgáltatások széles palettája elérhető.

DÉL-PÉCS Erősségek • • • • • • •

Kedvező a népesség korszerkezete; Magasabb a foglalkoztatási arány és a gazdasági aktivitás a városi átlagnál A munkanélküliségi ráta viszonylag alacsony A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége jó A családi házas övezet jó lakókörnyezete Magas a kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, szociális és egészségügyi intézmények és sportlétesítmények nagy számban működnek a városrészben

Gyengeségek • • • • • •

Lehetőségek •

Az EKF Közterek és parkok kulcsprojektjének keretében a városrész központi tere megújul, jelentős közösségszervező erővé válhat.

A városi átlagnál kedvezőtlenebb a népesség iskolázottsági mutatója; A főbb közlekedési utak kivételével rossz műszaki állapotú utak; A homogén méretű panellakások nagy tömege; Rossz műszaki állapotú játszóterek; A zöldfelületek sok esetben leromlott állapotúak; Az 1000 főre jutó vállalkozások aránya alacsonyabb a városi átlagnál.

Veszélyek • • •

A panelházak műszaki elavulása; A fiatalok nem vesznek részt a munkaerőpiacon, kriminalizálódnak; A közösségi terek hiányában a városrész lakossága elveszti kötődését.

I.3.2.6. Somogy, Vasas, Hird

A városrész a keleti városrész keleti részén fekvő Vasas, Somogy, illetve Hird területeiből tevődik össze. A város folytonosan összeépült lakóterületétől keletre eső, belterületükben elkülönülő korábbi községek alkotják ezt a városrészt. Somogy és Vasas már 1946-ban egyesítésre került, majd 1954-ben Pécshez csatolták őket, 1977-ben pedig Hird község önálló státusza szűnt meg azzal, hogy Pécs közigazgatási határát kiterjesztették erre a lakóterületre is. Míg Somogy és Vasas falusias jellegű lakóövezetnek számít, addig Hird kertvárosias lakóövezetnek minősül. Pécsszabolcshoz hasonlóan Somogy és Vasas esetében is találunk a városnegyed formálódásának bányászathoz köthető korai időszakából származó bányászkolóniákat, igaz nem olyan kiterjedésűeket, mint Szabolcs esetében.

277


I.3.2.6.1 Lakosságszám A városrész népessége az össznépesség 3,76%-át teszi ki. A volt falvak közül Vasas népessége a legnagyobb, de jelentős népességszám különbségek nincsenek. A városrész helyi népessége hatezer fő, korszerkezete nem tér el jelentősen Pécs társadalmáétól – a különbség abban ragadható meg, hogy némileg nagyobb a gyermekek (16,8%) és némileg alacsonyabb az időskorúak aránya (14,3%). Ezzel összefüggésben az eltartottsági mutatók közül csak az öregedési index értéke tér el jelentősen a városi értéktől (104): ebben a városrészben ugyanis mindössze 85 időskorú jut 100 gyermekkorúra.

I.3.2.6.2 Korcsoportonkénti megoszlás A városrész területén átlagosan a 0-14 évesek aránya magasabb, a 15-39 évesek aránya alacsonyabb, a 40-64 évesek aránya magasabb és a 65 évnél idősebbek aránya alacsonyabb volt, mint Pécsett átlagosan. Ha a 0-14 évesek arányát a 65-x évesek arányával hasonlítjuk össze, akkor a legkedvezőbb helyzetben Somogy állt, 100 gyermekkorúra 66 időskorú jutott. A legöregebb területegység Vasas volt, itt 100 gyermekkorúra 121 időskorú jutott. A gazdaságilag aktív népesség – vagyis a 15-64 évesek – aránya Hirden volt a legmagasabb, 1%-kal múlta felül a városi átlagot.

Vasas

Hird

Somogy

0%

10%

20%

30%

40%

0-14

50%

15-39

60% 40-64

70%

80%

90%

100%

65-x

75. ábra: A népesség korcsoportonkénti megoszlása (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

278


I.3.2.6.3 Iskolázottság A városrész iskolázottsági mutatói kedvezőtlenebbek voltak, mint a városi átlag, a 8 évfolyamnál kevesebb végzettséggel, az általános iskolai végzettséggel, a középfokú végzettséggel és a felsőfokú végzetséggel rendelkezők aránya is alacsonyabb. A városrész területegységei közül a legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező Hirden élt. A 8 évfolyamnál alacsonyabb végzettségűek aránya Somogyban volt a legmagasabb. A középfokú végzettséggel rendelkezők aránya Hirden volt a legmagasabb. 100

80

60

40

20

0 Hird

Vasas


Somogy



76. ábra: A népesség iskolázottsága a megfelelő korúak százalékában (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.6.4 Foglalkoztatottak A városrészben a foglalkoztatottak népességen belüli aránya a városi átlag alatt volt. A legalacsonyabb arány Somogy, még a legmagasabb Hird területegységet jellemezte, de még ez is a városi átlag alatt maradt. A munkanélküliek népességen belüli aránya a városrészben magasabb volt, mint Pécsett átlagosan. A legmagasabb érték a Somogy, a legalacsonyabb pedig Vasas területegységet jellemezte. Az inaktív keresők népességen belüli aránya a városi átlag felett alakult. Legmagasabb arány Vasas, még a legalacsonyabb arány a Hird területegységet jellemezte. Az eltartottak népességen belüli aránya a városrészen belül a pécsi átlagnál alacsonyabb volt.

279


A területegységek közül a legalacsonyabb érték Vasast jellemezte, a legmagasabb pedig Somogyot. Vasas esetében feltehetőleg a gyermekkorúak alacsony aránya a magyarázat az eltartottak alacsony arányának. Somogy esetében pedig pont az ellenkezője jellemző, a gyermekkorúak aránya magas, az időskorúaké pedig alacsony. Az aktivitási arány átlagosan kedvezőtlenebbül alakult a városrészben, mint Pécsett. A legalacsonyabb arány Somogy területegységre volt jellemző, a foglalkoztatottak népességen belüli alacsony aránya miatt. A legmagasabb aktivitási arány Hird területegységet jellemezte. Foglalkoztatott (%)

Munkanélküli (%)

Inaktív (%)

Eltartott (%)




Hird

36,6%

3,7%

32,3%

27,4%

46,3%

9,1%

50,9%

Somogy

31,3%

4,0%

34,9%

29,7%

40,3%

11,4%

45,5%

Vasas

33,1%

3,1%

38,9%

24,9%

42,1%

8,5%

46,0%

Városrész átlaga

33,5%

3,6%

35,7%

27,2%

42,9%

9,7%

47,5%

Pécs átlaga

37,6%

3,1%

31,4%

27,9%

47,1%

7,8%

51,1%

50. táblázat: A munkaerőpiaci helyzet Somogy-Vasas-Hird városrészben (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003


Közlekedés

Hirden, Vasason és Somogyban az utak állapota leromlott, az ISPA program keretében megvalósuló csatornaépítés, mely a településrészek hatalmas problémáját oldja meg, az utak szempontjából még tovább ronthat a helyzeten. I.3.2.6.5.2

Közterületek

Mivel falvakról van szó a központi tér hagyományosan a templom, de Somogyon a bányatelepnek külön központja van. Mindhárom településen magas a zöldterületek aránya, mivel a Mecsekhez viszonylag közel helyezkednek el. A falusias jellegből adódóan közparkok nincsenek.

I.3.2.6.6 Lakáshelyzet A városrész a családi házas építkezés a jellemző, ebből adódóan pedig az egylakásos épületek vannak többségben. A 2-3 lakásos ingatlanok aránya alacsony, a 4-10 lakásos ingatlanok

280


pedig Somogy és Vasas területegységeken fordulnak elő. Ezek a bányászoknak épített többszintes, több lakásos épületek. A városrész területén összesen 2125 lakás van, ami a város összes lakásának 3,2%-a. Vasas lakásállománya emelkedik ki, ez a nagyméretű bányatelepből adódik. A lakások átlagos alapterülete a városrészben 78 m2, ami a városi átlagnál 12 m2-rel több, ami a családi házas építkezés miatt van. Kiemelkedik Hird lakásainak átlagos 97 m2-es alapterülete, itt ugyanis kizárólag kertes házak épültek. Hird feltehetőleg a kedvezőbb közlekedési adottságai miatt vált kedvelt területévé a tehetősebb családoknak. A lakások közül 39 önkormányzati tulajdonban van, ami közel 2%-ot jelent, tehát a városrészben a magántulajdon dominál. A lakások legnagyobb része 1945 előtt épült, ami falvak esetében nem meglepő. A városi aránynál 26%-kal magasabb a második világháború vége előtt épült házak. A bányatelepeken egyébként a háború alatt is jelentős lakásépítések folytak a termelés bővítése érdekében. 1945-1959 között épült részben a vasasi bányatelep, a hetvenes években, pedig a Somogyi bányatelep. Az utóbbi időkben Hirden volt a legnagyobb az építkezési kedv, de mindhárom területegység agglomerációs, „alvó-városrész”. 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Vasas

Somogy

Hird

77. ábra: A lakások száma Somogy-Vasas-Hird városrészben (2002) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

A városrészben az összkomfortos lakások aránya 52,3%, ami a városi átlagnál 18%-kal alacsonyabb. Ennek az oka, hogy a közműellátás hiányos és magas az egyedi fűtéssel

281


rendelkező lakások száma. A alacsony komfortú lakások (félkomfort vagy rosszabb) aránya 23,6%, ami a városi átlag majdnem háromszorosa. A helyzeten javíthat az ISPA program II. ütemében tervezett közmű infrastruktúra bővítés.

5,3 10,7 Összkomfortos Komfortos Fél-komfortos

7,6

Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás 52,3

24,1

78. ábra: A lakások komfortfokozata (%) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.6.7 Közüzemi infrastruktúra A városrészben a hálózati ivóvízvezetékkel való ellátottsága jó (93,6%). A legalacsonyabb kiépítettségi szint Somogy területegységet jellemezte, itt csupán 89,9% volt. A csatornahálózat kiépítettsége nagyon alacsony, a három falu közül Hirden a legrosszabb. Ez jelenti jelenleg a legnagyobb problémát, de az ISPA program II. ütemében a probléma várhatóan megoldódik. A gázvezeték-hálózat Hirden a legkiépítettebb itt nem sokkal marad el a városi aránytól. Somogy és Vasas gázhálózata 2001 óta már bővült.

282


100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Hird Hálózati vízvezetékkel ellátott

Vasas Közcsatornával ellátott

Somogy Hálózati gázzal ellátott

79. ábra: A közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya (%) Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közép- és Hosszútávú Stratégiája

I.3.2.6.8 Vállalkozások A városrész területén 2001-ben összesen 380 vállalkozás működött, ami a pécsi vállalkozások 2%-a. Az ezer főre jutó vállalkozások értéke a városrészben 62,6 volt, ami 43%-kal a városi átlag alatti érték. Az ezer főre jutó vállalkozások száma Hirden volt a legmagasabb, de itt sem érte el a városi átlagot. Somogy és Vasas területegységek közel azonos értékkel rendelkeztek. Ez vélhetően azért van így, mert a helyiek a központi városrészekben dolgoznak, ott bejelentett székhelyű munkahelyeken. 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Hird

Vasas


Somogy


283


80. ábra: A vállalkozások száma és a vállalkozássűrűség (2002) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.6.9 Szolgáltatások A városrészben a postai szolgáltatást egy postafiók biztosítja, ami nem mondható ideálisnak. Bankfiók nincs, Hirden található ATM automata. A tömegközlekedés megoldott, de a reggeli és késő délutáni órákban a járatok túlterheltek. A városrész területén a statisztikai adatok szerint 47 kereskedelmi üzlet volt 2001-ben, ami a városi üzletek 1,6%-a. A területegységek közül Vasason volt a legtöbb üzlet, amit a magasabb népességszáma is magyaráz. A vendéglátóhelyek száma összesen 18 volt a városrészben, ez a városi vendéglátóhelyeknek csupán a 2%-a. A vendéglátóhelyek többsége közepes és alacsony kategóriájú kocsma. 20 16 12 8 4 0 Vasas

Somogy


Hird Vendéglátóhelyek száma

81. ábra: A kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma (db) (2002) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.6.10 Humán infrastruktúra Vasas, Somogy, Hird humán infrastruktúra szempontjából erősen elhanyagolt területek. Oktatási tevékenységet biztosít, a Budai Városkapu Oktatási Központ részeként működő Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola, összevont többfunkciós intézményként, továbbra is település részenként működik. Hird 1-4. évfolyamon négy osztályban mindössze 54 tanulót lát el. A település részek közül Somogy lakosságának összetétele miatt az iskola halmozottan hátrányos tanulókkal foglalkozik, a tagiskola 1-4. évfolyamának átlaglétszáma

284


16 fő/ osztály. A terület kulturális életét a Vasasi Kulturális Otthon és a Művelődési ház elsősorban hagyományőrző programokkal tölti meg.

I.3.2.6.11 Összefoglalás A városrész falusias, kertvárosias szerkezetű, egykoron falvak voltak, amelyeket az 1900-as évek második felében csatoltak a városhoz. Ma mindhárom településrész agglomerációs alvó városrészként funkcionál, emiatt a helyi vállalkozások, illetve szolgáltatások csak egészen kis számban vannak jelen. A lakások jelentős része a háború előtt épült, emiatt komfortfokozatuk sok esetben alacsony. A városrészben továbbá nincsenek igazi központi terek, helyi szolgáltatások. A városrész komfortfokát rontja a kiépítetlen csatornahálózat is. A lakosság fiatalos korszerkezetű, iskolázottsági szintje azonban alacsonyabb a városi átlagnál. A foglalkoztatottsági helyzet nem megfelelő, mivel a foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, a munkanélküliek aránya pedig magasabb a városi átlagnál. Az úthálózat minősége nagyon leromlott, emellett a közösségi közlekedés feltételei is javítandóak, a reggeli és esti csúcsidőben ugyanis a járatok túlzsúfoltak.

SOMOGY, VASAS, HIRD Erősségek • • • •

Kedvező a népesség korszerkezete Magas a zöldterületek aránya Magas az egylakásos lakóházak aránya, keretes házas terület Lankás zöldterület veszi körül, ami a belső szuburbánus funkció bővülésének terepéül szolgálhat.

Gyengeségek • • • • • • • • • •

Lehetőségek

Kedvezőtlen a népesség képzettségi mutatója Magas a munkanélküliek és az inaktív keresők népességen belüli aránya Leromlott műszaki állapotú utak Idős lakásállomány Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége a városi átlagnál alacsonyabb Az ezer főre jutó vállalkozások száma jóval a városi átlag alatti Kevés számú és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat A hiányos humán infrastruktúra A közösségi közlekedés a csúcsidőkben nagyon zsúfolt Veszélyek

285


• •

Az ISPA program sikeres megvalósulása esetén a közműellátás biztosított lesz, az ingatlanállomány felértékelődik; 2013-ig megvalósulhat egy szociális alapú városrehabilitáció a területen.

• • •

Az ISPA program sikertelensége esetén a városrész közműellátása hosszú ideig nem megoldható; Az újonnan betelepülők nem integrálódnak a jelenlegi közösségbe, a lakosság megosztottá válik; A bányásztelepek műszaki állapota tovább romlik, szegregáció indul meg a területen.

I.3.2.7. Uránváros

A városrész két, egymástól gyökeresen eltérő karakterű városrészből áll, Uránvárosból, amely Pécs első igazi panel lakótelepe volt, és Kovácstelepből, amely családi házas negyed. Uránvárost a tervezői talán teljesen önállóan is értelmezhető városként álmodták meg, a Mecsek áruház környéke még a mai, jelentősen megváltozott viszonyok között is városközponti jelleggel bír és sokféle lakossági szolgáltatást kínál. Üzlethálózata jó – alapvetően a helyi vásárlóerőt megcélzó – annak ellenére, hogy a közelében található a Nyugati külső övezet bevásárló negyede. A városrész funkcionálisan összetett. A PTE Rektori Hivatala nevezhető a legfontosabb közintézményének. A lakóépületek mellett találhatók itt egészségügyi és szociális intézmények, több középiskola és sportlétesítmény (műjégpálya, teniszpálya, PMFC stadion), de nagy kapacitású szálloda is működik itt a volt munkásszálló helyén. A sportlétesítmények az egész várost szolgálják, így vendégforgalmat generálnak Uránvárosnak. Nagyobb közpark van a Péchy Blanka téren és a PMFC pálya mellett. A paneltömbök felépítése óta több évtized eltelt, ami alatt megnőttek és megerősödtek a fák, ami határozottan előnyére vált a környezetnek. Egyrészt valamennyit takarnak a panel blokkok esztétikai kihívottságából, másrész kifejezetten zöld benyomást keltenek az egész városrészről. Kovácstelepet a túlnyomóan családi házas beépítettség megkülönbözteti Uránvárostól – az esztétikai színvonal összekapcsolja vele, és nem is feltétlenül előnyösen jön ki az összehasonlításból.

I.3.2.7.1 Lakosságszám A terület népessége 2001-ben 15.827 fő volt, Uránváros népsűrűségét (13.626 fő/km2) csak Megyeré és a meszesi lakótelepé múlja felül, de Kovácstelep népsűrűsége (5141 fő/km2) is több mint ötszöröse a városi átlagnak.

286


8 7 6 5 4 3 2 1 0 Uránváros

Kovácstelep

82. ábra: A városrészi népesség aránya a teljes népességből (%) (2001) Forrás: KSH, Nagyvárosok Belső Tagozódása, Pécs

I.3.2.7.2 Korcsoportonkénti megoszlás A lakosokból 14.077-en éltek Uránvárosban és 1750-en Kovácstelepen. Az egész városrész népessége elöregedett, jobban mint a Belváros, de kevésbé mint a Siklósi külváros, a 64 évesnél idősebbek aránya 23%. A 14 év alattiak aránya átlagosan 12%, a családi házas részeken valamivel magasabb. Ha a 40-60 évesek arányából indulunk ki, akkor a jövőben Kovácstelep elöregedése gyorsulni fog. Uránvárosban az idősebb generációk kihalásának következtében a 90-es évek második felében megindult a fiatalabbak beköltözése, ezt mutatja, hogy arányaiban ma a 15-39 évesek képviselik a legnagyobb korcsoportot (34%). Az eltartottsági arányok kedvezőtlenek: a 100 felnőtt korúra jutó idősek aránya meghaladja a városi átlag másfélszeresét, a gyermekeké viszont elmarad attól.

Kovácstelep

Uránváros

0%

10%

20%

30%

40%

50%

0-14

15-39

40-64

60%

70%

80%

90%

100%

65-x

287


83. ábra: A népesség korösszetétele (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.7.3 Iskolázottság Az iskolázottság nem magas. A legfeljebb 8 osztályt végzettek aránya meghaladja a Pécsre jellemző értéket, a felsőfokúaké viszont elmarad attól. Ha a megszerzett legmagasabb iskolai végzettséget a megfelelő korcsoportokra vetítve vizsgáljuk, hasonló eredményre jutunk: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 16%, szemben a 18,8%-os pécsi átlaggal, az érettségizetteké megközelíti a pécsi átlagot, a 8 általánost végzetteké pedig nagyjából megfelel neki. 100 80 60 40 20 0 Kovácstelep Legalább általános iskola 8 osztály

Uránváros Legalább középiskolai érettségi


84. ábra: A népesség legmagasabb iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.7.4 Foglalkoztatottak Az Uránváros területén a foglalkoztatottak népességen belüli aránya a városi átlag alatt volt. Az alacsonyabb arány Uránvárost, íég a magasabb Kovácstelepet jellemezte, de mindkettő értéke a városi átlag alatt maradt. A munkanélküliek népességen belüli aránya a városrészben kissé magasabb volt, mint Pécsett átlagosan. A magasabb érték a Kovácstelep, az alacsonyabb pedig Uránváros területegységet jellemezte. Az Uránvárosban az inaktív keresők népességen belüli aránya a városi átlag felett alakult. Magasabb arány Uránvárost, még az alacsonyabb arány Kovácstelepet jellemezte. Az inaktív

288


keresők magas arányának az időskorú népesség magas aránya az oka. Az eltartottak népességen belüli aránya az Uránvárosi területen a pécsi átlagnál alacsonyabb volt. A területegységek közül az alacsonyabb érték Uránvárost jellemezte, a magasabb pedig Kovácstelepet. Az aktivitási arány átlagosan kedvezőtlenebbül alakult a városrészben, mint Pécsett. Az alacsonyabb arány Uránvárosra volt jellemző, a foglalkoztatottak népességen belüli alacsony aránya miatt. A magasabb aktivitási arány Kovácstelepet jellemezte, de itt is a városi átlag alatt maradt. Foglalkoztatott (%)

Munkanélküli (%)

Inaktív (%)

Eltartott (%)




Uránváros

33,9%

3,1%

40,8%

22,2%

41,9%

8,5%

45,8%

Kovácstelep

34,9%

3,3%

38,1%

23,7%

44,8%

8,7%

49,1%

Városrész átlaga

34,0%

3,2%

40,5%

22,4%

43,4%

8,6%

47,5%

Pécs átlaga

37,6%

3,1%

31,4%

27,9%

47,1%

7,8%

51,1%

51. táblázat: A munkaerőpiaci helyzet Uránvárosban (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003


Közlekedés

Uránvárosban a magasabb rendű utak viszonylag jó állapotban vannak (6-os út, Esztergár L. u.), a háztömböket feltáró lakóutak állaga már jóval rosszabb. Kovácstelep lakóútjai szintén erősen kifogásolható minőségűek. A járdák állapota a forgalmasabb helyeken többnyire megfelelő, de a tömbbelsőkben kifogásolható. I.3.2.7.5.2

Közterületek

Uránváros központja az Uránbányász tér egyben városi decentrum is. A tér több nagyobb aszfaltfelületből áll, a burkolatok és az utcabútorok leromlott állapotúak, a virágtartók rusztikus kialakításúak. Jelentős közösségi tér még az Olimpia Üzletház környéke és az uránvárosi piac térsége. Az előbbi enyhít a központtal nem rendelkező Kovácstelep kedvezőtlen helyzetén. Uránváros gazdag játszóterekben, ezek műszaki állapota nem minden esetben kielégítő, de felújításuk megkezdődött. A lakótelepeken sportpályák egészítik ki, a fedett sportpályákban amúgy is gazdag városrészi kínálatot.

289


Az Uránvárosi területen két nagyobb parkszerű terület található, az egyik a Szilárd Leó park és a Péchy Blanka tér. A háztömbök között többnyire szépen gondozott zöldterületek, ligetek találhatók, amelyek pozitívan járulnak hozzá a városképhez. A nagyobb utakat fasorok szegélyezik, zaj és por felfogó képességük kedvez az itt élőknek.

I.3.2.7.6 Lakáshelyzet A városrész vegyes képet mutat, az Uránvárosi területen többségében a 11 lakás feletti ingatlanok vannak, még Kovácstelepen a családi házas jellegből adódóan inkább az egylakásos ingatlanok dominálnak. A 2-3 lakásos ingatlanok csupán Kovácstelepen találhatók. Az Uránvárosi területen összesen 6894 lakás van, ami a Pécsett található összes lakás 10,5%a. A területegységek közül Uránváros lakásszáma emelkedik ki, aminek a tömbházas építkezés a magyarázata. Ezen a területegységen 13 626 fő jut 1 km2-re. A lakások átlagos alapterülete a városrészben 53,9 m2 , ami a városi átlag alatti érték. Kovácstelepen a családi házas beépítés miatt az átlagos alapterület magasabb, 87,7 m2. Uránváros területegységben 343 önkormányzati lakás van, ez az összes lakás 5%-a. Kovácstelepen szinte kivétel nélkül magántulajdonban vannak a lakások. Az Uránvárosi területen található lakások nagyobb részét 1960-1969 között építették az uránbányászok számára, de ez már az ötvenes évek második felében megkezdődött folyamat. 85,2%-a a lakásoknak 1945 és 1970 között épült, ami 54%-kal magasabb a városi értéknél. Kovácstelepen az építési idő szerinti megoszlás kiegyensúlyozottabb képet mutat, itt a hatvanas és a nyolcvanas évek voltak a nagyobb építkezések időszakai. Uránvárosban a lakások 73,3%-a összkomfortos, ami a városi átlagnál 3%-kal magasabb. A komfortos lakások aránya magasabb mint a városi átlag, viszont a félkomfortos, a komfort nélküli és a szükséglakások aránya a pécsi átlag alatt volt. A lakótelep esetében a magas komfortfokozattal rendelkező lakások aránya 97,8%. Kovácstelep önmagában nem rendelkezik rosszabb mutatókkal, egyedül a szükséglakások tekintetében kedvezőtlen az érték (3,6%).

290


1,3 1,2

24,1

Összkomfortos Komfortos Fél-komfortos Szükség- és egyéb lakás 73,3

85. ábra: A lakások összetétele komfortfokozat szerint (%) (2001) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.7.7 Közüzemi infrastruktúra Az Uránvárosi terület közüzemi infrastruktúrával való ellátottsága jó. A két területegység közül Kovácstelep mutatói a rosszabbak, de a városi átlaghoz képest még ezek is kedvezőek. A csatornahálózat kiépítettsége Kovácstelepen a rosszabb, itt kevesebb a gázzal ellátott lakások száma is, amit azonban idő közben már növeltek. 100 99 98 97 96 95 94 93 92 91 Uránváros Hálózati vízvezetékkel ellátott

Kovácstelep Közcsatornával ellátott


86. ábra: A közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya (%) Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közép- és Hosszútávú Stratégiája

I.3.2.7.8 Vállalkozások Az Uránvárosi területen összesen 1217 vállalkozás működött, ami a pécsi vállalkozásoknak a

291


6,9%-a. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma átlagosan 86,45 volt, ami a városi átlagnál 21%-kal rosszabb. A két területegység közül Kovácstelep mutatója a kedvezőbb, itt a városi átlagot is meghaladta az ezer főre jutó vállalkozások száma. Az ezer főre jutó vállalkozások alacsony értéke az inaktívak magas számára vezethető vissza.

1000 800 600 400 200 0 Uránváros Működő vállalkozások száma

Kovácstelep 1000 lakosra jutó vállalkozás

87. ábra: vállalkozások száma Uránvárosban (db) (2002) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.7.9 Szolgáltatások Uránvárosban a közüzemi szolgáltatások rendelkezésre állnak, az alapszolgáltatások jól kiépítettek. A városrészben egy posta, két pénzintézet és öt ATM automata található. A buszközlekedés optimális az Uránvárosi végállomásról csaknem mindenhova könnyen el lehet jutni. A belvárossal az összeköttetés jól megoldott. A taxi közlekedés megfelelő, 3 taxi állomás található a városrészben. Az Uránvárosi területen összesen 122 kereskedelmi üzlet volt, ami a város üzleteinek 4,2%-a. Kovácstelepen jóval kevesebb üzlet volt, mint Uránvárosban, ami a népességszámot vizsgálva érthető. A városrészben nagyobb áruházak nem találhatók, az egykor szebb napokat látott Mecsek áruház nem eredeti funkciójának megfelelően üzemel. A városrészben összesen 38 vendéglátóhely működött, ami a pécsi vendéglátóhelyek közel 5%-a. Az egykor szebb napokat is látott éttermek, szórakozóhelyek mára elvesztették törzsközönségüket és színvonaluk lecsökkent.

292


120 100 80 60 40 20 0 Uránváros Kereskedelmi üzletek száma

Kovácstelep Vendéglátóhelyek száma

88. ábra: Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma (db) (2002) Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

I.3.2.7.10 Humán infrastruktúra Az alap és középfokú iskoláikat végző tanulók 14,2% jár uránvárosi oktatási intézményekbe. 2 gimnázium, 5 általános iskola – melyből 2 iskola a Mecsekaljai Oktatási Központ részeként működik – és a 4 óvoda nyújt szolgáltatást a területen. A Kisgyermek Szociális Intézmények Gyermekotthona 0-3 éves korú kisgyermekek számára biztosít ellátást. A területen 3 bölcsőde szolgáltatásai elérhetők, 70 férőhelyet biztosítva a városi összes férőhelyeinek számából. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat uránvárosi egysége nyújt segítséget a rászoruló gyermekek és családok számára. Az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye nyújt széleskörű szolgáltatást a fogyatékkal élő célcsoport számára a területen. Idősellátás tekintetében a Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény III. számú Gondozási Központja biztosítja a szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, időskorúak nappali ellátását, időskorúak átmeneti, gondozóházi elhelyezését. Kulturális szempontból Uránvárosban működő jelenetős intézmény a Pécsi Harmadik Színház, mely avantgárd előadásival színesíti a pécsi kulturális életet. Sport létesítmények tekintetében a PEAC pálya található a területen. Az Uránvárosban működő Testnevelési Általános Iskolából kerül ki a pécsi élsportolók többsége, itt történik az

293


utánpótlás- nevelés.

I.3.2.7.11 Összefoglalás A városrész két része nagyban különbözik egymástól mind lakóhelyi környezetében, mind a jelenlévő szolgáltatások tekintetében. Uránváros blokkos, panelos építésű, jelentős szolgáltatásokkal, helyi központtal. Ezzel szemben Kovácstelep kis lélekszámú, családi házas negyed. Az összkomfortos lakások aránya Uránvárosban közelít a 100%-hoz, Kovácstelepen jóval alacsonyabb. A közüzemi ellátottságban ugyanilyen kettősség figyelhető meg, Uránváros szinte teljes egészében ellátott, Kovácstelep azonban még jelentős fejlesztésre szorul. Mind a kettő városrész népessége elöregedett, Uránváros esetében azonban megindult egy ezzel ellentétesen ható folyamat a fiatalabb korosztályok ide költözésével. A népesség iskolázottsági mutatói mindkét városrészben elmaradnak a város egészétől, továbbá emellett a foglalkoztatásbeli adottságok is mindkét területen javításra szorulnak. Ugyancsak negatívum mindkét városrészben a mellékutcák rossz állapota, illetve az Uránvárosi közterek, közparkok általánosan alacsony minősége. Uránváros szolgáltatásai széleskörűek, nem csupán a helyi lakosságot szolgálja ki, noha az 1000 főre jutó vállalkozások száma elmarad a városi átlagtól.

294


URÁNVÁROS Erősségek • • •

•

Magas a zöldterületek aránya és a játszóterek száma Magas a közüzemi infrastruktúra kiépítettsége Oktatási-, szociális-, egészségügyi- és kulturális intézmények és sportlétesítmények nagy számban működnek a városrészben Kedvező tömegközlekedési helyzet, széleskörű szolgáltatási kínálat

Gyengeségek • • • • • • • • • • • •

Lehetőségek • •

Uránváros központi tere megújul az EKF keretében, ezáltal erős közösségszervező tér jöhet létre; Jó minőségű, vonzó lakónegyeddé válhat a városrész azok számra, akik a családi életciklus olyan szakaszában vannak, amikor a kis méretű lakás is jó megoldás.

Kedvezőtlen korszerkezet, elöregedő népesség A népesség iskolázottsági mutatói elmaradnak a város egészétől A munkanélküliségi ráta a városi átlagnál magasabb A foglalkoztatottak aránya alacsonyabb a városi átlagnál A főbb közlekedési utak kivételével rossz műszaki állapotú utak Kevés a munkalehetőség helyben a lakások magas fenntartási költsége, ami a lakók által különösebben nem befolyásolható. Funkcióhiányos, leromlott műszaki állapotú rekreációs területek (játszóterek, sportpályák) A városrészi közterek, központok állapota fejlesztésre szorul Kovácstelepen a közüzemi ellátottság fejlesztésre szorul nagy átmenő forgalom, ami elvágja egymástól Uránváros két részét a Nendtvich Andor út mentén; A mellékutcák minősége nem megfelelő állapotú Veszélyek

• • •

A városrész elöregedése folytatódik, a szolgáltatási, kereskedelmi kínálat beszűkül; A lakásállomány műszaki állapota fokozatosan leromlik; A városrész vitalitása csökken, a meglévő fiatalok is elköltöznek.

I.3.2.8. Nyugati ipari-kereskedelmi terület

A városrész Bolgárkert és Fogadó területegységet foglalja magában. Bolgárkert és Fogadó a város legnyugatabbi részén, a 6-os út és a vasútvonal között, található. Bolgárkertben kaptak helyet a nagy pécsi hipermarketek (Metro, TESCO, Electroworld, KIKA, stb.), a Fogadóban ipari üzemek vannak, a Rácvárosi úton számos

295


kiskereskedelmi egység és vállalkozás működik.

I.3.2.8.1 Demográfiai adatok A Bolgárkertnek mindössze 11, a Fogadónak pedig 124 lakosa volt a 2001-es népszámláláskor. A részletesebb demográfiai adatok (korcsoportonkénti megoszlás, iskolázottság, foglalkoztatás) ilyen kis mintán nem értelmezhetőek úgy, hogy az érdemben összehasonlítható legyen a pécsi átlaggal.


Közlekedés

A Nyugati kereskedelmi övezet megközelíthetősége jó, magasabb rendű útjai megfelelő állapotúak. Ezen a területen halad keresztül a 6-os számú főközlekedési út, amely ezen a szakaszon négy sávos. Mivel sok telephely, üzem található a területen, közlekedési adottságai jók. Csupán az alacsonyabb rendű utak állapota hagy némi kívánni valót maga után. I.3.2.8.2.2

Közterületek

A Nyugati kereskedelmi övezet népessége nem számottevő, és a fő jellemzője, hogy itt üzemek, raktárak találhatók. Ezekből adódóan közterületek, parkok nem jellemzők a területen.

I.3.2.8.3 Lakáshelyzet A Nyugati kereskedelmi övezetben összesen 53 lakóház (üdülővel együtt) és 44 lakás található. A lakóingatlanok közül mind az 53 egyszobás épület. Átlagos alapterületük 76 m2, a családi házas beépítésből adódóan.

I.3.2.8.4 Közüzemi infrastruktúra A Nyugati kereskedelmi övezet közüzemi infrastruktúrájának kiépítettsége jóval városi átlag alatt volt. A vezetékes vízvezeték-hálózat kiépítettségi foka csupán 34,1%, valamint a csatornázottsága is csak 25%.

I.3.2.8.5 Vállalkozások A Nyugati kereskedelmi övezetben összesen 22 vállalkozás működött.

296


I.3.2.8.6 Szolgáltatások A Nyugati kereskedelmi övezetben találhatók a város legnagyobb áruházai. Itt kapott helyet a Metro, a Tesco, a Praktiker, az Electro Word és a Kika. Ezen kívül számos cég telephelye és logisztikai bázisa is itt működik. Jelentős foglalkoztatás is generálódik a városrészben. A városrészben összesen 3 vendéglátóhely volt, amelyek jellemzően alacsony kategóriájúak. Az áruházakban is működnek éttermek, kávézók.

I.3.2.8.7 Humán infrastruktúra A városrész humán infrastruktúra szempontjából nem releváns, nem működik intézmény ezen a területen.

I.3.2.8.8 Összefoglalás A városrész lakófunkciója elhanyagolható, elsősorban gazdasági, kereskedelmi funkciójú terület. A gazdasági szervek emellett a város messzebbi területeinek lakosságának is munkalehetőségeket teremt, gazdasági jelentősége emiatt túlnyúlik a városrész határain. Elérhetősége, úthálózatának minősége többnyire jó. Közterek, közparkok nincsenek a területen, inkább üzemek, raktárak jelenléte a jellemző.

NYUGATI IPARI TERÜLET Erősségek • •

Számos nagyáruház, itt a városban a legnagyobb kereskedelmi kínálat Jól megközelíthető városrész, kedvező logisztikai infrastruktúra.

Gyengeségek • •

Lehetőségek •

A logisztikai infrastruktúra, kereskedelmi tevékenység további fejlesztése, fenntartható keretek között.

A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége alacsony Magas forgalomterheltség, célforgalom

Veszélyek •

A nagyáruházak kontroll nélküli további betelepülése

297


I.3.3. Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról A egyes városrészek legfontosabb jellemzőinek összefoglalását – hasonlóan a város egészének helyzetelemzéséhez – SWOT analízis formájában az alfejezetek végén már összegeztük. Az egyes városrészek összefoglaló SWOT-analízisén túlmenően szükséges, hogy az egyes lehatárolt városrészek egymással is összehasonlításra kerüljenek. A városrészek lehatárolása során nem volt szempont, hogy közel azonos nagyságú területeket határoljunk – akár területi kiterjedést, akár népességszámot értve ez alatt –, a lehatárolás sokkal inkább funkcionális, történelmi, településföldrajzi sajátosságok alapján történt. Ennek eredményét mutatja a lenti ábra: a területek népességszáma rendkívül heterogén. 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000

Egyéb övezet

Nyugati ipari-ker. terület

Uránváros

SomogyVasas-Hird

Dél-Pécs

DélnyugatPécs

MeszesPécsbánya

Mecsekoldal

Belső városrészek

0

89. ábra: Az egyes városrészek népességszáma Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

Legnépesebb a Déli városrész (53 ezer fővel), mely Megyer-Kertváros nagy lakótelepét foglalja magában. Ezt követően a nagy kiterjedésű és sűrűn lakott Belső városrészek, majd pedig a legnagyobb területű, de ritkábban lakott Mecsekoldal következik (36 ezer, illetve 31 ezer fővel). A Meszesi és az Uránvárosi területen hozzávetőleg ugyanannyi pécsi lakos lakik (14 ezer). A legkevesebb lakossal a Nyugati ipari övezet bír, ahol mindössze 135 lakos volt 2001-ben. (A teljes kép érdekében feltüntettük az „Egyéb övezetben” lakók számát is, hogy a népszámláláskori 162 498 fő pécsi lakos kijöjjön. A korszerkezet összehasonlító ábráján a városrészi adatok mellett feltüntettük a pécsi átlagot is. A pécsi átlagtól a legnagyobb eltérés a 65 éven felüliek korcsoportjában van: míg Pécs

298


egészében a lakosok 15,2%-a időskorú, addig ez az arány Uránvárosban 23,1%, míg a Belső városrészekben 20,8%. A fiatalkorú lakosság arányát tekintve kisebb mértékű az eltérés, de ugyanez a két városrész emelhető ki, (11,7%, illetve 12,3%), mely a leginkább eltér a pécsi átlagtól (14,5%). A legfiatalosabb városrésznek Somogy-Vasas-Hird (16,8%) és Dél-Pécs tekinthető (16,1%). Az aktív korú korcsoporton belül újfent Somogy-Vasas-Hird emelhető ki: a 15-39 évesek aránya itt a legalacsonyabb (33%), míg a 40-64 évesek aránya itt a legmagasabb (35,9%). (A Nyugati városrész adatait ugyan minden esetben feltüntetjük, de a kis elemszám miatt az elemzés során nem vettük figyelembe.) 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Belső városrészek Mecsekoldal Meszes Délnyugat-Pécs Dél-Pécs Somogy-Vasas-Hird Uránváros Nyugati ipari terület Pécs 0–14

15–39

40–64

65–X

90. ábra: A pécsi városrészek korszerkezete Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

A fent elmondottakat szemléletesen sűríti egybe az öregedési index, mely az idős népesség arányát mutatja a gyermeknépesség százalékában. Uránváros esetében csaknem kétszerese (197) az öregségi index a pécsi mutatónak (104), és ez azt is jelenti, hogy csaknem kétszer annyi időskorú él a városrészben, mint amennyi fiatal. Igen magas öregségi index értéke a Belső városrészek esetében is. Ezzel szemben Dél-Pécs területén az index értéke 64, azaz itt viszont a fiatalkorúak vannak jelentős többségben.

299


190 170 150 130 PÉCS

110 90 70

Nyugati ipariker. terület

Dél-Pécs

DélnyugatPécs

SomogyVasas-Hird

MeszesPécsbánya

Mecsekoldal


Uránváros

50

91. ábra: Az öregedési index értéke a pécsi városrészekben Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

A foglalkoztatás arányai (egy város esetében) igen szoros kapcsolatban vannak az előbb tárgyalt demográfiai sajátosságokkal: amelyik városrészben a legnagyobb a 15-64 évesek aránya, ott a legnagyobb a foglalkoztatottak száma is, ez pedig a dél-pécsi városrész. A munkanélküliek aránya 2001-ben Délnyugat-Pécsen, majd Somogy-Vasas-Hirden volt a legnagyobb. Az eltartottak legnagyobb arányban a az „idősebb” városrészekben, Uránvárosban és a Belső városrészekben vannak, de utóbbitól csak pár tizedponttal marad el Somogy-Vasas-Hird és Meszes adata. Az eltartottak aránya a legmagasabb a Mecsekoldalon: ez

véleményünk

szerint

a

háztartásbeliek

magasabb

arányának,

az

egykeresős

„családmodellnek” is köszönhető, ugyanis a fiatalkorú népesség e városrészre jellemző aránya önmagában nem indokol ilyen magas értéket. Az eltartottaknak magas az aránya a délnyugati városrészben is, azonban itt ellenkező előjelű folyamatokkal magyarázható: a magas munkanélküli adatokkal párosulva ez sokkal inkább a szegénység és a hátrányos helyzet fokmérője.

300


0%

20%

40%

60%

80%

100%

Belső városrészek Mecsekoldal Meszes-Pécsbánya Délnyugat-Pécs Dél-Pécs Somogy-Vasas-Hird

Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott

Uránváros Nyugati ipari-ker. terület PÉCS

92. ábra: A foglalkoztatás jellemző mutató Pécs városrészeiben Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

A lakáshelyzetet tekintve a lakásállomány komfortfokozatára vonatkozó adatok csak vázlatos áttekintését teszik lehetővé a helyzetnek, de a lenti diagram alapján az állapítható meg, hogy összességében Dél-Pécsen a legmagasabb a komfortos lakások aránya, míg a legalacsonyabb ezen mutató Meszes, Somogy-Vasas-Hird és Délnyugat-Pécs vonatkozásában. Ez a három városrész valóban a legrosszabb állagú lakásokat mondhatja a magáénak, de a többi terület esetében – a skála másik végének megítéléséhez – már nem ennyire egyszerű a kép. Dél-Pécs (és Uránváros) előkelő helyzetét inkább annak köszönheti, hogy lakásai az utóbbi évtizedekben épültek, ezért komfortfokozatuk magas, de a házgyári technológia miatt a lakókörnyezet presztízse és ingatlanértéke vonatkozásában ez már nem ennyire igaz. A város magas presztízzsel bíró lakóterületei sokkal inkább a Mecsekoldal egyes részein találhatók, mint azt a részletes városrészi elemzésben ki is emeltük.

301


0%

20%

40%

60%

80%

100%

Belső városrészek Mecsekoldal Meszes-Pécsbánya

Összkomfortos Komfortos Fél-komfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás

Délnyugat-Pécs Dél-Pécs Somogy-Vasas-Hird Uránváros Nyugati ipari-ker. terület PÉCS

93. ábra: A lakások komfortfokozata Pécs városrészeiben Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

Az adott városrész gazdasági jelentőségét szintén nehéz mindössze két mutatón keresztül, a vállalkozások számán és a vállalkozássűrűség mutatóján keresztül összehasonlítani, a részletes városrészi elemzésnél leírtak sokkal inkább pontos, árnyalt képet rajzolnak. A Belső városrészek magas vállalkozássűrűsége mindenesetre jól jelzi a városközponti kereskedelmi, szolgáltató funkciók csoportosulását. A Délnyugat-Pécsen lévő ipari park és a hozzá kapcsolódó vállalkozások is a pécsi városi átlagnál magasabb vállalkozássűrűséget adnak a városrésznek. 6000 5000 4000

PÉCS

3000 2000 1000

vállalkozások száma 1000 lakosra jutó vállalkozások száma

Nyugati ipari-ker. terület

Uránváros

SomogyVasas-Hird

Dél-Pécs

DélnyugatPécs

MeszesPécsbánya

Mecsekoldal


0

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

94. ábra: A vállalkozások száma és a vállalkozássűrűség Pécs városrészeiben Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs, KSH, 2003

302


II. FORRÁSTÉRKÉP II.1.1. Az EKF kulcsprojektek finanszírozása Ebben a fejezetben röviden bemutatjuk a fejlesztésekhez potenciálisan rendelkezésre álló, közösségi illetve állami pénzügyi forrásokat. A bemutatás itt az egyes forrástípusok alapvető ismérveinek ismertetését célozza. Bemutatjuk az egyes rendelkezésre álló források jellegét (tartalom, eljárástípus) és mértékét. Minden esetben kitérünk arra, hogy a források közül melyek és miért lehetnek relevánsak Pécs számára. II.1.2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai Pécs Város Stratégiája, valamint a Pólus Program alapján számos forrást lehet azonosítani az ÚMFT egyes operatív programjai alapján. II.1.2.1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program

Pécs az egyike annak a hét pólusnak, amelyet az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. országgyűlési határozatban kijelöltek, és az innovatív, tudásalapú gazdaság kialakítását célozza. Pécs mint pólusváros A GOP 1. prioritása (K+F és innováció a versenyképességért) ehhez biztosít forrást, melynek keretében ipari kutatást, kísérleti fejlesztést támogat a program kis- és középvállalkozások számára. A meghirdetett tevékenységek egybecsengenek a Pécs Város Stratégiájában és a Pólus Programban meghatározott versenyképes gazdasági struktúra kialakításának, így a Pólus Programban kifejtett egészség- és környezetipari fejlesztésekhez rendelkezésre állhatnak források ebből a prioritásból. Az érintett fejlesztések a következők: Egészségipari Innovációs Központ (magánberuházásból kiépülés alatt), Kreatív Kutatási és Kísérleti Központ. A fejlesztésekkel megvalósul a felsőoktatási szektor és az üzleti szektor együttműködése is, amely a célrendszer fontos eleme. II.1.2.2. Környezet és Energia Operatív Program

A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése (4. prioritás) támogatásával valósulhat

303


meg a BIOKOM Kft. projektje, melynek célja a hulladéklerakóban keletkező gáz villamosenergiaként és a pécs-pogányi repülőtér számára hőenergiaként történő hasznosítása; a túronyi iparterület biomassza-előállító üzeme, valamint egyéb biomassza-hasznosító projektek. II.1.2.3. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

A TIOP 2. prioritása (Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése) által támogathatóak a Pólus Programhoz csatlakozó egészségipari fejlesztések egy része (mozgásszervi klinikai központ, meddőségi centrum infrastruktúrája). II.1.2.4. Társadalmi Megújulás Operatív Program

Az EKF-program sikeréhez szükség van a szervezetek és azok funkcióinak hatékony kialakítására, a menedzsment-kapacitások kiépítésére (marketing, kommunikáció és informatika), valamint új szervezetek létrehozására, amelyhez a TÁMOP 2. prioritásának konstrukciója (A szervezetek alkalmazkodóképességének javítása) nagy segítséget adhat. Az EKF-hez kapcsolódó kommunikáció is kulcsszerepet tölthet be: a lakossági támogatás megnyerése érdekében kétirányú kommunikációs csatornák kiépítése és a civil szervezetekkel való aktív kapcsolat szükséges. Ehhez a TÁMOP 5. prioritásának (Társadalmi befogadás, részvétel erősítése) konstrukciója, A helyi közösségek és civil társadalom fejlesztése alkalmas forrás a tevékenységek finanszírozására. Az EKF-program sikeréhez a vállalkozói szféra oldaláról a már meglévő szolgáltatási kapacitások fejlesztésével, illetve új szolgáltatások kiépítésével tud hozzájárulni. Képzési programok segítségével lehetséges a már meglévő szolgáltatók felkészítése szolgáltatásaik színvonalának növelésére, kapacitásaik bővítésére, illetve az EKF-programokhoz kapcsolódó, azokat kiszolgáló újonnan induló vállalkozók képzésére. Ezt az elképzelést a leginkább a TÁMOP 2. prioritásának A képzéshez való hozzáférés javítása, A szervezetek alkalmazkodóképességének javítása című konstrukciójával lehet finanszírozni. II.1.2.5. Dél-dunántúli Operatív Program

II.1.2.5.1 Üzleti infrastruktúra fejlesztése E prioritás „B” komponense (Inkubátorházak fejlesztése) révén finanszírozható többek

304


között a Pólus Programban megfogalmazott Pannon Inkubátorház.

II.1.2.5.2 A turisztikai potenciál erősítése a régióban (2. prioritás) A DDOP 2.1.2 konstrukciója (Szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások fejlesztése) elősegítheti a turizmus kiszolgáló létesítményeinek korszerűsítését, bővítését, amely elengedhetetlen

az

EKF-program

által

fellendítendő

turistaforgalom

fogadásához.

Ugyanakkor e fejlesztésekhez a magánszférának is hozzá kell járulnia, amit a támogatási intenzitás mértéke is megkövetel (maximum 40%, új létesítménynél maximum 30%). A turizmusfejlesztési stratégiában megjelenik a vízre alapozott egészségturisztikai kínálat hiánya Pécsett. A Balokány-fürdő hasznosítatlan területe kézenfekvő és már régóta tervezett helye a fejlesztésnek, ugyanakkor a műemlékvédelmi szempontok miatt költséges beruházást igényel. A műemléki rekonstrukció megoldódása után azonban a DDOP 2.1.1 konstrukció C) komponense (Helyi jelentőségű egészségturisztikai fejlesztések ösztönzése) alkalmas lehet ilyen fejlesztés finanszírozására. A jakab-hegyi természetvédelmi terület fejlesztése (pálos kolostor felújítása, erdei és lovasiskola kialakítása) tervbe van véve, a projektet a DDOP 2.1.1 konstrukció A) komponenséből (Térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása) lehet finanszírozni.

II.1.2.5.3 Integrált városfejlesztési akciók támogatása (4. prioritás) Az EKF kulcsprojektek finanszírozási háttere a DDOP 4. prioritása, ahol kiemelt projektként kerültek nevesítésre. A beruházások esetében a a támogatásintenzitást tekintve a felső határ az unió 85%-os támogatása és a központi költségvetés 5%-os hozzájárulása. A felső határt nem éri el a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, amely 73,6%-os támogatással, valamint a Zsolnay Kulturális Negyed, amely 70,9%-os támogatással kalkulál. A Pécs Meszes városrészén (Szeptember 6. tér – Fekete Gyémánt tér környéke) tervezett szociális városrehabilitáció a DDOP 4.1.2 konstrukció (Leromlott városi területek közösségi célú integrált rehabilitációja) támogatásával valósulhat meg. A projekt célja a lakóépületek és közterületek felújítása mellett a lakók munkaerő-piaci beilleszkedését segítő képzések, valamint ifjúsági programok szervezése.

305


II.1.2.5.4 Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés (5. prioritás) A közlekedésfejlesztési stratégia alapján ebből a prioritásból főként az 5.1.1 konstrukció (A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése), az 5.1.3 konstrukció (A hálózati jelentőségű mellékút hálózat fejlesztése) és az 5.1.2 konstrukció (A közösségi közlekedés színvonalának javítása) jön szóba. A kerékpárút-hálózat és kiszolgáló létesítményeinek fejlesztése az EKF céljaihoz kapcsolódik a rehabilitálandó városrészek kerékpáros megközelítésének fejlesztésével, ezáltal csillapítva a forgalomterhelés növekedését. II.1.2.6. Közlekedés Operatív Program

Pécs vonatkozásában több közúti infrastruktúra-fejlesztés is szerepel nevesítve a kormányzati elképzelésekben. Ezek egy részét uniós finanszírozással tervezik megvalósítani, ebbe a körbe tartozik a 6. sz. főút Baranya, Somogy és Tolna megyei szakaszainak 11,5 t-s burkolaterősítése/fejlesztése a KözOP 3.1.1 konstrukciójából (Közúthálózat fejlesztése). A KözOP a 2.1.1 konstrukcióban (Vasúthálózat fejlesztése) nevesített projektként, forrás biztosításával tartalmazza a Budapest–Pusztaszabolcs vasútvonal fejlesztését (160 km/h pályasebesség feltételeinek megteremtését). II.1.3. Európai területi együttműködés célkitűzés forrásai Pécs számára a területi együttműködés Magyarország-Horvátország Operatív Programja releváns. Az OP-n belül a következő több prioritás is illeszkedik a város fejlesztéseihez. Fenntartható környezet és turizmus prioritás: a jakab-hegyi ökoturisztikai fejlesztés mellett a Karolina-aknában tervezett ökopark is számíthat forrásra ebből a prioritásból – bár nem a határzónához tartoznak ezek a területek, de a Mecsek részeként a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz kapcsolódnak. Az együttműködő gazdaság és humánerő-fejlesztés prioritás segítségével pécsi kis- és középvállalkozások erősíthetik határon túli kapcsolataikat, amely elősegítheti a város gazdaságának nyitottabbá válását. A prioritáson belül lehetséges üzleti partnerek keresése, határon átnyúló munkaerő-mobilitási szolgáltatások kiépítése, közös kutatás-fejlesztés valamint közös regionális tervezés. Ugyanitt a 2.2 intézkedésen belül az önkormányzatokat, civil szervezeteket partnerkeresésben

306


finanszírozó támogatások lehetnek relevánsak a nemzetközi kapcsolatok erősítése szempontjából. II.1.4. Közösségi programok II.1.4.1. „Európa a Polgárokért” program

A program 1.1 prioritása keretében testvérvárosi találkozók szervezése, testvérvárosok tematikus hálózatának a kialakítása finanszírozható önrész hozzáadása nélkül. Pécs városa ennek

a

forrásnak

a

felhasználásával

gazdag

kapcsolatrendszerét

aktívabban

és

eredményesebben működtetheti. Ugyanebben a programban, a 2.2 prioritáson belül pályázhatnak civil szervezetek, közintézmények is forrásokra nemzetközi akció vagy hálózat kiépítésére, szervezésére. Európai szintű civil szervezetek működési támogatásra is pályázhatnak (2.1 prioritás). II.1.4.2. „Kultúra” program

A „Kultúra” program elsősorban több éves együttműködésre irányuló nemzetközi kulturális programokat támogat (1.1 prioritás), amely egybeesik az EKF-hez kapcsolódó kulturális rendezvények, programok legfőbb céljával. A 2010-es EKF-programot jól megalapozó és folytató tevékenység finanszírozására van így lehetőség. Az 1.2.1 prioritásban több művészeti ágra is kiterjedő, innovatív/kreatív együttműködéseket támogat a program. II.1.4.3. „Cselekvő Ifjúság” program

A program ifjúsági cseréket, kezdeményezéseket, fórumokat támogat, amelyet szintén hozzá lehet kapcsolni az EKF-programokhoz. II.1.5. Egyéb nemzetközi források II.1.5.1. EGT-támogatások

Az Európai Gazdasági Térség támogatásai (ún. „Norvég Alap”) több olyan témát felölelnek, amely illeszkedik az EKF-beruházásokhoz vagy programokhoz. A 3. prioritás (Az európai örökség megőrzése) az EKF-programmal összefüggésben több, a

307


kulturális örökség részét képező látványosság felújításához, hasznosításához járulhat hozzá. Ilyen lehet a turizmusfejlesztési programban említett Jakováli Hasszán dzsámi és minaret, a Balokány-fürdő, stb. Ebben a prioritásban (valamint a 7.-ben is) lehetséges a környezetbarát tömegközlekedés fejlesztése is. II.1.5.2. Visegrádi Alap

A Visegrádi Alap pályázatai által szintén támogatható a nemzetközi kulturális együttműködés. Bár Pécs kapcsolatai elsősorban nem a visegrádi országokkal intenzívek, a forrásokat érdemes felhasználni ezek erősítésére. Ez abból a szempontból is releváns lehet, hogy Szlovákiában 2013-ban, Csehországban 2014-ben, Lengyelországban pedig 2015-ben lesz Európa Kulturális Fővárosa. II.1.6. Hazai források II.1.6.1. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pályázatai

Az EU önerő alap támogatás a Strukturális Alapok által finanszírozott fejlesztések önerejének megteremtéséhez ad támogatást, amely az EKF-kulcsprojektek esetében is cél. A támogatás mértéke maximum a beruházási költség 40%-a lehet. A műemléki fürdők felújítása pályázat segítségével a kulturális örökség részeként nyilvántartott fürdőlétesítmények rekonstrukciója, fejlesztése valósulhat meg. A támogatás ideális a Balokány-fürdő fejlesztése számára, azonban az erre benyújtott pályázat sajtóhírek szerint sikertelen volt. II.1.7. Nem vissza nem térítendő támogatást alkalmazó finanszírozási formák A 2009-es évtől kezdve Pécs számára is kiemelkedő, ugyanakkor nagy szakértelmet igénylő lehetőséget nyújt majd a fenntartható városi fejlődés támogatására létrehozott JESSICA konstrukció. Ennek keretében egy városfejlesztési alapból lehet forrásokat felhasználni különböző városrehabilitációs célokra. Mivel azonban visszatérítendő támogatásokról van szó, a megtérülés biztosításához valószínűleg magánbefektető bevonása szükséges, tehát a köz- és magánszféra jól megtervezett projektegyüttműködésére van szükség. Ez a forrás jöhet szóba egyes hasznosítatlan területek (vasútállomás környéke, régi bányaaknák, Balokány) fejlesztésekor, s ezáltal az EKF-beruházások által elindított fejlődés kiterjedhet más

308


területekre is. Pécs gyorsforgalmi útkapcsolati szakaszainak megépítése (M6 Dunaújváros–Szekszárd, M6 Szekszárd–Bóly és M60 Bóly–Pécs bekötés) PPP vagy EIB forrásból finanszírozandóként szerepel a közlekedésfejlesztési stratégiában. Szintén nevesíti, de magánforrásból vagy EIBhitelből finanszírozná a Kormány a Pusztaszabolcs–Dombóvár–Pécs vasúti pályaszakasz rekonstrukcióját. II.1.8. Intézkedési terv Az azonosított források elnyerésének, felhasználásának lehetősége több tényezőtől függ. Ezek közül kiemelendőek a projekt előkészítettsége, a projekt indokoltsága és az elérhető forrás nagysága. Ezek határozzák meg a forrásszerzés esélyét, amelyet az alábbi táblázatban az egyes fejlesztésekhez rendeltünk. Fejlesztés neve

Felhasználható forrás

EKF-programokhoz kapcsolódó fejlesztések Vállalkozók képzése EKF-hez kapcsolódóan TÁMOP 2.1.3 EKF szervezeti fejlesztése TÁMOP 2.1.2 EKF lakossági kommunikációja TÁMOP 5.5.1 Testvérvárosi találkozók szervezése EaP 1.1 Civil szervezetek nemzetközi akciói EaP 2.2 Nemzetközi kulturális együttműködés Kultúra 1.1 Ifjúsági cserék, kezdeményezések Cselekvő Ifjúság 1. Nemzetközi kulturális együttműködés visegrádi VA 1. országokkal

A forrásszerzés esélye 1: 0%; 5: 100% 3 4 4 5 4 4 4 2

Pécs gazdasági erejének megteremtése, „pólusváros” Egészségipari Innovációs Központ GOP 1.1.2 Kreatív Kutatási és Kísérleti Központ GOP 1.1.2 Pannon Inkubátorház DDOP 1.1.1 „A” Mozgásszervi klinikai központ felszerelése TIOP 2.7 Meddőségi centrum felszerelése TIOP 2.7 KKV-k horvátországi kapcsolatai HU-HR OP 2.1

4 3 4 3 3 4

Pécs és az EKF-helyszínek elérhetősége M6 Dunaújváros-Pécs szakasza EIB-hitel Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal fejlesztése KözOP 2.1.1 Pusztaszabolcs-Pécs vasútvonal fejlesztése EIB-hitel 6. sz. főút fejlesztése KözOP 3.1.1 Kerékpárút-hálózat fejlesztése DDOP 5.1.1 Mellékút-hálózat fejlesztése DDOP 5.1.3 Közösségi közlekedés fejlesztése DDOP 5.1.2

4 5 4 5 3 4 3

309


Az EKF-et erősítő turisztikai fejlesztések Magánbefektetők szállodaberuházásai DDOP 2.1.2 Jakováli Hasszán dzsámi és minaret felújítása EGT 3. EGT 3. Balokány-fürdő műemléki rehabilitációja ÖTM műemlékfürdők Balokány-fürdő fejlesztése DDOP 2.1.1 „C” Jakab-hegyi turisztikai centrum DDOP 2.1.1 „A” Karolina Ökopark HU-HR OP 1.1.1

4 3 3 2 3 4 2

Társadalmi szolidaritás, egészséges és fenntartható környezet Pécsett Meszes városrész szociális rehabilitációja DDOP 4.1.2 BIOKOM biogáz-hasznosítás KEOP 4.1 Biomassza-hasznosítás KEOP 4.1 Hasznosítatlan területek fejlesztése JESSICA

4 4 2 3

Fejlesztések önereje

Minden fejlesztést érintő forrás ÖTM EU önerő alap

4

52. táblázat: Forrásszerzés esélye

310


III. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE A városfejlesztési stratégia az első években erősen EKF-központú lesz: a városrehabilitáció az EKF-beruházások és az azokon keresztül lehívható forrásokon keresztül fog megvalósulni 2008-2010 között. Ez indokolja, hogy az EKF-beruházásokban rejlő kockázatokkal – integráltan mind az öt kulcsprojektet tekintve – külön foglalkozzunk az IVS szintjén. A kockázatokat – összhangban a logframe módszertannak a többszintű hatásmechanizmuson alapuló logikájával – több szinten elemezzük. •

A kockázatok felmérésének alapja az egyes kulcsprojektekhez kapcsolódó, projektszintű kockázatok vizsgálata. Ennek keretében az egyes kulcsberuházások szintjén, a tervezés-előkészítés, a megvalósítás és az üzemeltetés során felmerülő kockázatokat vesszük górcső alá.

A kockázatelemzést ugyanakkor integrált szinteken, az EKF programhoz kapcsolódóan is elvégezzük. Itt is két szintet különíthetünk el: •

egyrészt az EKF program eredményeinek a szintjén: vagyis milyen kockázatok fenyegetik a 2010-es EKF program eredményes megvalósítását;

•

másrészt az EKF program hatásainak szintjén: vagyis hogy milyen kockázatok állhatnak útjába annak, hogy – akár egy egyébiránt sikeres 2010-es évet követően – a város, a térség hosszú távon is profitálhasson a program gazdasági, társadalmi, kulturális hatásaiból.

Az előbbire példa lehet a kulturális programtartalomhoz, vagy például Pécs város közlekedési megközelíthetőségéhez kapcsolódó kockázatok. Utóbbira példaként említhetjük a rosszul fókuszált marketingstratégia kockázatát: egy csupán a 2010-es év programkínálatára koncentráló kommunikáció esetén Pécs mint város imázsa nem gazdagodik oly mértékben, hogy a kulturális ipar hosszú távú megerősödésének alapjául szolgáljon. A kockázatoknak e három szintjét illusztrálja az alábbi ábra.

311


Az EKF hosszú távú, pozitív hatásait fenyegető kockázatok

A 2010-es EKF program eredményességét fenyegető

Az egyes kulcsberuházásokhoz kapcsolódó, projektszintű kockázatok

95. ábra: A kockázatok három szintje

A következő alfejezetekben a különböző szintű kockázatokat azonosítjuk, feltárva azok jellegét, a bekövetkezés valószínűségét, illetve az esetleges hatás jellegét és mértékét. Javaslatokat fogalmazunk meg a kockázatok kezelésének módjára.

III.1.1.1. A projektszintű kockázatok integrált elemzése

Az egyes kulcsprojektekhez tartozó kockázatok tartalmaznak közös, valamint egymástól független elemeket is. A kockázatokat a különböző fázisok szerint mutatjuk be. A projektek előkészítése során több kulcsprojektnél is kockázatként jelentkezik a tervpályázatok, engedélyezési tervek időbeli csúszása, vagy a késedelmes kiírás, vagy jogorvoslat kockázata miatt. A Közterek újjáélesztése projekt kivételével minden esetben állnak fenn kockázatok a megvalósulás helyéül szolgáló ingatlanok megvásárlásával, használatával kapcsolatban is. Ezek mellett az egyes kulcsprojektekhez kapcsolódó más beruházásokkal

való

harmonizáció

jelent

megoldandó

feladatot

(közműfelújítások,

konferenciaközpont melletti szállodaberuházás, stb.). A hatékony menedzsmentszervezet hiánya szintén jelentős következményekkel járhat. Mindezek összegzésekét elmondhatjuk, hogy csak igen szigorú feltételek (jelentősebb problémáktól mentes közbeszerzések és kivitelezés, gyors intézményközi egyeztetés és döntéshozatal, megfelelő üzemeltető szervezetek felállása) teljesülése esetén várhatjuk el a projektek által elérendő célok

312


megvalósulását. A kulcsprojektenkénti elemzések felmérték ezeket a kockázatokat, ugyanakkor reális kockázata van egy negatív forgatókönyvnek is, amelyben ezek a feltételek nem, vagy csak hiányosan teljesülnek (főként amennyiben a hátralevő előkészítési feladatokat nem kielégítően látják el). Egy ilyen pesszimista szcenárió bekövetkezésének komoly következményei lehetnek: •

a beruházások jelentős késést szenvedhetnek, nem megvalósulva a 2010-es évre;

•

Pécs MJV költségvetésére a következő években a jelenleg kalkuláltnál nagyobb teher nehezedne, akár kockáztatva a város, illetve egyes létesítmények működőképességét;

•

mindezek következtében a fejlesztések a kudarc mementóivá válhatnak, negatívan hatva a gazdasági és társadalmi folyamatokra;

Mindez

csak

nagyon

gondos

további

előkészítő

munkával

kerülhető

el:

a

menedzsmentszervezet hatékony kialakítása, a fejlesztések összehangolása a kulturális programmal, a program tudatosítása a közvéleményben. A projektek megvalósítása ennél kevesebb kockázatot hordoz magában, itt elsősorban műszaki jellegű bizonytalanságokat említhetünk (Nagy Kiállítótér tervezett területének geológiai adottságai, műemléki épületek a Zsolnay-negyed területén). A kulcsprojektek fenntartása is jelentős kockázatot hordoz magában. Ebből kiemelnénk a pénzügyi fenntarthatóság kockázatát, amely gyakorlatilag minden kulcsprojektnél jelentkezik. A kockázat a Zsolnay Kulturális Negyed és a Konferenciaközpont esetében a kereslet alakulásában, a többi kulcsprojektnél pedig az elégtelen közpénzforrásokban jelentkezik. Felmerül ugyanakkor a megfelelő szakmai háttér és a fenntartó megtalálásának kockázata, valamint egyes esetekben párhuzamos funkciók kulcsprojektek között és kulcsprojekten belül is. A Konferenciaközpontban és a Nagy Kiállítótérben megvalósítandó rendezvények, kiállítások sikeressége sem biztosított teljes mértékben. Két kulcsprojekt esetében továbbá a kiszolgálás (parkolóhelyek) jelenthet problémákat.

313


Kockázat leírása

A bekövetkezés valószínűsége

Hatása az EKFprojektekre

Tervpályázatok, engedélyezés időbeli csúszása

magas

közepes

Lehetséges kezelése Feszítettebb ütemű tervezés megkövetelése a tervezőktől

Ingatlanokkal kapcsolatos problémák

közepes

magas

A projektgazda lehetőségének kihasználása az eljárás gyorsítására

Kivitelezés kockázatai

alacsony

magas

A kivitelezés megfelelő előkészítése

Pénzügyi fenntarthatóság

magas

magas

További források, szereplők bevonása

Fejlesztések fenntartója, szakmai háttér

közepes

közepes

A fejlesztések szervezeti hátterének megfelelő kialakítása

Fejlesztések kiszolgálása

közepes

közepes

A fejlesztések összehangolása más (magán)beruházásokkal

53. táblázat: Lehetséges kockázatok

III.1.1.2. A 2010-es EKF program eredményességét fenyegető kockázatok

A kockázatok egy része itt a kulcsprojektek megvalósulásának hiányosságaiból eredeztethető. Az első és legfontosabb ezek közül a kivitelezés, a fizikai megvalósulás időbeli csúszása, ami lehetetlenné teheti az EKF-program egyes eseményeinek megrendezését. A következő az üzemeltetéssel kapcsolatos bizonytalanságokból ered: megfelelő pénzügyi és szakmai háttér nélkül nem biztosított a program elemeinek színvonala és finanszírozása. A program eredményessége jelentős részben függ a marketingterv megvalósulásától, életképességétől is: mivel részben előzmények nélküli programokról lévén szó, a célcsoportok elérése jelentős kockázatot hordoz magában, ami a megtérülésre negatívan hat. A művészeti program minőségével kapcsolatos kockázatok is alapvető kihatással lehetnek a 2010-es programra a várható látogatók számának csökkenése és az ezáltal szintén kedvezőtlenebb megtérülés miatt.. Külső kockázatként fogalmazhatjuk meg az országos szintű döntéstől függő tényezőket: egyrészt a kulcsprojekteket érintő támogatást, másrészt a város elérhetőségét biztosító autópálya megépülését. Az elérhetőséget ugyanakkor kiegészítheti a város döntésétől függő

314


repülőtér fejlesztése.

Kockázat leírása

A bekövetkezés valószínűsége

Fizikai megvalósulás időbeli csúszása

Hatása az EKFprogramra

Lehetséges kezelése A projektgazda lehetőségének kihasználása az eljárás gyorsítására

magas

közepes

Pénzügyi és szakmai háttér hiánya

közepes

magas

Hozzáértő apparátus alkalmazása megfelelő kompetenciákkal

Művészeti program nem megfelelő minősége

közepes

magas

Hozzáértő apparátus alkalmazása megfelelő kompetenciákkal

Országos szintű döntések (elérhetőség, támogatás)

alacsony

magas

A döntés szükségességének felmutatása a pályázatban


III.1.1.3. Az EKF hosszú távú, pozitív hatásait fenyegető kockázatok

A hosszú távú kockázatok között említhetjük a kulcsprojektek által megvalósuló fejlesztések fenntarthatóságát. Csökkenti a kockázat bekövetkezésének valószínűségét, hogy a kulcsprojektek többsége olyan funkciókat foglal magába, amely a város mindennapi életéhez is kapcsolódik, így nem merül fel a 2010 utáni feleslegesség veszélye. Ennek ellenére a fenntartás költségigénye a funkciók nyilvános jellege és a fenntartók jogi és pénzügyi helyzete miatt a kockázat mértéke jelentős. Intő példaként hozható fel Graz városa, ahol az EKF-program számára létrehozott létesítmények egy része ma kihasználatlan. Ennek elkerülésére ajánlott olyan forgatókönyvek kidolgozása, amely a létesítmények alternatív hasznosítását lehetővé teszi, vagy jelentős funkcióváltás nélkül emeli annak kihasználtságát, megtérülését. Ezt az adott ingatlan környékének további rendezésével is erősíteni lehet. Pécs kultúrára alapozott várossá válását érintő kockázatok elsősorban a külső kapcsolatok alakulásához köthetők: a kulturális ipar csak abban az esetben tud megerősödni, ha külföldről és az ország más részeiből egyrészt fogyasztókat, másrészt „kultúragyártókat” vonz. Kockázatot jelent, hogy a 2010-es EKF-program és a kapcsolódó fejlesztések ehhez nem jelentenek elegendő induló kulturális tőkét, vagy az nem kerül hatékony felhasználásra. Felmerülhet a hatások időbeni késleltetése is, emiatt további befektetések lehetnek

315


szükségesek. Ezáltal az EKF keretében megvalósított beruházások nem teljesítik az általuk megvalósítandó célokat, a város fejlődése nem lesz biztosított. Ennek bekövetkezését úgy lehet elkerülni, hogy a 2010-es évet követően is folytatódik a kulturális szféra és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások széles körű koordinációja, fejlesztése, immár nem egy évre, hanem hosszú távra koncentrálva. A bekövetkezés valószínűsége

Hatása

Lehetséges kezelése

EKF-beruházások kihasználatlansága

közepes

magas

Alternatív vagy módosított funkciók megtervezése

Kulturális ipar megerősödésének hiánya

közepes

magas

A kulturális ipar fejlesztése 2010 után is

Kockázat leírása


316

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Recommend Documents