Rácalmás Város Önkormányzata
Integrált Városfejlesztési Stratégia I. változat (egyeztetési anyag)
Hazai Térségfejlesztő Zrt. 2011. február
Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................................. 4 1. RÁCALMÁS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN .......................................................................... 5
1.1. Rácalmás földrajzi elhelyezkedése ............................................................................................... 5 1.2 Rácalmás szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján ........................................... 6 1.3 Rácalmás szerepe a tágabb térségi munkamegosztásban ............................................................ 8 2. VÁROSI SZINTŰ RÖVID HELYZETELEMZÉS ...................................................................................... 10
2.1. Városszerkezet............................................................................................................................ 10 2.2. Gazdaság..................................................................................................................................... 11 2.2.1. Ágazati szerkezet ................................................................................................................. 11 2.2.2. Vállalkozások ....................................................................................................................... 12 2.2.3. Kiskereskedelem, szolgáltatások ......................................................................................... 15 2.2.4. Turizmus .............................................................................................................................. 16 2.3. Társadalom ................................................................................................................................. 19 2.3.1. Demográfia .......................................................................................................................... 19 2.3.3. Foglalkoztatottság-munkanélküliség ................................................................................... 24 2.3.4. Társadalmi önszerveződések, civil szféra ............................................................................ 24 2.4. Települési környezet................................................................................................................... 25 2.4.1. Természeti környezet .......................................................................................................... 25 2.4.2. Épített környezet ................................................................................................................. 29 2.4.3. Lakásállomány ..................................................................................................................... 29 2.4.4. Közlekedési infrastruktúra................................................................................................... 30 2.5. Közszolgáltatások ....................................................................................................................... 31 2.5.1. Oktatás ................................................................................................................................ 31 2.5.2. Kultúra, közművelődés, szabadidő ...................................................................................... 31 2.5.3. Egészségügyi ellátás ............................................................................................................ 32 2.5.4. Közműhálózat ...................................................................................................................... 32 2.5.6. Tömegközlekedés ................................................................................................................ 35 2.5.7. Hulladékgazdálkodás ........................................................................................................... 35 2.5.8. Zöldfelület-gazdálkodás....................................................................................................... 37 2.6. Korábbi időszak fejlesztései........................................................................................................ 38 2.7. A helyzetelemzés rövid összegzése, SWOT-elemzés .................................................................. 41
1
3. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI SZINTŰ ELEMZÉSE............................................................................. 44
3.1. Belváros ...................................................................................................................................... 45 3.2. Déli városrész ............................................................................................................................. 45 3.3. Északi városrész (Tógödörváros, Baboskert) .............................................................................. 46 3.4. Martinász-telep .......................................................................................................................... 47 3.5. Ófalu-Dunapart........................................................................................................................... 48 4. STRATÉGIA ................................................................................................................................................... 49
4.1. Rácalmás hosszú távú jövőképe ................................................................................................. 49 4.2. Fejlesztési irányok ...................................................................................................................... 50 4.2.1. Átfogó cél............................................................................................................................. 50 4.2.2. Középtávú tematikus célok.................................................................................................. 53 4.2.3. Horizontális célok ................................................................................................................ 57 4.2.4. Városrészekhez kapcsolódó célok ....................................................................................... 58 4.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája .................................................................................. 66 4.3.1. Illeszkedés a városi, kistérségi, megyei és országos fejlesztési koncepciókhoz és tervekhez ....................................................................................................................................................... 66 4.3.2. A városrészek céljainak összhangja ..................................................................................... 68 5. 2011-2017 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE ............................ 69
5.1. A Belvárosi akcióterület .............................................................................................................. 69 5.1.1. Az akcióterület lehatárolása ................................................................................................ 69 5.1.2. Az akcióterület fejlesztési céljai........................................................................................... 70 5.1.3. Indoklás ............................................................................................................................... 70 5.1.4. Kapcsolódó korábbi, illetve jelenleg folyó beavatkozások .................................................. 72 5.1.5. Tervezett beavatkozások / projektek .................................................................................. 74 5.1.6. A tervezett beavatkozások ütemezése ................................................................................ 76 5.1.7. Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségei ................................................................. 76 5.1.8. Várható eredmények és hatások ......................................................................................... 77 5.1.9. Kapcsolódó beruházások ..................................................................................................... 77 5.2. Rekreációs és turisztikai akcióterület (Középtávon fejlesztésre kijelölt további akcióterület) .. 78 5.2.1. Az akcióterület lehatárolása ................................................................................................ 78 5.2.2. Az akcióterület fejlesztési céljai........................................................................................... 78 5.2.3. Indoklás ............................................................................................................................... 78 5.2.4. Kapcsolódó korábbi, illetve jelenleg folyó beavatkozások .................................................. 79
2
5.2.5. Tervezett beavatkozások / projektek .................................................................................. 80 5.3. Tervezett pontszerű városrehabilitációs beavatkozások 2017-ig .............................................. 82 5.4. Területfelhasználási javaslatok................................................................................................... 83 5.5. Fenntarthatósági szempontok.................................................................................................... 84 5.6. A stratégia megvalósulásának kockázatai .................................................................................. 86 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ................................................................................................................. 88
6.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek .................... 88 6.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások................................. 90 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai ................................................................................ 90 6.4. Partnerség .................................................................................................................................. 91 6.5. Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása ...................................................................................................................................... 92 MELLÉKLET ..................................................................................................................................................... 93
3
Vezetői összefoglaló
A stratégiát Rácalmás Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal megbízásából a Hazai Térségfejlesztő Zrt. készítette. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) a város 5-7 évre vonatkozó fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek célja a területi alapú területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészekre vonatkozó célok meghatározása, a városi akcióterületek kijelölése és a városfejlesztés intézményi, menedzsment rendszerének kijelölése. Az IVS alkalmazásának feltétele, hogy azt az önkormányzat képviselő testülete megtárgyalja és határozatban jóváhagyja. A stratégia kialakítása során sor került a város társadalmi-gazdasági-környezeti tevékenységét jellemző mutatószámainak összegyűjtésére és elemzésére, valamint a városfejlesztést megalapozó és érintő releváns dokumentumok felhasználására. Az elemző munka végeredményeként került összeállításra a SWOT analízis, amely bemutatja az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és a jövőbeni esetleges veszélyeket is.
Rácalmás hosszú távú jövőképe: Rácalmás váljon a kistérség turisztikai célpontjává, amely a társadalmi és természeti környezetével összhangban folyamatosan fejlődik és a lakói számára kiváló életminőséget biztosít, továbbá meghatározó szerepet tölt a megye és az ország gazdasági életében.
A jövőkép elérését középtávú szinten átfogó célrendszer segíti, melynek főbb elemei: -
élhető kisvárosi környezet fenntartása
-
Rácalmás vonzerejének növelése
-
a gazdaság további fejlesztése
-
a turisztikai potenciál bővítése
-
a Dunaújvárossal való együttműködés.
Az átfogó célrendszer lebontásra került a gazdasági, a társadalmi, a települési környezet és a közszolgáltatások vonatkozásában, ahol a célokhoz számszerűsíthető mutatók (célindikátorok) kerültek meghatározásra. A középtávú tematikus célok részletesen bemutatják a fejlesztési irányokat.
4
1. Rácalmás szerepe a településhálózatban
1.1. Rácalmás földrajzi elhelyezkedése
Rácalmás városa a Duna jobb partján, Budapesttől 61 kilométerre, délre, Dunaújvárostól tíz kilométerre, északra található, a 6-os főút mellett. A város Fejér megyében a Dunaújvárosi kistérségben található. Területe: 40,65 km2 . Lakónépessége: 4372 fő(2007). Népsűrűsége: 106,93 fő/km2. A közigazgatási határ mentén Fejér megye területén Kulccsal, Adonnyal, Perkátával, Nagyvenyimmel, Dunaújvárossal határos, a Duna túloldalán Pest megye területén Makád, Bács-Kiskun megye területén Tass és Szalkszentmárton településekkel szomszédos.
A Dunaújvárosi kistérség 2003 végéig a következő településeket foglalta magába: Adony, Baracs, Beloiannisz, Besnyő, Dunaújváros, Előszállás, Ercsi, Iváncsa, Kisapostag, Kulcs, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Perkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Ráckeresztúr. 2004. januárjától a kistérség kettévált és a Dunaújvárosi kistérség jelenleg az alábbi településekből áll: Baracs, Daruszentmiklós (új önálló település), Dunaújváros, Előszállás, Kisapostag, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Mezőfalva, Rácalmás. A hajdan egy közigazgatási területtel rendelkező, lakóterületeivel ma is egymás felé növekvő, 1995-ben közigazgatásilag szétvált Kulcs és Rácalmás két külön kistérség része lett.
Rácalmás Dunaújváros első településgyűrűjében fekszik, Dunaújváros hatása a település életére jelentős. Magas a Dunaújvárosba ingázók száma, az utóbbi években fokozott volt a tehetősebb dunaújvárosi lakosság kiköltözése Rácalmásra. A kedvezőbb környezeti feltételekkel rendelkező, és esetenként olcsóbb telkek a jövőben is kiváló lehetőséget biztosítanak a letelepedésre.
Elérhetőség Rácalmás kiemelkedően jó országos és környezeti közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. Az M6-os számú autópálya elkészültével, ma már nemcsak Budapest, hanem Pécs irányába is megfelelőek a kapcsolatok. További előrelépést jelent az M8-as autópálya Dunaújvárostól délre található hídja, amely az alföldi területekkel teszi lehetővé a követlen közúti összeköttetést. Az M8-as autópálya középtávon várható megépítése Rácalmás közlekedési potenciálját jelentősen erősítheti.
5
A 6. sz. főút nyugati oldalán halad a Pusztaszabolcs – Dunaújváros – Paks-i egyvágányú B kategóriás (hazai fővonal) villamosított vasútvonal, amely Rácalmáson megállóval rendelkezik. A vízi közlekedéshez személyforgalom tekintetében a kulcsi hajóállomáshoz, a teherforgalom tekintetében a dunaújvárosi nemzetközi és országos jelentőségű kikötőhöz kapcsolódhat. Rácalmás jelenleg egy kishajó és csónak kikötővel rendelkezik. Legközelebbi repülőtér Kisapostagnál található, amely jelenleg leginkább sport célokat szolgál. 1996 áprilisában adták át a Rácalmási-Duna ágra épített vasszerkezetű hidat, amely a Nagy-szigetre biztosít bejárást.
1.2 Rácalmás szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján A régiók versenyképességének erősítése szempontjából megkülönböztetett szerepük van a fejlesztési pólusok és a nagyobb városok hálózatos együttműködésének, valamint a városok közti közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedő fejlesztési tengelyeknek. Rácalmás a Budapest-Duanújváros-Pécs regionális fejlesztési tengelyen fekszik, közvetlenül érinti a települést a Székesfehérvár-Dunaújváros-Kecskemét-Szolnok-Eger fejlesztési tengely is. Rácalmás Fejér megyében található, mégis a budapesti metropolisz térségében foglal helyet, Dunaújváros „agglomerációjában”.
A Duna mente fenntartható fejlesztése
Rácalmás életétől elválaszthatatlan a Duna folyam, amelynek jobb oldali partján fekszik. A Duna Európa egyik legjelentősebb vízi útja, egyben a VII. Transz-Európai közlekedési folyosó. A magyarországi Duna szakasz és közvetlen környezetének megóvása, rehabilitációja, adottságainak és értékeinek hasznosítása hozzájárul a Duna menti települések biztonságos és fenntartható fejlődéséhez, valamint a Kelet-Közép Európai integrációhoz. -
az EU keret irányelvének megfelelően biztosítani kell a jó ökológiai állapot fenntartása érdekében a folyam és mellékágainak rehabilitációját, a táj biodiverzitásának megőrzését
-
javítani szükséges a vízkészlet-gazdálkodás és árvízvédelmi rendszerek hatékonyságát
-
az ökológiai szempontokkal összhangban lehetővé kell tenni a tájhoz alkalmazkodó, tájba illő terület- és vidékfejlesztést
-
javítani kell a folyami hajózás feltételeit, ennek érdekében a VII. transz-európai közlekedési folyosó részeként az európai követelményeknek megfelelő hajózóút biztosítása 6
-
tájhoz alkalmazkodó területfejlesztési, tájgazdálkodási programok indításával a Duna által meghatározott táji rendszer működőképességének biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelelő fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése
-
Duna és környezete által kínált természeti és kulturális erőforrásoknak a fenntarthatóság elveire épülő hasznosítása a mezőgazdasági, halászati, erdő- és vadgazdálkodási, ökoturisztikai- és infrastruktúra-fejlesztéseknek összehangolásával
-
Duna és környezete által kínált természeti és kulturális erőforrásoknak a fenntarthatóság elveire épülő hasznosítása a mezőgazdasági, halászati, erdő- és vadgazdálkodási, ökoturisztikai- és infrastruktúra-fejlesztéseknek összehangolásával
-
a Duna teljes magyarországi szakaszának, kapcsolódó mellékágainak a Víz Keret Irányelvnek megfelelő rehabilitációja, a Duna fő- és mellékágai közötti élő kapcsolat biztosítása, a vízi környezet fenntartása, védelme és javítása
-
a Duna mente természeti területeinek, tájainak, természeti és kulturális értékeinek, Natura 2000 területeinek a megőrzése, fenntartása a természet önszabályozó működéséhez közelítő állapotok kialakítása, a biodiverzitás megőrzése;
-
- a vízszennyezés és a vízkárok megelőzése és felszámolása
-
az árvízvédelem és vízkészlet-gazdálkodási rendszerek kiépítése, megerősítése, és ezek összehangolása az ökológiai célokkal és a hajózhatósági feladatokkal
-
az EU Transz-Európai Hálózat fejlesztési koncepciója Duna rendezésre vonatkozó előirányzatai alapján a hazai Duna rendezési koncepció kialakítása.
-
a Dunai Információs és Segélyhívó Rendszer (DISR) továbbfejlesztése
Országos Település-hálózat Fejlesztési Koncepció tervezetéhez való kapcsolat
Rácalmás egy urbanizált térségben fekszik. A Budapest- Érd- Százhalombatta-Dunaújváros-ig elnyúló urbanizációs tengelyen. Budapest irányában a 40-es és a 42-es vasútvonal és a 6-os számú fő közlekedési útvonal mentén kialakult urbanizációs tengelyen Dunaújvárosig csupán két település található, amely nem városi jogállású. Ezen városok többsége valódi központként és alközpontként funkcionál. Közlekedési tekintetben Rácalmás nem rendelkezik magas hálózati potenciállal, elzártsága ugyan a Dunaújvárosi híd megépítésével mérséklődött, és az Alföld irányába is lehetővé váltak a kapcsolatok. Funkcionális városi térségek tekintetében a Dunaújvárosi Kistérség a fővároshoz sorolódik, amely típusát tekintve metropolisz térség. Rácalmás a közszolgáltatások tekintetében nem kapott funkcionális központi besorolást az Országos Település-hálózat Fejlesztési Koncepcióban. A funkciókban való szerényebb ellátottságban jól érzékelhető Dunaújváros szerepe. A munkaerő napi áramlása pedig jelentősen befolyásolja többek között a település kereskedelmi ellátórendszerének 7
fejlettségét. A mindennapi élet számos területén tetten érhető a napi ingázás kedvezőtlen hatása.
1.3 Rácalmás szerepe a tágabb térségi munkamegosztásban Rácalmás körzetközponti feladatokat nem lát el, a szomszédos Dunaújváros közelsége ezt nem tette szükségessé.
A település szerepe térségi viszonylatban kiemelkedő, foglalkoztatási és rekreációs szempontból: -
Dunai Nagy-sziget, valamint a 2008-ban felújított Jankovich-kúria fogadja a vendégeket és a turistákat.
-
Rácalmás egyedülálló természeti, infrastrukturális és építészeti adottságai miatt méltán nevezhető a Dunaújvárosi Kistérség legattraktívabb településének.
-
A város külterületén épült fel Európa egyik legjelentősebb gumiabroncs gyára a Hankook, amely a térség legnagyobb foglalkoztatói közé tartozik
-
A 6-os út mentén, a 200 hektáron kialakított iparterület komoly érdeklődésre tart számot azáltal, hogy igen kedvező infrastrukturális feltételekkel rendelkezik.
-
(Dunaújvárosi -híd, M6-os autópálya megléte-közelsége, hajókikötő közelsége, vasút biztosítása, közművek megléte). A kistérség települései egyáltalán nem rendelkeznek ilyen nagyságú és adottságú iparterülettel, illetve annak kialakítása sem lehetséges. A rácalmási iparterületen felépült Hankook további befektetőket vonz a területre, amely újabb beruházásokat indukál annak minden hozadékával együtt (munkahelyek számának növelése, adóbevétel növekedése)
-
A nagyközség rendezvényei mára térségi hatásúvá nőtték ki magukat. A rácalmási falunapok keretében több ezer ember fordul meg a kulturális, turisztikai, szórakoztató programokon. A Városvédő Egyesület szervezésében hagyományosan megrendezésre kerülő tökfesztivál országos hírnévre tett szert, évente mintegy 1520.000 főt várnak Rácalmásra a szervezők.
A fentiek alapján Rácalmás nem tölt be mikrotérségi szerepkört, viszont foglalkoztatás és rekreációs szerepköre sok esetben a kistérségen is túlmutató jelentőségű
8
A jelenlegi folyamatok és építkezések azon irányba hatnak, hogy a foglalkoztatási és rekreációs szerepkörök erősödni fognak, a Hankook és az ipari területek benépesülésével, valamint a turizmus fellendülésével. Szerencsésnek mondható a város abban a tekintetben, hogy a világgazdasági válság ellenére - a Hankook beruházásának következtében - bevételei nem csökkentek, hanem tovább tudtak emelkedni. A Hankook további fejlesztései pedig újabb helyi adóbevétel növekedéshez fog vezetni. A városnak a környező településekkel való kapcsolatát vizsgálva, kitűnik Dunaújváros fontos szerepe, a városhoz egészségügyi, kereskedelmi és foglalkoztatási szempontból kötődik a lakosság. Dunaújváros a szórakozási lehetőségek, a kultúra szempontjából is meghatározó a rácalmásiak számára. Ugyan Rácalmáson is van lehetőség nagyobb bevásárlásokra a kereskedelmi üzletláncok helyi üzleteiben, de az igényesebb minőségű termékekért általában Dunaújvárost, Székesfehérvárt, ritkább esetben Budapestet keresik fel a lakosok. A Dunaújvárosba ingázók nagy száma és a sűrű tömegközlekedési kapcsolat is bizonyítja a két város szoros kapcsolatát. Elmondható, hogy a lakosság túlnyomó többsége munkahely szempontjából Dunaújvároshoz kötődik. A foglalkoztatással összefüggésben Budapestet is ki kell emelnünk: a fővárosba való napi ingázás is jellemző.
9
2. Városi szintű rövid helyzetelemzés
2.1. Városszerkezet A város településszerkezete a Dunántúlra jellemző hagyományos települési jegyeket mutatja. A település szerkezetének kialakulásában jelentős szerepet játszott a domborzat és az átvezető utak szerepe. A belterületet keletről a Duna és az ártéri erdősáv határolja, míg nyugatról a jó minőségű termőföldek és a 6-os út. A város szerkezete alapvetően halmazfaluból kialakult, jellemzően többutcás, szalagtelkes szerkezetű, oldalhatáron álló beépítésű település, szerteágazó utcákkal, szabálytalan utcavonalakkal, a település széle felé fellazuló beépítéssel. A település központja egyben a településszerkezet központja is. A fiatal kisváros központja még nem alakult ki. Jelenleg egy elnyúlt településmagról beszélhetünk, illetve egy kialakulóban lévő T alakú településközpontról. A városközpont kialakítását át kell gondolni, az előzetes igények felmérése alapján, hogy a lakosságot egy funkciókkal megtöltött főtér szolgálhassa hosszútávon. A különböző időszakokban épült városrészek (pl. Ófalu, Martinász-telep) külső megjelenésben és utcaszerkezetben is eltérnek egymástól. A további utcanyitásokra a település belterületi határán lehetőség kínálkozik. A településszerkezet másik markáns eleme a Duna-part, amely a település keleti területeit érinti. A vasúti pálya nem szeli át a lakóterületet, csupán érintőlegesen halad a település mellett, a város nyugati irányú terjeszkedésének valójában a 6-os főút szab határt. A település központját a Szentháromság tér, a Népfront utca, mint „főutca” és az ahhoz kapcsolódó zöldfelületek és gyalogos övezetek alkotják. A településközpont életében további fejlődést jelentene, ha a város fő reprezentációs és funkcionális központjának karakteres arculata kialakulhatna. A város központja a szó szoros értelmében, településszerkezetileg is központ, hiszen a település szerkezetének közepén található, és funkcionálisan is központ, hiszen magában tömöríti az összes fontos közfunkciót.
A mai településközpont nem fejlődött egyenlő ütemben az életszínvonal emelkedésével, az infrastrukturális lehetőségek növekedésével és ezekből adódóan a lakosság egyre nagyobb igényeivel, ezért a belváros újragondolása szükséges.
A település vezetése lépéseket tett a városközpont újszerű kialakításának irányába. A jelenlegi városháza előtti „főtér” és az új városháza közötti tér összekapcsolása adhatná meg a lehetőséget a városlakóknak, hogy egy új közösségi teret vegyenek birtokba. A városok többsége rendelkezik egy térrel, amely egyben a település reprezentációs arca. Szerencsésnek tekinthető, hogy a település főtere tulajdonképpen egy jól szervezett, nagy 10
kiterjedésű térrendszer. Erre szükséges a további, funkcionálisan is kínálkozó területeket felfűzni és egységes szerkezetbe foglalni, nagykiterjedésű gyalogos sétáló övezetbe strukturálni. Főképp az egyedi telkes beépítettségből, és az ezzel járó nagy magántulajdoni zöldfelületi hányadból adódóan hiányoznak a településen, a belvároson kívüli, intenzíven fenntartott közparkok. Figyelembe véve a település várható további növekedését, és a lakosság növekvő igényeinek megjelenését, a zöldfelületi fejlesztésre alkalmas területeket mihamarabb érdemes lenne megjelölni, és a későbbi fejlesztéseket lehetőség szerint ennek figyelembe vételével végrehajtani. A Helyi Építési Szabályzat értelmében településképi szempontból védendő utcaszakaszokat célszerű kialakítani minden városrészben. Itt az egységes utcakép megtartása kiemelten fontos, ezért bárminemű bővítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve új épület, építmény építése esetén az új épületrésznek, illetve épületnek, építménynek karakterében, tömegalakításában illeszkednie kell az épület környezetében kialakult beépítési módhoz, karakterhez, tömegalakításhoz. Településképi szempontból említést érdemelnek a település utcáinak kusza „légvezetéktengerei”, melyek vizuális-esztétikai szempontból is kedvezőtlenek, emellett az utca növényesítését is gátolják. A földkábelben történő vezeték-elhelyezés igen költséges, azonban az elkövetkezőkben az infrastrukturális hálózatok rekonstrukciója során mindenképpen szükséges figyelmet fordítani a légvezetékek racionalizálására. Lehetőség szerint törekedni kell a földbe helyezésére.
2.2. Gazdaság
2.2.1. Ágazati szerkezet Történetileg elmondhatjuk, hogy az 50-es évek elejétől a foglalkoztatás összetétele megváltozott, jellemző, hogy a település lakóinak nagy része először Dunaújváros felépítésében, majd az odatelepített ipari létesítményekben talált munkát. A mezőgazdaság szerepe napjainkra fokozatosan értékelődött le a város életében, ma már szinte elhanyagolható mértékű. A szolgáltató szektor növekedése az elmúlt évtizedekben fokozatos erősödést mutatott. Az ágazati szerkezetet tekintve, a cégek számát figyelembe véve, a szolgáltatási szektor nagyon erősnek mutatkozik, 273 ilyen vállalkozás működött a városban, amely az összes vállalkozás 69,8 %-át adta. A szolgáltatások közül legtöbben az ingatlanügyekkel foglalkozó vállalkozók voltak, összesen 108-an, jelentősen kevesebben vannak a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások 68. Az egyéb szolgáltatási tevékenyégi körbe sorolt vállalkozások 11
(szálláshely-szolgáltatás, szállítás-raktározás, oktatás, szociális és egészségügyi ellátások) száma összesen 97 db volt. Az ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozások száma 113 volt, ami az összes vállalkozás 28,9%-át jelentette. Az ipari cégek többsége építőipari tevékenységgel foglalkozott (összesen 70 db volt), kisebb részük pedig a feldolgozóiparban tevékenykedett (43 db vállalkozás).
A mezőgazdaságban 2000-ben még 7 vállalkozás működött, 2008-ban már mindössze 5 folytatta tevékenységét (az összes vállalkozás 1,3%-a). Ez azért sajnálatos, mert nem tudják helyben termelt termékekkel ellátni a lakosságot. Ma a mezőgazdaságban kb. 45 fő dolgozik Rácalmáson.
A város cégszerkezete a cég méreteket figyelembe véve, nincsen egyensúlyban, nem jellemző a közepes méretű cégek jelenléte a városban, a 10-19 főt foglalkoztató vállalkozások száma mindössze 5 db, míg a 20-49 főt foglalkoztatók száma 5 db volt 2008ban. Az 50 és 500 főt foglalkoztató kategóriában egyetlen cég sem tevékenykedett, a Hankook viszont 1500 embert foglalkoztat. Ezzel a cégméret tekintetében nagy aránytalanságok alakultak ki. Erre még akkor is érdemes odafigyelni, ha figyelembe vesszük, hogy a gumiabroncsgyár tulajdonképpen Dunaújvárossal kooperációban készült el. A városban ugyan a Hankook előtt is jelentős volt az iparban dolgozók aránya, de a gyár felépülésével, ágazati szerkezetét tekintve, egyértelműen ipari kisvárosnak tekinthetjük Rácalmást.
A negyedik (kvaterner) szektort képviselő kutató-fejlesztővállalkozások nem jelentek meg a településen, ami a főváros relatív közelségének és a közeli megyei jogú városnak (Dunaújváros) tudható be. Az ipar fejlődésével azonban várhatóan ez a szektor is megerősödhet a városban.
2.2.2. Vállalkozások A regisztrált vállalkozások számának alakulása (db) 2000-2009 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
425,
449,
472,
512,
521,
550,
572,
592,
637,
667,
A vállalkozási formát figyelembe véve 2008-ban a működő 205 vállalkozásból 104 működött korlátolt felelősségű társaságként és 181 egyéni vállalkozásként. A vállalkozások számának növekedése a 2000-res évtizedben folyamatos volt, amely főleg a Kft-k számának 48ról 10412
re emelkedéséből fakadt. Sajnos a válság hatását a statisztikai adatszolgáltatók nem követik, de az interjúk során azt tapasztaltuk, hogy az ingatlanügyek szolgáltatási ágban működő 108 db vállalkozás tevékenysége erősen visszaesett, és az e területen működők közül többen szüneteltetik tevékenységüket
A foglalkoztatásra vonatkozó adatok a 2001-es népszámlálás adatai: Összesen (2001)
Foglalkoztatott
Munkanélküli
Inaktív
Eltartott
3872
1532
126
1135
1079
Ffi - 1907
887
65
457
498
Nő - 1965
645
61
678
581
A legnagyobb iparűzési adót befizető cégek sorrendje Rácalmáson (a befizetett összeg szerint)
1.
Hankook Tire Magyarország Kft. 2459 Rácalmás, Hankook tér 1.
2.
M6 Duna Autópálya Zrt. 1181 Budapest, Zádor u. 4.
3.
Timpanon P+P Kft. 2459 Rácalmás, József A. u. 42.
4.
AM Projekt Kft 2459 Rácalmás, Martinász u. 35.
5.
DAV Mérnöki Kft 2459 Rácalmás, Venyimi u. 1111. hrsz.
6.
E.ON Energiaszolgáltató Kft 9027 Győr, Kandó K. u. 11-13.
7.
R-STEEL Kft. 2459 Rácalmás, Államos u. 089/2 hrsz.
8.
Ferro-Pan '96 Kft 2459 Rácalmás, Kossuth L. u. 1.
9.
Czizmarik és Társa Kft. 1211 Budapest, Bajáki F. u. 27.
10.
Nyomtáv Kft. 2459 Rácalmás, Móricz Zs. u. 21.
11.
Mandala Fogadó Kft. 1025 Budapest, Felhévízi u. 31.
A legnagyobb bevételű cégek között megtaláljuk az országos jelentőségű Hankook gumiabroncs gyárat, amely 2008-ban telepedett le a városban. A Hankook Tire a világ hetedik legnagyobb gumiabroncsgyártója. Jelenleg öt gyárat működtet világszerte, kettőt Koreában, kettő Kínában, egyet pedig Rácalmáson. A vállalat már 2010 novemberében bejelentette a kapacitásbővítést a rácalmási üzem második ütemének elindítását. A cég azért választotta éppen ezt a helyszínt, mert mérlegelte a Budapesttől való távolságot, az elérhetőséget (M6-os autópálya), a szaktudást, az ipari hagyományok mértékét. Elsősorban a telephely kiválasztása motiválta őket, nem egy adott települést szemeltek ki, hanem a
13
felajánlott ipari területekből választottak, így esett a választás a Duanújvárossal éppen határos, de már Rácalmási közigazgatási területen fekvő telekre. A cég részt vesz a város rendezvényein, például a Tökfesztiválon kóstolóval jelennek meg. Emellett közvetlenül támogat bizonyos kisebb fejlesztéseket (pl. óvoda felújítás), de leginkább az általa befizetett iparűzési adójával járul hozzá a fejlesztésekhez. Az cég teljes iparűzési adóján Rácalmás és Dunaújváros megállapodásban rögzített arányban osztozik. Az üzemben összesen 1500 ember dolgozik, 23%-a duanaújvárosi, Fejér megyéből érkezik a dolgozók 57%-a. Az üzemben 50 fő rácalmási lakos dolgozik a gyártás minden területén. A cég dolgozóinak 25-30%-a az, aki nem otthon, hanem szálláson vagy albérletben lakik, mert túl messze van a lakóhelye a napi bejáráshoz. Mintegy 10 irányból hozzák busszal a dolgozókat, műszak szerint, az útvonalak enyhén különbözhetnek. Körülbelül mintegy 300 fő az, aki szálláson lakik. A dolgozók utazását ezek a buszjáratok kiszolgálják, így senkinek sem kell a tömegközlekedést igénybe venni. Beszállítás közúton történik, mivel a közelben nincsen vámkezelés. Több alapanyag vasúton érkezik az országba, ezeket Törökbálinton és Budapesten rakodják át. Folyami szállítást nem használja a cég, mégha néhány túlméretes berendezés szállításánál erre akadt is példa. A cég munkakultúrában is jelentős előrelépést jelent, a cég a Dunaújvárosi Főiskolával partneri kapcsolatot tart fenn, ahol gumiipari szakmérnöki képzés indult. A közeljövőben történő fejlesztések következményeként, és a III. ütem beindulását követően, várhatóan mintegy 3000 embernek fog munkát adni a vállalat.
A jelentős helyi iparűzési adó befizető cégek tevékenységüket sok esetben nem a városban fejtik ki, hanem székhellyel, telephellyel rendelkeznek a városban. Az M6 Duna Autópálya Zrt székhelye Budapesten található, és működési tevékenységét az egész M6-os autópályán kifejti. Hasonló helyzetű a Timpanon P+P Kft.,amely lakó és nem lakó épületek építésével foglalkozik, más településeken (pl. Dunaújvárosban is) telephelyekkel rendelkezik.
Jelen vannak a városban más építőipari cégek is, melyek jórészt nem a városban tevékenykednek. A szolgáltató szektor (pl. EON) szintén a telephely miatt mutatkozik iparűzési adója alapján a város életében jelentős cégnek. A magas árbevételű cégek között nem találunk egyetlen mezőgazdasággal foglalkozót sem. Nem jellemző a városra a kisipar sem, kevés családi vállalkozás folytat ipari tevékenységet a városban.
Összegezve elmondható, hogy Rácalmás szerencsésen átvészelte a szocialista iparstruktúra összeomlását, és az utóbbi években a hosszú, ám sikeres ipartelepítési törekvéseknek eredménye lett. Ma a városba érkező külföldi működő tőke miatt a gazdasági és foglalkoztatási helyzet az országos átlagnál kedvezőbb, miközben az önkormányzat finanszírozási nehézségei is megoldódni látszanak. Hátrány viszont, hogy a kis- és közepes vállalkozások nem működnek a településen megfelelő intenzitással. Ezek a vállalkozások a 14
helyi piacot már kinőtték, ezért célszerű új fejlődési irányok meghatározása a további eredményes működés, illetve a helyi foglalkoztatás növekedése érdekében.
Helyi gazdaságfejlesztés eszközei Az önkormányzat anyagi lehetőségei nem tették lehetővé, sem korábban, sem a mai napig, egy átfogó, kiszámítható, vállalkozás-támogatási rendszer kiépítését. A város egyetlen eszköze a helyi iparűzési adó mértékének alacsonyan tartása volt. Tudatos, tervezett, városmarketing-tevékenységet a város nem folytat. Azonban kiváló honlappal, és helyi újsággal rendelkezik. A város vezetése folyamatosan elősegíti a kereskedelmi vállalkozók fejlődését. Az oktatási intézményekkel a helyi cégek folyamatosan kapcsolatban állnak, támogatást nyújtanak nekik.
2.2.3. Kiskereskedelem, szolgáltatások Rácalmáson a kiskereskedelem legtöbb ága megtalálható. A város kisvállalkozói gondoskodnak az élelmiszerboltok, és a különféle szaküzletek működtetéséről. Jelenleg még nem jelent meg a városban multinacionális cég, amely közvetlenül veszélyeztetné a családi vállalkozásokat, melyek már évtizedek óta elégítik ki a lakosság igényeit. Az élelmiszer üzletek közül említést érdemel a központban található, és folyamatos fejlesztés alatt álló Pomóthi üzletház, mely élelmiszer kiskereskedelemmel, kifőzdével, cukrászdával várja vendégeit. A településen megtalálható az alapvető szolgáltatások széles spektruma, egészen a ékszerésztől a gyógyszertárig. A település agglomerációs mivolta miatt Dunaújváros üzletközpontjai, de még a távolabbi Székesfehérvár bevásárlási lehetőségei is nagy vonzerővel rendelkeznek. A vásárlókért folytatott versenyt mutatja, hogy az élelmiszer jellegű üzletek száma csökkent 2000 óta (2000-ben 8 db, 2009-ben már csak 6 db ilyen jellegű üzlet működött a városban). Ugyanígy csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma is (2000-ben 49 db, 2008-ban 41 db üzlet volt). A ruházati üzletek száma 4-ről 3-ra csökkent ugyanezen időszak alatt. Egyedül a vendéglátóhelyek számában tapasztalhatunk töretlen emelkedést, 11-ről 18-ra növekedett a számuk 2000 és 2008 között.
15
2.2.4. Turizmus A Dunaújvárosi kistérség turizmusa egyelőre országos szinten nem jelentős, de a Többcélú Kistérségi Tárulás célul tűzte ki a maga számára, hogy a térségi turizmusfejlesztést, valamint az idegenforgalmat kiemelt feladatának tekinti. A kistérség főbb vonzerejét az épített és természeti környezet szépsége, a lovas turizmus, a tanyasi turizmus és a Dunára települő horgász és vízi turizmus jelenti. A jövőben kiemelt szerepe lehet a fővároshoz való közelsége miatt, a sajátos táji, természeti és kulturális adottságainak köszönhetően, az aktív turizmusbeli adottságai miatt, valamint a termál adottságok kihasználása révén.
Rácalmás város idegenforgalma a kiváló adottságokat még nem használja ki teljes mértékben, de a helyi szereplők (helyi vezetőség, vállalkozók, civil szervezetek, lakosság) kiemelt szerepet szánnak ennek a világviszonylatban dinamikusan fejlődő gazdasági ágnak. Eddig nem volt összehangolt a turizmus tevékenysége a településen, a vállalkozók nem igazán működtek együtt. Rácalmásra ma az egy napos, vagy esetleg hétvégi, illetve az átutazó turizmus a jellemző. A falusi turizmus szálláshelyeinek száma 10 db volt 2009-ben, az összes kereskedelmi szállásférőhely száma 38 volt. A Jankovich kúria 50 szobájában 100 vendég elhelyezésére alkalmas szállás van. Az átutazó vendégeket az Animó fogadó fogadja a 6-os főút mellett. A magánszálláshelyeket több esetben baráti társaságok, iskolai csoportok veszik igénybe. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 2000-ben még csupán 1200 volt a városban 2009-ben viszont már 1702. Az összes vendégéjszakák száma a városban 2008-ban még 4623 volt, 2009-re viszont jelentős visszaesést figyelhetünk meg, mert 2009-ben már csupán 3891 éjszakát töltöttek a városban a vendégek.
A városban ma a Jankovich Kúria ad szálláslehetőséget. A szállodában jellemzőek a konferenciák, esküvők. A vállalkozás 2007-ben kezdte el működését, akkor még csak 25 szobával. A szálloda létrehozásának indító ötletét a Hankook megtelepedése adta, amely az első években jelentősen segítette a szálloda beindulását. Mára viszont már talpra állt, a 2009 májusi bővítés után a kapacitás megduplázódott. A cég profilját jelenleg a konferenciaturizmus adja, az ország minden tájából jönnek vendégek orvostalálkozókra, céges hétvégékre. Az ilyen jellegű rendezvényekből évente 100, azaz hetente átlagosan kettőt tudnak lebonyolítani. Amennyiben a rendezvények átlépik a 20-25 fős keretet, akkor a kúria termeit veszik igénybe. A hotel jelentős munkaadó, 25 fő dolgozik itt, ebből 9 helyi lakos.
Rácalmáson a turizmus kisebb jelentősége miatt nincsenek meg a szervezeti keretei az idegenforgalomnak. Nincs az önkormányzatnál turisztikai referens, szakember, akihez a helyi
16
vállalkozók fordulhatnának. Az idegenforgalom önkormányzati helyét is mutatja, hogy a városban nincsen idegenforgalmi adó kivetve. A jövőben a hotel és a kúria közötti kapcsolatok, vagyis a piaci és önkormányzati szféra közötti kapcsolatok erősítésére lesz szükség. Jelenleg nincs közös marketingstratégia. Több esetben a szervezeti felépítésben keresendő hiányosságok miatt nem képes a kúria a gyors döntések végrehajtására. A sikeres idegenforgalmi tevékenység feltétele a térségi gondolkodás, és térségi közös kínálat kialakítása, hiszen önmagában egyik település sem képes elegendő vonzerőt felmutatni a fejlesztésekhez. A Jankovich hotel mellett szűkös az olcsóbb szálláshelyek kínálata, holott a konferenciaturizmus mellett a természeti adottságok a hátizsákos, kenus turisták paradicsomává tehetné a települést.
A település építészeti, épített, ember alkotta értékei
A hajdani birtokosi és kereskedelmi szerepkör eredményeként ma is több kisebb-nagyobb kúria található Rácalmáson. Többségüket felújítva, közösségi célokra hasznosítják (közösségi ház, könyvtár, óvoda). Az időben eltérő felújítások egységes építészeti szemléletet képviselnek és meghatározzák a településkép alakulását. A szép műemléki Jankovich- kúria sikeres pályázat segítségével történő felújítása volt az idegenforgalom egyik legnagyobb beruházása a városban.
A Jankovich-kúria Rendezvény-és Turisztikai Központ Az ökoturisztikai központ a Jankovich-kúria kertjében, az egykori gazdasági épületek átalakításával jött létre. A Duna-partján fekvő épületegyüttes a Nagy-sziget közvetlen közelében fekszik, így a programok között a szigeten lévő tanösvény látogatása is szerepel. A 17 állomással és ismertető táblával rendelkező tanösvény betekintést enged az árterek főbb jellegzetességeibe, a területen élők egykori mindennapjaiba. A látogatók köre igen széles: az aktív szabadidős programok kedvelőitől kezdve, a kiránduló csoportokon keresztül, a konferenciaturizmus keretein belül az intézménybe érkező üzletemberekig mindenki megfordul a központban. A település önkormányzata nagy hangsúlyt fektet a közterületek igényes átalakítására, amelyet lépésről lépésre valósítanak meg. A közterület rendbetételének szép példái, a településre érkezőket köszöntő fogadó tábla, az egységes hangulatú és anyaghasználatú, de mégsem egyforma buszvárók, a sarkokra kihelyezett utcanév-táblák sora. A Rácalmásra érkező bekötőút északi oldalán egyrészt a temető, a Jankovich kápolnával, másrészt az 1996ban átadott, szépen kialakított Millenniumi park választja el az Ófalut, az újabban beépült településrészektől. 17
A városban található, az idegenforgalom szempontjából jelentős természeti értékek
Duna
A táji természeti értékek közül az országos ökológiai hálózat részét képezi a Duna (ezt rögzíti a 2003-ban törvényben elfogadott Országos Területrendezési Terv is), amelynek hullámtere természeti területnek is minősül. A Nagy-sziget és környéke „Rácalmási szigetek Természetvédelmi Terület” elnevezéssel 1996 óta országos jelentőségű védelem alatt áll. A természetvédelmi területtel kapcsolatban kedvező fejlemény, hogy a szigetcsúcson korábban működő libatelep, mint környezeti szennyezőforrás megszűnt. Jelenleg a kiterjedt sporthorgászat jelent terhelést annyiban, hogy jelentős a szemetelés, és sokan gépkocsival járnak be a védett területre. A Jankovich-kúria pályázatának keretében megépült csónakkikötő és camping egészíti ki az aktív turizmus lehetőségeit. Dunaújváros irányába aszfaltozott kerékpárúton biztosított az eljutás. Az idegenforgalom – illetve a lakosság szabadidő eltöltését is – kedvezőtlenül érinti, hogy a településen nem található strand, illetve a Dunán sincs kijelölt fürdőhely.
Nagy-sziget
A Rácalmási-szigetek országos jelentőségű természetvédelmi terület (nagysága 382 ha); az ártéri keményfa és puhafa ligeterdők megőrzése, valamint az értékes növény- és állatvilág védelme fontos cél. A látogatók a sziget északi részén található tanösvény segítségével ismerkedhetnek meg az itt található értékekkel. A sziget déli része nem látogatható. Mivel a terület madárvédelmi szempontból is jelentős, költési időben kikötési tilalom lép életbe.
Turisztikai szempontból fontos rendezvények
A város rendezvényei közül ki kell emelnünk a 2010-es évben Koós Károly díjjal kitüntetett Tökfesztivált, és a Művészeti tábort. Szólnunk kell a város gasztronómiai értékeiről, az éttermeiről és vendéglőiről, amelyek magas színvonalúak, és a 6. sz. főút miatti átutazó forgalom következtében sokan felkeresik őket.
18
2.3. Társadalom
2.3.1. Demográfia Rácalmás város népességszámát két fontos tényező határozza meg:
a természetes szaporodás, illetve fogyás (amely az élve születés és a halálozás különbözete)
a vándorlási egyenleg (amely a településre történő bevándorlás és az onnan történő elvándorlás egyenlege).
Rácalmás és Kulcs települések 1995. január 1-jéig közös közigazgatási területtel rendelkeztek, ettől az időponttól tudjuk tehát követni a város népességszámának változását. A Kulccsal együtt számított demográfiai adatokból kiderül, hogy a település népességszáma hosszabb időtávra visszatekintve is folyamatos gyarapodást mutat.
A jelenlévő népesség, az állandó népesség és a lakónépesség alakulása: Jelenlegi népesség
Állandó népesség
Év
1880
1900
1920
1941
1960
1980
2001
Fő
2986
3493
3540
3347
3907
3828
3942
Lakónépesség Év
1970
1980
1991
1995*
2000
2001
2002
2003
Fő
3775
3820
4383
3544*
3718
3890
4102
4148
1995* - Rácalmás és Kulcs szétválásának dátuma, a lakónépesség csökkenése így csak látszólagos.
19
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (db) 201,
210,
274,
234,
260,
294,
262,
306,
284,
278,
Élve születések száma (db) 32,
43,
41,
28,
38,
43,
34,
42,
28,
31,
Halálozások (db)
50,
51,
52,
51,
52,
53,
38,
51,
49,
302,
368,
307,
310,
312,
378,
388,
349,
278,
száma 41,
Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (db) 296,
A 2000- es évektől vizsgálva Rácalmás folyamatosan vándorlási nyereséggel rendelkezett, az utóbbi tíz évben 2000-től 2009-ig összesen 685 fő vándorlási nyereség volt tapasztalható. Az évtized folyamán, mind az odavándorlás, mind az elvándorlás folyamatosan erősödött, arányait tekintve az elvándorlások mértéke az évtized második felére jelentősebben emelkedett. A természetes szaporodást tekintve nem ilyen kedvező a helyzet, a természetes fogyás mértéke évente ugyan változó volt, de tendenciája nem javult az utóbbi évtizedben. Minden évben körülbelül 50 fő halálozott el a településen, a születések száma pedig alig haladta meg a 40-et. A 2000-res években egyetlen év volt, ahol természetes szaporodásról beszélhetünk, 2007-ben 42 születés és 38 haláleset történt a városban. 2000 és 2009 között a város lakosságszáma összességében a vándorlási nyereségnek köszönhetően 557 fővel növekedett.
Korosztályok tekintetében minden korosztályban növekedést tudtunk megfigyelni, arányokat is figyelembe véve, azonban látszik, hogy az idősebb korcsoportok létszáma gyorsabban növekedett az elmúlt tíz évben. A népesség elöregedése kedvezőtlen folyamat, míg 2000ben 618 0-14 év közötti fiatalkorú élt a településen, addig ez a szám nem emelkedett számottevően, mindössze 16 fővel. A 60 év felettiek száma viszont 695-ről 850-re emelkedett.
20
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Állandó népesség száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (db) 3826, 3960, 4050, 4099, 4123, 4197, 4280, 4372, 4436, 4462, Állandó népességből a 0- 14 évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (db) 618,
654,
666,
664,
658,
636,
634,
631,
619,
634,
Állandó népességből a 15-59 évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (db) 2513, 2579, 2646, 2680, 2685, 2782, 2863, 2925, 2996, 2978, Állandó népességből a 60-x évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) (db) 695,
727,
738,
755,
780,
779,
783,
816,
821,
850,
Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (db) 3920, 4006, 4102, 4155, 4206, 4214, 4320, 4425, 4461, 4470,
A települési korfa a betelepülések ellenére is idősödő jelleget mutat, hiszen az élve születések száma csökken, a halálozások száma növekszik, így a természetes szaporodás 1991-től folyamatosan egyre nagyobb mértékben negatív számot mutat. A fent említett – kimutatható – gyarapodás oka tehát a betelepülések számának, a vándorlási különbözetnek a növekedésével magyarázható. A településen a kisebbségek aránya kb.: 2% körül van, a 2001-es népszámlálás szerint 35 fő cigány, 22fő német és 14fő szerb mellett néhány román, szlovák, szlovén, lengyel és egy arab sorolta magát a kisebbségek közé.
A település célja a további arányos növekedési tendencia megtartása, amely egyrészt a születések számának növekedésével, a halálozások számának csökkenésével, valamint a bevándorlással érhető el. Mindezeket a kedvező folyamatokat a település népességmegtartó erejének növelésével lehet elérni. Ennek egyik legfontosabb elemei a gazdaság megerősítése, több pillérre állítása, munkahelyteremtő beruházások létesítése, a település 21
arculatának folyamatos javítása, területileg arányos, kulturált lakóterületek kialakítása, az ellátó rendszer minőségi és mennyiségi növelése, a letelepedést, a fiatalok itt maradását segítő szociálpolitika megteremtése.
ÖSSZEFOGLALÓ TELEPÜLÉSI STATISZTIKAI ADATOK:
1991
1995
2000
2002
Terület km²
57,38
42,85
40,65
40,65
Laknépesség fő
4383
3544
3718
4102
Élve születés fő
54
44
32
41
Halálozás fő
50
60
41
51
Természetes szaporodás-fogyás +4
-16
-9
-10
Vándorlási különbözet fő
-
-
+95
+94
Lakásállomány db
1579
1235
1266
1340
Épített lakások száma db
37
26
-
-
4-nél több szobás lakás db
13
9
Közüzemi vízzel ellátott db
37
26
Házi vízellátás db
-
-
-
-
Házi csatornával ellátott db
37
10
Idősek klubja-gondozottak fő
29
17
Rendszeres szociális segély fő
-
-
16
8
Háziorvos-gyermekorvos
3
3
3
3
Óvoda fh
191
112
100
100
Óvodás gyermek fő
166
135
113
109
Óvodai pedagógus fő
18
15
8
9
Iskolai osztályterem tt
17
17
17
11
Tanulók száma fő
351
316
348
326
Pedagógusok száma fő
25
25
25
25
Könyvtár 1000 db
-
11
9
9
Közüzemi csatornával ellátott db
Könyvtárba
beiratkozottak 174 22
száma Kiskereskedelmi üzletek száma
58
76
50
46
Ebből élelmiszer
25
23
8
9
Gyógyszertár
-
-
-
1
Vendéglátóhely db
9
9
11
11
Távbeszélők száma db**
-
-
1093
951
Személygépkocsik száma db
-
-
955
1122
Működő vállalkozás db
-
-
326
364
Ebből
- Kft
-
-
48
48
- Szövetkezet
-
-
1
1
- Bt
-
-
79
103
- Egyéni vállalkozó
-
-
194
210
Vasútállomás
Van
Van
Van
Van
Helyi buszmegálló
Van
Van
Van
Van
Posta
Van
Van
Van
Van
Idősek klubja
Nincs
Háziorvos
Van
Gyógyszertár
Van
Óvoda
Van
Van
Van
Van
Általános iskola
Van
Van
Van
Van
Mozi
Nincs
Benzinkút
Van
Van
Van
Van
Iparcikk üzlet
Van
Van
Van
Van
Piac
Nincs
Munkanélküli-jövedelempótlós
16
Napközis
28
28
Épített üdülő épület db
14
10
Kereskedelmi szálláshely
18
56
18
18
*A dőltbetűs oszlop még Kulccsal együtt számol ** A vonalas távbeszélő állomások számának csökkenése látszólagos a mobiltelefonok elterjedése következtében. 23
2.3.3. Foglalkoztatottság-munkanélküliség Rácalmáson nem jelent, és az elmúlt időszakban sem jelentett gondot a munkanélküliség. A dunaújvárosi munkahelyek közelsége, a lakosság szorgalma és magas szakképzettsége garantálta az alacsony munkanélküliséget. A munkanélküliek számában 2004 –től figyelhetünk meg némi emelkedést egészen 2008-ig, a válság kezdetének évéig amikor is 150 munkanélkülit tartottak nyilván, de ez a következő évre 105 főre csökkent.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Regisztrált munkanélküliek száma összesen (db) 91,
94,
107, 119, 130, 122, 126, 122, 150, 105,
2.3.4. Társadalmi önszerveződések, civil szféra A rácalmási civil szervezetek
A civil szervezetek közül mindenképp ki kell emelni a Rácalmási Városvédő és Szépítő Egyesületet. Az egyesület az országos Város- és Faluvédők Szövetségének tagja, a település teljes lakosságát átfogja. Az egyesület célja a település természeti és épített értékeinek védelme, a hagyományokhoz és a település szerkezetéhez illeszkedő fejlesztése és szépítése, a helyi hagyományok és kultúra feltámasztása és ápolása, új hagyományok teremtése, a fiatalok nevelése és mozgósítása a kulturális értékek védelmére és ápolására. A célok megvalósítása érdekében az egyesület oktatási, tájékoztatási és propaganda tevékenységet végez, előadásokat, konferenciákat és más célszerű rendezvényeket szervez, előmozdítja az egyesületek együttműködését, a helyi önkormányzattal és más társadalmi szervezetekkel, szorgalmazza az önkéntes társadalmi munkát és annak megbecsülését, támogatja és szervezi az amatőr művészeti eseményeket és fesztiválokat. A lakosság bevonása egykor a porták rendbetételével, értékelésével kezdődött. Nagy figyelmet és sok energiát fordítanak a virágágyások létesítésére és fenntartására, díszfák ültetésére. Elkészítették a védendő fák jegyzékét, s ez alapján kezdeményezik az értékes faegyedek helyi védetté nyilvánítását. Az Egyesület és a többi civil szervezet tagjai részt vesznek a játszóterek, a Nagy-sziget, a Duna-part és a Millenniumi Park takarításában, a parlagfű irtásában. Az önkormányzat parlagon lévő területén közösségi tökföldet alakítottak ki, ahol a töktermelést aktivisták végzik.
24
Pályázati források segítségével rávezetik a lakosságot a komposztálás fontosságára. A lakosság pozitív hozzáállással fogadja. A közeljövőben bevezetendő szelektív hulladékgyűjtés rendszerének bevezetését az Egyesület aktívan szorgalmazza. A faluvédőkön kívül aktív a Rácalmási Sirály Horgászegyesület, amely a Duna-part takarítását és rendbetételét végzi nagy odaadással. A Rácalmási Napsugár Asszonykórus Egyesület, a Napfény Nyugdíjas Klub, a Rácalmási Polgárőr Egyesület, a Cikk-cakk Foltvarró Klub és az Ágasfa Hagyományőrző Kör a városvédőkhöz csatlakozva vesznek részt a településszépítési, zöldfelület fenntartási munkákban.
2.4. Települési környezet
2.4.1. Természeti környezet
Felszíni vizek
Rácalmás a Közép-Mezőföld kisvízfolyásokban szegény részén található. A terület kisvízfolyásai: (Keleti völgyi-árok, Dajkapusztai-árok, Barina-patak, Felsőfoki-patak, Pálhalmai Agrospeciál dísztava, egyéb tavak). A Barina-patak és mellékága ÉNy-DK-i irányba szeli át a település belterületét, befogadója a Rácalmási- Duna. A patakon több dísztó is létesült, pl. a Millenniumi parkban lévő tó. Az Újgalambosi major közelében eredő Felsőfoki-patak vizén két tavat is duzzasztottak. Az M6os autópályáról elvezetett csapadékvizek egy részét is ez a patak fogadja be.
Duna Rácalmás a Duna 1588,5-1582 folyamkilométere között helyezkedik el. A vízszintingadozás e szakaszon meghaladja a 750 cm-t. Az eddig észlelt legkisebb vízállás 124 cm (2003.08.30.), míg a legmagasabb 888 cm (1965.06.15.) volt. Az 1588-81-es folyamkilométer közé eső szakaszon figyelembe vehető legkisebb vízszint 124-184 cm, míg a legnagyobb vízszint 880888 cm között változik. A folyónak ezen a szakaszán a nagyvízi meder kijelölésére az eddig előfordult jégmentes árvíz (1965) szintjét kell figyelembe venni, melynek értéke a 1581-1588 fkm között: 98,05-98,31 mBf. A közigazgatási területből 620 ha, a település 15%-a terül el a mértékadó árvízszint alatt, és ebből csak 221 ha tartozik a Duna medréhez. Rácalmás területén nincs I. rendű árvízvédelmi töltés, a Dunával párhuzamos partszakasz magaspart. A védvonal kezelője a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság. A településen vízkivétel, szennyvízkezelés több helyen történik.
25
A Duna a település előtti Rácalmási Nagy-szigetet megkerülve két ágra bomlik. A több mint 2x5 km hosszú part (sziget és szárazföld) ellenére kijelölt természetes fürdővíz, engedélyezett fürdő nincs a településen.
Települési vízkivétel és vízvisszavezetés
A településen vízkivétel, szennyvízkezelés több helyen történik. Maga a települési önkormányzat is rendelkezik parti szűrésű ivóvíz kutakkal, ezeket azonban a település jelenleg nem üzemelteti, az ivóvizet az Ercsi-Dunaújváros regionális távvezetékről biztosítják. Önkormányzati területen áll a még nem üzemelő termálkút is, amelyet a település a jövőben feltétlenül hasznosítani szeretne. Hosszú távon tervezik egyrészt egy fürdő megépítését, illetve ha mód lesz rá, a termálvíz háztartásokba való eljuttatását, egyes épületekben fűtésként való hasznosítását is. Az ÁNTSZ jelentése szerint a vezetékes ivóvíz jó minőségű, a kiépített ivóvíz vezeték hossza 33 km (10%-kal haladja meg a szennyvízcsatorna hosszát). Visszatérő környezetvédelmi problémát (bírságolást is) jelent a települési szennyvíz. A településen 2000-ig a csatornahálózat a lakóterületen 100%-ban kiépült. A települési vízfelhasználás döntő többsége így a közcsatornán kerül a Duna parti szennyvíztisztítóba. A telephely 600 m3/nap III. tisztítottsági fokú szennyvíz kezelésére alkalmas, a befogadó a Rácalmási Duna ág. Problémát okoz, hogy a part menti üdülőterületek nincsenek csatornázva, viszont a huzamosabb kinnlakás és az üdülőkbe költözés egyre gyakoribb jelenség. A nem csatornázott, vagy a csatornahálózatra még rá nem kötött ingatlanok szennyvizét szippantó kocsival szállítják a folyékony hulladék fogadására is alkalmas szennyvíztisztító telepre, amely napi szinten mintegy 60 m3. A kapacitás így nem mindig elegendő, tisztítási hatásfoka gyakran nem elégíti ki az elvárt minőséget. A rendezetlen, szabályozatlan helyzet megoldását a város vezetősége kiemelt feladatként kívánja kezelni az elkövetkezendő években. A szennyvíztisztító bővítésre, új telep létesítésére elvi engedéllyel rendelkezik a település.
Ipari vízkivétel és vízvisszavezetés
A Hankook gumiabroncsgyárban keletkező kommunális és egyéb szennyvizeket külön kezelik, az üzemi szennyvizek kezelését a telephelyek saját rendszerekkel oldják meg. A gyár saját szennyvíztisztítót üzemeltet, amely 700 m3/nap–os kapacitásra épült ki, a tisztított szennyvizet Dunaújváros területére vezeti tovább. A szociális szennyvizek a technológiai szennyvizektől elválasztva kerülnek gyűjtésre és az ipari park D-i feltáró útján lévő közcsatornába kerülnek bevezetésre. A kommunális szennyvíz ezt követően a dunaújvárosi szennyvíztisztító telepre kerül. A mezőgazdasági telephelyek közül az Agrospecial Kft-hez tartozó telepek a keletkező szennyvizet és mezőgazdasági hulladékot zárt technológiai rendszerben, saját területükön újrahasznosítják. 26
Felszín alatti vizek
Felszín alatti víztestek szempontjából a terület sekély porózus, leáramlással jellemezhető. Emellett a porózus termál kategóriába is tartozik. Rácalmás teljes közigazgatási területe felszín alatti víz szempontjából érzékeny településnek számít. A földtani felépítésből követően a fő vízbázisok a kistérségben a parti szűrésű kavicsteraszok és a Pannónia korú finomszerű homokos rétegek. A Duna vonalától nyugatra 50-500 m mélyről termelhető ki a jó minőségű ivóvíz. Tekintettel arra, hogy a terület nitráttal szennyezett, a kis mélységű kutakból csak nitrátos szennyeződésű víz nyerhető.
Talaj
A Közép-Mezőföld kistájat a lösz felhalmozódási és lepusztulási formái jellemzik. A vastag lösztakaróval borított (10-60) hullámos síkság legnagyobb formái a löszhátak. A lösz alapkőzeten igen jó adottságú, zömmel csernozjom jellegű, humuszban gazdag termőföld található. A csepeli sík kistáj részét képező Duna és parti sávja a közigazgatási terület csekély hányadát foglalja el, ugyanakkor táji változatossága, természeti értéke miatt kiemelten fontos része a településnek. A Nagy- sziget talaja öntéstalaj. A település belterülete a Duna melletti, löszös alapkőzetű magas parton helyezkedik el. Az utóbbi két évtizedben talán a talajjal összefüggő környezeti problémák megfékezésében történtek a legjelentősebb előrelépések a településen. A Martinász- telepen 11 ha egykori bányaterület rekultivációjával lakóterület jött létre. A Bábolnai ÁG libatelepének felszámolásával megszűnt a Duna-part közeli terület és a Nagy-sziget nitrogénterhelése, igaz a terhelt talajt nem cserélték ki. A kommunális szennyvízterhelés is jelentősen csökkent, 1996-ban 30 km hosszan kiépült a szennyvízcsatorna, az ellátatlan, elsősorban üdülő, illetve kertgazdasági területek nagysága 196 hektárra csökkent. A mezőgazdasági területeken alkalmazott talajerő-utánpótlás módja is jelentősen átalakult, ma már kevesebb műtrágyát használnak fel.
Mezőgazdasági terheléssel összefüggő talajterhelés
A település a mezőgazdasági termelés szempontjából kiváló, vagy átlagosnál jobb minőségű talajadottságú, azonban nitráttal szennyezett és besorolás alapján 303 hektárnyi nitrát érzékeny területen helyezkedik el. Szerencsés, hogy a területek nagy részén gazdálkodó Pálhalmai Agrospecial Kft. tevékenysége és tervezett fejlesztései is a fenntartható, környezetkímélő mezőgazdálkodás irányába mutatnak.
27
Települési zaj- és rezgésterhelési helyzet
Olyan lakossági vagy közszolgáltatás eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezésről, amely zavaró lenne, nincs tudomása az ÁNTSZ-nek. Az autópálya a települést elkerüli, a vasút a település külterületi határán halad, így az ezek által keltett zajjal, vagy a levegő szennyezésével nem kell számolni. A zajterhelés tekintetében egyértelműen a 6-os út zajterhelése emelhető csak ki. Jelentősebb zajterhelést jelent a 6-os út és a településközpont közötti gépjárműforgalom. Ez egy utcát, a Népfront utcát terheli. Fő problémát az jelent, hogy jelenleg nincsen több kiépített lehajtó a 6-os útról a település irányába. A város törekvései olyan irányba mutatnak, hogy a jelenlegi forgalmat 3 részre, 3 utcára osztják szét, csökkentve a Népfront utca terhelését. Mindehhez a közútkezelő közreműködésére is szükség van. A település zajterhelésre vonatkozó lakossági bejelentés nem ismert, ennek ellenére a 6-os út felé zajvédelmi létesítmény kialakítása, elsősorban zajvédő növénytelepítés indokolt lehet.
Ivóvízellátás
Rácalmás vízellátását a 6. sz. főközlekedési út és a település között épült NA 600 ac. ny. ErcsiDunaújváros regionális távvezetékről biztosítják. A regionális vezetékről történő leágazás után a Petőfi Sándor utca vonalán kiépített gerincvezetékről táplált elosztóhálózaton keresztül történik. A szükséges vízmennyiség tározását és nyomás biztosítását a gerincvezeték mellett telepített víztorony biztosítja. Az ÁNTSZ Regionális Intézetének nyilvántartásából az üzemeltető, valamint a közegészségügyi hatóság által végzett mikroszkópos biológiai, bakteriológiai, kémiai vizsgálatok alapján a szolgáltatott víz jó minőségű, megbízható. A település tulajdonában lévő 2 db fúrt kutat nem üzemeltetik.
Csúszásveszélyes magaspart
Problémát okoz a lakóterület nem állékony geológiai adottságú területre, csúszásveszélyes magaspartra történt települése (csúszásveszélyes terület: 18 ha). A probléma részben kezelhető, vagy szinten tartható a települési infrastruktúra megfelelő kiépítésével (már megtörtént) és szakszerű karbantartásával.
Településtisztaság
Rácalmás költségvetésében a településtisztaságra fordított összeg több millió forintos tételként jelenik meg. Jelenleg állandó jelleggel működő szervezeti egység nincs a feladat ellátására. A feladatot jelenleg a közhasznú és közcélú programban résztvevő, állandó munkahellyel nem rendelkező rácalmási lakosok látják el. Ez általában 10-20 foglalkoztatott
28
főt jelent. Az esetenként elvégzendő nagyobb munkálatokra az önkormányzat külső vállalkozókat von be.
2.4.2. Épített környezet A település építészeti, épített, ember alkotta értékei közül a következőket kell kiemelni:
Épített környezet védelme Országos jelentőségű műemlékek Rácalmáson: - Jankovich- kúria melléképületei (védetté nyilvánítási eljárás alatt álló örökségi érték) - Jankovich -kúria (hrsz. 194/24, 25, 26, 27, 28, 29; 194/2, 5, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23 - Modrovich-kastély (hrsz. 653/1) - Pieta szobor (hrsz. 1576) - Temető kereszt (hrsz. 1576) - Szerb ortodox templom (Krisztus mennybemenetele) (hrsz. 356) (forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Nyilvántartási Iroda, 2009. július))
2.4.3. Lakásállomány A 90-es években és az ezredforduló után is folyamatosan dinamikus lakásállomány növekedést figyelhetünk meg. Ez főként a nagyszámú betelepülőnek volt köszönhető, akik a kedvező lakókörülmények, tiszta levegő, csendes idilli környezet, jó közbiztonság miatt vásároltak telket a városban. A lakások száma 2001 és 2006 között 1417-re növekedett. A gazdasági válság előjeleként azonban már 2007-től stagnálás következett be, nem épült jelentős számú ingatlan a városban.
29
2.4.4. Közlekedési infrastruktúra Rácalmás kiemelkedően jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, színvonalát jelentősen emelte az M6-os autópálya átadása, valamint a Duna-híd létesítése. A közúti, vasúti és vízi közlekedés legfontosabb folyosói érintik, a fejlesztése után akár nemzetközi kisgépes forgalmat is bonyolító kisapostagi repülőtér is a közelben fekszik. A település mellett halad el a 6. sz. Budapest – Dunaújváros – Szekszárd – Pécs – Barcs – i főút, amely az V/C Helsinki folyosó része. A település a Duna és a 6. sz. út között helyezkedik el, a közúti feltárása a 51123. sz. rácalmási bekötő úton keresztül történik. A Pusztaszabolcs – Dunaújváros – Paks i vasútvonal kétvágányúsítása szerepel az Országos Területrendezési Tervben, de a MÁV álláspontja szerint a forgalom jelenlegi mértéke nem indokolja a közeli megvalósítást. A település jelenlegi belső kerékpárútja kapcsolódik a Duna menti regionális kerékpárhálózathoz.A Nagy-szigetre vezető híd két oldalán a parti sávban a szabadidő- és üdülő jellegű funkciókhoz jól illik, és a település egészének az érdekeit is szolgálja a Duna Ökoturisztikai Központhoz kapcsolódó 2007. évben megépült (sport) hajókikötő. A Dunaújvárostól délre, Kisapostagon közforgalmú kikötő és logisztikai központ létesült.A kisapostagi repülőtér az OTrT és a szándékok szerint kereskedelmi repülőtérré fejleszthető.
Rácalmás szinte 100%-ig aszfalttal borított utcákkal rendelkezik, néhány új építésű területen azonban még nem készült el a portalanított út. Komoly gondot jelent városszerte a járdák hiánya. A település főutcáján (Népfront utca) teljes hosszában kerékpárút növeli a közlekedők biztonságát. A vasút megközelítése nehézkes, az odavezető útszakasz rossz állapotú, a 6-os úton való átkelés nem biztonságos, nincs gyalogátkelőhely kijelölve. A buszközlekedéshez kapcsolódó buszvárók megfelelő minőségben és mennyiségben állnak a lakosság rendelkezésére. A kiépített belterületi úthálózat hosszát (29,8 km) és a kiépített járdák hosszát (7,1 km) összevetve szembetűnő az elmaradás mértéke. A kerékpárutak hossza 5,6 km.
30
2.5. Közszolgáltatások
2.5.1. Oktatás Rácalmáson két oktatási és nevelési célú intézmény található, a két intézményben összesen 36 fő dolgozik. Óvodai ellátást a településen az Etalonsport Sportóvoda biztosítja. Az óvoda szervesen kapcsolódik a város kulturális életéhez. Rendezvényeken pl. Tökfesztiválon szerepelnek. Az óvoda minden férőhelyét feltöltik a városlakók. A Jankovich Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény minden korcsoportban sikeresen vetélkedik a helyi és a vidéki gyermekekért is. A településről nem jellemző a Dunaújvárosi iskolába való átjárás. 6 éve működik az iskola keretei között képzőés iparművészeti oktatás. Az iskolát a jelenlegi telephelyeken már a 80 –as évektől kezdve kezdték kibővíteni, amikor is tetőtér beépítést kapott, majd jelentős fejlesztés történt 2010ben, amikor 207 millió forintnyi Európai Uniós forrásból új tantermekkel bővülhetett a létesítmény. A Jankovich Miklós Általános Iskola diákjai és tanárai szervezik évről-évre a március 15-ei és október 23-ai megemlékezéseket, kulturális és sport programokat, tanulmányi, kulturális és sportversenyeket, játszóházat, színház-, múzeum-, operalátogatásokat szerveznek, amelyeken a község bármely lakója részt vehet. A Jankovich hét rendezvényeire a környék iskolásai is eljönnek. Nyaranta négy-öt tábort szervez az iskola, amely biztosítja a gyermekek szabadidejének kulturált eltöltését.
2.5.2. Kultúra, közművelődés, szabadidő Művelődési Ház és Könyvtár 4 alkalmazottal látja el feladatát. Az egykori kúria épület helyiségeiben elhelyezett intézmény ad teret a város kulturális életének. Itt szerveződik a sakk szakkör, az énekkar, a nagyobb termekben lehetőség nyílik kiscsoportos edzések tartására. Az intézmény ad otthont a civil szervezeteknek és egyesületeknek, ahol nemcsak évközben, de ünnepi alkalmakkor is összejöhetnek. A könyvtár az itt tanuló kisdiákok olvasási igényeit elégíti ki. Az intézmény dolgozói kiveszik részüket a városi rendezvények megszervezésében is, Majális, Almavirág-fesztivál, Városi Gyermeknap Városnap (augusztus 20) és a minden ősszel megtartott Tökfesztivál szervezésében. Az épület az általános iskola szomszédságában található, ezért kiválóan alkalmas a diákok számára is kölcsönzés szempontjából. A különlegesen szép udvarban védendő növények is
31
találhatók. Egyetlen hátránya az épületnek, hogy por- és sármentes megközelítése, főként gyalogosan, nem minden évszakban lehetséges. A városban nagy tradícióval rendelkezik a sportolás, színvonalas a kézilabda, labdarúgás, evezés és a sakk. Ugyan a sportolási lehetőségek és az infrastruktúra nem a legmegfelelőbb, de Dunaújváros közelsége lehetővé teszi a szakosztályok ottani sportolását is (pl. a kézilabdások gyakran járnak edzésekre és rendezik a hazai versenyeket is a dunaújvárosi sportcsarnokban). Jelenleg fejlesztés alatt van egy öltöző a sportpálya területén, és elkészült a Dunaújváros irányába vezető kerékpárút is. Fejlesztési tervekben szerepel egy a parthoz közeli csónakház és camping kialakítása.
2.5.3. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátást jelenleg két felnőtt háziorvos egy gyermek háziorvos és egy fogorvos látja el. Ezen kívül megtalálható még a településen néhány szakrendelés is (pl. nőgyógyászati szakrendelés). Az egészségház az önkormányzat tulajdonában van és maga az épület hamarosan felújítást igényel. A városban gyógyszertár működik, így a felírt készítmények kiváltása utazást nem tesz szükségessé. A rácalmási lakosok a szakosított egészségügyi szolgáltatásokat Dunaújváros mellett a Kulcsi Kistérségi Egészségügyi Központban is igénybe vehetik, térítésmentesen, a TB finanszírozásában. (A Kulcsi Kistérségi Egészségügyi központ TB finanszírozott területi ellátási kötelezettsége hét településre terjed ki: az Adonyi kistérségből Adony, Beloiannisz, Besnyő, Iváncsa, Kulcs és Pusztaszabolcs, a Dunaújvárosi kistérségből pedig Rácalmás. Térítés fejében igénybe vehetik a szolgáltatást a dunaújvárosi lakosok is, valamint az Adonyi kistérség fennmaradó két településének; Perkátának és Szabadegyházának a lakói is.)
2.5.4. Közműhálózat
Gázcsőhálózat
Rácalmás település földgázellátása a 6. sz. úttól nyugatra 6 bar-os NA300 a. vezetékről történik. A települési hálózat 3,0 bar nyomáson üzemel. A fogyasztók részére szükséges készüléknyomást az ingatlanokon telepített egyedi nyomáscsökkentők biztosítják. Rácalmás területén az ingatlanok szinte 100%-án lehetőség van a vezetékes gázra való rákötésre. Az évek során az újabb és újabb lakóterületek beépülésével növekedett a gázcsőhálózat hossza, 2000-ben még 36,1 km, 2009-ben már 48 km-nyi hálózat biztosította a zavartalan ellátást. A
32
gázzal fűtött lakások száma ez idő alatt csaknem másfélszeresére növekedett 1074-ről 1482re.
Ivóvízhálózat
A településen vízkivétel több helyen történik. Maga a települési önkormányzat is rendelkezik parti szűrésű ivóvíz kutakkal, ezeket azonban a település jelenleg nem üzemelteti, az ivóvizet az Ercsi-Dunaújváros regionális távvezetékről biztosítják. Az utóbbi tíz évben a városban 2,7 km-rel nőtt a vízvezeték hálózat hossza 26,3 km-ről 29 km-re. Ezt a növekedést az új lakóegységek bekapcsolása eredményezte, ugyanebben az időszakban a bekapcsolt lakások száma 1266-ról, 1417-re emelkedett.
Szennyvízcsatorna hálózat
Visszatérő környezetvédelmi problémát (bírságolást is) jelent a települési szennyvíz. A településen 2000-ig a csatornahálózat a lakóterületen 100%-ban kiépült. A települési vízfelhasználás döntő többsége így a közcsatornán kerül a Duna parti szennyvíztisztítóba. A telephely (600 m3/d III. tiszt. Fok. Befogadó (1): Rácalmási Duna VI. kat.). Problémát okoz azonban, hogy a part mentén É-ra és D-re elnyúló üdülőterületek nincsenek csatornázva, viszont a huzamosabb kinnlakás és az üdülőkbe költözés egyre gyakoribb jelenség. A nem csatornázott, vagy a csatornahálózatra még rá nem kötött ingatlanok szennyvizét szippantó kocsival szállítják a folyékony hulladék fogadására is alkalmas szennyvíztisztító telepre, amely napi szinten mintegy 60 m3. A kapacitás így nem mindig elegendő, tisztítási hatásfoka gyakran nem elégíti ki az elvárt minőséget. A rendezetlen, szabályozatlan helyzet megoldását a város vezetősége kiemelt feladatként kívánja kezelni az elkövetkezendő években. A szennyvíztisztító bővítésére, új telep létesítésére elvi engedéllyel rendelkezik a település. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 2000 és 2009 között megháromszorozódott. Az igazi növekedés 2003-ban és 2004-ben alkalmazott beruházásoknak volt köszönhető, ezt követte egy kisebb fejlesztés a 2008-as évben, így 711-ről 951-re emelkedett a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma.
Felszíni és csapadékvíz elvezetés
A település területéről lefolyásra kerülő felszíni víz befogadója a Rácalmási- Kis-Duna ág. A dunai csapadékvíz bevezetések több részvízgyűjtő terület végpontját jelentik. o Az északi részen a Duna vonalával közel párhuzamos rétegvonalak mentén emelkedik a terep ˜ B.95,0 m-től B.150,0 m-ig o A település középső részén a Szigetfő utca Szélescsapás utca közötti mélyvonalon folyik a fő befogadó Barina-patak. o A déli terület nagy részének csapadékvizét a Szentkúti utca – Sirály utca közötti vápán keresztül vezetik a befogadóba. 33
A településen a csatornázást követő útépítési, helyreállítási munkákkal egy időben jelentős vízelvezetési, vízrendezési munkákat is végeztek. A fejlesztési területek vízelvezetését a részvízgyűjtők hálózatához illeszkedve, azok felújításával, a fő medrek jó karba helyezésével kell megoldani. A 6. sz. főúttól nyugatra fekvő iparterület három részvízgyűjtőre oszlik, amelynek befogadói: o A területet északnyugat-délkelet irányban átszelő mélyvonal, mely Dunaújváros területén Névtelen vízfolyás elnevezéssel ömlik a Dunába. Rendezésére terv készült, a meglévő nyomvonalon történő rendezése jelentős befolyással lehet az iparterület feltárására. o A terület nyugat felé lejtő részének felszíni vizeit a rendezetlen medrű Felsőfoki- patak keleti mellékága vezeti a Dunába. Az északi területrész befogadója a rendezett medrű Dajapusztai-árok, mely egyben a fejlesztés alatt álló iparterület felszíni vizeit is elvezeti.
Villamosenergia-ellátás
Rácalmás villamosenergia-ellátása a Dunaújváros II. 120/20 kV-os alállomástól indított 20 kVos szabadvezeték hálózaton keresztül történik. A fogyasztókat a 20/0,4 kV-os transzformátorállomásoktól indított 0,4 kV-os, túlnyomó részben szabadvezetékes hálózaton át látják el. A fejlesztési területek energiaszükségletét vagy a kisfeszültségű hálózathoz történő közvetlen csatlakozással, vagy – nagyobb koncentrált igény esetén – külön 20/0,4 kV-os transzformátor telepítésével kell megoldani.
Megújuló energiaforrások
Szélenergia
A terület megfelelő adottságait kihasználva a szomszédos Kulcs községben már üzemel szélerőmű. Az Első Magyar Szélerőmű Kft építési engedély kapott a Rácalmás területén lévő 0182/1, illetve 0179 hrsz-ú ingatlanokon rotoros erőmű építésére.
Biogáz hasznosítás
Az Agro-Speciál Kft. 2005. évi átadással az Újgalambosi sertéstelepen 80-100 et/év mezőgazdasági mellékterméket feldolgozó üzemet létesített, amely 2007 óta üzemel.
34
2.5.6. Tömegközlekedés
Vasúti közlekedés
Rácalmást vasúton a 42-es villamosított vonal érinti, amely szakasz Pusztaszabolcs és Dunaújváros között villamosított. Budapestre munkanapokon és hétvégente 15 vonat közlekedik (reggel óránként). Dunaújváros irányába valamivel kevesebb, 11 vonatpár közlekedik naponta. Nagyban nehezíti a Dunaújvárosba való bejárást, hogy a dunaújvárosi vasútállomás is távol esik az utazók célpontjaitól. Az sem előnyös, hogy a Rácalmási állomás távol esik a várostól, a lakott települést a 6-os út fizikailag is elválasztja az állomástól, gyalogosan megközelíteni azt veszélyes. A vasútállomásra vezető út állapota rossz, közvilágítása hiányos.
Autóbusz közlekedés
Hétköznapokon Rácalmásról 61 busz indul Dunaújváros irányába, ennek fele, 29 járat a községháza elől indul a reggeli órákban 20 percenként, napközben óránként, délután 20 percenként, este ismét óránkénti követési idővel. A buszok egy része Kulcs irányába is tovább közlekedik, így az északi városrész tömegközlekedési helyzete valamivel kedvezőbb. Helyi tömegközlekedés a városban nem működik.
2.5.7. Hulladékgazdálkodás
Települési hulladékkezelés
A település saját szilárd hulladéklerakóval nem rendelkezik. Kötelező közszolgáltatást végző Dunanett Kft. a hulladékot 2009. július 17-ig a dunaújvárosi lerakóba szállította, ettől kezdve az adonyi hulladéklerakóba szállítja. A hulladéklerakó váltás 27 km növekedést jelent a szállítási távolság tekintetében, hosszú távon a Pusztazámori Regionális Hulladéklerakóba történő szállítás a cél, ami a szállítási távolság további növekedését okozza. A Kft Rácalmás Város szolgáltatási területén 1608 lakóingatlan és 230 üdülő részére biztosítja a közszolgáltatás igénybevételének lehetőségét. Az esetenként keletkező hulladékszállítást külön megrendelés alapján végzi a cég. A regionális hulladéklerakási rendszer bevezetése előtérbe helyezi a hulladék szelektív gyűjtésének, és a komposztálható, újrahasznosítható hulladék helyi feldolgozásának átgondolását, megoldásának kérdését. Sajnos a településen jelenleg nem megoldott sem a hulladékgyűjtés szelektív rendszere, sem a komposztálható hulladék gyűjtése és központi
35
komposztálása. Mindezek megoldását a település kiemelt feladatnak tekinti, és az első lépések megtétele jelenleg már meg is történt. A településen zajló jelentős fejlesztéseket jelezve, nem elhanyagolható mennyiséget tett ki a bontási, építési hulladék (114300kg/2008év), melynek helyben történő újrahasznosítása (darálása, útalapba építése, stb.) szintén szállítási energiát és a hasznosítatlan hulladék felhalmozódásának csökkentését eredményezhetné. A családi házas beépítésű területek vonatkozásában a komposztálható hulladék a települési hulladék több mint 20%-át is meghaladhatja. A település rövidtávú célja a háztartásokban, házi kertekben keletkező komposztálható hulladék helyi komposztálása. 2009 áprilisában, egy elnyert pályázat segítségével a lakosság 500 db házi komposztáló edény kihelyezésére kapott lehetőséget, így a háztartások közel 25%-ából várhatóan kevesebb hulladék kerül összegyűjtésre. A hulladékgazdálkodási helyzet hosszú távú javulásához vezethet, hogy a település csatlakozott a 169 települést összefogó Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társuláshoz, melynek 2 fő feladata van: a hulladéklerakók rekultivációja, és egy egységes, új hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása. Ennek keretében a szelektív hulladékgyűjtés rendszere kiépül. A települési hulladékkezeléssel ellentétben a legnagyobb hulladéktermelő telephelyek hulladékgazdálkodása jelenlegi tudásunk szerint magas szinten megoldott. Az Agrospecial Kft., az újrahasznosítható hulladékmennyiség teljes egészét és beszállított szerves hulladékot is hasznosít biogáz üzemében (pl. Adonyhús KFT-től), a Hankook Gumiabroncsgyár hulladékát is jelentős mennyiségben újrahasznosítják, felhasználják. Tekintettel arra, hogy üzemi hulladékkezelési szinten biztató rendszerek működnek a település területén, átgondolandó lenne a telephelyek hulladékhasznosításának és a települési hulladékkezelésnek összehangolása. A keletkező települési szilárd hulladékok összetétele becslések alapján az alábbi: Hulladékalkotó anyagok m/m % Papír 16-17 Műanyag 5-6 Textil 3-4 Üveg 3-4 Fém 3-4 Szerves (bomló) 35-40 Szerves 25-30 Összesen 100 Az Agrospeciál Kft. a saját, illetve a beszállítók telepein keletkezett biomassza jellegű mezőgazdasági hulladékokat környezetvédelmi szempontból megfelelően hasznosítja, feldolgozza az Újgalambos telepen felépített biogáz üzemében. A termelt biogázt gázmotorok üzemeltetésére használják, a megtermelt villamos energiát pedig szabályozott 36
keretek között értékesítik. A gázmotorok „hulladékhője” a Kft. saját üzemeltetésű nagyüzemi mosodájában hasznosul. A zárt technológiai folyamatból kikerülő fermentált (42624 tonnányi) végterméket saját szántóföldjükre helyezik ki.
2.5.8. Zöldfelület-gazdálkodás Fontos megjegyezni, hogy a lakossági fórumon elhangzottak szerint a lakosok számára alapvető kérdés a városi zöldfelületek állapota. Többen megjegyezték a meglévő közparkok állapotát, egyes zöldfelületek funkcióhiányát. A lakosság három területet emelt ki, amelyeken mihamarabbi fejlesztést tart szükségesnek: a Duna-part, a Nagy-sziget, valamint a Széchenyi tér. A település vezetőivel történt egyeztetések alapján megállapítható, hogy a lakosok igényei egybevágnak a városi törekvésekkel.
Belterületi zöldfelületek és zöldfelületek fenntartása
Az önkormányzat jelenleg 123757 m2 zöldfelületen tulajdonos és a kezelési feladatok gyakorlója. A szigetszerűen elterülő zöldfelületek között az utcai sorfák és zöldterületek képeznek kapcsolatot. A település utcáiban 1250 db sorfa telepítésére van még lehetőség. A település faállományában idős, védelemre méltó fák is találhatók. A település közterületein álló út menti fák mennyisége megfelelő (közel azonos a településen élők számával), de elsősorban az új beépítésű területeken vannak még fásítható utcák, útszakaszok. Kiemelkedő jelentőségű a fásítás tekintetében a civilek kezdeményezése, közreműködése. A településen a felsorolt zöldfelületi elemek gondozására nincs szakállomány, továbbá nincs e feladatra elkülönített költségsor, nem képeznek fejlesztési alapot a különböző környezethasználati díjakból sem. A zöldfelületi kataszter és a helyi védettségű Duna-partra vonatkozó kezelési terv adatai alapján jelenleg már kalkulálható a fenntartási feladatok mennyisége és költsége, javasoljuk a 2011. év költségvetésébe az erre a feladatra vonatkozó költséget is beépíteni, valamint e feladatok ellátásának ütemtervét kidolgozni. A település dinamikus terjeszkedésére tekintettel a fejlesztési területeken további közparkok kijelölése indokolt. Megoldandó feladat a temető kérdése is, hiszen a település egyetlen üzemelő, ugyanakkor lakóterületbe ékelődő temetője az egyház tulajdonában van, a tervezett temető geometriai elrendezése pedig nem szerencsés a kötelező védőtávolságok miatt. Ugyanakkor felvethető a tervezett zöldfelületek előfásításának, előkészítésének kérdése is.
37
Külterületi zöldfelületek
A védett természeti területek a Duna-folyamhoz köthetően helyezkednek el. Az itt található ártéri keményfa ligeterdőket a folyó vízminősége, a terített lebegtetett hulladék, valamint az özöngyom fajok is veszélyeztetik. Tekintettel arra, hogy a vízhálózat minőségi fejlesztése az összes környezeti közegre és az ökológiai állapotra, de a településképre is jótékony hatást gyakorolna, valamint arra, hogy az érintett területek kezelője, tulajdonosa az önkormányzat, megfontolandó egy patakrendezési és zöldfelület-fejlesztési koncepció kidolgozása a településen.
A rendezési terven környezetvédelmi szempontból indokolt helyen, de nem megvalósultan, véderdő telepítések is találhatók. A véderdők megvalósításának lehetőségeiről, támogatásáról az érintett tulajdonosok, és az erdészeti szakigazgatás bevonásával tárgyalásokat kell kezdeményezni. Alapadatok: − Erdőterület: 606 ha − Erdőterület RT szerint: 349 ha − Temető: 3,6 ha − Tervezett temető: 6,3 ha
2.6. Korábbi időszak fejlesztései Az elmúlt öt évben már több önkormányzati intézmény (általános iskola, óvoda) bővítése, korszerűsítése is megtörtént. Jelenleg pedig napirenden van a polgármesteri hivatal egykori kúriaépületbe történő áthelyezése. A munkálatoknak köszönhetően nemcsak korszerű, energiatakarékos, akadálymentes intézmények gazdagítják a települést, hanem a beruházásoknak köszönhetően a rossz állapotú egykori kúriák nyernek ismét funkciót, válnak ismét a régi idők örökségévé. Az önkormányzat 2006-ban a település teljes területén lecserélte az utcai lámpákat. A régi, elavultak helyére, energiatakarékos, nem fényszennyező fényforrások kerültek. A közbiztonság-érzés növelésének érdekében a meglévő 500 db mellé 100 db új lámpatestet helyeztek el az utcákon 2010-ben, s ez után 4 éven keresztül évi 100 db lámpatest kerül kihelyezésre, melyek szintén energiatakarékosak. Az önkormányzati intézmények már mind energiatakarékos fényforrásokkal vannak ellátva. A város számára kiemelt feladat az önkormányzati intézmények fűtéskorszerűsítésének elvégzése, a munkákhoz szükséges források előteremtése akár pályázati úton is. Tekintettel arra, hogy a jövőben több önkormányzati felújítás, építés szerepel a fejlesztési tervek között, 38
továbbra is a kidolgozandó szempontok között kell figyelembe venni az energia hatékony és fenntartható használatát, az újrahasznosítást, a hulladék szelektív kezelését, az alternatív közlekedési módok kiszolgálását (mindenekelőtt a meglévő, kb. 6 km hosszú kerékpárút bővítését), az akadálymentességet (törekedve a komplex akadálymentesítésre) és az ökológiai érték növelését.
ÚMFT projektek keretében végzett önkormányzati fejlesztések Pályázat neve KDOP Kerékpárút fejlesztése
Projekt neve 4.2.2 Kerékpárúthálózat hálózat továbbfejlesztése Rácalmáson
Megítélt támogatás (Ft)
Támogatás aránya (%)
39 815 778
80
KDOP 4.1.1/C-09 Rácalmás ófalusi 340 000 000 Omlásés partfalszakasz védelmi csúszásveszélyes munkái partfalak állékonyságának biztosítása
85
KDOP 4.1.1/E Rácalmás Települési vízrendezés csúszásveszélyes fejlesztése magaspart vízrendezése
103 935 946
64
KDOP 5.1.1/2F-2f Közoktatási infrastrukturális fejlesztés
Rácalmási Jankovich 207 189 563 Miklós Általános Iskola korszerűsítése, fejlesztése
90
KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek
A környezettudatos 9 884 750 életmód megismertetése Rácalmás lakosságával
95
KDOP 3.1.1/C-09 Az egykori rácalmási 99 660 681 Kistelepüléseken nevelőotthon településkép javítása épületegyüttesének köz- és gazdasági célú hasznosítása
58
39
ÚMFT projektek keretében végzett magánszférabeli fejlesztések
Pályázat neve
Pályázó neve
Projekt neve
Megítélt támogatás (Ft)
Támogatás aránya (%)
GOP 1.1.1-09/1 D.E.Á.K. Piacorientált Irányítástechnikai kutatás-fejlesztési Kft. tevékenység támogatása Rácalmás
Intelligens 83 563 812 gázenergia fogyasztás mérő, és a hozzá tartozó SMART METERING rendszer kifejlesztése
68
GOP 2.2.1. D.E.Á.K. Vállalati folyamat- Irányítástechnikai menedzsment Kft támogatása
Integrált 7 958 580 Vállalatirányítási Rendszer bevezetése a D.E.Á.K. Irányítástechnikai Kft-nél
50
FA-FARM Használati melegvíz 2 425 894 Mezőgazdasági, igény kielégítése Építőipari, napkollektoros Kereskedelmi és rendszer telepítése Szolgáltató által a FA-FARM KftKorlátolt nél Felelősségű Társaság
50
KEOP 4.2.0/A/09 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal
40
2.7. A helyzetelemzés rövid összegzése, SWOT-elemzés Erősségek
tájhasználat
Budapest és Dunaújváros közelsége, Mezőföld, Duna mente, termálvíz adottság Szép fekvés, kedvező tájképi-természeti adottságok, jó táji kilátópontok, horgászvizek jó minőségű termőföld, szántóművelés
természetvédelem
Rácalmási Nagy-sziget OTT, Rácalmási-Duna
épített környezet védelme
Kastélyok, kúriák, faluképek, sajátos formanyelv, Ófaluban oromfalas, tornácos lakóházak, helyi védelem, Teleszky-kúria helyi védelem alatt áll,
természetföldrajz
még meglévő építészeti hagyományok – településszerkezet, utcahálózat, telekosztás, beépítési mód védelmének lehetősége, értékes régészeti emlékek – temetők stb. környezetvédelem
népesség, infrastruktúra
Duna-part vízminőség-védelem alatt, a víz tiszta, hulladékgazdálkodás megoldott, kiemelten tiszta a levegő humán Folyamatosan növekvő népesség, képzett munkaerő, ingázási körzet Dunaújváros, Százhalombatta, Paks irányában, megoldott, fenntartandó közbiztonság
gazdaság
Van helyi kijelölt iparterület, Dunaújvárosban fejlett bankrendszer működik, ipari bázissal (ingázás fogadása)
idegenforgalom
Duna menti üdülés, vízi turizmus, szakmai turizmus, vízparti üdülés kialakítás adottságainak megléte, horgászat, vadászat, rokonlátogatás, testvérvárosi kapcsolatok (Dransfeld) ma már működnek
közlekedés
Duna, 6. sz. út, meglévő vasúti kapcsolat személy és teherszállításra
vízgazdálkodás. közműellátás
Jó közműadottságok: A lakások 100%-a vízzel, 98%-a szennyvízcsatorna-hálózattal (65-70% rákötés mellett) és 95%-a földgázzal ellátott
41
Gyengeségek természetföldrajz tájhasználat
Szakadó löszpart, kihasználatlan termálvízkincs
természetvédelem
-
épített környezet védelme
Ófalu helyi településszerkezeti védelmének hiánya, pontszerű helyi védelem hiánya
környezetvédelem
Paksi atomerőmű 30 km-es védőterületére nem esik, de annak határán van
népesség, infrastruktúra gazdaság idegenforgalom közlekedés
Vízgazdálkodás, közműellátás
Kihasználatlan, rendezetlen természet közeli területek
humán Dunaújváros centrikus humán infrastruktúra Van kijelölt helyi iparterület, de a terv még nincs jóváhagyva Duna mente kihasználatlan, idegenforgalmi tevékenységek szervezetlenek, vízi turizmus hiánya, marketing hiánya Duna-híd hiánya, 6. sz. út túlterhelt, M6 autópálya hiánya, hajózás, hajókikötő nincs, kerékpárút hiánya Sok helyen gondot okoz az utak minősége, gyalogjárdák hiánya, közterületek rendezetlensége Árvízveszély, szakadó partok
Lehetőségek természetföldrajz tájhasználat
Szakadó löszpartok védelme
természetvédelem
Védett területek növelése, ökológiai folyosó erősítése, un. „természeti terület” védelme
épített környezet védelme
Értékfeltárás, rehabilitáció, közterületi kultúra további növelése, helyi védelem pontszerű és településszerkezeti az Ófaluban, a kertes területek lakóterület határán lévő részeinek rendezése, lakóterületi hasznosítása
környezetvédelem
Csatornahálózatra történő rákötések számának növelése, környezetkímélő energiatermelés támogatása
népesség, infrastruktúra gazdaság
Ökológiai folyosók, Duna part hasznosítása, mezőgazdaság korszerűsítése megléte,
humán Népességmegtartó erő növelése, értékalapú oktatás fenntartása, humán infrastruktúra fejlesztése, felnőtt képzés Iparterület kialakítása, megvalósítása, logisztika, mezőgazdasági termékfeldolgozás, értékesítés, ? új munkahelyek létrehozása az idegenforgalom fejlesztésével 42
idegenforgalom
közlekedés
Vízgazdálkodás, közműellátás
Duna-parti idegenforgalom, hajózás, vízi turizmus, falusi turizmus, lovas, üzleti (konferencia) és kulturális, sport, termálturizmus kiépítése, fejlesztése, idegenforgalmi marketing Dunaújvárosban új híd, új M6. autópálya, új 8. sz. út, hajózás fejlesztése, kikötő a Nagy-sziget csúcsánál, kerékpárutak építése, iparterületen kialakítható iparvágány, a település úthálózatának fejlesztése, korszerűsítése Szennyvízcsatorna-hálózatra való teljes körű rákötés, környezetbarát közművek támogatása (szélerőművek)
Veszélyek természetföldrajz tájhasználat
Szakadó löszfalak védelmének hiánya
természetvédelem
Értékek eltűnnek, nem megfelelő használat
épített környezet védelme
Értékek eltűnnek, jellegtelenség, meglévő értékes épületek hasznosításának hiánya, ha a kertes területek mindenhol jelentősebben beépülnek, akkor a táj és település karaktere kedvezőtlenül megváltozik
környezetvédelem
Duna eliszaposodik, kotrás hiányában
népesség, infrastruktúra gazdaság idegenforgalom
közlekedés vízgazdálkodás. közműellátás
Talaj termőképesség csökkenése
humán Nincs helyi munkalehetőség - ingázás növekszik, aránytalanul nagy bevándorlás, arányos infrastruktúra fejlesztések hiányában alvótelepüléssé válik Tőkebeáramlás csökken, foglalkoztatottságban feszültségek Kihasználatlan marad, parti területek nem hasznosulnak megfelelően idegenforgalmi célokra, ha nincs összefogott idegenforgalmi reklám a turisztikai kínálat nem jut el a potenciális érdeklődőkhöz, marketing hiánya 6. sz. út túlterhelése, M6 autópálya késése, a közterületek rendezetlensége nem teszi vonzóvá a települést Rákötések a hálózatokra nem növekednek, az Ófalu területén a teljes csatornázás és teljes rákötés hiánya, az új lakóterületek folyamatos közművesítése elmarad, a kertes területek közművesítés nélküli lakóterületi hasznosítása
43
3. A városrészek területi szintű elemzése A városrészek lehatárolásánál a funkcionális szerepeket, a beépítés jellegét és sűrűségét, valamint a beépítés idejét vettük figyelembe. A lakossági fórumon történt városrész lehatárolást is figyelembe véve (minden résztvevő térképet rajzolt), összesen öt városrész lehatárolására került sor, amelyekre adatokat az önkormányzat adatbázisából tudtunk gyűjteni.
Martinász Északi ÓfaluDéli Egész Városközpont telep városrész Dunapart városrész város népesség
715
1182
379
848
1338
4462
0-14
101
167
53
119
189
629
15-59
481
796
255
572
902
3006
60-x
132
219
71
157
248
827
férfi
365
604
193
432
682
2276
nő
350
579
186
415
656
2186
270
450
145
325
510
1700
45
74
24
53
84
280
7
12
4
8
14
45
közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma 6
11
3
8
12
40
kiskereskedelmi száma
4
6
2
5
7
24
1
3
1
2
3
10
koreloszlás
nemi megoszlás lakásállomány rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők száma rendszeres segélyben száma
nem
szociális részesítettek
üzletek
vendéglátóhelyek száma
A statisztikai adatok alapján elmondhatjuk, hogy a város öt lehatárolt városrésze között jelentős fejlettségbeli különbség nem alakult ki. A korcsoportokat figyelembe véve nem találunk elöregedő, a szociális adatokat figyelembe véve, pedig nem találunk elszegényedő városrészeket. Természetesen a városrészeken belül (mivel maguk is sok esetben több egységből tevődnek össze) megfigyelhetünk különbségeket, de jelen felosztásunkban ezek nem mutatkoznak meg.
44
3.1. Belváros • határai: Szigetfő utca (mindkét oldala) a Fő térig – Szigetfő utca (páratlan oldala) – Deák tér – Kossuth Lajos utca – Szentháromság tér – Széchenyi tér – Népfront utca
A belvárosban él a lakosság 16%-a. Itt találhatók a közintézmények, óvoda, iskola, művelődési ház, a városháza. Bevásárlásaikat is itt intézik az emberek, itt található a gyógyszertár is. A városrész azonban jelenlegi formájában nem tudja betölteni azt a funkciót, amit rá szabtak, jelenleg ugyanis a rácalmásiak „központja” inkább jelenti Dunaújvárost és annak tereit. Komoly várospolitikai döntések meghozatalával azonban kialakulhat itt is egy olyan városközpont, amelyet a helyiek is szívesen választanak ügyeik intézése, szabadidejük eltöltése céljából.
Erősség
Gyengeség
sok közszolgáltatás
közparkok funkcióhiányosak
jó közlekedési kapcsolatok
légvezetékek rontják az utcaképet
bevásárlási lehetőségek
több leromlott állapotú kúria épület
Lehetőség
Veszély
műemlékek felújítása
közbiztonsági kockázatok
városközpont térszerkezetének újragondolása
közlekedési, parkolási problémák
új városháza építése
városkép nem kívánt történő változása
fiatalok szórakozási megteremtése
irányba
lehetőségének
3.2. Déli városrész • határai: Venyimi út – Arany János utca (mindkét oldala) – Tolsztoj utca – Szigetfő utca – Deák tér – Kossuth Lajos utca - Bajcsy-Zsilinszky Endre utca – Duna-part – városhatár – 6-os út (mindkét oldala)
45
A Déli városrész lakosságszám tekintetében a legnagyobb, itt él a város lakosságának 30%-a. Belterületi része egészen a közigazgatási határig elnyúlik. A Belvárostól délre eső területeken sok zártkert található (Barina, Szélescsapás stb), amelyeknek lakói egyes infrastrukturális szolgáltatások tekintetében hiányt szenvednek. Ilyen például a csapadékvíz-elvezetés, a mellékutak portalanítása, ill. a közvilágítás rendezése.
Erősség
Gyengeség
kellemes lakókörnyezet
kerékpárút hiánya
tiszta levegő
csapadékvíz elvezetés hiánya
bevásárlási lehetőségek
közvilágítás nem elégséges
Lehetőség
Veszély
helyi gyümölcskertészet felújítása
szociálisan leszakadó rétegek letelepedése, a hétvégi házakban
kerékpárút
lakosság elszegényedése
iparterület ezzel a városrésszel határos
3.3. Északi városrész (Tógödörváros, Baboskert) • határai: Népfront utca (páros oldala) – Széchenyi tér – Szentháromság tér – Pince sor – Hunyadi Mátyás utca – Eper köz – Pacsirta utca – Városhatár – 6-os út (mindkét oldala)
Az északi városrész több kisebb alegységből tevődik össze pl. Tógödörváros, Baboskert, Kulcsi úti új lakónegyed, ezek történeti és építészeti szempontból is különböznek egymástól. Lakosságszámát tekintve ez a legkisebb városrész, a lakosság 8,6 %-a él itt.
Erősség
Gyengeség
jó természeti adottságok
belvízelvezetés
kellemes lakókörnyezet
csapadékvíz elvezetés
jó tömegközlekedési ellátottság (busz)
nincs kerékpárút kevés és rossz minőségű járda aszfaltozott utak hiánya
Lehetőség
Veszély 46
szabad építési területek a város északi határán
korábbi üdülőkben szociálisan hátrányos helyzetűek megjelenése
szánkópálya kialakítása
a még biztosítatlan partfalcsúszás
területeken
3.4. Martinász-telep • határai: Népfront utca (páratlan oldala) – Venyimi út – 6-os út (mindkét oldala)
A Martinász-telep fejlődése, mint ahogyan arra a neve is utal, szorosan összekapcsolódik a város ipari jellegével. A városrész kialakításához a 60-as években kezdtek hozzá, utcaszerkezete szabályos. A város lakosságának több mint negyede (26%-a) él ebben a városrészben. A városrész infrastruktúrája fejlett, szinte minden utca aszfaltozott.
Erősség
Gyengeség
rendezett kertek
járdák hiánya
barátságos lakókörnyezet
állapota zöld területek rossz állapota kevés közpark utcaképet zavaró légvezetékek
Lehetőség
Veszély
kerékpárút kialakítása
lakosság elöregedése
Venyimi út aszfaltozása
közbiztonság helyzetének romlása
új kijárat építése a 6-os főútra (körforgalommal)
47
3.5. Ófalu-Dunapart • határai: Bajcsy-Zsilinszky Endre utca – Kossuth Lajos utca – Pince sor – Hunyadi Mátyás utca – Eper köz – Pacsirta utca – Városhatár – Duna -part
Az Ófaluban és a Duna-parton él Rácalmás lakosságának 16%-a. A város történelmi magja található itt, mely utcaszerkezetében és beépítésében is jelentősen eltér a többi városrésztől. Itt található a város legtöbb műemléke, épített öröksége: a Jankovich-kúria, a templomok és a plébániák. A városrész természeti karakterét megadja a Duna és a Rácalmási Nagy- sziget,amely idegenforgalmi szempontból jelent kifejezett értéket.
Erősség
Gyengeség
Duna
löszfal csúszása
kerékpárút
szűk zegzugos utcahálózat
hangulatos utcák
Petőfi szobor környékének rossz állapota
felújított műemlék kúria
Szentháromság tér nem megfelelő állapota
nívós étterem
híd fölött a Kis-Duna kotrása elakadt
felújított ökoturisztikai tanösvény
kerékpárút karbantartása hiányos
műemlékek Lehetőség turizmusban kihasználása
Veszély rejlő
adottságok
sportolási lehetőségek kihasználása (horgász, evezős, kerékpáros)
Új építésű házak nem a megfelelő stílusban illeszkednek a környezetbe (célszerű a helyi rendezési tervet felülvizsgálni) Löszfal további csúszása (bár ezt már jól elhárították)
új kemping építése a vízhez közelebb új sporttelep/kajak-kenu csónakház létesítése a vízhez közel
48
4. Stratégia 4.1. Rácalmás hosszú távú jövőképe Rácalmás az elkövetkezendő 15-20 évben megújuló lakókörnyezetet biztosít majd a városlakók számára. A népességét tekintve az országos tendenciáknak megfelelő, illetve annál kedvezőbb trendekkel rendelkezik. A város Kulcs felé fog továbbra is terjeszkedni, s eléri az 5000 fő népességet, ami részben a beköltözésnek, részben pedig a természetes szaporodásnak köszönhető, ez utóbbi pedig az újonnan a városban letelepedő népességnek a számlájára írható. A lakosság képzettségi szintje is növekedni fog. A város gazdasági életét továbbra is a Hankook fogja meghatározni. A 2011-ben átadott, majd 2013-ban felépült új épületrészek még több rácalmásinak adnak munkalehetőséget. A Hankook körül kialakul a diverzifikált gazdasági struktúra, amit maga a nagyvállalat és az M6 mentén letelepülő sűrű, beszállításra is alkalmas kis- és középvállalkozások hálózata alkotja. A város turisztikai életében továbbra is fontos szerepet fog betölteni a Rácalmási Duna-ág, a Rácalmási Nagy Sziget, a Jankovich-kúria és Rendezvényközpont, valamint a különböző fesztiválok. Távlati cél, hogy Rácalmás még fontosabb szerepet töltsön be az ország turisztikai palettáján. A város infrastrukturális hálózata teljes mértékben kiépül, a belterületi utak 100 %-a burkolt lesz. Felépül a többfunkciós spotcsarnok, valamint elkezdődik a termálfürdő kivitelezése. A vízisport-élet felélénkítése céljából új csónakház kerül megépítésre. A rácalmási partfalvédelem is teljes körű lesz, valamint az ahhoz kapcsolódó vízelvezetés, így szabad út nyílik a szabad strand megépítéséhez. A közbiztonság megerősítése érdekében megnyitásra kerül a helyi rendőrőrs. A már korábban, az időszak elején felépült városháza korszerűsítése a kor kívánalmainak megfelelően megtörténik, hasonlóképp a közoktatási intézményeké is (bölcsőde, óvoda, általános iskola). Az idősgondozás a régi városháza helyén létesített idősek napközi otthonában további fejlesztésre kerül (pl. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás további kiterjesztése), mint ahogy az orvosi rendelő műszerparkja is, függetlenül attól, hogy az alapellátás marad a profil hosszú távon is. A város a virágos-város elnevezéssel is gazdagodhat a folyamatosan bővülő és megfelelően karbantartott növényállomány okán, amely a város közútjait és az egyre gyarapodó játszótereit/pihenőparkjait díszíti. A búcsúk megtartására alkalmas hely – a jelenlegi kézilabda-pálya helyén – kialakításra kerül.
A fentiek alapján Rácalmás jövőképe a következő: Rácalmás váljon a kistérség turisztikai célpontjává, amely a természeti és társadalmi környezetével összhangban folyamatosan fejlődik s a lakói számára kiváló életminőséget biztosít, továbbá meghatározó szerepet tölt be a megye és az ország gazdasági életében. 49
4.2. Fejlesztési irányok
4.2.1. Átfogó cél Élhető kisvárosi környezet fenntartása, amely a létező gazdasági bázisra, az idegenforgalmi lehetőségekre és a helyi hagyományokra épül, megfelelő kapcsolatot ápol Dunaújvárossal, de bizonyos keretek között lehetőséget is biztosít a helybeni megélhetési feltételeknek. A stratégia célul tűzi ki a lakosság életminőségének javítását, ezzel Rácalmás vonzerejének növelését, mind a Hankook köré betelepülő potenciális vállalkozások, mind az újonnan betelepülő lakosok számára. A stratégia a város vonzerejének növekedésével párhuzamosan irányul a gazdaság további fejlesztésére, ami elsődlegesen a helyi kötődésű vállalkozások erősítésére, a helyi gazdaságban betöltött szerepük növelésére irányul, tovább a turisztikai infrastruktúra szinten tartására és kibővítésére. Fontos szempont a Dunaújvárossal való kapcsolat ápolása, mivel Rácalmás számtalan szállal kapcsolódik hozzá (Hankook, munkaerőingázási központ, igazgatási-kulturális-oktatási- kistérségi központ).
Az átfogó célok eléréséhez szükségesek a gazdaság, a társadalom, a közszolgáltatás és a környezet területén figyelembe veendő ágazati tevékenységek, folyamatok.
Az átfogó cél elérését segítő gazdaság célok A gazdasági fejlődés a következő tevékenységekkel járul hozzá az átfogó cél megvalósulásához:
Hankook szerepének további növekedésével az iparfejlesztési környezetbarát technológiát alkalmazó vállalkozások vonzása
A földrajzi elhelyezkedés (M6 közelsége, Rácalmási Duna-part szerepe), mint természeti adottság kiaknázása
Helyi kötődésű mikro- és kisvállalkozások támogatása, amelyek révén a helyi vállalkozói réteg megerősödik
Helyben való munkahelyteremtés, főként a női munkaerő számára
Helyi értékekre, hagyományokra alapozott gazdaságszervezés.
A turisztikai infrastruktúra további bővítése (pl. kemping létesítése, termálkút hasznosítása turisztikai célra).
Közigazgatás korszerűsítése.
területre
50
A célokhoz az alábbi számszerűsíthető mutatók rendelhetők:
A munkanélküliség 2-3 % körüli értéket vesz fel
A Hankookban dolgozó rácalmásiak száma 30-50 %-kal több lesz 2016 végére
A turisztikai tevékenységet folytatók száma 10 %-kal nő
A település rendezvényeinek látogatottsága 50 %-kal növekszik
Az átfogó cél elérését szolgáló társadalmi célok A társadalmi célok megvalósulását az alábbi tevékenységek segítik:
A város vonzó célpontja a letelepedni szándékozóknak, népességmegtartó ereje fokozatosan növekszik.
A kedvező demográfiai folyamatok érdekében a fiatal, aktív, gyermekes családok betelepülésének további ösztönzése.
Lokálpatrióta, helyi közösségre épülő gondolkodás és cselekvés erősítése.
Az önkormányzati ingatlangazdálkodás nyomán rendezett városkép alakul ki.
Városrehabilitációs akciótervek végrehajtása.
A célokhoz az alábbi számszerűsíthető mutatók rendelhetők:
A lakosság eléri az 5000 főt.
A lakosság kor-struktúrájában egyre magasabb arányban szerepelnek az aktív korúak (7 év alatt 15 %-kal nő).
A 18 éven aluliak aránya 10 %-kal nő.
Új lakóterületek kerülnek kijelölésre (Kulcs felé), valamint a Venyimi út déli részén
A települési környezet alakítása az átfogó cél elérése érdekében
Az ipari park körüli környezet megfelelő alakítása.
A lakásállomány megújítása.
A város laza beépítésű, kertvárosi jellegének következetes megőrzése (a Duna-part és a lakóterületek tekintetében egyaránt).
A lakóterületek beintegrálása a városszövetbe (pl.Déli városrész).
Helyi környezeti és épített értékek megőrzése.
Zöldfelületek és zöldterületek megőrzése, a sűrűn beépített részeken arányuk növelése.
51
Az alulhasznosított Rácalmási Duna-parti területek megfelelő rehabilitációja, turisztikai hasznosításra való átalakítása
A célokhoz az alábbi számszerűsíthető mutatók rendelhetők:
A lakásállomány 80 %-a összkomfortos, korszerű kialakításúvá válik
Üresen álló lakások száma 5 %-kal csökken
A zöldfelületek aránya 10 %-kal nő
Közszolgáltatások bővítése az átfogó cél elérése érdekében
Rácalmás minél magasabb arányú becsatolása a teljes közműhálózatba.
Közigazgatási funkció erősítése (városháza felépítése).
Egészségügyi és szociális ellátórendszer hatékonyságának javítása (bölcsőde kialakítása, idősek napközi otthonának a létrehozása).
Oktatási rendszer hatékonyságának javítása (a jelenlegi közintézmények további fejlesztése).
A szabadidő-infrastruktúra kiépülése (sportcsarnok).
Közfunkciókat ellátó területek rehabilitációja, fejlesztése (Szent János tér, Széchenyi tér, Fő tér).
Elektronikus közigazgatás fejlesztése.
A célokhoz az alábbi számszerűsíthető mutatók rendelhetők:
Közel 100 %-os közművesítés elérése.
A belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer 80 %-ban kiépül.
A partfal-védelem teljes körben kiépül.
A kerékpárút-hálózat 10 %-kal nő.
A segélyezettek aránya jelentősen csökken (20 %-kal).
Évente legalább 10 db kistérségi körben népszerű rendezvény lebonyolítása.
95-100 %-os kihasználtsággal működő közintézmények.
52
4.2.2. Középtávú tematikus célok
Rácalmás hosszú távú, átfogó céljainak megvalósítása érdekében a következő 7-8 évre vonatkozóan az alábbi középtávú célokat tűzzük ki:
T1. A gazdaság élénkítése T1.1. A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások támogatása. T1.2. A kijelölt gazdasági területek előkészítésének megvalósítása és a befektetésösztönzés elősegítése. T1.3. Az idegenforgalmi lehetőségek bővítése és kiaknázása. T1.4. A hagyományos ipar fejlesztése a helyi adottságokra és munkaerőre alapozva.
T2. Élhető városi környezet biztosítása T2.1. A vonalas infrastruktúra fejlesztése. T2.2. Hatékony vízgazdálkodás. T2.3. A település arculatának, karakterének megőrzése. T2.4. A természeti környezet védelme. T2.5. Hulladékgazdálkodás.
T3.
A helyi társadalom jó fizikai és mentális közérzetének megteremtése T3.1. A közszolgáltatások modernizálása. T3.2. A sport- és rekreációs feltételek javítása. T3.3. Környezettudatos, értékmegőrzésre alapozott nevelés és a pezsgő kulturális élet folytatása, bővítése.
T1. A gazdaság élénkítése
T1.1. A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások támogatása Cél az önkormányzatnak az együttműködés továbbfejlesztése a városban működő kis- és középvállalkozókkal a kiegyensúlyozott és stabil gazdaságfejlődés érdekében (pl. telephely53
fejlesztési és egyéb adókedvezmények nyújtása). Ezáltal a helyi társadalomhoz jobban kötődő KKV-k a város lokális gazdasági életének fontos meghatározójává válhatnak. A város egyedüli nagyvállalkozásával, a Hankook Tire Magyarország Kft-vel a további gazdasági kapcsolatok keresése és a jelenlegi kapcsolatok erősítése a legfontosabb teendő valamint a Rácalmás területén (Újgalamboson) létesült Pálhalmai Agrospeciál Kft biogázüzemével a lehetséges kapcsolat-felvétel előkészítése az újabb potenciális partner reményében. Továbbá cél egy olyan vállalkozói információs szolgálat létrehozása, amely jelentősen megkönnyíti és egyszerűsíti a helyi vállalkozások adminisztrációját és támogatja őket az üzletvitelben és a piacszerzésben.
A néhány, mezőgazdaságból élő vállalkozás számára a környezetbarát, a helyi adottságokra épülő gazdálkodási formák elterjesztésének ösztönzése; s helyi zöldség, gyümölcs termékeket felvásárló és értékesítő boltok létesítése tartozik a középtávú megoldandó feladatok körébe.
T1.2. A kijelölt gazdasági területek előkészítésének megvalósítása és a befektetésösztönzés elősegítése A kijelölt gazdasági-ipari területeken munkahelyteremtő beruházások létesítésének ösztönzése. A 6.sz főközlekedési út és a vasút között kijelölt 200 ha iparfejlesztési területből jelenleg 60 ha értékesíthető, ezen területekre a vállalkozások invitálása Dunaújvárossal közösen szükséges hogy megtörténjen. Az önkormányzatnak a feladata ebben a folyamatban az, hogy segítse a tulajdonosokat a szerződéskötésben, illetve a Polgármesteri Hivatal adjon meg mindenféle segítséget a terület környezetkímélő ipari célú hasznosítására. A munkahelyteremtés a népességmegtartás és népességvonzás szempontjából fontos, hiszen hosszú távú cél, hogy bizonyos keretek között, de lehetőségük legyen a rácalmásiaknak a helyben való munkavállalásra.
T1.3. Az idegenforgalmi lehetőségek bővítése és kiaknázása Az idegenforgalom jelentős szerepet kell, hogy kapjon a település életében az elkövetkezendő években is. A Rácalmási-Duna mentén fekvő, erre a célra kijelölt területek környezettudatos hasznosítása, a Jankovich-kúria felújított épületeinek a további használatba vétele a legfőbb cél. A Jankovich-kúria Rendezvény- és Konferenciaközpont valamint a Duna Ökoturisztikai Központ a bázisa a turisztikai vonzerő növelésének. Az idegenforgalom fejlesztése szempontjából fontos a Jankovich-kúria közvetlen környékének teljes felújítása, hasznosítása, az infrastruktúra további fejlesztése, egyszóval a településkép attraktív átalakítása turisztikailag fogyasztható formává, hogy az idelátogató belföldi és külföldi turistákat egy egységes kép fogadja. Természetesen nemcsak a kúria közvetlen környezetének a településképi fejlesztése fontos, hanem azon útvonalé is, 54
amelyen a városban érkezők megközelítik a Jankovich-kúriát; ez pedig maga a város fő közlekedési tengelye (Népfront utca – Széchenyi tér). A közterületek rendezése nemcsak az itt élők számára teheti még élhetőbbé a települést, de megalapozhatja az idegenforgalmi vonzerő növekedését is. A turisztikai termékpaletta szélesítése érdekében fontos az ún „idegenforgalmi témautak” kialakítása, valamint a Dunaújvárosi kistérség településeit összekötő kerékpárút-hálózat kiépítése. Külön hangsúlyt kell fordítani olyan turisztikai szakágakra is, mint a vízi turizmus vagy a konferenciaturizmus.
T1.4. A hagyományos ipar fejlesztése a helyi adottságokra és munkaerőre alapozva A rácalmási lokális hagyományokra támaszkodó, helyi és kistérségi igényekhez igazodó kisiparos hálózat ismételt kiépülésének ösztönzése, segítése egy újabb apró színfolt lehetne Rácalmás gazdasági éltében. Ehhez szükséges a helyi szakmával rendelkezők körének felmérése, működési engedély kiváltásuk ösztönzése, szakmunkásképzésük segítése, betelepedni szándékozó kisiparosok segítése.
T2. Élhető városi környezet biztosítása
T2.1. A vonalas infrastruktúra fejlesztése A város infrastrukturális hálózatának közel 90 %-os lefedettsége érdekében szükséges befejezni a legfontosabb hiányzó utak aszfalt-burkolattal való ellátását, továbbá a járdák és az intézményi parkolóhelyek megfelelő számú kialakítását. A vízhálózat teljes körű lefedettsége mellett, a gáz- és csatornahálózat bővítése is szükségeltetik, kifejezetten az újonnan kijelölt lakóterületek irányába. Továbbá az üzembiztos villamosenergia-ellátás a település működésének alapvető feltétele.
T2.2. Hatékony vízgazdálkodás Rövid távú célként a rácalmási partfalak omlás- és csúszásveszélyének megszüntetése került meghatározásra (KDOP-2009-4.1.1/C „Omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása” pályázati projekt keretében). A partfal stabilizációját több ütemben tudja megvalósítani a városvezetés. Az első ütem 2010 nyarán zárult le, az első ütemben kijelölt projekt területen helyreállították a vízhálózatot, megtörtént a csapadékvíz elvezetése, az útburkolat javítása és a felszínmozgásos terület stabilizációja. Továbbá szükséges a szennyvíztisztító-telep bővítése a megfelelő szennyvízkezelés elvégzése érdekében.
T2.3. A település arculatának, karakterének megőrzése A településszerkezeti és építészeti karakter megőrzése és ápolása három szempontból fontos: 55
1. a népességmegtartás (lokális identitás ápolása és őrzése) 2. a népességnövelés (a beköltözők is magukénak vallják Rácalmást) 3. az idegenforgalmi fejlesztések elérése érdekében
A fejlesztések további fontos állomásai a közterületek rendezése, a több ponton kialakult intézményközpontok környékének további alakítása, a zöldfelületek növelése. A népességmegtartás, befogadás érdekében kialakítandó új lakóterületek mértékét arányosan kell meghatározni (pl. a Kulcsi úti lakóterület mentén), úgy hogy a település karaktere megmaradjon.
T2.4. A természeti környezet védelme A Rácalmási Duna és a rácalmási Nagy-sziget a város legfontosabb természeti erőforrása, amelynek megtartása és fejlesztése nemcsak a város egyik fő célja, hanem az egész kistérség számára fontos tevékenység. A területek hasznosítása a turisztikai alfejezetben említett lehetőségek mellett kifejezetten természetvédelmi jellegű, hiszen a szigetek élő- és fészkelőhelyei több veszélyeztetett madárfajnak. A természeti környezet további védelme érdekében a rácalmási iparterület hasznosításakor szükséges a környezetvédelmi előírások betartása, illetve hatékony zöldfelületi rendszer megtervezése és kialakítása, valamint a dunai sérülékeny ivóvízbázis védelme.
T2.5. Hulladékgazdálkodás A városi környezetvédelem egyik legfontosabb aspektusa a keletkező hulladék kezelése, gyűjtése, feldolgozása. Ennek keretében szükséges a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, a városi szeméttárolók számának növelése, az illegális szemétlerakás megakadályozására őrjárat-szervezés, figyelőrendszer megszervezése, városi köztisztaság szervezett biztosítása, civil szervezetek és a lakosság bevonásával. Továbbá érdemes egy komposztálótelep/hulladéklerakó és hulladék-feldolgozó mű létesítésén is elgondolkodni.
T3.
A helyi társadalom jó fizikai és mentális közérzetének megteremtése
T3.1. A közszolgáltatások modernizálása Az új Polgármesteri Hivatal felépítése, amelyre egy nyertes pályázat keretében (KDOP 3.1.1/C-09 Kistelepüléseken településkép javítása) sor fog kerülni 2011-2012 között. Ezzel párhuzamosan a régi Polgármesteri Hivatal épületének hasznosítása ugyancsak megoldandó feladat. Az egészségügyi ellátás korszerűsítése keretében az egészségház korszerű felújítása kell, hogy megtörténjen (pl. a gyermekorvosi rendelőre vonatkozó előírásoknak nem felel 56
meg), mivel a korábbi években csak a fűtéskorszerűsítés valósult meg. Továbbá szükséges a szociális- és közoktatási intézmények színvonalának további emelése, a szolgáltatások minél egyszerűbb és jobb elérhetősége (pl. bölcsőde kialakítása, idősek napközi otthonának létrehozása, idősek otthonának létesítése piaci szereplő által) *lásd részletesebben a Belvárosi akcióterületnél+.
T3.2. A sport- és rekreációs feltételek javítása A gyermekek sportkultúrájának kialakításához, illetve a település sportklubjainak tevékenységéhez nem megfelelő az iskolai tornaszoba adottságai. Ehhez kapcsolódóan az EU-szabványoknak megfelelő sportöltöző kialakítása – a jelenlegi felújítása által – rövid távú célként került megfogalmazásra. A helyi sportélet további élénkítése végett az időszak vége felé a kistérségi sportesemények megtartására is alkalmas méretű sportcsarnok létrehozása is szükségessé válik.
T3.3. Környezettudatos, értékmegőrzésre alapozott nevelés és a pezsgő kulturális élet folytatása, bővítése. Valójában ez a tevékenység a motorja az előzőekben felsoroltaknak. Az alapfokú nevelés legfontosabb színtere az óvoda, az iskola és a Művelődési Ház, ahol különbféle szakkörök, rendezvények szervezésével lehet ezt a szemléletet közelebb vinni a gyerekekhez. Természetesen ugyanolyan fontos a felnőttek, a család, a kisközösségek részéről mutatott példa is. Ebben jelentős szerep vállalhat az Önkormányzat (pl. közterület rendezés terén). Az oktatásban a piacképes tudást nyújtó felnőtt továbbképzések szervezésével (idegen nyelv, informatika) további korosztályok érhetők el.
4.2.3. Horizontális célok
Városrészi lakókörnyezeti különbségek csökkentése
Az egyes városrészekben a lakókörnyezet és a szolgáltatások színvonala egyensúlyban kell, hogy legyen. Mindemellett hangsúlyozni és hasznosítani kell minden városrészben annak jó adottságait, növelve ezzel is lakóinak identitástudatát.
Környezettudatos településfejlesztés
Minden projekt esetében már a tervezés során érvényesíteni kell a környezettudatosság, a fenntarthatóság elveit. Törekedni kell a lehető legkisebb környezeti beavatkozás elérésére és annak is lehetőség szerinti kompenzálására.
57
Esélyegyenlőség biztosítása
Ha mód van rá minden esetben meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a létrehozott infrastruktúrához és szolgáltatáshoz a társadalom minden tagja egyenlő esélyben férhessen hozzá.
4.2.4. Városrészekhez kapcsolódó célok I. Belváros
Rövid távú cél: Az új Polgármesteri Hivatal kialakítása Az egykori rácalmási nevelőotthon épületegyüttesének (Meszlényi-Exler-kúria) átalakítása során a város új Polgármesteri Hivatalt nyer, ahol az ügyintézés megfelelő körülmények között tud üzemelni, valamint a lakosok is ügyfélbarát környezetben tudják intézni helyi ügyeiket (akadálymentesített épület, új parkolóhelyek, tágasabb várakozási terek).
Középtávú cél: Kisvárosias jellegű városközpont létrehozása Az új Polgármesteri Hivatal létrehozása, valamint a régi épület funkcióváltása, a már meglévő felújított épületekkel együtt (Művelődési Ház, Óvoda, Jankovich Miklós Általános Iskola) egy komplex központi teret rajzol ki a városon belül. Az új Polgármesteri Hivatal áthelyezésével a Szigetfő utca – a kúriák utcája – válik a város igazgatási-oktatási-kulturális tengelyévé, egyszóval a közszolgálati központtá. A Széchenyi téren (az egykori igazgatási központ területén), viszont tovább erősítendő a szolgáltatási funkció, a helyi vállalkozások segítése révén. A Belváros további részein (pl. Ady Endre utca) minőségi, kisvárosias lakókörnyezet létrehozás a cél. Az ideális lakó- és munkakörnyezet elérése érdekében szükséges a területen a közparkok további karbantartása, egy egységes utcakép létrehozása (Szigetfő utca – Népfront utca – Széchenyi tér – Millennium Park), amely találkozási pontként is szolgál a városlakók számára. Az egységes városkép létrehozásának közvetett hatása az életminőség növekedése. Az Északi városrész után a Belvárosban él a legkevesebb szociálisan rászorult személy.
A városrész fejlesztési célkitűzései:
Az igazgatási – oktatási – kulturális tengely létrehozása
A kereskedelmi szolgáltatások erősítése
Pontszerű fejlesztések indukálása (a régi Polgármesteri Hivatal funkcióváltása, óvoda felújítása, bölcsőde létrehozása, idősek napközi otthonának kialakítása) 58
Virágosítási program, „A Virágos Rácalmás” egyik mintaterülete
Agóra-funkció, találkozási pont (térbútorok, díszvilágítás, köztéri óra, nyilvános illemhely)
Közterület-rendezés (parkolóhelyek létesítése)
A bűnmegelőzés és a közbiztonság javítása (térfigyelő kamerarendszer felállítása, rendőrőrs létrehozása)
A célokhoz az alábbi számszerűsíthető mutatók rendelhetők:
Helyi építészeti örökség részét képező épületek felújítása és karbantartása (3 db)
A parkolók számának növekedése (30 %-kal)
A kiskereskedelmi szolgáltatásokat igénybevevők számának 15 %-kal való emelkedése
Közösségi találkozóhelyek kialakítása (4-5 db)
Rehabilitált zöldfelület növekedése (200 -300 m2)
Csökkentett forgalmú övezet növelése (200 -300 m2)
Parkolók létrehozása (22-30 db)
Rongálások számának 70 %-kal való visszaesése
Új sport funkciók telepítése (a leendő sportcsarnokban)
A városrészhez kapcsolódó tematikus célok:
T1.1. A város területén jelenleg működő vállalkozások támogatása
T2.1. A vonalas infrastruktúra fejlesztése
T2.3. A település arculatának, karakterének megőrzése
T2.5. Hulladékgazdálkodás
T3.1. A közszolgáltatások modernizálása
T3.2. A sport- és rekreációs feltételek javítása
T3.3. Környezettudatos, értékmegőrzésre alapozott nevelés és a pezsgő kulturális élet folytatása, bővítése.
59
II. Déli városrész
Középtávú cél: A zártkertek infrastrukturális fejlesztése, valamint lakóinak társadalmi integrálása A Belvárostól délre eső területeken főként zártkertek találhatók (Barina, Szélescsapás stb), amelynek lakói egyes infrastrukturális szolgáltatások tekintetében hiányt szenvednek. Ilyen például a csapadékvíz-elvezetés, a mellékutak portalanítása, ill. a közvilágítás rendezése. A Déli városrészben él a legtöbb szociálisan rászorult lakos. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 30 %-a (84 fő), a rendszeres szociális segélyben részesítettek 32 %-a (14 fő), valamint a közcélú foglalkoztatásban részt vettek ugyancsak 30 %-a itt található. Ezen számok tükrében a Déli városrész lakossága igényli legjobban az önkormányzat szociális támogatását.
A városrész fejlesztési célkitűzései:
A kommunális ellátás fejlesztése
A településrészen található szociálisan rászorulók támogatása
A kereskedelmi szolgáltatások erősítése
A településrészen elszórtan található, üresen álló családi házak minőségi felújítása, és lakáscélú hasznosítása
A célokhoz az alábbi számszerűsíthető mutatók rendelhetők:
Az általános iskolai legmagasabb végzettséggel rendelkezők aránya 10 %-kal csökken
A kiskereskedelmi szolgáltatásokat igénybevevők számának 10 %-kal való emelkedése
Valamennyi belterületi út pormentesítése, a csapadékvíz elvezetése
Kerékpárút-hálózat bővítése (1 km-rel)
A lakatlan családi házak száma 2%-kal csökken
Mini-közösségi terek létrehozása
A városrészhez kapcsolódó tematikus célok:
T1.1. A város területén jelenleg működő vállalkozások támogatása
T2.1. A vonalas infrastruktúra fejlesztése
T2.5. Hulladékgazdálkodás 60
T3.1. A közszolgáltatások modernizálása
III. Északi városrész (Újtelep, Baboskert)
Középtávú cél: A heterogén lakókörnyezet egységes formává alakítása Az Északi városrész több kisebb egységből tevődik össze (Újtelep, Baboskert, Kulcsi úti új lakónegyed), melyek problémái és szükségletei megegyeznek, mégis egymástól elkülönülve fejlődtek. A cél az, hogy ezen településrészek egymással összhangban fejlődjenek, valamint közösen integrálódjanak a rácalmási településszövetbe. A legfontosabb teendő a közvilágítás rendezése, a csapadékvíz- és belvíz-elvezetés problémájának megoldása, a portalanított utak számának növelése (pl. Tóth Árpád utca aszfaltozása), valamint a járdahálózat-bővítése. A településrészen él a legkevesebb szociálisan hátrányos helyzetű lakos (pl. az aktív korúakon belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők mindössze 8 %-a), így ez felmerülő problémát és költséget nem jelent.
A városrész fejlesztési célkitűzései:
A kommunális ellátás fejlesztése járdahálózat-bővítés, aszfaltozás)
Belvíz- és talajvíz-rendezés
Kerékpárút-hálózat kibővítése
Közösségi tér létrehozása (utcabútorok, sakkasztal)
A gyermekek számára szánkópálya kialakítása
A sportöltöző felújításával a helyi sportélet felpezsdítése
(közvilágítás,
csapadékvíz-elvezetés,
A célokhoz az alábbi számszerűsíthető mutatók rendelhetők:
A közvilágítással való ellátás teljes körben történő megvalósulása
A csapadékvíz-elvezetés megoldása (80 %)
A portalanított utak növekedése (40-50 %-kal)
A járdahálózat bővülése (40-50 %-kal)
Kerékpárút-hálózat kibővítése (2 km-rel)
A városrészhez kapcsolódó tematikus célok:
T1.1. A város területén jelenleg működő vállalkozások támogatása 61
T1.3. Az idegenforgalmi lehetőségek bővítése és kiaknázása
T1.4. A hagyományos ipar fejlesztése a helyi adottságokra és munkaerőre alapozva
T2.1. A vonalas infrastruktúra fejlesztése
T2.2. Hatékony vízgazdálkodás
T2.3. A település arculatának, karakterének megőrzése
T2.5. Hulladékgazdálkodás
T3.2. A sport- és rekreációs feltételek javítása
IV. Martinász-telep
Középtávú cél: A kisvárosi kertes lakókörnyezet erősítése A Martinász-telep a város markáns lakónegyede, amelynek lakóépületei közel azonos időben épültek fel. A településrész legfontosabb problémái egyrészt infrastrukturális (pl. Venyimi út és a Martinász utca aszfaltozása, a közvilágítás rendezése) másrészt pedig közlekedésszervezési jellegűek, mely utóbbiak kapcsolatban állnak a 6-os úttal. A Déli városrész után itt él a legtöbb szociálisan hátrányos helyzetű lakos (pl) így ezek is megoldásra váró feladatok.
A városrész fejlesztési célkitűzései:
A kommunális ellátás járdahálózat, aszfaltozás)
Közlekedésszervezési feladatok (A 6-os út és a Venyimi út kereszteződésében körforgalom/kijáró sáv létrehozása)
Kerékpárút-hálózat kibővítése
A településrészen található szociálisan rászorulók támogatása
A játszótér körbekerítése
Közösségi tér létrehozása (utcabútorok, sakkasztal)
fejlesztése
(közvilágítás,
csapadékvíz-elvezetés,
A célokhoz az alábbi számszerűsíthető mutatók rendelhetők:
A közvilágítással való ellátás teljes körben történő megvalósulása
A csapadékvíz-elvezetés megoldása (80 %)
A portalanított utak növekedése (50 %-kal) 62
A járdahálózat bővülése (30-40 %-kal)
Kerékpárút-hálózat kibővítése (2 km-rel)
A kiskereskedelmi szolgáltatásokat igénybevevők számának 10 %-kal való emelkedése
A városrészhez kapcsolódó tematikus célok:
T1.1. A város területén jelenleg működő vállalkozások támogatása
T2.1. A vonalas infrastruktúra fejlesztése
T2.3. A település arculatának, karakterének megőrzése
T2.5. Hulladékgazdálkodás
T3.1. A közszolgáltatások modernizálása
T3.2. A sport- és rekreációs feltételek javítása
V. Ófalu-Dunapart
Rövid távú cél: Az élhető lakókörnyezet kialakítás a partfalépítési program során A KDOP-2009-4.1.1/C „Omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása” című nyertes projekt keretében a rácalmási ófalusi partfalszakasza védelmi munkáinak a megvalósítása történik meg, azaz Ófalu településrésznek fokozatos keletre (Duna irányába) való csúszásának megállítása valósul meg. Az első ütem kivitelezése 2009 augusztusban indult és 2010 júniusában zárult le, a II/a. ütem kivitelezése 2010 júliusában indult, és 2011 decemberben fog befejeződni. A csúszás megállításával megvédésre kerülnek a területen lévő magán- és közértékek, összesen 1,1 milliárd Ft értékben.
Középtávú cél: Az ökoturisztikai övezet tudatos formálása, valamint a kisvárosi arculattal való megfeleltetése Rácalmás Ófalui, ill. Duna-parti településrésze több kisebb mikroegységből áll. Az ófalui rész magán hordozza a falvak szabálytalan utcahálózatát és halmazos településszerkezetét, az Ófalu északi részén a régi libanevelő elhagyott épületei fekszenek, a kettő között pedig a fejlődésben lévő turisztikai központ található. Ezek mellett a Duna-part és a Rácalmási szigetek a turisztikai – rekreációs fejlesztések helyszínei, a szabadidő-eltöltés megújult színhelyei (pl. kemping). A cél ezen településrész-egységek infrastrukturális különbségeinek feloldása, továbbá a városi szintre való hozás, valamint az ökoturisztikai központ körüli területek (pl. a közterek) esztétikai átalakítása.
63
A végső cél – az időszak végére – egy ökoturisztikai övezet létrehozása, amely a Jankovich kúriával, az ófalui településrésszel, valamint a Duna-parttal és a Rácalmási szigetekkel együtt egy komplett egységet alkot.
A városrész fejlesztési célkitűzései:
A partfal-omlásveszély teljes körű elhárítása
A csapadékvíz-elvezetés megoldása
A Duna megfelelő kotrása
Kerékpárút-hálózat kibővítése, kapcsolódva a Duna-part menti kistérséget átszelő kerékpárút-hálózathoz
Május és szeptember között üzemelő szabad strand létrehozása
Kajak-kenu sporttelep létesítése
Kemping létesítése
Közterület-fejlesztés (Deák tér, Szentháromság tér)
Közösségi tér létrehozása (utcabútorok, sakkasztal)
A célokhoz az alábbi számszerűsíthető mutatók rendelhetők:
A partfal-omlásveszély teljes körű elhárítása
Kerékpárút-hálózat kibővítése (5-7 km-rel)
Új turisztikai attrakciók számának növekedése (3-mal)
A turisztikai tevékenységet is folytatok száma 2%-kal nő
A horgász-turizmus infrastruktúrája kiépül
A városrészhez kapcsolódó tematikus célok:
T1.3. Az idegenforgalmi lehetőségek bővítése és kiaknázása
T1.4. A hagyományos ipar fejlesztése a helyi adottságokra és munkaerőre alapozva
T2.1. A vonalas infrastruktúra fejlesztése
T2.2. Hatékony vízgazdálkodás
T2.3. A település arculatának, karakterének megőrzése
T2.4. A természeti környezet védelme
T2.5. Hulladékgazdálkodás
T3.2. A sport- és rekreációs feltételek javítása 64
T3.3. Környezettudatos, értékmegőrzésre alapozott nevelés és a pezsgő kulturális élet folytatása, bővítése.
VI. Külterület Specifikus részcél: Az ipari övezet fejlesztése A Déli városrész területén található ipari övezetből (200 ha) jelenleg 40 hektáron kezdődhet meg azonnal a vállalkozások betelepülése. Ezen terület infrastruktúrával való ellátása (víz, gáz, villany, csatorna) szükségeltetik; ezt követően lehet a telkeket értékesíteni.
A célokhoz az alábbi számszerűsíthető mutatók rendelhetők:
Éves szinten 2-3 új cég betelepülése
2017-ig további 100 hektár kerüljön felosztásra a betelepülő cégek körében
A városrészhez kapcsolódó tematikus célok:
T1.2. A kijelölt gazdasági területek előkészítésének megvalósítása és a befektetésösztönzés elősegítése
T2.1. A vonalas infrastruktúra fejlesztése
T2.4. A természeti környezet védelme
A városrészi célok kapcsolódása a tematikus célokhoz
Városrészek / Tematikus célok
T1.
T2.
T1.1 T1.2 T1.3 T1.4 T2.1 T2.2 T2.3 T2.4 T2.5 T3.1. T3.2. T3.3.
Belváros
X
X
Déli Városrész
X
X
Északi városrész
X
Martinász-telep
X
X
X
X
X
X
X
Ófalu-Dunapart Külterület
T3.
X X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X X
X
X
65
4.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája Az Integrált Városfejlesztési Stratégia nemcsak a helyi, hanem a kistérségi, megyei és országos tervezési kereteket is figyelembe veszi. Ezáltal egy olyan dokumentum jön léte, amely segíti a Dunaújvárosi kistérség, Fejér megye és a Közép-Dunántúli Régió térségfejlesztési elképzeléseinek megvalósulását és alkalmazkodik a Strukturális Alapok lehívásához szükséges tervezési dokumentumokhoz és célokhoz. A városrészek céljainak koherenciája elősegíti a városi szintű komplex fejlesztést: minden városrész megtalálta azt az elérendő célt, amellyel a város összességében leghatékonyabban és legátfogóbban képes fejlődni.
4.3.1. Illeszkedés a városi, kistérségi, megyei és országos fejlesztési koncepciókhoz és tervekhez
Rácalmás Településfejlesztési Koncepciója
A 2004-ben elkészült és a Képviselő-testület által jóváhagyott koncepció a nagyközség prioritásait határozta meg. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésekor ezen stratégia mentén, az azóta megváltozott körülményeket is figyelembe véve kerültek kijelölésre a fejlesztési területek.
Rácalmás Várossá nyilvánítási kezdeményezése
A várossá nyilvánítási kezdeményezés (2008) összefoglalja Rácalmás azon eredményeit, amelyek lehetőséget adtak arra, hogy a nagyközség a városi cím birtoklására megalapozott háttérrel tudjon pályázni (pl. gazdasági-infrastrukturális fejlettség). Az IVS elkészítése során a dokumentumban található aktuális alapelveket és elképzeléseket felhasználtuk.
Rácalmás környezetvédelmi programja
A 2010-ben elkészített Környezetvédelmi program a településfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódva, a település rendezési tervével összhangban meghatározza a Rácalmáson szükséges környezetvédelmi tevékenységeket. Az IVS készítésekor ezen programban szereplő elemek felhasználásra kerültek.
Rácalmás Nagyközség gazdasági programja a 2006-2010 közötti időszakra
A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program az önkormányzat számára meghatározza azokat a célkitűzéseket, amelyek a költségvetési lehetőségekkel 66
összhangban az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. Az IVS készítése során a gazdasági program fő irányvonalait alapul vettük.
Helyi építési szabályzat és szabályozási terv
Rácalmás építési szabályzata és szabályozási terve meghatározzák a város fejlesztési elképzeléseinek alapját, általánosságban, valamint turisztikai és ipari tematikus bontásban. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia ezen dokumentumok előírásai és rendelkezései alapján készültek.
A Dunaújvárosi kistérség fejlesztési terve
A 2002-ben készített dokumentum prioritásaihoz teljes mértékben kapcsolódik az IVS célrendszere. A gazdaság élénkítése a gazdasági versenyképesség fokozásához járul hozzá, a humánerőforrás-fejlesztés pedig az alapját képezi a helyi társadalom jó fizikai és mentális közérzetének megteremtéséhez.
Dunaújvárosi Kistérség közoktatási feladat-ellátási, működtetési és fejlesztési terve (2008-2014)
intézményhálózat-
A közoktatási feladatellátás témakörében készült stratégiában szerepelnek azok az elemek, amelyek a rácalmási településfejlesztési koncepciónak a közoktatási fejezetében. A dokumentum tágabb környezetbe helyezi el Rácalmást, ami az IVS készítése során hasznosnak bizonyult.
Közép dunántúli régió területfejlesztési operatív programja (2009-2010)
Az operatív program negyedik prioritása (Helyi gazdaságfejlesztés) kapcsolódik leginkább az IVS-ben megfogalmazottakhoz, valamint az ötödik prioritás (Helyi közösségfejlesztés) 2. konstrukciója (Helyi identitás-erősítő közösségi projektek fejlesztése).
Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013
Az IVS-ben javasolt fejlesztési prioritások, intézkedések és a javasolt projektek összhangban vannak a tervezett Új Magyarország Fejlesztési terv (NFT II.), és a hozzá kapcsolódó Operatív Programok célrendszerével.
67
4.3.2. A városrészek céljainak összhangja Az IVS-ben kidolgozott célrendszer koherens, az egyes településrészekre meghatározott célok illeszkednek egymáshoz, s nem egymás rovására fognak megvalósulni a projektek. A településrészeken főként a meglévő funkciók minőségi javítása a cél. Ennek fényében a Belvárosban az igazgatási-oktatási-kulturális funkciók erősítése a cél, a Déli városrészben a minőségi lakhatás fejlesztése és a szociálisan rászorult rétegek támogatása, az Északi városrészben és a Martinász-telepen az infrastrukturális és közösségi fejlesztések, ÓfaluDunapart településrészen pedig a komplex turisztikai-településrehabilitációs tevékenységek kerülnek előtérbe. Funkcióvesztés egyik városrészen sem következik be. A déli városrész területén található iparterületre pedig a környezetbarát ipari funkció megtelepítése a kívánatos. A tervezés során figyelembe vettük azt is, hogy egy városrésznek többféle célja lehet, amely függ attól, hogy ki a beruházó, s milyen tulajdonban lévő területen hajtják végre. Így egyes fejlesztések teljes egészében az önkormányzat részvételével, önkormányzat tulajdonában lévő területen valósulnának meg, míg mások az önkormányzat és a magánszféra közös beruházásaként fognak megvalósulni. A nem önkormányzati jellegű fejlesztéseknek is fontos szerepük van, s ebben is megtalálhatja az önkormányzat a szerepét: hivatalos kapcsolatrendszereinek felhasználásával összekötő vagy irányító formában tud részt venni. A helyi vezetés jelenléte azért is fontos, mivel bizonyos ügyekben csak az önkormányzat tud eljárni. A célok megvalósításához szükséges fejlesztések többsége nem csak az adott városrészben fejti ki hatását, a projekt eredményei a szomszédos városrészekben, vagy akár a kistérség egész területén is érezhetők lesznek. Ez a gazdaságfejlesztés lehetőségeire, vagy a turisztikairekreációs funkciók bővítésére egyaránt vonatkozik.
68
5. 2011-2017 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése
Rácalmáson akcióterület kijelölése leginkább a Belvárosban indokolt. Egyrészt itt találhatók koncentráltan olyan önkormányzati tulajdonú ingatlanok, amelyeken szükséges fejlesztéseket végrehajtani, másrészt pedig a településközpontban alkalmazott beavatkozások a településméretből eredendően az egész város lakosságának életminőségére képesek lesznek pozitív hatást gyakorolni. Harmadrészt a városban jelentkező további településfejlesztési igények a településen elszórtan, pontszerűen jelentkeznek, illetve nem képviselnek nagyobb volument. A Belvárosi akcióterület fejlesztésétől várható az, hogy a leginkább hatékonyan segítse a város jövőképéhez illeszkedő átfogó céljának elérését. A középtávú fejlesztések további meghatározása során olyan akcióterületek is kijelölésre kerülnek, amelyeken a fejlesztési tevékenységek konkretizáltsági foka még nem éri el a Belvárosi szintet, de az ott megvalósulásra kerülő beruházások igen fontosak Rácalmás fejlődése szempontjából. Egy további ilyen tematikájú terület került meghatározásra, a turisztika témakörében ÓfaluDunapart városrészen. A további, jelenleg is ismert ingatlan- és intézményfejlesztési beavatkozást az IVS célrendszerében megfogalmazott célkitűzések mentén, azokhoz illeszkedően, „pontszerű” beavatkozások keretében kívánja megvalósítani a város. Ezen fejlesztések tekintetében nem állnak fenn az akcióterületi jellegű fejlesztések feltételei (pl. nincs lehetőség a köz- és magánszféra együttműködésével létrehozható fejlesztések megvalósítására).
5.1. A Belvárosi akcióterület
5.1.1. Az akcióterület lehatárolása Az akcióterület határai: Széchenyi tér – Ady Endre utca – Tolsztoj utca – Patakvölgy – Szent János tér – Millennium park – Május 1. utca – Demény Rezső utca – Kulcsi út
69
5.1.2. Az akcióterület fejlesztési céljai
Az akcióterület fejlesztési célja Rácalmás központjában az oktatási – igazgatási – kulturális – kereskedelmi funkciók összekapcsolása és egy komplex egységgé való alakítása, amelyben a környezeti elemek (parkosítás, sétány, utcabútorok) fontos összekötő szerepet töltenek be.
Az átfogó célt az alábbi részcélok megvalósításán keresztül kívánjuk elérni: Egységes településkép kialakítása az akcióterületen Környezeti feltételek javítása, valamint közösségi terek kialakítása Közterületek rendezése A közintézmények korszerűsítése. Városközponti tudat erősítése a Belvárosban élők és a többi rácalmási lakó számára
A fejlesztés illeszkedik az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez, hiszen az IVS átfogó célja az „Élhető kisvárosi környezet fenntartása, amely a létező gazdasági bázisra, az idegenforgalmi lehetőségekre és a helyi hagyományokra épül, megfelelő kapcsolatot ápol Dunaújvárossal, de bizonyos keretek között lehetőséget is biztosít a helybeni megélhetési feltételeknek.” Ehhez az akcióterület hosszú távú célja úgy járul hozzá, hogy komplex közösségi-szolgáltató tér létrehozását irányozza elő Rácalmás központjában.
5.1.3. Indoklás A kijelölt akcióterület képezi Rácalmás hagyományos településközpontját: ez az a magterület, ahol a település létrejött. A területnek azonban nemcsak történelmi jelentősége van Rácalmás életében, hanem mindmáig ez képezi a város központját. Az akcióterületen összpontosul a város közigazgatási, oktatási és kulturális élete, valamint a kereskedelmi üzletek és a vendéglátóhelyek jelentős része. Az Polgármesteri Hivatal áttelepítésével (a Széchenyi térről, a Szigetfő utcába) ez az egység átalakulni látszik, hiszen megváltozik a súlypontja. Attól kezdve a Szigetfő utca („az Intézmények Utcája”) lesz a város igazgatási – oktatási – kulturális tengelye, ahol eddig is megtalálható volt az általános iskola, az óvoda és a művelődési központ. A Szigetfő utca más néven a kúriák utcája is, ahol a közfunkciót ellátó intézmények mind valamelyik kúriában kaptak helyet. A volt Polgármesteri Hivatal helyén szolgáltatási központ (pl. idősek napközi otthona) jön létre, ezáltal a Széchenyi tér funkciója is megváltozik: új funkciók települnek be 70
(idősgondozás), valamint szükséges, hogy a kereskedelmi jelleg is erősödjön. Az akcióterület további részein (pl. Szent János tér) közfunkció-váltás nem történik, továbbra is az egészségügyi központja marad Rácalmásnak, mivel itt található az orvosi rendelő. A fejlesztés kedvezményezettei a város teljes lakossága, függetlenül kortól- és nemtől, hiszen a közszolgáltatások igénybevevői között egyaránt megtalálható a helyben lakó aktívkorú, iskoláskorú és nyugdíjas lakosság, illetve a különböző gazdasági és civil szervezetek is.
A stratégiai fejezet tematikus céljaival összhangban az alábbi funkciók találhatók az akcióterületen
Közigazgatási funkció tekintetében o Jelenlegi Polgármesteri Hivatal (Széchenyi tér 19.) o Új Polgármesteri Hivatal az egykori Fejér Megyei Lakásotthon hálózat épületeiben (Meszleny-Welcz-Exler- kúria, Szigetfő utca 3.)
Oktatási-nevelési funkció: o Óvoda (Rezutsek- és Trojkó- kúriák – Szigetfő utca 17.) o Jankovich Miklós Általános Iskola (Szigetfő utca 24.)
Közművelődési funkció o Művelődési Ház és Könyvtár (Teleszky- kúria – Szigetfő utca 31.)
Egészségügyi funkció o Egészségház (Korányi tér 7.)
Vallási funkció o Római katolikus templom o Református templom
Egyéb városi örökség o Modrovich-Bay- kúria (Bay tér 17. - Juhos Béla magántulajdona)
71
A lehatárolásnál fontos szempont volt, hogy a helyi lakosság is úgy tekintsen erre a területre, mint a város központjára. A belváros korszerűsítését az önkormányzat több különböző pontszerű beavatkozás keretében már elkezdte (2001-ben a Teleszky-kúriában a Művelődési Ház és Könyvtár kialakítása vagy a Jankovich Miklós Általános Iskola felújítása 2010-ben) továbbá az infrastrukturális és környezetrendezési fejlesztések is egyes tekintetben megtörténtek (pl. járda- és kerékpárút-építés a Szigetfő utcában).
Az akcióterületen a magántulajdon túlsúlya a jellemző, de emellett számos önkormányzati tulajdonú ingatlan is található. (Polgármesteri Hivatal, általános iskola, óvoda, volt nevelőotthon, művelődési ház épületei, a sportpálya területe), amelyek a tervezett beavatkozási területen koncentrálódnak. Az utak és a közterek önkormányzati tulajdonban vannak.
5.1.4. Kapcsolódó korábbi, illetve jelenleg folyó beavatkozások Jelen akcióterületi beavatkozások szerves folytatását jelentik az önkormányzat által korábban megkezdett városfejlesztési tevékenységeknek.
A) Az akcióterületen végrehajtott kapcsolódó korábbi beavatkozások az alábbiak:
Jankovich Miklós Általános Iskola korszerűsítése, fejlesztése (szerződött összeg: 206 800 763 Ft )
A projekt célja a minőségi oktatás-nevelés feltételeinek megteremtése, a tartalmi módszertani fejlesztések, a hátrányos helyzetű és SNI-s gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, a tehetségek felismeréséhez szükséges infrastrukturális háttér megteremtése érdekében, a rácalmási általános iskola felújítása, bővítése és komplex akadálymentesítése kerül elvégzésre. A projekt keretében felújításra (711 m2), bővítésre (310 m2) és komplex akadálymentesítésre (39 helyiség), 18 parkoló (melyből 2 akadálymentes), továbbá fejlesztő, oktató, tehetséggondozó eszközök és tantermi berendezések beszerzése történik meg. A létrejövő nagyobb közösségi tér, fejlesztő és csoport szobák, könyvtár az IKT eszközök fogadására alkalmas környezet, a megújult udvar (1250 m2 bővítés, 1500 m2 felújítás) a pedagógiai innovációk hatékonyabb megvalósításához járulnak hozzá, és kiemelten a HH és SNI tanulók integrációjához.
72
Kerékpárút-hálózat továbbfejlesztése Rácalmáson (szerződött összeg: 38 961 378 Ft )
A projekt célja a hivatásforgalmú közlekedés kiváltása a megépítendő kerékpárút által; továbbá a Szigetfő utca megközelíthetőségének javítása, s ezáltal a településközpont jobb elérésének biztosítása. A kiépítendő kerékpárút kapcsolódik a már meglévő kerékpárút létesítményekhez. A kiépítendő szakasz a Népfront utcán található kerékpárúttal az E73 sz. főút felé teremt kapcsolatot, és egy későbbi kerékpárút szakasz kivitelezésével, a Duna-parti sétánnyal, Dunaújvárossal fogja összekötni Rácalmás központját.
B) Az akcióterületen jelenleg zajló beruházás
Az egykori rácalmási nevelőotthon épületegyüttesének köz- és gazdasági célú hasznosítása (megítélt összeg: 99 660 681 Ft )
A projekt keretében az Önkormányzat által 2008-ban teljesen lelakott állagban, a funkcióval való megtöltés szándékával megvásárolt egykori Nevelőotthon, a Meszlényi-Exler-kúria épülete felújításának első ütemére kerül sor. Erre már csak azért is szükség van, mivel a település lakossága folyamatosan növekszik, így az ellátandó feladatok köre is bővül, továbbá egy frissen – 2009-ben – városi rangot nyert településhez egy XXI. századi modern Polgármesteri Hivatal illik. A pályázat keretében tervezett építési munkák során a főépület, továbbá a mellékszárny egy részének átalakítása, bővítése és felújítása történik. A funkcióbővítő felújítás során a főépületben kialakításra kerülnek a különféle ügyintézési feladatok ellátására alkalmas irodák (pl. különálló gyámügyi, szociális és műszaki iroda), ügyfélszolgálat, a komfortos várakozó folyosó, továbbá egy tárgyaló. Az épületek felújítása során elvégzésre kerülnek a szükséges akadálymentesítési intézkedések is. A főépülethez közös előtérrel csatlakozó melléképületben kiépülő tanácskozó terem mellett gazdaságélénkítési lépésként kibérelhető külön bejáratú iroda áll majd a környékbeli közszolgáltatáshoz kapcsolódó vállalkozások (pl. ügyvédi iroda) rendelkezésére. Mindezek mellett 22 parkolóhely is kialakításra kerül.
73
5.1.5. Tervezett beavatkozások / projektek Az akcióterületen az alábbi tervezett beruházások fognak megvalósulni 2017-ig.
1) Óvoda felújítása 2) Az orvosi rendelő állagmegóvása és felújítása 3) Sportöltöző létrehozása 4) Bölcsőde felépítése / kialakítása 5) Idősek napközi otthonának létrehozása 6) Sportcsarnok felépítése
1) Az Óvoda felújítása
Cél: XXI. századi körülmények között történjen az óvodai nevelés.
Indok: A körülmények nem teszik lehetővé hosszú távon az óvoda jelenlegi működését az adott körülmények között.
Tevékenység: Az óvoda felújítása régi terve az önkormányzatnak. A legfontosabb feladatok közé tartozik 2 új foglalkoztató létesítése, kiváltva ezzel a régi TSZ irodában található, természetes világítás nélküli termeket. A régi TSZ irodába kerülne a logopédiai foglalkoztató, ill. az adminisztrációs helyiségek. További elvégzendő feladat a nyílászárók cseréje, valamint a tetőcsere, továbbá belső felújítások.
2) Az orvosi rendelő állagmegóvása és felújítása
Cél: A rácalmási lakosok az egészségügyi alapellátásokat komfortos körülmények között tudják igénybe venni.
Indok: az orvosi rendelő épületének állaga nem felel meg a kor követelményeinek
Tevékenység: Az orvosi rendelő külső- és belső állagmegóvása és felújítása, tetőcsere, hőszigetelés és nyílászáró-csere a legfontosabb elvégzendő feladatok.
3) Sportöltöző létrehozása
Cél: Megfelelő körülmények között történjen a felkészülés a sporteseményekre
Indok: Jelenlegi infrastruktúra nem teszi lehetővé a korszerű felkészülést a sporteseményekre, az öltöző állapota felújítást igényel.
Tevékenység: A rácalmási sportélet igen régi időkre nyúlig vissza, s megyei szinten is igen nagy elismerésnek örvend. Az utánpótlás nevelés során viszont nemcsak a 74
sportszakma képviselőinek felkészültsége, hanem a kapcsolódó infrastruktúra minősége is fontos, hiszen a szülők számára ez is egy fontos szempont, amikor eldöntik, hogy hol kezdje el sportéletét gyermekük.
4) Bölcsőde kialakítása / felépítése
Cél: A bölcsődei nevelés körülményeinek megteremtése Rácalmáson
Indok: A fiatal, családos, kis gyermekekkel rendelkező népesség beköltözése következtében folyamatosan növekszik a bölcsődés korú gyermekek száma. A lakosság irányából megvan az igény a bölcsőde létesítésére.
Tevékenység: A bölcsődei ellátás alapjainak a megteremtése. Kezdetben, az óvodában is elhelyezhető egy kisebb, kísérleti csoport, majd a tapasztalatok összegzése után lehet dönteni arról, hogy érdemes-e külön épületet építeni a szolgáltatás számára. (Az óvodában ugyan jelenleg a 125 férőhelyre 147 ellátott gyermek jut, azonban az általános gyerekszám-csökkenés miatt lesz lehetőség arra, hogy bölcsődei csoportot indítsanak az óvodában). A Polgármesteri Hivatal Széchenyi téri épülete nem alkalmas a bölcsődei ellátás befogadására, így a hivatal átköltözése után a régi épületben nem a bölcsőde fog üzemelni.
5) Idősek napközi otthonának létrehozása
Cél: A rácalmási időskorúak nappali ellátásának újraindítása
Indok: A városban az általános össztársadalmi elöregedés következtében egyre magasabb az időskorúak aránya a teljes lakosságon belül, ellátásuk azonban eddig nem valósult meg.
Tevékenység: A Polgármesteri Hivatal Széchenyi téri épülete – miután a hivatal átköltözik – alkalmassá válik ilyen jellegű tevékenység befogadására (is.), kísérletképp. Azonban az épület elég frekventált helyen van, inkább szolgáltatási funkciók kialakítása a javasolt.
6) Sportcsarnok felépítése
Cél: A város sport- és közösségi élet fellendítése multifunkcionális sportlétesítmény létrehozásával
Indok: A városban nincs olyan fedett sportcsarnok, amely nagyobb méretű események befogadására alkalmas lenne.
Tevékenység: A sportcsarnok multifunkcionális lenne, lehetne benne sportrendezvényeket, és egyéb önkormányzati összejöveteleket tartani. Tervezett helye a Művelődési Ház melletti terület, ami abból a szempontból is
75
5.1.6. A tervezett beavatkozások ütemezése 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 1) Óvoda felújítása
X
X
2) Az orvosi rendelő állagmegóvása és felújítása
X
X
3) Sportöltöző létrehozása
X
4) Bölcsőde felépítése / kialakítása 5) Idősek napközi otthonának létrehozása
X X
X
X
6) Sportcsarnok felépítése
X
5.1.7. Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségei Tervezett költség
Forrás
(Ft) 1) Óvoda felújítása
100.000.000
KDOP
2) Az orvosi rendelő állagmegóvása és felújítása
50.000.000
KDOP
38.500.000
Leader + önkormányzati forrás
4) Bölcsőde felépítése / kialakítása
100.000.000
KDOP
5) Idősek napközi otthonának létrehozása
40.000.000
KDOP
6) Sportcsarnok felépítése
800.000.000
KDOP
3) Sportöltöző létrehozása
Forrásallokáció
A beruházások a KDOP forrásainak bevonásával valósítható meg. *Részletesebben lásd a Mellékletben+
76
5.1.8. Várható eredmények és hatások A fejlesztések eredményeképp egy rendezett, összefüggő városközponti tér jön létre az akcióterületen. A Polgármesteri Hivatal áttelepítésének eredményeképp új ügyfélbarátszolgáltató közigazgatás fog a lakosság rendelkezésére állni. Az óvoda felújításával komfortosabbá, egészségesebbé és gazdaságosabbá válik a nevelés, valamint az óvodai dolgozók munkakörülményei. A bölcsőde kialakításával lehetőségük lesz a helyi kisgyermekes nőknek arra, hogy ne Dunaújvárosba vigyék a gyermeküket bölcsődébe, ill. hogy a gyermekük óvodás kora előtt is visszatérhessenek a munkaerőpiacra. A sportöltöző felújításával újra mindenki számára vonzóvá válik a sportolás Rácalmáson. Az idősek otthonának létesítése után a nappali ellátás problémája megoldódik. Az orvosi rendelő korszerűsítésével a felmerülő igényeknek és elvárásoknak meg tud felelni. A fejlesztések hatásaként egy komplex városközpont jön létre, amely vonzóbbá válik mind a lakosság és a befektetők szemében, valamint az ideérkező turisták számára is. Ennek tovagyűrűző hatásaként a lakosok közérzete is javul.
5.1.9. Kapcsolódó beruházások Az akcióterületi fejlesztés tovább fontos, kiegészítő elemei az alábbiak:
Zöldterület-fejlesztés
Az akcióterületen a zöldterület-fejlesztés mintegy „térbeli összekötő-elem”, egy kapocsként funkcionál az önkormányzati beruházások között. A tevékenység során nemcsak a meglévő felületek karbantartása, minőségi fejlesztése a cél, hanem utcabútorok elhelyezése is.
A közbiztonság-fejlesztése
A biztonság-érzet fokozása érdekében a Népfront utcában, valamint a Széchenyi téren térfigyelő-kamerák felállítása és üzemeltetése történik meg.
A köztéri műemlékek védelme
Az akcióterületen a kúriák mellett több köztári műemlék is található, amelynek a védelme kiemelt feladat az egységes városkép megteremtése érdekében.
77
5.2. Rekreációs és turisztikai akcióterület (Középtávon fejlesztésre kijelölt további akcióterület) 5.2.1. Az akcióterület lehatárolása Az akcióterület Ófalu-Dunapart városrészben található, valamint magában foglalja a Rácalmási Nagy-szigetet is. A lehetséges határai az alábbiak: Szentháromság tér – Kossuth Lajos utca - Rác köz – Rácalmási Duna – Rácalmási Nagy-sziget – Duzlok déli része – Pince sor
5.2.2. Az akcióterület fejlesztési céljai Az akcióterületen található a város turisztikai központja, ennek a területnek az összefoglalt és rendezett fejlesztése a kívánatos cél.
Az átfogó célt az alábbi részcélok megvalósításán keresztül kívánjuk elérni: A meglévő szolgáltatások komplexe fejlesztése Új szolgáltatások létrehozása Egységes településkép kialakítása az akcióterületen Környezeti feltételek javítása, valamint közösségi terek kialakítása
Az új vonzó adottságú lakóterületek, az idegenforgalom számára hasznosítható Jankovich – kúria és környéke, a Duna-parti területek, a Nagy-sziget ökoturisztikai fejlesztései és az Ófalu hangulatos utcái egyszerre szolgálhatják a lakó- és idegenforgalmi funkció együttélését.
5.2.3. Indoklás Az idegenforgalom jelentős szerepet kell, hogy kapjon a település életében az elkövetkezendő években is. A Rácalmási-Duna mentén fekvő, erre a célra kijelölt területek környezettudatos hasznosítása, a Jankovich-kúria felújított épületeinek a további használatba vétele a legfőbb cél. A Jankovich-kúria Konferencia- és Rendezvényközpont valamint a Duna Ökoturisztikai Központ a bázisa a turisztikai vonzerő növelésének. A 78
Jankovich-kúria Konferencia –és Rendezvényközpont elsősorban családi és céges rendezvények helyszíneként funkcionál. Ezeken kívül több fesztivál és városi program kerül lebonyolításra itt, továbbá állandó kiállításoknak (Helytörténeti-kiállítás, Halászati-kiállítás, Afrika-kiállítás) is helyet ad. Az idegenforgalom fejlesztése szempontjából fontos a Jankovich-kúria közvetlen környékének teljes felújítása, hasznosítása, az infrastruktúra további fejlesztése, egyszóval a településkép attraktív átalakítása turisztikailag fogyasztható formává, hogy az idelátogató belföldi és külföldi turistákat egy egységes kép fogadja. Természetesen nemcsak a kúria közvetlen környezetének a településképi fejlesztése fontos, hanem azon útvonalé is, amelyen a városban érkezők megközelítik a Jankovich-kúriát; ez pedig maga a város fő közlekedési tengelye (Népfront utca – Széchenyi tér). A közterületek rendezése nemcsak az itt élők számára teheti még élhetőbbé a települést, de megalapozhatja az idegenforgalmi vonzerő növekedését is. A turisztikai termékpaletta szélesítése érdekében fontos az ún „idegenforgalmi témautak” kialakítása – a Nagy-szigeti tanösvényhez hasonlóan –, valamint a már meglévő Duna-parti kerékpárútnak a Dunaújvárosi kistérség településeit összekötő kerékpárút-hálózat kiépítése.
5.2.4. Kapcsolódó korábbi, illetve jelenleg folyó beavatkozások
Komplex ökoturisztikai bázis kialakítása Rácalmáson
A 2006-2007-es években létrejött projekt a legfőbb alapja és kiindulási pontja a rácalmási turizmus-fejlesztésnek. A projekt során a természetvédelem alatt álló Nagy-szigeten, a szigetet övező területen és a Jankovich-kúria kertjében olyan, a térségi természeti és kulturális értékekre építő szolgáltatáscsomag került kialakításra, amely hozzájárul a turisztikai szezonalitás csökkentéséhez, valamint Rácalmást is elhelyezi az ország turisztikai térképén. A fejlesztés eredményeképp a Jankovich-kúria kertjében a volt gazdasági épületek átalakításával új ökoturisztikai látogatóközpont jött létre. Az új funkciókkal felruházott építményekben a természetvédelmi oktatásnak, a növény- és állatvilág, a hagyományos népi ételkészítés bemutatásának, a néprajzi és helytörténeti kiállításoknak, továbbá kézműves műhelyeknek adnak teret. A természetvédelem alatt álló rácalmási Nagy-szigeten információs táblákkal ellátott ismeretterjesztő útvonalat, valamint madármegfigyelőket és nyitott-fedett előadóhelyeket építettek meg. Ezek segítségével az önkormányzat megteremti az ökoturisztikai szolgáltatások feltételrendszerét, ami a természet értékeit közelebb viszi így a turistákhoz. A Natura 2000 területén Dunaújváros és Rácalmás között megépítik a 3,7 kilométer hosszú kerékpárutat, amely az aktív turizmus kedvelőit szolgálja. Továbbá a KisDuna ágban egy 40-50 férőhelyes, a Nagy-sziget vízen keresztül történő megközelítését biztosító csónakkikötőt építenek.
79
Jankovich Hotel és Étterem létrehozása
2007 januárjában az Ökoturisztikai Központ mellett az egykori libakeltető épületében megnyitásra került a település első minőségi szálláshelye és az ahhoz kapcsolódó étterme, aminek egyik fő specialitása a koreai konyha megismertetése a magyar vendégkörrel. A szállodában, első körben 25 szoba került kialakításra, majd rá két évre a bővítés során újabb 25 szobát adtak át, így 2009 májusától már 50 szobában 100 vendég tud egyszerre megszállni. A Hotel fő profilja a rendezvényturizmus, valamint a különböző céges rendezvények lebonyolítása. A vendégkör igen összetett; kezdve a Hankook koreai és egyéb üzleti vendégeitől, a dunaújvárosi nagyobb cégek delegációin át, egészen a különböző orvoskongresszusok és egyéb más fontosabb rendezvények résztvevőjéig. A vezetés célja, hogy a hotelben megforduló vendégek tudatába „beépítsék” Rácalmást, hiszen az ország minden részéből jönnek a konferenciaturizmus résztvevői.
5.2.5. Tervezett beavatkozások / projektek A lehetséges akcióterületen az alábbi fejlesztési ötletek kerültek összegyűjtésre, tematikus bontásban, megjelölve, hogy magánszférabeli vagy önkormányzati kezdeményezésű.
A magánszféra fejlesztései:
A Jankovich Hotel és Étterem potenciális fejlesztési lehetőségei o hosszútávon: környezetbarát, egészségtudatos hotel létrehozása, esetleg szomszédos területek megvásárlása o középtávon: wellness-részleg befejezése, a magánvendégkör bővítése o rövidtávon: az éttermi kapacitások bővítése
A fejlesztések komplexitása érdekében szükséges a hotel és a kúria között meglévő kommunikációs csatornák fejlesztése továbbá egy közös marketing-stratégia kidolgozása és a benne foglaltak végrehajtása. Ez a tevékenység azért is nagyon fontos, mivel a cél az, hogy a Hotelban megszállók vagy az Ökoturisztikai központba látogatók számára a hotel/kúria/ökoturisztikai központ egy egységként rajzolódjon ki, ne szétdarabolva a piaciállami törésvonalak mentén.
80
További fejlesztési lehetőségek az akcióterületen:
A) Önkormányzati
Tökmúzeum és tök termesztési bemutató terület létesítése a volt Római Katolikus Plébánia területén
Fő tér, Deák tér dísztérré alakítása
A Jankovich-kúria lehetőségeinek maximális kihasználásával nyári bérletes könnyű-, komoly zenei, színházi előadás sorozat szervezése a Kúria színpadára, ehhez a nagyszínpad befedésének, a hangosítás és világítástechnika korszerűsítésének megoldása
Önkormányzati tulajdonú szálláshelyek kialakítása pályázati bevonásával (pl. a Jankovich-kúria eddig fel nem újított épületeiben)
Nagy-szigeti turista utak és létesítményeinek felújítása, bővítése
Nagy-szigeti eldurvult, gondozatlan gyümölcsös kitisztítása, a gyümölcsös felújítása, ápolása, az állomány növelése a korábban Rácalmáson őshonos almafákkal való újratelepítésével
Kis-szigeten turista útvonalak kiépítése
Gyermek-tó, Duna-parti út és Kerek-tó körzetének kitisztítása, városi kiránduló, pihenő parkká alakítása; közlekedő utak, kerékpárút kiépítése
A termálvíz energetikai célú hasznosítása (pl. közintézmények fűtése)
Az Ófalu rendezési tervének felülvizsgálata
támogatás
B) Magánszféra
Termálfürdő létesítése
Túrakerékpár kölcsönző és javító bázis létesítése
A Duna-parton ismételten camping kialakításának ösztönzése;
A Kis-Duna ágban vízi-sport lehetőségek további bővítése, az ehhez szükséges tervek elkészíttetése és a kivitelezés elvégzése;
Turistákat szállító kisvonat beszerzése, látnivalók ismertetésére szolgáló technikával való ellátása, kisvonat mások részére való bérbeadásának megszervezése
Pincesor pincéinek kicsinosítása, a düledező présházak rendbehozatása, vagy lebontatása, néhány pincébe pinceborozó megnyitásának ösztönzése
A Nagy-szigetre vezető híd alatti jobbparton, a korábbi területen, szabadtéri strand kialakítása; 81
Sétahajózási lehetőség megteremtése, a szükséges mértékű mederkotrás elvégeztetése;
5.3. Tervezett pontszerű városrehabilitációs beavatkozások 2017-ig
A védetté nyilvánított műemléki, építészeti, természeti értékek állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, állaguk folyamatos megóvása, szükség szerinti felújításuk elvégeztetése
A meglévő létesítmények, utcai padok, szeméttartók, asztalok, autóbusz várakozók, stb. állapotának folyamatos megőrzése, fenntartása
Millenniumi Park tavának kitisztíttatása, kotrása, a Park végleges funkciójának kigondolása, megterveztetése, kivitelezése
Nyilvános WC létesítése a Millennium Parkban
A 6-os úttól a vasútállomásra vezető út újraaszfaltozása
Az utasforgalom növelése érdekében a vasútállomás épületének és területének rendbehozatása, rendszeres gondozása. Az állomásépület hasznosításának megoldása.
A Római katolikus köztemető gondozásának megszervezése (pl. a temetőben nyugvó neves személyiségek sírjainak kitisztíttatása, rendbe hozása)
Tökfesztivál kiteljesítése, a város területén való széttagolása, a Kúria területén kívül új helyszínek kijelölése (pl. Városközpont, Millenniumi Park, foci pálya, Szentháromság tér, Pince sor, stb.)
Családi házaknál szálláshely hálózat megszervezése és működtetése; falusi turizmus intézményesítése, fogadók létesítése;
Hulladéklerakó és hulladék-feldolgozó mű létesítése, ill. komposztáló telep létrehozása létesítése (Rózsa-majorban)
Szennyvíztisztító telep korszerűsítése, bővítése
A Révai utcától északra a belterület határán került kijelölésre az ÁRT-nek is megfelelő új temető. A meglévő temetők egy része kegyeleti park formájában tartandó meg.
82
5.4. Területfelhasználási javaslatok A) Lakóterületek rendezése Rácalmás lakóterületi növekedésének nagyságát a település demográfiai alakulását figyelembe véve, az évről-évre növekvő betelepedéssel számolva kell meghatározni. A Dunaújváros körüli első településgyűrű tagjaként – vonzó lakóterületként – évente 100-120 fővel nő a lakónépesség. A városból való kitelepüléseket az előkészített új lakóterületek megléte, az olcsóbb megélhetés, a település tiszta levegője, szép természeti és épített környezeti adottságai indokolják. A település idegenforgalmi fejlesztései a helyben lakó, illetve az idetelepülő lakosság számára is új lehetőségeket fog biztosítani a szabadidő hasznos és kellemes eltöltése terén. Az érvényben lévő HÉSZ új lakóterületei közül ütemezetten vonhatók be a felmerülő igényeknek megfelelő kisebb egységek. A meglévő, már kialakított lakótelkek beépítésén túl, az első ütemként hasznosítható új területek a következők:
A Kulcsi út menti belterület közeli részek – önkormányzati részvétellel, egységesen elkészített szabályozás és telekalakítás alapján. A területek északi irányban, több lépcsőben tovább bővíthetők. A társadalmi változások, az általános elöregedés okán érdemes azon elgondolkodni, hogy a terület mennyire alkalmas egy idősek otthonának a létrehozására. Természetesen ehhez piaci szereplő kell, nem az önkormányzat feladata.
A belterület határán lévő, kertes területek egy része (Patak-völgy fölötti dombtető, Pacsirta utca melletti kertes területek) – tulajdonosi részvétellel a meglévő jogi telekhatárok jelentős korrekciójával alakulhat át lakóterületté.
A Déli városrészben a Venyimi út alatti kisebb tervezett lakóterület – tulajdonosi, vállalkozói részvétellel jöhet létre.
B) Üdülőterületek rendezése A meglévő – településközponttól távol eső – üdülőterületek átminősítése lakóterületté sem a településközponttól mért távolsága (napi ellátás-szolgáltatás megoldhatatlan feladat), sem a jelenlegi telekadottságok, beépítettség miatt sem javasolható. A település északi, kulcsi határán kisebb üdülőterület már ma is található a kertes területek szomszédságában. Ennek déli irányú fejlesztése szerepel a tervben, amelynek megvalósulását az idegenforgalmi területek hasznosítása fogja megindítani. A jelenleg meglévő nagykiterjedésű kertes területek egy része ma is üdülési célokat szolgál, de ezek átminősítése az infrastrukturális nehézségek és a változatos terepadottságok miatt nem javasolható. Az épületek pihenési-üdülési célú hasznosítása – az építési előírások betartása mellett – természetesen lehetséges.
83
C) Gazdasági területek rendezése A 6. sz. főközlekedési út és a vasút közötti 200 hektáros iparterület külön szabályozási tervvel rendelkezik. Ezen a területen található maga a Hankook (57 hektáron), további 45 hektár pedig szabadon értékesíthető, azaz a művelési ágból való kivonása már megtörtént. A terület előkészítettségének és az ütemezett igénybevételnek megfelelően szabályozási terv is erre a területre terjed ki, rugalmas kereteket biztosítva a megvalósításhoz. A fennmaradó közel 100 hektár területnagyság a művelési ágból kivonható, viszont ehhez a földvédelmi járulékot meg kell fizetni, ami az egész területre nézve összesen 100 millió Ft. A Hankook fejlesztésének 2. üteme 2009-ben kezdődött el, amelynek keretében új gyártócsarnok épült és megkezdődött a gépsorok beszerelése is. Az új gépsorok beüzemelését és kipróbálását 2010 novemberében kezdték, az új részleg teljes beindítása 2011 tavaszára várható. Az újabb, 230 millió euró értékű fejlesztésnek köszönhetően a cég a jelenlegi ötmillióról tizenkét millió gumiabroncsra növeli az éves gyártókapacitását. A dolgozók létszáma pedig 2011 második felére 1900-ra emelkedik majd a mostani 1400-ról.
5.5. Fenntarthatósági szempontok Rácalmás környezetvédelmi jelentőségét meghatározza a településnek a természeti környezetben betöltött szerepe, a Rácalmási-Duna és a Rácalmási szigetek érzékeny ökológiai helyzete. A település természeti környezetében bekövetkező különböző eredetű terhelések befolyásolják a helyi védettségű területek környezeti és természeti fenntarthatóságát. A fejlesztések és azok környezeti hatásainak összefoglalására kerül sor jelen alfejezetben, összhangban a város környezetvédelmi programjával és a kormány által 2007-ben elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával. A legfontosabb környezeti problémák a partfallal állnak összefüggésben. Míg Ófaluban a partfalvédelem és a partfalomlás megakadályozása volt a legfontosabb feladat (pályázat), az Északi városrészben (Baboskerten) a csúszásveszélyes magaspart vízrendezése történt meg (ez 2010-ben a KDOP 4.1.1/E projekt keretében megoldódott). A település földrajzi fekvéséből adódóan a zajterhelés a 6-os út mentén élőket érinti, a település többi területén (központ, Ófalu) a jelentéktelen átmenő tranzitforgalomból adódóan nem jelentős. A település gazdasági térszerkezetét, kisvárosi jellegét tekintve a levegőszennyezés mértéke csekélynek mondható. Az IVS-ben megfogalmazott fejlesztési célok, irányok nagyobb negatív környezeti hatásokkal nem járnak. A Belváros fejlesztése során törekedni kell a keletkező hulladék megfelelő elszállításáról, gyűjtéséről; hasonlóképp a turisztikai akcióterületen, ahol ezen felül a megnövekedett számú turisták okán a parkolóhelyek számát is növelni kell, ill. az ideiglenes parkolóhelyek kialakítását körültekintően kell megtervezni. A létesítendő camping környezeti terhelése (szennyvíz, hulladékelszállítás) is megoldást igényel. A zöldterületek bővítése, karbantartása, minőségi javítása ugyancsak az egyik fontos cél a belvárosi akcióterületen. 84
A külterületen működő nagyipari üzem (Hankook), ill. a kijelölt ipari zóna nem érintkezik a lakott területekkel, így a felmerülő környezeti terhelés a lakosságot nem érinti. Az ipari területre a környezetbarát vállalkozások betelepülése preferált, viszont ha mégsem ez történik meg, akkor figyelembe kell venni az uralkodó szélirányt is. A városnak van egy termálkútja (600 méteres mélységben 36 C-os termálvizet tártak fel), amelynek a vize a szükséges beruházások után alkalmas a középületek energiájának a biztosítására.
85
5.6. A stratégia megvalósulásának kockázatai
Leírás
Valószínűség
Következmény
A kockázat kezelésének módja
Vállalkozások betelepülésének elmaradása az ipari zónában
Közepes
Új munkahelyek hiánya
Aktív marketingtevékenységek, önkormányzati adókedvezmény
A helyi vállalkozók nem tudják fejleszteni a vállalkozásukat
Közepes
Csökkenő termékstruktúra, esetleges üzletbezárások/vállalkozás megszűnések
Pályázatokon való sikeres részvétel, pályázati tanácsadás, önkormányzati adókedvezmény
A város nem jut
Alacsony
A fejlesztések beszűkülése, elmaradása
Stratégiai tervezés, koncepcionális
a fejlesztésekhez szükséges pályázati forrásokhoz
gondolkodás szükséges a városvezetés részéről,valamint a tervezett projektek magas szintű előkészítettsége
A vendégszám elmarad a Közepes stratégiában megfogalmazott értékektől
A szolgáltatások igénybe vevőinek a száma stagnál, ill. csökken, egyesek megszűnnek.
Közös marketingstratégia az állami – piaci szerepvállalók között ,valamint a kommunikáció fejlesztése a partnerek között
A közszolgáltatások fejlődése nem követi a népességszám növekedését
Közepes
Férőhelyhiány a közoktatási intézményekben
Strukturált projektek készítése, szponzorok szerzése, lobbitevékenység
A stratégia megvalósításának lakossági
Alacsony
Elhúzódik a projektek előkészítése
A lakosság folyamatos tájékoztatása. Kiváló kommunikáció, valamint a civil szervezetek aktív bevonása a folyamatba
támogatottsága csökken
86
Az azonosított és bemutatott kockázatok nyomon követése javasolt a stratégia monitoringja során. Amennyiben a felsorolt kockázatok valamelyike bekövetkezik, a megadott intézkedések végrehajtása javasolt. A stratégia megvalósítása, illetve a felülvizsgálat során esetlegesen azonosítható újabb kockázatok kezelése elengedhetetlenül fontos, ezért szükséges ezek beépítése a kockázatkezelési stratégiába.
87
6. A megvalósítás eszközei
6.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A stratégia sikeres megvalósításához fontosak az önkormányzat által végzett olyan tevékenységek, amelyek segítik, támogatják az integrált városfejlesztési stratégiában megjelölt fejlesztési célok elérését.
Városmarketing terv készítése
A helyi építési szabályzat módosítása (Tervalku / szabályozási alku)
Helyi adókedvezmény
Kedvezményes területbiztosítás
Városmarketing terv készítése
Rácalmásnak a rövid- és középtávú célok elérése érdekében el kell készítenie a Városmarketing stratégiáját, amelyben megfogalmazásra kerülnek azok a célkitűzések és tevékenységek, amelyek révén vonzóvá válik a város nemcsak az oda látogató turisták és a potenciális befektetők körében, hanem a városlakók számára is. Fontos azonban, hogy az egyes tevékenységek a kínálati oldalhoz is illeszkedjenek, így erősítve fel a marketing hatását. A városi marketing elképzeléseinek rendszerbe foglalása kiemelt feladat. A turisztikai célcsoportok számára kialakított marketing mellett a marketing stratégiában szükséges a befektetőket vonzani képes gazdasági vonatkozású elemeket is megjeleníteni. A jól kialakított, a település összetéveszthetetlen jegyeit tartalmazó identitás biztosíthatja, hogy a konkurensekkel szemben jobb pozíciót foglalhasson el a település. Az identitás az imázson túl igen fontos összekötő elem is egyben, hiszen egyben tartja az itt élők közösségét, amely Rácalmás esetében különösen fontos, mivel egyes rétegek nem vesznek részt a közösségi rendezvényeken. Egy jól kialakított imázs lehetőséget nyújt arra, hogy a passzív, lappangó rétegek is bekapcsolódhassanak a városfejlesztési, partnerségi folyamataiba. A marketing akciók során a település helyzetelemzéséből és a középtávú fejlesztési tervekből kiindulva kell meghatározni azokat a területeket, amelyekre az adott akció vonatkozik: turizmus fejlesztése, városfejlesztés elért eredményeinek közvetítése. Ezt követően történhet meg a marketingkommunikációs eszközök kiválasztásra, amelyek a kívánt üzenetet eljuttatják az érintettekhez. Önkormányzat esetében ezek lehetnek: új arculat kialakítása, 88
lakossági fórum szervezése, e-önkormányzat, a célcsoportokkal kapcsolatba kerülő szakemberek pozitív hozzáállása. A település középtávú céljai között, és így az akcióterületi fejlesztések között is hangsúlyos a turisztikai (ökoturisztika, konferenciaturizmus), illetve a Duna adottságait kihasználó szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtése, és a tartalom-fejlesztés támogatása. A város marketingjének szerves része kell legyen, hogy felépítsen egy jól értékesíthető, kifelé egységesen megjeleníthető turisztikai terméket. A vonzerő növelése érdekében mérlegelni kell, hogy tud-e a város kapcsolódni a térségi együttműködési keretekhez, s ha igen, ezekben milyen szerepet játszhat.
A helyi építési szabályzat módosítása (Tervalku / szabályozási alku)
A hivatalos módszertan „szabályozási alku”-nak nevezi azt a folyamatot, amikor a településen beruházni kívánó lehetséges befektető olyan szerződést köt a települési önkormányzattal, amely mindkét fél számára előnyös és rögzített fejlesztési feladatokkal bír. Ezen eljárás esetén sor kerül a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítására, amelyek a településszerkezeti terv érdekeinek figyelembe vételével történnek.
Helyi adókedvezmény
Helyi adókedvezményekkel, az építési illeték kedvezmények biztosításával egyes esetekben mobilizálható a magántőke, amelyet a Tervalkuban /településrendezési szerződésben rögzíthetnek a felek. Az építmény- és a telekadó esetében megfontolható, hogy milyen kedvezmények nyújthatók a vállalkozások számára – különösen a belvárosi és a turisztikai akcióterületen, ill. az ipari zónában.
Kedvezményes területbiztosítás
A befektetőkkel való tárgyalás során az önkormányzat számára rendelkezésre álló eszközök közé tartozik az is, hogy kedvezményesen területet biztosítson meghatározott, a város céljainak megfelelő betelepülő vállalkozások számára. Ilyen jellegű kedvezmény biztosítása az ófalui fejlesztések esetében várható (pl.: gyógyfürdő, kemping, turista-szállás létesítése során), vagy az iparterületen a betelepülő vállalkozások számára esetleg az Északi városrészben (pl. a Kulcsi úti lakóparkban) a bentlakásos idősek otthonát létrehozó magánbefektető számára.
89
6.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A város viszonylag kis méretéből következően nem kíván önálló városfejlesztő társaságot létrehozni, mivel annak fenntartása nagy anyagi vonzattal járna, ill. az ellátandó feladatok egy részét a hivatalon belül történő szervezetfejlesztéssel is meg tudja oldani. Így az Önkormányzat a már pályázati lebonyolítási tapasztalatot szerzett szakembereit, munkatársait kívánja igénybe venni a stratégiában megfogalmazott fejlesztések végrehajtására. Az Önkormányzat a városfejlesztési beavatkozások végrehajtásához kapcsolódó lehetséges változtatásokról az új épületbe költözést követően dönt.
6.3. Településközi koordináció mechanizmusai Rácalmás legfontosabb „települési” partnere Dunaújváros, amely munkaerő-vonzáskörzeti, egészségügyi, igazgatási és oktatási központ is egyben, a Dunaújvárosi kistérségi központja. Dunaújvárosba jár dolgozni a rácalmási munkavállalók döntő többsége (85-90 %-a), akiknek közel fele a Dunaferrnél, a többi részük meg egyéb cégeknél (Hamburger Hungária Kft., Triumph, Aikawa Hungária Elektronikai Kft., Dunaújvárosi Víz-, Csatorna-Hőszolgáltató Kft) illetve a közszférában (kórház, szakközépiskolák, egyéb állami hivatalok) dolgozik. A rácalmási óvodásoknak egy töredéke (20-22 fő), az általános iskolásoknak nem elhanyagolható hányada (kb. 100 fő) jár Dunaújvárosba. Nem lévén középfokú oktatási intézmény Rácalmáson, a középiskolás korú diákok döntően Dunaújvárosba, vagy elszórva máshova járnak iskolába. Rácalmásnak az ipar területén is fontos partnere Dunaújváros, hiszen a Hankook iparűzési adóját fele-fele arányban kapja a két város, továbbá Dunaújvárostól kapja a közműveket is. Rácalmás a Dunaújvárosi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás tagja, közös fejlesztések a turizmus területén várhatók, hiszen a kistérség turisztikai szempontból legelőnyösebb helyzetben lévő települése. Közoktatási feladat-ellátási tevékenységet nem végez társulási formában, intézményeit (óvoda, általános iskola) önálló formában tartja fenn.
90
6.4. Partnerség
Rácalmás önkormányzata arra törekszik, hogy a településfejlesztési tervezés helyi gyakorlatában meghonosítsa, kövesse a partnerség elméletben körülírt elveit. A helyi partneri kapcsolatai közül három területet kell kiemelni: a civil szervezetekkel, a vállalkozói szférával valamint a lakossággal való közvetlen kapcsolattartást. Az önkormányzat lehetőségéhez mérten hozzájárul a civil szervezetek intézményeinek fenntartásához és programjainak biztosításához. Az állami és a magánszféra közötti kapcsolat felpezsdítése céljából alakult meg a Vállalkozói klub 2011 elején. Az IVS-hez kötődő partnerségi lépések az alábbiak:
Folyamatos szakpolitikai egyeztetések a stratégia készítés során a Polgármesteri Hivatal érintett szakembereivel.
Egyéni interjúk készítése a Rácalmási Önkormányzat vezetőivel (polgármester, alpolgármester). a képviselő-testület tagjaival, valamint a Polgármesteri Hivatal vezetőjével (jegyző-asszony).
Személyes találkozás a városban működő meghatározó vállalkozások és főbb civil szervezetek képviselőivel.
Probléma-orientált beszélgetés a Hankook szóvivőjével.
Lakossági ötletbörze, amelynek során a jelenlévő rácalmási lakosok segítségével lehatárolásra kerültek a településrészek.
A személyes interjúk, valamint a szakmapolitikai beszélgetések alkalmával felszínre kerültek a megoldást igénylő problémák, valamint a különböző fejlesztési lehetőségek. A különböző partnerségi lépések célja azonban nemcsak ez volt, hanem az is, hogy a lakosság csoportjai folyamatosan tájékozódhassanak az IVS készítésének menetéről, a potenciális magánbefektetők pedig képet alkothassanak a stratégiai fejlesztések tartalmáról.
91
6.5. Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása
A város érdeke a stratégia megvalósulásának folyamatosan nyomon követése. A monitoringfolyamat számos feladatot foglal magában az adatgyűjtéstől a stratégia módosításáig. Az IVS megvalósulásának figyelemmel kíséréséhez számszerűsített mutatók hozzárendelése szükséges. A stratégiai fejezetben a városrészi célokhoz indikátorok, konkrét számszerűsített mutatók kerültek hozzárendelésre. A számszerűsített mutatók értékeinek mérése és folyamatos megfigyelése (monitoringja) az IVS-sel, és az abban foglalt fejlesztésekkel operatív módon foglalkozó megbízott szakember feladata.
A legfontosabb monitoring feladatok a következők:
Javasolt az IVS évenkénti áttekintése, abból a szempontból, hogy megtörténtek-e a meghatározott lépések a stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében.
Az IVS felülvizsgálata 2-3 évenként szükséges, az elkészült mérések, friss statisztikai adatok, új információk ismerete alapján
Részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és beavatkozásokat érintő aktualizálásra, felülvizsgálatra – ha lényeges változás nem történik a külső környezetben – általában 3-5 évente van szükség.
Az áttekintések során megállapításra kerülnek a fejlesztés„kimeneti (output”) és „eredmény” jellegű indikátorainak értékei, ezek alapján értékelésre kerül a célok irányába történő előrelépés mértéke.
A korrekciókat, beleértve a korrekciót kiváltó okokat, megfontolásokat rögzíteni kell és nyilvánossá kell tenni. Célszerű az Önkormányzat Hivatala által elkészített módosítás megtárgyalása az „IVS Partnerségi Fórum” keretében, majd ezt követően az Önkormányzat döntési rendszerében történő elfogadása.
92
Melléklet Forrásallokáció
Az alábbiakban Rácalmás városa szempontjából fontos fejlesztési források kerülnek bemutatásra két féle bontásban 1. Az Új Széchenyi Tervben (ÚSZT) 2011. február 15-ig nevesített regionális és ágazati projektek 2. A Közép-dunántúli Regionális Operatív Program és a további ágazati programok 20112013 közötti Akciótervében még nevesítésre nem került projektek (csak a konstrukció van megnevezve)
93
M1. Az Új Széchenyi Tervben (ÚSZT) 2011. február 15-ig nevesített regionális és ágazati projektek
KDOP-2.1.1/G-11 - Turisztikai szolgáltatások fejlesztése
Támogatható pályázatok várható száma (db) 32
Pályázók köre
- Jogi személyiségű gazdasági társaság - Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - Egyéni vállalkozás - Non-profit gazdasági társaság (Kft. és Rt.,
Maximális Igényelhető támogatás támogatás mértéke (%) összege *minmax+(millió Ft) 50 5-50
Pályázat beadható
2011.03.01 – 2011.12.31 között
A konstrukció célja a meglévő turisztikai attrakciók területén vagy azok környezetében illetve azokhoz kapcsolódóan, valamint turisztikai attrakciókhoz nem kötődő turisztikai célú szolgáltatások létrehozása, fejlesztése, melyek mind a turisták, mind a helyi lakosság életminőségének javításához hozzájárulnak (és a helyi lakosság részére is biztosítják a hozzáférést), továbbá az alábbi jellemzők közül eggyel vagy többel rendelkeznek: - szezonon kívül (április 1. előtt és október 31. után) és/vagy rossz időben is garantáltan igénybe vehető szolgáltatásokat kínál; - innovatív, újszerű technológiai megoldásokat hasznosít (pl. internet, mobil technológiák, foglalási rendszerek); - növeli a turisták átlagos tartózkodási idejét A Közép-dunántúli és a Közép-magyarországi régióban a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendeletnek megfelelő szálláshelyhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások fejlesztésének támogatása is cél.
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T1.3.
Az idegenforgalmi lehetőségek bővítése és kiaknázása
94
KDOP-2.2.1/A-11, KDOP-2.2.1/D-11 - Helyi és térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek létrehozása és fejlesztése
Támogatható pályázatok várható száma (db) 8
Pályázók köre
- Egyesület - Non-profit gazdasági társaság
Maximális Igényelhető támogatás támogatás mértéke (%) összege *minmax+(millió Ft) 85 20-50
Pályázat beadható
2011.03.01 – 2011.12.31 között
A Turisztikai desztináció menedzsment (TDM) rendszer kialakítása a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia egyik pillére. A TDM rendszer célja a turizmus versenyképességének növelése, a desztináció turisztikai teljesítményének fokozása, a látogatók megelégedettségének emelése, a turisták desztinációhoz köthető információkkal való ellátottságának javítása, a turizmusban szereplők naprakész üzleti információkkal történő ellátásának biztosítása. A TDM szervezetek három szintje kell, hogy egymásra épüljön: helyi, térségi és regionális. Míg a helyi szervezetek a helyi turisztikai szereplők együttműködésére épülnek, a felsőbb szintek elsősorban az alatta levő szint TDM szervezeteinek együttműködéséből állnak össze. A TDM feladatok teljes struktúrán belüli, szintek közötti megosztása a hatékonyságra és az adott szervezeti szinten történő optimális ellátásra tekintettel (méretgazdaságosság, szakmai ismertek stb.) áll össze. A pályázat célja egyrészt a TDM szervezetek kialakítása, fejlesztése, működési feltételeinek megteremtése, másrészt a szervezetek által ellátandó TDM szakmai feladatok támogatása. A pályázat eredményeként olyan szervezetek jönnek létre, amelyek összefogják a desztináció turizmusban érdekelt szereplőit, illetve komplex tevékenységükkel egyaránt elősegítik a helyben élők életminőségének javítását és a turisták pozitív élményeinek kialakítását.
Helyi TDM szervezetek esetén a helyi TDM szervezetek az alábbi célokat valósítsák meg: - a turisták igényeihez alkalmazkodó fejlesztési irányok meghatározása és azok megvalósítása. - a turisták számára releváns információk gyűjtése, szolgáltatása. - Szervezet, ill. szolgáltatásfejlesztés keretében a turizmusban érdekelt vállalkozásokkal, szolgáltatókkal való együttműködések megvalósítása. - A desztináció turistákkal való megismertetése érdekében (koordinált) marketing tevékenység megvalósítása.
95
- A desztináció turistabarát jellegének erősítése érdekében szemléletformálás, a desztináció szolgáltatói számára oktatások, képzések megvalósítása.
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T1.3.
Az idegenforgalmi lehetőségek bővítése és kiaknázása
96
KEOP-2011-4.9.0 - Épületenergetikai hasznosítással kombinálva
Támogatható pályázatok várható száma (db) NA
Pályázók köre
- vállalkozás - közhasznú társaság/nonprofit gazdasági társaság - nonprofit szervezet - helyi önkormányzat - közoktatási intézmény
fejlesztések
megújuló
Maximális Igényelhető támogatás támogatás mértéke (%) összege *minmax+(millió Ft) 40-85 1-100
energiaforrás
Pályázat beadható
2011.03.01től
Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése – összhangban a hazai és EU stratégiával – ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését, kiemelt hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és az energiatakarékosságra. Az energetikai hatékonyság fokozásának és az energiatakarékosságnak a szükségességét alátámasztja, hogy a statisztikai adatok szerint a hazai energiaigényesség egységnyi GDP előállítására vetítve - a statisztikai adatok szerint - valuta-paritáson mérve több mint háromszor, vásárlóerő-paritáson mérve pedig mintegy másfélszer magasabb, mint a fejlett EU tagállamokban. Jelen konstrukció hozzájárul az épületek energiatakarékosság, - hatékonyság és megújuló energiafelhasználás fokozására irányuló beruházások megvalósításához, vissza nem térítendő támogatás formájában.
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T1.1.
A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások támogatása
T3.1.
A közszolgáltatások modernizálása
97
KEOP-2011-4.2.0-A - Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal
Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg (milliárd Ft) 3
Pályázók köre
- vállalkozás - közhasznú társaság/nonprofit gazdasági társaság - nonprofit szervezet - helyi önkormányzat - közoktatási intézmény
Maximális Igényelhető támogatás támogatás mértéke (%) összege *minmax+(millió Ft) 40-85 1-50
Pályázat beadható
2011.03.01től
Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése – összhangban a hazai és EU stratégiával – ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését; és vissza nem térítendő támogatás formájában támogatni a következő technológiákat: - napkollektoros rendszerek - napelemes rendszerek - szilárd biomassza (apríték, pellet, faelgázosító) kazánok - hőszivattyús rendszerek telepítése: o Talajszondás hőszivattyús rendszer o Talajkollektoros hőszivattyús rendszer o Fúrt kutas, termálvíz hőtartalmát, felszíni vizek hőtartalmát hasznosító hőszivattyús rendszer
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T1.1.
A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások támogatása
T3.1.
A közszolgáltatások modernizálása
98
KEOP-2011-4.2.0-B - Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal
Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg (milliárd Ft) 7
Pályázók köre
- vállalkozás - közhasznú társaság/nonprofit gazdasági társaság - nonprofit szervezet - helyi önkormányzat - közoktatási intézmény
Maximális Igényelhető támogatás támogatás mértéke (%) összege *minmax+(millió Ft) 40-85 1-1.000
Pályázat beadható
2011.03.01től
Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése – összhangban a hazai és EU stratégiával – ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését. Pályázat benyújtható meglévő rendszerek energiaforrás-váltására, többlet energiaigény kielégítésére, termelési folyamatokhoz kapcsolódó fejlesztésekhez egyaránt. Jelen felhívásra alapvetően a nagyobb támogatási igényű pályázatokat várjuk, ugyanis a legfeljebb 50 millió Ft támogatási igényű pályázatok esetében a 4.2.0/A pályázati kiírás egy könnyített, automatikus eljárás keretében nyújt támogatást bizonyos, ezen felhívásban is támogatható tevékenységekre vonatkozóan.
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T1.1.
A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások támogatása
T3.1.
A közszolgáltatások modernizálása
99
KEOP-2011-4.7.0 - Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása
Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg (milliárd Ft) 1.62
Pályázók köre
- vállalkozás - közhasznú társaság/nonprofit gazdasági társaság - nonprofit szervezet - helyi önkormányzat - közoktatási intézmény
Maximális Igényelhető támogatás támogatás mértéke (%) összege *minmax+(millió Ft) 40-85 10-1.000
Pályázat beadható
2011.03.01től
A konstrukció célja a geotermikus energia kiaknázásának fokozására irányuló beruházások elősegítése, generálása vissza nem térítendő támogatás formájában. A konstrukció elsősorban kis-közepes méretű projekteket támogat a pályázati útmutató D2. pontjában meghatározott támogatási mérték és a kedvezményezetti célcsoport és a regionális térképtől függően. Jelen kiírás célja a közepes és nagy teljesítményű geotermikus energiahasznosítást célzó projektek megvalósításának elősegítése, elsősorban a döntéselőkészítési, engedélyeztetési folyamatok, és a kutatófúrások támogatásával.
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T1.1.
A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások támogatása
T3.1.
A közszolgáltatások modernizálása
100
KEOP-2.3.0/B/11 - A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő rekultivációs programok kiterjesztése – egyfordulós pályázat
Rendelkezésre Pályázók köre álló tervezett keretösszeg (milliárd Ft) 10 - önkormányzatok jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli társulásai
Maximális Igényelhető támogatás támogatás mértéke (%) összege *minmax](millió Ft) 100 650 - 1.000
Pályázat benyújtási határideje 2011.09.01
A pályázat támogatja azon lépéseket, melyekre az előkészítés során, a biológiai-és technikai helyreállítást vagy az utógondozás időszakában van szükség. Javul a vízminőség, a levegő, gazdagodik a környezet, az állatok és a növények újra birtokba vehetik eredeti otthonukat. Lehetőség nyílik a KEOP-2.3.0 pályázatából kimaradt hulladéklerakók rekultivációjára is. Pályázni lehet helyszín biztosítására, előkészítésére: felépítmények, épületek bontására, használaton kívüli vezetékek bontására, tereprendezésre. Rekultivációs munkálatok végzésére: rekultivációs rétegrend kialakítására, vízelvezető rendszer kialakítására, depóniagáz-gyűjtő, ártalmatlanító rendszer kiépítésére, passzív hidraulikus védelmi rendszerek kiépítésére, hulladéklerakó hulladék felszedésével történő rekultivációjára, valamint a rekultivációs utógondozáshoz szükséges beruházási tevékenységekre.
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T1.5.
Hulladékgazdálkodás
101
KEOP-6.2.0/A/09-11 és KEOP-6.2.0/B/09-11 - Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek
Rendelkezésre Pályázók köre álló tervezett keretösszeg (milliárd Ft) 1.630 - vállalkozás - közhasznú társaság/nonprofit gazdasági társaság - nonprofit szervezet - helyi önkormányzat - közoktatási intézmény
Maximális Igényelhető támogatás támogatás mértéke (%) összege *minmax+(millió Ft) 95 - 100 A) 3 - 10 B) 20 -1 50
Pályázat beadható
2011.03.01től
A pályázati kiírás célja, hogy mindezen intézkedések mintaprojektek segítségével ismertté és népszerűvé váljanak a polgárok körében, hogy mindenki megtehesse Magyarországért és környezetéért, Földünkért és jövőnkért a magáét. Jelen pályázati konstrukció ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a különböző érintettek (gazdasági szféra, civil szféra, oktatás, tudományos szféra, tanácsadók és lakosság) együttműködésének eredményeként a társadalom minél szélesebb körében tudatosuljon a fenntarthatóság mint értékrend, ismertté váljanak a fenntartható alternatívák használatának módjai és a fogyasztás környezeti hatásai, valamint javuljon a különböző fenntartható fogyasztási alternatívák ismertsége, elérhetősége és használata.
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T3.3.
Környezettudatos, értékmegőrzésre alapozott nevelés és a pezsgő kulturális élet folytatása, bővítése.
102
KDOP-1.2.1.-11 - Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása
Támogatható Pályázók köre pályázatok várható száma (db) 15 - Kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok - Szövetkezetek - SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók - Egyéb vállalatok
Maximális Igényelhető támogatás támogatás mértéke (%) összege *minmax+(millió Ft) 40 – 80 % 10 - 100
Pályázat benyújtási határideje 2011.05.13
A1. Alapvető cél A konstrukció célja, hogy előmozdítsa: - Vállalkozások közötti együttműködések, valamint a vállalkozások más vállalkozásokkal, oktatási intézményekkel, K+F intézményekkel, helyi gazdasági szereplőkkel klaszter formában megvalósuló együttműködéseinek létrehozását, illetve fejlesztését. Ezen belül különösen fontos, hogy lehetőséget biztosítson a regionális stratégiákban, operatív programokban, ill. az Új Széchenyi Tervben (ÚSZT) megfogalmazott kulcságazatokban működő vállalati együttműködések és klaszterek versenyképességének növelésére. - A hálózatos és a klaszter együttműködések menedzsment szervezeteinek létrehozását a támogatott projektek keretében. - Közös beruházások megvalósulását, amelyek növelik az együttműködések és a klaszter tagjainak versenyképességét. - Az innováció orientált fejlesztések és együttműködések létrejöttét. A2. Részcélok · Vállalati együttműködés – legalább 3 mikro- vagy kisvállalkozás közös beruházásának támogatása · Induló klaszterek menedzsmentjéhez kapcsolódó tevékenységek támogatása · Fejlődő klaszterek komplex projektjeinek támogatása
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T1.1.
A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások támogatása
T1.2.
A kijelölt gazdasági területek előkészítésének megvalósítása és a befektetés-ösztönzés elősegítése
103
GOP-2011-2.1.3 - Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása Támogatható Pályázók köre pályázatok várható száma (db) 45 - 450 - vállalkozások (statisztikai létszám 25 fő)
Maximális Igényelhető támogatás támogatás mértéke (%) összege *minmax+(millió Ft) 35 100 - 1000
Pályázat benyújtási határideje 2011.12.31
A jelen pályázati kiírás célja olyan, elsősorban a kitörési pontokhoz (pl. egészségipar, zöld gazdaság) kapcsolódó komplex beruházások támogatása, amelyek kiemelkedő foglalkoztatási hatással bírnak munkahelyek megőrzésére vagy új munkahelyek teremtésére. A támogatást igényelni lehet új munkavállalók foglalkoztatására, eszközbeszerzésre, információs technológia- fejlesztésre. Ezekhez kapcsolódóan támogatható továbbá infrastrukturális és ingatlan-beruházás, eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc megvásárlása, gyártási know-how beszerzése, piacra jutás támogatása, vállalati humánerőforrás fejlesztése, tanácsadás igénybevétele, illetve minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása.
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T1.1.
A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások támogatása
104
GOP-2011-2.1.1/B - Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- es középvállalkozások szamara
Támogatható Pályázók köre pályázatok várható száma (db) 450 - 3000 jogi személyiségű gazdasági társaságok - jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok - egyéni vállalkozók - szövetkezetek - a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján mikro- kis-es középvállalkozásnak minősülnek
Maximális Igényelhető támogatás támogatás mértéke (%) összege *minmax+(millió Ft) 35 15 - 100
Pályázat benyújtási határideje 2011.12.31.
Jelen pályázati kiírás célja kis-es középvállalkozások különféle belső fejlesztéseinek (pl. eszközvásárlás, ingatlan-beruházás, marketing) támogatása egy pályázati projekt keretében annak érdekében, hogy ezen beruházások révén fejlődhessenek a vállalkozások, új munkavállalókat foglalkoztathassanak, es új piacokat szerezhessenek. A pályázati kiírás keretében előnyben részesülnek az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó fejlesztések. A vállalkozások minél több területet érintő fejlesztése céljából eszközbeszerzésre, illetve információs technológia-fejlesztésre lehet pályázni.
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T1.1. A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások támogatása T1.2. A kijelölt gazdasági területek előkészítésének megvalósítása és a befektetés-ösztönzés elősegítése
105
TÁMOP-2.1.3.A-11/1 - Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára
Rendelkezésre Pályázók köre álló tervezett keretösszeg (milliárd Ft) 4,5 - jogi személyiségű vállalkozások - jogi személyiség nélküli vállalkozás - non-profit gazdasági társaság
Maximális Igényelhető Pályázat támogatás támogatás beadható mértéke (%) összege (millió Ft) 60 - 80 5 2011.03.01től
A pályázat olyan mikro- és kisvállalatok projektjeit kívánja támogatni, amelyek az Új Széchenyi Terv kiemelt célterületeihez (egészségipar, zöld gazdaság, otthonteremtés, építőipar, közlekedés) kapcsolódóan gazdaságfejlesztési támogatást nyertek, és a beruházással kapcsolatban konkrét képzési igényük merül fel. Támogatandók a projekt megvalósításához szükséges munkavállalói tudás-, készség- és képességfejlesztések. A nyertesek kiválasztása automatikusan történik. Ha a pályázó megfelel a kiírás feltételeinek, az adott évben rendelkezésre álló források kimerüléséig az igényelt támogatást megkapja.
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T1.1. támogatása
A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások
106
KMOP-2011-1.2.1/A - Mikro-, kis- es középvállalkozások technológiai fejlesztése
Rendelkezésre Pályázók köre álló tervezett keretösszeg (milliárd Ft) 30 - vállalkozások
Maximális Igényelhető támogatás támogatás mértéke (%) összege *minmax+(millió Ft) 40 3 - 20
Pályázat benyújtási határideje 2011.12.31.
Jelen pályázati kiírás célja a mikro-, kis- és középvállalkozások eszközbeszerzéseinek és információs technológiai fejlesztések támogatása annak érdekében, hogy versenyképességük javuljon es piaci helyzetük stabillá váljon.
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T1.1.
A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások támogatása
107
GOP-2011-2.1.1/M - Mikrovállalkozások fejlesztése Támogatható Pályázók köre pályázatok várható száma (db) 1500 - 2500 jogi személyiségű gazdasági társaságok, - jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, - SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók - SZJA hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozó (EVA) - szövetkezetek
Maximális Igényelhető támogatás támogatás mértéke (%) összege *minmax+(millió Ft) 45 1-4
Pályázat benyújtási határideje 2011.12.31.
A jelen pályázati kiírás célja, hogy vissza nem terítendő támogatás és kedvezményes hitel együttes biztosítása révén segítse a mikrovállalkozásokat, hogy kis lépéssel fejlesszék a vállalkozásukat technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen keresztül.
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T1.1.
A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások támogatása
108
GOP-2011-1.3.1/C - Innovacios eredmények hasznosításának támogatása mikro-, kis és középvállalkozások részére
Támogatható Pályázók köre pályázatok várható száma (db) 3000 – 15.000 - kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű gazdasági társaságok - kettős könyvvitelt vezető jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, - SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, - szövetkezetek.
Maximális Igényelhető támogatás támogatás mértéke (%) összege [minmax+(millió Ft) 65 5 - 25
Pályázat benyújtási határideje 2011.12.31.
A pályázat célja újszerű technológiák, eljárások alkalmazásának bevezetése a termelés folyamataiba, az elért innovációs eredmények iparjogvédelme. Pályázni lehet eszközbeszerzésre, iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységre, munkatársak alkalmazásának támogatására.
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T1.1.
A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások támogatása
109
KDOP-4.2.2-11 - Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése Rendelkezésre Pályázók köre álló tervezett keretösszeg (milliárd Ft) 1 - Települési önkormányzatok - Önkormányzati társulások - Központi költségvetési szervek és intézményeik
Maximális Igényelhető Pályázat támogatás támogatás benyújtható mértéke (%) összege *minmax+(millió Ft) 85 - 90 50 - 300 2011.03.01 – 2012.03.29 között
A konstrukció kiemelt célja, hogy olyan komplex beavatkozásokat és projekteket indukáljon, amelyek eredményeként: - egy teljes település; vagy - egy szerves funkcionális egységnek tekinthető településrész; vagy - kettő vagy több település közötti kapcsolat válik: - biztonságosabban (az Útügyi Műszaki Előírásnak megfelelően1); - kényelmesen (pl. süllyesztett szegélyekkel, minimális létesítményváltással, lehetőség szerint elsőbbséggel, minimális szintkülönbséggel, forgalmi előnyben részesítéssel, megfelelő burkolaton vezetve, stb.); - közvetlenül (kitérőmentesen, a célállomások között a gépjármű közlekedéshez képest azonos vagy rövidebb távolságon) kerékpározhatóvá.
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T2.1. A vonalas infrastruktúra fejlesztése
110
KÖZOP-3.2.0/C-08-11 - Kerékpárút-hálózat fejlesztése Rendelkezésre Pályázók köre álló tervezett keretösszeg (milliárd Ft) 6,47 - Települési önkormányzatok - Önkormányzati társulások - Központi költségvetési szervek és intézményeik
Maximális Igényelhető Pályázat támogatás támogatás benyújtható mértéke (%) összege *minmax+(millió Ft) 85 - 90 50 - 450 2011.03.15 – 2012.12.15 között
A konstrukció alapvető célja a hivatásforgalmi és közlekedésbiztonsági célkitűzéseknek megfelelő kerékpáros létesítmények létrehozásának, társfinanszírozása. A fejlesztések hozzájárulnak a prioritás célkitűzéseihez, a “Térségi elérhetőség javításához” a regionális közúti hálózat-elemeivel párhuzamos kerékpárutak kiépítésével.
A nevesített pályázat az alábbi tematikus célokhoz kapcsolódik: T2.1. A vonalas infrastruktúra fejlesztése
111
M2. Nem nevesített projektek, amelyek Rácalmást érinthetik a 20112013 közötti időszakban
Konstrukció Konstrukció neve kódja
Támogatható projektek száma
Maximális támogatás mértéke (%)
KDOP 1.4.1
1
100
Vállalkozói tanácsadás támogatása
Igényelhető támogatás összege [minmax+(millió Ft) 300
Konstrukció tervezett indítása
2011. IV. negyedév
Kapcsolódó tematikus célok az IVS-ben: T1.1. A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások támogatása
Konstrukció Konstrukció neve kódja
Támogatható projektek száma
Maximális támogatás mértéke (%)
KDOP 1.1.1
88
50
Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása
Igényelhető támogatás összege [minmax+(millió Ft) 10 - 1000
Konstrukció tervezett indítása
2011. II. negyedév
Kapcsolódó tematikus célok az IVS-ben: T1.2. A kijelölt gazdasági területek előkészítésének megvalósítása és a befektetés-ösztönzés elősegítése
112
Konstrukció Konstrukció neve kódja
Támogatható projektek száma
Maximális támogatás mértéke (%)
KDOP 3.1.1
12
100
Település (al)központok kialakítása, értékmegőrző rehabilitációja
Igényelhető támogatás összege [minmax+(millió Ft) 20 - 200
Konstrukció tervezett indítása
2011. I. negyedév
Kapcsolódó tematikus célok az IVS-ben: T1.3. Az idegenforgalmi lehetőségek bővítése és kiaknázása T1.4. A hagyományos ipar fejlesztése a helyi adottságokra és munkaerőre alapozva T2.1. A vonalas infrastruktúra fejlesztése T2.3. A település arculatának, karakterének megőrzése T2.4. A természeti környezet védelme T2.5. Hulladékgazdálkodás T3.1. A közszolgáltatások modernizálása T3.2. A sport- és rekreációs feltételek javítása T3.3. Környezettudatos, értékmegőrzésre alapozott nevelés és a pezsgő kulturális élet folytatása, bővítése.
Konstrukció Konstrukció neve kódja
KDOP – 4.1.1.
Támogatható projektek száma
Környezeti értékek 47 védelme, környezetbiztonság növelése
Maximális támogatás mértéke (%)
100
Igényelhető támogatás összege [minmax+(millió Ft) 10 - 1000
Konstrukció tervezett indítása
2011. I. negyedév
113
Kapcsolódó tematikus célok az IVS-ben: T2.3. A település arculatának, karakterének megőrzése T2.4. A természeti környezet védelme
Konstrukció Konstrukció neve kódja
Támogatható projektek száma
Maximális támogatás mértéke (%)
KDOP – 4.2.1.
41
100
Kül- és belterületi utak fejlesztése
Igényelhető támogatás összege [minmax+(millió Ft) 40 - 3000
Konstrukció tervezett indítása
Igényelhető támogatás összege [minmax+(millió Ft) 50 - 400
Konstrukció tervezett indítása
2011. I. negyedév
Kapcsolódó tematikus célok az IVS-ben: T2.1. A vonalas infrastruktúra fejlesztése
Konstrukció Konstrukció neve kódja
Támogatható projektek száma
Maximális támogatás mértéke (%)
KDOP – 5.2.1.
4
90
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése
2011. I. negyedév
Kapcsolódó tematikus célok az IVS-ben: T3.1. A közszolgáltatások modernizálása
114
Konstrukció Konstrukció neve kódja
Támogatható projektek száma
Maximális támogatás mértéke (%)
KDOP – 5.3.1.
1
100
Közszolgáltatások elérését segítő informatikai rendszerek
Igényelhető támogatás összege [minmax+(millió Ft) 500
Konstrukció tervezett indítása
Igényelhető támogatás összege [minmax+(millió Ft) 30 - 300
Konstrukció tervezett indítása
2011. III. negyedév
Kapcsolódó tematikus célok az IVS-ben: T3.1. A közszolgáltatások modernizálása
Konstrukció Konstrukció neve kódja
Támogatható projektek száma
Maximális támogatás mértéke (%)
KEOP – 3.2.0
15
100
Élőhelykezeléshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés
2010. I. negyedév
Kapcsolódó tematikus célok az IVS-ben: T2.4. A természeti környezet védelme
115
