INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Budapest XXIII. kerület SOROKSÁR

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Megrendelő: Budapest, Soroksár Önkormányzata Készítette: MaHill Mérnökiroda Kft. ©

Budapest, 2011. május

Tartalomjegyzék 1 Bevezető ............................................................................................................................. 8 2 Vezetői összefoglaló ........................................................................................................ 11 3 Helyzetelemzés................................................................................................................. 12 3.1 Soroksár szerepe a településhálózatban..................................................................... 12 3.1.1 Illeszkedés és kapcsolódás az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz ........ 12 3.1.1.1 Magyarország területi jövőképe.................................................................. 12 3.1.1.2 A területfejlesztési politika hosszú távú céljai 2020-ig .............................. 12 3.1.1.3 Középtávú országos területi célok 2013-ig................................................. 14 3.1.1.4 Régiók fejlesztési irányai ............................................................................ 15 3.1.1.5 Illeszkedés a célokhoz................................................................................. 16 3.1.2 Soroksár vonzáskörzetének bemutatása ............................................................. 18 3.1.3 Soroksár szerepe a térségi munkamegosztásban ................................................ 19 3.1.4 Kerületi funkcióelemzés..................................................................................... 20 3.2 Kerületi szintű helyzetértékelés................................................................................. 22 3.2.1 Városszerkezet ................................................................................................... 22 3.2.1.1 Morfológiai tényezők.................................................................................. 22 3.2.1.2 Történeti tényezők ...................................................................................... 23 3.2.1.3 Közlekedési tényezők, nagy rendszerek ..................................................... 24 3.2.1.3.1 Közúti közlekedés.................................................................................... 24 3.2.1.3.2 Közösségi közlekedés.............................................................................. 24 3.2.1.4 Szerkezeti problémák és következményeik ................................................ 25 3.2.2 Gazdaság ............................................................................................................ 27 3.2.2.1 A kerület gazdaságának általános jellemzői ............................................... 27 3.2.2.2 Ágazati szerkezet ........................................................................................ 35 3.2.2.3 Vállalkozások megoszlása méret szerint, működési feltételek ................... 38 3.2.2.4 Gazdasági aktivitás térbeli különbségei...................................................... 48 3.2.2.5 Kutatás-fejlesztés helyzete.......................................................................... 48 3.2.2.6 Turizmus helyzete ....................................................................................... 49 3.2.2.7 Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei.................................................... 52 3.2.2.8 Információs társadalom értékelése.............................................................. 55 3.2.2.9 Kultúra szerepe ........................................................................................... 55 3.2.3 Társadalom ......................................................................................................... 56 3.2.3.1 Demográfia ................................................................................................. 56 3.2.3.2 Foglalkoztatás ............................................................................................. 62 3.2.3.3 Képzettség................................................................................................... 69 3.2.3.4 Egészségi állapot......................................................................................... 69 3.2.3.4.1 A halálozás főbb jellemzői ...................................................................... 69 3.2.3.4.2 A 18 éven aluliak egészségi állapota ....................................................... 70 3.2.3.5 Jövedelmi és szociális helyzet..................................................................... 74 3.2.3.5.1 Személyi jövedelemadó ........................................................................... 74 3.2.3.5.2 Szociális helyzet ...................................................................................... 75 3.2.3.6 Társadalmi önszerveződések, civil szféra................................................... 80 3.2.4 Települési környezet .......................................................................................... 81 3.2.4.1 Természeti környezet állapota .................................................................... 81 3.2.4.2 Épített környezet ......................................................................................... 83 3.2.4.3 Lakásállomány ............................................................................................ 84 3.2.4.4 Települési környezeti infrastruktúra ........................................................... 89 3.2.4.4.1 Vízellátás ................................................................................................. 91 3.2.4.4.2 Szennyvízelvezetés .................................................................................. 93

3.2.4.4.3 Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés............................................ 95 3.2.4.4.4 Árvízvédelem........................................................................................... 96 3.2.4.4.5 Villamos energia ellátás........................................................................... 98 3.2.4.4.6 Földgázellátás .......................................................................................... 99 3.2.4.4.7 Elektronikus hírközlés ........................................................................... 101 3.2.4.5 Közlekedési infrastruktúra ........................................................................ 102 3.2.4.5.1 A kerület belső közlekedési kapcsolatai ................................................ 102 3.2.4.5.2 A közlekedési problémák összefoglalása .............................................. 103 3.2.5 Közszolgáltatások............................................................................................. 105 3.2.5.1 Oktatás-nevelés ......................................................................................... 105 3.2.5.1.1 Óvodai ellátás ........................................................................................ 106 3.2.5.1.2 Alapfokú oktatás.................................................................................... 106 3.2.5.1.3 Középfokú oktatás ................................................................................. 109 3.2.5.1.4 Felsőoktatás ........................................................................................... 109 3.2.5.1.5 Esélyegyenlőség a közoktatásban.......................................................... 109 3.2.5.2 Egészségügy.............................................................................................. 114 3.2.5.3 Közigazgatás ............................................................................................. 117 3.2.5.4 Közbiztonság............................................................................................. 120 3.2.5.5 Szociális ellátás ......................................................................................... 122 3.2.5.6 Szolgáltatástervezési koncepció................................................................ 122 3.2.5.7 A szociális és gyermekjóléti szolgáltatás intézményrendszere................. 125 3.2.5.8 Sport és szabadidő, közművelődés............................................................ 131 3.2.5.8.1 Sport....................................................................................................... 131 3.2.5.8.2 Kultúra, művelődés................................................................................ 131 3.2.5.9 Közszolgáltatási rendszerek összefoglaló bemutatása.............................. 133 3.2.6 Korábbi időszak fejlesztései............................................................................. 139 3.2.7 Összegzés ......................................................................................................... 143 3.2.7.1 SWOT elemzés ......................................................................................... 143 3.3 Kerületrészek meghatározása, elemzése.................................................................. 145 3.3.1 A kerület általános jellemzése.......................................................................... 145 3.3.1.1 Funkcióellátottság, közszolgáltatások....................................................... 147 3.3.2 Soroksár központ kerületrész helyzetértékelése............................................... 152 3.3.2.1 Jellemzők .................................................................................................. 152 3.3.2.2 Gazdaság ................................................................................................... 153 3.3.2.3 Társadalmi környezet................................................................................ 154 3.3.2.4 Közművek, infrastruktúra ......................................................................... 154 3.3.3 Soroksár dél kerületrész helyzetértékelése....................................................... 155 3.3.3.1 Jellemzők .................................................................................................. 155 3.3.3.2 Gazdaság ................................................................................................... 155 3.3.3.3 Társadalmi környezet................................................................................ 156 3.3.3.4 Közművek, infrastruktúra ......................................................................... 156 3.3.4 Újtelep kerületrész helyzetértékelése ............................................................... 157 3.3.4.1 Jellemzők .................................................................................................. 157 3.3.4.2 Gazdaság ................................................................................................... 157 3.3.4.3 Társadalmi környezet................................................................................ 158 3.3.4.4 Közművek, infrastruktúra ......................................................................... 159 3.3.5 Molnár-sziget kerületrész helyzetértékelése .................................................... 159 3.3.5.1 Jellemzők .................................................................................................. 159 3.3.5.2 Gazdaság ................................................................................................... 159 3.3.5.3 Társadalmi környezet................................................................................ 160

3.3.5.4 Közművek, infrastruktúra ......................................................................... 160 3.3.6 Péteri major és térsége kerületrész helyzetértékelése....................................... 161 3.3.6.1 Jellemzők .................................................................................................. 161 3.3.6.2 Gazdaság ................................................................................................... 161 3.3.6.3 Társadalmi környezet................................................................................ 162 3.3.6.4 Közművek, infrastruktúra ......................................................................... 162 3.3.7 Nagybani Piac és térsége kerületrész helyzetértékelése................................... 163 3.3.7.1 Jellemzők .................................................................................................. 163 3.3.7.2 Gazdaság ................................................................................................... 163 3.3.7.3 Társadalmi környezet................................................................................ 165 3.3.7.4 Közművek, infrastruktúra ......................................................................... 165 3.3.8 Logisztikai és gazdasági térség kerületrész helyzetértékelése ......................... 166 3.3.8.1 Jellemzők .................................................................................................. 166 3.3.8.2 Gazdaság ................................................................................................... 166 3.3.8.3 Társadalmi környezet................................................................................ 167 3.3.8.4 Közművek, infrastruktúra ......................................................................... 167 3.3.9 Vizisport utca és térsége kerületrész helyzetértékelése.................................... 168 3.3.9.1 Jellemzők .................................................................................................. 168 3.3.9.2 Gazdaság ................................................................................................... 168 3.3.9.3 Társadalmi környezet................................................................................ 169 3.3.9.4 Közművek, infrastruktúra ......................................................................... 169 3.3.10 Szamaránszki dűlő és Sósmocsár térsége kerületrész helyzetértékelése...... 169 3.3.10.1 Jellemzők .................................................................................................. 169 3.3.10.2 Gazdaság ................................................................................................... 169 3.3.10.3 Társadalmi környezet................................................................................ 170 3.3.10.4 Közművek, infrastruktúra ......................................................................... 170 3.3.11 Egyéb területek kerületrész helyzetértékelése .............................................. 171 3.3.11.1 Jellemzők .................................................................................................. 171 3.3.11.2 Gazdaság ................................................................................................... 171 3.3.11.3 Társadalmi környezet................................................................................ 172 3.3.11.4 Közművek, infrastruktúra ......................................................................... 172 3.3.12 Városrészek összefoglaló elemzése:............................................................. 173 3.3.12.1 Gazdaság ................................................................................................... 173 3.3.12.2 Társadalom................................................................................................ 173 3.3.12.3 Lakókörnyezet........................................................................................... 177 3.3.13 Közszolgáltatások ......................................................................................... 177 4 Stratégia.......................................................................................................................... 178 4.1 Soroksár jövőképe ................................................................................................... 178 4.2 A jövőkép eléréséhez szükséges fejlesztési irányok meghatározása....................... 179 4.2.1 Soroksár átfogó célja ........................................................................................ 179 4.2.2 Középtávú tematikus célok .............................................................................. 181 4.2.3 Kerületrészi szintű területi célok...................................................................... 200 4.2.3.1 Soroksár központ kerületrész .................................................................... 203 4.2.3.2 Soroksár dél kerületrész ............................................................................ 204 4.2.3.3 Újtelep kerületrész .................................................................................... 205 4.2.3.4 Molnár-sziget kerületrész.......................................................................... 205 4.2.3.5 Péteri major és térsége kerületrész............................................................ 205 4.2.3.6 Nagybani Piac és térsége kerületrész ........................................................ 206 4.2.3.7 Logisztikai és gazdasági térség kerületrész .............................................. 206 4.2.3.8 Vizisport utca és térsége kerületrész......................................................... 208

4.2.3.9 Szamaránszki dűlő és Sósmocsár térsége kerületrész............................... 208 4.2.3.10 Egyéb területek kerületrész....................................................................... 208 4.3 Fejlesztési célok kapcsolatrendszere és indikátorai................................................. 209 4.4 A fejlesztési akcióterületek kijelölése ..................................................................... 212 4.4.1 Hősök tere és környéke városközpont kerületrész akcióterülete...................... 214 4.4.1.1 Az akcióterület bemutatása ....................................................................... 214 4.4.1.2 Soroksár központ kerületrész 2011-2014 között várható fejlesztései....... 214 4.4.1.2.1 Üzletház létesítése a Grassalkovich úton............................................... 214 4.4.1.2.2 Az okmányiroda bővítése, akadálymentesítése ..................................... 215 4.4.1.2.3 Polgármesteri Hivatal nyílászáró-cseréje, homlokzat felújítása............ 216 4.4.1.2.4 A Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény avult melléképületének felújítása ..................................................................................... 217 4.4.1.2.5 Galéria’13 épület nyílászáró-csere és kapcsolódó homlokzat felújítás . 218 4.4.1.2.6 Helytörténeti Múzeum felújítása ........................................................... 219 4.4.1.3 Soroksár központ kerületrész 2014-2020 között várható fejlesztései....... 220 4.4.1.3.1 Az Erzsébet utca – Felső-Duna sor gyalogos kapcsolat ........................ 220 4.4.1.3.2 Szakorvosi rendelő felújítása................................................................. 221 4.4.1.3.3 Felső Duna sor menti teleksor kertvárosias lakóterületi beépítése........ 222 4.4.1.3.4 A Hősök tere nyugati térfalának fejlesztése .......................................... 223 4.4.1.3.5 A Hősök tere közparkjának kiépítése a Nagyboldogasszony templom környezetében a Templom utca és a Szitás utca között........................................... 224 4.4.1.3.6 Az Otthon Közösségi Ház bővítése, felújítása ...................................... 225 4.4.1.3.7 Hősök tere – Templom utca saroktelek intézményi fejlesztése............. 226 4.4.1.3.8 A Szitás köz és a Derce köz burkolatának kiépítése.............................. 227 4.4.1.3.9 A Hősök tere zöldfelületének felújítása a Szitás utca – Arany János utca között………………………………………………………………………………228 4.4.1.4 Soroksár központ kerületrész egyéb távlati fejlesztései............................ 229 4.4.1.4.1 A Grassalkovich út menti teleksor keretövezet módosításának kezdeményezése az Erzsébet utca – Hősök tere között ........................................... 229 4.4.1.4.2 A Grassalkovich út menti teleksor keretövezet módosításának kezdeményezése a Hősök tere – Vecsés út között................................................... 229 4.4.1.4.3 Hősök tere északi térfalának fejlesztése a Szitás utca – Láng Endre utca között………………………………………………………………………………230 4.4.1.4.4 Építőanyag-telep funkcióváltása és ingatlanrendezés a Láng Endre utca – Jelző utca sarkán ...................................................................................................... 231 4.4.1.4.5 Kisajátítás és köztér kialakítása a Hősök tere vasút előtti részén.......... 231 4.4.1.4.6 A Hősök tere déli térfalának részleges funkcióváltása és átépülése a Szitás utca – Arany János utca között...................................................................... 232 4.4.1.4.7 A vastelep funkcióváltása a Hősök tere keleti végén az Arany János utca – Pályaudvar sor között ........................................................................................... 233 4.4.1.4.8 Vasútállomásnál térfal és P+R parkoló létesítése.................................. 234 4.4.2 Molnár-sziget és környéke kerületrész akcióterülete ....................................... 236 4.4.2.1 Az akcióterület bemutatása ....................................................................... 236 4.4.2.2 Molnár sziget kerületrész 2011-2014 között várható fejlesztései............. 237 4.4.2.2.1 RSD Parti Sáv projekt............................................................................ 237 4.4.2.2.2 A szigeti parti sáv kialakítása ................................................................ 238 4.4.2.2.3 A lakóterület menti parti sáv kialakítása ............................................... 239 4.4.2.2.4 Tulajdonviszonyok rendezése a Felső Duna sor mellett........................ 240 4.4.2.2.5 A Felső Duna sor melletti intézményterület fejlesztése (jogi állapotának rendezése)………………………………………………………………………….241

4.4.2.2.6 Az Ifjúsági tábor területe ....................................................................... 241 4.4.2.2.7 Tulajdonrendezés és parti sétány kiépítése a Meder utca – Gyáli patak között………………………………………………………………………………243 4.4.2.2.8 Nagy zöldfelületű intézményterület fejlesztése a Felső-Duna sor mellett, a Gyáli pataktól északra (jogi állapotának rendezése) ............................................... 243 4.4.2.2.9 A déli szigetcsúcsnál parti sétány kiépítése........................................... 244 4.4.2.2.10 A déli szigetcsúcs fejlesztése............................................................... 245 4.4.2.2.11 Környezetrendezés és lakóterületi fejlesztés a Gyáli patak mellett..... 246 4.4.2.3 Molnár sziget kerületrész 2014-2020 között várható fejlesztései............. 247 4.4.2.3.1 A szigeti kertség fejlesztése................................................................... 247 4.4.2.3.2 Az északi szigetcsúcs környezetrendezése ............................................ 248 4.4.2.3.3 Az Arany Kereszt Ápoló otthon területének fejlesztése........................ 249 4.4.3 Újtelep kerületrész akcióterülete ...................................................................... 251 4.4.3.1 Az akcióterület bemutatása ....................................................................... 251 4.4.3.2 Újtelep kerületrész 2011-2014 között várható fejlesztései ....................... 252 4.4.3.2.1 Újtelep „A/1” jelű terület....................................................................... 252 4.4.3.3 Újtelep kerületrész 2014-2020 között várható fejlesztései ....................... 253 4.4.3.3.1 Újtelep „ A/2” jelű terület...................................................................... 253 4.4.3.4 Újtelep kerületrész nagytávlatú fejlesztései.............................................. 254 4.4.3.4.1 Újtelep „B” jelű terület .......................................................................... 254 4.4.3.4.2 Újtelep „C” jelű terület .......................................................................... 255 4.4.3.4.3 Újtelep „D” jelű terület.......................................................................... 255 4.4.3.4.4 Újtelep „E” jelű terület .......................................................................... 256 4.4.3.4.5 Újtelep „F” jelű terület........................................................................... 257 4.4.4 A teljes kerületre vonatkozó és kerületrészi projektek bemutatása.................. 259 4.4.4.1 Soroksár elkerülő út megépítése ............................................................... 259 4.4.4.2 A Grassalkovich út fejlesztése .................................................................. 259 4.4.4.3 Gyáli-patak revitalizációja ........................................................................ 260 4.4.4.4 Szentlőrinci út – Hősök tere kerékpárút.................................................... 261 4.4.4.5 A külön-szintű vasúti aluljárók (Erzsébet utca, Vecsés utca), és közlekedési kapcsolataik településrendezési tervi megalapozása.................................................. 262 4.4.4.6 Az Eurovelo kerékpárút továbbépítése (a kerület közigazgatási határáig)263 4.4.4.7 Gyalogos híd Csepelre .............................................................................. 264 4.4.4.8 Ráckevei (soroksári) – Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása………………………………………………………………………………265 4.4.4.9 Virágvölgy lakópark ................................................................................. 266 4.4.4.10 Dugattyúgyűrű gyár területi fejlesztése .................................................... 266 4.5 Fenntarthatósági szempontok .................................................................................. 268 4.5.1 A fenntartható környezeti fejlődés programja.................................................. 268 4.5.2 Anti szegregációs program............................................................................... 271 4.5.2.1 Anti-szegregációs helyzetfeltárás ............................................................. 271 4.5.2.2 Anti-szegregációs vonatkozások............................................................... 272 4.5.2.3 A lehatárolt területek háttértörténetének bemutatása................................ 274 4.5.2.4 Szegregátumokkal kapcsolatban tervezett fő beavatkozási irányok, városi tervezett fejlesztések szegregációs hatásai ................................................................. 275 4.5.2.4.1 Lakhatási integráció............................................................................... 275 4.5.2.4.2 Oktatási integráció megvalósítása ......................................................... 275 4.5.2.4.3 Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása ..................................... 275 4.5.2.4.4 A Soroksári Esélyegyenlőségi Program általános céljai: ...................... 276 4.5.2.4.5 Egészségügyi programok....................................................................... 276

4.5.2.4.6 Foglalkoztatás bővítése irányított módon.............................................. 276 4.5.2.4.7 A munkaképes, segélyben részesülő lakosság bevonása és foglalkoztatása, közcélú és közhasznú munka biztosításával.................................. 276 4.5.2.4.8 A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása . 276 4.5.2.4.9 A helyi szemléletet megváltoztató programok támogatása, segítése..... 276 4.5.2.4.10 A hátrányos helyzetű csoportoknak az információs társadalommal összefüggő egyes szolgáltatásaihoz való hozzáférés elősegítése ............................ 277 4.5.2.4.11 A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése. .............. 277 4.5.2.4.12 A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása ........................... 277 4.5.2.5 A szegregálódással veszélyeztetett területeken megvalósítandó programok eszközrendszere.......................................................................................................... 280 4.5.2.6 Monitoring ................................................................................................ 281 4.6 Stratégia külső és belső összefüggései .................................................................... 282 4.6.1 A stratégia főbb külső összefüggései ............................................................... 282 4.6.1.1 Illeszkedés, összhang Budapest Főváros Integrált Városfejlesztési Stratégiájával .............................................................................................................. 282 4.6.1.2 Illeszkedés, összhang Soroksár Településfejlesztési Koncepciójával, valamint a településrendezési tervekkel ..................................................................... 284 4.6.1.3 Az Önkormányzat Gazdasági Programjában foglalt célkitűzésekkel való összhang……………………………………………………………………………..289 4.6.1.4 A Települési Környezetvédelmi Programmal való összhang ................... 291 4.6.2 A stratégia főbb belső összefüggései................................................................ 293 4.6.2.1 A célok logikai összefüggései................................................................... 293 4.6.2.2 A stratégia megvalósíthatósága................................................................. 294 4.6.2.3 A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai. 294 4.7 A stratégia megvalósításának főbb kockázatai ........................................................ 295 5 A megvalósítás eszközei ................................................................................................ 299 5.1 A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenység...... 299 5.1.1 Kerületmarketing.............................................................................................. 299 5.1.2 További eseti kedvezmények ........................................................................... 302 5.1.3 Nem pénzügyi ösztönző rendszerek:................................................................ 302 5.1.4 Tervalku ........................................................................................................... 303 5.2 Az IVS megvalósításának szervezeti rendszere ...................................................... 304 5.3 Településközi koordináció mechanizmusai............................................................. 304 5.4 Ingatlangazdálkodási koncepció.............................................................................. 306 5.4.1 Az Önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemek .................................... 307 5.4.2 Lakásgazdálkodás............................................................................................. 310 5.4.3 Helyiség gazdálkodás ....................................................................................... 311 5.4.4 Az ingatlangazdálkodási stratégia irányvonalai ............................................... 312 5.4.5 Önkormányzati tulajdonú beépítésre nem szánt területek................................ 312 6 Partnerség ....................................................................................................................... 314 6.1 Lakossági tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása .................................................... 314 6.2 Szakmai fórumok..................................................................................................... 315 6.3 „Soroksári Civil Fórum”.......................................................................................... 315 6.4 Vállalkozói egyeztetések ......................................................................................... 316 7 Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása .................................................................................................. 318 8 Mellékletek..................................................................................................................... 322

BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

1

Bevezető

Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata 2008-ban készíttette el Soroksár Településfejlesztési Koncepcióját. A Településfejlesztési koncepció a kerület távlati fejlesztésének összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a teljes közigazgatási területre kiterjedő, önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Soroksár Településfejlesztési koncepciója hosszú távra, 10-12 évre készült, ami három önkormányzati ciklust érintő időtáv. Hosszú távú fejlesztési koncepcióként nemcsak olyan jövőképet és átfogó fejlesztési célokat fogalmaz meg, amelyek a kerület lakóközösségének érdekeit szolgálják, hanem meghatározza a fejlesztési programok megvalósításához, kidolgozásához szükséges irányelveket, valamint információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára. A hazai fejlesztéspolitikát teljes mértékben az Európai Közösség fejlesztési elvei hatják át. Az ezen elvek szerint bevonható források a jövőben is meghatározó szerepet fognak játszani a sikeres megvalósításban. Ebből következően a terület- és településfejlesztési tervezést minden szinten összhangba kell hozni az EU fejlesztési elveivel és gyakorlatával, valamint az azt tükröző pénzügyi háttérrel. A városfejlesztési tevékenységek finanszírozása a jelenleginél sokkal nagyobb arányban visszatérítendő források terhére történhet, mivel az Unió strukturális és kohéziós politikáját szolgáló forrásokból várhatóan jóval kevesebb jut Magyarországra, mint a jelenlegi időszakban. Megnövekszik tehát a stratégiák és az azok megvalósítása érdekében kivitelezendő projektekkel kapcsolatos fenntarthatósági, életképességi szempontok súlya a külső források odaítélésének folyamatában, emellett szükségszerűen nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a magánszféra. Ezen folyamatok irányítása és kontrollálása érdekében az önkormányzatnak valós, közös elkötelezettségen alapuló stratégiára van szüksége. Ilyen, a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítását szolgáló dokumentum a stratégiai szemléletű Integrált városfejlesztési stratégia (IVS). Soroksár rendelkezik Integrált Városfejlesztési Stratégiával, melynek felülvizsgálata időszerűvé vált egyrészt a Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési célokhoz illeszkedés okán, másrészt a kidolgozását szabályozó, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési kézikönyv 2009-ben történt átdolgozása következében. Az integrált városfejlesztési stratégia középtávra (7-8 évre) szóló dokumentum, amely eredményes eszköz a kerület számára fejlesztéseinek összehangolása, optimalizálása céljából. Az IVS tartalmazza a kerület és részei rövid- és középtávon elérendő céljait, a tervezett projekteket, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Ezért is szükséges az integrált ©MaHill Mérnökiroda Kft.

Budapest 2011. május 8


városfejlesztési stratégia rendszeres éves áttekintése és 3-5 évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, az esetlegesen megváltozott külső feltételekhez való igazítása és a folyamatban lévő akcióterületi fejlesztésekre építve újabb fejlesztési területek kijelölése. Az integrált városfejlesztési stratégia középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési tevékenységeit. Az integrált városfejlesztési stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. A stratégia elsődlegesen a város önkormányzata számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható beavatkozások tervezett irányait, céljait. Mindazonáltal fontos szerepe emellett a stratégiának a megvalósulásában érdekelt – a tervezési folyamatba bevont – partnerek támogatásának fenntartása, a magán- és civil szféra tevékenységének orientálása. Az IVS készítésének elvi vezérfonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg, de szükségesek a település fejlődése szempontjából. A piaci és köz-szereplők beruházásai közötti egyensúly adott településre, illetve fejlesztési területre jellemző kialakítása az IVS egyik alapvető célja. Ezen elv gyakorlati érvényesítésének jelentősége a városfejlesztésre közvetlenül felhasználható források csökkenésével növekszik. Soroksár Integrált Városfejlesztési Stratégiájának feladata a hosszú távú kerületfejlesztési célok rövid- és középtávon reálisan megvalósítható programokká és projektekké való lebontása, a fejlesztésbe bevonható források reális becslése, az állami források problémára fókuszált és a magánfejlesztések lehetőségeit leginkább bővítő módon történő allokációja, ennek érdekében a városfejlesztési tevékenységek megfelelő fókuszálása, elkerülve a források szétforgácsolódását. Az értékek középtávú preferenciáinak kialakítása, ezen célokhoz a pontos probléma- és lehetőségelemzésre épülő, átlátható és elfogadott célok kitűzése és a városfejlesztési és városmenedzselési tevékenységek egyértelmű és átlátható hozzárendelése, valamint valós, a társadalom és a gazdaság érdemi szereplőinek széleskörű bevonásával kialakított stratégia, és a partnerség bevonásával végzett stratégiai monitoring a megvalósításban. Az IVS célhierarchiája maximálisan épít az érvényben lévő stratégiai dokumentumokra, hiszen a kerület szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik. Ezért az IVS-nek nem célja egy új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően pontosításra kerülnek az elfogadott fejlesztési elemek és célkitűzések, kiemelten kezelve a stratégia egyes elemeinek összhangját. Soroksár arra törekszik, hogy a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani a kerület területileg kiegyensúlyozott fejlődése érdekében, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa – elősegítve a kerületen belüli különbségek csökkenését. E beavatkozásokat térben fókuszáltan kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében: az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés ©MaHill Mérnökiroda Kft.



funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy kizárólag ezekben a városrészekben történnek fejlesztések, hiszen a kerület egyéb projektjei és a magánszféra beruházásai Soroksár teljes területét érinteni fogják. Soroksár akcióterületeinek kijelölését és prioritásuk meghatározását több szempont is befolyásolta: − a fejlesztések időszerűsége, az érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések lakossági elfogadottsága; − a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, valamint hatása a kerület egészére, lakófunkciójára; − támogatás megszerzésének esélye, önkormányzati sajáterő nagysága, bevonható magánforrások mértéke, létrehozott kapacitások fenntarthatósága. Soroksár Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végső célja, hogy stratégiai szemléletű tervezéssel segítse a kerület döntéshozóit a saját források hatékony felhasználásában, a magántőke forrásainak tudatos bevonásában, a jövőbeni visszatérítendő támogatási eszközök kiegészítő alkalmazásában, a pénzügyi, gazdasági és társadalmilag is fenntartható fejlesztés megvalósításában.

©MaHill Mérnökiroda Kft.



2

Vezetői összefoglaló

Külön kötetként kerül dokumentálásra.




3

Helyzetelemzés

3.1

Soroksár szerepe a településhálózatban

3.1.1 Illeszkedés és kapcsolódás az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz Soroksár, Budapest XXIII. kerülete, a Duna bal partján található, a pesti oldal legdélibb közigazgatási egysége. Északon a XX. kerülettel, Pesterzsébettel, keleten a XVIII. kerülettel, Pestszentlőrinccel és Pestszentimrével határos. Délkeleten Gyál községgel, délen Alsónémedivel és Dunaharasztival érintkezik. Nyugaton a Csepel-szigettől a RáckeveiDunaág választja el. Egykor a XX. kerülethez két területrész, Soroksár és Pesterzsébet tartozott, annak ellenére, hogy társadalmilag, gazdaságilag különböző települések voltak. A két kerületrész „házassága” több mint 40 esztendőn át tartott. A közös vezetés elképzelései, tervei elsősorban Pesterzsébetnek kedveztek, Soroksár gazdasági fejlődése, infrastrukturális ellátottsága, a kereskedelem mutatóinak növekedése csekély mértékű volt, messze elmaradt a többi kerületétől. Az oktatás, a kultúra területén a jól működő intézmények is vagy a beolvadás, vagy a megszüntetés áldozatává lettek. A Polgári Szövetség Soroksárért Egyesület és lelkes lokálpatrióták kemény és hosszan tartó harcot folytattak Soroksár önállóságáért, melynek eredményeként az 1992. szeptember 27-én megtartott sikeres népszavazáson a soroksári polgárok szavazataikkal az újra önálló Soroksár mellett álltak ki. Az Országos Területfejlesztési Koncepciót az Országgyűlés a 97/2005.(XII.25.) OGY határozatával fogadta el. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) célja, hogy kijelölje az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás-rendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. A területfejlesztési politika fő funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony működésének és kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődésének megteremtése, valamint a területi leszakadás mérséklése. 3.1.1.1

Magyarország területi jövőképe

A területi jövőkép a nemzeti fejlesztéspolitika jövőképének területi dimenzióját jeleníti meg. Ennek megfelelően a területfejlesztési politika a területi harmónia képét, mint célállapotot fogalmazza meg: „A cél olyan társadalmi-gazdasági és környezeti szempontból fenntartható térszerkezet létrejötte, amely a helyi adottságokra épülő és önálló identitással rendelkező térségekben szerveződik, illetve szervesen illeszkedik az európai térbe; s amelyben a társadalom számára az alapvető életesélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek.” 3.1.1.2

A területfejlesztési politika hosszú távú céljai 2020-ig

Térségi versenyképesség Alapvető cél, hogy az ország régiói, egyéb térségei és városai versenyképesebbé váljanak, ezzel segítve elő Magyarország számára az Európai Unió átlagához való gazdasági-társadalmi felzárkózását. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



A versenyképesség kulcsa a régió/térség szereplőinek együttműködési képessége, valamint a hatékony, a növekedés területi terjedését ösztönző térszerkezet kialakítása országos, regionális és egyéb térségi szinteken. A térségi versenyképesség két pillére: − a jelentős gazdasági versenyképességi potenciállal rendelkező, tágabb térségüket dinamizálni képes centrumtérségek (fejlesztési pólusok, póluscsoportok) megerősítése, a nemzetközi elérhetőség javítása és a nemzetközi jelentőségű turisztikai térségek megerősítése; − valamennyi térség fejlesztésekor adottságaikra, erőforrásaikra és stratégiáikra építve életképes funkcióik megerősítése, erőforrásvonzó képességük javítása, vagyis relatív versenyképességük erősítése. A térségek versenyképességének javítása során alkalmazható eszközök: − Tudástársadalom építése és az innováció területi terjesztése − Az elérhetőség javítása − Regionális üzleti környezet és szolgáltatások fejlesztése − Térségi hálózatok ösztönzése és a kis- és középvállalatok regionális fejlesztése − Regionális és helyi menedzsment szervezeti fejlesztése, stratégiák ösztönzése − Regionális és települési marketing-kommunikáció erősítése − Környezet megóvása és fejlesztése − Turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Területi felzárkózás A kohézió jegyében a társadalmi esélyegyenlőséget sértő, jelentős mértékű és a gazdaság hatékony működését korlátozó legsúlyosabb területi elmaradottságok mérséklése: − a fejlettségükben tartósan leszakadó térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása, a külső és belső perifériák dinamizálása; − az alapvető életesélyek feltételeinek biztosítása az ország valamennyi településén; − a túlzottan egyközpontú térszerkezet oldása. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem A régióknak, térségeknek olyan fenntartható rendszerekké kell válniuk, amelyek értékeiket, örökségüket, erőforrásaikat és belső összetartozásukat nem csak megőrzik, hanem azokat tovább erősítik, a társadalom, a gazdaság és a természeti-környezeti, kulturális elemek összhangját helyi-térségi rendszereikben az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével biztosítják. A fenntartható térségfejlődés a környezeti, kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosítja a lakosság életminőségének fenntartását és javítását, a gazdaság működéséhez szükséges erőforrások igénybevételét, figyelembe véve a térség sajátos adottságait. A fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe vevő fejlesztések jellemzői: − A fejlesztések során a táji, környezeti, természeti adottságoknak megfelelő termelési módok, a környezetkímélő termelési, közlekedési rendszerek előnyben részesítése; − A fejlesztések során a hagyományos tájhasználat, a településrendszer, a régészeti és néprajzi örökség fennmaradásának biztosítása; − A meglévő környezetszennyezések felszámolása, a szennyvíz és hulladék korszerű technológiával történő ártalmatlanítása.




Területi integrálódás Európába Az ország európai térbe való integrációjának elmélyítése érdekében szükséges a transznacionális közlekedési hálózatok, a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, intézményi együttműködések bővítése, Budapest nemzetközi szerepkörének erősítése, valamint gazdasági-innovációs kapuszerep kialakítása Délkelet-Európa felé. Decentralizáció és regionalizmus A fejlesztéspolitikai és végrehajtási döntések, valamint a fejlesztési források jelentős részét decentralizálni kell. Ennek érdekében fontos – többek között – a régiók fejlesztéspolitikai szerepének és az ehhez szükséges kompetenciáiknak megerősítése, a regionális identitás erősítésének, a gazdasági és intézményi hálózatok létrejöttének ösztönzése, valamint hosszú távon a regionális demokrácia feltételeinek megteremtése. 3.1.1.3

Középtávú országos területi célok 2013-ig

A jövőkép és a hosszú távú célok megvalósulása érdekében középtávon az alábbi célok teljesülése szükséges: Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése Cél, hogy a fővárosi térség nemzetközi gazdasági és kulturális szerepköre révén versenyképes nagyváros, a közép-európai térség meghatározó központja és a Kárpát-medence gazdasági centruma legyen. Ehhez elengedhetetlen, hogy lakóinak is színvonalas városi környezetet biztosítson. Ennek érdekében a következők szükségesek: − A nemzetközi nagyvállalatok Közép- és Kelet-közép európai, illetve a Balkán térségére is befolyással bíró központjai megtelepedésének ösztönzése; − A szükséges közlekedési infrastruktúra és szolgáltatási fejlesztések ösztönzése; − A magasan kvalifikált munkaerő megtartó-képességének növelése a felsőoktatási és kutatás-fejlesztési potenciálra alapozva; − A kiemelkedően magas hozzáadott-értéket előállító tevékenységek ösztönzése; − Magas szintű üzleti, IKT és személyi szolgáltatások fejlesztése a nemzetközi versenyképesség fokozása érdekében; − Nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erősítése; − Az egészséges lakókörnyezet kialakítása, illetve a városi zöldterületek védelme; − Az agglomerációs települések további terjeszkedésének megakadályozása és rekreációs „zöld gyűrű kialakítása. − Harmonikusan működő agglomerációs rendszer megteremtése, fejlesztések menedzselése az agglomeráció szereplőinek hatékony együttműködésével; − A közlekedési kapcsolatok modernizációja, környezetbarát megoldások ösztönzésével; A pólusok, városhálózat fejlesztése Cél a jelenleginél intenzívebben együttműködő, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése. Annak érdekében, hogy a fejlődés ne korlátozódjon a főváros térségére, oldódjon a Budapest központú térszerkezet, ezáltal a társadalom és gazdaság hatékonyabb és fenntarthatóbb működése váljon lehetővé, szükség van az ország egészének versenyképessé válását katalizáló pólusokra, melyek egy harmonikus, policentrikus együttműködő városhálózati rendszer szerves elemei.




Az együttműködő városhálózatok hálózatainak fejlesztése érdekében szükséges: − A térségközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és a közösségi közlekedési viszonyok fejlesztésével; − A térségközpontok régión kívüli elérhetőségét gyorsforgalmi utak, gyorsvasutak, valamint regionális repülőterek, illetve magas színvonalú információs és kommunikációs infrastruktúra kiépítésével kell biztosítani. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek felzárkóztatása Soroksár szempontjából nem releváns. Országos jelentőség kiemelt fejlesztési térségek és tématerületek – A Duna-mente fejlesztése A Duna Európa egyik legjelentősebb vízi útja, egyben a VII. transz-európai, közlekedési folyosó. A Duna-mente fejlesztése az európai jelentőségű ökológiai, közlekedési folyosó hasznosítását jelenti, amiben kitüntetett szerep jut a tájgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, területfejlesztési és vidékfejlesztési beavatkozásoknak. A térség fejlesztése érdekében kívánatos többek között: − A VII. transz-európai közlekedési folyosó részeként megfelelő hajózóút biztosítása, a környezetkímélő közlekedési formák és logisztikai rendszerek kialakítása; − A tájhoz alkalmazkodó területfejlesztési, tájgazdálkodási programok indításával az ökológiai kritériumoknak megfelelő társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése; − A Duna és környezete által kínált természeti és kulturális erőforrásoknak a fenntarthatóság elveire épülő hasznosítása a mezőgazdasági, halászati, erdő- és vadgazdálkodási, ökoturisztikai- és infrastruktúra-fejlesztések összehangolásával; − A Duna teljes magyarországi szakaszának, kapcsolódó mellékágainak a Víz Keret Irányelvnek megfelelő rehabilitációja; − A Duna-mente természeti területeinek, tájainak, kulturális értékeinek a megőrzése, fenntartása, a biodiverzitás megőrzése; − A vízszennyezés és a vízkárok megelőzése és felszámolása; Határ menti területek együttműködésének erősítése Soroksár szempontjából nem releváns. Vidékies térségek fejlesztése Soroksár szempontjából nem releváns. 3.1.1.4

Régiók fejlesztési irányai

Regionális fejlesztések keretei A regionális szintű fejlesztési tervezésnek a regionális programok eredményes megvalósítása érdekében figyelembe kell vennie a valós térszerveződéseket. Ösztönözni kell a térségek versenyelőnyeikre építő, a piaci lehetőségeket kihasználó és együttműködő térségek fejlesztését. Az egyes térségek fejlesztési céljainak meghatározásakor szükséges a város– vidék kapcsolatainak figyelembevétele. A fejlesztéseknek kisszámú versenyképes és fejlődő ágazatra kell koncentrálnia. Az együttműködések célja, hogy javítsa a vállalatok működési hatékonyságát és hozzájáruljon a magasabb hozzáadott-értékű termékek előállításához. Szükség van továbbá a helyi piacra termelő mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítására. A területi alapon ©MaHill Mérnökiroda Kft.



szerveződő hálózatos gazdasági együttműködések kialakítása különösen fontos a következő szereplők között: − vállalkozások, ezen belül a nagyvállalatok, a kis- és középvállalkozások, − egyetemek, innovációs és kutatóintézetek, valamint − az együttműködések kialakítását segítő, közvetítő szervezetek. A közfeladatok szervezése és a közszolgáltatásokat nyújtó intézményrendszer fejlesztése mellett támogatni kell képzési, szociális ellátási, tájékoztatási, szemléletváltási programok megvalósítását is, illetve a közszolgáltatások hatékonyabb megszervezését segítő közlekedési hálózat fejlesztését. Közép-Magyarországi Régió A régió célja a minőség elvein nyugvó, élhető, az itt élők számára egészséges, lakó és munkakörnyezetet biztosító, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítő, kreatív térség legyen. Nemzetközi vezető szerepe a Kárpát-medence fő szervező erejét jelenti. A tudásalapú emberi erőforrás- és gazdaságfejlesztés az üzleti szolgáltatásokra, a kutatás-fejlesztésre, a kulturális és szabadidő gazdaságra koncentrál. A régió hosszú távú céljai: • A gazdaság versenyképességének növelése − Kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése; − Budapestnek az európai városhálózatban betöltött szerepének erősítése; − A gazdasági fejlettség területi különbségeinek mérséklése; − Az innovációs és adaptációs készség, a kommunikációs infrastruktúra fejlesztése és a „tudásipari” központ szerep erősítése; − A turisztikai és szabadidős kínálat bővítése és színvonalának emelése; − A kulturális gazdaság feltételeinek javítása; − A lakosság gazdasági aktivitásának növelése. • Társadalmi kohézió erősítése − Humán közszolgáltatások színvonalának fejlesztése; − Humán közszolgáltatások infrastruktúrájának területi összehangolása. • Élhető régió megvalósítása − A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése; − A közösségi közlekedés fejlesztése, környezetkímélő közlekedési rendszerek kiépítése A régió középtávú főbb céljai: − A Közép-Duna Völgy komplex fenntartható fejlesztése; − A budapesti agglomeráció fenntartható fejlődésének segítése; − Termál klaszter létrehozása; − Kiegyensúlyozott, többpólusú térszerkezet megteremtése Budapest és elővárosi társközpontjai között; 3.1.1.5

Illeszkedés a célokhoz

A Soroksári Önkormányzat az elmúlt években különböző intézkedésekkel, helyi adottságait kihasználva, tevékenységét, közszolgáltatásait a Koncepció iránymutatásai felé mozdította el, kiemelt figyelmet és hangsúlyt fektetve az élhető környezet kialakítására és a helyi identitás erősítésére. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



Soroksár az Országos Területfejlesztési Koncepcióval (OTK) megalapozott policentrikus városfejlesztési célokhoz lokális szereplőként, kedvezőtlen méretbeli, társadalmi és gazdasági adottságai miatt nem tud számottevően hozzájárulni. Az előzőekben a dokumentumból kiemelt, Soroksár szempontjából lényeges hosszú- és középtávú célok közül leginkább a 2013-ig, középtávon meghatározott, a „Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése” területi cél teljesülése lényeges. Soroksár ehhez oly módon képes hozzájárulni, hogy a kerületközpontjának fejlesztésével elősegíti a kiegyensúlyozottabb térszerkezet kialakulását, helyi gazdaságfejlesztési stratégiájának megvalósításával ösztönzi a helyben történő munkavégzést, és fejlesztési céljaival összhangban támogatja a Fővárost övező ökológiai és rekreációs zöld gyűrű kialakítását, a harmonikusan és fenntartható módon működő agglomerációs rendszer megteremtését. A jövőkép fenti megfogalmazásán túlmutatva Soroksárnak az elkövetkezendő időszakban olyan a Főváros részét képező, azonban mégis önálló kerületté kell válnia, ahol: − a magas presztízsű „kisvárossá” válás, Soroksár történelmi, kisvárosias jellegének megőrzése, fejlesztése, gazdagítása biztosított, − a lazán egymáshoz kapcsolódó városrészek, külön városrész-központokkal, minőségi kertvárosokká fejleszthetők/rehabilitálhatók, − a természeti, környezeti értékek védelme, megismertetése növeli a kerület hírnevét, lakó- és üzleti értékét, − a megújuló energiahasználat előtérbe kerül, − a különböző, belső identitást adó lakó- és munkaközösségek jöhetnek létre (minta: sváb múlt, XIX. sz-i telepek). − a környezetbarát gazdasági és logisztikai tevékenység révén a bevétel- és munkahelyteremtő területfelhasználás növekszik, − K+F, illetve egyetemi szintű oktatási és kutatási tevékenységek meghonosodnak, − a különleges adottságú lakó-, üdülő-, idegenforgalmi, rekreációs funkciók és terek alakulnak ki, − a kerület érdekében az Önkormányzattal közösen kialakított érdekérvényesítés zajlik, − erősödik a közösségteremtés, a sajátos soroksári életforma megvalósítása, a német kultúra ápolása, − a városi léptékben megengedhető mezőgazdasági - zöldség, gyümölcs, virág, dísznövény, egyéb kertészeti - tevékenység felélesztése, ill. folytatása biztosított, − a kedvező környezeti feltételek, a fejleszthető területek nagy száma, a relatíve alacsony ingatlanárak miatt vonzó, megfizethető, de mégis magas minőségű életforma alakítható ki megfelelő várospolitikával, amelynek fő célcsoportja fiatal, ambiciózus családok letelepítése és megtartása.




3.1.2 Soroksár vonzáskörzetének bemutatása Soroksár, Budapest XXIII. kerülete, a Duna bal partján a pesti oldal legdélebbi közigazgatási egysége. Északon a XX. kerülettel, Pesterzsébettel, keleten a XVIII. kerülettel, Pestszentlőrinccel és Pestszentimrével, dél-keleten Gyál községgel, délen Alsónémedivel és Dunaharasztival határos. Nyugaton a Csepel-szigettől a Ráckevei Duna-ág választja el. Soroksár az 1950-es években történt „Nagy-Budapesthez” való hozzácsatolása ellenére nem integrálódott soha szervesen a települési hálózatba. Településszerkezeti szempontból még ma is kiterjedt külterületekkel, mezőgazdasági szántó területekkel, tanyás beépítéssel rendelkező kerület Budapest közigazgatási területén belül. Lakónépességének száma 2009-ben 20387 fő, népsűrűsége pedig kiugróan a legalacsonyabb, 500 lakos/km2. A második legritkábban lakott kerületben, a XVII. kerületben is több mint kétszer annyian laknak négyzetkilométerenként, mint Soroksáron. 1. táblázat: Terület, lakónépesség és népsűrűség kerületenként Ke rület

Terüle t, km², 2009

Lakónépessé g 1990

2001

2007

2008

2009

Egy km²-re jutó lakóné pe ssé g, 2009

I.

3,41

34 778

25 914

24 707

24 665

24 728

7 252

II.

36,34

102 758

92 520

88 058

88 187

88 729

2 442

III.

39,70

149 028

131 605

124 256

123 737

123 723

3 116

IV.

18,82

108 453

103 492

98 518

98 381

98 374

5 227

V.

2,59

43 937

28 948

27 055

27 023

27 283

10 534

VI.

2,38

59 477

44 137

41 839

41 784

42 120

17 697

VII.

2,09

82 864

64 137

62 001

62 034

62 530

29 919

VIII.

6,85

92 386

81 787

80 166

81 447

82 222

12 003

IX.

12,53

78 422

62 995

59 992

60 892

61 576

4 914

X.

32,49

96 843

80 852

77 822

78 484

79 270

2 440

XI.

33,49

174 509

144 441

136 577

137 426

139 049

4 152

XII.

26,67

76 495

61 763

56 461

56 257

56 544

2 120

XIII.

13,44

131 143

114 353

109 935

111 681

113 531

8 447

XIV.

18,13

143 501

123 510

116 897

118 435

120 148

6 627

XV.

26,94

95 593

85 232

81 061

80 533

80 218

2 978

XVI.

33,51

69 410

71 028

68 400

68 298

68 484

2 044

XVII.

54,82

72 317

79 989

77 586

77 775

78 250

1 427

XVIII.

38,60

97 700

96 353

93 120

93 239

93 225

2 415

XIX.

9,38

72 838

63 810

61 223

61 453

61 610

6 568

XX.

12,18

71 681

65 295

63 161

63 315

63 371

5 203

XXI.

25,75

90 197

80 982

76 342

76 320

76 339

2 965

XXII.

34,25

53 282

52 548

50 449

50 468

50 499

1 474

XXIII.

40,77

19 162

20 697

20 502

20 463

20 387

500

Összesen

525,13

2 016 774

1 777 921

1 696 128

1 702 297

1 712 210

3 261

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Budapest XXIII. kerülete Budapest legfiatalabb kerülete: 1994-ben vált le Budapest XX. kerületéről. Területe megegyezik az 1950-ben Budapesthez csatolt Soroksár nagyközségével. Vonzáskörzetét értékelve elmondható, hogy a kerület ritkán lakott peremkerületként, alig 20 ezres lakosságával és a helybeli igények kiszolgálására méretezett közigazgatási, oktatási, szociális, egészségügyi és kulturális intézményhálózatával nem gyakorol számottevő hatást, vonzerőt a környező településekre és szomszédos kerületekre. Budapest – mint Magyarország fővárosa és a Közép-magyarországi Régió központja – rendelkezik mindazokkal a ©MaHill Mérnökiroda Kft.



gazdaságföldrajzi és geopolitikai adottságokkal, valamint pénzügyi forrásokkal, aminek „árnyékában” Soroksár, mint peremkerület nem képes befolyást és mérhető vonzerőt gyakorolni a társadalmi és gazdasági folyamatokra. A kerület gazdasági erejét, valamint a vállalkozói aktivitás és munkaerő piaci vonzerőt vizsgálva egyedül az M5-ös melletti „Nagybani piac” és a környező logisztikai (pl. BILK Kombiterminál és Waberer’s Holding Zrt.), kereskedelmi (Auchan, Electro World, BricoStore, Bay & Way, Kika stb.), és szolgáltatási övezet gyakorol mérhető hatást a szomszédos kerületekre és az agglomerációra. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott cél a versenyképes budapesti metropolisz-térség kialakítása. A Soroksári Önkormányzat ezen célok figyelembe vételével végezte eddigi működését és kívánja kialakítani jövőbeli fejlesztési stratégiáját is. A célok eléréséhez saját önkormányzati funkcióján belül hangsúlyt fektet az általa megvalósítható kiemelt feladatok ellátására, illetve ösztönzi a más szereplők által való részvételt is. Soroksár a „Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése” középtávú országos célhoz oly módon képes hozzájárulni, hogy a kerületközpont fejlesztésével elősegíti a kiegyensúlyozottabb térszerkezet kialakulását, helyi gazdaságfejlesztési stratégiájának megvalósításával ösztönzi a helyben történő munkavégzést, és fejlesztési céljaival összhangban támogatja a fővárost övező ökológiai és rekreációs zöld gyűrű kialakítását, a harmonikusan és fenntartható módon működő agglomerációs rendszer megteremtését. 3.1.3 Soroksár szerepe a térségi munkamegosztásban A kerület funkcióinak kapcsolódása tágabb környezetének funkcionális hálózatához tulajdonképpen Soroksár Budapesten belül betöltött szerepét jelenti. Ennek a szerepnek az egyik legfontosabb aspektusa a közlekedés-földrajzi kapcsolatokban jelentkezik. A kerület fejlődésének és az Országos Területfejlesztési Koncepció céljainak összehangolásában kulcskérdést jelent az úthálózat korszerűsítése. A városrész megítélésére és a lakosok életminőségére nagy hatással van a közlekedési infrastruktúra, amelynek fejlesztése folyamatos Önkormányzati feladatokat jelent. Budapesten belül Soroksár közlekedési szempontból fontos szerepet tölt be. A kerületen halad keresztül az M5 autópálya fővárosi bevezető szakasza, 5. számú főút, 51. számú főút, 510. számú főút, a sugárirányú M0 autóút, Bp., Ferencváros – Kelebia nemzetközi és országos vasúti fővonal, Bp., Kőbánya – Kispest – Lajosmizse – Kecskemét vasútvonal, Bp., Vágóhíd – Ráckeve HÉV vonal. A kerület gazdasági és közszolgáltatói funkcióval is illeszkedik környezetének funkcióihoz. A kerület életében napjainkra jelentősebb szerepet kapott a gazdasági életben a kereskedelmi, pénzügyi és szolgáltató tevékenység. Ezek további fejlesztésére jó lehetőségek vannak a kerületben. Társadalomszervező funkció tekintetében is illeszkedésről beszélhetünk. Soroksáron komoly hagyománnyal bírnak a különböző civil szerveződések, a jelentős társadalmi élet. Számos szervezet, egyesület és kör működik ma is Soroksáron. Hosszú távon a létező funkciók, azok minősége, milyensége és skálája folyamatosan alakuló, változó tényező. A kerület Budapesten belül betöltött szerepét úgy kívánja alakítani, hogy egyre erősíteni szeretné a tradicionális munkahelyi funkciót, kibővítve a modern környezetben kialakítandó, de élhető, emberbarát lakófunkcióval. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



Térségi együttműködés 2003 novemberében a IX. kerület Ferencváros, XXII. kerület Budafok, XIX. kerület Kispest, XX. kerület Pesterzsébet, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre és XXIII. kerület Soroksár együttműködési megállapodást írt alá, annak érdekében, hogy megteremtsék annak lehetőségét, – a dél-budapesti kerületek érdekeik, céljaik egyezősége esetén – hogy az Unióval kapcsolatos pályázatokon közösen vegyenek részt. Az Együttműködési Keret-megállapodásban foglalt közös pályázás célként való megnevezésére hivatkozva a megállapodás aláírói közül öt kerület 2005-ben közös pályázatot nyújtott be a Regionális-fejlesztések Operatív Program 3.2.1. számú, „A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése” tárgyú intézkedésre, „Az öt muskétás – Egy mindenkiért, mindenki egyért!” címmel. A projekt összköltsége 50.000.000.Ft, az önerő mértéke 0 %. Soroksár, mint a támogatásban részesülő partner szerepelt a projektben, a XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatal, mint főpályázó mellett. Szintén ezen együttműködés keretében a hét résztvevő közös informatikai koncepciót dolgoztatott ki, amely alapja egy közös „e-közigazgatás fejlesztési pályázatnak”. A 2004. év legfontosabb fejleménye a Kisdunai Többcélú Kistérségi Társulás (később Kisdunáért Önkormányzati Társulás) alapítása. A társulás tagjai: Alsónémedi, Dunaharaszti, Soroksár és Taksony. A társulás célja közös Európai Uniós terveztetés, pályázás. A társulás 2005-ben pályázatot nyújtott be a Projekt Előkészítő Alap 2 (Projekt Generation Facility II) „A 2007-2013-as fejlesztési időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint a Kohéziós Alap részeként megvalósítandó, kiemelt jelentőségű projektek azonosítása és előkészítése” címmel. A projekt összköltsége 15.800.000.- Ft. Ebből 11.800.000.- Ft az elnyert támogatás, 3.000.000.- Ft a Főpolgármesteri Hivatal önerő támogatása és 1.000.000.Ft a Társulás sajáterő hozzájárulása. A Képviselőtestület 222/2005.(V.10.) Ök.sz. határozatával csatlakozott a fővárosi kerületek és a Pest megyei települések Együttműködési megállapodásához. 3.1.4 Kerületi funkcióelemzés Soroksár Budapest és a budapesti agglomeráció határán elhelyezkedő fővárosi kerület. Közigazgatásilag ugyan a főváros része, azonban településszerkezeti szempontból sokkal inkább az agglomerációs településekhez hasonlít. A belvárostól mindössze 10 km-re lévő kerület nem illeszkedik szervesen a város szövetébe, területén az egyes területhasználati funkciók, kerületrészek izoláltan helyezkednek el. Soroksár területén a fő területhasználati funkciót a kisvárosias, illetve kertvárosias lakóterület jelenti. A családi házas beépítésű lakóterületek dominálják mind a kerület központját, mind Soroksár déli részeit (Orbán-hegy, Apostolhegy, Millenniumi telep), valamint az Újtelepi részeket. Többszintes, telepszerű beépítésű lakóterület Újtelep központi részén került kialakításra. A kerületi közigazgatási, oktatási, művelődési intézmények ebbe a lakóterületi szövetbe ágyazottan helyezkednek el. Szintén megtalálhatóak a lakóterületeken a kereskedelem és szolgáltatás kisebb volumenű létesítményei. A kereskedelmi-szolgáltató funkciók megerősödését a lakóterületeken nehezíti az M5-ös autópálya mellett létesült „bevásárlópark” elszívó hatása. A kerület központi, Grassalkovich út és Hősök-tere menti területein a funkciók sűrűsödése figyelhető meg, azonban ezek jellemzően lakó dominanciájúak, és funkcióhiányosak. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



Jelenleg Soroksáron nincs fővárosi kerülethez illő szolgáltatási színvonalat és választékot biztosító kerületi központ. A kerület logisztikai szolgáltatások tekintetében országos/nemzetközi jelentőségű gazdasági területekkel rendelkezik. A Budapest-Kelebia vasútvonal – M0 – Ócsai út által határolt területen lévő BILK kombinált (vasúti-közúti) terminál az ország legnagyobb kapacitású kombinált fuvarozási létesítménye. Ehhez kapcsolódóan a területen több hasonló profilú cég jelent meg. Soroksárnak ez a gazdasági területe is egyfunkciós, kizárólag a logisztikára alapozott. Komplex kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató tevékenységek szempontjából funkcióhiányosnak tekinthető. A Nagykőrösi út és az M5 bevezető szakasza között létesült, a Nagybani zöldségpiac térsége, amely fővárosi, sőt regionális szinten nyújt kereskedelmi szolgáltatásokat. A XVIII.-XIX.XX.-XXIII. kerületek találkozásánál lévő térségben nagy volumenű forgalmat lebonyolító, kis- és nagykereskedelmi funkciókat ellátó cégek telepedtek meg. Ebből a megközelítésből jelenleg ez a térség ugyancsak funkcióhiányos (egyfunkciójú) terület. A kerület Soroksári-Duna ág menti elhelyezkedése különleges érteket képvisel. A folyamparti területek rekreációs és szabadidő funkció kialakítására alkalmasak. Soroksár Duna-parti területein, a különlegesen értékes Molnár-sziget területén szinte kizárólagosan családi üdülőházas területek találhatóak. Jelenleg a sziget szabadidős, rekreációs szempontból alul hasznosított funkcióhiányos. A vízparti területek megközelítése nem kellőképpen megoldott, az itt lévő területhasználatok nem kínálnak kellő számú és színvonalú üdüléshez, kikapcsolódáshoz illeszkedő kiegészítő funkciót. Soroksár ma Budapest egyik, a központtól távoli, külső kerülete, mely számos tekintetben alvóvárosként funkcionál. A fővárosi, illetve térségi jelentőségű kereskedelmi és logisztikai területek monofunkciós zárványként helyezkednek el a kerület peremterületein, nem funkcionálnak valódi térszervező, vonzerőnövelő gócpontokként.




3.2

Kerületi szintű helyzetértékelés

3.2.1 Városszerkezet 3.2.1.1

Morfológiai tényezők

Soroksár, Budapest XXIII. kerülete, a Duna bal partján a pesti oldal legdélibb közigazgatási egysége. Északon a XX. kerülettel, Pesterzsébettel, keleten a XVIII. kerülettel, Pestszentlőrinccel és Pestszentimrével, dél-keleten Gyál községgel, délen Alsónémedivel és Dunaharasztival határos Nyugaton a Csepel-szigettől a Ráckevei Duna-ág választja el. Sík terület, a Balti-tenger feletti magassága 99-110 m között van. A talaj folyóvízi homokból és az ártérről kifújt finom hulló porból keletkezett lösziszap. Éghajlata mérsékelten melegszáraz, évi átlagos hőmérséklete 10,20 °C. Az uralkodó széljárás északnyugati. Soroksár sajátosságát nehéz meghatározni. Változatos morfológiai és topológiai adottságai miatt a kerület nem tekinthető homogénnek. Vizek, folyóág és patak, dombok, lankák és síkvidék váltják egymást. Több fajta, különböző korú és típusú beépítés található itt. A városrészek egymástól tagoltan helyezkednek el, szerkezetileg élesen elválnak egymástól. Ez az utcaszerkezeti sajátosság a vasút, illetőleg a HÉV következménye. Soroksár sokáig önálló településként létezett, és csak Nagy-Budapest létrejöttekor került a fővároshoz. Ez az önállóság többé-kevésbé ma is megmaradt, és megfigyelhető a kerület településszerkezetében. A belső kerületekkel ellentétben, a külső peremkerületekben, így Soroksáron is majdnem mindenhol megtalálhatók a „hagyományos városközpontok” a templommal, és a városházával. Soroksár az 1950-es években történt „Nagy-Budapesthez” való hozzácsatolása ellenére egyelőre nem integrálódott szervesen a kerületi települési hálózatba. Településszerkezeti szempontból tulajdonképpen még ma is egy kiterjedt külterületekkel, mezőgazdasági szántóterületekkel és tanyás beépítéssel rendelkező önálló település Budapest közigazgatási területén belül. Az Újtelep viszonylag szabályos utca szerkezete a vízrajhoz és morfológiához igazodik. Az ÉNY–DK-i tengelyállású utcát, hosszabb, rövidebb DNY–ÉK-i tengelyállású keresztutcák vágják át. A Millennium telep szabályos utca szerkezete is a morfológiához igazodik. A Haraszti úttal párhuzamos hosszanti utcákat az RSD-re merőleges, rövidebb utcák szelik keresztül. A kerületközpont a Hősök tere és a Grassalkovich út találkozásának környezetében, tulajdonképpen a történelmi településmag területén helyezkedik el. A XVIII. század második felében létrejött, majd később kissé kibővült történelmi településmag a kerület funkcionálisan legszínesebb része. A kisvárosias és kertvárosias lakóterületek karéjában igazgatási, oktatási, egészségügyi és művelődési intézmények, templom, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató intézmények találhatók. A központtól északra az Újtelep mellett terül el a temető, amely kijelöli a volt mezőváros beépített területének határát. A városmagot körülölelő kertvárosi és kisvárosi lakóterület keleten, a Molnár szigeten „hétvégi házas” nyaraló övezetbe vált át. A kerület déli és északi területein kiterjedt ipari, kereskedelmi és szolgáltató területek találhatók. A kerület központjától teljesen leszakadva az M5-ös bevezető szakasza mentén a XVIII. kerület határán helyezkedik el a kerület legnagyobb kereskedelmi és szolgáltatási övezete.




A Péteri major a Gyáli pataktól északra mezőgazdasági és erdő területekkel körbevett területen található. Általánosan jellemző szerkezeti sajátossága a kerületnek, hogy az egyes „halmazok” csak a fő szerkezeti tengelyek révén kapcsolódnak egymáshoz, belső struktúrájukban azonban teljesen önállóak. A vizsgálatok alapján elmondható, hogy különbség van a régebben és a közelmúltban kialakult városrészek épületei között, mind fő funkciókban, mind állag és szintszám tekintetében. A régi történeti városrészekben a jellemző a kertvárosi paraméterekkel rendelkező beépítés, jellemzően földszintes, földszint+tetőtér beépítésű telkekkel, a főútvonalak mellett legfeljebb kétszintes beépítésű telkekkel. Az Újtelepen a telepszerű három, négyszintes beépítés is megjelenik. 3.2.1.2

Történeti tényezők

A kerület jelenlegi területén az ember megjelenése a bronzkorra vezethető vissza. A település jelentősebb fejlődése a XVIII. században indult meg. Soroksár település a török világ alatt elpusztult és csak 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, amikor Grassalkovich Antal tulajdonába került. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezővárossá lett. A XIX. század végén Soroksár nagyközség volt PestPilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891ben 1366 házzal és 12143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébet-falva és Kossuth-falva, valamint a gubacsi puszta. A második világháborút követően Soroksár német lakosságának javát, összesen 3898 embert kitelepítettek. Pesterzsébet és Soroksár 1950. január 01-én egyesült Budapesttel, mint a főváros XX. kerülete, ahol Soroksár a XX. kerület kisebbik alkotóelemeként szerepelt. Az egyesülés gondolata már a századforduló tájékán is felmerült. Akkor több városi képviselő úgy gondolta, hogy majd a gazdag főváros meg tudja oldani Erzsébet-falva égető infrastrukturális gondjait. Többen máig vitatják, hogy közigazgatásilag helyes-e, hogy a főváros népessége az ország lakosságának egyötödét tegye ki. A közel fél évszázad előtti egyesülésre, (gazdasági okok mellett) szüksége is volt az akkori politikának, mert így egyértelműen megtudta valósítani a peremvárosok munkáslétszámával a "munkáshatalom" fővárosának munkástöbbségét. Az egyesülést követő négy évtized alatt számos korábbi városfejlesztési gondot sikerült megoldani, de sajnos újak is születtek. Az 1990-es évek elején az anyagi gondokkal párhuzamosan, sok vita után, előtérbe került a két település - Soroksár és Pesterzsébet különválásának gondolata. A két város gyakorlatilag nem tudott eggyé lenni, nem épült össze. 1992. szeptember 27-én helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról, és 1994-ben bekövetkezett a különválás. Az így létrejött XXIII. kerület 1994. december 11-én választotta meg első képviselő testületét. Soroksár az 1950-es években történt „Nagy-Budapesthez” való hozzácsatolása ellenére egyelőre nem integrálódott szervesen a települési hálózatba. Településszerkezeti szempontból tulajdonképpen még ma is egy kiterjedt külterületekkel, mezőgazdasági szántóterületekkel és tanyás beépítéssel rendelkező község Budapest közigazgatási területén belül. A településszerkezet fejlődése során kialakult túlnyomórészt mezőgazdasági területek, a növénytermesztés a jelentős ipari termelés mellett a rendszerváltást megelőző időszakban ©MaHill Mérnökiroda Kft.



meghatározó tényezői voltak Soroksárnak, biztos megélhetést biztosítottak a lakosságnak. Mára teljesen átalakult a kerület gazdasági tevékenysége, jórészt megszűnt a mezőgazdasági tevékenység, helyét a logisztika és a kereskedelmi láncok vették át. Ugyancsak megszűntek vagy jelentősen átalakultak a korábbi nagy iparvállalatok (Soroksári Vasöntöde, SORTEX, Építőipari Gépesítő Vállalat, Országos Szakipari Vállalat, Középület Gépesítő Vállalat, Dugattyúgyűrű-gyár, Festékgyár) 3.2.1.3 3.2.1.3.1

Közlekedési tényezők, nagy rendszerek Közúti közlekedés

A XXIII. kerületen Dél-Alföld országos főútvonalának fővárosi bevezető szakaszai haladnak át: − M5 autópálya: A 2x2 forgalmi sávos pálya mellett a Szentlőrinci út – Auchan csomópont térségében gyűjtő – elosztó pályák biztosítják a kapcsolatokat, amelyhez az M0-ig 2x3 sávos szakasz csatlakozik. Jelenleg az M0 forgalma kedvezőtlen módon Gyálig az M5 autópályát terheli. − 5. sz. főút: A városhatár és a Haraszti út között 2x1 sávos, külön szintű vasúti keresztezéssel, az M0-tól dél felé külterületi jellegű. Grassalkovich úti szakasza 2x2 forgalmi sávos, jelzőlámpás csomópontjai a Ráckevei HÉV vonal átjáróival kombinált módon működnek. A csomópontok nagy távolsága városszerkezeti szempontból igen hátrányos, a kerület központjában a megfelelő sűrűségű átjárhatóságot nem teszi lehetővé, a csomópontok kapacitása a HÉV miatt csökkent értékű. Forgalmának jelentős része a terület szempontjából átmenő jellegű. − 51. sz. főút: A kerület déli határán az M0 autóútnál, külön szintű csomópontban végződik. Kedvező, hogy az átmenő forgalmat, a gyorsforgalmi úthálózatra vezeti rá. − 510 sz. főút: A Haraszti út 2x1 forgalmi sávos, Dunaharaszti területén az M0 autóútnál nem épült csomópontja, ezért forgalmának jelentős része Soroksár központját terheli. A sugárirányú főutakat összekötő M0 autóútnak az M1 és M5 autópálya közötti szakaszán, csak a teljes keresztmetszet fél pályája, 2x2 forgalmi sávval épült meg. A jelentős nemzetközi és országos nehéz teherforgalom miatt kapacitása kimerült, a csúcsidőszakokban állandóak a torlódások. A kerületet két országos mellékút érinti: − 4601 jelű összekötő út, a kerületi Nagykőrösi úti szakasza 2x1 forgalmi sávos, Gyál kapcsolatán kívül jelentős belső forgalmat bonyolít le. − 4604 jelű összekötő út, a kerület déli határán csatlakozik az 5. sz. főúthoz, Alsónémedi belterületének elkerülő útja. 3.2.1.3.2

Közösségi közlekedés

Vasúti közlekedés A kerületen halad át a Bp., Ferencváros – Kelebia nemzetközit és országos vasúti fővonal. A vasúti pálya egyvágányú, villamosított. Soroksár vasútállomás és az állomás be- és kijáratánál levő szintbeni közúti átjárók kis kapacitása nagymértékben hozzájárul Soroksár központja és a szomszédos területek közötti megfelelő kapcsolatok hiányához. Hátrányos, ©MaHill Mérnökiroda Kft.



hogy a BILK vasúti szállítását részben Soroksári úti pályaudvaron rendezik és vontatják végig a kerületen át. A Kelebiai vonal utasforgalma és ezen belül elővárosi forgalma jelentéktelen a megfelelő kapcsolatok és létesítmények hiányában. A Bp., Kőbánya – Kispest – Lajosmizse – Kecskemét vasútvonal egyvágányú, nem villamosított mellékvonal. Megállója a kerület határán Pestszentimre – felsőnél van, elővárosi forgalmat bonyolít le. A Soroksár – Szemere-telep összekötő vágánynak a Kelebiai és Lajosmizsei vonal közötti szakaszát időszakosan vontatásra használják. HÉV közlekedés A Bp., Vágóhíd – Ráckeve HÉV vonal a kerület legnagyobb kapacitású tömegközlekedési vonala. Szolgáltatási színvonala alacsony: − nem biztosít közvetlen városközponti kapcsolatot − a csúcsidőszakokban is csak 30 perces sűrűséggel közlekedik − utazási sebessége alacsony, − a járműpark, az üzemi létesítmények elavultak − a vasúti üzemmód miatt keresztezése nehézkes. Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés Az 5. sz. és 510 sz. főúton Alsónémedi és Dunaharaszti felől a Népligetig közlekedő helyközi VOLÁNBUSZ járatok érintik a kerületet. A helyközi járatok a csúcsidőszakokban az elővárosi forgalmi igényeknek megfelelő sűrűséggel közlekednek. A kerületben megállóik a Soroksár Hősök tere megállón kívül a Haraszti úton az Orbán-hegyi dűlőnél és az Ócsai úton az üzemi területeknél (4 helyen) vannak. A távolsági VOLÁN járatoknak Soroksár, Hősök terénél van megállója. Vízi közlekedés A Ráckevei (Soroksári) – Dunán a hosszirányú vízi közlekedés régen megszűnt, bár a Molnár sziget és a parti szabadidős létesítmények megközelíthetősége miatt indokolt lenne. Soroksár és Budapest XXI. Csepel között rendszeres, óránként induló kompjárat közlekedik oda-vissza, hétköznap és hétvégén, személy és autószállítással. 3.2.1.4

Szerkezeti problémák és következményeik

Soroksár külső szemmel nézve nagy külterületi területekkel rendelkező, a belső részeket tekintve színes mozaiknak tűnik, aminek van ugyan egy „magja” illetve „magjai”, amit lakóterületek gyűrűje vesz körül. A kerületet éppen a sokszínűsége miatt veszélyek is fenyegetik, a mozaikosság saját ellentétébe, a kaotikusba is fordulhat. Azok a területek, amelyek még nem kerültek be a térségen belüli munkamegosztás új, minőségi rendjébe, a létért való küzdelem jegyében keresik helyüket a hasonló jellegű területekkel szemben. Soroksáron jelentős kiterjedésű alulhasznosított területek is találhatók, amelyek ebből a küzdelemből kimaradtak, és az ingatlan fejlesztés szempontjából „szélárnyékos”, ugyanakkor kevésbé szem előtt fekvő, nehezen kontrolálható helyeken fekszenek. A kialakult, „beállt” területek mellett e térségek rendeltetése még bizonytalan, illetve mind a mai napig nem tekinthető véglegesnek. Ez a helyzet vonzza az extenzív jellegű, igénytelen használatot és e területek könnyen válhatnak illegális, a környezet fizikailag és városképileg is roncsoló ©MaHill Mérnökiroda Kft.



igénybevétel áldozatává, nem beszélve a negatív imázsról, ami az ilyen térségek megújulását hátráltatja. A fejlesztési koncepció ezekre a kieső, de valójában még mozgásba hozható térségekre is kiterjedt, hogy előbb-utóbb ezek is részt vehessenek a kerület arculatának formálásában.




3.2.2 Gazdaság 3.2.2.1

A kerület gazdaságának általános jellemzői

A rendszerváltozás utáni recessziót a kerület gazdasága – elsősorban ipara – jelentősen megszenvedte, de az 1990-es évek közepétől főként az autópálya-építkezések következtében a soroksári gazdaság új erőre kapott. Az újjáépülő gazdasági szféra azonban már más alapon nyugszik, mint korábban, ugyanis a kerület egykori ipari szerepköre erősen visszaszorult, átadva a helyét a gazdaságföldrajzi adottságoknak jobban megfelelő logisztikának, a nagy- és kiskereskedelemnek, valamint egyéb szolgáltatásoknak. A kerület vállalkozásainak a száma növekszik, nagyon erős a kereskedelmi-logisztikai szektor, ami azonban elsősorban nem a kerületi, hanem más, fővárosi, regionális, sőt esetenként nemzetközi piaci igényeket elégít ki. A kerületben beszedett adók ennek megfelelően növekszenek, ami közvetetten ugyan, de alapvető érdeke a helyi önkormányzatnak is. Mindezekkel együtt Soroksár tipikus fővárosi peremkerület, de magán viseli az agglomerációs települések jegyeit is. Gazdasági mutatói ugyan elmaradnak a belvárosi kerületekétől, illetve a főváros átlagától, ugyanakkor messze felülmúlják az országos átlagot. Általános fejlettség A főváros XXIII. kerülete, Soroksár hazánk legdinamikusabban fejlődő régiójában, a Középmagyarországi Régióban fekszik (1. ábra). Ennek a régiónak és hazánknak is gazdasági gyújtópontja Budapest, amelynek gazdasága sokkal gyorsabban fejlődött az elmúlt évtizedekben, mint a vidéki települések, régiók. Fővárosunk több lábon álló gazdasága, a vállalati központok koncentrálódása, a külföldi tőkebefektetések magas hányada kedvező feltételeket és hátteret ad Soroksár fejlődésének is. 1. ábra: Fejlettségi különbségek Magyarországon 2007





Soroksár 2004 – 2009. évi gazdálkodásának vázlata, a fontosabb adók alakulása A kerület gazdasági erejének, gazdasági szerkezete életképességének, illetve általános versenyképességének egzakt megítélése számos módszertani feltétel miatt problematikus, a többi kerülettel való összevetése ugyancsak. Minősítési és viszonyítási alapként hivatalos statisztikák és adatbázisok csak a szervezetek számát és összetételét, valamint a foglakozási szerkezetet illetően állnak rendelkezésre, az ezeken túlmutató – de egy reális kép felvázolásához nem kevésbé szükséges – információk elérhetősége meglehetősen esetleges. (Egyáltalában nem állnak rendelkezésre kerületi szinten azok az adatok, melyek a különböző területi egységek – elsősorban országok és régiók – gazdaságának szokásos „makró-jellegű” minősítői, mint a GDP, vagy annak különböző alternatívái) Az egyetlen objektívnek tekinthető (és elérhető) mérce, a kerületben képződő jövedelmek nagysága. Habár e mutató sem mentes a bizonytalanságoktól (pl. szürkegazdaságban szerzett jövedelmek), ennek tendenciái viszonylag jól közelítik a helyi (átlagos) prosperitást (az adatok korrelációja a GDP-vel általában erős), illetve lakossági „jólétet”. Az adatok elemzésénél figyelembe veendő szempont, hogy a kerület gazdaságának térségi hatásai is vannak: az itt képződő jövedelmek részben a máshol élőknél jelennek meg, másfelől a környék vállalkozásainak lehetőségeit is sok tekintetben befolyásolja a kerület. • Bevételek és kiadások alakulása Az önkormányzat bevételei 2004 és 2009 között 28,4 %-kal, közel 1,5 milliárd forinttal növekedtek. Némileg kisebb mértékben emelkedtek az önkormányzati kiadások is, hat év alatt a növekmény 24,5 %-os volt. A költségvetés 2005 kivételével mindig szufficites volt, 2005ben azonban több mint 250 millió Ft-ra rúgott a hiány, amit azonban a következő esztendő nagyarányú bevétel-növekedése mindig ellentételezett. A bevételi oldalt szemlélve megállapítható, hogy 2005-ben, 2007-ben és 2009-ben is csökkentek az önkormányzat bevételei az előző évhez képest, de a többi esztendőben a növekedés dinamikusabb volt, mint ezen évek csökkenése. A bevételek időnkénti csökkenése elsősorban az állam önkormányzatokkal kapcsolatos gazdasági szabályozásaiból, az adójogszabályok és normatív támogatások változásaiból, valamint a Fővárosi Önkormányzat megosztott bevételeiből való, évenként eltérő nagyságú részesedések hullámzásából fakadtak. 2. ábra: A Soroksári Önkormányzat bevételeinek alakulása 2004-2009 között, ezer Ft 7 000 000 6 000 000

5 148 905

5 091 631

2004

2005

5 529 059

5 505 966

2006

2007

6 729 701

6 610 429

2008

2009

5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0

Forrás: Budapest Főváros XXIII. ker. Soroksár Önkormányzata költségvetési beszámolója




A kiadási oldalt 2003-tól 2005-ig gyors növekedés jellemezte, majd a költségvetés stabilizálódott. Mint említettük, csak 2005-ben volt deficites a költségvetés. 2007-ben pl. több mint 282 millió Ft pluszban zárt a kerületi költségvetés. 3. ábra: A Soroksári Önkormányzat kiadásainak alakulása 2004-2009 között, ezer Ft

6 000 000

6 360 390

5 840 407

7 000 000

5 109 924

5 346 116

5 283 844

5 223 733

2004

2005

2006

2007

5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0

2008

2009


4. ábra: A költségvetés egyenlegének alakulása 2004-2009 között, ezer Ft 1 000 000

889 294

800 000 600 000 400 000 200 000

245 215

282 233

250 039

38 981

0 -200 000 -400 000

2004

2005

2006

2007

2008

2009

-254 485


• A fontosabb adók alakulása A bevételek körén belül egyre nagyobb hányadot tesznek ki az önkormányzat sajátos bevételei (helyi adók, átengedett központi adók, az önkormányzat díjbevételei), amelyek részaránya a 2002. évi 32 %-ról 2007-re 57 %-ra emelkedett. Ez a növekedés azért rendkívül figyelemre méltó, mert a sajátos bevételek hű képet adnak egy település gazdaságának állapotáról, a fejlődés irányáról, mértékéről. Megállapíthatjuk, hogy az önkormányzat gazdálkodásában egyre nagyobb szerepet játszanak a sajátos bevételek, amelyek hozzájárulnak Soroksár gazdasági önállóságához, ahhoz, hogy minél kisebb mértékben függjön a központi támogatásoktól. Megjegyezzük, hogy a személyi jövedelemadó normatív módon visszaosztott illetve helyben maradó része csak 2006-ban került be a sajátos bevételek közé, ez a tétel 2006-ban és 2007-ben emelte a sajátos bevételek arányát.




5. ábra: Összes sajátos bevétel a bevételek %-ában, 2002-2009 60 50 40 30 20 10 0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009


A sajátos bevételeken belül ki kell emelnünk azokat az adókat, amelyek nagy szerepet játszanak egy kerület gazdálkodásában, és hűen tükrözik a kerület gazdaságának állapotát, valamint a gazdasági potenciált. Ezek elsősorban a helyi adók (iparűzési adó, építményadó, telekadó), illetve az átengedett adók közül a gépjárműadó. A személyi jövedelemadónak kisebb a jelentősége a település számára és az elmúlt évek jogi-számviteli változásai miatt az szja-adatokból még a település polgárainak gyarapodására, vagyoni helyzetére is nehéz következtetni, nemhogy a gazdasági állapotra. A kerület összes bevételéből a fent említett négy adónem igen jelentős hányadot képvisel, és növelésük rendkívül fontos a kerület gazdasága számára. A helyi adók és a gépjárműadók aránya az összes bevételből 30%-ról csaknem 50%-ra emelkedett 2002-2007 között, az utóbbi két évben azonban jelentősebb csökkenés majd kisebb emelkedés jellemezte. 6. ábra: Az építményadó, telekadó, iparűzési adó és a gépjárműadók összegének aránya a teljes költségvetési bevétel %-ában, 2002-2009 60 50 40 30 20 10 0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009


Az elmúlt négy évben (2006-2009 között) a beszedett helyi adók közül az építményadó és az iparűzési adó összege emelkedett, a telekadó a 20007. évi kisebb visszaesést követően – mely az adójogi szabályok változásából fakad - szintén emelkedésnek indult. A gépjárműadónál ezzel ellentétes folyamat zajlott, a 2007. évi emelkedést követően 2008-2009-ben erőteljes csökkenés jellemezte.




7. ábra: A legfontosabb adóbevételek 2007-2009-ben, a 2006. évi %-ban 160

151

147

140

115

120

127

126

107

98

89

100

139 142 99 2007

70

80

2008

60

2009

40 20 0 Építményadó

Telekadó

Iparűzési adó

Gépjárműadó


⇒ A gépjárműadó A legnagyobb növekedés a gépjárműadóból származó bevételek terén történt 2002-2007 között, ugyanis a beszedett gépjárműadó összege 541,44 millió Ft-ról 623,2 millió Ft-ra emelkedett, ami csaknem 115%-os növekedést jelent. A 2007-es évet követő két évben azonban ezzel ellentétes folyamat indult. 2007 és 2009 között nagymértékű - megközelítőleg 35 %-os - csökkenés (-214210 Ft) következett be ebben az adónemben. Évenkénti bontásban a bevételezett gépjárműadó összege gyorsan nőtt 2005. év végéig, majd 2006-ban csökkent, 2007-re ismét növekedett, 2008-ban és 2009-ben folyamatosan csökkent. A gépjárműadó alakulása mögött – természetesen az adójogszabályok változásán kívül – a gazdasági élet pezsgését érzékelhetjük. A gépjármű tartása egy peremkerületben mindig magasabb életszínvonalat feltételez, mint a gépjármű nélküli lét. 8. ábra: A beszedett gépjárműadó alakulása 2004 és 2009 között (ezer Ft) 700000 600000

541 440,00

585 899,00

580 507,00

623 197,00

576 396,00

500000

408 987,00

400000 300000 200000 100000 0 2004

2005

2006

2007

2008

2009


⇒ Az iparűzési adó A helyi adók között a legnagyobb volumenű adónem az iparűzési adó. Ez az adófajta nagyon szoros kapcsolatban áll a kerület gazdaságának fejlődésével, a gazdasági potenciál növekedésével. Az iparűzési adó 2004-ről 2009-re 985,7 millió Ft-ról 1413,8 millió Ft-ra növekedett ©MaHill Mérnökiroda Kft.



Az iparűzési adó növekedése a kerületbe települő új vállalkozások számának növekedéséből, valamint a vállalkozások profitnövekedéséből származik. A kerület összes bevételéből az iparűzési adó a 2004-es 19,1 %-ról csaknem 21,4 %-ra emelkedett. Az elmondottak alapján látható, hogy a költségvetés bevételeinek majdnem negyedét adó iparűzési adóra szüksége van a kerületnek, az adónem esetleges eltörlése pótolhatatlan veszteséget jelentene a költségvetésnek. 9. ábra: Az iparűzési adó aránya a kerület összes bevételéből, 2004-2009 24,0 22,0

23,0

20,0

21,4

20,5

18,0

19,1

16,0

18,0

17,0

14,0 12,0 10,0 2004

2005

2006

2007

2008

2009


10. ábra: Iparűzési adó összege Soroksáron (millió Ft), 2004-2009 1600 1400 1200

1263,8 985,7 867,2

1000

1413,8

1377,4

993,1

800 600 400 200 0

2004

2005

2006

2007

2008

2009


A kerület legnagyobb iparűzési adót fizető vállalatai a következők: Auchan Magyarország, Raiffeisen Bank, Lidl Magyarország, CIB Bank, Waberers Holding Zrt. A legnagyobb adófizetők mind a szolgáltatási szektorban tevékenykednek, iparvállalat nem található köztük. A mutatók természetesen nem mutatják a jövedelmi különbségeket, s valószínűleg kissé felfelé torzítanak a hivatalos munkahelyek és bevallott jövedelmek magasabb arányával összefüggésben. ⇒ Az építményadó A nem lakás céljára szolgáló építmények megadóztatásából származó bevétel alakulása mutatja egy adott település gazdasági helyzetének alakulását, a helyi gazdasági potenciál erejét. Soroksáron a beszedett építményadó nagysága dinamikusan emelkedett az utóbbi hat esztendőben. A 2004-es 406,7 millió Ft-ról 2009-re majdnem kétszeresre, 781,1 millió Ft-ra ©MaHill Mérnökiroda Kft.



nőtt az ebből az adónemből származó bevétel. A kerületben dinamikusan növekedett a nagy kiterjedésű logisztikai, illetve kereskedelmi központokban létesített épületek száma, aminek következtében nőtt az építményadó összege. A magas értékek hűen tükrözik a kereskedelmiraktározási funkció fontosságát. 11. ábra: Az építményadó összege 2004-2009, ezer Ft 781 097 800000

609 855

700000 600000 500000

406 675

482 132

669 503

530 425

400000 300000 200000 100000 0

2004

2005

2006

2007

2008

2009


⇒ A telekadó A beépítetlen belterületi ingatlanokra és a nem lakás céljára szolgáló épülethez tartozó földrészlet után fizetett telekadó nagysága 2002-től 2004-ig emelkedett, majd csökkenésnek indult. 2007-ben a telekadóból származó bevétel nominálisan csaknem megegyezett a 2002. évi bevétellel. A csökkenés hátterében elsősorban az áll, hogy a gazdálkodó egységek beépítették a tulajdonukban lévő telek legnagyobb részét. Ezzel párhuzamosan emelkedett az építményadó nagysága. 12. ábra: A telekadó összege 2004-2009, ezer Ft 300000

253 539

231 529

250000

147 760

200000

153 725

137 105

150 827

150000 100000 50000 0

2004

2005

2006

2007

2008

2009


• Az ingatlanállomány értéke Soroksár számottevő üres telekkel rendelkező peremkerület, viszonylag könnyű a lakó- vagy a gazdasági területeket bővíteni, ennél fogva a relatív telekbőség miatt az ingatlanárak elmaradnak a Budapest központjára jellemzőtől. Ez, valamint a kedvező közlekedési helyzet kedvez a nagy alapterületű lakóépületek illetve kiskereskedelmi áruházak, csarnokok építésének. A főváros egészét tekintve az V. és a XXII kerület mellett Soroksáron épülnek a legnagyobb alapterületű új lakások, ugyanakkor az ingatlanárak messze elmaradnak a fővárosban megszokottól. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



13. ábra: Az ingatlanok négyzetméter-árai Soroksáron, 2008 elején

Forrás: www.realio.hu

A kerület lakásárai jellemzően 300 000 Ft alatt maradnak, csak néhány helyen, egy-egy luxusingatlan esetében fordul elő ennél jóval magasabb ár. Az ingatlanárakat tekintve Budapest egészét alapul véve az egész kerület perifériának tekinthető, a kerület centrumában sem figyelhető meg komolyabb ingatlanár-emelkedés. A fővároson belüli alacsony ingatlanáraknak kedvező hatásai lehetnek a gazdaság dinamizálásában, ez ugyanis új vállalkozások megtelepedéséhez kedvező feltételeket nyújthat. Az alacsonyabb ingatlanáraknak kedvezőtlen társadalmi következménye lehet a szlömösödés, ami ellen kerületi szinten tenni kell. A kerület ingatlan-felújításra költött pénzösszegei nagyon alacsonyak, a kerület évente csak 2-3 millió forintot fordít az általa fenntartott lakóépületek és bérlemények (2008-ban 75 lakásbérlemény és 22 egyéb (zömmel gazdasági célú) bérlemény karbantartására és csak 6 lakásbérleményt újított fel, bár ez a főváros 47 lakásbérlemény felújításához képest arányaiban magasnak tekinthető.




2. táblázat: Az önkormányzat ingatlankezelési tevékenységének főbb adatai, 2006-2008 Kerület

Fenntartott épület

Ebből: lakóépület

Fenntartott bérlemény

Ebből: lakásbérlemény

B ef olyt összes bérleti díj, millió Ft

2006

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008

XVIII.

387

377

387

372

362

353

2 119

2 037

2 004

1 648

1 595

1 539

377

319

285

XIX.

162

181

172

103

110

93

1 552

1 485

1 335

1 151

1 087

1 003

379

355

458

XX.

536

536

519

474

474

470

1 340

1 325

1 281

922

910

879

204

227

240

XXI.

244

243

243

200

197

198

1 973

2 017

2 027

1 580

1 669

1 617

629

683

637

62

60

60

62

58

58

101

98

97

78

75

75

15

16

16

13 055

12 718

1 381

1 172

73 923

70 779

6 744

54 512

52 434

5 113

18 430

17 946

18 292

XXIII. Bp. összesen

12 136 11 762

Lakóházjavításra Kerület

Ebből

f ordított összeg, 2006

millió Ft 2007 2008

f elújításra

Felújított

Összes f elújított épület

karbantartásra

lakásbérlemény

2006

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008

XVIII.

142

118

141

12

20

26

130

97

115

–

10

3

7

–

10

XIX.

117

69

44

102

36

27

15

33

15

52

–

–

30

12

8

XX.

131

97

480

117

85

475

5

12

5

9

24

22

16

26

14

XXI.

109

96

153

46

12

102

63

84

51

–

2

–

57

–

9

5

5

4

1

3

1

4

2

3

–

–

–

2

6

6

7 449

7 700

7 875

4 659

4 990

5 493

2 708

2 588

2 294

379

288

25

1 247

763

47



3.2.2.2

Ágazati szerkezet

Soroksár működő, illetve regisztrált vállalkozásainak adatsorát tekintve megállapítható, hogy 2007-ig a szolgáltató szektorba tartozó vállalkozások száma jellemzően minden ágazatban nőtt, kivéve az oktatás illetve az egészségügyi, szociális ágazatot. A működő és a regisztrált vállalkozások között napjainkban a szolgáltató szektor bír vezető szereppel, az összes vállalkozás 75-77 %-a a kereskedelmi és szolgáltatási szektorba tartozik. A kereskedelem az összes működő és regisztrált vállalkozás egynegyedét adja. A kereskedelmi és szolgáltatási szektor aránya mindazonáltal kissé elmarad a budapesti belvárosi kerületektől (itt jellemzően 80 % feletti), mivel a kerület ipartelepeinek egy része fenn tudott maradni. A tercierizálódás azonban jórészt végbement amellett, hogy a szolgáltatási-logisztikai ágazatokban magas az ipari szolgáltatás aránya. A közszolgáltatások szerepe a peremkerületekhez hasonlóan jelentős. Az ezredfordulóra a kerület mezőgazdasági vállalkozásainak zöme már eltűnt, míg az ipar egy átmeneti, rövid konjunktúra (2001–2003) után erősen hanyatlani kezdett, emellett az építőipari cégek számának bővülése is megtorpant egy gyorsabb ütemű növekedés után.




Ipar

Építőipar

Kereskedelem, javítás

Oktatás

Egészségügyi, szociális ellátás

43

287

318

748

108

181

990

57

44

XXIII. 2 0 0 7

2 859

42

278

309

766

110

189

1 072

52

41

2008

2 977

99

268

306

783

119

194

1 115

51

42

9 251

6 906

9 411

7 203

9 692

7 485

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

2 776

Év 2006

Kerület

Összesen

3. táblázat: A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdasági ágak szerint Soroksáron és Budapesten, 2006-2008

Bp . 2 0 0 6 3 1 3 6 8 9 1 9 8 8 2 2 2 4 7 2 0 8 4 5 5 9 9 1 7 1 1 3 2 1 1 2 8 8 9 1 6 8 3 2 5 ö ssze- 2 0 0 7 3 1 8 8 3 8 2 2 8 3 2 1 4 5 4 2 0 6 0 8 5 9 5 5 3 1 1 4 2 8 1 2 5 7 7 1 7 4 3 2 1 sen 2 0 0 8 3 3 0 2 3 3 5 2 4 6 2 1 2 3 1 2 0 4 2 1 6 0 3 5 6 1 1 9 1 5 1 2 3 1 8 1 8 1 5 6 9


A szolgáltatási szektorban 2000 után dinamikusan nőtt a vállalkozások száma, amit egy 2005ig tartó lassulás követett. Az ebbe a szektorba tartozó vállalatokon belül a személyi szolgáltatások, a gazdasági szolgáltatások, valamint az ingatlan-ügyletekbe tartozó tevékenységek dominálnak illetve fejlődnek a legdinamikusabban (30-50 %-os bővülés évente). A legerősebb dinamizáló hatást a logisztika és a kereskedelem fejti ki, ami Soroksár határain túlnyúló, országos jelentőségű. Azt mondhatjuk tehát, hogy 2005-re kialakult az a vállalkozás-szerkezet, ami napjainkban is jellemző a kerületre: a szolgáltatási szektor abszolút túlsúlya mellett az ipar másodlagos fontosságúvá vált, míg a mezőgazdaság gyakorlatilag eliminálódott.

Oktatás


2008

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

2007

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

2006

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás

Bp. összesen


2008

Építőipar

2007

Ipar

2006 XXIII.


Év

Kerület

4. táblázat: A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdasági ágak szerint Soroksáron és Budapesten, az összes vállalkozáshoz viszonyítva, 2006-2008

2% 1% 3% 1% 1% 2%

10% 10% 9% 7% 7% 6%

11% 11% 10% 7% 6% 6%

27% 27% 26% 19% 19% 18%

4% 4% 4% 4% 4% 4%

7% 7% 7% 4% 4% 4%

36% 37% 37% 54% 55% 55%

2% 2% 2% 3% 3% 3%

2% 1% 1% 2% 2% 2%


A regisztrált vállalkozások adatai alapján megállapítható, hogy 2007-re az ingatlanügyletek kivételével a vállalkozások számának növekedése megtorpant. A mezőgazdasági és ipari vállalkozások száma az utóbbi években csökken vagy stagnál, hasonlóan az egész Budapestre vonatkozó adatokhoz.




14. ábra: A regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása a kerületben, 2005–2008 1200 1000 800

2005

600

2006

400

2007

200 Egészségügyi, szociális ellátás

Oktatás


Szállítás, raktározás, posta, távközlés

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás


Építőipar

Ipar

2008 Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

0


Az ipari tevékenység és a mezőgazdaság a főváros területén általában visszaszorulóban van. A mezőgazdasági vállalkozások rendkívül alacsony száma alapján elmondhatjuk, hogy a kerület nagyon kis szerepet tölt be a főváros élelmiszer-ellátásában, a régi agrár-szerepkör szinte teljesen eltűnt. A kerület termelőipara stagnál, a vállalkozások száma csökken, az ipari szektor lassú visszaszorulása jellemző az utóbbi évekre. Kimondottan kevés a nagyvállalat, a működő kerületi ipari vállalatok jellemzően 50-150 fővel termelnek. Az építőipari vállalkozások száma kismértékben, de csökken, hasonlóan a fővárosra vonatkozó adatokkal. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy az építőanyag-ipar előnyben részesíti a jó közlekedési adottságokkal és nagy szabad telkekkel rendelkező településeket, ami logisztikai szempontból nagyon fontos. Soroksár ebből a szempontból kedvező helyzetben van, mivel a városrésznek számottevő szabad telek-állománya van a kerület déli részén, és az építőanyag-ipar által kibocsátott szennyezés (elsősorban por) az uralkodó szélirány miatt kismértékben szennyezi a kerület lakóövezeteit (szemben pl. az észak-budai építőanyag-iparral). A kereskedelemben a legjelentősebb cégeknek az Auchant, Buy & Way-t, a Nagybani Piacot és a KIKA-t tekinthetjük. Ezek a logisztikai-kereskedelmi vállalatok telephelyei zömmel a Nagybani Piac elnevezésű városrészben találhatók, és a telephelyek nem illeszkednek szervesen a kerület városi szövetébe. A kerület belsejében, a Dunával párhuzamosan húzódó Grassalkovich út, Ócsai út és Helsinki út mentén fekvő hagyományos ipari-gazdasági tengely vállalkozásai (jellemzően mikro- és kisvállalkozások) a kerület hagyományos iparának zömét adják, telephelyeik évszázados múltra tekintenek vissza, elsősorban hazai piacra termelnek. Ezek a kisebb ipari és szolgáltatási cégek lassabb növekedést produkálnak, a termelés bővítése többször leküzdhetetlen akadályba ütközik. Végül a kerület adatait Budapest egészével összevetve láthatjuk, hogy Soroksár regisztrált vállalkozásainak ágazati összetétele a fővárostól némileg eltérő. A legtöbb regisztrált vállalkozás ugyan az ingatlanügyi és gazdasági szolgáltatások terén működik, de arányuk csaknem 18 %-kal alacsonyabb Budapest egészénél (Soroksár: 37 %, Budapest egésze: 55 %). A főváros egészéhez képest túlreprezentált a kereskedelmi funkció (a javítással együtt csaknem 26 %, szemben a Budapestre érvényes 18 %-kal). A kereskedelmi, és ezzel együtt az építőipari vállalatok magas aránya a fent említett kedvező közlekedési helyzetre és a meglévő szabad földterületekre vezethető vissza. A volumenében (alkalmazotti létszám, nettó árbevétel stb.) legjelentősebb működő vállalkozások a szolgáltatási, azon belül is a szállítási-raktározási (logisztika) szektorba sorolhatók. A regisztrált vállalkozások 7 %-a tartozik ide, szemben a budapesti illetve az országos 4 %-kal. Ezek elsősorban multinacionális cégek, tevékenységük általában nem illeszkedik a kerület szükségleteihez, tágabb régiós, országos, sőt nemzetközi ©MaHill Mérnökiroda Kft.



szerepkörrel bírnak. A logisztika magas aránya elsősorban a kedvező közlekedés-földrajzi helyzetnek és közlekedési adottságoknak köszönhető. A kerületben halad át a BudapestKelebia vasúti fővonal, és jelentős az észak-déli (M5-ös autópálya) és kelet-nyugati (M0-ás körgyűrű) tranzitforgalom is. Ez kedvez a szállítással és logisztikával foglalkozó vállalkozások letelepedésének, pl. a Waberer’s Holding Zrt. és a BILK Logisztikai Zrt. központjai is itt találhatók, valamint a Nagybani Piac, ami szintén jelentős szállítási igénnyel bír. A Waberer’s hazánk piacvezető logisztikai szolgáltatója, amely saját piaci szegmensében Európában is a legtekintélyesebb vállalatok között szerepel. Meg kell említeni még, hogy az ipar és a mezőgazdaság vállalkozásai a főváros egészéhez képest nagyobb arányt képviselnek, de ez elsősorban csak az ipar esetében jelent karakterisztikusabb különbséget. 15. ábra: A regisztrált vállalkozások megoszlása Soroksáron 2008-ban (%) 2%

1%

3%


9%

Ipar

10%

Építőipar Kereskedelem, javítás

37%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

26% 7%

Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás

4%


16. ábra: A regisztrált vállalkozások megoszlása Budapesten 2008-ban (%) 3%

2%

2% 6%


6%

Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás

18%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés

55%


4%

Oktatás

4%



3.2.2.3

Vállalkozások megoszlása méret szerint, működési feltételek

Soroksár – hazánk legdinamikusabban fejlődő régiójának részeként – az országos átlagnál jóval jelentősebb vállalkozási aktivitással rendelkezik, ugyanakkor elmarad a főváros legfejlettebb kerületeitől. A regisztrált és működő vállalkozások száma 2005-ig folyamatos növekedést mutatott, majd 2006-ban kismértékű csökkenés következett be. 2007-re ismételt növekedés következett be. Az alig több mint 20 000 lakosra jutó 3128 regisztrált vállalkozás azonban országos viszonylatban így is kiemelkedő. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



5. táblázat: A regisztrált vállalkozások száma és formája Soroksáron, 2003-2007

Időszak

Regisztrált Ebből Ebből vállalkozások száma (átalakulásra Jogi személyiségű Jogi személyiség nélküli Társas vállalkozások Egyéni kötelezett és vállalkozások száma vállalkozások száma száma (megszűnő és vállalkozások megszűnő (átalakulásra kötelezett (megszűnő gazdálkodási átalakulásra kötelezett száma (év gazdálkodási gazdálkodási formákkal formákkal együtt, év gazdálkodási formákkal végén) (db) formákkal együtt, év együtt, év végén) (db) végén) (db) együtt, év végén) (db) végén) (db)

2003. év

2888

693

2195

1396

1492

2004. év

2981

768

2213

1386

1595

2005. év

3049

838

2211

1342

1707

2006. év

3036

893

2143

1280

1756

2007. év

3128

967

2161

1305

1823


Az országos helyzetnek megfelelően a vállalkozások zömét betéti társaságok és korlátolt felelősségű társaságok alkotják. Az utóbbi években Soroksáron a kft. lett a kedveltebb társasági forma. Míg 2003-ban a regisztrált társas vállalkozások 48 %-a volt kft. és 50 %-a volt betéti társaság, addig 2006-ban a regisztrált társas vállalkozások 50,2 %-át már kft-k alkották és a bt-k aránya 50 % alá esett. Örvendetes jelenségnek mondható a részvénytársaságok számának emelkedése, míg a szövetkezetek száma stagnál. A vállalkozások között legnagyobb hányadot kitevő egyéni vállalkozások száma csökken (2004-ben még 1386 ilyen vállalkozás működött a kerületben, míg ez a szám 2007-re 1305-re esett), ugyanakkor a tőkeerősebb társas vállalkozások száma 1756-ról 1823-ra emelkedett. 17. ábra: A regisztrált társas és egyéni vállalkozások száma 2004-2007 1900

1707

1800 1700

1823

1756

1595

Ebből Egyéni vállalkozások száma (év végén) (db)

1600 1500 1400 1300

1386

1200

1342

1100

1280

1305

2006. év

2007. év

Ebből Társas vállalkozások száma (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db)

1000 2004. év

2005. év


A statisztikai adatokat böngészve megállapíthatjuk, hogy 2002 óta hasonló folyamatok játszódnak le Budapest egészében is, az egyéni vállalkozások száma 2002 után fokozatosan csökken. Az egyéni vállalkozások számának visszaesése mögött országos méretű, makrogazdasági folyamatok állnak, a romló gazdasági környezet leginkább a kicsi, alkalmazkodni rosszul tudó, tartalékokkal nem rendelkező egyéni vállalkozásokat sújtotta és sújtja. A tendencia az emberek jövedelmi helyzetét és tőkeerejét is mutatja, jórészt önerőből, egyedül vállalkozni egyre kevesebben mernek. Az egyéni vállalkozások csökkenő száma miatt a gazdasági szerkezet Soroksáron a vállalkozások számában is a nagyobb méretű vállalkozások felé tolódik el. Ennek hátterében vélhetően a kerületbe érkező tőke mellett a beköltöző tehetősebb népesség (az ez által izmosodó vállalkozói réteg) áll, akiknek a ©MaHill Mérnökiroda Kft.



vállalkozási aktivitása magasabb. Budapest átlagát tekintve a regisztrált vállalkozások 2/3-a társas vállalkozás, ez az érték Soroksáron valamivel rosszabb, de így is az országos átlag felett van. Az egyéni vállalkozások visszaszorulása viszont a Budapesti átlaggal megegyezően zajlik. Az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások száma igen jelentősen, mintegy 20 %-kal meghaladja az országos átlagot, 140-150 regisztrált vállalkozás jut ezer lakosra. Ezen hányados növekedése kissé megtorpant az egyéni vállalkozások számának visszaesése miatt. Ezzel az 1000 főre jutó regisztrált társas vállalkozások száma 78-ról 89-re nőtt, ami mintegy kétszeresen múlja felül a vidéki, és 25 %-kal az országos átlagot (Budapesttel együtt). 18. ábra: Az 1000 főre jutó regisztrált és regisztrált társas vállalkozások aránya, 20042007 153

148

147

145

160 140 120

89

86

83

78

100 80

Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) Társas vállalkozások száma (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db)

60 40 20 0

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év


Az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások számát tekintve Soroksár a 17. helyen áll a főváros 23 kerülete között, ahogy a regisztrált társas vállalkozásokat tekintve a 17. pozíciót foglalja el. Soroksár adatai leginkább a külső kerületekkel egyeznek meg, Budapest belső kerületeinek gazdasági aktivitásától meglehetősen nagy a lemaradása, és a vállalkozási aktivitás nem éri el a főváros egészének átlagát sem, ugyanis Budapest egészét tekintve az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások száma 221,3, a társas vállalkozásoké pedig 133,9. A kerület vállalkozási aktivitása csak Pestszentlőrincet, Csepelt, Kispestet, Pesterzsébetet, Újpestet és Rákoskeresztúrt előzi meg.

600

52 1

19. ábra: Az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások száma kerületenként 2007-ben

23 9 23 7 23 2 21 5 20 7 20 6 19 2

300 200

18 4 18 3 16 5 16 2 15 3 15 2 15 1 15 0 14 8 14 3 13 6

400

32 6 32 3 31 2

35 3

500

100 0

V

I

VI

II

XII XIII XI.

VII.

III

IX. XIV. XVI. XXII. VIII. XV. X. XXIII. IV XVII. XIX. XVIII. XX. XXI.





20. ábra: Az 1000 főre jutó regisztrált társas vállalkozások száma kerületenként 2007ben 36 2

400 350

77

77

79 78

100

80

150

88

200

13 6 13 5 12 7 12 7 12 0 10 7 10 5 10 2 10 0 89

18 0 16 6 15 6

250

15 4

22 8 20 6

300

50 0

V

VI

I

II

XII. XIII. VII. XI.

IX.

III XIV. VIII. X. XVI. XXII. XV. XXIII. IV XVII. XIX. XVIII. XX. XXI.


A társas vállalkozásszám növekedésének dinamikája az utóbbi néhány esztendő átlagát figyelembe véve nagyjából megfelel az országos átlagnak, ugyanakkor az egyes évek között jelentős eltéréseket figyelhetünk meg, 2004-ben és 2005-ben a soroksári vállalkozásszám bővülésének dinamikája az országos, a közép-magyarországi és a budapesti folyamatokkal ellentétesen alakult. A növekedés üteme 2006-ban már megegyezett a nagyobb térségekével. Ez a tény figyelmeztethet bennünket arra, hogy egy kisebb település (kerület) gazdaságát gyakran az országos tendenciáktól eltérő folyamatok alakítják, nagy szerepe van a helyi gazdaságfejlesztésnek, ugyanis az országos trendtől jelentősen eltérő (pozitív vagy negatív) folyamatok jelenhetnek meg, illetve kedvezőtlen körülmények között akár állandósulhatnak még a legfejlettebb magyarországi régiókban is. 21. ábra: A regisztrált társas vállalkozások számának változása eltérő területi szinteken, % (előző év = 100 %) 108,0%

106,9%

107,0%

107,0% 106,0% 105,0% 104,0% 103,0%

105,3%

104,4%

XXIII.

104,2%

104,6%

102,9%103,5% 103,7%

103,5%

102,0%

103,7% 103,8% 103,4%

102,7% 103,2% 102,9%

Budapest Közép-Magyarország Magyarország

101,0% 100,0% 2004. év

2005. év

2006. év

2007. év


Az 1000 főre eső regisztrált társas vállalkozások arányát tekintve Soroksár hazánk legfejlettebb területéhez tartozik a Közép-Magyarországi Régióval együtt. A kedvező földrajzi fekvés valamint a szomszédsági hatás további fejlődést generálhat, amely a térségbe vonzhat újabb tőkeerős vállalkozásokat is.




22. ábra: Az 1000 főre jutó regisztrált társas vállalkozások száma településenként (vállalkozássűrűség)


A kerület jelenlegi gazdasági bázisát statisztikailag összesen 3128 kisebb-nagyobb vállalkozás jelenti, dominánsan pedig az az 50 vállalkozás, amelyek a 2009. évi árbevételük szerint a legnagyobbak, tehát kerületi szinten jelentős gazdasági erőnek tekinthetők.




6. táblázat: Árbevétele alapján az 50 legjelentősebb vállalkozás a kerületben, 2009 Név A uchan M agy arorsz ág K ereskedelmi És Sz olgált at ó RA IF F EISEN B A N K Lidl M agy arorsz ág K ereskedelmi CIB Bank W A B ERER 'S Int ernat ional Sz állít mány oz ó és F uvaroz ó Sap a P rofiles T ermelő És K ereskedelmi K Ö Z G ÉP Ép ít ő- és F émsz erkez et gy árt ó Sole-M iz o T ejt ermék gy árt ó, forgalmaz ó és sz olgált at ó Sca H y giene P roduct s F ővárosi Á svány víz És Ü dit őip ari Bricost ore H ungaria B arkácsáruház P orsche-Int er A ut o H ungaria W aberer 'S H olding Vagy onkez elő T íz p róba M agy arorsz ág K ereskedelmi D H L Exel Sup p ly C hain M agy arorsz ág T R ILA K F est ékgy árt ó Vajda-p ap ír G y árt ó K ereskedelmi És Sz olgált at ó Z alakerámia Sz emerey T ransp ort LA SSELSB ERG ER H U N G Á R IA T ermelő És K ereskedelmi St arking Z öldség-gy ümölcs K ereskedelmi Rondo H ullámkart ongy árt ó Sz abadics K öz mű- És M ély ép ít ő D ELT A SP ED Sz állít mány oz ási És Sz olgált at ó W aberer's Logisz t ika Schenker N emz et köz i Sz állit mány oz ási Reining T ransp ort Logisz t ikai És Sz állit mány oz ási A gro-mult isect or M o-T a K ereskedelmi és Sz olgált at ó P orsche Int er-A ut o Buda K er. Snow fox Int ernat ional Exp ort -Imp ort W A VIN Ip ari K ereskedelmi És Sz olg. BILK Logisz t ikai Shoebox K ereskedelmi A xon Liz ing És P énz ügy i K U H N F Ö LD M U N K A G ÉP M agy ar P énz verő D elt a-T ruck Logw in R oad + Rail H ungary Europ at ika G y ógy sz ert ár-üz emelt et ő És Sz olgált at ó P orsche- Int er A ut o K ereskedelmi Int ersz ervíz Budap est Járműjavít ó,F uvaroz ó És Sz állít mány oz ó N arva Ép it ő K U H N R akodógép F ruit G lobe K er. És Sz olg. "Bakemark M agy arorsz ág" Élelmisz erip ari,K ereskedelmi És Sz olgált at ó Ramirent Bérlet i K ereskedelmi És Sz olgált at ó N agy bani P iac CIB Real Ingat lanhasz nosit ó És Sz olgált at ó D l'1 K ereskedelmi És Sz olgált at ó


1238 1238 1239 1238 1239 1239 1239 1239 1231 1239 1239 1238 1239 1239 1239 1238 1239 1239 1239 1239 1239 1239 1239 1239 1239 1239 1239 1239 1239 1238 1238 1239 1239 1239 1239 1239 1239 1239 1239 1231 1238 1239 1239 1239 1239

XXIII. k e rü l e ti cí m B udap est B evásárló u. 2. B udap est H ősők t ere 14. B udap est H arasz t i u. 34-36 B udap est H ősök t ere 9 B udap est N agy kőrösi út 351. B udap est Ó csai út 5. B udap est H arasz t i út 44. B udap est Ó csai út 7. B p . B p -i Int erm. Log. K öz p ont t elep 188022/3 B udap est H elsinki út 121-123. B udap est B evásárló u. 6. B udap est Sz ent lőrinci út 195853/7 B udap est N agy kőrősi út 351 B udap est B evásárló u. 2. B udap est Ó csai út 7. B udap est G rassalkovich út 4. B udap est Ó csai út 4 B udap est G rassalkovich út 255 B udap est Európ a út 6. B udap est G rassalkovich út 255. B udap est N agy kőrösi út 353. B udap est Ó csai út 5 B udap est H arasz t i út 44 B udap est Európ a út 6 B udap est Európ a u. 6 B udap est Európ a u. 5. B udap est Ó csai út 4. B udap est Ó csai út 6 B udap est N agy kőrösi út 353. B udap est Sz ent lőrinci út 195853/9 B udap est H elsinki út 124-126 B udap est Vecsés út 195790/3 B udap est Európ a u. 6 B udap est B evásárló u. 2 B udap est H arasz t i u. 44. B udap est Ó csai út 5 B udap est Ez róp a u. 1. B udap est O csai út 5 B udap est Ó csai út 4 B udap est B evásárló u. 2. B udap est Sz ent lőrinci u. 195853/9 B udap est N agy kőrösi út 351. B udap est Ó csai út 1-3. B udap est Ó csai út 5 B udap est N agy körösi út 353.

1239 B udap est Ó csai út 5. 1239 1239 1238 1239

B udap est B udap est B udap est B udap est

Ó csai út 5. N agy körösi út 136. H ősök t ere 9 T ájkép u. 9



A lista jelzi, hogy a helyi foglalkoztatás nagy hányada néhány vállalkozás tevékenységétől függ, mely helyzetnek előnyei mellett nem kis veszélyei is vannak. Hasonlóképpen markáns – pozitív és negatív aspektusokat is felvető – jellemző a külföldi dominancia. A helyi gazdaság túlnyomó többségét a külföldi érdekeltségű vállalkozások jelentik, ami egyfelől jelzi a kerület, mint befektetési célpont vonzerejét, másfelől azonban ez- különös tekintettel a helyi bázisú és számottevő tőkeerejű magánvállalkozások hiányára- bizonyos fokú kiszolgáltatottságot is jelent az idegen tőke szempontjainak, a világgazdaság hangulatainak. A külföldi befektetések mindemellett viszonylag széles ágazati spektrumot fednek le, az ezzel összefüggő diverzifikált gazdaságszerkezet számottevő stabilitást nyújt a kerület számára. A fémszerkezetgyártástól a tejiparon keresztül a festék gyártóig terjedő paletta ráadásul a tervek szerint új színekkel gazdagodhat, a turizmus reménybeli kialakulásával újabb stabilizáló tényezővé válhat. A modern városi lét meghatározó jelentőségű, a szűken vett üzleti élet határain messze túlmutató szférája a tercier szektor (tágan értelmezve, a kereskedelemtől az egészségügyi szolgáltatásokig), melynek erőssége és minősége komoly minősítő jelzője a helyi gazdaságnak. Soroksáron elsősorban a kerületközpontban nagy hagyományokra tekinthet vissza a kiskereskedelem, aminek súlya, szerepe a rendszerváltozás után gyorsan újra jelentőssé vált. A kiskereskedelmi egységek tekintetében a kerület jól ellátott, például a háromszor akkora lakónépességű Pesterzsébethez /2008-ban 63371 fő, 867 kiskereskedelmi üzletek/ viszonyítva a kerületben /2008-ban 20386 fő, 421 kiskereskedelmi üzletek/ kiskereskedelmi üzletek száma csak a fele. A kiskereskedelmi üzletek száma a kerületben 2006-ig növekedett, azóta folyamatosan csökken. Valószínűleg ez összefüggésben van a gazdasági világválsággal. 7. táblázat: A kiskereskedelmi üzletek száma kerületenként és számának változása 2006 és 2008 között Kerület

Kiskereskedelmi üzlet összesen

Kiskereskedelmi üzletek számának változása

Kiskereskedelmi üzletek számának változása (%)

2006

2007

2008

2006-2007

2007-2008

2006-2007

2007-2008

XVIII.

1 587

1 600

1 609

13

9

1%

1%

XIX.

1 070

1 093

1 087

23

-6

2%

-1%

XX.

891

888

867

-3

-21

0%

-2%

XXI.

878

861

829

-17

-32

-2%

-4%

XXIII.

465

442

421

-23

-21

-5%

-5%

32 630

32 449

31 494

-181

-955

-1%

-3%

Bp. összesen


A tradicionális kiskereskedelem elsősorban a kerület hagyományos centrumában összpontosul (pl. Hősök tere és környéke), ami elsősorban a centrális, kedvező közlekedés-földrajzi helyzetnek, fekvésnek köszönhető. Ez a kiskereskedelmi tevékenység nagyrészt a helybéli, soroksári lakosság szükségleteit elégíti ki, de a kerület középpontján áthaladó fontosabb útvonalak, a BKV-járatok és a HÉV-vonal következtében a jelentős átmenő forgalom is megalapozta illetve segíti a kerületközpont kiskereskedelmének fejlődését.




23. ábra: A kiskereskedelmi üzletek számának változása Soroksáron 2002 és 2008 között 500 450

350

465

451

400

416

415

2003

2004

442

421

380

300 250 200 2002

2005

2006

2007

2008


Soroksár kiskereskedelmének másik gyújtópontja a kerület szövetébe nem illeszkedő Nagybani Piac kereskedelmi központ, ami a Nagykőrösi út mentén, az M5-ös autópálya bevezető szakasza mellett található. Az ezredforduló körül gyors fejlődésnek induló 40 hektárnyi területen tucatnyi bevásárlóközpont telepedett meg, túlnyomóan multinacionális üzletek (pl. Auchan, BricoStore, KIKA). Az egyes üzletek több száz, esetenként több ezer (25000) négyzetméter nagyságúak. A legjelentősebb ezek közül a 2000-ben átadott Auchan Soroksár, amelynek eredeti 12 435 négyzetméteres eladótere az átépítések során összesen 3200 négyzetméterrel bővült. Az áruház Soroksár területén belül az egyik legnagyobb foglalkoztató. Meg kell jegyeznünk, hogy az ezen a területen található kiskereskedelem – szemben a városközponttal – elenyésző számban foglalkoztat soroksári munkaerőt. A rendkívül kedvező logisztikai adottságok és a közlekedés miatt a kiskereskedelmi cégek számának növekedési üteme az utóbbi években túlszárnyalta a főváros egészét. A cégek száma 22, 4 %-kal nőtt, szemben a főváros egészére jellemző 7,7 %-kal. A növekedési ütem dinamizmusát elsősorban a Nagybani Piac kereskedelmi áruházainak átadása és a területre betelepülő számos vállalkozás adta. A 2003-as csúcsot (csaknem 10%-os kiskereskedelmi vállalkozásszám-növekedés) követte egy 2005-ös kiugrás is, ami a főváros egészét tekintve elmaradt. A kiskereskedelem igen jelentőssé vált tehát a kerület gazdasági életében. 24. ábra: Kiskereskedelmi üzletek számának növekedési üteme Soroksáron és Budapesten 2004 és 2008 között (%) (2003-as év =100 %) 109%

110% 105% 100%

102% 100%

101%

103% 101%

99% 95%

95%

95%

97%

Soroksár Budapest

90% 85% 2004

2005

2006

2007

2008


Ezen kívül szükséges megemlítenünk, hogy az utóbbi 5 évben a kiskereskedelmi üzletek számának növekedésével párhuzamosan csökkent az egyéni vállalkozások által üzemeltetett ©MaHill Mérnökiroda Kft.



kiskereskedelmi üzletek száma. Ez a jelenség általános, országosan igaz, és a nagy áruházláncok előretörésével magyarázható. Soroksáron mindazonáltal kisebb volt az ilyen típusú kiskereskedelmi üzletek számának a visszaesése (2002 és 2006 között 6,5 %), mint. Budapest egészét nézve (2002 és 2006 között 19,8 %). Ez elsősorban a kerület központjában megtelepedett egyéni vállalkozások túlélő-képességének köszönhető. Mivel a kerület testébe nem illeszkedik bele a Nagybani Piac körül lévő kiskereskedelmi központ, ezért a helyi lakosság mindennapos szükségleteit elsősorban a kerület központjában található üzletek elégítik ki, ide megfelelő nagyságú szabad terület híján nem tudnak beköltözni a kiskereskedelmi áruházláncok. 8. táblázat: Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma Soroksáron és Budapesten, 2002-2008 2002 2003 Soroksár 138 138 Budapest 7750 7519 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

2004 134 7160

2005 135 6722

2006 129 6218

2007 123 5811

2008 109 5270

Érdekesen alakult a kerületben a kiskereskedelmi üzletek típusai megoszlásának változása az utóbbi három esztendőben. Az élelmiszer, vagy élelmiszerjellegű üzletek száma 2006-tól 2008-ig emelkedett, mivel újabb multinacionális élelmiszer áruházak és magánboltok nyíltak meg. A festék, vasáruk, barkács és építési anyag üzletek száma kis mértékben emelkedett 2006-tól. A ruházati üzletek száma csökkent, a könyv-, újság és papírboltok, valamint a bútor, háztartási cikk és világítástechnikai üzletek száma stagnált, hasonlóan a villamos háztartási készülékek üzleteinek a számához. 2006-ban a kerület kiskereskedelmi üzleteinek több mint 20%-a élelmiszer, vagy élelmiszer-jellegű üzlet, aminek a jó része (elsősorban a Nagybani Piac kereskedelmi negyedben) nem helyi, hanem fővárosi, sőt regionális igényeket elégít ki (erre jó példa pl. az Auchan).

%

2006

5%

6% 5%

2007 2008

könyv-, újság-, papíráruüzlet

festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok üzlete

4%

4%

4%

villamos háztartási készülékek üzlete

6%

bútor-, háztartásicikk- és világítástechnikai üzlet

6% 5%

15

% 16 % 18 %

25

%

%

29

31

ruházati, lábbeliés bőráruszaküzlet

élelmiszerüzlet és áruház összesen

45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

38 % 40 % 42 %

25. ábra: Soroksár kiskereskedelmi üzleteinek profilja, 2006–2008

Forrás: KSH Statisztikai évkönyvek




9. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek funkció szerinti megoszlása Soroksáron, 2006–2008 K i s k e re s k e de l m i ü z l e te k fu n k ci ó s z e ri n t k e rü l e te n k é n t ö s s z e s e n (gy ó g ys z e rtá r é l e l m i s z e rü z l e t é s ru h áz a ti , l á bbe l i - é s bú tor-, h á z ta rtás i ci k k - é s K e rü l e t né lkül) áru h áz ö s s z e s e n bő ráru s z a k ü z l e t vi l ág í tá s te ch n i k a i ü z l e t 2 0 06 2 0 07 2 0 08 2 0 06 2 0 07 2 0 08 2 0 06 2 0 07 2 0 08 20 0 6 2 0 07 20 0 8 X VIII. 750 778 810 370 382 375 328 35 2 39 2 52 44 43 X IX . 389 393 384 258 256 253 110 11 7 11 0 21 20 21 XX. 412 408 394 279 280 271 118 11 2 10 9 15 16 14 X X I. 405 403 383 266 278 263 107 10 7 10 0 32 18 20 XXIII. 252 238 219 96 95 93 77 70 55 16 13 13 Bp . 16 0 1 5 15 8 5 2 15 3 9 8 7 8 43 7 7 25 7 338 7 010 7 104 6 955 1 162 1 0 23 1 10 5 ö s s z es en K i s k e re s k e de l m i ü z l e te k fu n k ci ó s z e ri n t k e rü l e te n k é n t vi l l a m o s h á z t a r t á s i f e s t é k e k , va s á r u k , k ö n y v- , ú j s á g - , k é s z ü l é k e k ü z l e te ba rk á cs - é s é pí té s i pa pí rá ru ü z l e t 2006 2007 2008 2006 2007 2008 2006 2007 2008 29 26 24 124 130 132 64 62 63 36 15 15 35 34 39 41 46 43 17 16 18 53 64 68 31 33 33 26 19 16 61 63 66 37 38 38 10 10 8 39 38 39 14 12 11 1 122 895 787 1 647 1 722 1 744 1 617 1 667 1 575

G y ó g y s z e rtá r 2006 14 14 12 12 3 347

2007 19 14 11 11 3 391




2008 19 14 17 16 5 433


3.2.2.4

Gazdasági aktivitás térbeli különbségei

Egy város gazdaságát nemcsak a városon belüli tények jellemzik, hanem az is, hogy az miként és milyen mértékben alakít ki kapcsolatokat a környezetével, milyen kisugárzása van a környékre. E kapcsolatrendszer legközvetlenebb térségi vetülete a foglalkoztatás, vagyis az, hogy mennyi (és milyen) munkahelyeket nyújtanak a helyi cégek a vonzáskörzet munkaerő számára. Az erre vonatkozó információk a központi szerep erőssége mellett kirajzolják annak térbeli kiterjedését is. A munkaerő áramlási viszonyok természetesen meghatározóak a városkörnyék foglalkozási helyzetére is a térség egészére a nettó munkaerő-kiáramlás jellemző, vagyis a helyben lakó foglalkoztatottak (helyi munkavállalók) számánál kevesebb a helyben foglalkoztatottak (a térségen belüli munkahelyek) száma. A kiáramlás célpontjai a város központibb kerületei. 10. táblázat: Helyben foglalkoztatottak és más településről bejárók kerületenként, 2001

Me gneve zé s

Helyben lakó foglalkoz tatottak

Ö sszes foglalkoz tatott

Helyben dolgozók

55 325 37 831 36 506 44 912 13 355 1 327 124

15 726 8 151 24 406 31 407 7 555 681 042

Más települése n dolgoz ók (e ljárók)

Más tele pülésről jár be dolgozni

Fő Pestszentlőrinc (X VIII.) Kisp est (XIX) Pesterzsébet (XX.) Csep el (XXI.) S oroksár (XXIII.) Budap est össz esen:

24 726 20 519 2 417 3 253 890 64 976

14 873 9 161 9 683 10 252 4 910 581 106


3.2.2.5

Kutatás-fejlesztés helyzete

A kutatás-fejlesztés jól koordinált irányítása, növekvő támogatása és stratégai felértékelése nélkül ma már nincs versenyképes gazdaság. Általános tendencia, hogy Magyarországon GDP-arányosan alacsony a K+F ráfordítások mértéke, és a finanszírozás nem egészséges szerkezetű, hiszen az összes K+F ráfordításból csak kevéssé veszi ki a részét a vállalati szektor. A gazdaság teljesítményének növelése, ezzel együtt az emberek jólétének, közvetve pedig az életminőségének a javítása nem képzelhető el a tudásintenzitás fokozása nélkül. Ez befektetés-ösztönzési szempontból azt jelenti, hogy a feldolgozóipar eddigi, kerületet is jellemző túlsúlya után most ösztönözni kell a csúcstechnológiákat alkalmazó vagy ahhoz közeli iparágakban tevékenykedő, rendkívül korszerű technológiákkal dolgozó vállalkozások betelepítését. A tudásgazdaság kialakításához azonban a tudásalapú iparágak idecsalogatása szükséges, de nem elégséges feltételt jelent. A gazdaságfejlesztés egyik feladata, hogy a térségben telephellyel rendelkező cég számára innováció-ösztönző szabályozási és támogatási környezetet építsen ki, és ösztönözze a technológia és tudástranszfert. A vizsgálatok szerint a kis és középvállalatok innovációs aktivitása különösen lanyha, pedig egészében is alacsony a vállalati szféra K+F kiadásainak aránya. Szükség van a fejlődést gátló akadályok mérséklésére, így a kis-középvállalkozások tőke- és korszerű menedzsment ismeretei hiányának oldására, a K+F és az innovációs tevékenységek fejlesztésére, valamint a kutatás-fejlesztési szektor és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítésére. Országszerte 1489 kutatás-fejlesztő hely található a 2008-as adatok szerint, melyek közül 1332 a Közép-Magyarországi régióban működik. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



3.2.2.6

Turizmus helyzete

Soroksár üdülési-idegenforgalmi szerepe nem túl jelentős a fővároson belül, és vannak jelentős kiaknázatlan kapacitások. Így például a kerület a sokszínű természeti adottságainak (Ráckevei-Soroksári Duna-ág, Gyáli patak, Kertészeti Egyetem Arborétuma stb.) turisztikai vonzerejét nem használja ki. A kerületet érintő jelentős átmenő forgalom, valamint Budapest belvárosának, látnivalóinak közelsége ellenére az idegenforgalom nem bővül, a kerület gazdaságában méltatlanul elhanyagolt szerepe van. A kereskedelmi szállásférőhelyek száma összesen 200 körül mozog (2006: 241, 2007:155, 2008: 207), amiben nincs magánszálláshely. 26. ábra: Szállásférőhelyek száma Soroksáron, 2004-2008, db 300 250

10

10

10 0

200

100

Magán szálláshely Kereskedelmi szálláshely

10

150

241

241

241 155

207

50 0 2004

2005

2006

2007

2008

Forrás: KSH statisztika évkönyvek

A szálláskapacitás 2006-ig több éven át folyamatosan stagnál, 2007-ben komoly csökkenést mutat /165 férőhely/, ami a következő évben 207 férőhelyre növekedett, ezzel párhuzamosan a vendégéjszakák száma igen hektikusan változik. A kerület egyetlen szállodája – az Ócsai úton fekvő háromcsillagos Hotel Frankfurt – mellett egy magánszállásadó van a kerületben, az egyetlen panzió 2003-ban bezárt. A Hotel Frankfurt a kerület ipari övezetében található, csupán 30-40 percre fekszik Budapest frekventált idegenforgalmi látványosságaitól. A fővárosba látogató turisták szempontjából azonban igen kedvezőtlen helyen található, ráadásul a szálloda környezete (ipartelepek, logisztikai bázisok) semmilyen vonzerőt nem gyakorol a kikapcsolódást kereső turistákra. A hotel szolgáltatásait igénybe vevők köre elsősorban a soroksári cégeket, vállalatokat felkereső üzletemberekből illetve tranzitutasokból áll, akik számára fontos a gyors közúti közlekedés. A 2 emeleten összesen 93 légkondicionált, fürdőszobás szobával rendelkező szálloda elsősorban a környező logisztikai vállalatok, kereskedelmi cégek magyar és külföldi partnerei számára ideális szálláshely. A szállodában lehetőség van kisebb képzések és konferenciák megtartására, ezt azonban nem igazán tudja kihasználni a hotel. Étterme 120 férőhelyes, különterme berendezéstől függően 20–55 fő fogadására alkalmas. Soroksár kereskedelmi szálláshelyeinek a száma – ellentétben pl. Budapest más kerületeivel – ugyan nem csökkent, de az egyetlen hotel nem megfelelő alap a kerületi turizmus fellendítésére. A szállóvendégek 99,9 %-a az egyetlen soroksári hotelt veszi igénybe. A vendégek száma az elmúlt években eleinte nőtt, majd 2006-ra visszaesett, de mindemellett növekvő tendencia érzékelhető, ami a hotel beágyazottságának, ismertségének növekedésére utal. A vendégek túlnyomó része külföldi, magyarországi utasok számára egyáltalán nem vonzó az egyetlen ©MaHill Mérnökiroda Kft.



hotel. A magánszálláshelyen folyamatosan csökken a vendégek száma, a panzió bezárása után 2004-ben még 191, 2006-ban már csak 49 fő éjszakázott a magánszálláson, ami 2008-ra teljesen megszűnt. 27. ábra: Az összes és a külföldi vendégek számának alakulása Soroksáron, 2004–2008 14 812

16000

12940

14000 12000 10000

10054

11817

11 700 9 962

9065

9 437 7 478

7 028

8000 6000

Összesen Összesből külföldi

4000 2000 0 2004

2005

2006

2007

2008

Forrás: KSH statisztika évkönyvek

A vendégéjszakák számát vizsgálva látható, hogy a szálláshelyeken 2004-2005 között növekedés, míg 2006-ban jelentősebb visszaesés, 2007-ben összességében jelentős emelkedés, míg 2008-ban újra visszaesés történt. A külföldi vendégéjszakákat tekintve 2007ben jelentős volt a visszaesés, míg 2008-ban némi növekedés figyelhető meg. Összességében az egész időszakot vizsgálva növekvő tendencia figyelhető meg, 2004-hez képest 2008-ban 574-gyel több volt a vendégéjszakák száma úgy, hogy megszűnt a panzió, és a magánszálláshely forgalma is jelentősen csökkent. Ez a növekvő igényekre utalhat. A vendégéjszakák esetében a külföldiek dominálnak, 2004-2006 között ez az arány 90 % feletti, az ezt követő években azonban jelentős a csökkenés, az elmúlt években ez az arány már csak 55 %, illetve 68 %. 28. ábra: Vendégéjszakák és ebből a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számának változása, 2004–2008 23511

25000 20000

20062

18734

20612

18681

20636 17096

16199

15000

12953

14007 Összesen Összesből külföldi

10000 5000 0 2004

2005

2006

2007

2008





29. ábra: A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya az összes vendégéjszakából, 2004 – 2008 93%

100%

95%

91%

90% 80%

68%

70%

55%

60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2004

2005

2006

2007

2008


A fentiek alapján összegzésképpen elmondható, hogy a jelentős csökkenés ellenére is a soroksári szálláskapacitás nagyobb részt külföldi, átutazó vagy üzleti céllal érkező vendégeket szolgál ki. A turizmus infrastrukturális feltételei nem megfelelőek, a belföldi turizmus szinte teljesen hiányzik. A kerület ugyan nem elsőrangú turisztikai célpont, de a potenciális lehetőségeket sem használja megfelelően. A turizmus élénkítésére nagy szükség lenne, mivel az jelentős bevételt hozhatna a kerület számára. A vendéglátóhelyek száma az elmúlt években a vizsgált kerületekben mindenhol emelkedett, kivéve Soroksáron. Az éttermek és cukrászdák száma 2006: 98, 2008: 88 összesen 10 db-bal, míg a bárok és borozók száma 2006: 19, 2008: 12, összesen 7 darabbal csökkent. 11. táblázat: A vendéglátóhelyek száma és számának alakulása 2006-2008, db Ve ndéglátóhe lye k

XVIII. XIX. XX. XXI. XXIII.

2006 292 212 230 244 134

2007 302 217 229 253 126

2008 322 215 235 261 115

ebből éttere m, cukrászda bár, borozó 2006 2007 2008 2006 2007 2008 200 205 221 52 57 59 156 143 140 26 35 33 137 130 132 72 75 78 169 165 166 37 47 49 98 94 88 19 16 12

Bp . összesen

9 142

9 363

9 417

6 828

Ke rület

össze se n

6 880

6 876

967

1 053

1 091

Forrás: KSH Budapest statisztikai évkönyvek




3.2.2.7

Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei

Napjainkban egyre jobban felértékelődnek a helyi sajátos, egyedi adottságok és értékek, teret nyer a helyhez kötődés (lokalizáció) mozgalma. A helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő, azokra építő gazdasági fejlesztési irányok kijelölése és megvalósítása fontos szerepet kaphat e térségek gazdasági bázisának megteremtésében. A helyi gazdaságfejlesztés tudatos helyi közösségi beavatkozás a gazdasági folyamatokba a fenntartható helyi fejlődés érdekében. Fő jellemzője az alulról szerveződés és a helyi szereplők által kidolgozott gazdaságfejlesztési stratégia. Fontos jellemző továbbá a hagyományok és közösségi attitűdök érvényesülése. A helyi gazdaságfejlesztés legfontosabb jellemzői: − helyi kezdeményezésre vagy annak bátorításával jön létre; − helyi elköteleződéssel jellemezhető, azaz helyi szereplők (önkormányzat, vállalkozások, civil szervezetek és lakosság) együttműködésében, részvételével és érdekében valósul meg; − elsősorban helyi eszközökre, belső erőforrások felhasználására épít, a külső eszközöknek és erőforrásoknak elsősorban átmeneti ösztönző szerepük van; − autonóm, egyedi, helyhez illő megoldásokat keres; − a helyi közösség ellenőrzése mellett valósul meg; − a helyi „piac” szervezésére irányul; − a fejlesztett gazdasági tevékenység eredményei alapvetően helyben hasznosulnak; − a gazdasági célok mellett helyi közösségi, társadalmi célokat vállal; − önmagát építő folyamatként valósul meg, stratégiai szemlélettel. A helyi gazdaságfejlesztésben kitüntetett szerepet kap az együttműködés. Egyik legfontosabb jellemzője, hogy keretében a helyi szereplők (gazdaság és társadalom) együttműködnek a helyi gazdasági tevékenységek ösztönzése érdekében, olyan akciókat hajtanak végre, amelyek a helyi adottságokhoz illeszkednek, a helyi erőforrásokra építenek, meglévő és az új helyzetekből következő új helyi keresletek kielégítésére törekszenek. A vállalkozói szféra, az önkormányzatok és a helyi közösség közös gondolkodása és közös akciói segíthetik elő, hogy a speciális helyi adottságokra építve a közösség képes legyen a változó helyi és külső körülmények között megőrizni saját értékeit és lehetőségeit. A helyi gazdaságfejlesztés egy hosszú távú folyamat, amely az igények felismerésétől, az ötletek megfogalmazásától, majd a helyi gazdaságfejlesztési stratégiák közösségi részvétellel történő kidolgozásától kezdve, a programozáson és az egyes projektötletek generálásán keresztül a projektek megvalósításáig, valamint a tapasztalatok nyomon követéséig és azok visszacsatolásáig bezárólag számos szakaszból áll. A helyi gazdaságfejlesztés eszközei A helyi gazdaság humán, pénzügyi vagy infrastrukturális eszközökkel egyaránt fejleszthető. A leghatékonyabb, ha minél több eszközt és módszert alkalmazunk, melyek egymásra épülve egy következetes programmá állnak össze. Közösségfejlesztés – A helyi gazdaságfejlesztés központi eleme a helyi kezdeményezés, részvétel és kontroll. A helyi közösség ezért nemcsak a helyi gazdaságfejlesztés elindításakor, ©MaHill Mérnökiroda Kft.



az igények megfogalmazásakor, a tervezés fázisában fontos, hanem szükséges a folyamat működtetéséhez is. Alapvető a nyilvánosság biztosítása, a helyiek megszólítása, a tájékoztatás. Helyi termékek előállításának és értékesítésének fejlesztése – A helyi gazdaságfejlesztés talán legdivatosabb és legismertebb eszköze a helyi termékek előállítása és fejlesztése, valamint ehhez kapcsolódóan, a helyi termékek értékesítésének és promóciójának tevékenységei. Ehhez szükséges a helyi adottságok, hagyományok figyelembe vétele, a helyi értékek és készségek feltárása, értékkataszter, értékleltár készítése. A helyi vállalkozások fejlesztése – A helyi vállalkozási hajlandóságot, aktivitást ösztönözni lehet a gazdasági tevékenységekre alkalmas területek kijelölése (településrendezés, településfejlesztés), ipari parkok létrehozása; a vállalkozói infrastrukturális környezet (iroda, telephely, kommunikációs infrastruktúra) kiépítése, biztosítása, akár inkubátorház formájában; a vállalkozási ismeretek átadása, vállalkozóvá válás segítése, vagy egyéb szolgáltató és tanácsadó tevékenységek, beleértve a pályázati segítségnyújtást. A helyi vállalkozás indítását, bővítését megfelelő helyi beruházásösztönző tevékenységek is segíthetik. Ide tartozik az előnyös üzleti környezet kialakítása (például egyablakos ügyintézés, vállalkozásbarát szabályozási környezet), de a helyi beruházások fontosságára irányuló szemléletformáló tevékenységek is. A helyi gazdaság pénzügyi ösztönzői – A helyi gazdasági tevékenységek végzéséhez pénzügyi ösztönzőket lehet biztosítani. Lényeges, hogy ezek a lehetőségek korlátozott ideig álljanak rendelkezésre, megfelelő feltételek teljesítése esetén lehessen azokat igénybe venni; és idővel csökkenő mértékűek legyenek. Ide sorolhatók pl.: helyi befektetési alap felállítása; iparűzési adó-kedvezmények (az induló) helyi vállalkozásoknak. Helyi gazdasági együttműködések – Kiemelten fontos a gazdasági együttműködések ösztönzése. A helyi vállalkozók számos előnyhöz juthatnak az együttműködéssel. Erőforrásaik egyesítésével versenyképesebbek lesznek, azaz könnyebben tudnak fellépni a külső piacok felé; másrészt kapacitásaikat együttesen felhasználva olyan tevékenységeket (például marketing, vagy raktározási, de akár kutatási és fejlesztési) is el tudnak látni, amelyekre egyedül nem nyílna lehetőségük. További előnyt jelenthet, ha a köz-, magán- és civil szféra együttesen vállal szerepet egy gazdasági tevékenység megvalósításában. Az önkormányzat helyi gazdasági tevékenységei – Helyi gazdaságfejlesztési lehetőséget jelent az önkormányzat gazdasági szerepvállalása. Ez megnyilvánulhat önkormányzati vállalkozások működtetésében, önkormányzati beruházások megvalósításában, de akár helyi energiaellátási rendszerek kiépítésében is. A helyi önkormányzatok gazdasági lehetőségeinek szűkülésével ezek az eszközök veszítenek jelentőségükből. Azonban éppen a válság miatt kieső, elmaradó magánberuházások ellensúlyozására szükség lenne helyi léptékű beruházásokra, fejlesztésekre, amelyek kezdeményezője jellemzően az önkormányzat lehet. Ez – a forrás előteremtése mellett – szemléletváltást is kíván az önkormányzati vezetőktől. Szociális gazdaság – A helyi gazdaság speciális területe a szociális gazdaság. Ide tartozik minden olyan társadalmi szolidaritáshoz kapcsolódó szociális tevékenység, amelyeket nonprofit módon a legkülönfélébb szervezetek végeznek a társadalom szereplőinek valós, profitorientált vállalkozások és a közszféra által le nem fedett szükségleteinek kielégítése érdekében. A szociális gazdaság jellemzően a társadalom sérülékeny szereplői, a kirekesztettség által veszélyeztetettek számára biztosít munkalehetőséget és megélhetést. Az ilyen kezdeményezések sikere nem mérhető kizárólag a gazdasági teljesítmény alapján, mivel ezek nagyon jelentős társadalmi integrációs, illetve értékteremtő, értékközvetítő és ©MaHill Mérnökiroda Kft.



értékmegőrző funkciót is betöltenek. Ide sorolhatók pl. azok a beavatkozások, amelyek a szociális ellátás és közösségi foglalkoztatás összekötését (helyi foglalkoztatás a házi segítségnyújtásban, gyermekfelügyelet vagy gyermekek gondozása), vagy a közcélú, közhasznú munkával lefedhető tevékenységek ösztönzését jelentik. Helyi érdekű képzés, szakképzés – Minden olyan intézkedés, amely a helyi mikro-, kis és közepes vállalkozások humán erőforrás fejlesztését célozza meg, az adott térségben élő emberek, működő intézmények és gazdasági szereplők igényeire rugalmasan reagáló képzési formák kialakításával. A cél olyan ismeretek oktatása, készségek fejlesztése, amelyek a vállalkozás menedzselését, szakmai minőségét javítják. Ehhez szükség van az általános ismeretek mellett a helyi identitás és kötődés megerősítésére, ami segíti a fiatal, aktív korú lakosság helyben maradását. A szakképzésnek a helyi gazdaság igényeihez kell igazodnia. Lakossági és vállalkozói szemléletformálás – A helyi gazdaságfejlesztés elengedhetetlen tevékenységi körét jelenti a szemléletformálás. A helyi szereplők elhivatottsága, lelkesedése, tudatos magatartása és aktív közreműködése nélkül nem lehet helyi gazdaságot élénkíteni, megerősíteni. Elengedhetetlen a helyi identitás erősítése, és általános szabályként a helyi erőforrások, termékek, szolgáltatások, tudás előnyben részesítése. Alapvető fontosságú továbbá a közösségfejlesztés, ami ugyan időigényes folyamat, de erős közösségi érzést, együttműködési készséget, konfliktuskezelési képességet adhat. A közösségi részvétellel történő tervezés gyakorlati tapasztalata is hozzájárul az egészséges csapatszellem kialakításához, a szolidaritás megjelenéséhez. A helyi gazdaságfejlesztési stratégiáról A helyi gazdaságfejlesztés központi eleme a helyi gazdaságfejlesztési stratégia elkészítése és megvalósítása. Az önkormányzatok az önkormányzati törvény szerint gazdaságfejlesztési programot állítanak össze négyéves működésükre, ez azonban nem feleltethető meg egy települési vagy térségi gazdasági stratégiának, hiszen korlátozott időtartamra, és az önkormányzat tevékenységeire vonatkozik. A nemzetközi gyakorlatban szereplő helyi gazdaságfejlesztési stratégia ennél átfogóbb, a stratégiai tervezés elve és módszere szerint készülő dokumentum. A stratégiakészítés önmagában nem elegendő, eredménye maga a tervezés folyamata, majd a megvalósítás, a helyi szereplők részvételével. Ahhoz, hogy Soroksár megújulni képes, erős helyi gazdasággal rendelkező kerület legyen, a versenyképesség növelése és a társadalmi kohézió és helyi identitás erősítése – melynek gazdasági vetülete is van – szükséges. Ennek eléréséhez a kerületi önkormányzat az alábbi nem fejlesztési jellegű tevékenységeket kívánja biztosítani: Tervalku – A Soroksári Önkormányzat által tervezett hosszú távú városrehabilitációs célú beavatkozások megvalósításakor előnyben részesül a jelenlegi törvényi szabályozás által lehetővé tett tervalku folyamata. A szabályozás lényege, hogy az önkormányzat nagyobb volumenű, például a közlekedési rendszert nagymértékben befolyásoló beavatkozás mentén bizonyos követelményekkel élhet a beruházó felé a köz érdekében. Ilyen lehet a beruházó által megvalósítandó objektum eléréséhez szükséges kanyarodó sávok, parkolóhelyek kialakítása. Amennyiben az önkormányzat a közszolgáltatások minőségének csökkentését vagy hiányát vetíti elő a beruházás eredményeképpen, a közszolgáltatások iránt támadt hirtelen mértékű igény ©MaHill Mérnökiroda Kft.



kielégítésének költségeit a beruházóra hárítja. (pl. a lakópark közelében az alapfokú intézmény ellátás létrehozása) Kerületi marketing – Az Önkormányzat kiemelten kíván foglalkozni a kerületmarketing kérdéseivel, ezért a következő években el kívánja készíteni az IVS-ben megfogalmazott célok és az egyes kerületrészek akcióterületein kijelölt fejlesztések megvalósítását elősegítő kerületi marketing stratégiát. Ennek érdekében az Önkormányzat partnerségi keretek között egyeztetéseket folytat a vállalkozó szektorral is, tekintettel arra, hogy a marketingstratégia végrehajtásában is jelentős szerepet fognak kapni. A kerületmarketing egyik alapvető kommunikációs célja a vállalkozások megszólítása, kerületbe való bevonzása és ott tartása, melynek eredménye a gazdasági élet fellendítése és a tőke bevonzása. 3.2.2.8

Információs társadalom értékelése

Az információs társadalommal kapcsolatos vizsgálatoknál a Nemzeti Hírközlési Hatóság tájékoztató anyagára támaszkodtunk, mely szerint a szélessávú internet lefedettség tekintetében Soroksár a népesség százalékában kifejezett 21,1%-os adattal a huszonegyedik helyet foglalja el, Csepellel és Pesterzsébettel az utolsók között van a kerületek sorában. 30. ábra: Budapesti kerületek szélessávú Internet lefedettsége a népesség %-ban (2009) 40,00%

20,20%

20,90%

III

21,10%

X

21,30%

IV

22,00%

XII

22,60%

24,90%

VII

22,60%

25,30%

XIV

22,80%

25,90%

II

10,00%

23,00%

26,20%

XI

15,00%

23,40%

27,20%

IX

28,30%

XIII

28,60%

I

28,80%

V

31,00%

VI

20,00%

31,20%

32,90%

25,00%

33,60%

30,00%

33,60%

35,00%

5,00% 0,00% XVII XVI XV XIX XVIII VIII XXII XXIII XXI XX

Forrás: Nemzeti Hírközlési Hatóság

Soroksár hivatalos honlapja a www.soroksar.hu címen érhető el, és naponta frissülő, széles körű információkat tartalmaz az önkormányzati munkáról, valamint az intézményekről, közszolgáltatásokról. 3.2.2.9

Kultúra szerepe

A Soroksáron található kulturális lehetőségek leírását a 3.2.5.6. című fejezet tartalmazza.




3.2.3 Társadalom Az emberi tényező, vagyis a népességnek a száma, változása, de még inkább a szerkezete és annak változása rendkívül fontos mindenféle fejlesztési elképzelés megfogalmazásához, mégpedig két okból. Egyrészt a fejlesztési tervek mindig a településen, térségben lakók számára készülnek, másrészt nélkülük végrehajtani az elképzeléseket nem lehet. A humán erőforrások helyzete tehát az egyik legfontosabb a belső adottságok közül. 3.2.3.1

Demográfia

A népességszám alakulása Soroksár lakónépessége 2009. január elsején 20387 fő, ezzel Budapest legkisebb népességű kerülete. Ezzel szemben 40,77 km²- rel a második legnagyobb területű kerület Budapesten. 12. táblázat: Budapest kerületei népességének fő alakulása 2001, 2004-2008 Lak ón é pe ssé g sz ám a az é v vé gé n (a n é psz ám l ál ás vé gl e ge s adatai ból továbbve z e te tt adat)

Me gn e ve z é s

2004

2005

2006

2007

Fő

2001 %

Fő

Fő

Fő

Fő

Fő

2008 %

P est szent lőrinc (XVIII.)

95 478

100

93 400

93 236

93 120

93 239

93 225

97,64%

Kispest (XIX) P est erzsébet (XX.)

63 191

100 100

61 717

61 381

61 223

61 453

61 610

97,50%

64 903

63 718

63 415

63 161

63 315

63 371

97,64%

Csepel (XXI.)

79 836

100

77 103

76 557

76 342

76 320

76 339

95,62%

S orok sár (XXIII.)

20 789

100

20 507

20 682

20 502

20 463

20 387

98,07%

Budapest összesen:

1 739 569

100

1 697 343

1 698 106

1 696 128

1 702 297

1 712 210

98,43%


A kerület önállósodását követően - kis eltérésekkel - szinte folyamatosan nőtt az itt lakók száma. A növekedés éves üteme az elmúlt évek átlagában 5,4 %. A kismértékű növekedés annál is inkább figyelemre méltó, mivel végig nézve a főváros kerületeinek hasonló időszakra vonatkozó adatait az látható, hogy csak a XVII. kerület és Soroksár lakónépessége nőtt az erősen csökkenő népességű többi kerülethez viszonyítva. Soroksár lakónépesség növekedését a kisvárosi, nyugodtabb környezethez, a telkes, alacsony intenzitású beépítéshez kapcsolódó fővárosi előnyök - munkalehetőségek magasabb száma, a kisebb ingázási idő – könnyebb elérése magyarázta. A kerület lakónépessége 2001-ben elérte a 20800 főt, mely érték a 2009- ig - bár kismértékben-, de folyamatosan csökken. Budapest lakónépessége 2001-2008 között 1,6 %-kal csökkent, mindez a hazai urbanizációs folyamat megváltozását jelzi, amely szerint a városok veszítenek vonzerejükből és a népesség már nem a városokba, hanem onnan a kis településekbe költözik. Budapest lakónépességének csökkenése 2007-ben megállt és a következő évben 9913 fővel növekedett.




31. ábra: Lakónépesség változása 2001-2008 között 100 000

95 478

93 400

93 236

93 120

93 239

93 225

85 000

79 836

77 103

76 557

76 342

76 320

76 339

70 000

64 903

63 718

63 415

63 161

63 315

63 371

Pestszentlőrinc (XVIII.)

55 000

63 191

61 717

61 381

61 223

61 453

61 610

Pesterzsébet (XX.) Csepel (XXI.)

40 000 25 000

Kispest (XIX)

20 789

20 507

20 682

20 502

20 463

20 387

2001

2004

2005

2006

2007

2008

Soroksár (XXIII.)

10 000


A népességszám-változást mindig az élveszületés és a halálozás eredője, a természetes szaporodás, és a vándorlási különbözet együttesen idézi elő. Magyarországon az élve születések száma 1982-től nem éri el a halálozásokét, az országban tehát, azóta negatív a természetes szaporodás. Az 1980-as évtizedben, a vidéki városokban még többen születtek, mintamennyien meghaltak. Az 1990-es évtizedben már ezekben a városokban is negatívvá vált a természetes szaporodás, mivel tovább csökkent az élveszületés és növekedett a halálozás. Ez a fordulat Budapest esetében még korábban az 1980-as évek elején következett be, ettől kezdve a halálozások száma meghaladja a városban is a születésekét, egyik kerületben sem maradt pozitív a természetes szaporodás. Évtizedek óta a természetes fogyás a jellemző Budapest kerületeiben. Soroksáron 2008-ban például 184 élve születésre 302 halálozás jutott. Budapest központi funkciói révén a II. világháború utáni évtizedekben mindig vonzotta a közeli-távoli környék népességét, a bevándorlás az 1990-es évek elejéig minden évtizedben jóval meghaladta az elvándorlást, 1980-ban volt a legmagasabb a népesség száma 2 059 347 fővel. A vándorlási aktívum az 1980-as évtizedben volt a legnagyobb, akkor megközelítette az 58516 főt, ami magas vándorlási egyenlegnek számított. A fordulat az 1990-es évek elején következett be, a város vonzereje csökkent. A rendszerváltás után megfordult a növekedési folyamat, időről időre magasabb lett az elvándorlás, míg 2006-ban Budapest lakossága már csak 1 696 128 fő volt. A város vándorlási egyenlege 1990 és 2001 között jelentős negatívumot mutatott, ami – 111 652 fő volt. A kerületek vándorlási egyenlege már nem mutat teljesen azonos képet Budapest összesen adataival. Soroksár esetében a rendszerváltozást követően több befektető, jelentős mennyiségű tőke érkezett és ez által számottevő beruházás valósult meg. Ennek következtében a kerület munkaerővonzása megerősödött, a korábbi évek negatív számai megváltoztak, a vándorlási aktívuma pozitívra változott. 1990 és 2001 között vándorlási egyenlege 2 137 fő, ami a XVII. és a XVI. kerület mögött Budapesten a harmadik az öt növekedést mutató kerület között. A többi kerületnek /18 db/ magas, negatív vándorlási egyenlege volt ebben az időben.




13. táblázat: A népességszám változás összetevői (%) 1980-1989 Megnevezés

Élve születés

1990-2001

TerméHalálozás

szetes

Vándorlás

szaporulat

Élve születés

2002-2008

TerméHalálozás

szetes

Vándorlás

szaporulat

Termé-

Élve születés

Halálozás

szetes

Vándorlás

szaporulat

Pestszentlőrinc 10358 (XVIII.)

12405

-2047

9130

10535

13804

-3269

1922

6202

7889

-1687

-2152

Kispest (XIX)

6496

10152

-3656

17762

6280

10352

-4072

-4956

3974

5230

-1256

-1703

Pesterzsébet (XX.)

9039

11571

-2532

-4475

7956

12678

-4722

-1641

4335

6510

-2175

-1107

Csepel (XXI.)

8283

9892

-1609

15114

8323

11398

-3075

-6140

4865

6649

-1784

-3155

2549

3264

-715

-3441

2071

2696

-625

2137

1328

1934

-606

-800

-98246

55701

-50226

-37220

Soroksár (XXIII.) Budapest összesen.:

208004 306250

192106 319214 -127108 -111652 111518 161744


Tehát megállapítható, hogy Soroksár 2001-ig tartó népességszám növekedése mögött a negatív természetes szaporodás mellett a magasabb pozitív vándorlási egyenlege állt. Azóta viszont a vándorlási egyenleg esetében is fordulat következett be, 2001-től napjainkig a kerület csekély mértékű népesség csökkenését a természetes fogyás és az elvándorlás egyaránt okozza. A kedvezőtlen vándorlási egyenleg mellett a kerület munkahelyi funkciói miatt jelentős Soroksár vonzása, ami a népesség vonatkozásában azt jelenti, hogy a nappali népesség csak közel ezerötszáz fővel kevesebb, mint a lakónépesség. A kerületbe 1476 fővel kevesebben jönnek be dolgozni és tanulni, mintamennyien eljárnak ugyanezen okokból. Eszerint a kerület nappali népessége 19221 fő, 7,13 % százalékkal kevesebb, mint a lakónépesség, de ez kisebb a mindegyik vizsgált kerület százalékban kifejezett értékénél. 14. táblázat: A lakó és nappali népesség száma, a bejáró és eljáró népesség aránya, 2001 Lak ó n é pe s s é g (fő)

Nappal i n é pe ss é g (fő)

%

Más te l e pü l é s ről jár be dol goz n i , tan u l n i (fő)

B e járó n é pe s s é g arán ya (%)

Más te l e pü l é s e n dol goz ók , tan u l ók (fő)

El járó n é pe s s é g arán ya (%)


96353

84067

12,75%

17128

17,78%

29414

30,53%

Me gn e ve z é s

Kispest (XIX)

63810

50846

20,32%

11556

18,11%

24520

38,43%

P est erzsébet (XX.)

65 295

57 376

12,13%

12 939

19,82%

20 858

31,94%

Csepel (XXI.)

80 982

71 067

12,24%

14 423

17,81%

24 338

30,05%

Budafok (XXII.)

52 548

42 503

19,12%

8 117

15,45%

18 162

34,56%

S orok s ár (XXIII.)

20 697

19 221

7,13%

5 289

25,55%

6 765

32,69%

1 935 777

-8,88%

731 998

41,17%

574 142

32,29%

Budapest összesen: 1 777 921





A lakónépességnek a 32,69 %- a jár el naponta, ugyanakkor a bejárók aránya 25,55 %. Mindezzel együtt Soroksáron jóval kisebb az eltérés bejárók és az eljárók között, mint a többi kerületben, ahol közel kétszeres ez az érték. A napi népesség vonzást két aspektusban lehet vizsgálni, az egyik a munkaerővonzás, a másik az oktatási intézmények vonzása. Az adatok tanúsága szerint Soroksáron a népesség vonzása nagyobb, mint a többi kerületben. Ez különösen a munkahelyi vonzás esetében igaz. Soroksáron 8445 fő foglalkoztatott él, ebből 7555 fő (89,4 %) helyben dolgozik, 890 fő (10,6 %) eljár más településre dolgozni. A kerületben 3450 tanuló él, akik közül 2006 fő (58,2 %) helyben tanul, és 1444 fő (41,8 %) eljár tanulni. Ezzel szemben 379 tanuló bejár a városba, így összesen 2385 tanuló van itt naponta. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kerületben nincs középiskola ezért a tanulók több mint a fele eljár máshová tanulni. 15. táblázat: A helyben dolgozók és eljárók, valamint a helyben és máshol tanulók aránya, 2001 H e ly b e n la k ó fo g la lk o z ta to tta k

H e ly b e n la k ó ta n u ló

Fő

%

Fő

%

Fő

%

40 452

15 726

3 8 ,8 8 %

24 726

6 1 ,1 2 %

14 813

10 125

6 8 ,3 5 %

4 688

3 1 ,6 5 %

2 255

12 380

K isp es t (X IX )

28 670

8 151

2 8 ,4 3 %

20 519

7 1 ,5 7 %

9 378

5 377

5 7 ,3 4 %

4 001

4 2 ,6 6 %

2 395

7 772

P e sterzs éb e t (X X .)

26 823

24 406

9 0 ,9 9 %

2 417

9 ,0 1 %

8 951

6 010

6 7 ,1 4 %

2 941

3 2 ,8 6 %

3 256

9 266

C s ep e l (X X I.)

34 660

31 407

9 0 ,6 1 %

3 253

9 ,3 9 %

12 595

9 110

7 2 ,3 3 %

3 485

2 7 ,6 7 %

4 171

13 281

8 445

7 555

8 9 ,4 6 %

890

1 0 ,5 4 %

3 450

2 006

5 8 ,1 4 %

1 444

4 1 ,8 6 %

379

2 385

746 018

681 042

9 1 ,2 9 %

64 976

8 ,7 1 %

280 539

177 328

6 3 ,2 1 %

103 211

3 6 ,7 9 %

150 892

328 220

S o r o k sá r (X X I II.) B u d a p e st ö ss ze se n :

M á s te le p ü lé se n d o lg o z ó k (e ljá r ó k )

Összesen

%

P e stsz en tlő rin c (X V III.)

M eg nevezés

Összesen

Fő

M ás te le p ü lé sr ő l b e já r ó ta n u ló k Fő

H e ly b e n d o lg o z ó k

M á s te le p ü lé s e n H e ly b e n ta n u ló k ta n u l

H e ly b e n ta n u ló e g y ü tt Fő


A népesség struktúrája Általános tendencia hazánk városaiban is, mint korábban láttuk, a természetes fogyás és a népesség elöregedése. E kettőből egyenesen következik a nemek arányának egészségtelen változása. Ez a gyakorlatban az egyre emelkedő nőtöbbletet jelenti. Ez annyiban igaz csak Soroksáron, hogy a feminitási index 2001-ben magas értéket mutatott /1,11/. A többi kerületben ennél magasabb értékek találhatók. A lakosság számában egyre kisebb a férfiak és egyre nagyobb a nők aránya. 2001-ben a kerületben a népesség 47,4 százaléka (9819 fő) férfi és 52,6 százaléka (10878 fő) nő, vagyis 1107-el több a nő, mint a férfi. A feminitási index a későbbi években csökkent, 2008-ban már csak 1051 nő jut ezer férfire. Tehát a nőtöbblet kisebb a kerületben, mint a vizsgált kerületekben, ahol a feminitási index mindenhol meghaladja az 1100-as értéket. Amennyiben a természetes fogyás és az elöregedés tovább folytatódik, tovább növekszik a nőtöbblet Soroksáron, azaz tovább romlik a nemi arány.




16. táblázat: A nemek aránya (%) és feminitási index Budapest kerületeiben, 2003-2008 2003 Me gn e ve z é s

2004

2005 Fé rfi

Nő

Fé rfi

Nő

In de x 2006

Fé rfi

2008

Nő

P est sz ent lőrinc (X VIII.)

43 653

49 979

1,14

43 534

49 866

1,15

43 425

49 811

1,15

43 307

49 813

1,15

43 398

49 841

1,15

43 352

49 873

1,15

K isp est (X IX )

28 475

33 317

1,17

28 433

33 284

1,17

28 289

33 092

1,17

28 140

33 083

1,18

28 211

33 242

1,18

28 324

33 286

1,18

P est erz sébet (X X .)

29 461

34 479

1,17

29 354

34 361

1,17

29 196

34 219

1,17

29 066

34 095

1,17

29 142

34 173

1,17

29 172

34 199

1,17

Csep el (X X I.)

36 347

41 137

1,13

36 063

41 040

1,14

35 782

40 775

1,14

35 642

40 700

1,14

35 609

40 711

1,14

35 592

40 747

1,14

9 744

10 861

1,11

9 759

10 748

1,10

9 910

10 772

1,09

9 830

10 672

1,09

9 900

10 563

1,07

9 870

10 517

1,07

776 834

928 475

1,20

773 120

924 223

1,20

774 581

923 525

1,19

773 384

922 744

1,19

776 470

925 827

1,19

781 124

931 086

1,19

S orok sár (XXIII.) Budap est össz esen:

Nő

In de x 2005

2007

Fé rfi

Fé rfi

In de x 2004

2006

In de x 2003

Nő

In de x 2007

Fé rfi

Nő

In de x 2008


17. táblázat: A korszerkezet alakulása és az öregedési index 2003-2008 között 2003 M e gne ve zé s

2004

2005

2006

2007

2008

Inde x Inde x Inde x 0 -1 4 é v 6 0 -x é v 0 -1 4 é v 6 0 -x é v 0 -1 4 é v 6 0 -x é v 2003 2004 2005

Inde x 2006

0 -1 4 é v 6 0 -x é v

Inde x 2007

0 -1 4 é v 6 0 -x é v

Inde x 2008

P e s ts ze n tlő rin c (XVIII.)

1 3 ,8 9 % 2 3 ,2 1 %

1 ,6 7

1 3 ,8 4 % 2 3 ,6 0 %

1 ,7 1

1 3 ,7 1 % 2 4 ,0 1 %

1 ,7 5

K is p e s t (XIX)

1 2 ,5 4 % 2 2 ,1 0 %

1 ,7 6

1 2 ,6 4 % 2 2 ,5 7 %

1 ,7 9

1 2 ,6 5 % 2 3 ,0 4 %

1 ,8 2

0 -1 4 é v 6 0 -x é v

P e s te rzs é b e t (XX.)

1 3 ,5 9 % 2 3 ,0 6 %

1 ,7 0

1 3 ,6 0 % 2 3 ,5 9 %

1 ,7 3

1 3 ,5 8 % 2 3 ,7 3 %

1 ,7 5

1 3 ,6 3 % 2 4 ,0 3 %

1 ,7 6

1 3 ,6 6 % 2 4 ,3 1 %

1 ,7 8

1 3 ,7 6 % 2 4 ,4 8 %

1 ,7 8

C s e p e l (XXI.)

1 2 ,9 3 % 1 9 ,6 6 %

1 ,5 2

1 2 ,9 6 % 2 0 ,3 9 %

1 ,5 7

1 2 ,8 5 % 2 0 ,7 0 %

1 ,6 1

1 2 ,8 9 % 2 1 ,0 6 %

1 ,6 3

1 2 ,9 5 % 2 1 ,5 8 %

1 ,6 7

1 3 ,0 2 % 2 1 ,9 7 %

1 ,6 9

S or ok s á r (X X III.) 1 6 ,4 1 % 2 0 ,5 4 %

1 ,2 5

1 5 ,9 8 % 2 0 ,8 7 %

1 ,3 1

1 5 ,4 6 % 2 1 ,2 0 %

1 ,3 7

1 4 ,5 9 % 2 0 ,9 8 %

1 ,4 4

1 4 ,1 3 % 2 1 ,4 1 %

1 ,5 2

1 3 ,7 7 % 2 1 ,3 7 %

1 ,5 5

Budapes t ö s s ze s e n :

1 ,9 4

1 2 ,3 6 % 2 4 ,4 2 %

1 ,9 8

1 2 ,4 2 % 2 4 ,6 3 %

1 ,9 8

1 2 ,4 2 % 2 4 ,7 6 %

1 ,9 9

1 2 ,4 9 % 2 4 ,9 1 %

1 ,9 9

1 2 ,5 6 % 2 4 ,9 6 %

1 ,9 9

1 2 ,3 7 % 2 3 ,9 6 %





Sajnálatosan hazánkban már az 1980-as évek elejétől, a csökkenő élve születések következtében, és a születéskor várható élettartam kitolódásával, megkezdődött a népesség akkor még lassú ütemű elöregedése. Ez a folyamat 1990-ig a városokban még nem, vagy csak kismértékben volt jellemző. De a rendszerváltozást követően, mint korábban láttuk, a városokban is a természetes fogyás lett a jellemző, elsősorban az élve születések számának a visszaesése miatt. Soroksáron 2001-ben a népességnek 17 % volt 14 éven aluli és 20 % százaléka öreg, vagyis 60 év feletti. Ezért az úgynevezett öregségi index (az öregkorúakra jutó gyermekkorúak száma) még csak 1,17 volt, ami már egy öregedő korösszetételű populációt jelent. Ezzel akkor Soroksár népessége a legfiatalabb volt a vizsgált kerületek közül. 2001 után sem történt jelentős változás, mivel egyenletes ütemben emelkedve tovább öregedett a kerület népessége, 2008-ra már elérte az 1,55 értéket, ami a vizsgált kerületek között a legmagasabb emelkedési arányt mutatja (0,3). A kerületben 2001-ben 3602 fő a 14 éven aluli gyerek, és ennek még 52,05 százaléka fiú, vagyis ebben a korban még férfi (fiú) többlet van. Az öregkorúak (60-x évesek) száma 4151 fő, de ebből már csak mindössze 37,79 százaléka férfi, vagyis az időskorúak között nagy a nőtöbblet. Ez minden hol hasonló értéket mutat, mivel országos tendenciáról van szó, amely összefüggésben van a lakosság egészségügyi helyzetével is. Az öregedési folyamat tovább folytatódik a kerületben, már elöregedettnek nevezhető a népessége, mivel többen vannak öregkorúak, mint a gyermekkorúak. Mindezt mutatja az öregségi index is, amely ugyan a legalacsonyabb a vizsgált kerületekben 2008-ban 1,55. Ennek ellenére, az egyértelmű tendencia miatt további elöregedés várható, amely hosszabb távon komoly problémákat jelenthet. Gondot okozhat a gyermeklétszám csökkenése a gyermekintézményeknél, másrészt problémát jelenthet a növekvő időskorúak száma az egészségügyi- és szociális intézményeknél. Ezeket a trendeket a városi fejlesztési elképzeléseknél mindenképpen célszerű figyelembe venni. 18. táblázat: Lakónépesség vallás és felekezet szerinti megoszlása, 2001 M egn evezés

L akónépesség összesen (fő)

K atolikus

R eform átus

E van gélikus

N em kíván válaszolni

Fő

%

Fő

%

Fő

%

Fő

%

96 353

44 464

46,15%

13 274

13,78%

2 175

2,26%

14 013

14,54%

K ispest (X IX )

63 810

30 667

48,06%

7 969

12,49%

1 432

2,24%

10 123

15,86%

Pesterzsébet (X X .)

65 295

31 140

47,69%

9 478

14,52%

1 338

2,05%

9 964

15,26%

C sepel (X X I.)

80 982

35 340

43,64%

10 528

13,00%

1 383

1,71%

11 588

14,31%

Soroksár (X X III.)

20 697

10 513

50,79%

2 475

11,96%

296

1,43%

3 902

18,85%

B udapest összesen:

1 777 921

837 548

47,11%

224 169

12,61%

46 449

2,61%

267 959

15,07%

Pestszentlőrinc (X V III.)


Soroksár népességének a fele (50,79 %) katolikus, kicsit nagyobb, mint Budapest átlaga. Itt nem válaszoltak a népszámláláskor a legtöbben erre a kérdésre (18,85 %). A kerületben a lakosság 11,98 % vallotta magát reformátusnak, ez alacsonyabb, mint Budapest átlaga. Ugyanakkor az evangélikusok kevesebben vannak, mint Budapesten, csak a népesség 1,43 %a sorolta be magát ide. A többi vallás, hasonlóan a többi kerülethez marginális aránnyal jelenik meg a népesség vallási szerkezetében. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



19. táblázat: A lakónépesség etnikai összetétele (%) 2001 Magyar

N é m e t C i g á n y S z l o vá k R o m á n G ö r ö g L e n g y e l U k r á n

Eg y é b

La k ó n é pe ss é g ö s s z e s e n (fő )

Fő

%

Fő

Fő

Fő

Fő

Fő

Fő

Fő

Fő

96 353

88 325

9 1 ,6 7 %

627

491

363

79

176

107

84

316

63 810

58 173

9 1 ,1 7 %

455

408

89

85

115

73

74

268

65 295

59 912

9 1 ,7 6 %

514

877

100

91

59

48

52

230

C se p e l ( X X I .)

80 982

74 844

9 2 ,4 2 %

590

578

149

103

109

51

67

273

B uda f o k ( X X I I .)

52 548

49 240

9 3 ,7 0 %

774

185

170

67

69

45

73

197

20 697

18 150

8 7 ,6 9 %

706

155

81

29

19

16

15

33

1 777 921

1 631 043

9 1 ,7 4 %

18 097

14 019

4 929

2 637

3 410

2 044

2 055

11 608

M e g n e ve z é s P e st sz e n t lő r i n c ( X VI I I .) K isp e st (X IX ) P e st e r z sé b e t (X X .)

S o ro k s á r ( X X I II. ) B u d a p e st ö ssz e s e n :


Jelenleg, hivatalosan a lakosságnak 87,69 % magyar nemzetiségű, ez kicsit alacsonyabb Budapest és a vizsgált kerületek átlagánál. A magyarokon kívül 155 cigány, 706 német, 81 szlovák, 29 román, 19 görög, 16 lengyel, 15 ukrán és 33 egyéb nemzetiségű ember él Soroksáron. 3.2.3.2

Foglalkoztatás

Soroksár a rendszerváltást megelőzően jelentős iparral rendelkezett. Az akkori nagyüzemek például a Soroksári Vasöntöde, Dugattyúgyűrű-gyár, Országos Szakipari Vállalat, Festékgyár, mára már megszűntek, vagy átalakultak. A korábban döntően helyben dolgozó Soroksáriak helyben foglalkoztatottsági arány 41 %-ra csökkent, sokan vesztették el a munkahelyeiket és sokaknak vált bizonytalanná a megélhetése. A népszámlálás évében, 2001-ben a kerület lakosságának 40,8 %-a foglalkoztatott (8445 fő), a kor specifikus aktivitási ráta 52,6 %. Ez a mutató a munkaerőpiacon gazdaságilag aktív népesség számát (munkanélküliek és foglalkoztatottak) viszonyítja a 15-x éves népesség számához. A kerületi aktivitási ráta megfelel az országos arányoknak (53 %), de kisebb, mint a budapesti arány (57 %). Azonban ezen arány mögött a kerületben az országosnál jóval kedvezőbb munkanélküliség figyelhető meg: 2001-ben 562 fő munkanélkülit talált a népszámlálás a XXIII. kerületben, ez 2,7 %-os munkanélküli rátának felel meg, míg országosan 5,8 %-os volt a ráta értéke 2001-ben. Az aktivitás jóval nagyobb (46,5 %) a férfiaknál, mint a nőknél (35,5 %). A kerületben nem jellemző, a népesség elöregedéséből, a természetes fogyásból fakadó tendencia, azaz eltartottak arányának a csökkenése, és az inaktívak arányának a növekedése, mivel 1990-től 2001-ig mind a két érték csökkent, ha nem is hasonló mértékben. 11 év alatt az inaktívak százaléka 0,5 %-kal az eltartottaké pedig 4,2 %-kal csökkent. 2001-ben az inaktívak aránya 29,8 %, ami Kispest és Csepel után a legkedvezőbb, az eltartottaké 26,5 %-os értékével magasabb a budapesti átlagnál.




20. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása (%) 1990; 2001 Megnevezés

Lakónépesség Fő

1990 MunkaInaktív kereső nélküli % Fő %

Fő

%

Lakónépesség Fő

25,55%

24 681

25,26%

18 406

25,27%

20 065

1,40%

20 276

28,20%

48,00%

1,10%

20 595

8 803

45,80%

1,50%

917 748

45,50%

1,00%

Foglalkoztatott Fő

%

97 700

46 767

47,87%

0,00%

24 962

Kisp est (XIX)

72 838

33 524

46,03%

0,00%

Pesterzsébet (XX.)

71 658

33 437

46,60%

Csep el (XXI.)

90 197

43 302

19 185 2 016 681


S oroksár (XXIII.) Budap est összesen:

Eltartott

Foglalkoztatott Fő

%

96 353

40 452

41,98%

27,55%

63 810

28 670

16 927

23,60%

65 295

22,80%

25 278

28,00%

5 814

30,30%

4 279

572 918

28,40%

500 544

2001 Munkanélküli %

Inaktív kereső

Eltartott

Fő

%

Fő

%

0,00%

29 450

30,56%

23 511

24,40%

44,93%

0,00%

18 267

28,63%

14 952

23,43%

26 823

41,00%

3,60%

21 263

32,50%

14 840

22,70%

80 982

34 660

42,80%

3,60%

23 794

29,30%

19 611

24,20%

22,30%

20 697

8 445

40,80%

2,70%

6 188

29,80%

5 502

26,50%

28,40%

1 777 921

746 018

41,90%

2,80%

556 574

31,30%

425 291

23,90%




BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A foglalkoztatottak iskolázottságának aránya mindig magasabb valamivel, mint a 7 éven felüli lakosságé. Fontos mutató, és összefügg az iskolázottsággal és a településeken jelenlévő munkahelyek milyenségével, az aktív keresők állománycsoport szerinti megoszlása. Általános trend, miszerint kissé emelkedik a szellemi keresők aránya a városokban. Hazánkban a gazdasági és társadalmi átalakulás eredményeképpen teljesen megváltozott az aktív keresők foglalkozási szerkezete. Ennek lényege az országosan, hogy erősen lecsökkent a mezőgazdaságban, kismértékben lecsökkent az iparban és számottevően emelkedett a tercier szektorban dolgozók aránya. A kerület keresőinek 27,1 %-át foglalkoztatja az ipar és építőipar. Soroksár aktív keresőinek túlnyomó hányada 71,5 %-a szolgáltatási jellegű ágazatokban vállal munkát, a mezőgazdaságban dolgozók aránya ma már elenyésző. A szolgáltató szektor viszonylag erős, mivel a tercierizáció tovább fokozódott a 2001. utáni években is, a logisztikai központ kerületbe településével. 21. táblázat Foglalkozási szerkezet (%) 2001 2001 Megnevezés

Ös s zes en

Pes ts zen tlőrin c (XVIII.) Kis pes t (XIX) Pes terzs éb et (XX.) Cs epel (XXI.) S orok s ár (XXIII.) Budapes t ös s zes en :

fő 40 452 28 670 26 823 34 660 8 445 746 018

Mezőgazdas ág és erdőgazdálk odás fő 193 111 131 186 1 15 3 880

Ipar, építőipar fő 9 821 6 435 6 507 9 415 2 289 158 657

Tercier

% 24,28% 22,45% 24,26% 27,16% 2 7,10% 21,27%

fő 30 438 22 124 20 185 25 059 6 041 583 481

% 75,24% 77,17% 75,25% 72,30% 7 1,53% 78,21%


Foglalkoztatottság és munkanélküliség alakulása A rendszerváltás előtt több olyan nagyüzem (SORTEX, SORVAS, ÉGV, ORSZAK, Dugattyúgyűrű-gyár, Festékgyár, termelőszövetkezetek stb.) működött Soroksáron, amely lehetővé tette, hogy a Soroksáriak nagy része helyben dolgozzon. Ezek megszűnésével, átalakulásával sokan veszítették el munkahelyüket, megélhetésük bizonytalanná vált. A munkanélküliség, csakúgy, mint országosan, a rendszerváltozást követően jelent meg először. A regisztrált munkanélküliek száma 2000-től (2006 és 2007 kivételével) 2008-ig folyamatosan nőtt. Legmagasabb arányt 2001-ben érte el, akkor 2,7 % volt és 562 ember volt munka nélkül. A helyzet 2006-2007-ben javult, a regisztrált munkanélküliek aránya 1,66-1,64 % között volt, viszont 2008-ra 2,45 %-ra növekedett ez az arány. A legfrissebb adatok szerint, 2008-ban 501 főt tartottak nyilván regisztrált munkanélküliként, akik közül 227 fő – összes nyilvántartott álláskereső 45,3 %-a – már 180 napon túl volt állás nélkül. 22. táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma és összetétele Soroksáron, 2000-2008 Megnevezés

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Nő

167

178

195

207

260

245

191

177

267

Férfi

155

145

158

182

211

185

153

160

234

322

323

353

389

471

430

344

337

501

126

144

137

183

220

207

177

140

227

13

9

16

18

15

16

26

Regisztrált munkanélküliek száma Tartós munkanélküliek (180 napon túl) Pályakezdő munkanélküliek

12





A 2001. évi statisztikai adat szerint 8 445 fő foglalkoztatott volt a kerületben. Ha az eltartottak, nyugdíjasok és foglalkoztatottak számadatait elemezzük, hatszáz fő körülire becsülhető az állandó munkahely nélküli aktív korúak száma a kerületben. A nem, az életkor és gyakran az etnikai származás is fontos szerepet játszik a legális munkaerő piaci elhelyezkedésben. A munkanélküliség egyaránt befolyásolja az egyén pszichés, szociális, egészségi állapotát, jövedelmi helyzetét. Jellemző, hogy a szellemi foglalkozású regisztrált munkanélküli aránya 2008-ban a kerületben 25,35 %, ami 13,52 %-kal alacsonyabb, mint a Budapesti 38,87 %-os átlag (24. táblázat). Látható, hogy a munkanélküliek nagy része középiskolánál is alacsonyabb végzettséggel rendelkezik, de jelentős arányban vannak a középiskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek is. A regisztrált munkanélküliek többsége fizikai foglalkozású (74,65 %). Az adatokból látható, hogy a pályakezdő/regisztrált/munkanélküliek száma sem jelentős, az utóbbi évek átlagában 19 fő. Összefoglalóan elmondható, hogy Soroksár népességének foglalkoztatottsági rátája országos viszonylatban kedvezőnek értékelhető, kevesebb a munkanélküli és nagyobb arányban dolgoznak az emberek. Azonban a jövőre nézve érdemes szem előtt tartani azt, hogy az elkövetkező 10-15 évben nagy létszámú generációk fognak kilépni a munkaerő piacról/un. Ratkó-generációk/, s ezen nagy létszámú generációk utánpótlása a helyben lakó népesség körében csak kis mértékben lesz biztosított. Budapesten, így a XXIII. kerületben is valószínűsíthető, hogy a foglalkoztatottak utánpótlása egyre nagyobb mértékben csak a bevándorlók illetve az ingázó munkavállalók növekvő számából tartható majd fenn.




23. táblázat: Regisztrált munkanélküliek (%) 2005-2008 között

Nő

Regisztrált munkanélküli összesen

Regisztrált munkanélküli (%)

Férfi

%

Nő

Lakónépesség összesen



Férfi

%

Nő



Férfi

%

Nő

9 3 4 00

90 5

0 ,9 7%

407

4 4 ,9 7%

49 8

9 3 2 36

9 09

0,97 %

4 04

4 4,4 4 %

5 05

93 120

998

1,07 %

456

45 ,6 9 %

5 42

9 3 2 39

1 1 08

1 ,19 %

485

43 ,7 7 %

6 23

Kispest (XIX)

6 1 7 17

64 2

1 ,0 4%

278

4 3 ,3 0%

36 4

6 1 3 81

5 83

0,95 %

2 66

4 5,6 3 %

3 17

61 223

643

1,05 %

293

45 ,5 7 %

3 50

6 1 4 53

646

1 ,05 %

285

44 ,1 2 %

3 61


6 3 7 18

88 7

1 ,3 9%

406

4 5 ,7 7%

48 1

6 3 4 15

1 02 8

1,62 %

4 61

4 4,8 4 %

5 67

63 161

1 01 9

1,61 %

476

46 ,7 1 %

5 43

6 3 3 15

1 1 69

1 ,85 %

554

47 ,3 9 %

6 15

Csepel (XXI.)

7 7 1 03

1 2 65

1 ,6 4%

568

4 4 ,9 0%

69 7

7 6 5 57

1 07 1

1,40 %

4 60

4 2,9 5 %

6 11

76 342

1 17 9

1,54 %

568

48 ,1 8 %

6 11

7 6 3 20

1 3 04

1 ,71 %

632

48 ,4 7 %

6 72

S orok sár (XXIII.)

2 0 5 07

43 0

2 ,1 0%

185

4 3,02 %

24 5

2 0 6 82

3 44

1,6 6 %

1 53

44 ,4 8 %

1 91

20 502

337

1 ,6 4 %

160

47 ,4 8%

1 77

2 0 4 63

501

2,45 %

234

46 ,7 1%

2 67

Budapest összesen:

1 69 7 34 3

20 599

1 ,2 1%

9 31 5

4 5 ,2 2%

11 284

1 69 8 10 6

2 0 83 1

1,23 %

9 259

4 4,4 5 %

1 1 5 72

1 6 96 1 2 8

2 3 2 92

1,37 %

10 5 22

45 ,1 7 %

1 ,47 %

11 5 4 1

46 ,1 7 %

1 3 45 6

Forrás:

Központi

Statisztikai


1 2 77 0 1 70 2 29 7 24 9 9 7


%

P est szent lőrin c (XVIII.)

Me gn e ve z é s


Férfi

Nyi l ván tartott ál l ás k e re sők 2008


Nyi l ván tartott ál l ásk e re sők 2007


Nyi l ván tartott ál l ás k e re s ők 2006


Re gi s z trál t m u n k an é l k ü l i e k 2005

Hivatal



24. táblázat: Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint (%) 2005-2008 között

Felsőfokú iskolai végzettségű

%

Középiskolánál alacsonyabb végzettségű

%

Középiskolai végzettségű


%


%



%


%



%

Re gi s z trál t m u n k a n é l k ü l i e k i s k o l a i vé gz e tts é g s z e ri n t 200 8


Re gi s z trál t m u n k a n é l k ü l i e k i s k o l a i vé gz e tts é g s z e ri n t 200 7

%

Re g i s z trál t m u n k an é l k ü l i e k i s k ol ai vé g z e tts é g s z e ri n t 20 06


Re g i s z trál t m u n k an é l k ü l i e k i s k ol ai vé g z e tts é g s z e ri n t 20 05


438

4 8,40 %

354

113

12,4 9%

441

48 ,51 %

3 53

115

1 2,65 %

540

54,11%

3 44

114

1 1,42 %

5 89

53,16%

39 8

121

10 ,92%

Kispest (XIX)

303

4 7,20 %

248

91

14,1 7%

259

44 ,43 %

2 38

86

1 4,75 %

306

47,59%

2 24

113

1 7,57 %

3 50

54,18%

20 8

88

13 ,62%


503

5 6,71 %

302

82

9,24%

589

57 ,30 %

3 67

72

7,00%

575

56,43%

3 70

74

7,26%

6 86

58,68%

40 0

83

7,10%

Csepel (XXI.)

689

5 4,47 %

484

92

7,27%

526

49 ,11 %

4 32

113

1 0,55 %

629

53,35%

4 64

86

7,29%

6 82

52,30%

52 7

95

7,29%


280

6 5,12 %

121

29

6,74%

194

56 ,40 %

1 25

25

7,27%

186

55,19%

1 24

27

8,01%

3 26

65,07%

15 1

24

4,79%

7 4 20

3 064

14,8 7%

9 897

48 ,13 %

7 6 01

3 064

8 44 8

3 507

9 05 8

3 620

14 ,48%

Me gn e ve z é s

Budapest összesen:

1 0 11 5 4 9,10 %

Forrás:

1 4,90 % 11 337 48,67%

Központi

Statisztikai


1 5,06 % 12 319 49,28%

Hivatal



25. táblázat: Regisztrált munkanélküliek főfoglalkozás csoport szerint (%) 2005-2008 között Re gi s z trál t m u n k an é l k ü l i e k 2005

Re gi s z trál t m u n k an é l k ü l i e k 200 6 Pál ya k e z dő 2005 Fi z i k ai fogl al k oz ás ú

%

Szelle mi fog l a l k o z ás ú

%

536

59,23%

369

40,77%

42

Kispest (XIX)

373

58,10%

269

41,90%


569

64,15%

318

Csepel (XXI.)

837

66,17%


313

Budapest összesen :

12 390

Me gn e ve z é s

Fi z i k ai fogl al k oz ás ú

P est szent lőrin c (XVIII.)

Re gi s z trál t m u n k an é l k ü l i e k 200 7 Pál yak e z dő 2006 Fi z i k ai fogl al k oz á s ú

%

Szelle mi fo gl al k oz ás ú

%

542

59,63%

367

40,37%

47

42

321

55,06%

262

44,94%

35,85%

50

691

67,22%

337

428

33,83%

43

650

60,69%

72,79%

117

27,21%

18

228

60,15%

8 209

39,85%

1 126

12 254

Forrás:

Re g i s z trál t m u n k an é l k ü l i e k 2 008 Pál yak e z dő 2007 Fi z i k ai fogl al k oz á s ú

%

Szelle mi fo gl al k oz ás ú

%

634

63,53%

364

36,47%

44

29

381

59,25%

262

40,75%

32,78%

36

686

67,32%

333

421

39,31%

42

787

66,75%

66,28%

116

33,72%

15

225

58,83%

8 577

41,17%

904

13 929

Központi

%

%

695

62,73%

413

37,27%

72

31

405

62,69%

241

37,31%

29

32,68%

26

791

67,66%

378

32,34%

56

392

33,25%

52

856

65,64%

448

34,36%

68

66,77%

112

33,23%

16

374

74,65%

127

25,35%

26

59,80%

9 363

40,20%

931

15 281

61,13%

9 716

38,87%

1 107

Statisztikai


Pál yak e z dő 2008

Szelle mi fogl al k oz ás ú

Hivatal


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 3.2.3.3

Képzettség

Nagyon fontos mutató a humán erőforrások értékelésénél a lakosság iskolázottsága. Jelenti ez a 7 éven felüli népesség által elvégzett osztályok számát, és a különböző korúak közül az általános, a közép és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. A diplomások aránya megnőtt 2001-re, hiszen eléri a 12 százalékot, de mindegyik kerület megelőzi ezt az adatot is, a XX. és a XXI. kerület csak minimálisan, a XXII. kerület és Budapest kétszeres mértékben. A kerületben 1754 embernek van felsőfokú végzettsége, ebből több a férfi (917 fő) mint a nő (837 fő). 26. táblázat: A népesség iskolázottsága (%) 2001 Meg nevezés

1 5 -x éves ek k özül ált. is k olát vég zett

18 -x éves ek k özül k özépis k olát vég zett

25 -x éves ek k özül diplomás

Meg felelő k orúak % -ban Pes ts zentlő rinc (XVIII.)

93,70

50,50

15,00

Kis p es t (XIX)

94,40

54,30

17,30

Pes terzs éb et (XX.)

92,70

46,70

12,90

Cs epel (XXI.)

93,80

47,50

12,60


9 1 ,4 0

4 4 ,2 0

1 2 ,0 0

Bu dapes t ö s s zes en:

94,20

58,70

23,80


2006-os adatokat vizsgálva Budapest más kerületeivel való összehasonlításban Soroksár iskolázottsági paraméterei rosszabbak a fővárosi átlagnál. 15 éven felüli és az általános iskola legalább 8 évfolyamát elvégezte: − Budapesten 94,2 % (férfi 96,4 % és nő 92,4 %) − Magyarországon 88,8 % − Soroksáron 91,4 % (férfi 94,6 % és nő 88,6 %) 18 éven felüli és legalább középiskolai érettségivel rendelkezik: − Budapesten 58,7 % (férfi 58 % és nő 59,2 %) − Magyarországon 38,2 % − Soroksáron 44,2 % (férfi 42,2 % és nő 46 %) 25 éven felüli és egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezik: − Budapesten 23,8 % (férfi 27,9 % és nő 20,7 %) − Magyarországon 12,6 % − Soroksáron 12 % (férfi 13,7 % és nő 10,6 %) 3.2.3.4 3.2.3.4.1

Egészségi állapot A halálozás főbb jellemzői

Az igen korlátozottan hozzáférhető halálozási adatok alapján a kerület lakosságának halálozása haláloki szempontból 2004 és 2008 években-a Pest megyei és budapesti helyzethez hasonló volt, a vezető halálokok: keringési rendszer betegségei, összes rosszindulatú daganat, légző rendszer betegségei, emésztőrendszer betegségei. Az alacsony éves esetszámok miatt egy-egy év adata önmagában következtetések levonására nem alkalmas. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



Az alábbi táblázat mutatja be a vezető haláloki főcsoportok miatti korai halálozás eltéréseit Pest megyében, Budapesten, és a XXIII. kerületben, 2004-2008. Standardizált Halálozási Hányados (%) (zárójelben a halálesetek száma) 15-64 éves

Általános halálozás Keringési rendszer betegségei Összes rosszindulatú daganat Légző rendszer betegségei Emésztő rendszer betegségei Morbiditás, mortalitás külső okai

Pest megye

Budapest

XXIII. kerület

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

95*

99

79*

97*

95

88

(13945)

(6266)

(16735)

(10174)

(269)

(106)

90*

96

78*

78*

87

76

(4078)

(159)

(5153)

(2179)

(77)

(24)

100

99

84*

109*

115

92

(4458)

(2604)

(5431)

(4759)

(115)

(46)

88*

102

74*

74*

80

98

(508)

(275)

(648)

(333)

(9)

(5)

99

103

86*

111*

107

92

(203)

(765)

(2478)

(1363)

(42)

(12)

90*

93

69*

98

79

52

(1872)

(474)

(1970)

(776)

(31)

(5)

27. táblázat A felnőtt lakosság krónikus betegségei 2009 felnőtt háziorvosi OSAP 1021-es jelentésből Diagnózisok

3.2.3.4.2

Betegszám

Rosszindulatú daganatok

590

Cukorbetegség

1611

Magas vérnyomás

5449

Ischaemiás szívbetegségek

1808

Krónikus légúti betegség

990

Izületi bajok

2817

A 18 éven aluliak egészségi állapota

Területi védőnői ellátás (anya -, gyermek- és csecsemővédelem) A XXIII. kerületben 7 területi védőnői állásban 6 kolléganő dolgozik, egy állást helyettesítéssel látnak el. A munkát két gyermekrendelőben végezik, ebből 4 védőnő a Táncsics M. u. 104. sz. alatt, 2 védőnő pedig a XX. Pacsirta u. 157. sz. alatti rendelőben dolgozik. A Pacsirta utcai telephelyen a csecsemő és terhes tanácsadások továbbra is közös ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA helyiségben, de elkülönült időpontokban zajlanak a XX. kerületi védőnőkkel megosztva. A területi védőnők által gondozottak köre nem változott. Várandós anyák, 0-6 éves korú gyermekek, és 7-18 éves, oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermekek tartoznak az ellátandók közé. A körzetek nagy kiterjedésűek. Részben csak gyalogosan, vagy kerékpárral közelíthetők meg (Péteri major, Milleneum telep, Dunapart, Vizisport utca). 2010-ben a területi védőnők által gondozott családok, gyermekek és terhesek száma, gyerekek életkori megoszlása az alábbi táblázatban olvasható: Gondozottak

Fő

Család

Gondozott család

Veszélyeztetett*

Koraszülött

18

1035

0-1 éves korig

192

31

1-3 éves korig

389

43

3-6 éves korig

675

54

7-18 éves korig

0

0

Várandós anyák

306

53

Összesen

1562

181

Gondozott gyermekek

Újonnan nyilvántartott terhes (2009)

206

* Egészségügyi és/vagy szociális (környezeti) ok miatt

2009. januártól a 0-6 éves korig az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok, látásélesség, hallás vizsgálat, mozgás szervi vizsgálat, testmagasság, testtömeg, pszichomotoros fejlettség szűrése, vérnyomás mérés a védőnői önálló tanácsadáson történik a szülők jelenlétében. Kiszűrtek száma Életkor

Fő

Látás

Hallás

Mozgásfejlődés

Beszéd

Értelmi

Egyéb elvált.

Összesen

1 hónapos

187

0

0

3

0

0

1

4

3 hónapos

186

0

0

8

0

0

3

11

6 hónapos

183

0

0

0

0

0

0

0

1 éves

183

0

0

1

0

0

0

1

2 éves

188

0

0

1

1

0

1

3

3 éves

185

1

3

2

9

0

2

17

4 éves

155

4

2

0

2

0

1

9

5 éves

153

3

4

0

0

0

0

7

6 éves

169

4

7

0

1

0

2

14

Összes

1589

12

16

15

13

0

10

66

A szűréseken kívül segítenek a szülőknek megoldást találni a felmerülő szociális, egészségügyi és családi problémákkal kapcsolatban, ezen kívül táplálási,- nevelési,gondozási tanácsokat adnak, súlygyarapodást mérnek. Szükség esetén próbaszoptatások elvégzésére adnak lehetőséget az édesanyáknak. A közösségbe kerülő (bölcsődébe, óvodába menő) gyermekeknek környezettanulmányokat írnak. ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Minden védőnő a gyermekorvossal együtt is tart egészséges tanácsadást, itt 0-18 éves korú gyermekeket látnak el. Családoknál felhívják a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára, önvizsgálatra tanítanak. Nővédelmi tevékenységet folytatnak: − − − − − −

egészséges életmód, mindennapos testmozgás szorgalmazása, dohányzás elkerülése, emlő önvizsgálat, méhnyak szűrés, fogamzásgátlás a nem kívánt terhesség megelőzésére.

Szorosan vett gyermekvédelmi tevékenység: A rossz szociális körülmények között élő vagy válságba kerülő családok esetében jelzést adnak a Családsegítő Szolgálat és a Szociális és Családvédelmi Osztály felé. 28. táblázat Anyatejes táplálás a 2009-es évben Születéstől a 4. hónapos korig (0-119. napos kor között)

Születéstől 6. hónapos korig (0-179 napos kor között)

Csecsemők száma összesen

191

191

Születésétől fogva kizárólagosan szoptatott/női tejet kapó csecsemők száma

98

65

Többnyire szoptatott, de folyadék kiegészítést kapó csecsemők száma

3

12

Vegyesen táplált csecsemők száma (anyatej mellett, tápszert/gyümölcspépet/ tejpépet, főzeléket kap)

90

114

Mesterségesen táplált csecsemők száma (anyatejet/női tejet nem kapott)

0

0

12. hónapos korban még szoptatott/női tejet kapó csecsemők száma: 16 fő

29. táblázat Leggyakoribb megbetegedések a házi gyermekorvosok nyilvántartása alapján 2009 gyermek háziorvosi OSAP 1021-es jelentésből diagnosisok

betegszám

Atopias dermatitis

134

Szem problémák

120

Elhízás

116

Asztma

108

Vashiányos anaemia

107




Iskola egészségügy Az alapellátás keretében működő Iskola-egészségügyi Szolgálat feladatait az alábbi jogszabályok alapján végzik: 26/1997.(IX. 3.) és az 51/1997. (XII. 18), valamint a 11/1999. (V. 14.) NM rendelet. Az iskola-egészségügyi ellátásról, valamint az életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatokról szól. Ennek értelmében un. index-osztályoknak tekintendő a 2., 4., 6., 8., 10., 12., és 14. osztály, és tanulói között el kell végezni az alábbi vizsgálatokat: − Teljes fizikális vizsgálat − Testmagasság, testtömeg, mellkas-körfogat mérése, a testi fejlettség és tápláltsági állapot értékelése, a nemi fejlődés értékelése − Érzékszervek vizsgálata: látásélesség, színlátás, hallás − Mozgásszervek vizsgálata − Vérnyomásmérés XXIII. kerület Iskoláiban végzett szűrővizsgálatok Fekete István

Grassalkovich Mikszáth K.

Páneurópa

Török Flóris

Qualitas

2010/ 2011 I. félév

Kiszűrt ek száma

2010/ 2011 I. félév

Kiszűrt ek száma

2010/ 2011 I. félév

Kiszűrt ek száma

2010/ 2011 I. félév

Kiszűrt ek száma

2010/ 2011 I. félév

Kiszűrt ek száma

2010/ 2011 I. félév

Kiszűrt ek száma

(Létszám)

260

105

613

21

143

4

340

9

622

73

177

13

Testsúlymérs

46

15

76

2

0

0

40

0

54

5

39

2

Testmagasság

46

1

76

0

0

0

40

0

54

-

39

-

Látásélesség

46

6

76

2

0

0

40

0

54

17

39

8

Színlátás

26

3

0

0

0

0

0

0

54

-

39

-

Hallásszűrés

26

1

76

0

0

0

40

0

54

1

39

-

Golyvaszűrés Mozgásszervi szűrések

46

-

76

0

17

1

80

0

54

-

39

-

156

79

161

17

17

3

80

9

152

50

39

1

Vérnyomás

46

-

76

0

0

0

40

0

54.

-

39

2

Egészségfejlesztés/nevelés Az iskolavédőnő kiemelt feladata az egészségfejlesztés/nevelés, elsősorban az egészséges életmód támogatása, a népegészségügyi program és az iskolai egészségfejlesztési terv megvalósulása érdekében. A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 3. számú melléklete 8. pontja az oktatási intézmény védőnőjének a részvételét írja elő az egészségtan oktatásban. Szabályozza a témaköröket is az alábbiak szerint: − az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás ), − családtervezés, fogamzásgátlás, − szülői szerep, csecsemőgondozás, − önvizsgálattal kapcsolatos ismeretek, − szenvedélybetegségek megelőzése ©MaHill Mérnökiroda Kft.



SWOT analízis Belső tényezők • • • •

• •

Erősségek A lakosság jó egészségi állapota Országos viszonylatban magas várható időtartam Jelentős számú képzett szakember Lakossági szolgáltatások széles választéka

Gyengeségek • Elöregedő társadalom • Európai összehasonlításban alacsony várható időtartam • Tartós munkanélküliek egészségi állapotának romlása • Stagnáló népességszám • Egészségtelen életmód növekvő előfordulása Külső tényezők Lehetőségek Veszélyek Kerület vonzerejének kiterjesztése a • Forráshiány térségre • A gazdasági fejlesztések elmaradása Szenvedélybetegségek kialakulásának negatívan hat a kerület vonzerejére: megelőzése fiatalkorban diplomások csekély száma • Az általános gazdasági visszaesés megsokszorozza a lakosság terheit • A lakosság egészségi állapotának romlása a tartós munkanélküliség és a növekvő környezetszennyezés miatt

3.2.3.5

Jövedelmi és szociális helyzet

3.2.3.5.1

Személyi jövedelemadó

A kerület adózóinak a száma 2003-2005 között csökkent, majd 2006-ra komolyabb mértékben emelkedett. Soroksáron ma 9500 polgár fizet adót. Az 1000 főre jutó adózók száma 2003-ban 446 volt, ez az érték 2005-re 429-re csökkent, majd 2008-ban újból 446-ra nőtt. 30. táblázat: Az 1000 főre jutó adófizetők száma és dinamikája, 2003-2008 év ezer lakos ra jutó adózók s záma

2003

2004

2005

2006

2007

2008

446

444

429

455

444

446

az előző év %-ában

101,1

99,6

96,6

106,1

97,6

100,5


Ez utóbbi adat a gazdaság lassú kifehéredése mellett vélhetően a kerületbe beköltöző tehetősebb polgároknak illetve a betelepülő vállalatoknak köszönhető. Soroksár a budapesti kerületek közül a 15. helyen áll az 1000 főre jutó adózók számát tekintve, ugyanakkor a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem és az egy főre jutó személyi jövedelemadó alapján csak 20. a kerületek rangsorában. Ez a kerület alacsonyabb fejlettségére, a főváros más részeitől történő relatív lemaradására utal. Az egy adózóra jutó



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA személyi jövedelemadó átlaga több mint 178 662 Ft-tal marad el a főváros átlagától, ami jelentősnek mondható.

Ft

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX . X. X I. X II. X III. X IV. X V. X VI. X VII. X VIII. X IX . XX. X X I. X X II. XXIII.

453 458 475 496 445 441 432 392 426 444 453 450 451 443 449 466 477 456 478 440 469 469 446

2658964 3170901 2249880 1987049 2509600 2097434 1910000 1853839 2041870 1851400 2426870 2971175 2172555 2307733 1769440 2100702 1882612 1915663 1901282 1749232 1716809 2097310 1803364

883598 1145791 632205 471716 761538 549619 474468 455271 505683 420421 713242 1064920 579560 666887 398751 579904 456030 460693 460496 384311 373359 577503 415166

451 448 469 495 437 433 428 386 422 438 446 440 446 437 446 463 473 453 472 438 464 462 444

3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2

032 505 553 229 908 369 153 099 324 103 798 403 481 610 022 393 122 171 153 990 928 371 035

930 272 488 839 719 280 308 387 578 363 934 665 283 204 357 551 781 652 503 277 110 016 134

Ö ssz esen

455

2139170

582383

450

2 424 467

2008 Egy adófiz e tőre ju tó adózók száma

sz e m é lyi sz e m é lyi jöve de le m adójöve de le m a alapot k é pe z ő dó jöve de le m

Az ezer lakosra jutó

Ft


sz e m é lyi sz e m é lyi jöve de le m adójöve de le m a alapot ké pe z ő dó jöve de le m



Ke rü le t


31. táblázat: A személyi jövedelemadó adatai kerületenként, 2006-2008

sz e m é lyi sz e m é lyi jöve de le m adójöve de le m a alapot k é pe z ő dó jöve de le m Ft

951 639 1 221 823 691 835 517 937 870 847 617 005 521 108 496 091 557 739 462 102 784 128 1 180 789 630 619 696 545 449 412 648 196 497 304 522 399 505 017 436 382 417 947 637 623 470 430

450 440 467 496 431 433 427 390 429 440 444 432 446 438 445 458 475 455 472 440 464 460 446

3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

315 688 690 375 981 533 300 212 530 222 983 640 681 806 146 564 227 297 281 127 052 515 151

516 770 392 144 810 731 410 276 337 975 161 216 009 577 142 595 747 503 309 613 336 458 842

638 083

449

2 577 354

950 039 1 232 423 722 764 547 335 867 491 634 417 540 996 498 158 615 248 482 416 805 836 1 204 990 673 382 726 833 479 082 671 058 593 150 544 687 528 463 465 049 438 817 639 742 486 052 664 714


3.2.3.5.2

Szociális helyzet

Soroksár szociális hálóját tekintve elég széleskörű. A szociális ellátással kapcsolatos szolgáltatások szélesebb köre található meg a kerületben. Soroksár Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szociális és Családvédelmi Osztálya által folyósított pénzbeli és természetbeni támogatások megállapítása során a jogosultsági feltételek az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének meghatározott százalékos mértékéhez igazodnak. A 2005-2009 közötti időszakban a szociális törvényben meghatározott ellátásokat, folyósított támogatási összegeket a következő táblázatban mutatjuk be.




32. táblázat: Pénzbeli és természetbeni ellátások kimutatása, 2005-2009 Megnevezés

Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások 2 005 2 006 2 007 Időskorúak járadéka

2 008

2 009

Ellátottak száma/fő Kifizetett összeg ezer Ft

8 11 11 2 188 3 224 3 443 Rendszeres szociális segély

12 3 336

14 3 604


205 208 249 40 467 50 193 72 351 Rendelkezésre állási támogatás

292 95 479

334 43 489

-

210 59 465


-


559 25 484

599 28 649 Ápolási díj

638 28 197

619 27 085

644 31 301


97 28 613

102 33 093 Átmeneti segély

104 38 860

112 44 422

136 55 390


919 6 527

1 278 7 857

1 096 8 342

978 6 532


504 3 998

1 114 7 127 Gyógyszersegély 462 3 575 Karácsonyi segély

487 4 094

291 2 529

338 2 402


1 540 4 872

1 500 5 466 Temetési segély

1 500 5 718

1 300 5 000

1 300 5 000

Ellátottak száma Kifizetett összeg ezer Ft

162 3 937

130 153 3 561 3 976 Közgyógyellátás 640 458 626 11 682 9 532 19 394 Adósságkezelési szolgáltatás

183 5 134

128 4 335

597 15 942

547 14 207

64 8 877

119 16 693

38 46 58 4 789 4 766 5 040 Gyermekétkeztetés szociális támogatás Ellátottak száma/fő 521 472 432 382 Kifizetett összeg ezer Ft 10 686 10 078 11 615 11 769 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma

68 5 724

Ellátottak száma/fő Kifizetett összeg ezer Ft Ellátottak száma/fő Kifizetett összeg ezer Ft

Lakásfenntartási támogatás

107 47 63 11 004 5 137 7 962 Helyi gyermeknevelési támogatás


362 13 114

Ellátottak száma/fő 560 585 613 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak pénzbeli támogatása Ellátottak száma/fő Kifizetett összeg ezer Ft Ellátottak száma/fő Kifizetett összeg ezer Ft Ellátottak száma/fő Kifizetett összeg ezer Ft Ellátottak száma/fő Kifizetett összeg ezer Ft

-

560 585 5 600 5 375 Kieg.rend.gyermekvéd.tám.

0 11 0 813 Rendkívüli gyermekvédelmi tám. 710 705 656 6 002 5 958 5 332 Beiskolázási segély 647 3 723

635 4 657

676 5 060

749

613 6 155

749 8 004

10 762

11 809

646 6 655

708 6 136

541 3 706

590 3 627

Forrás: Soroksár Önkormányzata Szolgáltatástervezési koncepció




32. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek száma Soroksáron, 2005-2009 400

334

350

292

300

249

250

205

208

2 005

2 006

200 150 100 50 0 2 007

2 008

2 009


33. ábra: A rendszeres szociális segélyezésre felhasznált összeg Soroksáron, 2005- 2009 (ezer Ft) 120 000

95 479

100 000

72 351

80 000 60 000 40 000

40 467

50 193

43 489

20 000 0 2 005

2 006

2 007

2 008

2 009


34. ábra: Segélyben részesítettek száma Soroksáron, 2005-2009 4 343

4 400 4 200 4 000

3 977

4 049

3 800

3 703

3 668

2 008

2 009

3 600 3 400 3 200 2 005

2 006

2 007

Forrás: Soroksár Önkormányzata Szolgáltatástervezési koncepció (rendszeres szociális segély, átmeneti segély, gyógyszersegély, karácsonyi segély, temetési segély, beiskolázási segély)




35. ábra: Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma 660

644

638

640

619

620

599

600 580

559

560 540 520 500

2 005

2 006

2 007

2 008

2 009


36. ábra: Átmeneti segélyezésben részesültek száma 1 400

1 278 1 114

1 200 1 000

1 096

919

978

800 600 400 200 0 2 005

2 006

2 007

2 008

2 009


37. ábra: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma 720

710

708

705

700 680

656

660

646

640 620 600 2 005

2 006

2 007

2 008

2 009





33. táblázat: Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők szám és havi teljes ellátása kerületenként, 2006-2008 Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesült 2006 2007 2008 28 469 28 806 28 826 17 556 17 719 17 612 19 831 19 926 19 913 22 176 22 297 22 174 5 921 5 932 5 927

Kerület XVIII. XIX. XX. XXI. XXIII. Bp. összesen

511 858

514 281

Ezer lakosra jutó nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma a budapesti átlag százalékában 2006 2007 2008 2006 2007 2008 306 309 309 101,3 102,3 104,0 287 288 286 95,0 95,4 96,1 314 315 314 104,0 104,2 105,6 290 292 290 96,3 96,7 97,7 289 290 291 95,7 96,0 97,7

509 295

302

302

297

100,0

100,0

100,0

2006 78 384 78 900 77 120 76 604 74 267

A havi teljes ellátás átlagos összege Ft a budapesti átlag százalékában 2007 2008 2006 2007 2008 87 633 93 846 94,7 94,8 95,1 87 817 93 716 95,3 95,0 95,0 85 935 91 378 93,1 93,0 92,6 85 394 90 984 92,5 92,4 92,2 82 878 88 608 89,7 89,7 89,8

82 807

92 424

98 634

100,0

100,0

100,0


34. táblázat: Szociális segélyezés főbb támogatási formák szerint kerületenként, 2006-2008

Kerület XVIII. XIX. XX. XXI. XXIII. Fővárosi önkormányzat Bp. összesen

Egy főre jutó lakásfenntartási támogatás

rendszeres szociális segély havi átlagos összege, Ft 2006 2007 2008 22 127 22 082 24 173 22 985 24 514 25 003 19 494 15 532 24 500 21 673 23 306 22 705 23 415 26 578 28 557

átmeneti segély évi átlagos összege, Ft 2006 2007 2008 30 751 19 604 13 581 12 892 13 005 12 868 13 712 14 752 15 054 15 391 16 782 16 207 5 109 5 140 6 000

2006 33 066 69 645 30 734 56 638 47 828

2007 38 780 68 855 31 691 62 379 44 196

2008 38 526 73 976 44 899 41 375 43 756

22 082

26 164

27 900

53 067

–

19 262

24 466

26 312

–

45 030

rendkívüli gyermekvédelmi 2006 20 885 8 632 7 741 23 485 9 686

2007 19 311 11 079 14 661 17 644 12 837

2008 30 957 10 404 14 364 18 772 11 701

–

20 384

34 889

21 293

15 290

–

–

47 594

52 329

11 129

17 919

34 632

12 080

17 613


©MaHillMérnökirodaKft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 35. táblázat: Szociális alap- nappali ellátásban részesülők kerületenként, 2006-2008

2006 189 96 98 195 24

2007 370 231 162 191 39

2008 298 180 187 140 35

2006 61 74 57 37 50

2007 58 75 45 40 50

2008 44 73 54 39 25

Ellátottak száma az idősek nappali intézményében 2006 2007 2008 240 240 206 199 208 186 121 120 129 101 99 68 14 6 10

3 078

4 727

4 457

1 198

1 202

1 334

6 210

Étkeztetésben

Házi

Kerület XVIII. XIX. XX. XXI. XXIII. Bp. összesen

Jelzőrendszeres házi

részesülő 2006 891 217 398 445 159

2007 1 049 281 475 543 131

2008 901 257 497 344 114

12 510 13 174 11 383

6 271

5 936


3.2.3.6

Társadalmi önszerveződések, civil szféra

Soroksár civil szervezeti élete hagyományosan erős. A XXIII. kerület 1994 végén megvalósult önállósodása is civil kezdeményezés nyomán vált valóra, de a helyi önkormányzat képviselő-testületében is egy, a civil szervezeteket összefogó szervezet, a Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete rendelkezett a legnagyobb frakcióval, illetve ez a szervezet adta az utolsó ciklusban a település polgármesterét és egyik alpolgármesterét is. A civil szféra ilyen dominanciája a nagyvárosokat és fővárosi kerületeket tekintve szinte egyedülállónak mondható a jelentősen polarizálódó politikai közéletben. Soroksáron jelenleg mintegy 60 civil szervezet működik. Soroksár Önkormányzata és intézményei minden évben jelentős számú program szervezésével segítik a társadalmi párbeszéd fenntartását és a helyi identitás megőrzését. Alapítványok A Soroksári Dunáért Közalapítvány célkitűzései: Együttműködés a környezetvédelmi feladatokat ellátó más társadalmi szervezetekkel, önkormányzatokkal, hatóságokkal. Vízminőség javítását célzó fejlesztéseket dolgoz ki. A mezőgazdasági eredetű vízszennyeződéseket feltárja, csökkentése érdekében intézkedési terveket készít. Tevékenyen tesz az RSD melletti terület fejlesztése és megóvása érdekében. Az alapítvány munkájával és anyagi hozzájárulásával nagymértékben hozzájárult a Molnár szigeti híd megépítéséhez. A Soroksár Városfejlesztéséért Közalapítvány célkitűzései: Soroksár infrastruktúrájának és épített környezetének fejlesztése, helyi építészeti értékek védelme, műemlékvédelme, valamint természet védelme. Az alapítvány anyagilag hozzájárult a Molnár szigeti híd megépítéséhez. A Kléb Márton Közalapítvány célkitűzései: Soroksár közoktatásának, kultúrájának, közművelődésének fejlesztése, a tehetséges - szociálisan rászoruló – tanulók támogatása, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megvalósításához való hozzájárulás, Soroksár Egészségügyi Alapellátásának fejlesztéséhez, az ellátási színvonal javításához való hozzájárulás. A Soroksár Művészeti Oktatásáért Közalapítvány célkitűzései: A művészetek iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja a lehetőségeket képességeik fejlesztésére, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatására, tehetségük gondozására, különösen tekintettel a zenei oktatásra. A Soroksár Sportjáért Közalapítvány célkitűzései: A kerületi sport, valamint egyéni sportolók, sport szervezetek támogatása. ©MaHillMérnökirodaKft.



3.2.4 Települési környezet 3.2.4.1

Természeti környezet állapota

A kerület zöldfelületi terület felhasználása – ha a szám szerinti nagyságot vizsgáljuk – jónak minősül. Egyrészt igen nagy területen van olyan beépítés, melyekre a telkes elrendezés jellemző. Ebben a zónában természetesen megfelelő nagyságú kertek tartoznak az épületekhez. Ugyanakkor ezek a felületek nem azonos funkciót látnak el, mint a közösségi célokat szolgáló parkok. A kerület összes zöldterülete 2007-ben 178 ezer m2, ami 2008-ra 5000 m2-rel növekedett. Örvendetes tény, hogy az egy lakosra jutó zöldterület 8,7 m2-ről 9,0 m2-re változott. Bár az is elmondható, hogy a vizsgált kerületekkel összehasonlítva még így is a legkisebb ez a mutató kivéve a XIX. kerületet-, sőt Budapest 13,2 m2-nél is sokkal alacsonyabb. 36. táblázat: Zöldterületek nagysága és funkciók szerinti aránya 2007. év Ebből

Összes zöldterület, ezer m²

gondozott

közkert

1 011

96,3

32,1

477

99,8

30,0

70,0

XX.

672

100,0

–

XXI.

1 891

73,5

2,1

178

100,0

70,3

Fővárosi önkormányzat

5 715

100,0

0,1

73,0

2,0

–

Bp. összesen

22 560

94,6

16,2

73,2

4,3

13,3

játszótér, tornapálya, pihenőhely

Egy lakosra jutó zöldterület, m²

Kerület XVIII. XIX.

XXIII.

játszótér, tornapálya, pihenőhely

Egy lakosra jutó zöldterület, m²

5,0

10,9

8,7

7,8

100,0

8,2

10,6

63,0

2,4

24,8

26,3

0,9

8,7

közpark aránya, % 67,9

2008. év Ebből

Összes zöldterület, ezer m²

gondozott

közkert

1 008

96,3

32,0

5,0

10,8

XIX.

476

99,8

29,8

70,2

8,8

7,7

XX.

672

100,0

–

100,0

8,2

10,6

XXI.

1 891

73,5

2,1

63,0

2,4

24,8

183

100,0

71,1

25,6

0,9

9,0

Fővárosi önkormányzat

5 750

100,0

0,1

72,8

2,1

–

Bp. összesen

22 681

93,3

16,2

73,1

4,8

13,2

Kerület XVIII.

XXIII.

közpark aránya, % 68,0


A statisztikai adatokat elemezve elmondható, hogy Soroksáron kevés az egy lakosra jutó gondozott parkterület/9 m²/. A játszóterek számát és területét tekintve is rosszul áll a Soroksár a kerületi összehasonlításban. A 9 db játszótérnek a területe csak összesen 4000 m², ez átlagosan 444 m² jelent játszóterenként. Ez a szám, mind a budapesti 917m²- hez, mind pedig a pesterzsébeti 733 m²- hoz képest nagyon alacsony.




37. táblázat: A parkok és játszóterek területe 2003 Megnevezés

Parkterület Ebből gondozott 1000m2

632 Pesterzsébet (XX.) 1904 Csepel (XXI.) 362 Budafok (XXII.) 47 Soroksár (XXIII.) 25068 Budapest összesen: Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

626 1432 362 47 24535

Egy lakosra jutó gondozott parkterület m2

Száma

Játszóterek területe 1000m2

10 18 7 2 14

75 107 52 9 1536

55 48 81 4 1410

Játszóterek

Soroksár nagy kiterjedésű, 3.000 hektáros külterületi részén több természeti érték található. Ezek közül a Gyáli-patak és környéke a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, ökológiai szerepet tölt be. Az 1996. évi LIII. (természetvédelmi) törvény 23 §-a szerint (ex-lege) természetvédelmi oltalom alatt állnak a külterületen lévő lápos területek (Sósmocsár, Farkas turján, Magas sásos, Soroksári-lápszem), melyek a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületeihez tartoznak. A Soroksári- Duna és partja a főváros egyedülálló természeti élőhelye, az egyik legfontosabb ökológiai folyosó, amely az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006.(XII.8.) KvVM rendelet a NATURA 2000 területeként (védett természeti élőhely) Európai Uniós védelem alatt áll. A védett terület helyrajzi számai: Budapest XXIII. kerület 184122, 189936, 184284, 184249,185004, 186004, 186688/1, 186688/2, 186689, 186690, 186691,184283, Országos jelentőségű védett természeti terület egy helyen található a kerületben: •Péteri-major

Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Soroksári Botanikus kert, 19,0449 ha (912/a/1977. VB. hat. 32/1999. (VII.22.) Önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított

A Gyáli-patak és környéke az országos védelmen felül a Főváros Település Szerkezeti Terve szerint városszerkezeti jelentőségű, ökológiailag érzékeny területként van nyilvántartva, hasonlóan a Molnár szigethez. A Molnár sziget déli része / az Ifjúsági tábor és a hídtól délre lévő terület/ a fővárosi TSZT ben védelemre javasolt jelentős zöldfelületű intézménykert kategóriába sorolt. A 32/1999.(VII.22.) Főv.Kgy. rendelet Budapest helyi jelentőségű természeti értékeinek védelméről szóló rendelete a kerületben lévő a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozó Soroksári Botanikus Kert ökológiailag és dendrológiailag egyaránt értékes területét a főváros helyi jelentőségű természeti értékeihez sorolja. A kert gyűjteményes növénykerti része, valamint hazai társulásokat bemutató terület részei egyaránt jelentős botanikai, dendrológiai és természetvédelmi értéket képviselnek. A helyi /fővárosi/ jelentőségű védett természeti terület helyrajzi számai: 196059/1, 196053/4, 196064/1, 196059/3, 196059/2, 196059/5, 196059/6, 196059/9, 196059/7, 196059/8, 196047/2, 196053/1. ©MaHillMérnökirodaKft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A helyi /fővárosi/ jelentőségű védett természeti terület védőzónájának helyrajzi számai: Budapest XXIII. kerület 195825, 195871,195867/1, 195868/1, 196065/1,196869, 196066/1, 196067/1, 196064/1, 196068/1, 196062, 196060, 196046, 196045, 196044, 196050, 196049/2, 196053, 196054, 196055, 196056, 196057 és a 196063/1 egy része. Soroksár központjában a közterületi zöldfelületek szempontjából jelentős a fővárosi védelem alatt álló Templom utcán végig haladó fasor és zöldsáv, amit a Budapest Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/ 1998.(X.15.) Főv. Kgy. rendelet 5. számú melléklete a városkép, a növényzet értéke és az idegenforgalom szempontjából védett fasorok közé sorol. Fenti rendelet Budapest minden temetőjét, köztük a kerületi temetőt is védetté nyilvánította. Soroksár kertvárosi karakterének köszönhetően a családi házak kertjeinek következtében a kerület lakóterületeinek zöldfelületi aránya magas, kb. 40 %, szemben a kerület déli városrészében lévő logisztikai illetve az M5-ös melletti kereskedelmi területekkel ahol nagyon alacsony ez az arány kb. 28-30 %. Ezt a kedvezőtlen értéket a nagy alapterületű csarnok épületek és a nagy kiterjedésű parkoló felületek okozzák. 3.2.4.2

Épített környezet

Műemlékek Soroksárnak egyetlen az 1997.évi LIV. törvény alapján 15 802. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemléke van. – Nagyboldogasszony főplébánia a Hősök terén /Hrsz.:185613/2/

A Főváros Hatályos 54/1993.(1994.II.4.)Főv. Kgy. rendelete alapján a kerületben a következő védett épületek, építmények és védett épületegyüttesek vannak. Védett épületegyüttes Templom utca teljes hosszában a Rézöntő utcától a Grassalkovich útig



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Védett épületek, építmények Cím

HRSZ

Megnevezés és évszám

Grassalkovich út 92-96. Grassalkovich út 162. Hősök tere 14. Grassalkovich út 165. Grassalkovich út 167/A Grassalkovich út 167/B Grassalkovich út 169. Lásd. Hősök tere 16-20. Grassalkovich út 209. Haraszti út 4. Haraszti út 31. Kör utca 2 Hősök tere 13. Hősök tere 14. Lásd. Grassalkovich út 162. Hősök tere 16-20. Grassalkovich út 169. Soroksár-Péteri major

185033

„Páneurópai Iskola” régi épület szárnya 1909.

186049

Egykori takarékpénztár 1912.

185875 185874 185873

Lakóház 1889. Lakóház 1900. Üzletek, irodák 1902.

186456 186483 187517 185870

Volt vendéglő Lakóház Egykori gazdálkodó porta XIX. század eleje Városháza 1888.

186053

Volt városháza

188041

Víztorony 1952.

3.2.4.3

Lakásállomány

Soroksáron 2009. év elején összesen 8592 db lakást tartottak nyilván, ez 5,87 százalékos emelkedés a 2001 évi népszámlálás óta és ez kisebb a budapesti átlag értéknél/7,3 %/. A kerületben 2004 óta évente mintegy 40-50 db lakást építenek. A lakások mélyebb elemzését azonban csak a népszámlálás idejére lehet elvégezni. 38. táblázat: Lakásállomány és lakássűrűség Soroksáron 2001-2008 Megnevezés Lakásállomány Soroksáron Lakásállomány Budapesten 100 lakásra jutó lakos Soroksáron 100 lakásra jutó lakos Budapest összesen

2001

2004

2005

2006

2007

2008

Változás aránya 20012008 között

8 156

8 392

8 429

8 465

8 468

8 592

5,35%

823 275

844 469

856 181

863 330

872 177

881 000

7,01%

255

244

245

242

242

237

-6,91%

211

201

198

196

195

194

-8,02%


Soroksáron a 100 lakásra jutó lakos szám 2006. óta 255-ről 237-re csökkent, de még mindig sokkal magasabb a budapesti 194-es értéknél. A lakásállomány viszont 5,35 %-kal nőtt 2001 és 2008 között, de a budapesti 7,01 %-os értékhez viszonyítva ez még mindig alacsony.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 39. táblázat: A lakásegységek megoszlása, a lakott lakások aránya (%) 2001-ben Lakásegység Összesen Pesterzsébet (XX.) 28405 Csepel (XXI.) 32144 Budafok (XXII.) 20843 Soroksár (XXIII.) 8608 Budapest összesen: 825198 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Megnevezés

Ebből lakás

Üdülő

28337 32067 20090 8104 820566

9 16 710 486 3408

Lakott lakás % 93% 96% 91% 87% 91%

100 lakásra jutó lakó 244 260 270 274 232

2001-ben a kerületben 8608 db lakóegységet számoltak meg, ebből 8104 lakás, 486 üdülő és 13 egyéb lakóegység. Soroksáron viszonylag magas az üdülő, és azokat inkább üdülésre használják, csak 11 db lakott. A lakások nagyobb hányada lakott (87 %), Budapesten ez a szám (91 %), ami szerencsés dolog, hiszen viszonylag kevés lakatlan, elhagyott lakás (536 db). Egy lakásban átlagosan 2,74 ember él, ami magasabb a budapesti (2,31 %) és a vizsgált kerületek értékeinél is. Soroksáron a lakások 66,7 %-a 60 évnél régebben épült, ami azt jelzi, hogy a lakásállomány inkább öregnek mondható. Ebből az is következik, hogy a vizsgált kerületek közül Soroksáron legöregebb a lakásállomány. A lakások 33,3 %-a épült 1970 után. A legnagyobb mértékben az 1990-es években emelkedett a lakások száma, a lakónépesség növekedésével arányosan. A lakásépítés a rendszerváltozást követően országosan visszaesett, részint az állami tömeges lakásépítés leállása, részint a gazdasági átalakulást kísérő fizetőképes kereslet visszaesése következtében. Az 1990-es évek közepétől nőtt meg ismét, főleg a magánerős lakásépítés, innen az ezredfordulóig évente 50-60 lakás épült. Összességében a lakások 14,78 %-a 11 évnél fiatalabb volt 2001-ben, ami sokkal kedvezőbb arány, mint ami a többi kerületben és Budapesten található. A rendszerváltozást követően a lakók jelentős része megvásárolta lakását, ezért megnőtt a természetes személyek tulajdonában lévő lakások aránya Magyarországon. A budapesti lakások 89,6 százaléka van személyi tulajdonban, Soroksáron ez 95,6 százalék. Az önkormányzati tulajdonú lakások aránya 1,1 %, ami nagyon alacsony arány, a 8,5 százalékos budapesti és a vizsgált kerületek között. Ugyanakkor a kerületek közül a legmagasabb az egyéb, vállalatok, cégek, vállalkozások és különféle szervezetek tulajdonában lévő lakás (3,1 %). A tulajdonjellegnek megfelelően a legmagasabb a tulajdonosok által használt lakások aránya, amely meghaladja a 85,3 %-t, ez magasabb, mint a budapesti átlag (77,2 %). Ebből is fakadóan kevesebb a bérlők által használt lakás, az állomány 6,27 százaléka, vagyis nem adják ki olyan arányban a tulajdonosok a lakásokat, mint általában Budapesten.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 40. táblázat: A lakások és lakott üdülők megoszlása (%) építésük éve szerint Összesen Megnevezés

-1919

1920-1944

1945-1959

1960-1969

1970-1979

1980-1989

1990-2001

db

%

1919-ig (db)

%

1920-1944 (db)

%

1945-1959 (db)

%

1960-1969 (db)

%

1970-1979 (db)

%

1980-1989 (db)

%

1990-2001 (db)

%


38 345

100%

1491

4%

5858

15%

3408

9%

7422

19%

7145

19%

8631

23%

4390

11%

Kispest (XIX)

26 776

100%

6137

23%

4397

16%

1181

4%

1462

5%

4430

17%

8592

32%

577

2%

Pesterzsébet (XX.)

28 345

100%

2982

11%

6707

24%

3641

13%

3759

13%

5475

19%

4597

16%

1184

4%

Csepel (XXI.)

32 076

100%

588

2%

3270

10%

4182

13%

4346

14%

8522

27%

10012

31%

1156

4%

8 115

100%

1381

17%

1993

25%

1102

14%

936

12%

687

8%

816

10%

1200

15%

820 977

100%

193955

24%

136628

17%

56168

7%

97327

12%

161459

20%

131000

16%

44440

5%

Soroksár (XXIII.) Budapest összesen:




BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 41. táblázat: A lakások és lakott üdülők megoszlása (%) a tulajdoni jelleg és a használat jogcíme szerint 2001-ben Tulajdonjelleg Összesen

Megnevezés

Természetes személyek tulajdona

Önkormányzati tulajdonú

Használati jogcím Egyéb tulajdonú

Tulajdonosi

Bérleti, szolgálati

Egyéb

db

%

db

%

db

%

db

%

db

%

db

%

db

%


38345

100%

35952

94%

2051

5%

342

1%

32859

86%

2995

8%

237

1%

Kispest (XIX)

26776

100%

25200

94%

1455

5%

121

0%

22612

84%

2204

8%

217

1%

Pesterzsébet (XX.)

28345

100%

27454

97%

774

3%

117

0%

24473

86%

1736

6%

315

1%

Csepel (XXI.)

32076

100%

29529

92%

2393

7%

154

0%

27169

85%

3333

10%

219

1%

8115

100%

7765

96%

93

1%

257

3%

6930

85%

509

6%

75

1%

820977

100%

736236

90%

70140

9%

14601

2%

634321

77%

102587

12%

10698

1%

Soroksár (XXIII.) Budapest összesen:




BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Soroksáron a lakások alapterületének 59,6 százaléka nagyobb, mint 60 m², ez az érték Budapesten 42,4 %. A kerületben az egy lakásra jutó alapterület 71 m², ami az összes kerület értékéhez viszonyítva az ötödik legnagyobb. Ugyanakkor 1990-hez képest megnőtt a lakások mérete a kerületben. Ugyanezt támasztja alá a 100 m2 feletti lakások aránya is, ami Budapesten 10,6 %, ugyanakkor Soroksáron 18,1 %, és ez az egyik legmagasabb arány a vizsgált kerületek közül, csak Budafok előzi meg (21 %). Az tény, hogy 1990-hez képest nőtt a három és a 4-x szobás lakások száma. Alacsony az egyszobás lakások aránya, (17,7 %), hasonlóan a többi vizsgált kerületéhez. A budapesti átlaghoz képest pedig 3,8 %-kal alacsonyabb. A legnagyobb változás 1990-hez képest a kettő szobás lakások számának és arányának a csökkenésével következett be, hiszen 1990-ben a lakásoknak több mint a felét tette ki, míg 2008-ra ez 36 %-ra csökkent, ám még mindig a kétszobás lakásokból van a legtöbb a kerületben. 42. táblázat: Lakásállomány szobaszám szerint, 2006-2008 Ebből Kerület

Lakások összesen

1

2

3

4 és több

szobás lakások aránya, % 2006

2007

2008

XVIII.

41 217

41 594

42 467

11,4

11,3

11,2

39,7

39,4

39,3

30,3

30,2

30,1

18,6

19,1

XIX.

27 104

27 216

27 225

13,0

12,8

12,8

32,4

32,5

32,4

41,6

41,6

41,6

13,0

13,1

13,2

XX.

29 895

30 188

30 299

23,8

23,6

23,5

41,5

41,6

41,6

24,6

24,8

24,8

10,1

10,1

10,1

XXI.

32 542

32 588

32 634

14,0

13,9

13,8

41,2

41,0

40,9

33,2

33,2

33,2

11,7

11,9

12,1

8 465

8 468

8 592

17,6

17,5

18,2

36,7

36,6

36,0

25,4

25,4

25,3

20,4

20,6

20,6

863 330 872 177

881 000

21,0

20,9

20,9

39,5

39,6

39,6

26,9

26,8

26,8

12,6

12,7

12,7


2006

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008 19,4


A fenti táblázatból leolvasható, hogy Soroksáron 2006 óta az egy szobás (0,6 %) illetve a 4 és több szobás (0,2 %) lakásokkal növekedett a lakásállomány 2008-ra. Sajnálatos, hogy a két értéket összehasonlítva az egy szobás lakások száma nőtt erősebben. A lakások állagát legjobban a komfort fokozatok szerinti megoszlás mutatja. A soroksári lakások összességében alacsonyabb komfort fokozatúak a budapesti lakásoknál (91 %) és a vizsgált kerületek lakásaihoz viszonyítva is a legkevésbé komfortosabbak (82 %). Ez minden bizonnyal összefügg egyrészt a lakások korával, másrészt a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások arányával (42 %). Soroksáron a lakások öregek, az állomány 67 %-a 60 évesnél öregebb. 43. táblázat: Lakások megoszlása komfortfokozatuk szerint, 2001 Terület, igazgatási rang XVIII. kerület XIX. kerület XX. kerület XXI. kerület XXIII. kerület Főváros összesen

Összes lakásszám

Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli

Szükség- és egyéb lakás

38 345 26 776 28 345 32 076 8 115 820 977

74% 69% 57% 66% 59% 61%

15% 22% 30% 27% 23% 29%

3% 3% 4% 2% 5% 4%

4% 2% 4% 2% 6% 3%

4% 4% 5% 3% 7% 3%


Ezek magyarázzák meg azt, hogy a lakásoknak csak 59 % összkomfortos, ami elmarad a budapesti (61%) lakásállományhoz viszonyítva. A komfortos lakások kerületi százaléka 23% is alacsonyabb a budapesti (29 %)-nál. Ebből fakadva az összes alacsonyabb ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA komfortfokozatban lévő lakások aránya magasabb a budapesti arányoknál. Sajnos nagyon magas a kerületben a komfort nélküli és a szükséglakás aránya (7 %). Viszont örvendetes tény, hogy az egy lakásra jutó alapterület a második legmagasabb 71 m²rel a kerületi összehasonlításban és átlag 8 m²- rel több a budapesti átlag négyzetméternél. 44. táblázat: A lakások és lakott üdülőházak magassága és nagysága 2001-ben Megnevezés

Összesen

Lakóház

Üdülőház

Földszintes

Emeletes

1

db

2-3

4-10

11-x

lakásos


20 059

20 007

52

18 812

1 247

16 323

2 790

379

567

Kispest (XIX)

7 871

7 867

4

6 863

1 008

4 855

1 577

980

459

Pesterzsébet (XX.)

11377

11369

8

10579

798

7829

2425

714

409

Csepel (XXI.)

9869

9853

16

8710

1159

7244

1543

313

769

Soroksár (XXIII.)

5751

5268

483

5598

153

4377

1105

233

36

Budapest összesen:

182825

179491

3334

144389

38436

120616

26117

15840

20252


Soroksáron nagyon alacsony az emeletes házak aránya (2,6 %). Ebből fakadóan nagyon alacsony a 1-x lakásos házak száma (36 db), ami csak 0,6 %-az összes lakóház számához viszonyítva. Mindebből következően a legmagasabb az 1, 2-3 lakásos házak aránya (95,3 %) a vizsgált összes kerülethez viszonyítva és természetesen Budapest 80,1 %-os számához viszonyítva is. 3.2.4.4

Települési környezeti infrastruktúra

A lakosság számára az élhetőbb körülmények biztosításához, a gazdasági élet hatékonyságához, a környezet védelmére az infrastruktúra hálózatok közül a megfelelő közműellátás rendelkezésre állása is szükséges. Soroksáron élők számára a kerületben üzemelő közműhálózatok folyamatos fejlesztésével a közműellátottság is folyamatosan fejlődik, de az elvárható életkörülményekhez szükséges teljes közműellátás lehetősége a kerületben még ma sem áll mindenhol rendelkezésre. A teljes közműellátáshoz szükséges a vezetékes ivóvíz ellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a vezetékes energiahordozóval való ellátás és a csapadékvíz elvezetésének megoldása. A kerület lakásállományának a 90 %át meghaladóan az egészséges vezetékes ivóvízellátás ugyan megoldott, a lakások közcsatornára való csatlakozása viszont nem éri el az 50 %-ot. Így a Soroksáron élőknek még az 50 %-a számára sem biztosított a teljes közműellátás kényelme. A közcsatornára nem csatlakozó ingatlanok számára csak a részleges közműellátás áll rendelkezésre. A közcsatorna csatlakozással nem rendelkező telkeken házi egyedi szennyvízgyűjtő medencébe gyűjtik a szennyvizeket, amelyekből az összegyűjtött szennyvizeket szippantó kocsival kellene a kijelölt lerakó helyre, illetve a befogadó tisztító telepre szállítani. Ezeknek a házi medencéknek azonban a hazai általános tapasztalatok szerint a döntő hányada szikkasztóként üzemel, s a szennyvizeket a talajba szikkasztják, szennyezve ezzel a talajt, közvetve a talajvizet. A talajba szikkadó szennyvíz a kerület egyik jelentős szennyező forrása. A részleges közműellátással rendelkező ingatlanoknál így nemcsak a ma



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA már elvárható infrastrukturális kiszolgálás nem biztosított, hanem a talajba szikkasztott szennyvíz szennyezésével a környezeti állapottal szembeni elvárások sem teljesíthetők. A vizsgálatok alapján a kerületben vannak olyan területrészek, utca szakaszok, amelyről feltárt ingatlanok számára a minimálisan elvárható közműellátásként, még a részleges közműellátás sem áll rendelkezésre. Ezek a telkek közművesítetlennek minősíthetők, amelyeken élők számára a ma elvárható életkörülmények nem biztosíthatók. A statisztikai nyilvántartás szerint Soroksáron az egyes ingatlanokon belül az összkomfortos és a komfortos kialakítású lakások aránya (ahol a teljes, vagy legalább a részleges közműellátás biztosított) ugyan megközelíti a 90 %-ot, de a kerületben még ma is 10 %-ot meghaladja a félkomfortos, komfort nélküli, illetve szükség-lakások aránya. Ezekben a villamos energia ellátáson felül esetleg egy-egy vízcsap szolgál közműellátásként, vagy az sincs, a vizet udvari, vagy utcai kifolyóról, vagy házi kútról vételezik. Ezek azok a közművesítetlennek minősíthető telkeken fekvő lakások, amelyekben a komfort hiánya, vagy hiányossága az egészséges életvitelt nem teszi lehetővé. A közműhálózatok közül a kerületben mégis a legkevésbé rendezett közműág a csapadékvíz elvezetés, amely a lakótelepeken és a főbb utcák kivételével alig rendezett. A lakótelepeken és a főbb utcákban kiépített zárt csapadékcsatorna szállítja el a csapadékvizeket, az utcák jelentős hányadában azonban a vizek elvezetése nyílt árkokkal történik, amelyek többnyire hidraulikailag nem méretezettek. Egyes szakaszainak karbantartása is hiányos. Illetve sok helyen nincs is kialakítva. Miközben a komfort érzetet a közterületek használhatósága, a közterületek látványa meghatározza, a közterületek kialakíthatóságát befolyásoló csapadékvíz elvezetés módjával kevésbé foglalkoznak. A kerület közvetlen a Ráckevei- Soroksári-Duna ága mentén, annak bal partján fekszik. A Ráckevei-Soroksári-Duna-ág zsilipekkel szabályozott, így árvízi veszélyeztetést nem okoz. A Duna-ág a kerület felszíni vízfolyásainak, árkainak és a csapadékvizeket összegyűjtő csatorna-árok rendszernek a befogadója. A Dunával, szinte csak, mint a felszíni vizek befogadója foglalkoznak. A kerület azon adottságát, hogy közvetlen, szabályozott vízállású vízparton fekszik, annak sportolási, szabadidő hasznosítási célú lehetőségét alig, illetve csak szűk körben hasznosítja. A helyszíni bejárások során azonban a kerület, jelentős hányadáról megállapítható, hogy nem mutat urbánus arculatot. A településképet meghatározó közterületek állapota nem igényes. Az utak jelentős hányada burkolatlan, a burkolatlan utak és egyes helyeken a szilárd burkolatú utaknál is a meg nem oldott felszíni vízrendezés, az utcaképet alakító-rontó villamosvezetékek és hírközlési hálózat tartóoszlopai, a minimális mértékű közvilágítás nem nyújt igényes, vonzó környezetet. A kerület közműellátását szolgáló közműhálózatok a főváros ellátására kiépített egységes hálózati rendszerek részét képezik. A kerület számára kedvező adottságot jelenthetne, hogy területén jelentős közmű bázisok foglalnak helyet. Így a kerületben üzemel a Dél-Pesti Szennyvíztisztító telep, a villamos energia ellátás egyik kiemelt 220/120/20 kV-os gócközpontja, valamint a nagynyomású déli körgázvezetékről Dél-Pest gázellátására szolgáló gázátadó is Soroksáron üzemel. Ennek ellenére például szinte az egyik legkevésbé csatornázott kerülete a fővárosnak, holott a kerületben üzemel a főváros két szennyvíztisztító telepe közül az egyik. A kerület területén a közműhálózatok hagyományosan földbe fektetetten, illetve föld felett oszlopokra fektetve üzemelnek. A közterületek látványát a föld felett haladó hálózatok kedvezőtlenül alakítják. De nemcsak az arculatot rontják, hanem megakadályozzák az utcák, ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA közterületek fásítását. A kiszorított fasorok miatt a környezeti állapot is romlik. A fasorok árnyékoló, hangulatteremtő képességén túl a mikrokörnyezeti klímajavító képesség is elvész. 3.2.4.4.1

Vízellátás

Budapest vízellátását, benne a XXIII. kerület, Soroksár ellátását is a Fővárosi Vízművek Zrt. biztosítja. Alapbázisai, a Duna partjaira telepített kutak, melyek közül a térség ellátása szempontjából fontosak a Csepel-szigeti Vízmű telepek, amelyek a Nagy-Duna, illetve az RSD melletti kútsorokat fogják össze. A Csepel-szigeti vízmű kutakból nyert ivóvíz a fővárosi vízellátó rendszerbe, Soroksár irányába az RSD alatti átvezetéssel kerül át. A nagy átmérőjű, dn 1000-es GÖV anyagú átvezetés a Csepel-sziget felől, RSD alatt érkezik a kerületbe, majd az Apostolhegyi utcáig továbbhaladva, ott ketté ágazik. Az egyik ág dn 1200as mérettel tovább halad a János apostol utca-Hunyadi utca-Elvira utcán, majd keresztezve az Ócsai utat dn 1000 mérettel halad tovább a Vecsés út mentén a Gilice téri tározó felé. A másik ág dn 1000 mérettel halad keresztül -egyes helyeken, magántelkeken is- az Apostol hegyen, majd tovább a Láva utca-Táncsics utca nyomvonalán az Erzsébet utcáig. Az Erzsébet utcaGrassalkovich út keresztezésénél ketté ágazik, az egyik ág dn 500-as mérettel a Grassalkovich úton halad északi irányba tovább, a másik ág dn 1000, majd dn 700-as mérettel halad keleti irányba a Szentlőrinci út nyomvonalán tovább, szintén a Gilice téri tározó felé. Még egy gerincvezeték érinti Soroksár területét, amely szintén Csepel felől érkezik, keresztezve az RSD-t a szennyvíztisztító telep magasságában halad keresztül a kerületen dn 800-as mérettel. A kerület területén egyetlen gépház üzemel, az un Szentlőrinci úti gépház, amelynek bekötése dn 700-as mérettel épült ki a Vecsés út mentén haladó dn 1000-es vezetékről. Ezeknek a kerület területén áthaladó nagyobb átmérőjű, dn1000-es, 1200-as vezetékeknek a biztonsági övezete 7-7 m. A gerincvezetékek közvetlen a kerület fogyasztóinak az ellátásában nem vesznek részt, csak az azokról táplált kiépített elosztóhálózatok, de a gerinchálózatok jelenléte jelzi, hogy a növekvő igények kielégítésére a gerinchálózati csatlakozási lehetőségek biztosítottak. A főváros nagy kiterjedése és változatos topográfiai adottsága, valamint a változatos épített környezeti adottságaira tekintettel a fővárosi vízellátó rendszer nyomászónákra van felosztva, a pesti oldal legnagyobb ellátó zónája, s ebbe tartozik Soroksár teljes területe is, a 20-as, az un. Pesti alapzóna. A zónákon belül a szükséges víznyomást a gépházak, illetve a medencék biztosítják. A kerület lakosságának közvetlen ivóvíz ellátására kiépített elosztóhálózat szinte valamennyi utcában dn 200-as, 100-as, 150-es és 80-as paraméterrel, többnyire körvezetékes módon épült ki. A hálózaton több dn 80-as paraméterű szakasz található és több vezetékszakasz anyaga ac. A 80-as paraméter tűzi vízbiztosító képessége már nem mindig megfelelő, az ac vezetékanyag ma már szintén nem javasolt, így ezeknek a vezetékszakaszoknak előbb, vagy utóbb az átépítési igényével majd kell számolni. Újabb vezetéket már dn 100-asnál kisebbet nem szabad építeni, és lehetőleg műanyag csövek építése az előnyös. A kerületben kiépített ivóvíz elosztóhálózatról biztosított a tűzi vízellátás is, amelynek érdekében a rendeletekben előírt sűrűségben a tűzcsapok beépítésre is kerültek, részben föld feletti, részben földalatti kivitelezésben.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 38. ábra: Vízellátás



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 3.2.4.4.2

Szennyvízelvezetés

A fővárosban, s Soroksáron üzemelő szennyvízgyűjtő hálózat és létesítmények üzemeltetője a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. A fővárosban a régebben épített csatornahálózatok még egyesített rendszerűen épültek, a később építettek már elválasztott rendszerűek. Soroksár területe a szolgáltató elválasztott rendszerű csatornahálózatához tartozik. A kiépített elválasztott rendszerű csatornahálózat befogadója a kerület területén üzemelő DélPesti Szennyvíztisztító telep. A szennyvíztisztító telep jelenléte a kerületben is okoz gondokat, mivel a jellemző szélirány mellett a kerület egyes részeit jelentős szagterhelésbűzhatás éri. A szennyvíztisztító telepnél a szaghatás csökkentése érdekében fejlesztések megvalósítási igényével kell számolni. A kerület csatornázottsága nem éri el az 50 %-ot, annak ellenére, hogy a kerületben üzemel tisztító telep. A kerületi szennyvízellátottság növelési lehetőségét fékezi a szennyvizek továbbvezetési lehetőségét biztosító főgyűjtő hálózat hiányossága, illetve csak korlátozott szállítókapacitással való rendelkezésre állása. A kerületen belüli fejlesztés megvalósítását pedig nemcsak a továbbszállítás problémája lassítja, hanem a már beépített és még nem csatornázott településrészek beépítésére a családi házas beépítés a jellemző, amely területen a csatornázás gazdasági hatékonysága lényegesen kisebb, mivel ugyanakkora hosszúságú építendő csatornaszakaszra kevesebb fogyasztói csatlakozás várható, mint intenzívebb beépítésű városrészeken. Ezeken a területeken a csatornázás megoldása húzódik, pedig hiányában a talajba szikkadó szennyvíz továbbra is a kerület egyik kiemelkedő szennyező forrása maradna. A kerületben kiépített gyűjtőhálózat a kerülethez kapcsolódó szomszédos települések felől is fogad be szennyvizeket, ezzel is korlátozódik a kerületi szennyvízbefogadó képessége. A kerület csatornahálózatának fejlesztési lehetőségét az is fékezi, hogy a kerület topográfiai adottsága mellett több átemelő építési igénnyel jár a hálózatfejlesztés, s a kerületre, illetve annak egyes részeire jellemző a magasabb talajvízállás, ami miatt a gravitációs csatornahálózat építése költségigényesebb. Szennyvízvezeték kiépítés a jelenlegi jogszabályi környezetben Budapest Főváros Önkormányzatának feladata és hatásköre. A kerületben szennyező forrásaként kezelt talajba szikkasztott szennyvízre tekintettel, a szennyező forrás felszámolása érdekében mielőbb kellene a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését kerületszintűre emelni. De első lépésként új fejlesztési területet már csak közcsatorna hálózat kiépítésével, csatlakozással szabad kivitelezni.




39. ábra: Csatornázás




3.2.4.4.3

Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

A kerület közműveket érintő legnagyobb hiánya a felszíni vízrendezés területén jelentkezik. A kerületben a vízelvezetést szolgáló befogadó-szállító vízfolyások, csatornák korlátozott szállítókapacitással bírnak, ezek ugyanis kiemelten a Gyáli patak és annak mellékágaicsatornái, többnyire a kerülettel határos, jellemzően befogadó-hiányos szomszédos kerületből, az agglomerációs településekről már túlterhelten érkeznek a kerület területére. Ezeknek fejlesztése revitalizációja sokat javíthatna a kerület környezeti állapotán. A komfortosabb környezethez az utak és közterületek állapotának, látványának javítása is szükséges. Ennek érdekében a XXI. században várható motorizáltságot figyelembe vevő közterületi használatot kell biztosítani, amelyhez a felszíni vízrendezésnek is komfortosabb, nagyobb rendezettségű megoldását kellene előtérbe helyezni. Az útburkolat kiépítésével egyidejűleg kell a felszíni vízrendezést, vízelvezetést megoldani. A kiemelt járdaszegély, a kontúros útnyomvonal vezetés, a zárt csapadékvíz csatornahálózat rendezettebb megjelenést eredményezhetne. A kisebb helyigényű zárt csapadékcsatorna által felszabaduló területen rendezett parkoló alakítható ki és látványosabb utcafásításra is biztosítható terület, amely a látványjavításon túl, a mikrokörnyezeti állapot javítását is szolgálná. A kerületre elkészített településfejlesztési koncepció már felvázolta a kerület fejlődésének irányait, s a várható fejlesztésbe vonandó területrészeket. A hosszú-távú fejlesztési stratégia pedig már pontosítja annak területhasznosítási lehetőségét is, amely alapján távlatilag az elvezetendő csapadékvizek várható mennyisége is pontosítható. Ezek ismeretében célszerű lenne a kerületre, kiterjesztve annak vízgyűjtő területi vizsgálatával vízelvezetési tanulmánytervet készíteni, amelyben nemcsak a várható mennyiségek, hanem az esztétikus arculatot, a kedvezőbb karbantartású rendszert alkotó, kisebb helyfoglalású, komfortosabb életvitelt eredményező vízelvezetési mód is rögzítésre kerül, figyelembe véve a vízvisszatartás igényét is. A tanulmányban pontosan lehatárolhatók a zártcsatornás és nyíltárkos vízelvezetésű területrészek, s ezzel hidraulikailag méretezhetővé válnak az egyes szakaszok. Csak hidraulikailag méretezett árkok kialakítása javasolható, amelyen a telek becsatlakozások módját, méreteit, anyagát, kialakítását szigorúbban kellene szabályozni, hisz az autóbehajtókátereszek az utcakép látványát markánsan befolyásoló elemek. A felszíni vizek végbefogadója a kerület határán haladó Ráckevei-Soroksári Duna-ág, amelynek vízminőség védelme szükségessé tenné, a bevezetésre kerülő vizek megfelelő kezelését (hordalékfogás, stb), különös tekintettel a folyó lassú vízmozgására. A kerület legnagyobb természeti kincse lehetne a kerület mentén végighaladó Duna-ág. Annak lassú vízmozgása, kisebb vízutánpótlása iszap lerakódást eredményez, bár jelenleg folyamatban van egy kotrási terv megvalósítása, amely a jelenlegi állapoton segítene, de a vízutánpótlás mértékének kérdését is meg kellene oldani. A kerületnek ezt a természeti adottságát jelenleg nem, illetve csak szűk kör számára hasznosítják. A vízi sport lehetőségének tágabb nyitásával a kerületi lakosság szélesebb körének az egészségesebb életmód iránti igényét lehetne fejleszteni. Ezt az igényt a Duna menti sáv ennek megfelelő terület felhasználási javaslatával lehet biztosítani. Természetesen jelenleg a Duna vízminősége a fövenystrand létesítési lehetőségét kizárja, de remélhető, hogy a főváros szennyvízelvezetési-tisztítási kérdésének megoldásával a Duna vízminősége javulni fog. Bár a feltisztulási folyamat várhatóan hosszabb idejű lesz, a területfejlesztésnél a lehetőség távlati fenntartására gondolni kell. ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A Duna idegenforgalomba való hatékonyabb bevonásának jelenleg legfőbb akadálya a zsilip rendszer, a zsiliprendszer rugalmasabb használatát biztosító átépítésével a nagyobb átjárás lehetőségét biztosítaná, s ezzel a nemzetközi vízi-turizmus felé tudna megnyílni. A korszerűbb zsiliprendszerrel a főváros közlekedési nehézségein is lehetne enyhíteni, ha a vízi közlekedés is megindulhatna a Duna Ráckevei-Soroksári ágában is. 3.2.4.4.4

Árvízvédelem

A kerület mentén haladó Ráckevei-Soroksári Duna-ág zsilipekkel lezárt, szabályozott vízmozgású és vízállású, így közvetlen árvízi veszélyt nem jelentő folyó. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Nagy-Duna ág a vízgyűjtő területéről változó mennyiségű vizet szállít. A változó vízszállítási igény szerint változik a Nagy-Duna vízszintje. A változó vízszint árhullámokat okoz, amely ellen a szárazföld védelmét biztosítani kell. A Duna árhullámai ellen a védelmet az elsőrendű védvonal biztosítja, amely jelen esetben a Csepel szigeten halad végig. Az RSD zsilipekkel lezárt a Nagy-Duna felől, de zsilipszakadás esetén a vízátfolyás előfordulása nem zárható ki. A főváros így a Molnár-sziget és a Gyáli pataktól északra eső parti sávot, mint árvízi öblözetet is szerepeltetett a korábbi árvízvédelmi térképeken. Ma az érvényes előírások szerint Soroksár területét már árvízvédelmi feladatok nem terhelik. Az érvényes előírások viszont a vízpartok fokozottabb karbantartását igénylik. A Duna mentén 10 m-es sávot kell szabadon hagyni a karbantartás számára, a Gyáli patak és mellékágai mentén 6-6 m-es sávot, egyéb árkok-csatornák- vízfolyások mentén 3-3 m-es sáv hagyandó szabadon. Ezeket lehetőleg közterületként kellene kiszabályozni, amennyiben erre nincs mód, akkor szolgalmi jog bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani a karbantartó számára.




40. ábra: Felszíni vízrendezés




3.2.4.4.5

Villamos energia ellátás

A kerület villamos energia ellátása a főváros egységes hálózati rendszeréről biztosított. A főváros villamos energia ellátásának bázisai a MAVÍR Zrt által üzemeltetett nagyfeszültségű (120, 220, 400 kV-os) átviteli hálózati rendszerekről táplált alállomások. Az alállomásokról induló középfeszültségű (20, 10 kV-os) elosztóhálózat, amely felfűzi a fogyasztói transzformátor állomásokat képezi a város villamos energia ellátásának gerincét. Budapesten már a 120 kV-os hálózat is lassan elosztóhálózat részévé válik. A főváros villamos energia ellátó hálózatának üzemeltetője a Budapesti ELMŰ Zrt., Soroksárt ellátó hálózatot a szolgáltató dél-pesti részlege üzemelteti. A szolgáltató, s egyben a kerület villamos energia ellátásának is alapbázisa a Soroksár 220/120/20 kV-os alállomás. Az alállomás betáplálása Dunamenti Hőerőmű felől kiépített 220 kV-os nagyfeszültségű hálózattal történik. Az alállomásban 120 kV-ra történő transzformálás is történik, és innen indul az a kétrendszerű 120 kV-os vezeték nyomvonal, amely Soroksár-Kőbánya és Soroksár Dunamenti Hőerőmű között üzemel. Soroksár alállomásból indul egy 120 kV-os földkábel nyomvonal, amely Soroksár Vasöntöde és Csepel között 2003-ban épült, valamint Soroksár alállomásról indul 120 kV-os hálózat oszlopokra fektetve egy Pestlőrinci, másik Monor, valamint harmadik Felsőbabád irányában a nyomvonalra telepített 120/20 kV-os alállomásainak betáplálására. A kerület területén így oszlopokra fektetve egyrészt északi irányba, Kőbánya és Pestlőrinc felé, másrészt déli irányba, Szigethalom, Felsőbabád, valamint keleti irányba Monor felé kétrendszerű, illetve egyrendszerű 120 kV-os hálózat nyomvonala halad. A hálózat és a biztonsági övezete részben meghatározó látványával rontja a környezetének látványát, részben, a nyomvonala mentén korlátozza a területfejlesztés lehetőségét. Ma már a 120 kV-os hálózat földalatti elhelyezésére a műszaki lehetőség rendelkezésre áll, ezért gazdasági mérlegeléssel, igényes területfejlesztés érdekében a kiváltásukat meg lehet oldani. A felszabaduló terület hasznosítóinak kell a kiváltás finanszírozását biztosítani. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy igény esetén újabb 120 kV-os vezetéket építeni a kerület területén már csak földalatti elhelyezéssel szabad. A kerület fogyasztóinak ellátására a kerületben üzemelő alállomásból, illetve a szomszédos kerületekből induló jellemzően 20 kV-os középfeszültségű hálózatok állnak rendelkezésre, amelyek felfűzik a fogyasztói transzformátor állomásokat. Az alállomásokról induló középfeszültségű hálózatok jellemzően oszlopokra fektetve haladnak, de a lakótelepek és a településközpont területén vannak földalatti elhelyezésű kábelkörök is, amelyek a járdákba fektetve haladnak. A fogyasztói transzformátor állomások vagy szabadon (épített házas, vagy lemezházas kivitelben) állnak, vagy épületen belül nyertek elhelyezést. Ma már nagyobb egységteljesítményű transzformátorok is telepíthetők, ezért az új állomáshelyeket úgy kell kialakítani, a régieket átalakítani, hogy a nagyobb egységteljesítményű gépek befogadására is megfeleljen, ezzel biztosítható, hogy a fajlagos igénynövekedés kielégítésére távlatilag sem kell újabb állomáshely létesítési igényével számolni és esetleg a jelenlegi transzformátor állomáshelyek számát még csökkenteni is lehetne. A transzformátorokról táplált kisfeszültségű elosztóhálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. A kisfeszültségű elosztóhálózat csak a kerület kisebb részén került földkábelbe fektetve kivitelezésre. Jellemzőbben, általánosan a családi házas beépítésű területen, de a kertvárosi beépítésű területrészen is előfordul a kisfeszültségű elosztóhálózat föld feletti elhelyezése. A föld feletti vezetés önmagában is látványrontó, de kiváltképpen ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA rontják a látványt az úttestet keresztező átkötések. Ezek a föld feletti vezetékek a látványrontáson kívül az utcák fásítását korlátozzák, amelynek a mikroklíma alakításában nagyon jelentős szerepük lenne. Ezért törekedni kellene a föld feletti vezetés felszámolására, amelyre természetesen csak fokozatosan és nagyobb távlatban kerülhet sor, mivel az egyes ingatlan bekötések is föld feletti csatlakozással épültek, így a változtatásokat az ingatlanok bekötésénél is meg kellene oldani, amihez az ingatlan tulajdonosoknak egyrészt tulajdonosi, másrészt anyagi hozzájárulása is kellene. Ennek a közeljövőben realitása nincs. A KVSZ előírásainak megfelelően az új fejlesztési területeken már csak földalatti elhelyezéssel szabad villamos energia hálózatot építeni, a többi területen, pedig ha új ingatlan bekötést kérnek azt már földalatti csatlakozással kell kiépíteni, akkor is, ha az elosztóhálózat föld felett halad. A föld alá történő átépítést egyes kiemelt területeken kerületi érdekből is meg lehet valósítani, ha annak gazdasági és végrehajtási feltételeit biztosítani tudják. A kerület közvilágítása a főbb utcák, a lakótelepek területén közvilágítási lámpatestekkel megoldott. A kerület területének azonban nagyobb hányadán a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejek biztosítják a minimális mértékű, csak a közlekedésbiztonsági előírásokat kielégítő közvilágítást. A kerület igényesebb megjelenését igényes közvilágítás létesítésével lehet növelni. A környezetbe illő lámpatestek kiválasztásával, a közlekedési, vagyoni- és személyi biztonságot szolgáló megvilágítás (fényerő, fénypont magasság, stb.) biztosításával a kerület sajátos arculata, hangulata teremthető meg. Ennek a megvalósítását a föld feletti kisfeszültségű hálózat javasolt felszámolásához kell kapcsolni, ezzel reálisan távlatra fokozatosan a megújulás, a korszerű közvilágítás kialakítása megoldható lesz. A közvilágítási hálózat korszerűsítésével egyidejűleg a betáplálását biztosító hálózatot is földkábelként kell kivitelezni. 3.2.4.4.6

Földgázellátás

A kerület földgázellátásának az üzemeltetője a Fővárosi Gázművek Zrt. A kerület ellátására kiépített hálózat a főváros egységes gázellátó hálózatának a része. A kerület gázellátásának bázisa a kerület területén üzemelő gázátadó állomás, amelynek betáplálása a Vecsés felől kiépített nagynyomású gázszállító vezetékről kiépített bekötővezetéken keresztül történik. A Vecsés felől érkező nagynyomású szállítóvezetéket a MOL társasághoz tartozó Földgázszállító Zrt üzemelteti és keresztülhalad a kerület területén Csepel felé, a Rózsa utca mentén üzemelő átadóállomásig. Ezzel a Vecsés-Csepel nagynyomású szállítóvezetékkel párhuzamosan még egy nagynyomású szállítóvezeték is halad, amely a Csepeli Erőmű ellátására épült. Ezeknek a nagynyomású szállítóvezetékeknek a nyomvonalát és biztonsági övezetét, mint terület felhasználást korlátozó adottságot kell kezelni. A kerület ellátásának gerincét az átadótól induló nagy-középnyomású gerincvezeték képezi, amely dn 700-as mérettel halad az Ócsai út mentén északi irányba, Ócsai út- Grassalkovich út- Templom utca- Rézöntő utca- Könyves utca- Alsó Határút- Vágóhíd utca nyomvonalon hagyja el a kerületet és halad dn 700-as mérettel északi irányba tovább. Erre a gerincvezetékre telepített, vagy gerincvezetékről leágazó nagy-középnyomású vezetékre telepített körzeti, vagy egyedi nyomásszabályozók alkotják egyes területek ellátásának a közvetlen bázisát. A nyomáscsökkentőktől induló kisnyomású elosztóhálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kerület területén a fejlesztési stratégia alapján megvalósításra kerülő új beruházások ellátására a bázisközelség, az áthaladó nagy-középnyomású gerincvezeték kedvező adottságként áll rendelkezésre.




41. ábra: Energiaközművek




3.2.4.4.7

Elektronikus hírközlés

Vezetékes elektronikus hírközlés A kerület vezetékes távközlési hálózatát a T-COM Nyrt. üzemelteti. A térség vezetékes távközlésének biztosításához a kiépített hálózat rendelkezésre áll. A hálózat a főbb utak mentén alépítményben, illetve földkábelbe fektetéssel épültek, de a hálózat jellemzőbben a kerület, döntő hányadán föld feletti fektetéssel épült. Egyes utca-szakaszokon a kisfeszültségű tartóoszlopokra fektetve üzemelnek, de több utcában önálló oszlopokat fektettek le kizárólag a távközlési vezeték tartására. A szükséges nyilvános telefonfülkék is elhelyezésre kerültek. A villamos energia ellátásnál is már említésre került, hogy különösen a családi házas beépítésű városrészekben a villamos energiaellátó hálózati rendszerekhez hasonlóan a vezetékes távközlési hálózatok is oszlopokra fektetéssel kerültek kivitelezésre, ezek kedvezőtlenül alakítják a közterületek látványát, s a növénytelepítés lehetőségét korlátozzák. Ezért törekedni kellene a föld feletti vezetés felszámolására, amelyre természetesen csak fokozatosan és nagyobb távlatban kerülhet sor. A KVSZ előírásainak megfelelően az új fejlesztési területeken már csak földalatti elhelyezéssel szabad villamos energia hálózatot építeni. De a hálózat kiváltását, föld alá történő átépítését egyes városképi szempontból érzékeny, kiemelt területeken kerületi érdekből is meg lehet valósítani, ha annak gazdasági feltételeit biztosítani tudják. A vezetékes távközlés műszaki megjelenésében közműjellegű, de szolgáltatása alanyi jogú. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltatók saját beruházásként valósítják meg. A hálózatépítést már csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. A hálózatfejlesztésre a meglevő hálózat műszaki kapcsolati lehetőséget biztosít. A nagyon kedvező (vezetékes és vezeték nélküli) távközlési ellátottságra tekintettel célszerű a nyilvános beszélő helyek számát felülvizsgálni. A kihelyezett, a járdákon szabadon álló telefonfülkék jelentős hányadban felszámolhatók lehetnek és helyük utcafásításra hasznosíthatók lehetnek. A felülvizsgálat keretében azonban figyelmet kell arra fordítani, hogy –segélykérés lehetőségének biztosítására- azért a megfelelő sűrűségben nyilvános (vezetékes) távbeszélő helylánc megmaradjon. Ezeket azonban nem szabadon állóan, hanem lehetőleg kereskedelmi-szolgáltatási létesítményhez kapcsolódóan, annak közterületről megközelíthető részére kellene elhelyezni. Meg kell még említeni, hogy Soroksár az egyetlen kerület Budapesten, ahol a kábel TV ellátás gazdasági indokok miatt nem tudott elterjedni, ugyanis a hálózatfejlesztést a ritkább fogyasztói rácsatlakoztatási lehetőség nem teszi gazdaságossá. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot javítja a nem vezetékes távközlési készülékek használata. A kerületben valamennyi vezeték nélküli szolgáltató (T-Mobile, Telenor, stb.) kedvező vételi lehetőséget biztosít, azaz a lefedettség megfelelő. Vezeték nélküli hírközlési létesítmény elhelyezési lehetőségét részben az ágazati előírások, részben a kerület helyi építési szabályzata szabályozza.




3.2.4.5 3.2.4.5.1

Közlekedési infrastruktúra A kerület belső közlekedési kapcsolatai

Közúti hálózat A kerületen áthaladó országos útvonalakhoz a főváros két körirányú, másodrendű főútvonala csatlakozik. Mindkét útvonalra jellemző, hogy sem közúti paraméterek, sem városszerkezeti helyzet szempontjából nem felelnek meg az igényeknek, szintben keresztezik a MÁV kelebiai vonalát, városközpontú lakóterületeken átvezetett szakaszok változnak a külterületi jellegű szakaszokkal. − A pesti külső területeket összekötő útvonal része, a Szentlőrinci út – Erzsébet utca – Wekerle S. utca / Könyves utca – Rézöntő utca / Tárcsás utca útvonal megfelelő szélességű közterület hiányában szűk, egyirányúsított lakóutca jellegű szakaszon halad Soroksár központjában. Az útvonal M5 – Nagykőrösi út – Méta utcai csomópontrendszerében a csúcsidőszaki torlódások mutatják a kapacitás hiányát. − A Soroksár – Pestszentimre irányú, Vecsés út – Tangazdasághoz vezető út – Majori utca – Dózsa György utca útvonal az 5.sz. főúthoz Soroksár fő terén (Hősök tere – Arany János utca) átvezetve csatlakozik. A XXIII. és XX. kerületek kapcsolatát az 5.sz. főúton kívül gyűjtő utak biztosítják: − A Könyves utca – Alsó határút útvonal Tárcsás utca – Zománc utcai csomópontja a Kelebiai vasútvonal szintbeni átjárójánál kis kapacitású, forgalombiztonsági szempontból nem megfelelő. − A Köves út és Szent László utca Soroksár Újtelep fő közúti megközelítő útja. Soroksár központjának belső gyűjtőútja a Templom utca. Orbán-hegy területén gyűjtőút funkciójú az 5. és 510.sz. főutat összekötő Hunyadi utca, a két főút közötti átmenő forgalom is terheli. A kerület déli részének nincs összefüggő, kiépített belső úthálózata. Forgalomszabályozás A kerület főúthálózatának jelentős része külterületi jellegű szakaszokból áll. A belterületi szakaszokon is a vonali sebességkorlátozás 50 km/h feletti haladást biztosít (Grassalkovich út, Nagykőrösi út). A Grassalkovich úton a HÉV keresztezésekkel kombinált jelzőlámpás forgalomirányítás működik. A Nagykőrösi út – Méta utca – Szentlőrinci út jelzőlámpás csomópontrendszerének kapacitása már kimerült. A MÁV kelebiai vonalának két szintbeni fényjelzős szabályozású közúti keresztezése a vasúti forgalom növekedésével jelentős akadályoztatással bonyolítja le a közúti forgalmat. Egyirányú úthálózat kijelölésére a kerületben kevés helyen került sor: a Szentlőrinci út és az 5.sz. főút közötti kapcsolatok – megfelelő szélességű közutak hiányában – egyirányú útpárokon haladnak. Teherforgalmi korlátozású terület a kerületben nincs. A területi forgalomcsillapítás kijelölése a lakóterületek jelentős részén megtörtént: − Alsó határ út – Köves út – Tartsay utca – Szent László utcák által határolt terület − Tartsay utca – Köves út – Szentlőrinci út – Szent László utcák által határolt terület − Szent László utca – Tartsay utca – Temetősor – Mezőlak utcák által határolt terület − Szent László utca – Tartsay utca – Külső Vörösmarty utca – Alsó határ út által határolt terület ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA − Külső Vörösmarty utca – Tartsay utca – Temetősor – Alsó határ út által határolt terület − Rézöntő utca – Grassalkovich út szervizútja – Török utca – MÁV-Kelebia vasútvonal által határolt terület − Tárcsás utca – Szabóky Rezső utca – Láng Endre utca – Hősök tere – Templom utca által határolt terület − Grassalkovich út – Táncsics Mihály utca – Tárcsás utca – Vecsés út – Felsődunasor – Meder utca (Molnár-sziget) által határolt terület − Haraszti szervizút – Millennium utca – Gömbkötő utca – Dél utca által határolt terület − Tárcsás utca – Tisza utca – Rézöntő utca – Templom utca által határolt terület − Köves út – Tószeg utca – Ugraszél utca – Töretlen utca – Wekerle Sándor utca – Zománc utca által határolt terület. Közösségi közlekedés A kerület és a környező területek közötti, illetve belső tömegközlekedését a BKV autóbusz hálózata bonyolítja le. A hálózat a megállók 300 m gyaloglási távolságot biztosít a beépített területek jelentős részén (Nem megfelelően ellátott terület Orbán-hegy térsége). A Millenium telep és az M5 melletti bevásárló központ között az önkormányzat vállalkozói részvétellel működtet helyi buszjáratot (Soroksár busz). A külső kapcsolatokat biztosító autóbuszjáratok: 66, 166, 36, 54, 154 Kerékpáros és gyalogos közlekedés A kerületben a kerékpáros közlekedés feltételei nincsenek kialakítva: nincs összefüggő kerékpárút hálózat, sem más kerékpáros létesítmények (pl. őrzött tárolók). A gyalogos közlekedést hátrányosan érintő közlekedési pályák (5.sz. főút, Ráckevei HÉV vonal, Kelebiai vasútvonal) csak nagy távolságban teszik lehetővé az átjárást, külön szintű kapcsolat csak egy helyen létesült (Tárcsás utca). Parkolás A kerületben számottevő közterületi parkolási igény csak Soroksár központ intézményeinél jelentkezik, de a más kerületekéhez hasonló problémát itt nem jelent. A vasúthoz, illetve a HÉV vonalhoz kapcsolódó P+R parkoló nem épült, de a kötöttpályás vonalak alacsony szolgáltatási színvonala miatt jelenleg nincs is ilyen igény. 3.2.4.5.2

A közlekedési problémák összefoglalása

Közösségi közlekedés − A kerületnek nincs közvetlen tömegközlekedési kapcsolata a városközponttal, az eljutási idő kedvezőtlen. − A MÁV kelebiai vasútvonalon nincsenek meg az elővárosi, városon belüli közlekedés feltételei (nincs közös tarifarendszer, nincs ütemes menetrend). − A HÉV vonal szolgáltatási színvonala igen alacsony (elavult járműpark, ritka követési idő). − A vasúti és HÉV vonal az elmaradott infrastruktúra miatt és a külön szintű keresztezések hiányában a területegységeket elvágó hatású. − A Soroksári Duna-ágban nincsenek kihasználva a vízi közlekedés lehetőségei. − Hiányzik a szomszédos területekkel a megfelelő szolgáltatási színvonalú autóbuszkapcsolat. ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Közúti közlekedési hálózat − Soroksár központján két országos főútvonal (5, 510) fővárosi bevezető szakasza halad át, elkerülő út hiányában jelentős az átmenő forgalom. − Soroksár központját terheli a külső kerületeket összekötő útvonalak (Vecsés út – Hősök tere, Szentlőrinci út – Rézöntő utca) forgalma is. − Egyes útvonalak kapacitása a csúcsidőben kimerült (M0, Szentlőrinci út – Méta utca, Nagykőrösi út). − A legnagyobb forgalmú logisztikai területnek nem épültek ki a megfelelő közúti kapcsolatai. − A fővárosi átlagnál alacsonyabb a kiépített úthálózat aránya. Forgalomszabályozás, parkolás − A szintbeni vasúti átjárók a forgalom akadályoztatása és biztonsága szempontjából igen hátrányosak. − A HÉV a jelenlegi infrastruktúrával csak kevés helyen keresztezhető szintben. − A teherforgalmi korlátozások hiányában jelentős az átmenő teherforgalom aránya. − A P+R rendszer a tömegközlekedés alacsony szolgáltatási színvonala és parkolók hiányában nem működik. − Egyes közúti csomópontok szabályozása nem felel meg a forgalmi igényeknek. Kerékpáros, gyalogos közlekedés − A kerékpárút hálózat hiányzik. − A kerékpáros közlekedés kiszolgáló létesítményei (tárolók) hiányoznak. − Az akadálymentes közlekedés feltételei csak helyenként vannak kialakítva. − A vasúti pályák gyalogos keresztezései igen nagy távolságra vannak.




3.2.5 Közszolgáltatások 3.2.5.1

Oktatás-nevelés

Az Önkormányzat közoktatással kapcsolatos feladatait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek szabályozzák. E jogszabályok rögzítik a közoktatás közfeladatait, rendelkeznek a helyi önkormányzatok feladat ellátási kötelezettségéről, annak módjáról és szabályairól. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata 2004-ben készítette el a Közoktatási Intézkedési Tervét, amely 2006-ig volt hatályos. Az új Közoktatási Terv már a 2008-2016 közötti időszakra készült. Az elmúlt években a törvények módosításai, a demográfiai változások, a felhasználói igények módosulása tette szükségessé, hogy Soroksár Önkormányzata átgondolja a nevelés és oktatás terén vállalt feladatát, felülvizsgálja a korábbi, majd pedig elkészítse az új közoktatási koncepcióját, és erre alapozva készítsen közoktatási intézkedési tervet. A korábban bemutatott demográfiai adatokból megállapítható, hogy Soroksár lakossága, ha kis mértékben is, de folyamatosan csökken az utóbbi években. A népességszám csökkenése általában együtt jár a gyerekek számának csökkenésével. Ez a megállapítás Soroksárra nem igaz, mivel a született gyermekek évenkénti száma 1999 és 2008 között kis mértékben (24fő) nőtt. 45. táblázat: Gyermekek évenkénti száma (fő) Kerület Soroksár XXIII.

1999. év

2000. év

2001. év

160

156

173

Élveszületések száma (fő) 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 199

184

204

186

2006. év

2007. év

2008. év

180

191

184


A táblázatban bemutatott számok nem pontos adatok, mivel a kerületi óvodás és általános iskoláskorú népesség meghatározása pontosan nem lehetséges. A létszámot befolyásolja a beés kijelentkezések rendszertelensége, a népesség-nyilvántartási adatbázis pontatlansága és a beiskolázás előtt az „átmeneti migráció”, a megnövekedett átjelentkezések száma is. A tanköteles gyerekek számának meghatározásánál csak a népesség-nyilvántartó adatai állnak rendelkezésre. 46. táblázat: Családonkénti gyerekszám (fő) 2001 Családösszetétel (gyermek)

Összesen család

100 családra jutó

0 1 2 3 4–X Együtt 100 családra jutó gyermek

1 831 2 087 1 581 313 77 5 889 111

– 44 115 194 264 60

összes gyermek





3.2.5.1.1

Óvodai ellátás

Az 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdése és az 1993. évi LXXIX. tv. 86. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat kötelező feladata az óvodai ellátás biztosítása. A kerületi óvodai ellátást 3 összevont óvoda, 10 óvodaegységében (tagóvodájában) biztosítja az Önkormányzat. 2000 szeptembere óta működik egy magánóvoda is (a Ficánka Óvoda), melynek maximális felvevőképessége 40 fő, így a 700 fő körüli kerületi óvodás létszámot figyelembe véve, a kerületi ellátásra gyakorolt hatása nem számottevő. Az óvodás gyermekek létszáma stabilnak mondható. A hálózat férőhely kihasználtsága az elmúlt 5 évben 100 % körül mozgott. Az óvodai csoportok átlaglétszáma 22-23 fő. 47. táblázat: Óvodai létszámok Soroksáron (2002/3 - 2010/11) Óvoda I. Összevont II. Napsugár III. Összevont Összesen

Férő-hely 308 120 274

2002/3 318 120 250

2003/4 323 116 243

2004/5 314 116 235

2005/6 321 119 255

2006/7 323 114 245

2007/8 305 114 260

2008/9 346 118 241

2009/10 301 117 238

2010/2011 305 127 247

702

688

682

665

695

682

679

705

656

679

Forrás: Soroksár Önkormányzata

A statisztikai adatok az adott nevelési év október 1-jei állapotát tükrözik, az év közbeni felvételre váró gyerekek számát nem tartalmazza. Az elmúlt években megtörtént az összes óvoda felújítása, modernizálása. A Gyékény utcai óvoda rekonstrukciója és egy új óvodai szárny felépítése is elkészült. A Csillag utcai Tagóvoda felújítására és bővítésére 2008-2009-ben került sor. 3.2.5.1.2

Alapfokú oktatás

Az alapfokú (általános iskolai) oktatást-nevelést a kerületben öt általános iskola látja el: a Fekete István Általános Iskola, a Grassalkovich Antal Általános Iskola, a Mikszáth Kálmán Általános Iskola, a Páneurópa Általános Iskola és a Török Flóris Általános Iskola. Nem önkormányzati fenntartású (egyházi, alapítványi) általános iskola a kerületben nem működik. Az intézmények földrajzi elhelyezkedése lehetővé tette, hogy a felvételi körzetek arányosan és praktikusan kerüljenek kialakításra. Speciális helyzetet teremt, hogy Soroksár vonzáskörzete igen nagy. Az általános iskolákban jelentős a szomszédos kerületekből, településekről ingázók száma. Az iskoláskorú népesség családi hátterét illetően jelentős átrendeződés tapasztalható: az utóbbi tíz évben csökkent a gyermeket nevelő családok száma. A gyermeküket egyedül nevelők számaránya viszont erőteljesen növekedett a teljes családok százalékában, amely ellátási és nevelési feladatokat jelent – mind az oktatás, mind pedig a kulturális és szociális szektor számára. Különleges feladat a beilleszkedési-, tanulási- és magatartási zavarokkal küzdő (BTM) és a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekekkel való foglalkozás. Az elmúlt évek statisztikái szerint számuk az óvodákban fokozatosan hő, ez felmenő rendszerben jelentkezik az iskolai oktatásban. Az általános iskolák tanulólétszáma kerületi szinten 2002 és 2010 között összességében, csökkent (2061-ről 1975-re). Az elmúlt években tapasztalható tanulólétszám-csökkenés az elkövetkezendő 4-5 évben valószínűleg folytatódik. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



48. táblázat: Tanulólétszámok a Soroksári általános iskolákban (2002/03 – 2010/11) Intézmény

2002/2003 csop létsz









Grassalkovich

24

576

24

582

24

580

24

574

24

574

24

575

24

578

25

616

25

614

Mikszáth

15

261

14

246

14

232

14

217

13

191

13

200

13

177

12

145

11

142

Fekete

13

252

12

228

13

243

15

259

15

259

16

264

16

266

16

252

16

255

Páneurópa

16

319

16

313

16

308

16

289

16

279

16

291

16

309

16

330

16

340

Török F.

27

653

27

652

27

638

26

604

25

567

24

556

24

567

24

589

24

603

Összesen:

95

2061

93

2021

94

2001

95

1943

93

1870

93

1886

93

1897

93

1932

92

1954

Forrás: Soroksár Önkormányzata

Átlagos csoportlétszámok 2007/2008. tanév A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. sz. melléklete az 1-4. évfolyamon 21 fős átlaglétszámot és 26 fős maximális létszámot tartalmaz, míg a felső tagozatban (5-8. évfolyam) a csoportonkénti átlaglétszám 23, a maximális létszám 30. Soroksáron az iskolák közül a Grassalkovich Antal és a Török Flóris Általános Iskola a törvényi átlagot valamelyest meghaladó csoportlétszámmal működik, míg a Fekete István, a Páneurópa és a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában a csoportonkénti gyermeklétszám valamelyest a törvény által javasolt átlag alatt marad. A napközis tanulók száma a 2006/2007-es tanévben 640 fő 27 csoportban, ez az összes tanuló 34%-a. Az átlag csoportlétszám 23,7 fő. Az alsós korosztály teszi ki a napközisek zömét, de van iskola, ahol a felsőbb évfolyamon is biztosított a napközi. Napközis tanulók a 2007/2008-as tanévben: 695 fő 29 csoportban, ez az összes tanuló 36,8 %a. Az átlagos csoportlétszám 23,56 fő. A német nemzetiségi oktatás valamint az angol nyelvoktatás magas színvonalon működik a kerületben. Az európai trendek és a magyar oktatáspolitikai stratégia azonban elsősorban az angol nyelvet teszik a nemzetközi kooperáció nyelvévé. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók intézményes ellátását a fővárosi fenntartású Benedek Elek Általános Iskola és Óvoda látja el. Jelenleg mintegy 60 soroksári tanuló jár oda. A soroksári általános iskolák legfontosabb jellemzői: A Grassalkovich Antal Általános Iskola közelmúltban befejeződött korszerűsítésével 8 új tanterem, tornaterem, könyvtár épült és a zeneiskola végleges elhelyezést kapott. Fővárosi szinten is magas színvonalú kéttannyelvű és nemzetiségi nyelvoktató programja. Az emelt szintű ének oktatás iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Nagy gondot fordítanak a művészeti oktatásra, a hagyományok ápolására. Problémát jelent, hogy normál osztály nem működik az iskolában, csak német és ének tagozatot indítanak. A Mikszáth Kálmán Általános Iskolában a hagyomány-teremtés és az iskola vonzóbbá tétele érdekében sokféle új közösségi programot kínálnak a tanulóknak. A gyermeklétszám csökkenés az intézményben rohamos annak ellenére, hogy a kerületben itt a legmagasabb a körzetes tankötelesek száma. Kisebb létszámú osztályokban végzik a gyengébb képességű gyerekek felzárkóztatását. A Török Flóris Általános Iskola tanulólétszáma kiegyensúlyozott, a működést optimálissá tette. Tanulói kimagasló eredményeket érnek el magyar, angol, ének és a sport területén. ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Továbbtanuláskor sokan választják az angol nyelvterületet, ehhez jó alapokat biztosít az iskola. A sportban is kiváló eredményeket érnek el az iskola tanulói. A környezetvédelmi nevelés nagy hangsúlyt kap a nevelésben, az iskola 2005 után ismét elnyerte az „Ökoiskola” megtisztelő címet. A Fekete István Általános Iskolában az oktató-nevelő munka színvonala folyamatosan emelkedik. Kialakításra került egy fejlesztő centrum, melyben a fejlesztő és logopédiai foglalkozások kaptak helyet. A fejlesztő osztályokban szakmailag rendkívül hatékony munka folyik, emellett az egyéni, kiscsoportos fejlesztés, a logopédiai munka, valamint a mozgásterápiás módszerek is kiválóan működnek. A Fekete István Általános Iskola szintén elnyerte az „Ökoiskola” címet. A Páneurópa Általános Iskola megfelelő feltételekkel, stabilnak mondható létszámmal működik. Az egyéni hátrányok leküzdése, az esélyek kiegyenlítése érdekében – a Mikszáth Kálmán Általános Iskolához hasonlóan – csatlakoztak az Integrációs Programhoz. A nyelvoktatásra nagy hangsúlyt fektetnek. A hagyományok ápolása fontos szerepet játszik az iskola életében. 2008-ban a Páneurópa Általános Iskola is „ökoiskola” lett. 49. táblázat: Óvodai nevelés, alap- és középfokú oktatás Soroksáron 2008/2009 Szakiskola és Ebből Középiskola speciális összesen gimnázium szakközépiskola szakiskola Feladat ellátási hely 11 5 – 2 2 – Gyermek, tanuló a nappali oktatásban 689 1 895 – 219 219 – XXIII. Gyermekcsoport, osztály a nappali oktatásban 31 93 – 9 9 – Egy gyermekcsoportra, osztályra jutó óvodás gyermek, tanuló a nappali oktatásban 22 20 – 24 24 – Forrás: KSH Budapest statisztikai évkönyvek Kerület

Óvoda

Általános iskola

Egyéb feladatok: Nyári napközis tábor – A nyári napközis tábori szolgáltatásokat 2004 óta már helyben, forgószínpad-szerűen mindig más iskola szervezi, 9 héten keresztül biztosítva a gyerekek nyári felügyeletét, művelődését, neveltetését. Központi Műhely – 2008-ban a többcélú pedagógiai szolgáltató intézmény, a SEPSZI vette át a feladatot. Alapfokú művészetoktatás – Az alapfokú művészetoktatást a Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el. Rendezvényeik igen magas színvonalúak, rendszeresen szerepelnek itthon és külföldön egyaránt. A programokban felvállalt feladatokon túl az intézmény rendkívüli rendezvényeket is vállal az iskola szakmai presztízsének emelése érdekében. A Soroksár Művészeti Oktatásért Közalapítvány rendszeresen támogatta a zeneiskolát. Pedagógiai szakszolgálat – A közoktatási törvény felsorolja és pontosan differenciálja a szakszolgálati tevékenységeket: − gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás − tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység − nevelési tanácsadás − logopédiai ellátás − továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA − konduktív pedagógiai ellátás − gyógytestnevelés A főváros és a fővárosi kerületek közti feladatmegosztás eredményeképpen a XXIII. kerület gondoskodik a nevelési tanácsadásról, a logopédiai ellátásról és a gyógytestnevelésről. A Nevelési Tanácsadó 2007. szeptember 1-jéig nem önálló intézményként a Páneurópa Általános Iskolában működött. A 2007/2008-as tanévben a feladatokat egy önálló intézmény a Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szolgáltató Intézmény látja el. 3.2.5.1.3

Középfokú oktatás

Önkormányzati fenntartású középiskola a kerületben nincs. Egy alapítványi fenntartású középfokú intézmény működik (Qualitás Gimnázium), mely felett a törvényességi felügyeletet a Fővárosi Önkormányzat gyakorolja. 3.2.5.1.4

Felsőoktatás

Felsőfokú oktatási intézmény nincs a kerületben, a Péteri-major térségében lévő Kísérleti Üzem és Tangazdaság a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar kihelyezett létesítményeként szolgálja a gyakorlati kertészképzést. 3.2.5.1.5

Esélyegyenlőség a közoktatásban

A magyar közoktatás egyik sajátos jellemzője, hogy az egyes intézmények között nagy különbségek mutatkoznak a tanulók eredményességét illetően. A sajátos nevelési igényű tanulók integrálásának jogi lehetőségével éltek az oktatási intézmények. Minden sajátos nevelési igényű tanulónak, gyermeknek joga van az állapotának megfelelő, különleges gondozás keretében biztosított pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátáshoz. Minden intézmény törekedett biztosítani a szükséges személyi és tárgyi feltételeket az érintett tanulók eredményes fejlesztése érdekében. A pedagógusok továbbképzésével, az intézmények fejlesztő teremmel való ellátásával, a fejlesztéshez szükséges eszközök beszerzésével hathatós lépéseket tettek az új elvárásoknak való megfelelés irányába. Soroksár Önkormányzatának esélyegyenlőségi programjában, s ezzel összhangban az intézmények esélyegyenlőségi programjaiban is ennek a problémának a megoldására helyeződik a fő hangsúly, s ahol szükséges, kidolgozzák az integrált oktatás-nevelés feltételeit. Soroksár Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének céljai: − Az egyenlő bánásmód és a szegregációmentesség elvének teljes körű érvényesülésének biztosítása a kerületi közoktatási intézmények működésében és fenntartói irányításban. − A kerületben élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése a kerületi közoktatási intézményekben. − A kerületi közoktatási intézményei között, illetve az intézményeken belül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét érintő esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése és kezelése. − A kerület minden tanulója számára egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz, ennek érdekében a közoktatási intézmények oktatási színvonalában, eredményességében meglévő különbségek csökkentése. − A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása az ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA oktatási-nevelési folyamatokban a hátrányok kompenzálását segítő fejlesztések, szolgáltatások bevezetésével. 50. táblázat: Közoktatási esélyegyenlőség mutatói Soroksáron 2008 Sajátos nevelési Az összlétszám igényű (SNI) százalékában gyermek I. sz. Óvoda 0 0% II. sz. Óvoda 0 0% III. sz. Óvoda 0 0% Fekete István Általános Iskola 16 6% Grassalkovich Antal Általános Iskola 0 0% Mikszáth Kálmán Általános Iskola 14 7% Páneurópa Általános Iskola 11 3,7% Török Flóris Általános Iskola 0 0% Forrás: Soroksár Önkormányzata, Esélyegyenlőségi Program Intézmény

Halmozottan hátrányos helyzetű 14 1 0 20 11 20 10 7

Az összlétszám százalékában 5% 0,8% 0% 7,5% 1,9% 10% 3,4% 1,2%

Az esélyegyenlőségi programban a következő hangsúlyos elemek megvalósítására törekszik Soroksár Önkormányzata: − A bölcsődei és az óvodai beiratkozáskor kiemelten koncentrálnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételére és integrált fejlesztésére. − A Mikszáth Kálmán és a Páneurópai Általános Iskolában a képesség-kibontakoztató oktatásra épülő integrált oktatás bevezetése. − Az általános iskolák – együttműködve a Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézménnyel, valamint a Soroksári Roma Kisebbségi Önkormányzattal- felvételi-előkészítő foglakozások lehetőségét dolgozták ki hátrányos helyzetű roma tanulók középiskolai tovább tanulása érdekében. − A Soroksári Roma Kisebbségi Önkormányzat közoktatási célú pályázatainak támogatása. − Az integrált oktatást, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást segítő pályázati források igénybevétele a közoktatási intézmények dologi és személyi állományának fejlesztése céljából. − A Közoktatási Törvény 66.§-ában megfogalmazott elvek maradéktalan érvényesítése a körzethatárok kialakításánál. − A társadalmi és szakmai környezet jobb megismerése, együttműködése érdekében fórumokat szerveznek. Az óvodás korosztályon belül a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek regisztrált aránya mindössze 2 %, az általános iskolások körében valamivel több, de még mindig elég alacsony, kb. 3,5 % ez az érték. 51. táblázat: Hátrányos helyzetű óvodás gyermekek és iskolás tanulók száma Soroksáron 2008 Soroksáron

Összesen

élő óvodás és iskolás gyermekek száma 2565 Jár óvodába 679 Alsó tagozatos (1-4.) 908 Ebből Felső tagozatos (5-8.) 978 Összesen iskolás gyermek 1886 Forrás: Soroksár Önkormányzata, Esélyegyenlőségi Program


SNI – – – – 42

Ebből HH – 109 – – 216

HHH – 16 – – 68


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Látható, hogy jelentős számban vannak a kerület intézményeiben a kerületen kívülről bejáró gyerekek, tanulók. Őket a szülők jellemzően a szomszédos kerületekből és a dél-pesti agglomerációból hordják át. Legtöbb bejáró a Török Flóris Általános Iskolában van (182), ami az intézmény összlétszámához képest rendkívül nagy arány (32,7 %). A Grassalkovich, Fekete István és Páneurópai iskolákban és az óvodákban is jelentős számban vannak a XX. kerületből bejáró gyerekek. Ennek magyarázata, hogy a két kerület korábban egy közigazgatási egységet alkotott, és az elválás Pesterzsébettől, illetve Soroksár önállósodása nem változtatta meg a családi és földrajzi alapon kialakult szokásokat. 52. táblázat: Bejáró óvodás gyermekek és iskolás tanulók száma Soroksáron 2008 XX. Kerületből 317 47 364

Budapestiek Általános Iskolák Óvodák Összesen Bejárók összesen Grassalkovich Antal Általános Iskola Mikszáth Kálmán Általános Iskola Török Flóris Általános Iskola Páneurópa Általános Iskola Fekete István Általános Iskola Óvodák Összesen

Budapest egyéb részeiből

Összesen

27 15 42

344 62 406

Kistérségből

Budapestről

Összesen

77 8 3 7 3 21 119

77 2 182 25 58 62 406

154 10 185 32 61 83 525

Forrás: Soroksár Önkormányzata, Esélyegyenlőségi Program

A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a korai fejlesztés és gondozás nem helyben ellátott. A többi szolgáltatást helyben vehetik igénybe a kerületi lakosok. A főváros és a fővárosi kerületek közötti feladatmegosztás eredményeképpen a kerület gondoskodik a nevelési tanácsadásról, logopédiai ellátásról és a gyógytestnevelésről. Óvodai ellátás, fejlesztési irányok Az óvodai ellátás az önkormányzat kötelező feladata. Jelenleg 10 óvoda egységben tesz eleget ennek a feladatának, három összevont intézményen belül. A 2008. évi statisztikai adatai alapján 679 gyermek jár. Az azóta eltelt időszakban a jelentkezések száma emelkedő tendenciát mutat. A jelenlegi férőhely már nem elégséges. 53. táblázat: Óvodai ellátás mutatói 2008 Óvodai intézmények száma Óvodai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermeke száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Forrás: Soroksár Önkormányzata, Esélyegyenlőségi Program


3 10 702 679 109 16 – – – 30



Sajnálatos módon nem állnak rendelkezésre adatok arra vonatkozóan, hogy a kerületben élő harmadik életévüket betöltő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek közül hányan nem részesülnek óvodai nevelésben, melynek legfőbb oka, hogy a kerületben tartózkodó családok közül sokan nincsenek hivatalosan bejelentkezve, illetve, hogy több, még állandó lakosként nyilvántartásban lévő család nem él a kerületben. Tekintettel arra, hogy a korai óvodáztatás létfontosságú a gyerekek iskolai eredményességének megalapozásához, rendkívül fontos érdek, hogy a kerületben tartózkodó gyermekek közül mindenki 3 évesen óvodába kerüljön. A 3-5 éves korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában évente fel kell mérni a tényleges helyzetet, szükség esetén családterápia jelleggel felvilágosító beszélgetést folytatni a szülőkkel. 54. táblázat: Hátrányos helyzetű gyermekek megoszlása óvodánként Soroksáron Intézmény I. Összevont II. Napsugár

Gyermek-, tanulólétszám Összesen HH/HHH 305 48/14 114

16/1

III. Összevont 260 45/1 Forrás: Soroksár Önkormányzata, Esélyegyenlőségi Program

SNI – – –

Az óvodai ellátásban részesülő HHH gyermekek elhelyezkedéséről megállapítható, hogy a kerületi óvodai feladat-ellátási helyein kiegyenlített arányban vannak jelen. Az óvodák a Képviselő testület által elfogadott, szakértő által vizsgált saját Nevelési Programok alapján látják el nevelési feladataikat. Általános iskolai ellátás, fejlesztési iránya Soroksáron 1886 általános iskolás tanul. A kerületben nincs felmentett az iskolába járás alól, valamennyi általános iskoláskorú gyermek rendelkezik tanulói jogviszonnyal. A magán tanulók száma három fő. Az alapfokú ellátást 5 általános iskola biztosítja. Minden intézményben 8 évfolyamos képzés folyik. A kerület szakos tanári ellátottsága 100 %-os. Az intézmények a Képviselő testület által elfogadott, szakértő által vizsgált Pedagógiai Programmal rendelkeznek. Az országosan is megfigyelhető csökkenő gyermek létszám a kerületben is érezteti hatását. A kihasználtság változó képet mutat. Az általános iskolákban a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók aránya az egyes intézmények között igen nagymértékben eltér, összességében a tanulólétszám több mint 20 %-a. A veszélyeztetett tanulók aránya a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában és a Fekete István Általános Iskolában a legmagasabb (Mikszáth 54 %, Fekete 40 %). Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében kiemelt célként kell kezelni a diszkrimináció-mentességet, a szegregációmentességet és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatását. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a Feketében 67, a Páneurópában 59, a Törökben 28, a Grassalkovichban 29, a Mikszáthban 45 fő. A hátrányos helyzetű tanulók, ezen belül különösen a romák oktatása-nevelése minden intézményben megkülönböztetett figyelmet igényel. Az SNI és a részképesség-zavarokkal küzdő tanulók aránya a kerületben tanuló gyermekek körében alatta marad a fővárosi és országos átlagnak (2 %). ©MaHill Mérnökiroda Kft.



55. táblázat: Hátrányos helyzetű gyermekek megoszlása iskolánként Soroksáron

Intézmény

Gyermek -, tanulólétszám az intézményben Össze HH/ SNI sen HHH

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Emelt szintű oktatás Normál (általános) és/vagy két tanítási Gyógypedagógiai tanterv tagozat nyelvű iskolai oktatás Össze HH/ Össze HH/ Össze HH/ SNI SNI SNI sen HHH sen HHH sen HHH

Fekete István 140 – 291 53/10 11 Általános Iskola Grassalkovich Antal Általános 264 67/20 16 264 – Iskola Mikszáth Kálmán 556 28/7 1 370 – Általános Iskola Páneurópa 0 – 575 23/11 0 Általános Iskola Török Flóris 200 45/20 14 200 – Általános Iskola Forrás: Soroksár Önkormányzata, Esélyegyenlőségi Program

–

151

–

–

–

–

–

–

0

–

–

–

–

–

–

186

–

–

–

–

–

–

575

–

–

–

–

–

–

0

–

–

–

–

–

Soroksár iskoláiban nem kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Bár a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára vonatkozóan az adatok nem mutatják meg a valós képet, a hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy a kerületi iskolákban a tanulói összetételben jelentős eltérések vannak, ami megmutatkozik az egyes intézmények eredményességi mutatóiban is. Míg a Török Flóris és Grassalkovich Antal iskolákban mindössze 5% illetve 4%-ban vannak rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók, a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában ez az arány 22%, a Fekete István Általános Iskolában pedig 25%. A szociális helyzet mellett nagy szórás van az iskolák roma tanulóinak arányában is. Erre vonatkozóan csak az intézményvezetők és a cigány kisebbségi önkormányzat becsléseire lehet támaszkodni, de ez alapján elmondható, hogy a kerületi arányukhoz képest többszörös a cigány tanulók aránya a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában (az intézményvezető becslése alapján legalább 50%), míg a Grassalkovich és Török Flóris Iskolában elvétve van egy-egy roma tanuló. Az okok összetettek, ezért oktatásszervezési eszközökkel (például a körzethatárok módosításával) az ideális állapot legfeljebb közelíthető, de nem hozható létre. Mindenképpen szükséges a helyzet kezelése a Mikszáth Kálmán és a Fekete István Általános Iskolák további szegregálódásának megakadályozása érdekében. Grassalkovich Antal Általános Iskola – A körzeten belüli gyermekek száma kerületi szinten itt viszonylag alacsony, azonban az agglomerációból érkező, a fővárosi szinten is magas színvonalú kéttannyelvű és német nemzetiségi oktatás iránt érdeklődő gyerekekkel tudja stabilizálni a létszámát. Mikszáth Kálmán Általános Iskola – Az iskolában nagy hangsúlyt helyeznek a fejlesztő pedagógiára. Az intézmény megállapodást kötött az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal és igénybe veszi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének támogatását. Az iskola körzetében élő jobb módú családok jellemzően kerületen kívüli intézményeket választanak gyermekeiknek, az intézménybe a körzetébe tartozó, jellemzően romák lakta utcákból iratkoznak be nagyobb arányban a gyerekek. Az iskolában megfigyelhető egy ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ellenirányú mozgás is. Mivel nagy számban tanulnak súlyos tanulási és magatartási problémával küzdő gyerekek kis létszámú fejlesztő osztályokban, az utóbbi években kerületen kívülről is megkeresik az iskolát az ilyen problémás gyerekek elhelyezése érdekében. Ezzel a folyamattal ugyan a tanulói létszám csökkenés évről-évre valamennyire stabilizálható, viszont az iskola további szegregálódásához vezet. A tanórán kívüli közösségi programokban való nagyobb arányú részvétel ösztönzően hat a tanulók iskolán kívüli aktív szerepvállalására, aktív állampolgári attitűdjének megalapozására főként, ha az különböző társadalmi státuszú gyerekek együttes részvételével zajlik. Török Flóris Általános Iskola – Az iskola évről évre stabil létszámmal működik. A környezetvédelmi nevelés nagy hangsúlyt kap a nevelésben, az iskola elnyerte az „Ökoiskola” megtisztelő címet. A hátrányos helyzetű SNI-s, BTM-es gyerekek száma alacsony az intézményben. A továbbtanulási eredmények jobbak az országos átlagnál. A tanulók 90 %-a érettségit biztosító középiskolában tanul tovább. A kompetencia-mérések eredményei jelentősen meghaladják az országos átlagot. Tanulói a tantárgyi versenyeken kívül kimagasló eredményeket érnek el a sport területén is. Fekete István Általános Iskola – Az iskolában rendkívül hatékony szakmai munka mellett, tizedik éve működik a kis létszámú fejlesztő osztály harmadik évfolyamig, emellett egyéni, kis csoportos fejlesztés, a logopédiai munka, valamint mozgásterápiás módszereket is alkalmaznak, nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre. Az iskola tanulói összetételre jellemző, hogy kerületi szinten aránytalanul sokan vannak a tanulók körében a szociális szempontból hátrányos helyzetű, alacsony státuszú családokból származó gyerek. Az iskolából a gyerekeknek a 70-80 %-a érettségit adó képzésbe megy tovább, ami a hátrányos helyzetű tanulók körében is azonos mértéket mutat. Ennek alapján a továbbtanulási eredmények elfogadhatók, bár kerületi intézményei közül háromnak a mutatói jelentősen alulmúlják, ezért törekedni kell a további javítására. Páneurópai Általános Iskola – Magas színvonalú intézmény 2004 júniusában együttműködési megállapodást írt alá a Dél-pesti Régió 8 nemzetiségi oktatással foglalkozó általános iskolája, Kapocs-projekt néven. A hátrányos helyzetű tanulóknak a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételére vonatkozóan összességében megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű tanulók részvétele alacsony, ezért őket is ösztönözni, javítani kell, e tevékenységekbe, programokba való bevonásukat. 3.2.5.2

Egészségügy

A Táncsics Mihály úti rendelőben 2008-ban született megállapodás alapján szakellátási tevékenység átvétele, bővítése megtörtént a következő szakrendelések tekintetében: − mozgásszervi szakrendelés heti 30 szakorvosi óra, − nőgyógyászati szakrendelés heti 30 szakorvosi óra, − szemészet heti 15 szakorvosi óra, − tüdőgyógyászat heti 10 szakorvosi óra, − gyógytorna heti 60 óra, − fizikoterápia heti 30 óra. ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A sürgősségi ügyelet ellátását (éjszakai és hétvégi háziorvosi szintű betegellátást) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozza. A gyermek ügyeleti ellátást a Heim Pál Kórház, a felnőtt ügyeleti ellátást a FŐNIX-MED Zrt. végzi. Soroksáron 5 gyermek házi orvosi, 9 felnőtt háziorvosi praxis és 5 felnőtt fogászati praxis önálló OEP finanszírozással működik. Az iskolai-egészségügyi ellátás keretén belül az orvosi tevékenységet a gyermek háziorvosok alvállalkozói szerződéssel látják el. A területi védőnői munkát 6 védőnő végzi. Működésük szakmai és technikai feltételei biztosítottak. A 2 fő iskolai védőnő feladatai a Qualitas Gimnázium újraindulásával növekedtek. A gyermek és ifjúsági fogászati tevékenység 3 fő fog szakorvossal, 3 fő szakasszisztenssel folyik. Tevékenységi körük a szervezett oktatásban résztvevő gyermekek fogászati szűrővizsgálata és kezelése. Az óvodás és bölcsődés csoportok szűrő vizsgálata.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 56. táblázat: A háziorvosok és a házi gyermekorvosok kerületenként, 2006-2008 Működő orvos

Kerület

Rendelésen megjelent, ezer eset

2006

2007

2008

2006

2007

2008

XVIII. XIX. XX. XXI. XXIII.

48 33 35 40 8

48 30 33 39 9

49 31 35 39 8

414,2 266,7 285,5 361,9 95,0

334,7 199,9 238,1 315,4 72,2

347,0 211,0 256,2 324,6 74,7

Bp. összesen

164

947

959

7 610,0

6 324,6

6 582,3

18 14 12 15 4

19 14 13 14 4

19 14 12 14 4

87,5 57,9 48,2 87,6 16,0

86,0 53,6 50,4 89,2 15,5

87,6 61,4 47,4 90,5 15,4

341

340

339

1 474,5

1 457,9

1 474,6

XVIII. XIX. XX. XXI. XXIII. Bp. összesen

Lakáson történt beteglátogatás, ezer eset 2006 2007 2008 Háziorvos 43,9 25,1 25,4 36,6 22,0 26,3 46,7 24,8 26,0 44,4 36,4 28,2 14,2 11,0 13,4 852,4

Összes megjelent és meglátogatott, ezer eset 2006 2007 2008

Egy orvos átlagos forgalma 2006

2007

2008

458,1 303,3 332,2 406,4 109,2

359,7 221,9 262,9 351,7 83,2

372,4 237,3 282,2 352,8 88,1

9 348 9 332 9 491 10 288 12 850

7 494 7 046 7 733 8 905 9 792

7 679 7 781 8 180 9 046 10 368

581,9

574,2

8 462,4

6 906,6

7 156,5

8 679

7 202

7 502

Házi gyermekorvos 18,2 17,8 12,3 7,1 10,3 8,0 8,5 8,1 4,6 3,7

18,8 6,1 7,5 7,4 3,3

105,7 70,2 58,5 96,1 20,5

103,8 60,7 58,4 97,3 19,3

106,4 67,6 54,9 97,9 18,7

5 714 5 016 5 084 6 626 4 562

5 610 4 335 4 673 6 710 4 822

5 598 4 826 4 576 6 995 4 667

234,9

188,1

1 709,4

1 659,5

1 662,7

5 005

4 874

4 912

201,6


57. táblázat: Várandósanya és csecsemőgondozás kerületenként, 2006-2008 K erület

T erületi védőnő

Védőnői látogatás várandós anyánál csecsemőnél 2006 2007 2008 2006 2007

Tanácsadáson megjelenés várandós anya csecsemő 2006 2007 2008 2006 2007

2006

2007

2008

X VIII.

30

30

27

3 068

2 964

2 974

12 316

11 887

12 298

102

99

110

411

396

456

3 791

3 791

3 749

10 160

8 631

7 845

X IX .

20

20

20

2 230

2 305

2 360

8 694

8 720

8 870

112

115

118

435

436

444

2 493

2 529

2 580

6 085

5 356

5 169

X X.

19

20

19

2 644

2 453

2 562

8 694

9 085

9 121

136

127

135

446

454

480

2 800

2 693

2 561

5 196

3 379

2 913

X XI.

22

20

20

2 576

2 401

2 233

6 431

7 528

7 304

110

120

112

274

376

365

3 143

3 087

2 940

6 668

4 842

3 548

7

7

6

782

828

772

2 705

2 793

2 863

112

118

129

386

399

477

783

900

761

727

1 244

1 257

455

450

452

58 333

58 250

60 299

212 269

211 168

217 551

127

129

133

463

469

481

68 016

69 696

70 848

148 624

133 532

128 342

XXIII. B p. összesen

2008

Egy területi védőnőre jutó látogatás várandós anyánál csecsemőnél 2006 2007 2008 2006 2007 2008

2008





3.2.5.3

Közigazgatás

A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el, és jogszabályokat hajtanak végre. A helyi közügyekben az önkormányzati igazgatás, az országos jelentőségű ügyekben a központi közigazgatás jár el. Amikor 1990-ben megalakultak a helyi önkormányzatok, a közigazgatás és az államigazgatás fogalma elkülönült egymástól. Ettől fogva beszélhetünk önkormányzatok által végzett igazgatásról (önkormányzati igazgatás) és az államigazgatás szervei által végzett igazgatásról (államigazgatás). Államigazgatási funkciók közül Soroksár az alábbiakkal rendelkezik: − − − − − − − − −

Polgármesteri Hivatal és Okmányiroda XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitányság soroksári rendőrőrs Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság XXIII. kerületi kirendeltség Soroksári Polgárőr Egyesület XXIII. kerületi közjegyzői iroda XX, XXI, XXIII. kerületi Bíróság XX, XXI, XXIII. kerületi Ügyészség Fővárosi Tűzoltó parancsnokság XX. és XXIII. kerületi parancsnokság ÁNTSZ Budapest XX-XXIII. kerületi Intézete

Az államigazgatási tevékenységek kerületi elhelyezkedését a 44. és 42. ábra ábrázolja. Az önkormányzat által ellátott igazgatási feladatok leginkább annak szervezeti felépítése által látható át. Soroksár Polgármesteri Hivatal 2011. szeptember 1-ig nyolc osztályával felel a kerület szociális, egészségügyi, oktatási és közművelődési, informatikai, munkaügyi, környezetvédelmi, intézményi, költségvetési és vagyonkezelési, sport és ifjúsági, kisebbségi, egyházi és civil feladataiért, valamint a jogi és kereskedelmi, továbbá a műszaki-építési ügyekért. A hatósági és igazgatási osztály ügyfélszolgálata biztosítja, hogy a lakosság megfelelő információszolgáltatásában és teljes körű ügyintézésében részesülhessen a felmerülő problémáik esetén.




42. ábra: Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése (2011. szeptember 1-ig)

Polgármesteri Hivatal elhelyezkedése, épületei és szervezetei 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. (központi épület) − Titkárság (Polgármester, Alpolgármesterek, Jegyző, Személyzeti vezető) − Szervezési és Ügyviteli Csoport (sarokbejárat), − Gondnokság (sarokbejárat), − Oktatási Kulturális és Sport Osztály (II. emelet) 1239 Budapest Grassalkovich út 170. − Műszaki Osztály, − Pénzügyi- Gazdasági Osztály 1239 Budapest, Hősök tere 12. − Aljegyző, − Gyámhivatal, − Vagyongazdálkodási Osztály − Közbeszerzési és Beruházási Csoport, − Hatósági - Igazgatási Osztály Birtokvédelmi és Szabálysértési Csoportja − Hatósági – Igazgatási Osztály Általános Igazgatási Csoportja, − Hagyatéki ügyintézők − Szociális és Családvédelmi Osztály, Okmányiroda – 1239 Budapest, Grassalkovich út 158. − Okmányirodai szolgáltatása − Hatósági – Igazgatási Osztály (Anyakönyv és Népesség nyilvántartás) Újtelep Ügyfélszolgálati Iroda – 1237 Budapest, Újtelep út 2. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



43. ábra: Polgármesteri Hivatal 2011. szeptember 1-től hatályos szervezeti felépítése

Önkormányzati intézmények Soroksáron Budapest Főváros XXIII. került Soroksár Gondozó Szolgálat 1239 Budapest, Grassalkovich út 130. Budapest Főváros XXIII. került Soroksár egészségügyi és Szociális Intézménye (ESZI) 1238 Budapest, Táncsics M. u. 104. Galéria’13 Soroksár Nonprofit Kft. 1238 Budapest, Hősök tere 13. Soroksári Szociális Foglalkoztató Nonprofit Kft. 1238 Budapest Grassalkovich út 140. Egyéb szervezetek, intézmények Magyar Vöröskereszt XVIII-XX-XXIII. kerületi szervezete 1203 Budapest, Ady Endre út 84/a. Magyar Ökomenikus Segélyszervezet Soroksári Szenvedélybetegek Nappali Intézménye 1238 Budapest, Grassalkovich út 104. Magyar Ökomenikus Segélyszervezet Soroksári Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata 1238 Budapest, Táncsics M. u. 45. Önkormányzati intézmények kerületi elhelyezkedését a 44. ábra szemlélteti. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



3.2.5.4

Közbiztonság

Soroksár Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a kerület közbiztonságának növelésére. A feladatot a XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitányság végzi. A kerületben működő Soroksári Rendőrőrs munkatársai lelkiismeretesen végzik munkájukat, de a családi házas övezetben és különösen a város szélén folyamatos rendőri jelenlétre lenne szükség. A kerületi Polgárőrség mellett 8 főből álló településőrség felállításáról döntött a Képviselőtestület a 2010. évi közfoglalkoztatási tervben. A településőrségbe – olyan aktív korú munkanélküli személyek kerülnek felvételre, akik személyi és vagyonőri vizsgával rendelkeznek és egyéb feltételeknek is megfelelnek. 58. táblázat: Soroksár közbiztonsági mutatói, 2004-2009 Mutatók

2004 2005 2006 2007 2008 2009

Változás aránya 2004-2009 között

Az ismertté vált vagyon elleni (nem erőszakos) bűncselekmények

788

971

731

798

699

731

-7%

Az ismertté vált bűn elkövetők

243

211

252

225

234

159

-35%

Az ismertté vált bűncselekmények

1322 1415 1080 1085 1109 1052

-20%

Az erőszakos garázda jellegű bűncselekmények Közterületen elkövetett bűncselekmények Forrás: ENYÜBS

ismertté

vált

45

36

34

28

55

41

-9%

364

289

291

287

338

364

0%



Súlyos sérüléses közúti közlekedési baleset (eset)

Gyalogos okozta baleset (eset) Közúti közlekedési baleset során meghalt 6 év alatti személy (fő) Közúti közlekedési baleset során meghalt 6 - 14 éves személy (fő) Közúti közlekedési baleset során meghalt 65 éves és idősebb, és ismeretlen korú személy (fő) Halálos közúti közlekedési baleset (eset)

Gyalogos okozta baleset (eset) Közúti közlekedési baleset során meghalt 6 év alatti személy (fő) Közúti közlekedési baleset során meghalt 6 - 14 éves személy (fő) Közúti közlekedési baleset során meghalt 65 éves és idősebb, és ismeretlen korú személy (fő) Halálos közúti közlekedési baleset (eset) Súlyos sérüléses közúti közlekedési baleset (eset)

Gyalogos okozta baleset (eset) Közúti közlekedési baleset során meghalt 6 év alatti személy (fő) Közúti közlekedési baleset során meghalt 6 - 14 éves személy (fő) Közúti közlekedési baleset során meghalt 65 éves és idősebb, és ismeretlen korú személy (fő) Halálos közúti közlekedési baleset (eset) Súlyos sérüléses közúti közlekedési baleset (eset)

Gyalogos okozta baleset (eset) Közúti közlekedési baleset során meghalt 6 év alatti személy (fő) Közúti közlekedési baleset során meghalt 6 - 14 éves személy (fő) Közúti közlekedési baleset során meghalt 65 éves és idősebb, és ismeretlen korú személy (fő)

XVIII.

5 38 143 33 2 14 18 4 53 150 19 4 22 50 6 45 144 19 6 16 23 3 45 135 21 13 10 23

XIX.

2 37 132 20 6 7 19 2 36 151 13 2 13 21 1 36 123 19 7 11 13 2 26 102 19 4 14 18

XX.

6 32 121 19 4 13 18 1 37 132 17 3 14 21 2 37 117 21 5 16 16 7 28 104 9 8 7 21

XXI.

3 46 114 19 4 11 16 4 45 136 28 4 23 16 4 40 118 25 9 16 10 3 31 100 17 3 9 17

XXIII.

1 26 64 7 3 4 3 2 18 50 8 3 9 3 14 53 5 1 4 33 4 17 51 5 2 4 2

Főváros

97 984 3457 677 113 320 518 97 298 545 96 956 3275 670 115 324 514 82 932 3200 574 110 250 497

2006. év M utatók

1053 3548 652 70

©MaHill Mérnökiroda Kft. 121

Járművek okozta összes baleset (eset)

2005. év M utatók



Súlyos sérüléses közúti közlekedési baleset (eset)


Halálos közúti közlekedési baleset (eset)

Főváros kerületei

BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 59. táblázat: Közlekedési balesetek kerületenként, 2005-2008 2007. év M utatók 2008. év M utatók


Budapest 2011. május


3.2.5.5

Szociális ellátás

3.2.5.6

Szolgáltatástervezési koncepció

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt) 92. §-a rendelkezik arról, hogy a legalább 2000 lakosú települési önkormányzatoknak a területén élő, szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót kell készítenie, és azt kétévente felülvizsgálni, aktualizálni szükséges. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata 2004-ben fogadta el a kerület szolgáltatástervezési koncepcióját, így annak felülvizsgálata és aktualizálása a 2007. évben megtörtént. A felülvizsgálat és aktualizálás során figyelembe kellett venni az időközben bekövetkezett törvényi változásokat, továbbá az ellátórendszer által nyújtott ellátásokra és szolgáltatásokra vonatkozó újabb mutatószámokat. A koncepció célja: − a lakosságszám és korösszetétel figyelembevételével a szolgáltatások iránti igények meghatározása, − a jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésének áttekintése, a kötelezettségek végrehajtási ütemtervének meghatározása, − a szolgáltatások működtetésével és fejlesztésével, továbbá az együttműködés kereteivel kapcsolatos kérdések, − a helyi szükségletek figyelembevételével az egyes ellátotti csoportok sajátosságaihoz kapcsolódó ellátási formák, szolgáltatások létrehozásának előkészítése. Az Önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepció elkészítése során, együttesen kezeli a Szociális törvényben (Szt.), valamint a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt) meghatározott feladatokat, ugyanis a helyi végrehajtás szintjén a két törvényben szereplő szociálpolitikai feladatok szervesen összetartoznak, szétválasztásuk nem életszerű, és az ellátások hatékonysága szempontjából kifejezetten diszfunkcionális. A szociális törvény és a gyermekvédelmi törvény végrehajtásához kapcsolódó önkormányzati feladatok A szolgáltatástervezés szempontjából meghatározóak a szociális, valamint gyermekvédelmi törvényi követelmények, melyek meghatározzák a végrehajtandó feladatokat az önkormányzat számára. Összességében megállapítható, hogy az elmúlt években (2005-2006 évek) a törvényi követelményeknek nagyobb részt eleget tett a kerület, az önkormányzat számára biztosított gazdasági kereteken belül. A szolgáltatástervezési koncepcióban a szociális és gyermekjóléti ellátás adatait és szakmai tapasztalatait elemezve a kötelezően előírt ellátások meglétén túlmenően a lakossági szükségletekkel arányos fejlesztés szükségességével is foglalkozik. A törvényi kötelezettségeknek az önkormányzat meghatározó részben saját intézményein keresztül tesz eleget, azonban a következő intézmények esetében külső szervezet is bevonásra került az ellátó szolgálat működtetése érdekében: − A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a Szenvedélybetegek Nappali Intézménye működtetésére ellátási szerződést kötött az önkormányzat a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel. ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA − Az önkormányzati, valamint az Ökumenikus Segélyszervezet intézményein kívül számottevő a kerületben az egyházak és a civil szervezetek szociális tevékenysége is. − Az önkéntes munkáról szóló törvény lehetőségeit kihasználva az önkormányzat tervezi a közeljövőben (a garanciális és finanszírozási feltételek vizsgálatát követően) önkéntesek bevonását a kerületi szociális és gyermekjóléti munkába. A soroksári társadalom élethelyzetének elemzése A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés alapvető célja, hogy a helyi lakosság szükségleteinek megfelelően kerüljön sor az ellátások fejlesztésére. A szociálpolitikai feladatok azonban jelenleg olyan módon jelennek meg a helyi önkormányzatok feladataként, hogy törvényileg nincs meghatározva az állam, illetve a társadalom felelősségének mértéke a szociális problémák megelőzésében és megszüntetésében. Az önkormányzati szociálpolitika súlypontja eltolódott az ún. aktívkorú, nem foglalkoztatott réteg támogatása felé, ugyanis az állami foglalkoztatáspolitikai ellátórendszerből néhány hónap után ez a probléma az önkormányzati szociálpolitika körébe kerül át. A másik alapvető szociálpolitikai probléma a lakáshoz jutás és az otthon megőrzése. A Soroksári Önkormányzat a helyi támogatásról szóló 42/2006.(XII.15.) rendelete szerint kamatmentes kölcsön formájában nyújt támogatást lakás vásárlásához, építéséhez, emeletráépítéshez, tetőtér-beépítéshez, lakásbővítésre, átalakításhoz, felújításhoz. A fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló 37/2004.(V.26.) rendelet alapján egyösszegű vissza nem térítendő támogatás nyújtható. A Soroksári Önkormányzat az országban elsők között hozott létre adósságkezelési támogatási rendszert.




60. táblázat: Lakónépesség korcsoportonkénti összetétele, 2003-2008 2003 Megnevezés

2004

2005

2008

60-x év


13,89%

23,21%

1,67

13,84%

23,60%

1,71

13,71%

24,01%

1,75

Kispest (XIX)

12,54%

22,10%

1,76

12,64%

22,57%

1,79

12,65%

23,04%

1,82

0-14 év

60-x év

0-14 év

60-x év

Index 2005

2007

0-14 év

60-x év

Index 2004

2006 Index 2006

0-14 év

Index 2003

0-14 év

60-x év

Index 2007

0-14 év

60-x év

Index 2008

Pesterzsébet (XX.) 13,59%

23,06%

1,70

13,60%

23,59%

1,73

13,58%

23,73%

1,75

13,63%

24,03%

1,76

13,66%

24,31%

1,78

13,76%

24,48%

1,78

Csepel (XXI.)

12,93%

19,66%

1,52

12,96%

20,39%

1,57

12,85%

20,70%

1,61

12,89%

21,06%

1,63

12,95%

21,58%

1,67

13,02%

21,97%

1,69

Soroksár (XXIII.) 16,41%

20,54%

1,25

15,98%

20,87%

1,31

15,46%

21,20%

1,37

14,59%

20,98%

1,44

14,13%

21,41%

1,52

13,77%

21,37%

1,55

Budapest összesen:

23,96%

1,94

12,36%

24,42%

1,98

12,42%

24,63%

1,98

12,42%

24,76%

1,99

12,49%

24,91%

1,99

12,56%

24,96%

1,99

12,37%





Bár a kerületben önerőből épülnek lakások, ennek ellenére azonban a szociálisan nehéz helyzetben levő, alacsony jövedelmű családok (fiatalok) számára lakáshoz jutni alig lehet. A kerületben területileg összefüggő szegregált részek nincsenek, ugyanakkor van néhány olyan földrajzilag jól meghatározható körzet, ahol a szociális problémák halmozottan fordulnak elő. Az önkormányzat (illetve a jogelőd önkormányzat) a korábbi bérlakás állomány döntő hányadát értékesítette. Az önkormányzati tulajdonú lakásokat gyakorlatilag csak a legszegényebb családok nem vették meg. A kerület háztartásait tekintve 250-300 darabra tehető a hátralékos háztartások száma, a hátralékok összege pedig 8-10 millió forint közötti tartományban mozog. A nyugdíjasok helyzete A nyugdíjas réteg szociális helyzete differenciált. Nehéz helyzetben a nagyon idős, régen nyugdíjazott személyek, és közöttük is leginkább az egyedülálló nők vannak. A rokkantsági nyugdíj mellett szintén gyakran lenne szükség valamilyen könnyített, illetve részmunkaidős foglalkozásra. A kerületben nyugdíjból, nyugdíjszerű ellátásból élő személyek száma 5 709 fő, az ellátás átlagos összege 85 975 Ft/hó. (2002. évi KSH adatok szerint a fővárosban Soroksáron volt a legalacsonyabb az átlagnyugdíj, 45.549 Ft.) 61. táblázat: Nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások Soroksáron, 2006-2008 Nyugdíjban, nyugdíjsz erű ellátásban Kerüle t része sült

Ezer lakosra jutó nyugdíjban, nyugdíjsz erű ellátásban ré sze sülők a budapesti átlag sz áma sz áz alé kában 2006 2007 2008 2006 2007 2008

A havi teljes e llátás átlagos össze ge Ft

2006

2007

2008

XVIII.

28 469

28 806

28 826

306

309

309

101,3 102,3 104,0 78 384 87 633 93 846

94,7

94,8

95,1

XIX.

17 556

17 719

17 612

287

288

286

95,0

78 900 87 817 93 716

95,3

95,0

95,0

XX.

19 831

19 926

19 913

314

315

314

104,0 104,2 105,6 77 120 85 935 91 378

93,1

93,0

92,6

XXI.

22 176

22 297

22 174

290

292

290

96,3

96,7

97,7

76 604 85 394 90 984

92,5

92,4

92,2


5 921

5 932

5 927

289

290

291

95,7

96,0

97,7

74 267 82 878 88 608

89,7

89,7

89,8

511 858 514 281 509 295 302

302

297

100,0 100,0 100,0 82 807 92 424 98 634 100,0 100,0 100,0

95,4

96,1

2006

2007

2008

a budapesti átlag százalékában 2006 2007 2008


3.2.5.7

A szociális és gyermekjóléti szolgáltatás intézményrendszere

Soroksár Önkormányzata a Szt-ben, valamint a Gyvt-ben meghatározott feladat- és hatáskörök figyelembevételével −a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 20/2008.(IV.25.) rendelet, −a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 18/2011. (IV. 22.) rendelet, és az −adósságkezelési szolgáltatásról szóló 28/2004. (IV. 23.) rendeletben szabályozta a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások jogosultsági és juttatási feltételeit. Az említett jogszabályokban foglaltak végrehajtását a Polgármesteri Hivatal Szociális és Családvédelmi Osztálya, az Egészségügyi és Szociális Intézmény, és az oktatási, nevelési intézmények működtetésével biztosítja. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat feladat ellátására határozatlan időre szóló ellátási szerződést kötött a Magyar Ökumenikus ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Segélyszervezettel. A csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítése érdekében hozta létre az önkormányzat a Soroksári Szociális Foglalkoztató Kht-t. A kerületi intézményrendszer az alábbi egységekből áll: −szociális

és családvédelmi osztály, −egészségügyi és szociális intézménygondozó szolgálat, bölcsőde, védőnői szolgálat, −magyar ökumenikus segélyszervezet soroksári családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, −magyar ökumenikus segélyszervezet szenvedélybetegek nappali intézménye.

a) Szociális és Családvédelmi Osztály Az osztály különböző szintű jogszabályok által meghatározott önkormányzati hatósági, valamint államigazgatási feladatot lát el. Ezen túl a mozgáskorlátozottak, a hadigondozottak, a menekültek, menedékesek, az aktív korú tartós munkanélküliek közcélú és közhasznú foglalkoztatásával kapcsolatos teendőket végzi. b) Egészségügyi és Szociális Intézmény Gondozó Szolgálat Az önkormányzat a kerületben élő szociálisan rászorultak részére az Egészségügyi és Szociális Intézmény keretén belül önálló szakmai egységként működő Gondozó Szolgálat segítségével nyújt személyes gondoskodást. I. telephely (1238. Budapest Grassalkovich út 130.): Alapszolgáltatás: −Étkeztetés −Házi segítségnyújtás −Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás −Közösségi pszichiátriai ellátás −Nappali ellátás (idősek klubja) Szakosított ellátás: −Időskorúak gondozóháza II. telephely (1237. Budapest Nyír utca 22.): −Étkeztetés −Házi segítségnyújtás Étkeztetés – Az intézmény napi egyszeri meleg ételt biztosít, heti 5, illetve 6 napon át, azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik azt önmaguknak, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az étkezéssel kapcsolatos feladatokat a két telephelyen működő tálalókonyhán keresztül, valamint az idősek klubjában és az idősek gondozóházában látják el. Lehetőséget biztosítanak éttermi fogyasztásra, saját elvitelre illetve házhoz szállításra. 2009-ben havi 112 fő, havonta átlag 2554 adagot fogyasztott el. Az étel házhoz szállítását gépkocsival, társadalmi aktivistákkal, közcélú foglalkoztatottakkal biztosították. Az idősek klubjában, éves szinten 2482, az időskorúak gondozóházában 3276 adag ételt fogyasztottak el. Házi segítségnyújtás – A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybevevő önálló életvitelének fenntartását, szükségleteinek megfelelő kielégítését lakáson és lakókörnyezetében biztosítja. A gondozónő segítséget nyújt, hogy a gondozott fizikai és mentális szükségletei a saját környezetében, élethelyzetének, életkorának, egészségi állapotának megfelelően biztosítva legyenek. Fontos feladata, hogy ezeket a tevékenységeket ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA a gondozott meglevő képességeinek megtartásával és amennyiben lehetséges, fejlesztésével végezze. A gondozottak száma 2009-ben átlag havonta 31 fő volt. A szolgáltatást igénybevevők a 7090 évesek korosztályából kerültek ki, akik tartós betegségük miatt önellátásra képtelenek. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik egyedül élnek. Ezekben az esetekben a gondozónő naponta három alkalommal is meglátogatja a gondozottat, lakásán alapápolási feladatokat lát el, és mentális gondozást végez. Ugyanilyen ellátást igényelnek azok a rossz egészségi állapotú idősek, akik együtt élnek rendszeresen munkába járó, későn hazaérő fiatal családtagjaikkal. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás – A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Soroksáron 2005-ben pályázati támogatással indult. (2009. december 31-ig kötelezően ellátandó feladat volt.) A szolgáltatás lényege, hogy a házi segítségnyújtásban részesülő, esetenként már szociális elhelyezésre váró, saját otthonában élő, egészségi állapota miatt segítségre szoruló idős, fogyatékos személyek, tartósan betegek biztonságérzetét erősítse, anélkül, hogy a gondozónő a nap 24 órájában mellette állna, illetve bízhat abban, hogy kritikus helyzetének megfelelő, gyors segítséget kap. Súlyosabb helyzetek megelőzésére is szolgál. Ezzel fenntartható a szolgáltatást igénybevevők biztonságos életvitele otthonukban. Általában olyan emberekről van szó, akik előrehaladt életkoruk, vagy krónikus betegségük mellett elmagányosodtak, család, hozzátartozó, barátok nélkül maradtak, önmaguk ellátására segítség nélkül képtelenné váltak. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: − Az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését. − A segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét. − Szükség esetén további, az egészségügyi és szociális alap- és szakellátás körébe tartozó ellátás kezdeményezését. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra vonatkozó működési engedély 50 készülék kihelyezését teszi lehetővé. 2009-ben a Szociális és Munkaügyi Miniszter pályázatot írt ki a működés támogatására. A pályázat sikeres volt, a szolgáltatás működéséhez 2010 – 2012-ig évi 1.900.000 forintot nyertek. Közösségi pszichiátriai ellátás – A közösségi pszichiátriai ellátás Soroksáron 2006-ban indult. 2008. december 31-ig kötelezően ellátandó feladat volt. A pszichiátriai betegek közösségi ellátása a betegek lakóhelyéhez és mindennapi életteréhez viszi a szolgáltatást a szociális rehabilitációjukat segítve. Mivel ez egy specifikus, a szociális munka alapképzéséből túlnyomórészt hiányzó szakmai tudást és módszertant igényel, a közösségi ellátók speciális képzést kapnak, pszichiátriai ismereteket szereznek, és ezt követően végezhetik a munkát. A Soroksári Szociális Gondozóban a kezdetektől e területen kiképzett gondozónők látják el a feladatukat. Részt vesznek az e témában megrendezésre kerülő konferenciákon, továbbképzéseken. A gondozónők házhoz járnak ki, tehát a betegeket a mindennapi környezetükben látják, problémáikat jobban érzékelik, épületkörülményeik alakulását nyomon követik. Igény esetén persze az intézményben fogadjuk az ellátottakat, de igyekeznek ilyen esetekben a családdal is kapcsolatot tartani, jó ismeretséget kialakítani. Az ellátás folyamatos biztosítása érdekében 2008. évben sikeresen pályáztak három évre 2009-2011-ig. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal 2008. december 27-én kötött ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA finanszírozási szerződés keretében az intézmény 2009. évben – az önkormányzaton keresztül – 8 millió forint támogatásban részesült. Az ellátás létrehozásakor figyelembe vették azt, hogy a pszichiátriai ellátási kapacitások nem elégségesek ahhoz, hogy minden mentális problémát oda lehessen irányítani, másrészt, az ellátás hiányosságai miatt, éppen a szociálisan hátrányos helyzetben lévő klienskörnek rosszabbak az esélyei, lehetőségei ahhoz, hogy hozzájusson az orvosi ellátáshoz vagy pszichológiai segítséghez, terápiához, kezelésekhez. A közösségi pszichiátria pszichiátriai és szociális munkát ötvöző ellátás. Nem feltétlenül betegségként, hanem élethelyzetként, állapotként kezeli az adott problémákat. A pszichiátriai zavarral élőkről, el szokták felejteni, hogy esetükben valós élethelyzeteket kell megoldani. A közösségi pszichiátriai ellátás nem gyógyítani szeretne, hanem segítséget, támogatást akar adni ahhoz, hogy a betegeknek legyen kivel megosztani, megbeszélni nehézségeiket, a betegséggel járó, mögöttes zavaró tényezőket enyhíteni, oldani lehessen. 2009 végéig 27 ellátott vette igénybe a szolgáltatást. A háziorvosokkal a kapcsolatuk szorosabbá vált, jelzésük alapján is került beteg az ellátottak közé. Ezek között a betegek között több olyan személy is van, akit a helyi pszichiátriai gondozó nem ismer, mert magánrendelésre járnak gyógyszert felíratni. A közösségi pszichiátria ellátás során a betegek maguk is részt vesznek ellátásuk tervezésében, beleszólnak gondozásukba. Nappali ellátás (idősek klubja) – A nappali ellátás keretében az idősek klubjában elsősorban a saját otthonukban élők számára biztosítanak lehetőséget napi háromszori étkezésre, társas kapcsolatok kialakítására, alapvető higiénés szükségletek kielégítésére. Heti 6 nappal, 32 férőhellyel működik. Célja és feladata a család gondoskodásának pótlása, testi, lelki állapotuk javítása, foglalkoztatás, szellemi és kulturális igényeik kielégítése. A nehezen közlekedő idős embereket gépkocsival szállították a klubba. Klubtagság létszáma az év végén 10 fő volt. A tárgyév folyamán ellátásba került 4 fő, ugyanennyinek megszűnt a tagsága. A folyamatosan végzett marketing munka ellenére sem tudnak magasabb létszámot elérni. Több éves tapasztalat azt mutatja, hogy a közbiztonság hiánya miatt nem merik elhagyni az otthonaikat az idősek. Választani lehet, a napi háromszori étkezés, gondozással illetve a csak gondozási szolgáltatás között. A magas korral járó egészségromlás szükségessé teszi, hogy a gondozási tevékenység mellett napi rendszerességgel egészségügyi feladatokat is ellássanak a gondozónők (vérnyomásmérés, gyógyszerelés, kötözések). Napjaikat különféle elfoglaltság megszervezésével igyekeznek kitölteni figyelembe véve a klubtagok kívánságait. Időskorúak gondozóháza – Ideiglenes jelleggel, folytonos ellátást illetve éjszakai bentlakást biztosít járóképes, ápolásra, gondozásra szoruló, kórházi ápolást nem igénylő embereknek, akiket a családjuk átmenetileg nem tud ellátni, vagy szociális krízishelyzetbe kerültek. Cél, hogy a gondozás során olyan fizikai, mentális és életvezetési segítséget nyújtsanak, melynek eredményeként a gondozott újra alkalmassá válik az önálló életvitelre. Az ápolási tevékenység végzésekor a gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő és a gondozóház keretein belül biztosítható egészségi állapot helyreállítását végzik. Gondoskodik a szolgálat: 24 órás felügyeletről, napi négyszeri étkezésről, hiányzó ruházat esetén az évszaknak megfelelő ruházatról, mosásról, vasalásról, orvosi ellátásról, személyre szabott mentálhigiénés gondozásról, az idősek klubjához kapcsolódva kulturális és szabadidős foglalkozások szervezéséről.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A tartózkodás idejét az Szt. 1 évig terjedő időtartamban, illetve szükség esetén, orvos által indokoltnak tartott esetben, még egy évig határozza meg. Az engedélyezett férőhelyszám 10 fő, kihasználtság 90 %-os volt. az előírásnak megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel működtek. c)

Bölcsőde

Az Egészségügyi és Szociális Intézmény tagintézményeként (önálló szakmai egységként) 40 férőhelyes (napos) bölcsőde működik. A jogszabályi változás 2010-ben lehetővé tette a férőhelyek számának 56 főre történő emelését. Az igények emelkedése miatt további két csoporttal való bővítést tervezi az Önkormányzat. A gyermekek ellátása 9 gondozónő plusz 9 technikai dolgozó segítségével történik. A bölcsődében színvonalas, igényes munka folyik. A gyermekek egészséges fejlődését a bölcsőde orvosa naponta ellenőrzi, rendszeresek a szűrések. A problémás gyermekek érdekében szorosan együttműködnek a gyermekvédelmi ellátórendszer tagjaival (védőnők, gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság, gyámhivatal). 62. táblázat: Bölcsődék kerületenként, 2006-2008

Kerüle t

Inté zmény

Fé rőhe ly

2006 2007 2008 2006

Be íratott gyermek

Egy gondoz ónőre jutó beírt gye rme k

Sz áz fé rőhe lyre

Gondoz ónő

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008 2006 2007 2008 2006 2007 2008

XVIII.

9

9

9

524

540

540

663

708

705

133

130

133

127

131

131

5

5

5

XIX.

6

6

6

360

360

360

411

413

409

80

76

79

114

115

114

5

5

5

XX.

5

5

5

335

335

375

414

420

403

67

76

86

124

125

107

6

6

5

XXI.

4

4

5

250

280

312

345

315

352

63

66

69

138

113

113

5

5

5


1

1

1

40

40

40

55

56

48

10

10

10

138

140

120

6

6

5

141

142

9 856 10 264 1 870 1 874 1 907 120

118

119

5

5

5

144 8 179 8 359 8 597 9 789


d) Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Soroksári Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet – a kerületi Önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó alapellátási kötelezettségeiből – 1996 óta a családsegítő, illetve 1998 óta a gyermekjóléti szolgáltatást látja el határozatlan időre szóló évente megújított ellátási szerződés értelmében és feltételei mellett. Az Ökumenikus Segélyszervezet évente pénzügyi és szakmai beszámoló keretében tájékoztatja a Képviselő-testületet a vállalt feladat teljesítéséről. A családsegítő szolgáltatás a szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízis helyzete miatt segítséget igénylő személyeknek, családoknak általános és speciális szolgáltatás keretében nyújt segítséget. A segítségnyújtás kiterjed a veszélyeztető okok megelőzésére, a krízishelyzet megszüntetésére, valamint az életvezetési képesség megőrzésére. A speciális szolgáltatások közül elsősorban két jól körvonalazható problématerülettel foglalkozik a Családsegítő Szolgálat. Ez a tartósan munka nélkül lévők, munkanélküli ellátásokra már nem jogosult, az önkormányzattól rendszeres szociális segélyben részesülők, és a díjhátralékot felhalmozók csoportja. A rendszeres szociális segélyezettekkel végzett gondozási tevékenység: Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának a gyorsan változó munkaerő-piaci viszonyainak a következménye. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által már nem keresett szakképzettséggel ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA nem rendelkezők sajnos kiszorulnak a munkaerőpiacról, és egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. A Soroksári Családsegítő Szolgálatnál 2010-ben 42, 2011-ben 111 fő aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezett főt tartottak nyilván. Az ügyfél a határozat kézhezvétele után jelentkezik a családgondozónál, segítséget kap a felmerült problémák megoldásában, a kerületi, illetve azon kívüli szociális ellátások igénylésében, az egyes támogatási formák elérésében, összehangolásában, maximalizálásában. A szolgálatnál működő ingyenes jogi tanácsadást is igénybe vehetik. Rendszeresen osztanak részükre új ruhaneműket és élelmiszert Adósságkezelési szolgáltatás: A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Soroksári Családsegítő Szolgálat által ellátott adósságkezelési szolgáltatás feltételeit az Szt., valamint a lakásfenntartási kiadások körében keletkezett hátralékok rendezéséről szóló képviselőtestületi rendelet szabályai határozzák meg. Adósságkezelési szolgáltatás keretében adósságkezelési tanácsadást 2003. áprilistól folytatnak az intézményben. A tanácsadás időtartama 18 hónap. Ez alatt az idő alatt folyamatosan figyelemmel kísérik az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását. 2009. évben 106 fő/családdal kötötték meg az együttműködési megállapodást. Egy-egy esetben fordult elő, hogy a kérelmező nem vállalta a feltételeket (aktuális számláit rendszeresen fizeti, nem halmoz fel hátralékot, tanácsadáson részt vesz.) A tapasztalatok alapján elmondható, hogy az ügyfelek 90 %-a betartja az együttműködési megállapodásban foglaltakat, nagyon komolyan igyekszik kikerülni a hátralékosok köréből. Kb. 10 %-uk, akikkel nagyon nehéz az együttműködés hátrányos szociális helyzetük miatt. Van, aki a tanácsadás ideje alatt elveszti állását, munkanélküli lesz, akaratán kívül nem tudja fizetni az aktuális havi számláit. Általában ezek az ügyfelek azok, akik évek óta folyamatosan halmoznak fel hátralékot. Összegezve: 2009-ben a Soroksári Családsegítő Szolgálat 38.506464.-Ft közüzemű díj hátralékot (áram, gáz, víz-csatorna szemétszállítás, közös költség) kezelt ez 278 % - kal több mint az előző évben kezelt adósság. Ebből a támogatási összeg 27.082.932.-Ft, (Önkormányzat, Hálózat – Alapítvány, HÉRA - Alapítvány, ELMŰ- krízistámogatás), ez az összeg 305 % - kal magasabb, mint 2008.-ban. A fenti számok nagy összege mutatja, hogy évről évre egyre jobban eladósodnak a háztartások, közüzemi adósságuk összege emelkedik, számláikat nehezen vagy egyáltalán nem tudják fizetni, a statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy átlagosan 60 % - os növekedés tapasztalható az adósságkezelés során. Egyre több háztartást kapcsolnak ki a szolgáltatók, amit már nem sokan tudnak visszakapcsoltatni. Emelkednek a ki és a visszakapcsolási díjak is. Még ha az adósságát tudják is kezelni a ki és a visszakapcsolási díjat már nem mindenki tudja rendezni. Egyre több a visszatérő, adósságspirálba került eladósodott háztartás. Sokszor önhibájukon kívül kerülnek egyre rosszabb helyzetbe. Befolyásoló tényező a családban a munkanélküliség betegség, jövedelem tartós hiánya. Szolgáltatások: A Szolgálat változatlanul biztosít ügyfelei számára – előjegyzés alapján – ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadást. A Szolgálat természetbeni segítségnyújtása: a Szolgálat a felajánlott ruhaadományokhoz (használt ruhaneműk) minden héten biztosít hozzájutást. Fentieken túl a felajánlott bútorok rászorulókhoz történő hozzájutását is szervezik. Az év folyamán a Béres Rt felajánlásának köszönhetően egészségügyi szempontból rászorult (beteg vagy idős emberek) számára 640 béres cseppet tudtunk kiosztani. A legrászorulóbb 15 család számára 6000 Ft értékű karácsonyi csomagot állítottak össze, és osztottak ki. ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet EU – Élelmiszersegély Programja segítségével-, a soroksári Önkormányzattal szoros és példaértékű együttműködésben – s 2009 év folyamán három alkalommal 4800 rászoruló számára biztosított tartós élelmiszereket tartalmazó adományt. Sajnos a segítségért forduló, rászoruló családok száma évről- évre növekvő tendenciát mutat. e)

Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szenvedélybetegek Nappali Intézete

Az intézmény személyes gondoskodást nyújtó szakosított nappali ellátást biztosít azok számára, akiket szenvedélybetegségük miatt korábban gyógyintézetben kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben gondoztak, valamint azok számára, akik e kezelés és gondozás megelőzése miatt erre rászorulnak, azaz a szenvedélybetegségek által veszélyeztetettek. 3.2.5.8 3.2.5.8.1

Sport és szabadidő, közművelődés Sport

A sport az egészség fejlesztés alapvető eszköze, s egyben a szabadidő eltöltésnek társadalmilag is hasznos módja, hiszen jelentős szerepe van az ember testi-lelki jólétének kialakításában, megőrzésében. Emellett hatásos nevelőeszköz is, ami jótékonyan hat a formálódó személyiségre, kiteljesíti a fiatalok fizikai képességeit, erősíti erkölcsi tartásukat, esélyt ad arra, hogy kipróbálják magukat a hazai és nemzetközi megmérettetésben. A kerület rendelkezik 2009-2014 közötti időszakra vonatkozó sportkoncepcióval, mely meghatározza Soroksár sportfeladatait és fejlesztési célkitűzéseit. A kerettantervek bevezetésével a mindennapos testnevelés a törvényi előírásnak megfelelően a kerület minden általános iskolájában bevezetésre került. Az iskolai testnevelés az alsó tagozatban általában a tanítók, felső tagozaton szakos tanárok vezetésével folyik. Valamennyi iskolában működik iskolai sportkör. A gyógytestnevelést szakos tanár irányítja. Minden iskola rendelkezik tornateremmel. Soroksáron összesen 12 sportegyesület működik, melyek közül a Soroksári Torna Egylet a legjelentősebb, amely 1999. február 23-án alakult meg. Az Önkormányzat a legnagyobb anyagi támogatója a Torna Egyletnek. 2005 év végére készült el a nemzetközi méretű labdarúgópálya, melynek a világítása is kiépítésre került az Önkormányzat beruházásában. Az új létesítmény az utánpótlás nevelését, versenyeztetését és az iskolai sportrendezvények lebonyolítását szolgálja. Az objektum elkészülte óta, az utánpótlás csapatok létszáma ugrásszerűen emelkedett. Az egyesületek viszonylag széles skálán képviselik a sportágakat a küzdősportoktól kezdve a labdarúgáson és vízi sportokon át egészen a fitnesz-testépítésig. A sportlétesítmények tekintetében rossz helyzetben volt a kerület a kisebb létesítményeken és egy sportpályán kívül nem volt Soroksáron nagyobb befogadóképességű és komolyabb sportesemény lebonyolítására alkalmas létesítmény, illetve csarnok. Erre részben megoldás jelent a 2010 májusában átadásra került Soroksár-Újtelepen a soroksári Szabadidő, Kulturális és Sportcentrum. 3.2.5.8.2

Kultúra, művelődés

A helyi kulturális élet legfontosabb szereplője az önkormányzat a meghatározó események és folyamatok többsége saját intézményeihez kötődik. A kerület kulturális intézményrendszere kiépült és alkalmas az alapfunkciók ellátására. ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az „ágazat” jelenlegi állapotára vonatkozóan – annak természetéből kifolyólag egzakt értékelés nem adható, de az elemzések jellemzően komoly értékek és megoldatlan problémák párhuzamos jelenlétére utalnak. Soroksár legjelentősebb kulturális létesítménye a Táncsics Mihály Művelődési Ház. Az intézmény Budapest XXIII. kerület Önkormányzatának felügyelete alatt működő közművelődési létesítmény. A művelődési házban elsősorban a Soroksárra jellemző kulturális tevékenység folyik. A ház profiljának egyik meghatározói a klubok és körök tevékenysége. Az egyik legjelentősebb a Német Nemzetiségi Klub. Nagy múltja van a Kiskertbarátok körének, a Galambász körnek és a nyugdíjas kluboknak. Népszerű a Baba-mama klub, az Ezoterikus klub, a Bohóc szakkör és a Rádiós szakkör. Hasznos klubszerű szolgáltatás, hogy a házban hetenként két délután helyet kapnak a sakkozók. Szintén számukra szerveződik a Táncsics kupa sakkverseny. Mindezen túl a ház tartalmi munkájának – művészeti csoportok-mellett másik kiemelkedően erős oldalát képezik a rendezvények. A gazdag programsor legértékesebb elemei a színházi és bábszínházi előadások. Gyerekeknek szóló szabadidős tevékenység a Játszóház, melyek gyakran ünnepekhez, népszokásokhoz, közéleti eseményhez kötődnek, ilyen például a Húsvétváró és az Anyák Napi játszóház. Nyáron a szünidő alatt is működik játszóház sorozat. Sajátos rendezvénye a kerületnek a Zenepavilon, amely nyitott építmény a Hősök terén, a soroksári főtéren helyezkedik el és igényes hangversenyeknek ad helyet. Számos külső rendezvény van a házban, amellyel elsősorban a kerületi oktatási intézményeknek, civil szervezeteknek állnak rendelkezésére. A rendezvények sorában is külön helyet foglalnak el a szórakoztató programok, azon belül is a bálok, melyek a Táncsics hagyományaihoz kapcsolódnak. A kerület kulturális nagy rendezvénye a Soroksári napok évente szeptemberben kerül megrendezésre több kerületi intézmény közreműködésével, melyben a művelődési ház koordinációs lebonyolító funkciót lát el, például a szüreti felvonulás megrendezésekor. Az amatőr művészeti csoportok képezik az intézmény tartalmi munkájának az alapját./Soroksári Férfikar, Majorett tánccsoport, Hip-hop tánccsoport/ míg a Soroksári Hagyományőrző Dalkör, a Férfi Népdalkör, a Német Nemzetiségi Táncegyüttes, a Botafogó táncegyüttes és fazekas körből tevődik össze az igen rangos 5 népművészeti csoport. A ház vonzerejét növelik a rendszeres és szép kiállításaik, melyek közt fellelhető képzőművészet, fotó, kerámia, fazekas, növény és kézimunka kiállítás. Igen sokrétű a ház nemzetiségi művelődés terén végzett munkája is. Nemzetközi kapcsolataik ugyanazokra a településekre terjednek ki, amelyekkel a kerületnek testvérvárosi kapcsolata van (a német Nürtingen, az erdélyi Székelyudvarhely, és a bolgár Tvardica városokkal). A kerületben két galéria illetve kiállító terem található, az egyik a Galéria’13 a másik pedig a Soroksári Helytörténeti Gyűjtemény. Évente mintegy 6-8 rendezvény alkotja a galéria programját, ezek egyike karácsonyi kiállítás és vásár, melyen igényes és egyúttal megvásárolható képző-, ipar- és népművészeti tárgyak kerülnek kiállításra. A kiállítások sorába a rangos képzőművészek mellett olykor más műfaj, például soroksári gyermekrajz kiállítás is illeszkedik. A galériához tartozik a Soroksári Helytörténeti Gyűjtemény, amely Budapest egyik legnagyobb kerületi vonatkozású helytörténeti anyagát őrzi. A gyűjtemény jogelődje a Magyar Mezőgazdasági Múzeum köré szerveződő baráti kör volt. ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A helytörténeti gyűjteményben az állandó és az időszaki kiállítások aránya közel azonos. Az állandó kiállítás jól átfogja és bemutatja a település egykori életének legfontosabb területeit. Kisebb múzeumok esetében viszonylag ritka és figyelemre méltó, hogy a helyi és nagy részben ma már nem létező állatvilág bemutatására is képes a gyűjtemény. A könyvtár városi szintű szolgáltatásaival, mintegy 36900 könyvtári egységével kielégíti a könyvtárhasználók információs és dokumentum ellátási igényét. Sajnos a kerület éves adatait vizsgálva megállapítható, hogy mind a beiratkozott olvasó, mind a könyvtári egység száma, mind pedig a kölcsönzött könyvek tekintetében ugyan kis mértékben, de csökkentek -2006 óta- ezek az értékek. Összehasonlítva a vizsgált kerületek adataival látható, hogy minden kerületben csökkent ez az érték kivéve a XXI. kerületet. A beiratkozott olvasók számát a lakó népességhez viszonyítva a legmagasabb értéket Budapest adja, ennél minden vizsgált kerület alacsonyabb számot mutat, jellemzően 10%-13% közötti értéket. 63. táblázat: Könyvtárak, olvasó és könyvtári egység adatok kerületenként, 2006-2008 Kerület

Könyvtári szolgáltatóhely 2006 2007 2008

Beiratkozott olvasó

Beiratkozott olvasók száma a lakónépességhez viszonyítva

Könyvtári egység, ezer

Kölcsönzött könyvtári egység, ezer

2006

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008

2006

2007

2008

XVIII.

3

3

3

13 077

12 263

11 271

14%

13%

12%

107,8

107,5

102,1

249,4

209,1

210,5

XIX.

3

3

3

9 368

9 425

8 047

15%

15%

13%

80,9

79,8

79,3

138,8

132,6

137,4

XX.

3

3

3

7 807

7 542

6 874

12%

12%

11%

97,5

98,9

97,7

195,4

166,5

154,9

XXI.

4

4

4

8 103

8 613

9 262

11%

11%

12%

124,2

128,3

129,7

120,9

151,6

165,3

XXIII.

1

1

1

2 159

1 958

2 088

11%

10%

10%

40,0

36,2

36,9

37,0

30,0

28,5

Bp. összesen

63

63

63

293 437

290 473

281 525

17%

17%

16%

3 461,9

3 492,6

3 513,5

4 819,3

4 652,3

4 721,7


3.2.5.9

Közszolgáltatási rendszerek összefoglaló bemutatása

A helyszíni és egyéb vizsgálatok alapján elmondható, hogy a kerület intézményeinek többsége a városközpontban vagy közvetlen környékén helyezkedik el. Ez különösen igaz az igazgatási, művelődési és egészségügyi ellátás intézményeire. Ez alól kivételek az oktatási intézmények, mivel azok az ellátandó körzetek súlypontjaiban, egyenletes eloszlásban találhatók az általános iskolák. Az óvodák helyzete már nem mutat ilyen kiegyensúlyozott képet, mivel a legtöbb óvoda az északi városrészben található, a déli városrészben egy és az Újtelepen lévő három darab óvoda kivételével. A lakóterületek bővülése esetében számolni kell az alapfokú intézmény hálózat bővítésével is, ez különösen az óvodai és bölcsődei férőhely szám esetében okoz majd problémát. Az általános iskolai tanterem-szám bővítés valószínűsíthetően csak a Mikszáth Kálmán iskola telítődése után lesz időszerű. Az új gyermek intézmények elhelyezése nagy terület igényű, ezért az új lakóterületek kijelölésénél ezekkel a telekméretekkel is számolni kell. A kerület lakosságszáma egy kicsivel több, mint 20 000 fő, de ennek ellenére nem alakultak ki jellegzetes alközpontok a területen. Ez azért is érdekes mivel a kerület lakóterületei egymástól szerkezetileg elkülönülve helyezkednek el. A növekvő lakossági ellátás érdekében a jövőben szükség lesz az új intézményeket befogadó alközpontok kijelölésére és területeinek kiszabályozására. Ez várhatóan az újonnan beépítésre kerülő lakóterületek közelében illetve annak területén lesz szükségszerű. A kerületi intézményrendszer térbeli elhelyezkedését a következő ábrákon szemléltetjük. ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 44. ábra: Önkormányzati intézmények



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 45. ábra: Oktatási intézmények



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 46. ábra Egészségügyi intézmények



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 47. ábra: Egyéb intézmények



BUDAPEST – SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA munkaközi 48. ábra: Soroksár nevezetességei




3.2.6 Korábbi időszak fejlesztései Az Önkormányzat a 2006 előtti négy esztendőben az intézményhálózat bővítésére, átépítésére, felújítására 1 milliárd 441 millió Ft-ot fordított. A korábban már bevált elveket követték, azt az intézményt, amelyikhez hozzányúltak, a lehetőségek szerint méretétől függően teljesen, vagy önálló részegységeiben újították fel. Ezzel érzékelhetően jobb, korszerűbb, hosszú távú zavartalan használhatóságot kívántak biztosítani, figyelmet fordítva a külső megjelenésre is. Ebben az időszakban több nagy volumenű beruházás készült el. Ezek közül a legjelentősebb a Grassalkovich Antal Általános Iskola bővítése, felújítása. Korábban elkészült a főépület harmadik emelete, valamint a Galambos János Zeneiskolának is helyt adó „régi községháza” teljes átépítése, felújítása. 2004-ben kezdődött a Templom utcai épületszárny átépítése, fölé tornatermet építettek, a meglévő tornaterem tetején könyvtárat és több funkciós művészeti termet alakítottak ki. A beruházás ezen szakasza 405 millió Ft-ba került, amelyből 255 millió Ft-ot címzett állami támogatás formájában kapták. Kisebb volumenű, de jelentős a Gyékény utcai óvoda bővítése, Rézöntő utcai bölcsőde felújítása. Az itt meglévő épületegyütteshez egy új óvodai szárnyat építettek két csoportszobával, kiszolgáló helyiségeivel és tornateremmel Ebben az épületrészben kezdte meg a működését a Stefánia utcából átköltöző óvoda. Az épület más részébe költözik a Gyékény utcai óvoda, ezzel egy korszerű 4 foglalkoztatós óvodai egység alakult ki. Az épület felújított részében változatlan alapterületen üzemel tovább – de már Gyékény utcai bejárattal – a bölcsőde. A beruházás 156 millió Ft- ba került. A lakosság korszerű kiszolgálása érdekében a Hősök tere 12. szám alatti foghíj telken önkormányzati irodaház épült 2006-ban 180 millió Ft-os ráfordítással. Ezen kiemelt beruházások mellett jelentős összegeket fordítottak egyéb beruházásokra is, amelyek felsorolásszerűen a következők: Óvodai területen: A Gyékény utcai óvoda bővítése nélkül 112.190.000 Ft-t költöttek. − 4 óvodát bekötöttek a szennyvízcsatorna hálózatba, − a Szitás utcai óvoda tetőtere bővítésre került, felújították a konyhát és a felnőtt öltözőt, − a Templom utca 10. és a Templom utca 167. óvodában bútort cseréltek, − teljesen felújították a Napsugár óvodát, − a Pista-hegyi óvodában felújították a nyílászárókat. Iskolai területen: − Török Flóris általános iskola összesen 84.169.000 Ft értékű felújítása: udvari térburkolat cseréje, bejárati előtér kialakítása, új számítástechnikai terem kialakítása, tornatermi sport burkolat cseréje, vizes blokkok felújítása, PVC burkolatok cseréje, részleges bútor csere, − Páneurópa általános iskola összesen 35.330.000 Ft értékű felújítása: PVC burkolatok cseréje, teljes tornatermi bútor csere, számítástechnikai tanterem kialakítása, tetősík ablakok cseréje, nyílászárók javítása, mázolása, udvari csatornahálózat átépítése, − Grassalkovich általános iskolabővítésen kívüli 11 millió Ft értékű felújítása: tornatermi parketta cseréje, pincei sport szoba kialakítása, elektromos főelbontó felújítása, kazánházi főelbontó felújítása, ©MaHill Mérnökiroda Kft.



− Mikszáth Kálmán általános iskola 58.576.000 Ft értékű felújítása: konyha, ebédlő felújítása, zajvédő fal építése, világítási hálózat, elektromos főelosztó felújítása, udvari csatorna átépítése, vízcsőhálózat cseréje, tornatermi nyílászárok és bejárati portál cseréje, tornatermi öltözők felújítása, − Fekete István általános iskola 46.954.000 Ft értékű felújítása: teljes bútorcsere, világítási hálózat felújítása, villámhárító cseréje, kerítés felújítása, volt gondnoki lakás átalakítása oktatási célra, − Galambos János zeneiskola 19.935.000 Ft értékű felújítása: díszterem berendezése, igazgatási egység átalakítása. A Galéria és a Múzeum részleges belső felújítására 8.347.000 Ft fordítottak. Egészségügyi intézmény 93.611.000 Ft értékű felújítása: újkazánház kialakítása a tetőszinten, rendelők kialakítása, fűtési hálózat részleges felújítása, rendelők teljes átépítése, felújítása ablak cserével együtt, mozgássérültek számára a bejárati ajtó átépítése és WC kialakítása. Gondozószolgálat 10.202.000 Ft értékű felújítása: fűtési hálózat átalakítása, festő-mázoló munkák, udvari térburkolat kiépítése. Szociális foglalkoztató 9.600.000 Ft értékű felújítása: részleges belső felújítás. Sportlétesítmények 149.921.000 Ft értékű felújítása: − a Haraszti úti sporttelepen kiemelt beruházás volt a régi földes pálya helyén. A kategóriás műfüves pálya építése, ehhez támfal és lelátó kialakítása, felújították a létesítmény teljes elektromos hálózatát. − Újtelepi Sportcsarnok terveztetése. Okmányiroda kialakítása Grassalkovich utca 158. szám alatt 30.625.000 Ft értékben. Közösségi házban a pártok részére irodák kialakítása és az épület részleges felújítása 17.469.000 Ft értékben. Zenepavilon építése a Hősök terén 12.406.000 Ft értékben. A 2002-2005. évi út és közműépítési beruházások összegezve: − kiépült 10,5 km földút szilárd burkolattal, − megépült 19 km szennyvízcsatorna 9 km közterületi házi bekötésű csatornával, mely 1.600 ingatlan rákötését tette lehetővé, − kiépült csaknem 2 km csapadékcsatorna 76 víznyelő bekötéssel, − átépült 846 fm víznyomócső, és 207 fm új vízvezeték létesült. A 4 év beruházási összköltsége 3,6 milliárd forint volt. Az Önkormányzat 2006-2010. között intézményhálózatának bővítésére, átépítésére 2 milliárd 113 millió Ft-ot fordított. Ebben az időszakban a korábbi évekhez hasonlóan valamennyi intézményére költött, az állag megóváson túl számos értéknövelő beruházást - felújítást hajtott végre. 2007. második felében- a jogszabályi kötelezettségnél egy évvel korábban elvégezték a játszóeszközök szabványosítását. A bölcsődében, óvodákban, iskolákban az udvari játszóeszközök 90%-a nem felelt meg az EU szabványnak. A játszóeszközök cseréjére az intézményvezetők bevonásával tervet készítettek, amelyet 2007 őszén megvalósítottak. A 14 intézményt érintő játszóeszköz csere 199 millió Ft-ba került. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



2007. évben a Hősök tere és környékén kiépítették a kamerás térfigyelő rendszert. Lakossági igénynek tettek eleget, hogy egyrészt növeljék a városközpont közbiztonságát, másrészt a környék gépkocsi forgalma is nyomon követhető legyen. A rendszer segítségével történt a szabálysértések elkövetőinek tetten éréséről, bűncselekmények meghiúsulásáról a Soroksári Hírlapban rendszeres tájékoztatást adnak. A térfigyelő kiépítési költsége 30 millió Ft volt. A Mikszáth Kálmán Általános Iskola teljes belső felújítása keretében kicserélték korszerű, jó hőszigetelésű kivitelűre az iskola valamennyi ablakát, átépítették a bejáratot. Az első emeleten kiépítették a számítástechnikai termet. Valamennyi tanteremben a padlóburkolat cseréjét végezték el, a tanári szoba áthelyezésével lehetőség nyílt az irodák jó funkcionális átrendezésére. Teljes festés-mázolás történt, kicserélték az iskola teljes bútorzatát, valamint az aula beépített öltöző szekrényeit. A teljes felújítás 138 millió Ft-ba került. 2008-2009. évben hiánypótló, kiemelkedő beruházás történt a kerület életében, megépítették a Szabadidő, Kulturális és Sportcentrumot. A külső megjelenésben is impozáns épületben egy szabványméretű kézilabdapálya épült. A küzdőtérhez egyoldali lelátó készült, amely 360 fő befogadására alkalmas. Az emeleti galérián további 100 ülőhelyet alakítottak ki. A 2625m2-es épület tisztán kerületi forrásból 935 millió Ft-ba került. 2008 nyarán a Csillag utcai óvoda felújításával befejeződött a kerületi óvodák teljes felújítási programja. Az óvoda épülethez csatolt, volt gondnoki lakásból a hiányzó kiszolgáló területeket alakították ki. A beruházás 63 millió Ft-ba került, melyből 30 millió Ft-ot pályázaton nyert a kerület. Ezen kiemelt beruházások mellett jelentős összegeket költöttek egyéb beruházásokra is, amelyek felsorolásszerűen a következők: Óvodai területen: − Rézöntő utcai óvoda térburkolata, előtető, − Pista-hegyi óvoda részleges belső felújítása, álmennyezet feletti vízcsövek cseréje, bútor cseréje, − Béka utcai óvoda lépcső átépítése, udvari térburkolatok cseréje, − Csillag óvoda kerítés építése, − Szitás óvoda udvari térburkolat, − Napsugár óvoda étellift átépítése, tetőszigetelés cseréje. Iskolai területen: − Török Flóris általános iskola összesen 84.215.000 Ft értékű felújítása: bútor, PVC burkolat, vízcsőhálózat cseréje, vizesblokkok felújítása, tornatermi védőburkolat vásárlása, számítógép csere, világítási hálózat felújítása valamennyi tanteremben, − Fekete István általános iskola 76.083.000 Ft értékű felújítása: Tartsay utcai épületszárny és lépcsők felújítása, számítás technikai terem, könyvtár és olvasó kialakítása, bejárati portál és udvari bejáratok átépítése, elektromos fővezeték és ablakok cseréje, − Grassalkovich általános iskola, a bővítésen kívül 27.601.000 Ft értékű felújítás: elektromos szinteltolók felújítása, második számítástechnikai terem kialakítása, bútor csere, Grassalkovich úti homlokzaton ablak csere, régi épületben WC kialakítása, PVC burkolatok cseréje. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény 19.894.000 Ft értékű felújítása: A Fekete István Általános Iskola, Tartsay utcai épületszárnyának egy részében alakították ki a funkcióhoz igazodó átépítéssel az intézményt. Egészségügyi és Szociális területen: − Egészségügyi Intézmények 125.343.000 Ft értékű felújítása: rendelők felújítása, tetőszigetelés és fűtési hálózat felújítása, ablak portálok és burkolatok cseréje, − Gondozószolgálat 4.522.000 Ft értékű felújítása: utcai homlokzat felújítása, mozgássérült bejárat kialakítása, − Bölcsőde 6.109.000 Ft értékű felújítása: bútor csere, − Sportpálya 30.000.000 Ft értékű felújítása: a balesetveszélyes Haraszti úti kerítés elbontása, támfal és új kerítés építése. Hivatali és közösségi épületek: − Hősök tere 12 irodaház: gyengeáramú rendszer kiépítése, bútorozás, kertépítés, klíma kiépítése, − Közösségi ház: frakció irodáinak kialakítása, átépítési terv készítése, − Grassalkovich 135.: kisebbségi önkormányzatok irodáinak kialakítása, − Okmányiroda: bővítési terv készítése. A 2006., 2008., 2009., és 2010. évi út és közműépítési beruházások összegezve: − út és járda 521.500.000 Ft − szennyvízcsatorna 254.000.000 Ft − csapadékcsatorna 65.000.000 Ft − vízellátás 170.000.000 Ft − gázellátás 13.688.000 Ft − közvilágítás 26.500.000 Ft − Összesen: 1.050.000.000 Ft Parképítés 2006. évben: 101.000.000 Ft értékű felújítás − Szent László utcai közpark és játszótér bővítése, − Kiskócsag utcai játszótér építése, − park és fasor fenntartásra, közterületi játszóeszközök szabványosítása 61.000.000 Ft, − Tiszta Soroksárért napok megrendezése. Parképítés 2007. évben: 53.800.000 Ft értékű felújítás − Karmazsin utcai játszótér újjáépítése, − Kiskócsag utcai játszótér bővítése, − Templom utcai, Tószeg utcai és Vadvíz utcai játszóterek szabványosítása, − Tiszta Soroksárért napok megrendezése. Parképítés 2008. évben: 62.000.000 Ft értékű felújítás − közkifolyós vízfogyasztás, óra szolgáltatás, illegális szemétszállítás közműnyilvántartás díja, − Tiszta Soroksárért napok megrendezése. Parképítés 2009. évben: 62.200.000 Ft értékű felújítás − 11 db közkert, közpark és játszótér fenntartási feladatainak ellátása, − Tiszta Soroksárért napok megrendezése. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



3.2.7 Összegzés 3.2.7.1

SWOT elemzés Belső tényezők Erősségek

• • • • • • • • • •

Gyengeségek

Kedvező földrajzi fekvés. Növekvő lakosságszám. Erős lokálpatriotizmus. Nagy kiterjedésű fejlesztési területek állnak rendelkezésre. Kedvező gazdaság földrajzi elhelyezkedés. Kiegyensúlyozott természetföldrajzi adottságok. Jelentős, természeti értékek. Országos jelentőségű logisztikai bázis kiépülése. Munkalehetőségek viszonylagos bősége. Döntően kertvárosi jellegű, családiházas lakóterületi beépítés.

• Konfliktusos, kétszintű önkormányzati rendszer. • A városszerkezeti egységek szétdaraboltsága, elkülönülése. • Elöregedő lakosság, csökkenő élveszületések. • Gyenge a helyi gazdaság teljesítménye, alacsony az ipar kapacitása. • Alacsony a mikro- és kisvállalkozási aktivitás. • Hiányzó kiskereskedelmi és vendéglátási szolgáltatások a kerületközpontban. • Hiányzó sportolási és szórakozási lehetőségek a fiatalok számára. • Lassú és rossz irányú tömegközlekedési kapcsolatok. • Jelentősek az átmenő forgalom okozta környezetvédelmi problémák. • A belterületen alacsony a zöldterületek és parkok száma és nagysága. • Nagy kiterjedésű zöldfelülethiányos területek. • Jelentős probléma az illegális hulladék lerakás. • Folyamatosan halasztódik a Gyáli patak revitalizációja. • Alacsony a csatornahálózat kiépítettsége. • Sok helyen megoldatlan a csapadék elvezetése. • Forráshiány az önkormányzati gazdálkodásban.




Külső tényezők Veszélyek

Lehetőségek

• Az egyre növekvő természeti fogyás következtében nagy az elöregedés veszélye, melynek konzekvenciái a kerületi egészségügyi és- szociális ellátó rendszerre jelentősek lesznek. • A külterületen lévő elaprózott ingatlantulajdonosi struktúra gátolja a fejlesztéseket. • A kétszintű önkormányzati rendszer miatt lassú a fejlesztések időbeni kialakítása. • Nagyok az állami adószabályok változtatása miatti kockázatok. • Időben elhúzódik az elővárosi gyorsvasúthálózat és az elkerülő út kialakítása. • A külső források elapadása miatt megrekednek a fejlesztések.

• A kerület központi funkcióinak mennyiségi és területi bővülése. • Az RSD sport rekreációs szintű hasznosítása. • A belterületi ritkán beépült lakó és gazdasági területek besűrűsödése. • A külterületi nagy kiterjedésű lakó és munkahelyi fejlesztési területek hasznosítása. • Új kerületi alközpontok kialakulása. • Logisztikai és ipari szolgáltatások fejlődése. • Az új M0 szakasz megépülése. • Az elővárosi vasútvonal fejlesztése. • Az észak-déli elkerülő út és a kerületrészeket összekötő hiányzó keletnyugati külön szintű kapcsolatok megépülése.




3.3

Kerületrészek meghatározása, elemzése

3.3.1 A kerület általános jellemzése Soroksár Budapest pesti oldalának déli részén, a Duna bal partján, a XXIII. kerületben helyezkedik el. Soroksár határai a következők: északon a XX. kerület (Pesterzsébet), keleten a XVIII. kerület (Pestszentlőrinc és Pestimre), délkeleten Gyál, délen Alsónémedi és Dunaharaszti, nyugaton pedig a Csepel-szigettől a Ráckevei-Dunaág választja el. Soroksár az 1950-es években történt Nagy-Budapesthez való hozzácsatolása ellenére egyelőre nem integrálódott szervesen a települési hálózatba. Településszerkezeti szempontból tulajdonképpen még ma is egy kiterjedt külterületekkel, mezőgazdasági szántóterületekkel és tanyás beépítéssel rendelkező község Budapest közigazgatási területén belül. Ennek következtében lakott kerületrészei nem fedik le közigazgatási területének egészét és nem alkotnak folytonos települési szövetet. A kerület méretét tekintve a XVII. kerületet követően a főváros második legnagyobb kiterjedésű kerülete. Lakónépessége tekintetében viszont a legkisebb lélekszámú (20697 fő lakónépessége 2001.) Népsűrűsége mindössze 5 fő/ha körüli, ami a fővárosi átlag (32 fő/ha) mindössze hatoda, és jóval alacsonyabb, mint a szomszédos XX. kerület (53 fő/ha), XIX. kerület (89 fő/ha) és XVIII. kerület (16 fő/ha) népsűrűsége. A központi kerületrésze a Grassalkovich út menti ősi településmag körül alakult ki. Ehhez kapcsolódik a Gyáli-patak – M0 – Soroksári-Duna által közrefogott déli kerületrész. Elkülönülő kerületrésze a Molnár-sziget. A Péteri-majorság területén bokortanyából kialakult elkülönülő kerületrész az M5-ös autópálya bevezető szakasza mentén, Nagybani-zöldségpiac térségében kialakult bevásárlóközponti terület. Ezeket a lakóterületi, illetve beépített kerületrészeket jelentős kiterjedésű, mezőgazdasági, erdőgazdasági, vízgazdálkodási funkciójú, de lakó és telephelyi területeket is tartalmazó külterület veszi körül. Soroksár közigazgatási területének 72 százaléka külterület. A kerület külterületi részeinek döntő többsége erődgazdasági, illetve mezőgazdasági hasznosítású területbe tartozik. Állandó vagy időszakos jelleggel a területek nagy része rendelkezik növényzettel. A külterület apró parcellás területein lakóterületi területhasználatok is jelen vannak (Farkas hegy). A külterületen lévő lápos területek (Soroksári-lápszem, Sósmocsár, Farkas-turján, Magassásos) a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületeihez tartoznak, és a 1996. évi LIII. (természetvédelmi) törvény 23§-a szerint (exlege) természetvédelmi oltalom alatt álnak. Soroksár külterületi részei mellett lévő Duna-parti területek a NATURA 2000 élőhely védelmi területtel határos puffer zónaként funkcionálnak.




49. ábra Kerületrészek lehatárolása




64. táblázat: Soroksár kerületrészei Sorszám Kerületrész

Terület

Lehatárolás

/ha/

1.

Soroksár központ

Soroksári Duna – Sziget-dűlő Belső útja - MÁV vonal - Helsinki út - közigazgatási határ - Bolyai János utca - Vágóhíd utca - Alsó határút - Könyves utca - Kő utca - Ugarszél út - Szentlőrinci út Erzsébet utca - MÁV vonal - Vecsés út - tervezett belterületi határ - MÁV vonal - Grassalkovich út Gyáli Patak)

2.

Soroksár dél

Soroksári Duna - Vadvíz utca - Vadevezős utca Gyáli patak - Grassalkovich út - MÁV vonal - Dél utca - Haraszti út – Haraszti-szőlők melletti út

266,03

3.

Újtelep

Közigazgatási határ - Köves út - Szentlőrinci út a Temető sor vonaláig - Temető sor

186,31

4.

Molnár-sziget

5.

Péteri major M0 autóút - M5 autópálya - közigazgatási határ - 5. 1016,53 és térsége számú út

6.

Nagybani Piac térsége

7.

Logisztikai és MÁV vonal - Gyáli patak - M0 autóút - 5. számú út gazdasági - közigazgatási határ térség

809,80

8.

Vizi sport Soroksári Duna - közigazgatási határ - MÁV vonal utca és – Sziget dűlő belső útja térsége

104,19

9.

Szamaránszki Erzsébet utca - Szentlőrinci út - M5 autópálya dűlő és Vecsés út - MÁV vonal) Sósmocsár térsége

323,75

10.

Egyéb területek

792,02

378,89

58,08

M5 autópálya - Szentlőrinci út - Nagykőrösi út és MÁV vonal

Vecsés út - M5 autópálya - M0 autóút - Gyáli patak - MÁV vonal - Tervezett belterületi határ

137,74

A kerületrészek következő részben történő bemutatásához a statisztikai adatokat a Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai Főosztálya biztosította.

3.3.1.1

Funkcióellátottság, közszolgáltatások




65. táblázat: Humánszolgáltatási funkciók bemutatása Nagybani Piac és térsége

Egyéb területek

Σ

0

0

2

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

Soroksár dél

Újtelep

Felnőtt háziorvosi rendelők

1

0

1

0

0

0

0

0

Gyermek háziorvosi rendelők

1

0

0

0

0

0

0

0

Felnőtt orvosi ügyelet

0

0

0

0

0

0

0

Gyermek orvosi ügyelet

0

0

0

0

0

0

0

Molnár-sziget

Péteri major és térsége

Logisztikai és Vizi sport utca és Szamaránszki dűlő és gazdasági térség térsége Sósmocsár

Soroksár központ

Objektum

Humánszolgáltatási funkciók 1. Egészségügy, szociális funkciók

Gyógyszertárak

3

0

2

0

0

1

0

0

0

0

6

Járóbeteg-szakellátás

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

Felnőtt fogászati rendelő

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

2

Gyermek fogászati rendelő

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

Kórház

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Mentőállomás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Egészségügyi szolgálat

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

Gyermekgyógyász szolgálat

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

Idősek klubja (nappali ellátás)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Időskorúak bentlakásos otthona

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Hajléktalanok nappali ellátását végző intézmény

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Hajléktalanok éjszakai ellátása

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

ÁNTSZ

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Pszihiátriai Gondozó

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

RTG Ernyőképszűrő Állomás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Tüdőgondozó Intézet

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Állatorvosi hivatal

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Állatorvosok

3

0

1

0

0

0

1

0

0

0

5

Bölcsődék

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

Humánszolgáltatási funkciók 2. Oktatás Óvodák

7

1

2

0

0

0

0

0

0

0

10

Általános iskolák

2

1

2

0

0

0

0

0

0

0

5

Középiskolák

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Szakiskola (Szakközépiskola)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Kollégiumok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Felsőoktatási intézmény (telephely)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

Kutatóintézet

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Bármely más K+F funkció

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb oktatási intézmények

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

2

Összesen

24

2

10

0

0

1

1

0

0

1

39




50. ábra: Humánszolgáltatási funkciók mértéke 30 25

24

20 15

10 0

1

0

Egyéb területek

1

Szamaránszki dűlő és Sósmocsár


Molnár-sziget

Újtelep

Soroksár dél

Soroksár központ

1

0

Vizi sport utca és térsége

0

0

Logisztikai és gazdasági térség

2

5

Nagybani Piac és térsége

10

66. táblázat: Államigazgatási funkciók bemutatása Objektum

0 0

Péteri major és térsége 0 0

Nagybani Piac és térsége 0 0

Logisztikai és gazdasági térség 0 0

Vizi sport utca és térsége 0 0

Szamaránszki dűlő és Sósmocsár 0 0

Soroksár központ

Soroksár dél

Újtelep

Molnársziget

1 1

0 0

0 0

Polgármesteri Hivatal Okmányiroda

Egyéb területek

Σ

0 0

1 1

Területi hatósági intézmények Rendőrség (rendőrkapitányság) Bíróság Ügyészség

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

Büntetés-végrehajtási intézmény

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Tűzoltóság Polgári védelem Polgárőrség Összesen

0 0 1 4

0 1 0 1

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 1 1 5

51. ábra: Államigazgatási funkciók mértéke 4

0

0

0

0

Molnár-sziget






0

0 Egyéb területek

0


0 Újtelep

Soroksár dél

1

Soroksár központ

4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0



67. táblázat: Közösségi funkciók bemutatása Soroksár központ

Objektum Önkormányzati közművelődési könyvtár Nem önkormányzati közművelődési könyvtár

Péteri Soroksár MolnárÚjtelep major és dél sziget térsége

Nagybani Logisztikai és Vizi sport Piac és gazdasági utca és térsége térség térsége

Szamaránszki Egyéb dűlő és területek Sósmocsár

Σ

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Művelődési központ

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

Kulturális központ

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Színház

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Mozi

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Múzeum (kiállítóhelyiség)

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

Sporttelep

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

1

Szabadidőcsarnok Szabadtéri szabadidő központ, napközis tábor

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

Uszoda

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Strand

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Rendezvénycsarnok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Közpark

3

1

0

0

1

0

0

0

0

0

5

Játszótér

3

1

3

0

0

0

0

0

0

0

7

Temetők

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

Összesen

10

3

5

1

1

0

0

0

0

0

20

52. ábra: Közösségi funkciók mértéke 12 10

10

8

5

6

0

Újtelep

Soroksár dél

Soroksár központ


0

0 Egyéb területek

0

0


0


1


1


2


4

Molnár-sziget

3



68. táblázat: Gazdasági funkciók bemutatása Soroksár központ

Objektum

Soroksár Molnár- Péteri major Újtelep dél sziget és térsége


Logisztikai és Vizi sport Szamaránszki gazdasági utca és dűlő és térség térsége Sósmocsár

Egyéb területek

Σ

Piacok száma

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Bankfiókok

6

0

0

0

0

1

1

0

0

0

8

Pénzügyi szolgáltatók

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Szolgáltató központok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Kereskedelmi központok

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

1

Kereskedelmi üzletek

79

33

31

0

0

111

21

5

0

0

280

Jelentősebb ipartelepek, üzemek

3

4

0

0

0

1

14

1

0

0

23

Ipari parkok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Telepengedélyes ipari tevékenységek

42

51

29

0

0

5

7

59

16

0

209

Logisztikai központ

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

2

Innovációs központ

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

Irodaházak

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Szállodák

1

0

0

0

0

0

1

0

0

0

2

Panziók, egyéb szálláshelyek

0

2

2

0

0

1

0

1

0

0

6

Vendéglátóegységek

11

14

5

0

0

9

4

0

0

0

43

Összesen

142

104

67

0

0

130

49

66

17

0

575

53. ábra: Gazdasági funkciók mértéke 160

142

130

140 120

104

100

67

80

66 49

60 40


Egyéb területek




0 Nagybani Piac és térsége

0 Péteri major és térsége

Újtelep

Soroksár dél

Soroksár központ

0

0 Molnár-sziget

17

20



69. táblázat: Közlekedési, távközlési funkcióinak bemutatása Soroksár Soroksár központ dél

Objektum

Újtelep

Molnársziget


Nagybani Logisztikai és Vizi sport Piac és gazdasági utca és térsége térség térsége


Egyéb területek

Σ

Távolsági autóbusz megálló

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

2

Vasútállomás

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

Helyi autóbuszjárat Postahivatal (fiókposta)

3

2

2

0

0

2

2

3

2

1

17

1

0

1

0

0

1

1

0

0

0

4

Tömegközlekedés

1

1

0

0

0

0

0

1

0

0

3

Benzinkút

0

1

0

0

0

1

1

0

0

0

3

Taxiállomás

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

Közüzemi vízhálózat (hol nincs) Zárt csatorna hálózat (hol nincs) Összesen

0 0 7

5

3

0

0

4

4

4

3

1

31

54. ábra: Közlekedési, távközlési funkciók mértéke 8 7 6 5 4 3 2 1 0

7 5

4

4

3

Egyéb területek


1 Vizi sport utca és térsége


4


0 Nagybani Piac és térsége

0 Molnár-sziget

Újtelep

Soroksár dél

Soroksár központ

3

3.3.2 Soroksár központ kerületrész helyzetértékelése 3.3.2.1

Jellemzők

Soroksár település központi magja a mai Grassalkovich út mentén alakult ki, azzal párhuzamos utcákra szerveződve. A településközpont a Duna a MÁV Kelebia-vasútvonal által közrezárt területrészen bővült. Keleti irányú bővülését a vasúti pályatest akadályozta sokáig, illetve nehezíti jelenleg is. Azok az északi-déli közlekedési tengelyek, melyek mentén a település kialakult, a közlekedési kapcsolatokat biztosító kedvező hatásuk mellett ma már, mint a kerület élhetőség rontó tényezőként hatnak. Ilyen elválasztó hatású, környezet terhelő elem a Grassalkovich út intenzív tranzit gépjármű forgalma, a BKV Zrt. HÉV és a BudapestKelebia vasútvonal zárt pályatesteinek izoláló hatása. A központ két fele a Duna parti és a Templom oldali rész nem kommunikál egymással. A kényszeres „vágás” eredményeképpen négy karakteres területre osztható a központi rész: Az északi rész nyúlványként a szomszédos XX. kerülethez szervesen kapcsolódva (Bólyai János utca és környéke) lényegében avval homogén testet alkotva. Itt paneles sorházak is épültek az idők folyamán. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



Duna part a Grassalkovich útig tartó kiterjesztéssel. A part a terület nagy részéről vizuálisan nem érzékelhető, inkább csak a vegetáció jelzi a víz közelségét. Családi házak, kertvárosi jelleg némi falusias beütéssel. A Templom oldalként megnevezett terület a történelmi múlttal rendelkező kertvárosi kerületrész. A kisvárosi jellegű terület megőrizte a részben ormos, a részben kontyolt, utcára merőleges tetőgerincű oldalhatáros beépítését. A folyamatos átépülés ellenére, a településkép egységesnek módható, ami a jövő számára megőrzendő. A Hősök tere városias környezet, a HÉV közeli részein zártsorú, emeletes, utcával párhuzamos gerincű házai nagyrészt eklektikus és posztmodern stílusban épültek, a modern stílus jegyeket hordozó sarokház kivételével. A központi területet családi házas beépítésű, kisvárosias, kertvárosias lakóterület veszi körbe. A közigazgatás, közszolgáltatás (oktatás, nevelés, egészségügy), illetve kiskereskedelmi és egyéb szolgáltatási funkciók ebbe a lakóterületbe ágyazottan jelennek meg. Ezen funkciók sűrűsödése a Grassalkovich úton és az arra merőleges Hősök tere tengelye mentén figyelhető meg. Azonban a funkcióhiányok a kerületrész több területén is jelen vannak. A kerület központi területén lévő szolgáltatások száma, nagyságrendje és színvonala jelenleg elégtelen egy jól működő, funkciógazdag, további beruházásokat vonzó központ kialakításához. Természetvédelmi szempontból a kerületrész legnagyobb természeti értéke a Duna. A Soroksári-Duna egyedülálló természeti élőhely, fontos ökológiai folyosó. NATURA 2000 SCI területként (védett természeti élőhely), Európai Uniós védelem alatt is áll. Szintén értékes ökológia folyosó a központi területet délről határoló Gyáli-patak. A terület jelenlegi állapotában nem tölt be közhasználatú zöldfelületi (zöldfolyosó) funkciót Soroksár-központ Duna-parti része országos jelentőségű természeti terület is egyben. 3.3.2.2

Gazdaság

Soroksár központban mikro és kisvállalkozások működnek, jellemzően a kiskereskedelem és szolgáltatásokban. Más ágazatok, mint például ipar, logisztika, mezőgazdaság szinte egyáltalán nincsenek jelen. Ennek oka, hogy a kerület központ nem alkalmas és igény sincs ilyen ágazatok megtelepedésére és működésére. A kerületrész kiskereskedelmi üzletei és a szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozásai, valamint önkormányzati és egyházi intézményei a Hősök tere és Grassalkovich út mentén csoportosulnak, bár az út hatalmas tranzit forgalma a helyi kiskereskedelmi hálózatot és a lakossági szolgáltatások fejlesztését nagymértékben korlátozza. Kevés a parkoló hely és a Grassalkovich út páratlan oldalán, több szakaszon is veszélyesen keskeny a járda és a szigorú közlekedésbiztonsági előírások miatt, alig néhány helyen lehet átkelni a főútvonalon, ami szintén megnehezíti az üzletekhez, intézményekhez való eljutást. Soroksár központban sem szálloda, sem panzió, sem magánszállás nem található. Az idegenforgalmi ágazat szinte teljes hiánya az egész kerületre jellemző.




Gazdaság

70. táblázat: Gazdasági funkciók bemutatása

3.3.2.3

Soroksár központ Kereskedelmi üzletek Bankfiókok Pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi központok Jelentősebb ipartelepek, üzemek Telepengedélyes ipari tevékenységek Ipari parkok Logisztikai központ Szállodák Panziók egyéb szálláshelyek Vendéglátóegységek

79 6 0 0 3 42 0 0 1 0 11

Társadalmi környezet 71. táblázat: Soroksár központ kerületrész mutató számok

Mutató megnevezése Lakónépesség száma (fő) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) Lakásállomány (db) 3.3.2.4

XXIII. kerület összesen 20697 17,4 62,5 20,1

Soroksár központ 9572 14,2 62,0 23,9

35,5

35,8

60,0 35,8

59,5 38,7

12,8

12,7

12,0

11,2

8115

3994

Közművek, infrastruktúra

Közúthálózat szempontjából a központi terület fő útvonala a 2x2 sávos Grassalkovich út, melyen a HÉV vonal is közlekedik. A nagy forgalmú útvonal jelentős környezetterhelést okoz a kerületközpontban, illetve a zárt HÉV pálya révén jelentős az izoláló hatása is. A kerületrész nyugati határába haladó vasútvonalnak a Hősök terénél található megállóhelye. Szintbeli közúti átkelők a Vecsés úton és a Tárcsás utcánál találhatóak. A kerületész beépített területei ivóvíz, szennyvízcsatorna és elektromos hálózattal jellemzően ellátottak. A vasútvonaltól keletre lévő területeken, főként a Tompaház utca térségében szükséges a csatornahálózat további bővítése. A lakóterületi kerületrész elektromos és




távközlési vezetékei jellemzően légvezetékek. Az utcaképben megjelenő kétoldali vezetékek jelentős mértékben rontják a településarculatot. 72. táblázat: Soroksár központ kerületrész SWOT elemzése Erősségek Kertvárosi lakókörnyezet Duna-part Épített és zöldfelületi értékek HÉV kapcsolat Vasúti kapcsolat Lehetőségek Funkcióbővítő fejlesztés a központban Duna-part rekreációs célú fejlesztése Kerületi központ kialakítása Elővárosi vasútvonal fejlesztése Elkerülő út megépítése

Gyengeségek Funkciógazdag központ hiánya Grassalkovich út forgalmának szennyező, izoláló hatása Szintbeli vasúti átjárók Alközpontok hiánya Veszélyek Grassalkovich út forgalmi állapotának hosszú távú fennmaradása Elkerülő út, elővárosi vasútfejlesztés elmaradása Duna-part fejlesztési potenciál kihasználatlanul maradása

3.3.3 Soroksár dél kerületrész helyzetértékelése 3.3.3.1

Jellemzők

Soroksár déli településrésze voltaképpen három elkülönülő részből (Orbán-hegy, Millenniumi telep, Apostolhegy) áll össze. A központi részhez kapcsolódó Orbán-hegy területe a Grassalkovich út – Haraszti út – Kelebia-vasútvonal által közrezárt területen helyezkedik el. Ezek a határoló közlekedési útvonalak egyúttal erőteljes fizikai gátként is funkcionálnak, elválasztják a kerületrészt a szomszédos területektől. Az Orbán-hegyi területen a lakóterületi funkció gyakorlatilag a kizárólagos területhasználat. A Millenniumi-telep az Orbán-hegytől délre a Haraszti út mellett elhelyezkedő közel 300 családi házból álló településrész, melyen szintén kizárólag lakóterületi területhasználat jelenik meg. A két kerületrész között mezőgazdasági területek helyezkednek el. Az Apostolhegyi terület Haraszti út menti részén gazdasági, telephelyi célú területhasználatok sorakoznak. A Horgászpartnak nevezett Dunaparti területen hétvégi házas jellegű beépítésekkel találkozunk. Lakóterületi funkció az Apostolhegy Duna felőli, északi, Gyáli-patak menti területrészén alakult ki. A Vágó közi sportpálya a kerület közösségi célú, sportterülete. A kerületrész egyes területeinek legjelentősebb problémája az egyfunkciós területhasználat, valamint Soroksár központtól való izoláltság. A területen lévő közlekedési tengelyek mindegyike (Haraszti út, Grassalkovich - Ócsai út, M0, Kelebia vasútvonal) jelentős átmenő forgalmat bonyolít le. A területek szűken leszabályozott utcái, illetve a közösségi területek hiánya miatt nem alakultak ki kerületrészi alközpontok. 3.3.3.2

Gazdaság

Soroksárnak ez a kerületrésze komplex kereskedelmi, gazdasági és szolgáltató tevékenységek szempontjából funkció-hiányosnak tekinthető.




Gazdaság


3.3.3.3

Soroksár dél Kereskedelmi üzletek Bankfiókok Pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi központok Jelentősebb ipartelepek, üzemek Telepengedélyes ipari tevékenységek Ipari parkok Logisztikai központ Szállodák Panziók egyéb szálláshelyek Vendéglátóegységek

33 0 0 0 4 51 0 0 0 2 14

Társadalmi környezet 74. táblázat: Soroksár dél kerületrész mutató számok



Soroksár dél 3682 14,6 63,9 21,5

35,5

36,5

60,0 35,8

58,5 38,8

12,8

14,5

12,0

6,9

8115

1467


Soroksár déli területrészei közül az Orbán-hegy a Grassalkovich út és Haraszti út közé ékelődve, a Millenniumi telep a Haraszti út és a Kelebia vasútvonal között, míg az Apostolhegy a Duna és a Haraszti út között helyezkedik el. Mindhárom lakóterületi rész környezetminőségét és fejlesztési lehetőségeit jelentősen befolyásolják ezeknek a közlekedési tengelyeknek a forgalma. Közmű ellátottság tekintetében a Millenniumi-telep állapota tekinthető rendezettnek. Az Orbán-hegy hagyományos lakóterületei szintén ellátottak mind ivóvíz, mind szennyvíz vezetékkel. Feladat a lakóterületi bővítési terület közművesítése. A kerületrész Apostolhegyi része a legkritikusabb állapotú közművesítés szempontjából. A Gyáli-patak és Tusa utca közötti terület szennyvízcsatornával ellátott, azonban a Vadevezős utca és a Horgászpart menti területek ellátatlanok. A csatornázás hiánya a területen a Duna ©MaHill Mérnökiroda Kft.



közelsége miatt különösen jelentős probléma. A Haraszti út menti területek közművesítése megoldott. A három lakóterületi kerületrész elektromos és távközlési vezetékei jellemzően légvezetékek. 75. táblázat: Soroksár dél kerületrész SWOT elemzése Erősségek Kertvárosi lakókörnyezet Duna-part Területfejlesztési tartalékok Lehetőségek Funkcióbővítő fejlesztés a kerületrészekben Rendezett közterületek kialakítása Duna-part rekreációs célú fejlesztése Elkerülő út megépítése, átmenő forgalom csökkenése Integrált térségközpont kialakítása

Gyengeségek Kerületi alközpontok hiánya Közösségi területek, közparkok hiánya Nagy forgalmú, környezetterhelő útvonalak Rendezett településkép hiánya Alközpontok hiánya Veszélyek Grassalkovich út forgalmi állapotának hosszú távú fennmaradása Duna- parti fejlesztési potenciál kihasználatlanul maradása

3.3.4 Újtelep kerületrész helyzetértékelése 3.3.4.1

Jellemzők

Soroksár Újtelep kerületrésze Soroksár központjától elkülönülten, a XX. kerületi Pacsirta telephez kapcsolódóan alakult ki. Az újtelepi részt is, ahogy Soroksár egész lakóterületét a családi házas kertvárosias beépítés jellemzi. Azonban a Nyír és a Szent László utca mentén 35 szintes, telepszerű beépítéssel is találkozunk. A lakóterület központi részét a Szent László utcai katolikus templom, a mellette lévő intenzíven fenntartott közkert, valamint a BKV buszvégállomás jelöli ki. A kerületrész jelenetős fejlesztési tartalékterületekkel rendelkezik. A kerületrész mentes azoktól a közlekedés által okozott problémáktól, melyek Soroksár központi és déli kerületrészeit terhelik. Pesterzsébet közúthálózatán keresztül Dél-Budapest települési szövetébe is szervesen illeszkedik. Az M5-ös autópályához való közelsége miatt a terület jó közúti közlekedési adottságú. Az autópálya menti bevásárlóközponti területek révén pedig kereskedelmi és szolgáltató funkciók is könnyen elérhetőek innen. Éppen a bevásárlóközponti területek közelsége nehezíti a településrészen a kiskereskedelmi és szolgáltató funkciók megtelepedését, fokozzák a kerületrész alvóváros jellegét. Újtelepnek három markánsan különböző arculatú része van. A falusias, kertvárosias, fésűs, leginkább oldalhatáron állóan, helyenként zártsorúan beépített terület a legrégebbi. A hatvanas években készült, többszintes, lapos tetős, blokkos kislakótelep középső a sorban. A legfiatalabb pedig a magas tetős, jellemzően négyszintes, paneles közepes méretű „önálló” lakótelep. 3.3.4.2

Gazdaság

Újtelepen jellemzően csak mikro- és kisvállalkozások működnek, főleg a kiskereskedelemben és szolgáltatásokban. A közeli M5-ös autópálya bevezető szakaszánál található bevásárlóközponti területek (Tesco, Media Markt, Auchan, Electro World, stb.) közelsége azonban jelentősen megnehezíti a kiskereskedelmi és szolgáltató funkciók megtelepedését. A vállalkozások többsége lokális szereplő, szinte csak a helyi lakosság igényeit szolgálják ki. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



Más ágazatok, mint ipar (pl. nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató összeszerelő-üzem) vagy Soroksár déli területeire és a Nagybani piac környékére jellemző logisztika, esetleg építőipar, gépipar, feldolgozóipar, élelmiszeripar és mezőgazdaság nincsenek jelen. Ennek oka, hogy a kerületrész alapvetően lakó- és intézményi (oktatási, egészségügyi) funkciókkal bír, ezért nem is alkalmas és igény sincs ilyen ágazatok megtelepedésére, működésére. Soroksárnak ez a kerületrésze is a komplex kereskedelmi, gazdasági és szolgáltató tevékenységek szempontjából funkció-hiányosnak tekinthető.

Gazdaság


3.3.4.3

Újtelep Kereskedelmi üzletek Bankfiókok Pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi központok Jelentősebb ipartelepek, üzemek Telepengedélyes ipari tevékenységek Ipari parkok Logisztikai központ Szállodák Panziók egyéb szálláshelyek Vendéglátóegységek

31 0 0 0 0 29 0 0 0 2 5

Társadalmi környezet 77. táblázat: Újtelep kerületrész mutató számok

Mutató megnevezése Lakónépesség száma (fő) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) Lakásállomány (db)



Újtelep 6676 23,8 61,8 14,4

35,5

34,1

60,0 35,8

62,1 30,1

12,8

11,3

12,0

17,3

8115

2383



3.3.4.4


A kerületrész a Külső Vörösmarty, Szent László és Köves utcákon keresztül szervesen kapcsolódik a szomszédos XX. kerületi Pacsirtatelep úthálózatához. A kerületrésztől mindössze 1.500 méteres távolságban van az M5-ös autópálya bevezető szakasza, ahova a Szentlőrinci út vezet. Soroksár központi területe szintén mintegy 1500 m-re található a kerületrésztől, azonban a közlekedési kapcsolatot a szintbeni vasúti kereszteződés nehezíti. A terület beépített részei közművesítettek. A terület fejlesztésére rendelkezésre álló beépítetlen területek közművesítése nem történt még meg. 78. táblázat: Újtelep kerületrész SWOT elemzése Erősségek Kertvárosi lakókörnyezet Közparkok, közkertek Bevásárlóközpont közelsége Területfejlesztési tartalékok Nincs zavaró tranzitforgalom Lehetőségek Funkcióbővítő fejlesztés a kerületrészekben Komplex lakóterületi, intézményi, oktatási, kulturális fejlesztések megvalósulása Dél-Budapesti kulturális központ létrehozása

Gyengeségek Kerületi alközpont hiánya Bevásárló központ funkcióelszívó hatása

Veszélyek A terület alvóváros jellegének fennmaradása Fejlesztési területek differenciálatlan, lakóterületi fejlesztése Térségi központ kialakításának elmulasztása

3.3.5 Molnár-sziget kerületrész helyzetértékelése 3.3.5.1

Jellemzők

A Molnár-sziget Soroksár különlegesen értékes, jellemzően hétvégi házas, kertes hasznosítású kerületrésze. A szigetet övező Soroksári-Duna természetvédelmi oltalom alatt lévő Natura 2000-es terület. A 40 hektáros szigetnek az északi és nyugati, vízparti részein üdülőházas terület található. A sziget nadrágszíjparcellás belső és keleti területrésze mezőgazdasági hasznosítású, kertes beépítésű. A déli szigetcsúcs jelenleg beépítetlen terület. Közlekedési kapcsolatát Soroksár központ felé közúti híd, Csepel irányába pedig folyami rév biztosítja. Közösségi célú létesítmény a szigeti bejáró közelében lévő gyermektábor, illetve a volt csárda épülete. A sziget jelenleg jellemzően földutakkal feltárt területén a közutak nem kellő szélességűek. A vízparti területek közterületi megközelítése megoldatlan. A Soroksári-Duna egyedülálló természeti élőhely, fontos ökológiai folyosó. NATURA 2000 SCI területként (védett természeti élőhely), Európai Uniós védelem alatt is áll. A Molnársziget északi Duna-parti területe országos jelentőségű természeti terület is egyben. 3.3.5.2

Gazdaság

A Molnár-sziget Soroksár különlegesen értékes, jellemzően hétvégi házas, kertes hasznosítású kerületrésze. A kerületrészben említésre érdemes gazdasági tevékenység nem ismert.




Gazdaság


3.3.5.3

Molnár-sziget Kereskedelmi üzletek Bankfiókok Pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi központok Jelentősebb ipartelepek, üzemek Telepengedélyes ipari tevékenységek Ipari parkok Logisztikai központ Szállodák Panziók egyéb szálláshelyek Vendéglátóegységek

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Társadalmi környezet 80. táblázat: Molnár sziget kerületrész mutató számok



Molnársziget 95 10,5 68,4 21,1

35,5

41,5

60,0 35,8

55,1 37,8

12,8

9,2

12,0

8,0

8115

49


A terület a Meder utcai közúti híddal kapcsolódik Soroksár központi területéhez. Csepel Királyerdő területe irányába révátkelő biztosít kapcsolatot. A részben külterületi sziget utcái változó, esetenként csupán 4 méteres szabályozási szélességűek, szilárd burkolat nélküliek. A terület fejlesztése szempontjából a közterület rendezés elengedhetetlen feladat. A Molnársziget ivóvízvezetékkel csak a szigeti bejáró menti területeken ellátott. A csatornahálózat teljes mértékben hiányzik a területről. A csatornázás kiépítését az üdülőterületi és zártkertes területek épületeinél vízbázis védelmi szempontok különösen indokolttá teszik.




81. táblázat: Molnár sziget kerületrész SWOT elemzése Erősségek Duna-part Természetvédelmi terület Értékes zöldfelületek Zavaró területhasználatok hiánya Lehetőségek Rekreációs célú fejlesztés Természeti értékek megőrzése Zöldfelületi, közterületi fejlesztés

Gyengeségek Vízpart közterületi megközelítésének hiánya Közösségi rekreációs funkciók hiánya Elaprózott telekstruktúra Lakóterületi területhasználat Veszélyek Elaprózott telekstruktúra miatt ellehetetlenülő területrendezés Vízparti területek elépülése Rekreációs fejlesztési potenciál kihasználatlanul hagyása Természetvédelmi területhez nem illeszkedő területhasználat megtelepedése

3.3.6 Péteri major és térsége kerületrész helyzetértékelése 3.3.6.1

Jellemzők

A Péteri-major Soroksár elkülönülő, a központi területtől mintegy három kilométerre fekvő lakóterületi és gazdasági területeket tartalmazó területrésze. A terület Pestszentimrétől mindössze 2 km-es távolságban van. Az M0 – Gyáli-patak – M5 által körülzárt területrészen lévő bokortanyából alakult ki a mai több utcás települési zárvány. A 300 házat tartalmazó kerületrész közterületei rendezettek. A major területén jelen lévő többfunkciójú területhasználat olyan kedvező adottság, melyet a fejlesztések során érdemes megőrizni, bővíteni. Bár a terület az M0 és az M5 szomszédságában található, közúti lejáró híján nincs forgalmi kapcsolatban ezekkel. Ez a lakóterületek szempontjából kedvező adottság, azonban az üzemi, gazdasági területek fejlesztése szempontjából hátrányt jelent. A Gyáli-patak medre mellet kialakított horgász-tó (Péteri-major területén) szintén értékes élőhely, biológiailag aktív felület. A Péteri majori tó környékén egykor engedély nélküli építmények jelentek meg, amelyek idővel lakó funkciójú területekké váltak. A major területén jelen lévő többfunkciójú területhasználat kedvező adottság. A Gyáli-patak medre és annak környéke a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, ökológia folyosó szerepet tölt be. A Gyáli-patak medre mellett kialakított horgász-tó szintén értékes élőhely, biológiailag aktív felület. 3.3.6.2

Gazdaság

Péteri-major elsősorban lakó funkcióval bír, de Soroksár lakosságának is csak elenyésző része, mindössze 388 fő lakhelye. Néhány mikro vállalkozásnak található telephelye a területen, ahol főleg raktározással, építőanyag kereskedelemmel, gépjárművek tárolásával, szerelésével foglalkoznak. Néhány család mezőgazdaságból próbál kiegészítő jövedelemhez jutni, például fólia alatti primőráru termesztéssel. A kerületrésznek nincs jelentős gazdasági szerepe, csak abban az esetben fejlődhetne intenzívebben, ha autópálya-lehajtó épülne az M0asról. Ezt azonban valószínűleg sok helybeli lakos és civil szervezet ellenezné.




Gazdaság


3.3.6.3

Péteri major Kereskedelmi üzletek Bankfiókok Pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi központok Jelentősebb ipartelepek, üzemek Telepengedélyes ipari tevékenységek Ipari parkok Logisztikai központ Szállodák Panziók egyéb szálláshelyek Vendéglátóegységek

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Társadalmi környezet 83. táblázat: Péteri major és térsége kerületrész mutató számok



Péteri major és térsége 388 17,0 67,5 15,5

35,5

33,2

60,0 35,8

62,5 23,7

12,8

11,8

12,0

7,7

8115

131


A kerületrész az M5-ös autópálya felett átvezető Péteri-majori bekötőúton és a Dózsa György úton keresztül kapcsolódik a cca. 2 km-re lévő XVIII. kerületi Pestszentimre területéhez. Soroksár központi területéhez a Tangazdasági úton és Vecsés úton, felszíni vasúti átkelőn keresztül haladva juthatunk el. Ez a távolság mintegy 3 km. A légvonalban 3 km-re lévő Újtelephez vezető közúti távolság 5,5 km. A major terület részlegesen közművesített, a szennyvízcsatorna hálózattal ellátatlan terület.




84. táblázat: Péteri major és térsége kerületrész SWOT elemzése Erősségek Rendezett települési környezet Nincs számottevő átmenő forgalom Vegyes területhasználat Gyáli-patak közelsége Lehetőségek Lakóterületi fejlesztés Munkahelyi területek helyzetbe hozása Kereskedelmi, szolgáltató funkciók erősítése Gyáli-patak szabadidős hasznosítása Természeti értékek megőrzése Zöldfelületi, közterületi fejlesztés

Gyengeségek Zárvány jelleg Kerületrész központ hiánya Gazdasági területek kapcsolatának hiánya az autópályákkal Veszélyek Lakó funkciót zavaró területhasználat megjelenése Külterületi részek integrált fejlesztésének elmaradása Környező természeti értékeket veszélyeztető fejlesztések

3.3.7 Nagybani Piac és térsége kerületrész helyzetértékelése 3.3.7.1

Jellemzők

A Nagybani zöldségpiac térsége tipikus példája a bevásárló parkoknak. Az M5-ös autópálya közelségéből származó kedvező közúti kapcsolatok kihasználása érdekében sorra telepedtek meg a területen, a nagyterületű, autós bevásárlásra alapozó kereskedelmi egységek (Auchan, Electro World, BricoStore és Buy & Way központ). A Soroksár közigazgatási területén lévő 161 hektáros terület négy kerület (XVIII., XIX., XX. és XXIII.) találkozásánál helyezkedik el. A bevásárló park szolgáltatásait a kedvező közúti kapcsolatok révén nem csak a szomszédos kerületek, de a Dél-Budapest egész térségének, illetve az agglomeráció településeinek is nyújtja. A terület területhasználati szempontból egyfunkciós, kizárólag kereskedelmi, szolgáltatási típusú tevékenységeket tartalmaz. A személygépkocsival történő megközelítés ösztönzése érdekében nagy területű felszíni gépkocsi parkolók kerültek kialakításra. Jelen formájába a terület nem tölt be térségi kereskedelmi-szolgáltató gócpontot, vonzó városias központ funkciót. Az épületek egyformák, nemzetközi sztenderd szerint épültek. A területen lakásállomány egyáltalán nincsen csak a Nagybani piac épületei, bevásárlóközpontok, irodaépületek (pl. EuropCar), vállalati telephelyek (pl. Waberer’s Holding Zrt.,) autószalon és szerviz (Porsche M5), benzinkút (OMV), McDonald’s gyorsétkezde, stb.. A Nagybani-piac bevásárló parki területeinek nagy alapterületű kereskedelmi létesítményei, valamint a személygépjármű forgalom kiszolgálására létesített felszíni parkoló területek jelentős mértékben növelik az inaktív felületek arányát. 3.3.7.2

Gazdaság

A Nagykőrösi út és az M5 bevezető szakasza között létesült, a Nagybani zöldségpiac térségében létrejött kereskedelmi szolgáltató terület fővárosi, sőt regionális szinten nyújt kereskedelmi szolgáltatásokat. A XVIII.-XIX.-XX.-XXIII. kerületek találkozásánál lévő, több kerületet érintő térségben nagy volumenű forgalmat lebonyolító, kis- és nagykereskedelmi funkciókat ellátó cégek telepedtek meg. A térség földrajzi helyzete révén Budapest Déli kaputérségeként funkcionálhat. Ehhez azonban jelenlegi kereskedelmi-szolgáltató funkcióra alapozott funkció skálája nem elégséges. A kereskedelmi központ összterülete 40 hektár, ©MaHill Mérnökiroda Kft.



melyből 13 hektáron biztosít letelepedési lehetőséget más szakáruházaknak (például Electro World, BricoStore, KIKA) és a Soroksári Buy & Way bevásárlóközpont üzleteinek. A kapcsolódó áruházak egyenként körülbelül 2.000-5.000 négyzetméter területűek és önálló parkolóval ellátottak. A kerületrész gazdaságának másik meghatározó szereplője a Waberer's Holding Zrt. A Waberer's Holding Zrt. Magyarország és Kelet-Közép-Európa piacvezető logisztikai szolgáltatója, amely - saját piaci szegmensében - Európában is a legtekintélyesebb vállalatok között szerepel. A Waberer's Holding Zrt. által irányított cégcsoport vállalatai globálisan átfogják a logisztikai szolgáltatásokat. Alapításukkor a menedzsmentet az a szándék vezérelte, hogy a fuvarozástól a szállítmányozásig, a raktárlogisztikától a gépjárműjavításig olyan szakma specifikus vállalatok jöjjenek létre, amelyek - saját területükön - professzionális tevékenységekre képesek. A közép- és kelet európai növekedés a cégcsoport számára lehetővé tette a fejlődést a szomszédos piacokon. A közúti vagy kombinált fuvarozás, a tengerentúli és légi szállítmányozás, a raktár-logisztika, a regionális disztribúció, a vámügynöki tevékenység területén rendelkezésre álló nagy hatékonyságú kapacitásokból a vállalat szakemberei Európa egyik legfejlettebb ágazati vállalati informatikai rendszere segítségével alkotják meg a megrendelő számára optimális csomagot. A kerület szempontjából jelentős iparűzési adóbefizető a Porsche M5. A cég a Porsche Hungária márkakereskedői hálózata minőségi átalakulásának részeként 1999. decemberében kezdte meg működését az Audi, a Škoda, a VW személyautók, valamint a VW haszonjárművek márkák értékesítésével, szervízelésével, valamint használtautók forgalmazásával. A Porsche M5 24.300 négyzetméteres autócentrumában a gyáraknál kidolgozott design alapján, a márkaszeparáció jegyében önálló arculatú értékesítési centrumként üzemelnek a teljes körű szolgáltatást kínáló Audi-, Škoda- Volkswagen személyautó-bemutatótermek, valamint Volkswagen haszonjármű és Weltauto értékesítési bázisok. A Porsche M5 közelében található a Europcar, amely a legnagyobb európai eredetű, világhálózattal rendelkező autókölcsönző társaság. Mára a világ 170 különböző országában 3000 irodát számlál, gépjármű flottája több mint 220.000 darabos. 2003. januártól Magyarországon az EUrent Autókölcsönző Kft. a Europcar franchise partnere. A cég 1994 decemberében vált a Porsche Csoport tagjává, a gépjármű importhoz kötődő szolgáltatási háttér részévé. Tevékenységének harmadik évében az autókölcsönzők között már a legnagyobb gépjárműparkkal és országos hálózattal rendelkezett. A Europcar Autókölcsönző jelenleg az ország 25 pontján, Magyarország legnagyobb bérbeadóiroda-hálózatával rendelkezik. A Europcar-nál a személyautóktól kezdve a szállító- és haszonjárműveken át az exkluzív autókig a Volkswagen, Audi, Skoda, Seat, Ford, Suzuki és Peugeot márkák közül lehet választani. A gépjárműpark 800 darabot számlál, járművek átlagos életkora kevesebb, mint 4 hónap, az átlagos futott km-ek száma nem éri el a 10.000 km-t. Soroksárnak ez a kerületrésze kétfunkciósnak tekinthető, szinte kizárólag a logisztikára és a kereskedelemre alapozó. A térség földrajzi helyzete révén Budapest Déli kaputérségeként funkcionálhatna, de ehhez a jelenlegi kereskedelmi-szolgáltató funkcióra alapozott funkció skálája nem elégséges.




Gazdaság


3.3.7.3

Nagybani Piac és térsége Kereskedelmi üzletek Bankfiókok Pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi központok Jelentősebb ipartelepek, üzemek Telepengedélyes ipari tevékenységek Ipari parkok Logisztikai központ Szállodák Panziók egyéb szálláshelyek Vendéglátóegységek

111 1 0 1 1 5 0 1 0 1 9

Társadalmi környezet

Nagybani piac és térsége kerületrészre a KSH nem tudott adatot szolgáltatni, mert a kiválasztott terület népessége 0 fő. 3.3.7.4


A Nagybani piac térségében kialakított kereskedelmi terület közúti közlekedési kapcsolatai rendkívül jók. A terület négy kerület (XVIII., XIX., XX., XXIII.) találkozásánál helyezkedik el. Az M5-ös autópálya két fel és lehajtója is kialakításra került a terület kiszolgálása céljából. Az autópálya felett átvezető Szentlőrinci út Soroksár központi részeivel, valamint Pestszentlőrinccel köti össze a területet. A Nagykőrösi út Kispest valamint Pestszentimre irányába vezet. A kerületrész teljes közművesítéssel rendelkezik. 86. táblázat: Nagybani piac és térsége kerületrész SWOT elemzése Erősségek Kedvező közlekedési kapcsolatok Térségi jelentőségű szolgáltató funkció

Lehetőségek Komplex kereskedelmi-szolgáltató fejlesztés Integrált térségkapu kialakítása Szomszédos kerületekkel összehangolt fejlesztések

Gyengeségek Egyfunkciós területhasználat Szeparált kereskedelmi egységek Építészeti értékek, vonzó városi terület hiánya Tipikus „bevásárló-park” Burkolt felületek dominanciája, alacsony zöldfelületi arány Veszélyek Egyfunkciós jelleg megmaradása Szomszédos kerületek fejlesztéseinek összehangolatlan megvalósítása




3.3.8 Logisztikai és gazdasági térség kerületrész helyzetértékelése 3.3.8.1

Jellemzők

Soroksár déli területrészének, elkülönülő, kizárólag gazdasági területeket tartalmazó része, a Kelebia vasútvonal és az M0 autóút között lévő logisztikai terület. Az itt működő vállalkozások országos jelentőségű logisztikai funkciókat (BILK) látnak el. A kerületrész területének legjelentősebb problémája az egyfunkciós területhasználat, valamint Soroksár központtól való izoláltság. A területen lévő közlekedési tengelyek mindegyike (Haraszti út, Grassalkovich - Ócsai út, M0, Kelebia vasútvonal) jelentős átmenő forgalmat bonyolít le. A térségi jelentőségű logisztikai terület fejlesztése ez idáig nem hozott létre komplex területhasználatot, városkapuként funkcionáló vonzó települési környezetet. A logisztikai-terület létrejöttét a kedvező közúti (autópálya/autóút) és vasúti kapcsolatoknak köszönheti. A terület fejlesztéséhez újabb lökést adhat az M0 autóút új nyomvonalának elkészülése. Mindazonáltal az Ócsai út mentén a gazdasági területek megközelítése nem megfelelően megoldott. A 2x1 sávos közútra való fel- és lehajtás balesetveszélyes. 3.3.8.2

Gazdaság

A kerületrész logisztikai szolgáltatások tekintetében országos/nemzetközi jelentőségű gazdasági területeket tartalmaz. A Budapest- Kelebia vasútvonal – M0 – Ócsai út által határolt területen lévő BILK kombinált (vasúti-közúti) terminál az ország legnagyobb kapacitású kombináltfuvarozási terminálja, mely PPP konstrukcióban létesült. Ehhez kapcsolódóan a területen több hasonló profilú cég jelent meg. A terminál mind kísért, mind kíséretlen kombináltfuvarozási forgalom lebonyolítására képes. A Kombiterminál része a Budapesti Intermodális Logisztikai Központnak - BILK - melyet a terminál a BILK Logisztikai Zrt.-vel közösen üzemeltet. Ezen két cég szolgáltatásai révén - Közép-Kelet Európában egyedülálló módon - a logisztika minden területét lefedő szolgáltatást tud a Logisztikai Központ nyújtani. A Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) komplex programját - a kombinált áruszállítás részarányának növelését és a vasúti áruszállítás részarányának megtartását célzó állami közlekedéspolitika részeként - a magyar állam 1993ban hagyta jóvá. A BILK mellett található jelentős méretű logisztikai vállalkozás a Reining Transport Logisztikai és Szállítmányozási Kft. (1239 Budapest, Európa utca 6.) A kerületrész jelentős vállalkozása Prangl Hungária Kft. A beruházók, felújítók, építtetők Magyarországon 1991 óta vehetik igénybe a Prangl európai színvonalú gépparkját. A Prangl Hungária Kft. soroksári telephelyéről (1239 Budapest, Ócsai út 5.) indulnak naponta munkába az autódaruk, önjáró hidraulikus szerelőállványok, a túlsúlyos és túlméretes rakományok szállítására alkalmas járművek. Az ingatlan 500 méterre fekszik az M0 körgyűrűtől, kiváló megközelíthetőséggel. A német tulajdonos másik vállalkozása a Prangl Immobilien Hungaria Ingatlanhasznosító Kft., amely a Grassalkovich út 255. és az Ócsai út 5. címen található telephelyeken irodaépületek, műhelycsarnokok, raktárak és autójavító műhelyek bérbeadásával foglalkozik. A Ramirent Agentrade Kft. (1239 Budapest, Ócsai út 5.) Magyarországon két jelentős építésgépesítési feladatokat ellátó cég. Az anyavállalat a gyors ütemben növekvő Ramirent konszern, amely ma Európa harmadik legnagyobb gépkölcsönző társasága. A cégcsoport ma 12 országban 293 kirendeltséggel rendelkezik és több, mint 3.200 alkalmazottat foglalkoztat. A vállalkozás több ezer darabos, folyamatosan bővülő minőségi gépállománnyal, teljes választékot reprezentáló, az építkezés minden munkafázisára kiterjedő gépparkkal és szervizhálózattal rendelkezik, amit partnereinek ad bérbe, illetve bérmunkát végez számukra. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



Soroksárnak ez a kerületrésze egy-két nagyobb vállalkozástól eltekintve egyfunkciósnak tekinthető, szinte kizárólag a logisztikára alapozó. Komplex kereskedelmi, gazdasági és szolgáltató tevékenységek szempontjából funkció-hiányosnak tekinthető.

Gazdaság


3.3.8.3

Logisztikai és gazdasági térség Kereskedelmi üzletek Bankfiókok Pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi központok Jelentősebb ipartelepek, üzemek Telepengedélyes ipari tevékenységek Ipari parkok Logisztikai központ Szállodák Panziók egyéb szálláshelyek Vendéglátóegységek

21 1 0 0 14 7 0 1 1 0 4

Társadalmi környezet

Logisztikai és gazdasági térsége kerületrészre a KSH nem tudott adatot szolgáltatni, mert a kiválasztott terület népessége 0 fő. 3.3.8.4


Közmű ellátottság tekintetében a logisztikai és gazdasági terület állapota rendezettnek tekinthető. 88. táblázat: Logisztikai és gazdasági térség kerületrész SWOT elemzése Erősségek Kedvező közlekedési kapcsolatok Országos jelentőségű logisztikai funkció

Gyengeségek Egyfunkciós területhasználat Szeparált logisztikai egységek Építészeti értékek, vonzó városi terület hiánya Tipikus logisztikai park Burkolt felületek dominanciája, alacsony zöldfelületi arány Lehetőségek Veszélyek Integrált térségközpont kialakítása Egyfunkciós jelleg megmaradása Szomszédos kerületekkel összehangolt Esetleges, a közösségi érdeket kellően nem fejlesztések szolgáló logisztikai fejlesztések Logisztikai funkcióra alapozott, komplex megvalósulása használatú, rendezett városkapu kialakulása Szomszédos területek fejlesztéseinek összehangolatlan megvalósítása




3.3.9 Vizisport utca és térsége kerületrész helyzetértékelése 3.3.9.1

Jellemzők

Soroksár központi részétől északra, a Duna mentén lévő külterületi rész a Sziget-dűlő 117 hektáros területe. A mező- és erdőgazdasági besorolású területeken kívül itt a Duna-parton üdülő terület, illetve szennyvíztisztító terület található. A területen az 1950-60-as években indult a Dél-pesti Szennyvíztisztító telep működése, valamint a környező mezőgazdasági területek Termelő Szövetkezet keretein belül történő, bolgárkertészek általi művelésének elkezdése. A rendszerváltás után a földterületek felaprózódva tagi, illetve kárpótlási földekként magántulajdonba kerültek, a volt TSZ üzemi területeken a tulajdonváltást követően egyéb üzemek működnek jelenleg is. A volt üvegház területén az Oázis kertészet, a Tsz volt gépjavító telepén hasonló tevékenységű cég működik tovább, a közelmúltban elnevezett dűlőutak mentén (Bolgárföld dűlő, Kajak-dűlő, Csónakos dűlő stb) viszont engedély nélküli beépítések jöttek létre nagyrészt már a földkiosztást követő években (1990-es évek). A Vízisport utca melletti Duna parti területeken a rendszerváltás előtt állami finanszírozásból állami tulajdonú intézmények, sportegyesületek, gyárak vízi sport telepei működtek. A rendszerváltást követően a telepek nagy része magántulajdonba, vagy bérbeadásra került. Több esetben ma már területhasználatában is megváltozott a helyzet, az üdülőként működő vízi sporttelepek száma már csak a terület kisebb részét alkotja. A Pesterzsébet, Kispest és Pestlőrinc szennyvizeinek tisztítására tervezett telep 1966. szeptember 14-étől működik üzemszerűen, majd a telep bővítése a 80-as években folytatódott. A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt-ben 1997-ben megjelenő új tulajdonosok (a francia Veolia Water és a német Berlinwasser) jelentős minőségi fejlődést eredményeztek a dél-pesti telep életében. A Dél-Pesti szennyvíztisztító telep fejlesztési területeként fenntartott, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló mintegy 23 hektár kiterjedésű tartalék területen a Ráckevei (Soroksári)Duna fővárosi szakaszán kikotort iszapmennyiség átmeneti elhelyezését tervezik a megvalósítandó zagytározó (iszapdepónia) kialakításával. Az előzetes számítások szerinti kb. 500.000 m3 ideiglenesen tárolt iszap elhelyezése, kiülepítése, majd elszállítása mintegy 4-5 évet vesz igénybe, ezután a terület a korábbi állapotában kerül helyreállításra. 3.3.9.2

Gazdaság

Gazdaság

89. táblázat: Gazdasági funkciók bemutatása Vizi sport utca és térsége Kereskedelmi üzletek Bankfiókok Pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi központok Jelentősebb ipartelepek, üzemek Telepengedélyes ipari tevékenységek Ipari parkok Logisztikai központ Szállodák Panziók egyéb szálláshelyek Vendéglátóegységek


5 0 0 0 1 59 0 0 1 1 0



3.3.9.3

Társadalmi környezet 90. táblázat: Vizisport utca és térsége kerületrész mutató számok



Vizisport utca és környéke 8 12,5 62,5 25,0

35,5

0,0

60,0 35,8

100,0 50,0

12,8

0,0

12,0

0,0

8115

3

Közművek, infrastruktúra 91. táblázat: Vizi sport utca és térség kerületrész SWOT elemzése

Erősségek Magas zöldfelületi arány Duna-part Lehetőségek Szomszédos kerületekkel összehangolt fejlesztések

Gyengeségek Egyfunkciós területhasználat Földterületek felaprózódása Engedély nélküli beépítések Veszélyek Egyfunkciós jelleg megmaradása Szomszédos területek fejlesztéseinek összehangolatlan megvalósítása Környező természeti értékeket veszélyeztető fejlesztések

3.3.10 Szamaránszki dűlő és Sósmocsár térsége kerületrész helyzetértékelése 3.3.10.1 Jellemzők A Szamaránszki dűlő külterületi, apró parcellás területein lakóterületi területhasználatok is jelen vannak, bár nagyon csekély mértékben. Nincs igazi településszerkezet. 3.3.10.2 Gazdaság




Gazdaság

92. táblázat: Gazdasági funkciók bemutatása Szamaránszki dűlő és Sósmocsár Kereskedelmi üzletek Bankfiókok Pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi központok Jelentősebb ipartelepek, üzemek Telepengedélyes ipari tevékenységek Ipari parkok Logisztikai központ Szállodák Panziók egyéb szálláshelyek Vendéglátóegységek

0 0 0 0 0 16 0 0 0 0 0

3.3.10.3 Társadalmi környezet 93. táblázat: Szamaránszki dűlő és Sósmocsár térsége kerületrész mutató számok XXIII. kerület összesen

Mutató megnevezése Lakónépesség száma (fő) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) Lakásállomány (db)

Szamaránszki dűlő és Sósmocsár térsége

20697 17,4 62,5 20,1

9 11,1 55,6 33,3

35,5

40,0

60,0 35,8

50,0 33,3

12,8

20,0

12,0

0,0

8115

3

3.3.10.4 Közművek, infrastruktúra 94. táblázat: Szamaránszki dűlő és Sósmocsár térség kerületrész SWOT elemzése Erősségek Területfejlesztési tartalék területek Lehetőségek Területi tartalékok megfontolt felhasználása Soroksár elkerülő út megépítése Integrálódás a kerület települési szövetébe Városi településkörnyezet megteremtése Fejlesztési tartalékterületek közúti feltárása Dél-Budapest Kulturális Központ (Újteleppel)

Gyengeségek Rendezetlen, engedély nélküli beépítések Helyenként elaprózott telekstruktúra Veszélyek Elaprózott, nem összehangolt fejlesztések Illegális beépítések szaporodása, Rendezetlen beépítési állapot fennmaradása




3.3.11 Egyéb területek kerületrész helyzetértékelése 3.3.11.1 Jellemzők A kerület délkeleti részén lévő, cca. 800 hektár kiterjedésű terület jellemzően mező- és erdőgazdasági hasznosításúak, számos ökológiai szempontból értékes területtel. A területet meglévő közlekedési területek (M0 és M5) illetve tervezett közlekedési területek (M0 új nyomvonala, Soroksár elkerülő út) nyomvonalai érintik. A Dinnye hegy területrészen található a Budapesti Corvinus Egyetem soroksári botanikus kertje és tangazdasága. A kerület egyéb területi részeinek többsége erdőgazdasági, illetve mezőgazdasági hasznosítású területbe tartozik, elmondható, hogy állandó vagy időszakos jelleggel, a területek nagy része rendelkezik növényzettel. Soroksár nagykiterjedésű, közel 3.000 hektáros külterületi részén számos természeti érték található. Ezek közül a Gyáli-patak medre és annak környéke a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, ökológia folyosó szerepet tölt be. Ökológiai és dendrológia szempontból egyaránt értékes a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozó Soroksári Botanikus Kert. A kert gyűjteményes növénykerti része, valamint hazai társulásokat bemutató területrészei egyaránt jelentős botanikai, dendrológiai és természetvédelmi értéket képviselnek. 3.3.11.2 Gazdaság Soroksár ritkán lakott külterületi részein nincs jelentős gazdasági tevékenység, az innen származó iparűzési adóbevétel csekély. Elsősorban a mezőgazdaságban, kereskedelemben, építőiparban és árufuvarozásban, illetve egyéb szolgáltatásokban működnek mikro- és kisvállalkozások. Jelentősebb gazdasági tevékenység a Soroksári botanikus kert térségében található. Ezek elsősorban kisebb raktárak és kereskedelmi lerakatok (pl. Tüzép, Vaskereskedés, építőanyag, stb.) működtetésében merülnek ki. A vállalkozások között nagyméretűnek számít a Majori út mellett működő, Magyarországon összesen 70 főt foglalkoztató, gabona-, vetőmag- és takarmány-nagykereskedelemmel foglalkozó a Seminis Vetőmag Hungária Kft. (1238 Budapest, Majori út). A területen jelenleg zagytározó (iszapdepónia) is működik.

Gazdaság

95. táblázat: Gazdasági funkciók bemutatása Egyéb területek Kereskedelmi üzletek Bankfiókok Pénzügyi szolgáltatók Kereskedelmi központok Jelentősebb ipartelepek, üzemek Telepengedélyes ipari tevékenységek Ipari parkok Logisztikai központ Szállodák Panziók egyéb szálláshelyek Vendéglátóegységek


0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0



3.3.11.3 Társadalmi környezet Egyéb területek kerületrészre a KSH nem tudott adatot szolgáltatni, mert a kiválasztott terület népessége 0 fő. 3.3.11.4 Közművek, infrastruktúra A kerületrész kelet-nyugati közúti kapcsolatait a Szentlőrinci (Pesterzsébet, Kispest) és Vecsés utak (Pestszentimre, Pestszentlőrinc, Gyál) biztosítják. Soroksár külterületén ezen felül több, az egymástól külterületekkel elválasztott kerületrészeket összekötő közút vezet. Ilyen a Szentlőrinci út, Vecsés út, Tangazdasági út, Péteri-majori bekötőút. Valamint számos külterületi beépített terület földutakkal feltárt. Soroksár külterületi részein is jelentős számú épület található. Ezek részben lakó, részben telephelyi funkciójú területek. Jelentősebb külterületi beépítés a Soroksári botanikus kert térségében található. A területek csak részlegesen közművesítettek, kommunális szennyvízcsatornával nem ellátottak. 96. táblázat: Egyéb területek kerületrész SWOT elemzése Erősségek Természeti értékek Botanikus kert Gyáli-patakterület Lehetőségek Területi tartalékok megfontolt felhasználása Soroksár elkerülő út megépítése Integrálódás a kerület települési szövetébe Gyáli-patak revitalizáció

Gyengeségek Gyáli-patak csatornázott medre Veszélyek Elaprózott, nem összehangolt fejlesztések Természeti értékek pusztulása




3.3.12 Városrészek összefoglaló elemzése: 3.3.12.1 Gazdaság A városrészek gazdasági szerkezetének felépítését, azok gazdasági funkciókkal való ellátottságát a 3.3.1.1.fejezet ( Funkcióelemzés) 65. sz. táblázat mutatja be. 3.3.12.2 Társadalom A XXIII. kerület lakónépessége 2001-2008 között 402 fővel csökkent 20789 főről 20367 főre. A városrészi adatok 2001-re vonatkoznak, így a megoszlás 2001-es állapotot mutatja be. 55. ábra: Lakónépesség városrészi megoszlása, 2001. fő/%

6. Nagybani Piac és térsége ; 0%

7. Logisztikai és gazdasági térség ; 0%

8. Vizisport utca és térsége ; 0%

5. Péteri-major és térsége ; 2%

9. Szamaránszki dűlő és Sósmocsár térsége ; 0% 10. Egyéb területek ; 0%

4. Molnár-sziget ; 0%

1. Soroksár központ ; 46%

3. Újtelep ; 32%

2. Soroksár dél ; 18%


Soroksáron a lakónépesség városrészi megoszlása igen szélsőséges. A legtöbb ember természetesen a legtöbb lakással rendelkező Soroksár központban lakik 3682 fő, ez a teljes kerület lakosságának 46,24 %-át teszi ki. A második és harmadik legnagyobb lakónépességgel rendelkező Újtelep és Soroksár dél városrész is a teljes lakónépesség 32,25 %-át illetve 17,79 %-át teszi ki. A többi városrész vagy egyáltalában nem rendelkezik lakónépességgel, vagy minimális százalékot tesz ki.




56. ábra: Lakónépességen belül a korcsoportok aránya 2001 grafikon %

33,3

10. Egyéb területek 0

55,6 9. Szamaránszki dűlő és 11,1 Sósmocsár térsége

25,0 62,5 8. Vizisport utca és térsége 12,5

7. Logisztikai és gazdasági 0 térség

6. Nagybani Piac és térsége 0

4. Molnár-sziget 10,5

5. Péteri-major és térsége 17,0

68,4

67,5

21,1

14,4 61,8 23,8

3. Újtelep

21,5

23,9

20,1

63,9

0,0

2. Soroksár dél 14,6

20,0

62,0

40,0

1. Soroksár központ 14,2

60,0

62,5

80,0

XXIII.ker. összesen 17,4

100,0

15,5

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

120,0


A kerület városrészenkénti lakónépességen belül a fiatal (0-14 évesek aránya) korcsoportok arányának vizsgálatakor azt találjuk, hogy a kerületi átlagos 17,4 %-os értéknél minden városrész - kivéve Újtelepet 23,8 %, százalékos értéke kisebb. Az öreg (60-x évesek) korcsoport vizsgálatakor az előző értékek fordítottja látható. A lakónépességen belül az átlagos mutató 20,1 %, amelynél a lakónépességgel rendelkező városrészek (8 db) közül, hat városrészben magasabb ez az arány. A kerületi városrészeket nem lehetett lehatárolni, hogy minden terület rendelkezzen legalább statisztikailag értelmezhető lakónépességgel, így nagyon nehéz a városrészeket egymáshoz viszonyítani a különböző elemzéseknél. Összességében a városrészi területeken a lakónépesség korcsoportonkénti megoszlását vizsgálva a fiatalok aránya a lakónépességhez és a 60 éven felüliekhez viszonyítva igen alacsony, a kerület elöregedése állapítható meg. 57. ábra: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, 2001 grafikon % 40,0

23,1

27,6

26,7 20,1

18,5

0

6. Nagybani Piac és térsége 7. Logisztikai és gazdasági térség 8. Vizisport utca és térsége 9. Szamaránszki dűlő és

5. Péteri-major és térsége

4. Molnársziget

3. Újtelep

2. Soroksár dél

0 1. Soroksár központ

40,0

0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

10. Egyéb területek

23,4

XXIII.ker. összesen

45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0





Az aktív korúakon belül legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a Külterületi 45,2% és a Soroksár dél 27,6% városrészekben a legmagasabb, nem releváns a Vizisport utca és térsége és a Szamaránszki dűlő és Sósmocsár térsége városrészek 40 %-os értéke, mert ott a lakónépesség száma 8 fő illetve 9 fő, ezek elenyésző tételek. A teljes kerületi 23,4%-os értékéhez viszonyítva a 21,8% magas, míg a 4,2%-os a mutató növekedése nem számottevő. Újtelep városrész rendelkezik a legjobb értékkel, itt csak az aktív korúak 20,2%-nak van legfeljebb általános iskolai végzettsége. 58. ábra: Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában, 2001 % 17,3 11,2 8,0

6,9

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

7,7

0,0

0,0

0,0

5. Péterimajor és térsége 6. Nagybani Piac és térsége 7. Logisztikai és gazdasági térség 8. Vizisport utca és térsége 9. Szamaránszki dűlő és

4. Molnársziget

3. Újtelep

2. Soroksár dél

1. Soroksár központ

0,0

0,0 10. Egyéb területek

12,0


20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0


A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában teljesen korrelál az alacsony végzettségűekkel, Külterület városrészben a legalacsonyabb, mindösszesen 3,8 %. A felsőfokú végzettségűek legnagyobb arányban az újtelep városrészben17,3% található. 59. ábra: Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül, 2001 grafikon % 120,0

100,0

100,0 80,0 60,0

60,0

59,5

58,5

62,1

55,1

62,5

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

50,0

0 4. Molnársziget

3. Újtelep

2. Soroksár dél



0,0

0

0 10. Egyéb területek

20,0


40,0


A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül a városrészenkénti elemzésnél megállapítható, hogy az Újtelep 62,1% és Péteri major és térségében 62,5% a legmagasabb. Ezek a kerületi átlagot tekintve 2,1% és 2,5% ponttal magasabb értéket mutat. A legrosszabb a foglalkoztatottak aránya 55,1% a Molnár szigeten.




60. ábra: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001 grafikon % 60,0

50,0

50,0 40,0

35,8

38,7

38,8

37,8 30,1

30,0

33,3 23,7

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

20,0

5. Péteri-major és térsége

4. Molnársziget

3. Újtelep

2. Soroksár dél



0

0

6. Nagybani Piac és térsége 7. Logisztikai és gazdasági térség 8. Vizisport utca és térsége 9. Szamaránszki dűlő és

0

0,0


10,0


A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya ismételten a Soroksár dél és a Soroksár központ városrészekben a legmagasabb 38,8% és 38,7%, ez 3% s 3,1% ponttal tér el az egész kerület átlagától. A legkedvezőbb a helyzet Péteri major és térsége városrészben, itt csak a háztartások 23,7% - a van foglalkoztatott nélkül, a többi városrészben vagy nem értelmezhető vagy a kerületi átlag körül mozog. 61. ábra: Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, 2001 % 41,5

45,0 40,0 35,0

35,5

35,8

36,5

34,1

40,0 33,2

30,0

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

25,0 20,0 15,0

4. Molnársziget

3. Újtelep

2. Soroksár dél



0,0

0,0


0,0

0,0

0,0 10. Egyéb területek

10,0 5,0


A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát tekintve az aktív korúakon belül a városrészeket vizsgálva megállapítható, hogy a legrosszabb értékekkel 48,7%-kal a Külterületi városrész rendelkezik. Ez 13,3%-kal magasabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, mint a teljes kerületre vonatkozó érték. A Péteri major és térsége városrész rendelkezik a legkedvezőbb értékkel 33,2%, ez azzal is magyarázható, hogy itt a legmagasabb 62,5% a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül. Vizsgálva a foglalkoztatást, a foglalkoztatottak nélküli háztartásokat, valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát a városrészekre, megállapítható, hogy ezek az értékek a vizsgált területeken teljes korrelációt mutatnak. Ahol magasabb a foglalkoztatás, azon a területen alacsonyabb a foglalkoztatott nélküli háztartások, valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



3.3.12.3 Lakókörnyezet Budapest XXIII. kerületében, Soroksáron, az összes lakásállomány 8115 db, amely a következőképpen oszlik meg a városrészek között. A legtöbb lakás Soroksár központban található, itt 3994 db lakás van, amely a kerülethez viszonyítva 49,2 %-ot tesz ki, ez a kerület legtöbb lakással rendelkező városrésze. Újtelep városrész területén 2383 db lakás van, ami 29,3 %-ot tesz ki, Soroksár dél városrészben 1467 db lakás épült, amely a kerülethez képest 18 %-ot jelent. A többi városrészben vagy nincs lakásállomány vagy nagyon kevés 131 db, 49 db, 3-3 db lakás, amely kerületi szinten elenyésző. 97. táblázat: Lakásállomány, 2001 (db) Városrészek

Lakásállomány db

Soroksár

XXIII. kerületi arány %

8115

100

3994 1467 2383 49 131 0 0 3 3 85

49,2 18,0 29,3 0,6 1,6 0 0 0,036 0,036 1,0

Soroksár központ Soroksár dél Újtelep Molnár-sziget Péteri major és térsége Nagybani Piac és térsége Logisztikai és gazdasági térség Vizi sport utca és térsége Szamaránszki dűlő és Sósmocsár Egyéb területek Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a legmagasabb Molnár szigeten 34,7 %, ami nem meglepő, hiszen itt nincs csatornahálózat. Újtelep, Péteri major és térségén kívül minden városrészben magasabb a kerületi aránynál az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. 62. ábra: Alacsony komfort fokozatú lakások aránya, 2001 % 66,7

34,7

33,3

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

21,8 0,0

0,0



5,3 4. Molnársziget

3. Újtelep

12,2

2. Soroksár dél

20,2


18,1


80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

0,0


A kerületben a legtöbb lakással rendelkező városrész Soroksár központ, amely az alacsony komfort fokozattal rendelkező lakások arányában a kerületi értéknél nagyobb aránnyal bír 20,2 %. 3.3.13 Közszolgáltatások A városrészek közszolgáltatásokkal való ellátottságát ezen fejezet funkcióelemzés című 6264. és 66. sz. táblázatai szemléltetik. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



4

Stratégia

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő fejlesztési koncepcióira, ágazati programjaira és egyéb stratégiai dokumentumaira, amelyek közül a legjelentősebbek az alábbiak: • • • • • • • •

Soroksár Településfejlesztési Koncepciója 2008 Soroksár Önkormányzatának Gazdasági Programja 2007-2010, 2011-2014 Soroksár Önkormányzatának Közlekedésfejlesztési Koncepciója 2007 Soroksár Szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 2010. Soroksár Önkormányzatának a Városrendezési és Építési Szabályzatról (KVSZ) szóló 25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelete Soroksár Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programja 2008 Soroksár Környezetvédelmi Programja 2003 (kétévente felülvizsgálva) Soroksár Önkormányzatának Sportkoncepciója 2009-2014

Megállapítható, hogy Soroksár jelenleg is egy kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egy olyan szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően pontosításra kerülnek az elfogadott fejlesztési elemek és célkitűzések, kiemelten kezelve a stratégia egyes elemeinek összhangját, illetve hozzáigazítva és kiegészítve a célrendszert az ÖTM metodikai előírásaihoz. 4.1

Soroksár jövőképe

A kerület jövőképét – megfelelve a helyi önkormányzat fejlesztési koncepciójában megfogalmazottaknak – egy reális, „aktív” modell szerint kell felépíteni, ahol a jövőkép a fejlődési tendenciákra épül, de a hangsúlyt azokra a tudatos, tervszerű beavatkozásokra helyezi, amelyek segítségével a fejlődés nem kívánatos hatásai gyengíthetők, miközben a reálisan ideálisnak tekinthető állapot felé vezető, kedvező változást generáló folyamatok is beindíthatók. A célorientált kis léptékű szabályozások, korrekciók mellett a jól megválasztott nagyobb léptékű, komplex fejlesztési akciók szinergikus hatást is gyakorolhatnak a kerület egészére. Soroksár reális jövőképének kialakításakor számos külső, illetve öröklött tényezőt figyelembe kell venni, amelyek alapvetően meghatározzák a kerület átfogó fejlődésének lehetséges irányvonalait és korlátait. A kerület számára nagy fejlesztési kihívást jelent, hogy megtalálja azokat a pozíciókat, lehetőségeket, amelyek a XXI. század elején új dinamikát adhatnak fejlődésének. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha Soroksár optimálisan, a közös érdekekből kiindulva kooperál a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal, a piaci szereplőkkel. A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a kerület működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának és (köz) szolgáltatásainak hatékonyság-elvű fejlesztése, valamint az itt élő lakosság életminőségének emelése – kiemelten kezelve a leszakadó társadalmi rétegek helyzetének javítását is. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



Azt kell tehát elérni, hogy a gazdasági potenciál növekedésével párhuzamosan a kerület élhető, lakható, szolidáris hely maradjon. Ennek a koncepciónak megfelelve, az alábbi jövőképet fogalmazhatjuk meg a kerület gazdasági és társadalmi folyamataira. Soroksár realista jövőképében körvonalazódik, hogy a lakosság számbővülése mellett is a kerület megőrzi a sajátos arculatú, lakóhelyként kedvelt kertvárosi jellegét. A meglévő kerületközpont erősödése mellett még egy karakteres alközpont alakul ki. A kiépült, biztos lábakon álló helyi gazdaság egyfelől kellő számú és minőségű munkahelyet nyújt, ezáltal a kerület az emelkedő jövedelem-színvonal révén polgárainak jó életfeltételeket tud biztosítani, másfelől a lakossági jóléthez nagymértékben hozzájárul a lakókörnyezet infrastrukturális, társadalmi-kulturális, és környezeti értelemben vett javuló minősége. A javuló vasúti és közúti közlekedési lehetőségekre települt erős logisztikai bázis, a kvalifikált tevékenységeket is nagy számban igénylő versenyképes innovációs ágazatok különböző irányú karrierperspektívákat kínálnak a helybéliek számára, ami kedvező körülmény a képzett fiatalok megtartása tekintetében is. A sikerrel megőrzött értékes természeti környezet jó rekreációs lehetőségeket biztosít a kerület lakóinak, ezzel hozzájárul az egészségesebb társadalmi közeg és az intenzív közélet kialakulásához. A komoly hagyományokkal bíró civil szerveződésekről ismert kerület jellemző tulajdonsága kiterjedt kapcsolatrendszere is: számos nemzetközi és belföldi partnerségi tapasztalata révén a kerület kedvelt partner a különböző városhálózati rendszerekben. 4.2

A jövőkép eléréséhez szükséges fejlesztési irányok meghatározása

A soroksári jövőkép középpontjában a gazdasági és humán erőforrások hatékonyságának növelése áll, együttesen az élet minőség átfogó javításával. Ez a jövőkép az egymással részben konfliktusban lévő célok miatt csak a közszféra aktív szerepvállalásával, kölcsönös előnyöket kereső, kooperációra és kompromisszumokra épülő fejlesztés/szabályozási rendszerrel valósítható meg. A kerület átfogó fejlesztési céljainak kijelölése mindazonáltal nem csak a belső adottságok alapján történik, figyelemmel kell lenni – a területfejlesztési környezet sajátosságaira tekintettel – a Nemzeti Fejlesztési Terv elveit és fejlesztési irányait tükröző regionális szintű célokra, valamint Budapest főváros városfejlesztési stratégiáira is. Soroksár jövőbeni fejlesztései egy átfogó, és több tematikus, valamint rész- és kerületrészi célrendszeren keresztül realizálódhatnak. A célrendszer elemei időben és térben ki kell, hogy egészítsék egymást. A helyzetelemzésben arra törekedtünk, hogy a kerületrészekre a funkcióiknak megfelelő fejlődési pályát fogalmazzunk meg, ugyanakkor azok a kerületi tematikus célok megvalósításához is hozzájáruljanak. A tematikus célokhoz kapcsolódóan olyan célok kerültek kidolgozásra, melyek több kerületrészt, területet is érintenek. 4.2.1 Soroksár átfogó célja A hosszú táv – és az átfogó célok rendszere – általában a városfejlesztési koncepciók idő távlata, amit stratégiai típusú tervnek is neveznek, és 3-4 választási ciklusra, tehát 12-15 évre terjed ki. Budapest 2002-ben elkészült hosszú távú Városfejlesztési Koncepciója 15 évre szól, és célját a következőképpen határozza meg: „ A stratégiai típusú tervezés célja a közösségi érdek érvényre juttatása a közösségi és a magánérdekek olyan egyeztetésével, amely a ©MaHill Mérnökiroda Kft.



magántulajdon működését a közösségi érdek irányába téríti el.” A hosszú távú stratégiai terv jelentősége tehát nem annyira az időtávlatban, mint inkább stratégiai jellegében különbözik a jövőképtől. Az átfogó cél arra ad választ, hogy milyen feladatot fog betölteni, mivé alakul, milyen helyet foglal el a fővárosban és az agglomerációban a kerület. Soroksár átfogó célja: társadalmi-gazdasági szerkezetének fejlesztése a kerület egyedi adottságainak kihasználása révén, melynek eredményeképpen a kerület dinamikusan fejlődő, önálló identitással rendelkező központtá válik. „HAGYOMÁNY – ÉRTÉK – FEJLŐDÉS” Ehhez a kerület elsősorban gazdasági – ezen belül logisztikai – és turisztikai szolgáltatási funkciókat kívánja erősíteni, fejleszteni. Nem kevésbé fontos a tradíciók megőrzése, a kedvező társadalmi folyamatok felerősítése és a negatív tendenciák megfordítása: a kerület lakói számára minőségi életkörülményeket kell biztosítani annak érdekében, hogy az elöregedés lelassuljon, a foglalkoztatás javuljon és tovább erősödjön a soroksári identitás. Az átfogó cél – Soroksár fejlesztési koncepciójában megfogalmazottak szerint – az alábbi területeken került meghatározásra: • A gazdasági fejlesztések egyik alapja az, ha a kerület hosszú távon megteremti és javítja a tőke beáramlásához és tartós megtelepedéséhez szükséges feltételeket és gazdasági környezetet. Ez jelenti a fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítését, valamint a szakképzésre épülő humánerőforrás-fejlesztést, ami a gazdasági diverzifikációval és a húzó ágazatok szerepvállalásával, támogatásával – logisztikai központ kiépülésével – párosulva sikeres stratégiává válhat, így Soroksár a logisztikai telephelyek versenyében kedvező pozícióra tehet szert régióban. • A minőségi életkörülmények biztosítása érdekében fontos, hogy a kerület működése és fejlesztése során maximálisan vegyék figyelembe a természeti értékek fenntartását, a környezeti állapot javítását, valamint az épített környezet és a városszerkezet történelmi múltban gyökerező megalapozott fejlesztését – rehabilitását –, aminek keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a lakhatási feltételek átfogó és stratégiai javítására. Az életminőség színvonalának emeléséhez a belső közlekedési rendszer környezetbarát fejlesztése és a városi közterületek humanizálása is hozzá tartozik. • A helyi kultúrához és közművelődéshez kapcsolódó változatos lehetőségek nemcsak Soroksár lakosságát szolgálják ki, hanem részét képezik a kerület turisztikai kínálatának is. • A szociális biztonság megteremtése kapcsán a hátrányos helyzetű, szociális ellátásra szoruló társadalmi csoportok életkörülményeit, a társadalom többi tagjához történő felzárkózásának esélyeit több dimenzió mentén szükséges javítani annak érdekében, hogy a kerületen belüli társadalmi és területi egyenlőtlenségek mértéke csökkenjen. Ezzel párhuzamosan az ellátórendszer fejlesztésével és a megelőzés eszközeivel javítani kell a lakosság egészségi állapotát.




4.2.2 Középtávú tematikus célok Soroksár jövőképének elérésére irányuló átfogó célok megvalósításának középtávra rögzíthető vetületeként megfogalmazhatók a konkrét, tudatos cselekvések és beavatkozások lehetséges irányai, területei. E célok amellett, hogy hangsúlyosan utalnak azokra a jelenségekre, melyek a kerület jövőképének legfontosabb elemei, összhangban állnak a regionális szintű törekvésekkel és az EU-s és országos elvekkel. Ezen összhang garanciát jelenthet arra, hogy a kerület szervesen integrálódjon a regionális struktúrákba, egyúttal azonban határozottan megvalósíthassa saját törekvéseit. E célok jelölik ki azokat a beavatkozási irányokat, melyek mentén a prioritások kikristályosíthatók, a kiemelt programok indítandók és projektek generálandók. A középtávú célok alapvetően a településfejlesztési koncepciónak megfelelően ágazati bontásban kerülnek meghatározásra. T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése. T5. A rászorulók magas szintű ellátása az egészségügyben és a szociális szférában T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához /ágazati típusú/ Soroksár gazdasági hagyományai, stratégiai közlekedés-földrajzi pozíciója, és e pozíció valószínűsíthető továbberősödése nemcsak predesztinálja a kerületet arra, hanem elsődleges prioritású területfejlesztési feladatává, kötelességévé is teszi, hogy térségének stabil gazdasági centruma legyen, sőt annak határain túlnyúló hatásokat gerjesszen. E pozíció értékelése, a figyelem középpontjába helyezése mellett számos érv sorakozott fel. A kilencvenes években több befektetést vonzó, viszonylag sok munkahelyet kínálni tudó kerületben az utóbbi évek változást hoztak, melyek reakciókat sürgettek a városvezetés részéről. A gyárbezárások és az új keletű munkaerő piaci feszültségek felhívták a figyelmet arra, hogy tudatos helyi gazdaságpolitika és az annak megvalósítására irányuló komoly erőfeszítések nélkül semmi nem garantálja a kerület pozícióinak stabilitását, különösen nem a versenyképesség javulását. A helyi gazdaság versenyképességét (egyben tőkevonzó képességét is) jelentősen befolyásolja az üzleti környezet minősége, amihez a következő időszakban kulcsfontosságú feladatokat kínáló infrastruktúra mellett, a városban meglévő tudás, a humán erőforrások, a kutatási háttér és a lehetőségekhez képest minél erősebb innovációs potenciál is hozzátartozik és figyelmet érdemel. Mindez komoly hatással lehet a versenyképesség másik – bizonyos ©MaHill Mérnökiroda Kft.



mértékben gazdaságpolitikai beavatkozásokkal is segíthető - területére, a vállalati stratégiák és működési gyakorlat kifinomultságára, lényegében arra, hogy a helyi vállalkozások milyen módon versenyeznek, s törekednek a minél magasabb szintű fogyasztói igények kielégítésére. Számos tényező összhatása következtében Soroksár számára új távlatok nyílhatnak a hivatás turizmusban is. Az elkezdődött településfejlesztési tevékenységek annak ígéretével kecsegtetnek, hogy ezen ágazat a mai állapotokhoz képest nagyságrenddel növelheti jelenlétét és szerepét a kerület életében. Ennek érdekében ugyancsak komoly tennivalók vannak. A forrásokért minden korábbinál intenzívebb versenyre lehet számítani, mely versenyben azoknak vannak esélyei, akik mindent megtesznek, tudatosan és komoly energiákat mozgósítva alakítják magatartásukat. Az ötletgenerálástól a pályázatmenedzselésen át a lobbitevékenységig számos olyan feladat merül fel, melyek megerősítésének és összehangolásának napirendre kell kerülnie. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. /ágazati típusú/ A kerületi fenntartható turizmus és idegenforgalmi versenyképességének kialakításához szükséges a természeti, a gazdasági és a társadalmi környezet átfogó megújítása, ami többek között magában foglalja a természeti értékek védelmét, a negatív környezeti hatások csökkentését, a helyi lakosság szemléletformálását, az elvándorlás megállítását, a képzési rendszer modernizációját és a vállalkozások megerősítését. Noha Soroksár turizmusa ma még kezdeti stádiumban van, a kerület számos idegenforgalmi érdeklődésre számot tartó attrakcióval rendelkezik, de az egyenként csak eseti, vagy kis intenzitású vonzerők (pl. RSD, Botanikus kert, Molnár-sziget, rendezvények) jelenleg még nem alkotnak piacképes turisztikai termékeket. A versenyképesség legfontosabb feltétele pedig (más piacokhoz hasonlóan) a kínált termékek megfelelő minősége. Ahhoz, hogy az elszórt értékekből vonzó városi kínálat legyen, számos körülménynek kell találkoznia, melyek közt különösen hangsúlyos annak alapos végiggondolása, hogy mely termékek tekinthetők perspektivikusnak, és mely piacokon. A kulcsfontosságú (meglévő és potenciális) attrakciók azonosítása és kibontakoztatásának előmozdítása, az ágazat működéséhez szükséges infrastruktúra folyamatos fejlesztése (annak elősegítése), és a szereplők közötti koordináció döntő mértékben változtathatja meg a fejlődés irányát és intenzitását. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az idegenforgalmi fejlesztések fő eszközei a következők: • A meglévő turisztikai attrakciók fejlesztése és újabb vonzerők kialakítása, hangsúlyt fektetve ―

az arculatformáló, exkluzív turisztikai termékekre (termál-, rendezvény-, vallási-, kulturális- és sportturizmus),

―

az aktív és családi turisztikai termékekre (vízi-, horgász-, lovas-, kerékpáros-, sport-, és ifjúsági turizmus),

―

valamint olyan színvonalas részszolgáltatások kifejlesztésére, amelyekkel növelhető a turista forgalom gazdasági hozama.




• A vendégfogadási feltételek átfogó javítása ―

a kereskedelmi és magánszálláshelyek számának és minőségének emelése

―

a vendégfogadóhelyek számának és szolgáltatásának minőségi fejlesztése

• A turizmus helyi szervezeti rendszerének korszerűsítése, idegenforgalmi hálózatok és egymásra épülő programcsomagok létrehozása. • Hatékony közreműködés és részvétel a helyi és térségi turisztikai desztináció menedzsment kiépítésében. Általános célok: A foglalkoztatás javulása Tőkevonzó képesség erősödése Lokális gazdasági kezdeményezések erősödése Turizmus fejlődése Az idegenforgalom alapjainak lerakása A vendégforgalom jelenős emelkedése Egyes kiemelt (nagy költési hányaddal jellemezhető) célcsoportok megjelenése A turisztikai vállalkozások megjelenése és megerősödése A kerület arculatának kedvező irányú változása Fejlesztési programok: Az üzleti környezete fejlesztése Iparterület fejlesztés A város logisztikai potenciáljának és értékének növelése A helyi vállalkozások részére kis és középvállalkozó zóna létrehozása és a kapcsolódó infrastruktúra kialakítása. Gazdaságfejlesztési partnerség térségi szintű programja Forrásbevonási és tőkevonzó képesség erősítése Telephelymarketing Intézkedéscsomag az EU források bevonása érdekében Külső kapcsolatok erősítése Turizmusfejlesztési program Idegenforgalmi kínálat összehangolt fejlesztése, attrakciófejlesztés MICE szálloda-szolgáltatás és konferenciaturizmus ― a meglévő idetelepült logisztikai és ipari üzemek bázisán ― természetkutatás és kutatásfejlesztéshez kapcsolódóan (tervezett Heliocentrikus Oktató Központ) Városlátogató turizmus: A Molnár szigeti tanösvény, malom, Szabadidő központ, Botanikus kert, a Gyáli-patak melletti védett természeti környezet és a kerület kapcsolódó részei a központi parkkal, zenepavilonnal együtt egy egységes koncepció alapján történő rendezési tevékenység után olyan vonzó városi teret képezhetnek, mely különösen megfelelő programokkal - a látogatók számára önmagukban is élményt nyújthatnak. Vízi turizmus: a Ráckevei - Soroksári - Duna part Soroksár egyik legfontosabb értéke, a vízi turizmus kibontakoztatása, a vízhez kötődő rendezvények, valamint a vízparti ©MaHill Mérnökiroda Kft.



szabadidős lehetőségek fejlesztése a helyi turizmusfejlesztés markáns irányát kínálja. Kerékpáros turizmus: az útvonalak kerületen belüli kiépítése és a regionális kerékpárutak elérésének biztosítása után a kerékpáros turizmus ugyancsak jelentős vonzerőt jelenthet a vendégek számára. Rendezvényturizmus: a mind több jelentős városi rendezvény – rendezvénynaptár alapján térségi szinten összehangolva – fontos eleme a helyi kínálatnak. Alapvető feladat: ― MICE típusú szálloda és konferencia központ létrehozásának ösztönzése. ― A turizmusban érdekeltek partnerségének megteremtése, érdekeik összehangolása, és együttes megjelenésük segítése a turisztikai piacon. ― Intenzív és céltudatos turizmus marketing folytatása. Területi hatókör: A városszerkezetben egyértelműen elkülönülő ipari terület, melyben a fejlesztés funkcióerősítést jelent, ahol az ipar kiépítendő területei vonzó telephelyek lehetnek a logisztikai cégek számára. A cél hatóköre az egész kerület, és kihatásai vannak a térség területeire is. A városon belül kiemelt terület a déli városrész, valamint a Szamaránszki dűlő és Sósmocsár térsége (tervezett Heliocentrikus Oktató Központ). Elsősorban funkcióbővítő és funkcióerősítő tevékenységek megvalósításával. Eredménymutatók: Munkahelyek számának és minőségének növekedése Befektetések volumenének növekedése Helyi tulajdonú, illetve bázisú szereplők befektetéseinek növekedése Vállalkozások befektetett tőkéje Működő tőke befektetések intenzitása Vendégek és vendégéjszakák számának emelkedése

T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit /ágazati típusú/ Már a település kialakulásában nagyon fontos szerepe volt a kereskedelmi utaknak, s így van ez napjainkban is. Soroksár közlekedés-földrajzi helyzete jó, Budapest déli részének természetes közlekedési csomópontja. Az utóbbi években rendkívül megnőtt a főutak átmenő forgalma, és ráadásul ezek az utak keresztülmennek a kerületen, komoly szennyezési, forgalmi és közlekedésbiztonsági problémákat okozva. Ezért is elsőrendűen fontos feladat, hogy a főutak átmenő forgalmát, egyrészt távolabb kell vezetni a kerület belsejétől, másrészt meg kell teremteni az új M0 autópálya kiépítésének a lehetőségét. A közutak mellett fontos a kerület vasúti szerepkörének újra értelmezése. El kell érni, hogy a jelenlegi HÉV vonal átjárhatóbb villamos jellegű fejlesztése és meghosszabbítása a ©MaHill Mérnökiroda Kft.



városközpontig, valamint az MO déli szektorának megépítése megtörténjen, illetve a MÁV Kelebia vasútvonalán az elővárosi gyorsvasúti közlekedés bevezetésre kerüljön. Mindez egyértelműen és jelentősen javítaná a kerület térségi, elérhetőségét, erősítené Soroksár közlekedési csomópont jellegét, lehetőséget adna a kerületnek arra, hogy jobban ki tudja használni földrajzi fekvéséből fakadó lehetőségeket, mindenekelőtt a gazdaság, a gazdaságfejlesztés szempontjából. Végül, noha egy korábbi állapothoz képest sokat javult, és napjainkban is folyamatosan javul a kerület belső közlekedési helyzete, úthálózata, de e téren is kell az előrelépés. Folyamatosan fejleszteni kell a kerületi önkormányzati úthálózatot, javítani a közlekedési biztonságot, kiépíteni az egységes városi kerékpárút főhálózatot. A kerületben élők és dolgozók élet- és munkakörülményeit, a gazdasági élet fejlődési lehetőségét a műszaki vonalas infrastruktúra létesítményeinek a rendelkezésre állása, s annak fejleszthetősége biztosítja. Ezen belül a közműellátás mértéke, színvonala és fejlesztési lehetősége is a kerületben élők életszínvonalát és a gazdasági élet fenntartásának feltételeit határozza meg. A közműellátás biztosítása szükséges ahhoz, hogy bármilyen létesítmény – legyen az lakás, vagy üdülő, intézmény, kereskedelmi-szolgáltatási, vagy termelő gazdasági tevékenységet szolgáló – működni, üzemelni tudjon, használható, hasznosítható, vagy üzemeltethető legyen. S hogy mindezek gazdaságosan működni tudjanak a fenntartható fejlődést kell szolgálni, s ehhez a közműveknek is hozzá kell járulni. A fentiekben leírtak létrejötte lehet a záloga annak, hogy megvalósulhassanak a jövőképben megfogalmazottak, hogy elérhetővé váljanak a fejlesztési célok. De a közlekedési és a műszaki, kommunális infrastruktúra fejlesztése nagyon fontos a kerület gazdasági, a humán tőke fejlettségének a szempontjából is, és egyáltalán a lakók életminősége szempontjából, hiszen mindenki egy jól megközelíthető, jól működő, tiszta, rendezett és élhető városban szeretne lakni. Általános célok: Egy korszerű, jól működő és környezetbarát kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer és szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a város és környékén lakók igényeit. A város külső elérhetőségének és belső közlekedésének és a közlekedésbiztonság helyzetének a javulása. Soroksár kedvező közlekedés-földrajzi helyzetéből fakadó előnyök jobb kihasználása, a kerület kis- és nagytérségi kapcsolatrendszerének a javulása. Kerületben élők-dolgozók számára a komfortos életkörülmény közmű feltételeinek a megteremtése, a teljes közműellátás és a zavarmentes csapadékvíz elvezetés megoldása kerületi szinten A környezeti állapot, mint a gazdasági élet egyik meghatározó feltételének javítása, a közmű okozta környezet-terhelés, szennyezés csökkentése A piaci értéket jelentő arculatformálás, a közterületek látványát alakító közműfejlesztési feladatok megvalósítása A kerület gazdasági életét javító, közművekhez kapcsolódó természeti kincsek, adottságok kiaknázása (termálvíz lehetősége, az élővizekben való gazdagság, a Duna, mint helyi sportolási- szabadidő-közlekedési bázis, valamint, országos, nemzetközi kapcsolatteremtő lehetőség) ©MaHill Mérnökiroda Kft.



Fejlesztési programok: Helyi és térségi közlekedésfejlesztési program A kerület külső közösségi közlekedési kapcsolatai színvonalának javítása Soroksár túlterhelt központjának tehermentesítése A kerület belső közlekedési kapcsolatainak javítása, a fő közlekedési vonalak átjárhatóságának megoldása A kerékpáros és gyalogos közlekedés elsőbbségének biztosítása Soroksár központjában és a lakóterületeken Az MO- ás gyorsforgalmi út déli szektorának megépülése A MÁV Kelebia vasútvonalán az elővárosi gyorsvasúti közlekedés bevezetése A jelenlegi HÉV vonal közúti villamossá fejlesztése és meghosszabbítása a városközpontig Mindezek eredményeként emelkedik Soroksár fővárosi és térségi jelentősége, kiteljesednek a kerületi funkciói, csökken a belterületek egyes útvonalainak közlekedési leterheltsége, emelkedik a környezetbarát helyváltoztatási megoldások használatának aránya, a központ parkolási problémái enyhülnek, valamint csökken a közlekedési eredetű zaj- és levegőszennyezés. Kommunális- és műszaki infrastruktúra-fejlesztési program Szennyvíz csatornahálózat fejlesztési program (az ágazati fejlesztési tanulmány felülvizsgálatával, kiterjesztése a hosszú távú fejlesztési stratégia alapján még fejlesztésre javasolt területekre is) A szennyvíztisztító telep korszerűsítését szolgáló fejlesztési program (elsődlegesen a szaghatások csökkentésére, valamint a védőtávolság igény csökkentésére, hogy a Duna menti sáv felszabadítható lehessen, továbbá a tisztítási hatásfok olyan szintű fejlesztésére, hogy az veszélymentesen az RSD-be vezethető legyen az önköltség csökkentése érdekében) Csapadékvíz elvezetési program (amelyben a vízgyűjtőre kitekintéssel a csapadékvíz elvezetés módja, a mennyisége, a befogadó élővizek fogadóképessége is felülvizsgálatra kerül) Élővizek rendezése-Gyáli patak revitalizációja A már tervezett RSD rekonstrukciójához kapcsolódóan a part menti sáv (sportolás, szabadidős tevékenység, turizmus, idegenforgalom, közlekedés szempontú) közcélú területfejlesztési programja Molnár sziget fejlesztési program, amely a Molnár sziget sportolás, szabadidő turizmus, idegenforgalmi szerepét emeli Hősök tere vasútállomás környékén P+R parkoló és intermodális központ létrehozása Közterületek fejlesztési programja, látványjavításának, hatékonyabb területhasznosításának várható környezet felértékelő hatásai




Területi hatókör: A cél hatóköre a kerület, illetve a térség területe. Az RSD és a Gyáli patak revitalizációja esetében a térség területére is kiterjed a hatókör. Eredménymutatók: A kerületi utak elméleti terheltsége Kerékpárutak hossza A tömegközlekedést igénybevevők száma A vízi közlekedés beindítása a Ráckevei-Soroksári Duna-ágon A közműellátottság mértékének növelése (elsődlegesen a szennyvíz közcsatorna hálózati csatlakozások növelése, általánosan a mennyiségi ellátás) Közműellátás minőségének javítása (igényesebb hálózatfektetés), s a közterületek állapotának minőségi javítása Helyi természeti források (termálvíz, élővizek) hasznosításának növelése A fenntartható fejlődést szolgáló közműfejlesztések megvalósítása, a megújuló energiahordozók alkalmazásának növelésével

T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása, az épített- a természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése /területi típusú/ Soroksár településszerkezetével és az épületállománnyal kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a kisvárosi életforma hosszú távú felértékelődése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a kerület gazdasági – társadalmi – környezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a kisvárosi karakterének megtartását. E cél megvalósítása magában foglalja a helyi identitás erősítését a kerület karakterének feltárásával és fejlesztésével, valamint a közterületek – mint a városi élet fő helyszíneinek – humanizálásával. A soroksári arculat és identitás a karakteres elemek hangsúlyozásával és újabb elemek létrehozásával erősíthető. A városszerkezetben a közterek és a zöldterületek ilyen elemnek tekinthetők, amelyek fejlesztése a változatosabb, kellemesebb városi életet szolgálják. A közterületek humanizálása és állapotuk javítása egyrészt a városközpont köztereinek tudatos bővítését, minőségének emelését és „élettel telítését” jelenti (pl. hagyományos kiskereskedelem és vendéglátás fejlesztése), másrészt elengedhetetlen a „lakótelepi” közterületek megújítása az épületek közötti területek parkosításával, a játszóterek felújításával és a parkolók esztétikusabb, esetenként racionálisabb/átgondolt kialakításával. A város kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében fontos, hogy az egymást zavaró funkciók (pl. iparterület és lakóövezet) térben elkülönüljenek egymástól. Ennek érdekében a városi karakterelemként azonosítható városszéli kereskedelmi központok és iparterületek további fejlesztéseit elsősorban a meglévő gazdasági sűrűsödésekhez kapcsolódóan célszerű megvalósítani, a lakóterületek esetében pedig az intenzívebb, de túlzsúfoltságot nem eredményező hasznosításra kell hangsúlyt fektetni, biztosítva, ezáltal a fejlesztések és a (köz)szolgáltatások hatékonyságát, a negatív közlekedési hatások minimalizálását, valamint a zöldfelületek visszaszorulásának megállítását. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



A fejlesztések hatására a városi élet színvonala nő, a helyi lakosság identitása erősödik. A jelenleg alulhasznált területek intenzívebb hasznosítása hozzájárul ahhoz, hogy a város megfelelő szinten tudja tartani térbeli terjeszkedést. A megújult közösségi tereknek, valamint a bővülő és javuló lakáskínálatnak köszönhetően a város népességmegtartó ereje nő. A településfejlesztési koncepciónak és az erre támaszkodó településrendezési tervnek az a legfontosabb célja, hogy a kerület lakói otthon és jól érezzék magukat városukban, tudjanak azonosulni vele, legyenek büszke patrióták és vigyázzanak rá. Mindez pedig csak akkor valósulhat meg, ha a lakók számára a települési környezet vonzó, tiszta, egészséges, ha Soroksár olyan város polgárainak a szemében, ahol jó élni. Szerencsére Soroksár két zöldfolyosó (Sorosári-Duna ág és Gyáli patak) mentén fekszik, ahol viszonylag sok a külterületi zöldterület. A szép természeti környezet kedvező feltételeket nyújt a város lakóinak a kikapcsolódásra, felüdülésre és a rekreációra. Igaz, hogy az utóbbi években jelentős gazdasági/ipari beruházás valósult meg, növekedett és erősödött a város gazdasága, ez magával hozta a környezet szennyeződését. Napjainkban a közúti közlekedés okoz problémát a városi levegő szennyezésével kapcsolatban, ennek a megoldása az átmenő forgalom lakóterületektől való elvezetésével nagyrészt megvalósulhat, de emellett szükséges az is, hogy növekedjen a városi zöldterület, újuljanak meg a parkok és a játszóterek, hogy a lakók még tisztább és rendezettebb környezetben élhessenek. Általános célok: Váljék Soroksár még élhetőbb, tiszta kertvárossá, ahol a lakók jól érzik magukat. Valósuljanak meg a kerület lakásépítési programjai úgy, hogy közben őrizze meg Soroksár jellegzetes kertvárosias településképét és kulturális örökségeit. Legyen általános prioritás minden további fejlesztési tervben a természetes és az épített környezet védelme, és jelenjen meg a közgondolkodásban is. Összességében javuljon a város és közvetlen környezetének állapota, legyen több zöldterület a városban. Fejlesztési programok: Az épített környezet védelmének és fejlesztésének programja Lakásépítési programok A városközpont rehabilitációja Városrészi új alközpont(ok) kialakítása Épület rehabilitáció A kerületbe beköltözni kívánókat ösztönözze az önkormányzat, biztosítani kell számukra a különböző árfekvésű építési telkeket. A természeti és környezeti állapot védelmének és fejlesztésének programja A táj védelme és ökológiai stabilitásának erősítése A védett természeti területek megőrzése és a természeti területek fogyásának megállítása Zöldterületek kiterjesztésének és megújításának programja Közterületek és közterek értéknövelése Felszíni vizek védelme és környezetük megújítása A káros környezeti hatások megelőzése és csökkentése ©MaHill Mérnökiroda Kft.



Területi hatókör: A város rehabilitáció középtávú fejlesztéseinek területe a kerületközpont. Eredménymutatók: Növekedjenek a város lakásépítési lehetőségei és váljék még vonzóbbá Soroksár a nem kerületi lakók számára is. Felújított hagyományos építésű lakások száma Javuljon a város és környezetének állapota, csökkenjen a környezet terhelése. Valósuljon meg a városközpont környezetének és közterületének rehabilitációja. Gondozott zöldterületek T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése /horizontális típusú/ A humán erőforrások, vagyis maga az ember jelenti minden fejlesztési tevékenység legfontosabb bázisát, egyben végső célját. A megfelelően képzett, munkára és mindennemű alkotó tevékenységre fizikai és mentális értelemben képes és hajlandó emberek nélkül nincs sem gazdaság, sem fejlődés, sem más, bármiféle tevékenységnek, illetve az egyre magasabb teljesítményeknek viszont csak a lakosság anyagi és szellemi jóléte adhat értelmet. Habár az emberi tényező gazdasági növekedésben játszott szerepét számos tanulmány kimutatta, e téren a helyi önkormányzatnak eredmények elérésére, az országos viszonyokhoz képest jelentős fejlesztésekre viszonylag kevés specifikus eszköz áll rendelkezésére. Mindamellett – az országos feltételrendszer nyújtotta szűk mozgástéren belül – maximális figyelmet kell fordítani mindazon szempontokra, melyek a lakosság testi-szellemi állapotát és életminőségét befolyásolják. Rendkívül fontos a közoktatás értékeinek megőrzése, a minőségi színvonal folyamatos emelésére törekvés, a magas szintű tudás helyi műhelyeinek létrejötte és szellemi kisugárzásuk érvényesülése, de nagy figyelmet érdemel a – tágan értelmezett – kultúra minden aspektusa. E területeknek rövidtávon elsősorban költségekkel kapcsolatos vonatkozásai érzékelhetők, de közvetett módon, jobbára hosszú távon érvényre jutó óriási hozam-ígéretük miatt az ezekkel kapcsolatos intézkedéseknek és döntéseknek – bizonyos kényszerek tudomásul vétele mellett - gyakran túl kell lépniük a szűk látókörű mérlegelés korlátain. Az oktatási-nevelési intézmények minőségi szolgáltatásainak biztosítása minden város elemi érdeke – nemcsak kötelezően előírt feladatként, de mindennemű céljainak távlataira tekintettel is. Ahogy országosan, Soroksáron is csökkenő tendenciát mutat a gyermeklétszám. Amennyiben a jövőben a kerület elképzelései szerint további lakásépítések valósulnak meg akkor szükség lesz az oktatási-nevelési intézmények bővítésére, illetve új épület építésére is. E feladatok kezelése azonban nem veszélyeztetheti azokat az alapelveket és racionális szempontokat, melyek a városfejlesztés humán hátterével összefüggésben távlatilag felmerülnek. Egyszerre kell tehát az értékek megőrzésére, a folyamatos minőségi fejlesztésre, illetve a gazdaságos működésre tekintettel mérlegelni a szféra lehetőségeit. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



A modern városfejlődésben rendkívül fontos szerep jut a kultúrának, a kulturális iparnak. A városi lét egyik lényeges ismérve a kultúra markáns jelenléte, a kultúra iránti igény erős volta, és a kínálat bősége. E dimenzió igen erőteljesen megjelenik – az arculaton keresztül – a városok versenyén, s e versenytényező – a telephelyválasztás lágy tényezőinek felértékelődésével összefüggésben – komolyan befolyásolni képes még a tőkebefektetési döntéseket is. Soroksár érzékelhetően olyan kerületként látja, illetve szeretné látni önmagát, amelyben a kultúra átlagon felüli szerepet kap, s meghatározó módon nyomja rá bélyegét a kerület arculatára. Ennek érdekében sok minden történt az utóbbi években, de a forrásoldali korlátok a törekvéseknek gyakran határt szabnak. Ahhoz, hogy a kerület megőrizze azt a dinamizmust, amely az utóbbi időszakban a kulturális és szabadidős kínálat minőségi és mennyiségi fejlődését jellemzi, tovább kell folytatni a már megkezdett tevékenységeket, infrastrukturális és egyéb fejlesztéseket: • Helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme és ahol lehetséges, funkcionális megújítása. • Országos és helyi védettségű műemlékek védelme. • Hagyományőrzés és - ápolás, nemzetközi és helyi érdeklődésre egyaránt számot tartó rendezvények szervezése. • Civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása. • Sportolási és egyéb szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása és a kínálat bővítése. Önmagában a fenti tevékenységek folytatása azonban nem elegendő, hiszen a lakosság aktív részvételéhez és a kulturális turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a kerület szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez. A program eredményeként tovább javul Soroksár arculata, színesebbé válik a programkínálat, valamint erősödik a pozitív értelemben vett lokálpatriotizmus, ami összességében nemcsak a helyi lakosság számára jelenti az életminőség emelkedését, hanem hozzájárul a turisztikai vonzerő növekedéséhez is. Általános célok: A lakosság képzettségi szintjének folyamatos emelése A gyermekek testi és szellemi fejlődésének magas szintje A tudásalapú társadalom feltételeinek megteremtése A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló képzési struktúra kialakítása Az esélyegyenlőség megteremtése A kultúra értékeinek széles körű terjesztése, érvényre juttatása A kulturális élet élénkítése, szabadidős lehetőségek bővítése Helyi kulturális és művészeti produktumok létrejöttének ösztönzése A civil szervezetek kerületen belüli súlyának növelése A kerület kulturális arculatának megalapozása, a soroksári-identitás további erősítése Fejlesztési programok: Közoktatási program (A) Közoktatás fejlesztése ©MaHill Mérnökiroda Kft.



Intézményi háttér fejlesztése A közművelődés és kultúra kibontakoztatásának programja (B) A minőségi szabadidő-eltöltési lehetőségek bővítése, a közművelődési szféra erősítése A magas kultúra jelenlétének erősítése, intézményeinek és rendezvényeinek támogatása A civil szféra további erősödésének előmozdítása A) Közoktatási program Közoktatás fejlesztése Az ágazat, mely alapvonalaiban az országos viszonyokat követi, komoly kihívások előtt áll (folyamatban levő reformok, finanszírozási problémák, demográfiai hullámvölgy). Ugyan a kihívásokra helyben megfogalmazható válaszok spektrumát a makroszintű, szabályok és feltételek erősen behatárolják, de a maximális hatékonyságra és minőségre törekvés – adott keretek közt – specifikus helyi erőfeszítéseket is igényel. – – – – – –

– – – – –

Az óvodai nevelés minőségének és hatékonyságának továbbfejlesztése. Az iskolarendszer felhalmozott értékeinek megtartása, törekvés a minőségi fejlesztésekre. Az integrált oktatás fejlesztése Biztosítani kell a nemzeti kisebbségek igénye szerinti oktatási-nevelési feladatok további ellátását. A nyelvoktatás fejlesztése: a nyelvtanítás infrastruktúrájának hatékonyságának további javítása. A számítógépes felszereltség javítása, információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatási intézményekben, különösen az általános iskolákban, mindenki számára megteremteni az informatikai eszközökhöz és az ehhez kapcsolódó kompetenciákhoz való hozzáférés lehetőségét. Az infrastrukturális és tárgyi feltételek javítása, a közoktatás kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékének felülvizsgálata és fejlesztése. Minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása Az esélyegyenlőség megteremtése, illetve a tehetséggondozás és felzárkóztatás feltételeinek biztosítása Meg kell oldani az intézmények akadály-mentesítését Gazdaságossági racionalizálás, a lehető leggazdaságosabb kerületi intézményi struktúra kialakítása.

A programok során érvényesíteni kell az országosan elfogadott alábbi prioritásokat: az élethossziglan tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén; az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése; az oktatás minőségének fejlesztése; a pedagógus szakma fejlődésének támogatása; az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése; az oktatás tárgyi feltételeinek javítása; illetve a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása. A közoktatás színvonala Soroksáron általánosságban jónak értékelhető. Elsősorban az intézmények infrastrukturális felszereltsége esetében, illetve néhány speciális területen (pl. számítástechnikai és idegen nyelvi oktatás) indokolt a fejlesztés. A szakképzési rendszer terén fel kell gyorsítani a munkaerő-piaci igényekre alapuló modellváltást annak érdekében, hogy csökkenjen a pályakezdő állástalanok aránya, ©MaHill Mérnökiroda Kft.



valamint hogy mérséklődjön a képzési kínálat és a munkaerő-kereslet közötti szakadék. Ezért a képzési kínálatban célszerű nagyobb hangsúlyt fektetni többek között a logisztikai, a pénzügyi, a turisztikai és a műszaki irányokra. Mindezek figyelembevételével a gazdaság munkaerő-szükségletének kielégítése, a munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis- és középvállalkozói szektor megerősítése az oktatás, valamint az át- és továbbképzések rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el. Soroksár gazdasági szerkezetében a bekövetkezett és a várhatóan bekövetkező változások, a külső gazdasági körülmények, a növekvő technológiai színvonal új képzettségeket és képességeket, valamint oktatási intézményi infrastrukturális fejlesztéseket követelnek. A változó igényeket csak a gazdaság szereplőivel szorosan együttműködő, rugalmas képzési rendszer, a standard színvonalat biztosító gimnáziumi oktatás, valamint a szükséglet-orientált szak- és továbbképzési intézményrendszer képes figyelembe venni a kapcsolatok intézményesülésével. A fejlesztések eredményeként korszerű tudásbázissal rendelkező, szakképzett és minőségi munkaerő-piaci potenciál jön létre, amely elősegíti a gazdaság fejlődését és a munkanélküliség hatékonyabb kezelését a szakpolitikai irányvonalaknak megfelelően. Intézményi háttér fejlesztése Rendkívül fontos a közoktatás értékeinek megőrzése, a minőségi színvonal folyamatos emelésére törekvés, a szakképzés piacképességének biztosítása, a magas szintű tudás helyi műhelyeinek létrejötte és szellemi kisugárzásuk érvényesülése, de nagy figyelmet érdemel a – tágan értelmezett – kultúra minden aspektusa. E területeknek rövidtávon elsősorban költségekkel kapcsolatos vonatkozása érzékelhető, de közvetett módon, jobbára hosszú távon érvényre jutó óriási hozam-ígéretük miatt az ezekkel kapcsolatos intézkedéseknek és döntéseknek – bizonyos kényszerek tudomásul vétele mellett gyakran túl kell lépniük a szűk látókörű mérlegelés korlátain. A Soroksáron elért eredmények megtartása, a működő struktúrák fenntartása, a rendszer fejlesztése alapvető követelmény a helyi fejlesztéspolitikával szemben, a kerület és térsége lakosságának helyzetére közvetlen hatást gyakorol, és a gazdaságilagtársadalmilag fenntartható fejlődés egyik alapfeltételét is jelenti. A kerület versenyképességének átfogó erősítése a tényleges és potenciális munkaerő képzettségi színvonalának és rugalmasságának jelentős emelése nélkül elképzelhetetlen. A felsőfokú képzés számos problémával küzd, különösen a gyakorlati képzés szférája az, amely folyamatos átalakulásban van és folyamatosan kihívások előtt áll. A kerület speciális adottságai (Botanikus kert, természetvédelmi területek, Sósmocsár, Farkas turján, Magas sásos, Soroksári-lápszem, Szérüskerti vizes élőhely) lehetővé tennék egy kertészeti-mezőgazdasági egyetem kialakítását a gyakorlati képzést szem előtt tartó oktatás előnybe részesítésével. Noha az egyetemnek nem az önkormányzat a fenntartója, így ráhatása erre a területre csak közvetett, mégis megfogalmazhatók bizonyos feladatok, melyek a városfejlődés érdekében megoldásra várnak: – –

A gazdaság és az oktatási rendszer párbeszéde formális kereteinek kialakítása, visszacsatolások működtetése. Az élethosszig tartó tanulás meghonosítása: az élethosszig tartó tanulás egyéni és a




–

–

társadalmi igényekre építő rugalmas rendszerének kialakítása. A felsőfokú szakképzés bizonyos formáinak meggyökereztetése a kerületben (elsősorban kertészeti- mezőgazdasági egyetem, Heliocentrikus Nemzetközi Oktatóközpont) Naprakész ismereteket nyújtó programok, OKJ-s és szakmai továbbképzési programok, átképzések támogatása, ösztönzése.

B) A közművelődés és kultúra kibontakoztatásának programja A minőségi szabadidő-eltöltési lehetőségek bővítése, a közművelődési szféra erősítése Az életminőség fontos részét képezi az emberek kulturális (szórakozási, művelődési, sport) szükségleteinek szintje és a szükséglet kielégítés lehetőségeinek választéka. A kereslet és kínálat összhangjának magas szinten történő megtalálása (a civil kezdeményezések erejére jelentősen építve) jelentősen javíthatja a városlakók komfortérzetét, helyi kötődését. A lehetőségek bővülési folyamatának gyorsaságát, intenzitását és különösen minőségi jegyeit érdemes tudatosan erősíteni, feladatban kezdeményező, koordináló és megvalósító szerepek egyaránt várnak az önkormányzatra. – –

–

A közművelődés infrastrukturális és humán hátterének, közösségi színtereinek magas szintű biztosítása. Célcsoport-specifikus szabadidős kínálat létrehozása: kiemelt terület az ifjúság igényeinek kielégítése (pl. programok, sport és rekreációs terek, pl. sportcsarnok), valamint – különös tekintettel a város elöregedő lakosságra - az időskorú népesség közösségi életének támogatása és kulturális keresletének kielégítése A helyi kulturális értékek nyilvánosságának támogatása: a meglévő értékek számbavétele, szervezett keretek közti bemutatása, nyilvánosságra hozatala, új értékek születésének (általában az alkotásnak, kísérletezésnek, műhelymunkának) a támogatása.

A modern városfejlődésben rendkívül fontos szerep jut a kultúrának, a kulturális iparnak. A városi lét egyik lényeges ismérve a kultúra markáns jelenléte, a kultúra iránti igény erős volta és a kínálat bősége. E dimenzió igen erőteljesen megjelenik – az arculaton keresztül – a városok versenyében, s e versenytényező – a telephelyválasztás lágy tényezőinek felértékelődésével összefüggésben – komolyan befolyásolni képes még a tőkebefektetési döntéseket is. A civil szféra további erősödésének és a civil partnerség gyakorlatának előmozdítása A civil társadalom jelentősége, a civil szervezetek kultúrában és más egyéb területeken betöltött különleges szerepének fontossága alig igényel indoklást. A mindenre kiterjedő állami (gazdasági, területfejlesztési, szociális) szerepvállalás illúziójának szertefoszlásával minden kerület életében komoly tere nyílik a helyi közösség önszerveződési formáinak. E komoly dinamizáló erők bekapcsolása a városfejlesztés folyamatába elemi érdek. A program megvalósításának elemeként az önkormányzat tehet bizonyos lépéseket: – –

Az önkormányzati-civil, illetve civil-civil partnerség előmozdítása ösztönzéssel, koordinációval, specifikus programok révén, stb. Önkormányzati feladatok civil szervezetek általi átvállalásának ösztönzése: közművelődési feladatokat ellátó civil szervezetek támogatása egyes korábban önkormányzat által támogatott területen




Területi hatókör: Ezek a középtávú programok elsősorban a nem beruházási típusú tevékenységek megvalósítását helyezik előtérbe. Ennek következtében a cél hatóköre az egész kerület illetve térség. Eredménymutatók: A helyi közoktatás versenyképességének biztosítása A felsőfokú képzésben részt vevők számának emelése és kerületben tartásuk Szakmunkástanulók elhelyezkedési esélye A kulturális rendezvények résztvevőinek száma

T5. A rászorulók magas szintű ellátása az egészségügyben és a szociális szférában /horizontális típusú/ Egyes emberek, embercsoportok életminőségét direkt módon határozza meg az egészségügyi és szociális ellátás minősége. Ezek az oktatáshoz hasonlóan erősen kitettek az országos folyamatoknak és a költségvetési szemlélet rövid távú érvrendszerének. A Soroksáron elért eredmények megtartása, a működő struktúrák fenntartása, a rendszer fejlesztése alapvető követelmény a helyi fejlesztéspolitikával szemben. Soroksár lakossága az utóbbi években, ország más településeitől eltérően lassú ütemben nő. A népességnövekedés a bevándorlásból adódik és nem természetes szaporodás adja. A háziorvosi jelentések adatai szerint a legtöbben az elkerülhető halálozások körébe tartozó betegségek (magas vérnyomás, agyér-, szívbetegségek) miatt keresik fel az orvosi rendelőt. Ezek a betegségek lakosság helytelen táplálkozási szokásaival, mozgásszegény életmódjával és az orvosi gondozás hiányosságaival magyarázhatók. A kerület lakosságának egészségi állapotáról eddig nem készült átfogó elemzés, általánosságban elmondható, hogy kevés az egészségre, egészségügyre vonatkozó fellelhető statisztikai adat. A kerület felnőtt, illetve gyermek lakosságának egészségügyi alapellátása a személyi feltételeket és tárgyi feltételeket illetően biztosítottak. A háziorvosok privatizációja – a rendelő épületének kivételével – teljesnek mondható. Valamennyi rendelőben megtalálhatóak a törvényben előírt minimum felszerelések. Az egészségügyi alapellátásban dolgozók megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. Soroksáron a lakosság jelentős része jogosult valamilyen pénzbeli ellátásra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az arány a jövőben sem fog változni, a gazdasági helyzet alakulása miatt, még növekedhet is. Számolni kell a lakosság elöregedésével kapcsolatban felmerülő problémákkal, az alacsonyabb státuszú társadalmi csoportok növekvő gondjaival. A város szociális intézményrendszere a rendszerváltozást követően folyamatosan bővült, sorra alakultak a rászorultak ellátását segítő intézmények. A meglévő intézmények bővítésével, az ESZI létrejöttével a meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználása valósult meg. A kerületi intézményrendszer sokrétű, egyre szélesebb rétegek szociális ellátását biztosítja. Az intézmények emelkedő forgalma bizonyítja, hogy a kerület lakossága egyre inkább igényt tart a szakszerű, professzionális segítségre.




A soroksári szociális intézményekben magas színvonalú szakmai tevékenység folyik. Az ágazatban dolgozók jól felkészült szakemberek, akik el tudják látni a kerületet, és fel tudják vállalni a szociális ellátás körébe tartozó speciális feladatokat is. A Soroksáron elért eredmények megtartása, a működő struktúrák fenntartása, a rendszer fejlesztése alapvető követelmény a helyi megelőző tevékenységek, vagyis a szűrések, az egészséges életmód, a táplálkozás terjesztése, valamint a lelki egészségvédelem, különös tekintettel a szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában. Mivel a környezeti ártalmak jelentős szerepet játszanak a lakosság egészségi állapotának alakulásában, fontos a környezet-egészségügy és a megelőzés kapcsolatának erősítése. Az egészségügyi felvilágosító, nevelő tevékenység beépülése a közoktatási programokba számottevően hozzájárulhat a lakosság egészségtudatosságának erősödéséhez. Az egészségügyi ellátó rendszer mind az alapellátás, mind a szakellátás területén lefedi a kerület valós igényeit. Soroksár Szolgáltatástervezési koncepciója felülvizsgálatában (2010) célul tűzte ki, hogy minden rászoruló lakója számára legyenek elérhetőek azok a jogszabályokban rögzített ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják és minőségi ellátást biztosítanak, továbbá, hogy a szociális szektor működése magas szinten feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat a klienseknek. Ezen célok elérése érdekében kerültek rögzítésre az alábbi alapelvek: • szükséglet-orientáltság: a városlakók, kiemelten a különböző hátrányos helyzetű csoportok megváltozott igényeinek, szociális szükségleteinek figyelembevételével kell kialakítani a szolgáltatások rendszerét. • hatékonyság: a feladatok ellátásában hangsúlyosabbá kell tenni – ellátási szerződések alapján – a civil és egyházi szervezetek részvételét, aminek keretében a hatékonyság érvényesülésére kell törekedni. • szektorok közötti együttműködés: a különböző problémák, esetek bonyolultsága és komplex kezelése igényli az egyes ellátási típusok és szolgáltatások egymásra épülését, egymás melletti működését, hálózatba szerveződését. Soroksáron a szociális ellátórendszer a fent meghatározott alapelvek figyelembevételével- egy integrált intézmény keretében mind alapszolgáltatások, mind pedig szakosított ellátások tekintetében lefedi a kerület igényeit, a hatályos jogszabályok alapján az önkormányzat ellátási kötelezettségének teljes mértékben eleget tesz. A fentiek ismeretében és figyelembevételével a szociális biztonság megteremtésének célterületei a következők: • A hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beilleszkedésének támogatása, foglalkoztatási lehetőségeinek feltárása, koordinálása és tartós bővítése. • A szociális bérlakás szektor fejlesztése azoknak a rászorulóknak, akik lakhatásukat más módon nem képesek megoldani. • Meglévő szociális alapszolgáltatások és a szakosított ellátások – igényekhez igazított – férőhelyeik számának növelése (fogyatékos nappali ellátás, idősek átmeneti gondozóháza) • Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feltételeinek – infrastrukturális bővítése ©MaHill Mérnökiroda Kft.



• Tartós elhelyezést nyújtó intézmény létrehozása • Térségi igényekhez igazított – ellátási szerződések alapján – biztosított feladatellátás bővítése (családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, fogyatékos ellátás) • A hátrányos helyzetű csoportok elfogadottságának erősítése, tolerancia programok megvalósítása. • A meglévő szolgáltatások színvonalának megőrzése, a működés biztonságának fenntartása Mindezek eredményeként minden rászoruló részére megvalósul a szociális alapszolgáltatásokhoz, és szakosított ellátásokhoz való egyenlő hozzáférés, előtérbe kerül a saját környezetben történő gondozás, összességében pedig mérsékelhető a társadalmi kirekesztődés kockázata. Időseket ellátó intézményrendszer fejlesztése • Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény bővítése. • Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feltételeinek javítása/ jelzőkészülékek számának növelésével/ • Tartós elhelyezést nyújtó intézmény létrehozása. • Családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás és fogyatékosok nappali ellátása esetében a térségi feladatellátás átvállalása az igények felmérése alapján. • Minden szociális alapszolgáltatás és szakosított ellátás esetén a személyi és tárgyi feltételek bővítése, az ellátás színvonalának megőrzése. Általános célok: A rászorulók magas szintű ellátása az egészségügyben és a szociális szférában A kerület lakossága egészségi állapotának javítása, az egészségügy, az oktatás-nevelés, különböző szintjeinek fejlesztése révén. Az egészségügyi ellátás infrastrukturális színvonalának javítása. A kerület lakossága szociális biztonságának erősítése a szociális szolgáltatások differenciált fejlesztése, kapacitás növelése révén. A lakosság életminőségének javítása. A kerület lakossága egészségi állapotának javulása. A kerület természeti környezete szabadidősport adottságainak kihasználása. A mozgás, a sport váljon a szabadidő eltöltésének szerves részévé. A város szabadidő és sportlétesítményeinek fejlesztése. Egészségügyi és szociális program A) Egészségügyi program A lakosság egészségi állapotának javításához elengedhetetlen az egészséges táplálkozás, az életmód, a lelki-egészség védelme és az egészségkultúra fejlesztése. A prevenciós tevékenységek – melyek eredményei csak évek múlva mérhetőek – kiemelt szerepet kell, hogy kapjanak. –

Folyamatos, egészségvédelemmel kapcsolatos akciók a kerület lakossága számára,




– –

– – – – –

különös tekintettel a vezető halálokokat jelentő betegségekre. Prevenciós céllal a nevelési-oktatási intézményekben rendszeres egészségvédelemmel foglalkozó akciók szervezése az egészséges életmód kialakítására és erősítésére. A háziorvosi rendelőkben prevenciós nővéri státuszok létesítése, az oktatási intézményekben az ifjúság számára mentálhigiénés tanácsadás lehetőségének megteremtése. A kerület egészségügyi ellátására és a lakosság egészségi állapotára vonatkozó adatbázis kiépítése, felmérés készítése és az adatok folyamatos rögzítése és elemzése. Az információs rendszer további fejlesztése a kórház és a háziorvosi rendelők közötti információs hálózat kiépítése. A kerület lakossága számára további járóbeteg ellátás biztosítása helyben, az infrastruktúra fejlesztése. A kerület reproduktív lakosú körzeteiben a védőnői szolgáltatások bővítéséhez, az egészségfejlesztő programok végrehajtásához szükséges helyszínek biztosítása. A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében a civil szervezetekkel történő partnerség építése, tevékenységük megerősítése.

B) Szociális ellátórendszer fejlesztése Ahhoz, hogy a szociális szolgáltatások mennyiségben és minőségben a tényleges szükségletek kielégítéséhez igazodjanak, létre kell hozni egy olyan adatbázist, amely segítséget nyújt a rendszeres elemzéshez, az ellátási formák bővítéséhez, aktualizálásához. Ehhez a munkához segítséget nyújthat a kerület szociális térképe és annak folyamatosan karbantartott, a szociális szféra egészére történő egységes adatbázisa. A jelenlegi ellátórendszer személyi és tárgyi feltételeinek javítása, új szolgáltatási formák megvalósításához szükséges infrastruktúra biztosítása a középtávú célok egyik fontos eleme kell, hogy legyen. A szociális szolgáltatások biztosítása elsődlegesen állami/önkormányzati feladat, de egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjanak a civil szervezetek. Erősíteni és mozgósítani kell a helyi társadalom azon csoportjait, akik szerepet tudnak és akarnak vállalni a helyi szociálpolitika alakításában és megvalósításában. –

Időseket ellátó intézményrendszer fejlesztése: Az átmenti elhelyezést nyújtó intézmény bővítése. Az étkeztetés-házi segítségnyújtás feltételeinek javítása: a (mobil) jelzőrendszeres segítségnyújtás további fejlesztése Tartós elhelyezést nyújtó intézmény létrehozása. Önkéntes segítőhálózat kialakítás

–

Családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatások: A tényleges szükségletek felmérése, elemzése során fel kell készülni a – várhatóan megnövekvő igényekre a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatások iránt.

–

Fogyatékkal élők ellátása: Az ellátás személyi és tárgyi feltételeinek bővítése és színvonalának megőrzése. Az ellátás erősítése érdekében a civil társadalommal szorosabb kapcsolat építése.

–

Pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása: Az ellátás személyi és tárgyi feltételeinek bővítése Az ellátás erősítése érdekében a civil társadalommal szorosabb kapcsolat kiépítése




C) Életmód program Soroksár – jó természeti adottságai révén – a szabadidősport, a rekreáció és a wellness kiemelkedő jelentőségű és nagy fejlődési lehetőséggel rendelkező területe. A kerületben a közelmúltban épült fel egy sportcsarnok, illetve a Molnár sziget adottságai is fejlesztésre várnak, mindezek kiaknázatlan lehetőségekkel bírnak. A szabadidő-eltöltés infrastrukturális hátterét jelentősen bővíteni kell. A fejlesztésre váró területek egyszerre szolgálhatnák a rekreáció és sport céljait. A kerület központi rekreációs helyszínei mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a városrészi, lakóterületi „sportpályák” létesítésére is. A program megvalósításának elemei lehetnek: –

– – – – –

Célcsoport-specifikus szabadidős kínálat létrehozása: kiemelt terület az ifjúság igényeinek kielégítése (pl. programok, sport és rekreációs terek,), valamint – különös tekintettel a város elöregedő lakosságra – az időskorú népesség közösségi életének támogatása (pl. parkok, zöldterületek fejlesztése, természetjáró klubok) Az aktív pihenés, rekreáció infrastrukturális hátterének fejlesztése új, korszerű létesítmények kiépítésével ill. a meglévők állagmegóvása, felújítása, fejlesztése. Az él és tömegsport támogatása elsősorban az ifjúságnak nyújtott pozitív példa miatt, de a település marketing hatásaira is tekintettel. Közterületi „sportpályák” létesítése, ill. fejlesztése. PR tevékenység az egészséges életmódra szoktatás érdekében. Felmérés a jelenlegi ifjúság egészségi állapotára az elkövetkezendő 10-15 év feladatainak meghatározására.

Területi hatókör: A kerület teljes területe Eredménymutatók: A szociális szférával és az egészségüggyel kapcsolatos elégedettség javulása Várható élettartam Soroksárnak az elkövetkezendő időszakban olyan a főváros részét képező, azonban mégis önálló kerületté kell válni a véleményünk szerint, ahol: • a magas presztízsű „kisvárossá” válás Soroksár történelmi, kisvárosias jellegének megőrzése, fejlesztése, gazdagítása biztosított • a lazán egymáshoz kapcsolódó városrészek, külön városrész-központokkal, minőségi kertvárosokká fejleszthetők/rehabilitálhatók. • a természetes környezeti értékek védelme, megismertetése növeli a kerület hírnevét, lakó- és üzleti értékét, • a megújuló energiahasználat előtérbe kerül, • a különböző, belső identitást adó lakó- és munkaközösségek jöhetnek létre (minta: sváb múlt, XIX. sz-i telepek). • a környezetbarát gazdasági és logisztikai tevékenység révén a bevétel- és munkahelyteremtő területfelhasználás növekszik • K+F, illetve egyetemi szintű oktatási és kutatási tevékenységek meghonosodnak • a különleges adottságú lakó-, üdülő-, idegenforgalmi, rekreációs funkciók és terek alakulnak ki ©MaHill Mérnökiroda Kft.



• a kerület érdekében az Önkormányzattal közösen kialakított érdekérvényesítés zajlik • erősödik a közösségteremtés, a sajátos soroksári életforma megvalósítása, a német kultúra ápolása. • a városi léptékben megengedhető mezőgazdasági - zöldség, gyümölcs, virág, dísznövény, egyéb kertészeti - tevékenység felélesztése ill. folytatása biztosított • a kedvező környezeti feltételek, a fejleszthető területek nagy száma, a relatíve alacsony ingatlanárak miatt vonzó, megfizethető, de mégis magas minőségű életforma alakítható ki megfelelő várospolitikával, amelynek fő célcsoportja fiatal, ambiciózus családok letelepítése és megtartása.




4.2.3 Kerületrészi szintű területi célok A 2-3 éves – helyenként hosszabb – időtartamra szóló kerületrészi szintű célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOT- elemzések alapján történt meg. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a kerület kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. 63. ábra Kerületrészek lehatárolása

Kerületrész 1.

Soroksár központ

Lehatárolás Soroksári Duna – Sziget-dűlő Belső útja – MÁV vonal – Helsinki út – közigazgatási határ – Bolyai János utca – Vágóhíd utca – Alsó határút – Könyves utca – Kő utca – Ugarszél út – Szentlőrinci út – Erzsébet utca – MÁV vonal – Vecsés út – tervezett belterületi határ – MÁV vonal – Grassalkovich út – Gyáli Patak)




2.

Soroksár dél

3.

Újtelep

4.

Molnár-sziget

5.

Péteri major térsége

6.

Nagybani Piac és M5 autópálya – Szentlőrinci út – Nagykőrösi út – MÁV vonal térsége Logisztikai és MÁV vonal – Gyáli patak – M0 autóút – 5. számú út – gazdasági térség közigazgatási határ

7.

Soroksári Duna – Vadvíz utca – Vadevezős utca – Gyáli patak – Grassalkovich út – MÁV vonal – Dél utca – Haraszti út – Haraszti-szőlők melletti út Közigazgatási határ – Köves út – Szentlőrinci út a Temető sor vonaláig – Temető sor Duna ágak és M0 autóút – M5 autópálya – közigazgatási határ – 5. számú út

8.

Vizi sport utca és térsége 9. Szamaránszki dűlő és Sósmocsár térsége 10. Egyéb területek

Soroksári Duna – közigazgatási határ – MÁV vonal – Sziget dűlő belső útja Erzsébet utca – Szentlőrinci út – M5 autópálya – Vecsés út – MÁV vonal) Vecsés út – M5 autópálya – M0 autóút – Gyáli patak – MÁV vonal – tervezett belterületi határ

Összességében az alábbi megállapítások tehetők: • A kerület teljes területén szükség van közösségi jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja értelemszerűen különböző (pl. más típusú közösségi terekre van szükség a központ, a lakótelepek és a kisvárosias, kertvárosias beépítésű területek esetében). • Bizonyos típusú fejlesztésekre csak a központban van szükség (pl. városközponti funkciók megerősítése • A városrendezési tervnek megfelelően összesen tíz városrészi szintű területnek kell kialakulnia, amihez szükség van bizonyos szolgáltatások megtelepedésére és megerősítésére, ezzel javul az egész kerület, sőt a térség lakosságának életminősége. • A lakóövezetek esetében a részben új telepszerű és kisvárosi, illetve nagyobb részben kertvárosi intenzitású beépítésekre, valamint a meglévő lakásállomány megújítására kell figyelmet fordítani, aminek pozitív hatásai környezeti és gazdasági szempontból egyaránt megmutatkoznak). • A lakótelep esetében elengedhetetlen a közterületek rehabilitációja, a lakásállomány energiahatékonysági korszerűsítése. • A kisvárosi jellegű városrészben a cél a meglévő, homogén karakter fenntartása úgy, hogy a domináns lakófunkciót egyrészt infrastrukturális fejlesztésekkel kell erősíteni, másrészt szolgáltatási, kereskedelmi funkciókkal kell kiegészíteni. • A jellemzően kertvárosi lakó, beépítésű városrészekben (pl. Orbán-hegy területe, Millenniumi-telep, Apostolhegy területe, Péteri major,) az intenzívebb területhasznosítást kell előtérbe helyezni, ami a közművek fejlesztése nélkül nem kivitelezhető. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



• Kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási fejlesztéseket egyfelől a városközpontban, másfelől az alközpont(ok)ban célszerű végrehajtani. • Az iparterületek esetében eltérő fejlesztésekkel érhetők el a kívánt gazdasági hatások a barnamezős területek és a logisztikai park esetében: előbbieknél a cél a kármentesítés, a rehabilitáció és/vagy az intenzívebb hasznosítás, míg a logisztikai parkban új területek bevonásával bővítés is megvalósítható, tekintettel arra, hogy a lakóövezetektől távol helyezkedik el. • A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a központban és a lakótelepeken a közparkok megújításával valósítható meg, míg a külterületeken az erdősítés jelent megoldást. • A közlekedési funkció erősítését ott tüntettük fel a táblázatban, ahol új elkerülő, tehermentesítő és/vagy gyűjtőút kiépítése várható. Mindezek a megállapítások a városrészi célok hátterét és kontextusát alkotják, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a városrészek közötti különbségek a konzisztens célok megfogalmazásával és megvalósításával csökkenjenek. 64. ábra Soroksár városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói

Egyéb területek






Molnár-sziget

Újtelep

Soroksár dél

Soroksár központ

Kerületrészek

Ipari Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelüle ti, környezeti

Funkciók

Turisztikai Közlekedési Közösségi Humán szolg. Lakó Város/Ré sz/ Központ Sport, szabadidő, rekreáció Jelmagyarázat:

Fejlesztendő funkciók

Háttérbe szorítandó funkciók




4.2.3.1

Soroksár központ kerületrész

A kerületrész fejlesztésének elsődleges célja, hogy a központ rehabilitációja az elszigetelt megújítási folyamatok helyett ennek rendszerbe szervezésével, integrációjával, szinergikus hatások érvényesülésének elősegítésével történjen meg. A városközponti területek megújításával egységes arculatú, sajátos szerkezetű, élénk, kereskedelmi, gazdasági, kulturális és turisztikai szempontból funkcionálisan megerősödött városmag jön létre annak érdekében, hogy a kerület lakossága, valamint a kerületbe érkezők – mint a fejlesztés elsődleges célcsoportjai – újra felfedezzék és használják a központi területeket. Az akcióterületi fejlesztés célja, Soroksár központjának integrált kerületközponti fejlesztése. A beavatkozások célja vonzó településkép, magas környezetminőség és településközponti funkcióban gazdag területhasználat kialakítása, mely a Hősök tere mentén, azt övezve, a vasúti területtől egészen a Duna-partig húzódik. A cél közvetlenül a kerületközponti területetek fejlesztésével érhető el, mely területet a településrendezési terv a Grassalkovich útra merőleges Hősök tere tengelyében jelöli ki. E tengely mentén már ma is számos településközponti funkció kap helyet. A városközpont újjáélesztését a kereskedők és vendéglátók megtelepedésének támogatása, az épületállomány rehabilitációjának segítése önkormányzati források segítségével, és a szisztematikus ingatlan politika teszi lehetővé, amelynek révén a város lakói és az odalátogatók igényeiknek megfelelő, fenntartható szolgáltatásokhoz juttathatók. A város központjának karakterét ma javarészt oda nem illő funkciók határozzák meg, ezért a további fejlesztés célja a jelenleg alulhasznosított főtér rendezése, amely visszaadhatná városközpontjának azt a rangot, amire történelmi múltjából adódóan predesztinált. A városrész rehabilitációjának feltétele a forgalom csillapítása, az átmenő forgalom elterelése, a parkolás megoldása, a zöldterületek megújítása. Ennek érdekében meg kell teremteni: • a belváros funkcionális megújítását és a történelmi karakterének rehabilitációját • a turizmust támogató hangulatos városmag és minőségi épített környezetet, • a városközponti intézmények funkcióbővítését és megerősítését a kiskereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek színvonalas és változatos kínálatával, • a meglévő közösségi terek és zöldterületek élővé tételét, • a Hősök tere térfalainak fejlesztését, • a városrész minőségi lakásépítésre alkalmas területeinek fejlesztését, • a Felső Duna sor menti teleksor kertvárosi lakóterületi beépítését, A lehetséges fejlesztések célcsoportját elsősorban a város lakossága, a potenciális turisták és a városrészben működő, illetve ott befektetni szándékozó vállalkozások alkotják. Részcélok: A belvárosban található igazgatási, oktatási, kulturális, egészségügyi intézményeinek minőségi felújítása, amelyek messzemenően figyelembe veszik az energiatudatos felújítás, korszerűsítés és akadálymentesítés minden kritériumát. Ezek a ©MaHill Mérnökiroda Kft.



beruházások elhelyezkedésükkel és volumenükkel nagyban hozzájárulnak a fő városrész célok fejlesztési sikeréhez. További cél: a turizmus fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű a kerékpárforgalmi rendszer megléte, ezért a biztonságos kerékpározás lehetőségének megteremtése létfontosságú. Soroksáron a feladat az, hogy a biztonságosabb és „élvezhetőbb” nyomvonalak rendszere összekösse a már meglévő kerékpárutakat, és mintegy törzsvonalra, felfűzze a lakóterületek nagy részét. Nagyon fontos és nem elhanyagolható szempont a kerületen belüli kerékpáros közlekedés biztonságos körülményeinek megteremtése is, a mindennapi úti célok (lakóterületek, ipari, kereskedelmi és egyéb intézmények) igény szerinti elérhetőségét lehetővé téve. A tapasztalatok szerint, ha megvalósul a megfelelő hosszúságú, összefüggő, jó tájékoztatással rendelkező kerékpárforgalmi nyomvonal, akkor ugrásszerűen megnő a kerékpárosok száma. Forgalomszámlálási adatok szerint egy kiváló minőségű, összefüggő kerékpárhálózatban a jelenlegi kerékpáros-forgalom tízszeres növekedése várható. A kerékpárutak fejlesztése hozzájárul a lakosság életminőségének javításához, valamint a turizmus fejlesztéséhez, amely a gazdasági funkció erősítésén keresztül a város jólétét növeli. 4.2.3.2

Soroksár dél kerületrész

Apostolhegy: A soroksári Duna-part déli szakasza rendkívül jelentős szabadidős, sport, rekreációs fejlesztési potenciált jelent a kerület számára. A terület jelenleg vegyes – lakóterületi, munkahelyi, intézményi – területhasználatú, jelen állapotában nem aknázza ki a Duna-parti helyzetéből származó potenciált. Ezért a terület elsődleges fejlesztési célja a szabadidős, rekreációs, sport célú funkciók támogatása a terület természeti értékeinek védelmével, illetve a Soroksári-Duna-ág revitalizációjának elősegítésével. A terület átalakulása során a telephelyi üzemi területek funkcióváltását kell ösztönözni a szabadidős, rekreációs tevékenységek javára. Részcélok: Mivel a területrész lakóterületeinek közmű ellátása nem teljes körűen megoldott, feladat a csatornahálózat kiépítése, a felszíni vízelvezetés, illetve szilárd útburkolat kialakítása. Orbán-hegy: Soroksár központjától délre, a Haraszti és Grassalkovich utak, valamint a Budapest-Kelebia vasútvonal között lévő ≈ 100 hektáros terület Soroksár hagyományos kertvárosias beépítésű kerületrésze, a fő közlekedési utak mentén telephelyi területhasználattal. A terület mezőgazdasági hasznosítású területei területfejlesztési tartalékterületet jelentenek. A terület fejlesztésének célja a kertvárosias lakóterületi funkció erősítése, valamint a Grassalkovich út – MÁV vasútvonal mentén munkahelyi területi fejlesztés megvalósítása. Részcélok: A terület fejlesztéséhez alapvető feladat a felszíni vízrendezés, a szennyvízcsatornázás megvalósítása valamint az ehhez szükséges közterület rendezések elvégzése. A területrész fejlesztése során közhasználatú zöldfelületek kialakítása is szükséges.




Millenniumi-telep: A kerületrész funkcióhiányos, alapvetően a lakófunkció dominál. A fejlesztés célja a terület lakóterületének fejlesztése a területi infrastruktúra hálózatának bővítésével és rendezett közterületek kialakításával. Részcélok: A fenti területek részközpontjának kialakítása, funkcióbővítő fejlesztése rendezett közterületek kialakításával. 4.2.3.3

Újtelep kerületrész

A kerületrész fejlesztésének elsődleges célja a lakófunkció erősítése, amely az azt közvetlenül kiszolgáló intézményi funkciók elhelyezésének segítségével és az infrastrukturális hálózat kiépítésével valósítható meg. Soroksár újtelepi területe a kerületközponttól elkülönülő, településszerkezeti szempontból erősen Pesterzsébethez kötődő, eltérő intenzitású lakóterületekkel rendelkező településrész. A területen mind a családi házas, mind a többszintes társasházas beépítések megtalálhatóak. A kerületrészből hiányzik a központi funkciót ellátó, valamint a zöldterületi funkciójú területhasználat. A szabadidős és rekreációs tevékenységek kiszolgálását a felépült szabadidős és kulturális csarnok jelentős mértékben javította. A kereskedelmi funkciók szempontjából a területet az onnan mindössze 1,5 km-re lévő „Nagybani Piac” térségében kialakult kereskedelmi-szolgáltató területek látják el. 4.2.3.4

Molnár-sziget kerületrész

A Molnár-sziget Soroksár különleges elhelyezkedésű területe, sziget volta miatt jelentős ökológiai értékkel és ehhez kapcsolódó fejlesztési potenciállal rendelkezik. A sziget középső része jelenleg mezőgazdasági területként szabályozott, de üdülőházakkal beépült nadrágszíjparcellás területének rendezésekor megfelelő köz- és zöldterületek kijelölése, valamint telekrendezések szükségesek. A kerületrész fejlesztésének elsődleges célja a szabadidős, rekreációs, üdülőterületi és zöldterületi funkciók további erősítése. Kiemelt feladat a terület zöldfelületeinek megőrzése és fejlesztése, a Duna part mentén közterületi sétány kialakítása, a partvonal rendezése. A terület fejlesztése során a beépítésre szánt területek összközművesítését meg kell oldani. A sziget déli részén közösségi célú zöldfelületi intézményi fejlesztések lehetségesek, míg a sziget nyugati és északi részein üdülőházas fejlesztésekre van lehetőség. Fontos prioritása a terület természeti értékeinek védelme. Részcélok: A terület fejlesztéséhez elengedhetetlen az ivóvíz és szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, a felszíni vízelvezetés és burkolt közutak kialakítása. 4.2.3.5

Péteri major és térsége kerületrész

A városrész fejlesztésének elsődleges célja lakóterületi funkciójának erősítése az infrastruktúra, és a zöldfelületi, közterületi hálózatának bővítésével, fejlesztésével. A Péteri-major Soroksár elkülönülő, a központi területtől mintegy három kilométerre fekvő lakóterületi és gazdaság területeket tartalmazó területrésze. A terület Pestszentimrétől ©MaHill Mérnökiroda Kft.



mindössze 2 km-es távolságban van. Az M0 – Gyáli-patak – M5 által körülzárt területrészen lévő bokortanyából alakult ki a mai több utcás települési „zárvány”, mely falusias hangulatát ma is őrzi. A major területén jelen lévő többfunkciójú területhasználat olyan kedvező adottság, melyet a fejlesztések során érdemes megőrizni, bővíteni. Bár a terület az M0 és az M5 szomszédságában található, közúti lejáró híján nincs forgalmi kapcsolatban ezekkel. Ez a lakóterületek szempontjából kedvező adottság, azonban az üzemi, gazdasági területek fejlesztése szempontjából hátrányt jelent. A major területe részlegesen közművesített, a szennyvízcsatorna hálózattal ellátatlan terület. Részcélok: A Gyáli-patak medre és annak környezete értékes, a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képző ökológia folyosó. Elérendő cél a Gyáli-patak szabadidős hasznosítása, természeti értékeinek megőrzésével. Munkahelyi területek helyzetbe hozása Kereskedelmi, szolgáltató funkciók erősítése 4.2.3.6

Nagybani Piac és térsége kerületrész

A térség földrajzi helyzete révén a városrész fejlesztésének elsődleges célja integrált térségkapu kialakítása, de ehhez a jelenlegi kereskedelmi-szolgáltató egyoldalú funkció nem elégséges, komplex kereskedelmi-szolgáltató fejlesztése, funkcióbővítése szükséges. Soroksárnak ez a kerületrésze területhasználati szempontból kétfunkciósnak tekinthető, szinte kizárólag a logisztika és a kereskedelem van jelen. A Nagybani zöldségpiac térsége fővárosi, sőt regionális szinten nyújt kereskedelmi szolgáltatásokat, s tipikus példája a bevásárló parkoknak. Az M5-ös autópálya közelségéből származó kedvező közúti kapcsolatok kihasználása érdekében sorra telepedtek meg a területen a nagyterületű, autós bevásárlásra alapozó kereskedelmi egységek. A személygépkocsival történő megközelítés ösztönzése érdekében nagy területű felszíni gépkocsi parkolók kerületek kialakításra. Jelen formájában a terület térségi kereskedelmiszolgáltató gócpont, de nem tölt be vonzó városias központi funkciót. A területen lakásállomány egyáltalán nincsen, csak a Nagybani piac épületei, bevásárlóközpontok, irodaépületek (pl. EuropCar), vállalati telephelyek (pl. Waberer’s Holding Zrt.), autószalon és szerviz (Porsche M5), benzinkút (OMV), McDonald’s gyorsétkezde, stb. A Nagybani piac térségében kialakított kereskedelmi terület közúti közlekedési kapcsolatai rendkívül jók. A kerületrész teljes közművesítéssel rendelkezik. 4.2.3.7

Logisztikai és gazdasági térség kerületrész

A kerületrész fejlesztésének elsődleges célja a logisztikai funkcióra alapozott, komplex használatú, rendezett városkapu kialakítása, amely az iparterületi, logisztikai, gazdasági funkciók erősítésével, és az iparterületek mennyiségi növelése révén, a környezeti kockázatok minimálisra csökkentésével jöhet létre.




Soroksárnak ez a kerületrésze egy-két nagyobb vállalkozástól eltekintve egyfunkciósnak tekinthető, szinte kizárólag a logisztikára alapozó. Komplex kereskedelmi, gazdasági és szolgáltató tevékenységek szempontjából funkció-hiányosnak tekinthető. A logisztikai-terület létrejöttét a kedvező közúti (autópálya/autóút) és vasúti kapcsolatoknak köszönheti. A kerületrész logisztikai szolgáltatások tekintetében országos/nemzetközi jelentőségű gazdasági területeket tartalmaz. A Budapest-Kelebia vasútvonal – M0 – Ócsai út által határolt területen lévő BILK kombinált (vasúti-közúti) terminál az ország legnagyobb kapacitású kombináltfuvarozási terminálja, mely PPP konstrukcióban létesült. Ehhez kapcsolódóan a területen több hasonló profilú cég jelent meg. Az ipari terület tovább fejlődése a kerület fejlődésének a záloga, a gazdasági és ipari funkciók koncentrálódása ezen a területen a legcélszerűbb, ahol az eddigi fejlődés is jelentős eredményeket produkált. A cél városrészhez kötődését az ipari terület alkalmassága – a vállalatok korszerű, üzleti-, szolgáltató-, logisztikai központjainak a kialakítására – indokolja. A logisztikai és gazdasági park fejlesztésének következő üteme/i/ az egész város és a környező települések gazdasági életére is jelentős hatással lehet, ami egyrészt kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezetet és stabilabb munkaerő-piaci viszonyokat eredményez, másrészt forgalomnövekedést okozhat, aminek környezeti kockázatait meg kell előzni. Az Önkormányzat az ipari fejlesztéseket – az infrastruktúrafejlesztésen túl – a vállalkozókkal való rendszeres konzultációval, a fejlesztési tervek ismertetésével, a vállalati érdekek figyelembe vételével kívánja támogatni. Az önkormányzatnak kezdeményező szerepet kell betöltenie a helyi szereplőkkel folytatott, formális és informális keretek közötti kommunikációban, elsődlegesen a közvetlen települési szempontok artikulálása, másodlagosan az üzleti szférán belüli kapcsolatok generálása révén. Emellett minden megtesz azért, hogy további befektetők letelepedését elősegítse, gyors, pontos információnyújtással, kiemelt ügyintézéssel és lobbival. Ezek közül is a legfontosabb a kerület vezető szerepének és aktív részvételének a kialakítása a kerület stratégiai ágazatainak térségi együttműködéseiben /pl. logisztikai klaszter/. Farkas-hegy dűlő: A terület a soroksári logisztikai terület bővítési térsége. A terület fejlesztése hozzájárulhat a főváros déli, regionális jelentőségű „kaputérségének” kialakításához. Ehhez a terület több funkciós, települési alközpont funkciójú fejlesztése szükséges. Az M0-s autópálya új, tervezett déli nyomvonala a területen halad keresztül. A munkahelyi hasznosítás előfeltétele az infrastrukturális (ivóvízhálózat, szennyvíz- és csapadékvízelvezetés, közúthálózat) ellátottság biztosítása. A térségben lévő erdőterületek által képviselt zöldfelületi és természeti értékek védelméről gondoskodni szükséges. Vár-hegy dűlő: A területen halad majd a tervek szerint a Soroksárt elkerülő, Grassalkovich utat tehermentesítő közút nyomvonala. Településszerkezeti tervnek megfelelő kereskedelmi célú fejlesztésének alapfeltétele az infrastrukturális (ivóvízhálózat, szennyvíz- és csapadékvízelvezetés, közúthálózat) ellátottság biztosítása. Lehetőség szerint integrált (kereskedelmi, szolgáltatói és irodai) fejlesztés megvalósítására nyílik lehetőség.




Részcél: A jelenlegi szabályozási helyzet rendezése, melynek eszköze az Önkormányzat által kezdeményezett FSZKT és KSZT módosítás, valamint az ezeken alapuló telekalakítási eljárás. 4.2.3.8

Vizisport utca és térsége kerületrész

A kerületrész fejlesztésének elsődleges célja a sport szabadidős tevékenységek erősítése és új üdülőfunkció létrehozása. A mező- és erdőgazdasági keretövezeti besorolású területeken kívül a Duna parton üdülő terület található, és szennyvíztisztító terület. Részcél: A Dél-Pesti szennyvíztisztító telep fejlesztési területén a Ráckevei (Soroksári)-Duna fővárosi szakaszán kikotort iszap átmeneti elhelyezése a területen megvalósítandó zagytározó kialakításával. 4.2.3.9

Szamaránszki dűlő és Sósmocsár térsége kerületrész

A kerületrész fejlesztésének elsődleges célja integrálódás a kerület települési szövetébe a területi tartalékok megfontolt felhasználásával. Soroksár központi területéhez keleti irányból csatlakozó, attól a Budapest-Kelebia vasútvonal által elválasztott, döntően a külterületi, és mezőgazdasági besorolású nadrágszíjparcellák területein családi házas lakóterületeket, valamint kisebb méretű telephelyeket találhatunk. A városi településkörnyezet megteremtésének, és a településszerkezeti tervnek megfelelő lakóterületi, illetve kereskedelmi célú fejlesztésnek az alapfeltétele az infrastrukturális (ivóvízhálózat, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés, közúthálózat) ellátottság biztosítása. A területen megfelelő közhasználatú zöldterület kijelölése is szükséges lakóterületi fejlesztés esetén. Részcél: A jelenlegi szabályozási helyzet rendezése, melynek eszköze az Önkormányzat által kezdeményezett FSZKT és KSZT módosítás, valamint az ezeken alapuló telekalakítási eljárás. 4.2.3.10 Egyéb területek kerületrész A kerületrész fejlesztésének elsődleges célja integrálódás a kerület települési szövetébe a területi tartalékok megfontolt felhasználásával és a fejlesztési tartalékterületek közúti feltárásával.



©MaHill Mérnökiroda Kft. 209

T1. Fejlett és innovatív vállalkozói T2. Egy korszerű, jól működő, T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet T4. A társadalom és a gazdaság infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált fenntartható és környezetbarát kialakítása és az épített környezet védelme. A igényeivel összhangban álló humán környezetbarát gazdasági struktúra közlekedési, kommunális és műszaki természeti és környezeti állapot javítása, a erőforrás fejlesztés, a kulturális kialakításához. A fenntartható turizmus infrastruktúra rendszer, szolgáltatás környezeti ártalmak csökkentése. értékek széleskörű érvényesítése. kialakítása és a kerület versenyképes kialakítása, amely kielégíti a kerület idegenforgalmi célterületté fejlesztése. igényeit

Átfogó cél: Soroksár társadalmi-gazdasági szerkezetének fejlesztése a kerület egyedi adottságainak kihasználása révén, melynek eredményeképpen a kerület dinamikusan fejlődő, önálló identitással rendelkező központtá válik.

"Soroksár: Hagyomány – Érték – Fejlődés" Középtávú tematikus célok T5. A rászorulók magas szintű ellátása az egészségügyben és a szociális szférában

A teljes kerületre vonatkozó célok: Soroksár elkerülő út megépítése - Duna-part rekreációs célú hasznosítása - Gyáli-patak revitalizáció Kerületrészi célok

Horizontális feltétel: Fenntartható fejlődés – Környezeti fenntarthatóság (közlekedési terhelés, zöldfelületek aránya, aktív természeti környezet)

Egyéb területek kerületrész Területi tartalékok megfontolt felhasználása, integrálódás a kerület települési szövetébe

Szamaránszki dűlő és Sósmocsár térsége kerületrész Területi tartalékok megfontolt felhasználása, integrálódás a kerület települési szövetébe Városi településkörnyezet megteremtése

Vizisport utca és térsége kerületrész Sport, szabadidős tevékenységek erősítése, üdülő funkciók létrehozása

Logisztikai és gazdasági térség kerületrész A városrész gazdasági funkcióinak erősítése az iparterületeinek mennyiségi növelése a környezeti kockázatok minimálisra csökkentésével Logisztikai funkcióra alapozott, komplex használatú, rendezett városkapu(központ) kialakulása

Nagybani Piac és térsége kerületrész Komplex kereskedelmi-szolgáltató fejlesztés Integrált térségkapu kialakítása Szomszédos kerületekkel összehangolt városi alközpontot létrehozó fejlesztések

Péteri major és térsége kerületrész Lakóterületének fejlesztése a területi infrastruktúra hálózatának bővítésével Munkahelyi területek helyzetbe hozása Kereskedelmi, szolgáltató funkciók erősítése Gyáli-patak szabadidős hasznosítása Természeti értékek megőrzése Zöldfelületi, közterületi fejlesztés

Molnár-sziget kerületrész Rekreációs célú fejlesztés Természeti értékek megőrzése, zöldfelületi, közterületi fejlesztés

Újtelep kerületrész Funkcióbővítő fejlesztés a kerületrészekben Komplex lakóterületi, intézményi, oktatási, kulturális fejlesztések megvalósulása

Soroksár dél kerületrész Kerületrészi központ(ok) kialakítása, funkcióbővítő fejlesztés a kerületrészekben, rendezett közterületek kialakítása Orbán-hegy területe lakóterületének fejlesztése a területi infrastruktúra hálózatának bővítésével A Millenniumi-telep lakóterületének fejlesztése a területi infrastruktúra hálózatának bővítésével Az Apostolhegyi terület Duna-part rekreációs célú fejlesztése

4.3

Soroksár központ kerületrész A belváros funkcionális megújítása és a történelmi karakterének rehabilitációja Kerületi központ funkcióbővítő fejlesztése

Horizontális feltétel: Területi koordináció, szubszidiaritás


Fejlesztési célok kapcsolatrendszere és indikátorai

Horizontális feltétel: A kerület imázsát javító kommunikációs stratégia, partnerség, információs társadalom Horizontális feltétel: Esélyegyenlőség

Budapest 2011. május

BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Indikátorrendszer Cél

Indikátor neve

Átfogó cél: Soroksár társadalmi-gazdasági szerkezetének fejlesztése a kerület egyedi adottságainak kihasználása révén, melynek eredményeképpen a kerület dinamikusan fejlődő, önálló identitással rendelkező központtá válik.

A kerület gazdasági fejlődése Minőségi életkörülmények biztosítása Helyi kultúrához és közművelődéshez kapcsolódó turisztikai kínálat

Adatgyűjtés gyakorisága Évenként

millió Ft.

Polgármesteri Hivatal

Felújított közterületek nagysága

m2


Évenként

Turisztikai attrakciók, rendezvények, események számának növekedése

db


Évenként

fő


Évenként

Munkahelyek száma és minősége

Soroksáron létesített új munkahelyek száma

db


Évenként

Helyi tulajdonú, illetve bázisú szereplők befektetései Vállalkozások befektetett tőkéje Működő tőke befektetések intenzitása

A kerületi utak elméleti terheltsége

Soroksáron végrehajtott befektetések nagysága Soroksári székhelyű, telephelyű ill. tulajdonú vállalkozások befektetéseinek nagysága Soroksáron gazdasági tevékenységet folytató vállalatok saját tőkéjének növekedése Vállalkozások által Sorksáron befektetett tőke arányának növekedése Szállodákban és panziókban eltöltött vendégéjszakák ill. a vendégek számának növekedése Soroksár belterületén a burkolt utak hosszára vetítve a regisztrált gépjárművek hányadosa, cél a növekedés

millió Ft.


Évenként

millió Ft.


Évenként

millió Ft.

NAV

Évenként

millió Ft.


Évenként

db/fő

KSH

Évenként

km/db


Évenként

Kerékpárutak hossza

A kerületben kül- és belterületén lévő kerékpárutak hosszának növekedése

m


Évenként

A tömegközlekedést igénybevevők száma

Soroksár területén átmenő tömegközlekedési viszonylatokon utazók száma

fő

BKV

Évenként

db/nap

MAHART, BKV

Évenként

m


Évenként

m2


Évenként

m3/fm


Évenként

%


Évenként

A vízi közlekedés beindítása a Ráckevei-Soroksári Duna-ágon Dunai hajójáratok számának növekedése A közműellátottság mértékének növelése (elsődlegesen a szennyvíz közcsatorna hálózati csatlakozások növelése, általánosan a mennyiségi ellátás)

Új szennyvíz és csapadékvíz csatorna hálózat hossza

Közműellátás minőségének javítása (igényesebb Soroksáron felújított közterületek, zöldterületek területének növekedése hálózatfektetés), s a közterületek állapotának minőségi javítása

T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

Forrás

Pénzbeni és természetbeni szociális ellátásban részesülők számának csökkenése

Vendégek és vendégéjszakák száma

T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit

Soroksáron működő gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók éves nettó árbevételének növekedése

Mértékegység

Szociális biztonság megteremtése

Befektetések volumene

T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése.

Indikátor definíciója

Helyi természeti források (termálvíz, élővizek) hasznosításának Soroksáron kitermelt termálvíz mennyisége és revitalizált élővizek hossza növelése A fenntartható fejlődést szolgáló megújuló energiahordozók A felhasznált geotermikus eneregiahordozók arányának emelkedése alkalmazásának növelése Növekedjenek a város lakásépítési lehetőségei és váljék még Lakásépítésre értékesített ingatlanok mérete vonzóbbá Soroksár a nem kerületi lakók számára is. Felújított hagyományos építésű lakások Javuljon a város és környezetének állapota, csökkenjen a környezet terhelése. Valósuljon meg a városközpont környezetének és közterületének rehabilitációja. Gondozott zöldterületek

Rehabilitáció vagy egyéb beruházás keretében felújított lakások Szennyvíztiszító feldolgozási kapacitásának emelkedése, a megtiszított szennyvíz mennyiségének növekedés Rehabilitációs felújításban érintett épületek száma és felújított közterületek nagysága Gondozott zöldterületek nagysága Soroksár belterületén


m2


Évenként

db

Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal, CSM

Évenként

db/m2


Évenként

m2


Évenként

%

Évenként


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Indikátorrendszer Cél

A helyi közoktatás versenyképességének biztosítása T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése.

A felsőfokú képzésben részt vevők számának emelése és kerületben tartásuk Szakmunkástanulók elhelyezkedési esélye A kulturális rendezvények résztvevőinek száma

T5. A rászorulók magas szintű ellátása az egészségügyben és a szociális szférában

Mértékegység

Forrás

%


Évenként

KSH Népszámlálás, Polgármesteri hivatal Szakiskolák által folytatott nyomon követéses adatfelvétel

Évenként és 10 évenként

Fő


Évenként

%


5 évenként

Év

KSH Népszámlálás

10 évenként

db

KSH Népszámlálás

10 évenként

Önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások számának emelkedése

db

Polgármesteri Hivatal KSH Polgármesteri Hivatal

Évenként

Indikátor neve

A szociális szférával és az egészségüggyel kapcsolatos elégedettség Várható élettartam Aktív kereső nélküli háztartások száma Szociális bérlakások száma Városrész népességének száma

Indikátor definíciója Növekedjen a Soroksáron végzett álatlános iskolások közül középfokú intézményben továbbtanulók aránya Emelkedjen a Soroksáron élő és felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma Soroksáron élő, szakiskolákból a munkaerőpiacra lépők közül az iskola befejezése után 1 évvel foglalkoztatásban állók arányának növekedése Látogatóinak száma, valamint kulturális és ismeretterjesztő rendezvények, előadások résztvevőinek száma (cél: növekedés) Soroksár egészségügyi és szociális ellátásával elégedettek arányának növekedése a teljes lakossághoz viszonyítva A kerületben élők születéskor várható élettartamának növekedése csökkenjen az aktív kereső nélküli, de aktív korú taggal rendelkező háztartások száma

fő %

Adatgyűjtés gyakorisága

Évenként

Az egyes városrészek lakosainak száma (cél: növekedés)

db

Városrészben működő vállalkozások száma

Az egyes városrészekben működő egyéni, illetve társas vállalkozások száma (cél: növekedés)

db

KSH

10 évenként

Városrészek közötti diszparitási mutató

A városrészek közötti fennálló különbségek megállapítására vonatkozó komplex mutató az alábbi városrészi szintű adatokból előállítva: Öregedési index Aktivitási ráta Komfortos lakások aránya Szennyvízcsatorna hálózatra bekötött lakások aránya / cél: csökkenés/

-

KSH Polgármesteri Hivatal

10 évenként

V1-V10. Kerületrész célok


10 évenként


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 4.4

A fejlesztési akcióterületek kijelölése

Az előző fejezetekben részletesen bemutattuk a kerületrészeket, elhelyezkedésüket a kerület teljes területén belül, a fő funkciókat, a lakosság fő jellemzőit, a lakásállomány összetételét és a vállalkozások, intézmények jelenlétét. A SWOT analízisben kiemeltük az adott kerületrészre jellemző Erősségeket és Gyengeségeket, illetve megvizsgáltuk a városrészekre ható külső tényezőkben rejlő Lehetőségeket és Veszélyeket. Az IVS készítése során végzett vizsgálatok eredményeként meghatároztuk minden kerületrész fő fejlesztési célját. Az IVS alapvetően stratégiai típusú dokumentum, az akcióterületi tervezéshez szükségesnek láttuk a kerületrészek fő projektjeinek meghatározását, a kiemelt kerületrészi célok eléréséhez vezető legfontosabb projekteket. A projektek leírásánál a következő szerkezetet követjük, az ismert elemek, jellemzők feltüntetésével /a projektek részletezettsége függ előkészítettségük fokától./: > > > > > > > > > > > > >

A projekt területének lehatárolása A fejlesztés célja, indokoltsága Kapcsolódás a célrendszerhez: Fejlesztés funkciója Célcsoport Fejlesztés típusa Projekt gazda Előkészítettség A fejlesztés költségigénye Ütemezés A fejlesztés várható hatásai Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez A fejlesztés prioritása

A fejezet további részében részletesen bemutatásra kerülnek a kijelölt akcióterületek, az ott tervezett célállapotok, várható hatások, illetve azok illeszkedése a településrendezési tervekhez. A kívánt állapot elérése érdekében megfogalmazásra kerültek a szükséges és tervezett beavatkozási pontok, melyek egy-egy projektjavaslatot jelentenek az akcióterületen. Azon beavatkozási pontokat szerepeltetjük – a Városfejlesztési Kézikönyv iránymutatása alapján –, ahol az Önkormányzat alapvetően befolyásoló pozícióban van, tehát közvetlen ráfordítással, vagy más eszközzel részt vesz a fejlesztésben. Bemutatásra kerülnek a projekt előkészítettségét jelző dokumentumok, az elvégzendő feladatok, a projektek tervezett időbeni ütemezései, a kapcsolódó indikatív költségbecslések (amennyiben a tervezés folyamata oly mértékben előrehaladott, hogy a pontos költségvetés rendelkezésre áll), valamint a források biztosításáért felelős szervezet/szervezetek/, pályázati konstrukciók. Attól függően, hogy az Önkormányzat stratégiájában milyen helyen szerepel az adott fejlesztés végrehajtásának szükségszerűsége, kerülnek meghatározásra az adott pontok prioritásai. E tekintetben 3 kategóriába soroltuk az adott fejlesztéseket. A prioritást befolyásoló tényezők értékelése alapján az alábbiak szerint kerültek osztályozásra a projektek:



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 1. prioritás: mind a partnerség, mind a tervezés tekintetében jó előkészítettségű elképzelés, ahol a megvalósításhoz szükséges források biztosítottak, vagy a források előteremtéséhez szükséges döntések megszülettek. A végrehajtás ideje 2011-2014 közötti időszakban várható. 2. prioritás: közepes időtávban megvalósítható fejlesztés, ahol az előzetes egyeztetések lezajlottak, a projekt részletei körvonalazódni látszanak. A végrehajtás ideje a 2014-2020 közötti időszakban várható. 3. prioritás: az elképzelésekről való egyeztetés jelenleg zajlik. A beruházásban résztvevő partnerek kiválasztása folyamatban van. A projekt pontos részletei még nem ismertek. A végrehajtás ideje a 2020 évet követő időszakban várható. A prioritások meghatározásánál a következő körülmények kerültek figyelembevételre: – – – –

előkészítettség az Önkormányzat befolyása a végrehajtásra vonatkozóan megvalósítás tervezett ideje partnerek kiválasztásának előrehaladottsága



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 4.4.1 Hősök tere és környéke városközpont kerületrész akcióterülete 4.4.1.1

Az akcióterület bemutatása

Az akcióterület Budapest déli részén, a XXIII. kerületben, Soroksáron található, annak is a legfrekventáltabb központi részén. A terület alapvetően a Hősök tere kivételével kertvárosias lakóterület. Az akcióterület É-D-i irányban a Grassalkovich út és a mellette húzódó HÉV vonal vágja ketté. A Grassalkovich út kiemelt közlekedési útvonala Soroksárnak, amely a nagy forgalma mellett, az ide települt üzletek magas száma miatt is kiemelt fontosságú. A akcióterület határai a következők: Felső Dunasor – Erzsébet utca – MÁV Kelebiavasútvonal – Vecsés út.

4.4.1.2

Soroksár központ kerületrész 2011-2014 között várható fejlesztései

4.4.1.2.1

Üzletház létesítése a Grassalkovich úton >

>

A projekt területének lehatárolása: A Grassalkovich u. 139-141. szám alatti (185888 és 185887 hrsz.) telkek. A fejlesztés célja, indokoltsága: Az ingatlanok tulajdonosa hatályos építési engedéllyel rendelkezik egy 850 m2 alapterületű üzletház építésére. Az üzletház megépülése a kerület számára is előnyös, mert olyan funkció jönne létre a városközpontban, amelyre igény van. Az Üzletház főként élelmiszer – hús, zöldég és egyéb élelmiszereket – árul majd, részben pótolva a jelenleg hiányzó piacot. A program elemei: − A telkek összevonása. − A még meglévő épületek/építmények elbontása. − Az üzletház épületének megépítése.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA −

A kiszolgáló és a látogató forgalom helybiztosítása.

A tervezett új üzletház teljes közműellátása a Grassalkovich út szabályozási szélességén belül már jelenleg kiépített közművekről különösebb közműépítést igénylő hálózatfejlesztés nélkül biztosítható. >

Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > >

> >

4.4.1.2.2

Fejlesztés funkciója: Magánterületen megvalósuló ingatlanfejlesztés Célcsoport: Soroksár lakói, vállalkozók, turisták Fejlesztés típusa: Beruházás, kereskedelmi létesítmény építése Projekt gazda: Magánberuházás Előkészítettség: Engedélyezési tervek A fejlesztés költségigénye: 250-320 EFt/m2, ez kb. 212,5 MFt - 282 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági – A lakosság kiszolgálását biztosító kiskereskedelmi üzletek számának növekedésével lehet számolni, amely egyértelműen pozitív hatással van a terület gazdasági teljesítményére. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1. Az okmányiroda bővítése, akadálymentesítése

>

>

A projekt területének lehatárolása: Grassalkovich út 158.szám alatti (185935 hrsz.) telek A fejlesztés célja, indokoltsága: A földszint+1 emeletes, lapos tetős épület földszintjén található az ügyféltér, míg az emeleti részen irodák kaptak helyet. Az önkormányzatok által nyújtott, illetve önkormányzati feladatellátást szolgáló közszolgáltatások esetében szükséges az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítása. A közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele – az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal – mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető. A fogyatékos személyek a közszolgáltatás igénybe vétele kapcsán indokolatlanul nem szorulhatnak rá más ember segítségére. Valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember speciális szükségleteinek figyelembe vételével kell a komplex akadálymentesítést megvalósítani, biztosítva az épületbe való bejutást, az épületen belüli tájékozódást, és veszély esetén annak biztonságos elhagyását. Az akadálymentes épített környezet sokunk vélekedésével ellentétben nem "csupán" a fogyatékkal élők igényeit hivatott kielégíteni, ugyanúgy szolgálná az idősek, babakocsit tolók, nehéz csomagot cipelők, törött lábúak, gyerekek és a hozzájuk tartozók; tulajdonképpen mindannyiunk érdekeit. Az évek folyamán az okmányirodákra háruló egyre növekedő feladatkör megkívánja az okmányiroda



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA átépítésével egy komplexen akadálymentes, kibővített ügyfél térrel rendelkező épület kialakítását. >

Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. T5. A rászorulók magas szintű ellátása az egészségügyben és a szociális szférában

> > > > > > > > > >

4.4.1.2.3

Fejlesztés funkciója: Iroda felújítás, bővítés és akadálymentesítés, közösségi funkció erősítése Célcsoport: Soroksár lakói, vállalkozók Fejlesztés típusa: Beruházás, épületkorszerűsítés Projekt gazda: Soroksár Önkormányzata Előkészítettség: Szabályozási terv A fejlesztés költségigénye: 180 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Esélyegyenlőségi hatás – Az okmányiroda akadálymentesítésével az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítottá válik. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1. Polgármesteri Hivatal nyílászáró-cseréje, homlokzat felújítása

>

>

>

A projekt területének lehatárolása: Hősök tere 14. Grassalkovich út 162.szám alatti (186049) telek A fejlesztés célja, indokoltsága: Az 1912-ben épült földszint+1 emelet+tetőtér beépítéses, – korábban takarékpénztárként funkcionáló – hagyományos szerkezetű épület teljes átalakítása 1994-ben megtörtént, azonban a homlokzat felújítása nem érintette a nyílászárók cseréjét. Jelenleg az épület városházaként is funkcionál, a földszinti rész köztér felőli egységében bank üzemel. A védett épület értékeinek megőrzéséhez nélkülözhetetlen a faszerkezetű nyílászárók újragyártása, beépítése és a homlokzat helyreállítása. Az épület a Fővárosi Közgyűlés 54/1993.(1994.II.1.) számú rendelete értelmében az építészeti örökség helyi védelme alatt áll. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA > > > > > > > >

> >

4.4.1.2.4

Fejlesztés funkciója: Az épület nyílászáróinak cseréje és az ehhez kapcsolódóan a homlokzat felújítása, épületkorszerűsítés Célcsoport: Soroksár lakói, vállalkozók Fejlesztés típusa: Beruházás, városkép megújítás, örökségvédelem Projekt gazda: Soroksár Önkormányzata Előkészítettség: tervezés előtt A fejlesztés költségigénye: 47 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Környezeti hatás – A korszerűsített épületek energetikai adottságai jóval kedvezőbbé válnak a jelenleginél, amely az Önkormányzat energia (egyben költség) megtakarításain túl, nagyban hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz. Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1. A Galambos János Alapfokú melléképületének felújítása

>

>

>

Művészetoktatási

Intézmény

avult

A projekt területének lehatárolása: Grassalkovich út 169.szám alatti (186053hrsz) telek A fejlesztés célja, indokoltsága: A korábbi években már felújított Grassalkovich Antal Általános Iskola, valamint a helyi értékvédelem alatt álló Galambos János Zeneiskola főépülete mellett található a Grassalkovich út mentén a Zeneiskola földszintes, hagyományos szerkezetű épülete. A zeneiskola növendékszámának örvendetes emelkedése szükségessé tette az irodaépületben található raktárhelyiségek zenetermekké történő átalakítását. Az épület tetőszerkezetének, nyílászáróinak és homlokzatának leromlott állapota, valamint a terembővítések, és az akadálymentesítés indokolja a teljes körű átalakítás szükségességét. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése.

> > > > > > > >

Fejlesztés funkciója: Önkormányzati zeneiskola melléképületének felújítása próba és tantermi funkciók számára, közösségi, városi funkció erősítése Célcsoport: Soroksár lakói, az iskola tanulói és oktatói, zeneszerető közönség Fejlesztés típusa: Beruházás, városkép megújítás, épület felújítás Projekt gazda: Soroksár Önkormányzata Előkészítettség: tervezés előtt A fejlesztés költségigénye: 126,9 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Társadalmi hatás – A zeneiskolai terek bővítésével megnő a használók komfortérzete, az életminőség javul, amely a helyi identitás




> >

4.4.1.2.5

erősödését eredményezi. A jelenleg kedvezőtlen foglalkoztatási, képzettségi mutatók javulnak. Környezeti hatás – A korszerűsített épületek energetikai adottságai jóval kedvezőbbek a jelenleginél, amely az Önkormányzat energia (egyben költség) megtakarításain túl, nagyban hozzájárulnak a környezeti fenntarthatósághoz. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1. Galéria’13 épület nyílászáró-csere és kapcsolódó homlokzat felújítás

>

>

A projekt területének lehatárolása: Hősök tere 13. szám alatti (1858070hrsz) telek A fejlesztés célja, indokoltsága: A projekt célja a központi terület attraktivitásának növelése. Ezt szolgálja a központi területen lévő, közfunkciókat ellátó épület felújítása, funkcióbővítése is. A Galéria’13 épületének megújítása a helyi kulturális élet fontos helyszíneként a helyi identitás, a lokálpatriotizmus működését segíti elő. Az 1888-ban épült – korábban gyermekorvosi rendelőként funkcionáló – földszint+1 emeletes, hagyományos szerkezetű épület részleges felújítása 1992-ben megtörtént, amikor önkormányzati ügyfélszolgálatként funkcionált tovább. Jelenleg a földszinten házasságkötő terem, míg az emeleten képzőművészeti galéria működik. A korábbi felújítás, átalakítás során sajnálatos módon elmaradt a nyílászárók cseréje. A védett épület értékeinek megőrzéséhez nélkülözhetetlen a faszerkezetű nyílászárók újragyártása, beépítése, és a homlokzat helyreállítása. Az épület a Fővárosi Közgyűlés 54/1993.(1994.II.1.) számú rendelete értelmében az építészeti örökség helyi védelme alatt áll.

>

Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése.

> > > > > > > >

Fejlesztés funkciója: Közösségi, városi funkció erősítése, önkormányzati tulajdonú galériaépület felújítása Célcsoport: Soroksár lakói, művészetkedvelő közönség Fejlesztés típusa: Beruházás, városkép megújítás, promóció Projekt gazda: Soroksár Önkormányzata Előkészítettség: tervezés előtt A fejlesztés költségigénye: 43,8 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Társadalmi hatás – A Galéria felújításának eredményeképpen a Soroksáron élők újra birtokukba vehetik a kiállító termeket, amely a beavatkozást követően a lakosság kellemes kikapcsolódását és szabadidő eltöltését szolgálná. A szabadidős területek, közösségi terek létrehozásával megnő




> >

4.4.1.2.6

a lakosság komfortérzete, az életminőség javul, amely a helyi identitás erősödését eredményezi. Környezeti hatás – A korszerűsített épület energetikai adottságai jóval kedvezőbbé válnak a jelenleginél, amely az Önkormányzat energia (egyben költség) megtakarításain túl, nagyban hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1. Helytörténeti Múzeum felújítása

> >

>

A projekt területének lehatárolása: Szitás u. 105. szám alatti (185775hrsz) telek A fejlesztés célja, indokoltsága: A Múzeum nemrégiben került az Önkormányzat tulajdonába. A Múzeum épületének és közösségi rendezvényekre is szolgáló kertjének felújítása időszerűvé vált. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése.

> > > > > > > >

> >

Fejlesztés funkciója: Közösségi, városi funkció erősítése, Múzeumépület és a közösségi használatú kert felújítása Célcsoport: Soroksár lakói, történelmet, kultúrát kedvelő közönség Fejlesztés típusa: Beruházás, városkép megújítás Projekt gazda: Soroksár Önkormányzata Előkészítettség: tervezés előtt A fejlesztés költségigénye: kb. 50 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Társadalmi hatás – A Múzeum felújításának eredményeképpen Soroksáron élők újra birtokukba vehetik a közösségi tereket, amely a beavatkozást követően a lakosság kellemes kikapcsolódását és szabadidő eltöltését szolgálná. A szabadidős területek, közösségi terek létrehozásával megnő a lakosság komfortérzete, az életminőség javul, amely a helyi identitás erősödését eredményezi. Környezeti hatás – A korszerűsített épület energetikai adottságai jóval kedvezőbbé válnak a jelenleginél, amely az Önkormányzat energia (egyben költség) megtakarításain túl, nagyban hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz. A park zöldfelülete teljes egészében megújul, a biológiailag aktív felület aránya növekszik. Illeszkedés a szabályozási tervhez: Nincs szabályozási terv, KVSZ-hez illeszkedik A fejlesztés prioritása: 1.




Soroksár központ kerületrész 2014-2020 között várható fejlesztései

4.4.1.3.1

Az Erzsébet utca – Felső-Duna sor gyalogos kapcsolat >

>

A projekt területének lehatárolása: Erzsébet utca a Táncsics M. u. – Felső Duna sor közötti terület (185070hrsz) A fejlesztés célja, indokoltsága: Az Erzsébet utca ezen szakasza, azáltal, hogy kapcsolatot jelent a lakóterületek és a RSD part között, nagyon fontos szerepet tölt be. Jelenlegi megjelenése ezt egyáltalán nem tükrözi, mert a terület méltánytalanul elhanyagolt, amolyan senki földjeként jelenik meg. A területtel kapcsolatban megállapítható, hogy jelenlegi állapotában nem illeszkedik a RSD menti fejlesztésekhez. A tervezett RSD part mentén várhatóan megvalósuló fejlesztések az Erzsébet utca ma is meglévő kapcsolati funkcióját még inkább felértékelik. A terület fejlesztésével kapcsolatban az elsődleges szempont, hogy egy olyan jól kiépített gyalogos kapcsolat jöjjön létre a lakóterület és a RSD part között, amit az emberek szívesen használnak. A meredek terep lépcsős kialakítású gyalogoskapcsolat kiépítését teszi lehetővé, de vizsgálni kell, hogy a terepviszonyok kerékpáros kapcsolat kialakítását nem teszik-e lehetővé. A program elemei: − Az illegális szemétlerakat felszámolása. − A közterületet szegélyező zöldfelület karbantartása, minőségének javítása. − Tereprendezés. − A RSD partra vezető sétány szilárd burkolatú kiépítése. − A sétány mentén a közvilágítás kiépítése. − Új hulladéktároló kosarak és kutyapiszok gyűjtők kihelyezése. Az Erzsébet utca kiépítése az RSD-ig a nagy szintkülönbség miatt a gyalogosok számára csak lépcsős kialakítással valósítható meg a Táncsics Mihály utca és a Felső Duna sor között. Az utcahosszabbításra rendelkezésre álló területen jelenleg NÁ 200-as KPE vízvezeték, 30-as elválasztott rendszerű csatorna halad. Mivel ezek kiváltásának költsége magas (nettó 10 Millió Ft), ezért a közművek helyben tartását biztosítani kell. A kialakításra javasolt gyalogos lépcső megvilágítását és vízelvezetését meg kell oldani, melynek várható költsége nettó 6-7 Millió Ft.

>

Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > >

Fejlesztés funkciója: Közösségi, közlekedési funkció erősítése, közterület fejlesztés Célcsoport: Soroksár lakói, vállalkozók, turisták Fejlesztés típusa: Beruházás, gyalogos lépcső és járda és közvilágítás



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA > > > > >

> >

4.4.1.3.2

Projekt gazda: Soroksár Önkormányzata Előkészítettség: n.a. A fejlesztés költségigénye: 17,2-22,8 MFt Ütemezés: 2014-2020 A fejlesztés várható hatásai: Közlekedési infrastruktúra – A terület elérhetősége jelentős mértékben javul. Környezeti hatás – A terület feltárásának rendezésével a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 2. Szakorvosi rendelő felújítása

>

>

A projekt területének lehatárolása: Táncsics Mihály utca 104. szám alatti (185964 hrsz) telek A fejlesztés célja, indokoltsága: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete 1997. január 1-ével az egészségügyi és szociális feladatok együttes megoldására hozta létre önálló költségvetési szervként az Egészségügyi és Szociális Intézményt (ESZI), ezzel egy szervezetbe foglalta a kerületben addig széttagoltan működő szociális és egészségügyi ellátó egységeket, meglátva a hatékonyabb működés lehetőségét a két ellátási forma párhuzamosságainak kiküszöbölésében. Az Egészségügyi és Szociális Intézményben található részlegek: − Egészségügyi alapellátás − Gondozó szolgálat − Bölcsőde − Szakmai tevékenységet kiszolgáló egység Az épület a Hősök tere nyugati térfalát képezi, de mai állaga méltatlan kiemelt pozíciójához. Várhatóan hamarosan szükség lesz az épület felújítására. Az épület mögötti telekrész felújítása a közelmúltban megtörtént, itt parkolókat és egy kisebb játszó-, pihenőhelyet alakíttatott ki az Önkormányzat. A felújítás előtt egy részletes felmérésre lesz szükség, ami pontosan meghatározza a tervezett felújítás részleteit: − az épület jelenlegi állapotának/állagának felmérése, − felújítandó elemek és az elvégzendő beavatkozások listája, − opcionális átalakítások lehetőségei, − a szükséges feladatok árkalkulációja, − a felújítás teljes költségvetésének elkészítése.

>

Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. T5. A rászorulók magas szintű ellátása az egészségügyben és a szociális szférában




> >

4.4.1.3.3

Fejlesztés funkciója: Közösségi, egészségügyi funkció erősítése, orvosi rendelő felújítása Célcsoport: Soroksár lakói, az ott dolgozók Fejlesztés típusa: Beruházás, egészségügyi fejlesztés, épületkorszerűsítés Projekt gazda: Soroksár Önkormányzata Előkészítettség: tervezés előtt A fejlesztés költségigénye: 82 MFt (2008-as adatok alapján becsült költség) Ütemezés: 2014-2020 A fejlesztés várható hatásai: Társadalmi hatás – A lakosság komfortérzete és életminősége javul. Környezeti hatás – A korszerűsített épületek energetikai adottságai jóval kedvezőbbé válnak a jelenleginél, amely az Önkormányzat energia (egyben költség) megtakarításain túl, nagyban hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 2. Felső Duna sor menti teleksor kertvárosias lakóterületi beépítése

>

>

A projekt területének lehatárolása: Felső Duna sor a Vecsési út és a szigeti bejáró között 185968/1-4 hrsz és 185967 hrsz (magántulajdonok) 185968/6-7 hrsz (önkormányzati tulajdonok) A fejlesztés célja, indokoltsága: A projekt célja, hogy a Felső-Duna sor menti L4 keretövezetű telkek beépüljenek. Emellett a rendelő melletti lépcsőnél a Molnársziget bejárójával szemben lévő telek (185967 hrsz.) frekventált helyzete és domborzati adottsága miatt megkülönböztetett funkciót kaphat. Itt a telek teraszos jellege és városszerkezeti pozíciója miatt szállás és vendéglátás funkció létesítése javasolt. Esetleg az előtte haladó kerékpárúthoz kapcsolódó funkció is elképzelhető, pl. vendéglátás, kerékpár szerviz és kölcsönző. A program elemei: − Az építési telkek lekerítése. − Új épületek, új utcakép kialakítása. − A 185967 hrsz-ú telken vendéglátó egység, szálláshely létesítése. A Felső Duna sor mellé tervezett lakóterület teljes közműellátásához szükséges közművek már rendelkezésre állnak. Az utca, szabályozási szélességén belül NÁ 110-es KPE ivóvíz vezeték, 50-es beton szennyvízcsatorna, NÁ 200-as PE kisnyomású földgázvezeték, valamint 20 kV-os vezeték nyomvonal halad keresztül. A kiépített közművekről külső közműépítési igény nélkül az ellátás biztosítható. A Felső Duna sor új közvilágítása és csapadékvíz elvezetése viszont új kiépítést igényel. A csapadékvíz elvezetést burkolati folyókával kellene megoldani, közvilágításra a Duna menti fekvése miatt 4,5-5,5 m fénypontmagasságú lámpatestekkel kell kiépíteni, a tápkábel hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni. Ezek várható beruházási költsége nettó 22,5 millió Ft. (Költségeit a Molnár-sziget akcióterület tartalmazza.)

>

Kapcsolódás a célrendszerhez: T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. > > > > > >

> >

> >

Fejlesztés funkciója: Ingatlanfejlesztés, közösségi, lakófunkció erősítése és szállás szolgáltató funkció Célcsoport: Befektetők, lakás vásárlók, szállásszolgáltatás Fejlesztés típusa: fejlesztés, közműépítés, építési beruházás, városkép megújítás Projekt gazda: Önkormányzati és/vagy magán beruházás Előkészítettség: szabályozási terv, telekalakítás A fejlesztés költségigénye: A bekerülési költség a tervezett épületek minőségétől, formájától, de összességében az egyéni igényektől függ. Ez elmondható a magántulajdonú telken javasolt szállás-vendéglátó hely kialakításával kapcsolatban is. A meglévő két önkormányzati tulajdonú telek értékesítéséből azonban az önkormányzat bevételhez juthat: 62-75 MFt Ütemezés: 2014-2020 A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A tervezett fejlesztések eredményeképpen lakásépítési területek, és a vendéglátó, szállásszolgáltató egységek számának növekedése várható. A teleksor ingatlanpiaci pozíciója javul. Illeszkedés a szabályozási tervhez: Az övezeti paraméterek vonatkozásában szükséges a kisebb ellentmondás feloldása a KVSZ és a KSZT tervlap között. A fejlesztés prioritása: 2. A Hősök tere nyugati térfalának fejlesztése

4.4.1.3.4 >

>

A projekt területének lehatárolása: Hősök tere Templom utca – Szitás utca között (185938; 185961-63; 186013; 186015-16 hrsz. magántulajdonok) A fejlesztés célja, indokoltsága: A projekt célja a Hősök tere nyugati részén az alulhasznosított térfalak fejlesztése, hogy azok megfeleljenek a tér városközponti szerepének. A hatályos építési övezeti előírások segítik a meglévő beépítés átalakulását (tervezett 60 %-os beépítettséggel és 10,50 m építménymagassággal). A fejleszteni kívánt ingatlanok magántulajdonúak, így fejlesztésüket a tulajdonosokkal együttműködve lehet előirányozni. A tervezett állapotban az emeleten lakások, a földszinten kereskedelmi-vendéglátó, szolgáltató egységek létesülhetnének, de nem kizárt a teljes intézményi funkcióváltás sem (Pl. irodaház egy cégközpont részére).

>





> >

4.4.1.3.5

Fejlesztés funkciója: Városkép megújítás, lakófunkció erősítése, vendéglátó, szolgáltató funkció Célcsoport: Befektetők, lakásvásárlók, kereskedők, vendéglátók, szolgáltatók Fejlesztés típusa: Ingatlanfejlesztés, funkcióbővítés Projekt gazda: Magánberuházás Előkészítettség: n.a. A fejlesztés költségigénye: Konkrét elképzelések és a tulajdonosok szándékainak pontos ismerete nélkül a fejlesztési költségek nem becsülhetőek Ütemezés: 2014-2020 A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A tervezett fejlesztések eredményeképpen lakásépítési területek és a kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egységek számának növekedése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul, a lakások értékének megnövekedése várható, így a lakosság összetétele hosszabb távon stabilizálódik. Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: A TSZT, FSZKT és a KVSZ megfelelősége vizsgálandó A fejlesztés prioritása: 2. A Hősök tere közparkjának kiépítése a Nagyboldogasszony templom környezetében a Templom utca és a Szitás utca között

>

>

A projekt területének lehatárolása: Hősök tere Templom utca – Szitás utca között (185613/1hrsz) telek A fejlesztés célja, indokoltsága: A terület elhelyezkedése igen kedvező, a kerület központjának közvetlen közelében található. Ennek megfelelően a benne rejlő fejlesztési lehetőségek jóval túlmutatnak jelenlegi hasznosításán. A tér rendezése a Hősök tere Templom utca és a vasútállomás közé eső szakaszának megújulását is megalapozhatja. A tér fejlesztése ideális esetben magántőkés beruházásokat is beindíthat, ami a térfalak átalakulását, a funkciók kibővülését is eredményezheti. A cél tehát egy multifunkcionális köztér kialakítása, ami kiszolgálja a lakosok hétköznapjait és alkalmi esetekben rendezvények szervezésére is alkalmas lehet. A templom mögötti tér relatíve már rövidtávon átalakulhat, mert központi pozíciója és adottságai ezt lehetővé teszik. A program elemei: − Új, minőségi multifunkcionális köztér kialakítása, lehetőleg gyülekezésre is alkalmas felülettel. − A tér zöldfelületeinek minőségi kialakítása. − Igényes utcabútorok telepítése. − A tér gyalogos felületté alakítása, a jelenlegi gépjármű forgalmi helyzet átszervezése. − Az elektromos transzformátor föld alá süllyesztése és a jelenlegi építmény felszámolása. − A piac funkció megszűntetése /kihelyezése elképzelhető a vasútállomás közelébe, ill. ennek hiányában „délelőtti” piactér kialakítása, padokká alakítható őstermelői pultokkal. − A templom előtti járda átgondolása, a gyalogos közlekedés biztonságának fokozása. − A Templom utcán tervezett kerékpárút templom elé eső szakaszának helybiztosítása.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA − − − −

−

>

Párhuzamos, vagy 45°-os beállásra alkalmas fásított gépjárműparkolók kialakítása a tér körül. A jelenlegi légkábelek megszűntetése és új közvilágítás kialakítása a téren, földkábelek segítségével. Nyilvános kerékpártároló kialakítása a templom mellett/mögött. A teret környező telkeken magántőkéből megvalósuló befektetéseket ösztönző hatás generálása, amelynek eredményeként növekedhet a beépítési intenzitás, új térfalak jöhetnek létre és a hiányos városközponti funkciók köre kibővülhet. A tér átalakulása segíthet a Vasútállomás és a RSD közötti gyalogos tengely hosszabb távon tervezett megvalósulásának is.


> > > > > >

> >

> >

4.4.1.3.6

Fejlesztés funkciója: Közterület fejlesztés Célcsoport: Soroksár lakói, vállalkozók, turisták Fejlesztés típusa: Ingatlanfejlesztés, funkcióbővítés, városkép megújítás Projekt gazda: Önkormányzati beruházás Előkészítettség: Vázlatterv készült rá A fejlesztés költségigénye: A költségvetés 1,0 ha-ra vetített becsült összege 20.000 Ft/m2. A terület kb. 3800 m2, tehát a tér fejlesztésének kalkulált költsége: kb. 76 MFt + a transzformátor állomás átépítése Ütemezés: 2014-2020 A fejlesztés várható hatásai: Környezeti hatás – A minőségi zöldfelület kialakításával a biológiailag aktív felület aránya növekszik. A köztér revitalizációja eredményeképpen a Soroksáron élők újra birtokukba vehetik a parkot, amely a beavatkozást követően a lakosság kellemes kikapcsolódását és szabadidő eltöltését szolgálná. Társadalmi hatás – a lakosság életminősége és életesélyei jobbá válnak. Illeszkedés a szabályozási tervhez: Szükséges a hatályos Szabályozási Terv és a Közlekedésfejlesztési Koncepció felülvizsgálata A fejlesztés prioritása: 2. Az Otthon Közösségi Ház bővítése, felújítása

>

>

A projekt területének lehatárolása: Hősök tere 21. szám alatti (185802hrsz) telek A fejlesztés célja, indokoltsága: Az Otthon Közösségi Ház a katolikus egyházhoz tartozik. Mielőtt visszakapta volna az egyház az épületet, moziként működött. Az intézmény a Hősök terének a Nagyboldogasszony templom



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA mögötti, szintén fejlesztésre váró részén található. Jelenleg kulturális feladatot lát el. Állapota felújítást igényel. Ez a felújítás 2006-ban el is kezdődött, költségeit eddig magánadományokból fedezték. Amellett, hogy állapota felújítást igényel, az épület bővíthető is. A Hősök tere felé néző térfal a parókia épülete (185803 hrsz.) és az „Otthon közösségi ház” jelenlegi épülete között térfal-hiányos. Feltételezve a templom mögötti tér távlati fejlesztését, városképi szempontból indokolt lenne az összefüggő, zárt térfal kialakítása. >

Kapcsolódás a célrendszerhez: T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése.

> > > > > > > >

> >

4.4.1.3.7

Fejlesztés funkciója: Közösségi ház felújítás és bővítés Célcsoport: Soroksár lakói, turisták Fejlesztés típusa: Beruházás, városkép megújítás Projekt gazda: Egyházi beruházás Előkészítettség: Szabályozási terv A fejlesztés költségigénye: n.a. Ütemezés: 2014-2020 A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A tervezett fejlesztések eredményeképpen a kulturális egységek számának növekedése várható. Esélyegyenlőségi hatás – A közösségi ház akadálymentesítésével az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítottá válik. A programok megvalósítása során a lakosság, a különböző társadalmi csoportok igényei kerülnek előtérbe. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 2. Hősök tere – Templom utca saroktelek intézményi fejlesztése

>

>

A projekt területének lehatárolása: Hősök tere 15. és 17 szám alatti (185868, 185869 hrsz.) telkek A fejlesztés célja, indokoltsága: A hatályos KSZT a jelenleginél lényegesen nagyobb beépítési lehetőséget ad, melynek kihasználása városképi szempontból is indokolt. Javasolt funkció bármely intézményi funkció, ami az emeleten akár lakásokkal is kiegészülhet. Az érintett telkeken az építési lehetőség: − 185868 Hrsz.: 378 m2 teleknagyság, 60 %-os beépítettség mellett építhető szintterület 1134 m2, az építési övezetben megengedett 10,50 m építménymagasságot korlátozhatja a szomszédos, megtartásra javasolt épülethez csatlakozó homlokzatmagasság korlátozása. − 185869 Hrsz.: 705 m2 teleknagyság (saroktelek), 75 %-os beépítettség mellett építhető szintterület 2115 m2, legnagyobb építménymagasság 10,50 m (kb. F+2+tetőtér).



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA >

Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > >

> >

4.4.1.3.8

Fejlesztés funkciója: Beépítési intenzitás növelése, új térfalak kialakítása Célcsoport: Befektetők Fejlesztés típusa: Városkép megújítás Projekt gazda: Magánberuházás Előkészítettség: tervezés előtt A fejlesztés költségigénye: n.a. Ütemezés: 2014-2020 A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A tervezett fejlesztések eredményeképpen lakásépítési területek, és a kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egységek számának növekedése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul, a lakások értékének megnövekedése várható, így a lakosság összetétele hosszabb távon stabilizálódik. Illeszkedés a szabályozási tervhez: Szükséges a hatályos szabályozási terv felülvizsgálata A fejlesztés prioritása: 2. A Szitás köz és a Derce köz burkolatának kiépítése

>

>

>

A projekt területének lehatárolása: Szitás köz és Derce köz szám alatti (186142) és (186157hrsz.) telkek A fejlesztés célja, indokoltsága: A projekt keretében a Szitás köz és a Derce köz szilárd útburkolatot kaphat, ami alapvető feltétele az itt lakók közlekedésének, telkeik megközelítésének. A program elemei: − A Szitás köz szilárd burkolatának kialakítása, a járda felület felújítása. − A Derce köz szilárd burkolatának kialakítása. A kialakult állapotok és a hely szűkössége miatt a következő mintakeresztszelvények javasolhatók: − Szitás köz (1,5m zöldsáv – 3,5m aszfalt út – 1m burkolt járda) − Derce köz (1,5m burkolt járda – 3,5m aszfalt út – 1m zöldsáv) Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. > > > > > > > >

> >

4.4.1.3.9

Fejlesztés funkciója: Közterület fejlesztés Célcsoport: Soroksár lakói, az érintett telek tulajdonosok Fejlesztés típusa: Útépítés, szilárd burkolat kiépítése Projekt gazda: Önkormányzati Előkészítettség: n.a. A fejlesztés költségigénye: 8,4-10,34 MFt Ütemezés: 2014-2020 A fejlesztés várható hatásai: Közlekedési infrastruktúra – A terület elérhetősége jelentős mértékben javul. Környezeti hatás – Az útburkolat rendezésével a terület környezeti terhelése csökken. Társadalmi hatás – A lakosság komfortérzete és életminősége javul. Illeszkedés a szabályozási tervhez: A KVSZ-hez illeszkedik. A fejlesztés prioritása: 2. A Hősök tere zöldfelületének felújítása a Szitás utca – Arany János utca között

>

>

>

A projekt területének lehatárolása: Hősök tere déli oldala a Templom utca és a Szitás utca között 185613/1 hrsz. érintett szakasza A fejlesztés célja, indokoltsága: A zöldfelületi fejlesztés során a zöldfelületek funkciójának differenciálása javasolt. Célszerű lenne kialakítani pihenő és kisebb játszóhelyeket. A vasútállomás felé húzódó sétány kiemelésére megfelelő kertészeti eszközökkel és a növényállomány sűrítésével kell törekedni. Kapcsolódás a célrendszerhez: T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > >

> >

Fejlesztés funkciója: Közterület fejlesztés Célcsoport: Soroksár lakói, vállalkozók, turisták Fejlesztés típusa: Közterület rendezés, városüzemeltetés Projekt gazda: Önkormányzati Előkészítettség: A korábbi IVS vázlatterve. A fejlesztés költségigénye: 62-64 MFt Ütemezés: 2014-2020 A fejlesztés várható hatásai: Környezeti hatás – A tér zöldfelületei megújulnak, abiológiailag aktív felület aránya növekszik. A minőségi zöldfelület kialakítása hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz. Társadalmi hatás, esélyegyenlőségi hatás – A Hősök tere revitalizációja eredményeképpen az itt élők újra birtokukba vehetik a közparkot, amely a beavatkozást követően a lakosság kellemes kikapcsolódását és a szabadidő eltöltését szolgálja. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 2.




4.4.1.4

Soroksár központ kerületrész egyéb távlati fejlesztései

4.4.1.4.1

A Grassalkovich út menti teleksor keretövezet kezdeményezése az Erzsébet utca – Hősök tere között >

>

módosításának

A projekt területének lehatárolása: Grassalkovich út 122-160. és Grassalkovich út 129-167/b. szám alatti (185896, 185897, 185903, 185904, 185907, 185908, 185911, 185912, 185915, 185916, 185919, 185920, 185923, 185924, 185927, 185928, 185931, 185932, 185935, 185936, 185937,185871-185891, 185893185895 hrsz.) telkek A fejlesztés célja, indokoltsága: A Grassalkovich út városközponthoz kapcsolódó szakasza jelenleg L4 jelű kertvárosias lakó keretövezetű. A területhasználat – hiszen számos intézmény vagy vegyes funkciójú telek található itt – és a környezeti adottságok miatt megfelelőbb lenne az intézményi besorolás, amely a még meglévő lakótelkek funkcióváltását is elősegítené. A fejlesztés célja a Grassalkovich út menti telkek adottságuknak, és a területhasználatnak megfelelő, intézményi (I) keretövezetbe történő átsorolása.

>

Kapcsolódás a célrendszerhez: T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > > > >

4.4.1.4.2

Fejlesztés funkciója: Településrendezés, keretövezet-módosítás Célcsoport: Az érintett telek tulajdonosok, vállalkozók Fejlesztés típusa: Településtervezés Projekt gazda: Vegyes Előkészítettség: Szabályozási terv, amely a módosítás után felülvizsgálandó A fejlesztés költségigénye: n.a. Ütemezés: 2020 után A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A keretövezet módosítás után a terület intézményi fejlesztése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul. Illeszkedés a szabályozási tervhez: KSZT felülvizsgálandó A fejlesztés prioritása: 3. A Grassalkovich út menti teleksor keretövezet kezdeményezése a Hősök tere – Vecsés út között

>

>

módosításának

A projekt területének lehatárolása: Grassalkovich út 162-186/b szám alatti (186035-186048 hrsz.) telkek A fejlesztés célja, indokoltsága: A Grassalkovich út – a projekt által érintett – városközponthoz kapcsolódó szakasza jelenleg L4 jelű kertvárosias lakó keretövezetű. Ez azonban ellentmondásban van mind a területhasználattal – hiszen több intézmény, vagy vegyes funkciójú telek található itt –, mind a környezeti adottságokkal a forgalmas főút mentén. Cél, hogy a Grassalkovich út menti telkek



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA keretövezeti besorolása L4-ről (kertvárosias lakóterületről) I-re (intézményi területre) módosuljon. >

Kapcsolódás a célrendszerhez: T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > > > >

4.4.1.4.3

Fejlesztés funkciója: Településrendezés, keretövezet-módosítás Célcsoport: Az érintett telek tulajdonosok, vállalkozók Fejlesztés típusa: Településtervezés Projekt gazda: Vegyes Előkészítettség: – A fejlesztés költségigénye: n.a. Ütemezés: 2020 után A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A keretövezet módosítás után a terület intézményi fejlesztése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul. Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: – A fejlesztés prioritása: 3. Hősök tere északi térfalának fejlesztése a Szitás utca – Láng Endre utca között

>

>

>

A projekt területének lehatárolása: Hősök tere Szitás utca – Láng Endre utca között (185714-17; 185719; 185763; 185765; 185767-74hrsz.) telkek A fejlesztés célja, indokoltsága: A hosszabb távú tervek a térség fejlesztését irányozzák elő – elővárosi vasút, funkcióbővítő ingatlanfejlesztés a vasútállomás környékén –, amelyek megvalósulása a tér ezen szakaszának fokozatos átalakulását is eredményezheti, hiszen a hatályos településrendezési tervek a jelenleginél lényegesen intenzívebb beépítést tesznek lehetővé. A javaslat szerint az emeleti szinte(ke)n lakások, a földszinten kereskedelmi-szolgáltató, vagy vendéglátó funkciók létesülnének. Kapcsolódás a célrendszerhez: T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > >

Fejlesztés funkciója: Ingatlanfejlesztés, funkcióbővítés Célcsoport: Az érintett telek tulajdonosok Fejlesztés típusa: Városkép megújítás Projekt gazda: Magántulajdonosok Előkészítettség: Szabályozási terv



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA > > >

> >

4.4.1.4.4

A fejlesztés költségigénye: n.a. Ütemezés: 2020 után A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A tervezett fejlesztések eredményeképpen a lakásépítési területek, és a kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egységek számának növekedése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul, a lakások értéke megnövekszik, így a lakosság összetétele hosszabb távon stabilizálódik. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 3. Építőanyag-telep funkcióváltása és ingatlanrendezés a Láng Endre utca – Jelző utca sarkán

>

>

>

A projekt területének lehatárolása: Láng Endre utca – Jelző utca sarok (185621, 185620, 185619, 1856218, hrsz.) telkek A fejlesztés célja, indokoltsága: A vasútállomás közelében lévő telephely – Láng Endre utca 79-81. (185621 hrsz.) – kiemelt pozícióban van, hiszen a hatályos szabályozási terv szerint ez a terület a hosszabb távon tervezett funkcióváltást követően, a vasútállomás előtti tér egyik fontos térfalát fogja képezni. Az építési tömb csak egy megelőző ingatlanrendezés és adás-vétel után, a végleges építési telkek kialakításával alakulhat ki. A Hősök terei oldalon, és a vasút felé kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó funkció kaphat helyet szupermarkettel (kb. 1000 m2), kisebb üzletsorral (5x50 m2), fedett őstermelői piaccal. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > >

> >

4.4.1.4.5

Fejlesztés funkciója: Telekrendezés, funkcióváltás Célcsoport: Az érintett telek tulajdonosok, vállalkozók Fejlesztés típusa: Településrendezés, ingatlanrendezés és fejlesztés Projekt gazda: Vegyes Előkészítettség: Szabályozási terv A fejlesztés költségigénye: n.a. Ütemezés: 2020 után A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A tervezett funkcióváltás és a fejlesztések eredményeképpen a kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egységek számának növekedése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 3. Kisajátítás és köztér kialakítása a Hősök tere vasút előtti részén




>

>

A projekt területének lehatárolása: Hősök tere keleti vége, a vasút mellett (185616-18 hrsz.) telkek A fejlesztés célja, indokoltsága: A hatályos KSZT a vasútállomás előtt egy közteret irányoz elő, amelyhez a 185618, 185617 és a 185616 hrsz-ú telkek kisajátítása szükséges. Jelenleg a területen egy lakóház és a hozzá kapcsolódó gazdasági telephely található, ezért a kisajátítás várhatóan egy későbbi ütemben valósulhat meg. A három ingatlan területe 3807m2, de a 185618 hrsz. területéből kb. 795 m2-t a szomszédos beépíthető intézményi tömbhöz lehet csatolni, így a kisajátítandó teleknagyság: kb. 3000 m2. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > >

> >

Fejlesztés funkciója: Telekrendezés, funkcióváltás Célcsoport: Az érintett telek tulajdonosok, vállalkozók, önkormányzat Fejlesztés típusa: Településrendezés, ingatlanrendezés és fejlesztés Projekt gazda: Vegyes Előkészítettség: Szabályozási terv A fejlesztés költségigénye: 187,5 MFt Ütemezés: 2020 után A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – Kisajátítás után a terület egy részének intézményi fejlesztése várható. A vasút előtti terület ingatlanpiaci pozíciója javul. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 3. A Hősök tere déli térfalának részleges funkcióváltása és átépülése a Szitás utca – Arany János utca között

4.4.1.4.6 >

>

A projekt területének lehatárolása: Hősök tere déli oldala a Szitás utca és az Arany János utca között (186135-40; 186197-186202 hrsz.) telkek A fejlesztés célja, indokoltsága: A Hősök tere jelenleg két oldalt földszintes lakóházakkal beépített. A hatályos KSZT a térfalak részleges átépítését irányozza elő az intézményi funkció megjelenésével. A tervezett városközponti fejlesztés magától nem tud megindulni, szüksége van egy megfelelő indikátorhatással rendelkező kezdő beruházásra, ami lehet az elővárosi vasúti közlekedés beindítása, vagy akár egy jelentős városközponti intézmény idetelepülése.

>

Kapcsolódás a célrendszerhez:



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. > > > > > > > >

> >

Fejlesztés funkciója: Ingatlanfejlesztés Célcsoport: Az érintett telek tulajdonosok, vállalkozók Fejlesztés típusa: Városkép megújítás Projekt gazda: Magántulajdon Előkészítettség: Vázlatterv készült rá A fejlesztés költségigénye: – Ütemezés: 2020 után A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A tervezett funkcióváltás és a fejlesztések eredményeképpen a kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egységek számának növekedése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 3. A vastelep funkcióváltása a Hősök tere keleti végén az Arany János utca – Pályaudvar sor között

4.4.1.4.7 >

>

>

A projekt területének lehatárolása: Hősök tere keleti vége, az Arany János utca – Jelző utca között (I. ütem: 185611 II. ütem: 185614, 185615, 185452/15, 185452/16 hrsz.) telkek A fejlesztés célja, indokoltsága: A program célja, hogy a hatályos KSZT-vel összhangban a vasútállomás előtti térséget fejlessze, egy „húzó elemmel” (kereskedelmi, vagy intézményi funkció), amely a területen olyan új, főként gyalogosforgalmat képes generálni, ami a későbbiekben elindítja a tér további fejlesztéseit. „Húzó elemnek” a legalkalmasabb lenne egy szupermarkettel (kb. 1000 m2) kombinált piac, az emeleti szinten irodai vagy közösségi vendéglátási (pl. bowling-söröző) vagy szabadidős (pl. fittness-klub) létesítménnyel. A KSZT keretei között I. ütemben a kialakuló kb. 3800 m2 építési telken 45 % beépítettség mellett kb. 4100 m2 szintterület létesíthető, legfeljebb 10,5 m építménymagassággal. (F+2+tetőtér). A II. ütemben is hasonló nagyságrendű az építési lehetőség. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit




> >

4.4.1.4.8

Fejlesztés funkciója: Városkép megújítás, funkcióváltás Célcsoport: Az érintett telek tulajdonosok, vállalkozók Fejlesztés típusa: Ingatlanfejlesztés Projekt gazda: I. ütem: magántulajdon, II. ütem: MÁV és magántulajdon Előkészítettség: Szabályozási terv A fejlesztés költségigénye: – Ütemezés: 2020 után A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A tervezett funkcióváltás és a fejlesztések eredményeképpen a kereskedelmi, vendéglátó, szabadidős szolgáltató egységek számának növekedése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 3. Vasútállomásnál térfal és P+R parkoló létesítése

>

>

>

A projekt területének lehatárolása: Hősök tere keleti vége (185452/13hrsz.) telek A fejlesztés célja, indokoltsága: A hatályos szabályozási terv a Hősök tere tengelyének végében új építési helyet jelöl ki KL-VA-XXIII vasúti terület övezetben. Mivel a meglévő vasútállomás helye megfelelőnek látszik távlatban is, az új beépítés a keretövezetben megengedett olyan épület lehet, amelynek a földszintjén kereskedelmi és vendéglátási funkció kapna helyet, az emeleti szintjén pedig a vasúthoz kapcsolódó irodák vagy szolgálati lakások. A beépítésre szánt terület melletti vasúti területen az elővárosi közlekedés számára P+R parkolókat szükséges létesíteni. A hatályos KSZT keretei között a P+R parkoló felszínen, épületben, mélygarázsban és/vagy parkoló lemezen egyaránt létesíthető. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > >

Fejlesztés funkciója: Telekrendezés, városkép megújítás Célcsoport: Soroksár lakói, vállalkozók, utazó közönség Fejlesztés típusa: Településrendezés, Ingatlanfejlesztés, Közlekedés-szervezés Projekt gazda: MÁV Előkészítettség: Szabályozási terv A fejlesztés költségigénye: – Ütemezés: 2020 után




> >

A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A tervezett fejlesztések eredményeképpen a kereskedelmi, vendéglátó egységek, irodák, szolgálati lakások számának növekedése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul. Közlekedési infrastruktúra – A terület elérhetősége jelentős mértékben javul. Környezeti hatás – A közlekedési problémák rendezésével a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 3.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 4.4.2 Molnár-sziget és környéke kerületrész akcióterülete 4.4.2.1


SOROKSÁR

Hősök tere

CSEPEL



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A Molnár-sziget Budapest déli részén, a XXIII. kerületben, Soroksáron található, a RáckeveiSoroksári-Duna és mellékága mentén. Felső Duna-sor – Gyáli-patak – Táncsics Mihály utca – Láva köz – Vadvíz utca – Duna part – Molnár sziget csepeli oldal – Molnár-sziget soroksári oldal – Névtelen utca - Dobó utcával párhuzamos utca – Dobó utca - Felső Duna-sor Az akcióterület alapvetően két részre tagolódik a Molnár-szigetre és a part menti területekre, amelyeket a RSD Molnár-szigeti ága választ ketté. A soroksári part menti területek L4 keretövezetű kertvárosias lakóterületek, amelyek néhány ponton kiegészülnek nagy zöldfelületű, intézményi (IZ) keretövezetű fejlesztési területekkel. A Molnár-szigeten belül nagyobb különbség is jelentkezik, mert a sziget egy nagy része külterület, ahol nadrágszíjtelkeken zártkertek sorakoznak. A sziget belterületi része északon üdülőterület, a déli részen pedig intézményi keretövezetű (IZ) fejlesztésre alkalmas terület. 4.4.2.2

Molnár sziget kerületrész 2011-2014 között várható fejlesztései

4.4.2.2.1

RSD Parti Sáv projekt >

>

A projekt területének lehatárolása: Molnár-sziget. A tervezési területet nyugaton a Ráckevei-Soroksári Duna-ág, délen a Meder utca, keleten a Molnár utca déli szakasza, a Völgyhajó utca és a Szajkó utca, északon pedig az északi szigetcsúcs határolja. A fejlesztés célja, indokoltsága: Az RSD Parti sáv Projekt célja, hogy a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág (a továbbiakban RSD) parti sávjaiban és a szigeteken keletkező kommunális vízhasználatból származó vízszennyező anyagok kivezetésre kerüljenek, és ily módon csökkenjen a víztest kémiai és mikrobiológiai terheltsége. Ennek a projektnek a keretében valósul meg az egyes önkormányzatok – így Soroksár – közigazgatási területén a parti sávban elhelyezkedő (üdülő)ingatlanok kommunális szennyvizeinek megfelelő elvezetése, tisztítása, illetve elhelyezése. A projektben a Ráckevei-SoroksáriDuna-ág mentén fekvő 14 település vesz részt, köztük Bp. XXIII. kerület Soroksár kerülete is. A Molnár-sziget egyik legjelentősebb szennyező forrása a talajba szikkasztott szennyvíz, amelynek közcsatornás hálózattal történő elvezetését mielőbb meg kellene oldani. Elsődlegesen a már ivóvíz ellátással rendelkező telkekről, majd a sziget valamennyi beépítésre szánt hasznosítású telkéről. A Molnár-szigeten keletkező kommunális vízhasználatból származó vízszennyező anyagok ellenőrizhetetlen módon terhelik a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág vizét, ily módon növelve a víztest kémiai és mikrobiológiai terheltségét. Az RSD Parti sáv Projekt célja, hogy a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág parti sávjaiban és a szigeteken keletkező kommunális vízhasználatból származó vízszennyező anyagok kivezetésre kerüljenek, és ily módon csökkenjen a víztest kémiai és mikrobiológiai terheltsége.

>

Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. >

> > > > > > > > >

4.4.2.2.2

Fejlesztés funkciója: Az RSD parti sávjaiban és a szigeteken keletkező kommunális vízhasználatból származó vízszennyező anyagok kivezetése, ezt követően az üdülőterületi utak burkolása Célcsoport: Soroksár lakói, vállalkozók, sportolók, üdülő tulajdonosok Fejlesztés típusa: Közmű és út beruházás Projekt gazda: Vegyes, több önkormányzat Előkészítettség: Kiviteli tervek (útépítéshez terv nincsen) A fejlesztés költségigénye: 266,06 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Környezeti hatás – Az RSD parti sávjának revitalizációja hatására csökken a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1. A szigeti parti sáv kialakítása

>

>

A projekt területének lehatárolása: A Molnár-sziget keleti oldalán a Meder utca és a Fűzfás utca közti vízparti sáv (196856 és 186590 hrsz.) telkei. A fejlesztés célja, indokoltsága: A Fűzfás utca és a Meder utca között a parti sáv a sziget keleti oldalán jelenleg járhatatlan. A kertek végében zöldfelületek és nádas található, ezek egy része a szomszédos kertek tulajdonosai által hasznosított, illetve többen a kertjük végében stéget is építettek a nádason keresztül. A parti szakasz megnyitása a sziget körbejárhatósága szempontjából elsődlegesen megoldandó. A szabályozási tervben foglaltak megvalósítása mellett célszerű lenne a Meder utcától északra eső szabadon maradó területen egy 50 fh-es parkoló kialakítása, amely a szigetre látogatók igényét szolgálhatná ki. A parti sáv kialakításánál ezen elemek helyigényére is tekintettel kell lenni.

>


> >

Fejlesztés funkciója: A terület környezetének rendezése Célcsoport: Soroksár lakói, turisták, sportolók, üdülő tulajdonosok



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA > > > > > >

> >

4.4.2.2.3

Fejlesztés típusa: Környezetrendezés, telekalakítás, parkoló építés Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Tervezés előtt. A megvalósítás feltétele az RSD Molnár-szigeti ágának tulajdonrendezése. A fejlesztés költségigénye: 88,3-90,3 MFt (Várható bevétel 24 MFt) Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A terület ingatlanpiaci pozíciója javul. Közlekedési infrastruktúra – A terület elérhetősége jelentős mértékben javul. Környezeti hatás – A parkolási helyzet rendezésével a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1. A lakóterület menti parti sáv kialakítása

>

>

A projekt területének lehatárolása: Ráckevei-Soroksári-Duna mellékág K-i partszakasza (185004 hrsz.) telek egy része A fejlesztés célja, indokoltsága: A Szigetcsárda utca – Felső-Duna sor között a parti sáv jelenleg járhatatlan. A part mentén lekerített, részben üdülési célú magánhasználatú bérelt területek sorakoznak, amelyek meggátolják az érintett parti szakasz gyalogos átjárhatóságát. A projekt célja, hogy a tulajdonrendezést követően egy mindenki számára elérhető parti sétányt alakulhasson ki a Felső-Duna sor és a Szigetcsárda utca között, ahol biztosított a kapcsolat az RSD vízfelületével is. A Dobó utcánál tervezett gyalogoshíd mellett – a parti sétány jelenleg magánbérleményként használt részén – parkoló kialakítása javasolt. A fejlesztési program elemei: − Szükséges az állami tulajdonú területen a meder és a szárazulat alapján a tulajdonviszonyok rendezése, − a parti sáv önkormányzati tulajdonba vételének kezdeményezése, − a meglévő üdülőépületek bontása, − parti sétány építése, − a Dobó utcai tervezett gyalogoshíd mellett parkolók kiépítése.

>


> > >

Fejlesztés funkciója: A terület környezetének rendezése Célcsoport: Soroksár lakói, turisták, sportolók, üdülő tulajdonosok Fejlesztés típusa: Tulajdonrendezés, környezetalakítás




> >

4.4.2.2.4

Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Szabályozási terv. A megvalósítás feltétele az RSD Molnárszigeti ágának tulajdonrendezése. A fejlesztés költségigénye: 19,8-20,2 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Környezeti hatás – Az RSD parti sávjának revitalizációja hatására és a parkolási helyzet rendezésével a terület környezeti terhelése csökken. A Duna part zöldfelületei megújulnak, biológiailag aktív felület aránya növekszik. Társadalmi hatás – A szabadidős területek, közösségi terek létrehozásával megnő a lakosság komfortérzete, az életminőség javul, amely a helyi identitás erősödését eredményezi. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1. Tulajdonviszonyok rendezése a Felső Duna sor mellett

>

>

>

A projekt területének lehatárolása: Felső-Duna sor és az RSD mellékág között (185004hrsz.) telek A fejlesztés célja, indokoltsága: A Felső-Duna soron a Meder utca – Felső-Duna sor 50. szám közötti szakaszon a kialakult állapot és a jogi határok láthatóan alapvetően eltérnek. A szabályozási terv szerint szükséges az állami tulajdonú meder és egy önkormányzati tulajdonú, vagy állami tulajdonú, de önkormányzati fenntartású parti sáv kialakítása, és az ehhez szükséges földhivatali és tulajdonjogi rendezés kezdeményezése. Kapcsolódás a célrendszerhez: T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > > > >

Fejlesztés funkciója: Az állami tulajdonú meder, és egy állami, vagy önkormányzati tulajdonú parti sáv kialakítása Célcsoport: Soroksár lakói, turisták, sportolók, üdülő tulajdonosok Fejlesztés típusa: Tulajdon és/vagy kezelési jog rendezése, környezetrendezés Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Szabályozási terv. A megvalósítás feltétele az RSD Molnárszigeti ágának tulajdonrendezése. A fejlesztés költségigénye: 36,6 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Környezeti hatás – Az RSD parti sávjának tulajdonjogi rendezése hatására a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1.




A Felső Duna sor melletti intézményterület fejlesztése (jogi állapotának rendezése) >

>

A projekt területének lehatárolása: A Felső-Duna sor és az RSD Molnár-szigeti ága között található, a Felső-Duna sor beépített szakaszától délre lévő (185004hrsz.) telek egy része A fejlesztés célja, indokoltsága: A fejlesztési terület jelenleg tulajdonjogilag a meder részét képező állami terület. Használat szempontjából nagyrészt lekerített, és jelenleg bérleményként magánhasználatban van. A terület rendezését a telekalakítás és tulajdoni – kezelői viszonyok rendezését követően lehet elkezdeni, mivel azonban a terület a Natura 2000 hálózat része, és kismértékben a Nemzeti Ökológiai Hálózat is érinti, a területfejlesztés csak a természetvédelmi hatósággal történő egyeztetés szerint irányozható elő. Ha az ingatlanok jogi rendezése megtörtént, akkor a szabályozási tervben szereplő építési övezeti előírások keretei között lehet megkezdeni a fejlesztést. A hatályos KSZT alapján az IZ-XXIII-07 építési övezetű, kb. 4500 m2 nagyságú területen, két telken intézmény, vagy lakóépület létesíthető, a két telken összesen legfeljebb 8 db lakással: az építhető szintterület 1125 m2 + 900 m2 tetőtérben, a legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

>

Kapcsolódás a célrendszerhez: T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > >

> >

4.4.2.2.6

Fejlesztés funkciója: A terület környezetének rendezése Célcsoport: Soroksár lakói, turisták, befektetők Fejlesztés típusa: Tulajdonrendezés, Ingatlanfejlesztés Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Szabályozási terv. A megvalósítás feltétele az RSD Molnárszigeti ágának tulajdonrendezése. A fejlesztés költségigénye: Kiadás: 550 EFt, bevétel: 90 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Környezeti hatás – Az RSD parti sávjának tulajdonjogi rendezése hatására a terület környezeti terhelése csökken. Gazdasági hatás – A Duna part ingatlanpiaci pozíciója javul, a lakások mennyiségi és minőségi értékének növekedése várható, így a lakosság összetétele hosszabb távon stabilizálódik. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1. Az Ifjúsági tábor területe

>

A projekt területének lehatárolása: Molnár-sziget K-i része, a Völgyhajó u. és a Meder utca közötti (186681hrsz.) telkek




A fejlesztés célja, indokoltsága: Az önkormányzati tulajdonú ifjúsági tábor területe kiváló lehetőségekkel rendelkezik, és a városközponttal való kapcsolata is rendkívül kedvező, elsősorban a Hősök teréről a Molnár-sziget irányába lefutó lépcsőnek, valamint a Meder utcánál lévő hídnak köszönhetően. A tábor jelenleg rendkívül alulhasznosított, épületeinek nagy részét lebontották, és – bár zöldfelületeit rendben tartják – területe több helyen rendezetlen. A tábor nagy zöldfelületű intézményterület, amelyben jó fejlesztési lehetőségek rejlenek. A RSD parti sáv projekt keretében megvalósuló csatornázást követően közösségi célra fejleszthető. Szabadtéri sport- és rendezvény-területként, illetve az egész éves használatot lehetővé tevő sport funkciót is magában foglaló intézményi területként fejlesztendő. Az épületen belüli sportot fitness szalon, bowling és uszoda jelentheti, míg a szabadtéri sportpályák: kispályás futball, bmx, gördeszkapálya kosárlabda. Az ingatlan északi részében rendezvénytér kerülhet kialakításra. A látogatókat állandó étterem és szociális blokk szolgálhatja ki. A beruházás alapvetően önkormányzati beruházás, ahol az egyes egységek piaci alapon, bérleti rendszerben működtethetők. A cél egy komplex intézményi fejlesztés, amely akár a fent felsorolt funkciók mindegyikét is képes befogadni a terület méretei miatt. A természet közeli helyszínnek megfelelően a tervezett létesítményeket környezetbarát és energia-tudatos építészeti, épületgépészeti megoldásokkal javasoljuk megvalósítani. (Pl. geotermikus és napenergia használata, természetes építőanyagok, stb.)

>


> > > > > > > >

>

Fejlesztés funkciója: A terület fejlesztése sport, rekreációs funkcióval Célcsoport: Soroksár lakói, turisták, sportolók, üdülők, befektetők Fejlesztés típusa: Ingatlanfejlesztés Projekt gazda: Vegyes, önkormányzat, magán beruházó Előkészítettség: Tervpályázat készült A fejlesztés költségigénye: Kiadás 22,8 MFt, bevétel 210 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Társadalmi és Esélyegyenlőségi hatás – Az Ifjúsági tábor revitalizációja eredményeképpen a kerületben élők újra birtokukba vehetik a nagy zöldfelületű intézményterületet, amely a beavatkozást követően a lakosság kellemes kikapcsolódását és szabadidő eltöltését szolgálná. Gazdasági hatás – Az évek során a terület leromlásából és látogatottságának csökkenéséből fakadóan a tevékenységüket megszüntető vállalkozások újra megfelelő körülmények között üzemelnének. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen




4.4.2.2.7

A fejlesztés prioritása: 1. Tulajdonrendezés és parti sétány kiépítése a Meder utca – Gyáli patak között

>

>

A projekt területének lehatárolása: A Meder utcától délre, a Felső-Dunasor mentén lévő (186688 hrsz.) telek A fejlesztés célja, indokoltsága: A Gyáli-pataktól északra a Molnár-szigeti bejáróig egy parti sétány kiépítése szükséges, amely összekötné a délebbi részeken már megvalósult sétányt a Molnár-sziget bejárójával, és az attól északra, a kerékpárút mellett tervezett sétánnyal. Az elkészült szabályozási terv alapján szükséges az állami tulajdonú meder és egy önkormányzati tulajdonú, vagy állami tulajdonú, de önkormányzati fenntartású parti sáv kialakítása, és az ehhez szükséges földhivatali, tulajdonjogi rendezés kezdeményezése. A sétány kialakításánál a természet közeli állapot visszanyeréséhez szükséges a part menti részen a vízparti vegetáció részleges rekonstrukciója is.

>


> > > > > > > >

> >

4.4.2.2.8

Fejlesztés funkciója: Parti sétány kiépítése Célcsoport: Soroksár lakói, turisták, üdülők Fejlesztés típusa: Környezetrendezés Projekt gazda: Önkormányzat és vagy magán beruházó Előkészítettség: Szabályozási terv. A megvalósítás feltétele az RSD Molnárszigeti ágának tulajdonrendezése. A fejlesztés költségigénye: 22,55 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Környezeti hatás – Az RSD parti sávjának kiépítése és a tulajdonjogi rendezése hatására a terület környezeti terhelése csökken. Esélyegyenlőségi hatás – A parti sáv kiépítésével az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítottá válik. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1. Nagy zöldfelületű intézményterület fejlesztése a Felső-Duna sor mellett, a Gyáli pataktól északra (jogi állapotának rendezése)

>

>

A projekt területének lehatárolása: A Felső-Duna sor mellett a Gyáli-pataktól északra lévő (186688/1 (a meder telkének része), 186688/2 hrsz.) telkek A fejlesztés célja, indokoltsága: A hatályos szabályozási tervben előirányzott nagy zöldfelületű intézményterület két telket érint. Mindkét telek tulajdonosa a



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA magyar állam, mivel ezek a telkek jogilag az RSD Molnár-szigeti ág medrének telkei, ezért bármely fejlesztést földhivatali és tulajdonjogi rendezésnek kell megelőznie. A terület a Natura 2000 hálózat, és a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, ezért a területfejlesztés csak a természetvédelmi hatósággal való egyeztetés után irányozható elő. >


> > > > > > > >

> >

4.4.2.2.9

Fejlesztés funkciója: Intézményi fejlesztés, városkép megújítás Célcsoport: Soroksár lakói, turisták, üdülők Fejlesztés típusa: Ingatlanfejlesztés, környezetrendezés Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Szabályozási terv. A megvalósítás feltétele az RSD Molnárszigeti ágának tulajdonrendezése. A fejlesztés költségigénye: Kiadás 7,5 MFt, bevétel 70 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Környezeti hatás – Az RSD Molnár szigeti ágának tulajdonjogi rendezése hatására a terület környezeti terhelése csökken. Gazdasági hatás – A fejlesztés hatására a nagy zöldfelületű intézményterület ingatlanpiaci pozíciója javul. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1. A déli szigetcsúcsnál parti sétány kiépítése

>

>

A projekt területének lehatárolása: Meder utcától délre eső szigetcsúcs partján lévő (186687 hrsz. egy része) telek A fejlesztés célja, indokoltsága: A hatályos szabályozási terv szerint a beépítésre szánt építési terület, és a szigetcsúcs körbejárhatóságát biztosító parti sétányt kell kialakítani. A parti sétány kialakításának elemei: − A déli szigetcsúcs felszíne és a vízszint között viszonylag nagy szintkülönbség tapasztalható, ezért várhatóan tereprendezésre szükség lehet. − A sétány kialakításánál cél a meglévő értékes növényzet megőrzése, ugyanakkor a tájidegen, elburjánzó gyomfajok kiszanálása, irtása. − Ahol szükséges, ott új lombos fákat és cserjéket is ültetni kell. − A sétány kialakításánál fontos szempont, hogy egyes pontokon lehetőséget teremtsen a Dunával való vizuális és fizikai kapcsolatra. Ezek lehetnek vízhez lenyúló pihenők, vagy akár közösségi horgász-stégek.




>

A pihenők környezetében padok, asztalok és szemetes ládák kihelyezése is ajánlott.


> > > > > > > >

> >

Fejlesztés funkciója: A sziget körbejárhatóságának biztosítása Célcsoport: Soroksár lakói, turisták, üdülők Fejlesztés típusa: Zöldfelület rendezés Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Szabályozási terv A fejlesztés költségigénye: 93-95 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Környezeti – Az RSD parti sáv kiépítésének hatására a terület környezeti terhelése csökken. A parti sáv zöldfelületei megújulnak, biológiailag aktív felület aránya növekszik. Esélyegyenlőségi – A parti sáv kiépítésével az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítottá válik. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1.

4.4.2.2.10 A déli szigetcsúcs fejlesztése >

>

A projekt területének lehatárolása: Meder utcától délre eső területen lévő telek (186687/1 hrsz. egy része) A fejlesztés célja, indokoltsága: A hatályos szabályozási terv alapján kialakítandó építési terület kb. 21000 m2, amely legfeljebb két telekre osztható az adottságok miatt. A beépíthető szintterület 12.600 m2, 30 %-os beépítettség mellett. A nagy zöldfelületű intézményi terület hasznosítása: A területen közösségi célú, sport és szabadidős tevékenység gyakorlására alkalmas központ létesülhet. Ebben helyet kapnának zárt termet igénylő (sqash, terem futball, stb.), és szabadtéri sportok (tenisz, kézilabda, kispályás foci, stb.) egyaránt, ezzel biztosítva a nyári és téli folyamatos látogathatóságot. A fejlesztés alacsony beépítettség mellett, nagy zöldfelületekkel valósulhatna meg. A program a gazdaságos üzemeltetés érdekében fitness, és ehhez kapcsolódó „szépségipari” szolgáltatásokkal, valamint vendéglátással is kiegészülhetne, főként az ifjúság igényeit megcélozva. A Meder utca felé eső rész beépíthető, míg a déli szigetcsúcson legfeljebb szabadtéri sportpályák vagy közpark kialakítása javasolt.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A természet közeli helyszínnek megfelelően a tervezett létesítményeket környezettudatos és energia-hatékony építészeti, épületgépészeti megoldásokkal kell megvalósítani. (Pl. geotermikus és napenergia használata, természetes építőanyagok, stb.) >


> > > > > > > >

> >

Fejlesztés funkciója: Közösségi funkcióbővítés Célcsoport: Soroksár lakói, turisták, üdülők Fejlesztés típusa: Ingatlanfejlesztés, környezetrendezés Projekt gazda: Önkormányzat és vagy magán beruházó Előkészítettség: Szabályozási terv A fejlesztés költségigénye: Kiadás 22,4 MFt, bevétel 315 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Társadalmi és Esélyegyenlőségi – A nagy zöldfelületű intézményi terület revitalizációja eredményeképpen a kerületben élők újra birtokukba vehetik a nagy zöldfelületű intézményterületet, amely a beavatkozást követően a lakosság kellemes kikapcsolódását és szabadidő eltöltését szolgálná. Gazdasági – Az évek során a terület leromlásából és látogatottságának csökkenéséből fakadóan a tevékenységüket megszüntető vállalkozások újra megfelelő körülmények között üzemelnének. Környezeti hatás – A tervezett épületek energetikai adottságai jóval kedvezőbbé válnak a jelenleginél, amely nagyban hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1.

4.4.2.2.11 Környezetrendezés és lakóterületi fejlesztés a Gyáli patak mellett >

>

A projekt területének lehatárolása: Gyáli – és Vadvíz utca közötti (186566 (megosztva négy önálló helyrajzi számú részre: /1-4) telkek A fejlesztés célja, indokoltsága: A Gyáli pataktól délre lévő igényes közpark mellett a Vadevezős utca és a Gyáli patak között az önkormányzati tulajdonú terület elhanyagolt, alulhasznosított. A hatályos KSZT a meglévő lakótelkekig néhány új L4 keretövezetű kertvárosias lakótelek kialakítását teszi lehetővé a Vadvíz utca mentén. Az ehhez szükséges ingatlanrendezés már megtörtént (186566/1-4 hrsz.), de a telkek még az Önkormányzat tulajdonában vannak. A hatályos KSZT alapján kialakítható építési telek területe kb. 2800 m2. Az építhető szintterület: − lakófunkciónál, 560 m2 beépíthetőség mellett: 1120 m2;




intézményi vagy vegyes funkciónál, 700 m2 beépíthetőségnél: 1400 m2.

Az építési telek beépítését ma még gátolja egy, a telken áthaladó villamos távvezeték, amelyet kell kiváltani. A terület környezetében a teljes közműellátás rendelkezésre áll. A megmaradó telekrészen, a Gyáli patak mellett szükség van egy nagyobb parkoló kiépítésére, ami a vízpartra látogatók igényeit szolgálja ki. >


> > > > > > > >

> >

4.4.2.3

Fejlesztés funkciója: Kertvárosias lakótelkek kialakítása Célcsoport: Soroksár lakói, turisták, üdülők, lakás vásárlók Fejlesztés típusa: Tulajdonrendezés, parkolók építése Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Szabályozási terv A fejlesztés költségigénye: Kiadás 12,6-13,1 MFt, bevétel 56 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A Gyáli patak melletti terület ingatlanpiaci pozíciója javul, a lakások mennyiségi és minőségi értékének növekedése várható, így a lakosság összetétele hosszabb távon stabilizálódik. A tervezett fejlesztések eredményeképpen a kereskedelmi, vendéglátó, szabadidős szolgáltató egységek számának növekedése várható. Környezeti hatás – A parkoló kiépítésével a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1.

Molnár sziget kerületrész 2014-2020 között várható fejlesztései

4.4.2.3.1

A szigeti kertség fejlesztése >

>

A projekt területének lehatárolása: A Molnár-sziget keleti része, a Fűzfás és a Meder utca közötti (196617- 196855 hrsz.) telkek A fejlesztés célja, indokoltsága: A jelenlegi mezőgazdasági terület üdülési célú hasznosítása infrastruktúra fejlesztéshez kötött. Az infrastruktúra kiépítésére az RSD Parti Sáv projekt megvalósítása lehetőséget ad. A tervezett beavatkozások a korábbi szabályozási terv alapján: I. ütem: − Parti sétány kialakítása a keleti oldalon (A Felső Duna sor projektnél kerül ismertetésre).



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. ütemben: − A Molnár utca kiszélesítése – telekjogi rendezése – a megnövekvő forgalom számára, és hogy a közművek is elférjenek az űrszelvényben. − Összekötő utcák kialakítása a Völgyhajó utca, a Molnár utca és a parti sétány között. − Elektromos vezeték és közvilágítás kiépítése. III. ütemben: − Vízvezeték kiépítése. − Csatorna kiépítése. − Aszfalt burkolatú utak kialakítása. >


> > > > > > > >

> >

4.4.2.3.2

Fejlesztés funkciója: A jelenleg mezőgazdasági kiskertes terület üdülőterületté alakítása, új utcanyitással, telekalakítással, a teljes közműellátását kiépítésével. Célcsoport: Soroksár lakói, vállalkozók, sportolók, üdülő tulajdonosok Fejlesztés típusa: Új szabályozási terv készítése, a tervezett közterületi utak kialakítása, közmű és út beruházás Projekt gazda: Önkormányzat és a terület tulajdonosai Előkészítettség: Korábbi szabályozási terv jóváhagyás nélkül A fejlesztés költségigénye: Közmű 264,8 MFt, útépítés 230 MFt Ütemezés: 2014-2020 A fejlesztés várható hatásai: Közlekedési és közmű infrastruktúra – A terület elérhetősége jelentős mértékben javul a vízvezeték, csatorna kiépítésével, a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szabályozási tervhez: Nincs szabályozási terv. A fejlesztés prioritása: 2. Az északi szigetcsúcs környezetrendezése

>

>

A projekt területének lehatárolása: Molnár-sziget északi szigetcsúcs, amely a Ráckevei-Soroksári-Duna-ágon, Budapest déli részén, a Csepel-sziget és a pesti oldal között helyezkedik el (184135/73, 184135/129, 184135/130, 184135/135, 184249, 184284, 185004 hrsz. telkek). A fejlesztés célja, indokoltsága: A 2008-ban készíttetett tanulmányterv alapján (TÉR-TEAM Mérnök Kft.) indulhat meg a sziget északi részének környezetrendezése. A környezetrendezés elemei: − a mellékág mederkotrása az RSD Projekt keretében,



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA − − − − − − − − − − >

helyenként partszélesítés kotort anyagból változatos keresztszelvények szerint, jelentős zöldfelületi funkciókkal gazdagítva, a parti sáv tereprendezése, a környezet értékes elemeinek helyreállítása, a környezeti ártalmak elhárítása, a meglévő értékes növényzet megőrzése, tájidegen fajok irtása, egységes zöldfelületi rendszer kialakítása, gyalogutak és a Duna vizuális és fizikai kapcsolatának megteremtése, vegyes forgalmú út, kerékpárút, körforgalom, csatlakozó út, területileg tagolt parkolók építése, pihenőhelyek, kilátó, játszóhely létesítése, tanösvény létesítése a parti sávban, hajómalom-múzeum és kiállítóhely felállítása a szigetcsúcs környékén, gyalogos híd építése a Fűzfás utca – Dobó utca között.


> > > > > > > >

> >

4.4.2.3.3

Fejlesztés funkciója: A terület környezetének rendezése Célcsoport: Soroksár lakói, turisták, sportolók, üdülő tulajdonosok Fejlesztés típusa: Zöldfelület és közterület rendezés Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Tanulmányterv. A megvalósítás feltétele az RSD Molnár-szigeti ágának tulajdonrendezése. A fejlesztés költségigénye: Ütemezés: 2014-2020 A fejlesztés várható hatásai: Környezeti hatás – A környezet zöldfelületei megújulnak, biológiailag aktív felület aránya növekszik. A közlekedés rendezésével a terület környezeti terhelése csökken. Gazdasági hatás – A terület ingatlanpiaci pozíciója javul. A szigetcsúcs parkjának zöldfelülete teljes egészében megújul. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 2. Az Arany Kereszt Ápoló otthon területének fejlesztése

>

>

A projekt területének lehatárolása: A Felső-Duna sor mentén lévő (196617196855 hrsz.) telkek A fejlesztés célja, indokoltsága: A lakóterület intenzív kertvárosias építési övezetekbe sorolt. A hatályos KSZT a két önálló helyrajzi számú telket különböző építési övezetekbe sorolja, így a hasznosításuk önállóan is történhet.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az Újélet utcáról megközelíthető 11514 m2 telekterületet figyelembe véve a telken kb. 6908 m2 szintterület építhető. A 15 %-os beépítettség mellett a szintterületi mutató nem használható ki. Az övezetben egészségügyi, szociális, rekreáció, szálláshely funkció és parkoló helyezhető el. A Felső Duna sor melletti 1904 m2 telekterületet figyelembe véve a telken kb. 476 m2 (+381m2 tetőtérben) szintterület építhető. Az övezetben, a lakófunkció mellett kereskedelmi, vendéglátó, kilátóterasz-funkció és parkoló elhelyezése megengedett. >

Kapcsolódás a célrendszerhez: T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. T5. A rászorulók magas szintű ellátása az egészségügyben és a szociális szférában

> > > > > > > >

> >

Fejlesztés funkciója: Javasolt funkció: Idősek otthona Célcsoport: Soroksár lakói, 60-X év feletti lakosok Fejlesztés típusa: Ingatlanfejlesztés magánberuházásként Projekt gazda: Magán vagy (önkormányzati döntés esetén Önkormányzat) Előkészítettség: – A fejlesztés költségigénye: – Ütemezés: 2014-2020 A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A telkek ingatlanpiaci pozíciója javul, a lakások értékének megnövekedése várható. A tervezett fejlesztések eredményeképpen az egészségügyi, szociális, rekreáció, szálláshely szolgáltató és kereskedelmi, vendéglátó, egységek számának növekedése várható. Környezeti hatás – A parkoló kiépítésével a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 2.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 4.4.3 Újtelep kerületrész akcióterülete 4.4.3.1


Az akcióterület Budapest déli részén, a XXIII. kerületben, Soroksáron található, annak is az egyik legnagyobb népességű területének szomszédságában. A terület alapvetően kisvárosias, kertvárosias lakóterület, melyet Szent László u. keletről – Szentlőrinci út délről – Temető sor nyugatról – Vasfű u. – Nyír u. – Mezőlak u. északról határolnak. Az akcióterületet a jelenlegi ingatlanstruktúrája, jellege, jogi és gazdasági paraméterei, lehetőségei alapján négy külön területrészre érdemes tagolni (A, B, C, D). Az akcióterület közvetlen környezetében még két a TSZT alapján fejlesztési potenciállal rendelkező területegység került vizsgálatra (E, F).




Újtelep kerületrész 2011-2014 között várható fejlesztései

4.4.3.2.1

Újtelep „A/1” jelű terület >

>

>

A projekt területének lehatárolása: Az „A” jelű terület az akcióterület keleti oldalán található. Észak felől a Fatimai utca, keletről a Szent László utca, délről a Szentlőrinci út, nyugat felől a Nyír utca határolja. Az „A” terület két meghatározó részre osztható, az egyik a Passuth László utcától észak-nyugatra „A/1”, a másik a Passuth László utcától dél-keletre elhelyezkedő „A/2” egység. A fejlesztés célja, indokoltsága: Lakóterület fejlesztés a Fővárosi Önkormányzattal egyeztetett módon. Amennyiben a Fővárosi Önkormányzattal közösen megkísérelt értékesítés eredménytelenül zajlik, akkor a szabályozási terv módosításának kezdeményezése úgy, hogy a terület fejlesztési potenciálja a jelenlegi intézményi rendszer optimális/minimális fejlesztésével való kihasználáshoz kerüljön igazításra, az intézményi besorolású területi arány és a zöldfelületi arány növelésével. A szükséges közút, tömegközlekedés és zöldfelületek fejlesztése a főváros minél nagyobb finanszírozási szerepvállalásával. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > >

> >

Fejlesztés funkciója: Lakásépítés, közmű rekonstrukció, zöldterület és közútfejlesztés, alapfokú intézmény hálózat fejlesztés Célcsoport: Soroksár lakói, telek illetve lakás vásárlók, vállalkozók Fejlesztés típusa: Beruházás Projekt gazda: Vegyes, önkormányzat, fővárosi önkormányzat Előkészítettség: Szabályozási terv A fejlesztés költségigénye: Az „A/1" terület infrastruktúra fejlesztésének költségigénye: 564 MFt, amennyiben szabályozási terv módosítása szükséges 3 MFt, amit célszerű a „B” területrész tervével egyidőben készíteni, a teljes „A” terület közvetett közlekedésfejlesztése 325 MFt Ütemezés: 2011-2014 A fejlesztés várható hatásai: Társadalmi – Az akcióterületi lakásépítések miatt a társadalmi összetétel pozitív irányú változása várható. A szabadidős területek, közösségi terek létrehozásával megnő a lakosság komfortérzete, az életminőség javul, amely a helyi identitás erősödését eredményezi. Gazdasági – A lakótelep ingatlanpiaci pozíciója javul, a lakások értékének megnövekedése várható, így a lakosság összetétele hosszabb távon stabilizálódik. Környezeti – A lakótelep zöldfelületei megújulnak, biológiailag aktív felület




> >

4.4.3.3

aránya növekszik. A közlekedési és közmű infrastruktúra problémák rendezésével a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szabályozási tervhez: szabályozási terv módosítása szükséges lehet A fejlesztés prioritása: 1.

Újtelep kerületrész 2014-2020 között várható fejlesztései

4.4.3.3.1

Újtelep „ A/2” jelű terület >

>

>

A projekt területének lehatárolása: Az „A” jelű terület az akcióterület keleti oldalán található. Észak felől a Fatimai utca, keletről a Szent László utca, délről a Szentlőrinci út, nyugat felől a Nyír utca határolja. Az „A” terület két meghatározó részre osztható, az egyik a Passuth László utcától észak-nyugatra „A/1”, a másik a Passuth László utcától dél-keletre elhelyezkedő „A/2” egység. A fejlesztés célja, indokoltsága: Az „A/1” terület értékesítési tapasztalatai alapján az 2A/2” terület fejlesztése az intézményi besorolású területi arány és a zöldfelületi arány növelésével, csökkentett intenzitású lakóterület fejlesztés elsődlegesen a kerületi tulajdonú telkek értékesítésével. A szükséges közút, tömegközlekedés és zöldfelületek fejlesztése a főváros minél nagyobb finanszírozási szerepvállalásával. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > >

> >

Fejlesztés funkciója: Lakásépítés, közmű- zöldterület- közútfejlesztés, alapfokú intézmény hálózat fejlesztés Célcsoport: Soroksár lakói, telek illetve lakás vásárlók, vállalkozók Fejlesztés típusa: Beruházás Projekt gazda: Vegyes, önkormányzat, fővárosi önkormányzat Előkészítettség: Szabályozási terv A fejlesztés költségigénye: Az „A/2" terület infrastruktúra fejlesztésének költségigénye: 2046 MFt, amennyiben a szabályozási terv módosítása szükséges 7 millió Ft, amit célszerű a „B” területrész tervével egyidőben készíteni, a teljes „A” terület közvetett közlekedésfejlesztése 325 MFt. Ütemezés: 2014-2020 A fejlesztés várható hatásai: Társadalmi – Az akcióterületi lakásépítések miatt a társadalmi összetétel pozitív irányú változása várható. A szabadidős területek, közösségi terek létrehozásával megnő a lakosság komfortérzete, az életminőség javul, amely a helyi identitás erősödését eredményezi.




> >

4.4.3.4

Gazdasági – A lakótelep ingatlanpiaci pozíciója javul, a lakások értékének megnövekedése várható, így a lakosság összetétele hosszabb távon stabilizálódik. Környezeti – A lakótelep zöldfelületei megújulnak, a biológiailag aktív felület aránya növekszik. A közlekedési és közmű infrastruktúra problémák rendezésével a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szabályozási tervhez: szabályozási terv módosítása szükséges lehet A fejlesztés prioritása: 2.

Újtelep kerületrész nagytávlatú fejlesztései

4.4.3.4.1

Újtelep „B” jelű terület >

>

>

A projekt területének lehatárolása: Az „B” jelű terület az akcióterület északi részén található. Észak felől a Mezőlak utca, keletről a Szent László utca, délről a Fatimai utca, nyugat felől a Nyír utca határolja. A fejlesztés célja, indokoltsága: Felülvizsgálandó, hogy az új, illetve jelenlegi épületállomány nem lehetetlenítette-e el a hatályos szabályozási terv szerinti közterület kialakítást, és amennyiben jogi úton már nem orvosolható a helyzet, akkor a jelenlegi szabályozási terv felülvizsgálata, módosítása szükséges. A közterületek tulajdonjogi rendezését, majd azok fejlesztését ezután kell elvégezni. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > >

> >

Fejlesztés funkciója: Lakásépítés, közmű- zöldterület- közútfejlesztés, alapfokú intézmény hálózat fejlesztés Célcsoport: Soroksár lakói, telek illetve lakás vásárlók, vállalkozók Fejlesztés típusa: Beruházás, fejlesztés Projekt gazda: Vegyes, magán, önkormányzat Előkészítettség: Szabályozási terv felülvizsgálata szükséges A fejlesztés költségigénye: Szabályozási terv készítése 5 MFt Ütemezés: 2020 után A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A Szabályozási terv felülvizsgálata után a terület lakásépítési, intézményi, közlekedési és közmű fejlesztése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul. Illeszkedés a szabályozási tervhez: a jelenlegi terv előzetes felülvizsgálata után esetlegesen a szabályozási terv módosítása szükséges A fejlesztés prioritása: 3.




Újtelep „C” jelű terület >

>

>

A projekt területének lehatárolása: A „C” jelű terület az akcióterület északi részén található. Észak felől a Vasfű utca, keletről a Nyír utca, délről a Fatimai utca, nyugat felől a Temetősor határolja. A fejlesztés célja, indokoltsága: Felülvizsgálandó a pontos telekstruktúra, illetve a közterületek tulajdonjogi rendezésének megléte esetén azok fejlesztését kell elvégezni. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > >

> >

Fejlesztés funkciója: Lakásépítés, közmű- zöldterület- közútfejlesztés, alapfokú intézmény hálózat fejlesztés Célcsoport: Soroksár lakói, telek illetve lakás vásárlók, vállalkozók Fejlesztés típusa: Beruházás, fejlesztés Projekt gazda: Vegyes, magán, önkormányzat Előkészítettség: Hatályos szabályozási tervvel nem rendelkezik A fejlesztés költségigénye: – Ütemezés: 2020 után A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A Szabályozási terv felülvizsgálata után a terület lakásépítési, intézményi, közlekedési és közmű fejlesztése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul. Illeszkedés a szabályozási tervhez: A fejlesztés prioritása: 3. Újtelep „D” jelű terület

4.4.3.4.3 >

>

>

A projekt területének lehatárolása: A „D” jelű terület az akcióterület nyugati részén található. Észak felől a Fatimai utca, keletről a Nyír utca, délről a Szentlőrinci út, nyugat felől a Temető sor határolja. A fejlesztés célja, indokoltsága: A TSZT és FSZKT alapján fejlesztési terület, de jelenleg még külterület. A terület későbbi fejleszthetősége, közterületi rendszerének kialakíthatósága érdekében, az elhelyezhető felépítmények mérete, és azok telken való elhelyezhetősége érdekében új szabályozási tervre van szükség, amely meghatározhatja az építési és telekalakítási paramétereket. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. > > > > > > > >

> >

Fejlesztés funkciója: Lakásépítés, közmű- zöldterület- közútfejlesztés, alapfokú intézmény hálózat fejlesztés Célcsoport: Soroksár lakói, telek illetve lakás vásárlók, vállalkozók Fejlesztés típusa: Beruházás, fejlesztés Projekt gazda: Vegyes, önkormányzat, magán Előkészítettség: Hatályos szabályozási tervvel nem rendelkezik, FSZKT tervmódosítás szükséges A fejlesztés költségigénye: – Ütemezés: 2020 után A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – Az FSZKT módosítás és Szabályozási terv jóváhagyása után a terület lakásépítési, intézményi, közlekedési és közmű fejlesztése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul. Illeszkedés a szabályozási tervhez: A fejlesztés prioritása: 3. Újtelep „E” jelű terület

4.4.3.4.4 >

>

>

A projekt területének lehatárolása: Az „E” jelű terület az akcióterülettől délnyugatra található. Észak felől a Szentlőrinci út, keletről a délkeleti oldalon lévő telephely keleti oldalhatárvonal iránya, délről a délkeleti oldalon lévő telephely déli oldalhatárvonal iránya, nyugat felől a Temető sor irányvonala határolja. A fejlesztés célja, indokoltsága: A TSZT és FSZKT alapján fejlesztési terület, de jelenleg még külterület. A TSZT által fejlesztési területként feltüntetett részen jelenleg egy nagyfeszültségű vezeték halad át, ami a későbbi fejlesztés lehetőségét nagymértékben befolyásolja. Kiváltásával járó, új nyomvonalon való telepítése folyóméterenként nagyságrendileg fél Millió Ft. Meglévő nyomvonalán való megtartása pedig nagymértékben lecsökkenti a lakófunkciójú hasznosítás lehetőségét. Amennyiben tartalékfejlesztési területként továbbra is megmarad, akkor a terület későbbi fejleszthetősége, közterületi rendszerének kialakíthatósága, az elhelyezhető felépítmények mérete, és azok telken való elhelyezhetősége érdekében, szabályozási tervre van szükség, mely meghatározhatja az építési és telekalakítási paramétereket. A területen található, jelenleg raktárként és műhelyként hasznosított épületállomány, valamint az elektromos távvezeték megtartása indokolhatja a lakó funkciójú fejlesztési övezet átsorolását Heliocentrikus Oktató Központ természetkutatás-kutatásfejlesztés vagy egyéb kutatóközpont kijelölése érdekében. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. > > > > > > > >

> >

Fejlesztés funkciója: Lakásépítés, közmű- zöldterület- közútfejlesztés, alapfokú intézmény hálózat fejlesztés Célcsoport: Soroksár lakói, telek illetve lakás vásárlók, vállalkozók Fejlesztés típusa: Beruházás, fejlesztés Projekt gazda: Vegyes, magán, önkormányzat, fővárosi önkormányzat Előkészítettség: Hatályos szabályozási tervvel nem rendelkezik, FSZKT tervmódosítás szükséges A fejlesztés költségigénye: – Ütemezés: 2020 után A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – Az FSZKT módosítás és Szabályozási terv jóváhagyása után a terület munkahelyi, közlekedési és közmű fejlesztése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul. Illeszkedés a szabályozási tervhez: A fejlesztés prioritása: 3. Újtelep „F” jelű terület

4.4.3.4.5 >

>

>

A projekt területének lehatárolása: Az „F” jelű terület az akcióterülettől délnyugatra található. Észak felől a Szentlőrinci út, keletről a Szent Lőrinc Golf Club, nyugat felől erdő határolja. A fejlesztés célja, indokoltsága: A TSZT és FSZKT alapján fejlesztési terület, de jelenleg még külterület. Az “E” területtel azonos építésjogi paraméterekkel, egyéb tekintetben is közel azonos adottsággal rendelkező terület. A távvezeték nyomvonala kisebb mértékben befolyásoló tényező, a telekstruktúra tagoltabb, illetve nincs meghatározó felépítményi állomány. Az „E” területtel azonos teendők elvégzése javasolt. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > >

Fejlesztés funkciója: Lakásépítés, közmű- zöldterület- közútfejlesztés, alapfokú intézmény hálózat fejlesztés Célcsoport: Soroksár lakói, telek illetve lakás vásárlók, vállalkozók Fejlesztés típusa: Beruházás, fejlesztés




> >

Projekt gazda: Vegyes, magán, önkormányzat, fővárosi önkormányzat Előkészítettség: Hatályos szabályozási tervvel nem rendelkezik, FSZKT tervmódosítás szükséges A fejlesztés költségigénye: – Ütemezés: 2020 után A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – Az FSZKT módosítás és Szabályozási terv jóváhagyása után a terület munkahelyi, közlekedési és közmű fejlesztése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul. Illeszkedés a szabályozási tervhez: A fejlesztés prioritása: 3.




4.4.4 A teljes kerületre vonatkozó és kerületrészi projektek bemutatása 4.4.4.1

Soroksár elkerülő út megépítése >

>

>

A projekt területének lehatárolása: A Vár-hegydűlő és a Szamaránszki dűlő területein halad át majd a tervek szerint a Soroksár központját elkerülő, Grassalkovich utat tehermentesítő közút nyomvonala. A fejlesztés célja, indokoltsága: A Helsinki út és az Ócsai út között tervezett főút 2x2 sávos. Megvalósítása lehetőséget ad a Grassalkovich út helyi forgalmi igényeknek megfelelő átépítésére (leállósáv, csomópont-kapcsolatok, gyalogos keresztezések sűrítése). Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > >

> >

4.4.4.2

Fejlesztés funkciója: Közútfejlesztés, közterületek megújítása Célcsoport: Soroksár lakói, vállalkozók Fejlesztés típusa: Beruházás, fejlesztés, közterület rendezés Projekt gazda: Fővárosi önkormányzat Előkészítettség: Közlekedésfejlesztési terv, tanulmányterv A fejlesztés költségigénye: – Ütemezés: 2020 után A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A kerület több városrészi területének ingatlanpiaci pozíciója javul. Környezeti hatás – A közlekedési és közmű infrastruktúra problémák rendezésével a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szabályozási tervhez: részben A fejlesztés prioritása: 3.

A Grassalkovich út fejlesztése >

>

A projekt területének lehatárolása: A Grassalkovich út az akcióterület hosszában 184874, 184873, 184872, 186050, 186051, 186052, 185613/1 hrsz telkek (egy része) A fejlesztés célja, indokoltsága: Rövidtávon elérhető fejlesztések, amit a kerületi önkormányzat megvalósíthat, vagy kezdeményezhet: − kerékpárút átvezetés a Hősök terénél, − a HÉV megállók esztétikusabb kiépítése (a csepeli Szent Imre térihez hasonlóan), − a kiemelt HÉV vonal és főút, valamint a HÉV és a szerviz út közötti betonburkolat feltörésével ültető-árkok létesítése fasor telepítés céljára.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Hosszabb távon számolni lehet a Soroksári elkerülő út megépülésével, amely szintén a Fővárosi Önkormányzat kompetenciája. Ekkor az útpálya szélessége csökkenthető lesz, a gyalogosjárdák pedig szélesíthetők – ahol szükséges –, vagy leállósávok létesíthetők az út mentén. A HÉV helyett gyorsvillamos közlekedhet, amely által a mellékutcáknál (pl. Erzsébet utca, Vecsés út, stb.) átjárhatóvá válik a Grassalkovich út, amely Soroksárt kettévágja, néhány helyen biztosítva csak átjárást jelenleg. (A városközpontban csak a Hősök terénél.) >

Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > >

> >

4.4.4.3

Fejlesztés funkciója: Közterületek megújítása Célcsoport: Soroksár lakói, vállalkozók, közlekedők Fejlesztés típusa: Közterület rendezés Projekt gazda: Vegyes Előkészítettség: – A fejlesztés költségigénye: – Ütemezés: 2020 után A fejlesztés várható hatásai: Közlekedési infrastruktúra – A terület elérhetősége jelentős mértékben javul. Környezeti hatás – A közlekedési problémák rendezésével a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szerkezeti és szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 3.

Gyáli-patak revitalizációja >

>

A projekt területének lehatárolása: A Gyáli-patak mintegy 5,5 km hosszban Soroksár külterületén haladó medre A fejlesztés célja, indokoltsága: Fejlesztésének elsődleges célja a természeti értékek védelme és zöldfolyosó kialakítása közhasználatú funkciókkal. A Gyálipatak mintegy 5,5 km hosszban Soroksár külterületén haladó medre jelen „csatornázott” állapotában is jelentős ökológiai funkcióval bír, a kerület fontos zöldfelületi, természeti értéke. A patak meder mellett lévő horgásztó pihenési, rekreációs funkciókat szolgál jelenleg is. Elsődleges a közhasználatú zöldfolyosó fejlesztése, élőhely teremtés, tanösvény létesítése. A Gyáli-patak revitalizációjának célja a patakmeder – lehetőségek szerinti – természetszerű vonalvezetésének kialakítása, az ökológiai, zöldfelületi, rekreációs funkciók erősítése. A fejlesztés Gyál településsel partnerségben valósítható meg teljes körűen.




>

Részcél: A patak revitalizációja során a megfelelő vízminőség biztosítása, az esetleges illegális szennyvízbevezetések megszüntetése alapvető fontosságú feladat. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > >

> >

4.4.4.4

Fejlesztés funkciója: Patak meder revitalizáció, zöldterület fejlesztés, közterületek megújítása Célcsoport: Soroksár lakói, turisták, üdülők, Fejlesztés típusa: Beruházás, fejlesztés, közterület rendezés Projekt gazda: Vegyes, Fővárosi önkormányzat, Kerületi önkormányzat Előkészítettség: Tanulmányterv A fejlesztés költségigénye: – Ütemezés: 2020 után A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A kerület több városrészi területének ingatlanpiaci pozíciója javul. A szabadidős területek, közösségi terek létrehozásával megnő a lakosság komfortérzete, az életminőség javul, amely a helyi identitás erősödését eredményezi. Környezeti hatás - A patak revitalizáció rendezésével a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 3.

Szentlőrinci út – Hősök tere kerékpárút >

A projekt területének lehatárolása: Szentlőrinci út (Hrivnák Pál u.) – Wekerle Sándor u. – Zománc u. – Tárcsás u. – Tisza u. – Rézöntő u. – Templom. U. – Hősök tere. Hősök tere és városközpont akcióterületi szakasz: A fővárosi helyi védelem alatt álló Templom utcán kétirányú kerékpárút létesítése van előirányozva, amely a Hősök terén halad át a Grassalkovich úton. (185843), (185613/1), (186076). Újtelep akcióterületi szakasz: Szentlőrinci út (Hrivnák Pál u.)

>

A fejlesztés célja, indokoltsága: A kerület közlekedésfejlesztési koncepciójában célként szerepel a kerületen belüli kerékpáros közlekedés javítása, a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények kerékpáros megközelíthetőségének lehetővé tétele. A jelentős gépjárműforgalom indokolja a kerékpárforgalom számára önálló kerékpársáv, vagy út biztosítását. A meglévő beépítés lehetővé teszi a zöldsávban vezetett egyirányú kerékpárutak kiépítését.





> > > > > > > >

> >

4.4.4.5

Fejlesztés funkciója: Közterületek megújítása, közútfejlesztés, Célcsoport: Soroksár lakói, a kerékpárosok, Fejlesztés típusa: Beruházás, fejlesztés, közterület rendezés Projekt gazda: Fővárosi Önkormányzat Előkészítettség: Kerékpárhálózat engedélyes terv A fejlesztés költségigénye: Teljes költség 67 MFt, ebből a Hösök tere akcióterületi szakasz 43,5 MFt, az Újtelep akcióterületi szakasz pedig kb. 12 MFt. Ütemezés: 2010A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A kerület több városrészi területének ingatlanpiaci pozíciója javul. Környezeti hatás – A közlekedési és közmű infrastruktúra problémák rendezésével a terület környezeti terhelése csökken. Közlekedési infrastruktúra – A terület elérhetősége jelentős mértékben javul. Esélyegyenlőségi – A kerékpár sáv kiépítésével az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítottá válik. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 1.

A külön-szintű vasúti aluljárók (Erzsébet utca, Vecsés utca), és közlekedési kapcsolataik településrendezési tervi megalapozása >

>

A projekt területének lehatárolása: A Kelebia-vasútvonal kereszteződése a Vecsés úttal. A projekt területén belül: (Erzsébet u. – Szamaránszki dűlő – Vecsés út – Arany J. u. – Hősök tere - Láng Endre u. – MÁV) 185452/19, 185452/20, (185452/14), 185577, 185578, (185579), 185580, 185581, 185582, 185583 és a Kelebia-vasútvonal menti területek A fejlesztés célja, indokoltsága: A tervezett külön szintű kereszteződés(ek) és a kapcsolódó gyűjtőút(ak) kiépítése jelenleg nem szerepel a hatályos településrendezési tervekben. A cél tehát az, hogy a szükséges egyeztetéseket követően egy szabályozási terv készüljön a területre, amely tisztázza a tervezett út(ak) nyomvonalának, a tervezett aluljáró(k)nak, és az érintett környező területeknek a sorsát. A tervezett közúti fejlesztések településrendezési tervi megalapozása rövidtávon megvalósítható, ugyanakkor kiépítésük csak a távlati tervek között szerepel. A kerületi gyűjtő utak közül a vasúton túli valószínűleg kapcsolható a fővárosi beruházáshoz, mivel a két külön szintű aluljáró biztos nem épül meg egy időben, így a később megvalósuló kiváltásához szükség lesz rá. A vasút városközponti



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA oldalán javasolt gyűjtőút megépítése pedig kerületi érdek, mert ez a városközponton áthaladó forgalmat (pl. a Templom utcán) jelentősen csökkentheti. A program elemei: − Egyeztetés a Fővárosi Önkormányzattal és az érintettekkel. − A végleges koncepció meghatározása. − A szükséges településrendezési tervek elkészítése. − Az aluljáró(k) és a tervezett út(ak) ütemezett kiépítése. >

Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > >

> >

4.4.4.6

Fejlesztés funkciója: Településrendezés Célcsoport: Soroksár lakói, vállalkozók, turisták Fejlesztés típusa: Településtervezés, távlatban közútfejlesztés Projekt gazda: Magántulajdonok, MÁV területek, állami tulajdonok és önkormányzati közterületek Előkészítettség: Tanulmánytervek (2008, 2010) A fejlesztés költségigénye: n.a. Ütemezés: 2015-2020 A fejlesztés várható hatásai: Közlekedési infrastruktúra – A terület elérhetősége jelentős mértékben javul. Környezeti hatás – A közlekedési problémák rendezésével a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szabályozási tervhez: Szabályozási terv készítése szükséges A fejlesztés prioritása: 2.

Az Eurovelo kerékpárút továbbépítése (a kerület közigazgatási határáig) >

>

A projekt területének lehatárolása: Felső-Dunasor, Vadvíz utca, Horgászpart, közigazgatási határ. Körülbelüli hossza 2250 m, szélessége pedig 2,5 m. Ebből a Hősök tere és városközpont akcióterületi szakasz: Vecsés út és Duna part közötti kb. 300 m-es hossz. A fejlesztés célja, indokoltsága: Az Európai Unió támogatásával a közelmúltban épült ki az Eurovelo nemzetközi kerékpárút Pesterzsébet felöl a Molnár-sziget bejárójáig. A kerékpárút innen még a Felső Duna sor útburkolatán halad a Gyáli patakig. A kerékpárút építési engedélyezési tervei az RSD mentén a közigazgatási határig elkészültek. A teljes hossza a közigazgatási határig 2250 m. Innen Dunaharaszti közigazgatási területén az Alsó-Dunasoron továbbépítve, mintegy 1000 fm hosszban csatlakozhatna az M0 hídon meglévő kerékpárúthoz.





> > > > > > > > > >

4.4.4.7

Fejlesztés funkciója: Nemzetközi kerékpárút beruházás Célcsoport: Soroksár lakói, kerékpárosok, turisták, sportolók Fejlesztés típusa: Közlekedési beruházás Projekt gazda: Önkormányzat Előkészítettség: Építési engedélyezési terv A fejlesztés költségigénye: 64,5 MFt, melyből 8,6 MFt az akcióterületet érintő szakasz Ütemezés: 2014-2020 A fejlesztés várható hatásai: Közlekedési infrastruktúra – A terület elérhetősége jelentős mértékben javul. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 2.

Gyalogos híd Csepelre >

>

A projekt területének lehatárolása: Meder utca folytatása Csepel irányában, az RSD főága (205198hrsz.) felett A fejlesztés célja, indokoltsága: A Molnár-sziget és Csepel között jelenleg komp közlekedik. Mind a Molnár-szigetre készült szabályozási tervben, mind a Hollandi út (Csepel) menti területre készült szabályozási tervekben ezen a részen gyalogosés kerékpáros hidat terveztek. A híd megépítése mindkét kerület számára előnyös lehet, mert az RSD két oldalán lévő szabadidős és intézményi funkciók, valamint a tömegközlekedési eszközök mindkét oldal számára kölcsönösen elérhetővé válnak. A gyalogos-kerékpáros kapcsolat az elérhető funkciók bővülése mellett úgy teremti meg a szükséges közlekedési összeköttetést, hogy közben nem terheli a környezetet. A komp távlatban is fennmaradna a gépkocsis közlekedés számára.

>

Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. > > > > > > >

> >

4.4.4.8

Fejlesztés funkciója: Gyalogos híd építése Célcsoport: Soroksár Csepel lakói, kerékpárosok, turisták, üdülők Fejlesztés típusa: Gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése Projekt gazda: Önkormányzat (Csepellel közösen) Előkészítettség: Szabályozási tervekben előirányozva A fejlesztés költségigénye: 515-721 MFt A fejlesztés várható hatásai: Közlekedési infrastruktúra – A terület elérhetősége jelentős mértékben javul. Környezeti hatás – A közlekedés rendezésével a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szabályozási tervhez: igen A fejlesztés prioritása: 3.

Ráckevei (soroksári) – Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása > >

A projekt területének lehatárolása: Érintett 14 db település az RSD partján A fejlesztés célja, indokoltsága: Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból. Csatornázatlan parti területek csatornázása. Dél-pesti szennyvíztelep RSD-be történő tisztított szennyvíz bevezetésének megszüntetése. Egyéb szennyvíz bevezetések megszüntetése. Tápvíz minőségének javítása. Üledékből származó terhelések csökkentése. Horgászati eredetű terhelések csökkentése. Vízforgalom javítása.

>

Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit.

> > > > > > > >

> >

T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. Fejlesztés funkciója: Beruházás, fejlesztés, komplex vízvédelmi program Célcsoport: A 14 település lakói, üdülői, sportolók, turisták. Fejlesztés típusa: Beruházás, fejlesztés, közterület rendezés Projekt gazda: RSD Parti Sáv Önkormányzati Társulás Előkészítettség: engedélyezési tervdokumentáció A fejlesztés költségigénye: 5 064 166 132 Ft Ütemezés: 2012 A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás - Az RSD vízminőségének javítása, üdülési és rekreációs célú vízhasználatának minőségi fejlesztése és ez által az érintett kistérség gazdasági fejlődésének elősegítésével a terület ingatlanpiaci pozíciója javul. Környezeti hatás – A környezetvédelmi infrastrukturális fejlesztéssel a terület környezeti terhelése csökken. Illeszkedés a szabályozási tervhez: Igen A fejlesztés prioritása: 1.




Virágvölgy lakópark >

>

>

A projekt területének lehatárolása: I. ütem, Alsókert u. – Középtemető u. – Tő u. – Szitás u. (további ütemek: II-V. és IX. ütem) A fejlesztés célja, indokoltsága: Minőségi, színvonalas és igényes kivitelezésű ikerházas lakópark létrehozása magánberuházás keretében az ingatlanpiaci igények kielégítésére. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

> > > > > > > >

> >

Fejlesztés funkciója: Közösségi és lakó funkció erősítése, közterületek kialakítása Célcsoport: Lakásvásárlók, befektetők Fejlesztés típusa: Ingatlanfejlesztés, építés beruházás, városkép megújítás Projekt gazda: Magán befektető Előkészítettség: Szabályozási terv, engedélyezési tervdokumentáció A fejlesztés költségigénye: Nem ismert Ütemezés: 2010A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás – A tervezett fejlesztések eredményeképpen lakásépítési területek növekedése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul, a lakások értékének megnövekedése várható, így a lakosság összetétele hosszabb távon stabilizálódik. Illeszkedés a szabályozási tervhez: Igen A fejlesztés prioritása: 1.

4.4.4.10 Dugattyúgyűrű gyár területi fejlesztése >

>

>

A projekt területének lehatárolása: A volt Dugattyúgyár területe (186853, 186854, 186855 hrsz-ú területek) A fejlesztés célja, indokoltsága: Minőségi, színvonalas és igényes kivitelezésű lakópark létrehozása magánberuházás keretében az ingatlanpiaci igények kielégítésére. Kapcsolódás a célrendszerhez: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit.




> >

Fejlesztés funkciója: Közösségi és lakó funkció erősítése, közterületek kialakítása Célcsoport: Lakásvásárlók, befektetők Fejlesztés típusa: Ingatlanfejlesztés, építés beruházás, városkép megújítás Projekt gazda: Magán befektető Előkészítettség: Szabályozási terv, engedélyezési tervdokumentáció A fejlesztés költségigénye: Nem ismert Ütemezés: 2010A fejlesztés várható hatásai: Gazdasági hatás - A tervezett fejlesztések eredményeképpen lakásépítési területek növekedése várható. A terület ingatlanpiaci pozíciója javul, a lakások értékének megnövekedése várható, így a lakosság összetétele hosszabb távon stabilizálódik. Illeszkedés a szabályozási tervhez: Igen A fejlesztés prioritása: 1.




4.5

Fenntarthatósági szempontok

4.5.1 A fenntartható környezeti fejlődés programja Soroksár integrált városfejlesztési stratégiájában a bemutatott fejlesztési tervek a fenntartható környezeti fejlődés elveinek megfelelően kerültek kidolgozásra, összhangban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia és az Nemzeti Éghajlat változási Stratégia prioritásaival. Ez az interdiszciplináris szemlélet minden városrészben biztosítja, hogy a jövőbeni települési környezet megfeleljen a fenti stratégiák elvárásainak. A tervezett beavatkozások releváns hatásait az alábbi táblázatban foglaljuk össze a fejlesztés jellege szerint csoportosítva: 98. táblázat A tervezett önkormányzati beavatkozások releváns hatásai Fejlesz tés típusa

Akció terület

Beavatkozás

Felső Duna sor menti teleksor kertvárosias lakóterületi beépítése

L4 lakóterület telkeinek beépítése

az ingatlanok felértékelődnek

Az új beépítéseknél az emeleteken lakásépítés a földszinteken kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egységek létesülhetnek

várhatóan csökken a működési és karbantartási költségek

Lakóterület bővítés és fejlesztés, üdülőterület fejlesztés

A Hősök tere nyugati térfalának fejlesztése

Hősök tere északi térfalának fejlesztése a Szitás utca – Láng Endre utca között

A Hősök tere déli térfalának részleges funkcióváltása és átépülése a Szitás utca – Arany János utca között

Az új beépítéseknél az emeleteken lakásépítés a földszinteken kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egységek létesülhetnek Az új beépítéseknél az emeleteken lakásépítés a földszinteken kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egységek létesülhetnek

A szigeti kertség fejlesztése

A jelenlegi mezőgazdasági terület, üdülési célú hasznosítása közműellátás kiépítése

Területfejlesztés a Gyáli patak mellett

Kertvárosias lakótelkek kialakítása tulajdonrendezéssel és, parkolók építésével

Újtelep A/1 jelű területe

L7 lakóterület telkeinek beépítése közpark és közúthálózat kiépítésével, közműrekonstrukcióval

Újtelep A/2 jelű területe

Kölünböző intenzitású L7-L2/A lakóterületrészek beépítése zöldfelület-, közút-, közmű-, valamint alapintézményi fejlesztéssel

„B” jelű terület

Lakásépítés, közmű- zöldterületközútfejlesztés, alapfokú intézmény hálózat fejlesztés

„C” jelű terület

Szabályozási terv felülvizsgálata után lakásépítés, közműzöldterület- közútfejlesztés, alapfokú intézmény hálózat fejlesztés


Hatás

Fenntarthatósági szempont fenntartható népesedés egészségi állapot javítása

az épületek felújításával, energiaracionalizálásával csökken az energiafelhasználás mértéke

társadalmi kohézió és foglalkoztatás javítása energiahatékonyság a városkép megújítását szolgáló beruházások

az új lakásépítéssel és a felújítással javul a városkép javul a közbiztonság a szegregátum kialakulásának megelőzése


Intézményterületi fejlesztés

BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA „D” jelű terület

Az FSZKT módosítás és Szabályozási terv jóváhagyása után Lakásépítés, közműzöldterület- közútfejlesztés, alapfokú intézmény hálózat fejlesztés

„E”- „F” jelű területek

Az FSZKT módosítás és Szabályozási terv jóváhagyása után a terület munkahelyi, közlekedési és közmű fejlesztése várható.

A Hősök tere déli térfalának átépülése a Templom utca – Szikes utca –Szitás utca között

Intézményi, vagy vegyes funkciójú épületek építése ,új térfalak kialakítása

Üzletház létesítése a Grassalkovich úton

Élelmiszer áruház építése

Az okmányiroda bővítése, akadálymentesítése

Önkormányzati iroda bővítése+ akadálymentesítése

Szakorvosi rendelő felújítása

Egészségügyi intézmény felújítása és bővítése

Polgármesteri Hivatal nyílászáró-cseréje, homlokzat-felújítása

A védett épület nyílászáróinak cseréje és homlokzatának felújítása

A Galambos János Zeneiskola avult melléképületének felújítása

A zeneiskola teljes körű átalakítása és felújítása

Az Otthon Közösségi Ház bővítése, felújítása

Közösségi ház felújítása és bővítése

Galéria’13 épület nyílászárócseréje és kapcsolódó homlokzat-felújítása

A közfunkciót ellátó épületek felújítása és funkcióbővítése

Hősök tere – Templom utca saroktelek intézményi fejlesztése

A beépítési intenzitás növelése, új térfalak kialakítása

Helytörténeti Múzeum felújítása

A múzeum épület és a közösségi használatú kert felújítása

Építőanyag-telep funkció váltása és ingatlanrendezés a Láng Endre utca – Jelző utca sarkán

A terület több alternatívát tartalmazó funkció váltása és intézményfejlesztése

A vastelep funkcióváltása a Hősök tere keleti végén az Arany János utca – Pályaudvar sor között

A terület több alternatívát tartalmazó funkció váltása és intézményfejlesztése

Vasútállomásnál térfal és P+R parkoló létesítése

Egy új vasútüzemi épület létesítése, amelynek a földszintjén kereskedelmi és vendéglátási funkció kaphat helyet

Az Arany Kereszt Ápoló otthon területének fejlesztése

Ingatlanfejlesztés magánberuházásként

A Felső-Duna sor melletti nagy zöld-felületű intézményterület fejlesztése

Tulajdonrendezés, Ingatlanfejlesztés


az ingatlanok felértékelődnek

fenntartható népesedés egészségi állapot javítása

várhatóan csökken a működési és karbantartási költségek az épületek felújításával, energiaracionalizálásával csökken az energiafelhasználás mértéke

társadalmi kohézió és foglalkoztatás javítása energiahatékonyság a városkép megújítását szolgáló beruházások örökségvédelem

az új lakásépítéssel és a felújítással javul a városkép javul a közbiztonság a szegregátum kialakulásának megelőzése


Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Zöldterület rendezése, fejlesztése, környezetvédelem

BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az ifjúsági tábor területének fejlesztése

A terület fejlesztése sport, rekreációs funkcióval, szállásférőhelyekkel

Nagy zöldfelületű intézményterület fejlesztése a Felső-Duna sor mellett, a Gyáli-pataktól északra

Ingatlanfejlesztés, környezetrendezés

A déli szigetcsúcs fejlesztése

Ingatlanfejlesztés, környezetrendezés, Közösségi funkcióbővítéssel

A Hősök tere közparkjának kiépítése a Nagyboldogasszony-templom környezetében a Templom utca és a Szitás utca között

Közterület fejlesztése, egy multifunkcionális köztér kialakítása

Kisajátítás és köztér kialakítása a Hősök tere vasút előtti részén

Magántulajdonú telkek kisajátításával egy új köztér kialakítása

RSD Parti sáv projekt és kapcsolódó fejlesztések

Az RSD parti sávjaiban és a szigeten keletkező kommunális vízhasználatból származó vízszennyező anyagok kivezetése, ezt követően az üdülőterületi utak burkolása

Az északi szigetcsúcs környezetrendezése

Zöldfelület és közterület rendezés

A szigeti parti sáv kialakítása

Környezetrendezés, telekalakítás, parkolóépítés

A lakóterület menti parti sáv kialakítása

Tulajdonrendezés, környezetalakítás

Parti sétány kiépítése a Meder utca – Gyáli patak között

Környezetrendezés

A déli szigetcsúcsnál parti sétány kiépítése

Zöldfelület rendezés

Az Erzsébet utca – FelsőDuna sor gyalogos kapcsolat

Közterület fejlesztése gyalogos lépcső, járda és közvilágítás építésével

Kerékpárút létesítése a Szentlőrinci út és a Hősök tere között

A Szitás köz és a Derce közburkolatának kiépítése

A polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények kerékpáros megközelíthetőségének lehetővé tétele elválasztott kerékpársáv kialakításával A Szitás és Derce köz szilárd burkolatának kialakítása, a járda felület felújítása.

A Grassalkovich út fejlesztése

Közterületek megújítása, rövidtávon elérhető fejlesztések:

zöldfelületek fejlesztésével javul a település levegőminősége

természeti értékek védelme

a közparkok helyet biztosítanak a szabadidős tevékenységnek elhanyagolt terület megszűnése

a fejlesztés során a közpark meglévő, értékes növényállományának, zöldfelületeinek védelme Az elhanyagolt állapotban lévő területek megfelelő funkciót kapjanak, ugyanakkor a természetvédelmi értéket képviselő területek megkapják a szükséges védelmet a fennmaradásuk érdekében, olyan módon, hogy azt a lakosság a szükséges természetvédelmi intézkedések mellett rekreációs, esetleg tanulmányozási céllal látogathassa.

rendezett zöldfelület a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása rekreációs és oktatási lehetőség nyújtása

egészségi állapot javítása

a közlekedési anomáliák rendezésével a terület környezeti terhelése csökken

fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása

a kerékpáros közlekedés lehetőségének biztosításával a csökkenő motorizáció hatására javul a levegő minősége

egészségi állapot javítása

energiatakarékosság

kerékpárút átvezetés a Hősök terénél a HÉV megállók esztétikusabb kiépítése a kiemelt HÉV vonal és főút, valamint a HÉV és a szerviz út közötti betonburkolat feltörésével ültető-árkok létesítése fasor telepítés céljára. Az Eurovelo kerékpárút továbbépítése

Kerékpárút építés



Városfejlesztés, városrendezés

BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Gyalogos híd Csepelre

Gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése

Grassalkovich út menti teleksor keretövezetmódosításának kezdeményezése az Erzsébet utca -Hősök tere között

Az L4 keretövezet ellentmondásban van mind a jelenlegi területhasználat, mind pedig a környezeti adottságokkal, ezért a FSZKT módosítása szükséges

A Grassalkovich út menti teleksor keretövezetmódosításának kezdeményezése a Hősök tere – Vecsés út között

Az L4 keretövezet ellentmondásban van mind a jelenlegi területhasználat, mind pedig a környezeti adottságokkal, ezért a jogi szabályozás módosítása szükséges

A módosítással a területhasználat rendeződik

Fenntartható népesedés Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása Energiatakarékosság

Az építkezésből, területrendezésből, munkagépek használatából származó környezetterhelés természetesen a fejlesztések elkerülhetetlen velejárója. A koordinált, szabályozási tervvel kivitelezett munkálatok fejlesztése lehetővé teszi a negatív hatások minimalizálását. A környezet állapotában ezért nem jelentkezik lényeges romlás, illetve a káros hatásokat többszörösen kompenzálja a tervezett beavatkozások után kialakuló jobb minőségű, fenntartható környezeti állapot. 4.5.2 Anti szegregációs program 4.5.2.1

Anti-szegregációs helyzetfeltárás

Jelen antiszegregációs terv elsősorban területi dimenzióban az IVS-ben a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét Soroksár város közigazgatási határán belül. A településfejlesztésben kiemelt szerepű az egyenlő esélyű hozzáférés, valamint az esélyegyenlőség biztosítása horizontális uniós elvek érvényesítése, elsősorban a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező, és a 8 osztálynál nem magasabb iskolai végzettséggel rendelkező aktív korú lakos tekintetében. Az esélyegyenlőségről, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.évi CXXV. törvény a következő elemeket hangsúlyozza: „1.§ Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben a törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.” „2.§ Az egyenlő bánásmód következményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.” Az idézett törvény alapján Soroksár települési esélyegyenlőségi programja különösen a lakhatás, a szociális szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való egyenlő esélyű hozzáférés elősegítését célozza meg, mivel ezek hiánya gyengíti a társadalmi kohéziót. Soroksár Anti-szegregációs terve a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban” című városrehabilitációs kézikönyv 7.2 és 7.3 fejezete, valamint a 2007. 12. 20-án az NFÜ honlapján közzétett „Útmutató az Integrált Városfejlesztési Stratégia helyzetelemzésének elkészítéséhez szükséges adatokról” dokumentumokban megfogalmazott adatszolgáltatási követelmények és módszertan alapján készült. Az IVS-hez készített átfogó helyzetelemzés ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA nyomán kialakított városrehabilitációs beavatkozási tervek kiemelten kezelik, hogy a kerület minden részében diszkriminációmentesség és szegregációmentesség érvényesüljön. Soroksáron a szegregátum 2 típusa közül: − sem városszövetbe ágyazódott, szegregált, szegregálódó területek /telepszerű környezet/ − sem a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú területekbe ékelődött szegregátumok /telepek/ nincsenek. Mindezt a részletes helyzetelemzésben szereplő kerületi és kerületrész szintű − demográfiai, − szociális /segélyezési, lakhatási, infrastrukturális ellátottsági/, − területi elhelyezkedési, − foglakoztatási, − képzettségi adatok alátámasztják. A KSH adatszolgáltatása alapján, Soroksáron nincsen a kézikönyvben szegregátumok definíciónak megfelelő szegregátum. A KSH által megküldött kartogram olyan területeket is megjelöl, mely eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszáma miatt mégsem tekinthető valódi szegregátumnak, ezért ezen területeket veszélyeztetett területként kell kezelni. Az IVS készítése során a 2001-es népszámlálási, az azóta eltelt időszak statisztikai évkönyvi és az Önkormányzat által szolgáltatott adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy Soroksáron nincsenek szegregálódott telepek, /közösségek/, csoportok. 4.5.2.2

Anti-szegregációs vonatkozások

A KSH elemzései a 2001-es népszámlálás adatai alapján készültek, az azóta eltelt hosszú idő miatt szükségesnek tartottuk helyszíni vizsgálatokkal is kiegészíteni, pontosítani a kapott adatokat. A helyszíni felmérések alapján három terület került az intézkedést igénylők közé, abból a célból, hogy ne alakuljon ki a jövőben szegregált terület egyik helyszínen sem. Lehatárolt területek, amelyek intézkedést igényelnek: Szamaránszki dűlő, Közöslegelő dűlő /Vecsés út – MÁV vonal – Erzsébet utca – Szentlőrinci út – Közös legelő dűlő/ Déli temető környéke /Alsó Dunapart – Vadvíz utca – Vadevezős utca – Gyáli patak – Láva utca – Láva köz – Délitemető utca – Vágó utca – Vágó köz – Vizi utca mindkét oldala – Tusa utca/ Orbánhegyi dűlő és környéke /Házikert utca – Szőlődomb utca – Orbánhegyi dűlő/ Általánosságban elmondható, hogy minden területen önkormányzati szociális alapon működő bérlakások vannak, az épületek teljesen, vagy részben önkormányzati tulajdont képviselnek. A KSH adatok alapján a kerületben valódi szegregátum nem található, ezért az antiszegregációs terv célja az, hogy azonosítsuk azokat a kerületrészeket, területeket, ahol szegregációs folyamatok kialakulására van lehetőség, és a helyzetelemzésből kiindulva olyan prevenciós intézkedéseket fogalmazzunk meg, amelyekkel elejét vehetjük az ez irányú tendenciák felerősödésének, a szegregátum kialakulásának. ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az Orbán-hegy szegregációval veszélyeztetett tömbjei a Szőlődomb utca és az Orbán-hegyi dűlő vasútfelőli része. A veszélyeztetett utcák lakónépessége 2008. májusi adatok szerint az alábbiak szerint alakulnak: Szőlődomb utca 257 fő, Orbán-hegyi dűlő 144 fő, ebből a veszélyeztetett területen hozzávetőlegesen 60 ember él, a kerületi lakónépesség 0,3%-a. Az Apostol-hegy veszélyeztetett utcái a Duna-part alsó 31 fő, Vadevezős utca 199 fő, Délitemető utca 42 fő, Tusa utca 45 fő, Háló utca 67 fő, Vadvíz 0 fő, Vágó (Déli temető-Láva közötti szakasz) 1 fő, Láva köz és utca 164 fő, összesen 549 fő, a kerületi lakosok 2,65%-a.

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

17,4

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

62,5

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzett ségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db)

20,1 23,4 12,0 8 115

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

18,1

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

35,8

Állandó népesség száma

35,5 12,8 60,0 20 531

III. veszélyeztetett terület – Orbánhegyi dülő és környéke

20 697

II. veszélyeztetett terület – Apostolhegy volt Délitemető környéke

Lakónépesség száma

I. veszélyeztetett terület – Szamaránszki dűlő és környéke

Mutató me gne ve zé se

A kiválasztott terület népessége 0 fő, ezért erre a területre nem tudunk adatot szolgáltatni

Budapest XXIII.ker. összesen

99. táblázat Szegregációval veszélyeztetett területek mutatói

52

349

17,3

14,9

71,2

64,8

11,5

20,3

10,8

42,0

6,3

0,4

22

141

18,2

42,6

46,0

37,2

8,1

23,9

52,6

58,1

38,9

42,3

53

351






4.5.2.3

A lehatárolt területek háttértörténetének bemutatása

A kerületben területileg összefüggő szegregált részek nincsenek, ugyanakkor van néhány olyan, földrajzilag jól meghatározható körzet, ahol a kerületi arányukat jelentősen meghaladó arányban laknak roma családok (a Szőlőhegy és a Duna-parti rész), ezért ezekben a lakónegyedekben a szociális problémák halmozottan fordulnak elő. Az önkormányzat (illetve a jogelőd önkormányzat) a korábbi bérlakás állomány, döntő hányadát értékesítette. Az önkormányzati tulajdonú lakásokat gyakorlatilag csak a legszegényebb családok nem vették meg. A rezsi hátralék Soroksáron elsősorban azokat érinti, akik munkanélkülivé váltak vagy megbetegedtek, megrokkantak, válás, haláleset miatt egyedül maradtak, minimális jövedelemből élnek. Az utólagos elszámolásoknál jelentkező különbözet (évi egyszeri leolvasás) áramdíj, gázdíj esetében olyan magas esetenként, hogy azt a család jövedelméből segítség nélkül nem képes kifizetni. A kerület háztartásait tekintve 250300-ra tehető a hátralékos háztartások száma, a hátralékok összege pedig 8-10 millió Ft között mozog. Ezeknek csak egy hányada képződött a hátralékos önhibájából. Hajléktalanok Soroksáron csak a legutóbbi időben, átmenetileg jelentek meg, a főváros frekventáltabb pontjainak „elszívó hatása” ebben a vonatkozásban is érvényesül.




Szegregátumokkal kapcsolatban tervezett fő beavatkozási irányok, városi tervezett fejlesztések szegregációs hatásai

Az ÖTM városfejlesztési kézikönyve a következő eszközök igénybevételét javasolja a szegregátumok kialakulásának megelőzése / szegregátumok megszüntetése érdekében. 4.5.2.4.1

Lakhatási integráció

Rossz minőségű lakásállomány korszerűsítése, illetve felszámolása, az ott élők integrálása: • magasabb komfortfokozatú, egészségesebb szociális bérlakások biztosítása a városrészen belül, illetve azon kívül, • a lakókörnyezet rehabilitációja, komfortfokozat növelése • segítség a lakáshoz jutásban / szocpol, fiatalok otthonteremtési támogatása, önerő helyi támogatása stb./ Az anti-szegregációs program helyszínenkénti bontása a következő: Szamaránszki dűlő, Közöslegelő dűlő /Vecsés út – MÁV vonal – Erzsébet utca – Szentlőrinci út – Közös legelő dűlő/ Apostolhegy volt Déli temető környéke /Alsó Dunapart – Vadvíz utca – Vadevezős utca – Gyáli patak – Láva utca – Láva köz – Délitemető utca – Vágó utca – Vágó köz – Vizi utca mindkét oldala – Tusa utca/ Orbánhegyi dűlő és környéke /Házikert utca – Szőlődomb utca – Orbánhegyi dűlő/ A fenti területeken élőket jelentős mértékben sújtja az alacsony iskolai végzettség, a munkanélküliség, a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás problémája. A rossz foglalkoztathatóság a megélhetést biztosító rendszeres munkajövedelem hiányát okozza, így az érintettek kiszolgáltatott helyzetben, rossz anyagi, gyakran lepusztult lakókörülmények között élnek. Az anti-szegregációs terv általános célkitűzése, hogy az ezeken a területeken élők jelenlegi és jövőbeli életminősége javuljon. Az életminőség jelentős elemét képezik a lakhatás körülményei, az itt élők jövedelmi viszonyai, és ez utóbbihoz szorosan kapcsolódik a megfelelő képesítés megszerzése, amely a jövedelemszerzést elősegítő tényező. Családgondozó munkatárs kijelölése szükséges az itt lakók mellé, aki segíti őket a minőségibb élet elérésében: − munkahelykeresés, együttműködve a Munkaügyi Központtal − képzés, továbbképzés a jobb elhelyezkedés érdekében − mentálhigiénés ismertetés, társadalmi beilleszkedési problémák kezelése − segélyezés, iskola, óvodai-ellátás felülvizsgálata, mely eszközökkel lehet segíteni folyamatosan a rászoruló személyeket, gyerekeket. − kríziskezelés, adott esetekben, ehhez segítség nyújtása szakemberek által 4.5.2.4.2

Oktatási integráció megvalósítása

Soroksár Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervében foglalt tevékenységek megvalósítása a tervezett módon. 4.5.2.4.3

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

A szociális ellátórendszer kapacitásának és minőségének javítása. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



A Soroksári Esélyegyenlőségi Program általános céljai:

Összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése. Összehangolt együttműködés a foglalkoztatási, közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenységrendszerben, a szubszidiaritás elvének figyelembe vételével. Egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára. A mindenkori jogszabályoknak megfelelő pénzbeli, természetbeli juttatásokhoz, valamint a különböző közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. 4.5.2.4.5

Egészségügyi programok

Az egészségügyi programok az egészségügyi alap- és szakellátásban történő részvétel lehetőségének megteremtését, illetve szűrési, megelőzési és egészséges életmód programok kialakítását jelentik. 4.5.2.4.6

Foglalkoztatás bővítése irányított módon

Az önkormányzati beruházások során az önkormányzat előnyben részesíti azon vállalkozót, aki minél több helyi, hátrányos helyzetű személyt foglalkoztat. Az építési (közbeszerzési) tenderek közzétételekor elő kell írni ezeket a feltételeket, főleg azon szakágakban, ahol a szakképzetlen fizikai munkára szükség van (segédmunka). 4.5.2.4.7

A munkaképes, segélyben részesülő lakosság bevonása és foglalkoztatása, közcélú és közhasznú munka biztosításával.

A közcélú munkavégzés alapvető feltétele, hogy az önkormányzat – a szociális törvényben meghatározott aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő személyek után normatívát igényeljen, és foglalkoztatást szervezzen. A közcélú munkavégzés vezetőjének feladata megfelelő ütemezés és ütemterv szerint a kerület területén a munkavégzés szervezése, bonyolítása, ellenőrzése. A közhasznú munka szervezésébe be kell vonni a Munkaügyi Kirendeltséget, valamint a Kisebbségi Önkormányzatot is. A foglalkoztatás 3 hónap időtartamra szól. A foglalkoztatás során kertészeti (fűnyírás gereblyézés kapálás virágöntözés), csapadékvíz-elvezető árkok, átereszek tisztítása, köztisztasági (közterületek seprése, hulladékszedés, hulladékgyűjtők ürítése) feladatokat látnak el. Közmunkaprogram pályázatokat is tervez a kerület. 4.5.2.4.8

A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása

Soroksár Önkormányzata igyekszik élni mindazon lehetőségekkel, amelyek biztosítják a hátrányos munkanélküliek, az inaktívak munkaerőpiacra történő visszakerülését, így a közhasznú foglalkoztatást, a közmunkát, illetve a képzéssel egybekötött foglalkoztatást. Az Önkormányzat a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében folyamatosan együttműködik a Fővárosi Munkaügyi Központtal, a helyi vállalkozók szervezeteivel. Az önkormányzat támogatja a munkahelyteremtő beruházásokat, vállalkozásokat, különösen a nők, a 40 éven felüliek, a csökkent munkaképességűek, a romák munkavállalási esélyei növelésének érdekében. 4.5.2.4.9

A helyi szemléletet megváltoztató programok támogatása, segítése

A cél Soroksár lakossága számára olyan ismertető anyagok készítésének, lakossági tájékoztató fórumoknak, valamint más típusú programoknak, rendezvényeknek a támogatása, segítése, melyek előmozdíthatják az Esélyegyenlőségi Program célcsoportját jelentő emberek kedvezőbb társadalmi integrációját és szemléletváltást eredményezhetnek a lakosság minden ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA tagjánál. Az önkormányzat támogat továbbá a jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségeire vonatkozó mindennemű tájékoztatási lehetőséget, és saját eszközeivel (helyi média, önkormányzati hirdetőtábla stb.) is népszerűsíti azokat. Tájékoztatás az esetleges jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségeiről a Soroksári Roma Kisebbségi Önkormányzattal együttműködve. A megvalósítás a tervezési ciklusban folyamatosan, az éves költségvetés keretein belül – a pénzügyi lehetőségeinek függvényében történik. 4.5.2.4.10 A hátrányos helyzetű csoportoknak az információs összefüggő egyes szolgáltatásaihoz való hozzáférés elősegítése

társadalommal

Az önkormányzat támogatja az információs társadalommal összefüggő egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzést szolgáló pályázatokat, a célcsoportok ez irányú képzését, továbbá támogatja olyan, mindenki számára elérhető információs pontok kialakítását, melyeken keresztül a szükséges eszközökkel nem rendelkező emberek a lakhelyükhöz minél közelebb hozzáférhetnek az internethez, valamint az információs társadalom nyújtotta egyéb szolgáltatásokhoz. 4.5.2.4.11 A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése. Az önkormányzati közintézmények akadálymentesítésének folytatása a jogszabályok és helyi lehetőségek figyelembe vételével az intézményvezetők bevonásával, saját, illetve pályázati források felhasználásával. 4.5.2.4.12 A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása A kerület lakói számára a közszolgáltatások jelentős része helyben hozzáférhető, az önkormányzat döntően saját fenntartású intézményekkel biztosítja azokat. A közoktatási feladatokat, így az óvoda, általános iskola, zeneiskola, alapfokú művészeti oktatás helyben elérhető, akárcsak a pedagógiai szakszolgálati feladatok, melyet a Soroksári Egységes Pedagógia Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény lát el. A közoktatási szakszolgálati feladatok esetén a korai fejlesztés és gondozás nem helyben ellátott. A többi szolgáltatást helyben vehetik igénybe a kerületi lakosok. A főváros és a fővárosi kerületek közötti feladatmegosztás eredményeképpen a kerület gondoskodik a nevelési tanácsadásról, a logopédiai ellátásról és a gyógytestnevelésről. A Gyermekjóléti Alapellátások a Családi Napközi, illetve a Házi Gyermekfelügyelet kivételével megtalálhatóak a kerületben. A két hiányzó szolgáltatás közül az előbbinek a Bölcsőde miatt, míg az utóbbinak a kerület méretéből, lakosságszámából adódóan nem feltétlenül elvárható a biztosítása. Az esélyegyenlőségi terv a kerületben élő hátrányos helyzetű /HH/, valamint halmozottan hátrányos helyzetű /HHH/ és sajátos nevelési igényű /SNI/ gyermekek/tanulók esélynövelését, iskolai sikerességét hivatott szolgálni. A vonatkozó jogszabályok értelmében elkészült és jóváhagyásra került a közoktatásra vonatkozó Soroksár Esélyegyenlőségi Programja című dokumentuma, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy az intézményekben kialakuljon a méltányos, mindenki számára elérhető minőségi oktatás feltételrendszere. Esélyegyenlőség a közoktatásban Az esélyegyenlőségi programban a következő hangsúlyos elemek megvalósítására törekszik Soroksár Önkormányzata: A bölcsődei és az óvodai beiratkozáskor kiemelten figyel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételére és integrált fejlesztésére. ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A Mikszáth Kálmán és a Páneurópa Általános Iskolában a képesség-kibontakoztató oktatásra épülő integrált oktatás bevezetése. Az általános iskolák – együttműködve a Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézménnyel, valamint a Soroksári Roma Kisebbségi Önkormányzattal – felvételi előkészítő foglalkozások lehetőségét dolgozzák ki hátrányos helyzetű, roma tanulók középiskolai továbbtanulása érdekében. A Soroksári Roma Kisebbségi Önkormányzat közoktatási célú pályázatainak támogatása. Az integrált oktatást, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást segítő pályázati források igénybevétele a közoktatási intézmények dologi és személyi állományának fejlesztése céljából. A Közoktatási Törvény 66. §-ában megfogalmazott elvek maradéktalan érvényesítése a körzethatárok kialakításánál. A társadalmi és szakmai környezet jobb megismerése, együttműködése érdekében fórumokat szervezése. Az egyenlő bánásmód és a szegregációmentesség elvének teljes körű érvényesülésének biztosítása a kerületi közoktatási intézmények működésében, és fenntartói irányításában. A kerületben élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése a közoktatási intézményekben. A kerület közoktatási intézményei között, illetve az intézményeken belül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét érintő esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése és kezelése. A kerület minden tanulója számára egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz, ennek érdekében a közoktatási intézmények oktatási színvonalában, eredményességében meglévő különbségek csökkentése. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása az oktatásinevelési folyamatokban a hátrányok kompenzálását segítő fejlesztések, szolgáltatások bevezetéséve. Halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók A magyar közoktatás egyik sajátos jellemzője, hogy az egyes intézmények között nagykülönbségek mutatkoznak a tanulók eredményességét illetően. A kerületben a tudatos oktatónevelőmunka következtében örvendetes, hogy nem mutatkoznak drámai különbségek az óvodák, iskolák eredményességét illetően. A sajátos nevelési igényű tanulók integrálásának jogi lehetőségével éltek az oktatási intézmények. Minden sajátos nevelési igényű tanulónak, gyermeknek joga van az állapotának megfelelő, különleges gondozás keretében biztosított pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátáshoz. Minden intézmény törekedett biztosítani a szükséges személyi és tárgyi feltételeket az érintett tanulók eredményes fejlesztése érdekében. A pedagógusok továbbképzésével, a intézmények fejlesztő teremmel való ellátásával, a fejlesztéshez szükséges eszközök beszerzésével hathatós lépéseket tettek az új elvárásoknak való megfelelés irányába. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában érvényesül a méltányos számonkérés, értékelés, szükség esetén az intenzív terápia idejére szóló átmeneti felmentési lehetőség is. Ide sorolhatók azok a tanulók, akik súlyos tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarokkal, ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA részképesség-zavarokkal, átható fejlődési zavarral küzdenek, valamint a figyelemzavar és a hiperaktivitás tüneteit hordozók. Iskolai fejlesztésükben szakszerűen érvényesül az intenzív prevenció, a funkciófejlesztés, a pszichés gondozás. A nevelésük és az oktatásuk kiemelten szolgálja az esélyteremtést. Az elmúlt évek felvételi gyakorlatának ismeretében kijelenthető, hogy a Soroksári Egységes Pedagógia Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény fenntartásában működő közoktatási intézmények nem folytatnak szegregációs gyakorlatot. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az általános iskolákban a következő: Fekete István Általános Iskola

7,5%

Török Flóris Általános Iskola

1,25%

Grassalkovich Antal Általános Iskola

1,9%

Mikszáth Kálmán Általános Iskola

10%

Páneuropai Általános Iskola

3,4%

Soroksár intézményeiben nem kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Bár a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára vonatkozóan az adatok nem mutatják meg a valós képet, mégis állítható, hogy a kerületi iskolákban a tanulói összetételben jelentős eltérések vannak, ami megmutatkozik az egyes intézmények eredményességi mutatóiban is. Míg a Török Flóris és Grassalkovich Antal iskolákban mindössze 5%, illetve 4%-ban vannak rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók, a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában ez az arány 22%, a Fekete István Általános Iskolában pedig 25%. A szociális helyzet mellett nagy szórás van az iskolák között a roma tanulók arányában is. Erre vonatkozóan csak az intézményvezetők és a cigány kisebbségi önkormányzat becslései alapján elmondható, hogy a kerületi arányukhoz képest többszörös a cigány tanulók aránya a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában (az intézményvezető becslése alapján legalább 50%), míg a Grassalkovich és Török Flóris iskolákban elvétve van egy-egy roma tanuló. Az okok összetettek, ezért oktatásszervezési eszközökkel (például a körzethatárok módosításával) az ideális állapot legfeljebb közelíthető, de nem hozható létre. Azonban mindenképpen szükséges a helyzet kezelése a Fekete István és Mikszáth Kálmán iskolák további szegregálódásának megakadályozása érdekében. Az öt intézmény működésének infrastrukturális feltételeiben és eszközellátottságában is jelentős eltérések vannak. A kerületi intézmények közül a Grassalkovich és Török Flóris iskolák jó színvonalú, korszerű oktatási környezetet biztosítanak, a Páneurópa Általános Iskolában is van igény infrastrukturális fejlesztésre, de a működési feltételek alapvetően megfelelőnek, átlagosnak tekinthetők. A Mikszáth Kálmán és Fekete István intézmények infrastrukturális feltételei elmaradnak a másik három iskoláétól. A két intézményben az informatikai eszközállomány is rosszabb, mint a többi három intézményben. Az anti-szegregációs program tervezett beavatkozásai összhangban vannak a településfejlesztési koncepcióval illetve az ágazatok meglévő, stratégiai és szabályozási dokumentumaival. Néhány helyen a szabályozási terveket összhangba kell hozni az antiszegregációs programmal /időbeni ütemezését lásd alábbi táblázatban/. A konkrét programok kidolgozása érdekében Fogyatékos ügyi és Egészségre káros problémák megszüntetésének ösztönzése területén szükségesek további vizsgálatok, felmérések és ezeket a lehető leghamarabbi ütemezéssel kell valósítani.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 4.5.2.5 Feladat (probléma) megfogalmazása

A szegregálódással veszélyeztetett területeken megvalósítandó programok eszközrendszere Elérendő cél megfogalmazása

Alacsony iskolai végzettség az aktív korú népességen belül

Nőjön a képzettségi szint az aktív korúak körében

Kompetencia mérés eredményei

Emelkedjen a matematikai és szövegértési kompetencia

Óvodába be nem íratott óvodás korú gyermekek száma

Rendelkezzen a város egy folyamatosan frissülő, pontos adatbázissal

Munkanélküliség

Munkanélküliek számának csökkenése

Alacsony iskolai végzettség az aktív korú népességen belül

Aktív korúak ösztönzése magasabb iskolai végzettség megszerzésére

Hiányszakmák

Hiányszakmák szakképzett emberekkel való feltöltése

Alacsony iskolázottságúak elhelyezkedésének segítése

Minél nagyobb arányú elhelyezkedés

Szegregált terület növekedése Sok a HH; HHH; SNI gyerek

Megakadályozni a szegregált terület növekedését Egyéni kompetencia alapú fejlesztésük megoldottabb legyen

Stratégiai jellegű beavatkozás leírása program keretében zajló képzésekről széleskörű tájékoztatás, igényfelmérés, képzések beindítása Szakértő segítségével kidolgozott program beindítása az iskolákban Az óvodába be nem íratott óvodás korú gyermekek számának pontos feltérképezése A Munkaügyi Központ rehabilitációs munkakörrel, foglalkozó szakemberével kapcsolattartás, együttműködés. Szakmák felkutatása és sérülés specifikus adaptációja Munkaügyi Központ által minél több olyan képzés indítása, amely általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára van meghirdetve. A kerületben felnőtt oktatást végző középfokú oktatási intézmények, valamint a Munkaügyi Központ által hiányszakmák képzésének megkezdése Rövidtávon felmért adatbázisban szereplő vállalkozások ösztönzése támogatások nyújtásával arra, hogy alacsonyabb iskolázottságúakat is foglalkoztassanak Építési szabályzat módosítása

Tanoda program

Eredményességet mérő indikátor közép-távon 3 év alatt

Eredményességet mérő indikátor hosszú-távon 6 év alatt

Önkormányzat munkaügyi központtal együttműködve

program beindítása, programba bekapcsolódott emberek száma

képzettséget szerzettek száma és ebből adód elhelyezkedések száma

Családsegítő Szolgálat szakembereinek megléte, adatbázis

Iskolák intézményvezetői

Továbbtanulási arány, kompetencia mérések adatai

Továbbtanulási arány

Program beindulása, 2 év alatt mérhető emelkedés a program alapján

Védőnői Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai

Be nem íratott gyermeklétszám

Be nem íratott gyermeklétszám, óvodai férőhelyek száma

Adatbázis és frissítési mechanizmusának megléte

Gyermekjóléti KözpontCsaládsegítő Szolgálat a munkaügyi központtal együttműködve

Elhelyezkedettek száma

Munkaügyi Központ, középfokú oktatási intézmények

Képzéseken való minél magasabb számú részvétel.

Középfokú oktatási intézmények, Munkaügyi Központ

Képzéseken való minél magasabb számú részvétel, hiányszakmák képzésének elindítása hiányszakmák számának csökken

Önkormányzat, vállalkozások

Legalább 4-5 alacsony iskolázottságú személy elhelyezkedés

Beavatkozás felelőse

Önkormányzat

Önkormányzat


Tanoda napló bejegyzései, fejlesztésbe vett gyermekek száma

Szükséges erőforrás

Csökken az alacsony végzettségűek száma

Folyamatos

3 éven belül minél hamarabb Tanoda programban részt vett tanulók továbbtanulásának aránya

Önkormányzati költségvetés

Építési szabályzat módosul Pályázati és Önkormányzati költségvetés



Csökkent munkaképességű emberek inaktivitása

Munkahelyteremtés a csökkent munkaképességű lakosok számára

Csökkent munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek támogatása

Önkormányzat civil szervezetek

Foglalkoztatotti létszám

A szegregátumokban élők érdekérvényesítő képessége gyenge

A mobilizációs program a civilek és a lakosság bevonásával kerül kialakításra

Civil kerekasztal és partnerség

Önkormányzat

Partnerek, bevont családok

Szegregált, szegregálódó terület növekedése

Megakadályozni a szegregált, szegregálódó területek növekedését

Építési célra nem osztanak újabb telkeket ezeken a területeken

Önkormányzat

Nem nő a szegregált terület

4.5.2.6

Segélyezési programban kevesebben jelennek meg a célcsoportból A teleprehabilitáció alatt és utána lakosság érdekei érvényesülnek, meghallgatásra kerül

Önkormányzati költségvetés

Önkéntes munka, pályázatok

Nem nő a szegregált terület

Monitoring

Lásd: „Az IVS eredményeinek nyomon követése és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása” című 7. Fejezetben.




4.6

Stratégia külső és belső összefüggései

4.6.1 A stratégia főbb külső összefüggései A Városfejlesztési Kézikönyv ajánlásai alapján elkészített helyzetelemzési és stratégiai munkarészt követően azt vizsgáljuk meg, hogy a kerület fejlesztési céljai és tágabb térsége stratégia céljai hogyan illeszkednek egymáshoz. A tényleges hatásokat figyelembe véve Budapest Főváros Integrált Városfejlesztési Stratégiájával való összhang vizsgálatát ítéljük relevánsnak, mivel az teljes körűen tartalmazza a főváros valamennyi stratégiai-fejlesztési elemét, és illeszkedik a regionális, országos stratégiai tervekhez is. A továbbiakban megvizsgáljuk azt is, hogy az egyes kerületrészek céljai hogyan, milyen módon illeszkednek a kerületre vonatkozó fejlesztési tervekhez, koncepciókhoz, valamint a fővárosi és kerületi szintű településrendezési tervekhez. 4.6.1.1

Illeszkedés, összhang Stratégiájával

Budapest

Főváros

Integrált

Városfejlesztési

Budapest Főváros Integrált Városfejlesztési Stratégiája előzményének tekinthető a Fővárosi Közgyűlés 410/2003. (III.27) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott Budapest Városfejlesztési Koncepciója, illetve az ezen alapuló 1451/2005.(06.29.) Főv. Kgy. határozatával elfogadott, majd 1096/2006.(06.29.) Főv. Kgy. határozatával módosított Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja, az ún. Podmaniczky Program. A Budapesti IVS olyan koncepcionális alapelveket fogalmaz meg, amelyek Budapest és vonzáskörzeti térsége, közvetetten pedig a közép-kelet-európai térség fejlődésének elvi fundamentumául szolgálnak. Budapest Főváros Integrált Városfejlesztési Stratégiájához az alábbi fejlesztési elképzelések vonatkozásában illeszkedik a kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája: Soroksár IVS Középtávú tematikus célok

Illeszkedés Budapest Főváros IVS-hez Középtávú fejlesztési célok

T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra 1. Dinamikus gazdaság kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható − A főváros és a régió tudásvárosi funkcióinak erősítése turizmus kialakítása és a kerület versenyképes − Szakképzés minőségi átalakítása idegenforgalmi célterületté fejlesztése. − Magyarország légi kapujának funkció- és − A foglalkoztatás javulása szolgáltatásbővítése, elérhetőségének javítása − Tőkevonzó képesség erősödése − A főváros turisztikai befogadó képességének − Lokális gazdasági kezdeményezések erősödése javítása − Turizmus fejlődése − Budapest EU-határfőváros, elosztó szerepeinek − Az idegenforgalom alapjainak lerakása kiépítése és logisztikai szerepkörének erősítése − A vendégforgalom jelenős emelkedése − A kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése, elsősorban a technológia-intenzív − Egyes kiemelt (nagy költési hányaddal iparágak és a húzóerőt jelentő klaszterek jellemezhető) célcsoportok megjelenése vonatkozásában − A turisztikai vállalkozások megjelenése és megerősödése − A kerület arculatának kedvező irányú változása




T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és 2. Közösségcentrikus közlekedés környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely − A környezetbarát közlekedés fejlesztése − A főváros közúti hálózatának fejlesztése a kielégíti a kerület igényeit. térszerkezet kiegyensúlyozása és a torlódások − Egy korszerű, jól működő és környezetbarát csökkentése érdekében kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer és − Intermodális csomópontok térségszervező erejének szolgáltatás kialakítása. kihasználása, városrészközponttá fejlesztése − A város külső elérhetőségének és belső − A város és a városkörnyék integrált közlekedési közlekedésének, valamint a közlekedésbiztonság rendszerének fejlesztése, különös tekintettel a helyzetének javulása. Budapesti Közlekedési Szövetségre − Soroksár kedvező közlekedés-földrajzi helyzetéből − Parkolásfejlesztés, a parkolási feltételek javítása fakadó előnyök jobb kihasználása, a kerület kis- és 3. Vonzó városi környezet nagytérségi kapcsolatrendszerének javulása. − A komfortos életkörülmény közmű feltételeinek − Frekventált közterületek minőségi átalakítása megteremtése, a teljes közműellátás és a − Akcióterületi városrehabilitáció felgyorsítása zavarmentes csapadékvíz elvezetés megoldása − A város működését biztosító, a lakosság hangulatát kerületi szinten. javító intézkedések − A környezeti állapot, mint a gazdasági élet egyik − A népesség megtartását elősegítő lakáspolitika meghatározó feltételének javítása, a közmű okozta − A városi központrendszer kiegyensúlyozott környezet-terhelés, szennyezés csökkentése fejlesztése, alközpont funkciók erősítése − A piaci értéket jelentő arculatformálás, a közterületek látványát alakító közműfejlesztési 4. Környezettudatos Budapest feladatok megvalósítása környezetvédelem, a városi − A kerület gazdasági életét javító, közművekhez − Települési zöldterületek és zöldfelületi elemek fejlesztése kapcsolódó természeti kincsek, adottságok közszolgáltatási rendszerek kiaknázása (termálvíz lehetősége, az élővizekben − Környezetbarát fejlesztése való gazdagság, a Duna, mint helyi sportolásiszabadidő-közlekedési bázis, valamint, országos, − Budapest beépített lakóterületeinek teljes körű szennyvízcsatornázása és a szárazidei szennyvizek nemzetközi kapcsolatteremtő lehetőség) közel 100%-os tisztításához szükséges létesítmények kiépítése T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet 3. Vonzó városi környezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti − Frekventált közterületek minőségi átalakítása − Akcióterületi városrehabilitáció felgyorsítása ártalmak csökkentése. − A város működését biztosító, a lakosság hangulatát − Váljék Soroksár még élhetőbb, tiszta kertvárossá, javító intézkedések ahol a lakók jól érzik magukat. − A népesség megtartását elősegítő lakáspolitika − Valósuljanak meg a kerület lakásépítési programjai − A városi központrendszer kiegyensúlyozott úgy, hogy közben őrizze meg Soroksár jellegzetes fejlesztése, alközpont funkciók erősítése kertvárosias településképét és kulturális örökségeit. − Legyen általános prioritás minden további 4. Környezettudatos Budapest fejlesztési tervben a természetes és az épített környezetvédelem, a városi környezet védelme, és jelenjen meg a − Települési zöldterületek és zöldfelületi elemek fejlesztése közgondolkodásban is. közszolgáltatási rendszerek − Összességében javuljon a város és közvetlen − Környezetbarát fejlesztése környezetének állapota, legyen több zöldterület a − Budapest beépített lakóterületeinek teljes körű városban. szennyvízcsatornázása és a szárazidei szennyvizek közel 100%-os tisztításához szükséges létesítmények kiépítése




T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel 5. Kulturális értékteremtés összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a − A városi térhez kötött kultúra programja kulturális értékek széleskörű érvényesítése. − Kulturális infrastruktúra fejlesztések − A lakosság képzettségi szintjének folyamatos − A város szabadidős potenciáljának növelése emelése − A gyermekek testi és szellemi fejlődésének magas szintje 7. Partnerségben a régióval − A tudásalapú társadalom feltételeinek megteremtése − A főváros és térsége közös fejlesztési − A társadalom és a gazdaság igényeivel programjainak kialakítása összhangban álló képzési struktúra kialakítása − Regionális partnerség − Az esélyegyenlőség megteremtése − A kultúra értékeinek széles körű terjesztése, érvényre juttatása − A kulturális élet élénkítése, szabadidős lehetőségek bővítése − Helyi kulturális és művészeti produktumok létrejöttének ösztönzése − A civil szervezetek kerületen belüli súlyának növelése − A kerület kulturális arculatának megalapozása, a soroksári-identitás további erősítése T5. A rászorulók magas szintű ellátása az 6. Gondoskodó Budapest egészségügyben és a szociális szférában. város szociális − A − A rászorulók magas szintű ellátása az megakadályozása egészségügyben és a szociális szférában − Egészségügyi fejlesztések − A kerület lakossága egészségi állapotának javítása, − Akadálymentesítés az egészségügy, az oktatás-nevelés, különböző szintjeinek fejlesztése révén. − Az egészségügyi ellátás infrastrukturális színvonalának javítása. − A kerület lakossága szociális biztonságának erősítése a szociális szolgáltatások differenciált fejlesztése, kapacitás növelése révén. − A lakosság életminőségének javítása. − A kerület lakossága egészségi állapotának javulása. − A kerület természeti környezete szabadidősport adottságainak kihasználása. − A mozgás, a sport váljon a szabadidő eltöltésének szerves részévé. − A város szabadidő és sportlétesítményeinek fejlesztése.

4.6.1.2

kettészakadásának

Illeszkedés, összhang Soroksár Településfejlesztési Koncepciójával, valamint a településrendezési tervekkel

Soroksár Kerületfejlesztési Koncepciója 2008. novemberében készült el, amely 2009-ben bizottsági és minisztériumi vélemények alapján kiegészítésre került. A koncepcióban lefektetett középtávú elképzelések az IVS illeszkedésének vizsgálata érdekében az alábbiakban – tömören – ismertetésre kerülnek.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Kerületfejlesztési Koncepcióban kitűzött cél

Soroksár IVS-nek illeszkedése (A középtávú tematikus és a kerületrészi szintű területi célok)

I. Prioritás: Gazdaságfejlesztés − Az üzleti környezete fejlesztése ⇒ Iparterület fejlesztés ⇒ A kerület logisztikai potenciáljának és értékének és növelése ⇒ Gazdaságfejlesztési partnerség térségi szintű programja − Forrásbevonási és tőkevonzó képesség erősítése ⇒ Telephelymarketing ⇒ Intézkedéscsomag az EU források bevonása érdekében ⇒ Külső kapcsolatok erősítése − Turizmusfejlesztési program ⇒ Idegenforgalmi kínálat összehangolt fejlesztése, attrakciófejlesztés

T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. 5. Péteri major és térsége − Munkahelyi területek helyzetbe hozása, kereskedelmi, szolgáltató funkciók erősítése 6. Nagybani piac és térsége − Komplex kereskedelmi-szolgáltató fejlesztés − Integrált térségkapu kialakítása 7. Logisztikai és gazdasági térség − A városrész gazdasági funkcióinak erősítése, az iparterületeinek mennyiségi növelése a környezeti kockázatok minimálisra csökkentésével − Logisztikai funkcióra alapozott, komplex használatú, rendezett városkapu (központ) kialakulása 1. Soroksár központ − A belváros funkcionális megújítása és a történelmi karakterének rehabilitációja

II. Prioritás: A humán erőforrások fejlesztése, a társadalmi-kulturális közeg ápolása − Közoktatási program ⇒ Közoktatás fejlesztése - Intézményi háttér fejlesztése ⇒ A felsőfokú képzés kialakítása − A közművelődés és kultúra kibontakoztatásának programja ⇒ A minőségi szabadidő-eltöltési lehetőségek bővítése, a közművelődési szféra erősítése ⇒ A magas kultúra jelenlétének erősítése, intézményeinek és rendezvényeinek támogatása ⇒ A civil szféra további erősödésének előmozdítása

T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése. T5. A rászorulók magas szintű ellátása az egészségügyben és a szociális szférában. 1. Soroksár központ − A belváros funkcionális megújítása és a történelmi karakterének rehabilitációja − Kerületi központ funkcióbővítő fejlesztése 3. Újtelep − Funkcióbővítő fejlesztés a kerületrészben − Komplex lakóterületi, intézményi, oktatási, kulturális fejlesztések megvalósulása

− Egészségügyi és szociális program ⇒ Egészségügyi program ⇒ Szociális ellátórendszerek fejlesztése ⇒ Életmód-program,kiemelt figyelemmel a tömegsport területére




III. Prioritás: Az infrastruktúra fejlesztése − Helyi és térségi közlekedésfejlesztési program ⇒ A kerület külső közösségi közlekedési kapcsolatai színvonalának javítása ⇒ Soroksár túlterhelt központjának tehermentesítése ⇒ A kerület belső közlekedési kapcsolatainak javítása, a fő közlekedési vonalak átjárhatóságának megoldása ⇒ A kerékpáros és gyalogos közlekedés elsőbbségének biztosítása Soroksár központjában és a lakóterületeken − Kommunális- és műszaki infrastruktúra-fejlesztési program ⇒ Szennyvíz csatornahálózat fejlesztési program (az ágazati fejlesztési tanulmány felülvizsgálatával, kiterjesztése a hosszú távú fejlesztési stratégia alapján még fejlesztésre javasolt területekre is) ⇒ A szennyvíztisztító telep korszerűsítését szolgáló fejlesztési program (elsődlegesen a szaghatások csökkentésére, valamint a védőtávolság igény csökkentésére, hogy a Duna menti sáv felszabadítható lehessen, továbbá a tisztítási hatásfok olyan szintű fejlesztésére, hogy az veszélymentesen az RSD-be vezethető legyen önköltség csökkentés érdekében) ⇒ Csapadékvíz elvezetési program (amelyben a vízgyűjtőre kitekintéssel a csapadékvíz elvezetés módja, a mennyisége, a befogadó élővizek fogadóképessége is felülvizsgálatra kerül) ⇒ Élővizek rendezése, Gyáli patak revitalizációja ⇒ A már tervezett RSD rekonstrukciójához kapcsolódóan a part menti sáv (sportolás, szabadidős tevékenység, turizmus, idegenforgalom, közlekedés szempontú) közcélú területfejlesztési programja ⇒ Molnár sziget fejlesztési program, amely a Molnár sziget sportolás, szabadidő turizmus, idegenforgalom központi szerepét a Margit sziget szintjére emeli, s távlati fövenystrand kialakítási lehetőségét is előkészíti ⇒ Közterületek fejlesztési programja, látványjavításának, hatékonyabb területhasznosításának várható környezet felértékelő hatásai

T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit. 1. Soroksár központ − A belváros funkcionális megújítása és a történelmi karakterének rehabilitációja − Kerületi központ funkcióbővítő fejlesztése 2. Soroksár dél − Orbán-hegy területe lakóterületének fejlesztése a területi infrastruktúra hálózatának bővítésével − A Millenniumi-telep lakóterületének fejlesztése a területi infrastruktúra hálózatának bővítésével 5. Péteri major és térsége − Lakóterületének fejlesztése a infrastruktúra hálózatának bővítésével − Gyáli-patak szabadidős hasznosítása − Zöldfelületi, közterületi fejlesztés

területi

9. Szamaránszki dűlő és Sósmocsár térsége − Területi tartalékok megfontolt felhasználása, integrálódás a kerület települési szövetébe − Városi településkörnyezet megteremtése 10. Egyéb területek − Területi tartalékok megfontolt felhasználása, integrálódás a kerület települési szövetébe




IV. Prioritás: A települési környezet értéknövelése, egy élhető kertváros formálása − A természeti környezet védelmének fejlesztésének programja ⇒ Zöldterületek kiterjesztésének megújításának programja ⇒ Közterületek és közterek értéknövelése

és és

− Az épített környezet védelmének és fejlesztésének programja ⇒ Lakásépítési programok ⇒ Városrészi új alközpontok kialakítása ⇒ Épület rehabilitáció − Szolgáltató önkormányzat kialakítása és működtetése ⇒ Településmenedzsment modernizálása ⇒ Szolgáltató hivatal, ügyfélközpontú közigazgatás kialakítása és működtetése

T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. 4. Molnár-sziget − Rekreációs célú fejlesztés − Természeti értékek megőrzése, közterületi fejlesztés 5. Péteri major és térsége − Lakóterületének fejlesztése a infrastruktúra hálózatának bővítésével − Gyáli-patak szabadidős hasznosítása − Természeti értékek megőrzése − Zöldfelületi, közterületi fejlesztés

zöldfelületi,

területi

8. Vízisport utca és térsége − Sport, szabadidős tevékenységek erősítése, üdülő funkciók létrehozása 1. Soroksár központ − A belváros funkcionális megújítása és a történelmi karakterének rehabilitációja − Kerületi központ funkcióbővítő fejlesztése 2. Soroksár dél − Kerületrészi központ(ok) kialakítása, funkcióbővítő fejlesztés a kerületrészekben, rendezett közterületek kialakítása − Orbán-hegy területe lakóterületének fejlesztése a területi infrastruktúra hálózatának bővítésével − A Millenniumi-telep lakóterületének fejlesztése a területi infrastruktúra hálózatának bővítésével − Az Apostolhegyi terület Duna-part rekreációs célú fejlesztése 3. Újtelep − Funkcióbővítő fejlesztés a kerületrészben − Komplex lakóterületi, intézményi, oktatási, kulturális fejlesztések megvalósulása

A Főváros, illetve a kerület rendezési tervében foglalt településtervezési szabályok figyelembevételének alátámasztása érdekében a következőkben összevetésre kerülnek a kerületrészek céljai a fővárosi, illetve kerületi szintű településrendezési, szabályozási tervekben foglalt követelményekkel. Mivel a projektgazda a Főváros XXIII. kerületének Önkormányzata, nélkülözhetetlen a KSZT-k áttekintése mellett a Fővárosi Szabályozási Kerettervben meghatározott területi funkciók elemzése is.




Kerületrész Soroksár központ

−

Soroksár dél

Kerületi Szabályozási Terv

A belváros funkcionális megújítása és a történelmi karakterének rehabilitációja Kerületi központ funkcióbővítő fejlesztése

L4, I, IZ, VK M KL-VA KL-KT MG-MT MG-MF (F1) E-TG, E-VE Z-KK, Z-FK Z-KP

28/2001(VII.20.) 1. melléklet 11/2002(III.29.) 1. melléklet 25/2003(VII.18.) 12. melléklet 14. melléklet 20. melléklet 22. melléklet 33. melléklet 31. melléklet 41. melléklet 42. melléklet 51. melléklet

Összhangban van, részterületeknél távlatban módosítás szükséges

Kerületrészi központ(ok) kialakítása, funkcióbővítő fejlesztés a kerületrészekben, rendezett közterületek kialakítása Orbán-hegy területe lakóterületének fejlesztése a területi infrastruktúra hálózatának bővítésével A Millenniumi-telep lakóterületének fejlesztése a területi infrastruktúra hálózatának bővítésével Az Apostolhegyi terület Duna-part rekreációs célú fejlesztése

L4, IZ M KL-VA KL-KT KV-SZK MG-MT MG-MF (F1) Z-KP

35/1999(VII.23.) 1. melléklet 51/1999(XI.26.) 41/2000(XII.22.) 1. melléklet 25/2002(VII.19.) 1. melléklet 25/2003(VII.18.) 8. melléklet 10. melléklet 29. melléklet 37. melléklet 44. melléklet 48. melléklet 53. melléklet


Kerületrészi cél

−

−

−

−

−

Összhangban van, vagy módosítás szükséges

Fővárosi Szabályozási Keretterv

Újtelep

− −

Funkcióbővítő fejlesztés a kerületrészben Komplex lakóterületi, intézményi, oktatási, kulturális fejlesztések megvalósulása

L2/A, L4, L7 I KL-KT KV-TE MG-RF (F1) E-TG, E-VE

12/2001(III.02.) 1. melléklet 13/2001(III.02.) 1. melléklet 25/2003(VII.18.) 24. melléklet 26. melléklet 50. melléklet


Molnár-sziget

− −

Rekreációs célú fejlesztés Természeti értékek megőrzése, zöldfelületi, közterületi fejlesztés

IZ, Ü Z-KP MG-RF (F1)

25/2002(VII.19.) 25/2003(VII.18.) 14. melléklet 22. melléklet



−

Lakóterületének fejlesztése a területi infrastruktúra hálózatának bővítésével Munkahelyi területek helyzetbe hozása, kereskedelmi, szolgáltató funkciók erősítése Gyáli-patak szabadidős hasznosítása Természeti értékek megőrzése Zöldfelületi, közterületi fejlesztés

L4 MZ KL-KT MG-MT MG-MF (F2) E-TG, E-VE

25/2003(VII.18.) 28. melléklet

Összhangban van

Komplex kereskedelmi-szolgáltató fejlesztés Integrált térségkapu kialakítása Szomszédos kerületekkel összehangolt városi alközpontot létrehozó fejlesztések

M KL-KT K-BK1 K-BK2 E-VE


Összhangban van

−

− − − Nagybani piac és térsége

− − −



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Logisztikai és gazdasági térség

−

−

A városrész gazdasági funkcióinak erősítése, az iparterületeinek mennyiségi növelése a környezeti kockázatok minimálisra csökkentésével Logisztikai funkcióra alapozott, komplex használatú, rendezett városkapu (központ) kialakulása

M, MZ KL-VA KL-KT KV-LT KV-HU E-TG, E-VE KV-EN MG-MT MG-MF (F1)

25/2003(VII.18.) 16. melléklet 18. melléklet 35. melléklet 39. melléklet

Összhangban van

Vízisport utca és térsége

−

Sport, szabadidős tevékenységek erősítése, üdülő funkciók létrehozása

Ü KL-VA KV-SZK E-VE, Z-KP

25/2003(VII.18.) 46. melléklet 55. melléklet

Összhangban van


−

Területi tartalékok megfontolt felhasználása, integrálódás a kerület települési szövetébe Városi településkörnyezet megteremtése

KL-VA KL-KT MG-MF (F1) E-TG, E-VE M



Egyéb területek

−

Területi tartalékok felhasználása, integrálódás települési szövetébe

KL-VA KL-KT MG-MT MG-MF (F1) E-TG, E-TT E-VE

25/2003(VII.18.)

Összhangban van

−

megfontolt a kerület

L2/A – kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület L4 – intenzív kertvárosias lakóterület L7 – telepszerű lakóterület I – intézményterület IZ – jelentős zöldfelületű intézményterület VK – városközponti területek M – munkahelyi területek MZ – jelentős zöldfelületű munkahelyi területek Ü – üdülőterületek KL-VA, KL-KT – közlekedési célú közterületek, vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület KV-SZK – szennyvízkezelés területei KV-TE – temetők területei KV-LT – logisztikai területek KV-HU – hulladékkezelés területei KV-EN – energiaszolgáltató területek K-BK1 – különösen nagy területű kereskedelmi és szolgáltató területek K-BK2 – nagy területű kereskedelmi és szolgáltatási területek MG-MT – mezőgazdasági rendeltetésű terület MG-MF (F1), (F2) – mezőgazdasági rendeltetésű, távlatban fejlesztésre kijelölt terület MG-RF (F1) – mezőgazdasági rendeltetésű, távlatban fejlesztésre kijelölt kiskertes rekreációs terület E-TG, E-TT, E-VE – turisztikai erdők, védelmi védett erdő természeti terület, védelmi védőerdő Z-KP – közpark keretövezet Z-KK, Z-FK – közkert, fásított köztér

4.6.1.3

Az Önkormányzat Gazdasági Programjában foglalt célkitűzésekkel való összhang

A Soroksári Önkormányzat 2011-2014 időszakra tervezett Gazdasági Programja 2011-ben került elfogadásra, felülvizsgálva és értékelve a megelőző, 2007-2010 időszakra kiterjedő programot. A Gazdasági Program alapdokumentumként szolgált az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszerének megalkotásakor, valamint a szükséges beavatkozások ©MaHill Mérnökiroda Kft.


BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA meghatározásakor. Ennek megfelelően számos ponton egyeznek a két dokumentum célkitűzései. A gazdasági program a kerület gazdasági, társadalmi és környezeti állapota és a lehetséges fejlesztési potenciálok tanulmányozása után határozta meg a reálisan elérhetőnek tartott gazdaságfejlesztési alapcélokat és fejlesztési irányokat. A gazdaságfejlesztési irányvonalak meghatározása a helyi erőforrások (akár anyagi, akár szellemi) mellett a regionális és országos fejlődési tendenciák figyelembe vételével történt. Az alábbiakban tematikus jelleggel bemutatásra kerülnek a főbb illeszkedési pontok: Gazdasági Programpontok

IVS illeszkedése

Az önkormányzat a településrendezési tervek készítésénél folyamatosan kedvező lehetőségeket kíván biztosítani a kerületbe települni kívánó cégek, gazdasági társaságok telephelyeinek, áruházainak kialakításához.

T1. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához. A fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése.

A tervezett területfejlesztés révén új munkahelyeket teremt Soroksár, ezáltal több lakos helyben történő foglalkoztatása is biztosíthatóvá válik.

5. Péteri major és térsége − Munkahelyi területek helyzetbe hozása, kereskedelmi, szolgáltató funkciók erősítése 6. Nagybani piac és térsége − Komplex kereskedelmi-szolgáltató fejlesztés − Integrált térségkapu kialakítása 7. Logisztikai és gazdasági térség − A városrész gazdasági funkcióinak erősítése, az iparterületeinek mennyiségi növelése a környezeti kockázatok minimálisra csökkentésével − Logisztikai funkcióra alapozott, komplex használatú, rendezett városkapu (központ) kialakulása

A Képviselő-testület 2011 évben várhatóan elfogadja a kerületre vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, mely alapján az Önkormányzat kiemelt célja:

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia Soroksár Településfejlesztési koncepciójában foglaltak megvalósítását szolgáló, stratégiai szemléletű dokumentuma.

− A Fővárosi és a Soroksári Önkormányzat közötti ingatlan tulajdoni viszonyok rendezésének mielőbbi kezdeményezése, elsősorban Újtelep beépítetlen területeinek vonatkozásában. − A MÁV elővárosi vasút projekt előkészítésének, megvalósításának támogatása. − Soroksár közlekedési helyzetének javítása a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve. − Soroksár városközpont parkolási gondjainak megoldása az itt működő vállalkozások bevonásával.

Az IVS tartalmazza a kerület és részei rövid- és középtávon elérendő céljait, a tervezett projekteket, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. Ezek közül kiemelten fontos – többek között – a város külső elérhetőségének és belső közlekedésének, valamint közlekedésbiztonsági helyzetének javulása, a kedvező közlekedés-földrajzi helyzetéből fakadó előnyök jobb kihasználása, a kerület kis- és nagytérségi kapcsolatrendszerének a javulása.




Önkormányzati intézményi intézmények épületeiben az javítása.

T2. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát közlekedési, kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a kerület igényeit.

fejlesztések, az energiahatékonyság

Cél a fenntartható fejlődést szolgáló közműfejlesztések megvalósítása, a megújuló energiahordozók alkalmazásának növelésével a megújuló energiahasználat előtérbe kerülése, a lakótelepen a lakásállomány energiahatékonysági korszerűsítése, valamint az önkormányzat igazgatási, oktatási, kulturális, egészségügyi intézményeinek minőségi felújítása, melyek figyelembe veszik az energiatudatos felújítás, korszerűsítés és akadálymentesítés minden kritériumát. A kerület pénzügyi stabilitásának erősítése, valamint a tárgyévi költségvetések egyensúlyának megteremtése, a reálisan tervezhető bevételekhez igazítva a működési, fejlesztési kiadásokat. A saját bevételek maximalizálása mellett törekedni kell a külső források bevonására, a pályázati lehetőségek kiaknázására.

Soroksár arra törekszik, hogy a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani a kerület területileg kiegyensúlyozott fejlődése érdekében, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa – elősegítve a kerületen belüli különbségek csökkenését. E cél elérésében meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata is. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ezért elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, csökkentve a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát.

Az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának emelése. Ennek érdekében tervezett egy különálló szociális ügyfélszolgálati iroda kialakítása, működtetése.

4.6.1.4

A soroksári jövőkép középpontjában a gazdasági és humán erőforrások hatékonyságának növelése áll, együttesen az élet minőség átfogó javításával.

A Települési Környezetvédelmi Programmal való összhang

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Környezetvédelmi Programját a Képviselő-testület 2003-ban, határozattal fogadta el. A jogszabályi követelményeknek megfelelően kétévenként kerül sor a program felülvizsgálata, átdolgozására. Jelen fejezet célja, hogy a Környezetvédelmi Programban vállalt célkitűzéseket összevesse az IVS-ben meghatározott fejlesztésekkel. Fontos, hogy az IVS céljai a település lehetőségeinek figyelembe vételével, újabb környezeti károk nélkül, a meglévő környezeti károk csökkentésével, vagy legalábbis azok figyelembevételével kerüljenek kitűzésre. Az IVS célkitűzéseinek meghatározásakor a Települési Környezetvédelmi Program alapdokumentumként szolgált, így az abban megfogalmazott célok figyelembevételre kerültek. A két dokumentum célkitűzéseinek kapcsolata az alábbiakban kerül bemutatásra: ©MaHill Mérnökiroda Kft.



Települési Környezetvédelmi Program

IVS illeszkedése

A főbb elérendő (megvalósítandó) célok az 1995. évi LIII. tv. 1. § (2) bek. alapulvételével. A környezet igénybevételével, terhelésének és szennyezése csökkentésével összefüggő helyi feladatok számbavétele: a károsodások megelőzése, a károsodott környezet helyreállítása.

T3. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. A logisztikai és gazdasági térség fejlesztésének elsődleges célja a környezeti kockázatok minimálisra csökkentésével együtt az iparterületi, logisztikai, gazdasági funkciók erősítése.

Az emberi egészség védelme, az életminőség helyi Mivel a környezeti ártalmak jelentős szerepet játszanak környezeti feltételeinek a javítása (korszerű helyi a lakosság egészségi állapotának alakulásában, fontos a felvilágosító munka). környezet-egészségügy és a megelőzés kapcsolatának erősítése. Az egészségügyi felvilágosító, nevelő tevékenység beépülése a közoktatási programokba számottevően hozzájárulhat a lakosság egészségtudatosságának erősödéséhez. A helyi természeti erőforrások megőrzése, fenntartása, az azokkal való ésszerű takarékos – és az erőforrások megújulását biztosító – gazdálkodás személyi, szervezeti és anyagi feltételeinek megteremtése.

Cél a természeti és környezeti állapot védelmének és fejlesztésének programja, a táj védelme és ökológiai stabilitásának erősítése, a védett természeti területek megőrzése és a természeti területek fogyásának megállítása, a zöldterületek kiterjesztésének és megújításának programja, a közterületek és közterek értéknövelése, a felszíni vizek védelme és környezetük megújítása, valamint a káros környezeti hatások megelőzése és csökkentése. A Gyáli-patak medre és annak környezete értékes, a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képző ökológia folyosó. Elérendő cél a Gyáli-patak szabadidős hasznosítása, természeti értékeinek megőrzésével

A helyi környezetvédelmi feladatok összhangba hozatala egyéb önkormányzati feladatokkal, az utóbbiaknál a környezetvédelmi eljárások kiemelt megjelenítése.

Fontos feladat energiatakarékossági program kidolgozása az önkormányzati intézmények épületeiben az energiahatékonyság javítására (részfeladat: megújuló energiaforrások használatának elősegítése).

A helyi (civil) szerveződési formák bekapcsolása a A természetes környezeti értékek védelme, környezet védelmére irányuló tevékenységbe, annak megismertetése növeli a kerület hírnevét, lakó- és üzleti igénybevétele a környezet állapotának feltárásában, értékét. megismertetésében. A helyi gazdaság (vállalkozások) működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összehangolása, azoknak a preferenciáknak a megteremtése, amelyekkel a helyi vállalkozók érdekeltekké tehetők a helyi környezetvédelmi feladatok megoldásában.

A környezeti állapot, mint a gazdasági élet egyik meghatározó feltételének javítása, a közmű okozta környezet-terhelés, szennyezés csökkentése alapvető feladat.



BUDAPEST - SOROKSÁR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 4.6.2 A stratégia főbb belső összefüggései 4.6.2.1

A célok logikai összefüggései

A kitűzött célok a helyzetértékelésben azonosított problémák megoldására (lásd 3.2.7. fejezet Összegzés), illetve lehetőségek kihasználására épülnek. Az egymásra épülő célok (átfogó – tematikus – kerületrészi célok) összefüggését az alábbi táblázat mutatja: T1. Fejlett és innovatív vállalkozói T2. Egy korszerű, jól működő, T3. Kiegyensúlyozott infrastruktúra kiépítése a stabil és fenntartható és környezetbarát településszerkezet kialakítása és az diverzifikált környezetbarát gazdasági kommunális és műszaki infrastruktúra épített környezet védelme. A struktúra kialakításához. A rendszer, szolgáltatás kialakítása, természet és a környezeti állapot amely kielégíti a kerület igényeit javítása, a környezeti ártalmak fenntartható turizmus kialakítása és a kerület versenyképes idegenforgalmi csökkentése. célterületté fejlesztése

T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése.

T5. A rászorulók magas szintű ellátása az egészségügyben és a szociális szférában

4 éves ciklus

+

++

++

++

+

5-10 éves ciklus

++

++

++

++

++

Soroksár dél

+

++

++

_

+

Újtelep

_

+

++

++

+

4 éves ciklus

++

++

++

+

_

5-10 éves ciklus

++

++

++

+

_

+

+

++

_

_


++

_

_

_

_


++

+

+

_

_


+

++

++

_

_


_

++

++

_

+

Egyéb területek

+

+

_

+

_

Soroksár központ

Molnár-sziget


Jelmagyarázat:

++ Erős szinergia; + Gyenge szinergia; - Nem releváns




4.6.2.2

A stratégia megvalósíthatósága

A stratégiában megnevezett célokat, az azok megvalósítására tervezett fejlesztési elképzelések, illetve a finanszírozáshoz szükséges erőforrások részletes leírását a 4.4. fejezet tartalmazza (A fejlesztési akcióterületek kijelölése, illetve. A teljes kerületre vonatkozó és a kerületrészi projektek bemutatása). Az indikatív költségbecslés az önkormányzat és partnerei lehetőségeinek és korlátainak figyelembevételével készült, az esetlegesen felmerülő kockázatok pedig a 4.7. fejezetben olvashatók (A stratégia megvalósításának főbb kockázatai). 4.6.2.3

A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai 65. ábra A kerületrészek funkcióellátottsága a lakónépességhez viszonyítva 142 130

160 104

140 120

67

100

66

49

80 3

0 0 1

0 0 0

0 0 0

1 Közlekedés, távközlés 0 Gazdasági funkció 0 Közösségi funkció 0 Államigazgatás 1 Humán szolgáltatás Egyéb területek

4


0 0 1

4


4



Soroksár központ

17

0

3

Molnár-sziget

4

0

Újtelep

20

5

0 0 5 3 1 1 0 1 0 0 2 10 0 0

Soroksár dél

7 40 24 10


0

60

Humán szolgáltatás Államigazgatás Közösségi funkció Gazdasági funkció Közlekedés, távközlés

A 3.3. fejezet (Kerületrészek meghatározása, elemzése) részletesen tárgyalta Soroksár kerületrészeinek humánszolgáltatási, államigazgatási, közösségi, gazdasági és közlekedési funkciókkal való ellátottságát. A különböző hiányfunkciók, azok pótlási lehetőségeinek vizsgálata, valamint a kitűzött célok funkcióellátottságra való hatásának elemzése a 3.3.2.– 3.3.11. fejezetekben történt meg.




4.7

A stratégia megvalósításának főbb kockázatai

A fejezetben ismertetésre kerülnek a stratégia által kitűzött, a célok megvalósulásának esélyeit rontó akadályozó tényezők. A kockázatok fizikai, környezeti, pénzügyi, gazdasági, jogi, társadalmi, szervezeti eredetűek lehetnek, ennek megfelelően csoportokba kategorizálva kerülnek bemutatásra. Az elemzés ugyanakkor különbséget tesz a kockázati tényezők között, attól függően, hogy a projekt előkészítése, megvalósítása, vagy éppen az üzemeltetése alatt merülhet fel. A vonatkozó elemzések eredményeit az alábbi táblázat demonstrálja: 100. táblázat: Kockázati tényezők Minden projektelemre vonatkozóan Fizikai, környezeti

Kockázatok Előkészítés

Megvalósítás

Tervezési pontatlanságok okozta módosítások miatti csúszás

A megvalósítás időbeni csúszása (műszaki okok vagy a kivitelező nem megfelelő teljesítése miatt

Vis maior esetek miatti károk

Az építési terület balesetveszélyes, amit nem mindenki vesz figyelembe

Tervezési, illetve kivitelezési hibákból adódóan az elfogadhatónál magasabb számú vendégbaleset.

A kivitelező késedelmes teljesítése (időjárás, speciális eszközök beszállítási ideje, eszközök és berendezések meghibásodása miatti csúszás)

Rongálásokból, nem rendeltetésszerű használatból adódó károk.

Vis maior események miatti (pl. elemi, balesetből, szándékosságból adódó) károk

A beruházás eredményeként bekövetkező, forgalomnövekedésből fakadó zaj és levegőszennyezettség növekedése

Üzemeltetés

Az építkezések miatt megnövekvő környezeti terhelés (hulladékkeletkezés, zajterhelés)

Pénzügyi, gazdasági

Jogi, társadalmi, szervezeti

Pályázati források el nem nyerése

A pályázati források lehívhatóságának csúszása.

Az igényeltnél kisebb támogatási összeg megítélése.

Az erősödő kereslet miatt a tervezettnél jóval magasabb kivitelezői árak.

Hitelfelvétel elhúzódása, esetleg elmaradása

A kivitelező csődbe megy.

Befektetői érdeklődés elmaradása

A hazai és nemzetközi gazdasági helyzet romlása folytán bekövetkező financiális nehézségek

Fővárosi Önkormányzat partnerségének hiánya

Befektetői érdeklődés elmaradása

Nyertes pályázat esetén szerződéskötés elhúzódása.

Alacsony bérlői érdeklődés

Fővárosi Önkormányzat partnerségének hiánya

a

Építési napló nem megfelelő vezetése okozta problémák helyszíni ellenőrzés során

A Fővárossal, a szomszédos kerületekkel, a vállalatokkal, valamint a Közép-magyarországi Régióval való együttműködés és az érdekérvényesítési esélyeinek gyengülése.

Esetleges pótmunka felmerülése (pl. előre nem látható események)


Lakosság általi kihasználtság nem megfelelősége



Az engedélyeztetési elhúzódik

eljárás

Műszaki átadásnál és használatbavételi engedélyezési eljárás során speciális szakhatósági követelmények, engedélyek kiadásának csúszása, esetleg visszavonása.

Közbeszerzés időbeli tolódása (nem érkeznek érvényes ajánlatok; az eljárást megtámadják; nyertes visszalép a szerződéskötéstől; legkedvezőbb ajánlatban szereplő ár is magasabb, mint a rendelkezésre álló forrás)

A piaci változások következtében a magán beruházó nem az előzetes megállapodásnak megfelelően végzi a kivitelezést.

Tulajdonjogi problémák rendezetlensége/rendezhetetlen Privatizáció elmaradása

elhúzódása

vagy

A szükséges intézkedések a lehetséges kockázatok bekövetkezési valószínűségének csökkentése, valamint esetleges bekövetkezésük során a károk minimalizálása érdekében a következők: Fizikai, környezeti kockázatok kezelésére: • Tervezési pontatlanságok kiküszöbölése érdekében – Tervek többszöri egyeztetése. • Megvalósítás időbeni csúszása elkerülésére – A projekt tervezése során az egyes tevékenységekre maximális időigénnyel szükséges kalkulálni, ezáltal az optimális megvalósítások elég időtartalékot képeznek a „pufferolásra”. • A balesetveszélyes munkák minimalizálása érdekében szükséges az építési terület megfelelő lezárása, több helyen figyelemfelhívó tábla kihelyezése. • Kivitelező késedelmes teljesítését kivédendő, a vele kötött szerződésben szigorú kötbérezési feltételeket kell megszabni, a beszerzéseket alaposan meg kell tervezni, illetve a beszállítókkal kötött szerződésben szigorú garanciavállalást kell megszabni. • Az építkezések következtében megnövekvő környezeti terhelés minimalizálása érdekében az előírt jogszabályok maximális betartása, annak ellenőrzése, valamint a kivitelezők kiválasztásánál a környezetirányítási rendszerrel rendelkezők előnyben részesítése szükséges. • A vendégbalesetek elkerülése érdekében figyelembe kell venni a speciális tervezési szempontokat és a kivitelezés során maximálisan be kell tartani a minőségi előírásokat. • Rongálás kivédésére – A kritikus pontok térfigyelő kamerákkal történő felszerelése, vandálbiztos utcabútorok kihelyezése. Pénzügyi, gazdasági kockázatok kezelésére: • Magas színvonalú pályázati dokumentáció összeállítása és lobbyzás szükséges a pályázati források elnyerésének biztosítása érdekében. • Az igényeltnél kisebb támogatási összeg elnyerése esetén új pénzügyi terv és analízis készítése. • Hitelfelvétel elhúzódása esetén az önkormányzat tartalékból fedezi a fellépő költségeket a hitel folyósításáig. • A pályázati források lehívhatóságának csúszását a precíz projektmenedzsment, időpontok, és a támogatási szerződés feltételeinek szigorú betartása akadályozza. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



•

• •

A projekt a projektfejlesztés során ismert árfelhajtó tényezőket kalkulálja, és az adott projektelem várható megvalósítási időpontját is vegye számításba. Ezen felül a projekt megvalósításakor a nyílt közbeszerzési eljárás során – amelyre több, jó referenciával rendelkező cég pályázik – pénzügyi szempontból is a legkedvezőbb ajánlat kerül kiválasztásra. A kivitelező megfelelő – referenciák alapján történő – kiválasztása és az időtartalék kihasználása segít a kivitelezői problémák kiküszöbölésében. A hazai és nemzetközi gazdasági helyzet romlása folytán bekövetkező financiális nehézségek leküzdése érdekében stratégiák kialakítása.

Jogi, társadalmi, szervezeti kockázatok kezelésére: • Támogatási szerződés elhúzódása esetén minél gyorsabb hiánypótlás és lobbyzás szükséges Pályázó részéről. • A Fővárossal, a szomszédos kerületekkel, a vállalatokkal, valamint a Középmagyarországi Régióval való együttműködés, illetve az érdekérvényesítési esélyek gyengülésének kivédése. • A tervezők több körben történt egyeztetése a különböző hatóságokkal kizárja, hogy az engedélyezési tervekben hiba merüljön fel. • Közbeszerzés időbeli elhúzódását akadályozzák a következő lépések: − Tapasztalt közbeszerzési szakértő alkalmazása. − A felhívásnak megfelelő cégek tájékoztatása a felhívás megjelenéséről. − Szerződés végleges formája előtt részletesen egyeztetni kell a nyertes kivitelezővel. − Nyílt közbeszerzési eljárás, illetve minél több potenciálisan alkalmas cég tájékoztatása a pályázati kiírásról. • Megbízható, jó referenciákkal rendelkező műszaki ellenőr a megfelelő minőségen kívül garantálja az építési napló megfelelő vezetését. • A pótmunka kockázata csökkenthető a körültekintő tervezéssel és előkészítéssel. • A tervezett időtartalék a hatósági engedélyezések kiadására hatványozottan érvényes.




A fent bemutatott kockázatok különböző mértékben befolyásolhatják a stratégia céljainak megvalósulását, ennek megfelelően a lehetséges problémák osztályozásra kerülnek, valamint azok bekövetkeztének valószínűsége is változó, amelyek szintén figyelembevételre kerülnek. 101. táblázat A kockázatok hatásmátrixa A bekövetkezés valószínűsége

kicsi

közepes

nagy

kicsi

− Az engedélyeztetési eljárás elhúzódik − Nyertes pályázat esetén a szerződéskötés elhúzódása − Esetleges pótmunka felmerülése

− A rekonstrukció alatt közlekedési problémák adódnak − Az építési terület balesetveszélyes, amit nem mindenki vesz figyelembe

− Az építkezések következtében megnövekvő környezeti terhelés (hulladékkeletkezés, zajterhelés

közepes

− A rekonstrukció alatt a városközpont balesetveszélyes építési terület lesz − Rongálásokból, nem rendeltetésszerű használatból adódó károk − Hitelfelvétel elhúzódása, esetleg elmaradása − Építési napló nem megfelelő vezetése okozta problémák helyszíni ellenőrzés során − A hazai és nemzetközi gazdasági helyzet romlása folytán bekövetkező financiális nehézségek.

− A megvalósítás időbeni csúszása − Tervezési pontatlanságok okozta módosítások miatti csúszás − Tervezési, illetve kivitelezési hibákból adódóan az elfogadhatónál magasabb számú vendégbaleset. − A Fővárossal, a szomszédos kerületekkel, a vállalatokkal, valamint a Közép magyarországi Régióval való együttműködés illetve az érdekérvényesítési esélyek gyengülése.

− Az erősödő kereslet miatt a tervezettnél jóval magasabb kivitelezői árak

nagy

− Az erősödő kereslet miatt a tervezettnél jóval magasabb kivitelezői árak, követelmények, engedélyek kiadásának csúszása, esetleg visszavonása

− A kivitelező késedelmes teljesítése − Vis maior esetek miatti károk Közbeszerzés időbeli tolódása

− A pályázati forrás lehívhatóságának csúszása − Pályázati források el nem nyerése

Hatása az IVS céljaira




5 5.1

A megvalósítás eszközei A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenység

Ebben a fejezetben bemutatásra kerülnek azok az eszközök, amelyek ösztönző hatásuknak köszönhetően segítik a kerületre irányuló rehabilitációs tevékenységeket. A város fejlesztési stratégiájának megvalósulását erősítik egyebek mellett az un. nem fejlesztési jellegű önkormányzati támogató tevékenységek. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium IVS kézikönyve a város rehabilitációs programok esetében a következő ilyen típusú eszközök alkalmazását javasolja. ―

kerületmarketing

―

további eseti kedvezmények, beruházás ösztönzés, vállalkozások letelepedésének támogatása

―

nem pénzügyi ösztönző rendszerek

―

tervalku

Soroksár Önkormányzatának még nincs ezen ösztönző tevékenységeket rendszerbe foglaló stratégiája. Az alábbiakban a jelenleg használt eszközök és az IVS során indított közös gondolkodás eredményként megfogalmazott és alkalmazandó eszközök kerülnek bemutatásra. Az önkormányzat folyamatosan kívánja felülvizsgálni a tevékenységek eredményességét és új eszközök bevezetését. Az Önkormányzat a következő tevékenységekkel támogatja a fejlesztési célok elérését. 5.1.1 Kerületmarketing Az Önkormányzat kiemelten kíván foglalkozni a kerületmarketing kérdéseivel. Ennek érdekében az Önkormányzat vezetése partnerségi keretek között egyeztetéseket folytat a környező kerületekkel, valamint a Fővárossal, a vállalkozó szektorral és a civilekkel is, tekintettel arra, hogy a marketingstratégia végrehajtásában is jelentős szerepet fognak kapni. Ez a fajta marketing tevékenység leegyszerűsítve a kerület promócióját, reklámozását, „értékesítést” jelenti különböző célcsoportok irányába. Az Önkormányzat marketing stratégiájának részét képezi, hogy az általa a kerülethez való kötődés, a kerület által speciálisan kínált szolgáltatások előnybe részesítését, a kerület által megalkotott szabályozórendszerek jobb megértését és elfogadását, s ez által a demokrácia erősödését biztosítsa. Jóllehet nehezen számszerűsíthető, a Soroksárról kialakult, kialakított arculat, illetve a kerülethez kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a kerületbe látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. A kerület a fentiek értelmében a következő területeire koncentrálva tervez folyamatos, informatív, párbeszédet lehetővé tevő marketing eszközöket alkalmazni:




―

Általános város marketing – egyrészt belső marketing – a soroksári célcsoportok számára.

―

Általános külső marketing a nem soroksári célcsoportok számára

Alap kommunikációs célok: ―

―

―

―

―

―

Szemléletváltás az Önkormányzattal, önkormányzati funkciókkal, kapcsolattartással szemben: ez a kerületmarketing tevékenység egyik legfontosabb pontja. Helyi identitás, közösségtudat és közösségi szellem erősítése: cél, hogy a kerületi polgárok kerületazonossága és közösségi tudata erősödjön, büszkék legyenek arra, hogy soroksári lakosok. Fejlesztések részletes bemutatása, fontos, hogy az érintett területek lakossága tisztába legyen az ott zajló fejlesztések céljaival, előnyeivel, illetve az esetleges kellemetlenségekkel, hátrányokkal. A gazdasági élet fellendítése, tőke vonzása. A vállalkozások megszólítása, kerületbe való vonzása, ott tartása. A gazdaságfejlesztési célok megvalósításának eszközeként megjelenő tőkevonzó, vállalatvonzó, befektetőket célzó marketing. A kerületbe látogatók megszólítása: a munka, vagy szabadidős tevékenység kapcsán Soroksárra látogatók esetében cél, hogy minél több időt töltsenek el a kerületben és a vállalkozások szolgáltatásainak minél szélesebb körét igénybe vegyék. A kommunikációs visszacsatolása: a kommunikáció egyik legfontosabb eleme, hiszen ezáltal válik az Önkormányzat számára ismertté, hogy az egyes intézkedések, fejlesztések kire, mire milyen hatással vannak, illetve milyen irányvonalat kell képviselniük a jövőben.

Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív város marketingakciókat irányozni: Belső célcsoport: Idetartoznak az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az egyéb Kerületi intézmények. Mindkét célcsoport esetében különösen fontos a kommunikáció és a tájékoztatás, azonban a belső célcsoport esetében ez kiemelten fontos. Ezek az intézmények képviselik Soroksárt, a Kerületet, több tekintetben döntéshozói szerepkört töltenek be, éppen ezért, főleg a döntéshozók felé szükséges a speciális, döntés előkészítő információáramlás. Ugyanakkor a külső célcsoport tagjai, az érintettek a Kerületi intézményekben juthatnak hozzá információkhoz, itt történik a visszacsatolások nagy része, ezért a belső célcsoport megfelelő tájékoztatása a kerületmarketing szempontjából nélkülözhetetlen. Külső célcsoport: A külső célcsoport tagjai az egyes akcióterületen élő lakosok, a kerület lakosai, a Soroksáron működő vállalkozások, a főváros és a környező kerületek önkormányzatai, a kerületben dolgozó és szabadidőt eltöltő nem helyi lakosok, a főváros lakossága, a bevonzani kívánt vállalkozások, valamint a kerületbe érkező turisták. Az itt felsorolt csoporttagok a tájékoztatás fontosságának sorrendjében kerültek meghatározásra. Míg a helyi lakosok tájékoztatása az elfogadtatás, az előnyök, hátrányok ismertetése miatt fontos, addig a vállalkozások tájékoztatása ezen túlmenően gazdasági megfontolásokból eredően is nagyon lényeges. A nem helyi lakosok, egyéb kerületekben élők, illetve a kerületbe érkező turisták célcsoportként való kezelése főként a szabadidős tevékenységek, a turisztikai attrakciók szempontjából bír kiemelt fontossággal. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



A cél egyebek mellett a belső kohézió erősítése, a kerület központ funkcióból következő kerületi tájékoztató feladatok ellátása és kiemelt célcsoportok vonzása: A kerület, illetve a kerületben zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Soroksár (el)ismertségét, vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Erősíteniük kell a köztudatban, valamint a potenciális befektetők és betelepülők tudatában Soroksár vonatkozásában a „tervezhető jövő” és a „megbízható partner” fogalmát. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a kerület speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a kerületben tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Soroksár arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás megerősödését ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést (pl. adományokkal vagy természetbeni segítségnyújtással) és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a kerületet el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. A turizmus fejlődése a vendéglátásból származó bevételeken felül azért is fontos a kerületnek, mert a turisztikai attrakciók és a turizmust támogató szolgáltatások és kulturális események a kerület lakói számára is növelik az elérhető szolgáltatások körét. A kerület kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a kerület lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez – egyúttal a kerület környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként visszamérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a módszertani kézikönyvnek megfelelően az IVS két-háromévente felülvizsgálatra kerüljön. Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat- és terület specifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a kerület képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



5.1.2 További eseti kedvezmények Beruházás ösztönzés A helyi nagyberuházókkal és a KKV-kel való partneri viszony kialakítása alapvetően fontos. Ez erősítheti például területhasználati díjkedvezménnyel, továbbá egyablakos ügyintézéssel, engedélyezési eljárások gyorsításával és könnyítésével is, különösen a munkahelyteremtő beruházások esetében. Az Önkormányzat közzé kívánja tenni a kerület honlapján és/vagy egyéb szakmai (gazdasági kamarák, ingatlan befektetők) honlapokon a kerületben található fejlesztési lehetőségeket, az azokon elérhető lehetséges kapacitásokat, a beépítés szabályait/feltételeit, a területtel kapcsolatos környezeti korlátokat/feltételeket, hogy a tőkebefektetők a lehetőségekről információhoz jussanak. Tájékoztatásként a beruházásokhoz kapcsolódó egyéb adatokat, úgymint a térségben rendelkezésre álló munkaerő nagysága/kvalifikáltsága, a rendelkezésre álló/biztosítható közmű kapacitások, a helyi adók rendszere, elnyerhető kedvezmények/támogatások is elérhetővé kell tenni részben a kerületi honlaphoz kapcsolva vagy a befektetési lehetőségeket ismertető honlapról közvetlenül megközelíthető módon. Ezek bevezetését folyamatosan, évről évre fogja az Önkormányzat megvizsgálni és helyi rendeleteiben szabályozni. A települési környezet szépítése, élhetőbbé tétele szempontjából hasznos és nem utolsósorban szemléletformáló hatással bír egy-egy köztisztasági és komposztálási program szervezése, lakossági virágosítási kampány szervezése, ösztönzése, vagy a városszépítő egyesületek támogatása. Ezeket a tevékenységeket szintén ösztönözni fogja az Önkormányzat annak érdekében, hogy a kerületben folyó rehabilitációs folyamatok pozitív irányba haladjanak. Vállalkozások letelepedésének támogatása Az IVS készítése során megfogalmazott – a kerület értékeinek megőrzését, illetve élettel való megtöltését motiváló- intézkedések bevezetése a következő költségvetés tervezés illetve módosítás időszakában az alábbiak szerint javasolt: −

vállalkozások pénzügyi eszközökkel történő támogatása a helyi rendeletben foglaltak szerint, a kerületben folytatott, az IVS megvalósulásához kapcsolódó minőségi kereskedő, illetve szolgáltató tevékenység letelepedése esetén, vagy funkció váltása esetén

− felújítási, karbantartási kötelezettség önkormányzati ingatlan megvásárlása esetén − felújítási, karbantartási kötelezettség házadófizetés helyett a műemléki épület esetében 5.1.3 Nem pénzügyi ösztönző rendszerek: Kiszámítható és átlátható szabályozási környezet A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete. A természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata is. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív ©MaHill Mérnökiroda Kft.



és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliós befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás A felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi, vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhetünk mások számára értéket, hogy az önkormányzat számára annak nem jelentkezik közvetlen költsége. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális, vagy közösségi értékek létrejötte. Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Ennek tükrében lehetősége van eladói és szabályozói pozíciójával élve – de nem visszaélve – bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen).. Soroksáron a városrehabilitációhóz szorosan kapcsolódó egyéb nem pénzügyi típusú ösztönző eszközök célja egyrészt a városközpont és környékének élővé tételének elősegítése, a műemléki értékek megőrzése, másrészt a lakosság és a cégek motivációja a közösségi fejlesztésben való részvételre, az önkéntes, felelős szerepvállalásra. A hosszú távú Településfejlesztési Koncepció készítése során megfogalmazódott, hogy az önkormányzat indítson olyan mozgalmakat, amelyeken a Soroksárért tenni akaró polgárok saját munkájukkal részt vehetnek a város szépítésében. /pl. Virágos Soroksárért, A kerület legszebb utcája stb./ 5.1.4 Tervalku A Soroksári Önkormányzat által tervezett hosszú távú városrehabilitációs célú beavatkozások megvalósításakor előnyben részesül a jelenlegi törvényi szabályozás által lehetővé tett tervalku folyamata. A tervalku a nem beruházási jellegű tevékenységek városrehabilitáció során gyakran alkalmazott eszköze, amely nem más, mint az önkormányzati partnerségen alapuló, magánkezdeményezésű fejlesztői projektek és az önkormányzat közötti viszonyt meghatározó településrendezési szerződési eljárás. A fejlesztési projektek volumenének és komplexitásának nagyfokú eltérése miatt a Soroksári Önkormányzat mindig az egyes fejlesztőkkel egyedileg kíván településrendezési szerződésben rögzített tervalkut kötni. Az egyes fejlesztésekkel kapcsolatos elvárások ©MaHill Mérnökiroda Kft.



megfogalmazása, a beadandó anyagok, a döntés menete az illetékes hivatali osztályok bevonásával történik egyedileg, minden esetben az adott fejlesztésre szabva. Az Önkormányzat a jövőben megvalósítani tervezett nagyobb lélegzetvételű fejlesztési projektjei tervezésekor a fenti lehetőséggel élni kíván; elősegítve ezzel a piaci igényekhez történő rugalmas alkalmazkodást. A tervalku azért is hatékony eszköze a fejlesztési célok elérésének, mert például közlekedési rendszert nagymértékben befolyásoló beruházások esetén az önkormányzat további feltételekkel élhet, arra vonatkozóan, hogy a közösség érdekében bizonyos tevékenységeket is beiktassanak a beruházás elemei közé. Ilyen kapcsolódó beruházási elem lehet például áruház, vagy irodakomplexum építés esetén az elérést segítő kanyarodósávok, parkolóhelyek kialakítása, a biztonságos közlekedést erősítő csomópontok, átkelőhelyek, körforgalmak létesítése. A tervalku egyik lényege tehát abban rejlik, hogy az eredendően önkormányzati feladatellátást képező, egyes közszolgáltatások telepítésének költségeit az önkormányzat a beruházóra hárítja. 5.2

Az IVS megvalósításának szervezeti rendszere

Az IVS megvalósításának szervezeti rendszere kidolgozása érdekében külön vitaanyag készült „Szervezeti és kommunikációs javaslat, ajánlások” címmel. Az IVS megvalósításának szervezeti rendszeréről – a lehetőségek mérlegelését követően – a Képviselő – testület külön dönt.. 5.3

Településközi koordináció mechanizmusai

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia tervezésekor már megtörtént a környező kerületekkel és a Fővárossal való kapcsolatfelvétel. Az IVS végrehajtása során tervezzük ennek a partnerségi mechanizmusnak a további fenntartását, és évente egyszeri, nagy nyilvánosságot is kapó, polgármesteri szintű egyeztetési fórum megtartását. Így biztosítható egyrészt a kerületek lakosságának tájékoztatása a környező kerületekben tervezett fejlesztésekről, továbbá az esetleges párhuzamosságok kiszűrése annak érdekében, hogy a fejlesztések szinergikus hatásúak legyenek, és elkerülhető legyen a versengő fejlesztések, beruházások egymást kioltó hatása. Ezt a fórumot az IVS végrehajtó szervezete fogja működteti, előkészítését is a városfejlesztési szervezet végzi majd, illetve lehetőséget teremt a folyamatos vezetői szintű tárgyalásokra is. Amennyiben a monitorozás során szükségessé válik, a fórum összehívható, és például a kiírásra kerülő új forrásokra történő fejlesztési elképzelések egyeztetése megtörténhet az egészséges verseny keretei között. Egyértelműen leszögezhető, hogy a kerületnek nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a kerület és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a kerület egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. A soroksári térség egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazza, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítsa. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a kerület és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció) megelőzéséhez tehát nemcsak Soroksár, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



Ehhez szükség van: −

a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavételére,

−

a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követésére,

−

a fejlesztések megvalósításának évenkénti felülvizsgálatára,

−

valamint a kritikai észrevételek beépítésére a kerületi és a térségi stratégiai fejlesztési dokumentumokba.

Összességében megállapítható tehát, hogy Soroksár tervezett városrehabilitációjával és az azt megalapozó Integrált Városfejlesztési Stratégiával a környező fejlesztési elképzelések területi szintű kölcsönhatása pozitív mérleget mutat, a hatások szinergikusan kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. A fejlesztések eredményeként az intézményrendszer és az ellátott funkciók optimalizálása folyamatos, az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak a figyelembevételével.




5.4

Ingatlangazdálkodási koncepció

Az ingatlangazdálkodási terv célja egy középtávú stratégiaalkotás a város fejlesztési területeire és eszközeire vonatkozóan. Az ingatlangazdálkodási tervben megfogalmazza az önkormányzat, hogy a fejlesztési területekhez kapcsolódó ingatlantulajdonát milyen módon kívánja hasznosítani, mi az értékesíthető, rehabilitációba bevonható vagyon, és melyek azok, amelyet hosszú távon önkormányzati tulajdonban és kezelésben kíván az önkormányzat tartani. Megfogalmazza, hogy a kerület a forgalomképes ingatlanjait stratégiai ingatlangazdálkodás keretében miként kívánja hasznosítani, illetve fontos, hogy a forgalomképtelen ingatlanok esetében is felmérje a kerület, hogy azok hogyan állíthatók a városfejlesztési célok szolgálatába. A Soroksári Önkormányzat az akcióterületeken tervezett fejlesztésekben fel kívánja használni a magánszektor kreativitását, innováció erejét és tapasztalatát, valamint mobilizálni kívánja a magántulajdont, illetve a gazdaságban jelen lévő magántőkét a városfejlesztési, városmegújítási projektekbe való beruházásra. Erre tekintettel a korábbi gyakorlatnak megfelelő elméleti stratégiaalkotáson és hagyományos programkészítésen túl szükség van az alábbiakra: −

− − −

A beruházói logika megismerésére, a közterek, központ megújításába és egyéb közösségi terek kialakításába bevont vállalkozói szféra gondolkodásmódjának, elvárásainak és sajátos üzleti logikájának megértésére; Az ingatlanvagyon valódi piaci értékének meghatározására; A finanszírozási lehetőségek és a legoptimálisabb – akár a magánszférával közös – fejlesztési konstrukciók feltárására; A fejlesztések megtérülésének – az Önkormányzat és a beruházó szempontjából is vizsgált – számítása.

Az önkormányzati ingatlangazdálkodási terv több összetevőből áll: − −

−

az önkormányzati ingatlanvagyon számbavétele, az akcióterületekre eső önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása: − eladással – és rajta a befektetői tőke által végrehajtandó fejlesztéssel, − önkormányzati tulajdonban megtartással, és a terület új, közösségi célú beépítésével (pl. iskola-, közintézmény építés), rehabilitálásával, a rajta levő önkormányzati ingatlanvagyon értékének növelésével; közterületként, közösségi térként hasznosításával (pl. közpark, szabadidő-terület); környezetvédelmi célú hasznosításával. kulcspozícióban levő – akcióterületekre eső nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok megvásárlása, önkormányzati tulajdonba vétele: − a megvalósulás elősegítése – önkormányzati megvalósítás, terület-előkészítés érdekében, − a későbbi hasznosítás lehetőségének megőrzése/biztosítása érdekében, vagy − önkormányzati jövedelemszerzés (a terület felértékel(őd)ése utáni értékesítés) érdekében.




A fejezetben szereplő adatokat a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Osztálya szolgáltatta. 5.4.1 Az Önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemek Vagyongazdálkodással összefüggő rendeletek: − Önkormányzati törvény 1990. évi LXV. tv. − Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 32/2004. (IV.23.) rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti jog gyakorlásáról − Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 31/2004. (IV.23.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésének feltételeiről − Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 30/2004. (IV.23.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről − Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 29/2004.(IV.23.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak a − − − −

helyi közutak és műtárgyaik, terek és parkok, vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, levéltári anyag.

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem: − − − − −

−

az országos műemlékvédelmi jegyzékben nyilvántartásba vett műemlék, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok, védett természeti terület és természeti emlék, a muzeális gyűjtemény és a muzeális emlék, a közművek, az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények használatában levő önkormányzati vagyon, a Képviselő testület és szervei elhelyezésére szolgáló középületek.

Egyéb, forgalomképes vagyon körébe tartoznak a lakás céljára szolgáló létesítmények. 102. táblázat Vagyonelemek művelési ág szerint Művelési ág Általános iskola és óvoda Általános iskola Beépítetlen terület Csapadékvíz elvezető csatorna Egészségügyi épület Egyéb telek Egyéb út Erdő Gyalog út Idegen tulajdonú építménnyel beépített önkormányzati tulajdon Igazgatási épület Iroda és szolgáltató épület Irodaépület


Terület 7629 24126 249693 3773 927 511 8 107 169 674 3 383 232 638 4 414 1 244 373



Játszótér Kert Két lakást tartalmazó családi ház Közkert Közösségi ház Közpark Közterület Közút Lakóépület Lakótelek Lakóút Lépcső Művelődési és oktatási épület Művelődési ház Nem kizárólag lakást tartalmazó családi ház Óvoda Rendelő intézet Saját használatú út Szántó Tábor Termőföld Udvar Út Üdülő Vízfolyás Zöldterület Üres Földrészlet összesen (db) Terület összesen (m2)

3 346 239 893 476 11 569 918 1 322 692 915 106 052 38 035 58 624 413 716 356 392 1 523 1 152 10 618 1 740 42 705 9 582 28 624 1 065 855 122 643 1 669 175 237 13 038 102 229 1 175 2 786 787

A fejlesztés során a kerület vezetőségének különösen az alábbiakat kell szem előtt tartania: • A kerület kulturális-városépítészeti örökségét hordozó környezetét (területeit) a lehető legnagyobb mértékben védeni kell. Az egyes területek átalakítását (funkcióváltás, átépítés) úgy kell megoldani, illetőleg csak olyan mértékben szabad előirányozni, hogy az értéket hordozó struktúrák, a városépítészeti karakter megőrizhető legyen. • A kerület komplex felújítását, rehabilitációját kell biztosítani, beleértve a forgalomcsillapítást, a gyalogos zónák kialakítását, a parkolás megoldását, a közterületek igényes kialakítását és bútorozását, a zöldfelületek növelését. • Az új funkciók befogadását és a kerület belső építési igényeit első sorban a belterületi tartalékok kihasználásával, és a kisvárosi léptéket megtartó intenzitásnövekedésben rejlő tartalékok kihasználásával kell biztosítani, és csak másodsorban, illetőleg indokolt esetben kell azt bővíteni, új beépítésre szánt területeket kijelölni. • Az összességében jó fizikai állapotban lévő középületek tovább fejlesztése; • A vállalkozói aktivitás dinamizálódásának „kihasználása”, gazdasági együttműködések, közös fejlesztések generálása és koordinálása érdekében erősebb partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói, fejlesztői szektorral; • Idegenforgalmi és közösségi fejlesztések megalapozása.




•

A kerület történelmi, kialakult településszerkezetének alkalmassá tétele a távlati elvárások teljesíthetőségére, fogadására, azaz a jelenlegi hiányosságok felszámolása, a feszültségek oldása. 103. táblázat Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok jellemzői Ingatlan típusa

Ingatlan száma

Ingatlan mérete

Ingatlan értéke

757 db

1.646.784 m²

15.068.540.509Ft

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon/1990.évi LXV tv. alapján/

30db

128.272m²

3.981.889.413Ft

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon/helyi rend. alapján/

1db

918m²

48.846.970Ft

341db

960 891m²

1.045.091.658Ft

1.129db

2.736.865m²

20.144.538.549 Ft

43

45.030m²

284.981.830Ft

Forgalomképtelen törzsvagyon /tv. alapján/

Forgalomképes földterület Összesen Forgalomképes lakóépület,

Soroksár Önkormányzat 1129 ingatlant tulajdonol, könyv szerinti értékük összesen 20 milliárd 144 millió 549 ezer forint. Az önkormányzati ingatlanok jelentős része, 787 db forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes, becsült értékük 19 milliárd 50 millió 429 ezer forint, a forgalomképes ingatlanok száma 341 db, bruttó értékük 960 millió 891ezer forint. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok összesen 273 ha 6865 m² területen helyezkednek el. A forgalomképtelen ingatlanok közé tartoznak a helyi közutak és műtárgyaik, közterek, parkok, vizek és vízi közműnek nem minősülő vízi létesítmények, (levéltár anyagok, tervtárak, terv és iratanyagok). A korlátozottan forgalomképes ingatlanok közé tartoznak a műemlékek, muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, közművek, önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, intézmények és középületek, közüzemi tevékenységet ellátó gazdasági társaságban levő önkormányzati tulajdon, önkormányzati vagyonkezelést ellátó gazdasági társaságokban levő tagsági jogok, köztemetők, sportpályák és sportcélú létesítmények, védett természeti területek. E vagyon csoport az önkormányzati feladatok ellátását biztosítja. Az intézmények a vonatkozó központi jogszabályok és a vagyon rendelet keretei között alapfeladataik ellátása mellett, és azok sérelme nélkül a kezelésbe kapott vagyont saját hatáskörben hasznosíthatják. A forgalomképes ingatlanok csoportjába soroljuk többek között az önkormányzati tulajdonú lakásokat, telkeket, eladható és/vagy fejleszthető területeket. A vagyonrendelet alapján forgalomképes vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonához tartozó ingatlanok aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan számához viszonyítva: 67%. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonához tartozó ingatlanok aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan számához viszonyítva: 3%. Az önkormányzat forgalomképes vagyonához tartozó ingatlanok aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan számához viszonyítva: 30%. Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonához tartozó ingatlanok méretének aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan méretéhez viszonyítva: 60%. Az önkormányzat ©MaHill Mérnökiroda Kft.



korlátozottan forgalomképes vagyonához tartozó ingatlanok méretének aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan méretéhez viszonyítva: 5%. Az önkormányzat forgalomképes vagyonához tartozó ingatlanok mértének aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan méretéhez viszonyítva: 35%. Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonához tartozó ingatlanok értékének aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan értékéhez viszonyítva: 75%. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonához tartozó ingatlanok értékének aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan értékéhez viszonyítva: 20%. Az önkormányzat forgalomképes vagyonához tartozó ingatlanok értékének aránya az összes önkormányzati tulajdonú ingatlan értékéhez viszonyítva: 5%. Db. arány az összes önk-i tul. ingatlanhoz viszonyítva

Méret arány az összes önk-i tul. Érték arány az összes önk-i tul. ingatlanhoz viszonyítva ingatlanhoz viszonyítva

67%

60%

75%

3%

5%

20%

0%

0%

0%

30%

35%

5%

Önkormányzati tulajdonú területek Az önkormányzati telkek esetében is szükséges meghatározni azokat, amelyek stratégiai jelentőségűek a kijelölt fejlesztések esetében. 5.4.2 Lakásgazdálkodás A cél a meglévő lakás állomány minőségi és komfort fokozatának javítása. A jobb lakás gazdálkodás és a könnyebb kezelhetőség érdekében az önkormányzat törekszik arra, hogy megszűnjön a vegyes tulajdonú hasznosítás. Az önkormányzati nyilvántartás szerint igény van a bérlakásokra, ezért célul kell kitűzni a bérlakás állomány növelését a kerület lakói számára. Az önkormányzatnak ki kell jelölni a bérlakás állományának stratégiai és üzleti vagyon körébe sorolt épületeit. A kijelölés szempontjait az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az akció területi terv eredményes végrehajtása határozza meg. A célok megvalósításához nem rendelkezik az önkormányzat megfelelő önerővel, ezért akár a bérlakás állomány növeléséhez, illetve felújításához szükséges többletforrás az állami támogatáson kívül a vállalkozói tőke bevonásával, a lakbér reform bevezetésével lehet végrehajtani. Összes kezelt lakásszám: 203 db, ebből − − −

az Önkormányzat kezelésében lévő magántulajdonú lakások száma: 118 db (összes alapterület: 4.702 m2), magántulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma: 16 db (összes alapterülete: 953 m2), önkormányzati lakás 69 db (összes alapterület: 2.762,5 m2)

Az önkormányzati lakások megoszlása komfort fokozat szerint: − − −

összkomfortos lakás: 4 db 302 m2 komfortos lakás: 40 db 1586,5 m2 félkomfortos lakás: 4 db 141 m2




− −

komfort nélküli lakás: 19 db 686 m2 szükséglakás: 2 db 47 m2.

Bérlakás pályázat kiírására 2010-ben nem került sor, üres, bérbe adható lakás hiányában, azonban lakáskérelmet 23 esetben nyújtottak be. A lakások mérete, komfortfokozata (jellemzően a bérlők saját költségen komfortosítanak), és műszaki állapota miatt a kerületben igen alacsony a lakásokra beszedett lakásbérleti díj, így az abból származó bevétel nem fedezi az Önkormányzatnak, mint tulajdonosnak kötelezően előírt karbantartások kiadásait. A lakásállományunk műszaki állapota rendkívül leromlott állapotú, sok esetben a lakások felújítása nem gazdaságos, ám üres lakás hiányában cserelakások felajánlása a bérlőknek nem áll módukban. Az önkormányzati lakásoknál a hátralékos bérlők száma 28 fő, az összes hátralékuk 4.884.304Ft. Peresítés alatt 4 fő hátraléka áll 3.121.299 Ft összegben. A közös költség hátralék összege 6 fő esetében 1.925.451 Ft, peresítés alatt 1 fő hátraléka, 913.083 Ft áll, a többi tulajdonos peresítésre történő átadása folyamatosan történik. 5.4.3 Helyiség gazdálkodás Az önkormányzatnak dönteni kell a tulajdonában álló helyiségek gazdálkodásának elveiről is. A nem lakáscélú helyiségek esetében Soroksáron is átstrukturálódási folyamat indult meg, a gazdaság átalakulásának és az új kereskedelmi tendenciáknak a következtében. A mennyiségi változásokon túl átértékelődtek a helyiségek gazdasági, funkcionális és forgalmi értékei és ezzel a helységek funkcióváltásaira vonatkozó igények is törvényszerűvé váltak. Az önkormányzatnak célként kell kitűzni, hogy a megüresedett helyiségeket a lehető legrövidebb időn belül bérbe adja, ezzel stabilizálni kell a működési bevételeit. Továbbá azt, hogy a fejlesztési akció területen lévő önkormányzati ingatlanok értékesítésére elsődlegesen akkor kerüljön sor, ha az feltétele az akcióterületi fejlesztés megvalósíthatóságának. Az aktív ingatlan politikával elérhető, hogy a fejlesztéshez szükséges nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokat a felértékelődés előtt felvásárolják, melyhez a fedezetet az önkormányzatnak biztosítani kell. Az akcióterület rehabilitációja után ezeket a helyiségeket piaci szintű bérleti díjakkal lehet bérbe adni. A helyiség bérlők ösztönzésével el kell érni a helyiségek felújítását. /pl. bérbe adáskor a felújításnál bérbeszámítás alkalmazása/ Az önkormányzatnak ki kell kijelölni a helyiség állományának stratégiai és üzleti vagyon körébe sorolt elemeit. Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma: 20 db (összes alapterület: 1321 m2) ebből − −

üzlethelyiség, műhely, raktár 13 db (összes alapterület: 928 m2) egyéb helyiség 7 db (összes alapterület 393 m2).

2010. év végén 3 db üres nem lakás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezett az Önkormányzat, egy 89 m2-es, és egy 166 m2-es (Templom u. 40. és Templom u. 104.) műhellyel, és 28 m2-es irodahelyiséggel (Grassalkovich út 111.) Az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek az alábbi funkciókat töltik be: újtelepi körzeti orvosi rendelők (3db), újtelepi fogorvosi rendelő, polgármesteri hivatal újtelepi ügyfélszolgálati irodája, polgári védelmi iroda, újtelepi fiókposta. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díj hátraléka 6 fő esetében 6.569.084 Ft. Ebből három bérlő hátraléka peresítés alatt áll 6.393.910 Ft összeggel, mindhárom bérlő bérleti jogviszonya megszűnt. 2010. évben – előzetes adatok szerint – lakbérből 3.601.873 Ft, bérleti ©MaHill Mérnökiroda Kft.



díjból 13.071.077 Ft, közös képviseletből 1.145.214 Ft, kamatból és egyéb bevételből 172.737 Ft bevétele származott Önkormányzatnak. 5.4.4 Az ingatlangazdálkodási stratégia irányvonalai Soroksár Önkormányzata számára több eszköz is rendelkezésre áll ahhoz, hogy meglévő ingatlanjainak állapotát és értékét javítsa: „pótlás” jellegű beruházás a funkció ellátására való alkalmasság biztosítására (pl. leromlott állagú iskolaépület vagy lakás felújítása az eredeti állapotának való visszaállítás céljával, rossz közmű és kátyús útfelület felújítása); „fejlesztés” jellegű beruházás az adott funkció magasabb minőségű ellátásához (pl. iskolai infrastruktúra-fejlesztés, komfort nélküli lakás komfortosítása, park növényzetének megújítása); „funkcióbővítő fejlesztés” az eredeti rendeltetéshez képest további funkcióknak való megfelelés biztosítására (pl. közintézménynek otthont adó épület utcai frontján üzlethelyiségek kialakítása); „funkcióváltó fejlesztés” az eredeti rendeltetéshez képest új funkcióra való alkalmasság megteremtése (pl. korábban más célra használt épület átalakítása közösségi házzá, lakóépületté). A „fejlesztés” kategóriába soroljuk az olyan beruházásokat, amelyek arra irányulnak, hogy adott funkció alacsonyabb költséggel legyen ellátható azonos vagy magasabb szinten (pl. középületek vagy lakások energiatakarékossági célú felújítása), valamint ebbe a típusba tartozik az épületek akadálymentesítése is. A nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok – funkciójuktól függően – lehetnek csak kiadásokat generálók (pl. óvodai épület), vagy egyszerre jelenthetnek fenntartási költségeket és hozhatnak bevételt is (művelődési ház, sportcsarnok, múzeum). A forgalomképes ingatlantípus folyamatos jövedelmet (pl. lakbér) generálhat az önkormányzat számára, vagy értékesítéséből származó bevételekkel (pl. építési telkek eladási ára) járulhat hozzá egyszeri alkalommal az önkormányzati költségvetéshez. A fejlesztések fenntarthatóságát nagymértékben segítik a fejlesztési célokkal összehangolt ingatlangazdálkodási intézkedések. Amennyiben az önkormányzat fejlesztései átláthatóak és kiszámíthatóak, a tőke is részt tud venni a városmegújítási folyamatokban saját beruházásaival. Fontos, hogy forgalomképtelen vagyontárgyai esetében is felmérje a város, hogy azok hogyan állíthatók a városfejlesztés szolgálatában. Fel kell mérni, hogy mely forgalomképes ingatlan tekintetében kíván az önkormányzat fejlesztéseket végrehajtani, és hogy a forgalomképtelen vagyontárgyak fejlesztése milyen hatást generál a fejlesztési tevékenységre. 5.4.5 Önkormányzati tulajdonú beépítésre nem szánt területek A Vagyongazdálkodási Irányelvekben kifejtésre kell kerülni, hogy a forgalomképes vagyonelemeknél a fő célkitűzés az ingatlanok városfejlesztési elvekkel összhangban álló – optimális értéken történő – hasznosítása – esetleg elidegenítése. Az irányelvekben kell megfogalmazni, hogy a stratégiai és üzleti vagyon értékesítéséből származó bevételeket működési célra nem, csak fejlesztési, befektetési célra lehet hasznosítani. A továbbiakban célszerű újabb alapelveket is lefektetni az ingatlangazdálkodással kapcsolatban, pl.: ©MaHill Mérnökiroda Kft.



−

−

−

A fejlesztési akcióterületeken belül azon területeken, ahol várhatóan nagymérvű bontásokra kerül sor, megfelelő óvintézkedéseket kell elrendelni. Az ingatlanpolitikát meg kell nyitni az aktív ingatlanpolitika irányába: a fejlesztéshez szükséges, nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokat érdemes megvásárolni még a felértékelődésük előtt. Fejlesztési akcióterületen lévő önkormányzati ingatlan értékesítésére elsődlegesen akkor kerüljön sor, ha az feltétele az akcióterületi fejlesztés megvalósíthatóságának.




6

Partnerség

Soroksár a korábbi partnerség alapú tervezési gyakorlatának megfelelően kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a helyi társadalmat intenzíven bevonja az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásába, és az abban foglaltak megvalósításába egyaránt. Amellett, hogy az önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos, már a tervezés kezdetekor megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. Fő partnerek a kerületfejlesztésben és a partnerség céljai PARTNEREK

PARTNERSÉG FŐ CÉLJA

lakosság

elfogadottság, identitás

szakmák

szakpolitikai véleményezés

vállalkozások

magántőke mobilizálása

környező települések

kistérségi együttműködés

A folyamatos partnerségi együttműködés elősegítéséhez az alábbi eszközöket alkalmazzuk, (részletesebb bemutatásukra az egyes partnerségi csoportok jellemzésénél kerül sor): − igény- és szükségletfelmérés (kérdőíves felmérések, szakértői interjúk) − projekt-előkészítő és tervező munkacsoportok − szakmai workshopok, konzultációk − lakossági fórumok, tájékoztatás és nyilvánosság 6.1

Lakossági tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása

A helyi lakosság a projekt elsődleges célcsoportja, esetükben a folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok annak függvényében, hogy milyen mértékben, formában és területen érintik a fejlesztések, eltérően reagálhatnak az egyes tervezett projektekre. A fejlesztések társadalmi elfogadottságát megalapozandó folyamatosan tájékoztatni kell a helyi lakosságot, ennek elsődleges eszköze a helyi média (www.soroksar.hu), amelyen keresztül rendszeresen be lehet számolni a tervezés állásáról, és a város rehabilitációs programok aktualitásairól. Az akcióterületi fejlesztések tervezése még intenzívebb lakossági párbeszédet igényel, amire az érintett akcióterületeken szervezett szükségletorientált lakossági fórumok nyújtanak lehetőséget. A kerület hosszú távú jövő képének meghatározása a településfejlesztési koncepció készítése során megtörtént, így a lakossági, civil szervezeti részvételt – jogszabályi kötelezettség alapján – ott biztosították. Az IVS elkészítése előtt a lakosság körében és az azonosított partneri körben (civilek, önkormányzati képviselők, kamarák, gazdasági vállalkozások) ©MaHill Mérnökiroda Kft.



kérdőíves felmérés szervezésével történt a fejlesztési elképzelések felmérése, a problémák, szükségletek azonosítása, a lehetőségek feltárása. A kerület eddigi fejlesztési dokumentumaiból készült előzetes anyagok alapján – a tervezés során – a SWOT elemzések a partneri körben megvitatásra kerültek. Az önkormányzat képviselői, valamint illetékes bizottságai nyilvános ülésen tárgyalták az IVS tervezését és részt vettek a vitában, és a tervezés előkészítésében. A különböző szakpolitikai területek koordinációja és a közigazgatás és államigazgatás különböző szereplői közötti folyamatos kapcsolatépítés, koordináció módszere, intézményi kerete: A különböző szakmapolitikai területek koordinációja a stratégia készítése során mind önkormányzati, illetve a Polgármesteri Hivatal osztályai körében, mind a különböző szakmákat képviselő tervezői körökben megtörtént. A Polgármesteri Hivatal biztosította az IVS adatszolgáltatását, a szükséges koordinációt, gyors és hatékony információáramlást. Az önkormányzat bizottságai is részt vettek mind a tervezési mind a véleményezési szakaszban. A kerület főépítésze, valamint az Műszaki osztály is folyamatosan támogatta az IVS elkészítését. Egységes – valamennyi ágazatot felölelő, sok szempontot mérlegelő és összehangoló, kölcsönösen „összedolgozott” – anyag készült. Az önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatal tisztségviselőivel, egyes ügyosztályok képviselőivel folyamatos munkakapcsolat volt az IVS készítése során, amely nemcsak egyeztetésekre, hanem konkrét, a munkában való közreműködésre – igényfelmérések, a lakosság részéről tapasztalt elvárások továbbítása, adatszolgáltatás – is kiterjedt. 6.2

Szakmai fórumok

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a kerület hosszú távú fejlesztési tevékenységeihez rögzít egyfajta koncepcionális és megvalósítás-orientált szakmai keretet. A tervezett fejlesztések komplexitása megköveteli, hogy az érintetteket (építészeti, rend- és katasztrófavédelmi, környezet- és természetvédelmi, munkaügyi stb.) előzetesen és folyamatosan tájékoztassák a tervezés és a megvalósítás folyamatáról, ez biztosítja az adekvát, szakpolitikailag megalapozott és elfogadott városrehabilitációs programok végrehajtását. A fenti elveknek megfelelően kell, hogy sor kerüljön az IVS elfogadása után az első egyeztetésre, amelynek fő célja a tájékoztatás, azaz ismertetni kell a szakmai képviselőknek a városrehabilitáció jelentőségét, folyamatát, a támogatás elnyerésének feltételeit, továbbá a lehatárolt városrészek és akcióterületek körét. Az elkövetkező időszakban a készülő dokumentumokat fontos rendszeresen továbbítani számukra, folyamatos visszacsatolást biztosítva a tervezés folyamatában. 6.3

„Soroksári Civil Fórum”

A civil szervezetek hagyományosan a kerület közösségi és kulturális életének legfontosabb formálói közé tartoznak. Véleményük a városfejlesztési programmal és az egyes konkrét fejlesztésekkel kapcsolatosan azért is megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt fő célcsoportját, a lakosságot – illetve annak egyes csoportjait – képviselik. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



A partnerség a város és a civil szervezetek között rugalmas, szervezett és aktív formában valósul meg. 6.4

Vállalkozói egyeztetések

Az integrált városfejlesztésben érintett vállalkozói kör alapvetően két nagy csoportra bontható. A helyi kis- és középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, ugyanis a fejlesztések eredményeként létrehozott kapacitások (közterek, irodaházak, bevásárlóközpontok stb.) fogyasztóiként jelennek meg. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, valamint a folyamatos tájékoztatás többek között a lehetséges pályázati forrásokról. A másik vállalkozói kör hatása a program tartalmi elemeit és a városrehabilitáció eredményességét tekintve lényegesen intenzívebb. A nagyobb befektetőkkel, a tőkeerős beruházókkal és a potenciális ingatlanfejlesztőkkel való kapcsolattartás személyesebb jellegű partnerséget igényel annak érdekében, hogy rendelkezésre álló tőkéjük mobilizálása Soroksár akcióterületén történjen meg. Így megvalósítható a források feltárása és kialakítható azok ideális kombinációja. A stratégia megvalósításában résztvevő társadalmi csoportok és személyek azonosítása, részvételi lehetőségei, és szükséges partnerségi kapcsolatok kialakítása Az integrált városfejlesztési stratégia készítésének kezdetekor azonosításra kerültek a tervezésben és a fejlesztésben résztvevő célcsoportok. Meghatároztuk az elsődleges és a másodlagos célcsoportokat is: Elsődleges célcsoportok Célcsoport

Részvétel a partnerségben

Kerület lakossága

Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel és véleményezés

Kerületrészek lakossága

Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel és véleményezés

Kerületfejlesztés aktív civil szervezetei

Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel és véleményezés Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel és véleményezés Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel és véleményezés Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel és véleményezés

Környezettel foglalkozó civil szervezetek Kisebbségi Önkormányzatok Gazdasági szereplők – jelenlegi nagyberuházók, ©MaHill Mérnökiroda Kft.

Kommunikáció, partnerség építésmódja Internet, kérdőívezés, lakossági fórumok, újságcikkek és média nyilvánosság (lezajlott) Internet, kérdőívezés, lakossági fórumok, újságcikkek és média nyilvánosság (lezajlott) Fórumok, interjúk (lezajlott) Fórumok, interjúk Fórum Interjúk



Gazdasági szereplők – jelenleg a városban működő KKV-k Gazdasági szereplők – potenciális beruházók

Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel és véleményezés Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel és véleményezés

Fórumok, interjúk Fórumok, interjúk

Másodlagos célcsoportok Célcsoport Környező kerületek és a környező, agglomerációs települések Önkormányzati képviselők, önkormányzati bizottságok

Részvétel a partnerségben Véleményezési szakaszban

Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel és véleményezés Munkaügyi szervezetek Véleményezési szakaszban Kerület közintézményeinek Tervezési és véleményezési vezetői szakaszban javaslattétel és kulturális, szociális, oktatási, véleményezés közigazgatási, környezeti)


Kommunikáció, partnerség építésmódja Folyamatos egyeztetés Fórumok, interjúk (lezajlott) Írásbeli véleményezés Fórumok, interjúk



7

Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a kerületben megindult stratégiai tervezés kiinduló pontja, meghatározza a legfontosabb irányokat, s horizontot nyújt a további részletek pontosításához. A kerület számára az IVS e szempontból nyitott stratégia, melynek alapján folytatódhat a partnerségre épülő operatív tervezés és program megvalósítás. A stratégia megvalósulásának monitoringja a megfogalmazott hosszú és középtávú kerületfejlesztési célok megvalósulásának nyomon követésére kialakított mechanizmus. A Monitoring rendszer célja, hogy a folyamatos és ciklikus vizsgálatok rendszere együttesen legyen alkalmas arra, hogy mind a kerület vezetése, mind a kerületfejlesztés célcsoportjai számára folyamatos visszajelzést adjon a városfejlesztési stratégia végrehajtásának alakulásáról, és objektív mutatórendszerrel segítse az IVS végrehajtását és a szükséges módosítások elvégzését. Ahhoz, hogy az IVS megvalósulását figyelemmel lehessen kísérni, jól átgondolt és egyértelműen megfogalmazott célrendszerre, illetve a célrendszerhez hozzárendelhető számszerűsített mutatókra van szükség. Az IVS átfogó célja, hogy Soroksár dinamikus, innovatív kerület legyen, ahol a fejlődést az értéknövelő és környezettudatos beruházások, valamint a magas hozzáadott értékű fejlesztések alapozzák meg. Ezen cél megvalósulása leginkább az alárendelhető, tematikus és városrészi célok megvalósulásán keresztül mérhető. Amennyiben a monitoring során ez utóbbi célok megvalósulása ellenőrzés alá kerül, akkor a stratégiai időtáv végére az IVS átfogó célja is teljesülni fog. Tehát a monitoring tevékenység fő feladata az „alcélok” eredményeinek és hatásainak vizsgálata, hiszen ezek azok a tényezők, amelyek kihatással vannak az átfogó cél megvalósulására és befolyásolják azt. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó monitoring – a kerület településfejlesztési koncepciójához hasonlóan – a megvalósítás során kettős értelemben valósul meg: − Egyfelől az elérendő célokhoz kötődő, magát a reálfolyamatot mérő jórészt kvantitatív, objektív output-, eredmény- és hatásindikátorok, valamint a forrásallokációs rendszeren keresztül a fejlesztési támogatásokhoz kötődő fejlesztési érték, illetve a városrészekre, az adott konkrét fejlesztési cél alapján allokálásra kerülő népességarányos támogatás alapján. − Másfelől szükséges a célrendszert elemei összességében is vizsgálni, valamint az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatását, hatékonyság-, kapacitás és hatásvizsgálatát is elvégezni. A komplex elemzések alapján mérhető az egyes célok területfejlesztési hatása. Kiemelten kell kezelni a fejlesztési támogatásokhoz kötődő kapacitásbővülések elemzését a társadalmi elvárások, a valós szükségletek és a költségvetési korlát oldaláról is, különösen a közjavak fejlesztése esetén. Ekkor a méretgazdaságossági indikátorok alkalmazása szükséges. Soroksár Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és eredményeit a város Képviselő Testülete kétévenként értékeli. A beszámoló tartalmazza: − A stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését. ©MaHill Mérnökiroda Kft.



− A stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információit (projekt költségvetése, források összetétele). − Városrészenkénti és tematikus célonkénti áttekintést a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről. − A stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást, az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltűntetésével. Az első operatív intézkedés a kerület központra vonatkozó Akcióterületi terv, melynek projektjeit az Önkormányzat és partnerei valósítják meg. Az önkormányzat a további operatív lépéseket a gazdaságfejlesztés és a turizmusfejlesztés célterületeihez kapcsolódva fogja indítani. A stratégia monitoringjára a Városfejlesztési kézikönyv az alábbi ajánlásokat teszi. Ciklikus vizsgálatok Az IVS monitoringját, az elvégzett vizsgálat gyakorisága, és ismétlődése kapcsán a következő kategóriák szerint lehet meghatározni: Végső értékelés A következő tervezési ciklus előtt az IVS végrehajtásának teljes értékelését kell elvégezni. Ennek outputjai a következő tervezési ciklus IVS-ének bemeneti értékei lesznek. Aktualizáló értékelés Az IVS adatainak éves áttekintését követően, a változások mértékét és milyenségét figyelembe véve 3-5 évenként megtörténik az IVS aktualizálása. Ennek során a helyzetelemzésre, a stratégiai célokra, illetve a beavatkozásokra hatással lévő változások felülvizsgálata történik meg. Éves áttekintő értékelések Az IVS-ben foglalt operatív projektek előrehaladásának folyamatos nyomon követése a városfejlesztéssel megbízott szervezeti egység feladata. Ennek nyomán készülnek el az éves értékelések, melyek elsősorban az eredmény- és output- típusú mutatók számbavételét jelentik és az ebből következő mutató-értékek esetleges szükséges módosítására tesznek javaslatot. Ezen túl szöveges beszámolót is készítenek a Monitoring Bizottság számára, amely éves beszámolóját továbbítja az Önkormányzat Városfejlesztési Bizottságának. Az áttekintés során a következő lényeges forrásokból származó információk is felhasználásra kerülnek: − Az „IVS partnerségi fórum” véleménye, visszajelzései − Elkészült ágazati stratégiák vagy nagyobb léptékű területi tervek hatása − Szabályozási és gazdálkodási környezet változása − Egyéb, nagyobb léptékű fejlesztések elkészülte, esetlegesen tervezett fejlesztések elmaradása Az éves áttekintés a kisebb korrekciók végrehajtására szolgáló értékelési pont, melynek során a kiváltó okokat, a korrekciót és a korrekcióval kapcsolatos megfontolásokat is rögzíti, és nyilvánosságra hozza az Önkormányzat.




Féléves előrehaladási jelentések Az Önkormányzat a kerület rehabilitációs projektjeinek menedzselését és monitoring mutatóinak vizsgálatát, valamint adminisztrációját a városfejlesztéssel megbízott szervezeti egység beszámolóiból követi nyomon. A szervezeti egység munkatársai féléves előrehaladási jelentésekben foglalják össze a különböző projektelemek előrehaladásának jellemzőit, az eredményeket, az időközben felmerült problémákat és a következő lépéseket. Az értékelés mutatószámait a támogatott projektek esetében az PEJ-ekben (Projekt Előrehaladási Jelentés) és a ZPEJ-ekben (Záró Projekt Előrehaladási Jelentés) rögzítik. Amennyiben szükséges, kezdeményezik a KSZ-nél (Közreműködő Szervezet) a szerződések módosítását. A funkcióbővítő és a szociális akcióterületekre vonatkozó monitoring Az egyes akcióterületekre vonatkozó indikátorrendszert minden projekt esetében az adott Előzetes, illetve Végleges Akcióterületi Terv keretei határozzák meg. Az 1.3. fejezetben (Fejlesztési célok rendszere c.) felsorolt számszerűsített mutatók alapján történik az IVS monitoringja. Az itt szereplő indikátorok (pl. megújításra került közterek (db), Álláskeresők számának csökkenése (fő) Kerékpárutak hossza (km), stb.) évenkénti változásának nyomon követése történik egyrészt a KSH adatok, az önkormányzati adatszolgáltatás, illetve a projektekhez kapcsolódó adatszolgáltatás alapján. Az adatok begyűjtését és elemzését a városfejlesztési szervezeti egység végzi. A szegregátumok speciális monitoringja Az anti-szegregációs tervben a szegregátumok létrejöttét elkerülő intézkedések monitoringja a kézikönyvben szereplő kötelező mutatók vizsgálata alapján szükséges. A Fő szociális mutatók (6 db) vizsgálata a köztes időben (3-4 év) újra vizsgálandó minden kerületrészben, amely mutatja, hogy új szegregátumok jöttek-e létre, illetve a meglévők adatai hogyan alakulnak. (Ez függvénye természetesen a KSH adatszolgáltatási képességének.) Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az önkormányzat által gyűjtött mutatók (RSZS-ben, azaz rendszeres szociális segélyben részesülők száma, autók életkora, bérlakások száma stb.) folyamatosan mérhetőek. Az ingatlanfejlesztési hatások monitoringja Az integrált városfejlesztési stratégia alapján előkészített önkormányzati (EU forrásból, hazai forrásból és saját forrásból), állami vagy a magánszférából kiinduló projektek által kifejtett hatásokat, a létrejövő szinergia mérésére a körzetekre vonatkozó ingatlanár-változás, illetve az adott akcióterületen működő vállalkozások száma és éves adózott nyeresége együttesen mutatja. A beavatkozásokkal érintett területek esetében az ingatlanok átlagértéke is növekszik, amely az ingatlanok becsülhető ingatlanárában, és a bérleti díjak változásában jelenik meg. Az eredmény, output és hatásindikátorok együttesen mutatják a gazdaságélénkítés hatásait. Indikátorrendszer A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó cél, a tematikus célok és a városrészi célok mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. A hatékony monitoring rendszer jellemzője a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése egységes elvek és integrált szemlélet mentén. Emellett szükséges az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adattartalmak (pl. vállalt kötelezettségek) egzakt definiálása, időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése.




A monitoring tevékenység végrehajtásához részletes eljárásrend kidolgozása szükséges, amely a nyomon követés szervezeti kereteit, felelőseit, ütemezését tartalmazza. Az integrált városfejlesztési stratégia végrehajtásának nyomon követési mechanizmusa több szinten jelentkezik: − A kerület fejlesztését meghatározó vizsgálatok, és ágazati jellegű koncepciók elkészítése vonatkozásában − A kerület által elkészíttetendő felmérések, gazdasági-társadalmi-környezeti elemzések, hatásvizsgálatok eredményeit szükséges figyelembe venni az integrált városfejlesztési stratégia felülvizsgálatakor. − IVS célrendszerének megvalósulása /ld. Indikátor táblázat!/ − Az egyes célok (átfogó, középtávú és városrészi célok) megvalósulásához konkrétan kapcsolódó célindikátorok megfogalmazása és a célértékek meghatározása. − A kerületben magán vagy közforrásból finanszírozott jelentős egyedi projektek hatásainak városfejlesztési stratégiával összhangban történő megvalósulása. − A kijelölt akcióterület rehabilitációs tevékenységeinek nyomon követése az akcióterületi terv elkészítésének, végrehajtásának és felülvizsgálatának ütemezésével összhangban. Az egyes tematikus célokhoz és a városrészi célokhoz tartozó indikátorok ismertetése a Stratégia fejezetben megtörtént, így ezek bemutatására ebben a fejezetben nem térünk ki.




8

Mellékletek

8/1 - EMLÉKEZTETŐ Készült: 2010. július 28-án a Soroksár Önk. Polg. Hiv. Főépítészi Irodájában Tárgy: Soroksár területén három akcióterület megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése, tervezői egyeztetés Jelen vannak: Tóth András – Mb. főépítész Kisné Stark Viola – Műszaki osztályvezető Magyar László – MaHill Kft Bócsó Sándor – MaHill kft. Tervezők térképen bemutatták a három akcióterület lehatárolását, Megbízó képviselői egyetértettek a tervezési határokkal és elfogadták, jóváhagyták az akcióterületek lehatárolását. Megbízó képviselői az egyes akcióterületekkel kapcsolatban a következő tájékoztatást adták tervezők részére: Újtelep: • Megbízó megerősíti, hogy az adatszolgáltatásként megküldött népesség és lakásszám adatok az aránytalanság ellenére helytállóak, megfelelnek a valóságnak, a választói névjegyzék felhasználásával készültek Molnár sziget és központi Dunapart • a Duna part menti ingatlanok és a Duna meder (vízhatár) telekhatárrendezése jogilag, végleges módon még nem történt meg; (jogszabályi előírások és a Natura 2000 területek problémája) • a Molnár sziget területének hasznosítására 2004-ben ötletpályázatot írt ki az Önk., 6 pályamű érkezett, de a mai napig nincs döntés a kerület részéről; olyan pályázat nem érkezett, mely minden tekintetben elfogadható lett volna az Önk. számára. Az ötletpályázat megtalálható az Önk. weboldalán, de Főépítész úr is megküldi e-mailen tervezők részére. A beérkezett pályaművek hasznosítási javaslatai a területre: • hajókikötő a sziget déli csücskénél (emellett Soroksár északi és déli részénél is javasolták hajókikötő kialakítását) • welnes központ hotellel • sportcentrum (az Újtelepi sportcsarnok beruházással ez a terv elnapolódott) • vendéglátó központ ( a jelenlegi csárda környezetében) • vizisport központ (a sziget déli területénél) • a sziget északi területén sétálóút, tanösvény • gyaloghíd létesítése a sziget északi részén a Dobó utcánál a tanösvényhez kapcsolódóan • a Duna part északi és déli részén rekreációs-sport központ kialakítása • a Molnár szigeten tervezett tanösvény tervezői adatai: TÉR-TEAM Mérnök Kft. 1094 Budapest, Páva u. 6. Tel.: 299-0825, Fax: 299-0826 Szabó Gábor ügyvezető • a nagy Duna parttal kapcsolatosan (RSD – soroksári oldal) nem volt egyeztetés Csepel ©MaHill Mérnökiroda Kft.



és Soroksár önkormányzata között. A csepeli Duna part beépítésének tervezői Paksi Szilvia és Móricz Anna – VÁTI (Megbízó: Csepel Önkormányzata) • az északi Duna parton (Hetsch telep) lévő, korábban szeretetotthon tulajdonosa lakóparkot tervezett a területre, de mivel az érvényben lévő szabályozási terv (KSZT) ezt nem teszi lehetővé kártérítési igénnyel(?) lépett fel az Önkormányzattal szemben • az északi Duna parton a Hetsch teleptől délre eső terület IZ keretövezetbe tartozik, itt csónakházak, rekreációs központ létesülhetne; ez a terület a NATURA 2000 része, ahol kiemelt szempont az állatvilág és a zöldterület védelme (a sziget nem része a NATURA 2000-nek) • az északi Duna parton több engedély nélküli építmény és épület található, az építésrendészeti eljárások több esetben folyamatban vannak • az északi Duna parttól északra a, közvetlenül a tervezési határ mellett található a vízművek nyomásfokozó telephelye, amellett megművelt területek, szántók találhatók • a déli Duna part szintén IZ keretövezetbe sorolt, a Gyáli patak torkolatánál szabályos műtárgyakkal kiépített • a jelenlegi komp helyén a két sziget között gépkocsiforgalomra alkalmas híd létesítését Csepel és Soroksár sem támogatja, kizárólag gyalogos vagy max. kerékpáros közlekedésre alkalmas híd megépítése lehetséges mindkét részről • a gyáli patak torkolata mellett a rendszerváltás előtt engedély nélkül épült „villaszerű felépítmény” a területfejlesztési koncepcióban feltüntetett fejlesztési területfelosztás: 5. - belterület, 5/a. Külterület • a Táncsics Mihály utcai ingatlanok tulajdonosainak nagy része már megvásárolta a Duna parti ingatlanokat (Felső Duna sor melletti partfal) • a központi Duna part északi és déli részére vonatkozó hatályos szabályozási tervek az önk. weboldalán elérhetők, emellett Főépítész úr megküldi Tervezők részére elektronikusan Hősök tere és városközpont • az akcióterület vasút mellett részén a kerület hosszú távú tervei között gyűjtőút létesítése szerepel • a Vecsés úti aluljáró fővárosi fejlesztési elképzelés, a kerület az egyeztetéseken vesz részt • az Erzsébet úti csomópont-átjáró kialakítása (aluljáró vagy felüljáró) kerületi tervekben szerepel • az elővárosi közlekedés fejlesztése többször és többféle verzióban kap szerepet a különböző tanulmányokban a BKV és a vasúti sínhálózat felhasználásával • HÉV – gyorsjárat (5-ös Metro) vagy • MÁV – elővárosi gyorsvasút A fővárosi közlekedési koncepció az 5-ös Metro létrehozását támogatja. • a Soroksár-Taksony közötti felújított vasúti pályának csak ideiglenes használati engedélye van • zajvédőfal csak a Sürgöny utcáig épült, eddig történt zajmérés is, mivel utána már csak MÁV területek, ill. lakatlan területek vannak • a zajterheléstől nagyobb problémát jelent a vasúti közlekedésből eredő rezgések káros hatása kmf. Összeállította: MaHill Kft.




8/2 - J E G Y Z Ő K Ö N Y V az Integrált Városfejlesztési Stratégia és megvalósíthatósági tanulmányok Megbízó képviselői részére tartott 2011. február 24-i ismertetéséről. Az iratanyag terjedelme miatt nem került beillesztésre, a Megbízónál megtekinthető 8/3 - J E G Y Z Ő K Ö N Y V a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság 2011. április 5-i üléséről, mely tartalmazza az IVS és a három akcióterületi megvalósíthatósági tanulmány munkaközi dokumentációinak jóváhagyását, a koncepcionális javaslatok elfogadását. Az iratanyag terjedelme miatt nem került beillesztésre, a Megbízónál megtekinthető 8/4 - J E G Y Z Ő K Ö N Y V a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2011. április 7-i üléséről, mely tartalmazza az IVS és a három akcióterületi megvalósíthatósági tanulmány munkaközi dokumentációinak jóváhagyását, a koncepcionális javaslatok elfogadását. Az iratanyag terjedelme miatt nem került beillesztésre, a Megbízónál megtekinthető 8/5 - J E G Y Z Ő K Ö N Y V az Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. április 12-i üléséről, mely tartalmazza az IVS és a három akcióterületi megvalósíthatósági tanulmány munkaközi dokumentációinak jóváhagyását, a koncepcionális javaslatok elfogadását. Az iratanyag terjedelme miatt nem került beillesztésre, a Megbízónál megtekinthető 8/6 - J E G Y Z Ő K Ö N Y V az Integrált Városfejlesztési Stratégia és megvalósíthatósági tanulmányok lakossági fórum keretében tartott 2011. április 26-i ismertetéséről. Az iratanyag terjedelme miatt nem került beillesztésre, a Megbízónál megtekinthető 8/7 - J E G Y Z Ő K Ö N Y V az Integrált Városfejlesztési Stratégia és megvalósíthatósági tanulmányok lakossági fórum keretében tartott 2011. április 28-i ismertetéséről. Az iratanyag terjedelme miatt nem került beillesztésre, a Megbízónál megtekinthető



INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Recommend Documents